text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Bizottság vizsgálja az egri színház gazdasági ügyeit
Színház | A megyei önkormányzat pénzügyi bizottsága vizsgálhatja tovább a színház gazdálkodásában vélelmezett visszásságokat.
Ezúttal az egri Gárdonyi Géza Színház került a megyei közgyűlés előző ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti bizottságának látókörébe: a 2010-es esztendőre vonatkozó belső ellenőrzési jelentés alapján indult vizsgálat azonban nem tudta tisztázni a felmerült kérdéseket, mert az intézmény korábbi vezetője, Csizmadia Tibor nem vett részt a grémium pénteki ülésén.
A tanácskozást követően Sveiczer Sándor Péter, a testület elnöke, valamint Csőgér Bálint bizottsági tag adott tájékoztatást.
Mint elhangzott, a bizottsági ülésen részt vett Gulyás István, a teátrum gazdasági igazgatója, aki viszont Sveiczerék szerint nem tudott kielégítő választ adni egyebek mellett arra: mi indokolta, hogy 2010-ben a hivatali célú saját gépkocsi-használatra neki és a szervezőként dolgozó feleségének az összes költség 52,8 százalékát fizette ki a színház, mi az oka annak, hogy az ellenőrzés időpontjában 2007-ről áthúzódó lakbér- és rezsidíj-hátraléka állt, illetve áll fenn a színészházban, továbbá hogy mi a magyarázata annak: a színházi büfét bérlő gazdasági társaság több év alatt jelentős hátralékot halmozott fel a színházzal szemben, ennek ellenére a kft.-vel további megbízási szerződést kötöttek, és a színház fizetett is a cégnek.
Megjelent a bizottsági ülésen Barta Dóra táncművész is. Tőle többek között azt kérdezték: tudott-e arról, hogy a képesítése alapján nem tölthet be a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti vezető beosztást. A válasza az volt: nem tudott róla. Nem sikerült kideríteni azt sem, hogy a Barta Dóra saját bt.-je az összeférhetetlenségi szabályok figyelembe vételével szabályosan számlázott-e a színháznak.
– Szinte minden kérdés és az azokra adott válasz erősen felveti Csizmadia Tibor volt színidirektor szakmai és egyéb felelősségét. Figyelemmel a feltárt visszásságokra, a közgyűlés pénzügyi és ellenőrzési bizottságának mindenképpen folytatnia kell az ügy vizsgálatát, s ha kell, vonják felelősségre az érintetteket, vagy tegyenek feljelentést – hangsúlyozta Csőgér.
Barta: közelebb leszünk az igazsághoz – Meglepett, hogy behívtak a bizottsági ülésre, hiszen gazdasági kérdésekre nincs rálátásom, de védenem kell a szakmai tekintélyemet. A nekem feltett kérdésekre pontos, és véleményem szerint kielégítő válaszokat adtam – reagált a Sveiczer Sándor Péter és Csőgér Bálint sajtótájékoztatóján elhangzottakra Barta Dóra.
A színház tánctagozatának vezetője beosztásáról szólva kijelentette: középfokú végzettséggel rendelkezik, ugyanakkor "érdemes művészi" címe az idevágó jogszabály szerint egyenértékűnek számít a diplomával. Ezért attól tart, hogy a valódi ok nem más, mint megkönnyíteni eltávolítását a tagozat éléről. Az állítólagos összeférhetetlenséget pedig határozottan cáfolta.
– A tánctagozat a színház gazdálkodási felületén az egyik legprogresszívebb, leggazdaságosabb része volt a teátrumnak. Várom a további vizsgálatokat, akkor közelebb leszünk az igazamhoz. 17 éve végzek áldozatos munkát a városban – tette hozzá a művésznő.
Megkerestük az ügyben Csizmadia Tibort is, aki közölte: a későbbiekben kíván reagálni a történtekre. | [
"Gárdonyi Géza Színház"
] | [] |
Lezárult a Semmelweis Egyetemen az a belső vizsgálat, amelyet Lasztovicza Jenő fideszes politikus fiának diplomaszerzése miatt indítottak. Ennek részeként felfüggesztették posztjáról a testnevelési kar dékánját. Az egyetem további lépéséket egyelőre nem kíván tenni, az ügyben ugyanis rendőrségi vizsgálat is folyik.
Lezárult a testnevelési és sporttudományi karon az államvizsgákkal kapcsolatos szabálytalanságok gyanúja miatt indított belső vizsgálat első szakasza – olvasható abban a közleményben, amely csütörtök délután került ki a Semmelweis Egyetem honlapjára.
A közlemény szerint az egyetem rektora augusztus 6-i hatállyal felfüggesztette Tóth Miklós dékán és Szalma László dékán-helyettes megbízását. Mandl József személyében rektori biztost nevezett ki a kar élére. A Semmelweis Egyetem a további belső vizsgálatot felfüggesztette, ennek oka, hogy időközben rendőrségi nyomozás is indult az ügyben. A belső vizsgálat miatt hétfőn több kérdést is feltettünk az egyetemnek, akkor mindössze annyit közöltek: ha befejeződik a vizsgálat, annak végeredményéről tájékoztatni fogják a közvéleményt.
A Semmelweis Egyetem azt követően rendelt el belső vizsgálatot, hogy a hvg.hu múlt hétfőn arról írt, hogy a testnevelési és sporttudományi karán két diák csak Tóth Miklós dékán segítségével tudott lediplomázni. Lasztovicza Jenő fideszes parlamenti képviselő fia és kollégiumi szobatársa úgy kapott diplomát július közepén, hogy együttesen 15 jegyük hiányzott az abszolutóriumhoz.
A hvg.hu szerint a dékán a saját kódjával igazolta a hiányzó krediteket az intézmény elektronikus nyilvántartásában. A dékán ezt azzal indokolta, hogy Lasztovicza és diáktársa méltányossági kérelemmel fordultak hozzá, amelyben hiányzó tantárgyaik utólagos elismerését kérvényezték. A kérelemben azt állították, hogy a hiányzó tantárgyak óraszámait a nappali tagozaton korábban többszörösen teljesítették a levelezői óraszámokhoz képest.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság múlt kedden közölte, hogy egy névtelen feljelentés alapján közokirat-hamisítás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást indítottak. Lasztovicza múlt hétfőn az MTI-nek tagadta a cikkben leírtakat, valamint nehezményezte, hogy a hvg.hu közölte a fia nevét. A politikus szerint politikai célokra akarják felhasználni a fiát.
A posztjáról felmentett dékán Schmitt Pál plágiumbotrányának kirobbanása után, januárban először kiállt a korábbi köztársasági elnök mellett. "Nincs okunk feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely 1992-ben elbírálta a Schmitt Pál által benyújtott Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című értekezést" - mondta a dékán. Később az egyetem vezetése úgy döntött, felállít egy vizsgálóbizottságot. A bizottságnak tagja volt Tóth is, ő volt az, aki a vizsgálat alatt ellátogatott a Sándor-palotába, és az ügy hátteréről megkérdezze Schmittet. | [
"Semmelweis Egyetem"
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
A balhés Érdi Sport Kft. ügyvezetője semmibe veszi az közpénzügyi átláthatóság alapelveit, ami pedig az ellenzéki nagykoalíció választási programjának kiemelt ígérete volt. Az új városvezetés mégis meghagyta posztjain a Fidesz-bizalmas cégvezetőt. Másokat is, egyelőre csak az önkormányzati médiacég első embere veheti a kalapját.
A 2019-es önkormányzati választást Érden fölényesen megnyerő összellenzéki szövetség városvezetése legelső tisztogatási célpontjának az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft.-t jelölte meg. November végén az érdi közgyűlés zárt ülésen menesztette a médiacég vezetőjét, Fekete Zoltán ügyvezetőt. A helyi képviselők arról döntöttek, hogy pályázatot írnak ki. A tervek szerint az ideiglenesen kinevezett főnök helyét 2020. január végén veszi át a véglegesített ügyvezető.
Az érdi közmédiára, különösen a tévére és az erdmost.hu portálra sok minden volt jellemző, csak a kiegyensúlyozott, sokrétű és pontos tájékoztatás nem. Ebben a cikkben például arról írtunk, hogy az erdmost.hu kamerája előtt Érd fideszes polgármestere, T. Mészáros András mint egy riporter-szerkesztő, moderátor és bíró hogyan oktat ki és leckéztet meg egy renitensnek megbélyegzett érdi polgárt:
Megszállták a rendőrök az oroszlános tanyát Érden, a tulajdonos beszállt a helyi politikába Az oroszlánjairól híressé vált Noel-tanyán érdi rendőrök tartottak házkutatást, majd lefoglalták a vadállatok okmányait. A sértődött érdi polgármester pedig a helyi közmédia kamerája előtt vallatja az állattartót, aki politikai karrierbe kezdett a pártelhagyó fideszes helyi képviselő oldalán.
Az érdi ellenzéki mindvégig arra panaszkodott az önkormányzati kampány alatt, hogy nem kap a helyi médiában értékelhető helyet – és ez így is volt. A szövetségnek a Facebookon kellett kampányolnia. Ugyanakkor a botránytól botrányig tántorgó fideszes polgármester elég muníciót szállított ahhoz, hogy Csőzik László, az ellenzéki nagykoalíció polgármester-jelöltje az országos médiában megszólalhasson.
A többi köztulajdonban álló cég vezető tisztségviselője a helyén maradhatott a megyei jogú városban. Még az Érdi Sport Kft. nevű botránycéget vezető Boldog Anna is, amit sokan értetlenkedéssel fogadtak a városban.
Boldog Anna egykor helyi SZDSZ-politikus volt, aki 2006-ban indult a liberális párt színeiben az önkormányzati választásokon. A város későbbi, fideszes vezetése alatt két önkormányzati cég ügyvezetői posztját is betöltötte, s ekkor már a helyi Fidesz egyik bizalmi embereként ismerték a városban.
A Fideszt legyőző Csőzik László (ugyancsak volt SZDSZ-es politikus) által vezetett ellenzéki szövetség új városvezetése a közgyűlés elé vitt előterjesztésben azt javasolta, hogy Boldog megtarthassa jelenlegi ügyvezetői pozícióit az Érdi Sport Kft. élén.
Az Érdi Sport Kft.-t a november végén meghozott döntés szerint Boldog csak jövő nyár elejéig vezetheti, és a cég 2019-es beszámolójának május végi benyújtása után nem sokkal mennie kell. Ráadásul társügyvezetőt kap annak a Varga Andrásnak a személyében, aki Csőzik kabinetfőnöke.
A Csőzik-csapathoz mindig és feltétlenül lojális helyi blog is keményen bírálta az új vezetést Boldog pozícióban hagyása miatt. Emlékeztettek arra a november 28-i közgyűlési döntésre, amely közel harmincmillió forinttal megemelte az Érdi Sport Kft. támogatását.
Az előterjesztés nem tért ki a szintén Boldog által ügyvezetett Érd és Térsége Hulladékkezelési Kft.-re, így arra lehet következtetni, hogy Boldog határozatlan ideig maradhat ennek a cégnek az ügyvezetői székében. A Boldogulj Érden posztjában fel is tette a kérdést: “lehet, hogy az érdi kukás cégnél pedig még évekig kapja fizetését T. Mészáros kegyeltje?"
A személyzeti döntést az önkormányzat zárt ülésen tárgyalta, annak körülményeiről ezért háttérbeszélgetésekből értesülhettünk. Küldtünk hivatalos kérdést is az okokról, a választ várjuk.
A kiszivárogtatott álláspont szerint a városvezetésnek egyelőre nem áll érdekében, hogy változtatásokat hajtsanak végre a sport- és a hulladékgazdálkodási cég élén.
Az Érdi Sport Kft. a város botránycége egy ideje. A kft. korábbi ügyvezetőjét, Szántó Erzsébetet T. Mészáros azért rúgatta ki a közgyűléssel, mert konfliktusba keveredett Boldoggal.
Az ügy a 2019-es önkormányzati kampányban nagy hullámokat korbácsolt, miután Szántó Erzsébet élesen támadta T. Mészárost. Ekkor már az országos médiában Boldogot egyértelműen a fideszes városvezető egyik bizalmasának könyvelték el. Boldog Anna a botránysorozat alatt egyszer sem szólalt meg.
A Boldog Annával kapcsolatos legújabb személyi döntés azért tűnik roppant ellentmondásosnak, mert a Csőzik által vezetett ellenzéki koalíció egyik legfontosabb programpontja az átláthatóság volt az őszi választási kampányban. Ehhez képest a jogvégzett ügyvezető nem válaszol az adatigénylésekre. Tehát nem elutasítja az adatigényléseket, hanem egyáltalán nem reagál azokra.
Az Érdi Sport Kft. működése gyakorlatilag átláthatatlan, noha adóforintok százmilliót öntik a cégbe, erről ebben a 2019. áprilisában megjelent cikkünkben írtunk.
Adóforintok százmillióit öntik az Érdi Sport Kft.-be, mégsem írnak ki közbeszerzéseket Noha 2017-ben az Állami Számvevőszék több pontban megrótta a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló Érdi Sport Kft.-t, nem látszanak a javító szándékú változtatások a cég internetes oldalán. A 2019-es üzleti évre 358 millió forint támogatást adott az önkormányzat a cégnek, ennek ellenére a honlapról nem lehet képet alkotni a közpénzek felhasználásáról.
A Boldog által irányított nonprofit cégek közül az Érdi Sport Kft. 2018-ban 470 millió forintos átbevétel mellett 116 millió forintos adózott eredményt ért el – mínuszban. Ezek a számok az Érd és Térsége Hulladékkezelési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság esetében: 3,5 milliárd és mínusz 550 millió forint. Utóbbi esetben a veszteségeket forrásaink az úgynevezett nemzeti kukaholding működésére vezették vissza.
Egy 2009-ben megalkotott törvény értelmében Boldog nem kap fizetést az Érdi Sport Kft. élén betöltött pozíciójáért, hiszen két közcéget is vezet, viszont duplázni tilos a juttatást.
Az érdi közgyűlés az év utolsó ülésen, december 19-én tárgyalta egyebek mellett az “Ez a minimum" elnevezésű átláthatósági és antikorrupciós programról szóló határozati javaslatot. Az Átlátszó, a Transparency International és K-Monitor ajánlása által elkészült javaslatot az érdi közgyülés egyhangúlag, tehát a Fidesz-KDNP szavazataval együtt elfogadta.
Fotó: Csőzik László polgármester és Mecsériné Szilágyi Erzsébet jegyző az érdi közgyűlés ülésén, forrás: Csőzik László/Facebook
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Érdi Sport Kft.",
"Érd és Térsége Hulladékkezelési Kft."
] | [
"Transparency International",
"Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft.",
"Érd és Térsége Hulladékkezelési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság",
"Állami Számvevőszék",
"Boldogulj Érd"
] |
Nem állapított meg súlyos szabálytalanságokat a pénzügyminisztériumi vizsgálat a King's City telekcsere-ügyletében, de ez még kevés lehet ahhoz, hogy a Velencei-tó mellé tervezett szórakoztató-központ tényleg megvalósuljon. Időközben kiderült, hogy egy szerencsejáték-szervezésben tapasztalt amerikai cég is érdekelt az üzletben.
Apróbb szabálytalanságok történtek abban a telekcsereügyletben, amelyben Joav Blum üzletember a tulajdonában álló pilisi és albertirsai gyümölcsösöket készpénzráfizetéssel elcserélte a velencei-tavi Sukoró külterületén található földekre. Lapunk információi szerint ezt állapította meg a Pénzügyminisztérium vizsgálata, amelyre még hónapokkal ezelőtt Bajnai Gordon kormányfő kérte fel a tárcát azután, hogy ellenzéki képviselők és helyi szervezetek azt állították: a cserével többmilliárdos kár érte az államot, ugyanis a sukorói ingatlanokat alul-, míg a pestmegyei gyümölcsösöket túlértékelték. A PM jelentése információink szerint hozzáteszi: olyan mérvű szabálytalanságokat nem tártak fel, amelyek az ügylet felülvizsgálatát igényelnék. Nem a pénzügyi tárca az egyetlen, amely vizsgálódik. A Központi Nyomozó Főügyészség is nyomozást folytat az ügyben, miként az Állami Számvevőszék is kiemelt figyelmet fordított arra az MNV 2008-as tevékenységét átfogó vizsgálatában. Az ÁSZ a vizsgálati jelentést augusztus végén teszi közzé, addig az MNV szakértői érdemben kommentálhatják a megállapításokat. A számvevők a telekcserével kapcsolatban két alapvető kérdést kifogásolnak. Egyrészt, hogy az M4-es autópálya építéséhez Joav Blum földjeinek csak egy jelentéktelen részére van szükség. A számvevők a földekről készült értékbecsléseket nem tartják megalapozottnak, keveslik a különbözetként kért összeget. Bennfentesek szerint az ÁSZ nem köthet bele az ügylet jogszerűségébe, ám a telkek értékbecslését szakmai alapon kritizálhatja.
Egyelőre nem tudni viszont, mi lesz a végeredménye a PM kaszinótenderének, amelyen természetesen indultak a King's City tulajdonosai, akik egymilliárd eurós beruházással egy hatalmas szórakoztató-központot hoznának létre az érintett területen, melynek szerves részét képezné a kaszinó. A koncessziós pályázaton a Magyar Hírlap szerint a KC Bidding Kft. indult, amelyet tavaly decemberben alapítottak hatszázezer forintos alaptőkével, s amelynek idén márciusig Joav Blum volt az ügyvezetője, majd Paul Dallas Benkley svájci állampolgár vette át az irányítást a cégpapírok szerint. Indulásukat ugyan hivatalosan nem erősítették meg, ám a cégkivonatok alapján ez nem lenne meglepő: a kft. tulajdonosai között egy ciprusi céget (Vigotop Ltd.) találunk, míg a másik tulajdonos az American Chance Casinos a.s., amelyet Csehországban jegyeztek be. A cseh cég viszont a New York-i székhelyű Trans World Corporation tulajdona, s így négy olyan létesítmény tulajdonosai és üzemeltetői, mint amilyennek a King's Cityt is megálmodják a befektetők. A TWC árbevétele 2008-ban 3,7 milliárd dollár volt. A cég megkeresésünkre lapzártánkig nem válaszolt. Hogy a KC Bidding nyer-e jogot szerencsejáték-szervezésre, azt még nem tudni, az eljárás ugyanis a hó végén zárul. Informátoraink mindenesetre azt mondják: mivel a szaktárcánál nem egyértelmű a projekt támogatottsága, sőt, a kabinetben sem - noha kiemelt jelentőségű beruházás státuszban van a mai napig -, egy eredménytelen tender esetén könynyen vissza lehetne táncolni az ügylettől.
De nem ez az egy bizonytalansági tényező a King's City körül: sokkal fontosabb, hogy az illetékes körzeti földhivatalok ügyészi óvásra visszavonták Joav Blum tulajdonjogának egy- illetve két éve jogerős bejegyzését: formai hibáról van szó, az ügyészség szerint az adásvételi szerződéseket ellenjegyző ügyvéd nem aláírást, hanem névbélyegzőt használt. Blum jogi képviselője ugyan fellebbezett, de ennek kimenetelét még nem lehet tudni. Ha a földhivatal tulajdonjog bejegyzésére alkalmasnak találja az iratot, akkor Joav Blumnak nincs miért aggódnia. Ha nem, akkor újra el kell készíteni az adásvételi szerződéseket, újra be kell adni a földhivatalokhoz, amelyek bejegyzik Blum tulajdonjogát, de annak hatálya nem lesz visszamenőleges. Azaz az MNV Zrt.-vel kötött telekcserét is újra kell kötni. Ez pedig jó alkalom lehet a szerződéstől való elállásra, esetleg az újratárgyalásra is. Az ügyet ismerők persze úgy vélik: nem véletlen, hogy az ügyészség épp most vette elő a szerződéseket, már csak azért sem, mert a névbélyegzős ellenjegyzés manapság már gyakorlatnak tekinthető, s a földhivatalok nem szoktak kifogást emelni emiatt.
Téves információk is napvilágot láttak az üggyel kapcsolatban. A Magyar Hírlap pénteken azt állította: nem létezik a King's City Management Kft. a hazai cégnyilvántartásban (e cég képviselőjeként ismertette terveit Joav Blum Gyurcsány Ferenccel, Veres Jánossal és Bajnai Gordonnal még tavaly, s az erről a tárgyalásról készült jegyzőkönyv járta meg a sajtót, amikor a King's City-ügy kipattant). Az említett néven valóban nem, de King City Management Kft. néven találtunk működő céget, amelyet ötszázezer forintos alaptőkével 2007 novemberében jegyeztek be, s amelynek tulajdonosa a ciprusi Sabase Holding Ltd., vezető tisztségviselője pedig Joav Blum. A ciprusi cég három nappal korábban, szintén Blum irányításával egy King City Ingatlan Kft.-t is létrehozott. | [
"King's City"
] | [
"Sabase Holding Ltd.",
"Magyar Hírlap",
"Trans World Corporation",
"King City Ingatlan Kft.",
"American Chance Casinos a.s",
"KC Bidding",
"King's City Management Kft.",
"Vigotop Ltd.",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"MNV Zrt.",
"Állami Számvevőszék",
"King City Management Kft.",
"KC Bidding Kft."
] |
A Fidesz újságírók cégeinek és Grosics Gyulának, az MSZP pedig volt képviselőinek fizetett milliókat kommunikációs tanácsokért. A Jobbik tanulmányokra és Usztics Mátyás beszédtechnikai tréningjeire költött. A 444.hu közzétette, mire adtak ki pénzt a parlamenti frakciók az elmúlt két évben. 2011 és 2013 tavasza között összesen 6,4 milliárd forintot költöttek a frakciók.
A parlamenti frakciók 2011 és 2013 tavasza között kötött szerződéseit kérte ki a 444.hu, amely 1542 szerződést meg is kapott. Eszerint a Fidesz 3,4 milliárd, az MSZP 1 milliárd, a Jobbik 933 millió, a KDNP 665 millió, az LMP pedig 463 millió forintot költött.
Az adatok szerint Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa 2011 eleje óta legalább nyolc alkalommal kapott pénzt a Fidesztől, többnyire 50 és 400 ezer forint közötti összegeket. Kapott már pénzt sport- és turizmusügyi tanácsadásra, kétszer szerződtek vele a sport szakmai és fejlesztési programját 2020-ig összefogó Hajós Alfréd-koncepció kidolgozásával összefüggő tanácsadásra, illetve a Hajós-terv egyetemeken történő népszerűsítésére.
A Fidesz négy alkalommal fizetett "törvényjavaslattal összefüggő háttéranyaggyűjtésre", de az nem derül ki a szerződésekből, hogy pontosan milyen javaslatoknál segített. Erre ugyanakkor legalább négy alkalommal fizettek neki összesen közel 1,3 millió forintot. Az eddig megtalált Grosics-szerződések összértéke a 3 millió forintot közelíti. Grosics a Nemzet Sportolójaként is kap havonta félmilliót.
Az újságírókra is számít a Fidesz
A Fidesz tanácsadói között megtalálható még a Füleky Kft., amelynek korábban Rákay (Philip) Kálmán, a közszolgálati M1 tévécsatorna intendánsa is résztulajdonosa volt. Emellett a Fidesz Rákay Philip feleségének, Wieber Orsolyának a cégével is kötött szerződést 1,2 millió forintért.
A Magyar Hírlap volt főszerkesztő-helyettesének, Huth Gergelynek a cége, a Gerilla Press Kft. 2013-ban legalább két alkalommal összesen 1,2 millió kapott kommunikációs tanácsadásért. A Fidesz-frakció tanácsadói között szerepel még Jeneiné Rubovszky Csilla, a KDNP-s Rubovszky György lánya, az V. kerület alpolgármestere, aki három jogi tanácsért 12 milliót kapott.
Az MSZP a volt képviselőitől vár tanácsot
Az MSZP szerződéseiből kiderül, hogy a frakció a Népszavát legalább három alkalommal szerződtette összesen majdnem 9 millió forint értékben kiadványterjesztésre 2011-ben és 2012-ben. Tanácsadói szerződéssel támogatják több volt képviselőjüket, így Legény Zsoltot és Teleki Lászlót.
A Jobbikot Usztics Mátyás képzi
A Jobbik szerződései szerint a pártnak tanulmányt készített Ilkei Csaba, az Új Reflektor magazin egykori szerkesztő-műsorvezetője "Titkos szervezetek a nemzetközi nagytőke globális rendszerében" címmel. Emellett a frakciónak beszédtechnikai és kommunikáció tréninget tartott Usztics Mátyás színész, a Magyar Gárda Egyesület alapítója 1,8 millió forint értékben. A Jobbik 2012-ben 2,3 millió forintot költött egy "Az LMP feljövetele, az előtte álló lehetőségek" című tanulmányra is. | [
"MSZP",
"Fidesz",
"Jobbik"
] | [
"Füleky Kft.",
"Nemzet Sportoló",
"Magyar Hírlap",
"Magyar Gárda Egyesület",
"Gerilla Press Kft."
] |
A Siemens Nemzeti Vállalat az előző évinél 27,5 százalékkal több, 73,8 milliárd forint árbevételt ért el a 2007. szeptember 30-án zárult tavalyi pénzügyi évben. Az adózott eredmény viszont több mint 30 százalékkal, 2 milliárd forint alá esett vissza. 1,9 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 2,771 milliárd forinttal. Szentkuti László, a Siemens Zrt. vállalat elnök-vezérigazgatója elmondta: a bevétel növekedés néhány nagy üzletnek, így a Combino-eladásoknak és erőművi projekteknek köszönhető. A vállalat az idei, tavaly október elsején kezdődött pénzügyi év első kilenc hónapjában 38,7 milliárd forint bevételt ért el, míg adózott eredménye 1,95 milliárd forint volt. Szentkuti kifejtette: nagy valószínűséggel Magyarországon is fizetett korrupciós pénzeket a Siemens és vélhetően nemcsak egy politikai oldalnak, hanem több állami és nem állami szervezetnek is. A célvizsgálatok között szerepel például a Combino-eladás is, de egyelőre nem bizonyított, hogy itt bármilyen szabályellenes dolog történt. Hozzátette: mindent vizsgálnak, s vélhetően legalább nyolc korrupciós ügy van. Ha mindent be tudnak bizonyítani, a korrupciós összeg milliárdos tétel is lehet.
MTI | [
"Siemens Zrt."
] | [
"Siemens Nemzeti Vállalat"
] |
|
2012. 05. 29., 12:24
Utolsó módosítás:2012. 05. 29., 13:03
Nem sokkal a második Orbán-kormány hivatalba lépése után informatikai vezetőkkel találkozott Fellegi Tamás akkori nemzeti fejlesztési miniszter. Az óbudai Aquincum hotelben tartott fórumon mintegy harminc cégvezető vett részt, és a találkozóra lefoglalt terem így meg is telt. Két résztvevő szerint Fellegi többek között arról beszélt, hogy új, tisztább korszak kezdődik az informatikában, amelyet a korrupció által leginkább fertőzött ágazatok között tartottak számon. "Azt mondta, fiúk, az alkotmányos költséget elfelejthetitek, nem lesz ilyen az új kormány alatt" - idézte fel a találkozó egyik névtelenséget kérő résztvevője az [origo]-nak egy februári háttérbeszélgetésen.
A Fellegi által emlegetett alkotmányos költség a kenőpénz virágneve. Így szokták nevezni azokat az összegeket, amelyeket azért kell fizetniük a cégeknek, hogy állami megbízásokat kapjanak. Ez általános gyakorlattá vált az előző kormányok alatt, és a Fidesz többek között annak az ígéretével kampányolt 2010-ben, hogy felszámolja a korrupciót. A választási győzelem után benyújtott kormányprogramban is szerepelt, hogy "sokan érzik úgy, hogy a leváltott kormány egy bûnszervezethez hasonlít, amely fosztogatott, és szétesett a korrupciótól. Az elmúlt nyolc évben az állami és kormányzati szervezetek maffiaszerû mûködését hallottuk és tapasztaltuk".
Rendszerszerû baj
Ezek a kemény szavak nem is tûntek túlzásnak a sorban kirobbanó korrupciós ügyek fényében. A Zuschlag-ügy, az MVM-botrány, a Hagyó- és Hunvald-féle állítólagos visszaélések mind azt a képet erősítették, hogy az évek során súlyos milliárdok folytak el. Ezek az ügyek ráadásul csak a jéghegy csúcsát jelentették, civil szervezetek és egyetemi kutatók vizsgálatai, valamint az [origo] által is folytatott háttérbeszélgetések mind azt mutatták, hogy a korrupció rendszerszerûvé vált. Az állami pénzek elköltéséről szóló döntéseket nem a közérdek, hanem a külső szemlélők elől legtöbbször elrejtett magánérdekek vezérlik.
Fellegi Tamás utódjával, Németh Lászlónéval
Ezzel a gyakorlattal ígért szakítást nemcsak Fellegi, hanem általában a kormány is. Egyelőre nem is derült fény az előző kormányok idején tapasztaltakhoz hasonló, konkrét politikai döntéshozókhoz kötődő visszaélésre, de ez nem jelenti azt, hogy ez a kormány ne kényszerült volna magyarázkodásra a közpénzek elköltését illetően.
Érdekeltségek a kormány körül
Ahogy arról az [origo] is beszámolt több cikkben, az elmúlt néhány évben látványosan megerősödtek olyan cégek, amelyek a Fideszhez, illetve a kormányhoz kötődő üzletemberek érdekeltségébe tartoznak. Ilyen cég például a Közgép Zrt. nevû építőipari vállalat, amely - legtöbbször konzorciumok tagjaként - sorra a nyeri a legkülönbözőbb állami megbízásokat, legyen szó útépítésről, vasúti felújításról vagy éppen vízügyi munkákról. A cég elnöke a szoros kormányzati kapcsolatairól ismert Nyerges Zsolt üzletember, tulajdonosa pedig egy kiszivárgott nyilatkozat szerint Simicska Lajos, akit gyerekkori barátság fûz Orbán Viktorhoz, és a kilencvenes évek első felében a Fidesz gazdasági igazgatói pozícióját is betöltötte, majd 1998-ban, a párt kormányra kerülésekor az APEH elnöke lett. Ennek a két üzletembernek az érdekeltségébe tartozik a közterületi reklámpiacon meghatározó pozícióval rendelkező Publimont Kft. is, amelyhez az [origo] által korábban megszerzett adatok szerint a kormányváltás óta özönlenek az állami hirdetések.
Ez ráadásul csak a történet egyik része. Ezeknek az üzleti érdekeltségeknek erejét nemcsak a szaporodó állami megbízások jelzik, hanem az is, hogy ezektől a cégektől számos ember került befolyásos állami pozícióba a kormányváltás után. A Közgép felügyelőbizottságának tagja, Petykó Zoltán például az uniós források elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke lett, a cég egy másik munkatársa, Schváb Zoltán pedig helyettes államtitkári posztot kapott a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban. Idén januártól Nyerges Zsolt testvére politikai főtanácsadói posztot kapott ebben a minisztériumban, és a szintén Nyergeshez kötődő Baji Csaba lett 2010-ben a talán legfontosabb állami vállalat, a Magyar Villamos Mûvek vezérigazgatója.
Nem is oligarchák
Ezek a folyamatok ugyan szembetûnőek, de jogilag nem feltétlenül megkérdőjelezhetőek. A Közgép és a hozzá kötődő cégek a munkákat közbeszerzések útján nyeri el, még ha nem is mindig a legalacsonyabb áron, és nem is kemény versenyhelyzetben. Ez az, amivel a kormánypárti politikusok is érvelnek, amikor az ellenzéki politikusok a szemükre hányják a kormányzati kötődésû üzletemberek cégeinek látványos felfutását. "Arra szeretném kérni, ha bármilyen, az állam környékén zajló gazdasági tevékenységgel kapcsolatban önnek tudomása van bármilyen jogsértésről, akkor önnek kötelessége, hogy az ezzel kapcsolatos jogi eljárásokat megindítsa" - mondta például Orbán Viktor, amikor május elején a kormányzati kötődésû üzletemberek tevékenységéről kérdezte őt a parlamentben Karácsony Gergely LMP-s képviselő.
Az ellenzék vizsgálóbizottság felállításával próbálkozott
A kormányzati érvelés másik visszatérő eleme az, hogy az ellenzéki megfogalmazással ellentétben itt nem oligarchákról van szó, hanem egyszerû magyar nagytőkésekről, akikre rendkívül nagy szükség van ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképes legyen. Ezt hangoztatták fideszes politikusok akkor is, amikor tiltakozásukkal megakadályozták, hogy létrejöjjön a kormányzati kötődésû üzletemberek tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság. Ezzel sikerült elkerülniük, hogy az ellenzék a bizottsági meghallgatásokkal hónapokon át napirenden tudja tartani a témát, de persze nem valószínû, hogy ezzel az egyetlen manőverrel sikerül teljesen megfojtani a próbálkozást.
Már csak azért sem, mert a gazdasági holdudvar tevékenységéről nem is elsősorban az ellenzéki politikusoktól, hanem fideszesektől lehet hallani a legtöbbet. Õk szoktak beszélni - néha elkeseredetten, néha cinikusan viccelődve - ezeknek az üzletembereknek a növekvő befolyásáról. Túlnyomó többségük persze csak háttérbeszélgetéseken, szigorúan név nélkül hajlandó megosztani bármilyen információt erről a témáról, de akadt már olyan is, aki nagy nyilvánosság előtt szólalt meg. A Vidékfejlesztési Minisztérium januárban lemondott államtitkára, Ángyán József azzal indokolta távozását, hogy "zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok", "maffiacsaládok, spekuláns nagytőkés oligarchák" ellehetetlenítették a munkáját. Jelezte azt is, hogy az oligarchák alatt a mostani kormányhoz is kötődő embereket is ért. | [
"Publimont Kft.",
"Közgép Zrt.",
"Fidesz"
] | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Magyar Villamos Mûvek",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
Elhagyja az MDF-et Gémesi György, mivel egy ideje meglehetősen rossz viszonyban van a párt vezetésével. Azt állítja, nem lép be másik pártba, és a gödöllői polgármesterségre fog koncentrálni. A távozó politikus kiárusítással vádolta az MDF-et.
Hiába volt a mámorító éjszakát idéző nyílt levél, az MDF alelnöke a Fidesz és a KDNP közös jelöltje lesz. Dávid Ibolya disznóöléssel ünnepelte volna az egységet, de akkor még nem tudta, hogy a malac helyett a választási esélyek halnak meg.
A gödöllői polgármester nem lépne át a Fideszbe, de úgy látja, nincs maradása az MDF -ben sem, amely "önös-érdekpárttá vált".
Az utóbbi hónapok személyiséget, és becsületet sértő támadásai miatt Gémesi György kilép az MDF-ből. A politikus a volt MDF-székházban tartott sajtótájékoztatót, ahol korábbi pártját vádolta.
A jobboldali párt elnökségi tagja, Gödöllő polgármestere azt állította, hogy a választások első fordulója után Schmuck Andor Gödöllőn meglátogatta, és ott azt állította, hogy az MDF rajta keresztül Leisztinger Tamás vállalkozótól pénzt kapott. A politikus nem jegyezte meg, hogy mennyit, de utalt rá, hogy az MDF a két nagy párthoz hasonló méretű kampányt folytatott. "Ki lehet számolni" - mondta. (A második forduló előtt a Heti Válasz egy cikkében azt állította, hogy a Tisztelet Társasága egyes MDF listáján szereplő képviselőjelöltjei Leisztinger emberei . Dávid Ibolya a hírre reagálva közölte: nem volt baloldali pénz az MDF kampányában.)
A pénzért cserébe
Gémesi szerint a pénzért cserébe az MDF az országos listáján a Schmuck által alapított Tisztelet Társaságának öt tagját előkelő helyre rakta. "Négy közülük Leisztinger Tamáshoz köthető" - állította Gémesi arra hivatkozva, hogy a sajtóban erről megjelent információkat az MDF nem igazíttatta helyre. "Ilyen szintű kiárusítása az MDF-nek az elmúlt években nem történt meg" - hangsúlyozta Gémesi, aki szerint Schmuck legfeljebb 150, de legalább 80 ezer plusz szavazót ígért, akik "bármikor, bárkire szavaznak".
Gémesi a kampányban játszott saját szerepéről azt nyilatkozta, hogy "híd volt a Fidesz és az MDF között". A politikus szerint ő volt a legrégebben a párt elnökség tagja. Az elnökség munkájában azonban már tavaly nyár óta nem vett részt, amit azzal magyarázott, hogy "konfliktusnak nem akarta kitenni magát és az elnökséget".
Gémesi pártból való távozásához hozzájárult még Roszik Gábor nylít levele, amelyben az MDf egyik rendszerváltója konkrétan az MDF elhagyására és a Fideszbe belépésre szólította fel Gémesit. "Elhagyom a Magyar Demokrata Fórumot, és nem fogok átlépni egyetlen egy pártba sem" - mondta Gémesi.
Dolgozna még, ha van hely
Gémesi elmondta, hogy a következő hónapokban Gödöllőre fog koncentrálni, és az őszi önkormányzati választásokon a Gödöllői Lokálpatrióta Klub képviseletében indul. Hozzátette: amennyiben létrejön egy önálló, keresztény értékeket valló, tiszta és mérsékelt hangvételű jobbközép párt, annak munkájában szívesen részt vesz.
Gémesi több hónapja lebegtette távozási szándékát és nem vett részt a pártelnökség munkájában sem. Október végén, miután kiderült, hogy tárgyalásokat folytatott a Fidesszel és a KDNP-vel, Dávid Ibolya érzelmes hangvételű nyílt levélben kérlelte alelnökét, hogy gondolja meg magát.
A gödöllői polgármester már korábban kinyilvánította: azért távolodott el a pártelnöktől, mert szerinte az MDF pont azt a pártot, a Fideszt támadta leginkább, amellyel a választások után koalíciót köthetett vona.
Az MDF és Gémesi civódását majdnem egy éve nyomon követhetjük: az alalenök nyári kiborulása után Dávid Ibolya, a 2004-es EU-s választások részleges sikerére hivatkozva próbálta felidéztetni Gémesivel, "azt a mámoros éjszakát". Januárban viszont már várható volt, hogy a gödöllői polgármester elhagyja pártját.
Az össze nem fogás egyik vesztese
A választások első fordulója után Gémesi ismét többször bírálta a párt vezetését, amiért nem akartak megállapodást kötni a Fidesszel. A gödöllői polgármesteri posztot is betöltő Gémesi 2002-ben simán nyerte a Pest megyei 4-es körzetet, és most is befutónak számított, a második fordulóban védül a koalíciós jelölt nyert.
Egyébként az MDF-et ciklus közben elhagyó képviselők éppen a 2002-ben MDF-es kampányfőnökként dolgozó Gémesiről terjesztették, hogy annak idején elismerte, a négy évvel ezelőtti kampányköltségek jelentős részét Leisztinger Tamás finanszírozta.
Az MDF keresztényi alázatot kíván
Az MDF-et nem érte váratlanul Gémesi György döntése, mondta az MTI-nek Hock Zoltán, a demokrata fórum elnökhelyettese.
A politikus emlékeztetett arra, hogy Gémesi György már régóta nem vett részt az MDF politikájának alakításában és az elnökségi üléseken. Ha részt vett volna az elnökség munkájában, tudnia kellett volna, hogy milyen megállapodást kötött a párt a Tisztelet Társaságával.
Az MDF elnökhelyettese úgy fogalmazott: azt kívánja Gémesi Györgynek, hogy az a keresztényi alázat és mérsékelt konzervatív gondolkodásmód vezérelje a továbbiakban, amelyre sokszor szokott hivatkozni. Hock Zoltán kívánja, hogy a gödöllői polgármesternek legyen ereje objektíven elemezni választási vereségének okait, és feldolgozni a kudarcot.
A TT szerint méltatlan
Horváth Éva, a Tisztelet Társasága sajtófőnöke az MTI-nek eljuttatott közleményében azt írta: a Tisztelet Társasága mind a négy parlamenti pártot három - a szépkorúak életvitelét segítő - ponttal kereste fel a közös együttműködés reményében.
A közlemény szerint a pártok közül a Magyar Demokrata Fórum volt az, amelyik a Tisztelet Társasága számára is megfelelő együttműködés keretében vállalta fel a három javaslat képviseletét. Az állítólagosan "senki által nem látott megállapodást" a hazai sajtó szinte teljes részvételével írta alá az MDF és a Tisztelet Társasága 2006. február 14-én a Parlament kávéházban, írták.
Mint írták, a "Tisztelet Társasága méltatlannak találja Gémesi György elkeseredett próbálkozását, hogy választási vereségének kimagyarázására most éppen társaságunkat és ezáltal 145 ezer idős embert, azaz szépkorú tagságunkat próbálja felhasználni". | [
"Tisztelet Társasága",
"MDF"
] | [
"Gödöllői Lokálpatrióta Klub",
"Magyar Demokrata Fórum"
] |
A Hungária Értékpapír Zrt. bedőlésével februárban 410 millió forint közpénzt bukott a Fazekas Sándor vezette Földművelésügyi Minisztérium. Gőgös Zoltán, az MSZP frakcióvezető-helyettese február 26-án közleményben ekézte Fazekast:
Ha a brókerbotrány minisztere az országot járva nemcsak pörköltet enne, hanem az agráriumból élőkkel is szóba állna, tudhatná, hogy a földet művelő gazdák és társaságok arányának változása csupán adminisztratív jelenség....
– idézi az akkori Gőgöst a Nol.hu. A lap szerint Fazekas 1,2 millió forintra, valamint a perköltségek megfizetésére perelte Gőgöst jó hírnév megsértése miatt, a Veszprémi Törvényszék azonban elutasította a keresetet, mondván, Fazekas közszereplő, Gőgös pedig nem a magánéletéről, hanem a munkájával összefüggő dolgokról beszélt.
(Borítókép: Ajpek Orsi / Index) | [
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Hungária Értékpapír Zrt."
] | [
"Veszprémi Törvényszék"
] |
A pécsi Janus Pannonius Múzeum 13 műtárgyat adott kölcsön a polgármesteri hivatalnak.
A Magyar Kultúra Napjáról Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselő is megemlékezett: Facebook-oldalán képpel illusztrálta, hogy képviselői irodájának falát a pécsi Janus Pannonius Múzeum festményei díszítik. Az intézmény letétbe helyezte Hoppálnál Keserü Ilona és Lantos Ferenc festményeit, amiért a politikus háláját fejezte ki.
Pécsi országgyűlési képviselői tárgyalóm frissen felékesítve Keserü Ilona és Lantos Ferenc festményeivel. Köszönet a... Közzétette: Dr. Hoppál Péter – 2019. január 22., kedd
Közérdekű adatigénylésben kikértük a múzeumtól azoknak a műalkotásoknak a listáját, amelyeket az intézmény nem kiállítási célra, nem muzeális feladatokat ellátó intézményeknek adott kölcsön. Válaszuk szerint öt évre összesen 13 műtárgyat helyeztek el Pécs polgármesteri hivatalában haszonbérleti szerződés keretében (pdf-ben itt találja).
A műalkotások biztosítási értéke összesen 43,7 millió forint, a legértékesebb festmény, Keserü Ilona 30 millió forintos biztosítási értékű munkája Hoppál Péter irodájába került.
A múzeum ezeket az alkotásokat adta kölcsön a pécsi polgármesteri hivatalnak:
Bors István : Terror (biztosítási érték: 1 millió forint)
: Terror (biztosítási érték: 1 millió forint) Gyarmathy Tihamér : Ritkulás és sűrűsödés, 1979 (biztosítási érték: 5 millió forint)
: Ritkulás és sűrűsödés, 1979 (biztosítási érték: 5 millió forint) Herczeg Först : A tettyei romok északról (biztosítási érték: 200 ezer forint)
: A tettyei romok északról (biztosítási érték: 200 ezer forint) Irinyi Sándor : Pécs látképe, 1885 (biztosítási érték: 1 millió forint)
: Pécs látképe, 1885 (biztosítási érték: 1 millió forint) Kaldewey Kelemen : Széchenyi tér, 1889 (biztosítási érték: 600 ezer forint)
: Széchenyi tér, 1889 (biztosítási érték: 600 ezer forint) Kellé Sándor : Havihegyi motívum, 1986 (biztosítási érték: 500 ezer forint)
: Havihegyi motívum, 1986 (biztosítási érték: 500 ezer forint) Kígyós Sándor : Gömb és hasáb, 1970 (biztosítási érték: 1 millió forint)
: Gömb és hasáb, 1970 (biztosítási érték: 1 millió forint) Miertl Gyula : Havihegyi kápolna (biztosítási érték: 200 ezer forint)
: Havihegyi kápolna (biztosítási érték: 200 ezer forint) Rétfalvi Sándor : Tájritmus (biztosítási érték: 1 millió forint)
: Tájritmus (biztosítási érték: 1 millió forint) Soltra Elemér : Kő és víz, 1966 (biztosítási érték: 200 ezer forint)
: Kő és víz, 1966 (biztosítási érték: 200 ezer forint) Székely Péter : Kassák-MA, 1986 (biztosítási érték: 1,5 millió forint)
: Kassák-MA, 1986 (biztosítási érték: 1,5 millió forint) Lantos Ferenc : Viszonylatok, 1990 (biztosítási érték: 1,5 millió forint)
: Viszonylatok, 1990 (biztosítási érték: 1,5 millió forint) Keserü Ilona: Közelítés I., 1969 (biztosítási érték: 30 millió forint)
Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI | [
"Janus Pannonius Múzeum"
] | [] |
Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki megbízott kedvenc boltjait és étkezési szokásait is megismernénk, ha nyilvánosságra kerülnének reprezentációs kiadásainak számlái. Erre hivatkozva kéri a bíróságot a Miniszterelnöki Kabinetiroda ügyvédje, hogy tagadja meg a Direkt36-tól a számlák megismerését.
Tavaly ősszel írtuk meg, hogy Hegedűs Zsuzsa egymaga közel 2,5 millió forintot költött el nem egészen két év alatt reprezentációra, miközben alig tartott nyilvános programokat. Hegedűs egymaga jóval többet költött reprezentációra, mint a többi miniszterelnöki megbízott összesen. Sok minisztériumban a miniszterek is legfeljebb havi harmincezer forintot költhetnek reprezentációra, miközben Hegedűs Zsuzsának átlagosan havi 136 ezer forintot fizetett ki erre a minisztérium 2015 októbere és 2017 áprilisa között.
A miniszterelnöki megbízottak a munkájuk elvégzéséhez kapnak reprezentációs keretet, amit vendéglátásra fordíthatnak. A Miniszterelnöki Kabinetiroda szabályozása szerint többféle módon is felhasználhatják ezt a pénzt: fizethetnek éttermekben, ha a munkájukkal összefüggésben munkaebéden vesznek részt. Költhetnek vendégfogadásra, ha rendezvényeket szerveznek, de az irodájukba érkező vendégeknek is vásárolhatnak apróságokat, például teát, kávét, édes és sós süteményeket vagy virágot. Azaz a reprezentációs keretből vendégeiknek és nem saját maguknak vásárolhatnak élelmiszereket és egyéb kisértékű fogyasztási cikkeket az állami alkalmazottak.
Tavaly a Miniszterelnöki Kabinetirodától összessített adatokat kaptunk a miniszterelnöki megbízottak költéséről, de kíváncsiak lettünk, hogy mire költött ilyen kiugróan nagy összeget Hegedűs. A minisztérium azonban Hegedűs reprezentációs számláit nem adta ki, ezért pert indítottunk. Ebben az eljárásban indokolta a minisztérium ügyvédje a számlák kiadásának megtagadását azzal, hogy "a tételes lista és a számlák alapján egyértelmű következtetés vonható le miniszterelnöki megbízott asszony étkezési, fogyasztási szokásaira, de arra is, hogy mely üzleteket kedveli".
Az ügyvéd azzal is védte a minisztérium döntését, hogy ha az összesített adatnál többet közölnének, akkor érzékeny személyes adatok derülnének ki Hegedűsről, ami “indokolatlan mértékben sértené miniszterelnöki megbízott asszony magánszféráját". Ugyanakkor megjegyzi azt is, “nem arról van szó, hogy az alperes el kívánja titkolni, hogy miniszterelnöki megbízott asszony ’magáncélra’ fordított bizonyos összegeket".
Megkérdeztük Hegedűs Zsuzsát, hogy költött-e személyes fogyasztására a keretből, de azt mondta, hogy nem akar nyilatkozni az ügyben, forduljunk a Miniszterelnöki Kabinetiroda ügyvédjéhez. Megkérdeztük a minisztériumtól is, hogy mi köze van Hegedűs Zsuzsa reprezentációra fordított költségeinek a személyes étkezési szokásaihoz, de nem válaszoltak a kérdésre.
Nyolc és fél óra alatt csatoltak egy fájlt
Tavaly a számlákkal együtt elkértük a Miniszterelnöki Kabinetirodától azt a rendeletet is, amiben munkatársaik reprezentációs keretének felhasználását szabályozzák. A minisztérium azt válaszolta, hogy a kérésünk teljesítése aránytalanul sok munkával jár, ezért 22 ezer forint költségtérítést kértek az adatokért. Miután ezt kifizettük, közölték, hogy Hegedűs számláit nem tudják kiadni, mert szerintük nem közérdekűek. Ezen kívül röviden tájékoztattak a minisztérium alkalmazottainak költségkeretéről, illetve mellékelték a minisztérium rendeletét. Ez egy pár oldalas pdf file, aminek a levélhez csatolása nem járhatott 22 ezer forintnyi pluszmunkával, ezért azt is kértük a most zajló perben, hogy fizessék vissza a költségtérítést.
A minisztérium ügyvédje indoklásában beszélt arról, hogy miért kértek 22 ezer forintot. Szerinte a Direkt36-nak küldött válaszon 6 ember - pénzügyi referens, pénzügyi osztályvezető-helyettes, pénzügyi főosztályvezető, jogi referens, gazdasági helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár - dolgozott összesen 8,5 órát. Felveti azt is, hogy nem kérhetünk adatokat a minisztériumtól azzal a céllal, hogy a közpénzek jogszerű felhasználását próbáljuk megítélni, mivel vannak erre hivatott szervek, és csak ezek ellenőrizhetik, hogy Hegedűs jogszerűen használta-e fel a reprezentációs keretét.
Tavalyi cikkünk megjelenése után a Demokratikus Koalíció is pert indított a Hegedűs Zsuzsa reprezentációs költségeinek tételes elszámolásáért. A DK-tól úgy tudjuk, hogy abban a perben is arra hivatkoztak a Miniszterelnöki Kabinetiroda ügyvédei, hogy az adatok felfednék Hegedűs fogyasztási szokásait. A bíróság ezt nem fogadta el, megállapította, hogy a kért adatok közérdekűek. Ezen kívül a bíróság azt is hozzátette, hogy a számlákból nem is derülhetnek ki Hegedűs személyes adatai, mert például étteremre is csak a munkájával összefüggésben költhetett, így nem egyedül fogyasztott. A DK első fokon nyert, a bíróság kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy adják ki a számlák másolatait. | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Demokratikus Koalíció"
] |
A teljes Mészáros-család, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, a felesége és három gyermekük vette át a családi cégük által a nyáron alapított vendéglátó vállalkozást, a Mészáros Gasztro Kft.-t. A pár hónapos cég erőteljesen terjeszkedik a környéken.
A felcsúti Mészáros Gasztro Kft. júniusi megalakulását a Világgazdaság szúrta ki, ahogyan azt is, hogy az új vállalkozás számos telepe közül az egyik azonos az első Orbán-kormány által az állami Magyar Fejlesztési Bank által agyonhitelezett, majd a törlesztéssel elmaradt Szekér Csárda Fogadóéval. A sors fintora, hogy időközben maga a Világgazdaság – a Mediaworks kiadó részeként – szintén Mészáros-közelbe került.
Az óbaroki ingatlant tavaly decemberben hirdette meg a Szekér Csárda utolsó üzemeltetőjének felszámolója, az "étterem és panzió" 300 millió forint irányáron. Az MFB 2001-ben 420 millió forinttal hitelezte meg a projektet -, a licit eredményes volt a felszámolási árverési honlap szerint. A nyertes, akinek kilétét nem hozták nyilvánosságra, 150 milliót fizetett az óbaroki fogadóért.
A Mészáros Gasztro egyik telepe az alcsútdobozi Mészáros Pub&Pizza elnevezésű egység címe. Egy másik alcsúttdobozi helyrajzi számon jegyzett telep pedig a Habsburg-kastély műemléki környezetéhez tartozik. A cégnek működik telepe a csinosan felújított Felcsúti régi vasútállomás helyrajzi számán is – ez a falunevezetesség kisvasút megállóhelye is -, illetve a Mészáros által képviselt Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány székhelyén is.
A hárommillió forint törzstőkéjű vendéglátó cég mostanáig a család (egyik) aranytojást tojó tyúkja, a tavaly 20,7 milliárd forint árbevétel mellett 4 milliárdos nyereséget összehozó Mészáros és Mészáros Kft.-jének volt a tulajdona. Egy friss módosítással a cég helyét átvette a família: Mészáros és felesége, valamint gyermekeik, Beatrix, Lőrinc és Ágnes viszik tovább a boltot.
Rádi Antónia | [
"Mészáros Gasztro Kft."
] | [
"Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány",
"Mészáros Pub&Pizza",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Szekér Csárda Fogadó",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Szekér Csárda"
] |
Újabb milliárdos közbeszerzést nyert Mészáros üzlettársa
Bács-Kiskun megyében javíthat ivóvíz-minőséget Szíjj László és a Duna Aszfalt.
Nemcsak Mészáros Lőrinc indul sikerrel a közbeszerzéseken, de bejáratott üzlettársa, Szíjj László is. Ezt példázza az a friss fejlemény is, miszerint három versenyző közül Szíjj Duna Aszfalt Kft.-je nyerte el nettó 971 millió forintos ajánlatával a "Kék-víz" Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás megbízását.
A tender a Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Program része, a feladat
Kecskemét,
Lajosmizse,
Orgovány,
Kerekegyháza,
Tiszakécske,
Bugac,
Kiskunfélegyháza,
Izsák,
Tiszaalpár,
Gátér,
Pálmonostora,
Fülöpjakab,
Apostag,
Dunavecse,
Kunszentmiklós,
Szalkszentmárton
és Kunadacs
ivóvízminőségének feljavítása. EU-s pénzből.
(24.hu) | [
"Duna Aszfalt"
] | [
"Kék-víz\" Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás",
"Szíjj Duna Aszfalt Kft."
] |
Pintér Sándor összeférhetetlenségre hivatkozva már régen eladta biztonsági cégét, a Civil azonban nem esett ki a pikszisből. Most a Szerencsejáték Zrt.-nél hosszabbított, és szerződése értelmében az állami cég régiós központjait is védelmébe vehette.
Újra a belügyminiszter, Pintér Sándor volt cége adta a legjobb ajánlatot a Szerencsejáték (Szrt.) Zrt. pályázatára, így a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-vel kötött szerződést az állami vállalat "egyes vagyonőri feladatok ellátására". Az Szrt. oldalán fellelhető adatok szerint a megállapodás a vállalkozási szerződés módosítását, személy- és vagyonőri tevékenységet, valamint biztonsági takarítást tartalmaz.
A Szerencsejáték Zrt. Csalogány utcai főhadiszállása a Civil védelme alatt áll
Fotó: Bácsi Róbert László
A július végén született, határozatlan időre szóló kontraktus alapján a játékszervező 77 millió forintot fizet mindezért a Civil Zrt.-nek. A feladatra a céget zárt, meghívásos pályázattal választották ki, majd az utolsó körben az érvényes pályázatot benyújtókat árversenytárgyalásra hívták meg, ahol a Civil adta a legkedvezőbb ajánlatot – tájékoztatta lapunkat a Szerencsejáték Zrt.
Felvetésünkre azt is közölték, hogy az eljáráson a győztesen kívül a Valton Security Kft., a Testőr Kft., és az Arco-Safe Zrt. vett részt. Jelezték azt is, hogy az Arco 5,8, a Valton 4,4, a Testőr Kft. pedig 10 százalékkal adott magasabb ajánlatot a Civilnél. A vállalkozásnak nem csak az állami társaság budapesti központjára lesznek feladatai – derült ki az Szrt. leveléből. A főváros mellett a miskolci, a pécsi, a szegedi kirendeltségekben kell diszpécseri és recepciós feladatokat, valamint a már említett biztonsági takarítást elvégezni.
A Civil egyébként már évek óta dolgozik az Szrt.-nek, mint azt válaszukban jelezték, a mostani megállapodás keretszerződését még 2010. szeptember elején kötötték, határozatlan időre. A biztonsági vállalkozás egyébként már régóta nincs a belügyminiszter tulajdonában.Miután Pintér Sándor bekerült az előző Orbán-kormányba, jelezte, hogy értékesíti vállalatát. Mint mondta: ezt kifejezetten azért teszi, hogy elkerüljön bármilyen összeférhetetlenséget.
Az Origo februárban arról írt, hogy a korábbi évek közbeszerzési eljárásain eredményesen szereplő Civilt ugyan továbbra is a Prostasia Zrt. birtokolja, ám 2013 nyarán utóbbi társaságnál tulajdonosváltás történt: Kántor Tibor helyére Tölgyesi Vilmos és Szabó Péter lépett. A portál szerint Tölgyesi 1997 márciusa és 2000 májusa között egy másik biztonsági vállalkozásnál, a Preventív Securitynél a felügyelőbizottság tagja volt, míg Pintér Sándor 1997 márciusa és 1998 júliusa között a cég igazgatóságának elnöke volt. Ezen felül 2002-ben és 2003-ban mindhárman tulajdonosai voltak az Immobil 2000 Ingatlanközvetítő és Hasznosító Kft.-nek. | [
"Prostasia Zrt.",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt."
] | [
"Preventív Security",
"Testőr Kft.",
"Valton Security Kft.",
"Immobil 2000 Ingatlanközvetítő és Hasznosító Kft.",
"Szerencsejáték (Szrt.) Zrt.",
"Arco-Safe Zrt."
] |
Annyira jól sikerült a nemzeti dohányboltokkal kapcsolatos pályázatkezelő rendszer kialakítása, hogy az ezt fejlesztő cég nyerhette el az elektronikus közszolgáltatások szoftveres továbbfejlesztését is – derült ki az európai közbeszerzési értesítőből.
A megbízást az a Molaris Kft. nyerte, amely 2013 elején, hirdetmény közzététele nélküli, tárgyalásos közbeszerzésen nyerte el a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. tenderét nettó 46,5 millió forintért.
A mostani nyerésük nagyobb falat, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat (SZEÜSZ) fejleszthetik nettó 210 millió forintos keretösszegben. A kiíró a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala volt. A hirdetmény szerint, a tárgyalásos közbeszerzési eljárásban egyedül a Molaris adott be ajánlatot, így versenytárs nélkül nyertek.
A SZEÜSZ az állampolgárok és cégek e-ügyintézését szolgálja. Ennek része a rendelkezési nyilvántartás, ezt fejlesztheti a cég. A Molaris feladata lesz többek között a nem természetes személyek rendelkezési nyilvántartásának létrehozása, illetve a törvényes képviseletre és gondnokságra vonatkozó rendelkezések nyilvántartása. Az első fejlesztési eredményeket 8 és 10 hónapon belül kell szállítaniuk.
A Molarisnak három magánszemély a tulajdonosa, alkalmazottainak száma 46 fő. 2016-ban 336 milliós árbevételt értek el, adózás előtti eredményük 6 millió forint volt, az Opten céginformációs rendszere szerint.
| [
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.",
"Molaris Kft."
] | [
"Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala"
] |
2009. december 6., vasárnap 12:16
Hanganyag: Hegedűs Zsuzsa
Emlékeztetett arra: a két igazgatót bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel, hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják, és kezdeményezték előzetes letartóztatásukat. A rendőrség rajtuk kívül az ügyben további három ember ellen indított büntető eljárást vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt.A BKV jogi igazgatóját - aki korábban a Budapest Airportnál dolgozott - péntek este tetten érték, amint egy bevásárlóközpont parkolójában tízmillió forint vesztegetési pénzt vett át a BKV-val szerződésben álló egyik cég képviselőjétől. A Budapest Airport jogi igazgatóját lakásán fogták el.Azzal gyanúsítják, hogy a BKV jelenlegi jogi igazgatójával összejátszva pénzért belső információkat szivárogtatott ki, hogy egyes cégek megrendeléseket kaphassanak a Budapest Airporttól. A nyomozók szerint ezek a cégek folyamatosan, többszörösen túlszámlázták az elvégzett munkát, és az így szerzett többletbevétel egy részét később visszajuttatták a Ferihegyi repülőteret üzemeltető vállalat igazgatójának. | [
"Budapest Airport",
"BKV"
] | [] |
Számos, egykor magas beosztásban dolgozó ukrán köztisztviselő szerepel abban a bonyolult, offshore cégekből és bankokból álló hálózatban, amelyet az OCCRP újságírói fejtettek fel kiszivárogtatott dokumentumok alapján. Úgy tűnik, hogy a gyanús pénzekből Magyarországra is érkezett.
Ploscsadka – így hívják Kijevben azt, amikor úgy mossák tisztára a pénzt, kerülik el az adófizetést vagy titkolják el a vagyonukat a gazdagok, hogy titkos bankszámlákat üzemeltetnek, offshore cégeket hoznak létre és strómanok mögé rejtik az üzletből ténylegesen profitáló személyeket. Egy friss ügyben, amelynek felderítésében az Átlátszó is részt vett, a haszonélvezők között megtaláljuk az ukrán parlament korábbi tagjait, a bűnüldöző szervek vezetőit, és a fegyveriparban, valamint az antikorrupciós szervezetekben dolgozó magasrangú tisztviselők gyermekeit is.
Virágok Ecuadorból
2014 decemberében Olekszandr Terescsenko, egy akkor 19 éves, üzleti tapasztalattal nem rendelkező ukrán egyetemista e-mailt küldött egy londoni ingatlanközvetítőnek, amelynek tárgya egy luxus legénylakás volt, pár perc sétára az angol parlamenttől.
"Kérem, szóljon Grahamnek [Graham Wilson, jogász] hogy készítse el a bélyegzőjével és az aláírásával hitelesített [szolgáltatási szerződést]"– állt a levélben. "A számla tulajdonosa, aki elvégezte az átutalást, most hívott. Ha nem készül el a dokumentum a következő órákban, vissza fogják vonni az átutalást, hibára hivatkozva." A számla tulajdonosának valószínűleg azért volt szüksége a papírokra, hogy a pénzmosás elleni szabályok szerint igazolni tudják a tranzakciót.
Olekszandr Terescsenko nem más, mint Jurij Terescsenko fia, aki egész életében az ukrán állami fegyverkereskedelmi szektorban dolgozott. 2014-ben már magas beosztásban, ugyanis ideiglenesen őt bízták meg a folyamatosan terjeszkedő Ukroboronprom állami fegyvergyár vezetésével.
Úgy tűnik, hogy nem volt elég idő megszerezni a dokumentumokat az angol jogásztól, mert a ploscsadkát működtető személyek gyakorlatilag "összetákoltak" egy számlát a lakáshoz: a számla szövege pont olyan volt, mintha egy orosz szöveg tükörfordítása lett volna. A rögtönzött számla és a tranzakciót részletező dokumentumok szerint a lakás árának egyharmada, 106 670 angol font egy Seychelles-szigeteki cég, a Berly Trade Ltd. lettországi számlájáról érkezett az ügyvéd folyószámlájára.
Az ügyvédi iroda egy korábbi levelében már figyelmeztette fiatal ügyfelüket, hogy a pénzmosás elleni szabályok szerint csak tőle, vagy egy olyan harmadik féltől fogadhatnak átutalást, amelyről teljeskörű információval rendelkeznek. Wilson az ügyvédi titoktartásra hivatkozva nem nyilatkozott, de ha ténylegesen ismerte volna a Seychelles-szigeteki cég részleteit, valószínűleg elsápadt volna.
A 2014 júliusában, alig hat hónappal a tranzakció előtt alapított Berly Trade-et jó eséllyel csak azért hozták létre, hogy a ploscsadka része legyen. A cég az év szeptemberében Lettország vezető offshore bankjában, az ABLV-ben nyitott számlát. Nemsokára elkezdett csorogni a pénz a számlára – derült ki a Berly tevékenységének első három hetét lefedő, kiszivárgott dokumentumokból.
A bankszámlakivonat szerint ebben a szűk egy hónapban 190 000 dollárt utaltak Berly számlájára, amelyet onnan tovább utaltak más olyan cégek számára, amelyek szintén az ABLV-nél voltak. Ezek a tranzakciók már ránézésre sem szokványosak, mivel például
42 000 dollárt fizettek ki hat részletben és ebből a pénzből állítólag virágokat vásároltak Ecuadorban.
További nagy összegek cseréltek gazdát más, az ABLV-nél számlát vezető cégeknél is, és 2014 decemberére már milliós nagyságú pénzek mozogtak a számlák között. A Terescsenko-lakás árán kívül a Berly 800 000 dollárt utalt át hét részletben egy Marshall-szigeteki cég svájci bankszámlájára. A pénzt "marketing-szolgáltatásokra" költötték.
A rákövetkező hónapokban a Berly újabb milliókat kapott és küldött más offshore cégeknek, illetve a tranzakciókban részt vettek tunéziai, török, cseh, magyar és amerikai cégek, valamint személyek is.
A fegyvergyáros papa
A jogászokkal folytatott levelezés alapján a 322 000 fontos, egyszobás londoni lakást Olekszandr Terescsenko családi ajándékként kapta. Apja, Jurij 2014. márciusban, amikor kinevezték az Ukroboronprom élére, írt egy véleménycikket a Kyiv Postba arról, hogy a korrupció kiszipolyozza az ukrán fegyveripart, de a vezetése alatt ennek véget fog vetni.
"Zéró toleranciát hirdetünk a korrupcióval szemben"- írta. Még ugyanebben az évben, az idősebb Terescsenko lett az exportot felügyelő állami szervezet feje, amely katonai és kereskedelmi termékek kivitelét is engedélyezi.
Sajnos a korrupció felszámolására vonatkozó tervei hamar csődöt mondtak, ugyanis 2015 decemberében a hatóság rajtaütött Jurij Terescsenko egyik helyettesén, Szergij Golovatyin, amikor egy 250 000 dolláros kenőpénz utolsó részletét vette át. Golovatyi egy helyi cégtől kapta a pénzt, hogy kiállítsa nekik az exportengedélyt.
Az ukrán biztonsági szolgálat szerint a pénz egy részét Terescsenko lakásában találták meg. Jurijt felfüggesztették, majd 2016 júniusában kirúgták.
Olekszandr az OCCRP riporterének azt mondta Londonban, hogy az apját ugyan kirúgták, de nem ő kapta a kenőpénzt. Az egyik brit magániskolában, az elit Malvern College-ban tanuló Olekszandr nem cáfolta a lakásvásárlásról szóló e-mail hitelességét, azt azonban tagadta, hogy az apja vette volna a lakást.
"20 éves vagyok és nekem nincs ennyi pénzem. Miért gondolja, hogy [a pénz] az apámtól van? Nem ő az egyetlen rokonom." Azt azonban nem árulta el, hogy melyik rokona vásárolta a lakást. Jurij Terescsenkót az újságírók nem tudták elérni.
A helyettes főügyész bizniszei
Mikola Geraszimjuk, korábbi ukrán helyettes főügyész is ugyanabban a ploscsadkában vett részt, mint Jurij Terescsenko, hogy európai ingatlanokat vásároljon. Geraszimjuk a felesége, Katerina nevében vásárolt, aki cserébe megbízott két ügynököt az ügyintézéssel – olvasható az OCCRP-hoz került e-mailekben.
A szerződésekben az áll, hogy Geraszimjuk 150 000 dollárt utalt át az Itaco Alliance SA nevű cégen keresztül az egyik ügynöknek. Az Itacót szintén a Seychelle-szigeteken alapították, az igazgatója pedig megegyezik a Berly Trade-ével: Viktoria Gajdajnak hívják, aki egy kijevi takarítónő. Nem meglepő módon az Itaco szintén az ABLV banknál vezet számlát.
Geraszimjuk 500 000 dollárt utalt Szlovákiába és Horvátországba ingatlanvásárlásra, valamint 100 000 dollárt az Egyesült Királyságba, a lánya egyetemi tandíjára és lakhatási költségeire a 2013-2014-es tanévben. A tranzakciókat többek között lett bankszámlát vezető belize-i cégeken keresztül bonyolították. Geraszimjuk tagadja, hogy egyáltalán lenne e-mail címe.
De honnan volt minderre pénze?
A kiszivárgott levelezések alapján Geraszimjuknak kenőpénzt ajánlottak fel, ha ejti a vádakat Viktor Janukovics volt ukrán elnök ellen, de több tízmillió dollárt érő ingatlanok miatt is megkeresték.
Egy "China Town" néven szereplő személy azt kérte az ex-helyettes főügyésztől, hogy 500 000 dollárért cserébe engedje ki Armen Szarkiszjan üzletembert. Szarkiszjant többek között azzal gyanúsították, hogy Janukovics megbízására verőembereket küldött a Majdan-téri tüntetők ellen. A levelekben kódszavakban beszéltek:
"100 000 vendég fog érkezni hozzád, amikor a személy újra szabad lesz, és további 400 000 fog csatlakozni az ünnepléshez, amikor a vádakat ejtik. Ezt garantálom."
Geraszimjukot további ügyekben is megkeresték, például írtak neki Makszim Lavrinovics ügyében, aki Janukovics alatt igazságügyi miniszter volt. Alekszander Granovszkij, egy befolyásos üzletember 2014 augusztusában egy gyaníthatóan hamis hitelezéssel kapcsolatos nyomozás miatt kereste fel a helyettes főügyészt.
Geraszimjuk 2014 év végén elhagyta az ügyészséget és a parlamenti képviselővé avanzsált Granovszkij asszisztense lett. Tagadták, hogy bármilyen módon befolyásolták volna a nyomozást.
A magyar szál
A tisztára mosott pénzekből Magyarországra is jutott. Az OCCRP munkatársaitól kapott információk alapján az Átlátszó fejtette fel a történet magyar szálait. A cégadatbázisokban és a földhivatali dokumentumokban való keresgélés után több, az ügyhöz kapcsolható személy neve is felbukkant.
Roman Zabzaliuk három cikluson keresztül volt az ukrán parlament tagja. Az utolsó, 2012-ben kezdett ciklusban a Julija Timosenko nevével fémjelzett Batkivscsina párt frakcióvezető-helyettese volt, valamint a nemzetbiztonsági és védelmi bizottság alelnöke. Az azt megelőző két ciklusban pedig a szervezett bűnözés és korrupció elleni bizottság tagjaként is dolgozott.
2014-ben és 2015-ben Zabzaliuk legalább 375 000 dollárt utalt át Magyarországra a saját és két parlamenti asszisztense nevén szereplő számlákra.
A földhivatali adatok szerint Zabzaliuk, Julija Konina és Anatolij Petliuk egy házat vásároltak a pénzből a piliscsabai Magdolnavölgy lakóparkban, valamint alapítottak egy céget, amelynek a székhelye a Parlament közvetlen közelében, a Markó utca elején található.
A 2015-ben alapított Artur – Szervíz Kft. az Optenben közzétett mérleg alapján eddig 1,5 millió forint veszteséget termelt. A cég főtevékenységként a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadását, üzemeltetését tüntette fel.
A Berly Trade Zabzaliuk közelében is felbukkan, a panamai Adlon Investments-cel együtt: a Berly és az Adlon Zabzalikuk és Petliuk MKB Banknál vezetett számlájára utalt pénzeket, a számlák alapján autóalkatrészek vásárlására.
Az OCCRP újságírói szerint nem lehet kizárni, hogy Zabzaliuk politikai célokból kapta a pénzt. A volt politikus 2012. februárban azt nyilatkozta, hogy 450 000 dollárt kapott azért, hogy kilépjen a Janukovics ellenzékének számító Batkivscsinából.
Állítása szerint a pénzt egy Janukovicshoz lojális, új parlamenti csoporttól kapta, amelyhez végül csatlakozott is, de ez csak egy trükk volt, hogy leleplezzék Janukovicsék trükkjeit, amelyben képviselőket vásároltak meg. Zabzaliuk azt is hozzátette, hogy a kapott kenőpénzt egy gyerekkórháznak adományozta.
Timosenko pártját végül 2014-ben hagyta el, amikor az tömegtüntetést szervezett Janukovics ellen. Zabzaliuk, Konina és Petliuk nem reagáltak az újságírók megkeresésére.
Florida és a pénzmosás elleni "cár" fia
A pénzmosásban felbukkannak más, prominens ukrán személyek is. Gyennagyij Balasov korábbi parlamenti képviselő 100 000 dollárt számlázott ki a Berly Trade-nek és az amerikai Wells Fargo banknál vezetett számlájára kérte átutalni az összeget. Szintén ehhez a bankhoz utalt a Berly 400 000 dollárt Balasov párttársának, Oleg Pritulának, valamint a két férfi által Floridában működtetett cégeknek.
Az átutalásokat minden alkalommal autóalkatrészek ellenértékeként tüntették fel.
Némileg ironikus Jan Kluske megjelenése a gyanús ügyletekben. A férfi 122 000 dollárt kapott a svájci bankszámlájára hat részletben, miközben Jan apja Sztaniszlav Kluske, Ukrajna vezető pénzmosás ellenes szakértője. A pénzt egy belize-i cég utalta át, amelytől mindössze két lépéssel el lehet jutni a Berly Tradinghez.
Az eredeti cikk október 4-én jelent meg az OCCRP honlapján, írta Graham Stack. Fordította és a magyar szál felfejtésében közreműködött D. Kovács Ildikó. A cégadatokat az Opten szolgáltatta. | [
"Artur – Szervíz Kft."
] | [
"Berly Trade Ltd.",
"Kyiv Post",
"Wells Fargo",
"Berly Trading",
"Itaco Alliance SA",
"Adlon Investments-cel",
"Petliuk MKB Bank",
"Adlon Zabzalikuk",
"Berly Trade"
] |
Ritka esemény a NER-ben: egy milliárdokkal kitömött, fideszes notabilitások által felügyelt intézetet egy tényfeltáró cikk hatására gyakorlatilag eldobott a kormány.
Gulyás Gergely a kormányinfón jelentette be az RTL Klub kérdésére válaszolva, hogy lezárult az Antall József Tudásközpontot érintő minisztériumi vizsgálat, amely arra jutott: "a gazdálkodásuk a törvényi kritériumoknak megfelelt, ugyanakkor nem indokolható kifizetéseket is tartalmazott, köztük olyanokat, amelyek a jó erkölccsel nem egyeztethetők össze". Az utolsó mondatra külön visszakérdezett a riporter, annyira váratlan volt, de Gulyás aztán elismételte:
"Az állam az Antall József Tudásközpontot nem fogja közpénzből támogatni."
Gulyás Gergely, aki korábban kuratóriumi tag is volt az AJTK-ban, és Antall Péter Forrás: Gulyás Gergely Facebook-oldala
A Direkt36 májusban mutatta be az egykori miniszterelnök fia által vezetett AJTK működését, amelyet eddig csaknem ötmilliárd forinttal támogatott az Orbán-kormány az adófizetők pénzéből. "Belső dokumentumok, pénzügyi beszámolók és az alapítvány ügyeit közelről ismerő források információi alapján az AJTK vezetése évente 15-20 külföldi munkautazást bonyolított, és ezeken rendszerint luxushotelekben szálltak meg. Időnként alapítványi pénzből költöttek magánkirándulásokra, magánkórházra, professzionális fényképezőgépekre és márkás bőröndökre is." A 444-en publikált cikksorozat második részéből kiderült, hogy tavaly Antall Péter juttatásaira összesen 82,8 millió forintot fordított az alapítvány, amelyben az igazgató fizetésén kívül az AJTK brüsszeli irodájának irányításáért járó tiszteletdíja és jubileumi jutalma is szerepel.
A Miniszterelnökség mint az AJTK működésének fő támogatója vizsgálatot indított, hogy kiderüljön, a "jó gazda gondosságával" költötte-e a rábízott közpénzt Antall Péter intézete, és a NAV is vizsgálódni kezdett. Szeptember közepén a Direkt36 azt is megírta, hogy az AJTK teljes felügyelőbizottsága, valamint a kuratórium elnöke, Nógrádi György is lemondott.
Mindez nem zavarta Kásler Miklóst, aki még a vizsgálat lezárulta előtt személyesen döntött arról, hogy támogatja Antall Péter készülő fényképalbumának megjelenését. Az AJTK-nak 2,5 millió forintot ítélt meg nyáron a miniszter, hogy "A szubjektív az objektíven keresztül - A rendszerváltás története képekben" munkacímű könyvét kiadhassa.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Boross Péter volt miniszterelnök, illetve mögöttük Antall Péter a néhai miniszterelnök halálának 25. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián 2018. december 11-én Fotó: Illyés Tibor/MTI/MTVA
Frissítés, nagyon gyorsan reagált az AJTK, ezzel a közleménnyel:
"A 2021. szeptember 29-ei Kormányinfón történt bejelentés kapcsán az Antall József Tudásközpont köszönetét fejezi ki a Miniszterelnökség hosszú éveken át történő támogatása iránt, mellyel a központ munkája illetve tevékenysége magas szinten megvalósításra került. A bejelentés értelmében ezúton is igazoltnak tekintjük, hogy a Tudásközpont fennállása során jogszerűen gazdálkodott. Az Antall József Tudásközpont biztosítja partnereit és az érdeklődőket, hogy a 2021-es szakmai programját maradéktalanul megvalósítja. A 2022-es tevékenység áttervezését, valamint az alapítvány átstrukturálását a bejelentés tükrében végrehajtja és a későbbiekben arról tájékoztatást ad."
| [
"Antall József Tudásközpont"
] | [
"RTL Klub"
] |
Ebele Ferenc agrárkamarai főtitkár vagy nagy fogyasztású autóval járja az országot, vagy megalapozottan gyanakszik visszaélésre a vidékfejlesztési minisztérium. A havi átlag 352 litert tankoló főtitkár szerződni is tud, 2010-ben 12 millió forintos bánatpénzt kapott határozott idejű szerződése felmondása után, majd határozatlan idejű szerződést kötött és főtitkár maradt.
A vidékfejlesztési minisztérium szerint visszaélések gyanúját vetik fel Ebele Ferenc, a Magyar Agrárkamara főtitkárának tankolási szokásai. Ebele a kizárólagos használatra kapott, rendszám-azonosítás nélkül is használható Mol-kártyája terhére az elmúlt 15 hónapban kétmillió forintért, azaz - megengedően 380 forintos átlag benzinárral számolva - havi átlag 352 liter benzint tankolt.
Egy átlagos fogyasztású autóval ennyi benzinből kéthavonta háromszor körbeautózhatná az országot - nagy fogyasztású luxusautóval nyilván ennél kevesebbszer.
Ebele 2008 óta az agrárkamara főtitkára. Akkor négy évre kötöttek vele szerződést, melynek értelmében havi 750 ezer forintos fizetést és egyébb juttatásokat, így egy szolgálati autót is kapott. Szerződését 2010-ben közös megegyezéssel felbontották, ekkor 13 havi fizetéssel, 11,95 millió forinttal kárpótolták.
Ebele ugyanakkor a szerződés felbontása óta is az agrárkamara főtitkára, mert a határozott idejű szerződés és a bánatpénz kifizetése után újabb, immár határozatlan idejű szerződést kötöttek vele.
Ebele Ferenc csütörtökön azt közölte, hogy Veszprémben lakik, munkahelye pedig Budapesten van. Ezt az utat naponta tette meg, illetve a 19 megyei kamarával, a 202 vidéki, regionális tanácsadóval is tartania kellett a fizikai kapcsolatot. A főtitkár egy 2000 köbcentis motorral felszerelt Renault Lagunával közlekedett, amelynek hivatalos fogyasztási adata 100 kilométeren 10 liter üzemanyag. Ezen adatok alapján a Budapest-Veszprém közötti közlekedés benzinköltsége 15 hónap alatt minden munkanapon valóban több mint 2 millió forint lehet.
A főtitkár közleményében azt is kifejtette, hogy 2008-ban a Magyar Agrárkamara 2012-ig tartó, vagyis határozott idejű munkaszerződést kötött vele. Tavaly ősszel azonban bejelentette, hogy a koránál fogva élni szeretne az előrehozott nyugdíjazás lehetőségével és azt kérte, hogy munkaszerződése 2010 év végével szűnjön meg. Az agrárkamra elnöksége erről döntött is. A határozott idejű szerződés 2012-ig szólt, azaz 2010 decembere után még két évig járt volna a juttatás Ebele Ferencnek, ha nem vonul nyugdíjba. Emellett a munkaszerződés szerint egy évi végkielégítést is igénybe vehetett volna a főtitkár. Összesítve tehát a főtitkárt munkaszerződése alapján 3 évi, azaz 36 havi járandóság illette volna meg. Erről azonban Ebele Ferenc lemondott és elfogadta az elnökség által megszavazott 12 havi, nyugdíjazásával kapcsolatos juttatást. | [
"Magyar Agrárkamara"
] | [] |
Nem kíván élni a környezetvédelmi engedéllyel a Club Aliga területén érdekelt ingatlanfejlesztő, ezért vonta vissza a hivatal. A cég felülvizsgálja a teljes beruházást.
Visszavonta a Somogy Megyei Kormányhivatal a Club Aligát érintő beruházásra kiadott környezetvédelmi engedélyt – szúrta ki az erről szóló határozatot a kormányhivatal honlapján az Aligai Fürdőegyesület.
A határozat indoklása értelmében az engedélyt azért vonták vissza, mert az ingatlanfeljesztő nyilatkozatot nyújtott be a hivatalhoz azzal, hogy
nem kívánnak élni az engedéllyel.
Az is kiderül, hogy "az engedélyben foglalt fejlesztéseket a környezeti hatásvizsgálati eljárásban vizsgáltakhoz, értékeltekhez képest jelentősen eltérő műszaki tartalommal, moderált beépítési mértékkel, és egyes létesítmények célterületen belüli átpozícionálásával kívánják megvalósítani".
Vagyis a fejlesztő felülvizsgálta az üzleti koncepciót és arra jutott, hogy
nem valósítják meg az eredeti terveket.
Az eredeti tervekben 30 milliárdos fejlesztést szerettek volna végrehajtani az egykori Club Aliga területén Aligaliget néven, állami hátszéllel, mint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás. Ennek keretein belül bele akartak nyúlni a helyi védettséget élvező fehér sziklás magaspartba, hogy ott 122 szobás hatszintes panorámás szállodát és apartmanházakat építsenek, illetve luxusvillák számára alakítsanak ki telkeket – írtuk korábban:
Indulhat az aligai gigafejlesztés - a helyieket a teljes partszakaszról kitessékelhetik Miután Kádár János egykori kedvenc balatoni üdülőhelyén szabad kezet kaptak a környezetet durván átalakító beruházók, a helyiek érdekeit nemigen veszik figyelembe.
Az érintett ingatlanfejlesztő cégben, a Pro-Mot Hungária Kft.-ben a kormány holdudvarának számos szereplője megfordult már tulajdonosként különböző cégein keresztül, kezdve Mészáros Lőrinccel, a miniszterelnöki földijével és Tiborcz István miniszterelnöki vejjel, folyltatva Jellinek Dániel ingatlanmágnással, majd a komoly kormányzati beruházásokban felbukkanó Balázs Attilával. | [
"Pro-Mot Hungária Kft.",
"Club Aliga",
"Somogy Megyei Kormányhivatal"
] | [
"Aligai Fürdőegyesület"
] |
A Mészáros és Mészáros Kft.-nek már 219,5 milliárdnyi munkája van
A Mészáros és Mészáros Kft.-nek már 219,5 milliárdnyi munkája van
Az OPUS GLOBAL Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján tette közzé, hogy a közvetett tulajdonában és konszolidációs körében működő Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. aktív szerződésállományának értéke 14 százalékkal, megközelítőleg 26,5 milliárd forinttal bővült a társaság PwC által készített vagyonértékelése óta.
A Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 51 százalékos üzletrésze a 2018-ban végrehajtott tőkeemelési sorozat részeként került az OPUS GLOBAL Nyrt. közvetett tulajdonába. A tőzsdei társaság igazgatósága 2018 november 15-én fogadta el az építőipari vállalat nemzetközi szakértő (PwC) által 2018. június 30-i fordulónapra meghatározott piaci értékét.
A Mészáros és Mészáros Kft. aktív szerződésállománya az értékelésekor meghaladta a 193 milliárd forintot, amely az azóta eltelt kilenc hónapban további 26,5 milliárd forint értékű új szerződésállománnyal bővült.
A Mészáros és Mészáros Kft. elsősorban nagytömegű földmunka, híd-, út-, közmű- és épületépítési, valamint egyéb építőipari kivitelezési munkákat végez.
Az Opus Global építőipari nagyvállalatait, azaz a Mészáros és Mészáros Kft.-t, valamint a vasúti beruházásokra specializálódott R-Kord Kft.-t, a Mészáros Építőipari Holdingon keresztül tulajdonolja. A tőzsdei vállalat által közzétett adatok alapján a társaságok együttesen 46,8 milliárd forint értékű új szerződéssel növelték aktív szerződésállományukat az elmúlt háromnegyed évben.
Már 103 milliárdnyi munkája van Mészáros Lőrinc vasutas cégének "Az Opus Global Nyrt. közvetett tulajdonában és konszolidációs körében működő R-KORD Építőipari Kft. aktív szerződésállományának értéke közel 20
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd | [
"Mészáros Építőipari Holding",
"R-Kord Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"OPUS GLOBAL Nyrt."
] | [
"Budapesti Értéktőzsde",
"Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"R-KORD Építőipari Kft."
] |
Az állam több mint 300 millió forintot költ képviselői irodák bérlésére évente. Puch László egykori MSZP-pénztárnok családtagjainak cégétől bérel irodát közpénzből két szocialista képviselőnek az Országgyűlés. Fideszes politikusok pedig éppen a törvényben engedélyezett maximális összegért találtak maguknak megfelelő helyiséget.
Az egyéniben megválasztott politikusok a választókerületükben, az országos listáról bejutók bármely településen működtethetnek "a képviselői tevékenység ellátására alkalmas" irodát. Az egyetlen megkötés az, hogy a bruttó bérleti díj nem lehet több havi 374 ezer forintnál.
Az átlagos bérleti díj havi 170 ezer forint
A bérleti díjként kifizetett összeg átlagosan 170 ezer forint körül van, több képviselő is csak a lehetséges maximumért vagy ahhoz közeli árért lelt rá a megfelelő ingatlanra – írja a Népszabadság.
A fideszes Nyitrai Zsolt például havi 373 939 forintért veszi igénybe 279 négyzetméteres egri irodáját. Kiskunhalason a szintén kormánypárti Bányai Gábor talált olyan 105 négyzetméteres ingatlant, amelyet 360 ezer forintért vett bérbe számára az Országgyűlés Hivatala. Ugyanennyit emészt föl Hende Csaba szombathelyi irodájának fenntartása, míg a szintén fideszes Gelencsér Attila pedig Kaposváron bérel havi 370 ezer forintért irodát.
Gyurcsányék a Teréz körúton bérelnek
368 ezerért bukkant megfelelő ingatlanra Fuzik János szlovák kisebbségi szószóló abban a Teréz körúti épületben, amelyet a Demokratikus Koalíció képviselői is használnak. Igaz, Fuzik 89 négyzetméterével szemben a DK négy politikusa – köztük Gyurcsány Ferenc pártelnök – 275 négyzetméteren osztozik, fejenként 342 ezer forintért.
Gyurcsány Ferenc Forrás: TV2
Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke és Szelényi Zsuzsanna, az Együtt politikusa több mint 360 ezer forint költséget vesz le azzal pártjáról, hogy képviselőként igényelhető juttatásával a központi iroda fenntartásához járul hozzá.
Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó, Gúr Nándor és a jobbikos Farkas Gergely azt a megoldást választották, hogy jelképes, néhány tízezer forintos összegért garzon méretű irodákat bérelnek, így több településen tudnak kapcsolatot tartani a választókkal.
Vona Gábor három irodát bérel
Vona Gábor is használ egy 21 négyzetméteres helyiséget a Heves megyei Verpeléten mindössze 50 ezer forintért (a Jobbik elnöke számára három irodát bérel a parlament, együttesen 340 ezer forintért).
Vona Gábor Fotó: Szabó Gábor - Origo
Az Országgyűlés 199 tagjának csaknem fele, 104 képviselő vesz igénybe az Országgyűlés Hivatala által bérelt irodát: 48 fideszes (a 114-ből), 21 MSZP-s (a 29-ből), 17 jobbikos (a 24-ből), 5 KDNP-s (a 17-ből), négy LMP-s (az ötből) és kilenc független képviselő (a tízből), továbbá hét nemzetiségi szószóló (a 13-ból).
Pécsen az MSZP-s Szakács László és Tóth Bertalan 186 ezer forintért használ egy ingatlant a Ferencesek utcájában, ennek tulajdonosa a Halexa Kft.
A cég nevében a szerződést Puch Lászlóné, az egykori MSZP-pénztárnok felesége írta alá, de a cég tulajdonosa rajta kívül a házaspár három gyermeke is. Puch már nem képviselő – esetében így nincs összeférhetetlenség –, de máig a szocialisták Baranya megyei elnöke.
Forrás: Thinkstock
A legkisebb, 9 négyzetméteres irodát a jobbikos Bana Tibor bérli Körmenden, 80 ezer forintért. Ötezerrel többért, mint párttársa, Magyar Zoltán, aki a legnagyobb (281 négyzetméteres) irodát használja Kapuváron. Más érdekes példákat is találni a négyzetméterárak közötti eltérésekre. A jobbikos Egyed Zsoltnak 102 ezer forintért bérelnek egy 304 négyzetméteres helyiséget Ózdon, míg 36 négyzetméteres miskolci irodájának bérleti díja 223 ezer forint. | [
"Halexa Kft."
] | [
"Országgyűlés Hivatala",
"Magyar Liberális Párt",
"Demokratikus Koalíció",
"Párbeszéd Magyarországért"
] |
Szándéknyilatkozatot írtak arról, hogy a portugál tulajdonos eladja az Andrássy úti egykori Balettintézet épületét egy új tulajdonosnak, a Zara Investnek. Az új tulajdonos felújítaná az épületet, és luxusszállodát alakítana ki belőle.
Az egykori Balettintézet jelenlegi tulajdonosa szándéknyilatkozatot írt alá az épület eladásról - közölte a terézvárosi önkormányzat sajtóosztálya kedden. A szándéknyilatkozat aláírását a tulajdonos magyarországi képviselője is megerősítette. A Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda keddi közleménye szerint a tulajdonos QPR Investimentos S.A. és a Zara Invest A.G., mint leendő tulajdonos szándéknyilatkozatot írt alá az Andrássy út 25. alatti épület tervezett adásvételével kapcsolatban. Mint írták, a Balettintézet Budapest egyik leghíresebb jelképe, ezért kiemelten fontosnak és közös érdeknek tartják a megfelelő hasznosítását.
Az ügyvédi iroda jelezte, hogy az adásvétel során az épület tulajdonosa nem feledkezik meg a Balettintézet jelentőségéről, annak történelmi, építészeti és műemléki értékéről, ezért olyan jól ismert befektetőt részesít előnyben, akinek a múltbéli tevékenysége a hotelfejlesztési szektorban biztosítja az épület megfelelő hasznosítását. Amennyiben a felek megkötik a végleges szerződést és az új tulajdonos birtokba veheti az épületet, akkor azt a Zara Invest AG felújítja és ötcsillagos szállodát alakít ki az épületben - olvasható a közleményben.
A VI. kerületi önkormányzat üdvözölte, hogy megkezdődik az épület helyreállítása, ugyanakkor elvárják, hogy a beruházás állásáról, az egyes munkafázisokról folyamatos tájékoztatást kapjanak a befektetőtől. Hozzáfűzték, hogy a tulajdonos jogi képviselője májusban jelezte az önkormányzatnak, hogy a palotára még 2011-ben kiadott építési engedély idén szeptember 5-i lejárta előtt értékesíteni kívánja az ingatlant. A bank olyan, biztos anyagi háttérrel rendelkező befektetőnek akarta eladni a másfél évtizede üresen álló palotát, amely a lehető leghamarabb el tudja kezdeni a palota felújítását - írták.
A Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett, 1883-86 között épült Drechsler-palota évtizedeken keresztül adott otthont az Állami Balettintézetnek. Az Operaházzal szemben álló épületet 1997-ben értékesítette 220 millió forintért a VI. kerület akkori vezetése. A következő városvezetés a vételárat megduplázta, és a vevő Andrássy 25. Kft. további 900 millió forintot fizetett a balettintézet és a többi bérlő kiköltöztetésére. Tíz évvel később az izraeli tulajdonos 7,5 milliárd forintért adta tovább egy portugál cégnek az ingatlant, amely jelenleg a portugál bank kezében van.
Idén ismét a vezető hírek közé került az épület, ugyanis egy április végén, az új Mercedes buszok átadásakor Orbán Viktor a romos épület miatt panaszkodó Tarlós István főpolgármesternek azt mondta, hogy ha Tarlósnak van ötlete a palota megmentésére, ő kész "törvényt csinálni" belőle. A kerületi önkormányzat el is kezdett gondolkozni a visszaszerzés ötletén. Erről és a palota viszontagságos sorsáról itt olvashat bővebben. | [
"Balettintézet"
] | [
"Állami Balettintézet",
"Zara Invest AG",
"Társaik Ügyvédi Iroda",
"QPR Investimentos S.A.",
"Andrássy 25. Kft.",
"Dessewffy és Dávid",
"Zara Invest A.G.",
"Zara Invest"
] |
Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt munkatársa szerint a nemzetgazdasági miniszternek egy képviselői kérdésre adott válasza is azt bizonyítja, hogy a kiemelt nagyadózókat nem ellenőrzi az adóhatóság, így nagy értékű áfacsalási ügyek maradnak feltáratlanok.
Horváth András pénteki budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: Varga Mihály válasza azt bizonyítja, hogy bár az adóhivatal és a kormány is tud a problémáról, a NAV nem hajlandó a nagyadózóknál rendszerszinten ellenőrzéseket elrendelni, a problémát rátolják a beszállítói hálózatra, emiatt folyamatosan újratermelődik a probléma és folyamatosan emelkedik az az összeg, amellyel ezek a nagy konglomerátumok a költségvetést megkárosítják.
Varga Mihály levelében egyebek mellett azt írta, hogy "a multinacionális kereskedelmi láncok részvétele az adóelkerülésben rendkívül nehezen bizonyítható, ... a közvetlen beszállítóik adóhatósági kapcsolatai kifogástalanok, a csalás nem ezen a szinten következik be, hanem a láncolat alsóbb szintjein". Közölte: ezzel még nem nyer igazolást, hogy részt vesznek az adócsalásban.
A miniszterhez intézett kérdést jegyző Vágó Gábor LMP-s képviselő a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy pártja alternatív vizsgálatot indít az ügyben a jövő héten, és olyan szervezeteknek fognak kérdéseket föltenni, amelyeknek kötelessége lenne kivizsgálni az ilyen ügyeket.
Horváth András november elején tartott sajtótájékoztatóján beszélt először arról, hogy nagyobb hazai cégek és multik évente több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót.
A NAV volt munkatársa azt állítja, hogy amint egy adócsalás-gyanús ügy elér egy kiemelt adózóhoz, az adóhatóság leállítja a vizsgálatot, illetve el sem rendel vizsgálatot a kivételezett adózókkal szemben, azaz egyfajta védelmi rendszer működik a NAV-nál. Ezt támasztja alá véleménye szerint egy, az átlátszó.hu portálhoz eljuttatott dokumentum is.
Becker András, az Átlátszó munkatársa a dokumentumot ismertetve elmondta, hogy a NAV-nál korábban működött kiemelt adózók igazgatóságának 2010. negyedik negyedévi teljesítményéről szóló jelentésből kiderül, hogy abban az időszakban az igazgatóság 8 vizsgálati kérelmét tagadták meg, hármat a NAV elnöke, ötöt pedig helyi szinten állítottak le. Becker András úgy vélte, hogy éves szinten a megtagadott vizsgálatok száma a 30-at, a következő években, 2011-12-ben pedig ennek a többszörösét is elérhette.
Horváth András feljelentése nyomán a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) hétfőn hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen elrendelte a nyomozást. Az ügyben a másik fejlemény szintén e héten történt: parlamenti képviselők összegyűjtötték a szükséges 78 aláírást ahhoz, hogy alakuljon meg a feltételezett áfacsalásokat feltáró parlamenti vizsgálóbizottság. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Az állami kukaholding január óta nem küldte ki a negyedéves csekkeket. A központ a hibás adatszolgáltatásra hivatkozik.
Sok helyen csaknem fél éve nem érkezik meg az első negyedéves szemétszámla. A törvény szerint a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. köteles beszedni a szemétdíjakat, ezután kapják meg azt a közszolgáltatók. A központ működése miatt sokan elégedetlenek.
"Nem jó senkinek sem. Nekem se. Így van. Nyugdíjas vagyok, aztán akkor kicsi a lóvé" – mondta Kálmán Antal helyi lakos.
"Három-négy csekk jön egyszerre, és akkor nem mindegy már nekünk. Főleg kisnyugdíjasoknak. Nem vagyunk vele egyetértve" – mondta egy másik helyi, Ördög Lászlóné.
"Nekünk ez nagyon bizonytalan, mert már most itt vagyunk a félév elején. Sajnos összeget nem tudunk, se azt, hogy mikor fizetünk, se azt, hogy egyszerre mennyit kell kifizetni" – fogalmazott Csányi Istvánné.
A fenntartó szerint a számlák azért késnek, mert hibás adatokat küldött a szegedi szemétszállító. Most azt ígérik, jövő héten az ügyfeleknél lesznek a számlák.
"Mind azt a százharminc közszolgáltatót, aki még az első negyedévben közszolgáltatói státuszban volt, sokan keresik a lakosok. Nálunk is nagyon sok kérdés merült föl. Ennek kapcsán a média is több alkalommal megkeresett bennünket, és akkor az NHKV reagálása az volt, hogy valamikor május közepére elkészülnek a számlák. Ez nem szegedi probléma, ez országos probléma, az egész országban a lakosság várja, hogy mikor fizethet, és csak ne torlódjanak fel a fizetni valói, ezért voltak ezek a megkeresések. A június hatodikához kapcsolódóan én nagyon bízom benne, hogy akkor az országos számlázási rendszer beindul" – nyilatkozta a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Koltainé Farkas Gabriella.
A szegedi hulladékgazdálkodási cég január óta hitelkeretéből is felhasználva mintegy félmilliárd forintot költött a munka elvégzésére. Az állami vagyonkezelőtől csak áprilisban kapta meg a tavalyi utolsó negyedéves elszámolást, 450 millió forintot. A szegedi közszolgáltató cég vezetője hozzátette: a legutóbbi elszámolásnál a fenntartótól nem azt az összeget kapták meg, mely munkájuk elvégzését teljesen fedezte volna, így azt más bevételekből egészíti ki. | [
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft."
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Fordulat az Altus-botrányban, EP-bizottság napirendjén az ügy
A Fidesz szerint fordulat állt be az Altus-botránnyal kapcsolatos európai uniós viszonyulásban, csütörtökön ugyanis az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottsága foglalkozni fog Gyurcsány Ferenc DK-elnök cége, az Altus vezette konzorcium által elnyert európai bizottsági közbeszerzés ügyével.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: ha ebben az esetben nem merül fel a politikai összeférhetetlenség, akkor az ennek a rendkívül fontos uniós szabálynak a kiüresedését jelenti. Ezért foglalkozik az EP költségvetési ellenőrző bizottságának koordinátori értekezlete az üggyel – tette hozzá.
Az Európai Néppárt határozott álláspontja az, hogy nem lehet kiüresíteni az összeférhetetlenségi szabályokat, köztük a politikaiakat sem – közölte, jelezve, hogy mindenkinek, aki EU-s közbeszerzési pályázaton indul, nyilatkoznia kell arról, hogy esetében nem áll fenn összeférhetetlenség, így politikai sem.
A Fidesz EP-képviselője szerint a politikai összeférhetetlenségi szabályok alapján az Altust már a pályázatból is ki kellett volna zárni.
Deutsch Tamás az ügyről szólva emlékeztetett, hogy összesen több mint 1,5 milliárd forint értékű az a közbeszerzés, amelyen a volt miniszterelnök cége által vezetett konzorcium nyert.
Arra a kérdésre, hogy szerinte elképzelhető-e szerződésbontás, a politikus azt válaszolta: ha egy pályázat győztese az uniós közbeszerzés rendjének egyik alapvető szabályát sérti meg, akkor a következmény nem lehet más, mint a vele kötött szerződés semmissé nyilvánítása és a neki kiutalt pénz visszafizetése. | [
"Altus"
] | [
"Európai Néppárt",
"Európai Parlament"
] |
Az ítélőtábla szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium megsértette az ökogazdaság jó hírnevét, az ítélet jogerős.
A Vidékfejlesztési Minisztérium megsértette a Kishantosi Nonprofit Kft. jó hírnévhez fűződő jogát - mondta ki a cég által indított perben a másodfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla kedden. A vállalkozás azért perelte be a ma már Földművelésügyi Minisztériumot, mert Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár korábban azt állította, elmaradtak a bérleti díjjal és nem valósították meg a beígért fejlesztéseket sem.
A kft. szerint ezekkel a hazugságokkal védte a kormány a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság tönkretételét és 407 hektárnyi növényállomány elpusztítását. A bíróság a minisztériumot a további jogsértéstől jogerősen eltiltotta és elégtétel adására kötelezte - írja az MTI OTS. | [
"Vidékfejlesztési Minisztérium"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"MTI OTS.",
"Kishantosi Nonprofit Kft."
] |
|
2010. 05. 27., 16:34
Utolsó módosítás: 2010. 05. 27., 17:35
Nem voltak az elmúlt hónapokban felszínre került BKV-ügyekben megismertekhez hasonló fővárosi "kapcsolattartói" a Főtáv Zrt.-nek - mondta az [origo] kérdésére Kovács Lajos, a Főtáv vezérigazgatója, a cég csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Kovács Lajos jelezte, ő a cég igazgatóságának, valamint felügyelőbizottságának tartozik felelősséggel, mindkét testületben ott ülnek a tulajdonos fővárosi önkormányzat képviselői, külön kapcsolattartókra tehát nem volt és nincs szükség.
A Hír TV Célpont címû mûsorában múlt pénteken hangzott el, hogy egy Joó Tibor nevû, állítása szerint korábban több pozícióban is a Főtávnak dolgozó férfi révén vett ki Hagyó Miklós havonta 50 millió forintot a cégből, és ugyanő Kovács Lajos vezérigazgatónak is rendszeresen juttatott pénzt. A mûsorban egy csepeli lakópark és egy Főtáv-leánycég körüli állítólagos visszaélésekről is szó volt, a rendőrség azóta - a Főtáv kérésére - hûtlen kezelés nyomozást indított. Mivel Joó szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal egyik munkatársa is benne volt az ügyben, az NBH is vizsgálatot rendelt el.
A Hagyó Miklós vagy más, a BKV-ügyben érintett - jelenleg előzetes letartóztatásban lévő - volt fővárosi politikus esetleges szerepét firtató kérdésünkre Balog Róbert, a Főtáv szóvivője azt felelte, Hagyónak a területért felelős főpolgármester-helyettesként volt kapcsolata a vállalattal, de ez nem terjedt túl a szokásos és szükséges hivatali kereteken. Mesterházy Ernő vagy Hatvani Szabó János esetleges szerepéről nem tud - tette hozzá felvetésünkre a szóvivő.
Kovács Lajos vezérigazgató a sajtótájékoztatón a témában feltett további kérdéseket rendre azzal hárította el, hogy az általa az ügyészségnek átadott dokumentumok részletesen cáfolják a Hír TV-ben elhangzott különféle vádakat. A tájékoztatóra egyébként nem engedték be a Célpont készítőit, a csatorna egy másik stábját viszont igen.
A Főtáv kiadott egy rövid sajtóközleményt és egy hosszabb állásfoglalást is, mindkettőben azt hangoztatva, hogy az említett mûsor állításai alaptalanok. | [
"Főtáv Zrt.",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Hír TV"
] |
Új, a nyilvánosság elől rejtőzködő tulajdonosai vannak annak a részvénytársaságnak, amely azt a fényűző vadászkastélyt birtokolja, amelyet Lázár János volt Miniszterelnökséget vezető miniszter és családja földjei vesznek körbe – értesült a 24.hu. A Grosswiese Zrt. és vele együtt a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban felépített luxusingatlan azután került ismeretlen személyekhez, hogy a társaság főtulajdonosa, Kulik Jenő ügyvéd a közelmúltban megvált részvényeinek többségétől.
A cégbíróságon fellelhető iratok alapján a jogász – aki több szálon kötődik Lázárhoz – tulajdonrésze 50 százalék alá csökkent, így a cégnyilvánosságról szóló törvény értelmében törölték a cégadatok közül mint részvényest.
Ugyanakkor e jogszabály alapján azt sem lehet tudni, hogy kik vásárolták meg a társaság részvényeit, ugyanis az új birtokosok tulajdonrésze nem haladja meg egyenként az 50 százalékot, így pedig a kilétük titokban maradhat.
A homályba húzódó új részvényesek megjelenése és a háttérbe vonuló főtulajdonos döntése azért érdekes, mert e körülmények tovább ködösítik az ingatlan eddig is titokzatos tulajdonviszonyait. Bár Hódmezővásárhelyen és környékén régóta az a szóbeszéd járta, hogy Lázár János családjáé lehet a vadászkastély, a kormánypárti politikus következetesen tagadta, hogy köze lenne az ingatlanhoz.
Azonban miután a luxusingatlan és a Lázár család birtokainak árulkodó kapcsolatáról beszámolt a Magyar Narancs, Lázár érdekes felvetéssel állt elő. A tárcavezető egy februári sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy megpróbál részvényeket szerezni az épületet felhúzó cégben. Azt mondta:
vagy az erdőt adom el, vagy ennek a vendéglátóipari vállalkozásnak a részvényeiből próbálok, lehetőségeimhez mérten, valamennyit megvásárolni. Mérlegelni fogom mindkét irányt.
A fideszes politikus végül az utóbbi mellett döntött, és nem okozott különösebb meglepetést, amikor sikerrel járt: júniusi vagyonbevallásából kiderült, hogy hivatalosan is köze van a vadászkastélyhoz. Áprilisban a volt miniszter 8 százalékos tulajdonrészt szerzett a Grosswiese Zrt.-ben.
Ugyanakkor Kulik jelentősen csökkentett tulajdonrésze, Lázár kevesebb mint 10 százaléknyi részvénye, és két csekély tulajdoni hányaddal rendelkező személy érdekeltségén – egyikük több helyi vendéglátóhely és csárda üzemeltetője, másikuk egy több száz hektáron gazdálkodó birtokos – kívül nem világos, hogy kik a további, a részvények többségével rendelkező tulajdonosok.
A rejtély feloldása érdekében elsőként Kulik Jenőhöz fordultunk, akinél főként arról érdeklődtünk, hogy kinek adta el a részvényeit, az ügyvéd azonban ezt nem volt hajlandó elárulni. Arról is hallgatott, hogy pontosan mekkora tulajdonrészt tartott meg. Annyit viszont elmondott, hogy az adásvétel után tíz és húsz között van a részvényesek száma.
Megkérdeztük tőle azt is, hogy a korábbi 8 százaléknyi részvényvásárlása után Lázár János vásárolt-e további részvényeket, erre Kulik azt válaszolta: szerinte nem. Érdeklődtünk arról is, hogy vajon Lázár János családtagjai vásároltak-e a részvényekből. Erre viszont csak annyit mondott:
azt kérdezze meg Lázár Jánostól!
Megfogadtuk az ügyvéd tanácsát, és a volt miniszterhez fordultunk kérdéseinkkel. A nemrég dohányzásellenes miniszterelnöki biztosnak kinevezett Lázárnál arról érdeklődtünk, hogy ő vagy családtagjai vásároltak-e további részvényeket a vadászkastélyt birtokló cégben. Továbbá megkérdeztük azt is, hogy tudja-e a politikus, hogy jelenleg hány részvényese van a társaságnak.
Lázár munkatársa megkeresésünkre először azt közölte, nincs tudomása arról, hogy az említett részvénytársaságnak kastély lenne a tulajdonában. Mindez arra rímel, amit Lázár már korábban is mondott az ingatlanról, nevezetesen, hogy nem tekinti azt kastélynak. A volt miniszter szerint az épületegyüttes inkább prémiumkategóriás vadászház. A Magyar Narancsnak azt mondta:
Jártam ott akkor is, amikor az építkezés zajlott, és jártam azóta is. De én inkább vadászháznak nevezném, a kastélyról nekem Keszthely vagy Eszterháza jut eszembe.
Ezután az ingatlan helyrajzi száma alapján tettük fel kérdéseinket. Így már kaptunk is érdemi választ Lázár Jánostól, illetve munkatársától:
Köszönöm szépen a pontosítást! A Nagyréti Vendégházat működtető Grosswiese Zrt.-ben Lázár János nem vásárolt és nem szerzett további részvényeket. Mind a képviselő, mind családtagjai a vagyonukra vonatkozó minden törvényi kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tettek. (...) Tudomásom szerint az érintett cégnek több mint 10 részvényese van.
A volt miniszter válasza azért érdekes, mert arra nem felelt, hogy családtagjai vásároltak-e a luxusingatlant birtokló cég részvényeiből. Igaz, hogy azt írta, hogy vele együtt közvetlen családtagjai is eleget tettek a vagyonukra vonatkozó minden törvényi kötelezettségüknek, ám a politikusok hozzátartozóinak vagyonnyilatkozata nem nyilvános. Tehát az sem ellenőrizhető, hogy a politikus közeli hozzátartozói szereztek-e tulajdonrészt a társaságban, a távolabbi rokonokról nem is szólva.
Arra a kérdésre, hogy mi lett Kulik Jenő eladott részvényeinek a sorsa, a volt miniszter azt válaszolta: keressük meg őt. De ezen addigra túl voltunk. A korábbi főtulajdonos Kulik pedig, mint említettük, nem árulta el, hogy kik vették meg a részvényeit.
Emlékezetes, hogy a luxuskastély építéséről, illetve annak elkészültéről az Átlátszó, illetve a Magyar Narancs számolt be. Utóbbi drónfelvételen mutatta be az épületegyüttest.
Az ingatlan papíron először Kulik Jenő hódmezővásárhelyi ügyvédé volt, ő 2015-ben vette meg a területet egy vadásztársaságtól úgy, hogy jelentős saját vagyona nem volt. A Magyar Narancs szerint Kulik és Lázár János könnyen összeköthető: mielőtt a miniszter polgármester lett volna Hódmezővásárhelyen, a városházán dolgozott együtt az ügyvéddel, és később Kulik rendszeresen adott jogi tanácsokat Lázárnak, továbbá a Miniszterelnökség – amelyet Lázár vezetett – szintén szerződött vele.
A földhivatali dokumentumok szerint a vadászkastély egy olyan 3054 négyzetméteres területen fekszik, amelyet teljes egészében Lázár János édesanyjának 1,8 hektáros földje vesz körbe. A miniszter édesanyjához ugyanabban az évben került a föld, amikor Kulik Jenő megvette a vadászkastély területét. Lázár édesanyjának még két birtoka van a környéken, de van majdnem szomszédos földje Lázár Jánosnak is. Sőt a két fia nevén is van föld a környéken. A felvétel szerint a kastélyt csak úgy lehet megközelíteni, ha valaki áthajt Lázár birtokain.
Kiemelt kép: Marjai János/24.hu | [
"Grosswiese Zrt."
] | [
"Magyar Narancs"
] |
Hunvald kapja a pénzt, az MSZP pedig tárgyalni sem akar
Tárgyalni sem volt hajlandó az erzsébetvárosi képviselő-testület szocialista többsége a rács mögött ülő Hunvald György fizetésének és költségátalányának felfüggesztéséről. A szocialisták "szédületes pofátlanságnak" tartották a felvetést és leszavazták az ellenzéki indítvány napirendre vételét. • Hunvald hatmilliót kapott az önkormányzattól + Videó
A Fidesz helyi frakciója azután kezdeményezte a polgármester javadalmazásának felfüggesztését, hogy kiderült, a hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsított Hunvald György munkavégzés nélkül gazdagodott 6 millió forinttal az elmúlt fél évben. A polgármestert a februárban elrendelt előzetes letartóztatás akadályozza hivatali teendői ellátásában.
"A szocialista városvezetésnek a demokratikus intézményrendszerekhez való viszonya körülbelül olyan, mint egy banánköztársaságban. Választott képviselőket akadályoznak meg abban, hogy a választók által kapott felhatalmazásukkal, jogaikkal éljenek, előterjesztéseket tegyenek, előterjesztések vitáját kérjék" – fogalmazott Vattamány Zsolt, a Fidesz kerületi frakcióveztője. Hozzátette: a MSZP-sek semmi olyan indítványt nem fogadnak el, amely a személyes érdeküknek nem felel meg. Hunvald György párttársai úgy érveltek, nem arról van szó, hogy a politikus nem akar dolgozni, hanem arról, hogy nem engedik dolgozni.
"Amikor ezt a javaslatot elolvastam, akkor – Szijjártó Péter szavaival élve – úgy éreztem, hogy ez egy szédületes pofátlanság" – jelentette ki Gergely József, a kerület szocialista alpolgármestere. Az erzsébetvárosi szocialista frakció álláspontja szerint egyébként a képviselő-testület eleve nem jogosult a polgármester fizetésének felfüggesztésére.
Ha megvonni nem is, csökkenteni azért lehetne
A polgármesteri tisztség ellátását szabályozó törvény szerint a polgármesteri illetmény vagy tiszteletdíj teljes megvonására valóban nem jogosult a képviselő-testület, de a csökkentésére igen. A jogszabály a polgármesterrel szemben kiszabható fegyelmi büntetések között említi a fizetés legfeljebb 20 százalékának elvonását. Az egyéb kedvezményeket és juttatásokat viszont teljes mértékben megvonhatják a képviselők a polgármestertől, igaz, a pénzbeli büntetés csak egy évre szólhat. A törvény szerint a polgármester akkor követ el fegyelmi vétséget, ha tisztségéből vagy foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.
(hírTV) | [
"MSZP"
] | [] |
Horváth Csaba szerint a BKV szerződései kapcsán megrendült a bizalom a budapestiekben a fővárosi cégek iránt. A bizalom helyreállítása a teljes átláthatóság biztosítása útján érhető el - jelentette ki Horváth Csaba.Hozzátette: a kizárólagos fővárosi tulajdonban lévő cégek ellenőrzési rendszere "megerősítésre szorul", ami a belső ellenőrzés hatékonyságának növelésével, valamint a külső ellenőrző szervek szakmai kompetenciájának növelésével valósulhat meg. A fővárosiak által fizetett szolgáltatási díjakból működnek a fővárosi társaságok, ezért jogos a budapestiek igénye, hogy nyilvánossá tegyék, mire és milyen módon költik el a cégek a közpénzeket.Mint írta, a javaslat célja, hogy váljanak egyértelművé a fővárosi cégeknél az ügydöntő szervek viszonyrendszerei, és a felelősségi és ellenőrzési jogkörök. Cél az is, hogy határozzák meg azokat a stratégiai kéréseket és értékhatárokat, amikor a vállalat csak a felügyelő és/vagy az ellenőrző szervek beleegyezésével köthet szerződést.A főpolgármester-helyettes javaslatában rögzíti a fővárosi cégeknél dolgozókra vonatkozó gazdasági összeférhetetlenségi szabályokat is.Emellett javasolta, hogy a jövőben a társaságok igazgatótanácsainak megüresedő helyeire csak az adott vállalat tevékenységi körének megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező embereket lehessen kinevezni. A felügyelőbizottsági elnökökkel kapcsolatban azt javasolta, hogy a jövőben - az állami tulajdonú cégekhez hasonlóan - a fővárosi cégek fb-elnöki posztját elsősorban az Állami Számvevőszék által összeállított listán szereplő személyek tölthessék be.Az előterjesztésben az is szerepelt, hogy a közgyűlés utasítja az egyszemélyes tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezetőit, hogy az általuk megkötött adásvételi, vagyonhasznosítási, vagyon- vagy vagyonértékű jog átadását célzó koncessziós, megbízási, vállalkozási, ügynöki és egyéb, gazdasági társaságokkal vagy egyéni vállalkozókkal 2003. január 1-jét követően megkötött, vagy korábban megkötött, de 2003. január 1-je után is hatályban lévő szerződések adatait a honlapjukon tegyék közzé.Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakciójának vezetője hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy Horváth Csaba évek óta minden vizsgálatot ellenzett, s mivel ügyek sokaságáról van szó, ezért az ellenzék kénytelen volt az ügyészséghez fordulni például a BKV ügyében.Mint fogalmazott, hiteltelen az a kezdeményezés, amelynek értelmében a szocialisták olyan átláthatósági bizottságot akarnak felállítani, melynek a vezetésével Steiner Pált bíznák meg, aki szintén ellene szavazott a korábbi, ez irányú kezdeményezéseknek."Mi az ügyészségben jobban bízunk, mint önökben (...) ezeket mi nem átláthatósági, hanem megúszhatósági programnak hívjuk" - mondta a közgyűlés előtt Tarlós István.Steiner Pál, az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint az ügyészségnek meghatározott a feladatköre, és vannak olyan ügyek, amelyekkel a tulajdonosnak kell foglalkoznia, a tulajdonos pedig a közgyűlés.Hozzátette: a vizsgálandó cégek túlzott önállóságot kaptak, ezért olyan rendszerek alakultak ki, amelyekre a tulajdonosnak nem volt rálátása. Ezért az a cél, hogy a tulajdonos megszüntesse a visszaélést, a pazarlást, ez a tulajdonos felelőssége, erre az ügyészség nem képes - tette hozzá.Az indítványt végül Demszky Gábor főpolgármester módosító indítványával együtt fogadták el. | [
"BKV"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Sávoly önkormányzata tavaly év végén belterületbe vonta a spanyol beruházók által félig elkészített gyorsaságimotoros-versenypálya 196 hektáros területét, majd januártól telekadót vezetett be, amely után közel 200 millió forintnyi adóbevétellel számol – nyilatkozta Bobek József, Sávoly polgármestere az MTI-nek múlt csütörtökön. "A telekadó bevezetésnek hozadéka lesz, hogy kiderül, kik a tulajdonosai a Balatonring megépítésének hírére spekulációs céllal felvásárolt területeknek" – mondta Bobek József.
Ezúttal tekintsünk el attól, hogy Bobeknek pontosan tudnia kell, hogy kikről van szó, hiszen nem feltételezzük, hogy korábban ismeretlen embereknek asszisztált volna. Hogy kik spekuláltak termőfölddel, megtudható a földhivatalból is, az új elektronikus adatszolgáltatás, a takarnet24 a www.foldhivatal.hu címen már az internetről, ügyfélkapu regisztrációval is hozzáférhető, csak le kell kérni a tulajdoni lapokat.
Az atlatszo.hu birtokába került dokumentumokból azonban enélkül is kiderül, hogy a szóban forgó földterületek egy jelentős részét 2007-2008-ban egy bizonyos Kiss Béla és ifj. Kiss Béla szerezte meg. Kiss Béla – a tulajdoni lapok és a cégtörténet tanúsága szerint – azonos azzal a kaposvári illetőségű Kiss Bélával, aki 2009-ig az Evern Invest Hungary Ingatlanforgalmazó Kft. ügyvezetője volt. Az Evern Invest Hungary tulajdonosa a kétes hírű spanyol ingatlancézár Vicente Cotino, a Sávoly mellé tervezett Balatonring kivitelezőjeként elhíresült Sedesa csoport elnöke. Meglepődnénk, ha a két Kiss nem a spanyol ingatlanfejlesztő strómanjaként vette volna meg a földeket.
Az atlatszo.hu birtokába került dokumentumokat jogi és adatvédelmi megfontolásokból nem közöljük. Okulva a minapi rendőrségi akcióból, a dokumentumokat nem a kiadó székhelyén, sőt még csak nem is a Magyar Köztársaság területén tároljuk. A forrásunkat ezúttal sem fogjuk felfedni.
>>> Az atlatszo.hu birtokába került nyilvántartás részlete (JPG)
>>> Sávoly külterület, 090/15 helyrajzi szám földhivatali tulajdoni lap (JPG)
>>> Az Evern Invest Hungary Ingatlanforgalmazó Kft. cégtörténete (PDF)
>>> Háttérsztori: A Grupo Milton spanyol módszere (Élet és Irodalom, 2010. december 17.) | [
"Sedesa",
"Evern Invest Hungary"
] | [
"Evern Invest Hungary Ingatlanforgalmazó Kft.",
"Vicente Cotino"
] |
Hatvanöt ingatlant ingyen, húszat a piaci árnál olcsóbban adott bérbe az állam különböző magáncégeknek. Többek között erről számolt be az Állami Számvevőszék, amely az állami vagyongazdálkodást vizsgálta. A jelentésből az viszont nem derült ki, hogy érte-e kár az államot, illetve, mi a magyarázat a szokatlan szerződésekre. A vagyonkezelő szerint főként vidéki ingatlanokról van szó, konkrétumokat azonban nem közöltek.
Az állam az elmúlt években több ingatlanját is mindenféle díjazás nélkül, vagyis ingyen bocsátotta a piaci szereplők rendelkezésére - többek között ez olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) még decemberben nyilvánosságra hozott egyik jelentésében. A dokumentum arról szól, hogy az állam 2011-ben hogyan gazdálkodott a saját vagyonával. A jelentés akkor komolyabb visszhangot nem kapott, ennek az lehetett az oka, hogy az ÁSZ erről szóló közleménye főként a vagyonnyilvántartási rendszer általános problémáira koncentrált.
Ingyen adták
A közel 120 oldalas jelentés legérdekesebb részét az a néhány oldal jelenti, amikor az ÁSZ azt ismerteti, hogy az állam milyen gyakorlatot folytatott az ingatlanjai bérbeadása során. A számvevőszék itt nem a saját vizsgálataira támaszkodott, hanem egy olyan felmérést használt fel, amelyet az állami vagyonért felelős Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) készített. Az ÁSZ néhány oldalon keresztül ebből a felmérésből idéz, a dokumentum 2010-es adatok alapján készült, de a számvevőszék szerint tükrözi a 2011-es gyakorlatot is.
Eszerint a különböző állami szervek összesen 271 ingatlant adtak ingyenesen használatba: közülük 65-t piaci szereplőknek, 10-et állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnak, 30-at társadalmi szervezeteknek adtak oda. Az ÁSZ jelentéséből azonban nem derül ki, hogy konkrétan milyen ingatlanokról van szó, mely állami intézmények mondtak le ingyen a tulajdonukról, illetve az erről szóló döntésüket mivel indokolták.
Húsz ingatlanról pedig azt írják, hogy azokat az állami intézmények áron alul (havonta egy euró/négyzetméternél olcsóbban) adták bérbe a piaci szereplőknek. Az említett húsz ingatlanról ugyancsak nem árul el konkrétumokat a jelentés. Hozzáteszik viszont: előfordult az is, hogy ha az állami intézmények béreltek ingatlant, akkor azt néhány esetben a piaci áraknál drágábban tették meg.
A bíróság kidumálta
Utóbbira már konkrét példát is hoz az ÁSZ, igaz egy kevésbé konfliktusos esetet mutanak be. A Fővárosi Bíróság - az MNV szerint - a piaci árnál drágábban vett bérbe egy több mint 2500 négyzetméteres II. kerületi ingatlant a Canada Square Kft-től. A 2014 decemberéig szóló havi bérleti díj 13,5 euró/négyzetméter volt, miközben a kerültre jellemző bérleti díj csak 10,5-11,7 euró/négyzetméter volt. Az ingatlant egyébként a Fővárosi Munkaügyi Bíróság használta.
A Fővárosi Bíróság az Indexnek küldött írásos válaszában azt írta: az említett bérleti szerződést még 2004 októberében kötötték meg öt évre. A bíróság szerint azonban kedvező volt a szerződés, ezt azzal magyarázták, hogy a bérbeadó cég vállalta az euró/forint árfolyam ingadozásából eredő kockázatot, a bérleti díj pedig magában foglalta az üzemeltetési költséget is. A bíróság 2010-ben ezt a szerződést hosszabbította meg újabb öt évvel.
Az MNV 2011 májusában kezdeményezte a szerződés felülvizsgálatát, a vagyonkezelő végül - a Fővárosi Bíróság szerint - elfogadta a bíróság érveit. A Fővárosi Bíróság válaszában hozzátette: ha lett volna lehetőségük arra, hogy állami tulajdonú épületbe költözzenek, akkor azt úgy is vállalták volna, hogy a határozott idejű szerződés felbontása hátrányt jelentett volna a számukra.
Visszakövetelték, felbontották
A jelentésben olyan további példák olvashatóak, amikor az egyik állami intézmény egy másikkal kötött előnytelen szerződést. Az államkincstár egy V. kerületi ingatlan egy részét a piaci árnál kedvezőbben adta bérbe a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak. Az épület másik részét viszont ingyen használja a Közép-Magyarországi regionális Közigazgatási Hivatal.
Összesítésében az ÁSZ azt írja, hogy a központi költségvetési szervek 3613 ingatlant adtak bérbe, 2835-öt pedig más szerepelőktől béreltek. Hiába volt 27 százalékkal több az állam által bérbe adott ingatlanok száma, mint a bérelteké, előbbiből mégis csak negyed annyi pénz folyt be, mint amennyit az utóbbira költöttek. Az ingatlanok hasznosításából 2010-ben havonta 370 millió forint bevétel származott, a bérleményekre pedig havi 1,4 milliárdot költött az állam.
A számvevőszék szerint az MNV a túlságosan alacsony, illetve túl magas bérleti díjak miatt összesen 578 szerződést vizsgált felül. Ezek közül 17 esetben az MNV visszakérte az ingatlant, 3 esetben megszüntették a szerződést, egy esetben pedig felmondták a bérleti szerződést.
Nincsenek válaszok
Az ÁSZ jelentéséből egyáltalán nem derül ki, hogy a kifogásolt szerződések miatt érte-e kár az államot, ha igen, akkor mekkora összegről van szó. Arról sincs szó a jelentésben, hogy az állam miért bocsátotta ingatlanjait ingyen különböző magáncégek rendelkezésére. Erre a kérdésre ugyancsak nem tért ki Horváth Gergely Domonkos, az MNV decemberben távozó vezérigazgatója abban a több oldalas levelében, amelyet az ÁSZ megállapításaihoz fűzött hozzá.
Az ÁSZ kérdéseinkre mindössze annyit válaszolt, hogy a számvevők az MNV dokumentumaiból dolgoztak, így további részleteket csak az MNV tud közölni. Az MNV-nek a jelentéssel kapcsolatban még a múlt hét szerdán több kérdést feltettünk, a válasz cikkünk megjelenése után érkezett meg, ez azonban kevés konkrétumot tartalmazott.
Az MNV általánosságban mindössze annyit közölt, hogy főként vidéki, kis alapterületű ingatlanokról van szó. A vagyonkezelő szerint több szerződés például különböző automaták elhelyezésére vonatkozott, ezekben az esetekben 0,5-1 négyzetméteres területekről lehet szó automatánként. Példaként említették azt is, hogy a Nemzeti Adó és Vámhivatal a kölcsönösség jegyében elhelyezést biztosít a szomszédos országok határrendészeti szerveinek.
Arra a kérdésünkre, hogy az előnytelen szerződések miatt mekkora bevételtől esett el az állam, azt írták: csak az ingatlanok műszaki állapota, illetve a piaci viszonyok alapján lehetne megmondani, mekkora bevételt lehetett volna elérni. Becslésekbe az MNV nem akart bocsátkozni. Hozzátették azt is, hogy a szerződéseket nem az MNV, hanem más költségvetési szervek kötötték. Arról, hogy konkrétan milyen állami intézményekről van szó, ugyancsak nem árultak el részleteket. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Canada Square Kft-től",
"Nemzeti Adó és Vámhivatal",
"Közép-Magyarországi regionális Közigazgatási Hivatal",
"Fővárosi Bíróság",
"Fővárosi Munkaügyi Bíróság",
"Állami Számvevőszék",
"Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság"
] |
Papcsák Ferenc sajtótájékoztatóján elmondta a sanghaji világkiállítást, a sukorói kaszinó koncesszióját, az Omninvest Kft.-vel kötött szerződéseket és a moszkvai kereskedelmi képviselet ingatlanértékesítését javasolja a KEHI–nek kivizsgálásra. A kormánybiztos elmondta, hogy mindkét ügyben tárgyalt mind a Bajnai-, mind a Gyurcsány–kormány, és a "nemzetközi érintettség is fennáll".
A KEHI bevonására azért volt szükség véleménye szerint, mivel több milliárdos értékű szerződéseket kötött az állam, és az állammal szerződő felek tulajdonosi háttere offshore társaságnak minősíthető véleménye szerint.
Szerző: Világgazdaság Online | [
"Omninvest Kft."
] | [
"Világgazdaság Online"
] |
Semmilyen alapítványi pénz nem tűnt el, sőt növelték vagyonukat a Pallas Athéné Alapítványok, állítja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik érintett alapítványa, a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány.
Ahogy azt korábban az Index is megírta, a Pallas Athéné alapítványok pénteken közleményben jelentették be: valamennyi szerződésük adatait nyilvánossá tették. Ezekből többek között kiderült, hogy az alapítványok összesen félmilliárd forint támogatást nyújtottak a vs.hu-t (és most már az Origót is) kiadó New Wawe Kft.-nek. 60 milliót költöttek Matolcsy sikereire, de adtak pénzt Széles Gábor tévéjének, Lovas István kötetére, tévéműsorok könyvben kiadására is. Bővebben itt>>>
Az alapítvány közleménye szerint az alapítványok vagyona alapításuk óta 830 millió forinttal növekedett, ezért szerintük nem valósak azok a sajtóinformációk, amelyek az alapítványi vagyon szétszórásáról, elherdálásáról szólnak. Az alapítványok kötelesek megőrizni a rájuk bízott vagyont: azt nem költhetik el, csak befektethetik, és annak hozamát használhatják fel tevékenységük során. Valamennyi alapítványi szerződés megkötése jogszerűen történt meg, írták.
A közlemény szerint a Pallas Athéné Alapítványoknak juttatott 266,4 milliárd forintnyi vagyonból a 2016. március 31-i állapot szerinti vagyon értéke 267,23 milliárd forintot tesz ki, a hat alapítvány összesen 197,3 milliárd forintot magyar állampapírban, 7,76 milliárd forintot bankbetétben, 24,47 milliárd forintot ingatlanban tart, míg 37,7 milliárd forintot cégrészesedésbe fektetett be.
Az Együtt szombat délelőtt bejelentette, hogy hűtlen kezelés miatt feljelentést tesz a Vs.hu kiadójának félmilliárdos jegybanki alapítványi támogatása miatt. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Pallas Athéné",
"New Wawe Kft.",
"Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány",
"Pallas Athéné Alapítvány",
"Pallas Athéné Alapítványok"
] |
Egyre furcsábbak a pénzügyei annak a sertéstenyésztéssel foglalkozó társaságnak, amelynek felét Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselőjének 82 éves édesanyja vásárolta meg néhány éve. A nemrég 123 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást is elnyerő Méker Kft. törzstőkéje a nyár végén egyszer csak 3 millióról 93 millió forintra nőtt. A nyilvános cégadatbázisban fellelhető dokumentumok szerint ez úgy történt, hogy a tulajdonosok – köztük a volt miniszter édesanyja – elengedték a korábbi befizetéseik visszafizetését, ezek mértékével nőtt az üzletrészük értéke.
A nyugdíjazása előtt védőnőként, majd bölcsődei vezetőként dolgozó Kósa Lajosné a dokumentumok alapján a 2015. augusztus 13-án befizetett 45 millió forintja visszafizetéséről mondott le.
Az továbbra sem világos, hogy miből lett milliomos a politikus édesanyja.
De ez még nem minden, a kérdések számát tovább szaporítja az, hogy a társaság három – a sertéstenyésztéssel nehezen összefüggésbe hozható – nagy értékű járművet is lízingel az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt.-től.
Ezek közül a legérdekesebb egy K1600-as típusú BMW motorkerékpár, amit a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása szerint az idén április óta lízingel a Méker Kft. A motor ára újonnan körülbelül 7 millió forint, de extrákkal együtt a 9 milliót is meghaladhatja.
A jármű lízingelése nem csupán azért szokatlan, mert a motor nehezen illeszthető a disznótenyésztéssel foglalkozó cég profiljába, hanem azért is, mert köztudott, hogy Kósa Lajos a motorozás szerelmese, és egy ugyanilyen típusú motorral jelent meg a Fidesz 2017. szeptemberi kihelyezett frakcióülésén Velencén (ez látható nyitóképünkön). Akkor a politikus vagyonnyilatkozatában két BMW motor szerepelt, ám egyik sem a képen látható típus volt, ezért a 444.hu megkérdezte a Fidesz sajtóosztályát a járműről. Azt a választ kapták:
Kósa Lajos frakcióvezető egy 4 éves, használt motorral érkezett a kihelyezett frakcióülésre, amelyet egy barátjától kipróbálásra kapott kölcsön. Amennyiben a motor beváltja a hozzá fűzött reményeket, az sem kizárt, hogy a későbbiekben meg is vásárolja.
Idei vagyonnyilatkozata alapján Kósa Lajos nem vásárolta meg a motort. Viszont egy éppen ugyanolyan kétkerekű került az édesanyja cégének birtokába.
A BMW motor mellett a Méker Kft. két BMW 530e iPerformance típusú, hibrid meghajtású felső-középkategóriás autót is lízingel. Ennek
a járműnek az alapára nagyjából 17 millió forint, ám különböző extrákkal akár 25 millió forintba is kerülhet.
A nyilvánosan elérhető adatok pedig arra utalnak, hogy nem az alapmodellt választotta Kósa Lajos édesanyjának cége. Mindkét autó metálfényezésű, automataváltós és 248 lóerős motorral van szerelve, továbbá exkluzív bőrüléseket választottak hozzájuk.
Természetesen édesanyja cégügyeivel és a lízingelt járművekkel kapcsolatban megkerestük Kósa Lajost, illetve a Fidesz sajtóosztályát is. Az alábbi kérdéseket tettük fel a politikusnak:
Van-e tudomása arról, hogy édesanyjának miként állt rendelkezésére 45 millió forint 2015-ben?
Van-e tudomása arról, hogy a járműveket kik használják, és milyen jogcímen?
Mit gondol, egy sertéstenyésztéssel foglalkozó cégnek miért van szüksége luxusjárművekre?
Használta-e a motorkerékpárt, ha igen, hova utazott vele?
Kósa Lajos a Fidesz sajtóosztályán keresztül kérdéseinkre mindössze annyit reagált:
A MÉKER Befektetési és Tanácsadó Kft. magánszemélyek tulajdonában álló vállalkozás, minden felvilágosításért forduljon a cég ügyvezetőjéhez. További jó munkát kívánok!
Megfogadtuk a politikus tanácsát, és a cégnek is elküldtük kérdéseinket. A társaság ügyvezetője, Szilágyi Gábor válaszolt megkeresésünkre, de kikerülte azt a kérdést, hogy Kósa Lajos édesanyjának honnan állt rendelkezésére 45 millió forint. Mint ahogyan arra sem válaszolt, hogy egy sertéstenyésztéssel foglalkozó cégnek miért van szüksége luxusjárművekre. Mindössze annyit közölt:
Az Ön által feltett kérdésekkel kapcsolatban azt tudom válaszolni, hogy a Társaságunk gépjárműveit Kósa Lajos nem használta, nem használja és nem is használhatja, mivel nem áll semmilyen kapcsolatban a Méker kft.-vel.
Kósa neve már korábban összefüggésbe került az édesanyja cégügyeivel és a százmilliós brüsszeli támogatással, ám az ezt firtató kérdésekre csak annyit mondott:
édesanyám nem strómanja senkinek sem.
Arra sem adott érdemi magyarázatot a politikus, hogy felesége, Porkoláb Gyöngyi hatmillió forintért szerezte meg a Tócó-Pece Kft-t, amelynek 2016-os beszámolója szerint 140 millió forintos vagyona volt. A céget Kósa régi ismerőse, Fiák István alapította, tőkésítette fel és adta el. Akkor Kósa úgy érvelt:
Magánszemélyek magánügyleteiről nem tudok nyilatkozni, ez mindenfajta obligón kívül van.
A 2018-as választási kampányban derült ki, hogy egy csengeri illetőségű nő megkereste Kósát, és a képviselőre bízta az állítólagos, 1300 milliárd forintos örökségét, hogy a politikus vegyen belőle állampapírt. Ezért cserébe papíron az akkor tárca nélküli miniszter feleségének ajándékozott 2,6 millió eurót, akkori árfolyamon több mint 800 millió forintot. Annak nincs nyoma, hogy Porkoláb Gyöngyi kapott volna pénzt, de az ajándékozás minden mozzanatáról készült közokirat.
Kiemelt kép: Kósa Lajos érkezik a Fidesz-KDNP frakciószövetség kihelyezett ülésére egy velencei szállodához 2017. szeptember 13-án. (MTI / Máthé Zoltán) | [
"Méker Kft."
] | [
"MKB-Euroleasing Autólízing Zrt.",
"MÉKER Befektetési és Tanácsadó Kft.",
"Magyar Országos Közjegyzői Kamara",
"Tócó-Pece Kft-t"
] |
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás ügyében indult eljárás Pécsvárad független polgármestere ellen kedden a Szekszárdi Törvényszéken, írja az MTI.
Egy gazdasági társaság jogtalanul igényelt és hívott le európai uniós és állami támogatásokat egy sellyei tojótyúktelep beruházására. A cég ezzel 714 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A Baranya Megyei Főügyészség hét embert vádol különböző bűncselekményekkel; a több mint 700 millió forintos csalásban a vád szerint az elsőrendű vádlott, Zádori János pécsváradi polgármester bűnsegédként vett részt.
Fotó: pecsvarad.hu
A tényállás szerint a másodrendű vádlott által képviselt MG Sziget Kft. 2012-ben és 2013-ban mintegy másfél milliárd forint támogatást nyert el az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alaptól. A baromfitelepen a pályázatban feltüntetett technológia helyett olcsóbbat építettek be, így megtévesztve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH), azaz túlárazták a beruházást. Zádori János és az ügy hatodrendű vádlottja ehhez számlák kiállításával, szerződésekkel segítséget nyújtott. Az MVH polgári jogi igényt is előterjesztett az elkövetési értékre.
A polgármestert azzal is vádolják, hogy az általa képviselt cég nevében 37 millió forintos fiktív szerződést kötött az ötödrendű vádlott által képviselt céggel a baromfiistállókban végzendő munkára. A valótlan számlákkal több mint tízmillió forint hátrányt okoztak a költségvetésnek.
A keddi előkészítő ülésen az ügyész Zádori Jánosra négy év börtön- és jelentős pénzbüntetés, a másodrendű vádlottra négy és fél év börtönbüntetés kiszabását indítványozta. Az ülésen megjelent hat vádlott mindegyike tagadta bűnösségét, így a törvényszék március 5-én megkezdi az ügy tárgyalását. | [
"MG Sziget Kft."
] | [
"Baranya Megyei Főügyészség",
"Szekszárdi Törvényszék",
"Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal"
] |
Az eddig közölt 2,3 milliárd forint helyett 4,02 milliárd forintos támogatási igazolást vett igénybe részben fiktív filmgyártáshoz a P. Koltai Gáborhoz és társaihoz köthető három filmes cég. A birtokunkba került adatok szerint P. Koltaiék 2007 óta harmincöt filmről adtak le számlát a mozgóképszakmai hatóságnak horriblis összegekkel, ami eddig legalább húszmilliárd forintos költségvetést takar. A harmincötből jó, ha négy film készült el. P. Koltai Gábort két társával együtt szerdán helyezték előzetes letartóztatásba adócsalás és adóra elkövetett különösen nagy kárt okozó csalás megalapozott gyanújával.
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) a P. Koltai Gáborhoz és Imgrund Gáborhoz fűződő három filmes cég megvizsgálása után 2,3 milliárd értékű adócsalás és okirat-hamisítás gyanújával előzetes letartóztatásba helyezte a párost és harmadik társukat, Cs. Z.-t. Az összeg számításaink szerint tizennégy filmjük után visszaigényelt adókedvezményt takarja, de információink szerint ezeknél a cégeknél az elmúlt három évben összesen harmincöt film gyártásába kezdtek bele, ami az eddig elszámolt és valamilyen módon kiegyenlített számlák után összesen négymilliárd forint adóalap- és adókedvezmény igénybevételét jelentette a társaságiadó-törvény alapján – részben fiktív számlákkal. A produkciók költségvetésének maradék nyolcvan százalékát a producerek szerint külföldi cégek utalták át a cégeknek.
Magyarországon a 2004-es filmtörvény elfogadása óta a filmet támogató cégek a film teljes költségvetésének húsz százalékáig adókedvezményként visszakaphatják a pénzüket az addig elszámolt és valamilyen módon kiegyenlített számlák után. A törvény ezzel a támogatással tette vonzóvá a magyar filmes kapacitást a külföldi cégeknek, de úgy tűnik, hogy a jogszabály kiskapukat is nyitott: alvállalkozók által kiadott hamis, fiktív számlákon és offshore cégeken keresztül könnyen és gyorsan lehetett pénzhez jutni. A hivatalos szerveknek – így például a Nemzeti Filmirodának – a 2008-as módosítás előtt nem volt lehetőségük a mélyebb vizsgálódásra.
"Lyukas a filmtörvény erre vonatkozó rendelete a filmiroda hatásköréről a 2008. április 1. előtt nyilvántartásba vett filmeknél – magyarázta Elek András, a filmiroda munkatársa. – A VPOP által vizsgált filmekre még a 14/2004-es NKÖM PM-es együttes rendelete vonatkozik, és ez alapján nem volt jogosultságunk, hogy bekérhessük az alvállalkozók számláit." 2008. április 1-jétől lépett életbe az új rendelet (a 12/2008. OKM-PM együttes rendelet), ami lehetővé tette, hogy alvállalkozók számláit is bekérhessék. P. Koltai harmincöt filmjét azonban még 2007-ben vették nyilvántartásba.
Miközben Magyarországon már a Sorstalanság 2,8, illetve a Hídember 2,1 milliárd forintos büdzséje is elképzelhetetlenül nagynak és kivételesnek számított, a szakma hitetlenkedve kaphatta fel a fejét, amikor a P. Koltaihoz köthető produkciós botrányban csak az adócsalás mértékére 2,3 milliárd forintot jelentettek be. Ez azt jelenti, hogy a filmek költségvetése ennek legalább az ötszöröse, 12,5 milliárd forint kellett, hogy legyen. A négymilliárdos közvetett támogatás pedig húszmilliárdos összköltségvetést jelent.
Ez annak fényében különösen sok, hogy a sajtóban a szűkebb listából eddig csupán két produkció volt ismert, a Megy a gőzös és a Magic Boys, utóbbi decemberi bemutatása valószínűleg még csúszik is. Azonban ennél sokkal több cím van már a VPOP által vizsgált listán is (például a A pöröly, a Sonny, a Fargon, a Bernie, a Bubu, a Nyusszó és a Zack című tervek), és az összegek is jóval nagyobbak, mint amire számítani lehetett.
1,23 milliárd produceri díj
P. Koltai Gábor
A P. Koltai-filmekhez a statisztika szerint három filmkészítéssel, valamint értékesítéssel foglalkozó cég köthető: a Filmsziget Kft., a Wyvern Images Kft. és a RenCon Média Kft.
A Wyvern Kft. jegyzi a legtöbb filmet, huszonkilencet, a cégnek P. Koltai Gábor a tulajdonosa 2008 augusztusi megalakulása óta. A Filmsziget Kft. három filmmel került a csomagba (Megy a gőzös, A pöröly, Fény a dombon túl). Ennek a cégnek a jogait 2007-ben vette meg P. Koltai Gábor a szüleitől, Koltai Róberttől és Pogány Judittól, a Megy a gőzös és a Világszám filmek után, de a szülők ügyvezetők maradtak 2009 márciusáig az Opten cégtár szerint, Koltai Róbertet is ezért hívhatták be kihallgatásra (a hírekkel ellentétben jelenleg nem Koltai Róbert a tulajdonosa a cégnek). A szintén 2008-ban alapult RenCon Média Kft. színeiben is három film készült, ebben a vállalatban P. Koltai producertársa, Imgrund Gábor a többségi tulajdonos és ügyvezető.
A legnagyobb, ráadásul legális üzlet a produceri díjakban van. Összesen 2,35 milliárd forintot ítéltek meg maguknak a harmincöt filmért, ebből csak P. Koltait 1,26 milliárd forint produceri díj illeti meg. Egyelőre azonban nem tudták megmondani a Filmirodában, hogy a betervezett rendezői és produceri díjakból mennyit vettek fel ezen a címen saját produkciós cégeiktől, de az egyéni megegyezés kérdése, hogy a producer mikor veszi fel a díjat: a hagyomány szerint a producer a felét a film befejezése után adja oda magának. A cégeiknél ugyanakkor csak veszteség keletkezett 2009-ben, hisz a filmek nagy része gyártási fázisban van, alig valamelyiket adták el, nem nagyon volt tehát bevétel. A filmek kilencven százalékát jegyző Wyvern Images Kft.-nek például 2009-ben 403 millió forint vesztesége volt.
Tényleg gyártottak
Az állam a támogató cégeken keresztül a film költségvetésének húsz százalékáig támogathatja a produkciót, vagyis a támogatók visszakapják adókedvezményként a filmbe fektetett pénzüket, amiről a Nemzeti Filmiroda állít ki támogatási igazolást, és a cégek havonta, negyedévente vagy évente számolhatnak el a költségekkel. A filmiroda alkalmanként helyszíni ellenőrzésen is meggyőződhet a milliók jogos felhasználásáról.
"Tényleg gyártottak a Wyvern és a RenCon médiához tartozó animációs stúdiók rajzfilmeket" – mondta Elek András, a Nemzeti Filmiroda munkatársa. Elmondása szerint 2008-ban egy negyedik céggel, a Szőlőkert úti Slitscan Images gyártóstúdiójukkal ismerkedett meg, amikor kifejezetten a gyártási részleg megmutatását kérte P. Koltaiéktól. Az itt tett látogatáson harminc–negyven munkaállomást, illetve vagy negyven gépet látott egy renderelőszobában, utóbbit azóta tudomása szerint százra bővítették. Elmondta még, hogy gyerekeknek gyártottak itt rajzfilmsorozatokat, külföldi forgalmazásra.
Filmrészletek milliárdokért
Csak a Nyusszó, A pöröly és a Micropolis című rajzfilmek készültek el a Megy a gőzös mellett abból a harmincöt filmből, amiket 2007 vége óta készítenek. A közvetett támogatáshoz a filmtörvény és a vonatkozó rendelet alapján nem kell megvárni a film befejezését, már a számla leadása után igényelhetik, elég, ha a Filmirodának leadott dvd azt a fázist mutatja, ahol a munka tart. Mivel ezeket a filmeket nem moziforgalmazásra szánják, fényelés és leadott drága kópia sem kellett a támogatáshoz.
Három év alatt negyven–száz animátorral amúgy is lehetetlen ennyi filmet elkészíteni a szakemberek szerint. Ugyanakkor a külföldi partnerrel való munkamegosztásra hivatkozva bizonyos munkafázisokat a kész filmekből sem csináltak meg, a Micropolisnak például csak a trailerének van hangja, amit 2008-ban be is mutattak a cannes-i marketen.
A filmiroda a rajzfilmek részleteit kapja csak meg dvd-n, és a neten is csak részleteket, pilotepizódokat találtunk: a 26 részes Tiptop (Zig-zag) hatperces pilotepizódját, az egész estésnek mondott Micropolis trailerét, egy kis futásjelenetet a szokványos grafikában a Fargonból, a Hammermanról (A pöröly) is csak a film honlapját találtuk. Még a gyártó Wyvern honlapján sincs a projekteknek trailere, maximum pár jelenet.
A rendező hatszorosát kapta fia, a producer
A Megy a gőzös című játékfilmet 2007. október 28-án mutatták be a mozikban, és jónak számító kétszázezer nézőt hozott. Ugyanakkor érdekes adat, hogy míg a rendező Koltai Róbert nyolcmilliót kapott a filmért, a fia ötvenegy milliót jegyzett magának producerként a 282 milliós összköltségvetésű moziból. (A bemutatón készült videón a producer 1:55-től nyilatkozik.)
Közben volt fizetésemelés is, mert Koltai Róbert már húszmillió forintot kap a Magic boys című mozi rendezéséért, ugyanakkor most P. Koltai és Imgrund Gábor is ugyanennyit jegyez fejenként producerként. A Michael Madsen főszereplésével, botrányok között készült filmnek (késve fizetett szegedi hotelszámlák, kirúgott gyártásvezető) a pótforgatása is megvolt szeptemberben Londonban, de most, hogy a vizsgálatok miatt leállt a állami támogatás kifizetése, illetve a producerek előzetes letartóztatásban vannak, a tervezett decemberi bemutató valószínűleg elmarad.
Az említett el nem készült filmek stáblistájának felénél találhatunk rendezőt, tíz filmnél például Sóstai Zoltánt említik rendezőként, amiért 151 milliót kaphat. Sóstai ugyanakkor a Slitscan Images animációs stúdióban cégjegyzésre jogosult tag.
Rendezőként említik még a Wyvernnél Brovinszki Lászlót 10 és 12,5 milliós rendezői díjazással, de amikor felhívtuk, nem nyilatkozott. Mint mondta, nem tud semmit, ő csak egy alkalmazott.
Komplex számlázási lánc offshore cégekkel
Az animációs cégek nem piaci alapon működtek, vagyis nem konkrét megrendelésekre dolgoztak. A VPOP által vizsgált három cég információink szerint csak két szakmai körökben is ismert külföldi céggel állt üzleti kapcsolatban: az Evergreen forgalmazó 2009 szeptemberi hír szerint megvásárolta a 26 részes Tiptopot (Zig-zag) hatperces epizódokkal. A Micropolis egész estéset is megvették, honlapjukon saját projektként mutatják be. A Greenlight brit befektető a másik kapcsolat, ők már a céget is úgy reklámozzák, hogy adó-visszatérítés miatt érdemes befektetni a közös tervekbe, közben két projektjüket futtatják.
A gyanút az alapozta meg, hogy a komplex számlázási láncolatukban a filmek finanszírozásában és az értékesítésben részt vevő offshore cégek, valamint az áfa-visszaigénylő pozícióba kerülő gazdasági társaságok mellett hamis, fiktív költségszámlákat kibocsátó cégek is vannak, derül ki a VPOP közleményéből. A vámhivatal nyomozóhivatala nem adott tájékoztatást arról, hogyan buktak le a cégek.
"A Magic boysnál rendben találtunk mindent, inkább kifizetetlen számlákból fakadó problémák voltak" – mondta Csutak Tamás, aki a film.hu szakmai adatbázisa szerint az Abacus Consult könyvelő cég ügyvezetőjeként áll kapcsolatban a produkcióval. Kifizetetlen számlák miatt nem is vehette a produkció igénybe a teljes támogatást, a tervezett 174 millió helyett 130-at utaltak a filmnek.
A felduzzasztott költségvetés névtelenséget kérő szakmabeliek szerint az animációs filmekre volt jellemző. Nemcsak a Slitscan Images gyártócéget hozták kapcsolatba P. Koltaival, a számlázó alvállalkozók közül az EuroCo Productionst fedeztük fel, amit P. Koltai alapított, és aminek 2007 november óta csak ügyvezetője, a tulaj pedig a washingtoni címen bejegyzett Glaxon Investment. Csáki Zoltán, aki ugyanabban a II. kerületi házban lakik, mint P. Koltai, és monogramja egyezik a harmadik előzetes letartóztatásba vett Cs. Z.-vel, annak a Prometrium cégnek az ügyvezetője, amely névtelenséget kérő informátoraink szerint rendszeresen számlázott a három vizsgált filmes cégnek. | [
"Prometrium",
"Filmsziget Kft.",
"RenCon Média Kft.",
"Slitscan Images",
"Evergreen",
"Greenlight",
"Glaxon Investment",
"EuroCo Productions",
"Wyvern Images Kft."
] | [
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága",
"Nemzeti Filmiroda",
"Magic boys",
"Abacus Consult"
] |
"Az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt »maffiahálózat« mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig." – írta a Vidékfejlesztési Minisztérium lemondott politikai államtitkára a mellette kiálló zöld szervezeteknek.
Levélben köszönte meg a mellette kiálló zöldszervezetek támogatását Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) január közepén lemondott politikai államtitkára. Mint fogalmaz: "jó lelkiismerettel nem tehettem mást, Miniszterelnök Úr pedig sajnos nem adott lehetőséget (...) végső döntésem okainak személyes megbeszélésére".
A volt államtitkár levelében – amely itt olvasható – azt írja, hogy a kormányfő döntését tudomásul vette, ám megfogalmazása szerint ettől világlátása, a magyarság és a magyar vidék, a helyi gazdaság, a helyi közösségek és családok iránti elkötelezettsége nem változott.
"Az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt »maffiahálózat« mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig. Mindent vinni akar a vidéki, helyi közösségek, családok elől, és magam, munkatársaim valamint az emberekkel közösen kidolgozott Nemzeti Vidékstratégiánk e zsákmányszerzés útjában álltunk" – mint levelében írja: a társadalom többsége által támogatott Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazott programmal szemben "mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok", "maffiacsaládok, spekuláns nagytőkés oligarchák és a volt téeszeket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos »zöldbárók« koalíciója jött létre".
A lemondott államtitkár szerint ez az érdekcsoport elérte, hogy elfogyjon körülötte a levegő, ellehetetlenült a közös vidékstratégiánk megvalósítása, elkezdődött annak gyökeres átalakítása, adott gazdasági érdekcsoportok üzleti tervévé züllesztése, és megindult az állami földterületeknek a meghirdetett birtokpolitikai irányelvekkel gyakorta össze nem egyeztethető bérbe adása.
Ángyán József azt írta, hogy ezzel a körrel és az általa kikényszerített irányváltással nem tudott közösséget vállalni. Ennek jelzésére nem maradt más eszköze, mint lemondásának felajánlása – fejti ki levelében a volt államtitkár. A lemondott államtitkár hangsúlyozta: mélységesen egyetért a miniszterelnöknek azon kijelentésével hogy a gazdasági elitet távol kell tartani a politikai döntéshozataltól.
Ángyán József úgy fogalmazott, hogy a fent nevezett kör egy részét nem számítja a szó igazi értelmében vett elithez tartozók közé, sokkal inkább az elmúlt zavaros évtizedeink gátlástalan, mohó, másokon átgázoló, zsákmányszerző haszonélvezőinek tartja őket. A volt államtitkár – mint fogalmazott – türelmetlenül várja, hogy mikor és milyen eszközökkel kezdődik el e körök eltávolítása a hatalomból. "Erkölcsi megújulás nélkül nincs felemelkedés a magyarság számára" – írta. Megfogalmazása szerint a valódi rendszerváltó, nyílt színi küzdelemben szívesen vesz részt. Szerinte az emberekkel és nem az oligarchákkal kell szövetséget kötni.
Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára január 18-án nyújtotta be lemondását írásban, döntését akkor nem indokolta. Lemondását akkor a Jobbik és az LMP egyaránt sajnálattal nyugtázta. A Jobbik akkor azt írta, hogy megdöbbenéssel értesült az államtitkár lemondásáról. Az ellenzéki párt korábbi közleménye szerint ezzel a vidéket kizsákmányoló, nagybirtokos lobbi győzött. Az ellenzéki LMP ugyanakkor kiadott közleménye szerint Ángyán József távozása a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkári tisztségéből azt jelenti, hogy a magyar mezőgazdaságra maffiaszerűen rátelepült, a politikával szoros kapcsolatban álló hálózatok győzelmet arattak.
Az államtitkár lemondásának felajánlása után nem sokkal 19 zöld szervezet levelet intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amelyben azt kérték, hogy a kormány állítsa le a környezetvédelmi és vidékfejlesztési szakemberek elbocsátását, valamint erősítse meg pozíciójában Ángyán Józsefet. Orbán Viktor miniszterelnök januárban elfogadta Ángyán József felmentésre vonatkozó kérését.
Az Index a parlamentben megpróbálta megkérdezni Ángyán Józsefet, de a volt politikai államtitkár a leveléhez semmit sem akart hozzátenni. | [
"Vidékfejlesztési Minisztérium"
] | [] |
Az Orbán Viktorral közeli kapcsolatot ápoló Kékessy-család érdekköreiből álló szövevényes hálózat fonja át Tiszafüred környékét. Bemutatjuk Garancsi István mezőgazdászt, és azt, ahogy a Fidesz a Hunvald-per egyik el nem ítélt vádlottjából magas rangú állami vezetőt csinált.
A 2014-es tiszafüredi lépfenebotrány óta egyértelmű, hogy Fazekas Sándor miniszter szoros kapcsolatot tart fenn az egyik nagyvállalkozóval, a botrány okozójaként elhíresült City-Farm Kft. tulajdonosával, Nagy Józseffel. A megye meghatározó üzleti köreivel egy még magasabb szintű hálózat rajzolódik ki.
Antrax Tiszafüreden: Kimenti a Párt a lépfenejárvány felelőseit? A nyári tiszafüredi lépfenefertőzés ügyében lassan és számos bizonytalanságtól övezve folynak az eljárások. Az antrax-botrány fő felelőse erős kapcsolatot tart fent helyi és országos potentátokkal. Vajon elég erős-e ez a kapcsolatrendszer ahhoz, hogy kimenekítse a nagyvállalkozót a súlyos következményekkel fenyegető eljárásokból? Tovább a teljes cikkre.
Nemcsak Fazekas Sándor, hanem Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is Karcagon született. Tanulmányaik, korábbi munkahelyeik, politikai pályájuk mindkettőjüket szorosan a térséghez kötik. Fazekas 1990-től 2010-ig volt a térség központjának számító Karcag polgármestere, 2010-ig a Fidesz Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezetének alelnöke. 2006-ban megyei területi listáról jutott be a parlamentbe, majd 2014-ben az országgyűlést választotta a polgármesterség helyett. Tavaly a Jász-Nagykun-Szolnok-megye 3-as választókerületében szerzett parlamenti mandátumot, ezzel leváltva Varga Mihályt, aki 1998-2014 között volt a térség országgyűlési képviselője.
A 2010-es kormányváltás után a Fidesz-közeli cégháló előbújt az árnyékból: ennek jele, hogy fokozatosan egyre magasabb pozícióba került az Orbán Viktorhoz közel álló Kékessy-családdal többszörös üzleti kapcsolatban álló Lipcsey-család egyik tagja.
A Kékessy- és a Lipcsey-család
Lipcsey György Imre a Hunvald-per hatodrendű vádlottja volt: még a kormánypárti Heti Válasz is az ügy egyik kulcsszereplője, az ingatlanfelhajtó Nagy György strómanjaként említette, ám a bíróság még a tárgyalás előtt elévültnek minősítette a Lipcsey és üzlettársa, Kékessy Georges Sándor terhére rótt közokirat-hamisítást.
Lipcsey és Kékessy Georges együttműködése a cégadatok szerint 2005-ben kezdődött: Lipcsey egészen 2012-ig ügyvezetője volt a 2005-ben alapított, akkor még párizsi nagykövet Kékessy Dezső és fia, Kékessy Georges tulajdonában lévő Tisza-Balneum Kft.-nek. (A céget ma már a Sasliget Tanácsadó Kft-n és a GSK Holdingon keresztül közvetetten birtokolja ifj.Kékessy.) A társaság 2006-ban 285 millió forint támogatást kapott a ma is működő négycsillagos tiszafüredi szálloda megépítéséhez. A Tisza-Balneum Kft. ügyvezetői tisztségében Lipcsey Györgyöt testvére, Simonné Lipcsey Zsuzsanna váltotta 2012. decemberében.
Kékessy Dezső A Tiszafüreden 1938-ban született Kékessy Dezső 1956-ban Svájcba emigrált, és csak a rendszerváltás után tért haza Magyarországra, majd visszavásárolta a korábban államosított tiszafüredi családi kúriát. Lévai Anikó tulajdonostársa volt a híres-hírhedt SzárhegyDűlő-Sárazsadány Kft.-ben, veje vette meg Orbán Viktor Haris-közi lakását, majd 2009-ben ő maga vásárolta meg Lévai sárazsadányi szőlőseit. Az első Orbán-kormány idején párizsi nagykövet volt, ekkor 410 millió forint közpénzből alakították át rezidenciává a nagykövetség épületét.
Kékessy Dezső egy 2002-es interjúban azt nyilatkozta, hogy hazatérése után megnézte, van-e a családjában olyan ember, akinek csak a tőke hiányzik országrengető terveinek megvalósításához, és talált is ilyen rokont, unokaöccsöket. Talán így indult üzleti kapcsolata Lipcsey Györggyel is, aki oldalági rokona id.Kékessynek, akinek apai nagyanyja Lipcsey-lány volt – s vélhetően erre a rokoni kapcsolatra vezethető vissza az a bizalom is, hogy 2007-2008 között Lipcsey György a SzárhegyDűlő-Sárazsadány Kft.-ben és a Patrícius Borház Kft.-ben is kézbesítési megbízottja volt a cégadatbázisban akkor svájci lakcímmel jegyzett Kékessy Dezsőnek.
A 2008 és 2009 között rövid ideig a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft.-t is birtokló Sasliget Kft.-ben 2008-ban szerzett üzletrészt Kékessy Dezső és fia, Kékessy Georges, 2009 óta pedig a cég egyedüli tulajdonosa a fiatalabb Kékessy kizárólagos tulajdonában lévő GSK Holding. A Sasliget Kft. ügyvezetője 2010 és 2012 között Lipcsey György volt, azóta pedig Kékessy Georges és Simon Attila vezetik a céget. Simon pedig nem más, mint egy újabb rokon a szerteágazó famíliából: Lipcsey testvérének, Simonné Lipcsey Zsuzsannának a fia.
Lipcsey György és Kékessy Georges 2007-ben alapította meg a Tisza-Centrum Kft.-t, amely 2012 óta a Sasliget Kft. kizárólagos tulajdonában van. A cégnek 2007-től 2012-ig Lipcsey volt az ügyvezetője, azóta pedig unokaöccse, Simon Attila. Szintén Simon vezeti 2012 óta a Kékessy Georges tulajdonában lévő, a Hunvald-ügyben feltűnt Promoplan Kft.-t is – Simon itt is nagybátyját váltotta az ügyvezetői székben.
Lipcsey 2008-ban alapította a Tisza-tavi Turizmusért Közhasznú Nonprofit Kft.-t – a cégnek 2010 óta a Sasliget Kft. a tulajdonosa, ám elérhetőségeként a mai napig Lipcsey Balneum Kft.-s email-címe szerepel a cégadatbázisban, tehát a tulajdonosváltás meglehetősen formálisnak tekinthető. Ügyvezetőként rövid időre feltűnt a cégben Ujvári Imre jelenlegi fideszes tiszafüredi polgármester is, 2011 óta pedig Lipcsey testvére, Simonné Lipcsey Zsuzsanna igazgatja a vállalkozást.
Garancsi István mezőgazdász
Simonné Lipcsey Zsuzsannát egyéb cégek is szorosan összekapcsolják a Kékessy-családdal: 2007-ben Kékessy Georges-al együtt alapította meg a karcagi székhelyű LK-Motex Kft.-t, melynek azóta is ügyvezetője, és a Sasliget Kft.-vel közösen tulajdonosa. Ezenkívül Simonné az ügyvezetője két, 2013-ban bejegyzett, Kollányi György tulajdonában lévő mezőgazdasági cégnek, a Tóth Mezőgazdasági Kft.-nek és a Kollányi Mezőgazdasági Kft.-nek is – Kollányi György pedig nem más, mint Kékessy Dezső unokatestvére.
Kollányi a Kékessy-család tulajdonostársa volt a Kollányi és Társai Kft.-ben, amely többszöri átalakulás után Tiszaigari Mezőgazdasági Kft. néven 2014-ben Orbán Viktor egy másik személyes jóbarátja, a nemrégiben a Market Zrt-t is megszerző Videoton-tulajdonos Garancsi István résztulajdonába került. A cég 2013-ban a birtokában lévő 2.682 hektár földre 186 millió forint, 2014 első 9 hónapjában pedig a VS.hu információi szerint 207 millió Ft területalapú támogatást kapott. 2014 őszén Garancsi István és Kékessy Georges egy harmadik üzletemberrel, Tamási Lászlóval megalapította a tiszaigari Bánó Tanya Kft.-t – minden bizonnyal hosszú és sikeres mezőgazdasági karrierben bíznak.
Tamási egyébként amellett, hogy a Videoton felügyelőbizottságának tagja, ügyvezető a Garancsi tulajdonában lévő, 2013-ban alapított Garangold Zrt.-ben, amely rögtön alakulási évében egy 3 milliárd forintos EU-s alap kezelését nyerte el az akkor még létező NFÜ pályázatán.
A nagyúri szokásokhoz híven Kékessy Dezső és Kékessy Georges (György), valamint Kollányi György és Lipcsey György Imre is tagja – sőt a két utóbbi férfi tisztségviselője is – a Tiszafüredi Vadásztársaságnak, amelynek gazdasági vezetője nem más, mint dr. Koska Gábor helyi állatorvos, aki tél elején a lépfene-járvánnyal kapcsolatos kérdéseink megválaszolásától teljes mértékben elzárkózott.
Vádlottból vezérigazgató-helyettes
A magas kapcsolatokkal rendelkező Lipcsey György a 2010-es önkormányzati választáson a Fidesz kompenzációs listájáról bejutott a tiszafüredi testületbe, majd a Vidékfejlesztési Minisztérium delegáltjaként a térség pályázatait koordináló Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács alelnöke lett. Két nappal azután, hogy 2011 tavaszán a Blikk a Hunvald-ügyben játszott szerepét megírta, Lipcsey mindkét tisztségéről lemondott, a VM sajtófőnöke pedig azt nyilatkozta, hogy "Fazekas Sándor tárcavezető nem tudott arról, hogy Lipcsey vádlottként szerepel a Hunvald-ügyben, amikor a fejlesztési tanácsba delegálta." – ami egy érdekes kérdéseket felvető állítás.
Lipcsey azonban nem maradt sokáig közpénzes állás nélkül: 2012-ben a Széchenyi Programiroda alá tartozó Tisza-tó Programiroda vezetője, valamint a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács, a Heves megyei önkormányzat, és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat tulajdonában lévő Tisza-tó Fejlesztési Kft. ügyvezetője lett. 2014 augusztusa óta pedig a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyetteseként az Agrár Marketing Centrumot vezeti – azóta a Tisza-tó Fejlesztési Kft. ügyvezetője nem más, mint a felesége, Lipcsey György Imréné.
Fazekas Sándor egyébként néhány nappal Lipcsey AMC-s kinevezése után nyilatkozta, hogy
“a Tisza-tó fejlesztésére 2011-ben nemzeti program született, melynek megvalósításához ma már adottak az új uniós fejlesztési ciklus forrásai. Emellett van egy krízisidőszakban edződött csapat is."
Lipcsey György Imre az Átlátszó megkeresésére megerősítette, hogy a Kékessy-család rokona, de további – a karrierjét, és az Orbán Viktor barátjához fűződő rokoni kapcsolat abban játszott szerepét firtató – kérdéseinkre nem reagált.
A cégadatokat az Opten szolgáltatta. A cikksorozat következő részében Tiszafüred helyi viszonyait, és Nagy József térnyerését mutatjuk be. | [
"Promoplan Kft."
] | [
"Tisza-tó Fejlesztési Kft.",
"Magyar Turizmus Zrt.",
"Tiszafüredi Vadásztársaság",
"Tisza-tavi Turizmusért Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács",
"GSK Holding",
"Tóth Mezőgazdasági Kft.",
"Agrár Marketing Centrum",
"City-Farm Kft.",
"Sasliget Tanácsadó Kft-n",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Patrícius Borház Kft.",
"Tisza-Centrum Kft.",
"Heti Válasz",
"Széchenyi Programiroda",
"Market Zrt",
"Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft.",
"Tisza-tó Programiroda",
"LK-Motex Kft.",
"Sasliget Kft.",
"SzárhegyDűlő-Sárazsadány Kft.",
"Tisza-Balneum Kft.",
"Tiszaigari Mezőgazdasági Kft.",
"Garangold Zrt.",
"Kollányi Mezőgazdasági Kft.",
"Bánó Tanya Kft.",
"Kollányi és Társai Kft."
] |
Két fideszes EP-képviselő is található azon a listán, amelyen a Transparency International összegyűjtötte azt az ötven politikust, akiknek a legnagyobb a mellékkeresetük. A helyzet rámutat a képviselői jövedelmekkel kapcsolatos felületes és önkéntes adatszolgáltatás hátrányaira.
Összességében az Európai Parlament 705 képviselőjének több mint egynegyede (27 százalék) jelentett be összesen 3,9 és 11,5 millió euró közötti külső bevételt – derül ki a Transparency International EU (TI) új elemzéséből. Az összesítés EU Integrity Watch adatbázisára támaszkodik, amely az európai parlamenti képviselők saját pénzügyi érdekeltségi nyilatkozataiból származó adatokat tartalmazza.
Megállapították, hogy 23 európai parlamenti képviselő növelte jövedelmét. Becslésük szerint akár 39 európai parlamenti képviselő is évente több mint 100 000 eurót kereshet melléktevékenységéből. A TI felhívja a figyelmet arra, hogy a tényleges adatok még ennél is magasabbak lehetnek, tekintettel arra, hogy csak az EP-képviselők saját bevallására tudtak támaszkodni. Mindez önkéntes, a nyilatkozataikat nem kell intézményi ellenőrzésnek alávetni.
Pontos számokat azért is lehetetlen közölni, mert az európai parlamenti képviselőknek az egyéb bevételeiket úgy kell bevallaniuk, hogy megjelölik: melyik tartományba esik a keresetük. Ennek megfelelően lehet havi bruttó 1 és 499, 500 és 1000, 1001 és 5000, 5000 és 10000 euró közötti sávot megjelölni, a pontos szám közlése nélkül. Ez okozza, hogy a becslések alsó és felső értéke között nagy a különbség.
Ennek alapján magasan a legnagyobb külső jövedelemmel a lengyel néppárti Radoslav Sikorski rendelkezik, aki 12 megbízásból 588 ezer és 804 ezer euró közötti összeghez jut havonta.
Az EP-képviselők éves díjazása 105 ezer euró (mintegy 38 millió forint), a TI pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy potenciálisan 39 olyan képviselő van, akik ennél többet kereshetnek. Ezek között van a két fideszes érintett: Trócsányi László és Schaller-Baross Ernő, akik holtversenyben a 29. helyet foglalják el legalább 24 024, legfeljebb 120 000 eurós extra jövedelemmel, ami mintegy 8,6 és 43 millió forint közötti összeget tesz ki.
Schaller-Barossnak a vagyonnyilatkozata alapján két díjazás nélküli megbízatása van (miniszteri biztos a miniszterelnökségen és a Magyar Golf Szövetség elnökségi tagja), és két helyről havonta 1000 és 5000 euró közötti összeget kap. A képviselő a Habsburg Ottó Alapítvány felügyelőbizottsági tagja és a Millenáris Alapítvány kuratóriumi tagja. Trócsányi László díjazás nélkül a Magyar Jogász Egylet elnöke és 1000 és 5000 euró közötti havi juttatás kap egyetemi tanárként, illetve a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány Kuratóriumának tagjaként. Trócsányinak már meggyűlt a baja a külső tevékenységekkel: azért nem ő lett a magyar uniós biztos, mert az EP jogi bizottsága szerint összeférhetetlen volt, amikor igazságügyi miniszterként az az ügyvédi iroda kapott megbízásokat az államtól, ahol ő is tulajdonos volt.
A Transparency arra mutatott rá, hogy a jelentősebb külső bevétellel rendelkezők esetében nem zárható ki, hogy megbízatásuk befolyásolhatja szavazataikat, beleértve a parlamenti bizottsági tevékenységüket is.
Ebben a hónapban a Parlament jóváhagyott egy javaslatot egy független uniós etikai testület létrehozásáról. A TI szerint a szavazás üdvözlendő első lépés a helyes irányba, de felszólítják a politikai döntéshozókat, hogy biztosítsák a testületnek megfelelő erőforrásokat a tevékenységük ellátására.
Egy erős etikai testület valódi változást hozhat az etikátlan magatartás büntetésében és az elrettentésében, valódi elszámoltathatóságot hozva Brüsszelbe
– véli a TI. Daniel Freund német zöldpárti képviselő szerint az érintetteknek fel kell tenni a kérdést, hogy mi a fontosabb feladat számukra.
"A választott európai parlamenti képviselők jelentős mellékjövedelme mindig magában hordozza az összeférhetetlenség kockázatát. Ahol maga a mellékjövedelem jelentősen meghaladja a parlamenti juttatást, felmerül a kérdés, hogy mi a mellékállás?"
– jelentette ki Freund. | [
"Európai Parlament"
] | [
"EU Integrity Watch",
"Magyar Golf Szövetség",
"Transparency International",
"Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány Kuratóriuma",
"Magyar Jogász Egylet",
"Millenáris Alapítvány",
"Habsburg Ottó Alapítvány"
] |
Hagyó elmegy a meghallgatásra és válaszokat is ígér
• Hagyó eladta érdi házát Tóbiásnak Elmegy a BKV-s ügyeket vizsgáló fővárosi bizottság szerdai ülésére Hagyó Miklós. A volt szocialista főpolgármester-helyettes azt mondta: 23 kérdést kapott írásban a testület elnökétől, és az ülésen mindegyikre válaszolni is fog.
A bizottság ülésén utolsóként Garadnai András volt igazgatósági tagot is meghallgatják a közlekedési társaságnál történt szabálytalanságoktól. A szerdai ülés után egy hete lesz a testületnek jelentése elkészítésére.
(hírTV) Hagyó azt is közölte, hogy aljas indokból elkövetett rágalmazás miatt feljelentette a BKV volt megbízott vezérigazgatóját. Balogh Zsolt korábban azt mondta : egyszer egy nokiás dobozban adott át 15 millió forintot Hagyó Miklósnak. Csak rajta keresztül – állítása szerint – 70 millió jutott a szocialista politikushoz.A bizottság ülésén utolsóként Garadnai András volt igazgatósági tagot is meghallgatják a közlekedési társaságnál történt szabálytalanságoktól. A szerdai ülés után egy hete lesz a testületnek jelentése elkészítésére.(hírTV) | [
"BKV"
] | [] |
Lezárult a belső vizsgálat, de nem tudták megállapítani, hogy ki juttatta el a sajtóhoz Hende Csaba honvédelmi miniszter, a Honvédelmi Minisztérium három Mi-8-as típusú helikopter beszerzéséről szóló, nem nyilvános levelét - derül ki Hende Csabának a parlament honlapján még év végén közzétett írásbeli válaszából.
Korábban Demeter Márta szocialista országgyűlési képviselő fordult írásbeli kérdéssel a miniszterhez annak kapcsán, hogy szeptember 11-én a valasz.hu internetes oldalon "Kacsa a Hende Csaba menesztéséről szóló hír" címmel megjelent cikk részletesen ismertette Hende Csaba egy áprilisban Kocsis Máténak írt levelét, amelyben a Honvédelmi Minisztérium három Mi-8-as típusú helikopter beszerzéséről tájékoztatta az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottság akkori elnökét.
Akkor a szocialista képviselő kiemelte: a levélben a helikopterekről olyan információk is olvashatók - mint például: "gyakorlati élettartamának közel felével még rendelkező", "8 év/2000 repült óra javításközi üzemidővel is rendelkeznek" -, amelyekről neki korábban, országgyűlési képviselőként feltett írásbeli kérdésére a miniszter nem adott tájékoztatást. Mint Demeter felidézte, Hende akkori válaszában annyit közölt: a beszerzett helikopterek engedélyezett üzemideje jelentős tartalékokkal bír. Pontosabb adatokat azonban nem osztott meg a képviselővel, mivel azok nem nyilvános információnak minősülnek.
Demeter hozzátette: a portálon megjelent levélen is szerepel a "nem nyilvános" megjelölés. A cikk szerzője ezt a levelet úgy ismertette, mint "amelyet ma reggel fújt be a szél a postaládánkba". Demeter Márta ezért azt kérdezte Hende Csabától, hogy "miként fújhatta be a szél bármelyik postaládába" a honvédelmi és rendészeti bizottság elnökének írt levelét. A szocialista képviselő felvetette továbbá: a miniszter álláspontja szerint a levél nyilvánosságra hozásával a valasz.hu sértett-e honvédelmi, illetve nemzetbiztonsági érdekeket, s ha igen, milyen intézkedéseket tesz ez ügyben.
Hende október elsején ugyancsak a parlament honlapján közzétett írásbeli válaszában egy mondatban annyit válaszolt, hogy a kérdésében foglaltakkal kapcsolatosan belső vizsgálatot rendelt el. Később Demeter ezen vizsgálat eredményéről érdeklődött a miniszternél. Erre válaszolva Hende azt írta, a vizsgálat lezárult. A dokumentum terjesztése azonban - mint fogalmazott - olyan széles kört érintett, hogy abból nem állapítható meg egyértelműen, mely személy vagy személyek juttatták el azt a sajtó részére. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [] |
Közbeszerzési kockázatokról kérdezte a kormányt az Európai Bizottság - közölte egy képviselői kérdésre válaszolva Németh Lászlóné fejlesztési miniszter. A kérdést a Demokratikus Koalíció képviselője, Molnár Csaba tette fel, aki szerint a brüsszeli érdeklődés valójában a politikai kötődésű Közgép Zrt. tevékenységére vonatkozott.
Közbeszerzési kockázatokkal kapcsolatos megkeresés érkezett a kormányhoz az Európai Bizottságtól - közölte Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter egy képviselői kérdésre válaszul.
A parlamenti honlapon olvasható miniszteri válasz szerint az unió legfőbb javaslattevő-végrehajtó szerve magyarországi közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos kockázatokról érdeklődve kereste meg a kormányt a közelmúltban. A megkeresésre a választ - mivel az Európai Bizottság döntően a strukturális és a kohéziós alapok forrásaiból megvalósuló projektekkel kapcsolatban tette fel kérdéseit - a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adta meg - ismertette Németh Lászlóné.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke két hete tette fel a kérdést a miniszterelnöknek: igaz-e, hogy a kormány hivatalos levelet kapott az Európai Bizottságtól, és a testület magyarázatot kért arra, miért hirdetik ki sok közbeszerzési pályázat nyertesének ugyanazt a céget? Az ellenzéki képviselő szerint bár a bizottsági levél nem nevezte meg a Közgép Zrt.-t, az érdeklődés "jól fölismerhetően" a Simicska Lajos tulajdonában álló építőipari vállalkozás által elnyert közbeszerzésekre vonatkozott.
A Közgép a hazai építőipar egyik legfontosabb szereplője, de az utóbbi években sorra nyert állami megbízásokat egyéb területeken is. A cég emellett politikai kötődéseivel hívta fel magára a figyelmet, elnöke ugyanis a szoros kormányzati kapcsolatairól ismert Nyerges Zsolt, és egy, a Népszabadság által április közepén közölt (a Közgép által azóta sem kommentált) nyilatkozat szerint a vállalatban tulajdonosi részesedéssel rendelkezik Simicska Lajos üzletember. Simicska a kilencvenes évek első felében a Fidesz gazdasági igazgatója volt, majd az első Orbán-kormányban kinevezték az Apeh élére, és ugyan az utóbbi tíz évben eltűnt a nyilvánosság elől, a Fidesz több politikusa szerint továbbra is meghatározó gazdasági háttérembernek számít a párt környezetében.
Májusban az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) a munkatársai is jártak a Közgép székházában, de a látogatás hátteréről keveset tudni. A Közgép szerint a hivatal egy beruházás minden szereplőjét megkereste, az OLAF pedig csak annyit közölt, hogy több vizsgálat is folyik Magyarországon, és ezek egy része érinti a Közgépet is. | [
"Közgép Zrt."
] | [
"Európai Bizottság",
"EU Csalás Elleni Hivatala",
"Demokratikus Koalíció",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
2010. február 10., szerda 8:42
A lap értesülései szerint a CEMI szenior partnerei óránként százezer forintot, junior partnerei hetvenötezret, elemzőik harmincötezret számláztak. A CEMI-vel kötött szerződést a BKV részéről vezérigazgatóként Antal Attila írta alá, akit nemrégiben gyanúsított meg a rendőrség. Antal állítólag részletes vallomást tett, és hivatalosan meg nem erősített információink szerint a CEMI-vel kötött szerződés kapcsán is érdemben nyilatkozott.A BKV korábban közleményben azt állította, hogy a céggel kötött szerződésnek és a kapott tanácsoknak köszönhetően kilencmilliárd forintot sikerült megtakarítani, így a majd háromszázmilliós ráfordítás sokszorosan megtérült.A CEMI egyik korábbi "ügyvezető partnere" Orbán Krisztián volt, aki most az Oriens nevű tanácsadócég egyik irányítója. Orbán Krisztián a múlt hétvégén visszalépett fideszes képviselőjelölt, Orbán Anita férje.Orbán Krisztián közleményben reagált a Népszabadságban megjelentekre. Eszerint a Cemi Kft tanácsadó céggel 2007. augusztus 31-én megszüntette a munkaviszonyát. Mint írja, távozásának egyik oka az volt, hogy "nem értett egyet a cég akkoriban kialakulóban lévő, általa egyoldalúnak ítélt ügyfél-stratégiájával."Orbán Krisztián kijelentette, hogy munkaviszonya alatt semmilyen formában nem foglalkozott a fővárosi tulajdonban lévő cégekkel vagy bármilyen azokhoz kapcsolódó üggyel.A közlemény szerint "a cég többi tulajdonosának kérésére korábbi 33%-os részesedésemet nem egy, hanem három egyenlő részletben, előre meghatározott áron értékesítettem feléjük, így az utolsó 11%-os részemtől 2008. decemberében váltam meg. Emellett vállaltam, hogy 2008. áprilisáig a cég három ügyvezetőjének egyike maradok. A többi tulajdonos így látta biztosítottnak, hogy a távozásom nem csorbítja a cég hírnevét, illetve hogy nem indítok rivális céget. Én ugyanakkor így tudtam a távozásom okozta komoly konfliktust csillapítani."Orbán Krisztián közleményében arról is szól, hogy 2007. szeptember 1-től a Cemi Kft semmilyen üzleti tevékenységében nem vett részt; a cég 2007. augusztus 31. után keletkezett jövedelmeiből nem részesedett. Az üzletember hozzáteszi: a 2007. decemberében alapított Cemi zRt-ben sem tisztsége, sem tevékenysége, sem tulajdonrésze nem volt. | [
"CEMI",
"BKV"
] | [
"Cemi Kft",
"Cemi zRt"
] |
Milliárdos haszonnal adott túl az Együtt-PM XII. kerületi politikusa egy jó ütemben vásárolt biatorbágyi telken. Sipos Péter a nagy ingatlanüzlet nyomán az ország egyik legtehetősebb önkormányzati képviselője volt egészen a legutóbbi vagyonbevallásig, amikor hirtelen nyoma veszett a korábban bevallott vagyonelemeknek. A Magyar Nemzet szerint Sipos 2008-as üzletét nemrég újra vizsgálni kezdte a NAV, ezért tüntette el a pénzét.
Az Index áprilisban írta meg, hogy valószínűleg országos vagyonvesztési rekordot állított fel egy PM-es képviselő. A XII. kerületi önkormányzat képviselője, Sipos Péter 2013-as vagyonbevallásában még több százmillió forintos vagyont sorolt fel, de a legutóbbi bevallásából a cégein kívül minden eltűnt. A 1954-es születésű politikus az Indexnek akkor azt mondta: mindenét odaadta a gyerekeinek, mert ő már öreg.
A Magyar Nemzet csütörtökön megjelent cikke szerint azonban nem a gondokoskodás vezette Sipost, hanem azért vált sürgőssé a vagyon szisztematikus menekítése, mert egy jelentős összegű adóhátralékot feltáró NAV-vizsgálat indult ellene.
A Magyar Nemzet úgy tudja, Sipos még a 2000-es évek elején vásárolt üzlettársaival több telket is a fővároshoz közeli Biatorbágyon, amelyeket az önkormányzat hamarosan belterületté minősített. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a területek értéke a többszörösére emelkedett, így néhány évvel később – 2007-ben és 2008-ban – óriási haszonnal tudta azokat értékesíteni. Az egyik – valamivel több, mint négyhektáros – területet 4,7 millió euróért – megközelítőleg 1,5 milliárd forintért – adták el egy cégnek, és a vételár jelentős része Sipost illette.
Az Index információi szerint a Biatorbágy szélén található területen a vevők egy új outlet áruház felhúzását tervezték, a beruházásból azonban az ingatlanválság kirobbanása után nem lett semmi.
Sipos közleménye szerint 1998-ban több társával vásárolt Biatorbágyon egy 18 hektáros területet, az ingatlan egy részét 2008-ban eladták. Hangsúlyozza, hogy ezt követően a rá eső 240 millió forint adót határidőben bevallotta és megfizette. Az eladás után öt évvel, 2013-ban a NAV vizsgálni kezdte a tranzakciót és arra a megállapításra jutott, hogy nem jól értelmezte a szabályokat, ezért a szervezet az elsőfokú határozatában jelentős összegű adókülönbözet megfizetését kérte.
Az esetet úgy ismertette, hogy az akkori határozatban az adóhatóság leírta, "szerintük is eleget tettem minden előírásnak, nem jövedelem eltitkolásról van szó, hanem a szabályok szerintük rossz értelmezéséről". Hozzátette, hogy a határozat ellen fellebbeztek, most a másodfokú eljárás folyik a NAV-on belül. A képviselő kijelentette, hogy a cikkben foglalt állításokkal szemben nincs adótartozása. Egyúttal kiemelte, a NAV nem kérdőjelezte meg, hogy jóhiszeműen járt el, a jövedelmet határidőben bevallotta és az adót befizette.
Sipos Péter értelmetlennek tartja ezt, mert "a hatályos szabályok szerint ajándékozással nem lehet a vagyont kivonni az adózás alól, ugyanis az adóhatóság a megajándékozottól is behajthatja az adótartozást".
A politikus megjegyezte, kíváncsi arra, hogy az mno.hu honnan szerezte információit, mert tőle a cikk megjelenése előtt nem kértek tájékoztatást, a NAV-ot pedig köti az adótitok. Szerinte "bizonyára nem véletlen, hogy ez a téves alapokon álló kiszivárogtatás az EP-választások előtti napokban történik". Hozzátette, hogy az adótitok megsértése miatt meg fogja tenni a szükséges jogi lépéseket. | [
"Együtt-PM"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Csak az I. kerületi önkormányzat tudtával adhatja tovább bérbe a CD Hungary az Úri utcai lakásokat, amelyeket maga is bérel – derült ki a Veres Dávid független helyi képviselő által kikért szerződésekből. A dokumentumok szerint az ingatlan albérletbe adása előzetes tulajdonosi engedélyhez van kötve. Az adatokból kiolvasható: a Budavári Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete az Úri utca 70. szám alatt található 340 négyzetméteres ingatlant 425 forint plusz áfa négyzetméteráron adta bérbe a Hernádi Zsolt, a Mol és Csányi Sándor, az OTP vezetője, valamint Orbán Viktor miniszterelnök barátjának számító Garancsi István érdekeltségébe tartozó CD Hungary Kft. számára.
hirdetés
Így a cég a budai Várnegyed frekventált részén található Úri utcában egy 340 négyzetméteres lakásért – egyéb, 20 százalékos árnövelő tényezők figyelembevételével – havonta csak 220 ezer forintot fizet az önkormányzatnak. Még kevesebbet, havonta csak 13 800 forintot kell fizetnie egy, az Úri utca 58. szám alatt található 45 négyzetméteres lakás bérléséért. Nem tudjuk, hogy a CD Hungary maga is bérbeadással (ez a fő profilja) hasznosítja-e az ingatlanokat vagy sem (korábbi közleményében ezt nem tagadta), de ha ezt tenné, nagyon jó üzletet csinálhat. Korábban ugyanis a Magyar Nemzet kiderítette: a budai önkormányzat egy 46 négyzetméteres, félkomfortos lakást 76 ezer forintért adott ki egy magánszemélynek, szintén az Úri utcában, tehát majdnem hatszoros áron. Viszont ha valaki nem az önkormányzattól bérelne ilyen lakást, hanem piaci áron akar hozzájutni egy bérleményhez, akkor havonta súlyos százezreket kell fizetnie.
A szemtelenül alacsonynak tűnő, 400 és 500 forint közti négyzetméterárak egyébként nem ritkák a kerületben, főként ha ismerősökről van szó. A Magyar Nemzet nemrég kiperelte az állami tulajdonú budavári ingatlanhasznosító társaságtól, hogy mennyiért adja bérbe a Várnegyed egyik legelőkelőbb részén fekvő, Dísz tér 15. szám alatt található lakásokat, amelyek egyikében a budavári polgármester volt felesége is lakik.
Ekkor derült ki, hogy a patinás műemlék épület lakói olcsóbban bérelhetnek panorámás lakást az államtól a főváros I. kerületében, mint amennyiért Salgótarjánban, Baján, Nyíregyházán vagy épp Nagykanizsán lehet piaci alapon.
A Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-től Nagy Gábor Tamás I. kerületi fideszes polgármester volt felesége (korábban a polgármester is itt lakott) egy 158 négyzetméteres lakást bérel havonta mindössze alig több mint 80 ezer forintért, azaz csupán 510 forintért négyzetméterenként. A házban lévő többi ingatlanban egyébként – melyek lakói ismeretlenek – szintén alacsony áron, többnyire 450 forintos négyzetméterárnál is olcsóbban bérelnek. Ugyanakkor érdekes, hogy a Dísz téri épületben működő állami postahivatalnak közel tízszeres, tehát valós piaci árat szabott az állami ingatlanhasznosító. A Magyar Posta – eltérően a lakóktól – közel négyezer forint négyzetméteráron vesz bérbe egy több mint száz négyzetméteres helyiséget: havonta 415 ezer forintért.
Összehasonlításképpen egyébként megvizsgáltuk a legnagyobb ingatlanportálokon található hirdetéseket, amelyek szerint egy 150 négyzetméteres lakás bérlése a Várnegyedben havonta több mint ötszázezer forintba kerül. Egy ingatlanhirdetési oldalon böngészve nem találtunk olyan hirdetést, amely százötvenezer forintnál alacsonyabb áron kínálna bérleményt az Úri utcában. A CD Hungary alapvetően saját tulajdonú ingatlanok bérbeadásával foglalkozik. Kis keresgélés után korábban megtaláltuk a társaság árlistáit. Ezek szerint a környéken a CD Hungary átlagosan négyzetméterenként 4000 forintért kínál bérbe adó ingatlanokat. Az Úri utca 70.-ben pedig még tavaly 6500 euróért kínált egy, az önkormányzati bérleményhez nagyon hasonló paraméterekkel bíró ingatlant. Ebben az épületben most a szudáni nagykövetség kereskedelmi képviselete működik. Az I. kerület eddig is értékes ingatlanai amúgy hamarosan még értékesebbek lesznek. Felköltözik ugyanis a Várba három minisztérium, velük több ezer ember. Ez a lakásoknál és a vendéglátásban is fellendíti majd az amúgy is magasan árazó piacot és a keresletet, így a mostani és a jövőbeli ingatlannyertesek még nagyobbat szakíthatnak egy sikeres pályázattal.
A budavári önkormányzat a korábbi cikkünk megjelenése után közleményben reagált. Ebben azt írták, hogy nem áll szándékukban az inflációt meghaladó mértékben lakbért emelni, sem a bérlőiknek felmondani pusztán csak azért, mert a kerületi ellenzék szerint keveset fizetnek. Hozzátették azt is, hogy az Úri utcai ingatlanok esetében már örökölt szerződésekről van szó, minthogy a CD Hungary jogelődjével kötötték azokat.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.01. | [
"Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.",
"CD Hungary",
"Budavári Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Magyar Posta"
] |
Harmadszor is a Telex javára döntött keddi ítéletében a Fővárosi Törvényszék, első fokon ismét elutasították a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. keresetét. Három írásunk miatt is beperelte lapunkat a kormánypárti üzeneteket közvetítő szervezet; azt, amelyben kedden döntés született, a Lájkbajnokság sorozatunk egyik cikke miatt indították. Azért pereltek, hogy írjuk ki, szerintük nem közpénzből működnek, a bíróság viszont most is kimondta, lapunknak nem kell helyreigazítást közölnie.
A keddi ítélet indoklásában a bíróság hangsúlyozta, hogy a kifogásolt írásunkat azzal a novemberi alapcikkünkkel együtt lehet értelmezni, amire a szövegben is hivatkoztunk. Ebben a korábbi tényfeltáró anyagunkban a kormánypárti Alapjogokért Központról írtunk, amelynek működéséhez eddig több mint kétmilliárd forinttal járultak hozzá a magyar adófizetők. Annak jártunk utána, hogyan kapcsolódik össze az Orbán-kormány és az annak üzeneteit felerősítő, jól felépített influenszerhálózat, és hogy juthat-e vajon közpénz a pártalapítványon és más alapítványon keresztül a szervezethez.
Friss ítéletében azt is kimondta a törvényszék, valós tényekből levont okszerű következtetésként, véleményként írtunk arról, hogy a Megafonba akár közpénz is juthatott. A Megafon korábban azt állította, magánadományokból működik. Keddi ítéletében a bíróság ismét nyomatékosította, hogy a közpénzt hétköznapi értelmében használhatja a sajtó, amikor azt vizsgálja, hogy az eredetileg állami vagy uniós forrásból származó pénz különböző útvonalakon hova vándorol. És ismét hivatkozott arra a bíróság, hogy emiatt kiemelt közügyről van szó.
Tehát ahogy most, a korábbi két alkalommal is a Telex javára döntött a bíróság. A Megafon által lapunk ellen indított perek közül elsőként két héttel ezelőtt született bírósági döntés első fokon, az ítélet részletes indoklásában kiemelték annak fontosságát, hogy a közpénz útjának és felhasználásának átláthatónak kell, kellene lennie. Az akkori cikkünkkel kapcsolatban megjegyezték azt is, a közpénzre vonatkozó sejtésünket az Alapjogokért Központ és a Megafon nem oszlatta el minden kétséget kizáróan.
Az eredetileg közpénz jellegű forrás útja nem követhető, az rejtve marad – fűzte hozzá a bíróság korábbi ítéletben. Cikkünk közérdekű vitához járul hozzá, ahhoz, hogy a sajtó gyakorolhassa "őrkutya" szerepét. A közérdekű kérdések megvitatásának szabadsága pedig kulcsfontosságú egy demokratikus társadalom szempontjából, olvasható az egyelőre nem jogerős ítélet indoklásában.
Ezután múlt héten a második perben is lapunk javára döntött a törvényszék, az elsőfokú határozatban arról írtak, a közpénzekkel kapcsolatos témákban nagy teret kell engedni a sajtónak. Most pedig a harmadik perben is elutasította a Megafon keresetét a törvényszék, első fokon tehát mindhárom eljárásban a javunkra döntött a bíróság.
Az Orbán-kormány üzeneteit felerősítő Megafonról és annak influenszereiről jó párszor írtunk már. A szervezet tavaly emelkedett a legtöbbet költő magyar facebookos közéleti hirdetők közé, a Facebook Ad Library adatai szerint december 31-én átlépték az 500 millió forintos álomhatárt, és idén is nagy lendülettel folytatják a költekezést a közösségi térben. Lájkbajnokság sorozatunk legutóbbi részében azt írtuk, hogy nagyjából egyetlen hét alatt, messze lekörözve az egész mezőnyt, több mint 43 millió forintot költöttek el azért, hogy a tartalmaik rengeteg emberhez eljussanak. | [
"Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft.",
"Alapjogokért Központ"
] | [
"Facebook Ad Library",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Minden a Fortus Rt. céggel foglalkozó eddigi vizsgálat azt állapította meg, hogy a miniszterelnök tiszta, reagált a kormányszóvivői iroda az Index vasárnap közölt cikkére.
Több milliárd forint értékben állított ki hamis számlákat olajkereskedő cégek, köztük a Fortus Rt. nevében - állítja egy békéscsabai vállalkozó. Most megfenyegették, ezért úgy döntött, beszél.
Jogászok elemzik, hogy az Index cikke kapcsán indítsanak-e peres eljárást, Gyurcsány Ferencnek ugyanis semmi köze a Fortus-ügyhöz, és az írás alkalmas arra, hogy alapot adjon újabb ellenzéki vádaskodásoknak, egy esetleges hazug, lejárató kampánynak, közölte a kormányszóvivői iroda vasárnap.
Gyurcsány Ferencnek semmi köze a Fortus-ügyhöz, minden a céggel foglalkozó eddigi vizsgálat azt állapította meg, hogy a miniszterelnök tiszta, közölte a kormányszóvivői iroda. Az elmúlt években több oknyomozó riport is foglalkozott a Fortus Rt. körüli hírekkel, és rendre arra a következtetésre jutottak, hogy Gyurcsány Ferencnek semmi köze ezekhez, fogalmaz a kormányszóvivői közlemény.
A kérdéses cikkben egy békéscsabai vállalkozó azt nyilatkozta, hogy a kilencvenes évek második felében összesen több milliárd forint értékben állított ki hamis számlákat olajkereskedő cégek, köztük a Fortus Rt. nevében. A cég 1995-ben alakult 45 százalékban a Gyurcsány Ferenc cégcsoportjába tartozó Altus Rt. tulajdonaként.
Milecz Zoltán békéscsabai vállalkozó azt állítja, hogy a legtöbb hamis számlát a Fortus Rt. nevében adta ki: papíron több milliárd forint értékű olaj került tőle az Energolhoz. Ezek a számlák ugyanakkor a Fortus könyvelésében nem szerepeltek. Gyurcsány Ferenc felügyelő-bizottsági tag, és Jagiellowicz Györgyné, a cég első elnöke, aki most az Altus elnöke, 1997. április 21-én távoztak a Fortustól, néhány nappal az Energol-ügy kipattanása előtt. A Fortus korábban azt állította, hogy visszaéltek a nevével, az APEH és a nyomozó hatóságok pedig minden esetben alátámasztották a cég igazát.
A kormányszóvivői iroda véleménye szerint ez a cikk sem tartalmaz új elemet a kormányfővel kapcsolatban, arra azonban alkalmasnak látszik, hogy kabátlopási ügybe keverjék, és alapjául szolgáljon újabb ellenzéki vádaskodásoknak, egy esetleges hazug, lejárató kampánynak.
Az időzítés nem véletlen, állítja a szóvivői iroda. A cikk vasárnap hajnalban, egy nappal a miniszterelnök parlamenti beszéde előtt jelent meg, az Index pedig néhány nappal korábban a várható bejelentésekről nyilvánvalóan félrevezető információkat közölt, amik szerint a miniszterelnök egy tízpontos adócsomagról beszél majd hétfőn a parlamentben, mutat rá a hivatalos közlemény az állítólagos összefüggésekre | [
"Fortus Rt."
] | [
"Altus Rt."
] |
Norvég alapok: lezárult a Kehi-vizsgálat, feljelentést tesznek
Lezárult a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata a Norvég Civil Támogatási Alap ügyében: a Kehi a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapított meg szabálytalanságot. Az Ökotárs Alapítvány tevékenységével és a támogatások felhasználásával kapcsolatban felmerül a hűtlen kezelés, a költségvetési csalás, a magánokirat-hamisítás és a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja - közölte szerdán a hivatal, amely ezekben az ügyekben feljelentést tesz.
A Kehi az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a vizsgálat megállapította, hogy számos esetben indokolás nélkül, utólag módosították az értékelők által adott pontszámokat, úgy, hogy az befolyásolhatta a pályázók esélyeit a támogatások elnyerésére.
"A pályázati sorrend manipulálásának" következtében a támogatásoktól olyan pályázók is eleshettek, amelyek egyébként színvonalas pályázatot nyújtottak be - ismertették a vizsgálatot, amely - folytatták kommünikéjükben - azt is megállapította: a Norvég Alapot koordináló brüsszeli iroda jelezte az Ökotárs felé, hogy indokolatlanul magas azon pályázók elutasítása, amelyek egyébként magas pontszámot kapnak.
A Kehi a fentiek mellett olyan szabálytalanságokat tárt fel, mint nem támogatható költségek elszámolása, saját használatra szolgáló tárgyak beszerzése, szerződések visszadátumozása, szabálytalan költségátcsoportosítás és a megvalósítási határidő szabálytalan túllépése - sorolták. Hozzátették, előfordult az is, hogy a kedvezményezettek ugyanazon költséget több támogatási szerződés terhére is elszámolták, illetve olyan cégtől származó számlákat számoltak el, amely az adott időpontban már nem létezett.
A támogatások felhasználásával összefüggő szabálytalanságok öt esetben megalapozzák a költségvetési csalás, nyolc esetben pedig a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját, egyes esetekben a dokumentumok visszadátumozása miatt a magánokirat-hamisítás gyanúja is felmerül - közölték, jelezve, hogy ezekben az ügyekben a hivatal feljelentést tesz.
A Kehi megállapítása szerint a vizsgált 55 kedvezményezett közül 21 szervezet esetében egyértelmű kapcsolat volt kimutatható a kedvezményezett és valamelyik lebonyolító szervezet vezetői, munkatársai vagy a pályázatok bírálatában részt vevő külső emberek között. Az is megállapítható volt - folytatták -, hogy az Ökotárs folyamatos jelleggel, összesen mintegy százmillió forint összegben nyújtott kölcsönöket, amelyekből a Norvég Civil Támogatási Alapból támogatásban részesült kedvezményezettek is részesültek. E kölcsönök után az Ökotárs kamatot is felszámított - tették hozzá.
Tájékoztatásuk szerint a kölcsönök ügyében a Kehi által megtett feljelentés alapján jelenleg is tart a nyomozás jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja miatt. "A Ökotárs és a pályázatkezelésben közreműködő konzorciumi partnerei igyekeztek akadályozni a vizsgálatot. Megtagadták ugyanis azon dokumentumok (a pályázatok elbírálásával kapcsolatos jegyzőkönyvek, a bírálók listája, az értékelők által adott pontszámok, a vesztesek listája) átadását, amelyek alkalmasak lettek volna az elbírálás folyamatának nyomon követésére" - olvasható a Kehi közleményében.
Emellett valószínűsíthető - írták -, hogy a vizsgálat és a folyamatban lévő nyomozás akadályozása érdekében adatokat töröltek, illetve az elektronikus levelezés egy részét megsemmisítették. Közleményük szerint az is előfordult, hogy a szabályszerűség látszatának biztosítása érdekében egyes dokumentumokat a Kehi ellenőrzéséről tudomást szerezve utólag gyártottak le.
MTI | [
"Ökotárs",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Norvég Alap"
] | [
"Ökotárs Alapítvány",
"Norvég Civil Támogatási Alap"
] |
Vona Gábor szerint az MSZP és a Fidesz közös "koalíciós brókerbotránya" az országos jelentőségűvé duzzadt csalási ügy, amelyben a két pártnak külön-külön is megvan a felelőssége. A Jobbik elnöke szerint ugyanez a felelősség vonatkozik azokra a fóti vezetőkre is, akik a Hungária Értékpapírt Zrt.-nél vállalati kötvényekbe tették a település egymilliárd forintját.
A politikus a Pest megyei városban tartott szerdai sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a "három nagy politikai erő közül egyedül a Jobbik tiszta a brókerbotrányban". Ezt bizonyítja egyebek között, hogy korábban a párt huszonnégy törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, amelyek elfogadásával megelőzhető lett volna a mostani nagy baj, de mind a szocialisták, mind a fideszesek leszavazták ezeket - mondta.
Hozzátette: a Fót számára mélyütésnek számító, elúszott egymilliárd miatt feljelentést tettek, a nyomozás már megkezdődött.
Vona Gábor a devizahitelesek megsegítéséről azt mondta: az "elképesztő sikertörténetként tálalt" mentőakció elégedettség helyett dühöt és csalódottságot váltott ki az emberekből. Nagyrészt azért, mert a forintosítás piaci, nem pedig a felvételkori árfolyamon történt, ahogy ezt a Jobbik javasolta. "Erre a teljesítményre a Fidesz nem lehet büszke" - hangsúlyozta Vona Gábor, hozzátéve: a bankok által jogosulatlanul felszámolt többletpénz visszaadása sem a kormánypárt, hanem az erről szóló döntést meghozó Kúria érdeme. A Jobbik hamarosan eldönti, hogyan fogja "politikai szinten" képviselni a pórul járt devizahiteleseket - fűzte hozzá.
A sajtótájékoztatón Varga Zoltán Péter, a Jobbik választókerületi elnöke felidézte: Fót előző és jelenlegi polgármestere is fél-félmilliárd forintot utalt a város pénzéből a Hungária Értékpapír Zrt.-hez, de nem kötötték ki, hogy ez az összeg államkötvényben helyezendő el, így a pénz vállalati kötvényekben feküdt, és valószínűleg elúszott. A helyi önkormányzat az ügy kipattanása után egy "működésképtelen" bizottságon belül próbálta tisztázni a körülményeket - magyarázta a politikus.
Szerinte a bizottság komolytalanságát jelzi, hogy az előző polgármester el sem ment a meghallgatásra. A Jobbik ezután tett feljelentést a Pest Megyei Főügyészségen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt.
A párt vizsgálja, van-e esély a Dunakeszi vezetői által a Quaestornál államkötvényben elhelyezett 600 milliós összeg megtérülésére és azt is, hogy az ügyben felelőssé tehető-e bárki - jelentette be Varga Zoltán Péter.
Gyugyi Csilla megyei főügyészségi szóvivő az MTI érdeklődésére szerda este megerősítette a fóti ügyben történt feljelentés tényét. Május első hetében elrendelték a nyomozást - mondta. | [
"MSZP",
"Fidesz",
"Hungária Értékpapír Zrt."
] | [
"Hungária Értékpapírt Zrt.",
"Pest Megyei Főügyészség"
] |
A BKV alá tartozó szervezet munkatársai a gyanú szerint munkaidőben, BKV-s eszközökkel saját számlára dolgoztak.
A BKV vezérigazgatója rendőrségi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Fővinform tevékenysége kapcsán, vagyon elleni bűncselekmény alapos gyanúja miatt, tudatta az Indexszel a közlekedési cég.
Úgy tudjuk, hogy a feljelentést egy vizsgálat előzte meg, amely során kiderült, hogy a BKV közlekedési igazgatóságához tartozó Fővinform munkatársai munkaidőben, a BKV eszközeivel szolgáltattak információt különböző médiumoknak úgy, hogy saját maguk adtak számlát róla.
A tájékoztatás szerint a Fővinform BKV-n belüli működésének felülvizsgálata alapján feltételezhető a BKV adatbázisának jogosulatlan használata, illetve az abból szerzett információk jogosulatlan értékesítése. Ezzel egy időben a vezérigazgató belső vizsgálatot is elrendelt a Fővinformmal kapcsolatos jogi anomáliák tisztázására.
Az Index úgy értesült, hogy az egész ügy egy októberi, fővárosi közgyűlési felszólalás kapcsán robbant ki. Egy fideszes képviselő azt firtatta, hogy miért kell nyolc millió forint extra támogatást nyújtani a Fővinformnak, amely cég a piacból meg kellene, hogy éljen.
A nyolcmillió forintos támogatást a közgyűlés szocialista és szabaddemokrata képviselői végül megszavazták.
Az Index megkereste Rosta Mariannt, a Fővinform vezetőjét, aki nem nyilatkozott az ügyben. | [
"Fővinform",
"BKV"
] | [] |
Reggel 4 hírlevél Amit tudni kell, minden reggel.
Ha csendesen is, de már itthon is zajlik a zöld forradalom, amiben a kormány az egyik főszerepet a naperőműveknek szánta. A megújulós támogatásokra egyre többen mozdulnak rá, és ahogy ez a történet is mutatja, az állam akár külön rendeletet is kész hozni, ha egy napelemes cég nem tudja megszerezni a kiszemelt földet a tulajdonosoktól. Így néz ki a magyar klímaharc alulnézetből.
Bezöldül a NER
Két éve a magyar kormány tagjai még egészen nyíltan beszéltek arról, hogy ha a károsanyag-kibocsátásról van szó, ők inkább az autógyárak érdekeit tartják szem előtt. Majd miután itthon is egyre többen kezdtek aggódni a klímaválság miatt, a 2019-es európai parlamenti választásokon pedig látványosan megerősödtek a zöld pártok, a Fideszben is rájöttek, hogy nem elég, ha csak Áder János beszél a környezetvédelemről, végül úgy belehúztak, hogy még a KDNP is zöld fordulatot hirdetett.
Bár a magyar kormány tavaly először leszavazta, hogy 2050-re klímasemlegessé tegyék az EU-t, azért mégis születtek visszafogott tervek a szennyező energiaforrások kivezetésére.
E tervek szerint a jövőben nagyrészt nukleáris és megújuló energiából termelnénk áramot. Az előbbi nyilván a paksi bővítést, az utóbbi pedig még több napelemes erőmű építését jelenti, mivel újabb szélerőművekre nem adnak engedélyt. Az év elején megjelent klímaterv szerint 2030-ra 20 százalékkal nőne az ország végső áramfogyasztásában a megújulók aránya. Ennek megfelelően Orbán Viktor még a februári évértékelőjében is beszélt arról, hogy "a következő tíz évben meghatszorozzuk a naperőművek kapacitását". A klímaterv pedig azzal számol, hogy a napelemes kapacitások nagysága 2030-ra közel 6500 MW-ra nőne.
Fotó: Varga György/MTI/MTVA
Mivel a paksi beszerzések körül gyakran az oroszokkal kell lökdösődni, ráadásul az atomerőmű éptése egyébként is komoly szaktudást igényel,
ha valaki a magyar zöld fordulaton akar keresni, annak jóval egyszerűbb a naperőműves piacra beszállni. Itt elég megszerezni a megfelelő területeket a csatlakozási pontok közelében, és kérni a támogatást. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök török barátja, Adnan Polat is elkezdte felvásárolni a napelemes projektcégeket, és a Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körök is rárepültek az lehetőségre.
A magyar állam pedig támogatási rendszerrel biztosítja, hogy a napelemes erőművekkel ne lehessen nagyon mellényúlni: a tavaly indult METÁR-tenderek nyerteseinek 15 éven át garantálja, hogy az általuk megajánlott áron adhassák el a megtermelt áramot. Ez úgy működik, hogy ha a tőzsdei ár valamiért a támogatott ár alá esne, akkor az állam a különbözetet zöld prémiumként pótolja ki. Vagyis a rendszer a sikeresen pályázóknak hosszú távon olyan kiszámítható üzletet biztosít, amire könnyű befektetőt találni.
Így az egyetlen kockázatos tényező a megfelelő földek megszerzése marad, de a jó kapcsolatokkal rendelkező cégek ebben is segítségre számíthatnak.
Hallom, eladó a földed
Csabát* még 2020 elején kereste meg egy cég, hogy megvenné a Putnok melleti földjét, mert napelemes erőművet építene. Csaba visszautasította őket. Arra jutott, hogy nem érné meg neki az üzlet, mert a földet 2023-ig egy biogazdálkodó bérli tőle, és ha az érdeklődő cég kérésére kivonnák a szántót a művelés alól, a bérlő elbukná az ökológiai gazdálkodásra kapott uniós támogatást. Így pedig joggal kérhetne kártérítést Csabáéktól. Másrészt úgy tervezte, hogy pár év múlva már a fia gazdálkodna a területen.
Bár az elutasítás után a napelemes cég még egy ideig erősen győzködte, hogy jobban járna, ha eladná a több mint 34 hektárt, egy idő után úgy tűnt, sikerült leráznia őket. Éppen ezért döbbent meg, amikor augusztus végén kézhez kapott egy határozatot, amiben a földhivatal közölte, hogy a NES Energy Zrt. kérésére a területet kivonják a művelés alól, és engedélyezik "a termőföldek más célú hasznosítását nagy teljesítményű napelemes erőmű céljából". Ennek a cégnek ugyanaz a Plachy László a vezetője, mint amelyiket Csaba pár hónappal korábban visszautasított.
Először ő sem értette, hogy a hatóság miért engedélyezi az átminősítést egy olyan cég kérésére, amelyik sem tulajdonosa, sem bérlője a földnek. Ráadásul őt akkor sem értesítették, amikor a hatóság emberei kimentek felmérni a földjét. Csak az indoklásból derült ki, hogy a NES Energy közben komoly kormányzati segítséget kapott a kiszemelt földek megszerzéséhez.
A cég ugyanis nem csak Csabáék földjét nézte ki magának: Észak-Magyarországon közel 1000 hektáron terveznek napelemes erőműveket építeni. És amikor úgy érezték, elakadtak a földek megszerzésével, megkeresték az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM), hogy segítsenek megoldani a problémáikat.
A cég egyébként nem csinál titkot abból, hogy vannak jó kormányzati kapcsolatai: a honlapján is hirdeti, hogy Plachy tavaly ősszel összefutott Palkovics Lászlóval Ózdon, nemrég pedig maga Szijjártó Péter vitt házhoz 282 millió forintnyi támogatást a másik cégének, a Green Plan Energy napelemes szerkezeteket gyártó üzemébe.
Az ITM-ben a tárgyalások annyira sikeresek voltak, hogy május 6-án a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a projektet,
egyben a cég kérésére 18 településen összesen 229 helyrajzi számot minősített beruházási célterületté. Bár májusban Csabáéknak erről még fogalmuk sem volt, de az ő putnoki földjük is felkerült a kormány listájára, amire hivatkozva a NES kezdeményezte is a szántó átminősítését. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal pedig augusztusban megadta az engedélyt.
Ezután két lehetőségük maradt, de a terület mindenképpen a NES birtokába kerül:
vagy elfogadják az utolsó ajánlatot, amit a cég a kormányhivatalon keresztül küld a tulajdonosoknak,
vagy megindul a kisajátítási eljárás.
És nem Csabáék az egyetlenek, akik így jártak, kérdésünkre Plachy László elmondta, hogy az egész projektben szereplő közel 1000 hektárból nagyjából 150-250 hektárnál voltak hasonló viták, ami 10 tulajdonost jelent. Egyébként mindenki mással meg tudtak állapodni, és elmondása szerint a piaci árnál többet kínáltak a földekért.
A Kazincbarcikához közeli Szuhakálló önkormányzatának tavaly októberi jegyzőkönyvéből az is kiderül, hogy a NES milyen feltételekkel tett ajánlatot a környékbeli földekre. Ezek szerint kínáltak egy vételi árat, de az engedélyek megszerzése előtt előszerződést akartak kötni. A település vezetése először kevésnek találta a cég által hektáronként ajánlott 2,5 millió forintot, végül idén szeptemberben hektáronként 4 millióért hirdették meg azt a két földrészt, amit eladnának.
A NES Energy Zrt. által megküldött adásvételi előszerződés részlete Fotó: Szuhakállói Önkormányzati Hivatal
A jegyzőkönyvhöz mellékelték a mintaszerződést is, amiből kiderül, hogy a végleges megállapodást csak azután kötnék meg, ha a NES-nek egy éven belül sikerül megszereznie a kiserőművi engedélyt. A vételárat is csak ezután fizetnék ki, azonban addig az eladónak mindenképpen el kell intéznie, hogy a földhivatal vonja ki a földet a művelés alól, mert amíg termőföldnek minősül, gazdasági társaságok nem szerezhetnék meg.
Vagyis egy ilyen ajánlatnál a földtulajdonosoknak a kivonásnál úgy kellene elküldeniük az addigi bérlőiket, hogy nem lehetnek biztosak abban, megépül-e az erőmű. Végül a szuhakállói önkormányzat a NES áltak kért három földből csak kettőt hirdetett meg eladásra, de a cég így is bőven terjeszkedhet a falu körül, mert a kormány itt 10 másik területet jelölt ki az erőműveinek.
"Én annyit ígértem cserébe, hogy ezt magyar emberek fogják építeni, magyar tervezőkkel, magyar beruházásban, a lehető legtöbb magyar alapanyaggal és magyar munkahelyeket teremtünk. És 2023 végén megvalósítjuk" - mondta Plachy László, a NES vezetője, amikor a kormányzati segítségről érdeklődtünk. A vállalkozót kérdeztük arról is, hogy miből tervezik megvalósítani a 100 milliárdos volumenű projektet, ha cégük 8,5 millió forint árbevétel mellett 17 millió forint veszteséggel zárta a tavalyi évet. Plachy azt mondta, hogy a METÁR-tenderen mindenképpen indulnak, de egyébként saját tőkéből dolgoznak, más állami támogatást nem kapnak. Ugyanakkor most több befeketetővel is tárgyalnak a tőkebevonásról.
Amikor lengedezik a hátszél
Az nem példa nélküli, hogy egy-egy nagyobb beruházásnál az állam közérdekből, azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás mellett elveszi egy ingatlan tulajdonjogát. És az erről szóló törvény többek között az energiatermelést is az ilyen közérdekű célok között említi. Ugyanakkor egy másik napelemes cég menedzsere meglepődve hallotta, hogy egyes szereplőknek a kormány személyre szabott rendelettel nyújt segítséget.
Az ilyen projekteknél épp a megfelelő helyen fekvő földek megszerzése a legnehezebb feladat. Erre gyakran külön ügynökségeket alkalmaznak, mert a területeknek lehetőleg egymás mellett kell lenniük, de közben nem eshetnek túl messze a csatlakozási alállomástól sem. A földeket ilyenkor általában a piaci árnál jóval drágábban tudják megvenni, de ha a tulajdonos bele is megy az üzletbe, akkor is rengeteg adminisztrációval jár. Viszont ha a tulajdonos valamiért mégsem akarja eladni a földjét, akkor normál esetben nem tudnak mit tenni, másik helyszínt kell keresniük.
De ha a kormány valakinél külön rendelettel könnyíti meg ezt a folyamatot, az sok időt és pénzt spórolhat meg. Mivel a földhivatalnál nem lehetett fellebbezni, Csabának 30 napja volt bírósághoz fordulni, mert úgy érezte, megsértették a tulajdonhoz való jogát, és szerinte a NES nem kérhette volna a kivonást. Szerinte még kiemelt kormányzati beruházásra sem lehet hivatkozni, mivel az erőmű egyelőre az engedélyeket sem kapta meg. Egyben a kormányhivatalnak is írt egy tiltakozó levelet, de a kormánymegbízott válasza nem kecsegtetett túl sok jóval. Azt írta, hogy mivel a kormány a projekhez kapcsolódó közigazgatási eljárásokat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította és a beruházási célterületet itt jelölte ki, nem lát lehetőséget az engedélyező határozat visszavonására.
Természetesen többször kerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy megtudjuk, mi alapján jelölték ki éppen ezeket a területeket, illetve mi alapján választották ki éppen ezt a céget, de semmire sem válaszoltak.
*A földtulajdonos kérésére megváltoztattuk a nevét a cikkben. | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"NES Energy Zrt."
] | [
"Green Plan Energy",
"Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal",
"Szuhakállói Önkormányzati Hivatal"
] |
Belföld Belföld | Jegyzet | Média | Budapest | Interjú | 1956-os arcképcsarnok | A nap idézete | Választás 2006 | Önkormányzati választás 2006 | Szociális népszavazás 2008 BKV-ügy: Lendvai feljelenti Répássyt és a Magyar Nemzetet
Lendvai Ildikó rágalmazásért feljelenti Répássy Róbertet, a Fidesz frakcióvezető-helyettesét és jogi eljárást kezdeményez a Magyar Nemzet című lap ellen.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Miután sem a Fidesz politikusai, sem a Magyar Nemzet nem vonták vissza állításaikat, és ezekért elnézést sem kértek, bejelentem, hogy Répássy Róbertet feljelentem rágalmazásért – közölte az MSZP elnöke.
Lendvai Ildikó kifejezi abbéli reményét, hogy a fideszes politikusnak "lesz bátorsága helytállni szavaiért, és nem fog mentelmi joga mögé bújni". Hozzáteszi: a Magyar Nemzet ellen jogi eljárást kezdeményez, mivel "jó hírnevét sértő állítást híreszteltek", és ezt másodjára is megtették annak ellenére, hogy nyilatkozatban közölte, cikkükkel ellentétben Antal Attila vezérigazgatót nem hívta fel telefonon egyetlen ismerőse elhelyezése, különösen nem munka nélküli javadalmazása érdekében.
A Magyar Nemzet szerdán közölt interjút Regőczi Miklóssal, a BKV volt vezérigazgató-helyettesével, aki egyebek között arról beszélt, hogy a fővárosi mellett az országos politikából is érkeztek hozzá "kérések". Példaként említette: Antal Attila volt BKV-s vezérigazgató kereste meg azzal, hogy Lendvai Ildikó egyik ismerősét kellene elhelyezni, illetve egy államtitkár vagy államtitkár-helyettes feleségét kellett alkalmazni a cégnél.
Aznap Répássy Róbert sajtótájékoztatót tartott az ügyben, ahol többek között azt mondta, ma már senki nem vitathatja, hogy az MSZP és az SZDSZ "iparszerűen lopta ki a pénzt a BKV-ból", és az is bebizonyosodott, hogy az MSZP legfelső vezetése is súlyosan érintett a BKV-botrányban. Úgy fogalmazott, az MSZP és az SZDSZ vezetői "pénzbehajtó szervezetet" működtettek a BKV-nál, és az MSZP végleg lebukott: a párt elnöke személyesen is részt vett "a pénz kitalicskázásában". (MTI) | [
"MSZP",
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
18 milliárd forintos költséggel számoltak, végül közel duplájába került a Hódmezővásárhelyet északról elkerülő 47-es építése. Már a 2012-es tervezéskor az árvízre hivatkozva érveltek a vasút feletti átvezetés mellett, csakhogy erre sosem volt árvíz, a mostani elkerülőtől 4,7 kilométerre pedig mégiscsak épülhetett vasút alatti átvezetés.
Évekig várták a hódmezővásárhelyiek, hogy megszabaduljanak a Szentes és Orosháza-Békéscsaba felé tartó tranzitforgalomtól. A vásárhelyi közgyűlés 2012-ben döntött arról, hogy merre menjen az elkerülő, az akkori közgyűlésre meghívták a tervezőket is.
Horváth Anikó, az Utiber Kft. munkatársa mutatta be az elkerülő terveit. A promenad.hu a 13 kilométeres útról akkor azt írta, “ha a vasút alatt vezetnék át az elkerülőt, akkor egy turbó körforgalommal csatlakozhatna, hátránya, hogy ennek árvíz esetén lezárhatónak kellenie, és hosszan a terepszint alá kellene vinni az utat, amely jelentősen megdrágítaná a beruházást, és egy kilométeren korrigálni kellene a meglévő 47-est is." A cikk szerint akkor úgy számoltak, hogy az összköltség 18 milliárd forint lesz, és a beruházás 85 százalékban uniós, 15 százalékban hazai forrásból valósul meg.
2014-ben írták ki a tendert, amit a Colas Út Zrt., a Délút Kft., a Colas Hungária Zrt. és Colas Közlekedésépítő Zrt. által alkotott konzorcium nyert, a tervezett 18 milliárddal szemben 35,4 milliárdért.
Hogy a körhíd mennyit tett hozzá a költségekhez, nem tudni, de a hídépítés sosem volt olcsó mulatság. Így a 13 kilométeres elkerülő az ország egyik legdrágább útja lett. Egy körhíd is épült, a tervező Utiber adatai szerint 330 tonna szerkezeti acélt és 6300 méter gerendát használtak fel.
De miért kellett a körhíd? Az északi elkerülőtől 4,7 kilométerre ugyanis a vasút alatt vezették át a 47-est, minden gond nélkül. A tervező 2012 után egy 2018-as cikkben is az árvízre hivatkozott. Horváth Anikó az innotekamelyepites.hu-nak azt mondta, “a vasúti töltés a Tisza másodfokú árvízvédelmi töltése, tehát árvíz esetén le kellett volna zárni a vasút alatti teljes keresztmetszetet. Ez egy elkerülő főút esetében természetesen nem elfogadható megoldás, emiatt ez a változat gyorsan le is került a napirendről."
Aki járt már Hódmezővásárhely felé, joggal kérdezheti, milyen árvíztől tartottak a tervezők. A Tisza közel 5 kilométerre folyik a várostól.
A Szegedet 140 éve elpusztító árvíz Hódmezővásárhelytől északra szakította át először a Tisza gátját, de nem Hódmezővásárhely, hanem Dóc felé. A védvonalként emlegetett Szeged-Békéscsaba vasúti töltést előtte, 1870-ben adták át.
Azt már a Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól tudta meg az Átlátszó, hogy “a Körös-Tisza-Maros közi ártéri öblözetben ezidáig nem történt elsőrendű árvízvédelmi töltésszakadás, így az aluljárót egyszer sem kellett elzárni, illetve a 135. sz. vasútvonal ezen szakaszait sem érte árvízi elöntés."
Vagyis erre sosem volt árvíz. Azt is írták kérdésünkre, hogy ha mégis lenne, akkor valóban le kellene zárni a Kaszap utcait is. De hangsúlyozták, az az ATIVIZIG sikerrel védekezett az 1970. évi, illetve a 2006. évi rekordárvizek ellen is, ennek köszönhetően nem történt töltésszakadás.
Szerettünk volt interjút kérni az Utiber munkatársától, de nem nyilatkozhatott. Helyette a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő válaszolt kérdéseinkre. Ők már nem csak az árvízra hivatkoztak. Szerintük azért is kellett a körhíd, mert a sínkoronaszint és az útburkolatszint különbsége az elkerülőnél jóval kisebb, mint a Kaszap utcánál, tehát utóbbinál a vasúti töltés magasabb, a talajvízszint magasabb az elkerülőnél, mint a Kaszap utcánál, és más a két közúti csomópont úthálózati szerepe, forgalma. Hozzátették, a meglévő 47-es pályáját ehhez korrigálni kellett volna.
Az árvíz is előkerült. Szerintük “a vasúti töltés, egyben árvízvédelmi lokalizációs töltés, ezért a Kaszap utcai átvezetésnél is ki van képezve a műtárgyon a pallók helye, hogy árvíz, (esetleges gátszakadás) esetén zárható legyen, de mivel a Kaszap utca távolabb van a Tiszától, mint az elkerülő, így ezen töltés szakasz árvízvédelmi szerepe is kisebb egy Mártély alatti gátszakadás esetén."
Címlapkép: próbaterhelés a 47-es főút Hódmezővásárhely elkerülőjén 2018 februárjában (forrás: nif.hu) | [
"Délút Kft.",
"Colas Hungária Zrt.",
"Colas Út Zrt.",
"Colas Közlekedésépítő Zrt."
] | [
"Utiber Kft.",
"Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság",
"Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő"
] |
Okirathamisítás miatt büntető feljelentést tett kedden Benedek Fülöp, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. leköszönő vezérigazgató-helyettese ellen a Magosz; követelik a nem jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt vezető azonnali leváltását a pénzügyminisztertől.
Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója a Központi Nyomozó Főügyészség épülete előtt tartott sajtótájékoztatón kifejtette: Benedek Fülöp 2008. február 28-án azzal követett el bűncselekményt, hogy Gráf József agrárminiszter egyetértő nyilatkozata nélkül, jogosulatlanul adott meghatalmazást egy vadásztársaság alakulóülésére a Dél-Alföldi Erdészeti Zrt. nevében.
"Minden ügyben meg fogjuk tenni a feljelentést, minden ügyben elszámoltatást fogunk kezdeményezni" - jelentette ki Budai Gyula. A Magosz vezetője szerint Benedek Fülöp célja a helyi földtulajdonosokat kiszorítása volt a vadásztársaságból, amelybe a "kormányközeli holdudvarhoz tartozó" baráti kört akarták bevinni.
A földtulajdonosok azonban nem nyugodtak bele ebbe, és keresetükre a Békés Megyei Bíróság 2009. március 23-án jogerős ítéletben nyilvánította érvénytelennek az alakulóülés jegyzőkönyvét - fűzte hozzá.
Budai Gyula kiemelte: az ügyben a vagyonkezelő belső utasítása alapján sem állapítható meg Benedek Fülöp jogosultsága. Az MNV ugyanis időközben rájött, hogy Benedek Fülöp jogosulatlanul járt el, hiszen 2008. április 3-án Tátrai Miklós, a vagyonkezelő vezérigazgatója visszavonta az vadásztársaságnak adott meghatalmazást, és egy másik állami cégnek adott lehetőséget, hogy képviselje az államot a vadásztársaság alakuló ülésén - húzta alá a Magosz szövetségi igazgatója.
Hozzátette: a hatályos jogszabályok szerint a büntető eljárás alatt álló Benedek Fülöptől már vissza kellett volna vonni fegyvertartási engedélyét, azonban ez még nem történt meg, hiszen ő még továbbra is vadászatokra jár. A Magosz szövetségi igazgatója aláhúzta "ameddig Benedek Fülöpöt el nem távolítják, addig mindig elő fogunk venni egy ilyen ügyet, mert még mindig van belőle."
A Heves Megyei Bíróság december elején nem jogerősen másfél év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Benedek Fülöpöt hivatali visszaélésért egy pákozdi földügylet miatt.
Oszkó Péter pénzügyminiszter december 3-án fogadta el Benedek Fülöp lemondását. A tárca vezetője az aznapi sajtótájékoztatón azt mondta: a vezérigazgató-helyettesnek nem jár végkielégítés. A Fidesz ugyanakkor később "pofátlanságnak és elfogadhatatlannak" nevezte, hogy "a börtönbüntetés miatt távozó" Benedek Fülöp mégis ötmillió forintos végkielégítést kap a társaságtól.
A nemzeti vagyonkezelő tájékoztatása szerint Benedek Fülöp nem kap végkielégítést, hanem a munka törvénykönyvében megszabott díjazással távozik. Szabadságmegváltás címén 41 napra 2 millió 73 ezer forint jár Benedek Fülöpnek, a január 1-től február 14-ig tartó felmondási időre pedig 2 millió 700 ezer forint, kerekítve tehát összesen 4,8 millió forint illeti meg. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Heves Megyei Bíróság",
"Dél-Alföldi Erdészeti Zrt.",
"Békés Megyei Bíróság"
] |
Annak ellenére vett fel évekig költségtérítést Tóbiás József nyíregyházi állandó lakcímére hivatkozva, hogy közben saját bevallása szerint is Érden lakott Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes egykori családi házában. Az MSZP elnöke családi okokkal magyarázta, hogy még nem jelentkezett át Érdre. A Tóbiás család egyébként 2003 óta bérlőként, 2009 óta pedig tulajdonosként lakja az érdi házat.
Bár évek óta a fővárostól alig 22 kilométerre lévő Érden lakik, ennek ellenére a Budapesttől 236 kilométerre fekvő Nyíregyházán van az állandó lakcíme, és ezután igényelt és kapott költségtérítést éveken át Tóbiás József – ezt maga az MSZP elnöke ismerte el lapunk tegnapi megkeresésére. Azt, hogy konkrétan mennyi költségtérítéshez jutott ennek köszönhetően, Tóbiás József nem tudta megmondani, az Országgyűlés sajtóosztályától pedig lapzártánkig nem kaptuk meg a kért adatokat. Az MSZP elnöke az állandó lakcíme és a valódi lakóhelye közti eltérést "emberi, családi okokkal" magyarázta. Mindez azért is különös, mivel a Tóbiás család 2003 óta bérlőként, 2009-től pedig tulajdonosként lakik az érdi házban, tehát lett volna idejük bejelentkezni.
Nem mellékes, hogy az érdi ház a korrupciós bűncselekményekkel vádolt Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettesé volt, aki a lapunk birtokában lévő tulajdoni lap tanúsága szerint 2009. december 17-én adta el a házat Tóbiás Józsefnek és feleségének. Mint arról 2010 márciusában beszámoltunk, Hagyó Miklós azért adta el érdi házát a Tóbiás családnak, mert állítása szerint a forint árfolyamromlása miatt nem tudta fizetni a lakás törlesztőrészleteit.
Fennmaradó hitelállománya így 15 millió forinttal csökkent. Hagyó Miklós 2010 márciusában két XII. kerületi ingatlant (ezek közül az egyik egy száz négyzetméteres lakás, amelynek értéke hetvenmillió forint körül lehetett) haszonélvezeti joga megtartásával elajándékozott a lányának. Így akkoriban felvetődött annak a gyanúja, hogy Hagyó ingatlanügyletei összefügghetnek a közelgő választási vereséggel és a mentelmi joga megszűnése miatti esetleges felelősségre vonással. Hagyót egyébként 2010-ben, közvetlenül az új Országgyűlés megalakulása után őrizetbe is vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték.
Tóbiás Józsefnek a parlamenti honlapon lévő vagyonnyilatkozataiból még egy furcsaságra bukkantunk. A 2013-as nyilatkozatban még szerepel egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, dombrádi száz négyzetméteres családi ház, amelyet 2008-ban öröklés útján szerzett. Ám az idei vagyonnyilatkozatából ez a tétel már kimaradt. Az MSZP elnöke ezt azzal magyarázta, hogy az idei választások idején eladta az ingatlant. Kérdésünkre közölte: az ebből befolyt 2,5 millió forintot a vagyonnyilatkozat készpénz rovatában tüntette fel. Az mindenesetre különös, hogy az 1072 négyzetméteres belterületi ingatlant, rajta a száz négyzetméteres házzal mindössze ennyiért sikerült eladnia a szocialista vezetőnek. | [
"MSZP"
] | [] |
Hűtlen kezelés gyanújának kivizsgálását kéri egy magánszemély az ügyészségtől a TV2 másodszori eladása miatt. A bejelentő nyomozás megindítását javasolja - ha kell, akkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevonásával.
Hűtlen kezelés gyanújával tett bejelentést ismeretlen tettes ellen egy magánszemély a TV2 vitatott, és a jelek szerinti kettős értékesítése miatt. A bejelentő azt kéri a Fővárosi Főügyészségtől, hogy vizsgálja ki az ügyet.
Ha kell, vonják be a NAV-ot
Indítson az ügyészség szükség esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bevonásával nyomozást annak kiderítésére, történt-e bűncselekmény, fennáll-e a hűtlen kezelés gyanúja a TV2 értékesítése miatt - ezt kéri az ügyészségtől egy állampolgár, a fel- és bejelentéseiről ismert Tényi István.
Simicska Lajos és Andy Vajna - ki vett tévécsatornát előbb? Fotó: Bielik István - Polyák Attila - Origo
A bejelentő levelében arra hívta fel az ügyészség figyelmét, - erre alapozza a hűtlen kezelés gyanúját is -, amiről az Origo is beszámolt: a TV2 megvétele az évtized médiavásárlásának tűnik, csak azt nem tudni biztosan, hogy kié most a kereskedelmi csatorna: Simicska emberéé, Fonyó Károlyé vagy Andy Vajna filmipari kormánybiztosé.
Alig néhány órával az után ugyanis, hogy a csütörtök reggel aláírt szerződést bejelentve Andy Vajna nagy terveket vázolt fel a frissen megszerzett tévécsatornájával összefüggésben, a Simicska Lajos bizalmasaként és üzlettársaként közismert Fonyó Károly cége bejelentette: megelőzték Vajnát.
Simicskáék is jogászkodnak
Pénteken Fonyó Károly nem cáfolta az Origónak azt az értesülést, miszerint még jóval az Orbán–Simicska-háború ez év februári kirobbanása előtt, tavaly ősszel Simicska Lajosék letettek egymillió eurót, és ezzel elővásárlási opciót szereztek a TV2-re.
Fonyó ugyanakkor elismerte, hogy jogi csatározásra számít, de mint mondta, az igazságnak és a jognak érvényt kell szerezni."
Fonyó Károly szerint jogászaik vizsgálják a körülményeket Forrás: MTVA / Nemzeti Audiovizuális Archivum
Az üzletember kérdésünkre azt mondta, Simon Zsolt és Yvonne Dederick aláírása is rajta volt azon az adásvételi szerződésen, amely szerint az ő cége, a Megapolis Media Zrt. vásárolta meg a TV2-t október 13-án, vagyis két nappal Andy Vajna előtt.
Hozzátette: jogászaik most azt vizsgálják, hogy ennek a 13-i adásvételnek a tudtában miként írhattak alá a volt tulajdonos-ügyvezetők újabb adásvételi szerződést október 15-én Vajna cégével. | [
"TV2"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Nemzeti Audiovizuális Archivum",
"Megapolis Media Zrt.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Étellel és 2000 forintokkal vásároltak állítólag szavazatokat, a helyi MSZP-sek szerint viszont a DK-sok karitatív hete kavarhatott be. A helyi választási bizottság megsemmisítené a pilisi időközi választás eredményét, melyet az MSZP-sek jelöltje, a civilben postás Marsovszki István nyert. A szocialisták fellebbeznek.
Megsemmisítette a Pest megyei Pilis 8-as számú egyéni választókerületben január 25-én tartott időközi voksolás eredményét és megismételteti a szavazást a helyi választási bizottság (hvb) – közölte az MTI. Az MSZP megyei szervezete fellebbez.
Az időközi választást azért kellett kiírni, mert az őszi önkormányzati választáson ugyanannyi szavazatot kapott az első helyen végző két jelölt - az MSZP-s Marsovszki István, illetve a Fidesz-KDNP jelöltje, Török Mária Anna -, így a választás eredménytelen lett.
A múlt vasárnapi időközi választáson öten indultak, közöttük az ősszel "döntetlenre" végzett két jelölt, valamint Darida István (független), Nagy Anna (független) és Lengyel Gábor (Pilisi Vállalkozások Egyesülete).
Mint azt Tóth László, a helyi önkormányzat jegyzője elmondta, a 36,3 százalékos részvétellel lebonyolított választáson az MSZP jelöltje 175 szavazatot kapott, míg Török Mária Anna 99-et.
Az MSZP váratlan sikeréről itt olvashatnak részletesen.
Egy zsák krumpli vagy 2000 forint
A helyi választási bizottsághoz - a választás tisztaságának megsértésére hivatkozva - a Pilisi Vállalkozások Egyesülete és egy magánszemély nyújtott be kifogást, aminek a testület csütörtökön helyt adott, egyúttal elrendelte a szavazás megismétlését február 22-én – mondta a jegyző az MTI-nek.
A hvb határozatából kiderül: az óvást benyújtók arra hivatkoztak, hogy a helyi MSZP-szervezet jelöltje és tagjai "megvették" a választók egy részének voksait – egy zsák krumplit, vagy 2 ezer forintot kínálva -, és folyamatosan szállították az embereket az urnákhoz. Kifogásukban szerepel az is, hogy Marsovszki István felajánlotta a roma nemzetiségi önkormányzatnak első havi tiszteletdíját.
A dokumentum szerint a beadványozók írásos nyilatkozatokat, valamint fénykép- és hangfelvételeket is csatoltak, és kérték a választási eljárás megsemmisítését.
Az Index helyi szocialista forrásai szerint az MSZP nem osztott krumplit, hanem
a DK-sok itt is tartottak karitatív hetet, és erről az ételosztásról beszélhetnek a helyi lakosok.
A hvb helyt adott a kifogásnak
A hvb az összes bizonyíték alapján úgy ítélte meg: az MSZP jelöltje befolyásolta a választópolgárokat a szavazatokért előnyt kínálva, ezért helyt adott a kifogásnak, megsemmisítette a voksolás eredményét, és megismételt szavazást rendelt el.
A határozat megfellebbezésére három nap áll rendelkezésre.
Az MSZP és annak jelöltje, Marsovszki István semmilyen törvénytelenséget nem követett el, "a párt fellebbezni fog a helyi választási bizottság megosztott döntése ellen" – közölte a történtekre reagálva a szocialisták Pest megyei szervezete nevében Pinczehelyi Tamás ügyvezető elnök.
Szerinte a szavazáson alulmaradt Pilisi Vállalkozások Egyesületének jelöltje - aki a Jobbik tagja - és a jelölő szervezet vezetője támadta meg az eredményt.
A Jobbik felháborodott
A Jobbik felháborítónak tartja, hogy a Pilisen lebonyolított időközi választáson ismét választási csalás gyanúja merült fel, mégpedig újra a Magyar Szocialista Párt részéről - írta a párt Pest Megyei Választmányának alelnöke.
"A baloldal Baja, Fót és Nagykáta után még mindig napi gyakorlatként próbálják alkalmazni a választók manipulálását ahelyett, hogy tisztességes programmal és hiteles politizálással javítanának megítélésükön" - fogalmazott Csanádi Gábor Ferenc a közleményben.
Vona Gábor sem kerülgette a forró kását, és egyből cigányozott egyet az ügy kapcsán a Facebookján. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Szocialista Párt",
"Pest Megyei Választmánya",
"Pilisi Vállalkozások Egyesülete"
] |
A Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítő pénteki számában közzétették a Fidesz és a KDNP beszámolóját a 2014-es országgyűlési választásokra fordított pénzekről. Eszerint összesen 883 millió 600 ezer forintot költöttek, ebből 597 millió volt az állami költségvetési támogatás, 200 millió hitel, és 86,6 millió adomány. Személyi jellegű kiadásokra a beszámoló szerint csak az egyéb, tehát nem költségvetési források terhére költöttek, összesen 51 millió 208 ezer forintot.
A Hivatalos Értesítőben megjelent egy táblázat az egyéni jelöltek 1 millió forintos kampánykeretéről is. Eszerint rengeteg jelölt nem használta ki a teljes, 1 milliós keretet. Font Sándor például csak 686 ezer forintot számolt el költségként. A legkevesebb pénzbe a táblázat szerint a szekszárdi Horváth István kampánya került, nála mindössze 164 ezer forint szerepel. Ez a szám kiugróan alacsony a többihez képest. A második legkisebb összeget a dunaújvárosi Galambos Dénás kampányánál láttuk, ez 564 ezer forint volt, de Papcsák Ferenchez is csak 572 ezer forintot írtak be.
A legtöbb képviselő csak dologi kiadásról számolt be, a személyi kiadások rubrikájában náluk 0 forint szerepel. A kevés kivétel közé tartozik például a bajai Zsigó Róbert, aki 330 ezer forintnyi személyi kiadást vallott be, valamint Fónagy János (132 ezer) és Harrach Péter (107 ezer). A legtöbbet a székesfehérvári Vargha Tamás János költött a táblázat szerint személyi kiadásokra: 450 ezer forintot.
A Transparency International (TI), a K-Monitor és az Átlátszó.hu közös, a kampányköltéseket nyomon követő projektje szerint a parlamentbe jutott pártok valójában összesen 3,5 milliárd forinttal költöttek többet a kampányukra a megengedettnél, és a rekorder a Fidesz-KDNP: a kormánypártok körülbelül 180 százalékkal lépték túl a 995 millió forintos limitet. | [
"Fidesz"
] | [
"Transparency International"
] |
Őrizetbe vett szerdán két volt budapesti nyomozót a Budapesti Nyomozó Ügyészség vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt.
Gyanúsítottként hallgatott ki, majd őrizetbe vett két volt budapesti nyomozót tegnap a Budapesti Nyomozó Ügyészség.
A megalapozott gyanú szerint a két férfi tavaly arra hivatkozással vett át több millió forintnak megfelelő összeget egy civil személytől, hogy hivatalos személyeket megvesztegetve különböző rendőrségi nyilvántartási adatokat, információkat szereznek meg a részére – írta közleményében az ügyészség.
A budapesti nyomozó ügyészek a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ (TEK) közreműködésével fogta el tegnap az egykori nyomozókat és házkutatásokat is tartottak. Ezek során az eljáró ügyészek olyan bizonyítékokat foglaltak le, amelyek a fenti bűncselekmény gyanúját alátámasztották – tették hozzá.
Az akcióról videó is készült, ezen az látható, hogy a TEK-esek alsónadrágban fogják el a nyomozót.
A hvg.hu úgy tudja, Labanc Ferencet, a Budapesti Rendőr-főkapitányság egykori nyomozóját, illetve üzlettársát, a szintén exrendőr P. Zsoltot vették őrizetbe. Egy Labanchoz közeli, névtelenséget kérő forrásunk szerint a BRFK volt nyomozója egy angol bártulajdonosnak először azt ígérte, hogy elintéz neki bizonyos hatósági ügyeket, később viszont átfordulhatott zsarolásba a történet.
Az ügyészség a köztévé Híradója szerint annyit közölt, hogy Labanc Ferenc 50 ezer eurót és 220 ezer angol fontot – mintegy százmillió forintot – vett át egy brit vállalkozótól, akinek azt ígérte, hogy rendőrök megvesztegetésével adatokat szerez meg hatósági nyilvántartásokból. A volt nyomozó tagadja, hogy a bűntetteket elkövette volna. | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] | [
"Terrorelhárítási Központ",
"köztévé Híradó",
"Budapesti Nyomozó Ügyészség",
"Készenléti Rendőrség"
] |
Mikorra tervezi a királycsinálást?
Úgy tudni, ön találta ki Mesterházyt pártelnöknek.
Plusz, gondolom, megfuttatta a nevét.
Mesterházy novemberben azt ígérte : újévre rend lesz a szocialistáknál, eldől végre, ki a főnök, milyen pártot akarnak, és mi lesz a burjánzó platformokkal. Ehhez képest nagyobb a káosz, mint három hónapja.
Gyurcsány platformja is ilyen?
Gyurcsány egy Bauer Tamástól Vitányi Ivánon át Debreceni Józsefig érő MSZP-t képzel. Mesterházy viszont azt mondja : "Már a jelenlegi, sok platformot magába foglaló párt is nagyon széles, elképzelések és gondolatok sokaságát foglalja magába. Ezt sem kis feladat koordinálni. Ha tovább tágítjuk, az a párt fölrobbanásához vezet." Melyikükkel ért egyet?
Tudtommal párton belül ön már az országgyűlési választások előtt amellett érvelt, hogy nyilvánosan tagadják meg a gyurcsányi múltat. Ám Mesterházy megvétózta az ötletet, attól tartva, hogy egyesek utóbb erre kennék a súlyos vereséget. Így történt?
Most mi a terve Gyurcsánnyal?
A volt miniszterelnök egy ajkai lakossági fórumon arról beszélt a
minap, hogy "az MSZP átalakításával a Fidesszel szemben álló, demokratákat összegyűjtő, lényegében új pártot kell létrehozni". Értsd: vagy az enyém lesz a párt, vagy kettészakítom.
Gyurcsány pénteken évértékelőt tart. Amivel ismét kiverte Mesterházynál a biztosítékot. "Az nem jó, ha az látszik a pártból, hogy két hatalmi centruma van, az egységes erő képét kell felmutatni" – ezt mondta az elnök . Tán tényleg közel a végkifejlet.
Mikor lesz ez?
Február 26-án választmányi ülést tart az MSZP.
Nézzünk akkor 2014-re. Sokak szerint Bajnai lehet a szocialista megoldás.
Úgy tudni, annak idején közvélemény-kutatások alapján rajzolták meg a Medgyessy-profilt.
Most aligha van az a kutatás, ami képes kimozaikozni Orbán 2014-es legyőzőjét.
Akkora verést kaptunk, amiből lehetetlen pár hónap alatt felállni.
A Fidesz már most bebetonozta magát: kétharmados és sokéves mandátumokkal övé az Állami Számvevőszék, a Médiahatóság, a legfőbb ügyész, a köztársasági elnök, hamarosan az övé lesz a jegybank és a monetáris tanács. Ezek így együtt ellehetetleníthetnek egy túloldali kormányzást.
Harcos szociktól azt hallani, hogy kíméletlenül, zsarolással, lehallgatással, kompromittálással, bíróság elé citálással kell majd szétkergetni a most felállt elitet. Ha valami csoda folytán három, hét, tizenegy vagy akárhány év múlva kormányra jut az MSZP, ön is támogatja majd a vérbosszút?
Tölgyessy Péter attól tart, hogy egyre nagyobb amplitúdóval kilengő politikai inga veri majd szét a magyar társadalmat.
Orbán hiszi, hogy a "komcsik kisöprésével" most történt meg a rendszerváltás.
Ön is ellenség?
Mert legendásan jó kapcsolatot ápol a Fidesz első számú gazdasági háttéremberével, Simicska Lajossal.
A minap Rangos Katalin – nyilván ő is hisz még a mesékben - a Klubrádióban azt kérdezte öntől, megadná-e neki Simicska mobilját. Azt válaszolta neki: legföljebb a MAHÍR központi számát tudná kikeresni egy nyilvános adatbázisból. Azért én most szívesen belenéznék a maga mobiljának a telefonkönyvébe. Mondjuk az S betűnél.
És az L-nél?
De azért csak ismerik egymást?
Sok fideszessel vagyok beszélő viszonyban. Mindig megegyezéspárti voltam.
Mit takar az imént említett gazdaságpolitikai együttműködés?
Úgymint?
Sorolja csak.
Ön másfél évtizede már a háttérből mozgatja a szálakat. Sosem lépett a nyilvános politika első vonalába, államtitkár is mindössze egyetlen egyszer volt, 2008 májusától a gazdasági minisztériumban, de lemondott hamar. A tavalyi kormányváltás után úgy hírlett, ön lesz az Országgyűlés egyik alelnöke – végül még azt sem vállalta el. Miért?
A már említett klubrádiós interjúban mókásan azzal magyarázta az alelnöki poszt visszautasítását, hogy "jöjjenek inkább a fiatalok, Ujhelyi Pista kiváló jelölt".
Ön komoly döntések részese volt. Kielégíti, hogy egész életében szürke eminenciás marad?
A politikus olyan állatfajta, hogy minél magasabbra akar kerülni.
Attól tart, hogy ha fényre megy, "hivatalból" kicsinálják, és az ezek szerint nem is legendásan jó kapcsolata sem menti meg a jobbos kartácstűztől?
Tényleg?
Ön sok éve az MSZP első számú pénzembere, méghozzá olyan pártfinanszírozási rendszerben, amelyben lehetetlen törvényesen működtetni egy nagy pártot.
Egyéni országgyűlési képviselőktől hallottam, hogy "kampányban jött a Puch Laci, a kezembe nyomott kétmillió forintot, hogy használd belátásod szerint, Bélám, számla nem kell, köszönjük a munkádat". A kétmillió aztán elment plakátra, szórólapra, benzinre, csupa fontos dologra, amivel csak az a baj, hogy a törvény szerint választókerületenként legföljebb a semmire sem elég egymillió forint költhető.
Tudni, hogy zsebes pénz nélkül működésképtelen a rendszer. A zsebes pénzt pedig valakinek elő kell teremtenie, amitől viszont támadható, zsarolható, akár bíróság elé citálható lesz. Nem jó. Húsz év miért volt kevés rendbe tenni a pártfinanszírozást?
Megint csak a legenda szerint a pártfinanszírozásra elinduló közforintok mindössze egytizede érkezik meg a címzetthez, a többi kézen közön eltűnik. A közvetítők járnak jól. Magyarország viszont akkor járna jól, ha az Országgyűlés a jelenlegi többszörösére emelné a pártoknak juttatott állami összeget, majd keményen ellenőrizné az új szabályok betartását.
A már citált fn-interjúban Mesterházy csalódottan közölte , hogy számos nagyvállalkozó, aki sokat köszönhetett az MSZP-kormányoknak, a bukás után azonnal elfordult a párttól.
Mi soha senkit nem tettünk taccsra pusztán azért, mert nem a mi barátunk.
Így válhatott gyakorlattá, hogy ha az egyik szocialista politikusnál nem érték el, amit akartak, a másik segített nekik. Amúgy Vitézy és Széles miért bátrabb, mint Leisztinger és társai?
Az egyik legismertebb, egykor balos vállalkozó, Leisztinger Tamás a kormányváltás után a teljes ingatlanportfólióját eladta Simicska Lajosnak, állítólag negyvenmilliárd forintért, és "kikesselt". Kommentálná a hírt?
Pénzemberek nélkül mi lesz az MSZP-vel?
Épp az imént mondta, hogy a vállalkozók félnek segíteni a pártját.
Mi lesz a mára teljesen legatyásodott balos médiabirodalommal? Ezzel kapcsolatban ön a Klubrádióban a következőt mondta: "Érdemes lett volna végiggondolni, hogy hogyan és miért kell legalábbis ellenzéki időkre felkészülni. Ez elmaradt. Azt gondolom, hogy a mindenkori pártelnöknek és volt miniszterelnöknek ezen érdemes elgondolkodni." Konkrétan mi maradt el?
Amikor már látszott, hogy ellenzékbe kerülünk, lépéseket kellett volna tenni, hogy a váltás után ne legyen kiszolgáltatott a baloldali média.
Milyen lépéseket? Állami kamuhirdetésekkel hizlalni fel a baráti portfóliót a nehéz időkre?
Értékelné a balos sajtó állapotát?
Miből? Az MSZP tavaly ingatlanokat vásárolt hitelből, egymilliárdos adósságot halmozva fel, a pártalapítványban mindössze félmilliárd forintjuk van, az éves állami támogatás a működésre sem elég.
Vagyis csak maradt pár vállalkozó.
Maguknak köszönhetik.
A sajtó szerepére céloz?
A sajtónak nem az a dolga, hogy "belátó" legyen és "kiegyensúlyozzon", hanem az, hogy indokolt kérdéseket tegyen fel és számon kérjen. Ami ráadásul 2002 és 2010 között - talán az utolsó másfél évet kivéve - kevéssé sikerült.
Magam is jó módban élek, miért tesznek pluszpénzt a zsebembe?
Ettől elvileg nő a belső fogyasztás, nő az adóbevétel, a megtakarításokból munkahelyek születnek.
Simicska mit mond?
Ő már nem az én magasságom. Egyébként elképzelhetetlen, hogy az Orbán célja az alacsony adókulccsal, hogy olcsón lehessen külföldre menekített vagyonokat legalizálni?
Néhány tízezren vannak ők. De mi lesz a legszegényebbekkel, az alsó egymillióval, akiknek a sorsán a szocialista kormányok sem tudtak jottányit sem javítani?
életút Puch László 1953. november 7-én született Lánycsókon.
Középiskolai tanulmányait Pécsen, a Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakközépiskolában végezte. Üzemgazdász diplomát 1980-ban Budapesten, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán kapott. 1976-tól 1982-ig a Mohácsi ÁFÉSZ-nél dolgozott, 1983-ban megválasztották a Bólyi ÁFÉSZ elnökének. 1993 és 1995 között a Népbolt Rt. ügyvezető igazgatója, 1995-től 1996-ig a Titán Rt. vezérigazgatója.
1994-től országgyűlési képviselő. 1998-tól 2002-ig Mohács önkormányzati képviselője. 1998 szeptemberétől az MSZP pénztárnoka volt egészen 2008 májusáig, amikor a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára lett. Utóbbi hivatalát egy éven át töltötte be.
Nős, felesége Görgői Éva. Három gyermekük van: Eszter (1976), Hajnalka (1978), László (1989).
Királyokra mifelénk nincs igény, nálunk demokratikus vezető irányítja a pártot, a mostanit Mesterházy Attilának hívják.Nem kellett kitalálni, ügyes ő, az elmúlt négy-öt évben jött fel, mint a buzgár. Én csupán annyit segítettem, hogy felkínáltam neki: ha szeretne pártelnök lenni, szívesen támogatom.Meg.Tévedés, a párt napi működésében nyoma sincs a zavarnak. Ami a káosz látszatát kelti, az a valóban zűrös platformosdi. Sajnos, bár egykor ezekben a műhelyekben formálódott a politikánk, idővel személyi ambícióknak rendelődtek alá.Az ő platformja párt a pártban. Neki nemcsak ambíciói vannak, hanem víziói is. Meglátjuk, mi sül ki belőle.Gyurcsány verziójában kizárólag az Orbán-ellenesség kötné össze a résztvevőket, ezért alkalmatlan a hosszú távú politizálásra.Zajlottak belső viták. Amit ezeken fogalmaztam meg, azt nem a nyilvánosságnak szántam.Jobb lenne tudni végre, neki mi a terve. Erős egyéniség, eldönti, mit akar. Egy a fontos: senki nem tehet olyat, ami szétszakítja a pártot.Lehet így is érteni ezt a mondatot. Ha valóban ilyesmi jár a fejében, talán az lenne a legjobb, ha ránk hagyná a baloldal képviseletét, ő pedig megalakítaná a maga liberális-demokrata pártját. Aztán majd a választások közeledtével mindenki eldönthetné, részese kíván-e lenni a Fidesszel szemben felálló koalíciónak. A jelenlegi bizonytalanság sajnos számos konfliktust generál az MSZP-ben, és rengeteg energiát visz el az érdemi politizálástól.El kell dőljön, milyen pártot akar a többség. Szerintem a balközép státus hívei lesznek többen, és ebben az esetben Gyurcsánynak döntenie kell: alkalmazkodik vagy kilép.Hamarosan.Mint szinte minden hónap utolsó szombatján. Amúgy jó dátum az a február 26., de addig, ha kérhetem, hagyjuk Gyurcsányt.2014? Hol van az még? Egyelőre annak örülünk, hogy elértük: az MSZP nélkül nem létezhet a Fideszt leváltani képes koalíció. Ráérünk 2013-ban megtalálni azt az embert, aki a legnagyobb eséllyel veheti fel a harcot Orbán ellen. Ez a jelölt lehet Bajnai, Mesterházy, vagy bárki más. A ’98-as vereségünk után Kovács Laci vezette a pártot, és csak 2001-ben neveztük meg a miniszterelnök-jelöltünket.Azt mindenesetre tudtuk, hogy olyan személy nem győzhet Orbán ellen, aki végigkardozta a négy évet. Egy a szakmájában elismert presztízsférfire volt szükségünk. Lehetett volna ez Németh Miklós, de Kovács Laci végül Medgyessyt választotta. Aki bődületesen jó teljesítményt nyújtott a kampányban. Hogy 2013-14-re, milyen figurát kell előállítanunk, ma még rejtély.Nehéz lesz. Bár Orbán agresszív politikája könnyen visszaüthet aFideszre, azért én rendre emlékeztetem vehemens párttársaimat: az 1998-as vereségünk idején 40 százalékot szereztünk, mégis két évbe telt, mire utolértük magunkat. Ehhez képest 2010-ben mindössze 19 százalékunk volt. Akkora verést kaptunk, amiből lehetetlen pár hónap alatt felállni. A soraink rendezéséhez idő kell épp úgy, mint ahhoz, hogy kiábránduljon a társadalom a Fideszből.Így igaz.Én a demokrácia maradéktalan helyreállítását támogatom.Biztos igaza van, nálam sokkal jobban ismeri a Fideszt. Én békességet szeretnék.Csak azt felejti el, hogy az ő kormányában sokkal több régi elvtárs ül, mint mondjuk a Bajnai-kabinetben. A fülkeforradalom hevületében él, nem hajlandó együttműködni, nem tesz és nem is vár el gesztust. Az ő szemében minden ellenzéki ellenség, hiszen veszélyezteti a hatalmát.Miért lennék más?Jól mondta: legendásan. Meg mesésen. De én már régóta nem hiszek a mesékben, és szerintem ön is kinőtt már abból a korból.Nem találná ott Simicska elérhetőségét.Ott is hiába keresné.Ismerjük, és ezt én normálisnak tartom. Sok fideszessel vagyok beszélő viszonyban. Mindig megegyezéspárti voltam. Igaz, amikor valamely parlamenti ügyben, gazdaságpolitikai kérdésben közel álltunk a közös állásponthoz, rendszerint elbuktunk. Részben a Fidesz kompromisszumképtelenségén, részben azon, hogy néhányan olykor a mi oldalunkon is igényelték az ellenségképet.Vannak az ország jövője szempontjából fontos beruházások.Mennyi ideje van? Napokig sorolhatnám.Majd máskor.Jobb nekem a háttérben.Komolyan beszéltem. Az nincs rendben, hogy mi, "öregek" a fiatalításról papolunk, miközben minden pozíciót elfoglalunk. Ettől függetlenül jól esett, amikor Mesterházy Attila felkínálta a Ház alelnöki posztját.Nincs másra ambícióm.Egy része. De van olyan alfaja is, aki nem tör a rivaldába.Sosem tettem olyat, amiért kicsinálhatnának.Tényleg. Tudom, mesélnek mindenfélét, de semmi sem igaz, egytől egyig mind a pártpénztárnokság miatt keltett legenda. Félelmem talán csak amiatt van, hogy az igazságszolgáltatásban ma nem az igazság az első, hanem a politikai szándék.Igenis lehet. Törvényesen működünk.Legendák ezek is.Minden kísérletünk elvérzett az ellenzéken.A Fideszt kérdezze erről. Meg a többi pártot.Az MSZP ilyen, vagyis átlátható szabályozást javasolt. Egyetértek azzal, hogy ez Magyarország érdekét szolgálná.Nézze, míg a Fidesz-barát tőkések mindig is bátran vállalták identitásukat, addig mi álszenten kezeltük, hogy akadnak hozzánk közel álló vállalkozók. Az is hiba, hogy – a jobbosokkal ellentétben – a bennünket támogatók nem a közösséghez, hanem valamelyik pártvezetőnkhöz csapódtak.Talán mert mi soha senkit nem tettünk taccsra pusztán azért, mert nem a mi barátunk. Ellentétben a Fidesszel, aki a politikában és a gazdaságban is minden pozíciót magának akar. Nem kell ellenerő, nem kell ellenzék, nem kell ellenvélemény, maximum egy Szili fér el a hajtókáján.Nem. No comment.Mert a vállalkozók közötti megállapodások nem politikai zsaroláson alapulnak.Lassan felépül majd egy új kör.Ahogy gyengül a Fidesz és erősödik az MSZP, oldódik a félelem. A mai Fidesz már nem a régi, egységes alakulat. Több erőközpont működik benne, melyeket csak addig képes összetartani a hit, amíg létezik a párt jelenlegi társadalmi támogatottsága.Az utolsó két évben, amikor már látszott, hogy ellenzékbe kerülünk, lépéseket kellett volna tenni, hogy a váltás után ne legyen kiszolgáltatott a baloldali média.Magánbefektetők stabilizálhatták volna a médiumokat.A Népszabadság szétesett, tévedései miatt komoly belső válsággal küzd. A Népszava is nehéz helyzetbe került, hasonlóan a Klubrádióhoz, a 168 Órához és az ATV-hez.Mindent megteszünk, hogy segítsük a sokszínű média fennmaradását.Baráti és egyéb szálak mentén próbáljuk életben tartani mindet.Jó szavakkal, támogatók felhajtásával is van esély eredményesnek lenni.Pár... Kétségtelenül könnyebb lenne, ha nem szenvedtünk volna ekkora vereséget. Nem volt törvényszerű.Nem csak magunknak. Vereségünket súlyosbította, hogy az Orbántól amúgy zömmel ódzkodó értelmiség még akkor is bennünket rugdosott, amikor már egyértelmű volt a bukásunk, és csak a kétharmad volt kérdéses.Arra is.Nem akarom másra kenni a vereséget. Sajnos sok mindent ígértünk, és kevés ügyet oldottunk meg. Sőt: többször is hosszasan ecseteltük, hogyan fogjuk megnyúzni a népet vizitdíjjal, tandíjjal, illetékekkel, ingatlanadóval, aztán persze egyikből se lett semmi, de az emberek mégis úgy élték meg: vérfolyik. Emlékszik, az MSZP hogyan emelt áramdíjat? Heteken át a nyilvánosság előtt vitatkoztunk, és mire meghoztuk az elkerülhetetlen döntést, utált bennünket a nép. Mit csinált a Fidesz? Egyik reggel szép csendben bejelentették a drágulást. Bár a gazdaságpolitikában lennének ennyire talpraesettek. Ott van rögtön a kormány adópolitikája, ami a kiskeresetűeket sújtja, a gazdagokat pedig indokolatlanul támogatja. Magam is jómódban élek, miért tesznek pluszpénzt a zsebembe?Dehogy születnek! Nem fogok több tejet, kenyeret, felvágottat vásárolni, a magyar gazda nem tud több terméket eladni. Tudja, mire megy majd el a többlet? Drága autóra, külföldi nyaralásra, esetleg megtakarításra – egyik sem teremt itthon munkahelyet. Eközben az intézkedés ötszázmilliárdos lyukat üt a költségvetésen. Ami több, mint az összes különadóból befolyt pénz. Megint csak azt kérdezem: mi értelme ennek?Nem tudom. Kérdezze talán meg őt.Az nem adókulcs, hanem elsősorban bizalom kérdése, hogy hazahozza-e az ember a Bécsben tartott megtakarítását. Amíg a jómódúak úgy hiszik, hogy a kormány bármikor einstandolhatja az itthoni bankszámlákat, eszük ágában sincs változtatni.Ez a politika végképp lemondott róluk. Nem tud mit kezdeni velük, ezért úgy tesz, mintha nem is léteznének. Végtelenül cinikus álláspont. Az ország egyes területein lassan a harmadik generációs munkanélküliek lépnek munkaképes korba, ők teljesen esélytelenek, ezért kezelhetetlenek is. Sok iskolában már ma biztonsági őr áll a kapuban, az Ormánság egyes falvaiban az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a havi tízezer forintot. PintérSándor utalt is rá közvetlenül a kormányváltás után, hogy nőni fog a megélhetési bűnözés. De van más baj is. Ma az első osztályos kisgyermekek harmada mélyszegénységből, teljes kilátástalanságból jön. Húsz év múlva a hasonszőrű generációk adják majd a munkaerőpiac negyedét, aztán harmadát, felét... Hiába létesülnének munkahelyek, nem lesz, aki képes elvégezni a feladatot, nem lesz, aki nyugdíjjárulékot fizessen, és eltartsa az öregedő társadalmat. Ez a gazdaságpolitika már középtávon a szakadékba kormányozza az országot. | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [
"Népbolt Rt.",
"Mohácsi ÁFÉSZ",
"Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola",
"Bólyi ÁFÉSZ",
"Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola",
"Titán Rt.",
"168 Óra",
"Állami Számvevőszék",
"Gazdasági és Közlekedési Minisztérium"
] |
"A Külügyminisztérium korábbi vezetése tudta, hogy 2008-ban Katona Magdát kizárták a megfigyelő misszióból" – válaszolt levelünkre a tárca. A kérdéseket azután küldtük el, hogy kiderült: az Afganisztánban vesztegetéssel vádolt Katona Magda Naszrin éveken keresztül kapott állami támogatásokat. Az Afganisztánért Alapítvány vezetőjének egyébként nem a Washington Post cikkében is emlegetett vesztegetés volt az egyetlen kétes ügye. Katona Magda az EU választási megfigyelőjének jelentkezett 2008-ban, de hamarosan onnan is eltanácsolták.
"A saját kapcsolatait használta a munkához, ami érthető, ha valaki hosszabb ideje dolgozik a térségben. Mi így azonban nem tudtunk együtt dolgozni vele" – fogalmazott óvatosan az egyik EU-illetékes. Katona Magda Naszrin ezek után állítólag az ENSZ afganisztáni missziójának (UNAMA) politikai főtanácsadója lett, de munkájáról és feladatairól semmi nem található a szervezet honlapján.
A magyar nő a saját alapítványa nevében 2010-ben választási megfigyelőnek jelentkezett Afganisztánban, ezt a megbízatást megkapta. Ezen munka közben készült az a felvétel, amely a Washington Post szerint kenőpénzek elfogadását rögzíti, Katona Magda szerint viszont pont fordítva: ő maga leplez le egy választási csalást.
A Külügy nem tartotta problémásnak, hogy Katona Magda alapítványa az egyetlen, amelyről semmilyen információ nem szerepel a minisztérium honlapján. Válaszlevelük szerint ez az adatok felvitelének idején még nem volt kötelező, az alapítvány vezetője pedig nem szorgalmazta, hogy információk jelenjenek meg szervezetéről. Vélhetően az alapítványé volt az amerikai lap cikkében is említett honlap, a foundationforafghanistan.com, amely péntek reggeltől azonban már nem elérhető. A honlapon eddig is csupán egy emailcím volt a hasznos tartalom.
Katona Magda Naszrin tevékenysége a tudományos világban is kérdéseket vetett fel. Az MTA szakértői plágiumnak tartották doktori dolgozatát, amelyet a további értékelés előtt a szerző vissza is vont az Akadémiáról. | [
"Külügyminisztérium"
] | [
"Washington Post",
"Afganisztánért Alapítvány"
] |
3 milliót nyert friss cégével az államtitkár
Budapest — Ez aztán a sikeres vállalkozás! Éppen hogy megalapította tavaly a cégét az agrártárca egyik jelenlegi fejese, máris maximális, 3 millió forintos vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el.
Gál Péter (33) eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár bormarketinggel foglalkozó cégét, a GLP Bormarketing Kft.-t június 17-én jegyezte be a cégbíróság. Gál Péter ekkor a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szakmai igazgatójaként már javában írhatta a pályázatát, mivel július elején adta be azt. Úgy tűnik, a szerencse a politikus oldalára állt, mivel alig két és fél hónappal később, szeptember 16-án már kedvező döntés született a pályázatáról, sőt a lehető legmagasabb összeget ítélték meg a cégének.
A pályázati felhívás eredeti célja a foglalkoztatottság növelése volt az Új Széchenyi Terv keretében, a kormányprogramban meghirdetett egymillió új munkahely megteremtésével összhangban. Ez a cég beszámolója szerint sem valósult meg, legalábbis a tavalyi év végéig egész biztosan, mivel egyetlen foglalkoztatottjuk sem volt. A cég maga is nyomtalanul működik a helyettes államtitkár bejegyzett lakcímén, Egerben, még saját honlappal sem rendelkezik, hiába kapta meg az indulást segítő uniós támogatást.
3 milliót nyert vadiúj cégével az államtitkár
A pályázat egyébként eredendően a fiatalok vállalkozó kedvének növelésével, vállalkozásainak segítésével próbált célt elérni. Azonban Gál Péter nem nevezhető kezdő vállalkozónak, korábban két családi cégben is volt már ügyvezető, az egyikben pedig résztulajdonos volt a pályázat benyújtása és elbírálása idején is.
Mindezek ellenére a cég valamennyi projekttel kapcsolatos beszámolóját elfogadták, az összes pénzt kifizették, a projektjét le is zárták.
Kerestük a helyettes államtitkárt, hogy mi volt a sikeres pályázatának titka, és mire fordította az elnyert hárommillió forintot, de helyette a tárca reagált, meglehetősen szűkszavúan. – A pályázat frissen alakult vállalkozások számára volt meghirdetve, és Gál Péter akkor nem a közigazgatásban dolgozott – írták.
Kiknek járt ez a támogatás?
35 év alatti, más vállalkozásban többségi tulajdonnal nem rendelkező fiatal vállalkozóknak írták ki a pályázatot, amelynek során legfeljebb 3 millió forintot nyerhettek el a vállalkozásuk beindítására.
Állami pénz állami vezetőknek
Korábban beszámoltunk arról, hogy L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár agrárcégei 160 millió forint állami és uniós támogatást zsebeltek be az elmúlt négy évben. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrárfejlesztésekért felelős államtitkára is tízmilliókat kaszált a földjei után, több mint 30 milliót kapott az elmúlt években. Rajtuk kívül Czerván György földművelésügyi államtitkár és Román István helyettes államtitkár is kapott területalapú támogatásokat a birtokaik után. | [
"GLP Bormarketing Kft."
] | [
"Hegyközségek Nemzeti Tanácsa"
] |
Műkincsek, luxus irodaház, balatoni üdülő, bőkezű adományok – csak az utóbbi két-három év alatt közel 300 milliárd forintra rúgott az az összeg, amit nem feltétlenül a jegybanki alaptevékenységéhez köthető feladatokra költött vagy különített el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és annak alapítványai.
A 2013-ban és 2014-ben életre hívott jegybanki Pallas Athéné alapítványok a folyamatos tőkejuttatások következtében csaknem 260 milliárd forintnyi vagyon felett rendelkeznek. Ennek döntő részét állampapírba "fektették". A szabadnak nyilvánított tőkéből viszont nem fukarkodtak: doktori programokra, épületfelújításokra költöttek, ingatlanvételre már több mint 30 milliárd forintot fordítottak. Ma már olyan ingatlanok vannak az MNB, illetve alapítványai tulajdonában, mint például a fővárosi Döbrentei utcai Vízház, a Vörösmarty téren lévő, volt Luxus áruház épülete, azaz a Kasselik-ház, vagy az Nyugati téren álló Eiffel Palace, amelyre önmagában csaknem 14 milliárdot áldoztak.
A nagy költések közé sorolható az MNB által gründolt kecskeméti oktatási projekt is, amelyhez egy kórházépületet vásároltak. Ennek területén a város történetének eddigi legnagyobb felsőoktatási beruházását hozzák létre egy új egyetem felállításával – legalábbis így hivatkozik az elképzelésekre a jegybank közleménye.
Markáns tétel az MNB Értéktár Programja is: ezt 30 milliárd forinttal "töltötték fel", s ebből eddig hozzávetőleg 9,5 milliárdot költöttek el. A maradék összeget az előzetes tervek szerint 2018-ig költik el műkincsek vásárlására. Mindezek mellett az MNB adományozásra 2014 óta már csaknem ötmilliárd forintot fordított. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Eiffel Palace",
"Pallas Athéné",
"MNB Értéktár Program"
] |
Az amerikai CBS televíziós társaság a hétvégén műsorára tűzi a nemrég csődbe ment Enron energia-kereskedő cég történetéről szóló filmet. A CBS közölte, hogy a film egy korábbi Enron-alkalmazott, Brian Cruver könyve alapján készült - írja a BBC News Online.
A film eredeti angol nyelvű címe (The crooked E - A tisztességtelen E) utal az Enron mára már hírhedté vált dőlt E betűt ábrázoló logójára, a tisztességtelen jelző pedig a vállalat könyvelési csalására vonatkozik. A filmet január 5-én, vasárnap láthatják a nézők, majdnem pontosan egy évvel azután, hogy a 90-es évek egyik sztárcége csődvédelmet kért, miután kiderült: több millió dolláros adósságának eltűntetésével próbált javítani pénzügyi helyzetén.
A botrány megrázta az egész pénzügyi világot, és egyebek mellett az Arthur Andersen könyvvizsgáló megszűnéséhez vezetett, amely cég az Enron könyvvitelét végezte, és állította, hogy a könyvekben szereplő adatok hitelesek.
A film főszerepét Brian Dennehy játssza, aki egy kitalált Enron-vezető, Jack Blue karakterét alakítja - írja a BBC News Online. | [
"Arthur Andersen",
"Enron"
] | [
"BBC News Online"
] |
Juhász villaépítői megbízható partnerek
Juhász Ferenc MSZP-elnökhelyettes egykori rózsadombi, több mint kétszáz négyzetméteres szolgálati lakását is a Toma-Bau Zrt. újította fel, a politikus honvédelmi minisztersége idején – tudta meg lapunk. Juhász két évig lakott az ingatlanban, míg a Honvédelmi Minisztériumtól százmilliós megbízásokat elnyerő cég munkatársai a Lejtő utcai luxusvillájának felújításán dolgoztak.
(További részleztek a Magyar Nemzet június 14-i számában) | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Toma-Bau Zrt."
] | [] |
Mondok Józsefnek bejött az élet. A politikus mintája az igazi, sikeres vidéki fideszeseknek: 1998 óta ő a Bács-Kiskun megyei Izsák város polgármestere, de közben van egy rakás vállalkozása is. Családja benzinkutat működtet Izsákon, 2013-ban természetesen trafikkoncessziót is nyert. A munka mellett marad ideje a hobbijára is, 2005 óta alelnöke a CBA-s Lázár Vilmos által elnökölt Magyar Lovas Szövetségnek, ő a Fogathajtó Szakág vezetője meg a Bács-Kiskun Megyei Lovas Szövetség elnöke, és a Hubertus Vadásztársaság vadászmestere is.
Mondok és a hivatali autója az izsáki városházánál (Fotó: Botos Tamás)
2014-ben a polgármester egyik cége, a Mondok Kft. EU-s forrásra pályázott a Darányi Ignác Terv egyik pályázatán, és nyertek is 35 millió forintot egy vadászház építésére. Mondok, izsáki polgármesterként még tagja is volt a helyi pályázati tervezést irányító Dunamellék LEADER-egyesület bírálóbizottságának.
A vadászházat egy kecskeméti cég építette meg 2014 augusztusa és 2015 februárja között Izsák határában, a Gedeon-dűlőn. A kivitelező cég honlapján fenn is van egy csomó kép az ingatlanról:
A vadászpanziót nem sokkal később nyilvántartásba vették az izsáki önkormányzat honlapján szálláshelyként, de a helyiek szerint Mondokék soha nem hirdették, hogy az ingatlanba vendégeket várnak, és az interneten ma sincsen nyoma az izsáki önkormányzati jegyzéken kívül sehol, hogy a vadászházban meg lehetne szállni.
A helyiek szerint ennek az az oka, hogy
a polgármester egyszerűen beköltözött az EU-s támogatásból épített vadászházba.
Mikor egy hétköznap reggel mi is lementünk megnézni a vadászházat, valóban az udvaron parkolt egy fekete Nissan Navara terepjáró, amiről kiderült, hogy ez az az autó, amit az izsáki önkormányzat biztosít a polgármesternek. Mondok ezzel az autóval ment reggel dolgozni a városházára a vadászháztól.
Fotó: Botos Tamás
Mondok Józsefet számtalanszor próbáltuk elérni, hogy megkérdezzük, miért lakik a vadászházban, miért nem lehet ott megszállni, és miért áll ott az önkormányzati autó, de nem sikerült beszélnünk vele. Először e-mailt írtunk neki az önkormányzaton keresztül, erre nem válaszolt. Aztán többször kerestük az önkormányzati telefonszámon, de sosem volt elérhető. A titkárnője délelőttönként azt mondta, hogy még nem ért be dolgozni, délután pedig azt, hogy már elment. Néhányszor az volt a kifogás, hogy a polgármester épp egy megbeszélésen van. Minden esetben azt ígérték, hogy Mondok visszahív majd, de sosem telefonált.
A vadászház hajnalban (Fotó: Botos Tamás)
Pár nappal később sikerült megszereznünk Mondok mobilszámát. De a mobilját is más vette fel, azt mondták, hogy a polgármester épp megbeszélésen van, és majd visszahív. Nem hívott, és soha többé nem is vették fel a telefont, ha ugyanarról a számról kerestük Mondokot. Próbálkoztunk azzal is, hogy más számról hívjuk, de ebben az esetben sem Mondok vette fel a telefont, és jött a szokásos duma: a polgármester megbeszélésen van, majd visszahív. De nem hívott, és később már azokat a hívásokat sem vették fel, amiket erről az új számról indítottunk. | [
"mondok"
] | [
"Fogathajtó Szakág",
"Bács-Kiskun Megyei Lovas Szövetség",
"Hubertus Vadásztársaság",
"Magyar Lovas Szövetség"
] |
Mire költsünk 324 millió forintot? Például épülhet belőle egy múzeumnak nevezett valami a másik múzeum mellé, egy kerékpáros-zsákutcának látszó nyomvonal, és belefér még egy pofás kis balatoni hajó is.
Amikor a Balaton körüli bicikilúton teker Keszthely és Badacsony között, valószínűleg ellenállhatatlan késztetést érez arra, hogy letérjen róla, és tegyen egy 14 kilométeres kitérőt Uzsára.
Igen, Uzsára, majd onnan ugyanazon az úton visszatérve a 28 kilométeres kiruccanás után folytathatja a balatoni túráját. Ha mégsem ez lenne a legfőbb vágya, az azért tűnik problémásnak, mert 324 millió forint uniós pénzt költöttünk el arra, hogy ezt a biciklis-zsákutcát és a hozzá kapcsolódó további – érdekes részletekben bővelkedő – fejlesztéseket megépítsük.
A Viva Natura Alapítvány és a BG Pálinkaház Kft. konzorciuma "Lesencéktől a Balatonig kisrégiós bringatanya és halászati kultúrpihenő" elnevezésű pályázatával nyerte el az említett összeget, amellyel a teljes projekt 93 százalékát fedezték (vagyis a pályázóknak további 25 millió forintot kellett saját zsebből betenniük).
A kerékpárút a Balaton körüli nyomvonalról Balatonedericsnél ágazik el, és Nemesvita, Lesencetomaj, illetve Lesenceistvánd érintésével éri el Uzsát. Az útszakasznak azonban csak egyetlen komolyabb "építőipari eleme" van: az edericsi leágazásnál a forgalmas 71-es úton egy lámpás kereszteződést hoztak létre, hogy biztonságosan át lehessen kelni rajta. Onnantól kezdve nem épült kerékpárút, csak a meglévő utakra helyezték ki a nyomvonaljelző táblákat. Bár ezeken az utakon nagyrészt korábban is el lehetett biciklizni Uzsáig, az alapítvány kérdésünkre azt mondta,
a kijelölés után kevésbé balesetveszélyes lett az útvonal, és a kerékpáros turisták kevésbé tévednek el rajta.
Mindez 32 millió forintba került – a GPS és a mobilinternet korszakában.
A Viva Natura egyébként azt állítja, hogy pongyolán fogalmazott, amikor 14 kilométer kerékpárutat ígért, valójában ezt sosem akarta, kezdettől fogva csak a jelzőtáblák kihelyezését tervezte.
Az úthoz három kerékpáros-pihenőhely tartozik, az alapítvány tájékoztatása szerint ezek közül kettő 40-40 négyzetméteres, térkő burkolattal ellátott "kispihenő", ahol a kerékpárosok megállhatnak, hűsölhetnek, majd tovább folytathatják útjukat.
Amikor nemrég ott jártunk, az egyik pihenő így nézett ki – véleményünk szerint hűsölésre kevéssé alkalmas módon:
A tévedések elkerülése végett: a projektet már egy éve átadták.
A harmadik pihenőhely abban a balatonedericsi épületkomplexumban van, amely a Bringatanya nevet viseli. Erről is készítettünk pár fotót:
© Fülöp Máté
Ez a Bringatanya 56 millió forintba került, és egy kerékpáros-pihenőhelyet takar büfével. Mellette található a szintén a projekt részeként megépített Balatoni Halászati Múzeum, tanösvénnyel, élménytóval, valamint balatoni csónakázási lehetőséggel. Biciklit is lehet kölcsönözni, egy különteremben pedig akár konferenciákat is lehet tartani.
A múzeum kiállítása jelenleg egy csónakból és néhány plafonra lógatott műhalból áll, amint az az alábbi képen látható:
© Fülöp Máté
Ez a kiállítás 8 millió forintba került, a múzeum épületét 129 millió forintból húzták fel, a hozzá tartozó kerti tó további 14, a parkoló 23, a játszótér pedig 5 millióba került.
Az alapítvány szerint az épületegyüttes a mai állapotában megfelel a pályázatban foglalt vállalásoknak, és
a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársai egy évvel ezelőtt mindent rendben is találtak rajta.
Az uniós projektek utófinanszírozásúak, vagyis a pénz lehívásának a hatósági jóváhagyás a feltétele volt.
A Viva Natura azt mondja, az épületegyüttes fejlesztését tervezi, ottjártunkkor pedig csak azért láttuk befejezetlennek, mert a viharok megrongálták a tetőt, amit javítani kellett, egyes részeket pedig ideiglenesen le kellett zárni. Amikor viszont egy helyi lakost kérdeztünk a Bringatanyáról, neki az volt a benyomása, hogy évek óta befejezetlenül áll, sosincs nyitva, de legalábbis alig látni benne bárkit is.
Mivel a pályázatban "interaktív felületet" is ígértek, rákérdeztünk arra, hogy ez mit takar. A válasz szerint a múzeumépület melletti kis tóba
balatoni halakat (keszeget, pontyot, harcsát) telepítettek, és pecázási lehetőséget biztosítanak a látogatóknak. Természetesen mindenkit megkérnek, hogy a kifogott halakat engedje vissza a tóba.
A Balaton partja egyébként légvonalban 2 kilométerre van innen.
A projekt részét képezte a kerékpárszerviz, a kerékpártároló, az orvosi szoba, a pihenő és az üzlethelyiség is. Az alapítvány szerint ezek mind megvannak, a kerékpárszerviz a nyitvatartási időben jelenleg egy fővel üzemel, a szervizelési feladatokat a karbantartó munkatárs látja el – az üzlethelyiségben. Az orvosi szobát pedig legalább annyira félreértelmeztük, mint a kerékpárutat és a nyomvonal kijelölést. Orvosi berendezések, egészségügyi személyzet, egészségügyi szolgáltatás ugyanis nincs, ilyesmit nem is vállalt a pályázó. Az "orvosi szoba" egy olyan helyiség, amely – a Viva Natura megfogalmazása szerint – a kerékpározás során esetlegesen keletkező kisebb – például horzsolásos – sérülések laikus ellátására, illetve komolyabb sérülés esetén a mentők és egészségügyi szakszemélyzet megérkezéséig a sérült kulturált körülmények közti várakozására alkalmas. Tervezik egy automata defibrillátor készülék beszerzését is.
A büfét csak a különböző rendezvények alkalmával üzemelteti a BG Pálinkaház Kft., vagyis az alapítvány konzorciumi partnere. Ez a cég két magánszemély, Benkő Gábor és Kámány Roland tulajdonában van. Benkő Gábor jelenleg a bicikliút biciklis nyomvonal által érintett Nemesvita alpolgármestere, Kámány Roland pedig a pályázati pénzt elnyerő Viva Natura Alapítvány kuratóriumi elnöke.
A projekt felelőse a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelyet azért kerestünk meg kérdéseinkkel, mert a helyszínen járva laikusként úgy véltük, a beruházás jóváhagyása az alábbiak miatt problémás:
Uzsáig nincs sok értelme nyomvonalat kijelölni, mert az nem mozgatja meg a biciklisek fantáziáját, de ha már mindenképpen itt megy egy bicikliút, akkor 9 kilométeres toldással elérhető lett volna például a Sümegi Vár is. Ezt állítólag az alapítvány is szerette volna, de ingatlanproblémák miatt nem jött össze.
A komolyabb biciklis turisták egyszerűen ráfordulnak a 84-es főútra, ha észak felé akarnak tekerni, ők nem fognak a közbenső falvak sokszor murvás, ide-oda kanyargó nyomvonalán menni.
A halászati múzeumban sem látható sok fantázia, hiszen 15 kilométerre innen Keszthelyen a Balatoni Múzeumnak van a témába vágó rendes kiállítása.
A minisztérium azonban a konkrét kérdéseinkre nem válaszolt, csak általánosságban közölte, hogy:
A pályázatban érintett projektelemek megvalósultak, amelyet záró helyszíni szemlén ellenőrzött az irányító hatóság. A pályázatban rögzített valamennyi vállalás teljesítését a fenntartási időszak végéig folyamatosan ellenőrzi az intézményrendszer.
Az NGM szerint tehát minden rendben van.
A projekt részeként egy 9 személyes kisbuszt is vásároltak 7 millió forintért, egyebek között ezzel szállíthatják a múzeum látogatóit a 25 millió forintért beszerzett kishajóhoz, amellyel balatoni kirándulásra tudják őket vinni. Nem akármilyen hajóról van szó, egy katamaránról, amelynek napelemes teteje van. Mivel ilyenből nem sok cirkál a tavon, elég könnyű felismerni. A helybeliek azonban azt mondják, Vonyarcvashegyről idén tavasszal elvitték. A Bringatanya még 2015-ben büszkén posztolta a Facebookra azt a képet, amelyen a kishajót vízre eresztik, az a fotó pedig Balatonkenesén készült.
© Facebook / Bringatanya
(A posztot azóta törölték.)
A pályázati pénzt elnyerő alapítványnak hároméves fenntartási kötelezettséget kellett vállalnia, és állítása szerint ennek minden eleme időarányosan teljesült. Ennek részeként évi 10-11 ezer kerékpárost vállaltak, ami szintén túlteljesült. Egy napra elosztva ez csak 30 biciklis, de mivel a Balatonnál a legmerészebb számítások szerint is csak 10-12 hétig tart a főszezon, ilyenkor Uzsa felé csaknem hömpölyögnie kell a kerékpárosoknak. Amikor egy helyi lakosnak azt mondtuk, hogy évente 11 ezernél is több biciklis megy el a portája előtt, egész egyszerűen tátva maradt a szája. | [
"BG Pálinkaház Kft.",
"Viva Natura Alapítvány"
] | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Balatoni Múzeum",
"Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség"
] |
A honvédelmi államtitkár birkózó alapítványa még be sem fejezte a 4,5 milliárd forintos csarnoképítési projektjét, máris megszerezte a csepeli stadiont és két vízitelepet az egyik leggazdagabb magyar cégcsoportjától. Hogy miből, az egyelőre nem világos.
Elemelkedett az eredetileg sem kis költségvetésű pályájáról Németh Szilárd honvédelmi államtitkár birkózó alapítványa, és egy csapásra az egyik legnagyobb ingatlantulajdonos lett Csepelen. A birkózócsarnok-építésre, valamint az ahhoz kapcsolódó kollégium létrehozására berendezkedett Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány (KIMBA) két hete 100 ezer négyzetméternyi sportingatlant, közte egy futballstadiont kebelezett be. Ezzel a fideszes politikus régi álma valósult meg, másfél évtizedes harc után sikerült kiszorítania a Csepel SC-ből a tíz leggazdagabb magyar közé tartozó Jellinek Dániel Indotek Csoportját.
Németh Szilárd győzelemként jelentette be, hogy a Béke téri központi sporttelepet, a Hollandi úti kajak-kenu vízitelepet és a Gubacsi hídnál lévő evezőstelepet megvette az alapítvány, így
a csepeliek visszakapták a baloldal által tönkretett, szétlopott és eltékozolt sportlétesítményeket.
A fideszes politikus, aki egyszerre tölti be a Honvédelmi Minisztériumban az államtitkári és a Magyar Birkózó Szövetségben az elnöki posztot, azt is hangoztatta, hogy az általa létrehozott alapítvány hamarosan megkezdi a korábbi tulajdonosnál leamortizálódott ingatlanok fejlesztését, hogy XXI. századi körülményeket teremtsen a sportolásra. Arról viszont nem tett említést, hogy korábban Csepel polgármestereként az Indoteket akadályozta fejlesztési tervei elindításában.
Németh Szilárd, a kerület új fideszes polgármestereként 2011-ben több sajtótájékoztatót tartott, és sikkasztás gyanújával feljelentést is tett azzal, hogy az általa akkor baloldali kötődésű vállalkozóként bemutatott Jellinek megpróbálja felszabdalni a sporttelepek területét, hogy ingatlanfejlesztéseket indítson rajta.
Jellinek azóta bekerült a leggazdagabb magyarok élbolyába, az Indotek Csoport pedig a hazai ingatlanpiac egyik legnagyobb játékosává nőtte ki magát. A cégcsoport nemrég Tiborcz István vállalkozása helyére lépett a tőzsdei Appeninn Nyrt. tulajdonosi körében, birtokol 21 bevásárlóközpontot, sőt a Gellért szállót és a Sofitelt is, legutóbb pedig az általa vezette konzorcium próbálta megszerezni a budapesti repülőteret. A Csepel Plaza és a gyártelep egy részének tulajdonosaként a XXI. kerületben is jelen van.
A csoport marketingvezetője kérdésünkre azt írta, hogy az Indotek 2007 óta állami vagy önkormányzati támogatás nélkül másfél milliárd forintot fektetett a csepeli klub üzemeltetésébe. Pintyőke Marcell szerint nagyszabású fejlesztési terveik voltak a területtel kapcsolatban: mintegy 200 ezer négyzetméternyi ingatlan fejlesztése valósult volna meg. Az elképzelés lényege az volt, hogy különböző jövedelemtermelő ingatlanokat, éttermeket, szabadidőközpontot, irodaházat, szállodát hoznak létre, és ezek képesek lettek volna kitermelni a nonprofit sportegyesület számára tervezett, több mint 20 ezer négyzetméternyi fejlesztéshez, valamint a létesítmények üzemeltetéséhez szükséges fedezetet.
A társaság ez irányú elképzelései ugyanakkor az évek során nem tudtak megvalósulni, ugyanis a kerület önkormányzata változtatási tilalmat rendelt el a területen, miközben a sportpályák és a létesítmények állapota folyamatosan romlott
– írta az Indotek képviselője, hozzátéve, végül ez a patthelyzet vezetett oda, hogy engedtek a sportklubra pályázó alapítványnak.
Németh Szilárd nyilatkozataiban arról sem beszélt, hogy az alapítvány milyen konstrukcióban és milyen pénzből vásárolta ki az Indoteket, és miből akar fejlesztéseket indítani a hatalmas, nagyjából 14 futballpályányi területen fekvő ingatlanegyüttesen. Ugyanakkor Facebook-oldalán köszönetet mondott a kormánynak az anyagi és erkölcsi támogatásért. Ezt ismételte meg a Magyar Nemzetben hétfőn megjelent interjúban, kiegészítve azzal, hogy erre a továbbiakban is számítanak, és tárgyalni fognak az önkormányzati támogatás és a magánszponzoráció lehetőségeiről is. Hogy pontosan mire készülnek, még nem tudni, de a fideszes politikus úgy fogalmazott:
Van kiváló példa is előttünk: a Puskás Akadémia és a Fradi.
Mi hiába kerestük több csatornán keresztül is Németh Szilárdot, azt a választ kaptuk, hogy sem az alapítvány, sem az államtitkár nem akar élni a nyilatkozat lehetőségével. Így arra sem kaptunk választ, hogy a KIMBA a 2017-es indulása óta mennyi pénzt kapott a kormánytól, és kibővítették-e a minden valószínűség szerint újabb tízmilliárdokra rúgó fejlesztésekre az alapítvány feladatkörét.
A csarnoképítési projekttel kapcsolatban tett régebbi bejelentések szerint a csepeli birkózó akadémia kialakítását a kormány 4,5 milliárd forinttal támogatja. Ebből szántak eredetileg 2,2 milliárdot a csarnok felhúzására, majd a KIMBA tavaly 2,46 milliárd forintra módosította a tenderkiírást. A csarnok mellé tervezett 130 fős kollégium építése még nem kezdődött el. A fellelhető dokumentumok alapján azonban úgy tűnik, hogy tavaly év végén még több pénz volt az alapítvány számláján, a 2019-es beszámolója szerint az év zárásakor közel 5 milliárd forint forrással rendelkezett.
A Németh által létrehozott alapítvány finanszírozását 2017-ben a Magyar Birkózó Szövetségen keresztül indították el, amelynek akkor már két éve a fideszes politikus volt az elnöke. A KIMBA megalapítását Németh azzal indokolta, hogy az alapítványi forma megkönnyíti a beruházás lebonyolítását. Az ellenzék viszont ezt nem találta kielégítő magyarázatnak, és arra figyelmeztetett, hogy a közpénz, majd később a csarnok egy olyan magánalapítvány tulajdonába kerül, amelynek a döntéseibe sem a csepeli önkormányzat, sem a birkózószövetség, sem az állam nem szólhat bele.
Kapcsolódó Németh Szilárd magánügye lesz a kétmilliárdos birkózóálom A csepeli birkózócsarnok kezdetben 500 milliósnak indult beruházása már 2 milliárd forintnál tart, amit áll ugyan a kormány, de valamiért a csepeli önkormányzat és a birkózó szövetség is lemondott a bábáskodásról, és egy Németh Szilárd alapította alapítványra testálta az ügyet.
Az alapításkor Németh Szilárd házába bejelentett KIMBA működését és gazdálkodását egyetlen kurátor irányítja. Süle László az önkormányzat cégétől, a Csepeli Városfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetői székéből igazolt az alapítványhoz.
A KIMBA 2017-ben kapta meg az első kétmilliárd forintos vissza nem térítendő támogatást a birkózószövetségen keresztül. A szövetség honlapján fellelhető dokumentum szerint 2018 áprilisában került a testület elé az az előterjesztés, amely újabb 1,1 milliárddal megtoldotta a kormányzati adományt. A pénzeket a szövetség a fejlesztési minisztériumtól kapta, és átadási szerződéssel passzolta tovább az alapítványnak. Ezek a "továbbadási tranzakciók" érdekes módon a szövetség nyilvános költségvetésében nem látszanak, az viszont igen, hogy hozzájárult az akadémia szakmai és személyi jellegű kiadásaihoz. A KIMBA újabb kétmilliárdos, majd egy 200 milliós támogatást kapott 2019 nyarán a kormánytól. December végén pedig újabb 370 millió forintról jelent meg határozat a Magyar Közlönyben. Az alapítványhoz máshonnan is érkezett pénz, a legnagyobb tétel a csepeli önkormányzat közel 400 milliós adománya volt.
A stadionvásárlás múlt heti bejelentését a csepeli önkormányzat ellenzéki képviselője, a momentumos Dukán András Ferenc azzal kommentálta, hogy
Németh Szilárd állítása szerint a csepelieké lett a Csepeli Stadion és a hozzá tartozó kiegészítő létesítmények. Ezzel szemben a valóság az, hogy bekebelezte a csepeli sportéletet, és a saját magánbirodalmát bővítette tovább a helyi ingatlanokkal. Mit tett Németh Szilárd eddig a csepeli sportért? Az újonnan felépült birkózócsarnokába nem engedte be a csepeli birkózókat, akik így a bezárt Jedlik tornatermében kényszerültek edzeni.
A KIMBA kormányzati pénzeivel kapcsolatban megkerestük a Magyar Birkózó Szövetséget és a Kozma István Birkózó Akadémia Alapítványt is, de egyik szervezet sem reagált levelünkre. Válasz nélkül maradtak a sportért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumának küldött kérdések is, így egyetlen érintettől sem kaptunk információkat arról, hogy milyen forrásból kezdett új irányba terjeszkedni a Németh Szilárd-féle alapítvány. | [
"Appeninn Nyrt.",
"Magyar Birkózó Szövetség",
"Indotek",
"Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány"
] | [
"Jellinek Dániel Indotek Csoport",
"Csepeli Városfejlesztési Nonprofit Kft.",
"Csepel Plaza",
"Indotek Csoport",
"Magyar Közlöny",
"Csepel SC",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Puskás Akadémia",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Kozma István Birkózó Akadémia Alapítvány"
] |
A napokban jár le a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatának határideje egy, a Paks II. beruházás szempontjából fontos adatigénylésünk ügyében: a 8 milliárd forintért elvégzett földtani kutatási program az Átlátszó által már nyilvánosságra hozott zárójelentését megalapozó szakági értékelő és összefoglaló jelentéseket kértük kiadni a az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-től. A projektcég azonban csak a korábban az Átlátszónak már kiadott összefoglaló jelentéseket tekinti nyilvánosnak, így az általunk megindított hatósági eljárás tétje az, hogy módja lehet-e a nyilvánosságnak és a tudományos közvéleménynek a beruházás földtani kockázataira vonatkozó összefoglaló állításokat az azokat megalapozó szakági tanulmányok részeredményeivel összevetni.
Az újabb adatigénylésünk arra irányult, hogy az adatkezelő adja ki annak a 22 szakági tanulmánynak a teljes szövegét, amelyeken a program zárójelentésének következtetései alapultak. Az igénylés hátterében az az értesülésünk állt, hogy a zárójelentésben megfogalmazott, a telephelyet jóváhagyó “komplex értelmezések" nem feltétlenül tükrözik a szakági tanulmányokban megfogalmazott kifogásokat a telephely földtani alkalmasságával kapcsolatban.
Az igénylésre a Paks II Zrt. 2017. augusztus 20-i válaszlevelében előbb a korábbi adatigénylésre utalt vissza, illetve határidőt hosszabbított, majd 2017. augusztus 25-i válaszában csak a korábban már nyilvánosságra hozott Telephelyi Biztonsági Jelentést küldte meg nekünk, magukat a kért tanulmányokat viszont nem.
A beruházást sok szempontból övező titkolózáshoz képest ez annyiban volt meglepetés, hogy ebben a kérdésben az állami cég a júliusi adatigénylés teljesítése után is törekedett a párbeszédre: mi is beszámoltunk a Zrt. válaszközleményéről, valamint teljes terjedelmében közöltük az Aszódi Attila államtitkárral és a paksi bővítés telephelyének földtani alkalmasságát jóváhagyó Tudományos Támogató Testület tagjaival folytatott háttérbeszélgetést.
A júliusi beszélgetés során egyébként arra is rákérdeztünk, hogy tervezik-e a telephely engedélyeztetéséhez szükséges földtani kutatási eredmények tudományos igényű publikálását, tudományos vitára bocsátják-e az eredményeiket? Erre Aszódi Attila azt válaszolta, hogy az engedélyeztetés és a tudomány igényeinek kielégítése valóban két külön műfaj, de az 1997-ben publikált, "A Paksi Atomerőmű földrengésbiztonsága" című tanulmánykötet "egy mérföldkő volt, most megint egy ilyen mérföldkőnél vagyunk: ezek az eredmények egy külön kötetben fognak megjelenni."
Ehhez képest rendkívül furcsának tartjuk, hogy a már elkészült szakági értékelő és összefoglaló jelentéseket sem akarják nyilvánosságra hozni.
Mivel az adatigénylésünkre kapott válasz tartalma szerint az igénylés megtagadását jelenti, szeptemberben a NAIH-hoz fordultunk. A megtagadás jogellenességét azzal támasztottuk alá, hogy az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. a Magyar Állam egyedüli részvényessége mellett működő részvénytársaság, a kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társasági polgári jogi szerződései pedig közérdekű adatok, mivel nemzeti vagyon felhasználásával kapcsolatos adatot tartalmaznak.
Bodoky Tamás – Sepsi Tibor
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt."
] | [
"Magyar Állam",
"Tudományos Támogató Testület",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
2012. augusztus 01., szerda, 06:30 • Utolsó frissítés: 2012. augusztus 02., csütörtök, 10:02
Címkék: Európai Unió; Jobbik; Novák Előd; kurucinfó; Szegedi Csanád;
Hónapokon át kapott fizetést Brüsszelből a márciusban EU-zászlót égető Novák Előd, s hozzá hasonlóan azok is, akiknek a nevét korábban hírbe hozták a Kuruc.infó nevű szélsőséges portállal – derítette ki a hvg.hu. A lapunk által megszerzett hivatalos kimutatások szerint ezeket az uniós pénzeket Szegedi Csanád pénzügyi keretéből utalták ki. Novák lapunknak megerősítette, hogy Szegedi asszisztenseként valóban kapott uniós pénzt, amit ő "klasszikus munkabérnek" tekint.
Két évvel ezelőtt öt hónapon keresztül kapott pénzt, összesen mintegy 3500 eurót, akkori árfolyamon közel egymillió forintot Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője Brüsszelből – derül ki abból a dokumentumból, amelyet Szegedi Csanád brüsszeli környezetéből szerzett meg a hvg.hu. De a pártból hétfőn kilépő Szegedi Csanád EP-képviselő személyzetének fenntartására fordítható, havi 21 ezer eurós költségkeretéből történő kifizetéseket tételesen bemutató dokumentumon nemcsak Novák Előd nevére bukkantunk.
A listán olyan személyek is szerepelnek, akiket korábban összefüggésbe hoztak a Kuruc.infó nevű szélsőséges, nyíltan rasszista, antiszemita portállal. Az oldal szerkesztői ugyan “illegalitásban" tevékenykednek, de korábban több forrás, köztük a portál szerkesztésében egy ideig maga is közreműködő Polgár “Tomcat" Tamás is Molnár Balázst, Kürk Rolandot és Novák Elődöt nevezte meg a portál szerkesztőjeként. Igaz, az érintettek mindig is tagadták, hogy közük lenne az oldalhoz, Novák Előd pedig rendre perli azokat, akik ezt állítják. Molnár Balázsnak – akiről sokan azt állították, hogy egy ideig ő volt a főszerkesztő – ráadásul már "papírja" is van arról, hogy ez nem igaz: a Fővárosi Főügyészség vádat emelt ellene személyes adattal való visszaélés és rágalmazás miatt, azt állítva, hogy 2006 őszén ő volt főszerkesztő, de a bíróság tavaly év végén bizonyítottság hiányában felmentette a vádak alól.
Hazafi européerek
A hvg.hu birtokába került dokumentum szerint Kürk Rolandnak, Molnár Balázsnak és Novák Elődnek is munkaszerződése volt az Európai Parlamenttel. Kürk Roland csak a tavalyi évben több mint 12 ezer euróval lett gazdagabb az uniós munkának köszönhetően, de már 2010 júniusa és decembere között is közel 3 ezer eurót keresett. Molnár Balázs pedig 2010 óta 3700 eurót, azaz több mint egymillió forintot kapott ugyanígy.
Molnár Balázs, az asszisztens. Fotó: hvg.hu
Szegedi Csanád brüsszeli honlapja Kürk Rolandot a képviselő helyi asszisztenseként tünteti fel, s hasonló jogcímen kapott pénzt Molnár és Novák is. A szabályok szerint egy európai parlamenti képviselő alatt kétféle asszisztens dolgozhat: akkreditált és helyi. Előbbiek Brüsszelben vagy Strasbourgban, utóbbiak pedig a tagállamból segítik az EP-képviselő munkáját. Az asszisztensek jogállását egy 2009-es EK-rendelet szabályozza. Mielőtt ez a rendelet hatályba lépett, sokkal lazábbak voltak a szabályok, s előfordult, hogy egy képviselő családtagjainak osztott ki pénzeket. Most ugyan szigorúbb a szabályozás, ám azt csak az EP-képviselő tudja, hogy asszisztensei érdemben végeznek-e munkát vagy sem, más ugyanis nem tudja ellenőrizni azt.
Novák EU-ellenes kirohanásai
Novák Előd megkeresésünkre elismerte, hogy kapott Brüsszelből fizetést. Mint mondta, abban az időszakban Szegedi Csanád munkáját segítette asszisztensként háttéranyagok elkészítésével és sajtófeladatok ellátásával. "Klasszikus munkabérnek tekintettem ezt a pénzt, de már három éve nem kapom" – fogalmazott a politikus, aki ez év januárjában azzal keltett botrányt, hogy a Jobbik egyik tüntetésén az Európai Unió hivatalos zászlaját gyújtotta fel. Néhány hónappal később pedig levette az uniós lobogót az Országgyűlés irodaházáról. Sajtónyilatkozataiban ugyanakkor korábban egy szóval sem említette, hogy az általa annyira vehemensen támadott EU-tól egy időben rendszeresen pénzt is kapott.
Novák Előd. Egy elégedetlen munkavállaló / Koszticsák Szilárd
A birtokunkba került dokumentumban Samu Tamás Gergő neve is szerepel. Neki 2010 elejétől volt munkaszerződése az EP-vel és öt hónapon át kapott pénzt a Szegedi-féle keretből. Samu Tamás Gergő korábban a párt parlamenti képviselője is volt, mandátumáról 2011 tavaszán mondott le, miután a Fővárosi Bíróság hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte őt.
A véletlenek összjátéka
A "zsidóbotrány" miatt a Jobbikban lapátra tett Szegedi Csanád és a Kuruc.infó viszonya hosszú éveken át felhőtlen, mi több, baráti volt. A portál a borsodi jobbikos belháborúban is Szegedi mellett tört lándzsát, élesen bírálva az EP-képviselő ellenfeleit, köztük a pártból kizárt Endrésik Zsolt országgyűlési képviselőt. Sőt, a Kuruc.infó arról a Szegedi Csanád borsodi ellenfelei által nyilvánosságra hozott hangfelvételről is csak közel egy hét késéssel adott tájékoztatást, amely végül az EP-képviselő bukásához vezetett.
Minden bizonnyal csak véletlen, de különös egybeesés, hogy Kürk Roland – havi több mint ezer eurós fizetését biztosító – munkaszerződését információnk szerint közvetlenül azelőtt szüntették meg Brüsszelben, hogy a Kuruc.infó nekiesett Szegedi Csanádnak. Néhány órával az első kurucos cikk megjelenése után Novák Előd saját Facebook-oldalán követelte Szegedi lemondását, s ezt a hírt azonnal közölte a portál.
Az ügyben többször is kerestük Szegedi Csanádot, de nem értük el. | [
"Jobbik"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Fővárosi Bíróság",
"Európai Unió",
"Európai Parlament"
] |
1,1 milliárdos támogatást titkol el a kincstár
Budapest - Titkolja a Magyar Államkincstár, hogy mire költötték az egyéni képviselőjelöltek a fejenként egymillió forintos támogatásukat. Pedig ez volna az egyetlen elem a rendkívül bőkezű állami kampányfinanszírozásban, ahol pontosan nyomon követhető, hogy az érintettek mire használták fel a közpénzt.
A jelöltek ugyanis egy kincstári kártyát kaptak az egymilliós összeggel. Az utalásokat a Magyar Államkincstár oldaláról intézhették csak, a kártyáról pedig nem lehetett készpénzt felvenni, így minden egyes kártyahasználat is nyomon követhető. Összesen 1 milliárd 102 millió forintról van szól: 597 jelölt vette fel a pénzt, 505-en pedig a pártjuknak ajánlották fel, de az így átadott összeg tekintetében ugyanolyan szabályok vonatkoztak a pártokra, mint a jelöltekre.
De hiába lenne nyomon követhető az állami pénz felhasználása, mégsem lehet megtudni, hogy mire szórták el az egyes jelöltek az államtól kapott forrásokat. Hiába kérte ugyanis ki az adatokat a Transparency International, a Magyar Államkincstár nem adott erről információt.
– Egyetlen jó elem volt a törvényben, ám ezzel most azt is kiherélték. A kincstár arra hivatkozva utasította el adatigénylésünket, hogy az számlaszintűen aprólékos – mondta a Blikknek Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója, aki bírósághoz fordul az adatokért. –- A keresetünkben azt fogjuk kérni, hogy a bíró vigye az Alkotmánybíróság elé az ügyet, hogy az állami szervek ne tagadhassák meg az érdeklődőktől az információk megadását az adatmennyiség nagyságára hivatkozva – tette hozzá.
A Blikk kíváncsi volt arra, hogy az államkincstár miként fogadta el az egyéni jelöltek beszámolóit, milyen szabálytalanságokra bukkantak és hány beszámolót utasítottak el. Az államkincstár döntése minden egyes esetben zsebbevágó: akinek ugyanis nem fogadják el a beszámolóját, a kétszeresét kell visszafizetni, vagyis 2 millió forintot.
A Magyar Államkincstár eddig nem tudott válaszolni a kérdéseinkre. – A törvényes határidőn belül válaszolunk a kérdéseire, addig szíves türelmét kérjük – írták meg a Blikknek.
A jelölteknél lényegesen lazább szabályok mellett gazdálkodó pártok egy része milliárdokat nyúlhattak le. A közzétett beszámolóik elképesztő nagyvonalúságról tettek tanúbizonyságot. Az alig pár ezer voksot begyűjtő pártok közül volt olyan, amelyik 65 milliót költött szállásköltségre és benzinpénzre, egy egyszerű, pár perces videofilm forgatására pedig 41 milliót számoltak el.
K. D. | [
"Magyar Államkincstár"
] | [
"Transparency International"
] |
Fotó: Reuters
- A NOB és a sydneyi olimpia szervezése nagyon fontos számomra, így az ezekkel összefüggő funkcióimat megtartom - mondta Coles, aki ellen jelenleg viszgálat folyik, hogy valóban elfogadott-e nagy értékű ajándékokat, szolgáltatásokat a 2002-es téli olimpiának otthont adó Salt Lake City-i szervezőktől. - Soha nem tettem olyat, ami ellentmond az olimpiai mozgalom szellemiségének. Remélem, a NOB-vizsgálat tisztáz engem az alaptalanul felhozott vádak alól - mondta Coles.
Lemond NOB-tagságáról a vesztegetési botrányba keveredett nyugat-szamoai Seiuli Paul Wallwork, akinek az a szándéka, hogy a jövő heti lausanne-i NOB-kongresszuson, ahol a korrupcióval vádolt személyek ügyében hirdetnek ítéletet, előbb megvédi magát, majd leköszön tagságáról. A nyugat-szamoai sportvezető elleni vád szerint felesége, Julia 30 ezer dollárt kapott kölcsön a 2002-es Salt Lake City-i téli olimpia szervezőitől, hogy "a család egyik barátját fontos beosztáshoz segítse".
A vesztegetésbe keveredett személyek közül eddig már négyen - a finn Pirjo Haggman, a líbiai Baszir Mohamed Attarabulszi, a szváziföldi David Sibandze és a kenyai Charles Mukora - köszöntek le.
A NOB alelnöke, a kanadai Dick Pound viszont a 2008-as nyári olimpia rendezésére pályázó Toronto kandidálási bizottsági tagságáról mond le. Pound összeférhetetlenségre hivatkozva döntött így.
A korábbi hírekkel ellentétben a német DaimlerChrysler AG autógyár továbbra is támogatja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot. Matthias Kleinert, a gyár elnökhelyettese közölte: a Sydney Morning Herald című lap értesülése, miszerint a DaimlerChrysler a 2002-es Salt Lake City-i olimpia kapcsán kipattant vesztegetési ügy miatt nem támogatja tovább a NOB-ot, nem felel meg a valóságnak.
Ajánló: | [
"NOB"
] | [
"DaimlerChrysler AG",
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság"
] |
Százmilliós alvilági kenőpénzek: hosszú időre rács mögé dugnák Gyurcsány volt titkosszolgálati főnökét
Jóval súlyosabb büntetés kiszabását kérte a Fővárosi Ítélőtáblától a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati vezetőire a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori, nem jogerősen öt év börtönre ítélt főigazgatója, Galambos Lajos és bűntársa terhére azt rója az ügyészség, hogy százmilliókkal vesztegette meg őket a magyar alvilág hírhedt és rettegett alakja, Jakubinyi Róbert.
Az Egymásért, Egy-másért Alapítvány kulcsfiguráját, Jakubinyi Róbertet és két bűntársát, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábban kémkedéssel is vádolt, ám végül jogerősen felmentett volt főigazgatóját, Galambos Lajost, illetve a cég volt műveleti osztályvezetőjét, Gyarmati Györgyöt még 2013-ban folytatólagosan elkövetett hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta meg az ügyészség.
Elsőfokon elítélték a volt titkosszolgákat
A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa a titkosított perben tavaly elsőfokon mindhárom vádlottat bűnösnek mondta ki. A Pintér Sándor lejáratásával is összefüggésbe hozott Jakubinyi Róbert elsőrendű vádlottat kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett vesztegetés miatt négy év börtönre és öt év közügyektől eltiltásra ítélték. A másodrendű vádlott Galambos Lajos folytatólagosan elkövetett vesztegetésért és államtitoksértésért öt évet kapott, valamint nyolc évre a közügyektől is eltiltották. Gyarmati György harmadrendű vádlottat három év börtönnel és öt év közügyektől eltiltással sújtották. A bíróság emellett Galambost 150, Gyarmatit 100 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte.
Túl enyhének tartja az ügyészség Jakubinyiék büntetését
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a napokban benyújtott indítványában ugyanakkor jóval súlyosabb büntetés kiszabását kérte Jakubinyi és a két titkosszolgálati főnök terhére a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblától – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t Csiha Gábor, a főügyészség szóvivője, aki hozzátette, még a közügyektől eltiltást is súlyosítanák a vádlottak vonatkozásában. Más forrásból úgy tudjuk, az elsőfokú ítélet megállapításaival az ügyészség tulajdonképpen egyetért, ám részben azért kérnek példás büntetést a vádlottakra, hogy mindenki számára világos legyen: nincs az a pénz, amiért sutba lehet dobni a tiszti becsületet, hiszen ebben az ügyben a vád és az egyelőre nem jogerős ítélet szerint a szervezett alvilág hírhedt alakja lefizette az NBH hivatalban lévő vezetőjét. Forrásunk kiemelte, hogy Galambos ezzel felbecsülhetetlen károkat okozott a titkosszolgálatnak.
Elfelejtettek adót fizetni
Ahogy azt már többször megemlítettük, a titkosított ügy szálai a Gyurcsány-kormány idején fénykorát élő Egymásért alapítványig vezethetők vissza: a vád szerint az alapítvány – melynek megalapítását Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2006-ban elhunyt első igazgatója kezdeményezte – számára egy magáncég 2005-ben és 2006-ban hozott Ázsiából az országba milliárdos értékű vámárut, többtonnányi élelmiszert arra hivatkozva, hogy adomány, ám azok a nagy áruházláncok polcaira kerültek, így csaknem másfél milliárdnyi adót nem fizettek be az államkasszába. Később feltáró vallomásokból kiderült, hogy az egykori közhasznú szervezet a Gyurcsány-kormány legmagasabb rangú titkosszolgáinak a kifizetőhelyeként működött évekig, cserébe a hatóságok vezetői elsimították Jakubinyi büntetőügyeit. Szolgálataikért a vádlottak százmilliós összegeket kaphattak a csalással, sikkasztással és csempészéssel is vádolt nehézfiútól, aki ellen legutóbb bírósági eljárásban elkövetett vesztegetés bűntette miatt emelt vádat az ügyészség. A kifizetett kenőpénzek egyébként nem meglepően azonosak az ítéletben szereplő vagyonelkobzások összegeivel.
Vezető kép: MTI | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Egymásért, Egy-másért Alapítvány",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa",
"Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség"
] |
Több mint hét órán át tárgyalt az SZDSZ vezetése az elnökválasztáson történt csalások következményeiről, majd végül úgy döntött, nem dönt. Az új küldöttgyűlés összehívására ugyanis csak a párt országos tanácsának van joga, ez a testület pedig legközelebb április elején ülésezik. A csalásról készült jelentésben az áll, az álküldöttek - többek állítása szerint - nem Kóka János, hanem Fodor Gábor mellett voksolhattak, és érdemben befolyásolhatták a választás kimenetelét. Az SZDSZ a honlapján nyilvánosságra hozta a csalásokról készült vizsgálati jelentést.
Április 5-én dönthet az SZDSZ országos tanácsa (OT) arról, összehívja-e a párt rendkívüli tisztújító küldöttgyűlését - derült ki az ügyvivői testület (ÜT) maratoni, csütörtök estétől péntek hajnalig tartó ülésén. Gusztos Péter ügyvivő az ülés után azt mondta, az alapszabály értelmében csak a párt parlementjeként működő OT-nak van joga meghozni egy ilyen döntést.
Az ügyvivők meghallgatták T. Asztalos Ildikót, a párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökét, akiről Köteles Péter borsodi párttag februárban a Hír Tv műsorában azt állította, a tavaly márciusi elnökválasztáson álküldötteket buzdított a szavazásra Kóka János mellett. T. Asztalos az ülésről úgy távozott, hogy nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni.
Az ÜT megtárgyalta azt a jelentést is, amelyet Jüttner Csaba, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei SZDSZ-elnök készített és amelyet a párt honlapján nyilvánosságra is hoztak. Jüttner az ülés után azt mondta, megállapították, hogy négy távol lévő borsodi küldött helyett mások, köztük a küldöttgyűlésen csak vendégként jelen lévő tagok írták alá a jelenléti ívet.
Négy állítás egy ellen
Jüttner jelentése szerint a meghallgatott SZDSZ-esek közül öten állították, hogy tudnak szabálytalanságokról, közülük négyen azt mondták, T. Asztalos arra buzdította az álküldötteket, hogy Fodor Gáborra szavazzanak (az ötödik Köteles volt). Ezt az állítást T. Asztalos tagadta. A jelentés szerint sem Kóka, sem Fodor stábja nem szervezte a csalást.
A jelentés kimondja, hogy - bár nem lehet tudni, az álküldöttek valójában kire szavaztak - a csalás befolyásolhatta az elnökválasztás kimenetelét. Az elnökválasztás első fordulójában ugyanis szavazategyenlőség volt a két jelölt közt, ha tehát az álküldöttek akkor is szavaztak, az eredmény másként alakulhott volna.
Jüttner vizsgálóbizottsága ugyanakkor csak a második forduló jelenléti íveit vizsgálta, mivel az első forduló dokumentumait a választás után megsemmisítették. Ezt Gusztos azzal magyarázta, hogy csak az eredményes választás jelenléti ívét kellett benyújtani a bíróságnak, mint amivel igazolják, hogy Kóka János a párt vezetője. Az ÜT döntött arról is, az etikai bizottság elé utalja T. Asztalos és az álküldöttek ügyét, akiket felkérnek arra, a testület döntéséig függesszék el párttagságukat.
Maradhat a pénztártörvény
Az ÜT tárgyalt az egészségbiztosítási törvényről is, miután csütörtökön koalíciós egyeztetést tartott az MSZP és az SZDSZ a miniszterelnöknél. Erre azért volt szükség, mert több szocialista politikus - köztük Lendvai Ildikó frakcióvezető is - is úgy nyilatkozott, komolyan meg kellene fontolni a februárban elfogadott törvény visszavonását vagy átalakítását úgy, hogy a pénztárakban ne vásárolhasson részesedést a magántőke.
Gusztos Péter szerint az egyeztetésen az MSZP megértette, hogy az SZDSZ ragaszkodik a magántőke bevonásához. Ezzel szerinte elhárult annak a veszélye, hogy a szocialisták az ellenzékkel együttműködbe visszavonják a törvényt. Azt mondta, a két párt arról tárgyal, hogyan lehetne úgy átalakítani a törvényt, hogy a Fidesz ne tudja azt egy újabb népszavazási kezdeményezéssel ellehetetleníteni.
Példaként Gusztos Horváth Ágnes egészségügyi miniszter ötletét említette, amely szerint a pénztárak részvényeinek egy részét az Új tulajdonosi program keretében kisbefektetők vásárolhatnák meg. Felmerült az is, hogy esetleg nem lenne kötelező belépni az egészségpénztárakba, csak szabadon választható lehetőség lenne. | [
"SZDSZ"
] | [] |
Vége lehet Handó Tünde egyeduralmának? - tettük fel az egyelőre költői kérdést a múlt hónapban, annak kapcsán, hogy a Magyar Nemzet megírta: kollégái tapssal fogadták a Handó ellen pert indító Vasvári Csabának, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírójának programismertetőjét a múlt hét elején, amikor mintegy ötszáz fővárosi bíró küldötteket választott maga közül. És hát csapás, csapás hátán az Országos Bírósági Hivatal vezetőjére, akinek most az Alkotmánybíróság nyirbálta a hatalmát.
A bírói karon belül egyébként egyre többen és egyre nyíltabban kritizálják az elnök önkényes működését, egyikük megfogalmazása szerint a hivatal vezetője tehetséges, de önkényes, félelemkeltő döntéseket hoz.
Az Alkotmánybíróság (Ab) részben megsemmisítette az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének integritási utasítását, mert az több ponton is alkotmányellenes - olvasható az Ab honlapjára csütörtökön feltett közleményben.
Handó Tünde, az OBH elnöke tavaly adta ki a bíróság jogszerű, befolyásmentes, feddhetetlen működéséről és a bírák ennek megfelelő magatartásáról szóló úgynevezett integritási szabályzatát, amely a bírók elleni eljárások szabályait is rögzítette. A dokumentumot egy bíró támadta meg alkotmányjogi panasszal. Ennek alapján az Ab kimondta: a szabályzat több rendelkezése - köztük például a bírói felelősségre vonás kezdeményezésére és a jogkövetkezmények alkalmazására vonatkozó - sérti a bírói függetlenséget és a jogorvoslathoz való jogot, ezért azokat megsemmisítette.
Mindeközben az Országgyűlésben az igazságszolgáltatás vezetőinek beszámolója zajlik az Országos Bírósági Hivatal, (OBH) a Kúria és az ügyészség 2016-os tevékenységéről. Az ülésnap reggel 9 órakor kezdődött, a képviselők elsőként a Kúria elnökét hallgatják meg, majd mondhatják el véleményüket a beszámolójáról. Darák Pétert az OBH elnöke követi, Handó Tünde után pedig a legfőbb ügyész következik, Polt Péter a többi vezetőhöz hasonlóan fél órában ismertetheti az általa vezetett szervezet 2016-os működését. | [
"Országos Bírósági Hivatal",
"Alkotmánybíróság"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság"
] |
HELYREIGAZÍTÁS (2019. február 22.) A 2018. július 9. napján megjelent "Évi egymillió tonna építési törmelék kerülhet a dunakeszi lerakóba, veszélyes anyagokat is találtunk a sitthalomban" című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy az Érdi Járási Hivatal jelentős kapacitásbővítésre adott ki engedélyt a SA-HO Kft. számára, mely szerint a cég évi 1.275.000 tonnára növelheti teljesítményét, ami azt jelenti, hogy napi 200 megrakott teherautó majdnem 20 éven át fog hulladékot szállítani a lerakóba. A valóság ezzel szemben az, hogy az Érdi Járási Hivatal a cég kibővített hulladékgazdálkodási engedélykérelmét elutasította. Azon tényt, hogy a telephely területe a felszín alatti víz állapota szempontjából az érzékeny területek közé sorolt, abban a hamis színben tüntettük fel, mintha a SA-HO Kft. telephelyén tárolt anyagok alkalmasak lennének arra, hogy a felszín alatti vizeket károsítsák. A valóság ezzel szemben az, hogy a telephely vízbázist nem érint. Valótlanul állítottuk, hogy a Szűcs Fuvar Team Kft. Fótra a Városligetben elbontott épületek azbesztet is tartalmazó bontási törmelékét szállította.
Dunakeszi számos pontjáról jól látható az a hulladékhegy, amely a város Göd felé eső határában, az M2-es út közelében magasodik. A sitthalomban veszélyes anyagok is porladnak, bár erre nincsen engedélye a telepnek. A hulladékkezelő, egyben a terület gazdája tulajdonosai révén a városligeti bontási munkákhoz is kötődik.
Az egykori dunakeszi homokbánya területén lévő lerakó közvetlenül a régi és az új 2-es utat összekötő földút mellett található, melynek aszfaltúttá történő átépítése épp a napokban kezdődött meg. A telepen az utóbbi egy évben szemmel láthatóan megnőtt a hulladék mennyisége.
A látványos gyarapodás ellenére a városban jószerivel senki nem tud arról, hogy a 2011 óta a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi Felügyelőség engedélyével működő, úgynevezett inert hulladékot – azaz veszélyes anyagot nem tartalmazó bontási törmeléket – gyűjtő és feldolgozó lerakó kapacitása a tavalyi évben jelentősen megnőtt. Igaz, Dunakeszi önkormányzata sem verte nagydobra a bővítést. Közérdekű adatigénylésemre a város jegyzője azt válaszolta, hogy az önkormányzat a szakhatóságtól csak tájékoztatást kapott a szemétlerakó kibővítéséről, s a testület egyetlen ülésen sem foglalkozott az üggyel.
Pedig nemcsak a bővítés ténye, hanem a lerakót működtető SA-HO Építőanyagipari Kft. eddigi hulladékkezelési tevékenysége is adhatna okot aggodalomra. A piliscsabai székhelyű SA-HO Kft. nemcsak működtetője a lerakónak, henem tulajdonosa is a területnek. A cég 2016 óta Szűcs Gábor és felesége érdekeltségében van. Szűcsék a tulajdonosai annak a Szűcs Fuvar Team-nek is, mely Fótra is szállít építési anyagot, közte a Városligetben elbontott épületek azbesztet is tartalmazó bontási törmelékét.
A Fóton magasodó hulladékhegyről Zsidai Péter írt cikket a Magyar Narancsban. Szintén ő számolt be 2017 áprilisában a Népszava egy cikkében arról, hogy a dunakeszi hulladéklerakóba került a Petőfi Csarnok bontásából származó építési törmelék.
A hír nyomán 2017 májusában a dunakeszi jegyző utasítására a közterületfelügyelők szemlét tartottak a helyszínen, ahol a jegyzőkönyv szerint veszélyes hulladékot nem találtak. Emellett a város jegyzője az ügy kivizsgálása céljából megkereste a Pest megyei környezetvédelmi eljárásokban illetékes Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát is. Csakhogy – legalábbis a jegyző állítása szerint – a szakhatóság azóta sem tájékoztatta a jegyzői hivatalt a vizsgálat eredményéről. A járási hivatalban telefonos érdeklődésemre azt válaszolták, hogy ők valóban lefolytatták a vizsgálatot, de mivel Dunakeszi jegyzője “nem kérte" az erről szóló dokumentációt, a Járási Hivatal nem is küldte el az önkormányzatnak.
Nem tudni hát, mi volt a vizsgálat eredménye, mindenesetre ugyanebben az évben az Érdi Járási Hivatal jelentős kapacitásbővítésére adott ki engedélyt a SA-HO Kft. számára. Eszerint a 2011 óta évi 209 ezer 950 tonna inert hulladék rekultivációját végző cég 2017-től a korábbi mennyiség hatszorosára, évi 1 millió 275 ezer tonnára növelheti teljesítményét.
Napi 200 megrakott teherautó közel húsz éven át
A bővítés két szakaszban történne: az első két év lenne a “kitermelési fázis", amikor is évi 425 ezer tonna hulladékot dolgoznának fel, s csak ezt követően működne maximális kapacitással, évi 1 millió tonnát meghaladó hulladék feldolgozásával a telep, a határozat szövege szerint “előreláthatóan 19 évig".
A szakhatóság határozata szerint a bővítésnek nem lesz jelentős környezeti hatása, környezeti hatásvizsgálat lefolytatására nincs szükség:
“A hulladékgazdálkodási tevékenység környezetre gyakorolt hatása várhatóan nem lesz jelentős mértékű. A terheléseket és kockázatokat csökkentő intézkedések megtételére a technológiai fegyelem betartásán túlmenően nem lesz szükség" – állapították meg.
Az engedély kiadásában meghatározó szerepet játszhatott az az előzetes környezeti vizsgálat, melynek lefolytatásával a SA-HO a SÖVIT Környezetvédelmi Kft.-t bízta meg. A SÖVIT Kft. adatai szerint az első két év után maximális kapacitáson dolgozó hulladéklerakóba napi 5100 tonna anyagot fognak beszállítani. Ez azt jelenti, hogy – mivel a teherszállítás a telephelyre általában 30 tonnás tehergépjárművekkel történik – egy átlagos munkanap hozzávetőleg 200 db tehergépjármű, illetve átlagosan 5 db személyautó fog érkezni a lerakóhoz. A szállítás pedig alighanem a most épülő összekötő úton folyna, ahol a tervek szerint naponta több ezer gödi és dunakeszi lakos fog közlekedni.
Ezeket az adatokat a SA-HO eddigi és mostani tevékenysége teszi igazán ijesztővé: a cég hulladékgazdálkodására ugyanis egyáltalán nem a “technológiai fegyelem" a jellemző. A lerakóhoz vezető, önkormányzati tulajdonban lévő közút mellett évek óta veszélyes hulladékot is tartalmazó szeméthalmok állnak. Minderről fotók, videók készültek, ebben a galériában megtekinthető mind.
A közterületfelügyelők nem találtak veszélyes anyagokat a helyszínen, ahol képgalériánk készült.
Az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a SA-HO Kft.-vel a lerakó környezetének tisztán tartásáról. A megállapodás szerint a SA-HO gondoskodik az út mellett lévő hulladék elszállíttatásáról, s erről havonta adatszolgáltatást nyújt az önkormányzatnak. 2011 óta azonban a SA-HO egyszer sem küldött adatokat illegális hulladék eltávolításáról, tudtam meg Dunakeszi jegyzőjétől. Bejelentéseim nyomán viszont az önkormányzat május közepén felszólította a SA-HO-t a megállapodás betartására és az illegális hulladék eltávolítására. A cég azonban ezidáig nem tett a felszólításnak eleget és az önkormányzat levelére sem válaszolt.
A jegyző állítása szerint viszont a város mező-őre folyamatosan felvételeket és feljegyzéseket készít a lerakóról és környezetéről, amiket feltölt Dunakeszi Térinformatikai Rendszerébe, az INTERMAP-ba. A műholdas felvételeken azonban sajnos az illegális hulladékot egyáltalán nem lehet látni, ahogy nem mutatják a felvételek a brutális facsonkításokat – tucatnyi földből kitépett fa és rengeteg levágott ág hever végig az út mellett – és azt a porszennyezést sem, ami a lerakóhoz vezető út mentén megfigyelhető. Pedig a kiadott engedélyek nemcsak a közút tisztán tartását, de a lerakóhoz vezető út rendszeres locsolását is előírják.
A környéket építési törmelék és vastag por borítja
A bővítés előtt készített környezetvédelmi vizsgálat ráadásul úgy becsülte meg a porszennyezés mértékét, hogy azzal számolt: az utak nagy részét murva fogja borítani. Ez azonban nem történt meg. A környéken lakók locsolást az elmúlt egy évben nem tapasztaltak, amit igazol az út melletti növényzetet borító vastag por. A jelenlegi porhelyzet szintén jól látszik képgalériánkban. Illetve ezen a videón is:
A hatóságok azonban ezidáig szemet hunytak a SA-HO tevékenysége fölött. Az illegális hulladék miatt a Dunakeszi Rendőrkapitányságon tett feljelentésemet a rendőrség elutasította, szerintük ugyanis nem található veszélyes hulladék az út mellett. A PMK Érdi Járási Hivatalánál is panaszt tettem, s ennek nyomán a hivatal felszólította az önkormányzatot a hulladék további kezelésre történő átadására.
A szakhatóság azonban szintén nem észlelt veszélyes hulladékot a területen, és nem rendelt el szakértői vizsgálatot az esetleges környezetszennyezés miatt. A pordiffúzió és a hulladéklerakóban lévő veszélyes és oda nem illő hulladék ügyében, ami miatt szintén panaszt tettem, “a tényállás tisztázása érdekében" további vizsgálatok elvégzését ígérték.
Június végén a nagyméretű hulladék egy részét végül eltávolították az út mellől, most viszont a talajt borítja vastagon az ott hagyott építési törmelék, melyben veszélyes anyagok is láthatóak. Az önkormányzat tájékoztatása szerint viszont a szemét elszállítása hosszabb időt fog igénybe venni, mert “többféle összetételű hulladék halmozódott fel a területen", ám azt írták, hogy a Polgármesteri Hivatal “folyamatosan egyeztet" a Dunakeszi Közüzemi Nonprofit Kft.-vel az elszállítás módját illetően. A Járási Hivatal viszont az elszállíttatást és az azt igazoló iratok benyújtását július 5-ig kérte az önkormányzattól.
A legnagyobb kockázatot azonban maga a lerakó hordozza. A folyamatosan hordott bontott építőanyag szinte “lefolyik" a szeméthegyről, holott a bővítésre kiadott engedély szerint az első két évben csak az itt deponált – azaz rövid ideig itt őrzött –, régi hulladék kitermelése majd feldolgozása folyhatna a telepen. Ennek ellenére folyamatosan érkeznek a rakománnyal teli teherautók, amik aztán üresen távoznak.
Az ide szállított bontott építőanyag közt pedig mindenféle olyan hulladékot is lehet látni, melynek tárolására nincs engedélye a lerakónak: fém, műanyag, aszfalt, üveg, elektromos eszközök maradványai figyelhetők meg az egyre magasodó szeméthegyben.
A dunakeszi közterület-felügyelők egyszeri helyszíni szemléjének jegyzőkönyvén kívül viszont nincs olyan szakhatósági dokumentáció, amely egyértelműen cáfolná veszélyes anyagok jelenlétét. Holott az előzetes környezeti vizsgálat megállapítása szerint “a telephely területe a felszín alatti víz állapota szempontjából az “érzékeny" területek közé sorolt."
A felszín alatti vizeket az engedélyező hatóságok szerint monitoring kutakkal kell ellenőrizni – kérdéses azonban, hogy valóban megtörténik-e ez a rendszeres ellenőrzés. A lerakó közvetlen közelében mezőgazdasági területek találhatók, szőlőművelés is folyik a hulladékhegy szomszédságában. Egy, a közelben dolgozó helyi lakos szerint a környékbeliek félnek a talaj szennyeződésétől, de nem mernek a szakhatóságoknál panaszt tenni. Állításuk szerint ugyanis tartaniuk kell a SA-HO Kft. “nagyon jó" ügyvédjétől.
Kerestük a SA-HO Kft.-t, ahonan egyelőre csak olyan választ küldtek, amelyben azt ígérik, hogy egyszer majd válaszolnak – ha megteszik, közreadjuk majd.
A hulladékrekultiváció során elvégzett munkálatokról, az utógondozás alatt elvégzett ellenőrzésekről és vizsgálati eredményekről a SA-HO Kft.-nek évente jelentést kell készítenie a PMK Érdi Járási Hivatala számára. Ezt a jelentést közérdekű adatként megigényeltem a szakhatóságtól, de választ egyelőre nem kaptam. De nemcsak a SA-HO elmúlt évekbeli tevékenységéről, hanem a lerakó jövőbeni működéséről is fontos lenne pontos információkat megtudni. Gyaníthatóan azokat a gödi és dunakeszi lakosokat érdekelné mindez leginkább, akik a lerakó mellett épülő új utat fogják a jövőben használni.
Fotók: a szerző felvételei
UPDATE (2018. július 25.): A SA-HO Kft. a szerkesztőségnek küldött helyreigazítási kérelmében azt állítja, hogy a cikkben elmített kapacitásbővítésre végül nem fog sor kerülni, mivel az Érdi Járási Hivatal 2018. március 5-én kelt határozatában elutasította a SA-Ho Kft. kibővített hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmét. | [
"SA-HO Kft."
] | [
"Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi Felügyelőség",
"Érdi Járási Hivatal",
"Dunakeszi Közüzemi Nonprofit Kft.",
"PMK Érdi Járási Hivatala",
"Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya",
"Dunakeszi Rendőrkapitányság",
"SA-HO Építőanyagipari Kft.",
"Polgármesteri Hivatal",
"Szűcs Fuvar Team",
"Járási Hivatal",
"Szűcs Fuvar Team Kft.",
"SÖVIT Környezetvédelmi Kft.",
"SÖVIT Kft."
] |
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ egy éve a kormány tán legnagyobb problémája volt: óriási adóssághalmazt görgetett maga előtt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma hosszas titkolózás után 2016 elején vallotta be, hogy a közoktatást irányító szervezetnek 10 milliárd, majd egy hónappal később már 17 milliárd forint tartozása volt.
Aztán a Klik 2016 elején – egy konzorcium tagjaként – a gigászi adósságállományával szinte megegyező, 16,9 milliárd forintos uniós támogatást nyert el.
Ebből a hatalmas pénzből azonban akkor egy fillért sem kapott, az összeget megtartotta magának az állam. 2016 folyamán aztán mégis találtak a költségvetésben pénzt a Klik számára, és rövid idő alatt konszolidálták a tartozásait.
A furcsa uniós pályázat a magyar kormányzat egyik nagy találmánya volt, úgy hívják: retrospektív uniós projekt.
A lényege röviden összefoglalható: arra találták ki, hogy azt a pénzt, amit a magyar állam a korábbi években egy-egy területen elköltött, visszamenőleg EU-s forrásból fizetessék ki.
Az Emmi 2015. november 30-án írta ki az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) projektjeinek támogatása című pályázatát az említett 16,9 milliárdos keretösszeggel. A TÁMOP-tenderen, amelyre a tanítanék.net oldalán figyeltek fel, a kiírás szerint konzorciumvezetőként kizárólag kincstári körbe tartozó, önálló központi költségvetési szerv indulhatott, de szűk kört jelöltek ki a konzorciumi partner szerepére is: csak az Emmi irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv jelentkezhetett. A szervek megértették a felhívást, és az alig több mint egyhetes leadási határidőn belül megérkezett az egyetlen pályázat.
Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (Emet) és a Klik csapata meg is nyerte a tendert, amelyet valójában azzal a céllal hoztak létre, hogy uniós fedezetet találjanak "a 2007 és 2015 között megvalósult fejlesztések, képességkibontakoztató, integrációs felkészítő és óvodai fejlesztő programok" költségeire.
A nyolc évre visszamenő költségek meghatározásához nem írtak elő sem számlákat, sem pontos elszámolásokat, lényegében az IPR-képzésben részesítettek létszámadatai alapján készítettek kimutatásokat, amelyek alapján lehívható volt az uniós támogatás.
A 24.hu megkérdezte az Emmit, valóban úgy hirdettek-e nyertest, hogy az végül egy fillért sem kapott.
Az információt megerősítő magyarázatba a minisztérium is belezavarodott, láthatóan nehézzé vált megmondani, ki mit valósított meg valójában. Azt írták:
A projektet az Emet és a Klik konzorciuma valósította meg. A Klik részére viszont azért nem került sor a támogatás átutalására, mert a projekt megvalósításában részt vevő iskolák a korábbi években hazai forrásból megvalósították a programokat. Ezért a fejlesztési támogatás – mivel speciális retrospektív projektről van szó – a hazai költségvetésbe került vissza, ezzel kerülve el a projekt megvalósításának kettős finanszírozását.
A Klik egyébként még nem is létezett az EU-s pályázatban újrafinanszírozott időszak IPR-fejlesztéseinek korábbi szakaszában. Volt olyan időszak, amikor az integrált pedagógiai módszerekre a Belügyminisztérium költségvetésében szerepeltek külön soron a pénzek. | [
"Emberi Erőforrás Támogatáskezelő",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ"
] |
Újabb 470 millió landolt Garancsi alapítványánál
Ezúttal Észak-Magyarországon szeretne uniós pénzből munkálkodni és fejleszteni a Garancsi Istvánhoz köthető Magyar Természetjáró Szövetség.
Újabb sikeres projektet tudhat magáénak a Garancsi Istvánhoz köthető Magyar Természetjáró Szövetség, hiszen október 2-án 469,3 millió forintos uniós támogatást nyert el az Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztés programból. A természetjáróknak nem ez volt az első sikeres pályázata, hiszen augusztusban közel 1,5 milliárd forintot zsebelt be két sikeres pályázatnak köszönhetően.
A mostani majdnem 470 millió forint is a korábbiakhoz hasonló célokra megy el, az összeget a "Gyalogszerrel felfedezni Észak-Magyarország turisztikai termékkínálatát" projekttel nyerték el.
A pénzből több mindent is szeretnének felújítani és kialakítani. Többek között 16 állomásból álló erdei tornapálya készül Galyatetőn, melyet a profik és amatőrök, valamint a gyerekek és felnőttek is egyaránt használhatnak. A tornapálya elemei fából készülnének, egy-két elem esetén könnyű fém tartozékok kiegészítésével, és minden egyes elem egy stabil, beton alapú rögzítést kap. Ugyanitt a parkoló is felújításra kerül majd.
Megújítanák a közel 60 éves Dobó István-kilátót Egerben, ami majd 34 méter csúcsmagassággal és 18,15 méter kilátószint magassággal rendelkezik.
István-kút (Fotó: kirandulasok.com) (Fotó: kirandulasok.com)
Háromhuta községhatárában, az István-kút környezetében egy négyévszakos pihenőt szeretnének kialakítani, ami azt jelentené, hogy újraépítenék a faházat, a meglévő kőház pedig felújításon esne át és egyben időjárásfigyelő és -bemutató kutatóhelyiségek is kialakításra kerülnek. A faházon webkamera is elhelyezésre kerül, mely a projektelem népszerűsítéséhez járul hozzá. Ugyanez történne a tervek szerint az Oláh-réti, a Csataréti pihenőházzal is. Rekonstruálnák a Zsófia-kilátót, ami a XX. század első felében meghatározta a Dolka-hegy Lillafüredi oldalának látképét, és Lillafüred egyik kiemelkedő célpontja volt. Felújítanák a Lencsés-forrás pihenőt, a Botkői autóspihenőt, a Királykúti pihenőt és megújulna a Háromhutai tanösvény is.
| [
"Magyar Természetjáró Szövetség"
] | [] |
Januárra halasztotta a döntés kihirdetését a Postabank-ügyben a Fővárosi Ítélőtábla, miután a tanácsnak csütörtökön nem sikerült megegyezésre jutnia.
A Postabank-ügyben 1999-ben indult büntetőeljárás. A 2003-ban benyújtott vád szerint Princz Gábor és hat megvádolt egykori vezető munkatársa 1995 és 1997 között szándékosan megszegte kötelezettségeit és hibás üzletpolitikát folytatott. Sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot és jól prosperáló bank látszatát keltették. Az ügyészség 34,6 milliárd forint vagyoni hátrányt vélelmezett. Ezen túl Princz ellen a Budai Hengermalom Rt. üzletrészeinek adásvétele kapcsán is vádat emeltek; 121 millió forint vagyoni hátrányt róttak a terhére.
A Fővárosi Bíróság tavaly, első fokon felmentette Princz Gábort és társait a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól. A bíróság szerint a vád tárgyává tett cselekmények nem okozhattak vagyoni hátrányt, másrészt a vádlottak nem követték el a terhükre rótt szabályszegéseket. A Postabank veszteségéhez elsősorban külső körülmények vezettek. A bíróság Princzet a Budai Hengermalom kapcsán is felmentette. A döntés ellen az ügyészség fellebbezett.
A fellebbviteli főügyészség a másodfokú eljárásban az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte. Egyebek mellett azzal érvelt, hogy az ítélet egyes részeiben megalapozatlan, másrészt a bíróság az indoklási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy így az ítélet alkalmatlan a felülbírálatra. A Fővárosi Ítélőtábla január 10-re napolta a döntése kihirdetését, miután a tanácsnak nem sikerült megegyezésre jutnia. | [
"Postabank",
"Budai Hengermalom Rt."
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Bíróság"
] |
Kapcsolódó cikkek 10.02.04 Kirúgná a rossz tanárokat a Fidesz
Politikai alapon rúgnák ki a tanárokat
Török Zsolt szocialista országgyűlési képviselő csütörtökön sajtótájékoztatón emlékeztetett arra: az adatvédelmi biztos is elítélte a Fidesz elmúlt időben végzett adatkezelési tevékenységét, amelynek keretében több millió választópolgárnak - köztük fontos tisztséget betöltő személyeknek - kézbesítettek kampánycélú leveleket. Hozzátette: a legnagyobb ellenzéki párt sok esetben törvénysértést is elkövetett, az adatvédelmi biztos pedig ezek megszüntetésére szólította fel a Fideszt.Az adatvédelmi biztos megkeresésére Szíjjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője azt válaszolta, hogy ők csak nyilvános adatbázisokból dolgoztak, ugyanakkor az MSZP értesülései szerint számos olyan személy - köztük elhunyt rendőrségi vezetők és szocialista képviselők - is kaptak a levelekből, akik semmilyen szabadon hozzáférhető nyilvántartásban sem szerepelnek - mutatott rá Török Zsolt.Hozzátette: az MSZP szakértőkkel vizsgálja a további lehetséges lépéseket, hiszen az ombudsman észrevétele után újabb leveleket postáztak.Török Zsolt szerint a Fidesz kampányleveleinek ügye azért is különösen érdekes, mert néhány hónapja még arról lehetett hallani, hogy a pártnak milliárdos tartozásai vannak.A szocialista képviselő szerint a választók nyilvántartásának kérdése összefüggésben lehet azzal, hogy - mint mondta - a Fidesz jelenleg Lakitelken képzi a "jól fizető, zsíros" köztisztviselői állásokba készülő Fidelitas-tagokat, valamint azzal is, hogy egyes értesülések szerint a kormányra készülő párt a tanárok körében is politikai alapú tisztogatásra készül. | [
"Fidesz"
] | [] |
A kormány új álláspontjával szemben nem tartja védhetetlennek az EMIR korábbi rendszerének kiépítésének ügyét Heil Péter. Már csak azért sem, mert az ezt megelőzően 9 vizsgálaton mindent rendben találtak.
Egyáltalán nem értek egyet azzal, hogy ez az ügy védhetetlen lenne – nyilatkozta lapunknak Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egykori elnökhelyettese. A szakembert annak kapcsán kerestük, hogy vasárnap a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) azt közölte: a magyar kormánynak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak az EMIR-rendszer kiépítésével kapcsolatban. Utóbbi az uniós pénzek pályáztatásának és szétosztásának hazai informatikai hálózata.
A "szabálytalanságok szálai a Gyurcsány családhoz vezetnek" – jelentette ki Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő tegnapi sajtótájékoztatóján. Felszólította Gyurcsány Ferencet és feleségét a Dobrev Klárát, hogy tisztázzák magukat az ügyben. Dobrev Klára ez idő tájt a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának elnökhelyettese volt.
Tegnap a parlamentben Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője interpellációjában sem hagyta szó nélkül a KTK által vázolt helyzetet: úgy fogalmazott, hogy ez a szocialisták botrányos korrupciós ügyeinek egyike. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában ráerősített: ez egy baráti cégen keresztül kiépített pénzcsatorna volt, amely a szocialisták irányába lejtett.
Mint korábban beszámoltunk róla, az Európai Bizottság illetékesei a közelmúltban vizsgáltak két projektet is, amely az EMIR kiépítéséhez köthető. Ahogy írtuk az egyébként 2003-tól folyó projektben az első szerződések még rendben is voltak. Az EMIR kifejlesztésével és üzemeltetésével a Welt 2000 Kft.-t bízták meg. A gondok a harmadik szerződés után keletkeztek. Az ajánlatkérő állami szerv ugyanis saját maga állapította meg, hogy rendszer működtetésére és fejlesztésére más cég is alkalmas, ám mégis hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést írtak ki. Ezen pedig ismét a Welt 2000 lett a befutó. E mellett a magyar ajánlatkérő szervek a tulajdonjogot fokozatosan át is adták a Welt 2000 Kft-nek.
Heil Péter most rámutatott, hogy a rendszert eddig 9 audit vizsgálta, köztük 2009-ben az Európai Bizottság auditja is. Egészen eddig mindent rendben találtak. Éppen ennek tudatában gondolja úgy, hogy érthetetlen, szokatlan és kötelességszegő a magyar kormány azon hozzáállása, amely szerint ez az ügy nem védhető.
Hangsúlyozta azt is, hogy nem korrupcióról, hanem eljárási hibáról van szó. Amikor ráadásul felmerült, hogy a hirdetmény nélküli eljárás problémás lehet, akkor az NFÜ jogelődje, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal maga fordult bírósághoz a jogi helyzet tisztázását kérve. A bíróság hatályban tartotta a szerződéseket és nem szabott ki bírságot. Egyben megállapította, hogy az NFH minden tőle telhetőt megtett a szabályos eljárás érdekében. Ennek tudatában finanszírozták a rendszert - jelentette ki.
Heil Péter megjegyezte: az ma is tudható, hogy a kiépített hálózat jó, és jól működik, hiszen a mai pályázati rendszer mögött is az EMIR áll. Nem tűnik véletlennek, hogy a jelenlegi kabinet is igyekezett megszerezni.
Azon sajtóhírrel kapcsolatban, hogy nyolc vonatkozó szerződés közül három esetében az ő neve szerepel a dokumentumokon Heil Péter annyit mondott: nem tudom megmondani, hogy ki írta alá a megállapodásokat. Az én feladatom a forrás biztosítása volt, ha a kontraktusok erre vonatkoznak, akkor helyálló lehet az állítás. Hozzátette azonban ezen szerződéseknek számos osztályon és bizottságon, valamint szakmai ellenőrző szerven keresztül kellett menniük. Ezen felül a hivatal jogi csoportja is rendre átnézte a dokumentumokat. Ezeket az utakat minden esetben, így az EMIR esetében is betartották.
A Miniszterelnökség vezetője, Lázár János a múlt héten közölte: büntetőfeljelentést tett a legfőbb ügyésznél ismeretlen tettes ellen Welt 2000 Kft. 2003-2009 közötti tevékenysége miatt. A tárca vezetőjének álláspontja igen gyorsan változott meg az ügyben. Amikor a 24.hu néhány hete az üggyel kapcsolatban kereste a Miniszterelnökséget, akkor még egészen más véleményen voltak. Az EB új ellenőrzésének tényét ugyan elismerték, ám hozzátették szerintük nem lefutott meccsről van szó. Úgy vélték a bizottsági levelekben írt vélelmek nem tekinthetők sem véglegesnek, sem valósnak. Ennek tükrében a mostani lemondó álláspont igencsak váratlan és magyarázatra okot adó fordulatnak tekinthető.
Különösen annak fényében, hogy bár a Welt 2000 Kft-vel megkötött szerződések az előző, 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklus részei, ám így sem csak a korábbi, szocialista kormányok sara. Források szerint a rendszerre 2007-2015 között több mint 25 milliárd forintot költöttek. Az összeg nagyobbik részét pedig 2010 után fizették ki, ráadásul a második Orbán-kormány hivatalba lépése után a projektet számos alkalommal módosították, rendre emelve a támogatható költséget.
Ábrahám Ambrus | [
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Welt 2000 Kft",
"Welt 2000 Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Hivatal",
"Welt 2000",
"Welt 2000 Kft-vel",
"Európai Bizottság",
"EU Támogatások Hivatala",
"Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv",
"Kormányzati Tájékoztatási Központ"
] |
Több mint 1,3 milliárd forint forgalmat ért el tavaly a néhai Andy Vajna luxusétterme, azaz özvegye, Vajna Tímea ügyvezetése mellett 170 millió forinttal jobban pörgött a Nobu, mint egy évvel korábban. Igaz, a nyeresége ugyan tízmillióval elmaradt a 2018-astól, de így is 32 millió profitot mutatott ki a Kempinsky Hotel oldalában lévő éttermet működtető Buno Vendéglátóipari Kft.
A megtermelt nyereséget mind ki is vette az alapító osztalékként, vagyis a pénz a néhai producer egykori fő magyarországi vagyonkezelőjében, az AV Investments Kft.-ben landolt. Az erről szóló határozatot a vagyonkezelő cég két ügyvezetője, Samuel Russell Falconello (Vajna üzlettársa) és Kováts Andrea írta alá, a harmadik ügyvezető Vajna Tímea, de az ő kézjegye nem szerepel a dokumentumon.
A profitkivétről szóló határozat dátuma március 5., ez azért lényeges, mert ekkor még az AV Investments volt az étterem egyedüli tulajdonosa, tehát az osztalék teljes egészében a vagyonkezelő cégé lett, az új tulajdonosnak még nem osztottak lapot. Azóta Vajna Tímea bejelentette, hogy bevonta az üzletbe kedvesét. Mint megírtuk március 22-én 49 százalék erejéig új tulajdonos szállt be a Bunóba, az Alaszka 2000 Kft., amely a Reál élelmiszerláncról ismert debreceni milliárdos, Ráthonyi Zoltán érdekeltsége. Vajna Tímea kedvese pedig az ifjabb Ráthonyi Zoltán.
Vajna Tímea luxuséttermében debreceni milliárdosokkal bútorozott össze A háttérben az özvegy új kedvese és a Reál élelmiszerlánc sejlik fel.
A vendéglő fenntartása a mérleg alapján nem olcsó mulatság, 76 millió forint a bérleti díj, a Nobu licenszdíja pedig 96 millió forint. A Buno 62 főt foglalkoztat, ennyi volt tavaly az átlagos statisztikai létszám.
Kiemelt kép: Beliczay László /MTI | [
"AV Investments Kft.",
"Buno"
] | [
"Buno Vendéglátóipari Kft.",
"Alaszka 2000 Kft."
] |
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkárai és helyettes államtitkárai közül három vezető kapott uniós támogatásokat 2014. június 6-a, az új kormány megalakulása után – derül ki abból a válaszból, amelyet Mesterházy Attila MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére adott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
A szocialista képviselő arra volt kíváncsi, hogy az FM hat államtitkára és tíz helyettes államtitkára közül kik kaptak vissza nem térítendő állami vagy uniós támogatásokat? A tárca válaszát ismertető agrarszektor.hu azt írja: Czerván György államtitkár és felesége vissza nem térítendő uniós területalapú, illetves területalapú támogatáshoz kapcsolódó elkülönített cukortámogatásban részesült a harmadik Orbán-kormány megalakulása után.
Gál Péter eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár, valamint a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozójának tulajdonában lévő gazdasági társaságok közül pedig a GLP Bormarketing Kft. kapott vissza nem térítendő uniós támogatást. Román István agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár szintén vissza nem térítendő területalapú uniós támogatáshoz jutott.
A minisztérium nem közölt részleteket arról, mekkora támogatásokról van szó. Az viszont a válaszból kitűnik, hogy a minisztériumi vezetők többnyire normatív alapon járó pénzeket kaphattak, amelynek felhasználása nem magyar döntéseken, hanem uniós jogszabályokon múlik. A területalapú támogatásoknál például egyértelmű, hogy a tárcavezetők, illetve hozzátartozóik érdekeltségei földterületeket művelnek, amelyek után az uniós pénzekre minden gazdasági szereplő automatikusan jogosult, ha az EU-s rendelkezéseknek eleget tesz és támogatrási kérelmeket nyújt be. Ugyanez a helyzet az elkülönített cukortámogatásnál is, így a válaszokból egyedül a GLP Bormarketing Kft.-nél nem derül ki pontosan, hogy a cég szintén normatív, vagy pályázatos uniós összeghez jutott-e.
A tárca állásfoglalása arra sem tér ki, hogy a minisztériumi vezetőkhöz köthető érdekeltségek kaptak-e nemzeti (állami) agrártámogatásokat a 2014. június 6-a utáni időszakban. Ugyanakkor e támogatási típusok nagy részét sem egyedi döntésekkel, hanem normatív alapon – például állatlétszám alapján - vehetik igénybe az agrárpiaci szereplők. | [
"GLP Bormarketing Kft."
] | [
"Földművelésügyi Minisztérium"
] |
Százmillió forint közpénzt kap az alcsútdobozi Pannónia Golf & Country Club a Magyar Golf Szövetségtől, hogy abból szálláshelyeket létesítsen a Junior Golf Akadémia növendékei számára. Arra voltunk kíváncsiak, milyen feltételekkel jött létre a megállapodás. "A támogatással kapcsolatban a Magyar Golf Szövetség az illetékes" – közölte megkeresésünkre a klub. Pedig szerettük volna tudni, hogyan oszlanak meg a költségek a felek között, azaz a fejlesztésnek van-e önrésze, az összköltségnek mekkora részét teszi ki a százmilliós szövetségi támogatás. Továbbá érdeklődtünk arról, a szerződésnek van-e olyan pontja, amely szerint az állami támogatásból megvalósuló beruházást csak a golfakadémia növendékei használhatják.
Ezekre a kérdéseinkre a golfklubtól nem kaptunk választ, miként a Magyar Golf Szövetségtől sem. Az kiderült, hogy a válogatott játékosok térítésmentesen használhatják a létesítményt, ám az nem, hogy az üzemeltető szabadon gazdálkodhat-e az üres helyekkel, illetve milyen egyéb feltételeket támasztott a szövetség a 100 millióért cserébe. Arról sem tájékoztattak, hogyan választották ki az alcsútdobozi, Orbán Viktor Felcsútjához közeli, Csányi-birodalomhoz tartozó Pannónia golfklubot.
Ezek után az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordultunk, amelynek válaszából az derült ki: az illetékesek tudtak arról, mire kívánja fordítani a közpénzt a golfszövetség. A tájékoztatás szerint a célok egyike az akadémiai infrastruktúra fejlesztése, ennek elérése érdekében alakítják ki a szálláshelyeket a junior golfakadémiának. A minisztérium reményei szerint a feltételek javítása már rövid távon "olyan ugrásszerű fejlődést hozhat, amellyel a sportág a következő olimpiai játékokon nagyobb eséllyel indulhat az éremszerzésért".
Az új ClubCar flotta 5 tagja A post shared by Pannonia Golf & Country Club (@pannoniagcchungary) on Jun 8, 2016 at 7:01am PDT
Ez a remény a sportág nemzetközi viszonyait, üzleti alapjait és színvonalát ismerve különleges optimizmust feltételez. Mindenesetre az Emmi leszögezte azt is: a Magyar Golf Szövetség a támogatást csak a minisztériummal kötött támogatói okiratban megegyező feltételekkel adhatja tovább. Eszerint a beszerzett vagyont – amennyiben az a kedvezményezett tulajdonába, illetve vagyonkezelésébe kerül – a beszámoló benyújtására rögzített határidőtől számított 15 évig a támogatás céljának megfelelően köteles használni, és azt a rögzített határidőtől számított 15 éven belül csak a támogató előzetes írásbeli jóváhagyásával, valamint a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegenítheti el, adhatja bérbe vagy más használatába, illetve terhelheti meg.
Ez ugyanakkor csupán annyit jelent, hogy tizenöt évig a támogatási szerződésben meghatározottak szerint ad helyet a golfozóknak a Pannónia klub, ám a megállapodás részleteiről semmit nem mond el.
Pedig nem lényegtelen, hogy milyen feltételekkel és módon jut lényegében vissza nem térítendő támogatáshoz a klubot tulajdonló Máriavölgy Zrt. Az a vállalkozás, amely Csányi Attilának, az OTP-vezér Csányi Sándor fiának az érdekeltségébe tartozik.
Azaz a leggazdagabb magyar családok egyike is profitálhat a Budapest 2024 fedőnéven szétosztogatott állami pénzekből. A 24.hu írta meg, hogy a nem kiemelt sportágak több milliárd forintot kaptak az olimpiai projekthez kapcsolódó támogatásként, és a kiutalt összeget annak ellenére nem kell visszafizetniük, hogy a pályázatot időközben visszavonták. Íme egy példa, hogyan költik el a pénzt. | [
"Junior Golf Akadémia",
"Pannónia Golf & Country Club",
"Máriavölgy Zrt.",
"Magyar Golf Szövetség"
] | [
"Pannonia Golf & Country Club",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
Iratokat és adattárolókat foglalt le a rendőrség szerdán a MÁV Zrt. székházában. Az m1 esti Híradójában csütörtökön elhangzott, hogy a rendőrség a MÁV jogi ügyeivel kapcsolatban indított nyomozást.
A gyanú szerint a MÁV Zrt. jogi irodája 2010 októbere és 2012 áprilisa között több, a vasúttársaság számára hátrányos megbízási szerződést kötött egy budaörsi ügyvéddel. Több szerződéssel kapcsolatban felmerült, hogy az ügyvéd nem végzett érdemi munkát, az ügyeket a MÁV beosztott jogászainak kellett elintézniük.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság az MTI érdeklődésére csütörtökön annyit közölt, hogy valóban nyomozást indítottak az ügyben ismeretlen tettes ellen. A vasúttársaság az eljárás érdekében egyelőre nem szolgálhat információval. A MÁV együttműködik a hatóságokkal, az általuk kért információkat és dokumentumokat rendelkezésükre bocsátja. | [
"MÁV Zrt."
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Változatlan menedzsmenttel folytatja működését az Equilor Befektetési Zrt., miután a Gránit Bank Zrt. 50 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést szerez a több mint 30 éves magyar befektetési szolgáltatóban.
Az Equilor 49,9 százalékos tulajdonosa továbbra is a társaság jelenlegi elnöke és vezérigazgatója marad. A tranzakció illeszkedik a Gránit Bank hosszú távú stratégiájába, erősíti a bank privátbanki és személyre szabott befektetési szolgáltatásait, míg az Equilor további jelentős növekedést tervez a banki háttérre támaszkodva – jelentette be a bank, amelynek jelenleg 43 százalékban tulajdonosa a TiberisDigital Kft., amely mögött a BDPST Group, vagyis Tiborcz István cége áll. (Cikkünk első változatában tévesen azt írtuk, hogy Tiborcz érdekeltsége jelenleg is többségi tulajdonos, de március óta már nem ez a helyzet – a szerk.)
A két meghatározó hazai pénzügyi szolgáltató célja, hogy a szinergiák kihasználásával egymást erősítve, partnerségben működjön. A tranzakció zárásához a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.
A közlemény szerint a Gránit Bank Zrt.-nek az Equilor Befektetési Zrt.-ben történő tranzakciója mindkét társaság és ügyfeleik számára is előnyös: a Gránit Bank ügyfelei számára bővül a befektetési-, és privátbanki szolgáltatások köre, míg az Equilor Befektetési Zrt. ügyfelei számára a banki háttérrel erőteljesebbé válik a befektetési szolgáltató növekedése.
A tranzakció nem érinti az Equilor Alapkezelőt. A részesedésszerzést követően az Equilor neve, vezetése nem változik, a befektetési szolgáltatót továbbra is Gereben András elnök és Szécsényi Bálint vezérigazgató, a Budapesti Értéktőzsde korábbi alelnöke irányítják majd, akik megtartják 49,9 százalékos tulajdonrészüket. A banki háttérnek köszönhetően az Equilor még dinamikusabban növekedhet, tovább bővítheti digitális szolgáltatásait, amelyben nagymértékben támaszkodhat majd a Gránit Bank elmúlt években elért jelentős eredményeire – írták.
A Gránit Bank, az elmúlt évtized leggyorsabban növekvő hazai bankjaként, tevékenysége bővülésének újabb állomásaként tekint az Equilor Befektetési Zrt.-ben való részesedésszerzésre és nagyra értékeli a jelenlegi menedzsment, különösen az elnök, a vezérigazgató, valamint a munkatársak hosszú évek óta tartó elkötelezett munkáját. A Gránit Bank rekorderedményt ért el 2022 első felében, a nettó kamatbevétel 110,7 százalékkal, míg az adó előtti nyereség 251,4 százalékkal nőtt éves szinten. | [
"Gránit Bank Zrt.",
"TiberisDigital Kft.",
"BDPST Group",
"Equilor Befektetési Zrt."
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Equilor Alapkezelő"
] |
Nem csupán egyetlen lakás, hanem egy teljes épület tulajdonosa lett Budapest szívében friss érdekeltségén keresztül Shabtai Michaeli. Már meg is kérték az engedélyt a ház elbontására, amely úgy került Shabtai Michaeli kezébe, hogy részben megvette azt a céget, amely az év végén az önkormányzattól megvásárolta a különleges sorsú, egykor bordélyházként működő ingatlant.
Már Rogán Antal grúz barátjának, Shabtai Michaelinek az érdekeltségéhez tartozik egy teljes épület a belvárosi Bástya utcában, a főváros egyik legértékesebb részén – erről tanúskodnak az Opten cégadatai és az ingatlanhoz tartozó tulajdoni lapok.
A történetet az teszi igazán érdekessé, hogy olyan ingatlanegyüttesről van szó, amelyet a Szentgyörgyvölgyi Péter vezette belvárosi önkormányzat tavaly decemberben adott el, amikor mintegy 1,3 milliárd forint értékű tulajdonától vált meg a kerület. A döntésről beszámoló cikkünkben idéztük Kovács Alexet, a Tied a Belváros ellenzéki frakció vezetőjét, aki a kiárusítás kapcsán úgy fogalmazott: "A módszer a szokásos, titokban meghirdetett pályázat, rövidre szabott határidők, egy kivételével minden ingatlanra egy ajánlat érkezett, gyakorlatilag ugyanakkora összeget kínálva, mint ami a pályázati kiírásban szerepel. Valódi versenynek nyoma sincs, minden lezongorázva."
Egy teljes épületet szereztek meg
A Bástya utca 18. szám alatti épület vevője akkor még nem a grúz üzletember volt, hanem a Safe-Gate Kft. (és a PSM Technology Zrt.).
A 2020-ban alapított Safe-Gate sokáig egy ürömi nőé volt, a vállalkozás pedig "gép és berendezés" nagykereskedéssel foglalkozott – a cégadatok szerint azonban kevés sikerrel: az első évben ugyanis 34 millió, majd 14 millió forintos veszteséget termelt. Érdeklődtünk a nőnél, hogy mi célból vásárolta meg az ingatlant közel 183 millió forintért, de egyelőre nem kaptunk választ. H. Kittinek jelenleg két céghez van köze, mindkettő bútorgyártással foglalkozik. Az egyiket még 2017-ben alapították, és eddig még nem termelt egyetlen forint bevételt sem, jelenleg NAV-végrehajtás alatt áll. Másik cégét, a Minibig Kft.-t fél éve, 2022 januárjában alapították, és ugyanarra az ürömi címre van bejegyezve, mint a 2017-ben alapított vállalkozása: erről egyelőre nem tudni, milyen sikerrel működik.
A testületi előterjesztésből az derül ki, hogy a Bástya utcai ingatlanra kizárólag a Safe-Gate–PSM páros váltotta ki a befektetői tájékoztatót, és a korábban megállapított minimális vételárat ajánlották meg, azaz 182 millió 655 ezer forintot.
Önmagában aligha számíthat olcsónak a közel egymillió forintos négyzetméter ár egy rossz állapotú ingatlanért, ugyanakkor a kép árnyaltabb lesz, ha ott esetleg ingatlanfejlesztés kezdődik a jövőben, elvégre a város egyik legértékesebb részéről beszélünk: itt újépítésű lakásokat alighanem pillanatok alatt értékesíteni lehet.
Az pedig kivételes lehetőség, ha valaki egy egész épületet meg tud szerezni Budapest szívében, márpedig ebben az esetben ez történt.
Habony, Rogán és Michaeli
A cégadatok szerint Shabtai Michaeli csak pár hete, júniusban lett résztulajdonosa a Safe-Gate-nek, az ürömi nő pedig ma már nincs is jelen a vállalkozásban. Shabtai Michaeli nem ismeretlen az V. kerületben: a grúz vállalkozó is szerepelt az Indexnek abban a videójában, amelyben Rogán Antal és Habony Árpád egy Aulich utcai irodába érkeznek megbeszélésre.
Kapcsolódó Rejtélyes hátterű budai luxusvillába pakolja cégeit Rogán Antal belvárosi bizalmasa Kertész Balázs kiüríti azt a ma már százmilliókat érő ingatlant, amelyért tíz éve mindössze kétmillió forintot kellett fizetni. Az új cégszékhely feltehetően Kertész otthonául is szolgál, tulajdonosa azonban egy svájci cég.
A grúz üzletember tavaly szállt be Milkovics Pál mellé a 168 Órát kiadó cégbe, ezen túl ma már nemcsak a Pesti Hírlap, de a Jazzy és a Klasszik Rádió is az érdekeltségébe tartozik. Shabtai Michaeliről korábban azt is írták, hogy köze volt a Rogán Antalhoz köthető letelepedésikörvény-programhoz, ám ő ezt később cáfolta, azt viszont elismerte, hogy a miniszter – aki korábban az V. kerület polgármestere volt – több mint tíz éve a barátja.
Bontási engedélyt kértek
A cégadatok szerint a Bástya utcai ingatlant birtokló vállalkozásban 50 százalékot meghaladó befolyása van a PSM Technology Zrt.-nek, amely egy vagyonkezelő holding. Ügyvezetője és egyszemélyes részvényese az Opten szerint Csermely Sándor Tibor – a Magyar Lábtenisz Szövetség elnöke is egyben –, aki azt mondta a 24.hu-nak az épülettel kapcsolatban, amikor felhívtuk, hogy nincs még konkrét terv arra, mi lesz a Bástya utcai ingatlan sorsa, azaz egyelőre nincs eldöntve, hogy ott egy teljesen új ház épüljön – a jelenlegi elbontása után –, esetleg a mostanit újítsák fel. "Bármi lehetséges" – mondta Csermely a 24.hu-nak.
A vállalkozó kijelentését azonban erősen árnyalja, hogy július 14-én bontási engedélyért folyamodtak Budapest Főváros Kormányhivatalához, ám annak egyelőre nincs nyoma, hogy az erről szóló határozat meg is született, noha az Index minapi cikkében már erről írt. A kérés elutasítására persze csak minimális esély látszik, hiszen a ház nem élvez műemléki védelmet.
Csermelynek több cége is van, a budapestiek mind egy Honvéd utcai székhelyszolgáltatónál vannak bejegyezve. Ezek közül a legsikeresebb, a CSS Média tavaly augusztus és december 31-e között 453 milliós bevétel mellett 252 milliós nyereséget ért el. A Bástya utcai ingatlan tulajdoni lapján az látszik, hogy Shabtai Michaeli részéről még májusban került jelzálogjog a Bástya utcai albetétekre több mint 220 millió forint értékben.
Két évszázadnyi történelem
A ház lebontása előtt ma egyetlen akadály tornyosul: a hosszú évek óta meglévő kerületi védettsége, ami jelen esetben utcaképi védelmet jelent, így bármilyen belső épületrész bontása esetén is az utcai homlokzat megtartandó lenne.
Ez az akadály persze félresöpörhető, hiszen a tulajdonos kérheti a védelem megszüntetését, és ha megszerzi a kerületi városfejlesztési bizottság állásfoglalását, valamint legalább egy olyan szakvéleményt felmutat, ami bizonyítja az épület nagymértékű, soha meg nem térülő mértékű befektetést igénylő károsodását. A szükséges dokumentumok birtokában a kerületi képviselő-testület szavazással dönthet a védelem leradírozásáról, amit természetesen akár teljes vagy a homlokzat megtartásával járó részleges bontás is követhet.
Az ingatlanra a vonatkozó beépítési határok szerint
akár egy 12,5 méter magas utód is kerülhet, ami a telek tetszőleges hányadát (a föld alatt akár a 100 százalékát) foglalhatja el – feltéve persze, ha a zöldfelületi arány 10+5 százalék felett marad.
Az új építéssel járó 5 százalékos plusz kiváltására a kerület természetesen lehetőséget biztosít: fatelepítéssel vagy zöldtetővel is helyettesíthető.
Az épület nyilvánvalóan nem ezt érdemelné, hiszen a kerületi településképi arculati kézikönyv szerint is megtartásra javasolt Bástya utca 18. két évszázad történelmét hordozza a falai mögött.
A kutatási eredményeiket a Műemlékvédelem című szaklapban (2012/5.) közlő Bazsó Gábor és Schmidt Péter szerint az egyemeletes, U alaprajzú, egyszerű épület mai nyugati szárnya jó eséllyel az 1810 körül született Lipszky-féle térképen már látszó előd részleteit őrzi, ennek részleges lebontása után pedig Szász Mihály csizmadia mester megrendelésére 1817-ben születhetett meg a ma álló ház eredeti arca.
A korszak egyik kismestere, Brein Fülöp tervei szerint épült otthon eredetileg kétemeletes lett volna, időközben azonban elfogyhatott a pénz, így a mester végül csak feleannyival büszkélkedhetett. Az 1838-as nagy pesti árvíz pusztítását mutató térkép szerint teljesen elpusztult, a következő évben született helyreállítási iratok szerint azonban csak komolyabb károkat szenvedett – az utcai homlokzaton súlyos sérülések látszottak, az udvari főfal pedig megsérült – házat a két kutató helyszíni felmérése alapján az eredeti tervek szerint, a lehető legtöbb eredeti elemet megtartva állították helyre.
Az eredetileg klasszicista épület a mai arcát persze nem ekkor, hanem közel száz évvel ezelőtt, 1923-ban kapta, amikor tulajdonosa, dr. Báthory József úgy döntött, legfőbb ideje lesz modernizálni a múltban ragadt, a szomszédainál jóval alacsonyabb házat. A díszes földszinti ablakrácsokkal, új kapuszárnyakkal, lakásajtókkal, míves függőfolyosó-korláttal, sőt még egy előtér és udvar közti üvegfallal is járó átalakításokkal az épület továbbra sem vált kiemelkedő építészeti értékké, a városszövetben elfoglalt helye, kora, illetve irodalom- és várostörténeti szerepe miatt azonban mostanra megőrzendő értékké vált, belső terében a forradalom és szabadságharc utáni évtizedekben hirtelen felpezsdült az élet.
A kis épületet a különböző társadalmi osztályokhoz tartozó lakók mellett persze az üzletek sem kerülték el, egyikük sem járt azonban akkora sikerrel, mint a századfordulóra vöröslámpás negyeddé váló környék itt megnyílt "csókpalotája", amit tulajdonosa, Friedmann Jakab minden igyekezete ellenére sem tudott megvédeni a furcsa esetektől, illetve a rendszeres öngyilkossági kísérletektől.
A korszak művészeit vonzó, Krúdy Gyula által kakasos házakként emlegetett helyek főként a közeli Magyar utcában követték egymást, így az ember egy hosszú estén Ady Endre mellett Karinthy Frigyessel vagy Kosztolányi Dezsővel is összefuthatott az utcán.
A Bástya utca ennél egy fokkal halkabb volt – talán ezért is döntött úgy a tizenkilenc éves orvostanhallgató, Csáth Géza, hogy Kosztolányi Árpád íróval (Dezső édesapjával), illetve a szabadkai Munk Artúrral számos alkalommal feltűnik a bűntanyán, ahol
a lányok hamarosan ismerősként köszöntötték őket. Évődő és bizalmas, szinte baráti kapcsolat alakult ki közöttük, néha még nyilvánosan is mutatkoztak velük, sétálni vitték őket a Városligetbe. És vallomásos beszélgetésekbe merültek: a testüket azért élvezték módfelett, mert megszerezték maguknak a lelküket is. Csáth ennek az egyszerre testi és lelki kapcsolatnak, jópajtási viszonynak köszönhette, hogy időlegesen megszabadult a gátlásaitól, melyek csak 1910 nyarán, a vélt tüdőbetegsége miatt önmagára kényszerített szexuális absztinencia következményeként tértek vissza.
– írja Szajbély Mihály a Rossz lányok és férfiúi önérzet című tanulmányában.
A bordélyház 1911 februárjában vált igazán széles körben ismertté: egy hajnalban ugyanis öt férfi – köztük két, a közeli Vásárcsarnokban dolgozó, verekedéseikről híres mészárosmester – összeveszett egy lányon, a helyzet pedig percről percre csak mérgesedett. A hentesek elállták ugyanis a helyzet elől minél gyorsabban elmenekülni vágyók útját, majd csépelni kezdték őket: egyikük, egy orvostanhallgató törött orral és felrepedt szájjal ájult el, a MÁV vele tartó fogalmazója pedig jobb szemére megvakult. A helyzetet a közeli Favorit kávéházból kirohanó vendégek közül kiváló két részeg katona csak tovább súlyosbította, hiszen bajonettel szálltak be a verekedésbe. Az ügyet végül a közben eszméletéhez tért egyetemista oldotta meg, aki a közelben sétáló huszárhadnaggyal ártalmatlanította a katonákat, időközben pedig a rendőrök is megérkeztek.
A lányok jó eséllyel a Tanácsköztársaság időszakában hagyták el örökre a házat, ami újra csendes lakóépületté vált, címe pedig csak kevésszer tűnt fel a lapokban: a húszas években női szabóság és gobelinszalon működött itt, majd a második világháborúban királyi főmérnökké vált építész, Mössmer Árpád, illetve az MTI és az Esti Ujság munkatársa, Kun László koptatta a lépcsőket.
A kétezres évek végén kiürített ház legutóbb tíz évvel ezelőtt, 2012 márciusában került a hírekbe: a környéken élők szerint hajléktalanok lakta házban kialakult tűzben egy csecsemő és egy férfi vesztette életét, egy kétéves kislány pedig kórházba került. | [
"Safe-Gate Kft.",
"PSM Technology Zrt."
] | [
"Pesti Hírlap",
"CSS Média",
"Magyar Lábtenisz Szövetség",
"Esti Ujság",
"Klasszik Rádió",
"Budapest Főváros Kormányhivatala",
"168 Óra",
"Minibig Kft."
] |
Belföld Belföld | Jegyzet | Média | Budapest | Interjú | 1956-os arcképcsarnok | A nap idézete | Választás 2006 | Önkormányzati választás 2006 | Szociális népszavazás 2008 Nekimentek a 126 éves Indóháznak + Kép
Egy 126 éves vasúti műemlék lerombolása ellen tiltakozik a Nosztalgiavasút 2010 Építészeti Értékek Védelme Alapítvány – áll a szervezet közleményében. A Kelenföldi Pályaudvar átépítése során bontották meg a Pécsi Vasúti Indóházat, amely ideiglenes műemléki védelem alatt állt.
Fotó: Nosztalgiavasút 2010 Építészeti Értékek Védelme Alapítvány 2008. december 12-én a MÁV bontási engedély nélkül részlegesen lerombolta a hatóság által védettnek nyilvánított, Kelenföldi Pályaudvaron található Pécsi Vasúti Indóházat – áll a kommünikében. A Nosztalgiavasút 2010 Építészeti Értékek Védelme Alapítvány hónapok óta dolgozott azon, hogy ez a műemlék épület része legyen a pécsi Európa Kulturális Fővárosa Programnak, most az egyedülálló vasúti műemlék azonnali helyreállítását követeli.
126 évvel ezelőtt, a Kelenföldi Pályaudvar elődjeként, innen indult útjára az első pécsi gőzmozdony. Az indóház a 125 éves évforduló alkalmából kapott műemléki védettséget, amelyet éppen most véglegesítettek volna. Az épületen a közelmúltban részletes műemléki és építészeti állapotfelmérést végeztek, mely szerint az jó statikai és épületszerkezeti állapotban volt.
A Nosztalgiavasút 2010 Építészeti Értékek Védelme Alapítvány követeli a MÁV-tól és a terület tulajdonosától, a magyar államtól, hogy adjon magyarázatot, és azonnal intézkedjen a műemléképület további bontásának megakadályozásáról és az azonnali helyreállításról - áll az alapítvány közleményében. | [
"MÁV"
] | [
"Európa Kulturális Fővárosa Program",
"Nosztalgiavasút 2010 Építészeti Értékek Védelme Alapítvány",
"Kelenföldi Pályaudvar"
] |
2009. május 13., szerda 7:00
Érdekes helyzet alakult ki a tervezett Veszprém-Szentkirályszabadjai Repülőtér ügyében. A repülőtér egykori lobbistája, Dióssy László jelenleg a környezetvédelmi tárca egyik szakállamtitkára . Dióssy 1990-től 16 éven keresztül volt Veszprém polgármestere, és ebben a tisztségében sokat tett az egykori katonai repülőtér polgári hasznosításáért.Az SZDSZ színeiben politizáló Dióssy Lászlót 2006-ban nem választották újra polgármesternek, ám rövidesen a szakállamtitkári kinevezéssel vigasztalódhatott. Bár az SZDSZ már nem tagja a kormánynak, és a zöld tárcát azóta a harmadik miniszter irányítja, Dióssy László biztosan őrzi a szakállamtitkári pozíciót.A vitatott repülőtér ügyében kialakult helyzet másik "érdekessége", hogy a beruházás folytatásának engedélyezéséről döntő hatóság, a székesfehérvári Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség korábbi igazgatója, Kling István egy ideje szintén a környezetvédelmi tárca felső vezetésében dolgozik. Ő a tárca államtitkára Kling István utóda, Csehóné Szilasi Judit a repülőtér-beruházás ellen környezetvédelmi szempontok miatt tiltakozók véleményére reagálva a Magyar Televízió Szempont című műsorában elmondta, hogy a szakhatóságnak nem feladata vizsgálni az egyes beruházások "lakossági beágyazottságát".A repülőtér elleni lakossági tiltakozást koordináló egyesület a fenti személyi viszonyokat "különösen aggasztónak találja" - mondta el az Inforadio.hu kérdésére Dávid Gyula, az egyesület elnöke. Hozzátette: Dióssy László szerepéről a vasárnap Szentkirályszabadjára látogató köztársasági elnököt is tájékoztatták.Dávid Gyula elmondta, nehezményezik azt is, hogy a környezetvédelmi felügyelőség információik szerint kizárólag zajvédelmi szempontból vizsgálja a beruházást, nem pedig a környezeti hatások teljességére vonatkozóan.Dióssy László a tervezett repülőtérrel kapcsolatban az IndexVeszprém kérdésére korábban elmondta : "Én magam is azok közé tartozom, akik támogatják a beruházást, hiszen még annak idején mi értékesítettük a repteret. Már látszik, hogy egyre nagyobb a lakossági ellenállás és az ellenzők minden jogorvoslati fórumot ki fognak használni. Pedig ennek a reptérnek a megvalósítása nagyon komoly idegenforgalmi, gazdasági előnyt jelenthet Veszprémnek és a Balatonnak. Olyan megoldást kell találni, ami legkevésbé sem zavarja a lakókat. Vannak ilyen megoldások, csak az a kérdés, hogy ezek mennyibe kerülnek."Az államfő felvetette vasárnap az őt hallgató újságíróknak azt a kérdést is, vajon miért alakult úgy a volt katonai reptér átadása, hogy az új tulajdonosok, Veszprém és Szentkirályszabadja önkormányzata már csakis polgári repülőtér kialakítása felé indulhattak, amikor 2005 végén ingyen megkapták a területet. | [
"SZDSZ"
] | [
"Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség"
] |
Alkotmányjogi panaszt nyújtott be a gyerekekkel kampányoló Borkai, a jachtos orgián is feltűnő ügyvéd képviseli
Mára az igazán eredményes üzleti évet záró Garancsi István a legnagyobb kaszinótulaj, miután a soproni kaszinója mellé üzlettársával megszerezte a néhai Andy Vajna öt fővárosi játéktermét. Ezzel évi tízmilliárdos nagyságrendű profithoz juthat, és annak sem lesz akadálya, hogy akár még egy kaszinót szerezzen, nemzetgazdasági érdekre hivatkozva így szabják át az idevágó törvényt.
Garancsi ezzel beelőzte Rákosfalvy Zoltán ügyvédet, aki a győri, a pécsi és a miskolci kaszinó koncessziós jogával rendelkezik, és ezzel második a magyar kaszinókirályok között. Rákosfalvy volt az egyik főszereplője a Borkai Zsolt győri polgármester körül az önkormányzati választás előtt kipattant botránynak, ami az adriai jachtos szextúrától a győri vállalkozásokból szőtt korrupciós háló felfejtéséig durvult, és végül az újraválasztott Borkai lemondásához vezetett.
250 milliót vettek ki Borkaiék orgiája előtt a barátok cégéből A győri telekügylet nyomán nagy vagyont szerző cégből az elmúlt nyolc évben összesen másfél milliárd forintot vettek ki.
Rákosfalvy életében is hozott változásokat a botrány, lemondott például a Magyar Úszó Szövetség elnökségi tagságáról, de a kaszinók változatlanul a nevén vannak – a Treff-Klub Kft.-n keresztül – az Opten adatbázisa szerint. Az is közös bennük, hogy jó évet zártak 2019-ben:
a Casino Win Kft. már 2016 óta hozza a pénzt Rákosfalvynak, tavaly rekordot döntött, a bevétele 2,156 milliárd forint volt, adózás után pedig 376,5 millió forint nyereség maradt.
A Casino Win Pécs Kft. 1,5 milliárd forint forgalom mellett 101 millió nyereséget termelt,
de a működését 2018-ban kezdő Casino Win Miskolc Kft. sem teljesített rosszul, 716 millió forint bevételt és csaknem 60 millió forint nyereséget hozott Rákosfalvynak.
Így az jön ki, hogy Borkai ügyvédje szerencsejátékos érdekeltségeivel összesen 4,3 milliárd forintos bevétel mellett 537 millió forint profitot tehet zsebre.
Kiemelt kép: Czeglédi Zsolt /MTI | [
"Casino Win Kft.",
"Casino Win Pécs Kft.",
"Casino Win Miskolc Kft.",
"Treff-Klub Kft."
] | [
"Magyar Úszó Szövetség",
"Andy Vajna"
] |
490 millió forintért vásárolt útszóró sónak egy lakott, közös osztatlan tulajdonban álló ingatlant a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., amin évi hatmillió forintért bérel sósátrat az eső ellen. A cég szerint jó üzletet kötöttek. A közterület-fenntartókat képviselő ügyvédi iroda az eladó cégnek is dolgozott, vezetője a Fidesz jövőbeni reménysége.
2011 októberében merült fel először az FKF vezetésében, hogy egy telephelyet kellene vásárolni útszóró sónak. Mint Szép Károly, az FKF Zrt. ingatlangazdálkodási, -fejlesztési és projektigazgatója elmondta, erre azért volt szükség, mert Dél-Budát csak nagy kerülővel, az Ecseri úti telephelyről tudták sózni, ami jelentős többletköltséget jelentett. (Hogy mennyit, azt nem tudtuk meg.)
Korábban volt ennek a régiónak sós telephelye a Háros utcában, de azt a 2010-ben alakult BKK elvitte. Szép Károly emlékei szerint a mostani vásárlás előtt 15-20 ingatlant vizsgáltak meg, ebből az év végére négy maradt. Információink szerint két szálon indult el a telephelykeresés:
Hajnal Zsolt műszaki vezérigazgató emberei körülbelül 10 ingatlant találtak, de Papp Szilárd ingatlanreferens, a projekt vezetője szerint ezek túl drágák és kis területűek voltak.
Papp végül egy négyes listáról javasolta a végül megvásárolt Budafoki út 72. alatti telket, ami akkor a Truck Hungary tulajdonában volt.
Papp Szilárd a cégnél Szepessy Tamás stratégiai vezérigazgató alá tartozott. Szepessy a III. kerületi Fideszből érkezett 2011-ben először a Főkerthez, majd az FKF-hez.
Ami ennél is fontosabb azonban: Szepessynek közös érdekeltsége volt Tuzson Bencével, a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltjével egy gazdasági társaságban. Ez annak fényében figyelemreméltó, hogy az FKF-nek a Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda ad közbeszerzési tanácsot például sóbeszerzésben. (Rákérdeztünk az FKF-nél, de a cég vezetése nem lát összeférhetetlenséget ebben.)
De van a történetben egy még érdekesebb csavar. Ez az ügyvédi iroda ugyanis, amely az FKF-nek adott tanácsot, történetesen a fent említett, FKF által kiválasztott telek tulajdonosának, a Truck Hungarynak volt jogi képviselője gy perben, amelyben a Budafoki 72. társasház bérlői sokallották a Truck Hungary által megállapított bérleti díjat. Kerestük az ügyvédi irodát, ügyfelük-e még a cég, de nem kaptunk választ.
Összefoglalva: adva van egy sóbeszerzés miatt telekvásárlás az FKF-nél, az ügyintéző ingatlanreferens főnökének (Szepessy Tamás) közös cége van az FKF-nek sóbeszerzésben tanácsokat adó ügyvédi iroda fejével (Tuzson Bence), amely ügyvédi iroda egyben dolgozott a telket eladó Truck Hungary Kft.-nek is. Tuzson Bencéről az Origo egy nemrég megjelent portréban azt állította, hogy:
a legbefolyásosabb fideszes, akit senki sem ismer,
és aki azóta már a Fidesz parlamenti képviselője, a dunakeszi körzetben szerzett egyéni mandátumot. A pártban olyan fajsúlyos, jól becsatornázott politikusnak tartják, aki meglehetősen jó kapcsolatokkal rendelkezik a párt felső vezetése felé.
Visszatérve a telekre: mivel az FKF-nél fontos szempont volt az elhelyezkedés, megközelíthetőség, Szép Károly ingatlangazdálkodási igazgató szerint végül a Budafoki 72. szám alatti telket vásárolta meg az FKF 2011 végén a Truck Hungary Kft.-től.
A vásárlás nem volt egyszerű ügylet, a telken ugyanis lakott lakóingatlan volt, aminek a lakásait ki kellett váltani, majd lebontani az épületet, amire mellesleg a CIB Bank jelzáloga is be volt jegyezve. Emellett a megvásárolt ingatlan jelenleg is osztatlan közös tulajdonban van az FCSM Zrt.-vel.
Az FKF összesen 490 millió forintot költött a telekre, ami még mindig nem alkalmas só tárolására, nem épült fel ugyanis még rajta a 250 millió forintba kerülő tárolóépület. Ezért az 5812 négyzetméteres ingatlanra 2013 telére az FKF hatmillió forintért bérelt 1000 négyzetméteres sósátrat.
Csak gyors ellenőrzésképpen lefuttatunk egy keresést az ingatlan.com ingatlankereső oldalon nagy dél-budai telkekre. A rendszer három olcsóbb ingatlant is talált, ebből kettő kétszer akkora területű, mint a Budafoki út.
Jól becsatornázva
Mint megtudtuk, a Biczi és Tuzson Ügyvédi irodával 2011. április 4-én kötött szerződést az FKF Zrt. Az elszámolás óradíj alapján történik. A "K999 Ömlesztett útszóró só beszerzése" tárgyú tender részvételi felhívását például a Biczi és Tuzson Ügyvédi Irodával egyeztette az FKF. A Truck Hungária Kft.-t egy 2009-es perben képviselte a Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda. Természetesen lehet, hogy a fenti kapcsolatok nem fonódnak össze, de az iroda neve így is sok helyen tűnik fel.
Az Origo szerint Tuzson jelentősége a Fideszen belül a 2002-ben alakult ügyvédi irodájára vezethető vissza, amelynek szolgáltatásait az elmúlt években több fideszes önkormányzat is igénybe vette. "A háttérben sokat dolgozott az elmúlt években" – mondta a lapnak ügyvédi tevékenységéről egy kormánytisztviselő. | [
"Fidesz",
"Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.",
"Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda"
] | [
"FCSM Zrt.",
"Truck Hungary",
"CIB Bank",
"FKF Zrt.",
"Truck Hungária Kft.",
"Truck Hungary Kft."
] |
A TASZ jogi képviseletével hat szervezet közérdekű adatok kiadása iránti pert indít a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. ellen a trafik-pályázatok nyilvánossága érdekében.
A botrány kirobbanásakor a TASZ, az átlátszó.hu, az index.hu, a K-Monitor , az origo.hu és a TI Magyarország úgy döntött, hogy az állami vagyon átláthatóságát ennyire súlyosan érintő tender kapcsán indokolt közösen fellépniük. Az április 29-én beadott adatigénylésekben az elbírálási szempontokra, a vesztes és győztes indulókra és pályázatokra, üzleti tervekre és az elbírálókra voltunk kíváncsiak.
A tender körül kialakult helyzetet tovább súlyosbítja az információszabadság törvény tervezett módosítása, amely jelentősen csökkenti az adatok nyilvánosságra kerülésének esélyét. Ez a módosítás a trafiktenderen túl általánosságban is súlyos korlátozását jelenti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapjognak. | [
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"TI Magyarország"
] |
Debrecenben felavatták az egyetem sporttudományi oktatóközpontját, a komplexum 1,8 milliárd forint európai uniós támogatással valósult meg.
A sportcentrum átadását megelőzően az épület előtt leleplezték Buzánszky Jenőnek, az Aranycsapat januárban elhunyt hátvédjének az egész alakos bronzszobrát.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora elmondta: a szobor az idős Buzánszky Jenőt ábrázolja, az elmúlt tíz évet szimbolizálja, amit a neves labdarúgó a Debreceni Egyetemmel töltött. Felidézte: Buzánszky Jenő évente 3-4 alkalommal tartott előadásokat az egyetemen.
Buzánszky Jenő, a nemzet sportolója, az Aranycsapat januárban elhunyt hátvédjének bronzszobra Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt
Juha Richárd egészalakos szobrával a 49-szeres magyar válogatott labdarúgó, a Debreceni Egyetem utazó sportnagykövete és a Buzánszky Jenő Labdarúgó Egyetemi Kupa névadója előtt tiszteleg az intézmény.
A Buzánszky-szobor leleplezését és megkoszorúzását követően ünnepélyesen átadták a sporttudományi oktatást és kutatást, valamint az egyetemi verseny- és szabadidősportot is kiszolgáló oktatóközpontot.
Hat hónap alatt épült fel
Az új sporttudományi központ háromszintes épülete hat hónap alatt készült el. Az épületben 1166 négyzetméteres játékterű csarnok, 679 négyzetméteres szertorna és torna edzőterem, egy kisebb edzőterem és a kiszolgáló helyiségek kaptak helyet.
Az új sportközpont külső nézeti látványterve Forrás: Origo
A küzdőtéren a kosárlabda, a röplabda, a kézilabda, a futsal és a teniszpályák vonalazását is felfestették, de a tornászok sporteszközeit is rögzítni lehet. Az oktatóközpontban a szurkolókat négyszáz férőhelyes lelátó várja. | [
"Debreceni Egyetem"
] | [] |
Titkolózik a tavalyi reklámbevételeiről az Andy Vajna tulajdonába tartozó TV2. Korábbi gyakorlatával ellentétben ugyanis idén nem mondta meg, hogy mekkora állami reklámbevételre tett szert 2016-ban.
A 24.hu iparági források alapján azt írja, az adatok hiányában az sem derül ki, hogy tavaly a teljes magyar reklámpiacnak milyen volt a teljesítménye 2015-höz képest.
Szakértők szerint a Mészáros Lőrinchez is köthető vezetés azért nem adja le az egyébként közérdekű, tehát nyilvánosnak minősülő adatokat, mert a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete idén már azt is vizsgálja, hogy a csatornák mennyi pénzt kaptak az államtól, illetve a piactól.
Az Együtt országos politikai tanácsának elnöke, Szigetvári Viktor felháborítónak tartja, hogy az adófizetői pénzből fideszes kézbe került televízió titkolózik a reklámbevételeiről. A politikus közleményében azt ígéri: "kormányváltás után minden indokolatlan pénzt visszavesznek a TV2-től". Ezzel együtt felszólítja Rogán Antalt, Habony Árpádot, Dirk Gerkenst és társaikat, hogy az állami pénzből finanszírozott csatornájuk gazdálkodásával azonnal számoljanak el.
hirdetés | [
"TV2"
] | [
"Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete",
"Andy Vajna"
] |
Súlyos pusztítást hagyott maga után a Dél-Balatonon Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft., a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a V-Híd Zrt.
Ez a hármas konzorcium nyerte 73 milliárd forintos ajánlattal a Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy vasútvonal és a Fonyód-Kaposvár vonalszakasz felújítására kiírt közbeszerzést.
Balatonszemesen is ők végezték a sínfelújítást, de a természet keményen megsínylette a munkálatokat.
Lepusztították a nyárfaligetet, hogy helyet csináljanak a törmeléknek
Több nyaralótulajdonos is arra panaszkodott lapunknak, hogy Balatonszárszóval, Balatonlellével vagy Balatonboglárral ellentétben Balatonszemesen a falu közepén alakítottak ki egy területet törmeléklerakásra, betonkeverésre és sóderszitálásra. A helyi önkormányzat egy üdülőövezeti belterületet, a vitorláskikötőtől körülbelül 250 méterre fekvő, nyaralókkal, panziókkal és szállodákkal sűrűn beépített részt találta megfelelőnek arra, hogy munkaterületet létesítsen rajta.
A valamikori Hunyady-parkban, ahol később közel 30 évig úttörőtábor működött, egy 60-80 éves nyárfaliget állt egészen 2016 augusztusáig. A helyiek ezt a részt úgy tartották számon, mint a Balatonszemes nyugati részének a "tüdejét".
Az úttörőtábor üzemeltetői óvták a fás ligetet, és amikor 1990-ben felszámolták a tábort, gyakorlatilag rekultivált állapotban adták vissza az önkormányzatnak. A helyiek szerint a szemesi vezetés már évtizedekkel ezelőtt komoly bevételi forrásnak tekintette ezt a hatalmas területet, ezért közparkból átminősítették beépítetlen területté, hogy könnyebben értékesíthessék.
2016 nyarán aztán megjelentek a fakitermelők, akik a nyaralótulajdonosok tiltakozása ellenére 40-50 hatalmas és egészséges fát kivágtak.
A nyárfaliget nagy részének kivágása után markológépek jelentek meg és a pusztával tették egyenlővé a területet. Így tudták meg az itt lakók, hogy a falu önkormányzata bérbe adta azt törmeléklerakásra és betonkeverésre.
A több tonnás munkagépek, a kőszállító kamionok és a betonkeverők teljesen tönkre tették a környező utcák útjait. Amikor a helyiek ezt szóvá tették, az önkormányzat illetékesei azzal próbálták nyugtatni a nyaralótulajdonosokat, hogy 2017 júniusában, ha az ipari terület megszűnik, a Swietelsky újraburkolja majd az utcákat. Ez azóta sem történt meg.
Le van zsírozva
A helyiek szerették volna megtudni, mennyiért adta oda az önkormányzat ezt a területet a konzorciumnak.
Baranyai Lajostól a műszaki ügyek főelőadójától első körben azt a választ kapták, hogy a dokumentumokat a vasútépítők kérésére 30 évre titkosították. A nyaralótulajdonosok erősen kételkedtek ebben, ezért újra közérdekű adatigényléssel éltek, és végül néhány szerződést sikerült megszerezniük.
Az egyiket éppen Mészáros Lőrinc cégével az R-Kord Kft.-vel kötötte meg a polgármester. Ebből kiderül, hogy egy 7900 négyzetméteres területet 16 hónapra összesen nagyjából 2 millió forintért ad át az önkormányzat a cégnek tárolásra.
A polgármester reagált a környezetszennyezést érintő felvetésekre is. Levelében azt írja, hogy a cikkünkben is szereplő képek egy munkaterületet mutatnak, ahol környezetszennyezés nem látható,
mert egyébként környezetszennyezés nem is történt. Környezethasználat látható. Mindezekre tekintettel azt kell írnom, hogy az ön által állított "környezeti károk" nincsenek
– írja.
A képeket látva viszont nagyon nehéz elfogadni azt, hogy a környezet nem károsodott.
Mi is kerestük a polgármestert, írásban és telefonon is, de nem sikerült elérnünk. Pedig kíváncsiak lettünk volna arra, miért engedte meg, hogy belterületen létesítsenek tárolóhelyet, és választ vártunk arra is, mikor állítják vissza a terület korábbi állapotát.
Az egyik üdülőtulajdonos lapunknak elmondta, Takács József polgármester semmi magyarázatot nem adott a pusztításra, nem volt üdülőhelyi fórum vagy egyéb tájékoztatás. A park kiirtása előtt és a vasútrekonstrukció idején sem állt szóba egyetlen nyaralótulajdonossal, sőt kijelentette, hogy "nem muszáj Balatonszemesen nyaralóval rendelkezni."
Hasonló stílusban kommunikált a helyiekkel a már említett Baranyai Lajos is. Amikor problémáikat szóvá tették neki, azzal védekezett, hogy ez "államilag kiemelt beruházás" és egyébként is minden "le van zsírozva". Amikor pedig a várható károkról kérdezték, Baranyai egy másik üzenetében annyit válaszolt:
Békesség-békesség! Várható kár! Várható, hogy ledől a nyaralója, várható, de nem hiszem, hogy bekövetkezik.
A munka érdemi része kilenc hónapig tartott és 2017 júniusában ért véget, de a liget rekultivációjára még mindig nem került sor. A földet ugyan visszaterítették, de az erősáramú kábelek a föld alatt maradtak, a betemetett vízelvezető árkokat sem újították fel, így ma a terület egy-egy esőzés után így néz ki:
Árulja az önkormányzat a lepusztított telket
Tavaly júniusban az RTL Klub beszámolt arról, hogy a felújított szakaszon csaknem 2 kilométeren át egyetlen gyalogos átjáró sincs. Az építtető Nemzeti Infrastruktúra Zrt. az RTL Klub kérdésre akkor azt válaszolta, hogy minden településen egyeztettek az önkormányzattal az átjárók helyéről. Átjáró viszont azóta sincs.
Ráadásul a kártérítések után is futnak a nyaralótulajdonosok. A munkák kezdetén Fonyódon létrehoztak egy panaszirodát a kárt szenvedett üdülőtulajdonosok kártalanítására, de a károsultak a mai napig egyetlen fillért sem láttak.
Közben az önkormányzat a honlapján árulja a lepusztított területet 379 millió forintért, miközben a helyiek szerint az elmúlt időszak pótolhatatlan sebeket ejtett Balatonszemesen.
(A cikkben szereplő képeket olvasónktól kaptuk.) | [
"R-Kord Kft.",
"Swietelsky Vasúttechnika Kft.",
"V-Híd Zrt."
] | [
"RTL Klub",
"Nemzeti Infrastruktúra Zrt."
] |
Hűtlen kezelés gyanúját is felveti vasúti szakszervezeti vezetők szerint, hogy a MÁV nem azokat a vonalakat újítja fel, amelyeknél ez szükséges lenne, ehelyett viszont olyan helyen indultak munkálatok, ahol arra semmi szükség. Egy pénteki, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete és a fejlesztési minisztérium képviselői között zajlott, videóra vett egyeztetésen a minisztérium képviselője is azt állítja, nem tudják elérni, hogy ne "más szempontok" érvényesüljenek a döntéseknél. Emellett elárulja: a minisztérium sem hiszi, hogy a kormányzati nyilatkozatokban szereplő 8 milliárdos megtakarítás elérhető a vonatok ritkításával, lesznek vonalbezárások, csak meg kell várni, hogy legyen mire, például az IMF-re fogni a döntést.
Pénteken egyeztetést tartottak a magyar vasút jövőjéről és a vasúttal kapcsolatos kormányzati stratégiáról és egy új menetrendi struktúráról. A megbeszélésen a vasutas szakszervezet és a fejlesztési tárca képviselői is részt vettek, a tanácskozás egy részéről egy videó is felkerült a netre. (A VDSZSZ is kitette honlapjára a felvételt, a MÁV őszödi beszéde címmel, a videón a legtöbbet látható és hallható középen ülő szemüveges szakszervezeti vezető Bárány Balázs, a VDSZSZ alelnöke.)
A több mint húszperces felvétel elején a Mátészalka és Csenger közötti vonal jövőjéről volt szó – a vonalon áprilisban a nyolc vonatpárból hatot leállítottak –, de ennek apropóján a tizedik percre általános vasúti finanszírozási kérdések is előkerültek. Ekkor, a 12. perc kezdete után a minisztériumi képviselője különös kijelentést tett (szó szerinti idézet):
"Nem biztos, hogy ugyanez a Völner [Völner Pál, az NFM infrastruktúráért felelős államtitkára], vagy ugyanez a Fónagy [Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára] nem fogja azt mondani esetleg szeptemberben, amikor már látszik az, hogy teljesen finanszírozhatatlan a közösségi közlekedés, hogy [...] még további vonatritkításra és igenis vonalbezárásra kerül sor. És nyugodtan rá lehet fogni arra, és egyébként ezt zárt körben elmondta Völner úr, hogy majd akkor, ha lehet kire fogni a vonalbezárásokat, akkor igenis meg fogják lépni".
Vagyis a minisztériumi szakértő szerint egyrészt elképzelhető, hogy szeptemberre nem marad a közösségi közlekedésre szánt költségvetési pénzből, miáltal az áprilisban leállított több mint négyszáz vonatot újabbak követhetik. Ehhez csak az kell, hogy találjanak ürügyet, amivel ezt magyarázni tudják. És hogy mikor következik el, és mi lesz az apropó, azt is elárulta Völner Pálra hivatkozva:
"Amikor az IMF tárgyalások beindulnak, és azt lehet mondani, hogy igen, az IMF az egy büdös, mocskos karvalytőke, azt erőltette ránk, hogy be kell zárni a mellékvonalakat".
A megbeszélésen szó volt az áprilisi jelentős vonatleállításról és annak hatásáról is.
Vonalbezárások Április közepén új vasúti menetrend lépett életbe, amellyel több mint negyven vonalon több mint négyszáz személyszállító vonatot Április közepén új vasúti menetrend lépett életbe, amellyel több mint negyven vonalon több mint négyszáz személyszállító vonatot állítotak le . A döntés a naponta közlekedő vonatok csaknem egyhetedét érintette, több mint egy tucatnyi vonalon csak napi két-három vonatpár maradt, egyes települések között legkorábban a déli órákban indul vonat. A 2010-es választási kampányban a Fidesz még a korábbi években bezárt mellékvonalak újraélesztését ígérte, és bár 2010 nyarán több helyen el is indult a vonatközlekedés, most áprilisban minden korábbinál több vonat állt le.
A minisztérium azt mondta, a vonatleállítás idén 8, míg évente átlagosan 15 milliárd forintos költségvetési kiadáscsökkentéssel jár. Az NFM annak ellenére állította ezt, hogy a vonalbezárás nélküli vonatleállításokkal csak a vasúti ágazat bevételtermelő részét kurtították, számos kiadási elem megmaradt. Ezért a 8 és 15 milliárdos vállalást a legtöbben a kezdetektől túlzásnak tartották, és látszatintézkedésnek minősítették a vonatleállítást. A minisztériumi szakértő a mostani tárgyaláson lényegében megerősítette ezeket az aggályokat.
A videó végén ugyanis arról beszél, meg kellett hasonulnia önmagával bizonyos ügyekben, amikkel nem ért egyet. Elárulta azt is: az NFM-ben sem hisznek abban, hogy az áprilisi vonatleállításokkal meg lehetne spórolni az államtitkár által ígért 8-15 milliárdos összeget. Megjegyzi, hogy ez nem szakmai döntés, hanem politikai diktátum, és "nekünk kötelességünk megvédeni a mundér becsületét". A videó 19. percének a közepén hangzik el ez: "ha azt mondja az államtitkár [...], hogy nyolcmilliárd a megtakarítás, én sem mondhatok nektek mást, még akkor is, ha tudom, hogy nem lesz nyolcmilliárdos".
A pénz pedig elfolyik
A szakszervezeti vezetők felvetik, hogy a vonalbezárások, illetve az azokat részben kiváltó kihasználatlansági kérdések a pályafelújítások megfelelő előkészítésével megoldhatóak lennének, számos vonalon egyszerűen azért nem utaznak, mert túl lassan mehet már csak a pályán a vonat.
Az minisztérium képviselője ezzel kapcsolatban azt állítja:
"Szeretnénk menetrend-alapú pályafelújításokat, pályakarbantartásokat elérni a Pályavasúttal szemben, ennek ellenére a Pályavasút nem így gondolkodik. De ezzel nem tudunk mit kezdeni, erre nincsen ráhatásunk, hogy olyan helyeken újítanak fel vasúti pályát, például a 121-es vonalon – épp olvastam, hogy 1200 aljat cserélnek – amire nem biztos, hogy szükség van. De ugyanakkor azokon a vonalakon, ahol meg szükség van, vagy szükség lenne, mert jobb lenne a csatlakozás, jobb lenne a vonat-találkozás – például a 46-os vonalon bekerülhetne Cece és Vajta bekerülhetne az IC-vonatok megállási helyei közé – az jelen pillanatban nem lehetséges, mert ott speciel nem végeznek semmiféle pályafelújítást."
"Hasonló egyébként a másik ilyen, nyugodtan mondom, felzúdulást okozott a szakemberek körében (...) a 41-es vonalon is Dombóvár és Kaposvár között lenne szükség a pálya felújítására, erre hol fogják megcsinálni? Gyékényes és Csurgó között. Amire abszolút nincsen szükség."
"Öt éve nem bírjuk elérni, hogy a MÁV Pályavasútnál a pályakarbantartási pénzeket olyan helyekre csoportosítsák, ahol menetrendi haszna van a dolognak, az egésznek. Tehát így, ilyen körülmények között tényleg beszélgethetünk egymással szerintem délután négy óráig is, de nem fogjuk tudni megváltani a közösségi közlekedés jelenlegi helyzetét."
"Ha azt nézzük, hogy 2005 óta csak az EU-s pénzek azok, amik a pályafelújításra fordíthatóak, és a pályakarbantartás meg a többi vonalnak a rovására megy, és ezeket ilyen-olyan megfontolásokból döntik el - nem tudom, hogy hol - addig sajnos nem lehetünk optimisták."
"Mi úgy érezzük, hogy tehetetlenek vagyunk, nekünk – nem azt mondom, hogy nem feladatunk – hanem mi hiába jelezzük, nem történik rá semmi."
Hűtlen kezelés?
A szakszervezeti vezetők szerint ez felveti a hűtlen kezelés gyanúját, a tárca képviselője ezt nem cáfolja, de úgy véli, ez nem minisztériumi kompetencia. A szakszervezetisek anyagokat kérnek, amik segítségével ők, akár magánemberként is feljelentést tehetnének, mint fogalmaznak, nem csoda, hogy a legkorruptabb országok közé tartozunk, és hiába hitték, hogy ebben 2010 után változás lesz.
Nem a minisztérium dolgozója a minisztérium képviselője
Lapunk természetesen megkérdezte a fejlesztési minisztériumot a felvételről és az azon elhangzottakról. "A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium határozottan elhatárolódik annak a nyilatkozatnak a tartalmától és stílusától, amely a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete által az interneten közzétett, rejtett kamerával készült felvételen hallható. Az elhangzott nyilatkozat nem NFM alkalmazottól származik. Minden alapot nélkülöz, kizárólag a nyilatkozó magánvéleményét tartalmazza, és nem tükrözi a szaktárca vezetőinek, így Völner Pál és Fónagy János államtitkároknak szakmai álláspontját a nyilatkozatban elhangzott témában."
A minisztériumnak abban biztosan igaza van, hogy az egyeztetésen részt vevő szakértő bár a menetrendi kérdésekben hivatalosan is a tárca képviselője, közvetlenül nem a minisztérium alkalmazottja. A szakértő a tárca egyik háttérintézményében, a Közlekedéstudomány Intézetben dolgozik, ami a minisztérium irányítása alatt áll.
A tárca emellett leszögezi: a kormányváltás óta nem zártak be vasútvonalakat, és ilyen intézkedést továbbra sem terveznek. A Széll Kálmán tervben lefektetett a takarékossági célok teljesítése tekintetében a menetrendi intézkedések csak első lépést képviseltek, a további hatékonyságjavulást elsősorban a közlekedési szolgáltató társaságok (MÁV, VOLÁN) működésének összehangolásában, átszervezésében és működési korszerűsítésében rejlő tartalékok adhatják, közölte az NFM.
Ugyanakkor, bár a videó már péntek este óta elérhető a Youtube-on, és linkjét is átküldtük, a felújításokkal kapcsolatos részletekre, a bűncselekmények gyanújának felvetésére egyáltalán nem reagált a minisztérium.
Beletörött a bicskájuk
A közösségi közlekedésről március elején Orbán Viktor is beszélt, mint a kormányzati kudarcok egyik területéről. Egy nyilvános rendezvényen azt mondta: a közösségi közlekedés átalakítására kudarcként tekint. "A MÁV átalakításába beletörött a bicskánk, vagy ha bele nem is törött, benne maradt". A miniszterelnök most már nem csodálkozik, hogy annyi próbálkozás ellenére, eddig senki nem járt sikerrel, de "nekünk azért még talán van rá esélyünk".
A kormányfői szavakat követően született döntés a vonatok leállításáról, illetve jelentősen átalakították az állami vasúttársaság menedzsmentjét. A MÁV és a MÁV-Start élére is a GYSEV-től érkezett új vezér (de lemondott a Volánbusz első embere is), emellett májustól egy évre egy tömegközlekedési kormánybiztost neveztek ki – ő éppen Fónagy János. | [
"MÁV",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Közlekedéstudomány Intézet",
"Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete",
"MÁV Pályavasút"
] |
MOST ÉRKEZETT
2010. szeptember 07., kedd, 13:23
Címkék: nyomozás; Százhalombatta; Pest Megyei Rendőr-főkapitányság; hűtlen kezelés;
Nem volt nyereséges a százhalombattai polgármester, Vezér Mihály cégének, a VIVER Kft.-nek – a sajtónak adott válasza szerint – az, hogy az önkormányzat egyik beruházásában alvállalkozóként részt vett. Az építkezéssel kapcsolatban hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz a rendőrség.
"Ha valaki úgy érzi, hogy a közvagyont bárki, bármivel megkárosította, akkor habozás nélkül indítsa el a szükséges eljárásokat" – mondta a százhalombattai képviselő-testület 2009. május 7-ei ülésén a hvg.hu birtokában lévő dokumentum szerint Vezér Mihály polgármester a Polgárok Háza felújításáról adott tájékoztatáskor. Voltak, akik így gondolták, s idén feljelentést tettek a Pest Megyei Főügyészségen. A nyomozást elrendelték, s annak lefolytatására a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (PMRFK) gazdaságvédelmi osztályát jelölték ki.
A Polgárok Házának felújítását 2007-ben határozta el a Pest megyei város önkormányzata, s annak lebonyolításával saját cégét, a SZÁKOM Kft.-t bízta meg. Ez a cég írta ki a 240 millió forintos projektre a közbeszerzési eljárást, amelyet a Panel 2001. Építőipari Kft. nyert meg. A társaság pedig alvállalkozóként alkalmazta a polgármester és felesége tulajdonában lévő VIVER Kft.-t. A kivitelezés lassan haladt, a határidőt többször módosították, ám az eredeti szerződésben megszabott napi félmillió forintos kötbért soha nem kérte az önkormányzat. A feljelentők szerint ennek az az oka, hogy a 31 napos csúszás miatt elvileg fizetendő mintegy 15 millió forint részben érinthette volna a jelenleg független, korábban szocialista és szdsz-es Vezér Mihály cégét is.
A befejezési határidők módosításait azzal indokolták, hogy a létesítményhez szükséges energia nem áll a rendelkezésre. Ugyanakkor az építési napló szerint az építményen az első befejezési határidőt követően egyéb – nem energiabiztosítással kapcsolatos – munkákat végeztek. A felújítás kitolódása ellenére nem kért kötbér mellett az önkormányzat számára anyagi veszteséget okozott az is – állítják a feljelentők –, hogy a nyílászárókért jóval magasabb összeget – összesen harmincmillió forintot – fizetett ki. Az eredetileg tervezett nyílászárók helyett ugyan 12 millió forinttal olcsóbbat választottak, de a szerződésben az erre kifizetett összeget csupán 1,4 millióval csökkentették.
Az ügyészséghez fordulók kifogásolták azt is, hogy a szerződések módosítását az előírt határidőn belül nem jelentették meg a Közbeszerzési Értesítőben, illetve, hogy hiányzott az építési engedély is. A már említett tavalyi képviselő-testületi ülésen ezt szóvá is tették, hogy a "Polgárok Háza felújítása során jelentős mértékű műszaki változtatásra került sor, melyek nem tették lehetővé sem határidőben, sem a műszaki szükségesség felmerülésének időpontjában a hatósági engedélyeztetési eljárás lefolytatását."
Ráadásul - így a feljelentők - a kivitelezés sem sikerült tökéletesre. A SZÁKOM Kft. Felügyelő Bizottsága ugyanis egy bejáráson megállapította, hogy olyan hibák vannak az épületen, amelyek laikus embereknek is feltűntek. Például "a hátsó bejáratnál lévő esővédő mellett lefolyt a víz, és ráfagyott a homlokzatra."
Mindezek miatt tettek feljelentést Vezér Mihály polgármester ellen. Százhalombatta vezetője a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy cégének, a VIVER Kft.-nek nem volt haszna a munkán: 3,2 millióért építették ki az ingatlan fűtési és vízvezeték rendszerét, amiből hárommilliót tett ki az anyagköltség, a 200 ezer forint pedig a munkabérre és a járulékokra ment el. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálja, valóban történt-e hűtlen kezelés a beruházás kapcsán, de – mint azt a hvg.hu-val közölték – "az ügy jelenlegi szakaszában bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy nincs." | [
"VIVER Kft."
] | [
"Panel 2001. Építőipari Kft.",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Magyar Nemzet",
"SZÁKOM Kft.",
"SZÁKOM Kft. Felügyelő Bizottsága",
"Pest Megyei Főügyészség",
"Pest Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
A Magyar Természetjáró Szövetség még augusztus 10-én nyert e két uniós pályázatot. A Versenyképes Közép-Magyarországi Operatív Program (Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése) keretén belül egyszer 357 milliót nyert el a "Gyalogszerrel felfedezni a Börzsöny turisztikai termékkínálatát" projektre, és 1,07 milliárd forintot a "Gyalogszerrel felfedezni a Budapest környéki hegységek és a Gödöllői-dombság turisztikai termékkínálatát" projektre.
Kilátó és emlékhely épül a 357 millióból
Garancsiék a 357 millió forintot Szokolya környékén tervezik elkölteni, melynek keretén belül több fejlesztést is végrehajtanának a projekt leírása szerint.
Királyrét központjában, az egykori uradalom iskola épületében hely- és erdei gazdálkodástörténeti bemutatót csinálnak,
3D-ben virtuálisan bejárható lesz a lukácsszállási bánya,
a Vár-hegy 358,7 méter magasságú csúcsának közelében, annak nyugati ormán egy faszerkezetű 15 méter magas kilátót kívánnak építtetni. A kilátó egy háromszög alapú csonkagúla formájú, faszerkezetű torony lesz,
a Márianosztra - Toronyaljai egykori pálos kolostor romjai fölött pedig emlékhelyet szeretnének kialakítani, mely a tapasztalatok szerint ma is szakrális térként jelenik meg. A helyszín kizárólag gyalogosan lesz megközelíthető.
(Fotó: Pixabay)
Kilátók és erdei kondiparkok készülnek az 1,07 milliárdból
A nagyobb beruházást Garancsiék a Pilis – Visegrádi-hegység, a Budai-hegység, illetve a Gödöllői-dombvidék területén tervezik végrehajtani az itt található erdei pihenőhelyek, kirándulóhelyek megújításával, illetve egységes arculatú irányítórendszer kialakításával. A program leírása szerint itt a fő hangsúly az erdei bútorokon és az erdei kondiparkokon lesz. Úgy vélik, a szadai geodéziai torony fekvéséből alkalmas egy új kilátó kialakítására, szintén új kilátót terveznek a pomázi Lajos-forrás fölé emelkedő Bölcső-hegyen.
A leírás szerint összesen
456 db pad-asztal garnitúrát,
379 padot,
203 információs- és szemléletformáló táblát,
65 tűzrakó helyet,
32 kerékpártárolót
és 30 esőbeállót létesítenének.
Emellett a kedvelt turistaútvonalak mentén található, biztos vízhozamú, de ma má rnem esztétikus forrást is felújítanának. Ennek keretén belül 16 forrást újítanának fel.
Garancsiék úgy vélik, hogy az elmúlt években megnövekedett az igény, a térítésmentes szabadidős tevékenységek iránt, ezzel párhuzamosan pedig egyre többen választják sportolás céljából is az erdő területét. Ezért a Pilisi Parkerdő 8 frekventált pontján 6 elemes erdei kondi-parkok létrehozását szeretnék megvalósítani, melyek a rendszeres testedzésen túl alkalmasak az egészséges életmód fontosságának hangsúlyozására. A statikus és dinamikus rozsdamentes fém kiegészítők nagy strapabírású, akác szerkezetekre kerülnek. Minden eszközhöz színes, időjárásálló információs tábla tartozik a lehetséges tornagyakorlatok módjára és hatására vonatkozólag (minta edzésterv).
mfor.hu | [
"Magyar Természetjáró Szövetség"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.