text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Az Országgyűlés mentelmi bizottsága bizonyítani nem tudja, de megállapította, hogy fennáll annak a gyanúja, hogy Simon Gábor eltitkolt százmilliói összefüggésben állnak országgyűlési képviselői, illetve MSZP-elnökhelyettesi tisztségével. A többi közt ezt tartalmazza a testület által hétfőn elfogadott jelentés, amely az Országgyűlés honlapján olvasható. A dokumentumból kiderült az is, Mesterházy Attila, a szocialista párt elnöke a bizottsághoz intézett válaszaiban "durva, kioktató stílusban olyan kérdéseket taglalt, amelyek nem képezték tárgyát a vizsgálatnak".
A parlament február közepén bízta meg a mentelmi bizottságot az ügy kivizsgálásával, amelynek határidejéül március 31-ét szabta. A Rubovszky György, a testület KDNP-s elnöke által jegyzett előterjesztés szerint a bizottság megállapította, hogy sem Simon Gábor, sem pedig családtagjai vagyonnyilatkozataiban nincs adat arra, hogy az eltitkolt százmilliók származhattak legális, bevallott jövedelemből. Az egyedüli adat – folytatódik a jelentés – Mesterházy Attila MSZP-elnök nyilatkozata volt.
Mesterházy forrásfelhalmozásról beszélt
A szocialista pártelnök február 6-án azt mondta, nem pártpénzről van szó, és az ausztriai bankban tartott nagyjából 240 millió forint "nem kötődik Simon Gábor közéleti tevékenységéhez". "Az azt megelőző életével kapcsolatos forrásfelhalmozásról van szó, amennyire én tudom" – fűzte hozzá.
A mentelmi bizottság jelentése azt tartalmazza: mivel Mesterházy egyik meghallgatáson sem jelent meg, nyilatkozatának valódiságát nemcsak nem bizonyította, még nem is valószínűsítette, "ezért ezt az adatot mint teljesen alaptalan, légből kapott adatot ki kellett zárnunk".
A távolmaradás sokat sejtet
Az országgyűlési testület Simon, Mesterházy és a bizottság két szocialista tagjának ülésektől való távolmaradásával indokolta azon gyanúját, hogy az eltitkolt százmilliók összefüggésben állhatnak Simon politikai tisztségeivel.
A jelentésben ismertetik Polt Péter legfőbb ügyész Rubovszky György megkeresésére írt válaszát, miszerint Simon MSZP-nek leadott vagyonnyilatkozata – amit az ügyészség lefoglalt – megegyezik a 2012. január 9-ei nyilvános, az Országgyűlésnek leadott vagyonnyilatkozatával.
A főbb megállapítások
A jelentésben közlik a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara kutatói munkaközössége által készített szakvélemény főbb megállapításait a Simonnak a képviselői összeférhetetlenségének időszaka (2009. február 1–2014. február 13.) alatt kifizetett javadalmazás jogi úton való visszaköveteléséről. E szerint három lehetőség van: elsődlegesen a közjogi érvénytelenségnek az a pontja, hogy mondja ki az Országgyűlés az összeférhetetlenséget ezekre az évekre, másodszor polgári jogi kártérítési felelősség útján való visszakövetelés, harmadszor pedig jogalap nélküli gazdagodás útján való visszakövetelés.
A mentelmi bizottság megfontolásra javasolja az országgyűlési törvény módosítását, hogy a javadalmazás visszakövetelése ne csak az összeférhetetlenség kimondása esetén legyen kötelező, hanem akkor is, ha bármilyen jogcímen szűnik meg a mandátum és utóbb kiderült, hogy fennállt az összeférhetetlenség.
5 igen, 1 tartózkodás, Schiffer már szólt
A testület jelentést 5 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el. Schiffer András (LMP) korábban jelezte, hogy tartózkodott a szavazásnál.
A jelentés azt is tartalmazza, hogy sem Simon mentelmi ügyében, sem a politikus vagyonnyilatkozati eljárása során, sem pedig az ügyet vizsgáló üléseken az MSZP részéről nem jelent meg senki, a tagok többnyire még ki sem mentették magukat. Mesterházy amellett, hogy nem jelent meg az üléseken, válaszleveleiben a jelentés szerint "durva, kioktató stílusban olyan kérdéseket taglalt, amelyek nem képezték tárgyát a vizsgálatnak".
Az MSZP elnöke kifogásolta a bizottság munkáját és kritizálta az ügyben született országgyűlési határozatot. Az ellenzéki politikustól azt is kérte a bizottság, hogy juttassa el hozzájuk Simon MSZP-nek leadott vagyonnyilatkozatát. A mentelmi bizottság február 24-étől kezdve öt zárt ülésen tárgyalta az ügyet.
Nem találta a helyet
Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes eltitkolt, több százmilliós bécsi számlán tartott vagyonáról február 4-én számolt be először a Magyar Nemzet. Az azután elindult vagyonvizsgálati eljárás során a képviselő ugyan pontosította vagyonnyilatkozatát, de a bécsi számlát nem tüntette fel, mondván, nincs a nyomtatványon olyan rész, ahova be lehetne írni.
A politikus február 6-án jelentette be, hogy minden, a szocialista pártban viselt tisztségéről lemond, kilép az MSZP-ből, visszalép a képviselőjelöltségtől, és február 12-i hatállyal lemond parlamenti képviselői mandátumáról. Ezt meg is tette ugyanaznap, amikor a parlament kimondta volna az összeférhetetlenséget.
Simont március 10-én őrizetbe vették, jelenleg előzetes letartóztatásban van, csalással, magánokirat-hamisítással, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség. A politikus a gyanú szerint egy afrikai ország hamis útlevelét is megszerezte, amellyel egy ismerőse révén egy magyar banknál bankszámlát nyitott.
Már öt számla van a pörgőben
Az időközben napvilágot látott információk szerint az MSZP bukott elnökhelyettesének már öt eltitkolt bankszámlára kellene magyarázatot adnia, melyeken százmilliós összegek voltak felhalmozva. A Simon-ügyben végrehajtott házkutatások és banki információk beszerzése során a pénzügyi és nyomozó hatóságok olyan pénzintézeti dokumentumokat és tárgyi bizonyítékokat foglaltak le, amelyek révén több újabb, Simon Gáborhoz tartozó bankszámlát tudtak azonosítani. Simonnak a Volksbanknál és a MagNet Banknál tartott számlák mellett a salzburgi Bankhaus Spänglernél, a grazi Bankhaus Krentschkernél és a zürichi UBS AG Banknál is voltak számlái, amelyeken nagy összegű, esetenként akár az egymillió eurót is elérő készpénzes be- és kifizetéseket bonyolított le. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet",
"MagNet Bank",
"UBS AG Bank",
"Bankhaus Krentschker",
"Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Bankhaus Spängler"
] |
Részegségével mentegetőzik a vád szerint milliárdokat elsíboló Buda-Cash-vezér
A vádlottak meghallgatásával és a vádirat ismertetésével megkezdődött a milliárdos sikkasztással és csalással vádolt Buda-Cash Brókerház vezetőinek pere a Fővárosi Törvényszéken. A brókerek ugyan az első tárgyalási napon nem szólaltak meg, de a rendőröknek korábban elmondott vallomásaikból néhány pikáns dolog mégis kiderült. Például az, hogy a Buda-Cash egyik alapítója, az ügyészség szerint a büntetőügy kulcsfigurája, Pintér Zoltán azzal próbálta saját felelősségét hárítani, hogy a vádbeli időszakban alkoholista volt, részegen járt dolgozni, így képtelen lett volna bárkinek is utasítást adni, a kétes ügyletekről pedig – állítása szerint – nem is volt tudomása...
A vádirat ismertetésével és a vádlottak meghallgatásával kezdődött meg a Buda-Cash Brókerház vezetőit érintő büntetőper csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken. A Fővárosi Főügyészség V. Péter vezérigazgató-helyettest, elsőrendű vádlottat, illetve Pintér Zoltánt, a Buda-Cash alapítóját, T. Péter vezérigazgatót, Gy. János és P. Gyula igazgatósági tagokat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolja. Ha a bíróság bűnösnek találja őket, akár 25 évet is kaphatnak.
Kamuszámla segítségével nyúlhatták le a milliárdokat
A Losonczi-Molnár Melinda ügyésznő által a mai napon ismertetett, a PestiSrácok.hu által már korábban közzétett vádirat lényege, hogy az 1997-ben alapított Buda-Cash Brókerház Zrt. (Elődje az 1995-ben létrehozott Buda-Cash Brókerház Kft volt.). a 90-es évek közepén-végén kirobbant távol-keleti és orosz pénzpiaci válság hatására 1998-ra olyan helyzetbe került, hogy az ügyfelei felé fennálló kötelezettséget nem tudták teljesíteni, "a válság hatására értékpapír- és pénzhiány alakult ki a cégnél, a társaság elvesztette likviditását". Pintér Zoltán, mint a cég vezérigazgatója ekkor döntött úgy, hogy nem jelentenek csődöt, hanem V. Péterrel megállapodott abban, hogy a cég fizetőképességét "az ügyfelek pénzének tudtuk nélküli használatával, értékpapírjaik értékesítésével, illetve letétként befizetett pénzük szükség szerinti felhasználásával fogják biztosítani". Ezek után egy "ismeretlen személy" létrehozott egy 7920-as kódszámú ügyfélprofilt, melyhez valós ügyfél nem tartozott. A profilban az ügyfél neveként feltüntették például a Jackson Brothers International Corporation-t, később Torma József, majd 2007. április 5. napjától a profilban szereplő ügyfélnév Karácsony Miklós volt. Az első kamuszámlát 1998. január elsején nyitották.
A Buda-Cash-alapító volt a stratégiai döntéshozó
A számla létrehozására azért volt szüksége a brókereknek, hogy “a fiktív ügyfél nevében a Buda-Cash-t pénzhez és értékpapírokhoz juttató tranzakciókat tudjanak lebonyolítani". Csakhogy a végrehajtott ügyletek fedezete a brókercég valós ügyfeleinek közös letéti számláján kezelt vagyon volt. A fiktív ügyfélszámla fölött V. Péter rendelkezett – áll a vádiratban, amely szerint az ügyfélvagyon jogtalan használatára épülő, 1998-tól működő rendszert stratégiai döntéshozóként Pintér Zoltán másodrendű vádlott irányította, az operatív, napi szintű végrehajtói tevékenységet az elsőrendű vádlott végezte, a többiek, így T. Péter harmadrendű, Gy. János negyedrendű és P. Gyula ötödrendű vádlottak a rendszer segítői és támogatói voltak, azaz tudtak a cég pénzügyi helyzetéről, a hiányról, az ügyfelek vagyonának jogtalan használatáról. Az ügyészi vádban szerepel, hogy V. Péter és társai 2007 április 16. és 2014 május 28-a között több mint 40 milliárd forintnyi ügyfélvagyonnal sajátjaikként rendelkeztek.
Kilencmilliárd kerülhetett az elsőrendű vádlotthoz
A második vádpont szerint az elsőrendű terhelt a Buda-Cash pénzvagyonából “jogalap és ellenszolgáltatás nélkül engedélyezett kiutalásokat". Ez úgy nézett ki, hogy az igazgatóság tagjai átutalásra nyújtottak be megbízást a brókercéghez “az ügyfélszámlájukról egy általuk megadott kedvezményezett részére", ám a megadott gazdasági társaságok nem voltak a Buda-Cash ügyfelei és a megbízásoknak nem volt semmilyen jogszerű alapja. A milliárdok így az ügyfélvagyont nyilvántartó letéti számlákróla Karácsony Miklós nevű "ügyfél" számláján, valamint különböző, a vádlottakhoz köthető offshore cégeknél landoltak. A vádiratból azonban az is kiderült, hogy az elsőrendű vádlott"ismeretlen személyek" megbízásából is teljesített banki átutalásokat a Buda-Cash terhére, de a megbízók személye homályban maradt. Annyi ugyanakkor bizonyítható, hogy V. Péter a vádbeli időszak alatt kilencmilliárd forintot tulajdonított el.
Lenullázták a DRB bankcsoportot
A vádirat kitért arra is, hogy Pintér Zoltán 2007-ben elhatározta, hogy az addig felhalmozott értékpapír- és pénzhiányt úgy fogják fedezni, hogy "az ügyfeleik között található takarékszövetkezetekben tulajdoni részesedést és döntéshozói, irányítói pozíciót szereznek, így rendelkezni tudnak a betétesek vagyona felett". Pintér és társai az ötödrendű vádlott P. Gyulát bízták meg a "végrehajtás koordinálásával", azaz tulajdonképpen a DRB Bankcsoport vagyonának elvonásával. A Buda-Cash Zrt. igazgatóságának tagjai 2008-ban már tulajdonosi befolyást is szereztek a DRB jogelődjeiként működő takarékszövetkezetekben. Ezek után a Buda-Cash vezetése rábeszélte a pénzintézetek vezetését, hogy a piaci gyakorlattal ellentétes módon a bankok ne saját maguk, hanem a brókercég útján vásároljanak értékpapírt. Az elsőrendű vádlott ugyanakkor a többi vádlott-társa egyetértésével nem hajtotta végre a pénzintézetek vételi megbízását, az állampapírokat nem vette meg, de ügyfélszámlájukat “azok ellenértékével megterhelte", a Buda-Cash Brókerház számlájára átutalt összegekkel pedig Pintérék szabadon rendelkeztek. Mindezek miatt a DRB Bankcsoport 66 milliárd forintos kárt szenvedett. A DRB a brókerek tevékenységének is köszönhetően egyébként "elvesztette" saját és betétesei vagyonát, majd fizetésképtelenné vált. A vád szerint a brókerek által okozott kár összességében 115 milliárd forintra rúg.
Elismerte a kamuprofilt
A vádlottak ugyan a bíróságon nem tettek vallomást, de a nyomozás során tett nyilatkozataikat Gimesi Ágnes bírónő ismertette. Az elsőrendű vádlott V. Péter és a harmadrendű T. Péter például a cég indulásáról és a már akkoriban kezdődő problémákról is említést tettek kihallgatóiknak. Megemlítették, hogy a főbb problémák a hong-kongi válsággal kezdődtek, majd az egy évvel későbbi orosz válság csak tetézte a bajt, mivel addigra már négymilliárdos vesztesége volt a brókercégnek, de a hiány 2006-ra már a tízszeresére, negyvenmilliárdra nőtt. V. Péter kitért az 1998-ban létrehozott kamuszámlára is, amelynek nem létező tulajdonosát később Karácsony Miklósnak nevezték el. Az elsőrendű vádlott a nyomozóknak elismerte, hogy ez a személy "nem létezik, egy fikció", "akire" a már fentebb említettek szerint azért volt szükség, hogy a kamuügyfél nevében a Buda-Cash-t pénzhez és értékpapírokhoz juttató tranzakciókat tudjanak lebonyolítani.
Alkoholproblémájára hivatkozott a cégvezér
A Buda-Cash alapítója, Pintér Zoltán a tárgyaláson ugyancsak ismertetett vallomása szerint mindent tagadott és arról beszélt őrizetbe vétele után, a rendőrségi kihallgatásán azzal próbált érvelni, hogy a terhére rótt cselekmények idején neki alkoholproblémája volt, és állítása szerint nem egyszer volt rá példa, hogy részegen járt dolgozni. mindezek miatt kimaradt a társaság működéséből. Hozzátette: alkoholizmusa miatt pontos emlékei nincsenek is erről az időszakról és nem is volt olyan állapotban, hogy bárkinek utasítást adjon. Ennek ellenére azt állította, neki minden rendben lévőnek tűnt a cégnél...
Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu | [
"Buda-Cash Brókerház",
"Fővárosi Törvényszék"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Buda-Cash Brókerház Kft",
"DRB Bankcsoport",
"Jackson Brothers International Corporation-t"
] |
Dávid Ibolya jogerősen megsértette Tombor András jó hírnevét, amikor azt híresztelte, hogy ő adott utasítást az UD Zrt.-nek az MDF volt elnöke elleni adatgyűjtésre. Időközben eltűntek az internetről az UD-ügyben korábban keletkezett, s szerdán közzétett újabb hangfelvételek.
Megsértette az MDF egykori elnöke Orbán Viktor korábbi külpolitikai főtanácsadója, Tombor András jó hírnevét –mondta ki tegnap jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla. A felperes több mint két esztendeje fordult bírósághoz, mert Dávid Ibolya nyilvánosságra hozott egy telefonlehallgatás útján keletkezett – és ismeretlen körülmények között birtokába jutott – hangfelvételt, amelynek alapján azt állította: az UD Vagyonvédelmi Zrt. Tombor közvetítésével kapott megbízást arra, hogy a volt MDF-elnökről adatokat gyűjtsön. A dokumentum szerint az UD Zrt. vezetője, Tóth József arról tájékoztatta az OTP elnökét, Csányi Sándort, hogy a Fórum élére pályázó Almássy Kornél Tomboron keresztül bízta volna meg a céget az adatgyűjtéssel.
Valótlanul állította a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorában még 2008 szeptemberében Dávid Ibolya Tomborról, hogy a párt 2008-as tisztújításával kapcsolatban rá, illetve pártjára nézve terhelő adatoknak akár titkosszolgálati eszközökkel történő gyűjtésére adott volna utasítást az UD Zrt.-nek – mondta ki első fokon a Fővárosi Bíróság még tavaly nyáron. A verdikt indoklása szerint az egykori pártelnöknek ezt az állítást nem sikerült bizonyítania, ezért nyilvános elégtételt kell adnia.
A másodfokú eljárásban Féja András, az alperes ügyvédje többek között azzal érvelt, hogy az elsőfokú ítéletet elsősorban Tóth – és az UD Zrt. másik korábbi vezetője, Horváth József – vallomására alapozták, miközben az előbbi tanú maga ismerte el, hogy perben áll Dávid Ibolyával. Ezért a jogi képviselő szerint az általa elmondottakat nem vehették volna figyelembe, mert ő nem tekinthető elfogulatlan tanúnak. Az ügyvéd emellett hangsúlyozta, hogy az MDF volt elnöke kifejezetten tartózkodott az egyoldalú megfogalmazástól, és a kifogásolt interjúban nem utalt sem titkosszolgálati eszközökre, sem terhelő adatokra. Emellett azzal érvelt, hogy a tanúk szerinte kedvezőtlen erkölcsi megítélése is kérdésessé teszi az általuk elmondottak hitelességét. Ezzel összefüggésben utalt például arra, hogy az UD Zrt.-nél nyolcvan ember személyes adatait tartalmazó harminc környezettanulmányra bukkantak.
Féja ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Dávid Ibolya és Herényi Károly korábbi MDF-frakcióvezető ellen személyes adattal visszaélés és más bűncselekmény miatt folyó büntetőeljárásban az iratismertetéskor olyan új információ birtokába jutottak, amely a személyiségi jogi per megítélése szempontjából sem közömbös. A két gyanúsítottnak átadott, kétezer oldalnyi terjedelmű iratot és felvételeket tartalmazó elektronikus adathordozón van ugyanis olyan hangdokumentum, amely alátámasztja Dávid Ibolya korábbi kijelentését. Egy, a Tóth és Tombor közötti beszélgetést rögzítő – a szerdán az interneten is hozzáférhetővé tett anyagok között található – felvételen ugyanis utalások hangzanak el arra vonatkozóan, hogy mit kellene tenni Almássy érdekében. Tóth ugyanezen a napon, de néhány órával később hívta fel ebben az ügyben Csányit – hangsúlyozta Féja.
Az ítélőtábla az ügyvéd érvei közül csupán azt fogadta el, hogy Dávid Ibolya az inkriminált adásban tényleg nem beszélt sem titkosszolgálati eszközökről, sem terhelő adatokról. Azt a vélekedését azonban nem osztották, hogy a bíróságnak figyelemmel kellene lennie bárki erkölcsi megítélésére. A tábla a másik büntetőügyben felmerült információkat sem tartotta a per megítélése szempontjából relevánsnak, csupán arra volt figyelemmel, hogy Dávid Ibolya változatlanul nem tudta bizonyítani állítását. Ezért az egykori pártelnök a jogerős verdikt szerint is megsértette Tombor személyiségi jogait, mert kijelentéseivel azt a látszatot keltette, hogy ő az MDF elleni adatgyűjtésre adott utasítást.
Ez az ügy tehát jogerősen befejeződött, a büntetőeljárás viszont folyik tovább. Dávid Ibolya személyes adattal viszszaélés és kényszerítés, Herényi pedig társtettesként elkövetett személyes adattal viszszaélés miatt állhat majd bíróság elé. Az egyik vádpont az UD Zrt. elleni titkos nyomozás során a Nemzetbiztonsági Hivatal által készített két felvétel nyilvánosságra hozatala, míg a kényszerítést azért róják a volt pártelnök terhére, mert Almássyt közvetítőkön keresztül arra igyekezett rábírni, lépjen vissza az elnökjelöltségtől, s ha nem teszi, a hanganyagot közzéteszik. Más kérdés, hogy egyes források szerint a rivális állítólag már korábban jelezte, hogy nem kíván indulni.
A lehallgatási botránynak más gyanúsítottjai is vannak, s bár a két nyomozást egyesítették, azoknak semmi köze egymáshoz. Szilvásy György korábbi titokminiszter ugyanis azért áll majd a vádlottak padján, mert az UD-ügy kipattanása után – amikor a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója többek között államtitoksértés, lőfegyverrel visszaélés és személyes adatok jogosulatlan megszerzése miatt feljelentést tett – az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát tájékoztatni kívánta, s ezért a testület tagjainak – akiknek a legfontosabb feladata éppen a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének ellenőrzése – átadott számos, valóban személyes adatokat is tartalmazó hangfelvételt. Az ügyben felbujtóként szerepel Tóth Károly, a bizottság szocialista párti volt alelnöke. A vád szerint ő szólította fel Szilvásyt a dokumentumok átadására, ám Tóth állítja, hogy a bizonyítékokat a testület – határozatképes ülésén hozott – döntése alapján kérte.
Csányi jogi lépéseket tesz – Az AH-nál belső vizsgálat indult
Nem az Alkotmányvédelmi Hivatal és nem is a rendőrség távolíttatta el a YouTube-ról az UD-ügyhöz kapcsolódó hangfelvételeket – közölték belügyi források. Nem "tettek lépéseket" ennek érdekében az UD vezetői sem. Futó Barnabás ügyvéd közlése szerint megvárják, hogy a hatóságok hivatalból tisztázzák, ki tette fel a YouTube videomegosztóra a felvételeket, az illető miképpen jutott hozzá és mikor? Az ügyvéd szerint a felvételek igen nagy valószínűséggel manipuláltak, mivel ugyanolyan "gyanús kattogások" hallhatók rajtuk, mint az ügy kirobbanásakor Dávid Ibolyához eljuttatott felvételen is hallhattak. Márpedig arról a felvételről a büntetőeljárás alatt kirendelt szakértő egyértelműen kimondta: manipulálták, azaz egyes részeket töröltek belőlük. Futó bízik abban, hogy a hatóságok saját hatáskörben megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy kiderüljön, ki és milyen céllal manipulálta, majd hozta nyilvánosságra a felvételeket. Ha nem történik semmi, feljelentést tesznek – erősítette meg csütörtöki lapunkban olvasható nyilatkozatát.
Csányi Sándor azonban nem vár a hatóságokra. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója megteszi a szükséges jogi lépéseket az internetre az UD Zrt.-üggyel kapcsolatban felkerült, a személyét is érintő telefonbeszélgetések miatt. "A világhálóra felkerült hangfelvételek magánbeszélgetések. Ezek – több esetben vágott formában történt – nyilvánosságra hozatalát törvénytelennek tartom. Következésképpen a szükséges jogi lépéseket megteszem" – írta Csányi Sándor az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Bár belügyi források hivatalosan nem erősítették meg, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal már szerda óta vizsgálódik az ügyben, úgy tudjuk, a hivatalnál belső vizsgálat indult. Felvetődött ugyanis annak a lehetősége, hogy a Cég jogelődjétől, a Nemzetbiztonsági Hivataltól a kormányváltás után eltávolított vagy önként távozott munkatársak közül vitte magával valaki az UD-ügy felvételeit. Ha ez igaz, forrásaink szerint számítani lehet további, esetleg más ügyekkel összefüggő iratok kiszivárogtatására is, ezért különösen fontos az AH számára a "kiszivárogtató" mielőbbi azonosítása és leállítása.
Az UD-ügyben keletkezett újabb hangfelvételeket szerdán hozták nyilvánosságra, ám azok tegnap már nem voltak elérhetők a YouTube videomegosztó portálon. Az oldalon a következő angol nyelvű üzenet olvasható: "A videót a felhasználó eltávolította. Elnézést". Az átmenetileg közzétett dokumentumok majdnem bizonyosan az UD-ügyben tett feljelentés részét képezték, így azokat többek között Dávid Ibolya és Herényi Károly is megkapta. Ezt Herényi sem vitatta, ám maga nem olvasta el az írásos dokumentumokat, és az elektronikus adathordozón található felvételek taralmát sem ismeri. Arra a kérdésünkre pedig, hogy ki tehette közzé a lehallgatott beszélgetések egy részét, csupán annyit mondott: ha maga vállalkozik erre, bizonyosan nem a beszélő HungarianDemocrat (magyar demokrata) nevet választja, ami eléggé egyértelműen az MDF-re is utalhatna. | [
"UD Vagyonvédelmi Zrt.",
"MDF"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Magyar Televízió",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"OTP Bank",
"Fővárosi Bíróság",
"UD Zrt.-ügy",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Leváltotta az egy bank-egy biztosító modellt a Takarékbank: január 6-tól már az egy bank-több biztosító értékesítési modellben működik, ami közleménye szerint lehetőséget teremt arra, hogy az ügyfelek a biztosítócégek széles palettájának kínálatához jussanak hozzá.
Az új modellt azután vezette be – a banki szektorban elsőként – a Vida József vezette Takarékbank, hogy stratégiai partnerségre lépett a Mészáros Lőrinc és Keszthelyi Erik érdekeltségébe tartozó Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. leánycégével, a HUNBankbiztosítás Közvetítő Kft.-vel.
A közös munka megkezdését kétéves előkészítés előzte meg: a HUNBankbiztosítás szakmai stábja részletesen feltérképezte a hazai piacon már működő bankbiztosítási modelleket, és kidolgozta az új modellt.
A Takarékbank az ország legnagyobb fiókhálózatával rendelkezik, több mint 700 bankfiókban közel 1,1 millió ügyfél pénzügyeit kezeli. | [
"Takarékbank",
"HUNBankbiztosítás Közvetítő Kft.",
"Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft."
] | [] |
Kihívta a rendőrséget az Együtt csütörtökön reggel az Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. budapesti épületéhez, miután előző nap az Állami Számvevőszék azt közölte, a cég nem bocsátotta rendelkezésére a számvevőszéki ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat, így a vizsgálatot nem lehetett végrehajtani. A rendőrök kiérkeztek, de nem mentek be az épületbe.
Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke a központ Bajza utcai épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján a kettős mérce megszüntetését követelve arról beszélt, hogy ha a norvég alap ügyében az Ökotárs Alapítvány dokumentumait a készenléti rendőrség "karhatalmi kommandósai" foglalták le, akkor a "fidelitasos lopást" is leplezze le a magyar állam, és a rendőrség azonnal foglalja le a dokumentumokat.
"A magyar állam a fidelitasos tolvajokkal szemben, ha adófizetői pénzt loptak, járjon el még sokkal keményebben, mint az ártatlan civilekkel szemben!" - szólított fel.
A helyszínre több egyenruhás és civil ruhás rendőr is érkezett, akiktől Juhász Péter, az Együtt alelnöke azt kérte, hogy foglalják le a központ dokumentumait, és azokat szállítsák át az Állami Számvevőszékhez.
Juhász Péter a rendőrökkel történt egyeztetés után újságíróknak azt mondta: a rendőrség jelentést készít az eseményekről, és ennek alapján dönti el a parancsnok, hogy milyen intézkedést tesz. Közölte azt is, hogy ha szükséges, akkor az Együtt feljelentést tesz az ügyben. Ezt követően az ellenzéki párt politikusai és aktivistái távoztak a helyszínről.
Az Új Nemzedék Központ csütörtökön az MTI-vel azt közölte, nem tagadta meg az adatszolgáltatást: több mint 3500 oldalnyi dokumentumot és mintegy 1,5 gigabájtnyi adatot bocsátottak az Állami Számvevőszék rendelkezésére, a beadandó iratok egy része azonban károsodott, és emiatt a leadási határidő meghosszabbítását kérték. | [
"Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft."
] | [
"Ökotárs Alapítvány",
"Állami Számvevőszék"
] |
Bő két év leforgása alatt ötödször nyert vissza nem térítendő európai uniós támogatást Matolcsy György jegybankelnök fiának érdekeltsége – tudta meg a 24.hu. Matolcsy Ádám bútorgyára most csaknem 27 millió forintot kap Brüsszeltől, hogy növelje a versenyképességét "adaptív technológiai innováció révén".
Ezzel együtt az ifjú Matolcsy érdekeltségébe tartozó Balaton Bútor Kft. eddig majdnem 630 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az Európai Unió forrásaiból.
A kormányzati pályázati portál adatai alapján a társaság ötször pályázott sikeresen az uniós pénzekre:
Az ifjabb Matolcsynak jól megy a sora, 2016-ban kétszázmillió forintos luxuslakást kapott használatra apja unokatestvérétől, Szemerey Tamástól, majd egy örökpanorámás ingatlant húzott fel a balatonfüredi szőlőbirtokára. Tavaly pedig a 24.hu derítette ki, hogy egyszemélyes cége, a Magyar Stratégiai Zrt. megvásárolta azt a 400 milliós, II. kerületi luxusvillát, amelyet Matolcsy György használ. Tegnap pedig az Átlátszó írt arról, hogy az ifjú Matolcsy Porschékat gyűjt, ráadásul a luxus sportautók parkoltatása is egy vagyonba kerül.
Porschékat gyűjt Matolcsy Ádám A jegybankelnök kisebbik fia azt állítja, az autókat nem presztízsük, hanem különlegességük miatt választotta.
Az egyébként nem világos, hogy a bútorgyár pontosan mit fejleszt az elnyert összegből, erről ugyanis az uniós projektismertetőben nem szerepel semmi. Az elnyert pénzt az általános meghatározás szerint az alábbiakra fordíthatja:
Kutatási és innovációs folyamatok a kkv-kben (ideértve az utalványprogramokat, a folyamat-, a formatervezési, a szolgáltatás-innovációt és a szociális innovációt), A környezetvédelemhez és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez kapcsolódó tevékenységek, Bányászat és kőfejtés (ideértve az energiahordozók bányászatát), Egyéb, meg nem határozott szolgáltatások, Egyéb, nem meghatározott gyártási tevékenység, Élelmiszerek és italok gyártása, Építőipar, Halászat és akvakultúra, Humán-egészségügyi ellátás, Információs és kommunikációs tevékenységek, ideértve a távközlést, az informatikai szolgáltatási tevékenységeket, a számítógépes programozást, a tanácsadást és a kapcsolódó tevékenységeket, Ingatlannal, bérlettel kapcsolatos és üzleti tevékenységek, Közigazgatás, Mezőgazdaság és erdészet, Művészet, szórakoztatás, kreatív iparágak és szabadidős tevékenységek, Nagy- és kiskereskedelem, Nem alkalmazható, Oktatás, Pénzügyi és biztosítási tevékenység, Szállítás és raktározás, Szállítóeszközök gyártása, Számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása, Szociális munka, közösségi, szociális és személyi szolgáltatások, Textíliák és textilipari termékek előállítása, Turizmus, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, Villamosenergia-, gáz-, gőz-, forróvízellátás és légkondicionálás, Vissza nem térítendő támogatás, Vízellátás, szennyvíz gyűjtése és kezelése, hulladékgazdálkodás és szennyeződésmentesítés.
A Balaton Bútorgyárat 2015 őszén vásárolta meg Matolcsy Ádám a Glamorous Kft.-n keresztül a Várszegi Gábor-féle Fotextől. Az ügyletet hitelből finanszírozták, amit Matolcsy György jegybankelnök milliárdos unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a – mára becsődölt – bankja biztosított. Érdekes, hogy még a pénzintézet csődje előtt reagált az ifjabb Matolcsy, aki pár nappal azt megelőzően, hogy kiderült, az NHB Bank likviditási gondokkal küzd, átvitte cégei számláit egy másik bankhoz.
Kiemelt kép: 24.hu | [
"Balaton Bútor Kft."
] | [
"Glamorous Kft.",
"NHB Bank",
"Európai Unió",
"Magyar Stratégiai Zrt.",
"Balaton Bútorgyár"
] |
A magyar állam mellett egy Mészáros Lőrinc közeli cég finanszírozza azt az óbecsei vállalkozást, amely a tervek szerint négycsillagos szállodát épít a 23 ezer fős községben. A nyertes cég 1 millió eurót kap, pedig legalább két éve nem volt bevétele, tőkéje pedig 1000 dinár, azaz alig háromezer forint. A településen van már egyébként egy 150 fős szálloda, de bezárták.
"Ünnepélyes alapkőletétel helyszíne volt csütörtökön délután Óbecsén a Jovan Zmaj utca 85. alatti telek: az itt épülő, négycsillagos Hotel Experience 2200 négyzetméternyi alapterületén csaknem 30 szoba, 80 férőhely, valamint különféle wellness- és spa-szolgáltatások is lesznek" – írta meg a napokban a vajdasági Magyar Szó. "2022-ben Közép-Kelet-Európa egyik legszebb sport-, konferencia- és wellnessközpontja áll majd itt, ami meg fogja változtatni ennek a térségnek a jövőképét" – számolt be az elhangzottakról a lap.
A beruházást a Prosperitati Alapítvány – a kiemelt jelentőségű idegenforgalmi fejlesztésekre kiírt pályázata révén – egymillió euróval támogatta, az önerőt és a beruházáshoz szükséges tőkét pedig a budapesti Arthur Bergmann Hungary Zrt. biztosította.
A Prosperitati Alapítványról 2018-ban megírtuk, a magyar kormány 65 milliárd forinttal támogatja a vajdasági magyar terület- és gazdaságfejlesztési stratégia megvalósítását. A támogatások lebonyolítására létrehozott alapítvány működése 2016 óta jelentősen megbolygatta a vajdasági agrártársadalmat, hiszen a változások nemcsak a pályázói kört érintik, hanem – nemzetiségtől függetlenül – kihatnak a gazdasági élet minden szereplőjére. 2019-ben pedig arról számoltunk be, hogy az alapítványon keresztül a vajdaságiak 10 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kaptak házvásárlásra.
Itthon tiltja, Vajdaságban támogatja a magyar kormány: vállalkozás és otthon egy helyen, magyar közpénzből Magyarországon CSOK-kal támogatott ingatlanban nem lehet a vállalkozók székhelye, Vajdaságban ez nem gond: annak ellenére sem, hogy ott is a magyar adófizetők pénzét osztja szét a magyar kormány.
A mostani szállodaberuházás hátterét a Szabad Magyar Szó mutatta be. A vajdasági ügyeket jól ismerő – de nem a magyar kormány szája íze szerint író – portál cikke szerint a Prosperitati Alapítvány 2019-es turisztikai fejlesztésekre kiírt pályázatán összesen tíz cég nyert támogatást, és ebből csak egy óbecsei, a 2016-ban alapított Obrock Food Kft., amely 366,4 millió forintot, vagyis egymillió eurónak megfelelő (120 millió) dinárt nyert. Ez a turisztikai kapacitás kiépítésére szánt összeg 40 százaléka.
A kft. a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség adatai alapján a 2019-es évet 34.790 dináros (295 euró) veszteséggel zárta.
A lap rámutat: a cég igazgatója és tulajdonosa az óbecsei Fehér Dezső, a társaság alaptőkéje pedig 1000 dinár. Egyébként 2019 novemberében – vagyis a Prosperitati-pályázat beharangozásakor – változott meg az Obrock Food Kft. jogi képviselője: azóta a magyarországi Kóródi László igazgató helyett az óbecsei Fehér Dezső neve szerepel a cégjegyzékben, és 100%-ban az ő kezébe került át a vállalat.
Azt már a szerbiai companywall.rs adataiból tudta meg az Átlátszó, hogy a cégnek 2017-ben volt utoljára 1 alkalmazottja, azóta nullát jelentettek. 2016-ban 7,9 millió dinár, 2017-ben 1,8 millió, míg 2018-ban nulla dinár bevétele volt. Ez 2019-re sem változott, vagyis a cég legalább 2 éve vegetál.
Mészáros közelében
A Szabad Magyar Szó szerint az 1 millió eurón felüli finanszírozást álló Arthur Bergmann Hungary Zrt. igazgatója az a Gál Miklós, aki a Forbes 2020-as listája szerint Magyarország huszadik leggazdagabb embere 55,6 milliárd forintos vagyonnal.
Ugyanő több Mészáros-érdekeltségben töltött be vezető pozíciót: az Opus Global vezérigazgatója volt tavaly június 30-ig (közel egy évig töltötte be a posztot), de korábban fontos szerepe volt a takarékszövetkezeti integrációban is. Gál a Takarékbankban maga is érdekelt, régi üzlettársa Vida Józsefnek, az általuk közösen tulajdonolt vagyonkezelőkön keresztül lett érdekeltsége nemcsak a bankban, de a TV2-ben is – olvasható a Forbes.hu-n.
Egy szálloda már bezárt
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a szálloda alapkőletételénél azt mondta, a beruházásnak van létjogosultsága. Szerinte Óbecse komoly lehetőségekkel és vonzerővel rendelkező közeg, ezért nem lesz gond a szálloda kihasználtságával.
Ennek némiképp ellentmondani látszik a tény, hogy Óbecsén már van egy hotel, de bezárták. A Szabad Magyar Szó szerint a 30 éve létező, 24 szobás Bela Lađa (Fehér Hajó) szálloda 2-3 ágyas szobákkal rendelkezik, kapacitása 150 fő, a teraszán pedig 450 vendég fér el. A szálloda jelenleg nem működik.
Megpróbáltuk kideríteni, mi ennek az oka. Mivel azonban a hotelnek nincsenek működő elérhetőségei, helyiek segítségét kértük.
A begyűjtött információk alapján nem az elmúlt egy év történései miatt nem üzemel a létesítmény, azaz nem a pandémia miatt zárt be.
Nagyjából 3-4 éve zárva tart, és ezt megelőzően is voltak már leállások. A helyiek azt rebesgetik, hogy idősek otthona lesz.
Érdeklődtünk a Prosperitati Alapítványnál, miért gondolják, hogy szükség van újabb szállodára egy olyan településen, ahol a már meglévő is bezárt. Azt is megkérdeztük, található-e a térségben hasonló szálloda, és ha igen, annak milyen a kihasználtsága. Arra is kíváncsiak voltunk, más turisztikai projektet is támogatnak-e.
Cikkünk megjelenéséig az Alapítványtól nem érkezett válasz.
Kiss Igor képviselő a Magyar Szónak arról beszélt, hogy a 23 ezer fős község "fejlődésének fontos pillére kell hogy legyen az idegenforgalom". Azt is mondta, szerinte "a befektetőket az az elképzelés vezérelte, hogy egy busznyi embert tudjanak egy idejűleg elszállásolni, és elsősorban a céges csapatépítő programjaikkal szeretnék majd idecsalogatni a vendégeket. A szálloda saját csapatépítési programjaihoz jól illeszkedik majd az az új, várhatóan már most márciusban elinduló óbecsei vállalkozás is, amely különféle szárazföldi és vízi élményprogramokat fog kínálni a látogatóknak".
Megint a Fidesznek kampányol a milliárdokkal kitömött Vajdasági Magyar Szövetség Minden csatornán a Fideszre szavazásra buzdít a Vajdasági Magyar Szövetség, erre egy hónapja külön Facebook oldalt is létrehoztak. Idén először a nem uniós állampolgárok is szavazhatnak az EP-választáson, a Fidesz ebből a lehető legtöbbet próbálja kihozni Szerbiában. Orbán Viktorral, kormánypárti képviselőkkel kampányol hetek óta Vajdaságban a Fidesz.
Nyitókép: Az új óbecsei szálloda látványterve. Forrás: a Prosperitati Alapítvány Facebook oldala | [
"Arthur Bergmann Hungary Zrt.",
"Prosperitati Alapítvány"
] | [
"Magyar Szó",
"Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség",
"Hotel Experience",
"Obrock Food Kft.",
"Szabad Magyar Szó",
"Opus Global",
"Vajdasági Magyar Szövetség"
] |
A BKV milliárdos tanulmánylistája
Újabb pénzszórások, újabb feljelentések • A városvezetés rendet tenne, az ellenzék változást akar
Aba Botond, Antal Attila és Kocsis István vezérigazgató idején összességében százával dolgoztak ki tanulmányokat, végeztek vizsgálatokat közpénzből a BKV-nál. A Magyar Nemzethez eljutott legfrissebb összesítés szerint a ma már csőd szélén álló közlekedési társaságnál nem sajnálták az összességében milliárdnyi közpénzt az újságokban róluk megjelent negatív hírek összegyűjtésére, a tavaly megbukott járatritkítási terv népszerűsítésére, különféle vagyonvédelmi vizsgálatokra, akárcsak a már ismertté vált tanácsadói szerződésekre.
A fővárosban az utóbbi idők legnagyobb politikai botrányában a várost vezető MSZP–SZDSZ-es koalíció vitái után ugyan rendteremtést ígér, a következő választások esélyese, a Fidesz szerint csak a nyomozó hatóságok deríthetik ki, mi történt a BKV-nál az elmúlt években.
Csak tanulmányokra és vizsgálatokra több mint 1,2 milliárd forintot fizetett ki a BKV Zrt. az elmúlt négy és fél évben, azonban a különböző cégeknek adott megrendelések összértéke ennek a sokszorosa – derült ki a lapunk birtokába került belső összesítésből. Miközben a fővárosi önkormányzat százszázalékos tulajdonában álló, a Budapestet irányító MSZP–SZDSZ-es városvezetés másfél évtizede alatt a csőd szélére juttatott közlekedési cég csaknem 90 milliárd forintos adósságállománnyal és több mint húszmilliárdos veszteséggel küszködik, a pénzszórás szinte folyamatos – további részletek a keddi Magyar Nemzetben. | [
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Számos európai városban le kellett állítani a Siemens villamosokat, miután a gyártó cég konstrukciós hibára figyelmeztette a közlekedési vállalatokat – olvasható a Magyar Hírlapban. Budapest is Combino villamosokat vásárol a következő években a Siemenstől mintegy 40 milliárd forintért a Nagykörútra, a 4-es, 6-os vonalra. A járművek 2006-tól szállítják az utazókat – írja a privatbankar.hu
A Siemens minden Combino villamost üzemeltető társaságot felszólított, hogy a 120 ezer kilométernél nagyobb futásteljesítményű járműveket ideiglenesen vonják ki a forgalomból, mert egy régebbi modell átvizsgálásakor eddig nem ismert repedéseket találtak az ajtók és ablakok tetővel való összekapcsolásánál.
Az Online Reports című svájci internetes lap szerint a Siemens arról tájékoztatta a baselieket, hogy a megrepedt elemek balesetnél könnyen kettétörhetnek, és a tetőszerkezet beomlása az utasokat veszélyeztethetné.
Bázel mellett érintett még Augsburg, Düsseldorf, Erfurt, Freiburg, Hirosima, Nordhausen és Potsdam, valamint futnak még Combino villamosok Bern, Melbourne, Poznan és Ulm városaiban. Budapesten néhány éven belül cserélnék le a Ganz villamosokat Combinóra.
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szóvivője szerint Budapesten fél éven belül jelentkeznének a hibák a pálya rossz minősége és a 4-es, 6-os vonal túlterheltsége miatt. Dorner Lajos úgy tudja, a problémát az okozza, hogy a Combino szerkezete alumíniumból készült, és túl vékony. Ha acélból gyártanák a budapesti járműveket, azok már nem felelnének meg a BKV közbeszerzési feltételeinek. A Siemens ugyanis épp azért tudott a legdrágább ajánlatával nyerni Budapesten, mert a Combinók lényegesen könnyebbek lettek volna a konkurensek villamosainál.
Aba Botond, a BKV vezérigazgatója tud a bajokról, s éppen ezért jelezték a Siemensnek, hogy ezekből a hibás alumíniumszerkezetes járművekből nem kér a főváros. A Siemensnek más műszaki megoldást kell találnia, amivel teljesíteni tudja a korában vállalt feltételeket. A BKV vezetője szerint a Budapestre érkező villamosokat bár Combinónak hívják, nem ugyanolyanok, mint a német, a japán és a svájci városokban futó problémás járművek. Aba Botond kijelentette: továbbra is bíznak a Siemensben, hiszen épp a gyártó erősségét mutatja, hogy a műszaki hiba miatt javításra visszahívta a villamosokat.
Dorner Lajos, a VEKE szóvivője szerint az a baj, hogy Budapest vezetősége ragaszkodik a teljes alacsony padlós konstrukcióhoz, ami gyengíti a kocsi szerkezetét. Nyugat-Európa városaiban ma már a 70 százalékosan alacsony padlós járműveket vásárolják, vagyis azokat, amelyekre csak az ajtók egy részénél lehet lépcsőzés nélkül felszállni. | [
"Siemens",
"BKV"
] | [
"Magyar Hírlap",
"Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület"
] |
A Nemzeti Nyomozó Iroda emberei szállták meg a Bank Center irodaház egyik emeletét szerdán. A nyomozók az egyik legnagyobb hazai gázszolgáltató, az Emfesz dokumentumait keresték a cég központjában. A vizsgálat után őrizet vették Góczi Istvánt, a cég vezérigazgatóját. A 200 milliárd forintos forgalmú vállalatot április végén egyetlen dollárért adta el az igazgató.
Az Index információi szerint házkutatás kezdődött szerdán a magyar földgázpiac negyedét uraló Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft., az Emfesz irodáiban. A vizsgálat után különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntett megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették az ügyvezető igazgatót, Góczi Istvánt.
A Nemzeti Nyomozó Iroda már júniusban nyomozást indított különösen jelentős vagyoni hátrány okozásának megalapozott gyanújával. A vizsgálat azért indult, mert az Emfesz ügyvezető igazgatója, Góczi István és helyettese, Gazda Tamás egy egymás között megkötött adásvételi szerződéssel 1 dollárért átvitte az energiaszolgáltató céget az ukrán milliárdos, Dimitrij Firtas cégétől, a Mabofitól egy kis svájci offshore vállalkozáshoz, a RosGas AG-hoz. A feljelentést a régi tulajdonos, Firtas cége tette.
Góczi István
Az Emfesz kommunikációs igazgatója, Gallyas Igor az Index megkeresésére megerősítette, hogy a cégnél adatokat gyűjt a rendőrség és hogy a házkutatás a cégeladás körülményeivel függ össze. A cég vezetőjének őrizetbe vételét nem akarta kommentálni. Az Emfesz közleményben tudatta, hogy a rendőrségi eljárás nem akadályozza a cég gázszolgáltatását. Úgy tudjuk, hogy a cégnek beszállító E.on továbbra is ellátja gázzal az Emfeszt.
"Jött hozzám egy üzleti társasság"
Góczi István lapunknak korábban azt mondta, hogy a céget azért adta el sürgősen, mert a korábbi tulajdonos egy ukrán-orosz politikai megállapodás értelmében nem tudott gázhoz jutni. Orosz lapinformációk szerint a furcsa tulajdonosváltás a Kreml jóváhagyásával történt, és volt KGB-sek is közreműködtek benne.
Góczi szeptemberben nyilatkozott az Indexnek a cég ügyeiről. Az eladás körülményeit taglalva kijelentette: "Jött hozzám egy üzleti társaság, és azt ajánlották, megveszik az Emfeszt, biztosítják a gázellátásomat, és rendezik a tartozásom a Gazprom felé. Egy nap alatt meghoztam a döntést.
A céget én képviseltem éveken keresztül, százezer jogásszal nézettem meg a képviseleti megbízást. Ez a lényege az offshore státusznak, a tulajdonos háttérben van, és valaki viszi a cég ügyeit. A Mabofi nevében én cégeket, legelőket, de erőművet is vettem és adtam el. Erre szólt a felhatalmazásom, mint a tulajdonos képviselője."
Góczi azt is állította, hogy a kétes tranzakció előtt már az ukrán tulajdonos is el akarta adni az Emfeszt a Gazpromnak. "Firtas folyamatosan tárgyalt az Emfesz eladásáról a Gazrpom felé. Látszott, hogy ezek nem vezettek eredményre, 10 dollárért adtuk volna a céget, de nem ment. Nem tudom miért, én abban a tárgyalásban nem vettem részt. Az én dolgom az volt, hogy tartsam a céget, biztosítsam az ellátást. Én azt mondtam, hogy addig tudom tartani a céget, amíg van gáz. Ha nincs gáz, akkor nagy bajban vagyunk, akkor lépni kell, akár egy nap alatt, akár egy óra alatt, akár a cég értésekítésével is olyan helyzetet kell teremteni, hogy biztosítsuk a cég gázellátását."
Információink szerint a múlt héten az EU versenybiztosi hivatalából is tájékozódtak szakértők az Emfesznél. Az információgyűjtésben a Gazdasági Versenyhivatal is részt vett. A szakértők azért érkeztek, mert az energiaszektorban végrehajtott fúzió bejelentésköteles az EU-ban, és adott esetben Brüsszel jóváhagyása kell hozzá. A vizsgálat tényét Mihálovits András, a GVH szóvivője sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta.
Az EMFESZ budapesti központja
Politikai szálak
Az Emfesz eladását tavasszal a Magyar Energia Hivatal feltűnő gyorsasággal hagyta jóvá. Ez a gázipart jól ismerő forrásaink szerint arra utalt, hogy politikai nyomás nehezedett a hivatalra. Az erről szóló pletykákat táplálta az is, hogy az adásvételt a RosGas részéről aláíró Gazda Tamás - aki akkoriban az Emfesz egyik vezetője is volt - Gazda László MSZP-s politikus fia. Gazda László állítólag jó kapcsolatban van Veres János volt pénzügyminiszterrel. Éppen a múlt héten döntötte el az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete, hogy a következő országgyűlési választáson a megyei lista első helye Veresé, a második Gazdáé lesz. Gazda Tamás az Indexnek határozottan cáfolta, hogy bármi köze lenne az ő tevékenységének édesapjához, és visszautasította még az összefüggés feltételezését is.
Május óta figyelték az Emfeszt
Különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással gyanúsítja a rendőrség Góczi Istvánt, az Emfesz vezérigazgatóját, mondta az InfoRádióban az Bencze József országos rendőrfőkapitány. Az Nemzeti Nyomozó Iroda május 25-én rendelt el nyomozást az április 28-án megkötött üzlet kapcsán, mondta. Az ügyben külföldi hatóságokkal is együttműködtek a magyar nyomozók, mivel a cég korábban Dmitrij Firtas ukrán üzletember érdekeltségébe tartozó ciprusi bejegyzésű offshore cég tulajdonában állt, majd április 28-án egy svájci cég tulajdonába került egyetlen dollárért, holott a cég 200 milliárd forintos forgalmat bonyolít, tette hozzá.
Ugyanakkor több, nem szabolcsi MSZP-s politikusról is hallottuk, hogy keményen lobbiztak az Emfesz iránti hivatali jóindulatért.
Az energiahivatal feltűnően készséges tavaszi viselkedése a gáziparban dolgozó több vezető szerint is szorosan összefügg azzal, hogy szeptemberben lemondott a hivatal vezetője, alig néhány hónappal a nyugdíj előtt. Ugyanakkor sem a hivatalt felügyelő kormány, sem a rendőrség nem foglalkozott még Emfesz-ügyben a hivatal felelősségével.
Góczi régi motoros
A 47 éves Góczi István régóta az energiaiparban dolgozik. Tanulmányait Moszkvában végezte, 1992-1996 között a Jukosz olajipari Vállalat nevű orosz cég kelet-európai piacokért felelős vezetője volt. 2003-tól az Eural Trans Gas nevű cég kereskedelmi igazgatójaként dolgozott.
Utóbbi cég szintén Dmitraj Firtas érdekeltségébe tartozott, és fontos közvetítő volt a türkmén-orosz-ukrán gázüzletben. Ugyan soha senki sem bizonyította be, de sokan úgy tartották, hogy a Magyarországon bejegyzett és dollármilliárdokat mozgató Eural Trans Gas a maffiavádakkal számos országban körözött Szemjon Mogiljevics érdekeltsége volt. Állítólag éppen e vádak miatt lépett az Eural Trans Gas helyére a gázkereskedelemben a Rosukrenergo, amely Firtas és a Gazprom közös vállalkozása, továbbá áprilisig az Emfesz gázszállítója volt. (Góczi István az Indexnek szeptemberben határozottan cáfolta, hogy Mogiljevicshez bármilyen köze lett volna.)
Az Emfesz problémái azzal kezdődtek, hogy a januári gázválságot lezáró orosz-ukrán miniszterelnöki megegyezés kikötötte, hogy a Firtas-féle Rosukrenergot kiszedik a rendszerből. A Rosukrenergo tavaszra nem jutott gázhoz, így az Emfesznek sem tudott több gázt biztosítani. Ekkor adta el Góczi a céget. Piaci találgatások szerint az új vevőt a Gazprom nevű orosz állami óriásvállalat jelölhette ki.
Az Emfesz történetét feldolgozó cikksorozatunk első részét itt, a másodikat pedig itt olvashatja el. | [
"RosGas",
"Emfesz"
] | [
"Jukosz olajipari Vállalat",
"Eural Trans Gas",
"Bank Center",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Magyar Energia Hivatal",
"Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"RosGas AG"
] |
Duna-parti luxuslakás az államtitkárnak
Uszoda, konditerem és szauna is jár az állami pénzen bérelt 59 négyzetméteres lakáshoz
Budapest - "Lakni tudni kell" – ez lehet Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának jelmondata. Szeret nagy lábon élni, ha állami lakásokról van szó.
Mint a Blikk korábban megírta: Halász tavaly egy 375 négyzetméteres, 4+1 szobás szolgálati lakásban élt, mert a fővárosban nincs, csak Debrecenben van lakása. De ezt ősszel visszaadta. Az origo.hu és a Blikk a héten a tárcától megtudta: újabb ingatlant kapott. A tájékoztatás szerint az új, IX. kerületi kégli csak 59 négyzetméteres, de a bérlet mégis nettó havi 231 ezer forintjába kerül az államnak.
Lakó. Halász János államtitkár korábban egy 375 négyzetméteres állami lakásban élt, most beköltözött egy kicsi, de drága ingatlanba
Így nem véletlen, hogy a lakás igazi álomotthon, mert a hasonló méretű ingatlanok bérleti díja 50–100 ezer forint a városrészben. A politikus a Duna partján, egy újabb társasház ötödik emeletén lakik, s a szolgáltatások minden igényt kielégítenek.
– A lakók használhatják a ház szaunáját, úszómedencéjét és fitnesztermét – tudtuk meg a Real Home Managementtől, attól a cégtől, amelyik az ingatlant a tárcának kiközvetítette. – A beléptetés mágneskártyás rendszerrel történik, külön bérelhető hely a mélygarázsban is, s a nap 24 órájában hívható a portaszolgálat.
Halász a jelek szerint eddig nem keltett túl nagy feltűnést a házban, mivel a portások fényképről sem ismerték fel a politikust. A Blikk riporterének kérésére felcsörögtek az államtitkári kéglibe, ám senki sem vette fel a telefont.
Ötödiken. Ennek a Soroksári út és a Duna-part között fekvő háznak az ötödik emeletén lakik a politikus
A Duna-parti épületekben egyébként hasonló lakásokat kínál bérletre a legnagyobb hazai ingatlanközvetítő, a Duna House is. Mint a fotóikon látható: az albérletek a nagy ablakok miatt világosak, a terek szélesek, a berendezés modern. Halásznak talán csak a Dunára és a Gellérthegyre néző panorámát kell nélkülöznie, mert az ő kuckója a forgalmas Soroksári útra néz.
Az állami fejeseknek egyébként jár szolgálati lakás, ha a fővárosban nincs hol lakniuk. A tárcák maximum 231 ezer 900 forintig téríthetik a bérlet költségeit. Halász igyekezett szinte teljesen – 900 forint híján – kihasználni a keretet, de úgy tűnik: vigyázott arra is, hogy ne lépje túl. Akkor ugyanis a különbözetet saját zsebből kell állnia. Így most csak a havi körülbelül 60 ezer forint közös költséget, illetve a rezsit kell fizetnie havi bruttó 1,2 milliós politikusi fizetéséből.
Halászon kívül tíz államtitkárnak jár szolgálati kégli, köztük három kollégájának: Szőcs Gézának, Szászfalvi Lászlónak és Hoffmann Rózsának. Az agrártárcánál V. Németh Zsolt, a fejlesztésinél pedig Molnár Ágnes, Hegmanné Nemes Sára és Völner Pál bérelt lakásban lakik. Az igazságügyi tárcánál Kovács Zoltán, Répássy Róbert és Szabó Erika a kedvezményezett, a két utóbbi viszont állami lakást kap, így itt bérleti díj nincs. A 9 lakás azonban évi 21,6 millió forintba kerül.
M. L.–D. K. | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [
"Duna House",
"Real Home Management"
] |
Megkezdődött szerdán a felújítás a Fejér megyei 6212-es úton Agárd és Zichyújfalu között. A Komplex Útfelújítási Program jelentőségét emeli, hogy ezen az úton áll L. Simon László családi borászata és 13 szobás panziója is.
A Miniszterelnökség államtitkára maga is beszámolt az útfelújítási tervről a Fejér Megyei Hírlapban megjelent saját cikkében.
Az út mentén az a vállalkozás fekszik, amelyről L. Simon László korábban azt nyilatkozta, nem az övé, hanem feleségéé. Államtitkári vagyonbevallásából azonban kiderült, ő a vállalkozás többségi tulajdonosa. A vállalkozás 63 millió forint állami támogatást kapott az elmúlt években.
A Miniszterelnökségen viszont nem tartották összeférhetetlennek, hogy L. Simon államtitkárként állami támogatásokat kap, azt írták:
Az államtitkár édesapja 2009-ben bekövetkezett váratlan halála óta irányítja a termelést, s mindezt természetesen a szabadidejében. A támogatások mértéke és L. Simon László 2010-es parlamenti képviselővé választása között semmiféle összefüggés nincsen. Az államtitkár cége L. Simon László parlamentbe kerülése előtt is részesült ilyen támogatásban, amelynek aránya 2010-et követően sem változott.
Pedig változott. A Simon és Simon Kft. 2009-ben még csak 2,8 millió forintos állami támogatást kapott, de miután L. Simon 2010-ben bekerült a parlamentbe, az összeg mértéke megemelkedett, 2011-ben például 21 milliót kapott.
Az útfelújítás csaknem 800 millió forintba kerül, a munkálatok június 20-ig fejeződnek be. | [
"Simon és Simon Kft."
] | [
"Fejér Megyei Hírlap"
] |
Vannak dolgok, amelyeken a veszélyhelyzet sem változtat. Ilyen például a Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkaruhára vonatkozó köbeszerzése, amelyet – úgy látszik – minden körülmények között Mészáros Lőrinc testvérének cége nyer el. Most éppen nettó 400 millió forint keretösszegben.
A Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lett a befutó azon a nyílt közbeszerzési eljáráson, amelyet a Magyar Közút Nonprofit Zrt. írt ki munkaruha beszerzésre – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A cég feladata lesz a közútkezelő Kelet-Magyarország és Nyugat-Magyarország területén dolgozó alkalmazottjainak munkaruhával való ellátása nettó 400 millió forint keretösszegben. Ez a szerződés szerint több ezer darab narancssárga láthatósági öltönyt, narancssárga derekas nadrágot, kék pamut öltönyt, kék derekas nadrágot, narancssárga láthatósági overált, citromsárga láthatósági overált, lángálló öltönyt, lángálló derekas nadrágot, valamint vegyszerálló öltönyt jelent.
A Pegazus mellett további négy cég jelentkezett a munkára, de érdekes módon mindannyian érvénytelen ajánlatot nyújtottak be, így ezúttal is Mészáros Lőrinc testvérének cége nyerte a Magyar Közút tenderét. Ahogy tavaly számos más alkalommal is: a cég 2019-ben legalább hétszer bizonyult a legjobb ajánlattevőnek a közútkezelő által kiírt közbeszerzéseken.
2019 januárjában 567 millió forintért vett tőlük – az ország különböző pontjaira szánt – 34 darab aszfalttömörítő gépet az állami cég, majd áprilisban egy 460 millió forintos tenderen is befutó lett a Pegazus. Akkor nyári és téli adapterek beszerzésére írt ki pályázatot a közútkezelő, és az öt részre bontott pályázatból négynél a Pegazus Trade Kft. lett a nyertes. Május végén egy 105 millió forintos megbízást húztak be (munkaruházat gyártására), majd júniusban ugyanerre nettó 115 milliót nyertek. Egy hónappal később ők vitték el a téli ruházat beszerzésére kiírt pályázatot is nettó 145 millió forintért, majd szeptember végén a közútkezelő egyéni védőeszközeinek beszerzését is a Pegazus Trade teljesíthette nettó 400 millió forintért.
Évek óta szárnyal
Az 1992-ben alapított cég 2011-ben lett Mészáros Lőrinc testvérének, Mészáros Jánosnak a tulajdona. A sikertörténet ezután kezdődött: 2013-ban 40, 2014-ben 69, 2015-ben pedig 188 millió forintos árbevételt ért el a kft. Aztán hirtelen még jobban meglódult a szekér: 2016-ban hirtelen egymilliárdra ugrott a forgalma, amit 2017-ben (amikor szintén sok közbeszerzést nyertek a Közútkezelőtől, illetve a MÁV-tól) sikerült megduplázniuk.
Az akkori 2,3 milliárdos forgalmat azonban 2018-ban visszaesés követte: akkor “mindössze" 1,3 milliárdos forgalmat könyvelhettek el. Ennek ellenére Mészáros testvére 150 millió forintos osztalékot vehetett ki csak a Pegazus Trade 204,5 millió forintos adózott eredményéből.
Mészáros Jánosnak ugyanis több másik, szintén jól prosperáló vállalkozása is van. A Herceghalom Interat Kft. 187,5 milliós hasznot hozott 2018-ban, míg a harmadik, az Agro-Felcsút Kft. 238,5 milliós adózott eredménnyel zárta a 2018-as évet. Ami pedig közös mindhárom cégben: több százmilliós értékben nyertek el megbízásokat a Magyar Közúttól.
Mészáros Lőrinc testvérétől vesz sószórókat a Magyar Közút 770 millióért Az Agro-Felcsút Kft. berendezéseivel síkosságmentesítik az utakat az országban. Az EU-s közbeszerzési értesítő május 24-i számában jelent meg a Mészáros-család újabb üzleti sikere. A felcsúti polgármester testvérének, Mészáros Jánosnak tulajdonában lévő Agro-Felcsút Kft.-vel nettó 770,2 millió forintos keretszerződést kötött az állami tulajdonú Magyar Közút Zrt., amely előzetesen kicsit olcsóbbra, nettó 755,5 millió forintra becsülte a beruházás értékét.
A céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Magyar Közút Nonprofit Zrt. úthibák javításán dolgozó munkatársai kátyúznak Salgótarjánban 2017. február 8-án. (fotó: MTI/Komka Péter)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt."
] | [
"Herceghalom Interat Kft.",
"Opten Kft.",
"Agro-Felcsút Kft."
] |
2010. március 10., szerda 16:20
A BKV meggyanúsított korábbi vezérigazgatója vasárnap este a Hír Televízióban azt mondta: párthoz vagy pártokhoz kerülhetett a BKV-tól a Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyetteshez juttatott pénzből. Balogh Zsolt úgy fogalmazott, hogy erről csak a "zuhanyhíradóból" lehetett értesülni, mert nem mondták el neki, mit csináltak a pénzzel.A volt BKV-s vezető a tévéműsorban azt mondta, hogy abból a 70 millió forintból, amely a tudtával, rajta keresztül Hagyó Miklóshoz került, 40 millió forint a szentendrei HÉV utastájékoztató rendszerének többletkifizetéseiből származik. A fennmaradó 30 millió forintból 15 milliót személyesen adott át Hagyónak Lelovics Ottó irodájában, a másik 15 milliót egy olyan informatikai cégen keresztül juttatta el, amely korábban szerződésben állt a BKV-val.A hvg.hu földhivatali dokumentumok alapján arról számolt be, hogy Hagyó Miklós március 5-én lánya nevére íratta át két budapesti, XII. kerületben található ingatlanját. A széljegy tanúsága szerint a budai ingatlanok immár Hagyó Miklós lányának nevén vannak, a volt szocialista főpolgármester-helyettes ugyanakkor haszonélvezeti jogot kapott.Az MSZP fővárosi frakcióvezetője, Steiner Pál nem lát különösebb kivetnivalót ebben a tranzakcióban."Azt teszi, amit magánemberként a leghelyesebbnek gondol. Azt, hogy egy ilyen családi kapcsolatokat érintő döntést hozott, nem szeretném kommentálni, nem is lenne illendő. Mint ahogy a kérdés is elég illetlen, mert nem hiszem, hogy köze van a magyar sajtónak ahhoz, hogy egy apa mit csinál a lányával, vagy milyen családi aktust tesz meg" - fogalmazott a politikus.Steiner Pál arra az újságírói kérdésre nem kívánt válaszolni, felszólítják-e Hagyó Miklóst arra, hogy mondjon le parlamenti mandátumáról, amely védi a mentelmi jogát, így a hatóságoknak való kiadását is megakadályozza. A szocialista frakcióvezető hangsúlyozta: a folyamatban lévő büntetőeljárásban jelen a pillanatban nem érintett Hagyó Miklós.Az egykori főpolgármester-helyettes a Népszava online-nak azt nyilatkozta, semmi új vagy különleges nincs abban, hogy lánya nevére íratta két ingatlanát. A politikus azt mondta: az ingatlanok közül csak az egyik "valódi", a másik a külön tulajdoni lapon feltüntetett, a társasházi lakáshoz tartozó kerti kocsibeálló. Emlékeztetett arra, hogy mindkettőt 1998-ban vásárolta, most a lánya nevére íratta, de megtartotta a haszonélvezeti jogot. | [
"BKV"
] | [
"Hír Televízió"
] |
Eredménytelen lett a magyar védelmi ipari termékek és szolgáltatások reklámozására, valamint a rendezvényszervezésre kiírt tender, miután a kiíró Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft. a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált. A megbízás időtartama 36 hónap, a keretösszeg pedig több mint félmilliárd forint lett volna. Az európai turné így egyelőre elmaradhat, pedig az állami tulajdonú cégre ráfért volna a promóció. A megbízás visszavonása annak fényében érdekes, hogy az állam éppen a honvédelmi célok teljesítése (és a rezsicsökkentés megvédése) érdekében halaszt el más beruházásokat több ezer milliárd forint értékben.
A Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság "Védelmi ipari rendezvényszervezésre" írt ki közbeszerzési eljárást július végén dinamikus beszerzési rendszer (DBR) keretében.
A felhívás szerint a feladat a magyar védelmi ipari termékek és szolgáltatások hazai és nemzetközi piacra jutásának előmozdítását célzó, valamint a védelmi ipar fejlesztésében közreműködő 100% állami tulajdonú gazdasági társaság komplex rendezvényeinek megszervezése lett volna.
Az ellátandó tevékenységek a következőkre terjedtek volna ki:
az adott rendezvény és a rendezvényhelyszín teljes körű előkészítése, adott esetben biztosítása,
a rendezvény résztvevőinek meghívásával kapcsolatos teljes körű előkészítő és lebonyolító tevékenység,
a helyszíneken a szükséges szakemberek biztosítása a rendezvény jellegéhez és nagyságához mérten,
technikai eszközök (különösen: fény- és hangtechnika, tolmács berendezés, hangrögzítés) biztosítása és üzemeltetése,
a rendezvényhez kapcsolódó szakmai valamint alternatív programok biztosítása, a rendezvényekhez kapcsolódó dekoráció biztosítása a rendezvény helyszínén,
installáció biztosítása,
rendezvényekhez kapcsolódó ajándéktárgyak biztosítása,
kulturális események szervezése,
rendezvények helyszíneire történő szállítás,
catering biztosítása.
A kft. a konkrét közbeszerzésekre vonatkozó pontos műszaki leírást és szerződéses feltételeket a DBR-ben részt vevő ajánlattevők számára, az ajánlattételi felhívás megküldésével egyidejűleg bocsátotta volna rendelkezésre.
A megbízás időtartama 36 hónap, a keretösszeg pedig nettó 600 millió forint lett volna.
Elsősorban az Európai Unió területén, de eseti jelleggel EU-n kívüli helyszíneken is tervezett "turnézni" a cég: Magyarország mellett Ausztriában, Dániában, Németországban, Csehországban, Belgiumban, Törökországban, Romániában, Norvégiában, Lengyelországban, Hollandiában, Lettországban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban is.
Az egyes szerződések várható összegét nettó 50 millió forintra becsülték, és évente 2 hazai, valamint 2 külföldi rendezvénnyel számoltak. A közbeszerzési eljárás azonban eredménytelen lett, miután az "ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált".
Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy számtalan beruházást éppen "a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében" fúj le a kormány. Lázár János építésügyi miniszter szerint már 2100 milliárd forint értékű beruházást halasztottak el, aminek nagy része közinfrastruktúra.
Főként iskolákat és utakat áldoztak be a "rezsicsökkentés megvédése és a háború" miatt | atlatszo.hu Egymás után nyilvánítják eredménytelennek a különböző beruházásokat a közbeszerzések kiírói. Pontos lista egyelőre nincs arról, mely fejlesztések esnek áldozatul a "rezsicsökkentés megvédésének és a honvédelmi célok teljesítésének", de a közbeszerzési értesítőt böngészve találhatunk néhány támpontot. Tapasztalataink szerint az elvonások főként az iskolákat és utakat érintik, de az Országos Onkológiai Intézet fejlesztését, és még a kormánynak különösen kedves Fertő tavi beruházást is leállították pénzszűke miatt.
Sőt, Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a "2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése", amelynek részeként – 842 milliárd forinttal – egy honvédelmi alapot állítanak fel.
Hogy egészen pontosan mire költi a kormány ezt az összeget (és további 719,1 milliárd forintot), egyelőre nem tudni, de a tervek szerint
a légierő képességek fejlesztésére összesen 216,1 milliárdot,
a szárazföldi képességek fejlesztésére 398,5 milliárdot,
a katonai infrastruktúra fejlesztésére és működésére 120,6 milliárdot,
míg egyéb fejlesztési és működési kiadásokra 106,5 milliárdot költhet az ország jövőre.
Kormányközeli cégek is hoppon maradtak
A megbízás visszavonása több céget is rosszul érint. A Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség felhívására ugyanis bőven akadt jelentkező: a Hello Event Szolgáltató Kft., a Har Meron Hungary Kft., a PLANB Magyarország Kft., az AXIA Group Szolgáltató Zrt., a Lounge Event Kft. és a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. is érdeklődött a kiírás iránt. A korábbi tapasztalatok alapján utóbbi kettő lehetett volna a legesélyesebb. A Roxer ugyanis a borászati kormánybiztossá nemrégiben kinevezett Rókusfalvy Pál érdekeltsége, és számos állami megbízást kapott az elmúlt években.
Közpénzmilliárdok folytak az új borászati kormánybiztos cégeihez az elmúlt években | atlatszo.hu Újabb kormánybiztossal gazdagodott az ország: a főként rádiósként ismert Rókusfalvy Pál a nemzeti bormarketingért felel a jövőben. Rókusfalvy azon túl, hogy 2003-ban belépett a Fideszbe, 2016-ban együtt kampányolt Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselővel. Cége számos állami közbeszerzést nyert, etyeki borászata pedig uniós és hazai forrásokból is kapott.
A Lounge Event Kft. mögött pedig a "reklámpiac Mészáros Lőrince", Balásy Gyula áll, aki két másik cégével, a Moonlight Event Szolgáltató Rendezvényszervező Kft.-vel és a Visual Europe Zrt.-vel már korábban is dolgozott a Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökségnek.
Egészen pontosan idén májusban, amikor az Ügynökség megmutatta magát az IDEB 2022 nemzetközi kiállításon Pozsonyban. A ted.eu-ra feltöltött hirdetmény alapján a rendezvényszervezési és kommunikációs feladatokat Balásy ezen két cége végezte nettó 48,7 millió forintért.
A közpénzzel kitömött NER-es üzletember kommunikációs cégei hosszú évek óta az állam kizárólagos partnerei, ők gyártják többek között a fideszes propagandát hirdető kormányzati "kék plakátokat" is.
Budai luxusvillába költöztek a kormánypropagandából meggazdagodott Balásy Gyula reklámcégei – drónvideó | atlatszo.hu A kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. székhelye 2019 októbere óta egy rózsadombi ingatlan, melyet a cégek tulajdonosa, Balásy Gyula vásárolt meg. A korábban panzióként működő hatalmas villa felújítása jelenleg is tart – drónvideón mutatjuk az épületet..
Rekordbevétel után veszteség
Közpénzből finanszírozott külföldi haditechnikai turné tehát egyelőre nem lesz, pedig az Optenben található cégadatok alapján ráfért volna az állami társaságra a reklám.
A Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft. tulajdonosa a Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt., amely 100%-ban az államé. A cég a Honvédelmi Minisztérium, azon belül a Védelmi Fejlesztésekért Felelős kormánybiztos Maróth Gáspár alá tartozik.
A Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt. a magyar védelmi ipari termékek és szolgáltatások hazai és nemzetközi piacra jutásának előmozdítását célzó, valamint a védelmi ipar fejlesztésében közreműködő gazdasági társaság. Az Ügynökség munkáját nemzetközi irodák, képviseletek segítik, nemzetközi irodái révén folyamatos piackutatási tevékenységet végez, összeköti a külpiaci keresletet és a hazai kínálatot, továbbá együttműködik a kormányzati és a védelmi ipari szereplőkkel.
A kft. jelenleg 6,6 milliárdos saját tőkével rendelkezik, ugyanakkor az éves árbevétele tavaly (a 2020-as 947 millióhoz képest) mindössze 439 ezer forint volt. Az elmúlt években profitot termelő cég így tavaly veszteséges lett: -171 milliós adózott eredménnyel zárta az évet.
Érdeklődtünk Maróth Gáspárnál, valamint a tulajdonos Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt.-nél, hogy pontosan mi a feladata a Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft.-nek, és hogy miért lett veszteséges a cég. Azt is megkérdeztük, mire számíthatnak majd a látogatók a kft. rendezvényein, és milyen hatást vártak az európai turnétól.
Megkeresésünkre azonban sehonnan nem érkezett válasz.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Közös kiképzésen vettek részt az amerikai hadsereg Magyarországon tartózkodó 2. Lovassági Ezredének (2. Cavalry Regiment) katonái az MH Bakony Harckiképző Központ Ellenerő Századának katonáival áprilisban. Fotó: Magyar Honvédség/Szabó Zsófia/Facebook | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt.",
"Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft."
] | [
"New Land Media Kft.",
"2. Cavalry Regiment",
"MH Bakony Harckiképző Központ Ellenerő Százada",
"Védelmi Fejlesztés felelős",
"Hello Event Szolgáltató Kft.",
"AXIA Group Szolgáltató Zrt.",
"Har Meron Hungary Kft.",
"Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft.",
"Visual Europe Zrt.",
"Lounge Design Kft.",
"Országos Onkológiai Intézet",
"Moonlight Event Szolgáltató Rendezvényszervező Kft.",
"2. Lovassági Ezrede",
"Magyar Honvédség/Szabó Zsófia/Facebook",
"PLANB Magyarország Kft.",
"Opten Kft.",
"Lounge Event Kft.",
"Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság"
] |
Egy férfi 2014 májusában az amerikai cég lobbistáját győzködte arról, hogy kétmilliárd forintért el tudja érni, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen. Ezért nem jogerősen felfüggesztett börtönt ítélt meg a Fővárosi Törvényszék.
Két év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék kedden azt a férfit, aki 2014 májusában egy találkozón azt állította az amerikai étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának: kétmilliárd forintért eléri hivatalos személyeknél, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen.
A bíróság kétrendbeli befolyással üzérkedés miatt marasztalta el a férfit, mert az ajánlat arra is irányult, hogy a Bunge versenytársának áfaigénylését az adóhatóság visszatartja, amíg nem folytatja le ellene az eljárást.
A perben az ügyészség azt az álláspontot képviselte, hogy az ajánlat pusztán színlelt volt. A bíróság ugyanakkor azt állapította meg, hogy a konkrétumokat tartalmazó ajánlat valós volt, az ajánlattevő azonban ismeretlen maradt, a vádlott mindössze közvetítői szerepet töltött be, egyfajta bűnsegédi magatartást követett el. A korrupciós bűncselekmény ellenére ezért látott lehetőséget a bíróság alacsony időtartamú szabadságvesztés kiszabására. | [
"Bunge Zrt."
] | [
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Az MSZP szerint túl drága az a repülőgép, amivel Orbán Viktor hivatalos bakui útjára utazott kedd este.A magángép bérlése 12 millió forintba került. A Miniszterelnökség válasza szerint ez volt a legolcsóbb gép, és a sűrű program miatt a miniszterelnök máshogy nem tudott volna elutazni a bakui csúcstalálkozóra.
"Drága bútorokat vesznek, autókat bérelnek, semmi se drága, ha nekik van szükségük rá és most már bérelt repülővel is utaznak, miközben mindenhol azt nyilatkozgatják, hogy olcsóbb államot akarnak megvalósítani. (...) Legújabb arcátlanságuk, hogy 12 millió forint közpénzt költöttek el arra, hogy bérelt repülőgéppel utaztassák el a stábjukat Bakuba. Mindeközben arról papolnak, hogy minden téren költségcsökkentésre van szükség" - írja az MSZP hangzatos közleménye.
Az ellenzéki párt a szövegben felszólítja a kormányt, hogy próbáljon meg nem csak szóban, hanem tettekben is spórolni a közpénzekkel.
A Miniszterelnökség reagált az MSZP felvetésére, szerintük a gép olcsó volt, és nem volt más megoldás az utazásra. "Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délután a parlamentben napirend előtti beszédet mondott, majd a finn miniszterelnökkel tárgyalt, és este még az illetékes parlamenti bizottságot - így MSZP-s politikusokat is - tájékoztatta a csütörtöki uniós csúcson képviselendő magyar álláspontról. Azért kellett repülőgépet bérelni, mert a delegáció semmilyen más módon nem tudott volna részt venni a keddi bakui csúcstalálkozón, ahol Magyarország és az EU energiabiztonsága szempontjából kulcsfontosságú megállapodást írtak alá" - fogalmaztak.
Orbán Viktort a gépen Varga Mihály államtitkáron, Szijjártó Péter szóvivőn és Gottfried Péter külgazdasági főtanácsadón kívül nyolc magyar újságíró is elkísérte. A lehető legkisebb, 14 fős gép bérlése kevesebb mint 13 millió forintba került, ami a bekért ajánlatok közül a legolcsóbb volt, tette hozzá a Miniszterelnökség illetékese. | [
"Miniszterelnökség"
] | [] |
A Strabag Építőipari Zrt. nem sokkal több mint 24 milliárd forintos vállalási árral nyerte el a 3-as metró északi szakaszán lévő hat állomás felújítási munkáit – tudta meg a Magyar Nemzet Bolla Tibortól, a BKV vezérigazgatójától. Kérdésünkre elmondta: szombaton járt le a törvényben előírt tíznapos szerződéskötési moratórium, ám a törvényben előírt időszakban senki sem támadta meg a Strabag nyertességét. A tényleges munkálatok tehát legkésőbb októberben megkezdődhetnek.
hirdetés
"A cégnek most az augusztus végén várható szerződéskötésig meg kell kötnie az építési felelősségbiztosítást, illetve az úgynevezett erőforrás-biztosítást is. Amennyiben a szerződést szeptember elsejei hatállyal írjuk alá, a Srabagnak 2018. november végéig kell elkészülnie a hat állomással (Újpest-Központ, Újpest-Városkapu, Gyöngyösi utca, Forgách utca, Árpád híd, Dózsa György út)" – ismertette a vezérigazgató.
Bolla Tibor azt is elmondta: remélik, hogy a 3-as metró alagútjának és biztosítóberendezéseinek felújítására kiírt tender eredményhirdetésével sem kell tovább várni augusztus végénél. Ehhez az szükséges, hogy a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez tartozó Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) még a jövő héten – az általa kétszer is kért hiánypótlás után – kiadja a szabályossági tanúsítványt. A dokumentum beérkezésétől számított tíz nap múlva, ha annál a közbeszerzési eljárásnál sincs fellebbezés, ismertté válik a 3-as metró felújításánál legfontosabb elem kivitelezője is.
Belföld MN Nyílt levelet írtak Tarlósnak: klímaberendezést a hármas metróba! Az orosz gyártótól befolyó kötbérből szereltetne klímát a felújított metrókocsikba az érdekvédelmi szervezet.
A 3-as metró harmadjára kiírt tenderei, mint az júniusban kiderült, ismételten jelentősen megdrágultak, pontosabban az állami támogatási szerződésben szereplő 137,5 milliárd forintos kerethez képest a vállalkozók újfent jóval magasabb ajánlatot tettek. A legkevesebbel, 15 százalékkal drágult az említett vágányépítés, míg a 3-as metró északi állomásainak felújítására érkezett ajánlatok 23 százalékkal lettek költségesebbek. A középső, illetve a déli metrószakasz állomásainak felújítására a BKV már nem tudott fedezetet vállalni, hiszen azokra 44, illetve 47 százalékkal magasabb ajánlatok érkeztek.
Utóbbiakkal kapcsolatban Bolla Tibor azt is elmondta: a lehető leghamarabb szeretnék megismételni a két közbeszerzési eljárást, de mindenekelőtt azt vizsgálják, kell-e bármit is változtatni a kiíráson ahhoz, hogy az immár sokadszorra, de eredményes legyen. A metróberuházás legszűkebben vett többletköltségeihez legfeljebb 30 milliárd forintos önkormányzati forrást szavazott meg júniusban a Fővárosi Közgyűlés, de a kormány – a remélt százszázalékos uniós támogatáson túl – további támogatást már nem kíván biztosítani. | [
"Strabag",
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Strabag Építőipari Zrt.",
"Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály",
"Belföld MN"
] |
A kormány lezárta a Mátrai Erőmű megvásárlásával kapcsolatos tranzakciót - közölte a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön a Kormányinfón, a tranzakció értéke 17,44 milliárd forint volt. Interjú Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterrel.
A Mátrai Erőmű helyzetét – műszaki állapotát, gazdasági helyzetét, jövőképét – korántsem minősítik biztatónak, akkor mégis miért fontos annyira az állam számára, hogy megvásárolja?
A Mátrai Erőmű Magyarország meghatározó alaperőműve, ezért stratégiai fontosságú az állam számára. Egyrészt a villamosenergia-termelésünk 15%-át adja, másrészt tisztán hazai nyersanyagból állít elő villamos energiát, ami azt jelenti, hogy energiaimport-függőségünket csökkenti a teljesítményével. Ez a teljesítmény tehát nem szimplán vállalati teljesítmény, hanem egy komoly rendszelem az állam és gazdaságának működtetésében.
Azt mondja ezzel, hogy nem működne az állam az Erőmű nélkül?
Erőmű nélkül egyrészt többet kellene importálnunk, másrészt ellátásbiztonsági kockázatnövekedést, hálózati problémákat is okozhatna az Erőmű leállítása. A Mátrai Erőmű lignites blokkjainak mindaddig üzemben kell maradniuk, amíg a magyar villamosenergia-rendszer biztonsága átviteli hálózati fejlesztésekkel nem erősödik meg; ez alapján 2025-ig nincs alternatívája az Erőmű működtetésének.
Persze nem csak energetikai szempontból lehet az Erőmű működésének társadalmi, nemzetgazdasági hatásait értékelni. A Mátrai Erőmű egyben a régió kiemelt foglalkoztatója, közvetlenül és közvetve több ezer munkahelyet teremt, a költségvetés számára pedig több tíz milliárdos bevételt termel a különféle adók, járulékok, és a CO2-kvóta befizetések formájában.
Mi a célja az Erőművel az új tulajdonosának?
Az állam célja a vásárlással az, hogy stabil, biztonságos működési kereteket adjon az Erőműnek. A legfontosabb üzenetünk ezért az lehet, hogy az állam nem fogja bezárni a Erőművet, hanem azt tovább kívánja működtetni.
Az Erőmű bezárásával – vagyis a lignitalapú villamosenergia-termelés leállításával – az Erőmű ugyan mentesülne a szén-dioxid kvótaárak által okozott költségektől, viszont számos negatív következménnyel is szembe kellene néznünk: villamosenergia-ellátásbiztonsági kockázatokkal, a technológia, az azon alapuló erőművi képesség és nem utolsósorban munkahelyek elvesztésével. Az állam ehelyett innovációs kihívásként tekint az Erőmű jövőjének megalapozására, és az Erőmű – ellátásbiztonsági és klímavédelmi szempontoknak is megfelelő – technológiai átalakítását tűzi ki stratégiai célként.
Az Erőmű jövőképének kialakítása, a technológiai megújítás nemcsak energiapolitikai célkitűzéseket szolgál, hanem azt az állam komplex térségfejlesztési projektként kezeli és valósítja meg. Ennek legfőbb célja egészségesebb környezet megteremtése, másrészt minél több munkahely megőrzése.
Konkrétan mit vett az állam, és miért biztos benne, hogy jó üzletet csinált?
2020. március 26-án zárult a tranzakció, amely alapján a Magyar Villamos Művek Zrt. megvásárolta a Mátrai Erőművet tulajdonló Status Power Invest Kft.-t.
Az eddigi kisebbségi részesedése helyett ezzel az MVM közvetett tulajdonába került a Mátrai Erőmű Zrt., és a lignit kitermelését biztosító bányákat és bányaberendezéseket működtető társaságai is - a visontai és bükkábrányi bányákról van szó. Az adásvétellel az MVM Csoport tulajdonába kerülő vállalatok között szerepel a Geosol Kft. is, amely a Mátrai Erőmű biomassza és válogatott hulladék tüzelőanyag-ellátását biztosítja, tapasztalataival és kompetenciáival tovább bővíti a vállalat villamosenergia-termelési portfólióját. Nemcsak egy Erőművet vásárolt tehát az MVM, hanem egy műszaki, technológiai, földrajzi adottságok okán racionálisan együtt működtethető cégcsoportot.
Mennyi volt az Erőmű vételára?
A megvett részesedések vételárának összege 17 milliárd 440 millió forint volt, a tranzakció pedig az iparági sztenderdek szerinti rendszerben bonyolódott le.
Helyesnek tartja, hogy ekkora összeggel támogatja az állam a jelenlegi helyzetben az Erőmű megvásárlását?
A kérdésével kapcsolatban több dolgot is tisztáznunk kell. Legelső sorban azt, hogy mit jelent az, hogy piaci egy tranzakció: azt, hogy az nem támogatás. A vételár alapja független nemzetközi tanácsadó cég által végzett, üzleti tervből kiinduló vállalatértékelés, a vételár a felek közötti tárgyalások eredményeként alakul ki, amely a piacgazdasági szereplő követelményeinek is megfelel. Ez volt a követelmény ezzel a tranzakcióval kapcsolatban is, melynek a felek eleget tettek. Az MVM a cégcsoportot egyébként társasági forrásból vásárolta meg, és a feladata a stabil, üzleti alapon történő működtetés biztosítása.
Ez szépen hangzik, de realisztikus elképzelés ez akkor, amikor az előző tulajdonosok egyike sem fogott bele ebbe?
Realisztikus, de egyáltalán nem állítom, hogy könnyű feladat lesz. Éppen egy állami tulajdonos az, akitől elvárható, hogy stratégiai célkitűzések mentén hosszú távú, nehéz, összetett fejlesztési programokat hajtson végre, ez az állami vagyongazdálkodás egyik rendeltetése.
Tudna arról is beszélni, hogy milyen lesz a jövő Mátrai Erőműve?
A jelenlegi termelő kapacitásokat úgy kívánjuk más technológiákkal kiváltani, hogy azzal a nemzeti dekarbonizációs célkitűzéseinket is szolgáljuk, a légszennyezőanyag-kibocsátást csökkentsük.
Az a feladatunk, hogy összhangban a hazai és nemzetközi karbonkibocsátás-csökkentési célokkal, megtervezzük az Erőmű átalakítását olyan módon, hogy az a jövőben alacsony CO2-kibocsátás mellett legyen képes áram-, illetve hőtermelésre. Vagyis – divatos kifejezéssel élve: zöldítjük az Erőművet. Ennek a terveit kell az MVM-nek a következő hónapokban véglegeznie és felkészülni a tervet alkotó projektek implementálására.
Több projekt is lesz? Mik ezek?
Igen, több projektben gondolkodunk, engedje meg ugyanakkor, hogy ezek részleteiről akkor beszéljünk, amikor már túl vagyunk a tervezésen, és az azt övező szakmai és politikai egyeztetéseket is lefolytattuk. Az bizonyos, hogy olyan volumenű termelési kapacitás megteremtése a feladat, amely képes pótolni a Mátra Erőmű jelenlegi teljesítményét, s rugalmas, szekunder szabályozásra alkalmas kapacitáslétesítésében is kell gondolkodnunk. Az is alaptétel, hogy igazodnunk kell a Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseihez, és evidencia, hogy a telephely, az infrastruktúra adottságaira, a felhalmozott szakmai tapasztalatokra minél szélesebb körben kell alapozni. Ez mind több projektre mutat. Gondoljon csak arra, hogy a megvásárolt társaságcsoport nemcsak szimplán egy áramtermelő egységet működtet: ott vannak a társaságcsoport biomassza- és hulladéktüzelési tapasztalatai, ezt az értékláncot is meg kell őrizni, hiszen az is legalább olyan fontos, hogy a Magyarországon keletkező hulladékanyagok költséghatékony és környezetbarát feldolgozásához is legyenek intézményeink.
Amit elmond, abból mégiscsak arra következtetek, hogy bezárják az Erőművet. Mi akkor a tényleges forgatókönyv?
Az elsőrendű feladat a jelenlegi blokkok biztonságos működtetése annak érdekében, hogy az áramellátás biztosított legyen, a villamos energia elosztási és hálózati rendszere országszerte biztonságosan működjön; ennek rövid távon nincs alternatívája. Az egyes blokkok korához, műszaki állapotához, technológiájához igazodó működtetési modellt kell kialakítani annak érdekében, hogy a termelő kapacitást is a lehető legteljesebb mértékben megőrizzük, s ezzel együtt egy fenntartható, költséghatékony működést alakítsunk ki. Ezzel együtt, ezzel párhuzamosan kell - összhangban a hazai és nemzetközi karbonkibocsátás-csökkentési célokkal - megtervezni és végrehajtani az Erőmű középtávú átalakítását olyan módon, hogy az a jövőben alacsony CO2-kibocsátás mellett legyen képes áram-, illetve hőtermelésre.
Hány évig fog tartani ez a folyamat? Végre tudja ezt hajtani az MVM?
Az MVM feladata, hogy a fent ismertetett célkitűzések alapján az Erőmű részletes működtetési modelljét kialakítsa, a technológiai átalakítást végrehajtsa, s ahhoz a társasági forrásokon túlmenően uniós finanszírozási forrásokra is pályázzon. A középtávú technológiai átalakítás azt jelenti, hogy az évtized utolsó éveire már működnie kell valamennyi új termelő elemnek. Azt várjuk el ugyanakkor az átalakítást végző MVM-től, hogy az erőforrásokhoz, kapacitásokhoz igazodó, feszes beruházási tervet valósítson meg.
Ha van az állami energetikai portfólióban olyan cég, amely képes erre méretei, szakmai háttere folytán, az az MVM Csoport. Hozzá kell járuljon ennek a folyamatnak a sikeréhez, hogy nemcsak a magyar kormány, de az Európai Unió által is támogatott irányú átalakítás fog végbemenni. A következő évtized egyik legjelentősebb energetikai projektje lesz ez.
Minden szempontból sikeres ugyanakkor abban az esetben lehet, ha valamennyi érintett stakeholder együttműködésén alapul. Az Erőmű térségének fejlesztésére vonatkozó intézkedések megtervezése, összehangolása és eredményes végrehajtása például kormányzati összefogást igényel, az nem egy vállalat belügye. Nem kevesebbet várunk ettől, minthogy az Erőmű és a környező ipari parkban működő cégek dolgozóinak munkahelyét megőrizzük, illetve a technológiaváltás miatt átalakuló ipari környezet – a tervezett beruházások, új vállalkozások – új munkalehetőségeket is kínáljanak számukra. Fontos feladatunk van az ipari parkba települt azon cégekkel, amelyek az erőmű melléktermékeit, mint alapanyagokat használják fel jelenleg; partnere kell legyen a kormányzat ezen cégeknek abban, hogy a működésüket újratervezzék, felkészülhessenek a változásokra. Ugyancsak partnerek az országos és helyi politikusok, választókerületi vezetők, civil szervezetek, iparági, munkavállalói érdekképviseletek; velük együtt kell kidolgozni és megvalósítani az átalakítási és térségfejlesztési programokat, bízom benne, hogy a jövő lehetőségeinek minél eredményesebb kiaknázása érdekében eredményes együttműködések valósulnak majd meg. | [
"Status Power Invest Kft.",
"Magyar Villamos Művek Zrt.",
"Mátrai Erőmű"
] | [
"MVM Csoport",
"Európai Unió",
"Mátrai Erőműve",
"Geosol Kft.",
"Mátra Erőmű"
] |
Csaknem félmilliárd forintot fizet a kormány a budapesti olimpia hatástanulmányáért. Közben az esélyesnek tartott Boston a lakossági támogatás hiánya miatt kiszállt a 2024-es nyári játékok rendezéséért folyó versenyből.
Négyszáznyolcvanmillió forintot fizet a kormány a 2024-es budapesti olimpia hatástanulmányáért, amelyet az Országgyűlés frakcióvezetőinek egy nappal azelőtt küldtek meg, hogy vitára bocsátották a játékok megpályázásának támogatását. A Miniszterelnökség szerződéseinek adatai szerint a megbízási díjért a PricewaterhouseCoopers tanácsadó cég a pályázati kérdőív elkészítésében is részt vesz. Ez a szeptember 15-i jelentkezési határidő után válik aktuálissá, és megmagyarázza, hogy a megállapodás miért október végéig szól. Korábban a kancellária azzal indokolta a lapunk birtokában lévő 1372 oldalas tanulmány eltitkolását, hogy az még nem készült el. Lázár János elmondása szerint az anyag nyolcvan százaléka van meg.
A budapesti olimpia öt fontos támogatója érkezik az ötkarikás szavazásra: Szabó Bence, Tarlós István, Borkai Zsolt, Kövér László és Fürjes Balázs
Illyés Tibor / MTI
A miniszter mindenesetre tévedett, mert a budapesti olimpiáról szóló tanulmány készen van. Az viszont igaz, hogy a PwC feladata ezzel nem ért véget. A pályázati kérdőív nem csak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kérdéseire adott válaszokból áll, része egy "olimpiai vízió" felvázolása is, amelynek alapja a hatástanulmány lehet. Ezt egy szakértői munkacsoport bírálja el, így dől el 2016 májusában, mely városok felelnek meg az elvárásoknak, válnak hivatalosan is jelöltté, és adhatják be részletes pályázati anyagukat. A játékok helyszínét 2017 szeptemberében jelöli ki a NOB. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság"
] |
A kormány pénteken felvette a kapcsolatot az Ernst & Young könyvvizsgáló céggel, hogy elkérjék tőlük azt a jelentést, amit évekkel ezelőtt készítettek a Norvég Alap számára a magyarországi támogatások elosztásáról - jelentette be Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára pénteken délelőtt. Csepreghy szerint ha megkapják a jelentést, és az igazolja azokat az állításokat, amiket napok óta olvasni lehet a sajtóban, akkor a kormány nem várja meg a Norvég Alap ügyében indított Kehi-vizsgálat eredményét, hanem már az előtt büntetőfeljelentést tesznek.
A Valasz.hu szerdán írta meg, hogy a Norvég Alap saját ellenőre, az Ernst & Young átvilágító cég már a 2008–2010-es időszakra vonatkozóan hiányosságokat (személyi összeférhetetlenséget, belterjes bírálati rendszert) tárt fel a vizsgálatában. A pénzek elosztását felügyelő Ökotárs Alapítvány igazgatója erre azt mondta, hogy a jelentés valóban feltárt apróbb hiányosságokat a működésben, de ezeket azóta kiküszöbölték.
A Miniszterelnökség május 21-én kérte fel a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára. Csepreghy akkor azzal indokolta a vizsgálatot, hogy tisztázni akarják, hogy megáll-e az a magyar kormányzati gyanú, miszerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket, vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak.
Az Ökotárs Alapítvány szerint a pályázatok értékelésének menete nem ismeretlen a kormányzat számára, hiszen a finanszírozók mellett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviselői mind az 2008-2010 közötti első, mind a 2013-ban indult második, jelenleg is tartó pályázati időszak értékelő bizottsági üléseire meghívást kaptak és azokon részt vettek. Kifogásokat soha nem emeltek.
Az EY (korábban Ernst & Young) azt közölte: szigorú belső szabályzatának megfelelően a mindenkori ügyfeleit érintő ügyekben nem nyilatkozik, és semmilyen ilyen jellegű információt nem hoz nyilvánosságra az üzleti titkok védelme érdekében. | [
"Norvég Alap"
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Ökotárs Alapítvány",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Ernst & Young",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
Simicska: Engem is le lehet lőni
Budapest — Ilyen még nem volt: rátámadt Orbán Viktorra (51) az egyik legbefolyásosabb kormányközeli vállalkozó.
Simicska Lajos (55), aki a Közgépen keresztül százmilliárdos állami beruházásokat nyert, s rengeteg állami földet is kapott bérbe, minősíthetetlen szavakkal illette a miniszterelnököt.
– Orbán egy g.ci – nyilatkozta tegnap indulatosan Simicska, aki szerint harcostársa elálulta. Simicska dühében azért használta a minősíthetetlen jelzőt, mert médiabirodalmának vezetői egy emberként mondtak fel.
Orbán korábban a Blikknek nyilatkozta: az idő dönti el, menthető-e barátsága Simicskával/Fotó: Isza Ferenc
– Mindenkit kib...ok, és mindenkit lecserélek! Viszonthallásra! – hadarta a telefonba Simicska a Blikknek. Állítása szerint hívásunk előtt értesült csak arról, hogy médiabirodalmának több vezetője "lelkiismereti okból" felmondott. Távozott Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a Hír Televízió elnöke, Gajdics Ottó, a Lánchíd Rádió főszerkesztője, Élő Gábor, az MNO főszerkesztője, Szikszai Péter, a Hír Televízió vezérigazgató-helyettese, Csermely Péter, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese és Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese. Tudósítónk azonban a Magyar Nemzet székházából azt jelentette: a távozó munkatársak még dolgoztak a mai lapszám elkészítésén. Viszont helyi forrásoktól úgy tudjuk: a "lelkiismereti ok" aligha állja meg a helyét. Sőt azok "léptek le", akik korábban találkoztak Orbánnal egy zárt körű megbeszélésen. Arról az a hír szivárgott ki, hogy a kormányhoz közel álló orgánumok vezetőinek a miniszterelnök azt mondta: a jövőben nem számíthatnak állami hirdetésekre.
Korábban is több jel mutatott arra, Orbán és Simicska viszonya romlik. Ennek utolsó jele volt, hogy a héten Simicska a Népszavának már totális médiaháborúról beszélt, amelynek alapja a reklámadó kulcsának emelése. Ez ugyanis sok százmilliójába kerül cégeinek. Orbán korábban pedig a Blikknek azt nyilatkozta: majd az idő dönti el, menthető-e barátságuk. Az ügyben kerestük a kormányfőt is, de nem sikerült elérni.
Simicska médiabirodalmának több vezetője egyszerre mondott fel, ami mögött Orbánt sejti/Fotó: Magyar Nemzet, Hegedűs Márta
Simicska a hir24.hu-nak tegnap már nemcsak médiaháborút emlegetett, hanem harcot, amiben az egyik fél – Orbán, vagy ő – elesik.
– A háború az olyan, hogy vagy ez esik el, vagy az. A tököm tudja. Majd a végén valaki elhullik, nem? – mondta. És azt sem rejtette véka alá, hogy ezt fizikailag érti. – Kinyírnak, lelőnek, elüt egy autó – mondta arra a kérdésre, mit ért pontosan az "elhulláson". Sőt azt is állította: merénylet sem kizárt ellene. "Engem is le lehet lőni" – mondta.
Ám, ha ilyen komolynak látja a helyzete, meglepő, hogy neki mer rontani Orbánnak. Szerinte a nyílt háború alapja – vagyis a médiaadó miatti teher – nem anyagi, hanem már elvi kérdés. Lehet neki olyan fegyvere, amivel a "háborút" megnyerheti?.
– Simicska úgy érezhette, megerősödött ahhoz, hogy szembeszálljon Orbánnal. A nemzetközi példák, így Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő esete is igazolja: egy médiabirodalom tulajdonosa képes érvényesíteni akaratát – vélekedett Kiszelly Zoltán politológus. Szerinte Simicskának lehet pár adu a kezében, de összességében nincs elég muníciója ahhoz, hogy a kormányfővel szemben megnyerje ezt a csatát.
– Most két dolog egyértelműen kiderült. Az egyik, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben van Orbán–Simicska háború. A másik, hogy gazdasági hatalma ellenére Simicska a gyengébb fél, hiszen meglepetésszerűen hagyták ott a legközelebbi emberei – mondta a Blikknek Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője, aki szerint még sok fordulat jöhet.
Így vesztek össze Sajtóhírek szerint Orbán és Simicska között a tavaszi választások megnyerése után romlott meg a korábbi bizalmi viszony. Addig évtizedekig tartott az az egyezség, hogy a kormányfő irányítja a Fidesz politikai szárnyát, a gazdaságit Simicska. Csakhogy utóbbi a lapértesülések szerint egyre inkább a politikába is bele próbált szólni. A Blikk összegyűjtötte a konfliktus beszédesebb állomásait. 2014. június 6.: Az új kormány megalakulásával Németh Lászlónét Seszták Miklós váltja a fejlesztési tárca élén. A hírek szerint Némethné Simicska embere volt, aki rajta keresztül ellenőrizte az állami cégeket. Seszták egyik első intézkedése az volt, hogy leállította a szerződéskötéseket az állami cégeknél, majd vezetőket váltott le. 2014. június: Sajtóértesülések állították: a kormány különadó kivetését tervezi útépítő cégekre, egy várható brüsszeli bírság miatt. Ennek fő kárvallottja a Simicska tulajdonában lévő Közgép lett volna. A kormány később cáfolta, hogy adóztatni készülne. 2014. július 21.: Átalakították a földtámogatások rendszerét. Így az 1200 hektár feletti földbirtokok után már nem járt támogatás. Simicska óriási területeket birtokol, illetve kapott bérletbe az államtól – a Blikk számításai szerint cégein keresztül 18 ezer hektárt művelt 2013-ban –, így milliárdos összegtől esett el. 2014. november 26.: Simicska bejelentette, fontolgatja, hogy elindulna a 2015. februári országgyűlési választáson a Fidesz jelöltjével szemben. A vállalkozó végül nem kezdte meg az aláírásgyűjtést sem. 2015. január: Az MTVA bejelentette: az M1 csatorna teljes kínálatában megújul, a továbbiakban folyamatos hírszolgáltatást biztosít. Ezzel a Hír TV konkurense lesz. 2015. február: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: a Brüsszel által kritizált – és tavaly nyáron bevezetett – reklámadó mértéke változna. A most sávos teher egységesen 5 százalékos lehetne. Így a nagy cégek kevesebbet, a kisebb és közepes médiavállalkozások sokkal többet fizetnének. A Simicska-vállalkozások így becslések szerint az eddiginél ötször akkora, mintegy egymilliárdos terhet fizetnének.
Ennyire kedveltek a médiumok A Magyar Nemzet átlag 35,5 ezer példányban kelt el tavaly év végén a Matesz adatai szerint. A HírTV nézettségéről nincsenek nyilvános, auditált adatok, a csatorna honlapján azt állítják: napia 1,2-1,5 millióan kapcsolnak a csatornára. A Lánchíd Rádióra naponta 66 ezren tekernek, főleg a fővárosban szokták hallgatni.
Az előzményeket percről percre itt megtekintheted.
1999-ben Orbán és Simicska viszonya még felhőtlen volt/, Kovács Attila Gimnázium óta barátok voltak Kamaszkorban kezdődött Orbán és Simicska barátsága, amikor a székesfehérvári Teleki Blankába gimnáziumba jártak. A kapcsolat az egyetem alatt szorosabbá vált, szobatársak is voltak. A Fideszben Simicska kezdetben nem vállalt hivatalos szerepet, csak 1993-ban, amikor Orbán kérésére a párt gazdasági igazgatója lett. Ő teremtette meg a Fidesz gazdasági hátországát. Orbán 1998-ban az adóhatóság elnökévé nevezte ki Simicskát, aki egy év után lemondott, és eltűnt a nyilvánosság elől. Ennek ellenére szövetségesek maradtak, s Simicska hatalmas cég- és médiabirodalmat épített
Blikk-összeállítás | [
"Magyar Nemzet",
"Lánchíd Rádió",
"HírTV",
"Közgép"
] | [
"Kovács Attila Gimnázium",
"Hír Televízió",
"Hír TV",
"Political Capital",
"Teleki Blanka"
] |
Halász János frakciószóvivő tavalyi sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a civil szervezet törvénysértő módon, nem átláthatóan működik, titkolózik a vagyonáról és az általa pénzelt emberekről. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint az állítás nem igaz, írja közleményében a Helsinki Bizottság.
A bíróság nemcsak a Fidesz, hanem Halász János felelősségét is megállapította. A pártnak és Halásznak bocsánatot kell kérnie a civil szervezettől, valamint 400 ezer forintos sérelemdíjat és mintegy 400 ezer forint perköltséget kell fizetnie. A bíróság arra is felszólította a pervesztes alpereseket, hogy tartózkodjanak a további jogsértésektől.
A kormánypártról eddig két jogerős ítélet is kimondta, hogy megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jó hírét, amikor valótlanságot állított a civil jogvédő szervezetről. Ma megszületett a harmadik ilyen jogerős ítélet is.
Halász János, a Fidesz frakciószóvivője tavaly április 23-án sajtótájékoztatót tartott. Ezen arról beszélt, hogy más civil szervezetek és "a Magyar Helsinki Bizottság összehangoltan megtagadta a Magyar Hírlap közérdekű adatigénylését". Valamint "e Soros-szervezetek titkolóznak a vagyonukról és az általuk pénzelt emberekről, ügynökökről". Illetve "miközben másoktól átláthatóságot követelnek, saját működésüket egyáltalán nem akarják átláthatóvá tenni"; továbbá "a Soros-szervezetek magukat egyáltalán nem szeretnék átláthatóvá tenni". Halász János szerint ez azt bizonyítja, hogy a Helsinki Bizottság nem tartja magára nézve kötelezőnek a magyar törvényeket.
Tette mindezt Halász úgy, hogy a Magyar Hírlap napilap 12 nappal azelőtti közadat-igénylésére a Helsinki Bizottság időben és teljes körűen válaszolt (felelete megtalálható a honlapján), de a gazdálkodási adatait és működését az adatigényléstől függetlenül is bárki megismerheti az egyesület honlapján. Halász állításának és a Fidesz "tájékoztatójának" tehát nem volt ténybeli alapja.
A Helsinki Bizottság ezek után kénytelen volt bírósághoz fordulni. Első fokon a Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a Fidesz valótlanságot állított és megsértette az egyesület jó hírnevét. Az egyesületnek 400 ezer forint sérelemdíjat ítéltek meg, de Halász János megúszta felelősségre vonás nélkül, mert az indokolás szerint a szóvivő nem felel a megbízója magatartásáért.
Az első fokú ítélet ellen mind a párt, mind a Magyar Helsinki Bizottság fellebbezett. A civil jogvédő egyesület azt kérte a bíróságtól, hogy Halász János frakciószóvivő felelősségét is állapítsa meg, és ítéljen meg magasabb sérelemdíjat. A párt viszont azt szerette volna, hogy a teljes keresetet utasítsa el a bíróság.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla szerdán jogerősen kimondta: Halász János fideszes frakciószóvivőt is felelősség terheli pártja sajtótájékoztatóján elmondottakért. Ráadásul a bíróság a perköltség megfizetésére kötelezte mindkét alperest, ami közel 400 ezer forintra tehető. Emellett a Fidesznek és szóvivőjének 400 ezer forint sérelemdíjat is kell fizetnie, és nyilvánosan kell bocsánatot kérnie a Helsinki Bizottságtól. | [
"Fidesz"
] | [
"Helsinki Bizottság",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Magyar Hírlap",
"Fővárosi Törvényszék",
"Magyar Helsinki Bizottság"
] |
Két elhíresült kép is megörökítette az elmúlt pár évben azt, hogy Matolcsy György jegybankelnök és Polt Péter legfőbb ügyész jóban vannak. Az egyik kép:
És a másik kép, amelyet Pápa Levente – akkor az Együtt politikusa – töltött fel a Facebookra 2016 márciusában. Akkortájt a kormányoldal a jegybanki alapítványok pénzszórását igyekezett eldugni az újságírók és általában az emberek szeme elől egy törvénnyel (amelynek a nagy részét március végén az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek talált és megsemmisített).
Matolcsy és Polt barátságát csak elmélyíthette, hogy – mint a 24.hu-nak küldött jegybanki válaszokból kiderül – személyesen a jegybankelnök döntött arról, hogy a legfőbb ügyész kisebbik lánya az idén állást kapjon a nemzeti bankban.
Közérdekű adatigénylések kíséretében nagyjából két hónapja levelezünk a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) abban az ügyben, amelyről elsőként számoltunk be: Polt Petra januártól az MNB-ben dolgozik, ott, ahol ráadásul Polt Péter felesége, Polt-Palásthy Marianna a személyügyekért felelős ügyvezető igazgató havi bruttó csaknem 5 millió forintos bérért. (Polt Petra és Polt-Palásthy Marianna nem vér szerinti rokonok, a lány Polt Péter korábbi házasságából született.) Polt Petra bére havi bruttó 500 ezer forint, ezt fejeli meg durván 40 ezer forintos béren kívüli juttatás.
Azt szerettük volna megtudni, hogy ki döntött Polt Petra felvételéről. Mivel a jegybank alapító okirata, valamint személyi és munkaügyi szabályzata (szmsz) alapján a munkavállalók felett a munkaviszony létesítésének jogát az elnök gyakorolja, de ezt a jogát le is adhatja a főigazgató (jelenleg Fömötör Barna) javára, ezért nem volt egyértelmű, Matolcsy hátrébb lépett-e, vagy fontosnak tartotta, hogy személyesen ő intézkedjen Polt Péter lányának felvétele ügyében.
A hosszú és nehézkes levélfolyam egyik fordulójában olyan válasz is jött, hogy
a munkaviszony létesítésének jogát a munkáltatói jogkört gyakorló gyakorolta.
A levélváltásban a jegybank feltűnően kerülte, hogy név szerint megnevezze Matolcsyt, még akkor is, amikor konkrétan rákérdeztünk, a jegybankelnök döntött-e a Polt-lány felvételéről, vagy a főigazgató. Azonban hiába kerülték Matolcsy megnevezését, az utoljára érkezett válasz csak azt jelentheti, hogy a döntés Matolcsyé volt.
A válasz így szól:
az MNB hatályos Alapító Okirata alapján az elnök gyakorolja a munkavállalók felett a munkaviszony létesítésének és megszüntetésének jogát.
Vagyis a másik lehetséges személyt, a főigazgatót már nem hozta szóba a jegybank.
A levélváltás még egy érdekes adalékkal szolgált, ugyanis még egyértelműbben kiviláglik belőle: Polt Péter felesége közvetlen közelről figyelhette, hogy a mostohalányával közös munkahelyük lesz.
A jegybanki válaszból kiderül, hogy Polt Petra esetében a leendő foglalkoztató szakterület, vagyis a jogi osztály kezdeményezésére Polt-Palásthy Marianna
– mint a Személyügyi igazgatóság vezetője – intézkedett, hogy a Személyügyi igazgatóság munkatársa, mint minden más esetben is, a jogviszony létesítéséhez szükséges dokumentumokat elkészítse és azokat a munkáltatói jog gyakorlója felé döntésre felterjessze.
De az MNB szerint összeférhetetlenség nem merülhet fel, mert
Polt-Palásthy Marianna sem irányítási (felügyeleti), sem ellenőrzési, sem elszámolási kapcsolatban nem áll Polt Petrával, ily módon semmiféle összeférhetetlensége nem merült fel Polt Petra vonatkozásában.
Ráadásul, írja az MNB, | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Személyügyi igazgatóság"
] |
A Mészáros Lőrinc jellemezte Opus Global élelmiszeripari divíziójában méretes gyárak, beruházások találhatók. Ezekre az jellemző, hogy rengeteg állami forrást kapnak, és ha elkészülnek, maga Orbán Viktor szokta átadni őket. Az egyik cégbe, a Tiszapüspökiben működő izocukorgyárba már megint belepumpált 5,6 milliárd forintot az állam.
Vannak olyan szerencsés emberek, akik szinte el sem tudnak hajolni, úgy vágják hozzájuk az állami milliárdokat. Mészáros Lőrinc, az ország leggazdagabb vagy második leggazdagabb embere ilyen szerencsés csillagzat alatt született.
Hatalmas cégbirodalmában a legfontosabb holding az Opus Global Nyrt. nevű, tőzsdén jegyzett társaság, amely az Opus Global és a Konzum tőzsdei cégek egyesülésével jött létre. Van ebben a nagy csoportban egy élelmiszeripari divízió is. Sok szempontból ez lehetne a csoport legpozitívabb része, hiszen itt olyan társaságok vannak, amelyek részben zöldmezős beruházással, komoly exportpotenciállal járulhatnának hozzá a csoporthoz. Ez azért különösen fontos a Mészáros-világban, mert gyakran és joggal éri az a vád a csoport cégeit, hogy a határokon belül, jó sok politikai hátszéllel sikeresek, de a külföldi piacokon lebuknak.
Ennek a divíziónak a két legértékesebb cége a visontai Viresol, amely búzából és a tiszapüspöki Kall Ingredients, amely kukoricából állít elő feldolgozott alapanyagokat. Ezeket a gyárakat maga Orbán Viktor avatta fel, az állam már eddig is támogatta a projekteket, illetve állami, államközeli bankok finanszírozták a gigaberuházást.
Ám hiába a prominens avatóünnepség, valójában nagyon nehezen indult be ez a két üzem, csúszások, összeveszések az építőipari vállalkozókkal, levonulások jellemezték a projekteket.
Csütörtökön, tőzsdezárás után most azt jelentette be az Opus Global és az állami MFB Invest, hogy a Kall Ingredients újabb, mintegy 17,5 millió euró (5,6 milliárd forint) értékű befektetési forráshoz jut az MFB Investtől, amely cserébe kisebbségi részt szerez az üzemben. A Kall Ingredients Kft. a friss tőkét a 2020 végéig megvalósuló beruházásaihoz használja fel. A fejlesztések már rövid távon növelhetik a gyár exportbevételét.
Természetesen el lehet mondani, hogy a pénz nem ajándék, az MFB Invest kisebbségi tulajdont kap, de mégis, ha plasztikussá tesszük ezt az összeget, minden magyar állampolgár fejenként 2 eurót megint Mészáros érdekeltségébe invesztál, egy kétgombócos fagyira mindenki meghívja az ország leggazdagabb emberét.
A fejlesztések révén a Kall Ingredients tovább javítja hazai- és nemzetközi piaci pozícióit, versenyképességét és stabilitását. Ha elég állami segítséget kap, lehet, hogy egyszer valóban komoly exportbevételt ér el és remek piacot alakít ki.
Addig pedig el kell fogadnunk, hogy az MFB Invest állami cégnél vélhetően komoly bizottságok összeülnek, tanakodnak, hogy mibe is lenne érdemes fektetni, aztán úgy döntenek, hogy talán még leginkább Mészáros Lőrinc cégébe lenne érdemes beszállni.
A közlemény szerint mindenesetre a Kall Ingredients közel évi félmillió tonna kukoricát dolgoz fel jelenleg. Az izocukor és egyéb cukortermékek mellett a cég termékportfólióját a gyógyszer- és az élelmiszeriparban igen fontos, magas minőségű alkohol, illetve takarmány-alapanyagok adják. A társaság exportból származó árbevétele meghaladja a teljes értékesítési árbevétel 50 százalékát. Ez az arány a tervezett beruházásokkal már rövid távon növelhető.
(Borítókép: Kárpáti László, a Kall Ingredients Kft. többségi tulajdonosa, Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc, az Opus Global Nyrt egyik tulajdonosa (b-j) a kft. tiszapüspöki izocukorüzemének avatásán 2017. október 30-án. - fotó: Szigetváry Zsolt / MTI) | [
"Kall Ingredients",
"Opus Global Nyrt."
] | [
"MFB Invest"
] |
Ez jár annak, aki nem hajlandó szolgai módon asszisztálni az egri vár fejlesztésére érkező 6 milliárd forint 20-30 százalékának elsikkasztásában.
Ezt az egri Dobó István Vármúzeum korábbi igazgatója, Berecz Mátyás írta ki nyilvános Facebookjára pénteken, miután a helyi fideszes újság gyanúsítgatni kezdte a múzeum pénzügyei miatt.
Berecz hosszú évekig dolgozott a város fennhatósága alá tartozó kulturális intézményben, tavaly év végén távozott az igazgatói posztról, majd az önkormányzati kampányban az ellenzékhez pártolva Mirkóczki Ádám csapatában lett képviselőjelölt.
Az Egrihírek.hu azt rója fel Berecznek, hogy vár napi működtetésére szolgáló pénzügyi keretre egy olyan céggel szerződött, amely a beosztottja tulajdonában állt. Ebből az évi 51 milliós keretből finanszírozták az idegenvezetést, és ebből idézték fel korhű ruhákban a középkori hangulatot. A lap nem fogalmaz meg konkrét vádakat, inkább azt hangoztatja, hogy erkölcsileg kifogásolható, kockázatmentes üzlet volt, mert még a ruhákat is a Vármúzeum pénzén vásárolták. Viszont azt is sugalmazza, hogy ez az ügy állhatott az igazgató távozása mögött.
Berecz viszont egészen más magyarázatot ad a történtekre. A cikkre reagáló Facebook-posztja szerint a konfliktus forrása az volt, hogy a Fidesz egri képviselője, Nyitrai Zsolt "meg akarta sarcolni" a vár fejlesztésére érkező állami pénzt. Berecz szerint erről az összecsapásról Habis László, a város fideszes polgármestere is tudott. Habis alapvetően Berecz oldalán állt, de aztán cserben hagyta, amikor elfajultak a dolgok.
Habis László! Én Önnek 6 éven keresztül az egyik leglojálisabb beosztottja voltam. Nyitrai Zsolttal vívott háborújában mindig Ön, és a vár törvényes fenntartója, az önkormányzat mellett álltam. Pedig egyszerűbb, és nyugodtabb lett volna az életem, ha, ahogy egy fideszes barátom tanácsolta: "hagyjad, hogy Nyitrai sarcolja a várat". Nem hagytam. Nyitrai Zsolttal kialakult konfliktusomban végül Ön is cserben hagyott.
Berecz a 24.hu megkeresésére azt mondta, a vár könyvelését a város cége végezte, és Habis polgármester hagyta jóvá a költségvetést, úgyhogy ha az egyik legjelentősebb tétel elköltésével bármi baj lenne, azért jogilag őt is felelősség terheli.
Berecz azt mondta, a fejlesztési pénzekkel kapcsolatos állítását fenntartja, és a napokban írásos bizonyítékokkal is alá fogja támasztani.
Hétfőn Érden zajlott le egy, az egrihez kísértetiesen hasonlító összecsapás. Érden is egy városi cég korábbi, kirúgott vezetője került a fideszes helyi újság célkeresztjébe, aki aztán a Facebookon súlyos bűncselekmények elkövetésével vádolta meg a városvezetést.
Nyitrai Zsolt környezetéből úgy tudjuk, hogy gyors és határozott jogi lépéseket tesz az ügyben.
Kiemelt kép: Komka Péter / MTI | [
"Dobó István Vármúzeum"
] | [] |
A 2016-os riói olimpián nyújtott teljesítményükért az olimpikonok összesen 989 millió forint, a paralimpikonok 356,5 millió forint, a sportszakemberek 925,5 millió forint jutalmat kapnak a magyar államtól. Négy éve még pereskednünk kellett érte, most az EMMI rögtön kiadta az Átlátszó adatigénylésére a 2016-os riói olimpiai jutalmak teljes listáját.
A 2012-es olimpiai jutalmak listáját az Emberi Erőforrások Minisztériuma csak egyéves procedúra és pereskedés után volt hajlandó kiadni:
Most szerencsére nem kerestek kifogásokat, hanem az Átlátszó február végi adatigénylésére határidőben és korrekten megküldték a 2016-os riói olimpia kapcsán kiosztani szándékozott jutalmak listáját. A 25 oldalas dokumentumban szerepelnek az olimpikonok, paralimpikonok, és az őket felkészítő sportszakemberek is:
Összesen 2,27 milliárd forint jutalmat oszt ki az állam a riói eredmények elismeréseképpen. Az olimpikonok összesen 988,9 millió forint jutalmat kapnak, a paralimpikonok 356,5 milliót, a sportolókat felkészítő szakemberek pedig összesen 925,58 millió forint jutalomban részesülnek. Az olimpikonok közül Hosszú Katinka úszó (136,4 millió Ft), a sportszakemberek közül Hosszú edzője és férje, Shane Tusup (73,6 millió Ft), a paralimpikonok közül Tóth Tamás úszó (39 millió Ft) kapja a legmagasabb összegű anyagi elismerést.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [] |
Három ügycsoport különíthető el a BKV-val kapcsolatos nyomozásban: több mint 800 volt BKV-s végkielégítését vizsgálják, 70 cég érintett a tanácsadói és kommunikációs szerződések vizsgálatában, valamint a nemrég kirobbant vesztegetési ügynek is lehetnek BKV-s szálai, jelentette ki Bodnár Zsolt, a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese sajtótájékoztatón.
Bodnár Zsolt elmondta, hogy a végkielégítések vizsgálata szerint a távozás feltételei nem mindig feleltek meg a jogszabályoknak. Például a közös megegyezéssel távozás után nemigen szoktak végkielégítést adni. 110 volt BKV-s távozásának a 2007-es, 2008-as és 2009-es szerződéseit nézik át, amihez további 700 szerződés érkezett a nyomozás során.
Ettől elkülönítve nyomoznak 70 cég 144 tanácsadói szerződésével kapcsolatban. Ezek kommunikációs és marketing, műszaki vagy jogi jellegű megbízások és az elmúlt 4-5 évben kötötte őket a BKV. A szerződések összértéke elérheti az 500 millió forintot.
A végkielégítési ügyeknél több mint 800 személynél vizsgálják egyenként, hogy megállapítható-e a személyi felelőssége. Bodnár elmondta, hogy amint ezzel kész vannak, akkor jöhet az a kérdés, hogy a BKV tulajdonosi szervezetei esetében (igazgatóság, fővárosi önkormányzat) fennáll-e az általános felelősség azért, mert maga a rendszer lehetővé teszi a visszaéléseket.
Külön harmadik ügy a december elején a Budapest Airportnál és a BKV-nál kirobbant vesztegetési ügy, amelynek átfedései vannak a BKV-s nyomozásokkal. Ilyen átfedés például a BKV jogi igazgatójának a szerepe, vagy azoknak az ügyvédi irodáknak a megbízásai, amelyek mind a Budapest Airporttal, mind a BKV-val kötöttek szerződést korábban.
Kiderült, hogy a nyomozások során a BKV korábbi vezérigazgatóját vagy helyettesét még nem hallgatták ki. Az eljárásokat hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt indítottak. Gyanúsított még nincs. | [
"Budapest Airport",
"BKV"
] | [] |
Adásvételi szerződés egy már nem is létező lakásra Rogán Antal aláírásával
Megfelelő engedélyek nélkül bontatta el egy V. kerületi ház szinte teljes hatodik szintjét egy építési vállalkozás, amelynek egy fideszes politikus a tulajdonosa. A munkálatok során több lakásban kár keletkezett, egy család máig kompenzációért harcol. Az V. kerület egy furcsa adásvételi szerződéssel próbálta legitimálni a helyzetet utólag.
A papíron már megszüntetett lakás
Nem akadékoskodik a belvárosi önkormányzat a kerületi építkezésekkel
(Képünk illusztráció, fotó: Hírszerző)
> Veres Lajos: az önkormányzat hibázott Veres Lajossal a cikk megjelenése után sikerült beszélnünk. A vállalkozó azt mondta a Hírszerzőnek, a lakások már két éve készen vannak, és használatbavételi engedélyt is kaptak már rájuk, ezen kívül minden lakóval (négy lakást érintett az építkezés) sikerült megegyezniük, kivéve Mezeinét. "Mezeinével is megbeszéltük, hogy az ő lakása kivételével bontjuk el a többit a szinten, amibe akkor beleegyezett, megjegyzem, emiatt jelentős többletköltségünk is keletkezett az építkezés során" – mondta Veres Lajos.
A vállalkozó szerint "Mezeiné azt szeretné, hogy adjuk oda neki a lakása fölötti padlás részt, amire korábban még hajlandó is lettem volna, akár a piaci ár alatt is, de onnantól kezdve, hogy minden létező fórumon feljelentett már, nem is egyszer, APEH vizsgálatot kért ellenünk, már nem tárgyalok vele. Ha ő úgy gondolja, hogy kár érte, ezt az igényét polgári peres úton érvényesítheti, és amennyiben a független magyar bíróság úgy dönt, én hajlandó leszek az még az összes ügyvédi, vagy szakértői költségét is megtéríteni. Azt azonban ő is figyelembe vehetné, hogy ez a ház korábban az utca egyik legromosabb épülete volt, mi pedig a teljes homlokzatot felújítottuk, így az ő lakásának homlokzatát is természetesen".
Veres Lajos szerint "valóban történt hiba" az alapító okirat módosításnál, ami miatt "egyelőre jogilag még nem léteznek" a lakások, az ügyészségi kifogások azonban nem őket, hanem az ötödik kerületi polgármesteri hivatal eljárását érintették.
Lebontott kémények, beázás
A család máig kártárítést vár az elszenvedett érdeksérelmek miatt (Képünk illusztráció, fotó: Hírszerző)
> Kicsoda Veres Lajos? A kárpátaljai származású fideszes politikus nemcsak a közéletben aktív, kiterjedt gazdasági érdekeltségei is voltak/vannak. Az Egymásért címû piliscsabai lap azt írta róla tavaly, hogy az Íródeák Bt.-n kívül tagja a hirdetési főtevékenységet végző Hungarian Media Invest és Hungarom Média Kft-nek; ugyancsak tagja az építési tevékenységgel, ingatlanforgalmazással és ingatlanügynöki tevékenységgel foglalkozó Kopito Kft-nek és felszámoló biztosa a Kurátor Felszámoló Kft-nek.
Veres Lajosnak több vitát kiváltó ingatlanügye volt Piliscsabán. A képviselő 2001-ben tulajdonjogot szerzett egy 7303 négyzetméter területû telekre, amelyen átalakítási tilalom volt érvényben, később erre a Quaestor Zrt. vételi jogot szerzett egy olyan irat alapján, amely szerint "a telekátalakítási eljárásnak nincs jogi akadálya". A téves tartalmú igazolást a település volt jegyzője adta ki, aki ellen később fegyelmi indult. Veres egy 7065 négyzetméteres másik teleknek is résztulajdonosa volt, ezt egy megállapodás értelmében át kellett volna adni az önkormányzatnak, amely egy iskolának szánta volna. Ez nem történt meg, a telket tavaly márciusban eladták, az önkormányzat pert indított az ügyben.
Veres Lajosról azt írta a Népszabadság még 2005-ben, hogy "Orbán Viktor egyik jogász barátja", a politikus ebben az évben előadója is volt a bálványosi szabadegyetemnek. Veres határontúli ügyekben mindig aktív volt, így ő a főrészvényese a Kolozsváron szerkesztett Krónika címû lapot kiadó Krónika Kiadóház Rt.-nek. A lap az Orbán-kormány idején több tíz millió forint támogatásban részesült, majd már a 2002-es választások után, az Orbán-kormány utolsó heteiben még 87,5 millió forintot kapott.
Tipikus magyar történet. Évek óta hadakozik egy kalocsai család az V. kerületi önkormányzattal és egy építési vállalkozóval, mert egy szabálytalan körülmények között folytatott építkezés következtében kár érte őket. Mezeiné Vörös Rózsa azt mondta lapunknak, még szerencse, hogy építészként dolgozik szülővárosában, így pontosan tisztában van minden hatályos rendelkezéssel, és törvényi előírással, egy laikus már valószínûleg rég feladta volna a harcot a hivatali ügyintézés rengetegében.A család 6 éve vett egy lakást az V. kerületi Markó utca 7. szám alatti társasház hatodik emeletén, miután lányuk Budapesten akart tovább tanulni. A ház harmadik emeletén Veres Lajos ügyvédnek volt irodája, ide jegyezték be az ügyvéd tulajdonában álló Íródeák Bt-t is. Veres Lajos a Fidesz piliscsabai képviselője, de a párt legszûkebb vezetésével, és Orbán Viktorral is jó a kapcsolata. (Lásd keretes írásunkat.) Rózsa szerint a szomszédok már akkor figyelmeztették, hogy a lakásukat "el fogják bontani", mert hamarosan építkezések kezdődnek. Veres Lajos valóban már ekkor építési engedélykérelmet adott be az önkormányzathoz tetőtéri lakások építésére, de ezt 2003-ban elutasították, mert nem csatolta azoknak a lakásoknak a tulajdoni lapját, amelyeket az építkezés érintene.Az építési engedély az önkormányzattól végül 2004. augusztus 17-én érkezett meg - bontási engedély azonban a végül megsemmisült lakásokra sosem volt. A V-950/10/2004 számú irat tetőtérben 9 lakás építésére, és a tető, valamint a homlokzat felújítására szólt, összesen 859,26 négyzetméter területen. Rózsa 2004-ben bement az önkormányzathoz, hogy átnézze az építési engedélyt. Az azt tartalmazó dossziéban egy olyan záradékot is talált - rajta az önkormányzat jóváhagyó pecsétjével - amelyen a saját lakása már nem is szerepelt, hanem a helyén új ingatlant alakítottak volna ki. Eszerint az engedély szerint már a teljes szint Veresék tulajdonában volt.Az asszony ezután a Budapesti Törvényességi Felügyeleti Ügyészséghez fordult. Innen 2006. szeptember 15-i dátummal érkezett válasz, amely kimondta, hogy az építési engedély "engedélyezési záradékkal ellátására törvénysértően került sor". Az ügyészség megállapítja továbbá, hogy "az engedélyezni kért építési munka nemcsak a szerződés tárgyául szolgáló tetőtéri helyiségekre, hanem az azzal egy szinten lévő hat lakás által elfoglalt területre, valamint a lakások feletti légtérre is kiterjed. Az építtető építési jogosultságának meglétét azonban a lakások (mint idegen tulajdonnak minősülő ingatlanok), valamint a lakások feletti légtér vonatkozásában a hatóság nem vizsgálta, így a hozzájáruló nyilatkozatok, vagy az azzal egyenértékû iratok csatolása érdekében intézkedést nem tett."A határozat szerint az építésügyi hatóság nem tisztázta, hogy az új lakásokat a már meglévők bontásával alakítják-e ki, így a szükséges bontási engedélyezési eljárást sem folytatta le, és nem ellenőrizte azt sem, hogy az egész építkezés "létező lakások megszüntetését eredményezte". "Jelen esetben különösen fontos lett volna jogszerû eljárás lefolytatása, mivel olyan lakások is elbontásra (átalakításra) kerültek, amelyek nem az építtető tulajdonában voltak. Ezen ingatlanokkal rendelkezni jogosultak hozzájáruló nyilatkozatait nem nyújtotta be az építtető" - áll az ügyészség levelében. A belvárosi polgármesteri hivatal reagálását az alábbiakban olvashatják.A fentiek kiolvashatók a cég honlapjáról is, ahol a lakásokat eladásra kínálják/ták. Itt szerepel ugyanis a 9 eladásra kínált lakás tervrajza és a területük is. Ha ezeket összehasonlítjuk az építési engedélyben szereplőkkel, kiderül, hogy egyetlen lakás alapterülete sem egyezik meg, viszont az eladásra kínált ingatlanok összterülete 1134,66 négyzetméter, 275,4-el nagyobb, mint ami az engedélyben szerepel. (A kivitelező Partner Építő Kft. honlapján referenciaként szerepelteti az építkezést, itt a változatosság kedvéért 976 négyzetméter szerepel. Utóbbival kapcsolatban érdekesség még, hogy 2005-ben, amikor a munkálatok legnagyobb része folyt, a mérleg szerint az Íródeák Bt. forgalma mindössze 203 ezer forint kiadás volt. A Partner honlapján az szerepel, hogy ők 235 millió + Áfa értékben vállalták a munkát.)Ez az állapot Rózsa szerint úgy jöhetett létre, hogy az építtető a 6. emeleten lévő 6 lakásból 4-et elbontott, és beépített. Az egyik lakás ezek közül önkormányzati tulajdonú volt. Rózsáék ezzel falszomszédok voltak, és - saját ingatlanukat bővítendő - már többször kérvényezték az V. kerületi önkormányzatnál a lakás megvásárlását, de mindig elutasították őket.Rózsa 2005. augusztus 18-án kikérte a ház 6. emeletének tulajdoni lapjait, és csodálkozva látta, hogy a lakás - amit ekkorra már teljesen elbontottak - tulajdonosaként még mindig az V. kerületi önkormányzat szerepel. A helyhatóság emberei egyébként a helyszínen szemlézték is, ahogy a tulajdonukban álló lakás az építkezés során megsemmisül, de nem tettek semmit ennek megakadályozására. Rózsa ezután ismét kérvényezte a lakás megvásárlását - elmondása szerint azért, hogy így ügyfélként szerepeljen Veres Lajossal szemben - de ezt újra elutasították. Végül 2006. október 25-i keltezéssel, Rogán Antal polgármester aláírásával született egy adásvételi szerződés az önkormányzat és az Íródeák Bt. között a lakásról.A szerződés 6. pontja szerint "A Vevő tisztában van az ingatlan jelenlegi mûszaki állapotával, és ennek tudatában vásárolja meg az ingatlant. A felek rögzítik, hogy az adásvétellel jogvitát kívánnak megelőzni, mert a vevő a lakást érintő munkálatokat végzett." Rózsa szerint azonban a történet így abszurd, hiszen ezáltal bárki lebonthat kedvére egy önkormányzati tulajdonú lakást, majd utólag legitimálhatja a helyzetet egy olyan adásvételi szerződéssel, amelynek megkötésekor a szerződés tárgya már nem is létezik.A munkálatok végül a 2005 tavaszán kezdődtek meg. Rózsáék lánya a szemeszter végével hazaköltözött, így a lakás hetekig üresen állt. A szülők a nyár közepén utaztak Budapestre, hogy néhány bútort vigyenek fel, ekkor szembesültek azzal, hogy - a lakásukon kívül - a teljes felső szintet elbontották. "A lakás úgy állt ott a csupasz szinten, mint egy doboz. Csak a falai voltak meg, körülötte semmi. A fafödémben állt a víz, a mennyezet stukatúr leszakadt, a gázkéményt elbontották, az elektromos vezetékeket szintén, az egész lakhatatlan volt" - mondja Rózsa.A család Prodán Zsolt cégvezetőnek írt levelet 2005. augusztus 10-én, amelyben az Íródeák Bt-t arra figyelmeztetik, hogy az építési engedély kérelmezője büntetőjogi felelősséggel nyilatkozik, hogy az építési engedélykérelem nem sérti a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak jogos érdekeit.A család kérte azt is, hogy iskolakezdésre tegyék újra lakhatóvá a lakást, vagy ajánljanak fel megfelelő cserealbérletet. A kivitelezőktől nem jött érdemi válasz. A következő időszakban a tető nélkül maradt lakás többször is beázott, a plafon teljesen tönkrement. Ezt később úgy "kompenzálták", hogy a plafonra deszkákat szögeltek, majd ezekre álmennyezet került, emiatt viszont csökkent a belmagasság, és a lakás értéke is. A beázások, kéménybontások, vezeték átvágások az alattuk lévő szint lakóinak is sok kényelmetlenséget okoztak.A lakások elkészülte után a használatbavételi engedélyhez szükség lett volna a társasház alapító okiratának módosítására is. Erre 2006-ban összehívtak egy lakógyûlést, ez azonban végül nem járult hozzá a módosításhoz. A földhivatalhoz ennek ellenére mégis benyújtottak egy módosított alapító okiratot 2006. október 10-én (keltezés nélkül). Mint később kiderült, ez érdekes körülmények között keletkezett: Veres Lajos a házban kifüggesztett hirdetményben invitálta a lakókat az új alapító okirat aláírására.A család egyik szomszédja, aki a 6. emelet 5. számú lakásában lakott, később erről azt mesélte az asszonynak, hogy az ügyvédi irodában kellett átvennie a biztosító által kiutalt kártérítést, amit csak azután kapott meg, hogy aláírta az okiratot. Rózsa tavaly augusztusban még tett egy kísérletet a helyzet rendezésére, amikor levélben azt írta Veres Lajosnak, amennyiben megvásárolhatják a lakásuk fölötti padlásrészt, eltekintenek minden kártérítési igénytől, és aláírják az alapító okiratot is. "Erre sem kaptunk választ, mint ahogy Veres Lajos egyetlen korábbi megkeresésünkre sem reagált. Egyszer kaptam tőle egy sms-t, hogy ’felejtsem el’, ennyi volt minden reakciója" - mondja az asszony.Rózsa továbbra is kártérítést szeretne kapni Veres Lajostól, az önkormányzat ellen pedig polgári peres eljárást indított, ugyanezért. Utóbbinak már kinevezték a bíróját, de még nem tûzték ki az első tárgyalási napot. Az asszony kétszer is büntetőfeljelentést tett a rendőrségen (egyszer 2006-ban, egyszer pedig idén június 2-án), idegen vagyon rongálása, hûtlen kezelés (az építkezés során ugyanis korábban közös társasházi tulajdonban szereplő részek is eltûntek, és az új lakásokhoz kerültek) és gondatlanságból elkövetett közokirat-hamisítás miatt, de ezt - bûncselekmény hiányára hivatkozva - mindkétszer elutasították.Természetesen kerestük Veres Lajost is, aki mobiltelefonján nem volt elérhető, üzenetet hagytunk neki. Az Íródeák Bt. egy munkatársától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a héten "valószínûleg szabadságon van, külföldön", a jövő héten újra megpróbáljuk utolérni. | [
"Íródeák Bt.",
"Fidesz"
] | [
"Hungarian Media Invest és Hungarom Média Kft",
"Kurátor Felszámoló Kft-nek",
"Kopito Kft-nek",
"Partner Építő Kft.",
"Krónika Kiadóház Rt.",
"Budapesti Törvényességi Felügyeleti Ügyészség",
"Quaestor Zrt."
] |
A Szegedi Tudományegyetem megspórolta a tendert, és helyette az év végén egy olyan céget bízott meg a takarítással, amelynek akkori tulajdonosa az egyetem közbeszerzési irodáján dolgozik. Az idén csaknem 750 millió forint bevételt jelentő munkához bőséges előleg is járt.
Január 1-jétől új cég végzi a takarítási feladatokat a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) területén.
Az alapítványi formába tartó SZTE a szolgáltatóváltásnál figyelemreméltó "megoldásokat" alkalmazott, kezdve azzal, hogy nem írt ki közbeszerzést az évi bruttó 700 millió forintot meghaladó értékű munkára. Az egyetemtől nem kaptunk választ a miértre, a Transparency Magyarország szakértője szerint szükség lett volna tenderre.
A frissen megbízott vállalkozás korábbi (a szerződéskötéskor is aktív) tulajdonosa ráadásul az egyetem munkatársa, az intézmény beszerzési részlegén dolgozik.
Kívülről úgy tűnik, mintha az előző takarító céget az egyetem véreztette volna ki, hiszen évek óta veszteséges volt. Az új cég viszont az eddigi összeg többszöröséért dolgozhat.
Az egyetem titkolja a szerződés kényesebb részleteit, noha közpénzről van szó.
Tavaly decemberben a Szegedi Tudományegyetem egyik vezetőjével tartott megbeszélést az intézményt évek óta takarító cég tulajdonosa. Úgy tudjuk, a Master Clean Plus Kft. részéről az hangzott el, hogy a 2018-ban 8,98 forintra növelt négyzetméterárat jó lenne megemelni, mivel ilyen összegnél a hatalmas, sok épületből álló egyetemi tömb tisztán tartása nem rentábilis.
Mindezt a számok is alátámasztani látszanak. A tulajdonos Szenmári Lászlóné szerint a spórolás jegyében az utóbbi években az egyetem csökkentette a takarítások számát, és miután négyzetméteráron számoltak el, kevesebb lett a kifizetett összeg is. Kimutatásuk szerint amíg 2011-ben 200 millió forintért takarítottak (ekkor még 7 forint alatti egységáron), 2019-ben már csak nettó 170 millióért (9 forintért négyzetméterenként). A két ősszeget nyolcévnyi inflációval megterhelve érdemes végső soron összevetni, és azzal, hogy a minimálbér is nőtt az elmúlt években. Főleg ezeknek tudható be, hogy a Master Clean 2018-ban és 2019-ben végül összesen közel 70 millió forintos veszteséget termelt, és a cég hiába jelezte a legutóbb, hogy ekkora négyzetméterárért nem lehet már takarítani, az összeg nem változott, így nem tudtak tovább dolgozni. Nem volt más választásuk, mint bedobni a törülközőt.
A történet igazán érdekes része ennél a pontnál kezdődik: az utódlással.
Feltűnik egy belső ember
Az SZTE különböző helyszíneit (oktatási, kutatási terek, irodák, raktárak, kollégiumi épületek, köznevelési intézmények, az ezekhez tartozó kiszolgáló helyiségek, folyosók, liftek, szemétledobók és így tovább) 2021 elejétől a Clean Star Comlpex Kft. takarítja.
Ez ugyanakkor nem nyilvános információ, cikkünk írásakor hiába kerestük a megbízás részleteit Közbeszerzési Értesítőben: nem írtak ki tendert. A 24.hu azonban megszerezte az egyetem és a takarító cég közötti szerződést.
A dokumentumot az intézmény részéről 2020. december 30-án Rovó László rektor, Fendler Judit kancellár, Csóti Ferenc műszaki igazgató és Tácsi Ildikó, a Gazdasági Főosztály főigazgatója szignózta, a Clean Startól Varga Róbert ügyvezető.
A szerződés szerint a cég havi nettó 49 millió, bruttó 62,23 millió forintért takarít az SZTE-n. Ez a Master Clean Plus Kft. 2019-es nettó 14,5 milliójának a jó háromszorosa. Azaz úgy fest, az előző szolgáltatóhoz képest az utóddal sokkal bőkezűbben bánt az egyetem, igaz, azt nem tudjuk, hogy ezért az összegért pontosan mit kért, és milyen négyzetméteráron dolgozik a Clean Star – erre még visszatérünk.
A dokumentumban az is szerepel, hogy a "szerződés a felek általi aláírással lép hatályba, és három hónapig marad hatályban, mely az azonos tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatályba lépéséig, de legfeljebb 2021. december 31-ig meghosszabbítható." Másképpen mondva, az egyetem lapunknak küldött válasza szerint: "a szerződés három hónapos időtartamra jött létre azzal a kikötéssel, hogy 2021 végéig meghosszabbítható, ha a három hónap alatt azonos tárgyban nem zajlik le eredményes közbeszerzési eljárás." Márpedig cikkünk írásáig a kozbeszerzes.hu-n nem jelent meg kiírás, így a fentiek értelmében egész évben takaríthat a Clean Star az egyetemen.
Ez bruttó 746,8 millió forint bevételt jelenthet az idén a cégnek.
Fontos körülmény, hogy a szerződést december 30-án írták alá, ekkor ugyanis az Opten céginformációs adatai szerint Varga Róbert mellett még volt egy másik tulajdonosa is a vállalkozásnak: Fülöpné Zimacsek Anikó. Ő az SZTE Beszerzési Igazgatóságának Közbeszerzési Irodáján dolgozik, ügyvivő szakértőként. Ez az egyetem munkatársainak felsorolásánál is látszik (és például ennél a közbeszerzésnél is őt jelölték meg kapcsolattartónak az SZTE részéről, ahogy itt is):
A 2010 óta tulajdonos Fülöpné a cégadatok szerint 2021. január 1-jétől már nem tagja a cégnek, ami azonban a közpénzügyekkel foglalkozó szakértő szerint lényegében mindegy is. Nagy Gabriellától, a Transparency Magyarország munkatársától egyrészt azt kérdeztük, fennáll-e az összeférhetetlenség (hiszen az egyetem a saját alkalmazottjának cégével kötött szerződést a rendelkezésre álló adatok szerint), illetve azt, nem kellett volna-e tendert kiírni ekkora összeg esetén.
Kellett volna közbeszerzés
A Transparency Magyarország közpénzügyi programjának vezetője szerint az egyetem takarítási munkájánál igenis közbeszerzést kellett volna kiírni, mivel a megbízás összege meghaladja a szolgáltatásoknál határt jelentő 15 millió forintot, de a 44 milliós uniós értékhatárt is. Ugyan a járványhelyzet miatt lehetséges mentességet kérni egyes közbeszerzési eljárások alól, erre az egyetem vezetésén túl a kormányfőnek, az Operatív Törzsnek és az Állami Egészségügyi Központnak is engedélyt kell adnia – egy egyetemtakarítási munkánál pedig ez aligha tűnne indokolt igénynek. (Ráadásul a különböző hónapokra vonatkozó, bruttó 60 millió forintot meghaladó összeget egyben kell nézni, bár külön-külön is az értékhatár felett van.)
Fülöpné Zimacsek Anikó részvétele a szakértő szerint azért problémás, mert így a cégtől nem volt elvárható a semleges ajánlattevői pozíció, és a pártatlan ajánlatkérői döntéshozatal sem volt biztosított.
Az egyetem azt írta lapunknak, hogy karácsony előtt szerezték be az ajánlatokat, miután a Master Clean december közepén közölte, hogy nem tud tovább takarítani. Ahogy említettük, az Opten adatai szerint Fülöpné ekkor még a cég tulajdonosa volt. Az SZTE azt is jelezte: kényszerhelyzetben voltak.
A Clean Star egyébként nem ismeretlen az egyetem számára, egy közzétett lista szerint (a 6. oldalon) az intézmény 2020 májusában nettó 40,65 millió forintért szerződött a céggel az "SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelő elhelyezéséhez releváns helyiségcsoportok" átalakítására. A cégnek ekkor is a tulajdonosa volt Fülöpné Zimacsek Anikó.
A nyertes cég felívelő pályán van A Clean Star Complex 2019-ben közel 2 milliárdos árbevétel mellett 516 millió forintos adózott eredményt produkált. 2018-ban közel egymilliárdos árbevétel mellett ez az összeg 43 millió forint volt, 2017-ben 663 milliós bevétel mellett mindössze 4,5 millió. A cég sikeres a megyei közbeszerzéseken: a Szegedhez közeli Algyőn az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítését végezhette több tételben. Ugyanitt a Szegedi Úszó és Vízilabda Tömegsport Egylet megbízásából közel 700 millió forintért bővítették a Borbála Fürdőt. Szentesen pszichiátriai épületet építhettek, és a csongrádi kormányhivatalt is ők akadálymentesítették.
Jóval többért dolgozhatnak
Az egyetemtől megkérdeztük, hogy négyzetméterenként hány forintra szerződött a Clean Starral, de üzleti titokra hivatkozva ezt – és a szerződés végösszegét sem – árulta el az SZTE, ami sajátos egy közpénzből gazdálkodó szervezetnél. Így csak megközelítő összehasonlítást tudtunk végezni a jelenlegi és a korábbi takarítási árról.
Ez alapján úgy tűnik, most jóval többe kerülhet a takarítás egyetemnek, mint korábban.
Az új cég, mint említettük, nettó 49 millió forintért takarít havonta.
A Master Clean Plus Kft. vezetője a 24.hu-nak annyit mondott el, hogy náluk ez az összeg legfeljebb 15 millió forint volt, attól függően, hány munkanap volt egy hónapban. Láttunk olyan havi számlát, ami ezt igazolta (10 millió forint körüli volt), és a cég bevételi adatai is ezt támasztják alá: 2019-től kezdve öt évre visszamenőleg átlagosan évi 237 milliós bevételt jelentett a cég. 2019-ben összesen 170 millió forintért takarítottak, ez havonta bő 14 millió forint. A Master Clean egyébként 2009-ben közbeszerzés révén kezdett el dolgozni az egyetemen, és évekkel később kétszer is módosították a négyzetméterárat a kozbeszerzes.hu-n elérhető kiírások szerint. A cégnek azonban 2018-ban és 2019-ben 30-40 millió forintos vesztesége volt, a tulajdonos szerint a többi közt a túl alacsony négyzetméterár miatt.
Ha ezt a legfeljebb nettó 15 millió forint körüli összeget vesszük is alapul, azt mondhatjuk: minimum háromszoros árért takaríthat az új cég.
Valamit meg kell jegyezni, ezért jöjjön egy kis kitérő: azért kértünk az egyetemtől konkrét négyzetméterárakat, mert ezeket lehetne a korábbi, a kozbeszerzes.hu-n is szereplő 8,98 forintos összeggel összehasonlítani. Mert bár a 15 millió forintnál az új megbízásban szereplő 49 millió nyilvánvalóan több, ez elvileg jelenthet több takarítást is. Egy fiktív példával illusztrálva: az egyik cég 10 forintért takarít ki egy termet hetente egyszer, a másik 50 forintért takarítja ki ugyanazt a termet, hetente ötször. A terem takarításáért a második cég ötször annyi pénzt kap, de ötször annyi munkát is végez, a két cég egységára tehát azonos. Ha viszont a második cég csupán kétszer takarítaná ki 50 forintért azt a termet, amit az első cég 10 forintért takarított, akkor egyértelműen jobban jár a megrendelő, ha az első céget kéri fel a duplamunkára, mivel ezzel hetente 30 forintot tud megspórolni.
Az egyetem azonban, mint jeleztük, elzárkózott a részletek közlésétől.
Egy a birtokunkba került kiegészítő melléklet szerint ugyanakkor az egyetem még 31,1 millió forint előleget is biztosít a Clean Starnak, az összeget a januári, februári és márciusi számlából írják jóvá. Az egyetem a 24.hu-nak küldött válasza alapján az új takarító cég a régi partner több mint száz dolgozóját átvette.
Megkérdeztük azt is a Szegedi Tudományegyetemtől, hogy miért nem írtak ki közbeszerzést egy ekkora volumenű megbízásnál, valamint hogy Fülöpné Zimacsek Anikó érintettségét nem tartják-e problémásnak. Az egyetem ezekre a kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem felelt. | [
"Szegedi Tudományegyetem",
"Clean Star Complex"
] | [
"Master Clean Plus Kft.",
"Szegedi Úszó és Vízilabda Tömegsport Egylet",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Transparency Magyarország",
"Gazdasági Főosztály",
"Master Clean",
"Állami Egészségügyi Központ",
"Clean Star Comlpex Kft.",
"Operatív Törzs",
"SZTE Beszerzési Igazgatósága Közbeszerzési Iroda",
"SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelő"
] |
Módosították a Városliget beépítését szabályozó jogszabályt, a VÉSZ-t, és rögtön több kérdés is felmerült, mit is engednek az új szabályok. Megpróbáltuk ezeket tisztázni a Városliget Zrt.-vel. Tényleg kivágnak most 600 fát? Lesz kültéri színpad a Városligeti Színház mellett? Egymást érik majd a vendéglátóhelyek?
A fővárosi közgyűlés május 30-án elfogadta a Városligeti Építési Szabályzat módosítását, erre máris többen megkongatták a vészharangokat. A módosítás előterjesztése ugyanakkor három kisterületű építési hely meghatározásáról szól – az már a fejlesztéspolitika humoros részét képezi, hogy három átlagosan 80 nm-es, nem beülős, hanem szezonban kifelé eladó büfészerű alkalmatosság felépítése is nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás lett.
A vészharangok a következőket kongatták: 600 fa kivágása válik lehetővé, miután megszüntették a védettségüket, ezt Gál József LMP-s közgyűlési képviselő mondta. A ligetvédők pedig több mindenért aggódnak az előterjesztői térkép alapján.
A Városliget Zrt. azonban úgy látja, mindössze technikai jellegű módosítások történtek, és ezek nem igényeltek különleges kommunikációt. (A módosítások végigjártak minden szükséges, 8 hónapos egyeztetési és engedélyeztetési stádiumot, és szó volt ezekről a Persányi Miklós által rendszeres időközönként megejtett Liget Park Fórumok egyikén, sajtónyilvánosan, az ott készült felvétel utólag is megtekinthető.) Alapvetően arról szólt a módosítás, hogy a munkálatok előrehaladtával a tervek egyre részletesebbé válnak, ezeket a konkrétabb és megfoghatóbb részleteket átvezetik a VÉSZ-en is, amely alapvetően nem ilyen részletességű dokumentum.
Lássuk a ligetvédők közt felmerült félelmeket, kérdéseket és a válaszokat.
A sokáig kétséges sorsú Városligeti Színház épülete mellé szabadtéri színpad tartozik majd, amelyről eddig nem volt szó . A beruházó szerint ez nem épített színpad lesz. Létrehozását az indokolja, hogy a sportpálya-játszótér-színház körzetben, a Városliget Ajtósi Dürer sor–Dózsa György út sarokhoz közel eső részen gyerektematika lesz, logikus, hogy ide nyáron, szezonban a Kolibri Színházzal együttműködő, alapvetően gyerekhez szóló színház is ki tudjon települni, és tarthassa a kapcsolatot többi kültéri gyerekhelyszínnel. A tervek szerint a 2019 nyarára elkészülő óriási játszótér Európa legjobbja lesz.
. A beruházó szerint ez nem épített színpad lesz. Létrehozását az indokolja, hogy a sportpálya-játszótér-színház körzetben, a Városliget Ajtósi Dürer sor–Dózsa György út sarokhoz közel eső részen gyerektematika lesz, logikus, hogy ide nyáron, szezonban a Kolibri Színházzal együttműködő, alapvetően gyerekhez szóló színház is ki tudjon települni, és tarthassa a kapcsolatot többi kültéri gyerekhelyszínnel. A tervek szerint a 2019 nyarára elkészülő óriási játszótér Európa legjobbja lesz. Két felszíni parkoló is megmarad a Városligetben, holott azt ígérték, megszűnik a felszíni parkolás . Igen, ezek a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok területén épülnek, és a dolgozók parkolását és a műtárgyfogalmat fogják lebonyolítani. Ugyanígy lesz saját parkolója a Vajdahunyad várában dolgozóknak is. Ezek tehát nem nyilvános parkolók lesznek, és a Városliget Zrt. állítja, le is alkudták a kért helyek számát. A Műcsarnok mellett parkoló az Olof Palme sétánynál lesz, nem a Dózsa György út felőli oldalon, ott ugyanis promenád lesz, sétány az Ajtósi Dürer sortól indulva, és a tervezők azt akarták, hogy az autóforgalom ne zavarja ezt. A Liget belső részében létesülő múzeumok (Magyar Zene Háza, Új Nemzeti Galéria) dolgozóinak nem lesz saját felszíni parkolója, de a műtárgyakat szállító teherautók, kamionok a parkon keresztül fognak jönni-menni.
. Igen, ezek a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok területén épülnek, és a dolgozók parkolását és a műtárgyfogalmat fogják lebonyolítani. Ugyanígy lesz saját parkolója a Vajdahunyad várában dolgozóknak is. Ezek tehát nem nyilvános parkolók lesznek, és a Városliget Zrt. állítja, le is alkudták a kért helyek számát. A Műcsarnok mellett parkoló az Olof Palme sétánynál lesz, nem a Dózsa György út felőli oldalon, ott ugyanis promenád lesz, sétány az Ajtósi Dürer sortól indulva, és a tervezők azt akarták, hogy az autóforgalom ne zavarja ezt. A Liget belső részében létesülő múzeumok (Magyar Zene Háza, Új Nemzeti Galéria) dolgozóinak nem lesz saját felszíni parkolója, de a műtárgyakat szállító teherautók, kamionok a parkon keresztül fognak jönni-menni. A térkép felszín alatti beépítési lehetőséget jelez végig a Dózsa György út alatt, a Hősök terétől az Ajtósi Dürer sorig, de ez nem azt jelenti, hogy itt mindenütt mélygarázs lesz, ez csak építési lehetőséget jelent. A Dózsa György út vonalán, az 56-osok terén épülő Néprajzi Múzeum épületének mintegy 60 százaléka a térszint alatt kap helyet, míg mellette, a tér folytatásában épül (a Damjanich – Dembinszky utca közötti nyomvonalon) a mélygarázs.
A Dózsa György út vonalán, az 56-osok terén épülő Néprajzi Múzeum épületének mintegy 60 százaléka a térszint alatt kap helyet, míg mellette, a tér folytatásában épül (a Damjanich – Dembinszky utca közötti nyomvonalon) a mélygarázs. A műjégpálya mellett két épületet jelez a térkép, ezek már állnak, és most kiderült, miért: a műjég hűtését szolgálják, illetve itt ki fogják próbálni a távhűtés lehetőségét: a Főtáv nemcsak távfűtést, hanem távhűtést is szolgáltat, azaz légkondicionálást. Ezt próbálják majd innen eljuttatni a közelebbi múzeumi épületekbe (és majd a költségkövetelmény megvizsgálása után eldől, hogy esetleg a távolibbakba is). Tehát innen megy majd a hűvös az épületekbe. Ez zajterhelés tekintetében jobb megoldás.
a műjég hűtését szolgálják, illetve itt ki fogják próbálni a távhűtés lehetőségét: a Főtáv nemcsak távfűtést, hanem távhűtést is szolgáltat, azaz légkondicionálást. Ezt próbálják majd innen eljuttatni a közelebbi múzeumi épületekbe (és majd a költségkövetelmény megvizsgálása után eldől, hogy esetleg a távolibbakba is). Tehát innen megy majd a hűvös az épületekbe. Ez zajterhelés tekintetében jobb megoldás. Az Innovációs Múzeum a régi Pfaff-féle közlekedési múzeumi épületben lesz, és ebben mégis lesz felszín alatti rész is. Épp ezt akarták elkerülni az Új Közlekedési Múzeum átköltöztetésével, nem? © Reviczky Zsolt
Épp ezt akarták elkerülni az Új Közlekedési Múzeum átköltöztetésével, nem? A 600 kivágható fa kérdése: a VÉSZ első változatánál még nem volt fakataszter, és csak a nagyobb tájépítészeti egységeket kanyarították le. Most ezeket tisztázták a konkrét fák és facsoportok megvizsgálásával. Ezek alapján pontosították a védett és nem védett fákat, igy 600 fa kikerült a védett kategóriából, és úgy 500 bekerült a védettek közé. De a védettség elvesztése még nem jelenti azt, hogy kivágják őket. A cél az volt, hogy a nem védendő fák ne élvezzenek védettséget – ezek nem értékesek, nem is feltétlenül nagy fák, adott esetben ezeket egy 30 éves épület elfedésére ültették annak idején.
a VÉSZ első változatánál még nem volt fakataszter, és csak a nagyobb tájépítészeti egységeket kanyarították le. Most ezeket tisztázták a konkrét fák és facsoportok megvizsgálásával. Ezek alapján pontosították a védett és nem védett fákat, igy 600 fa kikerült a védett kategóriából, és úgy 500 bekerült a védettek közé. De a védettség elvesztése még nem jelenti azt, hogy kivágják őket. A cél az volt, hogy a nem védendő fák ne élvezzenek védettséget – ezek nem értékesek, nem is feltétlenül nagy fák, adott esetben ezeket egy 30 éves épület elfedésére ültették annak idején. Hány vendéglátó-ipari hely lesz a Ligetben? A parkos részen az eredetileg tervezett öt helyett tehát csak három létesül, átlagosan 80 nm-es (de most már a konkrét tervek egyértelműsítik, hogy melyik pontosan mekkora lesz), teraszokkal. Jellegükben az Állatkerti körútnál már elkészült Feszl-pavilonokhoz hasonló építményeket kell elképzelni, azaz nem beülős, nagy éttermeket, hanem inkább büféket. © zoobudapest.com
A most zajló fejlesztésekről is kaptunk egy helyzetjelentést: a kutyás élménypark már megnyílt, a gyereksportpályák szeptemberre, az iskolakezdésre be kell induljanak, a Vakok kertje építése is zajlik. Az Olof Palme-ház és kertje 2019 nyarára lesz kész.
Bűvészkedés a méterekkel
Izgatja a ligetvédőket, hogy mekkora lesz az Állatkert területén építendő Pannon Park? Nos, a legnagyobb magassága 36 méteres lesz, "de egyébként mindenütt más és más lesz a magasság, és ha ezekből átlagot vonunk, akkor azt látjuk, hogy az építmény átlagos magassága kisebb 18 méternél" érvel Persányi Miklós a Liget Budapest blogon. És hozzáteszi, ennél magasabb épületek is vannak a Hősök terén, mégsem nyomják agyon a Városligetet. "Józan ésszel az állatkerti Nagyszikláról sem mondja ezt senki, pedig annál a biodóm alig lesz magasabb, viszont jó 350 méterrel hátrébb lesz, a Liget belsejétől a lehető legtávolabb helyezkedik el: valójában egy Hungária körúti épületről beszélünk, amely a vasúti felüljáró mellett áll. Szinte centire olyan magas, mint a Széchenyi Fürdő főkupolája, de 350 méterre attól.
A Pannon Park madártávlatból (látványterv) © zoobudapest.com
Ez azt jelenti, hogy sem a Hősök teréről, sem a Városliget legnagyobb részéről nem lesz látható. (...) Ahonnan valóban érzékelhető lesz, az az Állatkerti körútnak a Széchenyi Fürdő és a volt Vidám Park közé eső szakasza, ahonnan majd a Pannon Park bejárata nyílik." Ez azért fontos kérdés, mert a Pannon Park az Andrássy út – Hősök tere világörökségi pufferzónájában helyezkedik el, amely védettséget élvez. Ha ide olyan dolog épül, ami megváltoztatja a terület karakterét, akkor az a világörökségi státusz elveszítésével járhat, amit a kormány mindenáron el akar kerülni, ahogy a Kopaszi gáton épülő Mol-székház esetében is. | [
"Városliget"
] | [
"Új Közlekedési Múzeum",
"Kolibri Színház",
"Néprajzi Múzeum"
] |
Durván nyolcadannyiból építettek óriás ugrótornyot az oroszok a két évvel ezelőtti vizes világbajnokságra, mint amennyibe ugyanez Budapesten kerül. Míg itthon mindent egybevéve több mint 3,1 milliárd forintot költenek a létesítményre, addig Kazanyban ezt megoldották 92 millió rubelből, azaz jelenlegi árfolyamon 411 millió forintból.
Ha a nyolcszoros árkülönbség nem lenne elég megdöbbentő, még ennél is lehet sokkal olcsóbban ilyen létesítményeket építeni: tavaly ugyanis szintén Oroszországban mindössze hárommillió rubelből (13 millió forintból) alakítottak ki versenyhelyszínt.
Bár a projekteknek lehetnek olyan sajátosságai, amelyek miatt eltérnek a költségek, a nyolcszoros szorzó akkor is megdöbbentő. Különösen annak fényében, hogy az oroszoknak általában nem sikerül korrupciómentesen megoldaniuk az ilyen fejlesztéseket.
13 millió forintból itthon nemhogy a felépítést, de a tervezést, az engedélyezési, ellenőrzési munkákat sem sikerült megoldani: előbbi 118,5, utóbbi 58,9 millió forintot emésztett fel. Erre jött rá a két részre osztott kivitelezés 2,9 milliárdja, ami függetlenül attól, hogy a beruházást szétszedték, egy cégnél, a mindkét közbeszerzésen nyertes West Hungária Bau Kft.-nél (WHB) landolt (a cég neve az MTK-stadion építéséről lehet ismerős).
Az építkezésnél a nagyobb falat a Dunába épített talapzat kialakítása volt, amit még tavaly decemberben kezdtek, és több mint 1,9 milliárd forintba került.
Ennek funkciója tulajdonképpen annyi, hogy megtartsa a felette lévő medencét, valamint az arra épített tornyot. Ezt azonban – amint erről a Magyar Nemzetnek Borsa Miklós, a vb szervezésén dolgozó Bp2017 Kft. szóvivője beszámolt – nem bontják el a világbajnokság után. Mint fogalmazott: ha a későbbiekben lesz hasonló verseny Magyarországon, akkor így csak a tornyot kell majd újraépíteni.
Az összesen 35 versenyző minden egyes pontozott ugrása a teljes költségre vetítve 15 millió forintunkba fog kerülni.
A vébé után lebontandó torony egy ugrásra vetített költségei most pár, a kánikulában a munka után kikapcsolódó vendégmunkásnak hála sokat javult. A jelenségre a magyar blogszcéna egyik legendája, a legendás Apple-fanboy, handras figyelt fel, és ő is osztotta meg a videót a 444-gyel: | [
"West Hungária Bau Kft."
] | [
"Bp2017 Kft."
] |
A Kúria kedden elutasította a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványát a kémkedéssel vádolt volt titkosszolgálati vezetők ügyében, így jogerős maradt a korábbi felmentő ítélet, adta hírül az MTI.
Az ügyészség a Gyurcsány-kormány idején történtek miatt 2011-ben kémkedés és más bűncselekmények miatt vádat emelt Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter, Galambos Lajos és Laborcz Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatói és egy magánszemély ellen. Tavaly ősszel a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmentette a vádlottakat, ez ellen nyújtott be az ügyészség felülvizsgálati indítványt.
A tanácsvezető bíró csaknem egyórás, nyilvános indoklásban fejtette ki érveit az államtitok miatt zárt ajtók mögött zajló perben. Azt mondta, az NBH-nál idegen állampolgárok bevonásával folytatott poligráfos vizsgálatokkal kapcsolatban Galambos Lajos sok szabályt sértett, ám nem bizonyítható a kémkedéshez szükséges szándékosság.
Sajtóinformációk szerint orosz titkosszolgálati behatolás és adatszerzés történt a Gyurcsány-kormány idején. A vádlottak tagadták bűnösségüket. Katrein Ferenc, az NBH volt műveleti igazgatója korábban az Indexnek adott interjúban azt mondta: 2007-ben Galambos Lajos lehetővé tette, hogy magukat bolgárnak mondó orosz titkosszolgák poligráfos vizsgálat alá vessenek aktív magyar titkosszolgálati középvezetőket az NBH-ban, azaz beengedte az orosz hírszerzőket a cég épületébe.
A Legfőbb Ügyészség közleményben reagált az ítéletre. Mint írták, tudomásul veszik a Kúria döntését, viszont
a közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében ugyanakkor célszerűnek tartaná az ország biztonságát nem érintő, minősített ügyiratok titkosságának a feloldását, és azok tartalmának nyilvánosság elé tárását. A Kúria határozatának írásba foglalását követően, az ügyészség haladéktalanul megteszi az erre vonatkozó kezdeményezését.
(Borítókép: Galambos Lajos a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója elsőrendû (j) Szilvásy György a Gyurcsány-kormány titokminisztere másodrendű (j2) P. László egy biztonsági cég vezetője harmadrendű (b2) és Laborc Sándor a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója negyedrendű vádlott (b) az úgynevezett kémper tárgyalásán a Kúria tárgyalótermében 2018. május 29-én. - f otó: Illyés Tibor / MTI) | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Ritkán fordul elő mostanság, hogy egy botrányos ügynek következményei lesznek. A hvg.hu most rábukkant egyre: tavaly kirúgták az egyik, Romániában terjeszkedő állami vállalat igazgatóját, vizsgálatot rendeltek el, majd a Miniszterelnökség hivatala hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett. A 2011-ig visszanyúló történet rendkívül zavaros: szerepelnek benne offshore cégek, egy – a titkosszolgákkal is jó viszonyt ápoló – román oligarcha. Az ügyben milliárdos összegű magyar közpénzt mozgattak meg. Az "elszámoltatás" összefüggésben állhat a Simicska–Orbán-háborúval is.
Meglepő és furcsa lépésre szánta el magát 2011-ben egy milliárdos költségvetési támogatásokat kapó – tehát közpénzből is gazdálkodó – állami vállalat: bevásárolta magát egy nehéz anyagi helyzetben lévő, rossz hírű bukaresti cégbe. A Protan nevű társaság részvényeihez 5 millió euróért jutott hozzá a 100 százalékos állami tulajdonban lévő, regionális terjeszkedést tervezgető magyar Atev Fehérjefeldolgozó Zrt.
Az üzletet az Atev akkori vezérigazgatója hozta össze. A 2010-es kormányváltás után kinevezett Ádor Sándor az ügylet nyélbeütése után azzal büszkélkedett egy interjújában, hogy ezzel a lépéssel biztosítani tudják az alapanyagot a 420 embernek munkát adó állatifehérje-takarmányokat előállító üzemnek. A vezér abban reménykedett, hogy a román importtal idehaza fokozni tudják a termelést, és meg tudják védeni "a magyar piacot a Nyugat-Európai konkurenciától".
Az Atev székhelye © Fülöp Máté
Ám ahogy a Protan cégadataiból kitűnik – és ahogy azt már 2011-ben is lehetett sejteni –, az ügylet nem sült el jól. Viszont jól járt vele egy romániai milliárdos oligarcha, ahogy idehaza is sokat köszönhetett az Atev működésének egy magánérdekeltségű cég.
Feljelentés, 600 milliós túlfizetés, hűtlen kezelés
Ádor éveken keresztül élvezte az állami vagyongazda bizalmát. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. kész volt az állami bankokon keresztül milliárdos tételben hitelezni az Atev tevékenységét, majd "az üzleti terv teljesülését" díjazva 2013-ig minden évben megszavazta a vezérigazgató prémiumát. Tavaly még az állami Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. is beszállt az Atevbe, hogy segítse – miként a vállalat közgyűlési jegyzőkönyvében olvasható – "a romániai akvizíció pénzügyi, beruházási céljait".
Aztán ősszel valami történt: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) úgy rúgta ki Ádort, hogy a közgyűlésen figyelmeztette, már nem is kell ledolgoznia a felmondási idejét, 8 napon belül intézze el az átadás-átvételt a cég új vezetőjével. A jegyzőkönyvekből egyébként nem derül ki, hogy az MNV-nek és a felügyelőbizottságnak mi volt a baja Ádorral. Tény viszont, hogy valami kiverte a biztosítékot a kormányban: a Miniszterelnökség alá tartozó Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálatot indított a román terjeszkedéssel kapcsolatban.
A Kehi megállapításai kemények: két hete hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tettek az Országos Rendőr-főkapitányságon. A vizsgálat arra jutott, hogy romániai felvásárlásra "több mint 600 millió forinttal a részesedés piaci értékén felül került sor". A Kehi a hvg.hu-nak küldött válaszlevelében azt írta: a túlárazással "az Atev Zrt. részéről eljárt személyek is tisztában voltak". A hivatal viszont ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést arra hivatkozva, hogy "az érintett személyek büntetőjogi felelősségének megállapítása az eljáró szervek – nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság – feladata". Ráadásul a Kehi szerint az Atev és a többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok gazdálkodásának vizsgálata még le sem zárult, további megállapítások várhatóak.
"Fő vetélytársaink a folyók és a patakok"
De nézzük, mi történt 2011-ben. Az Atev szeptemberben felvásárolta – akkori árfolyamon közel 1,5 milliárd forintért – a Phoenix-Farm román részvénytársaságot. Ennek a cégnek lényegében csak az volt a szerepe, hogy a három gyárral rendelkező Protan S. A. vagyonát kezelje, tehát ezen keresztül jutott hozzá a feldolgozócég irányításához a magyar vállalat. Protan ugyanis azzal foglalkozik, amivel idehaza az Atev is: begyűjti az elhullott állatok tetemeit, a vágóhidak, élelmiszerboltok, vendéglők hulladékát, majd takarmányt, trágyát, ipari zsírt állít elő.
Így vásárolta meg a magyar vállalat a román céget:
Egy, a piacot jól ismerő, neve elhallgatását kérő forrás szerint az állati hulladék feldolgozása "jó üzlet", hiszen amíg az ember húst eszik, mindig lesz megrendelése az ilyen cégeknek. Csakhogy a Protant Romániában a felvásárlás előtt sok kritika érte a médiában: azzal vádolták, hogy nem végzi szabályosan a tevékenységét. 2007-ben Giurgiu megyében a rendőrök három kamionra lettek figyelmesek, amelyek arra készültek, hogy gödrökbe hányjanak több tonna állati tetemet az Arges folyó mentén. A menleveleket a Protan adta ki, így meg is bírságolták a céget, a társaság viszont azzal védekezett, hogy a sofőrök a hibásak, ráadásul a rendőrök is amatőr módjára jártak el az ügyben. 2011 után is voltak hasonló "ügyek" – például Szatmár megyében –, tehát a Protan azt követően is érte kritika, hogy közvetett magyar tulajdonban került. 2011-ben még Ádor is elismerte – az illegális hulladékra utalva –, hogy Romániában "fő vetélytársaink a folyók és a patakok".
Itt található a Protan székhelye Bukarestben © Google Maps
Protan ugyanakkor 2011-ben rossz anyagi helyzetben is volt. A román cégnyilvántartás szerint:
2010-ben 5,2 millió lej (338 millió forint),
2011-ben 1,6 millió lej (115 millió forint) veszteséget termelt
2011-ben 60 millió lej (4,3 milliárd forint) adóssága volt
a cég egyfajta csődeljárás – úgynevezett inszolvencia eljárás – alatt állt
egy évvel az adásvétel előtt a korábbi tulajdonosok - a két offshore cég képviselői - országszerte 35 telephely megszüntetéséről döntöttek
az Atevnek nem volt feltétlenül szüksége cégvásárlásra ahhoz, hogy a román piacon terjeszkedjen, korábban pont a Protannal nyerte el konzorciumban a román önkormányzati és állami tulajdonban lévő szervezetek hulladékbegyűjtési munkáit
Ráadásul úgy adott a Phoenixért 5 millió eurót a magyar állami cég, hogy a felvásárolt részvénytársaság csak a Protan 76 százalékával rendelkezett. A román cégközlöny szerint 2012 májusában a Protan 76 százaléka – igaz, ez az úgynevezett jegyzett érték, nem a piaci – nem ért többet 238 millió forintnál. Később a Phoenix fel is tűnt az Atev könyveiben 941 millió forint értéken (nem 1,5 milliárdoson!). A kettő különbözetéből számolta ki a Kehi is a több mint 600 milliós "túlárazást".
Baloldali "offshore-lovag" a háttérben Miközben a második Orbán-kormány kommunikációs szinten harcot hirdetett az offshore cégek ellen, a Phoenixet a magyar állami vállalat két ciprusi cégtől, a Brendana Enterprises-tól és a Benetrit Enterprises-tól vásárolta meg. A román média készpénznek vette – és ezt ő maga sem cáfolta –, hogy a két cég Cristian Burci érdekeltségébe tartozott. Burci egy igazi kalandor, akiről azt szokták mondani, nem szívesen beszél arról, hogyan szerezte az első millióit. Rajta van a leggazdagabb románok listáján, vagyona eléri – forintban számolva – a 92 milliárdot, jelentős érdekeltségei vannak a szállítási ágazatban és médiában is (Prima Tv, Adevarul napilap). Vagyona egy részét akkor szerezte, amikor a szociáldemokraták voltak kormányon, majd le is igazolta az egyik PSD-s miniszter, Miron Mitrea testvérét az egyik cégéhez. Ebben az időszakban privatizálta bagóért két üzletfele a Protant is, ami aztán Burci érdekeltségébe került. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) korábbi főnöke, Radu Timofte 2008-ban azt állította, Burci vagyonosodása összefüggött azzal, hogy a titkosszolgálat két tábornoka is segítette a terjeszkedésben. Timofte egyenesen azt mondta a Romania Libera napilapnak, hogy Burci "kapcsolatai" akadályozták meg az állami szerveknél a milliárdos ügyeinek feltárását. A hvg.hu-nak a román üzletember egyik munkatársa azt mondta, 2011-ben valamiért sürgetővé vált néhány cég értékesítése: nemcsak a jelentős köztartozásokat felhalmozó Protant adta el, hanem néhány vasúti érdekeltségét is. Az utóbbinál Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor sietett a segítségére, akit szintén sok támadás ért Romániában furcsa üzletei miatt. Az már csak hab a tortán, hogy Verestóy évtizedek óta – erős baloldali román kötődései miatt – "vörös posztó" a Fidesz szemében, állítólag sokáig ő volt az egyik akadálya az RMDSZ-szel való kibékülésnek.
Jöttek a mínuszok
Kérdés, hogy jó üzlet volt-e a Phoenix, illetve a Protan megszerzése. A Protan adatai nem erre utalnak:
2012 óta csökken az árbevétele, tavaly beesett a 2011-es szint alá
a 2014-es évet 7,9 millió lej (553 millió forint) veszteséggel zárta, amivel többéves negatív csúcsot döntött (bár az adósságából sikerült valamelyest ledolgoznia)
a Phoenixnek egymillió lejes profitja volt, de közel ötszörösére emelkedett 2013-hoz képest az adóssága.
Az Atev 2011 óta többször is hiteleket vett fel (bár a mérlegeiből és közgyűlési jegyzőkönyveiből nem mindig derül ki milyen céllal):
2011-ben 540 milliós értékű alaptőke-emelés volt a cégnél, amit az állami Magyar Fejlesztési Bank finanszírozott meg
2013-ban az MNV egy 5,8 millió eurós hitel felvételéhez járult hozzá az állami Export-Import Banknál, majd egy 5,3 millió eurós hitelt is engedélyezett (az utóbbit a jegyzőkönyvek szerint 2014-ben 3,2 millióra módosították)
2014-ben a Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. szerzett 38 százalékos részesedést az Atevben 540 millió forint névértékben (itt meg is nevezték a "romániai akvizíciót")
nem mellékesen – a Miniszterelnökség kimutatása szerint – 2007 és 2015 között 11,6 milliárd állami támogatást fizettek ki a cégnek.
Ádor&Ádor
Miként a Kehitől megtudtuk, Ádor csak 200 ezer forintra tartotta a Phoenix egy százalékát. Arra hivatkozva, hogy a román törvények nem engedélyezik, hogy egy cégnek csak egy tulajdonosa legyen, a hivatal szerint ennyiért vette meg 2012-ben a társaság egy százalékát.
Az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. munkatársa egy Tiszafüred-Kócsújfalu közelében található szarvasmarhatelepen 2014 júliusában © MTI / Czeglédi Zsolt
Viszont ha csak az Atev könyveiben szereplő 941 milliós értéket vesszük alapul, az egy százalék értéke 9,4 millió lenne. Ha pedig a 2011-es 1,5 milliárdos vételárat, akkor 15 millió. Ráadásul ez az ügylet abszurd helyzeteket szült: az Atev (vezérigazgató: Ádor Sándor) eladta az egy százalékot Áder Sándor magánszemélynek. A Phoenix közgyűlésein pedig a két tulajdonost a két oldalon Ádor Sándor képviselte.
A Kehi ugyanakkor más furcsaságokat is talált. Miközben Ádor a 2011-es interjújában arról beszélt, hogy azért kell megvenni a Protant, mert így lehet garantálni az Atev gyárainak a nyersanyagot, az üzlet megkötése előtt a magyar állami vállalat megállapodott a többségi magántulajdonban lévő Szatev Zrt.-vel, hogy átenged számára - fizettség ellenében - több száz tonna romániai mellékterméket. Két hónappal az Atevtől való kirúgása után Ádor a Szatev elnöke lett.
Természetesen megkerestük Ádor Sándor is kérdéseinkkel a Szatevnél és a magán e-mail címén, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.
Simicskáék embere? Mint arról a hvg.hu tavaly októberben beszámolt, az Atev volt igazgatóját Nyerges Zsolt milliárdos üzletember "emberének" tartották, és ezt kormányzati forrásaink most sem cáfolták. (Nyerges Simicska Lajossal tartott az Orbán Viktorral szembeni "háborúban", ami magyarázhatja, miért nincsenek most befolyásos támogatói a kormányban Ádornak.) Egy biztos, több áttéten keresztül, de van kimutatható a kapcsolat a Szatev és Simicskáék mezőgazdasági vállalkozása, a Mezort Zrt. között.
(A következő részben beszámolunk arról, hogy Ádor a Szatev élén milyen utóvédharcokat folytat egykori megbízója, az Atev ellen, hogyan fonodott össze a magán- és közérdek a cégeknél 2010 és 2014 között.)
A román cégadatokért Sipos Zoltánt, az Átlátszó Erdély újságíróját illeti köszönet. | [
"Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt.",
"Atev Fehérjefeldolgozó Zrt."
] | [
"Román Hírszerző Szolgálat",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Benetrit Enterprises",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Export-Import Bank",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Protan S. A.",
"Szatev Zrt.",
"Mezort Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Átlátszó Erdély",
"Romania Libera",
"Google Maps",
"Brendana Enterprises"
] |
A Magyarország egyik leglátogatottabb, vezető internetes portálját, az Index.hu-t kiadó Index.hu Zrt. 100%-os tulajdoni hányada 2017. április 20-án alapítványi tulajdonba került, miután a Magyar Nemzetben és a Hír Tv-ben is érdekeltséggel bíró Pro-Ráta Holding Zrt. a 2014 februárjában kötött megállapodása alapján opciós jogát érvényesítette, majd az így szerzett tulajdonát a "Magyar Fejlődésért Alapítványra" ruházta át.
Az alapítványi tulajdonszerzés célja, hogy az Index.hu internetes portál vezető piaci pozíciója, minőségi tartalomgyártó tevékenysége, függetlensége, valamint minél szélesebb társadalmi elérése a továbbiakban is biztosított legyen.
A tulajdonosváltással egy időben az Index.hu Zrt. jelenlegi igazgatósági tagjai lemondtak tisztségükről, és az új 100%-os tulajdonos "Magyar Fejlődésért Alapítvány" új igazgatósági tagokat nevezett ki határozatlan időtartamra dr. Bodolai László ügyvéd, dr. Nagy Ajtony Csaba ügyvéd, Kereszty Gábor közgazdász személyében, akik maguk közül az igazgatóság elnökévé dr. Bodolai Lászlót választották.
dr. Bodolai László
Magyar Fejlődésért Alapítvány
kurátora | [
"Magyar Fejlődésért Alapítvány",
"Index.hu"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Hír Tv",
"Pro-Ráta Holding Zrt."
] |
Újév napján alapított új, mezőgazdasági céget Tiborcz Eszter, a miniszterelnök vejeként is ismert Tiborcz István nővére. A Velencei-tó mellett fekvő Nadapra bejegyzett Rekettyés-Agro Kft.-ben január végén kisebbségi tulajdonosként jelent meg Dr. Tiborcz Sándor Istvánné, Tiborcz István és Tiborcz Eszter Zsuzsanna édesanyja.
Kérdéseinkre Tiborcz Eszter közölte: több mint két évtizede dolgozik főállású mezőgazdasági vállalkozóként, édesanyja kisebbségi tulajdonszerzése a cégben "annak családi jellegét erősíti."
Célunk, ahogy eddig is, ezt követően is jó minőségű és biztonságos mezőgazdasági alapanyagok előállítása. Olyan magyar és uniós támogatásokat veszünk igénybe, amelyek valamennyi, jogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelő számára elérhetőek
– fogalmazott válaszában.
Tiborcz Eszter 2012-ben 157 hektár bicskei föld bérleti jogát szerezte meg az állami földbérleti pályázatokon: négy beadott pályázatának mindegyikével nyert, ráadásul úgy, hogy mind a négy alkalommal az üzleti tervre kapható, szubjektív pontokkal szerezte meg a területeket. 2015-ben, az állami földárveréseken a szintén Fejér megyei Mányon vett meg 167 millió forintért 166,181 hektár földet. Az Átlátszó korábbi cikke szerint a bevásárláshoz az ekkor részben állami kézben lévő Gránit Bank nyújtott segítséget: Tiborcz Eszter 167 millió forint hitelt kapott földvásárlásra (öccsével és édesapjával összesen 568,9 millió forintnyi kölcsönt kaptak a Gránittól a Fejér megyei földprivatizációra). A hitelbiztosítéki nyilvántartásban a 167 milliós hitel még mindig látható, Tiborcz Eszter a hiteleket firtató kérdésünkre annyit közölt, hogy a cégük pénzügyi helyzetére vonatkozó információk – ide értve a hitelállományra vonatkozókat is – üzleti titoknak minősülnek.
A földterületek jövedelmezőségéről nem sokat lehet tudni, a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján közzétett, a mezőgazdasági támogatásokat bemutató összegzése szerint Tiborcz Eszter idén 19,1 millió forint kárenyhítési juttatást kapott, illetve 180 ezer forintot ítéltek meg számára termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatására. A kárenyhítési juttatás a 2020-as évre vonatkozik, ezt Tiborcz Eszter válasza szerint "az egész országot sújtó aszálykárok miatt" vették igénybe. A MÁK adatbázisa szerint az idén megítélt összegekkel együtt 2016 óta Tiborcz Eszterhez összesen 135,3 millió forint mezőgazdasági támogatás érkezett uniós, illetve költségvetési forrásból.
Ezek egy része tehenek után járt, ezért rákérdeztünk, hogy hány állatról van szó, de erre nem kaptunk választ.
A család többi tagjához is milliók érkeztek
Tehenei pedig nem csak neki, hanem öccsének is vannak, a tavaly kifizetett támogatások alapján Tiborcz Istvánnak legalább 74 állata lehet. Ezt az összeget a Magyar Hang a 2020-ban megítélt támogatások alapján számolta ki. A miniszterelnök veje 2020-ban összesen 26,8 millió forintot kapott a különböző mezőgazdasági alapokból.
A MÁK frissített adatbázisa szerint idén sem állt el a pénzcsap: Tiborcz István márciusig összesen 13,3 millió forintot kapott: 10,9 millió forintot az Európai Uniótól területalapú támogatásként, 2,3 millió forintot pedig kárenyhítésre, államháztartási forrásból. Ugyancsak kárenyhítésre kapott 12,4 millió forintot Tiborcz István édesapja, Dr. Tiborcz Sándor.
Összesítésünk szerint Tiborczékhoz 2016 óta, az idén kifizetett összegekkel együtt összesen 352,2 millió forint mezőgazdasági támogatás érkezett uniós és hazai alapokból.
Január elején számoltunk be róla, hogy Tiborcz István 215 millió forintot kapott erdősítésre, uniós forrásból. A kormányfő vejének irodája kérdésünkre nem árulta el, hogy Tiborcz István pontosan hol szeretne erdősíteni, de annyit azért közöltek, hogy az erdőtelepítés által egyfajta "zöldfolyosókat" hoznak létre, amivel hatékonyan támogatják a védett területeken kívül is a természetes vagy természetközeli élőhelyeket. Hozzátették: "Tiborcz István úr őstermelőként biogazdálkodást folytat 300 hektáron több mint öt esztendeje. Ebben a szegmensben számos család megélhetését folyamatosan biztosítja a sikeres vállalkozás". | [
"Rekettyés-Agro Kft."
] | [
"Gránit Bank",
"Magyar Államkincstár",
"Európai Unió",
"Magyar Hang"
] |
Az építőipar két sztárja erős évet ment – az egyik lehet, hogy utoljára, a másik, úgy néz ki, szintet lép. Közgép vs. Duna Aszfalt - olvasható a Forbes magazin blogjában.
A blog szerint a Közgép Zrt. egyáltalán nem zárt rossz évet, legalább is ez derül ki a cégpapírokból. A 2014. december 31-ével záródó üzleti évben például rekordbevételük volt, az ugyanakkor egyre nyilvánvalóbb, hogy a cég valószínűleg utolsó jó évét zárta. Legalábbis egy ideig. A közbeszerzéseken korábban taroló Közgép először a gönyűi kikötő fejlesztésére idén januárban kiírt tenderen érezhette meg, jönnek az új idők.
A legolcsóbb ajánlatot ugyan a Közgép tette, a Közbeszerzési Döntő Bizottság (KDB) hamis adatközlés miatt elmeszelte őket, sőt, a közbeszerzésekből is kizárta őket 3 évre. A munkaügyi bíróság később ugyan a határozat felfüggesztéséről döntött, de a Közbeszerzési Hatóság ezt megfellebbezte. Jelen helyzetben a Közgép indulhat állami tendereken egészen addig, míg a KDB döntése ellen beadott perben ítéletet nem hoznak.
Közben Szíjj László nevére került a mélyépítő piac egy újabb üdvöskéje, a tiszakécskei székhelyű Duna Aszfalt-csoport két tulajdonosa nyáron vált szét, ez koránt sem jelenti azt, hogy Szíjj és üzlettársa, Varga Károly viszonya megromlott volna. Az állami beruházások favoritként emlegetett cég akár baráti versenytársat is kaphat a Varga által átvett cégek személyében.
Az mindenképp változás az elmúlt évekhez képest, hogy legalább tudni lehet, hogy kik annak a cégnek a tulajdonosai, akik feltűnően sikeresek az állami pályázatokon. Ez ugyanis a Duna Aszfaltnál eddig világosan látható volt, ellenben a Közgéppel. A Forbes tavaly ugyan megpróbálta feltérképezni Simicska Lajos cégbirodalmát, akkor a magyarországi cégpapírok átkutatása után csak azt tudták kimutatni, hogy a cégben 11,6%-os tulajdonrésze biztosan van.
A magazin az aktualizált vagyonbecslésben is ebből indult ki, hiszen a nyilvánosan elérhető adatok nem utalnak arra, hogy a cég tulajdonosi struktúrájában változás lett volna az elmúlt egy évben (a becslést Simicska Lajosék el is fogadták). Idén a társaság a Forbes kérdésére hivatalosan is megerősítette: Nyerges Zsoltnak, Simicska legrégebbi üzlettársának, 20%-os tulajdonrésze van a cégben. Eddig is sejthető volt, hogy ő az egyik pénzember a Közgép mögött, de most először erősítette meg mindezt a nyilvánosság előtt is.
A teljes cikket itt olvashatja. | [
"Duna Aszfalt",
"Közgép"
] | [
"Közbeszerzési Hatóság",
"Közbeszerzési Döntő Bizottság",
"Duna Aszfalt-csoport"
] |
A Dolomit Kft. az árbevétele közel felét képes volt tiszta, adózott nyereségre váltani 2019-ben. A kiegészítő bányajáradékként bevezetett "extraprofitadó" hatálya alá eső cégek közt is erős profitrátákat tud felmutatni Orbán Győző érdekeltsége. Egyelőre a jövő zenéje, milyen hatással lesznek az intézkedések az iparági busás nyereségekre. Az erős hatás gyanús lenne a múltra nézve, a gyenge pedig kellemetlen.
A kormány az első bejelentéstől számítva szinte napok alatt előrukkolt az építőipari árak növekedését megzabolázni hivatott intézkedéscsomaggal, amely rögvest hatályba is lépett. Az egyik leglátványosabb intézkedésnek az extraprofitadóként beharangozott sarc ígérkezett – a kormány szerint ugyanis egyes (bányászati) alapanyagok esetében arcátlanul nagy haszonnal dolgoznak a termelők, ezzel felnyomják az árakat az egész értékláncon, aminek a végén lakossági fogyasztók is állnak. Akiknek (legalábbis a gyermekeseknek) a kormány épp lakásfelújítási támogatást és hitelt kínál, amiket azonban jól elvisz az áremelkedés.
Még nem tudni, kit, mennyire érint ténylegesen
Az extraprofitadó kiegészítő bányajáradékként manifesztálódott, néhány nagy bányacég esik a hatálya alá, amelyek négy főtevékenységi kör alá tartoznak, és 2019-ben az árbevételük elérte vagy meghaladta a 3 milliárd forintot. Mindösszesen 11 darab vállalkozásról van szó, ráadásul egyáltalán nem világos, közülük hánynak és mennyi fizetési kötelezettsége keletkezik majd. A plusz járadékot ugyanis néhány alapanyag (homok, kavics, cement) értékesítése után kell fizetni, méghozzá ha egy meghatározott ár fölött adnak el ezekből, akkor az ár fölötti rész 90 százalékát.
Amelyik cég nem árul ilyen anyagokat, vagy csak a bevétele kis része származik ezekből, azt az intézkedés nem vagy alig érinti. Fizetni annak sem kell, aki leszállítja az árait, de minden bizonnyal jelentős nyereséget bukik.
Két dolog biztos. Az egyik, hogy ezek a vállalkozások az elmúlt években valóban rendkívül magas profitrátákkal működtek, vagyis a nettó árbevételükhöz képest magas adózott nyereséget értek el. Nyilván minden vállalkozásnak az a célja, hogy minél több nyereséget érjen el, de az enyhén szólva nem tekinthető se általánosnak, se normálisnak, ha egy cégnél a bevétel harmada-negyede ott marad adózás után tiszta profitként. Ha más nem, a piaci versengés leszorítja annyira az árakat, hogy ilyen magas profitráták ne álljanak elő – ezért merülnek fel e gazdasági ágazattal kapcsolatban versenyjogi aggályok is, például az, hogy a szereplők összebeszéltek, így kiküszöbölték a versenyt.
A másik biztos dolog, hogy a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző fő bányaérdekeltsége, a Dolomit Kft. megfelel a kiegészítő bányajáradék hatálya alá eső cégeknek.
Élen a Dolomit
Sőt, ami azt illeti, 2019-ben, azaz a kormány által nézett évben a 11 közül épp a Dolomit érte el a legmagasabb profitrátát, 45 százalékosat. Ahogy egyébként e megelőző évben, 2018-ban is, akkor 41 százalékossal. A 2020-as 32 százalékos profitráta csak a negyedik helyre volt elég. De jelentős részben könyvelési okokból. A Dolomitnál jóval nagyobb, francia-svájci hátterű Lafarge visszaírt a könyveibe 14 milliárd forint, korábban leírt értékcsökkenést, így 69 százalékos profitrátát ért el, a német hátterű Lasselsberger (a nemrég elkövetett névváltás óta a Cemix-csoport tagja) pedig jelentős osztalékot könyvelt.
A kiugrásokkal együtt szembetűnő a tendencia, a 11 cégen belül vannak, amelyek rendszeresen magasabb, mások rendszeresen alacsonyabb profitrátával üzemelnek. Persze vannak köztük nagyon nagy cégek szerteágazó portfolióval, és kisebbek is. A Dolomit a maga 3-5 milliárdos éves árbevételével a kicsik közé tartozik, messze elmarad a német hátterű Duna-Dráva Cementtől, a Lafarge-tól és a francia hátterű Saint-Gobain-től, még utóbbi is 20 milliárd fölötti árbevételeket ért el az elmúlt években.
Ha hatásos, az gyanús, ha hatástalan, az kellemetlen
Mindenesetre a vaskos profitrátákat elnézve nem tűnik megalapozatlannak a feltételezés, hogy ebben a körben jelentős túlárazások történtek. Ugyanezt feltétezi hallgatólagosan a külön járadékot bevezető jogszabály. Ezt szem előtt tartva legalábbis pikáns, hogy Orbán Győző Dolomitja ebbe a körbe tartozik. Különösen, hogy a Dolomit tudhatóan beszállít állami projektekre is, vagyis a bevételében állami megrendelések is vannak. Ahogy persze talán az összes többiében, az állam ugyanis az építőipar legnagyobb megrendelője. Ami a következő években különösen igaz lesz, ha elkezdődik a sok bányászati alapanyagot igénylő Budapest-Belgrád vasúti fejlesztés, illetve a paksi atomerőműépítés.
Érdekes lesz látni 2022 májusában, a céges beszámolók leadása után, hogyan befolyásolják a kormányzati intézkedések e vállalatok profitrátáit – illetve persze a náluk kisebbekét is, amelyeknek csak "tisztességes" haszonkulcsra "törekvés" lett előírva, adóigazgatási eljárás pedig kilátásba helyezve.
Ha a profitráták látványosan csökkennek változatlan vagy növekvő árbevételek mellett, az egyértelmű jele lesz, hogy a korábbi években tényleg jelentős túlárazások történtek.
Ez esetben, ami Orbán Győzőt illeti, már aligha lesz hihető Gulyás Gergely kancelláriaminiszter magyarázata, miszerint kemény, tisztes vállalkozói munkával kereste meg a kacsalábon forgó hatvanpusztai "gazdasági épületek" felhúzásához szükséges sok milliárd forint osztalékot.
A másik kimenetel, hogy a profitráták nem csökkennek látványosan, sőt esetleg semennyire, vagyis az intézkedések hatástalanok lesznek. Ebben az esetben két magyarázat, illetve ezek kombinációja lehetséges:
Orbán Viktor kormánya rossz szabályokat hozott,
Orbán Győző Dolomitja és/vagy egyéb iparági szereplők sikeresen játszották ki a szabályokat.
Egyik forgatókönyv sem ideális családi szempontból. | [
"Dolomit Kft."
] | [
"Duna-Dráva Cement",
"Orbán Győző Dolomit"
] |
A fővárosi Városkép Kht. félmilliárd forintért értékesítheti a város reklámfelületeit tíz éven keresztül. Az ellenzék nem érti, miért nem tudott a szerződés megkötéséről senki, szerinte lett volna jobb ajánlat. A polgármester asszony szerint természetes, hogy így történt.
A kormányfő eltűnik a plakátokról. Nézze meg cikkünkben a plakátokat.
Fű alatt értékesítették Nyíregyháza reklámfelületeit, állítja az önkormányzat Fidesz-KDNP frakciójának vezetője. Vinnai Győző keddi sajtótájékoztatóján elfogadhatatlannak nevezte, hogy pályázatás nélkül adták el tíz évre a reklámhelyeket.
Az ellenzéki képviselő tudomása szerint volt olyan vállalkozó, aki jobb ajánlatot tett. A frakcióvezető az önkormányzat hétfői közgyűlésen bemutatta azt a birtokába került szerződést, amely szerint az önkormányzati tulajdonú Városkép Kht. eladta a kezelésében lévő reklámfelületeket tíz évre, 500 millió forintért.
Vinnai Győző nehezményezte, hogy képviselőik közül senki nem tudott a megállapodásról, és nem volt versenyeztetés, közbeszerzési pályázat. Az ellenzéki politikus keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, továbbra sem tudni, kinek állt érdekében megkötni ezt a szerződést, és milyen haszna származott az üzletből.
Lett volna jobb ajánlat?
A frakcióvezető tudomása szerint volt olyan helyi vállalkozó, aki jobb ajánlatot tett annál a budapesti cégnél, amelyik megkapta a reklámfelületeket. Mégis a fővárosi céggel szerződött az önkormányzat, versenyeztetés nélkül, áthágva az önkormányzati rendeletet is.
Nyíregyháza polgármestere, Csabai Lászóné az önkormányzat hétfői közgyűlésen az ellenzéki felvetésre úgy reagált: ő tudott a szerződésről, szerinte azonban azt nem kell közgyűlés elé vinni. A megállapodást megvizsgálják, és ha szükséges, módosítják, mondta. | [
"Városkép Kht."
] | [] |
A FŐTÁV Zrt. 2009-ben írt ki közbeszerzési eljárásokat a távhővel ellátott lakások pályázati konstrukcióban megvalósuló fűtéskorszerűsítési munkáira, valamint keretmegállapodáson alapuló szerződések kötésére a FŐTÁV Zrt. rendszerébe csatlakozó, távhővel ellátott lakások hőfelhasználásának csökkentése céljából a szekunder fűtési rendszerek mérhetővé és szabályozhatóvá tétele, egyedi mérő-, és szabályozóeszközök beépítése, valamint a pályázati konstrukcióban megvalósuló fűtéskorszerűsítési munkákhoz kapcsolódó pályázat készítési feladatok elvégzése érdekében.
A GVH rendelkezésére álló adatok alapján azt állapította meg, hogy a TECHEM Kft. és a DH-SZERVÍZ Kft. ezekben az eljárásokban ajánlattevőként vettek részt, és a rendelkezésre álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy ilyen minőségükben az egyes tenderekre vonatkozóan megállapodtak a várható nyertes személyéről, illetve a beadandó ajánlati ár mértékéről is.
A feltártak alapján nem zárható ki az sem, hogy a két megnevezett közbeszerzési eljáráson túl a hasonló tárgyú, szintén a Főtáv Zrt. által 2009-ben kiírt közbeszerzési eljárásokon is ilyen magatartást tanúsítottak. A GVH gyanúja szerint e magatartásukkal az eljárás alá vontak feltételezhetően megsértették a versenytörvény versenykorlátozó megállapodások tilalmára vonatkozó rendelkezéseit.
FŐTÁV Zrt. - az elmúlt évek árbevétele
Szerző: Világgazdaság Online | [
"DH-SZERVÍZ Kft.",
"TECHEM Kft.",
"FŐTÁV Zrt."
] | [
"Világgazdaság Online"
] |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonába kerül a felújítás alatt álló, a Széll Kálmán téren álló volt Postapalota - olvasható a pénzintézet honlapján.
Az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöksége költözik be az épületbe, amelyért 45,3 millió eurót (több mint 14 milliárd forint) fizet - számol be az MTI. Az épület a hír szerint bizonyos funkcióiban a nagyközönség előtt is nyitva áll majd. Kérdés persze, hogy a Matolcsy-birodalomban ki számít még "nagyközönségnek" - várhatóan az, aki ki tudja fizetni mondjuk egy konferenciaterem bérleti díját.
MNB-egyetem a Várban: rendezvényközpont vagy doktori iskola? Zajos lesz az unortodox közgazdaságtan interdiszciplináris oktatása, derül ki a HVG -hez eljutott dokumentumokból. Ugyan a doktori iskola létrehozásával a cél egy, "a kor követelményeinek megfelelő tudományos műhely létrehozása", írja honlapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Szomszédaikkal folytatott vitáik alapján viszont más kép rajzolódik ki a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) működtette intézményről.
A Széll Kálmán - korábbi nevén Moszkva - téren álló Buda Palota az 1920-as években épült a Magyar Királyi Posta irodaházaként. A 18 500 négyzetméter alapterületű, hosszú évek óta üresen álló egykori irodaházat a Matolcsy-féle Pallas Athéné Alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. 2016-ban vásárolta meg, 22,3 millió euróért, majd megkezdődött a felújítása.
Hasonlóan a Várkert Kioszk és a budai Óvárosháza felújításához, a Pallas Athéné Alapítványok a Buda Palota esetében is a történelmi épület teljes rekonstrukcióját tűzték ki hivatalos célul. Erre az értékesítés lezárásáig 22,1 millió eurót költenek - olvasható a közleményben. | [
"Optima Befektetési Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Pallas Athéné Alapítványok"
] | [
"Magyar Királyi Posta",
"Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány"
] |
Pogácsák és édességek reprezentációs költségként, 800 ezer forintos védőszemüveg, továbbá grillsütő és vérnyomásmérő valószínűleg magáncélra. Többek között ezek a vitatott tételek szerepelnek annak a könyvvizsgáló szakértőnek a meglátásai között, akit a rendőrség rendelt ki annak megállapítására, hogy a kecskeméti, 288 lakásos társasház gondját viselő szövetkezet részéről elsikkaszthatták-e a lakástulajdonosok pénzét, összességében több millió forintot. A rendőrség nyomoz, a szövetkezet elnöke pedig mindezt csak vádaskodásnak tartja.
"Kecskemét belvárosában lakom. A lakásszövetkezet vezetősége évek óta "szórja" finoman kifejezve a tulajdonosok pénzét, és nem tudunk egyről a kettőre lépni. Fel- és bejelentések halmaza, már mindenki mindenkit feljelentett (én még nem tartozom ezen személyek sorába)" – kezdte a történetét az Átlátszónak Ikrényi Tünde.
A tulajdonosok 2017-ben feljelentést is tettek, és a Kecskeméti Rendőrkapitányságon elrendelték a nyomozást a Szalagházi Lakásfenntartó Szövetkezet ügyében sikkasztás gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen. Erről a baon.hu is beszámolt. Az eljárás során kijelöltek egy igazságügyi könyvszakértőt, akinek a véleménye több érdekes dologra hívta fel a figyelmet a szövetkezet 2012-2016. évekre vonatkozó gazdálkodásával kapcsolatban.
Az Átlátszó birtokában lévő szakértői anyagban szerepel például az, hogy a lakásfenntartó szövetkezet által tisztítószerek vásárlása mintegy 400 ezer forintért indokolatlan kiadásnak és költségként való elszámolásnak tűnik, mert a házfelügyelők saját cégükre veszik meg és biztosítják a takarításhoz szükséges tisztítószereket a ház részére.
A következő vitatott tétel az, hogy a szövetkezet részéről 575 ezer forintot számoltak el reprezentációra. Az összeg egyébként több száz üveg ásványvíz, több kilogrammnyi pogácsa és péksütemények megvételéből, illetve éttermi ételrendelésekből, ajándék és szaloncukor vásárlásokból jön össze.
A szakértő úgy látta, hogy ezek a kiadások nem biztos, hogy a szövetkezet érdekeit szolgálták, ráadásul a beszámolókban ügyviteli költségként szerepeltek, így azokat a közgyűlés nem ismerte, amikor elfogadta a beszámolókat. A szakértő megjegyezte azt is, hogy a reprezentációs kiadások után 184 ezer forint adófizetési kötelezettség merül fel, amelyet nem vallottak be és nem fizettek meg.
Ugyanígy elmaradt a lakásszövetkezet annak a 123 ezer forintos adófizetési kötelezettségnek a bevallásával és a megfizetésével, amely a szolgálati telefonok magáncélú használata miatt keletkezett. Az összes telefonköltség 1,9 millió forint volt, és mivel nem voltak tételesen elkülönítve a munka- és magáncélú hívások, ezért az utóbbiak tekintetében a szakértő a jogszabály szerint előírt 20 százalékkal számolt.
Mindezek mellett a Szalagházi Lakásfenntartó Szövetkezet a házipénztárból támogatásokra 274 ezer forintot számoltak el. Ugyanakkor a bizonylatok szerinti támogatás-felvevők tanúkénti kihallgatásukon azt mondták, hogy ilyen összegeket nem vettek fel. A szakértő hozzátette, hogy a beszámolók táblázataiban lakhatási és egyéb támogatás nem szerepel, és, hogy a közgyűlésről készült jegyzőkönyv ezen jogcímen történő kifizetésről beszámolást nem ad.
A sor a védőszemüveg-vásárlással folytatódik, amire összesen 790 ezer forintot fizettek ki a pénztárból, viszont a szemüveg elszámolhatóságát iratok hiányában vitatta is a szakértő, aki szerint nem zárható ki a magáncélú kifizetés. Erről a tételről egyébként a közgyűlés nem kapott tájékoztatást, így az annak jóváhagyása nélkül kifizetett összeg visszafizetendő a lakásszövetkezetnek.
Ez azonban még nem minden, mert a Szalagházi Lakásfenntartó Szövetkezet grillsütőt és vérnyomásmérőt vásárolt. És nem csoda, hogy ezekkel kapcsolatban az áll az anyagban, hogy "könyvszakértői módszerekkel nem állapítható meg, hogy a lakásszövetkezet tevékenységét közvetlenül szolgálták-e."
A szakértőnek további gondjai akadtak a szövetkezet elnökének és alkalmazottainak bérezésével kapcsolatban. A közgyűlés ugyanis a tiszteletdíjon felüli kifizetésekre nem adott felhatalmazást, és nem állt rendelkezésre az alkalmazottaknak adható béren kívüli juttatások összegét tartalmazó belső szabályzat, közgyűlési határozat. Az elnök részére a közgyűlés nem adott felhatalmazást kifizethető egyéb juttatásokra.
Az összes béren kívüli juttatás 11,1 millió forint volt, amelyből 7,7 millió forintot tett ki az utalványvásárlások, mintegy 2,6 millió forintot a nyugdíj- és egészségpénztári tagdíjak, és 790 ezer forintot a már említett védőszemüveg-vásárlás. A juttatások után meg nem fizetett adó összege 203 ezer forint volt. Az utalványok beszerzéséhez pedig 10 százalék kezelési költség kapcsolódik (775 ezer forint), amely további kiadást jelentett a szövetkezetnek.
A szakértő hangsúlyozta azt is, hogy a beszámolókban béren kívüli juttatások nem szerepelnek, egyes juttatások pedig a közterhek sorban összesített adatként találhatóak. Ami "könyvszakértői szempontból elfogadhatatlan, a tulajdonostársak megtévesztésére alkalmas" – szerepel az anyagban. "Közgyűlési jóváhagyás hiányában a kifizetett utalványok értéke visszafizetendő, továbbá a kapcsolódó kezelési költséget a kifizetésekért felelős köteles megtéríteni a lakásszövetkezetnek."
Ikrényi Tünde szerint az egyes tételeket összeadva 5 év alatt mintegy 15 millió forint az, amelyről közgyűlési jóváhagyás nélkül vagy bizonyos esetekben a lakókat megtévesztve rendelkeztek.
Elmondta még azt is, hogy ugyan a szakértő 2016-ig vizsgálta meg a könyvelést, ám számára akadnak furcsaságok 2017-re és 2018-ra vonatkozóan is. "A kazánvásárlások, illetve azok beépítésének számlái alapján úgy vélem, hogy a gondnok jóval drágábban végzi el a munkát. Számomra erősen megkérdőjelezhető, hogy mi indokolta ezt a további több millió forintos további kiadást."
A szövetkezet elnöke nem nyilatkozik
Az üggyel kapcsolatban megkereste szerkesztőségünk a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságot is. Válaszukban azt közölték, hogy a Kecskeméti Rendőrkapitányság által sikkasztás gyanúja miatt folyó eljárásról a nyomozás érdekeikre való tekintettel nem tudnak több információt adni.
A folyamatban lévő eljárásokra hivatkozva nem válaszolt az Átlátszó kérdéseire a Szalagházi Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke, Jeneiné Deák Edit sem. Azt hangoztatta, hogy a működéssel kapcsolatban felhozott dolgok egyelőre vádaskodások, és hogy az igazságügyi könyvszakértő véleményét szerinte felülbírálja még a rendőrség és a bíróság is.
“Amennyiben hivatalosan is megállapítanak bizonyos dolgokat, akkor tudunk beszélni, de egyelőre nem szeretnék nyilatkozni. Már csak azért sem, mert a szövetkezet vizsgált évekre vonatkozó anyagai a rendőrségen vannak."
Ugyanerre hivatkozva Jeneiné Deák Edit nem adott tájékoztatást a lakók által felvett kérdésekről sem. Mint Ikrényi Tünde szerkesztőségünknek elmondta, az elnök azt írta nekik, hogy ha szeretnének betekinteni a társasház irataiba, akkor forduljanak a rendőrséghez. Ehhez az elnök a levélben még azt tette hozzá, hogy sem a rendőrségtől, sem a bíróságtól nem kaptak még semmilyen hivatalos végzést, szakértői véleményt, így reagálni sem tudnak azokra.
Fotó: Google Maps | [
"Szalagházi Lakásfenntartó Szövetkezet"
] | [
"Kecskeméti Rendőrkapitányság",
"Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Google Maps"
] |
A magyar külügyminisztérium nem adatgazda, ha a Macedóniában használt magyar diplomata-rendszámú autókról kérdezzük – legalábbis ezt a választ adta a tárca közérdekű adatigénylésünkre. A kérdés Szaso Janakievszki macedóniai tiszteletbeli konzul által használt járművekre vonatkozott.
Szaso Janakievszki (más átírással Saso Janakievski) 2012. óta Magyarország a macedóniai Bitolába akkreditált tiszteletbeli konzulja. Orbán Viktor nagy rajongója: a 444 szúrta ki egy ma már nem elérhető kereskedőházas pr-videón, Janakievszki íróasztalán a magyar miniszterelnök portréját.
A macedón üzletember Magyarország szkopjei kereskedőházát is vezette. Hogy így van-e jelen időben is, azt most nehéz ellenőrizni, a kereskedőház-rendszer átalakulása (konkrétan a csődtömeg MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. megszűnése, az új HEPA Zrt.-be olvadása) miatt a hivatalos oldal átalakítás alatt áll.
A délszláv térségben járatos olvasónk jelezte a közelmúltban, hogy tudomása szerint a tiszteletbeli konzul magyar diplomata-rendszámú járművet vagy járműveket használ, méghozzá nem is személyautót, hanem kisfurgont is. Ekkoriban a magyar-macedon kapcsolatokat érintő minden hír különösen érdekes volt Nikola Gruevszki exkormányfő különös Magyarországra menekülése miatt. Megpróbáltunk tehát utána járni ennek a hírnek is.
Három évig küzdött a bukás ellen Gruevszki, és Orbán végig segítette – itt az Átlátszó összes cikke a témában Az Átlátszó évek óta követi Nikola Gruevkszki történetét Macedóniában, aki 2006 és 2016 között volt hazája miniszterelnöke. A Kreml-barát Gruevszkinek egy 2015-ben kezdődött súlyos politikai válság söpörte el a hatalmát, hiába próbálta foggal-körömmel megtartani a miniszterelnöki széket.
Közérdekűadat-igénylésben kérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy "Magyarország bitolai (Macedónia) tiszteletbeli konzulja, Szaso Janakievszki Úr használ-e magyar diplomata-rendszámú gépjárművet, ha igen, milyen járműtípusra (típusokra) és mióta".
A KÜKÜM azonban elutasította az igénylésünket, méghozzá arra hivatkozva, hogy "tekintettel arra, hogy a Minisztérium adatigénylése megválaszolását igénylő adatbázissal nem rendelkezik, nem tekinthető az Infotv. értelmében vett adatkezelő szervnek".
Nyilván hiszünk mindent, amit címeres papíron hivatalosságok állítanak, ez a válasz mégis némi fejtörést okoz. Nem olyan régen ugyanis még adatkezelő volt a külügy diplomataautó-ügyben: szintén az Átlátszó érdeklődésére adták ki a New York-i Főkonzulátus által használt járművek listáját. Így tudtuk meg, hogy mióta jár Kumin Ferenc főkonzul luxusatóval, és mennyibe kerül ez a magyar adófizetőknek.
A Gruevszki-ügyben viszont a jelek szerint egyetlen magyar állami szerv sem érzi magát adatgazdának: a Belügyminisztérium például azt állítja, hogy nincsenek adatai arról, hogy mikor lépett be Magyarországra a hazájában korrupció miatt két év börtönbüntetésre ítélt volt macedón miniszterelnök. Pintér Sándor belügyminiszter országgyűlési képviselői kérdésre sem válaszolt az ügyben.
Fotó: Szaso Janakievszki a Nemzeti Kereskedőház videójában. | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt."
] | [
"HEPA Zrt."
] |
Fideszes vezetésű megyék, városok, kerületek jutottak egymás után arra a következtetésre, hogy egy hirtelen feltört oktatási cégre bízzák a pedagógiai szakszolgáltatások szervezését. Az Orbán-kormány oktatásirányítói posztjairól az üzleti életbe átigazolt egykori irodavezető és helyettes államtitkár a Commitment Zrt.-vel számos településen vette át a közpénzből fizetett feladatköröket. A tulajdonos szerint nem a politika, hanem az önkormányzatokra nehezedő racionalizálási kényszer emelte a milliárdos forgalmú cégek közé a 2002-es kormányváltás után munka nélkül maradt szakemberekből alakult céget.
"A kormány megszorító intézkedései miatt sajnos az önkormányzatok is rákényszerülnek az oktatást érintő takarékossági döntések meghozatalára." A Tolna megyei önkormányzat fideszes elnöke, Puskás Imre magyarázta így a térség pedagógusainak, hogy miért kellett megszüntetni a pedagógiai intézetet, és magánkézbe adni az addig ott végzett munkákat. Országszerte hasonló a helyzet, sorra zárnak be az önkormányzati pedagógiai intézetek, mert az önkormányzatok olcsóbban működő magáncégeket keresnek a feladatkörök ellátására. Utóbbiak közül különösen sikeres a Commitment, egy volt fideszes oktatáspolitikusok által irányított cég.
Menthetetlen volt
Tolnában tavaly ősszel egy szakmai körökben jól ismert cég, az Okker Zrt. nyerte el a megbízást. A 15 éve működő vállalkozás viszont pont a megállapodás megkötése idején a Commitment Zrt. tulajdonába került. A közgyűlésben a jegyzőkönyv tanúsága szerint a baloldalról szóvá is tették, hogy a megye nem az első a pedagógiai intézetek bezárásával járó és a Commitment megbízásait gyarapító kiszervezések sorában.
Pogátsa Alajos, az egyik szocialista képviselő az ülésen arról beszélt, hogy "a Fidesz központban irányítják a megyéket", amikor kiszervezik a pedagógiai irodák munkáját, átadva a Commitmentnek. A cégnek Környei László, Pokorni Zoltán volt helyettes államtitkára a szakmai vezetője. Pogátsa inkább megtartotta volna a megyei pedagógiai intézetet. Ezt a fideszes többségű megyei közgyűlés elvetette, mert a kiszervezés olcsóbb megoldás volt.
Jó sorozat
A 2007-es jó év volt a Commitment számára. Az Okker megvásárolt hálózata mellett saját néven is megszerezte számos megye (Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Komárom, Bács-Kiskun és Pest) önkormányzatának támogatását, és több megyei jogú város és budapesti kerület is átadta saját pedagógiai intézetének tevékenységi köreit. A Commitment dolgozik Pokorni Zoltán kerületében is, igaz a XII. kerület már az egykori oktatási miniszter polgármesterré választása előtt döntést hozott a kiszervezésről.
Tizenkétszeres növekedés
A cégadatok szerint az OM-ben 2002-ig a hallgatói információs irodát vezető Guller Zoltán kft.-je már működésének második évében, 2004-ben jelentős forgalmat bonyolított. A közel százmilliós nettó árbevétel azonban eltörpül az alig két évvel később produkált szinttől. A cégbíróságra leadott mérleg szerint ennyi idő elég volt ahhoz, hogy a Commitment tizenkétszeres forgalomnövekedést érjen el: 2006-ban már 1 milliárd 210 millió forintos árbevétel került a könyvelésbe.
Közpénzkeretek A közoktatási törvény szerint a praktizáló tanároknak is meg kell újítani tudásukat, hét évente 120 pontot kell összegyűjteniük különböző akkreditált továbbképzéseken. Az iskolák fenntartóinak - például az önkormányzatoknak - a törvény értelmében biztosítani kell az adott közigazgatási egységhez tartozó összes pedagógus számára az előírt továbbképzés lehetőségét. Ehhez az állami költségvetés is hozzájárul, jelenleg fejenként évi 11700 forinttal. (A pedagógus pályán mintegy 120 ezren dolgoznak az országban.) A továbbképzés formáját nem határozta meg a törvény, ezért az állandó piacra rengeteg pénzes tanfolyamot próbálnak eladni a cégek. Szintén állami támogatással zajlik az iskolák kötelező értékelése. Kötelező az oktatási intézmények tevékenységét, szakmai munkáját időről időre szakértővel véleményeztetni, a költségvetés erre a célra fejkvótát fizet. Szintén állami támogatással zajlik az iskolák kötelező értékelése. Kötelező az oktatási intézmények tevékenységét, szakmai munkáját időről időre szakértővel véleményeztetni, a költségvetés erre a célra fejkvótát fizet.
A kft. tavaly zrt.-vé alakult, és olyan nyolc cégből álló csoport jött létre, amelyben a fontosabb oktatási szakterületeknek megvan a maga specialistája. A pedagógus-továbbképzést főként a Commitment Kht. intézi, amelyet Környei László vezet. A Commitment vezetői között található Kojanitz László, az OM 2002-ben felmentett főosztályvezetője, valamint Környei egykori osztályvezetői beosztású irodavezetője, Fodor Gábor is.
Vevők voltak rá
Guller Zoltán az Index kérdésére azt mondta, tisztában vannak azzal, hogy a pedagógiai intézetek megszűntetése sok ellenséget szerzett a Commitmentnek. A cégcsoport tulajdonosa szerint az önkormányzatok pártszínezettől függetlenül tették meg a szükséges lépéseket az átszervezések felé. A döntést követően az önkormányzatok közbeszerzési eljárást folytattak le, aamelyen más szervezetek is részt vettek, a szakmai referenciák mellett azonban az ár volt a meghatározó szempont. Az intézményfenntartók azért vállalták be az elbocsátásokkal járó váltást, mert az évtizedek óta pazarlóan és kis hatékonysággal működő szervezetek helyett az iskolafenntartók törvényben előírt feladatait egy kis létszámú irodával is el lehet látni.
A cégvezető szerint vállalkozása nem politikai összeköttetéseinek köszönhette az üzleti sikerét, hanem annak, hogy az önkormányzatoknak, alapítványoknak, egyházaknak segített racionalizálni az oktatásra fordított kiadásokat. A Commitment legfőbb bevételi forrása éppen a spórolási kényszer: a cég olyan javaslatokat tudott adni az iskolafenntartóknak, amelyekkel a törvényesség betartása mellett milliókat kitevő felesleges kiadástól szabadulhattak meg.
Ez a cél vezette a XII. kerületet is, ahol a Fidesz korábbi polgármestere, Mitnyan György idején hirdettek pályázatot a "pedintézet" 90 milliós feladatkörére. A Commitment az addigi költségvetés 20 százalékára tett ajánlatot, amivel meg is szerezte az egyik első önkormányzati megbízatását - mondta az Indexnek Guller Zoltán. | [
"Fidesz",
"Commitment Zrt."
] | [
"Commitment Kht.",
"Okker Zrt."
] |
Visszavonta 9 milliárdos, iskolagyümölcs programra kiírt gyorsított közbeszerzését a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), írta szerdán a Napi Gazdaság.
A központ arra hivatkozott, hogy nagyobb lehetőséget kíván adni a kis- és közepes gazdaságok termelőinek, a helyi beszállítóknak, az iskolagyümölcs beszerzéséről maguk döntenek majd és kötnek szerződést.
Veres: Már a közbeszerzés előtt megkeresték a termelőket A szocialista Veres János szerdai, nyíregyházi sajtótájékoztatóján azt mondta, a közbeszerzés júniusban nem ad kellő időt a pályázásra, ráadásul olyan irreális feltételeket támaszt, melyeknek a legtöbb termelő nem tud megfelelni. Szerinte Kiskőrösön bejegyeztek egy céget, mely már a közbeszerzés kiírása előtt megkereste a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei termelőket, akiknek azt kínálta, hogy 10 százalék ellenében dolgozzanak alvállalkozóként a társaságnak. A politikus szerint a közbeszerzés nem megfelelő, ezért beadvánnyal fordult a közbeszerzési hatóság elnökéhez, melyben kérte a közbeszerzés felfüggesztését.
Korábban kisebb botrányt kavart, hogy az államhoz került általános és középiskolákat fenntartó KLIK gyorsított meghívásos közbeszerzési eljáráson keres szállítót a több százezer gyermek zöldség és gyümölcs ellátására.
A részvételi felhívás június 4-én jelent meg az uniós értesítőben, míg a magyar Közbeszerzési Értesítőben június 10-én, a jelentkezési határidő pedig már június 13-án járt volna le.
A KLIK május végén már utasította az iskolákat, hogy ne kössenek szerződést az eddigi gyümölcsszállítókkal, mert közbeszerzést írnak ki. Az ügy külön érdekessége, hogy tavasszal már létre is jött egy kiskőrösi székhelyű Magyar Iskolagyümölcs Kft. nevű cég, 2013. május 8-án jegyezte be a cégbíróság.
Főtevékenysége a zöldség-gyümölcs nagykereskedelem, tagja a tabdi Interfruct TÉSZ Kft. és a pusztaottlakai Paprikakert TÉSZ Kft. A Paprikakert TÉSZ Kft.-ben az Opten adatai szerint a cégben jelenleg is tag Simonka György fideszes polgármester, országgyűlési képviselő. | [
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Napi Gazdaság",
"Interfruct TÉSZ Kft.",
"Paprikakert TÉSZ Kft.",
"Magyar Iskolagyümölcs Kft."
] |
Közben az erősen túlméretezett lélegeztetőgép-beszerzés részletei továbbra sem ismertek.
Jogerősen pert nyert a Belügyminisztérium ellen a Transparency International Magyarország, ezért a Pintér Sándor vezette tárcának ki kell adnia, hogy a covid-járvány után feleslegessé vált lélegeztetőgépekből mennyit, kinek és mennyiért adott el Magyarország. A korrupcióellenes szervezet ezt az RTL Híradójával közölte.
Ahogy a hvg.hu korábban megírta, a magyar kormány a koronavírus-járvány kitörése után óriási lélegeztetőgép-vásárlásba kezdett, 2020-ban 336 milliárd forintért 17 402 gépet vásároltak. Később egyébként kiderült, hogy a legpesszimistább becslések szerint maximum 8 ezer lélegeztetőgépre lehetett hazánkban szükség, és a pandémiás helyzetben 1529 fő szorult maximum egyszerre gépi lélegeztetésre. A gépek nagyrésze még mindig raktárakban áll (pedig a feleslegből 2021-ben Mongóliának, 2022-ben Ukrajnának is adományozott Magyarország), ennek tárolási költsége csaknem 400 millió forint volt.
A Transparency korábban hiába indított pert a lélegeztetőgép-szerződés részleteiért, a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt állította, nem rögzítettek adatot arról, ki ellenőrizte, hogy egy maláj cég legyen a közvetítő, ki döntött a szerződésről, egyáltalán milyen kiválasztási eljárás volt. Az sem derült ki, hogy több millió dollárt miért nem a közvetítő cég, hanem a vezetője saját számlájára kellett utalni.
A korrupcióellenes szervezet jogi igazgatója, Ligeti Miklós úgy véli, azért titkolózik a kormány, mert szégyenkezik, és nem akarja elismerni, hogy a lélegeztetőgép-beszerzések szükségtelenek és kudarcosok voltak.
A Momentum közben már végrehajtást kér a Külügyminisztérium ellen, amiért a tárca egy korábbi jogerős bírósági döntés ellenére sem adta ki, hogy pontosan milyen munkát végeztek a lélegeztetőgépek átvizsgálásával és beüzemelésével megbízott cégek. A kormány érdemben nem válaszolt az RTL kérdéseire. | [
"Belügyminisztérium",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"RTL Híradó",
"Transparency International Magyarország"
] |
Tucatjával alakultak az elmúlt hetekben olyan vállalatok, amelyekben az egyik tulajdonos az állami Magyar Fejlesztési Bank kutatási-fejlesztési és innovációs tőkealapja. A marhák mázsálását kiváltó mobilalkalmazástól kezdve az online éttermi értékesítésen keresztül a fejmozdulatokkal irányítható kerekesszékig számos innovatív és kevésbé innovatív elképzelésbe máris 10 milliárd forint közpénzt fektettek úgy, hogy a tőkealap kezelési szabályzatát üzleti titoknak minősítették. Így a futószalagon megvizsgált több mint ezer ötlet közül kirostált csaknem 900 ajánlat gazdája azt sem tudja, milyen döntéshozatali elvek alapján vetették el tervezett innovációját. A befektetésre méltónak ítélt vállalkozások pedig azon izgulhatnak, mikor semmizi ki őket az állam vagy még inkább egy, a kormányhoz közel álló haver.
Vásárlók és viszonteladók dörömbölnek a NowTechnologiesnél, hogy a rászorulók használhassák már a magyar cég által kifejlesztett, fejmozdulatokkal irányítható kerekesszéket. Miután azonban a találmány orvostechnikai eszköznek minősül, engedélyeztetéséhez sok felhasználói visszajelzés kell. Ezért a fejlesztés hosszadalmas és tőkeigényes. Ötven darabot már gyártottak, és szétküldték a világ különböző tájaira. Ezek azonban csak tesztdarabok, amelyeket a tapasztalatok alapján még módosítanak. A fejre helyezhető érzékelő szoftverét februárban véglegesítik, a szerkezet egészét pedig az év végére. Emiatt volt szükség újabb finanszírozóra az OTP – eredetileg ugyancsak uniós forrásból táplálkozó – kockázatitőke-befektetése után, és végül is a Hiventuresszel egyeztek meg.
A kisebbségi tulajdonos cégvezető, István Márk a HVG érdeklődésére elmondta, hogy az állami tőkealap-kezelő munkatársai az egy éven át húzódó tárgyalások alatt mindvégig készségesek voltak. Ha tanácsot kértek tőlük, adtak, ha azt kérték, hadd dolgozzanak, hagyták őket. Tulajdonosként azonban nem túlságosan elégedett a megállapodással, mert az állami befektetőtárs szerinte túl sok jogosultságot kapott. Ha nem jönnek be az üzleti számítások, az ötletgazda-fejlesztő minden befektetését elveszíti, a fellelhető vagyonból a Hiventurest kártalanítják. Ha pedig sikeres a termék, a fejlesztőt kiszoríthatják az üzletből. A befektetésről kötött szerződésben ugyanis értékesítési kötelezettséget írtak elő, vagyis vevő jelentkezése esetén és a Hiventures döntése alapján a vállalkozónak akkor is le kell mondania a részesedéséről, ha szíve szerint bent maradna az üzletben.
Még csak elővásárlási jog sem illeti meg a céltársaságokat. Legalábbis ezt támasztják alá az immár állami tulajdonossal közös cégek alapító okiratai. Az innovátort csupán az első ajánlattétel joga illeti meg, vagyis neki is úgy kell licitálnia, hogy a többiek tétjét nem ismeri. A Hiventures és az MFB ugyanakkor hozzájárulás nélkül bármikor átruházhatja részesedését bármelyik kapcsolt vállalkozására. Ráadásul az osztalékelsőbbségi részvény is a tőkealapé, tehát ha a találmány elkezd fialni, a profit 80 százaléka az államé. Egy magánbefektetőnek a kockázata tényleges kockázat, nem úgy, mint az államé, amely a közpénzt bukhatja el. Ha a magánbefektető sarokba tudja szorítani a céltársaságot, akkor az piaci alku eredménye. De ha az állam által megbízott alapkezelő szorítja sarokba a befektetésre valóban érdemes társaságokat, az nem az állami szerepből következik, hanem másféle – például kisajátítási – szándék gyanúja merül fel.
Gondos gazdaként mi oka lenne az államnak a titkolózásra? Márpedig a Hiventures honlapjáról minden olyan közérdekű információ hiányzik, amely választ adhatna a döntések előkészítésének mikéntjére. A Hiventures vezérigazgatója, Kisgergely Kornél a HVG kérdésére is makacsul hivatkozott az üzleti titokra, holott ezt a bírósági ítéletek sem támasztják alá. Szerinte a szervezet alapkezelési szabályzata szellemi termék, ezért üzleti titok, a befektetési termékek bemutatása pedig elég információ a Hiventures honlapján. Az adatvédelmi ombudsman 2012-ben valóban kiadott egy általános állásfoglalást, amelyben a nemzeti vagyonnal gazdálkodó, ám egyúttal piaci szereplőként működő gazdasági társaságok esetében óva int attól, hogy az információk nyilvánosságra hozatala veszélyeztesse az adott társaság versenypozícióját. Csakhogy Péterfalvi Attila azt is mondja, hogy ennek indokoltsága az adott eset körülményeinek mérlegelésével dönthető el. A bírósági gyakorlat pedig rendre elutasítja az információk visszatartását, és idézi a törvényt, amely a közpénzek felhasználásakor csak néhány különleges információt hagy meg az üzleti titok kategóriában. Ezek pedig a technológiai eljárások, a műszaki megoldások, a know-how és az ezekhez hasonló adatok.
A kezelési szabályzat azonban azt is tisztázná, hogy milyen mértékben szólhat bele a döntésekbe a befektető, vagyis az állam, miként, milyen szempontok alapján választják ki a céltársaságokat, hogyan határozzák meg például a befektetési értéket, miként ellenőrzik a befektetések sorsát, vagy éppen milyen kezelési és sikerdíj illeti meg az alapkezelőt.
Márpedig ezeken az információkon legfeljebb az alapkezelők versenye múlna, hogy melyik milyen mértékű díjazásért vállalkozik a kockázati tőke kihelyezésére. Ám ebben szó sincs versenyről, hiszen a Hiventurest egy kormányhatározattal bízták meg, az állami költségvetés kiapadhatatlannak tűnő forrása pedig letarolja a magántőkepiacot. A Hiventures joggal hivatkozik arra, hogy néhány hónap alatt egymaga több tőkét öntött a piacra, mint az előző évben az összes kockázati befektető együttesen.
A szédületes tempó különösen szembetűnő, ha összehasonlítjuk azzal, hogy Európa egyik legnagyobb tekintélyű kockázatitőke-befektetője milyen ütemben helyezi ki a forrásait. A német High-Tech Gründerfondsról van szó, amely éppúgy állami kezdeményezésű befektetési alap, mint a Hiventures. A hasonlóság azonban ebben ki is merül, a különbségek viszont meglehetősen nagyok. A legfontosabb az, hogy a német állami fejlesztési bank befektetőtársakat keresett az alapba, mégpedig a legnagyobb innovátorok közül. A befektetési jegyek 30 százalékát olyan cégek birtokolják, mint a BASF, a Siemens, a Bosch, a Daimler vagy az SAP. A rendelkezésre álló pénzt pedig nem egy választási kampány hajrájában dobják szét: a Gründerfonds 2005 óta létezik, és 12 év alatt nem egészen 900 millió eurót, vagyis mintegy 270 milliárd forintot fektetett be. Mindezt 480 high-tech vállalkozás között osztotta meg: az induló társaságok átlagosan 186 millió forintnyi euróban részesültek, a növekedésben lévő fejlesztőcégek pedig átlagosan 620 millió forintnyi pénzt kaptak.
Magyarországon néhány hónap alatt 131 cég támogatásáról döntöttek, 10 milliárd forint értékben. A legkisebb befektetési összeg 9 millió forint, amiért cserébe 9 százaléknyi tulajdonrész a Hiventuresé, ám ezt a formulát még azok a befektetési szakemberek is aggályosnak mondják, akik bíznak az állami tőkealap működésének jótékony hatásában. Ezek ugyanis jellemzően mikrovállalkozások, elképzeléseik még annyira embrionális állapotban vannak, hogy a rájuk kényszerített adminisztráció el is viszi a befektetett milliókat. A támogatott projektek jelentős része pedig olyan ötlet, amilyenek tucatjával zúdulnak az internetezőkre és a mobilalkalmazások felhasználóira.
Vagyis az alapkezelő munkatársai nem sokat bíbelődtek azzal, hogy kiszűrjék a nem éppen új ötleteket. Ilyen például a személyes költéseket vezető és csoportosító mobilapp vagy az óvodások szüleinek ajánlott alkalmazás fejlesztőfeladatokkal. Meglepő befektetői döntés a kölcsönzőcégek és a holmijaikat bérbe adó magánemberek kínálatát egybegyűjtő internetes oldal támogatása is, amely marketingre költhet 170 millió forintot. Habár az elmúlt években számos olyan portál indult, majd sorvadt el, amely mesteremberek kiközvetítését tűzte ki célul, most egy ilyet is innovációs pénzből támogatnak; ez a szolgáltató 150 milliós tőkeinjekciót kap. Az eddigi legnagyobb befektetés pedig az állami MVM-csoporthoz tartozó Power-to-Gasnál landolt. A biometán előállításán dolgozó cég, amelynek német befektetője is van, mintegy félmilliárd forint friss tőkéhez jutott.
A cikk a HVG 2018/5. számában jelent meg. | [
"Hiventures",
"Magyar Fejlesztési Bank"
] | [
"High-Tech Gründerfonds"
] |
Rekordárbevételt és rekordközeli nyereséget ért el 2021-ben a Mahir Cityposter Kft., bő öt évvel azt követően, hogy a cég léte is veszélybe került, miután hirdetőoszlopait elkezdte elbontatni a főváros. A Budapesttel évekig pereskedő, és eközben pénzügyileg kissé megrogyó cég most 205,6 milliós profitot hozott, igaz, időközben megváltozott a tulajdonosa: Simicska Lajos helyett Mészáros Lőrinc kezébe került a vállalat.
Hirtelen előnytelen lett a szerződés
Az emberemlékezet óta Simicska-érdekeltségbe tartozó Mahir Cityposter emblematikus szereplője volt a Fidesz egykori pénztárnoka és a miniszterelnök közötti konfliktusnak. A cég a Simicska-Orbán háború kezdete előtti években kifejezetten eredményesen működött, évről évre egymilliárd forint körüli árbevételt ért el, és masszív nyereséget is termelt. Az egyetlen év például, amikor a mostaninál is nagyobb profitot sikerült elérni, a nagy konfliktust megelőző utolsó év, 2014 volt.
Az eredményes működésben valószínűleg szerepet játszott, hogy a vállalat saját szempontjából elég kedvező szerződést köthetett a fővárossal a hirdetőoszlopok elhelyezésére. Legalábbis Budapest fideszes vezetése – a nagy összeveszés után néhány hónappal – ezzel indokolta a céggel még 2006-ban 25 évre kötött szerződés felmondását. Tarlós István akkori főpolgármester a korábbi városvezetést tette felelőssé az "előnytelen szerződésért", ám 2010 óta már ő vezette Budapestet, és
az összeveszés előtti öt évben valahogy nem zavarta a hirtelen kedvezőtlenné váló megállapodás.
Ezt követően tört ki a sajtóban csak oszlopháborúként emlegetett konfliktus, amely során egyszerűen elkezdték lebontani a Mahir oszlopait, amelyeket egy idő után vagyonőrök védtek. A oszlopkivágások végül leálltak, az ügyből per lett, és a következő években nagyjából ez határozta meg a társaság eredményességét is.
Jött az új tulajdonos
A Mahir 2015-ben árbevételének harmadát elvesztette, eredménye pedig veszteségbe fordult. Bár a következő években papíron nyereséges volt a társaság, ez több esetben is csak a per miatti könyveléstechnikai tételeknek volt köszönhető. A korábbi évekhez képest 2015 és 2019 között a vállalat inkább csak vegetált.
Simicska Lajos kapitulálása után azonban újabb fordulatot vett a Mahir Cityposter sorsa is.
A 2018-as újabb Fidesz-kétharmad után a párt egykori gazdasági háttérembere szinte minden vállalati érdekeltségét eladta, és ezek jelentős része – egykori üzlettársa, Nyerges Zsolt érintésével – Mészáros Lőrincnél kötöttek ki. Nem volt egy másképp a Mahirral sem.
Az átadás-átvétel 2019 tavaszán zárult le végleg, ezután még kellett kis idő a sorok rendezéséhez, de az új tulajdonos alatt már 2020-ban újra virágkorát élte a társaság. Tavaly pedig az egy évvel korábbi teljesítményt is sikerült még egy kicsit javítani. Időközben ráadásul a társaság a fővárossal szembeni perét jogerősen is megnyerte.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzt az egy céget nem adja Simicska LajosA juh- és kecsketenyésztéssel foglalkozó Hárskúti Mezőgazdasági Zrt. az egyetlen cég, amelyet nem adott el Simicska Lajos Nyerges Zsoltnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHétszeresére növeli a közbeszerzési győzelem esélyét a NER-es kapcsolatErős lenne azt feltételezni, hogy egyes cégek NER-es periódushoz köthető kiemelkedő sikeressége hatékonyságuk vagy a közbeszerzési piacon való jártasságának növekedésből származik.
Vállalat Budapest Mahir Mészáros Lőrinc simicska lajos Tarlós István Olvasson tovább a kategóriában | [
"Mahir Cityposter Kft."
] | [
"Hárskúti Mezőgazdasági Zrt."
] |
Szalai Anna;
FKF;kukák;
2021-07-23 06:20:00
Fővárosi szemétszállítás: okos kukák okosba
Tesztprogrammá zsugorodott a fővárosi "feketeürítések" felszámolását célzó digitális rendszer, miközben az FKF kétmilliárd forintot kapott erre a projektre.
A szemétszállításért nem fizetők kiszűrését, a szolgáltatás hatékonyságának és színvonalának emelését, az optimális szemétbegyűjtő útvonalak kialakítását és hulladékmennyiségének csökkentését célozza többek között az a kísérleti program, amelyet július elején indított a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) három – II., X. és a XV. – kerületben, összesen 12 ezer fogyasztó bevonásával. A cég arra kérte az ingatlantulajdonosokat, hogy a nekik megküldött QR- kóddal ellátott matricát ragasszák fel a kukáikra. Az egyedi azonosítók révén nyomon követhető a szemét útja, a szolgáltató naprakész információt kap arról, hogy melyik kuka után fizetnek és melyiket ürítik feketén a kukások. (Ilyenkor illegálisan, a hulladékszállítót megkerülve, illetve a kukásoknak zsebbe fizetve szabadulnak meg a szeméttől a lakás, üzlet-, étterem-tulajdonosok.) Ehhez a gyűjtőedények mellett a kukásautókat is fel kell szerelni a megfelelő jelolvasóval. A szolgáltató nem csak arról kap képet, hogy mennyi hulladék termelődik a városban, de arról is, hogy az ügyfelek az általuk megtermelt hulladék valós mennyisége után fizetik-e a díjat.
Az "okos kuka" rendszer Nyugat-Európa számos városában működik már. Az Európai Unió – a körforgásos gazdaság fejlődése érdekében – jelentős támogatást nyújt a tagországokban működő cégeknek a bevezetéshez. 2013-ban az FKF is sikerrel pályázott. Az első szakasz finanszírozása a 2007-2013-as programozási időszakban meghirdetett Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP), a második szakasz finanszírozása a 2014-2020-as Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) valósult volna meg. A hivatalos néven rádiófrekvenciás edényzet azonosító rendszer (Radio-frequency Identification RFID) kiépítésére az FKF akkori tájékoztatása szerint több mint 2 milliárdot szántak. A határidő azonban egyre inkább kitolódott.
A legutolsó céldátum – a fővárosi önkormányzat honlapján jelenleg is szereplő dokumentum szerint – 2021 vége, akkor kellene átadni "a kommunális és szelektív hulladék begyűjtését végző célgépek nyomkövetésének, tevékenységük kontrolljának és a lakossági és közületi hulladékgyűjtő edényzetek regisztrált ürítésének megvalósítását" célzó rendszert. Ehhez képest az FKF a kísérleti program indításáról szóló közleményében azt írja, hogy akkor csak a tesztprojekt zárul le és annak eredményeként döntenek a folytatásról.
Az ellentmondás feloldása érdekében megkérdeztük a főváros hulladékszállító cégét, amely először azzal hárította érdeklődésünket, hogy a projektre vonatkozó információkat csak közérdekű adatigénylés keretében adhatják ki. Ez azért is furcsa, mert az unió éppen azt várja, hogy minél több ember ismerje meg az általa támogatott projekteket. Ennek ellenére benyújtottuk a közérdekű adatigénylést. Az FKF erre válaszul elküldte a kísérleti projektről szóló közleményét, amelyhez öt sort biggyesztett hozzá.
Ebben azt írják, hogy az RFID projekt már korábban kikerült a KEHOP-3.2.2. projekt támogatási szerződésének műszaki tartalmából. Visszakérdeztünk, hogy ez mikor történt meg, hiszen a fellelhető dokumentációk, szerződésmódosítások továbbra is tartalmazzák ezt a projektelemet. Sőt az FKF saját oldalán szereplő uniós projektekről szóló tájékoztatóban is így szerepel, mint ahogy a tulajdonos főváros már fentebb említett dokumentumában is. Az FKF nem válaszolt sem erre, sem azokra a kérdésekre, amelyekben azt firtattuk, hogy a 12 ezer fogyasztóból végül hány ragasztották ki a matricát, ki ellenőrzi ezt? Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy ezek a matricák mennyire tartósak, mivel a lapunkhoz eljutott információk szerint a kukák jellemzően szennyezett, sikamlós felületén a folyamatos igénybevétel mellett nem sokáig maradnak fenn. Ezenfelül azt is megkérdeztük, hogy miért csúszott folyton a rendszer bevezetése, ha a pénz megvolt rá? S mennyiben érinti a korábbi vállalás nem teljesítése a támogatási összeget?
így gyakorta gazdátlanul vannak kint hulladékgyűjtők, amelyeket vagy ürítenek, vagy nem. Sőt az is előfordul, hogy a társasház egyik konténeréről kiderül, hogy már évek óta nem fizetnek utána, így az FKF különösebb értesítés nélkül leállítja az ürítését. Ugyanakkor mivel kint van, a társasház lakói csak hordják bele a szemetet. Az FKF semmire sem válaszolt.
Más források szerint az RFID rendszer kiépítését az állami kukaholding, az NHKV valósította volna meg. Az országos program stratégiáját bemutató 2017-es tájékoztatóban azonban éppen kivételként említik az FKF erre vonatkozó projektjét, amely uniós támogatásból jön létre. Akkor a céldátum 2019 volt. A program keretében 760 ezer háztartást és 473 kukáskocsit vontak volna be a digitális rendszerbe durván nettó 2 milliárd forintos uniós támogatás felhasználásával, ami a költségek 94 százalékát fedezte volna. Az RFID azóta természetesen kikerülhetett az FKF uniós projektjéből. De akkor hol a pénz? Az NHKV megbízásából tavaly készül összegző jelentés szerint az érintett uniós program, a KEHOP 3.2.2. szakaszolt projektjeire jutó támogatási összeg 99,9 százalékát már kifizették.
A beruházás alapdokumentációját mindenesetre az akkori híradások szerint 2016 januárjában megrendelte az FKF, sőt a technológia bevezetésének előkészítésére egy erősen vitatott informatikai szerződést is kötött a cég, amit a "címtisztítási" projekt követett. Ebben olyan ingatlanokat kívántak feltérképezni, ahol a tulajdonosok nem fizetettek a szolgáltatásért. Az akkori kritikusok szerint a kiszűrt címek zöméről kiderült, hogy valójában buszmegállók, kaszálók, illetve olyan helyek, ahol nincs épület, így számon kérhető tulajdonos sem. Az FKF akkori vezetője Csontos István azzal védekezett, hogy sokszorosan megtérül az erre költött pénz, a cég nyereséges. A vitatott szerződés miatt belső vizsgálat és nyomozás is indult, de Csontos végül maga mondott le két évvel később. Az RFID bevezetésére 2018 végén tárgyalásos tendert hirdettek, de a felhívás többszöri módosítása után sem érkezett ajánlat, így 2019 májusában eredménytelennek nyilvánították.
Új helyzetek, új hulladékterv
A járványhelyzet a főváros szemétszállításáért és köztisztaságáért felelős FKF-et komoly kihívás elé állította. A jelentősen megnövekedett elviteles vásárlás következtében a fogyasztás során keletkező csomagolási hulladék egy része a közterületi hulladékgyűjtőkben, vagy rosszabb esetben a közterületen landolt. Az új helyzetek új megoldásokat követelnek – jelentette ki Szabóné Müller Tímea, az FKF Nonprofit Zrt. köztisztasági főigazgatója a fővárosi éttermek, üzletek bevonásáról szóló sajtótájékoztatón. Az új partnerségi megállapodásokkal arra próbálják rávenni a cégeket, hogy saját kukákat helyezzenek ki, és a szemetet saját költségükre szállíttassák el.
Ehhez képest januárban azzal érvelt a cég a meglévő 11 ezerből 3 ezer köztéri, zöld színű szemetes leszerelésekor, hogy a "környezettudatos trendeket" is figyelembe véve cselekedtek, mivel általánosságban kevesebb hulladék keletkezik a közterületeken, így kihasználatlanná váltak a gyűjtők. "A pandémiás helyzetből adódó változások, mint például a kijárási korlátozás vagy a Budapestre érkező turisták elmaradása, a közterületi hulladék csökkenését eredményezte."
Mindez aligha független a kormányzati elvonások miatt a főváros egyre apadó támogatásától. A köztisztasági feladatokat korábban a hulladékkezelés profitjából pótolta ki a cég, de az állami kukaholding belépésével ez a lehetőség megszűnt, így az önkormányzat saját büdzséből volt kénytelen fizetni a köztisztaságért az FKF-nek. 2017-ben 8,5 milliárdot kapott erre a cég, tavaly szintén a béremelésre szánt pénzzel együtt 9,38 milliárdot, míg az idén már csak 7,5 milliárdot. | [
"Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt."
] | [
"Európai Unió",
"FKF Nonprofit Zrt."
] |
Évi félmillió tonna építési törmeléket fogadhat be a Dunakeszi határában lévő sittlerakó, amelynek tulajdonosát már több alkalommal megbüntette a környezetvédelmi hatóság. A terület elvileg "rekultiváció" alatt áll, de ennek egyelőre semmi nyoma. Sőt, háborítatlanul hevernek a telepen egykori budapesti épületek bontási anyagai, köztük rengeteg nem engedélyezett fém-, üveg-, gumi- és műanyaghulladék.
Több cikkünkben beszámoltunk már arról a sittlerakóról, amely tájsebként éktelenkedik Dunakeszi és Göd határában. Tavaly nyáron megírtuk, hogy a 80 hektáros telep északkeleti részén évek óta hevernek a Petőfi Csarnok (PeCsa) maradványai, óriási fémtartályok, elektromos eszközök darabjai, rengeteg fa-, műanyag- és egyéb szervetlen hulladék között.
A telepen azóta sincs változás, annak ellenére, hogy az ott uralkodó állapotok miatt – amiről először 2017-ben a Népszava írt – több közérdekű panasz, sőt, feljelentés is érkezett a hatóságokhoz.
A Pest Megyei Kormányhivatal azonban 2019-ben újabb engedélyt adott ki a tulajdonos SA-HO Kft. számára, amelyben a telepen gyűjthető építési-bontási hulladék mennyiségét évi 550 000 tonnára emelte. A sittet a cégnek ártalmatlanítania és hasznosítania kell, ehhez több törő- és aprítógép használatát írta elő a határozat.
Az átvett anyagokat maximum egy évig lehetne tárolni a területen feldolgozás, illetve elszállítás előtt.
Mindennek azonban látszólag semmi köze a tényleges helyzethez: a sitthegyek száma folyamatosan nő, a bontási anyagok pedig békésen pihennek a fenyőfák alatt, mezőgazdasági területek és egy víztározó közelében.
Dunakeszi önkormányzatának jegyzője, Molnár György egy korábbi levelében azt írta, hogy a hulladéktelep problémái ügyében a térség országgyűlési képviselőjének, Tuzson Bencének a közbenjárását kérte. Úgy tűnik, hiába. Ugyanakkor a jegyző álláspontja szerint az önkormányzatnak nem feladata, hogy szerződéses partnerei engedélyeit és működését ellenőrizze – láthatóan évek óta nem is foglalkozik senki a jogszabályok betartatásával.
Pár százezer forintos büntetésekkel megússzák
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint a SA-HO Kft.-t tavaly decemberben 200 ezer forintra büntették a kötelező adatszolgáltatás és nyilvántartás elmulasztása miatt. Ezt megelőzően 2019-ben két alkalommal büntetett a hatóság: a három előző évről hiányzó jelentés hiánya miatt 100 ezer forintos, a hatósági előírások megsértése miatt 400 ezer forint bírsággal sújtották a céget.
A környezetvédelmi hatóságtól közadatigénylésben kértük ki a büntetésekről szóló határozatokat és az éves jelentések dokumentumait. A kért adatokat azonban vélhetően csak hónapok múlva kapjuk meg – ha egyáltalán –, a Pest Megyei Kormányhivatal ugyanis a veszélyhelyzetre hivatkozva minden adatigénylésünk válaszadási határidejét 45 vagy 90 napra hosszabbítja.
A pár százezer forintos büntetési tételek kifizetése valószínűleg nem viseli meg a SA-HÓ-t.
Annak ellenére sem, hogy az OPTEN adatbázisa szerint 2021-ben csak 8,3 millió forint adózott eredményt produkált az előző évi 18 millióhoz képest. A piliscsabai székhelyű, hulladékgazdálkodással foglalkozó cég 2016 óta van Szűcs Gáborné és ifj. Szűcs Gábor tulajdonában. A cég ellen 2017 óta 8 végrehajtás indult, ebből 2 jelenleg is hatályban van, sőt, a bíróság a tavalyi évben két alkalommal is elrendelte id. Szűcs Gábor vagyoni részesedésének lefoglalását.
Levélben fordultunk a lerakót működtető SA-HO Kft-hez, hogy a rekultiváció folyamatáról érdeklődjünk. Szerettük volna megtudni azt is, hogy a hat éve a telepen tárolt fém- és egyéb hulladékot mikor távolítják el. Érdeklődtünk arról is, hogy az elmúlt két évben a hulladékgazdálkodásról szóló jelentésüket és a vízmonitoring vizsgálatokról szóló jegyzőkönyveket benyújtották-e a környezetvédelmi hatóságnak. Megkeresésünkre azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A Szűcs-család fuvarozással is foglalkozik, a városliget Petőfi Csarnok bontási anyagát például ők szállították a dunakeszi hulladéktelepre. A Szűcs Fuvar Team Kft. tavaly rossz évet zárt, 136 millió forint vesztesége volt. Emellett Szűcsék fuvarozási cége ellen az elmúlt öt évben 25 végrehajtás indult, ebből négy jelenleg is folyamatban van; a tagok vagyoni részesedésének lefoglalását pedig 11 alkalommal rendelte el a bíróság.
Azért Szűcsék nem minden vállalkozása ilyen peches: a Szűcs Klaudia és a vele azonos címen lakó Kozma Péter tulajdonában álló Bont-Tör Zrt. például tavaly 604 milliós árbevétel mellett 31 milliós nyereséget könyvelhetett el, ennek a cégnek adótartozásai sem voltak. A Bont-Tör azonban egy szlovák székhelyű cég, a CARLSON s.r.o. magyarországi fióktelepének tulajdonában áll, amely ellen 3 végrehajtás indult. A Szlovákiában bejegyzett cégnek és fióktelepének szintén Kozma Péter a tulajdonosa.
A Bont-Tör Zrt. budapesti bontásokból származó hulladékai, például a 2017-ben elbontott újpesti uszoda mozaikos csempéi szintén fellelhetők a Szűcs-család dunakeszi telepén.
Ez a cég végezte a Városligetben a Közlekedési Múzeum és a Hungexpo épületeinek lebontását,
a neve gyakran gyakran megjelent a Liget Projekt elleni tiltakozásokról szóló híradásokban.
Az Átlátszó is beszámolt 2016-ban arról, hogy a Városliget Zrt. a tüntetőkre hivatkozva megemelte a volt Hungexpo bontási munkáinak első ütemére kötött szerződés keretösszegét, így a feladattal megbízott Bont-Tör Zrt. az eredeti 130 millió forint helyett 190 millió forintért végezte el a munkát .
A bontással, földmunkákkal és hulladékkezeléssel foglalkozó cég építési projektekben is részt vesz. Ők építik például Üllőn a házak közvetlen közelében azt a logisztikai csarnokot, amelyről néhány hete írtunk.
Gigacsarnok épülhet a házak tövébe Üllőn, az utca lakói elkeseredetten tiltakoznak | atlatszo.hu Az üllői Gyömrői úton, lakóövezet közvetlen közelében kíván monumentális irodákat és raktárakat felépíteni két cég. A lakosok szerint őket nem vonták be a döntéshozatalba, az épületek és a forgalomnövekedés pedig élhetetlenné teszi az ingatlanjaikat. A terület tulajdonosa viszont a Helyi Építési Szabályzatra hivatkozik, ami lehetővé teszi a házak közelében az építkezést.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A városligeti Petőfi Csarnok bontási maradványai a Dunakeszi 022. hrsz.-on lévő hulladéktelepen
| [
"SA-HO Kft."
] | [
"CARLSON s.r.o.",
"Opten Kft.",
"SA-HO Kft",
"Bont-Tör Zrt.",
"Városliget Zrt.",
"Pest Megyei Kormányhivatal",
"Szűcs Fuvar Team Kft.",
"Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer"
] |
Megállapodást kötött az ALBtelecom 80,27 százalékos részvénycsomagjának megvásárlásáról a 4iG Nyrt.
A cég közleménye szerint Albánia elsőszámú vezetékes, internet- és tévészolgáltatója, a legnagyobb optikai hálózat tulajdonosa az országban és jelentős saját hálózattal bíró mobilszolgáltató.
Az akvizíció újabb fontos lépés a 4iG nyugat-balkáni terjeszkedési stratégiájának megvalósításában: a cégcsoport a régió újabb országában jelenik meg szakmai befektetőként távközlési és digitális szolgáltatásaival. A tranzakciónak köszönhetően Törökország egyik legjelentősebb vállalatcsoportja a Çalik Holding a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG Nyrt. intézményi befektetőjévé válik.
Az ALBtelecom irányító többségi tulajdonának megszerzése az albán hatóságok jóváhagyását követően, várhatóan 2022 januárjában zárulhat. | [
"ALBtelecom",
"4iG Nyrt."
] | [
"Çalik Holding",
"Jászai Gellért"
] |
Valószínűleg a hét egyik legkülönösebb beszerzése jelent meg tegnap a Közbeszerzési Értesítőben.
A victroism blog szúrta ki, hogy a "Digitalizált törvényhozási tudástár 2." nevű uniós projekt keretében 24,3 millió forintért vásárol "1 db nagyméretű színes lapolvasó "A1+" berendezést" az Országgyűlés Hivatala.
A következő vitatható körülmények vannak:
24 millió forint még egy csúcskategóriás, professzionális scannerért is nagyon-nagyon sok pénznek tűnik. A HP csúcsmodellje például 20 ezer dollárba (5,7 millió forintba) kerül, de a legdrágább, ipari berendezés, amit a neten találtunk is "csak" 60 ezer dollár (16,7 millió forint) volt. Persze biztos van ennél drágább, nyomdai holmi, csak kérdés, hogy mi szüksége van rá a Parlamentnek.
HP csúcsmodellje A " hirdetmény nélküli tárgyalásos" eljáráson kiválasztott eladó egy videókonferenciás rendszerekkel foglalkozó cég, aminek a honlapján a termékek között semmilyen scanner nem található, nem hogy egy ilyen 24 milliós álomgép.
Az Országgyűlés Hivatala néhány hónapja kötött szerződést egy másik céggel a dokumentumaik digitalizálására 14,9 millió forint értékben ugyanebben, a " Digitalizált törvényhozási tudástár 2. " nevű uniós projektben. Nem világos, hogy ha a dolgot kiszervezték, akkor mi szükség egy saját tulajdonú 24 milliós scannerre, vagy ha ennyiért vásároltak maguknak egy ilyen gépet, mert kell hosszútávra, akkor miért szervezték ki a feladatokat.
Az ügyben küldtünk kérdéseket az Országgyűlés Hivatalának, ha válaszolnak, akkor azt be fogjuk ide tenni.
Megjött a Parlament válasza:
"Az Országgyűlés Hivatala (OGYH) a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 122. §-a (7) bekezdésének a) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében választotta ki a vállalkozót. Az eljárás azért indult hirdetmény nélküli tárgyalásos formában, mert a beszerzés becsült értéke nem érte el a nettó 25 millió Ft-ot. Az eszközzel egybeszámítandó más beszerzés a projekt keretében nem valósult meg.
Az eljárásban a StreamNet Kft-t, a T-Systems Magyarország Zrt, és a Winning Solutions Kft -t kértük fel ajánlattételre. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, mely alapján az StreamNet Kft lett az eljárás győztese. A nyertes cég egyébként piacvezető az asztali és mennyezeti magas felbontású, high-end optikával és elektronikával ellátott készülék-portfóliójával, eszközeiből olyan vevőknek értékesített az elmúlt évek során, mint például az MVM, az Audi, a Szegedi Tudományegyetem, a CEU, vagy a TEVA.
Az OGYH nagytömegű iratainak digitalizálása mellett az Országgyűlési Könyvtár muzeális dokumentumainak (melyek lehetnek színesek, eltérő méretűek és fizikai állapotúak stb.) digitalizálása is felvállalt feladataink része. Ezen tartalmak digitális közreadása a magyar kultúra hálózatos elérhetőségére ad lehetőséget, tehát közérdek. Az OGYH-ban nagyméretű (A3-asnál nagyobb) színes szkenner, amely bekötött könyveket is képes kezelni, mindeddig egyáltalán nem üzemelt. Az értékes, muzeális könyvállomány (mintegy 6.000 kötet, kb. 2 millió oldal) hosszú távú megőrzése csak abban az esetben lehetséges, ha ezeket olyan eszközzel digitalizálják, amely jó minőségű, színes digitális példányokat képes előállítani. Muzeális könyvek digitalizálásával az Országgyűlési Könyvtár korábban nem foglalkozott, azonban a DTT2 projektben 150.000 oldalnyi állomány digitalizálása kezdődött meg, ami elhanyagolható töredéke az előbb említett 6000 kötetnek. A védett, muzeális köteteket nem szervezhetjük ki digitalizálására; ezt saját munkatársaink fogják digitalizálni a most beszerzett eszközzel.
Az A1-esnél nem nagyobb tervdokumentációk digitalizálását szintén ezzel az eszközzel fogjuk elvégezni. A DTT2 program keretében az eredeti Steindl-féle tervdokumentációt 1906-ig már sikerült feldolgozni, de megközelítőleg 110 évnyi terv és műszaki rajz mennyiség még feldolgozásra vár." | [
"Országgyűlés Hivatala",
"Parlament"
] | [
"T-Systems Magyarország Zrt",
"Közbeszerzési Értesítő",
"StreamNet Kft-t",
"Szegedi Tudományegyetem",
"StreamNet Kft",
"Winning Solutions Kft",
"Országgyűlési Könyvtár"
] |
Ismét jelentősen nőtt a kormány reklámjait és propagandaanyagait legyártó New Land Media Kft. éves bevétele. Balásy Gyula cége járványhelyzet miatt meghosszabbított határidő előtti utolsó napon adta le a 2019-es pénzügyi mérlegét.
A cég 2018 óta, amikor Csetényi Csaba és Kuna Tibor is kegyvesztett lett, konkurencia nélkül kapja a megrendeléseket a kormánytól, hogy eljutassa a Rogán Antal által irányított propagandagépezet legjobban sulykolt üzeneteit az emberekhez.
Balásy-cég forgalma tavaly 70,3 milliárd forintra nőtt, ami 18 milliárddal több mint 2018-ban.
A cég eddig is elképesztő forgalomnövekedést és emellett nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó nyereséget produkált. A New Land Media 2013-ban még 8 milliót forgalmazott, amivel 800 ezer forintos eredményt tudott felmutatni, az utóbbi években azonban milliárdos tételek jutottak osztalékra is.
A most közzétett mérlegbeszámoló szerint Balásy Gyula a szeptember 25-én megtartott egyszemélyes taggyűlésen 4 milliárd forintos osztalékot szavazott meg magának a 2019-es 5,8 milliárdos nyereségből. | [
"New Land Media Kft."
] | [] |
Csütörtökön jelentkezhetnek a Happy End Kft. képviselői a lefoglalt számítógépekért a rendőrségen, mivel a megszüntették a lefoglalásukat. A nyomozás jelenleg is folyik. A Millenáris Kht. leváltott vezetőjének átutalt tízmilliók ügyében feljelentés-kiegészítést rendelt el az ORFK.
Az Országimázs Központ ügyében még néhány köbméternyi anyagot kell átolvasniuk a nyomozóknak, ami várhatóan heteket vesz igénybe - mondta Németh László alezredes, az SZBEI gazdaságvédelmi osztályvezetője, aki ezzel magyarázta, hogy még nem hallgatták ki Tóth István Zoltánt, a megszüntetett imázsközpont vezetőjét. A korábban lefoglalt számítógépekért csütörtökön jelentkezhetnek az imázsközponttól rengeteg megrendelést kapó Happy End Kft. képviselői.
A rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt várhatóan nyomozást rendel el a Millenáris Kht. távozott ügyvezetőjének átutalt több tízmilliós kifizetés ügyében. Jelenleg a szükséges iratok beszerzését intézik a nyomozók a feljelentés-kiegészítés keretében.A feljelentés szerint a kht. korábbi ügyvezetője, Berkecz Jánosné a munkaszerződésében foglalt járandóságának többszörösét vehette fel munkáltatója, a Miniszterelnöki Hivatal volt közigazgatási államtitkára, Bártfai Béla jóvoltából.
Millenáris-filmek félmilliárdért
| [
"Happy End Kft.",
"Országimázs Központ",
"Millenáris Kht.",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága"
] |
A Fidesz már "el is ítélte" Czeglédyt
A Szegedi Járásbíróság ügyészi indítványra két hónappal meghosszabbította Czeglédy Csaba előzetes letartóztatását – közölte a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője pénteken.
Czeglédy feltételezett bűntársait letartóztatták Három ember került előzetesbe, ők Czeglédy diákszövetkezetének dolgoztak.
Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyik eljárás.
A bíróság a bűnismétlés, az eljárás meghiúsítása és a szökés, elrejtőzés veszélye miatt hosszabbította meg a gyanúsított előzetes letartóztatását.
A Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2016 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka közvetítéssel foglalkozott. Céljuk a gyanú szerint az volt, hogy a bűnszervezet élén álló, a Humán Operátor Zrt.-hez köthető emberek, a közvetítő cégek és a strómanok által vezetett iskolaszövetkezetek segítségével a diákmunka-közvetítés után járó közterhek megfizetését elkerüljék.
A gyanú szerint ezzel csaknem 3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő, ügyvédként az MSZP és a DK is jogi képviseletét is ellátta több ügyben.
Kiemelt kép: MTI / Bugány János | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [
"Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt",
"Csongrád Megyei Főügyészség",
"Szegedi Járásbíróság"
] |
Lemondott a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) felügyelőbizottsága – tudta meg a Hír TV.
A hírt Hegedűs Lajos, a testület egyik volt tagja is megerősítette. Hegedűs magánéleti okokkal indokolta saját távozását. "Miután a szövetségi tisztségem megszűnt, így nem kívánom folytatni a másik tisztséget (...) A felügyelőbizottság indítványozta az elnökség számára, hogy hívja össze a rendkívüli közgyűlést. Tudomásom szerint ez meg is történt" – mondta a felügyelőbizottság volt tagja.
Az MPB körüli botrány május elején robbant ki, amikor kiderült, hogy Gömöri Zsolt 2012-ben hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a bizottságtól hitele végtörlesztésére. A szervezetet emellett visszaélésekkel, törvénytelenséggel vádolták meg, többek között vezetői indokolatlan utazásaival. Gömöri a vissza nem térítendő támogatást – melyet Deutsch Tamás alelnök javaslatára szavazott meg neki az elnökség és amit már visszafizetett – törvényesnek nevezte.
Később az is kiderült, hogy Magyar Paralimpiai Bizottság elnökével ellentétben egyetlen minisztériumi köztisztviselő sem kapott támogatást devizahitele végtörlesztéséhez – írta szerdai számában a Magyar Nemzet.
Szerdán feljelentést tettek a rendőrségen azok a sportolók, sportvezetők és szakértők, akiket Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke az ellene irányuló lejárató kampánnyal vádolt meg, és hogy ezt igazolja, a személyes levelezéseiket nyilvánosságra hozta.
Csütörtökön a Népszabadság azt írta, a Coca-Cola HBC Magyarország már két hete felfüggesztette a Magyar Paralimpiai Bizottság milliós nagyságrendű támogatását, amíg a szervezet nem rendezi vitás pénzügyeit. | [
"Magyar Paralimpiai Bizottság"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Coca-Cola HBC Magyarország",
"Hír TV."
] |
A Fővárosi Főügyészség magánokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt február 15-én nyomozást rendelt el a Hit Gyülekezete ellen. A legfőbb ügyész ugyanakkor nem látja indokoltnak a Hit Gyülekezetének törlését az egyházak nyilvántartásából. Ezt Molnár Róbert kisgazda képviselő kérte. A vallási szervezet eddig nem kapott értesítést az ellene elrendelt nyomozásról.
Molnár Róbert kisgazda országgyűlési képviselő számviteli fegyelem megsértése és közösség elleni izgatás miatt jelentette fel a Hit Gyülekezetét. A nyomozást a "legstabilabbnak látszó" gyanú miatt rendelik el - közölte Nyilasi Gyula osztályvezető ügyész.
A Hit Gyülekezete semmiféle értesítést vagy megkeresést nem kapott arról, hogy a Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt volna el tevékenységével kapcsolatosan - közölte Morvay Péter sajtóreferens.
A Világgazdaság című napilap hétfői számában azt írta: a főügyészség magánokirat-hamisítás, számviteli fegyelem megsértése és közösség elleni izgatás bűntettének alapos gyanúja miatt - Molnár Róbert kisgazda képviselő feljelentése nyomán - rendelte el a nyomozást a Hit Gyülekezete tevékenységével kapcsolatban, ismeretlen tettes ellen. A cikk szerint a nyomozás lefolytatásával az APEH Bűnügyi Igazgatóságát és a Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályát bízták meg.
Morvay Péter szerint az említett írás "a Hit Gyülekezetével szemben zajló politikai hecckampány része". A sajtóreferens közölte: a vádaknak semmilyen alapja nincsen.
A Hit Gyülekezete a leghatározottabban visszautasítja a sajtóban megjelent információkat, miszerint egyházunk tevékenysége során bármilyen bűncselekmény történt volna - közölte Morvay Péter.
A sajtóreferens megfogalmazása szerint "a Hit Gyülekezete egy éve hatóságok által megszállt terület". ''Tizenhét párhuzamos vizsgálat folyik, de ezek egyike sem bizonyított be a vád- és gyanúpontok közül egyetlen egyet sem'' - tette hozzá.
A legfőbb ügyész leveléből az olvasható ki, hogy Magyarországon a vallási közösségek ma törvényen felül álló szervezetek - nyilatkozta Molnár Róbert kisgazda országgyűlési képviselő hétfőn, a Hit Gyülekezetének tevékenységével kapcsolatos beadványára érkezett választ kommentálva.
Györgyi Kálmán legfőbb ügyész a képviselőnek címzett levelében egyebek mellett kifejti: a csatolt dokumentumok alapján nem állapítható meg a Hit Gyülekezete egyházi jogi személy által elkövetett olyan törvénysértés, amely miatt az ügyészség az egyháznak a nyilvántartásból történő törlése érdekében pert indíthatna.
''Az egyházzal kapcsolatban a képviselő úr által felvetett társadalmi problémák az ügyészi perindítás szempontjából nem értékelhetőek, azokat az egyházi nyilvántartásból való esetleges törlése sem oldaná meg'' - fogalmaz Györgyi Kálmán. A legfőbb ügyész jelzi, hogy az egyházalapítástól ügyészi perindítás útján nem lehet eltiltani egyetlen vallási közösséget sem, mert erre a törvények nem adnak lehetőséget.
A Hit Gyülekezete elleni beadvány szerzője, Molnár Róbert viszont úgy vélekedik: ha az állam hivatalosan elismer egy szervezetet, azzal egyfajta garanciát is vállal érte. Szerinte éppen ezért volna szükséges mihamarabb felszámolni az e téren fennálló állapotot, a helyzet rendezésének részeként pedig a büntető törvénykönyv módosítását javasolta.
Az egyház honlapja. | [
"Hit Gyülekezete"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"APEH Bűnügyi Igazgatósága"
] |
Több éves csúszás után, de most nagyberuházásba kezdtek az MNB-alapítványok Akarattyán, ahol a jegybankelnök volt felesége a polgármester. Az építkezés részleteit titkolják.
– Itt épül Matolcsy új wellnessközpontja – mutat a balatonakarattyai férfi az értékes vízparti területen álló munkagépekre, és a több méter magas sitthalomra. – Persze azt mondják, ez csak egy oktatási- meg konferenciaközpont lesz, amit készséggel elhiszek, de akkor minek lesz benne medence? Több éves csúszás után kezdődött el a bontási munkálatokkal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak beruházása Balatonakarattyán, ahová több szállal is kötődik a jegybankelnök Matolcsy György. Gyerekkora óta sok időt van itt, a településen van nyaralója, és volt felesége, Matolcsy Gyöngyi a polgármester. A hathektáros vízparti telken a munkagépek már ledózerolták a valamikori MÁV-üdülők épületeit, és tavasszal kezdődik az építkezés. A Pallas Athéné Alapítványok – mint arról korábban többször írtunk – még 2015-ben, nettó 890 millió forintért vették meg a területet a MÁV-tól. Akkor azt közölték: "a meglévő épületegyüttes fejlesztését követően 2016 nyarától oktatási és konferencia célokra használják, és a létesítmény ad majd otthont a Magyar Vezetéstudományi Iskolának is." Ehhez képest a fejlesztés csak most kezdődött el. A helyszínen járva az is kiderült, hogy szó sincs már a meglévő épületek felújításáról, hiszen minden nagyobb házat lebontottak. A beruházás részleteiről keveset lehet tudni, mert a Pallas Athéné Alapítványok kérdéseinkre jobbára kitérő választ adtak. Közölték, hogy "az építkezés a bontás befejezését követően, 2019. tavaszán kezdődik meg" és várhatóan 2020-ban fejeződik be, de állításuk szerint azt nem tudják, hogy a munka mennyibe fog kerülni. "Költségbecslést végezni csak az engedélyes tervek birtokában tud a beruházó, a végső költségekről pedig csak a beruházás befejezését követően tudunk tájékoztatást adni." – írták. Vagyis azt állítják: úgy kezdenek bele egy jelentős építkezésbe, hogy azt sem tudják, mennyibe kerül az. Arra a kérdésünkre, hogy miből állják az építkezést, és vesznek-e fel hitelt, azt közölték: "a beruházást alapítványi forrásból finanszírozzák". A szervezet titkolózása azért is meglepő, mert már a bíróság is kimondta, hogy a jegybanki alapítványok pénze közpénz, az adóforintokkal pedig el kell számolniuk. Az új létesítményről kifejezett kérésünk ellenére sem árultak el részleteket, csak annyit: "a kor igényeit kielégítő oktatási- és konferenciaközpont" készül "a funkcióhoz tartozó kiszolgáló létesítményekkel együtt." Arra a kérdésünkre, hogy lesz-e fürdője az új létesítménynek, azt közöltek: "önállóan működő wellness részleg nem épül, de a tervek között szerepel egy teniszpálya létrehozása, mely alatt egy kisméretű medence, valamint gyermekfoglalkoztató kapna helyet." Szerettük volna megtudni, hogy a miért csak most kezdődött el az építkezés, amikor korábban még 2016-os átadással számoltak, és még tavaly májusban is 2018 tavaszára tették az építkezés kezdetét, de az alapítványok figyelmen kívül hagyták kérdésünket. Ennek csak azért lehet jelentősége, mert az alapítványok előtt – a szervezet nagy befolyása és pénzbősége miatt – ritkán van akadály. Korábban a térségben többen is úgy vélték, hogy a késlekedés összefüggésben lehet Balatonakarattya és Balatonkenese különválásával, és az emiatt kialakul – a jegybanki alapítványok telkét is súlyosan érintő – határvitával. Akarattya elszakadását Matolcsyék is forszírozták, ám Kenese vezetése nem értett egyet azzal, ahol és ahogyan meghúzták a határvonalat. Tömör István, Balatonkenese Fidesz-KDNP színekben megválasztott polgármestere érdeklődésünkre elmondta: mivel a Matolcsy Gyöngyi vezette akarattyai önkormányzat nem engedett a települések közötti határvitában, pert indítottak. Az ügyben már több tárgyalást tartottak, de az ítéletre alighanem még sokat kell várni. Annyi biztos, hogy a tét nem kicsi: ha ugyanis a Kenese szerint elképzelt módon húzzák meg a települések közötti határvonalat, akkor Matolcsyék "faluja" elveszítené a jegybanki alapítványok új komplexumát, mert az Keneséhez kerülne. | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Pallas Athéné Alapítványok"
] | [
"Magyar Vezetéstudományi Iskola"
] |
A Honvédelmi Minisztérium eredetileg öt helikoptert akart felújíttatni 3 milliárd forintért, de az oroszok csak négyet pofoznak ki közel 4 milliárdért.
Július közepén az Origo írta meg elsőként, hogy a Rosztek orosz állami konszern helikoptergyártásra és -felújításra szakosodott vállalata, a Vertoljoti Rosszii nyerte a magyar helikoptendert, így ez a cég fogja felújítani a Magyar Honvédség Mi-17-es szállítóhelikoptereit.
A Honvédelmi Minisztérium az MTI-nek megerősítette a hírt, a részletekről pedig annyit közöltek, hogy az eredetileg tervezett öt gép helyett csak négyet újítanak fel az oroszok a Novoszibirszki Légijármű Javító Üzemben, közel 4 milliárd forintért.
A Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hivatala február 10-én írt ki tárgyalásos közbeszerzést az öt darab Mi-17-es helikopter ipari nagyfelújítására mindössze 4 hetes ajánlattételi határidővel, a pályázóknak ugyanis március 11-ig kellett ajánlatot tenniük. A kiírás szerint május végén már kezdődött is volna a munka, ami 2017. november végéig tart.
Augusztus elején megjelent az EU-s közbeszerzési értesítőben a tender eredménye, amiből kiderül, hogy valóban a Vertoljoti Rossziji kapta a megbízást. Az orosz cég volt az egyedüli ajánlattevő, így verseny egyáltalán nem volt az eljárás során.
Az eredményközlőből kiderül az is, hogy a Honvédelmi Minisztérium eredetileg 3,14 milliárdot tervezett költeni öt Mi-17-es helikopter felújítására, de végül közel egymilliárd forinttal többre szerződtek az oroszokkal. A teljes költség ugyanis 12,68 millió euró, ami 300 forintos árfolyamon átszámolna mintegy 3,8 milliárd forint.
Ennek fényében érdekes Igor Csecsikov, a Vertoljoti Rossziji igazgatóhelyettesének júliusi nyilatkozata, miszerint a szerződést “mindkét fél számára vonzó feltételekkel kötötték".
Az is különös, hogy a hirdetmény szerint július 7-én írta alá a szerződést a HM az orosz vállalattal, ám ugyanezen a napon Simicskó István honvédelmi miniszter azt válaszolta az MSZP-s Demeter Márta által feltett írásbeli kérdésre, hogy “A Mi-17-es szállítóhelikopterek nagyjavítására kiírt beszerzési eljárás még nem zárult le."
Erdélyi Katalin | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Novoszibirszki Légijármű Javító Üzem",
"Vertoljoti Rossziji",
"Magyar Honvédség",
"Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hivatala",
"Vertoljoti Rosszii"
] |
Az ügyészek azt javasolják a bíróságnak, hogy vessen ki 93,6 millió dolláros pénzbüntetést a korrupcióval vádolt Daimler számára és vegye figyelembe, hogy a cég két leányvállalata beismerte a vádakat – írja az AP. Az ügyészek kiemelik, hogy a Daimler végig "teljes körű együttműködést mutatott a nyomozás alatt és világszerte belső vizsgálatot indított több tucat országban és minden fontosabb piacán. A peren kívüli megegyezés érdekében a Daimlernek további 91,4 millió dollárt kell fizetnie.A céget a jövőben kötelezni fogják, hogy az FBI ellenőreinek rendszeresen betekintést nyújtsanak a vállalati ügyekbe.Az amerikai igazságügyi minisztérium helyi idő szerint kedden Washingtonban hozta nyilvánosságra azt a keresetet, amely szerint a németországi autógyár termékeinek eladása érdekében külföldi kormánytisztviselőket fizetett le. A listán 22 ország szerepelt, köztük Oroszország, Kína, Egyiptom, Vietnam, Irak, Görögország, Törökország, valamint Horvátország és Magyarország is. A különböző formájú megvesztegetések 1998 és 2008 történtek.Pénteki sajtóértesülések szerint a korrupciós ügyletek oroszlánrésze Oroszországban Kínában, Vietnamban, Törökországban és egyes afrikai államokban történt, de Magyarország is érintett az ügyben. Teherautók, személygépkocsik, továbbá különböző szállító járművek értékesítésének elősegítése érdekében a Daimler több százmillió dollár kenőpénzt fizetett ki, és egyéb vesztegetési módszereket is alkalmazott.Így például az orosz kormány képviselőinek több mint 3 millió dollárt fizetett egy csaknem 65 milliós üzlet biztosításáért, a kínai kormány képviselői pedig ugyancsak tekintélyes jutalékokhoz, nagyvonalú ajándékokhoz és külföldi utazásokhoz jutottak. A cég több korábbi vezető beosztású menedzsere közvetlenül részt vett a korrupciós ügyletekben. | [
"Daimler"
] | [] |
Az Orbán-kormányok 2010 óta 1549 olyan kormányhatározatot hoztak, amelyek nem titkosak, mégsem tudni, mi áll bennük. Ezek száma egyre nő: a döntések harmada, 504 tavalyi. Ám a félezer 2021-es határozat egyike sem nyilvános, mert döntés-előkészítő anyagnak számítanak.
Csak tavaly félezernél több olyan döntést hozott a kormány, amely minősített adatot nem tartalmaz, így semmi nem indokolná a nyilvánosság előli rejtegetésüket, mégsem tudni, mi áll bennük – derült ki a hvg.hu közérdekű adatigénylése nyomán. Ilyen nem titkos, de nem is automatikusan nyilvános, úgynevezett kétezres kormányhatározatból (hogy miért kétezresnek hívják, azt kicsit lejjebb tisztázzuk) 2021-ben (november végéig) 504-et hozott a kabinet, ám ezek egyikét sem adják ki, arra a gumiszabályra hivatkozva, hogy azok döntés-előkészítő anyagok.
Az adatigénylésben kikértük, hogy az Orbán-kormányok 2010-es hivatalba lépésük óta hány ilyen, kétezres határozatot hoztak. A Miniszterelnöki Kormányiroda válasza szerint a 2010-es bő fél évben még csak 14-et, a 2011-es teljes évben aztán már 19-et. Aztán később egyre többet: 2014-ben már 33-at, és onnantól két évente dupláztak.
Míg 2016-ban 74, 2018-ban már 142 kétezres döntés született, 2020-ban pedig 385. A tavalyi évben adatigénylésünk időpontjáig (november 30-ig) már félezernél is több, 504 ilyen döntésről adott számot a Kormányiroda, ám kérésünket, hogy küldjék el a 2021-es határozatokat, elutasították. Arra hivatkoztak, hogy
a kért dokumentumok döntés-előkészítő anyagnak minősülnek, és a vonatkozó törvény szerint, mint ilyenek, a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvánosak.
Noha Orbán Viktor 2010-ben átláthatóbb és számonkérhetőbb kormányzást ígért, a NER ennek a törekvésnek egyértelmű kudarcát mutatja. Pedig az elmúlt 12 év eddigi első és utolsó hivatalos kormányprogramja, a 2010-es Nemzeti Együttműködés Programja még azt rögzítette: a legjobb kormányzás csakis a demokratikus kormányzás lehet, minden olyan kezdeményezést támogatni kell, amely erősíti az átláthatóságot, elősegíti a hatalom ellenőrizhetőségét".
A tapasztalat azonban az, hogy fontos kormányzati döntések sokszor csak teljesen véletlenül derülnek ki, még akkor is, ha amúgy nem titkosak. Különbséget kell tenni ugyanis a nyilvános és a titkos kormányhatározatok között, de ez egyszerű, mert a négyjegyű sorszámuk utal a besorolásra:
vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező is közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma egyessel kezdődik, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket
vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik
vannak továbbá a kettő közé sorolt, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek sorszáma kettessel kezdődik, ezeket hívják őket kétezres határozatoknak
Az ilyen kétezres határozatok sajátossága, hogy automatikusan nem jelennek meg a Magyar Közlönyben. Nem volt ez mindig így: 2009 előtt kivétel nélkül, ugyanúgy kötelezően megjelentették őket, mint az ezres sorszámúakat a Magyar Közlönyben, csak a kétezreseket egy külön felületen, a Határozatok Tárának nevezett lapban tette közzé a kormány.
Kétezres határozatok a rendszerváltás előtt is léteztek, a Határozatok Tára 1952-től jelent meg – igaz, korlátozott államigazgatási terjesztésben. A rendszerváltás után a Határozatok Tára, az abban megjelenő kétezres határozatokkal bárki számára elérhető volt, az újságárusoknál is meg lehetett venni. Egészen 2008 végéig, mert az utolsó Határozatok Tára 2008. december 29-én jelent meg:
Kétezres kormányhatározatok persze 2009 eleje óta is születnek, csak azóta "félhivatalosak", mivel nem teszik őket közzé. Nincs Határozatok Tára, a Magyar Közlönyben pedig csak az ezressel kezdődő nyilvános döntések jelennek meg. Egy különösen sűrű döntéshozatali évben azonban ezek sorszáma is felugorhat kétezer fölé már decemberben, ahogy ez történt például 2015-ben.
Közben számos téma, amit 15 éve még kétezres határozat rögzített, ma már ezresként megjelenhet, például a költségvetés általános tartalékának felhasználását, átcsoportosítását, vagy államközi szerződést érintő döntések. Még így is maradt azonban kétezres döntés – ilyenből a Miniszterelnöki Kormányiroda adatainak összesítése szerint 2010 óta az Orbán-kormányok 1549-et hoztak.
A nem nyilvános döntésekből az utóbbi években több is nyilvánosságra került, de csak véletlenül derült ki, hogy kétezres határozattal érintett, titkolni kívánt témákról van szó:
Valahogy kiszivárgott 2016-ban, hogy egy kétezres, nem nyilvános kormányhatározat alapján épülhet meg csaknem ötmilliárd forinttal drágábban a szombathelyi stadion.
Az is csak véletlenül, az EU-s közbeszerzési értesítőből derült ki, hogy a nem nyilvános, 2018/2016. számú kormányhatározatra hivatkozva bízták meg Rogán Antal miniszter akkori szomszédja, Csetényi Csaba cégét egy 1,4 milliárd forintos külföldi PR-munkával.
Szintén kétezres kormányhatározat teremtette meg a “költségvetéstechnikai" feltételeit 2016-ban annak, hogy a kormány utalhassa az ígért 38 milliárd forintot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, bár utóbb kiderült, hogy ez nem pluszpénz volt, csak előrehozott támogatás.
Ugyancsak egy kétezres, nem nyilvános határozat szerepelt azoknak a közszolgáknak a felmondólevelében indoklásként, akiket 2019 tavaszán az állami leépítési hullám részeként küldtek el a közigazgatásból.
2020 elején szintén egy ilyen kormánydöntés rendelkezett a Magyar Természettudományi Múzeum Budapestről Debrecenbe költöztetéséről – miután az ötlet nyilvánosságot kapott, és a költözés ellen a szakma is tiltakozott, a kormány jegelte a döntés végrehajtását.
A kétezreseknél is érdekesebbek a már említett titkos, háromezres kormányhatározatok. Ezeknél a titkolózás jogos és észszerű indoka, hogy bennük hadititkok, nemzetbiztonságot érintő információk lehetnek, nyilvánosságra kerülésük pedig veszélyeztetné Magyarország érdekeit. Ezekről az akár 50–90 évre is titkosított kormánydöntésekről az ilyen szintű minősített adatok megismeréséhez megfelelő jogosultsággal rendelkezők igen szűk körén kívül senki nem is tud.
Ilyen, évtizedekre titkosított határozatból is egyre többet hoztak 2010 óta az Orbán-kormányok, bár a csúcstartó az 1990–1994-es ciklus 2299 döntéssel – összességében a rendszerváltás óta több ezer ilyen született, jelentős részük ma is titkos. A háromezresek a minősítésük lejárta után sem válnak nyilvánossá, a hozzáférés ezekhez – még ha ismerjük is a döntés sorszámát és lejárati idejét – nehéz. A hvg.hu tavaly nyáron mégis többről beszámolt, amit Medgyessy Péter és amit Orbán Viktor írt alá:
Titkos kormányhatározatból tudtuk meg: Medgyessy Péter is elrendelt megfigyelést A sokmilliárdos költségvetésű rendszerről, amelyet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fejlesztett és működtetett, egy 18 évig titkos kormányhatározatban rendelkezett Medgyessy Péter kormányfő. A titkosítás alól már feloldott kormányhatározatokba közérdekű adatigénylés után tekinthettünk be, két, Orbán Viktor által aláírtat is megnézhettünk.
A már a rendszerváltás előtt is létező ezres, kétezres és háromezres kormányhatározatok mellett újabban előfordulnak négyezres kormánydöntések is. Ez egy új besorolási kategória, 2019 előtt nem létezett, és a kétezresekhez hasonlóan a négyessel kezdődőek sem titkosak, de nem is nyilvánosak, általában munkaszervezési döntésekről szólnak. Eddig mindössze két esetben került ilyen nyilvánosságra.
Az egyik első ilyen döntés, a 4003/2019-es kormányhatározat az emberi erőforrások minisztere által vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati intézmények és igazgatási szervek álláshelyeit, létszámát határozta meg, míg egy másik, a 4116/2019-es a teljes közszférára vonatkozó létszámstopról szólt, ami alól csak Rogán Antal miniszter adhatott felmentést. | [
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ",
"Miniszterelnöki Kormányiroda"
] | [
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat",
"Magyar Közlöny",
"Magyar Természettudományi Múzeum"
] |
Egymás torkának ugrott a MÁV és a Bombardier a Talent motorvonatok típushibája miatt. Hogy a szerelvényekkel gondok vannak, azt az állami vasút és a járműgyártó is elismeri, de abban nem tudtak megállapodni, ki fizesse a javítások költségét. Ebben a bíróság dönthet majd: a számla alkalmanként több százmillió forint, a végösszeg pedig kilencmilliárd forintra rúg.
Olcsó húsnak híg a leve - tartja a népi bölcselet, de a Bombardier tíz Talent motorvonatának megvásárlásával a MÁV-nak azt is sikerült bebizonyítania, hogy rosszat főzni drága alapanyagokból is lehet. Az egyenként 4,3 millió euróért négy éve beszerzett szerelvények ugyanis a magyar közlekedési hatóság vizsgáin csak a sokadik nekifutásra mentek át.
Ráadásul a pótvizsgák óta is rosszul szerepelnek, berendezéseik a tervezettnél gyorsabban használódnak el. A Talent motorvonatok hibáit hoszszasan lehet sorolni. Gombás Vilmos, a MÁV járműprojektközpontjának igazgatója több mint egy éve megírta a szerelvények sorozatos meghibásodásait felsoroló levelét a Bombardier- nek.
A Paul Krott projektigazgatónak címzett küldeményben kitért arra is, hogy a kanadai-német járműgyártó adós a korábban feltárt műszaki problémák orvoslásával is. Az utasoknak is érdemes tehát tudniuk,milyen szerelvényeken utaznak. A konstrukciós módosításokat kérő állami vasúttársaságnak a legtöbb gondot a Talentek féktárcsáinak és fékbetéteinek "rendellenes gyors kopása" okozta.
A vonatok megállítására használt fékek a várt 600-700 ezer megtett kilométer helyett már 350-400 ezer kilométer után cserére szorulnak. A Bombardier járműveinek balesetveszélyessé válását a vasút a karbantartások gyakoriságának növelésével el tudja kerülni, ez azonban alaposan megdrágítja a szerelvények üzemeltetését.
Az eredeti karbantartási tervben nem szereplő - tavaly végrehajtott - első fékjavítás önmagában mintegy 250 millió forintos pluszköltséget okozott. Arra egyelőre nincs válasz, hogy ki fizeti a révészt. A MÁV és a Bombardier ugyanis egymásra mutogat. Mindkét cégnél úgy gondolják: a javításokat elvégző Bombardier-MÁV Kft. költségeit a másiknak kell kifizetnie.
A parttalan vitában a MÁV-nál szakadt el előbb a cérna, a társaság bírósághoz fordult. Egyelőre legfeljebb találgatni lehet, hogy a Talentek szállítási szerződésében megjelölt választott bíróság végül kinek ad igazat. A tét mindenesetre nem csekély.
A számítások szerint évenként esedékes, eredetileg nem tervezett javítások, féktárcsa- és betétcserék költsége alkalmanként mintegy 300 millió forint. Vagyis a járművek élettartamának első harminc évében a javításokra fordított kiadások elérhetik a kilencmilliárd forintot.
A MÁV-nál összeállított hibalistán ráadásul az üzemi fékek elhasználódásának váratlan tempója csak az első pont. A vasút szakértői kifogásolják azt is, hogy a fékbetétek ferdén kopnak, ami újabb műszaki problémára utal. Ennél nagyobb gond azonban, hogy a Talentek vészfékezésére szolgáló sínfékek is hibásak. Ezek a berendezések esetenként zárlatosak, és levegős,mechanikus rendszerük sem megfelelően működik.
Ami azzal járhat, hogy a tetszetős motorvonatok éppen akkor nem tudnak gyorsan megállni, amikor erre egyegy kritikus helyzetben szükség lenne. Márpedig a csak üzemi fékeivel lassító vonat biztosan nagyobb sebességgel ütközik össze a vasúti átjáróban esetlegesen szabálytalanul áthaladó iskolabusszal, mint a vészfékező szerelvény.
A Talenteknek nem csak a megállással lehetnek gondjaik - a MÁV szakértői szerint. Esőben, ónos esőben előfordulhat, hogy már a szerelvények elindulása is nehézkessé válhat. A vonatkerekek és a sín közötti súrlódás fokozására használt anyagot szóró "homokolóberendezések" fűtése ugyanis nem működik megfelelően. A tartályokban lévő homok akár a levegő magas páratartalma miatt is összetapadhat, megfagyhat. Így kiszórása éppenúgy lehetetlenné válhat, mint a vonat mozgásba hozása.
Bíróságra citálná saját járműjavítója a vasutat
Beperelné a MÁV-ot a Talent motorvonatok karbantartását végző Bombardier-MÁV Kft. A kanadai-német járműgyártó többségi és az állami vasút kisebbségi tulajdonában lévő cég régóta hiába várja a motorvonatok 2009-es javítása után neki járó mintegy 250 millió forintot. Úgy tudjuk: a társaság soron következő taggyűlésén tárgyalja a bírósági kereset beadásának lehetőségét. Bármilyen döntés is születik itt, annyi biztos: a Dunakeszin működő kft. kinnlevőségei behajtása nélkül komoly nehézségek elé néz.
A cég ugyanis a Talentek javítására tavaly tekintélyes, a hírek szerint 300 millió forintos céltartalékot képzett. Így a MÁV tíz vonatának javítása egyetlen év alatt félmilliárd forintjába került. | [
"MÁV",
"Bombardier"
] | [
"Bombardier-MÁV Kft."
] |
Bő kétévi pereskedés után tavaly, az E.on-ügylet előkészítő dokumentumaiból megtudtuk, hogy az azóta már a Magyar Földgázkereskedő Zrt. nevet viselő E.on földgáz-nagykereskedő megvásárlásával még a kormány saját szakértői szerint is 600 milliárd forintos kockázatot hordoz. A kockázat oka a Gazprommal fennálló hosszú távú gázszerződés, amelynek megismerésére most – egy közben megszületett alkotmánybírósági határozatra alapozva – újabb pert indítunk.
Egy energiahordozókban és tőkében nem dúskáló kis közép-európai országban ma kevés fontosabb kérdés van annál, hogy milyen feltételek mellett kapja a földgázt az oroszoktól. Erre – a geopolitikai szempontból sem elhanyagolható – kérdésre azonban kevesen tudják a választ, és ők sem mondják el: a Magyar Földgázkereskedő Zrt. a hosszú távú gázszerződésnek és annak módosításainak kiadására vonatkozó adatigénylésünk teljesítését megtagadta.
Az F/3 elérhető itt. az F/4 elérhető itt.
Pedig ez a szerződés a társaság közelmúltjában igen fontos szerepet játszott: a legfontosabb kockázatként ugyanis az E.on-MVM ügyletről szóló, szintén általunk kiperelt előterjesztés a földgáz-nagykereskedő Take-or-Pay kötelezettségét említi, amely azt jelenti, hogy a Gazprommal fennálló hosszú távú földgáz-nagykereskedői szerződés alapján egy előre meghatározott mennyiségű földgázt akkor is ki kell fizetnie a magyarországi nagykereskedőnek, ha egyébként azt nem tudja értékesíteni. Ezt a szintet még jóval a világgazdasági válság miatti fogyasztáscsökkenés előtt határozták meg, vagyis a Take-or-Pay automatikusan milliárdos nagyságrendű veszteséget termelhetett a magyar földgáz-nagykereskedő számára.
Leginkább emiatt lőtte be a nagykereskedő piaci értékét akár –600 milliárd (nem tévedés, mínusz hatszázmilliárd) forintra az előterjesztés, ami azt eredményezi, hogy kedvezőtlen esetben a 261 milliárdért megvásárolt teljes csomag (nagykereskedő+tárolók) lehet, hogy csak -355 milliárd forintot értek. A különbség 616 milliárd forint. Az előterjesztés maga rögzíti, hogy a Take-or-Pay kockázat csökkentéséről csak a tranzakció zárását követően lehetett egyezteti az oroszokkal, vagyis már csak akkor, amikor a kockázatot végső soron a magyar állam már magára vállalta. Hogy ezek az egyeztetések mennyire vontak sikeresek, arra csak kormányzati szereplők nyilatkozataiból lehet következtetni, a módosítás konkrét tartalmára azonban még abból sem.
A megtagadásban egyébként a cég üzleti titokra és arra hivatkozik, hogy a kérdéses adatok még azelőtt keletkeztek, hogy ő állami tulajdonba került volna. Szerintünk viszont egyik hivatkozás sem helytálló: a Magyar Földgázkereskedő Zrt. most már meghatározó állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaság, így a 25/2014. (VII. 22.) AB határozat alapján a kezelésében levő valamennyi, személyes adatnak nem minősülő adat közérdekű adatnak minősül. Emellett természetesen az állami tulajdonszerzés előtt kötött, de még hatályban lévő szerződések, köztük a Gazprom-szerződés ma is kötelezettséget rónak rá.
Üzleti titokra pedig az üvegzseb-szabályokra tekintettel csak akkor hivatkozhatna sikeresen a társaság, hogyha számára a szerződés nyilvánossága aránytalan sérelmet jelenteni. Szerintünk ilyen helyzet sem áll fenn, hiszen egyedül a Magyar Földgázkereskedő minősül ma "volt közüzemi nagykereskedőnek", illetve szintén egyedül rendelkezik ilyen mennyiségű földgáz vonatkozásában hosszú távú szerződéssel, amelynek teljesítését ráadásul a szerződések nyilvánosságra hozatala nem befolyásolja, így piaci helyzete nem vethető össze más nagykereskedőkkel.
Érdekes színt visz végül az ügybe, hogy a Magyar Földgázkereskedő a földgázpiac felügyeletét ellátó Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számára sem tette a szerződések módosítását hozzáférhetővé. Így ha megnyerjük a pert, akkor nekik biztosan küldünk egy tiszteletpéldányt az iratokból.
Illusztráció: innen. | [
"Magyar Földgázkereskedő Zrt."
] | [
"Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal"
] |
A nagy – esetenként ötven-száz gondozott ellátására szakosodott – intézményekben élők kisebb lakóotthonokba költöztetését célzó program szükségességét szakmai körökben kevesen vitatják. Módszereit viszont korábban több szakmai tömörülés is kritizálta. Az egyik ilyen szervezet, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) a program leállítását szorgalmazta. Ezért is volt meglepő, hogy a szövetség – több más szakmai szervezettel közösen – a múlt év végén együttműködési megállapodást írt alá a programot irányító Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi). Ennek értelmében az ÉFOÉSZ – amely korábban még azért perelte a tárcát, mert a tervvel kapcsolatos szakmai anyagokhoz sem jutott hozzá – 850 millió forintot kapott az úgynevezett önálló életviteli centrum kialakítására.
Bár a kritikák elhalkultak, a program átláthatósága cseppet sem javult – állítja Környei Kristóf, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. Ő úgy látja, annál is indokoltabb lenne a független civil kontroll, mert az elképzelés menet közben jelentősen módosult. Több tervezett intézménykiváltási helyszín is megváltozott, ám ezekkel kapcsolatban hiába próbáltak – közérdekű adatigénylés útján is – információkat kicsikarni az Emmitől, falakba ütköztek. A téma kormányzati felelőse, Szekeres Pál is elérhetetlennek bizonyult számukra.
A programot övező titkolózás tápot ad azoknak a vélekedéseknek, hogy a nagy létszámú intézmények felszámolásának nemes szándéka kicsinyes "kastélymutyival" párosul. Számos, ma még a fogyatékosok ellátására szakosodott intézmény ugyanis egykor államosítással elkobzott kastélyban, kúriában működik. Márpedig ezek – főként, ha a kiürítésük a közeljövőben befejeződik – potenciális befektetői célpontjává válhatnak (vagy már váltak is) azoknak a kormányközeli üzleti köröknek, amelyek már eddig is nagy fantáziát láttak abban, hogy luxusszállodaként hasznosítsák az efféle történelmi díszleteket.
A félelmek indokoltságát jól illusztrálja a belecskai Mechwart-kastély átalakítása. Itt múlt év végéig kaptak haladékot az otthon lakói a költözésre. A helybeliek hiába követelték a lakossági fórumokon, hogy tudni szeretnék, mi a cél az értékes ingatlannal, érdemi tájékoztatást nem kaptak. Viszont többek elmondása szerint feltűnt már a település kastélya iránt érdeklődők között a kormányfői vő, Tiborcz István.
Hasonló helyzetben van a korábban szintén szociális otthonként használt Somogy megyei Berzencei-kastély, amelynek kiváltására már közbeszerzési pályázatot is kiírtak. A nyertes pályázó a sajtóban Mészáros-közeliként is emlegetett – a felcsúti stadion építésében is részt vett – ZÁÉV Zrt. lett. Két éve tervben volt a nyírlakpusztai Tarányi-kastély kiürítése is, ám miután az otthon jól működik, és a helybeliek nem kaptak megnyugtató választ arra a lakossági fórumokon, miként kívánják hasznosítani a kastélyt, a téma lekerült a napirendről. Egyelőre. Merthogy, helyi forrásaink szerint, az utóbbi időben több befektetői megkeresés érkezett a város vezetőihez. A kastély adottságai mellett azt firtatták az érdeklődők, milyen turisztikailag hasznosítható funkció képzelhető el az épületben annak kiürítése után – meséli a neve elhallgatását kérő egyik helyi képviselő.
A nyírlakpusztai Tarányi-kastély. Menni vagy maradni
Nem csak a kastélyok, kúriák jövőjével kapcsolatban merülnek fel aggályok a sokszor átgondolatlannak, erőltetettnek tűnő kiköltöztetésekkel kapcsolatban. A TASZ úgy tudja, a "kitagolásra" szánt intézmények lakóinak több mint 70 százaléka olyan, jellemzően városok, falvak peremére száműzött lakásotthonban kaphat helyet, ahol gyakran még a mainál is mostohább körülményekkel kell számolniuk. Az élelmiszerbolt, a gyógyszertár, az iskola például messze van. A fizikai értelemben is a perifériára szoruló ellátottak esetében így még kevésbé valósítható meg az, ami a program eredeti célja lenne: könnyebb legyen az érintettek integrálódása a helyi társadalomba.
A befogadó közeg amúgy sem barátságos. Több városban már arra a hírre, hogy kik érkeznének a településre, komoly lakossági ellenállás szerveződött. A potenciális befogadó közeg "érzékenyítése" pedig – ami szintén a program része lenne – finoman szólva is akadozik. Az üggyel foglalkozó lakossági fórumokat gyakran lehetetlen időpontokra (kora délutánra) teszik. Így történt például Tapolcán, ahol Rig Lajos jobbikos országgyűlési képviselő szólalt fel a módszer ellen, majd a parlament elé vitte az ügyet. Szerinte sok helyütt alapvető félreértés (vagy félretájékoztatás) is tapasztalható. A környékbeliek azt hiszik, pszichiátriai betegeket költöztetnének a szomszédságukba, holott nem erről van szó. Az előítéletek leküzdésére szolgáló tájékoztatás helyett egymás hergelése folyik, például különböző Facebook-csoportokban, de hevesebb tiltakozásokra is akadt már példa (Püspökladányban és Tapolcán). Az átláthatóság hiánya miatt alakulhatott ki az a vélekedés is, hogy egy-egy település csak azért vállalja a befogadói szerepet, hogy az építkezéssel, az otthon működtetésével bevételhez juttasson, "jutalmazzon" egyes, politikaközeli helyi vállalkozói köröket.
Bár létezik a folyamat ellenőrzésére hivatott állami szervezet, a Fogyatékkal Élők Esélyegyenlőségéért (FSZK) közhasznú Kft. – ennek működését is sokan fenntartásokkal szemlélik. Az intézmény élére nemrég új vezető került, annak a Tóth Tibornak a személyében, aki az azóta megszüntetett minisztériumi háttérintézményt, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetet (NCSSI) vezette. A végzettségére nézve történész és szociálpolitikus Tóth amúgy a könyvkiadásban is érdekelt. Nemrég A hungarista mozgalom emigrációtörténete címmel publikált kötetet. Ismerői szerint precíz vezető, aki politikailag a KDNP-hez kötődik. Nagy sajtóvisszhangja volt, amikor az egykori tévébemondó Pálffy István KDNP-s politikus feleségét pályázat nélkül tette meg az NCSSI kommunikációs főigazgatójává.
Miután Tóthot kinevezték az FSZK élére, több, korábban kulcsfontosságú ember is távozni kényszerült az intézménytől. Szentkatolnay Miklós, a "kitagolásért" felelős TÁRS-projekt szakmai vezetője például papíron közmegegyezéssel távozott, ám a HVG-nek világossá tette az átalakítással kapcsolatos aggályait. Forrásaink szerint a gyökeres változtatások célja a központosítás, amelynek hátterében az áll, hogy jelentős pénzek fölött rendelkezhet az a szervezet, amelyik a program végrehajtásáért felel: 2020-ig 22 milliárd forint, a következő uniós költségvetési ciklusban pedig további 53,5 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a nagy létszámú otthonok kiváltására. | [
"Fogyatékkal Élők Esélyegyenlőségéért",
"Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet"
] | [
"ZÁÉV Zrt.",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Értelmi Fogyatékosság Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége",
"Társaság a Szabadságjog"
] |
Kalapács alá került Szeged belvárosának egyik legszebb palotája, az egykori Európa Szálló épülete a Klauzál téren. Több mint másfél milliárd forintért adta el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.
A szegeder.hu írta meg, hogy a novemberben árverésre bocsájtott épületet, amelyet 1883-ban emeltek, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) eladta. Az 1180 négyzetméteres épület kikiáltási árát 1 milliárd 578 millió 610 ezer forintban határozták meg, és ennyiért is kelt el december 21-én. Az új tulajdonos neve nem ismert, így az sem, hogy mi lesz a jövőben a palota sorsa.
A Klauzál téren álló ingatlan Szeged egyik ékköve, eredetileg is hotelnek épült (Európa Szállóként működött hajdanán), 30 szobával, étteremmel és kávéházzal rendelkezett, majd a múlt század közepétől az áramszolgáltató Démász székháza volt sokáig.
A palota díszkövezett belső udvara © Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
Az MNV oldalán láthatók az árverés adatai, eszerint a műemléki épület helyiségeit az utóbbi időben irodákként használták, utoljára 2000-ben lett a ház felújítva. A szegeder.hu megjegyzi, hogy az ingatlan egy belső udvar köré épült, a földszinten és az 1–2. emeleteken irodák vannak, valamint díszterem és tárgyalók. A Démász annak idején egy szinttel bővítette az épületet. A belső udvart a felújításkor nyitható, fényáteresztő tetővel fedték be, az aula díszkövezést kapott. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Európa Szálló",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
A vadászati kiállításra hat állatszobrot rendeltek meg Szőke Gábor Miklós kormánykedvenc szobrász műhelyéből. A kiállítást szervező cég a múltkori adatigénylésünk alkalmával azt állította, hogy csak három alkotás (bőgő szarvasbika, vizsla, nyúl) árát ismeri, arról fogalma sincs, hogy a többi mennyibe került. Az állami cég azonban nem bontotta ki a valóság minden részletét, ugyanis a kiállítás hivatalos honlapján megtaláltuk a hiányzó szobrok árát egy dokumentumban. Kiderült, hogy a csodaszarvasra és a vadkanra összesen 30 millió forintot kapott a Magyar Természettudományi Múzeum, egy L. Simon Lászlóhoz köthető alapítvány pedig a medve szobor elkészítésére 18 millió forintot. Hónapokba telt, de végre kiderült tehát, hogy a hat állatszobor összesen 300 millió forintba került az adófizetőknek.
Tavaly ősszel rendezték meg az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítást, amire összesen hat állatszobrot készített Szőke Gábor Miklós kormánykedvenc szobrász. Mivel nem lehetett tudni, hogy mennyibe kerültek a szobrok az adófizetőknek, úgy döntöttünk tavaly október elején, hogy megpróbáljuk kideríteni az összeget. A vadászati kiállítást szervező, Egy a Természettel Nonprofit Kft. pedig mindent bevetett, hogy megakadályozza a munkánkat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) viszont nemrég kimondta, hogy a járvány miatti adatigénylések meghosszabbításakor a szervező cég jogszerűtlenül járt el.
A Totem névre keresztelt, gigantikus agancsszobor árát tavaly tavasszal derítettük ki egy közérdekű adatigényléssel: az alkotás bruttó 240 millió forintba (nettó 189 millió forintba) került. Ekkor még nem is volt sok látnivaló, ugyanis ez az ár megegyezett a vadászati kiállítás szerződései között feltüntetett összeggel.
Azonban ősszel már nem jött ki a matek, ugyanis a vadászati kiállítás új épületébe belépve Szőke Gábor Miklós további öt szobra fogadta a látogatókat. Egyéb Szőke Gábor Miklós-szobor ára viszont nem szerepelt a szerződéseket tartalmazó táblázatban.
A maradék három szobor közel 50 millió forintba került
Emiatt újabb közérdekű adatigénylést adtunk be: azt szerettük volna tisztázni, hogy pontosan mennyi volt az alkotások ára külön-külön. A válasz november 24-én landolt a postaládánkban. Kiderült, hogy a vadászati kiállítást rendező cég az 5 millió forint feletti szerződéseket tartalmazó táblázatában eltitkolta két állatszobornak, a vizslának és a nyúlnak a bruttó 14 milliós árát. Közölték, hogy további három szobrot csak "kölcsönkaptak", így fogalmuk sincs, mennyibe kerültek.
Két szobor árát eltitkolták, három szobrot "kölcsönkaptak" a vadászati kiállításra | atlatszo.hu Ez eddig három, de a kiállításra összesen hat szobrot készített Szőke Gábor Miklós, kormányközeli szobrász. Megtudtuk, hogy további három szobrot csak "kölcsönkaptak", így fogalmuk sincs, mennyibe kerültek. Az pedig további kérdezősködésre sem derült ki, hogy kitől kérték kölcsön őket. Négy alkotásnak a további sorsa is ismeretlen.
A vadászati kiállítás honlapján nemrég viszont megtaláltuk a vidéki költségeket tartalmazó táblázatot. Ebből kiderült, hogy
a csodaszarvas és a vadkan szoborra 30,5 millió forintot kapott a Magyar Természettudományi Múzeum, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány a medveszobor elkészítésére pedig 18 millió forintot.
A dokumentum a vadászati kiállítás hivatalos honlapján található meg, ezek szerint viszont a vadászati kiállítást szervező cég titkolózott, amikor a közérdekű adatigénylésükre azt küldték válaszul, hogy sajnos, nem tudják, hogy mennyibe kerültek a szobrok.
Furcsa páros: a természettudományi múzeum rendelt egy csodaszarvast
A szobrász egyik nyilatkozatából derült ki, hogy a Totem állandó köztéri szoborként Keszthelyre kerül, ahol a Vadászati Múzeum parkjában helyezik el. Azt a különböző híradásokban találtuk meg, hogy a barnamedve megtetszhetett L. Simon Lászlónak, így azt Kápolnásnyéken, a Velencei-tó partján állították fel.
A medveszobor a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Halász Gedeon Eseményközpontja elé került. Az alapítvány több ponton is kötődik az Orbán-kormány volt kulturális államtitkárához, L. Simon Lászlóhoz, aki a Hungexpón berendezett vadászkiállítás egyik kurátora is volt.
A csodaszarvasra és a vadkanszoborra a Magyar Természettudományi Múzeum kapta a pénzt, ezért feltehetően náluk helyezik el. A vadkan még érthető is, azonban a mondabéli csodaszarvasnak kérdéses, hogy mi köze van a természettudományokhoz. A Magyar Természettudományi Múzeum kiállítási épülete Budapesten, a Józsefvárosban, a volt Ludovika Katonai Akadémia épületegyüttesében található – egyelőre, mert a kormány 2020-ban titokban döntött a múzeum Debrecenbe költöztetéséről.
A vizslának és a nyúlnak az új lakhelye viszont továbbra is ismeretlen.
A NAIH kimondta, hogy az adatigénylés meghosszabbítása a járvány miatt jogszerűtlen volt
A vadászati kiállítást szervező cég több adatigénylésünket is meghosszabbította tavaly. Jogászaink álláspontja szerint az adatgazda, az Egy a Természettel Nonprofit Kft. nyilvánvalóan nem végez járvány elleni védekezést, nyilvánvalóan nem dolgozik a védekezés frontvonalában.
Az Átlátszó adatigénylése miatt csúszna a vadászati kiállítás a szervező cég szerint | atlatszo.hu A Hungexpo a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás fő helyszíne lesz. A terület nettó 55 milliárd forintos revitalizációs programja 2019-ben kezdődött. Kovács Zoltán, a vadászati csúcsesemény lebonyolításáért felelős kormánybiztos ígérete szerint 2021 tavasz végére teljesen megújul az egész terület. Kilátogattunk a helyszínre megnézni, hol tartanak jelenleg a munkálatok.
Nemrég az adatvédelmi hatóság is kimondta: az állami cég jogsértően alkalmazta a járvány elleni védekezésre hivatkozó veszélyhelyzeti intézkedést. Jogsértően tartott vissza közérdekű adatokat a tavaly őszi vadászati kiállítást szervező állami tulajdonú cég, az Egy a Természettel Nonprofit Kft. – állapította meg a hvg.hu bejelentése nyomán indított hatósági vizsgálatában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH).
Címlapkép: A képen balra Kovács Zoltán, a világkiállítás megrendezéséért felelős kormánybiztos, jobbra pedig Szőke Gábor Miklós szobrász látható (forrás: Kovács Zoltán/Facebook) | [
"egy a Természettel Nonprofit Kft.",
"Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány",
"Magyar Természettudományi Múzeum"
] | [
"Halász Gedeon Eseményközpont",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
A Fidesz pártalapítványa által tízmilliókkal kitömött Alapjogokért Központról már többször írtunk. A szervezet honlapjáról máig nem derül ki, hogy pontosan ki, milyen tevékenységüket és mennyivel finanszírozza, sőt az sem, hogy kik dolgoznak ott. Az Átlátszó viszont megtudta, hogy a Központ mögötti nonprofit cégnek egy jegybanki alapítvány tudományos kutatás céljából 35 milliós támogatást adott. De Szánthó Miklós ügyvezető szerint a támogatás költségvetése üzleti titok. Vagyis az adófizetőkre nem tartozik, hogy mire használja fel a pénzüket egy fideszközeli, magát jogásznak és civilnek mondó csapat.
A civil szféra elleni támadás putyini modelljének hazai változatáról szóló elemzést tavaly publikáltuk. Ebben jeleztük, hogy hazánk is tele van gongókkal, azaz olyan civil szervezetekkel, amelyeket a kormány vagy annak vezető pártja működtet azért, hogy hazai vagy nemzetközi szinten a kormányt és a kormánypártot segítő politikai tevékenységet végezzenek.
Ennek legnagyobb volumenű hazai szereplője a CÖF, de rengeteg más, civilnek tűnő szervezet mögött is fideszes pártalapítványi pénz van.
Ezek egyike a Jogállam és Igazság Kft., amely 2013-14-ben már 80 milliós támogatást kapott a Fidesz pártalapítványától. Ennek a cégnek az ügyvezetője Szánthó Miklós, a cég 2013-as beszámolója szerint a pénzt az Alapjogokért Központ működtetésére kapták. Ami nem is csoda, hiszen Szánthó Miklós egy személyben az Alapjogokért Központ igazgatója is.
A 2014-es beszámolóban mintha már titkolni próbálnák a támogatás valós célját, mert az Alapjogokért Központ megnevezést nem is tartalmazza a beszámoló, de a felsorolt tevékenységek megfeleltethetők a Központ 2014-es tevékenységeinek.
Szóval van egy Alapjogokért Központ nevű valami, ami jogilag nem létezik, a működését jelentős részben a Fidesz pártalapítványa finanszírozza, de a honlapjukon nincs semmi a költségvetésükről, programjaik finanszírozásáról, és a vezetőiken kívül a munkatársaikról sem. Átláthatóság és politikai függetlenség felsőfokon.
És ha ez nem lenne elég, csodák csodájára a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. kapott 34,9 millió forint vissza nem térítendő támogatást a Pallas Athéné Domus Animae Alapítványtól (PADA), amely az egyike azon jegybanki alapítványoknak, amelyek költségvetését titkosítani próbálta a Fidesz, de a terv elbukott az Alkotmánybíróságon.
A közel 35 milliós támogatás is csak úgy derült ki, hogy a Váci Lokálpatrióta Egyesület vezetője adatigényléssel fordult a PADÁ-hoz, amely a szerződést kiadta, de az annak mellékletét képező támogatási kérelmet és költségvetést nem. A PADA csatolta Szánthó Miklós nyilatkozatát, mely szerint az adatok kiadása üzleti érdeket és személyes adatok védelméhez való jogot sértene.
A Váci Lokálpatrióták ezután az Átlátszóhoz fordultak, azt tudakolva, hogy lehet-e a jogszerű a kért adatok kiadásának megtagadása?
Szerintünk nagyon nem. Hogy miért nem? Azért, mert a közpénzből finanszírozott tudományos kutatást olyan cég végzi, amelynek a jogi formájából fakadóan nem lehetnek üzleti érdekei. Érted, N O N P R O F I T, vagyis nem üzleti célért működő társaság. Meg K Ö Z P É N Z. Vagyis a te pénzed, kedves olvasó. És T U D O M Á N Y. Vagyis nem üzlet.
Hogy mire kapta a cég ezt a pénzt? Hivatalosan egy tudományterület, az ún. Law and Economics hazai jogi, gazdasági és politikai gondolkodásban való, 12 hónap alatt történő meghonosítására. Hogy ennek keretében pontosan mit és mennyiért vállalt, az már titok. De valószínűleg nem sokáig, mert az adatokat igénylő magánszemély perre megy az információkért.
Ne felejtsük el: mindez akkor történik, amikor állítólag háttérhatalmak irányítanak olyan civil szervezeteket, amelyek közhasznúsági jelentései a honlapjukon elérhetők. | [
"Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.",
"Fidesz",
"Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány"
] | [
"Váci Lokálpatrióta Egyesület",
"Váci Lokálpatrióta",
"Law and Economics",
"Alapjogokért Központ"
] |
Szerdán ül össze a fővárosi koalíciós érdekegyeztető tanács, aminek egyetlen feladata az lenne, hogy választ találjon arra, ki felügyelje a Hagyó Miklós lemondásával politikai-szakmai kontroll nélkül maradt BKV-t. Az eddigi nyilatkozatok szerint mindenki mást akar - írta az index.hu.
Az MSZP és az SZDSZ fővárosi frakcióinak koalíciós szerződése szerint a BKV kettős felügyelet alatt állt: Hagyó Miklós mellett a szabaddemokrata Ikvai-Szabó Imre ügyelt a társaságot érintő (fővárosi) költségvetési kérdésekre, ám az irányítás elsősorban Hagyó kezében volt.
A fővárosi szocialisták vezetői legutóbbi nyilatkozatukban azt mondták: legyen Demszky a BKV felügyelője. Azaz Burány Sándor és Steiner Pál azt kezdeményezte, hogy a BKV fővárosi hatáskörének felügyelete kerüljön a főpolgármesterhez annak érdekében, hogy a közlekedési társaság ügyeiben a főváros és a kormány együttműködése a lehető leghatékonyabb legyen a jövőben.
Csakhogy ez nem tetszik az SZDSZ-nek. Bár maga Demszky nem nyilatkozott meg az ügyben, John Emese frakcióvezető azt közölte hétfőn, hogy a cég felügyeletének a szocialistáknál kell maradnia. Sőt, az SZDSZ-nek egy olyan javaslata is van, hogy az általa delegált Tóthfalusi Györgyöt visszahívnák az igazgatósági elnöki pozícióból, amit felajánlanának a Fidesznek.
A szocialisták közül elsősorban Horváth Csaba humán ügyekért felelős szocialista főpolgármester-helyettes jöhetne szóba, ez viszont a Fidesznek nem tetszik. Tarlós István szerint Horváth helyett inkább Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettesnek kellene felügyelnie teljes egészében a BKV-t.
A felajánlandó igazgatósági elnöki posztot pedig a Fidesz köszöni, nem kéri, mert Tarlós szerint az önkormányzati ciklus vége felé szakmailag és politikailag egyaránt értelmetlen lenne, hogy bekapcsolódjanak a BKV igazgatóságának a munkájába.
Szerző: index.hu - VG Online | [
"BKV"
] | [
"VG Online"
] |
Úgy tűnik, ezen a sebtében benyújtott, majd a parlament rendkívüli ülésén elfogadott és az eredményhirdetés idejére már ki is hirdetett M3-as beruházásra faragott "metrótörvény" sem segít. A BKV a Népszabadság kérdéseire ugyan nem válaszolt, de a Magyar Nemzetnek Bolla azt nyilatkozta: bizonytalanok annak megítélésében, hogy a jogszabály hatálya kiterjed-e járműtenderre. Mindezek után túlzó optimizmusra vall, hogy a vezérigazgató szerint 2016 végén már az utasok is kipróbálhatják a megújult szerelvényeket. Hiszen a prototípus (amelyet a sorozatgyártás előtt még engedélyeztetni is kell) elkészítésének határideje jövő ősz – ha most szerződnének. De addig hónapok is eltelhetnek. (A szintén megtámadott fővárosi villamostender eredményhirdetése után 19 hónappal tudtak szerződni.)
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Skinest Rail az Európai Bizottsághoz is panaszt nyújtott be. Az észt pályázó szerint az ajánlatuk minden lényeges szempontból kedvezőbb volt a versenytársénál, az érvénytelenné nyilvánítás okaként felhozott érvek pedig formálisak. Az uniós vizsgálat kezdeményezése a Közbeszerzési Döntőbizottságot is óvatosabbá tette, ami az eljárás elhúzódását vetíti előre.
Az oroszok gyors teljesítése mellett felhozott másik Bolla-érv is sántít. A felújításba bevont Dunakeszi Járműjavító ugyanis minimális feladatokat kap a végszerelésben. Az érdemi munkát a Metrowagonmash Moszkva melletti gyárában végzik.
A jogorvoslati eljárások kimenetele bizonytalan, de abban a Népszabadság által megkérdezett szakemberek egyetértenek, hogy a Skinest Rail panasza korántsem alaptalan. A cég kilencmilliárddal olcsóbban újítaná fel a szerelvényeket, ráadásul korszerűbb műszaki paraméterek mentén (aszinkronhajtás, pneumatikus felfüggesztés, tárcsafék, kisebb energiafogyasztás), öt évvel hosszabb élettartamot ígérve. Ehhez képest marginális kérdés a járművezetői oktatószimulátor, a meghibásodási blokkvázlat hiánya, illetve a menekülőlétra vagy a rámpa kérdése.
Az egyetlen valós indok a jelenlegi infrastruktúrához valóban nem illeszkedő áramszedők alkalmazása lehet. Csakhogy ez sem komoly konstrukciós probléma, lévén az alkatrész modulárisan cserélhető. Ráadásul a pályázat előkészítésébe bevont Metróért Egyesület már a tender meghirdetése előtt levélben jelezte: a kiírásban szereplő műszaki leírás félreérthető. A BKV azt válaszolta, hogy az eljárás tárgyalásos szakaszában majd felhívják erre az ajánlattevők figyelmét. Úgy tűnik, ez nem történt meg. De kimaradt az észteknek küldött tisztázó kérdések közül is, mint ahogy több más, végül kizáró okként szereplő tétel sem szerepelt az utolsó hiánypótlási körben. Ha akkor nem volt fontos, miért lett az később? Az egyik lehetséges válasz erre az: így lehetett érvénytelenné nyilvánítani a pályázatot. | [
"BKV"
] | [
"Skinest Rail",
"Magyar Nemzet",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Dunakeszi Járműjavító",
"Európai Bizottság",
"Metróért Egyesület"
] |
A kémkedéssel vádolt jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla történetén keresztül lehet a legpontosabban bemutatni a magyarországi orosz befolyás bonyolult természetét. Összefoglaltuk az előzményeket.
Ismét megszólalt Katrein Ferenc volt kémelhárító, műveleti igazgató, aki szerint Kovács a kémkedés hierarchiájában egy magasabb szintet foglalhatott el.
Kiderítettük, Kovács hiába állítja, hogy orosz kereskedelmi cégekhez volt köze a ’90-es években, orosz adatbázisokban ennek nincs nyoma. Így azt s em tudni, honnan származik a pénz, amit a Jobbiknak adott.
De mást is támogatott anyagilag: Győrkös István családját. A GRU hírszerzőivel gyakorlatozó idős neonáci felesége Kovácsék otthonában végzett házimunkát.
A Kovács elleni nyomozást azonban politikai szintről leállították, az Alkotmányvédelmi Hivatal befejezetlenül zárta le az ügyet. Emiatt nem volt tettenérés sem, Kovács pedig megúszhatja a börtönt.
Nem igaz viszont, hogy a magyar elhárítás ölbe tett kézzel ülne. Nem hivatalosan, de 2013 és 2015 között "csendesen" mégiscsak kitiltottak hazánkból orosz diplomatákat.
Az írás angol változata a VSquare.org V4-es oknyomozó újságírói portálon olvasható.
Megbotránkozás és döbbenet – az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) tapasztalt kémelhárítói közül jó néhányan ezt érezhették 2014 áprilisában. Saját szakmai meggyőződésükkel szembemenve szüntettek meg egy még folyamatban lévő nyomozást, majd rögtön büntetőeljárást kezdeményeztek egy kevésbé ismert szélsőjobboldali politikus ellen. A vád meglehetősen súlyos volt: kémkedés az Európai Unió intézményei ellen egy harmadik ország megbízásából.
Az AH biztonsági tisztjei kényelmetlen helyzetbe kerültek. De nem azért, mert ne lettek volna teljes mértékben meggyőződve arról, hogy Kovács Béla, az Európai Parlament hírhedten oroszbarát tagja – akit saját elvtársai is csak KGBélának neveztek – törvényt sértve orosz hírszerzőkkel érintkezett. Hanem mert biztosra akartak menni, nehogy Kovács el tudjon menekülni az igazságszolgáltatás elől, és hogy kapcsolati hálójának egészére fény derüljön. Miközben a politika beavatkozott a nyomozásba, az AH biztonsági tisztjei tudták, hogy a munkájuk még befejezetlen.
Kovács Béla történetén keresztül lehet talán a legpontosabban bemutatni a magyarországi orosz befolyás bonyolult természetét. Hogy megértsük, mi és miért történt Kováccsal, röviden meg kell néznünk Magyarország politikai térképét.
"Minden idők legsúlyosabb korrupciós botránya"
Szemben az összes többi európai uniós tagállammal, Magyarországon a hatalom megszerzéséért küzdő mindkét legerősebb párt, a Fidesz és a Jobbik is oroszbarát, csakhogy nagyon másképp. Fontos különbség, hogy míg az Orbán-kormány főként gazdasági és geopolitikai megfontolásokból került közeli viszonyba Moszkvával, ami Orbán Viktor személyes döntése volt, addig a Jobbikkal szemben az a vád, hogy az orosz titkosszolgálatok beszivárogtak a pártba, sőt részben át is vették felette a hatalmat. A Fidesz megpróbálta ugyan feszegetni a határokat, de az Európai Néppárt lojális tagjaként sosem mentek szembe az európai fősodorral az EU Oroszország-politikájának legfontosabb kérdéseiben. Eközben a Jobbik számos képviselője elismerte a Krím félsziget illegális bekebelezését is, ez pedig olyasmi, ami Orbántól elképzelhetetlen lenne.
Azt is fontos megjegyezni, hogy Oroszországnak a magyar uralkodó elitek feletti politikai és gazdasági befolyása szinte egy adottság, politikai törésvonalaktól függetlenül létező állapot. Az előző, 2002 és 2009 közötti szocialista-liberális magyar kormány az orosz energiaimperializmus megbízható szövetségese volt a régióban, hűségesen támogatta a Gazprom terjeszkedését. Tíz évvel ezelőtt azonban még a Fidesz és a Jobbik is szenvedélyesen antikommunista és határozottan oroszellenes párt volt – részben azért is, mert mindent tagadtak, amit a posztkommunista MSZP képviselt. Arra majd máskor térünk ki, hogy Orbán miért váltott tábort – ennek motivációi részben máig nem világosak. De a Jobbik esetében biztosan tudjuk, hogy Kovács Béla játszott kulcsszerepet abban, hogy a párt átállt Moszkva oldalára.
Kovács, ez a múlt nélküli figura – jobban mondva túl sok különböző múlttal rendelkező alak – a kétezres évek közepén tűnt fel a semmiből. Legalább több millió forinttal sietett az akkor épp nehéz helyzetben lévő párt segítségére magánadományozóként, valamint hasonló gondolkodású szélsőjobboldali politikusokból álló régiós hálózatát is felajánlotta a Jobbiknak.
De vajon hogyan szerezhette a vagyonát? Kovács Béla korábban több helyen is azt állította, hogy a megelőző évtizedet Oroszországban töltötte, ahol 1988 és 2003 között különböző kereskedelmi cégek vezetésében dolgozott. Megpróbáltuk ellenőrizni az állítását, és átkutattuk a helyi orosz cégjegyzékeket, amihez többek közt az egyik legátfogóbb rendszert, a Spark-Interfax komplex adatbázisát is felhasználtuk. Minden formában rákerestünk Kovács Béla nevére, hátha elgépelték, esetleg máshogyan írták át cirill betűsre, sőt még Kovács feleségének a nevét is megnéztük. Kiderült,
semmilyen nyoma nincs annak az oroszországi cégadatbázisokban, hogy akár Kovács Bélának, akár orosz feleségének lettek volna oroszországi cégei, vagy lennének olyan cégek, amelyekben vezető beosztásban dolgozott volna a politikus.
"Mivel a Jobbiknak nem voltak kérdésére vonatkozó információi, ilyen jellegű adatokat tagjainkról nem gyűjtünk, így a kérdések megválaszolása érdekében Kovács Bélához fordultunk. Képviselő úr közölte, hogy nem volt tulajdonos oroszországi illetőségű vállalkozásokban, pénzügyi vezetőként dolgozott ott. Az érintett cégék már rég megszűntek" – reagált Pál Gábor, a Jobbik sajtófőnöke a megkeresésünkre. A Jobbik szóvivője nem árulta el, hogy melyek voltak az említett cégek.
A Spark-Interfax rendszerével az oroszországi újságok archívumát is végigkutattuk évtizedekre visszamenőleg, de egyetlen cikket sem találtunk, ami Kovácsot bármilyen cég pénzügyi vagy más vezetőjeként említette volna. Ehhez hasonlóan a különböző orosz bíróságok és hivatalok (mint például az adóhatóság vagy a statisztikai hivatal) archívumában sem bukkantunk rá semmilyen dokumentumra, ami Kovács Bélát orosz cégekkel hozná összefüggésbe.
Ez pedig azt jelenti, hogy továbbra is rejtély marad annak a pénznek az eredete, amit Kovács az évek során a Jobbiknak adományozott. A Fidesz politikusainak vádja szerint ugyanakkor a Jobbik népszerűségének emelkedését – a 2006-os 3 százalékról a 2014-es választáson elért 20 százalékra – orosz szereplőkhöz kötődő illegális párttámogatásnak köszönheti. Hollik István Fidesz–KDNP-s parlamenti képviselő egy korábbi sajtótájékoztatón azt mondta, "az európai, a magyar és az amerikai hatóságok gyanúja is az, hogy (Kovács) az oroszoknak kémkedett és pénzt szállíthatott a Jobbiknak", Kovács ügyét pedig "minden idők legsúlyosabb korrupciós botrányának" nevezte.
De Orbán Viktor még konkrétabban fogalmazott. 2016 elején a miniszterelnöknek volt egy olyan felszólalása a parlamentben, amikor azt javasolta a Jobbiknak: "Nézzék meg, hogy a Kovács Béla fiktív számláin talált pénz vajon a Jobbik pénze volt-e." Noha mindkét párt szoros kapcsolatokat tartana fenn Vlagyimir Putyin rezsimjével, a Fidesznek a Jobbik elleni hasonló támadásai mutatják, hogy ettől még a belpolitikában egyáltalán nincsenek közös nevezőn.
Amikor 2005-ben először kopogtatott a Jobbik ajtaján, Kovács nem volt teljesen őszinte a szomszédos országokbeli úgynevezett befolyásos barátaival kapcsolatban sem. Mivel tudta, hogy a magyar nacionalisták hagyományosan ellenségesek Oroszországgal szemben, Kovács bölcsen inkább a lengyel politikai kapcsolataival vágott fel és házalt. És mivel Kovács Béla hozta, amit megígért, hamarosan komoly befolyása lett a Jobbik külpolitikájának alakítására. Az egyetlen gond Kovács legfőbb lengyel szövetségesével csupán annyi volt, hogy Mateusz Piskorski – mert ez a marginális, Kreml-barát lengyel politikus volt az egyetlen valódi kapcsolata Kovácsnak – tíz évvel később Oroszországnak való kémkedés vádjával börtönbe került. És a mai napig ott van.
"Most már nekem is lenne mit kérdeznem a feleségemtől"
Ellentétben Piskorskival, és annak ellenére, hogy hivatalosan is megvádolták, Kovácsot sosem tartóztatták le, és egy napot nem töltött börtönben. Aminek megvan az oka. A Kovács-ügyet jól ismerő forrásoktól – akik csak név nélkül voltak hajlandóak beszélni – megtudtuk, hogy 2014 tavaszán a magyar kémelhárítók még a nyomozás kellős közepén voltak, és folytatni akarták a bizonyítékgyűjtést. Ha hagyták volna őket befejezni a munkájukat, Kovácsot talán tetten érhetik egy konspirált találkozón, és akár ott a helyszínen le is tartóztathatták volna. Ez pedig orosz diplomaták kitiltását is eredményezhette volna Magyarországról, ahogy ez a környező országokban is történt hasonló esetekben. Ez lett volna a normális ügymenet.
Csakhogy forrásaink szerint az AH messze volt még a nyomozás befejezésétől, amikor magas politikai szintről utasították őket, hogy zárják le az ügyet, és adják át az ügyészségnek.
Az elképedés csak fokozódott, amikor pár héttel később az akkor még kormánypárti Magyar Nemzet az AH korábbi titkos nyomozásának számos eredményét nyilvánosságra hozta . A legtöbb országhoz hasonlóan a folyamatban lévő kémelhárítási műveletek részletei Magyarországon sem szivárognak ki a sajtóba, hiszen államtitoknak minősülnek. De ha az AH lezár egy kémelhárítási nyomozást, és azt átveszi tőlük az ügyészség, bizonyos esetekben az államtitok minősítést is megszüntetik. Az ügyészségtől származó dokumentumok pedig gyakran szivárognak ki a médiába, ám csak akkor, ha az egy ellenzéki párt vagy politikus számára lehet kellemetlen.
Nincs mit csodálkozni azon, hogy a szóban forgó szivárogtatásra mindössze egy héttel a 2014-es európai parlamenti választás előtt került sor, ahol a Fidesz fő kihívója a Jobbik volt. A Magyar Nemzet-csoport egyik vezérigazgató-helyettese, Tarr Péter később nyilvánosan elismerte, hogy azokban az időkben fideszes pártemberek határozták meg a tartalmat, utasításokat adtak a szerkesztőknek és újságíróknak, hogy milyen sztorikkal foglalkozzanak, és hogyan időzítsék azokat.
A 2014 májusában a magyar kormány nyilvánvaló jóváhagyásával kiszivárogtatott részletek a következők voltak: Kovács konspiráltan találkozgatott orosz diplomatákkal, szinte havonta utazott Moszkvába, felesége, Szvetlana Isztosina pedig a KGB ügynökeként dolgozott. És a szivárogtatásban a legsúlyosabb, hogy mindez igaz is volt. Pár hónappal később Dezső András kollégám egy remek oknyomozó cikket közölt Kovács orosz kapcsolatairól, számos fontos új információval. Ezek pedig mind azt támasztották alá, hogy az AH-t igenis hagyni kellett volna, hogy elkapják Kovácsot, aki ellen a vádak több mint megalapozottnak tűntek.
A cikkből kiderült, hogy bár magyar nevelőszülők nevelték fel, Kovács valójában egy szovjetorosz katonatiszt fia, ezt az információt azonban évtizedekig titokban tartották. Nevelőapja azt állította, hogy miután a Szovjetunióban való tartózkodása során felfedhették előtte származását, a fiatal Kovács személyisége teljesen megváltozott. Az is kiderült, hogy Szvetlana, Kovács titokzatos orosz felesége még legalább két férfival kötött házasságot a nyolcvanas években, egy japán atomtudóssal és egy osztrák bűnözővel.
Az utóbbi házasság lehetővé tette Szvetlanának, hogy szovjet helyett osztrák útlevéllel utazhasson a világban, és a KGB-nek "postásként" dolgozhasson. Azt a tényt, hogy a nő a Szovjetunió titkosszolgálatának dolgozott, Kovács nevelőapja is megerősítette. Elválni és újraházasodni már a nyolcvanas években is elfogadott volt társadalmilag, de Szvetlana többes házasságban élt, három férje volt egyszerre. Amikor Kovácsot szembesítették ezzel az információval, úgy reagált, hogy "most már nekem is lenne mit kérdeznem a feleségemtől".
"Ilyen családi háttérrel erős orosz identitása lehet, ami természetes" – mondta Kovácsról Katrein Ferenc, az AH volt magas beosztású kémelhárítója. Katrein 2000 és 2013 között szolgált biztonsági tisztként, és még jóval Kovács Béla botrányának kirobbanása előtt otthagyta a szolgálatot. Katrein 2017 elején vált ismertté, amikor arccal-névvel vállalva adott interjút az Indexnek, melynek során részletesen beszélt a magyarországi orosz titkosszolgálati törekvésekről.
"Bár nem ismerem ilyen mélységig a konkrét ügyet, de ha csak a brüsszeli munkahelyét, fontos beosztását és nemzetközi feladatrendszerét tekintjük, akkor nem egy szimpla ügynök képe bontakozik ki" – folytatta Katrein, aki szerint Kovács háttere alapján sokkal magasabb pozíciók is szóba kerülhetnek a titkosszolgálati hierarchiában.
Ennek alátámasztására pedig van néhány új információnk, amit bemutatunk.
"Sosem találkoztam Kovács Bélával"
Kovács alapító elnöke az AENM-nek, azaz az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének, ami az európai szélsőjobboldali és ultranacionalista pártok ernyőszervezeteként jött létre 2009-ben. Az eredeti alapítótagok a magyar Jobbik, a francia Nemzeti Front, az olasz Háromszínű Láng, a svéd Nemzeti Demokraták és a belga Nemzeti Front, azonban a franciák kiléptek, miután Marine Le Pen átvette a párt vezetését 2011-ben. Az előző, 2014-es parlamenti választásokat követően az AENM-nek nyolc képviselője lett Brüsszelben.
De a szélsőjobboldali mozgalmakat kutató Anton Shekovtsov egy 2012-es, az akkori AENM-elnök Bruno Gollnish által írt blogbejegyzést is idéz, amely egyéni AENM-tagokat is felsorol: többek közt a francia Marine Le Pent és a lengyel Bartosz Jozef Kownackit, aki jelenleg a Jog és Igazságosság-kormány alatt épp a védelmi minisztérium államtitkáraként szolgál.
Kovács az évek során vagy elnöke, vagy kincstárnoka volt a szervezetnek, amely időközben olyan új formációkkal bővült, mint Nick Griffin Brit Nemzeti Pártja. Egy, az Index által még 2014-ben megszerzett, titokban rögzített hangfelvételen Sípos László, a Jobbik EP-képviselőjelöltje arról beszél, hogy "szerintem a Griffin azt várja tőlem, hogy segítsek neki lopni", majd indulatosan panaszkodik az AENM hiányos könyvelésére. Sípostól az akkori kincstárnok, Kovács Béla kért segítséget. "Ha ezt a való életben egy cégnél vizsgálnák, akkor már rég azt mondanák, hogy finito" – folytatja Sípos a felvételen. A szervezet évi 200-450 ezer eurós büdzsével dolgozott, amit főként kutatásokra, kampányokra és drága konferenciázásokra költöttek, mindez a pénzeket biztosító Európai Parlament által közzétett adatokból derült ki.
Tevékenységei alapján Kovácsról az lehetett a kezdeti benyomásunk, hogy ő egy mérsékelt bürokrata, akit a nemzetközi szélsőjobboldali hálózatok szervezése inkább egy intellektuálisabb szinten érdekel. Úgy tűnt, hogy az öltönyös politikusnak nincs kapcsolata erőszakos félkatonai szervezetekkel – csakhogy a nyomozásunk végén nagyon más következtetésre jutottunk.
2016 októberében a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) rendőrei illegálisan tartott fegyverek miatt át akarták kutatni Győrkös István, a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) szélsőjobboldali félkatonai szervezet vezetőjének házát. Amikor a nyomozók megjelentek a háznál, tűzharc alakult ki, és a 76 éves férfi egy gépkarabéllyal adott le lövéseket. A lövöldözésben meghalt egy rendőrtiszt, noha a mai napig nem egyértelmű, hogy Győrkös fegyvere vagy baráti tűz végzett-e vele. Fontos megjegyezni, hogy a lövedékeken nem találtak DNS-t, ami teljesen szokatlan. Győrkös ügyvédje szerint nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ügyfele lenne a gyilkos.
Ahogy Dezső Andrással írt cikkünkben feltártuk, az orosz katonai hírszerzés (GRU) tagjai kapcsolatban álltak Győrkössel és csoportjával, katonai kiképzést tartottak számukra. A GRU tisztjei, akik diplomatafedésben a budapesti orosz nagykövetségen dolgoztak, részt vettek az MNA airsoft és játék fegyverekkel megrendezett katonai gyakorlatain. A harci játékok 2010 és 2012 között voltak a legintenzívebbek a történetet később szintén feldolgozó New York Times szerint.
Az orosz hírszerzőtisztek gyakori vendégek voltak Győrköséknél, évente ötször is leutaztak a nyugat-magyarországi Bőnybe, hogy a csoportjával találkozzanak. A GRU ezenfelül átvette az uralmat Hídfő nevű, eredetileg Győrkös által indított magyar nyelvű neonáci weboldal felett, majd a szélsőjobboldali tartalmaktól megszabadítva Kreml-propagandával töltötték meg. Minderről a magyar elhárítószervek pontosan tudtak, és meg is erősítették értesülésünket a parlament nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén.
Most azonban két független biztonsági forrásból sikerült megerősíttetnünk, hogy Győrkös István nem csupán a GRU-val, de Kovács Bélával is kapcsolatba került. Tudomásunk szerint kettejük családja a 2010-es évek elején közeli viszonyban állt egymással, ez a kapcsolat viszont később ismeretlen okokból megszakadt. Kovács és neje, Szvetlana olyannyira jól ismerte a Győrkös családot, hogy egy időben a neonáci vezető feleségét házimunkák elvégzésére is alkalmazták. Ilyen módon
Kovács és Isztosina anyagi támogatást nyújtott a küszködő idős házaspárnak.
Ebből pedig az következik, hogy Kovács és a KGB-ügynök Isztosina annyira megbízhatónak ítélték Győrköst és feleségét, hogy az asszonyt beengedték a házukba egy olyan munka elvégzésére, ami hagyományosan nagyfokú bizalmat feltételez.
Miután Kovács Bélát nem sikerült elérnünk, hogy megszólaltassuk, ügyvédjét, Szikinger Istvánt kérdeztük ügyfele Győrköshöz fűződő viszonyáról. A következő választ kaptunk: "Én nem ismerem Kovács Béla életét és kapcsolatait sem. Az üggyel foglalkozom, ott pedig semmi ilyesmi nem merült fel, ez biztos." Mivel Győrkös István továbbra is előzetes letartóztatásban van, őt is ügyvédjén keresztül kérdeztük meg a feltételezett kapcsolatról. Az ügyvéd, Takács Zoltán a következő emailt írta: "Beszéltem az ügyfelemmel a témáról. Értetlenül állt a dolog előtt. Nem ismeri Kovács urat, soha nem is találkoztak. A felesége sem takarított, illetve egyéb tevékenységet sem végzett a részükre".
Győrkös tagadásának ellentmondva azonban két jól informált forrásunk is – az egyik kémelhárítási, a másik extrémizmus elleni területen rendelkezik szakértelemmel – megerősítette, hogy az idős férfi valóban kapcsolatban állt Kovács Bélával.
Noha ez az első napvilágra került direkt összefüggés a Jobbik politikusa és a neonáci vezető között, akiknél mindkettejük esetében megvan a kapcsolódás az orosz titkosszolgálatokhoz, mégsem tűnik valószínűnek, hogy az idős Győrkös teljes mértékben tisztában lett volna Kovács és Isztosina hátterével. Ugyancsak nincs arra vonatkozó információnk, hogy Kovács részt vett volna a GRU-val közös katonai gyakorlatok szervezésében, vagy hogy bármi köze lett volna az MNA erőszakos tevékenységeihez. De a két személy közötti kapcsolat akkor is létezett.
Ugyancsak fontos: amikor azt próbáljuk beazonosítani, hogy – ha igazak a vádak – Kovács melyik orosz titkosszolgálatnak dolgozhat, akkor ne hangsúlyozzuk túl sem a politikus és a GRU-hoz kötődő MNA kapcsolatát, sem vér szerinti apjának katonai hátterét. Az Európai Unió központjában végzett tevékenységei továbbra is erősen arra utalnak, hogy Kovács nem a GRU-nak vagy az FSZB-nek, hanem Oroszország Külső Hírszerző Szolgálatának, az SZVR-nek dolgozhat.
"Ez már nem egy kémügy"
A volt kémelhárítótiszt, Katrein Ferenc úgy gondolja, Kovács Béla mindezek ellenére megúszhatja az ügyet. "A Kovács-ügy már nem egy kémügy. Azóta nem az véleményem szerint, mióta a feldolgozómunkát átfordították nyílt eljárásba. Nem történtek meg az ilyenkor szükséges őrizetbe vételek és azonnalos nyomozati cselekmények, mint a házkutatások és irat/dokumentum-lefoglalások. Senkit nem értek tetten. Sőt, ahogy a híreket követtem, azóta is minden érintett – feltételezett ügynök, hírszerző, együttműködő stb. – szabadlábon van, és rengeteg idejük volt eltüntetni a nyomokat.
Emiatt nem nagyon látom magam előtt, ahogy Kovács Bélát kémkedés miatt börtönre ítélik
– nyilatkozta nekünk Katrein.
De félrevezető lenne azt gondolni, hogy 2014-ben a Kovács elleni titkosszolgálati nyomozást pusztán azért zárták volna rövidre, mert a kormány lépéselőnyhöz akart jutni egy mérsékelten fontos választás előtt. Azzal, hogy Kovácsot futni hagyták, Moszkvának is barátságos gesztust tettek. A lépés egyúttal menekülőutat is kínált az egyre oroszbarátabb Orbán-kormány számára, hogy elkerüljenek egy potenciálisan károkat okozó konfliktust a Kremllel. Szijjártó Péter, a 2014 vége óta szolgáló külügyminiszter egy korábbi interjúnk során azt állította, a KGBéla-ügyet a hivatali ideje alatt itt lévő két orosz nagykövet közül egyikkel sem vitatták meg. A miniszter továbbá azt állította, hivatalba lépése óta egyetlen diplomatafedésben lévő orosz hírszerzőt sem utasítottak ki hivatalosan Magyarországról, és hozzátette, hogy tudomása szerint a megelőző években sem került sor hasonló intézkedésre.
De a kép ennél sokkal összetettebb, ha lemegyünk a diplomáciai szint alá. Amit Szijjártó ugyanis nem mondott el nekünk – az ő felügyelete alá nem tartoznak titkosszolgálatok, és korlátozott információk állhatnak rendelkezésére –, hogy úgynevezett csendes kiutasításokra (amikor nem hivatalosan kérnek meg egy nagykövetséget, hogy vonja ki valamelyik kémkedésen kapott beosztottját) igenis sor került, amit egy jól informált biztonsági szakértő és a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egyik tagja is megerősített. A bizottság tagja azt is hozzátette, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) zárt ajtók mögötti prezentációi "rendkívül meggyőzőek" volták, és azt mutatták, hogy a katonai elhárítás "rendesen végzi a munkáját". Például azt, hogy GRU és Győrkös szélsőjobboldali félkatonai szervezete együttműködött, szintén a katonai titkosszolgálatnak kellett felderítenie és dokumentálnia, amit kifogástalanul végre is hajtottak. Úgy tudjuk, hogy
az orosz diplomaták csendes kiutasítására 2013 és 2015 között került sor, és valószínűleg a GRU magyarországi tevékenységével állhatott összefüggésben.
A magyar kormánynak az orosz hírszerzői aktivitással szemben mutatott kétarcúsága zavarra és bizonytalanságra utal, sőt talán belső küzdelmekre is a különböző kormányzati szintek, illetve a kémelhárítással foglalkozó szervek között.
Azt is megtudtuk egy, a Kovács-ügy nyomozását ismerő, anonimitást kértő forrástól, hogy azt a vezető beosztású tisztet, aki a Kovács elleni nyomozást felügyelte 2014-ig, később elmozdították a pozíciójából. A tisztet egy teljesen más területre és részleghez helyezték át, melynek semmi köze nincs az orosz kémek elhárításához. Bár forrásunk ezt a "szakértelem elpazarlásának" minősítette, az áthelyezés okára nem kaptunk magyarázatot, ahogy azt sem tudtuk megerősíttetni, hogy ennek köze lett volna az említett vezető beosztású tiszt munkájához a Kovács-ügyben.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI A kémkedéssel valamint költségvetési csalással összefüggésbe hozott Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő kihallgatásra érkezik a Központi Nyomozó Főügyészség épületébe 2017. július 19-én.
KGBéla történetének még nincs vége
Kovács Béla ügye a mai napig nem oldódott meg, még a bírósági tárgyalások sem kezdődtek el. Ráadásul továbbra is az Európai Parlament képviselője, hozzáféréssel rendelkezik annak minden létesítményéhez, így akármi is az ő küldetése, azt nyugodtan folyatathatja. Idén nyáron a kormány propagandaújságja, a Magyar Idők azzal vádolta meg, hogy el akar szökni az igazságszolgáltatás elől, és az orosz irányítás alatt lévő Abháziában bujkál.
Kovács azzal cáfolta a vádakat, hogy a Facebookra fotókat töltött fel, melyeken ő maga látható az Európai Parlament épülete előtt, amint egy német bulvárlap legfrissebb számát olvassa. Az egyetlen ok, amiért a magyar kormánypárti média ismét felkapta Kovács történetét, a közelgő parlamenti választás, ahol a Fidesz fő kihívója a Jobbik lesz, a párt, melyhez KGBéla is tartozik. Ugyanis Vona Gábor pártelnök továbbra sem hajlandó Kovácsot megfosztani párttagságától.
A cikkben közreműködött Dezső András, aki Kovács Béla orosz cégekkel kapcsolatos aktivitását kutatta. A cikk egy, a visegrádi régió oknyomozó újságíróinak együttműködését elősegítő projekt (VSquare.org) keretében íródott, és egy többrészes sorozat nyitódarabja, a magyar változatot a jóváhagyásukkal közöljük. A projektet a Fundacja Reporterów lengyel oknyomozó központ koordinálja, támogatója a National Endowment for Democracy amerikai non-profit szervezet.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index) | [
"Jobbik",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Európai Parlament"
] | [
"Fundacja Reporterów",
"Magyar Idők",
"Nemzeti Demokraták",
"Európai Néppárt",
"Háromszínű Láng",
"Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat",
"Brit Nemzeti Pártja",
"Európai Unió",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Marine Le Pen",
"National Endowment for Democracy",
"New York Times",
"Magyar Nemzeti Arcvonal",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Nemzet-csoport",
"Külső Hírszerző Szolgálata",
"Nemzeti Front"
] |
A Pesti Központi Kerületi Bíróság hétfőn tárgyalja az Index keresetét, amelyben a Margit híd-felújítás részletes adatainak anyilvánosságra hozatalát akarjuk elérni. Álláspontunk egyszerű: a beruházást közpénzből finanszírozza a főváros, ezért az adatok közérdekűek.
A keresetben leírtuk, hogy az Index először a fővárosi önkormányzathoz fordult a részletes pénzügyi adatokért, ám az önkormányzatnál arra
hivatkoztak, hogy a negyedéves részszámlákon kívül más pénzügyi adatot nem kapnak. A részszámlákat az önkormányzat átadta, azzal, hogy részletesebb pénzügyi adatokért a kivitelező konzorciumot keressük. Hozzátették, a főváros átalánydíjas, fix összegű szerződést kötött a kivitelezővel, ezért nem kérhetnek és kaphatnak több adatot.
Mint arról beszámoltunk, április 19-én fordultunk a Margit híd felújítását
kivitelező MH 2009 Konzorciumhoz (A-HÍD Építő Zrt., Közgép Zrt., Strabag), hogy a fővárosi önkormányzathoz eljutott néhány adaton kívül adjon lapunknak információt a résztételekről, a szállítóknak, alvállalkozóknak kifizetett összegekről. Jogi álláspontunk szerint a híd felújítása közpénzen folyik, itt nem alkalmazhatóak az üzleti titok szabályai, az adatok közérdekűek.
Levelünkre a konzorcium sajtóosztálya nem is válaszolt. A hivatalos
igénylést megelőző korábbi kérésünkre is csak annyit mondtak, hogy
eleget tettek minden előírásnak, így betartották az adatszolgáltatás
szükséges mértékére vonatkozókat is.
Ezért az Index a közérdekű adatok nyilvánosságáért már többször fellépő Társaság a Szabadságjogokért egyesülettel a bírósághoz fordult. Hüttl Tivadar, a TASZ képviselője elmondta, hogy álláspontjuk szerint a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992 évi LXIII. tv. 21.§ alapján kikényszeríthetők a közpénzen történő beruházás adatai.
A Margit-híd Konzorcium egy nagyon általános tájékoztatást elégségesnek gondol a közvélemény jogos kíváncsiságának kielégítéséhez. A közpénzekkel való rendelkezés átláthatóságát biztosító jogi szabályozás azonban sokkal több információhoz való hozzáférést enged meg, ezért indokolt a bírósági eljárás – tette hozzá Hüttl.
Az önkormányzattal kötött júliusi megállapodás szerint a főpolgármesteri hivatal projektirodája augusztusra biztosította volna azokat a minősítési bizonylatokat, amelyekből hozzávetőleg kiolvasható, milyen minőségű anyagot és mekkora mennyiségben használtak fel eddig a felújításhoz. Ehhez pénzügyi teljesítési adat nem tartozik. Augusztus elmúlt, de még az ígért dokumentumokat sem kaptuk a fővárostól.
Emellett arra is ígéretet kaptunk, hogy a munkanaplók alapján megtudjuk, naponta hány ember dolgozott a hídon, és elvileg arra is lehetőség van, hogy kiderüljön, hány munkaórát dolgoztak. Az erre vonatkozó pontosabb adatokat decemberre ígérték.
A beruházás részletes adatainak nyilvánosságra hozataláról júniusban
megkérdeztük Demszky Gábor és Tarlós István véleményét is. Demszky elmondta, egyetért azzal az igénnyel, hogy a fővárosiak jobban belelássanak a beruházásba. Hozzátette, a főváros eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének, és minden dokumentumot átadott, amit megkap a kivitelezőtől. Arra azonban, hogy a kivitelező magáncég ezt milyen részletességgel teszi, nincs befolyása a fővárosnak.
Tarlós István az ügyről azt mondta, a Margit híd felújítási szerződése nem biztosítja az átláthatóságot. Véleménye szerint a számlák kifizetése előtt fel kell mérni, milyen munkák készültek el, és nem szabad kifizetni azt, amit nem végeztek el. Szerinte tételesen át kellene tekinteni a beruházást. | [
"MH 2009 Konzorcium"
] | [
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"A-HÍD Építő Zrt.",
"Közgép Zrt.",
"Margit-híd Konzorcium"
] |
Menesztik az egyik legnagyobb állami cég, Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) elnök-vezérigazgatóját, Mártha Imrét – értesült a hvg.hu. Úgy tudjuk, maga Mártha sem számított arra, hogy maradhat. Helyére a cég mai közgyűlésén Baji Csabát választották meg. Baji az előző Fidesz-kormány idején a paksi atomerőmű vezérigazgatója volt.
Tavasszal merült fel először, hogy a Gyurcsány-kormány által 2008 tavaszán kinevezett Mártha Imrét felállíthatják az MVM éléről. A híresztelés alapját egy feljelentés adta, amely alapján hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség, s annak lefolytatására a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI) jelölte ki.
Mártha Imre © E. Várkonyi Péter
A feljelentő szerint jelentős vagyoni hátrány-, illetve károkozás történt az MVM székházának 2009-es megvásárlása és a 2009-es sopronkövesdi szélerőmű beruházás. Az előbbivel kapcsolatban azt kifogásolják, hogy a zrt. a 17,8 milliárd forintos épületet közvetlenül az irodaház megépülése után egy lízingcégtől kirívóan magas összegért vette meg. A szélerőmű beruházás pedig felesleges volt. A parkot ráadásul olyan magas áron vették meg, ami nem térül meg. A feljelentésben közöltek alapján a szélerőműveket üzemeltető Hungarowind Kft. tulajdonosa, a Raiffeisen Energiaszolgáltató Kft. mögött a szocialista párthoz közeli vállalkozók állnak.
Az MVM ezekre az ügyekre úgy reagált, hogy azok még az előző vezérigazgató, a mostani BKV-vezér Kocsis István időszakában köttettek, a szerződéseket 2006-ban Kocsis írta alá. A székházvásárlás ügyét egyébként az MVM könyvvizsgálója is rendben találta – hangsúlyozták. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nemcsak ezekben az ügyekben vizsgálódik. A hvg.hu is beszámolt róla, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt több eljárás folyik. Ezt erősítette meg az NNI szóvivő-helyettese, Csécsi Soma is.
Baji Csaba © Horváth Szabolcs
Mártha Imrének valószínűleg nem ezen ügyletek miatt kell távoznia az MVM éléről. Sokkal inkább a kormányváltás óta az állami vállalatok élén lebonyolított vezetőcserék folytatásának tűnik a leváltása. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tájékoztatása szerint Mártha utódja Baji Csaba. "Baji 46 éves közgazdász, az elmúlt évtizedben az energetikai szektorban különböző pozíciókban dolgozott. Korábban a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója volt és az MVM igazgatósági tagjaként is tevékenykedett. A Ph.D tudományos fokozottal rendelkező energetikai szakember a mostani pozíciójába egy áram- és gázkereskedő gazdasági társaság elnök-vezérigazgatói posztjáról érkezik" - közölte az MNV.
A másik változás, hogy Faragó Csabát, aki az előző Orbán-kormány idején az ÁPV elnök-vezérigazgatója volt, beválasztották a cég igazgatóságába. Mártha további sorsáról egyelőre nincsenek információk, de korábban felmerült, hogy a cég valamelyik partner társaságához kerülhet, így az is, hogy az MVM-cégcsoport kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatánál, az MVM Trade Zrt.-nél kap vezető pozíciót. Az új vezetéstől az MNV közlése szerint a "nemzeti fejlesztési miniszter a vállalat hatékony, transzparens működtetését, a lakosság és a vállalkozók megfelelő színvonalú kiszolgálását, valamint az energiaellátás biztonságának erősítését várja." | [
"Magyar Villamos Művek Zrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Raiffeisen Energiaszolgáltató Kft.",
"Paksi Atomerőmű",
"MVM Trade Zrt.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Hungarowind Kft."
] |
Feljelentéskiegészítést rendelt el a Debreceni Járási Ügyészség a Kósa Lajos tárca nélküli miniszter feleségéhez feltűnően olcsón került tanácsadó cég, a Tócó-Pece Kft. ügyében. Mint arról már írtunk, a múlt héten a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) elutasította, hogy korrupciógyanú miatt nyomozzon az ügyben. Ugyanakkor Hadházy Ákos (LMP) költségvetési csalás gyanújával is feljelentést tett, ezt viszont a KNYF nem tudta lezárni, hanem áttette a debreceni ügyészséghez.
Ahogy arról már beszámoltunk, Kósa Lajos felesége tavaly tavasszal mindössze 6 millió forinttért vette meg a korábban még 139 milliós eszközállománnyal rendelkező Tócó-Pece Kft.-t. A miniszter azóta többször is azt nyilatkozta, hogy azért volt ilyen alacsony a vételár, mivel a cég időközben eladósodott, erről azonban semmiféle bizonyítékot nem mutatott be. Ami különös csavar a történetbe, hogy az üzleti tanácsadó céget Fiák István hozta létre és tőkésítette fel, majd adta el hatmillió forintért Kósa feleségének. Bár Fiák ismert piaci lobbista, a diákszövetkezetek egyik fő érdekkijárója, Kósa Lajos pedig rendszeresen nyújtott be a szektort szabályozó jogszabálytervezeteket. Nem sokkal a Tócó-Pece értékesítése után adta be a parlamentnek a nyugdíjas szövetkezetek létrehozásáról szóló jogszabályt, ami óriási üzleti lehetőséget jelent a Fiák által is képviselt cégeknek. Azonban a Polt Péter vezette ügyészség ebben az ügyben is úgy látta, hogy a furcsa cégeladás és a politikus jogalkotói tevékenysége között nem lehet korrupciós összefüggés.
Hadházy Ákos ellenben arra figyelmeztetett: nem zárható ki az sem, hogy adócsalás történt. Azaz valójában piaci áron kelt el a cég, csak az adásvételi szerződésbe került be alacsony ár, így ugyanis a vevőnek a valós és a fiktív ár különbözetéből adódó jövedelme után nem kellett személyi jövedelemadót fizetnie. Kósa Lajos a héten hiányzott a Parlamentből: Kövér László házelnök szerint "halaszthatatlan közfeladatot látott el". A Magyar Távirati Iroda (MTI) által közölt fotó szerint Kósa korcsolyaszövetségi elnökként Phjongcshangban volt a téli olimpián, a jobbján Fiák Istvánnal, aki a miniszter mellett a korcsolyaszövetség elnökségi tagja.
Batka Zoltán | [
"Tócó-Pece Kft."
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Debreceni Járási Ügyészség",
"Magyar Távirati Iroda"
] |
Bár azt a csoportot, amelynek korábban alvállalkozóként bedolgozott a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, kidobták a 75 milliárdos állami kommunikációs tenderből, mégsem kell lemondania az állami megbízásokról a kormányközeli szervezetnek. Az alapítvány ugyanis mostantól az egyetlen versenyben maradó, Balásy Gyula cégei által alkotott konzorciumnak is bedolgozhat.
Mindez azért érdekes, mert Balásy ügynökségei, a New Land Media és a Lounge Design eddig is foglalkoztattak alvállalkozókat, a Századvég azonban nem volt köztük. A mostani tenderen viszont a bejáratott partnerek mellett hirtelen feltűnt az elemzőcég is.
Az állami kommunikációs költések központosítására létrehozott Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál (NKOH) múlt héten robbant a bomba, amikor kiderült, hogy két korábban erős kormányzati kapcsolatokkal rendelkező üzleti kört kizártak a 75 milliárdos gigatenderből. Az elmúlt években az állami kommunikációs milliárdokon még három csoport osztozott: a Rogán Antal szomszédjaként elhíresült Csetényi Csaba cégei, a több miniszterrel is jó kapcsolatot ápoló Kuna Tibor érdekeltségei, és a már említett Balásy ügynökségek.
Első körben a legutóbbi tenderen is ezt a három csoportot hozták ki győztesnek, sőt, június 19-én le is szerződtek velük, egy nappal később azonban Csetényiékkel és Kunáékkal visszamenőleges hatállyal szerződést bontott az NKOH. A két vállalakozó cégeinél ugyanis a Közbeszerzési Döntőbizottság épp a korábbi NKOH-s megbízások során szabálytalanságokat tárt fel, ami miatt három hónapra kizárták őket, azaz lényegében megtiltották, hogy közbeszerzésen induljanak.
A szakma azóta találgatja, hogy mi lehet a háttérben. Csetényiről egy ideje már tudni lehetett, hogy igencsak megromlottak a kormányzati kapcsolatai, Kunánál azonban sokkal kevésbé voltak erre utaló jelek, még akkor is, ha egyik legfontosabb kapcsolata, Seszták Miklós időközben kikerült a kabinetből. Kuna bukásában azonban valószínűleg nem ez játszotta a legfontosabb szerepet. A 444 ma írta meg, hogy fiktív számlák vásárlása miatt május végén vádat emeltek a vállalkozó ellen, akire az ügyészég letöltendő börtönbüntetést és vagyonelkobzást kért. Ilyen körülmények között pedig nem igazán mutatott volna jól, ha közben egy állami hivatal gigantikus szerződést köt az egyik nyomozásban is érintett ügynökségével.
Mindenesetre a kizárások eredményeként monopolizálódott az állami kommunikáció, ami különösen annak fényében aggasztó, hogy a három indulóból épp Balásyék adták a leggyengébb ajánlatot. Az NKOH 53 különböző szempont alapján értékelte a résztvevők ajánlatait, és a legmagasabb összesített pontszámot Csetényiék kapták, a második helyen pedig Kunáék futottak be. Ráadásul a végül egyedüliként érvényes szerződést kötő Balásyék az áron buktak rengeteget. Több olyan tétel volt, ahol nagyjából kétszer annyit kértek, mint a legjobb árral pályázó versenytárs, és a 28-ból mindössze egy esetben adták ők a legolcsóbb ajánlatot.
Magyarul az állam végül kizárólag a legdrágább pályázóval szerződött le.
Eleinte úgy tűnt, hogy a vérengzésnek a Századvég is áldozatul esik, az alapítvány ugyanis eddig kizárólag Csetényiéknek dolgozott be. Ráadásul Közbeszerzési Hatóság részben épp miattuk marasztalta el a Csetényi ügynökségeket, amelyek nem vették igénybe megfelelő mértékben a pályázati anyagukban megnevezett alvállalkozókat, köztük ugye a Századvéget.
Csetényiék a mostani tenderen is bevonták az alapítványt, ezúttal azonban nem ők voltak az egyetlenek. A Századvéget ugyanis most először Balásy cégei is megnevezték, mint jövőbeli alvállalkozót, azaz a kormányközeli alapítvány a háromból két indulónál is szerepelt az alvállalkozók listáján. Ebből pedig szerencséjükre az egyik versenyben is maradt.
A Századvég alapítványának egyébként tavaly sem ment rosszul: bevételei 2,9 milliárd forintra nőttek a 2016-os 2,4 milliárd forint után. Bérekre 551 millió forint ment (ebből mintegy hatvanötmillió volt a vezetők javadalmazása), de ezen felül is elkötöttek még 2,1 milliárd forintot nem részletezett kiadásokra.
Közélet állami kommunikáció Balásy Gyula Csetényi Csaba Kuna Tibor Nemzeti Kommunikációs Hivatal NKOH Olvasson tovább a kategóriában | [
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] | [
"New Land Media",
"Lounge Design",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Kuna Tibor Nemzeti Kommunikációs Hivatal"
] |
Nem árulja el a Magyar Posta Zrt., hogy mennyiért terjeszti a Helyi Téma című ingyenes hetilapot hetente 675 ezer példányban. Közérdekű adatigénylésünk nyomán kiadták az ingyenes lap kiadója, a Théma Lapkiadó Kft. és a Posta közötti szerződést, ám abból egyebek mellett a terjesztési díjra vonatkozó adatokat is kitakarták.
******
Idén januártól több településen a Magyar Posta viszi házhoz az ismert jobboldali üzletember, Vitézy Tamás ingyenes lapját, a Helyi Témát. Budapesten – a lap weboldalán közzétett médiaajánló szerint – 1500 postás kézbesíti az ingyenes hetilapot, amely a Matesz adatai szerint 2011. negyedik negyedévében országosan hetente 675 ezer példányban terjesztettek.
Közérdekű adatigénylésünk nyomán kiadták az ingyenes lap kiadója, a Théma Lapkiadó Kft. és a Posta közötti szerződést, ám abból egyebek mellett a terjesztési díjra vonatkozó adatokat is kitakarták. A Magyar Posta Zrt. szóvivője ismételt megkeresésünkre arról tájékoztatta az atlatszo.hu-t, hogy "a szerződés jelenlegi teljesítési értéke 65-70 mFt." A pontos terjesztési díj közzétételét arra hivatkozva tagadta meg az állami vállalat, hogy ezen adatok nyilvánossága “aránytalan sérelmet" okozna a Posta üzleti tevékenységében.
Emlékezetes, hogy amikor nyilvánosságra hoztuk a Magyar Posta Zrt. tanácsadói-, és reklámszerződéseinek listáját, az állami vállalat még azt is vitatta, hogy állami vagyonnal gazdálkodna. Üzleti beszámolója szerint a Théma Lapkiadó Kft. 2010-ben 1,29 milliárd forintos nettó árbevételt ért el.
>>> A Magyar Posta Zrt. és a Théma Lapkiadó szerződését innen letöltheti (PDF)
(Fotó: atlatszo.hu) | [
"Helyi Téma",
"Magyar Posta Zrt."
] | [
"Théma Lapkiadó Kft.",
"Théma Lapkiadó"
] |
A közpénzek átláthatóságának területén még jelentős erőfeszítéseket kell tenni - összegezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem állami humánszolgáltatók vizsgálatának eredményeit csütörtökön Warvasovszky Tihamér.
Az ÁSZ alelnöke elmondta, az eddigi ellenőrzések során tíz köznevelési közfeladatokat ellátó, nem állami fenntartót világítottak át, s nem volt olyan, ahol ne találtak volna valamilyen szabálytalanságot. Az átláthatóság követelményének nyolc fenntartó egyáltalán nem, kettő csak kisebb hiányosságokkal tett eleget.
A tíz fenntartó 19 iskolát működtetett a vizsgált időszakban (2012-2015) összesen 23 milliárd forint támogatást kaptak, nagy részét a központi költségvetésből. A legtöbb pénzt (mintegy nyolcmilliárd forintot) a budakalászi Sziltop Oktatási Nonprofit Közhasznú Kft. kapta, igaz, az ellenőrzött fenntartók közül ők működtették a legtöbb iskolát: 2012-ben még kilencet, 2015-ben nyolcat. Az ÁSZ-jelentés feltárta, hogy a Sziltop Kft. a támogatásokat nem szabályszerűen adta át az intézményeknek, az iskolák nem kapták meg a teljes összeget, a nyilvántartásból pedig nem derült ki, a támogatásokat milyen célra használták.
Ennek ellenére a Sziltop Kft. még azon fenntartók közé tartozik, amelyek a közfeladat-ellátás átláthatósága terén összességében szabályszerűen működtek. Ellenben a budapesti székhelyű Tehetséges "Más Fogyatékosokért" Oktatási Alapítvány, illetve a várpalotai "Tehetségekért" Alapítvány már szabálytalanul járt el a közérdekű adatok nyilvánossága, a beszámolási kötelezettségek teljesítése, illetve a szolgáltatásaikat igénybe vevők tájékoztatása területén is. Az ÁSZ összesen 64 javaslatot fogalmazott meg, a fenntartóknak 30 napon belül intézkedési tervvel kell előállniuk a hiányosságok pótlására. Az ellenőrzések nem állnak meg, hamarosan újabb húsz fenntartót vesznek górcső alá.
J. D. | [
"Sziltop Oktatási Nonprofit Közhasznú Kft.",
"Tehetséges \"Más Fogyatékosokért\" Oktatási Alapítvány",
"\"Tehetségekért\" Alapítvány"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
ÍRTA Vigh
Kapott pénzt Sallai, de a 85 millió sehogy nem jön ki
"Ha az a kérdés, hogy mekkora állami földterületnek vagyok a bérlője akkor konkrétan 0-nak. A feleségemnek volt 20 hektárja, amihez nyert még 30-at, így 50 hektárja van, én meg kapok este otthon vacsorát, ilyen szempontból tényleg haszonélvezője vagyok a földpályázatoknak" – reagált az atv.hu-nak Sallai Róbert Benedek azokra az állításokra, melyeket Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára közölt a Napi Gazdasággal.
A lap arról írt Bitay tájékoztatására hivatkozva, hogy Sallai Róbert Benedek családja 85 millió forint állami támogatást vett fel az elmúlt öt évben az általuk bérelt földek után. Az államtitkár közlése szerint a fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke 2010 óta 45 millió forint agrártámogatásban részesült a feleségével és közös cégükkel. Ebből 19 millió forintot a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó, külön pályázaton elnyerhető támogatásként kaptak nejével – közölte a lappal Bitay Márton. Az államtitkár azt is elmondta: Sallaiék cége, az Alsó-Berettyó Melléki Tájgazdálkodási és Vidékfejlesztési Kft. öt év alatt további 40 millió forint területalapú támogatást nyert el. Bitay Márton az M1 szerdai adásában arról is beszélt, hogy Sallaiék cége több mint 216 hektár állami földet használ, amelyhez évi 15 millió forint területalapú támogatás jár.
Mindez azért is érdekes – ha igaz –, mert Sallai rendszeresen bírálja az állami földbérlet rendszerét, legutóbb a nemzeti parkok kapcsán fejtette ki elmarasztaló véleményét a földmutyiról és a kormány közeli nyertesekről.
Az LMP-s politikus lapunknak több tételben cáfolta a sajtóban megjelent állításokat: amióta országgyűlési képviselővé választották, egyetlen pályázatot sem adott be. Korábban, 2013-ban 14 esetben pályázott állami földre, ám egyet sem nyert, míg felesége 17 pályázatból kettőt megnyert. "Feleségem és én is mezőgazdasági egyéni vállalkozók vagyunk. Én megközelítőleg 45 hektáron gazdálkodom, a feleségem tavaly ősz óta 80 hektáron. Az én gazdaságomban nincs egyetlen négyzetméter állami föld sem, a feleségemében 50 hektár, amit 2013-ban nyert, és ebből 20 hektár gyep, 30 hektár szántó" – szögezte le Sallai.
A képviselő azt is elmondta, hogy korábban egy természetvédelmi szervezet vezetője volt, amely több más szervezettel együtt létrehozta az Alsó-Berettyó Melléki Tájgazdálkodási és Vidékfejlesztési Kft.- t, ami védett területeken gazdálkodik. "Ebben valóban van nekem és a feleségemnek is kis tulajdonrészem, mert saját tulajdonú földünket, ami védett területen van, felajánlottuk ennek a cégnek természetvédelmi célokra. Kisebbségi tulajdonosok vagyunk, ugyanakkor a cég alapítása óta soha, senki nem vett ki még osztalékot belőle, nonprofit jelleggel működik, minden bevétel visszaforgatásra kerül az alapcélokra: természetvédelemre, helyi foglalkoztatásra" – magyarázta a túrkevei gazda, aki szerint éves szinten így is 10-14 millió forintos mínuszban van a Kft., amit a civil szervezetek pótolnak.
A 85 millió többszörösét nyerték, de...
Ez a cég kapott állami földbérletet védett területen, sőt, ha az elmúlt éveket is nézzük, akkor az államtitkár által emlegetett 85 millió forint sokszorosát nyerték meg pályázatok útján, amire rendkívül büszke. A képviselő ugyanakkor hangsúlyozta: nemhogy osztalékot nem vettek ki a cégből, még a vezetői sem kapnak tiszteletdíjat, pedig volt, hogy Túrkevén 40 embert foglalkoztattak, de átlagosan is legalább 10-15 alkalmazottja van a szervezeteknek.
A 19 millió forintos, fiatal mezőgazdasági termelők számára elérhető támogatásról szólva az LMP-s politikus elmondta, hogy 2009-ben, még az MSZP-kormány idején adott be pályázatot a feleségével együtt fiatal gazdálkodóként szánt EU-s támogatásra. Hozzátette: jelenleg éves szinten ő mintegy 2,5 millió forintot, felesége pedig idáig 3 millió forintot kapott a minden termelőnek járó területalapú támogatásként földjeik után, de ebből több alkalmazottat is fizetnek. Az bizonyos – állította -, hogy sehogy nem jön ki az államtitkár által emlegetett 85 millió forint. A közel 200 hektárról szóló sajtóhírekről Sallai elmondta, 100 hektáron is talán csak az elmúlt egy évben gazdálkodtak, előtte még ekkora területet sem ért el a földjeik nagysága.
"Legfőképpen az a hazugság, hogy az állami földek után kapnánk milliókat, hiszen a bérleti rendszer mindössze pár éves, és csalás azt állítani, hogy például a fiatal gazda támogatásnak bármi köze lenne az állami földbérletekhez."
Az ellenzéki politikus szerint a sajtóban megjelent állítások "40 százaléka hazugság, 40 százaléka sima csúsztatás és körülbelül 20 százaléka az igazság". Leszögezte, szerinte azért támadják most, mert nem tudnak máshogy válaszolni a parlamentben és a sajtóban feltett kérdéseire. "Fazekas Sándornak és Bitay Mártonnak együtt nincs fogalma arról, hogy mi folyik vidéken és a magyar agráriumban. Én meg tudom, mert ez a munkám" – magyarázta a politikus, majd hozzátette: "ezeket a tízmilliókat firtatják, ami minden termelőnek jár jogszerűen használt földjei után, miközben ezermilliárdot adtak a haveroknak, sokszor pályáztatás nélkül juttatott földekkel".
A rögvalóság
Sallai adatokat is közölt, ezek szerint "a földterületekre adható támogatások 72 százaléka a kedvezményezettek 10 százalékának kezébe kerül". És, mivel a vidék fejlesztésére fordítható pénzek egy része "így elúszik", ezért tartozik Magyarországon négy régiója is az unió 11 legszegényebb régiója közé – tette hozzá Eurostat adatokra hivatkozva. Sallai szerint a soha nem látott mértékű kivándorlás, a rekordokat döntögető KKV-megszűnés egyaránt indikálják a Földművelésügyi Minisztérium szakmai munkáját. "Nem kizárólagos felelősei a kialakult helyzetnek, de messze a leggyengébb láncszem a kormányzatban az agrártárca, ahol az inkompetencia egyre szembetűnőbb" – tette hozzá.
Sallai azt mondta, semmi takargatnivalója nincsen.
"Nyugodtan küldhetik rám a NAV-ot is".
Bár nem kötelező, Sallai még családtagjai vagyonbevallását is közzétette a területalapú kérelmeikkel együtt. "Egy ilyen támadással simán el tudják maszatolni azokat az ügyeket, amikre rendszeresen rákérdezek. Mindenre azt mondják majd, hogy fogjam be a számat, mert részesültem állami pénzből. De ha hazudnak, legalább hazudjanak pontosan". | [
"Alsó-Berettyó Melléki Tájgazdálkodási és Vidékfejlesztési Kft."
] | [
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Napi Gazdaság",
"Alsó-Berettyó Melléki Tájgazdálkodási és Vidékfejlesztési Kft.-"
] |
|
2011. 02. 21., 7:01
Utolsó módosítás: 2011. 02. 21., 9:58
Egy hosszú távra szóló, rendkívül értékes tanácsadói szerződést írt alá az uniós források elosztásáért felelős állami szervezet, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezetése február 11-én. A megállapodásban szereplő keretösszeg kétmilliárd forint, amelyet a következő négy évben költhet el az ügynökség azokra a "mûszaki-szakmai, közbeszerzési és jogi szakértői" tanácsokra, amelyeket a szerződést megelőző közbeszerzési eljárás nyertesei nyújtanak számára. Az NFÜ-vel leszerződő tanácsadók így hosszú ideig rendelkezésre álló jövedelemforrásra tettek szert, a megbízásukat azonban egy szigorú feltételeket tartalmazó kiválasztási folyamat előzte meg.
A közbeszerzési eljárást megindító, tavaly december végén közzétett ajánlati felhívásban hosszan részletezték például azt, hogy a jelentkezőknek milyen különböző területekhez - a szennyvízkezeléstől a vasúton át a mélyépítésig - értő szakemberekkel kell rendelkezniük. A kiírásból egyértelmû volt az is, hogy nem kis cégek jelentkezését várják, miután a kikötések között szerepelt, hogy a pályázóknak legalább évi félmilliárd forintos bevételt kell felmutatniuk az elmúlt három év átlagában. A dokumentum tartalmazott azonban a szigorú követelmények mellett egy olyan kitételt is, hogy ha több tanácsadó egymással összefogva ad be közös ajánlatot, akkor nem külön-külön, hanem együttesen kell megfelelniük a feltételeknek.
Végül a pályázat nyertese is egy konzorcium lett, amely az eredményhirdetésről szóló dokumentum szerint a PD nevet viseli. A D betû a Dezső és Társa Ügyvédi Irodát takarja, amely az egyik leggyakrabban foglalkoztatott közbeszerzési jogi tanácsadó Magyarországon. Vezetője, Dezső Attila a Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetségének elnöke, és gyakran nyilatkozik a sajtóban is a témáról. Az iroda háromnyelvû (magyar-angol-német) honlapja szerint 15 ügyvéd és 5 ügyvédjelölt dolgozik a Duna budai partjával párhuzamosan futó Fő utcában található székhelyen.
Kisvárosi megbízások
A közbeszerzés eredményét kihirdető dokumentum szerint azonban nem a Dezső és Társa volt a főszereplője a pályázatnak, a nyertes konzorcium vezetője ugyanis a Pacsika Ügyvédi Iroda. Róla már kevesebbet lehet tudni, honlapja ugyanis nincs, és egyszerû internetes keresésben is csak ritkán bukkan elő a neve. Míg például a Dezső és Társa számos nagy állami és önkormányzati projektben feltûnik a Közbeszerzési Értesítő archívumában, addig a Pacsika Ügyvédi Irodáról csak annyit találni, hogy eljárt két Budapesthez közeli kisváros, Pomáz és Veresegyháza közbeszerzési ügyeiben. Találkozni a nevével a főváros vonzáskörzetében lévő Maglód egyik 2008-as önkormányzati jegyzőkönyvében is, amelyben úgy utalnak rá, mint közremûködőként egy ajánlattételi felhívás elkészítésében.
Az iroda Pacsika István ügyvédé, aki pénteki megkeresésünkkor azt kérte, hogy küldjük el írásban a kérdéseinket. (Nemcsak a honlap hiánya utal az iroda kezdetleges informatikai felszereltségére, hanem az is, hogy egy gmailes postafiókot adott meg irodai címként.) Egyebek mellett azt kérdeztük tőle, hogy milyen nagyobb közbeszerzési projektekben vett részt korábban, és hogy mekkora csapattal dolgozik, de egyelőre nem érkezett válasz, bár az ügyvéd jelezte, nem biztos, hogy fog reagálni. A konzorciumi partner, Dezső Attila az [origo] kérdésére komoly tapasztalattal rendelkező, bár náluk kisebb irodaként jellemezte Pacsika irodáját. "Ismerjük a kollégákat a szakmában" - mondta Dezső, hozzátéve, hogy "szakmai okok miatt" állt össze a két iroda.
Egy üzleti kapcsolat
Pacsikának ugyanakkor nemcsak ügyvédként volt köze közbeszerzésekhez, a cégnyilvántartási adatokból ugyanis kiderül, hogy 2006 decembere és 2008 januárja között résztulajdonosa volt a közbeszerzési tanácsadással foglalkozó Euro-Procure Kft.-nek. Ennek a 2008-as és 2009-es mérlegadatok szerint évi mintegy 20 milliós forgalmú cégnek az egyik alapítója a szintén jogász Homolya Róbert volt, aki tavaly nyáron szállt ki a kft.-ből. Homolya akkor számolta fel érdekeltségét, amikor végrehajtási elnökhelyettesként tagja lett a kormányváltás után teljes személyzeti átalakításon átesett Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek. Szeptemberben más fontos állami tisztséget is kapott, ő lett a Közbeszerzések Tanácsának alelnöke.
Az [origo] kérdésére Pacsika István és Homolya Róbert is azt mondta, hogy a közös üzleti múltnak nem volt semmilyen szerepe a kétmilliárdos keretösszegû közbeszerzésben. Pacsika egy rövid telefonos beszélgetésben (ennek a lezárása volt az, hogy e-mailben kéri a kérdéseket, amelyekre aztán nem válaszolt) közölte, "ezt lehet feltételezni", de az igazság szerinte az, hogy ez egy nyílt és szabályszerû közbeszerzési eljárás volt. Kérdésünkre közölte, hogy nem tartotta a kapcsolatot Homolyával azóta, hogy kiszállt az Euro-Procure nevû cégből. Nemmel válaszolt arra a kérdésre is, hogy beszéltek-e Homolyával az NFÜ által kiírt közbeszerzési pályázatról.
"Ez olyan régen volt, hogy én már nem is emlékeztem rá, hogy volt ilyen kapcsolat" - mondta az [origo]-nak Homolya arra a felvetésre, hogy nem merült-e fel az összeférhetetlenség kérdése azzal, hogy a nyertes konzorciumnak tagja Pacsika István ügyvédi irodája, aki korábban tulajdonostársa volt az Euro-Procure Kft.-ben (a cégben több tulajdonos is megfordult az évek során, a cégnyilvántartás szerint 2006 vége és 2008 eleje között Homolya és Pacsika ketten birtokolták a vállalkozást). Az elnökhelyettes az irodájában zajló interjú során többször hangsúlyozta, hogy egy nyílt közbeszerzési eljárás zajlott, és kérdésünkre közölte, hogy semmilyen kapcsolat nincs közte és Pacsika között. Megjegyezte: "Nem tudom, mikor találkoztam a Pacsika úrral, amióta kivásároltam, és megszûnt közöttünk az üzleti kapcsolat." "Az üzleti szférából érkeztem, a tanácsadói szektorban több üzleti érdekeltségem is volt, amelyeket mind felszámoltam - beleértve az Euro-Procure-t is - kinevezésem előtt és után, összeférhetetlenségre okot adó körülmény a személyemmel kapcsolatban nem maradt, nincsen" - közölte Homolya.
Az elnökhelyettes azt is mondta, hogy a közbeszerzési eljárás szervezetileg nem hozzá tartozott, "abban egyáltalán nem vettem részt, a döntéseket nem én hozom". Homolya szerint az sem jelent kapcsolódási pontot, hogy tavaly novemberben őt nevezték ki az uniós Végrehajtás Operatív Programot felügyelő úgynevezett monitoringbizottság elnökévé. Ebből az operatív programból finanszírozzák a teljes pályáztatási rendszer mûködtetéséhez szükséges munkát, így a kétmilliárdos tanácsadói megbízásnak is ez a forrása. Homolya szerint a monitoringbizottság feladata "inkább általános kontroll", a Végrehajtás Operatív Program mûködéséért pedig egy olyan szervezeti egység (úgynevezett irányító hatóság) felel, amely nem hozzá, hanem egy másik elnökhelyetteshez tartozik.
Megváltozott a rendszer
Az NFÜ a tanácsadói megbízásról kiadott korábbi közleményében is hangsúlyozta, hogy "a közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogorvoslati eljárás nem indult". Az ügynökség az után adott ki egy hosszú magyarázatot, hogy szerdán az [origo] - majd ennek nyomán több más lap - beszámolt a szokatlanul nagy összegû, kétmilliárd forintos értékû tanácsadói megbízásról. A megbízás egyrészt azért keltett nagy feltûnést, mert a tavalyi választások után épp az új kormány részéről kritizálták keményen a korábbi ciklusokban kötött nagy összegû tanácsadói szerződéseket. Másrészt önmagában figyelemre méltónak tûnt a megállapodás az összeg miatt, a milliárdos nagyságrend ugyanis nemcsak az NFÜ-nél, hanem általában az állami intézményeknél is ritkaságnak számít tanácsadások esetében.
Homolya szerint azonban csak első ránézésre tûnhet soknak a négy évre szóló kétmilliárd, számításai szerint ugyanis nagyjából ekkora összeg ment el eddig is közbeszerzési tanácsadásra, csak akkor nem közvetlenül az NFÜ, hanem az uniós források elosztásában részt vevő úgynevezett közremûködő szervezetek költötték el ezt a pénzt. Most azért központilag szerződtek a tanácsadásra, mert átalakult a közbeszerzések ellenőrzése, és meg is nőtt az ezzel kapcsolatos feladatok száma. Homolya szerint azon változtattak, hogy míg eddig utólagos ellenőrzések voltak, addig most "folyamatba épített ellenőrzés" mûködik.
"Az utólagos ellenőrzés úgy nézett ki, valaki lefolytatta a közbeszerzést, a projekt elindult, bejöttek a számlák hozzánk, majd akkor derült ki, hogy probléma van vele. Ilyenkor leállítódik a kifizetés, és jönnek a vállalkozók, hogy miért nem fizetik ki őket" - magyarázta az elnökhelyettes, aki szerint ezekből a helyzetekből rengeteg probléma adódott, amit most az új rendszerrel sikerült megszüntetni. A folyamatos ellenőrzésekhez ugyanakkor szerinte "iszonyatos emberi és szakértői erőforrások szükségesek", és ezért írták ki a tanácsadói megbízásra szóló közbeszerzési eljárást.
Kényszerhelyzet karácsony előtt
Ebben az új rendszerben fognak tehát tanácsokat adni a PD Konzorcium néven befutó két ügyvédi iroda emberei. Az NFÜ pályázati felhívásában az szerepelt, hogy évente mintegy 1800-2300 közbeszerzési eljárással kapcsolatban várhatók feladatok, Dezső Attila ügyvéd szerint ugyanakkor nekik akkor kellene csak beavatkozni az eljárásokba, ha az ügynökség nem bírná a munkát, és kiadnák nekik. "Semmiféle garancia nincs rá, hogy az NFÜ bármit is meg fog rendelni" - mondta Dezső, és hozzátette, hogy az NFÜ által megszabott 16 ezer Ft/órás díj egyébként "fele az átlagos díjunknak".
Dezső és Pacsika irodáján kívül egyébként nem is volt más jelentkező a pályázatra, bár az NFÜ közleményéből és a Homolyával folytatott beszélgetésből is az derült ki, hogy volt még három másik érdeklődő: a Deloitte nemzetközi tanácsadó cég, valamint két magyar vállalkozás, a tanácsadói piacon szintén ismert Procura Kft. és az Eurout Kft. Végül egyikük sem adott be ajánlatot, aminek okát nem tudni, a Deloitte és a Procura ugyanis nem akart nyilatkozni az ügyben, az Eurout illetékesét pedig pénteken nem tudtuk elérni.
A pályázati felhívásban megfogalmazott szigorú feltételek mellett az is oka lehet a jelentkezők elmaradásának, hogy december 23-án tették közzé a felhívást, amikor a legtöbb cégnél a közelgő ünnepek miatt már lelassul a munkatempó, a jelentkezési határidő pedig három héttel később, január 13-án volt. A felhívás időpontját sejti az ajánlatok hiánya mögött az [origo] által megkérdezett hivatalos közbeszerzési tanácsadó, Dessewffy Anna is, bár hozzátette, az sem biztos, hogy sok közbeszerzési tanácsadó cégnek van kapacitása erre a munkára. A nyertes konzorciumban részt vevő Dezső és Társa vezetője, Dezső Attila szerint az NFÜ által szabott "komoly szakmai követelmények" miatt fordulhatott elő, hogy nem volt más jelentkező.
Az ajánlatkérést Homolya szerint azért nem tudták korábban közzétenni, mert csak decemberben jelent meg az a jogszabály, amely egyáltalán lehetővé tette az eljárás megindítását. Arra a kérdésre pedig, hogy amikor látták, hogy csak egy pályázat érkezett be, miért nem próbáltak lépéseket tenni a versenyhelyzet megteremtése érdekében, az elnökhelyettes azt válaszolta: "Kényszerhelyzet volt, mert ezt a munkát csinálni kell." | [
"Dezső és Társa Ügyvédi Iroda",
"Pacsika Ügyvédi Iroda",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"PD Konzorcium",
"Euro-Procure Kft."
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége",
"Eurout Kft.",
"Procura Kft.",
"Közbeszerzések Tanácsa",
"Végrehajtás Operatív Program"
] |
Kurvaanyázásba fulladt a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs cégét irányító, Gubcsi Lajos márciusi előadása, amelyen saját beosztottjainak magyarázta, hogy valakik ki akarják nyírni. Egy hangfelvétel tanúsága szerint az ügyvezető a HM Zrínyi Média állománygyűlésén azután tört ki durva szidalmazásokban, hogy értesítést kapott a minisztériumból: a támadások ellenére megvédik. A cégvezető a spórolás miatt a napokban nyilvános dicséretet is kapott a tárca helyettes államtitkárától.
Gubcsi Lajos (fotó: Nándorfi Máté)
Dicséretet kapott a költségvetési pénzek takarékos felhasználásáért Gubcsi Lajos, a HM Zrínyi Média ügyvezető igazgatója a Honvédelmi Minisztériumban. Az Index információi szerint Márki Gábor védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár a tárca tulajdonosi irányítása alá tartozó gazdasági társaságok vezetői előtt méltatta Gubcsit, hogy a sajtótámadások ellenére jelentősen le tudta faragni a honvédelmi kommunikációs cég kiadásait. Gubcsi tevékenységéről az Index írt márciusban cikket, majd több lap is foglalkozott a KISZ-es múltú cégvezető ügyeivel.
Hétfőn azért rendelték be Gubcsit a többi HM-cég menedzsmentjének, valamint felügyelőbizottságainak tagjaival együtt Márki Gáborhoz, hogy az államtitkár tájékoztassa őket a tárca terveiről. A minisztérium ugyanis nem elégedett az eddig takarékossági intézkedésekkel, ezért a tulajdonába tartozó gazdasági társaságok átszervezésére készül. Felmerült, hogy közép távon egyetlen speciális cégegyüttesbe vonják össze a jelenleg külön zrt-kként működő társaságokat, és korábban arról is szó volt, hogy egy vezető irányítása alá helyeznék a Zrínyi Médiát és a HM Térképészetet. Információink szerint ez utóbbiról Márki tájékoztatóján nem jelentettek be végleges döntést, jóllehet Gubcsi már márciusban megszellőztette, hogy ő a poszt várományosa.
Gubcsi egyébként a Zrínyi Média elleni támadásként állította be saját munkatársai előtt a róla szóló márciusi cikkeket. Külön állománygyűlést hívott össze azért, hogy beosztottjainak elmagyarázza, hogyan értékeljék a kialakult helyzetet. A káromkodásokkal tűzdelt főnöki monológról készült hanganyag a napokban felkerült az egyik filemegosztó oldalra, a soundcloud.com-ra.
Gubcsi volt az egyetlen az Orbán-kormány 2010-es megalakulásakor, akit közismert MSZMP-s múltja, és egykori KISZ központi bizottsági tagsága sem gátolt meg abban, hogy vezetői posztot szerezzen. Az új posztján végzett tevékenységéről az Index Honvédelmi takarítónők Gubcsi Lajos házában címmel írt cikket március 16-án. Ebben többek között arról volt szó, hogy Gubcsi kertjében tartottak hivatalos miniszteri beszéddel egy lovasszobor-átadót, de a Zrínyi Média által készített, és a honvedelem.hu-n, a HM hivatalos honlapján közzétett videótudósításban nem jelezték az esemény helyszínét. Az Index mellett több újság is foglalkozott az üggyel azt is kiemelve, hogy cégnél az új igazgató megjelenése után két Gubcsi-könyvet is publikáltak.
A március 18-ra összehívott állománygyűlés meghívójához Gubcsi négy írást is linkelt a köremailbe, és azt kérte a dolgozóktól, hogy még a megbeszélés előtt olvassák el. Gubcsi a honvédelem.hu-n addigra már több cikkben is reagált a sajtó állításaira.
Az állománygyűlés elején azt állította, hogy őt valakik ki akarják nyírni, és tudja is, kik állnak az 1983 óta több hullámban indított támadások mögött. Gubcsi szerint személyében most mégis a Zrínyi Média új vezetése vált célponttá, ugyanis kétségbe vonták a megtakarítások terén elért eredményeit, így nemcsak őt, hanem a Zrínyi Médiát is megtámadták. (A szoboravatóra a kollégák előtt nem tért ki.)
2010 júniusában, amikor legazemberezték a parlamentben, nem zavartatta magát, mondta, de ez a támadás "a Zrinyi Média egész mozgásterét érinti". Az újságírók és a szerkesztőségek úgy vetették rá magukat a Zrínyi pénzügyeire, "mint tyúk a takonyra". Az ügyvezető szerint azonban "a hülyék elhibázták a lépést", mert a Zrínyi Média miatt "mögötte fog állni sok ember". Bejelentette, hogy pereket tervez többek között a Magyar Nemzet, az Index és az MSZP ellen. A beszéd lendületében többször is hülyézte, kreténezte azokat, akik "nem tudták visszafogni a tollukat", és nekimentek a Zrínyinek.
Az állománygyűlés közben csengett az ügyvezető telefonja, a minisztériumból hívták. Közölték vele, hogy a tárcánál "nincs Gubcsi-ügy", vagyis a miniszter megvédi. A számára pozitív hír után Gubcsiból feltört a korábban felhalmozódott feszültség. Másodpercekig nem jutott szóhoz, majd azt mondta: "A kurva anyjukat, a rohadt kurva anyjukat, rohadt szemetek". Az állománygyűlést végül a megviselt ügyvezető helyett helyettese oszlatta fel. | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Zrínyi Média"
] | [
"HM Térképészet",
"HM Zrínyi Média",
"Magyar Nemzet",
"Zrinyi Média"
] |
Emlékeznek arra, amikor kiálltak a budapesti, 2017-es vizes világbajnokság szervezői és fillérre lebontva, szerződéseket megmutatva részletesen beszámoltak arról, mire mennyit költöttek?
Jó, lehet, hogy azért nem történt meg a tételes elszámolás, mert kevés volt rá az azóta eltelt röpke két év. Teljesen indokolt az óvatosság is, hiszen még egy évvel a világbajnokság befejezése után is tovább tudott drágulni minden idők legjobban dráguló úszó világbajnoksága.
Itt van viszont az újabb, már követhetetlen, hogy hányadik és mennyibe kerülő nagy sportdiplomáciai siker, aminek köszönhetően Magyarország ismét megkapta a vizes világbajnokság rendezés jogát. Vasárnap eldőlt, hogy 2027-ben újra Budapest lesz a vizes világbajnokság házigazdája.
Még az ÁSZ is beszólt az átláthatatlanság miatt
Ha volt olyan sportesemény, ami súlyos károkat okozott Orbán Viktor olimpiai álmainak, az egészen biztosan az olimpia főpróbájának szánt 2017-es vizes világbajnokság volt.
Ha sikerült volna úgy megrendezni, hogy az első perctől kezdve minden forintot teljesen átláthatóan költenek el, cégeket tisztességesen versenyeztetve, és a közpénzlopás gyanúja sem lengi körül az eseményt, az talán bizonyíthatta volna a közvélemény számára, hogy a nagy sportesemények, és a végső cél, az olimpia a NER számára tényleg annyira fontos, hogy nem akar irdatlan pénzeket lehúzni belőle.
De nem sikerült. A szervezéssel megbízott, száz százalékig állami Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. kísérletet sem tett az átlátható működésre. Annyira nem adtak a látszatra sem, hogy még az Állami Számvevőszék is kénytelen volt megjegyezni:
"A Társaság a közérdekű adatait 2016. évre vonatkozóan nem tette közzé, ezáltal az átláthatóságot nem biztosította."
Az ÁSZ egyébként valamiért a Bp2017-nek a világbajnokságot megelőző évét ellenőrizte. Összeségében azt találta, hogy a cég működése szabályozott, csak az átláthatósággal volt gondja. 2018 nyarán, vagyis egy évvel a vizes vébé után a Bp2017 ügyvezető igazgatója, Szántó Éva azt írta az ÁSZ-nak, hogy "az Állami Számvevőszék által tett megállapítások már nem tükrözik a jelenlegi helyzetet".
A honlapon jelenleg sincs egyetlen egy szerződés vagy elszámolás sem, azokat jogerős döntések ellenére sem adták ki. A "fontos információk" között a cég neve, a címe, mail címe, adó- és cégszáma található meg.
A szervező cég a 2017-es évről szóló publikus mérlegét is jelentős, féléves késéssel, május helyett csak 2018 decemberben nyújtotta be. A világbajnokság évében a Bp2017-nek 53 milliárd forint kiadása volt. (Ebből a bérköltség, járulékokkal 1 milliárd forint volt, 90 főre.) Hogy tavaly mennyi volt a cég kiadása, az nem derült ki, mert - akárcsak tavaly - május végére nem adták le a 2018-as évről szóló mérlegüket.
Közbeszerzéseken 108 milliárd ment el
A vizes világbajnokság előkészítése körüli súlyos titkolózás megalapozta azt a hangulatot, amiben sikeresen tudott aláírásokat gyűjteni a Momentum az olimpia ellen, a kormány pedig nem merte felvállalni a budapestiek megkérdezését. Pedig a vizes vébé tényleges megrendezéséig ekkor már volt jó pár hónap. Számos olyan kiadás is később derült ki, ami mutatta, mennyire nem tudott önmegtartóztató lenni a NER, és inkább ráúsztak a vizes vébére, minthogy a sokkal nagyobb pénzeket ígérő, de korántsem biztos budapesti olimpiára készültek volna.
Hogy pontosan mennyibe is került a vizes világbajnokság, arról hivatalos összesítés a nyilvánosság számára nem készült. Az biztos, hogy az előzetesen ígért 25 milliárd forint legalább négyszeresébe, más számítások szerint ötszörösébe.
Az Átlátszó összeszedte a közbeszerzéseket, amiket a vizes világbajnokságra hivatkozva írtak ki (a táblázat itt található). Ezek összege 108 milliárd forint. A tendereket nemcsak a 2017-ben 53 milliárdot elköltő Bp2017, hanem a Nemzeti Sportközpontok, a Fővárosi Önkormányzat, a Nemzeti Vagyonkezelő írta ki.
A nyertesek között számos NER-cég található. A kormányból Seszták Miklós volt az intézőember, ez meg is látszik a megbízott cégeken. Több megbízást is kapott a Penta Industry, így a városligeti szinkronúszóhelyszín kialakítását 5 milliárdért, illetve a valamiért a vébé-projektek közé sorolt Bibó Szakkollégium felújítása is az ő dolguk volt, 600 millióért, amivel nem is készültek el időben. A cég aztán látványosan nagyot bukott Seszták leváltása után.
Seszták Miklós (j) itt épp Julio Cesar Maglione, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) elnökével pózol a 2017-es budapesti vizes világbajnokságon Fotó: Bruzák Noémi/MTI/MTVA
Akkor még szintén NER-kedvenc volt Kuna Tibor, a cégei vastagon benne voltak a vizes vébében is. A Young and Partners kétmilliárdos megállapodást kötött komplex rendezvényszervezési feladatok teljes körű ellátására, ami nem volt elég, és utólag még meg kellett toldani 350 millió forinttal. Kuna másik cégének, a Trinity-nek 3 milliárdos szerződése volt kommunikációs feladatokra. Ha külföldön nem is, a hazai kormánymédiában bőven vettek ezért hirdetési felületeket. És utólag, további 230 millióért készült egy háromperces videó is, ami nagyon kevés emberhez jutott el. Kuna Sesztákhoz hasonlóan kegyvesztett le azóta. De már akkor is ott van a cégek között a Kuna feladatait időközben teljesen átvevő Balásy Gyula cége, a New Land Media, 490 millió forintos megbízással.
Az uszodát 43 milliárdért a Market építette. A cég tulajdonosa Garancsi István, aki meccsekre repteti Orbán Viktort. Több olyan beruházás volt, amit a vizes világbajnoksághoz időzítve csináltak meg:
Dagály sétány
Népfürdő utca-Vizafogó utca felújítása
Gyalogos híd a Rákos-patakon
Pesti alsó rakpart közterületi megújítása, gyalogos-kerékpáros útvonal kiépítése
Margitsziget rekonstrukciója
Kompkikötő létesítése,
Meglévő Dagály Strand felújítása,
Balatonfüredi parkolófejlesztés.
Ezek közül majd kiderül, mi tart ki 2027-ig, vagy mihez kell hozzányúlni. A számos sportesemény ahhoz eddig kevés volt, hogy sikerüljön vasúti összekötetést létesíteni a repülőtér és a belváros között. A már nem használt Ferihegy 1-hez közeli megállóban talán a lift működik majd legalább. Eddig ezt az akadályt nem sikerült megugrani.
A 2017-es tételek között nem volt olcsó, és nem is maradt meg a Városligetbe épített két medence (5 milliárd) és a dunai óriási toronyugró torony. A bérelt állványzat felállítása, a medence alapozása, majd elbontása 3 milliárd forintba került (a kivitelező a közbeszerzések egyik nagy bajnoka, a West Hungária BAU). A betontalapzatot előbb otthagyták a világörökségi helyszínen, aztán mégis eltüntették. Arról most megy az agyalás, hogy 2027-ben újra a Batthyány téren állítják-e fel a tornyot.
Mennyi lesz ez újra?
Arról egyelőre semmit sem tudni, hogy milyen költségekkel számolnak az újabb világbajnokságon. A pályázat még aprópénz volt, 84 millió forint.
Megkérdeztük az Úszó Szövetséget. Az a válasz érkezett, hogy "a szervezés költségeit akkor lehet pontosan megállapítani, ha a rendezéssel kapcsolatos szakmai egyeztetés lezárult a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) és a magyar fél között. A 2027-es vizes világbajnokságra egyetlen új állandó létesítményt sem kell építeni".
Ezt mondta a Nemzeti Sportnak nyilatkozva Fürjes Balázs államtitkár is: " nem szükséges újabb nagyberuházás, a létesítmények adottak, akár holnap nekiugorhatnánk egy újabb vébének". Szerinte 2017-re majdnem minden felépült, köztük a "világ legjobb uszodakomplexuma" is. Ami valójában azt jelenti, hogy új központi uszodát nem kell felépíteni, de ez a teljes költségnek csak nagyjából a harmada volt, a kétharmad minden egyéb.
Ami meglepő, hogy 2027-ben nem biztos, hogy "a világ legjobb uszodakomplexuma" lesz a központi helyszín. Fürjes legalábbis célzott arra, hogy ha nagyobb nézőterű helyszínre van igény, akkor a 2022-es kézilabda-EB-re felépülő új, 20 ezres multifunkciós sportcsarnok is kész lesz már, abban állítanak fel medencéket. A szupersportcsarnok árát egyébként szintén nem kommunikálták még.
Fürjes még elmondta az ilyenkor szokásos köröket, hogy "a 2017-es számok is azt mutatták, páratlan figyelem irányult Budapestre, azaz ez az esemény – és a többi sportág világbajnokságai is, amelyeket sorozatban rendez az ország – elsőrangú alkalmat kínál arra, hogy a főváros, az ország még vonzóbb, még szerethetőbb legyen az idelátogatók számára, miközben a megvalósuló fejlesztések gyümölcseit elsősorban mi, itt élők és gyermekeink, unokáink élvezhetik hosszútávon".
Az biztos, hogy Budapest turizmusának egyébként nem használt a vizes vébé. 2017-ben a vizes vb hónapja volt az egyetlen, amikor kevesebb vendégéjszakát töltöttek el Budapesten külföldiek, mint egy évvel korábban. De egy évvel később is több volt a turista, mint a világbajnokság idején.
Nemcsak a vizes világbajnokság költségeiről nem lehet tudni egyelőre semmit, hanem a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságról sem. Ez is világ egyik legnagyobb sporteseménye, amire építenek egy új, atlétikai stadiont. Az több tízmilliárd forintba kerül majd, ezen felül a rendezés költségei a nemzetközi szövetség becslése szerint további minimum 31 milliárd forintba kerülnek majd. És még ezen felül jön a NER-költség. | [
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft."
] | [
"West Hungária BAU",
"Nemzeti Sport",
"Bibó Szakkollégium",
"Fővárosi Önkormányzat",
"Nemzeti Vagyonkezelő",
"Penta Industry",
"Úszó Szövetség",
"Young and Partners",
"Nemzetközi Úszó Szövetség",
"Nemzeti Sportközpontok",
"New Land Media",
"Állami Számvevőszék"
] |
Schlecht Csabát csütörtökön ismét kihallgatják a BRFK-n. Schlecht Csabát a rendőrség május 11-én gyanúsított meg csődbűntettel és több tízmillió forint értékű adó- és társadalombiztosítási csalással egy 1995-ös cégeladási ügy kapcsán.
Lapértesülések szerint 1995. július 25-én Schlecht Csaba 14, részben köztartozásokat felhalmozó céget adott el Kaya Ibrahim Németországban élő török vendégmunkásnak.
A BRFK az 1995. július 25-én eladott cégek egyike, a Centum kft. adás-vétele kapcsán gyanúsította meg Schlecht Csabát csődbűntettel, illetve adó- és társadalombiztosítási csalással.
Schlecht Csaba a rendőrségen nem tett vallomást, újságírók előtt pedig kijelentette, hogy nem követett el bűncselekményt.
(MTI) | [
"Centum"
] | [] |
1,6 milliárd forintos közbeszerzés nyomán üzemeltetheti a Budaörsi Egészségügyi Központot a Jump-Consulting Kft. A cég budaörsi szerepe ellen korábban tiltakozott a helyi jobbos ellenzék, azt kifogásolták, hogy az egyik ügyvezető Wittinghoff Tamás polgármesterrel áll családi kapcsolatban. Arról még nem esett szó, hogy a cégben tavaly nyárig érdekelt volt a "voldemortos" Holbok Sándor, a Fidesz befolyásos háttérembere is. Mint maga Holbok elmondta az Átlátszónak: a többi tulajdonos ismerőseként érkezett az üzletbe.
Voltaképpen ügyesen úszta meg az egészségügyi ellátás szétzuhanását a liberális mintavárosként is emlegetett Budaörs. A helyi egészségügyi központot a kétezres évek eleje óta egy magáncég, az Europ-Med Kft. működtette 20 évre szóló szerződéssel. A városvezetés, a város, sőt a környékbeliek nagy megelégedésére, ráadásul olyan konstrukcióban, hogy Budaörsnek egy fillérjébe sem került: a cégnek ki kellett jönnie az OEP-finanszírozásból.
2016-ban azonban különös fordulat történt. A cég arról értesítette az önkormányzatot, hogy gyakorlatilag fizetésképtelen, perceken belül képtelen lesz ellátni a feladatait. Az ellátás biztosítása érdekében volt szükség a váltásra – mondják most az önkormányzatnál.
Ám ez nem ilyen egyszerű. A társaságnak 2003-tól fogva két tulajdonosa volt: a központ két vezető orvosa, Kovács Attila – aki 2007-ig négy hónapon keresztül egészségügyi államtitkárként is dolgozott, illetve az évek során csinos egészségügyi cégbirodalmat is kialakított -, valamint Gamal Mohamed. A többségi üzletrész Kovácsé. Hosszú éveken keresztül mindketten ügyvezetőként is tevékenykedtek.
2016 tavaszán valami megtört, egy céges taggyűlésen Gamal doktor leváltotta Kovácsot a cég éléről. Ehhez, kisebbségi tulajdonosként szüksége volt némi kreativitásra, de összejött, a cégbíróság át is vezette a változást.
Ettől fogva totálisan elmérgesedett kettejük között a helyzet, százmilliós értékű polgári perek és büntetőfeljelentések sorjáztak mindkét oldalról becsületsértéstől a hűtlen kezelésig, a fél Btk.-t egymás – illetve az “ismeretlen tettes" – szemére vetve. Mi a káoszban meg sem próbálunk igazságot tenni, egyelőre még a hatóságoknak/bíróságoknak sem sikerült jogerősen, ezért olvasóinkat sem fárasztanánk az egyrészt-másrészt igazságok hosszas kifejtésével.
"A nyomozás a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés bűntett elkövetésének gyanúja miatt folyamatban van. Az eljárás részleteiről a nyomozás érdekeire tekintettel bővebb tájékoztatás jelenleg nem adható" – ezt a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság válaszolta érdeklődésünkre.
Kovács mindenesetre érdeklődésünkre állítja, hogy amikor leköszönt, nem volt kifizetetlen számlája az Europ-Mednek. Az Europ-Med jelenlegi menedzsmentjében természetesen mást mondanak, de ezt másodkézből tudjuk, mert mi nem kaptunk választ. Az viszont igaz, hogy a jelenleg hatályos végrehajtásokat csak 2017-ben kezdték ráterhelni a cégre (NAV, MKB Bank és egy beszállító kérésére). Illetve a legfrissebb hozzáférhető, 2016-os mérleg sem tűnik drámainak: 225 millió forint a kötelezettségállomány, egymilliárd feletti árbevétel mellett. Láttunk már rosszabbat is.
A saját tőke azonban az előző évi 233 millióról drámaian, 0,4 millió forintra apadt 2016 végére (tehát Kovács utolsó "teljes" évében volt 233). A "nem volt kifizetetlen számla" mondásban ugyanakkor lehet némi drámai nyomaték, a mérlegbeszámoló kiegészítő melléklete legalábbis 2015 végén tartott nyilván 90 napon túli vevőkövetelést, még ha csak 1,8 millió forintnyit is, amit persze márciusig simán ki lehetett fizetni.
A felszámolást végül csak az idén márciusban rendelte el a bíróság – azaz ettől kezdve hivatalos a fizetésképtelenség veszélye.
A cég, pontosabban az egyedül maradt ügyvezető, Gamal doktor, mindenesetre már 2016 nyarán figyelmeztette az önkormányzatot a szerinte fenyegető csődhelyzetre. Ahol kellőképpen meg is ijedtek, és kapva kaptak a 2016 elejéig sportlétesítmény-üzemeltető főtevékenységű Jump-Consulting ajánlatán.
Nem a semmiből érkeztek, a nyomtatott HVG 2016 őszi híre szerint ekkor már ők adták alvállalkozóként a háziorvosi ügyeletet az egészségügyi központban. De fővállalkozóként különös módon éppen a trónfosztott előd, azaz – ekkor már – Gamal doktor hozta őket képbe. Azt, hogy 2015 óta a Jump részt vett a háziorvosi ügyelet megszervezésében Budaörsön és Törökbálinton, a Jump Consulting megerősítette az Átlátszó érdeklődésére, sőt, azt is állítják, Kovács doktor volt, aki felkérte őket erre. A Jump Consulting teljes válasza itt olvasható.
Budaörs polgármesteri kabinetfőnöke, Vágó Csaba az Átlátszónak írt válaszában nem nevezi meg ugyan Gamalt, de, lévén ekkor már a doktor volt az egyetlen képviselője a cégnek, nem gondolhatott másra, amikor "a szolgáltatóról" ír.
Egy év alatt tízszeres forgalom
"Ennek (mármint a csődhelyzet és az ellátás veszélyeztetése) elkerülése érdekében maga a szolgáltató is igyekezett lépéseket tenni, tárgyalt esetleges újabb befektetőkkel, illetve új átmeneti szolgáltatót próbált keresni. A szolgáltató jelezte az Önkormányzat felé, hogy az eredetileg jelentkező Telki Kórház Egészségügyi Szolgáltató Kft. helyett a JUMP CONSULTING Kft. önállóan is vállalni tudja az átmeneti szolgáltatást". A kabinetfőnök teljes válasza és maga a szolgáltatási szerződés is egészében itt böngészhető.
Meg is kötötték a céggel az úgynevezett átmeneti feladat-ellátási szerződést – a kabinetfőnök hangsúlyozza: az ÁNTSZ és a tiszti-főorvosi hivatal engedélyével, közgyűlési határozat után -, ami tavalyig tartott. Gamal doktor jelenleg a központ orvos igazgatója.
A város tavaly írt ki közbeszerzést határozatlan időre, de legalább tíz évre tartó szolgáltatásra, ennek hirdettek eredményt az idén februárban. Az eljárás nem nyílt, hanem úgynevezett versenypárbeszédes volt. A ritkán alkalmazott eljárás három szakaszos, az első ebben az esetben nyílt volt, hárman jelezték érdeklődésüket.
A másodikon azonban már csak a Jump-Consulting bukkant fel Vágó Csaba tájékoztatása szerint, így velük tárgyaltak és ők tették a befutó ajánlatot is.
A szerződés értékeként tetemes pénzt, 1,6 milliárd forintot határoztak meg, azonban ez sem a várost terheli majd. A konstrukció maradt az eredeti: ki kell jönni az OEP-pénzből, esetleg a megrendelőkkel (iskola-egészségügy esetén például az intézményekkel, munkaegészségügyi szolgáltatásnál a munkáltatókkal) fizettetni.
Hasonló lehetett a mérték a közbeszerzés előtti időkben is, a Jump Consulting árbevétele legalábbis csaknem megtízszereződött, 178 millió forintról 1,3 milliárdra emelkedett 2015-ről 2016-ra.
Fidesz-közeli üzletember a liberális mintavárosban
A helyi ellenzék 2016-ban erősen nekiment a Jump-Consultingos – akkori még ideiglenes – szerződésnek. Ez itt egy részletes összefoglaló Löfler Dávid (Fidesz) helyi képviselő blogján, de számos jobbos oldalon is terjedt a történet. A legfontosabb mondás az volt, hogy a Jump-Consulting társtulajdonosa és egyik ügyvezetője, a szintén orvos Spányik András Witthinghoff Tamás polgármester volt élettársának fia.
Wittinghoff 1991 óta folyamatosan vezeti a várost, kezdetben az SZDSZ színeiben politizált, pártja agóniáját megelőzve kilépett, jelenleg a Budaörs Fejlődéséért Egyesület politikusa.
Spányik tavaly nyár óta nem tulajdonos a cégben, viszont ma is ő az egyik cégvezető. Pár hónappal azelőtt – 2016 áprilisában – lépett be a kft-be, hogy 2016 novemberében az önkormányzat megbízta volna a céget az átmeneti üzemeltetéssel.
Ami a távoli családi kapcsolatot illeti, a városvezetésnél azzal tompítanak, hogy a kapcsolat a polgármester és Spányik édesanyja között több mint két évtizedes, múltbeli történet. Viszont az is igaz, hogy a közelebbi múltban volt közös közéleti tevékenységük is. 2015-ben jött létre például az Új Magyar Köztársaság nevű ellenzéki civil csoport – egyike szabad szemmel érzékelhető tevékenység nélkül vegetáló ballib csoportosulásoknak. Facebook-oldalukra például tavaly posztoltak utoljára. Ebben volt alapító Spányik és Wittinghoff is.
Mégsem a Spányik-kapcsolat az egyetlen delikát találat a Jump-Consulting taglistájában. Spányikkal egy napon szerzett üzletrészt a cégben Holbok Sándor is. Ő nem sokkal később, 2016 augusztusában ki is szállt a cégből. Hogy aztán tavaly júniusban egyetlen napra felbukkanjon újra, méghozzá egy Spányikkal közös üzletrész résztulajdonosaként. Vagyis akkor, amikor a budaörsi üzlet, még ha ideiglenes szerződéssel is, de már pörgött.
Holbok neve a Fidesz volt országgyűlési képviselője és Észak-magyarországi erős embere, Mengyi Roland bukását eredményező "Voldemort-ügyben" vált országosan ismertté a 168 Óra riportsorozatából. Holbok úgy került a Mengyi-sztoriba, hogy részben az övé volt 2016 végéig a fiktívpályázat-gyártó két Public Sector-ikercég.
Holbok Szájer József kabinetfőnöke volt, majd a kétezres években Habony Árpád mellett vett részt a fideszes kampányügyek intézésében. Hende Csaba minisztersége idején a Honvédelmi Minisztériumnak adott tanácsokat, s HM-cégekben is vezető tisztségeket kapott, s üzletelt Kuna Tiborral, Szijjártó Péter barátjával is. A 168 Órának így jellemezte őt az egyik fideszes forrás:
"Holbok jó srác, amióta az eszemet tudom, ő az egyik kapcsolattartó a párt vezetése és az üzleti világ között".
Kérdeztük Holbokot és a Jumpot is, vajon befektetőjük miért hagyta ott viszonylag hamar az ígéretesen alakuló üzletet. A Jumpnál ezt írták:
"A cégben az üzletrésztranszferek normál mozgások a befektetők szándékainak és lehetőségeinek megfelelően. Holbok Sándor a cégben pénzügyi befektetőként volt jelen; tulajdonrészének eladása saját üzleti döntése volt".
Holbok kevesebbet kertelt:
"A cég tulajdonosait ismerem (illetve ismertem korábban is) és tetszett az üzleti koncepció. Az üzletrészem értékesítésének oka, hogy szükségem volt pénzre és nem tudtam máshonnan forrásokhoz jutni. Szükséges, de fájdalmas lépés volt, mert a cég szerintem jó és ígéretes jövő előtt áll. A cég mostani budaörsi működéséről nincsenek részletes információim".
Azóta kiderült, a Holbok-féle Public Sector nem csak Mengyi felségterületén, Észak-Magyarországon tevékenykedett, hanem a Dél-Alföldön is – a bonyolult unióspénz-szippantó alapítványi és céghálónak Hadházy Ákos LMP-s politikus járt utána. Holbok nem lett gyanúsított Mengyi büntetőügyében.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Jump Consulting"
] | [
"Budaörsi Egészségügyi Központ",
"Public Sector",
"MKB Bank",
"Telki Kórház Egészségügyi Szolgáltató Kft.",
"Public Sector-ikercég",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Jump-Consulting Kft.",
"Budaörs Fejlődéséért Egyesület",
"168 Óra",
"Új Magyar Köztársaság",
"Europ-Med Kft.",
"Pest Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Nemzetbiztonsági érdekek miatt egyes beszerzések minősített eljárást képeznek majd a Miniszterelnökség budavári elhelyezésekor. Az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg.
E szerint a kormány a Miniszterelnökség budavári elhelyezését biztosító felújítási és építési beruházás megvalósításához szükséges, egyes beszerzéseknél megállapítja, hogy azok során a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet közösségi beszerzésre vonatkozó szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyeknek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekével és olyan nemzetbiztonsági érdekekbe ütköző információk átadását tenné lehetővé, amelynek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekével.
A kormányrendelet szerint ilyen beszerzésnek minősül egyes budavári épületek átépítéséhez és felújításához, valamint az ingatlanokon új épület létesítéséhez kapcsolódó tervezési munkák ellátására, a tervezési előkészítő munkálatok ellátására, a koncepciótervek, az építési engedélyezési tervek, a kiviteli tervek és a megvalósulási tervek elkészítésére, valamint egyéb meghatározott tervezési feladatok ellátására irányuló beszerzések.
Nemzetbiztonsági szempontból kiemelt
Kurucz Éva kormányszóvivő az új kormány kabinet első, június 6-án tartott üléséről adott tájékoztatásában jelentette be, hogy a budai Várba, a Sándor-palota mellé, a Karmelita kolostor épületébe költözik a miniszterelnök és hivatala legkésőbb 2016. március 15-ig, több tárca székhelye pedig vidéki városokba kerülhet. Ellenzéki pártok bírálták a költözést.
A Magyar Közlöny múlt csütörtöki számában jelent meg a kormányrendelet, amellyel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították a Miniszterelnökség budavári elhelyezéséhez szükséges beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket. Az ügyek koordinálására a fővárosi kormánymegbízottat jelölte ki a rendelet. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Magyar Közlöny"
] |
Miközben a CEU-t vélt, illetve erősen eltúlzott szabálytalanságokra hivatkozva lehetetlenítené el a kormány, azt nem veri nagy dobra, hogy eközben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik projektje miatt komolyan fájhat a feje nemcsak az intézménynek, hanem a kabinetnek is. A brüsszeli ellenőrök durva túlárazásokat és indokolatlan költségeket találtak, amelyeket a magyar fél az unióval akarna kifizettetni.
Kamupályázat: a Klikkel nyerettek meg 17 milliárdot, amit az államkassza nyelt el
Magyarország jobban teljesít? Az uniós támogatások nélkül összeomlott volna a gazdaság
Meg akarták csapolni az EU-t, elkapták őket - nem nagykutyák lehettek
Rendkívüli nyíltsággal és keménységgel, súlyos aggodalmakat megfogalmazva adta tudtára nemrég az Európai Bizottság az érintett szervezeteknek, hogy durva túlárazásokra bukkant egy uniós pénzből finanszírozott magyar projektnél.
Két operatív programból, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Programból (KÖFOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból (VEKOP) összesen 17,5 milliárd forint állt rendelkezésre "a közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése" elnevezésű (KÖFOP 2.1.1.- VEKOP-15-2016-00001 kódszámú) projektre. A hivatali bikkfanyelven megfogalmazott körülírás azt jelenti, hogy közszolgáknak képzéseket szerveznek, igyekeznek megtanítani őket a szolgáltató jellegű munkavégzésre, az állami és önkormányzati hivatalnokok képzésére tananyagot fejlesztenek ki, és a teljes közszolgálati továbbképzési rendszert megújítják.
A 2015-ben közzétett felhívásra dedikáltan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) nyújthatott be támogatási kérelmet. Meg is tette, és a Miniszterelnökség papírforma szerint támogatásra érdemesnek találta. Az egyetem a projektet a kormányhivatalokkal együttműködve valósítja meg.
A gondok 2016 decemberében kezdődtek, amikor az Európai Bizottság emberei Budapestre látogattak.
Brüsszelből jött egy levél
Brüsszel ugyanis nemcsak utólagos ellenőrzést végez azoknál a projekteknél, amelyeknél javarészt az uniós adófizetők pénzét használja fel a kedvezményezett ország, hanem menet közben is vizsgálódik. Ilyen vizsgálat folyt ennél a projektnél is tavaly év végén: az uniós szakemberek alaposan átnézték az elszámolási tervet.
Rá néhány hétre, már az idei év elején tapasztalataikról, pontosabban kifogásaikról levelet küldtek a Lázár János vezette Miniszterelnökségen belül működő irányító hatóságnak, amelynek feladatai közé tartozik az érintett operatív program véglegesítése, menedzselése és ellenőrzése, illetve irányítja a meghirdetett pályázatok végrehajtását.
A 24.hu által megismert levél tételesen felsorolja, hogy milyen tervezett kiadásokat tartanak erősen túlzónak, vagy akár teljesen indokolatlannak a bizottsági illetékesek.
Mind az előkészítésre betervezett költségek, mind a projekt megvalósításának személyi költségei erősen túlzónak tűnnek. A 17,5 milliárd forintból 875 milliót terveztek az előkészületekre fordítani. Az NKE állományának csaknem a fele, úgy 340 ember vett részt rész- vagy teljes munkaidőben a projekt előkészítésében. A bizottsági szakértők azt találták, hogy ha semmi mással nem foglalkoznának, csak ezen projekt előkészítésével, tehát nem is tanítanának és kutatnának, akkor is négy és fél hónapig tartana az előkészület. A szakértők szerint ez az előkészítő munkák akkori állását és a dokumentációt látva egyáltalán nem reális.
A negyedik legnagyobb tételt a projektben, bő 3,1 milliárd forinttal a megvalósítással kapcsolatos személyi költségek teszik ki. Ha az összes NKE-s dolgozót – körülbelül 750 embert – és a bérüket vesszük alapul, akkor több mint 10 hónapig semmi mással nem foglalkozna a közszolgálati egyetem állománya, csak ennek a projektnek a kivitelezésével. A bizottsági munkacsoport szerint ez aránytalan. A képzési költségeknél, az oktatási helyiségek bérlésére szánt összegeknél és a képzéseken részt vevők élelmezésének (catering) költségeinél is kilóg a lóláb. Valamivel több mint 400 millió forintot terveztek cateringre és reprezentációra. A bizottsági szakemberek jelezték: bár elismerik, hogy sok közszolga vesz részt a képzésben, úgy emlékeznek, hogy a catering nem tartozik bele az NKE magyar költségvetésből finanszírozott képzési programjaiba. Magyarán: nem tűnik indokoltnak uniós pénzből etetni-itatni a képzésen megjelenő közszolgákat, és ha nem tudja alátámasztani ennek indokoltságát a magyar fél, úgy jobb ha ezt a tételt lehúzza a listáról.
A képzési költségeket 3,7 milliárd forint fölé lőtte be a tervet jóváhagyó irányító hatóság, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Ennek csaknem a felét tennék ki azon helyiségek, termek, irodák bérlése, amelyekben képzést tartanak majd. A bizottság ezt is túlzónak találta, kivált, hogy a képzések jelentős részét elektronikusan kapják meg a közszolgák, és akár otthon, akár a munkahelyükön elsajátíthatják a tananyagot. Nem beszélve arról, hogy az állami tulajdonban levő helyiségek is tökéletesen alkalmasak képzési helyszínnek. A második legnagyobb költségtétel, kicsivel több mint 4 milliárd forintos keretösszeggel, különféle berendezések (szerverek, multimédia-rendszer, hálózati eszközök) beszerzése. Ezen belül több olyan tételt is azonosított a bizottsági delegáció, amely egyáltalán nem vagy nem szorosan kapcsolódik a projekt megvalósításához. Magyarán: olyan berendezéseket is uniós pénzből akar megvenni a Miniszterelnökség jóváhagyása mellett az egyetem, amelyek az intézmény mindennapos működéséhez kellenek, és semmi közük az EU által finanszírozott projekthez, nem kellenek ahhoz. Emlékeztették arra is a magyar felet, hogy 2015-ben az NKE már több mint 130 millió forintból beszerzett IT- és egyéb eszközöket. A tervezett IT-alkalmazások kifejlesztése, futtatása messze nem indokol olyan méretű támogató környezetet, mint amilyet a magyar fél betervezett, főleg, hogy a képzési program fő IT-applikációja (az úgynevezett Probono rendszer) már most is működik.
Korábban az Államreform Operatív Programból már kapott pénzt hasonló célokra az NKE.
Az NKE szeretne beszerezni épületeibe digitális beléptetőrendszert, mozgásérzékelő kamerákat, digitális IP-alapú telefonrendszert. Ám ezek sem szükségesek a szóban forgó projekthez, ezért aztán nem indokolt uniós pénzből megvenni őket. A legtöbb pénzt, 4,5 milliárd forintot “immateriális eszközök" vinnék el. A már meglevő képzési portál továbbfejlesztését, szoftverlicencek vásárlását, az új IT-infrastruktúra rendszer-integrációjának megvalósítását, szoftverfejlesztést, tananyagfejlesztést kell ezalatt érteni. Itt is arra bukkantak az uniós ellenőrök, hogy korábbi operatív programból már támogattak hasonló célokat, és a szoftverfejlesztés az NKE általános működését segítené.
Rámutattak arra is, hogy elég lenne a meglevő oktatási tananyagot némiképp fejleszteni, nem kellene valami teljesen újba belefogni és a nulláról felépíteni.
Komoly a fenyegetés
Az Európai Bizottság illetékes szerve arra szólította fel a levélben a magyar irányító hatóságot, hogy támassza alá, igazolja a kifogásolt tételek indokoltságát, és a számítási metódust és költségbecslést ossza meg vele.
A megfogalmazás arra utal az uniós pénzből megvalósuló fejlesztések táncrendjét jól ismerő forrásunk szerint, hogy
Magyarország vagy saját maga húzza le a kifogásolt tételek nagy részét a listáról, vagy Brüsszel komoly büntetést helyezhet kilátásba a projektnél, az arra szánt uniós forrás jelentős részét pénzügyi korrekcióként vissza is veheti.
Az általunk megismert levél fel is hívja a magyar fél figyelmét erre a lehetőségre. A bizottság két hónapot adott a levél megválaszolására.
A Miniszterelnökség lapunk érdeklődésére megerősítette a levél létezését, és azt, hogy az Európai Bizottság észrevételeket fogalmazott meg, kérve az irányító hatóságtól
a különböző projektelemek költségvonzatának áttekintését és indoklását. Az Irányító Hatóság jelenleg vizsgálatokat folytat az ügyben, és válaszát a két hónapos határidőn belül el fogja juttatni az Európai Bizottság részére.
Hasonló szellemű választ írt a 24.hu-nak küldött levelében a közszolgálati egyetem, utalva arra, hogy a projektet a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal együttműködésben valósítják meg.
A projekt kapcsán az Európai Bizottság egyes projektelemek költségvonzatának áttekintését kérte az Irányító Hatóságtól. Ennek kapcsán az egyeztetések folyamatosak az NKE és az Irányító Hatóság között. Mindez nem befolyásolja a projekt lebonyolítását, amely zavartalanul folyik. | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] | [
"Európai Bizottság",
"Irányító Hatóság",
"Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program",
"Államreform Operatív Program"
] |
Jogerősen pert nyert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Emberi Erőforrások Minisztériumával (EMMI) szemben. Az Ítélőtábla kimondta: nyilvánosságra kell hozni a kórházi fertőzések adatait kórházankénti bontásban, azaz évekre lebontva, intézményenként lehet megismerni, melyik magyar kórház hogy áll a kórházi fertőzésekkel.
A nozokómiális fertőzések olyan fertőzések, amelyek az egészségügyi ellátás következtében, a kórházakban alakulnak ki. Ilyen fertőzések mindenhol a világon jelen vannak, minden egészségügyi rendszerben, de jelentős részüket nagyobb gondossággal és a higiénés rendszabályok betartásával meg lehetne előzni.
A fertőzésekről a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR), vagyis az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentési rendszere előírásai szerint a kórházaknak jelentést kell tenniük az ÁNTSZ felé. Az adatszolgáltatás gyakran hiányos vagy pontatlan, de annyi biztos, hogy a kórházi fertőzések száma az elmúlt években gyorsan növekszik.
Ráadásul az ÁNTSZ által összesített részletes adatok nem elérhetőek a nyilvánosság számára: az Országos Epidemiológiai Központ minden évben jelentést tesz közzé, amelyben összegezve adja meg, hogy hány eset fordult elő országos szinten. A kórházakra, osztályokra vonatkozó transzparencia hiánya azonban megnehezíti egy felelősebb egészségügy kikényszerítését.
A Társaság a Szabadságjogokért Betegjogi Programja 2016-ban közérdekű adatigényléssel fordult az ÁNTSZ-hez, hogy mindenki számára elérhetőek legyenek a kórházi fertőzésekre vonatkozó részletes, kórházakra és osztályokra lebontott adatok. Az állami szervek azonban világossá tették: nem hajlandók nyilvánosságra hozni ezeket a számokat. A TASZ ezt jogellenesnek tartotta, és pert indított az adatok megismeréséért.
Ezt a pert most jogerősen megnyerte a TASZ, 15 napon belül nyilvánosságra kell hozni, hogy Magyarországon mely kórházakban hány beteg kapott kórházi fertőzést.
Kórházi járvány a koraszülött osztályon
A nyilvánosság elől titkolt esetekről az Átlátszó 2016-ban egy konkrét példát is bemutatott: kilenc koraszülött halt meg 2013 nyarán baktériumfertőzés miatt kialakult kórházi járványban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház koraszülött centrumában. A történtekkel kapcsolatos ÁNTSZ-jelentést eltitkolták, azt az Átlátszó perelte ki az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Ezután cikksorozatot közöltünk a témáról.
[sharedcontent slug="cikk-kozepi-hirdetes"] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház",
"Országos Epidemiológiai Központ",
"Társaság a Szabadságjogokért Betegjogi Programja",
"Társaság a Szabadságjog"
] |
Az államfő hivatala nem titkolhatja, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök milyen ügyekben adott kegyelmet elítélteknek - mondta ki a Fővárosi Bíróság hétfőn első fokon. A per az [origo] kezdeményezésére indult, miután az államfő hivatala kétszer is elutasította erre vonatkozó kérésünket, de a bíróság szerint ez az információ közérdekű adat. Tavaly az első fél évben öt ember szabadulhatott a börtönből elnöki kegyelemmel.
15 napon belül az [origo] rendelkezésére kell bocsátani a Schmitt Pál köztársasági elnök által hozott kegyelmi határozatokat - erre kötelezte a Fővárosi Bíróság a Köztársasági Elnöki Hivatalt (KEH). A hétfői tárgyaláson hozott ítélet indoklása szerint az igényelt adatokat a Köztársasági Elnöki Hivatal kezeli, statisztikát is készít belőlük évről évre. Mivel ezek a statisztikák nyilvánosak, közérdekű adatnak számítanak, ezért a bíró szerint nincs olyan ok, amely kizárná, hogy maguk a kegyelmi határozatok is közérdekű adatok legyenek.
A KEH a tárgyaláson nem közölte, hogy elfogadja-e az elsőfokú döntést, vagy fellebbez ellene. Erről várhatóan csak az írásos ítélet kézhezvétele után döntenek.
Az [origo] tavaly júliusban és augusztusban is kérte a Köztársasági Elnöki Hivatalt, hogy mutassa meg, Schmitt Pál államfő a beiktatása óta kiknek és milyen ügyekben adott kegyelmet. Az államfő ugyanis bármely elítéltnek megkegyelmezhet, ha akar - de ehhez kérelemmel kell fordulni hozzá, akár a jogerős ítélet megszületése után, vagy később, már a börtönbüntetés letöltése közben. A pozitívan elbírált kegyelmi kérvények aktáit kértük ki anomimizált módon, tehát a személyes adatok kitakarásával. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a köztársasági elnök milyen vádak alapján elítélt embereket tartott érdemesnek arra, hogy jogával élve mentesítse a kiszabott büntetés alól.
Az [origo] a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogra hivatkozva kérte az adatok kiadását. A kegyelmi döntések alapjául szolgáló bírósági ítéletekről, vádiratokról, a büntetőügyben eljáró bíróságokról érdeklődtünk, és kértük a kegyelmi határozatok másolatait is. A KEH az eredeti álláspontjával szemben a második tárgyaláson kijelentette, hogy a kegyelmi döntéseket alátámasztó iratok nincsenek is a birtokukban, ezért az [origo]-t képviselő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ennek megfelelően módosította keresetét, így a bírósági ítélet már csak magukra a határozatokra vonatkozik.
A KEH első megkeresésünkre csupán a kegyelmi ügyekben hozott határozatokból készült statisztikát küldte el, ismételt - augusztusi - kérésünkre pedig megtagadta a kért adatok kiadását. A KEH szerint a köztársasági elnök dönthet méltányossági, humanitárius és saját értékrendjéből fakadó erkölcsi szempontok alapján is, e jogköre korlátlan, ezt az Alkotmánybíróság is kimondta. "A köztársasági elnöknek az egyéni kegyelmezési jog gyakorlása során hozott határozatai közzétételre nem kerülnek, és az aktanyilvánosság elve az egyéb alapul szolgáló iratokra sem vonatkozik" - volt olvasható a KEH válaszában. A hivatal arra hivatkozott, hogy "a kegyelmi határozatok egyes adatainak közzétételével számottevő mértékben sérülne a köztársasági elnöknek az egyéni kegyelmezési jog gyakorlása során fennálló függetlensége".
Ezután indítottunk pert, a bíróságot kértük eldönteni, hogy a kért dokumentumok nyilvánosak-e. Az [origo]-t az ügyben képviselő A TASZ jogásza azzal érvelt, hogy a kegyelmezés csak kivételes esetben gyakorolható jogkör, hiszen bírósági döntést ír felül, ezért kiemelkedő közérdek fűződik ahhoz, hogy a köztársasági elnök döntése megismerhető legyen. Az államfő döntése ugyanis bírósági ítélet végrehajtását akadályozza meg.
Schmitt eddig szűken mérte a kegyelmet
2011 első fél évében egyébként összesen öt ember részesült köztársasági elnöki kegyelemben a 377 kérelmező közül. 2010-ben pedig egész évben kaptak ennyien kegyelmet - derül ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) korábbi összesítéséből. A legtöbb ember 2004-ben szabadulhatott az államfő döntése alapján, ekkor 41-en mentesültek a büntetés alól. Húsznál kevesebb elnöki kegyelmet először 2009-ben kaptak elítéltek, a 2010-es öt kegyelem - 871 kérelmezőből - volt a legalacsonyabb ilyen adat eddig. 2002 óta összesen 10 483 ember fordult szabadulásért a köztársasági elnökökhöz, közülük 224-en részesültek kegyelemben. (A kegyelmi ügyek statisztikáiról itt olvashat bővebben.)
Az alkotmány szerint csak a köztársasági elnök adhat kegyelmet egy már elítélt embernek, döntését indokolnia sem kell. A beérkezett kérvényekhez kapcsolódó iratokat a KIM készíti elő, javaslatot is tesz az elnöknek, később pedig ellenjegyzi az államfő döntését. A köztársasági elnök a börtönt és sok más büntetést is elengedhet, de a kényszergyógykezelésre, vagyonelkobzásra neki sincs befolyása, ezeket a büntetéseket nem törölheti el.
2011 júniusában Schmitt Pál egyébként elutasította Geréb Ágnes, otthonszüléseket levezető szülész-nőgyógyász kegyelmi kérvényét, rá halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt letöltendő fogházbüntetést szabott ki az első fokon eljáró bíró. Egy hónappal korábban pedig a többek között terrorcselekményekkel vádolt Budaházy György kérvényét utasította el az államfő. | [
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] | [
"Fővárosi Bíróság",
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] |
Hogy a korábbi közlésekkel ellentétben miért maradt el a téma tárgyalása, azzal kapcsolatban Kosor felidézte: a hét elején a horvát pénzügyi felügyelet (HANFA) felfüggesztette az INA papírjaival való tőzsdei kereskedést. "A HANFA arról tett bejelentést az ügyészségnek (DORH), hogy gyanúja szerint a részvényvásárlások mögött pénzmosás állhat" -mondta.Hozzátette, hogy a pénzügyi tárgyú bűncselekményekről szóló törvény alapján folyó vizsgálat kiterjed Szlovákiára, Magyarországra és Ciprusra is."Úgy döntöttünk, hogy megvárjuk a vizsgálat eredményét és az ügyészség döntését" - mondta, hozzátéve, hogy az ügyészség és a kormány is megvédi Horvátország érdekeit. Közölte: a kabinet figyelembe veszi a HANFA döntését is "az INA-részvények nem átlátható felvásárlása" kapcsán."Az egyik szerződéses partnerként a kormány a Mollal folytatott tárgyalásokon keresi a megoldást, szem előtt tartva Horvátország stratégiai érdekeit" - mondta Kosor.A miniszterelnök kifejtette: az INA privatizációjáról szóló törvényt teljes egészében meg kell változtatni, ez a folyamat már megkezdődött. "Megvárjuk a Szlovákiára, Magyarországra és Ciprusra kiterjedő vizsgálat eredményét. Remélem, hogy nagyon sok kérdésre nagyon hamar választ kapunk" - mondta, hangsúlyozva, hogy a manipuláció minden formája ellen fontos a küzdelem.A horvát olajvállalat papírjainak tőzsdei forgalma akkor lendült fel, amikor decemberben a Mol 2800 kunás áron (1 kuna 36,11 forint) sikertelen vételi ajánlatot tett a kisrészvényesek részére. Horvát nyugdíjalapok ugyanis 30 kunával magasabb áron kezdték felvásárolni az INA részvényeit, de ismeretlen hátterű külföldi befektetők is felverték az árakat. Lapvélemények szerint a vásárlások hátterében a Mol állhat.Horvát gazdasági lapok információi szerint egy ciprusi bejegyzésű, de bermudai címmel rendelkező vásárló 1,5 százaléknyi részvényt vásárolt fel a nyilvános ajánlattétel idején. A 150 ezer darab részvény mintegy 50 millió dollárba kerülhetett, s a rejtélyes vevő tornázta fel a papírok árát 3.500 kunára. Az elmúlt hetekben a horvát olajcég papírjainak ára szinte folyamatosan tovább nőtt, a múlt héten átlépte a 4.000 kunát.A Mol ugyanakkor már december 15-i sajtótájékoztatóján jelezte, hogy álláspontja szerint az INA részvényeinek drágulása mögött ellenséges, spekulációs és manipulatív okok lehetnek, majd hivatalosan is indítványozta, hogy a horvát tőkepiaci felügyelet vizsgálja ki a tőzsdén történteket. December végén ugyanezért a horvát versenyhivatalhoz is beadvánnyal fordult a magyar olajtársaság. | [
"INA"
] | [] |
A szocialista EP-képviselő szerint az sem kizárt, hogy a kormány hazudott, és nincs is kidolgozott rákellenes stratégia.
Büntetőfeljelentést tesz az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) sorozatos, közérdekű adatokkal történő visszaélése miatt Ujhelyi István, az MSZP-Párbeszéd európai parlamenti képviselője.
Az ellenzéki politikus a Facebook-oldalán közvetített online sajtótájékoztatón elmondta, hogy a járványkezeléssel összefüggő, az oltottsági, valamint a koronavírus elleni vakcinák beszerzésével kapcsolatos adatok után most a nemzeti rákellenes program megismerhetőségét tagadta meg tőle az Emmi.
A képviselő szerint a hatalom által az adófizetők pénzéből megrendelt különféle adatok, dokumentumok közérdekűek és közkinccsé kell válniuk. A Fidesz-kormány azonban sportot űz abból, hogy ezeket az adatokat nem hozza nyilvánosságra.
Ujhelyi István közölte, az Európai Unióban most formálódik az európai rákellenes stratégia, és ebbe akkor lehet sikerrel beépíteni a magyaroknak fontos elemeket, ha a kapcsolódó kormányzati dokumentum megismerhető.
Megjegyezte, nem tud másra gondol, mint arra, hogy a kormány hazudott és nincs is kidolgozott rákellenes stratégia.
Az EP-képviselő ismertetése szerint 2020-ban az EU-ban 2,7 millió embert diagnosztizáltak rákkal, 1,3 millió ember – köztük több mint kétezer fiatal – halt meg ilyen betegségben. Ha nem tesznek most határozott lépéseket, akkor a rákos megbetegedések száma 24 százalékkal emelkedik 2035-re.
Hozzátette: az európai rákellenes programra négymilliárd euró lesz.
Szólt arról is, hogy Magyarország vezeti a rák miatti halálozási statisztikát Európában; rákos megbetegedésben százezer lakosból 336 hal meg, míg ez az adat például Ausztriában 234, Belgiumban 230. | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [
"Európai Unió"
] |
Hol vannak az OCÖ iratai?
Farkas Flórián nem tudja átvenni a hivatalt • A Kehi segítségét kérték
Januárban le kellett volna zárulnia a tervek szerint az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) hivatalos átadás-átvételi procedúrájának. Ez azonban máig nem történt meg. Farkas Flórián OCÖ-elnök azt mondja: az alapvető iratok, dokumentumok – amelyek alapján át tudná venni a hivatalt – egyszerűen nincsenek meg.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Felkérte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) munkatársait az OCÖ januárban megválasztott elnöke, Farkas Flórián, hogy a "tisztánlátás" érdekében vegyenek részt az átadás-átvétel folyamatában. A fideszes politikus lapunknak elmondta: már az adóhivatal munkatársai is vizsgálódnak az átadási procedúra kapcsán. Az ő dolgukat is nehezíti azonban, hogy az átvétel hivatalos befejezéséhez szükséges papírok egy része különböző hivatalokban, másik része még számukra ismeretlen helyen van.
Hozzátette: először ezeket kell feltárni, utána lehet csak átvenni a hivatalt, s arról is csak ezután tud beszélni, történtek-e visszaélések. – Akik hibát, visszaélést követtek el, s emiatt az egész cigányságra szégyent hoztak, azokat felelősségre kell vonni – jelentette ki Farkas, hozzátéve: ha kell, lesz felelősségre vonás, de semmiképp nem lesz boszorkányüldözés. Utalt arra is: szerinte Kolompár Orbán előző elnök nem vett részt kellő mértékben az eljárásban – részletek a Magyar Nemzet keddi számában.
| [
"Országos Cigány Önkormányzat"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
Megint rákerültünk egy kínos listára, miután semmi jelét nem adtuk, hogy okulnánk az amerikai elnökéből. Obama nemrég rossz, így-úgy diktatórikus rezsimekkel együtt említette hazánkat, egyedüliként Amerika szövetségesei és barátai közül.
Kakukktojásként azok között, amely országokban ellenségnek tekintik a civil szervezeteket. S tudatta: ezentúl kormánya különleges figyelmet kíván szentelni e területnek, vagyis a demokrácia mindennapi megvalósulásának. Pénteken közhírré lett, hogy amerikai tiltólistára került majd egy tucat magyar üzletember, sőt kormánytisztviselő, közös ismérvük szerint Fidesz közeli befolyásos figura. A nevekről azóta is tart a találgatás, de abban bizonyos mindenki, hogy ez kemény amerikai üzenet volt az Orbán-kormánynak. Ha úgy tetszik, a legkevésbé sem baráti.
De hát hogyan is lehetne az egy olyan kormányzat esetében, amely rendre nem törődött a fokozatosan magasabb, végül elnöki szintre emelt washingtoni figyelmeztetésekkel, s amelynek udvari médiája útszéli hangnemben ír Amerikáról, felidézve a Rákosi-korszak és a nyilas idők lapjait, a zsigeri ellenségeskedést. Nekik Amerika nem barátjuk – írtam pár hete, olvasván a talán legfideszközelibb publicistájuk tirádáját.
De legalább ők most nem lehetnek meglepve. Amerikának elege lett a budapesti politikából és abból is, hogy a baráti óva intéseit semmibe vették. S megint egyszer bizonyította, hogy az európaiaknál komolyabban veszi a demokrácia elveinek megsértését. Budapesti ügyvivője nyilván nem véletlenül használta a korrupciós gyanú kapcsán azokat a szavakat, amelyekkel Orbánékon évek óta számon kérik a demokrácia megsértését: "a korrupció kezelése megköveteli a fékek, ellensúlyok és az átláthatóság egészséges rendszerét".
Évek óta rebesgettek korrupciógyanús ügyeket, s lehetett sejteni, hogy a Fidesz közeli üzletemberek idehaza megismert gátlástalan "rámenőssége" aligha állt meg a határoknál. Az amerikai ügyvivő is utalt korábbi jelzésekre. S nyilván akadnak hasonló ügyek más szövetségeseknél is, ám esetükben az eljárás tapintatos, s nem olyan megszégyenítő, mint a nyílt besorolás az oroszok, balkániak közé. S ez teszi az esetet még súlyosabbá: a baráti státus megvonása. Ami arra vall, hogy az Obama-kormány nem csupán egyedi ügynek tekinti, hanem a hazánkkal való keményebb bánásmód első üzenetének. Értesülésem szerint a minap a washingtoni kormányzat kialakította az Orbán-kormánynak járó elbánás taktikáját. Akik – talán Orbánnal az élen – azt képzelték, hogy az Amerika-ellenes propagandát éppúgy lehet gátlástalanul gyakorolni, mint az unióellenes "szabadságharcét", s közben hasonlóan zavartalanul odajárni, üzleteket kötni, mint az EU-pénzeket felvenni, azok tévedtek. S sejtésem szerint a washingtoni lépés netán megzavarhatja Orbán ezen európai köreit is, hiszen Amerika többi szövetségese aligha hagyhatja figyelmen kívül e kínos listát.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson! | [
"Fidesz"
] | [] |
A Simonnal kapcsolatos, Lukács Zoltán által szignózott MSZP-s kommunikációs sztenderd egy irányba mutat: magánember, szétváltak útjaink, lemondott, kilépett, ő tud információval szolgálni. A szocialistáknak a párttagok számára előírt hivatalos álláspontja semmi másra nem törekszik, mint hogy törölje a politikussal fennállt vagy fennálló bárminemű kapcsolatot.
Az MSZP-ben kizárólag a párt hivatalos álláspontja mentén lehet nyilatkozni Simon Gáborról. A volt szocialista elnökhelyettes nem tudott elszámolni az osztrák számláján elhelyezett 240 millió forintról. Az ügy kipattanását követően felfüggesztette minden pártfunkcióját, majd ki is lépett az MSZP-ből.
Azóta Simon és a szocialisták is hallgatnak arról, honnan szerezte a politikus a hatalmas vagyont, a Simon-ügyben nyilatkozó MSZP-sek viszont egy előre megírt séma alapján szólalhatnak meg. A portálunk birtokába került "kommunikációs sztenderd" szinte kitörli Mesterházy korábbi jobbkezének nevét az MSZP szótárából. A dokumentum többször is hangsúlyozza: Simon immár magánember, ő és a párt útjai szétváltak. A hivatalos álláspont alapján a nyilatkozónak ki kell emelnie, mostantól semmi közük egykori párttársukhoz, gyakorlatilag magára hagyják Simont.
Az MSZP a nyilatkozók számára előírt kommunikációs sémában jelzi: a gyanús ügyben mostantól magát a politikust keresse mindenki, és végezetül még egyszer kiemelik, a magánember Simonnak immár nincs köze a szocialistákhoz.
A nyilatkozói káté kapcsán megkerestük a dokumentumot jegyző Lukács Zoltánt, de az MSZP frakcióvezető-helyettese cikkünk megjelenéséig nem reagált kérdéseinkre.
Simon és az MSZP
A Baloldali Ifjúsági Társulás egyik alapítója, országos titkára, alelnöke, majd 1995 és 1997 között elnöke volt. 1994-től MSZP-tag. 1996-tól az országos választmány tagja, 2001-től a választmány elnökhelyettese. 2000-től a Baloldali Tömörülés platform alelnöke, jelenleg vezetőségi tagja. 1998–2000 között az MSZP honlapjának a főszerkesztője volt. 1998–2002 között az MSZP Budapesti Területi Szövetségének elnökségi tagja, 2002–2004 között, az országos választmány elnökévé történő választásáig, alelnöke.
Az országos választmány elnöke 2004 októberétől. Az 1994. és 1998. évi országgyűlési választásokon képviselőjelölt. 2002 áprilisában a fővárosi területi listáról szerzett mandátumot. Május közepétől a foglalkoztatási és munkaügyi, valamint az informatikai és távközlési állandó parlamenti bizottságokban dolgozik, továbbá több parlamenti eseti bizottságban vállalt feladatot. 2006-ban a főváros 26. egyéni választókerületének országgyűlési képviselőjévé választották. 2012-től az MSZP elnökhelyettese. | [
"MSZP"
] | [
"MSZP Budapesti Területi Szövetsége",
"Baloldali Tömörülés platform",
"Baloldali Ifjúsági Társulás"
] |
Nem szűnik a támadás az osztrák sajtóban a 10 éves kihagyás után az osztrák parlamenti visszatérésre készülő Liberális Fórum (LIF) ellen.
Ezúttal a News című hetilap csütörtökön utcára kerülő száma fonja tovább a Profil által az elmúlt két hétben már elindított szálakat, az eddiginél kiterjedtebb tematikával, s szakítva az adatokat csak csöpögtető Profil-taktikával. A lap több mint 5000 olyan emailre hivatkozik, amelyet a LIF számítógépéről másoltak le.
Az eddig jórészt Magyarországra irányuló vádak, középpontjukban a magyar bal– és jobboldali politikai pártokat megrendelések reményében megkenő Strabag építőipari céggel – a Newsban "váltanak" Szlovákiára, Romániára, Horvátországra és Bulgáriára. Valamennyi esetben, így a vádak, azonos módszerrel történt a pénzek kihelyezése, pártokhoz közeli egyesületeken keresztül. A News példaként a kolozsvári EU- Információs Központnak adott 100 ezer dollárt említi, állítva, hogy az összeg címzettje az RMDSZ-ben politizáló Kerekes Gábor volt.
A Profillal azonos kiadónál megjelenő News állítja, hogy a Strabag nevében fellépő lobbivállalat egy uniós liberális képviselő – a görög eredetű német állampolgár, Jorgo Chatzimarkakisról van szó – befolyását is kérte, méghozzá a szófiai repülőtérnek folyósított uniós támogatások növeléséhez. A legsúlyosabb állítás szerint az Eurocontact az Eurofightereket gyártó európai repülőgépgyártó óriás, a német-francia EADS érdekében lobbizott, miközben a cég vezetője, Alexander Zach liberális politikusként a drága gépek ausztriai vásárlása ellen érvelt. Zach 2006 januárjában vált meg cégvezetői tisztségétől, kevéssel ezt követően szociáldemokrata listán, egyetlen liberálisként bekerült az osztrák parlamentbe.
A News szerint az eurocontact számítógépét lefejő "hithű" liberálisok már 2005-ben a LIF emblematikus vezetőjéhez, a visszatérést most is irányító Heide Schmidthez fordultak, követelve, hogy a pártból távolítsa el a lobbicég vezetőit. Schmidt állítólag először helyeselte a kizárást, azt követően azonban, hogy Hans-Peter Haselsteiner, a Strabag tulajdonosa, s egyben a LIF finanszírozója a kizárás ellen beszélt, Schmidt is elállt tisztogatási szándékától.
Az osztrák hírügynökségnek nyilatkozó Zach képviselő visszautasította, hogy bármikor is az Eurofighterekért lobbizott volna, mint mondta, ő képviselőként egyenesen szorgalmazta, hogy a repülőgépbeszerzésekről parlamenti vizsgálóbizottság alakuljon. Az e-mail-özön alapján a politikus biztosra vette, hogy egy a liberális központból korábban eltávolított munkatárs bosszújáról van szó, a LIF parlamenti bejutása elleni rágalomkampányról.
Földvári Zsuzsa/ Bécs | [
"Eurocontact"
] | [
"EU- Információs Központ",
"Liberális Fórum"
] |
Orbán Viktor ma reggeli rádióinterjújában közölte: egyelőre nem lehet tudni, hogy történt-e korrupció a honvédelmi tárcánál a vadászgépekkel kapcsolatban.
A kormány kész külön foglalkozni a vadászrepülőgép-felújítás kapcsán feltételezett korrupció kérdésével, ha az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága előtt olyan tények merülnek fel ez ügyben, amelyek ezt indokolják - mondta ki Orbán Viktor miniszterelnök mai rádióinterjújában. Orbán szerint ma még nem lehet tudni, történt-e olyasmi az ügyben, ami erkölcsi vagy jogi szempontból helytelenítendő.
Orbán azzal kapcsolatban, hogy Szabó János honvédelmi miniszter korábban nyilatkozatban kötelezte el magát a Míg-ek felújítása mellett, azt mondta: a miniszternek joga van arra, hogy a kormány számára elkötelezettséget nem jelentő szándékot nyilvánítson ki.
- Én voltam, aki azt mondtam, hogy nem fogjuk érvényesíteni ezt a szándéknyilatkozatot - mondta a miniszterelnök.
Korrupcióval vádolja a Honvédelmi Minisztérium vezetőit a MIG 29-es vadászgépek felújítása ügyében egy ismeretlen feljelentő, s állítólag a Nemzetbiztonsági Hivatalnak is vannak bizonyítékai a vesztegetésről. A nyomozás elrendeléséről a Legfőbb Ügyészség dönthet. Keleti György, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának szocialista elnöke jövő hét keddre összehívta a testületet.
Összehívják a nemzetbiztonsági bizottságot a MiG-ügy miatt | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága",
"Legfőbb Ügyészség",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Tízmilliós károkat okozhattak
Terhelő vallomást nem csak Hagyó ellen tettek
Demszkyéket is meghallgatják
A BKV-ügyben nyomozó rendőrség megerősítette, hogy három új gyanúsítottat hallgattak ki, továbbá különböző kommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó szerződések miatt ismét gyanúsítottként hallgatták ki Horváth Évát, Zelenák Tibort és Regőczi Miklóst. A hatodik gyanúsított - M. László - egy kommunikációs cég vezetője.Szerdán Regőczi Miklóst, a BKV volt kommunikációs vezérigazgató-helyettesét és Zelenák Tibor volt kommunikációs főosztályvezetőt is őrizetbe vette a rendőrség.Ugyancsak gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség Mesterházy Ernőt, aki a a gyanú szerint szintén szándékosan rábírta a BKV vezetőit arra, hogy vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve indokolatlan és szükségtelen szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződések megkötésével kötelezettségüket megszegjék.A főpolgármesteri főtanácsadót szerda délután a rendőrség őrizetbe vette. Az MTI úgy tudja, a gyanúsítás ellen a főtanácsadó panasszal élt. (Mesterházy Ernő sajtóinformációk szerint az SZDSZ és Demszky Gábor egyik erős "háttérembere").A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közlése szerint a gyanúsítotti kihallgatások folyamatban vannak, ezzel párhuzamosan házkutatásokat tartanak. A rendőrség közleményben tudatta: szerdán hat emberrel közölt újabb gyanúsítást a gazdaságvédelmi főosztály a BKV Zrt.-vel kapcsolatos büntetőeljárás során."Az eljárás adatai szerint R. Miklós megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy mint a BKV egykori értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettese, Z. Tibor mint a BKV egykori főosztályvezetője a társaság veszteséges működése ellenére a vagyonkezelési kötelezettségük megszegésével a BKV nevében szükségtelen és indokolatlan kommunikációs szolgáltatások igénybevételére vonatkozó vállalkozói és megbízási szerződéseket kötöttek, illetve igazoltak különböző teljesítéseket" - tartalmazza a közlemény.Regőczi Miklóst, a BKV egykori értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettesét hűtlen kezeléssel, Zelenák Tibort a BKV egykori főosztályvezetőjét és M. Lászlót pedig bűnsegédlettel vádolják. Eszerint Regőczi 81 millió forint, Zelenák több mint 30 millió, M. 27 millió forintos kárt okozott a közlekedési társaságnak.A nyomozók Tóthfalusi Györgyöt és Horváth Évát felbujtóként hallgatták meg, mert azt feltételezik, hogy "szándékosan rábírták a BKV vezetőit", hogy kötelességüket megszegve olyan szerződéseket kössenek, amelyek szükségtelen szolgáltatásokról szólnak. A kihallgatásokkal egy időben a nyomozók házkutatást is tartanak a gyanúsítottaknál.Az atv.hu vasárnap azt írta, hogy Antal Attila, a BKV korábbi vezérigazgatója és Balogh Zsolt korábbi megbízott vezérigazgató nemcsak Hagyó Miklósra, hanem Tóthfalusi Györgyre, a BKV igazgatótanácsának szabad demokrata elnökére is terhelő vallomást tett.A közlés szerint Tóthfalusi 2009 szeptemberében az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága ellenőrző albizottságának úgy nyilatkozott, hogy nem volt információja a BKV-s végkielégítések mértékéről a fővárosi tömegközlekedési cég igazgatótanácsának.Az MR1-Kossuth Rádió értesülése szerint azonban Tóthfalusi írta alá azt a végkielégítési szerződést, amelynek nyomán Futó Sándor igazgatósági elnöki főtanácsadó 30 millió forinttal távozott a közlekedési társaságtól, illetve a két férfinak üzleti kapcsolata is volt."Tóthfalusi írt alá több, nagyértékű BKV-szerződést, és hamarosan ő is gyanúsított lehet" - nyilatkozta egy meg nem nevezett rendőrségi forrás.Demszky Gábor főpolgármester, helyettese, Ikvai-Szabó Imre és Székely Gábor volt felügyelőbizottsági elnök meghallgatásával folytatja munkáját jövő szerdán a BKV-nál történt szabálytalanságok kivizsgálására alakult fővárosi bizottság - mondta György István, a testület elnöke.Az elnök szerint eddig senki nem mondott nemet a bizottság meghívására, ám Balogh Zsolt korábbi megbízott vezérigazgató-helyettest még mindig nem tudták elérni. Két személlyel, Olti Ferenc volt vezérigazgató-helyettessel és Futó Sándor volt igazgatósági elnöki főtanácsadóval még egyeztetnek.A jövő szerdait következő meghallgatás február 24-én lesz, ekkor Tóthfalusi György volt igazgatósági elnököt és a közlekedési tanácsnoki posztról nemrég lemondott Lakos Imre képviselőt várják. A március 10-ei bizottsági ülésen pedig Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes és Garadnai András volt igazgatósági elnököt hallgatja meg a testület.Az említett tíz személy meghallgatásáról a bizottság döntött az előző ülésén. | [
"BKV"
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"MR1-Kossuth Rádió"
] |
Egy Békés megyei felszámolóbiztos a Quaestor-ügy után kapott lehetőséget arra, hogy Orbán Viktor vejével és Jellinek Dániellel üzletelhessen. Kétmilliárdos kölcsönt vett fel, mielőtt beszállt a NER nagy játékosai mellé.
Kulcsszerep jutott egy Békés megyei felszámolóbiztosnak abban, hogy Tiborcz István újabb területen kezdhet hódításba. A miniszterelnök veje az ingatlanbiznisz és a szállodaipar után a Gránit Bankkal és a Diófa Alapkezelővel a pénzügyi szektorba is bevásárolta magát, nemrég pedig a szállítmányozás lett az újabb célterülete. A legnagyobb magyar kamionos vállalat, a Waberer’s International Nyrt. július 1-jén jelentette be, hogy részvényei 21 százalékát megszerezte Tiborcz központi érdekeltsége, a BDPST Group egy tőzsdén kívüli ügylettel.
A milliárdokat érő részvénycsomag eladója Mike Ferenc volt. A tranzakcióról kiadott tőzsdei közleményből annyi tudható, hogy Mike cége, az MHB Optimum Zrt. július 1-ején több mint 3,7 millió darab részvényre kötött adásvételi szerződést a BDPST Equity Zrt.-vel. Tiborcz ezzel a lépéssel a régi üzlettársa, Jellinek Dániel ingatlanguru és a Waberer’s-be visszaszálló Wáberer György partnere lett, ők hárman együttesen 72 százalékos többséggel rendelkeznek a társaságban.
Megkerestük a vésztői illetőségű Mike Ferencet, miért döntött a csomag eladása mellett, hiszen másfél éve, amikor a nagy játékosok oldalán feltűnt a vállalat főrészvényesei között, azt nyilatkozta, hogy hosszú távú befektetésként tekint a szállítmányozási cégre.
Mike azt írta:
Pénzügyi befektetőként valóban azzal számoltam, hogy a Waberer’s-nek évekre lesz szüksége ahhoz, hogy az általam elvárt fejlődésen/átalakuláson átmenjen. A rendkívül elkötelezett, szakmailag és emberileg kiemelkedő managementnek is köszönhetően a társaság teljesítménye és így piaci megítélése mára elérte azt a szintet, ami mellett racionális döntés a profit realizálása. (...) Emellett olyan újabb befektetési lehetőségek merültek fel, ahol a kihívások csábítóak, időm és erőforrásaim viszont végesek, így döntenem kellett.
A magát befektetőnek leíró Mike arról nem ejtett szót, hogy fő foglalkozása szerint felszámolóbiztos, aki a Quaestor bukása után igazán nagy megbízásokhoz jutott. A feladata az volt, hogy a 2015-ös csőd után a cégcsoport egyik nagyobb darabjánál, a Quaestor Investnél rendezze a tartozásokat, és zárja le az ügyeket. Az itt végzett tevékenységének azonban az lett a nem elhanyagolható mellékterméke, hogy a NER főoligarchája, Mészáros Lőrinc, majd rajta keresztül a Tiborcz-féle BDPST Group jutányos áron megszerezte a quaestoros örökség egyik ékkövét, a Mátraházán található 4 csillagos Lifestyle Hotelt.
Kapcsolódó Hogyan kerül egy bűnügyi zár alatt lévő szálloda Mészáros Lőrinchez, aztán Tiborczhoz? Miközben a NER nagyjai adják-veszik a mátraházi szállodát, az ingatlan évek óta rendőrségi és bírósági kényszerintékedés alatt van.
Mike arról sem beszélt, hogy egy több mint 2 milliárdos banki hitelre volt szüksége ahhoz, hogy a kamionos részvényügyletbe beszálljon.
Felszámoló körökben korábban megbízható iparosként tartották számon Mike Ferencet, "tíz éve még nem néztük ki belőle, hogy valaha komoly, saját vagyonnal rendelkező befektetővé válna és milliárdos részvénypaketteket tologathat" – fogalmazott egy, a felszámolópiacot belülről ismerő forrásunk. Az utóbbi időben a felszámolásokból és végelszámolásokból előszeretettel szemezgető Jellinek kapcsolataként beszéltek róla, az ingatlanguru pedig időnként üzletel Tiborcz-cal – forrásunk ilyen egyszerűen húzott vonalat a felszámoló és Orbán Viktor vejének kamionbiznisze között.
Hotelbiznisz a Quaestortól Mészároson keresztül Tiborczig
Nem először kapcsolódnak össze Mike Ferenc és Tiborcz ügyletei, bár korábban a Quaestor-hotel esetében nem közvetlen adásvételről volt szó. A 24.hu végigvette a kacifántos történetet, hogy a 2015-ben bedőlt Quaestor-birodalom egyik értékes vagyondarabja a kisbefektetők kártalanítása helyett hogyan landolt végül a miniszterelnöki család közvetlen közelében.
Részletes cikkben tártuk fel, a felszámolás alatt hogyan került ki lépésről lépésre a quaestoros vagyonkörből a bejáratott és teljesen felszerelt 114 szobás Lifestyle Hotel annak ellenére, hogy a rendőrség és a bíróság bűnügyi zárlatot is bejegyzett rá.
A szálloda a quaestoros időkben a Bérc Hotel Kft. tulajdonában volt, és ez a cég végezte az üzemeltetést is. A Mike és az általa vezetett felszámoló cég, a Sonten Kft. végelszámolást kezdeményezett a Bérc ellen, majd hamarosan, 2016-ban át is adta az üzemeltetést egy Mészáros-közeli kft.-nek.
Mike 2017-ben egy másik felszámolócéggel karöltve eltüntetett közel másfél milliárd forint adósságot, amellyel a hotel "házon belül" tartozott a Quaestor-csoport főbb cégeinek. Mike konkrétan egy 550 milliós kölcsönt árverezett el alig több mint 30 millió forintért. "Kifejezetten bizonytalan" követelésként hirdette meg, amitől nyilván nem sok érdeklődőnek jött meg a kedve a licitáláshoz. Ez egyébként azért érdekes, mert valójában Mikétől függött, hogy a tartozást kifizetik-e. A házon belüli tartozás miatt ugyanis úgy adódott, hogy mind a hitelt nyújtó, mind az adós hoteles céget ő képviselte felszámolóbiztosként, a szálloda értékesítéséből pedig még bőven lett volna lehetősége, hogy kiegyenlítse a tartozást.
2018-ban Mike a felszámolás keretében végül eladta a hotelt, csakhogy abból nemigen folyt be pénz a régi tulajdonoshoz. A felszámolóbiztos egy árverésen kívüli, közjegyző előtt lebonyolított eljárásban ugyan 2,1 milliárdos áron adott túl az ingatlanon, de pénz helyett egy korábban, vélhetően 400-600 millió forint közötti összegért megszerzett, 2 milliárd forintról szóló régi banki kölcsön beszámításával kötötték meg az üzletet. A hotel a Mészáros-birodalomhoz tartozó Wellnesshotel Kft.-hez került, amely 2021-ben továbbadta a gyors expanzióba kezdő BDPST-nek. Mike a hotelügylet után két évvel került bele a Waberer’s-bizniszbe.
Jellinek osztotta a részvényeket
2020 őszén a Waberer’s külföldi befektetője, a Mid Europe Partners alap (MEP) úgy döntött: akár komoly veszteség árán is, de megszabadul a pandémia idején egyre nehezebb helyzetbe kerülő, és a Budapesti Értéktőzsdén is egyre rosszabb eredményeket produkáló szállítmányozási cégtől. A MEP a 72 százalékos részesedésére egyfajta versenytárgyalást indított a magyar milliárdosok körében, amelyre a Matolcsy-rokonsághoz tartozó Szemerey Tamás, Leisztinger Tamás és a magát 2016-ban nyugdíjazó egykori névadó-tulajdonos, Wáberer György is benevezett.
A tárgyalásokból végül Jellinek Dániel Indotek-csoportja került ki győztesen, alig néhány hónappal azután, hogy a BDPST Zrt. Appeninn Holdingbeli részesedését is átvette. Tiborcz 2020 májusában váratlanul szállt ki a dinamikusan fejlődő ingaltancsoportból, amely többek között a Club Aliga államilag támogatott fejlesztését is végezte. Orbán veje akkor azt nyilatkozta, hogy "nem kíván olyan cégben tulajdonos lenni, amely állami és önkormányzati támogatások elnyeréséért indul".
Jellinek a Waberer’s-csomagból végül 24 százalékot vett meg magának, a fennmaradó 48 százalékról pedig opciós megállapodást kötött a MEP-pel arra, hogy saját maga vonhasson be újabb társakat az üzletbe. 2021-re végül úgy alakította ki a részvényesi szerkezetet, hogy az érdekeltségébe tartozó Trevelin Holding és Geraldton Invest 26, illetve 5 százalékos tulajdonos lett, az üzletbe bevont Wáberer György pedig a High Yield Vagyonkezelőn keresztül kapott 20 százalékot.
A fennmaradó 21 százalékos részvénycsomag került aztán Mike egyszemélyes cégéhez. A frissen alapított MHB Optimumnak a részvénycsomag megvásárlásához hitelre volt szüksége, és úgy tűnik, nem okozott gondot a kölcsön előteremtése a csupán 2020 novemberében bejegyzett társaságnak. A Magyar Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartásában legalábbis alig két hónappal a cég alapítása után, tavaly január közepén 2,25 milliárd forint tőkeösszeg és járulékai erejéig jelzálogjogot jegyeztek be. A fedezet a Waberer’s részvénypakett volt. A hitelnyújtót sem kell a részvényügylet szereplőitől messze keresgélni, a kölcsön a Gránit Banktól érkezett. A Gránit Bank akkoriban már Tiborcz kedvenc pénzszerző helye volt – például a turai kastélyszálló beruházására is innen kapott 2 milliárdot –, 2021 végén pedig közvetlenül Tiborcz István érdekeltségébe került.
Kérdésünkre, hogy a hatalmas összegű kölcsön mellett megérte-e most kiszállni, Mike így válaszolt:
Erre a kérdésre a tőzsdei árfolyamgrafikon ad egyértelmű választ! :)
A tőzsdén kívül, egymás között kötött megállapodások miatt nem tudható pontosan, hogy a szerencsés felszámoló mennyit nyerhetett az üzleten. A részvények hivatalos tőzsdei árfolyammozgása azért némi támpontot adhat arról, hogy mekkora nyereségről lehetett szó. 2020 decemberében, amikor Jellinek megállapodott a MEP-pel, a Portfolio adatai szerint 1650 forint körül jegyezték a részvényeket, az árfolyam tavaly nyár végén 2450-re is felment, július 1-jén pedig 1800 forintra süllyedt vissza. 3,7 millió részvény esetében azonban még rossz ütemezéssel is százmilliós nagyságrendű összeget hozhattak a papírok.
Az árfolyam egyébként pont akkor ugrott újra 2000 fölé, amikor nyilvánosságra hozták, hogy Orbán Viktor veje beszállt a vállalatba. | [
"Waberer’s International Nyrt.",
"BDPST Group",
"Sonten Kft.",
"Gránit Bank",
"Bérc Hotel Kft.",
"BDPST Equity Zrt.",
"MHB Optimum Zrt."
] | [
"Quaestor Invest",
"Mid Europe Partners alap",
"Lifestyle Hotel",
"Diófa Alapkezelő",
"Club Aliga",
"Appeninn Holdingbeli",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Wellnesshotel Kft.",
"Geraldton Invest",
"High Yield Vagyonkezelő",
"Trevelin Holding",
"Magyar Közjegyzői Kamara"
] |
Csak Vadászék nyerhettek
Kilencvenmillió forintot nyert az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól a Vadász János vezette Szenior Foglalkoztatási Szövetség. A volt szakszervezetis, MSZP-s politikus elnökölte közhasznú szervezetnek nem volt nehéz dolga: a kiírásra csak ők pályázhattak.
Részletek a Magyar Nemzet 2008. október 21-i számában. | [
"Országos Foglalkoztatási Közalapítvány",
"Szenior Foglalkoztatási Szövetség"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Kinél nyaral a II. kerület fideszes vezetője? – tette fel a kérdést az RTL Klub szerda esti Híradója, majd egyből meg is válaszolta: a budai kerület első embere családjával Duka László balatoni nyaralójában pihen. Duka egy építőipari cég, a Hajdú és Tsa. Kft. egyik ügyvezetője, a cég 2006, azaz Láng polgármesterré választása óta több mint 600 millió forint értékben nyert közbeszerzéseket a kerületben. 2009-ben gyorsított, meghívásos közbeszerzésen egyetlen érvényes ajánlattevőként nyertek el egy 560 milliós csatornaprojektet – állítja a csatorna.
Duka az RTL-nek tagadta, hogy valaha bármilyen kapcsolatban állt volna a Kft.-vel, azt viszont nem tudta megmagyarázni, hogy akkor miként szerepelhet a neve és a telefonszáma a cég honlapján a vezetők között. Ez a 2014-es dokumentum időközben eltűnt a cég honlapjáról, de a google még őrzi a tárolt változatot.
A cég tulajdonosai nem nyilatkoztak, de amikor a híradósok a Hajdú Kft.-t hívták, a telefonközpontos megerősítette, hogy Duka jelenleg is ott dolgozik. A kerület szerint Láng bérli a házat, és ebben nincs semmi etikátlan. Duka és Láng szerintük 2003 óta ismerik egymást, együtt jártak motorosiskolába. A Hajdú és Tsa. pedig már a 90-es évek óta dolgozik a kerületnek.
Mit is javasolhatnánk így szerda este az olvasóknak? Ha nyaralót bérelnek, alaposan ellenőrizzék le, nem szerepel-e tudtán kívül a tulajdonos az irányításuk alá tartozó szervezetekkel kapcsolatba hozható cégek honlapján, mert ha véletlenül igen, önök is nyaralóbérlési ügybe keveredhetnek! | [
"Hajdú és Tsa. Kft."
] | [
"RTL Klub"
] |
Folytatódik a vizes világbajnoksághoz kapcsolódó közbeszerzések sorozata, most az ORFK jelentkezett be hajókért és utánfutókért.
Ugyan a 2017-es vizes vb költségei már az eredetileg tervezett 25 milliárdos összeg négyszeresénél járnak, még mindig van mire költeni a világbajnokság kapcsán. Most épp az Országos Rendőr-főkapitányság jött rá arra: a vb miatt utánfutókat és hajókat kell venniük.
A friss EU-s közbeszerzési értesítőben jelent meg a pályázati kiírás, az ORFK összesen tíz járőrhajóra írt ki közbeszerzést. Ezeknek a szállításához utánfutókra is szükségük lesz a rendőröknek, ezek is szerepelnek a pályázatban. Az indoklás szerint mindezekre azért van szükség, hogy sikeres legyen a vizes világbajnokság lebonyolítása.
A tíz hajó közül ötöt Siófokra vinnének, a másik ötnek pedig Budapesten lenne a helye. Arról, hogy mennyibe kerülne mindez, nem derült ki semmi a kiírásból, a becsült érték rovatba egyszerűen 1 forintot írtak. | [
"Országos Rendőr-főkapitányság"
] | [] |
A Gyermekrák Alapítvány számmágiája A Gyermekrák Alapítvány lapunk számításai szerint tavaly többet költött önmagára, mint a beteg gyerekek támogatására: mintegy 270 millió forintot. Korábbi cikkünk "cáfolataként" a szervezet ugyanakkor olyan kimutatásokat és nyilatkozatokat tett közzé, amelyek alkalmasak a sajtó és az adományozók megtévesztésére. Római Róbert | Népszabadság | 2008. január 31. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
Római Róbert
Műrendőr védi Balogh István kuratóriumi elnök házát Budapest II. kerületében
Római Róbert
HIRDETÉS "Alapítványunk sikerének növekedésével egyenes arányban nő irigy ellenségeink száma. Büszkén hordhatjuk magasan Alapítványunk zászlaját..." - így kezdődik az a Gyermekrák Alapítvány honlapjára felkerült rövid szöveg, amely a mellékelt pénzügyi kimutatásokkal együtt a Népszabadság április 28-i számában megjelent - Egy százalék - adjuk, de mire? című - írásunkat hivatott cáfolni. A közzétett adatok azt látszanak igazolni, hogy a Gyermekrák Alapítvány bevételei döntő részét a beteg gyermekekre fordítja, magára pedig keveset költ - egyre kevesebbet. Ezzel szemben számításaink szerint az alapítvány kiadásainak tavaly már a nagyobb része, mintegy 270 millió forint "egyéb" célokra, tehát nem a beteg gyerekek támogatására ment el. Mint arról előző cikkünkben beszámoltunk, az egyszázalékos adófelajánlásokból évek óta messze-messze a legtöbb pénzt begyűjtő szervezet 2004-ben mintegy 67 millió forintot, 2005-ben már csaknem 200 milliót fordított saját működésére és népszerűsítésére. A 2006-os számokat tartalmazó hivatalos kimutatás még nem áll rendelkezésünkre, mert a kiemelten közhasznú szervezet lapunknak ezt nem adta át. Arra hivatkoznak, hogy erre még nem kötelesek, a beszámolót május végéig kell közzétenniük. Balogh István, a kuratórium elnöke csak néhány adatot volt hajlandó közölni. Így kiderült: a múlt évben rekordbevételt könyvelhetett el a Gyermekrák Alapítvány, 670 millió forintot, amelyből 414 millió az adózók felajánlásaiból származott. Ebből a bevételből 243 millió forintot, az előző évinél jóval kevesebbet fordított a szervezet a beteg gyerekek támogatására, ám lapunknak Balogh István azt írásba is adta, hogy "a maradvány pénzintézetben, bankszámlánkon, a távlati célok megvalósítására és rendkívüli kérések teljesítésére a rendelkezésünkre áll". Ezzel az alapítványt vezető elnök azt érzékeltette, hogy a tavalyi rekordbevételből fennmaradó majd 430 millió forint döntő részét megtakarították. Ez azonban nem felel meg a valóságnak. Sejtetések a homályból A működési és reklámköltségekről Balogh azóta is hallgat, ám a szervezet honlapján korábbi cikkünk cáfolataként közzétett hároméves - nem hivatalos - beszámolóban az alapítvány igyekszik megkönnyíteni a számolást: pontosan öszszesítik a bevételeket 2004 elejétől 2006 végéig (1,7 milliárd), majd összeadják a kifizetett támogatásokat (630 millió) és a számlán félretett pénzt (690 millió forint). A gyengébbek kedvéért aláhúzva jelzik e két tétel összegét is: 1,32 milliárd forint - tehát ennyit költött vagy tartalékolt volna az alapítvány az elmúlt három évben a beteg gyerekek javára. Ebből már könnyű kiszámolni, mennyi mehetett el "egyéb" célokra három év alatt: 376 millió forint. Ha a potenciális adományozót az is érdekelné, hogy mennyit költött magára az alapítvány tavaly, ezt is kiszámolhatja, hiszen a megelőző két év működési és kampányköltsége ismert, összesen 260 millió forint. E szerint tavaly az előző évi összeg csaknem fele ment volna el "egyéb" kiadásokra, nem egészen 120 millió forint. Ez sem egyenértékű persze azzal, amit Balogh István lapunknak megküldött faxüzenete sejtetett, miszerint a támogatásokra el nem költött pénz az alapítvány számláján van, de kétségkívül megnyugtató az adományozók számára, akik mindebből kiolvashatják: a szervezet egyre olcsóbban működik, spórol a megálmodott gyermekkórházra (lásd mellékelt írásunkat), gazdálkodása pedig átlátható. Gyanút legfeljebb az ébreszthet, hogy az alapítvány maga csak egy darabig segít a számolásban. És persze az a tény, hogy a hivatalos pénzügyi beszámolót a szervezet 2006-os gazdálkodásáról jótékony homály fedi. Talán nem véletlenül. Ebből ugyanis számításaink szerint kiderülne, hogy a Gyermekrák Alapítvány tavaly a 2005-ös 200 milliónál nemhogy kevesebbet, de nagyjából 70 millió forinttal többet költött "egyéb" célokra: összesen csaknem 270 millió forintot, ami immár meghaladja a múlt évben kifizetett adományok összértékét. Vagyis: a múlt évben a beteg gyerekekre áldozott 243 millió forinton felül a 670 milliós bevételből megmaradt majd 430 millió nagyobb része - Balogh István állításával szemben - nem maradt meg. Adatok dzsungelében Ahhoz, hogy ezt az állítást bizonyítsuk, ismét elő kell vennünk a szervezet jól eldugott, hivatalos pénzügyi beszámolóit az előző évekről, és vissza kell lépnünk a számok dzsungelébe. Így kideríthető: az alapítvány arról "elfelejtkezett", hogy a múlt év végén a bankszámláján (vagy házipénztárban) lévő 690 millió forint nem az elmúlt három évben gyűlt össze. Annak egy részét - a 2004-es hivatalos pénzügyi beszámoló szerint -, csaknem 160 millió forintot, korábban, 2003 végéig tették félre. Valójában tehát az elmúlt három évben a Gyermekrák Alapítvány nem 690 milliót, hanem ennél 160 millió forinttal kevesebbet, csak mintegy 530 millió forintot tartalékolt az 1,7 milliárdos bevételéből - ennek nagyobb részét ráadásul még 2004-ben. Tavaly a gyermekkórházra spórolt pénz már csupán mintegy 158 millió forinttal gyarapodott, miközben a támogatásokra el nem költött 430 milliós bevétel nagyobb része, 270 millió forint "egyéb" kiadásokra ment el - ez az összeg a négy és félszerese az alapítvány 2004-es működési és kampányköltségének. A fenti számok alapján tehát félrevezető a Gyermekrák Alapítvány tájékoztatása vagyonának felhasználásáról. Közzétett adatai egyebek mellett azt a látszatot keltik, hogy a támogatásokra elköltött, illetve félretett pénzeken felül a szervezet bevételeinek csak 22 százalékát költötte egyéb célokra. A fenti számokból ezzel szemben arra az eredményre jutunk, hogy ezek az "egyéb" kiadások az elmúlt három évben a bevételek csaknem harmadára emelkedtek, tavaly pedig már elérték a bevétel 40 százalékát, miközben adományokra 2006-ban már csak a bevételek 37 százaléka jutott. Érinthetetlen százalékok Balogh István elnök állítja: az egyszázalékos felajánlásokból egy fillér sem megy másra, mint támogatásokra. A szervezet magára csak egyéb bevételeiből áldoz. Ezt az állítást olvashatjuk a lapunknak eljuttatott helyreigazítási kérelemben is. Bár a Népszabadság ennek ellenkezőjét korábban nem állította, megkérdeztük a kuratórium elnökét: elkülönített számlán kezelik-e az egyszázalékos bevételeket. Az erre adott nemleges válasz után pedig további kérdésünk volt: ha egy számlára folyik be minden, hogyan állítható, hogy működésre, reklámra nem megy el az adófelajánlásokból? Balogh István erre kijelentette: pontosan tudják, melyik forint honnan származik. Bárhogy is, ha a tavalyi, 670 milliós bevételből 414 millió származott az egy százalékokból, a 256 millió forintos egyéb bevételek már aligha fedezték az általunk kalkulált 270 milliós "egyéb" költségeket. Mentőötlet "Három éve bombázzuk a minisztériumot, hogy adja meg az OEP-befogadást a mentőszolgálatra. Ezt most három hete kaptuk meg" - újságolta Balogh István a Klubrádióban május 3-án. Körösi László, az OEP finanszírozási osztályának helyettes vezetője lapunknak megerősítette: március 21-től három járműre kapott jóváhagyást az alapítvány, igaz, nem mentésre, hanem betegszállításra. Körösi László azt határozottan cáfolta, hogy erre az alapítványnak három évet kellett volna várnia: a kérelem ugyanis 2006 augusztusában érkezett. Betegeket szállítani egyébként - tette hozzá - enélkül is lehetne, a befogadás révén viszont az alapítványnak az OEP kifizeti a szállításokat. Ez nem jótékonyság, hanem üzlet. A piacon sokan várnak erre a lehetőségre - mondta a vezető. (K. J. V.)
HIRDETÉS
. | [
"Gyermekrák Alapítvány"
] | [] |
Simicska agrárcégei: csak idén 1,6 milliárd támogatás
Budapest — Bár egyelőre még nem tette közzé a pályázat nélkül kiadott állami termőföldek használóinak névsorát a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), várhatóan igazi nagyágyuk is szerepelhetnek benne, legalább is cégeiken keresztül.
A Blikk megtudta, az ország egyik legbefolyásosabb üzletembere, a Fidesz egykori pártpénztárnoka, Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó társaságoknak is juthatott a pályázat nélkül kiadott földekből.
Simicska ugyanis idén júniusba vásárolta be magát a Mezort Zrt.-be, ötvenszázalékos tulajdonrészével ő lett a legnagyobb tulajdonos Nyerges Zsolt ugyancsak kormány közeli üzletember és ügyvéd előtt. A Mezort-cégcsoportba tartozó Dél-Balatoni Agro Kft. pedig, mint azt korábban megírtuk, két éve kapott használatra Fejér megyei földeket a Nemzeti Földalaptól pályázat nélkül. Miután szeptember közepén ezekből két lepsényi birtokra a Blikk rákérdezett, elértük azt, amit a bírósági úton, az elsőfokú per megnyerésével sem sikerült. Az NFA ugyanis végül azt válaszolta, hogy hamarosan közzéteszik a megbízási szerződések közérdekből nyilvános adatait, vagyis hogy kiknek adták oda a 34 ezer hektárnyi állami földterületet művelésre.
Azt, hogy ebből mennyi földet is kaptak Simicskáék, csak a listából fog kiderülni. De a kifizetett terület alapú támogatásból úgy számoltunk, hogy jelenleg valamivel több mint 18 ezer hektár (180 Margitsziget nagyságú) termőföld felett rendelkezik a Simicska Lajosék tulajdonában álló cégcsoport. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatai szerint az idei első félévben ugyanis 582 millió forintot fizettek ki ilyen jogcímen a cégcsoport öt cégének. A szakértők szerint hektáronként 32 ezer forintot kasszírozhatnak a földhasználók az első félévben, és ugyanekkora összegre számíthatnak a második félévben is, ebből számoltuk vissza a terület nagyságát.
De Simicska cégei nemcsak terület alapú támogatásra jogosultak, hanem különféle állatjóléti juttatásokra, állattartó telepek korszerűsítésére, mezőgazdasági utak fejlesztésére is kaptak pénzeket. Idén fél év alatt összesen 1,6 milliárd forint támogatást kaptak. Kerestük a Mezort Zrt.-t, hogy megtudjuk, hogy miért fektetett be a cégbe Simicska Lajos, és hogy mennyire vesz részt a cég életében, de kérdéseinkre öt nap elteltével sem kaptunk választ.
Kozák Dániel | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Mezort Zrt.",
"Dél-Balatoni Agro Kft."
] | [
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.