text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Tállai államtitkár és a Magyar Nemzet szerint is adózási gondjai lehetnek az amerikai tulajdonú Bunge Zrt.-nek, a cég viszont tagadja, hogy vizsgálat zajlana ellene.
Áfacsalásos gabonakereskedelmi ügyek miatt tett feljelentést a Bunge Zrt. élelmiszeripari vállalat. A feljelentés után viszont Tállai András, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy a cég is érintett lehet áfacsalásos ügyekben, szerinte Argentínában csaknem félmilliárd dollárt követelnek tőle. A kormánypárti Magyar Nemzet is erről írt.
A Bunge sajtóközleményben jelezte, hogy a találgatásokat nem kívánja kommentálni és kéri, hogy hagyjanak fel a valótlan információk közlésével. A társaság belső folyamataira, döntéshozatalára, etikai magatartására a magyar és EU-jogszabályokon kívül a legszigorúbb amerikai tőzsdei szabályozások is vonatkoznak, emellett számtalan belső ellenőrzési pont is gondoskodik arról, hogy ezeknek maradéktalanul megfeleljen.
A Magyarországon több mint 430 munkavállalót foglalkoztató cég eleget tesz a magyar adózási követelményeknek, az elmúlt öt évben csaknem 15 milliárd forint adót és járulékot fizetett be a magyar államkasszába – közölték. | [
"Bunge Zrt."
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Lezárulni látszik a Nemzeti Színház körüli rémdráma egyik felvonása, pénteken ugyanis kihirdették az Erzsébet téri gödör helyére tervezett kulturális központ és millenniumi park tervpályázatának eredményét. A titkos elbírálás a Firka Építész Stúdió pályamunkáját hozta ki győztesnek a két és fél milliárdos belvárosi beruházásra. A várhatóan jövő év márciusában kezdődő építkezésnek 2002. április 15-ig be kell fejeződnie.
Az Erzsébet térre az új Nemzeti Színház helyett a kormány és a főpolgármesteri hivatal parkolókat, üzleteket, konferencia termeket álmodott.
Az új Nemzeti Színház a Kossuth- és Ybl-díjas Vadász György építész vezette tervezői csoport elképzelései alapján épülhet meg a főváros IX. kerületében.
Schwajda György várhatóan megtarthatja vezető pozícióját az új Nemzeti Színház beruházásakor - adta hírül a közszolgálati televízió.
Az Erzsébet téri gödör helyére tervezett kulturális központ és millenniumi park tervezésére idén áprilisban írt ki titkos elbírálású pályázatot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A pályázók feladata az volt, hogy a tér alatti mélygarázsra, a konferenciaközpontra és a felszín feletti közparkra egységes építészeti koncepciót alakítsanak ki.
A nyertes Firka Építészeti Stúdió pályaművek
A pályázatra öt tervezőiroda küldött terveket, amelyek közül a kilenctagú bírálóbizottság a Firka Építészeti Stúdió pályaművét kiemelt megvételben részesítette. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy az iroda munkatársai 2,2 millió forintot kapnak, és lehetőséget arra, hogy a benyújtott pályamunkát a bírálóbizottság által ajánlott szempontok alapján tovább tervezzék. Ők készítik tehát el azt a tervet, amely alapján a kulturális tárca, várhatóan novemberben közbeszerzési pályázatot ír ki a kivitelezésre.
Nem lehetett rangsorolni a pályamunkákat
A pályázatra benyújtott öt munka közül egyik sem teljesítette maradéktalanul a kiírók igényeit, illetve nem javasolt minden részletében kellően kidolgozott megoldást. Ezért a zsűri úgy döntött, a pályázaton nem ad senkinek díjat, hanem a javaslatokból négyet a további hasznosítás reményében megvásárol - ismertette a döntés hátterét Jordán Péter az NKÖM Erzsébet téri Beruházási Irodájának vezetője.
A terveket úgy kellett elkészíteni, hogy az Erzsébet tér-Deák tér-Millenniumi park tér együttese homogén, szerkezetileg erőteljesen kapcsolódó városszerkezeti egységet alkosson. Emellett fontos szempont volt az elbírálásnál az is, hogy a millenniumi park ne váljon a Hősök tere antipólusává - közölték a zsűri tagjai.
Vesztes pályázat
A zsűri döntése alapján a kulturális tárca négy tervet vásárolt meg. A FIRKA Építész Stúdióét 2,2, a Mérték Építész Stúdióét 1,8, a Gerő-Szabó Építész Iroda és a Kévés és Építésztársai Rt. terveit 1-1 millió forintért.
Firka: jó felszíni, kidolgozatlan föld alatti megoldások
Nagyon visszafogott, tehát kevés eszközzel, jó felszíni megoldásokkal alakít ki a Deák tér - Erzsébet tér együttesbe teljesen belesimuló közteret - sorolta el Schneller István, Budapest főépítésze a Firka pályázatának erényeit. A hiányosságokról elmondta, a tervezők egyrészt túlságosan nagy felszíni zöld felületet akartak, másrészt a föld alatti terek nem voltak teljesen kidolgozottak.
A ,,nyertes" terv szerint az Erzsébet téri gödör helyét egy kétszáz férőhelyes garázs és egy kétszáz fős konferenciaközpont foglalja majd el. A parkban japán akác és platánfák fognák közre a díszburkolattal fedett sétányt, a szabadtéri színpadot és a József Attila utca felőli részen elhelyezett medencét.
A Firka a buszpályaudvar nagyobbik épületében építészeti múzeum, a József Attila utca felőli kisebbikben pedig kávézó kialakítását tervezi. Az Andrássy út lezárására a zsűri szerint önálló pályázatot kell kiírni.
A Firka a buszpályaudvar nagyobbik épületében építészeti múzeum, a József Attila utca felőli kisebbikben pedig kávézó kialakítását tervezi A győztes terv ára két és fél milliárd forint
A Deák tér és az Erzsébet tér környékének átépítése a Firka pályázata szerint 2,5 milliárd forintba kerül majd, ami azért külön szerencsés, mert ugyanennyi pénz áll a kormány rendelkezésére is. Egyébként Jordán Péter tájékoztatása szerint az öt pályamunka közül a győztes kivitelezése kerül a legkevesebbe.
A Firka Építész Stúdiónak a jövő év januárjáig kell elkészítenie a kivitelezési tervdokumentációt. A beruházás kivitelezőjét kétfordulós közbeszerzési pályázat során választja ki a minisztérium. Az eljárás első fordulóját november-decemberben, a második fordulót pedig 2001. január-februárjában folytatnák le.
Mi lesz a buszpályaudvarral?
A lassanként körvonalazódni látszó megoldás gyenge pontja a buszpályaudvar kérdése. A Fővárosi Önkormányzat és a kulturális tárca idén áprilisban kötött megállapodása szerint a teljes építkezésnek 2002. április 15-én kell elkészülnie, a buszpályaudvarnak pedig hat hónappal előbb, tehát a jövő év októberében el kell tűnnie a térről. A nemzetközi és belföldi forgalmat lebonyolító autóbusz-pályaudvart, a megállapodás értelmében a IX. kerületbe, a Könyves Kálmán körút-Üllői út csomópont mellé telepítenék ki. Jordán Péter szerint egyáltalán nem biztos, hogy határidőre ,,kitelepítik" a pályaudvart. Az elkészült tervek szerint az új pályaudvar 2,5-3 milliárd forintjába fog kerülni a Miniszterelnöki Hivatalnak és a közlekedési tárcának, de hogy ezt a pénzt honnan fogják előteremteni, az még rejtély - mondta el az építőmérnök. | [
"Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma"
] | [
"Mérték Építész Stúdió",
"Fővárosi Önkormányzat",
"Beruházási Iroda",
"Nemzeti Színház",
"Firka Építészeti Stúdió",
"Firka Építész Stúdió",
"FIRKA Építész Stúdió",
"Gerő-Szabó Építész Iroda",
"Kévés és Építésztársai Rt.",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Még nem számolta ki a Miniszterelnökség, mennyibe került Orbán Viktor részvétele az Európai Parlament május 19-ei plenáris ülésén. Az Origo közérdekű adatigénylésére azt sem árulták el, mivel utazott a kormányfő Strasbourgba, ahol felszólalt a magyarországi helyzetről rendezett vitán.
Kilencen kísérték el Orbán Viktort az Európai Parlament plenáris ülésére, hogy megvédjék a magyar kormány álláspontját a halálbüntetésről és a bevándorlásról – tudta meg az Origo.
Orbán Viktort Havasi Bertalanon kívül még nyolcan kísérték el Strasbourgba Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Adatigénylésre válaszoltak
A miniszterelnök május 19-én repült Strasbourgba, hogy felszólaljon az EP plenáris ülésén. Mivel az utat csak egy nappal korábban jelentették be, szerettük volna megkérdezni a Miniszterelnökségtől, hogy a kormányfő mivel utazott Franciaországba, hányan kísérték, és mennyibe került a kiutazás.
A sajtóosztály először azt közölte, hogy kérdéseinkre nyújtsunk be közérdekű adatigénylést, hivatalos megkeresésünkre pedig dr. Vidoven Árpád közigazgatási államtitkár most küldte el a válaszokat.
Még nincs elszámolás
Ebből ugyan nem derült ki, hogy Orbán Viktor magángéppel vagy más járattal utazott-e Strasbourgba, annyit viszont elárultak, hogy a kormányfőt kilencen kísérték el az Európai Parlamentbe. Az út költségeiről még nem készült pontos elszámolás.
Az utazási költségek tekintetében nem áll módomban adatot szolgáltatni tekintettel arra, hogy a kapcsolódó elszámolások még folyamatban vannak" – áll a levélben.
Személyes kérésre
Orbán Viktor személyes kérése volt, hogy Strasbourgban felszólalhasson a magyarországi helyzetről rendezett parlamenti vitán. A vitát azután tűzték napirendre, hogy előzőleg az EP szakbizottsága vitát folytatott a halálbüntetés visszaállításának Orbán Viktor által javasolt "napirenden tartása", illetve a menekültüggyel kapcsolatos magyar kormányzati megnyilatkozások, így a bevándorlási nemzeti konzultációs kérdőív kérdései miatt.
A magyar kormányfőt a bevándorlásról és a halálbüntetésről kérdezték a képviselők. Forrás: AFP/Georges Gobet
A miniszterelnök az ülésen arról beszélt, hogy azt szeretnénk, hogy Európa az európaiaké, Magyarország a magyaroké maradna. Szerinte felül kellene vizsgálni a jelenleg érvényes egyezményeket, és a bevándorlásban vissza kell adni a döntési jogot az EU-tagállamoknak, rájuk kell bízni, hogy akarnak-e bevándorlókat.
Éles vita volt
A felszólalását követő éles vitában Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője azt mondta, hogy Orbán Viktor továbbra is provokatív kijelentéseket tesz. A belga politikus a bevándorlási kérdőívvel, illetve a halálbüntetéssel kapcsolatos témák említésén túl egyebek közt Putyin-barát külpolitikával is vádolta a magyar kormányfőt.
Martin Schulz, az EP elnöke pedig a halálbüntetéssel kapcsolatban azt üzente a magyar kormányfőnek: létezik olyan isteni parancs, hogy ne ölj. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Európai Parlament"
] |
Választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt hallgatta ki ma Orosz Károly Zsoltot, Nagyhalász MSZP-s polgármesterét a rendőrség – értesült a HavariaPress. A megyei főkapitányságon megerősítették a hírügynökség információit, de egyelőre nem tudni, hogy tett-e vallomást a meggyanúsított polgármester.
A rendőrség gyanúja szerint az MSZP színeiben induló polgármester a 2005. március 20-án lezajlott időközi választásokat megelőzően pénzt adott a cigány származású kisebbség tagjainak, hogy rá szavazzanak. Orosz Károly Zsolt polgármestert a választáson függetlenként indult másik jelölt, Albók József feljelentése alapján hallgatták ki.
A nagyhalászi időközi polgármester-választást Orosz Károly Zsolt nyerte 1587 szavazattal a korábbi polgármester, Albók József előtt, aki 1166 voksot kapott. Az időközi választást azért kellett kiírni, mert Albók Józsefet jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a megyei bíróság közösségi pályázatokkal kapcsolatos jogtalan gazdasági előnyszerzés miatt, így megszűnt önkormányzati vezetői tisztsége, de a közügyektől nem tiltották el, így indult a választáson. | [
"MSZP"
] | [] |
20 állása van a BKV-vezérnek
A közlekedési vállalatnál Kocsis István prémiumokkal együtt havonta 3 millió 375 ezer forintot kap. A vezérigazgató más cégeknél is vezető tisztséget tölt be
BUDAPEST - Azért kap kettő és negyed millió forint havi prémiumot Kocsis István, a BKV vezérigazgatója, mert bejár a munkahelyére, és elvégzi a munkáját - derítette ki a Blikk.
Kocsis István fizetése 1,5 millió forint, és ehhez kap még 150 százalékos prémiumot, vagyis összesen 3 millió 375 ezer forintot tehet zsebre csak a közlekedési vállalattól. Mindazok után jár neki ez a keresetkiegészítés, hogy kipattant a botrány, a BKV-nál 100 milliós jutalmakat osztogattak szét az igazgatóknak az elmúlt években.
Kocsis István korábban bejelentette: megszüntette a visszásságot. Mindezek tük rében furcsának tűnik a fizetését meghaladó havi prémium. - Nem jár automatikusan a prémium a BKV vezetőinek, így Kocsis Istvánnak sem, ezért pluszfeladatokat kell teljesíteni - közölte a cég sajtóirodája. Kérdésünkre elárulták, melyek azok a többletmunkák, amelyeket a 2,2 millió forintért el kell végeznie a vezérigazgatónak.
Így például "biztosítania kell az üzleti terv teljesítését", az sem baj, ha veszteséges a cég, és gondoskodnia kell a 4-es metró építésével öszszefüggő feladatok végrehajtásáról. Ezenkívül stratégiai tervet is le kell tennie az asztalra, amely a BKV működési feltételeit biztosítja.
Eddig nem kaptunk választ arra, hogy nem ezekért a feladatokért kapja-e a fizetését Kocsis István, és miért jár ezért prémium. Azt sem tudtuk meg, hogy az ország egyik legnagyobb közszolgáltató cégét irányító vezérigazgatónak hogyan jut ideje még 19 másik cégnél munkát vállalni. Kocsis István ugyanis a BKV-n kívül ennyi társaságnál, intézménynél tölt be felelős posztot, vagyis összesen 20 ember helyett dolgozik. Ezzel a teljesítménnyel alighanem ő a legsokoldalúbb és legstrapabíróbb menedzser az országban, de talán az egész világon is.
Kíváncsiak lettünk volna, hogy a 20 felelős beosztás nem vonja-e el Kocsis figyelmét és energiáját a közlekedési vállalat irányításától, de nem kaptunk választ. Azt sem tudtuk meg, naponta hány órát dolgozik a BKV-nak Kocsis István, és mennyi időt szán a többi 20 cégre... | [
"BKV"
] | [] |
2014. június 25. 06:45
Pert nyert a Demokratikus Koalíció a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen, ki kell adni a trafikpályázat értékelő lapjait és a bírálóbizottság névsorát. A dokumentumok fénymásolása iszonyú pénzbe kerülhet, a névsort viszont már meg lehet ismerni. Összegyűjtöttük, hogy ki kicsoda. | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Demokratikus Koalíció"
] |
FTC-stadion felújítás: milliárdos bukás
A szerződésekben nincs garancia arra, hogy Kevin McCabe-nek fizetnie kellene
Budapest ‒ Nem újítják fel 1,2 milliárd forint plusz áfa értékben a ferencvárosi futballstadiont! – legalábbis a szerződésekben nem szerepel semmilyen garancia arra, hogy a februárban lemondó tulajdonosnak, Kevin McCabe-nek (63) be kellene tartania az ígéretét.
Kevin McCabe korábban még az új stadion tervét is megmutatta
A brit üzletember cége, az Esplanade Real Estate Ingatlanforgalmazó Kft. úgy jutott hozzá 2008. április 9-én az FTC Labdarúgó Zrt.-hez, valamint ahhoz a 6+2 hektáros területhez, amelyen a Fradi-stadion is található, hogy vállalta egy új aréna felépítését vagy a régi rekonstrukcióját. Először 2010. április 9. volt a kivitelezés dátuma, aztán – érthetetlen módon – ezt átütemezték 2012-re, majd 2014-re.
Budai Gyula kormánybiztos befejezte az átfogó vizsgálatot
– Befejeztük a vizsgálatot, aláírom a büntetőfeljelentést, és a terveim szerint pénteken továbbítom a legfőbb ügyész úrnak – nyilatkozta Budai Gyula (47) elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos.
– A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részéről Tátrai Miklós korábbi vezérigazgató úgy írta alá a szerződést, hogy nem szerepel benne semmilyen garancia, azaz nincs szankcionálva, mi történik akkor, ha elmarad a stadionfelújítás. Nincs olyan záradék, amely kötelezné a vevőt az 1,2 milliárd forint plusz áfa kifizetésére.
Időközben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) új vezetősége sajtóközleményben jelezte, megteszi a szükséges jogi lépéseket a Fradi-pálya ügyében, s arra kötelezné az ingatlanok tulajdonosát, vagyis az Esplanade Real Estate Ingatlanforgalmazó Kft.-t, hogy tegyen eleget azoknak a kötelezettségeinek, amelyeket az adásvételkor vállalt.
"A peres eljárást megelőző egyeztetések 2011. március 22-én megkezdődtek, és jelenleg is folyamatban vannak. Amennyiben az egyeztetés lezárul, annak eredményéről és a további lépésekről tájékoztatjuk a nyilvánosságot" – áll az MNV Zrt. közleményében.
P. N–P. Z. | [
"FTC Labdarúgó Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"MNV Zrt.",
"Esplanade Real Estate Ingatlanforgalmazó Kft.",
"Esplanade Real Estate Ingatlanforgalmazó Kft.",
"P. N–P. Z."
] |
Hetvenmilliós ösztöndíjcsalás ügyében hetedik hónapja nyomoz a rendőrség a Károli Gáspár Református Egyetem feljelentése alapján. Már számos tanút kihallgattak, gyanúsított azonban még nincs.
A BRFK gazdaságvédelmi főosztálya az egyetem feljelentése alapján kezdett nyomozni, miután – mint arról annak idején internetes oldalán az intézmény maga is beszámolt – "Károli Gáspár Református Egyetemnek a Magyarországi Református Egyház Zsinata által megbízott vezetése a munkafolyamatok átvilágítása és újraszabályozása során a korábbi években elkövetett visszaélésekre bukkant a hallgatói ösztöndíjak kifizetésével kapcsolatosan".
Információink szerint eddig nem azonosított személyek 45 ösztöndíj nem jogosult hallgató után mintegy 70 millió forintot igényeltek jogosulatlanul, majd a pénzt ismeretlen célra fordították.
Horváth Katalin Fanni, a BRFK szóvivője lapunknak elmondta, a rendőrség az ügyben számos tanút hallgatott ki, gyanúsítottjuk azonban egyelőre nincs. A nyomozás határideje szeptemebrben lejár, ám már szinte most biztosra vehető, hogy a rendőrség hosszabbítást kér az ügyészségtől. | [
"Károli Gáspár Református Egyetem"
] | [
"Magyarországi Református Egyház Zsinata"
] |
Megvan, ki veheti át Szalay-Bobrovniczky Kristóf vasúti cégét
Novák Katalin köztársasági elnököt katonai tiszteletadással fogadják a Honvédelmi Minisztériumban 2022. május 31-én. Mellette Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (b2), Kun Szabó István, a köztársasági elnök főhadsegédje (b) és Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka (j) (
Több mint 1,8 milliárd forint – a Magyar Hang nem megerősített számításai szerint legalább ekkora osztalékot vehetett fel céges érdekeltségei után az 5. Orbán-kormány új honvédelmi minisztere, Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Vagyis ez az összeg magasabb annál az 1,624 milliárdos tételnél is, amiről múlt héten cikkeztek a lapok.
A Fidesz-közeli, kaszinó- és vasúti bizniszeiről ismert vállalkozó miniszteri kinevezése nem csak azért volt meglepő, mert ő Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje; vagy mert személyében egy üzletember váltja a 40 éves katonai tapasztalattal rendelkező, az Orbán-kabinetet az előző ciklusban kiszolgáló Benkő Tibort. Nagy megütközést keltett az is, hogy a vállalkozó a Magyar Fejlesztési Bank 55 milliárd forintos hitelével vásárolhatta meg tavaly szeptemberben a cseh Aero Vodochody repülőgépgyártó vállalat többségi tulajdonát, egy 2021 májusában alapított cégen, a HSC Aerojet Zrt.-n keresztül. Majd az országgyűlési választások után kiderült, hogy a kormány "véletlenül" ettől a baráti tulajdonba kerülő gyártól vesz majd 12 darab katonai kiképző repülőgépet, az RTL Klub becslése alapján akár 60–70 milliárd forintos értékben.
• Mekkora nyereséget termelt Szalay-Bobrovniczky Kristóf repülős vállalkozása, bármilyen üzleti tevékenység nélkül?
• Melyik kormányközeli üzletember cége vásárolta meg a honvédelmi miniszter vasúti kocsikat építő cégét?
• Mit válaszolt a bevételekre vonatkozó kérdésünkre Szalay-Bobrovniczky bizalmi embere?
• Milyen karrierút áll az új kormánytag előtt, aki Habony Árpádot is barátjának, sőt, bajtársának tartja?
• Milyen távlati célokkal érkezett az üzleti, majd a politikai életbe Szalay-Bobrovniczky Kristóf?
A teljes cikket a Magyar Hang június 10-én megjelent, 2022/24. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online! | [
"HSC Aerojet Zrt.",
"Aero Vodochody"
] | [
"RTL Klub",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Magyar Hang",
"Magyar Honvédség"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Kiszállt a NAV Simicska cégeihez
Simicska Lajos reklámcégeinél megkezdődtek az adóhatósági vizsgálatok, miután a nyomozás adatai szerint a vállalkozó vállalatain keresztül törvénytelen módon támogathatta a Jobbik plakátkampányát. A párt nevében nyilatkozók egymásnak ellentmondó adatokat közöltek az elhelyeztetett plakátok számáról, a kampány becsült költségeivel pedig nem tudnak eddig elszámolni. A költségvetési csalás mellett a tiltott pártfinanszírozás gyanúja is felmerült.
Megkezdődött az adóhatósági vizsgálat a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó plakátos cégeknél, a Mahir Cityposter Kft.-nél, az anyacég Mahirnál és a Publimont Kft.-nél – írta tegnap az Mno.hu. A lap közlése szerint elsősorban az úgynevezett last minute szerződések érdeklik az ellenőröket; ezek azokra a plakáthelyekre vonatkoznak, amelyeket senki sem kötött le előre, így utolsó pillanatban bocsátották a megrendelő rendelkezésére. Ilyenek a Jobbik plakátjai is.
A vizsgálat a tavaly január elejétől az idén május végéig tartó időszakot érinti, vagyis a párt szerződéseit is górcső alá veszik – olvasható a portálon.
Mint arról lapunk szerdán beszámolt, az adóhivatal szerint súlyos szakmai tévedések szerepelnek abban a közleményben, amelyet Simicska Lajos egyik vállalkozása adott közre a kormányellenes Jobbik-plakátok ügyében.
A nagyvállalkozó cégénél hétfőn házkutatást tartottak a pénzügyőrök, a múlt héten pedig költségvetési csalás gyanújával indult adóhatósági nyomozás a társaságoknál. A NAV-vizsgálat a Jobbik plakátkampányának finanszírozásával kapcsolatban tárt fel szabálytalanságokat.
A hatóság gyanúja szerint a Publimont Kft. és Mahir Cityposter Kft. megtéveszthette a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt azzal, hogy lényegesen kevesebb hirdetési felületet vallott be annál, mint amennyit valójában a Jobbik rendelkezésére bocsátottak. Így a szolgáltatás értéke, költsége, valamint a Jobbiknak nyújtott kedvezmény is lényegesen nagyobb az eddig közölt adatoknál. A hatályos jogszabályok alapján a szóban forgó bűncselekmény alapesetben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
A Jobbik prominensei kezdettől fogva ellentmondásosan nyilatkoztak a plakátok számáról: míg a párt vezetői szerint májusra 2500 körüli plakátot helyeztettek el a Mahir és a Publimont felületein, a Jobbik sajtóosztálya korábban durván lefelé kerekítette ezeket, amikor 2000-es számot adott meg egy közleményben.
Ám a rendelkezésre álló adatok szerint a fent említett mennyiségek nem felelnek meg a valóságnak, és a Jobbik plakátjainak száma áprilisban és májusban is mintegy ezerrel haladta meg a közöltet. Azonban a legnagyobb ellenzéki párt adataiból kiindulva és mondjuk 2300 plakáttal számolva is megközelítőleg havi félmilliárd forintba kerülhetett a Jobbik kampánya.
A plakátok valós és a Jobbik által bevallott száma közötti lényeges eltérés, valamint a kampány finanszírozásának átláthatatlansága nemcsak a költségvetési csalás, hanem a tiltott kampány-, illetve pártfinanszírozás gyanúját is fölveti. | [
"Publimont Kft.",
"Mahir Cityposter Kft.",
"Jobbik"
] | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Összesen 4,34 millió euró értékben 136 civil szervezet projektje kapott támogatást a Norvég Civil Támogatási Alapból - jelentették be pénteken. A norvég fél továbbra is szerződésszegésnek tartja a Kehi civilek elleni vizsgálatait. Az Ökotárs vezetője szerint a Kehi érzékeny adatokat követel több civil szervezettől.
Amíg a kormány nem állítja le a Kehi-vizsgálatot, és nem születik konstruktív javaslat a Norvég Alap támogatásaival kapcsolatban a közreműködő szervezet kilétére, addig nem kerülhet sor a párbeszéd foplytatásásra a donorok és a magyar kormány között - mondta Arild Moberg Sande, a norvég nagykövetség követtanácsosa a Norvég Civil Támogatási Alap második felhívására érkezett pályázatok értékelésekor pénteken.
A hvg.hu beszámolója szerint ebben a körben 136 szervezet projektje kapott összesen 4,34 millió euró (mintegy 1,345 milliárd forint) támogatást, ezzel a tavaly szétosztott támogatásokkal együtt az összes rendelkezésre álló forrás 70 százalékát már odítélték.
21 hónapjuk van
Ebben a körben 47 közepes (a pályázónként elnyerhető összeg maximálisan 70 ezer euró) és 89 kis projekt (maximum 20 ezer euró) részesült támogatásban. A nyerteseknek 21 hónapjuk van a projektek végrehajtására.
"Nagyon örülök annak, hogy sikerült a januárban meghirdetett pályázatok után júliusban kiosztani a pénzeket, szerintünk bizalmat épít, hogy ebben a helyzetben is normálisan, terv szerint tudunk működni. Reméljük, a támogatott szervezetek is bizalmat építenek a projektjükkel a civil szféra iránt" - mondta Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány ügyvezetője és a pályázatkezelő szervezetek konzorciumának vezetője.
Elmondta: minden ülésükön részt vett a kormány képviselője is az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről, és egyszer sem emelt kifogást az eljárás lebonyolítása ellen. A norvég követtanácsos is hangsúlyozta, hogy nagyon elégedettek a pályázatok kezelésével.
Nem nyilvános az értékelők névsora
Sande elmondta: továbbra is a kormány és a donorok közötti szerződés megsértésének tartják a Kehi eljárását. A pályázatkezelési rendszer auditálását ugyanis a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda intézi, nem pedig a magyar kormány valamelyik szerve.
A hvg.hu kérdésre Móra Veronika elmondta, hogy kb. ötven értékelő vett részt a pályázatok értékelésében. A nevüket azért nem hozzák nyilvánosságra, mert szeptemberben lesz még egy pályázati kör, és ott is szükség lesz a közreműködésükre.
A civilektől függ, együttműködnek-e a Kehivel
Azzal kapcsoaltban, hogy a támogatott civil szervzeteknek máig vagy hétfőig kell beküldeniük a Kehi által kért dokumentumokat, Móra azt mondta, hogy a civil szervezeteknek kell eldönteniük, mennyire működnek együtt a Kehi-vel. Nagyon furcsa, hogy a Kehi olyan dokumentumokat is elvár, amelyek nem szükségesek ahhoz, hogy bizonyítani lehessen a pályázatokban vállalt kötelezettségek teljesítését, viszont adott esetben szenzitív adatokat tartalmaznak. Például egyes civil szervezeteknek névvel-címmel meg kellene adniuk a Kehi-nek, hogy projektjeikben milyen önkéntesek vettek részt.
Elhangzott fenyegetésként, hogy a nem együttműködő civil szervezeteknek akár az adószáámát is felfüggeszthetik; ha ilyen történne - mondta Móra -, akkor biztos, hogy az összes rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget kihasználják. | [
"Norvég Alap"
] | [
"Finanszírozási Mechanizmus Iroda",
"Ökotárs Alapítvány",
"Norvég Civil Támogatási Alap",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Medgyessyéknél landolt az Alstom 600 ezer eurója
A korrupciós botrányba keveredett cég egyik magyar kapcsolata a szocialista exkormányfő volt
Két részletben összesen több mint 597 ezer euró – jelenlegi árfolyamon mintegy 180 millió forint – áramlott a korrupciós botrányba keveredett francia Alstomtól Medgyessy Péter egykori miniszterelnök családi cégéhez – tudta meg a Magyar Idők. Az Alstom kétes ügyeivel összefüggésben az Egyesült Királyságban és hazánkban is büntetőeljárás folyik.
A 2004-es kormányfőváltás után nem sokkal Medgyessy Péter – már mint utazó nagykövet – újrakezdte tanácsadói tevékenységét. Miniszterelnöksége kezdetén eladta a Gresham-üggyel összefüggésben sokat emlegetett Medgyessy Tanácsadó Kft.-t a társaság ügyvezetőjének, Toll Károlynak. 2004 novemberében azonban feleségével új vállalkozást alapított M. P. Európa Tanácsadó Kft. néven. A cég már első teljes évében komoly, jóval százmillió forint feletti adózás előtti eredményt produkált.
Gyanús lobbi A Medgyessy Tanácsadó Kft. a nagy port felvert Gresham-ügyben is központi szerepet játszott. A vállalkozás százezer dollárt – körülbelül harmincmillió forintot – fogadott el a Roosevelt téri luxusszállodát építő Gresco Rt.-től cserébe azért, hogy rábírja a kerület szocialista képviselőit a beruházás támogatására. Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága nyomozást folytatott a lobbiügyben. Az 1998-as szerződést olvasva ugyanis több neves ügyvéd kijelentette: fennállhat a befolyással üzérkedés bűntette, majd többen feljelentéseket juttattak el a rendőrségre. Medgyessy Péter azt hangoztatta: személyesen kereste meg az V. kerületi politikusokat, miközben a képviselők ezt határozottan cáfolták. Szerintük nem kellett őket befolyásolni, ők ugyanis kezdettől fogva támogatták a beruházást. A nyomozást a rendőrség végül bűncselekmény hiányában szüntette meg.
2006 augusztusában ezt a társaságot felhasználva vásárolta magát vissza a Medgyessy Tanácsadó Kft.-be, amely akkor AssistConsult néven futott. Toll Károly az Origónak 2007-ben azt mondta, az Assist üzletviteli tanácsadással foglalkozik, elsősorban vállalati fúziókhoz, működőtőke-befektetésekhez ad szakértői segítséget.
Hangsúlyozta, Medgyessy Péter kizárólag tulajdonosként van jelen a vállalkozásban, semmilyen szerepet nem vállal sem a cég napi munkájában, sem az új üzletfelek szerzésében. Medgyessy az M. P. Európáról annyit mondott, két-három nagy nemzetközi csoport az ügyfele, nevüket azonban nem árulta el.
– Ők nagyra értékelik, ha véleményt mondok a gazdaság helyzetéről, és elmondom, milyen változások várhatók a szabályozásokban – fogalmazott az Origónak. Kifejtette azt is, hogy ezért tisztességes díjazást kap, "hiszen egy volt miniszterelnök tanácsait mindenhol a világon jól megfizetik".
Már akkor sokan a volt miniszterelnök szemére vetették, miként fér meg egymással az, hogy valaki egy kormány utazó nagykövete, miközben nemzetközi cégeknek ad tanácsokat. Medgyessy rendre csupán annyit válaszolt, kínosan ügyel arra, hogy ha követként megy valahova, akkor nem megbízásokat szerez, ha pedig üzleti ügyeket intéz, akkor nem él a politikusként kialakított kapcsolatrendszerével.
Medgyessy 2007-es nyilatkozatát igencsak érdekes megvilágításba helyezi az a tény, hogy a remek francia kapcsolatokkal rendelkező volt miniszterelnök ügyfélkörének egyik ékköve a hatalmas korrupciós botrányba keveredett Alstom.
Mint köztudott, az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala (SFO – Serious Fraud Office) eddig négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget adtak, vagy beleegyeztek, hogy adnak a BKV tisztviselőinek, ügynökeinek, hogy befolyásolják a budapesti közlekedési céget az Alstom szerelvényeinek megvásárlása érdekében.
A metrókocsik beszerzésével összefüggésben a magyar hatóságok is vizsgálódnak. A rendőrség 2011 januárjában indított büntetőeljárást, miután a Fidesz 2010-es választási győzelmét követően az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megvizsgálta a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket.
A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Az akkori, új városvezetés az elszámoltatási kormánybiztosnak is átadta a 65 milliárd forintos ügylet dokumentumait, és a metrókocsi-beszerzés ügyében Tarlós István főpolgármester Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult. A nyomozás jelenleg is tart.
Forrásaink szerint az SFO-tól 2011-ben érkezett jogsegély adatai alapján az Alstom brit leányvállalata nagy összegű, munkavégzéssel nem ellentételezett tanácsadói szerződéseket kötött üzletszerzési célországaiban. A hivatal szerint a szóban forgó megállapodásokkal korrupciót lepleztek.
A Magyar Idők úgy tudja, Magyarországon az Alstom a fent már említett – Medgyessy-érdekeltségű – AssistConsult Kft.-vel és a 2006 nyaráig offshore-résztulajdonban lévő Honfran Kft.-vel kötött tanácsadási, illetve képviseleti szerződést. Az AssistConsult Kft.-vel létrejött megállapodás alapján az Alstom 2007. március 30-án 259 ezer, 2008. január 22-én 338 ezer eurót utalt át. Néhány napon belül szinte a teljes összeg Medgyessy családi cégénél, az előbbiekben már szintén megemlített M. P. Európa Tanácsadó Kft. számláján kötött ki.
(Folytatjuk) | [
"M. P. Európa Tanácsadó Kft.",
"Honfran Kft.",
"AssistConsult",
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Serious Fraud Office",
"Állami Számvevőszék",
"Medgyessy Tanácsadó Kft.",
"Gresco Rt.",
"Magyar Idők",
"Jelentős Csalások Elleni Hivatala",
"ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága"
] |
Összesen több mint százmillió forintba kerültek a Külügyminisztérium külföldi kiutaztatásai az év első két hónapjában – derül ki a szaktárca összesítéséből. A tárca vezetőinek többsége business osztályon utazik, Németh Zsolt államtitkát viszont csak turistára váltott jegyet.
Több mint tizenötmillió forintba került a Külügyminisztérium vezetőinek külföldi utazásai január elseje és február 28-a között, az "egyéb külügyi utazások" rublikában további kilencvenmillió szerepel – derül ki a szaktárca által készített összesítésből.
A dokumentum szerint Martonyi János külügyminiszter ebben a két hónapban összesen kilencszer utazott el hivatalos útra, legtöbbször Brüsszelbe és Strasbourgba, de járt Moszkvában és az olaszországi Corvarában is. A lista szerint legtöbbet Prőhle Gergely helyettes államtitkár volt határainkon kívül: januárban és februárban hivatalos úton járt többek között Madridban, Berlinben, Londonban, Stuttgartban és Varsóban, de többször megfordult Pozsonyban is.
A diplomaták gyakran business osztályon utaztak, de sokat váltottak turista osztályra is jegyet. Az EU-ügyekért felelős államtitkár Győri Enikő például inkább business osztályon repült, az államtitkár Németh Zsolt viszont mindig csak turistán.
Ebben a két hónapban a legdrágább, pontosabban a legmagasabb összköltségű útra Hóvári János helyettes államtitkát utazott Dohába, a Forum the Future elnevezésű konferenciára. Business osztályon utazott, a kimutatás szerint az út összköltsége majdnem elérte az egymillió forintot. A legolcsóbb kiküldetés Martonyi János miniszter neve mellett szerepel. A bécsi Eurostudio-beszélgetésre gépkocsival ment és csak 1394 forint napidíjat számoltak el az útra.
A kimutatás szerint a külügyi vezetők az év első két hónapjában 144 napot töltöttek külföldön, az "egyéb külügyi utazások" rublikában további 1394 nap szerepel. | [
"Külügyminisztérium"
] | [] |
Dübörögni kezdett a műemlékbiznisz Magyarországon, a sokmilliárdos vár- és kastélyprogram mellett brutális adókedvezmények néznek ki a műemlékek felújításába fektetőknek. A törvény célját gyanússá teszi az időzítés és más körülmények is: az utóbbi időben sűrűn lehetett olvasni kormányközeli intézmények és üzleti körök kastély- és villavásárlásairól, közben pedig ismét napirendre került a lassan konszolidálódó műemlékvédelmi intézményrendszer szétverése.
Tévedett, aki azt hitte, néhány régi épület már nem tud nagy port kavarni a 21. századi Magyarországon. A műemlékügy az utóbbi időben egyre érdekesebbé válik, csak úgy röpködnek arrafelé milliárdok és a grandiózus elképzelések: egy kastélyvásárlás itt, egy várfelújítás ott, nagyszabású programok indulnak, közben menetrendszerűen áll a bál az politikai érdekek mentén ide-oda ráncigált örökségvédelmi intézményrendszer körül.
Az alapgondolattal, vagyis hogy a mostoha sorsú hazai műemlékvédelemre ráférne már egy jól kitalált támogatási rendszer, biztosan nem lőtt mellé a kormány. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy ennek a legjobb módja, hogy kizárólag olyan méregdrága kirakatprogramokat futtatnak, mint a nemzeti vár- és a kastélyprogram, illetve hogy előre nehezen kalkulálható mennyiségű adókedvezményt osztanak ki egy visszaélésekre is lehetőséget teremtő szabállyal, miközben az intézményrendszert kézivezérlésűvé alakítják, a műemlékállomány legnagyobb részével pedig továbbra sem törődik senki.
Ömlenek a milliárdok
A kormány megnyitotta a pénzcsapokat a műemlékvédelem területén, de kétséges, jó helyre folyik-e majd a sok támogatás. A hamarosan induló nemzeti kastélyprogram keretében 2020-ig 35 helyszínt - 15 kulturális-turisztikai és 20 egyéb műemléki épületet - újítanak fel összesen 43,8 milliárd forintból, amiből 33,8 milliárd forint EU-s forrás, 9,9 milliárd forint pedig hazai költségvetési támogatás.
Ez rengeteg pénz, de tegyük hozzá, hogy ennyi kastélyra ennek akár sokszorosát is el lehetne költeni, ezért a mostani kastélyprogram az érintett kastélyoknak sem jelent megoldást önmagában. A legtöbb helyen a ráfordítás csak korábbi munkálatok befejezésére, vagy az első ütem megkezdésére lesz elég.
Párhuzamosan fut majd a 25 milliárdosra tervezett, 34 várat érintő nemzeti várprogram is, amelynek finanszírozása egyelőre bizonytalan, de úgy tűnik, rendesen a zsebébe kell nyúlnia az államnak, mivel az uniós források korlátozottan hívhatóak le erre a célra. A vár- és a kastélyprogram összköltsége közel 69 milliárd forint, ennyi pénzt a műemlékügy régen látott.
Ezekhez még vegyük hozzá a költségvetési kiesést, amit az új adócsomagban megbúvó, helyi vagy műemléki védettségű épületek karbantartására és felújítására igénybe vehető társasági adókedvezmény jelent. Ennek mértékét egyelőre csak becsülni lehet, a költségvetésben a kormány maximum 1,5 milliárddal számol, ami eltörpül például a sporttámogatások után leírható tao-kedvezmény okozta 91 milliárdra becsült kiesés mellett. Kérdés persze, hogy ez mennyire reális, az új szabály ugyanis kifejezetten nagyvonalú.
Viszik a műemléket, mint a cukrot A törvény időzítése sokaknak szemet szúrt, mivel a közelmúltban megszaporodott az értékes műemlékeket birtokló, kormányoldalhoz köthető cégek, személyek és intézmények száma. Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor vejéhez köthető üzleti körök aprópénzért vásárolták meg a turai Schossberger-kastélyt, és a vele szemben álló szintén műemlék barokk stílusú magtárat is.
és a vele szemben álló szintén műemlék barokk stílusú magtárat is. A Mészáros Lőrinc irányítása alatt álló Felcsúti Alapítványé lett az Alcsúti Arborétumban található Habsburg kastélyegyüttes egyik darabja, a kiemelt védettségű Mosóház .
. A Magyar Nemzeti Bank és annak Pallas Athéné alapítványai is alaposan bevásároltak műemléképületekből. A jegybanké a tiszaroffi Borbély-kúria és az Eiffel Palace , az alapítványok pedig beújították a Szentháromság utcai régi budai városházát , ahova oktatási teret és borboltot szánnak, a várban található Úri utca 72. -t - amelyhez már készülnek is a nagyszabású átalakítási tervek - a Lónyai-Hatvany villát , és a Döbrentei utcai Vízházat is. Van ahol a felújítási munkálatok már el is kezdődtek, a régi budai városháza renoválásáért többek között a Mészáros Lőrinchez köthető Magyar Építő és Tiborcz István volt cége, az Elios Zrt. felel.
és az , az alapítványok pedig beújították a Szentháromság utcai , ahova oktatási teret és borboltot szánnak, a várban található -t - amelyhez már készülnek is a nagyszabású átalakítási tervek - a , és a Döbrentei utcai is. Van ahol a felújítási munkálatok már el is kezdődtek, a régi budai városháza renoválásáért többek között a Mészáros Lőrinchez köthető Magyar Építő és Tiborcz István volt cége, az Elios Zrt. felel. Nem tartozik az újabb keletű bevásárlások közé, de Orbán Győző, a miniszterelnök apja egyik ingatlanos cégén keresztül birtokolja a szintén műemlék hatvanpusztai majorságot, amelyet Mészáros Lőrinc bérel. Az utóbbi időben elkelt műemlékeken kívül azokra lesz igazán érdemes figyelni, amelyek még csak most kerülnek eladósorba (az Urbanista 2014-es gyűjtését a jó vételnek tűnő kastélyokból itt nézheti meg). A műemlékek piaca várhatóan fel fog pörögni a közeljövőben. Rengeteg kastély az MNV tulajdonában van, ami azonnal piacra dobható, vagy egy törvénymódosítás után kiadható vagyonkezelésbe. Több olyan értékes is épület van országszerte, amelyeknek tulajdonosa felszámolás alatt álló cég, vagy olyasvalaki, akit korábban hatóságilag köteleztek jókarbantartásra, ezért a törvény kizárja a zsíros lehetőségből.
A műemlékezés lehet a nemzeti tőkések új hobbija
A felújítás költsége 100 millió euróig (kb. 31 milliárd forintig) jogosít a kedvezményre, ezen kívül költségként is leírható. Ezt a kedvezményt tulajdonosok, lízingelők, vagyonkezelők vehetik igénybe, feltéve, hogy nyereséges vállalkozásokról beszélünk. Ha nem, akkor még mindig beszállhat egy bank a felújításba, mivel a finanszírozót is megilleti a bónusz. A vagyonkezelőkre vonatkozó rész azért is lehet érdekes, mert tavaly ősszel L. Simon László kulturális államtitkár azt az ötletet dobta be, hogy adják ki a kastélyprogramban nem szereplő
állami tulajdonú kastélyok vagyonkezelést magánembereknek akár ingyen,
cserébe felújítást és a látogathatóság biztosítását várnának. Erről azóta nem szavaztak, de ha átmegy, az az új szabály fényében elég jó lehetőség lehet a kiválasztottaknak.
Az üzemeltetők sem járnak rosszul: ők legfeljebb 50 százalékig csökkenthetik adóalapjukat. Ha pedig magánszemélyként tulajdonlunk egy épületet, akkor érdekkörünkbe tartozó vállalkozás illetékmentesen adományozhat pénzt a felújításra.
Utóbbi kitétel lehetőséget teremthet rá, hogy a szabálynak megfelelő emberek
adómentesen járassák milliárdjaikat cégeik között akár jelentős mennyiségű adótehertől megszabadulva.
A pénzt tehát nem sajnálják, na de kitől és mire? Egyfelől a nagyszabású, ám valójában csak az műemlékállomány töredékét érintő projektekre, másfelől pedig azoktól a tőkeerős, nyereséges cégektől, és tulajaiktól, akik műemlékeket birtokolnak, és akik közt az utóbbi időben gyanúsan sok kormányközeli figura bukkant fel. A nem vállalkozó, és befolyásos mecénással sem rendelkező magánszemélyek, illetve a nonprofit cégek - melyek akár sok műemléket fenntartó önkormányzati, vagy egyházi vagyonkezelők is lehetnek, és már eleve mentesülnek a tao-fizetés alól - viszont kimaradnak a buliból.
Az automatikusan járó kedvezmény megítélése változó a műemlékes berkeken belül, egyesek szerint jó, hogy az automatizmus csökkenti a bürokratikus terheket, többek szerint viszont jobb lenne egy erősebb szakmai kontrollt lehetővé tevő, pályáztatásos rendszer a kedvezmények odaítélésére.
Mindeközben az elmúlt években annyi nézőpontváltás, átszervezés, és politikai indíttatású személycsere jellemezte a műemlékvédelmi intézményrendszert, hogy nehéz már hinni a szakmai és hatékonysági szempontok érvényesülésében.
Kaotikus a műemléki nyilvántartás
A műemlékvédelem önálló területként a 19. század folyamán jött létre, korábban a régi épületeket a tulajdonosok mindenféle állami kontroll nélkül lebonthatták, átépíthették, vagy hagyhatták lerohadni, ha akarták.
A romantika korában megerősödött erősebb nemzeti és történelmi tudat szülte csak meg azt az elképzelést, hogy az épített örökségnek lehetnek olyan részei, amelyeket akár a tulajdonjog korlátozásával is érdemes megtartani az utókor számára. Magyarországon 1881 óta beszélhetünk intézményi szintű műemlékvédelemről, ekkor alakult a Műemlékek Országos Bizottsága. A terület a huszadik század folyamán bontakozott ki igazán, a műemlékvédők az ókori, középkori épületek után korban közelebbi stílusirányzatokban épült és változatos funkciójú épületek közül is egyre többet találtak megőrzésre méltónak.
Evidens, hogy a Mátyás templom műemlék, de ugyanígy műemlék például a Kelenföldi hőerőmű, a Közvágóhíd és egy csomó egyszerű pesti lakóház vagy régi parasztház is, nem beszélve a számolatlan szoborról, víztoronyról és társaikról. A műemlékvédelem kisgömböc-szerű terjeszkedésének eredményeképpen ma a területért felelős Forster Központ adatai szerint mintegy
20 ezer egyedi vagy területi védett épület van, ennyit még nyilvántartani is sok, nemhogy gondjukat viselni.
Nem is nagyon megy egyik sem, pedig mielőtt bármit is kezdünk az állománnyal, először legalább tisztába kellene kerülni vele, mivel is dolgozunk.
A műemlékek megyei bontású jegyzékének összeállításába már többször belekezdtek, legutóbb a kétezres évek elején, de a projekt ismét félbe maradt. 2005 és 2008 között összesen 8 megyényi kötet készült el, azóta nem történt előrelépés ebben az ügyben, és az eltelt időben az ezekben szereplő adatok is részben elavulhattak. Olyan, a nyilvánosságnak hozzáférhető lista, amely az összes védett épületet tartalmazza akár csak felsorolásszinten, nem létezik, és a Forster Központ arról sem adott nekünk adatot, hogy hány műemlék van állami és hány magántulajdonban.
Sok a szívás egy védett épülettel
A műemlékek tulajdonlása nem csak játék és mese, sőt gyakran elég nyűgös dolog, egy sor olyan kötöttséggel, költséggel és felelősséggel jár, amit jellemzően nem azok viselnek, akik a látványuk szépségét kiélvezik. Egy omladozó műemlékház a homlokzattal a háttérben szelfiző turistáknak biztosan nagyobb öröm, mint azoknak, akik benne laknak, és a mondjuk szeretnék felújítani, de ezt csak egy rakás engedély és pluszköltség árán tehetik meg.
A műemlékek hasznosítása szintén nehézkes terület. A birtoklásukkal járó hátrányok enyhítésének a legjobb módja, ha az épület olyan anyagi vagy közösségi hasznot hoz, ami kompenzálja a tulajt, jobb esetben plusz nyereséget termel. A legkézenfekvőbb fejőstehén ebben az esetben nyilván a turizmus, a helyzet viszont úgy áll, hogy ehhez egyszerűen
túl sok a műemlék, és túl kevés a turista .
Ilyen mennyiségű műemlékkel el kell engedni azt a képzetet, hogy a hasznosítás piaci alapon megoldható, ha az államnak és a közösségnek fontos ez a műfaj, akkor pénzt és szakértelmet kell áldoznia rá.
Sanyarú kastélysors A kastélyoknak a maguk korában nem pusztán reprezentatív célokat szolgáltak, önálló és önfenntartó, a környék gazdasági körforgásának fontos elemét képző egységek voltak hatalmas birtokokkal és gazdasági épületekkel körülvéve. A kastélyállomány leromlása az első világháború után (nemesség egy részének határon kívül szorulása, gazdasági válság) kezdődött, de sorsa a második világháború végével pecsételődött meg: a front közeledtével a főúri családok ingatlanvagyonukat hátrahagyva elmenekültek az országból, a gazdátlanul maradt kastélyok egy részén pedig revansot vett az átvonuló szovjet hadsereg vagy a környékbeli lakosság, így már eleve nem voltak a legjobb állapotban a pár évvel későbbi államosításkor. A szocializmusban aztán a kastélyhasznosítás problémáját rövidre zárták annyival, hogy a legtöbbe valamilyen állami funkciót telepítettek, így keletkeztek a furcsa vidéki kastélykórházak, kastélyóvodák, kastélyhivatalok, kastélyiskolák és a többi. Így legalább nem álltak üresen az épületek, de az ehhez hasonló öszvérmegoldások szokásos problémája, hogy valójában egyik funkciójukra sem tökéletesek, a praktikus szempontok folyton ütköznek az örökségvédelmi szempontokkal. Sok kastély állaga vészesen leromlott közintézményi használata során, a teljesen másra tervezett épületek nem bírták a strapát.
Túl jól el vagyunk látva kastélyból
A műemléképületek leginkább szem előtt lévő darabjai a zömében egyházi tulajdonú és egyértelmű felhasználású templomokon kívül a kastélyok. Ezek a hazai műemlékügy és a műemlékhasznosítás rákfenéinek szemléltetésére is alkalmasak, ezért most maradjunk egy kicsit náluk.
A kastélyprogramban csak 35 épület újul meg, de ma Magyarországon összesen 500-1000 kastély van, hogy pontosan mennyi, azt nem lehet megmondani, mert a kastélyságnak nincsenek egyértelmű követelményei. Mindenesetre a kastélyok száma még konzervatív becslés szerint is a sokszorosa annak, amit egy ekkora országban jövedelmezően működtetni lehet az idegenforgalomra alapozva. Tehát a kastélyokra is áll: hacsak nem akarunk köztük drasztikusan szelektálni, nincs olyan lehetőség, hogy nem költünk rájuk közpénzt.
A kastélyok turisztikai hasznosítása nagyjából kétféle irányban lehetséges: lehet csinálni belőlük kastélyszállót vagy múzeumot. A korlátai mindkettőnek jól láthatók. A puszta közepén, isten háta mögötti, vagy jellegtelen településeken nem érdemes őket megnyitni, csak ott, ahol a kastélyon kívül is van néhány turistáknak érdekes dolog.
A kastélyok jelentős része viszont a turizmus szempontjából érdektelen helyen fekszik,
eredeti gazdáikat ugyanis nem ez a szempont vezérelte a helyszín kiválasztásakor.
Egy nem ideális helyen lévő hotel pillanatok alatt csődbe megy, kivéve persze ha a cél nem is nyereségtermelés, hanem jegybankárok ingyenes nyaraltatása, egy újabb vidéki múzeumot pedig tényleg csak akkor érdemes nyitni, ha van valami jobb ötlet annál, mint hogy rakjuk tele kitömött állatokkal.
Egyéb esetben jobb megoldás lehet feladni a nagyra törő idegenforgalmi elképzeléseket, és inkább odahelyezni egy közintézményt, vagy olyan funkcióban gondolkodni, ami kevésbé reprezentatív, de cserébe aktív része lehet a helyi közösségek életének. Erre valószínűleg a nemzeti kastélyprogram keretében megújuló kastélyok jó részénél is szükség lenne, a listát megnézve több olyan helyszínre is bukkanhatunk, ahol nem lehet kimagasló idegenforgalomra számítani egy új múzeumtól.
A különféle funkciók nem feltétlen zárják ki egymást, többek között a felújított edelényi kastélyban alakul hasonló próbálkozás. A hátrányos helyzetű borsodi településen szürreális látványt nyújtó épület alapvetően múzeumként üzemel, de emellett klasszikus művházas programok is vannak. Ha a tervek szerint valósul meg a fejlesztés második üteme, a parkjában lévő rossz állapotú sportpálya helyén közösségi tér, gyerekrendezvényekhez való szabadtéri színpad létesülhet, és a kastély a jövőben a helyi iskolával is együttműködne a különböző etnikai hátterű tanulók készségfejlesztésében.
Ez persze részben egyelőre csak jól hangzó marketingszöveg, amivel le lehet hívni a pályázati pénzeket, de a szegény térségekben működő kastélyok jövőjére jobb megoldásnak tűnik, mint egy hermetikusan elzárt kastélyszálló vagy egyfunkciós reprezentatív tér.
Folyton útban lévő mostohagyerek a műemlékvédelem
Az egész mizéria hatékony menedzselésére szolgál a műemlékvédelmi intézményrendszer, ezt viszont a rendszerváltás óta állandóan változtatják, ide-oda dobálják egymás közt a tárcák, miközben a finanszírozása sosem állt biztos lábakon. Sok országban a műemlékvédelemre valamilyen meghatározott adóból, vagy más fix költségvetési bevételből van pénz. Nagy-Britanniában például a lottóból befolyó összeget költik a területre, ami kifejezetten bőséges forrást jelent.
Magyarországon a rendszerváltás után egy darabig az üzemanyagokat terhelő környezetvédelmi adó egy részét fordították erre a célra, ami mögött a logika az volt, hogy a közlekedés nem csak a természeti, de az épített környezetet is rongálja. A műemlékvédelem aztán 1998-tól az környezetvédelmi-építésügyi területtől átkerült a kulturális minisztériumhoz, ezzel ez a fix finanszírozási modell is megszűnt.
A műemlékvédelmet 2001-ben az első Orbán-kormány a műtárgyvédelemmel és a régészettel együtt behúzta az újonnan létrejövő Kulturális Örökségvédelmi Hivatal alá. A terület továbbra is viszonylag alulfinanszírozott maradt, viszont a hivatal a szakmai szempontok szerint, önállóan működött, rendszeresen voltak kisebb-nagyobb konfliktusok az aktuális kormányok és a műemlékvédelmi hatóság között, sokak szerint ez is lett a hivatal veszte. 2012-ban aztán L. Simon László kulturális államtitkár ténykedése alatt mindenki meglepetésére
a KÖH-öt viharos sebességgel megszüntették ,
állítólag azért, hogy kirángassák a műemlékvédelmet az elefántcsonttoronyból és rugalmasabb, "ügyfélbarátabb" irányba vigyék el.
Ekkor sokan arra számítottak, komoly gyomlálás kezdődik a műemlékek között, ez végül csak részben valósult meg. A műemléknyilvántartás felülvizsgálata során töröltek ugyan tételeket, de az új irányvonal inkább abban mutatkozott meg, hogy már nem olyan könnyű valamit műemlékké nyilváníttatni: míg korábban évente akár több tucat új épület kapott védettséget, most évek óta létszámstop van.
Újjászervezés után sem tetszett a politikának
A KÖH hirtelen megszüntetése nyilvánvaló tévedésnek bizonyult, főleg, hogy nem volt helyette más, ami átvehette volna az intézmény szerepét, így az egyes feladatokat újra szétaprózták. A hibát később maga L. Simon is elismerte - "Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy a politikus tévedhetetlen", mondta ennek kapcsán egy sajtótájékoztatón -, ezután nem sokkal pedig az is kiderült, hogy nagyjából visszacsinálják az egészet más néven. A 2014-ben létrehozott Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központban újra összefogták a KÖH-ben együtt kezelt egységeket és vaskos költségvetési támogatást ígértek a területnek, ugyanakkor az is hamar nyilvánvalóvá vált, hogy cserébe teljes
politikai lojalitást várnak a szakmai vezetéstől.
Ezt leginkább onnan lehet tudni, hogy a Forster Központ kétéves fennállása óta már a harmadik igazgatóját fogyasztja, ami még a KÖH-ös idők gyakori vezetőcseréihez viszonyítva is feltűnik. A központ első vezetője a Rogán Antalhoz és Habony Árpádhoz közel álló Cselovszki Zoltán volt, de nem húzta sokáig. Hivatalosan rugalmatlansága miatt távolították el a terület éléről, de könnyen lehet, hogy az ekkoriban a tetőfokára hágó Lázár-Rogán ellentét volt az igazi oka, hogy nem maradhatott a Miniszterelnökség alá tartozó Forsternél.
Őt a szakmai körökben elismert, Sághi Attila váltotta, akinek regnálása alatt az intézmény botránymentesen működött, de ő sem bírta ki egy évig a központ vezetőjeként, a hivatalos indoklás szerint szintén nem volt elég rugalmas. Az újabb mondvacsinált indok nem tűnt meggyőzőnek, különösen mert Sárváry István, L. Simon bizalmi embere vette át pozíciót közvetlenül azután, hogy az ő helyettes államtitkári állását megszüntették a Miniszterelnökségnél. Nem kizárható, hogy neki kellett a hely, pláne mert a kulturális államtitkárral a Magyar Narancs írása alapján korábban is előfordult, hogy érdemi szakmai tapasztalattal nem rendelkező földijeit juttatta álláshoz a Forsternél.
Alig állt fel újra, már szét is verhetik
De még ennyi önállóság is sok volt:
a Forster Központ szinte össze sem állt, máris bekerült a bürokráciacsökkentő program keretében beszántásra ítélt intézmények körébe.
A központ feladatait az utolsó kiszivárgott információk alapján már idén nyártól a Miniszterelnökség, az állami tulajdonú Budavári Ingatlanfejlesztő Kft. és sajtóértesülések szerint a Fekete György-féle Magyar Művészeti Akadémia veszi át. Az intézmény ismételt szétszabdalása a bürokráciacsökkentés, a rugalmasság, a befektetőbarátság nevében épp az ellenkező irányba mutat, mint amit a kiemelt programokkal és az adókedvezménnyel üzenni szeretne a kormány, vagyis hogy fontos lenne a műemlékvédelem ügye.
A 20 ezer hazai műemlék közül, amelyeknek még a korrekt felmérésére, nyilvántartására sincs forrás, most elkezdenek rendbe rakni ötvenet összesen 69 milliárd forintból, miközben a Forster Központ teljes idei költségvetési támogatása 3,7 milliárd forint volt. Érdekes egyébként, hogy dacára annak, hogy a Forster szerepel a jogutóddal megszűnő háttérintézmények kiszivárogtatott listáján, még a 2017-es költségvetési törvénybe is előirányoztak számára közel 5 milliárd forintot - ezzel mondjuk nincs egyedül, több másik elvileg beszántásra kerülő szervezettel is számolnak, ami arra utalhat, hogy mégsem lesz olyan gyorsan levezényelhető a procedúra.
A terület önállóságának csorbítása veszélybe sodorhatja a szakmai garanciák érvényesülését a várhatóan beinduló építkezéseknél, amiből elég ízléstelen dolgok sülhetnek ki - ilyesmiből eddig sem volt hiány -, de ez még csak a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy egy ilyen rendszerbe könnyebben beleférhet a műemlékállomány önkényes kezelése, aminek eddig a felelősök többé-kevésbé hatékonyan álltak ellen. Hamarosan ugyanúgy beindulhat a személyes érdekek mentén történő törlés, mint az újabb elemek indokolatlan felvétele a védett épületek közé attól függően, hogy az adott épületnél mi a befolyásos tulajdonos érdeke. | [
"Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ"
] | [
"Magyar Művészeti Akadémia",
"Kulturális Örökségvédelmi Hivatal",
"Pallas Athéné",
"Elios Zrt.",
"Budavári Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Eiffel Palace",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Felcsúti Alapítvány",
"Műemlékek Országos Bizottsága",
"Forster Központ",
"Magyar Építő"
] |
Drága hobbik, az üzleti életben szokatlan személyes összefonódások, néhány meglepő cégátalakulás lengi körül a pénztárgépátállást. Miközben azt még nem tudni, az egész valójában mibe kerül majd a kereskedőknek, anynyi biztos: sokba – szembetűnő, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökhelyettese, valamint a projektben részt vevő piaci szereplő, korántsem olyan független egymástól, mint ahogy azt az üzleti etika megkövetelné.
A Nemzetgazdasági Minisztérium rendelete alapján csak olyan szolgáltató biztosíthatja a pénztárgépek adatkommunikációját, amely mindhárom magyar mobilcég hálózatát használhatja,magyarul: külföldi SIM kártyákkal drága roamingszolgáltatást igénybe véve közlekednek majd az adatok a kereskedők pénztárgépei és a NAV között. Már akkor feltűnt a pia con egy frissen, szinte az erről szóló rendelet megszületésével egy időben alapított cég, a Mobil Adat Kft., melynek vezetői hamarosan meg is jelentek a pénztárgépes fórumokon. Ők adják azt a SIM chipet, amellyel a biztosítható az adatátviteli kapcsolat. A kártyát a gépbe beforrasztva kell beépíteni, vagyis: kivehetetlen, kicserélhetetlen.
A chipet biztosító cég fő tulajdonosa akkor a nebraskai MACC leányvállalata, a Euromacc volt, valamint Hauser Gábor és Brasnyó Péter. A cégbírósági adatok szerint az Euromacc ügyvezetője maga Hauser, míg a MACC itthoni kézbesítési megbízottja Brasnyó Péter. Ő cikkünk megjelenését követően úgy nyilatkozott lapunknak, hogy már a pénztárgéptörvény elfogadását követően üzleti lehetőséget láttak a szabályozásban, és megkezdték az ehhez szükséges előkészületeket. Anyavállalatuk, a nebraskai Macc International ugyanis rendelkezik minden szükséges tudással. Magyar anyacégük a piacon 17 éve dolgozó Euromacc megoldásait kívánják használni.
A kezdetektől nyilvánvaló volt: kell rendszerintegrációs tapasztalat ahhoz, hogy a mobilcégek szolgáltatása zökkenőmentesen kerüljön be a pénztárgépekbe. Ugyanakkor a cégvezető is meglepődött azon, hogy egyelőre nem látszanak köve tőik a piacon.
Bár azóta a magyar mobilcégek a követőikké avanzsálnának, ez idáig a négy engedélyezett pénztárgép közül háromban bizonyosan a Mobil Adat Kft. megoldását használják. A három engedélyes gép ugyanis lényegében ugyanaz. A Laurel, a Micra-Metripond és a Montel ugyanazt a lengyel gépet árulja, a Sagem adóügyi ellenőrző egységével és a Mobil Adat SIM chipjével. Érdekes módon azonban ez utóbbi cégből cikkünk óta eltűnt a Brasnyó Péter által a szükséges tudást biztosító Euromacc, helyére az 1984-es születésű pécsi Pap Kornél került fő tulajdonosnak, akinek néhány vendéglátásban érdekelt cég van a nevén, korábban két, ma már felszámolásban lévő társaságot jegyzett tulajdonosként, a pécsi Lingua Omnis és az A-Hotel Kft.-ket.
Bizonyára Pap is jó üzleti lehetőséget lát a pénztárgépes mobil adatátvitelben, ezért vásárolta be magát az ötszázezer forint törzstőkéjű cégbe, amely több százezer magyar vállalkozásnak biztosítja majd működésének alapfeltételét, a mobil kommunikációt. A rendelet szerint ugyanis a NAV-ra nem kapcsolódott pénztárgép nem nyomtathat nyugtát. Ám nem csak az ő személye a meglepő a Mobil Adat Kft.-ben. Abban ugyanis új ügyvezetőként – Brasnyó mellett – megjelent Mericskai Tibor Imre is. Ő pedig nem más, mint a Montel, az egyik engedélyes pénztárgép-forgalmazó tulajdonosa és ügyvezetője. Kérdés, hogy két versenypiacon dolgozó cég miért egy olyan társasággal lép partnerségre, s veszi igénybe a szolgáltatását, amelyet harmadik versenytársuk tulajdonosa és ügyvezetője igazgat? Ennyit számítanának az üzleti titkaik?
A kasszák piacán nem ez az egyetlen furcsa személyi összefonódás. A Mobil Adat Kft.-nek, mint a kommunikáció biztosítójának folyamatos szakmai kapcsolatban kell lennie az adóhatósággal. A kapcsolattartással aligha lesz gond, hiszen a Mobil Adat egyik tulajdonosát, Hauser Gábort a privát életben sporttársi szálak fűzik a NAV nemrég kinevezett informatikai elnökhelyetteséhez, Vágújhelyi Ferenchez. Az elnökhelyettes több informatikai konferencián is személyesen demonstrálta kompetenciáját a költségvetésnek eredetileg 90 milliárd forintot hozó bekötési projektben. Vágújhelyi és Hauser civilben jó ideje egy kevesek által űzött, igen szép, ám annál költségesebb sportot űznek: együtt repülnek a ralirepülő bajnokságban. A Kék Ég Repülő Sportegyesület színeiben idén áprilisban például ötödik helyen végeztek a balatonkeresztúri futamban. 2012 tavaszán együtt is vizsgáztak "fóniából". A Mobil Adat Kft.-t és a NAV-ot is kerestük, hogy megtudjuk: szerintük e sporttársi kapcsolat összeférhető-e. Lapzártánkig nem érkezett válasz.
Mennyibe kerül?
Még sok mindenben bizonytalanok lehetnek a kereskedők, akik a Lengyelországban százezer forintba kerülő gépet idehaza mobilkapcsolattal mindeddig százhetvenezer forintért rendelhették meg, majd az Alt Cash K . 138 ezer forintos kasszájának engedélyezését követően az ár mintegy 140 ezer forintra esett. Nem csak abban, mikor szállítják le nekik a gépeket, vagy hogy miért kerül majd kétszer annyiba a Sagemcom által fejlesztett adóügyi ellenőrző egység és a Mobil Adat chipjével felruházott készülék. (A Mobil Adat székhelye egyébként ugyanott található, ahol az adóügyi ellenőrző egységet fejlesztő, Dubi Zoltán által vezetett, s a korábbi évtizedben is számos állami tendert elnyert Sagemcom.) Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint újabb gyártmányok megjelenése is várható. Ugyanakkor ma, amikor a kereskedők, a büntetést elkerülendő, kötelező érvényű megrendelést adnak le a kiskasszákra, még nem tudják, hogy mennyibe fog kerülni a Mobil Adat által biztosított adatátvitel. Márpedig, mivel a SIM a gépekben nem cserélhető, rá lesznek kényszerülve a Mobil Adat szolgáltatásának használatára. Kerül, amibe kerül. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Mobil Adat Kft."
] | [
"Alt Cash K",
"Országos Kereskedelmi Szövetség",
"Mobil Adat SIM",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Macc International",
"Kék Ég Repülő Sportegyesület",
"A-Hotel Kft.",
"Lingua Omnis"
] |
Budai Gyula: Tarlós 2011 óta tud az Alstom-ügyről, mégsem tett feljelentést – ezzel a címmel jelent meg az ATV internetes oldalán a korábbi elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztossal előző este, az Egyenes beszéd című műsorban készült interjú. A portál beharangozójában a fideszes politikus a 2-es és a 4-es metró szerelvényeinek 2006-os beszerzéséről azt állította: jelentést készített az előnytelen szerződésekről 2011-ben, ám Tarlós István ennek ellenére sem tett jogi lépéseket az ügyben. A főváros vezetője igencsak meglepődött, amikor lapunk az elhangzottakról érdeklődött. Tarlós István megjegyezte, Budai Gyula legalább a Magyar Nemzet Alstom-ügyről szóló korábbi írásait elolvashatta volna, akkor ugyanis megtudhatta volna, hogy főpolgármesterként – akkori helyettesével közösen – már 2011. január 17-én feljelentést tett az Alstom-ügyben.
hirdetés
Ez a nyomozás ráadásul azóta is tart. Alig egy hete számoltunk be arról, hogy a Legfőbb Ügyészség négy hónappal – december 3-ig – meghosszabbította az Alstom-ügy hetedik éve tartó nyomozásának határidejét. Az ügyben továbbra is két embert gyanúsítanak, egy harmadik ellen pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, de egyikük sem közszereplő. A 2-es és a 4-es metróvonalra 2006-ban kötött 65 milliárd forintos szerződés ügyében egyébként 2011-ben rendeltek el nyomozást, amit a Központi Nyomozó Főügyészség folytat. A nyomozás vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt zajlik. A 4-es metró 406 milliárdos beruházásának szerződéseit a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja. Az ügyben Lázár János kancelláriaminiszter januárban tett feljelentést a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) elmarasztaló értékelése alapján.
Az ellentmondások miatt megkerestük Budai Gyulát is, aki kijelentette, ő nem támadta Tarlós Istvánt. – Az interjúban is azt mondtam, hogy az említett – 2011 elején elkészült – jelentést személyesen adtam át a főpolgármesternek. Aztán, hogy annak mi lett a sorsa, azt már nem tudom. Engem nem tájékoztattak, az eseményeket nem követtem – válaszolta a kérdésünkre a politikus, aki szerint rosszul idézhették a szavait.
Az ATV riportere, Kárász Róbert valóban többször megjegyezte, hogy a főváros nem tett feljelentést Alstom-ügyben, de a jogász végzettségű Budai ettől függetlenül is tett érdekes kijelentéseket. Az OLAF-jelentésre hivatkozva például azt mondta, hogy "a metróberuházás harmadát ellopták". Ilyet a dokumentum nem állít, mint ahogy azt sem, amit Budai nemrég mondott: "a kenőpénzek az MSZP és az SZDSZ kasszájába kerültek".
A volt elszámoltatási kormánybiztos az Alstom-ügyről legutóbb idén májusban beszélt az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt, ám a 4-es metró ügyéről – mint mondta – ő is csak a sajtóból értesül. Azt is leszögezte, hogy Medgyessy Péter egykori miniszterelnök szerepével nem foglalkozott, az ATV műsorában most mégis azt ecsetelte, hogy a volt kormányfő "feleségéhez köthető tanácsadó cég kapott az Alstomtól 600 ezer eurót". Budai Gyula a brit hatóságokra hivatkozva úgy fogalmazott: 2,3 millió euró kenőpénz "vándorolt magyar politikusokhoz", ám utóbbit az OLAF-jelentés meg sem említi.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.11. | [
"Alstom"
] | [
"Legfőbb Ügyészség",
"Csalás Elleni Európai Hivatal",
"Magyar Nemzet",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Pazarlás, törvénysértés – PR-kampányra készül a BKV
Újabb pazarlásra, törvénysértésre, az eddigieknél is nagyobb PR-kampányra készülnek a 80 milliárd forintos adósságállománnyal és 15 milliárdos veszteséggel küszködő BKV Zrt.-nél – közölte Wertán Zsolt KDNP-s fővárosi képviselő. Szerinte elképesztő, hogy az önkormányzati tulajdonú cégnél már a látszatra sem adnak: a közbeszerzési törvényt részben megkerülő felhívások ott vannak a BKV-honlapon is. – Marketingszolgáltatásokra és úgynevezett arculatfrissítésre hirdettek pályázatot, várhatóan százmillió forintos értékben – mondta.
Részletek a Magyar Nemzet 2008. július 18-i számában. | [
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Hogyan teremt valóságot a gondolat? – kérdezhetnénk gyakorló politikusainktól, akikkel nem egyszer fordul elő, hogy pozícióba kerülve korábbi nyilakozataiknak ellentmondó helyzetbe keverednek. A néhány hónap híján egy éve kormányzó Fidesznek is akadnak már ilyen történetei.
A fizetési plafon, vagyis a jó erkölcs szabálya "még akkor is vonatkozik mindenkire, ha valaki Brüsszelbe szalad panaszkodni. Akármilyen külföldi kritika is érkezik, a jó erkölcs szabály még a legelegánsabb bankári állás betöltőjére is vonatkozni fog" – fogalmazott Orbán Viktor kormánya első 100 napját értékelve szeptemberben – akkor Simor András jegybankelnökre utalva. Most szóvivője került kényes helyzetbe az idézett plafon miatt. Az ATV Egyenes beszéd című feburár 16-i műsorában ugyanis a riporter megkérdezte Szijjártó Pétertől: tényleg nem vette-e észre, hogy fél éven keresztül dupla annyi fizetést vesz fel, mint amennyit lehetne? A politikus kijavította a riportert: "dupla annyit kerestem, mint amennyi járt volna".
Szijjártó Péter miniszterelnöki megbízottként, a Fidesz frakcióvezető-helyetteseként, a költségvetési bizottság alelnökeként is dolgozik országgyűlési képviselősége mellett – összegezte a nyilatkozat kapcsán az atv.hu. Havi parlamenti tiszteletdíja bruttó 742 080 forint, illetve 486 990 forint választókerületi pótlékot is kap mint országgyűlési képviselő. A szóvivőségért pedig havonta 997 200 forintot, s mindez összesen 2 226 270 forintos jövedelmet jelent, vagyis a kétmilliós jövedelemplafon felett vitt haza a politikus.
Szijjártó vagyonnyilatkozatának leadása után "észlelte a problémát", amelyet azzal magyarázott, hogy a parlament elmulasztotta szabályozni, hogyan viszonyul egymáshoz az országgyűlési képviselők és a miniszterelnöki biztosok javadalmazása. A visszafizetést nem tartja szükségesnek, de a helyzet orvoslására törvénymódosító indítványt nyújtott be.
A Népszabadság november végén egyébként Kövér László kapcsán már azt írta: a politikusokra sem vonatkozik a kétmilliós bérplafon. A lap az Országgyűlés honlapjának adataira hivatkozva számolt be arról, hogy a házelnök októberi fizetése három tételből állt: 1 739 250 forintos bruttó tiszteletdíja mellé 313 065 forint választókerületi pótlékot és 115 950 forint lakhatási támogatást kapott, így havi jövedelme elérte a 2 160 000 forintot.
Nem ez az egyetlen olyan ügy azonban, amely a kormánypárt tagjainak egykori nyilatkozatai és jelenlegi döntései közötti ellentétre világít rá. A Fidesz frakcióvezetőjének luxusautója is közmegdöbbenés tárgya volt. Lázár János – akinek nemrég megismert vagyonnyilatkozata alapján a képviselők közül a legtöbb megtakarítása van – február 11-én közölte, hogy két héten belül leadja szolgálati autóját, s a jövőben nem kívánja senkinek a szolgálati járművét igénybe venni.
Néhány nappal korábban azonban még úgy nyilatkozott az RTL Klub híradójának a botrányt kavart Audi S8-áról (amelynek 600 ezres bérleti díját és 300 ezres üzemanyag-költségét felerészben a hódmezővásárhelyi önkormányzat, felerészben a Fidesz fizette): bár érezte a közvélemény értetlenségét, de gyorsan kell Budapestre utaznia, amihez jó gépkocsi kell. A politikus akkor beszélt arról is: az a kérdés, hogy ez megéri-e a hódmezővásárhelyieknek, és megéri-e az adófizetőknek. "Ér-e a munkám ennyit? Ezt Hódmezővásárhelyen néhányszor már eldöntötték, mikor 70 százalékkal megválasztottak" – fogalmazott a kormánypárt frakcióvezetője. Az autót tesztelő Autómenedzser azt írta az Audi S8-ról: "fantasztikus egy gép, tudni kell uralni, és tudni kell tankolni, átlagban 20-21 literrel beéri, ha nem hajtjuk nagyon".
Amit még érdemes tudni, hogy Lázár korábbi nyilatkozatai alapján fontosnak tartja a közpénzekkel történő pontos elszámolást és a társadalmi normákat is. "Sajnálom, hogy az adatvédelmi ombudsman fordítva ül a lovon, és azok pártján áll, akik folyamatosan megszegik a társadalmi normákat, a jogszabályokat, és azokat védi, akik átverik és meglopják a magyar adófizetőket" – fogalmazott például arra reagálva, hogy Jóri András 2010 nyarán vizsgálatot indított a hódmezővásárhelyi lista miatt, amely a segélyekkel és támogatásokkal visszaélők adatait tartalmazta.
Ekkoriban történt az is, hogy interjút adott az Origónak, s úgy fogalmazott: "Világosan látni kell, hogy ha a Fidesz hatalomgyakorlása bármilyen formában is a szocialistákét követi, akkor bukásra vagyunk ítélve. Ha nem tudjuk kizökkenteni az állam működtetését abból a szocialista gyakorlatból, hogy a közérdeket felülírja a magánérdek, akkor nem tudjuk megváltoztatni az országot, és el fogjuk veszíteni a választók bizalmát".
Nem csupán egy-egy politikus szintjén jelennek meg következetlennek tetsző dolgok. Néhány nappal ezelőtt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kapcsán szembesítette a kormányt korábbi kijelentéseivel a Vastagbőr. A blog emlékeztetett Papcsák Ferenc korábbi elszámoltatási kormánybiztos (ma zuglói polgármester) szeptemberi szavaira, melyekkel nehezményezte a 2002 és 2010 között kötött tanácsadói szerződések pazarlását. Azt mondta, hogy az állami apparátus helyett magáncégek indokolatlan igénybevételére költött milliárdokat az előző kormányzat. Beszámolt 12, elsősorban tanácsadó cég szerződésének vizsgálatáról is, mert a cégek az elmúlt években 636 darab szerződésen keresztül bruttó 12 milliárd forinthoz jutottak, amelyből kilencmilliárd megbízási, tanácsadási díjra ment el – tudatta.
Néhány hónappal később, egészen pontosan február közepén azonban azt adta hírül az NFÜ, hogy a műszaki, jogi és szakmai tanácsadásra kiírt kétmilliárdos közbeszerzési eljárást egy PD Konzorcium nevű cégcsoport nyerte el. A blog arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiírás nagy részletességgel rögzítette, kiket várnak a pályázatra: "csak az pályázhatott, aki az eltelt három évben legalább hetven közösségi értékhatárt elérő építési beruházásban, ötven szolgáltatás megrendelésében, illetve harminc árubeszerzés tárgyú közbeszerzés lebonyolításában részt vett – továbbá hét pontba sorolt, ezzel egyenértékűnek tekintett, hasonló volumenű referenciát tudott felmutatni."
Az NFÜ reagálása szerint a 16 ezer forintos óradíj, amelyet a pályázat tartalmaz, nem példátlan mértékű. Közlésük szerint évi 50 ezer óránál többet nem terveznek igénybe venni, vagyis maximum nettó 800 milliót költenének erre egy évben. De a Vastagbőr szerint ha csak évi 500 millióval számol az NFÜ, akkor is jobban megérné alkalmazottakkal megoldani a feladatot, semmint tanácsadói szerződést kötni.
A szakértői szerződések nem hiányoznak a Papcsák Ferencről szóló hírekből sem. A hvg.hu nemrég írta meg: a zuglói önkormányzat tanácsadásokért mintegy 80 millió forintot fizet ki, többek közt rokonoknak és hű embereknek. "A kapott táblázatból kiderül, hogy az eddigi képviselők közül mindenki, szó szerint mindenki, aki most nem lett képviselő, az valamilyen állást, tanácsadói szerződést kapott a polgármestertől" – írta blogjában Várnai László, a képviselőtestület LMP-s tagja.
Cikkünkre Papcsák Ferenc így reagált: írásunk sajtótámadás és rágalomhadjárat, amelynek célja nem más, mint a baloldali sajtó törekvése a zuglói elszámoltatás megakadályozására. Arra hivatkozott, hogy a tanácsadók és szakértők találták meg azokat a visszásságokat, amelyek alapján feljelentéseket tettek. A hvg.hu birtokában lévő listán a szakértők feladatai között azonban nem találhatók visszásságok feltárására vonatkozók; a teljesítendő munkák csak általánosságban, a gazdálkodás állapotfelmérésének vonatkozásában szerepelnek. Papcsák Ferenc egyébként – aki elszámoltatási kormánybiztosként nem ismerte azt a jogszabálymódosítást, amely egyes állami cégek átláthatóságát szűkítette – a hvg-hu-nak szeptemberben azt mondta: nincsenek pártokhoz köthető cégek, s "a mi célunk az, hogy olyan rendszert dolgozzunk ki, amelyben az állam csak akkor bíz meg szakértőket, amikor nem tud másként megoldani egy feladatot". | [
"Fidesz",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"RTL Klub",
"PD Konzorcium"
] |
MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Az eddigi öt mellé újabb három borászati cég került Mészáros Lőrinc multimilliárdos felcsúti polgármester érdekeltségébe. Az új szerzemények a Badacsonyi Pincészet Kft., a Tihanyi Borászati Kft., illetve a Tihany-Vin Kft. Mindegyikben néhány napja jegyezte be a cégbíróság tulajdonosnak a Mészáros-família agrárérdekeltségeit összefogó Búzakalász 66 Felcsút Kft.-t. Néhány hete arról számolt be a Zoom, hogy a zánkai Canter Borház Kft. tulajdonosaként jelent meg Mészáros családi cége, a Búzakalász 66. Ez nem is azért volt izgalmas fejlemény, mert az ország egyik legmodernebb szőlőfeldolgozójáról és pincészetéről van szó, hanem mert a magyarországi milliárdosok közül Demján Sándort vásárolta ki, márpedig őt addig magasabban jegyezték becsült vagyona alapján Mészárosnál.
Az újonnan megszerzett három cég
ugyancsak Demján portfóliójából került Mészároshoz,
és minden bizonnyal már hónapokkal ezelőtt. A Tihany-Vin május 16-án megtartott taggyűlésén a jegyzőkönyv szerint legalábbis már képviseltette magát Mészáros Beatrix, a Búzakalász ügyvezetője. Mészáros Lőrinc idősebb leánya ha nem is személyesen vett részt az eseményen, de a képviseletével megbízott Deák Gábor révén. Búzakalász tulajdonrész akkor még nem szerepelt a jegyzőkönyvben, az üzletrészek 55,88 százaléka Demján Sándor, 41,45 százaléka pedig céges érdekeltsége, az Euroinvest Zrt. nevén futott.
A Tihany-Vin annyiban elüt Mészáros eddigi boros szerzeményeitől, hogy itt az egyik társtulajdonosa a magyar állam.
(A régi tulajok között egyébként az egykori külkerbank-vezér Erdély Zsigmond Gábor Hibtrade Kft.-je is ott volt.) A Tihany-Vin megszerzésével annak leánycége, a Tihanyi Borászati Termelő Kft. is a Búzakalászé lett. A Badacsonyi Pincészetben az eddigi tulajok a Demján cégháló egyik Cipruson bejegyzett tagja, a Lapoma Company Ltd., illetve a Badacsonyi Pincegazdaság Zrt. volt. Utóbbiról a 24.hu úgy írt korábban, mint a balatoni borvidék egyik legnagyobb borászatáról, mindenesetre a Demján-féle boros társaságok közül több, mint egymilliárd forintos saját vagyonával a legnagyobbnak számít. A zánkai cégben eddig nem tűnt fel a Búzakalász 66 – legalábbis a cégjegyzék szerint.
Ebben a körben tehát Mészáros tihanyi és zánkai borászati cégekkel gyarapodott, míg eddig Tokajhegyalján vásárolt be. Övé lett a bodrogkeresztúri Dereszla Bortermelő Kft., a Dereszla Sparkling Kft., a Henye Borászat Kft., illetve a Tokaj-Major Bortermelő Kft. A megszerzett három új zánkai, illetve tihanyi boros cég forgalma tavaly együttesen nem érte el a 100 millió forintot, viszont 120 millió mínuszt hoztak össze. Kötelezettségeik megközelítették a 800 millió forintot, ugyanakkor igaz, hogy több mint másfélmilliárd forint eszközhöz jutott velük a vevő. | [
"Euroinvest Zrt.",
"Búzakalász 66",
"Tihany-Vin Kft.",
"Tihanyi Borászati Kft.",
"Badacsonyi Pincészet Kft."
] | [
"Canter Borház Kft.",
"Hibtrade Kft.",
"Búzakalász 66 Felcsút Kft.",
"Dereszla Sparkling Kft.",
"Tokaj-Major Bortermelő Kft.",
"Búzakalász 66.",
"Henye Borászat Kft.",
"Dereszla Bortermelő Kft.",
"Tihanyi Borászati Termelő Kft.",
"Lapoma Company Ltd.",
"Badacsonyi Pincegazdaság Zrt."
] |
Se becslések, se vizsgálatok nincsenek azzal kapcsolatban, miért lesz jó Magyarországnak, ha Sávolyon épül egy motorpálya. Az állam úgy készül kifizetni 35 milliárd forintot, hogy az eddig sokszor hatástanulmányként hivatkozott KPMG-vizsgálat valójában csak a nem túl fényes bizonyítványa egy állami hitelre ácsíngózó beruházó üzleti tervének. Ha el is készülne még idén a pálya, lényegében borítékolható, hogy az üzleti tervet nem sikerül tartani, a bevételek elmaradása pedig a hitelt is azonnal bedöntheti. Az idei terv teljesüléséhez például az kéne, hogy az év utolsó három hónapjában minden napra sikerüljön bérbe adni a pályát, miközben novembertől alighanem érdemesebb bezárni. Az állam ráadásul kisebbségi tulajdonos lesz a saját maga által hitelezett cégben, így a hitel bukása esetén annak 30 százalékát magán követelheti. A hitel viszont annyira kedvező, hogy ilyenről a piacon nem is lehet álmodni.
A sávolyi motorpálya építésről lényegében lehetetlen úgy dönteni, hogy az ne minősüljön hűtlen kezelésnek. Építkezés akkor lesz, ha írásban, előre tisztázza a kormány a felelősség átvállalását az érintett állami cégektől, ezt viszont egyelőre nem merik megtenni.
A miniszter szerint vannak kockázatok, de az állam körülbástyázza magát a hitelszerződésben. Ha a beruházó bukik, az államé lehet a sávolyi pálya. Március elején hitel kell az idei futamhoz.
Nem hatástanulmány, nem megvalósíthatósági tanulmány, hanem egy vállalkozó üzleti tervéről kiállított, annak ellenére sem túl hízelgő bizonyítvány, hogy éppen az üzleti terv készítőjének megrendelésére, az általa adott adatokra építve készült. Így összegezhető a sávolyi MotoGP pályáról készített, az állami támogatásokról szóló előzetes döntések alapjául is szolgáló KPMG-s anyagról az Index által megkérdezett szakértők véleménye.
Kockázatos, gazdaságtalan, jogszerűtlen
A Pénzügyminisztérium munkatársai egy a miniszternek készített feljegyezésben jelezték aggályaikat. A teljes szakértői A Pénzügyminisztérium munkatársai egy a miniszternek készített feljegyezésben jelezték aggályaikat. A teljes szakértői anyagot itt olvashatják .doc formátumban , annak kiegészítése itt található. A szakértői vélemények alapján Oszkó Péter pénzügyminiszter nem támogatta a sávolyi ügyben született kormányelőterjesztést.
Némileg leegyszerűsítve a dolgot a következő példával lehet megvilágítani, miről is van szó: ha egy magánszemély lakáshitelt kér egy banktól, számolnia kell azzal, hogy a kiszemelt ingatlant a bank egy általa felkért és fizetett szakértővel felméretteti. Az értékbecslés költségét, a szakértői díjat aztán persze kiszámlázzák az ügyfélnek, de a szakértő a banknak dolgozik. A KPMG-tanulmányt viszont, bár többek között az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank használja, hogy eldöntse, folyósít-e hitelt a beruházáshoz, nem a bank, hanem a hitelt igénylő Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. rendelte meg és fizette ki, még ha erre a bank kérésére is volt szükség.
A különbség szakértők szerint igen jelentős, a piaci hiteleknél általában fordított, a fent említett lakossági hiteles példához hasonló a gyakorlat: ha egy beruházó hitelt akar, a bank, hogy megnézze, mennyire kockázatos a projekt, érdemes-e finanszíroznia, maga végez vizsgálatot, akár külső, független szakértő bevonásával, aminek aztán költségét ráveri a hitelkérőre.
Stimmel-e az excel?
Nem részletkérdésről van szó: mivel az SMF volt a fizető megrendelő, a tanácsadó cégek gyakorlata szerint ilyenkor nyilvánvalóan vele egyeztettek az egyes bizonytalan kérdésekről, de, ahogy azt az anyag elején a korlátozó feltételek között is leírja a tanácsadó cég, az adatok zöme is az SMF-től származik. A KPMG pedig, bár igyekezett a kapott számokat nemzetközi összehasonlításba helyezni, a kapott adatok valódiságát nem vizsgálta, azokért felelősséget nem vállal.
Egyszerűsítve: a KPMG arra kapott megbízást az SMF Kft.-től, hogy független szakértőként mondjon véleményt az SMF üzleti tervéről, ugyanazon számok alapján, amelyekből maga az üzleti terv készült. Kis túlzással: ellenőrizze le, hogy jól számolt-e az excel, stimmelnek-e a táblázatban foglalt számok.
Egy kereskedelmi bank elhajtaná őket
A bizonyítványt azonban az Index által megkérdezett szakértők így is gyengére értékelték. Egy kereskedelmi banknál ez alapján biztosan nem kapnának, egyébként sokkal drágábban sem hitelt, fogalmazott egyik forrásunk. Azt lapunknak nem hivatalosan az MFB-nél is megerősítették: pusztán az üzleti terv illetve annak elemzése alapján alighanem az állam bankja is elhajtaná a kérelmezőt, ők viszont egyfelől "más szempontokat is figyelembe kell vegyenek", másrészt állami garanciát kötöttek ki a folyósításra. Azaz, ha be is dől esetleg a hitel, a bank moshatja kezeit, nekik ott az állami garancia. Az már más kérdés, persze, hogy az állam bankjának hitele a bank mérlege szempontjából azért van biztonságban, mert az állam egy másik zsebéből hajlandó kezességet adni rá, és kipótolni a bukást, ha úgy alakul.
Sok eufemizmus = nagy kockázat
Az igazi kérdés persze az, mennyire kell attól tartani, hogy úgy alakul. Egzakt válasz ilyen esetekben nincsen, esélylatolgatás van, ez történik egy hitelfolyósítás előtt is. Ugyanakkor a KPMG azzal együtt, hogy az SMF "oldalán áll", és vállaltan nem tekintette feladatának, hogy teljesen objektíven minden körülményt pontosan mérlegeljen, egyáltalán nem mondható bizakodónak a projekt életképességét illetően. Ezt másképpen szólva, "tanácsadó nyelven" úgy mondják, kihívást jelent a terv teljesítése. Ahogy egy forrásunk fogalmazott: minél több az eufemizmus egy ilyen típusú szakvéleményben, annál több a kockázat. Márpedig simán az a megfogalmazás, hogy az üzleti terv adott pontja tartható, feltűnően ritkán szerepel a 'kihívást jelent' és a 'nem tartjuk valószínűnek' fordulatokhoz képest.
Mit nyerhet az állam?
Mielőtt az üzleti terv konkrét kockázatait sorra vennénk, fontos tisztázni: elviekben elképzelhető egy olyan projekt, melynek közvetlen nyereségtermelő képessége, működőképessége ugyan kockázatos, de összességében az állam számára egyéb módon fontos és bevételt termel, például a turizmusból származó bevételeken keresztül, munkahelyek teremtésével stb.. De az állam, a magyar kormány mindeddig egyetlen szót sem kommunikált arról, hogy melyik szervezete, hogyan és mit vizsgált azzal kapcsolatban, mit hozna a büdzsének, illetve milyen esetleg nem forintosítható előnyökkel járna MotoGP futam.
Facebook csoport Sávoly miatt
A közösségi oldalon már csoportba szerveződtek a miniszterelnöki beavatkozást sürgetők.
Mivel a kormány egy eredetileg a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) közös előterjesztésében készült, ám a pénzügyminiszter által végül alá nem írt és nem támogatott javaslat alapján foglalkozott az üggyel, az NFGM-hez fordultunk. Tőlük írásban azt a választ kaptuk, hogy a mintegy 52 milliárdos teljes beruházás 800 munkahelyet teremthet. A tárca nyilván a pálya köré tervezett egyéb beruházásokra gondol, egyelőre azonban a 15 milliárdos állami hitelből 30 százalékos önrész mellett, azaz összesen bő 20 miliárd forintból tervezett pálya 12 fő állandó alkalmazását tervezi az üzleti terve szerint (a versenynapokra nyilván kell ideiglenesen foglalkoztatni biztonsági és egyéb személyzetet). Kérdésünkre, hogy milyen kalkulációból jön ez a 800 fős létszám, nem tudtak válaszolni.
Az írásban kapott válaszban szerepel viszont: "óvatos becslések alapján, már a pálya átadását követő első években is mintegy 200 ezer látogatóval lehet számolni egyedül a Moto GP rendezvényen." Nos, ahhoz képest, hogy a pálya befogadókapacitása nem éri el a százezer főt az első évben, ez a becslés óvatosnak cseppet sem mondható, még akkor sem, ha esetleg versenyhétvégére értették (telt ház minden motorsport rendezvényen szinte kizárólag csak a futamra érhető el, ezt mutatja Hungaroring elmúlt 30 éve is). Ugyanakkor a nézők érkezése jelentette turisztikai előnyök kérdésében az Önkormányzati Minisztériumhoz irányítottak (a hitelező MFB működését egyébként az NFGM felügyeli), azzal a kérdésünkkel pedig, hogy milyen forintosítható adóbevételekre számíthat az állam, a Pénzügyminisztériumhoz. Ahhoz a Pénzügyminisztériumhoz, melynek szakértői már korábban megállapították: a projekt finanszírozása az állam számára nem gazdaságos, sőt, kockázatos, sőt, jogszerűtlen.
Marad a KPMG-anyag
Fentiek fényében aligha tűnik túlzásnak arra gondolni, hogy az állam egyetlen, értékelhető vizsgálati anyaga az összesen 20 milliárd forinttal és 15 milliárdos hitellel támogatni tervezett projektről a KPMG-s bizonyítvány.
Az ebben értékelt üzleti terv alapvetően két lábon áll: az egyik, hogy Magyarország MotoGP futamot rendezhet Sávolyon 2034-ig, a másik, hogy ennek jogdíja nem terheli a pályát, azt, évente mintegy egymilliárd forintot az állami fizeti. Ehhez képest a MotoGP futamra csak a következő öt évre van szerződés, úgy, hogy tavaly már lecsúsztunk a pálya tervezett átadásáról és a futamról, ami nem erősíti a bizalmat. Az építkezés állása alapján pedig tavaly szeptemberben a KPMG azt írta, kihívást jelent a műszaki kivitelezési terv tartása, azaz a pálya 2010 szeptemberére való befejezése. (A beruházó és a beruházást támogató politikusok, például Suchman Tamás nem véletlenül nyilatkoztak az utóbbi hónapokban többször, így többször megalapozatlanul arról, hogy a hitel aláírása napokon belül esedékes lehet: lassan ott tartunk, hogy további néhány nap csúszással már fizikai képtelenség lenne, ha nem az már most is, szeptemberig befejezni a pályát. Az MFB szerint a hitelkérő SMF mindeddig nem teljesítette az aláíráshoz szükséges feltételeket, e feltételek részleteiről azonban nem nyilatkoztak.)
A futamrendezésre hosszú távon jelenleg egy szándéknyilatkozat jelent "garanciát": ha a magyar futam az első öt évben sikeres lesz, a MotoGP szervezőjének szándékában áll később is rendezni itt versenyt. Az SMF és a jogtulajdonos Dorma érve erre a KPMG-anyag szerint az, hogy sok helyen van hosszú ideje futam, nem szokás azt elvenni. Igaz, erre is van példa, az utóbbi időben a kínai és a török pálya kikerült a versenynaptárból.
93 500 néző, de meddig?
Sávolyon kezdetben egyszerre 93 500 nézőt tudnának fogadni, később igény szerint fejlesztenék a kapacitást (induló adatok: 60 ezer ülőhely, 30 ezer álló vendég, 3500 fős VIP-szektor). A KPMG szerint a tervezett jegyárak versenyképesek európai összehasonlításban, ez tehát az üzleti terv mellett szól, illetve elfogadni látszik a tanácsadó cég az első évre tervezett teltházat is.
Ez utóbbival kapcsolatban már némileg árnyalja a képet, hogy 2008-as nemzetközi látogatottsági adatokat hoznak fel példának, pedig ha máshonnan nem, hát a Hungaroring példájából tudhatjuk, hogy a válság a motorsport rendezvények látogatottsági adatait is megnyirbálta. Az átlagos nézőszám egyébként a változó befogadóképességű pályákon 140 ezer fő volt két évvel ezelőtt. Maga a KPMG azonban arra hívja fel a figyelmet: a nyitás évében a magas érdeklődés miatt elérhető nézőszám jellemzően nem tartható a következő években, illetve az esős versenynap is erősen befolyásolhatja a nézőszámot.
A MotoGP azért fontos, mert minden évben ez hozná a legnagyobb bevételt a pályának, amit azonban az üzleti terv szerint egyébként is hasznosítani kell. Az éves, 3,5 milliárd forint közeli bevételből valamivel több mint 2 milliárd forintot a MotoGP termelne ki. Azaz a vállalkozás sikerének az évente egyszer rendezett futam az alapköve. Ezért (illetve az egyéb bevételek egyébként több ponton való kockázatosnak minősítése miatt) indokolt, hogy a KPMG külön úgynevezett érzékenységvizsgálatot (stressztesztet) készített arra vonatkozóan, hogy a MotoGP futam látogatottságának változása hogyan érinti a vállalkozás hiteltörlesztési képességét.
Stresszteszt: bukik Sávoly, de bukik a KPMG is
A hiteltörlesztési képességet a bankok az ADSCR mutatóval (Annual Debt Service Coverage Ratio – éves adósságszolgálati fedezeti mutató) vizsgálják. Ez azt mutatja, hogy hogy a rendelkezésre álló szabad pénzmennyiség hogyan viszonyul az aktuális időszak tőke- és kamatfizetési kötelezettségeihez, egyszerűsítve a bevételek és a kiadások szaldójaként mennyi pénz marad a hiteltörlesztéshez képest. Az ADSCR minimálisan elvárt értéke a banki gyakorlat szerint 1,2–1,3 között van tulajdonosi pénzkivétel után is, olvasható egy a Bankszövetség honlapjáról elérhető, pár hónapja publikált szakmai tanulmányban. Ennek egyébként éppen megfelel az SMF üzleti terve, ha ugyanis minden megfelelően alakul, 1,25-ös értéket kapunk.
A KPMG azt nézte meg, mi történik a mutatóval, ha változik a MotoGP tervezett látogatószáma és így, (vagy akár az árak csökkenésével) a jegyárbevétel. Az eredmény több mint riasztó: már egy 5 százalékos csökkenés esetén is 1,17-es értékre, az elvárt szint alá csökken a mutató, 10 százalékos kiesésnél pedig 1,09 százalékra. Ez utóbbi érték az általános banki gyakorlat szerint már beavatkozási szintet jelent, letilthatnak egyes kifizetéseket. Az 1-es alatti érték értelemszerűen azt jelenti, hogy a bevételek már nem nyújtanak fedezetet a hitel megfelelő törlesztésére.
Ez feltehetően a tervezett nézőszám 15 százalékos kiesénél, másképpen fogalmazva 85 százalékos telítettségnél, azaz 93 ezer helyett 79 ezer nézőnél már bekövetkezik. Pont ez ugyan nem szerepel számszerűsítve az érzékenységi vizsgálat eredményében, de az igen, hogy 20 százalékos kiesénél már 0,92 százalékra csökken a mutató. Hab a tortán, hogy nyilván erősen megkérdőjelezhető, hogy miért csak 20 százalékos határig végezték el a tesztet, ha egyszer az első évi fokozott érdeklődés után a KPMG szerint is bizonytalanabb a teltház elérése, nem is beszélve arról, hogy az időjárás mindig jelentős befolyásoló tényező marad egy szeptemberi rendezvénynél.
Van még kockázat
Mindezen túl az egyéb bevételek esetében is kockázatokat lát a KPMG, noha ezeket nem számszerűsíti. A nevesített bevételi források között vannak olyanok, amelyekből a vizsgálat szerint megalapozott lehet a bevételi várakozás (ezt "a feltételezés elérhetőnek minősíthető" kitétel jelzi az anyagban), de több olyan akad, melyeknél kockázatokra utalnak, a már említett, kihívást jelent a teljesítés fordulattal. Sőt, egyes tételek esetében már a "nem tartjuk valószínűnek, hogy a menedzsment realizálni tudja a megcélzott bevételt" fordulat szerepel. Az eufemizmus fordítása: az adott pont nem reális az üzleti tervben.
Ferrari Challenge és Superbike is kéne
Az egyik legfontosabb másodlagos bevételi forrást az egyéb versenyek jelentik. Az SMF azzal számol, hogy 2011-től évente egy úgynevezett I. kategóriás, 2010-ben egy, 2011-től pedig évente három II. kategóriás versenyt tudnak a pályára hozni. (A kategória ez esetben a megcélozható nézőszám alapján értendő, I. kategóriás például egy Superbike futam vagy a Ferrari Challenge versenysorozat egy futama, II. kategóriás például a DTM vagy GT Cup.) A KPMG szerint az alapján, hogy a pályának egyelőre semmilyen megállapodása nincs további versenyekre, illetve hogy a MotoGP futamot megelőző és követő 30 napban nem lehet más versenyt rendezni a pályán, kockázatos ilyen tervet szőni.
Már tudnak az adócsökkentésről?
Az üzleti terv 12,4 millió forintos fix ingatlanadóval és 0,5 százalékos iparűzési adóval számol. A KPMG felhívja a figyelmet: Sávolyon jelenleg 2 százalékos az iparűzési adó. A nem lakóépületeket terhelő ingatlanadó pedig 750 forint/négyzetméter évente. Emiatt az üzleti tervben szereplő számok, azaz a "feltétlezés megvalósulását nem tartjuk valószínűnek", ha a jelenlegi szabályok maradnka érvényesek.
Ugyancsak kihívást jelent, azaz kockázatos a pályabérletből kalkulált bevételek teljesülése. Azt máris megállapíthatjuk, hogy ha el is készül az idén a pálya, az üzleti tervnek ez az eleme (nyilván kapcsolódik ehhez az egyébként reálisnak ítélt, vendéglátásból származó bevétel is például) borul: a még tavaly szeptemberben készült vizsgálat ugyanis a pálya idén nyári átadásával számolva is megállapította, hogy annak bérbeadása csak a szeptember 19-re tervezett MotoGP futam után képzelhető el. Csakhogy az idei, a 2010-es évre az üzleti tervben a pályabérletből 90 napos bevétellel kalkuláltak. Ez azt jelentené, hogy az év utolsó három hónapjában lényegében minden napra kibérelik a pályát. Ennek esélyét jelzi, hogy a KPMG maga is megjegyzi: november és március között az időjárás miatt feltehetően korlátozott lesz bármilyen igény, így lehet, hogy akkor jobban megéri a pályát zárva tartani.
De merésznek tűnik az első teljes évre előirányzott terv is: miközben ha teljesülnek a versenyek és egyéb programok, akkor mintegy 310-320 nap marad egy évben, amikor ki lehet adni a pályát. Ehhez képest a 250 napos előirányzat nagyjából 80 százalékos kihasználtságot feltételez - ebben persze megint benne van a november és március közötti holt szezon is. A KPMG nem tér külön ki rá, de ha most mi csak a december-január 62 napját még levonjuk a reálisan bérbeadásra alkalmas időpontokból, már azt kapjuk, hogy üzleti tervhez az év minden felmaradó napján, így például novemberben és februárban is száz százalékos kihasználtságot kéne elérni. A KPMG úgy véli, ez "kihívást jelent". Enyhítő körülmény viszont, hogy a kalkulált pályabérleti díj elmarad a konkurenciától, így annak emelésével összességében tartható a bevételi irányzat. (A tervezett ár napi 3950 euró, ami a kapcsolódó és lényegében kötelező biztonsági szolgáltatásokkal 5000 euróra nő, ez mai árfolyamon 1,35 millió forint.)
Valószínűtlen tételek
Az árelőny azonban alighanem éppen a pálya elhelyezkedéséből fakad: ahogy a KPMG megállapítja, a pálya távol esik a környező fővárosoktól. Márpedig például a vállalati rendezvényeknél ez döntő szempont. Az SMF szerint 2011-től már 12 ilyennel lehet számolni, miközben a Hungaroringen is csak maximum 4-5 nagyobb ilyen rendezvény van évente. Ez az egyik olyan, egyébként bő 70 millió forintra kalkulált bevételi pont, aminél már egyenesen a "nem tartjuk valószínűnek" fordulat szerepel.
Ugyanígy nem pusztán kihívás, hanem valószínűtlen a koncertekből tervezett bevételek elérése, ami évente bő 50 millió forintot jelentene. Az SMF szerint ugyanis 2011-ben és 2012-ben egy, 2013-tól évi két koncertnek adnak helyet, majd 25 millió forintos bérleti díjért. Csakhogy a KPMG szerint a Papp László Sportaréna már 6, a Puskás Stadion 10 millió forintért vihető. Kockázatos még mindezen túl a reklám és szponzorációs bevételek teljesülése, a speciális eseményekhez, például egy új autó bemutatásához kapcsolódóan várt bevétel, illetve az off-road pálya bérletéből kalkulált bevétel is - utóbbi bérleti díja ugyanis másfélszer drágább lenne, mint a közeli somogybabodié. A néhány tízmilliós tételek súlyát mutatja: az üzleti terv 2011-2012-ben annak teljesülése esetén 50 millió forint alatti adózott eredménnyel kalkulál.
Álomhitel jár a kockázatokra
A tervezett bevételek kockázatos volta értelemszerűen azt jelenti egy hitelező banknak, hogy veszélyben a hitele, amit egy darabig persze ellensúlyozhat a magasabb kockázat miatt kért magasabb kamat. Csakhogy az MFB-hitel nagyon is kedvező kamatozásúnak tekinthető. Az állam Bubor, azaz a bankközi referencia forintkamat +3,75 százalékponton nyújtaná a finaszírozást. " Ma egy hosszú évekre államilag garantált átvételi árral működő megújuló energia projektre se adnak BUBOR + 3%-nál jobb árat (az MFB sem). Pedig azoknál biztosabb befektetés gyakorlatilag nincs ma. Ezzel szemben Sávoly egy rendkívül kockázatos vállalkozás, ahol a nézőszám tervektől való 10 százalékos csökkenése simán bedönti a céget. A BUBOR + 3,75% teljesen indokolatlanul kedvező ár", fogalmazott egy banki forrásunk. És persze a 70 százalékos finanszírozási arány is meglepően jónak, sőt, szinte példátlannak mondható a mostani, válság utáni időszakban.
Mit kaphat az állam? További legalább 2 milliárd mínusz
És akkor mindezek fényében még egy kérdés marad: mit nyerhet az állam cserébe a rendkívül kedvező hitelért és a jogdíjakért kifizetendő 20 milliárd forintért cserébe? Ahogy már volt róla szó, nemzetgazdasági hatásokról nem készült felmérés, legalábbis az erre illetékes tárcák közül a gazdasági tárca nem tud ilyenről, a PM pedig gazdaságtalannak és jogszerűtlennek tartja az ügyletet. Az állam ugyanakkor 30 százalékos tulajdont szerez egy cége, a pénteken nem cáfolt hírek szerint éppen a Sávoly-ügy miatt vezető nélkül maradt Magyar Turizmus Zrt-n keresztül a pályát üzemeltető cégben.
A 30 százalékos tulajdon persze nem biztosít kontrollt a cég irányításában, de maradhatna a pálya által termelt nyereségből származó osztalék. A kereskedelmi banki gyakorlat a hitelezett projekteknél azonban csak 1,3-as ADSCR mutató felett engedi, hogy a hitelezett cég osztalékot fizessen - talán ennek ismeretében nem is számol azzal az üzleti terv, hogy a következő 20 évben osztalékkifizetésre kerülhetne sor.
A 30 százalékos tulajdonrész viszont a beruházás költségeibe való beszállási kötelezettséget is jelent, azaz a 15 milliárdos hitel mellé előírt 30 százalékos önrész majd harmadát, bő kilenc százalékot a Magyar Turizmus Zrt-nek, közvetve az államnak kell biztosítania. Ez további majdnem 2 milliárd forintos kiadást jelent.
Az államnak ugyanakkor további felfelé mutató kockázatokkal kell számolnia: egyfelől a már említett 30 százalékos tulajdonrész miatt ha tőkepótlásra szorul a cég, a hiteltörlesztés biztosításához a Magyar Turizmus Zrt-nek is a zsebébe kell nyúlnia. Másfelől ha már egyszer ketyeg egy 15 milliárdos hitel, illetve egy évi egymilliárdos, a MotoGP futamokért fizetendő licencdíj, alighanem könnyebben lesz kapható a mindenkori kormány valamiféle átütemezés vagy pótlólagos beruházás biztosítására.
A cikket itt lehet kommentálni | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft."
] | [
"Magyar Turizmus Zrt-n",
"Magyar Turizmus Zrt-nek",
"SMF Kft.",
"Önkormányzati Minisztérium",
"Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium"
] |
Míg az LMP-nek plakátonként 80 ezer forintot kell fizetnie, addig a Jobbiknak 6500 forintot kellett Simicska Lajos cégeinek kifizetnie a plakátkampányáért. A jobbikos plakátkampány-botrány miatt már a hatóságok is vizsgálódnak, az állam áfa-vesztesége százmilliós nagyságrendű.
Az LMP alapítványa, az Ökopolisz 150 plakátot helyezett ki a közelmúltban a nyárra, ezekért listaáron 12 millió forintot fizetett saját költségvetéséből, hitel felvétele nélkül – mondta Szél Bernadett, a párt társelnöke még hétfőn. Ez azt jelenti, hogy az ökopárt plakátonként 80 ezer forintot fizetett.
A Jobbiknak jóval kevesebbet kellett fizetnie
Ezzel szemben a Jobbiknak hat-hétezer forintot kellett fizetnie plakátonként a kampányért. A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cégektől bérelt plakáthelyek számának közlése után a napokban azt is nyilvánosságra hozta a párt, hogy mennyibe is került az áprilisi, illetve a májusi kampány. Szabó Gábor pártigazgató és Schön Péter gazdasági igazgató a minap a párt honlapján közölte, hogy az áprilisban kihelyezett 3375 plakát 27 359 917 forintba, míg a májusban bérelt 3331 hely 26 797 472 forintba került.
Ezzel a párt elismerte, hogy jóval a piaci ár alatt kapott hirdetési felületet Simicska cégeitől, ugyanis az általuk hivatkozott összeg alapján átlagosan 230 forintot fizettek naponta egy óriásplakátért. Havonta pedig ez 6-7 ezer forintos költséget jelent. A valódi piaci viszonyok alapján viszont – a Jobbik által eredetileg közölt 2000-2500 plakáttal számolva is – a pártnak már legalább 2 milliárd forintjába kellett volna, hogy kerüljön az akció.
Tiltott pártfinanszírozás
Sajtóinformációk szerint az átláthatatlan plakátkampány miatt a Jobbikon belül felmerült Vona Gábor pártelnök személyes felelőssége, aki Simicskával együtt korrupciós ügybe vitte a Jobbikot. Az elnökségben ezért állítólag Vona pártelnöki leváltása is felmerült már. A párt plakátügye azután vált kritikussá az elnökségben, hogy a NAV nyomozni kezdett az érintett cégeknél.
A gyanú szerint ugyanis nem zárható ki, hogy a cégek lényegesen kevesebb hirdetési felületet vallottak be annál, mint amennyit valójában a Jobbik rendelkezésére bocsátottak. Az átláthatatlanság nemcsak a költségvetési csalás, hanem a tiltott kampány-, illetve pártfinanszírozás gyanúját is fölveti. | [
"Jobbik"
] | [] |
Az ellenzéki összeborulás pártjai véglegesítették az országgyűlési választások képviselőjelöltjeinek országos listáját. A dokumentum a Magyar Szocialista Párt (MSZP) honlapján jelent meg, amelyen három egykori SZDSZ-elnök neve is szerepel, akik több mint egymilliárd forintos adósságot hagytak maguk után.
Kétszáz nevet tartalmazó listát tettek közzé szerdán az MSZP honlapján. Szemügyre véve a dokumentumot jól látszik, hogy a balliberális összeborulók képviselőjelöltjeinek országos listáján jó pár olyan politikus is helyet kapott, akik a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnökei voltak. Ismert, a politikai párt – annak ellenére, hogy néhány egykori alakja, így Fodor Gábor vagy Magyar Bálint ismét rákacsintott a magyar belpolitikára – 2013-ban megszűnt, és a weboldalát is lekapcsolták.
Nem fizettek, lelakták
Megmaradtak azonban a tetemes tartozások, több mint egymilliárd forintról van szó. A gyulai irodájukból a villanyórát is leszerelték a be nem fizetett közüzemi számlák miatt. A település ezek mellett 700 ezer forintot volt kénytelen kiadni, hogy rendbe hozzák a lelakott ingatlant. Gyula mellett azóta további hét vidéki településről és öt fővárosi kerületről derült még ki hasonló, nem is beszélve a pécsi ügyről.
A nekik felróható tartozás megértéséhez érdemes két részre szedni azt.
Egyrészt vannak a be nem fizetett (már említett) számlák – amikor a Magyar Nemzet erről kérdezte Kuncze Gábort, az egyszerűen lecsapta a telefont –, másrészt van egy jelentős, 1,1 milliárd forintos – állami kezességvállalással folyósított –, a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott hitelük, amiből egyetlen forintot sem törlesztettek eddig. Összesítve: az SZDSZ tartozik a magyar államnak, a Magyar Fejlesztési Banknak, több szolgáltatónak, egy társasháznak, több piaci cégnek és önkormányzatnak. Mint a Pesti srácok összefoglalójából kiderül, az SZDSZ nagylelkű segítségként a kialakult helyzetben csak annyit tudott tenni, hogy felajánlotta segítségét az egykori székházak értékesítéséhez.
Kihátrálnak az alapítók
Mécs Imre SZDSZ-alapító úgy véli, a tartozás nem rá tartozik, az egy generális probléma. Hack Péter, a párt egykori ügyvivője nem ismeri a részleteket és nem is mélyülne el bennük, míg Bauer Tamás nem beszél.
Most, az országgyűlési választások képviselőjelöltjeinek országos listáját nézve jól látszik: reaktiválták az SZDSZ-eseket a Gyurcsány-listán. Azokat, akik nagy szerepet játszottak abban, hogy a párt milliárdos tartozást hagyott maga után. Fodor Gábor, a Magyar Liberálisok pártjának vezetője a Gyurcsány-lista 4. helyén szerepel, Szabadai Viktor, a párt utolsó elnöke a 70. helyen, valamint Boruzs András, a párt utolsó gazdasági elnöke az 56. helyen szintén a Liberálisoktól. Kuncze Gábor, az SZDSZ volt elnöke a szigetszentmiklósi egyéni körzetben próbál majd április 6-án egyéni mandátumot szerezni. | [
"SZDSZ"
] | [
"Szabad Demokraták Szövetsége",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Magyar Liberálisok",
"Magyar Szocialista Párt"
] |
A magyar művészet kutatására kap évi százmillió forintot meghaladó állami pénzt a Fekete György vezette akadémián belül a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet. Az intézetnek viszont jelenleg egyetlen kutatója sincs, ahogy egyáltalán nem folyik semmilyen kutatás sem. Ehelyett nagy erőkkel tervezgetnek.
Dübörög a munka a Magyar Művészeti Akadémián, Fekete Györgyék jövőre még több pénzből gazdálkodhatnak, az ideinél húsz százalékkal nagyobbra hizlalt költségvetésük már a 6,6 milliárd forintot is átlépi majd. Ebből – a májusban benyújtott költségvetési törvényjavaslat szerint – 174,4 milliót különítettek el egy kis intézményre, és 143,2 milliót az intézmény székhelyének felújítására. Erről az intézményről azonban keveset lehet tudni. Bemutatjuk a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetet – legalábbis azt, amiről van információnk.
Vajon mit csinált az intézet eddig? Milyen kutatásokat tervez? Mire fogja költeni a pénzt? Mikor indítják be a valódi tudományos munkát? Elsősorban ezekre a kérdésekre akartunk választ kapni.
Fekete György, az MMA elnöke Fotó: Bielik István - Origo
Azért is érdekes mindez, mert
az MMA nem azért jött létre, hogy tudományos tevékenységet végezzen, bár joga kétségtelenül van hozzá.
Nem egy hirtelen jött, új ötletről van szó, a kutatóintézet alapítását még 2013 tavaszán határozták el, és nem először kap ilyen nagyságrendű összeget. A 2014-es központi költségvetésből az derül ki, hogy az MMA 109,4 milliót fordíthatott az intézet működtetésére, ebből 20 milliót jelölnek meg beruházásokra, 54 milliót személyi juttatásokra.
A Magyar Közlönyben megjelent 2015. évi központi költségvetésben már 174,4 millió szerepel az intézet működtetésére. (Ebből megint 20 millió megy beruházásra, 95,3 millió személyi juttatásokra, 31,9 dologi kiadásokra.)
Hogy méltó helyen kutassanak a leendő kutatók, az akadémia erre a célra még 2013 novemberében megkapta a Budakeszi úti Hild-villát. A Nol.hu információi szerint a 2014-ben rendelkezésükre álló mintegy 109 milliós összeget a Hild-villa gépészeti távfelügyeletére, őrzésére, karbantartására, a kertre, illetve a kerítés rendbehozatalára és a felújítás megtervezésére költötték.
A Budakeszi úti Hild-villa Forrás: Origo
Hasonlóan alakultak az idei költségek is eddig, bár a teljes keret a tavalyinál lényegesen nagyobb. Kérdésünkre az MMA elmondta: az idei év első felében "az intézet a Hild-villa fenntartására (például közüzemi számlák kifizetésére), az ingatlan állagmegóvására, a terület őrzésére, a működéshez szükséges elemi tárgyi feltételek megteremtésére (például irodai eszközök beszerzésére), és személyi költségekre fordította a rendelkezésre álló forrásokat". Mint írták, a kiadások nem érik el a 19 millió forintot.
Több mint másfél év telt el azóta, hogy a Hild-villát megkapta az MMA. A villa azonban jelenleg üresnek tűnik, a kert rendezésén kívül felújító munkának kívülről nem láthatók nyomai.
Ez nem is olyan meglepő, hiszen magáról a kutatóintézetről, munkájáról egyelőre nem sok konkrétumot lehet tudni.
Szavazás az MMA májusi közgyűlésén az akadémia tulajdonában lévő Pesti Vigadóban Forrás: MTI/Illyés Tibor
A fejlesztés folyamatban van
A kutatóintézetnek jelenleg két munkatársa van: február 1-e óta dr. Kocsis Miklós, akit végzettsége nem a művészeti élethez köt, hiszen jogász, a Pécsi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékének adjunktusa. Rajta kívül egy fő adminisztrációs feladatokat lát el.
Kocsis feladata az intézet megszervezése. Ha kész, átadja a helyét szakmabeli vezetőnek.
Korábban a Nol.hu mutatott rá arra, hogy Kocsis Miklós régi ismerőse Kucsera Tamás Gergelynek, az MMA főtitkárának. Kocsis még 2013-ban Kucsera Tamással közös tanulmányt jelentetett meg A kultúraigazgatás aktuális közjogi és közpolitikai kérdéseiről címmel. Egy olyan tanulmánykötetről van szó, aminek kiadását a Magyar Művészeti Akadémia is támogatta.
Kocsis kinevezését megelőzen egyébként a Nol.hu információi szerint egy, a vezetői posztra kiírt pályázat már sikertelenün zárult, megfelelő jelentkező hiányában.
Szervezetfejlesztő munka
Kérdésünkre, hogy mi teszi Kocsist alkalmassá az intézet vezetésére, azt válaszolta: jogász és közgazdász végzettsége, doktori fokozata mellett közel százötven publikációja között számos művészetigazgatási-művészetelméleti munka szerepel.
Kocsis elérhető publikációs listájában művészetelmélettel foglalkozó tanulmány nem szerepel – hacsak nem számítjuk oda a kulturális igazgatással és az MMA-val foglalkozó tanulmányokat. Egyéb területen szerzett tapasztalatai viszont egyértelműen láthatók.
Azt mondta: "az intézményátszervezésben, a szervezetfejlesztő munkában és a szakmapolitikai egyeztetések során szerzett" tapasztalatai miatt bízta meg őt az akadémia.
Pillanatkép egy közgyűlésről Forrás: MTI/Beliczay László
Egyeztetnek az egyeztetők
Kocsis eddig az intézet szervezeti felépítésének és szabályzati hátterének elkészítésén dolgozott, derült ki a válaszokból. Ez többek között azt jelentheti, hogy az intézet mellett működő, az akadémia elnöksége által felkért tanácsadó testület javaslatait fogadja és mérlegeli.
A testületnek eddig csak három ülése volt,
írták. Vélhetően erre a három ülésre gondoltak elsősorban, amikor az MMA házon belüli egyeztetéséről írtak nekünk: "az intézet igazgatója megkezdte a szükséges konzultációk lefolytatását mind az MMA illetékes szerveivel és testületeivel, mind külső partnerekkel".
A tanácsadó testületet az MMA elnöksége 2014 decemberében választotta meg. Elnöke Fekete György. A további tagok: Ablonczy László akadémikus, az MMA levelező tagja; Devich János akadémikus, az MMA rendes tagja; Farkas Ádám akadémikus, az MMA rendes tagja; Ferencz István akadémikus, az MMA rendes tagja; Maróth Miklós akadémikus, az MTA rendes tagja, az MTA volt alelnöke, Vizi E. Szilveszter, az MTA rendes tagja, az MTA volt elnöke; és Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára.
Vagyis zajlik a munka, a tanácsadó testület tanácsod ad, az egyeztetők egyeztetnek, a konzultálók konzultálnak, további konkrétumokatt viszont nem igazán tudunk a tudományos előkészítő munkáról.
Ősztől kutatnának, most még honlapjuk sincs
A kutatóintézet szervezésével eddig körülbelül másfél év ment el.
Ennek ellenére az intézetnek még nincsenek kutatói,
nincs semmilyen elérhető dokumentuma a tervezett kutatásokról, nincs semmilyen honlapja. Még az MMA hivatalos honlapján sincs szó róla, Kocsis Miklós neve az intézettel összefüggésben nem szerepel rajta.
Tervek viszont vannak. 2015 őszétől kutatókat is felvennének, akik megkezdik az "elsődleges (alap)kutatásokat" a magyar művészetről, válaszolta kérdésünkre az MMA.
Ez maximum tizenhárom fő foglalkoztatását jelenti.
Ebből tíz lesz kutató, a többiek adminisztratív munkát végeznek. Korábban húsz kutatóról is szó esett a sajtóban. Világossá tették: a kutatóknál nem lesz feltétel az MMA-tagság.
MMA-graffiti 2013 végéről Fotó: Tuba Zoltán - Origo
Kocsis Miklós szerint ez egy előzmények nélküli beruházás, a kutatói profil kialakítása gondos és hosszú előkészítést igényel. Hozzátette:
széles körű konzultációk folynak a kutatási koncepciók kialakításáról.
Falakba ütköztünk
Több ízben kérdeztük meg az MMA-tól, hogyan épül fel a kutatóintézet szervezeti formája, milyen kutatási témák merültek fel eddig az egyeztetések során, milyen intézményekkel terveznek együttműködni.
Összeszedjük, mit tudtunk meg a válaszokból:
A Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet "két tartalmi egységre, a Művészeti Osztályra és a Művészetelméleti és Kutatási Osztályra épül".
A Szervezeti és Működési Szabályzatot elfogadták, ez később elérhető lesz a honlapon, ami jelenleg is éppen készül. Hogy mikor lesz kész, nem tudták megmondani.
Az intézet munkáját a tanácsadó testület segíti, úgy, hogy tanácsokat ad.
Eddig a szervezeti felépítésről, a Hild-villáról és a kutatások témájáról tárgyaltak.
A kutatók művészetelméleti és módszertani elemzéseket fognak végezni a magyar művészet területén, társadalomtudományos eszközökkel.
Lesz "belső" elemzés, ami a műalkotásra fókuszál, és "külső", ami a társadalmi környezetre.
Ösztöndíjakat is osztanak majd.
Egy Fekete György és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által idén májusban szignózott, az MMA 2016-os céljairól szóló dokumentum olyan kutatási területeket jelöl meg, mint például a művészet elmélete és befogadása, "a művészet és a művészeti ágak nemzeti sajátosságainak továbbkutatása, a magyar művészidentitás-szerep hazai és nemzetközi kontextusban való alakítása".
Szerepel még a dokumentumban a "műalkotásokról szóló dokumentumok gyűjtése" az intézet feladatai között. Mint írják: ezek a kutatások az MMA stratégiai céljainak megvalósítását szolgálják.
A Hild-villa
Kocsis Miklós szerint az intézet eddigi legnagyobb eredménye, hogy megkezdték a Hild-villa felújítását, ez 2016-ban fejeződik be, addig az intézet bérelt helyen működik. A rekonstrukció egyelőre jobbára az adminisztratív, engedélyeztetési, tervezési munkákig jutott, magán az épületen, úgy tudjuk, még nem kezdtek el felújítási munkákat végezni.
A kutatóintézet székhelye, a Hild-villa hátsó része. A nyílászárók és a lábazat elég rossz állapotban vannak Forrás: Origo
Nekünk az utcáról úgy tűnt, a ház tetőszerkezete sérült, a nyílászárók rossz állapotban vannak. A kert sarkában lomokat láttunk, a főbejárat előtti utcaszakaszon beszakadt a járda.
A parkot láthatóan rendben tartják, a telek sarkában lévő kisebb épület mellett kiskertet is gondoz valaki.
A bejárathoz vezető lépcsősort ráncba kell még szedni Forrás: Origo
Ennyiért őrzi az MMA az intézet leendő székházát Az MMA honlapjának egyik félreeső szegletében találtunk egy táblázatot, ami a Hild-villa őrzéséről és védéséről szól. Eszerint 2014. február 21. és 2015. augusztus 31. között közel 23 milliót forintot költenek el az épület őrzésére. Az MMA honlapjának egyik félreeső szegletében találtunk egy táblázatot, ami a Hild-villa őrzéséről és védéséről szól. Eszerint 2014. február 21. és 2015. augusztus 31. között közel 23 milliót forintot költenek el az épület őrzésére.
Van, aki elégedetlen
Van olyan tagja az akadémiának, aki két megszólalása alapján nem tűnik teljesen elégedettnek azzal, ahogy az MMA-nál mennek a dolgok. A tavaly októberi közgyűlésen Keserü Katalin művészettörténész a Magyar Narancs beszámolója szerint bírálta az akadémia vezetését, és lemondott alelnöki jelöléséről.
Keserü Katalin Forrás: mma.hu
"A jövőben az öncentrikus szemlélet helyett nyitni kell más művészeti szervezetek, intézmények, iskolák, egyáltalán a magyar társadalom és a nemzetközi színtér felé. (...) A könyvtárban nemcsak a mi akadémiai tagjaink könyveinek kell meglennie, hanem a művészeti területek nemzetközi áttekintését segítő köteteknek" – mondta kemény beszédében.
A Széchenyi-díjas művészettörténész, az ELTE professor emeritusa aztán a májusi közgyűlésen a művészetelméleti kutatóintézetről kérdezte a vezetést.
Kérdéseiből úgy látszott, nem elégedett azzal, ami az intézet körül zajlik.
Megkerestük Keserü Katalint, aki azt mondta, ő sem tud semmit a konkrét elképzelésekről, tervekről, és aggályosnak tartja, hogy az MMA elméleti munkássággal rendelkező tagjai nincsenek bevonva az intézet kialakításába, ahogy a tavalyi "elméleti" ösztöndíj lebonyolításában sem kaptak szerepet. | [
"Magyar Művészeti Akadémia",
"Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet"
] | [
"Pécsi Tudományegyetem",
"Magyar Narancs",
"Alkotmányjogi Tanszéke",
"Magyar Közlöny",
"Művészeti Osztály",
"Művészetelméleti és Kutatási Osztály"
] |
Először is érdemes bemutatni, hogy a DatAdat-csoport feje, Bajnai Gordon ki is valójában. Túl azon, hogy egy volt kormányfőről és egy sikeres üzletemberről van szó, érdemes felidézni, hogy mit is mondott róla régi harcostársa, Gansperger Gyula.
Minden összeáll, mint a tejbegríz
"Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött – én azt gondolom – külföldi erők és finanszírozók állnak. (...) Ugye kik ezek az erők? Ugye egyik része ez a Soros-birodalom, fogalmazzunk így. A másik része azok a nagytőkés csoportok, Németország, Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon. Most a szónak nem a rossz értelmében véve. Nem. Ő az a miniszter, volt miniszter, aki kapcsolatot tart ezekkel az emberekkel. Nyilván nem (...) a 007-es ügynökkel, hanem ezek mind elnökök, nem tudom micsodák, tehát megvan ennek a rendszere. (...) Minden ennek a tábornak, akármit is mond a Gyurcsány meg a többi, minden külföldről jön. Tehát ez nem állt volna össze, mint a tejbegríz."
Gansperger Gyula tehát így jellemezte Bajnai Gordont a Városháza eladásával összefüggésben zajló tárgyalások során. És ehhez nincs is mit hozzátenni.
A DatAdat-cégcsoport fő magyarországi vállalatát, a DatAdat Professional Korlátolt Felelősségű Társaságot egyébként 2016. december 22-én jegyezték be. A baloldali 24.hu az elmúlt napokban a következőképpen számolt be az alapítás körülményeiről: "A történet ugyanis úgy kezdődik, hogy Orbán Viktor harmadik kétharmados sikere után több ismert vagy kevésbé ismert korábbi baloldali politikus, illetve háttérember fejében megfogalmazódott az igény, hogy fel kellene frissíteni a hazai ellenzéket mind szellemi, mind technológiai, mind anyagi értelemben – enélkül ugyanis Orbán leválthatatlan. Ehhez a körhöz sorolja több ellenzéki forrásunk a DatAdat-csoport tulajdonosait (...) Forrásaink szerint Bajnainak komoly üzleti és politikai kapcsolati tőkéje van Nyugaton, és ezt képes mozgósítani annak érdekében, hogy – mint egy ellenzéki politikus fogalmazott lapunknak – "Magyarországon jó irányba menjenek a dolgok".
A 24.hu beszámolója, már ami Bajnai Gordont illeti, nem áll távol Gansperger Gyula jellemzésétől.
Mint arról már számos alkalommal beszámoltunk, a cégnek, mármint a DatAdat-nak kezdettől fogva tagja Ficsor Ádám, aki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kabinetfőnöke, majd Bajnai Gordon titkosszolgálati minisztere volt. Szintén alapító Dessewffy Tibor, a Gyurcsány-kormány agytrösztjének tartott Demos korábbi vezetője, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója. Dessewffy egyetemi kutatómunkája teljesen beleillik a vállalkozás profiljába (adatbázisépítés, a választók profilozása), mivel ő az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontjának a vezetője.
Nem sokkal az alapítás után csatlakozott a céghez az Ebit Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság, Bajnai Gordon volt kormányfő vállalkozása. Bajnai 2018-ban az Európai Beruházási Banknál leadott érdekeltségi nyilatkozatában közvetett tulajdonaként (10 százalékos tulajdonrész) tüntette fel a DatAdatot.
Végül, de nem utolsósorban: 2020-ban csatlakozott a vállalkozáshoz tagként az ügyvezetői feladatokat is ellátó Szigetvári Viktor, aki Bajnai politikustársa, ezt megelőzően pedig kabinetfőnöke, még korábban Gyurcsány Ferenc bizalmasa volt. Szigetvári közösségi oldalán büszkélkedett el azzal, hogy a DatAdatnál dolgozik, méghozzá menedzser partneri minőségben.
Ficsor 2017-ben úgy mutatta be a céget, hogy "adatvezérelt vállalati átalakulásokat támogatnak magyar és nemzetközi ügyfelek számára". A DatAdat bemutatkozása: "a vállalkozás 2016-ban alakult társadalomtudósok, matematikusok és informatikusok közös projektjeként. A cég fő profiljába tartozik többek között az adatalapú marketing tanácsadás, kutatás, és adatszolgáltatás. Különböző webalkalmazások fejlesztése, és modellek, IT adatszolgáltató rendszerek kiépítése, multinacionális piaci szereplők részére".
Külföldi szálak
A DatAdat valójában egy cégcsoport, idetartoznak a DatAdat Professional Kft. leányvállalatai: a DatAdat HR Kft. és a Datalyze Research Kft., valamint az észtországi bejegyzésű DatAdat ÖÜ, amelynek az észt cégnyilvántartásban elérhető adatok szerint Ficsor Ádám és Szigetvári Viktor, Bajnai Gordon egykori kabinetfőnöke az ügyvezetői. Van egy bécsi DatAdat cég is.
Az észtországi bejegyzésű cég egy számítógépes programozással foglalkozó vállalat, amely rögtön 2019 második negyedévében közel négyszázezer, harmadik negyedévében pedig 340 ezer eurós, azaz fél év alatt máris több százmilliós forgalmat bonyolított le. A balti országban történő cégalapítást magyarázhatja, hogy Észtország a társasági adózás, de különösen a technológiai társaságok szempontjából valóságos adóparadicsomnak számít.
Kiemelt szerepe lehet emellett egy másik észtországi, adatbiznisszel foglalkozó cégnek, amelyet Szigetvári Viktor a közösségi médiaoldalán alapítóként jegyez, ez pedig a Datapraxis. A vállalkozásban ugyanis megjelent egy harmadik ember is, méghozzá a Soros-hálózat egy régi kulcsszereplője.
Paul Hilder az ezredfordulón társalapítója volt a Soros-pénzből építeni kezdett, a spekuláns által terjesztett nyílt társadalom elképzelésre utaló "Opendemocracy.net" elnevezésű internetes felületnek. Ezt követően – az előző helyhez hasonlóan – újabb négy évig volt kampányigazgató a szintén a milliárdoshoz köthető Avaaz.org nevű platformnál, amely 2018-ban a magyar választásokba is beavatkozott az ellenzék oldalán, tömeges, célzott internetes hirdetésekkel. A Datapraxis honlapja alapján elsősorban az a cég célja, hogy masszív adatgyűjtéssel, úgynevezett választói törzsek meghatározásával, üzenetek tesztelésével, kutatásokkal, végül pedig a választók célzott megszólításával segítsék az ügyfeleiket.
Az amerikai balliberális hátország befolyása
A DatAdat mindemellett egy ideje tudhatóan együttműködik a Ben Horowitz vállalkozásának tulajdonában álló Nationbuilder nevű amerikai közösségi kampányfejlesztő vállalkozással. Horowitz vállalkozását (Andreessen Horowitz) személyesen látogatta meg Barack Obama volt amerikai elnök. A DatAdat és a Nationbuilder egy Facebook Messengerre épített, politikai kampányokra fejlesztett botprogramban működnek közre. Egy ilyen programot egyébként Gyurcsány Ferenc is elkezdett használni, saját bevallása szerint több százezer embert értek el vele az európai parlamenti választási kampányban.
Nemrég a 24. hu írta meg, hogy a bécsi DatAdatnak, amely információik szerint a baloldal 2022-es kampányára szerződött, két vállalkozás a tulajdonosa. A kisebbségi (az AVSF GmbH) a volt Együtt-elnök Szigetvári Viktoré és Ficsor Ádámé, a többségi tulajdonrész pedig a Higher Ground Labs Fund III LP-é. Utóbbi szervezet a 24.hu szerint az amerikai Demokrata Párthoz köthető, és "azzal a kifejezett céllal hozták létre Donald Trump elnökké választása után, hogy a Szilícium-völgyből ihletett digitális tudástárral és technológiákkal felrázza a sokkolt Demokrata Pártot annak érdekében, hogy a demokrata értékrendű választók minél nagyobb számba menjenek el választani". A Higher Ground Labs Fund III LP vezetői szintén Barack Obama korábbi amerikai elnök mellett dolgoztak elnökválasztási kampányai idején. Az amerikai anyacég fő részvényese pedig egy olyan, az offshore-paradicsomnak számító Delaware államban bejegyzett cég, amelynek tulajdonosi és irányítói köre nem nyilvános.
Egy, az Index birtokába került videófelvételen a DatAdat tájékoztatási igazgatója azt mondta:
Nagyon komoly hálózatunk volt a Demokrata Pártban, hogy valamilyen szintű befolyással bírjunk, amikor szakembereket kell bevonnunk a kampányok különböző részei során.
Ficsor Ádám pedig ugyanezen írás alapján úgy fogalmazott:"mi csak a progresszívekkel dolgozunk". Ezek után pedig az sem meglepő, hogy az Index összefoglalója szerint a DatAdat operatív stábjában hemzsegnek az amerikai kampányszakemberek, akik jórészt az ottani Demokrata Párt balszárnyához köthetők, és többen közülük Soros Györgyhöz is kapcsolódnak. | [
"DatAdat Professional Kft."
] | [
"Demokrata Párt",
"ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontja",
"Európai Beruházási Bank",
"AVSF GmbH",
"Higher Ground Labs Fund III LP",
"DatAdat ÖÜ",
"ELTE Társadalomtudományi Kara",
"Egyesült Államok",
"DatAdat Professional Korlátolt Felelősségű Társaság",
"Ebit Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság",
"DatAdat HR Kft.",
"Datalyze Research Kft."
] |
Közérdekű adatkéréssel próbálja megszerezni a Miniszterelnökségtől és Polt Péter legfőbb ügyésztől Jávor Benedek Európa parlamenti képviselő azt az OLAF-jelentést, amelyben a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios Innovatív Zrt. gyanús közbeszerzéseit tárják fel. Az Európai Csalás Elleni Hivatali (OLAF) még múlt hét csütörtökön értesítette a magyar hatóságokat arról, hogy két év nyomozás után befejezte az Elios 2011 és 2015 között megnyert tendereinek az átvizsgálását és három EU-finanszírozású pályázat esetében súlyos szabálytalanságokat és összeférhetetlenséget is talált.
A miniszterelnökség napok óta nem reagált arra a kérdésünkre, hogy nyilvánosságra hozzák-e az OLAF jelentését, illetve tesznek-e feljelentést az ügyben. Mint emlékezetes egy évvel ezelőtt még nem vacilláltak, a négyes metró projektnél tapasztalt szabálytalanságokról szóló OLAF-jelentést gyorsan közzétetté.
Jávor Benedek szerint látható, hogy a kormány az OLAF-jelentéseket is saját politikai céljaira használja: míg a metró ügyeit azonnal nyilvánosságra hozta, addig "az ország vejének" korrupciós ügyeit feltáró jelentést szerinte nem győzi agyonhallgatni az állami média. "Jogunk van megismerni az igazságot Orbán Viktor vejének szerepéről a közvilágítás korszerűsítésére fordított uniós pénzek szabálytalan költésében" - írta Jávor a közérdekű adatkikéréséről szóló Facebook posztjában.
Közben az MSZP mind a negyven OLAF által vizsgált magyar ügynek a nyilvánossá tételét kéri az MSZP. Legény Zsolt, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője elmondta: írásbeli kérdéssel fordult Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez, mert az ő felügyelete alá tartozik az adóhivatal, amelynek központi irányítása alá tartozik önálló főosztályként az OLAF magyar koordinációs irodája.
B. Z. | [
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Európai Csalás Elleni Hivatali"
] |
Több nagy összegű áfacsalást is leleplezett a NAV, mióta Horváth András megvádolta az adóhatóságot azzal, hogy nem tesznek meg mindent az ilyen ügyek felgöngyölítéséért. Az elmúlt hónapban három nagy hálózatra is lecsaptak, és a jövedelmüket évek óta dugdosó vállalkozókat is elkaptak, miközben a bejelentést megelőző egy hónapban egy kutyatenyésztő volt az egyik legnagyobb fogás.
Álmosan telt az október a Nemzeti Adó- és Vámhivatal áfacsalásokat felderítő csoportjainál, ha a munkájukat a nyilvánossághoz is eljuttatott beszámolóik alapján próbáljuk megítélni. Az első sikerig október 21-ig várni kellett, akkor jelentették be, hogy 23 millió forintos adóhiányt állapítottak meg egy somogyi kutyatenyésztőnél. A tenyésztő külföldre adta el az állatokat, és a bankszámlájára érkező vételárak után nem fizetett adót.
Pár nappal később nagyobb visszaélésről adtak hírt: két azonos tulajdoni hátterű cég zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemek létrehozására vett fel több mint félmilliárd forintnyi állami és uniós támogatást, de a termelést nem kezdték el. A NAV költségvetési csalás gyanúja miatt kezdett el nyomozni. Cikkünk megjelenése után a NAV azt közölte, hogy ezeken túl októberben hírt adtak két félmilliárd forintos adócsalás leleplezéséről is. (Cikkünkhöz az MTI Hírarchívumban kerestük a közleményeket október 8. és december 5. között. Az egyik félmilliárd forintos áfacsalásról szóló közleményt megtaláltuk, azt október 2-án adták ki, ezért nem került be a cikkünkbe.)
Ehhez képest sokkal több sikerről adtak hírt azóta, hogy Horváth András volt NAV-os munkatárs november 8-án azzal állt a nyilvánosság elé, hogy évek óta ezermilliárdos áfacsalások történnek az adóhivatal asszisztálása mellett (a bejelentést és az áfacsalási ügy fejleményeit ebben a cikkünkben követheti nyomon).
A novemberben feltárt vagy befejezett ügyek nem mindegyikében volt olyan bonyolult a csalási rendszer, mint amilyenekről Horváth beszámolt. November 10-én hajnalban egy dunakeszi áruház parkolójában húsokat pakoló kamionosokra csaptak le. A NAV szerint a számla és eredetpapírok nélkül érkező húsokért készpénzben fizettek, és több olyan nagy magyar cég is érintett az ügyben, amelyeknél korábbi vizsgálatok során már kiderítették, hogy nem adnak be áfabevallást. A hús külföldről érkezett, a magyar cégek pedig a NAV szerint egy európai csalási lánccal dolgoztak össze.
Rajtaütöttek több olyan vállalkozáson is, ahol ugyan nagy tételben, de egyszerű adócsalást folytattak. Egy őrzés-védelemmel és munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó tatabányai cég esetében kétéves nyomozással derítették ki, hogy 3,7 milliárd forint adót és egyéb járulékot csaltak el az államkasszából. Hozzájuk hasonlóan a megszerzett bevételeit titkolta el az a plasztikai sebész is, aki a NAV szerint több százmillió forintnyi adóval rövidítette meg az államkasszát.
Lefüleltek viszont két olyan hálózatot is, amelyek a Horváth által ismertetett körbeszámlázós módszerrel csalták el az áfát. November 29-én Nyíregyházán jelentették be, hogy lelepleztek egy több mint húsz cégből álló hálózatot, amelynek tagjai ipari olajat forgalmaztak úgy, hogy nem fizették be utána az általános forgalmi adót, viszont szövevényes számlázási rendszerük eredményeként voltak olyan cégek, amelyek visszaigényelték, így összesen több mint nyolcszázmillió forint kárt okoztak az államnak.
Lebuktattak egy adócsaló bolthálózatot is, amelynek tagjai Nyugat-Európából hozták a mosó- és tisztítószereket, háztartási eszközöket, kávét, de áfát nem fizettek utánuk, így a versenytársaiknál jóval olcsóbb áron kínálták az árut. Az áfafizetést úgy tudták elkerülni, hogy bonyolult számlázási hálózatot hoztak létre.
A NAV novemberi eredményei nemcsak az októberi jelentésekhez képest tűnnek jónak, hanem az Origo korábbi gyűjtéséhez képest is: akkor 2010-ig visszamenőleg vizsgáltuk át a NAV közleményeit, és összesen 22 olyan esetet találtunk, amikor az adóhatóság fiktív számlákkal, áfacsalással, szabálytalan áfa-visszaigénylésekkel kapcsolatban gyanúsított meg vállalkozókat, vagy kezdett nyomozást.
Megkerestük a NAV-ot, hogy megtudjuk, mi az oka annak, hogy novemberben több ügyet sikerült felderíteni vagy befejezni, mint a korábbi hónapban. Az adóhivatal sajtóosztálya előbb türelmet kért ahhoz, hogy a pontos kimutatásokat elkészítsék, informálisan csak annyit mondtak, hogy a novemberi akcióknak nem volt közük Horváth András bejelentéseihez.
Csütörtökön délután elküldték az összesítésüket, miszerint októberben és novemberben is három-három olyan áfacsalásos ügyről adtak ki közleményt, amelyekben büntető eljárás zajlik vagy zajlott a NAV-nál. Hogy melyek voltak azok az októberi ügyek, amelyek nem szerepeltek a cikkünkben, az egyelőre nem derült ki, de felajánlották, hogy ha szeretnénk elolvasni azokat, egy előre egyeztetett időpontban megtehetjük a NAV Bűnügyi Sajtóirodájában. (Cikkünkben a Horváth András bejelentése előtti és utáni egy hónapot, azaz az október 8-tól csütörtökig tartó időszakot vizsgáltuk, a közleményeket az MTI Hírarchívumából kerestük ki.)
A NAV összesítéséből kiderül, hogy az adóhivatal havonta 1-5 adócsalásos ügyről ad ki közleményt, de idén két olyan hónap is volt, amikor nem adtak ilyenről tájékoztatást. Az elmúlt két évhez képest idén egyelőre még kevesebb ilyen közeményük volt: 2011-ben összesen 38, 2012-ben 26 ilyen ügyről számoltak be, idén összesen 21 közleményt adtak ki. A táblázathoz mellékelt levelükben meg is jegyzik, hogy "mint látható, a felsorolt közlemények nem egyenlően elosztva kerülnek nyilvánosságra, mint ahogy a büntetőügyek nyomozása sem a naptárhoz igazodik. Van, hogy egy ügy hetek alatt, és van, hogy évek alatt jut olyan stádiumba, hogy nyilvánosságra tárható információkkal tudjunk szolgálni". Megjegyzik azt is, hogy a NAV sajtókommunikációja épp olyan összetett, mint a szervezet, működését törvények, és nem belpolitikai események határozzák meg.
(A NAV már cikkünk megjelenése előtt elküldte nekünk az összesítést és a válaszait, de ezt saját hibánkból csak cikkünk megjelenése után vettük észre, így az erről szóló rész csak megjelenés után került be a cikkünkbe. A tévedésért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük.) | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"MTI Hírarchívum",
"Bűnügyi Sajtóiroda"
] |
Batka Zoltán;
turul;Mészáros Lőrinc;2rule;
2018-11-24 09:00:00
Üzlet nélkül is tarol a Turul
Minden piaci modellnek ellentmond az, ami Mészáros Lőrinc sportmárkájával történik: a futballklubok sorban állnak a mezekért, de boltot még mindig nem sikerült nyitni.
Hiába vette át egy hónapja teljes egészében Mészáros Lőrinc érdekeltsége "a jövő magyar sportmárkájának" szánt 2Rule-t tulajdonló céget, továbbra sem indult el a "turul" mezek kiskereskedelmi értékesítése. Eddig ugyanis a márkabolt sem nyitott meg és a webshop sem működik.
A társaság ügyfélszolgálatán érdeklődésünkre csak annyit mondtak: ha 2Rule mezt szeretnénk, akkor írjunk levelet a cégnek és akkor e-mailen küldenek majd ajánlatot. Pedig a cég korábbi résztulajdonosa, Kővári Ágnes, egy augusztusi kormánysajtónak adott interjúban még azt ígérte, hogy augusztus végén, szeptember elején egy jókora kampányra építve elstartol a cég webshopja és a márkaboltja.
Ígéretei közül csak a médiakampány teljesült – erős kormányzati hátszéllel. Az eredetileg a Mészáros-közeli Talentis Group Zrt. többségi tulajdonába lévő 2Rule-t nyár elején mutatták be, a köztévé sportcsatornája pedig rögtön közvetítette is a mez felcsúti bemutatóját. A sportmárka később is óriási kormányzati médiatámogatást kapott, a köztévé sportműsoraiban nyíltan reklámozták a 2Rule-t. Ami ennél is fontosabb: NB1-es futballcsapatok, sportszövetségek sora döntött hirtelen úgy, hogy a kiépült gyártói háttér, mintabolt, webshop és céges iroda nélküli Mészáros-sportmárkát választják. Még az sem zavarta őket, hogy a 2Rule mint ruházati márkanév már évekkel korábban létezett Nigériában, a cég logója pedig gyanúsan emlékeztetett egy szerb designer munkájára. Noha a 2Rule-t magyar termékként reklámozták, lapunk kiderítette: a mezek alapanyaga távol-keleti, és a termékek részben külföldön készülnek gyártják a termékeiket.
A korábban még utcai kollekciót és a "magyar textilipar felélesztését" vizionáló cég lapunknak egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy fél év alatt miért nem tudták még a kiskereskedelmi tevékenységüket sem beindítani. Korábban arról írtunk: gondok akadtak a mezek gyártása körül. Ez talán összefügghet azzal: a 2Rule beígért Váci úti márkaboltja már jó ideje kulcsrakész, még sincs nyitva, és komolyabb árukészletnek egyelőre nincs nyoma. | [
"Talentis Group Zrt.",
"2Rule"
] | [] |
Fegyelmi eljárás, jogkörmegvonás, érvénytelenített elnöki pályázat – Lépett az OBH a Szeviép-vezéreket felmentő, Botkáékkal pacsizó bírók ügyében
Az általunk szerkesztett pestisracok.hu internetes oldalon 2020. január 6. napján megjelent "Lépett az OBH a Szeviép-vezéreket felmentő, Botkáékkal pacsizó bírók ügyében" című cikkünkben valótlanul állítottuk azt, hogy "Az egyik bírónő, Nóvé Ágnes és férje építőipari cége 800 milliós megrendelést kapott a várostól." A valóság ezzel szemben az, hogy a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával létrejött valamennyi szerződés alapján az ÉPTÁRKER Kft. mindösszesen nettó 193 millió Ft vállalkozói díj illeti meg, amelyet összevetve az írás által megjelölt 2018. évi árbevételi adattal megállapítható, hogy az meg sem közelíti a lap által megjelölt korábbi pénzügyi árbevételt. Ugyanezen cikkünkben valótlanul állítottuk azt, hogy Nóvé Ágnes bírónő családi cége két nappal a felmentő ítélet előtt adott le számlát Botka Lászlóéknak, akik az ítélet után fizettek is. A valóság ezzel szemben az, hogy a teljesítésigazolás megtörtént, de a kifizetés a mai napig nem történt meg.
Komoly következményei lettek a PestiSrácok.hu oknyomozásának és cikksorozatunknak, amelyben bemutattuk: egy Botkáék által pénzelt bíró és egy szegedi, önkormányzati polgári lakást potom pénzért megszerző tanácsvezető mentette fel tavaly év végén a Szeviép-vezéreket, akiket így futni hagyott az a testület, amely érintettség okán nem is tárgyalhatta volna az ügyet. Mai cikkünkben azt is bemutattuk, hogy Nóvé Ágnes bírónő családi cége két nappal a felmentő ítélet előtt adott le számlát Botka Lászlóéknak, akik az ítélet után fizettek is. Az Országos Bírósági Hivatal megkeresésünkre azt válaszolta, hogy decemberi cikkeink után fegyelmi eljárás indult a büntető ügyeket kiszignáló büntető kollégium vezető-helyettese ellen, akit az ügykiosztási jogkörétől is megfosztottak. A Szeviép-ügyben ma megjelent írásunkkal kapcsolatban az OBH elnöke újabb vizsgálatot kezdeményezett. Dr. Senyei György Barna arról is biztosított, hogy a Szegedi Törvényszéken a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők esetleges felelősségét személyesen vizsgálja ki. Kiderült az is: tényfeltárásunk hatására az OBH elnöke érvénytelenítette a Szegedi Törvényszék elnökének újrázó pályázatát. A portálunknak küldött indoklásban azt írják, hogy éppen a pályáztatás és a pályázat elbírálása időszakában vált szükségessé vizsgálatok lefolytatása törvényesség és személyes felelősségek kérdésében, így amíg a vizsgálatok nem zárultak le, addig az elnök nincs abban a helyzetben, hogy a vezetői állás betöltéséről döntsön.
Korábbi cikkeinkben bemutattuk, hogy két olyan bíró is tagja volt a Botka beszállítóinak számító Szeviép-vezéreket felmentő bírói tanácsnak, akik lekötelezettjei a szegedi szocialista városvezetésnek. Az egyik bírónő, Nóvé Ágnes és férje építőipari cége 800 milliós megrendelést kapott a várostól a Szeviép-ügy másodfokú tárgyalása előtt. A tanácsvezető bíró, Kovalcsik Éva 12,4 millió forintért vásárolhatott meg egy 100 négyzetméteres polgári lakást Szeged korzóján, amit már akkor 21 millióra értékeltek, de ma legalább 50 milliót ér, ráadásul a bírónő nyolc napig volt tulajdonosa a lakásnak, utána eladta; hogy mennyiért, az rejtély. Azt is bemutattuk, hogy a büntetőügyeket, így a Szeviép-ügyet is az egyik vádlott védőjének felesége szignálta ki, aki ráadásul az önkormányzati cégek jogásza.
Mindezek kapcsán azt is felvetettük, hogy olyan, a törvényszéken belül ordító összeférhetetlenségeket tussoltak el és ezek ellenére folytattak le büntetőeljárásokat, hogy mindenképpen felmerül a Szegedi Törvényszék elnökének személyes felelőssége is.
Megkérdeztük az OBH-t, hogy a történtek után a posztján maradhat-e a szegedi elnök, miután a törvényszék elnökének felelőssége is felmerül, hiszen több olyan ordító összeférhetetlenség ellenére tárgyalta ez a bírói tanács, illetve ezek a bírák az ügyet, hogy az az elnöki felelősséget is felveti. Befogadták-e a pályázatát? – kérdeztük.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az elmúlt hetekben jutott-e valamire az OBH elnökének utasítására lefolytatott belső vizsgálat, hiszen az információk birtokában mi néhány nap alatt találtunk rá az aggodalomra okot adó adatokra.
Válaszában az OBH elnöke azt írja, hogy a Szegedi Törvényszék elnöke a kinevezési jogkörébe tartozó büntető kollégium vezető-helyettesével szemben fegyelmi eljárást indított. Az ügyek kiosztásában a büntető kollégium vezető-helyettese az a dr. Nagy Andrea, akinek férje a Szeviép-ügy egyik vádlottjának a védője, egyben a szegedi önkormányzati cégek jogásza.
A mai cikkünkben feltárt, a szegedi önkormányzat és Nóvé Ágnes bírónő családi cége közötti ügyletek, dátumok, kifizetések kapcsán újabb vizsgálat indult.
A Szegedi Törvényszék elnöki álláshelyére kiírt pályázatot eredménytelenné nyilvánítottam és hat hónapi időtartamra a pályázó korábbi elnököt bíztam meg az elnöki feladatok ellátásával. A Szegedi Törvényszéken a kinevezési jogkörömbe tartozó bírósági vezetők esetleges felelősségét kivizsgálom
– írja dr. Senyei György Barna. Az OBH elnöke azt is megjegyzi, hogy a Szeviép-ügyben harmadfokon teljes felülvizsgálatra van lehetőség, a fellebbviteli érvelésbe pedig a sajtóban megjelent tényállásokat is be tudják vonni.
Mutatjuk az elnöki pályázat érvénytelenítésének OBH-elnöki indokolását:
Vezető kép: dr. Senyei György Barna, az OBH elnöke. | [
"Szegedi Törvényszék"
] | [
"Országos Bírósági Hivatal",
"ÉPTÁRKER Kft.",
"Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] |
Botrányos kifizetések – MÁV és BKV: hol nagyobb a végkielégítés?
Mintegy 110-120 millió forintot kaphatott távozásakor a MÁV két felső vezetője, egy harmadik társuk pedig kevesebb mint háromévi munkaviszony után körülbelül százmillió forintot tehetett zsebre – tudta meg a Magyar Nemzet. A vasúttársaság egyelőre hallgat a botrányos kifizetésekről. A BKV-nál is így kezdődött...
Fejenként mintegy 110-120 millió forintot kaphatott idei távozásakor a MÁV két felső vezetője – értesült lapunk vasúttársasági forrásokból. Egyikük Szamos Alfonz, aki az utolsó időkben pályavasúti főigazgatóként, illetve általános üzletági vezérigazgató-helyettesként dolgozott a MÁV-nál. Ő harmincnyolc évi vasutas munkaviszony után 71 millió forintnyi végkielégítést kapott, amelyhez információink szerint egyéb jogcímeken (prémium, rendkívüli jutalom, titoktartási pénz stb.) további ötvenmillió forintot kaphatott.
A másik kistafírozott vasutas, Csontos Endre is több évtizedet dolgozott a MÁV-nál, az utolsó időkben forgalmi igazgatóként. Neki be kellett érnie 67 milliós végkielégítéssel, amelyhez ugyancsak körülbelül ötvenmillió forint járt prémium és egyéb jogcímeken. Így informátorunk számításai szerint az ő juttatása is 110-120 millió forint körül mozoghatott – olvasható a pénteki Magyar Nemzetben, amelyből további részleteket is megtudhat a botrányos végkielégítésekről. | [
"MÁV"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Tavaly november 24-én ingyenes koncertet adott a budapesti Hősök terén Sting, brit énekes és a jamaicai-amerikai Shaggy. A rendezvényt a hatoslottó 30. születésnapja alkalmából a kizárólagos állami tulajdonban álló Szerencsejáték Zrt. finanszírozta. Habár a koncertet kizárólag közpénzből fedezték, az állami társaság több mint fél éven át sikeresen titkolta el a költségeket a nyilvánosság elől. Ám a 24.hu kérésére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága (NAIH) kikényszerítette az adatokat a Szerencsejáték Zrt.-től.
A hatóság nyomására a társaság közölte: a koncertszervezés költségeire összesen 489 741 308 forintot fizettek ki a megbízott rendezvényszervező cégnek.
Ugyanakkor a félmilliárd forintba kerülő koncert részletes költségei nem ismertek. A Szerencsejáték Zrt. szerint az üzleti titok például, hogy az előadók számára mennyi tiszteletdíjat fizettek ki, s ezzel – mint írták – a NAIH állásfoglalása is egyet értett.
Az állami társaságot tavaly november 20-án – 4 nappal a koncert előtt – kerestük meg közérdekű adatigénylésünkkel, amelyben a rendezvény költségeiről és a fellépők tiszteletdíjáról érdeklődtünk. Bár a költségeket az utolsó fillérig közpénzből finanszírozták, az Szerencsejáték Zrt. többszöri megkeresésünkre sem adott érdemi választ, ezért fordultunk az adatvédelmi hatósághoz.
Érdekes módon első vizsgálata alapján a NAIH megszüntette az állami társasággal szemben indított eljárást, mert elfogadta a Szerencsejáték Zrt. érvelését, amely szerint:
A Szerencsejáték Zrt. a koncert szervezésének feladataival a 2018-2019. évi integrált marketing-, kommunikációs- és rendezvényszervezési feladatok ellátására szerződött partnerét bízta meg a társaság, ebből kifolyólag közvetlenül nem szerződött a művészekkel.
Ezután közérdekű adatigénylésünkkel megkerestük a rendezvényszervező céget. Ez a társaság nem más, mint a kormány egyik kedvenc kommunikációs cége, a New Land Media Kft., amely a már említett 13,5 milliárd forintos keretösszeget nyerte el a Szerencsejáték Zrt.-től. A társaság Balásy Gyula érdekeltsége, amelynek bámulatos teljesítményéről korábbi cikkünkben írtunk:
Van egy magyar cég, ahol elvileg még a titkárnő is kétmilliárdot termel Az Európai Unióban bárhol megirigyelhetik a New Land Media Kft. tavalyi teljesítményét. A kormányzati hirdetéseket és plakátokat gyártó reklámcég papíron az uniós termelékenységi átlag 33-szorosát teljesítette 2017-ben.
Csaknem egy hónappal érdeklődésünk után a társaság nevében személyesen Balásy válaszolt levelünkre. Ám érdemi választ ő sem adott, csupán annyit közölt, hogy cége nem tartózik az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény hatálya alá, ezért a kért adatokat nem tudja átadni.
Az elutasító válasszal ismét megkerestük az adatvédelmi hatóságot. Majd több mint két hónappal később váratlanul megérkezett a Szerencsejáték Zrt. adatközlése, amelyből legalább annyi kiderült, mennyi volt a koncert összköltsége.
Ezt az egyébként közérdekű információt fél év és tíz nap elteltével, csak hatósági nyomásra volt hajlandó kiadni az állami társaság.
Kiemelt kép:Marjai János / 24.hu | [
"Szerencsejáték Zrt.",
"New Land Media Kft."
] | [
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága"
] |
János szeptember elején közadatigénylésben kérte ki a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.-től (MTÜ) az Őszi hacacáré elnevezésű koncertsorozat szervezésével kapcsolatos dokumentumokat. Az MTÜ egy 45 napos hosszabbítással reagált "a gazdaság COVID-válságot követő újraindításával kapcsolatos kiemelt feladataira" hivatkozva, ám Jánost ez nem riasztotta el. Válaszlevelében közölte az állami céggel, hogy az Alkotmánybíróság döntésének értelmében kötelesek pontosan megjelölni az adatigénylés által akadályozott feladataikat. Egyúttal azt is jelezte, hogy a NAIH-hoz fordul, majd ezután több levélben is rákérdezett, hogy mikor kapja meg végre a kért adatokat. Az MTÜ a 45 nap letelte UTÁN hosszabbított neki újabb 45 napot, de János nem hagyta ennyiben: közölte velük, hogy ez nem jogszerű. Alighanem megvan az év legkitartóbb adatigénylője.
"Az Őszi Hacacáré egy 228 állomásos országos koncert- és rendezvénysorozat, amelynek zenei kínálatában egyaránt megtalálhatók a zenészlegendák, a fesztiválzenekarok és a mulatós műfajt képviselő előadók" – olvasható a programsorozat honlapján. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő 2021. augusztus 27-én jelentette be a Facebook-oldalán, hogy a kormány egy kilenc héten át tartó, ingyenes koncertsorozatot indít, "amellyel az összetartozást ünnepelhetjük" a koronavírus-járvány miatti hosszú bezártság után.
Szentkirályi bejelentésében – amit a Telex vett észre – még csak 130 állomásról volt szó, ez bővült azóta 228 helyszínre. "A zenei programokat a koncerthelyszíneken olyan kísérőprogramok színesítik, mint a kézműves és hagyományőrző bemutatók, valamint gyermekfoglalkoztatók" – írja az Őszi hacacáré weboldala, amin a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) logója is szerepel.
"Ez egyszerűen elfogadhatatlan"
Az Átlátszó által üzemeltetett közadat-igénylő felületen, a KiMitTud-on szeptember 8-án egy János nevű felhasználó kikérte az Őszi hacacáré szervezésével – kiváltképpen a programsorozat kapcsán az MTÜ által megrendelt szolgáltatások, ideértve az esetleges külső lebonyolító igénybevételével – összefüggő dokumentumok másolatait.
Egy hét múlva, szeptember 15-én János megérdeklődte, hogy megkapták-e az adatigénylését, és ha igen, mikor várhatja rá a választ. Erre szeptember 16-án az MTÜ azt írta vissza, hogy az "előírt határidők betartásával" fognak válaszolni. Majd szeptember 23-án közölték Jánossal, hogy "a gazdaság COVID-válságot követő újraindításával kapcsolatos kiemelt feladataikra tekintettel" meghosszabbítják a válaszadási határidőt 45 nappal.
Jánosnak ez nem tetszett. Még ugyanazon a napon, szeptember 23-án hosszas válaszlevelében kifejtette az MTÜ-nek, hogy a 15/2021. (V. 13.) számú határozatában az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy nem elegendő általános okokra hivatkozva élni a koronavírus miatt hozott kormányrendeletben lehetővé tett 45 napos hosszabbítással, hanem meg kell nevezni konkrétan azt a közfeladatot, amit akadályozna az adatigénylés normál, 15 napos határidőben való megválaszolása.
"Jelzem, hogy ez a joggyakorlat nem csupán az 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet céljával és rendeltetésével ellentétes, hanem kifejezetten alapjogsértő is" – írta János.
Hozzátette azt is, hogy a KiMitTud-on fellelhető adatigényléseket átnézve azt látja, hogy az MTÜ rendszeresen ezt csinálja, és neki sem jelölte meg az állami cég, hogy pontosan milyen feladatait nem tudná ellátni az adatigénylés gyors megválaszolása miatt.
"Mivel nem tartom elegendőnek a hivatkozottakat, azt beleilleszthetőnek látom az MTÜ által egyébként folytatott – a közérdekű adatok megismeréséhez való jog kiüresítéséhez vezető – gyakorlatba" – szögezte le János, aki jelezte, hogy továbbra is várja a hosszabbítás konkrét okainak megjelölését, de egyébként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordul és vizsgálatot kér.
Október 6-án János ismét levelet írt az MTÜ-nek, hogy megérdeklődje, hogy mikor küldik meg a dokumentumokat. "Nyilvánvaló, hogy egy elektronikusan is rendelkezésre álló iratot kellene e-mailben elküldeniük. Semmilyen járványügyi feladatuk nem akadályozhatja önöket ebben az egyszerű műveletben" – írta ekkor János, aki feltett egy költői kérdést is:
"A 45. napon vajon további 45 nappal fogják meghosszabbítani az igénylést?"
Semmi reakciót nem kapott, ezért október 11-én megírta az MTÜ-nek, hogy továbbra is várja a válaszukat, majd október 13-án ismét érdeklődött az általa kért dokumentumok iránt. Erre se reagáltak neki, ezért október 20-án megkérdezte, hogy miért nem kap választ. Eredmény nulla.
János nem adta fel, október 22-én jelezte a turisztikai csúcsszervnek, hogy másnap lejár az általuk megállapított 45 napos határidő, tehát úgy gondolja, hogy hamarosan megkapja a választ. Vagy az újabb 45 napos hosszabbítást. Semmi reakció. Október 24-én János megírta az MTÜ-nek, hogy lejárt a határidő, ezért nincs lehetőség további hosszabbításra.
Október 25-én végre reagált az MTÜ: újabb 45 nappal meghosszabbították János adatigénylését.
János még ekkor is állta a sarat: szép higgadtan idézett a 45 napos hosszabbítást lehetővé tévő kormányrendeletből, ami kimondja, hogy az adatigénylőt az újabb hosszabbításról az első határidő letelte ELŐTT tájékoztatni kell. Lefordította köznyelvre is a jogi szöveget: "A 45 nap utáni további 45 napos hosszabbítás akkor működik, ha még 45 napon belül tájékoztatnak a további hosszabbításról. Önök ezt elmulasztották."
Majd ismételten rákérdezett arra, hogy az MTÜ pontosan milyen közfeladatait nem tudná ellátni az adatigénylése megválaszolása miatt. Hozzátette, hogy ezt már korábban is kérdezte, de nem kapott rá választ, és megérdeklődte, hogy miért nem. Az év alighanem legkitartóbb adatigénylője október 25-én kelt válaszlevelét tömör véleménnyel zárta:
"A leveleimre egyáltalán nem válaszolnak, csak néha idedobnak egy levelet a hosszabbításról. Egy közpénzből működő szervezettől ez egyszerűen elfogadhatatlan."
Fotózkodni fideszesekkel
Egyáltalán nem biztos egyébként, hogy az MTÜ az illetékes a koncertsorozat ügyében, hiába van ott a logója az Őszi hacacáré honlapján. A Telex kérdésére ugyanis szeptember elején azt válaszolták, hogy "a program lebonyolítása nem a Magyar Turisztikai Ügynökség hatáskörébe tartozik, kérjük kérdéseikkel forduljanak az illetékeshez".
Azt viszont nem árulták el, hogy ki az illetékes. Azonban attól, hogy a lebonyolítást esetleg más végzi, még lehetnek ők a megrendelők.
A lap szerint az Őszi Hacacáré valószínűleg abból a 4,9 milliárd forintból valósul meg, amiről kormányrendelet jelent meg július végén. A rendelet szerint a pénzt "a közösségi élet újraindítását és az összetartozás-érzés erősítését szolgáló könnyűzenei események és rendezvények, koncertek minél nagyobb számban történő megvalósulása, továbbá az előadó-művészeti és rendezvényszektor segítése aktív állami feladatvállalására és támogatására" szánták, és az MTÜ bízták meg a programterv kidolgozásával, valamint a rendezvénysorozat lebonyolításával.
A Telex szeptember eleji cikkében azt is kiemelte, hogy az Őszi hacacáré helyszínei között nincs ellenzéki vezetésű település,
csak olyan helyeken szervezett koncerteket a kormány, ahol fideszes, vagy papíron független, de fideszes kötődésű a polgármester.
A lap szerint egyfajta kampányeszközként használja a kormánypárt a bulikat, ahol a helyi fideszes politikusok és országgyűlési képviselők fotózkodnak az előadókkal és egymással.
Címlapkép: Őszi hacacáré Balassagyarmaton 2021. október 23-án (forrás: Őszi hacacáré/Facebook) | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt."
] | [
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Közzétette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy kik bírálták a trafikpályázatokat, miután a minisztérium másodfokon is elveszítette a Molnár Csaba DK-s képviselő által indított információszabadság pert. Az NFM azt ígéri, hogy a bírósági döntésnek megfelelően az egyes pályázati értékelő lapokat és a települési értékelési jegyzőkönyveket is ki fogják adni. A minisztériumnak 15 ezer darab pályázat dokumentumait kell elküldenie Molnárnak.
A mennyiség miatt az eredeti, tizenöt napos határidő meghosszabbítását kérik a bíróságtól.
Ők voltak tagjai a Bíráló Bizottságnak az NFM közleménye szerint:
Bagoly Andrea,
dr. Bitay Márton,
dr. Czipa Balázs,
Gulyás Andrea,
Hernádi Ádám,
Kohut Balázs,
László András,
dr. Lenner Áron Márk,
dr. Mészáros Karina,
dr. Mihalovics Péter,
dr. Orbán Krisztina,
Pindroch Szilárd.
Az NFM közleménye megjegyzi, hogy a bizottság tagjai extra juttatást nem kaptak, és annyi munkájuk volt a trafikpályázatok körül, hogy gyakran még hétvégén is dolgoztak. Az NFM szerint a 25 millió forintot is elérheti a DK-s képviselőt terhelő másolási költség.
Fidesz-közeli és CBA-s emberek is jól jártak
A trafikpályázatok körüli botrányokkal az Index is részletesen foglalkozott, többek között a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának, Gyulay Zsoltnak a sógora is elnyert két trafikpályázatot a 3. kerületben. Szerencsésen alakult a koncessziók kiosztása a miskolci önkormányzat fideszes tagjainak számára is: ők és családtagjaik a trafikok egynegyedét üzemeltethetik. Jól járt a Fidesz-közeli CBA-csoport és a trafiktörvény kialakításában kezdetektől résztvevő Continental Dohányipari vállalat is.
A nagy trafikmutyi-térképet itt nézhetik meg. | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Bíráló Bizottság",
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.",
"Continental Dohányipari vállalat"
] |
Százezrek tanácsadókra
Havonta 300-500 ezer forint juttatásban részesítette embereit Verók István
Terézváros — Akárcsak korábban a BKV-nál, a VI. kerületi önkormányzatban is egyre-másra bukkannak elő akták mélyéről a furcsábbnál furcsább tanácsadói szerződések. Terézvárosban az előző ciklusban humántanácsadás, gazdasági tanácsadás és ehhez hasonló címszavak alatt fizettek ki rendszeresen havonta 300-500 ezer forintokat korábbi politikusoknak. Erről Hassay Zsófia polgármester számolt be a Blikknek.
– Egyelőre csak a szerződéseket találtuk meg, annak nyomát nem, hogy a tanácsadók milyen munkát végeztek az önkormányzatnak. Elképzelni sem tudom, hogyan fogják bebizonyítani, hogy megdolgoztak a pénzért, ha megtesszük a feljelentést – morfondírozott Hassay. Az októberben megválasztott új polgármester furcsállotta, hogy amikor már lehetett sejteni a vezetőváltást a kerület élén, az előző polgármester egyik napról a másikra felmondta ezeket a kényes szerződéseket.
– Semmi gyanús nincs ezekben a szerződésekben, valóban volt egy négyfős tanácsadói testületem, hetente több órán át tanácskoztam velük – ismerte el kérdésünkre Verók István korábbi polgármester. Nem tagadta, hogy a tanácsadók korábbi politikusok voltak, és a heti néhány órás munkáért 300-500 ezer forintot kaptak havonta az önkormányzat kasszájából. Verók nem tartja magasnak az összeget; szerinte a szakértelmet meg kell fizetni, és Grosser János, az MSZP korábbi fővárosi frakcióvezetője is felvértezett ilyen értékes szaktudással.
– Ő például pontosan ismerte a fővárosi közgyűlés működését, így minden döntés előkészítésénél meg tudta mondani, mi várható – méltatta párttársa szakmai érdemeit Verók. A volt polgármesters szerint a stratégiák előkészítése nem az önkormányzatnál foglalkoztatott apparátus feladata.
– Természetes, hogy egy polgármesternek van tanácsadó testülete – indokolta a félmilliós szerződéseket Verók. A volt polgármester arra viszont nem emlékezett, hány évig segítették munkáját a volt politikusok tanácsadóként.
V. J. Z. | [
"MSZP"
] | [] |
A Miniszterelnöki Hivatal számára 21 millió forintért vásároltak szoláriumbérletet az utóbbi hónapokban - közölte Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. Szerinte a leköszönő Orbán-kormány összesen 150 milliárddal lépte túl saját, kétéves költségvetését. Ennek ellenére az MSZP és az SZDSZ betartja korábbi ígéreteit.
A Miniszterelnöki Hivatal munkatársainak 21 millió forintért vásároltak szoláriumbérleteket az utóbbi időben - állítja Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. Ebből a pénzből az [origo] számításai szerint több mint 400 ember járhat szoláriumozni hetente két alkalommal, egy éven keresztül.
A leköszönő kormány túlköltekezése miatt 150 milliárd forintnyi hiányt találtak a kétéves költségvetésben a Medgyessy-kormány hivatalba lépése utáni első három napban. Kuncze szerint a Fidesz szándékosan kényszerpályára akarta állítani az MSZP-t és az SZDSZ-t. A hatalmas hiány ellenére betartják az első 100 napra ígérteket - mondta Kuncze.
A szabad demokrata elnök elmondta azt is, hogy a legolcsóbb megoldás, ha Medgyessy Péter miniszterelnökként is saját házában lakik. Az épület védelmének biztosítása sokkal kisebb kiadásokkal jár, mintha kialakítanának számára egy új rezidenciát. A kormányfők korábbi lakhelyéül szolgáló Művész utcai épületbe ugyanis a Fidesz-kormány döntése szerint a mindenkori házelnök költözhet, a Béla király úti, eddigi miniszterelnöki villát pedig eladta a Magyar Fejlesztési Banknak a kormány. Ezért mindenképpen új épületet kellett volna kialakítani Medgyessy Péter számára, ami Kuncze szerint legkevesebb 500 millió forintba került volna.
A Fidesz többször támadta az új kormányt, mert szerintük tisztogatásokba kezdett. Kuncze úgy vélte, kevesebb embernek kell távoznia a minisztériumokból és az állami szervektől, mint négy évvel ezelőtt.
A pártelnök közölte azt is, hogy Demszky Gábort ősszel újra indítják a főpolgármesteri posztért. Az azonban még nem dőlt el, hogy az MSZP is támogatja-e a szabad demokrata főpolgármestert. Az viszont már biztos, hogy Demszky parlamenti mandátumát Mécs Imre kapja. Mécset hétfőn hallgatja meg a mandátumvizsgáló bizottság. | [
"Fidesz",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank"
] |
Nagy Imrét nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt jogerősen négy év börtönbüntetéssel, négy év közügyektől való eltiltással, valamint tízmillió forint vagyonelkobzással büntette a Fővárosi Bíróság 1996 decemberében. A tévéműsorban elhangzott: Nagy Imrét börtönbüntetéséből kórházi kezelésre engedték ki és azóta - egészségügyi okokra hivatkozva - nem tért vissza. Az Ybl Bank volt vezetőjét azóta körözi a rendőrség. Nagy Imre elmondta: amint meggyógyul, önként fog jelentkezni a hatóságoknál, amennyiben nem tudja igazolni, hogy jogtalanul ítélték el. Hozzátette: véleménye szerint elítélése teljesen igazságtalan volt. Elhangzott továbbá, hogy az elítélt ügyvédje perújrafelvétellel fordult a bírósághoz. Arra hivatkozott, hogy 1992-ben, amikor a bank vezetőit eltávolították, a pénzintézet megfelelő hitelfedezettel rendelkezett. A Magyar Televízió 1-es csatornáján sugárzott, két héttel ezelőtt felvett műsorban Nagy Imre a kamerának háttal ülve válaszolt a műsorvezető kérdéseire.(MTI) | [
"Ybl Bank"
] | [
"Fővárosi Bíróság",
"Magyar Televízió"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
A budaörsi Fidesz félti a helyi egészségügyet
Céges belviszályok nehezítik a betegellátást
Rokonra bízná az egészségügyi ellátást Budaörsön a polgármester – állítja a helyi Fidesz. A szolgáltatást eddig is magánvállalkozás nyújtotta, ez a cég azonban lényegében csődbe ment.
Volt SZDSZ-esek marakodása miatt került veszélybe a budaörsiek egészségügyi ellátása – állítja Nagy Sándor András, a Fidesz városi elnöke, miután az önkormányzat a közelmúltban kénytelen volt szerződést bontani a Budaörsi Egészségügyi Központot működtető Europ-Med Kft.-vel.
A város még 2001-ben kötött feladatátadási szerződést egyes egészségügyi szolgáltatások nyújtására 2021. június 30-ig az Europ-Meddel, a cég vezetésén belül azonban az utóbbi hónapokban olyan súlyossá váltak az ellentétek, hogy a két ügyvezető, Kovács Attila és Gamal Eldin Mohamed sajtóközleményekben vádolták meg, illetve jelentették fel egymást a rendőrségen. Az ORFK-tól kapott információink szerint az Europ-Med ügyében a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság folytat nyomozást.
Az is kiderült, hogy a kft.-nek csaknem 120 millió forint kifizetetlen számlája van. Júniusban levélben jelezte az önkormányzatnak: a kialakult helyzetben a jövőre nézve nem lát garanciát a betegellátás folyamatos biztosítására. Ezért hamarosan új pályázatot írnak ki a helyi egészségügyi ellátásra, addig megbízzák a városban az ügyeleti ellátást biztosító Jump Consulting Kft.-t a szakrendelő működtetésével is.
Nagy Sándor András csütörtöki sajtótájékoztatón intézett kérdéseket az ügyben Wittinghoff Tamás – volt SZDSZ-es – polgármesterhez. A helyi pártelnök egyrészt választ vár arra, miért egy olyan cég kapta meg 2001-ben a szakrendelő működtetését, amelynek tulajdonosa államtikár volt az SZDSZ-es Horváth Ágnes egészségügyi miniszter mellett. Másrészt arra, miért nem vette figyelembe a polgármester a város által rendelt közvélemény-kutatások adatait, amelyek azt mutatták: az emberek egyre elégedetlenebbek az ellátással.
Nagy Sándor András tudni szeretné azt is, miért engedte a helyzetet odáig fajulni, hogy veszélybe kerüljön a budaörsi betegellátás, és azt is, hogy ebben a helyzetben miért nem veszi vissza a feladatot az önkormányzat. A politikus azt mondta, hogy az újabb külsős cég vezetője, Spányik András Wittinghoff Tamás volt élettársának a fia. A kvázi rokoni kapcsolat a rendelő ügyében tartott rendkívüli testületi ülésen is szóba került, azt azonban a polgármester határozottan cáfolta. | [
"Jump Consulting Kft."
] | [
"Budaörsi Egészségügyi Központ",
"Europ-Med Kft.",
"Pest Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Több nőgyógyászt és szülészt is bűnösnek talált a Kúria, de csak egy szülésznőre róttak ki
95 ezer forintos pénzbüntetést,
a többi 12 vádlottat legfeljebb büntetés kiszabása nélkül próbára bocsátották vagy megrótták, több vádlottat pedig szimplán felmentettek.
A vádlottak az ügyészség szerint előre pénzt kértek a terhes nők ellátásáért, pedig a Kúria szerint hálapénznek csak az minősül, amit a páciens
elégedettsége kifejezéseként, a kezelés után önként ad.
Az eljárásban érintettek viszont már az ellátást megelőzően "célozgattak" vagy "nyomatékosan kértek", mondta a tanácselnök bíró. Az Állami Egészségügyi Központ dolgozói ellen közérdekű bejelentés alapján indult nyomozás. (MTI) | [
"Állami Egészségügyi Központ"
] | [] |
Andy Vajna végre elindíthatja online kaszinóját, mert a kormány minden konkurenst betiltott. A baj csak az, hogy a tiltás nem igazán működik, az internet ugyanis ennél bonyolultabb dolog. Másrészt ha meg működne, és mindenki Andy Vajna internetes kaszinójában verné el a fizetését, akkor pont azok az elvek sérülnének, amelyek miatt névleg betiltották a többieket: az adóelkerülés és a függők érdekeinek védelme.
Andy Vajna kaszinóbirodalma nemsokára a virtuális térben is megjelenhet majd, legalábbis a néhai Népszabadság értesülései szerint a szerencsejáték-törvény közelmúltbeli farigcsálása ennek próbál megágyazni.
Egy szeptember végi törvénymódosítással ugyanis még keményebben nekimentek a piac jelenlegi szereplőinek. Ezzel pedig még egyértelműbbé vált, hogy a jelentős és könnyű haszonnal kecsegetető szegmens egyrészt a mindenkori hatalom kifizetőhelyének számító Szerencsejáték Zrt., másrészt pedig a filmügyi kormánybiztosból a fideszes médiabirodalom egyik fő bábmesterévé avanzsált Andy Vajna kezébe kerül.
Nem kifejezetten új dologról van szó: a kormány már évek óta próbálja kiirtani a magyar internetről a külföldi szerencsejáték-, póker és sportfogadási oldalakat, hogy aztán a piacot az engedéllyel rendelkező szerencsejáték-szervezők kezébe adja. Akik történetesen Fidesz-közeli vállalkozók.
Ez eddig egyáltalán nem lenne kirívó ügy az elmúlt évek gazdasági beavatkozásainak fényében. Ami érdekessé teszi a dolgot, az az, hogy
ez az egész nagyon nem sikerül, és a távlati kilátások sem valami rózsásak;
a kormány láthatóan még mindig nem teljesen érti, hogyan működik az internet;
és a magyar állam egyenesen szembemegy korábbi kitűzött céljaival.
Magyar pénzt magyar zsebbe
A terv egyébként elég logikusan kezdődik. Van ugyanis egy jelentős és most már nagyjából másfél évtizede virágzó szegmense az internetnek, ahol elég sok magyar elég sok pénzt forgat, vagy legalábbis forgatott korábban: vélhetően nem sok olyan 40 év alatti ember van Magyarországon, akinek nem volt olyan ismerőse, aki a Korda György-féle pókerboom idején ne próbálta volna ki az online pókert, vagy olyan sportrajongó haverja, aki ne tenne fel néha egy kis pénzt a csapatára.
Ez a pénz azonban jellemzően külföldi oldalakon forog, homályos offshore-területeken bejegyzett szolgáltatóknál. A játékból származó jutalék, illetve a klasszikus kaszinójátékok és sportfogadás esetén a veszteség pedig ezeknek a homályos szolgáltatóknak a zsebébe vándorol, ők viszont nagy ívben tesznek a magyar államra. Más szóval a külföldi online kaszinósok elveszik a magyarok pénzét, adót meg nem fizetnek utána.
Logikus tehát, hogy a kormány megpróbálja megvédeni a magyar embereket és pénzüket az offshore kaszinócápáktól. Csakhogy ennél tovább is megy a nemzeti érdek védelmében, és a szektort a Fideszhez közel álló üzletemberek kezébe akarja adni, hogy a magyar emberek rendes magyar nemzeti kaszinóban verhessenek a havi fix seggére. Amiből aztán Vajna esetében például lehet nemzeti tévét építeni.
Ezt célozza ugyanis az a tavaly elfogadott törvénymódosítás, ami egy tollvonással kitiltott mindenkit a magyar online szerencsejáték-piacról, és az egész bizniszt néhány szereplő kezébe adta.
A legkisebb üzletet jelentő lóversenyfogadás az állami Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. kezébe került.
A sportfogadás a szintén állami Szerencsejáték Zrt.-é lett (bár a javaslat benyújtója, a fideszes Bánki Erik eredetileg ezt is Vajnáéknak szánta).
Az online kaszinózásra pedig az "offline" (vagy közelebbi amerikai "szakszóval" élve: brick and mortar) kaszinóüzemeltetési koncesszióval rendelkező társaságok kaptak engedélyt.
Ilyen koncessziója négy ember érdekeltségének van ma Magyarországon. Ők Vajna András mellett az Orbán Viktor barátjának számító oligarcha, Garancsi István, a debreceni focicsapat tulajaként is ismert Szima Gábor, valamint egy, ismerősén keresztül Seszták Miklós fejlesztési miniszter köreihez sorolt cég. Mint azt a Kisalföld megírta, az ügyvezető Kruppa Zsolt és Seszták feleségének közös cége is volt. (Vajnán kívül a többiek online kaszinós terveiről nem tudni.)
Az online szerencsejáték-szervezési engedélyt ráadásul ingyen, a rendes koncesszió mellé kapták. Viszont a magyar online kaszinókban csak magyar IP-címekről, azaz az ország területén belül tartózkodó (vagy VPN-en virtuálisan oda irányított) gépekről lehet játszani. Tehát magyarok, magyaroknál, egymás között nyomhatják a pókert, a blackjacket vagy a rulettet.
Azt pontosan nem tudni, hogy mekkora bizniszt kaptak meg az államtól, hiszen ha tudnák a hatóságok, hogy ki mennyit forgat meg a netes kaszinókban és sportfogadó irodákban, akkor már rég elszedték volna tőlük. A NAV éves szinten 10-20 milliárdra becsüli a külföldi szolgáltatók által be nem fizetett adóbevételt, tehát a piac maga ennél vélhetően jóval nagyobb. Ami egy elég jó összeg ahhoz képest, hogy Vajna budapesti kaszinói nagyságrendileg 20 milliárdos árbevételt termelnek egy évben.
Nem mi találtuk ki
A gond csak az, hogy a NAV saját bevallása szerint nem megy túl jól a dolog: bár már több száz illegális külföldi szerencsejátékos oldalt tiltottak le a hatóságok (ráadásul a sportfogadás blokkolását már 2014-ben elkezdték), a jelek szerint ezeket a különböző kiskapukon és internetes hátsó bejáratokon keresztül még mindig látogatják a magyarok.
A szeptember végi törvénymódosítás ezt úgy próbálja megakadályozni, hogy rászáll a bankokra: a pénzintézetek a továbbiakban nem írhatják jóvá azokat a nyereményeket, illetve nem dolgozhatják fel azokat a befizetéseket, amelyek nem a magyar állam által engedélyezett kaszinókból származnak, illetve oda irányulnak.
Amit olvasva kicsit déjà vu érzése lehet a témát ismerő embernek. Ugyanis az internetes szerencsejáték betiltása egyáltalán nem unortodox lépés Magyarországtól, sőt igazából e tekintetben elég nagy lemaradásban is vagyunk a fősodortól: az amerikaiak már tíz éve meglépték nagyjából ugyanezt.
A 2006-os amerikai internetes szerencsejáték elleni törvény (Unlawful Internet Gambling Enforcement Act, avagy UIGEA) ráadásul pont ott próbálta megfogni a dolgot, ahol most második próbálkozásra a magyar hatóságok próbálják érvényesíteni akaratukat, azaz az online kaszinózókat, sportfogadókat és pókereseket kiszolgáló pénzügyi közvetítőrendszerre mért csapást.
Az amerikaiaknál egyébként jellemzően más okok jöttek elő, mint itthon:
George W. Bush kormánya elsősorban arra hivatkozott, hogy az online kaszinókban az ellenőrizetlen pénzmozgásokon keresztül könnyen moshatók ki a szervezett bűnözésből származó, illetve a terrorizmus finanszírozását szolgáló összegek. Tehát a fő hivatalos ok a terrorellenes háború volt.
De persze az amerikai szociális konzervatívoknak régi toposza a szerencsejáték és az ördög közti, szerintük közvetlen kapcsolat. Tehát egy, a hatalmon lévő Republikánus Pártnak fontos választói csoportnak is a kedvére tettek.
És nemcsak nekik, hanem a republikánusok egyik legfőbb pénzügyi támogatójának, Sheldon Adelsonnak is. Adelson úr nem elsősorban a játékosok lelki tisztaságát féltette, hanem saját profitját, ő ugyanis a legnagyobb Las Vegas-i kaszinócézár, és e minőségében egyébként bírálói szerint nagyjából maga az ördög. Akinek az online kaszinók elég jelentős bevételkiesést okoztak.
Mindezek mellett pedig valós érv, hogy a szerencsejáték általában véve, de gyorsasága és könnyű elérhetősége miatt az online szerencsejáték még inkább addiktív, nyerni pedig (a póker kivételével) hosszú távon nem lehet rajta.
Az amerikaiakat követve sorra tiltották be az online szerencsejátékot a világ jó pár országában, például a németeknél is gyorsan becsukták a boltot különböző indokokkal, a franciáknál pedig engedélykötelessé tették.
Csak nem működik
Ugyanakkor hiába jött a 2006-os törvény az Egyesült Államokban, majd sok másik helyen, egy sor online kaszinó tovább működött, hiszen az internetes pénzügyi és kaszinós ökoszisztéma már akkor is jóval fejlettebb volt annál, hogy a honlapok blokkolásával és a bankok befenyítésével el lehessen tiporni. Ilyen-olyan kiskapukon keresztül egészen 2011-ig ment a biznisz, amikor is az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda, azaz az FBI rászállt a tulajdonosi körre, és mindenkit bekasztliztak a renitenskedők közül.
Tehát végső soron csak a nyers erő vált be. Ám azt nehéz elképzelni, hogy mondjuk a Nemzeti Nyomozó Iroda majd jól lecsapna a magyarokat illegálisan kiszolgáló oldalak vezetőire, szemben Amerikával, Magyarországon vélhetően nem gyakran fordulnak meg halaszthatatlan üzleti ügyben ezek az emberek.
A jelenlegi magyar szabályozás viszont, ahogy az amerikai példa is mutatja, elég könnyen kijátszható marad a legelszántabbak számára. Olyannyira, hogy egy gyors Google-kereséssel mindenki bőven kaphat tanácsokat a szabályok kijátszására: akár hagyományos módszerekkel, különböző pénzügyi szolgáltatókon keresztül, akár a mélyweben, TOR-böngészővel, bitcoint használva is simán meg lehet kerülni a dolgot.
Utóbbit betiltani gyakorlatilag lehetetlen, de az előbbi módszereket sem tanácsos, hiszen az online játékosok által használt netes pénzügyi szolgáltatásokat sok mindenki más használja teljesen jogszerű tevékenységekre is, így betiltásuk vélhetően jó néhány kereskedőnek és az online térben üzletileg mozgó embernek okozna jelentős károkat. Arról nem is beszélve, hogy manapság jellemzően ebbe az irányba fejlődik a pénzügyi szolgáltatási szektor, tehát Magyarország egy elkerülhetetlen fejlődési útnak fordítana hátat.
A másik, komolyabb probléma, hogy még ha sikerülne is betartani a magyar szabályokat, azok elég abnormális gazdasági ökoszisztémát teremtenek a játéknak. Erre jó példa a francia szabályozás, ami nagyjából hasonló a magyarhoz, már attól eltekintve, hogy ott nem kormányközeli csókosoknak adnak csak licencet, hanem nagyjából bárki vásárolhat. Viszont a termekben csak franciák játszhatnak, ami üzleti szempontból nem nagyon jött be az ott működő cégeknek.
Hiszen az online kaszinó lényege pont az lenne, hogy nagyon nagy ügyfélkörhöz tud szólni, viszont mivel az ügyfelek jellemzően vesztenek, ezért a súlyos függők kivételével elég jelentős promóciókat kell futtatni be- és visszacsalogatásukra, és gondoskodni kell arról, hogy ne gyorsan verjék el a pénzüket, hanem folyamatosan bukjanak, azaz hosszabb távon, de nagyobb mínuszt hozzanak össze.
Ez pedig elég drága dolog, és egy olyan rendkívül kicsi és alacsony vásárlóerejű piacon, mint Magyarország, nincs benne túl sok potenciális bevétel. Ezért is nehezen hihetők a NAV 10-20 milliárdos számai, hiszen ennyit a külföldi turisták által erősen megtámogatott budapesti kaszinók sem tudnak összehozni.
A sportfogadás ugyan erősen fut, de aki a Tippmix helyett eddig minden akadály ellenére mégis a külföldi szolgáltatókat választotta, az nem valószínű, hogy könnyen áttérne az állami megoldásra. Már csak azért sem, mert konkrét termékeit és ajánlatait tekintve a Szerencsejáték Zrt. hatalmas lemaradásban van a külföldi konkurenciához képest.
Hogy a verseny nagy, jól mutatja, hogy már a hagyományos online kaszinók közül is többen döglődnek. Bár részben magának és menedzsmentjének is köszönheti, de például a legnagyobb internetes pókeroldal és kaszinó, a Pokerstars is elég ramaty pénzügyi helyzetben van, játékosállománya pedig folyamatosan csökken.
Amúgy meg ellentétes az állami célokkal
Ha azonban tényleg jó biznisznek bizonyul majd Vajna online kaszinója, az ironikus módon jól arcul csapja majd azokat az érveket, amiket a NAV felhozott a külföldiek betiltása és kemény megrendszabályozása mellett. Nekik ugyanis az a bajuk, hogy
az online kaszinók nem fizetnek adót;
nem járulnak hozzá a játékszenvedély-függők kezelési költségeihez;
nem vesznek részt a játékosvédelemben, azaz nem teszik lehetővé, hogy a magyar függők kitiltassák magukat a kaszinókból;
és elérhetetlenek a pénzmosás elleni hatóságok számára is.
Ezek mind jogos felvetések, csakhogy nem látszik, hogy Andy Vajna és Szima Gábor helyzetbe hozása ezekre mind választ adhatna. Főleg miután még áfamentessé is tették az egész szektort, vagyis a kormány úgy döntött, hogy kevesebb adóval is megelégszik. Nehéz látni, hogy hogyan jönne be az a 10-20 milliárd Vajnáéktól, amit a NAV hiányol. Vajna kaszinós cégeinek teljes adóterhe nagyjából 1 milliárd volt tavaly, 22 milliárdos árbevétel mellett.
Az is ellentmond a nagy nemzeti kifehérítésnek, hogy Vajnáék külföldi cégekkel szerződtek az online kaszinók üzemeltetésére, hiszen sokkal olcsóbb megvenni egy ilyen rendszert, mint lefejleszteni. Ez viszont azt jelenti, hogy azért bőven csordogál majd a pénzből külföldre is.
Másrészt a játékosok féltése azért is érdekes, mert az online szerencsejátéknak jellemzően két válfaja van. Az egyik a póker, ami bár nem nyílt rablás, emiatt nem is jó üzlet az üzemeltetőnek, egy olyan kis piacon, mint Magyarország, nem valószínű, hogy jelentősebb pénzt lehetne termelni a kártyás jutalékból.
A másik válfaja az online félkarú rabló, rulett stb., ami viszont nyílt lehúzás, a kaszinó hosszú távon kis túlzással kilopja a pénzt az emberek zsebéből. Ezt etikailag nyilván helyes államilag akadályozni, de az üzemeltetőknek meg pont ebből jönne a pénzük. A kettő együtt nem megy: vagy gazdagítjuk a nemzeti nagytőkét, vagy védjük a játékosokat.
Persze aztán ki tudja, mi lesz az egészből, hiszen már februárban is arról szóltak a hírek, hogy Vajna hamarosan megnyitja az első magyar online kaszinót, de ma még mindig ott áll a történet, hogy talán még idén összejön. És ha össze is jön, még mindig erősen kétséges, hogy ez lesz a legújabb aranytojást tojó tyúkja.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index) | [
"Szerencsejáték Zrt."
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Szövetségi Nyomozó Iroda",
"Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.",
"Republikánus Párt"
] |
Messze jutottunk a ne mi nyerjük a legtöbbet elvétől. A Fideszt elhagyó Ángyán József vaskos tanulmánya szerint akármilyen metszetben vizsgáljuk az állami földek bérbeadási pályázatait, Orbán Viktorral kapcsolatban álló tulajdonnevekbe ütközünk a legnagyobb nyertesek között: Felcsút, Fejér megye, Mészáros Lőrinc.
Csák Máté, Kőszegi Henrik, Aba Amádé, Borsa Kopasz, vagy a későbbi időkben az Esterházy, Batthyány, Erdődy, Pálffy család. Mindenki emlékezhet tanulmányaiból az egész országrészeket birtokló kiskirályok, a hatalmas latifundiumokon gazdálkodó főnemesek nevére. Lehet, hogy dédunokáink történelemkönyveiben Mészáros Lőrinc, Gerzsánszki Lajos, Hagyacki József vagy a Héjja testvérek neve is olvasható lesz? Ángyán József Jelentés a földről című legfrissebb tanulmánya szerint ők a legnagyobb haszonélvezői az Orbán-kormány földbérleti pályázatainak.
Az agrárprofesszor, a Fidesz-kormányból és a frakcióból is kilépő képviselő már az ötödik ilyen munkáját jelentette meg a Kiélegyenaföld.hu honlapon. Az egykori agrárállamtitkár az egész földhelyzetet áttekinti, szembesíti a Fidesz programjának és a második Orbán-kormány alatt hozott törvényeknek ide vonatkozó célkitűzéseivel, de a 336 oldalas tanulmány leglényegesebb része az állami földpályázatok már eddig is számos botrányt elindító eredményeivel foglalkozik.
Ángyán József mostanra valamennyi megye pályázatait áttekintette. Többször utal arra, hogy a hivatalos adatszolgáltatás hiányos, szétaprózódott, nehéz a tapasztalatokat összesíteni. Azért is, mert a pályázatokon kívül is bérbe adnak területeket, ezeket az ügyleteket teljesen zártan intézik, még a területek adatai sem nyilvánosak. A professzor így maga végezte el az adatok összesítését, elsősorban megyei szinten, majd országosan.
Ángyán két legfontosabb következtetése, hogy a bérbeadások egyrészt nem szolgálják az általa jónak tartott és a Fidesznek a választási programban illetve hivatalosan ma is vallott birtokpolitikai céljait, nevezetesen a családi gazdaságok létrejöttének és működésének elősegítését. Másrészt a bérletre kínált területek kiosztása, a győztesek kiválasztása átláthatatlanul, igazságtalanul, önkényesen történt.
Akármilyen metszetben vizsgáljuk a pályázati nyerteseket, arra jutunk, hogy a politikai összeköttetések számítottak a legtöbbet. Nézzük például azt, hogy a nyertesek hol laknak! A dobogóra három, az országon belül nem túl jelentős szerepet játszó település állhat, ezek mindegyikének lakói ezer hektár feletti földet kaptak 20 évre bérbe, az összesen négyezer hektár a kormány által bérbe adott összes terület egynyolcadát teszi ki. Az itteniek tehát abban vezetnek, hogy nekik sikerült a legeredményesebben "elbérelni" más települések földjeit a helyiek orra elöl, Ángyán úgy fogalmaz, hogy ezekre a településekre vándorol máshonnan a földek haszna.
A mai Magyarország viszonyainak ismerői bizonyára már ki is találták, hogy az aranyérmes település Felcsút, Orbán Viktor miniszterelnök faluja. Innen pályázott igen eredményesen Mészáros Lőrinc polgármester rokonaival és cégeivel együtt (1327 hektár), de mások is, Flier János és családja (319), Tóth Ádám (108), Friedmanék (87) és mások. Az ügyes felcsútiak 37 nyertes pályázata összesen 1900 hektárt, az egész országban bérbe adott terület csaknem 6 százalékát, az érintett megyei területek egyharmadát érte.
Szemben a kiírásokkal és a bérleti pályázatokat lebonyolító Nemzeti Földalapkezelő (NFA) és nemzeti parki igazgatóságok hirdetett elveivel, valójában szó nincs a helyben lakók előnyben részesítéséről. Ángyán kimutatása szerint az érintett 672 település közül 281-ben egyetlen talpalatnyi földet sem kapott egyetlen helyi gazdálkodó sem! Sőt, a megyék sorában az aprófalvas Borsod (39) és Baranya (34) után éppen Fejérben van a legtöbb, szám szerint 22 olyan település, ahol kiírtak ugyan földeket, de helyiek még elvétve sem nyertek. Felcsút közvetlen közelében, a Bicskei járásban is számos ilyen község van.
A települési földbérleti verseny második helyezettje Karcag, az ország kormányába két minisztert (Fazekas Sándor agrárminisztert, volt polgármestert és Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert) is adó alföldi kisváros. A karcagiak 33 nyertes pályázattal 1132 hektár bérletét nyerték el. A bronzérem Csongrádnak jár, az itteni Héjja testvérek Kft. 11 nyertes pályázattal 1014 hektárt kapott, a megye bérbe adott földjeinek 85 százalékát.
A kormány működése alatt eddig 672 településen adtak bérbe földet, a nyertesek 593 helyről kerültek ki. A megoszlás azonban nagyon egyenlőtlen, a terület több mint felét 32 helység lakói szerezték meg, az első tizenkettőnek jutott a földek harmada.
Nem tudjuk, hogy Orbán Viktor befolyásolta-e a döntéseket a bérbeadásról. De ha befolyásolta volna, biztos nemcsak Felcsútról gondoskodik, hanem az egész megyéjéről. Érdemes tehát megnézni, hogy áll Fejér megye. Nos, ez a megye vezeti a rangsort 6460 bérbe adott hektárral. Az egész ország érintett földjeinek negyede jut erre a közigazgatási egységre, de ha a földek minőségét is figyelembe vevő aranykorona-értéket nézzük, a teljes szóban forgó országos érték több mint negyede, 26,2 százaléka Fejérben került tartós bérletbe.
Nem kapunk más eredményt, ha az egyes pályázókat vesszük szemügyre! A fentiek után nem lesz meglepő, hogy ezen a listán az első két helyezett Orbán Viktor szűkebb pátriájából, Fejér megye északi részéből kerül ki: Ángyán egyéni listáját a Csákvári Mg. Zrt. (a volt állami gazdaság) menedzsereinek családjai vezetik, elsősorban az Antalffy és a Zimmermann família (a Zrt. vezetőihez összesen 30 szerződés és 1829 hektár köthető). Második a már említett felcsúti polgármester, az Orbán Viktor személyéhez több szálon is kötődő, a Puskás Akadémiát is elnöklő Mészáros Lőrinc és családja illetve érdekeltségei (25 szerződésben 1327 hektár). A lista harmadik helyezettje a gávavencsellői Gerzsánszki Lajos és családja. Ők érdekeltségeikkel saját megyéjükben, Szabolcs-Szatmár-Beregben és a szomszédos Borsod-Abaúj-Zemplénben (BAZ) 38 szerződéssel több mint ezer hektárhoz jutottak. Ugyanez a csoport pályáztatás nélkül, megbízási szerződéssel is földhöz jutott, ennek területe azonban nem ismert.
BAZ megyében más nagy nyertesek is vannak. Például a Start 2003 Bt., amely három nyertes pályázattal 496 hektárt bérelhet. A betéti társaság tulajdonosa Kanyok Attila, aki legutóbb Tiszaújvárosban a Fidesz jelöltjeként indult a polgármesterségért, és Mengyi Roland parlamenti képviselő, a BAZ megyei közgyűlés fideszes elnökének munkatársa. A politikai kötődés, konkrétan a Fideszhez kötődés nagyon sok esetben kimutatható. Baranya megye legnagyobb nyertese például Prettl Jánosnak a családja, ő a megyei közgyűlés Fidesz-KDNP delegálta tagja - emeli ki a Népszabadság az Ángyán-tanulmányról szóló cikkben.
A politikai meghatározottság a nyertesek zömét kitevő, kisebb bérletekhez jutók esetében is nagyon sokszor tetten érhető. A helyiek mindenhol tudják, ki miért győzött a pályázatokon. "Becslésem szerint a mintegy háromezer nyertesből 2500 valamilyen módon kötődik a kormánypártokhoz. Vagy közvetlenül, vagy a Magoszon, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségén keresztül" - mondta a Népszava kérdésére Raskó György agrárközgazdász. Az Antall-kormány egykori földművelésügyi államtitkára egy általa ismert olyan esetről is beszélt, ahol a település egyébként fideszes polgármestere azért nem nyert szociális, hátrányos helyzetű falusiakat foglalkoztató szövetkezetével földet, mert azt inkább egy Magosz elnökségi tagnak adták.
Erős párhuzam vonható a trafikpályázatok értékelésével, a szekszárdi és más esetekből tudjuk, hogy valójában a Fidesz helyi vezetői döntötték el, ki kaphat koncessziót nemzeti dohánybolt üzemeltetésére.
A földbérleti pályázatok egyértelműen a klientúraépítést szolgálják, ilyen tekintetben elítélendő, visszás folyamatról van szó - fogalmaz Raskó. Közgazdaságilag viszont szerinte az egész ügy jelentősége marginális. Az Ángyán adatai szerint másfél év alatt, 2013 szeptemberéig bérbe adott összesen 32 ezer hektár a magyar szántóterület vagy fél százaléka. A hazai földhasználati viszonyokat nem rendezi át a bérlet - mondta Raskó György.
Az agrárközgazdász abban nem ért egyet Ángyánnal, hogy baj, hogy nem a családi kisgazdaságok nyerték a legtöbbet. A pályázat kiírói és értékelői ugyanis átlagadatokkal jönnek, egy érdekeltség Ángyán szerint átlagosan 35,2 hektárt, egy pályázat 20,4 hektárt kapott. Az átlag azonban két szélsőségből áll össze, 460 pályázó, azaz a nyertesek csaknem fele tíz hektárnál kisebb bérlethez jutott (aranykoronában számolva az összes mindössze 8, a területnek 7 százaléka jutott nekik). Közben 14 érdekeltség (másfél százalék) 39 pályázója egyenként 300 hektár feletti területet bérelhet, összesen pedig a kiosztott terület 30 százalékára (az aranykorona-érték 28 százalékára) tették rá a kezüket. A tizennégyek ráadásul pályáztatás nélkül további 495 állami földrészt is bérelhetnek.
Raskó szerint a kisgazdaságok nem tudnak versenyezni a nagybirtokkal, csak addig élnek majd, amíg az európai unió adófizetői hajlandóak lesznek finanszírozni létüket. Közgazdaságilag tehát nem ártalmas, ha most nagyobb birtokok alakulnak ki, ha a földbérlettel azok a gazdaságok erősödnek, amelyek eddig is életképesek voltak. Ugyanakkor az is biztos, hogy a pályázatokat nem igazságosan bírálták el - tette hozzá az agrárközgazdász.
Tevan Imre | [
"Start 2003 Bt.",
"Fidesz"
] | [
"Csákvári Mg. Zrt.",
"Nemzeti Földalapkezelő",
"Puskás Akadémia",
"Héjja testvér Kft.",
"Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége"
] |
Az államtitkár szerint semmi újdonság nincs abban, hogy engedélyt kell kérniük az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól.
Írásbeli kérdéssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) Szabó Tímea: a Párbeszéd képviselője arra volt kíváncsi, hogy miért kell engedélyt kérniük a kórházigazgatóknak a nyilatkozáshoz a Állami Egészségügyi Ellátó Központtól.
Balog Zoltán miniszter helyett Rétvári Bence KDNP-s államtitkár válaszolt. Mint írja, az Emmi alá tartozó nagyobb állami és nem állami szervezeteknél és intézményeknél korábban is volt nyilatkozati rend, és ez a jövőben is így lesz.
"Ennek folyamatos gyakorlata semmiféle aktuális üggyel nem hozható összefüggésbe"
– írta válaszában Rétvári.
Először a Magyar Nemzet számolt be arról december elején, hogy nem nyilatkozhatnak a sajtónak a kórházak dolgozói az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) engedélye nélkül, és komoly bajba kerülhetnek az alkalmazottak, ha megszegik a tilalmat. Hasonló esetről tájékoztatott később az ATV is: az onkológia helyzetével kapcsolatban nem engedte nyilatkozni a kórházigazgatókat az ÁEEK, ami az egészségügy (és a kultúra) területén a sajtó működésének ellehetetlenítését jelezte előre.
A hvg.hu azonban úgy tudja, hogy a nyilatkozatstop mögött kifejezetten a Simicska-birodalomhoz tartozó orgánumok elszigetelése áll. Információnk szerint a minisztérium illetékesei olvasatlanul dobtak vissza már elkészült interjút, illetve tiltottak meg sajtómegjelenést, mondván, hogy az "nem megfelelő" médiánál történt volna. | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
A Honvédelmi Minisztérium, a minisztérium háttérintézményei és cégei által lebonyolított szerződések korrupciós kockázatai jelentősen nőttek a 2012 utáni években - derül ki a Korrupciókutató Központ (Corruption Research Center Budapest - CRCB) tanulmányának néhány előzetes eredményéből.
Korrupciós kockázatok A korrupciós kockázatokat két mutatóval mérte a kutatóközpont: egyrészt a verseny nélkül megkötött szerződések arányával; másrészt a CR2 mutatóval, amely emellett azt a szempontot is tartalmazza, hogy közbeszerzési eljárás ajánlati felhívással indult-e vagy sem. A CR2 0 értéket vesz fel, ha a korrupciós kockázatok minimálisak, és 1-es értéket akkor, ha ezek a kockázatok maximálisak. A két komponens, amelyet a CR2 kiszámításánál figyelembe vesznek, az a) volt-e verseny a szerződés megkötését megelőzően; b) a közbeszerzési eljárás ajánlati felhívás közzétételével indult, vagy sem. Ha nem volt ajánlati felhívás, akkor csak azok a cégek tudhattak az eljárásról, amelyeket az ajánlatkérő erről külön értesített. Ha nem volt verseny és nem volt ajánlati felhívás sem, akkor a CR2 értéke 1 lesz, ha volt verseny és volt ajánlati felhívás, akkor pedig 0. A másik két lehetőségnél a CR2 0,5-ös értéket vesz fel. A versenyerősséget az ICI mutatóval mérték, ami nem más, mint az ajánlatok számának logaritmusa, ha legalább két ajánlat volt. Ekkor, két versenyző estén az ICI értéke minimális, 0,301, míg 10 ajánlatnál már 1. Úgy tekintették, hogy 10-nél több ajánlat esetén már a versenyerősség nem nő számottevően, és ennek megfelelően 10-nél több ajánlat esetén az ICI 1-es értéket kapott.
A dolog azért is érdekes, mert sajtóértesülések szerint több jelentős magyar-amerikai katonai megállapodás megkötése is a küszöbön áll, többek között Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfői budapesti látogatása kapcsán is.
Az intézet a 2005-2018 közötti közbeszerzési szerződéseket vizsgált, szám szerint 193661 darab szerződést. Az adatokból az is kiderült, hogy 2012 és 2018 között a honvédelmi beszerzések esetén a versenyerősség is csökkent, ráadásul sokkal nagyobb mértékben, mint más közbeszerzési tendereknél.
A központ elemzésében rámutat, egyelőre nem tudni, hogy milyen tényezők állnak e tendenciák mögött: nem kizárt, hogy az intézményrendszer integritásától független hatások (pl. az egyébként magasabb korrupciós kockázatok mellett beszerezhető termékek súlyának növekedése az összes beszerzésen belül, stb.), de lehetséges, hogy a korrupciós kockázatok növekedése és a versenyerősség csökkenése a beszerzéseket lebonyolító intézményrendszer csökkenő integritásával van összefüggésben. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Korrupciókutató Központ",
"Corruption Research Center Budapest"
] |
A TEK szerint az Átlátszón megjelent "Mennyiért pakol homokzsákot egy terrorelhárító?" cikk "hazug állításait és spekulatív következtetéseit" a Terrorelhárítási Központ vezetése és teljes állománya már a cikk megjelenése napján is határozottan visszautasította. Vasárnap viszont ismét bejárja a sajtót a Terrorelhárítási Központ árvízi munkáját "kritizáló és lejárató hazugságáradat", idézi az MTI.
Tisztelik őket, de most hazudnak
A Terrorelhárítási Központ közleményében azt írta, hogy tisztelik és becsülik az Átlátszó.hu portált, mert "fontos dolgot tesznek, szükség van rájuk". Emellett viszont biztosakabban, hogy a portál minden munkatársa és Magyarország minden jóérzésű állampolgára egyetért abban, "hazudni nem szabad".
A TEK szerint az Átlátszó újságírója adatkéréssel fordult a TEK-hez, és ennek a hivatal eleget is tett. Hangsúlyozták, hogy az újságíró egy másik alkalommal szintén adatokat igényelt tőlük, de "ezt már nem várta meg és megjelentette az ominózus cikket". Ennek következménye, hogy mindaz, amit leírt, "szemenszedett hazugság" szerintük.
Semmi konkrétumot nem írtak
A cikkben felvázolt következtetések és állítások minden ésszerűséget nélkülöznek, a szerző által bemutatott számok köszönő viszonyban sincsenek a valósággal a kommandósok szerint. Az MTI kivontában azonban semmi konkrétum nem szerepel arra vonatkozóan, hogy pontosan mi volt hazugság vagy hol történt rossz következtetés.
Kamumunkáért fizetett szerintük az állam Az Átlátszó.hu szerint elég rossz üzlet volt az államnak, hogy a Terrorelhárítási Központot is bevonták az árvízi védekezésbe tavasszal. Azt írják, hogy valószínűleg olyan munkaórákat is kifizettetett a TEK az állammal, amiket nem is dolgoztak le. Húszezer órányi túlórát számoltak el, de a média és az MTI tudósításai alapján az Átlátszó azt gondolja, hogy inkább 8 ezer órát dolgozhattak. Ha mégis valósághű lenne a TEK elszámolása, akkor az lenne érdekes, mennyivel magasabb órabért fizetett az állam a terrorelhárítóknak, mint például a honvédeknek. Az Átlátszó szerint ha tényleg úgy és annyit dolgozott a TEK, mint mondják, akkor az órabérük 6100 forint volt. Ezzel szemben a katonák óránként kicsit kevesebbért, körülbelül 4000 forintért dolgoztak, a büntetés-végrehajtásból átvezérelt dolgozók és a foglyok pedig csak óránként 186 forintot kaptak.
Egy jogállamban az ilyen állításokért és következtetésekért bíróságon kell jótállni. Ezt a TEK elősegíti azzal, hogy megteszi a szükséges jogi lépéseket: polgári pert indít és büntetőfeljelentést is tesz az ügyben - írják a közleményben. | [
"Terrorelhárítási Központ"
] | [] |
Mégpedig az a három mondat, amely a Magyar Bálint és Horn Gábor nevével fémjelzett kör érveléséből eddig kimaradt. A tisztújítást ellenzők ugyanis leginkább azzal támasztják alá álláspontjukat, hogy az úgynevezett szabálytalanságok nem befolyásolták az elnökválasztás eredményét. A Jüttner-jelentés viszont ennek tökéletesen az ellenkezőjét mondja: "A titkos szavazással lebonyolított elnök, az ügyvivők, valamint az Országos Tanács húsz tagja választásának eredményét befolyásolhatták a nem hivatalos küldöttek által leadott szavazatok. Az elnökválasztás első fordulójában a két jelölt ugyanannyi szavazatot kapott.
Abban az esetben, ha a szavazásra nem jogosultak részt vettek a szavazásban, az eredmény másképpen is alakulhatott volna."
A jelentés egyébként azt tartalmazza, hogy akik illetéktelenül szavaztak, azok azt a párt borsodi elnökének, a Fodor Gábort támogató T. Asztalos Ildikónak a felkérésére tették. A Hír TV-nek és a Magyar Nemzetnek nyilatkozva ők azt erősítették meg, hogy Kóka Jánosra voksoltak. A jelentés szerint viszont ez nem állapítható meg. A dokumentum véglegesítéséről tegnap este tárgyaltak a párt ügyvivői.
A hírbe hozott T. Asztalos Ildikó csak nagy nehezen tudta elérni, hogy betekinthessen a rá nézve terhelő iratok egy részébe, de kommentárt nem fűzhetett hozzájuk; az SZDSZ vezetése az ő álláspontját mellőzve küldte el a dokumentációt a nyomozó hatóságnak. Ezt az eljárást az ügyvivők közül többen is ellenezték; tegnap esti tanácskozásuk egyik fő témája éppen az volt, hogy T. Asztalos írásos véleménye nélkül ne legyen teljesnek tekinthető – a nem mellesleg Kóka-párti – Jüttner Csaba jelentése.
Magyar Bálint ügyvivő médiaszereplése eközben egyre intenzívebb. A politikus a Nap-keltében és az Info Rádióban is arról beszélt, hogy a tavalyi csalások Fodor Gábor érdekében történtek. Ezt – mint interjúiban állította – maguk a hamisan szavazók mondták el Jüttnernek. Hogy ugyanazokról van-e szó, akik lapunknak és a Hír TV-nek nyilatkoztak, nem tudni; az viszont biztos, hogy akik beszéltek a két médiumnak, azok azt mondták, Kókára voksoltak.
A párt berkeiből származó információk szerint kétfrontos csata zajlik: a médiát és a közvéleményt ugyanis eluralta az a nézet, hogy a csalások kedvezményezettje Kóka János volt. A Jüttner-vizsgálat ellenben azt igyekezett bizonyítani, hogy a szabálytalanságok Fodor Gábor érdekében történtek.
– A közvélemény ezt már nemigen hiszi el, ezért született az a megoldás, hogy gyorsan oda kell adni Jüttner Csaba jelentését a nyomozó hatóságnak, még mielőtt T. Asztalos Ildikó kiegészíthetné azt a saját érveivel – fogalmazott egyik informátorunk. – Így ez a papír önmagában Fodorra nézve terhelő, de legalábbis tisztán tartja Kókát. A remény pedig az, hogy ez a vizsgálati anyag majd orientálja kicsit a hatóságokat – mondta a neve elhallgatását kérő szabad demokrata politikus. | [
"SZDSZ"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Országos Tanács",
"Hír TV"
] |
Már meg is szűnt a 80 millióval kibélelt kutatóműhely a közszolgálati egyetemen
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem új sportcsarnokának beruházása ismét drágul, derül ki az uniós közbeszerzési tájékoztató hirdetményéből. A szerződést eredetileg nettó 5,3 milliárd forintos összegre kötötték meg. Ehhez tavaly októberben hozzácsaptak még 300 milliót:
300 millió forinttal drágult a közszolgálati egyetem sportcsarnoka Így már 5 és fél milliárd forint felett járnak a költségek.
Most pedig újabb, csaknem 685 millióval drágult a beruházás, így összességében már több mint egymilliárd forinttal kerül többe, mint eredetileg. Azaz a végszámla a jelen állás szerint 6 297 201 705 forintról fog szólni, nettóban.
A drágulást most is kiegészítő munkálatokkal magyarázták. Hivatkoznak arra, hogy a kormányhatározat szerint a lakosság számára is használható szabadidős és sportterületet kell kialakítani. És hogy az Orczy-kert rekonstrukciójának folytatásaként megújul és modern sporteszközökkel bővül az Orczy-kerthez kapcsolódó, közhasználatban lévő, a felújítást követően is ingyenesen használható szabadidős terület.
A szerződést az Orbán Viktor miniszterelnök kötélbarátjaként is emlegetett Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt. nyerte el, és a sportközpont mellett hallgatói központot, szabadtéri sportpályákat és akadálypályát is építenek. A Market neve rengeteg beruházásnál szerepel, ők építenek például stadiont az egyháznak Szegeden, jegyzik a diósgyőri stadiont, övék lett a Kopaszi-gát irodaépítési projektje és a vizes világbajnokság építkezéseinek oroszlánrészét is ők vitték el.
Kiemelt kép: MTI/Balaton József | [
"Market Építő Zrt.",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] | [] |
A német ügyészséget az amerikai hatóságok jogsegély-kérelme késztette lépésre az ügyben. Mivel a Deutsche Telekom részvényei a New York-i tőzsdén is forognak, az ottani felügyeletnek (SEC) szemet szúrt a német konszern magyarországi leányvállalata, a Magyar Telekom 2005. évi üzleti jelentésében fölmerült hiányosság. Egy könyvvizsgáló cég több millió eurós tanácsadói kifizetésekre bukkant a jelentésben, amelyekkel szemben nem állt ellenszolgáltatás.
Jól értesült körök szerint a SEC akkor felajánlotta, hogy pénzbírság ellenében leállítja a vizsgálatot, a DT azonban nem volt hajlandó fizetni. Ezt követően fordultak az amerikaiak jogsegélyért a bonni ügyészséghez.
Egy belső vizsgálat összesen 24 millió euró kifizetésére derített fényt mintegy 20 különböző cég részére. A DT konszern leányvállalata által felkért ügyvédi iroda, a White & Case kimutatása szerint a pénzek azt a célt szolgálták, hogy engedményeket csikarjanak ki a macedón kormánytól.
René Obermann DT-elnöknek, aki öt évvel ezelőtt a konszern nemzetközi mobiltelefon-részlegét irányította, azt vetik a szemére, hogy alkut kötött a macedón telefontársaság (Makedonski Telekom, MakTel) elnökével. Ennek értelmében a német üzletember azzal a feltétellel hagyta jóvá osztalék fizetését a MakTelnél, ha elmarad a macedón távközlési piac tervezett megnyitása a vetélytársak előtt.
Mind a Deutsche Telekom, mind Obermann visszautasítja a fenti állításokat. A konszernfőnök kedden az MTI-hez is eljuttatott nyilatkozatában leszögezte: a vele szemben fölmerült vesztegetési gyanú teljesen alaptalan, s ez rövid időn belül be fog bizonyosodni. | [
"Deutsche Telekom"
] | [
"Magyar Telekom",
"White & Case",
"Makedonski Telekom"
] |
2010. március 22., hétfő, 07:45 Utolsó frissítés: 2010. március 23., kedd, 10:52
Mint arról korábban beszámoltunk, Pátyon 1500 lakás, 300 villa és egy bevásárlóközpont épülhet egy rejtélyes spanyol...
Mint arról korábban beszámoltunk, Pátyon 1500 lakás, 300 villa és egy bevásárlóközpont épülhet egy rejtélyes spanyol cég, a Grupo Milton beruházásában. Bár a fejlesztés eredetileg egy "golf-faluról" szólt, egy önkormányzati tervmódosításnak köszönhetően bevásárlóközpont és logisztikai raktárak is épülhetnek a korábban sport besorolású helyszínen. Mervó József, a Grupo Milton ügyvezetője korábban elmondta, cégük üzleti filozófiája, hogy a terület magánszemélyektől történő felvásárlásától az értékesítéséig menedzselik a folyamatot, utána kiszállnak a projektből.
Pirossal a pátyi golfváros helye Telki felől nézve Fotó:
A projektet ellenző helyi lakosok egy része szerint a tervmódosítás tönkreteheti a Zsámbéki-medence arculatát, elviselhetetlen forgalmat zúdít a környező településekre és Budapestre, valamint jogi szempontból is aggályos.
A beruházás ellen Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek jogainak országgyűlési biztosa, a Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal állami főépítésze, Hajnóczi Péter, valamint a Lehet Más a Politika (LMP) párt is szót emelt. Az ügyben helyi népszavazást is tartottak februárban, amely érévnytelen lett. Bár a résztvevők 66 százaléka a beruházás ellen szavazott, mivel nem volt meg a szükséges 50 százalékosos részvétel, a szavazás érvénytelen maradt.
Az elkövetkezendő napokban azonban számos új fejlemény befolyásolhatja a projekt kimenetelét. Az ombudsman várhatóan ezen a héten hozza nyilvánosságra vizsgálati jelentését. Ha elmarasztaló vélemény születik a projekttel kapcsolatban, az akár már a március 24-i pátyi rendkívüli képviselő testületi ülésen szóba kerülhet. Korábban Fülöp Sándor úgy nyilatkozott, hogy a beruházás törvénysértő rendeleten alapul.
Pirossal a pátyi golfváros Páty felől nézve Fotó:
Minden jogszerű
Bognár András Páty polgármestere az Ingatlanmenedzsernek elmondta: "Ha menet közben kiderül, hogy valami törvénytelen volt, akkor 31-én nem léptetjük hatályba a rendeletet, hanem adunk még néhány hónapot az újratárgyalásra. Semmiképpen sem akarunk olyan rendeletet kierőszakolni, ami a tartalmát tekintve jogszabályba ütköző" - mondta a polgármester, aki hozzátette: jelenleg a spanyol befektető 120 hektáron rendelkezik elfogadott szabályozási tervvel a M1 autópálya mellett.
A polgármester megerősítette, hogy a jövő nemzedékek jogainak állampolgári biztosa tartalmi hibák miatt vizsgálódik. Ugyanakkor elmondta: az önkormányzat a szabályozási tervmódosítás minden dokumentumát elküldte a szakhatóságoknak, akik azokat jóváhagyták. "Úgy értelmezem tehát, hogy az ombudsman nem az önkormányzatot, hanem a szakhatóságokat vizsgálja felül ebben az értelemben. Az állami főépítész kritikái szerint lehetnek eljárásjogi hibák, amik viszont a rendelet tartalmát nem kérdőjelezik meg" - mondta lapunknak Bognár András.
Több furcsaság is akad
Kérdésünkre, miszerint megbízható-e a csalásért elítélt - és azóta a büntetett előélet hátrányai alól mentesült -, Kovács Bence János és cége, a polgármester azt válaszolta: tudomása szerint nem történt jogsértés, amikor szerződtek a céggel, egyébként meg minek a régi dolgokat bolygatni. Harmadrészt: a tervmódosítás részeként jelzálogjogot jegyeztetnek be a telekre az önkormányzat javára. "Így ha Kovács Bence János be akarna csapni, és nem építi meg az elkerülő utat, akkor életbe lép az önkormányzat jelzálogjoga" - monda Bognár András.
Szanyi Tibor (MSZP), Kovács Bence János (Grupo Milton), Vicente Cotino (Sedesa) Fotó:
Időközben - váratlan hirtelenséggel - lemondott a pátyi projektet végig ellenző Telki fideszes polgármestere, amit sokan összefüggésbe hoztak az ingatlanprojekt körüli pártpolitikai és üzleti harcokkal. A pátyi polgármester ezzel kapcsolatban kérdésünkre elmondta: szerinte Danóczy Balázs mögül valószínűleg kihátráltak azok, akik bátorították, ám többet nem árult el.
A Fidesz hallgat
Az ügyben több furcsaság is akadt. Amikor Gulyás Dénes fideszes országgyűlési képviselő tavaly decemberben fölszólalt a Parlamentben a megalomán terv ellen, – saját közlése szerint – a fölszólalás után életveszélyesen megfenyegették - írta az Index.
Gulyás akciójának köze lehet a Fideszen belüli helyi belharcokhoz, illetve a projekt párton belüli "megítélésének". Páty alpolgármestere, a fideszes Michels Gábor ugyanis magánszemélyként érintett lehet a beruházás körüli homályos ingatlanügyletekben.
Mint azt egy civil szervezet internetre feltöltött dokumentuma bizonyítja, 2008-ban Michels 87,1 milió forintért adott el - tulajdonostársával együtt - 2,5 hektár szántóföldet Kovács Bence János cégének. Michels a földet 2005-ben töredékáron vásárolta meg egy helyi paraszt bácsitól. A pátyi önkormányzat 2005-2006-ban döntött hivatalosan a golfváros projektről.
A civil szervezet szerint nyilvánvaló: a képviselő tudta, hogy az önkormányzat hamarosan átminősíti a szántóföldet, ezért olcsón megvette, majd drágán továbbadta azt, ami nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik. Ráadásul az önkormányzat ezen a területen egyik területét hektáronként 667 ezer forint áron adta el akkoriban - áll a civil szervezet blogbejegyzésében. Az már csak feltevés, hogy a fideszes önkormányzati képviselő cserébe szavazatával támogatta a projektet a képviselőtestületben. A civil szervezet feljelentést is tett az ügyészségen.
Amikor a népszavazás eredménytelenül zárult, Gulyás Dénes 2010. február 22-i pátyi önkormányzati testületi döntés után lemondásra szólította föl az önkormányzat fideszes képviselőit. Szerinte a fideszes képviselők "a pátyiak érdekeivel és akaratával ellenkező döntést hoztak", amikor engedélyezték a projektet. Ám azóta Gyulyás Dénes és a Fidesz mélyen hallgat az ügyben.
Mint azt a hvg.hu írta, a Grupo Milton vezérigazgatója Kovács Bence János többször is dicsekedett azzal, hogy mindkét politikai oldallal nagyon jó a kapcsolata. Legalábbis mindkét oldalon vannak támogatottjai, hiszen ki ne örülne például egy bőkezű szponzornak? Ismert: a Grupo Milton támogat MSZP és Fidesz prominenseihez köthető sportegyesületeket is.
A spanyol példa
A Zsámbéki medence civiljei elnevezésű csoportosulás arra hívja fel a figyelmet: a 2000-es években Spanyolországban az ingatlanfejlesztés szónak szinte szinonimájává vált a korrupció és a pénzmosás. A spanyol cégek által elkövetett ingatlanspekulációkról egy átfogó európai uniós jelentés is megemlékezik. Itt azt írják: a nagyszabású, ám üzletileg kockázatos, környezeti szempontból pedig aggályos spanyol ingatlanfejlesztések mögött kizárólag a profitmaximalizálás húzódik meg, amelyben korrupt helyi tisztviselők segédkeznek.
"Bár Spanyolországban mindent megtesznek, hogy ebből az ördögi körből kilépjenek, az érintett spanyol befektetők keletre menekülnek, és megjelentek hazánkban is: Sávolyon, Pécsen, Pátyon" - olvasható a szervezet honlapján. A Zsámbéki medence civiljei ezért március 23-ra szervez tiltakozó demostrációt a projekt ellen - a spanyol nagykövetség elé. | [
"Grupo Milton"
] | [
"Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal",
"Lehet Más a Politika"
] |
Hiába kérdeztük, nem árulták el a vételárat. Először az épület új szárnyát építik át, a régi szárny munkálatai csak utána kezdődhetnek. A szállodai szolgáltatást akkor fogják újraindítani, ha már a régi szárnyat is felújították. Határidők nem hangoztak el a sajtótájékoztatón.
Május 6-án a Facebook-oldalán tartott sajtótájékoztatón jelentette be a jelentős állami pénzekkel megtámogatott Mathias Corvinus Collegium (MCC), hogy megvásárolták a debreceni Hotel Aranybikát Boros József milliárdostól. Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár, az MCC Alapítvány kuratóriumának elnöke az eseményen arról beszélt, a szálloda lesz a tehetséggondozó központ új debreceni főhadiszállása, ahol az általános iskolától az egyetemig tart majd a képzés. Bejelentette, hogy az új, a szocializmus idején épült szárnyat jelentősen megújítanák, hosszútávon ott rendeznék be a programjukban részt vevő diákok kollégiumát, és ott zajlana az oktatás is. "Ígérjük, hogy jó gazdái leszünk az Aranybika szállodájának, és vissza fogjuk adni régi hírnevét" – mondta.
Kovács László
A konzervatív-keresztény értékválasztásnak örvend a polgármester
Papp László (Fidesz) polgármester a tájékoztatón elmondta, üdvözli és köszöni, hogy az MCC az Aranybikában konzervatív-keresztény értékválasztás mentén gondoskodik a tehetséggondozásról. A polgármester szerint az épület mostantól a város oktatási életének fontos bázisa lesz, miközben szállodai szolgáltatásai terén is a régi fényében pompázhat majd az Aranybika. Papp bejelentette, hogy tovább akarják erősíteni Debrecen oktatásban betöltött regionális szerepét, az önkormányzat perspektívát akar nyújtani a tehetségeknek, itt akarja tartani őket a városban.
Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő, aki tizenhat éven át volt Debrecen polgármestere, "méltánytalan sorsúnak" nevezte a Hotel Aranybikát, hiszen már eleve nem sikerült Hajós Alfréd tervének megfelelően befejezni a szállodát, a szocializmus idején egy "tájsebet" ejtettek az új szárny építésével. Kósa megígérte: mindent megtesz azért, hogy jelentős mértékű kormányzati támogatással "belvárosi rendszerváltást" hajtsanak végre az Aranybika és környezetének felújításával. A képviselő szerint még vita van arról, hogy el kell-e bontani az új szárnyat, vagy csak átépítésre van szükség. "Itt minden van az égegyadta világon a rosszul szigetelt, és azóta a födémet szétáztató harmadik emeleti fürdőtől kezdve az egyébként szállodának épült szobákból átalakított kollégiumig bezárólag nagyon vegyes a kép" – sorolta Kósa.
NN
Zászlóshajó kormányzati szereplőkkel
Bognár István korábbi DEHÖK-elnök, az MCC regionális képviselet-vezetője a tájékoztatón elmondta: az épületben tízéves kortól a fiatal felnőttekig foglalkoznak majd tehetséggondozással. Az általános iskolások számára a jelentkezési határidő augusztus 30. A középiskolásoknak szóló programban e-learning alapú képzést nyújtanak, amelyet kiegészítenek többek között a tehetségtáborok, a tanulmányutak és az angol és német nyelvi kurzusok, általános készség- és képességfejlesztő kurzusok. A középiskolások számára a jelentkezési határidő június 13. Az idén érettségiző, a Debreceni Egyetemre felvett diákok június 25-ig jelentkezhetnek az MCC képzésére, amit Bognár a tehetséggondozó zászlóshajójának nevezett. Az elmondása szerint neves külföldi előadók, kormányzati szereplők tartanak majd nekik előadásokat, ösztöndíjakban részesülhetnek. Ők az Aranybikában kapnak kollégiumi szállást.
Üzleti titok
Megkérdeztük, hogy mennyiért vásárolta meg az MCC a Hotel Aranybikát, azonban Orbán Balázs elmondása szerint ez a korábbi tulajdonossal való megállapodás alapján üzleti titok. Az államtitkár annyit árult el, hogy "korrekt megállapodás született".
Orbán Balázs Facebook
A Debreciner kérdésére válaszolva Orbán elmondta, hogy az adásvételi szerződés után indul meg a felújítás tervezése. Többszakaszos felújításban gondolkodnak, a régi szecessziós szárnyat jelenlegi formájában még alkalmasnak tartják az oktatási tevékenység megkezdésére, ezért először az új szárny felújítási koncepciójának kidolgozását indítják el. Ha az ottani munkálatokat befejezték, az oktatás átköltözik oda. Ekkor tudják majd megkezdeni a régi szárny felújítását. Az MCC az átalakításokat saját forrásból szeretné megvalósítani.
Közösen is hasznosíthatnák a Bartók termet
Szintén a Debreciner kérdésére válaszolva mondta el Papp László polgármester, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő Bartók teremmel kapcsolatban egyelőre csak kezdetleges egyeztetések voltak az MCC-vel, de szívesen gondolkodnak közös hasznosításban. Szerinte a felújítás pénzügyi részével kapcsolatban számos kérdőjel van még, de elidegenítési tárgyalások nem zajlottak, a város pedig abban érdekelt, hogy ez a terem is megújuljon. Orbán Balázs kuratóriumi elnök ehhez hozzátette: elkötelezettek a terem felújításában, igyekeznek ehhez támogatókat találni. Az Aranybika üzlethelyiségeivel kapcsolatban az államtitkár azt is elmondta, hogy a jelenlegi konstrukciókat át fogják tekinteni, de az biztos, hogy szeretnék, ha kávézó és könyvesbolt működne az épületben.
Papp László Facebook
Orbán Balázs egy újságírói kérdésre elmondta: a régi szárnyat egyelőre a kollégisták fogják használni, majd csak az ő új szárnyba költözésük, és a régi szárny felújítását követően indulhat újra a szállodai szolgáltatás. Ezzel kapcsolatban nem hangzott el semmiféle határidő.
Már 2013-ban is teljeskörű felújítást ígértek
Április 27-én írtunk arról, hogy információink szerint az MCC már nem csupán érdeklődik a Hotel Aranybika épülete iránt, hanem már meg is egyezett a szálloda eddigi tulajdonosával, a debreceni milliárdos Boros Józseffel, továbbá közel állnak a megegyezéshez az épülethez tartozó lakások tulajdonosaival is. Boros egy 2013-as sajtótájékoztatón még azt ígérte: a két évvel későbbi centenáriumára teljeskörűen felújíttatja Debrecen patinás, de addigra sok szempontból leromlott állapotú szállodáját. Pajna Zoltán (Fidesz) akkori alpolgármester, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés jelenlegi elnöke ugyanekkor arról beszélt, hogy Debrecen önkormányzata a milliárdossal együtt fog európai uniós forrásokra pályázni a felújítás költségeinek fedezésére.
NN
Kósa Lajos országgyűlési képviselő akkor még polgármesterként 2010-ben egy kormány által szervezett turisztikai konferencián az önkormányzati média beszámolója szerint azt mondta: "Az Aranybikát nem szabad veszni hagyni! Mindent megteszek annak érdekében, hogy a kormány segítségével azzá varázsoljuk, ami eredetileg is, Debrecen idegenforgalmi szimbólumává."
Kósa Lajos Facebook
Ha szeretnél hozzászólni, megteheted a Debreciner közösségi oldalán. Várjuk a véleményedet! | [
"Mathias Corvinus Collegium"
] | [
"Debreceni Egyetem",
"Hotel Aranybika",
"MCC Alapítvány",
"Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés"
] |
Új arcok jelentek meg néhány hete Közép-Európa legrangosabb divatipari seregszemléjén, amelynek még az elnevezése is megváltozott. Elmaradt az eddigi szponzor, a Mercedes-Benz neve, és szerényen csak Budapest Central European Fashion Week lett a rendezvény. Az új szakmai irányítók Orbán Ráhel baráti köréből kerülhettek ki – olvasható az e heti HVG-ben.
A kormány összesen 2 milliárd forintot irányzott elő a magyar divat- és dizájnipar fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátására, méghozzá a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) fennhatósága alatt. Az ügynökség egyik legbefolyásosabb személyisége pedig a miniszterelnök lánya.
A Divatipari Marketing Igazgatóság már tavaly létrejött az MTÜ-n belül. A szervezet élére Orbán Ráhelnek és családjának személyes jó ismerőse, Bata-Jakab Zsófia került, de a szakértő csapatban alig lehet olyat találni, aki valamilyen formában ne kötődne a Tiborcz–Orbán házaspárhoz.
Az MTÜ divatiparért felelős vezetője a napokban a TV2-n arról beszélt, hogy az ügynökség által készített új imázsfilmben hangsúlyos szerepet kapott több mint húsz magyar divattervező ruhája, táskája, ékszere. Egy korábbi kormányhatározatban az átfogó turisztikai reform első lépéseként jelölték meg ennek a klipnek a leforgatását. A turisztikai országmárka kidolgozásakor, amelyre az MTÜ 1,9 milliárd forintot kapott, Orbán Ráhel volt az egyik tanácsadó.
Részletek az e heti HVG-ben. | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Divatipari Marketing Igazgatóság"
] |
In-Kal-szál a HM-ügyben?
Többmilliós kenőpénzek • Budai Gyula a legfőbb ügyészhez fordult Juhász Ferenc miatt
A Gyurcsány-kormánytól számos állami megbízást elnyerő és ebből egyfajta magánhadsereget kiépítő In-Kal Security is megjelenik a HM-vesztegetési ügy aktáiban. A cég alvállalkozójának nevében eljáró személy ugyanis évente fizetett többmilliós kenőpénzeket a HM-ben tevékenykedő tiszteknek, hogy elvégezhesse a minisztériumi, honvédségi delegációk szállítását. Az ügyben a napokban a legfőbb ügyészhez fordult az elszámoltatási kormánybiztos – ahonnan a héten érkezhet válasz –, aki a vesztegetési gyanúba keveredett Juhász Ferenc szerepét vizsgáltatná a nyomozókkal. A parlament honvédelmi albizottságában is napirendre tűznék a kérdést.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel A szocialisták magánhadseregének is nevezett In-Kal Security alvállalkozója is rendszeresen osztott vissza kenőpénzeket a Honvédelmi Minisztérium tábornokainak és ezredeseinek az előző években megszerzett megbízások után – derül ki a lapunk birtokába került kihallgatási jegyzőkönyvekből. A katonai ügyészségen a HM-vesztegetési ügy kulcsfigurái, O. János és H. András főtisztek kihallgatása során azt rögzítették, hogy az előző kormányok idején nagy befolyást szerző biztonsági cég megbízottja az úgynevezett delegációs szállítások után fizetett rendszeresen "parancsnoki jutalékot".
Az In-Kal Security a Honvédelmi Minisztérium protokoll- és nemzetközi rendezvényszervező igazgatósággal kötött szerződést a delegációk szállítására. H. András a tanúvallomásában azt állította, hogy Juhász Ferenc volt kabinetfőnöke, Zámbori Mihály azt közölte vele: a jól menő biztonsági céget azért kell beiktatni a beszerzésbe, mert jóban vannak Kovács László szocialista európai parlamenti képviselővel. A szállításokat addig végző társaságot ettől kezdve az In-Kal bízta meg azzal a munkával, amelyet korábban is végzett. A megbízásért ugyanakkor az alvállalkozó képviseletében A. János évente milliós nagyságrendű kenőpénzeket fizetett – további részletek a Magyar Nemzet hétfői számában. | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"In-Kal Security"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Eddig majdnem százmillió forintot fizetett ki a BKV az AAM Zrt.-nek a 4-es metró projektjében nyújtott tanácsadásért, ami esetenként csupán a jegyzőkönyv vezetésében merült ki. Havi kilencmillió forintért. A céggel Antal Attila vezérigazgató tavaly decemberben egy ötéves, 2,5 milliárd forint értékű keretszerződést kötött, de nem ez az egyetlen feladat, amit a cég a járatokon spóroló BKV-tól kapott. Forrásaink szerint aggasztóbb a helyzet: az AAM mindent tud, ami a közcégen belül történik.
A fő jelszó a "párhuzamosságok rendezése" lesz, a cél 6 milliárd forint.
Lesújtó az eredménye a városi tömegközlekedés megkurtításának: kevesebb bevétel és utas, több autó. Budapesten is erre készülnek.
Az utasok nem fogják észrevenni a járatritkítást Hagyó Miklós szerint. A főpolgármester-helyettes nem megy egy ideig szinglipartiba, és inkább nem meséli el Schmuck Andorral esett legkedvesebb kalandját.
Öt év alatt csaknem hárommilliárd forintot fizethet ki a BKV tanácsadásra az AAM Vezetői Informatikai és Tanácsadói Zrt.-nek, derül ki az Index birtokába jutott szerződésekből, tenderkiírásokból.
Számonkérés lesz Szerdán Demszky Gábor főpolgármester felszólította a BKV felügyelőbizottságát, hogy vizsgálja meg, milyen tevékenységet folytat az AAM. A főváros városüzemeltetési bizottsága pedig úgy döntött, hogy csütörtökön a BKV-nek a közgyűlés előtt kell beszámolnia a tanácsadói szerződésről.
A tanácsadó cég a BKV nagyobb projektjeinek (4-es metró, elektronikus jegykezelés stb.) lebonyolításában segédkezne, de volt hónap, hogy kilentmillió forintot kapott "jegyzőkönyv-vezetéséért".
Az Index birtokában van két szerződés, amelyeket Antal Attila, a BKV vezérigazgatója és az AAM vezetője-tulajdonosa, Kornai Gábor írt alá 2007. december 22-én.
"A 4-es metró beruházással összefüggő szakértői támogatásról" kötött szerződés alapján a BKV 375 millió forintot fizet az AAM-nek évente, inflációkövetéssel öt éven át, 2012. december 22-ig. Jóllehet a 4-es metró első szakaszának várható átadási határideje 2011.
Van másik, hatmilliárdért
A szerződés alapján a cégnek a metróberuházás adminisztratív lebonyolítása, ennek koordinálása, a fejlesztési koncepciók kidolgozása, a döntés-előkészítési folyamatok támogatása a feladata. A cég szakértői óradíja 15 és 35 ezer forint (+ áfa) között van.
Pedig a 4-es metrónak már van projektvezetési tanácsadója: A "projektvezetési tanácsadói szolgáltatások megvalósítása" címen kiírt tendert az Eurometro Kft. nyerte meg még 2006-ban, nem kevés pénzért, hatmilliárd forintért.
Sőt a metró a külsős tanácsadók nélkül sem maradna gazda nélkül. A BKV-nak külön vezérigazgató-helyettese van erre a célra: Olti Ferenc, Demszky főpolgármester szomszédja. A DBR projektiroda vezetője is az építkezést irányítja, sőt a főváros oldaláról egy metróbiztos koordinál, de Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesenek is kiemelt feladata a folytonos költségtúllépésekkel és határidőcsúszásokkal küszködő metróprojekt istápolása.
Az AAM tulajdonosai között van Kornai János közgazdász fia, Kornai Gábor közgazdász, valamint Szirmai Ákos és Szűcs Zoltán. Az AAM számos magyar állami cégnél végzett tanácsadói munkát, de román, macedón és bolgár projektekben is részt vett. 2006-ban 3,5 milliárd forintos árbevételt könyvelhetett el. Ehhez hozzájárul az AAM Technologies Kft. leányvállalat, amely pénzintézeteknek (pl. az OTP Banknak) fejleszt alkalmazásokat.
Sok feladat, sok tanács
Úgy tudjuk, az AAM 2007-ben került a képbe, ekkor szervezte át a BKV új menedzsmentje a metróberuházást menedzselő céget, a DBR-t, leváltották a cég vezetőjét Gulyás Lászlót, és Becker László személyében biztost is kapott a projekt, a metró ügye pedig Demszky Gábor kabinetjétől átkerült Hagyóhoz.
Az AAM egyébként már nyár óta - vagyis e szerződések megkötése előtt - havonta adott számlát a DBR-nek. A cégnek a BKV öt hónap alatt (szeptembertől januárig) 92 millió forintot fizetett ki.
A havi tíz-húszmilliós számlák tartalma a jegyzőkönyv-vezetéstől a háttéranyagok készítésén át a "szervezeti információs rendszerek nyomon követéséig és minőségbiztosításáig" terjedt. Akármit is jelentsen az utóbbi, az biztos: sokba kerül.
(Ehhez képest például a 4-es metró uniós pályázatának őszi, nagy módosításához készült kockázatelemzés csak 6,5 millió forintjába került a DBR-nek.)
A másik, ugyanezen a napon köttetett szerződés a BKV-s kiemelt projektek megvalósításának szakértői támogatásáról szól. A szerződés hatálya ugyancsak öt évre terjed, az éves keret 125 millió forint.
Az AAM ugyanakkor sikerrel pályázta meg a BKV egy másik, tanácsadói tevékenységre kiírt tenderét. Az uniós tenderfigyelő szerint a cég - lenyomva egyetlen versenytársát - 257-278 millió forintért adhat tanácsot az "Elektra" fantázianévre hallgató elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez. (A BKV évek óta próbálja megreformálni jegykezelési rendszerét, az Aba-érában volt már szó konkrétan csipes bérletről is, de eddig nem jutottak révbe.) Úgy tudjuk, ez a cég felügyeli, ad tanácsot a forgalomirányítási rendszer átalakításának projektjében is.
Sokkal aggasztóbb azonban, amit BKV-s forrásaink állítottak az AAM gyakorlati munkájáról. Megjelennek a BKV vezetői értekezletein, jegyzőkönyveket írnak, vagyis gyakorlatilag egy titkárnő munkáját végzik, és közben a cég mindenről értesül, ami a BKV-nál történik. A legvadabb elképzelések szerint így bizonyos körök percre pontosan értesülnek, ha a közlekedési cég valamilyen projektbe kezd, pénzforrást kötne le valamire.
Egy BKV-s vezető arról számolt be, hogy gyakorlatilag úgy érzi, minden mozdulatát követik és ellenőrzik, miközben a prezentációk készítésén kívül valódi, hozzáadott értékkel bíró tevékenységet nem végeznek.
Másik forrásunk arról beszélt, hogy az az egyik feladatuk, hogy a BKV-s előterjesztések egyformán nézzenek ki, formátumuk azonos legyen. Számon kérik a BKV középvezetőit, ellenőrzik a határidők betartását, vagyis gyakorlatilag főnökként viselkednek, holott szakértelemmel nem járulnak hozzá a BKV munkájához, sőt egy uniós anyag készítésénél az is kiderült, hogy az angol szaknyelvet sem ismerik. És különben is felmerül, hogy nem éppen az lenne a cég vezetőinek dolga, amit az AAM végez?
"Hogy az AAM tevékenysége nem hozza vissza a szolgáltatásra költött pénzt, az garantált" - jelentette ki egyik forrásunk.
Harmadik - névtelenséget kérő - forrásunk azt állította, nehéz lenne 350 középvezetőt kirúgni, és helyettük alkalmasabb munkatársakat felvenni, ezért alkalmazzák inkább a céget. (Antal Attila 2007-es kinevezésekor átalakították a cég struktúráját, több igazgatóságot, üzemegységet megszüntettek, több száz alkalmazottat elbocsátottak.)
Milyen tanács kell még?
A két szerződés szerint egyébként nem lehet egyenrangú a kapcsolat a BKV és az AAM között, ugyanis kapcsolattartóként az előbbi oldalára Antal Attila vezérigazgató van megjelölve, míg a tanácsadó cég részéről egy bizonyos Horváth Edit, aki viszont nem szerepel az AAM honlapján a vezető munkatársak között.
A tanácsadó cég iránti, összesen 2,8 milliárd forint közpénzt felemésztő bőkezűség különösen érdekes annak fényében, hogy a BKV 10%-os teljesítménycsökkentést tervez 2008-ra, mert a menedzsment és a fővárosi vezetés az üzemeltetési költségeken, azaz az utasokat szállító buszokon, villamosokon, trolikon akar megtakarítani hatmilliárd forintot.
A BKV-t szóra bírni nem tudtuk, ezért írásban érdeklődünk, pontosan hány, mekkora összegről szóló szerződés van hatályban tanácsadói szolgáltatásról az AAM-mel. | [
"AAM Zrt.",
"BKV"
] | [
"AAM Technologies Kft.",
"Eurometro Kft.",
"OTP Bank",
"AAM Vezetői Informatikai és Tanácsadói Zrt."
] |
Noha Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter hivatalosan nem bukkan fel a felesége és édesanyja gyanús cégvásárlásai körül, egyre több különös egybeesésre derül fény. A két eset ugyanis egy pénzügyi kapcsolat miatt sem független egymástól – tudta meg lapunk.
A történet megértéséhez érdemes felidézni: mint azt a Népszava kiderítette, a miniszter felesége, Porkoláb Gyöngyike idén márciusban 6 millió forintos áron szerezte meg a Tócó-Pece Kft.-t, miközben a cégnek a 2016-os beszámolója szerint 140 millió forintos vagyona volt. (Kósa szerint a cég nem ért többet a vételárnál a társaság hitelei miatt, ugyanakkor ezt a politikus kérésünk ellenére sem kívánta semmivel igazolni. Az említett beszámoló szerint viszont 2016 végi állapot szerint a vagyon fedezetéül javarészt nem hitel, hanem a cég ekkor 116 milliós saját tőkéje szolgált). A Tócó-Pecét a miniszter régi ismerőse, Fiák István alapította, tőkésítette fel és adta el: az ügyvéd volt a nyugdíjas munkaerő szövetkezetek létrehozásának az egyik fő lobbistája, miközben idén májusban éppen Kósa nyújtotta be az ezt lehetővé tevő jogszabály-módosítást.
Most azt derítettük ki, hogy ezt az esetet pénzügyi kapcsolat köti Kósáék gyanús cégügyeinek másik szálával. 2015 végi adatok szerint ugyanis a Tócó-Pecének tartozott az a vállalat, ami a miniszter édesanyjának hirtelen gazdagodásához kötődik.
A ma 82 éves anyuka, a nyugdíjazását megelőzően védőnőként, majd bölcsődei vezetőként dolgozó Kósa Lajosné Bacskó Katalin két éve vásárolta be magát a sertéstenyésztéssel foglalkozó Méker Kft.-be. A Méker elődjének tekinthető, és a Kósáékkal rokon Szilágyi família érdekeltségébe tartozó Szalka-Pig Kft. ekkoriban felszámolás alatt állt. Kósáné megjelenése után a Mékerbe ismeretlen eredetű friss pénz került, és úgy vette át a több százmilliós értékű mátészalkai sertéstelepet a Szalka-Pigtől, hogy az ki tudott egyezni a hitelezőivel. Eközben tűnt fel a disznós cég környékén az ekkoriban még Fiák érdekeltségébe tartozó Tócó-Pece. A Szalka-Pig a felszámolásból épphogy kilábalva, 2015 végén arról számolt be: 1,7 millióval tartozik az ügyvéd cégének.
Végül Kósa Lajos édesanyja egy sertéstelep felével lett gazdagabb. A Méker Kft. másik fele tulajdonrészén a Szilágyi-család két tagja osztozik, miközben a vállalkozás tavaly 30 milliós tiszta profitot ért el. A céget a mindenhol felbukkanó Fiák István képviseli cégbírósági ügyekben.
A miniszter hallgat Az ügyben újból megkerestük Kósa Lajost, aki a korábban kiadott rövid közleményen túl egyetlen kérdésünkre sem válaszolt. Ezúttal már úgy vélte: "Nem közszereplő magánemberek magán ügyleteiről nem áll módomban nyilatkozni, és nem is lenne helyes."
Batka Zoltán, Sarkadi Nagy Márton | [
"Tócó-Pece Kft.",
"Szalka-Pig Kft.",
"Méker Kft."
] | [] |
Tényleg megvette Tombor András a Mandiner jobboldali véleményportált, az impresszumban már az ő cége a kiadó. Ezzel kormánybefolyás alá került az egyik olyan felület, ahol adott esetben konzervatív oldalról is bírálták Orbánékat.
A "Fidesz Baja Ferijeként" jellemezte 2015-ben az Átlátszó kormány-közeli forrása Tombor Andrást, aki ugyan formális politikai szerepet régóta nem visel – az első Orbán-kormány idején a kormányfő biztonságpolitikai főtanácsadója volt -, de befolyása töretlen és nem elhanyagolható.
Vezette az ország egyes számú örökös főoligarchája, Csányi Sándor bankár reklámcégét, belekeveredett a 2006-os sikertelen konzervatív Orbán-ellenes királypuccsba, de bocsánatot nyert. 2010 után Lázár János közelében bukkant föl, de úgy tűnik, rugalmasan állt át a konkurens Rogán-Habony-körhöz.
A médiában egy ideje csak "Habony hitelezőjeként" emlegetik, miután Orbán nem hivatalos tanácsadója egyebek mellett a tőle kapott magánkölcsönnel indokolta fényűző életvitelét a NAV előtt.
Gazdasági befolyása sem elhanyagolható. A hozzá köthető Morando Tőkealap az innovatív startup vállalkozásoknak szánt uniós pénzeken hízott. A médiában eddig egyetlen, sikertelen próbálkozása volt: felé vezettek a szálak a Népszava "liechtensteini" eladási kísérlete sztorijában, de ez az üzlet befuccsolt. A Mandiner-üzletet is évekkel ezelőtt tervezte el, valamiért eddig tartott megkötni az ügyletet. A reklámpiacon ugyanakkor nagyot tarolt a TV2-beszállító, milliárdos forgalmú Atmedia megvételével.
A Mandiner gazdasági szempontból kisebb dobás, mégis jelentős értéket képezhet kormányközeli kézbe kerülve, hiszen a polgári konzervatív véleményoldalon nem egyszer érte kritika az Orbán-rezsimet. Márpedig ez inkább alkalmas a törzsközönség elbizonytalanítására, mint a balos megmondók véleménye.
Ezzel együtt úgy tudni, Tombor, aki már 2015-ben is ezt hangoztatta, kitart amellett, hogy nem tör politika-befolyásoló babérokra a portál gazdájaként, sokkal inkább az általa alapított Mathias Corvinus Collegiumnak adna egy újabb felületet.
A részleteket gyakorlatilag megjósoltuk múlt heti posztunkban. Tombor új céget hozott létre az ügyletre, a Mandiner Press Kft.-t, amelyet az MCC ügyvezetője vezet. Ez vette meg a Mandinert szerdán, a vételárat a felek üzleti titokként kezelik.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Atmedia",
"Mandiner Press Kft."
] | [
"Morando Tőkealap",
"Mathias Corvinus Collegium"
] |
Rogán feljelenti a hivatalos tájékoztatás szerint is hazugságokat terjesztő Juhász Pétert
Hírünk kiadásának perceiben, 11 órakor tart sajtótájékoztatót Juhász Péter a Képviselői Irodaház előtt “Rogánnak vége" címmel. Csakhogy nagyon úgy tűnik, az Együtt rovott múltú alelnöke alaposan mellélőtt, téves információkra hivatkozva próbál minisztert buktatni. Legalábbis egyszerre három közhatóság, a Külügyminisztérium, az ügyészség és a rendőrség is egyértelműen cáfolta a Vasárnapi Hírek és az utóbbi időben alvilági kapcsolatai miatt emlegetett Juhász Péter állításait.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda szerint Juhász Péternek, az Együtt alelnökének “hazugsággyárához" az elmúlt napokban több magyar sajtóorgánum is asszisztált, a hazugságok terjesztőivel szemben Rogán Antal miniszter büntetőfeljelentést tesz. Az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményben az áll: “a hazugságok terjesztőivel szemben ma már a polgári peres eljárás nem elegendő, így miniszter úr az érintett ügyekben büntetőfeljelentést tesz".
A Miniszterelnöki Kabinetiroda cáfolatként idézi a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak az MTI-hez szintén szombaton eljuttatott közleményét, mely szerint Rogán Antal az elmúlt egy héten nem járt az Egyesült Arab Emírségekben. Korábban Juhász Péter Facebook-oldalán tette közzé, hogy Rogán Antalt Dubajban, az 5 csillagos Palm Hotelben szállt meg, november 3-án Varga Lajos, a Valton Security tulajdonosának társaságában látták őt ott. A Miniszterelnöki Kabinetiroda közleményében ugyancsak idézte az MTI szombat reggel kiadott hírét, amelyben a rendőrség és az ügyészség cáfolta, hogy őrizetbe vettek volna egy belvárosi ügyvédet, akit tettenérés során, több száz millió forinttal együtt kaptak el. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője azt mondta: az ügyészség nem folytatott ilyen akciót és nincs tudomása arról, hogy ilyen ügyben eljártak volna. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) ugyancsak arról tájékoztatott, hogy ilyen ügyről nincs tudomása.
A Vasárnapi Hírek szombaton megjelent számában írt arról, hogy a Terrorelhárítási Központ közreműködésével őrizetbe vettek egy belvárosi ügyvédet, akinél több száz millió forint készpénzt is találtak.
Gréczy tovább gyanakszik
Mindeközben Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője szombaton, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, “ha valóban tetten érték Rogán Antal táskás emberét, akkor a Fideszen belüli maffiaháború újabb állomásához érkezett". Gréczy részletes tájékoztatást kért az ügyben a hatóságoktól. A DK szóvivője kérdésre válaszolva aláhúzta, az ügyészség és a rendőrség cáfolatától függetlenül megvárják, hogy a sajtó milyen további információkkal rendelkezik. “Már annyi mindent cáfoltak, és mondták, hogy ez nem úgy van, aztán mégis úgy volt" – mondta.
Forrás: PS/MTI | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Legfőbb Ügyészség",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Terrorelhárítási Központ",
"Valton Security",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Még csak építkezik a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), amelyet eddig 1,3 milliárd forinttal indított el a kormány. Az NSKI vezetője egy interjúban azt mondta, hamarosan beköltöznek a Bajcsy-Zsilinszky útra és "koordinációs" munkát fognak végezni.
Bár a hvg.hu hosszasan kereste a decemberi kormányhatározattal, majd a Szász Jenő februári kinevezésével indított, 1,3 milliárd költségvetési támogatással rendelkező Nemzetstratégiai Kutatóintézetet, a tudakozó akkor azt közölte, hivatalos telefonszámuk még nincs és annak ellenére, hogy az alapító okiratuk szerint a Kossuth tér 1-3 szám alatt van a székhelyük, a Bajcsy-Zsilinszky úton kerestek irodát. Akkor a pontos címet még senki nem tudta megmondani, sőt, a Kormányzati Információs Központot (KIK) kérdéseinkre azt írta, egyelőre a hivatalos székhelyükön kívül nincs más irodájuk, így a tervezett székelyudvarhelyi irodát sem nyitották még meg.
Szász Jenő, az intézet vezetője a Hírhatárnak adott interjújában azt mondta, a Bajcsy-Zsilinszky út 52. szám alatt kapott elhelyezést az Intézet, ahol az Energiahivatallal közösen társbérlői lesznek az irodaháznak, amelyen éppen egy tisztasági festést hajtanak végre, az NSKI pedig egy "amolyan 'zöldmezős beruházás', egy nem létező intézetet kell felépíteni".
Szász szerint az új intézménye egy hiánypótló intézet, amit még 1990-ben kellett volna létrehozni, most pedig végre eljött annak az ideje, hogy a NATO és EU-s integráció után nemzeti integrációról is tudjunk beszélni. "Az intézetünknek is az a küldetése, hogy a Magyarországon jól működő rendszereket próbáljuk kiterjeszteni a Kárpát-medencére. Azon optikán keresztül szeretnénk ezt a magyar világot építeni, hogy fontosak ugyan a természeti erőforrások, de valamennyi természeti erőforrásnál fontosabb a magyar, illetve a magyar kultúrkörhöz tartozó ember" - mondta Szász.
Az NSKI vezetője szerint intézete egyfajta koordinációs szerepet fog betölteni, vagyis a már meglévő - különböző minisztériumok mögött álló - háttérintézmények munkáját fogja összehangolni, miközben összefüggő Kárpát-medencei rendszerekben gondolkodik.
Szász a hvg.hu korábbi cikkére reagálva azt is közölte, hogy "Orbán Viktor és Kövér László nemcsak barátok, hanem munkatársak és szövetségesek is nemzeti ügyeink intézésében. Köztük nincs semmiféle birkózás. Az NSKI-t a kormány alapította, neki volt és van ilyen jogosítványa, és ennek megfelelően éppen ezért tartozunk közvetlenül a Miniszterelnök úrhoz, hogy a lehető leghatékonyabban el tudjuk látni azt a fajta koordinációt, amelyről az imént beszéltem".
Mint korábban megírtuk, a Kormányzati Információs Központ (KIK) szerint Szász Jenő államtitkári fizetést kap, ami havi bruttó 997 ezer forintot jelent. Az NSKI-ban jelenleg 25-en dolgoznak - a tervezett 100 főből -, a kincstár folyamatosan, havi bontásban utalja a költségvetési támogatást, de várhatóan az intézetet is érinteni fogják a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett zárolások. | [
"Nemzetstratégiai Kutatóintézet"
] | [
"Kormányzati Információs Központ"
] |
A pénzmosás gyanúja vetődhet fel egyes nagy értékű, hosszú évekre, indokolatlanul, mindenféle üzleti racionalitást mellőzve, magára hagyott épületeknél - utal többek között a cégnyilvántartás szerint 2009 tájékán számos amerikai cég vagyonelemei között is megjelenő Balettintézet és több nagykörúti, bedeszkázott ajtajú épület sorsára Leitner József ingatlanszakértő, írja a Napi Gazdaság.
Az akaratlan közreműködés elkerülése érdekében Leitner szerint az ingatlanosnak észre kell vennie a figyelmeztető jeleket. A nagy értékű tranzakcióknál az ügyfelek rendszerint külföldiek, de feltűnő, ha a név, az elérhetőség és az állampolgárság más-más országhoz köthető, a megbízás pedig minimum furcsa - idéz a szakértő olyan esetet, melyben orosz nevű, jemeni állampolgárságú, bolgár bejelentésű céggel rendelkező vevő ukrán vagy osztrák határ közeli ingatlant keres.
Elgondolkodtató, ha egy 50-100 milliós vételi megbízásnál nincs vagy zavaros az elérhetőség, esetleg az ügyfél több magyarországi cégnek is az ügyvezetője, az értesítési címre pedig 30-40 címet is bejegyeztek. Jellegzetes, ha az értesítési cím egyáltalán nem illik az ügylet nagyságrendjéhez, egy 100 milliós keresésnél a cím egy külvárosi lakótelep 10. emeleti lakása - emeli ki Leitner.
A nem "latin ábécét" használók különböző dokumentumaiban eltérő írásmódú adatok (név, anyja neve, címe) is figyelmeztető jelek - sorolja Leitner, miként a szokatlan országkombinációk is, amelyeknél egy furcsa összetételű nemzetközi vevőcsoport épp a magyar ingatlanpiacban lát indokolatlanul nagy fantáziát.
Vészjelzésnek számít, ha a kereső csak összeget határoz meg, paramétereket nem, illetve előre jelzi, hogy a későbbi eladásban is kéri a közreműködést. Ide tartozik, ha feltűnően a piaci érték fölött akar fizetni, vagy ha a szerződésbe jelentősen a piaci ár alatti összeget írna. Szokatlan, ha 4-5 veszteséges céggel a háttérben újabb tranzakcióra készül és az üzletileg megalapozatlan, a magára hagyott vagy folyamatosan továbbadott fejlesztések is ebbe a sorba tartozhatnak - utal a szakértő több, főváros körüli, nem keresett helyen felépített csarnokra.
Sokan érkeznek csoportosan a tengerentúlról, magyar kötődés nélkül, s azt sem tudják, mit akarnak - erre is érdemes figyelni, miként arra is, hogy miért áll össze egy spanyol, német, ír csapat magyarországi vételekre, s közben olyan helyszíneken alapít céget és tart fenn irodát, amelyeket magyar offshore társaságok is előszeretettel használnak. Feltűnő, ha különböző valutákban vagy nagy összeget kis címletekben akarnak fizetni, netán olyan személy vásárolna, aki a cégnyilvántartás szerint 30-40 cég kézbesítési megbízottja - figyelmeztet a szakértő.
Úgy véli, az ingatlantranzakciók 80 százalékánál észrevétlen marad a pénzmosás, s egy óvatlan közvetítő könnyen besétál a csapdába, s akaratán kívül is bűnrészessé válhat. Ezt csak kellő körültekintéssel lehet elkerülni, s gyanú esetén még aláírás előtt a őségelegjobb óvatosan kihátrálni az ügyletből - hangsúlyozza. | [
"Balettintézet"
] | [
"Napi Gazdaság"
] |
A Budai Központi Kerületi Bíróság előtt ártatlannak vallotta magát Rácz Péter, a Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) ügyvezetője, és hasonlóan nyilatkozott vádlott-társa, valamint az általa felkért Burger Béla ingatlanforgalmi szakértő is a büntetőper első tárgyalási napján.
A vádirat értelmében Rácz Péter szándékosan 82 millió forint vagyoni hátrányt okozott azzal, hogy 1999-ben 14,2 millió forintért adta el a szervezet csillebérci táborának területén fekvő, 96,8 millió forint értékűre becsült ingatlant. A nyomozás adatai szerint Burger annak tudatában, hogy az önkormányzat építési engedélyt adott ki a területre, alulértékelte a szakértői becslések szerint akkori áron 300–350 millió forintot érő ingatlant.
Rácz Péter vallomásából kiderült: a MÚSZ ügyvivői testülete időhiány miatt csak közvetlenül az értekezlet előtt értesült a vételi szándékról. Rácz bírói kérdésre elismerte: az értékesítést követő hónapban a vásárló Bau-bérc Kft. 50 százalékos tulajdonosa lett unokatestvére, Rabb Attila, a másik 50 százalékos tulajdonrészt pedig egy kínai állampolgár szerezte meg. Arra a bírói kérdésre, hogy mindez véletlen-e, Rácz Péter kijelentette: nem működött közre rokona tulajdonszerzésében, a másik új tulajdonosról pedig semmit nem tudott. Barna György bíró felvetette: miután a MÚSZ-t állandó támadások érték, nem gondolta-e Rácz Péter, hogy a történtek erre újabb alapot adhatnak? A főúttörő úgy reagált, hogy akkoriban ezer más dologgal volt elfoglalva. Ismeretes: a Bau-bérc Kft.-ben Rabb mellett tulajdonrészt szerző kínai vállalkozó magyarországi kézbesítési megbízottja az MSZP frakcióigazgatójának, Varju Lászlónak a felesége lett.
Burger Béla – akit Rácz Péter bízott meg a csillebérci ingatlan értékbecslésével – szintén tagadta bűnösségét, és állította: szakmai alapon döntött, és nem tudott arról, hogy az önkormányzat a területre építési engedélyt adott ki. "Ha tudtam volna róla, akkor is így értékeltem volna, mivel az építési engedélynek nincs jelentősége, az ingatlan becsült árát akkori állapota, beépítési lehetősége, a bejegyzett jelzálog, a Központi Fizikai Kutatóintézet kísérleti atomreaktorának közelsége, a terület oszthatatlansága és közműhiányosságai alapján számítottam ki" – fogalmazott a vádlott. Burger vitatta a hatóságok által felkért ingatlanszakértők értékbecslését, és kijelentette: a dokumentumok nem a szakma szabályai szerint készültek, az ezekben szereplő értékek nem fedik a valóságot. Vitatták az ügyészség részére készült értékbecslések valóságtartalmát a védelem által felkért szakértők is, akik kifejtették: az ingatlant túlértékelték, a szakvélemények pontatlanok, és nem az európai becslési normák alapján készültek el, ezért nem a valós értéket mutatják.
Swendt Pál | [
"Bau-bérc Kft.",
"Magyar Úttörők Szövetsége"
] | [
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Központi Fizikai Kutatóintézet"
] |
Dögei iskolaügy: startolt a vesztegetéses büntetőper
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságon megkezdődött a dögei iskolaberuházással kapcsolatos ügy tárgyalása kedden; az oktatási intézményt működtető helyi önkormányzat független polgármesterét vezető beosztású hivatalos személyként elkövetett vesztegetés bűntettével vádolják. A polgármester minden vádpontot tagad.
A Nyíregyházi Nyomozó Ügyészség által benyújtott vádirat szerint az önkormányzati vezető 20 millió forint kenőpénzt kért az iskola felújítási és bővítési munkálatainak kivitelezői megbízásáért az építő Popovics-Szabó Kft.-től, s egy hangfelvétel szerint 8 milliót meg is kapott.
A polgármester korábban a Hír Televízióban is bemutatott hangfelvétel ellenére mindent tagadott. Vincze Ferenc Tibor egyébként élve jogával, eddig megtagadta a vallomástételt is.
Vincze Ferenc Tibor a vádirat ismertetése utáni bírósági meghallgatásán is tagadta, hogy ilyen tartalmú beszélgetést bárkivel is folytatott volna, manipuláltnak tartotta a hangfelvételt. A büntetőper folytatását a bíróság szeptember 9-re elnapolta, amikor tanúkihallgatásokkal folytatódik majd a tárgyalás.
(MTI, hírTV) | [
"Popovics-Szabó Kft."
] | [
"Hír Televízió",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság",
"Nyíregyházi Nyomozó Ügyészség"
] |
A Tocsik-ügyben a szabad demokratákhoz közel álló vállalkozón keresztül vélhetően a párthoz vándorló pénzeket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő most egy ügyvédi irodán keresztül tervezi felkutatni és behajtani. Mint ismert, a napokban derült fény arra, hogy a néhai SZDSZ több mint 1,2 milliárdos adósságot hagyott maga mögött.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a Blikk információi szerint egy ügyvédi irodát bízott meg annak a közel egymilliárd forintnak a felkutatásával, mely Tocsik Márta sikerdíjából 2013 őszére felhalmozódott. A jogásznő az önkormányzatok belterületi földjeivel kapcsolatos privatizációs ügyletekben való közvetítésért a kilencvenes években 804 milliós összeget vett fel. A botrány 1996-ban robbant ki.
Hosszas persorozatot követően 2010-ben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen bruttó 80,7 milliót ítélt meg Tocsik Mártának, viszont 562,5 millió forintot és annak 1996-tól számított kamatait vissza kellett volna fizetnie az MNV-nek. Tocsik utolsó ügyvédje a Blikknek azt mondta, a jogásznő nyugdíjából kezdték el levonni a sikerdíj összegét, azonban fél évvel ezelőtt bekövetkezett halálával ez a jogi lehetőség megszűnt. A nemzeti vagyonkezelő így az örökösökön szeretné behajtani a pénzt.
Az SZDSZ kampánymenedzsere intézkedhetett
A Tocsik-ügy súlyosan besározta az MSZP becsületét, Suchmann Tamás privatizációs miniszternek távoznia is kellett posztjáról. A botrány az 1994-es kormányszövetséges SZDSZ-t is megrázta. Miután az állam és az önkormányzatok között létrejött a megállapodás, a felek jogi képviselői komoly sikerdíjat vehettek fel. Kiderült azonban, hogy Tocsik nem tarthatta meg 804 millióját.
Későbbi vallomásából kiderült, hogy egy szocialista képviselőn és egy SZDSZ közeli vállalkozón keresztül a pártok számláira vándorolt az összeg egy része. Az üzletemberről kiderült, hogy 1994-ben a szabad demokraták választási kampánymenedzsere volt. Az SZDSZ akkori elnöke Pető Iván volt, aki belebukott a botrányba, majd 1997. április 24-én Kuncze Gábor vette át az irányítást, aki napjaikban újra aktivizálta magát.
Ennyi adósságot hagytak maguk után
Kunczénak egyébként annak kapcsán is lenne elszámolni valója, hogy a 2013-ban jogerősen megszűnt SZDSZ több mint egymilliárdos adósságot hagyott maga után. A Pestisrácok.hu összesítése alapján nemrégiben arról írtunk, hogy a párt ingatlanjai nyomán felhalmozott adósság mintegy 1,2 milliárd forintra rúg. A Magyar Fejlesztési Bank mellett tartoznak több szolgáltatónak, egy társasháznak, piaci cégeknek és az államnak is. Az SZDSZ feloszlásakor állította, hogy az ingatlanok elárverezéséből befolyó összeg fedezné az adósságot, az épületek állagát tekintve azonban ez nem túl valószínű. | [
"SZDSZ"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Magyar Fejlesztési Bank"
] |
A cégvezető állítja: rossz helyre címezték a kormányrendeletet, amellyel kiküldték az állami felszámolókat az orvosi eszközöket gyártó stratégiai céghez.
Már nem mehet saját vállalatának gamma sugársterilizálójának közelébe az egyszer használatos orvosi eszközöket és műtéttechnikai termékeket gyártó Dispomedicor Zrt. elnök-vezérigazgatója. Nagy Antal a 24.hu-nak azt mondta: az állami felszámoló által hozott biztonsági őrök elfoglalták a cég termékeinek fertőtlenítésére használt nagy értékű nukleáris berendezést, őt pedig lényegében kitiltották az üzemegységből.
A korlátozó intézkedést a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. hozta, amely nagy erőkkel, közel húszfős csapattal vonult ki a debreceni vállalathoz, miután a Dispomedicort a kormány június végén rendeletben stratégiailag kiemelt jelentőségű céggé nyilvánította. A Debreceni Törvényszék a rendelet megjelenését követően "levette" az eljárásról az addigi felszámolót, és a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. kezébe adta az ügyet.
A Magyar Közlönyben közzétett rendelet szerint a kiemelt besorolással az volt a kormány célja, hogy "reorganizációhoz szükséges" lépéseket tegyen a nehéz pénzügyi helyzetbe került vállalat ügyében, Nagy Antal viszont attól tart, hogy nem a 70 alkalmazottal működő cég életben tartása, hanem a cégvagyon megszerzése a cél – miként azt a HVG is megírta.
A 24.hu márciusban írt arról, hogy a steril orvosi eszközök, biztonsági injekciós tűk és műtéti szettek gyártására szakosodott vállalat is azok közé a cégek közé került, amelyekhez az operatív törzs – nemzetgazdasági fontosságuk miatt – katonai kapcsolattartókat küldött a koronavírus-járvány kezdete után.
A Dispomedicor több mint fél évszázados múltra tekint vissza, és az egyik legjelentősebb magyar hátterű szereplő az ágazatban. A cég forgalma néhány éve még meghaladta az évi 4 milliárd forintot, 250 munkavállalója volt, ám a koronavírus-járvány kitörésének idején már hónapok óta csődeljárás alatt állt. Az egyik kereskedelmi bankkal zajló vitájukban az operatív törzstől is kértek segítséget, de akkor nem érkezett válasz a budapesti központból. A bíróság június elején rendelte el a felszámolást.
A kormány viszont július 20-án beszállt a pénzügyi gondokkal küzdő vállalat ügyébe, de Nagy Antal szerint rossz helyre "címezte" a rendeletet: a Dispomedicor Zrt. "csődeljárás alatt" elnevezésű cég ugyanis jogilag már nem létezett, amikor a Magyar Közlönyben közzétették a dokumentumot. A cégnek július közepétől Dispomedicor Zrt. "felszámolás alatt" a hivatalos neve. Ez ugyan apró problémának tűnhet, de a cégjog nem véletlenül tesz különbséget a két jogi állapot között, más szabályok vonatkoznak a felszámolásba került cégekre. Nagy szerint a Debreceni Törvényszék gazdasági kollégiuma jogszerűen nem "javíthatta volna ki a rendeletet" az alapján, hogy "biztos erre gondolt a kormány", ezért úgy véli, jogsértő volt az állami felszámoló kijelölése, így a Nemzeti Reorganizációs Kft. jelenleg nem vehetne részt az eljárásban. A vállalatnak elmondása szerint nincs lehetősége felülvizsgáltatni a bíróság döntését.
A kormány a nyár elején tette lehetővé, hogy államosíthassák a csődbe ment stratégiai cégeket. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatára módosították a csődtörvényt, amely most már úgy szól: az adós vagyonának értékesítésekor az államot elővásárlási jog illeti meg.
A stratégiai cégnél indított eljárásról megkérdeztük a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t, de kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.
Fotó: Dispomedicor Zrt. gamma sugársterilizáló berendezés | [
"Dispomedicor Zrt."
] | [
"Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Reorganizációs Kft.",
"Magyar Közlöny",
"Debreceni Törvényszék"
] |
Az Index birtokába került Jávor Péter, a 4-es metró napokban lemondott ellenőrző mérnökének a jelentése, amelyben kitér arra, hogy a korábban botrányt kirobbantó tanácsadói szerződések után az elmúlt hónapokban újabb furcsa tanácsadói szerződéseket kötött a BKV-hoz tartozó DBR Metró Projektigazgatóság.
A BKV előírta a tanácsadói pályázatot később megnyerő AAM-nek, hogy tárgyaljon a másik jelentkezővel.
Tanácsadói szerződések, gazdasági szempontból irracionális villamosremíz-eladás, rendkívüli hitelfelvétel, aggasztó műszaki állapotú járművek - botrányos témákat tárgyalt a BKV felügyelő bizottsága, az egyik tanácsadói tender miatt a versenyhivatalhoz fordultak.
A rendőrség szerint nem történt bűncselekmény a külsős cégek és a BKV között kötött szerződések teljesítésekor.
"Konzultáció a főpolgármesteri hivatal illetékes képviselőivel" - a többi között ez volt a feladata az UNIV-PLUS Tudományos és Üzleti Tanácsadó Bt.-nek, amelynek tagja összesen másfél millió forintot kapott 2008 szeptemberben azért, hogy előkészíti a 4-es metró projekt brüsszeli bemutatóját, kiutazik Strasbourgba, és megbeszélést folytat az EU közlekedési biztosával.
Egyes vélemények szerint ezeket a feladatokat a DBR Metró Projektigazgatóságon belül simán meg lehetett volna oldani, a konzultáció pedig amúgy is mindennapos a főpolgármesteri hivatal és a projektigazgatóság között.
A Metróber Kft. a jelentés szerint 2008 augusztusban 480 ezer forintot vett fel a DBR projektigazgatóság operatív projektmenedzsment csapata működési és szervezeti szabályzata koncepciójának kidolgozására. Az ellenőrző mérnök a jelentésében felhívja a figyelmet arra, hogy a DBR korábban már nettó 29 millió 700 ezer forintot fizetett ki az AAM tanácsadó cégnek hasonló munkára (működési kézikönyv és projektalapító dokumentum), és további nettó 18 millió 424 ezer forintot pedig a projektigazgatóság szervezetének átvilágítására, auditálására, korszerűsítésére.
Mint arról az Index korábban beszámolt, az MSZP-s holdudvarhoz tartozó Metróber Kft. megbízatását 2007-ben az AAM tanácsolta a BKV-nak. Az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. egyik munkatársának tulajdonított listában az a kitétel szerepel, hogy a "DBR 50 M Ft megbízást ad a Metróbernek, kitalálni a feladatokat!"
A Metro Consult Kft.-nek 2008 szeptemberében 9 millió 708 ezer forintot fizetett ki a DBR a projektköltség aktualizálására, a 2002-es árhoz viszonyított többletköltségek és az uniós Kohéziós Alap éves ütemezésének a vizsgálatára, a kapcsolódó beruházások elemzésére és az éves elszámolások aktualizálására.
A Profil Pénzügyi Szolgáltatások Kft. 2008 szeptemberben 816 ezer forintot a Kohéziós Alap támogatási szerződéstervezet áttanulmányozására, módosítási javaslatok elkészítésére, pénzügyi üzletviteli tanácsadás címen, 12 és fél munkaórára.
DBR: a legjobb szakértők kellenek, speciális ismeretekkel, de csökken a számuk
A DBR az Index megkeresésére a következő választ küldte: Egy akkora cég, mint a BKV, vagy a teljes metróberuházást irányító DBR Metró Projekt Igazgatóság egy-egy döntésén gyakran sok milliárd forint múlik. Időnként - a nemzetközi gyakorlattal összhangban - szükség van arra, hogy bizonyos feladatokra a legjobb szakértőket kérje fel tanácsadóként, akik abszolút piaci áron dolgoznak.
A DBR szerint sokszor a finanszírozók, engedélyező hatóságok követelik meg független szakértők alkalmazását. Az említett szerződéseket a korábbi vezetés kötötte, a jelenlegi pedig felülvizsgálta, hogy mik azok a feladatok, amelyek elengedhetetlenek a projekt, illetve a támogatás megszerzése szempontjából, illetve melyek azok, amelyek nem igényelnek külső erőforrásokat, tapasztalatot és a DBR kibővült szakemberállománya saját hatáskörben is el tudja végezni.
A fentebb említett dokumentumok a DBR vezetésének munkája révén elkészültek és vezérigazgatói jóváhagyásra várnak. Minden valószínűség szerint a jövőben sokkal kisebb és csak abszolút indokolt esetben lesz szükség tanácsadók bevonására ilyen ügyek megoldása céljából.
A válasz szerint a brüsszeli döntésnél is szükség van olyan szakértőre, aki ismeri az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusát, azt hogy hogyan gondolkodnak az uniós döntéshozók a támogatás megítélésekor. Az általa adott tanácsokon, plusz információkon több százmilliárd forint is múlhat.
A DBR tájékoztatása szerint az UNIV-PLUS Bt. figyelemmel kíséri a döntési folyamatot, és javaslatot tesz a kérelem esetleges kiegészítésére. Speciális ismereteire szükség van, a feladatok ellátása pedig nem a DBR és a főváros között történik. A MetroConsult Kft. a Kohéziós Alap támogatási kérelem műszaki-gazdasági megalapozását, aktualizálását végzi, munkájára tehát továbbra is szükség van.
A projektigazgatóság szerint a Profil Kft. pénzügyi-jogi tanácsadóként működik közre a támogatási kérelem véglegesítésében. A Metróber Kft. szerződéses tevékenységi körébe tartozott többek között a költségcsökkentési lehetőségek feltárása, a szerződéses határidők koordinációja, a kivitelezők közötti egyeztetések kezelése, részvétel a monitoring, kontrolling folyamatokban. A céggel kötött szerződést (csakúgy, mint az AAM esetében) időközben - a saját szakemberállomány növekedésével párhuzamosan - felmondta a DBR, az összes addigi kifizetés 400 000,- Ft + áfa volt. | [
"Profil Pénzügyi Szolgáltatások Kft.",
"UNIV-PLUS Bt.",
"Metro Consult Kft.",
"AAM",
"Metróber Kft.",
"BKV"
] | [
"MetroConsult Kft.",
"Kohéziós Alap",
"DBR Metró Projektigazgatóság",
"UNIV-PLUS Tudományos és Üzleti Tanácsadó Bt.",
"Európai Unió",
"AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt.",
"DBR Metró Projekt Igazgatóság"
] |
Az MSZP egyszerűen nem tud nem hibázni Simon Gábor ügyében. Személyes kedvencem még mindig Mesterházy Attila nyilatkozata, aki szerint Simon Gábornak nem politikusként, hanem magánemberként lett a semmiből 240 millió forintja, de ma szorosan felzárkózott hozzá az MSZP új szóvivője, Budai Bernadett.
Ő azt mondta, hogy a parlament mentelmi bizottsága már nem vizsgálhatja Simon vagyonnyilatkozatát, mert a képviselő már lemondott a mandátumáról.
Sőt, még az MSZP sem vizsgálja az ügyet. Simonnak, mint minden szocialista tisztségviselőnek, a párthoz is be kellett adnia egy vagyonnyilatkozatot, amit lezárt borítékban tárolnak. Budai szerint ezt nem fogják felbontani, mert Simon már lemondott párttisztségeiről.
Budai amúgy nem tudja, hogy hol van Simon, akinek "a múlt hét óta nincs kapcsolata a szocialista párttal". (Via MTI) | [
"MSZP"
] | [
"Via MTI"
] |
Szijjártó Péter (Fidesz) az azonnali kérdések órájában szóvá tette, hogy a sajtóban Gyurcsány Ferencsel szemben az adócsalás gyanúja merült fel, ami súlyos vád. A miniszterelnök - tette hozzá - az ügyben mind a mai napig hallgat. Szijjártó ismertette a Magyar Nemzet cikksorozatában megjelenteket, melyek szerint Gyurcsány és felesége által létrehozott kft., a Fittelina, megszerezte a Dobrev Klára tulajdonában lévő lakás hasznosítási jogát. Azt kérdezte: a kormányfő lakhelyéül is szolgáló Szemlőhegy utcai villán kívül más ingatlant is adott-e bérbe vagy hasznosított-e a kft. Kérdés az is, hogy Dobrev Klára lakásában valóban voltak-e bérlők. Ha erre a válasz nem, akkor "színlelt szerződéseknek lehetünk tanúi", aminek adójogi következményei vannak - mondta.
Veres János pénzügyminiszter szerint adócsalásról Szijjártó beszélt, és nem a magyar sajtó. A cég elindítja a személyiségi jogi pert. Hozzátette: 2000-ben az adott cégnél adóellenőrzés volt, és mindent rendben találtak.
A miniszterelnök és családja házának hasznosítására évekkel korábban szerződést kötő Fittelina Kft. jogutódja, az Altus Rt. személyiségi jogi pert kíván indítani a Magyar Nemzet kiadója ellen - jelentette be a kormányszóvivő hétfőn. | [
"Fittelina"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Altus Rt."
] |
A Fidesz azért szállt ki az utolsó pillanatban a párt-, és kampányfinanszírozást megreformáló törvényjavaslat tárgyalásából, mert Orbán Viktor nem akarta, hogy pártján belül más is belelásson a pénzügyek kezelésébe – legalábbis ezt mondta Gyurcsány Ferencnek az befolyásos szocialista politikus, aki érdeklődött a Fidesznél. A Demokratikus Koalíció elnöke azt mondta a hvg.hu-nak: a pártok saját pénztárnokaik túszai, és még a pártelnökök sem tudják pontosan, honnan érkeznek a milliárdok a kampányhoz.
Komoly visszhangot keltett Gyurcsány Ferenc egy lakossági fórumon tett kijelentése az elmúlt két napban, a Demokratikus Koalíció elnöke azt mondta, amikor kormányfő volt "sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon. Ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk". Gyurcsány Ferencet azóta Szanyi Tibor "vagy a Csillagba, vagy a Lipótmezőre" küldené, a Magyar Nemzet pedig külföldi támogatókat vizionált az MSZP-nek. A hvg.hu telefonon érte utol Gyurcsány Ferencet.
hvg.hu: Miért nem tesz feljelentést, ha illegális dolgokról van tudomása? Nem lenne kötelessége?
Gyurcsány Ferenc: De én olyan dolgokról beszéltem, amik köztudottak. Mindenki előtt ismert, hogy a magyar pártok, különösen a nagyok, sokkal több pénzt költöttek el egy választási kampányban, mint a legális keret. Erre számos nyilvános becslés is történt elemzőintézetektől.
hvg.hu: Persze, de más egy becslés, és más, ha egy volt kormányfő, pártelnök, vagyis egy érintett mondja. Mennyit költött az MSZP 2006-ban?
Gy. F.: Szerintem ez sem lesz új: úgy becsülöm, az MSZP legalább hárommilliárd forintot költött a megengedett 386 millióhoz képest, a Fidesz pedig ennél is sokkal többet.
hvg.hu: Ön sem tudja, hogy pontosan mennyit költöttek? És azt sem, hogy honnan jöttek a pénzek?
Gy. F.: Nem. Én sem láttam át, honnan jönnek a pénzek pontosan az MSZP-hez, ez a pártpénztárnok dolga volt. És szerintem nem csak én, más pártok vezetői sem. Menekültünk ettől a tudástól, mert tudtuk, hogy zavaros, ami zajlik.
Nem átlátható a kampányfinanszírozás Magyarországon – sosem volt az © Fazekas István
hvg.hu: Azért, hogy honnan jönnek, lehet sejteni. A mindenkori kormánypártok a közbeszerzésekből mennyit szedhetnek vissza?
Gy. F.: Erről is keringenek információk, hangfelvételek, tíz, húsz százalékról. Kósa Lajost a háta mögött például "húsz százalékos Lajosnak" hívják Debrecenben, ez szerintem elég sok mindent megmagyaráz. A Fidesz volt pártpénztárnokának cége a választások óta 2-3 milliárd forintos osztalékokat fizet ki, a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc vállalkozásai is 800 milliós osztalékot fizettek 3 milliárdos árbevétel után.
hvg.hu: Miért nem sikerült ezt soha megváltoztatni? A kívülállónak az a benyomása, a nagy pártok érdekei a háttérben összefonódnak a zavaros rendszer fenntartására.
Gy. F.: Én frissen megválasztott kormányfőként 2006-ban benyújtottam egy tervezetet a pártfinanszírozás reformjára, amit az MSZP a többi párttal el is kezdett egyeztetni, és 2008-ra sikerült egy véglegesnek, mindenki által elfogadhatónak gondolt szövegváltozatot kidolgozni. Aztán az utolsó pillanatban a Fidesz mégis azt mondta, bocs, de nekik nem jó. Ekkor egy befolyásos szocialista politikust, akiről tudtam, hogy beszélő viszonyban van Simicska Lajossal, elküldtem, hogy tudja meg a visszalépés okát. Egy hét múlva azt mondta, azt az információt kapta, hogy Orbán Viktor személyesen állította le az együttműködést, mert nem volt érdeke, hogy saját párttársai belelássanak a Fidesz gazdálkodásába. De egyébként, ha ez a téma valóban ennyi embert érdekel még, elő fogom ismét venni a saját 2006-os javaslatomat.
hvg.hu: A pártok vezetői a pénztárnokai túszai?
Gy. F.: Nagyon sok esetben igen. Olyannyira, hogy csak a pénztárnokok tudják pontosan, honnan, mennyi pénz érkezik egy párthoz, így ennek jelentős részét gyakorlatilag arra fordítják, amire akarják – saját belátásuk szerint finanszírozzák a politikát, ettől épült ki egy párhuzamos hatalom. De nekem azért sikerült menesztenem Puch Lászlót 2008-ban.
hvg.hu: Külföldről jönnek pénzek?
Gy. F.: Meggyőződésem, hogy szinte semmi. Külföldi pártok, szervezetek legfeljebb minimális mértékben támogatnak magyar pártokat pénzzel. Ami külföldről jön, az inkább az oda innen kijuttatott és ott tárolt pénzek visszautalása lehet. | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Műemlékrombolás az Akácfa utcában Úgymond lomtalanítás címén tették tönkre az átalakításra váró Akácfa utca 47-49. szám alatti műemlék házak néhány fontos részletét ismeretlenek. Nagy valószínűséggel a tulajdonos által megbízott "lomtalanító" cég emberei. Eltakarították például a XIX. századi öntöttvas korlátokat, a bádogcsatornákat, az udvar felől kiverték az összes nyílászárót. Munkatársunktól | Népszabadság | 2008. július 30. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
Kovács Bence A kiegyezés idejéből való két eklektikus épület udvari szárnyai helyére korábban új beépítés tervei készültek, ennek engedélyezése azonban időközben leállt. Sem bontási, sem építési engedélyt nem adtak ki e műemlék házak egyetlen részletére sem. Ami tehát történt, egyértelműen műemlékrongálásnak minősíthető. A tulajdonos, a Sabor Kft. feljelentést kíván tenni ismeretlen tettes ellen. Bár vélhetően maga is felelős, hisz az ÓVÁS! munkatársai szerint a korábban több helyen megbontott tetőn már eddig is áztak, pusztultak a falak.
HIRDETÉS
. | [
"Sabor Kft."
] | [] |
A határokon átnyúló adócsaló hálózatok alapját azok a valós gazdasági tevékenységet nem folytató ún. hiányzó vagy eltűnő kereskedők képezik, amelyeket szervezett bűnözői hálózatok kifejezetten csalárd ügyletek lebonyolítása céljából működtetnek. A magyar adóhatóságnál ezeknek a nagy érdekérvényesítő képességgel rendelkező konglomerátumoknak a megkülönböztetés nélküli ellenőrzése tabutémának tekinthető.
Mostanában európai uniós szinten gyakran hangoztatják az off-shore paradicsomok elleni fellépés igényét, a multinacionális társaságok adóelkerülési magatartásformáinak a visszaszorítását és az adócsalásokból származó pénzösszegek kimenekítését szolgáló bankrendszerek működésének a felülvizsgálatát. Magyarországon és a környező országokban a fordított áfa-fizetési mód minél több területre történő kiterjesztésével és áfa-csökkentési tervekkel (illetőleg azok konkrét megvalósításával) próbálnak meg fellépni az adócsaló hálózatok ellen. Mindezek a nemzetközi és hazai kezdeményezések a feketegazdaság kifehérítése és az ott keletkezett jövedelmek megadóztatása, valamint a nagyobb állami bevételek elérése érdekében vannak napirenden.
Vajon mi is az a konkrét dolog, amit ki kell fehéríteni? Mi vezethetett odáig, hogy az Európai Unió országai (különös tekintettel Magyarország és a környező új uniós tagállamok) a fentiekben hivatkozott lépések megtételére kényszerülnek, s vajon mi lehet az igazi megoldás? Írásomban ezekre a kérdésekre próbálok meg választ adni több mint egy évtizedes hatósági munkám tapasztalatai, valamint a gabona- és az élelmiszer-kereskedelmi területet érintő átfogó elemzésem alapján. Tekintettel arra, hogy a magyarországi adócsaló hálózatok egyáltalán nem függetlenek a környező országok ugyanilyen típusú képződményeitől, s azok az eredményesség érdekében együtt is működnek, ezért elemzésem a tágabban vett kelet-európai régió adózási anomáliáit is érinteni fogja, s rámutatok arra, hogy a hosszú folyamat eredményeként kialakult állapotok uniós kezelést, illetőleg az Európai Unió részéről nagyobb odafigyelést igényelnének.
Munkámban ki fogok térni az adóhatóság működésének azon elemeire, s az ott tapasztalható olyan káros folyamatokra, amelyek kifejezetten elősegítették a feketegazdaság mind nagyobb arányú térnyerését, s amelyek megváltoztatása nélkül nem képzelhető el hosszú távú és hatékony fellépés az állami költségvetést súlyosan károsító, s komplett szektorokat megfertőző csalássorozatok ellen. Be fogom mutatni a fentiek következményeként jelentkező azon makrogazdasági hatásokat is, amelyekről az érintett kormányok nem szívesen beszélnek, viszont társadalmi és gazdasági téren egyaránt rombolóan hatnak.
Néhány nagyon fontos számadat a két említett területről
A határokon átnyúló adócsaló hálózatok alapját képezik azok a valós gazdasági tevékenységet nem folytató ún. hiányzó vagy eltűnő kereskedők (angolul: missing trader), amelyeket szervezett bűnözői hálózatok kifejezetten csalárd ügyletek lebonyolítása céljából működtetnek. Az élelmiszeripar területén ezek cégek – az eddig feldolgozott adatok alapján 140 korlátolt felelősségű társaság – a 2011. januártól 2013. júniusig terjedő időszakban összességében 213 milliárd forint értékű beszerzést eszközöltek (2011. év: 75 milliárd Ft, 2012. év: 120 milliárd Ft) szlovák, román, cseh és kisebb részben szlovén vállalkozásoktól szigorúan adócsalási célzattal. Az ilyen típusú számlázások slágertermékei a kristálycukor és az étolaj (főként napraforgóolaj), a különféle húsipari termékek és az élősertés, a kávé, a tej és egyéb tejtermékek, valamint az energiaitalok. Mielőtt tovább lépnénk, fontos, hogy lássuk az eltűnő kereskedők alkalmazásának területeit.
Az egyik a klasszikus áfa-csalásos célzat, amikor is különféle hátterű és piaci szerepű gazdasági társaságok határokon átívelő körhinta (caroussel) ügyletek segítségével nyújtanak be jogszerűtlen áfa-visszaigényléseket úgy, hogy sok esetben nincsen valós árualap. Ilyenkor a visszaigénylési kérelmet benyújtó társaság hazájában a fiktív számlázási láncolat csúcsszereplőjének tekinthető, a hiányzó kereskedő pedig vevőként egy másik ország "adózója". Ott aztán egy újabb láncolat is kezdődhet, akár a fogadó országban is áfa-visszaigényléssel végződve, vagy az árut a küldő állam felé egy újabb hiányzó kereskedőhöz visszaforgatva.
A másik felhasználási terület azon adózók vonatkozásában jelentkezik, amelyek költségcsökkentési célzattal fiktív számlákat fogadnak be, vagy sokszor a hiányzó kereskedő nevében beszerzett terméket belföldön számla nélkül értékesítik. Ekkor viszont gondoskodni kell a valótlan számlatartalmak vagy a feketén eladott termékek kivezetéséről, vagyis a színlelt külföldi értékesítésekről. Itt jön képbe a szomszédos ország fantom vállalkozása, amely elérhetetlen vevőként megakadályozza, de legalábbis késlelteti két vagy akár több ország hatóságainak az ügyletek feltárására irányuló munkáját.
Természetesen minden eddig ismertetett variációban ott lehetnek az eltűnő kereskedők a láncolatok alján is.
Vizsgálódásom kiterjedt 27 olyan magyar és 4 külföldi, de magyar adószámmal is rendelkező (ún. áfa-regisztrált) adóalanyra, amelyek az előbbiekben említett háttérrel értékesítettek igen nagy mennyiségben élelmiszeripari termékeket a régió országaiba (túlnyomórészt a Magyarországéhoz képest feleakkora szlovák piacra), ahonnan az áru jellemző módon rövid úton visszakerült Magyarországra. Azokhoz a fantom cégekhez, amelyek – amint fentebb említettem – 2011. januártól 2013. júniusig 213 milliárd Ft-os beszerzést eszközöltek. Ez a 31 hivatkozott társaság 2011. januártól 2013. júniusig 133 milliárd Ft értékben vitt ki élelmiszereket a környező országokba. A kiszállítások éves átlaga 2010-2012 között 55 milliárd Ft volt. Ez az adat azért érdekes, mert ebben az időszakban a cégcsoport gyanús külföldi társaságok részére végzett értékesítéseinek évenkénti összege a háromszorosa volt a 2009. évinek. Tehát itt egy robbanásszerű változással állunk szemben, ami még inkább szembetűnő, ha tudjuk, hogy a társaságok többsége ezt megelőzően egyáltalán nem vagy csak elenyésző mértékben állt kereskedelmi kapcsolatban szlovák partnerrel. A felfutás (de azt is mondhatnánk, hogy beszervezés) a 2010-2011. években történt. Bár a cégek egy részénél valós ügyletek is keveredhettek a csalárd ügyletekkel, az ismert körülményekre tekintettel az értékesítések túlnyomó része mögött jelentős költségvetési károkozások állnak. Ebben az adózói körben a kiszámlázások összértéke a 2008. évtől kezdődően egészen 2013. I. félévig elérte a 208 milliárd Ft-ot.
A kiszámlázásokban érintett társaságok (egy kivétellel) közepes nagyságú adózóknak tekinthetőek, éves árbevételük 2-10 milliárd forint között mozog. Fontos körülmény azonban, hogy szinte mindegyikük kiemelt adózónak számít abban a megyében, ahová az illetékességi szabályok szerint tartozik. Jónéhány közülük diszkont hálózatot, illetőleg kisboltokat működtet, vannak közöttük országos ismertségűek is, s ugyanez elmondható a szlovák oldalon található kereskedelmi partnerekről is. Ezek azonban az áru nagy részét – amint azt már említettem – visszaforgatják Magyarországra egy fantom céghálózatba. Ugyanilyen fantom céghálózat működik egyébként Szlovákiában, Romániában és Csehországban is. A cseh cégek ügyvezetői, tulajdonosai általában szlovák, esetenként román magánszemélyek, a szlovák cégek egy jelentős része mögött pedig magyar állampolgárok állnak. A magyar hiányzó kereskedőkhöz gyakran jelentenek be szerb vagy ukrán állampolgárokat, de elég erős a román vonal is.
Ezen a területen volt tapasztalható az a sajátosnak tekinthető együttműködési forma, amely abban nyilvánult meg, hogy a 2012-ben a magyar adózók körében visszaesett áfa-viszaigénylési teljesítményeket, valamint a gyanús szlovák cégek felé irányuló élelmiszer-értékesítéseket a szervezők szlovák és román illetőségű, de Magyarországon is adószámmal rendelkező társaságok (ún. áfa-regisztráltak) azonos hátterű és irányú értékesítéseivel pótolták. A magyar szabályozás alapján az áfa-regisztrált adózók magyarországi tevékenysége, működése az adóhatóság ellenőreinek nagy többsége számára átláthatatlan, mivel ezekre az adózókra különleges hatásköri szabályok vonatkoznak.
Ha most feltesszük azt a kérdést, hogy hol kerül felhasználásra a még megmaradt hiányzó kereskedők teljesítménye, el is értünk a következő, az állami költségvetéseknek talán a legnagyobb kárt okozó szerephez, vagyis a multinacionális kereskedő társaságok igényeinek a kiszolgálásához. Ekkor a hiányzó kereskedő (pontosabban: a mögötte álló szervező) a belföldi áfa-fizetési kötelezettséget elkerülve jóval a beszerzési ár alatt határozza meg az áru ellenértékét (a 27%-os áfa-kulcs mellett erre tág tér nyílik), erre számol fel egy virtuális áfát, amit aztán egy-két adócsaló cég közbeiktatása után a multi nagykereskedő vagy kiskereskedelmi lánc jogszerűtlenül levonásba helyez. A haszonhúzó társaság tehát a csalárd ügyletek révén jóval olcsóbban jut az áruhoz annál, mint amennyibe az közvetlenül a tényleges eladótól (gyártótól, forgalmazótól) történő vásárlás esetén kerülne. Pontosan ez az a terület, ahol az adóhatóság nagyon rosszul teljesít, amit részletesen a következő fejezetekben fogok kifejteni.
Ide tartozik még az a tagállami megkeresésekre adott válaszokból is kitűnő nagyon fontos körülmény, hogy a határon túli raktárból indított kamion sok esetben közvetlenül a multinacionális lánc telephelyére, raktárába viszi például konkrétan az étolajat, mintha nem is lenne még legalább két cég előtte a láncolatban. (Papíron viszont van!)
Azt pusztán a fenti számadatokból nehéz lenne pontosan meghatározni, hogy mekkora adóvonzata van a fenti összegű csalárd számlázásoknak, ugyanis ha magyar oldalról nézzük a kérdést, a forgalmazott termékek között 27%-os (korábban 25%-os) és 18%-os adókulcsúak is vannak. A szóban forgó 31 fős céghalmaz 2010-2012. között éves szinten hozzávetőleg 10-15 milliárd forintnyi összeggel károsíthatta meg a magyar költségvetést, azonban ennek a többszöröse a piacot uraló multinacionális kiskereskedelmi láncok által lenyúlt áfa összege. Továbbá a magyar fantom beszerzések szlovák, román és cseh áfa-visszaigénylési ügyleteket is fedezhetnek, amiről egyébként gyakran adnak tájékoztatást a társországok hatóságai, s olyan eset is előfordul, hogy ugyanabban a körhinta-sorozatban (ugyanazokra a termékekre) egyszerre több állam adózói is megkísérlik az áfa-visszaigénylést.
A gabona- és olajosmag-kereskedelmi területen a 2011. évet tekintve 60 milliárd Ft, 2012. I. félévet tekintve pedig 40 milliárd Ft értékű, magyar hiányzó kereskedők által eszközölt beszerzést tudtam kimutatni. (A jelenlegi feldolgozottsági szint mellett.) A beszerzési források szinte kizárólag román és szlovák adózók (59 ilyen társaság adatait rögzítettem), amelyek közül többen 10-12 milliárd Ft-os éves forgalmat is lebonyolítottak magyarországi partnerekkel. Jónéhányukra jellemző az, ami az élelmiszer kereskedőknél is megfigyelhető volt, hogy amilyen mértékben hazánkból beszereznek, ugyanolyan mértékben vissza is számláznak Magyarországra. Az ilyen típusú társaságokkal üzletelő magyar exportőrök között kiemelt, nagy adózók is megtalálhatóak voltak.
A Magyarországon megtermelt gabonát külföldi tulajdonban lévő multinacionális vállalatok, s kisebb részben magyar társaságok döntő mértékben Nyugat-Európába exportálták. A magyar kis- és közepes vállalkozások Romániába és Szlovákiába irányuló gabona- és olajosmag-értékesítéseinek a nagy része azonban fiktívnek tekinthető. Ezek a termékek ugyanis hiányzó kereskedőkön keresztül kamionfordultával visszakerültek Magyarországra, s egy-két újabb számlázó (adócsaló) cég papíron történő közreműködése után többnyire közvetlenül az exportőrök raktáraiban landoltak. Az exportőrök által levonásba helyezett és visszaigényelt áfa-összegek viszont a láncolatok korábbi elemeiben sehol nem kerültek megfizetésre, s az árelőny e szektor tényleges haszonhúzóinál is érvényesült. Ezek a beszerzési láncolatok pedig szinte mindig visszavezethetőek voltak azon eltűnő kereskedőkig, amelyek az említett 1,5 év alatt 100 milliárd Ft értékű csalárd ügyletekben vettek részt.
21 gabonakereskedő (köztük a legnagyobb multinacionális exportőrök) áfa-visszaigénylési és kiutalási adatait vizsgálva szembetűnő, hogy 2011-2012-ben ezen a területen is valami rendkívüli történt.
Az áfa-visszaigénylések értéke a 2010. július-2011. június időszakhoz képest a következő évben (2011. július-2012. június) megkétszereződött, és az áfa-kiutalások mintegy másfélszeresre növekedése tapasztalható a 2011. januártól számított 1,5 év alatt az előző két évhez (2009-2010) képest. (Összegszerűen ez a növekedés csaknem 42 milliárd forintot jelent.) Ebből a cégcsoportból elkülönítve a 10 legnagyobbat, hozzávetőleg 80%-os feldolgozottság mellett megállapítható, hogy a 2011. évben azon beszerzéseik nyomán levonásba helyezett és visszaigényelt áfa-összegek, amelyek kifejezetten adócsaló vagy ilyen tevékenységet is nagyban végző társaságok feléjük kibocsátott számláin szerepeltek, meghaladja a 29 milliárd forintot. E mögött vannak azok a fiktív számlázási láncolatok, amelyek a szlovák és román adózókig leérnek.
A visszaigénylések megugrása egyértelműen visszavezethető két jogszabályváltozásra: 2011. júliusától Romániában a gabona- és olajosmag-termékek forgalmazására bevezették a fordított adózást, majd ez az adózási mód pontosan egy év múlva Magyarországon is bevezetésre került ugyanezen a területen. Éppen ezalatt az egy év alatt döntött rekordokat a magyarországi áfa-visszaigénylések és (sajnos) a kiutalások mértéke, tehát alapos a gyanú, hogy a Romániában elveszett "áfa-hasznot" szervezett bűnözői körök Magyarországon pótolták. Amint az a fentiekben ismertetett számadatokból is látható, ebben a kritikus időszakban igencsak aktívak voltak a szlovák-magyar-román adócsaló, fantom vállalkozásokkal teli céghálózatok. Ez az aktivizálódás (és a közelgő 2012. július 1-jei időpont) eredményezte azt, hogy 2012. I. félévben az adócsaló beszállítói hálózatokkal leginkább fertőzött társaságok a korábbi évek I. félévi adataihoz képest több mint háromszoros növekedést tudtak produkálni az áfa-visszaigényléseik nagyságát érintően.
A fentiek alapján adódik a kérdés: hogyan reagált minderre az adóhivatal?
Az adóhivatali viszonyulás
A 27 élelmiszerkereskedőnél (kettő kivételével) adóvizsgálatok vannak folyamatban. Sajnos azonban nem teljes körűen: van ahol a megelőző év adóvizsgálatára nem jutott energiája a hivatalnak, s vannak cégek, amelyeknek a későbbiek során benyújtott bevallásait nem vizsgálja, holott az ellenőrzések elrendelésének az alapfeltételei (csalásra utaló körülmények) továbbra is fennállnak. Ez csak részben magyarázható az adóhivatal szervezeti problémáiból adódó kapacitáshiánnyal.
Nem tekinthető ideálisnak a helyzet a kiutalások arányát illetően sem: az e körben 2008. januártól 2013. I. félévig visszaigényelt 26 milliárd Ft áfa-összeg megközelítőleg 85%-a kiutalásra került. Annak ellenére történt ez, hogy az előző fejezetben leírtak alapján a visszaigénylések egy szervezett, külföldi kapcsolatokkal rendelkező áfa-csalási hálózat "termékei" voltak. (A kiutalások meghatározó része a 2010-2012. években történt.) Az okok között – általános vezetői hivatkozásként – megtalálható a kamatfizetési kötelezettséggel való fenyegetettség arra az esetre vonatkoztatva, ha az adóhivatalnak mégsem sikerülne igazolnia a vitatott áfa-összeg jogszerűtlen levonásba helyezését. Részben emiatt tekinthető általánosnak az a gyakorlat, hogy mégoly alapos gyanúra okot adó körülmények esetén is az adóhivatal először utal, s csak azután vizsgál, aminek viszont az a hátulütője, hogy később már futhat a pénze után. Az pedig védhetetlen, hogy miközben egy adott időszak ellenőrzése folyamatban van, az adóhivatal látja a tendenciákat, s rendszeresen kapja a csalásra utaló megkereséseket és jelzéseket például a szlovák kollégáktól, mégis újabb és újabb kiutalásokat teljesít a tulajdonképpen már megbukott adózó részére. Ez minimum súlyos működési hibának tekinthető.
A következő probléma abban jelentkezett, hogy az adóhivatal csak későn – több esetben is legalább két év elteltével – reagálta le az adott cég piaci magatartásában megjelenő változásokat, mialatt jelentős költségvetési károk keletkeztek. Előbb is észre kellett volna vennie, hogy
– a vevői oldalon addig nem tapasztalt kereskedési irányok jelentek meg, illetőleg megnőtt a gyanús (elsősorban szlovák) partnerek száma;
– a hirtelen bekövetkező forgalomnövekedést a beszállítói oldalon mi okozta (adómimimalizáló láncolatok feltárása);
– az újonnan forgalmazott termékek között csalási szempontból magas kockázatúak jelentek meg (főként a cukor, étolaj, kávé);
– a fenti tényezőktől egyáltalán nem függetlenül az érintett exportőrök nagy összegű áfa-visszaigénylésekbe kezdtek vagy az adófizetési kötelezettségüket csökkentették jelentős mértékben.
Mindez azért nagyon érdekes, mert az érintett cégek által forgalmazott termékek kereskedelme az adóhivatal éves ellenőrzési irányaiban kiemelt prioritásként jelentkezett, sőt ettől függetlenül is az ilyen jellegű áruféleségek vonatkozásában sűrűn elkövetett csalásokról minden illetékes vezetőnek tudnia kellett.
A 213 milliárd Ft-os nettó beszerzési teljesítménnyel rendelkező 140 eltűnő (!) kereskedőnél viszont 203 adóvizsgálat indult. Azok közül már több be is fejeződött, tíz- vagy százmilliós nagyságrendű adóhiányos megállapításokkal. Tekintettel arra, hogy a 140 "kereskedő" láncolatokat generáló tevékenysége akár több száz újabb közvetítő cég számlázó tevékenységét igényli, az a hivatal jelenlegi gyakorlata szerint több száz további adóvizsgálatot jelent. Ezeket az ellenőrzési javaslatokat országszerte nagy számban ontják ki magukból az adóhivatal kockázatkezelési szervezeti egységei. De miért is van erre szükség? Az adóhivatal részben ezzel tudja magát eladni, ezekkel a vizsgálatokkal tud teljesítményt, sőt annak a folyamatos növekedését felmutatni. Ezeknek az adóvizsgálatoknak másfajta hasznát nehéz lenne felfedezni, ugyanis:
a) Az így keletkező adóbefizetési kötelezettségek körülbelül száz százalékban behajthatatlanok lesznek. (2012-ben 350-400 milliárd forint körüli adóhiány került megállapításra ilyen típusú cégek vonatkozásában.)
b) Az ellenőrzéssel érintett társaságok többnyire fantom, stróman ügyvezetőkkel működtetett, önálló gazdasági tevékenységet nem folytató társaságok, iratanyaguk rendszerint nem lelhető fel. Nem ők a haszonhúzók, így vizsgálatuk egyszerű bizonylat-, nyilvántartás-ellenőrzéssel vagy a közelmúltban bevezetett, egyes gazdasági események valóságtartalmára irányuló ellenőrzéssel megoldható lenne. Ekkor viszont nem lehetne adóhiányt megállapítani.
c) Az adóvizsgálatok nagyon gyakran megrekednek az adott vállalkozás szintjén (onnan se előre, se hátra), s nem történik meg a cég tényleges súlyának, a mögöttes szervezői körnek a feltárása. Ennek objektív (senki nem elérhető) és szubjektív okai egyaránt lehetnek, sőt a vezetői elvárások sokszor arra korlátozódnak, hogy minél nagyobb adókülönbözet kerüljön megállapításra.
Tekintettel arra, hogy ezeknek a fantom cégeknek a többsége budapesti és Pest megyei székhelyszolgáltatókhoz van bejelentve (nemcsak a két tárgyalt, hanem más szektorokban is), az Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) e földrajzi területért felelős Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság alá tartozó igazgatóságokat megoldhatatlan feladat elé állítja ezen társaságok ügyeinek a kezelése. Komplett áfa-ellenőrzési osztályoknak képezi szinte kizárólagos feladatkörét a fantom társaságok vizsgálata, holott ezeket az erőforrásokat a hivatalon belül összetettebb és más jellegű, annál sokkal fontosabb feladatokra is fel lehetne használni. Itt főleg a haszonhúzókat érintő komplett, szervezett ellenőrzésekre gondolok, amely cégeket érintően még arra is lenne esély, hogy a megállapított adófizetési kötelezettségek ténylegesen befizetésre kerüljenek.
A hiányzó kereskedők és közvetítő cégek ellenőrzései már rendszeresen olyan szervezeti egységek részére is kiosztásra kerülnek, amelyeknek egészen más a fő profiljuk. Mindez azonban nem elég: a régió ilyen típusú adózóit országszerte vizsgálják más megyék is elnöki engedéllyel. Részükre sok esetben azzal a nyilvánvaló céllal osztják le az ügyeket, hogy ott is a felső vezetés által elvárt szintre kerüljenek az adóhiányos megállapítások. A szétszórások egyenes következménye, hogy ezeknek a többnyire hálózatban működő cégeknek az ellenőrzése nélkülözi a komplex szemléletmódot, azok elszigetelődnek a hálózatok tényleges haszonhúzóinak az esetleges vizsgálatától. (Itt természetesen nem azokra a megyék által lekért vizsgálatokra gondolok, amelyek a saját adózójuk láncolatos vizsgálatához kapcsolódnak.) Ez a működési mód produkál például olyan helyzeteket, amikor egy adott cég több bevallási időszakának a vizsgálata 3-4 megyében történik. Kérdezhetnénk azt is: hol itt a hatékonyság?
Visszatérve a "27-ek" adóvizsgálataira, további komoly problémát jelez az adóhivatal működésében az, hogy ezek az ügyek koordinálatlanok, a más szervezeti egységeknél (például a nyomozási feladatokat ellátó egységeinél) keletkező fontos információk és bizonyítékok nem jutnak el a revizori szintre, sokszor pedig hiányzik a vezetői támogatás. A szóban forgó ellenőrzéseket végző revizorok közül többekkel is beszéltem, akik alátámasztották az előbbiekben leírtakat: magukra hagyatva, fontos információk elől elzárva, nagyon fontos összefüggésekről nem tudva végzik könnyűnek nem nevezhető munkájukat, ami meg is látszik ezen vizsgálatok eredményességén, legkésőbb az ügyek jogorvoslati szakaszába lépve. Egyébként az a körülmény, hogy ilyen és hasonló típusú vizsgálatok tömegét jellemzi az együttműködés hiánya, különösen annak fényében furcsa, hogy a hivatal minden szinten tele van koordinációs és ellenőrzést támogató szervezeti egységekkel. Azok persze, ha szükség van rá, fel tudnak mutatni "eredményeket", azonban az összkép nagyon siralmas.
A gabonakereskedők vizsgálati körülményeire azért nem térek ki részletesen, mert azokra ugyanúgy érvényesek az egyéb, fentebb tárgyalt élelmiszerkereskedők hivatali kezelését illetően elmondottak. Azt viszont kiemelném, hogy itt (a legnagyobbak viszonylatában) még fokozottabban jelentkezik az a probléma, hogy igen kevés időszakot fednek le adóvizsgálatokkal még akkor is, ha pontosan tudható: nemcsak a vizsgált időszakban vett részt csalárd ügyletekben az adózó, hanem annak előzményei is vannak, s gyanús üzleti partnerekkel a későbbiek során is kapcsolatban állt. Bár a gabonaszektor fertőzöttsége a fordított adózás bevezetése előtt már régóta fennállt, beszédes adat, hogy a 2010. januártól 2012. év első feléig terjedő időszak áfa-visszaigénylései alapján gyakorlatilag ellenőrzés nélkül utalt ki a NAV 177 milliárd forintot a 21 hivatkozott adózó részére. Mivel a visszaigényelt (és kiutalt) áfa-összegek mögött legalább 30, de akár 50%-ban is adócsaló számlázási-értékesítési láncolatok találhatóak, a jelenleg folyamatban lévő vizsgálatokon túl is érdemes lett volna nagyobb gondot fordítani ezen mamuttársaságok közvetlen ellenőrzésére. Arról, hogy ez miért is ütközik akadályokba, a következő fejezetben fogok beszélni.
A működési problémák okai
Röviden: az adóhatóság ellenőrzési tevékenysége (főként az áfát és a járulékokat érintően) romokban hever. Ezt jelzi az Ernst & Young adótanácsadó cég 2013. szeptember 24-én a sajtóban ismertetett elemzése is, amely megállapítja, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt a II. fokú adóhatóság olyan döntéseinek a számaránya, amelyek a fellebbezést benyújtó adózóknak adnak igazat, s emellett a bíróságok is egyre gyakrabban döntenek az adózók javára.
Mindezek mögött az adóhatósági ellenőrzési tevékenység színvonalának a csökkenése áll, ami több okra vezethető vissza:
a) A humán erőforrással való gazdálkodás jelenlegi színvonala nem biztosítja megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkező kollégák optimális elosztását a kritikus ellenőrzési területekre, ami mind az adott szervezeti egységek, mind az ott dolgozók jelentős mértékű túlterhelését okozza, s ami elsőrendűen felelős a határidő-túllépésekért és az elhúzódó vizsgálatokért.
b) Részben az előző pontban leírtak felelősek a szervezeten belüli, kritikus szintet elérő belső mozgásokért, és már az előző kormányzat alatt is rendkívüli mértékben felerősödött fluktuációért. Jól látható, hogy akik közülük a NAV-on belül maradnak (vagy visszatérnek) olyan szervezeti egységek, ill. területek felé orientálódnak, ahol jóval kisebb munkaterhet és sok tekintetben ideálisabb munkakörülményeket remélnek. Mivel az elhagyott ellenőrzési osztály legtöbbször nem tudja megfelelő módon pótolni az elvesztett munkaerőt, a vezetés egyre gyakrabban blokkolja az áthelyezési kérelmeket, de az csak ideig-óráig hatásos.
c) A legtöbb szervezeti probléma visszavezethető arra a szakmai ügyekben döntésképtelen, feladata ellátására alkalmatlan, kontraszelektált vezetői állományra, amely 2007-2008-ban kezdett kiépülni a hivatalban, s akik alkalmatlanságuk miatt képtelenek megtartani a dolgozókat. Legfőbb attitűdjük: kritikátlanul megfelelni a felülről jövő parancsoknak és a közérdeket háttérbe helyező szervezeti elvárásoknak még akkor is, ha azok az általuk irányított szervezeti egységek munkájának az ellehetetlenüléséhez vezetnek.
d) Súlyos probléma az értelmetlennek tekinthető adminisztrációs terhek olyan mértékű megnövekedése, ami jelentősen hátráltatja az érdemi munkavégzést, vagyis a konkrét ellenőrzési cselekményeket. Ide sorolható a legtöbbször csak erő- és időpocsékolást előidéző jelentéstételi rendszer elburjánzása, és az illetékességi szabályok jelenlegi rendje, ami az előző kormányzati ciklushoz képest egyértelműen visszalépésként értékelhető. További súlyos problémát jelentenek az ellenőrzési határidő kezelés anomáliái. (A kapcsolódó vizsgálatok nagy többsége nem érdemi információszerzés érdekében kerül elrendelésre, hanem csak azért, hogy az adóellenőr időt nyerjen a fővizsgálata vagy egyéb vizsgálatai elvégzéséhez. Ezt az adózók és sok könyvelő is megszenvedi.) A kapacitás-hiány egyik oka az adóhivatal legfelsőbb vezetői által meghatározott teljesítmény követelményekben tetten érhető elavult, sokak által bírált mennyiségi szemlélet, ami premizálási alapfeltételként értékeli meghatározott ellenőrzés-típusok darabszám előírásának a teljesülését. Mondani sem kell, hogy mennyire értelmetlenek és eredményt gátlóak ezek az előírások azoknál a kormánytisztviselőknél és szervezeti egységeknél, akik (amelyek) a szervezett bűnözői hálózatok ellen küzdenek.
e) A tapasztalt, a szakmai munkának irányt adni tudó, kreatív, önállóan cselekedni képes köztisztviselők szakmai, emberi és anyagi megbecsültsége általában alacsony fokú, ami visszavezethető a tudatos és szervezett kontraszelekciós folyamatokra, vagyis a tapasztalatlan, kevés szakmai tudással rendelkező, viszont a közérdek érvényesülése ellen ható szervezeti kultúrához könnyen alkalmazkodó tisztviselők előtérbe helyezésére.
A fenti tényezők egymást erősítik, a szervezet pedig egyre lejjebb és lejjebb csúszik, tehát a fentieknek megálljt kellene parancsolni, illetőleg a meglévő problémákat kezelni, nem pedig rejtegetni és agyonhallgatni kellene. Kétségtelen tény viszont, hogy a fentiekben leírt működési anomáliák, amelyek útjában állnak a szervezett adócsaló hálózatok elleni hatékony és eredményes küzdelemnek, a másik oldalnak, a zavarosban halászóknak nagyon is kedvező feltételeket teremtenek.
Az imént említett hálózatok, s azok szervezői elleni eredményes fellépést alapvetően gátolja a nagy (kiemelt) adózók kezelésének, ellenőrzési módjának régóta fennálló rendje, ami egyben az adóhivatali működés rákfenéjének is tekinthető:
A kialakított rendszerben a kiemelt adózók (akik az illetékességi szabályok alapján vagy a Kiemelt Adózók Igazgatóságához vagy a megyéknél kialakított kiemelt adózók főosztályaihoz tartoznak) gyakorlatilag ellenőrizetlenek maradnak. Ezen azt értem, hogy a revizorok a nagy adózóknál jellemzően nem végzik el az általuk lebonyolított ügyletek tartalmi ellenőrzését, hanem csak számviteli, könyvvizsgálói típusú, formai vizsgálatok folynak. Ehhez van igazítva az illetékes szervezeti egységek személyi állománya is, akiknek egy sajátos filozófia mentén (a nagy adózók eleve jogkövetőek, különleges kezelést igényelnek, nem tehetnek arról, hogy adócsaló láncolatokból származó árut fogadnak be, nem bizonyítható a szándékosságuk) kell megfelelniük a felülről érkező igényeknek és elvárásoknak.
Nagyon erősen kell kopogtatni ezeknél a szervezeti egységeknél ahhoz, hogy a tartalmi ellenőrzések irányába mozduljanak el olyan csalárd ügyletek gyanúja esetén, ami egyébként más jellegű és méretű adózók esetében automatikus adóellenőrzést von maga után. A nagy adózók ilyen típusú kezelése egyértelműen diszkriminatívnak tekinthető és jogosan válthat ki felháborodást a NAV-on belül és kívül egyaránt.
A rendszeresen nagy összegű áfa-visszaigényléseket benyújtó adózóknál a fentiekben elmondottak a gyakorlatban azt jelentik, hogy kijelölés alapján cégenként évente egy-két bizonylat-, nyilvántartás-ellenőrzés történik meg, amelyek általában néhány napon belül lezárulnak. Az ilyen típusú ellenőrzésekben adókülönbözetet nem lehet megállapítani, ahhoz adónem-ellenőrzésre kellene áttérni (vagyis a kiutalás előtti áfa-ellenőrzésre), ami a kiemelt adózók körében ritka, mint a fehér holló. A kiemelt adózóknál három évente lefolytatott (évekkel korábbi időszakokra vonatkozó) ún. átfogó ellenőrzések is csak nagyon ritkán érintenek tartalmi kérdéseket, s bár ilyen esetekben előfordulnak nagyobb összegű áfa- és járulék-megállapítások is, azok az adott cég árbevételéhez képest elenyésző mértékűek, a teljes kiemelt kör forgalmát tekintve pedig összességükben is jelentéktelenek. Így fordulhat elő, hogy nagyon sok kiemelt adózót érintően akár 5-10 évre visszamenően sem lehet találni érdemi, tartalmi vizsgálatokat, aminek meg is lett az eredménye az előző fejezetekben jelzett adóvisszaélésekben.
Amit az előbbiekben elmondtam, az a multinacionális gabonakereskedők kezelését illetően fokozottan igaz (sőt más szektorokat érintő munkám során is találkoztam ezzel a hatósági működési renddel), s ha valaki kellő felhatalmazás birtokában utánanézne a multinacionális kiskereskedelmi láncok ellenőrzéseinek, ugyanezt tapasztalná. A magyar adóhatóságnál ezeknek a nagy érdekérvényesítő képességgel rendelkező konglomerátumoknak a megkülönböztetés nélküli ellenőrzése tabu témának tekinthető, azokat ilyen szempontból egy jól kiépített rendszer védi a NAV-on belül. Ennek egyes elemeiről beszéltem az imént.
A 25 élelmiszer-nagykereskedőnél megindított áfa-ellenőrzések ténye viszont pozitív fordulatnak tekinthető, bár félő, hogy az adóhivatal régóta fennálló működési problémái miatt (azok orvoslása nélkül) csak nagyon korlátozott eredménnyel fognak járni. Megjegyzésre érdemes viszont az a körülmény, hogy a szóban forgó, vizsgálatokkal érintett kereskedők egy kivétellel magyar tulajdonban lévő középvállalkozások, tehát bőven van még hová továbbfejlődni, hiszen összegszerűségüket tekintve a multinacionális cégeknél a legnagyobb az adócsalás mértéke. Azoknál az adózóknál pedig különösen nehéz lesz sikereket felmutatnia a hivatalnak, amelyek vonatkozásában az eljáró szervezeti egységek kiemelt ellenőrzési főosztályok, mivel a meggyökeresedett filozófia és eljárási rend ezt akadályozza. Mindez egyébként nagyon sok konfliktust okoz és gyengíti az együttműködési potenciált azon ellenőrzési projekteknél, ahol kiemelt osztályos revizoroknak (és vezetőknek) kell együtt dolgozniuk hagyományos osztályokon működő kollégákkal. A gabonás cégek ellenőrzésénél például ezek a problémák fokozottan jelentkeznek.
Most érkeztünk el egy olyan problémakör felvetéséhez, amiről a hivatalban széltében-hosszában beszélnek, amiről sokan tudnak, amelyben nagyon sokan érintettek (ilyen személyeket meg is tudok nevezni), viszont egzisztenciális és egyéb irányú félelmek miatt mindeddig senki nem mert nyíltan beszélni róla. Azokról a külső befolyásolási cselekedetekről beszélek, amelyek áttételesen, sokszor magas szintű vezetők közvetítésével jutnak el az adóellenőrzéseket végző kormánytisztviselőkig, s amelyek mögött erős gazdasági politikai érdekcsoportok – ha tetszik gazdasági potentátok vagy oligarchák –, illetőleg az ő akaratukat közvetítő személyek állnak. Ezek a befolyásolási kísérletek többnyire vizsgálatok leállítására vagy megakadályozására, a megállapítható adóösszeg csökkentésére, korrumpálhatatlan kormánytisztviselők félreállítására irányulnak. A befolyásolási kísérletek sikerességét az adóhatóság nyilvántartásai egy általános (de speciális szempontok szerint elvégzett) felülvizsgálat esetén egyértelműen bizonyíthatnák.
Feltehető a kérdés, hogy kinek áll az érdekében olyan jogszabályi környezet fenntartása és az adóellenőrök olyan mértékű adminisztrációs leterhelése, amiről már említést tettem, s ami egyértelműen a csalárd ügyletekben utazóknak kedvez, legyen szó bármilyen méretű adózóról.
Miért nem tesznek semmit az adóhatóság magas szintű vezetői azoknak a működési problémáknak a megoldásáért, amelyek adott esetben a korrupció melegágyai is lehetnek? Miért söprik azokat a szőnyeg alá?
Ki hagyta jóvá, s pozíciójából adódóan ki nem akadályozta meg azon revizorok és különböző szintű vezetők félreállítását, más munkakörbe helyezését vagy kirúgását, akik kormánytisztviselői esküjükhöz híven, legjobb tudásuk szerint, a köz érdekeit védve, becsületesen végezték a munkájukat, viszont ellentétbe kerültek "magasabb" érdekekkel? (Sokan vagyunk.) Ez a folyamat régóta tart, annak legfőbb vesztese az állami költségvetés, s azon keresztül a magyar állampolgárok többsége.
Miért az az összeférhetetlen, aki jó szándékúan megpróbál valamit tenni a működési problémák orvoslásáért, vagy egyszerűen csak jól, szakmai tapasztalatai és tudása alapján, negatív irányú befolyásolási kísérletektől mentesen szeretné elvégezni a munkáját?
Az adóügyek informális kapcsolatok útján történő elintézése a hivatalban rendszerszintűvé vált, de legtöbbször már megkeresésre sincs szükség, hiszen a kialakított működési rend automatikusan is megvédi az adóvizsgálatoktól a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező társaságokat. A legtöbb vezető ugyanis pontosan tisztában van a helyével és a szerepével, s tudja, hogy óvatosan kell bánni bizonyos méretű és hátterű (tulajdonosi körű, vélt vagy valós politikai kapcsolatokkal rendelkező) adóalanyokkal. Mindennek tanúi az elmaradt vizsgálatok, a jelentéktelen összegű vagy megállapítás nélkül záruló adóellenőrzések (a nagy adózók vagy azok kulcsszerepben lévő közvetlen beszállítói vonatkozásában), s azok a tisztviselők, akiket félreállítottak. Mindezek mellett erről tanúskodik a szétzilált, működésképtelen, könnyen támadható produktumokat termelő ellenőrzési szakterület is.
Ha valaki figyelmesen olvasta az eddigieket, biztosan érzékeli, melyek az adóhivatali működés azon területei és részlegei, ahol leginkább előfordulhatnak a hivatkozott korrupciógyanús jelenségek. Nem túl nehéz kitalálni azt sem – az irányító szervek részéről pedig látni is kellene –, hogy melyek a szervezet azon vezetési szintjei és konkrét vezetői pozíciói, amelyek (akik) a fő felelősei a kialakult állapotoknak. Az is megvizsgálandó, hogy vajon kik helyeztették ide ezeket a vezetőket?
Ezeknek a káros adózói-hivatali kapcsolatoknak a megszüntetése nélkül esély sincs javítani az ellenőrzések színvonalán (eredményességén és hatékonyságán), s marad a sokszor valós alap nélküli és csúsztatásokkal terhelt sikerpropaganda, ami a hivatal 2013. évi sajtókommunikációiban már soha nem látott mértékben van jelen. (Ez egy külön tanulmányt érdemelne, s annak elemeit egy másik írásomban már részletesebben is kifejtettem.)
Tehetetlen adóhivatal?
A Napi Gazdaság 2013.05.09-i összeállítása elég pontos látleletet ad az áfacsalások régiós helyzetéről és közvetve az adóhivatal működési problémáiról. A lap beszámolója szerint a pénzügyőrök három hónapon át tartották megfigyelés alatt a főbb szlovák-magyar határ közeli utakat. A NAV az akció megkezdése előtti kontrollnaphoz viszonyítva az ellenőrzések megkezdése után napi átlagban 1600-zal kevesebb teherautó belépését tudta rögzíteni Szlovákiából. Az újság számítása szerint 1600 teherautó elmaradása értékben alsó hangon 8 milliárd forint, de ennek a kétszerese is lehet. (Mindezt meg tudom erősíteni: az olcsóbb termékek közé tartozó és áfacsalási slágerterméknek minősülő cukorból ennyi fuvarral 38.400 tonnát lehetett volna elszállítani, értéke kb. 8 milliárd Ft.) Ilyen feltételek mellett csak ezen a határszakaszon éves szinten több száz milliárd forint áfa tartalmú termék áthaladását valószínűsíti a lap. Más (főként román) határszakaszokra is rávetítve a szlovák-magyar értékeket, a cikk négy-hatezer milliárd forint értékűre becsülte a "nem tisztességes szándékkal szállított áruk" forgalmát egy év alatt, ami 1000 milliárd forint feletti áfa-tartalmat jelent. (Az ismertetett becslések – sajnos – közel állhatnak a valósághoz, erről még szó lesz.) Az újságíró azt is megjegyezte, hogy a tapasztalatok szerint leginkább a nagy láncok raktáraiban landolnak ezek a szállítmányok. A cikk azon állításával is egyet lehet érteni, hogy az adóhatóság az ilyen típusú csalásokat általában túl későn tudja csak lefülelni a rendszer tehetetlensége miatt.
Ezek az állapotok tényleg botrányosak, s felvetődhet a kérdés, hogy nem kellene-e megkeresni a felelősöket? A magyar adóhivatal miért hagyta idáig fajulni a dolgokat? Miért nem lép a kormányzat?
Ennek a cikknek az állításait kormányzati oldalról senki nem cáfolta, tudomásom szerint nem lett belőle parlamenti interpelláció, s az adóhivatalban sem lettek következményei. Ennyire közömbösek lettünk a feketegazdaság méretei iránt? Nincs szüksége Magyarországnak az ezer milliárdos nagyságrendű feketegazdaság kifehérítésére és az abból származó többletbevételre?
Tavaly nyár óta borzolja a kedélyeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban az Európai Bíróság 2012.06.21-i ítélete, amelyben a Bíróság egy magyar adózó áfa-ügyében az adózó javára döntött. Röviden a lényeg: a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv vonatkozó szakaszai alapján az adóhatóság nem tagadhatja meg az adólevonási jogot az adóalanytól akkor, ha a számla kibocsátója vagy annak alvállalkozója (láncolat!) úgy követett el szabálytalanságot, hogy az érintett adóalany nem tudta vagy nem tudhatta volna, hogy láncolatos adócsalásban vesz részt.
Az adóhivatal felső szintű vezetői (egy jól sejthető irányból indulva) telekürtölték a hivatalt azzal, hogy az ítélet miatt jelentősen megnehezült a láncolatos ügyletek felderítése, s több vezető is tanácstalanul tárta szét a karjait, nem beszélve revizor kollégák tömegéről, akiket megpróbáltak elbizonytalanítani.
Az egész óriási csúsztatás, tudatos félrevezetés, mert a szóban forgó ítéletben semmiféle újdonság, addig ismeretlen elem nem volt, s uniós csatlakozásunk óta ilyen tartalmú ítéletek sora született. A témát főként a Kiemelt Adózók Igazgatóságáról terjesztik, én és jónéhány kollégám is ott dolgozó kormánytisztviselőktől hallottuk, körülbelül ilyen körítéssel: "na, látjátok, hogy itt nem lehet mit tenni" – mármint a nagy adózókkal, ha láncolatos ügyletekben vesznek részt. Az ítéletből azonban semmi ilyesmi nem olvasható ki, pusztán arról van szó, hogy az adóhatóság a konkrét ügyben nem tudott olyan produktumot letenni az asztalra, ami a Bíróságon is megállt volna azzal, hogy a vizsgált adózó tudatos közreműködésével valósult meg a csalárd értékesítési láncolat. Annak bizonyítása azonban egyáltalán nem lehetetlen, s például ebben az elemzésben több olyan tényezőt is megemlítek a multinacionális kereskedőkkel kapcsolatban, ami arra utal, hogy tudniuk kell a csalárd üzleti háttérről.
A hasonló színvonalú adóhatósági határozatok vagy azok számának gyarapodása viszont azoknak a működési problémáknak a jól látható következményei, amelyekről az előző fejezetben is beszéltem.
A félrevezető információk terjesztése mögött két fő ok húzódhat meg.
Az egyik hogy 2011 végén a Kiemelt Adózók Igazgatósága (nem önszántából) több multinacionális nagykereskedőnél is adóellenőrzéseket indított, mivel kiderült, hogy azok jónéhány adócsaló, láncolatos ügyletekkel érintett vállalkozástól is számlákat fogadtak be. Kis idő múlva már azok számára is nyilvánvalóvá vált, hogy megállapítás nélkül nehéz lesz megúszni ezeket a vizsgálatokat, akik a hivatalon belül legfőbb védelmezői az általam felvázolt, a kiemelt adózók tartalmi vizsgálatát mellőző működési rendnek. A jelzett típusú ítélet egyes részeinek a túlhangsúlyozásával s rossz következtetések kommunikációjával viszont csökkenthetővé válik az a hatás, amit a csalárd ügyletek nagyságához képest jóval kisebb arányú adómegállapítás (sajnos ez a jellemző gyakorlat) eredményezhet a folyamatban lévő ügyek vonatkozásában.
Továbbá az ilyen típusú ítéletekből levont hamis következtetések állandó napirenden tartása sokakat visszatarthat attól, hogy a jövőben a nagy adózóknál (a láncolatos ügyletek legfőbb haszonhúzóinál) az ügyletek tartalmi hitelességét vizsgálja, vagy ilyen ellenőrzések elrendelését kezdeményezze.
A másik ok is kézenfekvő.
Nem sokkal a félrevezető akció kezdete előtt jelent meg a Bonafarm-csoport azon közleménye (erre a későbbiekben még hivatkozni fogok), ami tabukat döntve rámutatott arra, hogy a multinacionális kiskereskedelmi láncok tele vannak adózatlan eredetű áruval, s erről tudniuk is kell. Ezek az adóalanyok a védett körbe tartoznak, így nagyon is érthető volt a fentebb leírt sajátos válaszreakció a hivatal részéről.
A kiemelt adózói szakterület átvilágítására különösen nagy szükség lenne, hiszen az eddigiekben leírtak annak a gyanúját alapozzák meg, hogy az adóhatóságon belül bizonyos szervek és vezetők a közérdek képviselete helyett, gazdasági-politikai érdekcsoportok nyomására multinacionális vagy éppen fajsúlyos magyar társaságok kivételezett helyzetének a fenntartásában érdekeltek. Ez pedig ezer milliárd forintos nagyságrendű adóbevételektől fosztja meg az állami költségvetést.
2013. január 2-án és 2013.05.09-én a Napi Gazdaság is (!) foglalkozott azzal, hogy mennyire megnehezült a revizorok helyzete az ítéletek következtében, mennyire tanácstalanok, s hogy új módszereket kellene kitalálni, mert a régiek nem működnek. (De miért is?)
Tényleg van két olyan ellenőrzési technika, amelyeket az utóbbi időben sokkal gyakrabban alkalmaznak, mint annak előtte, s a hivatalban ezeket aposztrofálják új módszerként. Az egyik az a fajta mélységi ellenőrzés, ami az 1600 teherautós eltérést kimutatta. A másikról nem kívánok beszélni, de azt elmondanám, hogy egyik sem csodaszer. Mindegyik technika alkalmazásának az az eredményességi korlátja, hogy az így beszerzett adatok alapján még komoly adóellenőrzéseket kellene lefolytatni, amelyek sikeressége a jelenlegi szervezeti, működési, személyi adottságok, ill. problémák alapján egyáltalán nem garantált. Itt tehát megint csak visszajutottunk az ellenőrzési szakterület hiányosságaihoz.
A címbeli kérdésre válaszolva: Nem vagyunk tehetetlenek, csak annak mutatjuk magunkat.
A makrogazdasági hatások
A közelmúlt sajtómegjelenéseiből is idézni fogok néhány idevágó részt, amelyek ráirányítják a figyelmet a helyzet súlyosságára és tarthatatlanságára.
Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke az utóbbi egy évben több alkalommal is felhívta a figyelmet az ágazatban uralkodó áldatlan állapotokra. Az origo.hu-n 2013. 03.13-án és a Magyar Nemzet c. napilapban 2013.03.26-án megjelent nyilatkozatai szerint:
"Éder Tamás leszögezte, sikeres húságazat nélkül nincs sikeres sertésstratégia. Szerinte ahhoz, hogy a húsipar sikeresebb legyen, csökkenteni kell a feketegazdaság súlyát az ágazatban, a csalásokban és visszaélésekben érintett ágazati szereplőket meg kell nevezni és szigorúan meg kell büntetni. Továbbá az alapvető élelmiszerek, így a húsok és hústermékek áfáját mielőbb csökkenteni kell az unióban átlagosnak tekinthető 10 százalék alatti értékre."
"A bűnözők mára a törvényesen működő, minőségi termékeket előállító élelmiszer-ipari vállalatok létét veszélyeztetik. Utóbbiak ugyanis egyre inkább visszaszorulnak a piacról, miután az adófizetést elkerülőkkel képtelenség versenyezni."
Csak megerősíteni tudom a szakmai szervezet képviselőjének az álláspontját: megfertőzött cégek tömegét tudnám megnevezni csak abból a két szektorból, amelyeknek az adóelkerülési (csalási) számadatait ismertettem. Köztük vannak termelő, élelmiszeripari termékeket előállító és kiskereskedelmi bolthálózatot üzemeltető vállalkozások. Többségük hosszú múltra tekinthet vissza, s tevékenységük során megpróbálták távol tartani magukat a csalárd ügyletek megvalósításában érdekelt társaságoktól. Az állásokat sokuknál sajnos csak 2010-2011-ig sikerült tartani, ekkor ugyanis szervezett bűnözői köröknek – főként az adóhivatal működésképtelensége, tudatos lebutítása és a piaci környezet teljes eltorzulása miatt – sikerült behálózniuk az addig többé-kevésbé tisztán működő vállalkozásokat. Beszállítói hálózatukban megjelentek azok a jól ismert típusú, elhelyezkedésű (főként székhelyszolgáltatóknál) és tulajdonosi körű cégek, amelyek más piaci szereplőknél már jól bejáratott módszerrel tudták törvényellenesen minimalizálni az adófizetési kötelezettséget.
A piaci torzulások miatt sok "újító" előtt feltehetően csak két út kínálkozott: vagy elfogadják a felkínált lehetőséget és részei lesznek a hálózatnak, vagy annyira lecsökkennek az értékesítési lehetőségeik, hogy rövid időn belül tönkremennek, kockáztatva dolgozóik jövőjét is. Nem kétséges, hogy a legtöbben melyiket választották. Döntésükben az is közrejátszhatott, hogy Magyarországon elég jó eséllyel meg lehet úszni a várható adó- és büntetőjogi következményeket – főleg ha eléggé nagyban csinálják, s esetleg még kapcsolataik is vannak. A váltás következtében (adócsaló láncolatokba belépve) egyesek forgalma 30-50%-os mértékben is megnövekedett, és addig általuk alig ismert irányokba (pl. Szlovákia) is elkezdtek értékesíteni. Ezek a tényezők azok, amit egy jól működő adóhatóságnak rövid időn belül észlelnie kellett volna, s a további károk megelőzése érdekében a folyamatokat le kellett volna állítani. Hozzátenném: volt egy-két adóigazgatóság, aki ezt néhány esetben még időben megtette, s erre másoknak is lett volna lehetősége.
Valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha feltételezzük, hogy a közelmúlt húsipari bedőléseinek az okai között meghatározó lehetett a belföldi legális piaci értékesítési lehetőségek beszűkülése az elburjánzó feketepiaci hatások miatt. A kármentesítés pedig sok milliárd forintjába került az államnak, illetőleg az önkormányzatoknak.
Ezek a hatások azonban nemcsak ebben a két szektorban pusztítanak, hanem az egész magyar gazdaságot mérgezik: mára egy olyan piaci kultúra alakult ki, amely elfogadja, eltűri, és magába olvasztja a feketekereskedelmet, vagyis azokat az elemeket, amelyek a jogszabályok kijátszásával piaci előnyt vagy éppen fennmaradást biztosítanak. Vajon elvárhatja-e a kormányzat, hogy a hitellehetőségek bővítésével és másfajta támogatásokkal újító, kreatív energiákat szabadít fel a vállalkozói szektorban, ha az államot bejáratott technikákkal lenyúlva is komoly jövedelmezőséget lehet elérni? Ha pedig valaki nem akar csalárd eszközökkel élni, akkor egyáltalán van értelme belépnie a hazai piacra? Ha pedig már itt van, itt is fog maradni ezen a piacon?
Most pedig a Magyar Nemzet újságírójának 2013.08.23-i cikkéből idézek:
"Az Agrárgazdasági Kutatóintézet kimutatása szerint az előző év azonos időszakához viszonyítva Magyarországon 2013. január-májusban 6,4 százalékkal kevesebb sertést vágtak le. Ugyanebben az időszakban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásából – hazánk élősertés kivitele 41 százalékkal haladta meg az egy évvel korábban a külpiacon eladott mennyiséget. Mindeközben érdekes módon az élősertés-behozatal is 15 százalékkal maradt el az előző évi mennyiségtől. A legnagyobb beszállító Hollandia, Lengyelország és Szlovákia, a legfőbb fogadó ország pedig Szlovákia és Románia volt." Ugyanebben a cikkben Németh Antal, a Hústerméktanács elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy "a friss sertéshús esetében 35-40 százalékosra becsült feketepiac miatt nem lehet valóságos képet kapni az ágazatról." Hozzátehetjük: más ágazatról sem.
A Napi Gazdaság 2012.11.12-i írása a kávépiac visszásságaira hívja fel a figyelmet, ahol is 2008-ról 2009-re, majd pedig 2010-ről 2011-re igen jelentős mértékű exportnövekedést lehetett elkönyvelni:
"A Napi Gazdaság becslése alapján – ami igyekezett figyelembe venni az áremelkedést is – az elmúlt években évente 5-10 százalékos visszaesést mutathatott a piac a mennyiséget illetően. Ez is jelentős, de meg sem közelíti azt a mértéket, ami az import-export arány alapján papíron mutatkozik. Egy kávékereskedelemmel foglalkozó informátorunk szerint elvben akkor ugrana meg az export ilyen mértékben, ha két új gyár is felépült volna, nagyjából ennyi ugyanis a többletmennyiség. Márpedig erről nincs információ, és a magyarok sem szoktak le ilyen mértékben a kávézásról.
Sokkal valószínűbb, hogy a piac egyes szereplői áfacsalást hajtanak végre, vagyis a behozott kávé jelentős részét exportként mutatják ki, a termék azonban nem hagyja el az országot. Az export áfamentes ügylet, ezért ha itthon marad a termék és feketén kerül vissza a kereskedelembe, máris 27 százalék árréssel dolgozik a kereskedő. Egyszerre tud irreálisan alacsony árat ajánlani és magas hozamot elérni. Az ilyen termékeket például vendéglátóipari egységekben lehet elhelyezni, ahol nem követhető le grammra a felhasznált mennyiség, piaci forrásunk szerint azonban a nagykereskedelmi egységek polcain is jelentős mennyiség landolhat a "fekete" kávéból."
Mindezt még azzal tudnám kiegészíteni, hogy a már többször is említett 27 élelmiszerkereskedő közül többen is jelentős mennyiségű kávét értékesítettek Szlovákiába 2011-2012-ben, amely nagy része rövid úton visszakerült Magyarországra.
Az agrárszektor.hu 2013.09.16-i beszámolója szerint újabb, pontosan a tárgyalt témakörünkhöz igazodó rejtély borzolja a kedélyeket a szektorban, ugyanis 1,5-2 millió tonna takarmánykukorica került elő valahonnan, amelynek egyelőre szakhatóságok sem tudják az eredetét: "Az elmúlt szezonbeli felhasználás ugyanis jóval nagyobb volt, mint amennyire a hivatalos termésadatok és a meglévő készletek lehetőséget nyújtottak. Ezért az árualapnak már régen el kellett volna fogynia, de a piac ma sem mutat semmilyen hiánytünetet." A szakértői számítások azt mutatják, hogy: "már 2011/12-ben is egymillió tonnás eltérés lehetett az adatok és a valós árumennyiség között, amely szakértők szerint a termés- vagy az exportstatisztikák rovására írható."
Van esély rá, hogy így ér össze a 2011/12-es év rekord méretű áfa-visszaigénylési és a hozzá tartozó kérdéses exportteljesítmény ügye a belföldön rejtélyes forrásból előkerült kukoricamennyiséggel. Nagy gondban vannak azok a statisztikusok, akik az elmúlt évek során bizonyos szektorok folyamatos gazdasági (export) növekedéséről adtak számot, mert a 2011-2012. évi fiktív gabonaügyletek nyomán megnövekedett a 2012. I. féléves export adatok felülmúlhatatlan bázist teremtettek például éppen a gabonakereskedelmi területen. A jelzett okra utal az, hogy a kukoricaexport idei első féléves adata csak a harmada a 2012. I. féléves adatnak. (Érdemes visszalapozni arra a fejezetre, ahol a vonatkozó időszak adózási adatait és körülményeit ismertettem!) Felmerül a kérdés, hogy nem kellene-e akár még most, utólag is vizsgálat alá vonni a csalárd ügyletekben érintett társaságoknál azon bevallási időszakok ügyleteit, amelyek eddig még elkerülték az adóhatóság figyelmét. Nem kellene-e megkeresni a csalárd ügyletekre alapozott áfa-visszaigénylések – és az azok nyomán bekövetkezett kiutalások –, valamint egyes szektorok nagyarányú elfertőződésének a fő felelőseit?
A fentiekből tehát egyértelműen kiderül, hogy a fiktív, határokon átívelő, láncolatos áfa-ügyletek igencsak torzítják a makrogazdasági statisztikákat, ugyanakkor visszaigazolják azt a gyanút, ami a korábbi történések és feltárt körülmények alapján az adóellenőrökben megfogalmazódhatott.
Az is megerősítést nyert, hogy az adóelkerülő, adócsaló hálózatok fenntartásában nagyon fontos szerep hárul Romániára és Szlovákiára, holott ez utóbbi piac például jóval kisebb, mint a magyarországi. E három ország viszonylatában az összes adóelkerülő szektor számlázásait tekintve éves szinten ezer milliárd forintos nagyságrendben foroghat áru. Ez az általam vizsgált két terület (korántsem teljes körűen figyelembe vett) 2011-2012. évi gyanús kiszámlázásait tekintve 217 milliárd forintot tesz ki. Ennek az adatnak a meghatározásakor figyelembe vettem a hiányzó kereskedők "árueltüntető", az adócsalási célzattal szorosan összefüggő értékesítéseit, valamint a multi nagykereskedők és a középvállalkozások jelzett irányú eladásait. Az ilyen célú kiszámlázások összege azonban ebben a körben jóval magasabb, figyelembe véve azt, hogy a gabonakereskedők nyugat-európai anyacégeik részére is értékesíthettek eltüntetendő árut. A fentiekben hivatkozott 1 millió tonnás eltérés másképp nehezen lenne magyarázható.
Ezeknek az óriási mennyiségű és értékű oda-vissza számlázásoknak az egyenes következménye, hogy szakemberek néha négy-, néha hárommilliós magyarországi sertésállományról beszélnek (de lehet, hogy még ennél is kevesebb van?), hogy nem tudjuk, mennyi kávét fogyasztunk (más élelmiszertermékek esetében még ennél durvább eltérés is lehet a statisztikai és a valós adatok között), s hogy megmagyarázhatatlan mennyiségű gabonakészletek kerülnek elő.
Hogyan lehet ilyen körülmények között megalapozottan tervezni, ágazati stratégiákat, hitelnyújtási és támogatási elképzeléseket kidolgozni? Ilyen torzult fogyasztási adatok mellett mennyire lehet megalapozott az adóbevételek tervezése, illetőleg az ágazati áfa-kulcsok megváltoztatásának a hatásának előrebecslése?
Nagy kérdés, hogy mennyire tekinthető hitelesnek bizonyos áruféleségek magyar termék védjeggyel történő ellátása, ha az oda-vissza számlázások és fuvarozások, valamint adott termékek rendszeresen előforduló átcsomagolása miatt igen nehezen meghatározhatóvá válik az, hogy ténylegesen hol és milyen alapanyagból készültek a csalárd számlázásokkal érintett élelmiszerek.
Azt sem nehéz kitalálni, hogy miért vannak tele a magyar bevásárlóközpontok olyan, Szlovákiában és Romániában készült élelmiszerekkel, amelyeket mi itthon is elő tudunk állítani, mi pedig a szóban forgó termékeket az említett szomszédos országokba visszük ki. Több multinacionális gyártó mindegyik országban jelen van, mégis a másik államból "kell" beszerezni a termékeit. Az értékesítők jellemző módon áfa-visszaigénylők, míg a szomszéd ország vevői eltűnő kereskedők.
Az Európai Bizottság megbízásából készített (IP-13-844 számon közzétett) tanulmány szerint Magyarország 2011-ben a GDP 3,7 százalékának (!) megfelelő, vagyis 3,7 milliárd euró (1110 milliárd Ft) áfabevételtől esett el. (A tanulmányról a Napi Gazdaság 2013.09.19- i száma adott hírt.)
A teljes adócsaló vertikum teljesítménye viszont ténylegesen a meghatározott érték között lehet: a 2011. évi áfa-befizetési és -kiutalási adatokat figyelembe véve, szerénynek tekinthető 30%-os adóelkerülési aránnyal számolva 1.650 milliárd forintot tesz ki, ami 300 Ft-os árfolyamon számolva 5,5 milliárd eurót jelent. (S azóta a helyzet nem javult.) A Bizottság és saját számításom közötti különbözet pontosan abból adódik, hogy én a csalárd hátterű áfa-visszaigényléseket is hozzáadtam a be nem fizetett áfa-összegekhez. A 22 milliárd eurós nettó összeget tekintve – figyelembe véve azt, hogy az adóelkerülő magatartások egy része a kisvállalkozói, ill. a szolgáltató szektorban jelentkezik, valamint a csalárd ügyletek egy része határokon belül marad –, több milliárd euró juthat a fiktív számlázási hátterű export és import ügyletekre. Mindezek pedig jelentősen torzíthatják és hitelteleníthetik az állami szervek által közölt külkereskedelmi egyenleg adatait.
A kormányzati felelősség
Az előző fejezetekben ismertetett számadatok, tények és történések azt bizonyítják, hogy a 2010-2012. években még a korábbi évek szintjét is számottevő mértékben meghaladó növekedés következett be a csalárd áfa-ügyletek vonatkozásában, s mindez a 2010. évi kormányváltás után történt. Igazságtalanok lennénk azonban akkor, ha azért a leépülési folyamatért, amiről az előzőekben beszéltem, kizárólag az Orbán-kormányt tennénk felelőssé. Tény, hogy az ellenőrzési szakterület fokozatos, napjainkig tartó lepusztulása az APEH-nál végrehajtott 2007. évi szervezeti és személyi változásokkal vette kezdetét, akkor indultak be az addig nem tapasztalt mértékű belső mozgások (melynek csak részben voltak okozói a szervezeti újítások), s akkor indult be a máig ható, súlyos működési problémákat okozó kontraszelekciós folyamat. Éppen ezért nagyon sokan megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy az új kormányzat és az új APEH (majd később NAV) elnöke továbbra is bizalmat szavazott sok olyan vezetőnek, akik a korábbi időszakban a működésképtelenség irányába terelték az adóhivatalt. Személyi változások ugyan voltak (főként az új szervezeti felállás következtében), azonban a hivatal belső működése felett nagy befolyással rendelkező hatalmi centrum (mondhatnánk azt is, hogy vezetői hálózat) gyakorlatilag érintetlen maradt.
A jelenlegi kormányzat felelőssége tehát abban állapítható meg, hogy az adóhatóságnál nem történtek meg azok a személycserék és strukturális változások, amelyek pozitív irányba terelhették volna az állam speciális ellenőrzési feladatait. Nem történt meg azon korrumpálhatatlan személyek rehabilitálása sem, akiket az előző vezetés (előfordult, hogy politikai nyomásra) elbocsátott vagy vezetői megbízása visszavonása mellett (a kontraszelekció egyik megnyilvánulásaként) más, munkakörbe helyezett. Mindennek az lett a következménye, hogy 2011-től tovább folytatódtak azok a kifejezetten káros személyi, sőt a központosított ellenőrzéseket végző Központosított Ellenőrzési Szakterület leépítésére és felszámolására irányuló szervezeti változások, amelyeket a kormányváltásig még nem sikerült elintézni.
Pedig a kormányzat is tisztában volt azzal, hogy valami nincs rendben a NAV-nál, ugyanis a Magyar Nemzet 2011.09.03-i tudósítása szerint:
"A miniszterelnök nehezményezte, hogy a magyar vállalkozói világ nem viszonozta fegyelmezett adófizetéssel a kormányzat azon lépését, hogy jelentősen csökkentette az őket terhelő adókat. Az áfa területén továbbra is nagy az adóvisszaélés, -elkerülés és a csalás mértéke. A jövőben az adóhatóságnak ezen a területen jobban kell teljesítenie – közölte a kormányfő."
Ezek az elvárások – a számadatokból és szakmai szervezetek állásfoglalásaiból ez világosan kitűnik – nem teljesültek, annak nem lettek személyi következményei, sőt a hivatalban folytatódott azoknak a köztisztviselőknek a félreállítása, akik munkájukkal vagy pozíciójukkal veszélyeztették az évek óta fennálló, de valós eredményeket nem produkáló hivatali működési rendet. A feketegazdaság pedig egyre jobban erősödött.
A kormány érdemi lépések helyett kritikátlanul elfogadta azt a 2012 végétől igencsak felerősödő adóhivatali sikerpropagandát, ami jelentős részben a működési és ellenőrzési problémák leplezésére szolgál. Pedig az adóelkerülő cselekmények összegszerű megugrása, a kiutalás előtti ellenőrzési tevékenység leépülése és az emberi erőforrások pazarlása miatt inkább az adóhatóság bizonyos működési területeinek az átvilágítására lett volna szükség. Fontos leszögezni azt is, hogy a feketegazdaság elleni küzdelem legnagyobb fegyvereként beharangozott on-line pénztárgép bekötések várható (de összegszerűen nehezen meghatározható) eredményei (amelyek hivatali, ill. minisztériumi híreivel állandóan tele van a sajtó) tulajdonképpen semmilyen módon nem érintik azt a fajta csalási módot s az abban résztvevő cégeket, amelyekről ez az írás szól.
Beszéltem arról, hogy az adóellenőrök jelentős része mást sem csinál, mint fantom cégeket üldöz, illetőleg ilyen cégek részvételével működő láncolatokat próbál meg feltárni több-kevesebb sikerrel. Közülük sokan belefásultak már ebbe a munkába, mert azt látják, hogy például az élelmiszerpiacon ilyen módon forgalmazott termékek nagy része a kiskereskedelmi láncok (legyenek azok magyar vagy külföldi tulajdonban) polcain köt ki, viszont ehhez a szinthez hozzányúlni nem lehet, így a revizori munka értelmetlenné válik. Elmondtam, hogy ez még a szomszédos országból is látszik, sőt itthonról is rá lehet látni más országba irányuló láncolatok hasonló szintű végződéseire.
A korábban említett Bonafarm szerveződés másik tagja egy Magyarországon élelmiszer előállítási tevékenységet folytató, multinacionális társaság, amely termékeivel az itthon működő legnagyobb kiskereskedelmi láncok egyik fő beszállítója. Mindkét társaság abszolút kompetens az előbbiekben felvezetett témában, ezért a Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért elnevezésű szervezetük egyik képviselőjének állásfoglalásából idézek:
"Torba Tamás, a fórum szóvivője szerint ágazatonként eltérő, 30-70 százalék az ellenőrizetlen eredetű áruk aránya a hazai élelmiszerkereskedelemben. Ez annyit jelent, hogy a magyar államot igen komoly, százmilliárdos nagyságrendű kár éri, míg az áfacsalók hasonló nagyságrendű bevételekre tesznek szert, mint a kilencvenes évek olajszőkítői."
"A szervezet adatai szerint két áruházlánc kivételével gyakorlatilag minden – magyar és multinacionális – kereskedelmi cég polcain egyaránt bőséggel található adózatlan eredetű áru, és az esetek nagy részében a kereskedő is tisztában van azzal, hogy mit vásárol. Az ugyanis kizárt, hogy egy nagy áruházlánc árubeszerzőjének ne szúrna szemet, hogy a beérkező áru átvételi, sőt nem ritkán a kiskereskedelmi ára is alacsonyabb, mint a termelői ár."
Becslésük szerint az élelmiszer-előállítási, ill. az ahhoz kapcsolódó kereskedelmi szektorban az egy év alatt be nem fizetett (tehát a feketegazdaságot gyarapító) áfa összege 350-500 milliárd Ft-ot tesz ki.
Mindehhez az előzőekben több oldalról is bemutatott piaci és szakhivatali helyzet alapján már kommentár sem szükséges. Mindez csak két helyen nem tűnt még fel, illetőleg nem verte ki a biztosítékot: az adóhivatal felső szintű vezetőinél és a kormányzatban. Pontosabban voltak olyanok, akik megpróbálták befolyásolni a vezetést (beleértve az ország legfőbb vezetőit) olyan működési irányba, ami az igazi haszonhúzókat is bevonta volna a megkülönböztetés nélküli ellenőrzések körébe. Az ilyen szemléletű kormánytisztviselőknek ezt a félreállításukkal köszönték meg.
Most viszont elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol kétséget kizáró módon kijelenthető, hogy mennyire hamis alapokon nyugszik a magyar kormányzat úton-útfélen hangoztatott tézise, miszerint ők a multinacionális érdekkörök, ill. piaci szereplők ellen folytatnak szabadságharcot a magyar polgárokat kizsigerelő extraprofitjuk miatt. A fentebb tárgyalt szektorokban és még sokfelé éppen az ellenkezőjéről van szó: az extraprofitjukat növeljük azzal, hogy (nincs rá jobb szó) támogatjuk az adóelkerülő, az adóbefizetési kötelezettségüket jogszerűtlen módon csökkentő, áfa- és járulékcsaló magatartásukat. Itt a két adónemet tekintve több milliárd eurós összegről van szó. Ez óriási költségvetési tétel.
Az utóbbi évek végső felhasználókat (vagyis a lakosságot) sújtó, sokszor növekedést gátló megszorító csomagjait (az oktatást, az egészségügyet, a kultúrát, a környezetvédelmet és általában a közszolgáltatásokat sújtó súlyos elvonásokat, valamint újabb és újabb adónemek – például a tranzakciós adó – kivetését) lehetett volna elkerülni akkor, ha a pénzügyi kormányzat inkább azoknak az adóbevételeknek legalább a részbeni beszedésére koncentrált volna, amelyek a csalárd áfa-ügyletek és a hasonló módszer segítségével meg nem fizetett járulékok révén csökkentették a költségvetési bevételeket.
Továbbá megjegyzésre érdemes, hogy a bolt kiskereskedelmi különadó korábbi bevezetése csak jelentéktelen mértékben terhelte meg az érintett szektort, ugyanis az adózatlan termékek forgalmazásából adódó hasznuk az új adónemből befolyó bevételeket sokszorosan haladhatta meg. (A bolti kiskereskedelmi különadót 2010 decemberében vezették be, és az évi 500 millió forint feletti árbevétel feletti cégek fizették. Az adó 2013. január 1-jével megszüntették.) Már akkor is inkább az adóhatóság ellenőrzési színvonalának a javításán kellett volna gondolkodni.
Annyi azért történt, hogy szakmai szervezetek, az álláspontjukat Vidékfejlesztési Minisztériumban felkaroló egyes vezetők, más kormánytisztviselők vagy éppen az előzőekben hivatkozott szerveződés hatására (tehát külső nyomásra) néhány multinacionális nagykereskedő kevés bevallási időszakát érintően és az általam említett közepes méretű élelmiszeripari cégek vonatkozásában indultak vizsgálatok, mindez azonban csak a jéghegy csúcsa.
Az csak egy dolog, hogy a kormánynak más a filozófiája a költségvetési bevételek összetételét illetően, a legnagyobb baj az, hogy a magas áfakulcs a csalások kiterjedt mértékével együtt, s a magyar adóhatóság asszisztálása mellett gyakorlatilag szétzilálta a gazdaságot. Sürgős kormányzati lépésekre van tehát szükség ahhoz, hogy a folyamatokat visszafordíthassuk. Ehhez az adóhivatal jelenlegi filozófiáján, működési rendjén és ellenőrzési tevékenységén gyökeresen változtatni kell, s a multinacionális gazdasági társaságok és a legnagyobb magyar tulajdonú adózók eddigieknél jóval szélesebb körét kell bevonni az alapos, tartalmi vizsgálatok körébe. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy megszüntetésre kerüljenek azok a káros közigazgatási-gazdasági-politikai informális kapcsolatok, összefonódások és befolyásolási lehetőségek, amelyek viszont az adóhivatali működést zilálták szét. Mindezek nélkül még vagy 10-15 szektort érintően lehet elgondolkodni a jelentős adócsökkentéseken vagy a fordított adózási mód bevezetésén.
Még egy olyan területről kívánok szólni, aminek a hiányosságai a tárgyalt szektorok adózási problémáinak a megoldása ellen hatnak, s ami újfent kormányzati beavatkozást igényel. Ez pedig a szervezett bűnözés elleni küzdelem, ami Magyarországon meglehetősen alacsony szinten áll. Gondoljunk csak azokra a politikai vetületű korrupciós bűncselekményekre, amelyek itthon elég nagy vihart kavartak, jól láthatóan bűnszervezetek álltak a hátterükben, nem mellesleg kirakatügyek voltak (a meghatározó politikai erőnek fontos volt azok eredményes befejezése), s a bűnszervezet létét mégsem sikerült bizonyítani. Eddigi tapasztalataim alapján úgy vélem, hogy olyan fajta ügyészségi felfogás, olyan nyomozásfelügyeleti tevékenység vagy éppen olyan vádelőkészítő tevékenység, ami bármilyen szervezett (például adócsaló) hálózat feltárását lehetővé tenné és megalapozott vádat eredményezne, az ügyészségek munkájából történelmi léptékkel mérve hiányzik. Ezt én így látom, de nem biztos, hogy kívülről annyira jól ismerem a területet.
Azt viszont pontosan tudom, hogy a szervezett adócsaló hálózatok feltárása terén a NAV adóhatósági (ellenőrzési) és nyomozóhatósági részlegének is súlyos adóssága van. (Leginkább az előbbinek.) Az ne tévesszen meg senkit, hogy az elmúlt egy évben viszonylag sok adócsaló hálózat leleplezéséről adott számot a sajtóban a NAV bűnügyi szakterülete. Bár ez önmagában mindenképpen dicséretes teljesítmény, azonban ezek a több év alatt megvalósult adózói cselekmények az összes szervezett bűnözői cselekményekhez képest csak cseppek a tengerben.
Ami még nagyon lényeges: egyáltalán nem mindegy, hogy a szervezett adócsaló hálózatok feltárásában az adóhivatal meddig jut el, vertikálisan és horizontálisan meddig mehet el, vagy szervezeti korlátok miatt meddig képes elmenni, mennyit enged a politika. Éppen ezeknek a korlátoknak a gyakorlati létezése a legfőbb akadálya annak, hogy az egyes szervezett hálózatok teljes körű feltárása révén rámutassunk azokra a személyekre és szerveződésekre, akik (amelyek) a legfőbb szervezői és fenntartói ezeknek a hálózatoknak. Ezeknek a korlátoknak a lebontása kormányzati támogatás nélkül nem megy, s ezzel összefüggésben meghatározó politikai szereplőknek is önmérsékletet kellene tanúsítaniuk. Mindezek annál is inkább szükségesek, mert azok a határok, ameddig el lehet menni, mind a két szakterületet (adóhatósági, nyomozati) érintően ugyanott vannak.
Azt még hozzátenném, hogy tudomásom szerint a bűnügyi szakterület is hasonló személyi és szervezeti problémákkal küszködik, mint az adóhatósági, s szervezési okokból sok nyomozón olyan nagy a munkateher, ami a bűncselekmények eredményes felderítését is ellehetetleníti.
Az Európai Unió szerepe az adóelkerülés elleni harcban a közép-európai helyzet tükrében
A magyarországi helyzetről elmondottakat támasztja alá az Európai Bizottság felkérésére készített, fentebb említett tanulmány, amely szerint hazánk azon államok közé tartozik, ahol relatíve magas a be nem szedett hozzáadottérték-adó mértéke. "Magyarország a vizsgált időszakban (2000-2011) hatszor változtatott az áfakulcsokon, a beszedés hatékonyságára gyakorolt hatás viszont nem egyértelmű, miután sem a kulcsok növelése, sem azok csökkentése nem volt jelentős hatással a be nem folyt adó mértékére." "Brüsszel szerint a hatékonyabb adóbeszedés érdekében egyrészt egyszerűsíteni kellene a forgalmi adó-rendszereket, másrészt bővíteni kellene az adófizetők körét, harmadrészt minél több kivételt kellene kiiktatni a rendszerből." (Napi Gazdaság, 2013.09.19.)
A fentiek egyrészt arra utalnak, hogy a magyar adóhatóság érdemi hatást nem tudott gyakorolni az adóelkerülési folyamatokra, másrészt pedig csak egyet lehet érteni a kivételek kiiktatásának a követelményével, különösen ha az a nagy adózók megkülönböztetéstől mentes kezelésére is vonatkozik.
Szlovákiának a 2013-as költségvetés bevételi oldalát azért kellett módosítania, mert több száz millió euróval alacsonyabb áfa-bevételre számíthattak az eredeti tervekhez képest. (Ennek egyik lehetséges okáról még beszélni fogok.) Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara (SOPK) elnöke ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy "az adóbevételek várható csökkenésének egyik oka, hogy a kormány intézkedéseivel ahelyett, hogy az adózást elkerülőkre összpontosított volna, konszolidációs csomagjaival inkább az adóterhek növelésének útját választotta." Honnan is ismerős ez?
A Manna.ro 2012.04.24-i híre szerint a román adóhivatal (ANAF) új elnöke elismerte: "nagyon erős befolyással, a "legmagasabb szinten" gyakorolnak nyomást az adócsaló bűnözői csoportok.""Az intézményvezető hangsúlyozta, az általa említett üzleti körök a legkülönbözőbb csatornákon keresztül érnek el az ANAF-ig."
Az MTI 2012.12.27-én a Gandul című román napilap tudósítására hivatkozva azt közölte, hogy Romániában az adócsalás mértéke az uniós átlag másfélszerese. Románia a második helyen áll (Bulgária után) az árnyékgazdaság aránya tekintetében az Európai Unióban. A román államnak a GDP 29,6 százaléka után nincs semmilyen bevétele.
A fentiekkel azt kívántam érzékeltetni, hogy a régió három országának adócsaló hálózatok elleni fellépését rendkívül hasonló okok hátráltatják, ezért a feketegazdaság visszaszorítását egymással szoros együttműködésben lehetne elérni, melynek érdekében javítani szükséges mindhárom adóhatóság ellenőrzési, ill. bűnüldözési tevékenységének a színvonalát.
Mindehhez még azt érdemes hozzátenni, hogy különösen az élelmiszerkereskedelem területén negyedik országként magas részaránnyal belép a csalárd láncértékesítők közé a cseh cégek egy jelentős csoportja. Csehország ilyen típusú csalárd kereskedői elsősorban ún. háromszögügyletek közbenső szereplőiként jelennek meg, ezért ebben az államban átszámlázásos ügyleteiknek áfa-megfizetési vagy -visszaigénylési vonzata nincsen, viszont bevonásukkal a román, magyar vagy szlovák partnerek megnehezítik, ill. késleltetik az adóhatóságok, ill. bűnüldöző szervek felderítő munkáját. Ilyenkor ugyanis a tagállami adatszolgáltatásokból (VIES) nem látszik, és csak egy újabb megkereséssel deríthető ki, hogy ténylegesen melyik országból indult az az áru, ami a harmadik ország adózójához érkezett. Ezek a háromszögügyletek olyan gyakran jelentenek tényleges adóelkerülő magatartásokat, hogy talán érdemes lenne felülvizsgálni a vonatkozó szabályozásokat.
Az Európai Unió tagállamainak adóhatóságai ellenőrzési tevékenységük keretein belül jogosultak az ún. spontán információcserére, az ilyen irányú (gyanús ügyleteket érintő) megkereséseket a fogadó ország hatóságai 3 hónapon belül kötelesek megválaszolni. Az információcsere alkalmazásának a fontosságát az uniós szervek rendszeresen hangsúlyozzák. A jelzett országok adóhivatalainak egymás közötti megkeresései (főként az elemzésemben tárgyalt két kereskedelmi terület vonatkozásában) mára olyan méreteket öltöttek, amely már kezd kezelhetetlenné válni, gyakoriak a jelentős határidőcsúszások, az ismételt és kereszt megkeresések, miközben sok kereskedőnek már csak bottal üthetjük a nyomát. Nem ritka, hogy egy-egy cég tekintetében éves viszonylatban 15-20 információkérés is történik, de van olyan társaság, amelynél 3 év alatt 100 ilyen kérelmet rögzítettek. Egyszerre több ezer nyitott kérelem foroghat a rendszerben, nagyon sok párhuzamossággal telítve, ami szükségtelenül terheli le az adórevizorokat, lerontva az egész terület hatékonyságát. Az információcsere nagyon fontos intézmény, elengedhetetlen a határon átívelő láncügyletek eredményes feltárásához, azonban az összefonódó hálózatok miatt gyakori eset, hogy például magyar megkeresésre a szlovák hatóság azért nem tudja kikérdezni saját adózóját, mert ügyvezetője magyar, de olyan is előfordult, hogy a szlovák válaszadó arra kérte fel magyar kollégáját, hogy forduljon Romániához, mert a szlovák fantom cégnek román ügyvezetője volt. Az idő pedig csak telik.
Az információcserét akkor lehetne hatékonyabbá tenni, s a szervezett, több ország kereskedőinek a részvételével működő adócsaló hálózatokat akkor lehetne felszámolni, ha közvetlen, rendszeres (akár három vagy négyoldalú) együttműködés valósulna meg az érintett országok adóhatóságai között, ami közös ellenőrzéseket is jelenthetne. Az adóhatóságok együttműködése nem csak egy-egy láncolat vagy elszigetelt, lehatárolt kisebb hálózatok adócsalási cselekményeinek a feltárására kellene, hogy irányuljon, hanem komplett adózási szektorok szervezési központjai és a hálózat infrastrukturális felépítése ellen kellene fellépni. Ilyenkor az adóhatóságnál fellelhető, csalárd cégekhez, ill. ügyletekhez köthető adatok és információk széles köre kerülne megosztásra más adóhatóságoknak ugyanazon a területen keletkezett adataival. A releváns adatok szabályozott és koordinált keretek között történő összegyűjtésével s azok tagállami hatóságok közötti együttes kezelésével jelentős mértékben csökkenhetne az a kapacitásleterhelés, ami a cégenkénti információcserék nagy száma miatt tapasztalható. Sokkal gyorsabbá válhatna a felderítés, mert kiszűrhetné azt az ellenőrzést akadályozó tényezőt, amikor egy adott államban alapított vállalkozásba a szomszédos ország állampolgárát jelentik be ügyvezetőként vagy tulajdonosként. Az ilyen típusú együttműködés az érintett tagállamok között rendszertelen, ritka, csak korlátozott területre terjed ki és adóigazgatóságonként eltérő mértékben támogatott. Azt, hogy ez mennyire így van, a következőkkel tudnám szemléltetni.
A szlovák és magyar oldalon működő, egymással együttműködő, csalárd céllal működtetett cégek működési körülményei azonosak (székhelyszolgáltatók igénybevétele, tagok száma, ügyvezetők idegen állampolgársága), a fuvarozási (utaztatási) költségek megtakarítása miatt határ közeli településeken rendelkeznek székhellyel vagy telephellyel. Ami innen látszik, hogy magyar állampolgárságú személyek szlovák cégekbe bejegyzett tagjai nem ritkán itthon már törvénybe ütköző cselekedeteket elkövető társaságok stróman ügyvezetői vagy tulajdonosai voltak, s ez előfordul a másik irányban is. Tulajdonképpen jól láthatóak azok a hálózati struktúrák is, amelyekben a csalási cselekmények megvalósulnak, s amelyek az adóhatóságok összezavarása érdekében sokszor legális, jogszerű tevékenység hátterében folynak. Mindezek ellenére hosszú múltra tekinthetnek vissza és folyamatosan működnek azok a csalások elkövetésével, ill. támogatásával vádolható, időnként tulajdonost és nevet váltó, évente több tíz vagy százezer tonnányi árut átforgató elosztóközpontok (raktárbázisok), amelyek közül néhány bonyolítja le egy-egy szektor fiktív számlákra alapozott teljes forgalmának a túlnyomó részét. Ezekkel a központokkal (társaságokkal) 1-2 év alatt akár 30-40 hiányzó kereskedő is kapcsolatba kerülhet, ez a magyarázata az olykor százas nagyságrendű tagállami megkereséseknek.
A papíron vagy ténylegesen megutaztatott áruval elkövetett áfacsalások tulajdonképpen egy primitív módszer segítségével, de nagyon jól szervezetten terhelik óriási összegekkel a tagállami költségvetéseket, s ahogy egyre keletebbre jutunk, egyre sikeresebben. Ez ellen az érintett országok hasonló működési problémákkal küszködő adóhatóságai nem tudnak eredményesen fellépni. Ezért kellene az eddigieknél jobban támaszkodni az Európai Unió által is preferált közvetlen együttműködési formákra, s szabályozott és rendszerszerűen alkalmazott struktúrák kialakításával meg kell találni a komplex, összehangolt választ a szervezett hálózatok kihívásaira. Ennek beindításához nyilvánvalóan szükség lesz az EU illetékes szerveinek a hathatós közreműködésére, mert az ajánlások kinyilvánítása eddig még kevésnek bizonyult. Nagy kihívás továbbá ennek a régiónak a számára, hogy a horvát uniós csatlakozás után, a határellenőrzések megszűnése miatt, ebbe az irányba is megnőhet a tárgyalt jellegű oda-vissza számlázásoknak a mennyisége.
A régiót tekintve megemlíthető még a szomszédos Ausztria vállalkozásainak a szerepe, melyek nem a fentiekhez mérhető, de azért eléggé jelentős kétirányú forgalmat bonyolítanak le bizonyíthatóan csalárd ügyletsorozatokban érintett magyar cégekkel. Ezeknek az osztrák vállalkozásoknak a tudatos vagy passzív szerepvállalása még bizonyítandó, s ugyanez mondható el lengyel társaságok vonatkozásában is. Van még néhány nyugat-európai ország, amelyek főként multinacionális haszonhúzó cégeik révén érintettek Kelet-Közép-Európa lehúzásában, s amelyek kivételezett helyzetét a térségi feketepiac visszaszorítása érdekében ezen országokban meg kellene szüntetni.
Van még egy olyan, az Európai Unió döntési kompetenciájába tartozó terület, amelynek nem kellő körültekintéssel történő alkalmazása nagy károkat okoz, történetesen éppen a magyar-szlovák-román viszonylatban. (Ilyen típusú együttműködési formák nyilvánvalóan Európa más részein is virágzanak, s a károkozás veszélye azokon a helyeken is fennáll.) Arról a közelmúltbeli történetről beszélek, amikor a romániai fordított áfafizetési mód bevezetése utáni egy évben a magyar gabonapiacra terelődtek át az ott megszűnő csalási cselekmények. Amikor Magyarország is bevezette a fordított áfafizetési módot, a következő szenvedő fél Szlovákia volt. 2012 júliusától ugyanis főként Magyarország nyugati végein megszaporodtak a gyanús szállítmányok Szlovákiába, s a VIES adatokból is kitűnik, hogy sok olyan magyar csalárd kereskedő, amely addig csak hazai adócsalási ügyletekben vett részt közvetítőként, hirtelen elkezdett Szlovákiába exportálni. (Nem kell csodálkozni a szlovák adóbevételek megcsappanásán.) Ha az egyik országban lejár a moratórium (ha vissza kell állítani a hagyományos adófizetési módot), a láncolat kezdődik elölről.
Ugyanilyen károkat fog okozni Magyarországon (erre szakmai szervezetek is figyelmeztettek) az a minapi változás, hogy Romániában 24%-ról 9%-ra mérsékelték a liszt áfáját. A bűnszervezetek nagyon gyorsan képesek reagálni, hiszen mindkét országban jelen vannak, s egyébként is együttműködnek.
Az ilyen típusú radikális lépéseket ezeknek a "csalási régióknak" vagy komplementer országoknak mindenképpen egyeztetniük kellene egymással, sőt a kockázatos termékek esetében össze is kellene hangolni az áfa-rendszereket. Lehet, hogy a szomszédos országhoz képest egy ilyen változtatással az adott állam "nyertes pozícióba" kerül, azonban más termékek esetében már a szomszéd lehet a nyerő, s a vesztesnél fognak felerősödni a költségvetést károsító adózói magatartások. Talán ezeken is el kellene gondolkodni a nagy áfa-verseny közepette.
Az Európai Bizottságnak pedig nagyon oda kellene figyelnie a fordított adózást engedélyező döntéseinél arra, hogy az ilyen jól körülhatárolható, összehangolt csalási hálózatokkal terhelt régiókban egy időben kerüljenek bevezetésre vagy kivezetésre az újfajta adózási módok egyes termékek esetében. A közelmúlt történései alapján azonban e kérdéskört tekintve megnőtt a tagállamok felelőssége, mivel az EB által elfogadott ún. gyorsreagálási mechanizmus értelmében a tagállamok egy hónap átfutási idővel is bevezethetik a fordított adózási módot.
Az idei évben EU-csúcsok slágertémája volt az adóelkerülés és az adócsalás elleni harc fokozása. Ennek keretein belül szóba került az automatikus adatcsere rendszer kiterjesztése olyan államokra is (Luxemburg, Svájc, Monaco stb.), amelyek bankjai a legnagyobb felvevői az adóelkerülő piacon keletkező bevételeknek. Szó van harmadik országbeli adóparadicsomok elleni fellépésről és az agresszív adótervezés visszaszorításáról is. A vállalatok nyereségének országok közötti tologatása ellen is fel kíván lépni az Európai Unió.
Mindezek a kezdeményezések üdvözlendőek, s megvalósításuk a helyzet ismeretében sürgető feladat, azonban mejegyzendő, hogy a várható (ellenkezésekkel terhelt) intézkedésekkel csak az adócsalások másodlagos hatása enyhíthető. Sokkal nagyobb gondot kellene fordítani arra, hogy az adó- és bankparadicsomokba vándorló, csalásokkal és jogszabály-megkerülésekkel érintett áfa, társasági adó és járulék összegei már a keletkezés helyén kerüljenek megfogásra. A tagállamok illetékes hatóságainak tehát jelentősen javítaniuk kellene azon az arányszámon, ami az elvárható adóbevételek és az adócsalások (vagy adóelkerülések) miatt be nem folyó adóbevételek arányát jelzi. Ez az elemzés éppen ennek a célnak az elérése érdekében készült.
Tehát érvényt kellene szerezni azon EU-s elvárásoknak is, hogy a tagállamok javítsanak az adóigazgatásukon és az adóbehajtás hatékonyságán.
Horváth András
(A szerző a NAV munkatársa) | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Napi Gazdaság",
"Magyar Húsiparosok Szövetsége",
"Szlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara",
"Központi Statisztikai Hivatal",
"Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság",
"Magyar Nemzet",
"Európai Unió",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Európai Bíróság",
"Európai Bizottság",
"Ernst & Young",
"Központosított Ellenőrzési Szakterület",
"Agrárgazdasági Kutatóintézet",
"Kiemelt Adózók Igazgatósága"
] |
Bámulatos TAO-trükköt vetettek be Veresegyházon
A veresegyházi önkormányzat május 15-i testületi ülésének volt egyik napirendi pontja a korábban kiírt ingatlanértékesítési (meghívásos) pályázat eredményhirdetése. Az előterjesztés szerint az önkormányzat pár hét alatt zártkörű pályázat során eladta a kizárólagos tulajdonát képező 9796 hrsz-ú (volt INOX-csarnok) ingatlant.
"Összességében előnyösebb ajánlatot a Veresegyház Városi Sportkör pályázó nyújtotta be 100%-os eredménnyel".
A sportkör mellett ajánlatot adott a Kucsa-Ker Kft. és a Veresmester Kft. is, utóbbi felkérése csak annyiban furcsa, hogy az eredményeit elnézve, legfeljebb csak hitelből tudta volna finanszírozni az ingatlanvásárlást.
Az egész történet azonban jóval több, mint egy önkormányzati ingatlan eladása. Még 2017. április 24-én kellett a képviselő testületnek döntenie a kosárlabda csarnok építésének támogatásáról. Ekkor derült ki lényegében, hogy a városi sportkör a Magyar Kosárlabda Szövetségnél pályázni szeretne TAO-támogatásra kosárlabda csarnok építésére. A pályázat egyik feltétele a megfelelő méretű önkormányzati terület volt. Az előterjesztés szerint az önkormányzat a beruházáshoz a Budapesti úton található ingatlant (volt INOX csarnokot) "tudja biztosítani". Az előzetes költségbecslés alapján a beruházás teljes bekerülési értéke bruttó 893 millió forint, melyhez a 30 százaléknyi önerőt, a veresegyházi önkormányzat biztosítja majd, 268 millió forint nagyságrendben.
Veresegyház () Veresegyház ()
Idén április végén azonban némileg megváltozott a helyzet. A 28-i közgyűlésen ugyanis napirendre vették a beruházáshoz kijelölt ingatlan értékesítésének lehetőségét. Mint az az előterjesztésben olvasható:
"A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKOSZ) 2018/2019. évi TAO pályázati rendszere lehetővé tette, hogy a sportkör a beruházás, felújításon túl ingatlan vásárlásra is benyújthasson pályázatot. Nyertes pályázat esetén a sportkör TAO keret felhasználásával meg kívánja vásárolni a 6401 m2 9796 hrsz. területet és felépítményt, ezzel a saját tulajdonán valósítja meg a már számára határozatban megítélt keret felhasználásával a kosárlabda csarnokot".
A pályázat feltétele az volt, hogy az ingatlan értékének megállapítását két független szakértői vélemény támassza alá. Ez alapján, mint írják:
"A felkért ingatlan szakértői vélemény alapján az ingatlant Veresegyház Város Önkormányzata 264 500 000 Ft értékben kívánja értékesíteni a sportkör részére az MKOSZ sportfejlesztési program jóváhagyó határozatát követően".
Részlet az április 28-i testületi ülésre benyújtott előterjesztésből. Részlet az április 28-i testületi ülésre benyújtott előterjesztésből.
Hangsúlyozzuk, ez a mondat egy április 25-én keltezett előterjesztésben szerepelt, miközben csak május 15.-én tárgyalta a közgyűlés az értékesítési pályázat eredményét. Ennek tudatában kötelező jelleggel lefolytattak egy - a háttérinformációk ismeretében kamu - pályázatot, melyen mindenki nagy meglepetésére a sportkör lett a nyertes.
Az ingatlanértékesítéssel igencsak jól jár az önkormányzat, hiszen befolyik a kasszába a 264,5 millió forintos vételár, ami 3,5 millió forint híján pont annyi, melyet az önkormányzatnak a kosárcsarnok-projektbe önerőként be kell dobnia.
Az pedig már csak hab az egész tortán, hogy úgy találták ki a kosárcsarnok felhúzásának tervét, hogy a sportkörnek kosárlabda szakosztálya sem volt. Egy 2017. októberi közgyűlési előterjesztés szerint ugyanis a sikeres TAO-pályázat alapfeltétele volt, hogy
"Veresegyház VSK szakosztályt hozzon létre és minimum kettő utánpótlás csapattal induljon a Magyar Kosárlabda Szövetség versenyrendszerében. (...) (szerk.: 2017) szeptember közepén az utánpótlás csapatok edzései elkezdődtek és a szükséges igazolások megtörténtek."
Gombhoz varrták a kabátot. | [
"Veresegyház Város Önkormányzata"
] | [
"Kucsa-Ker Kft.",
"Veresmester Kft.",
"Magyar Kosárlabda Szövetség",
"Veresegyház VSK",
"Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége",
"Veresegyház Városi Sportkör"
] |
Miközben Áder János fenntartások nélkül szignózta a sokat bírált lex Simicskát, újabb iratok kerültek elő, amelyek igazolják: a Fidesz burkolt kampánytámogatást kapott és még az elszámolással is trükközött.
A köztársasági elnök arról tájékoztatta Kövér László házelnököt, hogy nem merült fel alkotmányos aggály, így aláírta a plakáttörvényt, amely egyébként hivatalosan a településkép védelméről szóló törvény módosítója volt. Pedig Áder Jánosnak nagyon is lehettek volna fenntartásai, hiszen mint a Fidesz korábbi vezető politikusa, egészen pontos tudomása lehetett arról, hogy épp a kormánypárt az, amely vélhetően a legnagyobb összegű párttámogatásban részesült annak idején Simicska Lajostól. Pontosan ugyanolyan módon, ahogyan ma a Jobbik, csak talán nagyobb mértékben.
Áderrel ellentétben – vagy épp vele együtt – a Fidesz nagyon is zavarban van, így az sem csoda, hogy sikerült összezavarnunk Németh Szilárdot. A Fidesz frakcióvezető-helyettese pénteki sajtótájékoztatóján a 24.hu csütörtöki cikkére reagálva kijelentette: egyetlen mondat sem igaz az írásból, hírhamisítás történt. A portál azt írta, a Fidesz 2010-ben sokkal nagyobb kedvezményekkel plakátolhatott Simicska Lajos cégénél, mint most a Jobbik. A választás idején, 2010. áprilisában 4700 darabos óriásplakát-kampányt vezényelt le a Simicska érdekeltségébe tartozó Mahir CityposterZrt., amiért ma a kereskedelmi piacon érvényes listaáron akár 1 milliárd forintot is elkérhetne bármelyik reklámcég, de a Fidesznek papíron mindössze 23 millió forintot kellett fizetnie. A teljes, 2010. márciusi és áprilisi számla az átragasztásokat, a plakátjavításokat, a hagyományos hirdetőoszlopos plakátok és a citylight reklámok kihelyezését is magában foglalta, amiért összesen 98,2 millió forintot kért a cég.
A Népszava kérdésére a rezsibiztos finomított az álláspontján, ugyanis elismerte: 2010-ben Orbán Viktor egykori barátjánál hirdetett a kormánypárt. Németh Szilárd szerint azonban mindent nyilvánosságra hoztak a 2010-es országgyűlési választásokkal kapcsolatban, ami megjelent a Magyar Közlönyben, az Állami Számvevőszék pedig rendben találta a költségeket. Csakhogy néhány órával a Fidesz alelnökének szavai után azonban kiderült: könnyen lehet, hogy a kormánypárt még az Állami Számvevőszéket is átverte. A 24.hu péntekre azt is kiderítette: csak harmadakkora ráfordítást jelentett le az ÁSZ-nak a Fidesz a 2010-es országgyűlési választás kültéri reklámjairól, mint amekkora összeg a Mahirrel kötött, 2010. március-áprilisi időszak számláján valójában szerepel. A Fidesz a 2010-es kampány végén egymaga több helyen hirdetett, mint az összes többi parlamenti párt együttesen, az ÁSZ-nak leadott adatok szerint – legalábbis papíron – mégis a legkevesebbet költötte.
A Fidesz azt állította az ÁSZ-nak, hogy betartotta a törvényes előírásokat, és mindent egybevéve 404 millió 721 ezer forintot költött a választásra. Ez azt jelentette, hogy alatta maradt a törvény alapján kalkulált 404 millió 838 ezer forintos keretnek, és még maradt is 117 ezer fel nem használt forintja. A részletesebb elszámolásból azonban az derül ki, hogy a "plakát" rubrikában, amely az ÁSZ-nál a teljes outdoor hirdetési területet magában foglalta, mindössze 35 millió 682 ezer forintot tüntetett fel a párt, ami lényegében a harmada az amúgy is nagyon jutányosan számlázott közterületi költségeknek. 63 millió forintnak nyoma veszett. A Fidesz 35 milliójával szemben az MSZP 70, az LMP 106, a Jobbik 77 milliós kültéri hirdetési költést vallott be akkor.
Újabb kampány kell a kormánynak A kormány a nemzeti konzultáció lezárulta után is folytatja tájékoztatási tevékenységét – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő a Kossuth rádióban. Szerinte szükség van arra, hogy "azon muníció, megerősítés, illetve iránymutatás birtokában, amit a nemzeti konzultáció a kormány számára adott, ezekben a témákban tovább beszélgessünk a magyar emberekkel". Kovács hozzátette, hogy a folyamatos párbeszéd a biztosítéka annak, hogy "ne veszítsük el egyrészt a magyar emberek felhatalmazását és legitimációját, másrészt a realitásokhoz, tehát a valós témákhoz való viszonyunkat."
Ádernek mindennek ellenére nemcsak a korábbi szabálytalanságok, s aránytalanságok, a mai választójogi törvények – amelyeknek éppen ő az egyik megalkotója –, hanem a plakáttörvény elfogadásának nyilvánvalóan alkotmányellenes módja sem szúrta a szemét.
A most leginkább sértett Jobbik az aláírás hírére reagálva közölte is: Áder nem Magyarország, hanem Orbán köztársasági elnöke. A bosszús radikálisok megfosztási eljárást kezdeményeznek az államfővel szemben, aki szerintük méltatlanná vált a köztársasági elnöki feladatok ellátására. Emellett az Alkotmánybírósághoz fordulnak utólagos normakontrollt kérve, e beadványukat pedig valamennyi ellenzéki frakció támogatja. Kérdéses azonban, hogy a beadványnak mi lesz a sorsa, s hogy "időben" dönt-e a szakértők szerint nyilvánvalóan alkotmányellenes törvényről a testület, amely nemcsak ebben az ügyben késlekedik.
"Áder a Fideszt pártérdekeit szolgálja. Ugyanakkor a Jobbiknak eddig semmi baja sem volt Áder Jánossal. Vona Gábor és társai most csak azért haragudnak Áderre, mert a törvény aláírásával nem engedi, hogy a Jobbik olcsó plakáthelyeket kapjon Simicska Lajostól" – hívta fel a figyelmet az MSZP. A párt szerint "a kilóra megvehető Fidesszel és Jobbikkal szemben az MSZP a közérdeket szolgálja", Botka László kormánya pedig 2018-ban egy igazságos választási rendszer keretei között megteremti a tiszta, átlátható és egyenlő feltételekkel folytatott kampányolás lehetőségét és véget vet a milliárdos oligarchák által pénzelt korrupt jobboldali pártok mutyizásra épülő világának. | [
"Fidesz"
] | [
"Mahir CityposterZrt",
"Kossuth rádióban",
"Állami Számvevőszék",
"Magyar Közlöny"
] |
Elképzelhető, hogy uniós pénzből nem valósul meg a tervezett felcsúti kisvasút, amelynek ügyét már vizsgálni kezdte az Európai Unió.
Már a német közszolgálati tévé is beszámolt az Orbán Viktor vidéki háza körül növekedő falu fejlesztéseiről.
A négyezer fős stadion látványa egy feleakkora faluban már önmagában elég bizarr lehetne, de hogy még ráadásul ez a miniszterelnök háza mellett is van, igencsak érdekes a német nézőknek. A nosztalgia-kisvasút pedig a magyar politikai rendszer európai sztenderdektől való eltérésére hívja fel a figyelmet – írja csütörtöki lapszámában a Figyelő.
Vizsgálat zajlik
A lap úgy véli, könnyen a címlapokra kerülhet, ha valóban 2 millió eurót költ az Európai Unió a felcsúti kalandpark legújabb attrakciójára, a kisvasút megvalósítására. Úgy néz ki azonban, hogy uniós pénzből nem valósul meg a projekt. Az EU-nál a Figyelő érdeklődésére megerősítették, hogy bár még alá sem írták a támogatási szerződést, már vizsgálják a projektet. Az OLAF, az EU csalás elleni hivatala azonban nem kommentálta, hogy valóban nyomoznak-e ők is.
Támogatott beruházás
Korábban az Origo is hírt adott arról, hogy a kormány felhívta a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség útján tegye kiemelt projektté a felcsúti vasút fejlesztését, 600 millió forint elszámolható közkiadási keretösszeggel.
Úgy néz ki, hogy uniós pénzből nem valósul meg a felcsúti kisvasút Fotó: Bielik István - Origo
A beruházás a közép-dunántúli operatív program része, a Kiemelt és integrált vonzerő-, termék- és infrastruktúra-fejlesztések támogatása című konstrukció keretében.
Vasút Felcsúton
Orbán Viktor miniszterelnöknek családi háza van Felcsúton, és a gyermekkorát is részben ott töltötte. 2009-ben a kormányfő által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető alapítvány vásárolta meg az 1980 óta nem üzemelő Bicske–Székesfehérvár vasúti szárnyvonal egy szakaszát, beleértve az állomásépületeket is, hogy a későbbiekben vasutat működtessen rajta, illetve kerékpárutat építsen a sínekkel párhuzamosan.
Az alcsút-felcsúti állomás épülete vendégházként újult meg, visszanyerve eredeti külső formáját, és az akadémia a vértesacsai állomásépületen is végzett már állagmegóvási munkákat – derül ki az akadémia honlapjáról. | [
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia"
] | [
"Európai Unió",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
Mindössze kétmillió forint havi bérleti díjért adta ki az ETO Park Hotelt a tulajdonos Quaestor-cég állami felszámolója 2015-ben – értesült az Átlátszó. Ez a legóvatosabb becslések szerint is százmilliós nagyságrendű ajándékpénz évente a bérlőnek.
Határozatlan időre havi nettó kétmillió forint bérleti díjért vette bérbe a 2015. július 17-én a becsődölt Quaestor-csoporthoz tartozó győri ETO Park Hotelt a Service 4 You Szállodák Kft. A bérlő cég alig egy hónappal a szerződéskötés előtt, június 19-én alakult.
A bérbeadást a felszámoló cég, az állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. intézte. Tehette, miután az ingatlantulajdonos ETO Park Kft. felszámolásáról szóló bírósági határozat már majdnem egy héttel korábban, július 10-én jogerőre emelkedett.
Nem csak a szerződés került az Átlátszó birtokába, de az ETO Park egyik fő hitelezője, a szintén állami Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által készíttetett szakvélemény is, amely a hotel üzemeltetéséből eredő éves bevételeket 418-787 millió forintra teszi 2013-2022 között.
A bevételeket mi kicsit másképpen számoltuk. A szálloda honlapján közzétett legalacsonyabb napi szobaárat, aktuálisan 33 ezer 900 forintot felszoroztuk a szobák számával (103) és 365-tel. Az eredménynek (1,2 milliárd) pedig kiszámoltuk a 40 és a 70 százalékát is, mivel turisztikai szakemberek szerint e két arány között lehet valahol az átlagos szobafoglaltság a jó elhelyezkedésű négycsillagos hotelben. Az eredmény 892, illetve 480 millió forint.
A költségeket a szakvélemény 297-632 millióra taksálja a 2013-2022-es időszakban. Vagyis százmillió felett cseng a kassza a legszerényebb becslések szerint is 24 milliós bérleti díj kiadás mellett.
Azt, hogy 24-e még a 24, vagyis emelt, netán csökkentett-e idő közben bérleti díjat a felszámoló, nála, illetve a bérlő cégnél is kérdeztük, válaszukat várjuk.
A bérlő Service 4 You korábban szintén felszámolás alatti turisztikai céggel kötött üzlet révén került a hírekbe. Akkor a kehidakustyáni wellness-komplexum, a Club Kehida működtetését vette át, miközben az üdülési jogosultak attól tartottak, hoppon maradnak a felszámolásban.
A győri szálloda azon kevés vagyontárgyak egyike, amely megmaradt a Quaestor 2015 márciusi csődje után, és alkalmas lenne a károsultak legalábbis részbeni kifizetésére.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.",
"ETO Park Kft.",
"Service 4 You"
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank Zrt.",
"Club Kehida",
"ETO Park Hotel",
"Service 4 You Szállodák Kft."
] |
Hova tűnt a 70 millió? – Gyanúsított lett az FKF vezére
• FKF-ügy: továbbra is rejtély, miért került többe a beruházás Megerősítette a Budapesti Rendőr-főkapitányság, hogy gyanúsítottként hallgatta ki a napokban a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) vezérigazgatóját a pusztazámori hulladéklerakó környezetvédelmi beruházása miatt.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel A BRFK közleménye szerint Bielek Péter megszegte vagyonkezelési kötelezettségét, amikor a hulladékgáz hasznosítására tudatosan írt ki magasabb összegű közbeszerzési eljárást. A fejlesztés valós értéke 380 millió forint lett volna, de az önkormányzati cég 448,5 millió forintra szerződött. A közel 70 milliós különbözet sorsa egyelőre nem ismert.
Bielek Péter korábban azt állította, a nyertes kft.-t Mesterházy Ernő, Demszky Gábor volt főtanácsadója választotta ki, és a magáncég a Városházára juttatta vissza a 70 millió forintot. Az FKF vezérigazgatója szabadlábon távozott a rendőrségről, a hűtlen kezelés gyanúja ellen pedig panasszal élt.
(hírTV) | [
"Fővárosi Közterület-fenntartó"
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
A Nemzeti Kulturális Alapot azért hozták létre, hogy az állam ne kézből etesse a kultúrát, hanem a legalkalmasabbak kapjanak támogatást. De ha így van, miért építettek a pályázati rendszer mögé egy olyan lyukat, amelyen keresztül évi kétmilliárd szivárog ki szakmai kontroll és átláthatóság nélkül? A miniszteri keretből a váratlan kiadásokat kellene finanszírozni, de ekkora kerete egyetlen más miniszternek sincs. "A miniszteri keret olajozza a rendszert" - vélte egy szakértő.
Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a Nemzeti Kulturális Alapprogram ugyan eredményesen, de nem elég hatékonyan és nem átlátható módon működik.
A világ legtakarékosabb rádiókabaréját rendezte meg Farkasházy Tivadar Rómában Hiller Istvánnak, miniszteri keretből. A rádió új igazgatója vizsgálta a furcsa helyzetet, de nem talált visszaélést.
Nem csak Hiller István figyelmébe ajánljuk a tizenkét darab antik képet a fotográfia hajnaláról, a fényképészet úttörőjétől.
A legfőbb kultúratámogató szervezet, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) első pillantásra különös trójai falóhoz hasonlít. Az intézmény jól felépített, biztos alapokon álló intézménynek tűnik, jobban megvizsgálva azonban kiderül, a falak mögé kiterjedt mutyirendszer lehetőségét építették be.
A felépítmény meggyőző: az NKA rendelkezésére álló nyolcmilliárd forint elosztásáról szakmai zsűri dönt, szakmai alapon benyújtott pályázatok alapján. A tizenhat, művészeti ágra szakosodott zsűribe, a szakmai kollégiumokba a tagok felét az adott területen működő szervezetek delegálják, a többieket a miniszter nevezi ki a szervezetek véleményének figyelembevételével.
Bár a döntésekről időnként vannak viták, a folyamat mégis transzparens, és így kézben tartható.
Az NKA azonban csak elölről néz ki nett, demokratikus szervezetnek. A felépítmény túloldalán kialakítottak egy hátsó bejáratot is, amelyen egészen más játékszabályok szerint áramlik a pénz. Hagyjuk magunk mögött az egyre nehézkesebb trójaifaló-hasonlatot, innentől már a száraz tények is izgalmasak lesznek.
Váratlanul nagy összeg
A támogatási szisztémára legutóbb a rádiókabaré külföldi útjai hívták fel a figyeltünket. A társaság egy úgynevezett miniszteri keretből kapott pénzt római útjára. Ugyanezen a támogatási listán szerepeltek még olyan tételek, mint például egy ötmilliós támogatás a szintén rádiókabaré-közeli Hócipőnek. Vajon mi az a miniszteri keret, amiből egy nem kulturális jellegű, és piaci alapon működő lap is támogatható, miközben sok, valóban kulturális produkcióra nem jut pénz?
Az alapító okirat szerint a miniszteri keretet azért különítették el, hogy abból váratlanul felmerülő igényeket tudjanak kielégíteni. Melyik szektor lenne jobban rászorulva az ilyesmire, mint a kultúra, ahol bármikor díjat nyerhet egy rendező, vagy rendbe kell hozni egy megsérült festményt, megrongálódott templomot, dőltünk hátra elégedetten. De ekkor megpillantottuk a váratlan helyzetekre félrerakott összeg nagyságát.
A miniszteri keret ugyanis a teljes költségvetés negyede, közel kétmilliárd forint. Akkora összeg, amit a váratlan kiadások nem indokolhatnak. Áttanulmányozva a támogatások listáját kiderült, hogy a kétely jogos. Az indokolható tételek mellett sok olyan is van, ami nem csúszott volna át semmilyen szakmai szűrőn.
Vajon mi indokolja, hogy az állam egymillióval álljon Európa egyik legnagyobb kiadójának számító Sanoma magazinja, a Füles jubileumi száma és gálája mögé?
Such György állítja, őt nem támogatta az NKA "Semmilyen kapcsolatban nem álltam az NKA-val" - kereste meg az Indexet a rádió jelenlegi elnöke cikkünk megjelenése után. Such György elmondta, 2006 januárjában kommunikációs tréninget tartottak a minisztériumnak, 2 millió forintról számlát adtak le, és még 2006-ban megkapták a pénzt is. Mindez a minisztérium és nem az NKA keretei közt zajlott, így Such nem érti, hogyan kerülhetett egykori cége a miniszteri keret cikkünk végén is közölt listájára.
És miért kell a Benkó Dixiland Band koncertjét tízmillióval támogatni? Mindezek csúcsán pedig ott vannak az olyan homályos kommunikációs előadássorozatokra megítélt milliók, amelyeket többek közt a rádióelnök Such György egykori cége kapott.
Lehet persze, hogy a támogatottak valóban markáns kulturális vállalkozások. Erről azonban nehéz megbizonyosodni, mert a döntési folyamatba nem tekinthetünk bele.
Aczél György él
Ki dönt valójában a miniszteri keret elosztásáról? A miniszter maga alakít ki releváns véleményt a táncszínházi produkcióktól a fesztiválszervezésen át a szakértői megbízásokig minden területen? Vagy vannak tanácsadói? Őket ki nevezi ki? Mi biztosítja az átláthatóságot? Kérdéseinkkel természetesen magát Hiller Istvánt kerestük meg először, akitől azonban csak az NKA alapító okiratából ismerős mondatokat kaptuk válaszként, írásban.
Ezek szerint "az Alap feletti rendelkezési jogot a kultúráért felelős miniszter gyakorolja, és felel annak felhasználásáért", "a miniszter saját hatáskörben egyedi elbírálás alapján hoz döntést a rendelkezésére álló keret felhasználásáról. A döntést ... az OKM szakapparátusa segíti, amely [a miniszter] rendelkezésére áll a felmerülő kérdések megválaszolásában."
Ezek után inkább az NKA-t belülről is jól ismerő informátorunkhoz fordultunk, aki érthetőbb magyarázatot adott az irreálisan magas miniszteri keretre. "A miniszteri keret Aczél György-i hagyományokon nyugszik. A klientúraépítés miatt jó, ha a miniszter saját kezűleg oszthat támogatásokat" - tisztázta a helyzetet egyetlen mondattal a posztja miatt neve elhallgatását kérő interjúalanyunk.
Majd ha mindez nem lenne elég világos, felidézte Hiller István szűk körben tett megjegyzését a miniszteri keretről. "A miniszteri keret a kultúrpolitikai preferenciákat tükrözi, nem feltétlen a szakmaiságot."
"A miniszteri keret olajozza a rendszert" - ajándékozott meg minket újabb bonmot-val egy másik, jelentős kulturális intézményt vezető interjúalanyunk.
Idegen test
"Idegen test a rendszerben. Nem szeretem ezt a struktúrát, de egyik minisztert sem lehetett rábírni, hogy megváltoztassa" - kezdte a beszélgetést meglepő őszinteséggel az NKA-t vezető bizottság elnöke.
Harsányi Lászlót azért kerestük meg, hogy kiderítsük, kik segítik a miniszter döntéseit. Hiszen a pályázatok száma és azok legkülönbözőbb típusai is lehetetlenné teszik, hogy egyedül és szakmai alapon lehessen dönteni.
A szakmai kollégiumok és a felettük álló bizottság azonban biztosan nem vesznek részt ebben a munkában, tudtuk meg. A támogatások egy részéről maga Hiller István dönt, más esetekben államtitkárok, tanácsadók, minisztériumi előadók választják ki a támogatottakat. Harsányi szerint a rendszer valójában a miniszter mögött álló apparátus nyomása miatt megváltoztathatatlan.
A miniszteri keret remek lehetőség a bürokratáknak, hogy saját érdekkörüknek juttathassanak pénzt. Mindezt kockázat nélkül, hiszen a folyamat átláthatósága egy hétvégi strand vizéhez hasonló. Az apparátus tagjai nem jelennek meg sem névvel, sem szakmai indoklással, így a támogatások jogossága sem vizsgálható.
A bizottság elnöke csak szignálja a határozatokat, és abban az esetben vétóz, ha kimutathatóan törvénysértő a támogatás.
Az apparátusnak azonban nincs kezében a teljes miniszteri keret. Harsányi hangsúlyozta, hogy az összeg egy része a költségvetési lyukak betömésére szolgál. Tehát olyan, jellemzően nagy rendezvényeket (például a Tavaszi Fesztivált) támogatnak a kétmilliárdból, amelyek megrendezésére az állam garanciát vállalt, de a költségvetésbe a szükséges összeget már nem tudták benyomni.
A rendszer hibája egyébként ilyenkor is kiütközik. Az olyan ügyes versenyzők, mint például a kapolcsi fesztivál szervezői ugyanis nemcsak a szakkollégiumoknál nyertek pénzt, hanem sikerrel indultak a miniszternél is.
Harsányi szerint a rendszert úgy lehetne átláthatóbbá tenni, ha a kötelező finanszírozású rendezvényeket kivonnák a miniszteri keretből, és azokat egy külön kollégium bírálná el. Jelenleg azonban nincs szó az NKA reformjáról, ezt levelében Hiller István is megerősítette.
Minden a régiben
"Az Alap átalakítása a választások miatt maradt el" - emlékezett vissza Bozóki András, akit azért kerestünk meg, hogy legalább egy volt kulturális miniszternek feltehessük kérdéseinket. A 2006-ban leköszönt Bozóki elmondta, hogy átfogó reformokat szeretett volna végrehajtani, 15 százalékra csökkentve a keret nagyságát. A transzparencia érdekében nyilvánosságra szerette volna hozatni az elutasított pályázatokat is. Mindezek mellett átalakította volna a szakmai kollégiumok rendszerét is. Egy állami számvevőszéki vizsgálat ugyanis megállapította: az NKA demokratikus játékszabályok szerint működő része is úgy osztja el a pénzeket, hogy azok 60 százaléka a kollégiumok érdekkörébe jut.
Gyurcsány Ferenc azonban az értelmiségi körök tiltakozására és a közelgő kampányra hivatkozva lefújta a kezdeményezést. Bozóki megerősítette: a minisztérium számára is világos, hogy "ez a rendszer hosszú távon egészségtelen", de a miniszteri székbe ülve senkinek sem volt meg az önfegyelme ahhoz, hogy keretek közé szorítsák az osztogatást, ami egyébként jól alkalmazható "az éppen működő kormány ellen lázadó művészek pacifikálására, és a kultúrpolitika aktuális céljainak megvalósítására".
Az NKA és a miniszteri keret a történelemben A Nemzeti Kulturális Alapot 1993-ban hozták létre, hogy megszüntessék a kultúra kézből etetésének gyakorlatát. A pályázati alapon működő szervezetnél a Mátyás-templom kapujának 1994-es berobbantásakor különítették a miniszteri keretet, mivel szükség volt ilyen és más - kevésbé erőszakos, de - váratlan események támogatására. A kezdetben tízszázalékos összeget a Fidesz-kormány növelte ötven százalékra. Ekkoriban azonban állami finanszírozású intézmények csak a miniszteri keret terhére pályázhattak. Később ezt a szabályt eltörölték, ám a keretet az NKA szétosztható pénzének 25 százalékára csökkentették csak. 1999-ben az akkori kormány megszüntette az NKA pénzügyi önállóságát, és azt Nemzeti Kulturális Alapprogram címen a kulturális tárca költségvetése alá rendelte. A 2006-ban életbe lépett törvénymódosításnak köszönhetően az NKA visszaalakult elkülönített állami pénzalappá, 2007-ben 8,7 milliárdból gazdálkodik. Pályáztatásra 7,8 milliárd áll rendelkezésre, a miniszteri keret 1,95 milliárd forint. | [
"Hócipő",
"Benkó Dixiland Band",
"Sanoma",
"Nemzeti Kulturális Alap"
] | [
"Állami Számvevőszék",
"Nemzeti Kulturális Alapprogram"
] |
Sok millióból öltöztetik Kövér László házőrségét
Még május elején írt ki közbeszerzési eljárást az Országgyűlés Hivatala az Országgyűlési Őrség számára rendszeresített egyenruházat és kiegészítők beszerzésére vonatkozóan. A parlament honlapján közzétett dokumentumok szerint többek mellett szükség van:
300 darab szolgálati pólóra,
100 darab szolgálati zubbonyra,
50 pár szolgálati bakancsra,
100 darab csősálra,
600 pár szolgálati kesztyűre,
1000 darab társasági ingre
és 50 darab málhazsákra is.
A felhívásra két ajánlat érkezett, a komplex katonai és rendvédelmi megoldásokkal foglalkozó Milipol Zrt.-től, valamint a gombai székhelyű FETTI Kereskedelmi és Szolgálató Kft.-től. Végül a szerződést június 20-án kötötte meg az Országgyűlés Hivatala a Milipol Zrt.-vel nettó 63,58 millió forint értékben. A Zrt. 12 hónapos jótállási időt biztosít a termékekre, probléma esetén pedig 3 napon belül köteles lesz a költséget megtéríteni, vagy térítésmentesen kijavítani a problémát, esetleg kicserélni a hibás terméket.
A Milipol a termékeket a szerződés hatálybalépését követő 160 napon belül kell majd leszállítani úgy, hogy a méretkiosztást a hivataltól 10 napon belül megkapja.
A szerződéshez csatolt egyik melléklet szerint a legdrágább tétel az 1000 darab társasági ing, melynek darabja 20 ezer forint, így összesen 20 millióért vesz csak ingeket az Országgyűlés Hivatala. Kiemelkedő tételt jelent a 600 pár szolgálati kesztyű is, melynek darabja még az ingnél is többe kerül, 23 ezer forintba, így a kesztyűkre 13,8 millió forintot számolnak el.
A Milipol Zrt. a szokásos eltérő módon október és szeptember között vett legutóbbi üzleti évében kicsivel több mint 7 milliárd forintos árbevételre tett szert a korábbi 7,7 milliárd után. Ebből a végére 1,7 milliárdos tiszta nyereség maradt, amit a tulajdonosok döntése értelmében szinte teljes egészében osztalékfizetésre fordítottak. | [
"Országgyűlési Őrség"
] | [
"Országgyűlés Hivatala",
"Milipol Zrt.",
"FETTI Kereskedelmi és Szolgálató Kft."
] |
Uniós pénzből fogják reklámozni Magyarország turisztikai vonzerejét Oroszországban és Kínában is.
A propagandaminisztérium alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) még májusban írt ki nyílt közbeszerzést különböző marketingfeladatokra a GINOP-1.3.5-15-2015-00001 Nemzeti turisztikai marketing és keresletösztönző európai uniós projekt keretében.
A keretszerződés összege nettó 3,95 milliárd forint, ennek 85 százalékát az EU fizeti. A tender eredménye december 9-én jelent meg az uniós értesítőben: a megbízást a Lounge Design Kft, a New Land Media Kft., és a MEC Hungary Médiaügynükség Kft. nyerte közös ajánlattevőként.
A nyertes cégek feladata többek között egy bel- és külföldön egyaránt érvényes, egységes arculatú megjelenés (“Magyarország, mint turisztikai márka"), valamint imázsfilmek és termékhirdetések megalkotása.
A kreatív anyagokat a projektben kiemelt országcsoportokban, és a zárójelben kiemelt célországokban szükséges az adott ország nyelvén elkészíteniük:
– szomszédos és közeli országok (Lengyelország és Románia),
– német nyelvű országok (Ausztria és Németország),
– Észak-Európa és Egyesült Királyság (Egyesült Királyság).
– latin nyelvű és BENELUX országok (Franciaország és Hollandia),
– Oroszország és FÁK-országok (nincs kiemelt ország).
– Arab-öböl menti országok (nincs kiemelt ország).
– egyéb, a pályázati kiírásban szereplő országok (Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Kína)
Emellett további médiakampányokat kell lebonyolítaniuk a kiemelt célpiacokon, vagyis Lengyelországban, Romániában, Ausztriában, Németországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hollandiában, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, és Kínában.
A Balásy Gyula tulajdonában lévő Lounge Design Kft. és New Land Media Kft. nagyjából egy éve vette át Csetényi Csaba cégeitől a különböző többmilliárdos kormányzati “tájékoztató kampányok" (pl. Nemzeti konzultáció) lebonyolítását, a MEC Hungary Kft. tulajdonosa pedig a Young and Rubicam nemzetközi reklámügynökség.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"New Land Media Kft.",
"Lounge Design Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"MEC Hungary Kft."
] | [
"MEC Hungary Médiaügynükség Kft.",
"Amerikai Egyesült Államok",
"Egyesült Királyság",
"Lounge Design Kft",
"Young and Rubicam"
] |
A Fidesz szerint a legfontosabb kérdésekre azaz, hogy "Honnan vannak a százmilliók, mit tudott minderről Mesterházy Attila és az MSZP vezetése és mióta tudják mindezt?" csütörtökön sem kaptak választ a Simon-ügy kapcsán.
A nagyobbik kormánypárt ezt csütörtökön írta közleményében, arra reagálva, hogy Simon Gábor szocialista politikus csütörtökön közölte, minden, a szocialista pártban viselt tisztségéről lemond, kilép az MSZP-ből, visszalép a képviselőjelöltségtől és február 12-ei hatállyal lemond parlamenti képviselői mandátumáról.
Simon Gábor közleményében azt írta: a személyéhez kötődő összeggel el tud számolni, a pénz eredetének semmilyen közéleti, politikai aspektusa nincs. | [
"MSZP"
] | [] |
Egy fideszes képviselő javaslata puhította fel a kormány dohánytermékek adójának emeléséről szóló javaslatát, ezért vonta vissza saját tervét a minisztérium az [origo] információi szerint. Az adóemelési javaslatot az utolsó pillanatban állították le. A kormány jövőre teljesen újraszabályozná a jövedéki adóztatást.
Az [origo] információi szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) áll a formálisan az országgyűlés alkotmányügyi bizottsága által benyújtott múlt heti javaslat mögött (PDF-ben itt elérhető), amely megakadályozta a dohánytermékek jövedéki adójának emelését. Az adóemelést korábban maga az NGM javasolta (erről itt olvashat), így a minisztérium saját javaslatát torpedózta meg, bár az adóemelésből több milliárdos bevétele származhatott volna a költségvetésnek már idén.
Az NGM eredeti, június elején a parlamenthez benyújtott javaslatának célja a fogyasztási, azaz a vágott dohány és a cigaretta jövedéki adójának egymáshoz közelítése volt. Mivel a vágott dohány adója jóval alacsonyabb, mint a cigarettáé, a javaslat szerint "a dohánytermékek piacán a 2010-es évben olyan átrendeződés ment végbe, és 2011 folyamán is olyan piaci folyamatok zajlanak, amelyek veszélyeztetik a költségvetési bevételek tervezett alakulását". Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a drága cigi helyett a magyarok egyre nagyobb arányban vesznek sodrós dohányt, aminek hatására tavaly mintegy 40 milliárddal kevesebb jövedéki adó folyt be a költségvetésbe a tervezettnél.
Ezért - és egy uniós irányelv miatt, amely miatt 2018-ig jelentősen meg kell emelni a cigaretta és a dohánytermékek adóját - az NGM kidolgozta a javaslatát, amely három lépésben emelte volna meg a különféle dohánytermékek adóját. Az első lépcső már az idén nyáron, a második jövő év január elsején, a harmadik pedig jövő év július 1-jén lépett volna hatályba, vagyis egy év alatt feltehetően gyors drágulást hozott volna. A javaslat szerint a cigaretta jövedéki adója kisebb mértékben nőtt volna, mint a vágott dohányé, vagyis a kettő közötti olló szűkült volna.
A javaslat soha nem lépett hatályba, mert múlt hétfőn, a javaslatról szóló zárószavazás előtt az alkotmányügyi bizottság váratlanul benyújtott egy javaslatot, amely az egész adóemelési tervet visszavonta. A bizottság összes kormánypárti tagja igennel szavazott a bizottságban, majd a parlament is elfogadta a módosítót.
A javaslatot az alkotmányügyi bizottság nyújtotta ugyan be, de csak azért, mert a házszabály szerint a "zárószavazás előtti módosító indítványt", azaz az utolsó pillanatban végrehajtható módosítást csak ez a bizottság javasolhat. A javaslaton Balsai István, a bizottság elnökének neve szerepel, de nem ő készítette a szöveget. Sem ő, sem a bizottság tagjai nem árulták el azonban a sajtónak, hogy valójában ki áll a javaslat mögött, azt állították, nem is emlékeznek rá, hogy honnan származik a szöveg.
Fideszes képviselő boríthatta fel a tervet
Az [origo] úgy tudja, az adóemelési terv visszavonásához Hörcsik Richárd sárospataki fideszes képviselő akciója vezetett. A vágott dohány adójának a cigarettáéhoz való felzárkóztatása az előbbit gyártók érdekeit sérti, Hörcsik az [origo]-nak azt mondta, az ő választókerületében van egy ilyen dohánygyár, ahol az adóemelés hatására szerinte munkahelyek kerülhettek volna veszélybe. Emellett szerinte a vágott dohány leginkább az alacsonyabb jövedelműek körében népszerű, és ha az adóemelés miatt növekszik az ára, az nem elsősorban a költségvetési bevételek növekedéséhez, hanem a cigaretta feketekereskedelmének növekedéséhez vezetne.
Ezért Hörcsik módosító javaslatot nyújtott be június közepén a gazdasági minisztérium adóemelési tervéhez, amelynek értelmében a cigaretta és fogyasztási dohány adója közti különbség jóval kisebb mértékben csökkent volna, mint ahogy azt az NGM tervezte. "Az adóemelés mértékét próbáltam mérsékelni, hogy az ne legyen olyan drasztikus" - indokolta Hörcsik a javaslatát az [origo]-nak. Bár a bizottságok nem támogatták, a parlament kormánypárti többsége elfogadta Hörcsik javaslatát. A politikus kérdésünkre azt mondta, az adóemelési javaslat további sorsába nem szólt bele, mert külföldön tartózkodott, így nem tudott arról sem, hogy hatása lett volna annak visszavonására.
"Mindegy, honnan származott"
Ezután került eddig ismeretlen körülmények között az alkotmányügyi bizottság asztalára a javaslat, amely megtorpedózta az egész adóemelést, mindezt azzal indokolva, hogy a javaslat "a stratégiai céljával" - azzal, hogy "az azonosan káros termékek azonos mértékben adózzanak" - "ellentétes hatást" váltana ki a Hörcsik által benyújtott módosító után. Balsai István bizottsági elnök az [origo] kérdésére nem árulta el, kitől érkezett a szöveg, amelyhez a nevét adta, és amelyet a bizottság kormánypárti tagjai megszavaztak. Úgy fogalmazott, hogy "teljesen mindegy, honnan származott", a kérdésnek nincs jelentősége. Megjegyezte, olyan nincs, hogy a beérkező beadványokról a kormány ne tudjon. Ebben az esetben is az történt, hogy a kormány képviselője a múlt hétfői ülésen "jóváhagyólag tudomásul vette" - mondta.
Az [origo] információi szerint az NGM-ben készítették elő saját javaslatuk megtorpedózását. Erről hétfői számában a Napi Gazdaság is írt, de a gazdasági minisztérium megkeresésünkre utalt Hörcsik egyéni akciójára is. "A törvényjavaslathoz érkezett, megszavazott képviselői módosító indítvány értelmében a cigaretta és a fogyasztási dohány adója közti különbség jóval kisebb mértékben csökkent volna, ezért alkalmatlan lett a törvényjavaslat eredeti céljainak elérésére" - közölték. A tárca úgy fogalmazott, hogy ezért "az a döntés született", hogy mégse változzon meg év közben a dohánytermékek jövedéki adója.
Nem tudják, ki a "valódi előterjesztő"
Bárándy Gergely MSZP-s képviselő, az alkotmányügyi bizottság tagja az [origo] kérdésére azt mondta, fogalma sincs, ki készíthette elő a javaslat szövegét. Mivel az elmúlt hetekben a bizottság több ezer ajánlási pontról szavazott, ez a módosítás is "indifferens dolognak tűnt", ezért a politikus elképzelhetőnek tartja, hogy maga Balsai István sem emlékszik rá, hogy honnan származott a javaslat szövege.
Bárándy szerint rendszeresen előfordul, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslat lehetőségével az alkotmányügyi bizottságon keresztül módosítanak korábbi törvényjavaslatokat a kormánypártok, amellyel alapjaiban változtatják meg az általuk vagy a kormány által benyújtott indítványokat. Ez történt az egyházakról szóló törvény esetében és a dohánytermékek jövedéki adójával is, holott Bárándy szerint a zárószavazás előtti módosítást az apróbb kiigazításokra, például a koherenciazavar elkerülésére, vagy akár vesszőhibák javítására találták ki.
Pénteken ezer körüli, hétfőn több száz ajánlási pont fordult meg az alkotmányügyi bizottság előtt. Ennyi különféle témához nem lehet érteni, és érdemi munkát nehezen lehet úgy végezni, hogy alig van idő a módosító javaslatok átnézésére - mondta Bárándy. A politikus azt mondta, az esetek többségében a tagok - legalábbis az ellenzékiek - nem tudják, hogy "ki a valódi előterjesztő", de az biztos, hogy ezeket a javaslatokat nem a bizottság apparátusa dolgozza ki. "Bejön egy papír, általában valamelyik minisztériumból, és sokszor már eleve Balsai István nevét írják rá" - mondta.
Balsai szerint azonban az alkotmányügyi bizottság ülésére már előkészítve érkeznek a javaslatok, az ő neve pedig addigra azért szerepel rajtuk, hogy ha a bizottság megszavazza, akkor tovább lehessen küldeni azokat.
Ősszel újabb kört futnak
Az NGM szerint az őszi adócsomagban visszatérnek a dohány jövedéki adójára. Ugyanezt nyilatkozta Matolcsy György gazdasági miniszter is hétfőn. Azt mondta, az adóemelés üteméről szóló döntést az adótörvények őszi vitájában folytatják le. "A minisztérium álláspontja világos, emelni kell ezt az adót. Ez államháztartási, fogyasztóvédelmi és európai uniós kérdés" - fogalmazott.
Heintz Tamás, a Fidesz egészségpolitikusa - aki az egészségügyi államtitkárság által kidolgozott, a zárt térben való dohányzást korlátozó törvény egyik arca volt - azt mondta, jövőre már új "adótechnikával" szeretnék adóztatni a dohányipart, és dolgoznak a bevezetésén. "A gazdasági szféra teszi a dolgát, de még fel kell nőni ehhez" - jegyezte meg az egészségpolitikus. A jövedékiadó-emelésre vonatkozó, visszaszívott javaslatot úgy minősítette, hogy "aranyos volt, örültünk neki", de hozzátette, hogy nem okoz nagy változást, hogy végül nem fogadták el, miután jövőre reményei szerint feláll az új adóztatási rendszer. | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] | [
"Napi Gazdaság"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Sikkasztás miatt vádat emeltek Gömöri Zsolt ellen
Sikkasztás miatt vádat emeltek Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) korábbi elnöke ellen, a hűtlen kezelés miatt folytatott nyomozást azonban bizonyítottság hiányában megszüntették.
Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivője pénteken azt írta az MTI megkeresésére, hogy a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, valamint folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra.
A vádirat lényege szerint a vádlott 2009 áprilisa és 2014 júliusa között az MPB-hez befolyt támogatói befizetések után az érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságoknak, valamint egy sportklubnak úgynevezett közvetítői jutalékot fizettetett ki indokolatlanul.
A gazdasági társaságok, valamint a sportklub képviselői nem működtek közre ténylegesen a támogatási szerződések előkészítésében és létrejöttében, így jogtalan és indokolatlan volt a részükre jutalék jogcímén történt kifizetés – hangsúlyozta Bagoly Bettina.
A jutalékot az MPB számlájáról utalták át a társaságoknak, illetve négy alkalommal a kiszámlázott összeget készpénzben vette fel a vádlott az MPB házipénztárából. A fentiek szerinti sikkasztás elkövetési értéke összesen mintegy tizenötmillió forint.
A vád szerint továbbá a korábbi elnök 2014 szeptemberében egy bérbe adott minibusz eltulajdonítása miatt kártérítés címén jogosulatlanul és indokolatlanul utaltatott át hárommillió forintot az MPB számlájáról a saját ügyvezetése alatt álló cégnek.
A vádlott szabadlábon védekezik, vele szemben a kerületi ügyészség felfüggesztett börtönbüntetés, valamint pénzbüntetés kiszabását indítványozta – írta Bagoly Bettina, hozzátéve: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda az egyéb részcselekmények vonatkozásában hűtlen kezelés bűntette miatt folytatott nyomozást, így a vádlott vitatott végtörlesztésével kapcsolatos ügyrészt bizonyítottság hiányában megszüntette.
Az MPB vezetőivel kapcsolatban tavaly május elején robbant ki botrány, amikor kiderült, hogy Gömöri Zsolt elnök 2012-ben hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a szervezettől hitele végtörlesztésére.
A bizottságot emellett visszaélésekkel, törvénytelenséggel vádolták meg, például vezetőinek indokolatlan utazásaival.
Tavaly júniusban Gömöri Zsolt lemondott elnöki posztjáról. | [
"Magyar Paralimpiai Bizottság"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Budapesti XIV. és 16. Kerületi Ügyészség"
] |
Beigazolódott a novemberi jóslat: a vasárnapi parlamenti választásig már biztosan nem dönt az Alkotmánybíróság három olyan, kulcsfontosságú ügyben, amelyekben józanul nézve nemigen határozhatott volna másképp, mint hogy a Fidesz által elfogadott törvények alkotmányellenesek.
2011 júniusában, még az új Alaptörvény hatályba lépése előtt a Parlament az Alkotmány módosításával 15 fősre bővítette az Alkotmánybíróságot. A létszámnövelésre az előterjesztők indoklása szerint azért volt szükség, hogy a testület ledolgozhassa az ügyhátralékát, az új ügyekben pedig "megfelelő, ésszerű határidőben hozza meg a döntéseit".
Az Alkotmánybíróságnak mostanra legalább az igazán fontos ügyek esetében tényleg illett volna felnőnie a jogalkotó elvárásához, és időben döntenie róluk.
Lex CEU
A Parlament pont egy éve, 2017. április 4-én fogadta el a Soros György által alapított budapesti Central European University ellehetetlenítését célzó felsőoktatási törvénymódosítást, ami jól illeszkedett a Soros György elleni propaganda-hadjáratba. Kritikusai szerint a jogszabály aránytalanul, ezért alkotmányellenesen korlátozza az oktatás szabadságához fűződő alapjogot, továbbá sérti a jogbiztonság alkotmányos feltételeit, egyebek mellett azzal, hogy nem hagy elég időt az egyetemnek az új előírások teljesítésére (a törvény szeptemberben lépett hatályba).
Április 21-én a képviselők negyede az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy a testület mondja ki az alkotmánysértést. 2017 május végén az AB eseti munkacsoportot állított fel, hogy kivételes esetként kezeljék az ügyet. A buzgalom ellenére a Lex CEU-s AB-beadvány sorsáról többé nem lehetett hallani.
Civiltörvény
A Parlament fideszes többsége 2017. június 13-án fogadta el a külföldről (is) támogatott civil szervezeteket megbélyegző törvényt. Ez a törvény – szintén a Soros-, valamint a menekültellenes propaganda részeként – egyértelműen a kormánnyal szemben kritikus civilek ellen irányult. A célba vett szervezetek szerint a törvény aláássa a hitelességüket és a beléjük vetett bizalmat, ami sérti a jó hírnevükhöz, a magánszférájuk tiszteletben tartásához fűződő alkotmányos alapjogukat, továbbá a szabad véleménynyilvánítási és az egyesülési szabadságot is.
Augusztus végén panaszt nyújtottak be az AB-hez, miután július közepén 50 ellenzéki képviselő, részben hasonló indoklással ezt már megtette. Az ellenzéki képviselők beadványát az Alkotmánybíróság idén januárban napirendre vette és elkezdte tárgyalni, de döntenie azóta sem sikerült róla.
Plakáttörvény
2017. június 23-án feles többséggel fogadott el az Országgyűlés egy olyan törvényt, amiről még a fideszes előterjesztők is pontosan tudták, hogy egyes részei kétharmados többséget igényelnek. A plakáttörvényről van szó, amivel a Fidesznek sikerült megakadályoznia, hogy Simicska Lajos cégeinek felületein továbbra is a Jobbik plakátjai árasszák el az országot. Pár nappal korábban az ellenzék megakadályozta a törvény a pártok gazdálkodását érintő, ezért kétharmados részeinek elfogadását. A Fidesz ezután a tervezetet nem sok változtatással, de immár feles törvényként újra beterjesztette és a parlament el is fogadta.
Július közepén 57 ellenzéki képviselő írta alá az AB-nak küldött beadványt, kérve a testületet, hogy semmisítse meg a törvényt. Szűk kilenc hónap volt hátra a választásig, így az AB, bár határidő nem kötötte, "észszerű" időn belül dönthetett volna a választásra készülő országban a közterületi reklámok szabályozásáról.
Politikailag motivált-e az AB lassúsága?
Felesleges magyarázni, hogy mi lett volna a plakáttörvény megsemmisítésének politikai jelentősége, vagy mekkorát durrant volna a Lex CEU és a civiltörvény elkaszálása. Elég nyilvánvaló, hogy az AB nem mert a választások előtt dönteni ezekben a politikailag nagyon kényes ügyekben.
Annak eldöntéséhez, hogy pártatlan-e az Alkotmánybíróság lassúsága, érdemes felidézni egy 2016 decemberi határozatát.
Amikor gyorsan döntött az AB
A 2016 októberi, érvénytelen kvótanépszavazás után a Fidesz alkotmánymódosítást nyújtott be, hogy az ország alkotmányos identitására hivatkozva alaptörvényi szintre emelje az uniós menekültkvóták elleni küzdelmet. A törvényjavaslat november 8-án elbukott a parlamentben. Az alkotmányos mankó ezután nem várt irányból érkezett.
Az AB november 28-án hirtelen kettéválasztotta az alapvető jogok biztosának egy évvel korábbi beadványát, az Alkotmánybíróság pedig soron kívüli eljárásban, két nap alatt (!!!) meg is hozta a határozatát (az indítvány többi részéről azóta sem született döntés). Az ombudsman vizsgált kérdése az volt, hogy – az Alaptörvény Európa-klauzulája értelmében – közreműködhetnek-e a magyar hatóságok a brüsszeli kvótadöntés végrehajtásában.
Az AB határozata lényegében pont arról rendelkezett, amit a Fidesznek nem sikerült az Alaptörvénybe emelnie: hogy a Brüsszelnek átadott hatáskörök gyakorlása az alapvető jogok és az ország önrendelkezése mellett Magyarország történeti alkotmányán alapuló identitását sem sértheti, ezért az uniós jogszabályok alkotmányosságát az AB közvetlenül is vizsgálhatja. A határozat indoklása ugyanakkor nem tért ki rá, hogy korábban, amikor ezek szerint tehette volna, az AB miért nem élt a lehetőséggel.
Borítókép: a CEU ellehetetlenítése ellen tüntetők 2017. április 4-én. Fotó: Huszti István / Index. | [
"Alkotmánybíróság"
] | [
"Central European University",
"Lex CEU"
] |
2012. május 01., kedd, 09:15
Szerző: Para-Kovács Imre
Címkék: Para-Kovács Imre; Nógrád megye; Simicska Lajos; nyuszibuli;
Para-Kovács Imre nagy fába vágta a fejszéjét: Simicska Lajos felemelkedéséről ír verses mesét kisgyermekeknek. A címe: A nyúl, aki megette Nógrád megyét. Íme a mű szinopszisa.
Az újságírótársadalom egyik legfontosabb feladata jelen helyzetben, hogy mindenhová eljutassa a kor üzenetét, a nemzeti összefogás és rendszer, valamint az azt megelőző sötét korok tanulságait, de nem csak mindenhová, hanem mindenkihez, ami persze megnehezíti a dolgot, de nincs lehetetlen. Én például azon dolgozom, hogy a Tóta W. kolléga által már kijelölt csapást szélesre tapossam, és verses mese formájában eljutassam a gyermekekhez Simicska Lajos életének és munkásságának történetét. A cím már meg is van: A nyúl, aki megette Nógrád megyét, de a rímeken még dolgozom.
Anyag van bőven.
Hóvirágot majszoló kisemlős. Mitől ilyen nagyok a te füleid? / EPA / Patrick Pleul
A hatvanharmadik versszak környékén elgondolkodtam, hogyan is illeszkedik Simicska tevékenysége a világtrendekbe, és ezeken belül Magyarország újkori történelmébe, mert olyan nincs, hogy valami csak úgy van, mindenféle gyökér és előzmény nélkül. Így aztán rájöttem, hogy a Simicska-projekt mindig is létezett, mindig is létezni fog, valamint csinálták már nála sokkal jobban. Ül a nép érdeklődő fele az internet előtt, és nézi, hogyan lopják szét az országot, és csodálkozik erősen, mert a szétlopás hatékony, szervezett, intézményesült tolvajlás, nem olyan barmolás, mint amit a szocialisták csináltak. Ha képzavarral akarnék élni (akarok), azt mondanám, hogy lopnak, mint a svájci óra, hegyekben hordják haza az országot, amit – mondjuk – én különösebben nem bánok, mert nem volt vele semmi tervem, de a későbbiekben esetleg valakiknek hiányozni fog. Mármint bizonyos részei, mert ha valaki ellopja Kazincbarcikát vagy a teljes Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, akkor teljesen valószínűtlen bármiféle reklamáció, de léteznek hasznosabb és látványosabb területek is, gyanúm szerint pedig éppen ezekre megy ki a játék.
A nyolcvanas évek szellősebb felében megkezdődött az ország megmentése, konkrétan gyárak, cégek, földterületek és egyéb értékes ingatlanok tekintetében, minek keretében megszületett egy – kétségtelenül nem fideszes – réteg, aminek iszonyatosan sok pénze volt, olyan üzemet birtokolt, amihez ugyan egyáltalán nem értett, de megvoltak a szakemberei, és gazdagodott, gazdagodott és gazdagodott nyugodtan, mivel a rendszerváltás csak ráerősített az ő gazdagodására, a hatalomra kerülő MDF-kormány pedig nem igazán tudott mit kezdeni ezzel a jelenséggel. Se lenyelni, se kiköpni. A spontán privatizációt követte a nem spontán privatizáció, amivel nekem semmi bajom sincs már megint, hiszen létrejött a magyar vállalkozó réteg, melyet annyira nélkülöztünk a létező szocializmusban.
A Fidesz kétségtelenül későn ébredt, a székház-ügyig kellett várni, hogy rájöjjenek az ízére, milyen is az, ha a hatalom fontosabb az igazságnál, de akkor aztán felpörögtek az események, és megkezdte működését a párt gazdasági tankhadosztálya. Nekik alkotmányos joguk volt hülyének nézni mindenkit, de ezt úgy interpretálták, mintha ők lennének hülyék. Elfelejtettek például komplett cégeket, embereket, áfát, ilyesmit, de mindezt jogosan, mert csak a rohadt komcsik elől privatizáltak, tehát a nemzeti vagyon speciális értelmezése következtében a multikulturális és internacionalista trendeket megfékezve halmoztak föl – tulajdonképpen nekünk, magyaroknak.
Az intézményesült korrupció tökéletes működésének alapfeltétele az egyéni korrupció visszaszorítása, illetve megszüntetése, mert a befektető, beruházó, kivitelező és egyéb érdekelt ideges lesz, ha kétszer kell fizetnie, tehát érdemes lecsapni minden megvesztegethető egyénre a gépezetben, és olyat ültetni a helyére, aki megelégszik azzal, ami az állami korrupcióból neki lecsorog. Esetleg át is lehet nevelni.
Azok az országok – jellemzően Közép-Amerikában (banán) -, ahol mindkét formája virágzott a korrupciónak, sohasem gazdagodtak meg, igaz, jó volt a hangulat, és csak nagyobb időjárási frontok áthaladása esetén történtek tömeges kivégzések, illetve privát leszámolások. Fontos egyébként, hogy az ilyen helyeken legyen megfelelő mennyiségű kokain és jól teremjen a marihuána, mert az csak lazít az egészen. Magyarországon más iskola hódít, nincs elegendő mennyiségű kokain, nem terem meg rendesen a marihuána, meg egyébként is mindenki idegbeteg, tehát szerencsétlen politikusok kénytelenek a hazafias érzelmekre apellálni.
A hazafias érzelmeket ott kell ügyesen használni, ahol a fentebb említett drogok nem elég elterjedtek, ahol nincs arany- és gyémántbányászat, sem olaj, sem tengerpart, sem rohadt sok vasérc a földben, de még csak normális órákat sem képesek a lakosok csinálni. Ilyenkor jön a hazaszeretet, a nemzeti büszkeség és a szorongó nacionalizmus, mert ellenséges népek vesznek minket körül, minden pillanatban várható lerohanásunk, mindenki készüljön fel, viseljen kokárdát, esetleg járőrözzön a háza előtt, és ha mindez megvan, mindenki beöltözve, felfegyverkezve (nem túlságosan, nehogy aztán mást akarjon) áll mindenki izgatottan paranoid és hülye módjára, mint egy egyenetlen felületű kőkorong, akkor mehetünk lopni – mondják a politikusok, és tényleg.
A lakosság azon része tehát, amelyik nem lopott sokat, amíg szocializmus volt, illetve a szocialisták voltak uralmon, esetleg az MDF, de nem is fegyverkezik és énekel esténként hazafias műdalokat, az most vagy sürgősen és szisztematikusan lop (ők vannak kevesebben), vagy elégedetten nézi, hogy milyen nagyszerű lesz, amikor kiegyenlítődnek a mérleg serpenyői, és a nemzeti elkötelezettségű tolvajok pont olyan gazdagok lesznek, mint az internacionalisták. Ez örömmel tölti el szívét, a világ rendje elsődleges szempont életében.
Néhányan persze morognak.
Nem értik a mélyebb összefüggéseket, a magasabb szempontokat, mindig elégedetlenkednek. Ezeket nyikhaj terrorista tollforgatóknak nevezik, majd a későbbiekben pedig kidolgozzák a méltó és végső megoldást. | [
"Fidesz"
] | [] |
434 millió forint árbevételt könyvelt el Mészáros Lőrinc felcsúti dollármilliárdos saját márkás sportruházati érdekeltsége, a Magyar Sportmárka Zrt. tavaly.
A 2017 végén alapított társaság 2019-ben kilőtt, összességében több mint félmilliárdos forgalmat ért el, úgy festett, hogy az emberek elkezdtek 2Rule-ba öltözni, például a magyar kirakatteammel, a veszprémi kézilabdacsapattal is leszerződtek. Igaz, ehhez nem kellett messzire menni, Mészáros Lőrinc milliárdos üzlettársa, Szíjj László Duna Aszfalt Kft.-je a Telekom Veszprém fő tulajdonosa.
2020-ban ennél közel százmillióval kisebb volt a sportruházati cég forgalma, viszont a nyereség az ötszörösére, 108 millió forintra nőtt.
Ezek szerint 25 százalékos nyereségrátával dolgoztak tavaly a herceghalmi fellegvárban. Mindezt 6 fős gárdával érte el a cég: a mérlegbeszámolóban 5 teljes és 1 részmunkaidős szellemi foglalkozású dolgozót tüntettek fel. | [
"Magyar Sportmárka Zrt."
] | [
"Telekom Veszprém",
"Duna Aszfalt Kft."
] |
Egyelőre nem tudni mire, de 8,2 milliárd forintos keretszerződést kötött tavaly az Innovációs és Technológiai Minisztérium a jó orosz kapcsolatai miatt Mr. Oroszországként ismert Klaus Mangold üzletember tanácsadó cégével. A továbbra is Palkovics László vezette, de már Technológiai és Ipari Minisztériumnak nevezett tárca még nem válaszolt a hvg.hu-nak arra, milyen tanácsok érnek havi egymilliárd forintot.
Évek óta fizet az állam különféle minisztériumain – korábban a Miniszterelnökségen, az utóbbi években az innovációs tárcán – keresztül százmilliós nagyságrendű összegeket tanácsadásért egy német üzletember érdekeltségeinek, de nemrég nagyságrendet léptek, mivel
tavaly decemberben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a 2021.12.22.–2022.07.31. közötti nagyjából 8 hónapra bruttó 8,2 milliárd forint keretösszegű tanácsadói szerződést kötött a Mangold Consulting GmbH-val, vagyis a megbízás értéke havonta körülbelül egymilliárd forint.
A Mangold Consulting GmbH a jó orosz kapcsolatai miatt Mr. Oroszországként ismert Klaus Mangold üzletember érdekeltsége, aki szakértelmével korábban például a paksi bővítés uniós elfogadtatásában is segítette a magyar kormányt. A hvg.hu is írt arról, hogy Mangold készítette elő azt a 2013-as titkos találkozót, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök és Szergej Kirijenko, az orosz Roszatom vezetője lényegében megállapodott arról, hogy az oroszok fogják építeni Paks II.-t.
A Kremlbe bejáratos, Vlagyimir Putyin orosz elnököt közelről is ismerő Mangold tanácsát 2013 óta kérik ki a Fidesz-kormányok. Az pedig már a Direkt36 által közérdekű adatigényléssel megszerzett szerződésekből derült ki később, hogy nem is kevés pénzt fizet a magyar kormány a tanácsokért. A Lázár János vezette Miniszterelnökség 2017 júliusa és 2018 májusa közötti időszakra bruttó 650 ezer euró (akkori árfolyamon 201 millió forint) értékben szerződött Mangold cégeivel.
Lázár után Palkovics fizetett Mangold tudásáért
A tanácsadó a Miniszterelnökségen keresztül abban az időben uniós költségvetéssel, energiapolitikával, digitalizációval, elektromos autók elterjedésével összefüggő kérdésekben segítette a magyar kormányt. Miután a 2018-as választást követően Lázár kiesett a kabinetből, az ipar- és az energiaügyekért is felelős Palkovics László tárcája fizette Mangoldot: az ITM a következő másfél évben hét, 380 millió forint összértékű tanácsadói szerződést kötött Mangold cégével.
Tavaly decemberben pedig egyetlen, de sokkal nagyobb összegűt, áfával együtt valamivel több, mint 8,2 milliárd forintos keretszerződést kötött a Palkovics vezette tárca a Mangold Consulting GmbH-val – derült ki a kormány honlapjára idén július 21-én feltöltött szerződéslistából, amelyen a Momentum parlamenti képviselője, Tompos Márton is kiszúrta a kontraktust, és Facebook-bejegyzésében levezette, hogy
ez csaknem 54 millió forintos napidíjat jelent a »Mr. Oroszországként« ismert német üzletember cégének.
Természetesen csak akkor, ha a keretösszeget az utolsó fillérig megkapja a Mangold Consulting. Ennek kiderítésére a hvg.hu a már Technológiai és Ipari Minisztérium néven működő tárcához fordult kérdéseivel, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Elkértük a szerződést és a teljesítésigazolásokat is, emellett arra voltunk kíváncsiak, hogy:
pontosan milyen jellegű tanácsadásra szól a szerződés?
szóbeli vagy írásos tanácsadásra vonatkozik a szerződés?
milyen témákkal kapcsolatos tanácsadásra vonatkozik a szerződés?
min módosított a szerződés 1-es módosítása, ha a bruttó keretösszeg változatlan maradt?
mostanáig a 8,2 milliárdos keretösszegből mekkora összeg került ténylegesen kifizetésre?
A hvg.hu korábban arról is írt, hogy Klaus Mangold lobbista idehaza 2016-ban került az érdeklődés középpontjába, miután kiderült, hogy Günther Oettinger volt uniós biztos az ő magángépével érkezett Budapestre hivatalos tárgyalásaira. Az Együtt akkori európai parlamenti képviselőjének, Jávor Benedeknek a kérdésére végül is elismerték a közös utat.
A sajtóban akkor azt valószínűsítették, hogy Mangold és Oettinger is közreműködött abban, hogy az Európai Unió ne akadályozza meg az orosz beruházásban megvalósuló atomerőmű-bővítést Magyarországon. Oettinger tagadta, hogy a budapesti útján Paksról tárgyalt volna Orbánnal, és azt állította, hogy a repülőutat a magyar kormány fizette.
(Nyitóképünkön Klaus Mangold és Vlagyimir Putyin) | [
"Roszatom",
"Technológiai és Ipari Minisztérium",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Miniszterelnökség",
"Mangold Consulting"
] | [
"Európai Unió",
"Mangold Consulting GmbH"
] |
Idén már 50 milliárd ment el kormánykommunikációra - minden forint egy emberhez folyt be
Három hónap alatt 31 megbízás: ennyit könyvelhetnek el a Fidesszel nyíltan szimpatizáló Balásy Gyula cégei. És az értük befolyó milliárdokat is, ami idén már közel 50 milliárd forintot tesz ki.
A közbeszerzési hatóság oldalán közzétett hirdetmény szerint a harmadik negyedévben a Nemzeti Kommunikációs Hivatal nettó 14,7 milliárd forintot költött el különböző állami cégek, intézmények és programok kommunikációs feladataira. A tenderek nyertese nem jelentett senki számára túl nagy meglepetést, a munkákat egytől egyig az új médiakirálynak is nevezett Balásy Gyula cégei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. vitte el, miután Csetényi Csaba és Kuna Tibor érdekeltségeit kizárták a központosított kommunikációs közbeszerzésekből.
Összesítésünk alapján a nettó 14,7 milliárd forintnak a háromnegyedét (75 százaléka) 5 nagyobb megbízásnak köszönheti Balásy Gyula. A harmadik negyedévben a kommunikációs hivatal ugyanis - két részletben - összesen 5,4 milliárd forintot költött el a kékplakátos kampányokra, vagyis "az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos kommunikációra". Ezek mellett nettó 2,6 milliárd forintot kaptak a cégek az Államadósság Kezelő Központnak végzett, az állampapírok értékesítésének támogatását szolgáló kampányért.
Beesett egy 1,52 milliárd forintos megbízás is, amiért cserébe 2020. május 31-ig az MVM Csoporthoz tartozó társaságok kommunikációját kell ellátnia Balásy cégeinek.
Ezeken kívül jelentősebb tétel volt még a harmadik negyedévből az az 1,46 milliárd forint, amit azért kapnak Balásy érdekeltségei, hogy ellássák az Egymillióan a magyar esportért Egyesület tevékenységéhez kapcsolódó rendezvényszervezési és kommunikációs feladatokat. Nem ez volt az egyetlen sport világához kapcsolódó megbízás a harmadik negyedévben. 913 milliót a World Urban Games rendezvényszervezési és kommunikációs feladataiért kapott Balásy, és szerény 51,6 milliót a 7. FINA Junior Világbajnoksággal, 20,5 milliót pedig az Öttusa és Laser Run Világbajnoksággal kapcsolatos médiaügynökségi feladatok elvégzéséért.
Bár a Családok Éve hivatalosan 2018 volt, hasonló összefüggésben idén is nem kevés pénz ment el, egészen pontosan a Családbarát Magyarország országos programsorozat és kommunikációs kampányának második üteméért 338,5 millió forint folyik be a két cég kasszájába. Ezzel párhuzamosan a Külhoni Magyar Gyerekek Éve tematikus évhez kapcsolódó webfejlesztésért és kapcsolódó kommunikációs feladatokért 21 milliót kapnak. | [
"New Land Media Kft.",
"Lounge Design Kft."
] | [
"Egymillióan a magyar esportért Egyesület",
"Államadósság Kezelő Központ",
"MVM Csoport",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal"
] |
2011. február 7., hétfő 13:25
A Zuschlag-ügy A Szegedi Ítélőtábla másodfokon két és fél évvel mérsékelte, hat év börtönre ítélte Zuschlag Jánost múlt hétfőn; az egykori szocialista politikus és társai ellen folyó perben a többi vádlott esetében is enyhítette az első fokon kiszabott büntetéseket a táblabíróság. Az ítélőtábla döntése alapján a szabadságvesztéssel sújtott vádlottak bűnszervezetben követték el tettüket, így nem bocsáthatók feltételes szabadságra. Zuschlag János 2007. szeptember 21-e óta van előzetes letartóztatásban, így - az azóta eltelt időt beszámítva - 2013 szeptemberében szabadulhat.
Az ítélet szerint Zuschlag János és társai civil szervezetek közbeiktatásával szabálytalanul használtak fel a központi költségvetéstől, a Fővárosi Önkormányzattól, a Táncsics Alapítványtól és az Európai Uniótól pályázatokon elnyert támogatásokat. Az összeg egy részéből baloldali politikai ifjúsági szervezetek rendezvényeit, táborait finanszírozták, illetve a kiskunhalasi MSZP-alapszervezet működtetésére fordították.
Hanganyag: Windisch Judit
Kósa Lajos hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a magyar politikában vízválasztó Zuschlag-ügyben hozott január 31-i jogerős ítélet után a szocialisták már nem hivatkozhatnak az ártatlanság vélelmére, állást kell foglalniuk.Szerinte ha valóban egy megújuló MSZP szeretne a választók elé állni, akkor Gyurcsány Ferencnek és Mesterházy Attilának, az ifjúsági tárca korábbi politikai vezetőinek nem lehet politikai szerepet adni a továbbiakban. Amennyiben a szocialisták így döntenek, az azt jelenti, hogy elkötelezték magukat a korrupcióellenes küzdelemben - fűzte hozzá.Ha viszont nem akarnak megújulni, és továbbra is úgy gondolják, hogy a kishalak időnként lebuknak, "van ilyen", de a keresztapáknak mindig meg kell úszniuk, akkor az említett politikusok még szép karrier előtt állnak az MSZP-ben, amely így továbbra is a korrupció pártja marad - fejtette ki, hozzátéve, érdeklődve várják a szocialisták véleményét.Kósa Lajos felidézte, hogy a Szegedi Ítélőtábla a Zuschlag-ügyben január 31-én hozott jogerős ítéletében megállapította, a vádlottak bűnszervezetben követték el tettüket. Az ügyben szerinte a napnál világosabb a helyzet: az ifjúsági minisztérium írta ki a pályázatokat, bírálta el és ellenőrizte azokat. Az akkor Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila vezette tárcánál egy bűnszervezet működött - mondta, megjegyezve: ha egy politikus vezetőként nem észleli, hogy az általa irányított területen maffia működik, akkor alkalmatlan a politikai feladatok ellátására. Ha pedig észlelte, ám mégsem tett ellene semmit, akkor egyenesen a korrupció pártfogója - hangsúlyozta.Elfogadhatatlan lenne, ha az MSZP továbbra is azt az álláspontot képviselné, hogy nincsenek politikai felelősök a Zuschlag-ügyben - közölte a Fidesz alelnöke, aki szerint ahhoz, hogy Magyarország egy valóban korrupciómentes ország legyen, nemcsak arra van szükség, hogy a kishalakat elmarasztalja a bíróság, hanem arra is, hogy a keresztapák távozzanak a közéletből.Kósa Lajos kérdésre válaszolva azt mondta, ha a bíróság a Sukoró-ügyben is elmarasztaló döntést hoz, akkor meg lehet majd tartani ugyanezt a sajtótájékoztatót, azt mondva a szocialistáknak, hogy viselniük kell a politikai következményeket. | [
"MSZP"
] | [
"Táncsics Alapítvány",
"Európai Unió",
"Szegedi Ítélőtábla",
"Fővárosi Önkormányzat"
] |
Hétfői hatállyal távozik posztjáról Dr. Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora. Helyét a szenátusi ülésen megválasztott új rektor, Szél Ágoston veszi át.
Lemond tisztségéről a Semmelweis Egyetem rektora, Dr. Tulassay Tivadar. Az ismert gyermekgyógyász professzor egy háttérbeszélgetésen újságírók előtt úgy fogalmazott: a tulajdonos minisztérium magára hagyta az egyetemet, ő maga pedig úgy érzi, elfogyott körülötte a levegő.
"Nem akarok hős lenni, de most az egyetem érdeke az első" – mondta Dr. Tulassay Tivadar. Hozzátette: a Schmitt Pál kisdoktorijának ügye miatt maradandó károkat szenvedhet a SOTE presztízse, ezt viszont nem engedheti meg magának egy olyan intézmény, amely számos külföldi hallgatót fogad, és amelyről ennek kapcsán negatív hírek jelentek meg több mértékadó lapban.
Tulassay Tivadar 2003 óta tölti be az egyetem rektori tisztségét. Megbízatása idén júniusban járna le, az egyetem szenátusának csütörtöki ülésén meg is választották utódját, Szél Ágostont, aki eddig rektor helyettesként dolgozott. Vagyis a professzor döntése azt jelenti, hogy nem kívánja kitölteni a mandátumából hátrelévő három hónapot, hanem már most hétfőn átadja az irányítást utódjának.
Dr. Tulassay Tivadar azt mondta: úgy érzi, hogy az egyetem fenntartója és tulajdonosa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium magára hagyta az intézményt ebben a nagy horderejű ügyben. "Jeleztem a miniszter úrnak, hogy a Schmitt Pál kisdoktoriját vizsgáló tényfeltáró bizottság jegyzőkönyvét megküldöm a tárcának, és tőlük kérünk állásfoglalást az ügyben. Úgy gondoltam, a megfelelő konzekvenciák levonása a minisztréium hatásköre lett volna. A levél felbontatlanul jött vissza a miniszter úrtól. Ez volt az első jel. A második az volt, hogy bár Hofmann Rózsa államtitkár asszony részt vett a csütörtöki, szenátusi ülésünkön, a Schmitt Pál doktoriját érintő napirendi pont tárgyalása előtt elhagyta az épületet. Ezután viszont az államtitkárság soron kívül bekérte az ülés jegyzőkönyvét."
Dr. Tulassay Tivadar elmondta: ő is támogatta a szenátus döntését, amelyet megalapozottnak és jogszerűnek tart, és azért maximális felelősséget vállal. "Nem akarom, hogy a személyem bármilyen formában is ártson az egyetemnek, ezért levonom a szükséges következtetéseket" - fogalamzott a professzor.
A rektor csütörtökön jelentette be Schmitt Pál kisdoktori címének visszavonását:
A rektor szerint az egyetem megítélése a nemzetközi sajtóban már így is sokat romlott az utóbbi napokban. Utalt a brit Economist cikkére, amelyben a szerző úgy fogalmazott: "a SOTE egy egér bátorságával nyúlt a Schmitt-ügyhöz." "Még két ilyen mondat, és nem lesz több idegen nyelvű hallgatónk, pedig az ő befizetéseik jelentős részét képezik az egyetem költségvetésének" – mondta Dr. Tulassay Tivadar.
Fontosnak nevezte ugyankkor, hogy olyan ember álljon az egyetem élén, aki maradéktalanul élvezi az intézmény fenntartójának támogatását. Dr. Szél Ágoston anatómus professzor ilyen ember – tette hozzá a rektor.
Arra a kérdésre, hogy volt-e már példa arra, hogy valaki, akinek plágium miatt elvették a kisdoktori fokozatát, ugyanitt PhD-fokozatra pályázzon, a rektor kijelentette: a SOTE történetében nem emlékszik olyasmire, hogy bárkitől elvették volna a doktori fokozatát.
Ha szeretné végiglapozni a Schmitt-dossziét, itt megteheti. | [
"Semmelweis Egyetem"
] | [
"Nemzeti Erőforrás Minisztérium"
] |
A jogerős ítélet szerint nem követett el hivatali visszaélést Laborc Sándor, akit Orbán Viktor és Kövér László megfigyelésével vádoltak meg. Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatója egy másik ügyben pénzbüntetést kapott.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében felmentette Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatóját a hivatali visszaélés vádja alól - közölte Zamecsnik Péter, Laborc Sándor védője pénteken az MTI-vel. Az ügyvéd elmondta: az ítélőtábla az úgynevezett Ovi-Bajusz-ügyben jóváhagyta az elsőfokú ítéletet, azaz bűncselekmény hiányában mentette fel Laborc Sándort. Egy másik vádpontban, jogosulatlan információgyűjtés miatt ugyanakkor elmarasztalták Laborc Sándort.
A Magyar Nemzet és a Heti Válasz 2011 őszén számolt be arról, hogy az előző kormányzati ciklusban a titkosszolgálat adatokat gyűjthetett Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnökről és Kövér László mostani házelnökről. A Heti Válasz azt írta, az elhárítás egyik volt felső vezetője Ovi és Bajusz nevű mappákba mentette a vélhetően a kormányfőről és a házelnökről gyűjtött információkat.
A Magyar Nemzet információi szerint a bizonyítékok Laborc Sándor hivatali laptopjáról kerülhettek elő. Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokért felelős minisztere cáfolta, hogy felügyelete alatt a titkosszolgálatok törvénysértő módon adatokat gyűjtöttek Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról.
Pénzbüntetést kapott Laborc első fokon
A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa tavaly júliusban részben felmentette, részben elítélte első fokon meghozott, nem jogerős ítéletében Laborc Sándort, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját.
Laborc Sándort és két társát társtettesként elkövetett, magántitok jogosulatlan megismerése, továbbá annak kísérlete miatt pénzbüntetésre ítélték. A bíróság ugyanakkor felmentette Laborc Sándort a többrendbeli hivatali visszaélés és a hűtlen kezelés vádja alól. Mivel a per tárgya államtitok, az ügyet zárt ajtók mögött tárgyalta a bíróság.
Zamecsnik Péter most elmondta: az ítélőtábla a felmentő ítéleteket az összes vádlott esetében helybenhagyta, Laborc Sándort az ötből négy vádpont alól felmentették. Az elmarasztó ítéletnél a Fővárosi Ítélőtábla a minősítést magántitok jogosulatlan megismeréséről jogosulatlan információgyűjtésre változtatta, a pénzbüntetést pedig fenntartotta. Ennek az ügynek a részleteiről az ügyvéd államtitokra hivatkozva nem árult el részleteket, de jelezte: nem az Ovi-Bajusz-üggyel van összefüggésben.
Ovi és Bajusz telefonjait elemezték
Demeter Ervin pénteken - a Laborc Sándor és Portik Tamás közötti 2008-as találkozókra utalva - azt mondta az MTI-nek: a Gyurcsány-kormány alatt "üzemszerűen" használták politikai és alvilági célokra a titkosszolgálatokat. Hozzátette: a 2010-es kormányváltás után derült fény arra, hogy van olyan műveleti dosszié, amelyben a Fidesz elnökségi tagjai és a pártelnök közötti, 2006-os telefonbeszélgetés tartalmát rögzítették, a volt főigazgatónak pedig "Ovi" és "Bajusz" néven volt telefonbeszélgetéseket és kapcsolatokat elemző dossziéja.
Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokért felelős minisztere visszautasította, hogy a szocialista kormányzás idején bármely kormánypárti politikus saját politikai céljaira vagy ellenfelei lejáratására használta volna fel a titkosszolgálatokat. A volt miniszter, aki még nem ismerte a jogerős ítéletet, amikor nyilatkozott az MTI-nek, azt mondta: Demeter Ervin a Fidesz által 2010 óta hangoztatott vádakat ismételt meg, amelyek alól Laborc Sándort a bíróság első fokon felmentette a hivatali visszaélés miatt indult eljárásban. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Magyar Nemzet",
"Katonai Tanácsa",
"Heti Válasz",
"Fővárosi Bíróság"
] |
Mint arról már több alkalommal beszémoltunk, szakmai szempontból igencsak kétséges a 4-es metró második szakaszának megépítése, mivel az árához képest még kevesebb utast érint, mint az első szakasz.
A lóhalálában beszervezett 34 megbízhatóan érdektelen tag lett volna az ellensúly az új érdekcsoporttal szemben Zuglóban, de a hamar munka ritkán jó.
Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője megerősítette a hvg.hu információját, hogy Sz. István ellen magánokirat-hamisítás vétsége miatt feljelentés érkezett a XI-XXII. kerületi ügyészségre. A zuglói alpolgármester, a helyi MSZP elnöke, Szücs István 2003-ban cégjegyzési jogosultság nélkül írt alá egy kötelezettségvállalást, írtuk .
A XI. kerületi ügyészségnek szerdáig kell dönteni arról, hogy a feljelentést elutasítja-e, illetve nyomozást vagy feljelentés-kiegészítést rendel-e el, mondta a szóvivő. A feljelentő szerint a tavaly márciusban felvett 34 új párttag jelentkezési lapjain feltűnően sok a vélhetően azonos kéztől származó aláírás.
A dokumentumban az is szerepel, hogy a felvettek közül tízen az elmúlt több mint egy évben egyetlen alapszervezeti taggyűlésen sem vettek részt. Az alpolgármester szerint ő ártatlan, és szerinte a botrány csak a zuglói szocialista pártban zajló pozícióharc eredménye. | [
"MSZP"
] | [
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Visszatért a Szatmáry család
Szinte napra pontosan két éve sokat foglalkozott a sajtó azzal, hogy Szatmáry-Jähl Angélának vitás ügyek miatt távoznia kellett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi tagozatának éléről.
Szatmáry-Jahl Angéla Szatmáry-Jahl Angéla
Most újra posztot kapott a kamarában: a legutóbbi tisztújítás során őt választották meg a kereskedelmi tagozat elnökének. Vagyis visszatért.
A Szatmáry család több szálon kötődött, illetve kötődik újra a kamarai világhoz. A tagozati elnök fia, Szatmáry Kristóf egy időben elnökként irányította a BKIK-t, nem mellesleg pedig aktív politikai életet él. Országgyűlési képviselő és kormányzati tisztségeket is betöltött: 2011 és 2014 között államtitkár volt a Nemzetgazdasági Minisztériumban.
Szatmáry-Jähl Angéla anno lobbizott a vasárnapi boltbezárást célzó kormányzati kezdeményezés mellett. Az intézkedés rövid életűnek bizonyult, ezért a kormány visszakozott, és újra lehetővé tette, hogy vasárnap nyitva lehessenek a boltok.
Információink szerint a kamara és Szatmáryné között elmérgesedett viszony rendezésének részeként a tagozati elnök elállt a BKIK-val szembeni keresetétől. | [
"Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara"
] | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] |
A parlament és a főváros gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint idén a BKV esetében is felmerülhet a tiltott állami támogatás problémája, csakúgy, mint a közelmúltban a Malév esetében. A főváros szerint nem így van.
Rogán Antal hétfőn a TV2 Mokka című műsorában azt mondta: májusig rendezni kell a BKV helyzetét. A kormány hajlandó odaadni azokat a támogatásokat, amelyek normatív alapon vagy éppen fogyasztói árkiegészítés címén járnak a közlekedési társaságnak, de az kevés, ha a főváros "a nullától egy-két milliárdig terjedő kategóriában szán csak pénzt a saját cégének működtetésére, miközben ez a legfontosabb közszolgálati feladata - fejtette ki, hozzátéve: egyetért abban Tarlós István főpolgármesterrel, hogy Budapest mozgástere korlátozott, de "azért ennek a korlátozott mozgástérnek a végéig el kellene jutni, és szerintem lehet még mit spórolni".
A BKV-nak adott rendkívüli állami támogatásokat ugyanúgy nem fogják szeretni Brüsszelben, és "valószínűleg ugyanúgy egy eljárás elébe nézünk, hogy ha ezt a gyakorlatot folytatjuk", mint a Malév esetében - hívta fel a figyelmet a politikus, utalva arra, hogy január elején az Európai Bizottság felszólította Magyarországot a Malévnak 2007 és 2010 között nyújtott, az EU-s szabályokkal "összeegyeztethetetlen" - 70-100 milliárd forint közötti - állami támogatás visszafizettetésére.
Arra a kérdésre, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) megszüntetésével egyetértene-e, azt válaszolta: "a megszüntetésével talán nem", de azzal igen, hogy a BKK kiadásait is érdemes lenne újragondolni.
A Főpolgármesteri Hivatal közleménye szerint a Malév egy privatizált cég volt, az EU-s szabályokkal összeegyeztethetetlen annak állami támogatása. A BKV azonban száz százalékban önkormányzati tulajdonban van. Az IMF csak akkor kifogásolja az állami támogatást, ha az többszöri, kis mértékű és nem áttekinthető módon történik. | [
"BKV"
] | [
"Európai Bizottság",
"Főpolgármesteri Hivatal",
"Budapesti Közlekedési Központ"
] |
A Fidesz megkérte a kormányt: adja át ingyen a közel 800 millió forintért kialakított "Magyarország jobban teljesít" arculatot és szlogent. Átadták.
A kormány által készíttetett és bevezetett "Magyarország jobban teljesít" szlogennel kezdett bele a választások előtti reklámhadjáratába a Fidesz – hívta fel a figyelmet az Index, amely azt is kiderítette: az egyezés nem véletlen. Gyürk András, a Fidesz kampányfőnöke a portálnak azt mondta: a párt most azért használja a szlogent és a hozzákapcsolódó fellendülést jelképező dizájnelemeket, mert engedélyt kapott rá. Gyürk szerint megkérték a Miniszterelnökséget, hogy ingyen adja át használatra a "Magyarország jobban teljesít" kampány elemeit, a kormány pedig megadta az engedélyt.
Tavaly márciustól novemberig tévékben, rádiókban, nyomtatott és elektronikus sajtóban, valamint köztereken több ezerszer találkozhattak a választópolgárok a "Magyarország jobban teljesít" jelszóval: a kampány a kormány megrendelésére készült. A Miniszterelnökség választotta ki a megfelelő cégeket: közbeszerzési eljárással a Lounge Design Kft.-t bízták meg a kreatív anyagok tervezésével és gyártásával, az Inter Media Group Kft.-vel pedig a médiatervezésre- és vásárlásra kötöttek szerződést.
Január elején Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter egy parlamenti kérdésre válaszolva azt is elárulta, hogy a kampány teljes költségvetése – beleértve a médiafelületek vásárlását és a kreatívok legyártását – bruttó 792 278 080 forintot tett ki. | [
"Fidesz",
"Miniszterelnökség"
] | [
"Inter Media Group Kft.",
"Lounge Design Kft."
] |
Kormányközeli hátterű, a semmiből felbukkant jelöltek küzdenek egymással a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnöki posztjáért: a választási küzdelem félidejében Szekér Judit volt igazságügyi miniszteri biztos vezet Schváb Zoltán, a fejlesztési minisztérium exállamtitkára előtt. A két jelöltben az is közös, hogy miközben kormányközeli háttérrel igen, aktív kamarai felelősségvállalási múlttal annál kevésbé rendelkeznek — szemben például a versengésben harmadik helyre szorul Trenka Gyulával, aki most is a kamara közgazdasági tagozatának elnöke. A választási küzdelmet némi apátiával kísérő testületre ugyanakkor ráférne a reform.
A bírósági eljárásokban speciális feladatokat ellátó — például az egyes szakkérdésekben kevésbé járatos bírákat tájoló szakvéleményeket készítő — igazságügyi szakértőket tömörítő MISZK tisztújításának aktuális, a jelöltek támogatottságát jelző és számukat valamelyest szűkítő, ajánlási fordulója a napokban zárult le. A főszékért a korábbi elnök nem indult, a verseny a fenti három résztvevő között dől el. A végeredményt a szeptember 28-i, online lebonyolított választás fogja kialakítani.
Igazságügyi szakértőkkel — a téma érzékenységére tekintettel szigorúan anoniman — folytatott háttérbeszélgetéseink során
a legtöbb aggodalmas hangot Szekér Judittal kapcsolatban hallottuk.
A kék sarokban Trócsányi és a szakértői intézet
Szekér jelenleg a minisztériumközi NSZKK — Nemzeti Szakértői és Kutató Központ — főigazgatóhelyettese.
Úgy mondják, életrajzában elsősorban arra érdemes figyelni, hogy (némi közigazgatási főtanácsadóskodást követően) 2014-2015 között főosztályvezetőnek, majd bónusz feladatként miniszteri biztosnak is kinevezett problémamegoldóként az Igazságügyi Minisztérium (IM) legfelsőbb vezetőivel közvetlen munkakapcsolatot jelentő pozícióban működött.
Korábbi munkahelyei azt mutatják, megfordult a versenyszférában (a Philip Morrisnál és a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.-nél egyaránt jogi vezető volt), de megvoltak a relatíve korai bizalmi viszonyai a Fidesz-világban is. Szekér 2005-ben a Zeneakadémia akkor nem sokkal korábban kinevezett rektora, Batta András mellett vállalt főtitkári állást.
Az itt felmutatott teljesítménynek (Szekér vezényelte le a zenekadémiás költségszámítás, valamint a népzenei tanszék bevezetését) is köszönhette, hogy 2012-ben közvetlenül az államtitkár alá mehetett az emberminisztériumhoz. Ezt követte az IM, amelyet akkor az azóta Brüsszelbe távozott Trócsányi László vezetett. Szekérről tartja magát a pletyka, hogy
politikai vonalon a mai napig elsősorban Trócsányihoz kötődik, akivel a magánéletben is baráti viszonyt ápolnak.
Annyi biztos, hogy a korábbi miniszter anno Szekérre bízta az igazságügyi szakértők céhére közjogi környezetében sok mindenben emlékeztető bírósági végrehajtói kamara megzabolázását.
Az aggodalmakat részben indokolja Szekér ottani, balhéktól kísért ténykedése: a rendrakás részeként őt feljelentették, egy IM-államtitkár megbukott, a kamara korábbi vezetősége pedig lemondott.
Jogállami aggályok
A Szekérrel kapcsolatos legnagyobb félelem, hogy most is úgy küldik az igazságügyi szakértői kamara neresítésére. Egyik beszélgetőpartnerünk szerint megvan a veszélye annak, hogy — hiába söpörte el a koronavírus-járvány az év elején a bírói hatalmi ág letörésének felvezetésére szolgáló nemzeti konzultációt — kormánykörök lopakodó úton próbálják a befolyásuk alá vonni az igazságszolgáltatási rendszer eddig viszonylag független részelemeit.
Eszerint az olvasat szerint Szekér elnöki pályázata arra szolgálna, hogy a Fidesz-holdudvar a kamarában szerzett befolyás által valamilyen módon akár
konkrét bírósági eljárásokra is hatást gyakorolhasson.
Tegyük hozzá, egy másik forrásunk szerint a gyakorlatban az elnöki poszt megszerzésével is lehetetlen volna az ilyen befolyásolás. Ebben a második olvasatban Szekér pedig elsősorban a saját menekülőútját szervezi, mivel jelenlegi munkahelyén, az NSZKK-nál kifelé áll a szekere rúdja.
Az első olvasat mellett szól Szekér nyilvános jelölti önéletrajza: eszerint jelenlegi posztján az NSZKK-nál egyebek mellett elkészítette “az igazságügyi szakértői rendszer újabb problématérképét és azok megoldási javaslatait". Ennek a konkrét vonatkozásairól nem esik szó a jelölti anyagokban.
Érdemes megjegyezni, hogy az NSZKK kormányzati intézmények háttérszerveként számos igazságügyi szakértői tevékenységet végez, és evégett kétszáznál is több bejegyzett szakértőt foglalkoztat. Ezt ahhoz érdemes mérni, hogy a MISZK többezres tagságából mindeddig csak százas nagyságrend látszik érdeklődést mutatni a tisztújtás iránt.
Egy forrásunk szerint a félidős eredményeken az látszik, hogy “az NSZKK borzasztóan megszervezte magát", amit Szekér eddigi félidős eredménye mellett például a küldöttjelöltek ajánlási sorrendjének első harminc helyezettjének névsora tanúsít.
Vörös sarok: Simicska, egyéb kamarák
A Szekér mögé sejtett NSZKK-alkalmazottak tömegénél rejtélyesebb kérdés, hogy az egyelőre második helyen álló Schváb Zoltán vajon honnan gyűjtötte a talpasait. Pedig neki is megvan a múltja: 2009-cel bezárólag a Simicska-féle Közgép Zrt. építési igazgatója, majd a második orbáni ciklusban, 2010-14 között (másképp: Simicska embereinek kiszorításáig) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési államtitkára volt.
De Schváb a miniszterelnök és barátja emlékezetes, 2015-ös nyilvános összeveszése után is még egy évig a Nemzeti Közlekedési Hatóság közlekedési szakértői testületének elnöke maradt, azóta főleg közlekedési-biztonsági ügyekben, és a korporatív jellegű, tehát szintén nem államfüggetlen iparkamarai rendszerben nyomul.
Orbán és régi barátja szakításáról máig makacsul tartja magát a vélekedés: csak színjáték volt. Schváb igazságügyi szakértői kamarai nyomulásáról ezért sokan gondolják úgy, hogy valamilyen hatalmi hátszéllel történik. Annyi biztos, hogy a MISZK honlapjára felkerült egy, a budapesti mérnöki kamara támogatói javaslatának nevezett irat — ebben a tartalma szerint a kamarai elnök Kassai Ferenc leginkább magánemberként látszik támogatni Schváb elnökségét, de a biztonság kedvéért a mérnökkamara fejléces-pecsétes papírján.
Egyik forrásunk külön felhívta a figyelmünket arra a sajtóhírre, amely szerint az európai csalásellenes hivatal OLAF a 2011-15 közötti, uniós forrásokból finanszírozott magyarországi projekteket vizsgáló zárójelentésében Schvábot is nevesítette, mint olyan állami vezetőt, akinél az összeférhetetlenség gyanúja is felmerült bizonyos projekteknél.
Olyat is hallottunk, miszerint a MISZK-ért folyó harc egyik tétje a szervezet jelentős, százmillió forintos nagyságrendű vagyona volna.
Noha a 2019-es beszámolójukat még nem tették közzé, a 2018-as beszámoló, valamint az idei küldöttgyűlés jegyzőkönyve alapján úgy számoljuk, a kamarának körülbelül kétszázmillió forintnyi saját tőkéje van. 2018-as állapot szerint ráadásul könnyen mozdítható cashben: ekkor mintegy 136 millió forint parkolt a bankszámlán.
A kamara sorsáért aggódók külön kiemelik, hogy sem Schváb, sem Szekér sem rendelkezik jelentősebb múlttal a szervezet életében. Schváb ugyan 2005 óta igazságügyi szakértő, de a MISZK honlapján elérhető dokumentumokból úgy látjuk, egyik szakterületéhez tartozó szakmai tagozatban sem vállalt tisztséget, sőt, tagozati ülések jelenléti ívein se találtuk a nevét.
Egyik forrásunk élesebben fogalmazott: “még az életben nem látták tagozati ülésen, azt sem tudják, hogy szakértőként működik-e vagy sem."
Szekér esetében még egyértelműbb a helyzet. Ő alig pár hónapja lett egyáltalán igazságügyi szakértő. A szakterülete mellett is érezhetően választástechnikai fókusszal döntött: a titokszakértői területre jelentkezett be, amelynek minden korábbi tagja kikopott már.
Szekér így a titokvédelmi szakmai tagozat egyszemélyes ülésén választotta meg önnönmagát a tagozat küldöttjelöltjének, majd levező elnökként, jegyzőkönyvvezetőként és hitelesítőként (kétszer) szignálta az abszurd iratot.
Noha neki NSZKK-főigazgatóhelyettesként némi rálátása biztosan van a területre, de a szervezet aktuális ügyes-bajos dolgaira annál kevésbé: úgy mondják, küldöttgyűlésen például még nem tette tiszteletét soha, “külsős" meghívottként sem.
Felmerülő kérdéseinkkel Schvábot és Szekért is megkerestük. Előbbi nem kívánt válaszolni. Utóbbi emailben egyebek mellett azt írta:
“...titokszakértői szakmai tagozati tagságom a jogszabály előírásából fakad, minden igazságügyi szakértő egyben a szakterülete szerinti szakmai tagozat tagja. Ezen a szakterületen én vagyok az egyetlen e területre bejegyzett igazságügyi szakértő, a Kamara legfőbb szervében, a Küldöttgyűlésben a jogszabály szerint minden tagozatnak képviseltetnie kell magát – ez is törvényi előírás. Az elmúlt hét évben az igazságügyi szakértéssel foglalkoztam, bár korábban nem voltam bejegyzett igazságügyi szakértő. Ez idő alatt állandó szakmai kapcsolatban álltam igazságügyi szakértőkkel, az igazságügyi szakértők kiemelkedő szaktudását igénybe vevő kirendelőkkel, és végül, de nem utolsósorban a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarával és annak vezetőivel is."
Kampányharc albán módszerekkel Az elnökségért még versenyben lévő harmadik elnökjelölt, Trenka Gyula egy köremailben azt írta: “többen felhívták a figyelmemet a választás időszaka alatt arra, hogy egyesek szerint az ‘albán maffia pénztárosa’ vagyok, és ezek bizonyítékaként Albániában hatalmas ingatlannal/ingatlanbirodalommal rendelkezem. A tisztánlátás, és a további pletykák megelőzése érdekében szeretném elmondani, hogy igen, Albániában van egy nyaralóm, az albán tengerparton, a tengertől 30 méterre. Mérete tényleg hatalmas, másfél szoba és terasszal együtt 90 m2."
Nehéz megjósolni, hogy ki fogja nyerni a választásokat, az egyébként folyamatosan csökkenő létszámú tagságnak ugyanis alig cirka 15 százaléka látszik érdeklődni a tisztújítás iránt. Ez is azt jelzi, hogy a kamarára egyébként ráférne a reform, vagy legalább valami aktívabb vezetési karakter.
Az idei küldöttgyűlésen derült ki például egy olyan sztori, hogy egy jogi jellegű egyeztetési folyamatban a kamara gyakorlatilag tavaly április óta képtelen elérni, hogy az igazságügyminisztérium figyelembe vegye a szempontjaikat, vagy legalább érdemi választ küldjön nekik.
Nyilván az ilyen és ehhez hasonló történetek sem növelik a bizalmat az IM-ejtőernyősnek tartott Szekér iránt. De a legfontosabb kifogás mindkét, politikai hátszéllel érkező elnökjelölt iránt az, hogy miközben “külsős" hatalmi bázisokat sikerült szervezniük, a kamara ügyei iránt eddig is elkötelezettséget mutató keveseknek mit sem mondtak a szándékaikról.
Ahogy egy, Szekérrel kapcsolatban egyébként megengedőbb forrásunk a versenyfutásban mindeddig legelébb álló elnökjelölt választási sakkhúzásairól mondta: “az ilyen jellegű tevékenység nem biztos, hogy hosszútávon elősegítené a kamara működését".
Frissítés (2020. szeptember 15.): Cikkünkben tévesen jeleztük az elnökjelöltek ajánlások alapján kialakult időleges sorrendjét. A sorrend helyesen: 1. dr. Szekér Judit Katalin (154 ajánlás) 2. Trenka Gyula (131 ajánlás) 3. Schváb Zoltán Gábor (106 ajánlás)
Támogatási kampány – fizess elő az Átlátszóra, kattints ide a támogatási lehetőségekért! Ha olvasóink 1 százaléka rendszeresen küldene havi 1 ezer forintot, többet nem kellene pénzt kérnünk. | [
"Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara"
] | [
"Philip Morris",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Nemzeti Szakértői és Kutató Központ",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Közgép Zrt.",
"D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Az LMP hiába próbálta kikérni a paksi paksamétát, a bíróság is visszadobta kérésüket.
Elutasította Szél Bernadettnek, az LMP társelnökének a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó adatigénylését a Fővárosi Törvényszék pénteken kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében.
Szél Bernadett a paksi atomerőmű bővítését rögzítő januári magyar-orosz szerződést, illetve annak megalapozó és hatástanulmányait, kockázatelemzéseit kérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM).
A tárca ezt előbb azzal utasította el, hogy döntés-előkészítő anyagokról van szó, majd a perben már érvelt azzal is, hogy nyomós közérdekről van szó, illetve a felperes adatkérése bizonytalan tartalmú.
A Fővárosi Törvényszék pénteken elutasító döntése szóbeli indoklásában elsősorban az NFM döntés-előkészítésre vonatkozó hivatkozást fogadta el.
Az elsőfokú bíróság szerint a felperes által kért iratok egy lezáratlan döntéshozatali folyamathoz kapcsolódnak, többek között a későbbi engedélyezési eljárásokban is lehet szerepük. Az ítélethirdetést követően Szél Bernadett újságíróknak jelezte: fellebbeznek az elsőfokú döntés ellen.
Schiffer András ügyvéd, az LMP társelnöke, aki korábban a felperes jogi képviselőjeként járt el az ügyben, kifejtette: döntés-előkészítésre egy adat, irat kiadásának megtagadásánál akkor lehet hivatkozni, ha az a közigazgatásban - például egy minisztériumban - készült, hiszen ez a hivatkozás az Alkotmánybíróság több döntése szerint is elsősorban a közigazgatás befolyásmentes, pártatlan működését szolgálja. Jelen ügyben viszont nem tisztázott, hogy a kért iratok mely része készült állami szervnél, amelyek ugyanis nem, azokat nem lehet döntés-előkészítő anyagokként a nyilvánosságtól elzárni.
A bíróság szóbeli indoklásában megjegyezte, hogy nem volt helytálló az az alperesi hivatkozás, mely szerint a felperes kérése bizonytalan tartalmú. (Schiffer Andrásnak a parlamenti képviselőkre vonatkozó új összeférhetetlenségi szabályok miatt már nincs lehetősége perbeli képviselet ellátására.) | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Fővárosi Törvényszék"
] |
A 2019-es nyár egyik nagy kérdése volt, hogy ki szerezte meg a Gyurcsány-kormány által bezárt svábhegyi gyermekkórház óriási ingatlanhagyatékát – melynek eltékozlása ellen a régi Fidesz még határozottan tiltakozott. Eddig csak annyit tudhattunk, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő gyanúsan gyors pályázaton találta meg az ismeretlen győzteseket. Nos, jelentjük, nincs több titok. Ha a Válasz Online alattomos bulvárpropagandában utazna, akár így is szólhatna cikkünk címe: "A Fidesz-kormány egy Tiborcz-barát partiarcnak és a miniszterelnöki vővel üzletelő Soros-ügynököknek privatizálta az ország legértékesebb telkeit!" Ám hangulatfokozás helyett maradunk a jelzős szerkezetek nélküli tényeknél; először pontokba szedjük mondandónkat, majd néhány pikáns részletet bővebben is kifejtünk.
1. Az ellenzéki Fidesz 2007-ben elnöki szintről is támadta a "kórházbezárások mögötti ingatlanspekulációt". A Gyurcsány-kormány egyebek mellett a Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézetet is megszűnésre ítélte. Ehhez a kórházhoz tartozott a Béla király úti gyermek-tüdőszanatórium – melynek központi egysége a Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-műemlékvilla –, a korábbi Svábhegyi Nagyszálló épülete az Eötvös út 2. szám alatt (a fogaskerekű mellett), valamint a Mártonhegyi út és a Költő utca közötti, modernebb szárnyakból álló házcsoport (a Jókai-kert és a Szépkilátás Cukrászda közelében).
2. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. újra és újra próbált túladni a fenti ingatlanegyüttesen, de – talán a gazdasági világválság, talán más okok miatt – csak nem akartak megérkezni a beharangozott spekuláns-nagytőkések. A kormányra került Fidesz eleinte az érintett területek közösségi hasznosításról beszélt. Mindeközben pedig az állam a Normafa út 20. szám alatti volt MÁV-szanatóriumot is árulni kezdte, ugyancsak sikertelenül, így a svábhegyi portfoliót konkrétan benőtte a gaz.
3. 2019 június-júliusában az MNV két hét alatt "elpattintotta" a fenti telkeket – úgy ráadásul, hogy a korábbi kórházépületeket összecsomagolták más budapesti és vidéki ingatlanokkal. Az első pályázati pakkba került a Béla király úti tömb mellé a fertőszentmiklósi volt laktanya, a megyaszói kastély, egy gárdonyi földterület, továbbá egy II. és egy XIV. kerületi ingatlan. A második csomag tételei között pedig ott voltak az említett Mártonhegyi, Eötvös és Normafa úti egységek, továbbá II. és III. kerületi telkek. Köztük egy jelentősebb is: a Pál-völgyi-barlanghoz közeli Szalamandra út volt katonai híradóközpontja, amely már 2015-ben Tiborcz-holdudvarba került volna, ha Hende Csaba honvédelmi miniszter nem vétózza meg a bizniszt. (Ugyanő egy hónappal később lemondani kényszerült a tárcairányításról. A hivatalos okok között nem szerepelt az ingatlanügyi "önkényeskedés".)
4. A Hende-kitérő után vissza a 2019-es pályázathoz! Az árverési eljárás erősen "bennfentesnek" tűnt, hiszen a későbbi győzteseknek 10-15 napjuk volt arra, hogy észleljék a kiírást, döntsenek az össze nem tartozó célingatlanok csomagban történő megvásárlásáról, lejárják a (részben vidéki) helyszíneket, osszanak, szorozzanak, illetve ajánlati biztosíték címén azonnal utaljanak közel egymilliárd forintot az MNV-nek. Mindez persze életszerűtlen. Még akkor is, ha a vagyonkezelő korábban is dolgozott hasonló határidőkkel egy-egy telek meghirdetésekor. A csomagban történő értékesítésnél – ezt tavaly új módszerként kezdték alkalmazni – azonban szinte elképzelhetetlen, hogy egy-egy pályázó képes ilyen tempóban teljesíteni. A gyanút csak fokozta, hogy végül hiába sikerült 12 év vesződség után túladni a svábhegyi kórházi területeken (is), a kormányzat nyáron nem nevezte meg a győzteseket.
Eötvös út 2. Fotó: Válasz Online
5. A Válasz Online a földhivatali nyilvántartás alapján kiszúrta, hogy a Béla király úti szanatóriumot is tartalmazó, az MNV által csak "lakásfejlesztőnek" nevezett első csomagot a Central European Ingatlanalap vette meg nettó 3,19 milliárd forintért. A második, hivatalosan "profilváltónak" mondott telekegyüttes tulajdonosa pedig a Middle-Europe Convergence Ingatlanalap lett – nettó 2,78 milliárdért. Előbbi kezelője az Equilor-csoport, melynek főalakja a nyitóképünkön Tiborcz István társaságban mulató Szécsényi Bálint. Aki, mint látni fogjuk, egyéb vonalakon is részese a Nemzeti Együttműködés Rendszerének. A másik nyertes alapot pedig Jellinek Dániel ingatlanguru Indotek Groupja irányítja; ez az a cég, amely a minap szélsebesen eladott egy balatonfüredi, hamarosan állami fejlesztési forrásokra "érdemesíthető" vitorláskikötő-üzemeltetőt a kormányfő vejéhez tartozó Appeninn Nyrt.-nek. Mire alapozzuk, hogy Tiborczék közpénzekre utaznak? A cégbírósági dokumentáció szerint az Appeninn külön kérte a tulajdonjoga soron kívüli bejegyzését, "figyelemmel arra, hogy a társaság olyan állami támogatási programon kíván pályázatot benyújtani, amelynek határideje 2020. január 31-én lejár". Alighanem erről a kikötőfejlesztési pályázatról lehet szó, melynek beadási időpontját nemrég tolták ki január utolsó napjára. Mindemellett arra a tényre is rábukkantunk, hogy Jellinek Dániel régi, bizalmi könyvvizsgálója, a jelenleg is több tucat Indotek-vállalatnál szolgáló Guttmann György három hónappal ezelőtt bekerült a Tiborcz-féle Appeninn igazgatóságába. A felek tehát biztosan nem konkurensként tekintenek egymásra.
6. Bár Jellinek Dániel – mint alább kiderül – egyre élénkebb kapcsolatot ápol a NER nagyjaival, semmiképp nem a mai hatalom tette topgazdaggá. A piac még azt is elhiszi neki, hogy önerőből vette meg nemrég a budapesti Gellért Szállót, a Sofitelt, több hazai plazát, illetve szinte mindent, amibe belebotlott. Ugyan az imént említett Tiborcz-kapcsolat faktum, az is egyértelmű, hogy az üzletember az Indotekben olyan amerikai társakkal működik együtt (a cég harmada a tengerentúliaké), akik hagyományosan Soros Györggyel koalícióban küzdenek a Demokrata Pártért, most a Trump-rezsim ellen – az úgynevezett Democracy Alliance (DA, Demokrácia Szövetség) keretei között. Az amerikai partnereknek nevük is van persze: a Fidesz-közeli lapokban megvetőleg emlegetett DA egyik igazgatósági tagja, Joe Zimlich a szervezet honlapján teszi nyilvánvalóvá, hogy az Indotek Groupban is vezető tisztségviselő. Továbbá ott áll a magyar vállalat mögött a magát szintén DA-s politikai aktivistaként azonosító Pat Stryker is. (Noha bizonyos magyarországi médiumok ilyen esetben vad Soros-ügynöközésbe szoktak kezdeni, mi nem gondoljuk, hogy egy magyar ingatlanmágnás ne vállalkozhatna közösen az amerikai baloldal nyílt támogatóival.)
Aki mindezek után a 2019 nyarán privatizált két nagy ingatlancsomag minden tételéről tudni akar, a cikkünk végén lévő leltárban megtalálja az adatokat. Aki pedig csak a lényegre összpontosítana, vagyis a budai Svábhegyen elhelyezkedő volt gyermekkórházi területek fekvésére kíváncsi, ezen a térképen böngészhet:
Folytatásképpen pedig, ahogy ígértük, pikáns részletekkel fűszerezzük a fenti, hatpontos tényközlést. Mire alapoztuk például azt a kiinduló állításunkat, hogy az ellenzéki Fidesz 2010 előtt még ingatlanmutyit orrontott a kórházbezárások mögött? Idézet Orbán Viktor 2007-es évértékelőjéből: "Igen, mi magyarok megérthettük, mi történik körülöttünk. Megértettük, hogy a reformok mögött pénzéhes csoportok csupasz üzleti érdeke rejtőzik. Megértettük, hogy a kórházbezárások mögött ingatlanspekuláció húzódik." Ugyanebben az időszakban Mikola István is potenciális mutyikat emlegetett. A Fidesz akkori egészségügyi szakpolitikusa úgy látta, a baloldali kormánynak kedves "újtőkések" magánklinikákat nyitnak majd a korábbi kórházépületekben – legalábbis erre következtetett abból, hogy részben olyan egészségügyi intézményeket ítéltek megszűnésre, amelyek ősparkok közepén lévő (például svábhegyi) kastélyokban, kúriákban működtek. A fideszes vezetésű XII. kerület 2008 februárjában változtatási tilalmat is elrendelt az érintett területekre, amely aztán a 2010-es hatalomváltás után "oldódott" fel. Ez idő tájt Váczi János korabeli alpolgármester az ingatlanok régebbi funkcióinak visszaállításáról, közösségi érdekű működtetésről beszélt, sőt még a tulajdonos államot képviselő MNV is úgy fogalmazott, hogy "az értékesítés mellett egyéb hasznosítási mód elvi lehetősége is felmerülhet".
Benőtt gyermek-tüdőszanatórium a Béla király úton. Fotó: Válasz Online
Van tudomásunk arról, hogy ilyesmi időről időre, még a közelmúltban is felvetődött, ám a közösségi hasznosítás elvi és gyakorlati lehetőségét végül felülírta a kormányzat privatizációs akarata – amely 2019 nyarán "teljesedésbe is ment".
Mivel pedig a júliusi árverés során az MNV már úgynevezett "lakásfejlesztő" és "profilváltó" csomagokban kínálta az eladandó portékáit, feltűnően gyors lefolyású pályázatot szervezett, majd elfelejtett büszkélkedni a győztesek nevével: alighanem klasszikus ingatlanspekulációval van dolgunk (vö.: Orbán Viktor, 2007).
Mit érdemes még tudni az új telektulajdonosokról? Már említettük, hogy a nyertes ingatlanalapokat kezelő cégek egyikét Szécsényi Bálint, a másikat Jellinek Dániel jeleníti meg a nyilvánosság előtt. Előbbi egyértelműbben kötődik a NER-hez, utóbbi csak újabban került közel a tűzhöz – és fontos szempont, hogy mindegyiküknek van kapcsolata az MNV-t 2018-ig irányító, Tiborcz Istvánnal jócskán összefonódott Szivek Norberttel. Utóbbiról nem állíthatjuk, hogy a nagy Svábhegy-bizniszt még ő készítette elő a vagyonkezelőnél, ugyanakkor
egyre több jel utal arra, hogy kialakulóban van egy Tiborcz–Szivek–Szécsényi–Jellinek-sorsközösség.
Ezt bizonyítandó most olyan csűrcsavarok következnek, amelyek egyenként is cikkért kiáltanának, de most épp csak ideidézzük őket. Az Átlátszó korábban jelezte, hogy Szivek Norbert már akkor bizalmi-üzleti viszont ápolt Szécsényi Bálinttal, amikor még szó nem volt Fidesz-kormányról. Majd utóbbi a közelmúltban – egy magántőkealap nevében – rövid időre beszállt a volt MNV-vezér körei által menedzselt Virányos úti lakóparképítésbe. A korábbi fővagyonőr Ferencvárosban is beindított egy lakótömb-fejlesztést Pápay Park néven – a projektcéget viszont tavaly tavasszal eladta az Indotek-csoportnak (lássunk csodát, az ügyvezetői poszton meghagyták Szivek emberét). Mindeközben a Szécsényi Bálint által kezelt egyik magántőkealap résztulajdonos lett a Tiborcz és Jellinek cégeit kommunikációs szolgáltatásokkal segítő Goodwill Communications Kft.-ben. És ha mindehhez hozzátesszük, hogy a nyári svábhegyi bevásárlást végző egyik egység, a Szécsényi Bálinték által képviselt Central European Ingatlanalap korábban az Indotek felügyelete alatt állt, illetve ugyanez az érdekeltség több olyan társaságot is birtokol, ahol máig Jellinek az ügyvezető, akkor ebből a katyvaszból egyetlen kiút kínálkozik. Az, hogy tényleg létezik egyfajta Tiborcz–Szivek–Szécsényi–Jellinek-sorsközösség – amely jócskán túlnyúlik a Svábhegyen.
Milyen ingatlanokat adott el az állam 2019 nyarán a Szécsényi–Jellinek-érdekkörnek?
I. A Central European Ingatlanalap (Equilor, Szécsényi Bálint) által nettó 3,19 milliárd forintért megvett "lakásfejlesztő" csomag elemei:
– Budapest XII. kerület Béla király út 18/A., 18/B., 20., Laura út 1.: Az összesen 3,34 hektáros terület környezetében ősfás lakóingatlanok, villák, intézményi és követségi rezidenciák vannak. A telken a volt svábhegyi gyermekkórház központi és melléképületei állnak.
– Budapest II. kerület Ganz utca 15.: A cím alatt egy 396 négyzetméteres, használaton kívüli orvosi rendelő található.
– Budapest XIV. kerület Öv utca: Ez egy1445 négyzetméteres beépítetlen rész, amely ipari és vasúti területek mellett helyezkedik el.
– Megyaszó külterület: A 19,49 hektáros ingatlan a község déli határában helyezkedik el; központi épülete egy korábban nevelőintézetként hasznosított kastély. Az Országos Roma Önkormányzat az elmúlt években bentlakásos sportiskolává tervezte átalakítani, de ebből nem lett semmi, így az állam túladott a területen.
– Fertőszentmiklós külterület: A 17,63 hektáros ingatlant régebben laktanyaként hasznosították; a területen nyolc vasbeton szerkezetű, földbe süllyesztett rakétakilövő állomás is található.
– Gárdony belterület: A 4,65 hektáros ingatlan a Velencei-tó fővárosának számító Gárdony városban, az M7-es autópálya közelében található.
II. A Middle-Europe Convergence Ingatlanalap (Indotek, Jellinek Dániel) által nettó 2,78 milliárd forintért megvett "profilváltó" csomag elemei:
– Budapest XII. kerület Mártonhegyi út 6/A. (Költő u. 27.): Az egykori svábhegyi gyermekkórház 2,58 hektáros telke. A lejtős ingatlan egyes épületeiből remek panoráma nyílik a Dunára.
– Budapest XII. kerület Eötvös út 2. (Karthauzi utca eleje): Ez a volt Svábhegyi Nagyszálló 3519 négyzetméteres telke; az épület később szintén a gyermekklinikához tartozott.
– Budapest XII. kerület Normafa út 20.: Ezen a 6916 négyzetméteres ingatlanon áll a volt MÁV-szanatórium.
– Budapest II. kerület Szalamandra út 39.: A 1,38 hektáros ingatlan korábban laktanyaként és híradóközpontként funkcionált. A telek 2015-ös eladását Hende Csaba arra hivatkozva állíttatta le, hogy "az új kormányzati vagyongazdálkodási koncepció elfogadásáig nem kerülhet sor feleslegessé nyilvánított, állami tulajdonú ingatlanok értékesítésére".
– Budapest II. kerület Huba vezér utca 63., 65., 67.: Három, egymás melletti beépítetlen telek, összesen 2633 négyzetméteren.
– Budapest III. kerület, telekszelvény a Római-part közelében: Ez egy 1945 négyzetméteres beépítetlen ingatlan.
Nyitókép: Tiborcz István és Szécsényi Bálint a 2016-os Sziget Fesztiválon. A felvételt köszönjük: 444.hu/Botos Tamás
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen "előfizetőnk" akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon! | [
"Appeninn Nyrt.",
"Middle-Europe Convergence Ingatlanalap",
"Central European Ingatlanalap",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Demokrata Párt",
"Országos Roma Önkormányzat",
"Democracy Alliance",
"Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézet",
"Goodwill Communications Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Indotek Group",
"Demokrácia Szövetség",
"Pápay Park",
"Válasz Online",
"Nemzeti Együttműködés Rendszere"
] |
Elfogadhatatlan, hogy miközben a város vezetése a BKV csődjéről számol be, a nyilvánosság és a fővárosi képviselők elől titokban tartanak egy olyan dokumentumot, amely szerint százmillió forintos visszaélés történt – mondta csütörtökön Kupper András, a Fidesz–MKDSZ fővárosi frakcióvezetője, aki a jelentés nyilvánosságra hozatalát követeli. Ismeretes, a BKV Rt. százszázalékos tulajdonú cégénél, a vasúti járműjavító kft.-nél százmillió forintos visszaélést talált egy, a BKV által indított belső vizsgálat, s adócsalást is megállapítottak. Kupper András felháborítónak tartja, hogy sem a BKV Rt. felügyelőbizottsága, sem a főváros szakbizottságai nem kaptak információt a jelentésről. Emlékeztetett: az önkormányzati tulajdonban lévő cégek igazgatóságaiba nem engedte a városvezető koalíció, hogy az ellenzék szakértőket delegáljon, mondván: a felelősség a koalícióé. Ennek megfelelően Demszky Gábor főpolgármestert is felelősség terheli – jegyezte meg.
Zsinka László, a MIÉP frakcióvezetője szerint a város és a BKV vezetése falaz a rendteremtés helyett, amire képtelenek. Mint fogalmazott: a mostani eltitkolt visszaélés is azt bizonyítja, hogy az úgynevezett reorganizációs program – amelynek részeként több részleget is kiszerveztek a BKV Rt.-ből – nem jelentett mást, mint a vállalat szétlopását. Úgy látja, addig nem érdemes pénzt pumpálnia az államnak a társaságba, amíg ott nincs rend.
Szentgyörgyi Tamás, a BKV Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese az MTI-nek elmondta: a kft.-nél valóban leselejteztek egy beszerzési értékén százmillió forintot érő anyagkészletet, ám a fölöslegessé vált eszközöket csak hulladékárban, 2,4 millió forintért tudták eladni. Hozzátette: a vállalat önrevízióval rendezte az ügyet, amelyről tájékoztatták a felügyelőbizottság tagjait.
Pál Gábor | [
"BKV"
] | [
"BKV Rt."
] |
Visszaélést gyanít az LMP a Magyar Postánál: a társaság a párt szerint szabálytalanul választotta ki szoftverszállítójának a JeT-Sol Kft.-t. A postánál állítják, nem követtek el törvénysértést. A tét 1,8 milliárd forint. Frissítve
Az Orbán-kormány alatt a nagykoalíciós offshore mutyik zavartalanul folytatódnak – állítja az LMP. A parlamenti párt szerint most éppen a Magyar Postán keresztül vándorol egy ciprusi céghez pályázat nélkül 1,8 milliárd forint közpénz. Az eset kivizsgálására nyílt levélben kérték fel a Közbeszerzések Tanácsa elnökét.
Scheiring Gábor, az LMP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője úgy vélekedik: miközben a kormány nyolcmillió magyar állampolgárt kérdez arról, hogy az Alkotmány tiltsa-e az offshore cégek részvételét a közbeszerzéseken, addig a háttérben az adófizetők pénzéből zavartalanul folytatódnak az offshore mutyik. Erre szerinte a legújabb példát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által felügyelt Magyar Posta szolgáltatta.
A cég márciusban 1,8 milliárd forintot ítélt oda szoftverbeszerzésre egy verseny nélküli, egyszereplős közbeszerzésen egy offshore tulajdonban lévő társaságnak. A nyertes egy olyan cég, amely a képviselő szerint a Bajnai-kormány idején is "nagykanállal merített" az adófizetői pénzekből - csak osztalék formájában több mint egymilliárd forintot tüntettek el két ciprusi számlán.
A Magyar Postánál cáfolják, hogy szabálytalanul jártak el és állítják: nincs semmiféle személyi összefonódás cégük és szállítójuk között. Hüse Marianna, a társaság szóvivője arról beszélt: a posta február 2-án indította meg tárgyalásos közbeszerzési eljárását a nyolcszáz postahelyen összesen 5696 munkaállomást kiszolgáló integrált postahálózati rendszer (IPH) és a hozzá kapcsoldó alrendszerek szoftvertámogatására. A kiírásnál tekintettel kellett lenniük arra, hogy a szerződéses feltételeket a korábbi években elvégzett fejlesztői munka, a kizárólagos jogok védelme és a műszaki-technikai sajátosságok miatt csak egy meghatározott szervezet tudja teljesíteni.
Az ajánlattételre felkért JeT-Sol Kft. tízéves tapasztalattal, és a kért szolgáltatások vagyoni értékű jogaival kizárólagosan rendelkezik. A szerződést három évre kötné a posta. A tenderkiírást megelőzően a társaság egyeztetett Közbeszerzési Döntőbizottsággal.
Scheiring a postások állításai ellenére úgy véli: a posta egy olyan céget hozott helyzetbe, amelyben az egyik offshore tulajdonost a választások után három nappal cserélték le egy volt Wallisos, szocialista kötődésű tulajdonosra. Szerinte egy olyan cégről van szó, amelynek "sokszínű" és kiterjedt, a Postabanktól az Állami Autópályakezelőn át a K&H Bankig terjedő céges kötődésekkel büszkélkedő új ügyvezetője van.
Az LMP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője a Közbeszerzések Tanácsának jogi szakértőire hivatkozva állítja: a posta hibázott, mert még a szoftver fejlesztőjét megillető kizárólagos jogok esetén sem indokolt hirdetmény nélküli, tehát nem nyílt eljárást indítani.
Lapunk ugyanakkor úgy értesült: a Postával folytatott a tárgyalások során a JeT-Sol kijelentette, hogy a társaság jelenlegi szerkezeti felépítése csupán egy technikai adottság. Ezt azonban megrendelőjük kérésére hajlandók átalakítani. | [
"Magyar Posta",
"JeT-Sol Kft."
] | [
"K&H Bank",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Állami Autópályakezelő",
"Közbeszerzések Tanácsa",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
A Közbeszerzési Döntőbizottság félmillió forint bírságot szabott ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségre, miután a jogorvoslat bejelentése után kötötte meg a szerződést az érvénytelen ajánlatot tett nyertessel az elektronikus aláírás tenderen. Információink szerint a nyertes ajánlata több mint kétszer drágább volt a második helyezett ajánlatánál.
Az egyszerű közbeszerzést 300 darab elektronikus aláíró tanúsítványra, 300 darab egyedi logóval ellátott aláírás létrehozó USB tokenre és 360 ezer darab minősített időbélyeg szolgáltatásra írták ki 2011 áprilisában. Az elektronikus aláírás tenderre a NetLock Kft., a MÁV informatika Kft., valamint a Microsec Kft. nyújtott be ajánlatot.
Az egyes szolgáltatásokra adott ajánlati árak jelentősen eltérőek voltak, ezért az ajánlatkérő az árakra indoklást kért, majd végül a NetLock Kft-t mondta ki nyertesnek, második helyen a Microsec Kft. végzett.
Jogsértések sokasága
A döntőbizottság több jogsértést is megállapított a közbeszerezési eljárás során, bár kiemelte, hogy a szerződéskötési moratórium megsértése volt a legsúlyosabb.
Az első jogsértés még a szerződés aláírása előtt megtörtént, amikor a második helyezett cég számára lehetetlenné tették a nyertes pályázat alapos áttekintését. Az NFÜ a pályázat lényegi részeit - üzleti titokra hivatkozva - nem mutatta meg, és elutasította az előzetes vitarendezést is.
A Microsec - egy nappal a szerződéskötési moratórium lejárta előtt - a döntőbizottsághoz fordult, ám ennek ellenére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a jogorvoslat bejelentését figyelmen kívül hagyva kötötte meg a szerződést a nyertessel.
Érvénytelen, nulla forintos ajánlat
A telefonos és e-mailes technikai segítségnyújtásra a NetLock Kft. például nulla forintos árat kínált, ami nehezen összeegyeztethető a gazdasági ésszerűséggel.
A megállapított jogsértések a szerződés megkötése miatt már nem orvosolhatóak, ezért a döntőbizottság az átlagosnak mondható 500 ezer forintos bírságot tartotta megfelelőnek, annak ellenére, hogy a szerződés megkötését súlyos jogsértésnek minősítette.
Indokolatlanul magas ár
Az ajánlattételi dokumentációban feltüntetett 300 darab elektronikus aláírás hitelesítés, egyedi logóval ellátott aláírás létrehozó eszköz, valamint 360 ezer darab minősített időbélyeg szolgáltatás nyújtása során a nyertes több mint 11 millió forintos árajánlatát nehéz magyarázni, hiszen a második helyezett ajánlata mindösszesen 4,4 millió forintos ellenszolgáltatást tartalmazott.
A benyújtott ajánlat tehát amellett, hogy érvénytelen volt, indokolatlanul magas árral is nyerte meg az elektronikus aláírás tendert.
A Netlock Kft. hatályos cégkivonata szerint tulajdonosa egy Hollandiában bejegyzett társaság, amelyről sok információ az interneten nem található. Az NFÜ egy olyan drágább ajánlatot fogadott el, amellyel egy külföldi tulajdonban lévő céget preferált egy kedvezményesebb árat kínáló magyar tulajdonú vállalkozással szemben.
Ezzel - ha közvetve is - de jócskán ellentmond a kormányzat hazai vállalkozásokat segítő terveinek.
Kötelező semmisségi per
Megkeresésünkre a Microsec Kft. jogi képviselője, dr. Vajda Gábor elmondta: az eljárás eredményéről közzétett tájékoztatóból bárki által megismerhető pénzügyi adatok alapján kijelenthető, hogy az első helyezett több mint 11 millió forintos ajánlattal előzte meg a Microsec 4,4 millió forintos ajánlatát.
Ez önmagában még nem feltétlenül jelent közbeszerzési jogsértést, ám a közbeszerzési törvény alapelvi szinten tartalmazza az ajánlatkérők számára a közpénzek ésszerű felhasználásának követelményét.
Miután a tenderben a 2001. évi XXXV. törvény szerinti elektronikus aláírásról és időbélyegzésről van szó, így ezek nyújtása meglehetősen sztenderd szolgáltatási paraméterek mellett történik. Ilyen körülmények között igen nehéz érvelni amellett, hogy a több mint kétszeres árat tartalmazó ajánlat egyéb szempontból előnyösebb lenne a hazai cég ajánlatánál.
A döntés ebből a szempontból mindenképpen kifogásolható - húzta alá a jogi képviselő.
A döntőbizottság a jogszabály megsértésével kötött kontraktus kapcsán - a súlyos ajánlatkérői jogsértések megállapítása mellett -sajnálatos módon nem tartotta indokoltnak az úgynevezett semmisségi per megindítását, holott erre a közbeszerzési törvény lehetőséget biztosít számára - mutatott rá a szakember. | [
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Microsec Kft.",
"NetLock Kft.",
"MÁV informatika Kft.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"NetLock Kft-t",
"Netlock Kft."
] |
Elkezdődött a parlament, és az ellenzéket továbbra is a mezőgazdasági politikában felszínre tört kormányzati ellentét foglalkoztatja.
Szó sincs oligarchákról? Dehogynem
Ángyán József a parlamentben
"Meddig támogatja még az oligarchák uralmát a kormány?" – kérdezte napirend előtti felszólalásának címében Volner János. A jobbikos képviselő szónoklatában felidézte, hogy az elmúlt héten az MSZP-s politikusok beszéltek napirend előtt a fideszes oligarchákról, "nem alaptalanul".
Volner ugyanakkor hosszasan ecsetelte, hogy az MSZP-s kormányok alatt is történtek hasonlók, sőt "épp az az MSZP próbál a korrupció élharcosa lenni, amelynek maga is haszonélvezője volt". Volner az LMP-nek is kiosztott egy sallert, mondván, az ökopártiak is joggal beszélnek a fideszes oligarchákról, de az LMP-sek sem jobbak a szocialistáknál, hiszen őket is amerikaiak pénzelik az ország érdekei ellenében.
A jobbikos politikus ezt követően rátért a Fidesz érintettségére, és felidézte Ángyán József lemondott agrárállamtitkár visszásságokat feltáró kijelentéseit. (A volt kormánytag a szónoklatot az ülésteremben ülve hallgatta végig, a plenárison egyébként meglehetősen kevés politikus van jelen, igen foghíjasak a sorok.) Volner feltette a kérdést: hogyan lehet, hogy a kormány inkább az oligarchák érdekeit szolgálja, és nem a mezőgazdasági kisvállalkozókat, a gazdálkodókat?
Fazekas Sándor agrárminiszter válaszolt a kormány részéről. A szaktárca vezetője szerint nem egy másik politikus (Ángyán) kijelentéseire, hanem a tényekre kell hagyatkozni. Fazekas szerint a nemzeti együttműködés kormánya éppen hogy a kisvállalkozókat és családi gazdálkodókat segíti.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a 65 ezer hektár állami földterületnek majd a felénél már megköttettek a haszonbérleti szerződések. Fazekas szerint ezek kis területek, szó sincs tehát arról, hogy óriás birtokok alakulhatnának ki. A miniszter szerint természetes, hogy nem nyerhet mindenki a pályázatokon, és ezért adódnak viták és feszültségek.
"Ebben a szellemben dolgozunk, és ezt a munkát fogjuk folytatni a jövőben is (...) Szó sincs oligarchákról és nagybirtokokról. Inkább arról, hogy betartjuk azt az ígéretünket, amelyet a gazdálkodóknak, a családi vállalkozóknak tettünk" – fogalmazott a tárcavezető.
A KDNP nem kér a kettős beszédből – ha ellenzéki
A második napirend előtti felszólaló a kereszténydemokrata Lukács Tamás, beszédének "Nicsak ki beszél itt?" címet adta. A KDNP-s képviselő többek között azt mondta: "furcsa világban élünk, mert korábban a gazdasági teljesítmény mérhető volt, ma pedig úgy tűnik, hogy a világunk egy virtuális világ, ahol a nyilatkozatok meghatározzák egy adott valuta értékét". Lukács hozzátette: a pénzügyi válság alapvető okai morális okokra vezethetőek vissza.
A KDNP-s politikus arról is beszélt, hogy azoknak a személyeknek komoly felelősséggel kell viseltetniük, akik nyilatkozataikkal befolyásolni tudják ezt a virtuális világot. Lukács a kettős beszéd befejezésére szólított fel, hozzátéve: amikor kormánypárti politikusokra fogták a magyar deviza gyengülését, akkor hasonló mércével mérjenek azok esetében is, akik nem kormányoldalon állnak, de nyilatkozataikkal negatív hatásokat érnek el.
"Nem azt kívánjuk, hogy ne legyenek kritikusak a kormánnyal szemben, de az elvárható, hogy mindenki a saját pozíciójában az ország érdekeit tartsa szem előtt, különösen akkor, amikor tevékeny részese volt az ország eladósításában" – fogalmazott a kereszténydemokrata képviselő. A kormány nem kívánt reagálni Lukács Tamás felszólalására.
A kormány betartott ígérete – az ellenzék szerint
Vágó Gábor, az LMP képviselője volt a harmadik felszólaló, beszédének a "Nem leszünk gyarmat!" címet adta. Az ökopárti politikus felidézte Orbán Viktor március 15-i beszédét, amelyben szabadságharcról és függetlenségről beszélt. Vágó Gábor szerint azonban a gyarmatosítók nincsenek is olyan messze, elég az országhatáron belül keresni őket.
"Ők azok a pénzeszsákok, azok az oligarchák, akikről Ángyán József is beszélt (...) Tudjuk kinek a nevét nem lehet kimondani, kiről nem lehet fotót készíteni. Tudjuk, ki Simicska Lajos és kicsoda Nyerges Zsolt (...) A Fidesz azzal kampányolt 2010-ben, hogy 'Csak a Fidesz'. Ezt az ígéretüket betartották!" – fogalmazott az ökopárti képviselő. Eközben a fideszesek folyamatosan bekiabálnak, Kövér László házelnök nem szól közbe. Vágó Gábor azzal folytatja, hogy a szabadságharcosok a belső gyarmatosítók ellen csak a népszavazással lehet érdemben küzdeni.
Az LMP-s politikusok szerint a tömegek jönnének ugyan, de beleütköznek a "félelem falába". Vágó szerint ezt a rendszert kell megtörni, és akkor az egész "Fidesz-gyarmatot" is meg lehet törni. "Engem kicsinálhatnak, de a hazámat nem hagyom kicsinálni. Van százezer ember, aki nem fél. Az a kérdés, hogy egy héten belül lesz-e még újabb százezer, aki ki mer állni. Éljen a szabadság, éljen a haza!" – zárta szavait Vágó Gábor. A kormányoldalon folyamatosak a bekiabálások.
Szathmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkár reagált kormányoldalról. Szerinte a megbukott népszavazási kezdeményezés inspirálhatta az "esszébe illő" felszólalást. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt két évben egy nagyon nehéz örökséget próbál meg lezárni, és próbálja megújítani az egész országot. Szathmáry szerint az elért eredményeket az emberek ismerik, és támogatják a kormány politikáját. Hozzátette: a korábbi kormányok hibáztak azzal, hogy az Unióban nemcsak esélyt láttak, de szolgamód ki is szolgálták.
A mostani kormány az államtitkár szerint a gyarmati pozíció helyett szövetségesi pozíciót kíván kialakítani. Szathmáry hozzátette: a magyar nép elkötelezett az újítások mellett, soha nem látott módon tömegek állnak a kormány mögött, belső gyarmatosítók pedig csak az előző korszakban voltak.
Önkritikából oktat Mesterházy
A szocialista pártelnök is szót kért és kapott a hétfői plenáris ülés elején. Mesterházy Attila "Kockázatok és mellékhatások" címmel mondott beszédet, amelyben többek között azt mondta: az MSZP örül annak, ha a magyar egészségügyben bármilyen béremelés megvalósul. Mesterházy ugyanakkor kételkedett abban, hogy a hivatkozott bevételek valóban és teljes mértékben be is érkeznek majd fedezetként.
Az MSZP elnöke azt javasolta, hogy törvény garantálja a vonatkozó harmincmilliárd rendelkezésre állását. Hozzátette: javítani kell azon is, hogy minden érintett részese legyen a béremelésnek, a mostani terv ugyanis "nem jól differenciál". Mesterházy elmondta, hogy sokaknak ez az emelés nem is nyújt megfelelő segítséget, a védőnőknek például az egykulcsos adó miatti kiesést sem kompenzálja. "Mintha az erdőtüzet egy vödör vízzel akarnák oltani" – tette hozzá a szocialista politikus.
Mesterházy elmondta még, hogy az MSZP-kormányok valóban sok hibát követtek el ezen a területen, de éppen azért, hogy ez ne folytatódjon, felajánlja segítségét a kabinetnek.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár azzal kezdte reagálását: nem fogja elmondani, hogy az MSZP-sek mit tettek az elmúlt négy és nyolc évben, mert azt mindenki tudja az országban. "De az legyen világos: én most abból a bányából mentek embereket, akikre ezt a bányát Önök rárobbantották" – tette hozzá. Szócska hangsúlyozta, hogy a béremelésre garanciát vállaltak, vagyis a program mindenképpen megvalósul. Az igazságosság kapcsán megjegyezte: senkit nem fognak lehagyni, ez a mostani csak egy állomás a hosszú távú folyamatban.
"Egy nap alatt ezt a kérdést nem lehet rendezni. A bányában rekedtek között lehet pánikot kelteni. Senkit nem fogunk lent hagyni. Biztatásnak veszem a szavait, folytatom a munkát!" – fogalmazott Szócska államtitkár. Végül azzal zárta, hogy Mesterházyék korábban azt ígérték neki, hogyha a népegészségügyi termékadót a bérekre fogják fordítani, akkor megemelik előtte a kalapjukat. "Ez nekem jár. Itt az ideje, hogy ennek eleget tegyenek!" – mondta az államtitkár.
A Fidesz nem jelezte, hogy fel szeretne szólalni, ezért a mai plenárison – meglehetősen kivételes módon – a nagyobbik kormánypárt képviselői nem beszéltek napirend előtt. | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [] |
Február végén várható ítélet Kaposváron a tábornokperben
Kaposvár | H. András tábornok védőjének beszédével folytatódott a tábornokper. Az első, nem jogerős ítéletre február végén lehet számítani.
A negyedrendű vádlott, H. András tábornok védőjének beszédével folytatódott kedden a tábornokper a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa előtt. Mint ismeretes, a katonai ügyészség tizenkét vádlottra – köztük tábornokokra, főtisztekre, valamint Fapál Lászlóra, a Gyurcsány-kormány egykori honvédelmi államtitkárára – fegyházat, négyre felfüggesztett börtönbüntetést kért korábban bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt – a vádhatóság szerint visszakérték a honvédség beszállítóinak kifizetett közpénz egy részét –, emellett indítványozta az ügyben szereplő katonák lefokozását is.
A tárgyalás elején a bíró felolvasta a Honvédelmi Minisztérium beadványát, mely szerint a HM 201 millió forintra és kamataira tart igényt kártérítésként: az ügyészek és a védők szerint jogtalanul. A per további védőbeszédekkel folytatódik szerdán, ítélethirdetés – nem jogerősen – február végén lehetséges. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Kaposvári Törvényszék"
] |
A csendes menedzser. Az örök második. A nagyok mellett a háttérben halkan meghúzódó szürke ügyintéző. A legnagyobb magyar hivatalnokoligarcha, mindig éppen ott, ahol a szervezetnek szüksége van rá. Jelenleg éppen az Államadósság Kezelő Központ vezetője. A szervezet persze mindig változott, igaz, egyesek szerint csak látszólag.
1973-ban a Közgazdasági Egyetem elvégzése után a Magyar Nemzeti Bankba (MNB) került gyakornoknak, ahol hamarosan Boros Imre vette szárnyai alá. Ő az a korábbi kisgazda politikus, Phare-miniszter, az MNB devizagazdálkodási osztályának 1980-as évekbeli vezetője, egyben MSZMP-alapszervezeti titkára, akiről mára – történészektől levéltárosokig – mindenki azt állítja, hogy a kémelhárítás (III/II) szigorúan titkos (szt) tisztje volt. (Kivéve persze az érintettet: ő mindenkit perrel fenyeget, aki ezt leírja.) Töröcskei karrierje – az MNB londoni bankjánál tett ötéves kitérő után – Boros beosztottjaként ívelt egészen a jegybank devizapiaci műveletekért felelős részlegének helyettes vezetői pozíciójáig és egy nemzetközi botrányig, amelyet a Der Spiegel Németország világháború utáni legnagyobb gazdasági bűncselekményének nevezett. A bonyolult devizaárfolyam-ügyletsorozat végén a Volkswagen gyár több százmillió márkás kárt könyvelt el, cserébe beperelte az MNB-ét, a vita pedig 1993-ban azzal zárult, hogy a magyar jegybanknak tízmilliárdos kártérítést kellett kifizetnie. A VW-ügyben a németek igencsak érdeklődtek Töröcskei szerepe iránt, de magyar felelőse nem lett az ügynek.
Az akkori aktív hálózat a jelek szerint tovább működött, hiszen a botrány börtönbüntetésre ítélt német főszereplője mellett felbukkant egy svájci férfi, aki később ügyvezető lett Simicska Lajos és Nyerges Zsolt azóta már felszámolt kinti cégében. Szép részlet, hogy a VW ügyet igencsak megsínylették a Töröcskei gyerekek, hiszen – mint egyik interjújában elmondta – felnőttként bevallották neki, “milyen rossz volt nekik, amikor a Dörgicsén nyaraltak, a Déli Krónikában pedig valami olyan felkonferálással olvastak be egy hírt, hogy a Boros-Töröcskei páros lebukott."
Az MNB után a kissé zűrös Kultúrbankon (amelyben Borossal közös tulajdonlását gyanította sok újságcikk) keresztül a Magyar Hitelbankba (MHB) vezetett Töröcskei útja, ahol az elnök-vezérigazgatóságig vitte. Irányítása alatt az egyébként több tízmilliárd forintból konszolidált bank 1994-ben egymilliárd forintos hitellel támogatta a Fidesz és az MDF kampányát (az ügylet leírása itt). Saját bevallása szerint az MHB-ban ismerkedett meg a Fidesz akkori pénztárosával, Simicska Lajossal, akivel “izgalmas vitákat" folytatott (nem tudjuk, miről) és akivel “mély baráti kapcsolat" szövődött (nyilvánvalóan kizárólag érzelmi alapon). Fontos részlet, hogy 1994 nyarán a bank majdnem eladta Simicska érdekeltségének, a Mahir Rt.-nek a portfóliójában lévő lapokat – aMai Napot, a Reformot és a Szabad Földet. Ettől végül csak a Horn-kormány nyomására álltak el.
A szocialista kormány idején saját tanácsadó és vagyonkezelő cégébe húzódott vissza (T and T – a név egyben utalás a dörzsölt ügyvéd hírében álló testvérére), majd 1997-től az Equilor Zrt. vezérigazgatója lett. Az első Orbán-kormány ideje alatt fontos beosztásokba került, a Magyar Exporthitel-biztosító elnöke lett, megfordult a Vegyépszer csoportban, szerepet vállalt a Simicskához és Nyergeshez köthető Budai Hengermalom sztoriban, 2001-ben ő is az un. piszkos tizenkettő-botrány egyik kedvezményezettje (a Gödöllői Tangazdaság Rt.-ben szerzett tulajdonrészt) volt, később pedig, főleg a baloldali kormányok ínséges ideje alatt, az általa tulajdonolt cégeken keresztül (Equilor, Pro-Aurum) a jobboldali médiabirodalom egyik legjelentősebb finanszírozója-tulajdonosa lett. Nélküle nem lenne például se Hír TV-énk, se Lánchídrádiónk.
A jutalom sem maradt el: 2010 után a Mavir igazgatóságának elnöke, a Mol fb-tagja lett, megalapította a Széchenyi Bankot, majd az Államadósság Kezelő Központ vezetője lett. Az atlatszo.hu korábbi összeállítása szerint egyike azoknak a hivatalnokoknak, akik "rabul ejtették" a magyar államot.
Karrierjének szép íve, hogy 2011-től a Sakkszövetség elnöke, pont abban a székben, amelyben egykor, 2005-ig baloldali oligarchatársa, Leisztinger Tamás üldögélt.
Oligarchafok: 3,3
– vagyonfok: 3
– politikai befolyás: 3
– médiabefolyás: 4
Jele:Volkswagen
Legjobb mondata: “(Simicskával) több krízishelyzeten keresztülmentünk együtt, és ez egyfajta biztosíték arra, hogy az embert nem vágják hátba."
Legjobb oligarchatársa: Simicska Lajos
Tovább a Kis Oligarchatározóra
(Fotó: innen) | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Der Spiegel",
"Kis Oligarchatározó",
"T and T",
"Hír TV-énk",
"Equilor Zrt.",
"Magyar Exporthitel-biztosító",
"Gödöllői Tangazdaság Rt.",
"Mahir Rt.",
"Államadósság Kezelő Központ",
"Szabad Föld",
"Budai Hengermalom",
"Széchenyi Bank",
"Magyar Hitelbank",
"Közgazdasági Egyetem"
] |
Tízmilliók repkedtek “tanácsadásra" a Jobbiknál
Kellően megbecsülte a neki dolgozókat a Jobbik parlamenti frakciója, ennek újabb bizonyítéka Kilián Alexandra, aki hat év alatt negyvenmillió forintért adott kommunikációs tanácsokat a képviselőcsoportnak. A volt alelnök által említett K. Ákos ügyvéd négy hónapra 4,5 millió forintos szerződést kötött a frakcióval – írja a Magyar Idők.
Újabb nagyvonalú megbízásokra derült fény a Jobbik parlamenti képviselőcsoportjának részéről, ezúttal a Volner János volt alelnök által Sneider Tamás pártelnök barátnőjeként említett Kilián Alexandra és a tulajdonában álló Paradox Média Kft. szerződéseit vette górcső alá a Mandiner.hu. A portál azt írta, Kilián Alexandra 2011 és 2017 között több, mint 40 millió forint értékű megbízást kapott a Jobbik parlamenti frakciójától, hogy képviselőinek Facebook-oldalait működtesse és kommunikációs tanácsokkal ellássa őket.
A portál által ismertetett szerződésekből az látszik, hogy Kilián Alexandra összesen 63 havi munkáért kapott 40 millió forintot, ami évi nyolcmillió forintot jelent. Volt, amikor a hat év alatt egy mindössze 13 napos megbízást egymillió forinttal jutalmazott a Jobbik.
Miként arról korábban lapunk is beszámolt, az egyik megbízás 2012. október 16-tól november 26-ig tartott 2,794 millió forint értékben, míg egy másik három hónapos időre 3,175 millió forintba került. A cégnyilvántartási adatokra hivatkozva a portál azt is írta, a Paradox Média Kft. már rögtön a bejegyzését követő napon egymillió forintos megbízatást kapott "szakpolitikát érintő tanácsadásra". A céget 2011. október 17-én jegyezték be, az említett szerződés teljesítési ideje pedig 2011. október 18-i dátummal vette kezdetét.
Ismeretes: a Jobbikból kilépett Volner János saját közösségi oldalán tálalt ki a Jobbik pénzügyeiről, miután egykori pártja azzal vádolta őt, hogy korábban luxusjuttatásokat kért magának.
A politikus azt írta:
Sneider Tamás feleségének Vona Gábor jóvoltából havi egymillió forint ütötte a markát. Volt, hogy egyetlen helyen is megkeresett ennyit a párt négy különböző kifizetőhelye közül.
Volner azt is írta:
nem csak a jogászok kerestek ilyen jól, vegyük például Sneider Tamás mai napig a Jobbiknál foglalkoztatott barátnőjét, Kilián Alexandrát. Nála vajon rendben vannak a havi több mint egymilliós szerződések?
– tette fel a kérdést a parlamenti képviselő, aki egy másik alkalommal K. Ákos ügyvédről tett említést, aki – állítása szerint – "mostanában számlázgat" Sneider felesége helyett.
A parlament honlapján elérhető nyilvános frakciószerződések szerint Kummer Ákos ügyvéd idén szeptember elsejétől december 31-ig, azaz négy hónapra több, mint 4,5 millió forint értékben írt alá szerződést a frakcióval.
Az is kiderült már, hogy a párt állításával szemben – miszerint Sneider Tamás felesége 2016-os házasságkötésük óta nem dolgozik a pártnak – a Fővárosi Törvényszék cégbírósági adatai szerint idén tavasszal Vona Gábor a párt képviselőjeként ügyvédi megbízást adott Szabó Edit Éduának és ügyvédi irodájának. A cégbírósági dokumentumok szerint ezzel a meghatalmazással nyújtották be a Jobbik májusi tisztújító kongresszusán történt változások bejegyeztetési kérelmét is a Fővárosi Törvényszéknek.
Forrás: Magyar Idők; | [
"Jobbik"
] | [
"Fővárosi Törvényszék",
"Magyar Idők",
"Paradox Média Kft."
] |
A Szabadics Építőipari Zrt. a becsült 2,2 milliárd forint helyett 3,2 milliárd forintért végezheti el a Balatonba folyó patakok kotrását, és a vízépítési műtárgyak felújítását. Az árban benne van a Kis-Balaton nagyműtárgyainak a rekonstrukciója is. A munkát a Balaton állapotának megőrzése érdekében végzik, a cél hogy kevesebb hordalék jusson a tóba, az érintett patakoknál a kotrás során nádírtásra lehet számítani.
A 3,25 milliárd forintos munkát a Szabadics Építőipari Zrt. nyerte el, egy milliárd forinttal drágábban az eredetileg becsült értéknél – jelent meg a legfrissebb európai uniós közbeszerzési közlönyben.
A közbeszerzést az Országos Vízügyi Főigazgatóság írta ki, a beruházás a "Preventív intézkedések a Balatont érintő vízminőségi problémák hosszútávon fenntartható kezelésére" elnevezésű európai uniós projekthez tartozik. A vízfolyások rehabilitációjára azért van szükség, mert a Balaton északi partján, a Balaton-felvidékről a tó felé igyekvő vízfolyások nagy mennyiségű lebegtetett és görgetett hordalékot szállítanak, amelyek a torkolati szakaszok lassú feltöltődéséhez vezetnek.
A munkát három részre osztották, mindegyiket a Szabadics Zrt. nyerte el, bár a nyílt eljárásra több ajánlat is érkezett. Mindhárom tétel esetében az eredetileg becsült összegnél drágábban végzi el a munkát a cég.
Az első, a Lesence rendszer fejlesztése az adófizetőknek nettó 1 milliárd helyett 1,66 milliárd forintba fog kerülni.
A Lesence-patakon kívül más Balatonba torkolló vízfolyásokat is rehabilitálnak, ami a különböző vízépítési műtárgyak felújítását, és vízhozammérő monitoring állomások létrehozását jelenti. A Lesence-patakon duzzasztókat építenek, és kotrást is végeznek, ami a dokumentáció szerint növényzetírtással fog járni.
"A nádas szűrőmezőben rehabilitációs célú vonalas és mozaikos, felületi kotrás elvégzése, a 88 800 m3 kotort anyagból szigetek kialakítása. Az iszapcsapdaként működő mély anyagárkokból hidromechanizációs iszapeltávolítás, melynek mennyisége 29 722 m3. A teljes kotort mennyiség 118 522 m3. (...) A szűrőmező területén, a beavatkozással érintett területeken szükséges a mozaikos növényzetirtás, kiszállítással és megsemmisítéssel" – áll a leírásban.
A Kis-Balaton nagyműtárgyainak rekonstrukciója 778 millióról 861 millióra ugrott.
Felújítják többek között a szabályozó zsilipet, a kezelőhidat, és egyéb vasbeton épületeket. A Kis-Balatonnak köszönhetjük, hogy a Balatonba alig jut hordalék, így megmarad a víz tisztasága.
A további kisvízfolyások műtárgyainak rekonstrukciója pedig 413 millió helyett 725 millióba fog kerülni.
A beruházással érintett patakoknál (pl.: Örvényesi-séd, Cinege patak) mederburkolat rekonstrukció, növényzet eltávolítás, illetve kotrás fog zajlani.
Szabadics Zoltán a BAHART igazgatóságának az elnöke
A Szabadics Építőipari Zrt. az elmúlt időszakban sokat profitált állami közbeszerzésekből. Bár a nagykanizsai székhelyű Zrt. nem új cég, mostanában különösen jól szerepel az állami tendereken. A cég egyrészt a Somogy Megyei Kormányhivatal épületének teljes körű energetikai korszerűsítését végezheti el nettó 1,1 milliárd helyett nettó 1,8 milliárd forintért, másrészt a Duna Aszfalttal közösen építhet járműipari tesztpályát Zalaegerszegen 6,29 milliárd forintért, de a Mészáros Lőrinc és gyermekei tulajdonában lévő Fejér-BÁL Zrt.-vel közösen elnyerték el a zánkai Erzsébet-tábor felújítására, majd a fonyódligeti létesítményre kiírt pályázatot is.
A Zrt. alelnöke Szabadics Zoltán, aki a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) igazgatóságának elnöke. A cég 2017-ben még csak 3,8 milliárd forintos forgalmat bonyolított le. A cégadatbázis szerint 2018-ban lódult meg a Zrt. szekere: 10,6 milliárd lett az éves bevételük, ami 2019-ben 25,7 milliárdra ugrott, az adózott eredményük 2019-ben már megközelítette az egymilliárd forintot.
De nem csak a cégnek megy jól: Szabadics Zoltán, a Szabadics Zrt. alelnöke nemrég Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapott Áder János köztársasági elnök megbízásából Kásler Miklóstól, az emberi erőforrások miniszterétől.
Megduplázta éves bevételét a Balatoni Hajózási Zrt. új igazgatósági elnökének egyik cége Vannak cégek, amelyek az elmúlt időszakban sokat profitáltak állami közbeszerzésekből. Az egyik ilyen a Szabadics Építőipari Zrt., amely milliárdos megbízásokat kapott – gyakran konzorciumban jól ismert NER-vállalkozásokkal – olyan területeken is, amelyek korábban nem vágtak a cég profiljába. A Zrt. alelnöke az a Szabadics Zoltán, aki a Balatoni Hajózási Zrt.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: a Kis-Balaton egy részlete. Forrás: Google maps | [
"Szabadics Zrt.",
"Országos Vízügyi Főigazgatóság"
] | [
"Balatoni Hajózási Zrt.",
"Opten Kft.",
"Somogy Megyei Kormányhivatal",
"Fejér-BÁL Zrt.",
"Szabadics Építőipari Zrt.",
"Duna Aszfalt"
] |
Az ügyészség megszüntette a nyomozást Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egykori cége, a Nomentana ügyében. Erről az ügyben feljelentést tevő Fidesz-képviselők számoltak be, miután kézhez kapták az ügyészség határozatát. A képviselők szerint fennállt a gyanúja annak, hogy a miniszterelnök korábban több jogsértést is elkövetett.
Megszüntette a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egykori cége, a Nomentana elleni nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség - derül ki a Fidesz közleményéből. A Nomentana ellen közokirat-hamisítás és más bűncselekmény miatt nyomozott az ügyészség. Az indoklás szerint részben bűncselekmény hiánya, részben elévülés miatt szüntették meg a vizsgálatot - áll a Fidesz közleményében. Az [origo]-nak az ügyészséget egyelőre nem sikerült elérnie.
A Nomentana ellen egy magánszemély és három fideszes képviselő tett feljelentést a Magyar Nemzet cikke alapján. A napilap január közepén számolt be arról, hogy a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó Nomentana Bt.1992-ben akart kft.-vé alakulni, a cégbíróság azonban 1993 szeptemberében jogerősen elutasította az erre irányuló kérelmet. A cég át is vette az erre vonatkozó dokumentumot, ennek ellenére 1993-tól 1995-ig kft.-ként működött tovább - állította a lap. A kft. akkori ügyvezetője Gyurcsány Ferenc volt. A cég később tulajdont szerzett az Aldo Kft.-ben, amely részt vett állami ingatlanok, többek a balatonőszödi kormányüdülő egyes részeinek privatizálásában - állította a Magyar Nemzet.
Gyurcsány Ferenc korábban közölte, hogy az ügy miatt két pert is indít: személyiségi jogainak megsértéséért a Magyar Nemzet kiadója ellen polgári pert, míg rágalmazásért, ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést. Utóbbinál azért nem konkrét személy ellen perel, mert a cikkeket nem írták alá. Gyurcsány beszélt arról is, hogy a megjelent írásokban felvetett "jogi pontatlanság" következtében senkinek sem előnye, sem hátránya nem volt.
A cikk megjelenése után az Altus Rt. is közleményt adott ki, e szerint nem történt jogsértés az ügyben, az a körülmény, hogy az átalakulás bejegyzését a cégbíróság közel egy év múlva - formai hiányosságra hivatkozva - elutasította, a jogszerűen megkötött korábbi ügyletek érvényességét nem teszi semmisíti meg. Hozzátették: a betéti társaság átalakulásának cégbírósági elutasításáról a Nomentana Kft. nem értesült, csak 1995-ben. Ezért 1996 januárjában ismételten átalakulási kérelmet nyújtottak be, amelyet a cégbíróság már elfogadott - olvasható a cég közleményében. | [
"Magyar Nemzet",
"Nomentana",
"Aldo Kft."
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Altus Rt.",
"Nomentana Bt.1992"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.