text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezte a Pesti Központi Kerületi Bíróság szombat délelőtt Budapesten Sz.-né Sz. Eleonórát, a BKV volt humánpolitikai igazgatóját. A BKV szerdán őrizetbe vett volt humánpolitikai igazgatójának előzetes letartóztatását különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt indítványozta a Fővárosi Főügyészség. Az ügyészség szerint azért van szükség a letartóztatásra, mert feltételezhető, ha szabadon engednék a gyanúsítottat, a még teljesen fel nem derített ügyeknél megnehezítené a bizonyítást. Sz-né az őrizetbe vétele után kilencoldalas vallomást tett, amelyben válaszolt a nyomozók kérdéseire, de a gyanúsítás és az őrizetbe vétel ellen is panasszal élt.
Rendőrök bilincsben vezetik el Sz-né Sz. Eleonórát a Pesti Központi Kerületi Bíróságon tartott tárgyalásról (Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)
A rendőrök szerdán este vették őrizetbe a BKV majdnem 100 milliós végkielégítéssel távozó volt humánpolitikai igazgatónőjét. Különösen nagy kárt okozó csalás miatt indult ellene eljárás, a számláiról több mint 54 millió forintot zároltak biztosítékul. Az igazgatónőt egyébként a Gazdagréti lakótelepen lévő lakásából vitték el a rendőrök. A lakásban házkutatást is tartottak, számítógépet, iratokat foglaltak le. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság"
] |
290 milliót költött a Miniszterelnökség
Budapest - Mesés szerződéseket kötött tavaly is cégekkel és magánszemélyekkel a Miniszterelnökség. A Blikk összeszámolta a tucatnyi megállapodás értékét, s kiderült: 2011-ben összesen 290 millió forintot kellett kifizetni a külsősöknek.
Pénzszállítás ME-nél:1,2 M Ft
A megrendelések mértékét nézve a Miniszterelnökség sokkal nagyvonalúbban bánt a pénzzel, mint tette azt még 2010 második felében, a kormányváltás után.
Balogh Gábor, tanácsadás: 9 M Ft/év
Tavalyelőtt ugyanis csak 76,6 millió forintnyi szolgáltatást vettek igénybe, szemben a tavalyi majd 300 millióval. A különbség így mintegy négyszeres, s ha időarányosan nézzük, a 2011-es akkor is duplája a 2010-esnek.
A szerződéseket mazsolázva érdekes megállapodásokat találtunk. Komoly összegek vándoroltak tanácsadók zsebeibe. Ők általában havi 350–750 ezer forintos díjért szakértettek, így éves szinten 4-9 millió forintot is kaphattak. A hivatal összesen hat megállapodást kötött olyan szakértőkkel, akik 2006. október 23-ai eseményeket vizsgálták. Erre csak 2011-ben 17,7 millió forint ment el.
Számos más külsős segítségére is szükség volt, köztük Balogh Gábor világbajnok öttusázóéra is. Vele majd kétéves szerződést kötöttek.
A legnagyobb tétel azonban egy 61,2 milliós kifizetés, amit a Magyar Posta kapott, mert Orbán Viktor miniszterelnök 700 ezer közalkalmazottnak címzett levelét kézbesítették, amelyben a kormányfő a devizahiteleseket kedvezményes végtörlesztésre buzdította.
Orbán Viktor fotósa 9 millió forintot kapott tavaly.
Levél a közalkalmazottaknak, tanácsadás: 61,2 M Ft
Milliós megbízást kapott Pintér Sándor belügyminiszter egykori cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. is. A vállalkozás pénzszállítást végzett tíz és fél hónapig, havi mintegy 112 ezer forintért. Miért kell pénzszállító cég a Miniszterelnökségnek?
- A működés során vannak olyan esetek, amikor készpénzt kell áthozni a Magyar Államkincstárból – mondta a Blikknek Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. - Így például a külföldi kiküldetések esetében fizetett napidíj, vagy rendezvények esetén készpénzért megvásárolható kisebb termékek, szolgáltatások. A kiválasztás szempontjai a megbízhatóság és az alacsony ár voltak.
Költségek A Miniszterelnökség mintegy hetven külső szerződést kötött 2011-ben. A táblázatban soroltunk fel néhány, s a képeken is az olvasható, milyen szolgáltatást mennyiért rendeltek Egy ünnepi beszéd megírása és megtartása: 100 ezer forint Weboldal-üzemeltetés 3,7 millió forint/év Orbán Viktor fotózása: 9 millió forint/év Idegennyelv-oktatás 6,9 millió forint/ 13 hó 2006. október 23-ai események kivizsgálása 17,73 millió forint/ 2011
Szijjártó szerint Balogh Gábor munkájának hála, sikerült olyan konstrukciót kidolgozni, amelynek köszönhetően a sport komoly uniós forrásokhoz jut. A szóvivő szerint nem volt kidobott pénz a Magyar Posta 61,2 milliós szerződése, hiszen 70 ezren jeleztek vissza, s a kormány épp ma döntött arról, hogy állami kamattámogatással kiegészített árfolyamgát-megoldással segít rajtuk.
Blikk-összeállítás | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Magyar Posta",
"Magyar Államkincstár",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt."
] |
Szlovákiai, felszámolás alatt álló sportautó gyár áttelepítéséhez és beindításához, illetve elektromos autók gyártásához adott kölcsön 150 ezer eurót Széles Gábor milliárdos vállalkozó úgy, hogy munkatársaival nem győződtek meg arról, hogy a járgányok és a berendezések mindegyike a kölcsönt kérő tulajdonában van-e, és, hogy az illető teljes mértékig eljárhat az ügyben. A kölcsönkérő, Ács László az Átlátszónak azt állítja, hogy a fedezetül szolgáló dolgokat, köztük két sportautót, azért nem szállította le, mert attól tartott, hogy azokat Széles Gábor értékesíti. Széles csalás miatt feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, Ács Lászlót október 11-én meggyanúsították.
"A Műszertechnika Holding Zrt. székházában találkoztam vele (Ács Lászlóval)... Beszélt nekem a Szlovákiából áttelepíthető K1 Attack gyárról... Arról tájékoztatott, hogy megvette a társaság vagyontárgyait a felszámolótól. Ács László elhozta a tulajdonjoga igazolására a felszámolóval kötött szlovák nyelvű, eredeti szerződést, de azt nem láttuk, hogy alá van-e írva"
Így idézte fel a Budapesti Rendőr-főkapitányság Pénz- és Bankkártya Hamisítás Elleni Alosztályán idén szeptember 14-én tett, az Átlátszó birtokában lévő tanúvallomásában Széles Gábor milliárdos üzletember, miként indult a kézzel gyártott autók üzemének áttelepítésére és gyártására vonatkozó kölcsönszerződés létrejötte.
A Napi.hu Száz leggazdagabb magyar kiadványa szerint Széles Gábor idén a negyedik lett a sorban, vagyonát 100 milliárd forintra becsülik. A 71 éves üzletember, a Videoton Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója a 2016-os Befolyás-barométer alapján az ország 17. legbefolyásosabb személye.
Széles Gábor a BRFK munkatársának arról is beszélt, hogy Ács László a felszámolóval kötött szlovák nyelvű megállapodásnak csak az első oldalát engedte lefénymásolni.
"Azt mondta, hogy a legközelebbi alkalommal az egészet bemutatja, de ez nem történt meg. A fordíttatásról nem gondoskodtunk..."
Ennek ellenére augusztus 11-én Széles Gábor az SGH Vagyonkezelő Kft. képviseletében aláírta Ács Lászlóval a 150 ezer euró kölcsönadásáról szóló kontraktust.
A mintegy 45 millió forint fedezete az Ács László által tulajdonában lévőnek mondott kettő K1 Attack sportautó, az ezek gyártásához szükséges berendezések és a licencjog volt. És hogy a két szuperjárgány tényleg nála van, a kölcsönkérő fotók bemutatásával igazolta Széles Gábor felé – derül ki a tanúvallomásból.
A 150 ezer euró további fedezete volt Bontino-típusú elektromos autók 40 tonnát kitevő alkatrészei. Ezekre vonatozóan Ács László azt állította az üzletembernek, hogy rendelkezik a Bontino feltalálójának és tulajdonosának, Horváth Sándor Lászlónak a felhatalmazásával a sorozatgyártásra vonatkozóan. Ács László mindezt szintén fotókkal igazolta.
A K1 Attack Roadster sportautók egyedi gyártásúak, a különleges darabokért akár több tízezer eurót is elkérhetnek. Egy fehér demo darabot például, amelyet az interneten rövid keresés után megtaláltunk, 25 ezer euróért hirdettek. A Honda-motoros autó 1 300 kilométert futott, teljesítménye 119 kW (162 LE).
Ács László úgy nyilatkozott Széles Gábornak, hogy a Bontino-alkatrészek 300 ezer eurót érnek, a K1 Attack ingóságai pedig 100 ezer eurót tesznek ki. Ezek alapján az üzletember úgy gondolta, hogy az általa kölcsönadott összegre megvan a fedezet.
A tanúvallomása alapján Széles azon sem akadt fenn, hogy Ács László számára egy olyan cégnek, a Nicole Diamond Company Kft.-nek kell utalnia a 150 ezer eurót, amelynek "a rokona ennek a társaságnak az ügyvezetője, így könnyen hozzá tud jutni a pénzhez."
A 2014-ben mínusz 22 ezer forint, 2015-ben pedig mínusz 47 ezer forint adózott eredményt elérő Nicole Diamond Company Kft.-t 2011 januárjában alapították. A többek között ingatlanügynöki tevékenységet, egyéb pénzügyi közvetítést, továbbá biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységet, épületgépészeti szerelést, vakolást, valamint személygépjármű-, könnyű gépjármű kereskedelmet végző társaság ügyvezetője és tulajdonosa Nagy Brigitta.
A szerződés megkötése után Széles Gábor várta, hogy a fedezetül szolgáló dolgokat, köztük a két egyedi sportautót a székesfehérvári Ikarus-telephelyre szállítsák, és minden ott maradjon, amíg Ács Lászlótól a pénzét vissza nem kapja. A szerződésben azonban az nem szerepelt, hogy mi a beszállítás határideje, Ács László pedig a mai napig nem szállította le az alkatrészeket és a sportjárgányokat.
Az autók, az alkatrészek és a berendezések nyomában
Egy idő elteltével Széles Gábor ügyvédje révén felszólította Ácsot, hogy igazolja a tulajdonjogát.
Amikor ez sem történt meg, az üzletember – mint tanúvallomásában elmondta – kiküldte szállítmányozási cégének vezetőjét Pozsonyba, hogy meggyőződjön arról, az autók és az alkatrészek fellelhetőek. Ezzel nem is volt gond, így a tanúvallomásból kikövetkeztethetően, Széles belement abba, hogy Ács László szállítassa le az ingóságokat egy speditőr céggel, de továbbra sem érkezett meg semmi az Ikarus Ipari Parkba.
De nem csak a K1 Attack eszközeit, hanem a Bontino-alkatrészeket is szerette volna már a telephelyén tudni az Ikarus első embere. Ezért újfent utaznia kellett a szállítmányozási vezetőnek, ezúttal Grazba.
"Az alkatrészeket vallóban fellelték egy egyházi tulajdonú raktárépületben, azonban nem tudták elhozni, mert a gondnok a papok felhatalmazása nélkül nem adhatta ki" – számolt be Széles Gábor a hatóságnak az ott felmerült problémáról.
A Bontino-cuccok másik részéért – egy autóért és a gyártáshoz szükséges fröccsöntő szerszámokért pedig Tatabányára kellett elmenni. Onnan viszont azért nem tudtak semmit sem elhozni, mert a kiadásra illetékes személy ragaszkodott a tulajdonos, Horváth Sándor László engedélyéhez. Azzal viszont nem rendelkeztek.
Fotó: Bontino-autók (Brixxon Bontino Electric Car) – a képek innen: www.ev-info.com
"A sikertelen szállítás miatt, illetve a tulajdonjog hiteles igazolása hiányában felszólítottuk Ács Lászlót, hogy fizesse vissza a kölcsön összegét, egyidejűleg felmondtuk a szerződést is" – közölte a megtett lépéseket Széles Gábor az ügy előadójával, hozzátéve, hogy Ács László tudomásul vette a felmondást.
Ugyanakkor Ács arról tájékoztatta az üzletembert, hogy a kölcsönt jelenleg nem tudja visszafizetni, az alkatrészeket és a berendezéseket pedig nem kívánja beszállítani.
Széles Gábor ezt követően fordult a rendőrséghez és ügyvédje révén csalás gyanúja miatt tett feljelentést. Szerintük az adós nem rendelkezett a kölcsönszerződés fedezetéül felajánlott dolgokkal, és ha azok valóban nem álltak a tulajdonában a kontraktus aláírásakor, akkor azzal megtévesztette a hitelezőt.
Az ügyvéd kérte, hogy amennyiben lesz gyanúsítottja az ügynek, akkor a hatóság rendeljen el biztosítási intézkedést, illetve zár alá vételt.
"A nyomozás folyamatban van, csalás bűntett gyanúja miatt." – közölte az Átlátszóval a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A kár értékére való kérdésünkre azt felelték, hogy a pontos összeget a nyomozás során állapítják meg, amelynek jelenlegi határideje november 5. és az meghosszabbítható.
A kölcsönt megkapó attól tartott, nem látja többé az autókat
Ács László, aki egyébként a Zöldek Pártjának az elnöke, az Átlátszónak azt mondta a történtekkel kapcsolatban, hogy azért nem akarta Széles Gábor telephelyére vinni az autó-alkatrészeket és a két értékes sportautót, mert attól tartott, hogy később nem fog azokhoz hozzájutni. Úgy véli ugyanis – tette hozzá –, hogy az üzletember egy értékes dolgot sokkal alacsonyabb áron akart megszerezni.
Ács hangsúlyozta, hogy a szerződésben nem is kötöttek ki a leszállításra határidőt. A férfi szerint a köztük lévő vita polgári peres eljárás keretében rendezhető lenne, és nincs szükség büntetőeljárásra.
"Nem tudom egyébként, hogy Széles Gábor mit gondolt, amikor azt írta nekem egy sms-ben, hogy magánál a belügyminiszternél jelent fel."
Ács László állította továbbá azt is, hogy az a férfi, Tóth Balázs, akitől a K1 Attack megvásárlásának az ötlete jött, most hogy kimaradt az ügyletből, válaszként "átvette az uralmat" a Zöld Párt honlapja felett, és egyelőre nem hajlandó a jelszót visszaadni, és oda senkit sem akar visszaengedni.
Emellett elmondta, hogy a rendőrök keresték már, hogy meg akarják hallgatni, amit természetesen vállal, mert ártatlannak tartja magát az ügyben, így nem hiszi, hogy neki bármitől is tartania kellene. Az Átlátszó kérdésére Ács László a baráti cég bankszámlájára kért utalásról azt mondta, hogy annak semmi különösebb oka nincs, csupán annyi, hogy a cégvezetővel jó viszonyban vannak, és így gyorsan hozzájuthat a pénzhez.
Ez meg is történt, mert ő bizony továbbította az összeget Ács Lászlónak – közölte az Átlátszónak a Nicole Diamond Company Kft. ügyvezetője, Nagy Brigitta. A cégvezető Ács Lászlóhoz hasonlóan régi baráti viszonyról beszélt. Így fel sem merült benne – felelte kérdésünkre –, hogy a bankban esetleg magyarázkodnia kell majd azzal kapcsolatban, hogy honnan érkezett a kft. számlájára az összeg, vagy hogy a több tízmillió forintos összeg felkeltheti akár az adóhivatal figyelmét is.
A tulajdonos csak befektetőket keresett
A történteket hihetetlennek tartja a Széles Gábor által már említett tulajdonos, Horváth Sándor László. A feltaláló az Átlátszó megkeresésre azt írta, megrökönyödött azon, hogy Ács László úgy tárgyalt és zálogosította el az ő tulajdonát, hogy azt a sajátjaként tüntette fel, és úgy vett fel kölcsönt, hogy arról nem számolt be. Megjegyezte, hogy amit a férfi tett, az szerinte büntetendő.
Horváth megosztotta az ügy előzményeit is szerkesztőségünkkel. Ami a következőképpen hangzik.
"A K1 Attack sportautó történetét évekkel ezelőtt hallottam az egyik régi barátomtól Tóth Balázstól, aki hosszú ideje próbálta megszerezni a csődbejutott szlovák cég sportautóját. Magáról az autóról sem hallottam korábban. Ebből világosan kiderül, hogy semmi közöm a K1 Attackhoz."
Horváth hozzátette: Ács Lászlóval soha nem találkozott. A férfit Tóth Balázs ajánlotta neki, mondván, vannak befektetői kapcsolatai Magyarországon. A meghatalmazást is csak Tóth kérésére adta meg Ács Lászlónak augusztus 8-án.
"Abban kizárólag a Bontino magyarországi gyártatásához kerestem befektetőket, finanszírozó partnereket" – fejtette ki.
"Ács Lászlót üzlettársak felkutatásával bíztam meg, vagyis a nevemben tárgyalhatott a szóba jöhető partnerekkel. A meghatalmazást egyébként Ács László által aláírva soha nem kaptam vissza, valamint a tanúk is hiányoznak az iratról." (Az Átlátszó birtokában lévő iraton valóban csak Horváth Sándor László szignója szerepel – a szerz.)
"Soha semmilyen adásvételi szerződést nem láttam, és nem írtam alá semmi mást, mivel a Bontino és a hozzákapcsolódó fejlesztések nem eladóak."
A Bontino tulajdonjoga Horváth Sándor László közlése szerit 2007 óta övé és nejéé, fele-fele arányban. Ők a fejlesztői és minden alkatrész az ő tulajdounk. Az autó designere a feleség, a műszaki tartalom a feltalálóhoz kapcsolódik. A házaspár 2012 márciusa óta Németországban él.
A minőségi anyagokból készült, tízezer euróba kerülő Bontino elektromos autó akkumulátorát továbbfejlesztették – közölte a feltaláló –, és így az autó, amelyet idén szeretnének bemutatni, 80-120 kilométernél nagyobb hatótávolságot tud megtenni.
"A kölcsönszerződésről egészen addig nem tudtam, amíg Széles Gábor fel nem hívott, és nem kezdett el kissé feldúlva beszélni az ügyről. Nem ismertük egymást, a telefonszámomat kerülő úton tudta meg."
Horváth vallomását a rendőrség számára írásban már megtette, és szeptember 19-én visszavonta a meghatalmazást Ács Lászlótól, akivel egyébként szeptember 13-án beszélt utoljára.
Horváth Sándor Lászlónak a hazai érdekeltsége a BRIXXON Elektromos Autókat Tervező, Gyártó, Fejlesztő és Forgalmazó Kft. kényszertörléssel szűnt meg, a feltaláló pedig tavaly június óta el van tiltva az itthoni cégvezetéstől. Úgy tudjuk, hogy az új BRIXXON németországi székhellyel működik.
Horváth Sándor László jó barátja, Tóth Balázs, akit Ács László is megemlített, az Átlátszóval azt közölte, a történetben őt verték át.
"Én kezeltem a Zöldek Pártja sok webes dolgát. Ács László adta át nekem, és kért meg korábban, hogy a ki nem fizetett alkalmazottjuk végett azokat vegyem át, nehogy ő visszaéléseket követhessen el bosszúból. Tőlem egyébként még semmit nem kért vissza, ezért feltételeket sem szabhattam" – kezdte történetét Tóth Balázs. Majd a K1-projektre áttérve elmondta, hogy már 2,5 éve foglalkozik vele, és tolja bele a pénzt, illetve szervezi a megvalósítást.
"Ács a világon semmit nem csinált azon kívül, hogy elvett tőlem majdnem 5 millió forintot arra, hogy nekem hitelt fog intézni, hogy megvehessem a K1 céget a felszámolásból."
A két férfi tavaly decemberben ismerkedett meg. Tóth az első találkozót úgy idézte fel, hogy azon Ács László nagyon kiterjedt kapcsolatait ecsetelte.
"Közölte, ha sürgősen kell a banktól a kölcsön, akkor ő plusz pénzért megoldja. De semmi nem lett az egészből, mert hol a céggel lett probléma, hol pedig az ingatlan nem felelt meg, és másikat kellett nézni. Hétről hétre ment a hitegetés, és amíg a várakozás volt, és addig segítettem neki a Zöldek Pártjának közösségi média megjelenésében, így lett jelszavam a bloghoz."
Így kampányolt a Zöldek Pártja 2014-ben
Mivel a K1-re vonatkozóan semmi nem lett elintézve és jöttek a határidők, máshonnan kellett befektetőt találni – folytatta Tóth Balázs. Neki lett volna, de arról Ács lebeszélte – mondta az Átlátszónak hozzátéve, hogy az indok az volt, hogy ha mástól kér, akkor meg kell osztania a tulajdonrészt.
Ekkortájt mentek el a felszámolóhoz, Stefán Dedákhoz, akivel Ács László végül megalkudott.
"Ezt követően Afrikába utaztam, hogy meglátogassam a barátnőmet. Amíg kint voltam, az alatt intézett el Ács László mindent Szlovákiában. Ugyan meg volt szervezve, hogy a K1 Attack ingóságait Kecelre viszik, de ekkor jött azzal Ács, hogy Széles Gábor felajánlott ezer négyzetméter területet ingyen az Ikarusban. Nem örültem neki, de végül belementem. Hazaérkezésem után tudtam meg, hogy a cuccok nem Székesfehérvárra, hanem Kecskemétre kerültek. A duma az volt, hogy a gyártáshoz támogatást tud intézni azzal, hogy kapcsolatai révén kiemelt gazdasági projektnek nyilvánítják. Továbbá megjegyezte azt is, hogy Széles úr mohó lett."
Tóth Balázs sem tudta, hogy Kecskeméten hol tárolja Ács László az ingóságokat.
"Azt kérte, hogy koncentráljak arra, hogy a Bontino is jöjjön haza, mert akkor több millió eurós támogatást tud intézni a gyártás beindításához. Esélyem nem volt mást csinálni. Kiszorított az üzletemből, és nem volt más választásom."
Aznap, amikor a Bontino-szállítás elkezdődött volna, Tóth Balázs azzal szembesült barátja, Horváth Sándor révén, hogy Ács László fedezetbe adta a Bontinót. Illetve ekkor vált számára világossá, hogy a pénz a cég kivásárlására a felszámolótól nem Ács László volt nejétől, hanem Széles Gábortól jött.
"A megállapodásunk értelmében, miszerint Ács pénzt szerez jutalékért, és az egész a projekt a gazdájának a nevére, azaz rám kerül, nem valósult meg. Ellopta tőlem, az ő nevén van, ezzel pedig különösen nagy vagyoni hátrányt okozott. Emiatt a tartozása mellett ezért is beadom a feljelentésemet a rendőrségi meghallgatáson."
Az utólag beszerzett adásvételi alapján nem rózsás a helyzet
Az ügy további fejleményeit személyesen Széles Gábor írta meg az Átlátszónak. Közölte, a szlovák felszámoló, Stefan Dedák jelezte, hogy megküldte a rendőrségnek a hivatalos szlovák nyelvű, (egyébként a kölcsönszerződést követően kelt) adásvételi szerződést, amiből kiderül, hogy a K1 Attack sportautók és kapcsolódó egyéb elemek vételára 85 ezer euró volt.
"Ebből is következik, hogy az általam átutalt összeg egy részének nincs meg a fedezete. Ráadásul, mint ismert, Ács azokat le sem szállította a kölcsönszerződésben megjelölt telephelyre."
Az üzletember megírta azt is, hogy a Bontinók és a Bontino-alkatrészek tekintetében is egyértelmű, hogy a kölcsönszerződés megkötésekor nem voltak, és most sincsenek Ács László tulajdonában. Ezzel együtt levele végén azt a reményét is kifejtette Széles Gábor, hogy ha beigazolódik a bűncselekmény gyanúja, akkor végigmegy az eljárás, és sor kerülhet "megfelelő súlyú ítélet meghozatalára."
Annyiban reménykedhet Széles Gábor, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányságon éppen a cikkünk elkészültekor, kedden hallgatták ki gyanúsítottként Ács Lászlót. A férfi szerint ennek egyetlen célja van, hogy a K1 Attackkal és az elektromos autókkal kapcsolatban mindent zár alá vehessen a hatóság.
Erre azonban Ács Látszó elmondása szerint egyelőre nem kerül sor, mert állítása szerint a nyomozók a K1-re vonatkozóan elfogadták a felszámolóval megkötött adásvételi szerződést, így azzal nem gyanúsították meg. "Maradt a Bontino autók ügye, és az elkövetési érték lement 65 ezer euróra" – tette hozzá. Ács abban reménykedik, hogy később ezt az eljárást is megszüntethetik vele szemben.
Csikász Brigitta | [
"Zöldek Pártja"
] | [
"Videoton Holding Zrt.",
"Nicole Diamond Company Kft.",
"Zöld Párt",
"K1 Attack",
"BRIXXON Elektromos Autókat Tervező, Gyártó, Fejlesztő és Forgalmazó Kft.",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság Pénz- és Bankkártya Hamisítás Elleni Alosztálya",
"SGH Vagyonkezelő Kft.",
"Ikarus Ipari Park",
"Műszertechnika Holding Zrt.",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Brixxon Bontino Electric Car"
] |
A főpolgármester vizsgálatot kezdeményezett amiatt, hogy az augusztus 20-i állami ünnep során magáncég kapott bérbe ingyen közterületet, többek között egy forgalmi sávot, a repülőverseny VIP-vendégei kényelmére. "Ha a vörös bikás repülőverseny az államalapítási ünnep szerves része, akkor mi szürke marhák vagyunk" - fogalmazott Szalkai István.
A szocialista Szalkai István felvetésére Demszky Gábor főpolgármester önkormányzati vizsgálatot kezdeményezett annak tisztázására, hogy - a politikus szerint - az augusztus 20-ai állami ünnep kapcsán a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) egy magáncég kezdeményezésére, annak érdekében, ingyenes közterület-használatot kért és kapott.
Szalkai István az MTI-nek szombaton elmondta, hogy a MeH kérelmének mellékleteiből ki kellett volna derülnie annak, hogy a Red Bull cég számára előnyös az adott kérelem. Megjegyezte, hogy aligha lehet közfeladata a MeH-nek a büfésátor üzemeltetése, a mobil illemhelyek, videó kivetítők vagy időmérőpontok működtetése.
Külön sáv a VIP-vendégeknek, ingyen
Fővárosi képviselőként különösen felháborítja az, hogy ismeretei szerint olyan közterület-használat is megvalósult, amikor a VIP-vendégek számára a fővárosi közterületből egy egész sávot elkerített valaki, s azon furikázták ki-be az egyébként is nehezen járható városban az embereket. Kifogásolja azt is, hogy az ingyenesen átengedett térségben a világörökség részét képező Margit hídon napokon át egy ismert óramárkát hirdettek. A szocialista városatya hangsúlyozta, hogy az általa becsült több százmillió forint közterület-használati díjat be kellene hajtania a fővárosi önkormányzatnak a szervezőktől.
Vörös bika és szürke marhák
Megjegyezte, hogy az államalapítási ünnepnek aligha lehet szerves része egy repülős verseny "hacsak nem Árpád apánkkal együtt vonultak be a Red Bull vörös bikái az országba". Ha mégis így gondolná a főváros, akkor viszont "a vörös bikák mellett itt megjelentünk, mint szürke marhák".
Ughy Attila, a városképvédelmi bizottság elnöke közölte, hogy a főpolgármester felkérésére kivizsgálják ezt az ügyet. Megjegyezte, hogy a közterület-használati engedélyeket ő írja alá ugyan, de ez nem jelenti azt, hogy személyesen egyet is ért azokkal. A fideszes politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a bizottság nyilvánvalóan nem maga dönt ezekben a kérdésekben, hanem van egy főpolgármesteri hivatali javaslat.
A vattacukornál és a bringóhintónál jobban mérlegelnek
Abban az esetben pedig, amikor a MeH-től érkezik egy kérelem, a hivatali mérlegelés kevésbé szokott erőteljes lenni, mint amikor a Városligetben vattacukrot akarnak árulni vagy a Margitszigeten bringóhintót akarnak üzemeltetni. Egyszerűen azért, mert "azt gondoljuk, azt feltételezzük a Magyar Köztársaság miniszterelnökéről és Miniszterelnöki Hivataláról, hogy igyekszik jogszerűen eljárni", kérelmei megfelelnek a hatályos előírásoknak. Ha pedig a kérelem már megjárta a főpolgármesteri hivatalt "úgy gondoljuk, hogy nem igazából kell nekünk ezeknek a dolgoknak ellenállnunk".
Az elnök kitért arra is, hogy a MeH sokszor csak annyit jelez kérelmében, hogy egy adott ünnep kapcsán valahol közterület-használatot kér. Később, esetleg a rendezvények előtt újabb kérelem érkezik, hogy pontosabban mit is akarnak. Ez esetben például a Red Bull Air Race verseny megtartását jelezték. Utalva arra, hogy vizsgálatukban górcső alá veszik majd a világörökség helyszínén elhelyezett óragyári reklámot is, közölte, hogy a jövőben fokozottabban ellenőrzik majd a MeH-nek a nemzeti ünnepekhez kapcsolódó közterület-használati kérelmeit.
Megjegyezte azt is, hogy egyidejűleg megvizsgálnak más ingyenes közterület-használati kérelmeket is. Példaként említette az úgynevezett uszálystrandot, amelynek ingyenes közterület-használatot biztosítottak, miközben röviddel a nyitás után már pénzt szedtek a belépőktől. | [
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Red Bull"
] | [
"Miniszterelnöki Hivatala",
"Magyar Köztársaság"
] |
Az origós Pethő András kedden első fokon pert nyert a Miniszterelnökség ellen, az ítélet alapján a kormány nem titkolhatja tovább, hogy mi célból és kikkel találkozott Lázár János azon a három, összesen is csak hét napig tartó utazásán, amelyeken összesen kétmillió forintot költöttek szállodai elhelyezésére. A sztorit bővebben itt olvashatja.
Lázár szerda hajnalban csipetnyit sértett közleményben reagált. Közleményében egyrészt arra utalgat, hogy szerinte az Origo “most nem részletezendő okból, esetleg megbízásból" foglalkozik vele – itt külön felhívnám a figyelmet a kifinomult sejtetésre, amiből akár arra is gondolhatnánk, hogy Lázárnak amúgy van tippje rá, ki bízta meg az Origót.
A közlemény első pontjában arról ír, hogy ő utazott a kormánytagok közül a legkevesebbet az elmúlt két évben. Igazán kedves tőle, hogy ezt megosztotta, de a probléma nem az utazásai számával, hanem szállásköltségével volt, illetve azzal, hogy a Miniszterelnökség nem érezte feladatának, hogy beszámoljon, mégis miért kellett ennyit költeni a maguk meg az én pénzemből Lázár szállodai elhelyezésére.
A kettes pont annyira szép, hogy szó szerint idézném:
“Örülök, hogy a független magyar bíróságok fontosnak tartják, hogy megismerjék utazási szokásaimat. Készséggel állok utazási szokásaim részleteivel is a független magyar bíróságok rendelkezésére."
A közleményben amúgy nem számolt be utazási szokásai részleteiről, biztos még várja az alkalmat, hogy készséggel rendelkezésre állhasson.
A közlemény harmadik mondatában lemondott a neki járó utazási költségtérítésről. A csöppet sértett, személyeskedő negyedik pontot megintcsak szó szerint kell idézzem:
“Mindenkeppen szeretnék Pethő Andrásnak, az origo.hu újságírójának legalább a mai napon egy kis élvezetet szerezni, ezért a megnevezett utak során felhasznált két millió forintot rögvest az állami költségvetés rendelkezésére bocsátom."
Amiben az a különösen szép, hogy ha visszafizeti a költségeket, akkor lehet, hogy másodfokon már okafogyottá válik a per, és így a Miniszterelnökségnek mégsem kell majd eleget tennie az első fokú ítéletnek, ami azt is kimondta, hogy el kell árulniuk, milyen beosztású emberekkel és nagyjából milyen témában találkozott Lázár az utazásain. | [
"Miniszterelnökség"
] | [] |
Újabb kérelmet fog benyújtani a Nitrogénművek Zrt., miután egy pénteken a Kúria elutasított a cégcsoport halasztás-kérelmét, a Gazdasági Versenyhivatal pedig elrendelte a 11,05 milliárd forintos bírság kifizetését, olvasható a Nitrogénművek közleményében.
A közleményben az írják : a döntést tudomásul véve a csoport a teljes összeget (11.056.317.000,- Ft) elkülönítette a Nitrogénművek Zrt. egy belföldi bankszámlájára, melyről a bírság végrehajtható, ugyanakkor a novemberben beadott azonnali kérelmünk óta olyan jelentős tények és körülmények merültek fel - orosz-ukrán háború, tovább növekvő energiaárak, ellátási lánc kockázatok - melyek előre nem voltak kiszámíthatóak és jövőbeli hatásuk is nehezen prognosztizálható, így egy új kérelem előterjesztésére törvényi lehetősége van a csoportnak, mellyel élni is fog.
"Az önkéntes befizetés a jelenlegi gazdasági helyzetben olyan felelőtlen magatartás lenne részünkről, melyet nem tudunk felvállalni. A vállalat gazdasági teljesítőképességét összetetten kell vizsgálni és egy erősen szezonális iparágban, a jelenlegi bizonytalan energiapiaci környezetben nem lehet egyszerű pénzügyi beszámolók alapján felmérni a bírság befizetésének hátrányait. Ennek komplex bemutatására, a jelenleg ismert üzleti tényezőket is részletezve egy új azonnali jogvédelem iránti kérelmet nyújtunk be. Álláspontunk szerint egy esetlegesen jogsértő GVH határozat miatt, aminek jogerős döntése akár 2-3 évig is elhúzódhat, nem lenne szabad korlátozni a Nitrogénművek Zrt. működését, aminek nemzetgazdaságilag jelentősen nagyobb hátránya lenne, mint a bírság beszedésének" - nyilatkozta Bige Zoltán, a társaság stratégiai igazgatója. | [
"Nitrogénművek Zrt."
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal"
] |
2009. 11. 23., 13:42
Utolsó módosítás: 2009. 11. 23., 16:15
Nyakó szerint összejátszott a Fidesz és az SZDSZ Ajánlat Tarolt a Fidesz Józsefvárosban és Csornán JÁTSSZ ONLINE! Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki OK.hu
Nem született meglepő eredmény az MSZP számára vasárnap, a józsefvárosi időközi polgármester-választáson, mert "meg volt bundázva" a végeredmény - mondta Nyakó István, a szocialista párt szóvivője. Szerinte a nyolcadik kerületi voksoláson az SZDSZ és a Fidesz összejátszott, és ez ki is derült, de már túl későn. Nyakó kijelentését nem támasztotta alá.
Az alacsony részvételi arányt azzal magyarázta: sokan azzal fejezték ki véleményüket, hogy inkább otthon maradtak. A szóvivő arról is beszélt, hogy az időközi választásokon egy ideje nem szerepel jól a baloldal, 2006 előtt is sorra vesztettek ezeken. Hozzátette, fontos, hogy a baloldal eddig eredményesen kezelte a gazdasági válságot, és most a politikai válaszokat akarja megtalálni:
Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke visszafogottabban nyilatkozott, szerinte a szocialista szavazói nem aktivizálták magukat a hétvégi csornai és józsefvárosi időközi választásokon. Lendvai szerint Józsefvárosban a jelenlegi közvélemény-kutatási papírforma érvényesült.
A vasárnapi választáson Kocsis Mátéra, a Fidesz-KDNP jelöltjére a szavazók 67 százaléka, míg Komássy Ákosra, az MSZP jelöltjére 17 százaléka voksolt. Takács Gáborra, az SZDSZ jelöltje valamivel több, mint a voksok 8 százalékát kapta, Kispál Gergely, az LMP jelöltje pedig kissé kevesebb, mint 8 százalékot. A szavazáson a csaknem 59 ezer választópolgár közül alig minden negyedik (23,6 százalék) adta le a voksát.
Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője hétfőn azt mondta: a vasárnapi időközi választások eredménye egyértelmû üzenet arra, hogy Magyarország változást akar, elege van a Gyurcsány-Bajnai korszakból, a hazudozásból és a jelenlegi kormányból. | [
"Fidesz",
"SZDSZ"
] | [] |
A Magyar Távirati Iroda szerda délelőtt 10 óráig nem tartotta érdemesnek az ingyenes hírszolgáltatásban közölni, hogy Vida Ildikó, a NAV elnöke elismerte , hogy ő az egyike azoknak, akiktől az Egyesült Államok megvonta a beutazási engedélyt. Vida Ildikó a Magyar Nemzetnek adott interjújában beszélt arról, hogy az adóhatóság több vezetője is érintett.
Az MTI ingyenes hírei között először 8 óra 50 perckor, egy a Liberális Párt lemondásra felszólító nyilatkozatából derül ki, hogy Vida elismerte érintettségét. A távirati iroda addig nem tartotta érdemesnek lapszemlézni a NAV-elnök nyilatkozatát. Fél 10-kor kiadták az Együtt-PM közleményét is, amelyben a párt arra szólítja fel a miniszterelnököt, hogy haladéktalanul váltsa le Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) "beutazási botrányban" érintett vezetőit, a távirati iroda önálló hírt azonban továbbra sem adott az interjúról. | [
"Magyar Távirati Iroda",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Liberális Párt"
] |
Az MSZP kaposvári elnöke, polgármesterjelöltje csütörtökön sajtótájékoztatón egy, a postaládájában talált, de mások által is megkapott Kaposvár térkép bemutatásával támasztotta alá állítását. A politikus közölte: azt kifogásolja, hogy a Kaposvár címerével ellátott térkép egyik oldalán a város 12 választókerülete látható Szita Károly fideszes polgármesterének, polgármesterjelöltjének, valamint a Fidesz képviselőjelöltjeinek arcképével, míg a másikon több önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, valamint a megyei vállalkozási központ, továbbá a polgármesteri hivatal hirdetése látható."Nyugodtan ki lehet azt jelenteni, hogy a Fidesz közpénzből kampányol Kaposváron" - jelentette ki Lamperth Mónika. Ezt az önkormányzati cégek szponzorációja, a rendkívül nagy terjedelmű polgármesteri hivatali hirdetés, valamint a kaposvári önkormányzat nevében egy szeptemberi rendezvényre szóló meghívó is mutatja - érvelt.A politikus külön kitért a kisvállalkozásokat európai uniós forrásokkal segítő megyei vállalkozói központ közalapítványnak az Európai Unió és az Új Magyarország Fejlesztési Terv logóját is feltüntető hirdetésére, amely szerinte "egészen példátlan módon" szerepel egy pártreklámon, miközben az Európai Unió szabályai szigorúan tiltják, hogy pártfinanszírozásban, vagy pártreklámban az EU-s forrásokat felhasználják.Lamperth Mónika ismertetése szerint több, a térképen hirdető cég vezetőjét megkereste. Mint mondta, volt, aki azt mondta, nem tudja, hogy került fel a hirdetése a térképre, mások azt, hogy az MSZP-t is támogatják, ha kéri.Az MSZP polgármesterjelöltjének elmondása szerint a Kapos Televízió ügyvezető igazgatója írásban válaszolt a kérdésére és azt írta, nem tudta, hogy pártkiadványra kerül a logójuk, ha tudta volna, hogy Fidesz-reklám, akkor nem engedte volna ezt föltenni. Ennek a ténynek a figyelembe vételével a Kapos Televízió elhatárolódik ettől a kiadványtól - mondta.Lamperth Mónika közölte: levélben kérte Kaposvár jegyzőjétől, hogy vizsgálja ki, kért-e a Fidesz címerhasználatot, ugyanis nem szoktak városi címerhasználatot engedélyezni pártoknak. Az is kérdezte a jegyzőtől - tette hozzá -, hogy az önkormányzat és az önkormányzat cégei támogathatnak-e pártot, s ha igen akkor számíthat-e erre az MSZP is. "De ugye ebben érzik az iróniát?" - kérdezte a politikus.Lamperth Mónika közölte: ugyancsak levélben fordult a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési miniszterhez, valamint a külügyminiszterhez, amelyben azt tudakolja, európai uniós forrásból szerintük finanszírozható-e pártkampány. | [
"Fidesz"
] | [
"Európai Unió",
"Kapos Televízió"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Titkolja a Jobbik a lejáratóakció árát
A párt szerint nem közérdekű, miből mennyit költenek
Titkolózik a Jobbik az április elején indított országos plakátkampány árát illetően. Csak annyit ismertek el, hogy a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont Kft. és a Mahir Cityposter Kft. hirdetési felületeit használják. A párt állítása szerint kétezer plakátot helyeztek ki, információnk szerint azonban ennél nagyságrendekkel több látható országszerte.
Továbbra is titkolózik a Jobbik arról, hogy mekkora összeget költöttek az országos, kormányt lejárató "Ti dolgoztok. Ők lopnak" plakátkampányukra. Teszik ezt annak ellenére, hogy a pártok finanszírozásának jelentős része a központi költségvetésből történik. Lapunk több ízben is megkereste a párt sajtóosztályát, hogy a közérdekű adatigénylés lehetőségével élve megtudjuk, mennyibe került a kampány, milyen forrásból finanszírozza azt a Jobbik. Kíváncsiak voltunk arra is, mely társaságoktól rendelték meg azt, s hogy cégenként mekkora összeget költenek hirdetésekre.
Kérdéseinkre hetek elteltével Schön Péter, a párt gazdasági igazgatója reagált. Annyit közölt: nem tudnak eleget tenni az általunk kezdeményezett közérdekű adatigénylésnek. Arra hivatkozott: a kért adatok nem közérdekűek.
Ismert, a Jobbik a hónap elején kezdett kormánylejárató kampányába, állításuk szerint országszerte több mint kétezer ilyen plakátot helyeztek ki. Információink szerint azonban nagyságrendekkel több plakáttal árasztották el a településeket.
A Jobbik ugyan elismerte, hogy a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont Kft. és a Mahir Cityposter Kft. hirdetési felületeit használják, a plakátkampány összegéről azonban az első pillanattól kezdve titkolóznak. Jakab Péter, a Jobbik szóvivője korábban elismerte, hogy nem azért állapodtak meg Simicska-féle cégekkel, mert onnan kapták a legkedvezőbb árajánlatot, hanem mert "velük tudtak megállapodni". A párt azt közölte: a pontos összegről csak a plakátkampányuk végén tudnak beszámolni.
A titkos üzlet ellenére a Jobbik következetesen tagadni próbálja, hogy bármi közük lenne a médiavállalkozóhoz, aki azóta egyértelművé tette: "minden szimpátiája a Jobbiké". Hidvéghi Balázs, a kormánypárt kommunikációs igazgatója szerint a Jobbikot Simicska Lajos pénzeli, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Jobbik nem akarja elárulni, mennyi pénzt és milyen támogatást kaptak tőle. A titkolózás egyértelművé teszi, hogy semmilyen piaci szerződésről nincsen szó, a Jobbik nem véletlenül hirdet csak a Simicska Lajos tulajdonában álló felületeken. A Fidesz minden törvényes eszközzel fel fog lépni azért, hogy kiderítse, mennyi pénzt kap a Jobbik Simicskától. | [
"Publimont Kft.",
"Mahir Cityposter Kft.",
"Jobbik"
] | [] |
Gripen-ügy: árnyék a szocialistákon
Egy brit titkos jelentés szerint 7,5 százalékos kifizetés érkezett az MSZP számlájára a magyarországi Gripen-beszerzés kapcsán. Nem kizárt, hogy a korrupciós ügylet összefügg a Medgyessy-kormány idején módosított Gripen-szerződéssel, amely nyomán a balliberálisok 108 milliárdról több mint 214 milliárd forintra növelték a vadászrepülő-beszerzés költségét.
Részletek a Magyar Nemzet 2009. április 17-i számában. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
A Market Építő Zrt. egy futballstadion telkén húzhat fel négycsillagos szállót.
Eredményt hirdetett a tavaly tavasszal kiírt hotelépítős közbeszerzésén a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Az uniós közbeszerzési értesítő hétfői bejegyzése szerint a Hotel Szent Gellért Fórum tervezési és kiviteli munkálatait Garancsi István nagyvállalata, a Market Építő Zrt. nyerte meg – bár igazi nyereményről nem beszélhetünk, hiszen ez a tender meghívásos volt.
A Market tavaly december 29-én szerződött le az egyházmegyével, összesen 3,2 milliárd forintért.
A felhúzandó szállodának a kiírás szerint 50 szobásnak és kertkapcsolatosnak kell lennie, valamint négycsillagosnak a Hotel Stars Union minősítése szerint. A megrendelő kikötötte, hogy kápolna is kell bele.
A szálláshely a Dorozsmai út 2-4. számú telken épül. Ugyanezen a telken már áll egy futballstadion.
A Market a sport és a vallás mellett a nemzeti érzést is kipipálta a tavaly év végi közbeszerzéseivel: múlt héten írtuk meg, hogy Mészáros Lőrinc ZÁÉV-jével közösen nyertek zászlórúd-állítási és várfal-rekonstrukciós munkát a Citadellán, összesen 5,3 milliárd forintért. | [
"Market Építő Zrt.",
"Szeged-Csanádi Egyházmegye"
] | [
"Hotel Szent Gellért Fórum",
"Hotel Stars Union"
] |
Tíz céggel köthetett olyan szerződést a BKV, amely miatt felmerül a bűncselekmény gyanúja - közölte pénteken a BKV saját belső vizsgálatára hivatkozva. Kocsis István vezérigazgató ezért feljelentést tett.
Tíz cég szerződésével kapcsolatban merült fel gyanú a büntető törvénykönyv több paragrafusába ütköző bűncselekmények megvalósulása miatt a BKV Belső Kontroll Igazgatósága által lefolytatott vizsgálat alapján - közölte a közlekedési vállalat pénteken. Kocsis István vezérigazgató ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Ezzel egyidejűleg a BKV átadta a vizsgálati jelentést, és a teljes dokumentációt.
Múlt ősszel jelentette be a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), hogy közel 100 tanácsadói szerződést szeretne megvizsgálni, miután még áprilisban nyomozást rendeltek el hűtlen kezelés gyanúja miatt. A BKV akkor azt közölte, hogy vizsgálatuk alapján egy céggel kötött két szerződést találták problémásnak. A rendőrség más ügyekben is vizsgálódik a BKV-val kapcsolatban, például a korábbi humánpolitikai igazgató, Sz-né Sz. Eleonóra által felvett százmilliós végkielégítés miatt. | [
"BKV"
] | [
"BKV Belső Kontroll Igazgatósága",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Egy év alatt megötszöröződött a rijádi magyar konzulátuson kiadott schengeni uniós vízumok száma, amire sehol nem volt példa a régióban. Az atlatszo.hu úgy tudja, hogy tömegesen fordultak elő visszaélésgyanús esetek, és a magyar hatóságok külföldről is kaptak figyelmeztetést. A Külügyminisztérium megerősítette, hogy hatósági vizsgálat folyik az ügyben. A konzult leváltották.
Nemrégiben váltás következett be a rijádi magyar konzuli poszton: Horváth András (aki nem azonos a mostanában sokat szereplő volt NAV-munkatárssal – a szerk.) helyére ideiglenes helyettesítőként Krizsák István került. A korábbi konzul elérhetetlen, a minisztérium azt közölte, Horváth András nem áll már az alkalmazásukban.
A statisztikák szerint 2012-ben történt valami Rijádban. Az atlatszo.hu a KiMitTudközadatigénylő portálon keresztül kért információkat a Külügyminisztériumtól, és a kimutatások szerint korábban a szaúdi konzuli szolgálat nem adott ki látványosan sok uniós vízumot, Kuvaithoz hasonlóan például kevesebb, mint 500 schengeni vízumot jegyeztek évente.
2012-ben viszont ez a szám az ötszörösére ugrott, márpedig ilyen mértékű növekedésre a térségben sehol nem volt példa. 2012-ben a Rijádban kiadott vízumok száma hirtelen 436-ról 2190-re ugrott, miközben a térség többi országában nyoma sem volt ilyen mértékű növekedésnek. Kuvaitban például 443-ról 714-re nőtt a kiadott vízumok száma, míg Abu Dhabiban 897-ről 1308-re. Miközben tehát ezeken a konzulátusokon 1,4-1,7-szeres volt a szorzó, a rijádi követség esetében ötszörös volt a növekedés.
A minisztérium a kiugrásra nem adott megnyugtató magyarázatot. Kérdésünkre azt közölték, hogy a növekedés okaként szolgálhat egyrészről az Öböl-térségbeli állampolgárok növekvő utazási kedve, illetve az üzleti élet, a konferenciaturizmus, a wellness és gyógyturizmus fellendülése, másrészről az is, hogy hazánk évről-évre növekvő szerepet vállal a schengeni tagállamok nevében történő képviseleti vízumkiadásában. Hozzátették továbbá, hogy a Külügyminisztérium nem rendelkezik adattal arra vonatkozóan, hogy mely egyéb külképviseleten fordult elő ötszörös növekedés egyik évről a másikra.
Az atlatszo.hu azonban úgy értesült, hogy az ugrásszerű növekedés nem véletlen. Úgy tudjuk, hogy az ötszöröződés mögött főként az áll, hogy afrikai kérelmezők számára a korábbit jelentősen meghaladó számú vízumot adott ki a konzuli szolgálat. Szerettük volna azt is megtudni, milyen nemzetiségű állampolgárok számára adták ki ezeket a papírokat, mert úgy tudjuk, voltak visszaélésgyanús esetek. A Külügyminisztérium azonban azt állította, hogy a Bevándorlási Hivatalnál vannak meg ezek az adatok, a Bevándorlási Hivatal viszont visszautalta a kérésünket a külügyhöz.
A vízumkereskedelem egyébként nem ritka, a vágyott schengeni vízumért súlyos összegeket hajlandók zsebbe fizetni a világon sok helyütt. Tavaly Lengyelországban volt abból botrány, hogy az egyik ukrajnai konzulátuson 300-900 euróért árulták az uniós vízumot a lengyel alkalmazottak.
Értesüléseink szerint külföldről is érkezett figyelmeztetés a magyar hatóságokhoz a visszaélésekről, emiatt pedig a Külügyminisztérium belső vizsgálatot is elrendelt. A tárca csak azt volt hajlandó megerősíteni, hogy a rijádi vízumkiadásokkal összefüggésben hatósági vizsgálat folyik, részleteket viszont nem árult el, mondván: “annak befejezéséig ezzel kapcsolatos információt nem áll módunkban kiadni."
Ugyanígy nem segítettek annak kiderítésében sem, hogy mi történt a korábbi rijádi konzullal, Horváth Andrással, akit nemrégiben “ideiglenes helyettesítőként" Krizsák István váltott a poszton. A kormány angol nyelvű oldalán még mindig Horváthot tüntetik fel konzulként. Az atlatszo.hu szeretett volna beszélni a korábbi konzullal, de nem sikerült megtalálnia, a Külügyminisztérium nem adta meg az elérhetőségét, végül azt közölték, hogy "jelenleg nincs Horváth András nevű konzulunk Rijádban", sőt már nem is áll a minisztérium alkalmazásában.
Nem lehet tehát tudni, hogy miért kellett távoznia Horváth Andrásnak, és volt-e köze mindennek a rijádi vízumkiadással kapcsolatos vizsgálathoz. A konzul távozásáról ugyanis semmilyen hivatalos közlemény vagy hír nem jelent meg.
Oroszi Babett – Mong Attila | [
"Külügyminisztérium"
] | [
"Bevándorlási Hivatal"
] |
Lemondott posztjáról Kevan Gosper, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke, valamint sydneyi olimpiai szervezőbizottság (SOCOG) két munkatársa.
Gosper lehet a korrupciós botrány
utolsó "bukottja"
Gosperrel kapcsolatban korábban olyan újságcikkek jelentek meg, melyek szerint családja 1993-as egyesült államokbeli utazását a 2002-es téli játékok rendezéséért akkor még versengő Salt Lake City pályázati bizottsága állta. Gosper az állítást tagadta, mondván: az utazást a felesége fizette.
A NOB etikai bizottsága hétfőn hallgatta meg Gospert, aki még beszámolója előtt lemondott testületi tagságáról. Az etikai bizottság egyik prominens személyisége, Javier Perez de Cuellar, az ENSZ korábbi főtitkára annak a véleményének adott hangot, hogy Gosper ártatlan.
- Mivel azonban a bizottság tagja volt, független szakértőt kértünk fel az ügy kivizsgálására - hangsúlyozta a perui politikus. A közelmúltban többen kétségbe vonták, hogy valóban elfogulatlan, független álláspont alakulhat-e ki, mivel Kéba Mbaye - a bizottság szenegáli elnöke - Gosper barátja.
Ketten is lemondtak a SOCOG internetes részlegében betöltött posztjukról. Mark Jackson - aki már az ötkarikás játékok rendezési jogát elnyerő kandidálási bizottságban is dolgozott - valamint Dennis Lock azután döntött a távozás mellett, hogy bejelentették az internetes osztály átszervezését.
A költségek megtakarítása miatt az olimpia internetes oldalát készítő IBM cég a részleg vezetői létszámát hat főre csökkenti. A múlt hónapban három igazgatót menesztettek a megtakarítások érdekében, míg a marketingosztály első embere, Kris Donaldson lemondott.
Az 1 kilós érem - eszmei súlya van
Az ezüst érme egyik oldalán a nyári játékok programján szereplő 28 sportág emblémája, a másik felén II. Erzsébet királynő képmása látható. Előállítási költsége ugyan mindössze 30 ausztrál dollár, eszmei érteke azonban jóval nagyobb, így 855 dollárért talál majd gazdára.
A játékokat népszerűsítő "medáloknak" nagy kereslete van, 1997 óta több mint három millió darabot adtak el belőlük. Az előző, atlantai olimpia kapcsán ennél kevesebb, (2,4 millió) érme fogyott el.
A millenniumi olimpia honlapja | [
"NOB"
] | [
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság",
"Salt Lake City"
] |
Amikor közintézményt irányító főnök a vele érzelmi nexusban lévő beosztottat premizálja, az a világ demokratikus szegleteiben alapos indok lehet a bizalom megvonására. A nepotizmus dolgában komoly tradíciókkal bíró országunkban viszont az efféle történet nem okoz különösebb visszatetszést. Miként az érintett védekezése sem. De eme rosszban is akad valami jó a kormányzat számára: az ORFK vezetőjének, Bencze Józsefnek premizálási ügye hathatósan tereli el a publikum figyelmét a Nemzetbiztonsági Hivatal nagyságrenddel jelentősebb botrányáról.
dr.Bencze József
A rendőrség lankadatlanul szállítja a néző- és olvasócsalogató témautánpótlást. Bűnüldöző szerveink kínos ügyei hetek óta nem bírnak lekerülni a címoldalakról. Múlt év őszi (le)szereplésük óta amúgy is fokozott érdeklődésnek kitett egyenruhásainkat mintha az ág is húzná. Lehet, az uniformis teszi: Bencze József vámparancsnok épp csak felhúzta az elődje által kényszerűen – nemi erőszak és kenőpénz zsebre vágásának gyanújába keveredett beosztottjai okán – levetett egyenruhát, rögvest vele kapcsolatban derült fény olyasmire, amelyhez kísértetiesen hasonló afférból kifolyólag vehette kalapját a Világbank feje is.
Az újdonsült főrendőr lakonikusan reagálta le a barátnőjének közpénzes jutalmazása miatt rázúdult médialavinát. Rendületlen, legyintős egykedvűsége nyilván habituális adottság. De talán az is benne volt a dolog nagyvonalú kezelésében, hogy kinevezői számára – rövidtávon legalábbis – nagyobb blama lenne, ha ejtenék, és újabb jelölt keresésébe foghatnának. Kár lenne persze úgy csinálni, mintha Bencze összeférhetetlenség gyanúját felvető lépését annak szokatlan volta tenné elítélendővé. Szinte bármelyikünk tudna a fenti helyzetre nagyon emlékeztető, protekciószagú vezetői kegyosztogatásról mesélni.
A múzeumigazgató sógorát veszi föl teremőrnek. Osztályvezető főorvos megkülönböztetett figyelemmel, soronkívüliséget biztosítva jegyzi elő veseműtétre kollégájának édesanyját. Önkormányzati vezető elintézi, hogy gyerekkori barátja folyamatban lévő ügyét rugalmasan kezeljék. Vagy – mint később szó esik még róla – az egyik kormánytag felügyelte közkórház igazgatója a minisztertárs öccse lesz. Kisebb-nagyobb szívességek, amelyek jogszabályba és/vagy etikai normákba ütköz(het)nek, de legtöbbször a kutya sem figyel rájuk. Új rendőrfőkapitányunk semmivel nem vétkesebb morálisan a fenti esetek hőseinél. Amit tett, ezerszámra zajlik minden áldott nap. Amit tett, hazánk valóságának banálisan pitiáner kor-és kórtünete. Stikában gyakran elkövetik mások is. Az ügy gyors lezárása azt üzeni: úgy sincsen különösebb hézag, amennyiben rajtakapnak. Vállrándítással megúszható a dolog. Ráadásul mindezt a korrupciómentesítésre esküdő, purgálni odaküldött illetékes bűnvadász fröccsenti arcunkba.
S
zilvásy György, titkosszolgálatokat (is) felügyelő kancelláriaminiszter viszont olyan vizsgálatot "rendelt" beosztottjaitól, amelyben érintettek testvérei is, akiket megkörnyékeztek az adócsalási eljárásban odakozmált Egymásért Egy-másért Alapítvány pénzosztói. Maga Szilvásy is módosította korábbi állítását, miszerint személyeken keresztül nem volt kapcsolat az alapítvány és Nemzetbiztonsági Hivatal vezetői között. Az újabb verzió szerint az alapítvány politikai kapcsolatépítésre törekedett, de még időben kipattant a botrány, hogy vezetői ne tudjanak "viszont-szívességeket" kérni. Többek között egyik testvére, Szilvásy István intézményének, a BM kórháznak több millió forintot utalt ki az alapítvány (a korábbi főigazgató most már három kórház összevonásával létrejött mamut kórház vezetésére kapott megbízást, miután megnyerte a HM által kiírt pályázatot). A másik testvérének, Péternek, grafológusi megbízást adtak. S az alapítvány tisztségviselője, Simon Ibolya – ezt a fatális véletlent! – párhuzamosan az NBH-t is képviselte jogi ügyekben.
A sima beszédű ügyeletes kommunikátorok nyilván mindezt kimagyarázzák. Mondván, nincs abban semmi rendkívüli, hogy egy kormánytag – nyilván független, objektív és tárgyilagos - vizsgálata családtagokra is kiterjed. Tehát olyan személy körmöltet "igazoló jelentést" a neki alárendeltekkel, aki maga is érintett a dologban, így alapérdeke, hogy a dokumentum rá nézve pozitív végkicsengésű legyen. Azon kéne meglepődni, ha országunkban nem így folyna a vélt hivatali szennyes nagymosása.
Mindez persze csak a jéghegy csúcsa a botrányok tengerén. Így aztán a szenzációból élő bulvármédia nemhiába fohászkodik, kérvén: "mindennapi botrányunkat add meg nekünk..." Rendvédelmi szerveink vezetőit és a polgári kontrolljukat ellátókat ismerve aligha kell csalódniuk.
Papp László Tamás | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Egymásért Egy-másért Alapítvány"
] |
A Direkt 36 tavaly megírta, hogy az Antall József Tudásközpont (AJTK) vezetője, Antall Péter nagyon magas fizetést kap, és rengeteg külföldi utazást tesz kollégáival. A Miniszterelnökség a cikk után vizsgálatot indított, hogy megállapítsa, mire és hogyan költötte az AJTK a kapott állami támogatást. Az átvilágítás után megszüntették a szervezet közpénzes támogatását, de a jelentést hiába kértük ki a Miniszterelnökségtől: 45 nap hosszabbítás után megtagadták a kiadását.
Tavaly májusban írt a Direkt36 arról, hogy az Antall József Tudásközpont (AJTK) addig bő 4 milliárd forint közpénzt kapott az Orbán-kormánytól, ebből az apanázsból pedig az intézményt vezető Antall Péter (a néhai miniszterelnök Antall József fia) nagyon magas fizetést kap, kollégáival sokat utazott külföldre, ahol többnyire pazar szállodákban szálltak meg, emellett magánkórházra és drága bőröndökre is költöttek. A Miniszterelnökség a lap kérdéseire úgy reagált, hogy vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogy vajon az AJTK "hatékonyan és céljához méltó módon" használta-e fel a kapott közpénzt.
A budapesti székhelyű AJTK egy külpolitikai think tank szervezet, amely olyan témákban végez kutatási tevékenységet, mint a Visegrádi Együttműködés, az EU, USA és Kína jövőbeni szerepe, a Közel- és Távol-Kelet viszonyai, a biztonságpolitika, valamint a technológiai és társadalmi innováció. Az Antall József Tudásközpont névadója szellemi örökségéhez méltón kiemelt figyelmet szentel a külhoni magyarság, a Visegrádi Együttműködés, az Európai Unió és az atlantizmus aktuális kérdéseinek. A Tudásközpont nem foglalkozik hazai aktuálpolitikai témákkal, de szakmai tevékenysége kifejezetten naprakész a globális kérdésekben – olvasható az AJTK honlapján.
Szeptember végén a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a kormányinfón bejelentette, hogy lezárult az AJTK-val kapcsolatos vizsgálat, ami azt állapította meg, hogy "a gazdálkodásuk a törvényi kritériumoknak megfelelt, ugyanakkor nem indokolható kifizetéseket is tartalmazott, köztük olyanokat, amelyek a jó erkölccsel nem egyeztethetők össze". Gulyás egyúttal közölte, hogy "az állam az Antall József Tudásközpontot nem fogja közpénzből támogatni".
Az AJTK ezután csoportos létszámleépítést jelentett be a 24.hu információi szerint, mi pedig október végén közadatigénylésben kértük ki a Miniszterelnökségtől az átvilágítási jelentést, hogy megtudjuk, mi áll benne. Gulyás Gergely tárcája először 45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt "a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátására" hivatkozva, majd december 9-án megtagadták a jelentés kiadását.
"A kért dokumentumot az Infotv. 27. §-ának (6) bekezdése alapján nem áll módunkban megküldeni az Ön részére."
A hivatkozott jogszabályrész így szól: "A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné."
Mivel Gulyás Gergely már szeptemberben bejelentette, hogy az átvilágítás során feltárt dolgok miatt megszüntetik az AJTK állami támogatását, a döntés már egyértelműen megszületett, vagyis nem értünk egyet a Miniszterelnökség indoklásával.
Bírósághoz fordulunk, hogy megkapjuk az AJTK átvilágítási jelentését,
hiszen az adófizetőknek joguk van megtudni, hogy mire költötte a szervezet az általuk befizetett közpénzmilliárdokat.
A kormánynak egyébként rég tisztában kellett vele lennie, hogy valami nem stimmel az AJTK pénzügyeivel, hiszen a fideszes vezetésű Állami Számvevőszék már 2018-ban szabálytalanságot állapított meg a szervezetnél.
Milliárdos támogatások mellett is pénzügyi mentőövre szorult az Antall József Tudásközpont | atlatszo.hu Évek óta komoly gondok vannak a közpénzmilliárdokból támogatott Antall József Tudásközpont pénzügyeivel, amit az Állami Számvevőszék is kifogásolt már. A Miniszterelnökség most vizsgálatot ígér, ám eddig is tudniuk kellett a kutatóintézet problémáiról, mert 2018-ban egy olyan alapítványból kellett pénzügyi mentőövet dobni az eladósodott szervezetnek, amit a Miniszterelnöki Kabinetirodából finanszíroznak, és ami politikai színezetű projekteknek osztja tovább a közpénzt.
Címlapkép: Antall Péter és Gulyás Gergely Az Antall-kormány intézkedései az elmúlt 25 év távlatából című kerekasztal-beszélgetésen a Magyar Tudományos Akadémián 2015 májusában (forrás: Gulyás Gergely/Facebook) | [
"Antall József Tudásközpont"
] | [
"Magyar Tudományos Akadémia",
"Direkt 36",
"Európai Unió",
"Visegrádi Együttműködés",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Állami Számvevőszék"
] |
Mindezek ellenére Tom Sheridan, a vizsgálati bizottság elnöke nem lát okot arra, hogy az ügyet rendőrségi, majd jogi útra tereljék. Szerinte egyszerűen arról van szó, hogy a NOB szabályai nem egyértelműek, nehezen lehet meghúzni a határt a tisztességes eljárás és a korrupció között.
Michael Knight, az olimpiai ügyekért felelős ausztrál miniszter üdvözölte a jelentés közzétételét, egyúttal annak a véleményének adott hangot, mely szerint a sydneyi pályázat kapcsán megállapított szabálytalanságok nem hasonlíthatók össze a Salt Lake Cityben tapasztaltakkal.
(MTI) | [
"NOB"
] | [] |
Furcsa mellékhatása lett a tao-támogatások rendszerének a sportban: több pénzt ígérnek az egyesületeknek, mint amennyit tisztességesen el tudnak költeni, de senki nem ugrik el az ingyenpénz elől. Ráadásul az építőipari drágulás miatt sok kis csapat beruházásai kerülhetnek bajba.
Sikerrel lobbiztak a sportszövetségek Orbán Viktornál: nem csökken a tao-támogatásként jóváhagyható összeg, hiába tervezte ezt a kormány. Roskó Zoltán, a Magyar Labdarúgó Szövetség operatív igazgatója február elején beszélt a Világgazdaságnak arról, hogy tárgyalnak a miniszterelnökkel, vonja vissza azt a tavaly decemberi kormányrendeletet, amely szerint 125 helyett idén 40, jövőre 60 milliárd forint tao-támogatást lehetett volna jóváhagyni. Egy hét telt el, és már meg is változtatták a rendeletet, újra 125 milliárd forintot lehet megítélni évente.
Pedig annak, hogy csökkenteni akarta a kormány az összeget, egészen racionális oka van – és nem az, hogy rájöttek volna, nem érdemes annyi közpénzt a sportba önteni. A tao-támogatások rendszerére rálátó forrásaink szerint egyszerűen arról van szó:
annyira sok pénzt kell elkölteni, hogy képtelenség tartani a tempót.
De ezt maga Orbán Viktor is így gondolja. A miniszterelnök is beszélt egy pénzügyminisztériumi beszámolóról, amely szerint 300 milliárd forint megítélt, de meg nem valósított tao-beruházás van a magyar gazdaságban, ebből kellene minél többet befejezni a következő egy-két évben.
Mivel eddig sehol máshol nem volt nyoma annak, hogy ekkora összegben lennének készületlen tao-projektek, megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot és az MLSZ-t:
Milyen adatok alapján jön ki ez a 300 milliárdos szám?
Pontosan milyen projektekről van szó?
Reális-e a veszély, hogy lesznek beruházások, amelyeket nem tudnak befejezni, vagy csak jelentős csúszással?
A minisztériumtól választ mindeddig nem kaptunk, az MLSZ pedig annyit közölt: ez az adat nem hozzájuk köthető, hanem a kormányhoz. Olyan emberekkel azonban tudtunk beszélni, akik rálátnak a tao-rendszer működésére, és az ő véleményük az: valóban lehetnek olyan beruházások, amelyeket le kell fújni vagy elhalasztani, ráadásul valószínűleg azok bukhatnak nagyot, akik nem trükközni akarnak a taóval. Azt, hogy a 300 milliárd forintos becslés reális-e, nem tudták megmondani.
Hogy megértsük, pontosan miről van szó, érdemes átnézni, hogyan is történik pontosan a tao-pénzek elosztása. A rendszer a következőképp működik:
1. A sportszervezet bead a saját szövetségéhez (tehát például egy futballklub az MLSZ-hez) egy sportfejlesztési programot. Ebben leírja, a következő évben milyen fejlesztéseket szeretne, és ehhez mennyi pénz kell neki. Azt kell vállalnia, hogy legalább 10 százalék önrészt betesz.
2. A szövetség elbírálja az igényt. Csányi Sándor nemrég az Indexnek azt nyilatkozta: az MLSZ-hez a tao-rendszer bevezetése óta 443 milliárd forint igény érkezett be, ebből 202 milliárdot engedélyeztek, 241 milliárdot elutasítottak.
3. Ha elfogadják a programot, a klub támogatót keres. Egy olyan köztartozás nélküli gazdasági társaságot kell találni, amely az előző évben nyereséges volt, hiszen csak így tud adózni. A támogatásról szerződést kötnek, a klub beadja a támogatási igazolási igényét a szövetségnek, az kiállítja az igazolást, majd a támogató cég átutalja a tao-pénzt.
4. Azt, hogy a pénzt szabályosan használták-e fel, a kisebb projekteknél a szövetség, a 300 millió forint felettieknél az Emmi ellenőrzi. Az Mfor összesítése szerint a fociban 2011 és 2017 között 228 milliárd forintból 2,2 milliárd felhasználásánál állapítottak meg szabálytalanságot, a vízilabdánál 556, a kosárlabdánál 507, a kézilabdánál 458, a jégkorongnál 101 millió forint felhasználása volt problémás. Ezeket az összegeket vissza kellett fizetni.
Ha egy pillanatra úgy teszünk, mintha nem volna korrupciós kockázat, akkor is látjuk, mi az alapvető probléma ezzel a rendszerrel
– magyarázta egyik forrásunk. A klubokat gyakorlatilag rákényszerítik arra, hogy minél több támogatásra pályázzanak, hiszen "senki nem fog elugrani az ingyenpénz elől", különösen akkor nem, ha a közvetlen riválisaik felveszik a támogatást. Így aztán elkészítik a pályázatot új edzőpályákra, sportcsarnokra, vagy kisebb klubok egy-egy edzőterem megépítésére – majd nem találnak senkit, aki megépítené azt időre vagy a meglévő keretből.
A szakemberek már nem is csodálkoznak az olyan példákon, mint mondjuk az újpesti jégcsarnoké, amelyről nemrég kiderült, hogy Mészáros Lőrinc cége 215 százalékkal drágábban építi, mint ahogy eredetileg tervezték. Még csak brutális túlárazásokra sincs szükség egy ilyen extrém adathoz, az építőipari árak úgy elszabadultak, hogy sok beruházást lehetetlen azon az áron elkészíteni, mint amivel tervezték.
© magyarepitok.hu
De még ha találnak is rájuk pluszpénzt, akkor sem lesz több munkás, akit éppen be lehetne fogni dolgozni.
Aki olvasott arról, hogy mi a baj a Modern Városok Programmal, annak ismerősek lehetnek ezek az érvek – gyakorlatilag pontosan ugyanilyen megfontolással sorra dobja vissza a kormány a megyei jogú városok támogatási kérelmeit. Erről írta nemrég a kormánykritikussággal aligha vádolható Cser-Palkovics András azt: "az emberek pénzét csak felelősen lehet elkölteni, megálljt kell parancsolni az elszabadult beruházási költségeknek".
Ráadásul a legnagyobb vesztesek épp azok lehetnek, akik nem trükközni akarnak a taóval – magyarázták a hozzáértők. Mivel a tao-támogatásokat az infrastruktúra fejlesztése – és idén januártól a stadionüzemeltetés – mellett a gyerekekkel foglalkozó stáb fizetésére is el lehet költeni, nem kevés klub ad erős okot a gyanúra, hogy a felnőtt csapat mellett dolgozó szakmai stábot az utánpótlás-csapatokhoz jelentik be, és így a tao-pénzből állják a fizetésüket. (Nem véletlen, hogy így kell fogalmazni: bizonyítani nem sikerült eddig azt, hogy trükköznének bárhol is, de ahol az U14-es csapat heti három edzését papíron öt edző tartja, vagy épp egy edző napi 16 órát dolgozik, ott azért valami gyanús.) Az ilyen klubok ez után is el fogják tudni költeni a tao-pénzeket, hiszen nem az építkezések elszálló árait kell kigazdálkodniuk. Ahol viszont egy-egy edzőpályát vagy konditermet próbálnának felépíteni, ott nagy lehet a baj. | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség"
] | [
"Modern Városok Program"
] |
A polgármester a vészhelyzet ideje alatt kiemelt fejlesztési területté kívánja nyilvánítani a területet, ahol a Csányi-Hernádi-Garancsi trió épít szállodát. A beruházás során felújítják Habsburg József főherceg nyári rezidenciáját, de a telken új szállodaépületeket is terveznek. Az építkezés nagy valószínűséggel érinteni fogja a telek ősfás, ligetes részét. A beruházó arról tájékoztatta lapunkat, hogy a 2018-as terveket frissíteni fogják, ezért még nem tudják megválaszolni, hogy hány fa kivágásával fog járni az építkezés. A szálloda miatt a helyi építési szabályzat módosítása azonban már folyamatban van.
A Kastély és Park Hotel Tihany egyik legszebb részén, közvetlenül a Balaton-parton, a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Intézetének szomszédságában található. Az épületek évtizedek óta üresen állnak egy ősfás telken.
Miután folyamatosan számolunk be arról, hogyan betonozza körbe a NER a Balatont, hogyan vágja ki a fákat és húz fel hoteleket, üdítő volt látni, hogy ez a tihanyi terület még állja a sarat. Azonban ez a telek sem ússza meg a NER-es fejlesztéseket, ugyanis hamarosan luxusszálloda és tréningközpont épül itt.
Legutóbb arról lehetett olvasni, hogy a beruházó kiírta a közbeszerzési eljárást a bontási munkálatokra. A kastély épülete helyi műemléki védettséget élvez, de a volt Park Hotelt és egyéb ingatlanokat bontani kell. A fakivágásokra az új épületek felhúzása során kerülhet sor.
Közpénzből építenek hotelt a leggazdagabb magyarok
Vélhetően nem volt népszerű a koronavírus miatt ellehetetlenült, állami támogatásra hiába váró vendéglátósoknál és a turizmusban dolgozóknál, hogy három magyar milliárdos 8,6 milliárd forint támogatást kapott a Kisfaludy programon keresztül a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére.
Az MTÜ által tavaly kiosztott pénzekből a legnagyobb támogatást a Vajna-kaszinókat továbbvivő Garancsi Istvánhoz, Csányi Sándor OTP-elnökhöz és Hernádi Zsolt MOL-főnökhöz köthető CDHT Hotel Projekt Kft. kapta, a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére. A három üzletember a Forbes listája szerint az ötven leggazdagabb magyar közé tartozik.
A beruházást eredetileg 4,2 milliárd forintra becsülték, amire korábban már kaptak 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást a programtól. Az állami támogatások összege jelenleg 11,5 milliárd forintnál tart.
Közel 20 éve elhagyatottan áll a kastély. A park (570/5 hrsz) közepén áll Habsburg József főherceg egykori nyári rezidenciája. A kastély épületét az 1920-as években tervezték, az épület előtt kőgáttal kerítettek el egy területet a Balatonból, amit feltöltöttek, és egy park került kialakításra. Az ingatlan másik jelentős épülete a vízpartra épített ötszintes üdülő, amely már az 1970-es évek elején épült. A rendszerváltásig a terület a központi párt nyaralóhelyeként funkcionált. A Gyurcsány-kormány 2006-ban privatizálta az ingatlant, és a tóparti üdülőkomplexum akkor került a CD Hungary cégcsoport birtokába. A területet jelenleg nem használják. "A kastély helyi védelem alatt áll (tervezetten 2013, rendeletbe foglaltan 2017 óta). Sajnálatos, hogy a jobb sorsra érdemes ingatlan már közel húsz éve elhagyatott, emiatt állaga rohamosan romlik" – írta lapunknak Tósoki Imre, Tihany polgármestere.
A cég nem tudja, akarnak-e fákat kivágni
A Tihanyi-félsziget természeti értékei különlegesek, ezért közülük több is természetvédelmi oltalom alatt áll. Az egész félsziget a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, így országos jelentőségű, védett természeti terület. A telek szomszédos Natura 2000 területtel is, ugyanis a hálózatba tartozik a Balaton teljes területe és a partvonal.
Arról eddig még nem lehetett olvasni a sajtóban, hogy az építkezés milyen környezetpusztítással járhat. Az interneten elérhető 2018-as tervek alapján százas nagyságrendű fakivágás várható az új épületek felhúzása miatt.
Kíváncsiak voltunk, mekkora természetpusztítással fog járni az építkezés, ezért megkerestük az önkormányzatot és a beruházó céget. Arra a kérdésünkre, hogy a beruházás megvalósítása után mekkora lesz a beépítettség és a zöldfelület mértéke, még nem tudnak választ adni, ugyanis még nincsenek meg a végleges tervek.
– Nincs tudomásunk arról sem, hogy megindult volna a volt Pártüdülő helyén létesülő hotel engedélyezési eljárása, így annak tartalmáról, részleteiről sem tudunk felvilágosítást adni.
A beruházó tájékoztatása szerint a korábbi koncepcióterveket felülvizsgálják, de még nem indult meg a részletes tervezés
– közölte az Átlátszóval Tósoki Imre (Fidesz) polgármester.
A beruházó szerint "a 2018-ban készült terv egyes részei elérhetők publikusan. Az eltelt idő és a megváltozott körülmények miatt folyamatban van a szállodaüzemeltetési koncepció újragondolása és véglegesítése, a terveket ennek birtokában frissíteni fogjuk. Az épületek telepítésével, a minimális zöldfelületek mértékével, az esetleges fakivágásokkal kapcsolatos szabályokat a hatályban lévő szabályozási terv és egyéb jogszabályok definiálják, az áttervezés során ezeket maximálisan figyelembe kívánjuk venni, a feltett kérdésekre a szakhatósági egyeztetések lefolytatása után, az ott kialakuló szempontok alapján lehet majd választ adni" – írta a beruházó kérdésünkre.
A polgármester csak minimális fakivágásokat helyez kilátásba
A terület besorolása jelenleg úgynevezett Üü4 jelű építési övezet, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb beépítettség 15%, a legkisebb zöldfelület mértéke pedig 70% lehet.
Szerettük volna megtudni az önkormányzattól és a beruházótól, hogy jelenleg mekkora a zöldfelület mértéke a telken, de erre a konkrét kérdésünkre egyikük sem válaszolt. Egy másik kérdésünk is megválaszolatlan maradt, ami úgy szólt, hogy meg tudják-e erősíteni, hogy a telken jelentős fakivágás fog történni.
A cég a tervezési folyamat lezárásáig nem akarja elárulni, hogy mekkora mértékű lesz a fakivágás. A polgármester csak minimális fakivágásokat helyez kilátásba.
"Amennyiben az engedélyezett építés során minimális mértékben szükségessé válik fák kivágása, úgy annak engedélyezésére a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásai szerint kerülhet sor, adott esetben a pótlási kötelezettség előírásával" – válaszolta Tósoki Imre.
Az eredeti tervek nem kímélték a fákat
Egymásra helyeztük a Google műholdfelvételeit a 2018-as tervekkel. Védettséget a kastély közvetlen közelében lévő park és egy néhány méteres parti sáv élvez. A többi területet beépíthetik, amennyire azt a telek beépíthetősége engedi.
Az ingatlan területe 56 974 négyzetméter, aminek a 11%-át építették volna be, 7%-ot pedig leburkoltak volna a 2018-as tervek szerint. A fák kivágására főként az új szállásépületek és a tréningközpont felhúzása miatt került volna sor.
A csúszka mozgatásával az eredeti tervekben szereplő fakivágás mértéke látható. Ábra: Szabó Krisztián/Átlátszó
A beruházóknak a parkolásról is gondoskodniuk kell majd, a föld alatt kapott volna helyet a 100 férőhelyes mélygarázs, a többi a felszínen valósult volna meg.
"A jellemzően szállás funkciójú új beépítésnek a koncepcióterv az erdős, markáns növény állománnyal rendelkező nyugati teleksávot javasolja, ahol a gépjárművek elhelyezése is megoldható terepszint alatt. (...) A terület északi végében a wellness szolgáltatások épülete található" – olvasható a 2018-as tervekben.
A fáknak egyébként fontos funkciók van, jelenleg ugyanis ezek tartják a meredek domboldalt.
2018-ban azzal is megpróbálkoztak a beruházók, hogy a telket átminősítsék úgynevezett vegyes területté, ami azt jelentette volna, hogy papíron a megengedett legnagyobb beépítettség 50%-ra ugrott volna, a legkisebb zöldfelület pedig 30%-ra csökkent volna. A cég az akkori tervek szerint megelégedett volna azzal a változással, ha a beépítettség 15% marad, a legkisebb zöldfelületi arány viszont 60%-ra csökken. Arra nézve nem találtunk információt, hogy mi garantálta volna, hogy a cég hosszú távon önmérsékletet tanúsítson, miután papíron 30%-ra csökkent volna a zöldfelület. Ez a módosítás azonban eddig nem valósult meg.
Módosítanák a beépítési határvonalat
Minden településen vannak helyi építési szabályok, a Balaton-parton ezeket gyakran úgy módosítják, hogy azok "ne korlátozzák a fejlődést". A tihanyi polgármester a vészhelyzet ideje alatt kiemelt fejlesztési területté kívánja nyilvánítani a területet.
A beépítési határvonalakat 0 méterre szeretné módosítani az önkormányzat, a terepadottságok jobb kihasználása és az épületek táji megjelenésének kedvezőbb megvalósíthatósága miatt. A dokumentumban zárójelben megjegyzik, hogy a módosítás az előkertet érinti. Az előkert az építési teleknek a közterület vagy a magánút felőli határvonalát jelenti, ahol a Klebelsberg Kuno utca felől jelenleg fás rész látható.
Tósoki Imre az Átlátszónak azt mondta az előzményekkel kapcsolatban, hogy az érintett ingatlanra vonatkozó helyi építési szabályzat körülbelül 40 éve változatlan. Az ebben foglalt településrendezési eszközök módosítása jelenleg van folyamatban.
"A településrendezési módosítási folyamat minden fontosabb részlete – különösen a társadalmi egyeztetések és szakmai szervek állásfoglalásai, a képviselő-testület döntései – is közzététel-kötelesek, így meg fognak jelenni a honlapon és a hivatali hirdetőn is a folyamat előrehaladásával. Ekkor a lakosság érdemi hozzászólásokat, észrevételeket tehet, és véleményt nyilváníthat majd" – írta a település vezetője.
A település érdeke a fejlesztés
A projekt keretében felújításra kerül Habsburg József főherceg nyári rezidenciája is, amely Tósoki Imre szerint minden bizonnyal tovább növeli majd Tihany vonzerejét.
"A település érdeke, hogy ez az érték olyan funkciót kapjon, amely felújításán, megmentésén túl lehetővé teszi a nagyközönség fogadását, látogatható, turisztikai attrakcióként való bemutatását. Erre a fejlesztők nyitottak, ezt vállalták.
A telken tervezett új szálloda épülete az állagában igen leromlott Pártüdülő épülete helyett épülne meg, a parttól a lehető legtávolabb elhelyezve azt, ezzel védve a Balatoni tájképet.
Ezáltal az ún. volt Pártüdülő épületének a helye viszont parkosítható" – fogalmazott a polgármester.
Ha jól értjük a polgármester szavait, akkor az új szálloda épülete – az eredeti tervekhez képest – nem a pártüdülő helyén épülne meg, hanem beljebb. Ha megnézzük a térképet és a helyi építési szabályzatot, akkor azt látjuk, hogy a telek beépíthető, belső részeit jelenleg fák borítják.
Tósoki Imre hangsúlyozta, a szálloda működtetése, üzemeltetése hosszú távra új munkahelyeket teremt a falu lakóinak, ezzel is segítve a fiatalok helyben maradását és a lakónépesség csökkenésének megállítását. "A szálloda nem utolsósorban növeli majd a vendégéjszaka-számot, ezzel a település adóbevételeit, ami az önkormányzat által a helyi lakosságnak nyújtott szolgáltatások biztonságát erősíti" – tette hozzá.
Kis halászfaluból NER-paradicsom
A Tihanyi-félszigetet szép lassan bekebelezi a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, azonban már sok mezőgazdasági tárolónak álcázott luxusnyaralót és víztározóként engedélyeztetett úszómedencét építettek ide. Tihanyban az eddigi tapasztalatok szerint nem kell számolni jelentős civil tiltakozással.
Luxusvillák, medencék, óriásdaru a védett területen – így épül be a Tihanyi-félsziget Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire.
A város milliárdos állami és uniós támogatással van kitömve. Tósoki Imrét 2017-ben tüntették ki, amikoris a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át. "Azt, hogy megkaphattam az elismerést, egyértelműen az elmúlt tizenegy év sikeres településfejlesztésének tudom be" – nyilatkozta a polgármester a VEOL-nak.
Címlapkép: A Tihanyi Kastélyszálló és Tréning Központ Hotel látképe (Forrás: EKR/Műszaki mellékletek 1., feliratok: Átlátszó)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"CDHT Hotel Projekt Kft."
] | [
"Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Intézete",
"CD Hungary",
"Nemzeti Együttműködés Rendszer"
] |
Újabb gyanúsítottjai vannak a fogadási csalásokkal kapcsolatos ügynek. Kedden a REAC labdarúgócsapatának hat jelenlegi, illetve korábbi játékosát állították elő a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai.
A KNYF keddi közleménye szerint K. Vincét, Cs. Gergőt, K. Andrást, V. Zoltánt, K. Balázst és E. Károlyt több rendbeli, gazdálkodó szervezet dolgozója által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettének elkövetésével gyanúsítják, s jelenleg is őrizetben vannak.
"A megalapozott gyanú lényege szerint nevezett személyek 2007 és 2009 között összesen nyolc NB I-es vagy Ligakupa-mérkőzés eredményét befolyásolták, esetenként 2000, 2500 euró, illetve egy esetben 100-110 ezer forint ellenében" - áll a közleményben.
A KNYF és a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai által közösen őrizetbe vett hat futballistát már ki is hallgatták, közülük "az őrizetbe vétel elrendelése ellen négyen, míg a gyanúsítás közlése ellen öten jelentettek be panaszt". A főügyészség közölte még, hogy ketten közülük nem tettek vallomást, ugyanakkor egyikük sem ismerte be a terhére rótt bűncselekményeket.
A bundabotrány kapcsán már vettek őrizetbe korábbi rákospalotai labdarúgót. A gyanú szerint S. Balázs 2007 szeptembere és 2008 májusa között a REAC játékosaként négy mérkőzés kapcsán elfogadta egy eddig be nem azonosított személy ajánlatát, hogy fejenként legalább 2500 euró ellenében, további játékostársaival együtt részt vesz a találkozók eredményének olyan befolyásolásában, hogy két góllal elveszítik az adott mérkőzéseket.
A REAC 2005-től 2009-ig az NB I-ben szerepelt, azóta másodosztályú.
A bundaügyben eddig összesen - a mostani előállított játékosokat nem számítva - 19 személyt hallgatott ki a főügyészség gyanúsítottként, közülük jelenleg négyen előzetes letartóztatásban, négyen házi őrizetben vannak, illetve egy személy lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll.
A bundaügyben eddig összesen 25 személyt hallgatott ki a főügyészség gyanúsítottként, közülük jelenleg négyen előzetes letartóztatásban, négyen házi őrizetben vannak, illetve egy személy lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll. | [
"REAC"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
A kormány tavaly összesen 25 milliárd forintot különített el reklámköltésekre, idén viszont a csillagos ég szabhat határt a beszerzéseknek. Korábban az állami cégek és hivatalok dönthettek reklámjaikról, 2015-től viszont a Nemzeti Kommunikációs Hivatal kezébe (NKoH) kerültek 1500 állami intézmény és cég PR-büdzséje. A NKoH pedig Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter tárcájánál kötött ki.
Ahogyan korábban beszámoltunk róla, a Népszabadság kalkulációi szerint a legnagyobb árbevételű, a médiában rendszeresen feltűnő állami cégek a mostani ciklus első felében, tehát 2014 óta 26,3 milliárd forintért végeztek el csak rendezvényszervezési feladatokra. Ezt az összeget a vállalatok a tavaly elkülönített 25 milliárdos kereten felül költötték el, amit ráadásul nem is tudtak kimeríteni, így idén nyáron 2017 augusztus 17-éig meghosszabbították.
Néhány hét múlva, idén augusztusban a NKoH kiírta a 2016-os költésekre az új tendert, amelyben nem szerepelt pontos összeg, tehát ezúttal majd csak utólag tudhatjuk meg, mennyi pénz is ment el a kormány és az állami cégek népszerűsítésére. A korábban említett Népszabadság cikkben úgy számoltak, hogy ha a 2018-as kormányalakításig akkora összeg folyik ki, mint 2014 tavasza óta mostanáig, akkor a teljes kiadás meghaladhatja a 100 milliárd forintot.
Dombóvár nagyon örülne ennyi pénznek
Csak az összegek nagysága miatt húztuk el ennyire a bevezetést: a 24.hu a Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapján közzétett dokumentumban szúrt ki egy nagyösszegű reklámköltést.
AZ ÁKK 1,44 milliárdos keretszerződést írt alá a Mindshare Médiaügynökség Kft.-vel
“állampapírok értékesítésének támogatása érdekében biztosított belföldi kommunikációs szolgáltatások nyújtására" idén október 24. és 2017. augusztus 10. között.
Hogy mit jelent ez az 1440 millió forint?
A KSH 2015-ös adatai szerint a háztartások egy főre eső havi fogyasztási kiadása 74 608 forint, tehát ennyi pénzből 19 600 fő havi, háztartási kiadásait lehetne fedezni. Ez nagyjából Dombóvár lakosságát jelenti.
A Magyar Nemzet szerint 1,4 milliárd forintba kerülhet az a luxusjacht, amin Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, nagyvállakozó, az Echo TV friss tulajdonosa hajókázott az Adrián.
Tavaly is ők népszerűsítettek
Az összegzésből az is kiderül, milyen ütemezésben költötte el a Mindshare a tavalyi keretszerződésben megállapított 965 milliós keretet 2015. december 22. és 2016. augusztus 9. között – tehát még az említett tavalyi, 25 milliárdos gigatender részeként. | [
"Mindshare",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Echo TV",
"Államadósság Kezelő Központ",
"Mindshare Médiaügynökség Kft."
] |
Az Orbán családnak dolgozó ügyvédi iroda számláját is az adófizetők állják, nem csak az Eliosét
Nem tud akkorát hibázni az Orbán család ügyvédjeként ismertté vált, azóta immáron parlamenti képviselő Bajkai István-féle SBGK Ügyvédi Iroda, hogy állami megbízás nélkül maradjon. Erről tanúskodik az a birtokunkba jutott, január 16-án aláírt szerződés, amely szerint az ügyvédi iroda 3,5 millió forint + áfa összegért kapott munkát a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Rogán Antal tárcája annak ellenére szavazott bizalmat az ügyvédi irodának, hogy a Miniszterelnökségnek végzett munkájuk minőségével szemben komoly aggályok merültek fel, hibáik miatt ráadásul az állampolgároknak kell fizetniük.
Persze a 3,5 milliós ügyvédi díj aprócska morzsa ahhoz képest, hogy 2016 áprilisában az SBGK Ügyvédi Iroda a Lázár János holdudvarához sorolt Ész-Ker Kft.-vel és a Nagy és Kiss Ügyvédi Irodával közösen kapott meg egy 4,8 milliárd forintos, négy évre szóló megbízást.
A szakembereknek az lett volna a dolguk, hogy a Miniszterelnökség külső tanácsadóiként segítsék az uniós támogatással megvalósuló projektekre kiírt közbeszerzések szabályos lebonyolítását. Munkájukról azonban az Európai Bizottság auditorai elégtelen bizonyítványt állítottak ki: a 29 projektből álló mintában 24 súlyos hibát találtak. A szabálytalanságok miatt Brüsszel alsó hangon 103 milliárd forintos büntetést helyezett kilátásba, de a támogatásmegvonás végső számlája akár 500 milliárd forint is lehet. Bár a józan ész azt diktálná, hogy a gigantikus összeg visszafizetése a közbeszerzések szabályosságát ellenőrző cégek és ügyvédek felelőssége, de néhány napja írtuk meg, hogy a magyar adófizetőkre terhelik a számlát.
Az Orbán családnak dolgozó ügyvédi iroda számláját is az adófizetők állják, nem csak az Eliosét Az Orbán család jogi ügyeit intéző ügyvédi irodának sem kéri a magyar kormány az uniós támogatást. A magyar adófizetők állják a cechet.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a 103 milliárdos büntetés híre után, tavaly augusztusban jelentette be, hogy átszervezik a közbeszerzések ellenőrzését, a külső tanácsadók helyett belső apparátusra bízták a feladatokat. Ezt azzal együtt is olcsóbb megoldásként tálalták, hogy az apparátus elhelyezésére közel 3 milliárd forintért vettek ingatlant a NER főutcájában, az Andrássy úton.
A Miniszterelnökség akkoriban nem válaszolt a 24.hu-nak arra, hogy a 4,8 milliárd forintos keretösszegből végül mennyit fizettek ki a tanácsadóknak, de a Portfolio.hu gyűjtése alapján 3,5 milliárd forintnál, azaz háromnegyedénél tarthattak a kifizetések, amikor elhalt a megállapodás.
Kiemelt kép: Jenei Boldizsár | [
"SBGK Ügyvédi Iroda",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Európai Bizottság",
"Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda",
"Ész-Ker Kft."
] |
Zsarolás, önbíráskodás kísérlete, befolyással üzérkedés: börtönbe küldte a BRFK volt nyomozóját, Labanc Ferencet a Fővárosi Ítélőtábla
Három év börtönbüntetésre ítélte többrendbeli zsarolás, befolyással üzérkedés és önbíráskodás kísérlete miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) egykori nyomozóját, a Tasnádi-per volt vádlottját, Labanc Ferencet és ugyancsak ex-rendőr társát – másodfokon – a Fővárosi Ítélőtábla – tudta meg a PestiSrácok.hu.
A Tasnádi-perben is érintett, másodrendű vádlott Labanc Ferenc és társa, az elsőrendű terhelt P. Zsolt korábban a rendőrség hivatásos állományú tagjai voltak. Az ügy harmadrendű vádlottja P. Zsolt felesége, a negyedrendű vádlott pedig ugyancsak a rendőrségen dolgozott, ügykezelői beosztásban, míg az ügy ötödrendű terheltje egy magánszemély, aki a vád szerint egy esetben bűnügyi adatok jogosulatlan megszerzésére adott megbízást. Az elkövetés idején Labancék érdekeltségébe tartozott egy online bűnügyi magazin, valamint egy olyan gazdasági társaság, amelynek tevékenységi körében – egyebek mellett – magánnyomozás és követelésbehajtás szerepelt. A vádirat szerint a két vádlott a 2009. évtől a gazdasági társaság keretében végzett tevékenységet több esetben – haszonszerzés érdekében – zsarolásokra használta fel. Többnyire magánnyomozásra, követelésbehajtásra, adósságrendezésre, mediátori tevékenység elvégzésére vállaltak megbízásokat. Ennek során előfordult, hogy Labancék arra hivatkoztak, hogy rendőri múltjuk révén olyan kapcsolatokkal rendelkeznek, akiken keresztül a különböző adóhatósági és büntetőeljárások nem nyilvános adataihoz is hozzájutnak, illetve akik révén az eljárásokat befolyásolni is tudják. A megbízóiktól az előleget beszedték, a vállalt tevékenységet azonban – bár sok esetben annak látszatát keltették – ténylegesen nem végezték el. A megbízások után rendszerint annyit tettek, hogy felkeresték a megbízásokkal érintett, a megbízóikkal ellenérdekű személyeket, és őket a tartozás elismerésének, megfizetésének vagy elengedésének kikényszerítése érdekében – a megbízó tudta nélkül – megfenyegették, jellemzően azzal, hogy akár alap nélkül büntetőeljárást kezdeményeznek velük szemben, illetve a nyilvánosság előtt – az akkor még az érdekeltségükbe tartozó internetes oldalon keresztül – lejáratják őket.
Annak a félnek az érdekében jártak el, akitől több pénzt reméltek
Annak ellenére, hogy nem jártak eredménnyel, a sikerdíjat mégis követelték a megbízóiktól, rendszerint a fentiekhez hasonló fenyegetésekkel. Amikor pedig tőlük több pénzt fenyegetéssel sem tudtak megszerezni, akkor ellenük fordultak, felkeresték a célszemélyeket és pénz fejében a megbízókkal kapcsolatos információk átadására, illetve felhasználására tettek nekik ajánlatot. Azaz mindig annak a félnek az érdekében jártak el, akitől több pénzt reméltek. A fentiekhez kapcsolódóan a negyedrendű vádlott a 2013. és 2014. évben P. Zsolt, valamint felesége kérésére több alkalommal jogosulatlan adatlekérést végzett a csak a hatóságok részére hozzáférhető bűnügyi nyilvántartási rendszerben. P. Zsolt a bűncselekmény útján szerzett adatokat az említett megbízásokkal összefüggésben használta fel – állt a vádiratban.
Másodfokon is bűnösök
Az elsőfokú bíróság jórészt a vádirattal egyezően tavaly nyáron többrendbeli zsarolás, befolyással üzérkedés és önbíráskodás kísérlete miatt három év letöltendő börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte Labancékat. A volt egyenruhásokat emellett egymillió forintos pénzbüntetéssel is sújtották. A többi vádlott megúszta pénzbüntetéssel, illetve felfüggesztett szabadságvesztéssel, egy személyt pedig felmentett a bírói tanács. Az ex-rendőrök felmentésért, az ügyészség pedig esetükben súlyosbításért fellebbezett, emiatt az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott, amely még január 21-én kisebb változtatásokkal ugyan, de helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. P. Zsolt büntetése ezzel jogerőre emelkedett, Labanc előtt pedig még megnyílt a harmadfokú eljárás lehetősége.
Tasnádinál kapott munkát
Labanc Ferencről érdemes megemlíteni, hogy 1984-től szolgált egyenruhásként, majd a rendőrség akciócsoportjának, az úgynevezett Cattani-csoportnak a munkatársa lett. Később rablási, életvédelmi és gazdaságvédelmi vonalon tevékenykedett, de 2002-ben távoznia kellett. Labanc ezután Tasnádi Péter egyik cégében, a Mesterdetektív Kft.-ben kötött ki szakértőként, majd később a vállalkozóval együtt vádlott lett, mivel az ügyészség szerint a nehézfiú vele akarta megöletni volt feleségét, ám a megbízást végül az egykori rendőr nem hajtotta végre, ezért bosszúból Labanc terepjáróját felgyújtották. Labancot az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás is megemlítette elhíresült videovallomásában. Boros azt vallotta, hogy Portikék a BRFK-s alezredes, Csontos Ferenc és Labanc Ferenc segítségével szerezték meg a Szent István körúti Nirvana bár 15 százalékos tulajdonrészét a törököktől. A “megbeszélés" úgy zajlott, hogy Portik, Tanyi, Baranyi, valamint Csontos és Labanc leült tárgyalni a tulajdonrészt birtokoló és a bár védelmét ellátó törökökkel, s a rendőrök és az erőszakos bűnözők nyomásának engedve potom 1,5 millió forintért átengedték nekik a tulajdonrészt. Boros szerint egyértelmű volt a két rendőr nyomást gyakorló szerepe és hatása a törökökre.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Mesterdetektív Kft."
] |
A Kaposvári Egyetem több nagy presztízsű, jelentős hasznot hajtó szervezeti egységére is szemet vetettek befektetők – értesült lapunk. Az esetleges vevők között említik a felcsúti polgármestert is.
Tavaly 12,7 milliárdos költségvetésből gazdálkodhatott a Kaposvári Egyetem (KE), ám a büdzsé alig hatoda, mintegy 2,1 milliárd forint származott csak állami támogatásból, a működési költség jelentős részét saját maga termelte ki az intézmény. Jelentős bevételt hoz például a bőszénfai vadgazdálkodási tájközpont: a híres szarvasfarmon – ahol a vadásztatás mellett növénytermesztéssel, erdőgazdálkodással, tenyészállat-értékesítéssel és vadhús-feldolgozással foglalkoznak – harminchárom faj, több mint 2200 egyedét tartják itt oktatási-, kutatási- és bemutatócélból.
Az egyetem presztízse és anyagi stabilitása szempontjából fontos pillére az intézménynek az iregszemcsei kutatóintézet is. Az 1936 óta működő intézet az ötvenes évektől jelentős szerepet tölt be a mezőgazdasági kutatás-fejlesztésben: az itt nemesített – elsősorban hüvelyes és olajos – növények nemcsak idehaza, de Európa-szerte elterjedtek.
Információink szerint erre a két prosperáló egységre többen is szemet vetettek. A lapunkhoz eljutott hírek szerint a szarvasfarm esetleges tulajdonváltásával kapcsolatban Orbán Viktor kormányfő barátja, Felcsút polgármestere, Mészáros Lőrinc neve hangzik el gyakran. Az iregszemcsei takarmányfejlesztési kutatóintézet pedig többek szerint az OTP-vezér, s emellett igencsak komoly mezőgazdasági és élelmiszeripari érdekeltségekkel bíró Csányi Sándor birtokába kerülhet.
Minderről megkérdeztük Mészáros Lőrincet és Csányi Sándort is. A felcsúti oligarcha lapzártánkig nem reagált kérdéseinkre, az OTP sajtóosztálya ellenben azt közölte, hogy a bankár-üzletember iregszemcsei szerepvállalásáról szóló hír téves. Árnyaltabban fogalmazott eközben a Kaposvári Egyetem vezetése, amelytől többek között azt tudakoltuk, megválnak-e az érintett szervezeti egységektől, s ha igen, akkor miért. Válaszában Szávai Ferenc, az intézmény rektora nem cáfolta értesüléseinket, csak annyit írt: "A felvetett kérdésköröknek nincs aktualitása, amennyiben azok aktuálissá válnak, egyetemünk tájékoztatja a sajtó képviselőit".
A szarvasfarm és a kutatóközpont sorsa kérdéses, miként az egyetem világszínvonalú technológiával felszerelt egészségügyi centrumáé is, a komplexum kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórházhoz kerülhet – igaz, ez már egy másik történet. Az egyetem egészségközpontjának alapjait a '90-es években rakták le, amikor az intézmény állatkutatási célokból beszerzett egy CT-gépet. A berendezést később humán orvoslásra is használni kezdték, s az elmúlt két évtizedben Európa egyik legkorszerűbb diagnosztikai és onkoradiológiai központjává fejlesztették a szervezeti egységet. Csaknem hárommilliárd forintos beruházás keretében tavaly adták át az új PET-központot, amelyhez hasonló felszereltségű mindössze másfél tucat működik Európában.
Az állattelep mellett kiszervezhetik az új PET-központot is, ami ugyan már korábban napirendre került, de még fájhat. FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Forrásaink közül az egészségügy centrumot illetően akadt, aki azt említette: az egység kiszervezése már korábban napirendre került, ugyanis "testidegennek" számít az egyetemi szervezetben, miután az intézményben nincs egészségügyi oktatás. Éppen ezért egy korábbi – a kormány által is támogatott – javaslat alapján a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórházhoz kerülhet a részleg. Noha ez a lépés logikusnak látszik, az is tény: a központ elcsatolása alighanem jelentős bevételkiesést okozna az egyetemnek – éppen úgy, mint a szarvasfarm és a kutatóintézet esetleges elveszítése, hiszen az Országos Egészségügyi Pénztártól 2,45 milliárd forintot kapott az itt végzett orvosi vizsgálatok ellentételezéseként az intézmény. Az egyetem vezetése az egészségügyi központ esetleges átadását sem cáfolta, e kérdésre is csak annyit közölt: "nincs aktualitása".
Technikumtól az egyetemi ranging Ötvenöt éve alapították a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumot, mely 1971-ben főiskolai, majd a Pannon Agrártudományi Egyetem állattenyésztési karaként egyetemi rangot kapott. A kar aztán az 1975-től működő tanítóképző főiskolával, az iregszemcsei takarmánytermesztési kutatóintézettel és az azóta kivált veszprémi műszaki kémiai kutatóval egyesülve, 2000-ben önálló egyetemmé vált. Négy évvel az alapítás után a Kaposvári Egyetem gazdaságtudományi, valamint művészeti karral bővült, s a vidéki egyetemek közül unikális képzési területei tették vonzóvá a hallgatók között. Az intézmény falai között, de elsősorban az európai szinten is jelentős humán és technológiai forrásokkal rendelkező agrártudományi karon nemzetközi szinten is elismert kutatás és az ezt lehetővé tévő fejlesztés zajlik.
Vas András írása a Népszavának | [
"Kaposvári Egyetem"
] | [
"Kaposi Mór Oktató Kórház",
"Országos Egészségügyi Pénztár",
"Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum",
"Pannon Agrártudományi Egyetem"
] |
Kényes helyzetbe került a kormánytöbbség a Jobbik által kezdeményezett "oligarcha-vizsgálóbizottság" felállításának ügyében, mivel az Országgyűlésről szóló törvény értelmében nem akadályozhatná meg a bizottság létrehozását – állítja Török Gábor, aki szerint ugyanakkor a legkevésbé sem hiányzik a Fidesznek, hogy hónapokig slágertéma legyen ez az ügy. A politológus úgy véli, most valóban lemérhető, hogy demokrácia van-e Magyarországon.
Az elmúlt két év egyik slágerkérdése volt, hogy mikor is van vége a demokráciának – írja legfrissebb blogbejegyzésében Török Gábor, aki ebben a vitában folyamatosan azt képviselte, hogy érdemes elválasztani egymástól azt, ami nem tetszik, nem szép, nem jó, attól, ami törvényellenes, vagy sérti a versengés, a részvétel és a nyilvánosság szabadságát.
"Kétségtelenül történt olyasmi, ami ártott a demokratikus közéletnek, de összességében az ország ma ugyanolyan (messze nem "tökéletes") demokrácia, mint volt az előző kormányok alatt. A Fidesz-KDNP az elmúlt két évben valóban nem volt vádolható visszafogottsággal, önmérséklettel, gesztuspolitikával, amit úgy is el lehet persze mesélni, hogy nem féltek élni a kétharmados felhatalmazással. Sok mindent megtettek, amire lehetőségük adódott: számukra kedvezően módosítottak szabályokon, aktuális politikai helyzetükhöz igazítottak törvényeket, választottak meg tisztségviselőket. Arra azonban figyeltek, hogy a döntések formai értelemben szabályosan valósuljanak meg – ha kellett, inkább az utolsó pillanatban törvényt módosítottak, hogy legyen jogi alapja a politikai szándék érvényesülésének" – írja a politológus.
Török kulcskérdésnek tartja, hogy ilyen előzmények után mihez kezd a kormánytöbbség az ellenzék legutóbbi vizsgálóbizottsági kezdeményezésével. Az Országgyűlésről idén elfogadott törvényben ugyanis a kormánytöbbség meghagyta a parlamenti kisebbség jogát arra, hogy vizsgálóbizottságot kezdeményezzen.
"Miután a szükséges mennyiségű aláírást a Jobbik az LMP és az MSZP padsoraiból összegyűjtötte (ez a sajátos 'technikai koalíció' már önmagában is érdekessé teszi a dolgot), és a határozati javaslatot hétfőn benyújtotta, a kormánytöbbség nehéz helyzetbe került. Ha a saját maguk által elfogadott törvénynek megfelelően megszavazzák a bizottság megalakulását, a következő időszakra egy számukra kifejezetten kellemetlen témát segítenek – az eddigieknél is jelentősebben, nagyobb munícióval – napirendre" – írja Török.
A politikai elemző megjegyzi: a bizottság maga elé idézheti a nyilvánosságtól következetesen elrejtőző főszereplőket, akiknek ráadásul – miután az alaptörvény "a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét" fogalmazza meg – törvénytisztelő emberként meg is kellene ott jelenniük.
"A politikai racionalitás tehát egyértelmű: a Fidesznek nem lenne szabad engednie, hogy a bizottság megalakuljon, ugyanakkor a kezdeményezés megtagadásával újabb érvet adna a kormánytöbbség azok kezébe, akik diktatórikus törekvésekkel, az ellenzéki jogok sárba tiprásával vádolják őket. Bár egy hétfői televíziós beszélgetésben az ellenzék egyik képviselője (Tóbiás József–MSZP, szerk.) sem igazán hitte, hogy ebből bármi lehet, a döntés szerintem ennél valamivel bonyolultabb és hosszabb távra is kiható lehet" – zárul a blogbejegyzés. | [
"Fidesz"
] | [] |
A szocialista- szabaddemokrata zuglói önkormányzat, a helyi KDNP-frakció kérésére egy olyan könyvviteli céggel szerződött pénzügyi és jogi szakértői feladatok ellátására, amelynek átmenetileg Seychelles-szigeteki tulajdonosa volt, a jogi szakértést pedig alvállalkozóra bízta, tudta meg a hvg.hu. A vállalkozás tulajdonosa szerepel azon az APEH listán, amely a tízmillió forintnál nagyobb adósságot felhalmozó személyek neveit tartalmazza.
Furcsa tanácsadói szerződés híre jutott a hvg.hu tudomására. A XIV. kerületi Önkormányzat még 2007-ben megállapodott a Margaréta Könyvviteli Kft-vel gazdasági, pénzügyi és jogi szakértői feladatok ellátására. Mindezt ráadásul a Kereszténydemokrata Néppárt zuglói frakciója kérte munkájuk segítésére. A kontraktust Szücs István akkori szocialista alpolgármester írta alá. (Szücs ma az MSZDP színeiben politizál – a szerk.) Szücs a hvg.hu-nak elmondta, a szerződés elő volt készítve, jóváhagyta többek közt a hivatal jogtanácsosa és ellenjegyezte az aljegyző is. "Minden rendben lévőnek tűnt, az előzményekről pedig nem tudtam" – jegyezte meg az alpolgármester, hozzátéve, hogy az éppen szabadságon lévő Weinek Leonárd polgármester helyett hárult rá ez a feladat. Megemlítette azt is, hogy az évente meghosszabbításra került megbízást idén április 1-jén a hivatal másik alpolgármestere, Halász Iván szignózta le.
Állítása szerint nem tudta, hogy a Margaréta jogi szakértői tevékenységet nem végezhet. A kft. 2009 júniustól ez év március 30-ig egy offshore cég, a Porterville Consulting Ltd. tulajdonában volt. Jelenleg a cég tulajdonos ügyvezetője Stoika Margaréta, aki annak idején eladta a céget a Porterville Consulting-nak. Az üzletasszony egyébként szerepel az adó- és pénzügyi hivatal tízmillió forintnál nagyobb összeggel tartozó adósainak listáján.
A cégnek a szakértői feladatok elvégzéséről a KDNP frakcióvezetője, Ferdinándy István írta alá a teljesítési igazolásokat. Az önkormányzati politikus a hvg.hu azon kérdésére, hogy miért ő tette meg az arra jogosult megrendelő, tehát az önkormányzat helyett, csak annyit válaszolt, vele azt közölték, megteheti. A frakcióvezető hangsúlyozta: a könyvviteli kft., tudomása szerint alvállalkozóval oldotta meg a jogi szakértői feladatok ellátását. Hogy ki volt ez, azt nem tudta megmondani. A szakértésért a cég – a hvg.hu információi alapján – eleinte havonta 160 ezer forintot kapott, később már minden hónapban 375 ezret számlázhatott. Két éve pedig, az év végén, további 3,5 millió forintról is kiállíthatott számlát, "pénzügyi és jogi feladatok" elvégzésének fejébent. Szerettük volna megkérdezni Stoika Margarétát arról, hogy milyen természetű jogi szakértést végeztek, illetve miért vette vissza 10 hónap után a céget, de nem tudtuk elérni, csak üzenetet tudtunk hagyni a számára.
A zuglói önkormányzat a hvg.hu-val annyit közölt, hogy "a Margaréta Könyvviteli Kft. kifizetésének pénzügyi fedezetét a mindenkori éves költségvetési rendelet, azon belül is a KDNP frakcióra vonatkozó fejezet tartalmazta. Minden párt frakciójának jár – létszámarányosan – képviselői költségtámogatás címén ez az önkormányzati hozzájárulás, hogy például ebből fedezzék telefonhívásaik vagy rendezvényeik költségét. A KDNP-frakció inkább a szakértés költségeit finanszírozta, de úgy látszik, ez az összeg kevés volt ahhoz, hogy segítse a Margaréta tulajdonosának az adó és pénzügyi hivatalnál felhalmozott adóssága rendezését. | [
"KDNP",
"Margaréta Könyvviteli Kft."
] | [
"Kereszténydemokrata Néppárt",
"Porterville Consulting-nak",
"Porterville Consulting Ltd.",
"00. kerületi Önkormányzat",
"Margaréta Könyvviteli Kft-vel"
] |
Immár kilenc éve működik az a cég, melyet Pintér Sándor belügyminiszter volt államtitkára, Tasnádi László legutóbb célkeresztbe vett.
2022. július 7-én ugyanis tulajdonrészt szerzett az S-Group Technology Kft.-ben - vettük észre a cégkivonatban.
Tasnádi László azonban nem közvetlen tulajdont szerzett a cégben, hanem a BLK Corporation Kft.-n keresztül történt a tulajdonszerzés, melyben Tasnádinak minősített többségi befolyása van.
Új területen vetette meg a lábát. Fotó: Pixabay Új területen vetette meg a lábát. Fotó: Pixabay
Az már a cégbíróságra benyújtott papírokból derült ki, hogy a BLK Corporation az S-Group 10 százalékos tulajdonrészét szerezte meg adásvétel útján. Az eladó az S-Group Zrt. volt. Tasnádinak az új cégben három tulajdonostársa van:
56 százalékban Takács Zsolt,
27 százalékban Dallos Ferenc,
7 százalékban pedig Takács Gergely
birtokolja a céget.
A 3 millió forintos törzstőkével rendelkező S-Group cégkivonatában számos tevékenységi kör szerepel a műanyag termékek gyártásától kezdve a különféle (például élelmiszeripari, kohászati, papíripari) gépek gyártásán, gép, hajó, repülőgép ügynöki kereskedelmén át egészen a festésig, az üvegezésig és az irodabútor-nagykereskedelemig. A társaság főtevékenysége pedig villanyszerelés.
A 2021-ben átlagosan 15 főt foglalkoztató cég a legutóbbi beszámolója szerint tavaly 211,1 millió forintos árbevételt realizált, mely teljes egészében belföldi értékesítésnek köszönhető. Ez az előző évi, 2020-as bevételének - sőt a korábbi évekének is - a többszöröse. 2020-ban ugyanis 82 millió forint folyt be a cég kasszájába, előtte pedig 30-60 millió forintos nagyságrendű bevételt könyvelhettek el. Ennek eredményeként a cég profitja is nagyot nőtt tavaly, közel 12 milliót mutattak ki, miközben a korábbi években a 200 ezer forintot sem haladta meg a nyereség. | [
"S-Group Technology Kft.",
"BLK Corporation Kft."
] | [] |
Belső vizsgálat elrendelését javaslom a BKV Rt. holnapi igazgatósági ülésén a négyes metró kommunikációs tendere körül felvetődött ügyek tisztázására – közölte lapunkkal Aba Botond, a fővárosi közlekedési társaság vezérigazgatója.
Mint arról beszámoltunk, Demszky Gábor főpolgármester volt kampányfőnöke, Bruck Gábor cége, a Sawyer Miller Group Kft. nyerte el a 2005–2010 közötti időszakra szóló, 300 millió forintos megbízást a BKV közbeszerzési pályázatán. Gulyás László, a BKV DBR Metró projektigazgatója azonban nem hozta nyilvánosságra a bírálók személyét, arra hivatkozva, hogy a tenderbizottság tagjai erre nem hatalmazták fel őt. Annyit közölt csak, hogy a főváros független szakértőket delegált. Közülük egyedül Czuk Dorottya, a Főpolgármesteri Hivatal sajtófőnöke ismerte el, hogy részt vett a bírálatban, mint mondta, szavazati jog nélkül.
Aba Botond elmondta: az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság is vizsgálta, s szerinte a teljes dokumentációt nyilvánosságra kellene hozni.
Vajda Pál szocialista főpolgármester-helyettes lapunknak ígéretet tett: ma közzéteszi a bírálatban részt vevők névsorát. Megjegyezte azonban, hogy a közbeszerzést a BKV Rt. bonyolítja le mint beruházó, így őt tulajdonképpen nem is érdekli, hogy ki vett részt a döntésben. Mint mondta, általában a többpárti szakbizottságok delegálnak tagokat a tenderbizottságba.
Gy. Németh Erzsébet, a fővárosi MSZP frakcióvezetője nem kívánta kommentálni Czuk Dorottya részvételét a bírálatban, mert szerinte a BKV felelőssége és joga a bírálóbizottság összeállítása.
– A legtermészetesebb, hogy a Főpolgármesteri Hivatal sajtófőnöke szakértőként részt vesz egy ilyen kommunikációs pályázat elbírálásában – mondta lapunk kérdésére Bőhm András, a fővárosi SZDSZ frakcióvezetője.
Kupper András, a fővárosi Fidesz–MKDSZ-frakció vezetője szerint Czuk Dorottyát semmiképpen nem lehet független szakértőnek nevezni, hiszen beosztottja Nyáry Krisztián kommunikációs igazgatónak.
Zsinka László, a fővárosi MIÉP és Szőke László, a fővárosi MDF frakcióvezetője egyaránt elfogadhatatlannak tartja azt a hosszú évek óta tartó gyakorlatot, hogy a Városházáról SZDSZ közeli cégeket alkalmaznak olyan PR-feladatokra, amelyekre szerintük semmi szükség. – A dolgok odáig fajultak, hogy a városvezetés már a formára sem ad – fűzte hozzá Szőke László a sajtófőnök szerepére utalva.
A korábban lapunk birtokába került dokumentumok szerint a Demszky Gábor 1998-as kampányát is lebonyolító cég 1998 és 2000 között tizennyolc megbízást kapott a fővárosi önkormányzattól, illetve a főváros társaságaitól, a fővárossal kapcsolatban álló cégektől több mint bruttó 108 millió forint értékben. Emlékezetes: a négyes metró 1998-as kommunikációját is ez a társaság nyerte el 92 millió forintért. Az ismert megbízások között található a BKV Plusz elnevezésű kampány, a fővárosi parkolási rendszer átalakításáról szóló tájékoztatás. Az 1999-es és 2000-es fővárosi út-, illetve hídfelújítások jelentős részénél, 19 esetben az SMG Kft.-t bízták meg a PR-munkák elvégzésével a kivitelező cégek és a Városháza.
A cég elnöke, Bruck Gábor lapunknak korábban azt mondta, 2000 óta nem állnak kapcsolatban a fővárossal. Állításával szemben azonban az SMG internetes honlapján referenciaként 2002–2003-as PR-munkák is szerepelnek: például a XI. kerületi Bartók Béla út 2002-es vagy a ferencvárosi Haller utca 2003-as felújításának szórólapjai, plakátjai. A referenciák sorában megtalálható a Miniszterelnöki Hivatal, a Nemzeti Fejlesztési Terv Hivatala, az egészségügyi, az oktatási, valamint a pénzügyi tárca, és megbízásokat adtak a fővárosi közműcégek is.
Bruck Gábor Demszky 1998-as főpolgármesteri kampányában személyesen is részt vett tanácsadóként, mint ahogy Demszky pártelnöki ideje alatt a legszűkebb SZDSZ-es konzultatív csapatnak is a tagja volt. Később Medgyessy Péter tanácsadói testületében dolgozott. A Sawyer Miller évekkel ezelőtt tulajdont szerzett a Marketing Centrum piackutató cégben, amelynek igazgatójává Nyáry Krisztiánt, Demszky Gábor volt sajtófőnökét választották. Nyáry magában a Sawyerben is vezető beosztásban tevékenykedett, ám azóta visszakerült a Városházára, jelenleg is kommunikációs igazgató a Főpolgármesteri Hivatalban. Így Nyáry jelenleg Czuk Dorottya sajtófőnök felettese. | [
"Sawyer Miller Group Kft.",
"BKV"
] | [
"SMG Kft.",
"Marketing Centrum",
"Nemzeti Fejlesztési Terv Hivatala",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"BKV DBR Metró",
"Főpolgármesteri Hivatal",
"BKV Rt.",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Az egri közigazgatási bíróság jogerősen hatályon kívül helyezte az Mátrai Erőmű tervezett lignitblokkjára vonatkozó környezetvédelmi engedélyt, és új eljárásra utasította a hatóságot - tájékoztatta lapunkat Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország szakértője. A civil szervezet szerint a kérelem levegőszennyezés-terjedési modellje nem jelez előre akár rendszeresen előforduló határértéktúllépéseket se. Más forrásaink beruházó híján akkor se valószínűsítik az új blokk megépítését, ha arra minden előzetes engedélyt kiadnának. | [
"Mátrai Erőmű"
] | [
"WWF Magyarország"
] |
Intézményi nonszensz, ami a jegybanki alapítványok körül folyt az elmúlt két évben. Már nagyon rég ez a Transparency International (TI) Magyarország álláspontja – nyilatkozta a Népszabadságnak a Pallas Athéné Alapítványok pénzköltéséről Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója. A korrupcióellenes szervezetnek 2014 szeptembere óta vitája volt a Magyar Nemzeti Bankkal arról, hogy az alapítványok vagyona közpénznek minősül-e.
– Akkor még 200, mára csaknem 300 milliárd forintnyi közpénz indokolatlanul került ki a jegybanki mérlegből. Másfél éve mondjuk, hogy amit a jegybank művel, az szembemegy a nyugati, európai uniós normákkal, és törvénysértő lehet – mondta. Mára egyértelmű lett: az alapítványok kezdetben deklarált ideológiai célja – a közgazdászképzés megújítása – helyett a pénzköltésnek két fő célja volt. Az állampapír-vásárlás és a kormányhoz, valamint a jegybank vezetőihez közel álló magánszemélyek és gazdasági szereplők megjutalmazása. Ma már alig beszél valaki a pénzügyi oktatás reformjáról – tette hozzá Martin.
"Ez intézményi nonszensz"
– A haveri pénzosztás egy újabb felvonása zajlik le a szemünk előtt, amelynek súlyos piactorzító hatása lehet egy-egy ágazat működésére. Az állampapír-vásárlás pedig, mint arra az Európai Központi Bank is rámutat, a költségvetés monetáris finanszírozásának tilalmába ütközik – véli a TI vezetője. De más kérdéseket is felvet. A központi bankoknak az EU-ban az elsődleges célja az árstabilitás szavatolása, s nem vezetheti a profittermelés célja. A jegybank nem gazdálkodó szervezet, hanem független közhatalmi intézmény, amely monetáris műveleteket végez. Ha tevékenységét alárendelné a nyereségvágynak, az olyan lenne, mintha a rendőrség a bűnüldözés intenzitását a bírságok összegétől tenné függővé. Tudjuk azt is, hogy az MNB nyeresége a kamatcsökkentés és a forintgyengülés révén keletkezett. A kamatcsökkentéssel a TI vezetője szerint nincs gond, a gazdaság érdekét szolgálja. Ám Martin szerint igazuk lehet azoknak, akik vizsgálatot sürgetnek, hogy kiderüljön, nem végzett-e az MNB olyan műveleteket, amelyeknek – a forintgyengítés révén – a nyereségképzés volt az oka.
A Transparency Internatioonal három közadatpert nyert jogerősen a jegybankkal szemben, és tucatnyi van függőben, amelyek egyebek mellett az alapítványi cégek költéseire és a MKB Bank tulajdonosi hátterére vonatkoznak. A pénteken nyilvánosságra került szerződéseket is vizsgálják, és később döntenek arról, hogy kezdeményeznek-e újabb jogi eljárásokat. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Európai Központi Bank",
"Transparency International",
"MKB Bank",
"Transparency Internatioonal",
"Pallas Athéné Alapítványok"
] |
Laborc Sándort is őrizetbe vették
MNO - NL
• Őrizetben Szilvásy + Videó Szilvásy György után őrizetbe vették Laborc Sándort is – tudta meg a Hír Televízió. A KGB akadémián végzett tiszt Szilvásy György minisztersége ideje alatt irányította a Nemzetbiztonsági Hivatalt.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel A volt NBH-s vezető meggyanúsításáról egyelőre nem lehet tudni részleteket, de feltehetőleg összefügg Szilvásy György és Galambos Lajos ügyével.
A Gyurcsány-kormány volt titokminisztere a Hír Televízió információi szerint a Gyorskocsi utcai fogdában töltötte az éjszakát. Szilvásy Györgynél pénteken tartottak házkutatást, és ezután kihallgatásra vitték.
Úgy tudni: a volt NBH-főigazgató, Galambos Lajos tett vallomást a katonai ügyészségen, és ezzel összefüggésben indult eljárás Szilvásy György ellen. A katonai ügyészség szóvivője sem az eljárást, sem az őrizetbe vételt nem kommentálta.
Galambos indította a sort
A titkosszolgálati eljárások sorozata Galambos Lajossal kezdődött, akit kedden vettek őrizetbe állam elleni bűncselekmény miatt. A Hír Televízió információi szerint kémkedéssel gyanúsítják. Pénteken házi őrizetbe helyezte a bíróság. Galambos szintén Szilvásy minisztersége alatt, 2007 májusáig volt az NBH főigazgatója. Úgy tudni, ő tett vallomást a katonai ügyészségen, és ezzel összefüggésben indult eljárás egykori főnöke, Szilvásy György ellen.
Szilvásy is őrizetben
Szilvásyt pénteken vették őrizetbe, miután házkutatást tartottak vidéki házában. Előzetes letartóztatásáról hétfő estig kell döntenie a bíróságnak. A katonai ügyészség nem kommentálja az őrizetbe vételeket, így továbbra sem tudni, hogy Szilvásy, illetve Galambos Lajos, az NBH volt főigazgatójának meggyanúsítása összefüggésben van-e a Mol-részvények orosz kézre játszásával.
Szilvásy Györgynek nem ez az első büntetőügye, az UD-ügyben már vádlottként áll a bíróság előtt. Az egykori titokminisztert hivatalos személyként elkövetett, különleges személyes adattal való visszaéléssel vádolják. A per kedden folytatódik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.
(hírTV) | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Hír Televízió"
] |
Viharos gyorsasággal rendkívüli kari tanácsülést hívtak össze péntek délelőtte a Semmelweis Egyetem Testnevelési Karán. Az egyik javasolt napirend Tóth Miklós dékán eljárásának utólagos, kari tanácsi határozattal történő igazolása, amellyel a dékán egy kormánypárti politikus gyermekének és két másik hallgatónak igazolt utólagosan krediteket. A hvg.hu információi szerint az ügyben a rendőrség a kényszerítés gyanúját vizsgálja, és az első tanúvallomásokat is begyűjtötte.
Egy nappal azután, hogy csütörtökön Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora rövid közleményt adott ki a hvg.hu júliusi cikke nyomán elindított belső vizsgálat kiterjesztéséről, péntek délelőttre összehívták az egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar kari tanácsának rendkívüli ülését, hogy az ügyet egyik napirendi pontként megvitassák. (A cikkünk megjelenése előtt kezdődött tanácskozáson zárt ülést rendeltek el.) Tudomásunk szerint a hallgatók képviselői nem vesznek részt az ülésen, amelynek összehívását a tanács több résztvevője is szabályellenesnek tartja.
A július közepén befolyással üzérkedés, közokirat-, illetve magánokirat hamisítás gyanújával született feljelentésről a hvg.hu számolt be július végén. Az ügy lényege: a feljelentés szerint Tóth Miklós dékán júniusban a kari adminisztráció ellenállását letörve, három hallgatónak összesen 21 jegyet igazolt le több egyetemi és felsőoktatási szabályt is megszegve annak érdekében, hogy közülük ketten egy hónappal később a diplomájukat is átvehessék.
Cikkünk megjelenését követően a rendőrség ismeretlen tettes ellen nyomozást indított, az egyetem rektora által lefolytatott belső vizsgálat első szakaszának lezárásaként Szél Ágoston, az SE rektora augusztus 6-án felfüggesztette Tóth Miklóst és sportszakmai dékánhelyettesét, Szalma Lászlót vezetői tisztségükből. A csütörtökön bejelentett – az egyetemi belső átvilágítás második szakaszát jelentő – vizsgálattal kapcsolatban a csütörtöki egyetemi közlemény sem a kiterjesztés okáról, sem a céljáról nem közölt információt.
Rendkívüliesített ülés
A pénteki kari tanácsi ülést Hamar Pál oktatási dékánhelyettes hívta össze. A Kreditátviteli Bizottság (KáB) előterjesztésében csütörtökön kiküldött két oldalas levélből arra lehet következtetni, hogy a kar vezetői Tóth botrányt kiváltó eljárásának utólagos, kari tanácsi határozattal történő igazolására törekszenek még az előtt, hogy jövő héten az SE rektora részvételével összoktatói értekezletet tartanánaka TF-en.
Tóth Miklós, a TF dékánja © Pataky Zsolt
A levélben a tanulmányi és vizsgaszabályzat átjárhatóssággal kapcsolatos hiányosságait boncolgatja az előterjesztő Hamar Pál. A szöveg utolsó bekezdése szerint a diplomabotrányban szereplő szakpáron jelenleg érvényes nappali és levelezős "óra- és vizsgaterv értelmezésben oly mértékben különbözik egymástól, hogy egy új, egységes dokumentum készítését teszi szükségessé."
A júliusban a hvg.hu által feltárt ügyet - Lasztovicza Jenő fideszes országgyűlési képviselő gyermekének és két társának nagyvonalú dékáni kisegítését - diplomatikusan körülíró levéllel kapcsolatban több egyetemi forrásunk is azt mondta, hogy a három hallgatón kívül még senki nem akadt fenn ezen a rostán, annak ellenére, hogy az idén többen is voltak, akik Lasztoviczáékhoz hasonlóan nappaliról jelentkeztek át levelező képzésre. Igaz, ők fel is vették az abszolutóriumhoz és szükséges összes tantárgyi modult, és ha a tanulmányi szabályzat nem volt számukra egyértelmű, időben konzultáltak a tanulmányi osztállyal (to) is.
A kari tanács ülésének témáját beharangozó levél végére azonban újabb csavar került, mint olvasható: "a Kreditátviteli bizottság képviselője, valamint a két szak felelőse és az oktatásszervezők e hét szerdán, augusztus 22-én megbeszélést tartottak és az összegző munka eredménye a most elfogadásra ahol azonban azonnal dönteni is kellene róluk.
Forrásaink szerint, ha az SE valamelyik karán hozzá akarnak nyúlni bármelyik akkreditált képzés óra- és vizsgatevéhez, akkor apróbb, nem jelentős változtatások esetén elegendő a Magyar Akkreditációs Bizottságot utólag értesíteni, de ettől még a változtatást nem a KáB-on, hanem az Oktatási Nevelés Bizottságon keresztül kell a kari tanács elé vinni. Az oktatási dékánhelyettestől induló folyamatban a két testület közti különbséget a szakember úgy magyarázta, hogy a helyzet most olyan, mintha a cukrászt állították volna oda a szakács helyére mondván: előbbi is utóbbi is ételeket készít.
Ha a kari tanács határozatában elfogadja a javaslatot, akkor sem valószínű, hogy azt ősztől be tudják vezetni, a módosítások érvénybe léptetéséhez ugyanis még a szenátus jóváhagyása is szükséges. A kari tanács döntést azonban ezzel együtt is hatással lehet Tóth Miklós ügyére, mivel a volt dékán érvként hozhatja fel a döntése igazolására, hogy a Lasztovicza fiú és két társa ügyében ultragyorsan lefolytatott júniusi eljárását szerinte igazoló "anomáliát" a teljes óra és tantervkiosztás átalakításával lehetett csak felszámolni.
Levelező klub
Miután augusztus 2-án Szél Ágoston rektor közleményben tudatta, hogy Tóth Miklós és Szalma Lászlót a rendőrségi nyomozás idejére felfüggeszti a pozíciójából, újabb nyilatkozati stopot rendelt el. Ennek ellenére a TF belső levelezése mégis nyilvánosságra került.
Egy nappal azt követően, hogy a rektor egy vezetői értekezleten bemutatta Mandl József rektori biztost, a dékán körbeküldött a kari dolgozóknak egy levelet, amit pár nappal később bemutatott az Index. A levélben Tóth a botrányt okozó döntését próbálta megvédeni, és - ahogy korábban a hvg.hu-nak adott rövid interjújában tette - a határidőn túl beírt jegyeket a levelező és a nappali tagozat közötti követelménykülönbséggel indokolta.
A levélben a dékán azzal mentegeti a hallgatókat, hogy mivel sokat jártak atlétika edzésre és mert "két év nappali tanulmányok során jelentősen nagyobb óraszámot hallgattak, mint ami a levelező tagozaton ezekből a tantárgyakból elő volt írva" indokolt volt a méltányosság. Ám ebből a levélből sem derül ki, honnan tudta a dékán, hogy a diákok valóban elvégezték az utólag elismert tantárgyakat, ugyanis a botrány kirobbanása óta sem került elő olyan bizonyíték, ami ezt alátámasztaná. A hivatalos, közokiratnak minősülő elektronikus indexben ugyanis nincs nyoma annak, hogy a három hallgató a később beírt tantárgyakat akár csak felvették volna. | [
"Semmelweis Egyetem"
] | [
"Kreditátviteli Bizottság",
"Oktatási Nevelés Bizottság",
"Magyar Akkreditációs Bizottság",
"Semmelweis Egyetem Testnevelési Kara",
"Kreditátviteli bizottság",
"Testnevelési és Sporttudományi Kar"
] |
Véglegesen kizárták a Fideszből Csáki Zsigmondot, Heves polgármesterét, aki Magyar Istvánnak, a Fidesz egri elnökének adta át a hevesi rendelőintézet működtetését. A Fidesz megyei elnöksége kifogásolta, hogy míg a párt megpróbálja önkormányzati kezelésben tartani az egészségügyi intézményeket, így például ellenezték, hogy a Hospinvest vegye át az egri kórházat, Csáki súlyosan megsértette a Fidesz alapszabályát.
A Fidesz országos választmányának elnöksége a párt Heves megyei elnökségének határozata alapján újra, és már véglegesen zárta ki a pártból Csáki Zsigmondot, Heves polgármesterét, tájékoztatott kedden a Fidesz Heves megyei elnöke.
A megyei elnökség azzal indokolta döntését, hogy a hevesi önkormányzat a Fidesz országos választmányának állásfoglalása ellenére egy magáncégnek adta át működtetésre a város rendelőintézetét, közölte Balázs József.
A megyei elnökség először múlt év júliusában döntött a kizárásról, a döntést azonban eljárásjogi hibák miatt meg kellett ismételni, miután Csáki fellebbezett a párt etikai bizottságánál, tette hozzá.
Korábban a megyei elnökség Csáki Zsigmond mellett kizárta Magyar Istvánt, a párt egri elnökét is, aki résztulajdonosa az Agria Ügyelet Kft.-nek. Ez a cég vette át a hevesi rendelőintézet üzemeltetését. Magyar István először szintén fellebbezett, majd önként hagyta ott a pártot. Decemberben azzal indokolta a lépést, hogy "elege lett a hercehurcából".
Csáki Zsigmond tagja a Heves megyei önkormányzat Fidesz-frakciójának is, amely erőteljesen ellenezte a Heves megyei kórház vagyonkezelésének átadását a pályázaton nyertes HospInvest Zrt.-nek. Korábban Magyar István is bírálta a tervezett funkcionális privatizációt.
Erre utalt eredeti határozatában a megyei elnökség is, miszerint "Csáki Zsigmond a Heves megyei önkormányzat képviselőjeként már a privatizáció kiírásának előkészítésénél is hangadóként lépett fel a megyei kórház privatizációja ellen." Közben a hevesi önkormányzat, jóváhagyásával pályázatot írt ki a helyi rendelőintézet működtetésére.
"Csáki Zsigmond ezzel a cselekedetével hiteltelenné tette a Fidesz törekvését is, ami országos szinten is állást foglal az egészségügy önkormányzati tulajdonban való tartása, a működtetés bújtatott privatizációjának elutasítása (...) mellett. (...) Cselekedetével a Szövetség alapszabályát, programját, értékeit, illetve jó hírét súlyosan sértő magatartást tanúsított" - indokolta döntését a megyei pártelnökség.
Csáki Zsigmond nem akarta kommentálni a döntést.
Az egri kórházat a szocialista vezetésű Heves megyei önkormányzattal kötött szerződés alapján november 1-je óta a HospInvest Zrt. működteti. | [
"Fidesz",
"Agria Ügyelet Kft."
] | [
"HospInvest Zrt."
] |
Újabb abszurd elemekkel gazdagodott az ellenzéki pártok számvevőszéki ellenőrzése. Az adatvédelmi hatóság közben az ÁSZ-t készül vizsgálni.
A számviteli törvény előírása ellenére a tárgyi eszközök üzembe helyezését hitelt érdemlő módon nem dokumentálta – kifogásolta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Együtt gazdálkodásának vizsgálatakor. Csupán a párt válaszából derült ki, hogy a kívülálló számára rejtélyes számvevőszéki megállapítás valójában egy klímaberendezésről szól.
Az Együtt szerint a számvevőszéknek ebben sincs igaza. A párt közölte: egyetlen klímaberendezését leltárba vette – az ÁSZ számára a megjelölt elektronikus felületre határidőben feltöltötte), üzembe helyezte, a vásárlásról, a szerelésről és az üzembe helyezésről számlával rendelkezik, így a tárgyi eszközök üzembe helyezésének dokumentálására vonatkozó előírásoknak is megfelelt.
Sejthető, hogy az ellenzéki pártoknak milyen esélyük van igazukról meggyőzni a számvevőszéket, ha még egy klímaberendezés üzembe helyezésének szabályosságáról is ilyen élénk vita folyik. Az Együttet az ÁSZ összesen mintegy 20 millió forintos büntetéssel fenyegeti tiltott párttámogatás miatt. A legnagyobb tételt a kedvezményesnek minősített irodabérlet teszi ki: a számvevőszék szerint a párt ily módon 2015-ben 5,1 millió, 2016-ben 4,6 millió forintos jogsértő "nem pénzbeli hozzájáruláshoz" jutott.
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Az Együtt elküldte lapunknak az ÁSZ jelentéstervezetét, amelyből nem olvasható ki, hogy a számvevőszék milyen alapon jutott erre a következtetésre. A párt "értékelési szakvéleményt" és ingatlanhirdetéseket is csatolva állítja, hogy jogszerűen járt el, az irodáért fizetett bérleti díj nem marad el a piacon szokásos bérleti díjak szintjétől. Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke kérdésünkre elmondta: nincs ötlete rá, hogy a számvevőszék – amely korábban nem kifogásolta az irodabérlést – a most vizsgált két évben miért állapított meg különböző összeget, amikor az állítólagos tiltott párttámogatás mértékét meghatározta. Miközben az irodabérlés körülményei mindkét évben ugyanazok voltak.
Előfordulhat az is, hogy a végén majd a hóhért akasztják. A Magyar Nemzet híre szerint ugyanis az adatvédelmi hatóság egy beadvány nyomán a számvevőszéket készül vizsgálni. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a lapnak elmondta, hogy munkatársai megnézik, az ÁSZ a jogszabályi felhatalmazás alapján milyen adatokra láthat rá, a törvény szerint mit ellenőrizhet.
Az ügy előzménye: a számvevőszéknek azzal is gondja volt, hogy az Együtt adományként vett nyilvántartásba 62 ezer forintot, amit öt ember tagdíjként fizetett be. Juhász Péter, az Együtt elnöke üdvözli az adatvédelmi hatóság vizsgálatát az ÁSZ-nál. Hiszen a számvevőszék nem kért betekintést a tagjegyzékbe, megalapozottan ezért nem tehet olyan állítást, hogy melyik utalás érkezett a párt tagjától és melyik nem. Ha mégis rendelkezésére állnak ezek az adatok, akkor a számvevőszék törvényt sért szigorúan védendő személyes adat kezelése miatt. Ebben az esetben – így Juhász – az ÁSZ elfogadhatatlan ellenőrzési gyakorlatot folytat.
Az Együtt kéri a számvevőszéket, hogy bocsássa rendelkezésére a jelentéstervezetben szereplő összes megállapítását alátámasztó tényeket és bizonyítékokat, vagy tegye lehetővé az azokba való betekintést. Ellenkező esetben a párt a "súlyos eljárási jogsértésből fakadó igényeit" minden lehetséges jogorvoslat igénybe vétele során érvényesíteni fogja.
Csakhogy: fellebbezési lehetőség nincs. Kérdésünkre, hogy milyen jogorvoslat jöhet szóba, Juhász Péter egyelőre annyit mondott: ez függ attól, milyen eredménnyel zárul az adatvédelmi hatóság vizsgálata, és milyen választ kapnak az ÁSZ-tól.
Reagálásában a számvevőszék hangsúlyozta, hogy ellenőrzései során az ÁSZ mindenben betartja a rá vonatkozó adatvédelmi és adatkezelési előírásokat, továbbá visszautasít minden ezzel kapcsolatos valótlan állítást. Egyúttal felszólította a párt képviselőit, hogy "tartsák be a törvényeket, tartózkodjanak a valótlanságok terjesztésétől, valamint az ÁSZ rágalmazásától". A számvevőszék nemrég a 660 milliós rekordbüntetéssel fenyegetett Jobbikot is ilyen stílusban intette rendre.
Az LMP bejelentette, hogy Alkotmánybírósághoz fordul, amiért nincs fellebbezési lehetőség a számvevőszék büntetéseivel szemben. Az LMP is jogtalannak tartja az összesen 16 millió forintos bírságot, és megalapozatlannak minősíti azt a számvevőszéki állítást, hogy a párt tiltott támogatást fogadott volna el. Az LMP különösképpen nehezményezi, hogy az ÁSZ honlapján közzétett, a pártok ellenőrzésére vonatkozó módszertani útmutató nem tartalmazza a tiltott nem pénzbeli hozzájárulások megállapításának módszertanát.
Az Együtthöz hasonlóan az LMP is elküldte lapunknak az ÁSZ jelentéstervezetét és az arra adott választ. A Fodor Gábor vezette Magyar Liberális Párttól azonban – a gazdasági igazgató döntésére hivatkozva – egyiket sem kaptuk meg. Helyette egy közlemény érkezett, amely arról tájékoztatott, hogy a párt az ellehetetlenítésüket szolgáló ÁSZ-büntetéssel kapcsolatban megtette észrevételeit a számvevőszéknek: "gazdasági és jogi szakértők bevonásával pontról pontra cáfoltuk a jelentéstervezetben megfogalmazott vádakat". A liberális pártnak jelen állás szerint mintegy 14 millió forintos büntetést kellene fizetnie.
Tiltakozik Karácsony Gergely pártja, a Párbeszéd is. Az ÁSZ a Párbeszédet olyan dolgokért sújtaná bírsággal, amelyeket az előző ellenőrzés során, amikor három revizor hónapokon keresztül személyesen is ellenőrizte a pártot, rendben lévőnek talált.
Tavaly még bíráltak, most pénzt küldenek Miközben tavaly még bírálta a Professzorok Batthyány Köre (PBK) a magyar közállapotokat, idén a deklaráltan jobboldali csoport elnöke pénzt küldött Orbán Viktor felhívására a Fidesznek. Náray-Szabó Gábor a Hír TV-ben azt mondta: a nagyobbik kormánypárt anyagi támogatása egyfajta kiállást jelent. A konzervatív tudósokból álló tömörülés vezetője hozzátette, idén nem készítenek évértékelőt az ország helyzetéről. A PBK tavaly többek között azt írta: az országban a valóság és a látszat minden korábbinál jobban összekeveredett, és természetesen a látszat uralkodik, ami nem használ sem a kormánynak, sem a polgároknak. A kormány nemcsak a professzoroktól remél támogatást: Simicska Lajos fia a Facebook-oldalán tette közzé az apjának címzett fideszes adománykérő levelet. Simicska Ádám szerint a Fidesz mindig az apjához fordul, amikor nagy bajban van.
Czene Gábor | [
"Magyar Liberális Párt",
"Párbeszéd",
"Együtt",
"LMP",
"Állami Számvevőszék"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Professzorok Batthyány Köre",
"Hír TV",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
|
2012. 08. 09., 9:11
Utolsó módosítás:2012. 08. 09., 11:29
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter JÁTSSZ ONLINE! Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki Keresés
Az idén januártól augusztusig 54 726 530 forintot fizetett a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a vezetők külföldi utazásaiért - derül ki a Kormany.hu oldalon megjelent összesítésből. A tárca az idén a legtöbbet Fazekas Sándor miniszter és kísérőinek brazíliai útjáért fizette: ez összesen 5,2 millió forintba került, és ebből csak az utazási költség 4,2 millió forint volt.
Fazekas Sándor és az őt kísérő ötfős delegáció az idén júniusban Rio de Janeiróban az ENSZ fenntartható fejlődés konferenciáján, az úgynevezett Rio+20 konferencián és kísérőrendezvényein vett részt. A konferencián Magyarország a legmagasabb szinten képviseltette magát, a delegációt ugyanis Áder János köztársasági elnök vezette.
4,2 millióért repültek Rióba
A VM a tárcavezető és ötfős kíséretének utazását finanszírozta, és ez a tárca sajtóosztálya szerint azért került több mint ötmillió forintba, mert "a brazil szervezők által megadott szállásköltségek kiugróan magasak voltak". A Kormany.hu-n szereplő összesítés szerint ugyanakkor mégsem a szállás volt a legdrágább (ez 404 ezer forintba került), hanem az oda- és visszautazás, amely 4,2 millió forint volt összesen.
A repülőjegyekért tehát fejenként nagyjából 700 ezer forintot fizetett a tárca. Ha interneten a következő napok valamelyikére szeretnénk repülőjegyet foglalni Rio de Janeiróba, nagyjából ennek feléért, 350 ezerért találunk jegyeket. A minisztérium a repülőjegyekről azt írta az [origo]-nak, hogy az "oda- és a visszaútra is turistaosztályon, valamint többszöri átszállással foglaltunk jegyet", illetve "odafelé a Lufthansa járatát, visszaúton pedig a TAP légitársaság menetrend szerinti járatát vette igénybe a tárca".
Habár Fazekast öten kísérték el a konferenciára, és Rióba összesen 26-an utaztak, a delegációba nem fért bele az LMP-s Jávor Benedek, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának elnöke. Az Index szerint a miniszter azt írta Jávornak még a rendezvény előtt: "tekintettel kell lennünk a takarékos állam koncepciójára, így parlamenti képviselő kiutazását nem áll módunkban támogatni". A konferenciára ugyanakkor mégis elutazhatott Kepli Lajos jobbikos képviselő, aki a honlapján számolt be erről.
A Kormany.hu-n megjelent, június 22-ei közlemény szerint Fazekas Sándor Rióban "a jövő élelmezésbiztonságáról, a fenntartható termelésről és a mezőgazdaság sokféleségének megőrzéséről" beszélt, és külön egyeztetett az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatójával.
A miniszternek businessjegy jár
A VM összesítéséből kiderül, hogy az idén június 3-ától 5-éig Fazekas Sándor és egyik helyettes államtitkára, Kovács Péter is Dániába utazott. A miniszter utazása 1 104 100 forintba került, miközben az ugyanekkor utazó helyettes államtitkár útja csupán 381 500 forintba. A VM sajtóosztálya a különbséget azzal indokolta, hogy "a repülőjegy igénybevételekor a kormányrendelet értelmében a miniszter minden esetben businessjegyre (első osztályúra) jogosult". A szabály szerint az államtitkároknak, helyettes államtitkároknak, vezető kormánytisztviselőknek csak akkor jár a businessjegy, ha négy óránál hosszabb az utazás.
Szintén a VM összesítéséből derül ki, hogy Czerván György államtitkár az idén kétszer is járt Luxemburgban. Áprilisban és júniusban is az agrár- és halászati miniszterek tanácsának ülésén vett részt két kísérőjével. Az áprilisi utazás több mint 1,2 millió forintba került, míg a júniusi utazás ennek feléből, 650 ezer forintból is kijött. A VM sajtóosztálya a különbségre nem adott magyarázatot, csak annyit írt: "minisztériumunk minden lehetőséget alaposan megvizsgálva és a költséghatékonyság szempontjait messzemenőkig szem előtt tartva hoz döntést és tesz ajánlatot a kiutazásokra".
Többet utaztak külföldre az NGM-ből, mint a külügyből
A több minisztérium egyelőre nem töltötte fel a Kormany.hu-ra, hogy vezetőik mennyit utaztak az idén. Józsa István MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére (Mennyit utaznak az állam kontójára?) viszont minden tárca vezetőjének válaszolnia kellett. A parlament honlapján is megtalálható összesítésekből kiderül, hogy az utazásokra az idén eddig a legtöbbet a Nemzetgazdasági Minisztérium költötte: "a tárca összességében 1284 darab repülőjegyet vásárolt, és 194 701 761 forintot költött repülőjegy és egyéb közlekedési szolgáltatások igénybevételére" - írta Matolcsy György a képviselőnek.
Ez az összeg magasabb, mint amennyit a többi között a külfölddel való kapcsolattartással megbízott Külügyminisztérium költött repülőjegyekre. A Külügyminisztérium 807 repülőjegyet vásárolt az első félévben, és ez 179 millió forintba került (ebből 55 millió forintot megtérített az Európai Unió). Az NGM szállásra 81 millió forintot, napidíjakra pedig 47 milliót költött. A Külügyminisztérium jóval kevesebbet költött szállásra, 38 millió forintot, a napidíjakra viszont többet, 54 millió forintot fizetett ki.
A képviselőnek adott válaszokból nem derül ki, hogy az egyes miniszterek, illetve az állami vezetők hová és mennyit utaztak, a mellékelt táblázatokban ugyanis csak a célországot, illetve az utazások időpontját, témáját és összegét sorolják fel a tárcák. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ugyanakkor az utazásokról szóló összesítést nem hozta nyilvánosságra a parlament honlapján, csak a szocialista képviselőnek küldte el. | [
"Vidékfejlesztési Minisztérium"
] | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Európai Unió",
"Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete"
] |
A rendőrség hivatalosan is megerősítette, hogy házkutatást tartottak a BKV Zrt. és a Budapest Airport Zrt. központjában, és a két cég jogi igazgatójának lakásán is. Őket őrizetbe is vették, kezdeményezik az előzetes letartóztatásukat. Volt három társuk is, de részleteket csak vasárnap árul el a rendőrség.
A szélesebb körű nyomozásra utal, hogy a rendőrök reggel hétig házkutattak, és keresik az informatikai igazgatót is.
A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) megerősíti azokat a korábbi sajtóértesüléseket, melyek szerint nyomozást folytat a Budapest Airport Zrt. jogi igazgatója és a BKV Zrt. jogi igazgatója és társaik – összesen öt fő ellen - vesztegetés és más bűncselekmények miatt. Az RRI nyomozói a tegnap este folyamán őrizetbe vették a Ba Zrt és a BKV jogi igazgatóját. A rendőrség kezdeményezi az őrizetbe vett személyek előzetes letartóztatását - áll abban a közleményben, amelyet szombat délután adott ki a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság.
Megerősítették azt is, hogy az RRI házkutatást tartott a Budapest Airport Zrt. és a BKV Zrt. központjában, illetve a gyanúsítottak lakásán, ahol különböző tárgyi bizonyítási eszközöket foglalt le, melyek kiértékelése folyamatban van.
A nyomozás érdekeire való tekintettel az RRI a holnapi nap során ad bővebb tájékoztatást.
A BKV jogi igazgatóját, Sz. Györgyöt - aki korábban a Budapest Airportnál (BA) dolgozott - a Híradó információi szerint pénteken este tetten érték, amint egy bevásárlóközpont parkolójában tízmillió forint vesztegetési pénzt vett át a BKV-val szerződésben álló egyik cég képviselőjétől. A nyomozás eddigi adatai szerint az igazgató fiktív megbízásokat adott ügyvédeknek, akik a megbízási díj egy részét visszaadták neki.
A Budapest Airport jogi igazgatóját, R-V. Krisztinát a lakásán fogták el. Azzal gyanúsítják, hogy a BKV jelenlegi jogi igazgatójával összejátszva pénzért belső információkat szivárogtatott ki, hogy egyes cégek a Budapest Airporttól megrendelésekhez tudjanak jutni. A nyomozók szerint ezek a cégek folyamatosan, többszörösen túlszámlázták az elvégzett munkát, amit az igazgató elfogadott. A munka nélkül szerzett többletbevételt aztán a cégek visszajuttatták az igazgatónőnek.
A BKV jogi igazgatója, Sz. György korábban, 2003. november elsejétől a Budapest Airport Zrt. jogi igazgatóságának helyettes vezetője volt, 2006. január és 2006. július között pedig tagja volt a Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft. felügyelő bizottságának is, majd 2006. augusztus és 2007. szeptember között a Budapest Airport Minibusz ügyvezetője volt. 2008. május 19-e óta a BKV Zrt. jogi igazgatója.
A Népszabadság értesülése szerint Sz. György pályázat nélkül került a BKV-hoz, az igazgatótanács elnökének ajánlására - holott erre a funkcióra általában pályázat útján választják ki az arra alkalmas embert.
Sz. György korábbi főnöke a Budapest Airportnál a BA szintén őrizetbe vett jogi igazgatója, R-V. Krisztina volt, aki szintén 2003-től dolgozott a cégnél.
Az Index korábban beszámolt arról, hogy a megbundázott szerződések mind a BKV-nál, mind a Budapest Airportnál cégnél jogi tanácsadás, ügyvédi megbízás jellegűek voltak. A BKV-nál évek óta nagyon sok külső jogi tanácsadó dolgozik, a cég százmilliós nagyságrendben költ ilyen típusú szerződésekre.
Információink szerint a jogi szerződések mellett a nyomozás informatikai szerződést is érint, amelyet még az idén kötöttek. Ezért a rendőrök az Index értesülése szerint több középvezetővel együtt berendelték az informatikai igazgatót is, aki telefonon megígérte, hogy bemegy, de végül ezt nem tette meg. | [
"Budapest Airport Zrt.",
"BKV Zrt."
] | [
"Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft.",
"Repülőtéri Rendőr Igazgatóság",
"Repülőtéri Rendőri Igazgatóság",
"Budapest Airport Minibusz",
"Ba Zrt"
] |
Értesüléseink szerint leltárhiányra bukkantak a nyíregyházi kórházban.
Rendőrségi tanúkihallgatások folynak a nyíregyházi Józsa András Kórházban történt állítólagos leltárhiány ügyében, amellyel kapcsolatban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség sikkasztás megalapozott gyanúja miatt rendelt el nyomozást.
Elfogultság miatt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányságra került az eljárás, amelyről Szabó Zita rendőrségi szóvivő azt mondta: a nyomozás alapját képező leltárhiány felmérése és összegének megállapítása folyamatban van, az ügynek nincs gyanúsítottja, s még senkit sem vettek őrizetbe. | [
"Józsa András Kórház"
] | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség",
"Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Újabb harminc tanácsadói szerződés miatt fordul a rendőrséghez a BKV-vezérigazgatója. A BRFK vizsgálja annak a cégnek a szerződéseit is, amelyben korábban a napokban visszalépett fideszes képviselőjelölt, Orbán Anita férje volt az egyik vezető.
Jelenleg is vizsgálja a BRFK gazdaságvédelmi főosztálya a BKV szerződéseit, köztük a CEMI (Central European Management Intelligence) tanácsadó céggelmég 2007-ben kötött megállapodást – erősítette meg tegnap a rendőrség lapunknak. A CEMI tíz hónap alatt 287 millió forintot kasszírozott tanácsaiért a BKV-tól. A cég szenior partnerei óránként százezer forintot, junior partnerei hetvenötezret, elemzőik harmincötezret számláztak. A CEMI-vel kötött szerződést a BKV részéről vezérigazgatóként Antal Attila írta alá, akit nemrégiben gyanúsított meg a rendőrség. Antal állítólag részletes vallomást tett, és hivatalosan meg nem erősített információink szerint a CEMI-vel kötött szerződés kapcsán is érdemben nyilatkozott. A BKV korábban közleményben azt állította, hogy a céggel kötött szerződésnek és a kapott tanácsoknak köszönhetően kilencmilliárd forintot sikerült megtakarítani, így a majd háromszázmilliós ráfordítás sokszorosan megtérült.
Orbán Anita
A CEMI egyik korábbi "ügyvezető partnere" Orbán Krisztián volt, aki most az Oriens nevű tanácsadócég egyik irányítója, nem mellesleg a múlt hétvégén visszalépett fideszes képviselőjelölt, Orbán Anita férje. Orbán Krisztián neve legutóbb akkor volt olvasható a sajtóban, amikor 2008-ban több közgazdásszal karöltve gazdaságélénkítő csomagot mutatott be "Kilábalás" címen. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök még abban az évben meghívta az Oriens képviselőit, így Orbán Krisztiánt is, hogy kormányülésen vázolják elképzeléseiket. Az Oriens jegyzett tőkéje 38 millió forint, a céget Orbán Krisztián képviseli; a tagok között pedig egy Oriens Holding Limited nevű vállalkozás szerepel –utóbbit Cipruson jegyezték be.
Orbán Anita hirtelen visszalépése a jelöltségtől sokakat meglepett, a fiatal politikusnőt ugyanis a párt egyik komoly reménységeként tartották számon. A Fidesz pár napja közleményben tudatta, hogy mégsem őt indítják a főváros 16. számú választókörzetében, hanem Simicskó Istvánt. A közlemény szerint Orbán Anita egészségügyi okok miatt nem tudja vállalni a képviselő-jelöltséget.
"A hír igaz, egészségügyi okok miatt sajnos mégsem tudom vállalni a jelöltséget. (...) Ez a csoport természetesen továbbra is működni fog, hogy így is kapcsolatban tudjunk maradni! Ugyanúgy fogok majd írni, linkelni és válaszolni, csak most sajnos egy kicsit ritkábban, mint eddig", írta a Facebook közösségi oldalon Orbán Anita, aki pár nappal a bejelentés előtt, február másodikán még lakossági fórumot tartott, erről be is számolt internetes üzenőfalán. Sőt, Twitteroldalán még február hetedikén hajnalban, azaz a lemondó közlemény kiadásának reggelén is több bejegyzést tett. Az egyiken épp a kampányoldalát linkelte be, egy személyes jellegű bejegyzés mellé.
Lapunk megkereste Orbán Krisztiánt, aki közölte: feleségének egészsége valóban megromlott, erről azonban – érthető módon – nem kívánt részletekbe bocsátkozni. | [
"CEMI",
"BKV"
] | [
"Oriens Holding Limited",
"Central European Management Intelligence"
] |
Házkutatást tartottak az ügyészségi nyomozók Simon Gábornál, miután az MSZP volt elnökhelyettesének csütörtök reggel megszűnt a parlamenti mandátuma és a mentelmi joga. Az ügyészségi nyomozók Simon Gábor pestszentlőrinci és budai háza mellett az MSZP székházában is jártak, de a volt szocialista képviselőt egyelőre nem gyanúsították meg. Simont hiába várta újságírók hada, senkinek sem nyilatkozott. A parlament mentelmi bizottsága is eljárást indított.
Soron kívül foganatosítják a nyomozati lépéseket Simon Gábor ügyében, miután az MSZP volt elnökhelyettese szerdai hatállyal lemondott képviselői mandátumáról, és így már nem védi mentelmi joga – mondta Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője a HírTV Magyarország élőben című műsorában.
Két lehetőség volt arra, hogy elinduljon az eljárás – mint Fazekas Géza rámutatott – az egyik ilyen az, hogy Simon Gábor önként lemond a képviselői mandátumáról, a másik pedig az, hogy a parlament hoz döntést mentelmi jogának elvételéről.
A parlamentet is összehívhatják Az Országgyűlés mentelmi bizottsága március 31-éig készíti el jelentését a Simon-ügyről, és ha nagy horderejű dolgot állapít meg, akkor akár a parlament rendkívüli ülésének összehívását is kezdeményezheti – mondta a bizottság KDNP-s elnöke csütörtökön Budapesten.
"Konkrétan az exképviselőt érintő nyomozati lépéseket nem tehetett az ügyészség, mert védte a mentelmi joga" – fogalmazott a szóvivő. Fazekas emlékeztetett, az osztrák pénzintézet bejelentése alapján már tavaly november óta zajlott a nyomozás. Utalva arra, hogy ügyészségi nyomozók jártak Simon Gábornál és az MSZP-székházban is, azt mondta, a Legfőbb Ügyészség emberei csütörtökön több helyszínen tartottak házkutatást, és lefoglalás is történt.
Ismert, Mesterházy Attila délután 2 óra körül a Hír TV kamerája elé állt, és azt mondta, a kiérkezett ügyészségi nyomozóknak átadott egy borítékot (Simon Gábor alternatív vagyonnyilatkozatával). Erre Fazekas Géza úgy reagált, "valóban jártak ott, egy bizonyos irat lefoglalására került sor".
Fazekas tájékoztatott arról is, hogy az ügyészség mind ez idáig nem hallgatta ki Simont, de a folyamatos nyomozás érdekeire tekintettel a nyomozati lépésekről nem mondhat többet, információt későbbre ígért.
Ismert, a legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte a büntetőeljárás megindítását még a múlt héten.
Először a XVIII. kerületben jelentek meg a nyomozók
Simon Gábor csütörtökön bosszúsan fogadta XVIII. kerületi házában az ügyészség nyomozóit – közölte délután egy óra után a Hír TV. A sajtónak a helyszínen senki nem nyilatkozott, Simon a házába három embert engedett be a nyomozók közül, azt azonban nem lehetett tudni, házkutatási paranccsal vagy idézéssel érkeztek-e. Az MSZP-s elnökhelyettes ügyvédje is a helyszínen volt. Simon Gábor házánál egyre több újságíró volt jelen, miközben az MSZP elnökhelyettese beállt az autójával a garázsba, majd visszament a házába. A nyomozók délután három óra után távoztak, de a helyszínen nem nyilatkozott senki – közölte a Hír TV tudósítója.
Ügyészségi nyomozók az MSZP-nél és Simon házánál facebook
embed http://m.mno.hu/videok/92446 <iframe id="videoplayer_92446" src="http://video.mno.hu/embed/92446" style="width:686px; height:500px"></iframe>
Délután negyed négy körül Simon kijött a házából, becsukta az ajtót, majd autóba ült és elindult. Az MSZP egykori elnökhelyettese ekkor sem nyilatkozott, elhajtott a helyszínről. Azt nem lehet tudni, hogy mi volt az úti célja az egykori szocialista politikusnak. A Simon Gábor házában járt ügyészségi nyomozók fél 4-kor visszaértek a Központi Nyomozó Főügyészség Népligethez közeli épületébe, de a Simon-háztól kisvártatva elinduló volt MSZP-képviselő nem ért oda, nem is arra indult. Néhány újságíró egy darabig próbálta követni, de azokat Simon a városban furikázva egymás után lerázta.
Ügyészségi tájékoztató a Simon-ügyben facebook
embed http://m.mno.hu/videok/92461 <iframe id="videoplayer_92461" src="http://video.mno.hu/embed/92461" style="width:686px; height:500px"></iframe>
A Simon-ügynek jelenleg nincs gyanúsítottja, a nyomozás folyamatban van – tudatta a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szóvivője csütörtök délután. Nagy Andrea tájékoztatása szerint nem közölnek információkat arról, hogy csütörtökön milyen "nyomozati cselekmény történt", az értesüléseket nem kommentálják. Hozzátette, a nyomozás a büntetőeljárásnak nem nyilvános szakasza, és jelenleg bármilyen adat nyilvánosságra hozatala sértené a nyomozás sikerét.
Simon lakását is felkeresték
Kora este ügyészségi nyomozók jártak Simon Gábor XII. kerületi, Ágnes utcai lakásában is, ahonnan a politikussal együtt távoztak is fél 6 tájt. Arról továbbra sem adnak ki tájékoztatást, hogy milyen nyomozati cselekményeket végeznek.
Ez az a társasház, amelyben a volt MSZP-s képviselő és a felesége is vásárolt egy lakást két évvel ezelőtt. Simon 2012-es vagyonbevallásában a 120 négyzetméteres, legalább 80 milliós budai luxuslakás szerepelt ugyan, de a szocialista képviselő akkor nem rendelkezett olyan jövedelemmel, ami megmagyarázná, hogy miből vette az ingatlant.
Az M1 csütörtök esti Híradójában arról számolt be, hogy fél nyolc előtt néhány perccel egy hölgy érkezett Simon Gábor pestszentlőrinci házába, az MSZP egykori elnökhelyettese azonban nem ment haza.
Simon elindul Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet
Ügyészségi nyomozók voltak a szoci székháznál
A Hír TV információi szerint a Simon Gábor ügyében elindított büntetőeljárás miatt voltak nyomozók az MSZP székházánál. A televízió helyszíni tudósítója elmondta: ügyészségi nyomozók olyan borítékot vittek el az MSZP székházából, melyek a szocialista képviselőjelölt által a pártnak külön leadott vagyonnyilatkozatot tartalmazták.
A korábban elmondottakkal ellentétben Mesterházy Attila csütörtök délelőtt a parlamentben a Hír TV-nek azt mondta, nincs ilyen boríték, tekintettel arra, hogy a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozata megegyezik a mostani képviselőjelöltek nyilatkozatával, így erre nincs szükség. Negyed órával később a pártelnök már pontosított a Hír TV-nek, elmondta, hogy mégis van ilyen boríték, melyet az ügyészségi nyomozók már el is vittek a Jókai utcai székházból. A Hír TV helyszíni tudósítója szerint Kormos Kata, a párt szóvivője számított arra, hogy Simon házánál megjelennek a nyomozók.
Rendkívüli hírek - Mesterházy az ügyészségi intézkedésről facebook
embed http://m.mno.hu/videok/92448 <iframe id="videoplayer_92448" src="http://video.mno.hu/embed/92448" style="width:686px; height:500px"></iframe>
Mesterházy: a korábbi nyilatkozatot érvényesnek tekintették
Mesterházy Attila délután 2 óra körül a Hír TV kamerája elé állt, és a korábban letagadott borítékról elmondta, azt átadta a kiérkezett ügyészségi nyomozóknak. Hozzátette, azt nem tudja, miért lesz hasznos a boríték a nyomozóhatóság embereinek, de arról beszámolt, hogy minden megválasztott MSZP-tisztségviselőnek a hivatal kezdete után 30 nappal legkésőbb le kell adnia egy nyilatkozatot, amiben közli vagyoni helyzetét. Ilyent Simonnak azért nem kellett leadnia, mert korábban is hivatalban volt, így korábbi vagyonnyilatkozatát érvényesnek tekintették erre. A nyomozók tehát Simon vagyonnyilatkozatát vitték el borítékban – derült ki a Hír TV délután 2 óra utáni jelentéséből.
Csütörtökön megszűnt a volt szocialista politikus képviselői mandátuma, miután megérkezett Simon lemondó levele az Országgyűlés elnökéhez – közölte korábban a Ház sajtófőnöke.
Vizsgálat: nem nyomtak gombot a szocik
A parlament csütörtökön a házszabálytól történő eltéréssel felkérte a mentelmi bizottságot, hogy vizsgálja ki Simon Gábor eltitkolt vagyonának ügyét. A Ház 273 igen szavazattal, 2 nem ellenében támogatta Rubovszky György kereszténydemokrata képviselő önálló indítványát. Két DK-s Szűcs Erika és Vitányi Iván szavazott nemmel, míg a teljes szocialista frakció nem nyomott gombot.
A parlament határozata értelmében a bizottságnak március 31-éig kell tájékoztatót készítenie arról, hogy Simon eltitkolt százmilliói származhattak-e legális, bevallott jövedelemből, vagy országgyűlési képviselői, illetve korábbi párttisztségével állnak összefüggésben. Az Országgyűlés arra is felkérte a bizottságot, hogy vizsgálja meg, van-e lehetőség a Simonnak az összeférhetetlenség időszakában kifizetett javadalmazás jogi úton történő visszakövetelésére.
Korábban sem mutatkozott Simon
A KDNP-s Rubovszky György kezdeményezte, hogy az Országgyűlés kérje fel a mentelmi bizottságot: folytasson le vizsgálatot Simon Gábor "országgyűlési képviselőként tett vagyonnyilatkozatával és vagyonosodásával összefüggő egyes kérdések egyértelmű tisztázása érdekében". A politikus keresné a lehetőséget a volt szocialista képviselő javadalmazásának jogi úton történő visszakövetelésére is.
Simon szerdán is folyamatosan bujkált és menekült a sajtó elől. A bukott MSZP-elnökhelyettes szerdán kora este a Hír Televízió stábja miatt nem mert hazamenni XVIII. kerületi lakásába, kocsijával a ház előtt csak lassított, majd amikor meglátta a rá várakozó riportert, megállás nélkül továbbhajtott, majd autót cserélt. Az osztrák számláján százmilliókat rejtegető politikus nem ment el szerda délelőtt a mentelmi bizottság ülésére. A testület elnöke ezért kezdeményezte a képviselői összeférhetetlenség kimondását.
Rejtélyes százmilliók
A Magyar Nemzet február 4-én írt először arról, hogy Mesterházy Attila szocialista pártelnök helyettese, Simon évek óta hatalmas, több százmillió forintos vagyont parkoltat egy osztrák pénzintézet számláján. Az MSZP-s honatya a csaknem 250 millió forintos összeget nem tüntette fel egyetlen vagyonnyilatkozatában sem. A legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon mentelmi jogának felfüggesztését.
Simon február 6-án jelentette be, hogy minden MSZP-s tisztségéről és február 12-ei hatállyal országgyűlési képviselői mandátumáról is lemond. Mesterházy helyettese egyébként egy szót sem szólt arról, honnan szerezte a százmilliókat, és miért nem tüntette fel a vagyonbevallásában, csupán annyit közölt: jóhiszeműen hibázott, és el tud számolni. Azt továbbra is teljes homály fedi, honnan, hogyan és milyen céllal került ennyi pénz hozzá. | [
"MSZP"
] | [
"Legfőbb Ügyészség",
"Magyar Nemzet",
"Hír Televízió",
"Hír TV",
"Hír TV.",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Hatalmas bank-konglomerátum van születőben a posta és a takarékszövetkezeti hálózat egybeolvaszásával. Orbán Viktor elképzelése látszik valóra válni, aki a hazai bankrendszer felét magyar kézben szeretné látni. A két intézmény kereszttulajdonlása többe kerül mint eredetileg tervezték. A fejlesztési minisztérium államtitkára már a zöldbankot is vizionál. Minden lépés egy majdani privatizáció irányába mutat, melynek során Fideszes érdekkörök szerezhetik meg a sokmilliárdot érő csoportot.
A tervezett pénzintézeti hálózat a Magyar Posta mintegy 2000 hivatala és a takarékszövetkezetek 1600 fiókja révén az ország legkiterjedtebbje lesz. (A piacvezető OTP Nyrt.-nek Magyarországon mintegy 400 fiókja van.) A kormány arra hivatkozik, hogy a Magyar Posta Zrt. és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SzHISz) egymásra találása - Fónagy János fejlesztési minisztériumi államtitkár szerint - a vidéken élők pénzügyi, postai kiszolgálásának hatékonyabbá tételét és nem titkoltan egy erős zöldbank létrehozását szolgálja.
A kereszttulajdonlással - ahogy ez a Gazdasági Rádióban elhangzott - az agrárszektor speciális igényeit egy ilyen struktúra jobban tudja kezelni, hiszen ismeri az ágazat helyi szereplőit és azok finanszírozási nehézségeit. Államtitkára szavaihoz Németh Lászlóné miniszter a Napi Gazdaságnak adott tegnapi interjújában hozzátette, hogy a vidék bankjára azért van szükség, mert "nem minden tekintetben voltak megalapozottak korábban a hitelkihelyezések és többek közt ezt a helyzetet kivántuk megszüntetni, amikor kialakítottuk a szervezetet."
Az MVM is a rezsicsökkentés része Az energiaszektort nem akarják visszaállamosítani - jelentette ki Németh Lászlóné a Napi Gazdaságnak adott interjújában. "Leülünk mindenkivel tárgyalni a terveinkről, és aki nem tud ezzel azonosulni és felkínálja a cégét, akkor felmerül annak a lehetősége, hogy befektessünk" - mondta. Az MVM nagyjából 50 milliárd forint saját forrást biztosított az E.ON megvásárlásához, enélkül nem valósulhatott volna meg az üzlet. Hozzáfűzte, lassan az MVM-nek is ki kell vennie a részét a rezsicsökkentésből. A miniszter úgy vélekedett, el tudják érni, hogy a lakosság számára olcsóbb legyen az energia anélkül, hogy rontanának az ország befektetési környezetén. Hozzátette, ehhez le kell ülni a Gazprommal, amire a jövő év elején sort kell keríteni, valamint el kell dönteni, hogy milyen árstratégiát kövessenek, hol vannak még tartalékok, meddig lehet elmenni. Az E.On. gáztározói piaci igényeket szolgának - mondta a miniszter, holott korábban úgy nyilatkozott, hogy ezekre stratégiai okból van szükség az energiaárak csökkentéséhez.
Ez az érvelés azonban sántít - állítják a szakemberek, a vidéki pénzintézeti hálózat megerősítésének szükségességét nem tagadva. A takarékszövetkezetek stabilitásához ugyanis nagymértékben hozzájárult, hogy nem folyósítottak deviza alapú hiteleket, ami a jelenlegi mutatókra is kedvezően hat. Ugyanakkor közismert, hogy a takarékszövetkezetek vállalkozói hiteltermékeinek ára kedvezőbb, mint a bankszféra többi szereplőié - erre Horváth Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője hívta fel lapunk figyelmét. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy az ilyen jellegű koncentráció (monpolhelyzetre való törekvés) - legalábbis a mikrogazdasági elméletek szerint - a termékek árának növekedéséhez vezethet, beleértve a kamatokét is, ami ugyancsak köztudott, a takarékszövetkezeteknél a legkedvezőbb. (A végtörlesztő devizahiteladósok közül nagy számban éppen ezért a takarékszövetkezetektől vettek fel forinthitelt.)
Lapinterjújában Németh Lászlóné arra hivatkozott, hogy a Posta-SzHISz integráció "komoly előrelépés egy nagy hitelintézet létrejöttéhez, a szövetkezeti hitelintézetek működésének egységesítése ugyanakkor (...) a takarékok tulajdonosainak tulajdonhoz fűződő jogai (...) nem sérülnek." Ennek ellentmond az amiről Dávid Ferenc beszélt lapunknak. A VOSZ főtitkára megemlítette, hogy a takarékszövetkezetek, annak ellenére, hogy tulajdonosok, semmit sem tudnak arról, hogy az SzHISZ milyen áron vásárol, azaz mekkora is lesz egy postarészvény árfolyama a kereszttulajdonlás létrehozatalakor.
Arról sem értesítették őket, hogy a magyar állam az SzHISz vagyonához a korábbi minimumként meghatározott 100 milliárd forint helyett hogyan emelte fel 136 milliárd forintra a vagyoni hozzájárulását, hogy a szervezet ebből fedezze a Postában való tulajdonrészt.
A 100 milliárd forintot az idei költségvetés módosításával teremtette elő a kormányzat, Józsa István a szocialista párt parlamenti frakcióvezetője azonban azt mondta a Népszavának, hogy az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a 36 milliárd forint plusz pénzt maga is elő tudja teremteni. (A tranzakciót készpénzben bonyolítja le az állam.) Ez már azért sem okozhat gondot, mert Lontai Dénes, az MFB elnöke egyben az SzHISz-nek is elnöke.
Dávid Ferenc a Posta-SzHISz kereszttulajdonlásával kapcsolatban feltette a kérdést, hogy szabad-e egy ilyen monopol pénzügyi szervezetet létrehozni? Úgy vélte, hogy a teljes közszolgálati szféra, önkormányzatok, az állami vállalatok, múzeumok, bölcsődék, óvodák, iskolák - és még sorolhatnánk -, számlavezető bankja lehet ez a hálózat, amely akár az ebben a szférában dolgozók kifizetéseit is elláthatja. A számlavezetés kontrollja tipikus példája lehet annak, hogy az állam ellenőrzi az államot. A hatalmasra nőtt forgalom révén az SzHISz értéke is megnő, és amint a VOSZ főtitkára emlékeztetett rá, a megalakulásáról szóló jogszabály is utal arra, hogy a pénzintézetet feljavítás után el kell majd adni. Nem kérdéses, hogy kik lehetnek a vevők.
Józsa István nevesítette is: a majdani, burkolt privatizáció során nagy eséllyel pályázhat Spéder Zoltán és fideszes "baráti köre" is, ők lehetnek ennek a folyamatnak az újabb sajátos tulajdonszerzés haszonélvezői. A gazdaságpolitikus szerint egyébként a keresztfinanszírozás, mint forma azért is elgondolkodtató, mert ezt a konstrukciót egy kétoldalú szerződéssel is nyélbe lehetett volna ütni. | [
"Magyar Posta"
] | [
"Napi Gazdaság",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"GKI Gazdaságkutató Zrt.",
"Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete",
"OTP Nyrt.",
"Gazdasági Rádió"
] |
Az Egis a tájékoztatóiban a gyógyszer szív- és érrendszeri betegségeket megelőző, preventív hatását reklámozta, annak ellenére, hogy a gyógyszer nem rendelkezik ilyen törzskönyvezett hatással. A Versenytanács az EGIS Rt.-t a további jogsértő magatartástól eltiltotta, és 100 millió forint bírság megfizetésére kötelezte. A versenyhatóság a bírság kiszabásával a jogsértés kellő szankcionálásán túl, a versenyszabályok betartására, a hasonló jellegű jogsértések elkerülésére kívánja késztetni a piaci szereplőket. | [
"EGIS Rt."
] | [] |
Mészáros Lőrinc közbeszerzésekkel kitömött építőipari cégei ugyan nem panaszkodhatnak nyereségességükre, de még ezek a vállalatok sem nagyon produkáltak olyan profitrátát, mint amilyet a Soltút Kft. hozott össze 2021-ben. A Bács-Kiskun megyei vállalat minden szempontból nagyon erős évet zárt tavaly. Forgalmát megháromszorozva bekerült a szektor tíz legnagyobbja közé, ami azonban talán ennél is nagyobb szó, hogy 65 milliárdos árbevételéből 17 milliárd forint nyereség soron is megmaradt. Ez még a kormányközeli cégek körében is kiemelkedő aránynak számít.
A Soltút ennek megfelelően mesés, 12 milliárdos osztalékot fizetett. Bár a vállalat az előző néhány évben is nagyot ment, korábban ennyi pénzt még sosem vettek ki a társaságból. Az azonban nagyon nem egyértelmű, hogy kit gazdagított ez az összeg. A rekordosztalékról hozott döntés előtti hetekben ugyanis elég furcsa cégjogi akciókat hajtottak végre a vállalat körül.
Simicska lázadása nyitott utat
A Soltút nem egy új cég, jó ideje fontos szereplője már a hazai építőiparnak, ám az elmúlt években nőtt igazán nagyra, és kezdett rendkívül jövedelmezően működni. A társaság az előző évtized kezdetén jellemzően évi 4-6 milliárdos árbevételt és néhány százmilliós nyereséget hozott össze évente.
A Simicska-Orbán háború 2015-ös kirobbanását követően azonban kiesett a piacról az állami megrendelések addigi legnagyobb haszonélvezője, a Közgép, és ezzel hatalmas űr keletkezett az úgynevezett mélyépítési szegmensben, ahol a Soltút is tevékenykedik. A vállalat meg is ragadta a lehetőséget, és ettől kezdve egyre nagyobb értékben nyert el közbeszerzéseket. A Bisnode adatai szerint
2016 eleje óta önállóan több mint 140 milliárd forintnyi állami megrendelést kaptak, és további közel 550 milliárd forintnyi projektben vehettek illetve vehetnek részt konzorciumi tagként.
A 2010-es évek elején még csak néhány milliárdos forgalmat bonyolító cég így az évtized végére már évi 20-30 milliárdos árbevételt hozott, és emellett az adózott nyeresége is folyamatosan meghaladta az évi ötmilliárdot. Tavaly ehhez képest sikerült még egy szintet lépni: a 2021-es 65 milliárd feletti árbevétel a nyolcadik legmagasabb volt a teljes hazai építőiparban. A 17 milliárdos nyereségnél pedig csak a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László, illetve az Orbán Viktornak túrát szervező Garancsi István cégei hoztak össze nagyobb profitot.
Kellett még egy szponzor Felcsútra
A Soltút tulajdonosa azonban nyíltan nincs ennyire közel a legfelsőbb politikai körökhöz. A cégnek már hosszú ideje a gazdaglistákon is rendre feltűnő Rencsár Kálmán a legnagyobb tulajdonosa és irányítója. Rencsárt ugyan a jobboldali kötődésű vállalkozók közé szokták sorolni, és feltűnt már miniszter oldalán projektátadáson is, de nagyon erős NER-es kapcsolatai eddig nem igazán voltak láthatóak és legalább annyit szerepelt a médiában a lovassport támogatása, mint a cége miatt.
A korábbiakhoz képest elég komoly lépés volt azonban a politikai elit irányába, hogy tavaly nyáron a Soltút is feltűnt az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt Puskás Akadémia szponzorfalán. Persze alapesetben egy focicsapat vagy egy utánpótlásneveléssel foglalkozó alapítvány támogatása nem kellene, hogy erős politikai kapcsolatot jelentsen, ám épp az építőiparban a Mészáros Lőrinchez köthető csapatok szponzorálása valahogy kéz a kézben jár a sikeres szerepléssel az állami tendereken.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzermilliárd forint magyar állami megrendelés áll a NER horvát focicsapatának támogatása mögöttA magyar közbeszerzéseken hasító építőipari cégek egymás sarkát tapossák, hogy támogathassák az eszéki futballcsapatot, a tablón már 14 vállalat díszeleg.
Röviden összefoglalva tehát az addig sem apró Soltút számára a Simicska-Orbán háború nyitotta meg az utat, hogy az építőipar meghatározó szereplőjévé váljon, mostanra pedig abban is csatlakozott a szektor legnagyobbjaihoz, hogy beállt a Felcsút szponzorai közé.
Nehezen érthető részvénykibocsátás
Ilyen előzmények után jött a 2021-es rekordév, és az azután kifizetett 12 milliárdos osztalék, amely könnyedén a harminc leggazdagabb magyar közé repíthette Rencsár Kálmánt. Már persze, ha ő kapta meg hatalmas összeget, ami néhány elég meglepő jogi lépés miatt egyáltalán nem biztos.
Rencsár egészen idén tavaszig évek óta egyedül birtokolta a Soltútat. Egyetlen tulajdonostársa maradék 5 százalékos részesedését még 2019-ben vásárolta meg 1,5 milliárd forintért. Bár a 90-es évek elejétől közvetlen tulajdonosa volt a vállalatnak, nem sokkal a kivásárlás után úgy döntött, eladja egy másik cégének a Soltútat. Az értékesítés igazából csak technikai lépés volt, továbbra is Rencsár maradt az egyedüli tulajdonos, csak ekkor már a szintén az építőiparban ténykedő S-Útvonal egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaságon keresztül.
Az elmúlt hónapok kissé furcsa tranzakciói pedig épp az S-Útvonal Zrt-nél történtek. Rencsár ugyanis április közepén úgy döntött, hogy tőkét emel a cégnél, méghozzá úgy, hogy nem hagyományos, hanem úgynevezett osztalékelsőbbségi részvényeket bocsát ki. Az ilyen értékpapírok lényege, hogy tulajdonosuk előbb és nagyobb mértékben részesedhet a társaság osztalékából. Jelen esetben a tíz új részvény tulajdonosa a kifizetés 70 százalékát kaphatja meg.
Az osztalékelsőbbségi részvény egy teljesen bevett formula, semmi kivetnivaló nincs benne, csakhogy egy egyszemélyes zrt-nél teljesen szükségtelen.
Ilyen vállalatnál ugyanis az osztalékot így is úgy is egy ember kapja, az egyedüli tulajdonos.
Az április közepi tőkeemelésnek első ránézésre akkor volt értelme, ha az új részvényeket valaki másra akarták átruházni. Méghozzá valószínűleg igen gyorsan, a kibocsátásról szóló döntésben ugyanis azt is kikötötte Rencsár, hogy az új részvények birtokosa már az előző év osztalékára is jogosult. Azaz az S-Útvonal – Soltúttól kapott 12 milliárdos és saját nyereségéből fizetett további 250 milliós – osztalékából közel 8,6 milliárdot az kaphatott, aki az új papírokkal rendelkezett.
És itt válik érdekessé a kibocsátás módja. A részvényeket ugyanis nyomdai úton állították elő. Ennek azért van jelentősége, mert a kinyomtatott értékpapíroknál nem kell automatikusan lejelenteni a tulajdonosváltást, elég, ha az új részvényes nevét az értékpapír hátoldalán vagy az ahhoz csatolt lapon átírják.*a jogszabály szó szerint úgy fogalmaz, hogy "névre szóló értékpapír esetén azt kell az értékpapírban rögzített jog gyakorlására jogosult személynek tekinteni, akit az értékpapír jogosultként megjelöl, vagy akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol". A forgatmány az értékpapírok hátlapján, illetve azokhoz csatolt írás.
Magyarul a 8,6 milliárd forintnyi osztalékra jogosító részvényeket bárki megszerezhette, anélkül, hogy ennek a külvilág számára látható nyoma lett volna.
Egy ilyen tranzakciónak azonban ekkor még volt egy komoly akadálya. A S-Útvonal Zrt. továbbra is egyszemélyes vállalat volt, márpedig a jogszabály szerint, ha
az egyszemélyes társaság új tagokkal egészül ki és így többszemélyes társasággá válik, a tagok kötelesek az alapító okiratot társasági szerződésre módosítani.
Így, hiába maradhatott láthatatlan maga a részvény-átruházás*Amit csak a cégnél tartott részvénykönyvbe kellett bevezetni, ha a tulajdonos az osztalékot is meg akarja kapni., ha megtörténik mégis egyből kiderül az alapító okirat módosítása miatt.
A probléma azonban nem sokkal később megoldódott. Rencsár Kálmán ugyanis bevonta a cégbe kisebbségi tulajdonosnak saját lányát. Gondolhatnánk, hogy ez megmagyarázza az osztalékelsőbbségi részvények kibocsátását, és csak családon belüli vagyonelosztásról volt szó, ám Rencsár lánya csak két darab részvényt kapott, és azok sem osztalékelsőbbségiek, hanem hagyományos törzsrészvények voltak, amelyekre így mindössze a kifizetés 1 százaléka jutott. Ezzel a lépéssel viszont eltűnt az utolsó olyan jogi kötelezettség is, amely az osztalékelsőbbségi papírok esetleges átruházhatóságát láthatóvá tette volna*A már említett részvénykönyvi bejegyzésen kívül, amely azonban nem nyilvános és csak kérésre tekinthető meg..
Minderre két nappal azelőtt került sor, hogy döntöttek volna 12,25 milliárdos osztalék kifizetéséről.
Az S-Útvonal Zrt-t megkerestük kérdéseinkkel, kíváncsiak lettünk volna, minek köszönhető a Soltút Kft. ágazati szinten is kiugró profitrátája, illetve miért volt szükség az osztalékelsőbbségi részvényekre, illetve az elmúlt időszak cégjogi lépéseire, ám cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Vállalat építőipar Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány Rencsár Kálmán Soltút Olvasson tovább a kategóriában | [
"S-Útvonal",
"Soltút Kft."
] | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Puskás Akadémia",
"S-Útvonal Zrt-t",
"S-Útvonal Zrt-nél"
] |
A politikus cégének tulajdonában lévő benzinkút
Nagyrészt üzemanyag-értékesítésből származhatott az előválasztási offshore-botrány központi cégének a bevétele az elmúlt években. Bár a vállalat az Alba Autómosó Kft. nevet viseli, a piacot ismerő szakértő szerint csak autómosással nem lehet évi 3 milliárdos árbevételt összehozni. Egy ilyen szolgáltató forgalma – függetlenül attól, hogy gépi, kézi vagy önkiszolgáló – legfeljebb évi néhány 100 millió forint lehet. Ez pedig az időközben előkerült – szintén a céghez tartozó – szórakozóhely bevételével sem adja ki a 3 milliárd forintot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElőválasztási offshore-ügy: hárommillióért cserélt gazdát egy félmilliárdot érő cégAz előválasztás hitelességét is alá áshatja, hogy az OEVB a jelek szerint nem vizsgálta ki elég alaposan a múlt hétvégén kirobbant offshore-ügyet.
A magyarázat az, hogy a néhány hónapja még a helyi DK-s jelölthöz, Ráczné Földi Judithoz köthető offshore cég tulajdonában lévő Alba Autómosó nemcsak egy mosót, hanem benzinkutat is üzemeltetett. A társaság 2020-as beszámolójában szó szerint az szerepel, hogy a
a kft. főtevékenysége gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem.
Méghozzá minden bizonnyal a fehérvári Greco Petrol kutakon végzett üzemanyag-kiskereskedelem. A vállalat már több mint hét éve is üzemeltette a jelenleg elvileg két töltőállomásból álló hálózatot, és a legutóbbi beszámolójában is kapcsolt vállalatként tüntette fel azt a céget, amely birtokolja az M7-es közelében található egyik benzinkutat.
Utóbbi vállalat az Olajkút Fehérvár Kft. nevet viseli, és történetesen teljes egészében Ráczné Földi Judit tulajdonában áll. A politikus ráadásul pont ugyanattól az offshore cégtől vásárolta meg ezt a vállalatot is, amelytől az Alba Automosó Kft. is a hozzá köthető másik offshore-céghez került. Az Olajkút Fehérvár Kft. két részletben lett Ráczné Földi Judité, először még 2019 nyarán a 80 százalékát vette meg, majd 2020 elején a maradék 20-at is. A teljes vételár 3 millió forint volt, miközben utóbbi tranzakció idején az említett benzinkút már biztosan a vállalat tulajdonában állt.
Ha röviden össze akarjuk foglalni az eddigi története, akkor
egy, az iratok szerint Földi Judit tulajdonában álló offshore cég megvásárolt egy olyan milliárdos forgalmú magyar vállalatot (az Alba Autómosót), amely minden jel szerint egy Földi Judit tulajdonában álló másik cég (az Olajkút Fehérvár Kft.) benzinkútját üzemeltette.
Ráadásul a kutat tulajdonló és üzemeltető vállalat eladója mindkét esetben egy másik offshore-cég volt, amelynek akkori tulajdonosa jelenleg is egy lakásba van bejelentve Ráczné Földi Judittal.
Egyébként az érintett fehérvári benzinkút és azt üzemeltető cégek több mint egy évtizede ugyanannak a görög nevű családnak az érdekeltségei (vélhetően innen ered a Greco Petrol név is). Akad a hálózatban bedőlt vállalkozás is, amely ellen másfél tucat végrehajtást indítottak különböző pénzt követelő szervezetek, köztük az adóhatóság, és amely végül felszámolással szűnt meg.
Ráczné Földi Judit a céghálóban cégvezetőként már 2012 óta jelen van, tulajdonosi szerepkörbe azonban csak nagyjából két éve került, amikor megszerezte az Olajkút Fehérvár Kft-t.
Frissítés: Ráczné Földi Judit nem tudta megnyerni az előválasztást Fejér megye 1. választókerületében, Székesfehérváron. Az MSZP színeiben induló Márton Roland 3057 szavazatával szemben a DK-s jelölt 2440-et kapott.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA panellakó magyar milliárdos, aki bagóért megvált szinte a teljes vagyonátólFurcsa ügyletek zajlottak a Kerekes Kft-nél, a kereskedőcég tulajdonrészeit néhány millió forintért adták-vették, miközben értéke több milliárd forint lehetett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkK. Ferenc milliárdos átlátszó módon nem fizetett adót, mégsem volt könnyű észrevenniGyönyörűen ledokumentálta, hogyan próbálta kikerülni az adófizetést. Egyelőre csak félmilliárd forintot keres rajta a NAV, de a végösszeg a háromszorosa is lehet.
Közélet előválasztás offshore Ráczné Földi Judit Olvasson tovább a kategóriában | [
"Alba Autómosó Kft."
] | [
"Greco Petrol",
"Olajkút Fehérvár Kft-t",
"Olajkút Fehérvár Kft.",
"Alba Automosó Kft.",
"Kerekes Kft-nél"
] |
Ma már ugyan egészen távolinak tűnhet a kormány nagy viharokat kavart lélegeztetőgép-beszerzése, melyet a koronavírus-járvány hazai betörése után indítottak el. A kabinet, felismerve, hogy a pandémia miatt égető szükség lehet és kereslet alakulhat ki a lélegeztetőgépekre, saját portyázókat küldött szét világszerte, hogy végül 16 ezer - olykor vitatott kapacitású és hasznú - berendezést szerezzen be. Azt végül a valóság döntötte el, hogy a legsúlyosabb időkben sem volt szükség 1600 gépnél többre Magyarországon, ami joggal veti fel a kérdést: mi lett a többivel?! Cikkünknek azonban nem ez lesz a tárgya, hanem a legnagyobbat szakító partnercég, mely mögül teljes egészében eltűntek a bizniszen sokat nyerő tulajdonosok.
Noha több társaság volt a külügyi tárca partnere a beszerzésben, mégis a legnagyobb figyelmet a tisztán magyar tulajdonú cég kapta, a Fourcardinal Kft., amely közel 17 milliárd forintot kapott a magyar államtól. Korábban ez a cég működtette az egyiptomi kereskedőházat és közel állt Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadójához, Rahói Zsuzsannához.
Jó üzlet volt. Fotó: Depositphotos
2020. április 20-án aztán két ügyvéd, Veréb Balázs és Vámosi-Nagy Zsolt létrehozta az SRF Silk Road Fund Holding Zrt.-t és még ugyanezen a napon a Fourcardinal taggyűlése úgy döntött, hogy ez a még csak alapítás alatt álló zrt. 10 százalékos tulajdonrészt vásárolhat a Fourcardinal Tanácsadó Kft.-ben, a profit pedig nem a kft. főtulajdonosáé lesz, hanem 7/8-ad részben a még bejegyzés alatt álló részvénytársaságé. Még ugyanezen a napon a Külgazdasági és Külügyminisztérium aláírta a Fourcardinal Kft.-vel az ezer darab kínai lélegeztetőgép vásárlásáról szóló 48,1 millió eurós (akkori árfolyamon mintegy 17 milliárd forintos) szerződést.
Alig több mint két évig kellettek a cégek
A lélegeztetőgépek beszerzése minden jel szerint sikeresen lezajlott, erre utal legalábbis a Fourcardinal Kft. 2020-as és 2021-es éves beszámolója, a megugró bevételek és a bőséges profit. Mint arról lapunk elsőként beszámolt, ez a cég viszonylag rövid időn belül a végelszámolás áldozatává vált.
Kapcsolódó cikk Végelszámolják a kormány lélegeztetőgép-beszerzésén milliárdokat szakító céget A kormány lélegeztetőgép-bizniszének egyik legnagyobb nyertese volt a Fourcardinal Kft., amely 17 milliárd forintos beszerzést bonyolított, most azonban jogutód nélküli megszűnés mellett döntöttek.
2021. szeptember elsején ugyanis elindították a végelszámolást a céggel szemben és viszonylag rövid idő alatt be is fejezték azt. A cégbíróság már 2022. május 10-én törölte a céget a működők közül.
A külüggyel kötött biznisz nyomán
a 2020-as 15,9 milliárdos profitból 15,4 milliárdot,
a 2021-es év 2,2 milliárdos nyeresége után pedig - az eredménytartalékot is megcsapolva - 2,8 milliárdot fizettek ki osztalékként.
A tulajdonosok között ez úgy oszlott meg tehát, hogy a Silk Road Fund Zrt. 7/8-ad részben részesült ebből, vagyis 15,9 milliárdot könyvelhetett el, a maradék 2,2 milliárd forint pedig a többségi tulajdonoshoz, Nagy Beatrixhoz került.
Kapcsolódó cikk Kipucolták a lélegeztetőgép-biznisz sikercégét A gazdasági teljesítmény ezt egyáltalán nem indokolta volna. Még 2021-ben sem.
A Silk Road beszámolójából pedig az is kiderült, hogy az idei május végi taggyűlésen úgy határoztak, 8,05 milliárd forintot fizetnek ki osztalékként a tulajdonosoknak a 2021-es év tevékenysége után. És feltehetően ezen kívül is lesz még hasonló nagyságú kifizetés: a követelések között ugyanis "egyéb" címszóval szerepeltetnek még egy egészen kiugró, 7,98 milliárd forintos tételt is, mely a szabályok alapján a Fourcardinaltól származó, megmaradt osztalék lehet. Erre pedig a jelek szerint nem túl sokára sor is kerülhet, mivel biztosan nem fogják azt bennhagyni a társaságban.
A Silk Road Fundot ugyanis a Fourcardinalhoz hasonlóan eltüntetik a működő cégek sorából a tulajdonosok. Igaz, az adminisztratív jellegű munka nagy részét, valamint a folyamatot már nem fogják végigvárni.
2022. november 16-án ugyanis a cégbíróságra benyújtott papírok alapján Szeverényi Márk vezérigazgató arról tájékoztatta a hatóságot, hogy a zrt. 100 százalékos tulajdonrésze a vértesszőlősi lakhellyel rendelkező Balázs-Hörömpöli Anett birtokába került. A változást december 8-án jegyezték be.
Négy nappal később az új tulajdonos arról határozott, hogy jogutód nélkül végelszámolja a társaságot. A végelszámolást ugyanaz a Süli Kálmán fogja elvégezni, mely az egyetlen leánycég, a gépek beszerzését lebonyolító Fourcardinal Kft. végelszámolását is lebonyolította.
A cégbíróságra benyújtott papírok alapján az eljárást 15 millió forint plusz áfáért végzi el.
Hónapok kérdése tehát, hogy a kormány lélegeztetőgép-beszerzésének legnagyobb hazai nyertes cégei örökre eltűnjenek a felszínről. A Silk Road Fund Zrt. alig több mint két és fél évet élt, ami alatt többmilliárd forinttal gazdagodtak a tulajdonosok. | [
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"SRF Silk Road Fund Holding Zrt."
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] |
A feljelentő szerint az Igazságügyi Minisztérium lemondott államtitkárát le kellett volna tartóztatni, és mivel ez nem történt meg, az ügyészek hivatali visszaélést követtek el. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség szerint a panasz nem volt jogos.
Elutasították a Völner-ügyben eljáró ügyészek ellen tett feljelentést – közölte a Fővárosi Nyomozó Ügyészség.
A közlemény szerint a Központi Nyomozó Főügyészség meg nem nevezett ügyészét, ügyészeit jelentették fel hivatali visszaélés bűntette miatt. A feljelentő szerint az ügyészek megszegték hivatali kötelességüket, mert nem indítványozták a korrupciógyanúba keveredett Völner Pál letartóztatását, amivel jogtalan előnyhöz juttatták az azóta már lemondott államtitkárt.
Az ügyészség azzal az indokkal söpörte le a feljelentést, hogy a büntetőeljárásól szóló törvény nem határoz meg olyan esetet, amikor az ügyész a letartóztatást köteles indítványozni, és "büntetőeljárásban alapvető jogot korlátozni csak a törvényben meghatározott okból, módon és mértékben lehet, feltéve, hogy az elérni kívánt cél kisebb korlátozással nem biztosítható".
Kényszerintézkedéshez pedig csak akkor nyúlhatnak, ha nincs más megoldás. A közleményben az ügyészség kiemelte, hogy letartóztatás nem cél, hanem eszköz, az eljáró ügyésznek, bírónak mindig mérlegelnie kell, hogy szükséges-e a büntetőeljárás eredményes lefolytatásához.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség most azt állapította meg, hogy az érintett ügyészek nem követtek el bűncselekményt, ezért elutasította a feljelentést.
Az ügyészségi közlemény arra nem tért ki, hogy ki volt a feljelentő, mindenesetre a Demokratikus Koalíció január 10-én ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, miután véleményük szerint az a tény, hogy a korrupcióval gyanúsított Völner Pál továbbra is szabadlábon van, kimeríti a hivatali kötelesség megszegését. | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"Fővárosi Nyomozó Ügyészség"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Sanyikám ... Na ide figyelj! Beszéltem már a Lacival is, és beszéltem már a Nagy Józsival is. ... Ezt a feladatot még meg kell csinálni! ... Abban az esetben, ha arról van szó, hogy napirendi pontok leszavazása van, akkor leszavazzuk, ha az egész napirendi pontok megvitatása van, és tulajdonképpen borítása van, akkor borítás van, azt fogjátok majd tudni!
Farkas Flórián ezekkel az instrukciókkal látta el telefonon az Országos Roma Önkormányzat egyik képviselőjét a szervezet legutóbbi, botrányba fulladt mohácsi rendkívüli közgyűlése előtt.
A két pártra önkormányzatban azt állítják Farkas Flórián miniszterelnöki romaügyi megbízott kissé zavaros megfogalmazása lényegében utasítás volt arra, hogy a Lungo Drom képviselői mindenáron akadályozzák meg, hogy a közgyűlésen megtárgyalják a Híd a munka világába program pénzügyi problémáit. A pénzekkel a korábbi elnök, Farkas Flórián nem tud elszámolni.
Az Index már beszámolt arról, hogy Vajda László, az ORÖ jelenlegi elnökét, Hegedüs Istvánt támogató csoport képviselője szerdán jelezte: egy titokban rögzített felvétellel bizonyítani tudja, hogy Farkas Flórián buzdította saját embereit a közgyűlés szétverésére.
Az ORÖ székházában Vajda elmondta, hogy mohácsi közgyűlésen furcsállták a Lungo Dromos képviselők viselkedését, a hangfelvétel megmagyarázta miért.
A Vajda nem árulta el Farkas Flórián beszélgetőtársának nevét, de szavaiból kiderült, hogy Lungo Dromos képviselő, és maga is hozzájárult a felvétel közzétételéhez. Az ORÖ 47 tagja között két Sándor nevű Lungo Drom képviselő is van.
Vajda a felvétel bemutatása után felszólította a kormány, és a Fidesz vezetőit, hogy "véglegesen vonják ki a forgalomból" Farkast, aki elvesztette a hitelét, és nem úgy látja el a miniszterelnöki megbízott feladatát, ahogy az elvárható lenne. Vajda szerint Farkas Flórián durván beavatkozott az ORÖ ügyeibe, és hatalmát felhasználva akarja eltávolíttatni posztjáról Hegedüs Istvánt, akit 2014-ben épp az ő javaslatára választottak meg az önkormányzat élére.
Vajda László szerint Farkas érdeke most az, hogy botrányok zavarják meg az ORÖ munkáját, elterelje a figyelmet az ő hivatali ideje alatt elkövetett törvénytelenségekről.
Senki nem akar más helyett börtönbe menni a roma önkormányzatban, ezért ki kellene alaposan vizsgálni a roma foglalkoztatási pénzek eltűnését, és az elnöki keretből történt költéseket is – mondta a képviselő, hozzátéve, nem látjuk, hogy számonkérés lenne, Farkas Flórián pedig hallgat.
Hegedüsék frakciója a pénteki ülésén dönti el, tesz-e jogi lépéseket Farkas Flóriánnal szemben. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Lungo Drom",
"Lungo Dromos"
] |
"Ennek – szögezte le Lázár – hajszálnyi valóságalapja sincs." (2011-ben, az akkor Lázár által vezetett Hódmezővásárhelyen a városi Fidesz-elnök – Lázár János híres kijelentése, az "akinek nincs semmije, az annyit is ér" elhangzása után – egy hirdetési újságban közszemlére tette három, a beszéd kiszivárogtatásával megvádolt helybeli polgár fotóját, lakcímét és telefonszámát.)
Itt érdemes megemlíteni: Lázár – akinek "gigaminisztériuma" felel majd az informatikáért is – a szerdai bizottsági meghallgatásokon arról is beszélt, hogy átfogó vidékfejlesztési informatikai fejlesztést tervez a háztartásokban a Deutsche Telekommal közösen. (Az Origo tulajdonosa a Deutsche Telekom leányvállalata, a Magyar Telekom Nyrt.)
Hétfő éjjel a 444.hu írta meg, hogy menesztik Sáling Gergőt, az Origo főszerkesztőjét. A 444, majd később már az Index is tényként kezelte: politikai nyomásra rúgták ki a főszerkesztőt, amiért az Origo több olyan tényfeltáró cikket közölt, amely kellemetlen helyzetbe hozta a kormányt. És tény az is: a főszerkesztővel nem sokkal azután bontottak szerződést, hogy az Origo kirobbantotta Lázár János költségtérítéses ügyét, és az állami pénzből fizetett kétmilliós hotelszámla magyarázkodásra kényszerítette a politikust. A szerkesztőség lapunknak nyilatkozó munkatársa is egyértelművé tette: biztosak abban, hogy a főszerkesztőnek politikai okok miatt kellett távoznia, a Lázár-ügy lehetett az utolsó csepp a pohárban.
A Deutsche Telekom reagálása A Deutsche Telekom egy német blog megkeresésére reagált a történtekre. Az Indexen idézett közleményben az állt: "A Deutsche Telekom számára a szólásés véleményszabadság elidegeníthetetlen jog, amely semmilyen módon nem kérdőjelezhető meg. Az Origo a Magyar Telekom tulajdonában van, és függetlenül dolgozik. Az ottani személyzeti változások a belső átalakítás következményei, amelyekre a Deutsche Telekom semmikor semmilyen befolyást nem gyakorolt. Ez az Origo belső ügye." A blog szerzője arról is írt, hogy a német céggel pár hete írt alá partnerségi megállapodást a kormány.
Ahogy Lázár János, úgy a portált működtető kiadó is határozottan cáfolta a politikai nyomásról szóló híreket. A kiadó egyebek mellett "a változó médiafogyasztási szokásokkal" magyarázta azt, hogy Sálingtól megváltak, s helyette Pálmai L. Ákost nevezték ki, aki négy éve dolgozott az Origo Zrt. televíziós és webvideo-üzletág irányítójaként. A kiadó indokai keveseket győztek meg: kedd este váratlanul sokan, több mint ezren vettek részt a főszerkesztőváltás és a politikai nyomásgyakorlás miatti tüntetésen. Rá adásul az Origo szerkesztőségének tagjai szerdán is jelezték, hogy nem nyugszanak bele a történtekbe. Szerda délután például a Nyomás cím alatt gyűjtötték össze az Origóval kapcsolatos híreket. S aligha véletlen az sem, hogy a címlapot "elfoglalta" Lázár János.
Tele az origo Lázárral
Az Origo főoldalán az első öt címben szerepelt Lázár János neve. Az egyik rovat azt a felcímet kapta: Alapszereplő távozik. Épp aznap, amikor kiderült, hogy György Péter, az Origo egyik alapítója távozik a portáltól. Az esztéta lapunk érdeklődését elhárította, jelezve, a 444.hu-nak elmondta már a véleményét. A 444.hu-nak úgy fogalmazott: felháborította a főszerkesztő kirúgásának módja, szerinte ezek után az Origo nem lesz többet valódi újság, s elmondhatatlan aggodalom van benne a magyar online újságírók iránt.
Tegnap is kerestük a leváltott főszerkesztőt, és egyebek mellett arra kértük, reagáljon Lázár János "felszólítására", de Sáling Gergő továbbra sem nyilatkozik. Kedden annyit közölt lapunkkal: "Nem a saját kezdeményezésemre, de közös megegyezéssel távozom. A megjelent információkat nem áll módomban sem cáfolni, sem megerősíteni." Szerda késő délután kiderült, hogy Sáling Gergő és György Péter után az Origo újabb munkatársait veszíti el. Úgy tudjuk, a portál Hírek rovatának több tagja tegnap döntött arról, hogy nem folytatja tovább a munkát. Lemondott az Origo főszerkesztő-helyettese is. "Hát ennyi volt az Origo. Megyek én is, bár a papírmunka meg hátravan" – írta Facebook-oldalán Pethő András, a Lázár-ügyet kirobbantó tényfeltáró cikkek szerzője. | [
"Magyar Telekom Nyrt.",
"Deutsche Telekom"
] | [
"Origo Zrt."
] |
Tavaly novemberben még elárulta Hadházy Ákosnak az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, hogy mennyi lélegeztetőgép került kórházakba. Most viszont hiába kértük közadatigénylésben, hogy mi lett a külügyminisztérium által átadott 16 ezer gép sorsa.
16 ezer lélegeztetőgépet vásárolt a magyar kormány közel 300 milliárd forintért a koronavírus első hullámában. A beszerzés körülményeiről a 444.hu írt hosszan. A tavaly augusztusi cikk a Külügyminisztérium által kiadott adatokra támaszkodva azt írta, "2020. március 25-én a legnagyobb beszállítóval, a maláj GR Technologies-zal kötött első keretszerződés 5000 lélegeztető leszállításáról. Másnap megállapodik a külügy az első 800 darabról 73 500 dolláros áron, de már 6400 darabot emlegetve. Többszöri módosítást után végül május 21-én 6258 darab lélegeztetőről írnak alá szerződést, magasabb, 79 500 dolláros átlagáron. A teljes üzlet 559,6 millió dollár, vagyis 178 milliárd forint."
Ez volt a legnagyobb tétel. "A második legnagyobb szerződését a szlovák Profound nevű céggel kötötte a külügy. Abból a VG 70-esből, aminek a darabját a belga Medline 35 ezer euróért adta, a szlovákokkal dupla ennyiért, 78 ezer euró/db áron szerződtünk. Ha már drága volt, legalább sokat is rendeltünk, összesen ezer darabot. Ezt a megállapodást végül módosították két hónappal később, június 17-én. Mégsem vettünk ezer darabot a VG 70-esből, csak 300-at, helyette beértük a SH 300-asokkal, de abból 700 helyett 816-ot rendeltünk. Ezeket is kiemelkedő, 67 ezer euró/db áron számolták be a szlovákok. Így maradt a 78 millió eurós végösszeg."
Utólag majdnem félmilliárddal drágultak a koronás liblingbeszerző lélegeztetőgépei Átlátszó blog Kövess minket, vagy lépj velünk kapcsolatba! Az eredeti árnál cirka félmilliárd forinttal többet kóstált az államnak az a közel 200 darab lélegeztetőgép, amelyeket a CECZ Közép-Európai Kft. szerzett be még korábban. Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
A gépek többsége már az első hullám lecsengése után érkezett meg. Megírtuk, hogy "az eredeti árnál cirka félmilliárd forinttal többet kóstált az államnak az a közel 200 darab lélegeztetőgép, amelyeket a CECZ Közép-Európai Kft. szerzett be még korábban". Ezeket a gépeket eredetileg 3 251 553 euró értékben a Semmelweis Egyetem (SE) közbeszerzésben vásárolta.
Csak egy részét használják
A 16 ezer gép sorsa azóta sem tisztázott. Az RTL Híradó januárban számolt be a kecskeméti kórház lélegeztetőgép-vásárlásáról, miután a baon.hu megírta: "két darab magas tudású, intenzív osztályos lélegeztetőgép megvásárlásában támogatta a Duna Aszfalt Zrt. a kecskeméti megyei kórházat, 17,2 millió forint értékben".
Akkor a kereskedelmi csatorna a többi eszközre is rákérdezett. A külügyminisztérium az RTL Híradónak azt válaszolta,
"a KKM-től a beszerzést és az összeszerelést követően a lélegeztetőgépek – életmentésre tökéletesen alkalmas állapotban – az ÁEEK-hoz kerülnek, a felhasználásukról a szakemberek döntenek".
Annyit azért lehetett tudni, hogy közel 1 000 gépet már kiosztottak. Az ÁEEK tavaly november végén Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek a közadatigénylésére azt válaszolta, hogy – ezt a hvg.hu szemlézte – "mindössze 917-et szállított ki eddig az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) magyarországi kórházakba, további negyvenet pedig idősotthonokba és szociális intézményekbe". Hadházy Ákos az Átlátszó kérésére most elküldte az ÁEEK-tól kapott tájékoztatást. A tavaly november 26-án kelt levélben a következők olvashatók.
"A TEVA Gyógyszertár Zrt. 2100 Gödöllő, Táncsis Mihály u. 32. szám alatti telephelyén található raktárban is kerülnek tárolásra lélegeztetőgépek. Emellett az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) Egészségügyi Készletgazdálkodási Főigazgatósága által kezelt raktáraiban (általános tartalékkészlet) és a Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft 1239 Budapest, BILK Európa u. 6. szám alatti raktáraiban is (2020.10.21. napjától indult a tárgyi eszközök beszállítása erre a telephelyre) kerülnek raktározásra lélegeztetőgépek.
A 2100 Gödöllő, Táncsis Mihály u. 32. szám alatti raktárakat ingyenes haszonkölcsön szerződés keretében bocsátotta rendelkezésre a TEVA Gyógyszertár Zrt. 2020.09.30. napjáig. (A szerződést mellékelten megküldjük.)
5 318 db lélegeztetőgépet tárolunk jelenleg a gödöllői raktárakban. A kiszállítás mennyiségére vonatkozó, összesítő táblázatot mellékelten megküldjük.
Azok a lélegeztetőgépek, melyek eddig nem kerültek kiosztásra a koronavírus elleni védekezéshez, a gödöllői raktárban kerülnek tárolásra a továbbiakban is, a tárolt mennyiség függ a pandémiás helyzettől, azonban becslésekbe nem szeretnénk bocsátkozni.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium az ÁEEK részére adott át eszközöket az általa koordinált beszerzésekből, eddig összesen 7 344 db lélegeztetőgép átvételére került sor."
A lélegeztetőgép személyzet nélkül semmit sem ér, mondja egy covidos betegeket kezelő orvos A koronavírus miatt közel ezer ember tartózkodik jelenleg kórházban, akik közül több mint ötvenen vannak lélegeztetőgépen. Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvost kérdeztük meg arról, hogy mi vár a legsúlyosabb állapotú koronavírusos betegekre az intenzív osztályon. Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával!
Perelni fogunk az adatokért
Hogy pontosan mi lett a többivel, arról kérdeztük most az Állami Egészségügyi Ellátó Központot. Közadatigénylésben érdeklődtünk, "hogy pontosan mikor és mennyi gépet adott át a minisztérium az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak, azok pontos típusával. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz került gépekből mikor, mennyi és milyen típus került, mely hazai intézményekhez? Mennyi gép és hova került exportra? Mennyi gép és hol van tárolva – az milyen szerződések alapján, milyen összegért?"
Utóbbi kérdésre részben választ adott azóta a HVG, amely szerint Gödöllőn, a Teva – azóta kétszer gazdát cserélt ––telephelyén szeptemberig ingyen tárolták a lélegeztetőgépeket, azóta viszont fizetni kell érte. A lap számításai szerint
"havi 90 millió forintba kerül a tízezernyi fölöslegesen felvásárolt lélegeztetőgép tárolása" a gödöllői raktárban.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ a közadatigénylésünkre 15 nap után a már jól ismert választ küldte: a válaszadás határidejét 45 nappal meghosszabbították. Ez is lejárt április 20-án. Azóta sem kaptunk választ. A Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz fordultunk, hogy mégis mi lett a 16 ezer géppel, amit állításuk szerint átadtak az ÁEEK-nak, de onnan sem kaptunk választ. Mivel az ÁEEK törvénysértő módon titkolja az adatokat, újabb adatigénylés után közadatpert indítunk.
Nyitókép: Lélegeztetett páciens Nyíregyházán, a Jósa András Oktatókórház koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 2-án. Fotó: Balázs Attila/MTI | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ"
] | [
"TEVA Gyógyszertár Zrt.",
"Állami Egészségügyi Ellátóközpont",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Jósa András Oktatókórház",
"CECZ Közép-Európai Kft.",
"GR Technologies-zal",
"Egészségügyi Készletgazdálkodási Főigazgatósága",
"Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft",
"RTL Híradó",
"Semmelweis Egyetem"
] |
Eddig nem hangzott el olyan információ a nemzetbiztonsági bizottság mai ülésén, ami alátámasztaná, hogy korrupció történt a MiG-ekkel kapcsolatban. A titkosszolgálati vezetők azt közölték: nincs olyan információjuk, hogy korrupció történt volna a MiG-ekkel kapcsolatban. Szabó János azt állítja, kizárt a korrupció. A nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki tagjai meghívnák következő ülésükre Orbán Viktort, Szemerkényi Rékát, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárát és Póda Jenőt, a MeH tanácsadóját.
A képviselők azt vizsgálják, hogy vannak-e bárhol olyan érdemi információk, amelyek alapján felvethető a MiG-29-esek felújításával kapcsolatos korrupció gyanúja.
Kormányfő, államtitkár és Torgyán-bizalmasok a meghívottak listáján
Az [origo] információja szerint a bizottság folytatni akarja a vizsgálatot, és mindenképpen meg akarják hallghatni az ügyben esetleg érintett üzleti kör néhány tagját, így Kelemen Lászlót, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának volt elnökét, kisgazda tanácsadót, Pákh Imrét és Simon Lászlót. Mindhárman Torgyán József bizalmasai.Ellenzéki politikusok emellett kezdeméányezni fogják, hoghy hívják meg Orbán Viktor kormányfőt, Szemerkényi Rékát, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárát és Póda Jenőt, a MeH tanácsadóját. Orbánt arról kérdeznék, hogy miért nem támogatta a honvédelmi miniszter által aláírt szándéknyilatkozatot (ebben kötelezte el magát a miniszter a MiG-ek átalakítása mellett), miközben korábban a nemzetbiztonsági kabinet elfogadta ezt a tervet. Szemerkényit és Pódát azért várják a bizottságban, mert Fazakas Szabolcs volt ipari miniszter, a MiG-modernizációra pályázó német-orosz cég magyarországi képviselője azt állította: a két politikus külön - nem hivatalos - tárgyalásokat kezdeményezett a német-orosz konzorciummal. Fazakas ezt az információt sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta. Az [origo] meg nem erősített hírei szerint a kormánypártiak a Honvédelmi Minisztériumból akarnak valakit még meghallgatni.
Szabó és a titkosszolgálati vezetők nem tudnak korrupcióról
A nemzetbiztonsági bizottság meghívásának eleget tett Szabó János honvédelmi miniszter, Stefán Géza, a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatója, Dobokay Gábor, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, Fazakas Szabolcs volt ipari miniszter, a MiG-modernizációra pályázó német-orosz cég magyarországi képviselője, valamint Ábri Judit, Kovács László MSZP-elnök PR-tanácsadója, aki tanácsadó munkát végzett a pályázó konzorcium számára is.
Szabó János az ülésről távozóban nem volt hajlandó részleteket elárulni a meghallgatásról, csak annyit mondott, hogy kizárt a korrupció, mivel a MIG-29-sek felújításával csak egyetlen cég, a német-magyar MAPS nevű cég foglalkozik. Ez valóban így van, a MiG-ket csak ez a cég javítja. Ugyanakkor a korrupciós ügy szempontjából nem az a fontos, hogy ki újítja fel a gépeket, tehát teszi alkalmassá még néhány ezer óra repülésre, hanem az, hogy ki alakítja át azokat NATO-kompatibilissé. A stratégiai kérdés ugyanis az, hogy a már meglévő MiG-eket alakítják át, vagy más gépeket vesznek.
A polgári és a katonai titkosszolgálatok vezetői azt mondták meghallgatásukon: nincs olyan információjuk, hogy korrupció történt volna a MiG-ekkel kapcsolatban.
Kosztolányi szerint történt törvénytelen befolyásolás
Az ülésén nem foglalkoztak érdemben Kosztolányi Dénes fideszes képviselő határozati javaslatával, amely kimondta volna: sem a katonai, sem a polgári titkosszolgálatok nem rendelkeznek olyan információval, amely alátámasztaná a korrupciót a MiG-ügyben. Kosztolányi azt állítja: felmerült a gyanú, hogy az ügyben meg nem engedhető befolyásoló cselekményekre készültek olyan személyek, akik közel állnak a szocialistákhoz.
Fazakas kikéri magának
Fazakas Szabolcs a mai ülésen tagadta, hogy az általa képviselt német konszern bármilyen korrupcióba is keveredett volna. Fazakas Szabolcsot és Ábri Juditot azért hívták el az ülésre, mert a kormánypárti képviselők - köztük a nyilvánosság előtt Kosztolányi Dénes (Fidesz) - szerint a szocialista párthoz kötődő személyiségek szerepét és a korrupciógyanús ügy összefüggéseit ki kell vizsgálni. Fazakas elmondta: Simon Lászlót nem ismeri, Pákh Imrét ismeri, van is közös üzleti ügyük, de annak semmi köze a MiG-ekhez. Kelemen László jó ismerőse.
Mindenki ott lesz a MiG-meghallgatáson | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Katonai Biztonsági Hivatal",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Nyomtatás Küldés e-mailben Kósa András 2009. január 19. 07:13
Sem a Fidesz, sem az MSZP nem volt hajlandó tájékoztatást adni többszöri megkeresésünkre sem arról, mire és mennyi pénzt költöttek a ferencvárosi időközi választások kampányában. A Hírszerző kérdéseire az SZDSZ, a Jobbik és a Humanista Párt válaszolt, ezekből csak megerősítést nyer, hogy az 1 millió forintos kampánykeret ma már irreálisan kevés.
A kicsik válaszoltak
Bánsághi Tamás szocialista jelölt sem tudott időt szakítani, hogy tájékoztassa választóit ()
Fél millió alatt nem lehet megúszni
Körkérdéssel fordultunk a Ferencvárosban jelöltet állító - és a kopogtatócédula-hamisítási botrány után még állva maradt - pártokhoz. Állampolgári jogunkat gyakorolva azt szerettük volna megtudni, hogy pontosan mire, és mennyit költenek a ferencvárosi választási kampányban: mennyi plakátot nyomtatnak, hány "city light" posztert vásároltak, mennyibe kerültek a rendezvényeik, milyen díjakért hirdettek a médiában - mennyibe is került nekünk, választópolgároknak ez az egész.A minden adandó alkalommal a kampányfinanszírozás átláthatóságát, a korrupció letörését hangoztató Fidesz és MSZP a neki küldött e-mailre egyáltalán nem reagált. Az MSZP IX. kerületi irodáján kétszer hagytunk üzenetet, ezután egy hölgy vissza is hívott minket, és választ ígért - majd nem történt semmi."Hívása fontos számunkra, ezért kérem, adja meg elérhetőségét, visszahívjuk" - mondja Bácskai János, a Fidesz jelöltje a Fidesz-iroda üzenetrögzítőjén. Több üzenethagyás után egyszer innen is visszahívtak, és választ ígértek - a többi néma csend.Nézzük tehát a többieket. "A számlák beérkezése után tudunk pontos összeget mondani, de 600-800 ezer forint között költünk várhatóan" - mondta a Hírszerzőnek John Emese, az SZDSZ - azóta már visszalépett - indulója. A liberálisok óriásplakátot, vagy "city light"-ot egyáltalán nem használtak, és "sima" plakátolásra is csak az önkormányzat által ingyenesen a pártok részére bocsátott helyeket használták, a fákat körülvevő farostlemez palánkokat.Mivel a párt kampányának része volt, hogy a többieket a "vadplakátolás" mellőzésére kérték, így ez náluk értelemszerűen fel sem merült. "Nem tudtunk beszállni abba a plakátháborúba, ami a nagy pártok között folyt" - fogalmazott ezzel kapcsolatban John Emese.Egy kerületi lapban egy alkalommal jelent meg egy csík hirdetés az induló fényképével, ezen kívül az önkormányzat által fenntartott Ferencvárosi Újság biztosított - minden indulónak - több alkalommal térítésmentesen hirdetési felületet. A kerületi tévében két SZDSZ hirdetés volt, ez szintén ingyen járt mindenkinek.A közterületeken megtartott sajtótájékoztatóért nem kell fizetni, a pártnak ezeken kívül egyetlen rendezvénye volt a kerületben, egy koncerttel egybekötött est egy kávézóban, de ez John Emese szerint "baráti alapon történt", a tulajdonos a 200 szórólappal meghirdetett összejövetel okozta többletforgalom miatt nem kért külön pénzt. Ezenkívül voltak más szórólapos akciók is, de "nem szórták tele a kerületet", azokat a környékeket járták be az aktivisták, ahol a potenciális szavazókat sejtették.A párt kampányának leglátványosabb eleme egy (nincs rá igazán jó magyar kifejezés) "promo bike akció" volt - ez jelenti azokat a négykerekű bicikliket, amelyek John Emese fényképével járták napokon át a kerület utcáit. Ez járművenként 100 ezer forintba került.Tételes kiadáslistát kaptunk a Jobbiktól, és a Humanista Párttól.Várady Tibor, a párt elnöke és képviselőjelöltje e-mailben tájékoztatta lapunkat a költségeikről. Eszerint a humanistáknak először is egy kampányirodát kellett bérelniük, a Tompa utcai helyiség díja december 9. és január 31. között bruttó 264 ezer forint. A párt 200 példányban rendelt A3-as színes plakátokat, darabonként 22 Ft+ÁFA-ért, összesen 52.800 forintért. Színes szórólapot A5-ös méretben 15.000 példányban nyomtattak, ennek ára 97.200 forint volt. Kiszórtak ezen kívül 10.000 darab fekete-fehéret is, nyomdai költség: 40.000 forint. Óriásplakátot, "city light"-ot nem használtak."Kisebb kiadások" néven szerepelt az összesítésben a fénymásolás, a kávé, tea, keksz a lakossági fórumokon, valamint az irodatakarításhoz szükséges tisztítószerek. Előbbi "pár ezer forintot", utóbbi tízezret kóstált.A kampányban mindent önkéntesek végeztek, akik az étkezésüket, telefonszámlájukat is maguk fizették-fizetik ezekben a hetekben. Az összes kiadás tehát 454.000 forint volt. A humanisták kampánybüdzséjük bevételi oldalát is feltüntették, eszerint "belföldi magánszemélyektől" kaptak adományokat, a legnagyobb tétel egy összegben 260 ezer forint volt, ezen kívül egy 50 ezres, és több kisebb, 3.000-10.000 forint nagyságrendű felajánlás érkezett.Egyetlen egy óriásplakátot használt fel a kampányban a Jobbik. Novák Előd lapunknak küldött e-mailje szerint a párt ezért bruttó 50.400 forintot fizetett. "City light" posztert a Jobbik sem használt, A3-as, és kisebb plakátokból "kb 1.500 darabot" ragasztottak ki, valamint "több ezer matricát", ezeket mind "szívességi alapon" készítették "baráti nyomdák", és a párt aktivistái szórták szét őket, szintén térítésmentesen.A korábban már említett ingyenes hirdetési lehetőségeken túl a Jobbik az első fordulót megelőző héten a helyi tévé képújságjában hirdetett, és lement kétszer egy-egy perces kampányfilmjük is, ezek ára 36.000 forint volt. Az önkormányzati lapban szintén az utolsó héten jelent meg egy fekete-fehér hirdetés Morvai Krisztinával, 58.560 forintért. "Az országos, nemzeti médiában (pl. Nemzetőr, Karpatia, Kuruc.info) szívességi alapon jelentünk meg, nem hirdetéssel" - áll az e-mailben.Ugyancsak szívességi alapon készítették el a Jobbiknak Szegedi Csanád színes, és Morvai Krisztina fekete-fehér szórólapjait, 25 ezer, illetve 10 ezer példányban. Ezen kívül kaptak még "pár ezer" kártyanaptárat is. A négy oldalas, színes kampányzáró szórólapot 33 ezer példányban szintén "szívességi alapon" nyomták, de ebből 30 ezer darab postai terjesztése 144.806 forintba került.A térítésmentes rendezvényeken túl a Jobbik kétszer kibérelte a Ferencvárosi Művelődési központ Színháztermét, amiért összesen 150 ezer forintot fizettek, és volt egy sajtótájékoztatójuk a Parlament Kávézóban, ennek díja 26.880 forint volt.Így a párt kasszájából 466.646 forintot költöttek az első forduló előtt, a természetbeni juttatások értéke Novák Előd becslései szerint 400 ezer forintot tett ki.Mint a fentiekből látszik, ma már ahhoz is minimum fél millió forint kell, hogy egy kis párt jelöltje egyáltalán "látsszon", és legalább elindulni legyen esélye. Ha ebből, valamint abból indulunk ki, hogy ma egy óriásplakát költsége 50 ezer forint körül, a villanyoszlopokra kihelyezhető "elefántfüleké" hat hétre szintén 50 ezer forint körül van, egy-egy építési háló hirdetési felületéért pedig akár fél millió forintot is elkérhetnek, nyilvánvalóvá válik , hogy a nagy pártok - ezúttal is - jócskán túlmehettek az egymillió forinton.De ezt sajnos sem az MSZP-től, sem a Fidesztől nem tudtuk meg, mert a jelek szerint - nincs rá jobb szó - mindketten tesznek a választóikra. | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [
"Humanista Párt"
] |
Vádat emeltek K. Lajos és hét társa ellen a Főtáv Zrt. gazdálkodásával kapcsolatos büntető ügyben, különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt, tájékoztatta lapunkat a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
A vádirat lényege szerint K. Lajos vádlott a tagok megtévesztésével rábírta a Főtáv Zrt. igazgatóságát, hogy adja hozzájárulását a sem közületi hőszolgáltatási tevékenység kifejtésére engedéllyel, sem pedig a csepeli "R." lakópark, mint társasház irányában érvényes hőszolgáltatási szerződéssel nem rendelkező, K. György vádlott által vezetett Csepeli Hőszolgáltató Kft. megvásárlásához.
A jóváhagyás alapján a Főtáv Zrt. - K. Lajos vádlott által aláírt szerződéssel - 2008. március 13. napján 180 millió Ft-ért megvásárolta a nevezett Kft.-t, amelynek azonban sem anyagi lehetősége, sem technikai tudása nem volt a társasház fűtési rendszerének kiépítésére.
A szerződés megkötésével a felek célja az volt, hogy anyagi fedezetet nyújtsanak a Gy. Zoltán vádlott által vezetett Csepeli Lakásfejlesztő Zrt. részére a fenti lakópark kivitelezési munkálatainak befejezésére, melyet likviditási problémái miatt a Zrt. a vállalt határidőben és műszaki tartalommal nem tudott átadni.
K. Lajos fenti cselekményével – Gy. Zoltán és K. György segítésével – ténylegesen 120 millió Ft kárt okozott a Főtáv Zrt.-nek.
A fentieken túl K. Lajos 2007. novemberében indokolatlan és aránytalan díjszabást tartalmazó reklámszerződést kötött a káposztásmegyeri jégcsarnok üzemeltetőjével annak ellenére, hogy az adott időszakra vonatkozóan már volt létező reklámszerződése a jégcsarnok legnagyobb bérlőjével, mely cselekményével a vádlott a Főtáv Zrt.-nek 24 millió Ft vagyoni hátrányt okozott.
A vádlott 2008. júniusában szakmai elvárások és hasznosítási cél nélküli szerződést kötött a K. Miklós vádlottal a Főtáv Zrt. 2007. július és 2008. május hónapja közötti sajtómegjelenéseinek elemzésére, annak ellenére, hogy a Főtáv Zrt. saját kommunikációs igazgatósága is képes lett volna a feladatot elvégezni. A vádlott cselekményével 3 millió Ft vagyoni hátrányt okozott a Főtáv Zrt.-nek.
BKV: hamarosan vádemelés jöhet
Hamarosan vádemelés jöhet a BKV ügyeiben is. Az ügy jelenleg vádelőkészítési szakaszban van, az ügyészség 20 embert gyanúsít, túlnyomórészt jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, közöttük Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest, Mesterházy Ernőt, Demszky Gábor volt tanácsadóját, valamint több volt BKV vezérigazgatót és helyetteseiket. A kiszivárgott nyomozati iratok alapján Mikileaks rovatunkban követheti az ügy fejleményeit.
Befürödtek a gyógyfürdővel is
November elején különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt javasolt vádemelést a (BRFK) a Budapest Gyógyvizei és Hévizei Zrt. volt vezérigazgatója ellen. A nyomozás megállapítása szerint Ferenczi Tibor kezdeményezésére a zrt. úgy írt ki pályázatot a cég alaptevékenysége, a fővárosi fürdők üzemeltetésére és karbantartására, hogy a kiírás lényegi részleteiről a felügyelőbizottság nem tudott.
A projektet a kiírás előtt nem sokkal alakult Opero Kft. nyerte el, amely a szerződés megkötése után egyoldalúan előnyös helyzetbe került. A nyomozók tanúként hallgatták ki a fürdők vezetőit is, és vallomásuk, valamint az egyéb bizonyítékok alapján megállapították, hogy havonta 40, azaz évente 480 millió forint lett volna megtakarítható, ha Ferenczi nem ilyen feltételekkel szerződik az Operóval Az ügyről februári cikkünkben számoltunk be részletesen.
FKF: Körmükre égett a gázfáklya
Folyik a nyomozás az FKF-nél, Bielek Péter vezérigazgatót már 2010 áprilisában hallgatták ki gyanúsítottként a pusztazámori hulladéklerakó környezetvédelmi beruházásával kapcsolatban. Erről szóló összefoglaló cikkünket itt olvashatják.
Egy másik ügyben a gyanú szerint az egyik beszállító gazdasági társaság a leszállított áruk forgalmi értékénél lényegesen magasabb árat számlázott, ezzel jelentős vagyoni hátrányt okozva az FKF Zrt.-nek.
A BRFK nemcsak a Hagyó-éra vezetőit vette elő. Cikksorozatunk alapján egy korábbi ügye (kutatás-fejlesztési kamutanulmányok) miatt hűtlen kezeléssel gyanúsítják Tölgyesi Balázst is, akit Tarlós István nevezett ki az FKF élére 2010 végén (Tölgyesi azóta lemondott). Az FKF-es ügyeknek további 9 gyanúsítottja van összesen a legutóbbi állás szerint.
A Főkert egyes volt vezetői ellen is nyomoznak a cég tevékenységével, illetve a társaság tulajdonában álló gazdasági társaságokkal kapcsolatban. | [
"Csepeli Lakásfejlesztő Zrt.",
"Főtáv Zrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Opero Kft.",
"Csepeli Hőszolgáltató Kft.",
"FKF Zrt.",
"Budapest Gyógyvizei és Hévizei Zrt."
] |
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kezdeményezi a 715 milliárd forintos tranzakció nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítését.
Előzetes, nem kötelező érvényű megállapodást kötött a 4iG Nyrt., a Magyar Állam képviseletében a Corvinus Zrt., valamint a Vodafone Europe BV a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. százszázalékos részvénycsomagjának adásvételéről.
A tranzakció értéke 715 milliárd forint (1,8 milliárd euró). A tervek szerint a 4iG Nyrt. 51 százalékos, az állam 49 százalékos tulajdont szerezhet a második legnagyobb hazai távközlési vállalatban. Az üzlet a Vodafone Magyarország átvilágítása, a végleges adásvételi szerződés aláírása és a szükséges hatósági eljárások után az év végéig zárulhat.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MTI-vel közölte, hogy a 2010 utáni Orbán-kormányoknak mindig is kitüntetett célja volt erőteljesen növelni a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban a magyar tulajdon arányát. Ez a cél a bank-, az energia- és a médiaszektorban már teljesült, most lehetőség mutatkozik arra, hogy a távközlési piacon is komoly szereplővé lépjen elő egy magyar, állami tulajdoni részesedést is maga mögött tudó vállalat.
A tulajdonosi jogokat gyakorló Nagy Márton felkérte a Corvinus Zrt.-t, hogy vásárolja meg a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. kisebbségi részvénycsomagját. Ennek első lépéseként kötötték meg az előzetes, nem kötelező erejű megállapodást.
Nagy Márton úgy értékeli, a tranzakció közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthető, ezért indítványozza a kormány erre vonatkozó döntését. Mint írták, az akvizíció sikeres zárása után létrejöhet a távközlési szektorban egy olyan magyar, nemzeti tulajdonú, a piacon vezető szerepet vállaló cég, amely hozzájárulhat az ország versenyképességének javításához.
A 4iG Nyrt. a tranzakciót bejelentette a Budapesti Értéktőzsdén.
A Vodafone Magyarország megvásárlása az elmúlt harminc év legjelentősebb hazai távközlési tranzakciója lehet, hasonló léptékű, mint a rendszerváltást követően a Matáv privatizációja volt
– hangsúlyozta a bejelentés kapcsán Jászai Gellért. A 4iG elnöke szerint vállalatcsoportja az üzlettel hosszú évtizedekre a hazai távközlés meghatározó szereplőjévé válhat.
Nick Read, a Vodafone vezérigazgatója elmondta: "A magyar kormánynak világos stratégiája van arra, hogy magyar tulajdonú nemzeti piacvezető céget hozzon létre az infokommunikációs szektorban. A 4iG-vel való egyesülés lehetővé teszi, hogy a Vodafone Magyarország (...) sokkal erősebb léptékű és teljesen konvergens szolgáltatóként jelentős szerepet játsszon az ágazat jövőbeni növekedésében és fejlődésében. Az egyesült vállalat erősíti a versenyt, és nagyobb hozzáféréssel rendelkezik majd a beruházásokhoz, hogy előmozdítsa Magyarország digitalizációját". | [
"Corvinus Zrt.",
"Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.",
"Vodafone Europe BV",
"4iG Nyrt."
] | [
"Budapesti Értéktőzsde",
"Magyar Állam"
] |
Több mint 800 ezer forintos prémiumot kapott a BKV-tól Hagyó Miklós szóvivője néhány nappal azelőtt, hogy kitört a BKV-t felügyelő főpolgármester-helyettes és a BKV-vezér, Kocsis István közötti háborúskodás. Horváth Éva ugyanis - miközben másfél éve a Városházán koordinálja a főpolgármester-helyettes ügyeit - a közlekedési vállalat teljes munkaidős alkalmazottja. Horváth szerint egy Kocsissal kötött megállapodás alapján maradhatott meg az igazgatóváltás után a 2007-ben létrejött munkaviszonya.
Az Index információi szerint Hagyó Miklós, közlekedési ügyekért felelős főpolgármester-helyettes titkárságvezetője 2007 eleje óta folyamatosan a BKV fizetett munkatársa.
A MSZP-s politikus szóvivőjeként Horváth Éva szignója az elmúlt hetekben rendszeresen ott szerepelt a BKV-s ügyeket, így a vezérigazgató sorsát is érintő fővárosi nyilatkozatokon, de ezzel egyidőben Kocsis beosztottja is volt.
Szintén Horváth Éva írta alá azt a hétfői nyilatkozatot, amely jelezte, hogy a kórházban fekvő Hagyó képviseletében a Városházán is külön hatalmi ágat képvisel. A szóvivői közlemény kerekperec cáfolta a főpolgármester kabinetirodáján kiadott korábbi állítást, hogy Hagyó szóban felajánlotta volna a BKV felügyeleti jogának átadását Demszky Gábornak. A közlemény egyben a fővárosi szocialistákhoz irányította a felelősségi körök újraosztását felvető SZDSZ-eseket.
Horváth 2007 elején került a 4-es metró projekt keretében a közlekedési vállalathoz. Néhány hónapig a BKV Zrt. DBR igazgatósághoz rendelt szóvivője volt, ám a tavaly év elejétől már Hagyó belső embereként tűnt fel a hírekben.
A szóvivő jelenleg a közlekedési vállalat igazgatósági munkatársa napi 8 órás főállásban. Információink szerint fővárosi szóvivősége alatt bérét kétszer emelték. A menedzseri jövedelmekhez képest szerény, 300 ezer forint alatti nettó fizetését számos prémiummal és jutalommal tették kedvezőbbé. Horváth két és fél éves BKV-s pályafutása alatt mintegy 10 millió forintos premizáláshoz jutott.
Horváth Éva az Index kérdésére elismerte, hogy pillanatnyilag mindkét helyen dolgozik, de hozzátette: "a nemzetközi és a hazai gyakorlatnak megfelelően, mint kommunikációs szakember, amíg nincs összeférhetetlenség", addig annyi helyen vállalhat munkát, amennyit teherbírása enged. A szóvivő szerint "a fővárosi önkormányzat, és az annak tulajdonában álló cég között nincs érdekellentét, ezért a két feladat ellátása nem összeférhetetlen, sem jogilag, sem erkölcsileg nem kifogásolható".
A Hagyó mellett kommunikációs tanácsadóként megbízási szerződéssel tevékenykedő Horváth Éva azt állította, BKV-s munkaviszonya folytonosságáról személyesen Kocsis Istvánnal egyeztetett, az ő kérésére maradt a cégnél, és tőle az elmúlt egy évben sem kapott olyan jelzést, hogy elégedetlen lenne teljesítményével.
Horváth Éva 2006-ban, az országgyűlési választások előtt a Schmuck Andor által menedzselt Tisztelet Társasága szóvivőjeként tűnt fel a közéletben. A választások után az MDF-fel megállapodott szervezettől igazolt a BKV-hoz, de közben a stop.hu portált is irányította. | [
"BKV"
] | [
"BKV Zrt. DBR",
"Tisztelet Társasága"
] |
Fidesz által vezetett Pest megyei önkormányzat 6,5 millió forintért kótyavetyélt el egy siófoki vízparti nyaralót. Szabó Zoltán szerint a tíz-tizenötszörös ár lett volna a reális.
Az MSZP "Így kormányoztok ti!" című sajtótájékoztató-sorozatának 19. részében a politikus emlékeztetett arra, hogy a több mint 600 négyzetméteres, balatoni, vízparti telken álló 100 négyzetméteres nyaralót az önkormányzati értesítés szerint a legjobb ajánlatot tevő nyerte el.
Szabó Zoltán azt mondta, hogy ez a vevő az az Árvai László volt, aki korábban kétszer is a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje volt, és 1998-2002 között a Pest megyei közgyűlésnek is tagja volt.
A szocialista képviselő hozzátette, hogy Siófokon 6,5 millió forintért egy lényegesen rosszabb helyen fekvő, 17 négyzetméteres sorházi apartmant lehet vásárolni.
Azt mondta, hogy a vízhez közeli üres telkek négyzetméterára 50-100 ezer forint között mozog, számításai szerint így csak a telek 30 millió forintot ér. Megjegyezte, hogy a hasonló méretű és adottságú házakat 20-40 millió forint között szokták kínálni a környéken.
Szabó Zoltán azt mondta, hogy a Fidesz és a Pest megyei önkormányzat fideszes vezetője, Szűcs Lajos úgy gondolja, hogy "az önkormányzat vagyonával, az adófizetők pénzével bármit meg lehet tenni".
A politikus vitathatatlannak nevezte, hogy kerültek napvilágra hasonló esetek más, esetenként kormánypárti képviselők kapcsán is. Úgy fogalmazott, hogy ilyenkor a jobboldali sajtó ingatlanpanamát kiált, a fideszes Balsai István "elszámoltatásról szónokol", az ügyészség pedig nyomozást rendel el. Hozzátette, hogy az "elkótyavetyélt üdülő" esetében viszont "úgy tűnik, hogy ezekre egyelőre várni kell". | [
"Fidesz"
] | [] |
Hiába mondta ki a versenyhivatal, hogy a malomipari cégek jogsértő módon magasan tartották a liszt árát, a megbírságolt vállalatokat nem tudjuk kártérítésre kötelezni. Igazolnunk kellene, mennyi volt a kárunk, amihez bizonyítani kellene, mennyit költöttünk malomipari termékekre, és azt is ki kellene számoltatni, mennyi volt a piaci ár.
A gyanú szerint éveken át összehangolták üzleti tevékenységüket a legnagyobb malomipari cégek. Az indokoltnál 20-30 százalékkal drágábban adták el termékeiket. A versenyhivatal egy éve vizsgálódik.
Állását elvesztette, többfrontos perben áll a volt munkáltatójával, éjjelente fenyegetéseket kap. A malomkartellt kirobbantó M. T.-t megdicsérték azért, amit tett, de senki nem tudja, hogyan kellene megvédeni, és úgy érzi: nem is akarják.
Nem számíthatnak kártérítésre a magyarországi fogyasztók – némi leegyszerűsítéssel mindenki, aki 2005 és 2008 között malomipari terméket vásárolt – a versenyhivatal döntése szerint kartellben részt vett tizenhét vállalkozástól. Bár a versenytanács kimondta, hogy nemcsak a piacaikat osztották fel törvénysértő módon, hanem a beszerzési és eladási áraikat is összehangolták – vagyis magasabban tartották, mint a piaci árak lettek volna –, erre alapozva a fogyasztók nem kérhetnek kártérítést.
Kártérítési perekben nem lehet pertársaságot alakítani, egyenként kellene minden fogyasztónak ilyen eljárást indítania – közölte kérdésünkre az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület. Vagyis arra nem lenne lehetőség, hogy egyetlen perben kelljen visszamenőleg megfizettetni a fogyasztóknak okozott kárt. Persze egyedi pereket még lehetne indítani, ennél nagyobb problémák is lennének egy ilyen eljárással.
Nem tudunk bizonyítani
Egyfelől az, hogy aligha tudná bárki is pontosan bizonyítani, mennyi kenyeret, kiflit, zsömlét és egyéb malomipari (vagy malomipari alapanyagból készült) terméket és milyen árakon vásárolt a 2005 februárja és 2008 áprilisa közötti időszakban. Másfelől még ennél is nagyobb problémát jelent, hogy nincs egzakt számítás arra: mi is számít egy ilyen esetben piaci árnak, vagyis kilónként hány forinttal fizettünk többet például a kenyérért, mint üzleti szempontból indokolt lett volna.
A versenyhivatal szóvivője, Zenisek Andrea kérdésünkre elmondta: a versenytörvény tartalmaz egy olyan vélelmet, miszerint egy ilyen megállapodás a piaci árakra legalább tíz százalékos mértékben befolyásolja, ami megkönnyíti, hogy a károsultak, ha akarnak, pereljenek. Ezt a hatást persze bíróságon akár a fogyasztó, akár a megbírságolt cég vitathatja. A kartellvizsgálat védett tanúja – akinek a bejelentése nyomán indult az eljárás – korábban lapunknak azt mondta, az eladási árak az indokoltnál húsz-huszonöt százalékkal magasabbak voltak.
Ez persze csak a hozzávetőleges adat, de például 2007-ből származnak konkrétabb számok is. Akkori feljegyzések szerint a szlovák szállítók 82-83 forintos kilónkénti áron adták az olyan minőségű lisztet, amilyet a magyar malmos cégek kilónként 99-109 forintért értékesítettek kiskereskedelmi üzletláncoknak. Egy kártérítési per megnyeréséhez azonban a szakértők szerint ennyi sem lenne elég. A fogyasztóvédelmi egyesület szakértői azt is elmondták: Nyugat-Európában sincs gyakorlata az ilyen ügyekben egyedi kártérítéseknek, de például Nagy-Britanniában amikor egyértelmű, hogy fogyasztók széles körét károsították, és nem lehet egyéni kártérítést fizetni, fogyasztóvédelmi alap létrehozására kötelezhetők a megbírságolt cégek.
A sztrádaépítő megpróbálta
Volt már olyan eset egyébként, amikor egy versenyhivatali kartelldöntés nyomán – miután a piacbefolyásolás tényét a bíróság is jogerősen kimondta – kártérítés per indult. Pontosabban perek: a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. azt az öt útépítő vállalkozást perelte be, amiket összesen 7 milliárd forintos bírsággal sújtottak az összejátszásért. Bár a GVH abban az ügyben sem határozta meg, mennyi lett volna a piaci ár, a NIF a kirótt bírságok alapján kalkulált egy vélt kárt – ez 32 milliárd forint volt –, és ilyen kártérítési igénnyel fordul bírósághoz.
Eddig egy perben, a Strabag ellen indítottban született ítélet, de abban kettő is. Elsőfokon a NIF-nek adott igazat a bíróság – ebben a perben meghaladta a 11 milliárd forintot követelt az állami sztrádaberuházó –, amikor a múlt év elején érvénytelenítette a vállalkozói szerződést, ám a másodfokú határozat felülírta ezt a döntést, tudtuk meg a NIF-től. | [
"Strabag"
] | [
"Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület",
"Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.",
"M. T."
] |
A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) szerdán házi őrizetbe helyezte az eddig előzetes letartóztatásban lévő Fuzik Zsoltot, a BKV volt informatikai igazgatóját.
A Fővárosi Bíróság közlése szerint a házi őrizet legkésőbb június 12-ig tart, az ítélet jogerős. Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője azt mondta, Fuzik Zsolt védője kérte a bíróságtól az előzetes letartóztatás megszüntetését, amelyet a BKKB elfogadott, s azzal az ügyészség egyetértett. Hozzátette: olyan mennyiségű bizonyíték gyűlt össze, hogy már nincs szükség a személyi szabadságot korlátozó legszigorúbb kényszerintézkedésre.
A BKV-s vesztegetési ügy tavaly december 4-én pattant ki, amikor a rendőrség házkutatást tartott a BKV Akácfa utcai székházában. A székházat megszálló rendőrök egy informatikai szerződést kerestek először. A feltételezés szerint a 28 millió forintos szerződésből osztottak volna vissza több millió forintot, ezt vehette át a szintén december 4-én, egy óbudai mélygarázsban vesztegetés közben tetten ért BKV-s jogi igazgató, Sziebert György.
Az üggyel összefüggésben Rényi-Vámos Krisztinát, a Budapest Airport Zrt. jogi vezetőjét és Sziebert Györgyöt letartóztatták. Mindkettőjüket bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel, csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsítják.
Fuzik Zsoltot, a BKV korábbi informatikai igazgatóját, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben, Szegeden fogták el és vették őrizetbe február 3-án, majd a Budai Központi Kerületi Bíróság február 5-én rendelte el előzetes letartóztatását. A volt vezetőt gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel gyanúsítják. | [
"Budapest Airport Zrt.",
"BKV"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Fővárosi Bíróság"
] |
A kabinet több mint tizenötmillió forintot költött tavaly a kormányzati vezetők nyilvános szereplésének videofelvételen történő rögzítésére, archiválására. A felvételeket a január elsejével létrehozott Kormányzati Dokumentációs Központ tárolja.
Lapunk azután kért tájékoztatást a dokumentációs központról, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nyilvánosságra hozott közérdekű adataiból azt lehet kiolvasni, hogy a kormányváltás után több vállalkozói és megbízási szerződést kötöttek a "tervezett Kormányzati Dokumentációs Központ számára". A szerződések áttekintéséből csupán annyi derült ki, hogy három cég kapott megbízást arra, hogy a központ számára dokumentáció jellegű videofelvételeket készítsen a kormányzati vezetők nyilvános szereplésein, és ezeket dolgozzák fel és saját eszközökkel archiválják.
A legnagyobb összegű megbízást – több mint 7,4 millió forint értékben – a BORG-S 2007 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. kapta a tavaly szeptember elseje és december 15-e közötti időszakra. Ugyanerre a feladatra Pa-Art Kulturális Szolgáltató Bt.-vel és a Grey hound Multimédia Kft.-vel pedig csaknem négymillió forintos szerződést kötöttek.
A Greyhound Tomanovics Gergely cége, aki 2006-ban egy Gyurcsány Ferenc kijelentéseiből összeollózott videoklippel szerzett ismertséget az interneten. Tomanovics korábban az Index internetes portálnak azt nyilatkozta, hogy korábbi, hobbijellegű projektjei miatt keresték meg, ő pedig örömmel vállalta a feladatot, mert imád mindent, ami kép és mozog. Tomanovics korábban is dolgozott már a Fidesznek, ő készítette a párt 2009-es európai parlamenti kampányfilmjét.
Lapunk megkeresésére a kommunikációs államtitkárság azt válaszolta, hogy ez a központ "szervezi, illetve video-, hang-, fotó- és más eszközökkel rögzíti a kormány vezető tisztségviselőinek nyilvános szerepléseit, ezen anyagokat egy kereshető adatbázisban tárolja és archiválja, valamint kérés esetén prezentálja". Ez nem önálló szervezet vagy egység, nem különálló jogi személy. A központnak nincs külön költségvetése, a tavaly kötött határozott idejű szerződéseket az adatközpont informatikai megtervezése, kialakítása és feltöltése indokolta. A központ működését 2011. ja nuártól az államtitkárság munkatársai látják el.
Orbán Viktor miniszterelnök programjait Burger Barna cége, a Fókusz-Pókusz Kft. fotózta tavaly júniustól idén márciusig, nettó 7,5 millió forintért. A szerződésben Burger Barna vállalta, hogy ezeket a fotókat ingyenesen a sajtó rendelkezésére bocsátja. Burger évek óta Orbán személyi fotósa, ő kísérte végig a Fidesz elnökét a 2010-es kampányban is.
"Udvari fotós" megbízása gyakorlat volt az előző szocialista kormányok idején is, a tervezett dokumentációs központhoz hasonló pedig az első Orbán-kormány idején is létezett. Akkor a miniszterelnök és a kormány tagjainak hazai és külföldi közszerepléseit az Ezüsthajó Kft. örökítette meg videofilmen.
Az archívum létrehozását azzal indokolták, hogy a kormányfői beszédekről és programokról ne csak esetlegesen álljanak rendelkezésre felvételek, mert azokra szükség lehet a napi munkában, másrészt gondolni kell az utókorra is. Az Ezüsthajó 1999–2002 között éves szinten hozzávetőlegesen 230–250 milliós megrendelést kapott a Miniszterelnöki Hivataltól, szerződésüket a 2002-es kormányváltás után megszüntették. | [
"Fidesz"
] | [
"Grey hound Multimédia Kft.",
"Fókusz-Pókusz Kft.",
"Kormányzati Dokumentációs Központ",
"Ezüsthajó Kft.",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium",
"BORG-S 2007 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.",
"Pa-Art Kulturális Szolgáltató Bt.",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Bírósághoz fordult a TASZ, mert szerintük jogellenesen jött létre az új kormánypárti médiabirodalom, vagyis a rengeteg Fidesz-közeli újságot, portál, tévét is magában foglaló KESMA.
Mint ismert, Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) néven hoz létre médiabirodalmat a kormány, a hazai médiapiacon példátlan koncentrációt megvalósítva. A kormány rendeletben nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az érintett médiacégek fúzióját, ezért azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálta. A Szabad Pécset képviselve a TASZ bírósághoz fordult, mert az összeolvadás szerintük több szempontból alkotmányellenes.
Célunk, hogy a bíróság megváltoztassa a GVH döntését, vagy új eljárás lefolytatására kötelezze a szervet
– írták közleményükben.
A TASZ kerestében kifejti, hogy a kormányrendelet, illetve az azt lehetővé tevő törvény is alkotmányellenes. A törvény azért, írják, mert nem szab érdemi határt annak, hogy a kormány egyes üzleti tranzakciókat kivonjon a versenyvédelmi eljárás alól, a KESMA-t érintő kormányrendelet pedig azért, mert visszaélésszerűen alkalmazta a szabályt, amikor a döntéshez egyszavas, közérdekre utaló “indokolást" fűzött. A szervezet azt kérte a bíróságtól, hogy az alkotmánysértés megállapítása érdekében forduljon az Alkotmánybírósághoz.
"Keresetünkben a Gazdasági Versenyhivatal döntésének bíróság vizsgálatát kértük. Elsődlegesen azt kértük a bíróságtól, hogy változtassa meg a GVH döntését és tiltsa meg az összefonódást, ennek hiányában pedig azt, hogy kötelezze a GVH-t a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására" – írták.
Valami bűzlik
Az üggyel kapcsolatban a Szabad Pécs oldalán megjelent interjúban a TASZ részéről azt mondták, nem vaktában kezdtek el jogi érvelést kidolgozni, minden aktát megnéztek. A dokumentumokban pedig azt látták, "hogy a GVH belső szervezeti egységei, amelyek szakmai és nem politikai szempontokat érvényesítenek a munkájukban,
ugyancsak problémásnak találták ezt az összefonódást, és javaslatot tettek a GVH eljárásának a folytatására.
"Ami a fejtörést, vagy a szakmai kihívást jelentette, az az volt, hogy eljárási értelemben az a december elején született politikai döntés, amivel a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az összefonódást, vajon megakadályozhatta-e a vizsgálat érdemi befejezését. És mi éppen azt mutatjuk be ebben a keresetben, hogy valójában nem lehetett volna ezt az eljárást ilyen gyorsan befejezni, hanem az összefonódást érdemben meg kellett volna vizsgálni" – mondta a lapnak Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója. | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány"
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Szabad Pécs"
] |
A gyanúsítottak között van Földes-Szabó László volt rendőrtiszt, az alapítvány kuratóriumának elnöke. A kuratóriumban szerepet vállalt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egyik megbízott főosztályvezetője, és az alapítvány jogtanácsosa, az NBH egy volt munkatársa, akik ellen nem indult büntetőeljárás. Az ellenzéki kezdeményezésre megalakult parlamenti bizottság feladata az ügy nemzetbiztonsági kockázatainak és a korrupciógyanús eseteknek a vizsgálata.
Nagy János tábornok, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka bizottsági meghallgatásán elmondta: az Egy-Másért alapítvány ügye korántsem számít kuriózumnak, nem egyedi eset, a vám- és pénzügyőrség központi ellenőrző csoportjának kockázatelemzése során került látókörbe. Amikor a 2004. májusi uniós csatlakozást követő vámmentes vámkezeléseket vizsgálták, kiderült, hogy azok túlnyomó többsége egyetlen ügyfélhez, az Egy-Másért alapítványhoz köthető.
"Megvan a pénz, de nem mondom meg, hol"
A büntetőeljárásban meggyanúsított személyek tagadják a terhükre rótt cselekményeket, ártatlanságukat hangoztatják.
Bencze József tábornok, országos rendőrfőkapitány, aki a cselekmények idején a VPOP rendészeti főigazgatója volt, a bizottsági ülésen megjegyezte: Földes-Szabó László mintegy 900 millió forintot vett fel az alapítvány számlájáról, és amikor a nyomozás során erről kérdezték, annyit közölt, hogy megvan a pénz, de nem mondja meg, hol.
Közös megegyezéssel távozott
Földes-Szabó, az ORFK szervezett bűnözés elleni részlegének tisztjeként a 90-es évek közepén nyomozott az ügyben, amelyben több százmilliós váltókkal elkövetett csalás miatt jogerősen börtönbüntetésre ítélték az Egy-Másért alapítvány későbbi létrehozóját, Jakubinyi Györgyöt. Jakubinyi 1999-ben Dávid Ibolya akkori igazságügy-miniszter előterjesztésére kegyelmet kapott a köztársasági elnöktől.
Földes-Szabóról Bencze József elmondta, hogy 2000-ben közös megegyezéssel távozott a rendőrségtől, alezredesi rendfokozatban. Az idő tájt az Ügyészségi Nyomozó Hivatal titkos eljárást folytatott a rendőrtiszt ellen, de ennek részleteiről az országos rendőrfőkapitány nem tudott felvilágosítást adni.
Ezredessé léptették elő
Földes-Szabót tavaly a Nemzedékek Biztonságáért Közhasznú Alapítvány kezdeményezésére nyugállományú ezredessé léptette elő az igazságügyi és rendészeti miniszter. Az előléptetés indoka többek között az volt, hogy az Egy-Másért alapítvány 500 ezer forinttal támogatott egy nyugdíjas-találkozót és egymillió forinttal ukrajnai és csángó gyermekek üdültetését.
A bizottsági ülésen Nagy János elmondta: nem kapott olyan információt, hogy az NBH-nek köze lenne az Egy-Másért alapítványhoz. Bencze József ezzel kapcsolatban hozzátette: ez év február elején - tehát már a titkos nyomozás megindulása után, a nyílt nyomozás előtt - beszélt az alapítványról Galambos Lajossal, az NBH akkori főigazgatójával és áprilisban tájékoztatta a főigazgatót az ügyben végrehajtott őrizetbe vételekről. Galambos Lajos azóta távozott az NBH éléről. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Ügyészségi Nyomozó Hivatal",
"Egy-Másért alapítvány",
"Nemzedékek Biztonságáért Közhasznú Alapítvány"
] |
Megszólalt a bűnsegédként vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsított olimpiai bajnok ügyvédje, Futó Barnabás.
Fotó: László Szabolcs
Most novemberben lesz négy éve, hogy Antal Attila, a BKV egykori vezérigazgatója és Csapó Gábor vízilabdázó olimpiai bajnok vállalkozói szerződést kötöttek egymással.
A BKV 2,8 millió forintot fizetett azért, hogy a Csapó Bt. az általa bérelt uszodában egy éven keresztül molinón népszerűsítse a közlekedési vállalatot. Ez a szerződés is része annak a 45 ezer oldalnyi vádiratnak, amelyet a Központi Nyomozó Főügyészség a múlt héten lezárt, és amely alapja lesz a Hagyó-ügyben folytatott bírósági eljárásnak. A BKV-botrányban 21 embert gyanúsítanak.
Az üggyel kapcsolatban felmerül, hogy miért éppen most robbant a bomba, amikor évek óta ismert tényekről van szó. A Népszabadság 2010. március 24-i számában például, a Regőczi Miklóssal, a BKV volt beszerzési vezérigazgató-helyettesével készített interjúban olvashattuk az alábbiakat:
"– Balogh Zsolt (a BKV volt vezérigazgatója – a szerk.) szerint a BKV-t felügyelő politikusok olykor konkrét céglistákkal álltak elő. Eljutott önhöz ilyen?
– Nem kaptam konkrét listákat. Egyedi kérésekre volt példa, mint mondtam, két-háromhetente. Ilyen volt a Csapó Bt. ügye. Lelovics Ottó, Hagyó kommunikációs igazgatója kérte, hogy Csapó Gábor vízilabda-iskolájának adjunk valahogy pénzt. Így kötöttünk velük reklámszerződést."
Honlapunk kiderítette, hogy a BKV Zrt. Belső Kontroll Igazgatósága már két és fél éve vizsgálatot folytatott, amelynek alapján tizenhárom cég szerződésével kapcsolatban merült fel gyanú, hogy törvényellenesek. A cégeket Kocsis István akkori vezérigazgató már 2009-ben feljelentette a BRFK-n, és átküldte a vizsgálati anyagot is a rendőrségre.
A Csapó Bt. reklámfelület biztosítására kapott 2008. január 31. és 2008. december 31. között 2 és fél millió forintot. (A szerdai Index-cikkben 2,8 millió forintról van szó – a szerk.) Ez alapján egy vízilabda-iskola felszerelésén megjelentették a BKV logóját, valamint táblákat és molinókat helyeztek el. Teljesítési igazolásokat azonban nem találtak az ellenőrök, a számlákat nem a szerződésnek megfelelő időben állították ki, a reklámozást nem ellenőrizték, és versenyeztetés nem volt.
Csapó nem, az ügyvédje nyilatkozik
Természetesen felhívtuk Csapó Gábort, de az olimpiai bajnok nem kívánta kommentálni a történteket. Futó Barnabás, Csapó ügyvédje viszont készséggel nyilatkozott.
"Valóban nem mai keletű az ügy, nekünk 2010. október 26. óta van tudomásunk arról, hogy védencemet meggyanúsította a Központi Nyomozó Főügyészség. Ez ellen panasszal éltünk, amelyre pár hónappal később érkezett válasz, most pedig értesítés arról, hogy lezárták a 45 ezer oldalnyi nyomozati iratot" - mondta Futó Barnabás.
Egy ilyen gigantikus méretű nyomozati irattal kapcsolatban felmerül a kérdés, vajon miként lehetséges ennek a feldolgozása.
"CD-n kaptuk meg a nyomozati iratot, s a megfelelő szó beütése után a keresőprogramba a számítógép kidobta azokat a részeket, amelyek védencemmel kapcsolatosak. A vádirat elenyésző töredékéről van szó" - magyarázta az ügyvéd. Aki hozzátette, hogy a Csapó Gábor elleni vádemelés mellőzését és az eljárás megszüntetését kéri.
Futó Barnabás: "A reklám szükségességét nem Csapó Gábor dönti el"
"A nyomozati iratban az áll, hogy védencemnek tudnia kellett volna arról, hogy a BKV-nak nincs szüksége erre a reklámra, mármint az uszodában kifüggesztett molinóra. Ezzel kapcsolatban az a jogi álláspontom, hogy a reklám szükségességét nem Csapó Gábor dönti el. Következésképpen a vád számomra értelmezhetetlen, egyszersmind fogalmilag kizárt. Az egyébként nem igaz, hogy a nyomozók nem találtak volna teljesítésigazolást. A teljesítésről dokumentumokkal rendelkezünk" - szögezte le Futó Barnabás.
Az ügyvéd a felvetésre, miszerint lobbiztak Csapó és vízilabda-iskolája érdekében a volt BKV-vezérnél, így reagált.
"Nincs tudomásom erről, de ha volt is, ebben nincs semmi törvénytelen, a reklámszerződések már csak így szoktak születni."
Hagyó és Csapó a szinkronúszó-szövetségben
A hatóságnak múlt péntektől számítva hatvan napja van arra, hogy vádat emeljen – Futó ennek mellőzését indítványozta -, utána pedig a bíróságnak – mivel a Hagyó-ügy kiemelt fontosságú – három hónapon belül meg kell tartania az első tárgyalást.
Hagyó Miklós és Csapó Gábor egyébként a Magyar Szinkronúszó Szövetségben is együtt tevékenykedtek. A szövetségnek 2007-től 2010 elejéig Hagyó volt az elnöke, Csapó az egyik elnökségi tagja. Erről a bő két évről a szövetség honlapján így emlékeztek meg akkor (tavaly februárban), amikor közölték, hogy Hagyó lemond elnöki posztjáról, s vele együtt Csapó is távozik.
"Tény és való, hogy a hazai szinkronúszók legszebb két évüket köszönhették Hagyó Miklós irányításának. A lehető legjobb körülmények között készültek, (komolyabb) adósságok nélkül tudtak működni, és komoly szponzorációs hátteret is kaptak. Ennek a szép időszaknak sajnos, vége." | [
"Csapó Bt.",
"BKV"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Szinkronúszó Szövetség",
"BKV Zrt. Belső Kontroll Igazgatósága"
] |
Ha valaki az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) éves jelentéseit megnézi, a Magyarországra vonatkozó statisztikai adatoknál megakadhat a szeme azon, hogy arányaiban a magyar uniós pénzosztó szervek teszik az egyik legkevesebb bejelentést gyanús ügyekről.
A hazai ellenőrzések a támogatási összegek egészének 0,9 százalékánál tártak fel hibát, míg az uniós átlag 1,9 volt 2013 és 2015 között. Ehhez hasonló gyenge teljesítményt jellemzően a bolgár, a román és az olasz bürokrácia nyújt.
Eközben az OLAF-ellenőrzések a vizsgált kifizetések 3,5 százalékánál találtak kivetnivalót Magyarországon – a közösség átlaga 0,4 százalék.
Tehát az uniós szervezet éppen ellenkező eredményre jutott, mint a magyar hatóságok: Magyarországon fedte fel az egyik legtöbb visszaélést a 2013-15-ös időszakban.
Csak Szlovákiában (3,9%) volt magasabb ez az arány az utolsó elérhető, 2015-ös évre vonatkozó adatok alapján. Ráadásul ebben a 4-es metróval kapcsolatos megállapítások értelemszerűen még nincsenek benne. Még a sokkal korruptabbnak tartott Romániában is jobb volt az arány, ott csak a kifizetések 0,6 százalékánál találtak kivetnivaló az OLAF szakemberei.
Az unió a rossz ellenőrzési rendszer, a pályazatok elbírálása körüli problémák - haverokhoz kerül a pénz, és nem oda, ahova szánják - miatt már többször leállította a kifizetéseket.
Egy árva ítélet, az sem túl szigorú
Ami a következményeket illeti, az OLAF-beszámolók szerint 2008 és 2015 között csupán a feltárt esetek negyedében tettek lépéseket a magyar hatóságok. Ez csak mintegy a fele az európai uniós 47 százalékos átlagnak, csak Portugália, Lettország és Szlovákia tudott rosszabb eredményt produkálni. De Románia is előttünk végzett e téren 28 százalékkal.
Mindennek azért is van nagy jelentősége, mert az OLAF szerepe igen limitált: a világ legnagyobb disznóságának feltárásakor is csak ajánlást fogalmazhat meg az adott ország hatóságai számára. Sokan gondolták ezek alapján, hogy nem túl baráti a magyar ügyészséggel az OLAF viszonya. De éppen a metrójelentés által kiváltott botrány után járt Budapesten a hivatal vezetője, Giovanni Kessler, aki – miután találkozott Polt Péterrel – úgy fogalmazott:
"jó viszonyt ápolunk a magyar Legfőbb Ügyészséggel, szoros együttműködést folytatunk fontos vizsgálatokkal kapcsolatban".
A közös munka azonban egyelőre nem sok eredménnyel járt:
a 30 OLAF által tett, bűncselekményre utaló ajánlásból eddig egyetlen egy eset jutott el bírósági ítéletig.
A magyar OLAF-ügyek mérlege (a Legfőbb Ügyészség adatai szerint):
bűncselekményre utaló ajánlás: 30;
bírósági ítélet: 1;
vádemelés: 4;
nyomozás folyamatban: 19;
megszüntetett nyomozás: 6.
Egy budapesti székhelyű, állatgyógyászattal foglalkozó cég nyomdaüzem létesítésére kért pénzt. Már a pályázatban is fals adatok voltak, az elszámolásra pedig valótlan számlákat nyújtottak be. A csalók 50 millió forint támogatáshoz jutottak. Az elsőrendű vádlottat egyéves, két évre felfüggesztett börtönre ítélték, a segítő társaságot pedig 300 ezer forint pénzbírságra a másodfokú, jogerős ítélet szerit. Az elcsalt 50 millió forint fényében meg lennénk lepve, ha ennek az ítéletnek komolyabb elrettentő ereje lenne.
Futópad beteg kutyáknak
Vádemelésig további négy ügy jutott el. Az egyik esetben két cég – sajnos a neveket nem tudhattuk meg – a Balaton északi partján erdészeti munkagépek vásárlására kapott támogatást. Az eszközöket meg is vették – a piaci ár többszöröséért. Csak ebben az eseteben 178 millió forint az EU és a magyar állam kára. Nem véletlen az utóbbi kitétel, a támogatások nagyjából ötöde ugyanis hazai költségvetési pénz. Az OLAF nélkül is fel kellene tehát tárniuk a visszaéléseket a hatóságainknak, hiszen a magyar állam érdekei közvetlenül is sérülnek.
Egy másik ügyben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 84 alkalmazottját vádolták meg egy 120 milliós csalással. Az OLAF által feltárt esetben az élelmes Pest megyei vállalkozó 52 millió forintot nyert azzal, hogy olyan honvédségi gyakorlótérre kért támogatást 2010-ben, amire nem is lehetett volna. (Természeten nem volt engedélye a használatára sem.) Rá egy évre ismét beadta a dotációs igényt, immár 63 millió forint értékben, de ezt már elutasították, így csak az első összeg miatt kell majd a bíróság előtt magyarázkodnia.
A legnevetségesebb ügyben egy férfi kutyák számára kialakított hidroterápiás futópad továbbfejlesztésére igényelt 112 millió forintos támogatást. A teljesen abszurdnak tűnő elnevezés sem keltette fel senki figyelmét, csak az uniós ellenőrökét. Mondjuk ha valaki az innovációs uniós támogatások listáját böngészi, elég sok hasonlóra bukkanhat – olyannal már kevéssel találkozik, amiből tényleges fejlesztés lett. A férfi egyáltalán nem akarta a projektet megvalósítani, fiktív számlákat, valótlan tartalmú iratokat használt fel, de csak a 44,7 millió forint előleghez jutott hozzá.
Veszélyes a magas előleg
Ez is rávilágít arra, milyen veszélyes az 50 százalékos előleg, amit a kormányzat az Európai Bizottság heves ellenkezése ellenére vezetett be a jelenlegi pénzügyi ciklusban. A brüsszeli ajánlás szerint nem volna szabad 20-30 százalék fölé emelni az előleget, mert a magas arány a csalásokat ösztönzi.
Friss a negyedik eset, amelyben februárban emelt vádat a Fővárosi Főügyészség. Egy nyomdaipari, papír csomagolóeszközöket gyártó cégcsoport már viszonylag koros gépeit új beszerzésnek álcázták az uniós támogatás megszerzése érdekében.
Mivel már 2005-ben bejött a trükk, még további három alkalommal kértek pénzt a technológiai korszerűsítési pályázaton – és egyszer sem tűnt fel a hazai hatóságoknak, hogy valami nem stimmel. Összesen 770 millió forintot tettek a zsebre a csalók, ebből 140 millió volt a hazai költségvetés kifizetése. Az OLAF ellenőrei résen voltak.
Lakásvásárlásra is kaptak pénzt mikrovállalkozások
A további ügyek közül hatnál megszüntették a nyomozást. Az eddigi statisztikákból az látszik, hogy az OLAF által azonosított szabálytalanságok fele juthat el vádemelésig. Ennél nagyobb gond, hogy a magyar ellenőrzések nem tárnak fel elég visszaélést, pedig biztosan lenne mit. A kormány számára sokkal fontosabb a támogatások minél gyorsabb kiosztása, mint az, hogy ez milyen szabályosan történik.
De talán ennél is lényegesebb lenne, hogy a 7 ezer milliárd forint uniós dotáció jól hasznosuljon a gazdaságban. Ebben azonban sem az OLAF, sem az ügyészség nem tud segíteni.
Tanulságos lehet összefoglalni azt is, hogy milyen esetekben nem emeltek végül vádat. A mikrovállalkozások fejlesztésére kiírt programon egy kisvárdai és egy budapesti cég pályázatát találta gyanúsnak az OLAF, mert a pénzt nem olyan célra költötték, ami a tevékenységüket segítette volna. Mivel a projekt kódját nem ismerhettünk meg, nem lehetünk benne biztosak, de jó eséllyel a mikrovállalkozások 10 millió forintos támogatásáról lehet szó, amit akár ingatlanvásárlására is fel lehetett használni. A jól értesültek – akiknek még jutott a villámgyorsan elfogyó forrásból – így bármire költhettek: ha vettek egy lakást kiadásra, az is rendben volt. Tulajdonképpen isteni csoda, hogy Brüsszel nem kaszálta el az egész programot. Úgy látszik, lényegében mindenki megússza az ellenőrzést.
Nem maradhat ki itt sem a kutatás-fejlesztés: egy budapesti felsőoktatási intézet alkalmazottai egy közhasznú kft.-t alapítottak, amellyel uniós források elnyerésére rendezkedtek be. Az OLAF szerint szabálytalanul, például túlszámlázással hívták le a támogatásokat, de a NAV által indított nyomozás nem vezetett eredményre.
Szintén a NAV nem volt képes elég bizonyítékot gyűjteni egy budapesti, állatgyógyászattal foglalkozó cég ügyében. A társaság egy jószágoknak szánt táplálékkiegészítő tabletta és bőrgyógyászati spray kifejlesztésére vállalkozott – kevés sikerrel, de annál több költséggel. Bodony falu csatornázási projektje is csak a brüsszelieknek volt gyanús, itthon nem találtak bizonyítékot visszaélésre.
Az OLAF szerint egy magyar vezető köztisztviselő többször is valótlan adatok alapján vett fel utazási költségtérítést, ám őt végül felmentették. A Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet korábbi főigazgatója egyben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság igazgatótanácsának elnöke is volt. Egyébként 2010-ben a Greenpeace és a zöldek európai parlamenti frakciója vádolta azzal, hogy összeférhetetlen a pozíciója a géntechnológiai cégek által finanszírozott Nemzetközi Élettudományi Intézetnél (ILSI) végzett tevékenységével. Kisebb botrányt okozott aztán, amikor 2012-ben átült az ILSI európai tudományos főizgatói székébe.
Szerző: Bucsky Péter | [
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet",
"Legfőbb Ügyészség",
"Európai Csalás Elleni Hivatal",
"Európai Bizottság",
"Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság",
"Nemzetközi Élettudományi Intézet"
] |
Sem a Fidesz, sem az MDF indítványát nem támogatták szerda reggel az erzsébetvárosi képviselőtestület feloszlatásáról, miután tegnap a kerületi ingatlaneladások gyanúsítottjaként őrizetbe vették Hunvald György MSZP-s polgármestert is. A Fidesz kivonult az ülésről, majd a testület megtárgyalta és elfogadta azt a kerület által készíttetett jelentést, amely szerint Erzsébetváros elidegenítési gyakorlata jogszerű volt. Az előzetes letartóztatásban lévő Kardos Péter, a pénzügyi bizottság SZDSZ-es elnöke lemondott mandátumáról, helyére új ember került.
Szerda reggel fél nyolckor megkezdődött a képviselő testület ülése Erzsébetvárosban, ahol előző nap a rendőrség őrizetbe vette Hunvald György polgármestert különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként, bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének gyanújával.
Az ülés elején a helyi Fidesz-frakció kezdeményezte, hogy a testület oszlassa fel magát, ezt azonban a képviselők nem vették napirendre. Önfeloszlatást kezdeményezett a kerület egyetlen MDF-es képviselője is, de az ő indítványát is elutasította a testület.
A Fidesz-frakció
Ekkor már kezdett az ülés komikussá válni: az MDF-es Simon Péter azt kérte, hogy már csak egy képviselőnek kellene aláírnia, hogy rendkívüli ülést tartsanak az önfeloszlatásról. A Hunvald Györgyöt helyettesítő Gergely József MSZP-s alpolgármester erre visszaszólt, hogy ez nem ügyrendi javaslat, ne vegyék figyelembe. Hahn György (MSZP) mégis reagált Simon Péter kérésére, hogy valaki írja alá az indítványt. Hahn azt mondta: "Ha a Nefelejcs utcai házat visszaszerzed Horváth Aladártól, majd akkor!"
Közben a Fidesz-frakciót vezető Vattamány Zsolt, arról beszélt, hogy a testület se erkölcsileg se politikailag nem képes megfelelni feladatának. Az ülésen kiderült, hogy Kardos Péter (SZDSZ) a testület előzetes letartóztatásban lévő tagja, a VII. kerületi pénzügyi bizottság elnöke lemondott mandátumáról. A listáról bejutott Kardos helyére Csontos József (SZDSZ) önkormányzati képviselő került, aki a rendkívüli ülésen fel is esküdött a törvények betartására.
A Fidesz-frakció egyik tagjától az Index megtudta: nem véletlen, hogy a Fidesz korábban kizárta a pártból az összes olyan képviselőjét, aki az
előző ciklusban benne volt a képviselőtestületben. Erzsébetvárosban ugyanis a gyanús ingatlanügyeket általában a jobboldali is támogatta 2002-2006 között.
(A cikk megjelenése után a Fideszből 2006-ban önállósodott hattagú KDNP-frakció vezetője jegyzőkönyv előtt kérdőre vonta a fideszeseket, hogy személy szerint ki állította az Indexnek a kizártakról, hogy közük lehetett az ingatlanügyletekhez, mert emiatt bíróság előtt kell majd felelnie. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a Fideszben nem akadt gazdája az állításnak.)
Gergely József MSZP-s alpolgármester
A testület szerdán megtárgyalta a kerület belső vizsgálatát az ingatlanpanamák ügyében. A napirendi pont tárgyalása előtt felszólalt két, az önkormányzat által megbízott szakértő. Egyikük elmondta, hogy az eladott ingatlanok értékének felülvizsgálatakor kiderült, nem volt nagy értékkülönbség a megállapított és a későbbi árak között. Másikuk azt hangsúlyozta, hogy az önkormányzat elidegenítési gyakorlata megfelelt a hatályos törvényeknek.
A VII. kerületi Fidesz-frakció tagjai ezután kivonultak az ülésteremből, mert nem voltak hajlandóak megtárgyalni az önkormányzati ingatlanok elidegenítésével kapcsolatos napirendi pontot.
Az önkormányzat által alkalmazott ingatlanforgalmi igazságügyi szakértő a rendkívüli testületi ülésen elmondta, hogy az eladott ingatlanok megállapított és valós értéke között a legnagyobb eltérés csak 11 százalék volt, így nem áll fenn értékaránytalanság. Az értékaránytalanságról 25-30 százalékos árkülönbségénél lehet beszélni - tette hozzá. A testület ülésteremben maradó tagjainak többsége végül elfogadta a belső vizsgálatról szóló jelentést.
A Fidesz-frakció akkor sem ment vissza az ülésteremben, amikor már a vitatott Dob és Király utcai házak tulajdonjogának visszavételéről volt szó. Több teremben maradt képviselő és az ülésen megjelent bérlő is kérlelte az ellenzéki frakció tagjait, hogy vegyenek részt a szavazáson, ők azonban kitartottak a demonstratív távolmaradás mellett.
Vattamány Zsolt, a Fidesz-frakcióvezetője elmondta: kifogásolhatónak tartja, hogy az önkormányzat olyan szakértőt alkalmaz, aki maga is részt vett az ingatlaneladásokban, ugyanis ő volt a szerződések ellenjegyzője.
Nincs közvetlen összefüggés Hunvald György erzsébetvárosi polgármester keddi őrizetbe vétele és a szerdai, rendkívüli önkormányzati ülés között - mondta Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője kedden a Magyar Televízió "Az Este" című műsorában. Nem mellékes ugyanakkor, tette hozzá, hogy a kerületi gazdasági bizottság elnökének letartóztatása után, decemberben a polgármester terjesztette elő: ők maguk vizsgálják majd ki a gyanús ingatlanügyeket. Az alig egy hónapos önkormányzati vizsgálat megállapította, hogy minden rendben folyt, annak ellenére, hogy a nyomozás már két éve tartott az ügyben - mondta Fazekas Géza.
A nyomozó szervek azért döntöttek az őrizetbe vétel mellett, hangzott el, mert konkrét adatok vannak rá, hogy Hunvald György befolyásolni akarja a nyomozást, a nyomozó hatóságot és a kerületi képviselő testületet. Gergely József, a VII. kerület gazdasági ügyekkel foglalkozó szocialista alpolgármestere teljes mértékben ártatlannak tartja Hunvald Györgyöt. Az alpolgármester szerdán az MTI-nek azt mondta, hogy véleményével az egész MSZP-frakció egyetért, s amit mond, azt frakciótársai nevében szólva is kijelentheti. | [
"MSZP",
"Fidesz",
"SZDSZ"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Televízió"
] |
Gazdag államtitkár Győri Tibor
Budapest - Az egy hónapja a Miniszterelnökség jogi ügyeiért felelős Győri Tibornak olyan sok vagyona van, hogy a bevallásához pótlapokat kellett illesztenie. Pápán egy lakás tulajdonjoga és szintén ott egy lakás haszonélvezeti joga az övé. Van egy építési telke Vonyarcvashegyen, egy hétvégi üdülőn pedig haszonélvezeti joga van a településen. Gomba településen van egy horgásztanyája, a III. kerületben egy hatalmas, 430 négyzetméteres családi házon, illetve egy lakáson van haszonélvezeti joga. Ezenkívül van egy Audi A5 Coupéja. A politikus a pénzét részben aranyba, részben védett könyvtári dokumentumokba fektette. Övé Pázmány Péter Isteni igazságra vezérlő kalauz című munkája. Több tízmillió forintos vagyona befektetési, illetve kincstárjegyben, kötvényben és befektetési alapokban, valamint életbiztosításban van.
B. F. | [
"Miniszterelnökség"
] | [] |
Már márciusban megszületett a döntés, mégis csak most kötöttek szerződést a kőszegi Kutatási és Fejlesztési Központ és Campus kialakítására a nyertes kivetelezővel. A befutó West Hungária Bau a tervezettnél két milliárd forinttal drágábban vállalta a munkát, de még így is olcsóbb volt, mint a szintén induló Mészáros-féle ZÁÉV.
A felhívást egy éve tette közzé a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK), a februári – módosított határidőre beadott – pályázatokat pedig már márciusban elbírálták. A nyertest mégis csak most hozták nyilvánosságra az uniós közbeszerzési értesítőben.
Eszerint a BMSK a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft.-vel (WHB) köt generálkivitelezési szerződést a "Kutatási és Fejlesztési Központ és Campus kialakítása Kőszegen a volt MÁV Gyermekotthonban" megvalósítására.
A megbízás magában foglalja "a meglévő állapotról indulóan a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő kivitelezést, a részbeni bontásokkal, épület-rekonstrukcióval és felújítással, villamos és gépészeti közműkiváltásokkal és új közművek építésével, térburkolatok/utak/parkolók építésével és környezetépítési munkálatok elvégzésével együtt".
A leírásból kiderül, hogy a beruházás során fel kell újítani a kőszegi volt MÁV Gyermekotthon Főépületét (tervezett nettó szintterülete: 7715,39 m2), valamint a Vendégház épületét (nettó szintterülete: 595,98 m2). A munkálatok többek között kiterjednek a külső homlokzati fal, a magastető és a lapostető hő- és hangszigetelésére, térkő burkolat beépítésére, növénytelepítésre, tereprendezésre, zöldfelület kialakítására és/vagy felújítására, egy 200 adagos főzőkonyha kivitelezésére, és 2 db új felvonó beépítésére/felújítására is.
A tendert a WHB nyerte, amely a becsült 6,8 milliárd forintos összegnél bő 2 milliárddal drágábban, nettó 8,9 milliárd forintért végezheti el a beruházást.
A kivitelezésre összesen két cég adott be ajánlatot: a WHB mellett a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV nettó 9,2 milliárddal indult.
Zenei centrum, könyvtár, kutató részleg
"Angol vidéki kastélyt idéző kampuszt alakítanak ki Kőszegen" – írta a projektről 2018 májusában a Magyar Építők. A lap akkor beszámolt róla, hogy a Fenntartható Vidék Programban (KRAFT) egyetemi és általános oktatási kampuszt adnak majd át a régi MÁV Gyermekotthonban. A tervezésre a Perfektum Mérnöki Kft. kapott megbízást mintegy 84 millió forintért.
Akkor még úgy számoltak, hogy a beruházás összesen 3,8 milliárd forintba kerül majd. A Magyar Építők szerint "a Felső körúton található oktatási ligetben korábbi információk alapján többek között kialakítanak
egy 1500 négyzetméteres alapterületű, több mint 30 ezer kötettel ellátott könyvtárat;
egy nagyelőadót;
egy 680 négyzetméteres globalizációs és regionális kihívásokat kutató részleget;
egy 500 négyzetméteres zenei centrumot;
egy 400 négyzetméteres kreatív város központot;
illetve egy 900 négyzetméteres jővő- és trendkutató teret.
Ezzel együtt megújul a park, külön szobákat kapnak a professzorok, illetve kávézót, sportközponot és adminisztratív irodákat is átadnak majd."
2017 decemberében Tóth Gábor képviselő is hasonló fejlesztésekről számolt be blogján, hangsúlyozva, hogy ez lehet "Kőszeg város történetének eddigi legnagyobb, legkomolyabb és legdrágább" beruházása. A képviselő látványterveket is feltöltött a blogjára, ezek közül az egyik:
A gyermekotthont 1912-ben kezdték el építeni azzal a céllal, hogy a vasutas árváknak otthont biztosítsanak. Az otthon bezárását követően a kastélyszerű, patinás főépület üresen állt, egyedül a hátsó lakóépületeteket hasznosították. Az épületet állítólag többször is megpróbálták értékesíteni, ám komoly vevő nem akadt rá.
Idén is jól megy a WHB-nak
A kivitelező WHB már ismerős lehet a közbeszerzések iránt érdeklődő olvasóknak. A cég ugyanis évek óta sorra nyeri az állami megbízásokat.
Dolgoztak már a Városligetben és a Budai Várban is, ők felelnek többek között a Pénzügyminisztérium épületének 54 milliárdos rekonstrukciójáért is a Garage Kft.-vel közösen, de a Dubaji Világkiállításra szánt 10,6 milliárdos magyar pavilon felhúzásában is érdekeltek.
Emellett a közelmúltban ők végezték a járványkórház építését Kiskunhalason, de – az Épkar Zrt.-vel konzorciumban – a budai Kútvölgyi Kórház felújításába is ők kezdtek bele, és a geszti Tisza-kastély felújítása is az ő feladatuk. Az idei év egyik legnagyobb fogása a Velencei-tónál épülő kajak-kenu központ, amit 43,4 milliárd forintból építhet meg a WHB.
Az Opten adatai szerint a biatorbágyi székhelyű építési vállalkozás 2018-ban 50 milliárd, az azt követő évben 61,6 milliárd, 2020-ban 77 milliárd nettó árbevételt ért el. Adózott eredménye 2018-ban 7,3 milliárd, 2019-ben 4,4 milliárd, 2020-ban 11,4 milliárd forint volt. A tulajdonosok 2020-ban közel kétmilliárdos osztalékot vettek ki a cégből.
A WHB többségi tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta a miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban. A Forbes 2020-as összeállítása szerint 35,7 milliárdos vagyonával Paár az ország 41. leggazdagabb embere.
Közel kétmilliárdos osztalékot vettek ki a tenderkedvenc WHB-ból a tulajdonosok | atlatszo.hu Az utolsó napon adta le éves beszámolóját a közbeszerzések egyik nagy sztárja, a West Hungária Bau Kft., vagyis a WHB. A cég értékesítésének nettó árbevétele tavaly 50 milliárdról 61 milliárdra nőtt, és bár a nyeresége csökkent, a tulajdonosok így is 1,7 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A campus látványterve (forrás: hellokoszeg.hu) | [
"West Hungária Bau"
] | [
"Magyar Építők",
"West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft.",
"Perfektum Mérnöki Kft.",
"Kutatási és Fejlesztési Központ és Campus",
"Épkar Zrt.",
"Garage Kft.",
"MÁV Gyermekotthon",
"Opten Kft.",
"Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt."
] |
Az MDF ifjúsági szervezetének egyik alapítójával, magát a baloldaliságtól távol tartó, keresztény szemléletű vádlott, Prácser László meghallgatásával folytatódott kedden délelőtt a Zuschlag-per. Az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament egykori elnöke nem ismerte el a büntetőjogi felelősségét, de néha pénzt kért kölcsön a volt kiskunhalasi képviselőtől.
Prácser László meghallgatásával folytatódott kedden délelőtt Zuschlag János és társai büntetőpere. A IX. rendű vádlott az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament (OGYIP) elnöke volt a kilencvenes évek második felében, később a pályázatok elbírálásával foglakozó Nemzeti Civil Alapprogram egyik kollégiumi tagja lett.
Zuschlag és társai a vádlottak padján október 8-án
Prácser visszautasította az ellene felhozott vádakat és nem ismerte el büntetőjogi felelősségét. Hangsúlyozta: ideológiailag távol állt Zuschlag Jánostól, baloldali ifjúsági egyesületeknek sohasem volt a tagja, egykoron az MDF-hez köthető Ifjúsági Demokrata Fórum alapításában vett részt, majd később keresztény szemléletű szervezetek tevékenységét vállalta fel. Elmondta: lehet hasonlóság az általa készített pályázatok, valamint néhány Zuschlaghoz köthető szervezet pályázata között, mert rendszeresen adott tanácsot az ilyen jellegű ügyekben, illetve az OGYIP irodában munkatársaival együtt segítettek a támogatási kérelmek, illetve beszámolók megírásában. Prácser elismerte: valóban kapott néhány alkalommal Zuschlagtól egy-kétszázezer forintot, de ezek a pénzek nem juttatások, hanem magán kölcsönök voltak, amit később megadott a kiskunhalasi képviselőnek.
Zuschlag Jánost és hét társát különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett csalással vádolják, további nyolc fő csalásért és bűnpártolásért áll a bíróság előtt. A kárérték - amelynek nagy részét a vádlottak megtérítették - mintegy hetvenötmillió forint. | [
"Ifjúsági Demokrata Fórum",
"MDF"
] | [
"Nemzeti Civil Alapprogram",
"Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament"
] |
Akár 18 milliárd forintot is visszakövetelhet Magyarországtól az Európai Bizottság, mert szabálytalan közbeszerzésekre bukkantak a 2007–2013-as uniós gazdasági ciklus ellenőrzésekor. Az erről szóló jelentéstervezet összefoglalója jutott most el az Origóhoz. A kifogásolt ügy az ún. EMIR projekt, amely az előző uniós költségvetés magyarországi pénzeinek informatikai kezeléséért felelt. A rendszer kiépítésével egy szocialista elköteleződésű magáncéget, a Welt 2000 Kft.-t bízták meg, de úgy, hogy az EU megállapítása szerint a sokmilliárdos megbízások teljes mértékben megszegték a közbeszerzési szabályokat, és súlyosan megsértették a magyar állam érdekeit. Az EMIR története Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének egyik zavaros ügye, pláne, hogy a trükközésben a jelenlegi DK-vezér felesége, Dobrev Klára és a Gyurcsány család egyik bizalmasa, Heil Péter is vastagon benne lehetett. Az újabb szocialista korrupciós ügy miatt a kormány büntetőfeljelentést tesz.
Az Origóhoz eljutott az az összefoglaló dokumentum, amely az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (Főigazgatóság) jelentéstervezetének megállapításait tartalmazza. Ez az az anyag, amely a 2007–2013-as uniós gazdasági ciklus lezárása kapcsán készült el.
A jelentéstervezet azt igyekszik feltárni, hogy az előző uniós költségvetési időszakban hogyan teljesítettek Magyarország irányítási és ellenőrzési rendszerei a megvalósult operatív programok kapcsán. Az uniós hatóság leginkább a közbeszerzések lebonyolítására fókuszált, így került terítékre a 2007–2013-as büdzsé kezelésére létrehozott számítógépes monitoringrendszer ügye is.
A Főigazgatóság arra a megállapításra jutott, hogy a megvalósításánál súlyos szabálytalanságok és hibák is történtek. Az ebben érintett szerződések teljes összege 28,4 milliárd forint.
Ez a projekt EMIR (egységes monitoring- és informatikai rendszer) néven vált ismertté, a kifejlesztéséért pedig a szintén hírhedt Welt 2000 Kft. felelt. Ennek a rendszernek az volt a dolga, hogy a 2007–2013 között Magyarország számára rendelkezésre álló uniós pénzek kifizetésének informatikai hátterét biztosítsa. Érdemes rögzíteni, hogy az EMIR-en hihetetlenül sok pénz, mintegy 12 ezer milliárd forint folyt át. Csakhogy a Welt 2000-rel kötött állami megbízások egyáltalán nem voltak rendben.
Az idézett dokumentumban az olvasható, hogy 2003. július 25. és 2008. december 31. között sorrendben a Miniszterelnöki Hivatal, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és Nemzeti Fejlesztési Ügynökség összesen nyolc vállalkozási szerződést kötött a céggel az EMIR megalkotására, működtetésére, valamint a továbbfejlesztésére. Ezek teljesítése egészen 2015 decemberéig tartott.
A 8 darab szerződés közül hármat (az első a 93/2004., a második 71/2005., a harmadik pedig 43/2007. szám alatt futott) nem más, mint Heil Péter szignózott. Az első kettőt még mint a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóságának vezetője írta alá, a harmadiknál már a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökhelyettesi minőségében járt el. Ezek értéke 234 millió forint, 820 millió forint és 2,5 milliárd forint volt. Heil azért érdekes szereplő, mert a karrierjét nyomon követve klasszikus szocialista káderkép rajzolódik ki: 2002–2007 között az NFÜ és jogelődjének elnökhelyetteseként működött, majd dolgozott az önkormányzati és területfejlesztési, a nemzetgazdasági, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumokban, aztán pedig a Miniszterelnöki Hivatalban kötött ki, ahol szakállamtitkár és kabinetfőnök is volt. A 2010-es kormányváltás után aztán az Altus Zrt.-hez igazolt mint tanácsadási igazgató.
Az Altus Zrt. Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára üzleti érdekeltségeinek zászlóshajója.
Heil Péter és a Gyurcsány család persze nem az Altusban ismerkedtek meg egymással, hiszen Dobrev Klára 2002-től ugyancsak az NFÜ jogelődjének, a kacifántos nevű Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának elnökhelyetteseként volt tevékeny egészen 2004 augusztusáig, amikor is Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választásakor lemondott a posztjáról.
Hogy a Főigazgatóság egészen pontosan mit is kifogásol az EMIR és a Welt 2000 körüli szerződésekben, arra rögtön rátérünk, de előtte még fontos tisztázni Dobrev Klára szerepét az ügyben. Gyurcsány neje ugyanis nem pusztán "mezei" elnökhelyettese volt az NFÜ jogelődjének, hanem a szervezeti ábra tanúsága szerint a monitoringmódszertani főosztály, amely az egész EMIR-sztorit gondozta, közvetlenül a támogatások fogadására történő felkészítésért felelős elnökhelyettes, vagyis Dobrev Klára alá tartozott. Dobrev kollégái ennek kapcsán jó néhány évvel ez előtt arról beszéltek az Origónak, hogy Gyurcsány felesége "szívügyének" tekintette az EMIR fejlesztését, olyannyira, hogy ha például valamilyen más intézménynél elakadt a folyamat, akkor "nem restellte személyesen felvenni a telefont", hogy ráncba szedje a folyamatokat. A személyes visszaemlékezéseken túl írásos nyoma is van annak, hogy Dobrev Klára fokozott odafigyeléssel viseltetett a monitoringrendszer iránt: a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság 2003-as és 2004-es üléseiről készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint az EMIR-ről szóló napirendi pontoknál kivétel nélkül Dobrev Klára szerepelt témafelelősként, ő mondta a bevezetőt, és ő válaszolt a többiek kérdéseire is.
Összefoglalva tehát Heil Péter és Dobrev Klára meghatározó szerepet játszottak az EMIR életében és az ennek kapcsán a Welt 2000 Kft.-vel kötött megállapodások tető alá hozásában.
Az a baj
Nos, ezt csak azért fontos leszögezni, mert a Főigazgatóság véleménye az, hogy az EMIR létrehozására kötött szerződések hemzsegnek a szabálytalanságoktól, ezért az arra fordított uniós pénz 100 százalékát visszakövetelné. Ez Magyarországnak 18 milliárd forint visszafizetését jelenti. Azért ennyit, mert a 2004-es indulás óta ekkora összegre kapott megrendelést a Welt, sőt a cég munkadíját is EU-s pénzből fizette a magyar állam.
A Főigazgatóság feltárta, hogy az ajánlatkérő szervek a korábban említett 8 darabos szerződéssorozat első megállapodását leszámítva, a 37/2004. számú szerződéstől kezdődően hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytattak le. Ez azt jelenti, hogy nem tettek közzé nyilvános ajánlatot, egyszerűen csak titokban meghívták a Welt 2000 Kft.-t, amely csodák csodájára egyesével elnyerte a megbízásokat. A jelentéstervezetről szóló beszámoló egyértelműen rögzíti, hogy a vizsgált esetekben nyílt versenytárgyalást kellett volna lefolytatni, ez mégis elmaradt, ráadásul úgy, hogy
az NFÜ és jogelődje tisztában volt vele, hogy a zárt tárgyalásos eljárás jogsértő.
Ez tehát a legnagyobb gond, de van itt még más probléma is. Egyből három is, mégpedig a 93/2004., a 71/2005. és a 597/2006. számú szerződés képében. Ezek közül a legfontosabb az első, amelyen természetesen rajta van Heil Péter aláírása, és amely Dobrev Klára felelős elnökhelyettes idején köttetett meg. Ez a megállapodás ugyanis azt rögzítette, hogy a magyar állam kvázi lemond az EMIR továbbfejlesztési jogáról, és azt átadja a Weltnek egy ún. forráskód formájában. Ez volt az a momentum, amikor eldőlt, hogy lehetetlenség lesz versenyt hirdetni az EMIR további fejlesztéseire, és csakis a Welt 2000 Kft. kérhető fel a jövőben ilyen feladatokra. A másik két szerződésben ugyanezt a jogot erősítették meg.
Messziről látszik
Nem kell atomfizikusnak lenni ahhoz, hogy belátható legyen: a magyar államnak semmilyen érdeke nem fűződött ahhoz, hogy lemondjon egy 12 ezer milliárd forintot kezelő informatikai rendszer forráskódjáról, és azt kiárusítsa egy magánszereplőnek. Ugyanerre jutott a Főigazgatóság is, amely úgy fogalmazott, hogy az ajánlatkérő nem járt el kellő gondossággal, amikor fokozatosan átruházta a tulajdonjogokat az ajánlattevőre, mivel így a tulajdonjogok fokozatos átadása következtében az ajánlatkérő szerv (vagyis a magyar állam) kedvezőtlen helyzetbe került.
Mindehhez hozzátették, hogy a valóban gondos eljárás az lett volna, ha eleve át sem ruházzák a Welt 2000 Kft.-re a tulajdon- és továbbfejlesztési jogokat. Hogy ez Dobrev Kláráéknak miért nem volt nyilvánvaló, az rejtély, mindenesetre a magyar állam 2014 végén, hogy orvosolni tudja a mulasztást, megvásárolta a Welt 2000 Kft. üzletrészeit. A társaság elnevezése Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.-re változott, és egyedüli tagja már a magyar állam. A tulajdonosi jogokat a Miniszterelnökség gyakorolja.
Az már tényleg csak – ahogy mondani szokták – hab a tortán, hogy a Főigazgatóság olyan szerződéseket is talált az EMIR-rel összefüggésben, amelyeknek egyáltalán nem kellett volna megköttetniük. A 43/2007. számú (kitalálták, Heil által szignózott) megállapodásban foglaltakat ugyanis a Welt még nem is teljesítette, amikor már meg is kötötték a következő megbízást 420/2008. számon.
Ennek köszönhetően a Welt 2000 Kft.-nek a 43/2007-es szerződés értelmében már kifizetett 2,5 milliárd forinton felül még további 1,1 milliárd forintot utaltak át.
Ez fájhat az adófizetőknek, hiszen ha a felek betartották volna a 43/2007. számú megállapodást, akkor a díjazás megállt volna 2,7 milliárd forintban. Nem így történt, ezért aztán végül 3,6 milliárd forintot csengettek ki a két szerződés alapján a Weltnek. A különbség potom 920 millió forint.
A kiválasztott
Nyilván felmerül a kérdés, hogy miért éppen a Welt volt az a szerencsés cég, amelyik belenyúlt a tutiba. Biztosat erre nehéz mondani, az viszont tény, hogy a vállalkozás szocialista kötődésű cég volt. A többségi tulajdonosa és egyben ügyvezetője az időközben meghalt Komáromi András volt, aki az NFÜ-vel és jogelődjével való összeborulás idején a kőbányai önkormányzat MSZP-s képviselője volt. Érdekesség, hogy Komáromi 2006 elején ugyan kiszállt a vállalkozásból, de az EMIR-nek továbbra is jogtulajdonosa maradt.
Mindezek után talán nem csoda, hogy a kormány úgy döntött, hogy büntetőfeljelentést tesznek a legfőbb ügyészségen a Welt 2000 Kft. 2003–2009-es tevékenysége kapcsán. Minderről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a legutóbbi Kormányinfón. "A közbeszerzési szabályokat súlyosan megsértve, a magyar állam érdekeivel ellentétes módon játszották ki ennek az üzleti körnek az informatikai rendszer működtetését. Ezeket a döntéseket az Altus-csoport mai vezetői és tulajdonosai hozták meg az Európai Bizottság vizsgálata szerint is. Akik ebben az ügyben érintettek, Dobrev Klára és Heil Péter, ma a Gyurcsány család családi cégében vezető vagy tulajdonosi pozíciókat töltenek be." | [
"Welt 2000 Kft."
] | [
"Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatósága",
"Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság",
"Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv",
"Európai Bizottság",
"EU Támogatások Hivatala",
"Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.",
"Altus Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Nemzeti Fejlesztési Hivatal",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság"
] |
Kilenc új autót lízingel, egy használtat pedig átvett a BKV-tól a Budapesti Közlekedési Központ, amelynek vezérigazgatója két hete szigorú takarékosságra szólította fel a BKV vezetését.
A BKV hozza nyilvánosságra valamennyi autóbérleti szerződését – követelte Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója három évvel ezelőtt, akkor még a BKV felügyelőbizottsági tagjaként. A biztosítékot Kocsis István nemsokkal korábban kinevezett BKV vezérigazgató vadonatúj luxus szolgálati Audija verte ki. Demszky Gábor akkori főpolgármester válaszul önmérsékletre szólította fel a cégvezetőt. A szerződések pedig felkerültek a cég honlapjára.
Most Vitézy Dávid, illetve az általa vezetett BKK igazgatói számára lízingelnek személygépkocsikat, méghozzá egy korábbi BKV szerződés alapján. A hat Skoda Superb, illetve három Skoda Octavia típusú autó a BKV 2009-ben, a Porsche Lízing és Szolgáltató kft-vel kötött bérleti és flotta üzemeltetési szerződése alapján került most a közlekedési központ vezérkarához. Az eredeti megállapodás 159 személy- és kisteherautó lehívását tette lehetővé. A kocsikért felszereltségtől és kategóriától függően nettó 73 és 163 ezer forintot fizet a cég havonta 48 hónapon át. A járművek vételára szintén kategóriától és felszereltségtől függően 3-11 millió forint lenne. A vezérigazgató egyébként a fenti lízingcsomagban nem szereplő használt Skoda Superbbel közlekedik.
Információink szerint a BKK azért nyúlt vissza a BKV korábban bírált autóbérleti szerződéséhez, mivel a korábban szabályos közbeszerzési eljárás végeredményeként létrejött konstrukciónál nem talált jobbat a piacon. Az autókat Vitézy Dávid mellett a cég hat igazgatója, illetve három főosztályvezetője használja. Míg a többi 9 főosztályvezető kocsi helyett inkább a célprémiumot választotta. Mindezt szigorúan a Fővárosi Közgyűlés által meghatározott bérpolitikai irányelvekkel összhangban. A BKK a későbbiekben már csak kis haszongépjárművek beszerzését tervezi, személyautóflottájának növelését nem. A BKK fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy "a járműhasználat elsődleges indoka a társaságunk kontrollja alá tartozó cégek, projekthelyszínek stb. földrajzi széttagoltsága, és nem elsősorban a munkába járás. Vezetőink – így a vezérigazgató is – a napi használat során részben tömegközlekedési eszközökkel járnak, azonban ez nem mindig és minden útirányon lehetséges. A BKK a hozzá rendelt intézményrendszer átalakítása során arra törekszik, hogy az ágazat szétszórtan működő cégeit egy helyszínen helyezze el, törekedve ezáltal a napi kapcsolattartással járó az utazási, közlekedési kényszer csökkentésére is, jelenleg azonban a Parking Óbudán, a BKK Közút Újbudán, a BKV Erzsébetvárosban, a Taxi Kft. Krisztinavárosban, a BKK pedig a Belvárosban működik, a társaságok között napi szinten szükséges a személyes kapcsolattartás."
Abban mindenki egyetért, hogy a főváros közösségi közlekedésének versenyképessé tételéhez többszáz új jármű vásárlására lenne szükség. De az már bizonyosan vita tárgya lenne, hogy ezt a járműbeszerzést személyautók vásárlásával kell-e megkezdeni - kommentálta a BKK autóbeszerzését Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakciójának vezetője. | [
"Budapesti Közlekedési Központ"
] | [
"Taxi Kft.",
"BKK Közút",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Porsche Lízing és Szolgáltató kft-vel"
] |
Tovább veri a brüsszeli pénzeső Matolcsy Ádám bútorgyárát
Újabb sikeres uniós pályázatot ünnepelhet hétvégén a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám.
A Matolcsy Ádám tulajdonában lévő Balaton Bútor Kft. uniós pénz segítségével bővítheti a cég gyártókapacitását - tudtuk meg. A cég a héten a Gazdaságfejlesztési és Innovatív Program (GINOP) forrásaiból a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése jogcímen kanyarított ki magának egy kis szeletet, ezúttal 92 millió forint támogatást nyert el.
Az összegből a bútorgyártási kapacitást szeretnék fejleszteni, igaz, a teljes projektnek csak a 45 százalékát fedezi majd a brüsszeli pénz. Összesen ugyanis 204 milliós beruházást akar végrehajtani Matolcsy Ádám.
A program leírása szerint jelenleg egy 1993-ban fejlesztett Kybernos gyártástámogató rendszert használnak, melynek rendszere dos alapú, így már nem frissíthető. Működtetése napjainkban nagyon nehézkes és költséges, mert nincsenek már hozzá fejlesztők és működése a dos-os rendszer mivoltából adódóan instabil, nem tartalmazza az egyes gyártási elemekhez tartozó adatokat, a termelés irányítási programban keletkezett adatokat kézzel kellett tehát a könyvelésnek feldolgoznia.
Matolcsy Ádám (Fotó: Facebook) (Fotó: Facebook)
A fejlesztés keretében IPAR 4.0 megoldásnak megfelelő vállalatirányítási rendszert kívánnak bevezetni, amely a termelésből objektív módon gyűjtött adatok elemzésén és feldolgozásán alapszik. A gyártás vezérlő modul kommunikálni tud majd a számítógép vezérelt gépek közötti kommunikációra, így azon felül, hogy tervezhetőbb lesz a kapacitás elosztás, információt nyerhetnek belőle.
A Matolcsy Ádám nem először nyert el uniós támogatást. Szeptember végén félmilliárdnak örülhetett, melyet az "Okosiroda a jövő generációi számára" című projekthez szerzett meg. Ennek keretében a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel közösen alakítanak ki egy "kísérleti mintairodát". A projekt-összefoglalóban az olvasható, hogy a vállalkozás "az Y generáció irodahasználati szokásaira, az ott végzendő munka- és egyéb tevékenységek, ergonómiai, pszichológiai és funkcionális igényeire keres válaszokat".
Február elején közel 2,5 millió forintos uniós pénzt kapott gyakornoki program támogatására. A leírás szerint a "gyakornoki programban" 1 fő, faipari technikus végzettséggel rendelkező személyt kívántak foglalkoztatni.
2017-ben összesen így már 592 millió forintnyi uniós támogatást zsebelt be a Balaton Bútor Kft.,
amit még 2015 őszén vett meg Matolcsy Ádám a Glamorous Kft.-n keresztül a Várszegi Gáborhoz tartozó Fotextől. Az ügyletet hitelből finanszírozták, amit Matolcsy György jegybankelnök milliárdos unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a bankjától, a Növekedési Hitel Bank Zrt.-től vett fel.
| [
"Balaton Bútor Kft."
] | [
"Glamorous Kft.",
"Matolcsy Ádám",
"Növekedési Hitel Bank Zrt.",
"Moholy-Nagy Művészeti Egyetem"
] |
Hűtlen kezelés gyanújával ügyészségi vizsgálat indult a badacsonytomaji önkormányzat egyik ingatlaneladása miatt.
Nagyjából ezt látni jelenleg Badacsonytomaj határában a 71-es főút északi oldalán. A korábbi tervek és ígéretek szerint ezen a helyen már évek óta egy bevásárlóközpontnak kellene állnia. Legalábbis a tóparti város önkormányzata azzal a szándékkal adta el a belterületi ingatlant 2007-ben, hogy a vásárló arra egy modern üzletházat építsen.
A létesítménynek azonban még nyoma sincs, ráadásul a Tett Választási Fórum nevű helyi civil szervezet szerint a vevő nem is kötelezhető rá, hogy teljesítse az ígéretét, mivel a 2007. augusztus 29-én aláírt adásvételi szerződésekből kimaradtak az erre vonatkozó garanciák.
A szóban forgó, több mint háromhektáros terület két ingatlant jelent: az egyik egy 6400 négyzetméteres úgynevezett kivett, azaz beépíthető telek, a vele szomszédos 2,5 hektáros rész viszont jelenleg még mezőgazdasági hasznosítású rétként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. A kisebbik területre kerülne a bevásárlóközpont, a nagyobbra lakásokat, szolgáltató létesítményeket építene az új tulajdonos. Az önkormányzat két adásvételi szerződést kötött: a 6400 négyzetméteres telket a fővárosi Új Terv Kft. vásárolta meg nyolcmillió forintért, a nagyobbik ingatlanért a kft. egyik tulajdonosa magánszemélyként 22 millió forintot fizetett.
Pontosabban ez utóbbiért nem fizetett. A kontraktus szerint ugyanis a vételárat hároméves haladékkal – 2010. május 31-ig – kellett leszurkolnia az új tulajdonosnak, miközben a tulajdonjogát már a szerződés aláírásakor bejegyeztethette a földhivatalnál. Így vált lehetővé, hogy a 2,5 hektáros területre az új tulajdonos nem sokkal a szerződéskötés után 1,6 millió eurós keret-jelzáloghitelt jegyeztessen be, miközben az ingatlant még ki sem fizették a városnak. Sőt, a szerződésben szereplő határidőig sem fizettek. Csak a badacsonytomaji önkormányzat jóindulatán múlt, hogy július 15-ig haladékot adtak a vevőnek, aki végül erre a határidőre átutalta a pénzt a város számlájára.
Azt Krisztin N. László badacsonytomaji polgármester is elismeri: az önkormányzat "nagyon akarta", hogy végre megépüljön a településről régóta hiányzó bevásárlóközpont. Ezért tettek a szokásosnál nagyobb engedményeket a reménybeli beruházónak.
– A jelzálogjog-bejegyzés csak abban az esetben jelentett volna valódi veszélyt, ha a vevő végül nem fizetett volna és az ingatlan visszakerült volna az önkormányzat tulajdonába – mondja a polgármester. –Továbbra is joggal reménykedhetünk abban, hogy hamarosan megkezdődhet az üzletközpont építése, ami az ellátás színvonalának javításán kívül 30-40 új munkahelyet is teremthetne.
János Levente, az Új Terv Kft. ügyvezetője szerint egy pillanatig sem forgott veszélyben a beruházás, jelenleg is az a szándékuk, hogy felépítsék a létesítményt. A badacsonyi képviselő-testület előtt májusban János Levente azzal indokolta a késést, hogy az általuk remélthez képest jóval bonyolultabb lett az engedélyeztetési eljárás. Példaként említette, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága újabb és újabb előírásai miatt többször is át kellett dolgozniuk a terveket.
– Átlátszó dolog a hatóságokra kenni a hároméves késést – állítja a Tett Választási Fórum nevű helyi civil szervezet egyik névtelenséget kérő tagja. – Vajon komolyan lehet-e venni egy olyan beruházót, aki csak a kiszemelt ingatlan megvásárlása után döbben rá, hogy az általa tervezett fejlesztésnek milyen sok akadálya van? Valószínűbbnek tűnik, hogy eleve más szándékai voltak a négyzetméterenként kevesebb mint 1000 forintért megszerzett ingatlannal. És a város számára előnytelen szerződés miatt ebbe az önkormányzat utólag már nem is szólhat bele.
Krisztin N. László szerint viszont a város a rendezési terv módosításával kikényszerítheti, hogy megépüljön a bevásárlóközpont.
– Az Új Terv Kft.-nek is tisztában kell lennie azzal, ha mégsem építené fel a létesítményt, akkor sem használhatná más célra az adott ingatlant – érvel a polgármester.
A három évvel ezelőtti adásvételi szerződés miatt a közelmúltban feljelentés érkezett a Tapolcai Városi Ügyészségre, ahol hűtlen kezelés gyanúja miatt el is rendelték a nyomozást. Krisztin N. László nem aggódik a vizsgálat miatt, amely szerinte ki fogja deríteni, hogy az ügyben nem történt hűtlen kezelés. | [
"Új Terv Kft."
] | [
"Tapolcai Városi Ügyészség",
"Tett Választási Fórum",
"Kulturális Örökségvédelmi Hivatal",
"Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága"
] |
Tájékoztatjuk, hogy az óbudai gázgyári talajszennyezés Dunába jutásával összefüggésben a rendőrségre 2018. október 31-én érkezett feljelentés ismeretlen tettes ellen, amely alapján a BRFK III. kerületi Rendőrkapitánysága nyomozást rendelt el környezetkárosítás bűntett gyanúja miatt.
– erősítette meg lapunknak az RTL Híradó információját a rendőrség. A nyomozás folyamatban van, csütörtökig gyanúsított kihallgatására még nem került sor.
Mint arról elsőként beszámoltunk, egy olvasónk hívta fel a figyelmet az óbudai Duna-parton tapasztalható, különböző színű folyadékok Dunába szivárgására, és a környéken érezhető szúrós szagra. Mivel a Zöldhatóság nem válaszolt kérdéseinkre, a Greenpeace Magyarország szakértőivel a helyszínre mentünk, ahol mintákat vettünk a szivárgó folyadékból.
Pár nappal később kiderült, hogy a csurgalékvíz- és üledékminták több rákkeltő anyag (naftalin, arzén, benzol és benzolszármazékok) többszörös, esetenként több mint kétszázszoros határérték-túllépését mutatták. Az eredmények alapján a Greenpeace hivatalos bejelentést tett a Zöldhatóságnál.
A mérési eredményt a helyszínre később kiszálló Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vizsgálatai is igazolták.
Azóta az is kiderült, hogy a környezetvédelmi hatóság egy bejelentés nyomán már 2009-ben vett mintákat az érintett Duna-parti területen. Az akkori eredmények a mostanihoz hasonlóan rákkeltő anyagok többszörös határérték-túllépését mutatták ki:
A cianid mindhárom mérési pontban meghaladta a határértéket.
Az arzén és az ólom mennyisége a hatszorosa volt a megengedett határértéknek.
Határértéken túli eredményt mutattak ki az etil-benzolból, a xilolokból és a naftalinokból is egy vagy több mérési ponton.A talajban a cink, a higany és a THP (C5-C40) szintén túllépte a szennyezettségi határt.
Tehát tíz éve tudható, hogy alacsony vízállásnál az egykori gázgyár talajvízbe szivárgott mérgei a Dunába folynak (minél alacsonyabb a vízállás, annál inkább). Az eredményeket azért lehetett sokáig elhallgatni, mert normál vízállásnál a mérgezett talajvíz nem, vagy csak láthatatlanul szivárog a folyóba.
Fotó: Németh Sz. Péter / Index A Dunába szivárgó szennyezőanyag az Óbudai Gázgyárnál
A szennyeződés az 1984-ben bezárt Óbudai Gázgyár talajából szivárog a Dunába, a gáz gyártása során keletkező gázmasszát ugyanis a földben tárolták. A hatóság a Főgáz Zrt-t kötelezte először a talajcserével járó környezet-helyreállításra, amit a cég megszűnésével a jogutód (NKM Nemzeti Közművek Zrt. tulajdonában álló) NKM Földgázszolgáltató Zrt. örökölt meg.
A több mint tízmilliárd forintosra becsült kármentesítés azonban annyira nem halad, hogy a zöldhatóság idén februárban újabb három év haladékot adott a cégnek rá. Bár a halasztást tartalmazó határozatot megtámadták, októberben, mint arról beszámoltunk, mégis jogerőssé vált. | [
"NKM Földgázszolgáltató Zrt."
] | [
"Főgáz Zrt-t",
"Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság",
"Greenpeace Magyarország",
"NKM Nemzeti Közművek Zrt.",
"RTL Híradó",
"BRFK III. kerületi Rendőrkapitánysága"
] |
Negyven napra volt szüksége a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Banknak ahhoz, hogy megválaszolja, mennyi karácsonyi jutalmat osztott szét munkatársai között. Kiderült: az állami szervezetek közül az MNB volt a legnagyvonalúbb dolgozóival, ugyanis az év végén négyszáz – "kiemelkedő teljesítményt nyújtó" – munkavállalójának adott összesen közel 260 millió forint prémiumot. Ez azt jelenti, hogy átlagosan csaknem nettó 650 ezer forintot kaptak az alkalmazottak, ugyanakkor a jegybank külön közölte a vezetőkre és a nem vezetőkre vonatkozó adatokat. Ez alapján pedig komoly különbség mutatkozik a dolgozók között.
Nem vezető alkalmazottak közül 322-en kaptak jutalmat, amire valamivel több mint 175 millió forintot fordított az MNB, vagyis az egy főre jutó pulykapénz összege nettó 543 ezer forint volt. Rajtuk kívül 78 vezető beosztású munkavállaló kapott prémiumot, számukra közel 85 millió forintot fizetett ki az intézmény, tehát fejenként csaknem nettó 1,1 millió forintot kaptak. A válaszban nyomatékosították, hogy a jegybank elnöke és alelnökei a havi béren felül sem prémiumot, sem pedig jutalmat nem kaptak. Igaz, esetükben a kiosztott jutalmak csupán aprópénzt jelentettek volna, Matolcsy György havi illetménye ugyanis 5 millió forint, amihez tartozik további csaknem félmilliós béren kívüli juttatás is. Az alelnökök pedig egyaránt 4,5 milliót keresnek havonta, a szintén közel félmillió forint béren kívüli juttatás mellett.
Egyébként az MNB-nél év végén kiosztott jutalmak összege csaknem megegyezik a 2015-össel. Akkor a juttatás 266 millió forint volt, viszont 633 munkatárs (körülbelül az alkalmazottak fele) kapott prémiumot, átlagosan több mint nettó 400 ezer forintot. 2015-ben az elismerésből részesült dolgozók 87 százaléka nem vezető pozíciót töltött be.
2016 végén a nemzeti bank után a Főpolgármesteri Hivatal dolgozói jártak a legjobban, ott ugyanis a valamivel több mint 800 fős alkalmazotti gárda fejenként átlagosan 460 ezer forintos jutalmat kapott, ami összesen 370 millióba került. Ezt az összeget ugyanakkor a bérmegtakarítás terhére fizették ki, azaz nem jelentett többletkiadást a fővárosnak. Tarlós István főpolgármester, valamint helyettesei viszont egyáltalán nem kaptak jutalmat. Az ügyészség 1,5 milliárd forintot osztott ki tavaly, átlagosan 370 ezer forintot munkavállalónként.
Egyáltalán nem kaptak év végi jutalmat a minisztériumok tájékoztatása szerint 2016-ban a földművelésügyi, a belügyi tárcánál, az Emberi Erőforrások Minisztériumában, a Nemzetgazdasági, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban. A legérdekesebb jutalmazási rendszert tavaly a Lázár János által vezetett Miniszterelnökség alakította ki, ugyanis a kisgyermekesek könyvet és édességet kaptak. Összesen bruttó 44 millió forintot költött a tárca az év végi jutalmazásra.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 06. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium",
"Főpolgármesteri Hivatal",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
Polgári pert indított az egykor KISZ-táborból lett Sóstó Hotel bérleti szerződésének semmissé nyilvánításáért az ingatlant 80 százalékban birtokló Esélyt az Ifjúságnak Alapítvány – közölte Kozma Péter kuratóriumi elnök. A szerződés ügyében büntetőeljárás is folyik, amiben a rendőrség szerint indokolt lenne a megállapodást jegyző volt kuratóriumi elnök és jelenlegi MSZP-s képviselő, Tukacs István gyanúsítotti felelősségre vonása.
Magánokirat-hamisítás gyanújával indult nyomozás a Sóstó Hotel ingatlanának bérbeadása ügyében 2012-ben. Eddig két gyanúsított került képbe, ám néhány hete a nyíregyházi rendőrkapitányság úgy ítélte meg, hogy indokolt lenne a mentelmi joggal rendelkező Tukacs István meggyanúsítása is, ezért az ügyet áthelyezte a Központi Nyomozó Főügyészséghez. Ennek kapcsán Nagy Andrea szóvivő közölte, eddig nem kezdeményezték Tukacs István mentelmi jogának felfüggesztését, így gyanúsítotti kihallgatás sem történt.
Az ingatlan bérleti szerződését Kozma Péter szerint anélkül hosszabbították meg botrányosan alacsony, mindössze alig több mint százezer forintos havi bérleti díj mellett 2008-ban tíz évvel, hogy erről a tulajdonosok döntési szervei, vagyis az alapítvány kuratóriuma és a nyíregyházi közgyűlés határozatot hozott volna. A bérbe vevő társaságban egy időben tulajdonos volt Csabai Lászlóné korábbi nyíregyházi polgármester kabinetfőnökének férje is. Kovács Ferenc polgármester az ügylet kapcsán közölte: a közvéleménynek meg kell tudnia, mi történt a közvagyonnal, mi a felelőssége ebben azoknak, akik városvezetőként, kuratóriumi elnökként eljártak, a testületek megkérdezése nélkül önkényesen döntéseket hoztak.
– Minden szocialista mutyinak utánajárunk – hangsúlyozta.
A teljes cikket a Magyar Nemzet szerdai számában találja. | [
"Esélyt az Ifjúságnak Alapítvány",
"Sóstó Hotel"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Értesüléseink szerint a korábbi várakozásokkal ellentétben heteken belül megválaszthatják a mások mellett a sajtószabadság és a média sokszínűsége felett őrködő Média Tanács tagjait. A testület öt tagjából négynek a mandátuma már október közepén lejárt, de az új tagok kijelölése szeptemberben kudarcba fulladt, miután a Fidesz-KDNP lényegében megfúrta a folyamatot.
A kormánypárt akkor azzal indokolta lépését, hogy módosítani szeretnék a médiatörvény előírásait. Most azonban úgy tűnik, enélkül is megválaszthatja a parlament az új tagokat, jó eséllyel azokat, akiket a kormánypártok szeretnének.
A kormány szolgálatában
A Médiatanács (MT) tulajdonképpen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ügydöntő szerve. A médiatörvény szerint az öttagú tanács dönt például a rádiófrekvenciák sorsáról, ellenőrzi a különböző tévé és rádióműsorokat, véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabály-tervezetekről és nem utolsó sorban
ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését.
A tanácsot különösen az elmúlt években elég sok kritika érte, mivel többnyire olyan döntéseket hozott, amelyek a – tagjait jelölő – kormánypártok vagy az azokhoz köthető gazdasági körök érdekeit szolgálták. Lényegében asszisztált a sajtó kormányzati megszállásához. Az MT, amikor erre volt szükség, ellehetetlenítette a rádiók országos hálózatépítését, majd amikor (a Simicska-Orbán háború miatt) változott a széljárás, akkor nagyban hozzájárult, hogy Andy Vajna országos frekvencia nélkül is egész Magyarországon elérhető csatornát építsen fel. A tanács nem látott kivetnivalót Mészáros Lőrinc brutálisra hízott médiabirodalmában, amelynek egy tranzakcióját még a versenyhivatal is megfúrta, sőt maga indokolta meg, hogy miért nem probléma, ha lényegében minden megyei lap egy kézbe kerül.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAzért nem találsz több rádiót, hogy ne legyen konkurenciája a kormányközelieknekMiközben 2008-ban nyolc kereskedelmi rádiót lehetett hallgatni Budapesten, és még 2012-ben is ötöt, jelenleg mindössze három érhető el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa egy rádió nem megfelelő kézben van, nem számít a közpénzLegalább 700-800 milliós bevételről, de akár ennek a duplájáról mondhatott le az állam, csak azért, hogy ne a Class FM szóljon az országos frekvencián.
Elég furcsán büntették a műsorokat is. A Balázs Show pont azt követően lett problémás, és kapott bírságokat, hogy a műsornak otthont adó rádió tulajdonosa, Simicska Lajos összebalhézott a miniszterelnökkel. De olyan is volt a közelmúltban, hogy bíróság semmisítette meg az MT döntését, amely szerint teljesen rendben van, ha a TV2-n 11 kormánypárti megszólaló mellett egyetlen ellenzéki álláspontnak sem jut hely.
Nem volt megfelelő jelölt, de hirtelen lett?
A tanácsnak öt tagja van, akiket kilenc évre választanak meg, közülük négy tag mandátuma járt le most.
Az MT elnöke és tevékenységének legfőbb mozgatója, Karas Mónika ugyanakkor marad,
mivel a korábban egyébként ügyvédként a Simicska-médiának is dolgozó jogász csak 2013-ban került a pozícióba, miután az előző elnök, Szalai Annamária meghalt. Karasról korábban azt lehetett hallani, hogy elnökké kinevezését követően rendszeresen találkozott a kormányfővel is, és egyértelműen ő volt, aki meghatározta a Médiatanács működésének irányát.
A másik négy tag helyett azonban már másfél hónappal ezelőtt újakat kellett volna kinevezni, hiszen a megbízatásuk elvileg október 11-ig szólt. A folyamat ilyenkor úgy zajlik, hogy összehívnak egy bizottságot, amelyben minden parlamenti párt képviseltetheti magát és jelölhet embereket. Utána a beérkezett nevek közül a bizottság a parlamenti mandátumok arányában kiválasztja a javasolt négy nevet, és már csak ezek kerülnek a parlament elé.
A bizottságnak első körben egyhangú döntést kell hozni, és második körben is kétharmados támogatottság kell az egyes jelölteknek. Mivel a Fidesz-KDNP-nek kétharmada van az országgyűlésben, valójában csak formalitás az egész folyamat:
a kormánypártok, ha akarják (és ilyenkor mindig akarják), akkor csak az ő jelöltjeik kerülnek pozícióba.
Ez történt kilenc évvel ezelőtt is: 2010 óta csak olyan tagok ültek a tanácsban, akiket a Fidesz jelölt.
Éppen ezért volt meglepő, hogy pont a kormánypártok fújták le az idén szeptemberben az egész folyamatot, amikor a bizottság először összeült. Az indok az volt, hogy változtatni szeretnének a tagokra vonatkozó egyébként elég szigorú feltételrendszeren, amiből sokan azt a következtetést vonták le, hogy egy vagy több kiszemeltjük nem felel meg az érvényes előírásoknak.
Erőből dönthetnek most is
Ezzel tulajdonképpen el is dőlt, hogy nem lesznek új tagok október 11-étől. A Médiatanács csak azért nem vált döntésképtelenné, mert a jogszabály szerint ilyenkor nem szűnik meg egyből a tagok mandátuma, hanem egészen addig maradhatnak, amíg az utódokat ki nem nevezik. A kormány törvénymódosításra való hivatkozása után pedig szakértők arra számítottak, hogy itt akár hónapokig maradhat a jelenlegi állapot, és csak 2020-ban lesz csere a tagságban.
Ehhez képest most úgy tűnik, mégis felpörgetné a dolgokat a Fidesz, és még december első felében megszavaztatnák az országgyűléssel az új tagokat. Értesüléseink szerint a jelölőbizottság elnöke, a fideszes Halász János a héten bekérte a parlamenti pártok jelöltjeit. Ezt lapunknak a bizottság párbeszédes tagja, Kocsis-Cake Olivio is megerősítette. Az ellenzéki politikus azt mondta, hogy ők egy tagot jelöltek, ugyanazt, akit szeptemberben is, illetve folyamatosan egyeztetnek a többi ellenzéki párttal egymás jelöltjeinek támogatásáról. Azaz
az ellenzék vélhetően most is közösen lép majd fel.
Ennek egyébként a szavazatarányok miatt nincs sok jelentősége. Azt Kocsis-Cake Olivio nem tudta megmondani, hogy a Fidesznek kik a jelöltjei, vagy vannak-e egyáltalán. A neveket ugyanis egy titkársági emailcímre kellett beküldeni, így egyelőre a bizottság tagjai sem látták őket egyben.
A Párbeszéd politikusa szerint az sem elképzelhetetlen, hogy megint csak időhúzásra játszanak a kormánypártok, ennek azonban ellent mond, hogy értesüléseink szerint a Fidesz tényleg hamar dönteni akar az ügyben, és már jövő héten szavazhat is a bizottság. Más kérdés, hogy hivatalosan egyelőre erről az illetékeseket még nem tájékoztatták.
Közélet Karas Mónika Médiatanács médiatörvény Orbán Viktor Olvasson tovább a kategóriában | [
"Fidesz",
"Médiatanács"
] | [
"Média Tanács",
"Balázs Show",
"Class FM",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság"
] |
TEK-es akció egy váci lovas egyesület telephelyén, házkutatás háborús fegyver és lőszerek után, illetve a Kincsem című film produkciós cégének fizetésre "kényszerítése" – ezek mind megtalálhatóak rejtői történetünkben, amelynek hátterében egy ló bértartása miatt kialakult, évek óta tartó, pitiáner elszámolási vita áll.
Március 16-án egy tucat járművel mintegy harminc fekete ruhás, csuklyás, TEK-es kommandós rontott rá a váci Korona Sportegyesület lovardájára. Az akció az SE vezetőjére, Korona Károlyra volt kihegyezve, mert egy bejelentés szerint a sportegyesület irányítója méltatlan körülmények között tartja a lovakat, sőt, ha a paripák a versenyen nem teljesítenek, akkor verést kapnak, de akár kínzást is ki kell állniuk. A hatóságokhoz forduló személy felhozta azt is, hogy az elpusztult lovak tetemét nem szállítják el a telephelyről.
A feljelentő szerint ezen túlmenően még arra sem ügyel az SE tulajdonosa, hogy a lótartásra vonatkozó szabályokat betartsák, ami abban is megmutatkozik, hogy az állatok beállási helyei roskadoznak, így állattartásra alkalmatlanok. A bejelentő azt is felhozta, Korona Károly háborús lőfegyvert és lőszereket tart a telephelyen. Így aztán a házkutatásra nem csak a Váci Rendőrkapitányság munkatársai vonultak ki, hanem megjelent a Terrorelhárítási Központ (TEK) szupercsapata is, más hatóságokkal együtt.
A sportegyesület vezetője, Korona Károly az Átlátszónak elmondta, hogy a hatóság egy olyan földröntgen gépet is vitt magával, amellyel az elpusztult lovak tetemei után kutathatnak. Ez a felvonulás felkeltette a környékbeliek figyelmét is, már csak azért is, mert a rendőrségi akciót megelőző napon szintén járművek vonultak fel-alá a környéken, miután bebetonozott, majd felgyújtott mágnesszalagokra bukkantak ugyanezen a birtokon.
Korábbi cikkünk a mágnesszalagokról Bebetonozott, majd felgyújtott mágnesszalagokat találtak Vác környékén
A házkutatáson, mint Korona Károly beszámolt az Átlátszónak, a rendőrök fegyvert és lőszereket kerestek, és egyből abba a szobába mentek be, ahol a fertőtlenítő szereket, valamint a kötszereket tartja arra az esetre, ha valamelyik ló megsérül, és gyorsan el kell látni addig, amíg az állatorvos kiérkezik.
"Meglepődtem, amikor az egyik rendőr a szobába belépve egyenesen odament a szekrényhez és elővett belőle egy olyan elakadásjelző dobozt, amit én korábban sohasem láttam, és ahogy a nyomozókkal közöltem, most is állítom, hogy nem az enyém. Nos, hogy, hogy nem, ebből a dobozból kerültek elő a lőszerek. Igaz, nem az a típus, amelyről a bejelentő a hatóságot értesítette, de az sem stimmelt, hogy háborús puskát rejtegetek, mert fegyvert egyáltalán nem találtak."
Korona Károly jogi képviselője, a Szegedi Ügyvédi Iroda nevében eljáró Galsa Péter viszont nem ezen akadt fenn, hanem azon, hogy a bejelentést "alátámasztó", lőszereket tartalmazó dobozt a rendőrök nem vitték magukkal.
"Mivel az ügyfelem azt nyilatkozta, hogy nem az övé az elakadásjelző doboz, sőt még csak nem is a munkatársaié, így ujjlenyomatok és DNS-minta vételével lehetett volna meggyőződni arról, hogy Korona Károly igazat mond-e. Ezt azonban már nehéz lesz ellenőrizni, és bár panaszt tettem a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon (PMRFK), a váci rendőrparancsnoknál és a Váci Járási Ügyészségen, nem jártam sikerrel. A rendőrség részéről ugyanis elutasították a panaszomat."
Pedig az ügyvéd arra is felhívta a nyomozóhatóság figyelmét, hogy a bejelentő által körbeírt lőfegyver "vélelmezhetően egy Mauser K98 lőfegyver, melyhez 8×57-es cal lőszer volt rendszeresítve, ugyanakkor információnk szerint a lefoglalt lőszer 6,5×57 cal.-es volt". Ezért kérte Galsa Péter a rendőrségtől azt, hogy ne csak nyomszakértőt rendeljenek ki az ujjlenyomat- és DNS-minta vételére, hanem fegyverszakértőt is, és hallgassák meg tanúként a lőszereket megtaláló, valamint az elakadásjelző dobozt a helyszínen hagyó rendőröket is.
Az Átlátszót is érdekelte, hogy egy ilyen bizonyítékra miért nem tart igény a rendőrség, ezért megkerestük a PMRFK sajtószolgálatát. Tájékoztatásukban azonban nem tértek ki erre a momentumra. Megírták, hogy lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés gyanúja miatt folytatnak eljárást – a megadott monogram alapján – Korona Károllyal szemben. Továbbá szokás szerint megjegyezték, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás részleteiről nem nyilatkoznak.
A bértartás körül kialakult elszámolási vita
Egy hónap alatt 250 ezren nézték meg a Kincsem szuperprodukciót, amely ezzel rekordokat döntött. A példátlanul magas, hárommilliárd forintos költségvetésből készült film forgalmazását ugyanakkor veszélyeztethette volna egy elszámolási vita, amely az egyik filmben szereplő ló, Lady El Gran tulajdonosa és bértartója, a Korona SE között alakult ki.
A Kincsem Produkció Kft. részéről azonban nem várták meg, hogy egy esetleges per akadályozza a magyar csodaló történetének a bemutatását, ezért megegyeztek és pár százezer forintot azonnal ki is fizettek a ló tulajdonosának, aki nem más, mint a Korona SE elleni hatósági eljárásokat kezdeményező feljelentő, a Lady El Gran nevű ló tulajdonosa.
A TEK-es akcióba torkollott történet előzménye az volt, hogy a lovat tulajdonosa 2015 májusában bértartásba adta Korona Lovas SE telepére, aminek összegét Korona Károly szerint havi 80 ezer forintban határozták meg. Ám Lady El Gran után – Korona Károly állítása szerint – a gazdája nem fizetett, ezért egy harmadik változat futott be a helyzet megoldására: a Kincsem produkció forgatásán az egyesület több lova részt vett, és erről értesülve Lady El Gran tulaja is kérte lova szerepeltetését a produkcióban, azzal, hogy az ott keresett pénzt számítsák be a bértartásba.
A film forgatása 2015 nyarán kezdődött el; a legsikeresebb magyar versenyló történetének feldolgozását Herendi Gábor rendezte, akinek a nevéhez a Valami Amerika is fűződik. A Kincsem producere Hutlassa Tamás volt, aki a film elkészítésére létrehozott Kincsem Produkció Kft. ügyvezetője és egyben egyik tulajdonosa is. A Kincsem az utóbbi évtizedek legnagyobb volumenű hazai filmes vállalkozása – írta az Eletforma.hu:
"Folyamatosan százhúsz-százötven fős stáb dolgozott a forgatáson, de akadt olyan népes statisztériát felvonultató jelenet, ami miatt egyszerre hatszáz ember tartózkodott a felvétel helyszínén. A legnagyobb kihívást a lovas jelenetek felvételei okozták a stábnak... Összesen 97 ló, telivérek és félvér lovak kaptak kisebb, vagy nagyobb szerepet a filmben és közülük többen is alakították Kincsemet."
A Kincsemről szóló korábbi cikkünk Töke van a csodakancának a kétmilliárdos Kincsem-filmben
A filmezéssel Lady El Gran 350 ezer forintot keresett. Az összegből 5 havi bértartást számoltak be, így a következő és egyben első bértartás fizetés 2016. január 5. napjáig lett volna esedékes – részletezte Korona Károly ügyvédje a fizetési körülményeket.
A ló gazdája viszont tagadja, hogy tartozott volna a lovardának: azt állítja, hogy a bértartás díját, de nem 80 ezer forintot, mert az nem életszerű és nem felel meg a piaci viszonyoknak, hanem havi 45 ezer forintot, minden hónap 3. napjáig átadta Korona Károly munkatársainak. A lótulajdonos hölgy annyira biztos volt igazában, hogy fizetési felszólítást küldött a Kincsem Produkció Kft.-nek, mondván, Lady El Gran a tudta és engedélye nélkül szerepelt a filmben
2016. szeptember 26-án a Kincsem Produkció Kft. képviseletében eljáró ügyvédi iroda kárbejelentéssel élt Korona Károly felé. A produkciós cég ugyanis a lovarda után a ló tulajdonosának is kifizetett 350 ezer forintot, aminek "67 ezer forint kárátalánnyal növelt összegét, azaz mindösszesen 417 ezer forint megfizetését" követelik az SE vezetőjétől.
Ennek kifizetésére a Korona SE felszólította Lady El Gran tulajdonosát, továbbá a Gödöllői Járásbíróságra is keresetet nyújtottak be, hogy ha másképp nem sikerül, így érvényesítsék a kárigényt. Mivel az ügyvéd szerint a ló gazdája megtévesztette a Kincsem Produkciót, amely most a Korona SE-n akarja behajtani a kasszájából kivett pénzét, csalás miatt feljelentést is tettek.
A tulajdonos szerint máshogy történt
"Peres jogvitában senkivel nem állok, igaz, negyedévente kapok a Gödöllői Járásbíróságtól levelet (végzést), amelyben idézés kibocsátása nélkül elutasítják a formailag helytelen, sem jogszerűségében, sem összegszerűségében nem helyes keresetet, amely alaptalan is" – írta az Átlátszó megkeresésére Lady El Gran gazdája, aki a Korona SE működésével kapcsolatban több hatóságnál is panaszt tett.
"A hatósági intézkedéseket egyrészről állat- és természetvédelmi szempontokból kezdeményeztem, illetve másodsorban azért, mert mérhetetlenül unom, hogy teljesen alaptalan hazugságokkal zaklatnak és próbálnak pénzt kicsalni belőlem" – írta Lady El Gran tulajdonosa az Átlátszónak.
Arra a kérdésre, hogy a ló a tudtával szerepelt-e a Kincsem Produkció filmjében, Lady El Gran gazdája igennel felelt. Az általa kezdeményezett rendőrségi eljárás csak egy a sok közül: a Korona SE-nél fennálló állattartási körülményekre vonatkozóan vizsgálódni kezdett a NÉBIH, a Lóversenyzést Felügyelő Bizottság, a Váci Hatósági Állatorvos és a Váci Városi Önkormányzat is. Ez utóbbi a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályának adta át az ügyet kivizsgálásra.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Terrorelhárítási Központ",
"Kincsem Produkció Kft.",
"Korona Lovas SE"
] | [
"Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya",
"Váci Városi Önkormányzat",
"Váci Hatósági Állatorvos",
"Korona SE",
"Korona Sportegyesület",
"Lóversenyzést Felügyelő Bizottság",
"Váci Rendőrkapitányság",
"Gödöllői Járásbíróság",
"Szegedi Ügyvédi Iroda",
"Váci Járási Ügyészség",
"Pest Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Tavaly szeptember óta működnie kellene a minisztériumokban az új utazásszervezési, repülőjegy-beszerzési rendszernek, amely az évi 4,2 milliárd forintos kormányzati utazási költést koordinálná, de hiába várják. Pedig a fejlesztési tárca annyira fontosnak tartotta a tendert, hogy a meghívott cégeknek nem is a kiíróhoz, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságra, hanem egyenesen a minisztérium épületébe kellett befáradniuk a pályázataikkal. A nagy körültekintésben végül kiválasztottak egy kft.-t, amely ellen 2013-ban öt adóvégrehajtási eljárás indult.
Megemelte az utazásra fordítható keretet és jelentősen lazította a repülőjegyek beszerzésének addigi spórolós szabályait a kormány, mielőtt tavaly átalakította volna a beszállítói piacot. 2013 elején úgy osztották újra az utazásszervező cégek között a szerepeket, hogy a kedvezményes árak helyett inkább a jelentkezők magyarországi irodáinak számát vették figyelembe.
A két évre szóló 8,4 milliárdos állami keretre a régebbi partnerek, az OTP Travel és a Weco utazási iroda mellett új szereplőként az IBUSZ is beszállítói státust kapott. Ehhez az új, háromszereplős partneri felálláshoz vált szükségessé egy új kormányzati jegybeszerzési rendszer kiépítése.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) írt ki pályázatot a rendszer kiépítésére, amely két tételből, foglalásokat intéző és hozzá kapcsolódó back office szoftver előállításából állt.
A munkák becsült érteke mindkét esetben éppen a 25 milliós értékhatár alá esett, ezért nem volt szükség nyílt közbeszerzés kiírására. A pályázó cégeket a megrendelő választhatta ki.
A két meghívásos pályázaton a viszonylag kis összeg ellenére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szokatlanul erősen rajtatartotta a szemét. Már a tenderkiírásban kikötötték, hogy a jelentkezéseket nem a KEF-ben, hanem a minisztérium Iskola utcai épületében a második emeleten kell leadni, ott ahol a KEF-et felügyelő főosztály székel. A pályázat nyertesei a PPT Group Kft. és a Luxinfo Kft. lettek.
Az Online Utazásszervezési Rendszer névre keresztelt szoftver próbaüzemének a kiírás szerint 2013. szeptember közepére kellett volna elindulnia, a végleges üzemnek pedig decemberben. A szoftver azonban még jelenleg sem üzemel. Információink szerint a csúszás miatt a foglalások intézésére egy emailalapú rendszert indítottak be.
Információink szerint a pályázatok nyertesei közül egyik cégnek sincs olyan referenciája, amely bizonyítaná, hogy valaha nemzetközi helyfoglalási rendszerekhez kapcsolódó online foglalási rendszert fejlesztettek volna.
Különösen furcsa azonban, hogy az alapszoftver legyártásával megbízott PPT Group a cégadatbázis szerint a pályázat idején folyamatosan adóvégrehajtás alatt állt. A közbeszerzéseken jogszerűen csak olyan vállalkozások indulhatnak, amelyek igazolták, hogy nincs köztartozásuk. A nyertes cég ellen a Céginfó szerint 2013-ban öt NAV-végrehajtás indult, az utolsó, már 2014-ben kezdődött eljárás jelenleg sem fejeződött be. A cég tavaly felkerült a NAV feketelistájának 56. helyére is, mint az ország egyik legnagyobb köztartozó vállalkozása. A PPT Group tulajdonosai a cég átalakításával is próbálkoztak, amit azonban visszadobott a cégbíróság. Forrásaink szerint az adótartozással terhelt kft. megoldásként nemrég egy külföldi céget próbált bevonni alvállalkozóként a munkába, bár a pályázatban ez nem volt feltüntetve.
Az Index megkereste a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot a utazásszervezési rendszer csúszásával kapcsolatban. A minisztérium a KEF-hez továbbította levelünket, ám egyelőre onnan sem kaptunk választ kérdéseinkre. | [
"PPT Group Kft.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"OTP Travel",
"Luxinfo Kft."
] |
Több mint 24 millió forint támogatást kellett volna visszafizetnie a Disco Magic Kft.-nek tavaly év végéig, de ez nem történt meg, ezért inkasszót rendeltek el a cég ellen. Diszkófelújításra kaptak pénzt, de a beruházást nem úgy csinálták, ahogy arra pénzt kaptak.
Inkasszót rendeltek el a pályázati csaláson ért Disco Magic Kft ellen. Amennyiben a Mag Zrt. intézkedése eredménytelen lesz, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) pert indít az uniós támogatást szabálytalanul felhasználó cég ellen. A támogatási összeg visszafizetésének határideje december 29. volt.
A kiskunhalasi székhelyű társaság 24 millió 735 ezer forintnyi vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el egy két évvel ezelőtti pályázaton, mégpedig versenyképességének erősítéséhez, új fény- és hangtechnikai berendezések vásárlásához.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tavaly októberben indított vizsgálatot egyrészt a sajtóban megjelent híradások, másrészt a Disco Magic Kft. beszámolási kötelezettségének elmulasztása miatt. A helyszíni ellenőrzésen nyilvánvalóvá vált, hogy bár a cég számlával igazolt, tételes elszámolást nyújtott be az NFÜ-nek, de az abban feltüntetettnél jóval gyengébb minőségű és alacsonyabb árú eszközöket szerzett be. Ezért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség úgy rendelkezett, hogy a Disco Magic Kft fizesse vissza a teljes támogatási összeget.
Miután a vizsgálat nemcsak szabálytalanságokat állapított meg, hanem bűncselekményekre utaló jeleket is felfedett, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feljelentést tett a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságán.
A Hír tévé korábban azt közölte, hogy ebben a diszkóban dolgozott Weiszenberger László testvére. Weiszenberger László az előzetes letartóztatásban lévő Zuschlag Jánossal együtt volt az MSZP kiskunhalasi önkormányzati képviselője.
Egy 2005-ben készült rejtett kamerás felvételen Weiszenberger László arról beszélt egy vállalkozónak, hogy pályázati pénzek elnyerése ügyében tud segíteni, de a pénzek egy részét vissza kell adni, amit ő visszavisz a minisztériumba és ő abból kapja meg a részét. | [
"Disco Magic Kft."
] | [
"Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága",
"Hír tévé",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Disco Magic Kft"
] |
A kormánypárti véleményt szajkózó, magát függetlennek beállítani próbáló Alapjogokért Központ mögött álló Jogállam és Igazság Kft. három év alatt 130 millió forint támogatást kapott a Fidesz pártalapítványától működési költségekre, és további 43,5 milliót az MNB egyik alapítványától kutatásra és tanulmánykészítésre.
Nemrégiben írtunk arról, hogy a Fidesz-közeli Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. 34,9 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott valamilyen kutatásra a Pallas Athéné Domus Animae Alapítványtól (PADA), a kreatív közpénzköltésben és adateltitkolásban élenjáró MNB-alapítványok egyikétől. Mivel a PADA nem hajlandó megmondani, hogy pontosan mire adták a pénzt, az adatigénylést beadó magánszemély pert indított az információkért.
A Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-t három évvel ezelőtt, 2013 június közepén jegyezte be a cégbíróság. Alapítói Szánthó Miklós és Nagy Gábor, ügyvezetője Szánthó Miklós.
Szintén Szánthó az igazgatója az Alapjogokért Központnak, amelynek honlapján az szerepel, hogy a központ “célja a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés", valójában azonban csak a kormánypárti álcivil szervezetek egyike, vagyis nem különb a CÖF-nél.
Mindez elég nyilvánvaló abból is, hogy Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, és a központ mögött álló Jogállam és Igazság Kft. tulajdonosa/ügyvezetője korábban a KDNP ifiszervezetének, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek tagja, és a kormányközeli Nézőpont Intézet munkatársa volt.
Természetesen lehet valaki a kormánnyal megegyező véleményen, azonban ha ezt pénzért teszi, akkor már nem igazi civil és önkéntes tevékenységről, hanem egyszerű gongóról van szó. A gongó elsőre civilnek tűnik ugyan, de valójában nem az, mert a kormány, kormánypártok vagy valamelyik hozzájuk közel álló szervezet finanszírozza a tevékenységét.
Csak a Fidesz
Márpedig a Jogállam és Igazság Kft.-vel ez a helyzet: a céget, és rajta keresztül a kormánypárti álláspontot hangoztató Alapjogokért Központot a Fidesz pártalapítványa, a Balog Zoltán EMMI-miniszter által elnökölt Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásai tartják életben.
2013-ban a Jogállam és Igazság Kft. részére 31,6 millió forint támogatást adott a Fidesz-alapítvány működési költségekre. A fél évre szóló összegbe a Jogállam és Igazság Kft. minden elképzelhető tételt beleszámolt az irodabérléstől a számítástechnikai eszközökön át a munkatársak kávé-, tej- és teafogyasztásáig.
A 2013-as támogatás felhasználásról szóló beszámoló szerint a cég végül “csak" 23,3 millió forintot használt fel a pártalapítványtól ajándékba kapott 31,6 millióból, de természetesen nem adta vissza a maradékot, hanem kérvényezte, hogy azt 2014-ben költhesse el.
A Fidesz alapítványa engedélyezte a műveletet, és egyúttal 49 millió forint támogatást adott a Jogállam és Igazság Kft. 2014-es működési költségeire. Az összegben az előző évhez hasonlóan szerepelnek az irodabérléssel kapcsolatos kiadások, de a munkatársak fizetése és kávé-, tej-, tea-, vízfogyasztása is. Utóbbi tétel mellé 800.000 forintot írtak a listára.
A 2014-es támogatás felhasználásáról szóló beszámolóban ugyan nincs szó arról, hogy mennyit költött el a cég a 49 millió forintból, de a Fidesz-alapítvánnyal kötött 2015-ös támogatási szerződésből kiderül, hogy az összegből mintegy 8 millió forint megmaradt, így azt átvitték 2015-re. Ehhez kaptak a Fidesz alapítványától újabb 50 millió forint vissza nem térítendő támogatást “2015. évi működési költségekre, konferenciákra, megbízási díjakra, munkabér- és járulék-költségekre".
Három év alatt tehát összesen 130,6 millió forint támogatást kapott a Fidesz pártalapítványától a Jogállam és Igazság Kft., amely az általa működtetett Alapjogkért Központon keresztül védi és támogatja a kormányzati álláspontot minden témában. A cég éves mérlegeihez leadott kiegészítő mellékletekből kiderül, hogy támogatást működési költségre sehonnan máshonnan nem kaptak.
A cégmérlegekből az is kiderül, hogy a Jogállam és Igazság Kft. a három éves története alatt csupán tavaly ért el pozitív adózott eredményt, és tavaly is csupán mindössze 683 ezer forintot, így mondhatjuk, hogy a Fidesz-alapítvány évi többtízmilliós támogatásai nélkül gyakorlatilag működésképtelen lenne a cég, és az általa mozgatott véleménymegmondó intézmény is.
Kutatás és tanulmányírás MNB-pénzből
A Jogállam és Igazság Kft. 2015-ös kiegészítő mellékletéből azonban az is kiderül, hogy a cég nem csak 35 millió forint támogatást kapott az MNB által alapított Pallas Athéné Domus Animae Alapítványtól (PADA) kutatásra, hanem még 8,5 millió forintot könyvkiadásra is.
A támogatási szerződést egy magánszemély közadatigénylésben kérte ki a PADA-tól. A dokumentum szerint a Jogállam és Nonprofit Kft. adott be pályázatot “A fogyasztóvédelem a pénzügyi szektorban Magyarországon és az Európai Unióban – avagy az acquis communautaire érvényesülése a magyar hitelpiacon“ című tanulmány elkészítésére 2015 márciusában. A PADA megítélte a cégnek a 8,5 millió forintos támogatást, és 2015 májusában aláírta a Jogállam és Igazság Kft.-vel a megállapodást, amely szerint a 6-7 szerzői ív terjedelmű tanulmánykötetet várhatóan 100-150 példányban jelentetik meg, “illetve ingyenesen elérhető lesz a Támogatott működtetésében lévő www.alapjogokert.hu honlapon".
Az Alapjogokért Központ blogjának fejlécében szerepel is, hogy a PADA támogatja a pénzügyi szektor és a fogyasztóvédelem kapcsolatának magyar és uniós jogszabályi hátterét vizsgáló kutatást, valamint az annak alapján a blogon megjelenő írásokat, amelyekből a tervek szerint majd egyszer tanulmánykötet készül.
A blogon jelenleg a bevezetővel együtt 11 bejegyzés található, és várhatóan nem is lesz már több, mert a tizenegyedik úgy kezdődik, hogy “Sorozatunk záró részében".
Azt sajnos nem tudni pontosan, hogy a 11 darab bejegyzés miért került közel 10 millió forintba, mert a költségek részletezését a PADA kitakarva küldte el az adatigénylőnek.
További kérdés az is, hogy miért nem szerepel konkrét darabszám a Jogállam és Igazság Kft.-vel kötött szerződésben. Miért fizet 8,5 millió forintot a PADA akkor is, ha 150, és akkor is, ha csak 100 példányban adja ki a cég a tanulmánykötetet? Mert az biztos, hogy nem tűnik a közpénzekkel való felelős gazdálkodásnak, hiszen kevesebb darabszámra elvileg, a piac, a matematika és a legegyszerűbb logika szabályai szerint is kevesebb pénz járna. Úgy tűnik azonban, hogy az MNB alapítványa nem ilyen szokványos gondolkodással, hanem unortodox módszerrel költi a közpénzt.
A céginfót az Opten szolgáltatta. | [
"Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.",
"Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány",
"Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány",
"KDNP",
"Fidesz"
] | [
"Alapjogokért Központ",
"Jogállam és Nonprofit Kft.",
"Nézőpont Intézet",
"Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség",
"Alapjogkért Központ"
] |
A Városliget Zrt. egyelőre nem mondja meg, hogy ki és milyen feltételekkel fogja működtetni a nemrégiben elkészült historizáló pavilonokat, amelyek közel 63 millió forinttal drágultak az üzemeltető igényei miatt.
2016. augusztusában számoltunk be róla, hogy a Budai Műemlék Felújító Kft. nyerte a Városliget Zrt. tenderét, amely az Állatkerti körúton meghatározott ideig fennálló épületek építésére, a volt BSZKRT-épület felújítására és a környező parkterületek rehabilitációjára vonatkozott.
“Az építtető szándéka olyan történeti gyökerekkel és előképekkel rendelkező épületek létrehozása, amelyek a korabeli építészeti értékeket képesek a modern kor kívánalmainak megfeleltetni. A 3 új, meghatározott ideig fennálló épület alapvetően vendéglátó funkciót lát el, de minimális belsőépítészeti átalakítással a későbbiekben kereskedelmi funkció ellátására is alkalmasak lehetnek. A meglévő BSZKRT épület, mely jelen projekt keretében felújítandó, szintén vendéglátó funkciót lát el. Az új és régi épületek körül kialakítandó kerthelyiséges vendéglátóhely a századelő Városligetének békebeli hangulatát kívánja megidézni. A Ligetbe látogatók széles körének számára vonzó kínálattal, kiváló minőséggel, ugyanakkor megfizethető árakkal olyan típusú vendéglátás jöhet itt létre, amely jelenleg mérsékelten van jelen a Városligetben."
A körülményes leírás a Feszl Frigyes eredeti, 1860-as tervei alapján épült 3 pavilont takarja, amelyekben a Városliget Zrt. tájékoztatása szerint egy kávézó-cukrászda, egy art-shop ajándékbolt, “illetve egy szabadidős kellékeket (piknikfelszerelések, szabadtéri játékok, esernyők stb.) árusító bolt kap helyet". A korábban lángososként üzemelő BESZKRT-épületet is felújították, és a pavilonok is elkészültek március közepére, amikor a 24.hu lefotózta őket.
A közbeszerzési értesítő március 23-i száma szerint viszont kissé drágább lett a beruházás az eredeti szerződéses összegnél.
A Budai Műemlék Felújító Kft. tavaly augusztusban nettó 235,8 millió forintos ajánlattal nyerte el a megbízást, és ezen felül nettó 78 milliós ajánlatot tett egy negyedik pavilon esetleges megépítésére.
Most kiderült, hogy a Városliget lehívja az opciót, 90 nap alatt megépül a negyedik pavilon is, vagyis a teljes 313,88 milliós keretet felhasználják. Plusz ezen felül elköltenek még 62,6 millió forintot a Pavilonkertre keresztelt épületegyüttes magas színvonalú üzemeltetése érdekében.
A március 23-án közzétett tájékoztatás szerint ugyanis a Városliget Zrt. a pavilonépítésre adott augusztusi megbízás óta egy nyílt pályázaton kiválasztotta az ingatlanok üzemeltetőjét, és vele egyeztetve készül el a pavilonok kiváló minőségű belsőépítészeti kivitelezése.
“Szerződő Felek rögzítik, hogy a pavilonkert magas színvonalú és üzembiztos működése érdekében kiváló minőségű belsőépítészeti kivitelezés, illetve eszköz- és géppark (bútorozás, konyhatechnológia, gyenge- és erősáramú rendszerek) kiépítése szükséges.
Ugyanakkor a Vállalkozóval való szerződéskötés időpontjában még nem volt ismert az – azóta nyílt pályázaton kiválasztott – üzemeltető kiléte. A későbbi, magas színvonalú működtetés érdekében a részletes belsőépítészeti tervezés csak később – a győztes pályázóval szoros együttműködésben – indulhatott meg."
Az egyelőre rejtély, hogy ki fogja működtetni a pavilonokat. A varosliget.info civil oldal szerint már tavaly augusztus végén nyílt pályázatot írt ki a Városliget Zrt. az épületek 2019. augusztus 19-ig történő üzemeltetésére, ennek azonban máshol nincs nyoma az interneten.
Emailben kérdeztük meg a Városliget Zrt.-től, hogy ki fogja üzemeltetni a pavilonokat, és mikor, milyen feltételekkel kötöttek vele szerződést. A cég az Átlátszó egyszerű sajtómegkeresését közadatigénylésként értelmezte, és azt ígérte, hogy 15 napon belül fog rá válaszolni. Kíváncsian várjuk.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Városliget Zrt."
] | [
"Budai Műemlék Felújító Kft."
] |
Az kitiltási botrány kirobbanása óta kormánypárti politikusok, kormánytagok több nyilatkozatukban hangoztatták: minden korrupciós ügyet készek kivizsgálni, s aki tud ilyenekről, tegyen feljelentést. Ám vannak olyan állami szervezetek, amelyeknek éppen az a feladatuk, hogy feljelentés nélkül is felfedjék a korrupciós kapcsolatokat, ügyleteket. Ezek az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Védelmi Szolgálat.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal elsősorban jelzéseket küld az illetékes szervezeteknek, hatóságoknak, esetenként magának a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak is, amely igen nagy törvényi felhatalmazással, valamint a nyílt és a titkosszolgálati eszközök teljes tárházával fel van vértezve a korrupció elleni küzdelemhez.
Samu Attila, a Belügyminisztérium sajtófőnöke kérdésünkre elmondta: mind a titkosszolgálat, mind a védelmi szolgálat minden gyanús ügynek a végére jár. A Nemzeti Védelmi Szolgálat 2011-ben öt, 2012-ben húsz, 2013-ben 362 embert jelentett fel csak a NAV munkatársai közül korrupciógyanús bűncselekményekért.
A tavalyi kiugróan magas szám hátterében az áll – mondta Samu Attila –, hogy egy szövevényes ügyben nagy számban indult eljárás több határszakaszon dolgozó vámos ellen. Nem tapasztaltak egyszer sem olyat, hogy a belügyi szervek feljelentése nyomán ne indult volna büntetőeljárás, vagy a nyomozást bárki is megkísérelte "elfektetni" a hatóságokkal, vagy egyéb módon törvénytelenül leállítani.
Mindezek fényében Samu megismételte a kormányzati álláspontot, miszerint az eddigiek alapján az amerikai kitiltási ügy mögött nem vádak, csak vádaskodások állnak. Arra a felvetésre, hogy ha a szolgálatok valóban minden tudomásukra jutó ügyben eljárnak, mi magyarázza, hogy mégis jóval több korrupciós ügyről beszélnek az emberek, a cégek, mint ahány eljárás indul korrupció gyanújával Magyarországon, Samu azt felelte: több magyarázat is lehetséges, amelyek akár egyszerre is lehetnek igazak. Lehetséges, hogy vannak, akik olyan ügyesen intézik az efféle ügyeket, hogy senkinek nem szúrnak szemet, vagy ha mégis, semmi nem bizonyítja a törvénysértést. Ne zárjuk ki azonban annak a lehetőségét sem, tette hozzá, hogy ténylegesen jóval kisebb a hazai korrupció, mint amekkorának az emberek hiszik.
Ezzel kapcsolatban Samu utalt a Szonda Ipsos nemrég közzétett felmérésére, amely szerint a magyarok igen rosszul ismerik országukat. Sok más mellett erősen túlbecsülték a bevándorlók és a munkanélküliek, valamint a gyilkosságok számát is. "Miért ne fordulhatna ugyanez elő a korrupciós ügyekkel is?"
A BM sajtófőnöke elismerte ugyanakkor: nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy a hatóságok túlterheltség, figyelmetlenség, hozzá nem értés miatt, vagy mert az adott ügyben nem volt szerencséjük, olyan ügyekben is kudarcot vallottak, vallanak, amelyeket a kívülállók, pláne az adott ügy kárvallottai szerint fél kézzel meg kellett volna oldaniuk. Sőt, előfordulhat olyan esetben is, hogy "korrupciót kiáltanak", amelyben nem történt vesztegetés, és más bűncselekmény sem. | [
"Nemzeti Védelmi Szolgálat",
"Alkotmányvédelmi Hivatal"
] | [
"Szonda Ipsos"
] |
Egyhangúlag döntött a BKV buszbeszerzési tenderének teljeskörű vizsgálatáról a Fővárosi Közgyűlés. A pénteki rendkívüli gyűlés bohózatba hajlott, az amúgy parlamenti képviselőként is dolgozó szocialista Deviánszkiné Molnár Katalin például most tudta meg, hogy a felügyelő bizottsági tagok, eddigi ismereteivel szemben, nem felelnek teljes vagyonukkal a cég döntéseiért.
65-70 millióért vettek a volántársaságok új csuklóst az utóbbi években, ami a BKV szerint 90 millió.
Egyhangúlag támogatta a KDNP és az MDF javaslatát a BKV buszvásárlási tenderével összefüggő kérdések teljeskörű vizsgálatára a Fővárosi Közgyűlés. Katona Kálmán (MDF) javaslatára, a bizalom megrendülése miatt, hogy a BKV el ne költhesse a pénzt, a közgyűlés többségi határozattal visszavonta azt a január végi döntését, amellyel 906 millió forintot biztosított a használtbuszok vásárlásához.
A BKV használt autóbuszokra írt ki pályázatot, amin egyetlen pályázó, az Alfa Busz Kft. indult, ám ajánlata visszavonására kényszerült, amikor kiderült, hogy a BKV-vezér Antal Attila fia is a cég alkalmazottja.
A városatyák egyetértése egyébként látszólagos, csak addig tartott az egyhangúság, amíg a vizsgálat megindításáról volt szó. Egyébként személyeskedésektől sem mentes vita zajlott a közgyűlésben. A szocialisátk az ügy átpolitizálásával vádolták az ellenzéket, ami ragaszkodott hozzá, hogy az ügyben a BKV felügyelő bizottsága helyett a közgyűlés vizsgálódjon.
A vitában elhangzott személyeskedések egyik köre is Steiner Pálhoz, illetve Tarlós Istvánhoz köthető. A szocialista politikus felvetette, hogy Tarlós István védje meg a KDNP-t, amire a Fidesz frakcióvezetője azt válaszolta, hogy Steiner Pál "foglalkozzon azzal, ami másodpercre egyidős vele". Volt pengeváltás Katona Kálmán (MDF) és Riz Levente (Fidesz), valamint Bőhm András (SZDSZ) és Steiner Pál között is.
De szocialisták is egymásnak estek annak kapcsán, hogy a BKV fb ülésén az ellenzéki fővárosi képviselők jogszerűen vettek-e részt. Somlyódy Csaba (MSZP) a gazdasági bizottság elnöke közölte, hogy több ciklussal korábban hoztak egy olyan döntést, hogy a képviselők részt vehetnek a cégek fb-ülésein. Devánszkiné Molnár Katalin (MSZP) szorgalmazta, hogy vonják vissza ezt a szerinte ma már jogilag nem helytálló döntést, amellyel egyébként eddig csak az ellenzék élt.
Dancs Gábor (SZDSZ) városi legendának nevezte azt a sajtóban megjelent hírt, miszerint a buszvásárlást előzetesen jóváhagyta volna a BKV fb, amelynek ő is a tagja. Eztuán elmagyarázta Devánszkinénak, hogy felvetésével szemben a magyar jogrend szerint az fb tagjai nem felelnek teljes vagyonukkal a cég működéséért. A szocialista politikus - aki egyébként parlamenti képviselő, azaz törvényhozó is - indoklása szerint emiatt sem tartotta helyesnek azt, hogy az fb döntésiért felelősséget nem viselő képviselők részt vegyenek az fb ülésein. Hogy a két kérdés hogyan függ össze, sajnos nem fejtette ki.
Katona Kálmán azon javaslatát, hogy vonják vissza a BKV buszvásárlásához biztosított 906 millió forintos fővárosi támogatást, az ellenzék és a szabad demokraták többsége szavazta meg, a szocialisták tartózkodása mellett. Dancs Gábor (SZDSZ) tartózkodott a voksolásnál. | [
"Alfa Busz Kft.",
"BKV"
] | [
"Fővárosi Közgyűlés",
"BKV fb"
] |
Belföld Belföld | Jegyzet | Média | Budapest | Interjú | 1956-os arcképcsarnok | A nap idézete | Választás 2006 | Önkormányzati választás 2006 | Szociális népszavazás 2008 Nem oszlik fel az erzsébetvárosi képviselő-testület
Az MSZP-s Hunvaldot kedden vették őrizetbe
• Az MSZP-s Hunvald befolyásolni akarta a nyomozást? + Videó Jogi hiányosságokra hivatkozva az erzsébetvárosi önkormányzat többsége elutasította a Fidesz indítványát a képviselő-testület feloszlatásáról. Mint ismert, Hunvald György MSZP-s polgármester őrizetbe vételéről az MNO számolt be elsőként még kedden. Közben a testület elfogadta az idei költségvetést.
Nyílt levélben kérik arra a VII. kerületi képviselő-testületet civil szervezetek, hogy helyezzék hatályon kívül a zsidónegyed sorsát meghatározó építési szabályozási tervet, amellyel szemben a közigazgatási hivatal törvényességi észrevételt emelt – közölte a dokumentumot aláíró öt szervezet szerdán az MTI-vel. A Nagydiófa Egyesület, az Óvás! Egyesület, a Levegő Munkacsoport, a Szindikátus és a Védegylet közleménye szerint a szervezetek már évek óta tiltakoznak az ellen, hogy a kerületi vezetés lehetővé teszi a régi városrész "eldózerolását és építészetileg igénytelen, kizárólag befektetői érdekeket szolgáló házak építését". Mint írták, Hunvald György letartóztatása új helyzetet teremt. "A kérdés most az, hogy amíg a polgármester vizsgálati fogságban van, a testület folytatja-e az eddig követett gyakorlatot, vagy elindul egy olyan város felé, ahol nem az anyagi érdekek döntenek mindenben" – áll a közleményben. Hozzátették, hogy a jelenleg érvényes szabályozást tavaly a világörökségi illetékesek, a civilek és a főváros kritikája ellenére úgy szavazta meg az erzsébetvárosi képviselő-testület, hogy közben tüntetők álltak a teremben. Emlékeztetőül azt közölték, hogy a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal által törvénysértőnek nyilvánított rehabilitációs szabályozási tervet Lantos Péter főépítész és Hunvald Gyögy polgármester előterjesztése alapján szeptember 19-én fogadta el a képviselő-testület.
Később a VII. kerületi Fidesz-frakció tagjai kivonultak az ülésteremből, mert nem voltak hajlandóak tárgyalni a 12. napirendi pontot. Az "egyes önkormányzati ingatlanok elidegenítésével kapcsolatos vizsgálat megállapításaival" foglalkozó, s néhány, "a vizsgálatban érintett" ingatlan helyzetének rendezésével kapcsolatos döntés meghozatalát is tartalmazó napirendi pontot eredetileg Hunvald György, az őrizetbe vett szocialista polgármester terjesztette volna elő.
Nem oszlott
A szerdán reggel megkezdett képviselő-testületi ülés elején a helyi Fidesz-frakció kezdeményezte, hogy a testület oszlassa fel magát, ezt azonban a képviselők nem vették napirendre. Önfeloszlatást kezdeményezett a kerület egyetlen MDF-es képviselője, Simon Péter is, de az ő indítványát is elutasította a testület. Simon Péter kérte: már csak egy képviselőnek kellene aláírnia, hogy rendkívüli ülést tartsanak az önfeloszlatásról. A Hunvald Györgyöt helyettesítő Gergely József MSZP-s alpolgármester azt mondta: ez nem ügyrendi javaslat, ne vegyék figyelembe. Hahn György (MSZP) mégis reagált Simon Péter kérésére, hogy valaki írja alá az indítványt. Hahn azt mondta: "Ha a Nefelejcs utcai házat visszaszerzed Horváth Aladártól, majd akkor!"
Köztudott: Hunvald őrizetbe vételéről az MNO számolt be elsőként kedden. Később arról adtunk hírt, hogy a szocialista polgármesterrel kapcsolatban felvetődött: "konkrét adatok merültek fel arra nézve, hogy a polgármester a folyamatban lévő nyomozást, illetve a nyomozó hatóságot és a képviselő-testületet befolyásolni törekszik".
Kardos Péter, a pénzügyi bizottság előzetesben lévő SZDSZ-es elnöke nyilatkozatban mondott le tagságáról. Helyére Csontos József lépett, aki a szerda reggeli ülésen le is tette az esküt.
Az MSZP budapesti elnöksége kedden felszólította Hunvald György szocialista polgármestert, hogy mondjon le a fővárosi képviselőségről. A politikus mandátuma csak ebben az esetben száll vissza a pártra. Ha Hunvald nem hajlandó önként távozni, és közben előzetes letartóztatásba helyezik, képviselői jogait értelemszerűen nem tudja gyakorolni. Ezzel pedig odalenne az MSZP–SZDSZ-koalíció egyfős többsége a Fővárosi Közgyűlésben. Elfogadta az erzsébetvárosi képviselő-testület a kerület 2009-es költségvetését a szerdai rendkívüli ülésen. Vattamány Zsolt, a helyi Fidesz-frakció vezetője szavazás előtti felszólalásában elmondta, hogy gondban vannak a költségvetés megtárgyalásakor, mert akik abban a döntéseket hozzák, azok rácsok mögött vannak. Hozzátette, hogy az önkormányzat elmúlt két és fél éve a vagyonfelélésről, a veszteségről és a megszorításokról szólt. Erre az évre 4,2 milliárd forint bevételt terveztek ingatlanértékesítésből, amely összeget a frakcióvezető szerint nem a fejlesztésekre fordítják majd, hanem a vagyonfelélésre; a hiteltartozás tovább növekszik, és a kerület adósságspirálba kerülhet a felelőtlen gazdálkodás miatt. "Nem támogatható a költségvetés" – fogalmazott Vattamány Zsolt. A 2009-es költségvetést végül 16 igen, 4 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadta a VII. kerületi képviselő-testület.Később a VII. kerületi Fidesz-frakció tagjai kivonultak az ülésteremből, mert nem voltak hajlandóak tárgyalni a 12. napirendi pontot. Az "egyes önkormányzati ingatlanok elidegenítésével kapcsolatos vizsgálat megállapításaival" foglalkozó, s néhány, "a vizsgálatban érintett" ingatlan helyzetének rendezésével kapcsolatos döntés meghozatalát is tartalmazó napirendi pontot eredetileg Hunvald György, az őrizetbe vett szocialista polgármester terjesztette volna elő.A szerdán reggel megkezdett képviselő-testületi ülés elején a helyi Fidesz-frakció kezdeményezte, hogy a testület oszlassa fel magát, ezt azonban a képviselők nem vették napirendre. Önfeloszlatást kezdeményezett a kerület egyetlen MDF-es képviselője, Simon Péter is, de az ő indítványát is elutasította a testület. Simon Péter kérte: már csak egy képviselőnek kellene aláírnia, hogy rendkívüli ülést tartsanak az önfeloszlatásról. A Hunvald Györgyöt helyettesítő Gergely József MSZP-s alpolgármester azt mondta: ez nem ügyrendi javaslat, ne vegyék figyelembe. Hahn György (MSZP) mégis reagált Simon Péter kérésére, hogy valaki írja alá az indítványt. Hahn azt mondta: "Ha a Nefelejcs utcai házat visszaszerzed Horváth Aladártól, majd akkor!"Köztudott: Hunvald őrizetbe vételéről az MNOkedden. Később arról adtunk hírt, hogy a szocialista polgármesterrel kapcsolatban felvetődött: "konkrét adatok merültek fel arra nézve, hogy a polgármester a folyamatban lévő nyomozást, illetve a nyomozó hatóságot és a képviselő-testületet befolyásolni törekszik".Kardos Péter, a pénzügyi bizottság előzetesben lévő SZDSZ-es elnöke nyilatkozatban mondott le tagságáról. Helyére Csontos József lépett, aki a szerda reggeli ülésen le is tette az esküt.Az MSZP budapesti elnöksége keddenHunvald György szocialista polgármestert, hogy mondjon le a fővárosi képviselőségről. A politikus mandátuma csak ebben az esetben száll vissza a pártra. Ha Hunvald nem hajlandó önként távozni, és közben előzetes letartóztatásba helyezik, képviselői jogait értelemszerűen nem tudja gyakorolni. Ezzel pedig odalenne az MSZP–SZDSZ-koalíció egyfős többsége a Fővárosi Közgyűlésben. (hírtv/index.hu/MNO/mti) | [
"MSZP"
] | [
"Óvás! Egyesület",
"Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Nagydiófa Egyesület",
"Levegő Munkacsoport"
] |
A Lázár János részvételével működő vadásztársaság húsz évre szerzett vadászati jogot Csongrád megye legnagyobb vadászterületén. Eközben a Hódmezővásárhelyhez tartozó Batidán hatalmas vadászkastélyt épít egy Lázárhoz több szálon kapcsolódó, titkolózó jogász. A levegőből is jól látható nagyberuházás kedvéért az önkormányzat módosította a helyi építési szabályozást, az építkezést biztonsági szolgálattal őrzik. A helyiek volt polgármesterükkel, ma a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel is összefüggésbe hozzák a nagyszabású projektet, ő azonban az Átlátszó megkeresésére azt nyilatkozta, hogy a beruházásról csak a szomszéd jogán van tudomása, abban személyesen nem érintett.
Augusztus végén jelent meg a Délmagyar című Csongrád megyei napilapban, hogy az idén alapított Návay Kornél vadásztársaság összesen 18 ezer 729 hektáron fog vadgazdálkodást folytatni 2017-től a következő húsz évben. Ez a terület 37.458 focipálya mérete, akkora, mint Szolnok város területe. A Lázár Jánost is tagjai között tudható vadásztársaság területe több mint három és félszerese a Csongrád megyei átlagnak, de kiemelkedik országosan is. Meg is fizetik az árát: a szokásos haszonbérleti díj dupláját, háromszáz forintot fizetnek a tulajdonosoknak hektáronként, évente.
A vadászati jog odaítéléséről szóló döntést a terület tulajdonosai hozták meg a tulajdonviszonyok alapján súlyozott szavazatszámmal, de egyhangúlag és ellenszavazat nélkül. Az érintett tulajdonosok legjelentősebbje a magyar állam, amely a terület 70%-át birtokolja különböző szervezetein, például a Nemzeti Földalapkezelőn vagy a Kiskunsági Nemzeti Parkon keresztül. Nem csak államminiszterként és vadászként, hanem földtulajdonosként Lázár Jánosnak is volt köze a döntéshez, habár személyesen nem jelent meg a szavazáson.
Mostanában dől el országszerte mindenhol, hogy kik kapják meg húsz évre a vadászati jogokat. A szerződések eddig tíz évre szóltak, egy friss törvényi változás miatt emelkedett a bérleti idő a duplájára. Az Átlátszó által megkérdezett vadgazdasági szakértő szerint ez akár gondosabb, tudatosabb vadgazdálkodást is hozhat, ha hosszabb távra tudnak tervezni a vadásztársaságok. Ezzel párhuzamosan a kormány két fővadásza, Lázár János és Semjén Zsolt minden vadász számára kötelezővé tenné a vadászkamarai tagságot a jövő év elejétől.
A fácánvadász kastélya
Lázár János a korábbi polgármester, Rapcsák András személyi titkáraként kezdte pályáját, Rapcsák halála után vette át a parasztpolgárságáról híres Hódmezővásárhely vezetését. Elődje nyomdokain járva kemény kézzel irányította az alföldi várost, több területen elért polgármesteri sikerei jelentették az ugródeszkát az országos politikába. Miután az összeférhetetlenség miatt Lázárnak választania kellett a helyi és az országos politika között, egy hozzá közel álló, megbízható embert javasolt a vásárhelyieknek polgármesternek.
A mind a mai napig Hódmezővásárhelyen lakó, és a körzet képviselőjeként is dolgozó államminiszter továbbra is erős befolyással rendelkezik a városban. A képviselőtestület ülésein részt vesz, ott sűrűn él tanácskozási jogával, fontosabb döntések nem nagyon születnek az ő akaratával szemben.
Hódmezővásárhely külterületén, Batidán egy hatalmas vadászkastély épül. A Délmagyar cikke azt sugallta, hogy a helyiek szerint Lázár Jánosnak valami köze lehet az építkezéshez. Mi is felkerekedtünk, hogy szemügyre vegyük az építkezést. A környéken autózgatva fél óra alatt nyolc fácánnal, és egy nem túl barátságos biztonsági őrrel találkoztunk, aki szerint ők azért állnak őrt az építkezésnél, hogy ne menjenek oda újságírók.
Óriásdaruval építík a Lázár-közeli jogász vadászkastélyát Batidán from atlatszo.hu on Vimeo.
Lázár János vadászszenvedélye közismert. A széles nyilvánosság akkor szerzett erről tudomást, amikor Failioni Donatella zongoraművész kiposztolta a közös vadászatukon készült képeket. A vadászat nem olcsó hobbi: az Átlátszó írta meg 2014-ben, hogy Lázár 23 millió forintért rendelt meg egy csehországi fácánvadászatot. A HVG által megszólaltatott miniszter szerint a szenvedélye a magánélete része, egy régi összeszokott társasággal jár vadászni.
A nagyszabású batidai építkezéssel kapcsolatban az Átlátszó az ingatlan-nyilvántartás segítségével kiderítette, hogy a telket a hódmezővásárhelyi Előre vadásztársaság adta el tavaly, 2015-ben egy magánszemélynek, Kulik Jenőnek.
Kuliknak erős lobbija lehet a városházán, mert a hódmezővásárhelyi közgyűlés fontosnak tartotta a batidai beruházást annyira, hogy a tulajdonosváltás után pár hónappal rögtön helyi építési szabályzatot módosított, és kiemelt intézményi besorolást kapott a vadászház. Ez azt jelenti, hogy számos építési korlátozás, például a legnagyobb építési magasság alól felmentést kapott a beruházó.
Félelem és rettegés a tanyavilágban
A titkolózó tulajdonostól és az elzárkózó biztonsági őrtől nem tudtunk első kézből való információkat gyűjteni. A környékbelieket kérdezgetve azonban számos pletykát gyűjtöttünk a különös építkezésről, például hogy több emelet mély pincerendszer vagy 320 négyzetméteres bortrezor épülne a kastély alagsorában.
Az építtető tulajdonos Kulik Jenő hódmezővásárhelyi ügyvéd, aki több szálon is kapcsolódik Lázár Jánoshoz. Kulik 1994-től volt tagja a helyi Fidesznek, a helyi fideszes belháborúban szembeszállt Rapcsákkal, és központi kérésre le kellett mondania az alpolgármesteri tisztségéről. Rapcsák halála után Lázárral kötött szövetséget, és a Fideszt támogató civil szervezet jelöltjeként lett helyi képviselő.
A két jogász, Kulik és Lázár kapcsolata mindmáig élőnek tűnik. Kulik egyéni ügyvédként 2014-ben és 2015-ben is több milliós értékben számlázott a Lázár vezette miniszterelnökségnek jogi tanácsadásért. Az építkezés látványa által inspirált kérdéseinkkel telefonon megkerestük Kulikot, aki azt mondta, hogy nem kíván az ügyben nyilatkozni. Amikor rákérdeztünk Lázár Jánoshoz fűződő kapcsolatára, a telefont is lecsapta.
Lázár Jánosnak különös hírneve van Hódmezővásárhely környékén: a helyiekkel beszélgetve többször is felmerült hogy tartanak a nagyhatalmú politikustól, ezért nem szeretnének nyilatkozni róla. Forrásaink nem csupán a nevük elhallgatását kérték, de külön hangsúlyozták, hogy még véletelnül se jusson Lázár fülébe, hogy velünk szóba álltak. A batidai vadászkastély-építésről szóló Délmagyar-cikk szerzője is kapott egy kellemetlen telefont “fentről": válaszul írt egy cikket a félelemről, megszólaltatva egy kulturális antropológust is.
A beruházással kapcsolatos kérdéseinkkel a Miniszterelnökséget is megkerestük, ahonnan maga Lázár János válaszolt írásban a kérdéseinkre. A válaszokat változtatás nélkül közöljük:
A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János tagja-e a Návay Kornél Vadásztársaságnak? Igen, miként a korábbi években, jelenleg is tagja vagyok lakóhelyemen működő vadásztársaságnak. Lázár Jánosnak, vagy valamelyik rokonának, illetve valamelyik általa tulajdonolt gazdasági társaságnak, netán a Návay Kornél vadásztársaságnak van-e köze a Hódmezővásárhelyen, Batidán épülő vadászkastélyhoz? Legjobb tudomásom szerint nincs. Amennyiben jól gondolom, melyik beruházás iránt érdeklődsz, akkor csupán annyi közöm van hozzá, hogy a szomszédos, mintegy 45 hektáros területen erdőgazdálkodást folytatok. A beruházásról a szomszéd jogán van tudomásom: az építtető képviselője tavaly arról tájékoztatott, hogy a szomszédos területen egy üzleti célú létesítményt építenek, amely panzió, vendégház és lovas tanya lesz. A tájékoztatást tudomásul vettem, az ellen kifogást nem emeltem. Milyen kapcsolatban áll Lázár János Kulik Jenővel? Vegyes kapcsolatban. 2001-ben Dr. Kulik Jenőt részben miattam zárták ki a helyi Fideszből, majd a Fidesz vásárhelyi szervezetét fel is oszlatták. Ezt követően Kulik Jenő a Fidesz ellen és ellenem indult a 2002-es önkormányzati választásokon. Egyebekben az általam megismert legjobb képességű jogász. Több alkalommal kértem tőle jogi tanácsot, polgármesterként, államtitkárként és miniszterként is. Viszonyunkat ugyanakkor – a fent említett előzmények miatt – személyesnek semmiképpen nem nevezném, sokkal inkább korrekt szakmai kapcsolatnak. Milyen rendszerességgel ad jogi tanácsot Kulik Jenő a Miniszterelnökségnek? Örökségvédelmi jogi szakterületen rendszeresen kérem jogi tanácsait.
Vágó Gábor | [
"Návay Kornél Vadásztársaság",
"Fidesz",
"Miniszterelnökség"
] | [
"Lázár János",
"Nemzeti Földalapkezelő"
] |
A Vidékfejlesztési Minisztérium megállapodott a nagy élelmiszerláncokkal, hogy egyikük se vigye 99 forint alá a dinnye árát, mert különben lehet, hogy nem minden termelőnek érné meg dinnyével foglalkozni. Az élelmiszerláncoknak ez nem jelent hátrányt, mivel a nagy versenytársaik is részt vesznek, így gyakorlatilag a fogyasztóknak kell kötelezően támogatni a dinnyetermelőket.
"Valahol határt kell húzni ennek a ceremóniának, hogy itt ne a multik gazdagodjanak, hanem a magyar nép, a magyar termelők" – mondta néhány napja Papp László, a 2,5 hektáros nagycserkeszi termelő, akinek a Híradó tudósítása szerint csak akkor éri a meg dinnyézni, "ha jó áron veszik meg a kereskedők".
És hogy jó áron vegyék meg, arról kormányzati gondoskodás történt.
Szokatlan akcióba kezdett ugyanis a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM): a közelmúlt megállapodtak a jelentősebb kiskereskedelmi bolthálózatokkal, amelyek vállalták, hogy üzleteikben a dinnye kilónkénti ára nem megy 99 forint alá. Kérdéses azonban az akció hosszú távú sikere, hiszen ha a versenytárs vállalatok megállapodnak abban, hogy egyikük sem viheti lejjebb egy termék árát, az kartellezésnek hívják, és a versenyjog a fogyasztók érdekében a világ legtöbb országában – így Magyarországon is – szigorúan tiltja.
Ugyanis ha sikerül az árrögzítés és senki nem ugrik ki a buliból – ami az állami bábáskodás miatt elég valószínűnek tűnik –, akkor a versenyző piacnál lényegesen többet tudnak legombolni a fogyasztókról. Hogy utána ez a járadékszerű extraprofit marad-e a kereskedőcégeknél vagy átadják termelőknek, az a megkárosított fogyasztónak mindegy. A kartellre vonatkozó kérdésünkre a VM válaszát lásd a keretes szövegben.
A 99 forintos ár "elfogadható a multiknak és a termelőknek is, így kilónként 40 forintot kaphatnak a gazdák, ami után áfát sem kell fizetniük" – mondta Simonka György, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke, egyben dél-békési fideszes országgyűlési képviselő. Szerinte így hektáronként 400-600 ezer forintos tiszta profithoz jutnak a termelők. A minisztérium pedig reklámkampánnyal is segíti a dinnyét, de a paprika, a paradicsom és az alma is számíthat a támogatásra. Hozzá kell még tenni, hogy dinnyét jellemzően hiper- és szupermarketekben vesznek a magyarok.
Nem cáfolják a kartellt
Kérdésünkre, hogy ez miért nem egy nyilvános kartell megállapodás, a Vidékfejlesztési Minisztérium azt a választ adta, hogy "a VM feladata az volt, hogy a dinnye termelés-értékesítés láncolatában részt vevő minden érdekelt felet a tárgyaló asztalhoz ültessen, és az álláspontokat oly módon közelítse egymáshoz, hogy a felek egymás érdekeit szem előtt tartva megállapodásra juthassanak. Ezt a feladatát a Vidékfejlesztési Minisztérium sikeresen teljesítette is. A Minisztérium szervezőként-moderátorként vette ki részét az egyeztetésekből. Az áruházláncok 99 forintos árat ajánlottak a dinnye termelőket képviselő Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács, valamint a Magyar Dinnye Szövetség tagjainak, mely ajánlatot a Terméktanács és a Szövetség is elfogadhatónak találta, így létrejött a megállapodás." Az áruházláncok 99 forintos árat ajánlottak a dinnye termelőket képviselő Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács, valamint a Magyar Dinnye Szövetség tagjainak, mely ajánlatot a Terméktanács és a Szövetség is elfogadhatónak találta, így létrejött a megállapodás."
Simonka korábban elmondta, hogy nagyon örül, hogy a szaktárca felkarolta a dinnyetermelőket, mert míg 2003-ban Magyarország a harmadik legnagyobb dinnyeexportőr volt, addig 2010-re a 15 ezer hazai termelő megélhetése is veszélybe került, az ágazat tavaly éppen nullszaldós volt.
A Dinnyeszövetségben azt is szeretnék, ha évente ezer hektárral növekedne a dinnyetermő terület Magyarországon, ehhez pedig arra van szükség, hogy megérje termelni. Emlékeztetett arra is, hogy 2003-ban Magyarországon a jelenleginek több mint a duplája, 10 ezer hektár volt a dinnye termő területe. | [
"Vidékfejlesztési Minisztérium"
] | [
"Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács",
"Magyar Dinnye Szövetség",
"Magyar Dinnyeszövetség"
] |
Last minute ajándék Veres bérlőjének
A kormányváltás előtti utolsó pillanatban számos könnyítést adtak az előző ciklusban összesen hatmilliárd forintos támogatást kapott dán Coloplast társaságnak. A cég Veres János egykori pénzügyminiszter nyírbátori tésztagyárát bérelte. A támogatási szerződést módosító pénzügyminiszteri alkalmazott már a felmondási idejét tölti, az egész ügyet pedig Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos vizsgálja.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Egyedi kormánydöntéssel 4,4 milliárd forintos állami támogatás, pályázat útján pedig 1,6 milliárd forint uniós pénz jár annak a multinacionális vállalatnak, amely Veres János volt pénzügyminiszter nyírbátori tésztagyárát bérelte korábban. A dán Coloplast 1200 új munkahely létesítését vállalta, ami alkalmazottanként kimagaslóan sok, 5,5 millió forintnyi támogatást jelent. A munkahelybővítést 2009-re be kellett volna fejeznie a 3,2 milliárd forintnyi támogatást már felvett társaságnak, ám ezt a határidőt az utolsó pillanatban jövő év őszére kitolták. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál (NGM) fellelhető volt pénzügyminisztériumi szerződés további furcsasága, hogy több fontos részletet kitöröltek a dokumentumból, amelyet végül 2010 májusában írtak alá, nem sokkal a kormányzati átadás-átvétel előtt. Lapunk azt is megtudta, hogy a magyar felet képviselő volt pénzügyminiszteri beosztott már csak januárig marad az utódszervezet, vagyis a nemzetgazdasági tárca állományában – olvasható a Magyar Nemzet keddi számában, melyből további részleteket is megtudhat. | [
"Coloplast"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] |
A Fideszhez és az MSZP-hez köthető tőkés csoportokat hoz helyzetbe az új földszabályozás, ezek szerinte már fel is oszthatták az országot maguk között – mondta a hvg.hu-nak Ángyán József. A képviselő nem szavazta meg a földtörvényhez kapcsolódó alkotmánymódosítást, amiért pénzbüntetést kapott, de a frakcióból nem zárták ki.
hvg.hu: Érkezett a Fidesz-frakcióból valamilyen reakció a "kiszavazása" után?
Ángyán József.: Érdekes a helyzet, jó néhányan a lelkiismeretükkel küzdenek. Emberileg igen nehéz helyzetbe hozta őket a vezetés. Őszintén sajnálom, hogy ennek a megoldásában nem tudok nekik segíteni. Hogy később milyen következményei lesznek, még nem tudom. A módosító indítványomat a saját frakciómból rajtam kívül ketten támogatták, a többiek az MSZP-vel "nagykoalícióban" elutasították. Pedig hát a módosításommal azt szerettem volna elérni, hogy ha már a földtörvényen kívül egyéb kapcsolódó jogszabályokat is sarkalatosakká tesz az alaptörvény, akkor ez ne a nagy integrátorokat bebetonozó "integrált mezőgazdasági termelésszervezés" ködös tartalmú joganyaga, hanem a családi gazdálkodásra és a szövetkezésre vonatkozó területek legyenek.
Ezt söpörte le az MSZP-vel teljes egyetértésben a kormánytöbbség, vagyis a családi gazdálkodási és szövetkezeti modell helyett a nagy tőkeerejű integrátorokat választotta. Bár a leendő, ezt érintő sarkalatos törvény tartalmáról hivatalosan a kormány semmi féle információt nem volt hajlandó elárulni, de úgy hírlik, hogy az állam régiónként az integrátori feladatokat nagytőkés csoportoknak adná koncesszióba, "begyűrve" alájuk az egész régió mezőgazdaságát. Így a profit is ezekhez az integrátorokhoz vándorolna, szemben a szövetkezési modellel, ahol az eredményt visszaosztják a szövetkezetet létrehozó gazdálkodó családokhoz és helyi közösségekhez. Ennek semmi köze a néppárti vidékstratégiához, ezért szavaztam nemmel a végszavazásnál az alaptörvény módosítására.
hvg.hu: Milyen lobbik vannak a háttérben?
Á.J.: Gyaníthatóan ugyanazok, akik az állami földek többségét is bérlik és az agrártámogatások nagy részét is elviszik: az agrárium területén található legnagyobb "vegyes politikai kötődésű" tőkeérdekeltségek. Talán nem véletlen, hogy a módosító indítványom leszavazásában teljes egyetértés alakult ki az MSZP és a Fidesz között. Gyanítom, hogy leosztották egymás között, hogy kinek melyik régió kell, illetve jut. A szövetkezet alulról szerveződik, visszaoszt, az integrátort felülről erőltetik rá a vidékre, és kiszívja a hasznot az integrált fürtből. Persze elvileg önkéntesen is lehet egy integrátorhoz csatlakozni, de ha a játékszabályok olyanok lesznek, akkor aki kimarad, annak könnyen vége lehet. A téeszesítés is önkéntes volt, a nagyapám is aláírta a belépést, miután három napig verték. A módszerek azóta nyilván finomodtak, de aki nem integrálódik, annak annyi. Ezt nem akarjuk néhányan, akik még a Fidesz eredeti programjához ragaszkodunk.
Ángyán József hiába beszélt a Fidesz-frakciónak © MTI / Kovács Attila
hvg.hu: Orbán Viktorral beszélt a napokban?
Á.J.: Nem beszéltünk, de – amint azt már különböző forrásokra hivatkozva a lapok és hírportálok megírták – valóban ingerülten utasított rendre minket a hétfői frakcióülésen. Persze mi is elmondtuk a magunkáét és ő is a magáét. A lelkiismeretem tiszta és ez számomra fontosabb, mint bármilyen párt- vagy frakciófegyelem. Pedig a munkahelyemen is megpróbáltak nyomást gyakorolni rám az elmúlt hetekben.
hvg.hu: Hogyan?
Á.J.: Például letiltották az egyetemi e-mail címemet. Előbb a nyár folyamán kiadott a rektorom egy utasítást az e-mail címek használati rendjéről, majd kaptam tőle egy levelet, hogy mivel nem tartottam be a rektori utasítást, eltilt az e-mail címem használatától. Tudom, hogy ez nem az ő egyéni akciója volt.
hvg.hu: Mire számít? Kizárják? (Az interjú még a pénzbüntetésről szóló határozat nyilvánosságra kerülése előtt készült - a szerk.)
Á.J.: Nem ismerem pontosan a szabályzat ezen részét, mi jár azért, ha valaki a kötelező szavazást nem tartja be. Úgy tudom, komolyabb pénzbüntetéstől a kizárásig terjed a "mozgástér". Megvárom, hogy mi lesz a döntés.
hvg.hu: Ha kizárják, elfogadja, vagy megfellebbezi a határozatot?
Á.J.: Nem tudom még azt sem, mik az én lehetőségeim. Elmondom az érveimet majd, és valószínűleg elfogadom a döntést is. Nyilván meg kell indokolni majd a határozatot, amire kíváncsi leszek, hiszen én csak azt a vidékstratégiát kérem számon a törvénykezésen, amit a Kormány márciusban elfogadott. Kíváncsian várom tehát, hogy milyen indokokkal indul majd fegyelmi eljárás ellenem.
hvg.hu: Ha kizárják, mi lesz, csatlakozik később valamelyik ellenzéki frakcióhoz?
Á.J.: Fél évig nyilván függetlenként folytatom, aztán meglátjuk. Ha mégsem zárnának ki, hanem csak pénzbüntetést kapnék, akkor megvárom, mi lesz a konkrét tartalma a most alaptörvénybe rögzített sarkalatos törvényeknek. De ez csak február végén, március elején derülhet ki. Most azt látom, mozgásban van minden, új szervezetek is alakulhatnak akár, sok ilyen csírát látok. Meg lehetne ezekből alakítani a Tisztességes Emberek Szövetségét. Úgy látom, hogy egy ilyen alakulat iránt akár igen nagy is lehetne az érdeklődés a várakozók egyre növekvő táborában. Hiszen a tisztességes emberek vannak elsöprő többségben ebben a többre hivatott nemzetben.
hvg.hu: A földbérleti pályázatok feldolgozásával hogy áll?
Á.J.: Az eddigi szerződések 80 százalékával hamarosan végzek. Most úgy tűnik, hogy Csongrád-, Békés- és Jász-Nagykun-Szolnok megye lehet a legújabb fejezete a vizsgálataimnak. De Borsodban is új ügyek vannak. Szomorú, de úgy látom, hogy azok is kapnak ismét további földterületeket, akik ellen tiltakoztunk. | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [
"Tisztességes Emberek Szövetsége"
] |
A hvg.hu-t hetek óta válaszra sem méltatja, a szintén Fudan-ügyben érdeklődő ellenzéki képviselőket pedig érdemi válasz nélkül "tájékoztatja" a kormányzat. Így továbbra sem tudjuk, mi szüksége volt a még nem is létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnak egy főigazgatóra, és nem ismert az egykori helyettes államtitkár főigazgatói fizetése sem.
A sajtó és az országgyűlési képviselők elől is titkolják az illetékesek a Fudan-ügy legújabb fejleményének részleteit. A hvg.hu írta meg először, hogy a kínai Fudan Egyetem kormányzat által tervezett budapesti kampuszának ügyében ugyan még egy kapavágás sem történt, a még nem is létező egyetemet fenntartó alapítvány gárdája egyre bővül.
Októberben az alapítvány kuratóriumának élén álló Palkovics László miniszter – aki a beruházásért felelős kormánybiztos is – mellé egy főigazgatót is kineveztek. Az új pozíciót Bertáné Dr. Bényi Krisztina tölti be, akinek a felsőoktatási szférában nincs ugyan munkatapasztalata, de korábban a Miniszterelnökség helyettes államtitkára volt.
Már főigazgatója is van a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnak Palkovics László miniszter részben egy korábbi helyettes államtitkárnak engedte át az irányítást, de maradt a kuratórium elnöke. A fenntartó alapítványnak egyelőre nincs mit fenntartani, mivel a kínai egyetem budapesti kampusza nem létezik: a kormány népszavazást ígért róla - a főpolgármester el is indított egyet -, de ettől függetlenül már nagy lépésekkel készítik elő a beruházást.
A hvg.hu a Bertáné főigazgatói kinevezéséről szóló cikk megjelenése előtt és azóta is többször feltette a kérdést az Innovációs és Technológiai Minisztériumon keresztül Palkovics Lászlónak – mivel az alapító kormányzat helyett az alapítvány gyakorolja az alapítói jogok teljes körét, a kuratórium elnöke pedig Palkovics miniszter –, ám választ nem kaptunk. Arra voltunk kíváncsiak:
Mi szükség volt egy új tisztségviselő, főigazgató kinevezésére?
Miért az egykori helyettes államtitkárára esett a választás, volt-e nyilvános pályázat?
Milyen személyes vagy szakmai kvalitásai tették a legalkalmasabbá Bertáné Dr. Bényi Krisztinát?
Mi lesz főigazgatóként a pontos feladata, milyen feladatkörei vannak a szerződése alapján?
Mi a munkamegosztás a főigazgató, illetve a kuratóriumi elnök között?
Havi bruttó mekkora összegért, és mikortól látja el főigazgatói feladatát a főigazgató?
Nem csak mi, ellenzéki képviselők is érdeklődtek a kormányzatnál e témában. Szél Bernadett független képviselő írásbeli kérdésében arra várt választ Palkovicstól, hogy miért lett főigazgatója a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványnak, és milyen díjazással látja el feladatait Bertáné Dr. Bényi Krisztina. Az LMP-s Keresztes László Lóránt is a kinevezés szükségességéről érdeklődött.
Nyáron tömegtüntetés is volt Budapesten, a Kossuth téren a Fudan-beruházás ellen © Fazekas István
A hvg.hu-val ellentétben az ellenzéki országgyűlési képviselők kaptak választ a minisztériumtól, ám abban nem sok konkrétum volt, és ami volt, az sem volt válasz egyik kérdésükre sem. Az ITM államtitkárától, Schanda Tamástól mindkét ellenzéki politikus ugyanazt a választ kapta, amely hosszan sorolja, miért lenne jó a kormány szerint Magyarországnak a Fudan Egyetem, emellett rögzíti, hogy
mind a Fudan Egyetem, mind a Diákváros esetében a lehető leggazdaságosabb, legkedvezőbb konstrukció előkészítése zajlik."
A minisztériumi válasz kitér arra is: "a megalapozott döntéshez pontos ismeretek kellenek, ezért kiemelten fontos a Kuratórium és a szakmai apparátus munkája". Mindössze ebben a félmondatban utaltak a főigazgatóra vonatkozó eredeti kérdésekre tehát, bár érdemi választ nem adtak. | [
"Fudan Egyetem",
"Miniszterelnökség",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány"
] | [] |
Igazi aranytojást tojó tyúkot adott a kormány azoknak a vagyonkezelő alapítványoknak, amelyek az ingatlanok mellé állami részvénycsomagokat is kaptak ingyenes vagyonjuttatásként az elmúlt egy-két évben. Idén például csak a Mol- és Richter-részvények után közel 72 milliárd forintnyi osztalék-jövedelmet vehetnek fel a két társaság igazgatóságának javaslata alapján, vagyis ekkora bevételről mondott le önként az állam a kincstári vagyon kiszervezésével. A summa még nagyobb lehet, ha a többi átadott (egykori) állami cégnél is nyilatkoznak az osztalékokról.
Ha az igazgatóságok osztalék-javaslatait a rendes közgyűlésen is megszavazzák a részvényesek, akkor a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) és a Corvinus Egyetem fenntartója, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány jár a legjobban: mind a két szervezet egyaránt 28,4-28,4 milliárd forint osztalékhoz juthat hozzá a következő hónapokban (a Mol-tól 24,2-24,2 milliárd, a Richter Gedeon Nyrt.-től pedig 4,2-4,2 milliárd forintnyi bevételük származhat). Mindez annak köszönhető, hogy a két alapítvány egyaránt 10-10 százalékos tulajdonrészt kapott az államtól másfél évvel ezelőtt a Mol-ban és a Richter Gedeon Nyrt.-ben.
Az MCC-nek ráadásul – amit egy múlt heti jogerős bírósági ítélet szerint a "Fidesz háttérszervezetének" sőt, "fideszes kisgömböcnek" is lehet nevezni – az atlatszo.hu birtokába került év eleji, nem nyilvános kormányhatározat szerint 13 milliárd forintos támogatást javasolt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Mindezt a tehetséggondozási központ megvalósítására vonatkozó beruházással összefüggő munkálatok elvégzéséhez és a működési költségek fedezésére kapja a magyarázat szerint az alapítvány, amelyet Gulyás helyettese, Orbán Balázs államtitkár irányít a kuratórium elnökeként.
Mellette tagja még a kuratóriumnak Lánczi András egyetemi tanár, a Corvinus volt rektora, aki egyben Corvinus Egyetem fenntartásért felelős Maecenas Universitatis Corvini (MUC) Alapítvány kuratóriumának tagja is. Ő volt az, aki a Fideszt ért korrupciós vádakra azt mondta, hogy "amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája".
A Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány – amelynek kuratóriumi elnöke Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója – pedig évente több mint 5 milliárd forintos költségvetési támogatást is kap egy tavaly ősszel elfogadott törvényjavaslatnak köszönhetően.
Összesen több mint 25 milliárd forintnyi osztalékot vehet fel a Mol-Új Európa Alapítvány, amelynek felét az államtól kapott részvénypakkjának köszönheti. A sportélet, a kultúra, az egészségügy, a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem támogatására létrehozott vagyonkezelő alapítvány tavaly megkapta az összes állami tulajdonban maradt Mol-részvényt, azaz 5,24 százaléknyi pakettet (közel 43 millió darabot), és ehhez ugyanennyit hozzá tett az olajcég is.
A negyedik hasonló cipőben járó vagyonkezelő alapítvány a Semmelweis Egyetem fenntartója, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány, amely a maradék állami Richter-részvényeket söpörhette be, összesen 5,25 százaléknyit, amivel 2,2 milliárd osztalékhoz juthatnak idén. E mellé pedig idén 38 milliárd forintot kap az államtól az alapítvány a feladatai ellátásának érdekében.
Rajtuk kívül tucatnyi más vagyonkezelő alapítvány kapott kisebb-nagyobb állami cégekben részesedéseket, de egyelőre nem tudunk arról, hogy máshol is döntöttek volna már osztalékokról, igaz, erre még több mint két hónapjuk van a jogszabályok szerint.
Mint ismert, az elmúlt egy-két évben hozta létre a kormány a vagyonkezelő alapítványokat, valamivel több mint harmincat. Ezekbe több mint ezer milliárd forintnyi állami vagyont szervezett ki, és a vezető testületeit pedig főként kormányzati politikusokkal, kormányközeli üzletemberekkel töltötte fel, akiket a következő kormányok sem válthatnak le, mert valamennyi alapítói jogot átruháztak az alapítványi kuratóriumoknak.
Kapcsolódó Ezek a politikusok akár életük végéig kaphatják a milliós fizetésüket A közérdekű feladatokat ellátó alapítványok kurátorai leválthatatlanok, így akár életük végéig betölthetik a milliós fizetéssel járó posztot. Akad köztük nem kevés politikus is. | [
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány",
"Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány",
"Miniszterelnökség",
"Mol-Új Európa Alapítvány"
] | [
"Richter Gedeon Nyrt.",
"Maecenas Universitatis Corvini (MUC) Alapítvány",
"Semmelweis Egyetem",
"Corvinus Egyetem"
] |
Komoly lehetőséget lát a vasútépítő piacon Mészáros Lőrinc, hiszen már nem ez az első alkalom idén, hogy a vasútépítés területén működő cégre vetett szemet az egyik érdekeltsége közbeiktatásával.
Idén május végén elsőként számoltunk be arról, hogy a V-Híd Kft. 40 százalékos tulajdonrészt vásárolt a pátyi székhelyű, vasútépítéssel főtevékenységként foglalkozó Vágányprofil Kft.-ben, miközben már számos olyan cége van a felcsúti milliárdosnak, mely ugyanezen a területen tevékenykedik. A Vágányprofil ráadásul nem is véletlenül akadt az üzletember útjába, hiszen 2019-től kezdődően éves keretszerződéssel rendelkezik a cég a V-Híd Kft. anyacégével, a V-Híd Zrt.-vel, mely a társaság főbb megbízói közé tartozik. Refereciaként többek között
a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sport- és Konferencia Központ burkolat építési munkái,
valamint a felcsúti Ifjúsági Sport Szálláshely burkolatépítési munkáit is megemlítik honlapjukon.
Kapcsolódó cikk Mészáros Lőrinc V-Hídjának volt egy szerződéses partnere, hát megvette a 40 százalékát A felcsúti milliárdos cégbirodalma rendkívül terebélyes, köztük több építőiparban tevékenykedő társasággal, amelyek egy részének az út- és vasútépítés a profiljába vág.
Most nagyon hasonló tranzakció fog lezajlani, ha a Gazdasági Versenyhivatal áldását adja az összefonódásra. A bejelentések között ugyanis feltűnt egy új dokumentum, mely szerint
a V-Híd Vagyonkezelő Kft. 100 százalékos tulajdonrészt szerezne a dunavarsányi Kontúr Csoport Kft.-ben.
A Kontúr Csoport 2002-ben jött létre, főtevékenysége pedig a V-Híd profiljába vág: mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás, de bontással, vasút építésével, híd, alagút építésével is foglalkozik többek között. És minden jel szerint több közös projektje lehetett a Mészáros-család cégeivel is. | [
"Kontúr Csoport Kft.",
"V-Híd Kft.",
"Vágányprofil Kft."
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sport- és Konferencia Központ",
"Ifjúsági Sport Szálláshely",
"V-Híd Vagyonkezelő Kft."
] |
Közokirat-hamisítás büntette miatt nyomoznak a Sümegi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója ellen. Szabó Krisztinát – a város fideszes polgármesterének élettársát – még régebben hamis érettségi bizonyítvánnyal vették fel az egyetemre. Amennyiben ez a gyanú igazolódik, azt jelenti, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú képesítéssel sem rendelkezhet.
Egy tavalyi történet indította el a lavinát. 2019. július 26-án ugyanis tizenhat órán át nem volt orvosi ügyelet Sümegen. Ennek híre gyorsan elterjedt a közösségi oldalakon, aminek nyomán Végh László, a város fideszes polgármestere az önkormányzati televízióban álhírek gyártásával vádolt meg egy Facebook-csoportot, de elismerte, hogy valóban volt kimaradás az ellátásban. A felelősséget az orvosokra hárította, és szankciókkal fenyegette meg őket. Hasonlóan reagált a Sümegi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ közösségi oldala is; ott is álhíreket emlegettek.
A Sümegi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft. az önkormányzat, illetve a Sümeg Kistérségi Többcélú Társulás fenntartásában működik. Ügyvezető igazgatója pedig az a Szabó Krisztina, aki a polgármester élettársa. Végh László 2014-ben vette át a Veszprém megyei város vezetését, Szabó 2015-ben került a korábbi igazgató helyére.
Végh László
A 168 Óra úgy értesült, hogy Szabó Krisztina ellen közokirat-hamisítás büntette ügyében nyomoznak. A gyanú szerint hamis érettségi bizonyítványt nyújtott be, amikor felvételizett a Pécsi Tudományegyetemre. Amennyiben ez igaz, érvénytelennek kell tekinteni a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú, szakirányú végzettségét is. Szabónak, aki a Balaton-felvidéki Szociális, Gyermekjóléti és Háziorvosi Ügyeleti Szolgálatnak is alkalmazottja, egy 2014-ben kiállított rekreációszervező és egészségfejlesztő főiskolai oklevele van, amelyet már 2017-ben – azaz a Sümegi Egészségügyi Szolgálat igazgatójaként – "fejelt meg" egy felsőfokú végzettségre épülő posztgraduális – rekreáció, illetve egészségügyi menedzser – szakképesítéssel.
A gyanú alapja, hogy Szabó Krisztina a tapolcai Batsányi János Gimnázium levelező tagozatára járt 1992–1995 között, de hiányzás és rossz tanulmányi eredménye miatt több tantárgyból bukásra állt, ezért nem érettségizhetett. Mégis kapott érettségi bizonyítványt, amelyet Budapesten állított ki a nevére 1995-ben a Belvárosi Esti Gimnázium. Minderről egy több helyre eljuttatott – alighanem álnéven írt – levél számol be, amelynek valóságtartalmát nem állt módunkban ellenőrizni, és amelyet tudomásunk szerint az ügyben eljáró Pécsi Rendőrkapitányság sem vizsgált.
Fotó: Marton Meresz
Az bizonyos, hogy Szabó 1993. szeptember 15-től 1995. május 23-ig folytatott a Batsányiban gimnáziumi tanulmányokat (ebben az iskolatípusban az érettségi vizsgákra való jelentkezés határideje minden év február 15.), de Tapolcán, ahol a tanulmányait folytatta, érettségi vizsgát nem tett. Az viszont nem világos, hogy amennyiben ősszel – sikeres pótvizsgák után – tett pótérettségit, akkor azt miért egy másik intézményben tette, és mikor vették fel oda?
A birtokunkba került iratok alapján a 2000-ben jogutód nélkül megszűnt Belvárosi Esti Gimnázium – amelynek iratait a Fővárosi Levéltárban őrzik – 1995-ös érettségi anyakönyvében és az 1994/95-ös osztályanyakönyvben sem szerepel Szabó Krisztina neve, továbbá az E-42/1995. számú törzslap sem.
Szintén a birtokunkba került iratok alapján úgy tűnik, hogy a Pécsi Rendőrkapitányság vizsgálati osztálya a nyomozás során lefoglalta és megvizsgálta Szabó Krisztina érettségi bizonyítványát, de "megfelelő összehasonlító minták hiányában" nem tudta megállapítani, hogy a bizonyítvány eredeti-e. Ezért – és mert a Fővárosi Levéltár csak 2007-ben vette át a 2000-ben megszűnt Belvárosi Esti Gimnázium anyakönyveit, és nem tudott nyilatkozni róluk – a rendőrség megszüntette az eljárást, arra hivatkozva, hogy a "rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése".
A Pécsi Járási Ügyészség azonban 2020. augusztus 26-án hivatalból hatályon kívül helyezte a Pécsi Rendőrkapitányság eljárást megszüntető határozatát, és elrendelte a nyomozás folytatását. Amint az ügyészség határozata fogalmaz: az ügyben további nyomozati cselekményeket kell elvégezni, azaz a nyomozás folytatódik.
Próbáltuk elérni Szabó Krisztinát, de lapzártánkig nem sikerült. Elértük viszont Végh Lászlót, aki lapunknak elárulta, hogy nincs tudomása a nyomozásról. Azt mondta, a következtetések levonásával meg kell várni az eljárás végét. Amikor Szabóval fenntartott kapcsolatáról próbáltuk kérdezni, a hívás megszakadt, és azóta sem sikerült újra beszélnünk vele. | [
"Sümegi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft."
] | [
"Pécsi Tudományegyetem",
"Pécsi Rendőrkapitányság",
"Sümeg Kistérségi Többcélú Társulás",
"Fővárosi Levéltár",
"Batsányi János Gimnázium",
"Sümegi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ",
"Balaton-felvidéki Szociális, Gyermekjóléti és Háziorvosi Ügyeleti Szolgálat",
"Belvárosi Esti Gimnázium",
"168 Óra",
"Pécsi Járási Ügyészség"
] |
Másodfokon is pert nyert az Átlátszó a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ellen közérdekű adat kiadása érdekében indított perében 2013. június 11-én. A Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, és kötelezte az NFÜ-t a Türr István Képző és Kutató Intézettel kötött támogatási szerződés egészének kiadására.
Az Átlátszó még 2012. decemberében kérte az NFÜ-t, hogy adja ki egy kiemelt projekt, a TÁMOP 5.3.8-B-12/1 – A leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében motiváló képzések és támogató szolgáltatások elnevezésű pályázat pályázati kiírását, illetve a nyertessel kötött szerződést. Az adatok kiadását az NFÜ arra való hivatkozással tagadta meg, hogy a pályázat adatai az NFÜ honlapjának pályázatkereső moduljában megtalálhatók. A pályázatkeresőben viszont a megkötött szerződés nem található meg.
A per folyamán az alperes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kiadta az Átlátszónak a pályázati kiírás anyagát, illetve a megkötött szerződést annak általános szerződési feltételeivel együtt, viszont megtagadta a szerződés 9 darab mellékletének átadását. Azt tehát nem vitatta az NFÜ, hogy ő az adatkezelő, azt sem, hogy a kért adatok nála vannak, sőt azt sem, hogy ezek az adatok a közérdekű adatok körébe tartoznának. Látszólag semmilyen oka nem volt tehát arra, hogy a szerződés 9 mellékletét visszatartsa, amit az is erősített, hogy a kedvezményezett Türr Intézet ugyanúgy költségvetési szerv, mint az NFÜ, azaz a támogatási szerződést itt az állam valójában saját magával kötötte meg.
Az alperes NFÜ arra hivatkozott, hogy a mellékletek döntés-előkészítő adatokat tartalmaznak, így azok nem adhatók ki. Állítását ugyanakkor sem első-, sem másodfokon nem bizonyította, pedig lehetősége lett volna akár zárt bizonyítást is kérni. Ebben az esetben úgy bizonyíthatta volna az állításait, hogy azokat csak a bíróság láthassa, tehát a bizonyítékokat sem a felperes Átlátszó, sem a nyilvánosság nem ismerhette volna meg. Mivel ezt az NFÜ elmulasztotta, a bíróság csak a mellékleteknek a szerződésben feltüntetett elnevezéséből tudott kiindulni, amikor arról döntött, hogy a mellékleteket az NFÜ-nek ki kell-e adnia. Ez alapján pedig úgy határozott, hogy mivel a mellékletek tárgyából nem következik, hogy azok döntés-előkészítő adatokat tartalmaznának, az NFÜ-nek azokat is ki kell adnia. Az Átlátszó érvelését elfogadva felhívta a figyelmet arra is, hogy a szerződés már szükségképpen maga a döntést előkészítő folyamat végeredménye, így eleve valószínűtlen, hogy az bármely döntést előkészítő adatokat tartalmazna.
Az NFÜ arra is hivatkozott, hogy az Átlátszó nem jelölte meg kellően pontosan, hogy mire vonatkozik az adatok kiadása iránti kérelme, így nem volt világos, hogy a szerződés mellékleteit is ki kellett volna adnia. Magyarul azt mondták, hogy ha egy szerződést kérünk ki, akkor az nem jelenti azt, hogy a mellékleteit is kértük – még akkor sem, hogy ha azt se tudtuk, hogy vannak-e neki, s ha igen, melyek ezek. A bíróság azonban egyértelműen állást foglalt: a mellékeltek a szerződés részét képezik, így azokat külön kérés nélkül is nyilvánossá kellett volna tennie az NFÜ-nek.
A szóbeli indokolásban az eljáró tanács elnöke kifejezetten felhívta a feleket a jövőbeli együttműködésre. Véleménye szerint számtalan, a közérdekű adatok megismerése iránt indított per megelőzhető lenne, ha az adatkezelő és az adat igénylője jobban kommunikálnának egymással. Az adatok kiadására nyitva álló 15 napos teljesítési határidő az írásba foglalt ítélet közlésétől számít majd, így a mellékleteket várhatóan nyár közepén kapjuk majd meg és tehetjük majd közzé.
Az eredeti adatigénylést itt érheti el.
A keresetlevelünk
Jogerős ítélet
Az eddig megkapott dokumentumok:
A szerződés főszövege
Az általános szerződési feltételek
A kiemelt projekt adatlap | [
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Türr István Képző és Kutató Intézet",
"Türr Intézet"
] |
Vizsgálat folyik a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) a BKV ellen erőfölénnyel visszaélés miatt, tudta meg az Index. A közlekedési cég ugyanis ingyenes buszmegálló-használatot biztosított szerződésben a City Tour Hop-on Hop-off Kft. városnéző buszainak, cserébe mindössze annyit kért, hogy tegyék föl a buszokra a BKV logóját. A konkurens turisztikai cégekkel viszont szóba se álltak.
Vizsgálatot folytat a BKV ellen a Gazdasági Versenyhivatal, tudta meg az Index. A közlekedési cég ugyanis egy olyan szerződést kötött az egyik turisztikai piaci szereplővel, ami sértette a konkurens társaságok jogait.
A BKV korábban ugyanis egy olyan szerződést kötött a városnéző buszokat üzemeltető City Tour-ral, hogy az ingyenesen használhatja a cég buszmegállóit. Ellenértékként a BKV annyit kért, hogy a cég helyezze el buszain a BKV logóját.
Az Index információi szerint az egyik konkurens, a Programcentrum Kft. fordult a Versenyhivatalhoz, mert szerintük a kizárólagos szerződés kárt okozott nekik, a konkurens céget viszont jogtalan előnyhöz juttatta.
A BKV legutóbbi felügyelőbizottsági ülésén is szóba került a téma. Ezen azt javasolták a menedzsmentnek, hogy a BKV bontsa fel a vitatott szerződést. Az Index úgy tudja, hogy a GVH jövő márciusban dönt az ügyben. Ha elmarasztalják a BKV-t, akkor a cég súlyos bírságot kaphat.
Hertzka András ügyvezető igazgató a City Tour Kft. képviseletében elmondta, hogy amikor a BKV részéről felvetődött az együttműködés, akkor az első megbeszélésen ott ültek a Programcentrum Kft. képviselői is, tehát nem maradtak ki a lehetőségből. Hozzátette, hogy a BKV-val kötött szerződésük korrekt módon köttetett, állnak a GVH vizsgálat elé. Véleménye szerint az egész ügynek a piaci konkurenciaharc az oka.
Az Index megkereste a BKV-t is, ahol elmondták: A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatához a BKV Zrt. megadja a törvények által előírt segítséget, azonban annak lezárásáig az ügyet nem kívánja kommentálni.
A Programcentrum Kft. egyik vezetője csak akkor nyilatkozott volna, ha az általuk meghatározott szövegverzió jelenik meg az Indexen. | [
"City Tour Kft.",
"BKV"
] | [
"Programcentrum Kft.",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"City Tour-ral",
"City Tour Hop-on Hop-off Kft."
] |
2009. május 27., szerda 7:55
Nagy Tamás és Németh Zoltán
A Fidesz elnöke szerint politikailag, gazdaságilag és erkölcsileg is elfogadhatatlan, hogy a kormány úgy akar jogszabályt alkotni az offshore cégekről, hogy közben a kabinet vezetője és a pénzügyminiszter is ilyen vállalatokkal hozható összefüggésbe."Mégis csak egy képtelen helyzet, hogy egy olyan országban élünk, ahol a jegybankelnök, a miniszterelnök és a pénzügyminiszter is offshore cégekbe menti ki vagyonát, így kivonja az adózás alól, miközben a többi emberen megszorításokat hajt végre. Amikor tolvajok lépnek fel a tolvajlás ellen, azt jó, ha az ember mindig kétkedéssel fogadja. Az ilyen emberekben nem szabad megbízni" - jelentette ki Orbán Viktor.A Magyar Nemzet hétfőn írt arról, hogy 2005 szeptemberében a kormányfő által vezetett Wallis egyik érdekeltsége megvett egy szerverparkot működtető társaságot, a Dataplex Zrt.-t, ami a vásárlás után állami megrendeléseket kapott, a vételára pedig 2,2 milliárd forintról 5,2 milliárdra nőtt. A lap szerint a vevők három ciprusi offshore cégnek adták el a vállalkozást, az egyiknek volt az igazgatója Bajnai Gordon.A Fidesz hétfőn és kedden is választ várt arra, hogy igaz-e ez, és hogy a kormányfő ki akarta-e kerülni a magyar adójogszabályokat. Hétfőn Oszkó Péter pénzügyminiszter azt mondta, hogy ha valaki egy külföldi vállalat tulajdonosa, az még nem jelenti feltétlenül azt, hogy offshore cégről van szó.Kedden pedig Budai Bernadett kormányszóvivő cáfolta a felvetéseket. Mint mondta, természetesen nem igaz, hogy a miniszterelnök offshore cégeket vezetett volna, mint ahogy az sem, hogy Bajnai Gordon és az általa vezetett cégek ki akartak volna bújni az adófizetési kötelezettség alól bármilyen ügyletben.Hozzátette: az általa vezetett cégek mind a magyar, mind a külföldi törvényeket maradéktalanul betartva működtek.A kormány adókötelessé tenné azokat a jövedelmeket, amelyeket offshore cégeken keresztül akarnak adóparadicsomokba menekíteni, hogy így kikerüljék a magyar adóterheket. | [
"Dataplex Zrt."
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Elfogult-e a vadászó rendőrtiszt vadásztársaival, ha adott esetben nyomoznia kellene ellenük? – a fogós kérdésre egyszer igennel, másszor nemmel felelt még a felettes megyei főkapitány is. A Nógrád megyei Diósjenőn zsebszerződés-gyanús földvásárlások, titokzatos körülmények között elajándékozott birtokok, némi basáskodás a vadászok, és szinte teljes közöny a hatóságok részéről – ez zavarja a település nyugalmát.
"Jelen ügyben nagyon nehéz lenne a pártatlanság megfelelő látszatát fenntartani tekintettel a bűnügyi osztályvezető és az érintett személyek kapcsolatára" – e szavakkal adott helyt tavaly októberi határozatában a Rétsági Rendőrkapitányság kizárására egy nyomozásból a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, Nagy László főkapitány.
"Az érintett személyek kapcsolata" azt takarta, hogy a zsebszerződéskötés gyanújával feljelentett diósjenői baráti társaság tagjai ugyanabban a vadásztársaságban vadásznak a Börzsöny lábánál, mint az amúgy a bűnügyben nyomozni hivatott rétsági kapitányság bűnügyi osztályvezetője, Kosik István alezredes és az osztály tagja, Csorba László alezredes.
"Önmagában az a tény, hogy a kapitányság egyes dolgozói vadászati tevékenységet folytatnak, és tagjai az érintett vadásztársaságnak, nem kérdőjelezi meg a büntetőeljárás pártatlanságát" – az előző határozatnak tökéletesen ellentmondó verdiktet szintén Nagy főkapitány hozta idén májusban.
Az ügy más, de a szereplők ugyanazok: Kosik és Csorba alezredesek Rétságról, illetve a Madarasi Vadásztársaság, amelynek mindketten a tagjai, s amelynek vadkárt kellett fizetnie egy helyi gazdának. A gazda feljelentést tett lopásért ismeretlen tettes ellen, az "ismeretlen tettes" azonban a körülmények ismeretében a vadásztársaság egyik – történetesen az előző ügyben is érintett – tagja lehet, mivel az ő utasítására fia az elszámolás hevében learatta és elszállította a gazda zabját.
A két főkapitányi határozat közötti ellentmondás magyarázatát kértük az ügyészségtől és a rendőrségtől is, előbbi annyit válaszolt, hogy nekik az elfogultság kezeléséhez nincsen közük. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság válaszától sem lettünk sokkal bölcsebbek. E szerint az NMRFK a kizárási indítványokat "minden esetben az objektív és szubjektív körülmények figyelembe vételével bírálja el". Márpedig minden eset más, tudhattuk meg.
Más kérdés, hogy, mint az Átlátszó birtokába került nyomozati iratokból kiderül, voltaképpen mindegy, hogy a rétsági kapitányság nyomoz-e vagy a szomszédvár balassagyarmati – a vadász csapat mintha törvények felett állna: addig csavargatják a paragrafusokat a hatóságok, amíg a nyomozásoknak vége is szakad. Hogy ez magyarázható-e a közös hobbi összetartó erejével, vagy netán nyom a latban az is, hogy a Madarasi Vadásztársaság a Fidesztől sem áll különösebben távol – egyebek mellett ezt is megpróbáltuk kideríteni.
240 milliós zsebhitel a vadőrnek
A nyomozati iratok szerint a P. Tivadar vadőr 2011 januárjában – ekkor már súlyos betegen, életmentő műtét előtt állva – zálogszerződést kötött a Diósjenő környékén évek óta vadászó, s Diósjenőn lakóingatlannal is rendelkező osztrák Franz Honederrel, miszerint ingatlanvásárlásra korábban kapott 240 millió forintos magánkölcsöne fedezetéül felajánl 24 termőföldingatlant.
P. tartozását a helyi vadász-gazdálkodó Vasas János átvállalta, majd idén februárban meg is egyezett az időközben elhunyt P. örököseivel. “A tárgyalás (hagyatéki tárgyalás – a szerk.) jegyzőkönyve által rögzített megegyezés szerint, az ott felsorolt diósjenői külterületi ingatlanokat a törvényes örökösök hagyatéki hitelezői igény jogcímén átruházták Vasas Jánosra" – állapította meg határozatában a rendőrség.
A vadőrként nem kifejezetten a jövedelem-toplisták élén szereplő P. 1997-2003-ban 42 külterületi ingatlant vásárolt a környékben, ebből 22-re rávezették Honeder haszonélvezeti jogát is (utóbbit azóta törölte a földhivatal, az Átlátszó által megtekintett tulajdoni lapokon legalábbis).
Az eset körülményei, főképp a tetemes, 240 milliós hitel kétes életszerűsége – például, hogy miért és miből adott kölcsön egy kisebb vagyont az amstetteni kisiparos-hobbivadász a diósjenői vadőrnek – önmagában is okot szolgáltathatott a rendőrségnek (ez esetben elfogultság miatt a Balassagyarmati Rendőrkapitányságnak) elrendelni a nyomozást.
Ráadásul ugyanebben az időben egy magyar származású – a környékbe valósi, de nem diósjenői -, évek óta Ausztriában élő fiatal hölgy további 82 földingatlant szerzett Diósjenőn, túlnyomó többségét ajándékozás útján. A szokatlan ajándékokkal bőségesen elhalmozott nő akkori házassága révén Honeder-rokon volt, a nevet válása után is megtartotta. A két esetben érintett földek nagysága a legszerényebb becslések szerint is meghaladja a kétszáz hektárt.
A nyomozók gyanúja zsebszerződés volt, jogi nyelven termőföld jogellenes megszerzése, az eljárást ismeretlen tettes ellen indították. És itt vége is szakadt az ügynek, mondván, ezt a passzust 2013. július 1.-jével iktatták a Btk.-ba, márpedig a legfrissebb szerződés is korábban született ennél a dátumnál, ezért gyanúsítottat például nem is hallgattak ki.
Csakhogy a Btk. nem elégedett meg azzal, hogy zsebszerződést (eltitkolt valódi szerződést, aminek alapján valaki olyan szerzi meg a földet, például külföldi állampolgár, aki törvényesen nem lehetne földtulajdonos, miközben helyette papíron stróman vásárol) tilos kötni, hanem tovább megy, és kimondja: az is büntetendő, aki a zsebszerződés alapján használja a földet. Vagyis, föltéve, hogy volt ilyen titkos paktum, a bűncselekményt azóta is elkövetik, praktikusan nap, mint nap. Ezt azonban a diósjenői ügyben nem vizsgálta a rendőrség.
A feljelentőnek – egy helyi polgárnak, aki bár szeretett volna, de nem tudott földet venni a településen, mert a szerinte kamupapírokkal birtokossá lett vadászok elővásárlási joggal élve lecsapták a kezéről a birtokot – a panaszát pedig elutasították, mondván, nem tartják sértettnek, a "kívülálló" feljelentőnek nincsen lehetősége jogorvoslatra.
A zsebszerződést így – némi kreatív Btk-értelmezéssel – kilőtte a rendőrség, a maradék bűncselekmény közokirat-hamisítás lenne, ám az elévült a legutolsó, 2011-es szerződés megkötése után 3 évvel, érveltek a nyomozók. Csakhogy a hagyatéki eljárást az idén tartották, márpedig a hamisgyanús szerződéseket akkor használták föl, ez a dátum pedig jócskán az elévülési időn belül marad.
A nyomozást megszüntető határozat mintegy mellékesen megemlíti, hogy a gyanús hitelszerződés-tartozásátvállalás ellen P. vadőr örökösei nem éltek gyanúperrel. Erre felvetésre a faluban úgy reagálnak: a Vasas-Honeder csapattól sokan tartanak, ráadásul, ha valakik, a családtagok tudhatták, hogy P. valójában stróman volt-e, így akár bajokba is ütközhet, ha erősködnek.
Ráadásul jogi szempontból nézve a határozatnak a család hozzáállására vonatkozó megjegyzése nem több falusi pletykánál: mivel a zsebszerződés és a közokirat-hamisítás is közvádra üldözendő, édes mindegy, hogyan viszonyulnak a történtekhez az örökösök.
Ami a kölcsönös bizalmatlanságot illeti, az Átlátszó munkatársai megtapasztalhatták, hogy senki sem kívánt névvel nyilatkozni tapasztalatairól, kamera elé állni pedig még kevésbé. Nem csak az állítólagos sértettek nem szólalnak meg – pedig kamerán kívül erős sztorikat beszélnek a helyi basáskodásokról -, de a vadászcsapat-tagok sem.
A Madarasi Vadásztársaságnak nem lelhető fel honlapja, sem telefonos elérhetősége, ezért a bíróságon bejegyzett székhelyen, egy gödi családi házban hagytunk üzenetet. A társaság elnöke, Dalnoki György – a Gödi Vállalkozók Egyesülete elnökségi tagja – jelentkezett vissza, ígérte, átadja "barátainak", Vasasnak és Honedernek az Átlátszó megkeresését, ám a két férfi egyelőre nem jelentkezett.
Hopsz, csak nem egy kormányközeli sztárügyvéd az erdőbirtokosságnál?
A zsebszerződések ellen történetesen Orbán Viktor miniszterelnök lépett fel a legharciasabban, egyenesen osztrák vircsaftnak nevezve a kamupapírozást még első kormányzása idején. Éppen ezért különösen delikát, hogy a zsebszerződés-gyanúval illetett diósjenői kompánia vadásztársasága nem áll távol a Fidesztől, amennyiben Vasas például maga is a párt tagja.
A Madarasi Vadásztársaság vadászmestere Hegedűs Ferenc, a szomszédos Rétság fideszes polgármestere is. Miután ennyi lokális VIP felbukkant pár hetes kutakodásunk során, izgalmas lenne megismerni a tagság teljes listáját is, erre azonban kevés a remény, mivel az egyesületek, köztük az egyesületi formában működő vadásztárságok taglistája nem nyilvános, így a 3460 hektáron vadászati joggal rendelkező Madarasi Vt-é sem az.
Még a rétsági polgármesternél is fontosabb úgymond felső kapcsolat lehet például Réczicza István ügyvéd, aki Dalnokival együtt vezető tisztségviselő a Madarasi Erdőbirtokossági Társulásban, s Réczicza testvére, Dalnokiné Réczicza Ildikó révén rokonságban is állnak.
Réczicza irodájának a neve az első Orbán-kormány idején bukkant fel először, mint zsíros állami megbízások nyertese, elsősorban az ÁPV Rt. bízott rá kényes és nagy értékű jogi tranzakciókat, közreműködtek például a diplomatalakásokat birtokló CD Hungary eladásában – az ingatlancéget az OTP szerezte meg akkor, utóbb pedig olyan nagyágyúk érdekeltsége lett, mint Garancsi István és Hernádi Zsolt kormányközeli üzletemberek.
A NER-ben sem szűkölködik a Réczicza-iroda: a Sárhegyi és Társa mellett ők képviselték a magyar államot a Sukoró-ügyben indított nemzetközi választott bírósági jogvitában, a két ügyvédi irodának kifizetett nettó honorárium 6,2 millió eurót tett ki.
A nyomtatott HVG 2001-es, online nem elérhető cikke szerint Réczicza kapcsolata az Orbán-rezsimmel az egyetemi évekre vezethető vissza: a valahai Bibó-szakkollégista Halasi Tibornak, az ÁPV Rt. későbbi jogi vezérhelyettesének évfolyamtársa volt. Halasi 2010-2011-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikai helyettes államtitkára volt, jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elnöke.
Nógrád megyei fideszes berkekben mindenesetre az a mondás híreink szerint, hogy Vasasék tevékenysége (konkrétan például a Honeder-féle tartozásátvállalás) nagyon is üdvözlendő, hiszen így sikerülhetett megakadályozni, hogy a magyar földek osztrák kézbe kerüljenek.
Ez meglehetősen nyakatekert értelmezése a valóságnak. A helyzet ugyanis az, hogy ha az osztrák esetleges háttér-tulajdonosként hátrébb is szorult a szigorodó szabályozás nyomán, a vadásztársaságnak továbbra is aktív tagja, olyan, aki forrásaink szerint a mindennapokban meglehetősen intenzíven igyekezik védeni a vadászérdekeket – ami adott esetben mindennapos konfliktusokkal járhat a földjüket művelő, arra bejáró gazdákkal is.
A diósjenői eset "magyar" gazdái pedig, legalábbis Vasasék alaposan megerősödtek a helyi földmutyival párhuzamosan: a család tagjai a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal nyilvántartása szerint tavaly 34,6 millió forint területalapú támogatáshoz jutottak, ami félezer hektáros birtoknak felel meg.
Nógrádi hoci-nesze A helyi vadásztársadalom és a Rétsági Rendőrkapitányság jó kapcsolata úgymond évtizedes múltra tekint vissza, jóval a Madarasi Vadásztársaság megalakulása előtt indult – mondják az Átlátszó Diósjenő-környéki forrásai, akik úgy emlékeznek, hogy például rendőrnapi mulatságok egy időben elképzelhetetlenek voltak vadhúslakoma nélkül. Rossz az, aki rosszra gondol, mondják még akkor is, ha forrásaink nem feltétlen személyes rajongói jelenlegi vadász-rendőr csapat minden tagjának, elismerve ugyanakkor, hogy – szigorúan általánosságban – az efféle kapcsolatoknak lehet akár némi hoci-nesze jellege is. Mondják: fegyveres munka itt is, ott is, hasonló érdeklődési kör, a közeli települések miatti bennfentesség – adott a közeledés. Vadászemberekkel beszélgetve az is kiderül, koránt sem lehet leírni a diósjenői konfliktust puszta vadász/nem vadász ellentétként sem, vadászberkeken belül sem szent ugyanis a béke. Az ellentétek alapja a földtulajdonos és nem földtulajdonos vadászok érdekkülönbsége, a nézeteltérések bírósági eljáráshoz is vezetettek, jelenleg a Kúrián vannak az akták. A viták, kilépések, átalakulások nyomán jött létre a Madarasi Vt 2012-ben a jogelőd gödi Dunakanyar Bérkilövő Vt-ből, a névváltoztatás utáni első képviselő Réczicza István ügyvéd volt, az ő rokona, Dalnoki György egy évvel később vette át az irányítást.
Az osztrák vadászhoz kötik forrásaink az ufószerű építményt, amit ott-jártunkkor magunk is megcsodálhattunk a határban. Amennyiben, ahogy a helyi gazdák állítják, s ahogy ki is néz, a több mint háromméteres talapzaton (villanyoszlopokon) álló konténer valóban vadászlesként is üzemel, az nehezen egyeztethető össze a szabályozással, amely tájba illő, természetes anyagokból engedélyezi az efféle építményeket.
Hasonló esetről korábban az Index is tudósított, ott bontás lett az ügy vége. Persze az is elképzelhető, hogy a helyiek rosszul tudják, és az osztrák vadásznak semmi köze az amúgy csodaszép tájat uraló pléhszörnyhöz, illetve ha van is, véletlenül épült a vadetető szomszédságába, s csak a kukoricaföldek kényelmes megfigyelését szolgálja – ezt nem tudjuk addig csekkolni, amíg a vadászok nem reagálnak megkeresésünkre.
A vadászlesnek látszó építmény pár száz méterre található attól a földtől, aminek feldúlása kapcsán indult büntetőügyben éppenséggel a rétsági vadász-nyomozók jártak el – annak ellenére, hogy abban nem csak személyükben a vadásztársak, de maga a társaság is érintett. Az eset forintosított értéke – például a Sukoró-per gigahonoráriumával összevetve – filléres tétel, az azonban, ahogyan a hatóságok kezelik az esetet, több mint tanulságos.
Vessél csak, én majd learatom!
Sz. J. helyi gazda tavaly nyáron aratás előtt észlelte, hogy a vadak letarolták egyhektáros zab ültetvényét. Az önkormányzatnál jelezte a vadkárt, amit közösen a Madarasi Vadásztársaság illetékesével és a vadkárbecslővel fel is mértek: 60 százalékban, 100 ezer forint értékben károsult a termés. A helyi szabályok szerint a vadkárt a vadásztársaság nevében az a vadász állja, aki az adott területen vadászni jogosult – ebben az esetben Vasas.
Ő azonban sokallotta a pénzt, így saját vadkárbecslőt hivatott, aki teljes, 100 százalékos vadkárt állapított meg – Vasas ezen felbuzdulva kérte fiát, arassa le Sz.-ék zabját. Ez megtörtént, Vasasék el is szállítottak a helyszínről mintegy 14 mázsa zabot.
Mivel erre a gazda nem adott engedélyt (utólag látta meg a tarlót), ráadásul korábban tanú előtt kapott fenyegetést Vasas részéről, miszerint "Vessél csak, majd én learatom!", feljelentést tett lopás miatt, később pedig azt is kérte, hogy az ügyből elfogultság miatt zárják ki a Rétsági Rendőrkapitányságot. A rétsági zsaruk azonban – a cikk elején idézett főkapitányi határozat szerint – maradhattak az ügy urai.
A szintén madarasi vadász Kosik tavaly októberi határozatában le is zárta az ügyet, arra hivatkozva, hogy a lopás szándékos bűncselekmény, ám Vasas nem akarta eltulajdonítani a zabot. Tanúvallomásában Vasas azt mondta, miután az ő szakértője száz százalékosnak mondta a vadkárt, úgy ítélte meg, ami lábon maradt a termésből, az az övé lehet, hiszen a kárt meg fogja téríteni – ezt amúgy meg is tette azóta, tudtuk meg a napokban a sértettől.
Sz. panaszát a járási ügyészség elutasította, a megyei főügyészség azonban helyt adott neki, és nyomozásra utasította a rendőröket. A járási ügyészség ez alapján meg is határozott bizonyos eljárási cselekményeket (tanúmeghallgatásokat), amiket a rendőröknek még el kell végezniük, ám az ügyészségi hierarchiában szokatlanul, utaltak arra, hogy az ő álláspontjuk szerint ezek úgyis csak vitatottan viszik előrébb az ügyet.
Kosik ismételten idén februárban szüntette meg a nyomozást, a korábbi indokolást (elkövető úgymond tudata nem fogta át a lopást) kiegészítve azzal, hogy Vasast jóhiszeműen a további vadkár elhárításának célja is vezette.
A panaszok ugyanazt a kört járták be, mint első esetben: a járási ügyész a rendőröknek, a megyei a feljelentő gazdának adott igazat, s utasított a nyomozás folytatására, mondván, Vasas János magatartása túlmegy a polgári jogvita határán, az büntetőjogilag értékelendő. Az Átlátszó által megismert iratokból különös módon nem tűnik ki sehol az ifjabbik Vasas esetleges felelőssége, holott a zabot – akárha jóhiszeműen is, de – konkrétan ő aratta le.
Kosikék a harmadik körös nyomozásban új kárszakértőt rendeltek ki – történetesen egy olyan agrármérnököt, aki az Átlátszó birtokában lévő iratok szerint korábban dolgozott a Madarasi Vadásztársaság felkérésére is. Az egyik ilyen, szintén vadkáras esetben a vadásztársaságot a helyszínen Csorba alezredes képviselte civilben.
Az illető szakértő a büntetőügyben azt állapította meg: a tényleges kár nem hogy az első ízben felmért százezret nem éri el, de szerinte mindösszesen még 30 ezer forintot sem tesz ki, így alatta marad a büntetőjogilag értékelhető határnak, ami 50 ezer forint. A bűnügyi osztályvezető mindezért augusztus 17-i határozatában a szabálysértési ügyekben eljáró rendészeti osztályhoz tette át az iratokat.
Rádi Antónia | [
"Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Fidesz",
"Madarasi Vadásztársaság"
] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Gödi Vállalkozók Egyesülete",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal",
"Sárhegyi és Társa",
"Rétsági Rendőrkapitányság",
"ÁPV Rt.",
"Madarasi Erdőbirtokossági Társulás",
"CD Hungary",
"Balassagyarmati Rendőrkapitányság",
"Madarasi Vt",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Günter Regen álnéven jelentkeztek nyáron Gyárfás Tamásnál azok, akik egy újabb, Portik Tamás által rögzített hangfelvétellel akarták megzsarolni, és ezáltal pénzt kicsikarni a Fenyő János meggyilkolásának ügyében ekkor már meggyanúsított volt úszószövetségi elnöktől.
Ez a zsarolás vezetett aztán ahhoz, hogy egy "teherautónyi" felvételt foglaltak le a rendőrök. De nem igaz, hogy mindet egy temetőben.
Amikor a zsarolással kapcsolatba hozott figuráknak néztünk utána, olajos alvilágba és plüssfigurákba botlottunk, miközben minden szál Portikhoz vezet.
De a börtönben raboskodó Portikról azt mondják, nincs túl jó bőrben.
Másfél óra. Günter Regen szerint nagyjából ennyi időbe tellett volna, hogy Gyárfás Tamás átvehesse azt a kazettát, ami az "ártatlanságát" vagy akár a "bűnösségét" is bizonyíthatja.
Günter ezt abban az e-mailben írta, amit még nyáron küldött el Bánáti Jánosnak, a Fenyő-gyilkosság miatt felbujtóként tavaly tavasszal meggyanúsított Gyárfás Tamás védőjének. A levélíró küldött egy fotót a kazettáról, amiről azt állította, hogy a megbízója tulajdonában áll. Azt is közölte, hogy a találkozóra akkor kerülhet sor, amikor a megbízója Európában lesz.
Gyárfás nem reagált a megkeresésre. Később azonban eljuttattak hozzá egy memóriakártyát, ami egy vágatlan, teljes beszélgetést tartalmazott közte és Portik Tamás között. Gyárfás azonban nem szólt a rendőröknek arról, hogy mit kapott, vagyis a rendőrök előtt ezt titokban tartotta. De megkért valakit, hogy gépelje le a szöveget, ami nagyjából ötvenoldalnyi szöveget tett ki.
Jóllehet az úszószövetség egykori elnöke nem értesítette a zsarukat, a rendőrök időközben a zsaroló, D. István és társai, köztük S. Gábor nyomára bukkantak. A botrányt kirobbantó Pestisrácok szerint azt írta: a rendőrök vádalku révén pedig sok-sok, több száz órányi hangfelvételt találtak különböző helyeken. Összesen egy "teherautónyit", írta a mennyiségről a Pestisrácok. Volt olyan felvétel, amit a Farkasréti temetőben, egy kriptában tároltak. (Az tehát biztosan nem igaz, miszerint az összes felvételt egy kriptában találták volna meg, ahogy ezt néhány sajtóorgánum megírta.)
Kik álltak a kamunémet mögött?
Günter Regen természetesen egy nem létező, német nevű, de magyarul tudó személy. De a német–magyar állampolgárságú D. István nagyon is létezik. Sokat elárul erről az egész történetről, hogy amikor utánanéztünk, kicsoda ő, két helyen tudtunk róla információkat gyűjteni: egykori MSZP-seknél, politikaközeli vállalkozóknál és abban az alvilági körben, amelyik évtizedekkel ezelőtt olajozott.
Az olajozás már lerágott csont, de azért a fiatalabb olvasók kedvéért érdemes felidézni: a rendszerváltás utáni években a különféle olajforgalmazással kapcsolatos gazdasági bűncselekményekből lehetett a legtöbb pénzt keresni az alvilágban. Sokszor egymással is együttműködő, máskor egymással szemben álló és egymást felnyomó szervezett bűnözői csoportok álltak rá a milliárdos hasznot termelő olajozásra.
Ezen körök közül kiemelkedett az 1994-ben alapított Energol Rt., amelynek alapításában egykori neves betörők mellett feltűnt egy olyan figura is, aki azelőtt nem sokkal hagyta ott a polgári titkosszolgálatot. És az alapítók között volt egy huszonéves srác, akinek semmi köze nem volt az olajozáshoz, korábban kidobóként dolgozott az éjszakában, előtte pedig piti telefonfülke-fosztogatóként kereste a kenyerét. Őt Portik Tamásnak hívták, akit az Energolba egy igazi nehézfiú vitte be, aki valamiért úgy gondolta, hasznára válhat a gyors észjárású srác.
Ez az érdekes összetételű társaság aztán az évtized üzletét csinálta meg, milliárdokat szakítva. Portik kezdetben az Energol "ütőembereit" fogta össze, merthogy ebben a világban erőt kellett mutatni, ha labdába akart rúgni egy cég. Az Energol pedig olyannyira labdába tudott rúgni, hogy az egyik legerősebb társasággá vált. Mindez persze nem működhetett volna az orosz maffia segítsége és némi államigazgatási hátszél nélkül, de ember legyen a talpán, aki a sötét kilencvenes évek olajügyeit képes kibogozni, így most erre mi sem vállalkoznánk.
Bemutatnánk viszont néhány szereplőt, akik közelebb vihetnek minket ahhoz, hogy megtudjuk: kik és miért zsarolhatták meg Gyárfást.
Minden út Portikhoz vezet
Az alulról jövő, de gyors észjárású Portik még kidobóként, az éjszakából ismerte a nyolcvanas években taxisként dolgozó T. Tamást, aki a rendszerváltás után szintén beszállt az olajozásba. Az akkoriban az olajos körökben mozgó alvilági figurák az Indexnek azt mesélték: T. Tamás eszes srácként amolyan tanácsadója lett Portiknak. Telephelyeket, céges ügyeket intézett Portiknak – mesélték róla.
Évtizedekkel később T. Tamást már mint Portik egyik strómanját emlegették tanúvallomásaikban azok az emberek, akik koronatanúként szerepelnek a kilencvenes évek nagy port kavart leszámolási ügyeiben, többek között a Prisztás-gyilkosságban, az Aranykéz utcai robbantásos merényletben és nem utolsósorban a Fenyő-gyilkosságban.
De mi köze T.-nek ehhez az egészhez? Bár neki a neve nem merült fel a mostani zsarolási ügyben, korábban üzlettársa volt a Gyárfást nyáron megzsaroló D. Istvánnak, akárcsak G. Emilnek. Utóbbi D. Istvánhoz hasonlóan szintén német–magyar állampolgár, de ami ennél is fontosabb: akárcsak Portik, G. Emil is az Energol alapítói között volt annak idején. Autókereskedőként néhány értékes autót dobott be apportként a cégbe, annak indulásakor.
T. Tamáshoz és az autókereskedő G. Emilhez hasonlóan D. Istvánt is jól ismerik az olajos alvilág egykori szereplői. Ők mesélték az Indexnek, hogy D. István a kilencvenes években rendszeresen a Parlamenthez közeli kávézóban várta ügyfeleit. Emberek, üzletek, pénzek legalizálásában segített az olajosoknak, "papírozott" – mondták el akkori szerepéről. Tehát D. István része volt annak a körnek, amelyben Portik is mozgott, de hogy milyen kapcsolat lehetett, azt nem sikerült tisztáznunk. Az viszont bizonyos, hogy jól ismerték egymást.
De nemcsak az olajos körrel állt kapcsolatban D. István, hanem jóval később már a politikával is. A kilencvenes évek végén ugyanis az MSZP környékén bukkant fel. A párt egykori tagjai, akik ebből az időszakból ismerték őt, úgy emlékeztek vissza, hogy az MSZP-ben örültek neki, mert okos, ügyes nagyvállalkozónak tartották.
Azt beszélték róla, hogy az akkoriban divatos, autók ablakára tehető plüssfigurák forgalmazásával is foglalkozott, ezeket a plüssöket benzinkutaknak is adta el. Az irodája a XV. kerületben volt. A 2000-es években számtalan cégben feltűnt tulajdonosként, de ezeknek a társaságoknak a többsége azóta megszűnt, felszámolták, kényszertörölték. Volt olyan cége, amiben néhány hónapig az egykori MSZP-s (majd a Szociáldemokrata pártot vezető) Schmuck Andor is felügyelőbizottsági tag volt.
Schmuck az Indexnek azt nyilatkozta, hogy ebből az üzletből nem lett semmi, néhány hónap múlva azért is szállt ki a felügyelőbizottságból, D. Istvánt pedig már vagy tizenöt éve nem látta.
Annyit tudtam róla, hogy Németországból jött haza, van lóvéja, és jótékonykodni akar
– mesélte D. Istvánról egy volt szocialista politikus, aki szintúgy ismerte. Arra már nem emlékezett, hogy D. milyen vonalon jött be a pártba, ki hozta be. Csak arra, hogy amikor felbukkant, a Horn-kormány már a végét járta. De az is lehet, hogy később, az ezredfordulón történt ez, a legtöbben már nem emlékeznek az évre.
D. István éppen akkor mozgolódott az MSZP-ben, amikor a párt a fénykorát élte. Akkoriban még nagy pártnak számított a mára már jelentéktelenné vált MSZP, számtalan tagozata volt. A karitatív tagozatnak lett aztán elnöke D. István. Ami azért is érdemel figyelmet, mert ugyanennek a tagozatnak az ügyvezetőjét Hagyó Miklósnak hívták. Sőt, Hagyó ezzel a tagozattal indította el pályafutását az MSZP-n belül. (Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét, Hagyót a Szegedi Ítélőtábla 2017-ben jogerősen másfél év börtönbüntetést kapott, három évre felfüggesztve. A vád szerint 2007 januárjától 2008 decemberéig Hagyó és vádlott társai között alá-fölérendeltségi viszony alakult ki, és a BKV Zrt. vezetői a vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve a cégnek vagyoni hátrányt okoztak.)
Több emberrel beszéltünk, akik az MSZP akkori belső viszonyait ismerték. Mindannyian azt mondták, hogy D. István és Hagyó jóban voltak, egy brancsot alkottak. De 2003-ban D. István megfordult egy G3 nevű klubban is, ami a párt megújítását szorgalmazta, és ahol Schmuck Andor is szerepet vállalt.
A kétezres évek elején D. István egyik cége azért került be a sajtóhírekbe, mert egy épülő lakópark miatt elkezdtek letarolni egy több mint 700 milliós névértékű védett növényzetet. A tizenhat hektáros területre, amit be akartak építeni, az az Inter-Európa Bank jegyeztetett be jelzálogjogot, amit annak idején Medgyessy Péter későbbi szocialista kormányfő vezetett.
Felfelé próbáltak menni
Ahhoz, hogy megértsük az akkori viszonyokat, érdemes megnézni, mi történt az ezredforduló után a politikában és az alvilágban.
Bár az ezredfordulón a parlament bizottságot állított fel az olajügyek kivizsgálására, a végeredmény csak maszatolás lett. Valójában egyik párt sem szorgalmazta az olajügyek teljes feltárását, de ha még lett is volna erre politikai akarat, a kilencvenes években annyira tombolt a korrupció, hogy utólag már azt sem lehetett eldönteni, kik voltak a jó és a rossz fiúk. Az egész olajos történet arra volt csak jó, hogy mindegyik politikai oldal besározhassa, gyanúba keverhesse a másikat.
Az, hogy az olajozásba a politikát is belekeverték, a szervezett bűnözés nagymenőinek kifejezetten jól jött, mert akkor is felső kapcsolataikra tudtak hivatkozni, ha amúgy ezek nem léteztek. Kettős dolog ez, hiszen a mai napig élnek olyan legendák és pletykák erről az időszakról, amelyek annak ellenére égtek bele a köztudatba, hogy semmilyen bizonyíték nem támasztja őket alá. Miközben olyan súlyos dolgok is történtek, amik nem láttak napvilágot.
De visszatérve a politikára! Az MSZP 2002-es parlamenti választáson megverte a Fideszt. Jött a Medgyessy-kormány, aztán a Gyurcsány-kormány, a felívelést azonban megtörte a 2006-ban kiszivárgott őszödi beszéd, lejtmenetbe állítva a pártot.
Az olajos alvilág nagykutyái ellen a kétezres évek elején már javában folyt az Energol-per, miközben ebből a társaságból egyetlen egy ember, Portik Tamás megúszta a felelősségre vonást. Portik ugyanis 1997-től szökésben volt, és mivel nem erőszakos, hanem gazdasági jellegű bűncselekmények miatt keresték, 2003-ban, miután elévültek az ügyei, már nem körözték tovább. Ettől kezdve "tiszta vállalkozóként" kezdett el mozgolódni, bár azok a rendőrök, akik egykoron az olajosok ellen dolgoztak, pontosan tudták, hogy minden bizonnyal súlyos, erőszakos bűncselekményeket követett el.
Miután Portik 2003 környékén "tiszta" lett, már tudatosan törekedett arra, hogy a felsőbb körökben építgesse kapcsolatait, miközben egykori energolos társaival állítólag elszámolási és egyéb vitába keveredett, ezért megromlott a viszonya. Ebben az időszakban is kereste Gyárfás Tamás társaságát, a nyilvánosságtól távol eső helyeken vagy éppen autóban történő beszélgetéseik során arra akarta az akkor befolyásos médiavállalkozót rávenni, hogy hozza össze őt fontos emberekkel. Portik minden bizonnyal politikai védelmet akart, cserébe vállalva, hogy információkat ad emberekről. Gyárfás korábban az Indexnek azt mondta, Portik azzal zsarolta, hogy ha ebben nem segít, akkor valótlan dolgokkal besározza őt a rendőrségen.
Portik és Gyárfás megismerkedése egyébként jóval korábbra, 1994–1995-re tehető, amikor a médiavállalkozó bérbe adta neki egyik budai házát. Gyárfás állítása szerint pár évvel később Portik kereste meg, és ajánlotta fel segítségét egy olyan kaposvári büntetőügyben, amelyben Gyárfás érintett volt, és ami mögött sokan Fenyő János ármánykodását sejtették. De Portik végül nem tudott segíteni. Aztán később többször találkoztak és beszélgettek, de hogy nagyjából hányszor, azt Gyárfás nem tudja.
A koronatanúk árulták el, kik voltak Portik segítői
Miután 2012-ben, a Pintér Sándor belügyminiszter irányítása alatt működő rendőrség elfogta Portikot, a kilencvenes évek leszámolásos ügyeiben áttörés történt. Ebben kulcsszerepet játszott, hogy az Energol egyik üzleti partnerének, a Conti-Carnak az egykori vezetője, Radnai László társaira, de leginkább Portikra 2010 után terhelő vallomást tett egy alku keretében. Az alku arról szólt, hogy a kecskeméti maffiaperben 12 évre ítélt Radnai cserébe kiszabadulhat a börtönből.
Radnai vallomását egy újabb koronatanú, K. Györgyi vallomása követte. A nő, akit elég nagy szélhámosnak ismernek az éjszakai életben, a kilencvenes évek elején annak a Kisbandi néven ismert Lakatos Andrásnak volt a titkárnője, aki Portikkal is üzletelt. Miután Kisbandi 1996 nyarán megpattant az országból, Portik maga mellé vette K. Györgyit, aki aztán az évek alatt sok mindennek szem-és fültanúja volt. Így amikor Portikot sok-sok évvel később felelősségre vonták, K. Györgyi sokszor ellentmondásos vallomásaira is épültek a vádak.
De Radnain és K. Györgyin kívül nem sokan vallottak Portik ellen. T. Tamás például nem. Őt is tanúként hallgatták ki több olyan gyilkossági ügyben, amelyiket a rendőrség Portikkal hozott összefüggésbe, a férfi a Prisztás-ügyben és a Fenyő-ügyben is tanúskodott. T. Tamásról ugyanis Radnai és K. Györgyi is azt állította, hogy kulcsszerepet játszottak Portik mellett. Radnai egyik tanúvallomásában például azt állította, hogy T. Tamás (Portik utasítására) 120 millió forintot vett fel egy Postabank-fiókból – csakhogy ez az állítás megdőlt, mondván, hogy ahol ő a tanúk szerint felvette a pénzt, ott akkoriban nem volt bankfiók. Ennek azért volt jelentősége, mert a meggyilkolt Fenyő Jánossal nemcsak Gyárfás Tamásnak, hanem a Postabank vezérének, a nemrég elhunyt Princz Gábornak is konfliktusai voltak.
T. Tamás tagadta az eljárások során, hogy Portik strómanja vagy embere lenne. Azt ismerte el, hogy Portikhoz hasonlóan ő is olajozott, járt is az Energol nagykőrösi telepén, ahol Jozef Roháčot is látta, de nagyjából ennyi. Jozef Roháč szerepe pedig azért érdekes, mert ő az a szlovák bérgyilkos, akit Portik végrehajtó embereként tartanak számon. Ráadásul Roháč környezetéből került ki az az Imrich K. is, aki még 2017 végén, először zsarolta meg a Portik-felvételekkel Gyárfást, aki ennek köszönhetően lett aztán gyanúsított. Márpedig a gyanú szerint tavaly nyáron ugyanaz a kör folytatta Gyárfás zsarolását. Márpedig ez azt jelenti, hogy Imrich K. és D. István is ugyanannak az embernek a megbízását teljesítette, ráadásul a felvételekkel is rendelkezni tudtak.
Csakhogy van még egy érdekesség. D. István ugyanis nem egyedül zsarolta meg Gyárfást, hanem voltak társai is. Úgy tudjuk, hogy egyikük S. Gábor, aki több cégben is üzlettársa volt D.-nek. Ha ez így van, akkor nemcsak a baloldali politikusok, hanem a Fideszhez kötődő emberek is izgulhatnak a Portik-felvételek elkobzása miatt. S. Gábor ugyanis öt évvel ezelőtt még az egyik állami vállalat vezetőjeként tevékenykedett. Neve az elmúlt években a budapesti metrópótló buszok kiszervezésével kapcsolatban is többször felmerült, és akkor úgy emlegették őt, mint akinek fideszes hátszele van.
Ennek kapcsán talán érdemes megjegyezni, hogy D. István 2005-től évekig egy olyan ingatlanforgalmazó és vagyonkezelő cégben is érdekelt volt, amiben kiszállása után egy évvel Szivek Norbert lett a tulajdonos. Szivek tavaly nyárig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezére volt, a fideszes Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter emberének számított.
Portik nincs túl jó bőrben
Portik Tamás ügyvédje, Bólyai János az Index megkeresésére azt mondta: Gyárfás megzsarolásáról ő sem tud többet, mint amit a sajtó megírt. Ügyfeléről elmondta, "nincs túl jó egészségi állapotban", a külvilágban történt események szerinte hidegen hagyják. Arra a kérdésünkre, hogy fogadhat-e látogatókat, ha akar, Bólyai igennel válaszolt. De Portik nem a beszélőkön, hanem egy külön helyiségben beszélgethet azzal, akit látni akar. Bólyai szerint ezeken a beszélgetéseken nincs jelen a börtön személyzete, de szerinte ügyfele eleve úgy veszi, hogy a beszélgetését hallgatják. Az ügyvéd szavaiból úgy tűnik, Portikot láthatóan nem érdeklik a kinti ügyek, így a Gyárfás-sztori sem.
Tény, hogy Portik mindig is híres volt arról, mennyire jól színészkedik és manipulál, így bármennyire is életszerű, hogy a börtön tényleg megviselhette, az újabb színjáték sem kizárt. (Amúgy sem lenne ez ismeretlen a szervezett bűnözésben: a kriminalisztika ismer olyan maffiózót, aki 30 éven át tettette, hogy értelmi fogyatékos.)
Bólyai állítása azért is figyelemreméltó, mert ha Portiknak tényleg nincs köze a zsaroláshoz, akkor az azt jelenti, hogy az évtizedekig zseniálisnak beállított bűnöző elveszítette a kontrollt és az általa rögzített felvételekkel odakint szabadon "garázdálkodnak" a hozzá ilyen-olyan módon köthető emberek. Ez persze csak akkor lenne így életszerű, ha Portik korábban elárulta volna nekik, merre vannak a felvételek, vagy eleve együtt gondozták volna ezeket.
Az mindenesetre valóban elgondolkodtató, hogy Portiknak miért állna érdekében úgy bajba sodorni Gyárfást, hogy ezzel közben magát is gyanúsítottá teszi. Hiszen a felvételek alapján a rendőrség azt gyanítja, hogy Gyárfás megbízásából maga Portik tetette el láb alól Fenyő Jánost. Ezért is írtuk egy korábbi cikkünkben, hogy a zsarolással egyszerűen csak pénzt akartak szerezni a zsarolók, abban bízva, hogy Gyárfás nem szól a rendőrségnek. Ezt erősíti az is, hogy információnk szerint "Günter Regen" kifejezetten diszkréciót kért a megzsarolttól, ami alatt nyilván azt értette: ne szóljon a zsaruknak.
Gyárfás nem is szólt, de saját bevallása szerint a környezetében nem csinált titkot abból, hogy újabb hangfelvétel jutott el hozzá, még telefonon is társalgott erről. Ha viszont a rendőrök esetleg emiatt értesültek a zsarolásról, majd jutottak el a zsarolókhoz, akkor "Günterékről" nem mondható el, hogy ők a legélesebb kések a szervezett bűnözés fiókjában.
A hír, hogy a Portik-felvételeket a rendőrök megtalálták, nem csak a politikai élet akkori szereplőit, de az alvilág idősebb generációját is hideg zuhanyként érte. Sokan arra számítanak, hogy a felvételek között vannak olyan anyagok is, amelyek Portik egykori üzlettársait, barátait hozhatják kellemetlen helyzetbe.
Az egykori MSZP-sek körében pedig azt beszélik, hogy ha a Portik-felvételeken baloldali politikusokkal folytatott beszélgetések is vannak, akkor az elsősorban azokat a szocialistákat érintheti, akik 2001–2002 környékétől voltak aktívak, egészen a Hagyó-ügy kirobbanásáig bezárólag. Tehát jellemzően olyanokat, akik már nincsenek a politikai pályán, vagy már nem igazán tényezők.
Borítókép: Gyárfás Tamás Fotó: Huszti István | [
"Conti-Car",
"MSZP",
"Energol Rt."
] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"BKV Zrt.",
"Szegedi Ítélőtábla",
"Inter-Európa Bank",
"Szociáldemokrata párt"
] |
Nehéz lenne logikus indokot találni arra, hogy miért privatizálja ki egyre inkább a rendfenntartást az állam a holdudvarába tartozó cégeknek.
A rendőrség helyett egy magánvállalkozás, a Valton-Sec Kft. emberei dupla kordonnal irányították az embereket, és döntöttek arról, hogy kit engednek be egy közterületen rendezett állami megemlékezésre. De megtehették például azt is, hogy elvették a tüntetők sípját, és összetaposták. Az október 23-i ünnepség és a tüntetés biztosítása botrányosan sikerült, a köpködő, verekedő nyugdíjasokat nem tudták a biztonságaik kordában tartani - de nem is úgy nézett ki, hogy akarták volna.
A Városligetben már megszokhattuk, hogy homályos hátterű cégek a rendőrség szeme láttára minimum kérdéses szabályossággal látják el feladatukat, üvöltözéseiket és akár fizikai bántalmazásig jutó fellépésüket nem követi semmilyen következmény.
Megkerestük az ORFK-t, hogy vizsgálták-e a Kossuth téren dolgozó biztonsági őrök eljárását, vagy azt, hogy az őket alkalmazó cég teljesíti-e a törvényben előírt feltételeket, de csak egy kérdést megkerülő választ kaptunk:
"Kérdésével kapcsolatosan ajánljuk figyelmébe a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény rendelkezéseit."
Azt már korábbi cikkünkben megírtuk, hogy sikerült az említett törvényt úgy átalakítani, hogy az állampolgárnak fogalma nem lehet arról, hogy egy cégnek van-e megfelelő vagyonvédelmi engedélye, ahogy a biztonsági őrökről sem ad ilyen információt a rendőrség. Tehát csak úgy el kell hinni a kopaszokról, hogy legálisan tevékenykednek.
És hogy miért nem lép fel a rendőr, ha az orra előtt kiabáló, lökdösődő, látványosan alkalmatlan biztonsági őröket lát? Mert ha már odaszól, akkor vehet fel jegyzőkönyvet, igazoltathat, és ez több órás papírmunka-cunamit indít be. Amíg nem tapasztalnak súlyos törvénytelenséget, már csak saját jól felfogott érdekükben is jobban járnak, ha oda se néznek.
De egyáltalán miért fizet biztonsági őröket az állam a saját rendezvényén? Az egyik magyarázat, hogy mégse legyen rendőrállam-hangulat, a biztonsági őr kevésbé rossz látvány, mint több száz rendőr. A másik felvetés, hogy a rendőr óradíja magasabb, mint a biztonsági őröké. Másrészt viszont pont a Fidesz kormány váltotta le a biztonsági őröket HM-alkalmazottakra a honvédség őrzésénél. Ráadásul a rendőrség létszámát is jelentősen, kb. 4 ezer fővel 48 ezer fősre emelte a kormány.
Mint kiderült, a biztonsági őröket a Honvédelmi Minisztérium rendelte a Kossuth térre. Egy külön szervezetet is létrehoztak az állami megemlékezések szervezésére, ez a Nemzeti Rendezvényszervező Főosztály. Talány, hogy a rendőrség miért nem képes az állami központosítást erőltető kormány ezt önállóan megoldani.
Erre vonatkozó kérdésünkre nem kaptunk választ, csak annyit írtak, hogy a tüntetők és a megemlékezők szétválasztása miatt volt szükség a téren alkalmazott intézkedésekre. Egyébként a feszült helyzetekben a biztonsági őrök látványosan nem álltak a helyzet magaslatán, simán hagyták, hogy ütlegeljék a sípolókat.
Mindenestre jó előre gondoltak a biztonsági őrök bevetésére, a szerződést már 2016. február 10-én megkötötték (a szerződés itt érhető el). A dokumentum szerint március 15. és december 31. között a kormány nemzeti és kiemelt rendezvényein három cég látja el a szervezési, biztonsági feladatokat. A keretszerződés 138 millió forintról szól, a biztonsági feladatokat a Valton-Sec Kft. kapta.
A HM szerződése (itt)
Hiába kértük közadatként az ünnepség szervezőitől, hogy küldjék meg a szerződés mellékleteit is, amit végül kérésük után a honlapra is kitettek. E szerint a biztonsági őrökért óránként nettó 1800 forint fizettek.
A HM-nél annyit közöltek, hogy 20 millió forint volt a cech október 23-a után. Bár a megrendelőt, a megrendelt biztonsági őrök számát nem mutatták meg, ha legalább 5 órás munkaidővel számolunk, akkor nagyjából kétezer biztonsági őr lehetett a rendezvényen.
Ami pedig igazán érdekes: a Valtonnak a cégadatok alapján 32 bejelentett munkavállalója volt az utolsó, 2015-ös beszámolójuk szerint. Október 23-án mégis több ezer emberrel vonultak ki a Kossuth térre.
Kerestük a céget is, hogy ez hogyan lehetséges, amikor közbeszerzésen elnyert biztonsági őri munkát nem lehet alvállalkozónak kiadni. A cég azonban egy hét alatt sem válaszolt, ahogy arra sem, hogy milyen következményei lesznek a biztonsági őreik szabálytalan fellépésének.
A Valton vezetője és tulajdonosa, Varga Lajos már nyilatkozott róla, milyen szerencsés csillagzatnak köszönheti a sok állami megbízást: a cég 2008-2010 közötti 600 millió forint körüli árbevétele 2011-re 1,5 milliárdra ugrott.
Valton néven két biztonsági cég is van: a Valton Hungary Kft. szintén Varga tulajdona volt 2013-ig. A cég neve idén júliusban Building Plus Kft.-re váltott, tulajdonosa pedig Hajdu Norbert Gábor. Miután 2013-ban Varga kiszállt a Valton Hungay-ből, új céget alapított, a most a HM-mel is szerződő Event Stuff Kft.-t. Ez a cég csak rendezvény szervezést végez, nem őrzés-védést. Úgy tudjuk a profilváltás nem véletlen: egyre kevesebb pénz van a biztonságiőr-piacon a nyomott árak miatt, ezért a Valton-tulaj is inkább az ingatlanbiznisz felé nyitna.
A Valtont leginkább Pintér Sándor belügyminiszter és Demján Sándor érdekeltségi köréhez kötötték. Az előbbinek továbbra is jelentős befolyása van a piacon, az utóbbira utaló jel, hogy az első nagy állami megrendelést, a Müpa biztonsági őri munkáit 374 millióval nyerték el. A Müpá-t pedig Demján cége építette és adja tulajdonképpen bérbe ppp-konstrukció keretében az államnak.
Nagy volt a csönd az állami beszerzések körül, de 2010-ben rögtön megkapták – két másik céggel közösen – az augusztus 20-i ünnepségek biztosítását. Bomba üzletnek tűnik még 480 millió forintért a Müpának nyújtott host- és hostess-szolgáltatás. Ennél is érdekesebb, hogy a hódmezővásárhelyi önkormányzat Városellátó és Hód-menza cégeinek autót is tudtak beszerezni. Újbudán a játszótereket is velük őriztetették, pedig erre van a közterület-felügyelet. A kultúra iránti vonzalom lehet az oka, hogy még a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet is ügyfeleik között üdvözölhetik.
A Valton az elmúlt években összesen 1,8 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el, éves árbevételének 16 százaléka volt közpénz 2010 és 2015 között.
Ami különösen érdekes: a 1,5-1,8 milliárd forint éves árbevételt úgy érték el, hogy alig volt munkavállalójuk. Az elmúlt években az éves munkavállalói létszámuk a beszámolók szerint 50 körül alakult. A nagy rendezvények biztosítására nem könnyű néhány órára vagy napra akár több ezer biztonsági őrt összeterelni, a munkavállalók ráadásul nagyon alacsony, minimálbér körüli pénzt kapnak. Ezért is működnek együtt szívesen a terület cégei: a Gyurcsány-kormány inkább az In-Kal-lal szerződött, a Fidesz a Valton-nal dolgozik együtt, de ők egymást gyakran vonják be alvállalkozóként. A bizniszt viszont rontja a munkaerőhiány: ma már nagyon nehéz a rosszul fizetett munkára elég embert találni. Ahogy láthattuk a Kossuth téren is, komoly baj van a szakmai felkészültséggel, jó ha 1-2 órás felkészítést kapnak a munkavállalók, és látványosan rosszul kezelik a felfokozott hangulatot. Ez lehet inkább a cégek, mint az emberek hibája: ők minél több darab embert akarnak eladni az államnak, a minőségben nem érdekeltek.
A biztonsági őrök felbérelésével tehát nem jár jól az adófizető – hiszen a rendőrök feladatát veszi át egy magáncég, rossz minőségben. Nem járnak jól a biztonsági őrök se, hiszen a cégadatok alapján nem kapnak bejelentett munkát. A biztonsági cégek tulajdonosán kívül senkinek nem jó az üzlet.
Vagyis talán mégis: a tüntetőket, elégedetlenkedőket jobban meg lehet regulázni vagy ijeszteni egy nehezen számon kérhető kopaszsereggel, mint az alaposan szabályozott működésű rendőrséggel.
Szerző: Bucsky Péter | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Valton-Sec Kft."
] | [
"Valton Hungary Kft.",
"Valton Hungay",
"Building Plus Kft.",
"Nemzeti Rendezvényszervező Főosztály",
"Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem",
"Event Stuff Kft."
] |
A Kehi által bekért dokumentumok, pályázati anyagok megküldésének határideje múlt pénteken járt le, és a Magyar Nemzet úgy tudja, a közel hatvan érintett szervezet közül eddig mindössze nyolc jelezte, hogy nem kíván együttműködni a hivatallal, ugyanakkor a Kehi által kért adatok egy részét – igaz, nem teljeskörűen – ezek is nyilvánosságra hozták.
Az egyik fő titkolózó a norvég civil pénzeket odaítélő konzorcium vezetője, az Ökotárs Alapítvány, amely a Magyar Nemzet információi szerint a bekért iratok többségét (így például a pályázati dokumentációkat és az egyes pályázatokat elbírálók nevét) nem adta át a Kehinek. Úgy tudjuk, az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése miatt a Kehi hamarosan kezdeményezheti az adóhatóságnál az Ökotárs adószámának felfüggesztését, és eljárási bírsággal is sújthatják az alapítvány vezetőjét.
Bár az Ökotárssal szerződésben lévő brüsszeli iroda arra utasította az alapítványt, ne adjon ki nem nyilvános dokumentumokat a Kehinek, a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007-es törvény kimondja: a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokkal, pályázatokkal és a pályázati döntésekkel összefüggésben kezelt adatok közérdekből nyilvánosak. Márpedig ennek alapján a kért iratokat nemcsak a Kehi, hanem bárki más is megismerheti. Ráadásul Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke egy júniusi állásfoglalásában ugyancsak leszögezte: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján közfeladatot ellátó szervnek minősül a norvég pályázati program lebonyolításáért felelős konzorcium.
Talán nem véletlen, hogy a titkolózók között található az az Asimov Alapítvány is, amely az Átlátszó.hu internetes portál "közpénzügyi módszertanának továbbfejlesztésére és továbbadására" kapott közel 32 millió forintnyi támogatással nem akar (vagy nem tud) elszámolni. Ez azért is érdekes, mert a kormányzati szerveket rendszeresen közérdekű adatigénylésekkel "bombázó", illetve kormányzati dokumentumokat kiszivárogtató internetes oldal üzemeltetője az az Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft., amely nem civil szervezet, s így a Norvég Civil Támogatási Alapból nem is részesülhet támogatásban. Minden jel arra utal tehát, hogy az Asimov Alapítványt csak strómanként használták föl arra, hogy a norvég pénzekhez hozzájussanak, miközben a valódi kedvezményezett az Átlátszó.hu volt. Ezt a gyanút erősíti az is, hogy Bodoky Tamás, az Átlátszó.hu főszerkesztője az utóbbi időben több helyen is tiltakozott a vizsgálat ellen, holott ő a papírok szerinti kedvezményezettnél, az Asimov Alapítványban semmilyen tisztséget nem visel. Bár a Norvég Alapból kapott pénzekkel elszámolni nem akaró "civilek" rendre a politikától való függetlenségüket hangsúlyozzák, érdekes, hogy az Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft. tulajdonosai között felbukkan az a Tordai Csaba, aki a Bajnai-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára volt. A 2010-es kormányváltás előtt ő gondoskodott róla, hogy a Bajnai-kormány tagjainak elektronikus levelezését töröljék. | [
"Ökotárs",
"Norvég Alap",
"Asimov Alapítvány"
] | [
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Magyar Nemzet",
"Ökotárs Alapítvány",
"Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Norvég Civil Támogatási Alap",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Burjánzás? – Kardos tagad az ingatlanpanama ügyében
A csalással, közokirat-hamisítással és hivatali visszaéléssel gyanúsított, hétfőn őrizetbe vett SZDSZ-es Kardos Péter a gyanúsításközlés ellen nem élt panasszal, de tagadja bűnösségét a VII. kerületi ingatlanpanama ügyében. Az erzsébetvárosi pénzügyi bizottság elnökét gyanúsítottként hallgatta ki a főügyészség. • Újabb erzsébetvárosi SZDSZ-képviselő került előzetesbe
• Előzetes letartóztatásban az SZDSZ-es Gál György + Videó
• Ingatlanpanama: vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a kerületi Fidesz
Csalással, közokirat-hamisítással és hivatali visszaéléssel gyanúsította meg a VII. kerületi önkormányzat pénzügyi bizottságának elnökét a Központi Nyomozó Főügyészség az erzsébetvárosi ingatlanügyben – közölte a főügyészség kedden a távirati irodával. A közlemény szerint a különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, társtettesként elkövetett csalás és más bűncselekmények miatt folyó büntetőügyben a főügyészség hétfőn őrizetbe vette az erzsébetvárosi önkormányzat pénzügyi bizottságának elnökét, majd gyanúsítottként hallgatta ki. Az önkormányzat internetes oldala szerint a pénzügyi bizottságot Kardos Péter (SZDSZ) vezeti. A főügyészség az általa meg nem nevezett bizottsági elnököt különösen nagy kárt okozó, társtettesként elkövetett csalással, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással és hivatali visszaéléssel gyanúsította meg. A pénzügyi bizottság elnöke a gyanúsításközlés ellen panasszal nem élt, de tagadta a bűnösségét – olvasható a közleményben.
A gyanúsítás lényege: a VII. kerületi pénzügyi bizottság tagja, illetve jelenlegi elnöke 2002-től "kapcsolatban állt azzal a vállalkozóval, aki az önkormányzat tulajdonában álló több lakóházat forgalmi érték alatt akart megvásárolni, majd a vásárlást követően – offshore társaságok közbeiktatásával – rövid időn belül, jelentős haszonnal a már egyébként is érdeklődő külföldi befektetőknek értékesíteni".
"A pénzügyi bizottság tagja az ügyben szereplő vállalkozóval közös céget alapított, amelyben először ő szerepelt ügyvezetőként, majd – annak érdekében, hogy az önkormányzatnál ne derüljön ki az összeférhetetlenség – névleges tulajdonosként és ügyvezetőként a barátnőjét helyezte el. Ezen cég – a gazdasági bizottság elnökével előre egyeztetett, piaci ár alatti összegre – vételi ajánlatot nyújtott be a VII. kerületi Rózsa utca 18/A. szám alatti önkormányzati tulajdonú lakóházra" – foglalta össze a főügyészség. Miután mégis kiderült, hogy a pénzügyi bizottság tagja érdekelt a cégben, a vállalkozóval közösen gyorsan egy új céget alapítottak, "abba a barátnőiket helyezték el strómanként, majd egy újabb vételi ajánlatot tettek a házra". A főügyészség tájékoztatása szerint ezen házra is ugyanaz az értékbecslő adta a valótlan tartalmú értékbecslést, akit az ügyben korábban meggyanúsítottak, és már előzetes letartóztatásban van.
A gyanúsítottak a hamis értékbecslés segítségével a képviselő-testület többségét tévedésbe ejtették a vételár tekintetében, elhallgatva az összeférhetetlen helyzetet. Az önkormányzat 42,5 millió forintért adta el az épületet, a már érdeklődő külföldi befektető – a vételáron felül – 95 millió forintot ajánlott az ingatlanért. A lakóházat a kiürítés után az idei évben elbontották – tették hozzá.
A főügyészség összefoglalója szerint a mostanival együtt már összesen kilenc önkormányzati épület értékesítése történhetett szabálytalanul a VII. kerületben. A nyomozás eddigi adatai szerint a gyanúsítottak összesen mintegy 800 millió forint kárt okoztak a kerületi önkormányzatnak, valamint további 1,6 milliárd forint kár okozását kísérelték meg.
Kilenc személyt hallgattak ki gyanúsítottként
A főügyészség 2008. október 28-a óta összesen kilenc személyt hallgatott ki gyanúsítottként, akik közül hat – a strómanként közreműködő személyek, valamint az ügyben érintett vállalkozó – szabadlábon védekezik. Az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke, Gál György, valamint az ügyben szereplő értékbecslő jelenleg is előzetes letartóztatásban van. Nagy György vállalkozó, a VII. kerületi lakásépítő kft. kisebbségi tulajdonosa egy darabig előzetes letartóztatásban volt, de a főügyészség december elején megszüntette előzetes letartóztatását. A kormányközeli Népszava szerint Nagy Györgyöt vádalku nyomán engedték el – ezt a főügyészség nem erősítette meg.
Kardos több, a nyomozásban érintett ingatlanügyben is részt vett
Mint ismeretes, a Magyar Nemzet keddi számában egy neve elhallgatását kérő volt önkormányzati képviselő szerint a legújabb gyanúsított, Kardos Péter nélkül az elmúlt két évtizedben szinte semmilyen gazdasági tranzakciót nem üthettek volna nyélbe a VII. kerületiek. Kiterjedt gazdasági kapcsolatai közismertek voltak, a cégjegyzék adatai szerint számos közös vállalkozása volt Nagy Györggyel, például a jelenleg is működő Tiszawellness Kft.-ben, 1997 és 2000 között pedig az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Részvénytársaság alelnöke, majd vezérigazgatója volt. Az első önkormányzati ciklusban ő állt a helyi gazdasági bizottság élén. Lapunk informátora szerint Kardos több, a nyomozásban érintett ingatlanügyletben is részt vett.
(MTI/Magyar Nemzet) | [
"Tiszawellness Kft.",
"SZDSZ"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Részvénytársaság"
] |
A NER új üstökösének tartott Balázs Attila építőipari cége, az állami megrendelésekben bővelkedő Bayer Construct Zrt. lecserélte két évvel ezelőtt vásárolt privát jetjét. Az új szerzemény, mely a HA-JEQ lajstromjelzéssel szerepel a magyarországi nyilvántartásban, egy 2009-es EMBRAER EMB-500 PHENOM 100 típusú légijármű.
2020 márciusában az Átlátszó írta meg, hogy Josh Cartu Magyarországon élő kanadai-izraeli üzletember angliai cége egy magyar lajstromjelű (HA-JEO) repülőgépet vásárolt. A CESSNA C-650 CITATION III típusú sugárhajtású privát jetet Cartu kívül-belül felújíttatta, de nem élvezte sokáig a kényelmét.
Az itthon elsősorban fényűző életmódjáról és méregdrága autóiról ismert aranyifjú fivéreivel közös vállalkozásait a kanadai és izraeli hatóságok vizsgálat alá vonták, amelyet követően a vállalkozó túladott a repülőgépen. A tulajdonosváltást szintén az Átlátszó szúrta ki 2021 januárjában.
Az új tulajdonos, a Bayer Construct Zrt. megkeresésünkre az ügylet kapcsán akkor elmondta: a beszerzés a cégcsoport üzleti profiljának bővítését szolgálta, és a nemzetközi partnereik igényeit figyelembe véve döntöttek mellette.
A NER új üstökösének tartott Balázs Attila cége a Josh Cartu-féle magánrepülőgép új tulajdonosa | atlatszo.hu A NER új üstökösének tartott Balázs Attila cége a Josh Cartu-féle magánrepülőgép új tulajdonosa
A cég kb. fél évvel ezelőtt eladta a repülőgépet (HA-JEO), és másikat (HA-JEQ) vásárolt helyette, mely egy újabb, az elődjénél gazdaságosabban üzemeltethető modell. A 2009-ben készült sugárhajtású légi jármű az úgynevezett "very light jet" vagy más néven "micro" kategóriába tartozik, mely a privát jetek belépő szintje.
A brazil gyártmányú EMBRAER EMB-500 PHENOM 100 egy újabb, de hasonló paraméterekkel rendelkező verziójának (EV) hivatalos katalógusa szerint a jet alapkivitelben 4-5 utas szállítására alkalmas, hatótávolsága kb. 2200 km, legnagyobb utazósebessége pedig 750 km/h körül van.
A használtan vásárolt privát jet aktuális piaci értékét nem sikerült meghatároznunk, így csak a repülőgép gyártási évében publikált, új repülőgépre vonatkozó átlagos vételárat tudjuk támpontként megadni. Az amerikai Repülőgéptulajdonosok és Pilóták Szervezete (AOPA) 2009-es cikke szerint ez 3,6 millió dollár volt.
A Bayer Construct tulajdonában lévő konkrét modellt egyébként megismerhetjük a cégvezető, Balázs Attila egy másik vállalkozásának, a térköveket gyártó és forgalmazó Viastein Kft. reklámvideójából. Ebben Mucsi Zoltán színművész egy magángéppel érkező potenciális vásárlót alakít, a tőle megszokott humorral és stílusban. (A repülőgép a videó elején és legvégén látható.)
Az építőipari csoport többségi tulajdonosa Balázs Attila, akit a Válasz online egy 2020-ban megjelent cikkében a NER új üstököseként aposztrofált. Ennek elsődleges oka, hogy az Erdélyből elszármazott cégvezető az elmúlt években igen szoros üzleti kapcsolatba került a NER első vonalával.
A Forbes 100 legértékesebb magyar tulajdonú vállalatának 2021-es listáján 99. helyet elfoglaló Bayer Construct Zrt. már évek óta építője nagyobb állami beruházásoknak, igaz sohasem a közbeszerzés nyerteseként, hanem a győztes cégek alvállalkozójaként. A cégcsoport ilyen jellegű feladatai között volt a Puskás Aréna, az MTK Stadion vagy a Ludovika Campus felépítése is.
De mint arról a 24.hu, majd a hvg360 is beszámolt, a cégcsoport érdekeltségébe tartozó vállalkozások a vissza nem térítendő állami támogatások terén is jól állnak. Az elmúlt években összesen 15 milliárd forintnyi közpénz áramlott hozzájuk, beleértve a külföldi érdekeltségeiket is.
Az Átlátszó Erdély segítségével a Magyar Hang nézett utána az Erdélyben működő, 100 milliárd forint magyar közpénzből finanszírozott Pro Economica Alapítvány támogatottjainak. Kiderült, közöttük szerepelnek Balázs Attilához és a Bayer Construct-hoz köthető cégek is, melyek egy 8,7 milliárd forintos támogatási program keretéből 4,5 milliárdot, azaz a keret több mint felét kapták meg egy székelyföldi tejfeldolgozó- és tejporgyár létesítésére.
Az építőipari csoport dolgát egyéb módon is segítette már a kormányzat. A Bayer Construct által 2018-ban megvásárolt – előtte 15 éve húzódó – zuglói Mundo-beruházás 2019 karácsonyán a portfolio.hu beszámolója alapján új lendületet kapott. A kormány a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, felgyorsítva ezzel a munkálatokkal kapcsolatos engedélyezési eljárásokat.
2020-ban ugyanezt a minősítést kapta meg a kormánytól a vállalkozó érdekeltségbe tartozó két cég, az EA Alfa 4 és a Vabatowers Kft. ingatlanfejlesztési beruházása, a Veba Lakópark. A XI. kerületi Bikás Park mellett épülő lakóparkprojekt nemzetgazdasági érdekké minősítéséről anno az Index közölt írást.
2021-ben a Szakonyi Péter által összeállított listán az 57. helyen lépett be a leggazdagabb magyarok közé Balázs Attila, vagyonát 27 milliárd forintra becsülték.
Címlapfotó: Árvai Barnabás
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo. | [
"Bayer Construct Zrt.",
"Viastein Kft."
] | [
"Veba Lakópark",
"Átlátszónet Alapítvány",
"EA Alfa 4",
"Vabatowers Kft.",
"Magyar Hang",
"Átlátszó Erdély",
"Pro Economica Alapítvány",
"Repülőgéptulajdonosok és Pilóták Szervezete"
] |
Előnytelen volt a BKV számára a felügyelőbizottság (fb) szerint az a jutalmazási rendszer, amelynek alapján a cég volt humánpolitikai igazgatója közel 100 milliós végkielégítést, illetve prémiumokat kaphatott, közölte pénteken az fb ülése után Vitézy Dávid, a bizottság Fidesz által delegált tagja sajtótájékoztatón, Budapesten. A tagok arról is döntöttek, hogy nyilvánosak lesznek a felügyelőbizottsági jegyzőkönyvek.
Eddig nem lehetett tudni, hogyan lett Szalainé Szilágyi Eleonóra átlagbére a végkielégítéskor 4,1 millió forint, miközben az alapfizetése 1,2 millió forint volt - mondta Vitézy Dávid, hozzátéve: a belső ellenőrzés most lezárult vizsgálata kiderítette, hogy Szalainé 2007-ben 33,5 millió forint egyéb juttatást, prémiumot kapott, ez emelte meg a végkielégítéskor számolt bérét.
Közölte: bár ez törvényes volt, a jó erkölcsbe ütközik; a felelősöket a rendőrségi nyomozás fogja megnevezni. Vitézy Dávid kifejtette: a volt humánpolitikai igazgató egyetlen munkanapjára a törzsbérén felül 159 ezer forint jutalmat kapott.
Az alapfizetésen kívül kifizettek neki alapprémiumot, amely minden esetben járt, továbbá többletösztönző prémiumot, ami fizetésének másfélszerese volt, ezen felül egyedi jutalmakat, például a bértárgyalások eredményes befejezéséért 1,5 millió forintot - fűzte hozzá.
Mint mondta, a Balogh Zsolt és Antal Attila korábbi vezérigazgatók által vezetett menedzsment a társaság számára előnytelenül gazdálkodott, nemcsak azért, mert Szalainé 100 milliós végkielégítést kaphatott, hanem azért is, mert határozott idejű munkaszerződéseket kötöttek. Számos olyan vezető volt, aki a felmondása előtt néhány hónappal kapott határozott idejű szerződést és emiatt távozásakor több tízmilliós végkielégítésben részesült.
Vitézy Dávid kitért arra: a belső ellenőrzés elkészített egy vizsgálatot arról, hogy 2003-ig visszamenőleg a vezetők közül ki mekkora végkielégítéssel távozott a cégtől, de ezt még nem tudták áttekinteni. Az látszik - mondta -, hogy 40-50 vezető is kaphatott 10 millió forintnál magasabb összegű végkielégítést.
Andó Sándor és Szabadai Viktor, a felügyelőbizottság MSZP és SZDSZ által delegált tagjai kifejtették, hogy az fb ezúttal csak egy időközi résztájékoztatást kapott a kezdeményezésükre a végkielégítések és a tanácsadói szerződések kapcsán elrendelt vállalati revizori vizsgálatból. A testület szeptember közepén újabb, szintén döntően statisztikai jellegű részanyagot kap. A végleges revizori vizsgálati jelentés, amely már elemzést is tartalmaz, szeptember végére készül el, ez 2003-ig visszamenőlegesen 85 olyan személyre terjed majd ki, akiknek menedzserszerződésük volt, vagy akik tízmillió forintnál nagyobb végkielégítést kaptak.
A tanácsadói szerződésekkel is foglalkozott az fb, ezzel kapcsolatban a bizottság arra kérte Kocsis István vezérigazgatót: vizsgálja ki a Soda Reklám Kft.-vel kötött szerződést és tegyen feljelentést a rendőrségen, mert felmerült a hűtlen kezelés gyanúja. Vitézy Dávid emlékeztetett arra, hogy ez a cég készített tanulmányokat a kisföldalatti luxusmetróvá alakításáról és a libegőről. Közlése szerint ezek "alibi tanulmányok" voltak, már tavaly januárban készen voltak, holott azokat a BKV csak márciusban rendelte meg.
Elrendelte az fb a GPS Capitallel lobbistratégiára és a Cornus Kft.-vel válságkommunikációra kötött szerződés vizsgálatát is, előbbi szerződés szerinti összege 33 millió forint - közölte az fb tagja. Vizsgálódnak Horváth Éva, Hagyó Miklós sajtóreferense ügyében is, mert - közölte Vitézy Dávid - "működési zavart feltételez", ha valaki úgy kapja meg a fizetését, hogy nem jár be dolgozni. Hozzátette: Horváth Éva közvetlen főnökét, Zelenák Tibort rendkívüli felmondással elküldték a BKV-tól.
Zelenák Tibor szerződése az MTI birtokába került adatok szerint csak szeptember 29-én járt volna le, de a munkavégzés alól már korábban felmentették, megkapta 21 milliós végkielégítést is. Ezt most vissza kell fizetnie, mivel munkaviszonyának megszüntetését rendkívülire változtatták - mondta Vitézy Dávid.
Közölte: aggasztó a BKV gazdálkodása, a cég novemberre fizetésképtelenné válhat, ha nem kap segítséget, ezért nyomatékosan kérik a tulajdonos fővárosi önkormányzatot, hogy intézkedjen a cég finanszírozásának rendezése érdekében.
Az fb tagjai pénteken egyhangúlag úgy döntöttek, hogy nyilvánosak lesznek a BKV Zrt. felügyelőbizottsági jegyzőkönyvei. | [
"Soda Reklám Kft.",
"BKV"
] | [
"Cornus Kft.",
"GPS Capital"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.