text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Péntek délután küldött ki meghívókat a Miniszterelnökség arra a civil egyeztetésre, amely hétfőn kezdődik kettő órakor a Miniszterelnökségen. Épp csak a norvég civil pénzeket osztó Ökotárs Alapítványt és konzorciumtársait felejtették el meghívni. Ők azért odamennek.
Hétfőn kettő órakor kezdődik az a civilek-kormányzat közti egyeztetés, melyet Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtikára lengetett be a Budapesten tartott novemberi Ebesz-konferencián. Csepreghy akkor közölte, hogy Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkárának vezetésével a következő hetekben formális, immár kétoldalú egyeztetés kezdődhet az ügyben.
A meghívókat a Miniszterelnökség pénteken küldte ki, mint a hvg.hu megtudta, erre épp azokat a szervezeteket nem hívták meg, melyek a Norvég Civil Támogatási Alap, valamint a Svájci Civil Támogatási Alap pénzeit osztják. A kedvezményezett civil szervezetek többsége sem lesz jelen, néhányat azonban mégis meghívtak.
A megbeszélésen információink szerint Latorcai előadást tart a Civil társadalom párbeszéde ma Magyarországon címmel, utána pedig Csepreghy Nándor beszél a Civil Támogatási Alapokról Tények címmel. A civil szférában fontos szerepet betöltő, kifelejtett szervezetek nem szeretnék annyiban hagyni, hogy nem hívták meg őket, és hogy nem is történt előzetes egyeztetés egy ilyen program menetéről egyetlen résztvevővel sem.
Az értesülésünkkel megkerestük az Ökotárs Alapítványt. Foltányi Zsuzsa, a szervezet munkatársa elmondta, hogy ők is csak másoktól értesültek a találkozóról, de odamennek több civillel tiltakozni az eljárás ellen. "Van olyan elképzelés, hogy a kormány csak ki akarja pipálni azt, hogy nálunk van egyeztetés a civilekkel, eleget téve az Ebesz elvárásainak. Azonban ez nem old meg semmit a meglévő problémákkal kapcsolatban" – mondta Foltányi.
Lázár János áprilisban ment neki a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA, a Norvég Alapok egyik támogatási programja a 12-ből) hazai pénzosztási gyakorlatának. Az államtitkár azt kifogásolta, hogy egy olyan magánszervezet (az Ökotárs Alapítvány) osztja Magyarországon a civil szférának az NCTA-támogatásokat, amely többszörös személyi összefonódáson keresztül az LMP-vel áll kapcsolatban. Lázár egyúttal azzal vádolta meg a norvégokat, hogy beavatkoznak a magyar belügyekbe. Májusban a kormány ráküldte a Kehi-t a civilekre, szeptemberben pedig a rendőrség razziázott a konzorciumi tagoknál, valamint több tucat támogatott, köztük a Piszkos 13-ak adatait is bekérte. Később az is felmerült, hogy Amerikábaól támogatják a kormány megbuktatásán segédkező civileket.
A norvégok tavasztól kezdve folyamatosan jelezték, hogy "mélységes aggodalommal" töltik el őket a magyar hatóságok intézkedései a civil társadalom ellen, és hogy ezeket ellentétesnek tekintik a megkötött szerződésekkel. Miután a magyar hatóságok nyomása nem enyhült, a norvég kormány augusztus végén a nemzetközi nyilvánosság és az EU-országok előtt is feltárta a kormány civilekkel szembeni fellépését. A konfliktus azóta is tart, még Obama elnök is szóvá tette egyik beszédében.
A kormány civilek elleni vegzatúrájáról bővebben itt olvashat. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Norvég Alapok",
"Piszkos 13-ak",
"Ökotárs Alapítvány",
"Norvég Civil Támogatási Alap",
"Svájci Civil Támogatási Alap"
] |
A Transparency International Magyarország (TI) csütörtökön kapta kézhez a Fővárosi Törvényszék részítéletét, amelyet még május végén hozott a bíróság abban a perben, amelyet Pethő András, az Origo volt főszerkesztő-helyettese indított a TI segítségével a Miniszterelnökséggel szemben Lázár János három külföldi útjának részleteiért.
A TI a Facebook-oldalán nyilvánosságra hozta a részítéletet. Ebben a bíróság kötelezi a Miniszterelnökséget, hogy 15 napon belül adják ki, hogy az utakra milyen feladatok végrehajtása érdekében volt szükség, melyik szállodákban szállt meg a delegáció, és részletezni kell a költségeket utazásonként és szállodánként is.
A részítélet indoklása szerint azt a Miniszterelnökség sem vitatta, hogy Lázár János közfeladatokat látott el a szóban forgó utazásokon, közpénzen. A bíróság idézi az infotörvényt, amely az állam átlátható működését és a közpénzek ellenőrizhető felhasználását követeli meg. A bíróság szerint, ha nem lehet megismerni, hogy a közpénzt milyen szállásra, milyen szolgáltatásra fizették ki, akkor nem biztosítható a közpénzek felhasználásának ellenőrzése. Bár azt nem kell név szerint elárulniuk, hogy kivel találkozott Lázár János, de azt igen, hogy milyen jellegű üzleti kapcsolatokról, milyen státuszú, tisztségű tárgyalópartnerrel folytatott megbeszélést.
A Miniszterelnökség 15 napon belül fellebbezhet az ítélet ellen, ha ezzel nem élnek, 15 napon belül ki kell adniuk az adatokat a pert indító újságírónak. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Fővárosi Törvényszék",
"Transparency International Magyarország"
] |
Az MSZP vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez a fideszes Simon Miklós ellen, akit saját felesége követett a nyírbogáti polgármesteri székben, az asszony pedig meg is szavaztatott egy ötmillió forintos búcsúprémiumot saját férjének. Simon szerint politikai hisztériakeltés folyik, a kormányhivatal pedig rendben talált mindent.
Az MSZP vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez a fideszes Simon Miklós ellen – közölte Legény Zsolt szocialista országgyűlési képviselő szerdán az MTI-vel.
Az ellenzéki politikus azt tette szóvá, hogy Simon Miklós, Nyírbogát volt polgármestere több mint ötmillió forintot tett zsebre végkielégítésként és szabadságmegváltásként, s mindezt a település jelenlegi polgármestere, a képviselő felesége kezdeményezte. "Nem túlzás kijelenteni, hogy a Fidesz családi vállalkozásban hordja haza a helyiek pénzét" – fogalmazott.
Legény Zsolt a vagyonosodási vizsgálat kezdeményezését azzal indokolta, hogy szerinte a fideszes politikus nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában az ötmillió forintos polgármesteri "bánatpénzt".
Korábban az MSZP a kapott összeg visszafizetésére, az Együtt pedig mentelmi jogáról való lemondásra szólította fel a politikust, s a Jobbik is vizsgálatot kezdeményezett.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal akkor azt tudatta: nem találták törvénysértőnek a nyírbogáti önkormányzat döntését.
Simon Miklós az MTI-nek korábban azt mondta, politikai hisztériakeltés folyik ebben az ügyben, szerinte a végkielégítést jogszerűen fizették ki neki. A hivatalba lépő polgármesternek az új ciklus elkezdéskor kötelessége a munkaügyi folyamatokat lezárattatni, és ez akkor is kötelessége, ha éppen a férjéről van szó – fogalmazott. A kormánypárti képviselő azt is közölte, az őt és feleségét ért rágalmak miatt eljárást indít. | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal",
"Fidesz"
] | [] |
Elutasította a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy a soroksári nemzetiségi iskolát kezelésbe vehesse a Soroksári Német Nemzetiségi Önkormányzat (SNNÖ). Emellett nem fogadta el a minisztérium az iskolát 15 éve vezető igazgató pályázatát sem, így bizonytalan, hogy folytathatja-e Kreisz Erzsébet a munkáját az iskola élén – írta a Jelen.
Pedig ő volt az egyetlen pályázó, támogatta az iskola, a szülői közösség és a tankerület is.
A szülői közösség 90 százalékos többséggel azt is megszavazta, hogy az iskolát vegye át kezelésébe az SNNÖ. A kezdeményezés mellé állt az Országgyűlés német nemzetiségi képviselője is, aki rendszeresen a Fidesz mellett szavaz – Ritter Imre megszavazta a pedofília büntetését szorgalmazó, a módosítással azonban végül melegellenessé tett törvényt is –, ám a kormányzat mégis elutasította a helyi közösség kérését.
"Nem mutattuk be elég világosan a terveinket – nevezetesen, hogy nem akarunk semmit sem változtatni az iskola oktatási struktúráján? Nem voltak átláthatóak a céljaink? Előfordult már az általunk támogatott iskolában, hogy csak német származású tanulókat vettünk fel? Miért nem értik meg a döntéshozók, hogy mi nem elvenni akarunk a közösségtől, hanem adni: szellemben, tárgyban és infrastruktúrában? Mélységesen sajnálom, hogy nem értették meg, hogy nem a helyi erők ellenében, hanem velük együtt akarjuk megvalósítani a magyarországi német oktatási központ gondolatát" – idézte a lap a csalódott Englenderné Hock Ibolyát, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnökét.
Nem derül ki, miért utasította el a minisztérium, hogy a Grassalkovich Antal Általános Iskola az SNNÖ kezelésébe kerüljön, de Szabó Szabolcs független országgyűlési szerint a döntést befolyásolhatta, hogy abban a lakónegyedben, amely a Grassalkovich iskolakörzetéhez tartozik, hatalmas ingatlanberuházás folyt és zajlik még jelenleg is. Itt lakik a Fidesz pártigazgatja, Kubatov Gábor és az ő jobbkeze, Farkas Kálmán is. "Ebben a lakóövezetben egyre nő a gyerekek száma, fontos tehát az ott élő családoknak, hogy milyen iskola érhető el a közelben. – Soroksár óvárosi részén két iskola van a Grassin kívül. Az egyre inkább elszegregálódó Mikszáth Kálmán Általános Iskola és a Páneurópa Általános Iskola, ami viszont annyira kényelmesen már nem közelíthető meg. A Grassihoz hasonló színvonalú oktatás a Török Flóris Általános Iskolában van, de az már a pesterzsébeti rész közelében van. A kerületben 1800 gyerek jár iskolába, harmaduk, azaz 600 gyerek a Grassiba. A fenntartóváltási kérelem visszautasításában az is közrejátszhatott, hogy az állam félt attól, hogy a körzetes ellátást biztosító intézmények közül kiesne az, amelybe a kerületi gyerekek harmada jár" – írta a lap, amely szerint Kreisz Erzsébet iskolaigazgatói pályázatát az Emmi azért utasíthatta el, mert az igazgatónő támogatta a kezdeményezést, hogy a Grassalkovichot átvegye a német nemzetiségi önkormányzat. | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [
"Török Flóris Általános Iskola",
"Magyarországi Németek Országos Önkormányzata",
"Mikszáth Kálmán Általános Iskola",
"Páneurópa Általános Iskola",
"Soroksári Német Nemzetiségi Önkormányzat",
"Grassalkovich Antal Általános Iskola"
] |
Egy nemzetközi újságírószervezet hozzájutott egy csomó titkos irathoz, amely a világ egyik legnagyobb bankjának svájci számlaadatait tartalmazza.
A számlatulajdonosok között befolyásos emberek, fegyverkereskedők és elítélt bűnözők is vannak.
Kiderült az is, hogy a bank nemcsak elnézte, hanem segítette is az ügyfelek illegális tevékenységét.
Fegyverkereskedők, diktátoroknak dolgozó közvetítők, gyémántcsempészek és más nemzetközi bűnözők – többek között ilyen ügyfelei voltak az HSBC nemzetközi bankóriásnak, derül ki azokból a titkos dokumentumokból, amelyek egy újságírószervezet birtokába kerültek.
A HSBC svájci privátbanki fiókjának belső működésén alapuló, kiszivárgott dokumentumok olyan bankszámlákkal állnak összefüggésben, amelyeken összesen több mint 100 milliárd dollárt tároltak. Az iratok egyedülálló bepillantást engednek a szupertitkos svájci bankrendszer működésébe.
A dokumentumokat a francia Le Monde újságon keresztül szerezte meg a Nyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (International Consortium of Investigative Journalists, ICIJ). Az iratokból kiderül, hogy a bank több olyan ügyfél pénzét is kezelte, akik illegális tevékenységet végeztek. A dokumentumokban szerepelnek neves sportolók, rocksztárok, hollywoodi színészek, politikusok és más befolyásos emberek is.
A londoni központú HSBC, amelynek 74 országban és 6 kontinensen vannak irodái, kezdetben azt kérte az ICIJ-től, hogy semmisítse meg a birtokába került adatokat.
A bank végül a múlt hónap végén egy békülékenyebb választ küldött, miután az ICIJ tájékoztatta őket a feltárt anyag teljes tartalmáról. A HSBC válasza ez volt: “Elismerjük, hogy a HSBC svájci magánbankjánál – és a teljes üzletágban általánosan - a mainál jelentősen alacsonyabbak voltak a jogkövető magatartásra és a kellő gondosságra vonatkozó elvárások."
A közlemény szerint a bank “az elmúlt években jelentős lépéseket tett a reformok bevezetésére, és azért, hogy kizárja azokat a klienseket, akik nem teljesítették a HSBC új, szigorú normáit (ez azokra is vonatkozik, akik esetében adóelkerülés gyanúja merült fel)".
A bank hozzátette, hogy átfogalmazta az üzletpolitikájának ezt a szegmensét. “Az újrapozicionálás eredményeképpen a HSBC svájci magánbankja 2007 óta közel 70 százalékkal csökkentette az ügyfélbázisát."
Megkérdőjelezhető adózási taktikák
Az ICIJ által megszerzett titkos iratok 2007-ig bezárólag tartalmaznak adatokat a számlákról, amelyek több mint 100 000 egyénhez és jogi személyhez köthetők, több mint 200 különböző országból. A dokumentumokban szerepelnek magyar címmel rendelkező, illetve magyar hangzású nevek is, amelyeket a Direkt36 nevű új tényfeltáró központ egyik munkatársa már hónapokkal ezelőtt megismert, de a kutatómunkája során az derült ki, hogy a nevek nyilvánosságra hozatalához nem fűződik közérdek. Nincsenek köztük politikusok vagy egyéb tisztviselők, illetve nem volt jele Magyarországhoz kötődő illegális tevékenységnek sem.
A legtöbb országban nem illegális, ha valaki offshore bankszámlákkal rendelkezik, és ha valakiről kiderül, hogy a HSBC magánbanknál van számlája, az önmagában nem jelez semmilyen törvényszegést. Az iratokban megnevezett emberek között voltak olyanok, akik bár valamilyen módon kapcsolatba hozhatóak a svájci bankszámlával (például egy ügyvédi meghatalmazáson keresztül), mégsem az ő tulajdonukban volt a számlán lévő pénz, esetleg csak egy része volt az övék.
John Malkovich hollywoodi színész például a képviselőjén keresztül azt nyilatkozta, hogy semmit sem tud arról a számláról, amelyen az ő neve is feltűnik. Azt sejti, hogy Bernard Madoffnak, a csalás miatt elítélt volt tőzsdeügynöknek lehet köze az ügyhöz, aki korábban Malkovich pénzügyeinek egy részét is kezelte. Joan Collins brit színésznő képviselője azt mondta a ICIJ-nek: “1993-ban az ügyfelem egy londoni bankszámlán helyezett el pénzeket, és később fedezte fel, hogy (az ő utasítása nélkül) átutalták a pénzt a levelükben említett svájci bankszámlára". A képviselő hozzátette, hogy nem történt semmiféle adóelkerülés.
David Bowie rocksztár azt válaszolta az ICIJ médiapartnerének, a Guardiannek, hogy ő 1976 óta Svájcban rendelkezik jogszerű lakóhellyel. Tina Turner – bár sokak számára ő testesíti meg az igazi amerikai énekesnő fogalmát – már közel két évtizede Svájcban lakik, és 2013-ban le is mondott az amerikai állampolgárságáról.
Sok esetben viszont az iratok valóban megkérdőjelezhető magatartásról adnak tanúbizonyságot. Például a bankárok abban adtak tanácsot a klienseiknek, hogy milyen lépéseket kell tenniük ahhoz, hogy el tudják kerülni az adójuk befizetését az anyaországukban. Más esetben az ügyfelek tájékoztatták arról a bankárokat, hogy a bankszámlájuk létezését nem vallották be az országuk kormányzatának.
Kicsempészett iratokkal kezdődött
Az ICIJ által megszerzett dokumentumok azokon az adatokon alapulnak, amelyeket eredetileg Hervé Falciani korábbi HSBC alkalmazott csempészett ki a bankból, és adott át a francia hatóságoknak 2008-ban. A francia adóhivatal nyomozást indított az iratokkal kapcsolatban, a Le Monde pedig erről a nyomozásról is szerzett anyagokat. A francia adóhivatal nyomozásáról megszerzett adatokat osztotta meg a Le Monde az ICIJ-vel – azzal a megjegyezéssel, hogy az ICIJ összehív egy olyan, különböző nemzetiségű újságírókból álló csapatot, akik minden szemszögből át tudják fésülni az adatokat.
Az ICIJ 45 országból több mint 140 újságírót hívott össze, többek között a Le Monde, a BBC, a The Guardian, a 60 Minutes, a Süddeutsche Zeitung, és még több mint 45 másik médium munkatársait.
Az újságírók volt és jelenlegi politikusok neveire bukkantak, többek között Nagy-Britanniából, Oroszországból, Ukrajnából és Romániából. Több ember jelenleg az USA szankciós listáján szerepel. Ilyen például Selim Alguadis török üzletember, aki állítólag fejlett elektronikai eszközökkel látta el Líbia titkos, nukleáris fegyvereket gyártó projektjét. Az iratokban feltűnik a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló milliárdos üzletember, Gennagyij Tyimcsenko is, aki az egyik fő célpontja azoknak a szankcióknak, amelyeket orosz magánszemélyekre és cégekre vetettek ki a krími megszállás és a kelet-ukrajnai válság miatt.
Az iratokból nem derül ki sem Alguadis, sem Tyimcsenko pontos szerepe a svájci bankszámlákkal kapcsolatban. Tyimcsenko szóvivője azt mondta, hogy a szankciókat “erőltetett, és súlyosan hibás" okok miatt vetették ki, és az ügyfele “mindig teljes mértékben megfelelt minden adózással kapcsolatos szabálynak". Alguadis azt közölte az ICIJ-vel, hogy “életem során sok bankszámlám volt török és nemzetközi bankoknál személyes okokból. Néha úgy éreztem bölcsnek, ha a megtakarításaimat off-shore számlákon tartom". Hozzátette, hogy az amerikai szankciókat nevetségesnek tartja, és állítja, hogy semmi köze nem volt Líbiához.
A dokumentumokban olyan nevek is megtalálhatók, akikkel szemben bírósági eljárás folyik. Ilyen például az angol futballklub, a Portsmouth FC volt tulajdonosa, Vlagyimir Antonov, akit Litvániában egy állítólagos 500 millió eurós csalás miatt állítottak bíróság elé. Az ügyfelek között van Margulan Szejszembajev kazah bankár is, akit azzal vádol az Alliance Bank, hogy lopott a pénzintézettől. Az iratokban feltűnik Tancred Tabone, az Enemalta máltai olajcég volt vezetője, akit most azzal vádolnak, hogy kenőpénzeket kért.
Tabone ügyvédje azt írta egy közleményben, hogy az ügyfele tagad minden vádat, és hozzátette, hogy “hivatalosan feljogosította a svájci hatóságokat, hogy mindezeket az információkat közöljék... Ebben a tekintetben rendben vannak a pénzügyei". Antonovot egy olyan számla haszonélvezőjeként tartják számon, amelynek az összege 65 millió dollár. Szejszembajev több számla haszonélvezőjeként is fel van tüntetve.
Az ICIJ adatelemzése azt mutatja, hogy a számlákhoz köthető egyének közül sokan külön óvintézkedéseket tettek, hogy gondoskodjanak személyazonosságuk védelméről. Tették ezt attól függetlenül, hogy a HSBC többször is arról biztosította az ügyfeleket, hogy már eleve védik őket a svájci bankokra vonatkozó szigorú titoktartási szabályok.
Sok számla nem a pénzt birtokló emberek nevén volt, hanem olyan cégekhez tartozott, amelyek off-shore adóparadicsomokban vannak bejegyezve, például a Brit Virgin-szigeteken, Panamában, vagy a távoli csendes-óceáni szigeten, Niue-ban. Több ezer másik számlatulajdonos a személyazonosításra alkalmatlan, pusztán számokkal jelölt számlát használt.
Kérték, ne utaljon 20 milliót egyszerre
A dokumentumok megkérdőjelezik azokat a korábbi HSBC-nyilatkozatokat is, amelyek szerint a banki alkalmazottak sosem segítették az ügyfeleiket az adóelkerülésben. 2008 júliusában például Chris Meares, a HSBC magánbankjának akkori vezetője azt mondta egy brit parlamenti meghallgatáson: “Megtiltjuk a bankárainknak, hogy adóelkerülésre biztassanak bárkit, vagy abban érintetté váljanak".
A dokumentumok szerint három évvel korábban egy gazdag brit ügyfél, Keith Humphreys (az angol Premier League-ben játszó futballklub, Stoke City FC igazgatója) elmondta a HSBC vezetőjének, hogy egy családtagjának az egyik svájci számláját nem vallották be az angol adóhatóság előtt. Az iratok szerint akkoriban több mint 450 000 dollár volt a számlán.
Humphreys azt nyilatkozta az ICIJ médiapartnerének, a Guardiannek, hogy a svájci számla nem az ő nevén, hanem az édesapjáén volt, és a létezését később önkéntesen bevallották a hatóságoknak. Azt mondta, a számlát “azokkal a pénzügyi tanácsokkal összhangban nyitották, amelyeket abban az időben adtak neki", és 2011-ben jelentették be a brit hatóságoknál, amikor 147 165 font volt rajta.
Egy másik esetben egy alkalmazott ezt a feljegyzést csatolta egy később adócsalás miatt elítélt ír üzletember, John Cashell anyagaihoz: “Aggódik, hogy az ír hatóságok tudomást szereznek a számla létezéséről. Újra megerősítettem, hogy ez a veszély nem fenyegeti." Cashell nem válaszolt az ICIJ megkeresésére.
Volt példa arra is, hogy magának a banknak vált kellemetlenné egy szerbiai üzletember 20 millió eurós tranzakciója. A banki alkalmazottak viszont csak annyit kértek tőle, hogy kevésbé feltűnően viselkedjen: “Elmagyaráztuk, hogy bár a mai napon nem akadályozta meg a bank az ügyfél pénzátutalását, jobbnak látnánk, ha ezeket a tevékenységeket alacsonyabb léptékben végezné. Az ügyfél megértette az aggodalmunkat, és a jövőben kisebb összegeket fog használni" – szerepel a dokumentumokban.
Úgy tűnik, az HSBC alkalmazottait nem aggasztotta nagyon az a leírás sem, amelyet egy kanadai orvosról, Irwin Rodierről kaptak. “Ez az ügyfél egy egy kicsit paranoid, például minden alkalommal, amikor Zürichbe jött, először Párizsba repült, és onnan egy bérelt autóval vezetett Zürichbe. Mindezt azért, hogy ne lehessen rekonstruálni az utazása végcélját, stb."
Rodier azt nyilatkozta az ICIJ médiapartnerének, a CBC/Radio-Canadának, hogy azóta elrendezte az adóügyeit a kanadai hatóságokkal.
Az ICIJ-nek szóló közleményében a HSBC azt mondta: “A svájci privátbanki ipar korábbi működése nagyon különbözik a maitól. A magánbankok, a HSBC svájci magánbankját is beleértve, azt feltételezték, hogy az adófizetési kötelezettség az egyes ügyfelekre vonatkozik, nem pedig azokra az intézetekre, akik banki szolgáltatásokat nyújtanak nekik."
Egy kis segítség adóelkerüléshez
Az iratokból kiderül, hogy néhány európai ügyfélnek tanácsokat adott a bank arra vonatkozóan, hogy hogyan kerüljék el a banki megtakarításokra kivetett forrásadót, amelyet az Európai Unió országaiban 2005-ben vezettek be. Svájc korábban hozzájárult, hogy alkalmazni fogja az adót, amelynek European Savings Directive (ESD, Európai Megtakarítási Direktíva) lett a neve.
Az ESD viszont csak személyekre vonatkozott, cégekre nem. Az iratok azt mutatják, hogy a HSBC kihasználta ezt a kiskaput, és ennek a felhasználásával olyan szolgáltatásokat kezdett reklámozni, amelyek segítségével az egyéneket papíron cégekké változtatták. Dokumentumok bizonyítják, hogy 2005 során nap mint nap érkeztek ügyfelek Svájcba, hogy brit fontban, euróban, svájci frankban, amerikai dollárban, sőt, még dán koronában is vegyenek ki készpénzt – néha kifejezetten használt, kis címletű bankjegyeket kértek.
A dollárt és eurót kivevők egyike volt egy ingatlanfejlesztő, Arturo del Tiempo Marques, akit 2013-ban Spanyolországban hét év börtönbüntetésre ítéltek kokaincsempészet miatt. Az ő számláin több mint 3 millió dollár volt. Marques nem válaszolt az ICIJ megkeresésére.
Egy másik tranzakció során a brit iparmágnás, Richard Caring biztonsági emberek kíséretében vett fel több mint ötmillió svájci frankot készpénzben, 2005 szeptemberében.
A HSBC dolgozói azzal magyarázták, hogy átadták a hatalmas összeget készpénzben Caringnek, hogy az iparmágnás azt mondta: egy másik svájci bankban szeretné elhelyezni a készpénzt, de nem szeretné, hogy ha az egyik bank tudomást szerezne a másikról. Azt írták: “RC hosszan beszél a diszkréció fenntartásának fontosságáról".
Caring egyik képviselője azt mondta a Guardiannek, hogy az ügyfele nem hajtott végre adóelkerülést, és “széles körben használt és elfogadott adózási alapelvek szerint használt offshore alapokat".
Fegyverkereskedők számlái
Az ICIJ által megszerezett iratokban többször felbukkannak fegyverkereskedelemhez köthető nevek is. A HSBC ügyfele maradt például Aziza Kulsum és családja még azután is, miután az ENSZ nyilvánosságra hozta, hogy az 1990-es években a véres burundi polgárháborút finanszírozta.
Az ENSZ 2001-es jelentésében azt is leírták, hogy Kulsum kulcsszerepet játszott a Kongói Demokratikus Köztársaság illegális koltán kereskedelmében. Ezt a stratégiai fontosságú fémet használják elektronikai eszközök készítésekor. A világ koltán készletének jelentős része a közép-afrikai háborús övezetekből származik, ahol fegyveres csoportok felügyelnek több bányát, kizsigerelik a bányászokat és illegális fémkereskedelemből szereznek bevételt.
Kulsum számlái közül kettőt még 2001 előtt lezártak, egy harmadik, 3,2 millió dollár értékű számlát pedig nem részletezett “jogi okokból", egy ismeretlen időpontban befagyasztottak (bár nem zártak le). Kulsum férje valamilyen, szintén nem részletezett módon kapcsolatban állt egy másik számlával is, amelyet viszont nem zártak le, és további 1,6 millió dollár volt rajta elhelyezve valamikor 2006/2007-ben. A HSBC úgy hivatkozott Kulsumra, mint “üzletasszony (nemesfémek és kövek)", illetve mint egy cigarettagyár tulajdonosára.
Egy másik gyanús számla a Katex Mines Guinee név alatt tűnik fel. Az ENSZ egy 2003-as jelentése szerint a Katex Mines cég mögé rejtőzve Guinea honvédelmi minisztériuma szállított fegyvereket a libériai lázadóknak a 2003-as harcok során. Mindkét oldalon gyerekkatonák harcoltak, több száz ember meghalt és több mint kétezer megsebesült. A számlán 7,14 millió dollár volt még három évvel azután is, hogy nyilvánosságra hozták az ENSZ Katex Minesról szóló jelentését.
Véres gyémántok
Az ICIJ elemzéséből látszik, hogy a HSBC ügyfelei közül több mint kétezren felbukkannak olyan iratokban, amelyek összefüggésben állnak a gyémántiparral. A nevek között megtalálható például Emmanuel Shallop, akit később azért ítéltek el, mert véres gyémántokkal kereskedett.
Véres gyémántoknak nevezik azokat a drágaköveket, amelyeket háborús övezetekben bányásznak ki, és amelyeket később azért adnak el, hogy további háborúkat finanszírozzanak belőlük. Többek között az angolai, elefántcsontparti és Sierra Leone-i polgárháborúk során kibányászott drágaköveket bélyegeztek meg ezzel a névvel.
A dokumentumokból kiderül, hogy a HSBC tisztában volt azzal, hogy a belga hatóságok már nyomoztak Shallop után – miközben a bank segítséget nyújtott számára. “Egy dubaji cégszámlát nyitottunk neki... Az ügyfél nagyon óvatos az elmúlt időszakban a belga adóhatóságok nyomása miatt, akik a gyémántokkal kapcsolatba hozható adócsalás miatt folytatnak nyomozást vele szemben.“
Shallop ügyvédje ezt mondta az ICIJ-nek: “Nem akarjuk kommentálni az ügyet. Az ügyfelem adatvédelmi okok miatt nem akarja, hogy a nevét bármilyen cikkben megemlítsék."
Az iratok sok sötét történetre derítenek fényt, de van köztük egy ironikus sztori is.
A HSBC ügyfelei között olyan emberek is szerepelnek, akik rajta vannak az Interpol, a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezetének leginkább keresett bűnözőinek listáján, például a véres gyémántokkal üzletelő Mozes Victor Konig és Kenneth Lee Akselrod. A HSBC-nek viszont ugyanígy ügyfele Elias Murr is, aki az Interpol Egy Biztonságosabb Világért Alapítványának testületi elnöke. Ez egy olyan szervezet, amelyet azért hoztak létre, hogy a terrorizmus és a szervezett bűnözés ellen harcoljon.
Murr kezdetben sikeres üzletemeber volt, aki később politikai pályára lépett. Libanon belügyminisztere volt 2004-ben – ebben az időben a HSBC-nél rendelkezett számlával, amelyet a Calloford Invetsments Limited cégen keresztül tartott fenn. 2006-2007-ben a számlán 42 millió dollár volt.
Murr szóvivője azt mondta, köztudott, hogy az ügyfele és családja vagyonos, a családjának pedig már azelőtt voltak svájci bankszámlái, mielőtt Murr megszületett volna. A számla nincs összefüggésben a politikai szerepvállalásával. “Nem illegális és nem is gyanús, ha egy libanoni állampolgár bárhol bankszámlát nyit és tart fenn."
Fordította: Zöldi Blanka | [
"HSBC"
] | [
"Mozes Victor Konig",
"Katex Mines",
"Kongói Demokratikus Köztársaság",
"Le Monde",
"Stoke City FC",
"Európai Unió",
"Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezete",
"Süddeutsche Zeitung",
"Calloford Invetsments Limited",
"Portsmouth FC",
"The Guardian",
"Interpol Egy Biztonságosabb Világért Alapítványa",
"European Savings Directive",
"Alliance Bank",
"60 Minutes",
"Premier League",
"International Consortium of Investigative Journalists",
"Nyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma"
] |
Az Európai Parlament 2014-ben az 1,7 milliárd eurós (hozzávetőleg 550 milliárd forint) költségvetésének 27 százalékát költötte képviselői juttatásokra. Ez az évi 474 millió euró (147 milliárd forint) magában foglalja a képviselők fizetését, az úti- és irodai költségeiket, valamint a személyzetük bérét. A fizetésükön kívül minden pénzt arra kapnak, hogy a képviselői megbízatásukat ellássák. Az elköltött összegekre vonatkozóan dokumentumokat nyújtanak be, amiket az uniós jog alapján elvileg megismerhetnénk. Azonban az Európai Parlament semmilyen adatot nem adott ki arról, hogy melyik EP-képviselő mikor és hogyan használta fel a költségtérítéseket. Úgyhogy az összes uniós tagállamban dolgozó egy-egy újságíró, köztük az Átlátszó munkatársa, közösen perelték be az Európai Parlamentet az Európai Bíróságon.
Most először fordul elő, hogy az unió valamennyi tagállamából érkező újságírókból összeállt csoport keresettel fordult az Európai Unió Bíróságához az Európai Parlamenttel szemben. A kollektív perlés oka könnyen érthető, ha az ember tudja, miről nem hajlandó semmit elárulni az EP.
Az európai parlamenti képviselőknek jár havi nettó kb. 2 milliós forintos fizetés (6 250 euró) – hogy ezt mire költik, az az ő dolguk. Ezen felül jár nekik – teljes útiköltség-térítés, – munkavégzéssel töltött naponként 90 ezer forint (306 euró) napidíj, ennek a fele, ha az EU-n kívül végeznek munkát, – havi 1,3 milliós (4 320 euró) általános költségtérítés (irodabérlet, telefon, számítástechnikai eszközök költsége, stb.), – és az alkalmazottaikra havonta maximum közel 6,5 milliós keret (21 379 euró). Az viszont nem az ő dolguk, hogy ezeket mire költik, mert arra kapják, hogy a képviselői tevékenységükkel kapcsolatban felmerült költségeiket fedezzék belőle.
Ennyi pénz persze könnyen hajlítja a gerincet – pár éve Németországban abból volt botrány, hogy a napidíjat úgy vették fel a képviselők, hogy aláírták a jelenléti ívet, majd hazamentek, de Nagy-Britanniában 2009-ben az ételköltségektől a lakásbérlésig mindenre kiterjedő visszaélésekre derült fény.
Vagyis nem alap nélküli azt feltételezni, hogy ezt a rengeteg pénzt nem sikerül mindenkinek szabályosan elkölteni. Pedig tőlünk kapják – az Európai Unió adófizető állampolgárainak pénzéből.
Az összeurópai információszabadságot célzó kezdeményezést – amely az "EP-képviselő-projekt/The MEP Project" nevet kapta – ez év nyarán hívta életre Anuška Delić szlovén újságíró, az ő koordinációja mellett fogtak össze az összes tagországból érkező újságírók, és adatigénylést nyújtottak be az EP-hez azt tudakolva, hogy a képviselőik hogyan, mikor és mire költik ezeket a pénzeket.
Az EP azonban semmilyen adatot nem hajlandó kiadni senkinek. Bevártuk az összes uniós tagállamból beadott adatigénylésre adott, az adatigénylést egységesen megtagadó választ, az ellen mindenki panasszal élt, amit minden esetben elutasítottak.
Pedig pusztán a képviselők általános költségtérítésére 3,2 millió eurót költ az Európai Parlament havonta (majd’ 40 milliót évente, vagyis 12 milliárd forintot).
Az EP az adatigénylés megtagadásában azt írta, hogy erre vonatkozóan semmilyen iratot nem tudnak megküldeni, mert az EP-képviselőknek semmilyen dokumentumot nem kell benyújtaniuk arról, hogy az általános költségtérítést mire használják, ugyanis az átalányösszeg, amit egy formanyomtatvány egyszeri kitöltése alapján utalnak nekik.
A többi kért adat kapcsán pedig az volt az elutasítás oka, hogy személy adatokat tartalmaznak a kért dokumentumok, meg egyébként is, sok munka lenne őket prezentálni.
Abban lehet csak bízni, hogy az Európai Unió Bíróságához fordulva orvosolható a jelenlegi helyzet. Ahogy Nataša Pirc Musar, az újságírók ügyvédje, korábbi szlovén adatvédelmi biztos fogalmazott:
"Mivel az Európai Parlament megtagadja a hozzáférést a kért dokumentumokhoz, gyakorlatilag ahhoz járul hozzá, hogy az EP képviselők bújtatottan költhessenek el közpénzt. Mi amellett érvelünk, hogy az újságírói adatigénylések elutasítását alátámasztó indoklásnak egyetlen uniós szabályzatban sincs alapja."
M. Tóth Balázs | [
"Európai Parlament"
] | [
"Európai Unió Bírósága",
"Európai Unió",
"Európai Bíróság"
] |
Hárommillió forinttal alapított tavaly történelmi kutatóintézetet az MCC-főigazgató, Mandiner-lapfőnök Szalai Zoltán. Gyorsan kapott is mellé további 660 milliót a Miniszterelnöki Kabinetiroda támogatásaiból gazdálkodó Batthyány Lajos Alapítványtól és az állam nemzetpolitikai pénzosztójától, a Bethlen Gábor Alaptól. A kormányközeli álcivil világba betagozódó Rubicon Intézet nemrégiben a "baloldali összefogásról" tartott előadást a szintén hasonló támogatásokból létrehozott Scruton kávéházban.
Szeptember 23-án, csütörtökön kora este felvettem a legszebb gyűrött ingemet, és elmentem a budapesti Kossuth tér melletti Zoltán utcában található Scruton kávéházba történelmi előadást hallgatni. Az esemény érdekessége az volt, hogy a kormány különböző gáláns támogatásai nélkül nem igazán létezhetne sem a helyszíne, sem maga a beszélgetést szervező történelmi kutatóintézet.
Ugyanis a kávéházat működtető Apriori Cultura Nonprofit Zrt. úgy vásárolta meg a Zoltán utcai ingatlant, hogy a Batthyány Lajos Alapítványon (BLA) keresztül 900 millió forintos támogatáshoz jutott abból a nemhivatalos programból, amelyről már többször írtam, és amelyet Rogán álcivil házipénztárának becézek.
Rogánék küldték a milliárdokat, kormányközeli álcivilek rejtett támogatására költötték | atlatszo.hu Álcivil házipénztárra bukkantunk: éveken át támogatta közpénzmilliárdokkal a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a Batthyány Lajos Alapítványt, ami a befolyt összegek oroszlánrészét egyből továbbosztotta másoknak – jellemzően Fidesz-közeli civilszervezeteknek. A többmilliárdos támogatási programot nyilvánosan sehol sem hirdették meg. Az alapítvány azóta a Karmelita kolostor mellé, tízmilliárdos villába költözött.
Az 1945-47 közötti magyar nagypolitikai eseményekről szóló beszélgetést szervező Rubicon Intézet történelmi think tank – amely nem egyezik meg az ismert történelmi folyóirat kiadójával – csak tavaly jött létre, és szintén több százmilliós, végeredményben adóforintokból származó támogatást nyakalt be, részint ugyanúgy a BLA-tól.
Ha sem a kávéház, sem annak a pinceszinti előadóterme, sem pedig maga az esti program nem létezne a célzott kormányzati pénzadományok nélkül, akkor mondhatjuk, hogy ez egy mindenestül virtuális esemény? Az előadó Szerencsés Károly történész és a házigazda szerepét játszó, bohócosra sminkelt Nánay Mihály, továbbá a mintegy húsz főnyi hallgatóság nyilván teljesen valóságosnak érzékeli a saját ittlétét. Ha itt volna most a filozófus Martin Heidegger, bizonyára úgy mondaná, hogy ez egy uneigentlich, nem-tulajdonképpeni esemény – morfondíroztam a nagyon is eigentlichnek tűnő széksorok között.
A második világháborút követő, szabad nemzetgyűlési választáson a magyar állampolgárok túlnyomó többségben mindenféle-oldali demokratikus pártokra szavaztak, a szovjet megszállók támogatását élvező kommunista párt azonban változatos politikai eszközöket alkalmazva befolyásolta, majd leuralta az egész politikai teret, legvégül a demokratikus álmoknak is véget vetett. A történelmi léptékben a mi korunktól nem túl távoli eseménysorozat nyilvánvalóan alkalmas arra, hogy tetszőleges szájíz szerinti aktuálpolitikai kicsengéssel adják elő. De Szerencsés történész bő egyórás előadása szakmailag teljesen korrekt volt.
Az előadás keretezése ugyanakkor egyáltalán nem volt korrekt. A Facebookon is hirdetett esemény címének ugyanis azt adta valaki: "Baloldali összefogás – Harc a hatalomért 1945-47". A "baloldali összefogás" terminus a beszélgetés pillanatában éppen demokratikus előválasztásra készülő jelenkori ellenzéki pártok összefoglaló megnevezése. Szerencsésnek az időszakról szóló könyvében és az általunk megtalált folyóiratcikkeiben sem olvasható ez a szóösszetétel; az ELTE docense a kommunista pártot és a vele anno szövetségre lépett/kényszerült erőket ezekben a szövegeiben a csoportosulás korabeli, történelmileg hiteles elnevezésén, Baloldali Blokként referálja.
Nem is Szerencsés, hanem a másik előadó, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársaként a házigazda és moderátor szerepét felöltő Nánay Mihály közölte a Scruton kávézó előadótermében, hogy a Rákosiékkal szövetkező történelmi politikai csoportosulás neve
"baloldali összefogás, tekinthetjük annak is".
A Rubicon Intézet tavalyi megalakulása után azt ígérte: pártatlan, szakmai szemszögből tanulmányozza a magyar történelmet. A think-tank azóta történelmi Youtube-csatornát csinált és előadássorozatot indított: miközben a profi kivitelű adások történelemszakmailag javarészt rendben vannak, a "baloldali összefogáshoz" hasonló kiszólások legalábbis árnyalják, hogy mennyire is független a politikától ez az egész történet.
Az MCC hatalmas kontextusa helyezte el őket
A Rubicon Intézet Nonprofit Kft.-t 2020 elején alapította Szalai Zoltán, aki 2009 óta a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója. A Habony Árpád hitelezőjeként elhíresült Tombor András szerelemprojektjének indult, kormányközeli elitképző MCC-t idén év elején több száz milliárd forinttal tőkésítette fel a magyar kormány.
Hogyan épül fel és mire terjed ki az MCC hálózata? "Akár már tízéves korukban azonosítjuk a tehetséges diákokat, majd hosszútávú kapcsolatot tartunk fenn velük, amely túlmutat az egyetemi tanulmányaikon. Lépésről lépésre kiterjesztettük az elérésünket majdnem minden magyarlakta területre (...) Alumni tagjainkból álló közösségünk több száz tagot számlál. Felük az állami szektorban dolgozik, középvezetőként. Jelen vannak a legtöbb minisztériumban, a jelentős kormányzati és nemzetközi intézményekben. A másik felük a versenyszférában próbálja ki magát" – nyilatkozta korábban Tombor András az MCC tehetségkutatási képességeiről és a már végzett, alumni tagokból épülő hálózat kiterjedtségéről.
Szalai a Fideszhez húzó, állami pénzen feltőkésített álcivil ökoszisztéma egyik kulcsfigurájának tűnik. Az MCC-főnökség mellett egészen idén nyárig ő volt az egyetlen tulajdonosa a Scruton kávéházat működtető Apriori Culturának is, ettől az érdekeltségétől azóta megvált. A 444 írt korábban az új tulajdonosokról: Pesti Ivett korábban Kocsis Máté polgármestersége alatt volt a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. igazgatósági elnöke, Fejérdy Zsófia pedig egy jó kormányzati kapcsolatokkal bíró reklámcéget tulajdonol.
A kávéházas cég amúgy a napokban alakul nonprofit zrt.-vé, és a felügyelőbizottságba újabb MCC-kötődésű alakok kerültek. Szabó-Hontvári Adrienn a tehetséggondozó szervezet pénzügyi vezetője. Mezei Balázs filozófus, egyetemi tanár 2011 óta tanít az MCC-n is – önéletrajza szerint nemzetközi kapcsolatépítésben is segíti a Scrutont.
A 40 éves Szalai Zoltán a Mandiner hetilapot is lapigazgatja, amely előszeretettel számol be például a Rubicon Intézet dolgairól.
A kormányoldali KESMA-istállóhoz tartozó Mandiner a Fideszhez húzó médiacsoport zászlóshajója; a lapot az MCC-hez és a Fidesz-közeli álcivil világhoz is személyes kapcsolatok sora fűzi. Korábbi kiadóját, a Mandiner Press Kft.-t térítésmentesen adták át akkori tulajdonosai, Tombor és Szalai a kormányközeli médiaholdingnak 2018-ban.
Partos Bencét, a hetilap korábbi, ex-MCC-s főszerkesztő-helyettesét egy olyan drogkutató intézethez kapcsolják szoros szálak, amelyet szintén a Batthyány Lajos Alapítvány támogatott tízmilliókkal, és amely kábítószerügyben szolgáltat a kormány álláspontját a nyilvánosságban alátámasztó, kváziszakmai érveket. A modell a Rubicon esetében is hasonló: Nánay főmunkatárs nemrégiben a Mandinernek nyilatkozva védte be az Oktatási Hivatal új tizedikes történelemkönyvét.
Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa nemrégiben könyvet írt A gender-elmélet kritikája címmel, a könyvet a BLA támogatásaiból 1,6 milliárd forintot kasszírozó kormányközeli jogi elemzőintézet, az Alapjogokért Központ adta ki. A koronavírus-korlátozások alatt online tartott bemutatón egyébként Novák Katalin családminiszter promózta a könyvet: a háttérből ítélve minden bizonnyal a Scruton kávézó előadótermében. Szilvay ma a hetilap mellett tudományos munkatársként a Rubicon Intézetnél is Szalai Zoltán beosztottja.
A szélesebb nyilvánosság akkor figyelt fel a Rubicon Intézet létezésére, amikor az önmeghatározása szerint történelmi think-tanket működtető, nonprofit kft. tavaly nyáron egy közbeszerzési eljárás keretében 70 millió forintért megvásárolta a Rubicon folyóirat archívuma – a cirka 2750 darab cikkből álló Rubicon Tudástár – felhasználási jogait.
Egyversenyzős közbeszerzés A Rubicon Intézetnek "olyan – elsősorban a 19-20. századi magyar történelmet feldolgozó – tudásbázis, cikkgyűjtemény megszerzése" volt a célja, amelynek tartalmát újraközölheti. Ilyen szerződés "kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg" – indokolták Szalaiék, hogy a közbeszerzéses eljárásban miért csak egy szereplővel – a történelmi ismeretterjesztő magazint kiadó Rubicon-Ház Kft.-vel – tárgyaltak cikkarchívum beszerzéséről. Az érvelés természetesen sántít: noha a legelismertebb történelmi folyóirat valóban a Rubicon, hasonló tartalmú anyag elméletileg bizonyára beszerezhető lenne a Múlt-kor vagy a BBC History magazinok kiadójától, esetleg a 2012-ben megszűnt História hagyatékából is. Annyi minimum feltételezhető, hogy Szalaiéknak kimondottan a Rubicon kellett, elvégre az MCC-főigazgató már eleve ennek a folyóiratnak a nevére keresztelte a saját intézetét is. A közbeszerzési hatóság elnöke mindenesetre elfogadta az érvelést.
A vásárlás mentén az újonnan alapított intézet stratégiai partnerségre lépett a folyóirat eredeti gazdájával, a Rubicon-Ház Kft.-vel. A magazint kiadó cég a főszerkesztő Rácz Árpád érdekeltségébe tartozik, aki a frigy részeként elvállalta az intézet társelnöki posztját is. Innentől tehát nehéz lesz elszálazni az "eredeti" Rubicon 1989 óta kiépült brandjét a NER-kötődésű intézettől.
"Folyamatosan érkeznek fiatalok, nagyon jó a visszajelzés" – fogalmazott Szarka László tudományos főmunkatárs idén nyáron az MCC esztergomi fesztiválján a Rubicon Intézet ottani sátra előtt. "Egyrészt a folyóirat nekünk megteremtette már az [ismertségi] bázist, másrészt az MCC-nek ez a hatalmas kontextusa, ami itt befogadott bennünket, érezhetően el is helyezett bennünket itt Esztergomban is, meg úgy általában is".
Adóforintokból épül a think-tank
Az archívum megvásárlásának idején még nem lehetett pontosan tudni, hogy miből is van ennyi pénze a Rubicon Intézet Nonprofit Kft.-nek, amit Szalai szerény hárommillió forintos kezdőtőkével gründolt. A nonprofit vállalat éves beszámolójának és az érintett más szervezetek adatainak ismeretében most arról tudjuk tájékoztatni a nagyérdeműt:
Szalai hárommillió forintját tavaly összesen 660 millió forint támogatással egészítette ki több, végeredményben közpénzekből származó összegeket osztogató szervezet.
200 millió forintos támogatást juttatott tavaly a Rubicon Intézetnek a már említett Batthyány Lajos Alapítvány "történelmi kutatóintézet működésének finanszírozása" céljából. Érdekesség, hogy a BLA még 2019-ben a Rubicon-Ház javára is megítélt egy kisebb, négymillió forintos összeget a 2019-ben elhunyt, magyar születésű történészről, "John Lukacsról szóló tematikus összeállítás támogatása" céljára.
A BLA-ról korábban írtuk, hogy a Rogán Antalhoz tartozó Miniszterelnöki Kabinetiroda többmilliárdos juttatásaival kistafírozott szervezet olyan házipénztárként működött, amelyen keresztül a kormány az elmúlt években rejtve feltőkésített egy Fidesz-barát, álcivil szervezethálózatot.
Szalainak több ismerőse is megtalálható a pénzosztó szervezet környékén. A BLA kuratóriumi elnöke, Dezső Tamás történész az MCC társalapításával létrejött Migrációkutató Intézet igazgatója. Az MCC korábbi kuratóriumi tagja Illés Géza Márton – egyébként Tombor András ügyvédje – a BLA kurátorai között is megfordult.
Emellett két különböző támogatási döntésben összesen 460 millió forintot adott a Rubicon Intézetnek a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA). Az azonos nevű állami pénzalapot kezelő BGA az Orbán-kormányzat nemzetpolitikai céljainak pénzosztó szerve. Korábban nemzetközi együttműködésben derítettük ki, hogy a külhoni magyarság sorsának jobbítására szánt adóforint-milliárdok határontúli fociberuházásokra és médiavásárlásokra mennek, valós céljuk pedig leginkább a Fidesz és Orbán Viktor népszerűségének és politikai befolyásának növelése a határon túli magyarok körében.
Az első ilyen döntés 2020 májusában született, a BGA ekkor 300 millió forintot ítélt meg a Rubicon Intézetnek "a Nemzeti Összetartozás Évéhez kapcsolódó tevékenységére támogatására". Az év decemberében a BGA további 160 millió forintos összegről döntött, ezúttal a "szervezet működésének, fejlesztésének és programjainak támogatása" érdekében.
A folyóirat archívumának megvásárlását kísérő közbeszerzési dokumentációból kiolvasható az is, hogy a nemzetpolitikai fókuszú BGA-nak mi keresnivalója lehet a Rubicon Intézet környékén. Eszerint ugyanis Szalaiék "Trianonnal és más fontos sorskérdésekkel foglalkozó könyvek és egyéb kiadványok" publikálására készülnek a cikkarchívum alapján, majd az ingyenes kiadványokat "szintén ingyenes, a külhoni magyarság bevonásával a Kárpát-medence külhoni régióiban és a diaszpórában kerekasztal-beszélgetések, konferenciák keretében" szeretnék kiszórni.
A kormányzati támogatásokból felhízlalt Rubicon Intézet 15 főt alkalmaz, és várhatóan még velünk marad egy ideig. A 2020-ról szóló beszámolója szerint a think-tank 331 millió forintot tartott a bankszámláin.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Rubicon Intézet Youtube | [
"Mandiner Press Kft.",
"Apriori Cultura Nonprofit Zrt.",
"Mathias Corvinus Collegium",
"Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.",
"Rubicon Intézet Nonprofit Kft.",
"Rubicon-Ház Kft.",
"Migrációkutató Intézet",
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Alapjogokért Központ"
] | [
"Baloldali Blok",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Oktatási Hivatal",
"Opten Kft.",
"Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt."
] |
Olimpiai attaséként teljesít majd szolgálatot a 2024-es párizsi nyári olimpia és paralimpia idején Deutsch Domonkos, Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő unokaöccse – közölte a Telex megkeresésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
Mint írták, az olimpia a világ legnagyobb sporteseménye, emiatt a rendező város magyar diplomatáinak is megnövekedett feladatmennyiséggel kell számolniuk az esemény során.
"Annak érdekében, hogy a hazánkat képviselő sportolók, a hozzájuk tartozó stábtagok és valamennyi magyar szurkoló minden lehetséges segítséget megkapjon az olimpia és paralimpia ideje alatt, a Külügyminisztérium minden alkalommal olimpiai attasét jelöl ki, hogy a szükséges felkészítést követően a helyszínen lássa el a világjátékok nyomán keletkező feladatokat" – írták.
Hozzáteszik, hogy Deutsch Domonkos nem tartós külszolgálatra megy Párizsba, a sportesemény után újra Budapesten folytathatja a munkáját. A 2024-es párizsi olimpia megnyitója július 26-án lesz. A paralimpiát augusztus 28. és szeptember 8. között rendezik.
A Szabad Európa írt arról, hogy az 1998-ban született Deutsch Domonkost 2021. szeptember 30-án vették fel a Külgazdasági és Külügyminisztériumba, ahol a Sportdiplomáciai Főosztályon kezdett dolgozni. Apjához, Deutsch Péterhez hasonlóan ő is magasugró volt, az MTK-ban sportolt. Nagybátyja Deutsch Tamás, az MTK elnöke, a Fidesz egyik alapítója és európai parlamenti képviselője. | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Szabad Európa",
"Sportdiplomáciai Főosztály"
] |
Az európai uniós pénzek elosztását felügyelő parlamenti eseti bizottság rendkívüli ülésének hétfői összehívását kezdeményezte a fideszes Nógrádi Zoltán. A politikus szerint az uniós pénzeket maffiaelemekkel rendelkező hálózattal osztották szét, legalábbis erre utalnak Weiszenberger László szavai.
Az MSZP védte meg a most a nyakába szakadó rendszert, pedig Gyurcsány fel akarta számolni a kistérségi megbízotti hálózatot.
Mivel a volt moteltulajdonos nem fizetett, az MSZP-s azzal fenyegetőzött, hogy a politika kicsinálja az embert.
Az önkormányzati miniszter feljelentést, börtönt ígér egyeseknek, a Fidesz viszont két, uniós pályázati hálózatot egy az egyben megszüntetne.
Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő javasolja az európai uniós pénzek elosztását felügyelő parlamenti eseti bizottság rendkívüli ülésének hétfői összehívását, tekintettel a napokban napvilágra került, még 2005-ben, rejtett kamerával készült videofelvételre, amely Weiszenberger László, a héten menesztett kistérségi megbízott szavait rögzíti.
A politikus Weiszenberger László két mondatát emelte ki, amelyekből maffiaelemekkel rendelkező hálózatra következtet az uniós pénzek elosztásának területén: "Csak tudjad, nekem van egy kvótám, amin belül mondjuk 10 darab egy adott évben nyer", illetve "Nekem szóltak a minisztériumból, hogy mikor viszem a pénz".
A képviselő értékelése szerint az a kifejezés, hogy "nekem van egy kvótám", azt jelenti, hogy nem egyedi esetről, hanem hálózati jelenségről van szó, és meg kell tudni, hogy az adott kistérségi megbízotton kívül kik rendelkeznek és milyen kvótákkal. Nógrádi Zoltán azt is meg szeretné tudni, hogy az MSZP-ben, illetve a kormányban ki, vagy kik a kulcsszereplői a "központi vezérlésnek".
A politikus felidézte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, aki rendszeresen beszél a feketegazdaság felszámolásáról, kifehérítéséről, de olyan szervezet élén áll, amelyben törvényellenes módszerekkel magánpénzekké, pártpénzekké alakulnak uniós közpénzek. Nógrádi idézte Gazsó Ferencet, az MSZP társadalompolitikai tagozatának elnökét is, aki ellenezte gazdasági erőcsoportok bejuttatását a politikai hatalomba. | [
"MSZP"
] | [] |
Állami hitelből és a "félretett" 300 milliójából vett meg néhány éve, nyomott áron egy budai villát és a hozzá tartozó 7500 négyzetméteres telket Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő korábbi sofőrjének a cége. Az épületben 2009-ig a Tündérhegyi Pszichiátria működött, tavaly egy videóriportban bemutattuk, hogy az épület gyors pusztulásnak indult. Kovács Gergely, a Kutyapárt társelnöke és kerületi képviselője észrevette, hogy az ingatlanra is vonatkozó építési szabályokat a kerület nemrég módosította. Mi megtaláltuk a birtok új tulajdonosát: Rókusfalvy Pál cégét, ami egy állami ügynökségtől tavaly két milliárdos kommunikációs tendert nyert.
A múlt század elején épült, a kerületi (műemléki) elővédelmi jegyzékben is szereplő zugligeti épülettel – Budapest XII., Szilassy út 6. (Janka út 5–9.) – tavalyi videóriportunkban is foglalkoztunk. Az ingatlan tulajdoni lapján található legfrissebb bejegyzés szerint az a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. érdekeltsége lett, amiről tavaly szeptemberben megírtuk, hogy "2,2 milliárd forintból reklámozza, hogyan épül-szépül az ország". A kft. tulajdonosa Rókusfalvy Pál és testvére, Gábor.
Műemlék épületek pusztulnak a budai hegyekben – katasztrófatúra Kovács Gergellyel Térképen gyűjtötte össze a budapesti XII. kerületi műemlék védett épületeket a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, hogy felhívják a figyelmet a budai Hegyvidék pusztuló építészeti kincseire. A párt társelnöke és helyi önkormányzati képviselője, Kovács Gergely szerint a védett épületek állapotának megőrzésére vonatkozó előírásokat senki nem kéri számon a tulajdonosoktól.
Térképen gyűjtötte össze a budapesti XII. kerületi műemléki védettségű épületeket a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, hogy felhívják a figyelmet a budai Hegyvidék pusztuló építészeti kincseire. A párt társelnöke és helyi önkormányzati képviselője, Kovács Gergely szerint a védett épületek állapotának megőrzésére vonatkozó előírásokat senki nem kéri számon a tulajdonosoktól.
Rókusfalvy Pál 1991–2000 között a Danubius Rádió szerkesztő-műsorvezetője volt. A Felcsút szomszédságában fekvő Etyeken szőlőbirtoka és egy fogadója is van, ezekről az Átlátszón megírtuk, hogy a borászat kipofozására és termékfejlesztésre is kaptak közpénzből támogatást. A volt rádiós üzletileg is kötődik a NER-hez: a GO for Sport Events Kft.-ben a kormányközeliként emlegetett őrző-védő vállalkozással, a Valton-Sec biztonsági céggel (valamint az XTRM Group Kft.-vel) közösen tulajdonos. A Roxer azóta újabb közpénzes megbízásokat is elnyert: a Magyar Turisztikai Ügynökség egyik szervezete, a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt. bízta meg a céget egy 263 263 150 Ft-os feladattal.
"Magyarországot népszerűsítő szakmai rendezvények megszervezése és lebonyolítása külföldön a megjelölt ország csoportokban és célországokba európai uniós (GINOP-1.3.5-15-2015-00001)" forrásból – "2." ütem". Ennek keretében a cég összesen 7 db, egyenként 50–250 fős rendezvény megszervezésével és lebonyolításával mutatja be és népszerűsíti Magyarország turisztikai kínálatait Amsterdamban, Prágában, Pekingben, Londonban, Varsóban, Párizsban és New Yorkban. A Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. tavaly szeptemberben a MÁV-tól is kapott egy 59 millió forintos megbízást "közlekedésbiztonsági projekt komplex kommunikációra", a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. fejlesztéseinek reklámozására pedig 2,2 milliárdos keretszerződést nyert.
Ez a cég jelent meg – egyelőre széljegyként – a Budapest egyik ledrágább részén fekvő villa tulajdoni lapján. Az épület hányatott sorsára Kovács Gergő a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke. XII. kerületi önkormányzati képviselő hívta fel a figyelmet korábban.
Állami hitelből rohasztja le Farkas Flórián volt sofőrje az egykori Tündérhegyi Pszichiátria védett épületét Állami hitelből és a félretett 300 milliójából vette meg 4 éve igen nyomott áron Farkas Flórián sofőrje a Tündérhegyi Pszichiátria akkor még jó állapotú épületét a hozzátartozó 7500 m2-es telekkel együtt. Az épület azóta gyors pusztulásnak indult annak ellenére, hogy létezik egy kerületi rendelet, ami épp arra hivatott, hogy ilyesmi ne történhessen meg.
Állami hitelből és a félretett 300 milliójából vette meg 4 éve igen nyomott áron Farkas Flórián sofőrje a Tündérhegyi Pszichiátria akkor még jó állapotú épületét, a hozzátartozó 7500 m2-es telekkel együtt. Az épület azóta gyors pusztulásnak indult, annak ellenére, hogy létezik egy kerületi rendelet, ami épp arra hivatott, hogy ilyesmi ne történhessen meg.
A Kutyapárt társelnöke a napokban arról adott hírt, hogy a Pokorni Zoltán vezette Hegyvidék (XII. kerület) önkormányzata megváltoztatta az ingatlanra vonatkozó korábbi építési övezeti besorolást, zöld utat adva akár lakópark építésének is a volt pszichiátriai intézmény telkén. Kovács szerint eddig ugyanis egyáltalán nem lehetett volna lakó funkciójú épületeket felhúzni a telekre. A kerület vezetése – az önkormányzat sajtós munkatársán keresztül – az ingatlan beépíthetőségére vonatkozó kérdéseinkre azt válaszolta, hogy
"az ingatlanra 2020. december 1. óta az ingatlanra az Észak-Hegyvidék kiemelt jelentőségű területek Kerületi Építési Szabályzatáról (a továbbiakban: KÉSZ) szóló 26/2020. (XI.30.)önkormányzati rendelete hatályos, mely az ingatlan legnagyobb beépítettségét 15 %-ról 10 %-ra, a legnagyobb épületmagasság mértékét 7,5 m-ről 6,5 m-re, a szintterületi mutatót pedig 0,45+0,20-ról (általános+parkolási szintterület) 0,25+0,15-re csökkentette. A KÉSZ alapján, amennyiben az épületmagasság korlátozott, tehát nem haladja meg az 5,0 métert, a beépítési százalék 15%-ra növelhető. Az ingatlant településrendezési szerződés-kötési kötelezettség terheli a KÉSZ mellékletét képező szabályozási tervlap jelölése alapján.
Az ingatlan a 176/2017. (XI.9.) határozattal elfogadott Elővédelmi jegyzékben szerepel. Amennyiben a Képviselő-testület rendeletben helyi (kerületi) védetté nyilvánítja az ingatlant, úgy a KÉSZ 3. § értelmében, az önkormányzattal kötött hatósági szerződést követően legfeljebb az alábbi kedvezmények érvényesíthetők:
a) az ingatlan beépíthetősége legfeljebb 5%-kal növelhető;
b) az ingatlan szintterületi mutatója legfeljebb 0,1-gyel növelhető;
c) az ingatlan zöldfelületi mutatója legfeljebb 5%-kal csökkenthető,
d) az épület magassága legfeljebb 1,0 méterrel növelhető.
A kedvezményeket csak a védett épület felújítása és helyreállítása esetén lehet érvényesíteni, tervtanács által ajánlott terv alapján".
A ROXER Kommunikációs Ügynökség Kft.-t megkérdeztük arról, hogy mik a terveik az épülettel és a hozzá tartozó hatalmas telekkel. A cég ügyvezetőjétől az a választ kaptuk, hogy a társaság "a telken és épületen ingatlanfejlesztést nem kíván végezni, azt rendezvény- és forgatási helyszínként kívánja hasznosítani. Ennélfogva az ingatlanon sem új felépítmény, sem bővítmény nem fog létesülni". Kérdésünkre Rókusfalvy Gábor hozzátette: "bontást biztosan nem terveznek".
A volt klinika tulajdoni lapján a Roxer tulajdonjog bejegyzési kérelmén kívül egy – feltételezhetően hitelnyújtás miatti – jelzálog bejegyzési kérelem is látható, a nagykanizsai székhelyű Central Finance Zrt-é. E társaságnak két nagykanizsai cég, az EnerIn Közvilágítási Kft és az EnerIn EPC a tulajdonosa. Mindkét cég az EnerIn Energia Innováció Zrt. érdekeltsége.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"GO for Sport Events Kft.",
"Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft."
] | [
"Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"EnerIn Közvilágítási Kft",
"EnerIn Energia Innováció Zrt.",
"Central Finance Zrt",
"Magyar Kétfarkú Kutya Párt",
"Tündérhegyi Pszichiátria",
"XTRM Group Kft.",
"EnerIn EPC",
"Danubius Rádió",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Sikkasztás miatt vádat emeltek Gömöri Zsolt ellen
Sikkasztás miatt vádat emeltek Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) korábbi elnöke ellen, a hűtlen kezelés miatt folytatott nyomozást azonban bizonyítottság hiányában megszüntették.
Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivője pénteken azt írta az MTI megkeresésére, hogy a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, valamint folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra.
A vádirat lényege szerint a vádlott 2009 áprilisa és 2014 júliusa között az MPB-hez befolyt támogatói befizetések után az érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságoknak, valamint egy sportklubnak úgynevezett közvetítői jutalékot fizettetett ki indokolatlanul.
A gazdasági társaságok, valamint a sportklub képviselői nem működtek közre ténylegesen a támogatási szerződések előkészítésében és létrejöttében, így jogtalan és indokolatlan volt a részükre jutalék jogcímén történt kifizetés – hangsúlyozta Bagoly Bettina.
A jutalékot az MPB számlájáról utalták át a társaságoknak, illetve négy alkalommal a kiszámlázott összeget készpénzben vette fel a vádlott az MPB házipénztárából. A fentiek szerinti sikkasztás elkövetési értéke összesen mintegy tizenötmillió forint.
A vád szerint továbbá a korábbi elnök 2014 szeptemberében egy bérbe adott minibusz eltulajdonítása miatt kártérítés címén jogosulatlanul és indokolatlanul utaltatott át hárommillió forintot az MPB számlájáról a saját ügyvezetése alatt álló cégnek.
A vádlott szabadlábon védekezik, vele szemben a kerületi ügyészség felfüggesztett börtönbüntetés, valamint pénzbüntetés kiszabását indítványozta – írta Bagoly Bettina, hozzátéve: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda az egyéb részcselekmények vonatkozásában hűtlen kezelés bűntette miatt folytatott nyomozást, így a vádlott vitatott végtörlesztésével kapcsolatos ügyrészt bizonyítottság hiányában megszüntette.
Az MPB vezetőivel kapcsolatban tavaly május elején robbant ki botrány, amikor kiderült, hogy Gömöri Zsolt elnök 2012-ben hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a szervezettől hitele végtörlesztésére.
A bizottságot emellett visszaélésekkel, törvénytelenséggel vádolták meg, például vezetőinek indokolatlan utazásaival.
Tavaly júniusban Gömöri Zsolt lemondott elnöki posztjáról. | [
"Magyar Paralimpiai Bizottság"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Budapesti XIV. és 16. Kerületi Ügyészség"
] |
Az MSZP-s Szanyi Tibor szerint Magyarországnak még soha nem volt olyan "korrupt, tolvaj kormánya", mint a jelenlegi.
A szocialista párt elnökségi tagja erről pénteken azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyen levetítették az ötpárti ellenzéki szövetség egyik kampányfilmjét. Ebben az hangzik el, hogy Simicska Lajos percenként egymillió forintot keres a Fidesz-kormányzás alatt, a trafikügy miatt pedig 40 ezer család ment tönkre.
Szanyi Tibor azt mondta: a Fidesz a demokrácia helyett tolvajokra szabott államformát alkotott, Magyarország ma "kleptokrácia". Szerint ezt jelzi, hogy "lényegében minden közbeszerzést" a Közgép nyer el, legyen szó nukleáris fejlesztésről vagy csatornatisztításról.
Beszélt arról is, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, aki mára az ország 88. leggazdagabb embere lett, "rejtegeti a vagyonnyilatkozatát". Vajon nem azért, mert a bevallásból kiderülne, hogy csak stróman, és a vagyona Orbán Viktoré? - kérdezte, hozzátéve: ugyanez feltehető Garancsi István, a Videoton futballklub és Simicska Lajos, a Közgép tulajdonosa esetében is.
A Demokratikus Koalícióhoz tartozó Kerék-Bárczy Szabolcs azt mondta: a Fidesz intézményesítette a lopást, miközben a trafik- és a földmutyival elvette emberek megélhetését.
Azt ígérte, ha "a kormányváltó erők" győznek a választáson, "tiszta kezűvé" teszik a kormányzást.
| [
"Közgép"
] | [
"Demokratikus Koalíció"
] |
Helikoptert vett, repült a HM fejese
Budapest – Orosz helikopterek vásárlása miatt bukhat a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára, Borbíró Zoltán.
Borbíró a jövő héttől nem helyettes államtitkár/
A nol.hu szerint ugyanis a használt gépeket drágán vettük, ráadásul nincs nyoma annak sem, hogy az óriási összegű beszerzést a Közbeszerzési Értesítőben meghirdették-e.
A honvédelmi tárca a Blikknek elismerte, hogy a védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár csak jövő hétfőig marad a posztján. – Borbíró Zoltán helyettes államtitkári beosztása június 15-ével megszűnik – írta a Blikknek a minisztérium sajtóosztálya. A közlemény szerint Borbíró mostani megbízatását eleve csak az előző kormányciklus végéig vállalta. A jövőben pedig mással kíván foglalkozni.
Márpedig a nol.hu úgy tudja, az állami vezető távozása mögött nem feltétlenül a saját elhatározás áll. Sokkal inkább az április elején hárommilliárd forintért vásárolt három felújított orosz Mi–8-as megvásárlása.
A gépekre azért volt szükség, mert a Magyar Honvédségnek már nem maradt repülőképes forgószárnyasa. Így viszont már a repülési minimumidőket sem lehetett biztosítani a személyzet légi jártasságának fenntartásához.
Utóbbi helyzethez az is vezetett, hogy a korábban ígért százmilliárdos központi helikopter-beszerzést végül mégsem írták ki az elöregedett eszközök pótlására. Pedig a már tavaly beharangozott fejlesztés 15-20 évre is biztosította volna a gépeket a rendőrségnek, a légi mentőknek és a Magyar Honvédségnek. A kisebb darabszám beszerzése azonban nem feltétlenül indokolt volna ekkora költséget. Hiszen az elköltött pénzből az újság szerint egy eredetileg is mentőhelikopternek kialakított új légi mentő gép is kijött volna.
A beszerzés miatt egyébként korábban a sajtóban az a hír jelent meg, hogy a Miniszterelnökség is vizsgálatot indított. A Blikk azonban hiába kérdezte a kancelláriától, valóban készült-e bármiféle elemzés. A Honvédelmi Minisztérium azonban azt állította, a vásárlás indokolt és gazdaságos volt. És mivel egy 2004-es kormányrendelet alapján minden szabályosan zajlott, ezért semmiféle vizsgálatra nem volt szükség.
A Honvédelmi Minisztérium három ehhez hasonló Mi–8-as helikoptert szerzett be összesen hárommilliárd forintért
Blikk-összeállítás | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Magyar Honvédség"
] |
A Miniszterelnökség, a Külügyminisztérium és a Malév egymásra mutogat, hogy ki illetékes nyilatkozni az ügyben.
Kadhafi egy péntek este sugárzott beszédében az ország lángba borításával fenyegetőzött, miközben már Tripoliban is összecsaptak a tüntetők és a rezsim fegyveresei.
A volt líbiai belügyminiszter átmeneti kabineten dolgozik. Obama szerint Kadhafinak mennie kell. Tony Blair a NATO-beavatkozást sem zárta ki.
Húsz magyar állampolgár rekedt még Líbiában. Új gép nem megy értük, de valahogy majd kimentik őket.
Szaud-Arábia képes pótolni, az importőröknek nagy a tartaléka: a JP Morgan szerint Líbia kiesésével is 95 dollár körül lehet az ár.
"Pénz nem számított, csak az emberélet és a magyarok biztonsága" – vágta ki magát vasárnap este Martonyi János Ferihegyen, a Tripoliból kimentett magyarok hazaérkezésekor az egyik újságíró furfangos kérdésére, hogy "ugye ez volt az az eset, amikor a pénz nem számított".
Ha nem is számított, azért szerettük volna megtudni, mennyibe került az akció, annál is inkább, mert például a brit sajtó részletesen beszámolhatott az egyes járatok és alternatívák költségeiről, a Tripoliban az egekbe szökő reptéri szervizdíjakról, a biztosításról és a kint kötelező baksisról.
A Terrorelhárító Központ (TEK) tábornoka, Hajdú János a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a TEK-nek nem merült fel számottevő pluszköltsége: a speciális különítmény tagjainak a bére adott, és az akció nem igényelt új eszközbeszerzést.
Ezután a Malévhoz fordultunk, hogy megtudjuk, mennyibe került a gép használata, az üzemanyag, a személyzet bére, a Tripoli tartózkodás, és az állam mindezt hogyan téríti meg a légitársaságnak. A Malév sajtóosztálya a hétfőn feltett kérdésre szerdán azt válaszolta, hogy arra a Miniszterelnökség sajtóosztálya tud válaszolni.
A miniszterelnökség részéről Szíjjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője reagált, szerinte a kérdésre a Külügyminisztérium és a Malév tud válaszolni. A külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, Pataki Eszter viszont arról tájékoztatott, hogy mivel a mentőakció kommunikációját a Miniszterelnökség intézte, ők az ügy illetékesei.
A bujócska elég érthetetlen, mivel a kérdés nem tűnik megválaszolhatatlannak, és az akció indokoltsága miatt feltehetően a (vélhetően pártízmilliós) számla sem okozna közfelháborodást. | [
"Külügyminisztérium",
"Miniszterelnökség"
] | [
"JP Morgan",
"Terrorelhárító Központ"
] |
Története valószínűleg második legnagyobb összegű szerződését kötötte az állami média a Hungaroring Sport Zrt.-vel. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) valamivel több mint 36 millió dollárt, azaz jelenlegi árfolyamon közel 10,6 milliárd forintot fizet azért, hogy 2020 és 2022 között közvetíthesse a Forma-1-es futamokat, illetve, hogy biztosítottak legyenek a hazai versenyek közvetítésének részletes gyártási feltételei.
A megállapodás elvileg január elején lépett életbe, de valamiért valószínűleg csak márciusban került be abba dokumentumba, amelyben az MTVA a nagyobb összegű szerződéseit közzéteszi. Azért csak valószínűleg, mert az állami média (némi csúszással elvileg) havonta frissülő szerződéslistája (ami most márciusnál tart) továbbra is kereshetetlen. A most már lassan 160 oldalas, több ezer megállapodást összegző felsorolást két szkennelt dokumentumban hozzák nyilvánosságra (pdf 1, 2), ráadásul időről-időre a szerződések sorrendje is változik ezekben, így teljesen lehetetlen megállapítani, hogy mi került be egyik hónapról a másikra. Mindenesetre a januári (pdf) és februári (pdf) listában mi még nem találtuk nyomát a Hungaroringgel kötött megállapodásnak.
A mostani, 10 milliárd forintot is meghaladó összeg egyébként elég jelentős drágulásnak tűnik a korábbiakhoz képest.
Legutóbb – a 2017 és 2019 közötti időszakra – a közvetítésekért 4,9, a gyártásért 3 milliárd forintot fizetett az MTVA (akkor a két szolgáltatásra még külön szerződtek), tehát most harmadával kerül többe az F1, mint három éve. Ezt részben a forint gyengülése is magyarázza, hiszen ezeket a szerződéseket dollárban kötik, de még úgy is jelentősen nőtt a Forma-1 költsége, ha az árfolyamhatástól eltekintünk. Három éve ugyanis csak 29,5 millió dollárt fizetett az MTVA.
Ennél nagyobb összeget pedig a magyar labdarúgáson kívül még semmire nem szánt az állami média. Igaz, arra kétszer is, hiszen a 2012 és 2016 közötti idények közvetítési jogáért 13,5, a következő öt szezonért pedig már közel 19 milliárdot csengettek ki a Magyar Labdarúgó Szövetségnek. Az előbbi megállapodást ugyanakkor utólag toldották meg nagyjából 3,5 milliárd forinttal, így eredetileg az a szerződés is kisebb összegű volt, mint a mostani F1-es.
Az idén egyébként ezen a megállapodáson kívül sok sportközvetítésekkel kapcsolatos költsége nem volt az MTVA-nak. Néhány tízmilliót elköltöttek olimpiai és golfos műsorokra, illetve vonalköltségre, valamint az olimpiai készülődésre, de ezek aprópénznek számítanak ahhoz képest, amit ilyen célra szán az állami média.
Az elmúlt nagyjából nyolc évben ugyanis már jóval több mint 80 milliárd forint ment sportműsorokra.
Ez most már kevesebb, mint amennyiből az állami média egy évben gazdálkodhat (pdf), 2011-ben (pdf) azonban még csak 66 milliárd forintnyi bevétele volt az MTVA-nak. Más kérdés, hogy ennyi pénzből már akkor sem jöttek ki.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliót költ üzleti ülőhelyekre a közmédia a Fradi-stadionbanKomolyabb sportesemény jogainak megvásárlása nélkül is elköltött egymilliárd forintot 2019-ben különböző sportközvetítésekhez köthető szerződésekre a közmédia.
Közélet állami média Forma-1 MTVA sportközvetítések Olvasson tovább a kategóriában | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap",
"Hungaroring Sport Zrt."
] | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség"
] |
Magyarország úgy vásárolt 220 lélegeztetőgépet a szlovén Geneplanet d.o.o. cégtől, hogy közben a cég Szlovéniában óriási botrányt robbantott ki azzal, hogy a helyi hírekben megjelent információk alapján a Fidesz-szövetséges SDS párthoz köthető szoros kapcsolatai miatt kapta csak meg a beszerzést.
Az SDS március 13-án Janez Janša vezetésével felálló kormánya első intézkedései között elvette a kórházak beszerzési jogát, és központosította az egészségügyi minisztériumhoz. Erről a kórházakat levélben Jelka Godec még képviselőként értesítette – csak március 26-án lett a miniszterelnöki kabinet államtitkára.
Ráadásul a Geneplanet által beszerzett lélegeztetőgépről kiderült, hogy az orvosok szakmai kollégiuma csak a legvégső esetben szerette volna használni. A beszerzési bizottság ranglistájának utolsó helyén volt a típus – voltak jobb és olcsóbb lélegeztetőgépek. A Geneplanet által kínált típusok közül a kínai Siriusmed R30 36,4 ezer euróért kifejezetten drágának tűnt. Az ehhez képest jobbnak tartott – Magyarországon is forgalmazott – SV 300 15,2 ezer euróba, a valamivel egyszerűbb, szintén kínai S1600 pedig csak 13,2 ezer euróba került volna.
Nehéz eldönteni a rendelkezésre álló adatokból, hogy csak ügyetlenségről vagy jól megtervezett forrásátcsoportosításról volt szó. Tény, hogy a koronavírus-járvány gyors terjedése alatt idén tavasszal minden kormány lélegeztetőgépet akart venni, és azonnal felmentek az árak.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter gyakran tárgyalt szlovén kollégáival: március 15-én úgy reagált az új SDS-kormány hivatalba lépésére, hogy eljött az idő az együttműködésre, és másnap már Ljubljanában tárgyalt az új külügyminiszterrel. Március 31-én az áruforgalomról tárgyalt ismét szlovén kollégájával, majd a szlovén-magyar határon is találkoztak május 28-án. Május 18-án Zdravko Počivalšek gazdasági miniszterrel telefonon egyeztetett, majd július 2-án már Budapesten fogadta.
Szlovéniában a Geneplanettel az új beszerzési hivatal létrehozása után egy nappal az állam egy 8 millió eurós szerződést írt alá március 18-án. Ezt követően kiderült, hogy a cég érdekében a gazdasági miniszter, Zdravko Počivalšek felhívta a beszerzéseket végző állami ügynökség vezetőjét, hogy adjanak egy másik, maszkok beszerzésére vonatkozó szerződést a Geneplanetnek. Ezt a beszélgetést rögzítették, és a közmédia, a TV Slovenija le is játszotta. A lélegeztetőgépeket mégis leszállíthatta a Geneplanet, igaz, közben az ügyészség házkutatásokat tartott, mások mellett a gazdasági miniszternél.
Még ezt megelőzően
Magyarország megvette a cégtől a szlovén 110 darabos mennyiség dupláját, még az ottaninál is harmadával magasabb áron.
A jelek szerint a magyar külügyminisztérium vagy nem vette észre, hogy a szlovén hírekben április óta téma volt a készülékek ára és a minőségével kapcsolatos kifogások, vagy nem zavarta. Magyarország ugyanis végül darabonként 17,1 millió forintért*48 909 euró/db vette a szóban forgó készülékeket, míg a botrányt hozó szlovén beszerzésben 12,7 millió volt a megállapodásban szereplő ár*36 400 euró/db. Csak míg Szlovéniában ebből kormányválság lett, itthon erre alig figyelt fel valaki, hiszen a teljes összeg alig több mint a lélegeztetőgépekre elköltött 300 milliárd forint egy százaléka.
Májusban még úgy döntött a Geneplanet, hogy inkább felmondaná a szlovéniai szerződést – pár nappal azután, hogy aláírták a magyarokkal kötött megállapodást – derült ki a szlovén Necenzurirano.si lappal közös kutatásunkból. Ennek ellenére végül ott is vettek az eredetileg kialkudott áron, 90-et osztottak ki a kórházakban, 20-at pedig visszaküldtek a cégnek. Külön probléma, hogy csak kiegészítő kompresszorral és fűtött levegőpárásító csövekkel tartották a gépeket koronavírusos betegek kezelésére alkalmasnak, de ezt végül – az ígéret ellenére – nem kapták meg a kórházak. Így nem is használják őket az állami hírügynökség beszámolója szerint.
Azt is elég nehéz megmagyarázni, hogy Magyarországon mi szükség volt ezekre a kérdéses minőségű és kifejezetten drága lélegeztetőgépekre. Az alábbi grafikonon az látható, hogy a koronavírusos új esetek és az elhunytak száma hogyan alakult hazánkban.
Fontos ennek kapcsán, hogy már március 23-án 500 lélegeztetőgépre szerződtek a magyar OTT-ONE céggel, közel 200 gépet pedig a Semmelweis Egyetem vásárolt, és egyéb forrásból is jöttek már be lélegeztetőgépek Magyarországra, így nemzetközi összehasonlításban kifejezetten sok volt már ekkor is.
A Geneplanet és a magyar állam szerződéseit elkértük a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól. Ebből kiderül, hogy három szerződést is kötöttek a szlovén céggel, az alábbiak szerint:
április 18-án 20 darab Siriusmed R30 lélegeztetőgépet vettek 980 ezer euróért,
április 23-án 40 darab Siriusmed R30 lélegeztetőgépet és 300 lélegeztetőcsövet 2 millió euróért,
április 23-én 160 darab lélegeztetőgépet 7,8 millió euróért – a típus vagy az R30-as, vagy Aeonmed VG70, vagy Eternity SH 300
Az egyes szerződések sok részletben eltértek egymástól. Az első esetében a Geneplanetnek kellett megoldania a szállítást, méghozzá a Ghibli Szállítmányozási Kft. ferihegyi Cargo City raktárába. A második esetében a fuvarozás a magyar kormányra maradt, feltehetően kamionnal. A harmadik esetben a DPD csomagszállító vállalat ljubljanai címe volt megadva raktárnak, ahol fel kellett venni a szállítmányokat.
Érdekesség ebben, hogy a Ghibli Kft.-nek és a CECZ Közép-Európai Kft.-nek ugyanaz a tulajdonosa*Shandong Imperial International Investment Limited Company. Márpedig, ahogy arról beszámoltunk, az első jelentősebb, 200 darabos lélegeztetőgép-beszerzést Kínából a CECZ intézte, akkor még a SOTE-nek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel kétszáz lélegeztetőgép érkezik a napokban Kínából, ezzel lakosságarányosan nagyot lépünk előreA Semmelweis Egyetem rendelte a gépeket, ezzel tíz százalékkal több lélegeztetőgép lesz az országban.
A gépek közül 86 március 21-ig érkezett meg, március 28-ig 110 további. Tehát a szlovén szerződés előtt, a koronavírus-járvány csúcsán – nagy kereslet közepette – is sikerült lélegeztetőgépeket venni. Ráadásul ezek csak átlagosan 5,9 millió forintba (16,5 ezer euró) kerültek darabonként. Így tehát
a szlovén szerződés előtt már egy hónappal tudta a magyar állam, hogy harmadáron is lehet lélegeztetőgépet venni.
Az ezen a mennyiségen belül beszerzett, az intenzív ellátásban is használható gépek ára 28 ezer euró volt. Ezekhez képest darabonként 21 ezer euróval drágábban szállított a szlovén cég – mint láttuk – olyan berendezéseket, amelyekkel a szlovéniai megítélés szerint alapvetően nem lehet koronavírusos betegeket ellátni. (Azért a CECZ-szerződének is vannak érdekességei, ezek a csillagra kattintva olvashatók*A CECZ az Asia Centert működtető vállalkozás, a kínai tulajdonosok a pekingi kormányhoz is jól bekötöttek, a kínai külföldi terjeszkedési politika, az Egy övezet, egy út partnerei – amiről az Origónak nyilatkozva beszéltek. A cég társtulajdonosa a kínai kereskedőház létrehozója.
A március 16-án aláírt szerződést a tervezett szállítási határidő után, április 23-án módosították, és a teljes értékét 3,2-ről 4,6 millió euróra, tehát 1,1-ről 1,6 milliárd forintra növelték.
Így már a noninvanzív, a sajtóban is alaposan bemutatott ResMed Limus 150 gép, amiből 58-at vettek, 3 ezer euróba került, ami teljesen életszerű ezekért a légzést segítő gépekért. Az interneten is körülbelül ennyiért árulják. Ezek azonban teljesen használhatatlanok a koronavírus kapcsán.
Az invazív gépek nevét nem adták meg, de az 1. típus, amiből 30 darabot vettek, 15 740 euróba került, a 2. típus, amiből 110-et, 27 999 euróba. .)
A szlovén-magyar vonalon szóban forgóval teljesen azonos R30-as típust is jóval olcsóbban szereztek be máshol: ahogy a napi.hu megtalálta, Olaszországban a Generali biztosító adományozott ilyen berendezéseket június 19-én 35 700 eurós darabáron. Az Egyesült Királyságban 26,5 ezer euróért árulták – igaz, a készlet elfogyott. A gyártó pedig katalógusában 21 ezer euróért kínálta a készüléket.
Ennél is kellemetlenebb összehasonlításra ad lehetőséget, hogy a világ vezető lélegezőgép-gyártójától, a Drägertől idén 32 ezer eurós áron vett gépeket a magyar állam. Ezek kétségtelenül sokkal magasabb műszaki színvonalat képviselnek, mint a kontinensünkön alig ismert pekingi gyártó termékei.
Ha a legolcsóbb közvetlen kínai beszállító árait, illetve a viszonylag drágább, járvány közben vett gépeket vesszük alapul,
az Orbán-szövetséges szlovén kormánypárthoz köthető cég 1,6-2,1 milliárd forint extraprofithoz juthatott a lélegeztetőgép-üzleten.
A gyorsaság sem lehet igazán indok a magas árra. A szerződés aláírásakor ugyanis nem volt meg a Geneplanetnek a készülékek többsége, a 220-ból 160 darabot csak hetekkel később tudott szállítani. Azt is nehéz megérteni, hogy a kínai eszközöket miért közvetítőktől vették meg, miért nem közvetlenül a gyártól, ha már Magyarország olyan kiemelten jó kapcsolatokat ápol a kormányzati kommunikáció szerint Kínával.
Az is nyitott kérdés, hogy milyen jogalapja volt a beszerzésnek. A koronavírus-járvány miatt a közbeszerzési eljárások alól felmentést lehetett kapni, ami logikus is. De a K-Monitor által a napokban megszerzett külügyes felmentési listán a Geneplanet d.o.o. neve nem szerepel, miközben a vásárló a ljubljanai magyar nagykövetség volt. A szerződésben az is feltűnő, hogy a típus megadásán kívül semmilyen elvárás nincs arra, hogy ennek milyen műszaki elvárásoknak kell megfelelnie, milyen használati útmutatót kell adni hozzá.
Használhatósági kételyek
A szlovén sajtóban heteken át arról folyt a vita, hogy a Siriusmed R30-as lélegeztetőgépei mennyire használhatók koronavírusos betegek kezelésre. A kormánypárti médiában forrásmegjelés nélküli grafikont mutattak be, hogy melyik európai országban mennyit használnak a gépből. Érdekesség, hogy bár állítólag Németországban is használják, a német nyelvű internet egyszerűen nem ad találatokat a gép típusára, így könnyen lehet, hogy teljesen légből kapott összeállításról van szó. Az Egyesült Királyságra is hivatkoznak, ahol csak akkor lehet egészségügyi berendezést használni, ha a gyártó regisztrálja magát az MHRA nevű adatbázisban – a kínaiak itt nem szerepelnek.
Az Egyesült Államokban az FDA működtet adatbázist a jóváhagyott orvostechnikai eszközökről, a Siriusmed nem szerepel ebben. Ezek mind azt mutatják, hogy a fejlett országokban egy finoman szólva sem bejáratott termékről van szó, amit legjobb esetben is csak kis darabszámban vásárolhattak a járvány berobbanását követően.
A magyar külügy részünkre megküldött válaszában kiemeli, hogy a Geneplanet szlovén sajtót cáfoló közleménye szerint Németországban, Hollandiában, Olaszországban és az Egyesült Királyságban is használják a gépeket – a két utóbbi jelét mi is felleltük. Az azonban lényegi kérdés, hogy mire: lehet, hogy műtéti altatásra használják, de például tartós invazív lélegeztetésre nem. De igazából ez a vita teljesen értelmetlen, hiszen magyar kórházakban tudomásunk szerint nem, vagy csak elvétve használják a külügy által beszerzett 16,5 ezer gépet, inkább a szakmai elvek alapján, az állami kórházellátó szervezet által vásárolt jó minőségű és olcsóbb gépeket alkalmazzák.
Továbbá annak is gyanúsnak kellett volna lennie a beszerzőknek, hogy az interneten elérhető információk minimálisak erről a típusról. Ha egy komoly gyártó honlapjára felmegyünk, találunk az eszközéről leírást, kezelési útmutatót, certifikációkat, aminek megfelel. A Siriusmednél ilyen nincs, a – Linkedin profilja alapján a világ vezető orvostechnikai gyártójának készülő – cég honlapján alig néhány szóban mutatja be a készüléket. Ebből is látható azonban, hogy összetettebb feladatokra csak külön kiegészítő eszközökkel együtt használható.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet, mint a külügyA kórházellátó a legnagyobb piaci szereplőktől vásárolt normális áron, a külügy jórészt ismeretlen hátterű cégektől sokkal drágábban. De a pénz nem számított.
Közélet geneplanet koronavírus lélegeztetőgép siriusmed Szijjártó Péter szlovénia Olvasson tovább a kategóriában | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Geneplanet"
] | [
"tulajdonosa*Shandong Imperial International Investment Limited Company",
"Generali biztosító",
"Cargo City",
"Geneplanet d.o.o.",
"Geneplanet d.o.o",
"CECZ Közép-Európai Kft.",
"Ghibli Kft.",
"Asia Center",
"TV Slovenija",
"Ghibli Szállítmányozási Kft.",
"Semmelweis Egyetem"
] |
Galuska János 2010-ig vezető beosztásban dolgozott a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nél, amelytől most nyert a cége egy 11 milliárdos munkát.
A legfrissebb közbeszerzési értesítőben megjelent eredménytájékoztató szerint Magyarország vasúti hálózatát érintő projektekkel kapcsolatban fog hitelesítési eljárásokat lefolytatni a NIF Zrt. megbízásából a tendert elnyerő GTH Holding Zrt. A keretmegállapodás értéke 11,2 milliárd forint, amit európai uniós forrásból, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból (IKOP) finanszíroz a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt.
A tender kiírása alapján a megbízás hét évre, 2022. december 31.-ig szól, az eredményközlő szerint pedig a GTH Holding Zrt. a feladatok 36,9 százalékát alvállalkozókkal fogja elvégeztetni.
A NIF nyílt közbeszerzését elnyerő GTH Holding Zrt.-t 2009-ben alapította a ma már kényszertörlés alatt álló Okto-Star Ingatlanforgalmazó Kft. 2012 februárjától 2013 végéig a GTH Holding tulajdonosa a ciprusi Parmos Holdings Ltd. volt, 2013 decembere óta pedig a Lánchíd Kontroll Kft. kezében van a cég.
A Lánchíd Kontroll Kft.-nek 2006 óta egyéb vállalkozásokon keresztül rész-, 2008 óta pedig közvetlenül és többségi tulajdonosa Galuska János. A cégnyilvántartás szerint ő 2006 szeptemberétől 2010 júliusáig a NIF Zrt. vezető tisztségviselője volt. Korabeli újságcikkek a NIF gyorsforgalmi igazgatójaként és beruházási igazgatójaként említik.
A Galuska közvetett tulajdonában álló GTH Holding Zrt.-nek nagy szerencséje van a 11 milliárdos NIF-megbízással, a GTH legnagyobb nettó árbevétele ugyanis az elmúlt öt évben mindössze 100 millió forint volt, a legmagasabb adózott eredménye pedig csupán 72 millió forint.
A cégadatokat az Opten szolgáltatta. Képek forrása: NAVA | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Lánchíd Kontroll Kft.",
"GTH Holding Zrt."
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt.",
"Okto-Star Ingatlanforgalmazó Kft.",
"Parmos Holdings Ltd.",
"Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program",
"NIF Zrt."
] |
Önismereti tréning a Turul Óvodában, illetve okostelefon-kiválasztást segítő workshop – egyebek mellett efféle hasznos okosságokra nyert rengeteg uniós forrást a valaha Magyar Vitorlás Központnak hívott Családbarát Ország Nonprofit Kft. Összesen csaknem tízmilliárd forintot.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő 2017-ben már szentelt Korrupcióinfót a Családbarát Ország NKft.-nek, az Új Nemzedék Központ cégének. A friss adatok a politikus értékelése szerint azt bizonyítják: azóta sem álltak le a pénzlehúzással. Eheti Korrupcióinfóját Hadházy az nkft. két friss projektjének, egy 6,1 milliárdos és egy 1,7 milliárdos pályázatnak szentelte.
A 6,1 milliárdos EFOP-projekt így jellemzi magát: “az Európai uniós forrásból megvalósuló Családbarát ország projekt nem kisebb feladatot tűz ki célul, mint a családbarát Magyarország megteremtését."
A szerződés mellékleteiből kiderül: több mint 2 milliárd forint megy marketingre és kommunikációra, ami Hadházy szerint nem jelent mást, mint hogy a kormány ismét uniós pénzből kampányol saját maga mellett.
Hatszázmillió mehet képzésekre, például elvileg 1500 dajka kaphat egy két hetes továbbképzést, ami borsos, 400 ezer forintot jelent fejenként.
Az ígéretek szerint kiosztanak majd 210 ezer "babacsomagot" és 750 "kelengyecsomagot" is. A közbeszerzési kiírás szerint utóbbiban lehetnek hasznos dolgok (pl. fürdető kád), a babacsomagokban viszont propagandaanyagon kívül egy darab hőmérő található.
Azt nkft. tervezett programjai között szerepel például az Öltözködés és önismeret című, továbbá: Vállalkozz! – Okostelefon-kiválasztás ("a képzés célja, tájékoztatást adjon és segítséget nyújtson a résztvevők számára az okostelefon/tablet kiválasztásától, a készülék alapfunkcióin és alapalkalmazásain át, egészen az alkalmazások haladó szintű felhasználásáig"), valamint: Önismereti tréning a Turul Óvodában című.
A második, "csak" 1,7 milliárdos programból krízistelefon-központosokat képeznek.
Rádi Antónia | [
"Családbarát ország"
] | [
"Családbarát Ország Nonprofit Kft.",
"Családbarát Ország NKft.",
"Új Nemzedék Központ",
"Magyar Vitorlás Központ"
] |
Az elmúlt két évben sokszor írtunk arról, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által is használt, osztrák bejegyzésű, OE-LEM lajstromjelű luxus magánrepülőgép többször is pontosan oda repült a horvát tengerpartra, ahol éppen a Lady MRD nevű, máltai bejegyzésű luxusjacht tartózkodott. A 7 milliárd forint értékű luxusjachtról fotókat és drónfelvételeket is készítettünk. A NER-elit köreiben népszerű jacht valódi tulajdonosát azonban egy máltai offshore cég rejtette – eddig, mert most egy pénzmosás elleni uniós direktívának köszönhetően a máltai offshore cégek valódi tulajdonosainak kilétét is nyilvánosságra hozták. Az adatbázisból kiderül, hogy az Artemy és a Lady MRD nevű jachtokat üzemeltető L&L Charter Ltd. valódi tulajdonosa Szíjj László tiszakécskei nagyvállalkozó, a negyedik leggazdagabb magyar.
2018 nyarán sokáig követtük két exkluzív jármű, egy magánrepülőgép és egy luxusjacht útját szerte Európában, és közben a magyar kormányzat és holdudvara különböző szereplőire bukkantunk. Lefotóztuk, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök az osztrák lajstromszámú magánrepülőgéppel érkezett haza Budapestre a Videoton bulgáriai meccse után. Lefotóztuk, hogy ugyanez a gép később Mészáros Lőrinc lányát, és a ZTE tulajdonosát hozta Ferihegyre. Drónvideót készítettünk arról, hogy Mészáros üzlettársa, Szíjj László, valamint egy kormánybiztos, és Homolya Róbert MÁV-elnök ugyanazzal a luxusjachttal hajókázik az Adrián, amin korábban Mészáros Lőrinc pihent. Térképre tettük a luxusjacht és a magánrepülő összes eddigi útját, és kiderült, hogy elég sokszor keresztezték egymást, még 2019-ben is.
Amikor korábban írtunk a Lady Mrd nevű jachtról és az azt Máltán regisztráló cégről, még nem volt Máltán nyilvánosan elérhető adatbázis az ott bejegyzett cégek valódi tulajdonosáról (ultimate beneficial owner), ezért akkor csak annyit tudtunk közölni, hogy a hajót egy L&L Charter Ltd nevű máltai offshore cég regisztrálta.
Erről a cégről akkor csak annyit lehetett kideríteni, hogy a névleges tulajdonosa egy PKF Fiduciaries International Ltd. nevű máltai strómancég, amely máltai cégadatok szerint több mint kétszáz offshore céget kezel tulajdonosként vagy igazgatóként. A PKF tulajdonosai George Mangion és Marianne Mangion máltai lakosok, ám az rendkívül valószínűtlen, hogy a PKF által frontolt cégek valóban az ő saját vállalkozásaik volnának.
Nyilvánosságra kerültek a valódi tulajdonosok
A máltai cégadatbázisban az L&L Charter Ltd -ről most az tudható meg, hogy a tulajdonosaként jelölt cég, a PKF Fiduciaries International Ltd. egy másik, tényleges tulajdonost képviselve “birtokol" 1199 részvényt (“on behalf of a beneficial owner"), míg saját jogán egyetlen részvény tulajdonosa. Ez a pénzmosás elleni erőfeszítések részeként megalkotott uniós direktívának köszönhetően került nyilvánosságra nemrégiben.
A tényleges, vagy végső tulajdonosa egy cégnek az a személy, vagy csoport aki(k)nek az érdekét szolgálja egy adott cég működése, aki(k)nek 25% vagy annál több szavazati joga vagy ennyi részvénye van a vállalatban, és akinek lehetősége van az igazgatóság többségének kinevezésére, illetve leváltására. Szíjj Lászlót 2018. decemberétől szerepeltetik tényleges tulajdonosként ebben a cégben: közvetve (más cégen keresztül) 99,84%-ban a végső tulajdonosa az L&L Charter Ltd.-nek.
Árulják a luxushajót, meg is lehet nézni
A Szíjj cégének tulajdonában lévő Lady Mrd-ot jelenleg eladásra kínálják, 16 millió 900 ezer euróért – tudtuk meg a hajó értékesítésén dolgozó ügynöktől. A megkeresésünkre válaszoló e-mailben Stefan Katafai, az Agent4Stars ügynökség igazgatója azt írta: ha hivatalos szándéknyilatkozatot és árajánlatot küldünk, valamint megjelöljük, hogy ki venne részt a látogatáson, akár belülről is megnézhetjük a luxushajót Horvátországban.
Hatmilliárd forintért árulják a Lady MRD luxusjachtot, amin Mészárosék járták az Adriát Most 16,9 millió euróért, azaz nagyjából hatmilliárd forintért megvásárolható a máltai bejegyzésű Lady Mrd, amin Orbán Viktor kedvenc milliárdosán kívül a NER egy másik fontos üzletembere, Szíjj László, és Homolya Róbert MÁV-elnök is utazott már. A Földközi-tengert járó, 3 szintes privát luxusjachtot másfél hónapja árulják.
Az L&L Charter Ltd nevére regisztráltak egy másik jachtot, az Artemy-t is, amiről 2016-ban a Magyar Narancs írt elsőként. Akkor le is fényképezték a hajó fedélzetén Mészáros Lőrincet és a feleségét az Adriai-tengeren.
Az általunk most megismert adatok szerint az Artemy továbbra is az L&L Charter birtokában van, vagyis ez a Lady MRD-nél valamivel kisebb hajó is Szíjj László tulajdona.
Az építőipari cégeivel rengeteg állami és önkormányzati megbízást elnyerő tiszakécskei nagyvállalkozónak Mészáros Lőrinccel is több közös cége van, és a Forbes legutóbbi gazdaglistája szerint a 4. leggazdagabb magyar. Pályafutásával tavalyi portrécikkünkben foglalkoztunk részletesen. Szíjj Lászlót kérdésekkel kerestük a máltai jachtok ügyében, amennyiben válaszol rájuk, frissíteni fogjuk a cikket.
Szöveg: Horn Gabriella — Fotók, videó: Németh Dániel
A máltai cégadatok és hajóregiszterek megszerzésében a 2017 októberében meggyilkolt máltai újságírónő, Daphne Caurana Galizia emlékére létrehozott újságíró-alapítvány (The Daphne Caruana Galizia Foundation) volt a segítségünkre.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"L&L Charter Ltd."
] | [
"Lady MRD",
"Magyar Narancs",
"PKF Fiduciaries International Ltd.",
"The Daphne Caruana Galizia Foundation"
] |
A független színházak működési támogatásáról szóló pályázat kiírása alaposan felkavarta a kedélyeket előadóművészeti berkekben május elején. A színház és tánc területének szétválasztása, az állami támogatások mértékének alakulása és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által végrehajtott kuratóriumi tagcserék arra ösztönözték a szakmai szervezeteket, hogy egyeztetést kezdeményezzenek a kulturális vezetéssel. A találkozóra jövő héten kerül sor. Megkérdeztük, hogy miben bíznak az érintettek.
"Szerdán fogad bennünket Hammerstein Judit helyettes államtitkár asszony" - válaszolta Hudi László, a Független Színházak Szövetségének (FSZSZ) elnöke a kérdésre, sikerült-e egyeztetniük a szakmai szervezeteknek a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) kulturális vezetésével a független színházak működési támogatása kapcsán kialakult helyzetről. Mint mondta, bíznak benne, hogy a találkozón választ kapnak kérdéseikre.
Május hatodikán jelent meg a NEFMI honlapján a kiírás a független színházak működési támogatásáról szóló pályázatról, ezzel egyidőben nyilvánosságra hozták a korábban Előadó-művészeti Tanács (EMT) által javasolt kuratóriumi tagok utódainak nevét is. (Néhányan innen tudták meg, hogy már nem kurátorok.) Az új kuratóriumot viszont nem a szakmai szervezetek bízták meg, hanem a minisztérium - az érintettek és a szakma többek között ezt is fájlalja.
A Független Színházak Szövetsége nyilatkozatában úgy fogalmazott: "A törvényben előírt szakmai indoklást a miniszter nem tette meg. Az Előadó-művészeti Tanács független területért felelős tagjait a NEFMI Kulturális Államtitkárságának kabinetfőnöke, Elekes Botond egyszer sem fogadta a pályázat kiírásának előkészítése folyamán, őket nem értesítették a tervezett, és suttyomban elvégzett változtatásokról, miközben többször kérték azt." A kiírásban hivatkoznak ugyan egy szakmai tanácsadó testületre, de senkit sem értesítettek ennek létrehozásáról, tagjait sem mutatták be a szakmának - írták.
A függetlenség ára. Ki, hova álljon? © Fazekas István
"A kiírás döntés-előkészítés koncepciója szakmai és költségvetési okokból megváltoztak, ezért új szakmai kuratóriumot kértek fel - ezt írta levelében Szőcs Géza kulturális államtitkár" – válaszolta megkeresésünkre Szabó György, a tavaly - három évre - megválasztott kuratórium egyik leváltott tagja, hozzátéve, hogy az indoklás alapvetően gyenge lábakon áll. Noha az új kuratóriumba jelölt tagok neve már hetek óta nyilvánosságra került, értesüléseink szerint még nem kaptak konkrét, írásbeli felkérést a minisztériumtól - utólag tudták meg azt is, hogy miről szól a kiírás -, a kuratórium korábbi tagjai pedig csak a napokban kaptak hivatalos értesítést arról, hogy munkájukra ezután nem tartanak igényt. "A megváltozott pénzügyi helyzet nem indok a kurátorok eltávolítására, egy éve lebegtetik a döntést, ami érthetetlen. Ráadásul a felkérésnek nem utólag kéne megérkeznie" - árnyalta a képet Hudi László.
Több sebből is vérzik a szakma
A 2010-es állami támogatások 34 százalékának zárolása után - a kormányváltást követően - független színházi és táncművészeti berkekben további feszültségeket szít, hogy a "függetleneknek" megítélt, összesen 759,05 millió forintos idei működési támogatásról szóló pályázat kiírásában megváltozott a két területen szétosztható támogatás aránya. Míg tavaly az össztámogatás 34 százaléka jutott a színházaknak, 28,5 százalék pedig a táncművészeti társulatoknak, (37,5 százalék ment az infrastrukturális költségekre), addig idén 35 százalék jut a táncos, 31 százalék a színházi területnek, míg 31 százalék infrastrukturális költségekre fordítható, a fennmaradó 3 százalék pedig egyedi célokra. (Tavaly 1 214 950 000 forintnyi állami támogatást ítéltek meg a független területnek, ebből az új kormány 413 millió forintot zárolt.)
A Független Színházak Szövetsége és a Befogadó Színházak Társulása a témában tartott, május 12-ei egyeztetésre a szakmán kívül a NEFMI kulturális vezetését is meghívta: Szőcs Géza államtitkárt, Elekes Botond kabinetfőnököt és Hammerstein Judit helyettes államtitkárt. A minisztérium képviselői azonban nem jelentek meg a Merlin Színházban, a hivatalos közlemény szerint azért, mert "mindhárom vezetőnek a szóban forgó időpontban már hetekkel ezelőtt leegyeztetett, halaszthatatlan házon kívüli szakmai feladatot kellett teljesítenie". Azóta viszont az egyeztetést kezdeményező szervezetek időpontot kaptak Hammerstein Judittól.
Mi a művészet? Nem kérdés. © HVG Archív
"Bízom benne, hogy legalább azt megértik a minisztériumban: nem indokolja semmi, hogy a színházi és a táncművészeti területre előirányzott támogatási arányok ilyen mértékben eltolódjanak" - felelte Hudi László a kérdésre, mire számít, mit tudnak majd elérni a szerdai találkozón. Elmondása szerint az EMT javasolta, hogy a működési támogatások területenkénti elosztásánál maradjanak meg a tavalyi arányok. "Fontos lenne, hogy ne határozzák meg külön-külön, hogy melyik területnek mennyi jut, hanem a beérkezett pályázatok alapján döntsön a kuratórium az arányokról" - mondta, hozzátéve: az is fontos lenne, hogy kompetens kurátorokat k nevezzenek ki az esetleges összefonódások elkerülése érdekében. (Fodor Antal például, akit a táncművészeti kuratóriumba neveztek, a Magyar Táncművészeti Egyetemen tanít, ahol Bozsik Yvette tanszékvezető - legalábbis az egyetem honlapja szerint. Az idei pályázati kiírás néhány táncművészeti társulatnak kiemelt támogatást ír elő - 20 millió forintot vagy annál többet - és a Bozsik Yvette Alapítvány is ezek közé tartozik - a szerk.)
Ahogy Hudi László fogalmazott: mindig is tiltakoztak a kuratórium szétválasztása ellen. A most kijelölt nyolc kurátor közül négy a táncművészeti, négy pedig a színházi kuratóriumban ül, a nyolc megnevezett tag közül négy az állami területről érkezik. Meglepő, hogy a színházi kuratóriumban egy tánckritikus is helyet kapott. (Az újonnan megnevezett kurátorokról bővebben keretes írásunkban olvashat.)
Kuratórium kétszer A régi kuratórium tagjai: Gáspár Máté (elnök, a Krétakör Színház ügyvezetője), Deme László (kritikus), Fodor Antal (a Magyar Táncművészeti Egyetem tanára), Hegedűs Sándor (filozófia tanár, tánckritikus), Sirató Ildikó (színház- és irodalomtörténész), Szabó György (a Trafó ügyvezető igazgatója), Tompa Andrea (kritikus, író). A táncművészeti kuratórium tagjai: Mihályi Gábor (az Állami Népi Együttes művészeti vezetője), Fodor Antal, Hegedűs Sándor, Kiss János (a Győri Balett vezetője). A színházi kuratórium tagjai: Kozma András (a Debreceni Csokonai Színház dramaturgja), Kútszegi Csaba (tánckritikus), Regős János (a Szkéne Színház művészeti tanácsadója). Deme László kritikus, az előző kuratórium tagja nem vállalta a felkérést, helyére az EMT javasolhat valakit.
"A táncszakma helyzete máig rendezetlen, ebből adódnak a legfőbb feszültségek. A társulatoknak csak egy része tudja képviselni az érdekeit" – mondta Szabó György, hangsúlyozva, hogy önmagában ezzel még nem is lenne gond, ám az érdekérvényesítéskor is átláthatóságra kellene törekedni. Véleménye szerint a befogadóhelyeknek megítélt állami támogatás összege jelentősen csökkent, ezért sok társulat nem lesz képes professzionális körülmények között dolgozni, bemutatkozni - ilyen például a MU Színház, a Merlin, illetve a SIN, és Műhely Alapítvány helyzete.
"A táncművészeti és a színházi területet Angliában nem választják szét, ezért ott flexibilisebb a rendszer. Minden összefügg mindennel és a hangsúlyeltolódás szakmai alapon, kiírási megkötések nélkül lehetséges. Ehhez viszont az kell, hogy a kuratórium tagjai kellően tájékozottak legyenek" – említett konkrét példát egy működőképes külföldi modellre Szabó.
"Közel másfél éve egészpályás letámadás megy, a független terület ismét kísérleti terep lett, szakmailag és strukturálisan. A kialakult helyzet jól mutatja, hogy mi várható, ha a miniszter dönt mindenről és szűk körben dőlnek el a dolgok, mint ahogy most is. Ugyanis a készülő előadó-művészeti törvény változtatásának a koncepciója éppen ezt irányozza elő. Ami a független pályázat döntési folyamatában történt, az az előadó-művészeti törvény koncepciójának az aláásása is egyben, hiszen L. Simon László, a parlament kulturális bizottságának elnöke, az új koncepció védnöke, ígéretet tett arra, hogy a függetlenek is megtalálják helyüket az új struktúrában" - tette hozzá az FSZSZ elnöke.
Időközben online aláírásgyűjtés indult a "VI-os kategóriába sorolt független színházak működésének törvényben rögzített biztosításáért". A petíciót cikkünk megírásának pillanatában 6127-en írták alá. | [
"Nemzeti Erőforrás Minisztérium"
] | [
"SIN, és Műhely Alapítvány",
"Magyar Táncművészeti Egyetem",
"Szkéne Színház",
"Befogadó Színházak Társulása",
"Bozsik Yvette Alapítvány",
"Állami Népi Együttes",
"Debreceni Csokonai Színház",
"NEFMI Kulturális Államtitkársága",
"Előadó-művészeti Tanács",
"MU Színház",
"Győri Balett",
"Független Színházak Szövetsége",
"Krétakör Színház"
] |
A Magyar Televízió szerda esti Híradójában emlékeztettek: Budai Gyula azért fordult az ügyészséghez, mert a repülőtér új tulajdonosa az utasszám csökkenésére hivatkozva nem végezte el az ígért beruházásokat, és ez a kormánybiztos szerint felveti a privatizációs szerződést jóváhagyó pénzügyminisztériumi vezetők felelősségét.
Az ügyészség viszont azt állapította meg: a fejlesztések elhalasztásából nem következik, hogy a repülőtér eladásakor bűncselekmény történt, és arra sincs információ, hogy az utasszámcsökkenéssel kapcsolatos adatokat manipulálták volna Az ügyészség ezért bűncselekmény hiányában elutasította a kormánybiztos feljelentését - hangzott el a híradóban.
Budai Gyula © Horváth Szabolcs
Budai Gyula október 6-án jelentette be, hogy feljelentést tett a Budapest Airport Zrt. privatizációja ügyében hivatali visszaélés, hűtlen és hanyag kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Akkor azt közölte, hogy vizsgálata szerint a BA "hibás privatizációja" - az elmaradt fejlesztések és az ezzel kapcsolatos szankciók hiánya - miatt a magyar államot körülbelül 85 millió euró - mai árfolyamon számítva hozzávetőleg 24 milliárd forint - kár érte. Kifejtette: a Pénzügyminisztériumot (PM) a privatizáció során Draskovics Tibor akkori tárcavezető, majd utódja, Veres János képviselte. "Az elrontott privatizációs szerződést" Veres János írta alá - mondta, hozzátéve, hogy szerinte a döntéshozó PM-et vagy az előkészítést végző vagyonkezelőt terhelheti a felelősség az ügyben.
Az elszámoltatási kormánybiztos október 19-én tájékoztatta az MTI-t, hogy feljelentése alapján a Fővárosi Főügyészség elrendelte a nyomozást a Budapest Airport (BA) Zrt. privatizációja ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt ismertetlen tettesek ellen. A főügyészség egyben arról is tájékoztatta a kormánybiztost, hogy a feljelentésének egy részével kapcsolatban már február óta nyomoz a BRFK. | [
"Pénzügyminisztérium",
"Budapest Airport Zrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Magyar Televízió"
] |
Lakása van, mégis támogatást kér a képviselőnő
Budapest - Újabb lakhatási támogatásával trükköző képviselőre bukkant a Blikk! A fideszes Mágori Józsefné (60) annak ellenére veszi fel a havi 116 ezer forintos támogatást, hogy nemcsak a választókerületében, Makón, hanem Budapesten is van egy lakása.
Ebben a Duna-parti házban vett tavaly egy lakást a Mágori család és Makón is van ingatlanjuk
Igaz, az nem a saját nevén van, hanem a zöldségtermeléssel és -kereskedelemmel foglalkozó családi vállalkozása, a Stativum Bt. nevére vették, egy évvel azután, hogy 2010-ben képviselővé választották a kormánypárti politikust. Így aztán a vagyonbevallásában sem szerepel az ingatlan.
Előfordult már, hogy Mágori Józsefné (Fidesz) a parlamenti ülésteremben is aludt
A betéti társaságban Mágoriné a férjével kettesben tölti be az ügyvezetői tisztséget, rajtuk kívül két tagja van a makói cégnek, a két fiuk. A Stativum Bt. telephelyként sem használja a pesti ingatlant, a cégnyilvántartás szerint a cég székhelye és telephelye is Makón található.
A Parlamenttől hét villamosmegállónyira lévő 41 négyzetméteres lakás a Boráros téri Duna-házban található. Ebben a biztonsági őrökkel és 24 órás portaszolgálattal védett házban hasonló méretű lakást 17 millió forintért kínálnak az interneten.
A Blikk munkatársa a kaputelefonon felcsöngetett a lakásba. Egy férfi vette fel. Kétszer kellett elmondanunk, hogy Mágori Józsefnét keressük, a másodikra némi habozás után azt felelte, hogy téves, és letette a telefont.
– Egy pici irodát tartunk fenn a Boráros téren, megkívánja az üzlet. Zsivány világban élünk, muszáj az üzleti partnereinket néha rajtaütésszerűen ellenőrizni, mivel gyakori az átverés, Makó pedig messze van – reagált Mágori Józsefné, aki úgy vélte, jogszerű, hogy felveszi a lakhatási támogatást.
Arra a kérdésre, hogy hol szokott aludni a parlamenti napokon, a következőt felelte:
– Mikor hol alszom, veszélyes üzem a képviselőség, éjjel 1-ig, 2-ig is tarthatnak az ülések, volt, amikor vezetés közben, az autópályán aludtam el – magyarázta a képviselő, hogy miért van szükség lakhatási támogatásra. Állítása szerint a Boráros téri lakásban nem szokott aludni, és korábban is volt irodájuk Budapesten.
Mágori Józsefné Tíz éve politizál Mágoriné 2002-től, a polgári körök megalakulásával kezdett el politizálni, még abban az évben önkormányzati képviselő lett Makón. A politikus 2010-ben, a makói választókerület megnyerésével jutott be a parlamentbe, ahol eddig nemigen hívta fel magára a figyelmet.
A Blikk ebben a ciklusban 17 képviselőt talált, akik annak ellenére felvették a havi 116 ezres juttatást, hogy az nem is járt volna. A jogszabály szerint a fővárosban lakóhellyel nem rendelkező képviselők vehetik fel az albérletpénzt. A lebuktatott képviselők közül nyolcan lemondtak a juttatásról, öten a lakásuktól váltak meg, csak hogy ne kössenek bele a támogatásukba.
A visszaélések miatt a következő ciklustól eltörlik a lakhatási támogatást, a képviselők albérleti és szállásügyeit az Országgyűlési Hivatal fogja intézni.
Blikk-információ | [
"Parlament"
] | [
"Stativum Bt.",
"Országgyűlési Hivatal"
] |
Bár lejárt a Centrum Kft. szerződése a terézvárosi önkormányzattal, továbbra is a cég felel a parkolási díjak beszedéséért. A kerület képviselőtestülete csütörtöki ülésén azért döntött így, mert korábban felfüggesztették a parkolási helyzet rendezésére szóló közbeszerzési eljárást. Bajor Zoltán alpolgármester indoklása szerint az ideiglenes megoldással a káoszt akarták elkerülni.
A Terézvárosi Önkormányzat június végén döntött arról, hogy közbeszerzési eljárást indít a parkolási rendszer üzemeltetésére. Bajor Zoltán alpolgármester közölte: az előírt árbevétel és a referenciák biztosították volna, hogy ne 60 férőhelyes foghíjparkolók fenntartói jelentkezzenek, hanem olyan cégek, akiknek egy több mint 6000 parkolóhelyes kerületi rendszer üzemeltetése sem okoz gondot. A kiírás alapján nyomon lehetne követni a nyertes cég bevételeit, az önkormányzat pedig a korábbinál többszörös részesedést kapna.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) július 28-án jogorvoslati eljárást indított a pályázat ellen, augusztus 19-én pedig felfüggesztette a közbeszerzést. A jogorvoslati eljárás eredménye csak azután várható, hogy lejár a Centrum Kft.-vel kötött 10 éves szerződés, vagyis a képviselőtestület döntése értelmében addig minden marad az eddigiek szerint. A képviselők megállapodtak abban is, hogy felkérik a Parking Kft.-t, hogy készítsen szakértői állásfoglalást a parkolás-üzemeltetés kerületi önkormányzati lehetőségeiről.
Az Emberibb Parkolásért Mozgalom arra kérte azokat az önkormányzatokat, ahol a Centrum Parkoló Rendszer Kft. szedi a parkolási díjakat, hogy a mostani lejárta után már ne a Centrummal szerződjenek. Szerintük az emberek mindig is ellenezték, hogy egy nyereségérdekelt magántulajdonú cég szedje a parkolási pénzeket és pótdíjakat. Szóvá teszik, hogy a Centrum Kft.-re sok panasz érkezett, ráadásul szerintük az önkormányzatnak is több pénz jutna, ha kizárnák a magáncéget és egy önkormányzati, vagy fővárosi cég venné át a feladatot. | [
"Centrum Parkoló Rendszer Kft."
] | [
"Emberibb Parkolásért Mozgalom",
"Parking Kft.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Terézvárosi Önkormányzat"
] |
Egy olyan videót játszottak le pénteken a Portik-per legújabb tárgyalásán, amelyben egy korábbi alvilági bennfentes beszélt a 90-es évek magyar maffiaügyeiről. A videón az Aranykéz utcában 1997-ben felrobbantott Boros József mesélt arról, hogy a most vád alatt lévő Portik Tamásnak miért állhatott érdekében megöletni Prisztás József vállalkozót.
Az Aranykéz utcában másfél évtizede felrobbantott Boros Józsefnek a nem sokkal halála előtt, 1997-ben a rendőrségen tett videovallomását mutatták be a Portik Tamás és társai ellen Prisztás József 1996-ban történt megölése miatt indult büntetőperben a Fővárosi Törvényszéken pénteken.
Boros József szerint a vádlottról és köréről tudni lehetett, hogy brutális leszámolásokra képes, de az áldozattal sem lehetett tárgyalni. Arról is beszélt, hogy Prisztás uzsoraüzletekből hatalmas vagyonra tett szert, és be akart szállni az olajüzletbe. Ennek érdekében átvette az alvilág bankárának tartott Lakatos András ("Kisbandi") piramisjátékban felhalmozott adósságait, megpróbálta behajtani, és így kért részesedést az olajüzletből, ami viszont sértette Portik Tamás érdekeit.
Már évekkel ezelőtt kerültek nyilvánosságra részletek egy olyan vallomásból, amelyet Boros a rendőrségnek tett.
Portik Tamást a több mint másfél évtizeddel ezelőtti Prisztás-gyilkosság miatt vádolja többszörösen minősülő emberöléssel az ügyészség.
A videovallomás megtekintése után Portik Tamás arról beszélt, hogy ez csupán hangulatkeltés, az áldozat behajtó volt, aki Lakatoson keresztül kívánta képviselni magát az alvilágban.
P. Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a vallomásban szó sincs azokról az ingatlanügyletekről, amelyek a vád szerint Prisztás halálához vezettek, szóba kerülnek viszont az oroszok. Az elsőrendű vádlott szerint a vádbeli gyilkosság hátterében az állhat, hogy Prisztás "ki akarta ebrudalni az országból az oroszokat". "Nem lehetett vele tárgyalni, ezért kellett kiiktatni" - jegyezte meg az áldozatról a vádlott
P. Tamás és a védője is szóvá tette, hogy Boros és kihallgatói között szokatlanul szívélyes volt a viszony, a rendőrök még kólával is megkínálták. A védő azt is furcsállotta, hogy amikor ő kérte a videofelvételt, akkor a hatóságok azt mondták, hogy már leselejtezték, de az ügyészség kérésére előkerült.
P. Tamás és társainak büntetőpere rendkívüli biztonsági intézkedések mellett zajlik. Tucatnyi maszkos, géppisztolyos büntetés-végrehajtási őr vigyázta a három vádlottat, és egyenruhás rendőrök felügyelték a katonai bíróság Fő utcai épületét. A bíró a pénteki tárgyaláson a bizonyítás érdekeire hivatkozva nem engedélyezte a sajtónak hang- és képfelvétel készítését.
Portik Tamás egy időben a legkeresettebb magyar bűnözők listáját vezette, az 1990-es években az olajszőkítéssel kapcsolatba hozott Energol Rt. vezetője volt. Tavaly júliusban elfogták, és előzetes letartóztatásba helyezték. A hatóságok őt gyanúsították meg felbujtóként Prisztás József 1996-ban és Boros József Károly 1998-ban, az Aranykéz utcai robbantásban, továbbá Seres József, valamint testőre 1999-ben Tahitótfaluban történt meggyilkolása ügyében.
A vádirat rögzíti, hogy Portik Tamás 1994 és 2000 között az Energol Rt. vezérigazgatója volt, a cég tevékenysége révén jelentős vagyont szerzett, és egyre nagyobb befolyásra tett szert az alvilágban, majd 1996-ban elszámolási vitába keveredett a budapesti éjszakai élet másik meghatározó alakjával, Prisztás Józseffel, és elhatározta, hogy megöleti. Portik Tamás ismerőse csalta a III. kerületi Ladik utcai tetthelyre 1996. november 1-jén az áldozatot, ott Portik testőre pisztollyal fejbe lőtte a kocsijába beszálló Prisztást, aki a helyszínen meghalt.
Az eljárás egy korábbi szakaszában Portik Tamás ügyvédje azt nyilatkozta: ügyfele abszurdnak tartja a vádakat, ártatlannak vallotta magát, és megtagadta a vallomást. | [
"Energol Rt."
] | [
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Civil szervezethez mérten rekordösszeggel, közel 3,5 milliárd forinttal tömte ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2020-ra a Batthyány Lajos Alapítványt. Az érdekesség kedvéért megnéztük a szervezet tavalyi beszámolóját, és kiderült: már tavaly is közel ennyi költségvetési támogatást kaptak. Az összegből viszont, amely nagyjából megegyezik tizenegy kiemelt fővárosi színház támogatásával, az alapítvány további szervezeteket támogatott, köztük a kormányközeli Alapjogokért Központot működtető kft.-t, amelyet valamiért nem akart közvetlenül pénzelni Rogán Antal minisztériuma.
Elsőre elírásnak gondoltuk a Miniszterelnöki Kabinetiroda frissen közzétett szerződéslistájában, de rövid úton kiderült, hogy nem az, hogy pár százezer forint híján 3,5 milliárd forintos támogatást kapott 2020-as működésére és feladataira a Batthyány Lajos Alapítvány.
Az 1991-ben Antall József miniszterelnök kezdeményezésére létrejött alapítvány kuratóriumának 2018 végéig tagja volt például a Fidesz EP-képviselője, Szájer József, kuratóriumi elnöke pedig Martonyi János korábbi külügyminiszter volt. A 2018-ban ők viszont kiléptek, és a kuratórium tagja lett például a Habony Árpád bizalmi emberének tartott Kobza Miklós, Orbán Viktor korábbi fotósa, az MTVA volt sajtófőnöke, Illés Géza Márton, a Fidesz-közeli háttérember, Tombor András ügyvédje, a kuratórium vezetését pedig Dezső Tamás történész, az ELTE BTK korábbi dékánja, a Migrációkutató Intézet vezetője vette át.
A "magyar nemzet iránt elkötelezett, az európai egység irányába mutató, a közös keresztény értékek és a demokratikus, képviseleti kormányzás alapján álló magyar közélet támogatására" létrehozott szervezetet mindig is támogatták valamilyen mértékben a mindenkori kormányok, 2011-ben azonban például még csak 3,2 millió forintot kapott a központi költségvetésből, és 17,5 milliót a Fidesz pártalapítványától.
Az összeg lassacskán kúszott felfelé, de még 2014-ben is "csak" 124,5 millió, 2016-ban 358 millió, 2018-ban pedig 657 forint költségvetési támogatást kapott a szervezet, 2019-ben viszont az az évi beszámoló szerint már az ideihez hasonló nagyságrendet: 3,53 milliárd forintot.
Igaz, közben a támogatott tevékenységek és szervezetek köre is kibővült: míg a korábbi években főként "a közvéleményt érintő vitás kérdésekkel kapcsolatos témákban" írt tanulmányok megjelentetésére, előadások, konferenciák szervezésére, gyakornoki programokra, illetve az alapítvány által fenntartott Hungarian Review tudományos folyóirat és a szintén általa működtetett Danube Institute politikai kutatóintézet működésére és programjaira ment a támogatás, addig a szervezet 2019-es beszámolója szerint már bővült a kör. Egy a Miniszterelnöki Kabinetirodától kapott 500 millió forintos támogatáscsomagnál "az üzleti évben végzett főbb tevékenységek" alatt egy balatonszepezdi ingatlan megvásárlása mellett azonban csak egyetlen másik tétel szerepel: a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. támogatása.
A kft. neve onnan lehet ismerős, hogy az nem más, mint a kormányközeli Alapjogokért Központ "üzemeltetője", amely 2013-as alapítása óta többször kapott például a Fidesz pártalapítványától vagy a jegybank alapítványától több tíz milliós vissza nem térítendő támogatást. A kft. tulajdonos-ügyvezetője Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, aki tavaly márciusa óta a 2018 végén létrehozott kormánypárti médiamamut, a KESMA vezetője is.
Hogy az ötszázmillió forintból mennyi volt a balatoni nyaraló és mennyi jutott az Alapjogokért központnak, az sajnos nem derül ki a beszámolóból – és egyelőre a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-éből sem, utóbbi ugyanis még nem adta le azt a május 30-i határidőre.
Annyi biztos, hogy 2019-ben nemcsak az iménti 500 millió valahányad része jutott a Batthyány Alapítványtól Szánthó cégéhez: egy másik, nagyobb, 2,048 milliárdos, szintén a Miniszterelnöki Kabinetirodától érkező támogatási csomagban ugyanis két tucat, az alapítvány által támogatott közpolitikai kutatással foglalkozó szervezet között szintén az első helyen áll a Jogállam és Igazság Nonprofit kft. Hogy pontosan mennyit kaptak, az ennél a pontnál sincs feltüntetve.
De még ezzel sincs vége: egy harmadik támogatási csomaggal ugyanis oktatási programok patronálására kapott 996 millió forintot Rogán Antal tárcájától az alapítvány, a támogatott 12 szervezet között pedig szintén ott virít – sajnos megint csak összeg nélkül – az Alapjogokért Központot működtető cég neve.
A Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. mellett kapott támogatást egyébként az alapítványtól a Kommentár folyóiratot kiadó, és a jobboldal nyári "szellemi fesztiválját", a Tranzitot szervező Kommentár Alapítvány is, amelynek kuratóriumi tagja – egyben a Kommentár főszerkesztője – Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatója.
A Batthyány Alapítványtól kapott összeg nem derül ki a beszámolóból, de a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződéslistája szerint a Kommentár Alapítvány saját jogon, a propagandaminisztériumtól is kapott 271 millió forintot a 2020-as működésre. | [
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"ELTE BTK",
"Kommentár Alapítvány",
"Terror Háza",
"Migrációkutató Intézet",
"Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.e-",
"Batthyány Alapítvány",
"Alapjogokért központ",
"Danube Institute",
"Alapjogokért Központ"
] |
Közérdekű adatigénylésben kérjük a Hortobágyi Nemzeti Parktól és a Honvédelmi Minisztériumtól is azokat a szerződéseket, amelyekből kiderül: ki, kinek a megbízásából, mekkora díjazás ellenében végzett lőszermentesítést a Hortobágyon. Az érintettek – köztük a munkákat közbeszerzésen elnyert cég is – hallgatnak, vagy egymásra mutogatnak. Honvédségi forrásaink szerint borítékolható volt a tragédia, annyira szennyezett a környék, és olyan túlterheltek – az újabban migránsügyben is bevetett – tűzszerészek. Négyen életüket vesztették.
"Tűzszerészeti mentesítési feladatok ellátásával kapcsolatosan jogértelmezési vita alakult ki a megrendelő és a Magyar Honvédség között. Emiatt és azon előre nem látató tény miatt, hogy a mentesítendő területen az előtalálások száma jelentősen meghaladta a korábban feltételezettet, a Magyar Honvédség tájékoztatta a megrendelőt, hogy nem rendelkezik elegendő anyagi forrással és megfelelő kapacitással a volt bombázó lőtér tűzszerészeti mentesítéséhez, mivel véleményük szerint ez nem közszolgálati feladat. Ezt követően a területről levonultak és 2014. március 3-a óta nem végeznek mentesítési munkákat"
Ezzel indokolta a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága tavaly márciusban a Közbeszerzési Értesítőben közzétett közlemény szerint, hogy miért szükséges módosítani a park négyezer hektárjának lőszermentesítésére kiírt pályázaton.
A hortobágyi lőszermentesítési munkák július 1-én torkollottak tragédiába: négy honvéd tűzszerész életét vesztette, egy kollégájuk pedig súlyosan sérült egy robbanásban.
Az Átlátszó több honvédségi forrása szerint is borítékolható volt a tragédia, elsősorban az uniós pályázati határidők miatti aggodalom, sőt, az sem lehetetlen, hogy a nemzeti park földjeivel kapcsolatos mutyikkal is összefüggésben – honvédségi berkekben nem zárják ki, hogy a földterület használatára már ácsingóznak zöldbárók, ezért is lehetett a nagy sietség.
A tragédia körüli káoszról egyébként több újság is cikkezett már, legalaposabban például a Népszabadság, a HVG és a Népszava. A három fő érintett: a nemzeti park, a Honvédelmi Minisztérium, illetve a mentesítéssel közbeszerzésen megbízott magáncég még a legalapvetőbb kérdéseinkre – miszerint ki bízott meg kit, mivel és mennyiért – sem válaszolt (a kft és a nemzeti park nem is tervez, a HM-ben türelmet kértek).
A szerződések részleteit ezért közérdekű adatigénylésben is kértük a HM-től és a nemzeti parktól a KiMitTud oldalon itt és itt, illetve a nemzeti parktól még azt is tudakoltuk, a munkálatokkal érintett földterületre van-e valakinek (kinek?) haszonbérleti szerződése.
Amíg a válaszokra várunk, a hozzáférhető forrásokból, elsősorban a Közbeszerzési Értesítőből, illetve két remek összefoglalóból: Gyömbér Béla jogász blogposztjából és Kovács Béla nyugállományú honvédnak a Magyar Narancsban közölt írásából, valamint névtelenséget kérő honvédségi források elmondásának segítségével próbáljuk összerakni, ami tudható, és felvetni, amire egyelőre hiányzik a megfejtés.
A már idézett közbeszerzési közleményből is kiderül: a felderítési munkák során a becsültnél jóval több robbanóanyagra bukkantak. A munkálatokra rálátó forrásaink szerint a megtisztítandó 4 ezer hektáron több mint 40 ezer (!) úgynevezett robbanótestet fedeztek föl – azaz átlagosan négyzetméterenként volt egy-egy, vagyis mondhatni, "mindenhol" találtak.
Ezt megerősítette a helyszínt ismerő egyik forrásunk: úgy kell elképzelni a jelölést, hogy karókat állítanak a földbe a vélelmezett objektumnál. A területet elborították a karók.
Nehezítette a felderítést, hogy a 2013-as árvíz idején a környéket vésztározóként elárasztották 35 millió köbméter vízzel. Illetve az is, hogy a téli időszakban sem csákánnyal, sem markolóval nem mozgatható a talaj a nagy fagyok miatt.
Mindezért a kormány már 2014 novemberében határozott a hortobágyi lőszermentesítés költségeinek növeléséről, fedezetének biztosításáról. Az uniós forrásból – élőhelyvédelem címen – finanszírozott mentesítés 1,9 milliárd forintos költsége 3,4 milliárdra emelkedett.
Csakhogy kimaradt csaknem egy év: a HM tűzszerészek – a nemzeti parkkal kötött egyezség alapján – csak 2015. január közepén vették fel újra a munkát.
Na de mit keresnek ott a honvédek, ha egyszer egy magáncég nyerte a munkát? A tűzszerészeti feladatok ellátásáról szóló 1999-es kormányrendelet szerint bárki (tehát a magáncég szakemberei is) kötelesek a robbanószergyanújukról a rendőrséget vagy a települési jegyzőt értesíteni, akik pedig nyomban a Magyar Honvédséget riadóztatják.
A honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajó Ezrede alapesetben térítésmentesen végzi el a hatástalanítást, ez alól kivétel például az olyan területek teljes átvizsgálása, ahol előre gyaníthatóan akadnak robbanótestek.
Például ilyen az egykori hortobágyi bombázó lőtér is, ahol a múlt század negyvenes évei óta gyakorlatoztak a katonák. Vagyis a honvédség kérhetett (volna?) ellenszolgáltatást a munkáért. Hogy így is történt-e, egyelőre nem tudni bizonyosan, de a szerződésekből nyilván ki fog derülni.
Csakhogy jó válasz nincsen: ha kaptak, akkor a maszekolás vádja illetheti a honvédeket, ad absurdum, hogy profitcéllal tették kockára bajtársaik életét. Ha viszont ingyen – pontosabban az adófizetők költségére – tették mindezt, ráadásul egy magáncég magánbevételéhez asszisztálva, akkor a helyzet, ha lehet, még lesújtóbb.
Annyit mindenesetre leszögez a rendelet, hogy akkor lehet térítés ellenében tűzszerészkedni, ha a munka nem veszélyezteti a kötelező, ingyenesen ellátandó közfeladatot – márpedig amikor 2014-ben levonultak a Hortobágyról, úgy festett, igenis ez a helyzet a honvédség szerint: alighanem ez volt a közbeszerzési közleményből idézett "jogértelmezési vita" alapja.
Forrásaink közül van, aki árnyalja a képet, mondván, ha közfeladatnak fogadják el a munkát, akkor minden egyes robbanótestet külön-külön kell jelentenie a vállalkozónak, ami ebben az esetben ellehetetlenítette volna a munkát. Ezért döntöttek végül a vállalkozási megoldás mellett – azaz informátorunk tudomása szerint a honvédség végül kapott ellenszolgáltatást.
A hortobágyi lőszermentesítést – a közlemény kifejezetten "mentesítést", azaz nem "csak" kutatást említ – a két volt rendőrtiszt, Koklács András és Kiss György tulajdonában lévő Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (KBSZT) nyerte 2013-ban hirdetmény közzététele nélküli tenderen nettó 334 millió forint értékben.
A szerződést – a fentebb idézett közleményben – módosították, de csak a teljesítésigazolások, átvétel stb. procedúrák változtak, az ár nem. A kft idén év elején elnyerte a lőszermentesítés szakfelügyeletét is 110 millió forintért.
A lőszermentesítés nem tűnik rossz üzletnek, a 2009-ben alapított KBSZT legalábbis meghuszonnégyszerezte árbevételét 2010-2015 között (lásd grafikonunkat). A cég éves beszámolója szerint átlagosan 4 főt foglalkoztatnak.
Összevetésül: Huszár János vezérőrnagy, a Magyar Honvédség összhaderőnemi parancsnoksága megbízott parancsnoka közlése szerint tavaly január óta heti váltásban dolgoztak katonák a helyszínen, naponta 32-35-en a hét minden napján. Ez nem éppen kevés, csaknem a tizede a teljes tűzszerész állománynak – a pontos létszámot még a névtelenséget kérő forrásaink is államtitoknak mondják.
Úgynevezett I. osztályú tűzszerészek, akik döntéshozó, parancsnoki szerepet is kaphatnak, mindösszesen pár tucatnyian vannak, közülük 3-4 folyamatosan Hortobágyon dolgozik. Mindezen felül látják el a "valóban" közszolgálati munkáikat – építkezéseken, termőföldeken véletlenül talált robbanótestek hatástalanítását -, s vannak feladataik az árvízi védekezésben, illetve a menekültválság kezelésében.
Információink szerint az utóbbi időben érezhető volt a szokásos fluktuációnál nagyobb arányú elvándorlás a tűzszerészektől – ezt egyes forrásaink éppen a hortobágyi rémmunkával indokolják, mások ellenben kitartanak amellett, hogy a távozási hullám nem szemet szúró, s inkább a külföldi munkavállalás újkeletű vonzerejének tudható be.
Egyelőre nem egyértelmű, a honvédségi tűzszerészek a magáncég vagy a nemzeti park megbízása alapján dolgoztak – gyaníthatóan az utóbbi megfejtés a helyes.
Forrásunk szerint nem feltétlenül gond, ha a közpénzből fizetett honvédség egy nyereségérdekelt cég tevékenységét egészíti ki: arra például, hogy a kutatást/kijelölést is a honvédség végezze, már végképp nem volna kapacitás. A munkamegosztás szerint a KBSZT munkatársai műszerekkel felpásztázzák a parcellákra osztott környéket, a gyanús helyeken megbontják a földréteget, s ahol találtak valamit, ott jelöltek (a felrobbant bomba is jelölve volt). Ekkor veszik át a munkát a tűzszerészek 4-5 fős csoportokban.
A szakcikkek kommentelői ugyanakkor egyéb talányokra is felhívják a figyelmet. Például:
“Azt nem értem, hogy miért kísérleteztek a helyi hatástalanítással és a robbanótest elszállításával. Nem logikus. Illetve sejtek egy magyarázatot: ezt a területet – tisztítás után – be akarják vonni mezőgazdasági művelésbe. És a (leendő) gazdát zavarná, ha a földben ottmarad egy ilyen bombából származó párszáz kilós repeszmennyiség, kisebb-nagyobb darabokban. Lehetséges, hogy ebből az okból adták ki az elszállítási parancsot."
Forrásunk szerint az ügymenet a következő: minden egyes hatástalanítási akciónál a feladatot ellátó tűzszerész javasol módszert, ami riadóláncon megjárja az egész ranglétrát, egészen helyi, illetve az ezredparancsnokig, aki felülbírálhatja az eredeti elképzelést. A végső döntés így voltaképpen "felülről" érkezik, de a végrehajtást a tűzszerész megtagadhatja.
Ezek szerint a tragédiában felrobbant 2,5 mázsás óriásbomba akár 100 kilós robbanótestjének elszállításáról is ilyen sajátos honvéd-konszenzussal születhetett a döntés. A robbanóanyag szállításán azonban nem több kilométeres távolságot kell érteni, "csupán" azt, hogy a területen kijelölt robbantási területre vitték volna a veszélyes anyagot.
Azt azonban, hogy végül kinek az elgondolása alapján határoztak erről, legfeljebb a Simicskó István honvédelmi miniszter által beígért vizsgálat derítheti ki. Nem feltétlenül kell ugyanakkor a zöldbárólobbira gyanakodni: a nemzeti park ugyanis tájrehabilitációra kapta a támogatást, vagyis az egész területet mindneképpen meg kell tisztítani, repeszek nem maradhatnak a helyszíni robbantás után – spekulálnak honvédségi berkekben.
Forrásaink egyébként nem tudnak hasonló mértékben robbanótesttekkel szennyezett magyarországi területről, legalábbis olyanról, ami civil kezelésben van. Megemlítették viszont a Mária Terézia uralkodása óta lőtérként működő Várpalota-Hajmáskéri honvédségi objektumot, amit azonban a honvédség kezel, civil beruházásokat a robbanótestek így arrafelé nem veszélyeztetnek.
Rádi Antónia | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft.",
"Magyar Honvédség",
"Hortobágyi Nemzeti Park"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajó"
] |
Gazdaságvédelmi Alap: mínusz 261 milliárd
Újabb masszív költségvetési átrendezésről rendelkezik a szerda éjjel megjelent Magyar Közlönyben olvasható egyik friss kormányhatározat. Az egyébként már régen kiürült, a járvány hatásainak kezelésére létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból hajszál híján 261 milliárd forintot pakolnak át más célokra - persze mivel már rég nincs mit kipakolni belőle, ez a költségvetési átrendezés valójában a hiányt fogja tovább növelni.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá tartozó fejezetekbe közel 101 milliárd forint áramlik át. Ebből a legjelentősebb tétel, 22,1 milliárd forint vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítésére megy. Ettől csak kevéssel van lemaradva a kormány kedvenc témaköre, a sport - ezúttal a motorsport kap 20,4 milliárd forintot, egész konkrétan a HUMDA Zrt., teljes nevén a Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség beruházásaira különítenek el ennyi pénzt.
Autó-motorsportra végül csak egy kicsivel költünk többet most, mint vasútfejlesztésre : a hálózatot a mostani döntés értelmében újabb 20 milliárd forintból fejleszthetik. 19 milliárd forintot pedig az ITM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó cég vagy cégek tőkeemelésére mehet.
Az egyetemek, főiskolák dologi kiadásair a ebben a körben bő 3 milliárd forint jut, kutatás-fejlesztésre 435 millió forint, az ITM saját dologi kiadásaira pedig 17,8 millió forint.
költségtérítésére megy. Ettől csak kevéssel van lemaradva a kormány kedvenc témaköre, a sport - ezúttal a kap 20,4 milliárd forintot, egész konkrétan a HUMDA Zrt., teljes nevén a Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség beruházásaira különítenek el ennyi pénzt. Autó-motorsportra végül csak egy kicsivel költünk többet most, mint : a hálózatot a mostani döntés értelmében újabb 20 milliárd forintból fejleszthetik. 19 milliárd forintot pedig az ITM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó cég vagy cégek mehet. Az a ebben a körben bő 3 milliárd forint jut, kutatás-fejlesztésre 435 millió forint, az ITM saját dologi kiadásaira pedig 17,8 millió forint. A második legtöbb pénz a Miniszterelnökséghez kerül, ide most 82,8 milliárd forinthoz jut. Ebből messze a legnagyobb összeg, 73,6 milliárd forint a Nemzeti Hauszmann Tervre - ezzel tulajdonképpen a miniszterelnök portája épülhet-szépülhet, ez a program ugyanis a Budai Várnegyed rekonstrukcióját, felújítását, a II. világháború után lerombolt épületek újjáépítését célozza. Több mint 5 milliárd forint megy kulturális örökségvédelmi szakmai feladatokra, 2,25 milliárd egyházi célú hozzájárulásokra, 1,5 milliárd Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésére . A Nemzeti Várprogram 473 millió forintos pluszforráshoz jut.
- ezzel tulajdonképpen a miniszterelnök portája épülhet-szépülhet, ez a program ugyanis a Budai Várnegyed rekonstrukcióját, felújítását, a II. világháború után lerombolt épületek újjáépítését célozza. Több mint 5 milliárd forint megy szakmai feladatokra, 2,25 milliárd hozzájárulásokra, 1,5 milliárd . A 473 millió forintos pluszforráshoz jut. A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ezúttal be kell érnie 40 milliárd forinttal - ez az Eximbank tőkeemelésére megy.
megy. Az állami vagyonnal kapcsolatban 13,5 milliárd forint áramlik a rendszerbe; ebből a legjelentősebb tétel az MNV 9,5 milliárd forintja, beruházási célra.
9,5 milliárd forintja, beruházási célra. A Miniszterelnöki Kabinetiroda 12,8 milliárd forinthoz jut, a turisztikai fejlesztési célelőirányzat soron.
célelőirányzat soron. Az Emberi Erőforrások Minisztériumába 10 milliárd forint csorog be, ebből kereken 2 milliárd a közgyűjteményekre költhető, a Debrecen 2030 koncepció támogatására viszont több, mint 5 milliárd forint jut. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatására 3 milliárd forintot ad ebben a körben a kormány.
költhető, a koncepció támogatására viszont több, mint 5 milliárd forint jut. A munkavállalók foglalkoztatásának támogatására 3 milliárd forintot ad ebben a körben a kormány. A Miniszterelnöki Kormányiroda 854,1 millió forintja a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. működési támogatására kell.
Illusztráció - forrás: Depositphotos Illusztráció - forrás: Depositphotos
40 milliárdos átrendezés: a sport a legnagyobb nyertes
A Gazdaságvédelmi Alap 261 milliárd forintja mellett tovább 40,4 milliárd forint átcsoportosításáról is rendelkezik a határozat.
21,8 milliárd forint kerül ki a lakástámogatásokból,
18 milliárd a szociálpolitikai menetdíj-támogatásokból,
258 millióval csökken a külügy dologi kiadásaira szánt összeg,
210 millióval a közgyűjtemények dologi kiadásaira szánt összeg,
43 millióval kevesebb jut a hangszercsere programra,
5,7 millió kerül ki az ingyenes tankönyellátás támogatásából.
Ennek a körnek a nyertese természetesen a sport, 10 milliárd forint megy az átrendezés végén a sportakadémiák támogatására. Több mint 3,5 milliárd forint jut kiemelt sportegyesületek működésének támogatására, közel 3,4 milliárd forint pedig az ő sportlétesítményeik fenntartásának és üzemeltetésének támogatására. Az MLSZ kap 3 milliárdot, a korcsolyázó szövetség félmilliárdot, a természetjáró szövetség 450 milliót. Sport népszerűsítésére újabb 265 millió forint jut, közel 200 millióból sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatokat támogatnak.
A sporton kívüli élet legnagyobb nyertese a Bethlen Gábor Alap , ami ezúttal 5,4 milliárd forinthoz jut.
, ami ezúttal 5,4 milliárd forinthoz jut. A külügy 3,8 milliárdot kap külképviseletek igazgatására.
igazgatására. Az ITM 2,8 milliárdot költhet a felsőoktatás speciális feladataira.
speciális feladataira. 2,47 milliárd forint megy Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésére ebben a körben.
ebben a körben. 1,58 milliárd forint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem beruházásaira kell.
beruházásaira kell. A Liget Budapest projekttel kapcsolatos kiadásokra 210 millió forintot csoportosítanak át ebben a körben.
Újabb 1 milliárdot kénytelen elkommunikálni a kormány
Már 300 milliárd fölött járunk, de van még átcsoportosítás: a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka 2,1 milliárd forinttal csökken a határozat értelmében. Ebből 1 milliárd az egyetemek, főiskolák dologi kiadásai kerül át, a többi a fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok kiadásait fedezheti.
A Központi Tartalékokból is kikerül 1,9 milliárd forint, ebből több mint 1 milliárd az elengedhetetlen Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok sorra íródott át. A Magyar Államkincstár közel 890 millió forintot kap dologki kiadásokra a pénzből. | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem",
"Bethlen Gábor Alap"
] | [
"Központi Tartalékok",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Gazdaságvédelmi Alap",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Járvány Elleni Védekezés Központi Tartalék",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"HUMDA Zrt.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Miniszterelnöki Kormányiroda",
"Magyar Államkincstár",
"Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség"
] |
Titkolt megállapodást kötött Vajda – most már Matolcsy – Zita és a Mediaworks, a cég Matolcsy feleségének valamely vagy az összes peres igényét teljesítette. Egy éve még megalapozatlannak találta Vajda hasonló jellegű igényét a Népszabadságot bezáró Mediaworks, most feltette a kezét, ügyvédet sem állított ki a cég, és ellenkérelmet sem nyújtott be. Eltűnnek a Vajdának nem tetsző, a Matolcsyval való viszonyáról, annak hozadékairól szóló írások?
Titkolt megállapodást kötött egymással Vajda Zita – aki a Matolcsy Györggyel való idén nyári házasságkötésekor felvette a jegybankelnök vezetéknevét – és az a Mediaworks Hungary Zrt., amely a tavaly októberi bezárásáig kiadta a Vajda és Matolcsy viszonyát leleplező Népszabadságot – tudta meg a 24.hu.
A Népszabadság a bezárását közvetlenül megelőzően tárta fel a kapcsolatot, és azt, hogy
Vajda Zita jó fél évvel a Népszabadság megszüntetése után, idén tavasszal személyiségi jogi pert indított a Mediaworks-szel szemben a bezárást megelőző cikksorozat egyes állításai miatt.
Nem árt felidézni: a Mediaworks nem sokkal a lap ma már több bírósági határozat szerint is jogsértő leállítása után az Orbán Viktor jó barátjaként elkönyvelt Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester közelébe sodródott, aztán pár hónapra rá, idén márciusban vált hivatalossá, amit mindenki tényként kezelt: a milliárdos érdekeltsége lett a cég.
Vajda a bíróságtól személyiségi jogi jogsértés miatt igényelt jogvédelmet, és kérte feltehetően a jogsértés jogkövetkezményeinek megállapítását.
Noha nem tudjuk pontosan, hogy mi állt a keresetlevélben – mert a bíróság harmadik félnek azt nem adhatja ki, és a múlt heti tárgyaláson egyik fél sem jelent meg, így nem tudtuk megkérdezni őket –, ilyen esetekben gyakori, hogy sérelemdíjat, méghozzá akár millió forintos nagyságrendű összegben kér a felperes, aki megbántva érzi magát.
A személyiségi jogi perekben a felperes (ez esetben Vajda Zita) jellemzően azt állítja, hogy a jó hírnevét megsértették, becsületébe gázoltak, ezért a bánatpénzként is felfogható sérelemdíj mellett esetleg mást is vár az őt megsértő alperestől – például bocsánatkérést, vagy azt, hogy az alperes vállalja, tartózkodik a további jogsértéstől. Igényelheti akár a jogsértő tartalom eltávolítását is a lap internetes felületéről.
Mielőtt azonban egymásnak ugorhattak volna a felek az első tárgyaláson, a háttérben megegyeztek, vagyis a Mészáros-féle Mediaworks teljesítette Matolcsy Zita valamely vagy akár mindegyik peres igényét. A bíróság ugyanis olyan levelet kapott – derült ki a felek hiányában csak pár percig tartó tárgyaláson –, amelyben Vajda Zita leírja, hogy eláll a pertől, mert megállapodtak a kiadóval.
Egy éve még lesöpörte a kiadó Vajda panaszát
Sokatmondó, hogy a Mediaworks tavaly, még a Népszabadság létezésekor egészen másként állt Vajda Zitához. Akkor a Mediaworks nem adott helyt Vajda hasonló jellegű, helyreigazítási igényének, mert megalapozatlannak találta azt, hiszen a Vajdáról és Matolcsyról megjelentek mind megfeleltek a valóságnak. Helyreigazítási per is indult, ám mielőtt élesbe fordult volna az egész, Vajda az első tárgyalás előtt visszavonulót fújt, elállt a pertől – ahogyan most is. De akkor a Mediaworks semmiféle megállapodást, dokumentumba foglalt vállalást nem tett Vajda felé.
Van még egy lényeges eltérés az újságkiadó cég akkor és most tanúsított hozzáállása között. Egy éve a cikkeket gondozó csapat már előre készült az esetleges perekre, és a Mediaworksöt képviselő ügyvéd is elment a helyreigazítási per tárgyalására, hogy megvédje a lap igazát. Most azonban a Mediaworks mintha azelőtt feladta volna a védekezést, hogy bármi történt volna a bíróság előtt: a cég ellenkérelmet – amivel védené magát, érvelne Vajda álláspontjával szemben – nem nyújtott be, és meghatalmazott ügyvédet sem állított ki, noha több jogász dolgozik mind a mai napig a számos lapot kiadó vállalatnál.
Szerettük volna megtudni a két féltől, miben állapodtak meg. Az is érdekelt volna minket, hogy a Mediaworks, amelynek hírnevét bizonyára fényesítette a jegybankelnök és beosztottjának közpénztízmilliókat megdézsmáló viszonyáról szóló cikksorozat, miért változtatta meg hozzáállását a nő igényéhez. Sem a cég, sem Matolcsy Zita nem reagált. A nőt próbáltuk elérni több csatornán, egyebek mellett azon az e-mail címén is, amelyről levelet küldött szerkesztőségünkbe nyáron egy másik, a lakáshiteléről szóló ügyben szemlézett cikk eltávolítását kérve. Kértünk segítséget a jegybanktól és a jegybanki alapítványoktól is, hogy levelünk célba találjon, de elzárkóztak a segítségtől.
Bár titkolt megállapodás születhetett, érdemes azért a közeljövőben figyelemmel kísérni a peresített cikksorozat írásait a ma már csak archívumként működő nol.hu-n, mert helyreigazító közlemények is felbukkanhatnak az oldalon, vagy akár el is tüntethetik az inkriminált írásokat.
Nyilatkozat: e cikk szerzője érintett az ügyben, ugyanis az említett, Népszabadságban megjelent cikksorozat nagy részét ő írta.
Kiemelt képünkhöz a Népszabadság 2016. szeptember 10-i címlapját használtuk fel. | [
"Mediaworks Hungary Zrt."
] | [] |
2009. október 05., hétfő, 16:25 • Utolsó frissítés: 2009. október 05., hétfő, 16:49
Címkék: Katapult mentorprogram; Havas Gábor; Borovszky Tímea; Romaversitas; Daróczi Gábor;
A Romaversitas sajtótájékozatón igyekezett tisztázni a Borovszky Tímea oktatási minisztélriumi esélyegyenlőségi főosztályvezetőjét ért vádakat. Az állásából felfüggesztett főosztályvezető az ügyészség szerint hivatali hatalmával visszaélve rendeltetett egy tanulmányt. A tanulmány végül éppen annak a Katapult mentorprogramnak a gyengéit emelte ki, amelynek vezetője bepanaszolta Borovszkyt.
Borovszky Tímra esélyegyenlőségi főosztályvezetőt szerdán gyanúsítottként hallgatta ki a Főváros Főügyészség abban az év eleje óta húzódó ügyben, amelynek egyes részleteiről már a hvg.hu is beszámolt. Az ügyészség egyik vádja szerint Borovszky hivatali helyzetével élt vissza, amikor az OKM-pályázati pénzeket elnyerő alapítványt arra bírt rá, hogy a támogatásból a Romaversitásnak utaljon tovább ötmillió forintot. A gyanúsítás másik része szerint Borovszky 2 008 tavaszán, hivatali helyzetével visszaélve, jogtalan előnyt kért egy munkatársa részére, oly módon, hogy arra kérte az alapítvány képviselőjét, hogy a támogatásra szánt összegből, titokban, 600 ezer forintot adjon át.
A szóban forgó alapítvány a HÖOK "Hallgatókért Alapítvány", az alapítvány üzemeltette a Katapult Mentorprogramot, amelyet az oktatási tárca az év elején előbb leállított, majd újraindított. A mentorprogram vezetője, Nagy Attila azt állította korábban, hogy Borovszky Tímea főigazgató utasítására a mentorprogram működtetésével megbízott HÖOK a Hallgatókért Alapítvány ötmillió forintos – amúgy soha el nem készülő – kutatással bízta meg a Romaversitas Alapítványt, s az összeg egy részének visszacsorgatása után további anyag megírására kaptak felkérést. Ez az ügyészség által leírtakkal nagyjából egybecseng.
A tanulmány elkészült
Ami az "ötmilliós" - végül ennél kevesebbe kerülő - tanulmányt illeti, arról korábban a hvg.hu is beszámolt már: eszerint Nagy Attila tavaly tavasszal kereste fel a Romaveristast, hogy az kutatást készítsen neki. A munka így elkezdődött, s átutalták az ötmilliót, miközben érvényes szerződés nem volt, és a mentorszervezet tényleges teljesítési határidőt sem tűzött ki. Szeptemberig a Romaversitas 400 ezer forintot fizetett ki a kutatásban részt vevőknek, mire Nagy azzal lepte meg őket, hogy utalják vissza a teljes összeget. Miután a Romaversitas átadta az addig elkészült anyagot, Nagy Attila egyik munkatársa e-mailben arról tájékoztatta Havast, hogy a tárca közel 3,2 milliós összegben elfogadja a teljesítést, a fennmaradó összeget pedig utalják vissza. "A minisztériumban történt egyeztetés alapján az 5 milliós tételből B. E. tájékoztatása alapján elfogadható 3 166 000 forint, ez alapján a HÖOK A HALLGATÓKÉRT ALAPÍTVÁNY bankszámlájára kell visszautalnotok a fennmaradó 1 834 000 forintot" - írta Havasnak a Katapult Mentorprogram munkatársa 2008. november 13-án. Ez meg is történt. Ehhez képest idén januárban egy újabb, immáron összefoglaló tanulmányt követeltek Havason, amihez hozzá is látott, de közben Nagy Attila frontális támadást intézett a főigazgatóság ellen. Havas mindezek után arra kérte a Katapultot, hogy emlékeztetőben tisztázzák az előzményeket és határozzák meg a teendőket, hogy a munkát végérvényesen le tudják zárni.
Miért kellett Borovszkynak a HÖOK?
A Romaversitas Alapítvány igazgatója, Daróczi Gábor hétfői sajtótájékoztatóján közölte, érthetetlennek tartják azt az állítást, hogy Borovszky Tímea utasította a HÖOK Hallgatókért Közalapítványt, rendeljen egy ötmilliós kutatás tőlük, hiszen ezt közvetlenül is kérhette volna. "Egy minisztériumi vezetőnek (...) egy ilyen kutatás megrendelésére önállóan van lehetősége", vagyis, ha akarta volna Borovszky Tímea, akkor a kutatást "direkt módon megrendelhette volna a Romaversitastól, teljesen függetlenül a HÖOK Hallgatókért Közalapítványtól" - fogalmazott Daróczi Gábor.
Havas Gábor is részt vett az eseményen, ahol a korábban a hvg.hu-nak elmondottakat megismételte. Azt is elmondta, hogy a Nagy Attila által rendelt kutatás lényege a Katapult programban résztvevők társadalmi összetételének a feltárása.
A Romaversitas Alapitvány jelenlegi és korábbi igazgatója egyaránt hangsúlyozta, hogy a HÖOK Hallgatókért Alapítvány kérte fel őket a kutatást lefolytatására, de nem volt érvényes szerződés a munkára. Szerintük a 2007-es maradványpénzről az alapítvány az utolsó pillanatban kezdett egyeztetni velük, szorította őket az elszámolási határidő, és ezért utalhatták át előre az ötmillió forintot. Az ügyész az ügyben még nem kereste meg a Romaversitas Alapítványt - közölték.
Havas Gábor szólt arról is, hogy a kutatás zárótanulmányát április közepén eljuttatta a minisztériumhoz, azóta semmilyen visszajelzést nem kapott. A tanulmányban olyan változtatásokat javasolt, amelyek jelentősen növelhetnék az esélyegyenlőségi programok célzottságát, hatékonyságát - mondta, majd hozzátette: "egyértelműen kiderült, hogy (...) a Katapult Mentorprogramban a résztevőknek egy viszonylag jelentős százaléka nem indokoltan vesz részt". Havas Gábor szerint a programnak számos diszkfunkcionális eleme. Közölte azt is, romák 13,7 százalékban vesznek részt a programban, és - mint mondta - figyelembe véve, hogy hátrányos helyzetű kört céloz meg a program, ez az arány kicsinek tűnik.
| [
"HÖOK A HALLGATÓKÉRT ALAPÍTVÁNY",
"Romaversitas Alapítvány",
"Katapult mentorprogram"
] | [
"Romaversitas Alapitvány",
"HÖOK Hallgatókért Közalapítvány",
"HÖOK Hallgatókért Alapítvány",
"HÖOK \"Hallgatókért Alapítvány",
"Főváros Főügyészség"
] |
Augusztus 8-án írta ki a közbeszerzést a Terrorelhárítási Központ 4 darab motorkerékpár beszerzésére vonatkozóan. A dokumentumok közé csak most került fel az összefoglaló tájékoztatás, mely szerint hamarosan, november 7-e után megköthetik a szerződést is a nyertes és egyedüli pályázóval, a Wallis Motor Pesttel.
A tájékoztatás szerint 4 darab BMW R1200 típusú motorkerékpárt (92kw-os, benzines) fog beszerezni a Terrorelhárítási Központ, amiket a túramotorok ikonjaként aposztrofálnak az interneten. A Wallis Motor Pest ezt darabonként nettó 5,946 millió forintért szállítja le, vagyis összesen nettó 23,78 millióért.
(Fotó: topspeed.com)
Az interneten fellelhető információk szerint a motor alapára bruttó 5,048 millió forint (vagyis nettó 3,9 millió), a két ár közötti differenciát számos tétel indokolhatja az átírási költségektől kezdve a feláras kiegészítőkön át az egyéb felszerelésekig.
Utóbbiak között biztosra vehető, hogy a motorokat megkülönböztető fény- és hangjelzésekkel is el fogják látni. Ezeket alvállalkozóként a Rózswagen Bt. fogja leszállítani majd.
mfor.hu | [
"Terrorelhárítási Központ"
] | [
"Rózswagen Bt.",
"Wallis Motor Pest"
] |
A belvárosi ingatlanpanama kirobbantója szerint nevetséges és tragikomikus Fürsték ítélete (PS-interjú!)
Ha arra gondolok, hogy egy 2006-ban tett feljelentésre 2017-ben születik ítélet, akkor nem volt értelme harcolni a belvárosi ingatlanpanama ellen és a bűnösök elszámoltatásáért – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Gyenge Zsolt, korábbi VI. kerületi önkormányzati képviselő, aki 11 évvel ezelőtt az alapfeljelentést tette több Andrássy úti, valamint terézvárosi ingatlan eladásának ügyében. Portálunk kérdésére az egykori politikus nyomatékosította, nevetséges és tragikomikus, hogy a bíróság ma “csak" felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a vádlottakat, a korábbi szocialista és szabaddemokrata politikusokat, köztük Fürst Györgyöt, volt VI. kerületi szocialista alpolgármestert.
Fontos ügyben, a belvárosi ingatlanpanama ügyében hozott ma ítéletet a Fővárosi Törvényszék. Megírtuk, a bíróság felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta két Andrássy úti ingatlan 2004-es elidegenítése ügyében, több száz millió forintos hűtlen kezelés miatt Fürst Györgyöt és tizenegy társát. A PestiSrácok.hu az elsőfokú ítélettel kapcsolatban azt a korábbi, VI. kerületi önkormányzati képviselőt is megkereste, aki az egész ügyet kirobbantotta, és aki 2006-ban megtette az alapfeljelentést több Andrássy úti, illetve Terézvárosi ingatlan eladásának ügyében.
Hála az istennek már nem vagyok politikus, és így azt mondhatom, amit akarok. Bevallom, hogy nem vagyok meglepődve, hogy ilyen enyhe ítéletek születnek a gazdasági jellegű, politikusokat is érintő bűncselekmények ügyében. Annak örülök természetesen, hogy egyáltalán megállapították első fokon, hogy bűncselekmény történt.
– mondta a PestiSrácok.hu kérdésére válaszolva Gyenge Zsolt, aki 2010-ig volt önkormányzati képviselő.
Ha politikus lennék, akkor azt kellene mondanom, hogy tiszteletben tartom és üdvözlöm a bíróság ítéletét abban a tekintetben, hogy a bűnösséget megállapították, és remélnem kellene, hogy másod fokon majd súlyosabb lesz az ítélet.
Arra kérdésre, hogy megérte-e harcolni az ügyért, Gyenge a következőket mondta:
Magánemberként azt mondom, hogy furcsa, hogy egy 2006-ban tett feljelentésre 2017-ben születik ítélet, és ha erre gondolok, akkor nem volt értelme, mert kicsit inkább tragikomikus az egész. Viszont ha képviselő lennék még, akkor azt mondanám, hogy érdemes volt, mert végső soron a bűnösséget a bíróság megállapította.
Gyenge Zsolt szerint megjósolhatatlan az ügy kimenetele, mivel a bíróságok szerinte gyakran hoznak teljesen ellentmondó ítéleteket, és az sem segített a helyzeten, hogy közel 10 év telt el az ügy kirobbanása óta.
Ez is nagyon jellemző minden gazdasági bűncselekményre, hogy az első fokon, másodfokon, illetve a harmadfokon teljesen más ítélet születhet. Most lehet örülni, hogy született egy ítélet, de kár lenne jobban örvendezni, hiszen ki tudja, hogy mi fog történni. Még az is lehet, hogy a végén elmennek Strassbourgba, és megállapítják, hogy még az állam fizessen nekik kártérítést. Az is vicces, hogy volt olyan eset, hogy rám kenték, hogy hátráltatom az ügyet, mert egyszer elköltöztem, és nem találtak meg állítólag. Ez 7 évvel a feljelentés után volt. Azt gondolom, hogy ez nem stílus és nem tempó. Az ügy kirobbanása óta már meghalt három vádlott, és lehet persze arra játszani, hogy mindenki meghal a végére, vagy emigrál egy olyan országba ahol nincs kiadatás.
A vádlottak VI. kerületi szocialista, szabaddemokrata politikusként vettek részt a két ingatlan pályáztatás nélküli eladásáról szóló döntésben. A vádlottak mindvégig tagadták bűnösségüket, álláspontjuk szerint politikai indíttatású koncepciós eljárás folyik ellenük. A több mint öt évvel ezelőtt kezdődött per során három vádlott elhunyt. A vádlottak a több mint 350 millió forintos vagyoni hátrányt okozó, több mint tíz évvel ezelőtti cselekmények miatt másfél és két év közötti felfüggesztett szabadságvesztést kaptak, emellett Fürst Györgyöt hetvenmillió forintos pénzbüntetéssel is sújtotta a törvényszék.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS | [
"Fővárosi Törvényszék"
] | [] |
A miniszterelnök lánya és veje a hétfő esti Kieselbach-aukción fizetett ennyit két festményért.
Két festményt vásárolt meg Orbán Viktor miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István hétfő este a Kieselbach Galéria Marriott Hotelben tartott aukcióján – írja a Magyar Narancs . A párnak Háry Gyula Velence című alkotását 400 ezer forintért, Hincz Gyula Kompozíció című munkáját pedig 6,5 millióért sikerült megszereznie. Licitáltak Duray Tibor Piros ruhás nő című festményére is, de csak az utolsó előtti pillanatig, 2,8 millióig tudták tartani a lépést, ezt a képet ugyanis nem sokkal később hárommillióért ütötték le.
Bár az aukción repkedő tízmilliókhoz képest a két festményért adott hétmillió nem tűnik soknak, figyelemreméltó közjátéknak számít azután, hogy kiderült, Orbán Ráhel félévenként 15 millió forintnak megfelelő tandíjért tanul egy svájci vendéglátóipari elitiskolában, az Operaházban látta vendégül az évfolyamtársait, a közelmúltig Tiborcz István résztulajdonában álló cég, az Elios Innovatív Zrt. pedig sorra nyerte a közbeszerzéseket.
A hétfői Kieselbach aukció egyébként kis kormányzati ki-kicsoda lett, az Orbán-Tiborcz házaspár mellett az első sorokban ott ült Martonyi János volt külügyminiszter és Giró-Szász András kormányszóvivő is. | [
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Kieselbach Galéria",
"Magyar Narancs"
] |
Napelemfarmot épít Százhalombattán a MET - közölte az Orbán Viktorhoz közel álló, offshore-jellegű társaság. A 40 hektáros, 76 ezer panelt befogadó helyszín részben az általuk négy éve megvett, gázalapú Dunamenti Erőmű kihasználatlan pereme. Az átadást ez év harmadik negyedére ígérik. A beruházás mértéke 25 millió euró - közel nyolcmilliárd forint -, amit a svájci MET Power AG alapította MET Dunai Solar Park Kft. piaci hitelből, állami támogatás nélkül valósít meg. A tervezett 17,6 megawattos (MW), körülbelül kilencezer háztartás igényeit kielégítő méret ma a legnagyobb lenne, de lapunk korábbi információi szerint ekkorra már az Orbán Viktorhoz szintén közel álló Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-vállalkozó résztulajdonába kerülő Mátrai Erőműben a jelenlegi 16 MW már 56 MW-ra bővül. A 25 éves élettartamú telep megtérülését 20 évig kiemelt árú és biztos áramátvétel garantálja.
Tegnap Lázár János a kormányinfón is megerősítette: a magyar kormány a hazai áramtermelés jövőjét 50 százalékban nukleáris, 50 százalékban pedig napelem-alapon képzeli el. Megerősítette, hogy ennek érdekében támogatnák 3 ezer, egyenként fél MW-s, alapvetően földművesek által telepítendő, "nemzeti tulajdonú" napelemfarmot is. A Miniszterelnökség vezetője szerint ezzel 10 éven belül lenullázható lenne az árambehozatal. Ez egyesek szerint téves: ha ugyanis nem süt a nap és sok áram kell, jelentős egyéb (például gáz- vagy szénalapú) tartalék híján az ország a jelenleginél is több áram behozatalára szorul. Lázár János tévedett a nukleáris termelés jelenlegi áramfogyasztáson belüli arányát illetően is, ami nem 50, hanem kevesebb mint 40 százalék. A kancelláriavezető kérdésre ismét elvetette a szélerőművek telepíthetőségét.
Az NKM Áramhálózati Kft. - vagyis az állami tulajdonba került Démász – tegnapi közlése szerint területükön közel 2700 "háztartási méretű kiserőmű" működik, összesen 25 MW-t képviselve. Míg korábban intézmények, tavaly már inkább a lakosság kezdeményezte ilyenek létesítését – teszik hozzá.
Marnitz István | [
"MET Power AG",
"MET Dunai Solar Park Kft."
] | [
"Dunamenti Erőmű",
"Mátrai Erőmű",
"NKM Áramhálózati Kft."
] |
A nem jogerős ítélet alapján fény derülhet rá, ki engedélyezte a szerződést a maláj milliárdossal.
A Transparency International Magyarország drágának, gyanúsnak tartja, hogy kormány fürkészei és portyázói csaknem 17 ezer darab lélegeztetőgépet vettek összesen 300 milliárd forintért. A korrupció ellen küzdő civil szervezet közölte, újabb pert nyert a biznisz részleteit titkoló kormány ellen.
A TI Magyarország több közérdekűadat-igénylést is benyújtott, ám falakba ütközött. Így perelnie kellett azért, hogy kiderüljön, az Emberi Erőforrások Minisztériuma hány gépet értékesített tovább. Első fokon nyert, a tárca azonban fellebbezett, ám most a Fővárosi Törvényszék a külügyi tárcával szemben is a TI javára döntött.
A Szijjártó Péter által vezetett minisztériumtól előzőleg hiába kérték ki az általuk gyanúsnak talált szerződések különféle részleteit, így azt, ki engedélyezte az üzletet a malajziai Datuk Vinod Shekar cégével. A külügy azt állította, nem rendelkezik a maláj beszállítók átláthatóságát igazoló adatokkal.
TI Magyarország szerint a nem jogerős ítélet legfontosabb része, hogy nem titkolható az sem, ki és milyen okok alapján engedélyezte a 178 milliárd forint utalását ismeretlen hátterű hongkongi és szingapúri bankszámlákra. | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [
"TI Magyarország",
"Datuk Vinod Shekar",
"Fővárosi Törvényszék",
"Transparency International Magyarország"
] |
Minden bizonnyal a Lázár János vezette Miniszterelnökség állhat azon új eljárások mögött, amelyet az Emmi indított az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) foglalkoztatási projektjével kapcsolatban. A Nol ugyanis kérdést intézett a minisztériumhoz, amely egy miniszterelnökségi vizsgálatra hivatkozva közölte, hogy tizenkét gyanús esetben zajlik szabálytalansági eljárás a szervezet projektje ellen.
Számos cikkben megírtuk, hogy az Országos Roma Önkormányzat által koordinált, Híd a munka világába nevű, ötmilliárdos költségvetésű uniós foglalkoztatási programot botrányok sora kíséri. A program tele van gyanús pénzköltésekkel és szakmai blöffökkel. Csak példakén:
Autónként majdnem 3 millióért béreltek hat alsó kategóriás és két középkategóriás kocsit. A piaci ár kedvezmények nélkül is úgy ötödennyi lenne.
Bruttó 31 millióért vettek irodabútort. 60 munkahellyel számoltak, vagyis munkahelyenként félmillióból szerelték fel az irodákat.
Vettek egy székházat a Gellérthegyen, hogy aztán azt rögtön felújíttassák 21 millióért.
Miközben a projekt célja, hogy felzárkóztassa az ország leghátrányosabb területein élő, többségében roma munkavállalókat, egyáltalán, semmilyen formában nem valósult meg.
Összesen 860 millió forintnyi kétes kifizetésről van szó, a vizsgálat részben átfedést mutat a korábban elindított (és jogorvoslat alatt álló) eljárásokkal. A vizsgált pontok:
A szabálytalanságok a Híd a munka világába projekt részeként lefolytatott beszerzési, közbeszerzési eljárások hibáiból és hiányosságaiból erednek.
Nem tűnik elfogadhatónak az elkészült tanulmányok ár-érték aránya.
A legnagyobb tételt a "piaci árnak nem megfelelő, túlzó bérek okán indított szabálytalanság" jelenti – a gyanú szerint 737 millió forintot a 860 millióból. Ezt a 737 milliót nem a munkát kereső romák kapták, hanem projektben résztvevők.
Az Emmi rámutatott, hogy
a fenntartási időszak során a foglalkoztatási szövetkezet nem lesz képes ellátni előírt tevékenységét.
Ahogy megírtuk, az EMMI korábban már elvett 2,5 milliárd forintot de az ORÖ-höz azért így is eljutott több mint kétmilliárd forint. A NOL rámutat, hogy mindezért az ORÖ semmilyen eredményt nem tudott felmutatni.
A százmilliókért vásárolt fővárosi és vidéki irodák nem működnek. Az ORÖ-ben teljes a káosz. Farkas Flórián tovább szervezkedik a háttérben, a hatalmi harc megbénítja a romák képviseletére hivatott szervezetet. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [] |
A Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes ügyvédének határidőnaplójában található adatok "kapcsolatot mutatnak a médiában és a köztudatban az MSZP pénztárnokaként ismert Puch László vonatkozásában" – állítja a Központi Nyomozó Főügyészség az atlatszo.hu birtokába került nyomozati iratban.
A 2010-es házkutatás keretében lefoglalt 2007-es és 2008-as határidőnaplók bejegyzései a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúja szerint arról tanúskodnak, hogy Horváth Iván ügyvéd "közvetlen módon irányította és utasításokkal látta el" a fővárosi tulajdonú közműcégek vezetőit, például Antal Attila és Balog Zsolt akkori BKV-vezéreket, illetve az ezen cégekhez kapcsolódó közbeszerzéseket és egyéb beruházásokat "kézben tartotta". Több lapon szerepelnek olyan számok és jelölések, nyilak, amelyek a nyomozók gyanúja szerint "leosztásokat" takarnak.
Horváthnál 2010. május 4-én tartott házkutatást a BRFK Gazdaságvédelmi Osztálya, számítógépeket és iratokat foglaltak le az ügyvédnél. A rendőrségi közlés szerint az ügyvéd közreműködött a BKV fénymásoló-állományának felmérésére vonatkozó fiktív szerződés megkötésében, politikai kapcsolatait is felhasználva a nyomásgyakorlásra. A nyomozók szerint a felmérést csak papíron elvégző Optimismo Kft.-t később fantomizálták. A Heti Válasz kutatása szerint Horváth Iván ügyvédi irodája, amely Hagyó saját cégének jogi képviseletét is ellátta, 2007 óta összesen közel 230 millió forint értékben kötött tanácsadói, jogi szakértői szerződéseket a fővárosi önkormányzat cégeivel, így a Főkefével és a BKV-val is.
Az atlatszo.hu birtokába került határidőnapló részletekből egy jól szervezett korrupciós hálózat képe bontakozik ki, alig van a BKV működésének olyan szelete, amelyet ne érintenének a bejegyzések. Az általunk most közreadott iratrészlet (amelyből a személyes adatokat jogi megfontolásokból kitakartuk) eredetijében számos további budapesti önkormányzati cég és cégvezető, alvállalkozó cégek, valamint több szocialista politikus neve is szerepel. Horváth Iván egyebek mellett reklámfelületekről, energiatenderről, takarításról, őrzés-védésről, használati jogokról, fejlesztési jogosultságról, sőt végkielégítésekről is egyeztetett. A határidőnaplóban többször szerepel a “Puch" bejegyzés is, a Központi Nyomozó Főügyészség ebből arra következtetett, hogy az adatok “kapcsolatot mutatnak a médiában és a köztudatban az MSZP pénztárnokaként ismert Puch László vonatkozásában is".
Horváth Ivánt a BKV-ügyekkel kapcsolatban bűnszervezetben, bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítja a rendőrség. Az ügyvéd ártatlannak vallja magát, az mondta nem vett részt törvénytelenségekben. “Ebben az irodában van nokiás doboz (...), de abban telefon van" – mondta a TV2 Tényeknek. Puch László MSZP-s országgyűlési képviselőtől szerettük volna megtudni hogy valóban kapcsolatban állt-e Horváth Ivánnal, de nem sikerült elérnünk. A BKV-ügyben 45 ezer oldalnyi nyomozati irat keletkezett, amiből az iratismertetés óta több sajtóorgánumhoz kiszivárogtak részletek.
A nyomozati irat anonimizált részletét innen letöltheti | [
"MSZP",
"Optimismo Kft.",
"BKV"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Heti Válasz",
"BRFK Gazdaságvédelmi Osztálya",
"TV2 Tények"
] |
Nehéz helyzetbe hozta Pintér Sándor a Századvéget. A belügyminiszter elárulta, hogy a kormányzati tanácsokat osztó századvégesek a legféltettebb államtitkokhoz is hozzáférhetnek. Ám csak 2013 vége óta. Előtte nem jutott a Századvég titkos adatokhoz? Akkor miből írtak milliárdokért MÁV- vagy hírközlési stratégiát? És ha a korábbi tanulmányaikban nincsenek titkok, akkor miért titkosak? A zavart jelzi, hogy Pintér és Lázár János is ellentmond egymásnak az ügyben. A nemzetbiztonsági bizottság is előveszi az ügyet. Szaporodnak a kérdések.
A parlament nemzetbiztonsági bizottsága ma zárt ajtók mögött vizsgálja a néhány napja kipattant Századvég-ügyet. A bizottság egész pontosan arra kíváncsi, hogy a Századvég munkatársai közül kik, mikor, miért és milyen minősített dokumentumokba tekinthettek bele.
Messziről egyszerű ellenzéki akadékoskodásnak tűnhet a vizsgálat sürgetése, ám ennél többről van szó. A 2010 óta milliárdos kormányzati megbízásokat elnyerő Századvég ugyanis kínos helyzetbe került azután, hogy Pintér Sándor belügyminiszter a liberális Fodor Gábor kérdésére elárulta: a századvégesek 2013 októbere után tekinthettek bele szigorúan titkos dokumentumokba.
Több kérdés adódik ugyanis, amelyekre a Századvég Politikai Iskola Alapítvány vagy a stratégiákat megrendelő kormány mindeddig nem tudott kielégítő válaszokat adni. Nem egy homályos pontot vagy nyugtalanító ellentmondást találtunk az ügyben, ezeket vesszük sorra.
1. Milyen stratégiát írtak minősített adatok nélkül?
Pintér Sándor belügyminiszter pár nappal ezelőtt azt közölte, hogy 21 Századvég-munkatárs rendelkezik "Szigorúan titkos!" minősítési szintig terjedő személyi biztonsági tanúsítvánnyal. Vagyis ők a legjobban titkosított iratokhoz kaptak hozzáférést különböző időpontoktól (kilencen 2013. október 21-től, a többiek ezután.) Az egyelőre nem derült ki, pontosan kik rendelkeznek ilyen tanúsítvánnyal a Századvégnél.
Életszerű, hogy egy alapos háttérelemzéshez, kormányzati stratégiaalkotáshoz titkosszolgálati iratokra, hírszerzői jelentésekre is szükség van. Ezért igazából az az érdekes, hogy 2013 októbere előtt senkinek nem volt ilyen hozzáférése.
Márpedig a Századvég 2010 és 2014 között összesen 3,9 milliárd forint értékű kormányzati megbízást nyert el, ismertette az összesítést tavaly novemberben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A cégcsoportnak ezért a pénzért például különböző ágazati stratégiákat is kellett készítenie az állampapírpiac helyzetétől az iparfejlesztésen, energiahatékonyságon, beszerzéspolitikán át a határon túli, szerencsejáték-, MÁV-, illetve postastratégiáig.
Nem egészen világos, hogyan lehet ágazati stratégiát készíteni a MÁV, a posta vagy az energiaszektor jövőjéről titkosszolgálati adatok nélkül.
Ezek ugyanis olyan ágazatok, amelyeket a külföldi folyamatok is befolyásolnak, így a minősített hírszerzői jelentések nélkül maximum találgatásokba bocsátkozhat egy stratégia szerzője. Ha a tanulmányok készítői hozzájutottak bizalmas információkhoz, államtitoksértést követtek el, ha nem jutottak, akkor a Századvég-anyagok haszna megkérdőjelezhető.
Arra, hogy nem alapos szakértői anyagok készülnek a Századvégnél, Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató egykori igazgatója célzott. A Népszabadságnak arról beszélt tavaly, hogy
az egész műhely csak egy pénzmosoda.
szerinte akkor is írni kellett tanulmányt, ha kivitelezhetetlen volt a feladat. "Valamit kaparjatok össze, aztán majd úgyis ki fogják fizetni" – mondták neki állítólag. A nyilatkozatát némileg árnyalja, hogy tavaly ellenzéki tüntetésen szólalt fel.
2. Ha a 2013 előtti Századvég-tanulmányokban nem voltak titkos adatok, miért nem mutatják meg?
A dolgot egyszerűen lehetne tisztázni, ha megismerhetnénk a Századvég által írt stratégiákat, tanulmányokat. Ezek azonban titkosak. Jogvédő szervezetek és az Origo egykori munkatársa évekkel ezelőtt hiába kérték a dokumentumok kiadását, a kormány megtagadta.
A Miniszterelnökség visszatérően arra hivatkozott, hogy a cégcsoport tanulmányai és közvélemény-kutatásai döntés-előkészítő anyagok, "amelyek közzététele nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdeket sértene". Most viszont Pintér Sándortól megtudtuk, hogy 2013 előtt elvileg nem is juthattak nemzetbiztonsági adatokhoz a századvégesek. Vagyis kérdés, hogy mitől minősülnek ezek a dokumentumok akkor nemzetbiztonsági szempontból titkos anyagoknak.
A bíróság az idén június végén arra kötelezte a Miniszterelnökséget, hogy adja ki a szóban forgó Századvég-anyagokat. Lázár János a Kormányinfón meg is ígérte, hogy a cégcsoport 30 ezer oldalnyi, kormányzati megrendelésre írt anyagát hozzáférhetővé teszi az újságírónak. Ám ehelyett a Kúriához fordult a Miniszterelnökség, és továbbra sem ismerhetjük meg a tanulmányokat.
3. Miért mond ellent egymásnak két miniszter?
A Századvég-ügy bonyolultságát növeli, hogy két miniszter, Pintér Sándor és Lázár János egymásnak ellentmondó tájékoztatást adott a témában. Pintér Sándor a mostani parlamenti válaszában azt írta, hogy a Századvég Politikai Iskola Alapítvány telephely-biztonsági tanúsítványt is kapott "Szigorúan titkos!" minősítési szintig, és azt 2014. február 5-én állították ki.
Fodor Gábor már karcolgatta a Századvég-ügyet tavasszal is, igaz, akkor Lázár Jánost kérdezte. A miniszter májusban azt közölte, hogy a Századvég Politikai Iskola Alapítvány "2013 novembere óta rendelkezik visszavonásig érvényes telephely biztonsági tanúsítvánnyal".
Vagyis Lázár János Pintérhez képest pár hónappal előbbre tette az időpontot, amikor a Századvég megkapta ezt a tanúsítványt.
Nem tudni tehát azt sem a hivatalos válaszok alapján, hogy a Századvég mikor kapta meg azt a tanúsítványt, ami alapján titkos iratokat kezelhetnek a telephelyén.
4. Miért épp 2013-tól kellettek hirtelen titkosszolgálati információk?
Pintér tájékoztatása szerint 2013 október 21-én kapta meg kilenc századvéges a személyi biztonsági tanúsítványt. Ezután különböző időpontokban további 12 munkatárs szerzett ilyen hozzáférést. Nem tudjuk, hogy mi alapján választották ki a Századvégben, ki kap tanúsítványt, és hogy melyik vezető szerzett ilyet.
A legfőbb kérdés azonban, amely az ügy kulcsa lehet, hogy mi történt 2013 közepén, ami miatt elindították az eljárást a tanúsítványokat kiállító Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél. (Kell pár hét ahhoz, hogy kiállítsák a tanúsítványt.)
Miért lett hirtelen fontos, hogy a Századvégnél betekinthessenek titkosszolgálati anyagokba?
Hiszen az előtte levő három évben már sorra gyártották a stratégiákat nemzetbiztonsági szempontból kiemelt területeken.
A Századvég visszautasít minden rosszindulatot Természetesen az ügyben, a fenti kérdésekkel, ellentmondásokkal kapcsolatban megkerestük a Századvéget, múlt héten feltett kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ. A Századvég az MTI-nek egy közleményben reagált múlt szerdán: A Századvég minden tekintetben betartja a vonatkozó jogszabályi előírásokat és ennek megfelelően működik. Az alapítvány szerint nagyfokú tájékozatlanságról tanúskodnak és számos csúsztatást tartalmaznak a sajtóban a Századvéggel kapcsolatban megjelent felvetések. Határozottan visszautasítanak minden, az alapítvány működésével kapcsolatban terjesztett rosszindulatú gyanúsítást és hazugságot. A kulcskérdésekre azonban még mindig nincsenek válaszok.
5. Milyen szigorúan titkos adatokhoz jutottak hozzá?
A nemzetbiztonsági bizottság elvileg azt is vizsgálja most, hogy milyen dokumentumba néztek bele a századvégesek. Annyi biztos, hogy gyakorlatilag bármilyen adatot kikérhettek a nemzetbiztonsági szolgálatoktól, hiszen a "Szigorúan titkos" a legmagasabb minősítés. A törvény szerint "rendkívül súlyosan károsítja a közérdeket", ha az ilyen anyagokat arra jogosulatlan megismeri. Léteznék még az enyhébb, "Titkos", "Bizalmas", "Korlátozott terjesztésű" kategóriák is, a Századvég azonban a legszigorúbb minősítésű dokumentumokhoz kapott hozzáférést.
A Századvégnek jelenleg két témakörben van szerződése a Miniszterelnökséggel. Lázár János legalábbis azt írta szeptemberben az MSZP-s Mesterházy Attilának, hogy
"lobbi tevékenység folytatása Észak-Amerikában" tárgyban havonta 28 millió 340 000 forint + áfa értékben számláz;
"kommunikációs tevékenységek ellátására" 100 millió forint + áfa keretösszegben kötött szerződést a Századvéggel a Miniszterelnökség.
Nem tudjuk, ezekhez milyen minősített adatokat használnak fel. A jogosultságuk most már megvan hozzá. | [
"Miniszterelnökség",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] | [
"Századvég Gazdaságkutató",
"Nemzeti Biztonsági Felügyelet"
] |
Az adócsalással vádolt Simon Gábor Welsz halála után attól félt, vele is végezni fognak
Tagadta bűnösségét a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és közokirat-hamisítással vádolt Simon Gábor volt MSZP-s politikus szerdán megkezdődött büntetőperében a Fővárosi Törvényszéken. Simon szerint a két éve elhunyt Welsz Tamás vagy fedett ügynök volt, vagy kalandor, mindenesetre eltüntetett minden olyan dokumentumot, ami a volt szocialista politikus ártatlanságát igazolta volna. Simon Gábor hangsúlyozta azt is, hogy a börtönben attól rettegett, őt is meg fogják ölni.
A vád szerint Simon Gábor 2008 és 2012 között jövedelemként vagyonnyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban kizárólag az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel, miközben más országban nyitott bankszámláin ismeretlen forrásból több százmillió forintnak megfelelő devizát helyezett el, amelyek után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást. Az így okozott vagyoni hátrány mintegy 120 millió forint, amelyet Simon Gábor a vele szemben indult eljárás kezdetén megtérített.
Simon Welsz halála után attól félt, vele is végezni fognak
A szerdai tárgyaláson Simon kérdésekre nem válaszolt, azonban felolvasott vallomása szerint az említett összegek külföldi, nem titkolt, legális forrásokból származtak, és nem voltak adókötelesek. Az MSZP volt elnökhelyettese vallomásában kiemelte, nagy összegű megtakarításai már 2004-ben is rendelkezésére álltak, így valótlanok azok az állítások, melyek szerint államtitkári tisztsége alatt halmozta fel azokat. Szerinte vállalkozói és pénzügyi tanácsadói tevékenysége révén tett szert százmilliós összegekre, mint azt a Kájel Edina vezette bírói tanács előtt tett vallomásában hangsúlyozta: "Szó sincs ismeretlen forrásokról." Welsz Tamásról megjegyezte, jó előadókészségének és megnyerő személyiségének köszönhetően elérte, hogy minden olyan dokumentumot, amely Simon ártatlanságát bizonyíthatná – másolatok készítése nélkül – átadott neki, majd azokat soha többé nem kapta vissza. A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással vádolt volt szocialista politikus vallomásában hangsúlyozta, miután megtudta, hogy Welsz meghalt, előzetes letartóztatása során nem tudott aludni, mert attól félt, hogy őt is megölik.
Simon: Welsz vagy kalandor, vagy fedett ügynök volt
A másik vádponttal kapcsolatban, amely szerint Welsz Tamás időközben elhunyt vállalkozó szerzett Simonnak hamis bissau-guineai útlevelet, amelynek segítségével Budapesten nyitottak bankszámlát, a vádlott azt mondta: Welszről “máig se tudom, hogy megbízást teljesítő fedett ügynök vagy kalandor volt, de jól kibabrált velem". A bankszámla nyitással összefüggésben Simon előbb az érintett bank ügyfélszolgálati eljárását bírálta, majd megjegyezte: sosem járt a vádiratban szereplő pénzintézet Andrássy úti fiókjában, amit az is bizonyít, hogy nem csatolt a nyomozó- és vádhatóság egyetlen kamerafelvételt sem, amelyen ő szerepelne és a bank biztonsági kamerája rögzített volna. Az mindenesetre sokatmondó, hogy éppen édesanyja vezetéknevét használva, Gabriel Derdak névre állították ki azt a hamis útlevelet, amellyel a vád szerint később a politikus megbízásából nyitottak számlát. Simon Gábor büntetőpere decemberben tanúk meghallgatásával folytatódik.
A szocialisták adóssága
A kormánypártok szerint a szocialisták még mindig tartoznak azzal a válasszal, hogy valójában kié és honnan származik a Simon Gábor korábbi MSZP elnökhelyettes titkos külföldi és hazai számláin rejtegetett több száz millió forint. Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján utalva a most kezdődött büntetőperre kiemelte: Simon Gábor különösen nagy vagyoni hátrányt okozó csalás és más bűncselekmények miatt áll bíróság előtt. Az MSZP korábbi alelnökéről két éve derült ki, hogy több száz millió forintot rejteget titkos külföldi és hazai bankszámlákon. Az eltitkolt pénzek és ingatlanok összértéke meghaladja a 600 millió forintot – jegyezte meg a kormánypárti politikus, aki a Fidesz és a KDNP véleményét ismertette.
"Lebukásig Simon Gábor az MSZP második legfontosabb embere volt, az akkori elnök helyettese, s a szocialisták jó néhány kérdésre még mindig nem adtak választ."
– hangzott el. Hollik István kiemelte: az ellenzék tele van korrupciós ügyekkel, és ebben az ügyben a mai napig nem tudják valójában kié az eltitkolt rengeteg pénz, honnan és milyen bűncselekményből származik, s milyen célra őrizgették azt a párt elnökhelyettesénél.
"A szocialista párt a mai napig hallgat arról, mit tudnak a rejtegetett százmilliókról, mennyi volt ebből az ellenzéki párté. Tudott-e, és ki, ezekről a titkos bankszámlákról?"
– sorolta kérdéseit. Hollik István lehetségesnek nevezte, hogy ez a pénz az, amelyről Gyurcsány Ferenc korábban úgy nyilatkozott: jobb, ha nem tudják, honnan származik. Mint fogalmazott: ha Simon Gábor nem hajlandó emlékezni, vagy az MSZP-ben nem mondták el neki, honnan van a pénz, itt az alkalom az őszinte beszédre. A szocialista politikusok segítsenek Simon Gábornak emlékezni, és mondják el végre, honnak származnak ezek a pénzek, hogyan került számláira több mint 600 millió forint – szólított fel.
Forrás: PS, MTI
Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu | [
"MSZP"
] | [
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt nyomozás indult a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete működése során elkövetett cselekmény miatt ismeretlen tettes ellen - közölte a Somogy megyei főügyész. A nyomozást a Kaposvári Nyomozó Ügyészség konkrét adatokkal alátámasztott feljelentés alapján rendelte el - áll Horváth Szilárd közleményében.
Az MTI péntek esti információja szerint gyanúsítottként hallgatják ki Szima Juditot, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet főtitkárát péntek késő délután óta a szekszárdi rendőrségen a kaposvári nyomozóügyészek. Varga Péter szekszárdi rendőrkapitány az MTI érdeklődésére azt mondta: a kapitányságnak nincs hatásköre az eljárásban.
A Tettrekész honlapján péntek este megjelent hír szerint a főtitkár előállítása előtt házkutatás tartottak a szakszervezet szekszárdi irodájában. A Tolnai Népújság internetes lapja úgy értesült, hogy Szima Judit kihallgatása késő este is folyamatban van. A portál hivatalosan meg nem erősített információi szerint a nyomozóügyészek elsősorban arra kíváncsiak, hogy a főtitkár költött-e, illetve ha igen, mennyit a szakszervezet pénzéből saját céljaira.
Nem ez az egyetlen ügy, amiben a szakszervezet érintett. A katonai bíróság tavaly decemberben hozott jogerős ítéletet Szima Judit, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének főtitkára ügyében. A bíróság Szimát bűnösnek találta bujtogatás miatt, és pénzbüntetésre ítélte. Szima az ítélet alapján elvesztette alezredesi rangját is. | [
"Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete"
] | [
"Tolnai Népújság",
"Kaposvári Nyomozó Ügyészség"
] |
A pénzügyminiszter nem tud arról, hogy egykori cége 54 millió forint áfát igényelt vissza jogtalanul, írja a HVG.
A kormányfő váljon meg Veres János pénzügyminisztertől, követelte Balsai István fideszes képviselő egy szombati sajtótájékoztatón. Balsai arra hivatkozott, hogy Veres egyik üzlettársa még a 90-es években fiktív számlák alapján igényelt vissza mintegy 55 millió forint áfát.
"Amíg ez nem történik meg, minden kijelentés, ami a kormány részéről akár korrupcióellenes fogadkozásként, akár a közélet kifehérítéséről, vagy az adómorál ügyében elhangzik, teljes mértékben komolytalan és hiteltelen" - hangoztatta az ellenzéki képviselő.
A kormányszóvivő szerint Veres János pénzügyminiszter nem érintett a Bogát-Ferr Kft. adócsalási ügyében. Daróczi Dávid elmondta: az 1991 és 1993 közötti időszakban Veres János csak az egyik ügyvezető igazgatója volt a cégnek. Veres János nem fogadott el és nem is állított ki számlákat, nem véletlen hogy a neve elő sem került a rendőrségi eljárásban. | [
"Bogát-Ferr Kft."
] | [] |
A régi infrastruktúra elöregedett, a technológiai fejlődésekkel azonban lépést kell tartani, ezért van szükség az új komplexumra. Ezzel magyarázta a médiahatóság a nagy összegű beruházást. A kivitelező a Grabarics Kft., amely sorra nyeri a milliárdos közbeszerzéseket.
EMC mérőlabor és szerverközpont építésére írt ki nyílt eljárást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly nyáron. Az uniós közbeszerzési értesítőben most közzétett eredménytájékoztató szerint
a tendert a Grabarics Építőipari Kft. nyerte, amely nettó 15,9 milliárd forintért építheti meg a komplexumot. A szerződést április végén alá is írták, így hamarosan megkezdődhetnek a munkálatok.
A beruházásra összesen három cég adott be ajánlatot: a Grabarics, a Strabag és az EB Hungary Invest.
Az NMHH még 2016-ban kezdte terveztetni az új épületet “a 20 éves infrastruktúra elöregedése okán". A hatóság szerint az építendő új laboratórium, valamint az irodai helyiségekből kialakított szerverszobák korszerű és biztonságos kiváltása “a további felelős, a technológiai változásokkal lépést tartó és nagy adattárolási kapacitást igényelő hírközlés-felügyeleti és frekvenciagazdálkodási döntés-előkészítő tevékenység" egyik lépése.
A kormányzati beruházásokkal kapcsolatban mindig jól értesült Magyar Építők a következőképp számolt be a projektről:
“A Narnia-projekt volumenét jól érzékelteti a mesebeli névválasztás: a három föld alatti és az öt felszín feletti szinttel bíró új épületrészben az irodák, a tárgyalók és a mélygarázs mellett egy nagykapacitású számítógépes adatközpont, egy mérőkamra és több laboratórium is helyet kap majd."
A lap úgy tudja, hogy már a tervezés során fontos szempont volt a zöld szemlélet, ezért az új komplexumba nem vezetik be a gázt, és a fűtést hőcserélő technológiával oldják meg. Az épületben tetőkertek is lesznek, a zajterhelést pedig a háromszintes mélygarázzal “szüntetik meg". A beruházás május végén megkezdődik, a kivitelezés a tervek szerint két évig tart majd.
A terveket a Nirmana Építésziroda Kft. készítette, a kivitelező pedig a Grabarics Kft. lesz.
Az 1993-ban alapított, 213 főt foglalkoztató Grabarics Kft. 2018-ban 19,7 milliárd éves forgalmat bonyolított, és számos nagy beruzását nyert el az elmúlt években. Ők építhetik például a szántódi BalaLand ötcsillagos hotelt nettó 8,5 milliárd forintért, továbbá a gödöllői versenyuszodát és az ötcsillagos Grand Hotel Tokaj exkluzív szállodát is.
Címlapkép: Az NMHH új épületszárnyára kiírt tervpályázat nyertesének látványterve (forrás: nirmana.hu). A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Grabarics Kft.",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság"
] | [
"Magyar Építők",
"Grabarics Építőipari Kft.",
"Nirmana Építésziroda Kft.",
"Opten Kft.",
"EB Hungary Invest"
] |
Kedden a "kémbotrány" negyedik gyanúsítottját, Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatóját is szabadlábra helyezte a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa. Laborcot a múlt szombaton vette őrizetbe a Budapesti Katonai Ügyészség, egy nappal volt főnöke, Szilvásy György egykori titokminiszter után.
Miként arról lapunk korábban már beszámolt, Laborcot bűnpártolással gyanúsítják elődjének, Galambos Lajosnak az ügyében, aki ellen kémkedés gyanújával indult eljárás, s akit szintén őrizetbe vettek a múlt hét elején, ám letartóztatása helyett csak a házi őrizetét rendelte el a katonai bíróság.
Laborc esetében – az előzetes várakozásokkal szemben – a katonai ügyészek már csak házi őrizet elrendelésére tettek indítványt, a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa azonban ezt sem tartotta indokoltnak. Védője, Zamecsnik Péter ügyvéd lapunknak azt mondta: a bíróság álláspontja szerint a gyanút illetően még van vizsgálódnivalója a nyomozó hatóságnak, védencével szemben azonban semmiféle kényszerintézkedés elrendelése nem indokolt.
Az ügy kezdetén őrizetbe vett négy gyanúsított (Galambos, Szilvásy, Laborc és egy meg nem nevezett civil "nem közszereplő") közül így már senki sincs fogságban. A helyzet azonban még változhat, a katonai ügyészség ugyanis minden gyanúsított esetében fellebbezett, s a másodfokon eljáró bíróság még dönthet úgy, hogy mégiscsak elrendeli a letartóztatásukat, esetleg más kényszerintézkedést alkalmazhat velük szemben. Jogerős döntés a bírósági gyakorlat alapján két héten belül várható.
Azt azonban továbbra sem tudhatja a közvélemény, hogy kinek, miről és mi módon kémkedett Galambos Lajos, az NBH 2004–2007 között hivatalban volt főigazgatója, aki azért kényszerült távozni posztjáról, mert kuratóriumi tagja volt a milliárdos csempészetben közreműködő Egymásért Egy-Másért Alapítványnak. Titok, hogy miért, mikor és főleg mire is bujtotta volna fel őt Szilvásy György, aki már Galambos távozása után vette át tárca nélküli miniszterként a polgári titkosszolgálatok irányítását, s hogy milyen bűnöket pártolt (vagyis hunyt szemet felettük) főigazgatóként Laborc Sándor.
A katonai ügyészség továbbra is hallgat, miközben újabb és újabb találgatások kapnak lábra arról, mi állhat a nagy politikai érdeklődéssel (és némi pártpolitikai adok-kapokkal) kísért nyomozás középpontjában. A legújabb "összeesküvés-elmélet" szerint a titkos műveletek finanszírozására szolgáló kasszából tűntek el pénzek. "Rendeltetésétől eltérő célokra használták a műveleti pénzeket", fogalmazott egy magát egykori titkosszolgának mondó forrásunk, aki azt is tudni véli, hogy – minden cáfolat ellenére – a katonai ügyészek többeket is kihallgattak azok közül, akik a pénzügyőrségen nyomoztak annak idején az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében. Ezt az értesülést hivatalos források nem erősítették meg, néhány (időközben nyugdíjba vonult, illetve leszerelt) volt vámnyomozó azonban azzal hárította el érdeklődésünket, hogy "nem szeretne államtitok-sértési ügybe keveredni", ami azt sejteti, hogy nem teljesen alaptalan az ügyészség ez irányú nyomozásáról szóló szóbeszéd.
Az ügy közben már téma az orosz sajtóban is. A Regnum című orosz honlap kedden egy nagyobb összeállításban foglalkozott a volt magyar titkosszolgálati vezetők és a volt titokminiszter őrizetbe vételével. A honlap úgy fogalmaz: "az új Redl ezredes" ügyében oroszellenes elem tűnik fel.
A Regnum ugyanis nyilvánvalónak tartja a Galambos Lajossal szembeni vádak oroszellenes irányultságát, mivel a vele kapcsolatban álló embereket egyrészt – mint írják – orosz pénzek tisztára mosásával vádolják, egyebek mellett azzal, hogy orosz pénzből állítólag több milliárd forint értékű Mol-részvényt szereztek meg. A Regnum MTI által ismertetett összeállítása szerint arról is szó van, hogy a magyar titkosszolgálatok részt vettek abban, hogy az orosz Szurgutnyeftyegaz 2009-ben megszerezte a Mol részvényeinek egy részét az OMV osztrák olajtársaságtól.
A Regnum úgy vélte, várható, hogy a magyarok kompromittáló adatot juttatnak majd el az oroszországi médiához a közelgő orosz elnökválasztással kapcsolatban. "Nagy bizonyossággal várható, hogy a kompromittáló anyag Vlagyimir Putyin orosz kormányfő ellen irányul majd", írta a portál.
A honlap hozzátette: június 22-én magyar tömegtájékoztatási eszközök hírt adtak arról, hogy a Fidesz felső szintjein úgy vélik, a Mol magyar olajcégnek az INA horvát olajtársaságban történt tulajdonszerzése körüli horvátországi botrány "az oroszok bosszúja". Ebből a logikából kiindulva a Mol említése a Magyarországon most kezdeményezett kémbotrányban a magyarok válaszlépésének tekinthető az INA-ügyben, írta a Regnum. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Regnum MTI",
"Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa",
"Budapesti Katonai Ügyészség",
"Egymásért Egy-Másért Alapítvány"
] |
A szerencsejáték a vasárnap elhunyt Andy Vajna egyik legrégebbi magyarországi üzleti tevékenysége volt, a Las Vegas Casino 1992 óta működik a fővárosban, a Széchenyi István téren. Nem volt azonban mindig sikeres, 1999 és 2002 között veszteséget termelt az üzemeltető cég.
2010-ben már nyereséges volt, de a profit meg sem közelítette azt a szintet, amelyet Vajna kaszinóhálózata a szerencsejáték-piac 2010 utáni teljes átalakítása után ért el. Mint emlékezetes, a parlament kormánypárti többsége 2012-ben egy nap alatt betiltotta a nyerőgépek üzemeltetését, kizárólag a játékkaszinókban maradhattak meg. Ekkor ezekből mindössze három működött az országban, a Las Vegason kívül a Szerencsejáték Zrt. által üzemeltetett, szintén fővárosi Tropicana, valamint a többségében osztrák tulajdonú Casino Sopron.
A kaszinópiac újraosztásának a 2014-es választások után veselkedett neki a kormány. Országosan 11, a fővárosban 5 koncessziót lehetett kiosztani, és utóbbiakat kivétel nélkül Vajna érdekeltségei kapták. Ez azért volt még a magyar közállapotok ismeretében is megdöbbentő fejlemény, mert
a kormány még azt sem engedte meg, hogy az állam saját cége, a nyereségével a költségvetést gyarapító Szerencsejáték Zrt. megtartsa az egyetlen kaszinóját.
Pedig a cégnek ennél sokkal nagyobb ambíciói voltak, mind a 11 koncesszióra pályázott, de saját tulajdonosa gáncsolta el. Pedig a referenciája remek volt, a Tropicana szép nyereséget termelt.
A kormány és a parlamenti többség a továbbiakban sem volt szégyenlős, ha segíteni kellett Vajna kaszinóit. Az összes esetre nem térnék ki részletesen, röviden ezeket érdemes megemlíteni:
2012. október: nyerőgépek csak kaszinókban működhetnek tovább.
2013. november: a koncessziós díj leírhatóvá válik a játékadóból. A Las Vegas révén ezzel Vajna egymilliárdot spórol, az öt kaszinóval számolva pedig ez évi 3,8 milliárdos megtakarítás a számára.
2014. május: Vajna érdekeltsége kapja meg mind az öt fővárosi kaszinókoncessziót.
2014. július: a koncessziós díj áfa-mentessé válik. Ez évi egymilliárdos megtakarítás Vajnának * Igaz, egyes szakértők szerint külön jogszabályalkotás nélkül is mentes lenne ez a befizetés a forgalmi adó alól. .
. 2014. szeptember: módosítják két késésben lévő Vajna-kaszinó koncessziós szerződésének kezdő időpontját, így az üzletembernek nem kell befizetnie mintegy félmilliárd forintot.
2014. november: a koncessziós díjat az állam jóváhagyásával harmadik fél – szakemberek szerint akár offshore vállalkozás – is fizetheti.
2015. október: az üzemeltethet online kaszinót, aki a hagyományos formára vonatkozó koncesszióval rendelkezik.
2017. szeptember: Engedélyt kap az egyesülésre Vajna két kaszinóüzemeltető cége, így évi 1,7 milliárd forinttal * a 2016-os forgalom alapján készült a számítás kevesebb adót kell fizetnie.
Mindezek mellett az is figyelemre méltó, hogy Vajna érdekeltsége annak köszönhetően kaphatta meg pályázat nélkül a koncessziókat, hogy a kormányzat megbízható szerencsejáték-szervezőnek nyilvánította. Ennek a nem sokkal korábban kitalált jogi kategóriának az az egyik feltétele, hogy a kormány átláthatónak nyilvánítsa az adott cég tulajdonosi hátterét. Pedig ez akkoriban igencsak kacifántos volt, és a koncessziós szerződésben szerepeltetett (pdf, 19. oldal) tulajdonosi lánc eltért a nemzetközi cégadatbázisok alapján feltárhatótól. Utóbbiak szerint az egyes szinteken voltak Luxemburgban, Hollandiában, a Holland Antillákon és az Egyesült Államokban bejegyzett cégek is. A nyilvánosság tehát nem győződhetett meg arról, ki a végső haszonhúzója a magyar állam által kiadott koncessziónak.
A tulajdonosi szerkezet azóta megváltozott, a kaszinókat az utóbbi években már a magyarországi AV Investments Kft.-n keresztül birtokolta Vajna egy érdekes, határokon átnyúló cégstruktúrán keresztül. Ebben Vajna magyar vagyonkezelője birtokol egy luxemburgi céget, amely egy másik luxemburgit, amely a magyar kaszinók tulajdonosa*A kaszinókat, az online-t is beleértve, az LVC Diamond Kft. üzemelteti, ennek tulajdonosa a Las Vegas Casino Zrt., a továbbiak az ábrán láthatók.; a kaszinókból érkező osztalék pedig ugyanezt az utat teszi meg, csak fordítva.
Ez pedig nem kevés pénz: 2016-ban 10,1 milliárd, 2017-ben 7,4 milliárd forint volt az osztalék. A 2018-ast csak akkor fogjuk megtudni, amikor – legkésőbb május végéig – megjelenik a társaság tavalyi beszámolója, ahogy azt is, hogy ment a kaszinóknak tavaly. Az adózott nyereség növekvő tendenciája mindenesetre egyelőre fennmaradt azt követően is, hogy a működő kaszinók száma elérte a maximális ötöt.
Könnyen elképzelhető, hogy újabb megugrást láthatunk majd a számokban, ugyanis a Las Vegas online kaszinója – amely a magyar jogértelmezés szerint az egyetlen törvényesen működő szolgáltató idehaza – 2017. április közepén indult. Vagyis nem működött egész évben, plusz az ismertségét is fel kellett építeni, így 2018-ban már minden bizonnyal sokkal több pénzt termelt.
Ennek alapján – hacsak nem lesz válság – nem tűnik túlzásnak valamivel több mint 8 milliárdos tiszta profitot feltételezni a következő évekre.
Az eredetileg egy évtizedes koncesszióból még hat év hátravan, ami azt jelenti, hogy 2024 végéig körülbelül 50 milliárd forintos tiszta nyereségre számíthat, aki birtokon belülre kerül.
Azaz képletesen mindenkinek járna Magyarországon több mint 5000 forint, ha a kormány Vajna helyett az állam cégének adta volna a koncessziót. A korábbi kaszinós és a más szerencsejáték-formákban azóta is mutatott teljesítménye alapján ugyanis megalapozottan feltételezhetjük, hogy a Szerencsejáték Zrt. ugyanilyen eredményesen működtetné a kaszinókat, ebben az esetben pedig a profit az államé, azaz minden magyar állampolgáré lenne.
Közélet Pénz állam Andy Vajna kaszinók kormány nyereség osztalék Szerencsejáték Zrt. Olvasson tovább a kategóriában | [
"AV Investments Kft.",
"Las Vegas Casino"
] | [
"Casino Sopron",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Andy Vajna",
"LVC Diamond Kft."
] |
Újabb két, a Norvég Civil Támogatási Alapból részesülő civilszervezetnél jelentkezett be ellenőrzésre a Kehi. A TASZ és a K-Monitor is a Facebookon írt a hatóság bejelentkezéséről. Vitatják a vizsgálat jogalapját, de együttműködnek.
"Úgy tűnik, hogy bejelentkezett a KEHI. Willkommen!" – ezzel az üzenettel fogadta délben Facebook-oldalának látogatóit a K-Monitor Független Közpénzfigyelő Iroda. A korrupció ellen küzdő szervezet rajta volt azon a listán, amelyen a kormány az ellenzékinek minősített szervezeteket gyűjtötte össze, és akik miatt megtámadták a Norvég Civil Támogatási Alapot.
Nem ők az egyetlenek, akiknél csütörtökön ellenőrzésre jelentkezett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ugyancsak a Facebookon közölte: "Abban a kétes értékű megtiszteltetésben volt részünk, hogy levelet kaptunk a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól, a kormány 'vasöklétől'. A Norvég Civil Támogatási Alapból kapott pályázatok teljes elszámolását kérik tőlünk." A TASZ ugyan a Kehi rendelkezésre bocsátja a kért dokumentumokat, de jelezték, hogy "nem ismerjük el ennek az ellenőrzésnek a jogszerűségét. Csak azért működünk együtt a Hivatallal, hogy ne függeszthessék fel az adószámunkat. Vizsgáljuk a lehetőségét annak, hogy milyen jogi lépéseket tehetünk az ellenőrzés jogszerűtlensége miatt. Szomorú, hogy itt tartunk."
A kormány májusban rendelt el Kehi-vizsgálatot a Norvég Civil Alap támogatásából részesülő civilszervezeteknél, miután azzal gyanúsították meg a pénzeket elosztó szervezetet, hogy a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civilszervezeteket támogattak. A programban részt vevő, illetve a programot lebonyolító civilek ezt határozottan visszautasították. Az ellenőrzés és a vita diplomáciai feszültséget okozott Norvégia és Magyarország között, az ügyet jogi útra is vitték. Az erről szóló cikkeinket itt olvashatják. | [
"Norvég Alap"
] | [
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Norvég Civil Alap",
"Norvég Civil Támogatási Alap",
"K-Monitor Független Közpénzfigyelő Iroda"
] |
A koronavírus látszólag lecsengőben van, de a pandémiával kapcsolatos közbeszerzések még zajlanak. Az egyik legfrissebb hirdetményben a Magyar Közút Nonprofit Zrt. ismertette a védőfelszerelésekre vonatkozó tenderét, amit egy olyan cég nyert el, amelynek tulajdonosa két kormányközeli céghez is köthető. Korábban ugyanis Mészáros Lőrinc testvérének vállalkozásainál volt vezető tisztségviselő. Most már saját cégével nyert. Nem ő az első vállalkozó, aki saját cégeivel viszi tovább a kormányközeli társaságoknál megtapasztalt sikerszériát az állami tendereken.
“A vizsgált szennyvízminták SARS-CoV-2 örökítőanyag koncentrációja országos átlagban csökkenést mutat. Salgótarjánban, Szekszárdon és Szolnokon számottevő csökkenés tapasztalható, a vizsgált minták közül egyedül Kecskeméten mértek enyhén emelkedő tendenciát. Emelkedett a SARS-CoV-2 koncentráció 19 mintavételi hely esetében, míg Egerben, Szekszárdon és Veszprémben a mérsékelt tartományba esik. A járványhullám leszálló ágára jellemző módon a koronavírus örökítőanyag koncentrációja hosszabb időtávot tekintve lassan, ingadozva, de egyértelműen csökken."
Ez a legfrissebb hír a koronavirus.gov.hu-n. A kötelező maszkviselés eltörlését március 4-én jelentette be a kormány, a közel 46 ezer halottról pedig ma már szinte senki sem beszél. A pandémiával kapcsolatos közbeszerzések azonban még folyamatban vannak.
Milliók kesztyűkre, maszkokra
Hétfőn jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben, hogy az állami tulajdonú Magyar Közút Nonprofit Zrt. védőfelszerelések beszállítására írt ki 2 évre szóló pályázatot, amelynek már a nyertese is nyilvános.
Az egyéni védőeszközökre (“pandémia védőeszközei") nettó 95 millió forintot szánt az állami cég, a keretszerződés 47 500 000 + 47 500 000 forintra vonatkozott Kelet-Magyarország és Nyugat-Magyarország esetében. Az ajánlatkérő a keretösszeg 70 %-ban történő lehívására vállal kötelezettséget.
A nyertes cégnek többek között a következő védőfelszerelések leszállítását kellett vállalnia országrészenként: 93 188 db kesztyű, több mint 12 ezer overál, közel 4000 védőszemüveg, több mint 26 ezer – főként FFP2-es és FFP3-as maszk, 40 ezer cipővédő, csizmák és esőkabátok. (A mennyiség tehát duplán értendő.)
Mészáros testvérének cégét vezette
Mindkét részfeladatra 4-4 ajánlat érkezett a Catalan Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-től, a FETTI Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-től, a ROCK SAFETY Munkavédelmi Eszközgyártó és Kereskedelmi Kft.-től, valamint a VABA-KER Kft.-től. Utóbbi lett a befutó a legolcsóbb, kétszer 29 774 460 forintos ajánlatával.
A Vaba-Ker talán elsőre nem túl ismerős, pedig a csákvári cég már 2016 óta létezik, és 2020-ban 1,4 milliárdos forgalmat bonyolított.
Tulajdonosa Varju Balázs, aki korábban vezető tisztségviselő volt a Pegazus Trade Kft.-nél és a Herceghalom Interat Zrt.-nél.
Ezt a két vállalkozást viszont már nem kell bemutatni az Átlátszó olvasóinak: mindkettő Mészáros János érdekeltsége, azaz Orbán Viktor gyermekkori barátjának, Mészáros Lőrincnek a testvéréé. A Pegazus Trade és a Herceghalom Interat már évek óta tarolnak a közútkezelő tenderein: többek között munkaruhákat, rakodógépeket, alkatrészeket és kisgépeket szállítanak az állami közútkezelőnek.
De a Vaba-Ker is kapott már megbízást a közútkezelőtől, valamint a MÁV-tól is – tavaly például ötöt.
Mészáros Lőrinc öccsének cégei tarolnak a közútkezelő tenderein | atlatszo.hu Közel egymilliárd forintos tendert húzott be a Herceghalom Interat Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. – szúrta ki a K-Monitor. A cég azóta szárnyal a közbeszerzéseken, amióta Mészáros Lőrinc öccse, Mészáros János – egy másik cégén keresztül – megvásárolta 2017 februárjában.
Nem ez az első, hogy olyan cég nyer állami tendert, amelynek tulajdonosa/vezetője korábban valamelyik kormányközeli cégnél dolgozott.
Nemrég írtunk például a Terra-Log Mélyépítő Kft.,-ről, amely 2021 októberéig (tehát 10 hónap alatt) 50 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. A cég 2020-ban került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, de egy év után túl is adott rajta. A Terra-Log ekkor kilőtt a piacon, és tavaly őszig már 2020-as forgalmának közel harmincszorosát nyerte el állami tendereken.
Tízmilliárdokért nyer állami megbízásokat Mészáros Lőrinc "strómanjának" cége | atlatszo.hu Október közepéig 50 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket a Terra-Log Mélyépítő Kft., ami tavaly került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, de egy év után túl is adott rajta. A cég akkor kilőtt a piacon, és idén már 2020-as forgalmának közel harmincszorosát nyerte el állami tendereken. A kft. végső tulajdonosa Mészáros bizalmasa, Halmi Tamás, akinek karrierje a bicskei földhivatalban indult, majd a felcsúti milliárdos számos cégében volt vezető tisztségviselő, mára azonban látszólag minden üzleti kapcsolatot megszakított a miniszterelnök barátjával.
A kft. végső tulajdonosa Mészáros bizalmasa, Halmi Tamás, akinek karrierje a bicskei földhivatalban indult, majd a felcsúti milliárdos számos cégében volt vezető tisztségviselő. 2010-től a Mészáros és Mészáros Kft. ügyvezetője, valamint – a szintén Mészáros érdekeltségű – R-Kord Építőipari Kft. ügyvezető igazgatója volt. Később az Opus Global Nyrt. ipari divíziójának vezetőjeként dolgozott, és a Mátrai Erőműből is igazgatósági elnökként távozott. De a neve felbukkant a Best Radio Kft.-ben és az Aqua Lorenzo Kft.-ben is – szintén Mészáros Lőrincékkel összefüggésben.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkatársa szemeteszsákot cserél Zala megyében, az M70-es autópálya csörnyeföldi pihenőjénél 2020. március 10-én. A koronavírus terjedése miatt fertőtlenítést végeznek a teljes gyorsforgalmi úthálózaton és a pihenőkben. MTI/Varga György
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo. | [
"VABA-KER Kft.",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt."
] | [
"Herceghalom Interat Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.",
"FETTI Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Pegazus Trade Kft.",
"Opus Global Nyrt.",
"Átlátszónet Alapítvány",
"Pegazus Trade",
"Herceghalom Interat",
"ROCK SAFETY Munkavédelmi Eszközgyártó és Kereskedelmi Kft.",
"Terra-Log Mélyépítő Kft.",
"Catalan Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Terra-Log Mélyépítő Kft.,",
"Aqua Lorenzo Kft.",
"Herceghalom Interat Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Mátrai Erőmű",
"Best Radio Kft.",
"Opten Kft.",
"R-Kord Építőipari Kft."
] |
Tasó László államtitkár húsz éven át volt Nyíradony polgármestere
Az elmúlt években több, nagyrészt közpénzből finanszírozott környékbeli beruházásnál tűntek fel hozzá kötődő emberek
Egy átalakított vadászkúriában, egy központi helyen lévő üzlethelyiségben és egy felújított ifjúsági központban is kedvező pozíciókat szereztek
Ebben az önkormányzat is többször segítette őket
Tasó szerint ezek mondvacsinált összefüggések, az önkormányzat szerint pedig minden szabályos volt
A Nyíradonyhoz tartozó Szakolykert tanyán a bozótos és a falusi házak között eldugva fut egy kátyús földút, ami egy villanypásztorral körbekerített, szépen felújított épülethez vezet. Ez a Gencsy Kúria, de a nyíradonyiak egyszerűen kastélynak hívják.
A pár éve még lerobbant kúria magánszálláshellyé alakítására mintegy 38,3 millió forint közpénzt ítélt meg egy állami hivatal még 2011-ben. A felújítást és átalakítást egy közhasznú egyesület vezetőjeként Tasó László akkori nyíradonyi polgármester, jelenlegi közlekedésért felelős államtitkár irányította. A felújítás után egy hónappal az önkormányzat a szépen kipofozott épületet 1 millió forint körüli összegért adta el a közhasznú egyesületnek, amely tagjainak többsége Tasó korábbi munkatársa vagy rokona.
Nem ez az egyetlen részben közpénzből finanszírozott beruházás Nyíradony környékén, ahol Tasóhoz kötődő emberek szereztek kedvező pozíciókat. Az államtitkár titkárnője korábbi cégén keresztül megszerzett egy kiemelkedően jó helyen lévő, részben uniós pénzből felújított üzlethelyiséget Nyíradony központjában. Az üzletet megszerző cég ma már a tágabb Tasó-rokonság egyik tagjáé. Egy több mint 70 milliós EU-s támogatásból felújított nyíradonyi ifjúsági központban pedig Tasó munkatársa mellett az államtitkár unokaöccse és lánya is feltűnik.
Mindegyik fenti esetben olyan szervezetek vagy magánszemélyek kerültek kedvező helyzetbe a 2014-ig húsz éven át Tasó által vezetett önkormányzat segítségével, akiknek szoros vagy közvetlen kapcsolatuk van az államtitkárral. Tasó Lászlón és a nyíradonyi önkormányzaton kívül a közhasznú egyesületet és az érintett cégeket is megkerestük. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy pontosan mekkora összegű közpénzhez jutottak hozzá és hogyan költötték el azt. Több mint három hét után csupán az önkormányzat válaszolt érdemben a kérdéseinkre. Eszerint a vagyonelemei eladása során az önkormányzat mindig a város érdekében, a jogszabályokat betartva döntött, ráadásul az uniós projekteket ellenőrző szervek vizsgálatai nem tártak fel szabálytalanságot. Az önkormányzat szerint nekik nem feladatuk vizsgálni a cégek, egyesületek, alapítványok "szervezeti, személyi összetételét", ha azok szabályosan működnek és tevékenységükkel a város javát szolgálják.
Tasó László csak röviden reagált a megkereséseinkre. Annyit írt, hogy a kérdéseink "felszínes információk alapján" vázolnak fel "légből kapott teóriákon alapuló mondvacsinált összefüggéseket". Szerinte a cikksorozat megrendelésre készül, melynek célja az ő lejáratása. Hozzátette, hogy büntetőpert és személyiségi jogi pert is indít. A Direkt36 nemrég közölt cikket arról, hogy Tasó László éveken át hiányosan adta le a vagyonbevallását. A cikk a Vagyonkereső nevű projekt keretében készült, amely a politikusi vagyonnyilatkozati rendszer hiányosságaira hívja fel a figyelmet.
Jönni kezdett a pénz és felfordult minden
A Gencsy Kúria leromlott épülete az önkormányzat tulajdona volt, de a Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság székhelyeként működött annak 1992-es megalakulása óta. A vadásztársaság egyik alapító tagja, 1997-től 2016-ig pedig az elnöke Tasó László volt.
A Debreceni Törvényszéken elérhető iratok szerint 1992-től egészen körülbelül 2012-ig a Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság tisztségviselői között mindig volt például vadászmester vagy természetvédelmi felelős. Ez akkor változott meg, amikor a társaság pénzt nyert a kastély felújítására.
A szervezet még 2009-ben pályázott az MVH-nál (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal), amely 2011-ben "Uradalmi kúria magánszálláshellyé alakítása" címen ítélt meg támogatást az egyesületnek.
A Gencsy Kúria a felújítás előtt
A szervezet 2012. december 6-án tartott közgyűlésén több fontos esemény is történt. A jegyzőkönyv szerint az elnök, Tasó László szerette volna, ha a tagok közül minél többen hajlandóak beszállni pénzzel is a kúria felújításába, hogy közösen össze tudják szedni az MVH-s támogatás felhasználásához szükséges 10 százalékos önerőt. A tagok közül azonban senki nem akart ebben részt venni.
A vitának az lett a vége, hogy a szervezet nevet váltott, Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Egyesületként működött tovább, és az összesen 34 tag közül 32 kilépett, hogy új vadásztársaságot alapítson. Tasó Lászlón kívül csak egy régi barátja és munkatársa, Tasi Sándor (ma a megyei közgyűlés fideszes alelnöke) maradt. Tasó és Tasi szoros kapcsolatára a nyíradonyi önkormányzat hivatalos lapja is utal, ahol Tasó László legrégibb harcostársaként emlegetik Tasit. A férfi egy hajdúszoboszlói társasházban – amely korábban panzióként működött – Tasó László egyik tulajdonostársa is.
A kilépések után az átkeresztelt egyesületnek nem volt elég tagja a szabályszerű működéshez, így a megszűnés fenyegette. A tíz hónappal később megtartott, következő közgyűlésen azonban kilenc új tag lépett be az egyesületbe. Az új tagok között volt a nyíradonyi polgármesteri hivatal titkárságának mindhárom tagja, Tasó László korábbi sajtófőnöke, a mostani minisztériumi titkárnője, aki akkoriban az önkormányzatnál dolgozott projektmenedzserként, Tasó unokatestvére, az egyik unokaöccse és egy másik unokaöccsének a felesége is. Az érintett rokonokat kerestük telefonon és emailen is, egy részüket sikerült elérnünk. Nem akartak nyilatkozni, de megerősítették, hogy valóban az államtitkár rokonai. Egyikük – Tasó unokatestvére, aki a nyíradonyi vagyonkezelő céget vezeti – közölte azt is, hogy az egyesületbe való belépésének nem volt köze ahhoz, hogy rokoni kapcsolatban áll Tasó Lászlóval.
Nemcsak a tagok cserélődtek ki, hanem új alapcélt is megfogalmazott a szervezet 2013-ban, amikor már zajlott a felújítás. A korábbi "korszerű vadgazdálkodás" és a "kulturált vadászati lehetőség biztosítása" helyett az egyesület új célja "az idegenforgalom fejlesztése, az aktív pihenés (...) feltételeinek kialakítása, szállodai szolgáltatás, vendéglátás", valamint "jóléti beruházások kezdeményezése és megvalósítása" lett.
A kastély 2012 októberében megkezdett felújítása 2013. december 31-én fejeződött be. Kialakítottak az épületben egy apartmant, négy saját fürdőszobás vendégszobát, konyhát és étkezőt, valamint egy társalgót. Felújították a vezetékeket és a fűtést, szigetelték és akadálymentesítették az épületet. Az MVH 2011-ben 38,3 millió forintot ítélt meg az egyesületnek a kúria átalakítására, majd végül 2013-2015 között összesen 47,8 millió forint állami illetve uniós támogatást fizettek ki különböző jogcímeken az egyesületnek.
Az önkormányzatnak is tetszett Tasó ötlete
Rögtön miután a kastély felújítása befejeződött, az épületet és a mellette levő, további fejlesztésekre váró szántót az önkormányzat eladta a megújult egyesületnek. A kastély tulajdoni lapjára 2014 januárjában, a szántóéra 2014 áprilisában jegyezték be az egyesületet. Az nem egyértelmű, hogy mennyit fizetett az egyesület a két ingatlanért, mert az eladásról szóló két önkormányzati döntés részben ellentmond egymásnak, de körülbelül egymillió forintról lehetett szó. A pontos vételárra rákérdeztünk az érintetteknél, de nem kaptunk választ.
A Gencsy Kúria a felújítás után
Az önkormányzat szerint a korábban leromlott épület hasznosíthatatlan volt, karbantartása csak vitte a pénzt, ráadásul őriztetni kellett, hogy a kirablását megakadályozzák. A Gúth-Keled Egyesület vételi ajánlatát azért fogadta el az önkormányzat, mert "semmilyen más lehetőség nem kínálkozott arra, hogy a város egyik legrégebbi építészeti emlékét megmentsük". "Tasó László polgármesterként és az egyesület akkori elnökeként, mint magánember, mint városvezető jelentős terheket vállalt annak érdekében, hogy a Gencsy Kúria épületét a jövő nemzedéke számára megóvja" - írta az önkormányzat, amely szerint az ingatlan megfelelő értéken, a helyi ingatlanértékek figyelembe vételével, törvényesen került eladásra.
Az önkormányzat az épület eladása után is hozott több, a Tasó által vezetett egyesületnek kifejezetten kedvező döntést. Nyíradony 2015-ben elfogadott területrendezési terve lehetővé teszi a szakolykerti kastély és környékének további turisztikai fejlesztését. A területet "különleges turisztikai övezetté" minősítették. (A területrendezési terv többi része a város másik végének fejlesztésével foglalkozik. Azzal a környékkel, ahol hamarosan az ipari park lesz – Tasónak itt vannak földjei, erről cikkünk első részében írtunk.)
Az önkormányzat anyagilag is támogatta az épület és környékének fejlesztését: 2014-ben ugyanis 1,65 millió forintos önkormányzati költségvetési támogatást is kapott a közhasznú egyesület az akkoriban kifizetett MVH-s támogatások mellé. Az egyesület beszámolójából nem derül ki, hogy pontosan mire kapták ezt a pénzt. Egy, a kúriához közeli több mint két hektáros terület megszerzését is tervezte az egyesület az önkormányzattól, ahol öko-tavat akartak kialakítani. A tó ötletét az egyesület elnökeként Tasó mutatta be az önkormányzatnak.A terv az önkormányzat szerint végül nem valósult meg, mert az egyesület nem nyert pályázati pénzt.
A közhasznú egyesületnek hivatalosan 2016. március 8-áig Tasó László volt az elnöke, és bár az egyesület iratai szerint már több mint egy évvel korábban kezdeményezték elnöki tisztségének és tagságának törlését, ez csak nemrég emelkedett jogerőre. Az új elnök a régóta az önkormányzat titkárságán dolgozó Czirják Éva lett, az alelnök pedig Tasó unokaöccsének felesége. Czirják a Direkt36 megkeresésére annyit írt, hogy az egyesület nem kíván reagálni a feltett kérdésekre.
Tasó László államtitkár
Tasó felsejlik egy értékes üzlethelyiség mögött is
Más nyíradonyi uniós beruházásoknál is feltűnnek Tasóhoz köthető emberek. Például egy városközponti üzlethelyiség körül, amelyet egy uniós projekt részeként újíttatott fel a nyíradonyi önkormányzat az üzlethelyiségek tulajdonosaival közösen. A polgármesteri hivatallal átellenben álló pavilonokban valaha butikok voltak, Tasó korábbi – jelenleg testvérei tulajdonában álló – cégének, a Quattro Trend Kft.-nek is volt itt boltja. Ennek a pavilonsornak a felújítására egy uniós beruházás részeként 24,3 millió forintot (egy másik dokumentum szerint 31,8 milliót) költött az önkormányzat. Az egyik, már felújítás alatt álló üzlethelyiséget a Rekreáció-Plusz Kft. vásárolta meg.
Az önkormányzat szerint a pavilonok átépítése része volt az egész városközpont megújítását célzó uniós nagyberuházásnak. Kötelező volt magántőkét is bevonni a projektbe, és miután a pavilonok többször is gazdát cseréltek, a Rekreáció-Plusz Kft. jelentkezett be, hogy megvásárolná az egyik pavilont, amiért cserébe a cég vállalta a felújításhoz szükséges 50 százalékos önerő és az áfa kifizetését is. (Azt nem közölte az önkormányzat, hogy ez mekkora összeg volt.) "A pavilon eladásával kapcsolatban az Önkormányzat a város érdekeit szem előtt tartva, a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően járt el" – közölte az önkormányzat, hozzátéve, hogy a teljes projekt megvalósítását később ellenőrző szervezetek, például a Magyar Államkincstár, nem tártak fel szabálytalanságokat.
A kft-t Kincs Henrietta alapította 2013-ban. Kincs hosszú ideig a nyíradonyi önkormányzat alkalmazottja volt, dolgozott Tasó országgyűlési képviselői titkáraként, ma pedig Tasó államtitkárságán titkársági referens. Idén márciusban miniszteri elismerésben is részesült példamutató munkája miatt. A Direkt36-nak a nyíradonyi önkormányzatnál őt nevezték meg, mint olyan munkatársat, akin keresztül felvehetjük Tasóval a kapcsolatot, illetve ott volt azok között az emberek között is, akik újonnan beléptek az egykor vadásztársaságként működő egyesületbe is.
Kincs Henrietta 2014 szeptemberében 1000 forintért teljes egészében átruházta a céget egy debreceni nőre, aki a cégnyilvántartási adatok és a Tasó-családot ismerő helyi források szerint szintén tagja az államtitkár tágabb rokonságának. A nőt próbáltuk elérni telefonon és e-mailen is, de csak annyit üzent, hogy nem akar nyilatkozni. Tasó László sem válaszolt a rokoni kapcsolatra vonatkozó kérdéseinkre.
A Rekreáció-Plusz Kft. a Direkt36 számításai szerint kevesebb, mint kétmillió forintért szerezte meg a három felújított pavilon közül a középsőt. (2014 októberében szavazta meg a nyíradonyi képviselő-testület, hogy eladják a kft-nek az épületet 1,5 millió forintért, a telekért pedig a megjelölt négyzetméterár alapján további 3-400 ezer forintot kellett fizetni.)
A pavilont a helyi Takarékszövetkezet fiókja fogja bérelni a cégtől. A Hajdú Takarék vezetője, Pénzes Lászlóné a Direkt36 kérdésére megerősítette, hogy hamarosan költöznek a középső pavilonba, és bérelni fogják az ingatlant. "A központi elhelyezkedés a jelenleginél sokkal optimálisabb környezetet biztosít majd" - mondta az igazgató. Azt nem mondta meg, hogy pontosan kitől és mennyiért bérelik majd a pavilont, de a takarék egyik helyi alkalmazottja telefonon megerősítette a Direkt36-nak, hogy a bérbeadó a Rekreáció-Plusz Kft. Az önkormányzat helyett így a bérleti díj a magáncéghez folyik majd be.
A Rekreáció-Plusz Kft. a felújított vadászkúriánál is feltűnik, ott van ugyanis a cég bejegyzett székhelye, amiről a kúria kapujára kifüggesztett cégnév is árulkodik. A kft. fő tevékenysége a szálláshely üzemeltetés, de a vadászkúria épületét nem ez a cég, hanem a Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület üzemelteti az épület tulajdonosaként (nem világos, hogy milyen eredménnyel, miután a szervezet 2015-re vonatkozó beszámolója még nem érhető el, 2014-ben pedig nem végeztek érdemi tevékenységet). Ráadásul a cég eddig nem végzett jelentős üzleti tevékenységet, bevétele egymillió forint volt két év alatt. Az Egyesület a Rekreáció-Plusz Kft.-ről annyit közölt, hogy a cég nem üzemelteti a szálláshelyet, csupán helyiséget bérel az épületben.
És az ifjúsági központban is
Kincs Henrietta egy Kincses Titánok nevű közhasznú egyesület vezetője is. Ez a szervezet konzorciumi tagként részesedett az egyik legújabb uniós beruházásból, amelyet a nyíradonyi önkormányzat bonyolított le 2013-2016 között. A Nyíradony központjában levő egykori mozi épületét 71,5 millió forint uniós forrásból alakították át ifjúsági központtá.
A projektben az említett egyesületen és az akkor még Tasó László vezette önkormányzaton kívül a Stílus Egylet nevű civil szervezet is részt vett, amelynek akkori vezetője Tasó Marianna, az államtitkár lánya volt. A Stílus Egyletnek az ifjúsági központ "közösségi funkciójának kialakítása" volt a feladata, melyre 39,5 millió forint támogatást kapott az illetékes regionális fejlesztési ügynökségtől. Tasó Marianna aláírása a polgármesteré mellett szerepel a kivitelezési szerződésen, mint az egyik megrendelőé.
Volt még egy szereplő, egy nyíradonyi vállalkozás, az AUSZ Bt., amely később kiszállt a projektből. Ennek a cégnek a feladata lett volna az épület "gazdasági funkciójának" kialakítása. Ez egy vendéglátóegység és egy bowlingpálya működtetését jelentette volna – mondta el a Direkt36-nak a cég megadott telefonszámán jelentkező férfi.
Az elkészült bowlingpálya Relax Pub néven végül idén májusban rendben meg is nyitott a felújított épületben. Az üzemeltető az önkormányzat cége, a Nyíradonyi Vagyonkezelő Kft., amely a működtetéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért is felel. A vagyonkezelő a szórakozóhely üzemeltetésére három ajánlattevőt kért fel, a legkedvezőbb ajánlat a Relax and Peace Kft.-től érkezett – közölte a Direkt36-tal a Nyíradonyi Vagyonkezelő Kft.
Ezt a céget idén márciusban alapították, és Tasó László unokaöccsének, Szilágyi Gusztávnak kizárólagos tulajdonában van. Szilágyit emailben és telefonon is kerestük, de nem válaszolt a kérdéseinkre.
A cégadatokhoz az Opten és a Céginfo szolgáltatásait használtuk. | [
"Rekreáció-Plusz Kft.",
"Nyíradonyi Vagyonkezelő Kft.",
"Gúth-Keled Egyesület",
"Quattro Trend Kft.",
"Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság"
] | [
"Hajdú Takarék",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal",
"Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Egyesület",
"Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület",
"Kincses Titánok",
"AUSZ Bt.",
"Relax and Peace Kft.",
"Gencsy Kúria",
"Stílus Egylet",
"Magyar Államkincstár",
"Relax Pub",
"Debreceni Törvényszék"
] |
Felfüggesztette a rendőrség a napokban a megyei közgyűlési elnököknek egy múlt év végi, azori-szigeteki konferencián való részvétele ügyében indult nyomozást - értesült az MTI Hírcentrum hétfőn.
Az MR1-Kossuth Rádió Krónika című műsorában elhangzott: a döntést az indokolta, hogy az eljárást folytató Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságnak adatokra van szüksége az utazás szervezésével kapcsolatban, azok viszont kizárólag külföldön, jogsegély útján szerezhetők be.
Tizenkét megyei közgyűlési elnök tavaly novemberben részt vett az Európai Régiók Közgyűlésének azori-szigeteki rendezvényén, ahol az európai romastratégiáról tárgyaltak. A magyar politikusok közül többen családtagjuk, illetve mások kíséretében érkeztek az Atlanti-óceánon található, Portugáliához tartozó szigetekre.
Emiatt két Veszprém megyei jobbikos képviselő feljelentést tett. Arra hivatkoztak, hogy az utazást közpénzből fizették, így a rendőrség 2011 végén hűtlen kezelés gyanújával nyomozást rendelt el.
A közgyűlési elnökök útját a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége fizette, de a botrány kirobbanását követően ezt és a felvett napidíjakat a résztvevők jótékonysági célra felajánlva visszafizették.
Amint arról korábban lapunkban is beszámoltunk, a résztvevők úgy nyilatkoztak, hogy az ott-tartózkodás költségét az Európai Régiók Gyűlése állta, és csak a mintegy kétszázezer forintos repülőjegyeket, illetve a napidíjat állta az önkormányzati szövetség. | [
"Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége"
] | [
"Európai Régiók Gyűlése",
"Európai Régiók Közgyűlése",
"Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság",
"MTI Hírcentrum"
] |
Az egykori MSZP-s politikus, Boldvai László nem aprózta el, karrierje tele volt sötét ügyekkel. A KISZ-titkárként kezdő szocialista országgyűlési képviselő már a kilencvenes években belekeveredett egy százmilliós ügybe, először elítélték, később viszont felmentették. A politikus bukását azonban felesége hozta el, aki nyakig benne volt az offshore bizniszben.
Boldvai László politikai pályafutását a KISZ-ben kezdte, a gimnázium KISZ-titkára volt. 1981-ben az NDK-ban tanuló magyar diákok KISZ-vezetőjévé választották. 1985-ben Salgótarján KISZ-titkára lett, végül 1987-ben a KISZ Nógrád megyei első titkárává választották. 1979-ben Kiváló Ifjúsági Vezető, 1984-ben KISZ Érdemérem kitüntetéseket kapott.
1979-ben belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1989. október 9-én átlépett a Magyar Szocialista Pártba, 1989-től 1995-ig Nógrád megyei elnök, 1992-től országos ügyvivő, 1994 októberétől a párt kincstárnoka volt. Az 1990. évi országgyűlési választásokon felkerült az MSZP országos listájára is. Az 1994. évi országgyűlési választásokon szintén jelölték az MSZP országos listáján, mandátumát Nógrád megye 1. sz., Salgótarján központú választókerületében, a második fordulóban három jelölt közül abszolút többséget elérve szerezte. A törvényhozásban a költségvetési és pénzügyi állandó bizottságban dolgozott, 1995. február 15-ig a bizottság alelnöke volt; tagja volt az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó albizottságnak. Az MSZP-frakcióban a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki munkacsoport helyettes vezetője is volt.
Boldvai 2014-ig volt országgyűlési képviselő szocialista színekben, MSZP-s párttagságát 2016-ban adta vissza, később mutatjuk, miért.
Érintettség a Tocsik-ügyben
A Tocsik-ügy akkor kezdődött, amikor Tocsik Márta (1952–2013) ügyvéd ellen 1996-ban csalás gyanújával büntetőeljárás indult. A Figyelő című hetilap írta meg, hogy az Állami és Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) azzal bízott meg egy ügyvédet: közvetítsen az önkormányzatok belterületi földjeivel kapcsolatos privatizációs ügyleteknél. Rövidesen kiderült, hogy Tocsik Mártáról van szó, aki tízszázalékos részesedést kapott abból az összegből, így összesen 804 millió forint sikerdíjat vett fel a vagyonkezelőtől.
Az ügyben Boldvai Lászlót, illetve Budai Györgyöt, a SZDSZ-szel kapcsolatban álló üzletembert is megvádolták, mindkettejük esetében befolyással való üzérkedés volt a vád.
Utóbbiak a vád szerint felszólították a jogásznőt, hogy kössön cégükkel fiktív szerződést, és a nyereség egy részét adja át nekik, különben elintézik, hogy az ÁPV Rt. bontsa fel a szerződést vele.
1996. október 20-án az MSZP frakcióülést tartott, amelyen Boldvai is részt vett. Az MTI akkor úgy értesült, hogy a szocialista párt pénztárnoka a zárt ajtók mögött tartott egész napos tanácskozáson leszögezte: az MSZP-nek nincs köze a Tocsik-ügyhöz.
Fotó: Pesti Srácok
December 20-án Györgyi Kálmán legfőbb ügyész eljuttatta Gál Zoltánhoz, az Országgyűlés elnökéhez Boldvai László mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó indítványát. 1997. január 20-án az Országgyűlés mentelmi bizottsága egyhangúlag javasolta a parlamentnek, hogy függessze fel Boldvai mentelmi jogát.
Az MSZP-s képviselő szerint mentelmi jogának felfüggesztését maga kérte, ugyanis semmiféle bűncselekményt nem követett el, és véleménye szerint az ártatlansága csak az eljárás során tisztázódhat. Az ügyet személye és pártja politikai lejáratásaként értékelte.
A Tocsik-ügy miatt az Országgyűlés felállította az úgynevezett ÁPV Rt.-bizottságot. 1997 januárjában Kiss Ernő rendőr dandártábornok, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság főigazgatója ismertette a részleteket. Kiderült, hogy vallomásokkal és okiratokkal is bizonyítható, hogy Tocsik Márta találkozott Boldvai Lászlóval és Budai Györggyel, akik közölték a jogásznővel, hogy az ÁPV Rt.-től kapott megbízást csak akkor tarthatja meg, ha a privatizációs részvénytársaságtól kapott megbízási díj 25-25 százalékát a Boldvai László és Budai György által megnevezett számlára utalja át.
1997. február 4-én a Országgyűlés kedden a szükséges kétharmados többségnél jóval nagyobb arányban, mindössze 3 nem és egy tartózkodó szavazat mellett úgy döntött, hogy felfüggeszti Boldvai László mentelmi jogát.
A Fővárosi Bíróságon 1998. február 14-én hallgatták volna meg Boldvai tanúvallomását, azonban a meghallgatás a szocialista politikus betegsége miatt elmaradt. Február 23-án végül a bíróság ismertette Boldvai nyomozati vallomását, amelyből kiderült, hogy
nem ismeri el bűnösségét és a gyanúsítását teljesen alaptalannak tartja. Elmondása szerint az úgynevezett Tocsik-ügyet csak a sajtóból ismeri, olvasta továbbá a mentelmi joga felfüggesztését kezdeményező dokumentumot is.
Nyomozati vallomása szerint Boldvai László soha nem ígérte Tocsik Mártának, hogy bármely állami vagy más szervnél latba veti befolyását az érdekében. Boldvai László soha olyan kijelentést nem tett, hogy Tocsik Márta csak akkor tarthatja meg az ÁPV Rt.-nél a megbízási jogviszonyát, ha őt ebbéli törekvésében pártpolitikusként támogatja. Boldvai nyomozati vallomása a továbbiakban tartalmazza: Budai Györgyöt mint üzletembert ismeri, a viszonyuk "merőben társasági". Budai Györggyel sem Boldvai Lászlónak, sem az MSZP-nek semmiféle szerződése, megállapodása vagy bármi néven nevezendő ügylete soha nem volt.
Az éveken át tartó perben Fővárosi Bíróság végül első fokon felmentette Tocsik Mártát és az ÁPV Rt. vád alá helyezett vezetőit,
ugyanakkor 10 hónap letöltendő fogházbüntetésre ítélte Boldvai t . Budai György vállalkozóra a bíróság hat hónap végrehajtandó fogházbüntetést szabott ki és 5 millió forint vagyonelkobzással sújtotta.
A Tocsik-ügyben a másodfokú eljárást a Legfelsőbb Bíróság (LB) bonyolította le. 2000 februárjában az LB hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és az eljárás megismétlésére utasította a Fővárosi Bíróságot. A megismételt elsőfokú eljárás első tárgyalási napján már zsarolással vádolták Boldvait és Budait.
A pernek 2002-ben lett vége, az elsőfokú ítéletben a bíróság Tocsikot négy év letöltendő börtönbüntetésre, továbbá 640 millió forint vagyonelkobzásra ítélte,
u gyanakkor a bíróság felmentette a zsarolás vádja alól Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt.
Egy évvel később az LB felmentette Tocsik Mártát a különösen nagy kárt okozó csalás vádja alól, ugyanakkor magánokirat-hamisítás miatt 400 ezer forintos pénzbüntetéssel sújtotta. Boldvaiék is megúszták.
Kulcsár Attilával hozták kapcsolatba
2003-ban a Blikk című lap arról számolt be, hogy Boldvai László felesége, Konti Csilla a K&H Equities-botrányban elhíresült Kulcsár Attila ügyfele volt. A szocialista képviselő sajtótájékoztatót hívott össze, és közölte: az állítás hamis, nem felel meg a valóságnak. Elmondása szerint sem neki, sem feleségének, sem üzleti, sem magánkapcsolata nem volt Kulcsár Attilával.
Azonban ez nem volt feltétlenül igaz.
Az Index is arról értesült, hogy a rendőrségnek átadott ügyféllistán szerepelt Boldvai feleségének a neve. A portál érdeklődésére a politikus elismerte, hogy felesége hat éve a K&H Equities ügyfele, ám mint mondta, normál állampolgárként, nem kiemelt ügyfélként, és nem Kulcsár Attilánál vezette számláját a brókercégnél.
Mesés palota Salgótarjánban
A kétezres évek második felében Boldvai építkezni kezdett Salgótarjánban. Az MSZP-s politikus mert nagyot álmodni, a Blikk szerint egy 3000 négyzetméteres telekre 1050 négyzetméteres palota került. A lap megjegyezte, hogy az egykori pártpénztárnok korabeli vagyonnyilatkozata szerint csak 440 ezer forintos képviselői fizetéséből, illetve tanár felesége jövedelméből él, egy másik ingatlant adtak el a ranchért. Boldvai a lapnak azt mondta, hogy a palotát a salgótarjáni lakásuk eladásából és a vagyonnyilatkozatában is szereplő egyéb megtakarításaiból, más családi megtakarításokból és hitelfelvételből építi. Az ingatlan értéke 200 millió forint körül mozoghat.
Emiatt 2009-ben a parlament mentelmi bizottságának elnöke, a szintén MSZP-s Géczi József Alajos elé került Boldvai vagyoni helyzetének ügye, aki azonban végül úgy döntött, hogy nem indít vagyonvizsgálati eljárást. Géczi azt mondta, a Boldvai által adott információkból és a korábbi vagyonbevallásaiból kiderül, hogy a hatalmas ház felépítésére rendelkezésre álltak a források más ingatlanok értékesítéséből, a megtakarításokból és tartozásokból.
Offshore-ozott a kedves feleség
2016-ban végül kiborult a bili, és talán válaszok is születtek arra a kérdésre, hogy miből futja Boldvaiéknak a luxuséletre.
A Direkt36 robbantotta a hírt , hogy Boldvai felesége, Konti Csilla 2012 őszén jelent meg tulajdonosként a Szamoa szigetére bejegyzett Tanka Ltd. nevű cégben.
A társaság a csendes-óceáni szigetországban ugyan már az azt megelőző négy évben is működött, de a tulajdonosi háttere végig homályban maradt. Konti megjelenéséig úgynevezett bemutatóra szóló részvényei voltak, vagyis mindig az volt a tulajdonosa, aki épp a részvényeket birtokolta. Ezen kívül a cégiratokból csak annyi derült ki a társaságról, hogy volt egy svájci bankszámlája, és egy szintén svájci tanácsadó cég, a Sieber Consulting járt el az ügyeiben.
2008 márciusában a cég megjelent tulajdonosként egy magyar vállalkozásban. A C.I.P II. Befektetési Kft. (2012-ben megszűnt) főtevékenysége a cégnyilvántartásban megadott információk szerint "saját tulajdonú ingatlan adásvétele" volt. A Tanka Ltd. azonban működött tovább, és 2012 novemberében megjelent benne tulajdonosként Konti Csilla. A kiszivárgott iratok alapján nem ő maga intézkedett a cég ügyeiben, hanem a svájci tanácsadó cég, a Sieber Consulting.
Az is kiderült, hogy a Tankának a Bank Vontobel nevű banknál volt számlája, amely Svájcban egyike a kifejezetten vagyonos ügyfelekre koncentráló privát bankoknak. A pénzintézet nem válaszolt a portál által feltett kérdésekre, ahogy Boldvaiék sem.
Céges iratokból viszont kiderült, hogy a szamoai társaság jelentős, összességében több mint százmilliós pénzmozgásokat hajtott végre a fennállása során. A kiszivárgott dokumentumok szerint a Tanka megállapodott a C.I.P II. Kft. korábbi tulajdonosával, hogy 151 ezer eurót fizet a magyar cégért. A Direkt36 megjegyezte, hogy
a magyar cégbíróságon hozzáférhető dokumentumok szerint a Tanka később több mint 140 millió forintot tolt bele a C.I.P. II. Befektetési Kft.-be tulajdonosi kölcsönként, illetve úgynevezett pótbefizetésként.
A C.I.P. II. Kft. 2012 áprilisában szűnt meg, és a végelszámolásról szóló iratokból kiderül, hogy ennek során a Tanka jogosulttá vált 79,5 millió forint visszafizetésére a korábban berakott több mint 140 millió forintból. Az egyik kiszivárgott dokumentum szerint 2012. november 21-én született meg az a nyilatkozat, amelyben a Tanka azt kérte, hogy a pénz felét dollárban, a másik felét pedig euróban utalják át két, a Bank Vontobelben működő devizaszámlára.
Konti Csilla épp ezen a napon lett a számlát vezető Tanka Ltd. tulajdonosa a részvénykimutatás szerint.
Az utalásról szóló iratban nincs külön megnevezve, hogy a bankszámlák konkrétan a Tanka tulajdonában vannak, de a kiszivárgott dokumentumokból tudható, hogy a cég ebben az időben is a Bank Vontobel ügyfele volt még.
Az ügy kirobbanását követően Tóbiás József, az MSZP akkori elnöke közölte, hogy a szocialisták Nógrád megyei elnökeként tevékenykedő Boldvai felfüggesztette párttagságát. A pártelnök szerint Boldvai azt mondta neki, hogy | [
"C.I.P. II. Befektetési Kft.",
"MSZP",
"K&H Equities"
] | [
"Bank Vontobel",
"Pesti Srácok",
"Állami és Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.",
"Európai Unió",
"Magyar Szocialista Munkáspárt",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Magyar Szocialista Párt",
"Fővárosi Bíróság",
"ÁPV Rt.-bizottság",
"C.I.P II. Befektetési Kft.",
"ÁPV Rt.",
"Tanka Ltd.",
"Központi Bűnüldözési Igazgatóság",
"C.I.P II. Kft.",
"Sieber Consulting"
] |
Egyetlen ajánlattevőként a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. nyerte a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány közbeszerzését. Az 1956-os emlékév megjelenik majd a Gyerek Szigeten, a VOLT Fesztiválon, a Balaton Sound-on, a Sziget Fesztiválon és a Strand Fesztiválon is.
Budapesten már hetek óta láthatók azok az épületháló-reklámok, amelyek az 1956-os forradalomra hívják fel a figyelmet. Ezek annak a 230 millió forintos reklámkampánynak a részei, amelyet az Origót és VS-t birtokló New Wave Media Kft. tulajdonosának, Száraz István Péternek tavalyelőtt alapított reklámos cége, a Frank Digital Kft. nyert el.
A nemrégiben a legpofátlanabb adatgazda címmel díjazott Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért (KKETTK) Közalapítvány azonban nem áll meg itt, nemrégiben egy újabb tenderük eredménye látott napvilágot.
Eszerint az 1956-os emlékévet meg szeretnék jeleníteni minél nagyobb látogatottságú rendezvényeken, hogy az emlékév üzenete a társadalom széles rétegeihez, és különösen a fiatal generációhoz eljusson. Ezért az alábbi rendezvények látogatói találkozhatnak majd a reklámokkal: Gyerek Sziget, VOLT Fesztivál, Balaton Sound, Sziget Fesztivál, Strand Fesztivál.
A megbízást előzetesen kerek 300 millió forintra becsülte a KKETTK Közalapítvány, ám a nyertes ajánlattevő ennél kicsit olcsóbban, pontosan 299,2 millió forintért végzi el a munkát.
Bár nyertesről túlzás beszélni, hisz verseny egyáltalán nem volt. A Schmidt Mária által vezetett közalapítvány csak és kizárólag a megbízást végül meg is kapó Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft-t kérte fel ajánlattételre, mert a közalapítvány szerint csak ez a cég képes elvégezni a feladatot. A szerződést már április 29-én meg is kötötték vele.
“A vizsgálat eredményeként Ajánlatkérő megállapította, hogy az ajánlattételre felkért Ajánlattevő nem csak kizárólagos joggal rendelkezik a "1956-os Emlékév megjelenítéshez kapcsolódó rendezvényszervezési, kulturális eseményszervezési, feladatok elvégzésére a Gyerek Sziget, a VOLT Fesztivál, a Balaton Sound, a Sziget Fesztivál és a Strand Fesztivál rendezvényeken" tárgyú rendezvények, rendezvényszervezési, kulturális esemény-szervezési szolgáltatásokra vonatkozóan, hanem Ajánlatkérő azt is megállapította, hogy a beszerzést egyedül a felkért gazdasági szereplő képes megvalósítani. Ajánlatkérő megállapította továbbá, hogy számára nem létezik semmilyen más reális alternatíva beszerzési igényének kielégítésére, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés tárgyát a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozta meg."
A Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft-ről nemrégiben az Erzsébet téri óriáskerék kapcsán írtunk. A cég egyik ügyvezetője Gerendai Károly, többségi tulajdonosa pedig a Szigerta Invest Vagyonkezelő Kft., amelynek egyik tulajdonosa szintén Gerendai Károly.
A KKETTK Közalapítványnak végzett munkáról egyelőre csak annyit tudni, hogy alvállalkozó bevonásával lesz majd az 1956-os emlékévhez kapcsolódó programszervezés, installáció, videóanyag, térinstalláció, és szóróanyag a fesztiválokon.
Erdélyi Katalin | [
"Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány",
"Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft."
] | [
"Szigerta Invest Vagyonkezelő Kft.",
"Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft-ről",
"Frank Digital Kft.",
"New Wave Media Kft.",
"KKETTK Közalapítvány",
"Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft-t",
"Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért (KKETTK) Közalapítvány"
] |
Ismét jogerős ítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék Hatvani Csaba terézvárosi MSZP elnök Andrássy úti ingatlanmutyijának ügyében, megint a VI. kerületi önkormányzat javára döntöttek – jelentette be a Facebookon Soproni Tamás, a kerület polgármestere. Soproni szerint ha nem lépnek az ügyben, akkor 14 millió forintot bukna a kerület.
Az ítélet szerint Hatvani és Bálint György, a kerület MSZP-s képviselője fedezetelvonó szerződést kötöttek, azaz Hatvani pont akkor vett fel jelzáloghitelt a szigetszentmiklósi ingatlanára, amikor hűtlen kezelésben bűnösnek mondatott, illetve 123 millió forint polgári jogi igény megfizetésében jogerősen elmarasztalták. Az ügyről részletesebben ebben a cikkben írtunk.
A polgármester azt írja, hogy egyik szeme ugyan nevet, de a másik sír, ugyanis szomorú, hogy
"egy újabb szocialista képviselőről bizonyosodott be, hogy nem különb, mint a NER politikusai. Hogy a saját érdekét az általa képviseltek érdeke elé helyezi".
Azt gondolja, hogy "morális bukásával, méltatlanságával rontja az ellenzék megítélését és ezzel a 2022-es kormányváltás esélyét". Soproni azt is írta, hogy Bálint bosszúhadjáratot indított ellene, ezért – többek között – az MSZP-s képviselő szerinte hátráltatja az önkormányzat munkáját. Elszomorítja, hogy az MSZP-s frakció együtt szavaz a Fidesszel.
"Nem tudok, és nem akarok együtt dolgozni és közösséget vállalni olyan politikussal, aki a Fidesszel közösen támadja koalíciós partnereit, akinek bosszúszomjas vagdalkozása az építőmunkánkat nehezíti, aki nem különb azoknál, akik ellen küzdünk"
– írta Soproni a bejegyzésében. | [
"MSZP"
] | [
"Fővárosi Törvényszék"
] |
A hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás után nem sokkal új kézbe került a promenad.hu – pedig a portál a kampányban gőzerővel tudósított cikkeknek álcázott hirdetésekben a Fidesz-KDNP jelöltjének programjáról. Az új tulajdonos az algyői Fidesz-frakció korábbi frakcióvezetője, az új főszerkesztő pedig a hírhamisítástól sem visszariadó szegedma.hu volt tulajdonosa.
Mennyibe kerülhetett a kampány Hódmezővásárhelyen? – erről ír a Google szerint március 2-án a promenad.hu, de a cikket már leszedték az oldalról. Szerencsére az internet nem felejt.
Kelemen V. László arról írt, hogy “ha mindent összeadunk, akkor a kampány tényleges költsége az országos médiaszereplésekkel együtt 50 millió forint lehetett, – ne feledjük a Szűcs Judithot is felvonultató, amerikai stílusú, zenés, fűtött sátras kampányzárót sem, ami legalább 5 millióba kerülhetett – ami azért különlegesen érdekes, mert ez körülbelül 60 hónapos polgármesteri fizetéssel egyenértékű, ez pedig bőven túlmutat Márki-Zay Péter teljes, másfél éves ciklusán, tekintettel a 2019 őszi helyi választásokra. Ha ebből a költségből leszámítjuk a nehezen beárazható országos médiakampányt, valamint az útiköltségeket, akkor – informátoraink közlése szerint – csak a dologi kiadások (a plakátoktól a weboldalon át a tollakig) mintegy 22 millió forintba kerültek."
Hogy miért távolították el az írást, nem tudni. A portál – ahogy megírtuk – korábban is gőzerővel tolta a Fidesz-KDNP jelöltjének a kampányát.
A Google március 7-én tárolt promenad.hu impresszuma szerint még a Kisbíró Kft. és Égető Gyula volt a portál tulajdonosa, a hétfői impresszum szerint viszont már a Csanád Média Kft. a tulajdonos. Nagyon úgy fest: egy Lázár Jánoshoz köthető tulajdonost váltott egy kifejezetten a Fideszhez kötődő kiadó.
A korábbi kiadó tulajdonosának rokonsága másik cégben a hírhedt batidai kastély építőjével is üzletelt, az új tulajdonos pedig, mint mindjárt mutatjuk, fideszes pártember.
A főszerkesztő pedig Pintér M. Lajos, ő a fidesz-támogató szegedma.hu-tól igazolt ide. A szegedma.hu emlékezetes húzása, amikor tavaly novemberben egy hamisított levelet mutattak be, amit a kormányközeli portálok azonnal átvettek.
A szegedma.hu-n már nincs meg a levél, de a magyaridok.hu-n még mindig megtalálható a szegedi portálra hivatkozó írás. Pintér M. Lajos a cégadatok szerint a szegedma.hu-t kiadó, Napfénymédia és Marketing Kft. tulajdonosa volt január végéig.
De nem került messze a Fidesztől sem az új promenad.hu. A portál az impresszum szerint a Csanád Média Kft.-é. A cég tulajdonosa Pongrácz Tamás. Az ő nevére, ha rákeresünk akkor egyből egy szegedma.hu cikk jön elő: Pongrácz Tamás: Algyő érdekeit képviselte a Fidesz-frakció. Ő ugyanis nem más, mint az algyői Fidesz frakció egykori vezetője.
2016-ban önkormányzati képviselői is volt, majd az időközi önkormányzati választás után – kikerült a testületből. A településen azért kellett időközi önkormányzati választást tartani, mert a képviselő-testület a sorozatos viták nyomán május végén feloszlatta magát.
Pongrácz lapunk érdeklődésére azt válaszolta, hogy “az adás-vétellel kapcsolatos tárgyalások 2017. októberében kezdődtek; a szerződéskötésre decemberben került sor. Politikai és közéleti tevékenységemet befejeztem".
Hogy milyen lesz az promenad.hu, nem tudni. Az új felállást beharangozó március 9-i cikkben azt írják,
“Fiatal, dinamikus csapatunk szerkesztésében az újratöltött Promenadon mindenki megtalálhatja az őt érdeklő témákat a közérdekű helyi információktól és programoktól a nagyvilág "bréking" történéseiig, a könnyed szórakozástól az életmódtippekig, a magas kultúrától a komoly közéletig és szaftos politikai sztorikig. A hagyományos, megkérdőjelezhetetlen értékeket a 21. század legkorszerűbb eszközeivel és megjelenítési formáival párosítjuk azért, hogy kiszolgáljuk Önöket."
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Csanád Média Kft.",
"Fidesz",
"Napfénymédia és Marketing Kft."
] | [
"Kisbíró Kft."
] |
Egyelőre kilenc FIFA-vezért vett őrizetbe a svájci rendőrség szerdán Zürichben. Az ügyészség a katari és az orosz vébé odaítélése ügyében is nyomozást kezdett. Sokadik korrupciós botrányába bukhat bele a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség vezetése, melynek első emberét, Sepp Blattert mindeddig tűzzel-vassal védték. Vajon járható-e továbbra is a régi út? Két nap múlva dönt a kongresszus – ha ezek után megtartják.
Bár Walter de Gregorio kommunikációs igazgató szerint nem a mikor a lényeg, üzenetértékű, hogy két nappal az új FIFA-elnök személyéről döntő kongresszus előtt vittek el kilenc FIFA-vezért az elegáns zürichi Baur au Lac Hotelből. A minden eddiginél nagyobb botrány enyhén szólva sem az 1998 óta regnáló, már háromszor újraválasztott Sepp Blatter, hanem jordán kihívója, Ali bin al-Husszein esélyeit növeli. Ismert, a holland szövetség első embere, Michael van Praag és Luís Figo korábbi portugál válogatott visszalépett a jelöltségtől.
hirdetés
A két elnökjelölt: balra al-Husszein, jobbra Blatter Fotó: KARIM JAAFAR / Europress/AFP
A svájci ügyészség indoklása szerint – amerikai hatósági kérésre – azért tartóztatták le a sportvezetőket, mert az érintettek az 1990-es évektől több mint 150 millió dollár értékben fogadtak el kenőpénzt sporttal foglalkozó média- és értékesítési cégektől, amelyek cserébe megkapták különböző egyesült államokbeli és latin-amerikai tornák média- és értékesítési jogait. A tengerentúlon emiatt csalással, zsarolással és pénzmosással is gyanúsítják őket. Az ügyészség egyébként azt is közölte szerdán, hogy büntetőeljárást indított a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari világbajnokság odaítélése kapcsán.
A teljes névsor
A tisztújító kongresszusra érkezett FIFA-tagok szállodájából hét tisztviselőt vittek el, akiket hamarosan átadnak az amerikai hatóságoknak. Köztük van két alelnök, Jeffrey Webb, az észak- és közép-amerikai országok szövetségeit tömörítő CONCACAF 50 éves, kajmán-szigeteki vezetője és a 83 esztendős, uruguayi Eugenio Figueredo. Rajtuk kívül a brazil szövetséget áprilisig irányító, ugyancsak 83 éves José Maria Marin, az 58 éves Costa Rica-i Eduardo Li, a 64 éves nicaraguai Julio Rocha Ocha, a korábbi alelnök, a 72 éves trinidadi Jack Warner, az 58 éves brit Costas Takkas, a 68 éves venezuelai Rafael Esquivel és a 86 éves paraguayi Nicolás Leoz neve szerepel a kilenc FIFA-illetékest tartalmazó listán. A sportmarketing területéről az argentin Alejandro Burzacót, valamint Hugo és Mariano Jinkist, az amerikai Aaron Davidsont és a brazil José Marguliest vádolják. (MTI)
Blatter? Nem érintett!
A FIFA kommunikációs vezetője a hirtelenjében összetrombitált délelőtti sajtótájékoztatóján minden második mondatában hangsúlyozta, hogy Sepp Blatter nem érintett az ügyben, az elnököt nem tartóztatták le, és nem fog lemondani. A "sáros" vezetőket szerinte megilleti az ártatlanság vélelme. De Gregorio a botránytól egyfajta megtisztulást vár, de biztos benne, hogy a 2018-as és 2022-es vébék helyszíne ettől még nem változik. A pénteki kongresszust pedig annak rendje és módja szerint megtartják.
Sepp Blatter eközben egy árva nyilatkozatot sem tett: Twitter-oldalán a legfrissebb bejegyzés a június 6-án kezdődő női foci-világbajnokságot közvetítő tévécsatornát népszerűsíti.
Világbajnoki rendezést egyébként még soha nem vettek el felnőtt férfi futballban. A 2018-as tornáért folyó versenyben az oroszok legnagyobb riválisa Portugália és Spanyolország volt, a 2022-es vébét Ausztrália és az Egyesült Államok szerette volna megszerezni, de Katar futott be végül a 2010. decemberi döntéskor.
Saját vezetőjét is elnémította a FIFA
A FIFA már évek óta folyamatos tűz alatt van a 2018-as orosz és a 2022-es katari vébével kapcsolatos korrupciós vádak miatt. A szervezet által indított vizsgálatot során a "független" etikai bizottsága megállapította, hogy mindkét ország jogosan kapta meg a rendezés jogát. Azonban nem maradt visszhang nélkül a vizsgálat alapjául szolgáló jelentés, olyannyira, hogy Michael Garcia, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) etikai bizottsága vizsgálati részlegének vezetője fellebbezett. Szerinte nem megalapozott következtetéseket vontak le az általa készített 430 oldalas anyagból. Ám a szövetség elutasította Garcia fellebbezését azzal a furcsa indokkal, miszerint az ellenőrzést felügyelő Hans-Joachim Eckert nem döntést ismertetett, ennélfogva kijelentései nem képezhetik fellebbezés alapját.
Michael Garcia több száz oldalban tárta a szövetség vezetése elé a korrupciós ügyet. Hiába Fotó: Sebastien Bozon / Europress/AFP
Korrupció itt, korrupció ott
Mindkét friss vb-rendező kapcsán számos "leleplező" írás született. A katari világbajnoksággal kapcsolatban a The Sunday Times arról írt, hogy Mohamed bin Hammam, az ázsiai konföderáció volt elnöke, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség egykori alelnöke titkos pénzalapokból több mint ötmillió dollárt fizetett elsősorban afrikai futballszövetségek vezetőinek. De Hamman állítólag Vlagyimir Putyin orosz elnököt, Franz Beckenbauert, és Joseph Blattert, a FIFA elnökét is "megkörnyékezte". Ugyanakkor nem csak a korrupció a gond a katari vb-vel. Amellett, hogy embertelen körülmények között dolgoztatják a munkásokat, a nyári időponton is módosítanának a várhatóan szélsőségesen meleg időjárás miatt.
Nem támogatom többé Blattert, ennyi volt. Ezzel ő is tisztában van, elmondtam neki. A FIFA-nak tiszta lapra van szüksége. (Michel Platini, az UEFA elnöke)
Oroszország vb-pályázatát állítólag még az MI6, a brit titkosszolgálat is vizsgálta. A The Independent szerint a Chelsea tulajdonosa, Roman Abramovics többek között Sepp Blatter FIFA-elnökkel is többször egyeztetett személyesen. A történet további pikantériája, hogy orosz személyek ajándékokat adtak különböző FIFA-tisztségviselőknek, fizették az utazásukat, szállásukat is a rendezésről szóló szavazás idején.
A 2018-as vb-re pályázó Anglia a hírek szerint szintén próbált magának kedvezni. Ugyanis igyekeztek Jack Warnernek, a CONCACAF korábbi nagy hatalmú elnökének (aki egyike azon huszonkét embernek, aki a vb-helyszínéről dönt) állást találni Angliában.
Mr. Tíz százalék
Hasonló ügybe keveredett korábban Chuck Blazer, a FIFA korábbi végrehajtó bizottsági tagja, akiről egy vizsgálat megállapította, hogy mintegy 20 millió dollárt kapott a CONCACAF-zóna (Észak- és Közép-Amerika, valamint a karibi térség) labdarúgó-szövetségétől, melynek ő maga volt a főtitkára. Egy speciális szerződésről szóltak a hírek, mely alapján minden a szövetség kasszájába befolyó dollár tíz százaléka az ő pénztárcájában landolt. Ezért is kapta utóbb a Mr. Ten Percent becenevet. Emiatt egyébként néhány nappal 2013 májusi lemondása előtt felfüggesztették FIFA-tagságát.
Sepp Blatter FIFA-elnök a korrupciós botrányba keveredő Chuck Blazer vállát lapogatja a 2011-es kongresszuson. Összetartottak Fotó: FABRICE COFFRINI / Europress/AFP
A labdarúgás az utóbbi évtizedekben rossz irányba változott, és annak nemzetközi szövetsége (FIFA) Joseph Blatter elnöklete alatt a korrupció melegágya lett. (Diego Maradona)
A pénteki voksolás előtti kampány mindeközben javában dübörög. Ali bin al-Husszein herceg stábja nemrég jelentette be, hogy egy nem FIFA-n kívüli civil nem hivatalosan felajánlotta neki, hogy a pénteki szavazásra garantál 47 szavazatot. Az ügy eljutott a brit rendőrségig, a stáb nem tett bejelentést a FIFA etikai bizottságánál.
Az UEFA az elnökválasztás elhalasztását akarja
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség péntekre kiírt elnökválasztó, tisztújító kongresszusának elhalasztására szólított fel az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA). Gianni Infantino UEFA-főtitkár – szerda este – a szervezet varsói végrehajtó bizottsági ülése után bejelentette: az UEFA azt javasolja, hogy ne most, hanem hat hónapon belül válasszon elnököt a FIFA. Ellenkező esetben az UEFA nem zárkózik el attól, hogy bojkottálja a péntekre tervezett kongresszust.
A végrehajtó bizottság – amelynek tagja Csányi Sándor, a magyar szövetség (MLSZ) elnöke is – csütörtökön dönthet ebben a kérdésben. Infantino kiemelte: a FIFA-hoz kapcsolódó korrupciós botrány, a nyomozás beszennyezi a labdarúgás egészét, és az UEFA végrehajtó bizottsága változást akar a nemzetközi szövetség vezetésében.
A FIFA 209 tagja a pénteki kongresszuson szavazhat az új elnökről. | [
"Nemzetközi Labdarúgó-szövetség"
] | [
"Nemzetközi Labdarúgó Szövetség",
"The Independent",
"Egyesült Államok",
"Európai Labdarúgó Szövetség",
"The Sunday Times"
] |
Új szintre lép az OBH-elnök harca az őt felügyelő bírói tanács ellen: a meghekkelt küldöttgyűlés után kormányzati segítséggel törvénymódosítás készül.
A bírói kar egy jó részét felháborította az Országos Bírói Tanács (OBT) póttagjainak megválasztására összehívott múlt keddi bírói küldöttértekezlet botrányos megszervezése és lebonyolítása. Azt is aggályosnak tartják, hogy a küldöttgyűlés kudarcáért – egyetlen póttagot sem sikerült választani – épp a jelenlegi OBT-tagokat tenné felelőssé a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal (OBH). Hat fővárosi bíró, aki a Fővárosi Törvényszék küldötteiként részt vett a múlt keddi küldöttértekezleten, pénteken nyilatkozatban is kifejezte aggodalmait. Mint jelezték: a küldöttértekezlet levezető elnöke "súlyosan megsértette a küldöttértekezlet lebonyolítására irányadó (...) rendelkezéseket, a szavazatszámlálás lebonyolítása különösen aggályos volt." A hat bíró másik, hasonló súlyú aggálya szerint a küldöttértekezleten törvénybe ütköző ügyrendi javaslatot tett Balla Lajos, a szavazatszámláló bizottság tagja, aminek nyomán a küldöttek – többségi szavazással – lemondásra szólították fel az OBT jelenlegi tagjait. Lapunk részletesen beszámolt a keddi bírói küldöttgyűlésen történtekről, arról, hogy az ülés az OBH-elnöke által előre megírt forgatókönyv szerint zajlott. Mint ismert, a hatéves mandátumú OBT-t, amely 2012 előtt nem létezett, épp azzal a céllal hozták létre az alaptörvényben, hogy a nagyhatalmú OBH-elnök ellenőre legyen. Ám annak ellenére, hogy az OBT alapvető funkciója az OBH-elnök ellenőrzése, Handó mintegy fél éve az idén év elején alakult, új összetételű bírói tanács ellehetetlenítésére játszik. A 2012-ben megválasztott első OBT még nem sok vizet zavart, tavaly év végén a tanács tagjait megválasztó küldöttgyűlésen azonban Handó kritikusai kerültek többségbe. Így történhetett meg az: a bírói tanács ténylegesen is vizsgálta és kifogásolta Handó vezetői gyakorlatát. Tavasz végére azonban a 15 tagú (és további 14 póttaggal rendelkező) OBT-ből több mint egy tucat tag, póttag lemondott – nyilvánvalóan Handó nyomására. Az OBH-elnök sok OBT-tag esetében a munkáltatói jogok gyakorlója, vagyis olyan bírónak kellene ellenőriznie az OBH elnökét, akiket éppen ő nevezett ki. Handó a lemondások miatt tavasz óta nem tartja legitimnek a testületet, ám Darák Péter, a Kúria elnöke – akit a törvény delegál az OBT-be – ezzel ellentétesen foglalt állást, javaslatára behívták a testületbe az OBT póttagjait is. A bírói tanács így is mindössze 11 taggal, illetve egyetlen póttaggal működött múlt keddig. És azóta is. Az OBH által rendezett múlt heti küldöttértekezleten kellett volna a hiányzó póttagokat megválasztani, ám sok küldött meglepetésére a jelölőbizottság által jelölt bírák nem vállalták a jelöltséget – annak ellenére, hogy a küldötté válás egyúttal azt is jelenti: elfogadják az esetleges jelöltséget. Az OBT tagjait ugyanis a bírók maguk választják az erre a célra összehívott küldöttértekezleten - a küldöttek közül. A küldöttgyűlésen valamennyi bírósági szint képviselteti magát, és már a különböző szinteken megtartott összbírói küldöttválasztó gyűlések után sejteni lehetett: a keddi küldöttértekezleten Handó hívei kerülnek majd többségbe. Így is történt, a többség az OBH-elnök alá tartozó bírósági vezetőkből és embereikből állt össze: ők döntöttek úgy, hogy elfogadják a jelölőbizottság által megnevezett bírók visszalépését, miközben a helyszínen jelöltnek aspirálók nem kapták meg tőlük a jelöltté váláshoz szükséges egyharmados voksot. A hat fővárosi bíró is kitér nyilatkozatában azokra a trükkökre, amelyek segítségével a küldöttgyűlés lebonyolítói elérték céljukat, s egyetlen póttagot sem választottak az OBT-be. Annak ellenére zárták le választást, hogy a törvény világosan kimondja: a póttag-választást addig kell folytatni míg "a szükséges számú jelölt az előírt számú szavazatot meg nem kapja". A hat fővárosi bíró másik fontos aggálya szerint a küldöttgyűlésnek nem volt joga ahhoz, hogy az OBT tagjait lemondásra szólítsák fel, ahogy azt a Lajos tette. Mivel az OBT-tagok nem hívhatók vissza, a felszólításnak nincs jogi relevanciája. Sokat mondó viszont, hogy az OBH közleménye, amelyet a küldöttgyűlés után adtak ki, már úgy fogalmaz: "a bíró kar" szólította fel lemondásra az OBT-t. A Handó vezette szervezet szerint "a küldöttértekezlet eredményével kinyilvánította, hogy a jelenlegi OBT tevékenységéhez, illetve működéséhez a jövőben semmilyen módon nem járul hozzá, és azt nem támogatja". Vagyis miután az OBH elnöke ellehetetlenítette az OBT póttagjai megválasztását, erre hivatkozva már lemondásukat követeli "a bírói kar" nevében. Még ennél is durvább az OBH honlapján szerdán kiadott nyilatkozat, amelyen ugyancsak Handó keze nyomát sejtik sokan. A küldöttgyűlés másnapjára az OBH-elnök összehívta az ítélőtáblák és a törvényszékek vezetőit, akik megismételve a fent idézett OBT-re vonatkozó mondatot, nyilatkozatukban már "a bíróságot átpolitizáló, értelmetlen és káros konfliktusokat gerjesztő, gyakran egyéni érdekektől vezérelt" OBT-ről írtak. Úgy tudjuk ezt a szöveget Vida Judit, a Handó által a Fővárosi Törvényszék elnöki teendőivel megbízott, korábban plagizáló bíró fogalmazta. Információink szerint ezen momentumok együttes hatására állt elő a hat fővárosi bíró pénteki nyilatkozatával. Egyikük leginkább azt kifogásolta lapunknak, hogy "a bírói kar" nevében nyilatkozik a mintegy 25 bírósági vezető, s egy OBT-póttagokat választó küldöttgyűlés sem képviseli a teljes bírói kart. Szerinte az lehet az egyik megoldás, hogy helyi szinteken ismét összbírói értekezleteket hívnak össze, amelyek utólag mondanák ki, milyen megbízást adtak a küldötteknek. De már csak azért sem tekinthető "a bírói kar" véleményének mindez, mert az OBH "ellenzékének" számító bíróságok, a fővárosi, a Budapest környéki és a székesfehérvári törvényszékeken dolgozik a mintegy 3000 magyar bíró több mint harmada.A hat fővárosi bíró kiállása annak is köszönhető, hogy a bíróságokon az hír terjed: a kormány a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény módosítására készül, így segítve ki Handót az OBT elleni – törvényesnek most már nehezen tekinthető - harcában. Ezt több bírósági forrásunk is megerősítette, az egyik szerint már e héten benyújtanák a Háznak a módosítást. Ennek ellentmond azonban, hogy néhány hónapja Trócsányi László igazságügyi miniszter még nem kívánt beleavatkozni az OBH és az OBT vitájába: "Két független szerv vitájáról van szó, amelyre a minisztériumnak nincs ráhatása, és a tárca nem is autentikus jogértelmező, így a jogi természetű vitát sem tudja feloldani". | [
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [
"Fővárosi Törvényszék",
"Országos Bírói Tanács"
] |
Budai Gyula, a vidékfejlesztési tárca parlamenti államtitkára személyiségi jogi pert indít a Népszabadság ellen a lap hétfői, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei földbérletpályázatok kapcsán írt cikke miatt; a volt elszámoltatási kormánybiztos ezt hétfőn közölte az MTI-vel.
Lapunk azt írta, hogy Budai Gyula egyik rokona, Gerzsánszki Lajos lett az abszolút győztes a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei földbérletpályázaton, összesen 732 hektár földterületet nyert el.
Budai Gyula miniszterelnöki megbízott az önkormányzati választás óta nem keresi a reflektorfényt
A Vidékfejlesztési Minisztérium által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a cikk szándékosan úgy fogalmaz, hogy azt sejteti az olvasókkal: mind Gerzsánszki Lajos, mind pedig a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) és a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szabálytalanul járt volna el földpályázatok ügyében. Ezért Budai Gyula pert indít lapunk ellen.
Budai Gyula szerint valótlanul állítottuk, hogy Gerzsánszki Lajos – a vidékfejlesztési tárca parlamenti államtitkárának rokona – összesen 732 hektár földterületet nyert el. "A Népszabadság összemossa a természetes és a jogi személy fogalmát. Gerzsánszki Lajos, aki már évtizedek óta foglalkozik élethivatásszerűen mezőgazdasággal – közel ezer szarvasmarhát tart –, nem nyert NFA pályázatot. Gerzsánszki Lajos cége, a 13 éve működő Karmopol-Agro Kft. nyert földterületet, valamint a Mercato Finanszírozó Kft., melyben Gerzsánszki Lajos nem tulajdonos" – írja közleményében.
Budai Gyula szerint a Népszabadság állítása másrészről azért megtévesztő és valótlan, mert Gerzsánszki Lajos nem hozzátartozója. "Gerzsánszki Lajos Budai Gyula unokaöccsének apósa, mely kapcsolat a Polgári Törvénykönyv vonatkozó 685. §-a szerint sem hozzátartozói, sem pedig rokoni kapcsolatnak nem számít" – olvasható a közleményben.
Budai Gyula kiemelte, hogy az NFA pályázati rendszerében szigorú és objektív bírálati szempontok vannak, mely pontozási rendszer lehetetlenné teszi, hogy a pályázó "rokoni" kapcsolatai, avagy párthovatartozása bármilyen szempontból is figyelembe vehető lehessen (a pályázati anyag titkos, melynek feloldását több párt és szervezet eddig hiába kezdeményezte – A Szerk.).
Az államtitkár szerint ha a fideszes politikusok ilyen tág értelemben vett "rokonai", barátai és ismerősei nem pályázhatnának termőföldekért, akkor a magyar emberek jelentős része nem foglalkozhatna mezőgazdasággal, hiszen ha úgy vesszük, mindenki "rokona" vagy ismerőse valakinek – olvasható a dokumentumban.
Egyszer már vesztett
Budai Gyula nem először kezdeményez pert lapunk ellen, ezt egy május 30-án megjelent cikkünk miatt már megtette (Ángyán Borsodban borít). A Fővárosi Törvényszék ítéletével elutasította Budai Gyula lapunk ellen benyújtott keresetét. A per során meghallgatták Ángyán József Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselőt – Budai elődjét az FVM államtitkári posztján –, aki megerősítette korábbi, Budaira vonatkozó, a per tárgyát képező állítását. Ugyancsak tanúként hallgatta meg a Fővárosi Törvényszék Szabó Rebeka LMP-s képviselőt és asszisztensét. Ők arról számoltak be, hogy Budai telefonon közölte velük, hogy ha kíváncsiak a pályázati anyagokra, akkor menjenek Egerbe, és ne utasítgassák az ő beosztottjait. | [
"Karmopol-Agro Kft.",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Mercato Finanszírozó Kft."
] | [
"Fővárosi Törvényszék"
] |
2011. szeptember 19., hétfő, 12:59 • Utolsó frissítés: 2011. szeptember 19., hétfő, 13:36
Címkék: közbeszerzés; költségek; Strabag; Margit híd; felújítás; Közgép; A-Híd;
A fővárosi projektek esetében már megszokott költségnövekedés a Margit hidat sem kerülte el, ám az, hogy a híd rekonstrukciója az eredetileg becsült összeg duplájába került, még a költségtúllépésben tapasztalt várospolitikusokat is meglepte. Hogy szállt el így a hídfelújítás ára? S kik állnak a közbeszerzésen induló cégek mögött? Pénzügyi összefoglalónk.
Két évvel ezelőtt kellemetlen meglepetésként érte Budapest akkori vezetését, hogy a Margit híd felújítására kiírt közbeszerzésre mindössze két pályázó jelentkezett, és a kedvezőbb ajánlat is lényegesen drágább volt, mint azt a Városháza becsülte. Az önkormányzat – tartalékkal együtt – 14,8 milliárd forintos mérnökárral számolt, a pályázaton győztes Mh 2009 Konzorcium viszont bruttó 30 milliárd forintos ajánlatot adott.
A győztes konzorciumot a Közgép Építő és Fémszerkezetgyártó Zrt., az A-Híd Építő Zrt. és a Strabag-MML Kft. alkotja. A másik pályázatot a Vegyépszer adta be.
A vártnál jóval drágább ajánlatok miatt a fővárosnak mintegy 17,1 milliárd forintot kellett igen rövid idő alatt előteremtenie, ami Budapest eleve szűkös költségvetését tekintve nem volt egyszerű feladat. Új közbeszerzés kiírásának nem lett volna értelme, mivel a pályázatra eleve kevesen jelentkeztek, árverseny tehát tulajdonképpen nem volt, továbbá egy esetleges új közbeszerzés elhúzódása az Európai Unió támogatását is veszélyeztette volna, nem beszélve a felújítás elhúzódásáról.
Felújított elemek - kattintson képeinkért! Fotó: Fazekas István
Összekaparva
Felvetődött az 1-es és a 3-as villamos meghosszabbításának törlése, ezzel azonban szintén sok milliárd forintnyi uniós pénzről mondott volna le a főváros. A főpolgármesteri kabinet úgy döntött: a Margit híd rekonstrukciója elodázhatatlan, ezért más, még halasztható beruházásoktól csoportosítja át a hiányzó összeget, de nagyobb beruházást nem törölnek, és nem írnak ki új közbeszerzést sem.
A főváros 2010-re és 2011-re összesen 14,2 milliárd forintot tervezett be hidak és felüljárók felújítási munkálataira. A főváros és a budapesti hidakat kezelő Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) megvizsgálta, hogy melyek azok a rekonstrukciós munkálatok, amelyeket mindenképpen el kell végezni, s melyek azok, amelyek kockázatmentesen halaszthatók.
Az FKF fenntartói nyilatkozata szerint három híd és felüljáró kivételével a rekonstrukciók többsége halasztható, így a főváros 13,2 milliárd forintot tudott a Margit híd felújítására átcsoportosítani. Ugyancsak elhalasztotta a főváros az M5-Ipacsfa közötti közútfejlesztést, felszabadítva ezzel további 1,6 milliárd forintot. A fennmaradó 2,3 milliárd forintot az akkori városvezetés a kerékpárút-fejlesztésre szánt összegek egy részének uniós forrásokkal való kiváltásával teremtette elő.
Alsó hangon
Egy négy évvel ezelőtti becslés szerint a Margit híd teljes, minden részletre kiterjedő rekonstrukciója 21 milliárd forintba került volna. (A Tarlós István által kiadott, az elmúlt önkormányzati ciklus örökségét összefoglaló Fehér könyv is megállapítja, hogy a forrásbiztosítás költségbecslések alapján történt.) Budapest vezetése ezért egyes műemléki munkák, például a mederpillérek északi irányú meghosszabbításának elhagyásáról döntött, így sikerült a költségeket körülbelül 16 milliárd forintra mérsékelni.
Mivel a felújítás egyes elemei (például a szoborfelújítások és a tartalékkeret) az unió felé nem elszámolhatóak, a főváros az uniós pályázatban 12 milliárd forintos árat tüntetett fel. A kormány 2007-ben döntött arról, hogy a beruházás költségeinek 50 százalékára pályázik Brüsszelnél – így jött ki a hatmilliárd forintos uniós támogatás összege. Később a közgyűlés további 1,85 milliárd forint tartalékkeretet különített el.
Kerékkel vagy anélkül: közlekedés az átjáróban - kattintson képeinkért! Fotó: Marton Szilvia
"Valamilyen okból"
Lényegében ma is csak találgatni lehet, miért kerül a tervezettnél sokkal többe a Margit híd felújítása. Árfelhajtó tényező lehetett a kivitelezésre szánt szűk határidő, a háromféle kötbér, a magyar építőipar beszűkülése, valamint – mivel a felújításhoz használt anyagok egy részét külföldről szerzik be – az árfolyamkockázat is. Ugyancsak megdrágította a híd felújítását az, hogy a BKV csaknem végig járt a hídon a rekonstrukció ideje alatt.
"Tetszik vagy sem, a műemléki felújítás drága. Igen, egy több mint 130 éves műemlék híd felújítása sokkal többe kerül, mint egy hasonló kapacitású, új híd felépítése. Mégsem volt kérdés, hogy – ha szerényebb mértékben is, a pénzügyi realitásokat figyelembe véve – a hídnak vissza kell adni eredeti karakterét, amelyet a számtalan át- és újjáépítés, illetve felújítás során csaknem teljesen elveszített" – olvasható Z. Halmágyi Judit építész lapunknak írt publicisztikájában.
Az építész ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a pillérek északi irányú meghosszabbításának elhagyásával, illetve a középpillérben lévő aluljáró meghagyásával több milliárd forintot spóroltak meg. Ugyancsak takarékossági okokból nem építették vissza a Margit híd vámszedő házait, de a helyüket meghagyták, így egy későbbi fejlesztés során van lehetőség ezek rekonstrukciójára.
Az új városvezetés szerint az előző ciklusban szándékosan tartották alacsonyan a kivitelezés költségeit – legalábbis erre utal a főpolgármester által a napokban megjelentetett, a városvezetés elmúlt 10 hónapos tevékenységét összefoglaló Zöld könyv. Ennél tovább az új vezetés sem merészkedik, úgy fogalmaz: a kivitelezés költségeit "valamilyen okból" 50 millió euró alatt tartották, "így nem volt szükség az Európai Bizottság döntésére".
"Mivel a 6 milliárd forintos európai uniós támogatás lehívásához elengedhetetlenné vált a beruházás nagyprojektté nyilvánítása, új megvalósíthatósági tanulmányt készítettünk. Büszkék vagyunk rá, hogy a korábban a híd felújításához ugyan szervesen hozzátartozó, de a tervezés során figyelmen kívül hagyott munkálatokat az eredeti, átalánydíjas szerződés keretében végeztettük el a kivitelezővel" – olvasható a Zöld könyvben.
Beágyazódva
Az elmúlt évek határidőcsúszásai, kötbérei, kifizetései tükrében érdekes a Margit híd felújításában részt vevő (és részt nem vevő) cégek háttere. Az eredeti pályázaton vesztes Vegyépszert általában jobboldali kötődésűként ismerik, a Nagy Elek vezetése alatt álló cégcsoport az első Orbán-kormány idején futott fel, mint hatalmas autópálya-építési megbízásokat elnyert vállalat. Később viszont a cégnek sikerült a szocialista kormányok idején is megbízásokat kapnia, ami aligha volt jó pont a második Orbán-kormány idején.
A Vegyépszer Margit hídi tendernyerése ezért is lett volna érdekes, hiszen a Fidesz újabb kormányzásakor már "kevésbé preferált" építőipari társaságot az elmúlt hónapokban meglehetősen áttekinthetetlen módon átszervezték, és az átszervezés során több – a konglomerátummal kapcsolatba hozható – cég csődöt jelentett.
Ám a Margit híd felújítását megnyert konzorcium tagjai is számos érdekességgel szolgálnak. E trióban szerepel ugyanis a Közgép Építő és Fémszerkezetgyártó Zrt., az A-Híd Építő Zrt. és a Strabag-MML Kft. E három cégről elmondhatjuk, hogy sokkal mélyebben és áthatóbban ágyazódtak be a magyar közbeszerzési világba, mint az első látásra tűnik.
Új alagút kerékpárosoknak - kattintson képeinkért! Fotó: bkk.hu
Kötődések
Az osztrák Strabag magyarországi tendernyeréseiről a magyar sajtó általában csak szőr mentén írt, az osztrák lapok viszont előszeretettel vetették fel évről évre a Strabag állítólagos átutalásait. Ezeknek az állítólagos átutalásoknak igen érdekesek a gyanítható közbeeső állomásaik és a feltételezett végpontjaik. Minderről a hvg.hu is beszámolt 2008-ban, amikor Ausztriában nyomozás indult a Strabag társtulajdonosa, Hans Peter Haselsteiner ellen.
Annyi bizonyos, hogy a Strabag a magyar közbeszerzési ranglistákon az elnyert megbízások összege alapján általában a szocialista és liberális koalíciók idején szerepelt előkelőbb helyeken. Fideszes kormányzás idején kicsit mindig visszaszorult az építőipari csoport az állami megrendeléseknél. A Hírbörze Kft. összesítése szerint – amelyet az Index idézett 2008-ban –, a Strabag kapta a legtöbb közbeszerzési megrendelést 2007-ben: a Gyurcsány-kormány idején 60,9 milliárd forintos összegű megbízásaikat csak a Hídépítő tudta megközelíteni akkor, 54,4 milliárd forinttal. (A Margit hidat – mint említettük – a Strabag és a Hídépítő leányvállalatai újítják fel egyébként, a Közgéppel együtt.)
Miközben a Strabag a szociálliberális időkben teljesített általában jól, addig a Közgép inkább a Fideszhez áll közelebb, a cég tisztségviselői között találjuk Németh Miklós vezérigazgatót és Nyerges Zsolt elnököt. Nyerges 2011-ben került a cég élére, mindemellett médiavállalkozásokban is érdekelt, többek között az Infocenter.hu nevű cégén keresztül a jobboldali Heti Válasz hetilap kiadójában. A Közgépben fideszes kötődését jelzi, hogy a cégben felügyelőbizottsági tagságot vállalt 1998-99-ben Wermer András, a Fidesz 2010-ben elhunyt kampánytanácsadója is.
Az utóbbi időben feltűnően sok megrendelést szerző Közgép már az első Orbán-kormány idején feltűnt egy politikailag igen érzékeny üzleti tranzakcióban. Ez a cég tulajdonosa volt ugyanis átmenetileg a Dunaferr Fejlesztő és Karbantartó Kft.-nek (DFK). A DFK kulcsfontosságú lett volna, ha az acélipari csoportot, a Dunaferrt sikerül Fidesz-közeli cégeknek privatizálni. Ez a terv azonban meghiúsult 2001-ben.
Addigra ugyan kiszorították már nagyrészt az előző menedzsmentet a Dunai Vasműből, de aztán a 2002-es kormányváltás előtt visszakerült a DFK a vasmű központi cégéhez. A következő kormányok idején aztán ukrán kézbe került a dunaújvárosi acélipari csoport. Közben az a Németh Miklós, aki csak később, 2004-ben került a Közgéphez – az origo.hu cikke szerint –, már 2001-ben vezérigazgató-helyettes lett a Dunaferr központi cégénél.
Kattintson képeinkért! Fotó: Bánkuti András
Erős emberek
Még érdekesebb az A-Híd Építő Zrt. háttere. Ez a cég – már ami a vezető tisztségviselőket és az fb-tagokat illeti – a Hídépítő Zrt.-hez kötődik. A felügyelőbizottságban találjuk a Hídépítő meghatározó személyiségét, Apáthy Endrét, sőt Apáthy Zoltánt is. Madar Gyula és Sal László hídépítős menedzserek pedig az A-Híd cégjegyzésre jogosultjai között szerepelnek.
A Hídépítő "erős embere", Apáthy Endre sokáig "jól beágyazottnak" tűnt a magyar közbeszerzések világában, míg egyszercsak neki nem támadott Demszky Gábor. A korábbi főpolgármester komoly konfliktusba került a Hídépítő akkori vezérével 2007-ben a metróépítési mizériák, elsősorban a Fővám téri állomásépítés csúszása miatt.
A hídépítős Sal László neve könnyen köthető a jobboldalhoz: Sal ugyanis az első Orbán-kabinet idején elhíresült, azóta felszámolás alá került Millenáris Produkció Kulturális Szolgáltató Rt.-ben is tisztséget vállalt. Szintén az első Fidesz-kormány idején lett Sal a Közgép vezérigazgatója. (Ez a cég szállt be a Dunaferr egyik kulcsfontosságú cégébe 2001-ben.) A Közgép élére 1999-ben került Sal, a posztot 2004-ig, Németh Miklósnak a céghez érkezéséig tartotta meg. Apáthy Endre szintén volt tisztségviselő 1994-98 között a Közgépben is, 1998-tól a Közgép fb-jébe került be pár évre. | [
"Vegyépszer",
"Mh 2009 Konzorcium",
"Dunaferr",
"Fidesz",
"Közgép",
"A-Híd Építő Zrt.",
"Strabag"
] | [
"Dunaferr Fejlesztő és Karbantartó Kft.",
"Hírbörze Kft.",
"Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.",
"Közgép Építő és Fémszerkezetgyártó Zrt.",
"Dunai Vasmű",
"Európai Unió",
"Hídépítő Zrt.",
"Európai Bizottság",
"Heti Válasz",
"Strabag-MML Kft.",
"Millenáris Produkció Kulturális Szolgáltató Rt."
] |
A platform egyebek mellett azt javasolja a vasárnapi értékelő MSZP-kongresszusnak, hogy - mivel a korrupció, fiktív tagság és az ehhez hasonló ügyek meghaladták a kritikus mennyiséget - szervezzék újjá a párt országos etikai és egyezető bizottságának szerepkörét.A javaslat szerint a testület a jövőben csak társadalmilag ismert, elismert, tapasztalt, emberileg megkérdőjelezhetetlen tisztaságú tagokból álljon, akiket a kongresszus választ és semmilyen más párttisztséget nem tölthetnek be.A vasárnapi kongresszusra - ahol több órás politika vita az elmúlt időszak értékeléséről folyik majd - eddig több mint háromszáz pártszervezet küldte el vitairatát, és több platform is készített saját javaslatokat.A Baloldali Tömörülés Platform elnökségének javaslatai közé tartozik az is, hogy - mivel az MSZP a húsz évvel ezelőttinél is kisebb lehetőségekkel rendelkezik - ezért az erőforrások elosztását a párt érdekeinek kell alárendelni. A párt vezetése dolgozza ki a belső összeférhetetlenségek politikai, tartalmi és formai követelményeit, mert csak így mérsékelhető a múltban oly sok kárt okozó funkcióhalmozás. Szakítani kell a pártban az utóbbi fél évtizedben kialakult vezérelvűséggel és egyenirányítással - olvasható az mszp.hu-ra felkerült dokumentumban.Kezdeményezik továbbá, hogy a kongresszus teremtse meg a szervezeti és személyi feltételeit annak, hogy az elmúlt két évtized értékelése politikailag korrekt és tudományosan is megalapozott legyen. Ehhez - mint írták - különböző bizottságokat kell létre hozni értelmiségiekből, kutatókból és politikusokból. Azt kérik, hogy a tagság beleszólhasson már a munkaközi anyagokba is. A szembenézés és a továbblépés nem történhet a tagság feje fölött! - áll az anyagban.A platform úgy látja, az MSZP jövőjének alapkérdése, hogy baloldali néppárttá váljon, ami politikailag a szociálliberálisoktól a demokratikus kommunistákig terjed, társadalmilag pedig a saját munkájukból élők, a nyugdíjasok és a felsőoktatási hallgatók számára kínál politikai otthont.Azt is kezdeményezik, hogy az MSZP legyen újból a platformok szövetsége, és kínáljon sokszínű részvételi lehetőséget az alapszervezetekben, a platformokban, a tagozatokban, illetve bármely szabad kezdeményezésű szerveződésben.Az anyag készítői úgy látják, hogy az MSZP zárt káderpárttá csökevényesedett, területi lobbik és erős emberek túszává vált és a kritikus szint alá csökkent azoknak a száma, akiknek a párt nevében szereplő "szocialista" szó még értékválasztást és programot jelent."A társadalom többsége a politikai vezető réteget korruptnak tartja, a szocialistákat jóval inkább, mint a Fideszt. A párt vezető testületei mindeddig igen keveset tettek a tisztánlátás és tisztulás érdekében" - vélekednek.A platform szerint az MSZP minden szintjén szükséges az önvizsgálat és önmérséklet, a jelenlegi magyar baloldal az életben maradásáért küzd, és a talpon maradáshoz sokat kell dolgozni, változni, illetve változtatni, ami hosszú ideig fog tartani. Saját magukkal szemben is megfogalmaznak kritikát, miszerint platform az elmúlt években helyes irányú állásfoglalásokat adott ki ugyan, ám túlzottan lojális volt a pártvezetéshez, kevéssé alapozott a tagság és a szélesebb nyilvánosság erejére. | [
"MSZP"
] | [
"Baloldali Tömörülés Platform"
] |
Még el sem kezdődött a Múzeumi Negyed építése, a kormány által 2011-ben bejelentett nagyszabású beruházás már rengeteg pénzt emésztett fel. Három helyről szedtük össze, hogy nagyjából mennyibe is került eddig a Liget-projekt.
A budapesti múzeumnegyed először Tarlós István főpolgármesteri programjában bukkant fel, melyet a 2010-es önkormányzati választásokra készített (pdf, 65. oldal). Ő még a Nyugati-pályaudvar mögé tervezte az új épületeket, “az elvetélt kormányzati negyed helyett", később azonban, az ötlet kormányzati szintre emelésével a Városligetre módosult a helyszín. A beruházás eleinte Új Nemzeti Közgyűjteményi Épületegyüttes (UNKE), majd a közérthetőbb Liget-projekt néven futott, és utóbbin ismert inkább a mai napig is.
Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját 2011-ben az Új Múzeumi Negyed koncepciójának kidolgozásáért felelős kormánybiztossá, majd 2013-ban a Liget Budapest projekt miniszteri biztosává nevezték ki. Ekkor hozták létre, és 2014 elején jegyezték be 50 millió forint tőkével az állami tulajdonú Városliget Zrt.-t is, amelynek vezérigazgatója Mozsár István, igazgatóságának elnöke pedig Baán László (további igazgatósági tag még Szalay-Bobrovniczky Kristóf).
Baán tehát 2011 óta irányítja a Fidesz egyik nagyszabású tervének megvalósulását, melynek azonban sok ellenzője akad. A kritizálók szerint a Városligetbe tervezett hatalmas épületek miatt nagy mértékben csökkenni fog a főváros egyik legnagyobb parkjának zöldterülete, mert a múzeumokra tervezett zöldtetők nem egyenértékűek a miattuk kivágásra ítélt hatalmas fákkal, és a beépítésre kerülő füves részekkel.
Ezután már bármit meg lehet tenni a Városligettel – civilek tiltakoztak a beépítési tervek ellen from atlatszo.hu on Vimeo.
A tervpályázatok ugyan már lezajlottak, de az építkezések még nem kezdődtek el. A projekt fizikai megvalósulásának első jele az volt, hogy március közepén a Magyar Zene Házánál elkezdték kivágni a fákat.
Barikádokkal, láncokkal, észérvekkel és élő tudósítással készülnek a Ligetvédők a következő rohamra from atlatszo.hu on Vimeo.
Azt nem tudni, hogy mi lesz a Liget-projekt a sorsa, tényleg elkészül-e majd valamikor, vagy a kormányzati negyedhez hasonlóan zátonyra fut, és sosem lesz belőle semmi. Mint emlékezetes, a Gyurcsány-kormány által 2006-ban a Nyugati-pályaudvar mögé álmodott kormányzati negyed ötletét 2008-ban lefújta a szocialista kabinet, ám a meghiúsult beruházás így is közel 10 milliárd forint közpénzbe került.
Tavaly februárban már megírtuk, hogy addig mennyit költött a Városliget átalakítását végző cég, most pedig annak jártunk utána, hogy összesen mennyibe került eddig az egész projekt.
Az adatokat három különböző forrásból gyűjtöttük össze: – a Városliget Zrt. által kötött szerződések összesítéséből – a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetményekből – a Szépművészeti Múzeum szerződéslistájáról
Eredetileg ugyan csak az első két forrásból terveztünk dolgozni, de a Szerb utcai festménykölcsönzés miatt kikért szépművészetis szerződések listáján is több városligetes megállapodást találtunk, így természetesen azokat is hozzátettük a többi adathoz.
Közbeszerzések 12 milliárd forint értékben
A Közbeszerzési Hatóság honlapján összesen 45 darab olyan tendert találtunk, amelyet a Városliget Zrt. írt ki, és amelyek már eredményesen le is zárultak. Az általunk leválogatott eredményes közbeszerzések összértéke nettó 12 milliárd forint.
Lehet, hogy a ténylegesen kifizetett összeg ennél kevesebb lesz majd, mert néhány esetben keretszerződésről van szó, de az is lehet, hogy mind a 12 milliárd forintot elkölti a Városliget Zrt., hiszen joga és lehetősége van erre, az összeg rendelkezésükre áll.
Szembetűnő, hogy a 45 közbeszerzésből a Közbeszerzési Értesítőben szereplő adatok alapján mindössze 3 volt nyílt eljárás, a többit hirdetmény nélküli tárgyalásos, vagy meghívásos formában bonyolította le a Városliget átalakítását végző állami cég, amely 22 esetben a Közbeszerzési törvény 122/A. § -ra való hivatkozással mellőzte a nyílt versenyt.
Az ilyen típusú, a közbeszerzési értékhatárt el nem érő eljárásokról már írtunk korábban: sokszor csupán egészen minimális összeg hiányzik az értékhatárhoz, így felmerül a gyanúja annak, hogy szándékosan kerülték ki a nyílt pályáztatást.
A listán a legnagyobb értékű tender egy tanácsadói megbízás: a Városliget Zrt. 2015 áprilisában szerződött nyolc céggel a Liget Budapest projekthez kapcsolódó, két részre osztott munkákra. A megbízás első felére, a portfólió és projektmenedzsment feladatokra 1,5 milliárd Ft + 60% nagyságú keretösszeg, a megállapodás másik részére, a tervezés és projektmenedzsment feladatokra pedig 1,5 milliárd Ft + 20% nagyságú keretösszeg áll rendelkezésre.
A nyílt tender győztesei az Eurout Kft., Ecotec Kft., Metrober Kft., Óbuda-Újlak Zrt., Főber Zrt., Perfektum Projekt Kft., HunGal Kft., és a 3E International Kft. lett. A megbízás összértéke a lehetséges ráhagyásokkal együtt nettó 4,2 milliárd forint.
A második legnagyobb tétel a közbeszerzések listáján a SANAA Jimusho Ltd./ Bánáti és Hartvig Kft. konzorcium nettó 2,65 milliárd forintos megbízása az Új Nemzeti Galéria és Ludwig Múzeum megtervezésére. A magyar cég egyik névadója, Hartvig Lajos is aláírta a Liget-projektet támogatók nyilatkozatát, amivel Baán László rukkolt elő azután, hogy tízezren tiltakoztak írásban a beruházás ellen.
A harmadik legdrágább közbeszerzést az Óbuda-Újlak Zrt. és Főber Zrt. nyerte közös ajánlattevőként: a nyílt tender értéke nettó 1 milliárd forint, tárgya pedig a Liget Budapest beruházáshoz kapcsolódó lebonyolítói, műszaki ellenőri és egyéb műszaki tanácsadási szolgáltatások ellátása.
Ennél kicsit kevesebbre, nettó 850 millió forintos keretösszegre szerződött egy meghívásos eljárás eredményeképpen a Városliget Zrt. a Museum Complex Kft.-vel és a 4V Trans Fuvarozó és Szolgáltató Kft.-vel a Liget Budapest beruházáshoz kapcsolódó szállítmányozási feladatok ellátására.
A Városliget Zrt. közbeszerzéseinek listáján az ötödik legnagyobb tétel a Magyar Zene Házának tervezésére vonatkozó megbízás, melynek nyertese a Tosei Co. Ltd. (jogutódja a Sou Fujimoto Architects), értéke pedig nettó 740 millió forint.
A Városliget Zrt. által kiírt, és eredményesen zárult közbeszerzések listája itt megtekinthető.
1,8 millió a Pesti Srácoknak
Nemrégiben megírtuk, hogy Rogán Antal szomszédjának, Csetényi Csabának cégei fogják reklámozni a Liget-projektet 12 hónapon át nettó 390 millió forintért.
Ez a szerződés még nem szerepel azon a listán, amit a Városliget Zrt.-től kértünk ki, hogy megtudjuk, milyen megállapodásokat kötöttek 2015 eleje óta. Akkor ugyanis már megkérdeztük a cégtől ugyanezt, és a válaszukból az derült ki, hogy 2014-2015 között nettó 890 millió forintot költöttek. Kiadásaik között jelentős tétel például, hogy havi 3,6 millió Ft-ért bérelnek irodát a Dózsa György úton a Luxembourgban bejegyzett PFCE Hungary S.á.r.l.-től.
Idei közadatigénylésünkre válaszul egy 11 oldalas táblázatot küldött a cég az általa 2015 januárja és 2016 márciusa között kötött szerződésekről. A lista meglehetősen változatos, raktározás épp úgy van rajta, mint biztosítási, tervezési, informatikai megállapodások, bizottsági tagságok, és hostesslányok napidíjai.
Az összesítésben több érdekes tétel is szerepel: – a PestiSrácok.hu-t kiadó Gerilla Press Kft. nettó 1,8 millió forintot kaphat médiamegjelenésért – Hartvig Lajos bruttó 400 ezer Ft-ért volt az Új Nemzeti Galéria és Ludwig Múzeum tervpályázatában a bíráló bizottság tagja, aminek pikáns mellékzöngét ad, hogy az a konzorcium nyerte a nettó 2,65 milliárdos tendert, amelynek az ő nevét is viselő cég is tagja volt – Klujber Róbert bruttó 480 ezer forintra szerződött a Liget-projekt egyes épületeinek építési költségeire vonatkozó független szakértői jelentés elkészítéséért, és további bruttó 200 ezer forintra a beruházáshoz kapcsolódó műszaki tanácsadásra kiírt közbeszerzés szakértői bizottságának tagjaként
A táblázatban szereplő szerződések összértéke mintegy 7,2 milliárd forint. A Városliget Zrt. nem könnyítette meg a pontos számolást: néhol nettó, máskor bruttó összegeket adott meg, többnyire forintban, de időnként euróban (ezeket 300 forintos árfolyamon váltottuk át forintra), és van, ahol a szerződés teljes összegét, ám van ahol havi- vagy napidíját közölte, de olyan rubrika is előfordul a táblázatban, ahova csak annyit írtak az összeg helyére, hogy “szerződésben meghatározott egységárak", illetve van jónéhány keretmegállapodás is a listán.
Az általunk kigyűjtött közbeszerzések közül a legtöbb szerepel a táblázatban, néhány azonban nem. Némelyik azért, mert adatigénylésünk után jelent meg a hirdetmény, de van, amit vélhetően egyszerűen csak lefelejtettek. Például az Új Nemzeti Galéria és Ludwig Múzeum 2,65 milliárdos tervezése is lemaradt valahogy. A tavaly és idén kikért szerződéslistákról is hiányzó közbeszerzések összértéke nettó 4,5 milliárd forint.
A Városliget Zrt. által 2014-2015 között kötött szerződések listája itt megtekinthető. A cég 2015-2016 között kötött megállapodásainak listája itt megtekinthető.
Eleinte a Szépművészeti állta a számlát
Elég nagy meglepetés volt, amikor a Szerb utcai képkölcsönzős botrány miatt kikért szerződéslista feldolgozása közben észrevettük, hogy a Szépművészeti Múzeum is kifizetett nettó 380,5 millió forintot a Liget-projekttel összefüggő költségekre. Persze annyira mégsem meglepő a dolog, hiszen a projektet és a múzeumot is Baán László irányítja.
2013-ban tíz, 2014-ben pedig további három alkalommal kötött szerződéseket a Szépművészeti a Liget-projekttel összefüggésben.
2013-ban
36 millió forintra szerződtek a Sárhegyi és Társa Ügyvédi Irodával 10 hónapra, a városligeti ingatlan jogi sorsának rendezésével kapcsolatos intézkedésekért, és okiratszerkesztésért
20 millió forintra szerződtek az Óbuda-Újlak Zrt.-vel az UNKE tervpályázatának kidolgozásáért
19,9 millió forintta szerződtek a Sz-Építők Építőipari Kft.-vel az UNKE-hez kapcsolódó tervezési és engedélyezési eljárások lebonyolításáért
16 millió forintra szerződtek a Karafiát Ügyvédi Irodával 8 havi jogi tanácsadásért, és a projektcég megalapításáért
14,8 millió forintra szerződtek a párizsi Lordculture-rel az Új Nemzeti Közgyűjteményi Épületegyüttessel (UNKE) kapcsolatos tanácsadásért
14,7 millió forintra szerződtek a Narmer Bt.-vel az UNKE koncepciójának kidolgozásáért
10 millió forinra szerződtek a Wéber 2000 Kft.-vel az UNKE kiegészítő mérnöki feladataira
8 millió forintra szerződtek az Atlas Geo Kft.-vel az UNKE mérnöki feladataira
8 millió forintra szerződtek a Favor Kft.-vel az UNKE előkészítő tanulmányaiért
6,2 millió forintra szerződtek az Atlas Geo Kft.-vel az UNKE előkészítő mérnöki feladataira
2014-ben
187,6 millió forintra szerződtek a Városliget Zrt.-vel a Liget-projekt tervpályázatára
31,4 millióra szerződtek a Városliget Zrt.-vel a Liget-projekttel kapcsolatos feladatokra
7,7 millió forintra szerződtek a CÉH Tervező Zrt.-vel az UNKE műszaki tanácsadói tevékenységéért
A három helyről összesített számok azt mutatják, hogy a Liget-projektre eddig 13 milliárd forintot költött az állam különböző csatornákon keresztül. Ha az ebbe beleszámolt keretösszegeket esetleg nem is használják majd ki teljesen, és erre az opcióra nagy jóindulattal leveszünk az összegből 3 milliárd forintot, az akkor is 10 milliárd.
Vagyis elmondhatjuk, hogy annyiba már biztosan került eddig a Liget-projekt, mint annak idején a Gyurcsány-kormány nagy ötlete, a kormányzati negyed.
Erdélyi Katalin | [
"Városliget",
"Szépművészeti Múzeum"
] | [
"Óbuda-Újlak Zrt.",
"Tosei Co. Ltd.",
"Eurout Kft.",
"Új Múzeumi Negyed",
"Narmer Bt.",
"Új Nemzeti Közgyűjteményi Épületegyüttes",
"Hartvig Kft.",
"PFCE Hungary S.á.r.l.-től",
"SANAA Jimusho Ltd./",
"4V Trans Fuvarozó és Szolgáltató Kft.",
"Új Nemzeti Galéria",
"Sou Fujimoto Architects",
"Gerilla Press Kft.",
"Wéber 2000 Kft.",
"Közbeszerzési Értesítő",
"3E International Kft.",
"Metrober Kft.",
"Perfektum Projekt Kft.",
"HunGal Kft.",
"Karafiát Ügyvédi Iroda",
"Új Nemzeti Galéria és Ludwig Múzeum",
"Sz-Építők Építőipari Kft.",
"Atlas Geo Kft.",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Ecotec Kft.",
"Museum Complex Kft.",
"Főber Zrt.",
"Pesti Srácok",
"Favor Kft.",
"CÉH Tervező Zrt.",
"Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda",
"Ludwig Múzeum"
] |
Újabb három embert hallgattak ki a nyomozók a héten a MÁV Informatika Zrt. ellen zajló eljárás során - közölte a BRFK a honlapján. Az újabb három személyt is orgazdasággal gyanúsítják. A BRFK gazdaságvédelmi nyomozói több szerződés valóságtartalmát szükségességét is vizsgálják, melyeket a korábbi vezetés több tíz millió forint értékben kötött. A rendőrség ezzel párhuzamosan vizsgálja azt is, hogy a gyanúsítottak egy köre több alkalommal fiktív üzleti céllal, jogosulatlanul utazott Rómába és Angliába a cég költségén. A budapesti nyomozók adatgyűjtése szerint az okozott vagyoni hátrány az ügyben ez idáig több tíz millió forintra tehető.
Sz. György, a MÁV Informatika Zrt. értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója ellen január végén indított eljárást a rendőrség, hűtlen kezelés és nagyobb értékre elkövetett orgazdaság bűntette miatt. A cég vezérigazgatóját, H. Sándort tavaly áprilisban gyanúsította meg a rendőrség, mert a gyanú szerint ő és a volt vezérigazgató fiktív munkáért fizetett milliókat a munkavállalóknak.
A MÁV Informatika elleni eljárásról szóló cikkeinket itt olvashatja. | [
"MÁV Informatika Zrt."
] | [] |
fotó: MTI
Helyből 100 százalék támogatásmegvonással jár, ha az uniós forrásból megvalósuló projektekre nem hirdetnek közbeszerzési eljárást. Ez a nyilvánosság és ezzel együtt a verseny kizárását jelenti – ami sérti az egyik legfőbb uniós irányelvet. Ilyesmit gyanítanak Brüsszelben, és lapunk forrása szerint a közbeszerzési törvényben elrejtett aknát vizsgálják.
A jogszabály részletezi a közbeszerzésre kötelezettek körét, de nem ezzel, hanem a kivételekkel akad gond. Utóbbiak közé kerültek az olyan beszerzések, amelyek "2015. november 1-jét megelőzően igényeltek uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból valósultak meg". A passzus 2015 karácsonya előtt került a törvénybe, amikor az egész apparátus azon munkálkodott, hogy Magyarország az utolsó euróig lehívja a 2007–2013 között rendelkezésre álló keretet. A hajrában szenteste napján is szerződéseket gyártottak a minisztériumokban, a futó projektek gazdáira pedig rábízták, hogy belátásuk szerint oldják meg a kiegészítő és pótmunkákat. Alkalmasint hosszadalmas közbeszerzés nélkül – a jogszabály-módosítással mindenesetre a már támogatott projektek felmentést kaptak a procedúra alól.
Támadási felület Szabályosan emelték a minap 14 milliárd forintról 23-ra a Duna Aszfalt Kft. szerződésében az előlegként lehívható összeget, ám az M35-ös autópálya 20 kilométeres szakaszának 47 milliárd forintos munkájára kötött kontraktusban eredetileg csak 30 százalék előleg szerepelt, azóta viszont kormányrendelet srófolta 50-re az igényelhető összeget. Ehhez igazították utóbb a szerződést. A közbeszerzési eljárást azonban eredetileg 30 százalékos előleglehívási lehetőséggel hirdették meg, ebben a tudatban döntöttek a cégek arról, hogy induljanak-e a versenyben. Utóbb változtak a paraméterek, 50-re emelték az előleget, így nem zárható ki, hogy ilyen feltételekkel több cég jelentkezett volna az útépítési felhívásra. A feltételek változására hivatkozva az érintett cégek megtámadhatják a konkrét közbeszerzési eljárást. Ez nemcsak a Duna Aszfalt autópályaépítő-projektjénél áll fenn, hanem valamennyi nagy infrastruktúra-beruházásnál, amelynél az előlegemelés miatt módosítják a szerződést.
A cikluszáró pánik után is hatályban maradt azonban az említett törvényhely. A Világgazdaság kérdésére a Miniszterelnökség azt válaszolta, hogy kizárólag az új közbeszerzési törvény hatályba lépése, tavaly november elseje előtt igényelt támogatások felhasználása esetén nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. A korábbi szabályok alapján "a támogatások egy jelentős részének felhasználása nem tartozott a közbeszerzési kötelezettség alá", a szigorúbb szabályozás visszamenőleges hatályú alkalmazását akarták elkerülni. "Lehetnek még olyan projektek", amelyekre a pályázatot tavaly november elseje előtt nyújtották be, és "a támogatási forrás még nem került felhasználásra" – így a magyarázat. Arra azonban nem válaszolt a Miniszterelnökég, mekkora összegű projekt mentesült a közbeszerzési eljárások alól karácsony óta, illetve hány szerződést kötöttek, módosítottak ezen szabály alapján. | [
"Miniszterelnökség",
"Duna Aszfalt Kft."
] | [] |
2016 végén pereltük be a Bírósági Végrehajtó Kart, mert a NAIH állásfoglalása ellenére sem adták ki a gazdálkodási adataikat. Most a bíróság kötelezte őket az Átlátszó által kért adatok kiadására. A bíróság döntése nyomán megkapott szerződéslistákból kiderül, hogy tavaly 1,45 milliárd, idén 800 millió forintot költöttek tájékoztató kampányokra, és 7,2 millió forintért írattak tanulmányt a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara 2015. augusztus 31-i fordulónappal megszűnt, általános jogutódja a 2015. szeptember 1-jén megalakult Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) lett. 2016. június végén közadatigénylésben kértük ki az MBVK-tól a 2015.09.01. és 2016.06.28. között kötött, nettó 5 millió forintot elérő szerződéseik listáját, mert a honlapjukon semmilyen gazdálkodási adatot nem tettek közzé. Az MBVK megtagadta adatigénylésünket arra hivatkozva, hogy “a Kar közpénzekkel nem gazdálkodik, így az Ön által kért adatok nem tartoznak sem a közérdekű, sem pedig a közérdekből nyilvános adatok körébe".
Ki kell adniuk a gazdálkodási adataikat
Ezzel a válasszal nem értettünk egyet, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk. A NAIH helytállónak találta a beadványunkban foglalt érvelésünket, miszerint az MBVK a jogszabályok szerint közfeladatot ellátó szerv, így közérdekű adatokat kezel, ezért a Hatóság felszólította az MBVK-t, hogy adja ki részünkre az általunk kért szerződéslistát.
Az MBVK azonban nem tett eleget a NAIH felszólításának, nem válaszolta meg az adatigénylésünket, ezért a bírósághoz fordultunk:
Az MBVK a per megszüntetését kérte arra hivatkozva, hogy
az Átlátszó újságírója nem saját nevében, hanem az Átlátszó képviseletében adta be az adatigénylést, mert azt az átlátszós email-címéről küldte el
az Átlátszó (újságírójának jogi képviselője) az adatigénylés megtagadásától számított 30 napos határidő után nyújtotta be a bírósági keresetet
az MBVK nem lát el közfeladatot,
továbbá üzleti titokra is hivatkozott a végrehajtói szervezet.
A bíróság elsőfokú ítéletében megállapította, hogy
az Átlátszó nem késett el a perindítással
nem releváns, hogy az újságíró az átlátszós email-címéről küldte el az adatigénylést
az MBVK közfeladatot lát el, ezért a gazdálkodási adatai közérdekű adatok.
Kitért az elsőfokú ítélet arra is, hogy az MBVK az üzleti titokra hivatkozással kapcsolatban semmilyen tényt és körülményt nem igazolt, ezért a szervezet védekezésének ezt a részét sem fogadta el a bíróság, és kötelezte a Végrehajtói Kart az Átlátszó által kért adatok kiadására.
Az MBVK fellebbezett a döntés ellen, de a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
Tavaly 1,45 milliárd forintot költöttek kommunikációra
A másodfokú ítélet ellen már nincs helye fellebbezésnek, és az MBVK a döntésnek eleget téve meg is küldte részünkre a 2015. szeptember és 2016. július között kötött szerződéseinek listáját.
Tavaly ősszel a birtokunkba került három számla, amelyekből az látszott, hogy csak 2016. június elején 725 millió forintot fizetett ki az MBVK kommunikációs feladatokra két cégnek:
a kormányzati reklámkampányokat szervező, Balásy Gyula tulajdonában lévő Lounge Design Kft.-nek 300 millió forintot honlapfejlesztésre és tájékoztató füzetre
az alig fél évvel korábban, 2015 decemberében bejegyzett, Horváth László tulajdonában lévő Magno Studio Kft.-nek 425 millió forintot “Miniprogram sorozat műsorgyártás, sugárzás" címszóval
Utóbbiról nem találtunk semmit, de a Lounge Design által gyártott tájékoztató füzet valószínűleg azonos azzal az MBVK honlapján is elérhető kiadvánnyal (PDF), amelyet tavaly nyáron a lakossági postaládákba is eljuttatott a szervezet.
A másodfokú döntés után megkapott szerződéslista szerint azonban ennek a korábban tudomásunkra jutott 725 millió forintnak bő kétszeresét költötte kommunikációra 2016-ban a végrehajtói szervezet. Összesen 1,45 milliárd forintot.
nettó 850 millió forintért végezte a Magno Studio Kft. a “kommunikációs ismeretterjesztő kampányt"
nettó 60 millióért szerződtek a Lounge Design Kft.-vel honlapfejlesztésre
nettó 540 millió forintot kapott a Lounge Design a tájékoztató füzetek elkészítéséért
A Századvég Zrt. írt kommunikációs tanulmányt
Miután jogerősen megnyertük az MBVK elleni pert, és megkaptuk tőlük a 2015. szeptember eleje és 2016. június vége között kötött szerződések listáját, egy újabb adatigénylésben kikértük a 2016. június vége és 2017. szeptember közepe kötött megállapodások összesítését is. Valószínűleg tanultak a perből, mert ezt az igénylést már mindenféle ellenkezés nélkül, határidőben és rendben megválaszolták. Sőt, ezt a második szerződéslistát a honlapjukon is közzétették.
A táblázatból az látszik, hogy idén sem sajnálják reklámra a pénzt: júliusban nettó 800 millió forint értékű szerződést kötöttek a Magno Studio Kft.-vel “társadalmi felelősségvállalás körében országos tájékoztatási kampány 2017-2018" tárggyal. A leírás szerint a kampány egy “Több hónapon keresztül, országos TV csatornákon folyó több száz (1400 spot) megjelenést, kisfilmet biztosító tájékoztató program." lesz.
Hab a tortán, hogy a kommunikációs költekezéshez a Fidesz-közeli Századvég Gazdaságkutató Zrt. is hozzájárul a maga módján: az MBVK tavaly novemberben bízta meg “a Kar kommunikációs és médiaterv munkájához" a céget egy tanulmány készítésével.
A részletes leírás szerint a feladat “Az MBVK részletes médiaterv és koncepció átadás, mely tartalmazza a tevékenységi statisztikák, megvalósult kommunikációs kampány elemeinek értékelése, médiakampány kiterjesztésének elemzése, médiaterv összeállítás, kommunikációs ütemterv a lakossági tájékoztatóhoz, szakmai fórumok, workshopok tervének összeállítása, médiaszereplések, tematikus és kommunikációs felkészítő tréningek, kommunikációs terv a weboldal tematikus fejlesztésre". A munkát nettó 7,2 millió forintért vállalta a Századvég Zrt., a teljesítési határidő 2017. február 14. volt.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. tulajdonosa Szalay-Bobrovniczky Kristóf, akit tavaly ősszel nevezett ki a kormány londoni nagykövetté. Szalay-Bobrovniczkynek korábban közös cége volt Habony Árpáddal, akit 2015-ben a Heti Válasznak adott interjújában bajtársának nevezett. Látták őket együtt a Four Seasons hotelben és a londoni repülőtéren is.
A cég kapott közpénzes megbízást a népszavazási kezdeményezés miatt meghiúsult budapesti olimpia kapcsán is, és a Századvég Alapítvánnyal közösen többszáz millió forintért végez közvéleménykutatási feladatokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Századvég Gazdaságkutató Zrt.",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara",
"Lounge Design Kft.",
"Magno Studio Kft."
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Bírósági Végrehajtó Kar",
"Végrehajtói Kart",
"Századvég Alapítvány",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Elkaszálta a Közbeszerzési Döntőbizottság a Magyar Állami Operaházat, mivel jogellenesen szerződött a Tiborcz István haverjának cégével, a West Hungária Bau-val. A részleteket Hadházy Ákos, az LMP társelnöke ismertette szokásos heti korrupcióinfóján.
"Ha autót akartak volna a közbeszerzésen venni, a WHB felajánlja, hogy szerel egy ötödik kereket, az Operaház pedig ezért utólag plusz pontokat ad. Az ötödik kerék felesleges, a menet közben adott plusz pontok pedig törvénytelenek" – így fordította le köznapi nyelvre a Közbeszerzési Döntőbiztottság (KDB) határozatát Hadházy Ákos, LMP-s politikus.
A KDB megsemmisítette a Magyar Állami Operaháznak a West Hungária Bau Kft.-t nyertesnek kimondó határozatát, és meg is bírságolta az Operát 5 millió forintra.
A WHB tavaly 14 milliárd forintért vihette el az Opera korszerűsítési munkáit, erről részletesen beszámoltunk. Elnyerte továbbá a színpadtechnika beszállításának a lehetőségét is 6,5 milliárdért.
Ez utóbbi döntést támadta meg a Bosch Rexroth Kft. arra hivatkozva, hogy a kiíró menet közben változtatta meg a feltételeket – plusz pontokat adott a WHB-nak, amely az előírtnál több vezérlőtengely szállítását ígérte -, ami sérti a verseny tisztaságát, az esélyegyenlőséget, a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményét.
A KDB elfogadta a bejelentő érvelését és megsemmisítette az Opera határozatát. A dalszínháznak így a Bosch-sal és partnereivel kell szerződnie, ami egyébként mintegy 200 millió forinttal olcsóbb beszerzést is jelent.
Hadházy emlékeztetett arra is, hogy a WHB tulajdonosa, Paár Attila barátságban van Tiborcz Istvánnal. Akinek felesége, Orbán Ráhel pedig az Operaház főigazgatójának jó ismerőse. A WHB tarol a közbeszerzéseken, s a politikus információi szerint az egyik kiszemelt lehet a Paks II. beruházás kivitelezésére is.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Magyar Állami Operaház",
"West Hungária Bau"
] | [
"Közbeszerzési Döntőbiztottság",
"Bosch Rexroth Kft.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Vas András;
Balaton;kikötő;
2020-04-23 11:38:35
Gigabiznisz a Balatonnál: lepasszolja vitorláskikötőit az állami hajózási cég
Eladná a balatoni vitorláskikötők üzemeltetési jogát a Balatoni Hajózási Zrt., a cég emellett kikötőket zárna be, kempingeket, szállodát és hajókat adna el, valamint elbocsátásokra is készül, derült ki a lapunk birtokába került dokumentumból.
Május 6-ig kell véleményeznie a Bahart Zrt. részvényeseinek a hajózási cég reorganizációs tervét. A lapunk birtokába került, az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán által kiküldött anyagból kiderül, komoly változások előtt áll a balatoni hajózás, mely profiltisztítás címén megválna a vitorláskikötői üzemeltetésétől. Az ötlet nem új: korábban már többször írtunk róla, az állam tavaly év elején került a Bahart tulajdonosai közé, majd augusztusban egy 6,6 milliárd forintos tőkeemelésel elérte, hogy többségbe kerüljön, s így a tóparti tulajdonos önkormányzatok érdemben már nem tudnak beleszólni a társaság működésébe. A települések a tőkeemelés után attól tartottak, hogy a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket. S hogy aggodalmuk nem volt alaptalan, jól mutatja a cég 2020-tól érvényes reorganizációs terve.
A lapunk birtokába jutott dokumentum készítői arra hivatkoznak a cég teljes átszabása kapcsán, hogy az új tulajdonosi struktúra, valamint a dokumentumban többször is hivatkozott koronavírus-járvány miatt a tevékenység, a működés és az alapcélok teljes átértékelésére lesz szükség: a Bahart profiljába a jövőben a személy- és ipari hajózás, a révközlekedés és a közforgalmú kikötők üzemeltetése fér bele, emiatt nem üzemelteti tovább szállodáját, kempingjeit és vitorláskikötőit.
A cég 11 vitorláskikötőt üzemeltet a Balatonon összesen 1800 férőhellyel, ám a tervezet szerint "az elmaradt karbantartási munkák következtében szinte minden kikötő felújításra, fejlesztésre szorul". A rekonstrukció helyett azonban a Bahart nyilvános pályázatot ír ki a vitorláskikötők üzemeltetésére.
A szerződések megkötése után a hajózási cég alapít egy kft.-t, ebbe apportálja a vitorláskikötőket, s csak a működtetéshez szükséges vagyont adja majd át a majdani bérlőknek. Vagyis a terület elvileg a cég tulajdona marad, de az azon lévő kiszolgáló létesítmények, vendéglátóhelyek és minden egyéb a bérlőké lesznek. A Bahart 2023-ig 2,2-2,8 milliárd forint bevételt remél a bérleti jogok értékesítéséből. A dokumentum egyik mellékletéből az is kiderül, hogy a vitorláságazattól az idén 967 millió forintos bevételt remél a cég.
A személyhajózás optimalizálásaként megszűnik hat menetrendi és négy sétahajójárat, három pedig módosul, négy pénztárt – Balatonkenese, Csopak, Balatonszemes, Szigliget – bezárnak, öt hajót pedig kivonnak a forgalomból, s ezek közül hármat értékesítenek. A kompközlekedést fejleszteni akarja a cég, s az ipari flottára is szükség lesz a balatoni műszaki feladatok ellátásához.
A 22 közforgalmú kikötő közül négyet – Balatonkenese, Csopak, Balatonakali, Balatonudvari – zárnának be, s adnák el a területüket. Értelemszerűen minden esetben értékes, vízparti ingatlanokról van szó, ahogyan a siófoki kikötőben található Hotel Móló, valamint az összesen több mint 30 ezer négyzetméteres balatonszemesi Hattyú és a balatonboglári Sellő kempingek esetében is, melyeket szintén eladna a hajózási cég arra hivatkozva, hogy üzemeltetésük vagy bérbe adásuk idegen a cég alaptevékenységétől... A vállalat átalakítása természetesen elbocsátásokkal is járna: a tervezet szerint 65 munkatárstól válna meg a Bahart, ami éves szinten 300 millió forintos személyi költségcsökkenést jelentene.
Megszüntetés előtt álló hajójáratok
Megszüntetés előtt álló sétahajójáratok
Pakett-történet
Az állam 2019 elején vette vissza a cégben tulajdonos önkormányzatoknak 2008-ban ingyen átadott üzletrészét. A részvénycsomagot még a Gyurcsány-kormány annak fejében adta oda 22 tóparti településnek, hogy azok előbb egy 580 milliós, majd 2012-ig újabb 1,42 milliárd forintos tőkeemelést hajtanak végre. Utóbbi azonban a többször kitolt határidők ellenére is elmaradt, így egy tavaly januári kormányrendelet szerint az állami pakett felett attól kezdve a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) rendelkezik.
Azok az önkormányzatok pedig, melyek a korábbi években felvásárolták más települések részvényeit, komoly összeget buktak. Siófok például milliárdos szinten áldozott részvényvásárlásra, s lett így 44 százalékos tulajdonos, ám ez a rész az állami szerepvállalással nagyjából megfeleződött, hiszen az eddigi négymilliárdos alaptőke 10,6 milliárdra nőtt.
Noha a tavalyi a tőkeemelést Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a modernizáció szükségességével indokolta, a tulajdonos balatoni önkormányzatok közül többen már tavaly augusztusban arról beszéltek a Népszavának, attól tartanak, az állami többségi tulajdon a cég egyes részeinek, így a vitorláskikötők és más értékes vízparti területek kormányközeli körökig elérő privatizációjához vezethet.
Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója akkor arra a kérdésre, egyben tartják-e a Bahartot, azt felelte, az állam hosszú távon gondolkodik a cégben, s a hajózási társaság fejlesztése a cél. Lapunk felvetésére, szerepel a tervek között bizonyos egységek, például egyes kikötők privatizálása úgy reagált, a tőkeemelés és az állami szerepvállalás erősítése azért történt, hogy végre nagy ütemben fejleszteni tudják a balatoni hajózást és vele együtt tovább erősíteni a balatoni turizmust. Az esetleges privatizációval kapcsolatos kérdésre Guller Zoltán kijelentette: nincs ilyen terv, a Bahart nyereséges cég, profitot termel, a növekedés gátja az elavult infrastruktúra és járműpark. Csütörtökön megkerestük az MTÜ vezetőjét, hogy a privatizációs tervekről kérdezzük, és szembesítsük háromnegyed évvel ezelőtti nyilatkozatával, ám nem felelt kérdéseinkre.
Kollár Józsefet, a Bahart Zrt. vezérigazgatóját arról kérdeztük, miért mond le egy állami cég egy olyan ágazatról, a vitorláskikötői üzemeltetéséről, amelynek 100 százalékos a kihasználtsága. Kollár amúgy a tavalyi, állami tőkeemelés után azt mondta, az elmúlt években elvégezték a cég strukturális átalakítását. Ennek tükrében legalábbis érthetetlen, miért van szükség új cégstruktúrára, s arra is kíváncsiak voltunk, miért van szükség a tervben említett profiltisztításra, ha az értékesíteni kívánt elemek jelentős része hasznot hoz a cégnek. A hajózási cég vezérigazgatója ráadásul a Hírbalaton 2020. április 4-i tudósítása szerint azt nyilatkozta, egyelőre nem terveznek elbocsátásokat. Ami azért meglepő, mert a reorganizációs terv április 3-i keltezésű.
- Cégünk a járványügyi helyzet miatt rendkívül nehéz helyzetbe került – felelte Kollár József. – Ugyanis a személyhajózási szezont nem lehetett elkezdeni, ráadásul a révközlekedés is csupán az ilyenkor szokásos forgalom harmadát bonyolítja le. Még az optimistább forgatókönyvek szerint is rendkívül súlyos gazdasági veszteségekkel kell szembenéznünk 2020-ban. A kialakult helyzetben alapvető cél a veszteségek minimalizálása, a munkahelyek többségének megmentése. Ennek érdekében készült a reorganizációs terv, melynek célja, hogy alkalmazkodjunk a kialakult helyzethez és fenn tudjuk tartani a Bahart hosszútávú működőképességét.
A tervezetről később döntenek a tulajdonosok. | [
"Balatoni Hajózási Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Bahart Zrt."
] |
/ 2010.08.26., csütörtök 19:21 /
Miközben Demszky Gábor kivonul a politikából, a Tocsik-ügyön edződött zuglói SZDSZ-lobbisták gyermekei csak most élednek: polgármesterré tennék a Z'zi Labor frontemberét.
Különös kihívót kaptak a XIV. kerületben induló polgármesterjelöltek, azaz a fideszes Papcsák Ferenc, a szocialista Pelyva György, illetve a "civil" szavazatok becsatornázására készülő LMP-s Várnai László. Egy Zuglóiak Érdekképviseleti Egyesülete névre keresztelt (ZÉK) csoportosulás Janicsák Istvánnak, a '80-as évek végén népszerű - a veresegyházi asszonykórussal is kokettáló - Z'zi Labor zenekar frontemberének bérelte ki a városrész óriásplakáthelyeinek jelentős részét.
A ZÉK nem csak a polgármester-aspiráns Janicsákot futtatja. A szervezet minden zuglói választókörzetben jelöltet készül indítani, s ha máshogy nem, kompenzációs listáról küldene alkuképes képviselőt a kerületi testületbe.
Az egyesület jelöltjeinek egyike-másika már megmerítkezett a politikában: hárman az MSZP-ből kiszakadt helyi szociáldemokrata frakció képviselői vagy szakértői (Tamás László, Kricsfalvi Jenő és Schinkasek Zoltán), Kiss Jánosné viszont eddig SZDSZ-kontóra ült a szociális bizottságban. S nem mellékesen, az önkormányzat kulcsvállalataként ismert Zuglói Vagyonkezelő (ZV) Zrt. fő szakszervezetise, Czifráné Romhányi Ilona ugyancsak szerepel a ZÉK jelöltlajstromán. A ZV és a Janicsák-féle csoport között azonban más kapcsolat is van: a vagyonkezelő vezérigazgatója például anno tiszteletét tette az egyesület zászlóbontásán.
Az új szervezet mögött ugyanakkor leginkább a Tocsik-botrány bűnében fogant XIV. kerületi SZDSZ-lobbi főalakjai (illetve családtagjaik) sejlenek fel. A tisztánlátáshoz tehát elengedhetetlen némi múltidézés: Tocsik Márta az 1994-98-as ciklus hajnalán azzal jelentkezett be az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-nél, hogy több százmillió forintos sikerdíjért cserébe letörné a gazdasági társasággá alakult állami vállalatok "alatt fekvő" földek ellenértékét követelő helyi önkormányzatok pénzigényét. Az ÁPV szerződött is a jogásszal, majd az MSZP és az SZDSZ kincstárnokai - egyebek mellett az Utilitas nevű rt.-n keresztül - részt kértek a sikermilliókból.
A Tocsikot megbízó privatizációs szervezet elnökhelyettese, Virág Attila, valamint a pénzfelfogó Utilitas tisztségviselői egyaránt a zuglói SZDSZ-ben politizáltak, és korábban közös gazdasági érdekeltségeik is voltak. Virág végül megúszta a büntetőjogi felelősségre vonást, sőt a Tocsik-ügy inkább pozitív referenciát jelentett a pályáján.
Egyfelől 1999 és 2002 között igazgatósági tagsághoz jutott a későbbi kormányfő, Gyurcsány Ferenc Altus Befektetési Rt.-jében, majd ő lett a Gizella úti volt SZDSZ-székházat birtokló cég közvetett tulajdonosa, és Tiara néven tucatnyi társaságból álló vállalatbirodalmat működtet - a mai napig. Ezek után aligha meglepő, hogy a zuglói Szabad Demokraták Szövetségét sokáig elnökként jegyző Killik Jenő ugyancsak a Virág-féle Tiara cégcsoportnak dolgozik.
És akkor vissza a jelenbe: a Janicsákkal kampányoló ZÉK elnöke nem más, mint Killik Jenő fia, László, de az egyesület vezetői között Virág Attila András nevű gyermeke is feltűnik. Sőt, az elnökségi tagok és a ZÉK-képviselőjelöltek sorában ott szerepel a "tocsikolós" Utilitas Rt. volt igazgatójának felesége, a Virág-társaságoknak könyvelgető Bertók Zoltánné - de a Janicsákék jogvédő irodáját vezető Sinkovits Péter is ehhez az üzleti körhöz tartozik. Hasonlóan a XIV. kerületet 2006 óta polgármesterként irányító Weinek Leonárdhoz, akivel azonban - híreink szerint - megromlott Virág Attiláék kapcsolata.
Ezen tények ismeretében különösen is figyelemreméltó a Magyar Narancs múlt heti Janicsák-interjúja. Arra a megjegyzésre, hogy egyesek szerint "a ZÉK voltaképpen a zuglói SZDSZ maradványaira épül", a polgármesterjelölt mindössze annyit válaszolt: "Ez hülyeség". | [
"SZDSZ"
] | [
"Szabad Demokraták Szövetsége",
"Magyar Narancs",
"Zuglói Vagyonkezelő (ZV) Zrt.",
"Utilitas Rt.",
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Altus Befektetési Rt.",
"Z'zi Labor",
"Virág-féle Tiara",
"Zuglóiak Érdekképviseleti Egyesülete"
] |
A Demokratikus Koalíció politikusa, Varju László áprilisban kiesett a parlamentből, de pártja jól szerepelt a választásokon, így a Brüsszelbe távozó Molnár Csaba mandátumát megkapta. Addigra viszont már felvette a hathavi tiszteletdíjnak megfelelő búcsúpénzt – írja a Blikk.
Varju László az április 6-i választáson éppen nem jutott a parlamentbe a DK színeiben, és május 5-én elveszítette mandátumát. A párt jól szerepelt az uniós választáson, így Molnár Csaba Brüsszelben folytathatta a politizálást, ő pedig megörökölte a mandátumot, és június 30-án újra esküt tett. A Blikk megtudta: Varju eközben lecsapott a leszerepelt képviselőknek járó, hathavi tiszteletdíjnak megfelelő búcsúpénzre.
Az Országgyűlés Sajtóhivatala azt közölte: a pénzt június 2-án elutalták.
Mivel az alapfizetés havi 394 ezer forint volt, így bő 2,3 millió járt Varjunak, ebből adózás után – beleszámítva a kétmillió feletti rész 75 százalékos különadóját – 1,4 milliót kapott kézhez – számította ki a Blikk. Pedig a politikus csak május 5. és június 30. között, vagyis kevesebb mint két hónapig nem volt a parlament tagja. A képviselők jogállásáról szóló törvény tavasszal még hatályos rendelkezései szerint a juttatás járt, Varju szerint pedig jogosan élt vele. Azt mondja: ebből fizette azt az egymilliós kártérítést, amit Papcsák Ferenc fideszes képviselőnek ítéltek meg Varju egy korábbi állítása miatt. A maradékot pedig azért vette fel, mert egy ideig nem volt állása. | [
"Demokratikus Koalíció"
] | [
"Országgyűlés Sajtóhivatala"
] |
hvg.hu: Mit gondol a politikai korrupcióról - meddig megyünk még lefelé?
Debreczeni József: Mindenütt, minden demokráciában van korrupció, vannak visszaélések, és a pártok időnként illegális pénzekhez jutnak. De Magyarországon ez vált a főszabállyá, és egészen extrém méreteket ölt a dolog. Arra jutottam, hogy ez egy történeti folyamat. A demokratikus átmenet során történt egy olyan mozzanat, amelyik úgy összegezhető röviden, hogy az MSZP megszakította a politikai folytonosságot az MSZMP-vel, a pártállami rendszer uralkodó pártjával. Demokratizálódott politikájában, szervezetében, viszont a jogfolytonosságot nem szakította meg, és az anyagi folytonosságot sem. Nem volt a megállapodás része az, hogy az MSZMP vagyonnal mi legyen, annak ellenére, hogy egy népszavazás is történt ez ügyben. Ezt az MSZP úgy értelmezte, hogy nem vagyonelkobzásra vonatkozott, hanem hogy bemutassák a könyveket - bevétel, kiadás, stb. Átmentettek egy nagy volumenű ingatlanvagyont és egyéb ingóságokat különféle magántársaságokba. Gyakorlatilag az MSZP-ben alakult ki ez a feketegazdaság, és ekkor jött létre a pártpénztárnok intézménye is. Az első Fabriczki András volt, s aztán Máté László, most Puch László, és közben még Boldvai László. Ez négy ember - ettől sokkal több pártelnök volt az MSZP-ben. Itt alakult ki az a feketegazdaság, ami üzemszerűen működött, részben a legalitásra ügyelve, de ugyanakkor mindenféle háttértechnikákkal gazdálkodva.
hvg.hu: De miért lehet ezt a helyzetet a mai állapotokra vonatkoztatni?
D. J.: Mert ezt tanulta el a Fidesz is. Itt már jóval rámenősebben, szervezettebben, és nagyobb gátlástalansággal folyt a dolog. Megmaradt az a fajta különbség a Fidesz és az MSZP-t között, miszerint a Fideszben a politikai hatalom és a gazdasági hatalom egy kézben volt, az MSZP-ben pedig nem. Orbán Viktor és Simicska Lajos között van egy megbonthatatlan munkakapcsolat - és még annál is több -, míg ezzel szemben az MSZP-ben kettős hatalom alakult ki. Egy idő után az a benyomása az embernek, hogy a pártpénztárnok sokkal hatalmasabb, mint az éppen aktuális pártelnök. Gyurcsány Ferenc megpróbálta ezt a pártpénztárnoki hatalmat megtörni, részben egy új pártfinanszírozási törvénnyel. Erre több kísérlet is történt, de ezek nem hoztak eredményt. A Fidesz kapcsán már 1998 és 2002 között is "szervezett felvilágnak" nevezte Magyar Bálint azt a hatalmi gazdálkodást, amit folytattak. Most, a kétharmad birtokában hatványozottabban állnak rendelkezésükre az eszközök Simicskáéknak. Olyan ez, mint a vízilabda. A víz színén látjuk azt a hatalmas autokratikus uralmi építkezést, ami gyakorlatilag a többpárti hatalommegosztáson alapuló, demokratikus jogállam átalakítását jelenti. Viszont ezzel párhuzamosan folyik egy hasonló volumenű gazdasági, hatalmi építkezés is. Már olyan információk is megjelennek a sajtóban, hogy magáncégek tömegét szerzik meg, visszautasíthatatlan ajánlatot téve a tulajdonosoknak. Legalább akkora felhalmozás folyik, mint a közjogi szerkezetben, és a hatalmi szisztémában látszik, csak ez sokkal kevésbé látható.
Debreczeni József Orbán Viktorral, és Gyurcsány Ferenccel: ki tanult kitől korrupciót? © Müller Judit
hvg.hu: Meddig tart az Orbán-korszak, és mi lesz utána?
D. J.: Az Orbán-féle hatalom nem lehet túlságosan hosszú életű, mert sem gazdasági stabilitást nem tud biztosítani - mint a korábbi, hasonló autokratikus hatalom, a Kádár-rezsim -, és idegen hadsereg sem állomásozik az országban. A bukás után az lesz a kérdés, hogy mit lehet majd tenni ezzel a hatalmas volumenű anyagi felhalmozással. Arra is nehéz válaszolni, hogy mit lehet majd kezdeni a kétharmados törvényekkel, meg a tizenkét - vagy ki tudja mennyi - évre beültetett közjogi pozíciókban lévő Orbán-emberekkel. Ha az Orbán-rendszer bukása után vissza is zökkenne a megszokott demokratikus, régi, alkotmányos kerékvágásba a politika működése, sajnos addigra már a gazdasági szférában olyan oligarchikus erőközpontok jönnének létre, amelyek hosszabb távon meg tudják határozni majd a politikai erőviszonyokat.
hvg.hu: Mi volt a legérdekesebb felfedezése a politikusokról szóló legutóbbi könyve megírása közben?
D. J.: Nem folytattam klasszikus oknyomozást. Mindaz az adat, és tény, ami ebben a könyvben szerepel, az kiváló oknyomozó újságírók, meg a napi sajtó munkálkodásának az eredménye. Ferenczi Krisztinát és Bodoky Tamást mindenképpen megemlíteném. Az érdekes valójában az összkép volt. Saját magam is meglepődtem, és számosan megjegyezték a könyv olvasói közül is, hogy tulajdonképpen mindenről tudtak, de mindez összegereblyézve, az összefüggések mentén elrendezve, már eléggé döbbenetes. Amikor írtam, rám is olyan hatással volt, hogy néha felugrottam az íróasztal mellől. Meglepő volt, ahogyan összeállt a kép a Postabanktól kezdve egészen az Orbán család vagyongyarapodásáig – hogy mindez mennyire üzemszerűen működött. Annak ellenére, hogy a két nagy párt egymással egyre élesebb rivalizálást folytatott, mindeközben a gazdaság fekete hátországában elég kooperatívak voltak a "Puch-Simicska-tengely"-en keresztül. Működött a 70-30-as arányú osztozkodás a kormányon, és az ellenzékben lévő két nagy párt között.
hvg.hu: Ön sokat írt Orbán Viktorról, személyesen is sokáig ismerte. Milyen változást tapasztalt a személyiségével kapcsolatban?
D. J.: 1994 és 96 között tagja voltam egy öttagú társaságnak, amely tanácsadóként - egy hónapban egyszer - találkozott vele. Utoljára 2002-ben beszéltem vele másfél napot, amikor elolvasta az első könyv kéziratát, és egy interjút is adott a könyv végére. Akkoriban még pozitív személyiségjegyeket mutatott a mindennapi érintkezésben. Orbán Viktor politikai romlása valójában egy hosszú folyamat eredménye. Mint utólag kiderült, gazdasági értelemben a Fidesz kisiklása a székház eladásból befolyt pénz befektetésekor indult meg. A székházpénz törvényesen járt a Fidesznek, viszont akkor indul el a "Fidesz-közeli cégek"-nek nevezett birodalom működése, és ezzel együtt mindenféle machinációk sora. Köztartozásokat halmoztak fel, a cégeket kiürítették – egészen Kaya Ibrahimig és Joszip Totig megy el a történet. Mindezekről az elnökség maga sem tudott. Még arról sem, hogy egyáltalán kaptak székházjárandóságot, és ezt eladták. A Fidesz irányítása 93-94 környékén már autokratikussá vált. Végül 96-ban azért távoztam ebből a körből, mert úgy láttam, hogy akkor Orbán ellépett, és hátat fordított a liberalizmusnak. Az igazi, komoly törés 2002, amikor elveszíti a választásokat. Váratlanul éri a vereség. A közvélemény-kutatások már nem is tudják mérni azt a 3-4-5 százaléknyi szavazót, akik vagy már nem merik, vagy nem akarják megmondani, hogy kire szavaznának. A vereség után azt a tanulságot vonja le, hogy nem lehet jó egy olyan rendszer, amelyben előfordulhat az a baleset, hogy őt leváltják, és kiütik a kezéből a kormányrudat. Ekkor már fölmerült a csalás gyanúja, volt hídlezárás, és egyebek is. Innentől Orbán olyan arculatot mutat, mint aki az egész parlamentarizmussal, a parlamentáris demokráciával és a liberalizmussal is szemben áll.
hvg.hu: Mennyiben következnek ebből a mostani történések?
D. J.: Mikor 2006-ban másodszor is vereséget szenved, attól kezdve ő tulajdonképpen egy háborút vív. Biztosak lehettünk abban, hogy ha még egyszer a kezébe kaparintja a hatalmat - és főleg, ha ehhez kétharmados felhatalmazást kap -, akkor mindent el fog követni annak érdekében, hogy soha többé ne fordulhasson elő az a baleset, hogy egy választás után megfosszák a kormányzástól. Vagy ha mégis előfordulna, akkor a következő kormány ne tudjon majd kormányozni, mert mindazokat a területeket, amelyek a következő kabinet hatáskörébe tartoznának, bevonták a kétharmados körbe. Illetve egy olyan ellenséges bástyarendszerrel kellene szembenéznie a következő kormányzatnak, ami gúzsba köthetné. Az a céljuk, hogy ilyen közjogi viszonyok között lehetetlen legyen kormányozni az országot – ha nem a Fidesz nyerné a választásokat. Orbán Viktor az a kivételes politikus, akit nem a hatalom tett tönkre, hanem a hatalom elvesztése - gyakorlatilag itt kapott gellert végérvényesen.
hvg.hu: Mi a véleménye a társadalom politikai megosztottságáról, mikor múlhat el ez a fajta szembenállás?
D. J.: Nem lehet a jobb- és a baloldalt azonos mértékben elmarasztalni azért, hogy polgárháborússá vált a magyar politika. Tudniillik Orbán mondta ki azt, hogy a haza nem lehet ellenzékben. Ez nem azonos súlyú azzal, mint amikor a másik oldal azt mondja, hogy a Fidesz nem demokrata. A demokratikus közéletben az egy teljesen legitim kijelentés lehet, hogy ha egy politikai oldal szereplőjére azt mondja valaki, hogy nem tartja demokratának - ezért meg azért. A Jobbik vezetője pl. legutóbb saját magáról jelentette ki egy bizonyos összefüggésben, hogy nem demokrata. De hogy nem lenne magyar, azt nem mondhatom még Szálasira, meg Rákosira sem. A nemzetből való kirekesztés ugyanis egy rendkívül súlyos vád - lényegében egy hadüzenet. Én bizonyára már réges-régen negatív irányban vagyok elfogult Orbánnal, ám erre megvan minden okom, és ezek az okok nem személyes természetűek. Nem hiszek abban, hogy valamiféle megbékélés jöhet létre a mostani két oldal között. Az Orbán-féle Fidesz hosszú-hosszú idő óta semmiféle olyan megnyilvánulást nem mutatott, miszerint partnernek tekintené az ellenfeleit. Egy esetleges vereség esetén sem várható el ilyesmi. Naivnak tartom az olyan fölvetéseket, miszerint nagykoalícióban kellene kormányozni a Fidesszel, vagy annak jogutódaival egy esetleges baloldali győzelem után. Azt hiszem, hogy amíg Orbán nem szenved megsemmisítő vereséget, addig nem lesz béke, és nyugalom a magyar politikában.
hvg.hu: El tud képzelni egy "lengyel forgatókönyvet"?
D. J.: A "demokratikus jobboldal" egy üres halmaz e pillanatban. Két pártját ismerjük a jobboldalnak, a Jobbikot, illetve a Fideszt. Teljesen nyilvánvaló, hogy mindkettő antidemokratikus. Az egyik a legszélsőségesebb neonáci jegyeket mutató politikai alakulat, a másik pedig éppen most verte szét a magyar demokráciát és a rendszerváltozással létrejött parlamentáris jogállamot. Hogy létrejön-e a jövőben egy valóban demokratikus jobboldali párt, azt még nem tudjuk. Én nagyon bízom benne. Magyarország nem rosszabb Lengyelországnál, Szlovákiánál vagy éppen Csehországnál, ahol már működnek ilyen konzervatív liberális pártok.
A cikk elkészültében Árgyellán Edina segített | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [] |
Kormányzati pazarlásra gyanakszik a Fidesz annak kapcsán, hogy a használtan vett biztonsági autók egyikének átfestésére 4,5 millió forintot költöttek. Ők egymillióból is le tudták volna festetni az autót.
A kormányszóvivői iroda azzal hárít, hogy a kormányfők közül Orbán használta a legtöbb kincstári autót.
Újabb valós vagy vélt kormányzati pazarlás nyomaira bukkant a Fidesz. Ágh Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője vasárnapi sajtótájékoztatón nehezményezte, hogy egyetlen páncélozott Audi átfestéséért 4,5 millió forintot fizettek ki, miközben számításaik szerint kevesebb, mint egymillió forintért is át lehetett volna festeni a védett vezetőket szállítására használtan beszerzett autót.
Gálik Viktória, a Köztársasági Őrezred szóvivője elmondta, hogy a kocsikra a biztonsági fokozatuk miatt - bár használtan vették - gyári garanciát kaptak. Ezért csak a javításokat végző cégnél lehetett az átfestést elvégezni. Ők a biztonsági szempontoknak legmegfelelőbb szakmunka miatt a gyártó német cég szakembereivel végeztették a munkát.
Az alapfeladat vagyis a fényezés mellett a szakemberek költségei és a páncélautónál speciális munkát igénylő szét- illetve összeszerelés növelték 4 és félmillió forintra az átfestés költségeit. Ha más cég nyúlt volna hozzá a kocsihoz, akkor elvész a garancia és nem is biztos hogy a speciális munkát megfelelően végezték volna e - mondta a szóvivő.
A közjogi méltóságok védelme rendőrszakmai kérdés, amibe nem szólalhatnak bele még maguk a védett vezetők sem - mondta a Független Hírügynökségnek Daróczi Dávid kormányszóvivő, hozzátéve, hogy a védett vezetők járműveinek beszerzését korábban az ellenzéki pártok is támogatták.
A járművek beszerzése, felszerelése, illetve átfestése nem a kormány hatásköre. Ezekről a biztonsági kérdésekről és a kapcsolódó költségekről a Köztársasági Őrezred dönt. A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Magyarországra látogató külföldi védett vezetők biztonságáért felelős rendőri egységek tájékoztatása szerint több tízmillió forintot spóroltak azzal, hogy új helyett használt biztonsági autókat vásároltak. Mivel megfelelő színű használt autó nem volt, ezért a rendőrség az egyik jármű átfestése mellett döntött.
A járművek színe biztonsági okok miatt fontos: a rendőrségi konvojban lehetőség szerint minden kocsinak ugyanolyan a színe annak érdekében, hogy ne lehessen első ránézésre megállapítani, hogy a védett állami vezetőt éppen milyen biztonsági fokozatú járművel szállítják - tette hozzá a kormányszóvivő. | [
"Köztársasági Őrezred"
] | [
"Független Hírügynökség",
"Legfelsőbb Bíróság"
] |
Szörnyű gyanú! Bagóért adta el a vagyont érő céget
Budapest-Moszkva -Egy volt KGB-s tiszt, Szergej Prokopjev vállalta magára egy orosz újság hasábjain, hogy ő áll az egyik legnagyobb magyarországi gázszolgáltató cég, az Emfesz gyanús, 1 dolláros eladása mögött.
Az ügylet miatt a magyar rendőrség november elején őrizetbe vette Góczi István Emfesz-ügyvezetőt, aki a gyanú szerint felhatalmazás nélkül adta el fillérekért a vagyont érő céget a tulajdonos tudta nélkül a svájci bejegyzésű RosGas-nak. A szálak innentől a ködbe vesznek, a RosGas tulajdonosi köre ugyanis egy Seychelle-szigeteken bejegyzett offshore cégen keresztül jóformán lenyomozhatatlan.
Góczi István szerint meghurcolták a nevét
- Nem értjük, hogy az adásvételt szentesítő Magyar Energia Hivatalnak miért nem volt gyanús, hogy egy 200 milliárd forint éves bevételű cég 1 dollárért cserél gazdát - mondta lapunknak az Emfeszt eredetileg tulajdonló ciprusi Mabofi magyarországi képviselője, aki szerint Góczi István semmiképpen sem adhatta egyedül, a saját szakállára a gázszolgáltató céget. Ha Góczinak nem volt érvényes felhatalmazása, akkor sikkasztott, ha pedig lett is volna, akkor hűtlen kezelés gyanújával kéne eljárás alá vonni - közölte a neve elhallgatását kérő tisztségviselő. Szavait megerősíti az az interjú, amit az orosz Vedomosztyi készített a volt KGB-s Prokopjevvel.
- Az Emfesz eladásában felsőbb utasításra vettem részt, és állampolgári kötelességemet teljesítettem - árulta el a lapnak Szergej Prokopjev. Az oroszok ugyanis attól féltek, hogy az Emfesz nem fogja megadni mintegy 300 millió dolláros tartozását az orosz Gazpromnak, akitől a gázt beszerezték (az Emfesz eredeti tulajdonosai az összegnek csak egy részét ismerik el).
Az ügyletet ténylegesen lebonyolító Góczi István jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt áll.
- Meghurcolták a nevemet, s a háttérben olyanok vannak, akiket sohasem ismerünk meg - idézte az Index Góczit, aki tagadja a vádakat, és nemzetközi összeesküvést sejt a háttérben. Az eredeti tulajdonosok mindenesetre perek tömegét indították el.
Blikk-információ | [
"RosGas",
"Emfesz"
] | [
"Magyar Energia Hivatal"
] |
Egy szimbolikus ügynek lehet vége a bíróságon jövő hét csütörtökön, amikor a Fővárosi Törvényszék ítéletet hirdet a Magyar Posta székházának eladása miatt indult büntetőügyben.
A budapesti Széll Kálmán téren álló Postapalota eladásának ügye tökéletesen visszaadja azt, hogy a kormánynak nem igazán állt szándékában komolyabban kivizsgálni a széles közvélemény előtt is ismert korrupciógyanús üzleteket a 2010 előtti időszakból. Ám elszámoltatást ígértek, és kellettek a megelőző kormányhoz kapcsolódó ügyek, amelyekkel évekig lehetett foglalkozni.
A hvg.hu 2016-os összesítése szerint az Orbán-kormány elszámoltatási biztosai 1442 ügyet kezdtek el kivizsgálni, ám ebből csak 61 esetben tettek büntetőfeljelentést, amiből viszont csak 7 eljárás jutott el a vádemelési szakaszba. Ebből a hétből az egyik a posta székházának eladásához kapcsolódó büntetőeljárás, amelynek május végén beültünk a tárgyalására.
Az épületet még 2008-ban adta el a Wallis-cégcsoport egy projektcégének, a Wing Zrt.-nek, ám feljelentést csak 2010-ben tett egy fideszes képviselő*Balsai István volt a feljelentő, aki szerint több milliárd forintos kár érte a magyar államot a székház eladása miatt. Ez annyira légből kapott volt, hogy az ügyészség a székház eladása miatt nem is emelt vádat. Ehelyett az ingatlan eladását követő irodabérlés került a vádhatóság fókuszába..
Az ügy lényege, hogy Szabó Pált, a posta akkori vezetőjét, aki később a Gyurcsány-kormányban miniszter lett, azzal vádolják, hogy a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatójaként milliárdos vagyoni hátrányt okozhatott társaival együtt azzal, hogy eladták a Postapalotát, és havi 400 ezer euróért – azaz mintegy százmillió forintért – új székházat béreltek. Szabó mellett egykori helyettesét, a posta beruházási igazgatóját is hűtlen kezeléssel vádolta meg a Fővárosi Főügyészség.
Az ügyészség több éves rendőrségi nyomozást követően tett vádemelési javaslatot, majd a bíróság több mint három évvel ezelőtt el is kezdte tárgyalni a büntetőügyet. A Fővárosi Főügyészség azonban nem érintette a Posta székházának értékesítését, a vádirat arról szólt, hogy az államot képviselő ÁPV Zrt. nem mérlegelte kellő alapossággal, hogy mi éri meg jobban: új irodaházat bérelni, vagy a régit felújítani, esetleg egy teljesen új székházat építeni.*A tulajdonosi jogokat az ÁPV Zrt. gyakorolta. Az állami tulajdonban lévő cég teljes neve: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., feladatai az állami tulajdonban lévő vagyontárgyak kezelése. A vállalat neve 2008-tól Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) lett.
Nem tudják belőni, mekkora kár érte az államot
Az ügyészség szerint a posta vezetői irreális adatokat tartalmazó kimutatásokkal megtévesztették a tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelőt, hogy úgy tűnjön, az lenne a leggazdaságosabb megoldás a posta számára, ha saját tulajdonú székházból bérelt irodába költözne. Ám a tárgyaláson kiderült, az ügyészség nem tudta konkrétan számszerűsíteni, hogy miért valótlanok az adatok, ezért azt sem tudta megmondani, hogy az államot pontosan mekkora kár érte.
A Magyar Postát az évekig húzódó perben kétszer is adatszolgáltatásra kötelezte a bíróság, és arra a kérdésre, hogy milyen összegű bérleti díjat és üzemeltetési költséget fizetett ki a bérelt ingatlanért, eltérő választ adott. Így az ügyészség által megrendelt szakértői vélemény sem tudta pontosan belőni a kár értékét: a veszteség a százmilliós és a több milliárd forintos összeg között ingadozik.
Az állami vagyonkezelő utasította a postát, hogy adja el az ingatlant, és béreljen másikat
A történet 2004-ben kezdődött azzal, hogy az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a posta központi igazgatási szervezete rossz költséghatékonysággal működik, mivel Budapesten több ingatlanban voltak elhelyezve a munkatársai. Az ÁSZ-jelentés szerint jobb lett volna a posta igazgatásában dolgozó mintegy 1550 főt egy helyen elhelyezni.*A Posta palotában 705 fő, a Szugló utcai ingatlanban 458, az Árpád fejedelem úti bérelt irodaházban 254, a Lehel úti a Magyar Posta használatában lévő irodában 66, míg további 75 fő volt különböző épületekben elhelyezve.
Az államnak el kellett döntenie, hogy megtartja-e a felújításra szoruló, sok esetben romos, saját tulajdonú irodaházait, ide értve a Moszkva téri Postapalotát, vagy esetleg építtet egy új irodaházat saját telken, amit hitelből fedez, és eladja a jelenlegi ingatlanjait. A harmadik lehetőség pedig az volt, hogy a befolyó pénzből a postai alaptevékenységből adódó fejlesztéseket végez és bérel egy irodaházat.
Végül az utolsó verzió mellett döntött a vagyonkezelő. A Postapalota értékesítése 4 milliárd forint, a Váci úti ingatlan 1,9, míg a Szugló utcai irodaház 1,5 milliárd forint bevételt hozott a postának, amivel összesen 7,4 milliárd forintra tett szert a cég.
Az értékesítéseket követően az új székház bérlésére közbeszerzést írt ki a posta, amelyen a Global Immo Ingalanbefektetési Kft. nyert. A céggel tíz éves szerződést kötöttek a Dunavirág utcai ingatlanra szólóan, 13 eurós négyzetméterenkénti áron, amelyben a rezsidíjak, az internet-előfizetés és az IT-támogatás is benne volt. Az eredetileg 23 ezer négyzetméter területű bérleményért összesen havi 400 ezer eurót fizetett a Magyar Posta, amely összeget később több alkalommal is mérsékeltek, ahogyan a költségcsökkentési stratégia részeként a posta állományát is karcsúsították*A szerződés megengedte, hogy évente 10 százalékkal csökkentsék a bérelt terület nagyságát. A posta az alábbi méretű irodákat adta vissza a bérbeadónak:
2010. április: 567 négyzetméter,
2012. május: 1453 négyzetméter,
2013. január: 1949 négyzetméter,
2013. november: 1396 négyzetméter.
Ez azt jelenti, hogy az eredeti 23 ezer négyzetméteres területről szóló bérleti szerződés néhány év alatt 18 ezer négyzetméterre csökkent és ennek megfelelően mérsékelték a bérleti díjakat is.. A korábbi postai vezetők szerint többek között ezek a létszám-leépítési tervek is az ingatlanbérlés mellett szóltak.
Közben az eladott irodák eladásából származó bevételekből – a vagyonkezelő döntése szerint – a vállalat a postai alaptevékenységéhez kapcsolódó fejlesztéseket kezdett, ekkor indult meg például a budaörsi országos logisztikai központ bővítésének tervezése is.
Ám hiába volt nyereséges a Posta ebben az időszakban, a fejlesztések végül elmaradtak, mivel a központi költségvetésnek szüksége volt a Posta pénzére. A vagyonkezelő az ingatlanértékesítések utáni két évben közel az összes bevetélt kivonta a társaságból osztalékként. Később ez odáig jutott, hogy a Posta nemhogy osztalékot nem tudott fizetni, még az államnak kellett támogatással kisegítenie.
Az MNB-alapítványok vagyonát kezelő cég vette meg legutóbb a székházat
Az irodaházak eladásának időzítésével igazából óriási szerencséje is volt a postának, hiszen 2008-ban a pénzügyi válság kirobbanása előtt váltak meg az ingatlanoktól. A Postapalotán utána évekig a Wallis-csoport ült, amely végül 2016-ban tudta csak eladni az ingatlant.
A sors furcsa fintora, hogy a volt postaszékházat a jegybanki alapítványok által létrehozott cég vásárolta meg 6,9 milliárdos vételárért. Egy ingatlan szakértő a G7-nek 6,1-7,9 milliárd forintra értékelte az ingatlan piaci árát, bár ez függ az épület állapotától is. Ez lényegében harmonizál a 2008-as 4 milliárd forintos vételárral, hiszen ennyivel emelkedtek az árak nyolc év alatt az inflációval korrigálva.
Ez azt jelenti, hogy a jegybanki alapítványok gründolta cég jelenértékét tekintve olyan áron jutott az ingatlanhoz, amennyiért a posta annak idején eladta. Sőt, a Szugló utcai ingatlant, amelyet anno 1,5 milliárdért adott el a posta, éppen a közelmúltban vásárolta meg a Széles Gábor-féle Műszertechnika-csoport potom félmilliárd forintért, vagyis harmadannyiért, mint a 2008-as vételár volt. Ezért sem sikerült az eladással kapcsolatban az ügyészségnek vádat emelnie.
Sőt, a tízéves bérleti szerződés tavaly szeptemberben lejárt, és úgy tűnik nem lehetett olyan hátrányos, hiszen a posta jelenlegi vezetése ahelyett, hogy kiköltözött volna az ingatlanból és hitelből saját tulajdonú irodát épített volna, tavaly október 1-jei hatállyal
öt évvel meghosszabbította a bérleti szerződést.
Közélet Pénz elszámoltatás Magyar Posta per ügyészség Olvasson tovább a kategóriában | [
"Magyar Posta"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"ÁPV Zrt.",
"Global Immo Ingalanbefektetési Kft.",
"Fővárosi Törvényszék",
"Wing Zrt.",
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.",
"Állami Számvevőszék",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Módosítás után adott megbízható és valós képet az MSZP gazdálkodásáról az ellenzéki párt 2009-es beszámolója, de ez összefügg azzal, hogy a párttörvényben lévő beszámolómintához nem készítettek útmutatót a jogalkotók.
A minta a számviteli törvény rendelkezéseivel nem harmonizál, nem felel meg sem a mérleg-, sem az eredménykimutatás követelményeinek - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Szocialista Párt 2009-2010. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről szóló jelentésében.
Az MTI-hez szerdán eljuttatott összefoglalójában az ÁSZ kitér arra, hogy a párt bevételének 2009-ben 74 százaléka, 2010-ben 64 százaléka származott állami költségvetési támogatásból.
Az MSZP a számvevőszéki ellenőrzés időszakában korrigálta a 2009-es beszámolóját, mivel az egyéb bevételek között tették közzé az elengedett kölcsöntartozás formájában jogi személytől kapott 17 millió forint összegű vagyoni hozzájárulás értékét, a belföldi jogi személyektől kapott adományok helyett. Specifikus lényeges hibát jelentett, hogy a nevesítési értékhatárt meghaladó támogatást nyújtót nem nevesítették - közölte a számvevőszék.
Hozzátéve: a pénzügyi zárómérleg konszolidálási hibából eredően a bevételi oldalon a 2009-ben 20,1 millió, 2010-ben 2,5 millió forint többletbevételt tartalmazott. A 2009-es módosított és a 2010-es beszámoló megbízható és valós képet mutat az MSZP gazdálkodásáról - rögzítette az ÁSZ.
A számviteli törvényben kötelezően előírt teljes körű számviteli szabályozással rendelkezett a szocialista párt, amely a számviteli politikáját és pénzkezelési szabályzatát szervezeti változás miatt aktualizálta. A számlarend szabályozása hibás volt, mivel az elengedett kölcsöntartozást nem megfelelő helyen tüntették fel. A számlarend nem rendelkezett arról, hogy a párt területi szervezeteitől kapott nem pénzbeli támogatás központnál könyvelt összegét a beszámoló összeállítása során figyelmen kívül kell hagyni - áll a jelentésben, amely szerint a szabályozási hibák egy része összefügg azzal, hogy a párttörvény vonatkozó melléklete szerinti beszámolómintához magyarázatot, útmutatót nem készítettek a jogalkotók, így ennek kitöltése pártonként - kialakított számviteli politikájuknak megfelelően - eltérő lehet.
Az ÁSZ szerint a beszámolóminta a számviteli törvény rendelkezéseivel nem harmonizál, nem felel meg sem a mérleg-, sem az eredménykimutatás követelményeinek, és oka volt a 2009-es beszámoló lényeges hibáinak. A számlarendet javították, pótolták a számvevőszéki ellenőrzés időszakában - tették hozzá.
Az MSZP könyvvezetésében érvényesültek a számviteli törvényben foglalt alapelvek. A pénzkezelési szabályzatnak a napi záró pénzkészletre vonatkozó előírását a területi és választókerületi pénztárakban az esetek mintegy harmadában megszegték azáltal, hogy a napi záró pénzkészlet meghaladta az előírt 500 ezer forintos értékhatárt.
A párt a vizsgált időszakban könyvviteli nyilvántartásai szerint a párttörvényben meg nem engedett forrásból származó vagyoni hozzájárulást nem fogadott el és kizárólag a párttörvényben engedélyezett gazdálkodó tevékenységet folytatott. Az MSZP a vizsgált időszakban két, egyszemélyes kft.-je közül a KÖZ-TÉR-HÁZ Kft.-t 2010-ben értékesítette, a CONCEDO Kft.-t végelszámolással megszüntette.
A személyi jellegű kifizetések körében a béreket, megbízási díjakat szabályszerű szerződések alapján központilag számfejtették. Az adózási, társadalombiztosítási törvényi előírásoknak a vizsgált években eleget tettek, az adó- és járulékbevallási, -befizetési kötelezettségeket teljesítették.
Az ÁSZ megállapította, hogy a testületi ellenőrzés (központi, megyei, helyi pénzügyi ellenőrző bizottságok), valamint a vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés segítette a gazdálkodás szabályszerűségét, a törvényes működést. A gazdálkodással összefüggő informatikai rendszer működtetését a vizsgált időszakban részben szabályozták, a hiányosságok pótlására a helyszíni ellenőrzés időszakában hatályba léptették a párt informatikai biztonsági és belső adat- és információvédelmi szabályzatát.
A számvevőszék ezúttal is intézkedési javaslatot tett a közigazgatási és igazságügyi miniszternek, hogy kezdeményezze a párttörvény módosítását annak érdekében, hogy a pártfinanszírozás átláthatósága, a pártok elszámoltathatósága fokozottabban érvényesüljön, figyelemmel a pártok számviteli nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő ellentmondások feloldására, amelyek a párttörvény és a számviteli törvény között évek óta fennállnak.
Az MSZP elnökét felhívták, hogy jövőben az éves beszámoló megbízhatósága érdekében a valódiság és következetesség számviteli alapelvet érvényesítse. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Szocialista Párt",
"KÖZ-TÉR-HÁZ Kft.",
"Állami Számvevőszék",
"CONCEDO Kft."
] |
A budafoki önkormányzat 92 millió forinttal támogatja a 300 milliós beruházást, melyet a Pesterzsébeti Hockey Club valósíthat meg. A jégkorongcsapat elnöke a polgármester korábbi csapattársa és barátja. Az ellenzék szerint elfogadhatatlan a helyszínválasztás.
Szerencsére engem már nem érint, mert nemsokára elköltözünk. Nem a jégsátor miatt, de azért ez is idegesít. Nem azt mondom, hogy ez volt a legszebb füves rész a városban, de voltak bokrok, fák, volt egy kis tér, most pedig lesz egy hatalmas fehér sátor
– bosszankodik a tavaly júniusban átadott budafoki szabadidőparkban egy padon ülő nő. Az önkormányzat DunaFok néven alakított ki egy parkot kondiparkkal, játszótérrel, kosár- és focipályával, új sétánnyal meg egy kerékpárúttal. Egy elhanyagolt területet hoztak rendbe, aminek nagy része fás, gyepes zöldterület maradt.
A kerületi lakosokat is bevonták a tervezésbe, Karsay Ferenc, Budafok fideszes polgármestere az átadóünnepségen arról beszélt: kiemelt szempontjuk volt, hogy a park az itt élők elképzeléseinek maximálisan megfeleljen. Az önkormányzat honlapján még azt is megjegyezték, hogy "gyerekeket szaladgálásra csábító zöld gyepet is kialakítottak", arról viszont nem volt szó az átadáskor, hogy egy évvel később ide, mellé egy jégsátrat építenek, amit előbb-utóbb egy csarnok követhet majd.
Mint a foci
Karsaynak olyan a jégkorong, mint Orbánnak a foci
– mondja egy napozó nő, miközben próbálja kibogozni a lábára tekeredett kutyapórázt.
2014 áprilisában a Pesterzsébeti Hockey Club (PHC) pályázatot nyújtott be a Magyar Jégkorong Szövetséghez, tao-támogatást kértek sportfejlesztési programjukhoz és egy jégcsarnok építéséhez. A Pesterzsébeti Farkasok elnöke Dobos Tamás, aki a ’80-as években csapattársa volt a Ferencváros jégkorong-csapatában Karsay Ferencnek. Ahogy azt az Átlátszó korábban megírta, a csarnokot eredetileg nem a Duna-part közelébe tervezték megépíteni, de 2015-ben a PHC kérelemmel fordult Karsayhoz, hogy inkább a vízhez közeli, Hajó utcai telken épülhessen meg a jégcsarnok. 2016-ben a kormány aztán kiemelt beruházásnak minősítette a 3 milliárdos csarnok megépítését. Az utóbbi években viszont nagy lett a csend a jégcsarnok körül, annyit lehetett csak hallani, hogy nem jött össze megfelelő tao-támogatás – mondta a 24.hu-nak Havasi Gábor, a Momentum politikusa. Aztán a járvány alatt azzal szembesültek, hogy az önkormányzat a jégcsarnok helyett egy jégsátrat szeretne felhúzni.
Habár az önkormányzat tavaly összehívott egy lakossági fórumot "a Duna menti területekre vonatkozó kerületi építési szabályzatról", Havasi szerint nem verték nagy dobra a jégsátor megépítését.
A Momentum politikusa a helyszínválasztást elfogadhatatlannak nevezte, mivel
Budafok belvárosának ez a természetes dunai partszakasza és ez a legnagyobb egybefüggő gyepterülete. Vagyis már csak volt.
Azt sem teljesen érti Havasi, hogy a 300 milliós jégsátor megépítéséhez miért ad ingyenes területhasználatot és 92 milliós vissza nem térítendő támogatást az önkormányzat, ráadásul úgy, hogy a sátor fenntartását is az önkormányzat fizeti, miközben nem rögzítették, hogy ezért mit kap cserébe.
Ötéves próbaidőszak
"Valóban jó barátságot ápolok Dobos Tamással, csakúgy, mint valamennyi korábbi klubtársammal" – írta a polgármester lapunknak, de hangsúlyozta, hogy a jégcsarnok építése nem önkormányzati beruházás lenne, a becsült költsége pedig jelenleg 3,5-4 milliárd forint. Egyelőre azonban csak a jégsátorra van pénz, melynek előkészületei már megkezdődtek, az önkormányzat a területet átadta a Pesterzsébeti Hockey Clubnak. Előbbiről a saját szemünkkel is meggyőződtünk, ottjártunkkor komoly földmunkák zajlottak. Összesen tizennégy fát kellett kivágni, de Karsay megjegyezte, hogy ezeket pótolják majd, sőt további tíz fát, valamint bokrokat is telepítenek.
A polgármester a beruházást azzal indokolja, hogy
a sportcélú fejlesztések fontosak, mert általuk a kerületi gyermekek sportolási lehetőségeit szélesítjük. Mindemellett az objektumok a multifunkciós közösségi tereikkel az iskolák testnevelés óráinak megtartására, az óvodások oktatására is helyet biztosítanak. Legyen szó profi vagy éppen amatőr sportról, a tervezett jégcsarnok (de a jégsátor is) valamennyi itt élőnek épül.
Karsay hozzátette, a kerületi óvodások, iskolások a délelőtti, kora délutáni idősávban térítésmentesen, a klub szakképzett oktatóinak irányításával használhatják a jégfelületet a mindennapos testnevelés keretein belül. Ugyancsak biztosítják a bárki által igénybe vehető úgynevezett "közönségjég" idősávot.
A polgármester szerint a fejlesztéssel egy eddig elhanyagolt terület rekultivációja valósul meg. Megjegyezte, hogy
zöld kerület lévén, mi a sport és rekreációs célú fejlesztéseket előbbre soroljuk, mint a lakónegyedek építését. Érdemes tudni, hogy a jégsátor területe ugyanolyan besorolású, mint az a szomszédos terület, ahová a XI. kerület több száz lakásos lakóparkot épít zöldterületre. Ezt inkább tartom aggasztónak!
Az önkormányzat a jégsátor üzemeltetésére ötéves szerződést kötött. A polgármester úgy látja, ennyi idő alatt kiderül, hogy a partneri együttműködés megfelelő-e, a lakosság elégedett- e a szolgáltatással. A budafokteteny.hu-n a polgármester még annyit hozzátett, hogy ez egy kísérleti időszak lesz, ha beválik, nekivágnak a jégcsarnok építésének, ha nem, akkor visszaadhatják a területet "valódi zöldterületnek" is.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu | [
"Magyar Jégkorong Szövetség",
"Pesterzsébeti Hockey Club"
] | [
"Pesterzsébeti Farkasok"
] |
A Fővárosi Törvényszék első fokon arra kötelezte a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy számoljon el arról a több mint egymilliárd forintról, amit az adófizetők parlagfű-mentesítésre ajánlottak fel.
Az óriási összegen túl az ügy jelentősége, hogy a bíróság vizsgálta, hogy jogosan hivatkozott-e a minisztérium az információszabadság törvénybe iktatott hírhedt, új megtagadási indokra - írja közleményében a Társaság a Szabadságjogokért szervezete.
A TASZ közleménye hozzáteszi: 2009-ben az adófizetőknek lehetőségük volt a második adó egy százalékukat a "Parlagfű mentesítés feladatai" elnevezésű kiemelt költségvetési előirányzatnak felajánlani. Százhetvenezer ember döntött úgy, hogy támogatja ezt a célt, és így 1,1 milliárd forint gyűlt össze az állam kasszájában egyértelműen parlagfű elleni védekezésre.
"Ahogy az már korábban is a közbeszéd tárgya volt, ennek az óriási összegnek majdnem a kétharmadát a kormány átcsoportosította és például tanyafejlesztésre költötte. A ParlagfűpollenNO társaság a TASZ segítségével 2013. április végén közérdekű adatigényléssel fordult a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, hogy így szerezzen érvényt annak, hogy az állam pontosan számoljon el a több mint egymilliárd sorsáról, annak elköltését igazolja szerződésekkel, számlákkal" - írja a közlemény.
A TASZ hozzáteszi: az ügy korai fázisában egyértelművé vált, hogy a végkimenetelét az információszabadság törvény módosítása és végső sorsa fogja eldönteni. Bár az adatigénylés pillanatában a módosítások még nem léptek hatályba, de a jogalkotói szándéknak megfelelően – feltehetően a trafikpályázatok nyilvánosságának megakadályozása érdekében - a törvényt folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.
A TASZ által súlyosan alapjogsértőnek minősített módosítások egyik központi kérdése, hogy az adatkezelőnek immáron lehetősége van azért megtagadni egy adatigénylés teljesítését, ha azt átfogónak, tételesnek vagy számlaszintűnek minősíti. Ez a lehetőség azzal az óriási veszéllyel jár, hogy mostantól minden adatigénylésre, ami egy kérdéskört részletesen próbál lefedni, azt majd átfogónak minősítik. Márpedig az adat igénylője a nyilvánvaló információs aszimmetria miatt kénytelen is "átfogóan" kérdezni, nehogy azon csússzon el, hogy egy lényeges információra pont nem kérdezett rá. Pénzköltést pedig igen nehéz szerződések és számlák nélkül ellenőrizni. Mindebből az következik, hogy az új szabály azt eredményezheti, hogy a közérdekű adatok megszerzéséhez és terjesztéséhez fűződő alapjog súlyosan korlátozódik, akár teljesen ki is üresedik - olvasható a TASZ közleményében.
A szervezet rámutatott: ahogy azt a Törvényszék is hangsúlyozta, a minisztérium nyár közepéig érdemi védekezést nem terjesztett elő (sem nem válaszolt az adatigénylésre, sem az első tárgyaláson), hanem megvárta a módosítás hatályba lépését, és akkor azonnal hivatkozott az átfogó adatigénylések megtagadhatóságára. Az alperes ezenkívül védekezett azzal, hogy a körülbelül 650 millió forintnyi átcsoportosított összeggel sajnos nem is tudna elszámolni, mert az bekerült az állam egy másik zsebébe, és azon belül nem tudja megmondani, hogy pont azt a 650 milliót mire költötték, csak arról van adat, hogy általánosságban abból az előirányzatból milyen tevékenységre költöttek.
"Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék a 2013. október 15-én kihirdetett ítélet szóbeli indoklásában azt fejtette ki, hogy az adatkezelőnek mérlegelési lehetősége van ebben az esetben az adatigénylés teljesítése kapcsán. Márpedig az információszabadság törvény – az Alaptörvénnyel és az Alkotmánybíróság határozataival összhangban – úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben a megtagadás alapját szűken kell értelmezni. Egyértelműen igazolja az adatok nyilvánosságához fűződő nagyobb súlyú közérdeket az érintettek száma és az adatok mögött lévő közpénz nagysága" - írja a TASZ.
Az ügy szerintük jó példa arra, hogy még egy alaptörvény-ellenes jogszabály törvénybe iktatása esetén is megfelelő jogértelmezéssel el lehetett jutni oda, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága érvényesülhessen. "Ugyanakkor ez az ítélet önmagában nem nyújt megfelelő garanciát más adatok kikényszeríthetőségét illetően. A TASZ elkötelezett az információszabadságot szűkítő szabályok elleni harc mellett és amennyiben másodfokon esetleg megfordul a döntés, alkotmányjogi panasszal fogunk élni az Alkotmánybíróság felé. Amennyiben azt tapasztalják, hogy adatigénylésüket az információszabadság törvény új rendelkezései alapján utasítják el, a TASZ stratégiai pereskedés keretében jogsegélyt nyújt és mindent megtesz a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog érvényesítése érdekében" - zárul a szervezet közleménye. | [
"Vidékfejlesztési Minisztérium"
] | [
"Fővárosi Törvényszék",
"Társaság a Szabadságjogokért szervezet"
] |
Berkecz Mária és felettese, Bártfai Béla volt államtitkár ellen – Keller László közpénzügyi államtitkár szorgalmazására – négy évvel ezelőtt, a kormányváltás után indult meg a büntetőeljárás. A Millenáris Kht. ügyvezetőjét először a kht. gazdasági tevékenysége miatt jelentette fel Mizsei Zsuzsa, akit a Medgyessy-kormány helyezett Berkecz helyére. A vizsgálatok középpontjába azok a reklámórák kerültek, amelyeket a kiállítások látogatói kaptak ajándékba. Az ügyészség azonban megszüntette az eljárást.
Ezután másik szálon folytatódott az ügy: a végkielégítés kifizetése és felvétele miatt tettek feljelentést Berkecz és Bártfai ellen. A végkielégítésről szóló megállapodást ők írták alá. A nyomozás 2002-ben kezdődött hűtlen kezelés címén.
A közgazdász asszonyt a rendőrség kétszer is az emberi méltóságot sértő vizsgálatnak vetette alá. Emiatt ügyészi vizsgálat is indult, de a vádhatóság – a tájékoztatás szerint – nem talált bizonyítékot arra, hogy a "testüregek orvosi vizsgálatát" visszaélésszerűen végeztette volna el a rendőrség.
Az ügyész a legutóbbi tárgyaláson elfogadta Bártfai védőjének, Bánáti Jánosnak az álláspontját. A vádhatóság képviselője maga is úgy látta, hogy mivel a munkaügyi bíróság jogszerűnek ítélte a végkielégítésről szóló megállapodást, azt a büntetőügyben sem kifogásolhatják. Az ügyész mindemellett csak bizonyítékok hiányában kérte a két vádlott felmentését, a bíróság azonban bűncselekmény hiányában mentette fel őket. Az ügyész háromnapi gondolkodás után most bejelentette: tudomásul veszi a döntést.
Berkecz Mária lapunknak azt mondta: szeretné elfelejteni a történteket és azt, hogy az elmúlt négy éve védekezéssel telt el, s persze azzal, hogy közben megpróbálja megőrizni fizikai és lelki egészségét. | [
"Millenáris Kht."
] | [] |
Decemberben egy ügyvéd vette meg az Andante Borpatikát, aki márciusban továbbadta az Orbán-közeli milliárdos érdekeltségébe tartozó cégnek.
A Budapest I. kerületében, a Bem rakparton található Andante Borpatika Kft. tavaly decemberig Kovács Ákos énekes és Tiffán Zsolt fideszes parlamenti képviselő tulajdonában volt, akkor vette meg tőlük Geri Zoltán ügyvéd – írja az Mfor. A lap szerint Kovács nem távolodott el teljesen a cégtől, idén március elejéig ügyvezetőként irányította.
A múlt hónap elején Geri továbbadta a vállalkozást, amely a cégkivonatok tanúsága szerint a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group cégbirodalmának tagja lett.
A lap megjegyezte: az Andante Borpatika a tavaly októberig fideszes vezetésű I. kerületi önkormányzattól éveken át jutányos áron bérelte a helyiséget.
A cég az utóbbi években veszteségesen működött: 2018-as beszámolója alapján ugyan 49 millió forintról 53 millióra nőtt az éves árbevétel, ami nem volt elég ahhoz, hogy nyereségessé váljon. Akkor kicsivel több mint egymillió forint mínusszal zárták az évet a korábbi 3 milliós veszteség után. | [
"Andante Borpatika"
] | [
"Talentis Group"
] |
A tájékoztatás vagy a közpénzek kampánypénzekké való átmosásának vágya áll a fővárosi PR-botrányok mögött? A Heti Válasz annak járt utána, hogy millióikért milyen munkát végeznek a kommunikációs cégek.
Miközben Demszky Gábor Budapesten parádézott, s élvezte a kátyúharcos, a kutyapiszok-fölszámoló hálás szerepét, szép lassan érlelődött a városházi kommunikációs botrány. A fővárosi ellenzék legalábbis úgy látja, a beruházások kommunikációjára kifizetett összeg több esetben nem a városlakók, inkább Demszky érdekeit szolgálják. Elsőként az útfelújítások PR-ügye robbant. Az építkezések kommunikációjára szánt közel ötvenmillió forint hat cég számláján landolt, anélkül, hogy közbeszerzési pályázatot írtak volna ki a munkákra. A főváros ugyan megpályáztatta az útfelújítások kivitelezését, ám olyan szerződést kötött a nyertes társaságokkal, melyben rögzítette, hogy mennyit kell PR-ra költeni.
A 48 útszakasz felújítását 13 milliárd forintért végző cégek által megbízott hat PR-vállalkozás közül több a Somogyi Zoltán, Szabados Krisztián páros vezette Capital Grouphoz kötődik, s mind a hat céget ugyanaz az ügyvéd képviseli. Somogyi szerint a hat vállalkozás nem figyelemelterelés üzleti csoportja támogatásáról. "A felvetést sem értem. Az sem lett volna törvénytelen, ha egy cég nyeri el a megbízásokat, mi értelme hát szétdarabolni őket?" Azt ugyanakkor ő is elismeri: helytelen, ha a főváros befolyásolni akarta az útépítő cégeket - a városháza illetékese, Konyáry Zsófia ugyanis június 16-án körlevelet küldött a megbízandó cégek listájáról. "Ekkorra a szerződések többségét aláírtuk - hárítja el Somogyi a mutyizás ellenzéki vádját: szerinte csak egy túlbuzgó bürokratáról szól a történet. (Konyáry nem először bizonyítaná, hogy egy stratéga veszett el benne: ő volt az a fővárosi tisztségviselő, aki a kátyúk problémájának megoldására azt javasolta, az autósok hajtsanak 30 km/órás sebességgel.) "Néhány ezer forintos munkát megcsinálnak milliókért, aztán ezt a közpénzt felhasználják jövőre az SZDSZ kampányában" - ad a történetnek ellenzéki értelmezést a kereszténydemokrata Deák András, a Fővárosi Közgyűlés közbeszerzési bizottságának elnöke.
AZÉRT VANNAK A JÓ BARÁTOK
"Arról lehet vitatkozni, hogy szükség van-e útfelújítás-kommunikációra - ez nem a mi dolgunk -, de arról, hogy végzünk-e rendes munkát a pénzért, nem" - kéri ki magának fölháborodva Somogyi, majd sorolja: térhatású animációt terveztek, melyet még a Konyáry-levél előtt a televíziók le is adtak, 300 ezer szórólapot, 77 óriásplakátot készíttettek, táblákat helyeztek ki, szoftvert fejlesztettek a főváros honlapjára. "Deák András dolga kiírni a közbeszerzést: a kiírásmost is ugyanúgy történt, mint eddig bármikor" - rázza le a vádakat Somogyi. Az úti PR szükségessége egyébként valóban vitatható. Az építési törvény szerint az építtetőnek kötelessége táblákkal gondoskodni a tájékoztatásról, ehhez viszont nincs szükség közbülső cégre. A közérdekű adatokat pedig a közszolgálati médiának kötelessége nyilvánosságra hozni, ráadásul a főváros is működtet egy sor információs egységet: sajtóirodáját, a közlekedési ügyosztályt, a Fővinformot és a Budapest Portált.
A fővárosnál azonban nem kedvelik az efféle fölvetéseket. Amikor már a négyes metró PR-pályázatával kapcsolatban arról érdeklődtünk, miért van szükség öt éven át bruttó 270 millióért népszerűsíteni egy nem létező metrót, s a tájékoztatást nem tudnák-e ellátni a fenti szervek, Czuk Dorottya, a Főpolgármesteri Hivatal sajtófőnöke rosszindulatúnak nevezte kérdésünket. Közölte: a profi tájékoztatási munkához világszerte profi kommunikációs ügynökségeket vesznek igénybe, az EU ezt el is várja saját projektjeinél. A feladatot a BKV pályázatán elnyerő "profi" pedig nem más, mint a Sawyer Miller Group, melyet az a Bruck Gábor elnököl, aki 1994-ben és 1998-ban Demszky Gábor kampányfőnökeként tevékenykedett, s akinek cége 1998 óta százmilliós megrendeléseket kapott a fővárostól.
A főváros egyébként a pályázat bírálóbizottságába a tavalyi sikertelen EUkampányt vezető Suba Jánoson kívül saját sajtófőnökét, Czuk Dorottyát delegálta - ha már kommunikációs igazgatóját nem küldhette a testületbe. Nyáry Krisztián ugyanis korábban vezető beosztásban volt a Sawyernél. Fentiek miatt a vesztes M and H Communications új pályázat kiírását követeli - lapzártánkig sikertelenül. S hogy mi dolga lesz a nyertesnek metróügyben, mikor egy korábbi felmérés szerint a lakosok 97 százaléka tud az építkezésről? Gulyás László, a BKV DBR Metró projektigazgatója szerint jövőre előfordul, hogy hetente több helyszínen is lesznek forgalomelterelések, és ahhoz, hogy az emberek megértőbben fogadják ezt, szükség van PR-ra.
KUTYAÜGYEK
Az említett ügyek PR-költségei a teljes beruházáséhoz képest csekélyek. Más a helyzet kutyapiszokügyben. A városvezetés idén 200 millió forintot szánt Budapest egyik legszembetűnőbb gondjának orvoslására. Ebből százmillió forintot osztottak szét civil szervezetek és hat önkormányzat között, és 80 milliót vitt el a kommunikációs kampány. A McCann Erickson Budapest 65 millió forintot nyert, az ARC Kft. 15 milliót. Utóbbi mindezért nem csupán annyit tett, hogy nyári kiállításán helyet biztosított a McCann Erickson óriásplakátjainak, de a rendezvényen volt kutyafuttatás is. Sőt médiavásárlást vállaltak, "mert kapcsolatainknak köszönhetően olcsóbban jutunk citylight-felületekhez" - tájékoztatta lapunkat Bakos Gábor, a cég egyik alapítója.
Kaszás György, a McCann World Group vezető kreatív igazgatója a Heti Válasznak kijelentette: cége világszerte politikasemleges, nem is vesznek részt kampányokban, így aki a baloldali-liberális városvezetéssel való összekacsintást sejt, tévúton jár. "A világcég farvizén azért juthatott némi pénz a köztudottan SZDSZ-barát Geszti Péter cégének is" - summáz Wintermantel Zsolt, a közbeszerzési bizottság fideszes tagja, aki szerint a pályáztatás törvénytelen volt. A kampányt ugyanis nem közbeszerzéssel rendelték meg, csupán támogatói pályázatot írtak ki - mondja -, ezt pedig civil szervezetek projektjeinek megvalósítására találták ki, ugyanakkor a két nyertes cég haszonérdekelt vállalkozás.
"A pályázaton indulók kész koncepcióval rendelkeztek a kampányhoz, a városháza 65 millió forintot takarított meg azzal, hogy komoly céget bízott meg" - tájékoztat Czuk Dorottya. Állításának némileg ellentmond, hogy úgynevezett visszterhes szerződés köttetett (a főváros mondja meg, mit szeretne látni, és ahhoz adja a pénzt), valamint hogy a McCann Erickson csak a pályázati kiírást látva kezdte tervezni a kampányt - igaz, öt éve a cég valóban készített saját szakállára két kutyapiszok-ellenes reklámfilmet. (Egyesek szerint egyébként Demszky Gábor érdekei itt is tetten érhetők. E magyarázat szerint aligha véletlen, hogy a kampány deklarálja: szeretjük a kutyatulajdonosokat - a szöveg megfogalmazásakor nyilván figyelemmel voltak a főváros négyszázezer ebtulajdonosára, akik hatással lehetnek a 2006-os főpolgármester-választás kimenetelére.)
APRÓ BETŰK
A fővárosi PR-ügyeknek korántsem biztos, hogy vége szakad a kutya-bajoknál. Egy 83 milliárd forintos csatornázási beruházás felügyeletére és a lakosság tájékoztatására kiírt pályázat eredményét múlt hét csütörtöki zárt ülésén hirdette ki a főváros közbeszerzési bizottsága, s bár a nyertes kiléte lapzártánkkor még nem volt nyilvános, a szerződés feltételei önmagukban is érdekesek. A cég 53 millió forintot nyert a 2010-ig ellátandó feladatra, amelyből 28 milliót használhat fel belátása szerint, a 25 milliós "tartalékkeretet" pedig csak a közműügyosztály instrukciója szerint költheti el. A szerződés csillagos része azt is felsorolja, milyen tevékenységre fordítható ez az összeg, s itt a PR-munkák is szerepelnek.
"Ez törvényellenes, hiszen húszmillió forint fölött nem kerülhetnék ki a közbeszerzést" - mondja Deák András. A Fidesz ezért kikéri a már lezárt közbeszerzési ügyek dokumentációját, és rendkívüli közgyűlést kezdeményez. Az ügy bizonyára megér egy ülést, főleg hogy továbbra is vannak jelentős pénzek a fővárosi PR-ban. A legnagyobb falatot az a cég kapja, amely megnyeri a 180 milliárdos csepeli szennyvíztisztító-beruházás kommunikációs pályázatát - erre ugyanis 400 millió forintot szánnak.
| [
"McCann Erickson",
"Sawyer Miller Group",
"ARC Kft."
] | [
"M and H Communications",
"McCann World Group",
"Budapest Portál",
"Capital Group",
"McCann Erickson Budapest",
"Heti Válasz",
"Fővárosi Közgyűlés",
"BKV DBR Metró",
"Főpolgármesteri Hivatal"
] |
Dirk Gerkens RTL-vezérig terjed az offshore hátterű, milliárdos köztartozást felhalmozó és több korrupciógyanús állami szerződéssel büszkélkedő Apokalipszis Kft. kapcsolatrendszere. Az MTVA az atlatszo.hu-nak kiadta az Apokalipszis Kft.-nek a Duna Televízióval 2010-ben kötött egyik szerződését, ugyanakkor vitatja, hogy a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Televízió Zrt. (valamint az MTI Zrt. és a Magyar Rádió Zrt.) jogutódaként birtokában volnának a gyanús cég korábbi állami szerződései.
Tavaly november végén fordultunk közérdekű adatigényléssel Böröcz Istvánhoz, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójához azt kérve, hogy küldjék meg nekünk az MTVA és a Közszolgálati Közalapítvány, valamint jogelődeik: a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. és az offshore tulajdonosi hátterű Apokalipszis Kft. között 2004., vagyis a magáncég alapítása óta köttetett szerződéseket.
>>> Adatigénylésünk innen letölthető
Adatigénylésünk előzménye az volt, hogy az origo.hu az általunk tavaly októberben közzétett 2011-es MTVA-szerződéslistára hivatkozva azt írta, kétszer fizethetett az Apokalipszis Kft.-nek egyebek mellett Az utolsó mohikán, a Zorro legendája és a Dzsungel könyve című rajzfilmekért a köztévéket működtető alap, amely a hírportál többszöri kérése ellenére, válaszadási kötelezettségét megszegve sem mutatta meg a szerződéseket. Az MTVA akkor közleményben reagált a cikkre, azt állítva, hogy nem fizettek kétszer, csupán két rendszerben is iktatták ugyanazt a szerződést, ezért szerepelt a médiaalap 2011-es szerződései között az Apokalipszis Kft.-vel kötött megállapodás, amelyet valójában még a Duna Tv kötött 2010-ben.
Ahogyan arról az origo.hu 2010-ben cikksorozatban számolt be, a Duna Tv az Apokalipszis Kft.-től három egyforma összegű, egyenként bruttó 96,9 millió forintos szerződés alapján filmsorozatokat vásárolt, amelyek szakértők szerint jelentősen túlárazottak voltak – a szerződéseket Cselényi László, a Duna Tv akkori elnöke kötötte a távozása előtt. Az origo.hu megkísérelte elérni az Apokalipszis Kft.-t, ám a cégnek sem honlapja, sem nyilvános elérhetősége nincs, tulajdonosa pedig egy washingtoni székhelyű, Seychelles-szigeteki képviseletű offshore cég.
Ahogyan az origo.hu megírta, a 2010-es évről szóló cégbírósági beszámolója szerint a cég az RTL Klub részére közvetítette a labdarúgó-mérkőzéseket és készítette az RTL Klubon futó Itthon és Menetrend című műsorokat, illetve filmjogokat értesített. Az Apokalipszis Kft. kilencedik helyen szerepel az adóhatóság jelentős összegű tartozókat soroló feketelistáján: a 2011. október 28-án publikált adatok szerint 824 millió 467 ezer forint adóval tartozik, emellett közel 800 millió forint kamatot és bírságot is követel tőle az adóhatóság. A 2004-ben alapított cég először 2005-ben szerepelt a magyar sajtóban, akkor futballpénzek eltüntetésével vádolták – megintcsak az RTL Klub televízióval koprodukcióban.
>>> Az Apokalipszis Kft. a K-Monitoron
Adatigénylésünkre válaszul az MTVA vezérigazgatója azt írta, hogy az MTVA nem minősül az adatigénylésünkben nevesített közszolgálati médiaszolgáltatók jogutódjának, ezért nem áll információ a rendelkezésére, hogy a korábbi időszakban a Duna Televízió Zrt. vagy az Magyar Televízió Zrt. és az Apokalipszis Kft. között milyen szerződések jöttek létre. A szóbanforgó szerződés azért került az MTVA kezelésébe, mert a felhasználási jogok 2012. áprilisáig terjednek, ezért a Duna Televízió Zrt. az MTVA-ra ruházta a szerződésből származó jogosultságait. Az MTVA és az Apokalipszis Kft. között azonban nem jött létre szerződés, sőt, az MTVA ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, mivel a Duna Tv-s szerződéseknél felmerült az értékaránytalanság gyanúja. Adatigénylésünknek eleget téve az MTVA megküldte számunka a “kétszer iktatott" szerződést.
>>> Az MTVA válaszlevele itt letölthető
>>> Az Apokalipszis Kft. és a Duna Televízió Zrt. 2010. áprilisi szerződése itt letölthető
Nevük elhallgatását kérő forrásaink szerint a fantomizálódott Apokalipszis Kft. az RTL Klub televízióhoz közel álló vállalkozás, a cég korábbi tulajdonosa és ügyvezetője, Bessenyei István az RTL-vezér Dirk Gerkens vezérigazgatói tanácsadójaként is tevékenykedett. Bessenyei megkeresésünkre azt közölte, hogy 2008. óta nincs köze a céghez mert eladta azt, és az RTL-vezérnek sem ad már tanácsokat, mert külföldre költözött.
(Fotó: innen) | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap",
"RTL Klub",
"Duna Tv",
"Apokalipszis Kft."
] | [
"Magyar Televízió Zrt.",
"Duna Televízió Zrt.",
"Duna Tv-s",
"Magyar Rádió Zrt.",
"Magyar Távirati Iroda Zrt.",
"MTI Zrt.",
"Közszolgálati Közalapítvány",
"Duna Televízió"
] |
Szeptember elején indítottunk pert a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap ellen, mert (bár titoktartási nyilatkozat melletti betekintést biztosított volna) nem adta ki a volt MTV-székház megvásárlásával összefüggő szerződést.
Az első tárgyaláson az MTVA jogi képviselője mindenre hivatkozott: üzleti titokra, nemzetbiztonsági érdekre, a döntés-előkészítési jellegre, csak hogy ne kelljen kiadnia a kért adatokat. Erre az érvelésre a tárgyaláson is, majd pedig külön előkészítő iratban is reagáltunk.
A második tárgyalás érdekes fordulatot hozott: az MTVA bemutatta azt a levelet, amiben most, fél évvel az irat keletkezése után kérte az államtitokká minősítést az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójától. Igazi abszurd helyzet állt elő, hiszen pár hónappal ezelőtt még betekintési lehetőséget ajánlott az Alap, amit nyilván nem tehetne meg, ha valóban megállnának a minősítés feltételei, hiszen akkor nem kockáztathatná a nemzet biztonságát azzal, hogy újságíróknak akárcsak megmutatja a szerződést. De nem is ez az igazán veszélyes ebben a perbeli taktikában. Hanem az, hogy ilyen alapon bármilyen közérdekűadat-igénylést utólag el lehet lehetetleníteni a minősítési eljárás megindításával. Határozott meggyőződésünk, hogy fél évvel az adat keletkezése után nem lehet jogszerűen a közérdekű adat minősítését kezdeményezni. Éppen ezért fordultunk levélben az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójához, amiben részletesen kifejtettük, miért nem lehet jogszerűen eleget tenni az MTVA kérésének.
A leginkább elképesztő mégis az volt a második tárgyaláson, hogy az MTVA jogi képviselője azt kérte, hogy a bíróság tiltson el bennünket attól, hogy a tárgyalási jegyzőkönyveket és az egyéb perbeli iratokat az atlatszo.hu-n megjelentessük. A bíróság szerencsére elutasította ezt a kérést. Így nagy örömmel bocsátjuk a nagyközönség rendelkezésére ennek az abszurd drámába hajló pernek az eddigi peranyagát.
A harmadik tárgyalás 2012. január 26-án 11.00 órakor lesz a Fővárosi Bíróságon, a II. em. 43. tárgyalójában.
Az MTVA ellenkérelme letölthető itt. (PDF)
Az első tárgyalás jegyzőkönyve letölthető itt. (PDF)
A mi válaszunk letölthető itt. (PDF)
A minősítési javaslat letölthető itt. (PDF)
Az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz írt levelünk letölthető itt. (PDF)
A második tárgyalás jegyzőkönyve letölthető hamarosan.
(Fotó: innen) | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap"
] | [
"Fővárosi Bíróság",
"Alkotmányvédelmi Hivatal"
] |
Az Európai Parlament (EP) minden képviselője havi 4.342 eurót kap általános költségtérítésként, főleg azért, hogy irodát tarthasson fent hazájában. Az összeurópai MEPs Project keretében az Átlátszó újságírói is megkérdezték minden magyar EP-képviselőtől, hogy bérelnek-e irodát a havi közel 1.3 millió forintos keret terhére. A 21 magyar képviselő közül 13 egyáltalán nem válaszolt a kérdésünkre: a Fidesz 12 képviselője, valamint Kovács Béla (Jobbik). Az EP Elnöksége az európai szinten feltárt visszaélésekre reagálva bejelentette: még az idei évben szigorítani akarnak a szabályozáson.
Nézzük, mi a helyzet a magyar EP-képviselők háza táján!
A magyar adatkérésekből az derült ki, hogy – lengyel kollégáikhoz hasonlóan – a "legügyesebben" kerülnek ki a nehéz helyzetből. A többi európai országban jellemzően válaszoltak az EP-képviselők az újságírók megkeresésére, így derülhetett ki a 3.700 eurós belga irodabérlet, vagy például az, hogy még az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber is saját magától bérel irodát, 7 német kollégájával együtt.
A magyar képviselők azonban ennél "ügyesebbek" voltak. 21-ből 13 egyszerűen nem válaszolt a megkeresésünkre. Köztük van az összes fideszes EP-képviselő.
Molnár Csaba és Újhelyi István azt írta, hogy nem bérelnek irodát a költségkeretükből, ahogy Meszerics Tamás és Niedermüller Péter sem.
Balczó Zoltán közölte, hogy ő bérel irodát (a fővárosi piacot ismerve egyébként valószínűleg teljesen reális áron, havi 150.000 Ft + ÁFA bérleti díjért), de az iroda címét nem volt hajlandó elárulni.
Az egyetlen magyar képviselő, aki bérel irodát és minden kérdésünkre válaszolt, Jávor Benedek volt (éppen ezért készítettünk vele interjút a témában).
A hallgatás stratégiája működni látszik: ha nem mondják el az EP-képviselők, hogy bérelnek-e irodát, és ha igen, kitől és mennyiért, akkor nem is lehet megírni azt, hogy drága az irodájuk, vagy éppen saját magukat vagy pártjukat, barátjukat finanszírozzák a képviselői költségkeretükből.
Csak a tényt lehet rögzíteni: nem tudjuk, van-e irodájuk. Persze így azt sem tudjuk, hogy mégis mire megy el évi közel 15 millió forintjuk, amivel nem számolnak el.
Íme, itt a teljes lista az adatkéréseink eredményéről:
Képviselő neve Képviselőcsoport Párt Megkeresés eredménye Jávor Benedek Zöldek/Európai Szabad Szövetség Együtt-PM Villanyi út. 89 XI., 1118 Budapest Balczó Zoltán Független JOBBIK Válaszolt, de címet nem adott meg Meszerics Tamás Zöldek/Európai Szabad Szövetség LMP Nem bérel irodát Molnár Csaba Szocialisták és Demokraták DK Nem bérel irodát Niedermüller Péter Szocialisták és Demokraták DK Nem bérel irodát Újhelyi István Szocialisták és Demokraták MSZP Nem bérel irodát Bocskor Andrea Néppárt FIDESZ Nem válaszolt Deli Andor Néppárt FIDESZ Nem válaszolt Deutsch Tamás Néppárt FIDESZ Nem válaszolt Erdős Norbert Néppárt FIDESZ Nem válaszolt Gál Kinga Néppárt FIDESZ Nem válaszolt Gáll-Pelcz Ildikó Néppárt FIDESZ Nem válaszolt Gyürk András Néppárt FIDESZ Nem válaszolt Hölvényi György Néppárt FIDESZ Nem válaszolt Kósa Ádám Néppárt FIDESZ Nem válaszolt Kovács Béla Független JOBBIK Nem válaszolt Morvai Krisztina Független JOBBIK Nem bérel irodát Schöpflin György Néppárt FIDESZ Nem válaszolt Szájer József Néppárt FIDESZ Nem válaszolt Szanyi Tibor Szocialisták és Demokraták MSZP Vasas Székház, Budapest, Magdolna u. 5-7. Tőkés László Néppárt FIDESZ Nem válaszolt
Az EU szigorításokat tervez
A MEPs Project keretében nyilvánosságra került, visszaélés-gyanús esetekre gyorsan reagált az Európai Unió.
Az Európai Parlament Elnöke, Antonio Tajani június 13-án kiadott sajtóközleményében bejelentette, hogy egy munkacsoportot hoz létre az EP alelnökeinek és a kvesztoroknak a bevonásával, hogy októberig készítsenek el egy javaslatot. Ennek tartalmaznia kell egy egyértelmű leírást, hogy milyen típusú költségekre lehet felhasználni az általános költségtérítést, és egy javaslatot arra is, hogy hogyan ellenőrizzék a költségtérítés felhasználásának szabályszerűségét.
Hasonló szabályozásnak már többször nekifutott az EP, most hátha sikerül. Ha így lesz, akkor sem kell majd kenyéren és vízen élniük az EP-képviselőknek. A havi nettó 6.600 euró (kb. 2 millió forint) fizetés mellett napi 306 euró (kb. 90.000 forint) napidíjat kapnak minden, az Európai Parlament ülésszakán a Parlamentben töltött munkanap után.
Frissítés (2017. június 20.): Cikkünk megjelenése után érkezett Szanyi Tibor (MSZP) levele
Mai, “Egyetlen fideszes EP-képviselő sem válaszolt az irodabérlésükkel kapcsolatos megkeresésünkre" című cikkükhöz kapcsolódóan az alábbiakról kívánom tájékoztatni. Az MSZP Sajtó Osztályához továbbított kérésükre válaszomat a párt Sajtó Osztálya felé, 2017. május 4-én megküldtem. Sajnos ez az e-mail technikai hiba folytán nem került továbbításra Önök felé. Az említett levélben kollégám a következőkről igyekezett Önöket tájékoztatni:
“Képviselő úr a Vas- Fém és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete Székházában (Vasas Székház, Budapest, Magdolna u. 5-7.) bérel irodát. Képviselő úrral személyesen találkozni számos helyszínen és alkalommal van mód, legutóbb például a városligeti majálison lehetett. Képviselő úr jellemzően nem irodai fogadóórákat tart, hanem különböző rendezvényeken, felvonulásokon találkozik a választókkal."
Frissités (2017. június 23.): Morvai Krisztina (Jobbik) is válaszolt, de a sajtóosztály nem továbbította
“Kérem, szíveskedjék haladéktalanul helyreigazítani a téves közleményt, én ugyanis a Jobbik sajtóosztályán keresztül kaptam meg az Ön kérdését, és arra igazolható, bizonyítható módon válaszoltam. Nem tagadtam meg tehát a válaszadást, hanem azt írtam, hogy brüsszeli és strasbourgi irodám mellett Budapesten nem tartok
fent irodát."
A Jobbik sajtóosztály levele:
“Morvai Krisztina még április 24-én megküldte a sajtóosztálynak a válaszlevelét, melyben leírta, hogy brüsszeli és strasbourgi irodái mellett nem tart fent máshol irodát. A levelet a sajtóosztály figyelmetlenségből kifolyólag nem továbbította önöknek, így a válaszadás elmaradásának oka kizárólag a sajtóosztály felelőssége, nem a képviselő asszonyé."
Az EP-képviselők nemzeti irodáival kapcsolatos oknyomozást egy 48 újságíróból álló, mind a 28 tagállamot képviselő csoport folytatta több hónapon át a Journalismfund.eu anyagi támogatásával. A csoport magyar tagja az Átlátszó. 2015-ben a csoport formális megkeresést küldött az Európai Parlamentnek, hogy betekinthessenek az EP-képviselők közpénzköltéseivel kapcsolatos dokumentumokba. Az adatigényléseket az EP visszautasította. Az újságírók az ügyet az Európai Bíróság elé vitték, ahol az még folyamatban van. Erről a perről és az EP-képviselők költségelszámolásai utáni újságírói kutakodás további részleteiről itt lehet további információkat találni.
Erdélyi Katalin – M. Tóth Balázs
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Fidesz",
"Európai Parlament"
] | [
"Európai Parlament Elnöke",
"Szocialisták és Demokraták",
"Vas- Fém és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete Székháza",
"Független JOBBIK",
"Sajtó Osztálya",
"Európai Unió",
"Balczó Zoltán Független JOBBIK",
"Európai Bíróság",
"EP Elnöksége",
"MSZP Sajtó Osztálya",
"Európai Néppárt",
"Képviselőcsoport Párt",
"Zöldek/Európai Szabad Szövetség",
"Szocialisták és Demokraták MSZP"
] |
Minimális büntetéssel megúszhatja, ha mond valami "extrát", "nagyon ütőset" Czeglédy Csaba ellen – ilyen "vádalkut" ajánlott az ügy egyik gyanúsítottjának több körben is az ügyészség. Kecsegtető ajánlat volt, főleg, hogy szerinte azzal próbáltak nyomást gyakorolni rá, hogy ellenkező esetben hosszú évekre börtönbe kerülhet – erről maga az azóta már meg is vádolt férfi beszélt a hvg.hu-nak, aki végül nem fogadta el az egyezséget. Czeglédy szerint törvénytelen, hogy így kufárkodik az ügyészség, csak hogy rá nézve terhelő vallomásokat csikarjon ki.
"Több alkalommal kaptam üzenetet egy közvetítőn keresztül, soha nem írták le, minden esetben szóban jött az ajánlat. Nem egyszerűen beismerő vallomást akartak tőlem, hanem a lényeg az volt, hogy mondjak valami extrát, valami nagyon ütőset elsősorban Czeglédy Csaba ellen. Az alku pedig az lett volna, hogy ha szállítok ilyen információt, akkor 3 év 3 hónap letöltendő börtönnel megúszom" – mondta a Czeglédy Csaba és társai elleni költségvetési csalási ügy egyik vádlottja. Tisztára, mint amikor egy értékesítővel tárgyal valaki, volt, hogy azzal igyekeztek nyomást gyakorolni rám, ez az "utolsó lehetőség", hogy elfogadjam – tette hozzá forrásunk, aki Czeglédy Csaba alkalmazottja volt.
Mivel a büntetési tétel alsó határa 5 év, így kifejezetten enyhének tűnt a felajánlott időtartam, főleg, hogy a 3 év 3 hónapos szabadságvesztés egy részét elengedhetik jó magaviseletért, illetve lejön még belőle a reintegráció, az előzetesben eltöltött idő, így végül a vádlott végül egész kevéssel megúszhatta volna. Ezzel szembeállítva viszont azzal riogatták, mivel bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalásról van szó, a büntetési tétel felső határa akár 20 év is lehet.
Kevesebbet sem akar ülni
Mégsem fogadta el az ajánlatot forrásunk, és nemcsak azért, mert nem volt tudomása semmi "extra" információról, ami felhasználható Czeglédy ellen. "Nem tettem semmi rosszat, végeztem a munkámat a munkaköri leírásom szerint, nem követtem el bűncselekményt. Mindvégig úgy tudtam, hogy egy munkaszervezetben, nem pedig bűnszervezetben dolgozok. Vagyis csak a saját munkámról tudnék részleteket mondani. Büntetlen előéletű vagyok, soha nem volt gondom a hatóságokkal, teljesen átlagos életet éltem, ahogy a vagyoni viszonyaim is azok" – sorolta. Miután visszautasította a megkeresést, már beérték volna beismerő vallomással is, de ezt sem fogadta el. Ahogy fogalmazott, "nem érzi méltányosnak", hogy akár a felajánlott, jóval rövidebb ideig üljön olyan dolgokért, amit el sem követett.
Czeglédy Csaba © Máté Péter
A férfi korábban a Human Operator Zrt. egyik középvezetője volt, de már azt megelőzően is Czeglédy egyik cégének alvállalkozójánál dolgozott. Állítja, soha nem foglalkozott pénzügyekkel, így ezekre rálátása sem volt, illetve nem volt tisztségviselő az érintett vállalkozásokban. Hr-es végzettségének megfelelően a céges kapcsolattartás, piackutatás és a hr-terület tartozott a feladatkörébe.
Mások belementek
Két hónapig volt előzetes letartóztatásban, majd hónapokig házi őrizetben, végül a még enyhébb, lakhelyelhagyási tilalmat szabták ki rá. "Az is érdekes, hogy pont aznap kerestek meg újra az ügyészségtől, amikor a lakhelyelhagyási tilalmat is feloldották, persze nem mondták ki, de úgy, mintha mutatnák, ’adnak is valamit, cserébe várnának is valamit’" – jegyezte meg. Azóta szabadlábon védekezik, mivel a vádiratot még nem kapták meg, pontosan még nem is tudja, végül mivel vádolták meg.
Információi szerint ugyanakkor az ügy más gyanúsítottjai közül többen is belementek megállapodásokba az ügyészséggel. "Volt, akit benn tartottak 9 hónapig vagy 1 évig, az azért meg tudja törni az embert, főleg, hogy családos egykori alkalmazottakról van szó. És szerintem nagyon megijesztették őket azzal, hogy ha 20 év a maximum, akkor simán kaphatnak 8-10 év börtönt" – magyarázta, hozzátéve, hogy neki is kiskorú gyermeke van.
Mivel az eljárás iratanyagát megismerhette, látta is az így született vallomásokat. Szerinte ezekben olyan politikai jellegű állítások is köszöntek vissza, mint amivel a kormányoldali politikusok és média folyamatosan támadja Czeglédy Csabát, így például ellenzéki pártok kampányának támogatása, illetve a szabálytalan pártfinanszírozás.
Czeglédy szerint fegyverként használják a vádalkut
"Ebből látszik, hogy a vádalku lehetőségét az ügyészség fegyverként használja, ilyen módszerekkel próbáltak vallomásokat kicsikarni, nem válogatva az eszközökben. Ez megmagyarázza, hogy az ügyészi nyomás miatt születtek tucatjával valótlan vallomások az ügyemben" – reagált Czeglédy Csaba, aki törvénytelennek nevezte, hogy a vádalkut ahhoz kötötték volna, hogy egykori alkalmazottja "mondjon valami cifrát" rá nézve. "Megdöbbentő, hogy az évszázad bűnügyének kikiáltott ügyemben ilyen enyhe büntetésekkel kufárkodik az ügyészség. Akkor ezek szerint a több mint 3 éves nyomozás nem volt elég, hogy találjanak valamit" – tette hozzá.
Az ügyészség szerint minden törvényesen történt
Megkerestük a Csongrád Megyei Főügyészséget, amelynek szóvivőjeként Szanka Ferenc csoportvezető ügyész reagált, de válaszának szó szerinti közlését kérte. Ennek eleget is teszünk, kivéve – terjedelmi okokból – a reagálásába bemásolt, hosszú törvényiparagrafus-hivatkozásokat (ezt cikkünk végén, a keretes anyagban részben megtalálja):
"A HVG informátora által közölt tények az eljárás törvényes menetét és jogszerűségét nem cáfolják, az egyezség megkötését az ügyész is kezdeményezheti, az egyezség folyamatában az informátor által megjelölt közvetítő lehet a védő és a nyomozó hatóság is. Az ügyészségnek törvényi kötelezettsége, hogy közölje az egyezségkötés alapjául szolgáló bűncselekményt, annak minősítését és az ehhez kapcsolódó várható jogkövetkezményeket, így a kiszabható büntetéssel összefüggő büntetési tételkeretet, vagyis azt, hogy a jogalkotó az egyezség alapjául szolgáló cselekményt minimálisan és maximálisan milyen büntetéssel rendeli szankcionálni. A jelen ügyben a bűnszervezetben történő elkövetésre is figyelemmel a büntetési tételkeret minimuma 5 év, maximuma 20 év, az egyezség keretében az alsó határ 1 év, amennyiben a terhelt az ügy vagy más ügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel jelentős mértékben együttműködik.
Az ügyészségnek ez tájékoztatás nem csak joga, hanem kötelezettsége is, az egyéb jogkövetkezmények ismertetésén túl. Ezt követően az egyezség törvényi fogalmából adódóan egyeztetés zajlik az ügyész, a terhelt és a védő között arra nézve, hogy a törvényes keretek között az ügy jellegéből és az egyéb körülményekből adódóan milyen tartalmú büntetésben tudnak a felek megállapodni.
Mindezekből adódóan a megkeresésben érintett ügyben az ügyészség ahogy más ügyekben is, jogszerűen és törvényesen járt el. A HVG informátora által közölt adatok jogszabályi háttér nélküli, a teljes szövegből kiragadott közlése, hangulatkeltő, az ügyészség részéről el nem hangzó kifejezések használata az ügyészség álláspontja szerint kizárólagosan azt a célt szolgálja, hogy az egyezségkötéssel érintett terheltek vonatkozásában az eljárás törvényességét megkérdőjelezze és ezen bizonyítékok vádat alátámasztó bizonyító erejét csökkentse.
Az ismertetett jogszabályhelyek nemcsak törvényi lehetőséget, hanem kötelezettséget rónak az ügyészre, hogy a lehetséges jogkövetkezményekről a terheltet figyelmeztesse. A jogszabályból következik a terhelttel szemben folyó, vagy más bűnügyben történő együttműködés vállalása a gyanúsított részéről, így a vallomástétel kötelezettségként történő előírása. Az egyezség szükségszerű része a várható büntetés kiszabása során figyelembe veendő szempontok ismertetése, és ezek alapján a konkrét büntetés mértékben való megállapodás."
Hogy mivel vádolja az ügyészség pontosan Czeglédyt, arról itt olvashat részletesen. | [
"Csongrád Megyei Főügyészség"
] | [
"Human Operator Zrt."
] |
Ennyivel többe kerül “a Császár-Komjádi Uszoda és a Hajós-Széchy Uszoda felújítására irányuló beruházáshoz kapcsolódó mérnöki tanácsadói és építési műszaki ellenőri feladatok ellátása". A Nemzeti Sportközpontok és a Főber Zrt. május közepén módosították a 2016-ban kötött szerződést, az áremelkedés most került nyilvánosságra.
Tavaly a közbeszerzési értesítőben közzétett szerződések alapján nyomon követtük, hogy az állam mennyit költött a Budapesten rendezett vizes világbajnokság rendezésére. Voltak meglepő kiadások és furcsa áremelkedések, de a 2017 júliusában lezajlott sportesemény költségei legutóbb 4 hónappal a vége után, tavaly novemberben növekedtek.
Azt hittük, ezzel vége is, de tévedtünk.
Az EU-s közbeszerzési értesítőben 2018. június 22-én jelent meg a tájékoztatás arról, hogy a Nemzeti Sportközpontok és a Főber Zrt. május közepén módosítottak egy 2016-ban kötött szerződést, és ez 27 millió forintos drágulást jelent.
Az NSK 2016 júliusában bízta meg a Főber Zrt.-t a “FINA 2017. évi Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezéséhez szükséges Császár-Komjádi Uszoda és a Hajós-Széchy Uszoda felújításra irányuló beruházáshoz kapcsolódó mérnöki tanácsadói és építési műszaki ellenőri feladatok" ellátásával nettó 106,9 millió forint értékben.
Ezt a megállapodást módosították most a felek “tekintettel arra, hogy azt olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket a Megrendelő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre". Az nem szerepel a hivatalos tájékoztatásban, hogy pontosan mi indokolja az áremelkedést, csupán annyi olvasható a dokumentumban, hogy “a Megbízott által elvégzendő feladatok kiterjednek Kiegészítő Kivitelezési Munkák2-re is".
A szerződés értéke ezzel 106,9 millió forintról 133,9 millió forintra nőtt, vagyis 27 millió forinttal drágult. A vizes vb szerződéseit nyilvántartó táblázatunk itt elérhető.
A Császár-Komjádi uszodát egyébként nagyjából 4 milliárd forintból újították fel az úszó-világbajnokságra, de az Index június elején készült fotói alapján ennek ellenére elég rossz állapotban van. A közel 2 milliárdból felújított Hajós Uszoda pedig csúnyán beázott tavaly novemberben. | [
"Nemzeti Sportközpontok",
"Főber Zrt."
] | [] |
Van egy cég, amelyik olyan erősen nyitott a közbeszerzéseken, mint talán korábban soha senki.
A Hanley Service Kft. mindössze három hét alatt négy tanuszodára és három tornacsarnokra kötött szerződést a Nemzeti Sportközpontokkal 1,7 milliárd forintért.
Tavaly áprilisban volt a Hanley csodahónapja, az épületeknek azóta régen el kellett volna készülniük.
De egyetlen egy sem készült el a februári határidőre, sőt a módosított határidőkre sem.
A Sportközpontok kötbér helyett inkább még több pénzt adott, volt, hogy egészen nevetséges indoklással.
A Hanley pedig újabb tanuszodákra és tornacsarnokokra kapott megbízást.
Csodálatos áprilisa volt tavaly a Hanley Service Kft.-nek. Három héten belül összesen hét szerződést írt alá a közvélemény számára ismeretlen cég a Nemzeti Sportközpontokkal. Volt olyan nap, amikor négyet. Tanuszodák és tornacsarnokok építését csípte meg a Hanley, ezekre 1,7 milliárd forintért szerződött. Különösen szép teljesítmény ez úgy, hogy előtte soha nem nyert közbeszerzést, erős nyitásként rögtön hetet is besöpört.
A Lacza Zsolt tulajdonában lévő cégnek korábban volt némi off-shore háttere, derítette ki még akkor az mfor. De mire kaszált a közbeszerzéseken, addigra eltűnt a Seychelles-szigeteki szál a Hanley-ből.
A 2012 legvégén alapított mikrovállalkozás 2013-as és 2014-es éve még nem ígérte a tanuszodák és tornatermek császára címet, 30-40 milliós bevétele volt. 2015-ben a Hanley teljes éves bevétele a harmadát sem érte el annak, amilyen összegről csak áprilisban leszerződött a Nemzeti Sportközpontokkal.
photo_camera Alapkőletételek és az építkezések állása az átadás eredetileg ígért időpontjában Fotó: NSK
Tanuszodát mindenhova
Ahhoz, hogy a Hanley kaszálni tudjon, kellett a kormány tanuszoda és tornaterem programja. Ezt még 2014-ben hirdették meg, a kormány egy éven belül 24 tanuszoda és 26 tornaterem építését ígérte meg. Ezzel próbálták legalább utólag megteremteni a mindennapi testnevelés feltételeit a legkisebb településeken élő gyerekek számára is.
Ahhoz képest, hogy az eredeti ígéreteke szerint már 2015-ben át kellett volna adni a tanuszodákat, nem mutat fényesen a projekt lebonyolításával megbízott Nemzeti Sportközpontok összegzése arról, hogyan áll a program megvalósítása. 25 tanuszoda közül kettő készült el, egyet éppen kedden adtak át:
Elkészült: Csenger, Dunakeszi
Csenger, Dunakeszi Kivitelezés alatt: Abádszalók, Baktalórántháza, Balassagyarmat, Bélapátfalva, Derecske, Edelény, Enying, Fehérgyarmat, Füzesgyarmat, Gyál, Kemecse, Mezőcsát, Putnok, Sárbogárd, Sásd, Sümeg, Szob, Tokaj, Tolna, Törökszentmiklós
Abádszalók, Baktalórántháza, Balassagyarmat, Bélapátfalva, Derecske, Edelény, Enying, Fehérgyarmat, Füzesgyarmat, Gyál, Kemecse, Mezőcsát, Putnok, Sárbogárd, Sásd, Sümeg, Szob, Tokaj, Tolna, Törökszentmiklós Közbeszerzési szakaszban: Pannonhalma
Pannonhalma Előkészítés alatt: Budapest, XI. kerület, Vajszló
A 2014 óta elkészült első tanuszodát idén májusban adta át Csengeren maga Orbán Viktor. Akkora kampányeseményt kreáltak belőle, hogy Kovács Sándor országgyűlési képviselő az éppen akkor aktuális nemzeti konzultációs kérdőívet előrántva egyenesen az ország főpékének nevezte Orbánt, aki megakadályozza, hogy külföldi színezék kerüljön a kenyerünkbe. Aztán a miniszterelnök kapott lehetőséget arra, hogy szónokoljon a migráció káros hatásairól is. Érdemes elolvasni Szily Laci sokkhatás alatt írt beszámolóját az átadásról, ami minta lehet a többihez. Itt egyébként Orbán azt mondta a tanuszodákról, hogy "a magyar fiatalok ügyei és az ő egészséges életmódra nevelésük ügye Magyarország első számú nemzeti ügye, nincs ennél fontosabb dolog". A csengeri tanuszoda "pedig az első fecske abból a 24-ből, amelyet július végéig fogunk átadni". Nem teljesült az ígéret.
photo_camera Egy remek kampányesemény, ahol a sportoló gyerekekről hamar sikerült eljutni a migránsokig Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA
Ilyen átadásból azért valamikor mégis lesz majd még két tucat. Ha már így alakult, pont a kampányban.
A 25 tanuszoda kijön egy közepes stadion árából
A tanuszodák egy mintára készülnek. Van bennük egy nagyobb, 25*15-ös méteres medence + egy kisebb, 10*6 méteres tanmedence. Az épületek külsejével, homlokzatával valamennyire lehet variálni, az oldala nyáron könnyedén kibontható, így kicsit strandként is használható. Az eredeti ár a kezdeti elképzelésekben szereplő 150 millióról felkúszott a darabonként 300 millió forint körülire. A kormány azért messze nem költekezett ki, a 25 tanuszoda tervezett ára még így is összesen annyi, mint egy közepes focistadioné.
photo_camera A sportuszodák ugyanazon terv alapján készülnek Fotó: NSK
Csakhogy rögtön az első, és eddig egyetlen, igaz Orbán Viktor által átadott csengeri uszoda bebizonyította, hogy szép dolog a kistelepülésen élő gyerekek úszástanulása, de ez mégiscsak egy állami szerv által lebonyolított beruházás. A bezzegtanuszoda késve és jóval drágábban készült el, mint azt eredetileg tervezték. Erről az ünnepélyes átadón nem igazán esett szó. Pedig nem is kevéssel, az eredeti ár húsz százalékával, 57 millió forinttal nőtt az építkezés költsége. Ehhez képest tényleg elhanyagolható, hogy február 8-án kellett volna átadni, ebből lett az április végi határidő. Végül májusban volt az átadás. A kivitelező a Debreceni Mélyépítő Holding Kft. volt.
Ahhoz képest, hogy ezt a szerződésmódosítást 2016. májusban írták alá, csak egy évvel később jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben. Ennek azért van jelentősége, mert két helyen találhatók meg publikus felületen a tanuszodák szerződései. A Nemzeti Sportközpontok honlapján és a Közbeszerzési Értesítőben. A módosításoknál viszont elég nagyvonalúan kezelik az átláthatóságot. Így lehet akár egyéves átfutása egy szerződésmódosításnak a Közbeszerzési Értesítőben, már amennyiben megjelenik egyáltalán. Ezekből derülhet, vagy derülhetne ki, hogy sokkal többe került a tanuszoda, mint amiben eredetileg megállapodtak. A 22, egyáltalán megkezdett építkezésből 10-néltalálható meg a módosított szerződés, mindegyiknél előre nem látható okra hivatkozva módosították a határidőt, és azzal a lendülettel emelték a vállalkozó díját is. Egészen biztos, hogy a többinél is hozzányúltak a megállapodáshoz a csúszások miatt, de ezek nem publikusak. A múlt héten is megjelent olyan szerződésmódosítás, amit még tavaly szeptemberben kötöttek.
A 291 millió forintról induló csengeri bezzeguszoda a szerződésmódosítás indoklása szerint ezért csúszott két hónapot és lett drágább még 57 millió forinttal: "A kivitelezés fázisban az eredetileg betervezett cserép beszállítója módosította a betervezett tető - rétegrend kialakítását, tehát az eredeti rétegrendet figyelembe véve a betervezett cserép felrakása kivitelezési kockázatot jelentett, mivel akár olyan eset előállhatott volna, hogy a tanuszoda teteje «hullámos» lesz."
A másodikként Dunakeszin átadott tanuszoda is beleillik a lassan, de drágábban sorba. 298 millióról indultak, aztán kétszer 32 millióval emelték a vállalkozónak járó díjat, indoklás nélkül. Az átadás február közepi dátumából pedig előbb április, majd július vége lett. Szeptember 26-án adták át.
De nem ez a kettő a legmeghökkentőbb megcsúszás.
Esővíz az, nem talajvíz. Dehogyis, talajvíz az
Sümeg a tanuszodaépítések állatorvosi tanuszodája. A városban már 2014-ben beleélték magukat, hogy lesz uszodájuk, mert a kormány megígérte. 2015-ben már mindenki azt kérdezte a polgármestertől, hogy mikor kezdődik az építkezés. Ezt Végh László polgármester mesélte 2016 májusában, amikor végül eljutottak az alapkőletételig.
Fónagy János államtitkár itt azt ígérte, hogy az uszoda a "település agórája" lesz. Érdemes megnézni a Sümeg TV beszámolóját, hogy milyen hangulatban zajlott az uszoda alapkőletétele, itt a kirendelt óvodások a Pancsoló kislányra táncolnak a mezőn.
Van viszont egy utólag különösen érdekes rész Végh László polgármester akkori nyilatkozatában.
Azt mondja, hogy már az alapkőletétel előtt voltak olyan hírek, hogy a beruházás csúszni fog a magas talajvízszint miatt. Végh megnyugtatott mindenkit, hogy ez az ügy rendeződött, a kivitelező is belátta, hogy szó sincs talajvízről, csak a csapadékvíz jelent meg, mert akkor nagyon nagy mennyiségű eső hullott heteken át. Tehát minden akadály elhárult és a kivitelezőnek a tanuszodát 10 hónap múlva át kell adni.
Nemhogy februárban nem adták át, de még most sincs kész:
Sőt, a 301 milliós induló ár felugrott 450 millióra. Az indoklás a magas talajvízszint, ugyanis - állítja a kivitelező - rossz talajmechanikai szakvéleményt kaptak az önkormányzattól. Kötbér nincs, mert erről sem a pályázatot kiíró Nemzeti Sportközpontok, sem a kivitelező, a BAU ACTOR nem tehet, állapította meg teljes összhangban a kiíró és a kivitelező. Az átadás időpontja jövő februárra módosult.
A talajvíz a tanuszodaépítők Soros Györgye
Abádszalókon eleve a sümeginél magasabbról indult az ár, 325 millióról. De ehhez is hozzácsaptak még 86 millió forintot, mert talajvíz.
"A kivitelezés helyszínén a megemelkedett talajvízszint miatt a nagymedence alapozását az eredeti műszaki tartalomtól eltérőn kell megvalósítani annak érdekében, hogy az uszodát, a magas vízállás esetén is a felúszás veszélye nélkül, le lehessen ereszteni". És a felúszás veszélye mellett itt is fennállt a csengeri uszodánál már jelzett hullámos tető para, szó szerint.
Nemcsak az ár emelkedett 26 százalékkal Abádszalókon, ahol a két kivitelező a Szabadics-Építő Kft. és Belváros Tetőtér Kft. A márciusi határidőt is kitolták augusztus végére, ehhez képest most így áll az építkezés:
Gyálon az eredeti szerződés szerint január közepe óta tanulhatnának a gyerekek úszni helyben. Ez a szerződés, a többihez hasonlóan, 10, legfeljebb 11 hónapot szán a szándékosan egyszerűre, fapadosra tervezett tanuszodára felhúzására. Az alapkövet Gyálon tavaly március végén tették le, klasszikus tanuszoda alapkőletétel felállásban: polgármester, helyi fideszes képviselő és Boros Anita államtitkár asszony.
Azóta különösebb indoklás nélkül kétszer módosították a határidőt, és emelték az építkezés költségét. Az eredeti 296 millió forint helyett már 342 milliónál jár a beruházás ára.
A tanuszodák építésébe egyébként egy fillérrel sem kell beszállniuk a településeknek, azt teljes egészében fizeti az állam, sőt az üzemeltetést is átvállalja a Nemzeti Sportközpontok. Utóbbi becslések szerint évente akár 50 millió forint is lehet.
És a Hanley ennek az egésznek a királya
Ha mire valaki ideért, és elfelejtette volna, honnan indultunk: tavaly áprilisban pazar hónapot zárt a Hanley Service nevű cég, amikor szinte a semmiből tanuszodák és tornatermek építéséről állapodott meg 1,7 milliárdért. Mindezt úgy, hogy a kiírásban feltételül szabták, hogy a megelőző 3 év alatt a jelentkezőknek minimum 265 milliós árbevételt kell felmutatni közbeszerzésekből. A Hanleynek akkor még nem volt ilyen referenciája, ez végül mégsem számított.
Az április 1,7 milliárdot ráadásul sikerült még feljebb tornázni, a Hanley Service ugyanis pont ugyanúgy épít tanuszodát, mint a többi nyertes: az eredeti határidőt nem tartva és drágábban. Amiben a Hanley más, mint a többi cég: olyan tempóban zsákolta be a tanuszodaépítéseket, mint Mészáros Lőrinc bármit az országban. A nagy áprilist ugyanis egy erős november követte, a Hanley három új szerződést kötött a Nemzeti Sportközpontokkal.
A cég két ütemben alig fél év alatt 2,7 milliárdért nyert el munkát a Nemzeti Sportközpontoktól. A 22 épülő tanuszodából hatot a Hanley-nek kellene építenie, emellett négy tornacsarnokra is szerződtek:
A Hanley Service megbízásai a Nemzeti Sportközpontoktól A munka Szerződéskötés időpontja Eredeti ár Emelkedés mértéke Átadás tervezett időpontja Átadták-e? Fehérgyarmati tanuszoda 2016. április 4. 297.881.556 122% 2017.01.26 nem Balassagyarmati tanuszoda 2016. április 19. 310.562.707 n.a. 2017. február 8. nem Kemecsei tanuszoda 2016. április 19. 312.236.165 n.a. 2017. február 8. nem Törökszentmiklósi tanuszoda 2016. április 19. 316.731.297 n.a. 2017. február 8. nem Nagyrébei tornacsarnok 2016. április 19. 144.512.552 112% 2017. február 10. nem Sárrétudvari tornacsarnok 2016. április 25. 154.807.909 112% 2017. február 16. nem Bogyiszlói tornacsarnok 2016. április 25. 161.556.607 123% 2017. február 16. nem Sásdi tanuszoda 2016. november 9. 329.231.432 n.a. 2017. szeptember nem Enyingi tanuszoda 2016. november 9. 326.121.513 n.a. 2017. szeptember nem Tiszabői tornacsarnok 2016. november 29. 223.827.076 n.a. 2017 október nem Forrás: 444-gyűjtés
Az első
A fehérgyarmati tanuszoda volt a Hanley első behúzott megrendelése azon a fantasztikus tavalyi áprilison. A 297 881 556 forint értékű szerződést április 4-én írta alá a Hanley ügyvezetője, Lacza Zsolt és a Nemzeti Sportközpontok. Jól hangzik, hogy a kiíró eredetileg 359 milliósra becsülte a munkát, ehhez képest milyen olcsón vállalta a Hanley. A második legjobb ajánlat is 333 milliós volt.
A tanuszodát januárban kellett volna átadni. Ehelyett szerződésmódosítás jött, március 27-én. Vagyis két hónappal azután, hogy már gyerekeknek kellett volna ugrálniuk a medencékben. Nemcsak a határidőt módosították, a vállalkozói díjhoz is hozzányúltak. Nem kötbéreztek, nem lejjebb vitték, hanem feljebb, nem is kicsit, 21,7 százalékkal feljebb kúszott. Forintosítva 64,6 millióval lett drágább a tanuszoda. Így összesen már 361 milliónál járunk, ami ugye valahol ott van az eredetileg becsült összeg környékén, de azzal nem nyert volna a Hanley.
Az új határidő augusztus vége lett. Még nincs kész:
A kötbér elmaradását azzal indokolta a megrendelő Nemzeti Sportközpontok, hogy a kivitelezése során, előre nem látható akadályok merültek fel. "A kivitelezés helyszínén a megemelkedett talajvízszint miatt a nagymedence alapozását az eredeti műszaki tartalomtól eltérőn kell megvalósítani annak érdekében, hogy az uszodát, a magas vízállás esetén is a felúszás veszélye nélkül, le lehessen ereszteni."
Ismerős szöveg, szó szerint ugyanez volt a pár bekezdéssel feljebb bemutatott abádszalóki tanuszoda csúszásának indoklása is, pedig ott a kivitelező nem a Hanley volt, hanem a Szabadics-Építő Kft. és Belváros Tetőtér Kft.
A talajvíznél csak a költségek emelkednek jobban
Az biztosan kijelenthető, hogy a magyar tanuszodaépítés legnagyobb ellensége a talajvízzel járó felúszás veszélye. De ennél is nagyobb a baj.
Ha a Hanley épít, még az a csoda is megtörténhet, hogy magas vízállás esetén a medencét fenyegető felúszás veszélye akkor is fennáll, ha nem is uszodát, hanem tornacsarnokot építenek, medence nélkül.
Így van ez, ha egy cég és a megrendelője már maga sem tudja követni, éppen melyik csúszást kell indokolni. A Hanley és a Nemzeti Sportközpontok a bogyiszlói - természetesen megcsúszott határidejű - sportcsarnok még természetesebben emelkedő költségét indokolta ezzel. Mellétettük a fehérgyarmati tanuszoda díjemelkedését indokló szerződésmódosítását is, klasszikus "Fedezz fel 10 különbséget!" játékot lehet velük játszani:
Bogyiszló Fehérgyarmat
Meglehetősen szigorú kontroll alatt működnek a kivitelezők, kész csoda, hogy még így is csúsznak és többletköltséggel járnak a munkák. (Az már tényleg apróság, hogy a pluszmunkák másik indoklása, vagyis "az akár olyan eset is előállíhatott volna, hogy a létesítmény teteje hullámos lesz" a sümegi tanuszodánál jött elő, szó szerint.)
Annyi különbség azért van, hogy ugyanarra hivatkozva a bogyiszlói tornateremnél az addigi 161 millió forinton felől még 38 millió forintot kért és kapott a Hanley. A fehérgyarmati uszodánál ugyanerre 64,6 millió forint pluszt sikerült kipréselni. Nyilván van különbség a felúszás veszélye között egy uszoda és egy tornaterem között.
A talajvíztől és tetőparától sújtott bogyiszlói tornacsarnokon mindenesetre nem az utolsó simításokat végzik mostanában:
Az átadás eredetileg február 16-án lett volna. Ezt módosították a plusz 38 milliós korrigálással július 31-ére.
Biztosan lesz olyan Hanley-építkezés, amit előbb-utóbb átadnak, a tippem szerint nem a balassagyarmati tanuszoda lesz az első.
A balassagyarmati tanuszoda tavaly áprilisban megkötött szerződése 310 562 707 forintról szólt.
Az alapkövet 2016. május 18-án tette le Fónagy János államtitkár, ott volt Lacza Zsolt, a Hanley tulajdonosa, ügyvezetője is. A tanuszoda átadási határideje 2017. február 8. Lett volna. De nem készült el februárban, sőt, még most sem:
Ez például egy olyan beruházás, aminek a szerződésmódosítása nem jelent meg sem a Közbeszerzési Értesítőben, és nincs fent a Nemzeti Sportközpontok honlapján sem. Az mondjuk kb. mindegy is, milyen új határidőt állapítottak meg, de érdekes lenne, mennyivel drágult az el nem készült épület, és van-e ennek köze például a talajvízhez.
A vizes vébén is dolgoztak
A kötbér egyébként a vállalkozói díj 0,1 százaléka lehetne naponta, de maximum négy százaléka. Már amennyiben a megrendelő úgy találná, hogy a vállalkozó hibájából következett be a csúszás.
Az utolsó szerződést tavaly november 29-én kötötte meg a Hanley a Nemzeti Sportközpontokkal, a tiszabői tornateremről írtak alá szerződést (223 827 076 forint). Októberben kéne átadni, tudjuk, nincs lehetetlen, de alaposan össze kell kapniuk magukat a Hanley-nél, hacsak nem módosult azóta a határidő (és a vállalkozói díj) valamilyen előre nem látható ok miatt.
photo_camera A tiszabői tornaterem szeptemberben. Fotó: mnsk.hu
Közben a Hanley bedolgozta magát máshova is. Jó, hát a vizes világbajnokság ezek után adta magát, a Budapest 2017 a balatonfüredi nyílt vízi úszáshoz szükséges létesítmények tervezése, kivitelezése címszóval bízta meg 269 millió forintos munkával.
A Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. megbízásából uniós pénzből Kölcse szennyvíztisztító telepének bővítési és korszerűsítési feladatait látja el, 235 millió forintért. Hasonló a feladat Kallósemjén, szintén az NFP megbízta meg a Hanley-t, 250 millióért. 87 millió forintért pedig egy hódmezővásárhelyi és egy tiszfüredi óvoda energetikai korszerűsítését végzik el. Néha kell valami mást is csinálni, nem lehet mindig tanuszodát és tornatermet építeni megállás nélkül.
Felhívtuk a Hanley tulajdonosát, Lacza Zsoltot, hogyan sikerült az a bravúr, hogy a tízből egyetlen egy épületet sem készül el az eredetileg vállalt határidőre, mégis sikerült még feljebb tornázni a vállalkozói díjat. Az első kérdés után azt mondta, erről nem akar nyilatkozni.
A Nemzeti Sportközpontokat is megkerestük a tanuszodák-ügyében. Arról érdeklődtünk, hogyan változott az átadási határidő és a vállalkozói díj a Hanley szerződéseinél, mi volt a csúszások oka, és - nemcsak a Hanley, hanem a többi esetben is - kötbéreznek-e?
Az NSK válasza: "A kérdéses beruházások kivitelezési költsége a rendelkezésre álló forrást nem lépte túl, a fejlesztések megvalósítása, átadása folyamatosan zajlik. Ilyen volumenű tornaterem, tanterem és tanuszoda beruházás-sorozatra az elmúlt időszakban nem volt példa. Bizonyos esetekben a csúszást az okozza, hogy az önkormányzatok által vállalt közművek kiépítése elmaradt vagy késve fejeződött be a fejlesztésre szánt ingatlanon. Azokban az esetekben, ahol felmerül a kivitelező nem határidőre történő teljesítése, megvizsgáljuk a szerződésben rögzített kötbérfizetési kötelezettség lehetőségét."
Politikusok, felkészülni, azért jönnek az átadások
Így áll tehát most a nagy tanuszodaépítkezés. Palkovics László oktatási államtitkár a napokban jelentette be, hogy tíz településen ősszel ünnepélyesen átadják a boldog gyerekeknek a medencéket. Egy gyors kör a szerencsésekről:
Sárbogárd (tavaly áprilisban tették le annyian az alakövet, februári átadásra szerződtek. Az eredeti 313 milliós ár még 47 millióval nőtt. Kivitelező: Hegedűs & Schmidt Kft.)
Bélapátfalva (298 milliós eredeti ár, még tavaly áprilisban írták alá a szerződést, február 20-ai átadásra szerződtek a FK-RASZTER ÉP Kft.-vel. Módosításnak nincs nyoma a Közbeszerzési Értesítőben),
Derecske (még tavaly áprilisban kötöttek 328 milliós szerződést február 10-i átadásra a Civis Épületkarbantartó Kft-vel, szerződésmódosításról semmi hír),
Dunakeszi (kedden átadták. 298 millióról indult az ár, de emelkedett 32 millióval, aztán másik 32 millióval. A Trend Építő Zrt-vel kötött szerződés szerint a tanuszodát februárban kellett volna átadni, aztán áprilisban, majd júliusban),
Edelény (eredeti ár: 297 millió. 2016 áprilisban szerződtek az FK-RASZTER ÉP Kft.-vel, február 21-e volt a határidő. Szerződésmódosítás nincs az értesítőben. A képek alapján kész, de nincs átadva.)
Gyál (296 millióról indult, 46 millióval nőtt a költség, két részletben. Januárban kellett volna átadni, előbb februárra, majd augusztusra tolták. A PRIMOGEN FM, E-BUILDER, PRIMOFOR Kft-k konzorciumával szerződtek.)
Putnok (285 millióról indult, de módosították, és 36 millióval drágább lett, indoklás nélkül. Eredetileg tavaly áprilisi kezdés, idén februári befejezés szerepelt a K. V. Ingatlan Kft-vel kötött szerződésben, de szeptember végére módosították.)
Tokaj (314 millióról indult, hozzácsaptak menet közben még 23 milliót. Az átadásnak pedig a módosított szerződés szerint február helyett március végén kellett volna megtörténnnie. Az NYF-BAU a kivitelező.)
Tolna (292 millióról indult, de ez sem állt meg itt, 29 millióval még megdobták az összeget. Itt is elcsúsztatták a tervezett átadást, február közepéről május közepére. De csak most fogják átadni. A Vitruvius a kivitelező.)
A többi 16 még készülget, köztük a Hanley-sek. Illetve Pannonhalmán egyelőre csak közbeszerzést írtak ki, Gazdaréten és Vajszlón 2014 óta még odáig sem jutottak. Pedig Gazdaréten még alapkövet is raktak le 2014 áprilisban, Simicskó István azt mondta, hogy negyedszázados ígérgetések helyett végre a tettek jönnek.
A tanuszodaépítéseken sajnos még az sem segít, ha a világ legelnyűhetetlenebb szalagátvágója, Tállai András felügyeli a munkát, ott volt az alapkő földbe süllyesztésénél is. Mezőcsáton március 5-én kellett volna kulcsrakészen átadni az uszodát (kivitelező: Nyírépszer), de nem állnak jól. Tállai András (akiről Mezőcsát polgármestere, Siposné Horváth Anita azt mondta: "Mezőcsát virágkorát éli, hiszen ebben a ciklusban a kormány nagyon sok pályázatot írt ki, Tállai András országgyűlési képviselő pedig kézen fogja a projektjeinket és végigsegíti a célig") augusztusban tekintette meg a készülő uszodát. Arról nem írt, hogy féléves csúszásban van a projekt, sőt, az őszi tizes átadásban sem szerepel, viszont ha az uszoda nem is, az év képe legalább elkészült a látogatáson, Tállai András találkozik a hasonmásával:
photo_camera Egész népemmel titokban – Tállai András augusztusban tekintette meg a mezőcsáti munkálatokat. Fotó: Fotó: Tállai András/Facebook
Ha éveket tudtak várni a gyerekek, akkor az a pár hét, vagy hónap hamar elröpül, amíg megfelelő körítéssel át tudja adni az épületeket a szalagátvágó polgármester-országgyűlési képviselő-kormánytag-hármas. Kis szerencsével a miniszterelnök úr is rá fog érni.
Mindeközben a kormány, mintha óriási siker lett volna a program, újabb 26 településnek ígért tanuszodát. Úgyhogy alapkőletételek is lesznek, 2019-ben pedig önkormányzati választások.
| [
"Nemzeti Sportközpontok",
"Hanley Service Kft."
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"FK-RASZTER ÉP Kft.",
"Civis Épületkarbantartó Kft-vel",
"K. V. Ingatlan Kft-vel",
"Debreceni Mélyépítő Holding Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.",
"Hegedűs & Schmidt Kft.",
"Trend Építő Zrt",
"PRIMOFOR Kft",
"PRIMOGEN FM",
"BAU ACTOR",
"Belváros Tetőtér Kft.",
"Szabadics-Építő Kft.",
"Sümeg TV"
] |
Még a nyári ítélkezési szünet előtt, Július 12-én kezdi tárgyalni Mengyi Roland és hat társa büntetőperét a Fővárosi Törvényszék – értesült a PestiSrácok.hu. A fideszes országgyűlési képviselőt és társait költségvetési csalással, befolyással üzérkedéssel és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. Mengyiék ügyét az a Steiner Gábor bíró fogja tárgyalni, aki néhány éve a Biszku-ügyben hozott elképesztő ítéletével hívta fel magára a figyelmet.
Július 12-én kezdi tárgyalni Mengyi Roland és hat társa ügyét a Fővárosi Törvényszék – erősítette meg a PestiSrácok.hu információit Futó Barnabás, a képviselő ügyvédje. A bíróság a nyári ítélkezési szünet előtt még július 14-ére is kitűzött egy tárgyalási napot, így biztosra vehető, hogy nem csak a vádirat felolvasására kerül sor, hanem a vádlottak meghallgatásával a bizonyítási eljárás is megkezdődik.
A Biszku-ügy bírája tárgyalja Mengyiék perét
Mengyiék perét az a Steiner Gábor bíró fogja tárgyalni, aki néhány éve a Biszku-ügyben hozott elképesztő ítéletével került a figyelem középpontjába: a tömeggyilkossággal vádolt belügyminisztert egy megismételt eljárásban csupán felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A döntés a fővárosi főügyészt is felháborította, aki szerint a bíróság nem értette meg a vádat. Ibolya Tibort főleg az ítéletnek az a kitétele zavarta, hogy Biszku nem adott tűzparancsot: "Aki szabadon engedi a kutyákat, annak nem kell külön parancsot adnia arra, hogy harapjanak" – jegyezte meg Ibolya Tibor, aki szerint a falkát, amely a sortüzekért felelős volt, Biszkuék hozták létre, így a – tavaly márciusban meghalt – volt pártállami politikust felelősségre lehetett volna vonni háborús bűntettekért.
“Alkotmányos költség"
Emlékezetes, bűnszövetségben és bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás kísérlete és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt még tavaly augusztus közepén kezdeményezte Mengyi Roland mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész, majd októberben a fideszes politikust meg is gyanúsította, majd vádat is emelt ellene az ügyészség. A 168 Óra korábban lehallgatási jegyzőkönyvek és beismerő vallomások alapján írta meg, hogy Mengyi Roland uniós támogatásért cserébe “alkotmányos költség" címén ötmillió forintot kért (a vele kapcsolatban lévő döntéshozók részére) előre a nyertesként befuttatott cégektől és ugyanennyit a végén is. További feltételként pedig 90 százalékos visszaosztási rátát szabott meg a kiutalt pénzből. Az ügy többszereplős, a kapcsolat alapja pedig a gyanú szerint egy baráti társaság, amelyben benne van egy országos szociális szövetkezet alapítója (E. Zsolt), illetve az állítólagos összekötő, K. Péter is, aki állítólag jó viszonyban van Mengyivel. A tanú és gyanúsítotti vallomások alapján Mengyi állítólag Voldemort nagyúrnak is szólíttatta magát.
Rögzíthették a pénzátadást
A 168 Óra tavaly arról is írt, hogy ötmillió forintot át is vett Mengyi, az átadás pedig a NAV nyomozóinak szeme, illetve kamerája láttára történt. Az ötmilliós "alkotmányos költséget" egy tiszaújvárosi olasz étteremben, egy nejlontasakban adták át Mengyinek 2015. július 14-én, de a lap szerint a NAV nyomozói bár teljes körűen felkészültek, megfigyeltek, jelentettek, videóztak a helyszínen, végül nem érkezett meg az engedély a rajtaütésre. A képviselő személye miatt került át tavaly júliusban a nyomozás a Központi Nyomozó Főügyészségre, hiszen ellene eljárást – a rajtaütésen kívül – csak a főügyészség folytathat. Az általánosságban kijelenthető, hogy ha egy ügyben mentelmi joggal védett személy büntetőjogi felelőssége is felmerül, az rendkívüli módon megnehezíti a nyomozást, hiszen amíg az illetőt nem adja ki az Országgyűlés, addig a képviselőhöz hozzá sem szólhatnak, őt sem megfigyelni, sem lehallgatni nem lehet. Így Mengyi, ha a gyanú igaznak bizonyul, “szarvashibát" követhetett el, hogy mégis eljárás alá tudták vonni.
Tagadja bűnösségét
Mengyi portálunknak küldött korábbi közleményében, illetve gyanúsítotti kihallgatásán is tagadta, hogy bármilyen bűncselekményt is elkövetett volna és azt ígérte, mindenben együttműködik az ügyészséggel. A nyomozati anyagokból kiderül még az is, hogy a gyanúsítottak tudták, hogy lehallgatják őket. Az egyik beszélgetés során például szó szerint az hangzik el két gyanúsított között, hogy “óvatosan beszéljen, mert ki van baszva operatívra". Információink szerint noha az ügyészség ebben a körben is vizsgálódott, végül senkit nem hallgattak ki gyanúsítottként, így ez a szál elvarratlan maradt.
Vezető kép: MTI | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Fővárosi Törvényszék"
] | [
"168 Óra"
] |
A Fidesz április 8-án megkezdte az aláírásgyűjtést az európai parlamenti választásra, de ezzel egy időben aláírásgyűjtő akciót is indított. Ez utóbbiról a Fidesz azt állította, arra kérik a magyar embereket, hogy aláírásukkal támogassák Orbán Viktor miniszterelnök hétpontos akciótervét a bevándorlás megállítására.
Néhány nappal később azonban videóra vették, ahogy fideszes aktivisták – a Kúria szerint – megtévesztve az aláírókat, nem az EP-választásra hitelesített iratokra kérték a hozzájuk járulók aláírását és adatait. Ezután a videóval a választási bizottsághoz fordultak, hogy állapítsák meg, ez így nem ok. Hosszabban: "A nem a hivatalos íven történő aláírásgyűjtés sérti a választások tisztaságát, csorbítja a jelölő szervezetek közti esélyegyenlőséget, valamint ellentétes a jóhiszemű és rendeletetésszerű joggyakorlás alapelvével."
A Fővárosi Választási Bizottság majd a fellebbezést vizsgáló Nemzeti Választási Bizottság azonban nem foglalkozott túl sokat a bejelentéssel, és azzal söpörték le az asztalról a kifogást, hogy egyrészt "nem történt jogsértés", majd a bizottság azt is "megállapította, hogy az aláírásgyűjtés nem volt jogsértő, az adott tájékoztatás pedig nem volt megtévesztő", másrészt az NVB szerint aki hozzájuk fordult, nem is érintett.
Ezzel csak az a baj, hogy ez nem igaz. Ezért a bejelentő a bírósághoz fordult.
Ahogy a Kúria pénteki ítéletéből kiderült: "A FIDESZ-KDNP logóival ellátott kihelyezett pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén a »Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!« felirat olvasható, az aktivisták a videót készítő személy kérdésére pedig többször is azt állították, hogy az aláírásgyűjtő lapokon a FIDESZ-KDNP számára a 2019. május 26. napjára kitűzött európai parlamenti képviselők választására a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat gyűjtik. A videófelvétel tanúsága szerint az aláírás gyűjtésére szolgáló aláíróívek nem a Választási Iroda által kiadott, a jelöltállításhoz szükséges aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóívek voltak, hanem Orbán Viktor programját támogató aláírásokat gyűjtöttek és a videófelvételt készítő személy kérésére az aktivisták a támogató aláírások gyűjtéséhez az adatkezelési tájékoztatót nem tudták bemutatni."
A Kúria megállapította, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapos, és azzal sem értett egyet, amit az NVB megállapított, hogy a kérelmező nem érintett, hiszen
kampányidőszakban a jelöltek és jelölő szervezetek által folytatott választási eljárással összefüggő bármely tevékenység jogszerű keretek között történő folytatásának kiemelt jelentősége van, az érintettség vizsgálatát az egyes jogorvoslati fórumoknak a hatékony jogorvoslat biztosításának szem előtt tartásával kell esetről esetre elvégeznie.
A Kúria szerint az is kétségtelen, hogy ha egy jelölőszervezet munkájáról (esetünkben a Fideszéről) azt állítják, hogy a választópolgárok megtévesztésére irányul, az a többi szervezetre is hatással van, és megbonthatja a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget.
A videófelvétel alapján a háromtagú bírói tanács megállapította, hogy a fideszes-KDNP-s aktivisták aláírásgyűjtése
egyértelműen nem a 2019-es európai parlamenti választásokhoz szükséges ajánlások gyűjtésére irányult;
a választópolgárok az elhangzott tájékoztatás ellenére aláírásukkal valójában nem a FIDESZ-KDNP jelöltállítását támogatták;
a jelölő szervezet nevében eljáró személyek olyan tevékenységet folytattak, amely a választópolgárok megtévesztésére alkalmas volt.
A Kúria megítélése szerint a választópolgárok megtévesztése pedig önmagában sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
A választópolgárok megtévesztése alappal veti fel továbbá annak a lehetőségét is, hogy a jelölőszervezet célja az aláírások kampánytevékenység során történő további felhasználása, választói adatbázis kialakítása. | [
"Fidesz"
] | [
"Nemzeti Választási Bizottság",
"Választási Iroda",
"Fővárosi Választási Bizottság"
] |
A két pályázó közül az Andy Vajna tulajdonában lévő Radio Plus Kft.-t, azaz a budapesti központú, de egyre több vidéki nagyvárosban elérhető Rádió 1 működtetőjét hirdette ki a Békéscsaba 88,9 MHz helyi rádiós frekvenciapályázaton a Médiatanács eheti ülését követően. Ezzel egy újabb várossal bővül hamarosan a Rádió 1 amúgy eddig sem kis, nemrég további 9+1 várossal kiegészült vételkörzete, a békéscsabaiak is hallhatják majd a Sebestyén Balázs-Rákóczi Feri-Vadon Jani trió által készített Reggeli Show című műsort is.
A frekvenciapályázatra azért volt szükség, mert a frekvenciát 2005 óta használó Interax Kft. médiaszolgáltatói szerződése lejárt a Médiatanáccsal. Érdekesség, hogy ez a kft. is Rádió 1 néven működtette az eddigi békéscsabai rádiót, de ez független volt a Vajna által 2016-ban létrehozott Rádió 1-től. Tehát az történik, hogy a médiaszolgáltatási szerződés aláírását követően az Interax-féle Rádió 1 helyén egy másik Rádió 1 fog szólni, nevezetesen a kormánybiztosé.
Az alábbi ábrán még a Vajna-féle Rádió 1 mostani bővülése előtti lefedettség látható.
Durvul a vita, ki árulhatja a Reggeli Show reklámjait Feloldhatatlannak tűnő ellentétek vannak a Tombor András és Krskó Tibor féle RSH, valamint a Rádió 1 Pécs és az Andy Vajna féle Rádió 1 között a Reggeli Show reklámideje kapcsán. Egymást cáfolgatják.
FRISSÍTÉS (2017.06.12.): Kiderült, hogy Vajna rádiója Békéscsabán kívül Velencén és Székesfehérváron továbbá Mosonmagyaróváron is terjeszkedik. Velencén például a volt MTI-elnök, Belénessy Csaba cége segíti ki őt a terjeszkedésben.
Az új frekvencián kívül kapott Vajna egy kis bírságot is
A Médiatanács eheti ülésén egyébként 390 ezer forint bírsággal sújtotta a szintén Vajna érdekeltségébe tartozó TV2-t. A Sport 2-t működtető AMC Networks Central Europe médiaszolgáltatót összesen 300 ezer forint bírság megfizetésére kötelezték. A 2017 első negyedévében készült reklám-hangerősségi hatósági vizsgálatok eredményei szerint az előbbi műsorában három, az utóbbi esetében öt alkalommal a reklámok hangereje nagyobb volt, mint a környező műsorszámoké.
Az Eger 101,3 MHz pályázati eljárásában a Médiatanács tagjai az egyedüli pályázó FW Befektetési Kft.-t hozták ki győztesnek. A testület elfogadta a Szolnok 90,4 MHz helyi rádiós frekvencia pályázati felhívásának tervezetét, mely csütörtöktől a Médiatanács honlapján olvasható. A Hajdúszoboszló 100,6 MHz-es helyi rádiós frekvencia pályázatára beérkezett ajánlatok alaki vizsgálata után a grémium pályázati nyilvántartásba vette az LB Rádió Kft.-t, és hiánypótlásra hívja fel a Kredit Holding Kft.-t.
Állami hallgatottságmérés: Nem minden adat lesz nyilvános A médiahatóság a rádióhallgatottsági kutatási adatoknak csak egy részét fogja megosztani a publikummal azután, hogy az állam hamarosan átveszi a hallgatottságmérést.
A grémium jelezte azt is, hogy tájékoztató levelekben értesítik az érintett sportszövetségeket és médiaszolgáltatókat a még ebben a hónapban hatályba lépő, kiemelten nagy jelentőséggel bíró események listájához kapcsolódó tudnivalókról. A nemzeti listát a hivatalos fordításokkal együtt az EU hivatalos lapjában hirdetik ki – majd az NMHH honlapján is megismerhető lesz –, amely a közzététellel egyszerre lép hatályba. Az európai audiovizuális médiaszolgáltatókról szóló irányelv alapján és a magyar médiatörvény előírásai szerint meghatározott események körének előfizetési díj megfizetése nélkül is hozzáférhetővé kell válnia a magyar lakosság legalább nyolcvan százaléka számára.
Az MTI volt vezérigazgatója rádiós frekvenciához jutott Belénessy Csaba cége nyerte a Médiatanács velencei helyi rádiós pályázatát. | [
"Radio Plus Kft.",
"Médiatanács"
] | [
"Interax Kft.",
"Rádió 1",
"Andy Vajna",
"Reggeli Show",
"Sport 2",
"Rádió 1 Pécs",
"LB Rádió Kft.",
"FW Befektetési Kft.",
"Kredit Holding Kft.",
"AMC Networks Central Europe"
] |
A rendőrség honlapján található húsz dokumentum egy 1996-os ügyről szól, amelyben a Pénzügyminisztérium két vezető tisztségviselőjével, a közigazgatási államtitkárral és az egyik helyettes államtitkárral kapcsolatban felmerülő hivatali visszaélés gyanúját vizsgálták, operatív eszközökkel is, de azt nem találták bizonyítottnak. Bár a dokumentumokból a személyes adatokat törölték, a beosztások és a dátumok olvashatóak.
Az 1996-ban öt évre titkosított dokumentumok egy hajdúszoboszlói cég megbírságolásával foglalkoznak. A cégnél 1995 januárjában jövedéki ellenőrzést tartott a Berettyóújfalui Vámhivatal, amely az üzemanyag-forgalmazási engedély hiánya miatt 100 ezer forint jövedéki bírságot szabott ki. A határozatot – a legfőbb ügyész helyettesének irányelve alapján – fél évvel később felülvizsgálták, és törvénysértésre hivatkozva módosították, a bírság összegét pedig több mint 83 millió forintra emelték.
A cég ezután felügyeleti intézkedést kezdeményezett. Az ORFK és a Belügyminisztérium irataiból az derül ki, hogy ezután a Pénzügyminisztérium államtitkára és egyik helyettes államtitkára a VPOP-hez fordult a döntés miatt, mondván, a jogszabály-módosítás, ami bírságok emelkedésével együtt járt, váratlanul érte a piaci szereplőket. Ezután a cég számára kedvező döntés született.
Egy 1996. május 24-én Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek küldött feljegyzésben az olvasható, hogy az államtitkár és a helyettes államtitkár "direkt módon, távbeszélőn adott utasításokkal kötelezte a VPOP-t a jogsértő határozat meghozatalára".
Horváczy Emese, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője elmondta: folyamatosan teszik fel az internetre azokat az anyagokat, amelyeknek már nem indokolt a titkosítása. Ezek a Nemzeti Nyomozó Irodának, illetve jogelődjének, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának az iratai.
Az iratokat a kormány által létrehozott, az olajügyekben keletkezett papírokat vizsgáló bizottság kezdeményezésére vizsgálták felül.
A kormány június végén hozott létre munkacsoportot az olajügyekkel foglalkozó anyag vizsgálatára, illetve titkosításának felülvizsgálatára. A munkacsoportban a Nemzetbiztonsági Hivataltól a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságáig valamennyi titokgazda képviselteti magát. A testületnek december 31-ig van mandátuma.
(mti) | [
"Pénzügyminisztérium"
] | [
"ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága",
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Berettyóújfalui Vámhivatal",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Cikkünk nyomán az DBMSZ három legnagyobb tagja elhatárolódott az DBMSZ tagjához, a Continental Zrt. vezetőjéhez, Sánta Jánoshoz köthető "esettől".
Megdöbbenését fejezte ki a BAT Pécsi Dohánygyár Kft., az Imperial Tobacco Magyarország Dohányforgalmazó Kft. és a Universal Leaf Tobacco Magyarország Zrt. (ULT) a Népszabadság mai cikke nyomán.
Mint megírtuk, a trafiktörvény tervezete a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) uniós notifikációval foglalkozó főosztályáról már napokkal korábban, február 16-án kikerült Brüsszelbe a szöveg, méghozzá úgy, hogy az tartalmazta a három nappal később elfogadott módosításokat is. Az idő előtt kiküldött dokumentumot egy "Sánta János" névvel regisztrált felhasználó gépén hozták létre.
A Continental Dohányipari Zrt. vezetőjét is Sánta Jánosnak hívják, aki azonban egyben a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének is a jelenlegi tagja, illetve fia, ifjabb Sánta János az elnöke.
Mint megírtuk: kormányközeli forrásokból úgy értesültünk, hogy Lázár János és a Continental Zrt. vezetője kezdettől fogva együttműködött a sajtóban nagy port felvert törvény kialakításában, amelynek a fő célja, hogy helyzetbe hozzák a sátoraljaújhelyi céget a piacon. Az együttműködés tényét Sánta János, illetve a hétfői napon sajtótájékoztatójában Lázár János is elismerte.
A közleményt jegyző három cég szerint ezek az állítások számos jogi és etikai kérdést vetnek fel.
A három cég közleménye emlékeztet: korábban a Szövetség egyértelműen foglalta el azt a szakmai álláspontot, amely szerint legalább 10-12,000 bolt szükséges ahhoz, a hogy a feketepiac növekedését meg lehessen akadályozni, és a boltoknak a fenntartható működésükhöz más termékeket is szükséges árulniuk.
Ez azonban a Parlament által elfogadott, illetve vélhetőleg Sánta János kezén is keresztülment törvénybe nem került be.
Ugyanakkor a bekerült módosítások nem egyeznek a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének számos alkalommal publikált javaslataival, senkinek semmilyen, a szövetség szakmai álláspontjától eltérő javaslat képviseletére nem volt mandátuma – így Sánta Jánosnak sem.
Amennyiben a szövetség bármely tagja ezt tenné vagy tette volna, csak és kizárólag saját nevében és a Szövetség alapelveinek megsértésével teheti, ezért az esettől a BAT, az Imperial és az ULT a leghatározottabban elhatárolódik. | [
"Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége",
"Continental Dohányipari Zrt."
] | [
"Universal Leaf Tobacco Magyarország Zrt.",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"BAT Pécsi Dohánygyár Kft.",
"Imperial Tobacco Magyarország Dohányforgalmazó Kft."
] |
A bűnözők elfogásáról videó adott ki az adóhivatal. Bevetettek mindent: akcióban Boo és Harley, a NAV szolgálati kutyái.
Útzárral akadályozták meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai, hogy a költségvetésnek csaknem 100 milliós kárt okozó bűnszövetség tagjai elmeneküljenek a felelősségre vonás elől – közölték csütörtökön.
A fiktív számlákkal ügyeskedő bandánál csempészcigit és illegális potencianövelőket is találtak.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei bűnszövetség által irányított cégek alvállalkozóként ugyan végeztek valós gazdasági tevékenységet, munkavállalókat is vettek fel, ám fizetendő adójukat fiktív számlákkal csökkentették, összesen 100 millió forinttal rövidítve meg az államot – áll a NAV közleményében.
A banda felszámolására szervezett, több megyét érintő akcióban a NAV több mint 120 munkatársa összesen 57 helyszínen tartott kutatásokat. A budapesti nyomozók munkáját járőrök, revizorok, IT-szakemberek és a MERKUR bevetési egység is támogatta.
A költségvetési kár biztosítására csaknem 100 millió forint értékben foglaltak bankszámlavagyont és készpénzt. Boo és Harley, a NAV szolgálati kutyái pedig összesen 508 doboz adózatlan cigarettát találtak, és kereskedelmi mennyiségű tiltott potencianövelő is előkerült a helyszínről.
A gyanúsítottként kihallgatott tagok közül egy letartóztatását a bíróság már elrendelte. A nyomozás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt folyik. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"NAV"
] | [] |
Összesen 138 gépjárművet vásárolt 2005-2006-ban, Aba Botond vezérigazgatósági idején a BKV úgy, hogy a beszerzésükről nem döntött az igazgatóság, ráadásul a legdrágább vásárlási módot, a lízinget választották, állapította meg az Állami Számvevőszék a BKV gazdálkodásának felülvizsgálatakor. A szervezet hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a BRFK-n. Antal és Kocsis után következik Aba Botond?
Sepsey Tamás, az Állami Számvevőszék főigazgató-helyettese lapunknak elmondta, hogy a BKV 2005 és 2006 évi gépjármű szállításokra igazgatósági döntés nélkül írt ki pályázatot, ráadásul a legdrágább beszerzési módot, a lízinget választotta. Összesen 106 autóbuszt (100 csuklós Volvót és hat - részben a szakszervezetek által használt - turistabuszt), 10 trolibuszt (Ganz-Skoda gyártmányút) és 22 belszolgálati járművet vásárolt a cég ilyen módon.
Sepsey elmondása szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a pályázat kiírása a BKV igazgatóságának döntése nélkül történt, de az ÁSZ nem talált erre vonatkozó más - például önkormányzati - határozatot sem.
Az Állami Számvevőszék szerint a járművek hitelkonstrukcióban történő megvásárlása a lízingszerződés díjánál jelentősen - 5-700 millió forinttal - olcsóbb lett volna. A szervezet szerint a pályázat - meg nem nevezett kiírói - ezt nagyon jól tudták, megvoltak ugyanis az erre vonatkozó számítások 2005-ben is. Ezért az ÁSZ hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett a rendőrségen.
2007-ben, a trolibuszok - kissé megkésett - leszállításakor az Index is beszámolt arról, hogy a járművek darab ára ugyan 78 millió forint, de mivel a BKV tíz éves lízingszerződést kötött a gyártóval a végösszeg 90-92 millió forint körül alakul a kamatok változásától függően. A BKV így összesen 120-140 millió forinttal drágábban vásárolt csak trolikat.
Az indoklás az volt, hogy a több tízmilliárdos adósággal küszködő cég azért választotta ezt a megoldást, mert egy összegben nem tudott volna fizetni.
Nem kifizetődő a BKV vezérigazgatójának lenni: a napokban Kocsis István távozott, ugyanis több rendőrségi eljárási is folyik ellene, elődjei, Balogh Zsolt és Antal Attila ügyében pedig még folyik a nyomozás.
Eddig a BKV-t 1993 és 2005 között irányító Aba Botond maradt ki a rendőrségi ügyekből, igaz, Antal Attila egy interjúban azt mondta róla, hogy "A lobbikörben elhangzott, hogy meg kell oldani Aba Botond végkielégítését, mert megígérték neki, hogy emelt fővel távozhat, és valahogy majd rendezik a távozása pénzügyi részét is". Ez a fénymásoló-állomány felméréséről szóló szerződés segítségével történt. Az állítást Aba Botond hazugságnak és csúsztatásnak minősítette, és a bírósághoz fordult az ügyben.
Egyes vélemények szerint elképzelhető, hogy most Aba Botondot is előveszik, és az ő esetleges ügyei kerülnek terítékre. | [
"BKV"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Valakik karácsony és újév idején is résen voltak, a nagy szállodák támogatására szánt 20 milliárd forint többszörösére érkeztek igények a karácsonyi-újévi időszakban.
Átvágva érzi magát számos szállodás cég, miután hiába akartak rástartolni a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által meghirdetett jelentős összegű fejlesztési támogatásra, nem volt rá idejük, egyszerűen elvitték előlük a pályázatot.
Az állami ügynökség a múlt héten, három hónappal az eredeti határidő előtt lefújta a kiírást a hirtelen túljelentkezésre hivatkozva, így aki a karácsonyt és az időközben eltelt néhány munkanapot nem arra fordította, hogy elkészítse és beadja a pályamunkáját a nagy kapacitású szállodák fejlesztésére és létesítésére kiírt pályázatra, az lemaradt a 20 milliárd forintos keretösszegről.
A Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. január 7-ei indoklásában az áll, hogy a pályázati felhívást további közlemény kiadásáig felfüggesztik, tekintettel arra, hogy a beérkezett pályázati kérelmek forrásigénye elérte a meghirdetett keretösszeg többszörösét.
A Kisfaludy Szálláshely-fejlesztési Konstrukció pályázatot december 20-án nyitották meg azzal, hogy 2020. március 31-ig lehet benyújtani az igényeket. Az, hogy a kiírásban szereplő 20 milliárd "többszörösére" érkezett be pályázat, nem csoda, hiszen azt kikötötték ugyan, hogy 300 millió forintnál kisebb összegre nem lehet pályázni, a felső határra azonban azt írták: akár meghaladhatja a 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján kalkulált összeget. Ezt nehéz másképp értelmezni, mint hogy az elnyerhető támogatásnak nincs maximuma – csak a 20 milliárdos keret szab határt.
A 24.hu szakmai forrásai szerint szinte kizárt, hogy előzetes rákészülés nélkül bárki érvényes pályázatot produkáljon ilyen rövid idő alatt. Arról ugyan az MTÜ már az ősszel kiszivárogtatott információkat, hogy hamarosan megjelenik egy olyan nagyobb összegű pályázat, amelyen a 150 szobásnál nagyobb (ez végül 100 szobára módosult) szálláshelyek juthatnak a felújítási vagy építési költségek 70 százalékát kitevő állami támogatáshoz.
A pontos követelményrendszer és a pályázat részletei azonban csak négy nappal karácsony előtt kerültek a nyilvánosságra, és a nagy összegű támogatás nagy mennyiségű bürokráciával jár.
Forrásaink szerint egy érvényes pályázathoz mellékelni kell egy üzleti tervet, amely az útmutató szerint minimálisan 80-100 oldal, és tartalmazni a kell ezen kívül marketing tervet, piackutatást, pénzügyi elemzést és fenntarthatóság vizsgálatot is. Szükség van továbbá egy tételes költségvetési táblázatra, és egy rakás kötelező formanyomtatványra.
December 20., a pályázat megjelenésének napja péntekre esett, 21-étől 29-éig a karácsony miatt szinte mindenütt munkaszünet volt, a szállodákban viszont éppen ebben az időszakban volt csúcsforgalom. Az év végét pedig az áfaváltozási munkák is leterhelték,. Így "földi halandók" számára valójában csak néhány munkanap állt rendelkezésre a beadványok előkészítésére.
A Napi.hu már korábban beszámolt róla, hogy a Hunguest Hotels erősen érdeklődik a pályázat iránt. A szállodalánc az Opus Global Nyrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik. A Hungest-lánc tagjai Tapolcától Hévízig és Szegedtől Zalakarosig megfelelnek a pályázati kiírásnak. Tavaly 23,6 milliárd forint volt a Hunguest Hotels nettó értékesítési árbevétele, ami után 3,4 milliárd forint adózott eredményt ért el.
Tavaly januárban egy nagyobb, 300 milliárd forintos hotelfejlesztés pályázat után ki is derült, hogy a legnagyobb támogatási összegek a leggazdagabb tulajdonosoknál kötöttek ki. A Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program keretében fideszes parlamenti képviselők, Széles Gábor milliárdos üzletember, valamint Garancsi István (a Market Építő Zrt. társ- és a Mol Vidi FC tulajdonosa), Hernádi Zsolt (a Mol elnök-vezérigazgatója) és Csányi Sándor (az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a Mol igazgatósági tagja) közös cége és Mészáros Lőrinc ötcsillagos szállodája részesült milliárdos nagyságrendben.
Kiemelt kép: a Hunguest Hotel Helios épülete Hévízen. Fotó: Manek Attila / MTI | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Mol Vidi FC",
"Opus Global Nyrt.",
"Market Építő Zrt.",
"OTP Bank",
"Hunguest Hotel Helios",
"Hunguest Hotels",
"Kisfaludy Szálláshely-fejlesztési Konstrukció",
"Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] |
Módosította a vádiratot a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a Zuschlag-ügy mellékszálaként indított bűnügyben. Weiszenberger Lászlót hivatalos személy által, fontosabb ügyben, hivatali helyzettel visszaélve elkövetett vesztegetés bűntettével vádolják.
Az MSZP elnökségének nem volt elég Zuschlag és Weiszenberger kizárása.
Az ügyészség szerint az MSZP-s politikus pénzt kért a kunfehértói Rózsa Moteltől, mert az összesen 17 millió forint állami támogatást kapott.
Az ügyet Fodor Endre bírói tanácsa hétfőn kezdte tárgyalni Kecskeméten, a megyei bíróságon. A férfit eredetileg vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással való üzérkedéssel vádolták.
A vádirat szerint a vádlott együttműködött egy kiskunhalasi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetőjével és egy kunfehértói motel bérlőjével egy vissza nem térítendő állami támogatás megszerzésére irányuló pályázat benyújtásában.
A 31 éves férfi közbenjárására 2003-2004-ben a kunfehértói Rózsa Motel összesen 17 millió forint állami támogatást kapott, szabadidőpark létesítésére. Weiszenberger azonban ötmillió forintot visszakért, arra hivatkozva, hogy ezt vissza kell juttatnia bizonyos minisztériumi illetékesekhez. Mivel a vállalkozók sokallták ezt az összeget, ezért két és fél millióra szállította le a követelését, de a férfi végül - a vád szerint - ezt sem kapta meg.
A főügyészség szerint nem lehetett bizonyítani, hogy valóban volt a minisztériumban olyan ember, aki igényt tartott a visszakért összegre, maga Weiszenberger viszont elismerte, hogy kért pénzt a vállalkozótól.
Az esetre a Zuschlag-ügy nyomozása során derült fény. 2007 őszén a Hír TV mutatta be azt a rejtett kamerás felvételt, amelyet 2005-ben egy vállalkozó készített a Weiszenberger Lászlóval folytatott megbeszéléséről.
A kistérségi megbízott azt állította, hogy pénz ellenében el tudja intézni a misztérium támogatást. A felvételen Weiszenberger azt mondja: a sikeres pályázók által visszaosztott EU-s és hazai milliókat a minisztériumba kell vinnie, ő pedig abból kapja meg a részét.
A szabadlábon lévő Weiszenberger László Zuschlag János képviselőtársa volt a kiskunhalasi önkormányzat MSZP-frakciójában. A botrány kirobbanása után azonnal lemondott mandátumáról. | [
"MSZP"
] | [
"Rózsa Motel",
"Hír TV",
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség"
] |
A munka így már közel 14 milliárd forintba kerül, pedig a GYSEV csak 9,5 milliárdra becsülte.
A Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő R-Kord Kft. tavaly októberben nyerte meg a Szombathely-Zalaszentiván vasútvonal villamosítására kiírt közbeszerzést.
A dolognak nagy sajtóvisszhangja volt akkor, mert a GYSEV 9,5 milliárd forintra becsülte a munkát, ám a nyertes cégek 40 százalékkal drágábban, összesen nettó 13,3 milliárdért vállalták a megbízást.
Az európai uniós közbeszerzési értesítőben megjelent legfrissebb hirdetmény szerint a beruházás még ennél is többe fog kerülni, a felek ugyanis megemelték a szerződés összegét 426 millió forinttal.
Így a Szombathely-Zalaszentiván vasútvonal villamosítása a jelenlegi állás szerint 13,72 milliárd forintba fog kerülni.
Aggodalomra azonban csak Brüsszelnek van oka, a számlát ugyanis nem a magyar költségvetés, hanem az Európai Unió állja a KÖZOP-2.5.0-09-11-2012-0004 vagy IKOP-projekt keretében.
A Mészáros-féle R-Kord Kft.-nek egyébként nem ez az egyetlen vasútépítési megbízása: a cég tagja annak a konzorciumnak is, amely a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által korábban 55,5 milliárdra becsült, szintén uniós támogatásból készülő Szántód-Kőröshegy – Balatonszentgyörgy vasútvonal és a Fonyód-Kaposvár vonalszakasz felújítását végzi mintegy 73 milliárd forintért.
Erdélyi Katalin | [
"R-Kord Kft.",
"Swietelsky Vasúttechnika Kft."
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Európai Unió"
] |
Rágalmazás gyanúja miatt feljelentést tesz Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos, amiért Török Zsolt, az MSZP szóvivője pénteken politikai és gazdasági "üzletágakat" működtető vállalathoz hasonlította a Fideszt, és azt mondta: a "földmutyirészleget" "Fazekas Sándor, Busi Lajos és Budai Gyula mint samesz neve fémjelzi".
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy Török Zsolt pénteki sajtótájékoztatóján folytatta "minden alapot nélkülöző ámokfutását, amellyel a kormány több prominens képviselőjét próbálta bemocskolni".
Budai - aki egyben a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára - visszautasította az MSZP szóvivőjének a tárcával és annak vezetőivel kapcsolatos szavait, majd emlékeztetett, hogy a VM éppen a hetekben indította el operatív programját, amellyel "felszámolhatják a magyar termőterületek hatalmas hányadát sújtó zsebszerződéses gyakorlatot, és a tárca az elmúlt hónapok során a Nemzeti Földalapkezelő Szervezeten keresztül kis- és középbirtokos termelőknek jelentős területeket adott haszonbérbe".
A "földmutyik" szerinte éppen a szocialisták nyolcéves kormányzásához köthetők, amikor több tízezer hektár állami földet adtak el, illetve bérbe "a holdudvarukhoz tartozó személyeknek és nagygazdaságoknak".
A kormánybiztos-államtitkár Török Zsolt szavai miatt hétfőn rágalmazás alapos gyanúja miatt feljelentést tesz. Budai Gyula egyúttal felidézte, hogy a szóvivő korábbi, szerinte ugyancsak nem helytálló kijelentéseivel kapcsolatban már két esetben tett rágalmazás miatt feljelentést, és az egyik ügyben Török Zsolt már vádlottként szerepel. | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Vidékfejlesztési Minisztérium"
] |
Becsületsértési per, kizárás, nyilatkozatháború, fél év alatt eldurvult a viszony a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó nőgyógyászszakma csoportjai között. Az ok: az egészségügyi minisztérium még Horváth Ágnes regnálása idején példátlan gyorsasággal passzírozta át az illetékes szaktestületen, a Humán Reprodukciós Bizottságon Somody Imre új vállalkozásának a támogatást. Az Egészségügyi Tudományos Tanács próbálja bagatellizálni, több hazai szaktekintély viszont egyáltalán nem akar napirendre térni az eljárás felett.
Délelőtt megtartották a helyszíni szemlét, délutánra kész volt az engedély. Somody Imre kétszázmilliós beruházása, a Ciris Budapest Nemzetközi Reprodukciós Intézet még januárban kapta meg soron kívül a Humán Reprodukciós Bizottság (HRB) hozzájárulását az induláshoz. Hamarosan kiderült, a testület nemcsak gyors volt, hanem nagylelkű is, az engedély egy későbbi időpontra tolta a még hiányzó, de "szükséges tárgyi feltételek" meglétének ellenőrzését.
Megkérdezte, miért kell
A Ciris-ügy lavinát indított el. A HRB-ből titoktartás megsértése miatt kizárták a testület munkájában a 2001-es alapítás óta résztvevő Bodnár Bélát, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának az Asszisztált Reprodukciós Központ igazgatóját, aki a sajtóban beszélt is kétségeiről az eljárás korrektségét illetően. Bodnár jelezte, szerinte érthetetlen, hogy miután korábban több lombikbébi-központ alapítására vonatkozó pályázatot is elutasítottak, a Ciris esetében hirtelen mégis egy újabb budapesti intézetnek adtak zöld utat, holott a fővárosban működik a központok több mint fele. Bodnár Béla, aki éppen külföldön volt a döntéshozatal idején, azt is aggályosnak tartotta, hogy az új igazgató "hamis" főorvosi címet tüntetett fel a pályázatban, de ez senkinek sem szúrt szemet. Bodnár kritikája viszont igen.
Somody szerint nem volt kivétel Somody Imre, a Ciris tulajdonosa az Indexnek azt mondta, hogy a HRB engedélyeztetési eljárásában semmiféle gyorsítás nem történt. A testület novemberben kapta meg a pályázatot és két hónap kellett a döntéshez. A bizottság és az ÁNTSZ azóta ellenőrizte az intézet működését és semmiféle problémát nem talált. Somody szerint az, hogy más pályázatokat korábban elutasítottak, a Cirist viszont engedélyezték, azért nem jelent kivételezést, mert az ő vállalkozása nem OEP-pénzekből működik, hanem kizárólag piaci alapon szerez pácienseket. Horváth Ágnes a cikk állításaira reagálva leszögezte: az Egészségügyi Tudományos Tanács és a Humán Reprodukciós Bizottság olyan szakmai szervezetek, amelyeknek a tartalmi döntéseibe sosem szólt bele. "Ahogy a szakmai kollégiumok döntéseit sem befolyásoltam arról, hogy például milyen legyen a vakbélműtét szakmai protokollja vagy hogy melyik orvost tartsák alkalmasnak az adott kórház főorvosi pályázatán és melyiket nem, ugyanúgy nem befolyásoltam a cikkben említett hasonló szakmai szervezetek döntéseit sem." A volt egészségügyi miniszter állítja azt is, hogy Bodnár Béla felmentését az Egészségügyi Tudományos Tanács vezetője kezdeményezte. A felmentéshez a miniszter aláírása szükséges, de az ilyen ügyekben ez gyakorlatilag automatizmus. Az ETT közleménye szerint a tanács semmilyen bizottságát nem érte semmilyen megkeresés a Círis Budapest Nemzetközi Reprodukciós Intézet megnyitásának engedélyezése ügyében sem az Egészségügyi Minisztérium vezetőjétől, sem mástól. Az ETT elnöksége által szignált dokumentum egyben megerősíti a korábbi állítás, amely szerint a HRB korábbi tagja, Bodnár Béla kizárására az ETT titoktartás megsértése és a sajtó valótlan, a Humán Reprodukciós Bizottság-t rossz színben feltüntető tájékoztatása miatt tett javaslatot. Az ETT elnöksége leszögezi: továbbra is szükségesnek tartja a civil kontrollt, a laikusok részvételét etikai bizottságaiban, amely megfelel a jelenlegi nemzetközi gyakorlatnak.
A Ciris megnyitója után az Egészségügyi Tudományos Tanács -, a HRB felettes szervének - titkára, Mandl József akadémikus Bodnár munkaadójának, a New Yorkban élő Kaáli Gézának írt levelet arról, hogy a beosztottja a HRB-taghoz méltatlanul viselkedett, amikor a bizottság munkájával kapcsolatban a sajtóhoz fordult. A debreceni intézetet vezető Bodnár Béla az Indexnek azt mondta, hogy szerinte a levél akár arra is alkalmas lett volna, hogy besározzák őt főnöke előtt, ezért rágalmazási pert indított. Horváth Ágnest azonban a pereskedés sem akadályozta meg abban, hogy egyik utolsó miniszteri intézkedésével visszavonja Bodnár HRB-tagsát. (A volt egészségügyi miniszter Somody Imre birodalmából, a veresegyházi egészségügyi központ ügyvezető igazgatói székéből került a tárcához még Molnár Lajos hivatalba lépésekor.)
Nem lépett a helyére
Az etikátlannak és titoksértőnek kikiáltott Bodnár Béla helyett az ETT a tapolcai Kaáli-intézetet vezető Török Attilát kérték fel a bizottsági munkára, aki elsőre el is fogadta a meghívást, de amikor kiderült, hogy a kritikák miatt eltanácsolt kollégája megüresedett posztját kellene betölteni, nemet mondott. Török döntését ETT elnökének, Sótonyi Péternek címzett levelében azzal indokolta, hogy Bodnár Béla mindössze a betegellátás biztonságát veszélyeztető aggodalmáról nyilatkozott a Népszabadságnak. Viszont a cikkből és az előzőleg benyújtott anyagokból az ETT értesülhetett arról, hogy a Ciris kinevezett orvos igazgatójával, Vereczkey Attilával nemcsak az életrajzi adatokkal kapcsolatos magánokirathamisítás-gyanú a probléma, hanem született már ellene jogerős büntetőítélet, több kamarai etikai bizottsági elmarasztalás, sőt indult vele kapcsolatban üzletszerűen elkövetett nagy értékű csalás gyanúja miatt rendőrségi nyomozás is, Mandl József, az ETT titkára mégis megjelent személyesen is az új centrum megnyitóján - állítja Török, hozzátéve, hogy ilyen körülmények között magának sem jósolna hosszú HRB-tagságot.
Az ETT-titkárnak nem volt szerencséje a Bodnárról szóló levéllel Kaáli Gézánál sem. Néhány napja ő is beszállt a HRB körüli harcokba. Kaáli sajtóközleményben szögezte le: az ETT törvényt sért a reprodukciós bizottság összetételének átalakításával. A New York-i professzor szerint a HRB újraalakításakor, 2007 májusában kirekesztették a szakma képviselőit a bizottságból. Az ETT javaslatára a miniszter többek között papot, védőnőt, statisztikust és állatorvost vett be a 20 tagú testületbe, az egészségügyi törvényben előírt szakirányú gyakorlati ismeretekkel rendelkező szülész-nőgyógyászok valamint a reprodukciós eljárások végzésében érintett társadalmi szervezetek delegáltjai viszont kimaradtak.
A megtermékenyítő üzlet Magyarországon az utóbbi időszakban az évente végezett mintegy 6,5 ezer beavatkozásból 2 ezer gyerek születik. A meddőségi problémája azonban becslések szerint legalább 150 ezer párnak van. Az első megtermékenyítési próbálkozásokat a társadalombiztosítás támogatja, ez a tétel 2005-ben még 1,9 milliárd volt, újabban azonban körülbelül másfél milliárd forintra csökkent. A támogatás nélküli beavatkozásokért viszont legalább 300 ezer forintot kell fizetni, a teljes kezelés összköltsége azonban elérheti az 500 ezret is. A relatíve magas költségek miatt a fizetős páciensek aránya csupán 10 százalék körül mozog. Azoknak a meddő pároknak, akiken más beavatkozás nem segített, összesen öt kezelés jár ingyen. Az Országos Egészségügyi Pénztár finanszírozásában a pénztárral szerződésben álló tizenegy meddőségi központ valamelyikében próbálkozhatnak. A legtöbb beavatkozást a Kaáli Intézetekben végzik. A piaci részesedés alapján a cég kapja az állami hozzájárulások 70 százalékát.
Etikailag fontos tagok
A válaszközleményében az ETT először is azt hangoztatta, hogy a Kaáli Intézet nem tett eleget az adatszolgáltatási kötelezettségnek, majd leszögezte, hogy "a pap és a statisztikus" bevonása európai követelmény, mert a HRB egy etikai bizottság, amelyben a laikusok részvétele is fontos. Bár a bizottság létrehozásáról szóló törvény 1997-ben született, az ETT szerint a jelenlegi gyakorlat megváltoztatása a rendszerváltás előtti, a világon már mindenhol meghaladott elvekhez való visszatérés lenne. Bár a közleményben megfogalmazottakról több kérdést is eljuttattunk az ETT-hez, Mandl József nem akarta kommentálni a vitát, csupán azt hangsúlyozta, hogy szerinte a szakma is megfelelőképpen képviselteti magát a HRB-ben többek között egy, a Dolly klónozásában részt vett szakemberrel. Mandl szerint szakmai bizottság már van, a HRB-nek az EU-s elvárások szerint a lombikbébi program független társadalmi kontrolját kell ellátnia.
Kaáli Géza szerint viszont etikai bizottság van már az ETT-ben, a HRB szerepét és feladatát az egészségügyi törvény pontosan leírja. Kaáli osztja két szakmai szervezet, a Magyar In Vitro Fertilizációs Társaság és a Magyar Asszisztált Reprodukciós Társaság vezetőjének véleményét (az előbbi elnöke egyébként a már említett Török Attila), akik szerint a HRB 2007-es tisztújítása óta a meddőségi központokra kötelező érvénnyel ugyan, de szakmailag erősen vitatható, jogilag érvénytelen határozatokat hoz. A két szervezet ezért Horváth Ágnes utódjánál, Székely Tamás egészségügyi miniszternél kezdeményezte, hogy tegye lehetővé egy szerintük törvényes testület megalakulását, és vizsgálja felül a HRB valamennyi, az elmúlt évben született döntését és határozatát.
Az egészségügyi minisztérium sajtóosztályán érdemben nem reagáltak kérdéseinkre. | [
"Egészségügyi Minisztérium",
"Ciris Budapest Nemzetközi Reprodukciós Intézet"
] | [
"Humán Reprodukciós Bizottság-t",
"Kaáli Intézet",
"Egészségügyi Tudományos Tanács",
"Círis Budapest Nemzetközi Reprodukciós Intézet",
"Országos Egészségügyi Pénztár",
"Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma",
"Magyar Asszisztált Reprodukciós Társaság",
"Humán Reprodukciós Bizottság",
"Magyar In Vitro Fertilizációs Társaság",
"Asszisztált Reprodukciós Központ"
] |
Nem adták meg a segítséget ahhoz, hogy a bizottság kiderítse, milyen kapcsolatrendszer állt a rendszerváltás utáni legnagyobb bűncselekmény-sorozat mögött. Kifejezetten álszent a Fidesz magatartása, és meg kellene nézni azt is, hogy az MDF milyen politikát folytatott annak idején – írta.
Elég csak a fűtőolaj és dízelolaj ártámogatása közti különbségre gondolni, ami lehetővé tette az olajjal való visszaélést. Annak ellenére tette ezt az MDF-kormány, hogy – amint a filmemből kiderül – Bod Péter Ákosnak (akkori ipari miniszter) felhívták a figyelmét annak idején arra, hogy nem jó, ha távolítják egymástól a kétféle olaj árrését – olvasható a blogban.
Tehát eleve álszentnek tartom, hogy amikor napirendre kerül ez a korrupció, akkor a velejéig korrupt pártok jelentkeznek be elsőnek az ország megmentésére – írta.
MTI | [
"Fidesz",
"MDF"
] | [] |
A kajászói gazdatanács szerint a "jogtalanság vádja nem a helyi gazdákat illeti, hanem azokat, akik a jogtalanságot nem akarják észrevenni és feltárni."
Vasárnap helyi gazdák az Őszi szántás elnevezésű akció keretében művelni kezdték az állami földbérleti pályázat keretében más által elnyert terület egy részét a Fejér megyei Kajászón, szerintük ugyanis Kiss Árpád kápolnásnyéki lakos a jogszabályokban előírtnál nagyobb aranykorona-értékű állami földhöz jutott húsz évre.
A kormány hétfőn közölte, politikai indítékúnak, a jogállamiság normáival ellentétesnek és megtévesztő szándékúnak tartja a kajászói gazdák akcióját. A BM közleményében azt írta: a rendőrség jelenleg a tényállási elemeket gyűjti össze és értékeli.
A gazdatanács keddi közleményében az olvasható, hogy a kezdeményezés "nagyon is közéleti, tehát politikai – de nem pártpolitikai – indítéka a törvényesség helyreállításának szándéka". Hozzátették: a csaknem egy hónapos hallgatásukkal az illetékesek látszólag tudomásul vették az október 17-i földfoglalást, nem intézkedtek, és akkor sem tettek semmit, amikor a földet szabálytalanul nyerte el a "kápolnásnyéki nádarató, tetőfedő vállalkozó".
A közleményt azzal zárták, hogy elvárják, ha az ominózus földbérlés – amelyet többször megvizsgáltak – szabálytalansága beigazolódik, akkor a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) vezetője és a "törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter" vállalja a "közjogi és a közhivatali" felelősséget.
A kormány szerint jogellenes volt, a Jobbik és az LMP viszont támogatja a kajászói gazdák vasárnapi akcióját, amelynek során "visszafoglalták" az állami földbérleti pályázat keretében más által elnyert terület egy részét. Az ügyben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) feljelentéseket tett, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pedig vizsgálatot folytat. | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"Országos Rendőr-főkapitányság"
] |
A kormány és a kormánymédia folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy a Várban többmilliárd forintért kialakított új miniszterelnöki hivatal egyszerű és puritán. A fehér falak és sötét bútorok valóban ezt a hatást keltik, de az épületegyüttes szőnyegeit az Iparművészeti Múzeumból, a festményeket és szobrokat pedig a Nemzeti Galériából kölcsönözték ki Orbán Viktorék számára. Közadatigénylésben kértük ki a műtárgyak listáját, és most megmutatjuk, milyen alkotások díszítik a miniszterelnök irodáját.
A Budai Várban, közelebbről a Karmelita-kolostorban kialakított új miniszterelnöki irodának helyt adó épületegyüttes belső átalakítása 4 milliárd forintba került, a Miniszterelnökség költözésének teljes költsége pedig nagyjából 21 milliárd forintot tesz ki.
A kormány az óriási költségek ellenére is folyamatosan hangoztatja, hogy Orbán Viktor új irodája puritán. Ennek alátámasztására 2018 decemberében sajtóbejáráson mutatták meg az épületegyüttest néhány újságírónak, fotózni viszont nem engedték őket a szigorú biztonsági szabályokra hivatkozva.
A sajtóbejárás során kapott tájékoztatás alapján azonban megjelent több lapban is, hogy a fehérre festett falakkal és sötét bútorokkal valóban egyszerűséget sugárzó új miniszterelnöki iroda szőnyegeit az Iparművészeti Múzeumból (IMM), a festményeket pedig a Magyar Nemzeti Galériából (MNG) kölcsönözték ki a Karmelitába.
Múzeumi szőnyegeken taposnak Orbán új irodájában a Várban Megnézhette a sajtó a miniszterelnök új irodáját, amire több milliárd forint közpénzt költöttek, de a kormány és a propagandasajtó ennek ellenére azt hangsúlyozza, hogy egyszerű és puritán. Azt viszont még az Origo is megírta, hogy az iroda szőnyegeit, amiket a padlóra terítve, rendeltetésszerűen használnak, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből kölcsönözte ki a Miniszterelnökség.
December végén közadatigénylésben kértük ki mindkét közgyűjteménytől a miniszterelnöki irodába kölcsönadott műtárgyak listáját, de erre az IMM és az MNG is azt válaszolta, hogy nem tudják, mely kölcsönadott tárgyak kerültek a Várba.
Második adatigénylésünkben viszont a Magyar Nemzeti Galéria irányítását ellátó Szépművészeti Múzeumtól az összes 2015 és 2018 között kölcsönadott műtárgy listáját kértük, és ezzel sikerült hozzájutnunk a miniszterelnöki irodával kapcsolatos adatokhoz.
A Várgondnokság Nonprofit Kft. összesen 38 műtárgyat (34 festményt és 4 szobrot) kölcsönzött ki a Szépművészeti Múzeumból 2018. november 28-tól egészen 2023. december 31-ig. A műtárgyak tárolási helye a kölcsönzés időtartama alatt a budapesti Színház u. 5-7., vagyis a Karmelita-kolostor, az új miniszterelnöki iroda.
Az alábbi alkotásokról van szó:
festmények
Bogdány Jakab: Virágcsendélet papagájjal (olaj, vászon, 71 x 94,5 cm) Böhm Pál: Tájkép (olaj, vászon, 75,5 x 101 cm) Brodszky Sándor: Esztergom és vidéke (olaj, vászon, 132 x 216,5 cm) Czigány Dezső: Asztali csendélet almákkal (olaj, vászon, 58 x 51,3 cm) Egry József: Csónakosok (pasztell, vászon, 70 x 86 cm) Feszty Árpád: A szentkorona elrejtése 1849-ben (olaj, vászon, 36 x 60,5 cm) Greguss Imre: Vörössipkások Szolnoknál (olaj, vászon, 181 x 130 cm) Györgyi Giergl Alajos: Mária templomba menetele (olaj, vászon, 41 x 86 cm) Hegedűs László: Vérszerződés Ismeretlen festő: Balatoni táj Badacsonnyal és ménessel (Betyártanya) Ismeretlen festő: Vác látképe Ismeretlen festő: Deák Ferenc arcképe (másolat Györgyi Alajos után) Jakobey Károly: Visegrád Keleti Gusztáv: Folyóparti táj (olaj, fa, 32,5 x 54 cm) Kunwald Cézár: Tisza István (olaj, vászon, 142 x 112 cm) Kunwald Cézár: Csendélet (olaj, vászon, 102 x 89 cm) Ligeti Antal: Táj folyóval (olaj, vászon, 35 x 56 cm) Ligeti Antal: Fiume (olaj, vászon, 137 x 203 cm) Márffy Ödön: Virágcsendélet (olaj, vászon, 50 x 60 cm) Márffy Ödön: Gyümölcscsendélet (olaj, vászon, 65 x 81 cm) Márton Ferenc: Hargita (olaj, lemezpapír, 74 x 51 cm) Mednyánszky László: Erdő széle Mihalik Dániel: Kiöntött a Zagyva (olaj, fa, 23 x 32,5 cm) Réti István: Kossuth Lajos képmása (olaj, vászon, 255 x 163 cm) Rubovics Márk: A Vág torkolata a nagy Dunába (olaj, vászon, 31 x 65 cm) Schallhas Károly Fülöp: Erdős tájkép (olaj, vászon, 59 x 79,5 cm) Spányik Kornél: Mátyás király (olaj, vászon, 168 x 92,5 cm) Stetka Gyula: Kamermayer Károly arcképe (olaj, vászon, 255 x 162 cm) Szamossy László: 48-as törzstiszt (olaj, vászon, 89 x 69,5 cm) Telepy Károly: Tájkép alakokkal (olaj, vászon, 98 x 137 cm) Várady Gyula: Sümegi várrom (olaj, lemezpapír, 49,5 x 69 cm) Vaszary János: Gyümölcscsendélet / Dinnyés csendélet (olaj, vászon, 73,5 x 97,3 cm) Vidra Ferdinánd: Pannonia (olaj, vászon, 285 x 185,5 cm) Wittich Eperjesi Károly: II. Rákóczi Ferenc arcképe (olaj, vászon, 76 x 63 cm)
szobrok
Beck Ö. Fülöp: Tisza István (bronz, 64 cm) Cser Károly: Szent István Kisfaludi Strobl Zsigmond: Kardját néző huszár (bronz, 42 cm) Róna József: Az idős Kossuth Lajos (bronz, 73 cm)
A legtöbb műtárgy az alábbi galériában látható fényképen is:
Érdekes módon néhány órával azután, hogy a Szépművészeti Múzeum elküldte részünkre a Várba és egyéb közintézményekbe kiölcsönzött műtárgyak listáját, az Origon megjelent egy cikk arról, hogy nincs semmi különös a festménykölcsönzésben.
A kormányközeli lap az írásban gyakorlatilag már megelőző csapásként, az Átlátszó jelen cikke előtt, de nyilvánvalóan számítva rá, hosszan értekezik arról, hogy a múzeumi műtárgyak kikölcsönzése egész Európában bevett gyakorlat, “hiába vitatják ennek jogosságát egyes médiumok". Az Origo felsorol több közintézményt, ami a Szépművészeti Múzeumtól festményeket kölcsönzött ki, de a miniszterelnök irodájáról egy szó sincs az egész cikkben.
Az kétségtelen tény, hogy a műtárgykölcsönzés bevett gyakorlat Magyarországon: már 2014-ben beszámoltunk arról, hogy a Szépművészeti Múzeum és az irányítása alá tartozó Nemzeti Galéria festményeket ad letétbe állami intézményeknek, amelyek reprezentációs és dekorációs céllal állítják ki a képeket az épületeikben.
A Szépművészeti Múzeum által 2015-2018 között kölcsönadott műtárgyak listája innen letölthető. (XLS)
A műtárgykölcsönzési gyakorlat szerint festményeket csak a raktárból lehet kikölcsönözni, az állandó kiállításokról nem, grafikákat pedig egyáltalán nem lehet kölcsönözni. Információink szerint a Miniszterelnökség kifejezetten a történeti festészet, és néhány konkrét, az állandó kiállításokon is szereplő alkotás iránt érdeklődött, de ezeket nem kapták meg: a Szépművészeti Múzeum a kért képek hiteles reprodukcióját, vagy a festő követőjének másolatát ajánlotta fel a Karmelita díszítéséhez.
Orbán Viktor új irodájának belsejéről egyébként csupán a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közzétett, gondosan megválogatott néhány fénykép alapján lehet némi fogalma a nyilvánosságnak. A hivatalos fotók alapján az villámgyorsan kiderült, hogy a Karmelita egyik termének értékes freskóit fehérre festették a felújítás során. Az örökségvédelmi szakembereknek mindössze annyit sikerült elérniük, hogy lefestés előtt konzerválják a freskókat, tehát a későbbiekben helyreállíthatóak lesznek.
Erdélyi Katalin | [
"Miniszterelnökség",
"Szépművészeti Múzeum"
] | [
"Iparművészeti Múzeum",
"Magyar Nemzeti Galéria",
"Nemzeti Galéria",
"Várgondnokság Nonprofit Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
A Fiatal Baloldal volt elnöke szerint sokszor előfordult, hogy pártprogramokat civil szervezetek finanszíroztak, így Zuschlag egyik alapítványa is szponzorálhatta az MSZP táboroztatását. Ujhelyi szerint ez így működött a jobboldalon is, ám a Fidelitas szerint nem.
Az MSZP most már szabadulna tőle, de még mindig a Bács megyei közgyűlés tagja.
A RTL Klub Híradója egy 2004-es számlával szembesítette Ujhelyi Istvánt, az önkormányzati minisztérium államtitkárát, MSZP-s képviselőt. A politikus 2004-ben az MSZP ifjúsági szervezetének, a Fiatal Baloldalnak az elnöke volt. Akkoriban a Fiatal Baloldal tábort szervezett Szanazugban, de a program 161 ezer forintos számláját a XXI. Századi Kulturális Egyesület állta. Az egyesület egyike azoknak a fantomszervezeteknek, amelyet az ügyészség gyanúja szerint Zuschlag János használt jogtalan támogatások felvételére. Zuschlag abban az időben Ujhelyi helyettese, a Fiatal Baloldal alelnöke volt.
"Előfordulhatott, hogy civil szervezetek fizették a Fiatal Baloldal rendezvényeinek a költségeit" - mondta Ujhelyi az RTL Klub Híradójának kérdésére. "A jobboldaltól a baloldalig, a Fidesz Magyar Vizsláját kiadó társadalmi szervezettől az ilyen vezetőképző táborig, aminek elvileg egy társadalmi szervezet fizette a számláját, rengeteg ilyen történet volt az elmúlt 15 évben" - tette hozzá. A Fidelitas alelnöke erre reagálva azt mondta, hogy náluk sosem voltak számlaügyek, a szervezet mindig maga fizetett.
Ujhelyi azt javasolja fiatal utódjainak, hogy ők már ne fizettessék ki többet a számláikat civilekkel. | [
"XXI. Századi Kulturális Egyesület",
"MSZP",
"Fiatal Baloldal"
] | [
"RTL Klub",
"RTL Klub Híradó"
] |
Elsőfokon felmentették, másodfokon viszont hanyag kezelés vétségéért elítélték az egykori Postabank volt elnök-vezérigazgatóját, Princz Gábort és három társát. Kedden kezdődik a Legfelsőbb Bíróságon (LB) a Postabank-ügy felülvizsgálati eljárása, az ügyész egyes hírek szerint felfüggesztett szabadságvesztést kér a volt bankvezérre. De mi is volt a Postabank-ügy?
Tizenkét évvel ezelőtt, 1997 februárjában az akkor második legnagyobb lakossági pénzintézetnek számító Postabank fiókjait megrohanták a pénzüket kivenni óhajtó betétesek, miután elterjedt a hír, hogy a bank csődbe jutott és fizetésképtelenné vált. A bankfiókok előtt napokig kígyózó sorokban álltak az ügyfelek, ezalatt 70 milliárd forint betétet vettek ki. A pénzintézet így már valóban a fizetésképtelenség szélére sodródott, amit végül csak állami segítséggel tudott elkerülni.
A bank könyvvizsgálója, a Deloitte & Touche (D&T) 1998 márciusában 24 milliárdos hiányt állapított meg, igaz, korlátozó záradékkal egészítette ki a bank mérlegét, jelezve, hogy a pénzintézet vezetése nem látta el őket megfelelő információval. Ezután a bankfelügyelet által elrendelt vizsgálatban a KPMG már 90 milliárd forintra becsülte a tőkehiányt, amit a D&T auditja 110 milliárd forintra emelt. 1998 novemberében a bank új könyvvizsgálója, az Ernst & Young már 144 milliárd forint céltartalékhiányt és 14 milliárd forint üzemi veszteséget mutatott ki, az összeg tehát háromnegyed év alatt nőtt a sokszorosára.
A bankot az állam - természetesen közpénzből - konszolidálta, ami végül 170 milliárd forintra rúgott. Az ügy részleteit 20 évre titkosították. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) 1999-es vizsgálata szerint a Postabank több esetben színlelt szerződésekkel legalizált tranzakciókat hajtott végre, amikkel manipulálni tudták a mutatókat, s emiatt nem derült fény a pénzintézet meggyengült helyzetére – csak 1998-ban a Postabank 150 milliárdos veszteséget termelt. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azonban 2003-ban nem talált kivetnivalót a konszolidációban.
A magyar állam 200 milliárd forintos, jelenleg is tartó kártérítési pert indított a Postabank három könyvvizsgáló cége ellen, mondván, felületes ellenőrzésük járult hozzá a pénzintézet hanyag gazdálkodásához.
Princz Gábor © Bánkuti András
A Postabank elnök-vezérigazgatója, Princz Gábor és hat társa ellen összesen 36,1 milliárd forint, vagyis különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult büntetőeljárás, amiért akár kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható lett volna. Első fokon azonban a Fővárosi Bíróság 2006-ban Princzet és társait felmentette, mert úgy vélte, hogy a nyomozó hatóságok által feltárt bizonyítékok nem támasztották alá egyértelműen a vádlottak bűnösségét. A rendőrség és az ügyészség egyébként az eljárás során kihagyta azt a ziccert, hogy a kedvezményes hitelben részesített, VIP-listán szereplő közszereplők névsorát alapul véve az ügy esetleges politikai hátterét és a lehetséges összefonódásokat megvizsgálja.
A VIP-listák szerint a bank 1992 és 1998 között több mint 200 kedvezményes hitelszerződést kötött politikusokkal, közéleti személyiségekkel, fontos állami intézményekkel – például az MNB-vel és a Nemzetbiztonsági Hivatallal. Az akkor átlagosan 25 százalékos kamat helyett 10 százalékossal ketyegő hitelt kaptak a kivételezettek, továbbá lehetőséget nagy összegű betétek elhelyezésére, amelyek után 30 százalékos kamatot fizetett nekik a bank az akkoriban szokásos 20 százalék helyett.
A volt bankvezér Princz Gábor 1956. március 9-én született Moszkvában. Édesapja külkeres, édesanyja könyvtáros volt. Iskolái: Budapesti Váci utcai zenei általános iskola, matematika-fizika tagozatos gimnázium. Középiskolai tanulmányait Moszkvában fejezte be. Felsőfokú tanulmányait a Lomonoszov Egyetem politikai gazdaságtan tanári szakán kezdte, a budapesti Közgázon folytatta külkereskedelmi szakon, majd végül a külgazdasági szakon végzett. Ifjúkorában KISZ-titkár, később MSZMP-tag volt. Az egyetem elvégzése után a Magyar Nemzeti Bank munkatársa volt 1988 tavaszáig, ekkor vett részt a Postabank létrehozásában. 1988-tól 1998-ig a Postabank elnök-vezérigazgatója. Támogatást adott a Lakiteleki Népfőiskolának. 1992-ben egyik alapító tagja volt a Láthatatlan Kollégiumnak. Az 1998-as kormányváltás után menesztették.
(Forrás: Wikipédia)
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2008. január 10-én hanyag kezelés vétsége miatt pénzbüntetést szabott ki a hét vádlott közül négyre, és azért csak rájuk, mert a cselekmények elkövetése idején hatályos pénzintézeti törvényben csak a banki vezetőkre vonatkoztak konkrét szabályok. Princzre 3 millió-hatszázezer – egykori havi banki fizetésének kevesebb, mint fele –, a további három vádlottra – Varga Ivánra, Tarr Józsefre és Lovas Józsefnéra – pedig másfél-másfél millió forint pénzbüntetés megfizetését rótta. Az ítélet kihirdetése után az ügyész súlyosbításért, az érintettek felmentésért fellebbeztek. A részben ellentétes első- és másodfokú határozat miatt folytatódott az eljárás a Legfelsőbb Bíróságon.
A Postabank bukásának okait többen is kutatták; a Pénzügykutató Zrt. egyik főmunkatársának, Várhegyi Évának a Bankvilág Magyarországon című könyvében megjelent elemzése szerint a következőkre vezethető vissza. "Az első feltétel az volt, hogy olyan tulajdonosi szerkezet alakuljon ki és maradjon fenn, ami mellett a menedzsment szinte korlátlan szabadságot élvezhet, vagyis mindenkor azt teheti, amit jónak lát. (...) ne legyen egyetlen olyan tulajdonos se, amelyik megvétózhatja döntéseiket, vagy netán elmozdíthatja a helyükről őket, ha nem tetszik a produkciójuk."
Várhegyi úgy vélte, még nagyobb hiba volt, hogy 1997 márciusában, amikor az állam 24 milliárd forinttal segítette ki a Postabankot, a lépésnek nem voltak személyi következményei. A bank vezetése a helyén maradhatott, noha addigra teljesen nyilvánvaló volt a felelőtlen gazdálkodás ténye, ami leginkább a kockázatos hitelkihelyezésekben, illetve az ellensúlyozandó tartalékképzés elmaradásában mutatkozott meg. Ez pedig a fedő kozmetikázások ellenére a bank tőkéjének elvesztését eredményezte. | [
"Postabank"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Deloitte & Touche",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Pénzügykutató Zrt.",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Lakiteleki Népfőiskola",
"Fővárosi Bíróság",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Lomonoszov Egyetem",
"Ernst & Young",
"Láthatatlan Kollégium",
"Állami Számvevőszék",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Vizsgálja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, hogy miért nem nyilvános az Elios-botrányt feltáró Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése. Az eljárás Tényi István bejelentése után indult. A fel- és bejelentéseiről ismert egykori Fidesz-tag azt kifogásolta, hogy a Miniszterelnökség nem hozta nyilvánosságra az OLAF jelentését az uniós finanszírozású közvilágítási tendereknél történt súlyos szabálytalanságokról. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Európai Csalás Elleni Hivatal",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Belföld Belföld | Jegyzet | Média | Budapest | Interjú | 1956-os arcképcsarnok | A nap idézete | Választás 2006 | Önkormányzati választás 2006 | Szociális népszavazás 2008 Újabb gyógyfürdőbotrány: 50 milliós kár Sóstón?
Hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést a Fidesz
• Ég a hévízi botránybomba zsinórja Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával tettek feljelentést ismeretlen tettesek ellen a Sóstó Gyógyfürdők Zrt. felügyelőbizottságának fideszes tagjai – közölte Vinnai Győző, a Fidesz–KDNP helyi önkormányzati frakcióvezetője sajtótájékoztatón csütörtökön Nyíregyházán.
A város önkormányzatának tulajdonában lévő Sóstó Gyógyfürdő Zrt.-nél még júniusban indult vizsgálat a Fidesz indítványára, mivel a párt szabálytalanságokról szerzett tudomást a cég működésével és gazdálkodásával kapcsolatban. A társaság még 2005-ben kötött 52 millió forintos szerződést egy kontrollingrendszer elkészítésére a szintén önkormányzati tulajdonban lévő Nyírinfo Kft.-vel, melynek még abban az évben előlegként átutalt 39 millió forintot – mondta Vinnai Győző.
A Fidesz önkormányzati frakcióvezetője hozzátette: a szerződés tartalmazta az igények felmérését, a szoftver kifejlesztését és a zrt. dolgozóinak betanítását is, utóbbiért mintegy 15 milliót fizetett ki a társaság. A szerződés teljesítése azonban soha nem történt meg, hiszen a szoftvert nem telepítették a gépekre, nem is használták, és egyetlen dolgozót sem tanítottak be ezzel kapcsolatban semmire. Ezt a tényt mindkét cégvezető írásban is elismerte – mondta a politikus. Ezért a cég felügyelőbizottságának fideszes tagjai különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és csalás miatt tettek büntetőfeljelentést ismeretlen tettesek ellen – közölte Vinnai Győző.
A párt önkormányzati frakcióvezetője hozzátette: emellett kérik Csabai Lászlóné polgármestertől (MSZP) a két társaság igazgatójának azonnali felmentését és a teljes körű vizsgálat lefolytatását a Nyírinfo Kft.-nél. Marinka Viktor, a Fidesz–KDNP önkormányzati képviselője azt is elmondta, hogy az ügyben kérni fogják a város közgyűlésének rendkívüli ülésre történő összehívását is.
Belus Tamás, a Sóstó Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója a vizsgálat lezárultáig nem akart nyilatkozni, azt azonban a sajtó megkeresésére elmondta: a Nyírinfó Kft. a szoftvert elkészítette és feltelepítette, az oktatás pedig csak a személyi és műszaki feltételek hiánya miatt nem valósult meg. Bodnár János, a Nyírinfó Kft. ügyvezetője szerint a program beüzemeléséhez a Sóstó Gyógyfürdők Zrt.-nek kellett volna a szükséges személyi és műszaki feltételeket megteremteni. Ha ezek a feltételek teljesülnek, a dolgozók oktatását is elvégzik majd – tette hozzá. (MTI) | [
"Nyírinfo Kft.",
"Sóstó Gyógyfürdő Zrt."
] | [
"Sóstó Gyógyfürdők Zrt.",
"Nyírinfó Kft."
] |
Brókerügy: ezt tanácsolja a Buda-Cash felszámolója
A Buda-Cash Brókerház Zrt. felszámolója azt javasolja a károsult ügyfeleknek, hogy követelésüket polgári jogi igényként is jelentsék be a folyamatban lévő büntető eljárásban.
A Buda-Cash honlapján közzétett tájékoztatás szerint a bűncselekmények súlyosságára tekintettel előreláthatólag vagyonelkobzásról is dönteni fog a bíróság, ezáltal a Buda-Cash felszámolási eljárásban felosztható vagyona várhatóan csökkenni fog.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt folytat büntető eljárást. Ennek keretében az NNI zár alá vételt rendelt el a Buda-Cash Zrt. "f.a." valamennyi értékpapír és pénzforgalmi számlájára, továbbá lefoglalta a társaság egyéb vagyontárgyait. Az ügyfelek a Nemzeti Nyomozó Irodánál, illetve a Fővárosi Főügyészségnél kérhetnek felvilágosítást.
A jegybank február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélés-gyanús esetek miatt. Az ügyben bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, ezért az MNB büntető feljelentést is tett. A brókercég tevékenységi engedélyét március 4-én visszavonta a jegybank és kezdeményezte felszámolását.
Az MNB vizsgálata szerint a brókerház körülbelül 30 milliárd forinttal károsíthatta meg ügyfeleit. Ezen felül a Buda-Cash tulajdonosain keresztül szoros összefüggésbe hozható DRB bankcsoporthoz tartozó hitelintézetek vagyonának egy részét is eltüntette, mintegy 60-65 milliárd forint értékű értékpapírral nem tud elszámolni a kisbankok felé. A DRB-csoporthoz tartozó négy bank engedélyét szintén visszavonta a jegybank, és ezeknél is megindult a felszámolás.
MTI | [
"Buda-Cash Brókerház Zrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.