text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Másfél évvel ezelőtt Tiborcz István, a miniszterelnök veje eladta közbeszerzéseket nyerő cégeit, és láthatóan törekedett arra, hogy a neve ne kerüljön összefüggésbe állami megbízásokkal. Most azonban tett egy apró lépést az ellenkező irányba, nemrég ugyanis bevásárolta magát egy állami tenderek sorát elnyerő cégcsoport, a WHB egyik vállalkozásába, a WHB Ingatlan Kft-be.
Bár ez a cég a sokmilliárd forintos állami megbízásokon dolgozó WHB-csoport tagja, önállóan nem indult még közbeszerzéseken, és nincs kimutatható kapcsolata közpénzből finanszírozott beruházásokhoz. A cég az ügyvezetője szerint társasházak építésével és ingatlanok értékesítésével, eladásával foglalkozik.
Nem ez volt az első üzleti tranzakció Tiborcz István és a WHB, illetve annak fő tulajdonosa, Paár Attila között. Amikor a miniszterelnök veje tavaly áprilisban megszabadult minden olyan céges érdekeltségétől, amelyek korábban közbeszerzéseken indultak, a legjövedelmezőbb céges tulajdonrészét, a vidéki városok közvilágításának korszerűsítésére kiírt pályázatokat sorra nyerő Elios Zrt. felét is birtokló cégét Paár egyik érdekeltsége, a WHB Befektetési Kft. vásárolta meg.
A cégbírósági iratok szerint Tiborcz István augusztus végén vásárolta meg Paártól a WHB Ingatlan Kft. többségi tulajdonrészét. Az 1999-ben alapított cégnek eddig Paár volt az egyetlen tulajdonosa. Írásban megkérdeztük Tiborcz Istvántól, hogy mik a tervei a céggel, de eddig nem válaszolt a kérdéseinkre.
A WHB Ingatlan Kft. ügyvezetője, Tóth Csaba szerint a cég az elmúlt években Sopronban és Győrben végzett beruházásokat. A cég tavaly nem volt túl tevékeny: az éves árbevétele mindössze 7,9 millió forint volt, amiből 2 millió forint nyereséget termelt. Az ezt megelőző négy évben 33 és 88 millió forint között volt az árbevétel, Paár Attila egyszer vett ki a cégből 20 millió forint osztalékot. Van egy új szerzeményük is: a cég idén megvásárolt egy ingatlant Komáromban az Ipari Parkban. Tóth azt nem közölte, hogy kitől vették az ingatlant, csak annyit írt kérdésünkre, hogy ezt az ingatlant bérbe adják, de nem zárható ki az sem, hogy a jövőben értékesíteni fogják.
Milliárdokért építenek
Tiborcz István új cége egy nagy cégcsoport, a WHB csoport tagja. A csoport központi cége az 1997-ben alapított West Hungária Bau Építőipari Kft. tavaly 25 milliárd forintos forgalom mellett több mint 2,2 milliárd forint nyereséget termelt. A cég többségi tulajdonosa Paár Attila, rajta kívül három magyar magánszemélynek van kisebb tulajdonrésze a cégben.
A West Hungária Bau az elmúlt években sorra nyerte a nagy közbeszerzéseket. A közelmúltban befejezett nagy beruházások közül konzorciumi partnereikkel részt vettek a Várkert Bazár felújításában, az új MTK-stadion építésében és a Tüskecsarnok befejezésében.
Paár augusztusban az Építészfórumnak azt mondta, hogy a cég jelenleg negyven projektet futtat egyszerre. “Dolgozunk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új oktatási épületén, a Nemzeti Lovardán. Izsákon és Dunakeszin 24-24 tantermes általános iskolát építünk, a győri Széchenyi István Egyetemen multifunkciós épületen, parkolóházon és sportparkon dolgozunk. Műemlék divíziónk a szombathelyi Püspöki Palotán, a győri Isula Lutherana épületegyüttesén, a tatai és fertődi Esterházy kastélyokon tevékenykedik többek közt. Az általános ipari kivitelezések mellett jelen vagyunk Pakson az Atomerőműben lakatosipari és épületenergetikai munkákkal, a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló vasbeton medencéjét építjük. Készítjük az soroksári IKEA cölöpözését és a Győr-Gönyű kikötő fejlesztését is" - sorolta a munkáik egy részét.
A cég nemcsak állami megrendeléseken dolgozik. Ők újítják fel a Ferenciek terén álló Matild-palotát, amit az V. kerületi önkormányzat még 2014-ben adott el török beruházóknak 2,6 milliárd forintért. A nemrég kezdődött felújítás során 6-7 milliárd forintból ötcsillagos szállodát alakítanak ki a műemlék épületben.
A West Hungária Bau a kivitelezője annak a József nádor téri mélygarázsépítésnek is, ami a tér fáinak kivágásával került be tavasszal a hírekbe. A garázsépítést akkor egy a téren kialakítandó luxusszálloda igényeinek kielégítésével magyarázta a beruházó OTP Ingatlan. A leendő szálloda egyik helyszíne a téren álló volt Postabank-székház lehet, ami idén tavasszal egy Tiborcz Istvánhoz köthető cégtől került az Orbán Viktor szomszédságában villát vásárló szaúdi mágnáshoz, Gaith Pharaonhoz köthető céghez.
A WHB cégcsoport az elmúlt években újabb cégekkel is bővült. Tavaly megvásárolták Tiborcz István Green Investments nevű cégét. Ezzel a cégcsoporthoz került az Elios Zrt. fele, de azóta megvették a másik felét is. Az Elios fő profilja az elmúlt években a LED-lámpás közvilágítás-korszerűsítés volt, sorra nyerték a nagy önkormányzati megbízásokat. Tavaly cikksorozatban mutattuk be, hogy ennek a menetelésnek az volt az oka, hogy a közbeszerzéseket több esetben úgy alakították, hogy azoknak csak ők tudtak megfelelni. A lámpákat jóval drágábban szállították, mint amennyibe azok más, nem uniós projektekben kerültek.
A korábban főleg közvilágítással és napelemekkel foglalkozó Eliosnak a cégiratokban a tulajdonosváltás óta már az épületépítés a fő tevékenysége. A Tiborcz Istvántól megvásárolt cégtől került a WHB-hez a PBE Építő Kft. is, és a cégcsoporthoz tartozik a PBE Mélyépítő Kft is. Tavaly a WHB csoporthoz kerültek a közel 5 milliárdos forgalmú Magyar Építő Zrt. irányítási jogai is.
A Direkt36 kérdésére Tóth Csaba azt írta, hogy Tiborcz új cége, a WHB Ingatlan Kft. létrehozása óta csak ingatlanfejlesztéssel foglalkozik, így tevékenysége elkülönül a WHB Csoport meghatározó cége, a West Hungária Bau Kft. generálkivitelezői munkáitól. Olyan azonban már előfordult “ha szükség volt rá", hogy a WHB Ingatlan saját beruházásainál igénybe vette a West Hungária Bau építőipari szolgáltatásait.
A cégadatokhoz az Opten és a Céginfo szolgáltatásait használtuk. | [
"WHB Ingatlan Kft.",
"West Hungária Bau"
] | [
"PBE Mélyépítő Kft",
"PBE Építő Kft.",
"WHB Csoport",
"West Hungária Bau Építőipari Kft.",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem",
"Elios Zrt.",
"WHB Ingatlan Kft-be",
"Széchenyi István Egyetem",
"Ipari Park",
"OTP Ingatlan",
"Isula Lutherana",
"Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló",
"Green Investments",
"WHB Befektetési Kft.",
"Magyar Építő Zrt."
] |
Kedden a BKV ügyeivel foglalkozó nyomozócsoport több tízmillió forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával őrizetbe vette Antal Attilát, a vállalat korábbi vezérigazgatóját. Úgy tudjuk, kezdeményezik az előzetes letartóztatását.
Kedd reggel a BRFK gazdaságvédelmi osztályának nyomozói már nem találták budapesti lakásán Antal Attilát, a Vértes Volán jelenlegi, a BKV volt vezérigazgatóját. Miután munkahelyén is hiába keresték, felhívták, úgy kérték, hogy "fáradjon be". A Teve utca kapujáig szabad emberként autózott, majd őrizetbe vették.
Antal Attila
A rendőrség a BKV számára kirívóan előnytelen szerződések sokasága és a vállalat törvénysértő végkielégítési gyakorlata miatt közel százmilliós hűtlen kezeléssel gyanúsította meg. Hivatalos megfogalmazásban: vagyongazdálkodási kötelezettségét súlyosan megszegve 2007. január elseje és 2008 április 17. közt a cég számára előnytelen szerződéseket kötött, semmivel sem indokolható kifizetésekről döntött.
Ezek olyan szolgáltatásokról és beszerzésekről szóltak, amelyekre a vizsgálatok szerint vagy semmi szükség nem volt, vagy jóval olcsóbban is megvásárolhatta volna. A rendőrség úgy tudja, több esetben Antal maga adott utasítást a szerződések megkötésére, azok díjának kifizetésére. A nyomozók két konkrét szerződéssel összefüggésben kérdezték: az egyik a 19,2 milliós, a fénymásolók állapotfelmérésére adott megbízás, a másik a millenniumi földalatti luxusmetróvá pozícionálásáról készült tanulmány.
A gyanúsítás másik köre a végkielégítési gyakorlatot érinti. Antal Attila panaszt jelentette be a gyanúsítás ellen. Forrásaink szerint formálisan vallomást tett, valójában "mellébeszélt", s arról értekezett, vezérigazgatósága idején milyen fontos volt számára a BKV modernizálása.
Kedd reggel a rendőrség házkutatást tartott a BKV Akácfa utcai székházában, és 70-80, Antal Attila és az őt megbízottként követő Balogh Zsolt vezérigazgató regnálása alatt kötött szerződést és más iratokat foglalt le. Átkutatták Antal lakását is, ahonnan számítógépet és megbízási szerződésekhez kötődő iratokat vittek el.
A BRFK közlése szerint Balogh Zsoltot tanúként hallgatták ki. Tafferner Éva, a BRFK szóvivője lapunknak azt mondta, a nyomozásnak még nincs vége, de arról nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, ki lesz a következő gyanúsított. | [
"BKV"
] | [
"Vértes Volán"
] |
MTI Fotó: Illyés Tibor
Az állam által vezérelt kapitalizmus Magyarországon kialakult modelljének egyik legjellemzőbb története volt Bogányi Gergely zongoraművész csodazongorája. A megálmodott, “strapabíró és szállítható, de a magyar lélek rezdüléseit mégis visszatükröző" műanyag zongora gyártására létrehozott cég, a Zengafons Kft. 2013-ban kétszázmilliós uniós támogatást kapott, de még a hatvanmillió forintnyi önrészt is a Magyar Nemzeti Bank adta (igaz, később szerződésszegés miatt visszakérte).
Állami cégek, majd megrendelőként a magyar állam is megjelent segítőként, nagy tervek voltak a közel-keleti exporttal (az eredeti terv szerint főleg sejkek és más gazdag keletiek lettek volna a célközönség). Tavalyelőtt mégis félelmetes veszteségbe futottak bele, és kiderült, hogy három év alatt egyetlen egy zongorát tudtak csak eladni. Lázár János akkoriban azzal magyarázta a nehézségeket, hogy a zongora ugyan “minden támogatást megérdemel", de “a világ zongorapiacán brutális versenytársakkal kell megvívni, ami nem olyan egyszerű dolog". A vizes világbajnokság megnyitóján már előkerült egy állami Bogányi-zongora.
A cég vesszőfutásának most már vége.
A Zengafons Kft. 2017-es évről szóló beszámolójában végre remek számok vannak: az árbevétel 410 millió forintra nőtt (ez végtelenszeres növekedés, hiszen 2016-ban nulla forint árbevétele volt a cégnek), a korábbi 236 millió forintos veszteség pedig 239 millió forintos nyereségbe fordult.
Az eredetileg még 2016-ban kiírt, tíz Bogányi-zongáról szóló közbeszerzést háromszor módosították, a mostani verzió szerint a magyar állam 602 millió forintot fizet a zongorákért, és 2018 februárig kellett leszállítani őket. (Ez kedvezményes ár, mert a piacon 70-80 millióba kerülne egy ilyen.)
Három zongorát külföldre ajándékoz a kormány (egy Helskinkbe, egy Berlinbe és egy Moszkvába kerül), több budapesti helyszínnek is lesz műanyag zongorája (BMC, Vigadó, Művészetek Palotája, Liszt Ferenc Zeneakadémia, Erkel Színház), kettő jut vidékre, Pécsre és Debrecenbe. Az egyik módosítás szerint az ENSZ székházba is küldünk volna egy csodazongorát, de úgy látszik, erre végül nem volt szükség. Az eredményekből nem tűnik úgy, hogy a cégnek sikerült volna piaci megrendeléseket szereznie.
Közélet Pénz bogányi gergely csodazongora zengafons kft Olvasson tovább a kategóriában | [
"Zengafons Kft."
] | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
Reggel 4 hírlevél Amit tudni kell, minden reggel.
Mint arról csütörtökön beszámoltunk, egy utolsó percben benyújtott törvénymódosítási javaslattal az állam még annál is több ingatlant ad át a Mathias Corvinus Collegiumnak (MCC), mint az a vagyonátadásról szóló törvény eredeti, szeptemberi változatában szerepelt.
A törvény első változatát Semjén Zsolt nyújtotta be, abban két pécsi ingatlanra volt jogosult az MCC, a Király utcai egykori tiszti kaszinóra, és a Mária utca 10 alatt lévő lakóházra. Mindkét ingatlan Pécs belvárosában, a dzsámi közelében áll. Egy nappal azelőtt, hogy a vagyon átadásáról szóló törvényt a parlament Törvényalkotási Bizottságában véglegesítették volna, a testület kormánypárti képviselői közösen hozzábiggyesztettek még a pécsi ingatlanokhoz hét révfülöpi, egy szekszárdi, egy szombathelyi és egy zalaegerszegi ingatlant is.
A révfülöpi ingatlanok a helyi vitorláskikötőt alkotják, ami eddig állami tulajdonban volt, és csak sportolási célra lehetett hasznosítani. Az ingatlanok átadásáról - több egyéb alapítványnak nyújtott juttatással, például a Millenáris Park magánosításával együtt - hétfőn szavaz a parlament.
Orbán adja, Orbán kapja
A módosításról szóló bizottsági vitára a kormány Orbán Balázst, a Miniszterelnökség államtitkárát küldte, aki egyben a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke is.
Vagyis az állam részéről ő az illetékes a vagyon ingyenes átadásában, míg a másik oldalon ő az illetékes a vagyon átvételében. "Két sapkám van" - fogalmazott a bizottsági ülésen. Az ellenzéki képviselők egészen elképesztőnek tartják, hogy ugyanaz a személy vegyen részt állami ingatlanok ingyenes átadásában és átvételében is. Orbán Balázs viszont arra emlékeztette a képviselőket, hogy Nyugaton és Magyarországon is természetes, hogy egy politikus alapítványok vezetésében is részt vállaljon.
A vitában Szakács László szocialista képviselő próbálta megtudni, hogy milyen ingatlanokról van szó pontosan, és miért van szükség az átadásukra. Hozzá csatlakozva Demeter Márta (LMP) arra is kíváncsi volt, hogy miért nem Mészáros Lőrinc támogat kormányközeli magánalapítványokat, ha már tavaly 16 milliárd forint osztalékot vett ki a jórészt állami megrendelésekből gyarapodó cégbirodalmából.
Kell a hely
Orbán Balázs azt mondta, hogy minden ingatlan az MCC tehetséggondozói programjaihoz kell, hogy ne kelljen a tehetséges gyerekeknek és fiataloknak a foglalkozásokra Budapestre utazniuk, hanem minden megyei jogú városban, és több határon túli településen is legyenek oktatási központok, és hozzájuk tartozó kávéházak, könyvesboltok, konferenciatermek. A most átadandó ingatlanok között lesz kicsi és nagy, jó és állapotú, de többet nem árult el róluk, a törvénymódosító pedig csak helyrajzi számokat ír, csak a révfülöpi kikötő van nevesítve. A kikötő Orbán Balázs szerint azért kell, hogy a vakáció idején is lehessen gondozni a tehetségeket, úgyhogy a területén nyári táborokat szerveznek majd.
Az MCC egy tavaszi törvény értelmében elképesztő vagyont kapott már, az állam akkor az alapítványnak adta a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százalékát. A részvények összesen körülbelül 1 milliárd dollárt érnek, és éves hozamuk az utóbbi évtizedben évente átlagosan 7-7,5 milliárd forint volt. E juttatással párhuzamosan lett Orbán Balázs államtitkár kuratóriumi elnök az MCC-nél.
A korábban Tombor András fémjelezte, évente 0,6 - 1,1 milliárdból gazdálkodó alapítvány tehát világviszonylatban is gazdag szervezet lett, és ezzel párhuzamosan üzleti manőverekbe is kezdett, hiszen bejelentkezett Spéder Zoltán egykori bankárnál a Libri csoport kisebbségi tulajdonrészéért.
Orbán: Hatékonyabb, ha nem az állam csinálja
Orbán Balázs emlékeztette a képviselőket, hogy törvény írja elő, hogy a vagyonkezelő alapítványok - így az MCC is - közfeladatokat kell hogy ellássanak, és a kormány ezekben az esetekben úgy látja, hogy "egy államháztartáson kívüli szervezeti egység hatékonyabban tudja ellátni" a feladatokat. Vagyis Orbán Balázs állami vezetői sapkájában úgy látja, hogy kuratóriumi elnöki sapkáját viselve bizonyos feladatok hatékonyabban elvégezhetőek.
Orbán Balázs Fotó: Illyés Tibor/MTI/MTVA
Ugyanezt az érvelést megismételte akkor is, amikor a Millenáris Park átadása mellett érvelt egy másik alapítvány esetében. A vita akkor arról szólt, hogy a törvény miért mondja ki, hogy a parkban lévő bérlőkkel az állam felmondja a szerződéseit, és kártalanítja is őket, hogy a parkot átvevő magánalapítvány szabadon dönthessen az ottani ingatlanok sorsáról. Szakács képviselő kérdésére Orbán államtitkár így érvelt:
"Tehát ezek az alapítványok akkor tudnak jól működni, szerintem ott érdemes figyelni, hogy ki hogyan végzi a dolgát, hogy tudnak-e egy olyan konstrukciót kialakítani, amelyben a közfeladatot el tudják magas színvonalon, fenntartható módon látni, és egyébként mögötte a vagyongazdálkodási tevékenység az ennek a pénzügyi alapjait megteremti-e. Most a Millenáris esetében az a szabály, amire ön is rákérdezett, az pontosan azért kell, mert ez eddig egy nem ilyen logikával működő egység volt, ez egy költségvetési szerv volt, egy minisztérium alá volt rendelve, hogyha bevétel termelőképessége ennek az egységnek nem volt elegendő, akkor az állam a költségvetésből például kipótolta.
Innentől kezdve viszont az alapítvány kuratóriumának a felelőssége lesz, hogy a vagyont úgy hasznosítsa, hogy abból olyan bevétel keletkezik, amiből aztán a közcélt, amit egyébként a törvényjavaslat rögzít, azt végre tudja hajtani. Ezért szerintünk indokolt ilyenkor egy tabula rasát engedni ennek a szervezetnek, tehát hogy átgondolhatja azt, hogy milyen hosszú távú elkötelezettségekkel, milyen bérleti jogviszonyokkal, és milyen partnerekkel végzi ezt a tevékenységet mert innentől kezdve a felelősség rajtuk áll."
Eddig nem nagyon volt példa arra, hogy az Orbán-kormány egy vezető politikusa kimondja, hogy magánkézben magasabb színvonalon, fenntarthatóbban kezelhetik az ország vagyonát, mintha az állam volna a gazda. Sőt, eddig inkább ennek ellenkezőjét hangoztatták, és az állam bankok és energetikai vállalatok sorába vásárolta be magát, illetve az önkormányzatoktól is elvette az iskolákat és a kórházakat, mondván a központi kormányzat a legjobb gazda.
Demeter Márta képviselő a vitában megkérdezte: "Csak nem a 2022-es választások előtti közpénz kimentéséről van szó?" - utalva arra, hogy a kiszervezett vagyon a kormányzat által kiválasztott személyek ellenőrzése alá kerül, és az általuk vezetett kuratóriumok összetételébe egy új kormányzat már nem szólhatna bele.
| [
"Mathias Corvinus Collegium"
] | [
"Törvényalkotási Bizottsága",
"Libri csoport"
] |
A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke is érintett abban a csalássorozatban, amelyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) három budapesti, egy kecskeméti és egy soltvadkerti embert tartóztatott le - erősítette meg az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője szombaton az MTI információt.
A már előzetes letartóztatásba került gyanúsítottak egy felszámolás alatt álló céggel összejátszva, megtévesztően magas kamat ígéretével egymilliárd forintot utaltattak át a takarékszövetkezetnek, majd abból 120 milliót tovább utaltak, később pedig újabb 200 millió forintot próbáltak a takarékszövetkezet számlájáról leemelni.
Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője a nyomozás részleteiről az MTI-nek azt mondta: az NNI május 24. óta folytat nyomozást különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezettel kapcsolatban.
A rendőrség november 6-án négy férfit meg egy nőt fogott el és hallgatott ki gyanúsítottként. Az ORFK szóvivője az MTI-nek megerősítette, hogy a gyanúsítottak között van a takarékszövetkezet korábbi elnöke is.
Az elfogásokkal párhuzamosan a nyomozók 17 helyen tartottak házkutatást, amely három napig tartott. Ennek során számos tárgyi bizonyítékot foglaltak le Budapesten és vidéken.
A Kecskeméti Városi Bíróság az öt gyanúsítottat csütörtökön előzetes letartóztatásba helyezte különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt. Garamvölgyi László elmondta: a rendőrség azt is vizsgálja, hogy a takarékszövetkezetnél elkövettek-e hűtlen kezelést, illetve más bűncselekményeket is.
A Soltvadkert és vidéke Takarékszövetkezet működésével összefüggésben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és több hitelkárosult tett különböző helyeken feljelentést.
Augusztusban a PSZÁF összesen 27 millió forint bírságot szabott ki a csődbe ment Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet volt vezetőire: I. Tibornét ügyvezető igazgatót 3 millió forint, T. Józsefné pénzügyi és számviteli ügyvezetőt 4 millió, Ó.-K. Gábor üzletági ügyvezetőt és P. Andrást felügyelőbizottsági elnököt 5-5 millió, H. Béla igazgatósági elnököt pedig 10 millió forintos bírsággal sújtotta.
A felügyelet június 1-jén vonta vissza a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét, és rendelte el végelszámolását, mert a cég elveszítette tőkéjét, illetve szavatoló tőkéje negatívvá vált.
A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet 15 332 betétesének 33,2 milliárd forint kártalanítást fizet az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA). A betétesek 90 százaléka magánszemély, a takarékszövetkezetben tartott betétek átlagos nagysága - meghaladva az országos átlagot - 2,4 millió forint, a kártalanítás hét ország állampolgárait érinti - jelentette be az alap június 26-án. | [
"Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet"
] | [
"Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Kecskeméti Városi Bíróság",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Országos Betétbiztosítási Alap"
] |
Lemondott az Európai Élelmiszterbiztonsági Ügynökség (EFSA) vezetői pozíciójáról Bánáti Diána. Egyesek szerint erre kényszerült, ő viszont új posztjával indokolta távozását. Újra fellángolt a brüsszeli vita az uniós ügynökségek működésének átláthatóságáról és az összeférhetetlenségi szabályokról.
“Szégyen ami történt", hogy az eddig az Európai Élelmiszterbiztonsági Ügynökség (EFSA) elnökeként dolgozó - korábban is többször etikátlan lobbitevékenységgel gyanúsított - Bánáti Diána az ügynökségtől egyenesen az egyik legnagyobb európai élelmiszeripari lobbiszervezet vezető beosztásába távozik - ismerte el először nyilvánosan az Európai Bizottság a transzparenciáért küzdő szervezetek jogos kritikáját. Tegnapig az EB sajtószolgálata még az átdolgozás alatt lévő EFSA-szabályokkal takarózott a bírálatokkal szemben, illetve azzal, hogy az ügynökség vezetősége közvetlenül nem határoz terményekről (például génmódosított növényekről) és termékekről. Utóbbi igaz ugyan, viszont azzal, hogy övé az elbírálást végző tudósok kiválasztásának joga, erős befolyása van a döntésre.
Bánáti lapunknak viszont azt mondta, kényszerről szó sincs. Ő szabad akaratából döntött úgy, hogy elfogadja Nemzetközi Élettudományi Intézet felkérését (ILSI), és otthagyja az EFSA-t. Értékelése szerint új intézete egyáltalán nem lobbiszervezet.
Ehhez képest a brüsszeli civil szervezetek szerint az. Úgy látják, a magyar szakember csak azután mondott le a pármai székhelyű EFSA vezetői székéről kedden, hogy erre az ügynökség vezetősége felszólította. Bánáta Diána felidézte lapunknak, hogy ő maga tájékoztatta az elnökséget döntéséről, és felszólításról dőreség beszélni. Az azonban megfelel a valóságnak, hogy az ILSI igazgatójává és tudományos vezetőjévé választották.
Húsfelfolgozás. Kettős szerepben © AP
Tisztelettel
- 2010 szeptemberében kitudódott: miközben Bánáti az uniós élelmiszer-engedélyeztetés szempontjából kiemelten fontos pozíciót töltött be, párhuzamosan tagja az ILSI vezetőségi testületének, és ezért fizetést kap. Igazándiból már uniós megbízatása előtt az ILSI lobbistája volt - mondják a civilek. Bánáti elismerte, hogy valóban kapcsolatban állt az ILSI-vel, de a tánacsadó testületi tagságáról lemondott. Fizetést eddig nem kapott. Az ügynökség, amelynek valójában tiszteletbeli elnöke volt, elimerte tevékenységét, és 2011 októberében újraválasztotta.
A civileket azonban az sem hatotta meg, hogy Bánáti végig Budapestről elnökölte az uniós ügynökséget és 2011-től a vidékfejlesztési tárca miniszteri biztosa is. Szerintük egyszerre volt az ügynökség feje és dolgozott a lobbiszervezetnek, ami nyilvánvalóan tarthatatlan állapot volt, hiszen távolról sem tudta így garantálni az európai fogyasztók számára független tudományos döntésekre alapozott élelmiszerbiztonsági engedélyezéseket.
Nina Hollande, az uniós lobbizás transzparenssé tételéért küzdő Corporate Observatory Europe (CEO) szakértője a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott, Bánáti esete jól mutatja, mit eredményez, hogy az uniós ügynökségek alkalmazottaira nem érvényesek az Európai Bizottságra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok. A mostani esetre vonatkozóan az EB-ben az etikai normák úgynevezett átmeneti időszakot szabnak meg, amely alatt a távozó biztosoknak tilos korábbi tevékenységükkel összefüggő munkát vállalniuk. (Más kérdés, hogy ezek a szabályok sem védenek tökéletesen.) Az átmeneti időszakra azért van szükség, mert a biztosok (de az ügynökségek vezetői is) olyan érzékeny információk birtokában vannak, amelyeknek a magánszektorban történő kiárusításával a cégek vagy lobbiszervezetek jogosulatlan előnyre tehetnek szert. A CEO álláspontja szerint ezért teljesen elfogadhatatlan, hogy a szabályozó hatóság EFSA-vezetője egyenesen az ILSI-be távozik.
Nem egyedi eset
"Alapvető változásokra van szükség mind az EFSA, mind más ügynökségek szabályozásában, amelyek túlzottan az iparágak befolyása alatt állnak, és így nincs garántálva, hogy kiegyensúlyozott döntésekre alapozva engedélyezzék az európai piacokra jutó terményeket és termékeket" - vélekedik Christoph Then, az átlátható élelmiszerbiztonságért küzdő Testbiotech szakértője.
Jól mutatja, hogy nem elszigetelt esetről van szó, hogy az Európai Parlament csütörtökön elhalasztotta az EFSA és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2010-es költségvetésének jóváhagyását a néppárti Monica Macovei jelentése alapján. Egyúttal parlamenti határozatban ítélte el az EFSA összeférhetelenségi ügyét, valamint átláthatóbb szabályok és türelmi időszak bevezetésére szólított fel. | [
"Európai Élelmiszterbiztonsági Ügynökség"
] | [
"Corporate Observatory Europe",
"Európai Parlament",
"Európai Gyógyszerügynökség",
"Európai Bizottság",
"Nemzetközi Élettudományi Intézet"
] |
Valami mégis csak történhetett a Szeviép és az Ujhelyi család között, még ha nem is az, amit a Délmagyarország nagy garral leírt. A propagandalap és Ujhelyi István (MSZP) EP-képviselő közötti sajtóperben ellentmondásosan beszéltek ugyan a tanúként meghallgatott egykori Szeviép társtulajdonos-igazgatók, nagyon úgy fest azonban, az egykori sztár-építőcég pénzt adott egy szintén szegedi kft-nek, azzal, hogy Ujhelyi édesapja debreceni ingatlanán építsen társasházat.
Két tanút hallgatott meg csütörtökön a Szegedi Járásbíróság a Délmagyarországot kiadó Lapcom Zrt. és a szocialista EP képviselő Ujhelyi István sajtóperében, miután a lap márciusban interjút közölt az egykori Szeviép-vezér Baranyi Sándorral. A Szeviép csődje miatt első fokon 6 év börtönre ítélt egykori cégvezető az interjúban azt állította, hogy
“2008-ban Ujhelyi István segítségét azzal háláltuk meg, hogy finanszíroztuk a házának a felújítását, ami körülbelül 30-40 millió forintba kerülhetett."
A lap ezt úgy tolmácsolta, hogy “A Szeviép finanszírozta Ujhelyi István szőregi házának felújítását, több tízmillió forint értékben". Ezért indult a per.
Később Baranyi úgy reagált Ujhelyi cáfolatára, hogy nem közvetlenül őneki, hanem egy szegedi cégnek, a Mabe-Épker Kft.-nek adott a Szeviép 38 milliót, méghozzá kölcsönbe, az intézte az állítólagos felújítást.
A Szegedi Járásbíróság ezért meghallgatta az állítólagos korrupciós pénzről a Délmagyarországban nyilatkozó Baranyi Sándort és egykori tulajdonostársát, Pistrui Lászlót. Baranyi megismételte, szerinte Ujhelyi segített a Szeviépnek bekerülni az M43-as építésében részt vevő spanyol Sedesa vezette konzorciumba. Ők, mármint a Szeviép, ezt akarta meghálálni.
Lakatos Péter bíró kérdésére Baranyi nem tudta megmondani, hogy miért pont 38 milliót utaltak a Mabe-Épker Kft.-nek, azt sem tudta biztosan, hogy mi lett végül a cégek utalt pénzzel, csak azt, hogy a kölcsönt nem kapták vissza. Baranyi a bíró kérdésére elmondta, azért most állt elő a történettel, mert szerinte politikai nyomás volt az igazságszolgáltatáson, amikor első fokon őt és két tulajdonostársát csődbűntett miatt elítélték.
A tárgyaláson a Szeviép másik egykori tulajdonosa másképp emlékezett a szegedi Kurucsai család érdekeltségében álló, 2014-ben felszámolt Mabe-Épker Kft.-nek adott 38 milliós kölcsönről. Pistrui László szerint azt azért adták a pénzt a cégnek, mert az társasházat akart építeni Debrecenben, Ujhelyi István apjának a telkén.
Pistrui szerint ezt a háromoldalú megállapodást írásba is foglalták, mert szerintük a társasházépítés pénzt hozott volna a Szeviépnek. Szerinte erről az ügyletről a harmadik tulajdonostársuk beszélt nekik, ő pedig nem ellenezte.
Azt mondta, az idősebb Ujhelyinek volt egy telke, Mabe-Épker építette volna a társasházat, amihez a Szeviép adott kölcsönt, mindezt a leendő profit terhére.
A projektből a gazdasági válság miatt nem lett semmi, Pistrui nem tudta megmondani, mi lett a Mabe-Épkernek elutalt pénzzel. Azt is mondta, hogy nem tudja Ujhelyi segített-e a cégnek a Sedesaval konzorciumba kerülni, mert ilyenekről nem beszéltek, annak ellenére, hogy például a Pick Szegedben mindketten, mármint a politikus és Pistrui is elnökségi tagok voltak. És nem csak erről, a 38 milliós kölcsönről sem.
A Lapcom Zrt. ügyvédje szerette volna a Mabe-Épker Kft. egykori vezetőjét tanúként idézni, de nem jött el. Bacsek György szerint a korrupciós pénz ki lett fizetve, majd úgy folytatta, objektív bizonyíthatatlanságról van szó, a lap nem nyomozóhatóság. Az Átlátszó már korábban kereste a Mabe-Épker egykori vezetőjét, aki akkor csak annyit válaszolt, hogy fogalma sincsen, nem hogy a szeviépes pénzről, de még a Délmagyar cikkéről sem.
Lakatos bíró megpróbálta feloldani a két tanú közötti ellentmondást, de nem sikerült neki. Pistrui szerint a Szeviép soha nem adott ajándékot, ez egy ellenőrzött projekthez tartozó kölcsön volt. De hogy pontosan ki és mikor kérte, nem derült ki. Szóba került az azóta elhunyt idősebb Ujhelyi István badacsonytomaji nyaralója is, de hogy oda kerülhetett-e ebből a kölcsönből, szintén nem tudták a tanúk.
A felperes jogi képviselője megjegyezte, a debreceni építési projektnek van valóságalapja. A Szegedi Járásbíróság a jövő héten hirdet ítéletet. Kerestük Ujhelyi Istvánt, de nem értük el.
Fotó: Baranyi Sándor tanúvallomást tesz. A szerző felvétele. | [
"Mabe-Épker Kft."
] | [
"Pick Szeged",
"Szegedi Járásbíróság",
"Lapcom Zrt."
] |
Garancsi István cégének autóját fotózta le olvasónk Orbánék kedvenc arab befektetője, a Mellow-Mood-os Hamdan Sameer Mahmoud rózsadombi építkezése átellenében. A beruházást vizsgálja a kormányhivatal, mivel a II. kerületi polgármesteri hivatal szerint bejelentés nélküli munkák folynak.
Amikor először hírt adtunk a rózsadombi Verecke út különös építkezéséről, jeleztük: forrásaink szerint az egyik neves, kormány-közeli építési beruházó cég autóját is látni a munkákon:
Ennek azonban ott-jártunkkor nem volt nyoma, ezért első posztunkban nem neveztük meg a hírbe hozott céget. Most ugyanakkor olvasónk küldött egy friss képet, amelyen ismét Garancsi István érdekeltsége, a Market Építő Zrt. logójával felmatricázott furgon parkol az építkezéssel átellenben.
Mivel az eredeti információ is a Market szerepéről szólt, rákérdeztünk a cégnél, valóban dolgoznak-e a Verecke úti beruházáson vagy csak véletlenségből járt arra járművük, de egyelőre nem kaptunk választ.
A Market egyébként újabban nem csak közmegbízásokon, hanem magán-beruházásokon is szorgoskodik, például a szintén Garancsi-érdekeltségű, Kopaszi-gáti Budaparkon és más lakóparkoknál is. Családi vagy társasházak bővítése azonban nem szerepel a honlapjukon feltüntetett referenciáik között.
A Verecke úti építkezéssel kapcsolatban Budapest Főváros Kormányhivatala jelenleg is építésfelügyeleti ellenőrzés folytat – tájékoztatta az Átlátszót a hivatal sajtófőnöke, aki a folyamatban lévő ügyről nem kívánt részleteket elárulni. Korábban írtuk: a bejelentést a II. kerületi polgármesteri hivatal épített környezetért felelős munkatársai tették, miután helyszíni szemléjükön azt észlelték, hogy az ingatlanon bejelentés nélküli munkák folynak.
A környékbeli lakók is békétlenkednek, akkorára nőtt az utóbbi időben az eredeti lakóház. Munkatársunk tapasztalata szerint csaknem "kifolyik" az utcára, oldalkert még mutatóban sem nagyon maradt.
Az 1142 négyzetméteres telek, rajta az épülettel tavaly április közepe óta Hamdan Sameer Mahmoudé, azelőtt pedig négy éven keresztül a liechtensteini Verecke Aktiengesellschaft-é volt. A jordán Hamdan Sameer Mahmoud a budapesti szállodaüzemltető-ingatlanos Mellow Mood cégcsoport társtulajdonosa.
Hamdan Sameer Mahmoud és cégtársa, Awad Zuhair Fathi a kezesei vállalkozásuk révén a milliárdos állami hitellel megtolt Párizsi Udvar beruházásnak, és működtetik egyebek mellett a Buddha-bar Hotelt a Ferenciek terén. Ennek a megnyitóján parádézott Orbán Viktor miniszterelnök és Zaid Naffa jordán konzul is.
[sharedcontent slug="cikk-kozepi-hirdetes"] | [
"Market Építő Zrt."
] | [
"Buddha-bar Hotel",
"Mellow Mood",
"Verecke Aktiengesellschaft",
"Budapest Főváros Kormányhivatala",
"Hamdan Sameer Mahmoud"
] |
Manipulált NBH-s hangfelvétel
Manipulált felvétellel próbálta igazolni Dávid Ibolya, hogy az MDF elnöki székéért folyó versengés során Almássy Kornélhoz köthető, UD-ügyként elhíresült adatgyűjtés készült ellene. Az eset kapcsán indult nyomozás során ugyanis az igazságügyi hangszakértő megállapította: a politikus által mutogatott CD-n lévő hangfelvételt korábban megvágták, egyes részeit pedig törölték.
Újabb kétség merült fel a Dávid Ibolya által kirobbantott UD-ügy – politikai értelemben vett – legfőbb "bizonyítékának", az ominózus lehallgatott telefonbeszélgetés tartalmának hitelességét illetően. Lapunk úgy értesült, hogy az UD Zrt. kezdeményezésére indított, az ügy kivizsgálására irányuló nyomozás során kiderült: a Dávid Ibolya által a sajtónak is bemutatott felvétel finoman szólva sem tekinthető makulátlannak. A Központi Nyomozó Főügyészség berkein belül folyó eljárás során az igazságügyi hangszakértő ugyanis kétséget kizáróan megállapította: a hanganyagot a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) készítette, és a beszélgetés felvételét valakik manipulálták, több helyen megvágták, illetve bizonyos részeket egyszerűen kitöröltek belőle. Így kétséges lehet, hogy a hanganyag valóban alátámasztja-e a Dávid Ibolya által elmondottakat, vagyis azt, hogy politikai ellenfele(i) titkos adatgyűjtést kezdeményeztek ellene.
Az eset kapcsán indult nyomozás egy további anomáliát is felszínre dobott. Nevezetesen azt, hogy az NBH által a nyomozó ügyészség rendelkezésére bocsátott másik CD tartalma is aggályos a hivatalra nézve. Ez utóbbi felvétel – az NBH ügyészség felé tett közlése szerint – szintén egy olyan lehallgatott beszélgetést tartalmaz, amely a Dávid Ibolya elleni információgyűjtést támasztja alá. A hivatal a következő címkével adta át a lemezt: "2008. 08. 01. 14.40 Horváth József Tombor Andrástól kap megbízást Dávid Ibolyáról terhelő adatok összegyűjtésére" – írja keddi számában a Magyar Nemzet, melyből további részleteket is megtudhat az ügyről. | [
"MDF",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Nemzet",
"UD Zrt."
] |
Tiborcz Sándor István, a miniszterelnök vejének apja megvásárolta az államtól azt az utat, amely az Orbán Ráhel esküvőjének is helyszínt adó családi birtokra vezet – derült ki az rtl.hu által megismert szerződésből. A családot korábban zavarták az újságírók, de most már kellő távolságban tarthatják a kíváncsiskodókat: az adásvétellel ugyanis szinte teljesen elzárták a külvilágtól a Tükröspusztaként is ismert területet.
Magánterület, behajtás csak engedéllyel
– ez a figyelmeztetés és egy több méter magas kapu fogadja azokat, akik a Csabdi határában lévő útról megpróbálnak lekanyarodni a Tiborcz család tulajdonában lévő birtokra. Az oda vezető, nagyjából 2 kilométer hosszú (a földhivatali lap szerint 37 ezer négyzetméteres) útszakasz néhány évvel korábban még állami tulajdonban volt, ám 2017 őszén megvásárolta a miniszterelnök vejének apja 15,8 millió forintért.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elektronikus árverést hirdetett, licitálni csaknem három napon keresztül lehetett, ám feltehetően nem volt nagy az érdeklődés, mert az út végül kikiáltási áron kelt el.
Az adásvétellel szinte teljesen elzárták a kíváncsi szemek elől a Tiborcz család (Tiborcz Sándor István, Tiborcz István és Tiborcz Eszter) tulajdonában lévő, Tükröspusztaként is emlegetett tanyát, egy másik oldalról ugyanis szintén tiltó tábla – "Kutyákkal őrzött magánterület!" – fogadja az érkezőket.
A birtok egyébként onnan is ismert, hogy itt rendezték a miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek és Tiborcz Istvánnak az esküvőjét. Az eseményről tudósító újságírók az akkor még állami kézben lévő, saját használatú útnak minősülő szakaszon gyülekeztek volna, ám a 444.hu cikke szerint a biztonsági őrök lezárták az utat arra hivatkozva, hogy az privát terület. Akkor még nem volt az, azonban néhány évvel később valóban magánkézbe került.
"A násznép az ország egyik legkátyúsabb útján fogja megközelíteni a lakodalom helyszínét. A közvetlenül az érintett tanyához vezető úton semmiféle kátyúzás, állagjavítás nem történt" – fogalmazott az esküvő előtt Havasi Bertalan, a kormányfő sajtósa.
Azóta viszont – legalábbis amíg belátható a szakasz – felújították az utat. A munkát a vásárlás után végezték el, az árverési hirdetményben ugyanis arra is kitértek, hogy a négy méter széles úttest rossz műszaki állapotban van.
Az útszakasz belátható része
Lapunk Tiborcz István vállalatán, a BDPST Zrt.-n keresztül megkereste Tiborcz Sándor Istvánt is, akinek a válaszát kérésére teljes terjedelmében közöljük:
"Tájékoztatjuk, hogy a levelében említett útszakaszt az MNV nyilvános pályázata keretében vásárolta meg dr. Tiborcz Sándor István. A pályázatnak minden részlete transzparens módon elérhető az arra szolgáló hivatalos felületeken.
A korábban jelentősen elhanyagolt állapotú útszakasz több tükröspusztai ingatlannal határos. Az adásvételt követően saját költségből valósította meg a felújítását dr. Tiborcz Sándor István,
az immáron magántulajdonban lévő felújított út pedig szívességi alapon továbbra is hozzáférhető.
Szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy dr. Tiborcz Sándor István nem közszereplő, így a nyilvános gazdasági tevékenységén kívül eső, személyét érintő információk és adatok nem publikusak".
A Tükröspusztától néhány kilométerre található egy másik birtok, amely Tiborcz-tanyaként vált ismertté, de már nincs a család tulajdonában: az ingatlant ugyanis – mint arról korábban a Magyar Hang beszámolt – eladták, ám Tiborcz István állítása szerint ennek nincs semmi köze ahhoz, hogy családjával Marbellára költözött.
"Szó sincs arról, hogy felszámolom a magyarországi érdekeltségeimet" – fogalmazott a lapnak a miniszterelnök veje, aki azt is elmondta, hogy csak átmenetileg települtek Spanyolországba.
Láthatatlan birtok
Tükröspuszta elszigeteltségét az új dróntörvény is segíti: a tavaly januárban életbe lépő változtatások következtében ugyanis öt és kilencven nap közötti elzárással büntethető, aki egy drónnal más lakását vagy az ehhez tartozó bekerített helyet megfigyeli és az ott történteket rögzíti. Ha a képeket meg is osztja a nagy nyilvánosság előtt, akkor egy évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.
Tiborcz Sándor István korábban orvos szakértőként dolgozott Szombathelyen. Cége az ES Hungary, amely más néven egykor temetkezési és kegyeleti szolgáltatásokat nyújtott, ma viszont már "egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet" folytat. A cégadatok szerint az utóbbi években nem bonyolított jelentős forgalmat, az árbevétel 15-30 millió forint körül alakult. A vállalat székhelye Tükröspusztára van bejegyezve, ahol sokáig lovas klubot is üzemeltettek.
A miniszterelnök vejének apja az elmúlt években sikerrel szerepelt az állami földárveréseken, Ángyán József volt államtitkár összesítése szerint Fejér megyében több mint 170 hektárt szerzett meg 215 millió forintért.
Nyitókép: A Tükröspusztára vezető út – Fotó: rtl.hu | [
"ES Hungary",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Magyar Hang",
"BDPST Zrt."
] |
Féltik a minőségi újságírást, Habony Árpád egykori üzlettársa jár jól a kormányzat érdeklődésével.
Maga Rákosi is elismerően tapsolna: jó híreket rendelt a kórházaktól a kormány
A 2015 óta Győri Tibor tulajdonában lévő Médianéző 2011 decembere óta milliárdokért végez médiamonitoring tevékenységet a kormánynak.
Győri Tibor, a Miniszterelnökség volt jogi ügyekért felelős államtitkára 2015-ben Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadóval közösen alapította meg a Ripostot és a Lokált kiadó vállalkozást. A bulvárlapokban százmilliókért hirdettek az állami cégek.
Az elmúlt két és fél évben kormányzati érdekektől sem függetlenül sorra omlottak össze a print lapok: megszűnt a Metropol, a Népszabadság, a Magyar Nemzet és a Heti Válasz.
2018 végén a az ITM úgy döntött: nettó 1,3 milliárd forintért vizsgáltatják meg többek között a bulvár előrenyomulását és a minőségi sajtó zsugorodását Győri Tibor cégével.
2019-ben is folytatja kormányzati médiamonitoring szolgáltatását a Médianéző Kft. – ez derül ki abból a szerződésből, amelyet a Közbeszerzési Hatóság honlapjára töltöttek fel. A Nézőpont Intézet alá tartozó cég 1,3 milliárd forint plusz áfáért (bruttó 1,7 milliárd forintért) végez sajtófigyelést és kutatást az idén.
A Médianéző Kft. még 2015-ben nyert el egy gigantikus, 4,4 milliárdos közbeszerzési megbízást a fejlesztési tárcánál kormányzati médiamonitoring szolgáltatásra, a mostani megbízás ennek a szerződésnek a módosítása. Mivel az 2019-es megbízás értéke nem éri el a 2015-ben megkötött szerződés értékének 50 százalékát, nem volt szükség közbeszerzési eljárásra sem. Az új szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Médianéző Kft. 2018. december 18-án írta alá.
Egészen pikáns, hogy a vizsgálandó területek hárompontos felsorolásának utolsó eleme így szól:
a jelentősen átalakult print sajtópiacon (Metropol, Népszabadság, Magyar Nemzet, Heti Válasz megszűnése) a bulvárújságok példányszáma emelkedett (Lokál, Ripost), amely a minőségi sajtó egyre szűkülő összesített elérésének vizsgálata mellett a bővülő bulvárfogyasztás részletes feltárását is szükségessé teszi.
A jobboldali médiaalapítványba való beolvasztásuk előtt a Lokált és a Ripostot is kiadó Modern Media Group Zrt.-t 2015-ben Győri Tibor , a Nézőpont Csoport tulajdonosa, Orbán Viktor egykori tanácsadója alapította Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadóval. A lapokhoz az óvatos becslések szerint is százmilliós tételben érkeztek állami reklámpénzek.
, a Nézőpont Csoport tulajdonosa, egykori tanácsadója alapította miniszterelnöki tanácsadóval. A lapokhoz az óvatos becslések szerint is százmilliós tételben érkeztek állami reklámpénzek. Az ingyenesen terjesztett Metropol 1998 óta jelent meg (sokáig Metro néven), majd 2011-től került Simicska Lajos üzlettársa, Fonyó Károly érdekeltségébe. A lap fénykorában országszerte 400 ezer példányt osztottak ki, de a G-nap után megfogyatkoztak az állami hirdetések, a korábbi nyereség százmilliós veszteségbe fordult, majd a BKK nem hosszabbította meg a lap szerződését, ami ellehetetlenítette a terjesztést. Az utolsó példány 2016. június 14-én jelent meg.
üzlettársa, érdekeltségébe. A lap fénykorában országszerte 400 ezer példányt osztottak ki, de a G-nap után megfogyatkoztak az állami hirdetések, a korábbi nyereség százmilliós veszteségbe fordult, majd a BKK nem hosszabbította meg a lap szerződését, ami ellehetetlenítette a terjesztést. Az utolsó példány 2016. június 14-én jelent meg. A megszűnéséig piacvezető politikai napilap, a Népszadság 2016. október 8-án jelent meg utoljára. A lapot kiadó Mediaworks Zrt. vezetése puccsszerűen, a szerkesztőség költözésének leple alatt szüntette meg a lap kiadását. Korábban is terjedtek róla hírek, hogy az osztrák tulajdonos, Heinrich Pecina már megállapodott a cég eladásáról, de két héttel később hivatalosan is bejelentették az üzletet, a kiadó Mészáros Lőrinc tulajdonába került. A Népszabadságot tehát azért szüntették meg, hogy az új tulajdonosoknak ne kelljen bajlódniuk a bezárással.
már megállapodott a cég eladásáról, de két héttel később hivatalosan is bejelentették az üzletet, a kiadó tulajdonába került. A Népszabadságot tehát azért szüntették meg, hogy az új tulajdonosoknak ne kelljen bajlódniuk a bezárással. A legnagyobb múltú, 80 évet megélt Magyar Nemzet egy időben a fideszes média zászlóshajója volt, de a G-nap után felszabadult a pártirányítás alól. A tulajdonos, Simicska a 2018. áprilisi választásig finanszírozta a lap veszteségét, de az újabb kétharmad után két nappal bejelentette a megszűnést, az utolsó szám április 11-én jelent meg. Később Simicska megegyezett a kormánypárttal, eladta minden érdekeltségét. Hírek szerint tervben van a lap újraindítása, természetesen szigorúan kormánypárti munkatársakkal.
A Heti Válasz 2001-ben Orbán Viktor kezdeményezésére jött létre, több tulajdonosváltás után 2013-tól Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségében volt. A nyomtatott kiadás 2018. június 7-én jelent meg utoljára, miután nem jártak sikerrel a szerkesztőség erőfeszítései, hogy új befektetőt találjanak. A kiadó csődeljárás alá került, augusztus elején leállt az online kiadás is.
A napi.hu cikke szerint a Médianéző végezte a kormányzatnak a médiafigyelést 2011. december 8-tól 2015. március 31-ig, nettó 1,327 milliárd forintért. A 2015-ös tender lezárásáig pedig szintén a Nézőponthoz köthető cégek kaptak megbízást médiafigyelésre és -kutatásra. Győri 2015 elején vette meg a Nézőpont Intézetet. A Miniszterelnökség volt jogi ügyekért felelős államtitkárának az alapító tulajdonos Mráz Ágoston Sámuel adta el a részvénytársaság 100 százalékos üzletrészét. A Nézőpont Csoport tavaly felvásárolta a médiapiaci elemzéssel, sajtószemlézéssel foglalkozó Observer Budapest Médiafigyelő Kft.-t.
A 2015-ben megkötött keretszerződés összértéke a 2019-re vonatkozó módosítással nettó 5,7 milliárd forintra nőtt.
Kiemelt kép: Ingyenes újságot osztogató szünidős diákok a Keleti pályaudvar csarnokában. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba | [
"Nézőpont Csoport",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Médianéző"
] | [
"Mediaworks Zrt.",
"Magyar Nemzet",
"Heti Válasz",
"Observer Budapest Médiafigyelő Kft.",
"Modern Media Group Zrt.",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Nézőpont Intézet"
] |
Ítélet: nyolcszázezer ütheti a volt szocialista elnök markát
ÍTÉLET | Szabó Róbertet és Sveiczer Sándort egyaránt négyszázezer forint megfizetésére kötelezte a bíróság. Mindketten fellebbeznek.
Az Egri Törvényszék kedd délelőtt kihirdetett ítéletével arra kötelezte Szabó Róbertet a Heves Megyei Közgyűlés Elnökét, hogy Dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, a Heves Megyei Közgyűlés korábbi elnöke javára fizessen meg négyzázezer forint kártérítést.
Sveiczer Sándort, a Heves Megyei Közgyűlés tagját ugyancsak Dr. Sós Tamás javára megfizetendő négyszázezer forint kártérítésben marasztalta el a Bíróság.
Az ítélet szerint Szabó Róbert megsértette Dr. Sós Tamás személyiségi jogait, amikor Sós nevét alaptalanul összefüggésbe hozta a Markhot Ferenc Kórház és a Heves Megyei Önkormányzat 260 millió forintos tartozásával. Sveiczer Sándort pedig azért marasztalta az Egri Törvényszék, mert egy 2011. évi sajtótájékoztatón szintén megalapozatlanul azt állította, hogy Dr. Sós Tamás még közgyűlési elnökként jogosulatlanul hagyta jóvá 160 millió forint átutalását a kórház részére – tudatta Dr. Novák Rudolf ügyvéd.
Az első fokú ítélet kapcsán Szabó Róbert azt közölte: meglátása szerint nem a szavak, hanem a tettek rombolják a jó hírnevet.
- A döntés ellen fellebbezést nyújtok be. A jövőben is vállalok minden procedúrát, ha ez az ára annak, hogy a múltbéli károkozások vélelmezett felelőseit megnevezhessük, a Heves megyei embereket kárpótoljuk - jelentette ki a közgyűlés fideszes elnöke.
Szabó szerint ez a becsületsértési polgári per mindössze Sós Tamás hiúságát szolgálja. Az emberek számára lényegtelen kérdéseket feszeget: konkrétan azt, hogy ki kit hogyan sértett meg, és ezért hogyan kérjen elnézést a nyilvánosság előtt. Véleményem szerint a jó hírnevet nem a szavak építik vagy rombolják, hanem a tettek - fejtette ki Szabó, hozzátéve azt is: Sveiczer Sándor szintén fellebezést nyújt be. | [
"Heves Megyei Önkormányzat",
"Markhot Ferenc Kórház"
] | [
"Egri Törvényszék",
"Heves Megyei Közgyűlés",
"Heves Megyei Közgyűlés Elnöke"
] |
Szalai Anna;
Informatika;kormánybiztos;összeférhetetlenség;NAV;üzlettárs;Vágujhelyi Ferenc;
2022-11-03 06:05:00
A NAV elnöke kormánybiztosként felügyeli a területet, ahol mostohatestvére-üzlettársa kirobbanthatatlan szereplő
Van benne kockázat és összeférhetetlenség, akadnak kétes esetek.
Több jel is arra utal, hogy az utóbbi években nem volt hibátlan a nyugdíjügyek egy részét kezelő informatikai hálózat, és ezen az sem változtatott, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) 2017 novemberében magába olvasztotta az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (ONYF). Az Állami Számvevőszék utolsó MÁK-ellenőrzéséről szóló 2019-es jelentésében ugyanis az áll: "Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól átvett informatikai rendszerek esetében adatvédelmi szempontból fennmaradt a sérülékenységi kockázatok egy része".
A Népszavához eljutottak olyan információk is: a MÁK nem rendelkezik a nyugdíjágazatban használt jó néhány informatikai rendszer legfrissebb, teljes körű dokumentációjával. A lapunk birtokába került táblázat szerint hiányzik több forráskód, tesztelési jegyzőkönyv, üzemeltetési felhasználói kézikönyv és informatikai katasztrófa elhárítási terv. Utóbbi különösen fontosnak tűnik. Az ONYF beolvasztása előtti időszakában készült informatikai katasztrófa-elhárításra vonatkozó főigazgatói utasítás ugyanis kiemelte: Az "ONYF rendszerei több tekintetben külső szolgáltatóktól függenek, mely egy részleges kiszervezési helyzetet jelent, amivel mind az üzemeltetés, mind a katasztrófahelyzetek és helyreállítási folyamatok során számolni kell."
A fenti eseteknél rendre előkerül a New Age Software (NAS) Kft., amely lassan két évtizede dolgozik – összességében több milliárd forintért – a nyugdíjbiztosítónak, majd az államkincstárnak, de más állami társaságoknál is nyert pályázatokat. (A cég megbízásairól és azok árazásáról részletek lenti írásunkban.) A NAS Kft. szállította azokat a rendszereket még évekkel ezelőtt, amelyeknek hiányos lehet a dokumentációja.
Az egyik ilyen terület a nyugdíjfolyósítás szempontjából kritikusnak tekinthető: a folyósítandó nyugdíj aktualizálását biztosító forgalmi adatokat feldolgozó rendszerek is a NAS Kft.-hez kerültek. Sőt bizonyos informatikai rendszerek katasztrófa esetén használandó háttérgépét is ez a cég szolgáltatta.
A cég esetleges mulasztása, hibája és az állami apparátusban fennálló kockázatos nélkülözhetetlensége önmagában kérdéseket vet fel, de mindezt még érdekesebbé teszik a tulajdoni viszonyok.
A NAS Kft. ügyvezetője és egyik tulajdonosa Lévai Tibor, aki a céginformációs adatokból következtethetően Vágujhelyi Ferenc mostohatestvére. Vágujhelyi Ferenc amellett, hogy az adóhivatal elnöke, kormánybiztos is májustól. Méghozzá a Magyar Államkincstár és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatvagyonának optimalizálásáért felelős kormánybiztos. E posztján többek között "a szervezeti folyamatok és eljárások racionalizálása" a feladata. Vágujhelyi Ferencet és Lévai Tibort összeköti más is. Az Adria-Duna Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nevű családi cégben Vágujhelyi Ferenc az egyik tulajdonos, Lévai Tibor az egyik ügyvezető. Mindez azt jelenti,
A programozó matematikusként végzett Vágujhelyi pénzügyi rendszerfejlesztőként kezdte szakmai pályafutását, rövid ideig információbiztonsági szakértőként dolgozott az ÁPV Rt-nél, az első Orbán-kormány idején 1999-től 2002-ig az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgató-helyettese, majd a Fidesz következő kormányalakításáig saját önéletrajza szerint a Professzionál Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója volt, amelynek jelenleg szintén Lévai Tibor a vezérigazgatója. A céget a 2004-es nyugdíjbiztosítóval kötött rendszerfejlesztő keretszerződésben a NAS Kft. alvállalkozójaként jelölték meg. A vállalkozás ma is gyakori partnere az államigazgatásnak.
A Professzionál Zrt.-ben 2011-2012-ben megfordult Tiborcz Péter, Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a testvére is. S nemcsak akkor dolgoztak ugyanazon cégnek. Vágujhelyi a Fidesszel együtt tért vissza az állami szférába 2010-ben: előbb a NAV szakfőigazgatója, majd informatikai elnökhelyettese volt, míg Tiborcz Pétert 2014 nyarán nevezték ki a NAV informatikai fejlesztési főosztályvezetőjének. Mindketten 2015-ig maradtak az adóhatóságnál. Ennek a korszaknak felettébb kínos ügye volt a Microsoft-beszerzés. Az amerikai tőzsdefelügyelet 2019-ben tette közzé a Microsoft 2013-2015 közötti korrupciós ügyleteiről szóló jelentését, amelyből kiderült, hogy magyar állami szervezetek – köztük a NAV – túlárazva vásároltak szoftvereket és "szakértői támogatást" a Microsoft magyar leányvállalatától. A többletpénz egy részét a jelentés szerint kormányzati szereplők lefizetésére használták. A Microsoft elismerte a korrupciót. Személyi felelősöket azonban nem neveztek meg az amerikai hatóságok.
– válaszolta most a Népszava kérdésére a főügyészség, amely a büntetőeljárás érdekeire tekintettel semmi továbbit nem árult el a nyomozás részleteiről.
A NAV akkori informatikai beszerzésekért felelős főosztályvezetője, Tiborcz Péter 2015-ben egy testvére tulajdonában álló informatikai cégben folytatta pályafutását. Az adóhatóság akkori szakfőigazgatója, Vágujhelyi Ferenc pedig a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke lett. 2021-ben a Pénzügyminisztérium államtitkárává és a NAV elnökévé nevezték ki. Mivel 2022 májusától a MÁK és a NAV adatvédelméért és adatvagyonának optimalizásáért felelős kormánybiztosa is meglehetősen nagy rálátása lehet az állami informatikai közbeszerzésekre, amelyekben mostohatestvérének 2010-ben átadott saját cége is gyakori szereplő.
Hiába kerestük meg az ügyben a NAS kft. is, onnan sem érkezett válasz. A kincstártól elkértük a cég teljesítés igazolásait, a szerződés részleteit, de nem kaptunk választ, ahogy azon kérdéseinkre sem, amely a cég által elvégzett feladatokra, illetve a díjazásra vonatkoztak.
Az olajozottan működő rendszer küllői közé azonban termetes követ dobott Rogán Antal idén májusban. Az általa vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda ugyanis a választás után egy hónappal bejelentette: Digitális Magyarország Ügynökséget hoz lére, ami egyfajta ernyőszervezetként szinte valamennyi hazai digitalizációs folyamatot és beszerzést egy platformra terelne. Az ügynökség létrehozásáért Guller Zoltán felel miniszteri biztosként. Az Orbán Ráhelt korábban segítői közt említő Guller elméletileg nem jelentene nagy veszélyt a Tiborcz-érdekkörhöz sorolható Vágujhelyinek, a családi cégeknek, de a kabinetiroda törekvése, miszerint a teljes hazai államigazgatási informatikát a felügyelete alá vonja, átrendezheti az egész kiszolgáló háttérpiacot. | [
"NAS Kft.",
"Magyar Államkincstár",
"Professzionál Zrt.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács"
] | [
"Orbán Ráhel",
"Professzionál Informatikai Zrt.",
"Digitális Magyarország Ügynökség",
"Adria-Duna Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Állami Számvevőszék",
"New Age Software (NAS) Kft.",
"ÁPV Rt-nél"
] |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottsága többek között az MNB idei első fél éves gazdálkodását tárgyalta, az fb elnöke üdvözölte, hogy az első fél éves gazdálkodás eredményes volt.
Az MNB fb közleménye szerint a testület pénteki ülésen tudomásul vette a jegybank idei első hat hónapra vonatkozó mérleg- és eredménykimutatását. A közlemény szerint az első fél éves nyereség után bizonyos, hogy az idei év gazdálkodása eredményes lesz, így a költségvetésnek várhatóan nem keletkezik feltöltési kötelezettsége 2015 végén.
A felügyelőbizottság egyúttal arról is döntött, hogy vizsgálatot indít az MNB által megvásárolt ingatlanokkal, valamint az alapítványok létrehozatalának jogszerűségével kapcsolatban.
Kiemelték: az fb az MNB által vásárolt ingatlanokkal kapcsolatos vizsgálattal, továbbá a Pallas Athéné alapítványok létrehozatalának körülményeire, jogszerűségére vonatkozó vizsgálattal folytatja a munkáját, így a közvéleményt érdeklő ügyek mindegyikében ellenőrzést folytat majd. A vizsgálatok lezárását követően a testület tájékoztatást ad az ellenőrzés megállapításairól - olvasható a jegybanki közleményben.
Szerző: MTI | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Pallas Athéné"
] |
2010. február 8., hétfő 15:52
Tarlós: Kétségbeesett gondolatok Tarlós István, a fővárosi Fidesz frakciójának vezetője úgy véli, hogy a főpolgármester gondolatai a kétségbeesett megideologizálása a semminek. Szerinte egy olyan meghatározhatatlan tömörülés, mint az SZDSZ-MDF szövetség nem gyakorolhat komoly vonzóerőt a két nagyobb párt szavazótáborára.
Demszky Gábor azután tartott sajtótájékoztatót, hogy a BKV-botránynak már öt gyanúsítottja van, többen előzetes letartóztatásban. A főpolgármester hangsúlyozta: bízik a rendőrségben és a bíróságban, ugyanakkor azt is elmondta, reméli, hogy az eljárás során kiderül többek ártatlansága.A főpolgármester azt elismerte: Mesterházy Ernő túlzott politikai szerephez jutott, ezzel pedig számos ellenséget szerzett. Demszky Gábor azt mondta: Mesterházy Ernőnek komoly szerepe volt az MDF és az SZDSZ szövetségének előkészítésében, amellyel megsértették a nagyobb pártok érdekeit. A Fidesz és az MSZP ezért kriminalizálja az SZDSZ-t és az MDF-et, mert a két nagy párt attól tart, hogy a kisebb pártok szövetsége jelentős mennyiségű szavazatot vonhat el tőlük a választásokon.Demszky Gábor elmondta: a főváros legnagyobb cége a legnagyobb problémája is egyben, az elmúlt 20 évben kizárólag ez a vállalat okozta Budapest gazdasági problémáját is, s ezért a cég felügyelőbizottsága, irányítói, az érintett szakbizottság és a főváros vezetése egyaránt felelős. Hozzátette: a BKV állami támogatása mindenkor politikai alkuk tárgya volt, így a kormányok sakkban tarthatták vele a városvezetést.A főpolgármester saját felelősségét egyrészt abban látja, hogy ezt nem szüntette meg, másrészt abban, hogy hagyta: a cég több szolgáltatást nyújtson, mint amennyit a finanszírozás enged, emiatt kellett időről időre konszolidálni a közlekedési vállalatot.Elmondta: Hagyó Miklós főpolgármester-helyettessé választását és megbízását a BKV felügyeletével azért támogatta, mert szerinte egy erős MSZP-s politikus egy szocialista kormánynál hatékonyabban lobbizhat, mint más, és a kormány jórészt meg is adta azt a támogatást a cégnek, amelyet a főváros kért.Mesterházy Ernő szerepéről szólva a főpolgármester elmondta: 2006-tól lett tanácsadóként közvetítő a kormány és a főváros között a BKV-ügyekben, kinevezéséről a Miniszterelnöki Hivatalt akkor vezető Szilvásy György, valamint a főváros részéről Hagyó Miklós döntött. Feladata a a beruházásokkal, támogatásokkal kapcsolatos döntéselőkészítés volt, utasítási vagy döntési jogköre nem volt.A 2006-os önkormányzati választás után - amikortól a fővárosi MSZP-SZDSZ koalíció mindössze egy fős többséggel rendelkezett - Mesterházy Ernő politikai egyezetőt szerepe megtízszereződött, és számos ellenséget szerzett, majd a koalíciós egyeztetés is egyre nehezebbé vált.Demszky Gábor újabb hibának nevezte, hogy ekkor számos hatáskör a közgyűléstől a bizottságokhoz került, (mindez csak néhány hónappal ezelőtt változott meg).Ekkor lett főpolgármester-helyettes Hagyó Miklós, aki akkora hatáskörhöz jutott - a koalícióban többséget alkotó szocialisták révén -, mint korábban egyetlen főpolgármester-helyettes sem: a városüzemeltetési és a vagyongazdálkodási feladatok egyaránt hozzá kerültek. Demszky Gábor kijelentette: ő Hagyó Miklóst korábban nem ismerte, a politikus 2006-ban a fővárosi MSZP-n belüli belső küzdelmek egyik győztese volt, így Hunvald Györgyöt, Gy. Németh Erzsébetet és Molnár Gyulát legyőzve került előtérbe Steiner Pállal és Horváth Csabával együtt. Demszky ugyanakkor támogatta helyettesévé történő kinevezését, mivel a korábbi Gy. Németh Erzsébettel addigra már számos konfliktusa volt.Hagyó Miklós azonban később olyan embert nevezett ki a BKV élére, aki nem ismerte a vállalatot, Antal Attila ráadásul a cég szinte minden vezetőjét lecserélte olyan emberekre, akik szintén újak voltak ezen a területen. Demszky Gábor szavai szerint egyre több kommunikációs szakember került a vállalathoz, míg egyre kevesebb közlekedési szakértő.A főpolgármester hibának nevezete, hogy Antal Attila azt hitte: csupán a belső reorganizációval, konszolidáció nélkül rendbe tehető a vállalat, de azt is, hogy Hagyó Miklós nem osztotta meg a feladatokat, mindenről maga akart dönteni. A városvezetők és az illetékesek eközben nem kaptak elegendő információt a BKV ügyeiről. Ezt követően robbant ki a három milliárd forintot kitevő végkielégítési, valamint a 4-es metróval kapcsolatos botrányok, amelyekből kiderült: a főváros a beruházásban nem tudta saját érdekeit érvényesíteni.A főpolgármester kijelentette: bár neki nem dolga a fővárosi cégek felügyelete, hiszen ez az ágazati helyettesek, a szakbizottságok és az ügyosztályok feladata, mégis egyre többször kellett közvetlenül részt vennie a folyamatokban.Először 2007 áprilisában jelezte a koalíciós egyeztető tanácsnak, hogy Hagyó Miklós rosszul értelmezi feladatát, azz első komolyabb beavatkozásra pedig 2008 januárjában került sor, amikor a BKV vezetése úgy írta ki a használt buszok beszerzésére vonatkozó tendert, hogy a szükséges források felhasználásáról nem kért közgyűlési hozzájárulást. Antal Attila ekkor eljárási hibákra hivatkozott, ám később kiderült, hogy a Volvo buszokat egy olyan cégtől akarta beszerezni, amelynél a fia dolgozott.Demszky Gábor elmondta azt is: az új vezérigazgatónak, Kocsis Istvánnak kezdettől fogva konfliktusa volt Hagyó Miklóssal. Elmondta ugyanakkor: augusztusban arra kérte fel a vezérigazgatót, hogy a tanácsadói és egyéb szerződéseket átvizsgálva minden vitatott ügyben tegyen feljelentést.Demszky Gábor azt is elmondta: szerdán dokumentumokat tesz közzé az üggyel kapcsolatban. | [
"BKV"
] | [
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
11 milliárdba kerül a reformátusoknak adott palotaegyüttes felújítása
A közel 11 milliárdos nyerő ajánlatot kormánybarát cégek adták, akik a becsültnél 10 százalékkal drágábban csinálják meg a munkát.
Augusztus 11-e helyett augusztus 31-ig lehetett jelentkezni a Miniszterelnökség által kiírt közbeszerzési pályázatra, melynek során a Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes felújítására kerestek kivitelezőt. Az épületet a kormány úgy újítja fel, hogy azt korábban egy kormányhatározattal a Magyar Református Egyház tulajdonába adták, hogy azt a szomszédban működő Károli Gáspár Református Egyetem használhassa.
Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes (Fotó: eloben.hu) (Fotó: eloben.hu)
A felújítás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az MG Építés Tervező és Szolgáltató Kft. tervei alapján végzik el, a konzoricum a munkáért nettó 303 millió forintot kapott.
A felújításra a közbeszerzési eljárást július 5-én írták ki, de csak most sikerült nyertest hirdetni. Az uniós hirdetmény szerint a győztes konzorcium a W-É-B 2017 Konzoricum lett, tagjai pedig kormánybarát, közbeszerzéseken remeklő cégek:
a West Hungária Bau Kft.,
az Épkar Zrt.,
és a Build IT Mérnökiroda.
A munkát a becsült 9,49 milliárd forint helyett 10,7 milliárdért végzik el, ami 10 százalékos költségemelkedést jelent. Az eljárás során a tájékoztatás szerint még egy pályázat érkezett a munkára, de hogy kitől, az nem derül ki a hirdetményből.
| [
"West Hungária Bau Kft.",
"Miniszterelnökség",
"Épkar Zrt.",
"Károli Gáspár Református Egyetem"
] | [
"Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem",
"Magyar Református Egyház",
"MG Építés Tervező és Szolgáltató Kft.",
"Build IT Mérnökiroda",
"W-É-B 2017 Konzoricum"
] |
Nemrég számoltunk be arról, hogy új tulajdonosokkal bővült a Lázár János volt Miniszterelnökséget vezető miniszter és családja földjeivel körbevett kastélyt birtokló részvénytársaság. Az új tulajdonosok kiléte azonban ismeretlen.
Köddé váltak Lázár Jánosék kastélyának tulajdonosai Eladta részvényei nagy részét a kormánypárti politikushoz köthető ügyvéd. A vásárlók kiléte ismeretlen.
A Grosswiese Zrt. és vele a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban felépített luxusingatlan nyáron került új tulajdonosokhoz miután a társaság főrészvényese, Kulik Jenő ügyvéd megvált részvényeinek többségétől. A cégnyilvántartásból ekkor – a jogszabályok értelmében – törölték a Lázárhoz több szálon köthető jogászt, miután tulajdonrésze 50 százalék alá csökkent.
A kastély tulajdonviszonyairól annyit lehetett tudni, hogy abba kis részben (8 százalékkal) Lázár János is bevásárolta magát. Rajta és Kulikon kívül két csekély tulajdoni hányaddal rendelkező személy volt tulajdonos: egyikük több helyi vendéglátóhely, csárda üzemeltetője, másikuk egy több száz hektáron gazdálkodó birtokos.
Az új tulajdonosok kiléte azonban rejtve maradt, mivel egyik birtokos tulajdonrésze sem haladja meg az 50 százalékot, ez esetben pedig a cégnyilvánosságról szóló törvény lehetőséget ad a rejtőzködésre. Ezért hivatalos úton kerestük meg a társaságot, ugyanis a jogszabályok szerint a cég részvénykönyve megtekinthető. A törvény szerint:
A részvénykönyvbe bárki betekinthet. A betekintés lehetőségét a részvénytársaság vagy a részvénykönyv vezetésével megbízott személy a székhelyén munkaidőben folyamatosan biztosítani köteles.
Ezután hetek teltek el, de végül jelentkezett a társaság egyik igazgatósági tagja, aki közölte, hogy személyesen bocsátja rendelkezésünkre a részvénykönyvet. A találkozóra Budapesten került sor. A részvénykönyvet nem fényképezhettük le, ám azt nem tiltotta meg a társaság képviselője, hogy jegyzeteljünk. Ugyanakkor kiderült, hogy feleslegesen próbálkoztunk kideríteni, kik az új tulajdonosok.
A társaság igazgatósági tagja szerint ugyanis az új részvényesek nem kérték a részvénykönyve történő bejegyzésüket.
Azaz egyetlen nyilvánosan elérhető cégdokumentumból sem derül ki, hogy kik vásárolták be magukat a kastélyt üzemeltető társaságba.
A részvénykönyv szerint a látható tulajdonosok közt az alábbiak szerint oszlanak meg a cég tulajdonrészei:
Kulik Jenő 26 százalékban birtokolja a részvényeket.
Lázár János valamivel több mint 8 százalékos tulajdonos.
A két említett helyi vállalkozónak 9-9 százaléka van.
A négy részvényesnek tehát összesen 52 százalékos részesedése van a cégben.
Ez azt jelenti, hogy majdnem a társaság részvényeinek feléről (48 százalék) nem lehet tudni, hogy ki vagy kik a tulajdonosai.
Az érdekes jogi helyzettel és az átláthatatlan céggel kapcsolatban megkerestük a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját. Ligeti Miklós szerint a hangsúly a társaság zártkörűségen van, ez a cégkonstrukció ugyanis – mint mondta – remek rejtőzködési lehetőséget biztosít. A korrupcióellenes szervezet képviselője úgy látja, az a tény, hogy a társaság részvényeinek csaknem felét birtokló személyek nem vetették fel magukat a részvénykönyvbe, nagy bátorságra vall. Méghozzá azért, mert a polgári törvénykönyv szabályai értelmében a részvényes, vagyis a tulajdonos, nem gyakorolhatja a jogait és nem vehet fel osztalékot sem, ha nem jegyzik be a részvénykönyvbe.
Vagyis a Grosswiese Zrt. ismeretlen tulajdonosa vagy tulajdonosai nem félnek attól, hogy befektetett pénzüket a többi tulajdonos az ő szavazatuk nélkül meghozott döntéssel veszélyezteti, vagy éppen megfosztja őket az egyébként nekik járó haszontól.
Ligeti hozzátette, a rejtőzködő részvényesek akár azt is gondolhatják, hogy a cégvagyont képező kastély osztalékot nem fog fizetni, a döntéseket pedig a háttérből, informálisan is lehet befolyásolni.
Tiborczék sem szeretik a nyilvánosságot Sokáig csak sejteni lehetett, hogy Tiborcz István, Orbán Viktor veje az értékes budapesti ingatlanokat megszerző, és korábban az FBI által is körözött Gaith Pharaonnal is üzletelő BDPST Zrt tulajdonosa. Erről végül Tiborcz maga nyilatkozott az Origónak. A kormányfő veje az interjúban alaposan leszólta a sajtót, hogy csak találgatott a cég tulajdonosairól, ahelyett, hogy elkérte volna a részvénykönyvet. Ahogy fogalmazott: "Eddig senki sem akart valójában utánajárni annak, hogy kik a valódi tulajdonosok." Ezért az Index a céghez fordult, hogy szeretnének betekinteni a részvénykönyvbe. Ez meg is történt, azonban a portál újságírójával aláírattak egy titoktartási nyilatkozatot arról, hogy az eddig ismeretlen tulajdonos nevét nem közölheti a nyilvánossággal.
Kiemelt kép: Marjai János/24.hu | [
"Grosswiese Zrt."
] | [
"BDPST Zrt",
"Gaith Pharaon",
"Transparency International Magyarország"
] |
Hamisan próbálja motorbotrányba keverni Kósa Lajost az ellenzéki sajtó
Tízmillió forintos luxusmotorral próbálja hamisan botrányba keverni az ellenzéki sajtó Kósa Lajost. Egy MTI-fotó alapján azonosítottak egy motort, amivel a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnöke a Fidesz frakcióülésére érkezett. Ráadásul azt állítják, hogy a járgányt a politikus édesanyjához köthető sertéstelep lízingeli. A lejárató kampány már vagy egy hete tart, miközben a történetnek gyakorlatilag semmi valóságalapja nincs. Megkérdeztük Kósa Lajost, aki állítja, a motor, amivel lefényképezték, nem is az övé, csak kipróbálta azt, és különben is, az egy több éves, használt motor. A Méker Kft. által lízingelt járműhöz pedig semmi köze. A két motor egyébként, amit az ellenzéki sajtónak sikerült azonosítania, nem is hasonlít egymásra. A klasszisbéli különbség még a laikus számára is szembetűnő. Az egyik BMW-szakszerviz szerint a két gépet összehasonlítani körülbelül olyan, mintha egy parabolaantennát próbálnánk összehasonlítani egy repülő csészealjjal.
Kósa Lajosról köztudott, hogy imádja a motorokat. Az ellenzéki média régóta vadászik már a politikus által hajtott járgányokra. Korábban is többször lencsevégre kapták, hogy azzal hozzák kellemetlen helyzetbe. Nos, megint durván melléfogtak. Az MTI fotója, mely Kósa Lajost ábrázolja, amint a Fidesz frakcióülésre érkezik, az elmúlt napokban bejárta a balliberális oldalakat. Most éppen az a kotta, hogy a Kósa család, vagyis a politikus édesanyjához köthető sertéstelepet vezető cég luxus BMW-ket lízingel – többek közt azt, amivel Kósát lefotózták.
BMW vs. BMW
A Hír24 szerint a gép egy K1600-as, bagger típusú BMW motorkerékpár, amelynek ára meghaladhatja a 9 millió forintot. Egy képet is csatoltak egy fekete, vadonatúj, valóban luxus vasparipáról.
Csakhogy ez a motor nem az a motor. Olyannyira nem, hogy azt javasoljuk a Hír24-es kollégáknak, autó-motor témában – ha már ennyire nem értenek hozzá, és utána sem járnak rendesen – inkább ne szakértsenek. A legszebb a történetben, hogy a motor még csak nem is Kósa Lajosé.
Kósa: Kölcsönmotoron ültem
A Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnöke portálunknak elmondta, a motort egy barátja adta kölcsön, hogy próbálja ki. Akkor kapták lencsevégre. Szó volt arról, hogy esetleg megveszi, de az adás-vételre végül nem is került sor. Az ellenzéki sajtó napok óta arról cikkez, hogy milyen érdekes egybeesés, hogy a politikus édesanyjához köthető sertéstelepet vezető cég BMW-ket, köztük BMW motort is lízingel. Kósa Lajos portálunknak azt mondta, neki semmi köze a Méker Kft. által vásárolt, használt járművekhez. Egyébként úgy tudjuk, hogy a Hír24 által kiszúrt motort a cég ügyvezetője használja.
"Aki kicsit is ért a motorokhoz, annak nyilvánvaló, hogy külön klasszis a két motor"
Portálunk megkereste a BMW egyik hivatalos motorszakszervizét, a balatonboglári Full-Gas Kft-t. A szerviz vezetője, Gehringer Gábor hasonlította össze kérésünkre a két képet.
A két motor még csak nem is hasonlít egymásra. Azonosítani a két gépet nem volt okos dolog, csak úgy fordulhatott elő, ha a szerző még csak utána sem járt ezeknek a típusoknak. Klasszisbeli a különbség a két gép között. Az egyik 2013-as, vagy 2014-es évjáratú, tehát 4-5 éves használt túramotor, úgynevezett K-1600 GT, a másik a BMW valóban csúcskategóriás, vadonatúj dizájnt képviselő "grand tourismo" motorja, egy K1600 Bagger, amelyet a cég az amerikai piacra szánt. A kettőt összehasonlítani körülbelül olyan, mintha egy parabolaantennát vetnénk össze egy repülő csészealjjal
– mondta Gehringer Gábor. A szakember szerint annak, aki kicsit is járatos a motorok világában, annak feltűnik, hogy azon a képen, amelyiken Kósa Lajos is látható, egy régebbi modell van. A K1600GT új modelljének ugyanis teljesen máshogy néz ki az oldaleleme.
Ez a motor legalább 4 éves. Az ára használtan, állapotától függően legfeljebb 4 millió forint, de akár már olcsóbban is megvásárolható. Egy új, K1600 Bagger viszont valóban megüti a 10 milliót
– tette hozzá a BMW-szervizvezető. Szóval a Hír24 és álhírgyár társai legalább ebben az egyben nem tévedtek motorfronton.
Vezető kép: MTI | [
"Méker Kft."
] | [
"Full-Gas Kft-t",
"Honvédelmi és Rendészeti Bizottság"
] |
A Magyar Honvédség két vitorláshajót vesz a Balatonra – írja a hajózás.hu. A közbeszerzési dokumentum alapján elindult a Simicskó István által emlegetett program, amely az elmúlt 26 év legnagyobb honvédelmi és haderő-fejlesztési programja.
A beszerzésre kerülő két vitorlásnak legalább hat személyesnek és benzinüzemű, 4 ütemű, 5 lóerős motorral rendelkezőnek kell lennie. Kiemelt feltétel még
a mahagóni beépítés,
a szőnyegborítású oldalfalak,
a négy kárpitozott fekvőhely és
a kajüttel ellátottság.
A vitorlás hajókat a Magyar Honvédség Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központ fogja szolgálatba állítani Balatonakarattyán. A vitorlások szerepét egyelőre nem lehet tudni.
Kiemelt képünk illusztráció. | [
"Magyar Honvédség"
] | [
"Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központ"
] |
A DRV közleménye szerint a most derítettek fényt az előző vezetés pazarlásaiból és kivételező magatartására. A cég további eljárásokat kezdeményez.
Súlyos törvénysértéseket állapított meg a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. vezetősége a tavalyi évben indított átvilágítás lezárultával - közölte a cég.
Az ország első számú víziközmű szolgáltatójánál, a korábbi évek gazdálkodását érintő rendőrségi nyomozással összhangban, vizsgálják a további jogi lépések szükségességét is.
A DRV közleménye szerint a törvénytelenségek az előző vezetés pazarló cégvezetési politikájának, és az előnytelen és törvényellenes szerződéskötési gyakorlatból fakadtak.
Tavaly óta ugyanis összesen harminchat, a fentiekkel összefüggésben lévő ügyben indított nyomozást a rendőrség. Hogy ezzel összhangban szükség lesz-e további jogi lépésekre, azt a Társaság vezetősége még vizsgálja.
Első lépésként a DRV-nél húsz munkaviszonyt szüntettek meg, továbbá abbamaradt az ingyenes és szerződés nélküli vegyszerátadás, az eddig kedvezményes áron vízhez jutó kivételezettek számára a vízdíjakat átlagosan 30 százalékkal, azaz a többi díjfizető által fizetett mértékre emelték. | [
"DRV"
] | [
"Dunántúli Regionális Vízmű Zrt."
] |
Tíz hónappal azután, hogy lezárult az NFÜ megújuló energiák felhasználását támogató pályázata, a napokban módosították a pályázati feltételeket. Napelemfarmok építésére mégsem adható támogatás, holott a hazai vállalkozások többszörös igényt nyújtottak be a 9 milliárdos keretre. Szeptemberben kiderült, hogy a pályázók között volt több NFÜ-közeli cég is, ezért akkor Lázár János felfüggesztette a további kifizetéseket.
Ebben a ciklusban már nem épülhetnek naperőművek uniós támogatással Magyarországon.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a napokban módosította a Környezet és Energia Operatív Program megújulóenergia-alapú villamos energiatermelést segítő pályázatának kiírását. A módosítás szerint "nem támogathatóak a vállalkozások által benyújtott értékesítési célú napelem-beruházások".
Az Indexnek az egyik napelemes beruházást tervező cég képviselője azt mondta, méltatlannak és inkorrektnek tartják, hogy több mint tíz hónappal a pályázat lezárása után változtassák meg a részvételi feltételeket. A megújuló energiás akciótervet ugyanis óriási érdeklődés kísérte: alighogy megjelent a pályázat január 18-án, néhány nap alatt mintegy 230 pályázat érkezett, amelyek összesen 60 milliárdot igényeltek volna az NFÜ-től, holott a teljes keret alig haladta meg a 12 milliárd forintot.
A most kizárt vállalkozás képviselője szerint a kiírás módosítása miatt jelentős kár érte a céget, hiszen ahhoz be lehessen adni egy ilyen projekt pályázatát, az előkészítésre több millió forintot kell rákölteni. Egy 500 kWh-s napelempark tervezése, engedélyeztetése összességében legalább 5 millió forintba kerül.
A napelemes pályázattal már az ősszel látszott, hogy baj lesz. Akkor az Átlátszó.hu vizsgálódott a program körül, és azt találta, hogy a jelentkezők többségével szemben néhány hónapon belül pénzhez jutó cégek közül többen komoly NFÜ-s kapcsolatokkal rendelkeztek. Az NFÜ mintegy 3 milliárd forintot osztott ki a program keretéből.
A naperőművek körüli problémák eljutottak Lázár János fülébe is, aki szeptemben felfüggesztette a napelemes pályázatot.
Csepreghy Nándor, az NFM fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára az Indexnek azt mondta, hogy nem a sajtóbotrány miatt változott a pályázati kiírás. A kormány továbbra is elkötelezett a napenergiát felhasználó technológia szélesebb körű használata mellett, hiszen Magyarország vállalta, hogy 2020-ra a jelenlegi 8 százalékról 14,6-ra emeli az alternatív források részesedését a teljes hazai energiafelhasználásban. A napelemfarmok működtetésének és gazdasági környezetének azonban több modellje is működik Európában, Magyarországon viszont még nincs döntés, hogy a koncepciók közül melyiket vegyük át.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy a kormány most úgy döntött, hogy a vállalkozások napelemfarmos keretét más megújuló energiás pályázatok számára nyitják meg. Ez a 12,2 milliárd forintból 9 milliárdot tett ki. A 9 milliárdból 7-et a központi költségvetési, önkormányzati pályázatok között osztanak fel, 2 milliárdot pedig az egyházak már korábban, más pályázatokra beadott, de akkor a túljelentkezések miatt forráshoz nem jutott megújulóenergia-ellátását célzó pályázatra fizetik ki.
Közben kiderült az is, hogy a kormány megszünteti a megújuló energiaforrás hasznosítására irányuló beruházások finanszírozását szolgáló pénzügyi konstrukciót is. A Greeninfo.hu szerint a hitelprogramot hivatalosan "gazdaságpolitikai megfontolásból" mondták fel. A hitelprogram a tervezett projektek önrészének biztosítására szolgált volna. A 6 milliárd forintos keretösszegből kedvező feltételek mellett, fix, évi 6 százalékos kamattal, akár 15 éves lejárat mellett lehetett volna meghitelezni a beruházásokat. A hiteleket azon projektgazdák igényelhették meg, akik más KEOP-konstrukcióban támogatást nyertek, vagy akik megfeleltek ezen pályázatok feltételeinek. | [
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [] |
A Legfőbb Ügyészség valószínűleg már a héten lezárja a Happy End Kft. szerződéseinek vizsgálatát, a rendőrség pedig hétfőn elkezd nyomozni hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt. A rendőrség tanúk kihallgatását is tervezi, neveket azonban nem árultak el.
Juhász Ferenc szocialista országgyűlési képviselő (most már honvédelmi miniszter is egyben) március 25-én tett feljelentést a Happy End Kft. és a vele szerződött cégek ügyében.
A rengeteg állami megrendeléssel bíró Happy End és Ezüst Hajó Kft ügyében tett feljelentéseket a hasonlóságok miatt az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága (SZBEI) összevonta, és hétfőn hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt elrendelte a nyomozást. Szakértők kirendelése mellett tanúk kihallgatását is tervezik a nyomozók, a kihallgatandók nevei azonban nem publikusak - mondta Liszka Károly ezredes, az SZBEI igazgatóhelyettese.
A Legfőbb Ügyészség valószínűleg ezen a héten lezárja a Happy End Kft. szerződéseinek polgári jogi vizsgálatát - értesült az [origo].
A Happy End Kft. és az Ezüsthajó Kft. elsősorban a megszüntetésre ítélt, Miniszterelnöki Hivatalon belül működő Országimázs Központon keresztül több milliárd forint értékű állami megrendeléshez jutott, amelyből főképp "országimázst" építettek, és Orbán Viktor exkormányfő útjairól forgattak. A Happy End alapítója, Wermer András Orbán Vikor nem hivatalos tanácsadója. A két cég a választások után végelszámolást kért az APEH-től.
Egyesítette az ORFK a Happy End és A Hídember ügyét
Végelszámolhatják az Ezüsthajót, és a Happy End-et | [
"Happy End Kft.",
"Ezüsthajó Kft.",
"Országimázs Központ",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága",
"Happy End és Ezüst Hajó Kft",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Tovább távolodott a nyilvánosságtól a büntetés-végrehajtás: a civil szervezetek után újabban már kutatóktól és újságíróktól is megvonják a lehetőséget, hogy kapcsolatba kerüljenek rabokkal.
A börtön "bezárkózása" nemhogy segítené a szabaduló rabok visszailleszkedését a társadalomba, egyenesen hátráltatja azt – állítják érintett szakemberek. A hazai büntetés-végrehajtás mégis olykor mondvacsinált indokokkal tartja távol a szakembereket és a civileket a raboktól. A Népszavának nyilatkozott egy olyan doktorandusz hallgató, aki a börtönélethez szorosan kapcsolódó témában írja a disszertációját, empirikus kutatás nélkül viszont nem kaphat PhD-fokozatot. A pontos témát kérésére nem írjuk le, egyetemi tanárai már így is figyelmeztették: a jövőjét teszi kockára ebben a szakmában, ha szembemegy a központi akarattal.
– Az én jövőm sajnos még el sem kezdődhetett igazán, mert a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka egyetlen hazai börtönbe sem enged be, ellehetetleníti a kutatásaimat – mondta. Az indoklás nélküli elutasító határozatot néhány napja kapta meg, előtte azonban még kanosszát járattak vele a kérelméről döntők.
– Az első sokk akkor ért, mikor az egyik ügyintéző megkérdezte, hogy mi lesz a disszertációm eredménye, amire azt válaszoltam, hogy ha előre tudnám, akkor nem kellene hetekig kutatnom a témában. A doktori értekezéseknek épp az a céljuk, hogy egy új, addig még fel nem tárt területtel foglalkozzanak, s új megvilágításból mutassanak be jelenségeket.
Később el kellett küldenie a feltenni szándékozott összes kérdést, amire úgy reagáltak, hogy azok színvonaltalanok. A doktorandusz hallgató ennek kapcsán arra emlékeztetett: a rabok olykor még nyolc általános iskolai végzettséggel sem rendelkeznek, így nem rohanhatja le őket szakmai kifejezésekkel. "Csak az ügyintéző szerint jelent ez színvonaltalanságot vagy szakmaiatlanságot. Szerintem a fogvatartottak körében végzett kérdőíves vizsgálat kérdéseit a raboknak kell elsősorban érteniük. Inkább az a művészet, hogyan lesz az ezekre adott válaszokból értékelhető kutatás" – fogalmazott. Abba is belekötöttek, hogy miért akar tíz emberrel beszélni, miközben ezeknél a méréseknél ez a minimum létszám. Mégis reménykedett, hogy engedélyt kap, hiszen miért kellene félnie a büntetés-végrehajtásnak egy doktorandusz hallgató kérdéseitől, ám hiába: egyetlen börtönbe sem engedik be a kérdőíveivel, kárba veszett minden eddigi munkája. Személyesen tapasztalta: korántsem igaz, hogy a tudomány mindenkié.
Vig Dávid a Helsinki Bizottság rendészeti programvezető hasonló jelenségekről számolt be. Szavai szerint amióta Tóth Tamás, a Budapesti Rendőr-főkapitányság korábbi vezetője vette át a büntetés-végrehajtás országos parancsnoki posztját, másfajta személet költözött a börtönökbe, amelyek éppenséggel nem a későbbi reintegrációt vagy a fogva tartottak jogvédelmét, a civil szakmai kontrollt erősíti. Mint arról lapunk is beszámolt, elsők között mondták fel például a Helsinki Bizottsággal kötött, kormányokon átívelő, tizennyolc éven át jól működő megállapodást, amely a rabok jogvédelmét lehetővé tette. – Ez persze nem jogsértő, egy ilyen, két fél közötti megállapodást természetesen bármikor fel lehet bontani. Csakhogy ez épp szembe megy a nemzetközi trenddel, amely éppen a túlkapások elkerülése érdekében kívánatosnak tartja az erős civil kontrollt ezen a területen – mondta lapunknak Vig Dávid. A negatívumok már látszanak: korábban azonnal tudtak reagálni, ha valaki – akár rab vagy börtönőr – jogsértés áldozatává vált a börtön falain belül, legutóbb viszont tíz napba telt, míg átverekedték magukat a bürokrácián, és egy rabtárs általi súlyos bántalmazás miatt hozzájuk forduló, előzetes letartóztatásban lévő fiatal felnőtthöz bejutottak. – Ennyi idő túl sok, majdnem két hét elteltével alig valamit tudunk segíteni – tette hozzá.
A Népszava úgy tudja, nem csak a Helsinki Bizottságot és az Adj hangot elnevezésű, a börtönrádiót működtető szervezetet "tiltották ki" börtönükből, de más civil szervezetekkel is felbontották a szerződés, legutóbb pedig egy konferencián az egyik hetilap munkatársa panaszkodott arról, hogy a korábbiakkal ellentétben nem kapott riportkészítési lehetőséget.
A rabok levelezhetnek A civil szervezetek, kutatók, újságírók lehetőségeinek szűkítéséről megkérdeztük a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP), amely azt közölte: intézményeikben a látogatófogadás és belépés szabályai változatlanok. Azt írták: A mintegy húsz büntetés-végrehajtási szervezet több mint 100 civil szervezettel működik együtt, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a fogvatartottak reintegrációjának elősegítéséhez. A fogvatartottak írásban bármelyik civil szervezetet megkereshetik. A Civil szervezet pedig elláthatja a fogvatartott jogi képviseletét, fogvatartott egyedi ügyében eljárhat. Rákérdeztünk arra is, miért akadályozzák egyes kutatók munkáját. A BVOP szerint az idén november 9-ig 120 kutatási kérelmet regisztráltak, amelyek közül 10-et utasítottak el. Hozzátették: az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kérelmek elutasításának okai között leggyakrabban a kérdőívvel vagy a kutatással kapcsolatos módszertani hiányosságok merültek fel, jogi, illetve adatvédelmi okok, kutatásetikai aggályok és biztonsági megfontolások álltak. Előfordul, hogy a kutató visszavonja kérelmét, vagy a büntetés-végrehajtás honlapján található dokumentumok tanulmányozása során megtalálja az eredetileg igényelt adatot, így a kérelmétől eláll – írták. Közölték: Az ebben az évben engedélyezett kutatásokban 989 fő fogvatartott közreműködését hagyta jóvá a büntetés-végrehajtási szervezet.
Doros Judit | [
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága"
] | [
"Helsinki Bizottság",
"Civil szervezet",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Földgáztározót és a gázkereskedelmi üzletágat vásárolt kedden az állam. Az E.ON-nak 281 milliárd forintot utalt át a Magyar Villamos Művek.
Lezárult az E.ON földgázüzletágának megvásárlása, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. összesen 281 milliárd forintot utalt át hétfőn - jelentette be a társaság vezérkara.
A vételár 260 milliárd forint volt, ami magában foglalja a két - a tároló és a kereskedő - társaság mintegy 110 milliárd forint értékű részvényeit, a társaságok átvállalt kötelezettségeit, valamint ezeken keresztül a földgáztárolókat, a tárolt földgázkészletet - közölte Kóbor György, az MVM vezérigazgató-helyettese.
Emellett a társaság átutalt további mintegy 20 milliárd forintot a két cégnél meglévő készpénzállomány és adókövetelés ellentételezésére. A vállalatok Magyar Földgázkereskedő Zrt. és Magyar Földgáztároló Zrt. néven magyar tulajdonban működnek október 1-jétől. | [
"Magyar Villamos Művek"
] | [
"Magyar Földgázkereskedő Zrt.",
"MVM Magyar Villamos Művek Zrt.",
"Magyar Földgáztároló Zrt."
] |
Az Egészségügyi Minisztérium és a Kaposvári Egyetem is vizsgálatot rendelt el az egyetem egészségügyi centrumában annak tisztázására, szabályosan járult-e hozzá az intézmény, hogy berendezésein készült rákdiagnosztikai leletekért pénzt kérjenek a betegektől.
A Magyar Nemzet tegnapi cikke nyomán azonnal felfüggesztették a Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centrumának áprilisban indított diagnosztikai vizsgálatait, amelyekért pénzt, sok tízezer forintot kértek a betegektől.
A cikk szerint az intézményben ugyan nincs hivatalos várólista, de a daganatos betegeknek többnyire két-három hónapot is várniuk kell a rákdiagnosztikai vizsgálatokra. Akkor kerülhetik el a várakozást, ha fizetnek a szolgáltatásért egy a gépeket hétvégenként bérbe vevő magáncég számára. A Magyar Nemzet információi szerint a betegek által kifizetett díj a kétszerese-háromszorosa is annak, amit az ilyen vizsgálatok után az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az állami intézménynek fizetne. Ennek megfelelően - a lap számításai szerint - a kft. a vizsgálatok elvégzéséért körülbelül 200 százalékos haszonra tesz szert. A lap közölte azt is, hogy a bérlő magáncég egyik tulajdonosa és az egyetemi centrum elnöke üzleti kapcsolatban áll egymással.
A Kaposvári Egyetem vezetőit többszöri próbálkozásunkra sem sikerült elérni. Szerettük volna megtudni, hogy vajon a beleegyezésükkel és tudtukkal adták-e bérbe a centrum gépeit bizonyos időszakokban. Az intézmény a cikkel kapcsolatban közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz, amely szerint a rektor belső vizsgálatot rendel el az ügyben. Ennek eredményéről egy újabb közleményben adnak majd tájékoztatást.
Prof. dr. Bogner Péter, a centrum elnöke nem nyilatkozhatott, de álláspontját közzétette az a szakmai hírportál, amelynek ő és a gépeket bérlő cég egyik tagja társtulajdonosa. Ebben egyebek mellett kifejtette, hogy a kórházak új finanszírozási rendszere miatt kényszerül több intézmény is arra, hogy magándiagnosztikai szolgáltatásokkal jusson pluszbevételekhez, mégpedig úgy, hogy olyan időpontokban adják bérbe a meglévő gépeket, amikor egyébként nem végeznek rajtuk vizsgálatot. A szakember szerint az OEP-finanszírozta betegek ellátása semmilyen csorbát nem szenved ezzel a gyakorlattal. A térítéses vizsgálatokra ugyanakkor valós igény mutatkozik, ezt bizonyítja a Pécsi Diagnosztikai Központ sikere is. "Abban az egyben hibáztunk, hogy nem a szakmailag leginkább megfelelő partnerrel kellett volna szerződést kötni, hiszen csak azért támadhatnak bennünket, mert Bágyi Péternek és nekem is kisebbségi tulajdonrészem van a radiologia.hu Kft.-ben" - fogalmazott a professzor. | [
"Kaposvári Egyetem"
] | [
"Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centruma",
"Magyar Nemzet",
"Pécsi Diagnosztikai Központ",
"Egészségügyi Minisztérium",
"Országos Egészségbiztosítási Pénztár",
"radiologia.hu Kft."
] |
A felügyelőbizottság szerepe korlátozott, az MNB az Országgyűlés jóváhagyása nélkül költekezik.
A Magyar Nemzeti Bank több mint 100 milliárdot költhet ingatlanokra és műkincsekre – a költséget az adózók állják. A felügyelőbizottság tehetetlen.
A testület egyik tagja, Katona Tamás nem a kiadásokat kifogásolja, hanem azt, hogy nem ellenőrzi senki, hogy ki, miért és mire költ. Török Réka összeállítása. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [] |
2017-ben 581 milliós árbevétel mellett 95,4 millió forintos adózott eredményt ért el Sensation Event&Congress Kft., Sárosi Krisztina Mónika vállalkozása. Sárosi amellett, hogy több rendezvényszervező és catering cégben is érdekelt, arról ismert, hogy Vajna Tímea barátnője, 2016 augusztusáig pedig Andy Vajna feleségének üzlettársa volt annak szépségversenyes cégében.
Sárosi tavaly azzal került be a hírekbe, hogy rekordösszegű támogatást kapott az Andy Vajna fennhatósága alá tartozó Magyar Nemzeti Filmalapból forgatókönyvfejlesztésre. A forgatókönyvből állami pénzen forgatott film is lesz: a Kölcsönlakás című alkotást Dobó Kata, Andy Vaja egykori élettársa rendezi.
A Sensation Event&Congress 2017-ben uniós pénzen is hízott: Hadházy Ákos, az LMP politikusa szokásos Korrupcióinfóján jelentette be, hogy Vajna Tímea barátnőjének is jut pénz az Oktatási Hivatal (OH) egy, a "társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása" miatt kiírt uniós pályázatából. Az OH 88,6 millió forintért szerződött Sárosi cégével, illetve a Budapest Party Service Kft.-vel. Hadházy szerint az óvónőképzésre kitalált projekt megvalósításával ezen kívül több gond is volt: a programhoz kapcsolódóan sok millió forintért béreltek belvárosi ingatlant, kommunikációra és marketingre pedig 279 millió forintot fordítottak, miközben az óvónők képzésére csak 79 millió forintot szántak.
Sárosi vállalkozása korábban százmilliókat nyert el az OH-tól a Budapest Party Service Kft.-vel tandemben. Utóbbi cég az igazán nagy hal, a csoporthoz tartozik a Vakvarjú étterem, érdekeltek a Várkert Bazár catering-ügyeiben és esküvőket szerveznek többek között abba a Klebelsberg emlékházba is, amit bár közpénzmilliárdokért újítottak fel, leginkább csak a luxusmennyegzős magáncégeket szolgálja.
Idén is együtt értek el szép közbeszerzési sikert: | [
"Sensation Event&Congress Kft.",
"Budapest Party Service Kft."
] | [
"Oktatási Hivatal",
"Magyar Nemzeti Filmalap",
"Vakvarjú étterem"
] |
A munkát a Mészáros Lőrinchez köthető Magyar Építő Zrt. és a Fertődi Építő Zrt. nyerte.
Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint újabb nagy vízi sportlétesítmény épül Magyarországon.
Ezúttal Kaposváron húznak fel egy versenyuszodát nettó 4,4 milliárd forintért. A megbízást a Fertődi Építő Zrt. és a Magyar Építő Zrt. alkotta FM Kaposvár Uszoda Konzorcium nyerte.
A kaposvári önkormányzat december elején kötött szerződést a kivitelezőkkel, akiknek 24 hónap alatt kell megépíteniük a 7 500 négyzetméter alapterületű, 3 szintes, 800 fős lelátóval rendelkező, FINA szabályoknak megfelelő, 10 pályás versenyuszodát és a kapcsolódó létesítményeket.
Az uszoda a Modern Városok Program keretében épül, amire tavaly októberben Orbán Viktor 120 milliárd forintos fejlesztési támogatásról állapodott meg Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármesterrel.
A Magyar Építő Zrt. egyértelműen Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterhez köthető: a céget tavaly májusban vásárolta meg a Körösaszfalt Zrt., amelynek anyacége a Duna Aszfalt Kft., Szíjj László érdekeltsége. A Körösaszfalt vezérigazgatója, Pálffy Balázs Mészáros jövendőbeli veje, aki helyet kapott a Magyar Építő Zrt. igazgatóságában is.
A Magyar Építő Zrt. és a Fertődi Építő (FÉSZ) Zrt. novemberben a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 4 milliárdos tenderén is befutó lett, a FÉSZ pedig legutóbb a Császár-Komjádi uszoda 3,46 milliárd forintos felújítását is megnyerte.
Az állami tendereken a Magyar Építő Zrt. rendkívül sikeres, sorra kapja a nagyösszegű megbízásokat. Márciusban megírtuk, hogy a cég 6 milliárd forintért végzi a Ludovika Campus bővítését; de közel 1 milliárd forintos megbízást kaptak az egyik MNB-alapítványtól is, a Millenárisnál pedig 470 millióért dolgoznak a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen. Kaposváron pedig a ZÁÉV konzorciumi partnereként 6,9 milliárdért újítják fel a színházat.
Erdélyi Katalin | [
"Magyar Építő Zrt.",
"Duna Aszfalt Kft.",
"Fertődi Építő Zrt.",
"Körösaszfalt Zrt."
] | [
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"FM Kaposvár Uszoda Konzorcium",
"Fertődi Építő (FÉSZ) Zrt."
] |
A vádlottakat többrendbeli hivatali visszaélés és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, közokirattal való visszaélés vétségében mondták ki bűnösnek, amelyeket részben társtettesként, illetve bűnsegédként követtek el. A korábban az APEH megyei kirendeltségénél adóellenőrként dolgozó Benő Attila elsőrendű vádlottat, Garai Péter másodrendű vádlottat ezért halmazati büntetésül négy év hat hónap, illetve három év nyolc hónap börtönbüntetéssel sújtották.
A bűncselekményben ügyvédként közreműködő harmadrendű vádlottat, Újlaki Zsoltot három év, a negyedrendű vádlottat, Svéda Ferencet három év hat hónap, míg a hatodrendű Piskóti Csabát két év tíz hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Az ötödrendű vádlottat, Márkus Péter kétéves börtönbüntetését három év próbaidőre felfüggesztette a bíróság, amely mellékbüntetésül közügyektől való eltiltást és pénzbüntetést egyaránt kiszabott a vádlottakra.
(MTI) | [
"APEH"
] | [] |
Az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-t bízta meg a védettségi igazolványok gyártásával, azt azonban nem közölték, hogy mennyi közpénzt kap ezért az Erdős Ákos érdekeltségébe tartozó nyomda. Áprilisban közadatigénylésben kértük ki a szerződést a NISZ-től, az viszont 45+45 napra hosszabbította a válaszadást a veszélyhelyzeti teendőire hivatkozva. Egy biztos: az ANY forgalma 2021 első negyedévében nagyon megugrott.
Az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. (ANY) 2021. március 10-én közleményben jelentette be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján, hogy 2023.03.01-ig szóló szerződést írt alá az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel (NISZ) a védettségi igazolványok szállítására vonatkozóan.
"A szerződés keretében az ANY Biztonsági Nyomda gyártja, személyesíti meg és postai szolgáltatónak történő átadásra előkészíti a védettségi igazolványokat" – olvasható a bejelentésben, és a cég a saját honlapján is beszámolt az államtól kapott megbízásáról. Arról azonban egy szó sem volt sehol, hogy mennyi közpénzt kap a cég a kártyák előállításáért.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az ANY bejelentése után nem sokkal, 2021. március 22-én írásbeli kérdésben tudakolta Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy "mekkorák a védettségi igazolványok gyártási, fejlesztési és üzemeltetési költségei", de hiába.
Pintér nevében Kontrát Károlyi belügyi államtitkár mindössze az alábbi mondattal válaszolt a képviselőnek április elején: "A Kormány folyamatosan biztosítja a koronavírus-járvány elleni védekezés anyagi forrásait, amelyek a költségvetésben rendelkezésre állnak."
90 nap kell egy szerződés elküldéséhez
A védettségi igazolványokról szóló 2021. február 12-i kormányrendelet szerint a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) látja el az "infrastruktúra-fejlesztési és infrastruktúra-üzemeltetési, az okmánylogisztikával kapcsolatos, valamint az ezzel összefüggő adatfeldolgozói" feladatokat.
Ez annyit jelent, hogy a NISZ mondja meg az ANY-nek, hogy mi kerüljön egy adott személy kártyájára (mik az ő személyes adatai, és mikor kapott oltást, vagy volt betegként meddig tekintik védettnek, meddig jó a kártyája), és a NISZ szerepel feladóként azon a levélen, amiben a kártyát postázzák. Ez a magyarázat arra, hogy miért ez az állami cég adott megbízást a védettségi kártyák előállítására.
Április 17-én közadatigénylésben kértük ki a NISZ-től az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-vel a védettségi igazolványok előállítására (gyártás, megszemélyesítés, postai szolgáltatónak átadásra előkészítés) vonatkozóan kötött szerződést minden mellékletével együtt.
Május 10-én érkezett válasz: meghosszabbították a válaszadási határidőt 45 napra arra hivatkozva, hogy ha az Infotörvényben megszabott normál határidőben, 15 napon belül válaszolnának, az "a veszélyhelyzetre tekintettel kiadott kormányrendeletekben meghatározott intézkedésekkel összefüggésben Társaságunknál jelentkező többletfeladatok határidőben történő ellátását veszélyeztetné".
Június 2-án jött az újabb levél: további 45 nappal meghosszabbították a válaszadást ugyanazzal az indokkal, mint májusban.
A koronavírus-járvány miatti többletfeladatok valószínűleg a védettségi igazolványokkal kapcsolatos munkát jelentik, a kártyatulajdonosok adatainak lekérdezése és egyeztetése az ANY-nyel. Ennek ellenére nagyon érdekes, hogy egy olyan állami vállalatnál, aminek az a neve, hogy Nemzeti INFOKOMMUNIKÁCIÓS Szolgáltató Zrt., problémát okoz egy darab, minden bizonnyal pdf-ben vagy más elektronikus formában rendelkezésre álló szerződés elküldése. Ha valakiről, róluk azért joggal feltételezhetnénk, hogy egy pillanat alatt megírnak egy e-mailt és tudnak hozzá mellékletet is csatolni, nem kell nekik erre 90 nap (!) és extra erőforrás. De ezek szerint sajnos mégis.
Pótlás esetén darabja 2000 forint
A védettségi igazolványokról szóló 2021. február 12-i kormányrendelet szerint, ha valaki maga igényli a kártyát, vagy elveszíti az automatikusan kapottat, ezért azt pótolni kell, akkor "3000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelyből 2000 forint a védettségi igazolvány előállítási költsége".
Ha ezt a 2000 forintos összeget beszorozzuk az oltottak ma (június 2.) bejelentett számával, vagyis 5,2 millió fővel, akkor bő 10 milliárd forintot kapunk. Ehhez jön még a betegségen átesetteknek, plusz a tévedésből kipostázott kártyák ára, amiknek darabszáma ismeretlen.
Mindössze egy április eleji adatot sikerült kiderítenünk. A fent említett kormányrendelet értelmében ugyanis önköltségre elvégzett tesztelés után igényelt kártya vagy elvesztett pótlása esetén a 3000 forint szolgáltatási díjat (amiből 2000 a kártya előállítása) Budapest Főváros Kormányhivatala (BFK) részére kell megfizetni, vagyis nem csak a NISZ érintett a témában.
Ezért április elején adatigénylést adtunk be a BFK-nak, amiben többek között azt is megkérdeztük, hogy hány darab védettségi igazolványt gyártottak le addig és hány darabot küldtek ki az állampolgároknak. A Józsefváros korábbi fideszes polgármestere, Sára Botond által vezetett hivatal sem kapkodott a válasszal: április 22-én meghosszabbították 45 nappal, és csak május 21-én válaszoltak érdemben.
A Sára Botond által szignózott levél szerint április 9-ig 2 784 066 darab védettségi igazolvány került kiállításra, melyből 2 389 843 darabot kézbesítettek. Aznap reggel az Operatív Törzs 2 689 102 fő beoltottat jelentett be. Ha ezt kivonjuk a BFK által közölt számból, akkor kijön, hogy a beoltottakon kívül 94 964 darab védettségi igazolványt állítottak ki.
Mire (nem) jó a védettségi igazolvány?
Védettségi igazolványt az kap automatikusan és "ingyenesen", akit beoltottak Magyarországon a koronavírus ellen, vagy igazoltan átesett a fertőzésen. Az oltottak kártyájának nincs lejárati dátuma, a betegségből kigyógyultaké viszont csak 6 hónap.
Ha pedig valaki tünetmentesen volt covidos, akkor csináltathat ezt bizonyító tesztet a saját költségén, és igényelhet kártyát pénzért, de az csak 4 hónapig érvényes. A rendszer azonban eleinte akadozott: többen késve kaptak védettségi igazolványt, ami így csak pár hétig volt érvényes, de elhunytaknak is küldtek ki.
Ahogy azt például a 444 is alaposan bemutatta, nagy probléma, hogy a plasztikkártya formátumú védettségi igazolványnak nagyon megtévesztő az elnevezése, hiszen oltottak esetében a tulajdonos személyes adatain (név, útlevélszám, személyi igazolvány száma) kívül mindössze az oltás idejét tartalmazza, és ez az első adag beadásának időpontját jelenti. Pedig a Magyarországon használt összes koronavírus-vakcinából két dózisra van szükség a védettséghez, és az is csak a második oltás után két héttel alakul ki.
Az igazolványt azonban az első oltás után megkapják az érintettek, ami hamis biztonságérzetet nyújthat nekik – védettnek gondolják magukat, holott még messze nem azok. Sokan emiatt nem mennek el a második oltásra, aminek egyébként nincs is hely a védettségi kártyán. (A kormány azt fontolgatja, hogy visszavonja azok védettségi igazolványát, akik nem veszik fel a második adag vakcinát, de a részletek még nem ismertek.) A kártya tehát épp arra alkalmatlan, ami a neve: a védettség igazolására. Az már csak hab a tortán, hogy még az sem szerepel rajta, hogy milyen betegség elleni oltást kapott a tulajdonosa.
Bár a tavasszal postázni kezdett kártyák sokáig semmire sem voltak használhatók, semmilyen pluszban nem részesültek azok, akiknek volt, de ez májusban megváltozott. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis április végén bejelentette, hogy megvan a 4 millió beoltott, ezért május 1-től enyhítenek a korlátozásokon, és a védettségi igazolvánnyal rendelkezők mehetnek vendéglátóhelyre (nem csak teraszra), szállodába, szabadidős létesítményekbe (mozi, színház, állatkert, múzeum, könyvtár), sportrendezvényre és edzőterembe is.
Horvátországba külön papír is kell
Az pedig már korábban kiderült, hogy külföldi utazáshoz is szükség lesz valamiféle védettségi igazolványra. Az Európai Unió közös "vakcinaútlevele" késik, de a tervezet szerint július elejétől életbe lépő EU-s igazolványt csak azok kapják meg, akiket az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott "nyugati" vakcinákkal oltottak be. Mivel Magyarországon az Európai Unióban nem jóváhagyott keleti vakcinákkal (Sputnik V, Sinopharm) is oltanak, sok oltott honfitársunknak nem lesz ilyen EU-s igazolványa.
A magyar kormány igyekszik elébe menni az utazási problémáknak, és több országgal (például Szerbia, Törökország, Szlovénia, Grúzia, Mongólia) kötött már kölcsönös megállapodást, hogy elfogadják egymás vakcináit az állampolgárok szabad utazása érdekében. Azonban a magyar kártya nem tartalmaz elegendő információt, ezért nem mehetnek a kártyabirtokosok bárhova bárhogy.
A magyarok körében különösen népszerű Horvátországban például nem elég a védettségi kártya, mert nem tartalmazza a második oltás dátumát. A konzuli szolgálat honlapján közzétett tájékoztató szerint a horvátokhoz vinni kell a kártya mellé a papíralapú oltási igazolást is, amin rajta van a második oltás dátuma is, és csak az léphet be az országba, akinek a második dózisa óta eltelt 14 nap. Ugyanez a helyzet Görögországban és Romániában is.
A "védettségi igazolvány" mellé szükséges oltási igazolás egy írólap-nagyságú papírdarab, aminek egyik oldalán az első, másik oldalán a második oltás részletei szerepelnek magyar és angol nyelven, kézírással kitöltve. A nővér azzal nyomta a kezembe május végén, amikor mentem a második adag vakcinára, hogy
"Ezzel lehet majd utazni. Laminálja le, ha tudja."
Erősen tragikomikus, hogy az egyelőre ismeretlen összegért, de biztos nem olcsón legyártatott plasztikkártyák külföldön nagyjából semmit sem érnek, vinni kell melléjük egy fénymásolt, kézírásos és könnyen hamisítható papírdarabot is.
Megugrott az ANY forgalma
Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom leverése után, 1851-ben alapította meg az osztrák kormány a bécsi állami nyomda leányvállalatát Temesváron. A kiegyezést követően, 1868-ban ez a nyomda átköltözött Budapestre, ahol minisztériumi nyomtatványokat állított elő. 1969-ben összevonták a Magyar Királyi Kataszteri Kőnyomda Intézettel, és az új neve Magyar Királyi Államnyomda lett, ami 1901-ben Állami Nyomda névre változott.
A rendszerváltást követően, 1993-ban privatizálták a vállalatot, ami először Állami Nyomda Rt., később Zrt., majd Nyrt. lett, 2013 óta pedig ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. néven fut, két betűvel őrizve a jogelőd emlékét. Az ANY Erdős Ákos érdekeltsége, akinek egy korábbi cége, a Láng Holding Rt. vette meg 2005-ben, az első Gyurcsány-kormány idején a Nemzeti Tankönyvkiadó 70 százalékát. Akkoriban a Fidesz emiatt sokat támadta az üzletembert, aki Amerikába költözött, és 2006-ban 18 milliárd forintos vagyonával a Manager magazin listáján a 10. leggazdagabb magyarnak számított.
Az ANY minden kormány alatt jelentős állami megrendeléseket kapott. A gyakran csak "A nyomda" néven emlegetett vállalat útlevelet, személyi igazolványt, adókártyát, jogosítványt, választási nyomtatványokat, vízumot, zárjegyet és számos egyéb biztonsági okmányt gyárt – Magyarországra és külföldre is.
A rengeteg megbízás meglátszik a cég mérlegén is: nettó árbevétele 2015-ben 12,6 milliárd, 2016-ban 15 milliárd, 2017-ben 15,9 milliárd, 2018-ban 20,5 milliárd, 2019-ben pedig 23,2 milliárd forint volt. A lendületesen növekvő forgalom viszont a nyereséget nem dobta meg különösebben: az ANY adózott eredménye ebben az 5 évben végig 1 milliárd forint körül mozgott, 2018-ban pedig egyenesen 0 lett.
2020-ban megcsappant a cég forgalma: az előző évi 23,2 milliárd után "csak" nettó 17,3 milliárd forint volt, az adózott eredmény pedig a 2019-es 1,1 milliárddal szemben "csupán" 367 millió lett. Május közepén tette közzé a cég az ezzel kapcsolatos közleményét, amelyben azt írják, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány miatt visszaestek a megrendeléseik, de ennek ellenére nem csökkentették a dolgozóik létszámát, és ez tette lehetővé, hogy a 2021-ben megnövekedett gyártási igényeket teljesíteni tudják.
A 2021-es eredmények pedig szép gyarapodást mutatnak:
"Az ANY Biztonsági Nyomda 2021. első negyedéves árbevétele 9,6 milliárd Ft, amely 38%-kal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. (...) A nettó eredmény 468 millió Ft, amely 176 millió Ft-tal, 60%-kal növekedett, az előző év hasonló időszakához képest" – áll a közleményben.
"Nemcsak túléljük a krízist, hanem megerősödve kerülünk ki a válságból – tavaly ezekkel a szavakkal kezdtük az értékelést, és ez az állítás még jobban megállja a helyét most, mint eddig bármikor. Tudomásom szerint ma egyetlen koronavírusos betegünk sincs. Az első negyedév számai méltón tükrözik munkatársaink erőfeszítéseit, kiemelkedő teljesítményüket, mely a járványhelyzetben is töretlen. 2020 első negyedévétől az export aktivitásunkat megerősítettük, a projektek száma közel duplájára növekedett. A külpiacok egyre szélesebb körben történő kiszolgálásához, valamint a védettségi igazolványok nagy példányszámban, rövid határidő mellett történő gyártásához és megszemélyesítéséhez elengedhetetlen a kimagasló szakmai és technológiai felkészültségünk" – kommentálta az első negyedéves jelentést Zsámboki Gábor, az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. vezérigazgatója.
Április végén írtunk arról egyébként, hogy az ANY négy részletben összesen 5 milliárd forint kedvezményes COVID-hitelt kapott az állami tulajdonú Eximbanktól a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére.
Mészáros Lőrinc keményítőgyára, Andrej Babis étolajos cége és a WHB is kapott kedvezményes COVID-hitelt az Eximbanktól A koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére az Európai Bizottság (EB) 2020 tavaszán rugalmas szabályokat vezetett be, hogy az uniós tagállamok könnyen tudják támogatni a nehéz helyzetbe került cégeket. Magyarországnak 350 milliárd forintos keretet hagyott jóvá az EB, amelyből kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő kamattámogatásokat adott a kormány az Eximbankon keresztül.
A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ. | [
"Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.",
"ANY Biztonsági Nyomda Nyrt."
] | [
"Magyar Királyi Kataszteri Kőnyomda Intézet",
"Állami Nyomda Rt.",
"Láng Holding Rt.",
"Nemzeti Tankönyvkiadó",
"Európai Gyógyszerügynökség",
"Európai Unió",
"Magyar Királyi Államnyomda",
"Állami Nyomda",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Európai Bizottság",
"Budapest Főváros Kormányhivatala",
"Operatív Törzs",
"A nyomda"
] |
Előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság a BKV-ügy nyomozása során Mesterházy Ernőt, Zelenák Tibort és Fuzik Zsoltot. Regőczi Miklós házi őrizetbe került. Demszky Gábor csak hétfőn szólal meg az ügyben.
Pénteken késő délutánba nyúló meghallgatás végén a bíróság elrendelte Mesterházy Ernő fővárosi főtanácsadónak, valamint Zelenák Tibornak, a BKV volt kommunikációs főosztályvezetőjének az előzetes letartóztatását. A Fővárosi Főügyészség Regőczi Miklós volt vezérigazgató-helyettes előzetes letartóztatását is indítványozta, azonban vele szemben a bíróság csak házi őrizetet rendelt el. Úgy tudjuk, a Fővárosi Főügyészség várhatóan megfellebbezi Regőczi házi őrizetét és kérni fogja a Fővárosi Bíróságtól, hogy őt is helyezzék előzetesbe.
A nap folyamán elrendelték Fuzik Zsoltnak, a közlekedési vállalat volt informatikai igazgatójának előzetes letartóztatásba helyezését. (Mint arról pénteki lapunkban hírt adtunk, Fuzikot két hónapi bujkálás után, szerda este fogták el a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság kommandósai Szegeden.)
Regőczi Miklóst hűtlen kezelés, Zelenák Tibort bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés miatt hallgatták ki a nyomozók szerdán. A rendőrség vizsgálata szerint a volt vezérigazgató-helyettes 12 cég vonatkozásában mintegy 81 millió forint, Zelenák Tibor pedig hat cég vonatkozásában több mint 30 millió forint vagyoni hátrányt okozott a közlekedési társaságnak. Mesterházy Ernőt azzal gyanúsítják: rábírta a BKV vezetőit arra, hogy vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve, indokolatlan és szükségtelen szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződéseket kössenek.
Mesterházy Ernőt a főpolgármester politikai főtanácsadóként alkalmazta a vele 2009. július 17-én kötött szerződés szerint. A Kossuth rádióban, a Krónika által megszerzett kontraktusban egyebek között az áll: "Megbízott a politikai főtanácsadói tevékenység keretében vállalja, hogy megbízó feladatkörébe tartozó bármely ügyben, az adott üggyel kapcsolatos politikai döntések meghozatalának előkészítésével kapcsolatos tárgyalásokon részt vegyen." A szerződés szerint a főtanácsadó önkormányzati hatáskört nem gyakorolhat, feladatait kizárólag személyesen láthatja el, "és az annak során tanúsított, tapasztalt eljárásról, nyilatkozatokról, s a felmerült valamennyi lehetséges kérdésről, körülményről köteles a megbízót haladéktalanul tájékoztatni".
Bőhm András, az SZDSZ korábbi fővárosi frakcióvezetője szerint Mesterházytól emberi sorsok, karrierek függtek, a főtanácsadó pedig még koalíciós egyeztetéseken is képviselte a főpolgármestert.
Demszky Gábor legutóbb szerdán, a TV2 Tények című műsorának nyilatkozott a BKV-botrányokról. Mint mondta, meglepték a fejlemények, Mesterházy ugyanis közeli munkatársa, s ezekről az ügyekről pedig ő is csak a sajtóból értesült. Azóta a főpolgármester nem jelent meg a nyilvánosság előtt, nem vett részt – a rendszerváltás óta első alkalommal – a fővárosi választási bizottság tagjainak eskütételén sem, ahol Ikvai-Szabó Imre főpolgármesterhelyettes képviselte.
Lapunk szerette volna amegbízási szerződésről megtudni a főváros és a főpolgármester véleményét, de sem őt, sem a főpolgármesteri hivatal sajtóirodáját nem sikerült elérnünk. Mint megtudtuk, Demszky legközelebb hétfőn jelenik meg a nyilvánosság előtt, Kocsis István vezérigazgatóval tart sajtótájékoztatót a BKV-ügyekről a városházán. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Fővárosi Bíróság",
"Kossuth rádióban",
"Repülőtéri Rendőr Igazgatóság"
] |
Nyilvánosak a pályázati anyagok
Budapest — A nyilvánosságra tartoznak a trafikpályázatok lényegi elemei – erősítette meg a Blikk megkeresésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke.
Április 25-én megírtuk: ismert személyek kormánypárti politikus is nyertek. Így nem véletlen a pályázatok körüli titkolózás
Vagyis bárki betekinthet azokba az írásos emlékeztetőkbe, amiket a trafikpályázatok elbírálásáról kötelezően el kell készítenie a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-nek a koncessziós törvény előírása szerint.
Így tehát, ha azt vitathatja is a trafikpályázatot lebonyolító cég és a pályázatot kiíró Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy a 15 ezer beadott pályázat a nyilvánosságra tartozik, azt semmiképp sem, hogy ezek összegzése és értékelése igen. Ezeknek pedig szinte minden lényeges információt tartalmazniuk kell a beadott pályázatokról és a döntés szempontjairól.
– Az NDN közfeladatot ellátó szerv, hiszen minden szerv annak minősül, amely állami vagyonnal gazdálkodik vagy azzal rendelkezik. Ez utóbbi tevékenységgel kapcsolatosan pedig minden adat közérdekből nyilvános azzal együtt, hogy az adat megismerhetőségét külön törvény korlátozhatja – foglalt állást a hatóság elnöke. Péterfalvi hozzátette: a pályázati emlékeztetőkben szereplő adatok mellett még továbbiak is nyilvánosságra hozhatók, amennyiben a szerződő felek valamelyike azt kéri, vagy hozzájárul.
A pályázati emlékeztetőknek a koncessziós törvény szerint egyebek mellett tartalmazniuk kell a beérkezett pályázatok adatainak összefoglalását, értékelését, annak indoklását, hogy miért az a pályázat nyert, amelyik és így tovább – vagyis a személyes adatokon kívül lényegében mindent. Az emlékeztetőt a koncessziós szerződés megkötésétől számított 30 napon belül csatolni kell a pályázati dokumentumokhoz, és a koncessziós törvény is kerek perec kimondja, hogy a bennük foglaltak közérdekű adatnak minősülnek. Az ilyen emlékeztetőt bárki megtekintheti, arról – a költségek megfizetése mellett – másolatot kérhet. Ezért sem érthető a pályázatok körüli titkolózás.
Lapunk korábban azt az ígéretet kapta a pályázatot kiíró Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, hogy a törvényes határidőn belül ezeket az emlékeztetőket az interneten közzéteszik. Ennek ellenére szerkesztőségünk úgy döntött: próbaképpen külön is írásos adatigényléssel fordul az NDN Zrt.-hez, hogy betekinthessünk a szekszárdi pályázatok emlékeztetőibe, tekintettel arra, hogy a legnagyobb botrány az ottani koncessziók kapcsán robbant ki. Mint ismert, egy hangfelvétel tanúsága szerint a Horváth István polgármester helyi fideszes politikusokkal "elővéleményezte" a pályázókat.
Blikk-információ | [
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt."
] | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium",
"NDN Zrt.",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese hétfő után szerdán sem jelent meg az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága előtt. A szerdai ülést megelőzően − ahol egyébként kizárólag az ő ügye volt napirendre tűzve − rövid emailben értesítette a bizottsági elnököt, Rubovszky Györgyöt arról, hogy nem kíván részt venni az eljárásban, ahol az összeférhetetlenségi ügyét, illetve a mentelmi ügyét tárgyalták volna.
Érdemi kérdésekről a levélben nem nyilatkozott, csupán azt közölte, hogy a szerdai napon benyújtja a lemondását a képviselői mandátumáról. Rubovszky azonban elmondta, hogy a házelnök irodájának tájékoztatása szerint Simon lemondó nyilatkozata szerda délig nem érkezett meg. Így a bizottsági ülésen kezdeményezték, hogy a parlament utolsó ülésnapján az Országgyűlés mondja ki a szocialista politikus összeférhetetlenségét, ami lényegében a mandátumától való megfosztást jelentené. Ez az eljárás azonban természetesen csak abban az esetben fog megtörténni, ha Simon önkéntes lemondása addig sem érkezik be.
Rubovszky elmondta, hogy a bizottság megállapította, szándékos volt a valótlan adatközlés a vagyonnyilatkozatban, ezért ő haladéktalanul köteles intézkedni az összeférhetetlenség megállapítása érdekében.
Hétfőn ült össze először a volt MSZP-s politikus ügyében a parlament mentelmi jogi bizottsága, ahol meghallgatták volna a képviselőt, Simon azonban nem ment el, mindössze egy levelet küldött a bizottság elnökének, de abban sem adott magyarázatot arra, honnan van negyedmilliárd forintnyi devizája egy osztrák bankszámlán.
Az MSZP elnökhelyettese múlt csütörtökön jelentette be, hogy lemond minden párttisztségéről, kilép az MSZP-ből, visszalép a képviselő-jelöltségtől, és visszaadja parlamenti mandátumát is. | [
"MSZP"
] | [] |
Többek között a versenyhelyszínekkel kapcsolatos közlekedési tervekre írt pályázatban hirdettek nyertest az uniós közbeszerzési értesítőben.
66,7 millió forintért készítheti el a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. a budapesti vizes világbajnokság közlekedési terveit. Az eredetileg 7,5 millió forintra kiírt tender magában foglalja a rendezvény helyszínek ideiglenes forgalmi rendjének megtervezését és a szükséges szakági tervek (forgalomtechnika, útépítés, vízépítés, közművek, fakivágási terv, stb.) elkészítését többek között a versenyekkel, az ünnepélyes megnyitóval, a szállásokkal kapcsolatban.
Az eredetileg becsült összértéknél (78,1 millió forint) olcsóbban, 65,9 millió forintért végzi el a vb-hez kapcsolódó akkreditációs feladatokat a debreceni Kelet-Comp Kft. Feladata, hogy a tervezett négy akkreditációs központ teljes körű üzemeltetését megoldja, személyzettel, segédanyagokkal együtt, beleértve az előkészületeket is.
A jegyelőállítási és jegyértékesítési szolgáltatás ellátásával a TEX Hungary Kft.-t bízza meg a Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. A tender eredetileg becsült értéke forintra pontosan megegyezik a szerződés végleges összértékével, ami 57 339 584 forint.
D. Kovács Ildikó | [
"Főmterv Mérnöki Tervező Zrt."
] | [
"TEX Hungary Kft.",
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.",
"Kelet-Comp Kft."
] |
A Szegedi Ítélőtábla másodfokon hat év fegyházra ítélte Zuschlag Jánost csalásért és más bűncselekményekért. Az új ítélet enyhítette a büntetést, az egykori szocialista politikus elsőfokon még 8,5 évet kapott közpénzek szabálytalan felhasználásáért. Az ítélőtábla is fenntartotta azt a minősítést, hogy Zuschlag János és társai bűnszervezetben követték el a bűncselekményeket, de törölte azokat a részeket, amelyekben a kecskeméti bíróság a csoport felső politikai kapcsolatait emlegette.
Az MSZP egykori országgyűlési képviselője csalásért és más bűncseleményekért elsőfokon nyolc és fél év börtönt kapott. A vád szerint a politikus és társai civil szervezeteket felhasználva szabálytalanul költöttek el több mint 72 millió forint közpénzt. Az összeg egy részéből baloldali politikai ifjúsági szervezetek rendezvényeit, táborait finanszírozták, illetve pénzt a kiskunhalasi MSZP alapszervezet működtetésére fordították.
A szegedi ítélőtábla hétfőn jelentősen csőkkentette az elsőfokú bírósági ítéletet a Zuschlag-ügy szereplőinél. A másodfokú hatóság szinte mind a 15 elítélt büntetését mérsékelte, miután részben alaposnak találta a fellebbezéseket.
A volt MSZP-s képviselő, Zuschlag János, aki rabszíjon és narancssárga ingben érkezett az ítélethirdetésre, büntetése jogerősen két és fél évvel rövidült. A csalás, magánokirathamisítás és más bűntettek miatt elmarasztalt Zuschlag hat év fegyházat kapott a szegedi ítélőtáblán.
Az ítélőtábla ugyan fenntartotta, hogy Zuschlag és több társa bűnszervezetben követte el a pályázati pénzek megszerzését, ám mindannyiuknál csökkentette a tavaly kiszabott ítéleteket. Katus Ferenc 5 év 6 hónap helyet 3 év 6 hónapot, Őry András 4 év helyett 2 év 6 hónapot, Krausz Csaba 3 év helyett 1 év fegyházat kapott. Csökkent Marsovszky Balázs büntetése is, ő is egy évet kapott, ám az ítélet azt is kimondta, hogy az előzetesben már letöltött időt beszámítja a büntetésbe. A bíróság eltörölte a társtettesekre kiszabott vagyonelkobzást, és feloldotta vagyonuk zárolását.
A fellebbviteli bíróság több indoklási részt kivett az elsőfokú ítéletből, mert azok irrelevánsak voltak, és többek között azért, mert túlhangsúlyozta, a külső felső kapcsolatok szerepét, amire a bűnszervezet indokolása szempontjából sem volt szükség.
Téves állásfoglalásokat is talált a kecskeméti bíróság ítéletében a másodfokú hatóság.
Tévesen rekesztette ki az enyhítő körülmények közül a kárenyhítést, ezt pedig a hazai bírói gyakorlatban töretlenül használják. Az ítélőtábla szerint teljesen irreleváns, hogy milyen forrásból származik a visszafizetett pénz, a kecskeméti bíróság ugyanis a forrás tisztázatlan voltára többször és bizonyítás nélkül hivatkozott. Ezt most nyomatékos enyhítő körülményként értékelték.
A hétfőn kihirdetett ítélet indoklása szerint a bűnszervezetben való részvétel sem fegyverkerekedelem, prostitúció fedezése volt, hanem ifjúsági szervezetek működtetése volt a cél, ezért az első ítélet ezt a körülményt eltúlzott mértékben vette figyelembe a büntetések kiszabásánál.
Tévesnek minősült a vádlottak folyószámláinak zárolása is.
A hosszúra nyúlt eljárás bűnügyi költségei is eltúlzottak voltak, ezért annak viselése alól részben mentesítették a vádlottakat. A költségek felét az állam vállalja át.
Az első fokú, szokatlanul súlyos büntetést a tárgyalást lefolytató kecskeméti bíróság azzal indokolta, hogy Zuschlag János és tizenöt vádlott-társára bűnszervezetbe tömörülve szerezték meg a minisztériumi pályázatokon a támogatásokat, amit aztán nem a pályázatokban szereplő módon költöttek el.
Az első fokú bíróság Fodor Endre tanácsvezető bíró irányításával nemcsak Zuschlagra, hanem egykori társaira nézve is kemény ítéletet hozott: egyetlen vádlottat mentett fel, a többi tizennégy szereplőre viszont összesen több mint 41 évnyi büntetést szabott ki.
A pontosan tíz hónapja született ítélet ellen kettő kivételével mindenki fellebbezett. Zuschlagék enyhítést, az ügyészek súlyosbítást kértek. Az ügyészség 12 évre küldte volna börtönbe a volt szocialista politikust. Bűnszövetkezetben elkövetett cselekményekért 15 év a maximálisan kiszabható büntetési tétel, így az elsőfokú ítéletet Zuschlag János esetében egy évvel a középérték fölé lőtték be.
A tavalyi országgyűlési választás előtti hetekben kihirdetett ítéletről több jogi szakértő is úgy vélekedett, hogy kissé elltúlzott, hiszen a hazai bírósági gyakorlat szerint nyolc évet meghaladó börtönt az emberölési ügyekben szokás kiszabni, enyhébb ítélet is jelzés értékű lehett volna a politika számára, ráadásul az anyagi kárt nagy részt megtérítették.
Zuschlag a szegedi fellebbviteli eljárásban az utolsó szó jogán elmondott beszédében azzal érvelt, hogy az elmúlt húsz év minden bűnét, hibáját nem lehet rajta számon kérni. Az egykori szocialista politikus szerint nem bűnszervezetben, és nem a személyes haszonszerzés érdekében követték el a csalást, ezért a rá kiszabott nyolc és fél éves börtönbüntetést aránytalanul súlyosnak tartja. | [
"MSZP"
] | [
"Szegedi Ítélőtábla"
] |
H. Éva, Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes korábbi szóvivője azt állította a Vasárnapi Blikknek, hogy ténylegesen a BKV-nál dolgozott. A rendőrség szerint a nőnek úgy fizettek ki másfél év alatt 24 milliót, hogy valójában nem is dolgozott a közlekedési vállalatnál.
Megdöbbentették a vádak H. Évát, Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes korábbi szóvivőjét, akit a rendőrség azzal gyanúsít, hogy másfél év alatt bruttó 24 millió forintot vett fel a BKV-től, úgy hogy valójában nem is végzett munkát - írja a Vasárnapi Blikk.
Annak ellenére, hogy Kocsis István, a BKV vezérigazgatója korábban azt mondta, nem találkozott H-val, a nő a lapnak azt állította: napi kapcsolatban állt Kocsissal és a kollégáival is a sajtóközlemények, valamint egyéb a BKV-val kapcsolatos sajtóügyek miatt. H. Éva azt mondta: hamarosan vallomást tesz, mert nincs takargatni valója. Reméli, az is egyértelműen tisztázódik, hogy túlzás a bruttó 24 millió forintos gyanúsítás.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) múlt hétfőn hűtlen kezelés gyanúja miatt hallgatta ki R. Miklóst, a BKV korábbi vezérigazgató-helyettesét. R. Miklós a gyanú szerint 2008-ban 8 hónapon keresztül a tényleges munkát nem végző H. Éva részére különböző juttatások és munkabér kifizetését engedélyezte. Múlt kedden az ügyben meggyanúsította a rendőrség Z. Tibort, a BKV korábbi kommunikációs főosztályvezetőjét is. | [
"BKV"
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Vasárnapi Blikk"
] |
"A Deutsche Telekom számára a sajtó- és szólásszabadság elidegeníthetetlen alapjog, amely semmilyen módon nem kérdőjelezhető meg. Az Origo a Magyar Telekom tulajdonában van, és függetlenül dolgozik. Az ottani személyzeti változások a belső átalakítás következményei, amelyekre a Deutsche Telekom semmikor semmilyen befolyást nem gyakorolt. Ez az Origo belső ügye" – válaszolta a Deutsche Telekom egy német blog megkeresésére.
Az Origót kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt. | [
"Magyar Telekom Nyrt.",
"Deutsche Telekom"
] | [
"Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt."
] |
A megbízást a kormány menekültellenes kampányairól ismert New Land Media Kft., és a Frank Digital Kft. nyerte, rajtuk kívül nem is volt más ajánlattevő.
A Magyar Nemzeti Bank még márciusban írt ki nyílt közbeszerzést egy kommunikációs kampányra az MNB által "Fogyasztóbarát termék"-nek minősített lakáscélú jelzáloghitelek társadalmi megismertetése érdekében.
A tender eredménye szeptember 8-án jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben: a nettó 1,5 milliárd forint keretösszegű megbízást egyetlen ajánlattevőként a New Land Media Kft. és a Frank Digital Kft. kapta. A megbízás a keretösszeg kimerüléséig vagy legkésőbb 2019 végéig szól.
A kampány keretében a nyertes cégeknek meg kell tervezniük a "Fogyasztóbarát termék" program elnevezését, logóját és arculatát, majd az összes létező hirdetési felületen (közterület, online, print, tv, rádió) és rendezvényeken népszerűsíteniük kell.
A New Land Média Kft. tulajdonosa Balásy Gyula. Ez a cég, és Balásy másik vállalkozása, a Lounge Design Kft. az utóbbi hónapokban sorra kapja a milliárdos megrendeléseket Rogán Antal propagandaminisztériumától. Tavaly november és idén március között 10 milliárd forint értékű szerződést kötött a vállalkozásokkal a Miniszterelnöki Kabinetiroda.
Júniusban az állami tulajdonú MFB-tól kapott 1 milliárd forint értékű megbízást a két cég, májusban pedig az ’56-os emlékévért is felelős Schmidt Mária alapítványa bízta meg Balásy cégeit az első világháborús emlékév reklámozásával félmilliárd forintért. Emellett a Rogán minisztériuma alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal közzétette, hogy az állami cégek idei 25 milliárd forintos reklámkeretéből bő 14 milliárd kerül Balásy érdekeltségeihez.
A Frank Digital Kft. tulajdonosa július 20. óta Osváth Eszter, előtte a DryCom Kft.-n keresztül Száraz István Péter volt. Ő az ügyvezetője a New Wave Media Kft.-nek, amelynek tulajdonosa sokáig a cseh Bawaco volt, június végén azonban a MNB-elnök Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám vezette Magyar Stratégiai Zrt. vette meg az Origot kiadó céget. A Frank Digital korábban kapott megbízást Schmidt Mária alapítványától, és a MOB-ot is reklámozták már.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"New Land Media Kft.",
"Frank Digital Kft."
] | [
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"DryCom Kft.",
"Lounge Design Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"New Wave Media Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Magyar Stratégiai Zrt.",
"New Land Média Kft."
] |
Nem tud pontos elszámolást adni a kormány a Brüsszellel kifizettetni kívánt határvédelmi költségekről.
Szeptember 4-én fordultunk kérdésekkel a kormányhoz, több tárcához, köztük a Belügyminisztériumhoz (BM), hogy megtudjuk, pontosan miként állt össze a 883,2 millió euró, azaz a 270 milliárd forint költség, amelynek felét az Európai Bizottságtól kéri a magyar kormány. A miniszterelnök ugyanis - mint emlékezetes - levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, Jean-Calude Junckerhez, s úgy fogalmazott: "mi úgy tartanánk méltányosnak, hogy a hazánk számára eddig költségként felmerült 270 milliárd forintnyi (883,2 millió euró) terhet felerészben az Európai Unió, felerészben pedig Magyarország viselje". Kérdéseinkre egyedül a BM reagált, ők is csupán annyit, közérdekű adatigényléssé minősítik át megkeresésünk. Ennek határidejét pedig egyszer meghosszabbították, majd pedig Pintér Sándor a Népszavának megküldött és a parlament honlapján közzétett válaszában is csak egy táblázatot közölt.
Ebből márpedig az Orbán Viktor által korábban konkrétan megnevezett határkerítés, valamint a határvadász egységekre fordított összegek nem derülnek ki. A lista alapján ráadásul nem is 270, hanem 263,152 milliárd forintot számolnának el elég vázlatosan. Ebből 2015 nyarától az év végéig 84 milliárdot, 2016 egészében 75 milliárdot, idén viszont - noha menekült lényegében nem is jött az országba - az év első hat hónapjában 103 milliárd 588,71 millió forintot költöttek el "határvédelmi költségekre". A legnagyobb tétellel, két év alatt 99 milliárddal a rendőrség számolt, az elszámolásból azonban az is kiderül, hogy a második legnagyobb költséget, összesen 83,8 milliárd forintot a "büntetés-végrehajtás" jegyzi, magyarán a kormány a menekültek fogva tartására költött el ennyit - idén például 6 hónap alatt 33 milliárd forintot. | [
"Belügyminisztérium"
] | [
"Európai Bizottság",
"Európai Unió"
] |
Újabb komolyabb közbeszerzést zsebelt be a Young & Partners Kft. Ez az a cég, aminek tulajdonosa Kuna Tibor és ami az elmúlt években kiemelkedően jól teljesített a közbeszerzési eljárásokon. Az eredmény az európai közbeszerzésekre szakosodott TED (Tenders Electronic Daily) online változatán jelent meg.
Most az idei nyári vizes világbajnoksághoz kapcsolódó rendezvényszervezési feladatokat nyerték meg, aminek része a vébét megelőző, felvezető rendezvények lebonyolítása, valamint az azt követő Masters világbajnokság ideje alatti rendezvények, valamint a Market Street-ek üzemeltetése, biztosítása, programszervezése és szponzorációs feladatok ellátásával bízták meg.
A szerződés áfa nélkül 2 milliárd forintról szól.
Kuna Tibort, aki Szijjártó Péter miniszter közeli ismerősének számít, az Indexen egy 2015-ös hosszabb cikkben mutattuk be, és itt írtuk le, hogy a mostani pályázaton is győztesYoung and Partners 2013-ra gyakorlatilag elfoglalta a hazai állami kommunikációs piacot. Azóta némileg változott a helyzet, de Kuna érdekeltségei továbbra is jól pörögnek. Főleg a később alakított Trinity Communications KFt., amineksorozatos sikereiről több cikkünkbenis beszámoltunk. | [
"Young & Partners Kft."
] | [
"Tenders Electronic Daily",
"Trinity Communications KFt",
"győztesYoung and Partners"
] |
Második éve a kizárólagos állami tulajdonban álló Hungaroring Zrt. rendezi a Red Bull Air Race budapesti versenyét. Bár a magyar állam sok olyan dologra költ, ahol elsőre még a legjobbat feltételezve is nehéz azonosítani közérdekű célt, de az azért még így sem mindennapi, hogy egy ugyan ma már globális látványosságként lebonyolított, ám továbbra is elsősorban egyetlen energiaital-gyártó gazdasági promócióját szolgáló versenysorozat megrendezésére költenek évente majdnem kétmilliárd forintot az adófizetők pénzéből. Annak igyekeztünk utánajárni, hogy pontosan mire megy el ez az összeg.
A Red Bull még 2003-ban, Bessenyei Péter műrepülő világbajnokkal együtt találta ki az azóta kétségtelenül komoly karriert befutott műrepülő-versenyét, amiből aztán néhány éven belül a Red Bull Air Race műrepülő világbajnokság lett. 2003-tól 2010-ig hét éven keresztül még anélkül zúghattak egyesek örömére és mások bosszúságára napokon keresztül a motorok Budapesten a Duna felett, hogy ehhez közvetlenül magyar közpénzt kellett volna felhasználni.
2010-től 2013-ig azonban a Red Bull szüneteltette a versenysorozatot, és amikor 2014-ben – tartalmilag és finanszírozásában is átalakítva – újraindította azt, akkor budapesti helyszín nem szerepelt a versenynaptárban. 2015-től azonban a magyar kormány megmentette a versenyt: majdnem pontosan két éve úgy döntött, hogy támogatja annak 2015–2017 közötti megrendezését, a feladatra a Hunaroring Zrt.-t jelölte ki, és
a jogtulajdonos és a Hungaroring Sport Zrt. közötti szerződés szerinti, a Hungaroring Sport Zrt.-t terhelő rendezői jogdíj, továbbá a rendezvény megszervezéséhez kapcsolódóan a Hungaroring Sport Zrt.-nél felmerülő fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges összegű költségvetési támogatásnak – évente legfeljebb 6 millió eurónak –
a költségvetési tervezését írta elő.
A 6 millió euró, azaz mai árfolyamon körülbelül 1,9 milliárd forint a jogdíjra és a szervezéssek kapcsolatos egyéb kiadásokra vonatkozó keretösszeg, azaz elvileg ennél kevesebb is lehetne a felhasznált közpénz. Hogy pontosan mennyi, az szerintünk a nyilvánosságra tartozna. Amikor azonban a ténylegesen elköltött összegekről kérdeztük a Hungaroringet, akkor – ahogy tavaly is – csak a kormányhatározat szövegét ismételték meg nekünk.
Így aztán (immár az Alkotmánybíróságnak a jegybanktörvény ügyében hozott határozatára is alapozva) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hatósághoz fordulva igyekszünk kikényszeríteni a részletes elszámolás nyilvánosságát.
Addig csak a nyilvános költségvetési adatokból és a Hungaroring Zrt. 2015-ös üzleti évre vonatkozó beszámolójából tudunk következtetni arra, hogy nagyságrendileg mennyi közpénz és milyen formában segítette tavaly és idén és, ha a konstrukció nem változik, jövőre is – az Air Racet és az azt szervező Red Bullt.
Ami bizonyos, az az, hogy a Zrt. 2014-ben és tavaly 10 milliárd, idén 12 milliárd forint közvetlen támogatást kapott a költségvetési törvényben, míg a 2017-es költségvetésben ugyanezen a soron 13,15 milliárd forint szerepel. A kormányhatározat alapján ennek a tételnek a részét képezi az Air Race-támogatása is, azzal, hogy egyes rendezvényekre – pl. a Nagy Futamra – a Zrt. a Kormánytól százmilliós nagyságrendben egyedi támogatásokat is kapott, ugyanakkor pénzeszközeit zárolás is érintette az adott időszakban, de ez az állami támogatások nagyságrendjén nem változtatott.
Az már a Zrt. beszámolójából következtethető ki, hogy a) az évi 6 millió eurót a szerződés alapján ki is kell fizetnie a magyar félnek, és b) ennek döntő többsége jogdíjként, azaz a rendezési jog átengedésének ellentételezéseként jut a Red Bullhoz. A Zrt. jogdíjkiadásai ugyanis tavaly éppen ezzel a nagyságrenddel ugrottak meg, amit az Forma-1-es jogdíj szerződésben rögzített emelése mellett maga a beszámoló is azzal indokol, hogy bejött az Air Race mint új rendezvény. Ez a Zrt. kiadásainak alakulásáról szóló összesítésben így néz ki:
Tekintettel azonban arra, hogy azt egy másik kormányhatározatból tudjuk, hogy az Air Race jogdíjának – csak – bő háromszorosát kitevő, az adott időszakban 26,7 millió dolláros Forma-1-es jogdíj összege tavaly éppen 7,5%-kal növekedett, még a tételeket felfelé és lefelé rendesen megdobni képes árfolyam-ingadozások elemzése nélkül is alappal feltételezhetjük, hogy a kifejezetten az Air Race-re kapott támogatás nagy többsége jogdíj lett, azaz nem a Hungaroring saját alvállalkozóinál, hanem a Red Bullnál kötött ki.
Ez még akkor is így van, ha esetleg a program- és rendezvényszervezési kiadások félmilliárd forintos emelkedése mögött valóban teljes egészében az Air Race áll, mint ahogy azt a szöveges beszámoló állítja. Tegyük hozzá ráadásul azt is, hogy az új versennyel a Hungaroring Zrt. bevételei is nőttek, így az elmúlt években az állami támogatásoknak köszönhetően nullszaldó körül gazdálkodó Zrt. e kiadásnövekedést részben saját bevételeiből is fedezhette.
Valószínűbb azonban, hogy a rendezéssel kapcsolatos egyéb, a Hungaroring Zrt.-nél felmerülő fizetési kötelezettségek a jogdíjjal összevetve nem jelenthettek számottevő tételt. Ezt támasztja alá az is, hogy a Fővárosi Önkormányzat magát a rendezvényhelyszínt lényegében ingyen, egymillió forint alatti közterület-használati hozzájárulásért adta oda.
Bizonyosnak látszik tehát, hogy a magyar futamból a kiemelkedően széles publicitás mellett is komoly haszonnal jön ki a Hungaroring Zrt. rendezvényei jegyeinek értékesítését hagyományosan végző Ostermann Gmbh-hoz hasonlóan osztrák székhelyű Red Bull.
Attól azonban, hogy valami a partnernek jó, még nem biztos, hogy a magyar államnak veszteséges. Ugyanakkor – különös tekintettel arra, hogy az állami támogatási döntés lejártának közeledtével a kérdés újra a kormány elé kerülhet majd – jó lenne tudni, hogy milyen elemzések és számítások alapján becsli a Hungaroring a rendezvény GDP-hez való hozzájárulását és generált adóbevételét. Az utóbbira tavaly megjelölt 19,7 milliárdos GDP-növekmény és 13,1 milliárdos adótöbblet ugyanis meglehetősen optimistának tűnik.
Sepsi Tibor | [
"Red Bull",
"Hungaroring Sport Zrt."
] | [
"Fővárosi Önkormányzat",
"Hunaroring Zrt.",
"Air Race",
"Ostermann Gmbh",
"Nagy Futam",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság"
] |
Sikeres üzleti évet zárt Sarka Katalin és Rogán-Gaál Cecília közös cége, a 2018-ban alapított Top News Hungary Kft., amely 2019-ben Kasza Tibor előadó érdekeltségétől vette át a Top World News nevű bulvároldalt. A cég tavaly 679,8 millió forintos forgalmat bonyolított, adózott eredményük 571,4 millió forint, tehát
a forgalom több mint 84 százaléka profittá vált. Ebből az üzletasszonyok bőkezűen jutalmazhatták önmagukat, az adózott eredményből összesen 560,1 millió forint osztalékot szavaztak meg.
2019-ben a cég 246,7 millió forintos nettó értékesítés mellett 151 milliós adózott eredményt hozott össze, ehhez képest 2020-ban két és félszeresére, illetve több mint három és félszeresére nőtt a teljesítmény. A kiugró növekedés úgy következett be, hogy az Opten szerint a médiavállalkozás tavaly három, az év végén pedig öt főt foglalkoztatott.
A cég 20 százalékos üzletrésze Sarka Katalin bulvárszereplő-üzletasszonyé, a többségi tulajdonrészt pedig Rogán-Gaál Cecília, Rogán Antal miniszterelnökséget vezető miniszter volt felesége jegyzi. A cég ügyvezetője Sudár-Horváth Lívia, a femcafe.hu ügyvezető igazgatója.
A Femcafe kiadója a Netrise Hungary Kft., amelynek tulajdonosa Bessenyei István, hivatalosan Sarka Katalinnal a kedvező adózásáról ismert Luxemburgban élő üzletember. Ez a cég cikkünk írásakor még nem adta le a mérlegét, ahogyan a Sarka Katalin és Rogán-Gaál Cecília ismertebb és vélhetően nagyobb cége, a Nakama & Partners Kft. sem.
Bessenyei rejtőzködő alkatnak tűnik: az interneten nincsen róla nyilvánosan elérhető fotó. Az üzletember 2008-ig az akkor még az RTL Magyarország vezérigazgatójaként dolgozó Dirk Gerkens tanácsadója volt, ma pedig a kormány kedvenc őrző-védő cégeként emlegetett Valton kisebbségi tulajdonosaként ismert. Bessenyei neve gyakran bukkan fel Rogánéké mellett: | [
"Netrise Hungary Kft.",
"Top News Hungary Kft."
] | [
"Top World News",
"Nakama & Partners Kft.",
"RTL Magyarország"
] |
Pár hónappal ezelőtt egy olvasónk vette észre, hogy három Porsche 911 Targa parkol egymás mellett egy XIII. kerületi garázsban. Az Átlátszó kiderítette, hogy az autók Matolcsy György jegybankelnök kisebbik fia, a kormányközeli vállalkozóként közpénzből meggazdagodott Matolcsy Ádám gyűjteményébe tartoznak. Megtaláltuk a gyűjtemény negyedik darabját is.
Olvasónk értesülései helyesnek bizonyultak, ugyanis több jel is utalt arra, hogy a koruk alapján “young timer" kategóriába sorolható autók és a Matolcsy-fiú között kapcsolat van. Az egyik ilyen jel, hogy a Porschék abban a garázsban álltak, amelyik a 444.hu által még 2016-ban bemutatott, Matolcsy Ádám által használt loftlakás közvetlen közelében van, és ahol a luxuslakásnak otthont adó Riverloft-ház más lakói is parkolnak az autóikkal.
A lenti fotókon látható parkolóhely-feliratok is a feltételezett kapcsolatot erősítik. A falra helyezett papírlapok ugyanis azt jelzik, hogy a Porschék parkolóhelyei az egykor Matolcsy Ádám által vezetett és a Magyar Stratégiai Zrt. nevű cégén keresztül tulajdonolt New Wave Média Group Kft. számára voltak fenntartva.
A múlt idő annak szól, hogy nemrég észrevettük, hogy a Porsche-gyűjtemény parkolóhelyet váltott és a Millenáris Mélygarázsba költözött. Itt felfedeztük a gyűjtemény negyedik darabját is, amely a korábbi helyszínen készült fotókon nem szerepelt. A négy autó itt nem egymás mellett áll, de a mögöttük lévő falon ugyanúgy felirat jelzi a parkolóhely “bérletes" használóját, amely ezúttal a New Wave Kft.
A parkolóhelyeket bérlő New Wave Kft. nem azonos a korábbi helyeket bérlő, és egyébként már megszűnt – New Wave Média Group Kft.-vel. A rövidített cégnév ezúttal egy másik vállalkozást, a New Wave Service Kft.-t takarja, amely ugyancsak a Magyar Stratégiai Zrt. tulajdona, vagyis végső soron Matolcsy Ádámé, aki a holdingcég egyedüli tulajdonosa. Hiába változott tehát a Porschék parkolóhelye és az azokat bérlő cég, most is Matolcsy Ádám áll a háttérben.
A négy autó becsült értéke összesen 60 – 70 millió forintra tehető és együtt több mint 1200 lóerővel bírnak:
A parkolóhelyeket bérlő New Wave Service Kft. szintén csak nemrég költözött a Millenárisra: az OPTEN céginformációs adatbázis szerint a cég 2019 januárjában tette át székhelyét a Millenáris Irodaházba.
Mint arról nemrég a hvg.hu beszámolt, a Millenáris Széllkapu Beruházó, Fejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Kft.-vel együtt közbeszerzési eljárást írt ki a Millenáris Park területén működő létesítmények üzemeltetésére – beleértve a régi, és a most épülő új parkolóházat is. Miután a közbeszerzési eljárás elsőre eredménytelenül zárult, jelenleg a pályázatot kiíró két állami tulajdonú cég látja el a létesítmények üzemeltetését.
A cikkünkben szereplő autókkal kapcsolatban megkerestük Matolcsy Ádámot, aki emailben válaszolt a kérdéseinkre. Válaszlevelében megerősítette: a négy “régi" Porsche 911 valóban az ő tulajdona. Mint elmondta, az autókat nem presztízsük, hanem különlegességük miatt választotta. A vállalkozó azt is elárulta, hogy annak reményében vásárolt befektetési céllal ugyanolyan kivitelű és típusú autókat, hogy így egy későbbi együttértékesítés esetén nagyobb értéknövekedést érjen el velük.
A Porsche-gyűjtemény átköltöztetésének okát firtató kérdésünkre Matolcsy Ádám azt válaszolta, hogy egyszerű anyagi megfontolások vezették a döntésben: a Millenáris Parkolóban ugyanis olcsóbb az autók tárolása, mint a korábbi helyen volt. Mint az a fentebbi, az üzemeltető ártábláját ábrázoló fotónkon is látszik, a vállalkozó cége által használt bérlet havi 42 ezer forintba kerül áfával autónként, amely a négy autó esetén havonta 168 ezer forintot jelent.
Közpénzből gazdagodott meg
Matolcsy Ádám legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy nagyon gyorsan reagált az édesapja unokatestvére, Szemerey Tamás tulajdonában lévő NHB Bank likviditási problémáira: pár nappal azelőtt, hogy a Matolcsy György vezette jegybank korlátozta volna az NHB kifizetéseit, az ifjabb Matolcsy egy másik banknál nyitott számlát a cégei számára.
Az ijfú vállalkozó a Balaton Bútor Kft.-t is a családja házibankjaként emlegetett, most csődbe ment pénzintézettől kapott, a jegybank növekedési hitelprogramjából finanszírozott hitelből vásárolta. Ez a cég szállíthatta aztán a bútorokat a Testnevelési Egyetem új kampuszára vagy az Országos Bírói Hivatalnak, félmilliárdos uniós támogatást nyert el egy okosiroda-projektre, és további 92 millió forint uniós támogatást kapacitásbővítésre.
Matolcsy Ádám fontos szerepet játszott az Origo hírportál kormánypárti propagandafelületté züllesztésében: ő volt a portált kiadó New Wave Media Kft. tulajdonosa a kormánypárti Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány felállításáig. A New Wave adta ki az évi több milliárd forintnyi állami hirdetéssel kistafírozott Origón kívül a Vs.hu nevű portált is, amely több százmillió forint támogatást kapott a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank alapítványaitól.
Matolcsy Ádám 2016-ban kétszázmilliós luxuslakást kapott használatra Szemerey Tamástól, majd örökpanorámás "mezőgazdasági melléképületet" húzott fel a balatonfüredi szőlőbirtokára. 2018-ban az is kiderült, hogy egyszemélyes holdingcége, a Magyar Stratégiai Zrt. megvásárolta azt a 400 milliós, II. kerületi luxusvillát, amelyet Matolcsy György használ. Matolcsy Ádám barátainak is jól megy az üzlet, egyikük luxuslakásokat épít a Vörösmarty téren, másikuk 305 milliós uniós támogatásból kezd sörgyártásba.
Matolcsy György jegybankelnök a rokonsága – unokatestvére, felesége, fiai – állami támogatásait, megbízásait és üzleteit firtató kérdésekre korábban azt válaszolta, hogy "senkit nem szabad megfosztani attól a lehetőségtől, hogy részt vegyen Magyarország felemelkedésében", és ma Magyarországon nem attól jut hitelhez, üzleti lehetőséghez és uniós pályázati forráshoz valaki, hogy az ő családtagja. Fia, Matolcsy Ádám úgy nyilatkozott erről, hogy "egy közbeszerzésen való győzelem minden, csak nem ajándék", nagyon kemény feltételeknek kell megfelelni hozzá.
Brassai Kornél | [
"Magyar Stratégiai Zrt.",
"New Wave Service Kft."
] | [
"NHB Bank",
"Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Kft.",
"Balaton Bútor Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Testnevelési Egyetem",
"Országos Bírói Hivatal",
"New Wave Media Kft.",
"Millenáris Széllkapu Beruházó, Fejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány",
"New Wave Média Group Kft."
] |
2015 November 28 Forrás: Hidvégi-B. Attila - RomNet galéria megtekintése
Egy közel százmilliót érő, 160 négyzetméteres luxusvillája is van az Országos Roma Önkormányzatnak a budai Széchenyi-hegyen, amelyet a szervezet volt elnöke, Farkas Flórián miniszterelnöki biztos a mai napig is feltehetően sajátjaként használ annak ellenére, hogy több mint egy éve hivatalosan semmi köze nincs, és nem is lehet az ORÖ-höz – tudta meg a RomNet. Az impozáns állami tulajdonú lakást korábban Magyarország egyik legfőbb közjogi méltósága használta.
A RomNet több forrásból is úgy értesült, hogy a roma önkormányzat egy nagy értékû - egykori és jelenlegi állami vezetők, miniszterelnökök és házelnökök által lakott és kiutalt villák, rezidenciák közelében lévő - lakással is rendelkezik. Szerkesztőségünk ezért közérdekû adatigényléssel fordult az Országos Roma Önkormányzathoz, amely során megtudtuk: a Svábhegy és a Széchenyi-hegy határán, a XII. kerületi Normafa közelében, a legimpozánsabb és legdrágább budai villák szomszédságában van az a 160 négyzetméteres társasházi öröklakás, amelyet az önkormányzat két évvel ezelőtt, "karácsonyi ajándékként" kapott a Magyar Államtól.
A RomNet birtokába került adatok szerint az ORÖ a Magyar Állam tulajdonában lévő, ősfákkal és parkosított kerttel körbeövezett négyszobás luxusingatlant 2013. december 20-án kapta a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól. A teher, korlátozás és széljegy nélküli tulajdonlap szerint a luxuslakás 2013. szeptember 30-ai nyilvántartott értéke 95 millió forint. Több ingatlanforgalmazó cég által kínált ingatlanok és lakáshirdetésekkel foglakozó internetes oldalak adatai szerint viszont hasonló méretû és állapotú lakásokat és házakat mintegy egymillió forintos négyzetméter áron kínálnak eladásra, és hét számjegyû összeg alatt havi viszonylatban szinte bérelni sem lehet.
Az adatok szerint a három lakószintes, tetőtér beépítéses épület telkének helyrajzi száma szerepel a 19/2001. (XI. 14.) NKÖM rendelet alapján a XII. kerületben felsorolt mûemléki jelentőségû terület és mûemléki környezetté nyilvánításban. Úgy tudjuk az Országos Roma Önkormányzat által megkapott luxuslakást korábban Sólyom László, mint az Alkotmánybírósági elnöke kapta meg használtra. Sólyom Lászlónak - aki 2005. augusztus 5-től 2010. augusztus 6-ig volt a köztársaság elnöke - ötéves államfői mandátumának lejárta után a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felkínálta a törvény által előírt, élet végéig térítésmentes használható lakásként, de azt volt a köztársasági elnök nem fogadta el. Információink szerint az ingatlan az államfő mandátumának ideje alatt üresen állt, csak bútorait tartotta benne, és végül 2010 őszén adta vissza az államnak.
Korábban a kormány azt tervezte, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében álló ingatlanban kap majd helyet a 2005-ben életre hívott Demokratikus Átalakulásért Intézet és a Demokrácia Központ Közalapítvány. A Gyarmati István, Magyarország korábbi NATO-nagykövete által irányított szervezet végül a II. kerületi Rózsadombon lévő Árvácska u. 12-be költözött.
A RomNet a közérdekû adatszolgáltatás keretében megkapott információk alapján szerette volna megtekinteni a budai ingatlant, de az ORÖ hivatalának tájékoztatása alapján erre azért nincs lehetőség, mert Farkas Flórin, aki 2011 januárjától 2014. október 31-ig vezette az önkormányzatot, a lakás kulcsait a mai napig nem szolgáltatta vissza, így – mint azt közölték - minden bizonnyal ma is a volt elnök használja. Az Országos Roma Önkormányzat hivatalának tájékoztatása szerint korábban nem is volt tudomásuk arról, hogy az államtól tulajdonba kapták ezt a nagy értékû ingatlant, mert a tulajdonba vétel a közgyûlési jegyzőkönyvekben nem szerepelt.
Mint arról már korábban beszámoltunk, Farkas Flórián bár mandátumot nyert a 2014-es országos nemzetiségi választásokon, kénytelen volt lemondania róla, mert összeférhetetlen volt fideszes parlamenti képviselői megbízatásával. Hegedüs István, az önkormányzat új elnökének javaslatára viszont az új közgyûlés első döntése között szerepelt a 2014. október 31-i alakuló ülésen az, hogy Farkas Flórián korábbi elnök, tiszteletbeli és örökös elnökként, teljhatalommal bírva továbbra is befolyásolhatja az önkormányzat mûködését, irányíthatja a szervezetet, és a közgyûléseket is levezetheti. A Farkas Flórián javaslatára megválasztott új elnök elődjének ehhez a munkájához irodahelyiséget, teljes apparátust és eszközöket is biztosított. Hegedüs István Farkas megbízatást csak 2015. május 15-én - amikor az ORÖ által vezetett Híd a munka világába címû, mintegy ötmilliárd forintos költségvetésû uniós programmal kapcsolatos botrányok napvilágra kerültek, és a Nemzeti Adó és Vámhivatal költségvetési csalás gyanújával nyomozást rendelt el – vonatta vissza a közgyûléssel, arra hivatkozva, hogy a bûncselekmény-sorozatok gyanúja a Farkas Flórián által vezetett időszakhoz kötődtek, és nem kíván tovább asszisztálni törvénytelenségekhez.
A biztos és a rezsije
Az ORÖ jelenlegi hivatalvezetőjének tájékoztatása szerint azt követően, hogy 2015 májusában leváltották Farkas Flórián két bizalmi emberét, Bence Gáborné gazdasági vezetőt és Dobóvári Ildikó hivatalvezetőt, és az elnök munkatársaival végre betekintést nyerhetett a teljes vagyongazdálkodásba, akkor derült ki számukra, hogy az ORÖ milyen ingó és ingatlan vagyonokkal, pénzeszközökkel és kötelezettségvállalásokkal rendelkezik. Az önkormányzat vezetése így szerzett tudomást arról, hogy Budapest XII. kerületében is rendlelkeznek ingatlannal.
Buri Edina hivatalvezető a RomNet kérdésére válaszolva elmondta: ő maga még soha nem járt az ingatlanban, tudomása sincs arról, az merre található, így információval sem rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a budai öröklakás bútorozott, háztartási és mûszaki eszközökkel berendezett, illetve felszerelt lenne-e. Közlése szerint a 160 négyzetméteres lakás havi közös költsége 130 ezer forint, amelyet az önkormányzatnak kell fizetnie. Tájékoztatása szerint idén novemberben, hivatalos felszólítás alapján hat havi elmarást kellett megfizetniük, így az aktuális havidíjjal ez 900 ezer forinttal terhelte meg költségvetésüket annak ellenére, hogy a lakást nem használhatták.
Az Országos Roma Önkormányzat már korábban többször is felszólította Farkas Flóriánt - akit 2014. december 4-től Orbán Viktor kormányfő romaügyi miniszterelnöki biztosnak nevezett ki országgyûlési képviselői megbízatása mellett-, hogy mivel hivatalosan semmilyen jogviszonyban nem áll az önkormányzattal, a lakás használatára vonatkozóan bérleti szerződéssel pedig nem rendelkezik, szolgáltassa vissza az ingatlan kulcsait azért, hogy azt az ORÖ használtba és gondozásba vehesse, de ennek a volt elnök mindeddig nem tett eleget.
A RomNet-nek a Lungo Drom egyik "fő embere", aki az előző közgyûlésben mandátummal rendelkezett, de neve mellőzését kérte, azt mondta: Farkas Flórián arra hivatkozva vette igénybe önkényesen, közgyûlési hozzájárulás nélkül a lakást, hogy egy közeli hozzátartozójának súlyos betegsége miatt van rá szüksége. Azt, hogy életvitelszerûen használta-e, vagy használta volna bárki, nem tudott válaszolni. Õ maga soha nem járt az említett ingatlanban, és tudomása szerint más képviselőtársa sem fordult meg ott - mondta. Az ORÖ több, jelenlegi és volt képviselője megkeresésünkre viszont úgy nyilatkozott, Farkas Flórián mindig Szolnokon lakott, és a legtöbbször a városban lévő Lungo Drom irodában találkoztak, de megjegyezték, hallottak "pletykákat" arról, hogy a maguk között mindig csak "Főnökként" említett roma politikusnak saját, titokban vásárolt budai villája van, amelyről talán családtagjai sem tudnak.
A Parlament honalján található hivatalos adatok szerint Farkas Flórián 2015 októberében 224.363 Ft. tiszteletdíjat kapott országgyûlési képviselőként, és miniszterelnöki biztosként 2014-ben havi 997 ezer 200 forint a jövedelme. A 2013-as vagyonnyilatkozata alapján országgyûlési képviselői megbízatása és javadalmazása mellett havi 385 ezer forint volt a jövedelme az Országos Roma Önkormányzat elnökeként, de a 2014 májusi, az új országgyûlés megalakulását követően közzétett nyilatkozatában az elnöki megbízatásának feltüntetése mellett a fizetési összegét már nem tüntette fel. Arról sem szolgáltatott adatot, hogy a Híd a munka világába nevû foglalkoztatási szövetkezet elnökekét kap-e bármilyen juttatást, javadalmazást.
A minden évben, a törvény által előírt adatközléseiben csak egy 2002-ben vásárolt, saját tulajdonában lévő 182 négyzetméteres szolnoki családi házat tüntetett fel, és sem gazdasági érdekeltségeiről, sem az egyéb juttatásairól - a minden parlamenti képviselőnek juttatott laptopon kívül - adatokat sem szolgáltatott.
A hivatalos adatok szerint Farkas Flórián 2010-2014 között az Országgyûléstől képviselőként 231.900 Ft. képviselői alapdíjat, frakcióvezető-helyettesként további 231.900 Ft pótdíjat, a kisebbségi bizottság tagjaként 162.330 Ft-ot, lakhatási támogatás jogcímen 115.950 Ft-ot kapott. Ehhez jött még a költségtérítési általány helyébe lépett, 2014-től járó választókerületi pótlék, amely képviselői tiszteletdíjának 105 százaléka, vagyis 243.495 Ft.
Négy szoba – összkerék
A vs.hu tavaly nyáron kikérte azoknak a képviselőknek a névsorát, akik 2014-ben az Országgyûlés Hivatalától lakhatási támogatást kértek. Farkas Flórián a hírportál által közölt információk szerint nem élt ezzel a lehetőségével. Az új országgyûlési törvény rendelkezése alapján üzemanyag-kártyát viszont kapott, amelyen több mint havi 100 ezer forint állt rendelkezésére. Az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Kormányrendelet alapján miniszterelnöki biztosként hivatali lakásra, személyes gépkocsi-használatra, és gépkocsivezető biztosítására volt jogosult. Arra vonatkozóan, hogy a hivatali lakást megkapta-e, sem az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ahová állománya szerint tartozik, sem a Miniszterelnökség nem válaszolt.
A RomNet a közérdekû adatszolgáltatás során megtudta, hogy Farkas Flórián 2011-től a roma érdekképviselet elnöki megbízatása alapján egy Volkswagen Tiguan típusú terepjárót használt hivatali autóként, amelynek teljes fenntartási költségét a roma önkormányzat fizette, és sofőrje is az ORÖ alkalmazásában állt. Az ORÖ gazdasági osztályától kikért adatok szerint üzemanyagkártya használattal, Farkas Flórián szolgálati gépkocsijának üzemanyagköltsége 2014. január 1. és 2014. október 31. között 3 millió 557 ezer 17 forint volt. Ebből az összegből mindössze 407 ezer forint esett a 2014-es nemzetiségi választások kampányidőszakára. A RomNet információ szerint miniszterelnöki megbízottként csak 2015 márciusában kapta meg a roma politikus hivatali autóját, addig a roma önkormányzat tulajdonában lévő gépkocsikat használta.
Titokzatos irodák, lakások és lakók
Arról már korábban beszámoltunk, hogy az I. kerületben lévő Gellérthegy utcában lévő ingatlant, amelyet a Híd a munka világába címû uniós programhoz kapcsolódóan vásároltak 224 millió forintért székház gyanánt, és - legalábbis papíron - újabb százmillióért újítottak fel és rendezték be bútorokkal. A Magyar Nemzet szeptember elején járta körbe azokat az ingatlanokat, amelyeket vidéki regionális központként vásároltak meg a program költségvetéséből, de kiderült, sem a budapesti központban, sem a vidéki városokban lévő épületekben nem végeztek munkát, és konganak az ürességtől. Gödöllőn, a 25,5 millió forintért vásárolt iroda helyén egy bútorbolt üzemel.
Az ORÖ-től kért adatszolgáltatás során kiderült az is, hogy a roma önkormányzatnak három másik lakása is van a fővárosban a Szív utcában lévő, egy végelszámoló vagyonkezelésében lévő ingatlanon kívül. A VI. kerületi Csengery utca 52-ben lévő 83, 71 és 65 négyzetméteres, állami tulajdonban lévő, mûemlék épületi lakásokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től kapták.
A társasház első emeleti lakásában Farkas Flórián korábbi titkárnője lakik, akinek munkaviszonya már egy éve megszûnt az önkormányzatban. A második emeleten lévő 83 négyzetméteres lakásban pedig az ORÖ volt hivatalvezetőjének, Dobóvári Ildikónak a lánya él, akinek szintén nincs már munkaviszonya az önkormányzattal. A harmadik, legkisebb méretû lakást szolgálati lakásként az ORÖ egyik intézményének, az Országos Roma Könyvtár, Levél-és Dokumentumtár jelenlegi vezetője lakja, aki egyébként az önkormányzat egyik elnökhelyettesének, Ajtai Tibornak a fia.
Az önkormányzat hivatalvezetője szerkesztőségünkkel azt közölte, hogy az ORÖ-vel munkaviszonyban nem álló személyek az önkormányzatnak a lakáshasználatért másfél éve bérleti díjat nem fizetnek, a bérleti szerződést pedig azért nem találják, mert a hivatal előző vezetése több más iratokkal együtt feltehetően megsemmisítette. A RomNet május közepén írt arról, hogy éjjel, titokban semmisítették meg az ORÖ dokumentumait és pénzügyi elszámolásinak adatait a szervezet Dohány utcai székházában, és a titkos akciót az egyik képviselő véletlenül leplezte le rendőri segítséggel. (http://www.romnet.hu/hirek/2015/05/13/ejjel_titokban_nagyuzemben_semmisitik_meg_az_iratokat_az_oro-ben)
Buri Edina közlése szerint a Csengery utcában lévő lakók arra hivatkozva nem fizetnek bérleti díjat, hogy a beköltözéskor saját költségeiken újították fel a lakást, és a szerződésük alapján annak összegét lelakhatják. Az önkormányzat felé viszont sem szerződést, sem a felújítási munkavégzésről szóló számlát nem mutattak be. Az ORÖ pénzügyi gazdálkodását vizsgáló bizottság vezetőjének közlése szerint dokumentumokkal bizonyítható, hogy a VI. kerületi lakások felújítását az cég végezte, amely az Gellérthegy utcai ingatlan felújítására nyert el közbeszerzési pályázatot. A közbeszerzési értesítő adatai szerint a felújítási munkát a Lukács László és Társa Kft. nyerte el nettó 19.347.700 Ft. ajánlattal, hogy az ORÖ 1016 Budapest, Gellérthegy u. 21. szám (Budapest I. kerület, belterület 7237/1/A/1 hrsz.) alatti, 450 m2 alapterületû irodáját felújítsa. Az önkormányzati képviselők állítják, a Naphegy téri ingatlanon sem bontási, kőmûves, asztalosipari, lakatos, gipszkartonozási, burkolási, munkát nem végeztek, és az elnyert összegből a cégnek az említett, VI. kerületi ingatlanokban is munkát kellett végezniük. A budaörsi címre bejegyzett céget a RomNet telefonon többszöri próbálkozásra sem tudta elérni.
A vizsgálóbizottság szerint a Gellérthegy utcai központba vásárolt több tízmillió forint értékû bútorok egy részét is ezekbe a terézvárosi lakásokba szállították ki. A hivatalvezető azt mondta, az ORÖ a szükséges dokumentumok hiányában nem tud szerződést bontani, így a jogszerûtlen lakáshasználat miatt peres úton kívánja érvényesíti akaratát, és kiköltöztetni az önkormányzattal jogviszonyban nem álló lakókat.
Szellemházak az ország két szélén és közepén
A roma önkormányzatnak Balatonbogláron, a Kodály Zoltán utcában is van két ingatlanja, amelyet szintén az MNV Zrt.-től kapott. Az egyik egy üdülőépület és udvar, amelynek nyilvántartott értéke 46 millió fotint, és a 7031 négyzetméteres, míg az eggyel nagyobb helyrajzi számú ingatlan lakásként van megnevezve, és a 3632 négyzetméteres alapterületû ingatlan több mint 8 millió forintot ér.
Az Állami Számvevőszék az ORÖ 2011. január 1. és 2014. június 30. közötti időszakra vonatkozó, 2015. szeptember 17-én nyilvánosságra hozott jelentése is tartalmazza: "az Önkormányzat az MNV Zrt.-vel, 2013. június 24-én vagyonkezelési szerződést kötött, amely alapján 2013-ban átvett egy megyaszói (kastély) ingatlant, majd a szerződés 2013. december 23-i módosítása nyomán további két szolnoki (volt főiskola), négy budapesti (lakás) és két balatonboglári (üdülő) ingatlant. Az ingatlanokat közfeladataik ellátására vették át. A vagyonkezelésbe vételre nem az Njtv. 117. § (1) bekezdésében és 113. § d) pontjában előírtak szerint a Közgyûlés döntése alapján került sor, az Elnök által aláírt szerződést a Közgyûlés utólag hagyta jóvá. Az. MNV Zrt.-től átvett két szolnoki ingatlant a vagyonkezelési szerződés 2014. március 27-i módosítása alapján visszaadták. Az ingatlan visszaadásáról az Njtv. 119. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére nem közgyûlési, hanem elnöki döntés alapján került sor."
A RomNet tavasszal járt Megyaszón, ahol elvileg az egykori Gyermekotthon épületkomplexumban kellene mûködnie a sportcentrumnak, hivatalos nevén Országos Roma Szabadidős és Képzési Központnak, de a megyaszói külterületi 0135/2 hrsz.-ú és 0136 hrsz.-ú ingatlannál egy árva lelket sem találtunk. A Borsod Megyei Önkormányzattól kapott, kihasználatlan épület őrzése viszont évente több millió forintjába kerül az önkormányzatnak.
Az Országos Roma Önkormányzat vezetése az elmúlt hetekben és hónapokban szembesült azzal, hogy milyen vagyonokkal is rendelkeznek, mert olyan helyekről érkeznek fizetési felszólítások, elszámolási kötelezettségek, amelyekről korábban azért nem volt tudomásuk, mert Farkas Flórián és munkatársai eltitkolták azokat.
A RomNet felkutatta a Svábhegy és a Széchenyi-hegy határán lévő luxusvillát, hogy kiderítse, ki is lakik az ORÖ tulajdonában lévő ingatlanban, vagy ki használhatja azt, de nem jártunk sikerrel. A Svájci út 10 alatt lévő villaház négy postaládáján voltak ugyan nevek és feliratok feltüntetve, amelyek között cégek és magánszemélyek is szerepeltek, de csengetésünkre egyik lakásból sem jött ki senki. A cégnyilvántartásból sem derült ki, kik bérelhetik vagy lakhatják, tulajdonolják az impozáns épület egy részét. A gyönyörû panorámájú, parkosított kertben két kutya is volt, és szemmel láthatóan életvitelszerûen tartózkodnak az épületben, de azt nem tudtuk meg, hogy két évvel ezelőtt, karácsonyi ajándékként kapott lakásban Farkas Flórián, vagy más politikus személyében lelhettek új szomszédra.
Hidvégi-B. Attila | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Országos Roma Szabadidős és Képzési Központ",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Híd a munka világába",
"Borsod Megyei Önkormányzat",
"Állami Számvevőszék",
". MNV Zrt.",
"Lungo Drom",
"Kincstári Vagyoni Igazgatóság",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Országgyûlés Hivatala",
"Országos Roma Könyvtár, Levél-és Dokumentumtár",
"Lukács László és Társa Kft.",
"Demokratikus Átalakulásért Intézet",
"Nemzeti Adó és Vámhivatal",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Magyar Nemzet",
"Demokrácia Központ Közalapítvány",
"Magyar Állam",
"MNV Zrt."
] |
Rendkívüli hírlevél Amit 2021-ben azonnal tudni kell.
Balogh Sándor a magyar gazdasági alvilág rejtélyes figurája, akit egyebek mellett adócsalás miatt 2019 óta köröz a rendőrség. A férfi korábban egy több száz vállalatból álló céghálót vezetett, ami volt felesége, Mager Andrea nemzeti vagyongazdálkodásért felelős miniszter lakásába volt bejegyezve.
A Globimpex nevű cége 2015-ben mintegy 340 millió forintnyi áfát felejtett el befizetni, egy másik, 587 milliós csalással is őt gyanúsítják, egy időben pálinkafőzésből próbált pénzt csinálni Ugandában, de segített szögesdrótot beszerezni a magyar határkerítéshez, és a 2017-es úszóvébé szervezése körül is ügyködött.
Ez azonban valószínűleg nem volt nagyon sikeres, most ugyanis a Blikk arról ír, hogy a cégei révén egy mintegy 90 millió euró (32 milliárd forint) kárt okozó németországi piramisjátékban is érintett volt. Az ügyben egy S. Iván nevű férfit már el is ítéltek, aki korábban több cégnél is együtt dolgozott Balogh Sándorral. A hiszékeny emberek pénzét S. egy Baden-Württembergi tartományi informatikai biznisz ígéretével csalta ki, és mintegy 5,7 millió eurót a Balogh által irányított hálózatnak továbbított.
A csalásnak egy másik magyar, az ötletgazda N. Edvin vetett véget 2017-ben, amikor feladta magát és az egész hálózatot. S. Iván 7 évet, N. Edvin 7 év 10 hónapot kapott, Balogh Sándor továbbra is szökésben van. | [
"Globimpex"
] | [] |
"Döbbenetes indoklással utasította el a bíróság a Greenpeace keresetét a Fertő ügyében" – írja közleményében a Greenpeace. A bíróság azért döntött az elutasítás mellett a Fertő tavi beruházás ügyében, mert "az nem veszélyeztet egy egész fajt vagy annak élőhelyét".
Jogsérelmet ezzel kapcsolatban megállapítani akkor lehet, ha a módosítással érintett tevékenység a fajokra mint az egyedek összességére, egészre, illetve a területen jelenlévő fajok élőhelyének egészére jelent veszélyt"
– írják az ítéletben. Ezzel kapcsolatban a Greenpeace megjegyezte, hogy "a faj az egyedek összessége", ezért hibásnak tartják ezt a megközelítést.
A Kormányhivatal néhány héttel ezelőtt ismét engedélyt adott a Fertő tavi beruházásra, ami azóta a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz került. A zöldszervezet hozzátette: beruházást közel 50 százalékkal nagyobb területen engedélyeznék, mint korábban, amely az eddigieknél még nagyobb sebeket ejtene a természeten.
A Greenpeace álláspontja szerint az építkezés folytatása károsíthatja a vízi élővilágot, a kétéltűeket, békákat, azok peterakását, szaporodását is, ezért fordultak még 2021-ben a bírósághoz. A tavaly december 5-én kihirdetett ítéletben azonban elutasították a Greenpeace keresetét. A zöldszervezet jelenleg vizsgálja az ítélet megtámadásának lehetőségét a Kúrián.
A témában született cikkeinket itt, a Magyarországon az utóbbi években zajló, heves reakciókat kiváltó vízparti beruházásokkal kapcsolatos, szakértők által jegyzett véleménycikkeket pedig itt olvashatja. | [
"Építési és Közlekedési Minisztérium"
] | [] |
Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester az egyik emberén keresztül üzemelteti a Lifestyle Hotelt és a Salirist, de a jövőben a Hunguest Hotels 19 szállodája is az ő tulajdonába kerülhet.
Az Orbán Viktor bizalmasaként ismert felcsúti polgármester és oligarcha látványos luxusszálloda-szerző akcióinak járt utána a Heves Megyei Hírlap.
Ahogyan a Salirisről szóló, egy hónappal ezelőtt megjelent cikkben is említettük már, aznap, amikor az egerszalóki szálloda címére fióktelepet jegyzett be a nemrég üzemeltetővé előlépő Event-Immo Kft., a mátrafüredi Lifestyle Hotel Mátra címén is fióktelepet létesített, majd április közepén annak az üzemeltetését is átvette.
A Lifestyle Hotel Mátra tulajdonképpen a Quaestor-vagyonhoz tartozott – a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. portfóliójának volt a része –, és le is foglalták a többi vagyonelemmel, köztük a győri stadionnal, továbbá a számlákon maradt pénzzel együtt, bár amikor ezt a megyei lap korábban közzétette, akkor a szálloda vezetése ezt igyekezett cáfolni.
Úgy tudni – erről a 168 óra írt a múlt héten –, hogy Mészárost érdekelheti az eladó Hunguest Hotels szállodalánc is. Ehhez 19 luxusszálloda tartozik Magyarországon. Mészáros egyébként nemrég megnyitotta egy kis szállodáját Óbarokon, s hotelt építene Alcsúton is.
Részletek a heol.hu-n >>> | [
"Event-Immo Kft."
] | [
"168 óra",
"Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.",
"Heves Megyei Hírlap",
"Lifestyle Hotel",
"Lifestyle Hotel Mátra",
"Hunguest Hotels"
] |
A magyar állam kártérítési felelősséggel tartozik azoknak, akiktől az uniós jogot sértő 2013-as földtörvény-módosítás alapján vonták meg a haszonélvezeti jogukat.
Teljes mértékben az uniós joggal ellentétesnek és kártérítési jogalapnak minősítette az Európai Bíróság a magyar földtörvény zsebszerződések megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseit. A magyar jogszabály a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban 2013-ban kimondta, hogy megszűnik minden olyan fennálló, határozatlan idejű vagy 2032 után lejáró haszonélvezeti jog, amelyet nem közeli hozzátartozók közötti szerződéssel alapítottak. A kormány célja ezzel az volt, hogy a zsebszerződéseket megszüntessék, mielőtt 2014-ben megszűnt volna az uniós állampolgárok földvásárlási moratóriuma.
Konkrét ügyekben már négy évvel ezelőtt kimondta az uniós bírói fórum, hogy jogellenes bontották fel ezeket a szerződéseket. A két magánszemély által indított perben 2018-ban az döntés született, hogy aránytalan és az uniós joggal ellentétes az a magyar jogszabály, amely a haszonélvezeti és használati jogok megszűnését eredményezte, úgy, hogy az érintetteknek még lehetősége sem volt vagyoni kompenzációt kérni.
#ECJ: Persons deprived of their rights of usufruct over agricultural land in #Hungary in breach of #EUlaw must be able to claim either the reinstatement of those rights in the land register or compensation ����https://t.co/ATb3CgbPxg — EU Court of Justice (@EUCourtPress) March 10, 2022
Most pedig a Grossmania nevű gazdasági társaság keresetében hoztak döntést. A Grossmania Magyarországon kívüli tagállamok állampolgárainak minősülő természetes személyek tulajdonában áll, olyan haszonélvezeti jogok jogosultja volt, amelyeket Magyarországon elhelyezkedő mezőgazdasági földterületek vonatkozásában szerzett meg. Miután haszonélvezeti joguktól megfosztották a tagjaikat, a Grossmania e jognak a törlésével szemben nem élt jogorvoslattal. Akkor fordultak bírósághoz, amikor a két magánszemély sikerrel támadta meg a jogszabályt az Európai Bíróságon, amely kimondta, hogy “a szóban forgó nemzeti szabályozás összeegyeztethetetlen a tőke szabad mozgásának elvével". A Grossmania a magyar igazságszolgáltatáshoz fordult, ahol első fokon elutasították a keresetüket, a másodfokú bíróság pedig az Európai Bíróságot kereste meg előzetes döntéshozatal érdekében.
Az uniós bíróság kimondta: “a magyar hatóságok és bíróságok feladata megtenni minden olyan intézkedést, amelyek alkalmasak arra, hogy megszüntessék a nemzeti szabályozás által kiváltott jogellenes következményeket. Az ilyen intézkedések mindenekelőtt abban nyilvánulhatnak meg, hogy a jogellenesen megszűnt haszonélvezeti jogokat visszajegyzik az ingatlannyilvántartásba." Ugyanakkor azt elképzelhetőnek tartja az Európai Bíróság, hogy harmadik személyek jóhiszeműen szerzett jogát ez sértené. Ezért amennyiben az eredeti állapot visszaállítása emiatt nem lehetséges, akkor “a megszűnt haszonélvezeti jogok egykori jogosultjai számára olyan, pénzbeli vagy egyéb ellentételezéshez való jogot kellene biztosítani, amelynek értéke alkalmas az e jogok megszűnéséből eredő gazdasági veszteség helyreállítására".
Az ítélettel az Európai Bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát, viszont a nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet a Bíróság határozata alapján elbírálja. | [
"Európai Bíróság"
] | [
"EU Court of Justice"
] |
Egy új tulajdonosi körnek játszhatja át a Takarékbankot a kormány - erre utal a szektor szereplői és pénzügyi szakértők szerint, hogy a Magyar Fejlesztési Bank takarékbanki részvényt adott egy kft.-nek, melynek vezetője Vojnits Tamás, a takarékszövetkezetek átszervezéséért felelős kormánybiztos.
Megtette az első lépést a kormányzat, hogy új tulajdonosi körnek játssza át a Takarékbankot - így értelmezik a pénzügyi szektorban azt a sokak szerint különös takarékbanki részvénycsere ügyletet, amit a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) és egy frissen alapított kft. ütött nyélbe az elmúlt hetekben. A céget, melynek az MFB takarékbanki részvényt adott, Vojnits Tamás, a takarékszövetkezetek átszervezéséért felelős kormánybiztos vezeti.
Az új vállalkozás állami cég, 100 százalékos tulajdonosa a Regionális Fejlesztési Holding Zrt.-n keresztül az MFB, de az ügyletről értesült piaci szereplők és szakértők arra számítanak, ez csak átmeneti állapot, és a kft. valamikor a jövőben egy új befektetőnél landol.
A Takarékbank vonakodott
Több forrásból megerősített információink szerint a kormánybiztos által vezetett cég, az EHPSZ Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Kft. néhány héttel a takarékszövetkezeti szektort felforgató integrációs törvényjavaslat június 25-i benyújtása előtt szerződést kötött az MFB-vel 1 darab, az MFB tulajdonában álló A sorozatú Takarékbank-törzsrészvény cseréjéről.
Egy ilyen ügylethez a pénzintézet alapszabálya szerint a Takarékbank jóváhagyását kell kérni, ezért Baranyay László, az MFB elnök-vezérigazgatója június 7-én azzal a kéréssel fordult a bankhoz, hogy engedélyezze a részvény átadását a kormánybiztos vezette cégnek. A pénzintézet felügyelőbizottsága azonban június közepén tartott ülésén nem hagyta jóvá az ügyletet, inkább elnapolta a döntést. A halogatás utalhat arra, hogy a pénzintézet képviselői úgy látták, az ügylet jóváhagyása nem szolgálja a bank érdekét, és időt akartak nyerni. Pár nappal később azonban a kormány benyújtotta a takarékszövetkezeti szektor és a Takarékbank önállóságát felszámoló integrációs törvényjavaslatot, és a hvg.hu értesülése szerint azóta a pénzintézet jóváhagyta a részvénycserét.
Megkerülték az ellenállást
A részvénycserével kapcsolatban megkerestük az MFB-t, azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Az MFB-től többek között azt szerettük volna megtudni, hogy az állami bank szerint miért volt szükség a részvénycserére a Takarékbank eddigi részvényesi körén kívül álló vállalkozással, és mit adott a részvényért a kormánybiztos által vezetett kft..
Az, hogy az ügyletet nem a részvény eladásával, hanem részvénycserével oldották meg, arra utal, hogy az MFB számított a takarékszövetkezetek ellenállására, és tudatosan megkerülte azt. A cserével ugyanis a kormánybiztos által vezetett céget úgy juttatta be a Takarékbank tulajdonosi körébe, hogy megkerülte a többi tulajdonos, a takarékszövetkezetek elővásárlási jogát. Ugyanis, ha az MFB tulajdonában álló takarékbanki részvényekből bárki – legyen az magán- vagy állami cég – vásárolni akar, a Takarékbank többi részvényesének elővásárlási joga van a meghirdetett pakettre. A Takarékbank felügyelőbizottságához intézett kérelmében az MFB ezért külön kitért arra, hogy mivel részvénycseréről van szó, nem küldött a Takarékbank tulajdonosainak felhívást elővásárlási joguk gyakorlására.
A hivatalos magyarázat szerint a részvénycserére azért volt szükség, hogy a kormánybiztos részt vehessen a Takarékbank közgyűlésein - mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő vezető a szektorból. Ez azonban elég nehezen tartható érv, ehhez ugyanis a kormánybiztosnak nem lenne szüksége a Takarékbank részvényére. Egyszerűen kaphatott volna képviseleti jogot az MFB-től, de még egy közgyűlésre szóló meghívóval is megoldható lett volna a probléma - érveltek a hvg.hu-nak a szektor szereplői.
Trójai faló?
"Nem államosítás ez, hanem a Takarékbank és a takarékszövetkezetek átjátszása egy üzleti körnek" - mondta az ügyletet ismerő, neve elhallgatását kérő takarékszövetkezeti vezetők egyike. A kormánybiztos irányítása alatt álló cég pedig a Takarékbank új tulajdonosi körének trójai falova - fűzte hozzá egy neve elhallgatását kérő pénzügyi szakértő.
A cég mögött a szektor szereplői szerint Spéder Zoltán, az FHB elnöke állhat. A takarékszövetkezeti szektor átalakításával kapcsolatban több alkalommal felmerült már, hogy a kormányzati akció értelmi szerzője és a háttérből irányítója az FHB vezére. Ezt a piacon ma már tényként kezelik, de az FHB-s szakemberek meghatározó szerepe az informális értesülésektől függetlenül is feltűnő. A takarékszövetkezeti integrációt irányító Vojnits Tamás tavaly december végi megbízatásáig az FHB igazgatósági tagja volt. A szektor átalakításában fontos szerepet kapó Magyar Posta héttagú igazgatóságába januárban négy FHB Bankból érkezett vezető ült át, egy további új igazgatósági tag pedig családi alapon kapcsolódik Spéder Zoltánhoz, az FHB elnökéhez. A takarékszövetkezetek integrációját levezénylő integrációs szervezet igazgatóságának elnöke pedig Lontai Dániel lett, aki tavaly december végéig szintén az FHB egyik igazgatója volt.
Csányi Sándor és Spéder Zoltán 2007-ben © hvg.hu
Mivel az EHPSZ Kft.-vel kapcsolatban ismét az FHB-elnök nevébe botlottunk, Spéder Zoltánt arra kértük, reagáljon a szerepével kapcsolatos állításokra. Az FHB Bank kommunikációs vezetőjétől azonban azt a választ kaptuk, hogy kérdéseinket jelenleg nem áll módjában eljuttatni a bank elnökének, és Spéder Zoltán egyéb elfoglaltságai miatt várhatóan erre a közeljövőben sem tud sort keríteni.
A céginformációs adatbázisban elérhető adatok alapján nem igazolható a piaci vélekedés, mely szerint az EHPSZ Kft. mögött az FHB Bank elnöke áll. A kapcsolatra csak a kormánybiztos személye utal, valamint az, hogy a cég bankszámláját az FHB Bank vezeti. Ez természetesen lehet véletlen egybeesés, ugyanakkor arra takarékszövetkezeti vezetők és tőlük függetlenül pénzügyi szakértők egyaránt felhívták a figyelmet, hogy az alapító valamiért úgy látta jónak, ha a cég pénzmozgásaival kapcsolatos információkat az FHB Bankkal osztja meg.
Az EHPSZ Kft. cégadatbázisban fellelhető adatai utalnak arra is, hogy a cég már hónapokkal ezelőtt a kormányzati tervek fontos része volt, és több évre tervezték a működését. A vállalkozást idén január 23-án alapították 100 millió forintos tőkével, azonban a bíróság csak március 11-én jegyezte be. Vojnits Tamás 3 évre kapott ügyvezetői megbízást a vállalkozásban, melynek képviseletére önállóan jogosult.
Átjátszhatják a bankot
A részvénycsere legfontosabb következménye takarékszövetkezeti vezetők és a szektort ismerő pénzügyi szakértők szerint az, hogy az MFB-től kapott részvénnyel a kormánybiztos által vezetett cég bekerült a Takarékbank tulajdonosi körébe. Ettől fogva az EHPSZ Kft. jóváhagyás nélkül vásárolhat a bank törzsrészvényeiből, és például vételi ajánlatot tehet azokra a részvényekre is, amelyek a takarékszövetkezetek Takarékbankban fennálló tulajdonrészét testesítik meg.
Ezt a részvényállományt éppen a közeljövőben veszi el az állam a takarékszövetkezetektől. Az integrációs törvény előírásai szerint a takarékszövetkezeteknek július 28-ig a Takarékbankban többségi tulajdont biztosító részvényállományukat letétbe kell helyezniük a pénzintézetnél. A törvény megfogalmazása szerint két "jó nevű könyvvizsgáló" cég fogja meghatározni a részvényeik árát, majd azokat kötelezően el kell adniuk a Magyar Fejlesztési Banknak.
A gyakorlatban azonban a vásárló nem biztos, hogy az MFB lesz. Az integrációs törvény szövege szerint ugyanis az MFB nem kizárólag az állami fejlesztési bankot jelenti a jogszabályban, hanem gyakorlatilag bármelyik céget, amelyben az MFB akárcsak 1 százaléknyi részesedéssel is rendelkezik. Mint a törvény fogalmaz: az MFB "a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és - függetlenül annak tulajdonosi körétől -minden olyan gazdasági társaság, amelyben e törvény hatálybalépése után - közvetlenül vagy közvetve - a Magyar Fejlesztési Bank Zrt . tulajdont szerzett vagy tulajdonnal rendelkezik"
Eszerint a takarékszövetkezetek törzsrészvényeinek vásárlója akár a kormánybiztos irányítása alatt álló EHPSZ Kft. is lehet majd, hiszen közvetve az MFB leányvállalata. Az többek szerint mellékes és ideiglenes körülmény, hogy az EHPSZ Kft. egyelőre 100 százalékban állami cég. A céget vagy egy részét bárkinek el lehet adni, és így már a cég új tulajdonosa is bármilyen előzetes engedély nélkül a Takarékbank részvényesi körén belülre kerülhet - érvelnek a takarékszövetkezeti szektor szereplői. Sőt, a törvény idézett MFB-definíciója szerint az EHPSZ Kft. még akkor is MFB-cégnek minősülne a Takarékbankban, ha az MFB-nek csak 1 forint tulajdonrésze lenne, a többi pedig magánbefektetőé lenne.
Extra jogok
A szektor szereplőinek félelme attól, hogy a kormányzat magánszemélyeknek adja tovább a Takarékbankban és esetleg a takarékszövetkezetekben szerzett részét nem alaptalan. A szektor integrációjáról szóló törvény preambuluma úgy fogalmaz: az állam tulajdonosi "pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja, ha az általa elindított pozitív folyamatokat
visszafordíthatatlannak látja". Nem megerősített piaci információk szerint előfordulhat, hogy ez nagyon gyorsan megtörténik, és az új tulajdonosokról már meg is született a döntés. Volt azonban olyan neve elhallgatását kérő, a takarékszövetkezeti szektort jól ismerő piaci forrás is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az átszervezés legfontosabb eleme nem feltétlenül a Takarékbank részvényeinek átjátszása magánszemélyek részére.
A tulajdoni részesedésnél ugyanis a törvény alapján fontosabbnak tűnik az a kivételes pozíció, amit a jogszabály az MFB-nek (és definíciója alapján bármely leányvállalatának), valamint a Magyar Postának biztosít szemben a takarékszövetkezetekkel, amelyek alárendelt szerepet kaptak. Az, hogy a törvény éles különbséget tesz a Takarékbank részvényesei között már abból kiderül, hogy az integrációs szervezet tagjainak kötelező szabályzatot kell elfogadniuk, kivéve az MFB-t, amely szintén a szervezet tagja. A kötelező szabályzattal csak a takarékszövetkezetek járhatnak rosszul: ha például tőkemegfelelésük nem felel meg az előírtnak vagy nem hajtják végre a Takarékbank utasítását nem gyakorolhatják a részvényesi jogaikat. Ezzel szemben az MFB és az MFB leányaként feltűnő EHPSZ Kft. a törvény alapján felül áll a kötelezettségeken és szankciókon. Így a történet lényege a tulajdonrész megszerzésén kívül lehet az is, hogy ki birtokolja a szektorban azt a szereplőt, amelynek a törvény ilyen kivételes pozíciót biztosít. Az EHPSZ Kft. a jelenlegi szabályok szerint akkor is ilyen szereplő maradna, ha a többségi befolyás magánszemélyhez kerülne.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakkal! | [
"EHPSZ Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Kft.",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Takarékbank",
"Magyar Posta",
"Regionális Fejlesztési Holding"
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank Zrt",
"takarékszövetkezet Takarékbank",
"FHB Bank"
] |
A magyar gazdaság növekedése szempontjából kulcsfontosságú a vasúti közlekedés és szállítmányozás, ezért hatalmas előrelépés, hogy a magyar V-Híd Zrt. biztosítóberendezéseket gyártó közös céget alapít a területen regionális piacvezető, cseh AZD Prahával – közölte kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten az MTI tudósítása szerint.
A tárcavezető a többségi magyar tulajdonú V4SIL cégalapító ünnepségén üdvözölte a vegyesvállalat létrehozását, amely – mint mondta – nem csupán munkahelyeket teremt, de gondoskodik majd a szakképzett utánpótlásról is. A többségi tulajdonú V-Híd Zrt. egyedüli részvényese az Opten céginformációs adatbázisa szerint Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos üzletember, Orbán Viktor miniszterelnök barátja.
A közösen létrehozott társaságban feladat lesz a MÁV előírásainak megfelelő berendezések szoftver- és hardverelemeinek korszerűsítése, későbbiekben pedig gyártása. A cseh gyártó a kor legmodernebb szintjét képviselő rendszeréhez kapcsolódó technológiai transzfert is végrehajt a beruházás során, hogy megteremtse az alapjait a magyar piacra specializált berendezésnek.
Mészáros Lőrinc, a V-Híd Zrt. tulajdonosa elmondta, a cseh partner nemcsak beszállítóként, hanem befektetőként és fejlesztőként jelenik meg, modern technológiát hoz Magyarországra. A vegyesvállalat létrehozása vasúttörténeti pillanat, eddig a vasúti biztosító berendezések piacán a nyugati cégek voltak jelen Magyarországon, a közös céggel a tervek szerint létrejön a első magyar, világszínvonalú biztosító berendezéseket gyártó üzem.
A Mészáros csoport közleménye szerint a V4SIL célkitűzéseinek megvalósításához további munkahelyeket teremt az országban, és gondoskodik a szakképzett munkaerő-utánpótlásról is a V-Híd Akadémia segítségével a Budapesti Műszaki Egyetemmel és az Óbudai Egyetemmel szorosan együttműködve. | [
"V-Híd Zrt.",
"V4SIL",
"AZD Praha"
] | [
"Budapesti Műszaki Egyetem",
"V-Híd Akadémia",
"Mészáros csoport",
"Óbudai Egyetem"
] |
Huszonhat embert, országgyűlési képviselőket és aktivistákat vittek el a rendőrök a Közgép telephelyéről, ahol Nyerges Zsolt és Simicska Lajos ellen tüntettek. Rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés a vád.
Elempés képviselők és aktivisták láncolták le magukat a Közgép Soroksári úti telephelyén, jelentette helyszíni tudósítónk. A parlamenti képviselők és aktivisták kis csoportja szerdán délelőtt bement a telephelyre, melynek udvarán összeláncolták magukat. A rendőrség másfél órával a demonstráció kezdete után érkezett meg a helyszínre.
25 Galéria: A Közgép telephelyéhez láncolták magukat az elempések Fotó: Szémann Tamás / Index
A kiérkező rendőrök értékelése szerint a tüntetők magánlaksértést követtek el, ezért mindenkit igazoltatnak. A gyanút egy másik rendőr később magánbirtoksértésre módosította.
Nyerges Vonataó
Tudósítónk jelentése szerint "Elég volt az oligarchákból" és "Elég volt" táblákkal demonstráltak, a telephely bejáratánál pedig egy "Nem leszünk Simicska-gyarmat" feliratú molinót feszítettek ki. Vágó Gábor parlamenti képviselő és mikroblogger szóvicces pólóval támad, pólója elején Talicska Lajos, a hátán egy Nyerges Zsolt arcképével díszített nyerges vontató látható. Mindkettő szarvas mikroblogger alkotása. Scheiring Gábor LMP-s képviselő Facebook-adatlapján egy bejegyzésben úgy fogalmaz: "Egyébként valóban: a cél Talicska Lajos és a Nyerges Vontató tolvajlásainak megakadályozása!"
Bevitték őket a rendőrök
Délután két órakor helyszíni tudósítónk arról számolt be, hogy miután többszöri felszólítására sem távoztak a tüntetők, az intézkedő készenlétis rendőrök elvágták a láncukat, majd egyenként elkezdték elszállítani őket a XX.-XXIII. kerületi rendőrkapitányságra.
Fél háromra már az utolsó tüntetőt is elvitték a helyszínről. A rendőrök közölték velük, hogy szabálysértést követtek el. A tüntetők közül a képviselőktől megkérdezték, lemondanak-e mentelmi jogukról, erre mindegyikük igennel válaszolt, bár a szabálysértéseknél a mentelmi jog nem nyújt védelmet. Az Önkormányzat rendkívül gyors volt, ugyanis már meg is hozta a birtokvédelmi határozatot, és kora délután kézbesítette is a rendőrségnek. A kerületi jegyző határozata szerint birtoksértés történt.
A rendőrségen késő délután kezdődtek a kihallgatások, a vád rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés. Úgy tudjuk, Schiffer András ügyvédként a segítségükre sietett, de a rendőrség órákon át nem engedte oda a kapitányságon a tüntetőkhöz az ügyvédeket, arra hivatkozva, hogy túl sok az előállított, és az ügyvédek csak zavarnák az ügymenetet, illetve amúgy sincs szükségük ügyvédre.
Schiffer az Indexnek telefonon arról számolt be, hogy furcsa dolgokat tapasztalnak a rendőrségen, szerinte önkényesen viselkednek velük, ugyanis egy őrtiszt erővel próbálta megakadályozni, hogy Szabó Rebeka közelébe kerüljön, amikor beszélni akart vele. Az LMP ügyvédjeit órákig váratták az őrsön, és nem beszélhettek a letartóztatottakkal, de semmit nem közölnek velük, csak hogy várjanak. Schiffer szerint ez a bánásmód túlmutat az ügyön, sok esetben tapasztalják az ügyvédek, hogy jogellenesen váratják őket más ügyekben is.
Este hat órakor sikerült az ügyvédeknek beszélni a tüntetőkkel, és kiderült, a demonstrálók nem tesznek vallomást, és nem ismerik el a vádban foglaltakat. A tüntetőket este 10 óráig ki kell hallgatniuk a rendőröknek, hiszen csak nyolc óráig tarthatják őket fogva - tudtuk meg a helyszínről.
25 Galéria: A Közgép telephelyéhez láncolták magukat az elempések Fotó: Szémann Tamás / Index
A demonstráción a párt képviselői közül Jávor Benedek frakcióvezető, Karácsony Gergely, Scheiring Gábor, Szilágyi László, Szabó Rebeka, Széll Bernadett, Kukorelly Endre, Vágó Gábor és Dorosz Dávid van jelen, és több aktivista is csatlakozott hozzájuk. Tudósítónk jelentése szerint a demonstráció szervezői gondoskodtak a magukat leláncolók vízellátásáról.
A Közgép vezérigazgatója megbízta Futó Barnabást, a Közgép jogi képviselőjét, hogy tegyen feljelentést a demonstrálók ellen. Szerinte három bűncselekmény merülhet fel ebben az estben: magánlaksértés, közérdekű üzem tevékenységének megzavarása és személyi szabadság korlátozása. A Közgép részéről Puskár Anett szóvivő visszautasította a politikai támadásokat, és azt mondta, hogy a Közgép minden közbeszerzésen a törvényeket betartva vesz részt. Azt is mondta, hogy nem igaz, amit az LMP-sek mondtak, hogy a Közgép 300 milliárdos közbeszerzést bonyolított le, mert ez az összeg az összes beruházás értéke, amikben nem kizárólag ők vettek részt.
Palotás Gábor, a Közgép munka- és tűzvédelmi igazgatója korábban tájékoztatta is a tüntetőket, hogy megsértik a munkavédelmi törvényt. "A telep területén kívül mutogathatják a tábláikat, de ez balesetveszélyes" - mondta. Tudósítónk leírása szerint a tüntetők a telep bejáratánál, a sorompón túl, az út mentén láncolták le magukat, de az utat magát nem állták el.
Egy felháborodott olvasónk szerint a demonstráció miatt egy kamion - ki tudja miért - nem tudott behajtani a telephelyre, emiatt neki húsz percet kellett állnia a Haraszti úton "a képviselők csodálatos varázslatának következményeként". Állítása szerint a reggel tízkor kezdődő demonstráció miatt késettel munkahelyéről.
Heltai László, az LMP szóvivője azt mondta, hogy a demonstrációval fel akarják hívni a közvélemény figyelmét arra, hogy Simicska Lajos és Nyerges Zsolt élet-halál ura lett Magyarországon, ők irányítják a pénzek elosztását.
A jobboldali sajtó házi politológusa, Boros Bánk Levente az mno.hu-val osztotta meg észrevételét, miszerint "nem ez az első eset, hogy az LMP hasonló eszközökhöz nyúl, korábban egyszer már a Parlament kapujához láncolták magukat egy akciójuk során".
Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője még Boros Bánk Leventénél is nagyobb éleslátással rámutatott, hogy az LMP demonstrációja "nyilvánvaló politikai támadás". Selmeczi az LMP XIII. kerületi, központi irodája előtt tartotta sajtótájékoztatóját, amin elszomorítónak mondta, hogy a képviselők akadályozzák egy magyar cég működését.
Az LMP képviselői decemberben a parlament bejáratai előtt láncolták össze magukat. | [
"Fidesz",
"Közgép"
] | [] |
A 40 tagú közgyűlésben a határozati javaslatot a testület 20 szocialista tagja, illetve egy független képviselő támogatta. A 19 tagú Fidesz Polgári Frakció viszont egyöntetűen ellenezte a szerződéskötést. Az ülést ezúttal semmilyen incidens nem zavarta meg, ellentétben a testület korábbi, november 30-án, illetve február 29-én megtartott üléseivel, amelyeken botrányos jelenetek játszódtak le. Ebben közrejátszott, hogy a rendőrség megtiltotta a megyeháza elé bejelentett demonstrációt, illetve az ülésterembe is csak a meghívottakat engedték be.
Eger rendőrkapitánya ezúttal népképviseleti szerv működésének súlyos veszélyeztetése miatt tiltotta meg az Egri Forradalmi Emlékbizottságnak a Heves Megyei Közgyűlés keddi ülésével megegyező időre, az egri Megyeháza elé bejelentett demonstrációját. A korábban tartott két közgyűlést kísérő demonstráció ugyanis rendkívüli módon nehezítette, illetve veszélyeztette az ülés vezetését és a közgyűlés tárgyalási rendjét - indokolt a rendőri vezető.
A kapitány már korábban felhívta a szervezők figyelmét arra, hogy ha a rendezvényt a tiltó határozat ellenére megtartják, akkor a gyülekezési jogról szóló törvény értelmében a rendőrség feloszlatja a rendezvényt, és a szervezőkkel szemben eljárást kezdeményez. A tiltakozás szervezői demonstrációt nem, ám sajtótájékoztatót tartottak az ülés kezdetét megelőzően. Ezen Szíki Károly, az Egri Forradalmi Emlékbizottság elnöke úgy vélekedett, hogy a rendőrség "a politikai hatalmasok" játékszerévé vált.
Egyben bejelentette: birtokába került egy szocialista pártértekezleten készült hangfelvétel, amelynek tanúsága szerint Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés szocialista elnöke listát készít a kórházmentőkről, mint "levadászandó célszemélyekről". Majd ezt követően petícióban követelte a megyegyűlés elnökétől "a népképviselet" részvételét a közgyűlésen. Sós Tamás viszont emlékeztetett arra, hogy éppen az úgynevezett "népképviselet" űzött csúfot korábban a közgyűlésből, lehetetlenné téve a normális munkát.
Az ülésen az egészségügyi és az ügyrendi bizottság elnöke is a szerződéstervezet elfogadását javasolta a testületnek. Sas Attila aljegyző pedig hangsúlyozta, hogy a kórház tulajdonjoga továbbra is a megyénél marad, csupán a vagyonkezelői jog száll át a HospInvestre. Ugyanakkor Herman István, a Fidesz Polgári Frakció igazgatója úgy vélekedett, hogy semmi nem indokolja a mindössze 130 millió forintos adósság mellett működő intézmény funkcionális privatizációját. Frakciótársa, Tuzáné Takács Zsuzsanna pedig úgy fogalmazott, hogy a szerződés "megegyezik a kórház kirablásával".
Az intézmény vagyonkezelésére és működtetésére meghirdetett tenderre a HospInvest mellett a Debreceni Egyetem adta be pályázatát, illetve ajánlatot nyújtott be az egri önkormányzat is. A Fidesz Polgári Frakció mindvégig azzal vádolta a megye szocialista vezetését, hogy a HospInvestre szabták a pályázatot. A döntést követően a közigazgatási hivatalhoz, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult a pártfrakció a pályázat eredménytelenné nyilvánítása érdekében. Ugyanakkor a kórház 1.300 dolgozója közül 918-an írták alá azt a nyilatkozatot, amely szerint nem hajlandóak lemondani közalkalmazotti jogviszonyukról.
A megye vezetői viszont azzal érveltek, hogy csak az ellátás szinten tartása több milliárd forint értékű beruházást igényel, és a szükséges források csak a magántőke bevonásával állnak rendelkezésre. A HospInvest Zrt. hatmilliárd forintnyi fejlesztés megvalósítását vállalta pályázatában, illetve a jelenleg dolgozók továbbfoglalkoztatását, a közalkalmazotti jogviszonnyal megegyező feltételek mellett - közölte az intézmény dolgozóihoz írott levelében Sós Tamás.
A HospInvest Zrt. kedden közleményben üdvözölte a döntést. A cég az intézmény gazdaságos és hatékony működtetését kívánja megvalósítani oly módon, hogy a betegek érdekeire tekintettel növeli az egészségügyi szolgáltatások színvonalát - fogalmazott a társaság elnöke. Ugyanakkor vissza kívánják szerezni annak az évi 100 ezer Heves megyei betegnek a bizalmát is, akik eddig a megyén kívül vettek igénybe egészségügyi szolgáltatásokat - közölte Kollányi Gábor.
(MTI) | [
"HospInvest"
] | [
"Egri Forradalmi Emlékbizottság",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Debreceni Egyetem",
"Heves Megyei Közgyűlés",
"Fidesz Polgári Frakció"
] |
Több mint hétszázmillió forintért gyártja a Magyar Honvédség új egyenruháit a HM EI Zrt., a megbízáshoz nyílt közbeszerzési eljárás nélkül jutott a cég. A lapunknak nyilatkozó katonai források szerint indokolt az intézkedés, hiszen a jelenleg rendszerben lévő egyenruhákra sok panasz érkezett, többek között gyorsan kopnak, és a pótlásuk is időigényes. Az új felszerelés valószínűleg Táborfalván készül majd holland alapanyagokból, ami viszont újfent nehézséget okozhat az esetleges pótlásoknál.
Augusztus elsején Simicskó István honvédelmi miniszter személyesen "avatja fel" a tatai bázison a katonák új gyakorló-egyenruháját – értesült lapunk honvédségi forrásból. Úgy tudjuk, az időzítés összefügg az iraki misszióban szolgáló kontingens augusztusban esedékes cseréjével, mivel a Közel-Keletre készülő katonák kapják meg az első sorozatot, majd ezt követően a szervezet alakulatainál fokozatosan vezetik be az új egyenruhát. A műveleti körülmények között alkalmazott, különösen nagy terhelésnek kitett hadi ruházat cseréjéről már korábban cikkezett a sajtó, a beruházásról azonban sok részletet nem árult el a szaktárca. A VS.hu tavaly októberben megjelent írásából annyi derült ki, hogy szemben a ma ismert, téli, nyári és sivatagi öltözetekkel, egységes egyenruhát vezet be a honvédség. Vagyis a téli hidegek ellen a katonáknak aláöltözetet kell majd viselniük, de a műveleti területtől függetlenül egységessé válik az álcázó minta is. A Honvédelmi Minisztérium (HM) döntését akkor azzal indokolta, hogy a NATO-tagországokban ez bevett gyakorlat, a VS.hu azonban emlékeztetett rá: az Egyesült Államok hadserege korábban az egységes álcázó mintájú ruházat kivonására kényszerült, Afganisztánban ugyanis a katonákat nem beolvasztotta, hanem éppen ellenkezőleg, kiemelte környezetükből.
Sok volt a panasz a régire
– Megérett az egyenruhák lecserélése – mondta egy névtelenséget kérő honvédségi forrásunk. A szervezet humánpolitikájára rálátó katona elmondta, rengeteg panasz érkezett a most rendszerben lévő gyakorló-egyenruhákról. Egyes elemek gyorsan kopnak, miközben cseréjük költséges, ezáltal lassú folyamat. – A malaclopónak becézett kabát például teljesen használhatatlan ruhadarab – tette hozzá forrásunk, aki szerint az állomány már régóta sürgette a cserét, azt a beszállítói lobbinak többször sikerült megakadályoznia.
85 disznóval végzett a honvédség Július 7-én a Pest megyei Táborfalván tartott egészségügyi szakkiképzéseket a Magyar Honvédség, ahol a harctéri sérülések ellátását 85 sertésen gyakorolták a katonák, élő és halott állatokon egyaránt – értesült a 444.hu. Azt pontosan nem tudni, hogy az ötmillió forintért vásárolt állatokkal mi történt, ugyanis a résztvevőkkel titoktartási szerződést íratták alá. A portál megkeresésére a honvédség közleményben informált, hogy minden előírásszerűen, a kellő engedélyekkel történt, amiket a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóságától kapták meg. Továbbá hogy a beavatkozások során az altatásos érzéstelenítést állatorvos végzi, valamint mindez a teljes sebészi tolerancia szakaszában történik. A gyakorlat végén az állatorvos az állaton eutanáziát hajt végre. Az indoklás szerint azért disznókat használtak, mert ezek szövetei nagyon hasonlítanak az emberéhez. Magyarországon egyébként törvényellenes a gerinces állatok bántalmazása, tehát nem mindegy, hogy milyen körülmények között gyakorolták a harctéri sérülések ellátását. (H. Cs.)
Az egyenruházati ellátás különösen nehezen működik – folytatta, a katonáknak az elkopott, sérült ruhák lecserélésére gyakran hónapokig várniuk kell. Forrásunk úgy látja, az egységes ruházat bevezetése valójában takarékossági célból vált indokolttá, ahogyan anyagi okok miatt döntöttek úgy, hogy az új egyenruha teljes egészében magyar fejlesztés lesz, hiszen így a várakozások szerint olcsóbb lesz a beszerzés.
789 milliós megbízás
A Kormány.hu-n elérhető, a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményből kiderül, hogy a gyakorlóruhákat a HM EI Zrt. gyártja majd. A gyártásra az állami cég több mint 789 millió forintos megbízást kapott a minisztériumtól, s a június 29-én közölt beszerzési dokumentumból kiderül: a munkát úgynevezett hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás útján szerezte meg. A nyilvános versenyt kizáró beszerzési eljárást a dokumentum külön indokolja. Eszerint nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekből a hazai hadiipar termelő vagy szolgáltató kapacitásának fenntartása miatt szükséges, hogy egy meghatározott forrásból történjen a beszerzés.
A honvédség és a HM EI Zrt. között köttetett szerződés eredményét a katonai felszerelésről szóló, Combatgear blog is feldolgozta. Bár az új egyenruhákat tárgyaló bejegyzést valamiért eltávolították a honlapról, a törölt cikk alatt tanulságos vita olvasható. Ebből kiderül, hogy a magyar gyártmányú ruhadarabok az amerikai katonai felszerelések árkategóriájában mozognak. A cég három ruhatípusra kapott megbízást. Az úgynevezett 15M-es gyakorlókalapból 6700 darabot gyárt a cég bruttó 7480 forintért. 31 ezer forintos darabáron készül továbbá a hadi gyakorlózubbony, ebből 12 ezret rendelt a honvédség, s ugyanennyi gyakorlónadrág készül, darabonként 30 612 forintos áron.
Hollandiából jön, és sokba kerül
Egy névtelenséget kérő, a honvédség anyagbeszerzését ismerő katonatiszt lapunknak elmondta: a magas ár már a szervezeten belül is vitákat okozott. A HM EI Zrt. ugyanis Hollandiából szerzi be az árut, amit a honvédségnél többen nem tartanak indokoltnak. Forrásunk azt is elmondta, az új beszerzéssel nemcsak az ár maradhat magas, de az utánpótlásuk körüli problémák sem biztos, hogy megoldódnak.
Az új hadi egyenruhákat Táborfalván készítik, helyi varrónők – mondta, hozzátéve, hogy a tömeggyártásra az üzem nincs felkészülve. Forrásunk információit alátámasztja, hogy az egyébként széles üzleti palettával rendelkező HM EI Zrt. honlapján nyoma sincs textilipari tevékenységnek. A világhálón egy álláshirdetés kapcsán leltünk a HM EI Zrt. textilipari termelő és szolgáltató üzemére, erről azonban további információt sem az internetes kereső, sem az Opten cégadatbázisa nem adott ki. Bár a cégadatbázisban fel van tüntetve táborfalvai telephely, az adott címre kattintva hibaüzenetet kapunk. A táborfalvai önkormányzat honlapján letölthető egy dokumentum, amelyben az áll, hogy a HM EI Zrt. telephelyén a Centrál Mosodák Zrt. kért működési engedélyt még 2013-ban. Az Opten rendszere azonban azt tartalmazza, hogy ez utóbbi cég felszámolás alatt áll. Hiába értük el telefonon, a telep üzemvezetője nem adott információt. Ezt követően a HM EI Zrt. szolgáltatási divíziójának vezetőjétől, Kormány Zsolttól szerettünk volna részleteket megtudni a gyártás körülményeiről, ő azonban a tárca sajtóosztályához irányított minket. A sajtóosztály kérdéseinkre lapzártáig nem válaszolt.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 23. | [
"HM EI Zrt."
] | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Magyar Honvédség",
"Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatósága",
"Centrál Mosodák Zrt."
] |
Kevesen vonják kétségbe, hogy a multinacionális vállalatok jelentős része nem fizeti meg a rájuk vonatkozó adók teljes összegét. Az adóelkerülésre számos legális vagy nem teljesen törvényes, de nehezen büntethető lehetőség adódik. Nem is olyan nehéz ezekkel élni, hiszen ahogy egy tudományos kutatás kimutatta, a nagy tanácsadócégek segítik a cégeket ebben.
Az Apple esete talán a legismertebb: az Európai Unió arra kötelezte a céget, hogy fizessen be az ír államkasszába 13 milliárd euró elmaradt társasági adót – ez közel egy évtizednyi magyar taobevételnek felel meg. (Igaz, az Európai Bíróság ezt a döntést megsemmisítette, és a jogvita azóta is tart.) A Google egyetlen év alatt 5 ezer milliárd forintnyi bevételt utalt kamu bermudai számlákra az európai adóhatóságok elől. Ezeket a cégeket pedig soha senki nem vonta felelősségre, és amennyire lehetséges, azóta is távolról kerülik az adófizetést.
Ez azonban csak a jéghegy csúcsa: a Tax Justice Network adóelkerülés ellen küzdő civil szervezet adatai szerint a világon 2019-ben 427 milliárd dollárt (mostani árfolyamon 132 ezer milliárd forint) tüntettek el a cégek adótrükkjei. Egy tudományos tanulmány szerzői még magasabb, 500 milliárd dolláros értéket találtak, az IMF elemzése pedig 500 és 600 milliárd dollár közé becsüli ezt az összeget. Ez a 87 ezer milliárd dolláros globális GDP 0,6 százaléka.
Ez nem egy elvont probléma Magyarországnak sem: a Tax Justice Network számításai szerint hazánk közel 127 milliárd forintot*411 millió dollár, a teljes adóbevétel 1,14 százalékát veszítette el 2019-ben. Ezek ráadásul csak a legátlátszóbb trükkök, a transzferárazás, a kutatás-fejlesztési költségek kreatív számítása benne sincsenek. Ezek azok az összegek, amiket könnyen ki lehet számítani nemzetközi adatbázisokból.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nagy transzferár-trükközés igazi tétjeTényleg fontos nekünk, hogy egy-egy multinacionális vállalat hogyan áramoltatja a pénzt az országok között? G7 podcast, a vendég a cikksorozatunk szerzője.
Örülhetnénk annak, hogy a Facebook most 3,8 milliárd forintot reklámadó címén befizet a költségvetésbe. Ez azonban csak szépségtapasz, hiszen eleve 2019 júliusa óta a reklámadó mértéke 0 százalék, és így marad várhatóan 2022 végéig. És arról már nem szól a fáma, hogy a Facebook ezentúl fizet-e Magyarországon adót a nyeresége után.
Korábbi számításaink szerint csak a Google és a Facebook reklámpiaci adóelkerülése közel évi 3 milliárd forint adókiesést okoz, és csak a legnagyobb 30 multi pénzügyi adataiból az olvasható ki korábbi elemzésünk alapján, hogy évi közel 48 milliárd forint adót nem fizetnek meg.
Mindez pedig csak úgy lehetséges, hogy az egyes országok egymás kárára versenyezve keresik a globális nagyvállalatok kegyeit, olyan egyedi törvényeket hoznak, amelyekkel lehetővé válik az adóelkerülés. Európában Hollandia, Svájc, Luxemburg és az Egyesült Királyság a legkárosabbak ezen a téren. Hazánk is támogatja a német autóipari multikat megkérdőjelezhető módon, illetve a GE-re írt magyar növekedési adóhitel is más országoknak okoz végső soron adókiesést, így bár inkább vesztesek vagyunk, a hazai tevékenység másoknak is kárt okoz.
Az EU-n belüli társasági adóalap "optimalizációja" jól mérhető: a Tax Justice Network adatai szerint a négy legkárosabb hatású ország ezáltal 3,9 milliárd dollár bevételhez jut, de ezzel 27,6 milliárd dollár kárt okoz a többi EU tagországnak.
Magyarország a hetedik legnagyobb vesztese az Egyesült Királyság, Svájc, Hollandia és Luxemburg tisztességtelen adózási gyakorlatának, a négy gazdag ország minden magyartól évente 12 ezer forintot vesz el.
Az alábbi ábra pedig azt mutatja, hogy GDP-arányosan és összességében mely EU-ország mennyit veszít az adóelkerülés miatt.
Reményt keltő javaslatok
Mindez ráadásul csak a gazdag országokon belüli adóelkerülést mutatja, a szegény országokat sokkal jobban sújtják az adózási trükkök. Az ENSZ által 2020 márciusában felállított testület (FACTI*UN High-Level Panel on International Financial Accountability, Transparency and Integrity) azért jött létre, hogy az adóelkerülés, pénzmosás és illegális pénzmozgások feltárásával és ezek elleni intézkedéssel lehetővé tegyék az ENSZ 2030-as fenntartható fejlesztési céljainak elérését. Ez tulajdonképpen arról szólt, hogyan lehet megoldani, hogy a szegény és fejlődő országokból ne tűnjenek el az adóbevételek a legnagyobb offshore központokba.
Ha offshore központokról van szó, akkor a legtöbbeknek az egzotikus szigetek jutnak eszébe, de a pénzmosás és adóelkerülés valós központjai a fejlett nyugati országok, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Svájc, Hollandia vagy Németország. Ezért is nagy szó, hogy a végső FACTI-jelentés minden olyan fontos elemet tartalmaz, amiért az adóigazságosságért küzdők legalább két évtizede harcolnak.
Automatikus információcsere: a fejlett országok között az OECD keretében ez mára adottság – az Egyesült Államok kivételével -, de a klubon kívüli országoknak ez nagy segítség lenne. Ez arról szól, hogy automatikusan kapjanak adatokat az országok adóhatóságai a náluk működő cégek külföldi tevékenységéről. Ha ma szeretne egy afrikai ország a bányászatban működő cégek tipikusan svájci működéséről információt kapni, azt biztosan nem fogja megkapni. (Zambia például becslések szerint évi 2-3 milliárd dollárt, az ország GDP-jének tizedét bukja adótrükkök miatt.) Végső tulajdonos adatbázis: az adóelkerülés elleni fellépés hatékony eszköze, ha az ugyanazon tulajdonoshoz tartozó cégeket sikerül kiszűrni. Ezzel a nemzetközi céghálókat lehet felgöngyölíteni – főként ha nyilvánosan hozzáférhető, egységes adatbázist építenek. Országonkénti jelentés (CbC * country by country reporting ): már 2015-re kidolgozta az OECD a G20 országoknak a jelentését arról, hogyan kellene a multikat arra kötelezni, hogy minden egyes országban tüntessék fel működésük fő pénzügyi mutatószámait. A kezdeményezést a multik lobbizása teljesen fellazította, csak a 750 millió euró árbevétel feletti cégeknek kell ezt elkészíteni, de mivel nem hozzák nyilvánosságra, ennek nincs sok értelme. Ezért azt javasolják, hogy minden multi számára legyen kötelező a CbC kitöltése és nyilvánossá tétele.
Külön érdekesség, hogy mindezt még az Európai Unióban sem sikerült eddig megvalósítani. A végső tulajdonos beazonosítása még mindig csak a keleti és déli tagállamokban könnyen megoldható, a nyugatiak többségében ez csak bírósági eljárás során vagy rendőrségi nyomozás során fedhető fel.
Az országonkénti nyilvános beszámolók készítésére 2015-ben indult az Európai Parlamentben jogszabályalkotási folyamat, ám ezt több tagállam – többek között hazánk esetében a Fidesz-kormányzat – jó ideig sikerrel akadályozta. Pedig csak annyiról szólt ez a kezdeményezés, hogy a legnagyobb multiknak minden országra lebontva meg kellene adniuk, hogy melyik országban mennyi bevételük képződött, és ott mennyit adóztak. Németország ezt nagyon nem szeretné, és ehhez fontos a magyar segítség is – ennek ellenére az idei első féléves portugál elnökségnek végül sikerült megszavaztatnia a javaslatot a miniszterek tanácsában.*Hazánkon és Németországon kívül még Ciprus, Csehország, Írország, Luxemburg, Málta ás Svédország szavazott nemmel.
Ezt még további jogalkotási lépések követik, és ha ezeket is sikerül abszolválni, akkor kell majd a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező, az EU-ban működő multinacionális cégeknek közzétenniük uniós országonkénti bontásban a nyereséget és az adófizetést. Ha az utóbbi EU-n kívüli adóparadicsomokban történik, akkor azt is. Ez tehát egy második front az adóelkerülő cégekkel szemben, bár önmagában kétséges, hogy mennyire változtatja majd meg a dolgok menetét.
Ennél sokkal nagyobb jelentősége lehetne, hogy a FACTI jelentés a túlságosan bonyolult, ezért valójában szinte ellenőrizhetetlen, az adóelkerülést kizárni nem tudó transzferár-szabályozás helyett az egységes adózás*unitary taxing bevezetését javasolja:
a multiknak a bevétel és a foglalkoztatás arányában kellene adózniuk.
Az adóverseny káros hatásait a globális minimális adómértékkel oldanák meg: egy bizonyos szint alá nem lehetne csökkenteni a vállalati adókat. Mindezeket a javaslatokat egy egységes ENSZ adómegállapodás keretében rendeznénk, hogy a világon nagyjából egységesek legyenek az adószabályok. Átütő és gyors eredményt azonban már csak azért sem lehet remélni, mivel az adóelkerülés alapvetően a gazdag és nagy országok cégeit segíti. Mindenesetre az is nagy eredmény, hogy hivatalos javaslatként megszülethettek a fenti elgondolások, amelyeket eddig illuzórikus képzelgésnek próbáltak beállítani az adóelkerülésben érdekelt cégek és tanácsadók.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legnagyobb cégek kevesebb, az emberek több adót fizetnek a 2008-as válság ótaKedvezmények és kiskapuk sora segíti a nagyvállalatokat, ezért egyre kevesebbel szállnak be a közösbe.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLelkesen segítenek az adótanácsadók az adóelkerülő nagyvállalatoknakÉvi többszáz milliárd dollárral rövidítik meg a világ államkasszáit a trükköző nagyvállalatok. Akik a Big 4 adótanácsadókkal dolgoznak, azok nagyobb eséllyel mennek ebbe az irányba.
Vállalat adócsalás adóelkerülés ensz facti tárasasági adó Tax Justice Network Olvasson tovább a kategóriában | [
"Apple"
] | [
"Tax Justice Network",
"Európai Parlament",
"Egyesült Királyság",
"Európai Unió",
"Európai Bíróság",
"FACTI*UN High-Level Panel on International Financial Accountability",
"Transparency and Integrity"
] |
Az Állami Számvevőszék hatósági bejelentésre kezdte vizsgálni a 2017-es jobbikos plakáthelyek szerződéseit és számláit, amelyek alapján azt állapította meg, hogy a párt tiltott támogatást fogadott el - írta közleményében a szervezet. Az ÁSZ hamarosan nyilvánosságra hozza a Jobbikról készült jelentését.
Az Állami Számvevőszék közölte: október elejéig többször is felszólították a Jobbikot, hogy nyújtsa be 2015-ös és 2016-os adatait a számvevőszéki ellenőrzéshez. A párt azonban ennek nem tett eleget. A számvevőszéki ellenőrzés akadályozása miatt az ÁSZ az ügyészséghez fordult, amely 2018. március 6-ig meghosszabbította a nyomozást az ügyben.
Az ÁSZ azután kereste fel a Jobbikot, hogy hatósági jelzést kapott a 2017. első félévi plakátszerződéseivel, pontosabban az olcsó plakáthelyekkel kapcsolatban. A számvevőszék a hatósági kockázatjelzés során birtokába került dokumentumok alapján megállapította, hogy a Jobbik tiltott támogatást fogadott el. (A 2014. évi páttörtvény óta ugyanis a pártok nem fogadhatnak el vagyoni támogatást jogi személyektől és szervezetektől sem.)
Az ÁSZ december 6-án elküldte jelentését a Jobbiknak, erre 15 napuk van reagálni. Miután ez megtörtént, a számvevőszék nyilvánosságra hozza a jelentést. | [
"Állami Számvevőszék",
"Jobbik"
] | [] |
2014. június 29., vasárnap, 07:00 Utolsó frissítés: 2014. június 27., péntek, 20:08
Szerző: Pálmai Erika
A bírói korrupció nem csak a városi legendákban létezik: két ügyben talált erre bizonyítékot a Debreceni Törvényszék. Egyiküket vesztegetés miatt ítélték hét évre, a másik tíz évet, miután első fokon vezető beosztású, hivatalos személy által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében találták bűnösnek.
Előzetes letartóztatásban töltötte a múlt hétvégét egy még aktív címzetes törvényszéki bíró. Történt ugyanis, hogy a Nyíregyházi Törvényszék felszámoló bírájának, Kántorné Juhász Juditnak a felfüggesztését az akkor hatályos szabályok szerint csak az után kezdeményezte a bíróság elnöke, hogy a Debreceni Törvényszék tíz napja vesztegetés miatt hétévi börtönbüntetésre ítélte, és a szabadságvesztés mértékére tekintettel ott helyben döntöttek az előzetes letartóztatásáról is. A bírói tisztségéből azonban csak hétfőn függesztették fel.
Debrecenben nem ez volt az egyetlen bíróbotlási per tárgyalása: az előző ítélet másnapján újabb, ezúttal szegedi bíró kezén kattant bilincs. A Szegedi Törvényszék büntetőbíráját, Németh Norbertet is csak azt követően tartóztatták le, hogy szabadságvesztésre ítélték, 10 évre. Ő legalább már nem ítélkezett, mivel a szolgálati bíróság már 2012-ben felfüggesztette a tisztségéből.
A szegedi bíró (jobbra) őrizetbe vétele a tárgyalóteremben. Neki fütyölt Fotó: Konyhás István
A felszámolási ügyekkel foglalkozó Kántorné ellen – aki húszéves bírói munkája alapján tavaly január első napjától viselheti a törvény által automatikusan megítélt címzetes táblabíró címet – még 2009-ben titkos lehallgatás és a Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentése nyomán indult nyomozás. Ám meglehetősen ügyetlenül: a lehallgatási jegyzőkönyveket nem használhatta bizonyítékként a bíróság, mivel azt nem bűnüldözési céllal folytatták le, ráadásul a feljelentést is megkésve, az utolsó, 2009. május 1-jei lehallgatást követően csaknem három hónappal tették.
A vádhatóság szerencséjére azonban a vádlottak és a tanúk többet is elismertek a lehallgatási anyag írott változatában szereplő beszélgetések közül, ezek alapján találta bizonyítottnak a Debreceni Törvényszék, hogy Kántorné 2008–2009-ben különböző ellenszolgáltatások fejében kivételezett egy felszámoló céggel Nyíregyházán. Neki – a közelmúltig cégügyeket intézett – a vonatkozó törvények és a kollégiumvezető utasítása alapján 35-40 cégből álló listáról, ábécésorrendben kellett volna kiválasztania azt a felszámoló céget, amelyik az adott ügyben eljár. Ő azonban legfeljebb 5–8 felszámolót választott ki, sőt még saját kollégáit is megpróbálta befolyásolni, hogy a kivételezett cégeket jelöljék ki a felszámolási eljárások lefolytatására.
A bírónőt – aki fellebbezett az ügyben – most fontosabb ügyekben intézkedő, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettében találták bűnösnek. A felszámolót szintén elítélték: folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés és befolyással üzérkedés bűntette miatt öt évet kapott. A bíróság Deák Judit vezette tanácsa, bár nagyrészt egyetértett a vádirati tényállással, a pénzátvételt több esetben nem látta bizonyíthatónak. Az ugyanakkor egyértelmű – hangzott el –, hogy a két vádlott, vagyis a bíró és a felszámoló állandó munkakapcsolatban állt egymással. És még azon túl is: a felszámoló rendszeresen fuvarozta a bírónőt, emellett a devizában lekötött megtakarításait is intézte. Bizonyítottnak látták azt is, hogy a bírónő és családja egy háromnapos disznótorra szóló meghívást is elfogadott.
A másik említett ügy vádlottja, Németh Norbert a Csongrád Megyei Bíróságon volt tanácselnök, később a büntető ügyszak csoportvezető bírája, 2011-ben pedig néhány hónapig a büntetőkollégium megbízott vezetője is volt. Korrupciós bűncselekmények miatt 2011 karácsonyán vették őrizetbe, azóta nem is tárgyalhatott. Némethet első fokon vezető beosztású, hivatalos személy által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében találták bűnösnek, amiért 10 év börtönbüntetést kapott és 8-8 évre eltiltották a közügyektől és a jogi foglalkozás gyakorlásától. A közokirat-hamisítás vádja alól viszont felmentették.
A Debreceni Törvényszék Bakó József vezette tanácsa bizonyítottnak látta, hogy Németh 2009–2011 között elfogadta barátja, egy szegedi sztárügyvéd, Krajkó Zoltán ajánlatát, és esetenként 300–500 ezer forintért "kedvező" döntéseket hozott annak védencei számára. Csoportvezető bíróként, tanácselnökként házi őrizetre vagy lakhelyelhagyási tilalomra változtatott másodfokon előzetes letartóztatást, s volt, hogy végrehajtandó szabadságvesztést felfüggesztettre, vagy éppen felfüggesztett szabadságvesztést pénzbüntetésre mérsékelt. Előfordult az is, hogy ítélkezési szünetben "szembeötlő sietséggel" helyezett hatályon kívül ítéletet, és új eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot.
Az eljárás kezdetén még gyanúsított volt az ügyvéd is, ám ellene már csak közokirat-hamisítás miatt emeltek vádat, s bár az ügyfeleket ő hajtotta fel, csupán tanúként szerepelt a bírósági eljárásban. Együttműködésére figyelemmel megszüntették vele szemben az eljárást. Bakó ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta az ítélethirdetéskor, hogy a törvények értelmében korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki korrupciós ügyek feltárásában közreműködik.
Korrupciós ügy pedig egyre több van – ez a Németh-ügyben született ítélet indoklásakor is elhangzott. Igaz, azt is hangsúlyozták, hogy nem a bíróságokon. Bíróval szemben büntetőeljárás leggyakrabban közlekedési baleset vagy ügyfelek által kifogásolt jegyzőkönyvek miatt indul. Több mint egy évtizedes a Mátészalkai Városi Bíróság volt elnökének, Nagy Lászlónénak az esete, aki több polgári perben a szakvizsgával még nem rendelkező lányát bízta meg a tárgyalás vezetésével, illetve ítélethozatallal. A bírák büntetőügyeiben illetékes Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint a közelmúltban két további bíró ellen emeltek vádat közokirat-, illetve magánokirat-hamisítás címén, egy hűtlen kezelés bűntette miatt indult ügyben vádelhalasztással éltek, egy másikban pedig vádelőkészítő szakban van egy bírót érintő eljárás. | [
"Nyíregyházi Törvényszék",
"Szegedi Törvényszék"
] | [
"Mátészalkai Városi Bíróság",
"Csongrád Megyei Bíróság",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Debreceni Törvényszék",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Belföld
Trafikok: feljelentést tesz a DK
Közérdekű adattal történő visszaélés miatt büntetőfeljelentést tett a Demokratikus Koalíció (DK), amiért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egy korábbi jogerős ítélet ellenére sem adta ki a trafikpályázatokkal kapcsolatos adatokat.
Erről Molnár Csaba, a DK alelnöke beszélt pénteken az MTI-nek, emlékeztetve arra, hogy az általuk indított perben született bírósági döntés alapján legkésőbb csütörtökig kellett volna kiadni a bíráló bizottság tagjainak nevei mellett az elbírált értékelési lapokat és a települési értékelési jegyzőkönyveket. Az ellenzéki politikus közlése szerint a tárca mindezt nem tette meg, kizárólag a bíráló bizottság tagjainak nevét közölte közleményben, majd halasztást kért a többi információ átadására.
Molnár Csaba szerint mindez jogi nonszensz, mivel jogerős bírósági határozatba foglalt határidőt nem lehet meghosszabbítani. Kiemelte, a minisztériumnak a jogerős bírósági ítélet után majdnem ötven napja volt nyilvánosságra hozni a kért adatokat, mindezt azonban nem tették meg, ami szerintük bűncselekmény gyanújára ad okot. A büntető törvénykönyvre hivatkozva elmondta, közérdekű adattal való visszaélés gyanúja, a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesznek a Legfőbb Ügyészségen.
Molnár Csaba hangsúlyozta, hogy a szóban forgó bűncselekmény két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető és szerintük a bíróság feladata lesz meghatározni, ki a felelős az ügyben. | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Demokratikus Koalíció",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Az orosz dominanciájú International Investment Bank (IIB - Nemzetközi Befektetési Bank) Budapestre költözik, és ennek kapcsán számos cikk foglalkozott a bank letelepedéséhez nyújtott magyar kedvezményekkel és egyes munkatársak titkosszolgálati kötődésével. Most a bank is megszólalt.
Március 20-án, 14 órakor egy közleményt adott ki a Nemzetközi Befektetési Bank (IIB). Korábban elsőként az Index írt arról, hogy milyen kedvezményeket nyújt a magyar kormány ahhoz, hogy az IIB Budapestre költözzön.
Mint az intézmény most egy hivatalos közleményében leszögezte: az elmúlt napokban számos, magyar és nemzetközi hírügynökség érdeklődött a banknál annak tevékenységével kapcsolatban és sok olyan cikk is megjelent a médiában, amelyre az IIB-nek reagálnia kellett.
Nem vagyunk oroszok
A bank pontokban foglalta össze a véleményét, amelyekben nemzetköziségét, uniós tagjainak többségét hangsúlyozta és tagadta, hogy a bank tevékenysége orosz titkosszolgálati érdekeket követne. Mint az IIB írta: a sajtó előszeretettel titulálta a bankot "Oroszország Nemzetközi Befektetési Bankjának"
A bank szerint azonban
a Nemzetközi Befektetési Bank nem orosz, hanem egy nemzetközi fejlesztési pénzügyi szervezet, amelyet szuverén államok hoztak létre, az ENSZ 1970 /11417-es számú nemzetközi megállapodása alapján.
A közlemény hivatkozik a nemzetközi hitelminősítők (Fitch Ratings, Moody's Investors Service és S&P Global) besorolására is, amely az IIB-t nemzetek feletti, szupranacionális szervezetnek titulálja.
Több az uniós tag
A tulajdonosok között az Európai Unió tagjai a szavazásra jogosító részvények több mint 50 százalékát ellenőrzik – írja a bank. Ez az érv meglepő módon az angolszász médiában is gyakran előjött az elmúlt hetekben, bár természetesen ez annyiban csalóka, hogy retrospektíve ma már az egykori szovjet blokk valamennyi gazdasági, vagy katonai szervezete is több mint 50 százalékban uniós többségű lenne.
Bár a bank chartája alapján a bank valamennyi nemzetközi tisztviselője függetlenül végzi a munkáját az állampolgárságától, vagyis nem a nemzetét képviseli, de azért az IIB leszögezi, hogy a legfontosabb vezető testületben az uniós állampolgárok vannak többségben, négy székük van a hatból. Hasonlóan a hitelek és a hosszú távú szerződések is nagyobb részt uniós országokra fókuszálnak.
Nem a szankció kikerülése a cél
Hasonló adatok mentén érvel a bank az ellen a vád ellen is, hogy az Oroszországot sújtó szankciókat kerülné ki a bank. E pont alatt is elhangzik, hogy a 9 részvényes ország közül 5 az Európai Unió és a NATO tagja.
Az elmúlt hetekben a cikkek zöme azzal foglalkozott, hogy az IIB miért jön Magyarországra, és a költözés mennyire tekinthető politikai és mennyire gazdasági alapú döntésnek.
A bank szerint ez logikus stratégiai döntés, mert az IIB tevékenységének európai piacokon történő átfogó bővítése a cél
Az uniós székhely segíti a bank tőkéjének növekedését, a bank hitelezési és befektetési tevékenységeinek további növelését, a bank finanszírozási költségeinek csökkenését, a márka ismertségének növelését.
Kémek a sasfészekben
A bank kitér azokra a kérdésekre is, hogy milyen kedvezmények illetik meg az intézményt és a munkatársakat. Szerintük azok megfelelnek a nemzetközi jognak, és hasonlóak a más országokban működő más nemzetközi szervezetek számára biztosított feltételekhez. A bank magyarországi székhelyének jogai teljes mértékben megegyeznek a korábbi moszkvai helyzetével, ezeket a körülményeket ugyanis az IIB létrehozásáról szóló megállapodás szabályozza.
Az IIB végül kitért azokra a pontokra is, amelyek szerint az IIB az orosz titkosszolgálat trójai lova, és a hírszerzés előretolt bástyája. Talán nem lesz meglepő, de a bank ezt nem így gondolja.
Bár egyes személyekről konkrétan nem mondhat semmit a közlemény, de az IIB határozottan elutasítja ezt az állítást.
A IIB létezésének majdnem 50 évében semmilyen ügyet nem regisztráltak, ahol a bank alkalmazottai valamely nemzetközi egyezményekkel összeegyeztethetetlen tevékenységben vettek volna részt.
(Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter (j) és Nyikolaj Koszov a Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank IIB) elnöke kezet fog miután szándéknyilatkozatot írtak alá a pénzintézet új európai regionális irodájának Magyarországra hozataláról a Pénzügyminisztériumban 2018. június 18-án. - fotó: Szigetváry Zsolt / MTI) | [
"Nemzetközi Beruházási Bank"
] | [
"IIB - Nemzetközi Befektetési Bank",
"Fitch Ratings",
"Nemzetközi Befektetési Bank",
"S&P Global",
"Oroszország Nemzetközi Befektetési Bank",
"International Investment Bank",
"Moody's Investors Service",
"Európai Unió"
] |
Felmentek az árak: tavaly még csak havi 4 milliót kért az MSZP-től honlap nélküli cég.
41,9 millió forint értékben kötött tanácsadói szerződést a Sapienza Kft.-vel az MSZP képviselőcsoportja, a megbízásra nem írtak ki nyílt közbeszerzést – derül ki az Országgyűlés honlapján elérhető nyilvános adatokból.
A Sapienza Kft. a frakció alapműködéséhez szükséges tanácsadói feladatokat lát el, tanulmányokat elemzéseket készít június 1-jétől az év végéig, havi csaknem 6 milliós átlagáron. A szerződést az MSZP részéről Tóth Bertalan frakcióvezető-pártelnök, a vállalkozás részéről Török Ottó írta alá.
A Sapienza Kft. az Opten adatai szerint két fővel működik, Puch László és Simon Dénes osztrák cége, a Horizont Handels und Industrie AG tulajdona. Ez az a cég, amivel Puch László, a szocialista párt korábbi pénztárnoka megvásárolta a Népszavát és a Geomedia portfólióját: a Vasárnapi Híreket, a Szabad Földet és a magazinokat.
Váratlan fordulat: mégis a volt MSZP-pénztárnoké lett a Népszava, a Vasárnapi Hírek és a Geomedia A korábban bejelentett, liechtensteini XXI Century Invest AG helyett végül a Puch László és Simon Dénes tulajdonában lévő osztrák cég, Puch László és Horizont Handels und Industrie AG kebelezi be a Népszavát és a Vasárnapi Híreket.
A Sapienza hosszú évek óta tart fenn üzleti kapcsolatot az MSZP-vel, 2011-ben a régi Origo már arról cikkezett, hogy a cég úgy nyer el milliós szerződéseket a szocialistáktól, hogy még honlapja sincs. Akkor Török Ottó a cég életében beállt változásokkal magyarázta, hogy a párt megbízásain kívül gyakorlatilag nincs nyoma a tevékenységüknek. sem honlapot, sem nyilvános telefonszámot nem találtunk a céghez, ami tavaly 50,9 millió forintos árbevétel mellett 900 ezer forintos mínuszal zárta az évet. A szocialista párt éppen ennyit, csaknem 50 milliót költött tanácsadásra tavaly, havi 4 millió forintért szerződtek a Sapienza Kft.-vel.
Idén a szocialisták már másodszorra kötnek tanácsadói szerződést Puch László érdekeltségével. Az első, 6 millió forintos szerződést májusban hozták tető alá a Hungaroholding Zrt.-vel. A cég Kardos Péter György, Puch László lánya, Puch Eszter és a már említett Horizont Handels und Industrie AG tulajdonában.
Puch László 1980-ban lépett be az MSZMP-be, 1989-ben már az MSZP soraiban politizált. 1994-től 2014-ig folyamatosan a szocialista párt képviselőcsoportjának tagja volt, 2010-2014 között frakcióvezető-helyettesként.
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI | [
"MSZP",
"Hungaroholding Zrt.",
"Horizont Handels und Industrie AG",
"Sapienza Kft."
] | [
"Vasárnapi Hír",
"Szabad Föld",
"Vasárnapi Hírek",
"XXI Century Invest AG"
] |
Polgár Tamás elismerte, hogy nyomtattatott ajánlószelvényeket
• Ferencvárosi csalás: az ügyészségen tettek feljelentést
• Ami közös bennük: nem indulhat az MDF, a MIÉP és az MSZZP
• Ferencváros, végállomás? Elismerte Polgár Tamás kedden, hogy pártja nyomtattatott ajánlószelvényeket, de szerinte a Magyar Szociális Zöld Párt (MSZZP) ezzel nem követett el csalást. A neki ajánlásokat gyűjtők az érintett választópolgárokkal töltették ki a szelvényeket, így nem követtek el választási csalást, akkor sem, ha ezek a szelvények nem az Állami Nyomdában készültek – tette hozzá.
Polgár, aki a január 11-i időközi országgyűlési választáson az MSZZP színeiben kívánt indulni, budapesti sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy az üres szelvények lemásolása önmagában nem bűncselekmény, csak akkor, ha azt nem a választó tölti ki. Ekkor válik ugyanis okirattá – fogalmazott. Elmondta, tudomása szerint a neki ajánlásokat gyűjtők az érintett választópolgárokkal töltették ki a szelvényeket, így nem követtek el választási csalást, akkor sem, ha ezek a szelvények nem az Állami Nyomdában készültek. Közölte: azért volt szükség a szelvények nyomtatására, mert sok választónál elkallódnak a papírok. Utalt arra, hogy az ajánlószelvény mintája letölthető a hivatalos internetes választási oldalról is.
Polgár nem zárta ki, hogy még indulni tud az időközi választáson, ha a fellebbezését elfogadja a Fővárosi Választási Bizottság. Elmondta: arra kérték a ferencvárosi választási bizottságot, hogy valamennyi, a választáson induló párt ajánlószelvényeit vizsgáltassák meg az Állami Nyomdával, hogy kiderülhessen: más pártoknál is hasonló módszert alkalmaztak. Tomcat szerint volt olyan párt, amelyik 24 óra alatt gyűjtötte össze a szükséges 750 cédulát, ez pedig véleménye szerint fizikai képtelenség.
Polgár ugyanakkor a Jobbikot vádolta választási csalással. (Novák Előd Jobbik-bizottsági delegált volt az, aki a nyomdai vizsgálatot kezdeményezte három pártnál.) Tomcat egy interneten közzétett nyílt levelet mutatott fel, amely szerinte arra enged következetni, hogy a Jobbiknak egy másik párt ajánlószelvényeit is átadták, miután utóbbi szervezetnek nem sikerült összegyűjtenie a szükséges számú szelvényt. A zöld párt jelöltje szerint bebizonyosodott, hogy "a 20 éve tartó csalássorozat" alapjaiban kérdőjelezi meg a jelenlegi választási rendszert, ezért az ajánlási rendszeren mielőbb változtatni kell.
Jobbik: 2003-ban elhunyt személy is ajánlotta Polgárt
A Jobbik közleményben reagált, amelyben azt írta, hogy Polgár Tamás dühében vádolta meg alaptalanul a pártot. A Jobbik valóban kapott más párttól ötven ajánlószelvényt, de azokat a javukra visszalépett Balogh Bélától (Magyar Nemzetért Mozgalom) kapta, mondván azokat nemzeti pártoknak gyűjtötték és végül nem is adták le. A Jobbik szerint inkább arról kellene beszélni, hogy a Magyar Szociális Zöld Párt saját maguk által gyártott ajánlószelvényeire hogy kerültek például a 2003-ban elhalálozott G. Mihály és a 15 éves B. Anna adatai, összesen 426, adattartalmilag is érvénytelen cédulája között.
(MTI) | [
"Magyar Szociális Zöld Párt",
"Jobbik"
] | [
"Magyar Nemzetért Mozgalom",
"Állami Nyomda",
"Fővárosi Választási Bizottság"
] |
Ma reggel hirdetett ítéletett a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a Zuschlag János és társai ellen folyó büntetőperben. Az eseményt óriási médiaérdeklődés övezi, rengeteg tévés forgatócsoport, fotós és újságíró zsúfolódott össze a bíróság dísztermében. Az ítélethirdetés a kiszabott büntetések ismertetésével kezdődött majd, az ítélet indoklása dr. Fodor Endre tanácsvezető bíró szerint várhatóan 4 órán keresztül fog tartani.
Zuschlag János (elsőrendű vádlott, a vádirat szerint ő építette ki a fiktív civil szervezetekből álló hálózatot, koordinálta tevékenységüket, meghatározta, hogy melyik egyesület milyen pályázatra nyújtson be támogatási kérelmet, majd döntött az elnyert pénzek felhasználásáról, 2007. szeptembere óta van előzetesben): 8 év 6 hónap börtön, 10 év közügyektől való eltiltás
Lados István (másodrendű vádlott, Zuschlag személyi titkáraként tevékenykedett, részt vett a vádiratban szereplő egyesületek pályázatainak elkészítésében, a nyomozás és a per során is terhelő vallomást tett egykori főnökére, illetve a perben szereplő más vádlottakra): 2 év börtön, 2 év közügyektől való eltiltás
Katus Ferenc (harmadrendű vádlott, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés MSZP-frakciójának volt tagja, a vádiratban szereplő egyesületek közül többnek is ő volt az elnöke, 2007. októbere óta szintén előzetes letartóztatásban van): 5 év 6 hónap börtön, 6 év közügyektől való
eltiltás
Őri András (negyedrendű vádlott, a Fiatal Baloldal Zala megyei elnöke, később a FIB országos elnökségének is tagja volt, a vád szerint részt vett a fiktív egyesületek pályázatainak elkészítésében, illetve egy alapítványnak ő is elnöke volt): 4 év börtön, 4 év közügyektől való
eltiltás
Krausz Csaba (ötödrendű vádlott, MSZP-s önkormányzati képviselő volt Újbudán, az ügyészség szerint ő is részt vett a pályázatok megírásában, a hamis számlák beszerzésében): 3 év börtön, 3 év közügyektől való eltiltás
Marsovszky Balázs (hatodrendű vádlott, a Fiatal Baloldal fővárosi elnöke és egy fiktív egyesület elnöke volt): 2 év 4 hónap börtön, 3 év közügyektől való eltiltás
Kullai Tamás (hetedrendű vádlott, a kecskeméti közgyűlés szocialista frakciójának volt a tagja 2002 és 2006 között, a vádiratban szereplő egyesületek közül kettő elnöki tisztét töltötte be): 3 év 4 hónap börtön, 4 év közügyektől való eltiltás
Vámosi Zsolt (nyolcadrendű vádlott, vállalkozó, egy vádiratban szereplő egyesület elnöke volt 2002-2003-ban): 1 millió forint pénzbüntetés
Prácser László (kilencedrendű vádlott, a vád szerint a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram tanácsának tagjaként segítette a Zuschlag-féle egyesületek pályázatait, illetve több fiktív szervezet Nemzeti Civil Alapprogramhoz benyújtott pályázatát is elkészítette): 1 év 4 hónap börtön, 2 év közügyektől való eltiltás
Dr. Szente Zsolt (tizedrendű vádlott, ügyvédként Zuschlag jogi ügyeit, ingatlanvásárlását intézte, majd a nyomozati szakban védőként kapcsolódott be az ügybe, de később vádlottá vált, a vád szerint szerepe volt a hamis számlák beszerzésében): 400 ezer forint pénzbüntetés
Győrfi Ludovic (tizenegyedrendű vádlott, Zuschlag személyi fitnesztrénere és üzlettársa volt, ő szöktette Lados Istvánt Romániába a nyomozás ideje alatt): 10 hónap fogház, 3 évre felfüggesztve
Kubatov Iván (tizenkettedrendű vádlott, kiskunhalasi vállalkozó, a vád szerint hamis számlákat állított ki a Zuschlag-féle egyesületek elszámolásaihoz): 2 év börtön, 4 évre felfüggesztve
Horváth Tibor (tizenharmadrendű vádlott, vállalkozó, a vád szerint három egyesület könyvelési iratait semmisítette meg, hogy a hatóság ne foglalhassa le őket, a papírokkal együtt felgyújtotta autóját is): 10 hónap börtön, 3 évre felfüggesztve
Földes Gábor (tizennegyedrendű vádlott, vállalkozó, szintén hamis számlákat állított ki a Zuschlag-féle egyesületek részére): 200 ezer forint pénzbüntetés
Kemecsei Árpád (tizenötödrendű vádlott, a 2006-os választások során Baráth Etele országgyűlési képviselő kampányfőnöke volt, Lados segítségével pályázatot nyújtott be a Táncsics Alapítványhoz, az elnyert pénzt Baráth Etele és Csiha Judit kampányára használták): 300 ezer forint pénzbüntetés
Dr. Szilágyi Gabriella (tizenhatodrendű vádlott, ügyvéd, a vád szerint szintén közreműködött a hamis számlák beszerzésében): felmentve
Ki is az a Zuschlag? A most 32 éves elsőrendű a kiskunhalasi Szilády Áron Önkormányzati Gimnáziumban érettségizett 1995-ben, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult, ahol történelem szakon 2000-ben szerezte meg diplomáját. Az Ifjú Szocialisták
Mozgalmában kezdte meg politikusi pályafutását még tinédzserként. 1998-ban a legfiatalabb országgyűlési képviselőként jutott be a parlamentbe az MSZP országos listájáról. 2002-ben is mandátumot nyert, ám erről 2004-ben lemondott, miután nyilvánosságra került, és nagy visszhangot kapott, hogy egy sajtótájékoztatón a holokauszt áldozatain viccelődött. A politikával nem hagyott fel, 2006-ban a kiskunhalasi képviselőtestület tagjává választották. 2007. szeptembere óta van előzetes letartóztatásban. Zuschlag manapság valószínűleg az egyik legismertebb személy Magyarországon, nevére a Google keresőprogram jelenleg közel 21 millió találatot dob ki.
Egész délelőtt zajlott a Zuschlag-perben az ítélet indoklása. Ebédszünet után délután folytatódik a tárgyalás. Akkor az is kiderül, fellebbeznek-e a vádlottak vagy az ügyészség.
"A bizonyítás az ügy sajátosságaihoz igazodott"
Fodor Endre bíró kijelentette: a tényállást számos kisebb-nagyobb eltéréssel állapították meg a vádirathoz képest. A tanácsvezető ezeket
részletesen kifejtette az indoklás során.
- A bizonyítás terjedelme nem a kárértékhez, hanem az ügy sajátosságaihoz igazodott, számos körülmény befolyásolta. Nyolcvan tényállást fognak át a bűncselekmények, az ügy eljárási és tartalmi szempontból is rendkívül összetett volt - mondta a tanácsvezető bíró. Fodor Endre ezzel arra reagált, hogy a tárgyalásokon többször elhangzott a vádlottak részéről: az ügyészség és a bíróság is nagy apparátussal, hatalmas energiákat befektetve foglalkozott az üggyel.
A tanácselnök kijelentette: a bíróság abba helyzetbe került, hogy szükségképpen el kellett rendelnie többek között Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila tanúkihallgatását, mivel konkrét adatok merültek fel arra vonatkozóan, hogy releváns információval rendelkezhettek a
vádbeli bűncselekményekről.
- Azt sem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy a vádlottak hogyan védekeztek. Nem lehet persze a terhükre róni, hogy nem ismerték el a
bűncselekményeket - jelentette ki Fodor Endre. Hozzátette: még több beismerő vallomás esetén 60-70 tanú meghallgatását mellőzhette volna a bíróság a perben.
Rutinvizsgálattal kezdődött A Zuschlag-ügyben a nyomozás egy rutinvizsgálat után indult. Még 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával kezdett el vizsgálódni több alapítványnál és egyesületnél, pályázatokon nyert pénzek felhasználása miatt. Az ügyészek hiányosságra bukkantak a szervezetek könyvelésében és adminisztrációjában is.
Az ügyben a halasi ügyészség feljelentésére a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon 2005-ben indult nyomozás, a rendőrség azonban két év alatt gyakorlatilag semmilyen eredményt nem produkált, és le akarta zárni az ügyet.
Ekkor a büntetőeljárást 2007. január 1-jével a megyei főügyészség vette át. "Nincs Zuschlag-ügy" – nyilatkozta még a vádlott 2007. szeptemberében, ám nem sokkal később Kecskeméten őrizetbe vették, majd a Szegedi Városi Bíróságon elrendelték előzetes letartóztatását.
Lados tényfeltáró vallomást tett, Zuschlag nem volt mindig őszinte
A tanácselnök részletesen csak Zuschlag János és Lados István vallomásait értékelte. Mint kijelentette: a másodrendű vádlott Lados vallomásának "igaza értékét az adja, hogy általa feltárhatóak voltak az ügy összefüggései, és emellett számos adat alátámasztotta". A bíró hozzátette: noha Lados részletes, tényfeltáró vallomást tett, fenntartásokkal kezelték, mert néha arra a következtetésre jutottak, hogy rosszul emlékezik. Ahol csak Lados vallomása állt rendelkezésre bizonyítékként, ott fokozott fenntartással vették figyelembe. Azt a kijelentését sem fogadták el, hogy csak 2007-ben tudatosult benne a bűncselekmények elkövetése.
Zuschlag János letartóztatásának pillanatképe
Fodor Endre szerint Lados már 2003-ban tisztában volt azzal, hogy az egyesületek fiktívek, és csak a pénzszerzést szolgálják. Ellenben Zuschlag vallomása Fodor Endre szerint nem volt mindenre kiterjedő. - A legkényesebb témakörökben - lehallgatásokról való értesülés, rendőri kapcsolatok - megtagadta a vallomást. Ezek ne tartoznának az ügyhöz? Dehogynem! - jelentette ki a bíró. Hozzátette: az elsőrendű vádlott vallomása ennek ellenére nem elhanyagolható, mert felvázolta a bűncselekmények indokait és az egyes pályázatokról és a pénzek felhasználásáról is részletesen beszélt.
"A lehallgatások igazolják a bűnszervezetet"
Fodor Endre a telefonlehallgatásokkal kapcsolatban elmondta: azok a leginkább a bűnszervezet működésére vonatkozóan szolgáltatnak
adatokat. - A lehallgatások jól dokumentálják, hogy Zuschlag volt a szervezet irányítója, szervezte társai védekezését, illetve hogy kapcsolatban állt Lusztig Péterrel - mondta. Hozzátette: az ügy keretei nem adtak módot arra, hogy Lusztig kapcsolatait tisztázzák, ugyanakkor a lehallgatások magyarázatot adtak arra, hogy a rendőrség miért el olyan kevés eredményt a nyomozás során.
Adatok a perről A perben a maival együtt nyolcvanöt tárgyalási napot tartott a megyei bíróság. Százötven tanút hallgattak meg szóban, a tárgyalások jegyzőkönyve 1200 oldalt tesz ki. A Zuschlag János és tizenöt társa ellen folyó eljárásban körülbelül 20 ezer oldal iratanyag gyűlt össze,
ez majdnem két szekrényt tölt meg. Érdekesség, hogy az ügyben szakértőket nem rendeltek ki.
"Silány minőségű fércművek voltak a pályázatok"
- A pályázatok egy kivételével fikciónak tekinthetők. Gyalázatos minőségű fércművek voltak, ám a vádlottak Zuschlag kapcsolataiban bízva még abba sem fektettek energiát, hogy jól kinéző anyagokat készítsenek. Az egyik pályázaton szereplő aláírás például felháborítóan rosszul sikerült hamisítás - összegezte Fodor Endre a pályázatokkal kapcsolatos bírói álláspontot. - A beszámolókban is ugyanaz a "bla-bla" szerepel, mint a pályázatokban, csak múlt időbe áttéve - tette hozzá.
Emlékezetes mondatok a tárgyalásokról "Lehet, hogy jogilag nem, de érzelmileg elfogult az ügyészség. Mindenért törleszteni akar a vádhatóság, ami miatt nem tudott vádat emelni" (Zuschlag János)
"Zuschlag János bűncselekményt követett el, de nem maffiózó" (Kovács M. Gábor, Zuschlag ügyvédje)
"Törvény előtti egyenlőség van, minden állampolgárt azonos jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek. Ez érvényes a közhatalmi funkciót betöltő személyekre is. Ha ők közhatalmukkal mégis visszaélnek és bűncselekményt követnek el, ugyanúgy felelniük kell magatartásukért, mint bárki másnak" (Német Zsolt ügyész)
"Zuschlag János is folyamatosan érvelt pályázatok és támogatások mellett, ő különösen rámenősen és vehemensen képviselte az ifjúsági ügyeket. Az ízlések különbözőek; én időnként azt mondtam, hogy a kevesebb talán több lenne" (Gyurcsány Ferenc tanúvallomása)
"Rendben van, holnap fogok beszélni a megyei főkapitánnyal és szükség esetén fogom javasolni, hogy valaki beszéljen a legfőbb ügyésszel. Jó?" (telefonbeszélgetés Zuschlag és Lusztig Péter között) | [
"MSZP",
"Fiatal Baloldal"
] | [
"Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Nemzeti Civil Alapprogram",
"Bács-Kiskun Megyei Bíróság",
"Kiskunhalasi Városi Ügyészség",
"Ifjú Szocialisták",
"Bölcsészettudományi Kara",
"Gyermek és Ifjúsági Alapprogram",
"Szegedi Városi Bíróság",
"Táncsics Alapítvány",
"Eötvös Loránd Tudományegyetem",
"Szilády Áron Önkormányzati Gimnázium"
] |
A BKV szerint a pénteki Hagyó-Kocsis négyszemközti megbeszélésen szó sem volt bizalomvesztésről, épp ellenkezőleg. "Sajnálatos, hogy egyes fővárosi politikai körök éket akarnak verni közéjük" - tudatták közleményben. Hagyó Miklós egyébként mától hathetes szabadságon van, egy erdélyi gyalogtúrán.
A BKV jó hírnevének védelme érdekében a főpolgármesteri kabinet hétfőn úgy döntött: felkéri Kocsis István vezérigazgatót, mielőbb tegyen nyilatkozatot a cég felügyelőbizottsága előtt, hogy az őt még a Magyar Villamos Művek vezetőjeként ért vádak alaptalanok, illetve számoljon be arról, hogy a vele szemben "sajtóhírekben megfogalmazott gyanúsítások" kapcsán milyen jogi lépéseket tett.
Mint arról beszámoltunk, Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes pénteken kezdeményezett koalíciós egyeztetést amiatt, hogy a Kocsist ért vádak rossz fényt vethetnek a BKV-ra. Hagyó pénteken találkozott Kocsissal, és a vele szembeni bizalomvesztésről is tájékoztatta. Az éppen erdélyi gyalogtúrán lévő főpolgármester-helyettes környezetéből lapunk még arról is értesült, hogy a városháza szakbizottsága akár még ebben a hónapban dönthet a vezér menesztéséről.
Ehhez képest a közlekedési vállalat hétfői közleménye szerint azonban egészen máshogy történt a pénteki, négyszemközti találkozó, szerintük azon a felek korrekt együttműködésükről biztosították egymást, a BKV jövőbeni feladatairól tanácskoztak. A BKV mai közleménye szerint "sajnálatos, hogy bizonyos fővárosi politikai körök vélhetően ellentétet akarnak szítani" Hagyó és Kocsis között, "a pénteki valótlanságokat állító híresztelések ellenére" kettejük viszonya kiegyensúlyozott, a főpolgármester-helyettes szakmailag elégedett a vezérigazgatóval, aki - a társaság állítása szerint - továbbra is élvezi a politikus bizalmát. | [
"Magyar Villamos Művek"
] | [] |
A Simicska Lajoshoz köthető Mahir Cityposter Kft. nyerte el a Magyar Állami Operaház 24 millió forintos szolgáltatás megrendelésére vonatkozó tenderét.
A Közbeszerzési Értesítő szerint az eljárás nem nyílt, hanem hirdetmény nélküli és tárgyalásos volt, erre pedig az adott lehetőséget, hogy értéke 25 millió forint alatt maradt.
A szerződés szerint az Operaház hirdetési felületeket, azaz plakáthelyeket bérel folyamatos időtartamra, egészen addig, amíg a 24 millió forintos keretösszeg ki nem merül.
A hirdetési felületek többsége Budapest belvárosában, főleg az Opera közelében lévő főútvonalakon illetve bizonyos budai, frekventált helyszíneken lesz, de a megrendelés összességében az egész országra, számos városra szól. | [
"Magyar Állami Operaház",
"Mahir Cityposter Kft."
] | [
"Közbeszerzési Értesítő"
] |
|
2011. 07. 19., 16:26
Utolsó módosítás: 2011. 07. 19., 18:37
Balázs József JÁTSSZ ONLINE! Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki Keresés
"Forrás oda megy ebben a térségben, akit én jóváhagyok. Akit én nem hagyok jóvá, oda nem megy forrás. (...) Figyelj, te ezzel az írással, ezekkel a dolgokkal ezeket a csapokat elzártad magad elől, ezt vedd tudomásul" - hallható egy videomegosztón megjelent felvételen, amelyen állítólag Balázs József fideszes országgyûlési képviselő beszél Gyöngyöspata vasárnap megválasztott jobbikos polgármesterével, Juhász Oszkárral. A Jobbikot támogató Barikad.hu-n megjelent beszélgetés Juhász szerint még a választások előtt történt, a rögzített változatát kedden hozta nyilvánosságra a Jobbik.
A felvétel tanúsága szerint a fideszes Balázs József egy kampánykiadványban megjelent cikk miatt sértve érezte magát, és ezt panaszolta fel Juhásznak. "Ha ilyen stílusban gondolkodtok, meg ezzel a mentalitással, akkor sok mindenre ne számítsatok" - mondta a felvételen hallható férfi - a Jobbik szerint Balázs -, majd hozzátette, hogy a megyében sokféle értékrendû polgármester van, vannak, akik közelebb állnak a Fideszhez, és vannak, akik távolabb, de "egyet senki sem engedhet meg magának, ha együtt akar velem mûködni, hogy mondjuk leírt anyagban gyakorlatilag az embernek a személyét vagy munkáját kritizálja".
Juhász a beszélgetésben utalt arra is nevek említése nélkül, hogy több környékbeli független polgármester is panaszkodott, hogy ha nem mûködik együtt Balázzsal, akkor nem kapnak fejlesztési pénzt. "Így van, a sikernek a záloga az együttmûködés" - válaszolta erre a felvételen hallható férfi. Juhász megjegyezte, hogy Tiszavasváriban, ahol szintén jobbikos a polgármester, hat pályázatból hatot megnyertek, és megkérdezte beszélgetőpartnerétől, hogy "ez itt nem mûködhet?". A felvételen hallható férfi erre kétszer is "kategorikus" nemmel válaszolt.
Juhász már hétfőn egy sajtótájékoztatón azt állította, Balázs a választások előtt megfenyegette, hogy Gyöngyöspata nem fog pályázati pénzeket nyerni a Jobbik vezetése alatt. Balázs Józsefet az [origo]-nak egyelőre nem sikerült telefonon elérnie. A képviselő hétfőn, még a hangfelvétel nyilvánosságra kerülése előtt az MTI-nek visszautasította Juhász állításait, bár azt elismerte, hogy beszéltek telefonon.
Balázs hétfőn azt mondta, Juhász a Jobbik polgármesterjelöltjeként felhívta őt, és arra kérte, hogy vegyen részt a választási kampánygyûlésén. Erre ő nemmel válaszolt, emlékeztetve a jobbikos indulót, hogy a Fidesznek nincs polgármesterjelöltje a településen. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy az időközi választás után országgyûlési képviselőként azzal kíván együtt dolgozni, akinek bizalmat szavaznak a gyöngyöspataiak. Fenyegetés nem történt - jelentette ki, de hozzátette, hangot adott annak a véleményének, hogy nem tartja szerencsésnek azokat a kijelentéseket, amelyek a Jobbik-jelölt kiadványaiban "negatív színben tüntették fel őt, rágalmazóak voltak".
A Jobbik kedden lemondásra szólította fel Balázs Józsefet. Az LMP közleményt adott ki arról, hogy véleményük szerint Balázs méltatlanná vált a képviselői mandátumára, ha nem tudja hitelt érdemlően cáfolni a telefonbeszélgetés során elhangzott állításait. A Fidesz későbbre ígért az ügyben tájékoztatást az [origo]-nak.
"Nem a szavak, sokkalta inkább a tettek beszélnek" - így kommentálta a Fidesz frakcióvezető-helyettese keddi közleményében a telefonbeszélgetés ügyét. "A Fidesznél azt valljuk, hogy nem a szavak, sokkalta inkább a tettek beszélnek. A jövőben Juhász Oszkár is bizonyíthat. A Jobbik frissen megválasztott gyöngyöspatai polgármesterjelöltjének (...) most megadatott a lehetőség, hogy bebizonyítsa, a cigányozáson és zsidózáson kívül más válaszok is adhatók az ország, esetében egy helyi közösség problémáira" - írta az MTI-hez eljuttatott közleményében Gulyás Gergely.
A Fidesz azt szeretné, hogy az új gyöngyöspatai polgármester a település problémáit valóban kezelni tudja, "függetlenítve magát pártja szélsőséges ötleteitől" - közölte Gulyás Gergely. Ha Juhász Oszkár "a Jobbik cigányozásra és zsidózásra korlátozódó politikáján túl is tenni akar Gyöngyöspatáért", abban a térség fideszes országgyûlési képviselője feltétlenül a segítségére lesz - zárta közleményét a Fidesz frakcióvezető-helyettese. | [
"Fidesz"
] | [] |
Két olyan üggyel is foglalkozott hétfőn a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, amelyekben Szilvásy György egykori titokminiszter érintett: az egyik a kémper, amelyben első fokon el is ítélték, a másik a Portik–Laborc-találkozó.
Akár Portik Tamást is meghallgathatja az a parlamenti albizottság, amely a hírhedt olajos vállalkozó és a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főnöke, Laborc Sándor közötti találkozókat hivatott vizsgálni – árulta el újságírók kérdésére a testület LMP-s elnöke, Mile Lajos.
Persze korántsem biztos, hogy Portikot meg is tudják hallgatni, a jelenleg előzetes letartóztatásban ülő, a Prisztás-gyilkosság miatt pedig vád alatt álló férfi ugyanis meg is tagadhatja a bizottsági meghallgatását. Ráadásul a testületnek még azt is mérlegelnie kell, hogy Portik meghallgatása mennyiben befolyásolná az ellene folyamatban lévő ügyeket. A zavaros kilencvenes években az Energol egyik meghatározó figuráját ugyanis több leszámolásos gyilkossággal is összefüggésbe hozták a nyomozók.
Gyurcsány volt miniszteréről fog szólni a kampány
Az azonban bizonyosnak látszik, hogy Szilvásy György kampánytéma lesz. Egyrészt azért, mert a hírek szerint Laborc az ő jóváhagyásával (közbenjárására) találkozott Portikkal, másrészt jó eséllyel őt is meghallgatná a testület, márpedig erre legkésőbb ősztől lenne lehetősége. Ráadásul a testület nem tudja tartani a munkatempóját, vagyis az eredeti tervekkel ellentétben ősszel biztosan nem végez a meghallgatásokkal.
Mint azt Mile elmondta, a tényfeltárásban "alulról felfelé" haladnak, ami azt jelenti, hogy csak a legvégén jutnak el a Portik–Laborc-találkozóban érintett felső vezetőkig. Egy neve elhallgatását kérő bizottsági tag az Indexnek ezt úgy fordította le: első körben, azaz augusztus végén még csak a titkosszolgálat azon "talpasait" hallgatják meg, akik valamilyen formában tudtak a találkozó létrejöttéről, részt vettek az előkészítésben.
Meghallgatják a lehallgatókat
Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában.
A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.
A Laborc-féle találkozón elhangzottakat a szolgálat munkatársai rögzítették és jegyzőkönyvezték, ezért jó eséllyel azokat is meghallgathatja a Mile-féle albizottság, akik ezeket a feladatokat végezték. Bár a nagy port kavart találkozónak van olyan "szocialista" olvasata, miszerint Laborc nem fű alatt került kapcsolatba az egykori olajossal, hanem a szolgálat érdekében (magyarán azért, hogy információkhoz jusson), a Mile-bizottság tagjainak többsége szerint ez gyenge érv. "Ha ez lett volna a cél, akkor Laborc delegálhatott volna valakit a feladatra" – jegyezte meg az Indexnek az egyik bizottsági tag.
Feloldhatják a kémper iratait
Ahogy befejeződött a Mile-féle albizottság ülése, egyből kezdődött egy másik, amelynek a középpontjában Szilvásy György, pontosabban az a kémper állt, amelyben a volt titokminisztert első fokon letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli ülésének összehívását fideszesek kezdeményezték, miután ellenzéki politikusok közül többen bírálták az ítéletet. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció képviselője például "egy aljas, az ötvenes éveket idéző koncepciós perként" emlegette.
A nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülésén az Index információi szerint a DK-s Vadai Ágnes ugyancsak hevesen bírálta az ítéletet, ostorozva a kormánypártot. S bár az ülést követően Kocsis Máté úgy nyilatkozott, hogy "egyértelművé vált, hogy alapos, széles körű ismeretekre épített nyomozás alapján emeltek vádat, majd ugyanilyen alapos és körültekintő mérlegelés alapján született meg az ítélet", nem tudni, hogy a fideszes képviselő mire alapozva mondta ezt, merthogy a bizottság tagjai egyelőre nem ismerik az iratanyagot. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Hír lett önből. Rég volt ilyen.
A liberalizmus.
A liberalizmus értékeit mára fölszívta a konzervativizmus és a szociáldemokrácia – legalábbis Orbán szerint.
Miért pont az élőhalott SZDSZ kell önnek a magyar liberalizmushoz? Olyat már hallottam, hogy a kapitány nem hagyja el a süllyedő hajót, de olyat még nem, hogy valaki lemerül egy roncshoz, és a korall lepte tathoz láncolja magát.
Tényleg?
Nyolcvanan? Összesen hány párttagjuk van?
Szadi? Vitányi Ivánnal találkoztam a minap, kérdezte: pártot alapítasz, Imre?
Miért nem az MSZP-ben hoz létre liberális platformot, ha már négy éven át tagja volt a szocialista parlamenti frakciónak? Vagy miért nem az LMP-be kérte felvételét? Akár új pártot is életre hívhatna, ha már közélni akar. Miért választotta mégis inkább a búvárruhát?
Abban több fantázia lenne, mint az Szabad Demokraták Szövetségében.
Ez a gyermek közben felnőtt, nagykorú lett, és iszik, lopott, lebukott, megbukott.
Ami senkit nem érdekel. A fővárosi ügyek, az egymást váltó, és a pártot fokozatosan leépítő elnökök, a belső marakodások maradtak meg a fejekben, plusz az a bizonyos Medgyessy Pétertől származó mondat: az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel.
Kispályás történetek azok, mondjuk, a Demszky vezette Városházán történtekhez képest.
Szóval ön miért ragaszkodik az SZDSZ-hez?
A mai SZDSZ nem hordozója ezeknek az eszméknek – gondolja tán nem alaptalanul a választók zöme.
Ki kell még? Ne térjenek vissza azok, akik tönkretették a pártot.
Az ön szívének melyik SZDSZ a legkedvesebb? A Kis János-TGM-Tölgyessy-féle, a Magyar-Kuncze-Horn Gábor-féle, a Fodor-, vagy a Retkes-féle?
Most mit lehet kezdeni ezzel a párttal?
Önnek hét gyereke van...
Bocsánat, lemaradtam. Szóval a nyolc gyereke mellé beveszi kilencediknek a pártot, és harmadikán az SZDSZ-nek is csúsztat némi zsebpénzt?
Melyik pártposztot nézte ki magának?
Ki hívta vissza önt az SZDSZ-be?
Az ismerősök mit szóltak a reaktiválódáshoz?
Nem biztos, hogy célravezető, ha most arra vár, hogy először a többiek mondják el a véleményüket. Mi a feladata?
Mostanáig mit kért?
Történik ma valami az SZDSZ-ben? Csak mert kintről nézve ennek nyoma sincs.
Diplomatikus.
Mennyi van még az SZDSZ-ben?
Lehet belőle szabad szemmel is látható méretű párt 2014-re?
életút Mécs Imre 1933. szeptember 4-én született Budapesten. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte 1952-57 között, villamosmérnöki oklevelet csak 1975-ben szerzett. 1956-ban jelen volt a Petőfi Kör vitáin, részt vett a nemzetőrség megszervezésében, majd a forradalom bukása után az ellenállásban. 1957-ben letartóztatták, 1958-ban halálra ítélték, 1959-ben az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. 1963-as szabadulása után mérnökként dolgozott.
A hetvenes évek második felében kapcsolatba került a demokratikus ellenzékkel. 1981-ben részt vett a forradalom történetét tárgyaló, több hónapon át tartó, illegális kerekasztal-beszélgetésen. 1983-ban egy volt halálraítélt bajtársa temetésén mondott beszédéért munkahelyéről elbocsátották. 1984-89 között a Duna Mozgalom tagja volt. Egyik szervezője volt Nagy Imre és mártírtársai 1989. június 16-i újratemetésének. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak, a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének alapítója, 1998-99-ben pártja ügyvivője volt.
1990 és 2006 között az SZDSZ, majd további négy éven át az MSZP országgyűlési képviselője volt - az utóbbi időszakra felfüggesztette SZDSZ-tagságát, amit 2011-ben visszaállított. 1996-ban Nagy Imre-emlékplakettel tüntették ki.
Meglepődtem és örültem, hiszen azt igazolja, hogy az embereknek hiányzik az általam is képviselt politikai vonulat.Azért fogalmazom ilyen burkoltan, mert az utóbbi években szitokszóvá tették a liberalizmust. Ma már kevesen emlékeznek, hogy az eredeti jelentése: szabadság.Szerintem meg szükség van önálló liberális mozgalomra.Nem süllyedt el a hajó. A megmaradt tagság értéket hordoz.Tényleg. Az országos küldöttértekezleten, ahol bejelentettem a tagságom helyreállítását, a százegynéhány igazolt küldöttből nyolcvanan voltak.Talán két-háromezren is lehetnek. A látens tagság a jelentős. Mindig is jó kis politizáló közönsége volt az SZDSZ-nek, orvosok, vállalkozók, munkások, öntudatos polgárok. Még a közelmúltban is meghívtak egy fórumra.Nem ön az első, akinek ilyesmi jut az eszébe. Vitányi Ivánnal találkoztam a minap, kérdezte: pártot alapítasz, Imre? Mondom neki: nem, de ha egyszer rászánom magam, az mindenképpen szociálliberális lesz. Mire ő: na, abba én is belépnék.A gyermekemnek tekintem az SZDSZ-t.A tagság óriási többsége vétlen! Ráadásul új mozgalmat indítani szinte lehetetlen. Szerencse, hogy nem szűnt meg az SZDSZ. Metternichtől kölcsönözve: ha nem volna, ki kellene találni. Múltunk tele dicső elemekkel.A korrupció zöme MSZP-Fidesz nagykoalícióban zajlott. Engem is kerestek meg nagyiparosok, panaszkodtak, de amikor azt kértem, mondják el, mennyit kellett visszaadni a helyettes államtitkárnak, mind elhalkult. Amúgy most bizakodásra ad okot, hogy nekünk mindig is erősnek bizonyult a lelkiismeretünk. Például a Tocsik-ügy belső reakciója sokkal nagyobb volt, mint a Fidesznél vagy az MDF-nél annak idején a székházeladások keltette önvád.Valóban elképesztő, ami ott zajlott. Demszkyt ezekben tisztának tartom, ami elszomorít, hogy nem vált Podmaniczkyvá.Mert hűséges természetű vagyok. A tavaly tavaszi választások idején sokan megállítottak, kire szavazzanak, és nem tudtam jót ajánlani. Most példát akarok adni. Megmutatni, hogy oda kell állni az elvi nyilatkozatunkban lefektetett, ma veszélyben lévő eszmék, a liberális jogállam és az emberi jogok mellé.Tisztába kell tenni a múltunkat. Ami természetesen nem olyan szörnyű, mint ellenfeleink állítják, hiszen még azok a személyek is, akik hibákat követtek el, korábban másként viselkedtek. Világos alternatívát kell fölépíteni, és persze szükséges, hogy visszatérjenek értékes társaim, mások mellett Béki Gabi, Gulyás József és Fodor Gábor, de ne térjenek vissza azok, akik tönkretették a pártot.Számomra a diktatúra elleni kemény harc, a rendszerváltás és az azt követő konstruktív ellenzéki szerep a legbecsesebb. Amikor aztán kormányra kerültünk, sok parciális érdek jött elő, és a párt egy rétege bizony megittasult a hatalomtól. Megírni való téma, ahogy a mezítlábas, sarus néptribunokból miniszterek lettek.Sokat. Sajnos a korábbi ostoba vezetők el sem indították önállóan az SZDSZ-t a legutóbbi választásokon. A mostaniaknak, szegényeknek, pedig irodafenntartásra sincs pénzük.Nyolc.Adnék, ha volna, de négy gyerekem még tanul, a nyugdíjam pedig mindössze 230 ezer forint, abból is 70 ezer a börtönévek miatt jár.Nem török posztra. Nincs funkcióm, nem is kértek rá, és ebben az interjúban sem üzenem, hogy bármi ilyesmit szeretnék. Amúgy az öttagú ügyvezető testület és az általuk választott ügyvezető elnök, Szabadai Viktor is társadalmi munkában irányítja a pártot.Szabadai Viktor mint alapítót hívott meg. A feleségem is tanácsolta tagságom helyreállítását.Páran lecikiztek, hogy mit ugrálok én hetvennyolc évesen. Megjegyzem, a koromnál fiatalabbnak érzem magam, miközben persze nem akarom túlbecsülni a lehetőségeimet. Tudja, engem a szüleim és a jezsuiták arra neveltek, hogy várd meg, amíg a többiek elmondják a véleményüket, énnel ne kezdj mondatot, és sose erőszakoskodj. Ezek az elvek bizony nem teszik hatékonnyá a politizálásomat.Elemzem az eseményeket. Ezen túl a pártvezetés dönti el, mit kér tőlem.Két rendezvényre invitáltak. Megjelentem mindkettőn.Erről őket kell kérdezni.Inkább precíz.Sok.Miért ne? Hát hányan voltunk mi 1986-ban? Ráadásul konspirációban dolgoztunk, tolvajnyelven beszéltünk. Ahhoz képest ma több okunk van optimizmusra. | [
"MSZP",
"Fidesz",
"SZDSZ"
] | [
"Budapesti Műszaki Egyetem",
"Szabad Demokraták Szövetsége",
"Duna Mozgalom",
"Történelmi Igazságtétel Bizottság",
"Szabad Kezdeményezések Hálózata",
"Petőfi Kör"
] |
Út, kemping, több laktanya van a száznál több ingatlan között, amiket a Honvédelmi Minisztérium árul, akár milliárdos bevételt remélve. Alig akad azonban érdeklődő a meghirdetett ingatlanokra.
Több mint száz eladásra szánt ingatlant jelölt ki idén a Honvédelmi Minisztérium sok százmilliós, egyes nyilatkozatok szerint milliárdos bevételt remélve az amúgy is szűkös védelmi költségvetésnek. Az értékesítésre szánt ingatlanok egy részét ingyen adnák át az arra igényt tartó és hasznosítani tudó önkormányzatoknak. Ezek között laktanyák, üdülők, alagsori lakások (nem lakáscélúak) és földterületek is vannak.
A korábban nyilvánosságra hozott lista szerint Aszódon egyebek mellett egy élelmiszerbolt és egy szálló, Baján több külterületi objektum (a többi között egy út), egy balatonboglári csapatpihenő, egy dabasi "anyaggödör" és több parasztgazdaság, Gárdonyban egy kemping, Ercsiben és Egerben több laktanyaépület, Debrecenben pedig például egy "Malév-épület" lett kijelölve értékesítésre. Hende Csaba honvédelmi miniszter korábban az ingatlanok feleslegessé válását a haderőrendszer átalakulásával magyarázta.
Hangsúlyozta, az eladásokból befolyó pénzt a Honvédelmi Minisztérium különleges kormányengedéllyel magánál tarthatja, azaz nem kell az összeget a központi költségvetésbe visszafolyatni. A bevételt várhatóan fejlesztésekre fordítják majd. Az ingatlanok értékesítésére a minisztérium egyik cégét, a HM EI Zrt.-t jelölték ki koordinátornak.
A részvénytársaság megbízási keretszerződést is kötött a minisztériummal az értékesítéssel kapcsolatban, a HM EI feladata, hogy értékelje az ingatlanpiaci lehetőségeket, majd versenyeztetéssel és árveréssel a lehető legtöbb bevételt biztosítsa az eladásokból. Bevételi előirányzatot, azaz egyfajta minimumösszeget a tárcavezetés nem állapított meg, és valójában pontos határidőt sem szabott meg az értékesítésre; de azt gondolták, biztos, hogy még ebben az évben eladják az ingatlanok többségét.
De csak szerették volna. A huszonöt árverésre szánt ingatlanra közel négyszáz érdeklődőt regisztráltak. Az első árverési napon négy dabasi ingatlanra érkezett úgynevezett árverési biztosíték, de végül csak két ingatlanra tettek érvényes ajánlatot. Ezek nettó 1,8 millió forintért keltek el. A többi árverési napon a szabadszállási ingatlanra a megadott határidőn túl érkezett árverési biztosíték, a szekszárdi ingatlanra ezt ketten ugyan befizették, de vételi ajánlatot nem tettek, ezért ezek az árverési eljárások is eredménytelenül záródtak; akárcsak a pécsi ingatlanok esetében. A HM EI kérdésünkre azt mondta: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. döntése értelmében minden ingatlan eladása áfaköteles, a kikiáltási ár így huszonhét százalékkal meghaladta a piaci árat.
"Az érdeklődők nagy része áfakörbe nem tartozó magánszemély volt, akik a piaci árhoz képest jelentős árnövekedés miatt elálltak a vételi szándékuktól, így az értékesítési eljárások többsége eredménytelenül zárult. Erről csak azt követően szereztünk tudomást, hogy az első ütembe tartozó ingatlanok értékbecslései már elkészültek. Jelen probléma az MNV saját hatáskörben értékesített ingatlanjaira is fennáll" – közölte a minisztériumi cég, hozzátéve: az értékesítések hatékonyabbá és eredményesebbé tétele érdekében folyamatosan keresik az újabb megoldásokat. | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"HM EI Zrt."
] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
24 milliárd forintos bizniszt húzott be a kormány fő takarító cége, derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Nem volt nehéz dolga a B+N Referencia Zrt.-nek, egyedül tett ajánlatot.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság üzemeltetésében levő, illetve ellátási körébe tartozó 409 létesítmény takarítását, fertőtlenítését, kártevőirtását kell elvégeznie. (Az nem derül ki, hogy milyen időtávra szól a keretszerződés.)
A B+N a napokban húzott be egy másik állami megbízást is, ott az állami vasúttársaság, a MÁV bérel a cégtől 600 millió forintért munka- és védőruhákat.
A B+N mögött korábban határozottan Simicska Lajost lehetett sejteni, de azután Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez kapcsolódott, ami a felszínen a cégvezető-tulajdonos Kis-Szölgyémi Ferenc kapcsolati hálóján követhető.
A B+N kormányzati megrendelésekkel jól el van eresztve, többek között 2017-ben egy hároméves, 12 milliárd forintos szerződést köthetett kormányzati épületeket takarítására. De a MÁV 2016-ban indult hároméves, 15,9 milliárd forintos épülettakarítási tenderén is a nyertesek között volt, abból 11,5 milliárdot szakított.
A B+N szekere a mérlege szerint is jól megy:
a 2016-os 13,7 milliárd forintos árbevételt 2017-re 18,2 milliárd forintra tudták feltornázni (ez több mint 30 százalékos bővülés),
az adózott eredményük pedig 1,4 milliárd forintról 2 milliárd forintra nőtt (ami kicsivel több, mint 40 százalékos növekedés).
(Kiemelt képünk illusztráció. ) | [
"B+N Referencia Zrt.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"MÁV"
] | [] |
Budai Gyula szerint nem kartelleztek a dinnyemegállapodásnál, csak kérték a kereskedelmi láncokat, hogy a tavalyihoz hasonló árakon dolgozzanak. A Versenyhivatal sem vizsgálódik, csak adatokat kértek.
Budai Gyula szerint nem történt kartellezés a dinnyetermesztők védelmében született megállapodás során. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: csak arra kérték a nagy üzletláncokat, hogy ebben az évben is a tavalyihoz hasonló árban indítsák és fejezzék be a dinnye értékesítést, és külföldről ne vásároljanak.
A kartellezés nem más, mint a piaci szereplők megállapodása a verseny korlátozására, s ennek pedig az egyik leggyakoribb formája az árak egyeztetése. Mint ismert, lapunk hétfői számában azt írtuk, hogy Budai egy algyői lakossági fórumon a következőt mondta:
"Azzal vádoltak meg engem a szocialisták, hogy kartelleztünk. Igen, kartelleztünk, a magyar termelők érdekében. Két év alatt 11 ezer hektárról 5 ezer hektárra csökkent Magyarországon a dinnyetermő terület... Mi vissza akarjuk állítani a korábbi termőterületet, ami csak úgy lehetséges, hogy a termelő ne csak az önköltséget kapja meg, hanem legalább 15-20 százalék haszna is legyen a terméken. A Gazdasági Versenyhivatal is azt mondta, hogy én kartellezek. Igen? És akkor mit tudnak velem csinálni? Vagy a minisztériummal? Vagy a kormánnyal?"
A lakossági fórumon tapasztalt magabiztosság mára enyhült kicsit. A Rádióban Budai már azt mondta: a Gazdasági Versenyhivatal az ügyben nem vizsgálódik, a hivatal adatokat kért be az üzletláncoktól. Budai Gyula jelezte, hogy az üzletláncokkal történt megbeszélésen "árakról nem is volt szó".
Hangsúlyozta, hogy az akció részeként megkezdték a nagybani piac megtisztítását a tisztességtelen viszonteladóktól, akik áron alul vásárolják fel a termékeket a magyar vidéki termelőktől, és átcsomagolt, ismeretlen eredetű külföldi terméket értékesítenek magyarként. Ez egy többmilliárdos piac - hívta fel a figyelmet.
Az almánál is ugyanolyan promóciót folytatnak majd, mint a dinnyénél - tette hozzá az államtitkár. | [
"Vidékfejlesztési Minisztérium"
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal"
] |
Hallgatásra ítélt ellenzéki képviselők, elnémított kritikus hangok – sokak szerint ez jellemzi Berettyóújfalu helyi médiáját. Az egyik, a település kasszájából is finanszírozott híroldal működtetője ráadásul Berettyóújfalu polgármesterének, Muraközi Istvánnak (Fidesz-KDNP) jó barátja. Hogy szerintük ez mennyire befolyásolhatja a tartalmakat, arra az érintettek nem válaszoltak.
A berettyohir.hu Berettyóújfalu helyi médiájaként szerepel az önkormányzat honlapján a Bihari Hírlap, a Berettyó TV és a Berettyó Rádió mellett. A Bihari Hírlap az önkormányzat havonta megjelenő közéleti magazinja, a Berettyó TV (amely Berettyóújfalu Város Önkormányzata képviselő-testületének döntése alapján alakult meg és) a helyi kábelszolgáltatók alapcsomagjában érhető el, a Berettyó Rádió pedig egy magánvállalkozás, amely nincs szerződéses kapcsolatban az önkormányzattal.
A kétszereplős médiaportfólió (a Berettyó TV és a Bihari Hírlap) a Berettyóújfalu Város Önkormányzata által fenntartott Berettyó Kulturális Központ berkein belül működik. Az Átlátszó KiMitTud-felületén közérdekű adatigénylés segítségével megtudtuk, hogy a két sajtótermékre 19 852 000 forint önkormányzati kiegészítést szavazott meg a képviselő-testület 2020-ban. A két szerkesztőségben összesen hat nem vezető beosztású munkatárs dolgozik, az idei összesített bruttó bérük 1 532 000 forint.
A Berettyó TV hetente átlagosan 5-6 hosszabb-rövidebb (3 percestől a 40 percesig) tudósítást készít, stúdióprodukciója nincs. A Bihari Hírlap havonta kerül a város lakóinak postaládájába 16 színes oldalon, bár idén februárban, májusban és júliusban nem jelent meg az újság.
A két orgánum előszeretettel számol be a fideszes városvezetés dolgairól.
A Bihari Hírlap júniusi számában például (16 oldalon) nem kevesebb, mint 9 fotón és 7 cikkben szerepel Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere.
Ezek a cikkek aztán videós formában a Berettyó TV-n is "megjelennek". Kritikus hang vagy ellenzéki városvezető a tapasztalatok szerint nem tűnik fel a hasábokon és a képernyőn.
Ezt erősítette meg Szántai László is, aki második ciklusát tölti ellenzéki önkormányzati képviselőként a város képviselő-testületében. Véleménye szerint Berettyóújfaluban – csakúgy, mint országosan – a helyi kormánypárti vezetés uralja a lokális médiát.
"A közpénzből finanszírozott, elvileg közszolgálati hírszolgáltatók (ld.: Bihari Hírlap, Berettyó Televízió) erősen korlátozzák, mondhatni ellehetetlenítik az ellenzéki gondolatok megjelenését mind a nyomtatott, mind az elektronikus felületeiken. Jómagam lassan hétéves független önkormányzati képviselői munkám során többször kezdeményeztem a helyi közszolgálati Bihari Hírlap szerkesztőségénél azt, hogy képviselői mivoltommal kapcsolatosan, az abban a körben végzett munkámról, tapasztalataimról, véleményemről írást jelentethessek meg. Sajnos mindannyiszor hosszasan körülírt, de elutasító választ kaptam.
Így maradt az a lehetőség – amelyért egyébként külön levelezni kellett – hogy egy évben egyszer, az év elején, 3000 karakter terjedelemben megtehetem ezt, kizárólag együtt a többi képviselővel"
– magyarázta az Átlátszónak a képviselő.
Hozzátette, ő úgy látja, hogy az önkormányzati ülésekről szóló tudósításokban is a helyi fideszes vezetés igényei vannak kiszolgálva mind a Bihari Hírlap, mind a Berettyó TV által.
"A hozzászólásaim, javaslataim – ha már mindenképp elkerülhetetlen, hogy megemlítsék – jellemzően név nélkül, »képviselői felvetésként« vannak megjelölve. Általános kép a helyi közszolgálati újságírásról, hogy a városvezetés igényei szerint működik, kizárva a megjelenés lehetőségéből az ellenoldali, vagy akár csak annak vélt közéleti szereplőket. Az országgyűlési képviselő és a városi vezetők túlreprezentáltak az említett médiumokban, tele van a fényképükkel szinte minden lapszám, televíziós hírműsor. Megjegyzendőnek tartom egyébként, hogy ezekben a híradásokban jellemzően szinte ugyanaz a 15-20 ember jelenik meg, olyan érzetet keltve, mintha róluk szólna a város élete" – érvelt Szántai László.
"Ritka kincs az ilyen barátság"
"A Berettyóhír 2011 decemberében indult Berettyóújfalu független hírportáljaként, amely friss, színes és hiteles információval igyekszik ellátni napról napra bővülő követőtáborát" – írja magáról a berettyóújfalui hírportál Facebook-impresszumában. Az oldal több mint 14 ezer követővel napjainkra a bihari régió legmeghatározóbb híroldalává lépett elő.
Közérdekű adatigényléssel hozzájutottunk a 2013. december 20-án keltezett és az akkori alpolgármester Bónácz János (Fidesz-KDNP) által szignózott szerződéshez, amely szerint a város költségvetése negyedévenként nettó 90 000 forinttal honorálja azt, hogy Gulyás Lenke vállalkozó sajtónyilvánosságot biztosít a Berettyóújfalu Város Önkormányzata által küldött digitalizált híranyagnak a weboldalon és az ahhoz kötődő Facebook-oldalon. A negyedévenkénti megbízási díj 2018. január elsejétől nettó 120 000 forintra, 2020. március elsejétől nettó 150 000 forintra növekedett. 2014. január elsejétől tehát 2021. július 31-ig 3 330 000 forintot fizetett ki a város lakossága Gulyás Lenke magánvállalkozásának.
A Berettyóhír Facebook-oldala a városvezető minden programjáról tudósít, megosztja a kormánypárti képviselők hivatalos oldalainak híranyagait, illetve közölt már ellenzéki politikusokat bíráló posztokat, emellett minden pártrendezvényről tudósít, ami a kormánypárt aktuális politikai narratíváját erősíti.
A Berettyóhíren reklám bannerek is láthatóak, tehát hirdetési tevékenységet is folytat, többek között a polgármester feleségének vállalkozását is népszerűsíti évek óta fizetett hirdetésben a hírportál.
Többen úgy vélik, az oldal erősen egyoldalúan mutatja be a város eseményeit, jelentősen túlreprezentálva a kormánypárti eseményeket, véleményeket.
Néhányan az oldalon is panaszkodnak arra, hogy hozzászólásaikat törli az oldal kezelője, más esetben kizárnak az oldalról olyanokat, akik véleménye nem tetszik a moderátornak.
Erről és több más esetről is kérdeztük írásban Gulyás Lenke vállalkozót, az oldal tulajdonosát, működtetőjét, aki saját bevallása szerint is több évtizedes barátságban van Muraközi István polgármesterrel, akivel – ahogy egy hozzászólásban ő fogalmaz – "együtt neveltük fel a gyermekeinket, ritka kincs az ilyen barátság". (A barátságról közös fotók is tanúskodnak.)
Kérdeztük az oldal tulajdonosát arról, hogy ez a barátság szerepet játszhatott-e a szerződés megkötésében, hogy mire költötte a cég az önkormányzattól kapott több mint 3 millió forintot. Arról is érdeklődtünk, hogy a város költségvetése részesül-e a hirdetési bevételekből, valamint rákérdeztünk arra is, hogy miért törlik a kritikus véleményeket, és miért nem jelennek meg ellenzéki képviselők az oldalon.
A Berettyóhír tulajdonosa cikkünk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre.
Megválaszolatlan kérdések
Természetesen Berettyóújfalu polgármesterének, Muraközi Istvánnak is feltettük kérdéseinket. Többek között arról érdeklődtünk,
megelőzte-e képviselő-testületi szavazás a Berettyóhírrel történt szerződéskötést (Szántai László nem tud ilyen szavazásról),
kötött-e hasonló szerződést más magánvállalkozással is a város,
miért éppen a Berettyóhírrel kötöttek együttműködési megállapodást,
részesül-e a város a Berettyóhír hirdetési bevételeiből.
Emellett a véleményére is kíváncsiak lettünk volna azzal kapcsolatban, hogy ha már közpénz is szerepet játszik a berettyohir.hu finanszírozásában, miért nem kaphatnak helyet ellenzéki politikusok, vélemények nem csak a berettyohir.hu-n, hanem a havilap és a kábeltelevízió esetében is.
Egészen különleges e-mailt kaptunk a városvezetőtől. A polgármester a kérdésekre nem válaszolt, ehelyett többek között e cikk írójának munkaszerződését szerette volna megkapni. Végül arra hivatkozva utasította el a válaszadást, hogy lapunk – a vele történő egyeztetés mellett – fenntartotta a jogát a válaszok szerkesztéséhez.
Szabó Antal
Nyitókép: Bejegyzés a Berettyóhír Facebook oldalán 2019-ben, a választások előtt. Forrás: Facebook
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Berettyóújfalu Város Önkormányzata"
] | [
"Berettyó Rádió",
"Berettyó Kulturális Központ",
"Berettyó Televízió",
"Bihari Hírlap",
"Berettyó TV"
] |
Az MSZP-székházat és Simon Gábor volt szocialista elnökhelyettest is felkeresték csütörtökön nyomozók. A főügyészség szerint nyomoznak, de az ügynek egyelőre nincs gyanúsítottja.
A Hír TV információi szerint a Simon Gábor ügyében elindított büntetőeljárás miatt nyomozók jelentek meg az MSZP székházánál. A volt szocialista politikus ma reggel 7.44-kor juttatta el lemondólevelét az Országgyűlés elnökének, az ügyészség pedig 9 óra után már jelezte, hogy ezzel elhárult minden akadály a nyomozás megindítása elől.
A Simon-ügynek jelenleg nincs gyanúsítottja, a nyomozás folyamatban van - tudatta a Központi Nyomozó Főügyészség. Arról nem árultak el részleteket, hogy csütörtökön milyen "nyomozati cselekmény történt", mert a nyomozás a büntetőeljárás nem nyilvános szakasza, és bármilyen adat nyilvánosságra hozatala sértené a nyomozás sikerét.
A televízió helyszíni tudósítója azt mondta, az ügyészségi nyomozók olyan borítékokat vittek el az MSZP székházából, melyek a szocialista képviselőjelöltek által a pártnak külön leadott vagyonnyilatkozatokat tartalmaztak. Erre reagálva Mesterházy Attila pártelnök csütörtök délután újságíróknak azt mondta, hogy a székházban Simonnak nem volt leadott vagyonnyilatkozata, szerinte ugyanis azt csak azoktól az MSZP-sektől kérték, akik nem országgyűlési képviselők, utóbbiaknak ugyanis amúgy is kötelezően le kell adniuk a nyilatkozatukat a parlamentnek. "Ez komoly ütés az MSZP számára" - mondta Mesterházy, hozzátéve, hogy szerinte az ügyészség és az adóhatóság feladata kideíteni, hogy honnan van Simon pénze, és történt-e töervénysértés.
Simon bosszúsan fogadta a nyomozókat
Simon Gábor a Magyar Nemzet beszámolója szerint állítólag bosszúsan fogadta a házában az ügyészség nyomozóit, a sajtónak a helyszínen senki sem nyilatkozik. Simon három embert engedett be a házába, és az ügyvédje is a helyszínen tartózkodott. Az Index információi szerint a nyomozók két óra után távoztak, majd Simon is elment.
Közben az Országgyűlés csütörtökön a házszabálytól való eltéréssel felkérte a mentelmi bizottságot, hogy vizsgálja ki Simon Gábor ügyét. A Ház 273 igen szavazattal, 2 nem ellenében támogatta Rubovszky György kereszténydemokrata képviselő önálló indítványát. A parlament határozata értelmében a bizottságnak március 31-ig kell tájékoztatót készítenie arról, hogy Simon Gábor eltitkolt százmilliói származhattak-e legális, bevallott jövedelemből, vagy országgyűlési képviselői, illetve korábbi párttisztségével állnak összefüggésben.
Az Országgyűlés arra is felkérte a bizottságot, hogy vizsgálja meg, van-e lehetőség arra, hogy a Simon Gábornak az összeférhetetlenség időszakában kifizetett javadalmazást jogi úton visszaköveteljék. | [
"MSZP"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Nemzet",
"Hír TV"
] |
Kedden a Kúria jogerősen öt év börtönre ítélte Kocsis Istvánt, amiért a kétezres évek elején az MVM vezérigazgatójaként 15 milliárd forintot szivattyúzott ki offshore cégekbe a vállalatból.
Kocsis a magyar gazdaság és politika határvidékének egyik legérdekesebb figurája, a Nagy Túlélő, aki bármilyen kormányt kiszolgált.
Kocsis István az MVM vezérigazgatójaként
1995, Horn-kormány, csődközeli államháztartás, Bokros-csomag, idegesség. Az akkor éppen ÁPV Rt-nek hívott állami vagyonkezelő szervezet vezérigazgatója úgy ad el egy erőművet egy német cégnek, hogy a magasabb vételár fejében a szerződés titkos záradékában a vevőnek hihetetlenül sok pénzt hozó dolgokat vállal be sok évre előre, az állam nevében. 1997. A vezérigazgató lemond a pozíciójáról, ám ezzel egyidőben kiderül, hogy mi miatt: ahhoz a német céghez szerződik le topmenedzsernek, amelyiknek nemrég eladta az erőművet. Csakhogy emberünk nem tud németül. Ám a német céget ez sem izgatja: hősünket úgy iratja be egyéves nyelvtanfolyamra Németországban, hogy közben már elkezdi kapni a fizetését.
Közben, 1998-ban kormányváltás történik, jön a Fidesz és egyből szembesül azzal, hogy emberünk milyen, a magyar költségvetésnek milliárdokba kerülő dolgokat vállalt be a titkos záradékban. A Fidesz kivizsgálja az ügyet, majd úgy dönt, hogy ez akkora bukó, hogy inkább kamatostul visszafizet a németeknek 26 millió dollárt, csak lezáródjon az ügy. A Fidesz 2002-ben megbukik, jön vissza az MSZP. Hősünk az ezt követő, nyolcéves baloldali kormányzás alatt különféle állami óriáscégek vezetője, hogy mindezek után, miután a Fidesz hatalomra került, ne egyből távolítsák el aktuális munkahelyéről, a BKV-tól, hanem csak egy évvel később. Hogy utána - bár komoly perek indulnak ellene - lényegében békén hagyják. A kormánymédiában nem személyeskednek vele. Annak ellenére nem írnak a gazdagsága látványos jeleivel, hogy helikopterrel jár le a hagyományos jobboldali fészeknek számító Leányfaluba, ahol a 11-es út mentén, a település centrumában több focipályányi, szem előtt levő szuperbirtoka van, rajta egy régi kúriával.
Ki az, aki évtizedeken át ilyen érinthetetlen tud lenni Magyarországon?
Kocsis István, a Szuperkáder, a Teflonember, Csányi Sándor kedvence, a magyar oligarchavadászatok csillaga, aki most, amikor már mindenki azt hitte, hogy mindent meg fog úszni, jogerősen öt év börtönt kapott a Magyar Villamos Művek vezetőjeként elkövetett bűncselekmények miatt.
A mérnök végzettségű, első munkás éveit a Műszaki Egyetemen töltő Kocsis így vagy úgy, de mindig is közel volt a politikához. A nyolcvanas években, a Kádár-rendszerben az általa igazgatott kollégiumban reformereket engedett előadni és tiltott irodalmat sokszorosíttatott. A rendszerváltáskor is akítv maradt, az irodájában alakult meg egy MDF-szervezet. Hiába volt korábban a Műszaki Egyetem pártbizottságának tagja, a rendszerváltás környékén már inkább mérsékelt jobbos kádernek számított.
Bár először egy állami cégnél, a Fegyver- és Gázkészülékgyárban vállalt állást, amikor az ott vezérigazgató Latorcai Jánosból KDNP-s miniszter lett, Kocsis vele ment az ipari minisztériumba, helyettes államtitkárnak.
Ekkor lett először köze a privatizációhoz, ami ezután évekig a terepe marad, amennyiben helyettes államtitkárként ő készítette fel az eladásra az akkoriban Piszkos 13-nak nevezett, a magyar állam szempontjából stratégiainak számító, de súlyos adósságokkal küzdő cégeket. 1993 a minisztériumból át is ült az egyik akkori állami vagyonkezelő szervezet, a ÁV Rt. vezetésébe.
1994-ben jött a kormányváltás és vele Horn Gyula meg az MSZP-SZDSZ-koalíció. És ekkor derült ki, hogy milyen sokat számítanak Kocsis olyan képességei, mint az, hogy nagykutyákkal vadászott együtt és a színfalak mögött egy rakás befolyásos figurával lett jóba, köztük későbbi mentorával, Csányi Sándor OTP-vezérrel. Illetve hogy már akkor az volt a híre, hogy hatékony, lojális, ideológiamentes végrehajtóember. Mindezek olyan sokat számítottak, hogy hiába volt az Antall- és Boross-kormányok kádere, Horn Gyula extrém kivételként nemhogy nem rúgta ki, hanem hamarosan felfelé buktatta és a privatizációs szervezet elsőszámú vezetőjének tette meg.
Ahol Kocsis abszolúte megszolgálta a kinevezőinek bizalmát. Amikor majdnem csődbe ment a költségvetés, a politikai kívánalomnak megfelelően igen rövid idő alatt lezavarta az energiaszektor privatizációját, 500 milliárd akkori forintot prezentálva a kormánynak. (Utóbb derült ki, hogy ezzel ő maga is milyen jól járt személyesen.) Közben megcsillogtatta két további szuperképességét: a mindent túlélést és a barátok ügyes kiválasztását.
Előbbit azzal, hogy simán túlélte 96-ban azt a Tocsik-botrányt, ami az általa vezetett szervezet botránya volt, amiben rendőrségi eljárás folyt és ami akkora politikai földindulást hozott, ami az addig a magyar politika 2.-3. erejének számító SZDSZ gyors eljelentéktelenedését majd később megszűnését okozta.
Utóbbit azzal, hogy amikor a Horn-kormány első éveiben a kulcsminiszternek számító, bankárból lett politikus Bokros Lajos pénzügyminiszter nyíltan bajuszt akasztott Csányi Sándorrral, az OTP elnök-vezérigazgatójával, Kocsis annak az oldalára állt, akiből később az igazi nagyember lett. Bokros pontosan látta, mekkora hatalom és pénz kezd összepontosulni Csányinál, aki papíron egyszerű menedzserként valójában fokozatosan megszerezte a tulajdonosi irányítást a legnagyobb magyar bank fölött. Bokros meg akarta törni Csányi kiépülő hatalmát azzal, hogy az állami tulajdonos képviseletében egy közgyűlésen szétválasztatja az elnöki és vezérigazgatói pozíciót, hogy Csányi csak az egyiket tölthesse be és közben ellensúlya keletkezzen. Csakhogy az állami részvényt kezelő Kocsis egy kis trükközéssel megszívatta Bokrost és Csányi kezében hagyta az OTP-t. A hála később nem is maradt el.
Csányi még az OTP igazgatóságába is beemelte Kocsist.
Akinek a túlélőképességét bizonyította, hogy az 1998-ban hatalomra kerülő Fidesz hiába utazott - a szlogenek szintjén legalábbis - számonkérésben, Kocsis megúszta a Mátrai Erőmű cikkünk elején felidézett privatizálását is.
Egy ilyen kaliberű egyensúlyozónak az már szinte nem is volt kihívás, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció kisebbik, liberális tagja nyíltan rühellte és ahol, illetve amennyire tudott, keresztbetett neki.
Az a tény, hogy Kocsis az utolsó ÁPV Rt-s munkanapján még aláírta a Dunaferrt vagyonkezelésbe adó szerződést, akár arra is utalhat, hogy hősünk arra számított, hogy az Orbán-kormánnyal is jól ki fog jönni. De a szerződést az új hatalom felmondta.
Futtatni tehát nem futtaták, de nem is bántották: a Fidesz-kormány alatt állami pozíciót azért nem kapott, bezzeg a 2002-es kormányváltás után. Mindegyik helyen durván 3 évet töltve egymás után vezett olyan állami óriáscégeket, mint a Paksi Atomerőmű, a Magyar Villamosművek és a BKV. Korábban említett képességeit még egyszer megcsillogtatva utóbbit egy ideig még a 2010-es fideszes rendszerváltás után is.
A sajtó a szocialisták nyolc éve alatt szinte folyamatosan írt gyanús ügyleteiről, amikben nem ritkán szerepeltek offshore cégek, de ez látszatra mit sem ártott Kocsisnak.
Egészen extrém túlélőképességét közben hamar bebizonyította: 2003-ban hiába volt olyan súlyos üzemzavar az álta irányított paksi erőműben, ami Csernobil óta a legsúlyosabb nukleáris eseménynek bizonyult Európában, azután is a helyén maradhatatott.
Az önmagát addig sima, jól fizetett állami káderként futtató Kocsis egy idő múlva, a kétezres évek elején mutatni kezdte a vagyonát. Ráadásul meglepően kivagyi húzásokkal: megvásárolta például azt a Leányfalu központjában, a forgalmas főút mellett található, 20 ezer négyzetméteres, birtok méretű gigatelket, ami Budapest felől érkezve bal kézre esik, közvetlenül a fürdő előtt, és ahová akkori hírek szerint alkalmanként helikopterrel járt le. A telken álló kastélyban korábban három szakszervezet közös üdülője működött. A helyiek azóta is terjesztik azt a népmeseszerű történetet, hogy egyszer, amikor Kocsiséknál családi esküvőt tartottak, a családfő vagy egyik vendégének helikoptere olyan közel szállt le egy helyi teniszpályához, hogy az azt fedő salakot mind szétszórta a környéken, vörös házakat és egy földes teniszpályát hagyva maga után.
Ám végül kiderült, hogy mindent ő sem úszhat meg. Több per is indult ellene, például az MVM vezetőjeként elkövetett húzásai miatt és bár többször is nyert elsőfokon, illetve új eljárást is ki tudott harcolni, a végén most öt évet kapott jogerősen. Ebben az ügyben Kocsist és társait azzal vádolták, hogy különböző, leginkább offshore-cégekkel kötött kamuszerződések révén mintegy 15 milliárd forintot szívtak ki az MVM-ből.
Kocsis karrierje azt bizonyította, hogy akinek vannak alapvető képességei, nem idegenkedik az államnak dolgozni, lojális a megbízóihoz, az ügyeit szívesen intézi elegáns éttermekben és vadászházakban, és mellette jól érzi meg, kik az igazi erősemberek és főleg, hogy nemsokára kik lesznek azok, az Magyarországon sokra, szinte mindenre viheti. A bukása meg azt bizonyítja, hogy nincs az a fészek, amiből nálunk ki ne lehetne esni. Az talán sosem derül ki, hogy ebben az egészben pontosan milyen szerepet játszott az a Csányi Sándor, akiről sokáig úgy tűnt, hogy bármitől képes megvédeni a vadászcimboráját. | [
"Magyar Villamos Művek"
] | [
"Műszaki Egyetem",
"ÁPV Rt-s",
"Magyar Villamosművek",
"Fegyver- és Gázkészülékgyár",
"Paksi Atomerőmű",
"Mátrai Erőmű",
"ÁV Rt.",
"ÁPV Rt-nek"
] |
Újabb megbízási szerződést kötött az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja a párthoz közel álló Sapienza Kft.-vel, több mint 30 millió forint értékben - derül ki a parlament hivatalos oldalán közzétett adatokból. A jelek szerint Puch László egykori pártpénztárnok korábbi érdekeltsége nyerőszériában van: ezúttal is tanácsadásra és elemzésre kaptak súlyos közpénz milliókat.
Bár az MSZP-t sorra rázzák meg a botrányok, a közvélemény-kutatások szerint önállóan be sem jutnának a parlamentbe, továbbá az anyagi helyzetük sem túl stabil, közpénzosztogatásban ugyanolyan jók, mint korábban.
Újból megbízást kaptak
A Parlament.hu-n közzétett nyilvános szerződésekből kiderült, hogy a párthoz közel álló Sapienza Kft. ismét nagyot meríthet a szocialista frakció kasszájából.
Az elérhető adatok szerint az MSZP országgyűlési csoportja múlt hét pénteken 30.480.000 forint értékben kötött megbízási szerződést a céggel. A közzétett információkból az látszik, hogy többek között a frakció "alaptevékenységének ellátásához" szükséges tanácsadói feladatok ellátására, valamint különböző tanulmányok és szerződések elkészítésére kapják a pénzt. A szocialisták egyébként fél évre kötelezték el magukat, így július elejétől december végéig érkezhetnek a jó tanácsok, és részletes tanulmányok a Sapienzától. Ez havi lebontásban közel sem számít jelentéktelen összegnek, ugyanis
minden hónapban több mint ötmillió forint bevétel érkezik a pártközeli céghez.
Azt, hogy a társaság közel áll Tóth Bertalanékhoz, mi sem bizonyítja jobban, minthogy már az év első felében is befutók voltak. Akkor 33.020.000 forintot kaptak ugyanezeknek a feladatoknak az ellátására.
Puch volt a biztosíték
Egyébként közel sem véletlen, hogy a Sapienza Kft. folyamatosan nyeri az újabb és újabb megbízásokat: a vállalkozás ugyanis régi szereplője az MSZP gazdasági holdudvarának, 2011 óta látványosan jól teljesítenek a szocialisták közpénzosztogatásain.
A legfőbb biztosíték a sikerességre sokáig az MSZP pártpénztárnokaként emlegetett Puch László volt, aki egészen tavaly januárig tulajdonolta a vállalkozást. Tőle Török Ottó, a második Gyurcsány-kormány sport szakállamtitkára vette át a stafétabotot.
A tulajdonosváltás után nem sokkal a vállalat Sapienza Plus Kft. néven egy új leánycéget is alapított, akikkel a szocialisták bérleti szerződést kötöttek. Az új társaság nem sokban tér el a Sapienzától, hasonló dolgokkal foglalkozik: a cégadatbázis szerinti főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása és üzemeltetése.
Szárnyal a pártközeli cég
Az elmúlt időszakban az MSZP feltűnően sok pénzt folyatott ki a Sapienzához: 2011-től kezdve közel félmilliárd forintért adott tanácsot, írt elemzéseket és végzett nyomdai szolgáltatást a baloldali pártnak. A cégadatbázis szerint a társaságnak nem igazán volt más bevétele, gyakorlatilag a szocialisták megbízásaiból él.
A cégcsoport jelenleg is nyerőszériában van: a mostani ciklusban eddig közel 230 millió forintot zsebeltek be.
2018 áprilisa után Török Ottóék a következő megrendeléseket kapták az MSZP-től a hivatalos adatok szerint: | [
"Sapienza Kft."
] | [
"Sapienza Plus Kft."
] |
Üzleti titkokat tartalmazó magyar feltalálói szabadalmi bejelentések százai váltak hosszú időre elérhetővé a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapjáról. Mégis a hibát felfedező közérdekű bejelentő ellen indult eljárás.
Az Egis gyógyszergyár egyik új, szabadalmaztatásra beadott "kombinációs gyógyszerkészítményének" 34 oldalas dokumentációja is heteken át elérhető volt a 2010-es kormányváltás után Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) átnevezett szabadalmi hatóság honlapján. Ugyanez történt több száz – elvben szigorúan védendő – iratcsomaggal is. Az érintetteknek esetleg súlyos károkat okozó "szivárgásra" egy civil szervezet tagjai figyeltek fel még tavaly. A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület vezetője – maga is szakmabeli, európai szabadalmi ügyekre szakosodott irodája van – közérdekű bejelentést tett a hivatal felett őrködni hivatott igazságügyi tárca Répássy Róbert vezette államtitkárságán. Ám újabb hét kellett ahhoz, hogy az üzleti titkokat tartalmazó információk elérhetetlenek legyenek.
A történet nemrég újabb fordulatot vett azzal, hogy a bejelentő Pintz György ellen – ahogy korábban a NAV-botrány kirobbantója esetében is történt – eljárás indult, az ügyben saját maga ellen vizsgálódó hivatal pedig azt állapította meg, hogy voltaképpen ő az áldozat.
Arról, hogy valami nincs rendjén a szabadalmaztatni szándékozott bejelentések kezelésével, fél éve kapott jelzést az egyesület. Egy napkollektorokkal kapcsolatos újítás szabadalmaztatója jelezte, hogy valakik megszerezhették találmányának a leírását. Az a cég ugyanis, amelyikkel megállapodni készültek, időközben megvette egy, az övékéhez kísértetiesen hasonló megoldás jogait – olyan cégtől, amelyik korábban nem foglalkozott efféle fejlesztésekkel.
/ Marjai János
Hogy történt-e ipari kémkedés, azóta sem tudni, de ha igen, nem volt nehéz dolguk az adatvadászoknak. Az oltalom alá helyezendő találmányok dokumentációit ugyanis az SZTNH-ban beszkennelték, és sokszor már a bejelentés napján vagy másnap feltöltötték a jelszóval sem védett, a honlapról bárki számára elérhető közös adatbázisba. Ez tartalmazta az üzleti titoknak minősülő, még el nem bírált, illetve a bejelentést követően 18 hónappal kötelezően nyilvánosságra hozandó szabadalmi leírásokat. A bejelentések idő előtti kiszivárgása nemcsak üzleti érdekeket sérthet, de akár államtitkot is (a minősítésre a honvédelmi tárca háttérszerve tesz javaslatot, erre a bejelentéstől számítva egy hónapja van).
Programozói ismeret sem kellett ahhoz, hogy valaki – aki például a munkája miatt visszatérő vendég a hivatal honlapján, rendszeresen használja a lekérdező funkciót – beleakadjon az elvben titkos dokumentációkba – derült ki a civilek által felkért informatikai szakértői véleményből. A beszkennelt iratok PDF-fájljait ugyanis nyilvános, illetve olyan URL-címek mögé töltötték fel a honlapra, amelyekhez csak néhány kiegészítő adatot kellett bepötyögni, például a mezőkódot és a szabadalmi bejelentések ismert azonosítójából álló betű- és számkombinációt (P, azaz patent, majd 13, azaz a 2013-as évszám, ezt követően pedig az egyesével növekvő sorszámokat, kezdve a 00001-től).
Biztonságos rendszernek azonnal jeleznie kellene az illegális behatolást a titkos adatbázisba. Ha lett volna ilyen beépített funkció, akkor a hivatalnak azonnal észlelnie kellett volna a súlyos problémát, ám ők is csak utólag rekonstruálták, honnan, és hány "nemkívánatos" letöltés volt. A HVG információi szerint ily módon több mint nyolcszáz dokumentum került házon kívülre. A hivatalnál azzal érvelnek, hogy az iratokat "egy jól behatárolható körből", két – feltételezésük szerint a bejelentőkhöz köthető – felhasználói címről töltötték le, s tényleges kára szerintük senkinek nem keletkezett. Utóbb minden érintettel felvették a kapcsolatot, de csak 17-en kértek konzultációs lehetőséget.
Bárhogy történt is, a titkos információk kiszivárgásának fennállt a veszélye. Mégis csak a közérdekű bejelentés után egy héttel zárt be a honlap; az államtitkárság ugyanis a jelek szerint még napokig ült a tudomására jutott információn. Ezt követően üzenet jelent meg a honlapon arról, hogy az "éves, tervszerű karbantartással" összefüggő leállás miatt korlátozták a hozzáférést a szolgáltatáshoz. A közlemény majd egy hónapig virított az oldalon. Miután a Hír Tv október végén röviden beszámolt arról, hogy veszélyben lehettek szabadalmi adatok, a hivatal bagatellizálni igyekezett az esetet, mondván: "csak százas nagyságrendű" ügyeket érintő esetről van szó. Majd "rosszhiszemű informatikai támadást" kezdett emlegetni.
A HVG felvetésére, hogy az iratok biztonságos őrzése mégiscsak az SZTNH feladata, a hivatalnál azt a hasonlatot használták, hogy ha egy kulcscsomóval felszerelkezett tolvaj megpróbálja kinyitni a lakás ajtaját, és a szisztematikus kísérletek eredményeként az egyik kulcs véletlenül beleillik a zárba, attól az még betörés. Hangsúlyozták: ők nem tettek hozzáférhetővé egyetlen, közzététel előtt álló szabadalmi dokumentumot sem. Ami értelmezés kérdése, ha például azt vesszük alapul, hogy még az SZTNH kiadásában 2012-ben megjelent Iparjogvédelem tankönyvben is az áll, hogy hozzáférhetővé tételt jelent már az is, ha ez csupán lehetőség volt, "függetlenül attól, hogy a megismerés tényleg megtörtént-e".
A tolvajkulcsos hasonlat sántítani látszik azért is, mert a "behatolók" nem titokban, hanem közjegyző jelenlétében nyitották meg a problémás oldalakat, úgy, hogy minden letöltésről hitelesített jegyzőkönyvet vettek fel. A hivatal által kommunikált olvasat, a hackerbehatolás ezzel szemben azt feltételezné, hogy valakik ártó szándékkal, egy informatikai rést kihasználva, titokban törtek át a biztonsági pajzson. A hivatalnál azt is a civilek "terhére róják" , hogy nem rögtön náluk jelezték a problémát, hanem a felettes szervnél. Ráadásul azt gyanítják, hogy még ezt követően is töltöttek le dokumentumokat (ami persze történhetett tesztelési céllal is, hogy megszüntették-e már a hibát).
A szervezeti és működési szabályzat értelmében az SZTNH honlapja, valamint az információbiztonságot szolgáló rendszer vezetője közvetlenül az elnök, vagyis Bendzsel Miklós irányítása alá tartozik. A belső vizsgálat eredményéről – így például arról, kit terhel a felelősség, mert "nyitva felejtette az ajtót" – a hivatalnál arra hivatkozva nem adtak tájékoztatást, hogy még nincs jogerős döntés. Úgy tudni, középvezetői szinten állók vihetik el a balhét.
Az ügy pikantériája, hogy amikor tavaly augusztusban még javában hozzáférhetők voltak az iratok a hivatal honlapján, Bendzsel ugyanitt információbiztonsági jelentést tett közzé arról, hogy "kiemelt követelménynek tekinti" az általuk kezelt iratok bizalmasságát, sértetlenségét, és "azonosítja, értékeli az információbiztonságot veszélyeztető kockázatokat". Utólag viszont már azzal nyugtatnak, hogy védett tartalmú irat a "támadás" következtében nem jutott oly módon nyilvánosságra, amely akadályozná az oltalomba vételt, az ugyanis "a bejelentés napjára visszaható hatállyal keletkezik".
Az ügy nemrég megjárta Lázár János hivatalát is. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár múlt heti, az egyesület vezetőjének címzett leveléből kiderül: fontosnak tartja, hogy "minden jó szándékú" jelzést "az állam kellő alázattal megvizsgáljon, és ahol cselekedni kell, ott lépjen". Majd hozzáteszi, hogy ebben az ügyben örömhírrel tud szolgálni, mivel a tárca és a hivatal már megtette a szükséges lépéseket. A HVG információi szerint Székely László ombudsman is vizsgálódik már – szóba kerülhet ugyanis az alkotmányos alapjog tömeges sérelme.
A közérdekű bejelentést tett egyesületi vezető azonban a jelek szerint nagyobb bajba keveredhet, mint maguk a hivatalban érintettek. Pintz György ellen nem csak a letöltések miatt vizsgálódnak. A szabadalmi ügyekkel foglalkozó kamarában fegyelmi eljárás indult, ami azért bizarr, mert a közérdekű bejelentőket idéntől a korábbiaknál is szigorúbb törvényi védelem illeti meg. A kamara felett egyébként az SZTNH elnöke, azaz Bendzsel gyakorolja a törvényességi felügyeletet.
DOBSZAY JÁNOS | [
"Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala"
] | [
"Hír Tv",
"Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület"
] |
Az ügyészséget egyre jobban foglalkoztatja a Gyurcsány-kormánynak az a 2008. júliusi ülése, amelyen szóba került a moszkvai kereskedelmi képviselet eladása. Több egykori kormánytagot kihallgattak, és az [origo] információi szerint az ügyészség érdeklődik egy zavaros megfogalmazás iránt, amely az ülésről készült jegyzőkönyvben olvasható. A nyakatekert mondat utalhat arra, hogy a Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium tudott arról, hogy szabalytalanul történt az ingatlan eladása.
A felelősség szétterítése miatt hozták szóba a moszkvai kereskedelmi képviselet eladását a Gyurcsány-kormány egyik 2008-as ülésén - mondta az [origo]-nak egy, az ügyben folyó nyomozás részleteit ismerő, vezető beosztásban dolgozó állami tisztviselő. Szerinte az eladás lebonyolítói tisztában lehettek azzal, hogy az értékesítés során szabálytalanságok történtek, a felelősséget pedig úgy próbálták szétkenni, hogy az ügyet bevitték a kormány elé.
A 17 ezer négyzetméteres, az orosz kormánynegyed közelében fekvő épület eladását a magyar kormány 2005 novemberében kezdte előkészíteni, az épületet 2008-ban adták el a luxemburgi bejegyzésű Diamond Airnek. Az értékesítést vizsgáló ügyészség gyanúja szerint az értékes állami ingatlan eladásánál több szabálytalanság történt, ha szabályosan adták volna el az ingatlant, akkor a 4 milliárdos vételárnál legalább 6 milliárd forinttal több pénzt lehetett volna kapni érte.
Bár az ügyészség 2009 novembere óta nyomoz, nagyobb érdeklődés azóta kíséri az ügyet, hogy február 8-án az ügyészség őrizetbe vette Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi vezérigazgatóját, Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet és Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium korábbi államtitkárát. Néhány nappal később a bíróság elrendelte mindhárom gyanúsított szabadon engedését, de az eljárás folytatódik ellenük.
Egy zavaros szókapcsolatot szúrtak ki
Az ügyet szintén vizsgáló Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) szerint az épület eladása során kulcsfontosságú volt a Gyurcsány-kormány 2008. június 10-11-i dobogókői kormányülése. A Kehi még februárban ismertette vizsgálatának eredményét, eszerint a kormányülés emlékeztetőjében az olvasható: "a moszkvai kereskedelmi kirendeltségnek az állami vagyonkörből való kikerülése lezárult, továbbá a kormány felhívta a külügyminisztert, hogy a pénzügyminiszterrel együttműködve gondoskodjon az állami vagyonról szóló 2007. évi törvényben előírt iratok beszerzéséről". A Kehi szerint a nehezen érthető mondat arra utal, hogy a kormány felkéri a két minisztert, hogy utólag szerezzék be azokat az iratokat, amelyeket már az eladás előtt kellett volna.
Az ügyben nyomozó Központi Nyomozó Főügyészség az elmúlt hetekben a Gyurcsány-kormány több miniszterét - köztük Bajnai Gordon akkori gazdasági minisztert -, illetve államtitkárát is tanúként hallgatta ki az ügyben. A nyomozók a volt minisztereket arról kérdezték, hogy az ingatlan eladásáról mi hangzott el a dobogókői kormányülésen, a kormány tagjai tudtak-e arról, hogy az épületet gyaníthatóan szabálytalanul adták el, majd később az iratok beszerzésével a hibát megpróbálták orvosolni.
A nyomozás részleteit ismerő forrás az [origo]-nak azt mondta, hogy a helyzet korántsem egyértelmű. A moszkvai ingatlan eladásáról - az ügyészség információi szerint - a kormányülésen csak tájékoztatás hangzott el, de az nem volt kötelező érvényű, vagyis szó sem volt arról, hogy kormányhatározatot fogadtak volna el. Erre utal az is, hogy a döntés nem jelent meg a Magyar Közlönyben, pedig ott minden kormányhatározatot közzé kell tenni.
Ezzel szemben Fekszi Márta, a Külügyminisztérium korábbi államtitkára a dobogókői kormányülésen elfogadott mondatra mégis "jegyzőkönyvi határozatként", illetve "kormányhatározatként" hivatkozik abban az [origo] birtokába került levélben, amelyben tájékoztatta az akkori moszkvai követet a kormányülésen elhangzottakról.
Nem csalás, "balfaszság"
Az ingatlan eladását intéző Külügyminisztérium és Pénzügyminisztérium tisztában lehetett azzal, hogy szabálytalanságok történtek az értékesítés során, és az ügyet azért vitték be a kormány elé, hogy szétterítsék a felelősséget - mondta az ügy részleteit ismerő forrás. A tisztviselő arra utalt, hogy a kormányülés után már nem lehetett azt mondani, hogy a kormány tagjai nem tudtak az ügyről.
A forrás szerint a felelősség elkenésére alkalmas volt a "vagyonkörből való kikerülés lezárult" megfogalmazás, hiszen erről valószínűleg nem minden kormánytag tudta, hogy pontosan mit is jelent. A megfogalmazást a Kehi elnökének is meg kellett magyaráznia az újságíróknak, amikor sajtótájékoztatón ismertette a Kehi-vizsgálat eredményét.
Több kihallgatott, neve elhallgatását kérő korábbi kormánytag arról beszélt az [origo]-nak, hogy az eladás idején káosz lehetett a kormányzati apparátusban. Mindannyian azt állították, hogy saját kormányzati pozíciójukban akkor nem tudtak semmit az ügyről. Szerintük a szabálytalanságok oka a 2008-ban hatályba lépett vagyontörvény lehetett, a jogszabály szerint ugyanis az állami vagyon értékékesítését az újonnan megalakuló MNV-nek kellett jóváhagynia. A volt kormánytagok szerint az viszont tisztázatlan volt, hogy azokat az eladásokat hogyan kell folytatni, amelyek még az MNV megalakulása előtt megkezdődtek. A moszkvai ingatlan eladása során esetleg elkövetett szabálytalanságok nem tudatos törvénysértések, hanem a vagyontörvény értelmezéséből fakadó "balfaszságok" voltak - fogalmazott az egyik korábbi kormánytag.
Az [origo] birtokába került, az ingatlan eladásával foglalkozó dokumentumok szerint azonban 2008 előtt az ingatlan eladásáról már érdeklődő Külügyminisztérium nem szerezte be az MNV jogelődjének hozzájárulását, tehát az eladás megkezdéséhez sem álltak rendelkezésre a szükséges dokumentumok. | [
"Pénzügyminisztérium",
"Külügyminisztérium",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Magyar Közlöny",
"Diamond Air"
] |
Az MNB összesen 42 millió forint bírságot szabott ki az eBrókerházra. Például azért, mert megsértette az összeférhetetlenségi és pénzmosás kiszűrésére felállított szabályokat, és mert nem volt teljesen tekintettel az ügyfelek érdekeire. Felrótták a cégnek azt is, hogy hiányosan és megtévesztő módon tájékoztatta az embereket.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korlátozott terjedelmű átfogó vizsgálatot végzett az eBrókerháznál (korábbi nevén iFOREX Befektetési Szolgáltató Zrt.). Az áttekintett időszak 2013. december 31-től a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakra terjedt ki.
A befektetési szolgáltató egy sor szabálytalanságot elkövetett, például nem adott az ügyfelek részére kiegyensúlyozott tájékoztatást, a kínált szolgáltatások előnyös tulajdonságai mellett nem vagy csak hiányosan számolt be azok hátrányos jellemzőiről, kockázatairól és költségeiről. Az MNB 27 millió forint felügyeleti és 15 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az eBrókerházra, és felszólította a feltárt jogsértések rövid határidőn belüli kijavítására. | [
"eBrókerház"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"iFOREX Befektetési Szolgáltató Zrt."
] |
Keller László arra kéri a rendőrséget, hogy ne adják vissza azokat a Happy End Kft-től elkobzott iratokat, melyeket törvénytelenül vett el a rendőrség. A szocialista politikus feljelentés kiegészítést adott be az Országimázs Központ feltételezett visszaéléseivel kapcsolatban.
Keller László, a Miniszterelnöki Hivatal közbeszerzéseket ellenőrző államtitkára arra kéri a rendőrséget, hogy ne adják vissza a Happy End Kft-től jogtalanul elkobzott papírokat. Keller még az Orbán-kormány működése idején tett feljelentést a rendőrségen, mert szerinte az Országimázs Központ törvénytelenül juttatta komoly megbízásokhoz a Happy End Kft-t és az Ezüsthajó Kft-t. A rendőrség azóta nyomozást folytat hűtlen kezelés vádjával ismeretlen tettes ellen.
Május végén a rendőrök házkutatást tartottak a Happy End Kft. és az Ezüsthajó Kft irodáiban, ahonnan sok okiratot és több számítógépet is magukkal vittek. A papírok között voltak a Fidesz kampányával kapcsolatos szerződések is, melyeknek elvben nincs közük az Országimázs Központtal kapcsolatos nyomozáshoz.
A Happy End ügyvédje panasszal élt a rendőrségi eljárással szemben, és a Fővárosi Ügyészség ennek részben helyt adott. Ennek értelmében az ügyészség felszólította a rendőrséget, hogy bizonyos papírokat juttassanak vissza. Keller szerdai feljelentés kiegészítésével ezen papírok visszaszolgáltatását akarja megakadályozni. A szocialista politikus a nyomozások kiterjesztését kérte, mert szerinte minden elkobzott papír fontos lehet. Keller attól tart, ha most visszakapja a Happy End a papírokat, akkor azok soha többé nem kerülnek elő, hiába derülne ki a nyomozás során, hogy bizonyítékok lehetnek.
A Fidesz kezdettől tiltakozott a rendőrségi eljárás ellen, Áder János alelnök egyenesen a Rákosi diktatúra koncepciós pereihez hasonlította az eljárást. Az iratokat a rendőrségnek elvileg már június első felében vissza kellet volna adniuk, de ez a mai napig nem történt meg. Pedig Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője az Országgyűlésben ígéretet tett Ádernek, hogy az Ügyészség felszólítása alapján a jogtalanul elkobzott iratokat haladéktalanul visszaadják. Medgyessy Péter miniszterelnök pedig vizsgálatot ígért Ádernek, hogy kiderítsék, valóban törvénysértő volt-e a rendőrök fellépése.
Keller mostani feljelentés kiegészítése alapján nem biztos, hogy a papírok maradhatnak a rendőrségen, de az valószínű, hogy amíg a nyomozók állást foglalnak a kiegészítés ügyében, addig nem adják vissza a papírokat a Happy Endnek. | [
"Happy End Kft.",
"Országimázs Központ",
"Fidesz"
] | [
"Happy End Kft-t",
"Happy End Kft",
"Happy End Kft-től",
"Ezüsthajó Kft",
"Fővárosi Ügyészség",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Egyértelmű kapcsolatot találtunk a kínai vakcinákat Magyarországra bejuttató titokzatos cég és a Válasz Online által már korábban "körberajzolt", Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadójához és Szijjártó Péter volt helyetteséhez közel álló lélegeztetőgép-kereskedők között. Ez az érdekcsoport az oltások és életmentő eszközök mellett egy gigantikus orvosi pakkot is eladott az államnak – így összesen már 105 milliárd forintos Covid-bevételnél tart. A külügyi tárca és a népegészségügyi központ eddig nyilvánosságra került szerződéslistáján 35 partner neve mellett összesen 468 milliárd forintnyi koronavírus-kiadás szerepel – a fenti lobbikör tehát egyedül elvitte az összes forrás majdnem negyedét.
Amikor tavaly szeptemberben a Külgazdasági és Külügyminisztérium lélegeztetőgép-túlvásárlási projektsorozatából kiemeltünk egyetlen "aranyáron" kötött szerződést, a Fourcardinal Kft.-vel tető alá hozott 17 milliárd forintos megállapodást, még semmi jel nem utalt arra, hogy ez a cég és holdudvara lesz az állami Covid-ügyi beszerzések magyar főszereplője. Korábbi kutakodásainkból volt ismerős a társaság – annyit tudtunk róla, hogy külföldön az Orbán-kormány megbízottjaként kereskedőházakat üzemeltetett. Aztán kiderítettük, hogy a Fourcardinal ezer szállal kötődik a miniszterelnök nemzetközi főtanácsadójához, Rahói Zsuzsannához – olyannyira, hogy a testvére volt a vállalkozás ügyvezetője. Rahói nevét talán kevesen ismerik, arcával azonban minden hírfogyasztó találkozhatott már. Rendre ott ül a kormánydelegációban Orbán Viktor jelentősebb külföldi útjain, és sajtófotók sokasága bizonyítja, hogy a főtanácsadó nemcsak államilag kapcsolódik az ország első számú családjához; "fusiban" Orbán Ráhel és Tiborcz István üzleti magántárgyalásaihoz is asszisztálgat.
Azt is megírtuk már, hogy a járvány kezdete után hirtelen átalakult a Fourcardinal Kft. tulajdonosi szerkezete. Rahói baráti köre meghatározó pozícióban maradt a cégben, de beszivárgott mellé két strómangyanús ügyvéd: Veréb Balázs, aki "civilben" egy lassan másfél évtizedre visszanyúló vesztegetési bűnügy vádlottja, valamint Vámosi-Nagy Zsolt – rá még visszatérünk. Hogy pontosan kik bújnak meg a két jogász mögött, egyelőre nem tudhatja a nagyérdemű, ám miként a témában született második cikkünkben bemutattuk: valójában egy Szeverényi Márk nevű gyógyszerkereskedő mozgatja a szálakat. Ez a figura pedig egy áttételen keresztül kapcsolható Szijjártó Péterhez. Testvére, Szeverényi Ivonn Ildikó ugyanis nemrég – állomáshely nélküli – nagyköveti stallumot kapott a külügyminiszter kezdeményezésére ("az innovatív termékeket és szolgáltatásokat exportálni kívánó magyar vállalkozások külföldi piacra jutásának segítése" érdekében). Az ő férje nem más, mint Szabó László volt külügyminiszter-helyettes és amerikai nagykövet, jelenleg a kormánypárti sajtótermékek garmadát kiadó Mediaworks elnök-vezérigazgatója. Aki egyébként az ázsiai egészségbizniszről 2010-ben élő tapasztalatokat szerzett, hiszen ő volt az Eli Lilly and Company nevű amerikai gyógyszeripari cég kínai leányvállalatának elnökhelyettese.
Szabó László, a Figyelőt kiadó Mediaworks elnök-vezérigazgatója beszédet mond a Figyelő Top 200 gálaesten a Bálna Budapest rendezvénytérben 2020. november 5-én.
Az eddigiek alapján tehát annyit állíthatunk biztosan, hogy Rahói Zsuzsanna és Szabó László legszűkebb környezete 17 milliárd forintos pozíciót fogott a főszabályként kínai termékek behozatalára épülő hazai lélegeztetőgép-piacon. Mielőtt azonban továbbmennénk, gyorsan leszögezzük: világégés vagy -járványok idején természetes, hogy kapkodnak a kormányok. Az orvosi eszközök iránti keresletnövekedés miatt drágábban lehet berendezésekhez jutni, ráadásul a megrendelt áru egy része meg sem érkezik – ezért biztonságból túlrendelik magukat az államok. Az is tény viszont, hogy nem sokat érnek a felhalmozott lélegeztetőgépek és egyéb műszerek, ha nincs melléjük elég kiképzett szakember. Szintén rögzítenünk kell, hogy
a Fourcardinal Kft.-től nem a legelső ideges pillanatokban kezdett vásárolni a külügyi tárca, hanem egy hónappal azután, hogy Orbán Viktor márciusban "fürkészeket és portyázókat" küldött a világ minden égtája felé.
Ezzel megérkeztünk az első vadonatúj információnkhoz. Bogád Zoltán újságíró nemrég a Hírklikk oldalán publikálta a külügy által kötött Covid-ügyi szerződéscsokrot (pontosabban a 2020 novemberéig kötött kontraktusokat, a többi egyelőre nem nyilvános). A dokumentumköteget átvizsgálva a Válasz Online kiszúrta, hogy a Fourcardinal a 17 milliárdos lélegeztetőüzlet mellé – szintén még tavaly áprilisban – "behúzott" egy majd’ 33 milliárd forintos eszközbeszerzési projektet. Melynek keretében ezerszám szállíthatott betegmonitorokat, infúziós pumpákat a magyar államnak. Vagyis az eddig tudott 17 milliárd szépen felkerekedett 50 milliárdra.
Ám még koránt sincs vége a sztorinak. Amikor a kormányzat nemrég elérhetővé tette a Sinopharm-vakcinák beszerzéséről szóló szerződést, a sajtó rögtön pedzegetni kezdte, hogy a szuperdrága kínai oltásokat Magyarországra közvetítő Danubia Pharma Kft. régebben a Szabó László sógoraként azonosított Szeverényi Márk portfóliójába tartozott. Lapunk iparági forrásai azonban informálisan úgy fogalmaznak, szerintük "indokolatlan a múlt idő használata".
Ami elsőre egyértelmű, hogy a Danubia jelenleg a Syntonite Med Zrt. birtokában van, utóbbi viszont két stróman neve alatt fut. Egyikük, bizonyos Tuza Máté be is vallotta az Indexnek, hogy cégük igazi tulajdonosai nem ők, hanem "magyar szakmai befektetők, akik a hazai egészségügy helyzetének javításában látják a jövőjük zálogát". A cégbírósági aktákban Tuzáék "részvényesi meghatalmazottként" vannak feltüntetve, melynek csupán az a szépséghibája, hogy a meghatalmazók neve és a meghatalmazási dokumentumok nincsenek ott a leadott papírok között. Jogász segítőink szerint ezt a tényt a cégbíróságnak ki kellett volna szúrnia, és azonnali hiánypótlást követelni, ám ez elmaradt. Ennél súlyosabb, hogy Magyarország Alaptörvénye szerint "a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére (...) teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható".
Azzal viszont, hogy Tuza bevallotta, ők csak strómanok, lényegében maga tette az alkotmánnyal összeférhetetlenné a kínai vakcinabeszerzés mögötti szerződést.
A cégjogi ügyeskedéseket persze a valóság néha felülírja. Amikor a minap a Szabó László-sógor Szeverényi Márk gyógyszerkereskedő cégeinek – Q Pharma Kft. és EU Pharma Kft. – nagytarcsai telepén jártunk, megdöbbenve láttuk, hogy a Danubia Pharma postaládája is ott ékeskedik a kerítésen (lásd az alábbi képen). Erre persze még lehetne azt mondani, hogy véletlenül maradt kint a szekrény az ősidőkből, amikor a Danubia még a Szeverényi-portfólió része volt; csakhogy van ám még egy levélgyűjtő a bejáratnál: az Orthopharm Europe Kft.-é. Utóbbi nem más, mint a Danubia Pharma minőségbiztosító gyógyszerészének vállalkozása – az illető, Kőrösi Gábor János neve a Nemzeti Népegészségügyi Központtal kötött kínai vakcinaszerződésen is szerepel. Továbbá ott az Mfor.hu által megírt tény, hogy a Tuza-féle strómancég bejegyzési illetékét a cikkünk elején emlegetett Vámosi-Nagy Zsolt ügyvéd utalta el a cégbíróságnak – aki, mint írtuk, Szeverényi társutasa a lélegeztetőgép-kereskedésben.
Ezzel a kör bezárult, nagy biztonsággal le merjük írni, hogy
ez bizony egy csapat – a legmagasabb kormányzati szintekig érő kapcsolatrendszerrel.
Ha pedig a Fourcardinal által begyűjtött 17 és 33 milliárd forint mellé a Danubia Pharmán átfolyatott 55 milliárdnyi vakcinapénzt is odaírjuk, már 105 milliárdnál járunk. Miként az alábbi gyűjtésünkből kiolvasható, a külügyi tárca, illetve a népegészségügyi központ eddig nyilvánosságra került szerződéslistáján a 35 partner neve mellett összesen 468 milliárd forintnyi koronavírus-kiadás szerepel. Vagyis a fenti, Orbán Viktor tanácsadói karát és Szijjártó Péter volt helyettesének családját "karcoló" lobbicsoport egyedül elvitte az állami Covid-kassza majdnem negyedét.
A külügyi tárca és a népegészségügyi központ legfontosabb partnerei a Covid-védekezésben – az eddig ismertté vált szerződések alapján
(Megjegyzés: a már a múltban is a Nemzeti Együttműködés Rendszere részeként mutatkozott cégeket NER-jelöléssel láttuk el)
1. GR Technologies SDN BHD. Az egyik legismertebb maláj üzletember (Vinod Sekhar) által vezetett vállalat 6258 darab lélegeztetőgépre szerződött a magyar külüggyel, 559,6 millió dollár, azaz mai áron 172,92 milliárd forint értékben.
2. Szeverényi Márk holdudvara (NER). A Szabó László volt külügyminiszterhelyettes sógorához, illetve részben Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadójához (Rahói Zsuzsanna) közel álló cégcsoport (Fourcardinal Tanácsadó Kft., Szegi Medical Center Kft., Danubia Pharma Kft.) összesen 1025 darab lélegeztetőgépet szállíthatott 49,2 millió euróért, 8700 betegmonitort, 870 központi monitort, 47 ezer fecskendőszivattyút, 12 ezer infúziós pumpát és ezekhez 13 ezer munkaállomást közvetített 105 millió dollárért, továbbá 2,5 millió oltandónak elegendő Sinopharm-vakcinát biztosított 150 millió euróért. Ez mindösszesen 105,13 milliárd forintnak felel meg.
3. Pro Concept Kft. (NER). Az Átlátszó által az azeri feketekassza magyarországi kulcsembereként azonosított Hiszem János cége mindösszesen 79 millió euró értekben közvetíthetett 1400 lélegeztetőgépet, 50 ezer védőruházatot, egymillió FFP2-es és egymillió FFP3-as, valamint 20 millió sebészi maszkot, továbbá egymillió PCR-tesztet. Ez így 28,84 milliárd forintot jelent.
4. ProFound Bratislava, s.r.o. A mára fantomizált szlovákiai vállalkozás 1114 lélegeztetőgépet szállíthatott 77,94 millió euró, azaz 28,45 milliárd forint értékben.
5. Európa Ázsia Kereskedelmi és Befektetési Kft. (NER). A magyar kormányhoz és a – Direkt36 írása alapján – a DK-s Oláh Lajoshoz egyaránt közelálló társaság mindösszesen 1080 lélegeztetőgépet biztosított 50,9 millió dollárért, vagyis mai áron 15,72 milliárd forintért.
6. Medirex Zrt. A magyar céggel négyszáz lélegeztetőgépre, 1200 betegőrző és 120 központi monitorra, 4800 fecskendős infúziós pumpára, 1200 volumetrikus infúziós pumpára, 1200 pumpadokkolóra, 14 ezer védőruhára, 3,2 millió sebészeti maszkra, továbbá 23-23 ezer FFP2-es és FFP3-as maszkra szerződött a külügy 40,7 millió euró, tehát 14,87 milliárd forint értékben.
7. Zhong Tou Investments Limited. A kínai vállalat ezer lélegeztetőgép közvetítését vállalta 42,4 millió dollárért, azaz 13,11 milliárd forintért.
8. TMT Technics Kft. (NER). A Vlagyimir Putyinnal és Csányi Sándorral "megkoronázott" nemzetközi cselgáncsvilág reprezentánsaként ismert Tóth László cége – amely már egy drága maszkgyártó masináról is elhíresült – 1208 lélegeztetőgép behozatalára kapott megbízást 12,51 milliárd forint értékben.
9. Gyömröi-sarok Projekt Kft. (NER). A vállalkozás tulajdonosa az a vietnámi Vu Quy Duong, aki korábban csaknem száz dohányboltban szerzett érdekeltséget. Az üzletember 59 millió maszkot és 50 millió védelmi kesztyűt ígért a magyar államnak 36,2 millió dollár, azaz 11,19 milliárd forint értékben.
10. Celitron Medical Technologies Ipari és Szolgáltató Kft. Az izraeli hátterű csoport szűk 29 millió euróért biztosíthatott ezer lélegeztetőgépet; ez mai áron 10,51 milliárd forint.
11. Human Vaccine LLC. Az orosz állami befektetési alap cége 19,96 millió dollárért szállít bő egymillió "oltakozónak" elegendő Szputnyik V-vakcinát. Ez magyar pénzben kifejezve 6,17 milliárd forint.
12. Marosport Kft. Az eredetileg sportszerekkel foglalkozó magyar vállalkozás ötmillió sebészi és ugyanennyi FFP2-es maszkot, félmillió köpenyt, 300 ezer kesztyűcsomagot és 30 ezer biztonsági szemüveget hajtott fel a magyar államnak 17,6 millió dollár, vagyis 5,45 milliárd forint értékben.
13. Manjusaka Jewelers Co., Ltd. A békeidőben ékszerkereskedelemmel foglalkozó hongkongi érdekeltség ezer lélegeztetőgépre szerződött – 15 millió dollárért, azaz 4,64 milliárd forintért.
14. OTT-ONE Nyrt. A hazai tőzsdei vállalat ötszáz lélegeztetőgépet hozhatott be a külügy megrendelésére 14,5 millió dollárért, ami mai áron 4,47 milliárd forint.
15. Pannon Cargo & Sped Trans Kft. Az OTT-ONE Nyrt.-vel nemrégösszeférhetetlenségi ügybe keveredett vállalkozás mindösszesen 12 millió eurós keretszerződést kötött a külüggyel orvosi műszerek üzembe helyezésére. Ez mai áron 4,38 milliárd forint.
16. China Master International Limited. A kínai-hongkongi érdekeltség ötszáz lélegeztetőgép szállítására szerzett jogot 13,5 millió dollár, azaz 4,17 milliárd forint értékben.
17. genEplanet Diagnostica d.o.o. A Fidesszel szövetséges szlovén kormányerőkkel is kapcsolatba hozott vállalat 220 lélegeztetőgépet biztosíthatott a magyar államnak 10,8 millió euróért, vagyis 3,93 milliárd forintért.
18. TBÉSZ Távközlési és Biztosítóberendezési, Építő és Szolgáltató Zrt. (NER). Az annak idején kisgazda, majd szocialista beágyazottságú, most is kormányközeli Lóki Géza cége 20 millió orvosi és 600 ezer FFP2-es maszkot szerzett 3,69 milliárd forintért.
19. Sinopharm Group Med-Tech Co., Ltd. és Sinopharm Fortune International Trading Corp. A vakcinájáról is híres kínai cégcsoport 18 lélegeztetőgépet, valamint tízmillió orvosi és egymillió FFP2-es maszkot, 200 ezer védőruhát, ugyanennyi arcvédőt és védőszemüveget szállított 67 millió jüanért, ami 3,2 milliárd forint.
20. Cathay Advisory Limited. A hongkongi cég lélegeztetőgépek felhajtására és negyven ilyen eszköz konkrét beszerzésére 6,9 millió dollárt és 2,8 millió eurót kapott, ami összesen 3,14 milliárd forintot jelent.
21. Limitless Medical Kft. A vállalkozás 120 lélegeztetőgép szállítását vállalta 7,1 millió dollárért, vagyis 2,19 milliárd forintért.
22. BYD Auto Industry Co., Ltd. A kínai társaság 5,3 millió euróért vállalta 20 millió egyszer használatos maszk beszerzését; ez 1,92 milliárd forintot jelent.
23. Shanghai Medical Instruments Impt. & Expt. Co., Ltd. A kínai érdekeltség 4,3 millió dollár fejében 250 lélegeztetőgép behozatalát vállalta. Ez magyar pénzben 1,32 milliárd forint.
24. Clinomics Inc. A dél-koreai vállalat félmillió Covid-tesztre szerződött 4 millió dollár, azaz 1,24 milliárd forint értékben.
25. Endo-Plus-Service Kft. (NER). Az újabban a Mészáros Lőrinc-közeli szombathelyi focicsapat támogatójaként is azonosítható cég orvosi műszerek üzembe helyezését vállalta a kormányzatnak 1,21 milliárd forintos keretösszegben.
26. Beijing Hezhong-Huimei International Trading Co., Ltd. A kínai társaság eredetileg 250 lélegeztetőgépre szerződött, de csak ötvenet tudott szállítani 3,8 millió dollárért, vagyis 1,16 milliárd forintért.
27. Zhejiang Hisun Pharmaceutical Co. Ltd. A neves kínai gyógyszercég 15,6 millió jüanért biztosított Favipiravirt; ez 740 millió forint.
28. Medline SA/NV. A belga vállalat ötven lélegeztetőgépre szerződött 1,68 millió euróért, azaz 611 millió forintért.
29. Bunzi Magyarország Kft. A táraság 100 euer FFP3-as maszkot és 80 ezer védelmi ruhát hajtott fel Kínából összesen 566 millió forint értékben.
30. Speciál 99 Külkereskedelmi Kft. A cég 30 ezer Covid-gyorstesztet szerzett 570 ezer dollárért, vagyis 176 millió forintért.
31. Gateway Industrial Corporation SDN BHD. A maláj vállalat 794 ezer ringgit értékben szállított 4,5 millió védőkesztyűt; ez 59 millió forint.
32. Latexx Manufacturing SDN BHD. Ez a maláj cég pedig közel hétmillió kesztyűt biztosított 642 ezer ringgitért, ami 47,8 millió forint.
33. MMA Medical Equipments. A német partnertől 11 lélegeztetőgépet vett a magyar állam 75,9 ezer euróért, vagyis 27,7 millió forintért.
34. Primerdesign Ltd. A brit vállalat 29 ezer fontért szállított PCR-teszteket; ez 12,2 millió forint.
35. OMC Corporation Limited. A kínai társaságtól kétezer léptetőmotort vásárolt a külügy 36 ezer dolláért, ami 11,1 millió forint.
Nyitókép-illusztráció: Vörös Szabolcs
Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen "előfizetőnk" akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon! | [
"Orthopharm Europe Kft.",
"Danubia Pharma Kft.",
"EU Pharma Kft.",
"Q Pharma Kft.",
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"Syntonite Med Zrt."
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Medirex Zrt.",
"BYD Auto Industry Co.",
"TBÉSZ Távközlési és Biztosítóberendezési, Építő és Szolgáltató Zrt.",
"ProFound Bratislava",
"Gateway Industrial Corporation SDN BHD.",
"Zhong Tou Investments Limited",
"Medline SA/NV.",
"Válasz Online",
"Clinomics Inc.",
"Zhejiang Hisun Pharmaceutical Co. Ltd.",
"Marosport Kft.",
"GR Technologies SDN BHD.",
"Sinopharm Fortune International Trading Corp.",
"TMT Technics Kft.",
"Szegi Medical Center Kft.",
"Shanghai Medical Instruments Impt. & Expt. Co.",
"Sinopharm Group Med-Tech Co.",
"Beijing Hezhong-Huimei International Trading Co., Ltd.",
"Európa Ázsia Kereskedelmi és Befektetési Kft.",
"Primerdesign Ltd.",
"China Master International Limited",
"Gyömröi-sarok Projekt Kft.",
"Speciál 99 Külkereskedelmi Kft.",
"genEplanet Diagnostica d.o.o",
"Cathay Advisory Limited",
"Eli Lilly and Company",
"Latexx Manufacturing SDN BHD.",
"Limitless Medical Kft.",
"OMC Corporation Limited",
"MMA Medical Equipments",
"Bunzi Magyarország Kft.",
"OTT-ONE Nyrt.",
"Celitron Medical Technologies Ipari és Szolgáltató Kft.",
"Endo-Plus-Service Kft.",
"Manjusaka Jewelers Co.",
"Pannon Cargo & Sped Trans Kft.",
"Pro Concept Kft.",
"Nemzeti Népegészségügyi Központ",
"Human Vaccine LLC."
] |
Óriás lakást kapott az államtól Halász
BUDAPEST - Hatalmas, 375 négyzetméteres hivatali lakást biztosított az állam Halász Jánosnak, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkárának.
A fideszes politikus, aki tavaly június óta államtitkár, akár bújócskázhatott is a 4+1 szobás budapesti otthonban három gyermekével, akikkel válása óta is sokat foglalkozik. Kétségtelen, hogy nagy kényelembe csöppent, hiszen Debrecenben egy ennél jóval kisebb, 143 négyzetméteres lakással kellett beérnie, amihez egy közepes méretű, 609 négyzetméteres telek tartozik. Halász jól járt a többi vidéki államtitkárhoz képest, a többiek szolgálati lakása valósággal eltörpül mellette, még Répássy Róbert igazságügyi államtitkáré is kisebb, ő egy 158 négyzetméteres ingatlannal Halász mögött, így csak második a rangsorban.
Egy évig használta a lakást. Halász János államtitkár egy évig használta a 4+1 szobás ingatlant.
A belügyi államtitkároknak, Kontrát Károlynak és Tállai Andrásnak pedig 101, illetve 97 négyzetméteres szolgálati otthonban kell meghúzniuk magukat. Halász János ingyenes használatra kapta az ingatlant, csak a rezsit kellett fizetnie. Tavaly nyáron, kinevezése után költözhetett be, idén azonban augusztus 31-ével felmondta a bérleti szerződést. Megkérdeztük Halászt Jánost, nem tartotta-e túlzásnak, hogy egy óriási, 375 négyzetméteres luxuslakást biztosított neki az állam, valamint mi az oka, hogy felmondta az ingatlanszerződést, ám a fideszes politikus lapzártánkig nem válaszolt.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium sem indokolta meg, hogy miért kellett ekkora ingatlant fizetni Halász János után. Nem kaptunk választ arra sem, hogy hol van ez a lakás. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábban úgy tájékoztatta a Blikket, hogy az államtitkári lakások többsége az előkelő XII. kerületben találhatók, néhány pedig a nem kevésbé felkapott II. kerületben. A debreceni lakóhellyel rendelkező Halásznak, mivel nincs budapesti ingatlana, a jogszabályok szerint jár az állami lakás, vagy pedig albérleti díját – legfeljebb havi 231 ezer forint erejéig – állja a minisztériuma.
A vagyonnyilatkozata alapján nehezen elképzelhető, hogy Halász János saját lakást vásárolt volna, mivel a szerint nincs semmilyen megtakarítása, viszont van 40 milliós lakáshitele. Mint korábban megírtuk, összesen 12 államtitkárnak jár a milliós fizetése mellé lakás is. Nyolcan magánszemélytől bérlik, átlagosan havi 216 ezer forintért, vagyis éves szinten 21 millió forintba kerül az államtitkárok albérlete. Négyen állami lakásban laknak, ezek értéke a környék négyzetméteráraival számolva 250-350 millió forintra tehető.
Kozák Dániel | [
"Nemzeti Erőforrás Minisztérium"
] | [
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] |
A Transparency International Magyarország, a Freedom House Europe és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet által közösen jegyzett www.kepmutatas.hu oldalon megjelent adatok szerint a 2010-es parlamenti választások első fordulója előtt két nappal mind az MSZP, mind pedig a Fidesz többet költöttek kampányaikra a törvényben engedélyezettnél. A civil szervezetek becslései alapján az MSZP eddig 650 millió 940 ezer forintot, míg a Fidesz 475 millió 619 ezer forintot költött, szemben a törvényben engedélyezett 386 millióval.
Szerző: kepmutatas.hu
A három civil szervezet az év eleje óta kíséri figyelemmel a pártok kampányait. Akciójuk célja, hogy a közvélemény az eddigieknél pontosabb képet kaphasson a választási kampányok valódi költségeiről, ezzel is demonstrálva, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás korrupciót generál és nem szolgálja a kampányok, és az abban résztvevő pártok pénzügyeinek átláthatóságát."Egyátalán nem meglepő, hogy a két nagy párt már az első forduló előtt átlépte a törvényben engedélyezett költési plafont" - mondta Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezetője. Hozzátette, hogy bár az idei kampány lényegesen olcsóbbnak ígérkezik, mint a 2006-os, az országos kampányt folytató pártok számára gyakorlatilag lehetetlen a törvényileg engedélyezett összegből hatékony korteshadjáratot folytatni.Molnár Bálint, a Freedom House Europe igazgatója szerint a pártok kampányköltései teljességükben majd csak május végén lesznek láthatóak, mivel a reklámköltések összesítése nagyjából egy hónapos csúszással történik. "Nem lennék meglepve, ha végleges összegek a nagy pártoknál a milliárdos nagyságrendet közelítenék, vagy azt akár jelentősen meg is haladnák" - mondta Molnár, kiemelve, hogy a jelenelegi adatok még nem tartalmazzák a pártok márciusi reklámköltéseit sem, pedig ezek a költségek a kampányok legnagyobb tételei. A két nagy párton kívül valószínűsíthető, hogy a Jobbik és az MDF is átlépik majd a 386 milliós plafont a végső összesítéskor.A három civil szervezet által jegyzett, elsősorban a kampányok költségeinek felmérésére koncentráló projekt célja az, hogy végre teljesebb képet kaphasson minden választó a politikai pártok kampányainak működéséről és azok valós költségeiről. A szervezetek bíznak abban, hogy a szilárd módszertani alapokra épülő és a kampányokkal egyidőben zajló elemző munkájuk nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy a jövőben a párt- és kampányfinanszírozás reformjáról szóló vita kiszabadulhasson a képmutató, a politikai rendszer működtetéséhez szükséges valódi költségeket letagadó politikai retorika fogságából. Csak így képzelhető el, hogy a jelenlegi tarthatatlan gyakorlat utat engedjen egy szakmai alapokon nyugvó, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot valóban megteremtő rendszernek. | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [
"Freedom House Europe",
"Transparency International Magyarország",
"Eötvös Károly Közpolitikai Intézet"
] |
A bíróság a napokban megszüntette a börtönben ülő egykori vállalkozó, Stadler József 21 milliárdos adósságot felhalmozó cégét. A hitelezők között van Orbán Viktor édesapjának és öccsének kft.-je is - írja a Bors.
Fotó: Bugány János / MTI Stadler József vallomást tesz a vádlottak padján ülve az ellene és két társa ellen indított büntetőper első tárgyalási napján Kecskeméten (2011.)
A cikk szerint néhány nappal ezelőtt a Kecskeméti Törvényszék megszüntette a Stadler Kft.-t huszonegymilliárdos adóssága miatt. Stadler József még 1990-ben hozta létre cégét, ami többek között konzervkereskedelemben utazott, ötezer hazai boltot látott el termékekkel. Stadler leginkább mégis arról híresült el, hogy megépíttette a huszonötezres akasztói stadiont és felfuttatta a kiskőrösi Petőfi fociegyletet, ami Stadler FC néven NB I-es csapat lett.
Cége követte el az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb áfacsalását is, Stadler börtönbe is került. Most egy másik ügy miatt ül, Nagyfán. A céget 1997-ben felszámolás alá vonták, 2005-ben megállapították: már több mint tízmilliárddal tartozik a vállalkozás. Idén november 22-én pedig törölték a Stadler Kereskedelmi, Ipari és Szolgáltató Kft.-t immár 21 milliárdos adóssággal.
A Bors szerint a hitelezők között van a gánti székhelyű Dolomit Kőbányászati Kft. is. Ennek ügyvezetője Orbán Győző, Orbán Viktor kormányfő édesapja, de testvére, ifjabb Orbán Győző is a tisztségviselője. Nekik 534 621 forinttal tartozik a Stadler Kft.
Stadler Józsefről szóló hosszabb cikkünket itt olvashatják. | [
"Stadler Kft."
] | [
"Petőfi fociegylet",
"Stadler FC",
"Stadler Kereskedelmi, Ipari és Szolgáltató Kft.",
"Dolomit Kőbányászati Kft.",
"Kecskeméti Törvényszék"
] |
Az elmúlt héten újabb, hatalmas, uniós pénzből finanszírozott, különböző laborgépek beszerzését célzó közbeszerzést függesztett fel a közbeszerzési döntőbizottság - hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos, az LMP társelnöke e heti Korrupcióinfóján.
Az ellenzéki képviselő emlékeztetett, hogy az eddigi korrupcióinfókon már két olyan gigatenderrel is foglalkoztak, ahol az Állami Egészségügyi Ellátó Központ uniós forrásból vett, vagy vett volna új készülékeket, azonban a megbundázott közbeszerzések miatt pont dupla pénzt fizettek (vagy az időben közbeszóló Közbeszerzési Döntőbizottság miatt fizettünk volna) CT-kért, röntgenekért, vagy éppen lélegeztetőgépekért.
Mint Hadházy mondta, az ÁEEK-et elvileg azért hozta létre a Fidesz, hogy “a központosított közbeszerzéseken, nagy tételben, kedvezményesebben, olcsóbban lehessen vásárolni". Ehhez képest a harmadik olyan példát mutatta be a politikus, ahol primitív és könnyen átlátható módon próbálta kizárni a tisztességes versenyt az ÁEEK.
A panasz lényege: a közbeszerzést úgy írták ki: “laborgépek" beszerzése 16 kórházba. Azonban - mint Hadházy a Korrupcióinfó honlapján írja - a “laborgép" egy rendkívül tág fogalom, egyszerűen nincs olyan piaci cég, amely egyszerre gyárt vagy forgalmazza mindegyik típust. Olyan ez, mintha egy közbeszerzést “közlekedési eszközökre" írna ki a kormány, de ebben egyszerre kérne ajánlatot személyautókra, teherautókra, repülőgépekre, kishajókra és villanymozdonyokra... Nyilvánvaló, hogy nincs olyan gyártó, vagy forgalmazó cég, aki egyszerre foglalkozik ennyi mindennel, mint ahogyan a laborgépek esetén sincsen ilyen. Nem véletlen, hogy a közbeszerzési törvény ilyenkor előírja a részajánlatok lehetőségét – egyrészt ezzel tágítaná a versenyt a kisebb cégek felé másrészt kiküszöbölné a “csomagolócéget“, akinek semmi valódi feladata nincsen, csak az, hogy “megbízható baráti" cégként bulizza le a közbeszerzést és egy plusz láncszemként plusz hasznot fölözzön le a “csomagolással" (mint láttuk azt pl. a lélegeztetőgépeknél) - emlékeztet a képviselő.
Szerinte teljesen nyilvánvaló logika lett volna itt megengedni a részajánlatokat, azonban az ÁEEK nem ezt tette: a részajánlatokat régiónként engedte meg. "A kiírás ellen úgy tűnik, hogy a teljes szakma tiltakozik" - fűzte hozzá Hadházy, amit az ÁEEK vezérének írt levéllel bizonyított. (A levelet ide kattintva olvashatja el!)
Kartellgyanú a CT-k beszerzése körül Idén júliusban kavart nagy port az az eset, amikor az Országos Kardiológiai Intézetből szívműtét után, még nyitott mellkassal szállítottak át egy 12 éves kislányt a Heim Pál Gyermekkórházba, ugyanis a kardiológiai klinikán nincs komputertomográfia (azaz CT, a röntgen elvén működő diagnosztikai berendezés). A kislány nem sokkal később meghalt. Hadházy ezután hívta fel a figyelmet arra, hogy két klinikát is érintette egy 2015-ös, CT-, MR- és röntgengépekről is szóló, 9 milliárd forint értékű közbeszerzés, amely miatt a Gazdasági Versenyhivatal kartellgyanú és túlárazás miatt indított vizsgálatot. Ezzel a beruházással egyébként Balog Zoltán és az Emmi is büszkélkedett, utalva arra, hogy a kórházi felszerelések ügyében nem jogos a kormányt kritizálni, hiszen a Fidesz kormányzása alatt jelentősen nőtt a CT-k száma a kórházakban. Ez ebben a formában igaz is, azonban az említett közbeszerzés során a versenyszabályok megsértése és bűncselekmény gyanúja is felmerült.
| [
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ"
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Országos Kardiológiai Intézet",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Az MNB összesen 111 millió forint bírságot szabott ki az OTT-ONE Nyrt.-re a tiltott a piaci manipulációra, a bennfentes információ nyilvános közzétételére, illetve a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn az MTI-t. Ez az a lélegeztetőgépeken kaszáló cég, ahol csalás gyanúja miatt mondott fel korábban a könyvvizsgáló.
Kapcsolódó Csalás gyanúja miatt mondott fel a könyvvizsgáló a lélegeztetőgépeken kaszáló cégnél Kilenc dolgozó, nyolcszáz lélegeztetőgép, és fejenként 1,2 milliárd forint bevétel: számokban az OTT-One Nyrt. tavalyi teljesítménye. Valami azonban gyanús lett a könyvvizsgálónak.
A közleményben az MNB jelezte azt is, hogy feljelentést tesz a Fővárosi Főügyészségen.
A kibocsátó által nyilvánosságra hozott különböző együttműködési megállapodásokról szóló közzétételek egyes esetekben nem megalapozott, nem teljes körű vagy egyenesen valótlan információkat tartalmaztak – ismertette a jegybank.
Rámutatott: a társaság a korábbi rendkívüli tájékoztatásaival ellentétes híreket nem tette közzé; például azt, hogy egyes közzétett szerződések alapján végül ténylegesen nem végzett érdemi gazdasági tevékenységet, bevétele azokból nem származott. A korrigáló tájékoztatások elmaradásával a kibocsátó félrevezető jelzéseket adhatott a piac számára, ami piaci manipulációnak minősül – közölte az MNB.
A piacfelügyeleti bírság meghatározásánál a jegybank súlyosító körülménynek minősítette a piaci manipulációval érintett időtartam hosszát, és azt, hogy a kibocsátó közzétételeinek jelentős részénél találtak rendellenességeket.
A jegybank az OTT-ONE részvényeinek tőzsdei kereskedését tavaly április 16-tól felfüggesztette, két további határozatában pedig felügyeleti bírságot is kiszabott a 2020. évi éves és a 2021. első félévi jelentés hiánya miatt – idézték fel a közleményben.
Kapcsolódó Nagyot szakítottak a lélegeztetőgépeket beszerző cégek A legtöbb megrendelést kapó tíz cég bő 28 milliárdos tiszta nyereséget ért el, a tulajdonosok közel 20 milliárdot zsebre is tesznek. A tízből három cég le sem adta a beszámolóját. | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"OTT-ONE Nyrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Közös nyomozást folytatnak az osztrák és a magyar hatóságok egy csődbe ment magyar energetikai vállalat eltűnt pénzei miatt. A titkos minősítésű vizsgálatról az osztrák államügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda tájékoztatta a Fővárosi Bíróságot.
A bíróság a nyomozásról átadott információkat nem hozhatta nyilvánosságra, de felhasználásukkal elutasította Hernádi Zsolt és a Mol Nyrt. keresetét,
amelyben a cég és az elnök-vezérigazgató azt akarták elérni, hogy az Index vonja vissza és tegye elérhetetlenné a zavaros pénzutalásokról szóló cikksorozatát.
A négy éve folyó ügyben Hernádi és a Mol Nyrt. "személyhez fűződő joguk megsértésének" értékelte, hogy az alapvetően az Emfesz gázcég és a hozzá kapcsolódó offshore hálózatról szóló sorozatban többször felbukkant a Mol neve. Hernádi Zsolt külön sérelmezte azt is, hogy az első részben megemlítettük azt a WikiLeaks által akkoriban nyilvánosságra hozott amerikai diplomáciai táviratot, amelybe őt, illetve Csányi Sándor OTP-elnököt nevezik meg az Emfesz lehetséges titkos tulajdonosának.
A Fővárosi Bíróság a Mol által indított két per egyesítése után hozta meg pénteken az elsőfokú ítéletet a 2011 szeptemberében publikált Olcsó gázból titkos offshore milliárdok című cikkünk ügyében.
A három részes sorozatban már akkor beszámoltunk róla, hogy egy világszerte, offshore paradicsomokban kiépített céghálózat nyelte el a fénykorában évi 200 milliárdos forgalmat bonyolító Emfesz Kft. pénzét. A gázcég egy azóta a NAV által is szabálytalannak ítélt szerződés alapján mintegy 25 milliárd forintot utalt a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Light & Power Development Inc. ausztriai számlájára, ahonnan továbbosztották a pénzt.
A cikkben az is szerepelt, hogy a feldkirchi ügyészség már akkor házkutatást tartott Light & Powert igazgató Johannes Hohenbühel, innsbrucki ügyvéd irodájában. Az ott lefoglalt több száz cégirat, banki számla alapján indulhatott meg a nyomozás a hálózat többi tagja ellen is.
Úgy tudjuk, hogy a pénzmosás gyanújával indult osztrák eljárás alapján a budapesti rendőrök jogsegély keretében számos magyar érintettet kihallgattak.
A gáz-gate sorozat cikkeit itt olvashatja:
Olcsó gázból titkos offshore milliárdok
Születésnapra is ment a gázos milliárdokból
Közép-európai csoda: gázból csináltak biodízelt | [
"Light & Power Development Inc.",
"Emfesz"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Fővárosi Bíróság",
"Mol Nyrt."
] |
A Fidesz európai parlamenti képviselője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az EP költségvetési ellenőrző bizottsága tanulmányozni kezdi a Gyurcsány Ferenchez kötődő Altus vezette konzorcium uniós megbízását.
Deutsch ezt fordulatként értékelte az ügy európai kezelésében. Úgy látja, hogy az összeférhetetlenségi szabályok teljes kiüresítése volna, ha a szerződés hatályban maradhatna, szerinte egyértelműen megállapítható a politikai összeférhetetlenség az ügyben.
Deutsch Tamás ezért nem lát más jogilag elfogadható megoldást, csak a szerződés felbontását a vizsgálati folyamat végén.
A Fidesz, illetve a kormány jó ideje próbál fogást találni a DK elnökén az Altus megbízása kapcsán. A jobboldalnak az csípi a szemét, hogy az Altus egy 11 tagú konzorcium tagjaként ad tanácsokat valamennyi uniós tagállamnak. | [
"Altus"
] | [] |
Igény lenne rá, mégsem tolják hátrébb Hagyó Miklóst az MSZP budapesti választási listáján. A volt főpolgármester-helyettessel szemben hivatalosan semmilyen eljárás nem indult a BKV-s ügyekben, így indoka sincs a manővernek, hiába írogat erről egy hete a magyar sajtó. Hiába örülnének sokan az MSZP-ben, ha a politikus nem a negyedik helyen szerepelne, nincs arra esély, hogy a húszból egy területi listát felnyissanak, ráadásul egy név miatt.
Az MSZP budapesti szervezete nem akarja eldugni (Fotó: Magócsi Márton)
Igény lenne rá
Bár a Népszabadság csak most "értesült", a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap már a múlt héten megírta, hogy Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest hátrébb tolják a budapesti listán, és ezt már a múlt héten is cáfolta az MSZP. Most ismét ez történt: Burány Sándor fővárosi elnök azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy nem érkezett semmilyen hivatalos megkeresés hozzájuk erre vonatkozóan.A Népszabadság szerint ugyanis formálódik a megállapodás arról, hogy Hagyó Miklóst a harmadikról a hatodik-hetedik helyre tolják a párt fővárosi választási listáján, egyrészt azért, mert a szocialisták nem kívánnak "stigmatizált" neveket az első helyeken, másrészt pedig azért, mert a főpolgármester-jelölti pozíció várományosaként emlegetett Horváth Csaba budapesti kormánybiztosnak is jobb lenne - elsősorban kampánystratégiai okokból - dobogós helyet biztosítani. A lap úgy tudja, az elképzelésektől maga Hagyó Miklós sem zárkózik el.Burány Sándor a múlt héten az ATV reggeli mûsorában nyilatkozott arról, hogy a BKV ügyeiben Hagyó Miklóst nemhogy mint gyanúsítottat nem hallgatták ki, de még tanúként sem idézték be, tehát ebben a helyzetben nem indokolt felvetni a lista megbolygatását.Jelenleg az országgyûlési választások budapesti régiós listáját Lendvai Ildikó pártelnök vezeti, utána Burány Sándor, Hagyó Miklós, majd Horváth Csaba, Molnár Zsolt kampányfőnök és Steiner Pál fővárosi frakcióvezető következik. Hagyó Miklós egyéniben is indul: a XII. kerületben, akárcsak négy éve, és ezúttal is Pokorni Zoltán fideszes polgármester lesz az ellenfele.A volt főpolgáremester-helyettes hónapok óta a bögyében van az MSZP nem kis részének. Miután az egy évvel ezelőtti tisztújító kongresszus előtt nagy erődemonstrációt tartott a budapesti pártszervezet, Hagyó Miklós hirtelen a párt egyik legerősebb emberévé vált. Azonban hirtelen tündöklését már a nyáron beárnyékolták a BKV új vezérigazgatója, Kocsis István és a közte kitört határvillongások. A főpolgármester-helyettest alaposan besározták a közlekedési vállalat piszkos ügyei, és végül ez adta meg a végső lökést a fővárosi MSZP-SZDSZ-koalíció felmondásához is.A nyári BKV-botrányok nem csak Hagyó Miklósnak, hanem a párt egészének is rengeteget ártottak, ráadásul elterelték a közvélemény figyelmét a Bajnai-kormány első látható eredményeiről is. Azóta célpontja a pártnak a budapesti szervezet, amely viszont már tavaly tavasszal, az MSZP-ben elsőként döntött nem csak az egyéni jelöltektől, hanem a területi listáról is, és azt a konfliktuskerülő elnökség jóvá is hagyta. Vagyis bármennyire is lenne rá igény, nem egyszerû átvariálni a listát.Elnökségi forrásaink szerint nem lehet a húsz területi listából egyet megbolygatni, ráadásul csak egyetlen név miatt. "Ez lavinát indíthat el: többek ismét lehetőséget látnak majd arra, hogy előrébb kerüljenek, vagy másokat is hátrébb toljanak. Ha felnyitjuk a fővárosi listát, akkor esetleg más megyék is precedenst látnak benne, és igyekeznek a saját, úgy-ahogy lezárt vitáikat ismét felnyitni és az országos vezetés elé vinni" - magyarázta az egyik elnökségi tag.Hozzátette: a fővárosiak vállt vállnak vetve küzdenek Hagyó Miklósért, és ezt az egységet amúgy sem lenne egyszerû megbontani. "Hagyó Miklós már régen nem az, aki volt ebben a pártban, és ez a negyedik hely úgy tûnik, neki épp annyira szimbolikus, mint nekünk" - fogalmazott forrásunk. | [
"MSZP",
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Magyar Hírlap"
] |
Három hónappal meghosszabbította a bíróság a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektorának előzetes letartóztatását - közölte a HavariaPress.
A HavariaPress információi szerint a Budai Központi Kerületi Bíróság azért hosszabbította meg Szabó János professzor letartóztatását, mert továbbra is fennáll a gyanúsított részéről az eljárás befolyásolásának, meghiúsításának veszélye.
Mint a hírügynökség korábban már hírül adta, Szabó János professzort azzal gyanúsították meg, hogy zsarolás-szagú ajánlattal kereste meg a DHL társaságot: a cég képviselőjének azt mondta, hogy tudomása szerint nyomozás indul ellenük, de ő közbenjárhat az érdekükben, ha az általa ajánlott biztonsági céggel kötnek - vélhetően számára is - előnyös szerződést. Az ügynek három gyanúsítottja van, közülük - a rektor mellett - a DHL egyik vezetőjét is letartóztatásba helyezték, s a bíróság az ő esetében is meghosszabbította az előzetes letartóztatást három hónappal. | [
"Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem",
"DHL"
] | [
"Budai Központi Kerületi Bíróság"
] |
Állami támogatás nélkül nem lehetne se Forma-1-et, se Red Bull Air Race-t rendezni.
A külföldi jogtulajdonosok 2017-ben 13 milliárd forintot kapnak a magyar adófizetőktől. Az MTVA további évi 1,6 milliárdot fizet a közvetítési jogokért.
A Forma-1 tulajdonosa egy amerikai tőzsdei vállalat, amiben Soros Györgynek is részesedése van.
A Hungaroring Sport Zrt. állami támogatása a költségvetési törvények alapján az elmúlt években egyre csak nőtt:
2015-ben: 10,05 milliárd
2016-ban: 12,02 milliárd (20%-os növekedés)
2017-ben: 13,15 milliárd (9%-os növekedés)
De miért kell erre ennyi állami pénzt eltapsolni? A Forma-1 ugyanis nem számít közszolgáltatásnak, ahogy pl. a tervezetten veszteséggel működő tömegközlekedés vagy egészségügyi ellátás, hiszen egyfelől profitot termel, másfelől megléte nem számít létszükségletnek.
A hivatalos válasz az ilyen esetekben a szokásos szöveg: az elköltött állami pénz az országimázs fényét növeli, a turizmust felpörgeti, vagyis közvetve bejönnek az elgurult adóforintok.
De kiket is támogatunk?
Azt is érdemes átgondolni, hogy végül is kiket támogat a magyar kormány. Forma-1 fő tulajdonosa év elejéig Bernie Echlestone volt. Nem róla formálnánk meg a tisztes üzletember szobrát, azt biztos. Münchenben be is perelte az ügyészség, azzal vádolták, hogy a Forma-1-et szervező cégben tulajdonrésszel rendelkező müncheni Bayern Landesbank vezetőjét, Gerhard Gribkowskyt 44 millió euróval kente meg, hogy az Eclestone által kinézett cégnek adja el a részesedését. Ezzel a brit üzletember célja az volt, hogy továbbra is ő maradhasson a cég vezetője.
Végül nem kellett börtönbe vonulnia: 100 millió dollárért megvásárolta, hogy ejtsék a vádakat. Ebben a potom 26 milliárdban magyar adófizetői pénzeknek is lenni kellett, hiszen hosszú évek óta fizettük a verseny jogdíjait.
2017 januárjában az amerikai Liberty Media vette meg összesen 8 milliárd dollárért a Forma-1-et szervező Delta Topco céget. Ez a cég a Csatorna-szigetekre van bejegyezve, ami egy offshore adóparadicsom.
Így offshore cégnek fizet a magyar állam sok milliárdos támogatást.
Márpedig nem átlátható hátterű cégekkel, azaz offshore-ral a magyar állam nem üzletelhetne.
Az új tulajdonos Liberty Media egy tőzsdei cég, de ezért nem sokat lehet tudni a valós tulajdonosairól, leginkább amerikai befektetési alapok vásároltak részesedést benne. De lehet nem követték eléggé a kormányban a Forma-1 körüli felvásárlási eseményeket, mert akkor tudnák, a Liberty Broadbandbe, a csoport egyik cégébe 8,9 milliárddal a Soros Fund Management is beszállt, az egyik legnagyobb részvényes.
Tehát több tulajdonosi szinten végiggurulva, Soros Györgyig is eljuthat a magyar állam (az adófizetők!) pénze.
A jogtulajdonos cégnek a magyar állam egyre többet fizetett az elmúlt években:
2013: 28,7 millió USD (6,4 milliárd Ft)
2014: 30,8 millió USD (7,2 milliárd Ft)
2015: 33,1 millió USD (9,3 milliárd Ft)
2016: 35,6 millió USD (10,0 milliárd Ft)
A versenyszervező cég mögött álló Liberty egyre több és több pénzt kap azért, hogy Mogyoródon legyen a Forma-1, egyre mélyebben kell a magyar államnak a zsebébe nyúlnia. 2022-ben már 14,7 milliárdba kerül a rendezés joga.
Arról, hogy ez mennyire nem éri meg, már korábban írtunk. Nem csoda, hogy 2018-ban már csak 8 európai helyszín lesz a 21-ből, egyre több ország ismeri fel, hogy mekkora ráfizetés a száguldó cirkusznak becézett pénzgyár. A legújabb házigazdák alapvetően sporteseményekkel önmagukat legitimálni kívánó (fél)diktatúrák, mint Azerbajdzsán, Kína, Abu Dhabi vagy éppen Oroszország.
Mennyire éri meg?
Termesztésen mindig lehet valamelyik tanácsadócéggel tanulmányt íratni arról, hogy mennyire éri meg a verseny az országnak, még nem láttunk olyan tanácsadó cégtől érkezett elemzést, ami azt hozta volna ki állami megrendelésre készült elemzésből, hogy nem éri meg.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter július 30-án. Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA
De próbáljunk egy kicsit fejben számolni! A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint egy külföldi turista átlagosan napi 15 ezer forintot költ hazánkban. A Hungaroring adatai szerint 176 ezren voltak kint a versenyen, 1,3 milliárdot fizettek a jegyekért, tehát egy látogatás bevétele 7 409 ezer forint. A látogatók száma ráadásul kumulált, tehát ha valaki több nap is kilátogatott, többször is számolják. Nem igazán érhető el semmilyen adat, hogy mennyi a külföldi látogató, de azt feltételezik, hogy 85%. Az összes látogatószám tehát 70 ezer körül lehetett – ennyién látogatnak ki a verseny napján nagyjából –, akiknek a 85%-a külföldi, ami kb. 60 ezer fő.
Ha azt feltételezzük, hogy az áltagnál kétszer annyit költenek minden nap, hozzáadjuk az 1,3 milliárd jegyárbevétel egészét, és öt napig maradnak, akkor már mindent nagyon felülbecsültünk. Így is csak 8,8 milliárd forintnyi bevétel jön ki az országnak, de simán lehet, hogy fele ennyi sincs a valós szám.
És ne feledjük el, ekkor még csak bevételről beszélünk, ez még nem az állam zsebében köt ki. Mivel Magyarországon kb. a GDP fele köt ki az állami költségvetésben, ennél jóval több bevételre lenne szükség, hogy az államnak megérje a támogatás, legalább a 13 milliárd dupláját kellene itt hagyni a külföldieknek.
De mennyi külföldi látogató kellene ahhoz, hogy mindez megérje? 166 ezer sokat költő, sokáig maradó külföldi már behozná azt a pénzt, ami a magyar állam számára is előnyössé tenné az üzletet. Kár, hogy ez lehetetlen. De elég lenne az is, ha az 50 ezer turista naponta 100 ezer forintot hagyna itt öt napon keresztül a belépőjegyen kívül. Azért a napi 300 eurós költés igencsak kimagasló, és öt napig se sokan maradnak, a Forma-1-es turisták jó része a szomszédos országokból jön, és nem Dubajból vagy Monacóból.
De nem csak a Hungaring fizeti súlyos milliárdokat a Forma-1 szervezőinek, az MTVA évi átlagosan 1,6 milliárd forintot fizet egy évad közvetítési jogaiért a Magyar Nemzet számítása szerint.
Padlógáz a pénzköltésben
Miközben a Hungaroring állami támogatása egyre csak növekszik, a bevételei már kevésbé: 2013 és 2016 között a piaci bevétel átlagosan 6 százalékkal nőtt, míg az állami apanázs 14 százalékkal.
Ez azt jelenti, hogy a teljes bevételben a 2013-as 66%-ról 2016-ra 72%-ra nőtt az állami támogatás aránya.
A Hungaroring Zrt. gazdélkodása 2013 2014 2015 2016 Értékesítés árbevétele 3 911 190 3 802 140 4 488 610 4 895 715 Egyéb bevétel (állami támogatás) 7 460 126 8 139 673 11 864 093 12 708 301 Összes bevételből állami támogatás aránya 66% 68% 73% 72% Bérköltségek 97 866 115 098 126 166 166 620 Személyi jellegű kifizetések 0 0 31 650 45 235 alkalmazottak száma 15 15 19 22 havi átlagbér 544 639 685 810 Forrás: Opten
Gyulay Zsolt úgy lehet kifejezetten jól fizetett menedzser, hogy az által vezetett cég nem hozza, csak viszi az adófizetői pénzeket.
Egy 4,8 milliárd forintos árbevételű céghez méreten a piachoz képest igen csak elrugaszkodottnak tűnik a havi 2 750 000 forintos bruttó fizetés. Erre jön még 10% prémium, 8 200 000 forint éves egyéb juttatás, illetve további havi 180 000 tiszteletdíj, de megkap évi 200 ezer cafetériát is. Ezekből az jön ki, hogy Gyulay Zsolt havi bruttó 3,9 millió forintot keres.
De ment neki jobban is korábban, hiszen 2012.11.15. és 2016.07.14. között a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatója is volt, itt még 977 ezer forinttal (bruttó) több volt a fizetése.
De nem csak ő keres kimagaslóan jól a cégnél: 2016-ban az átlagbér már bruttó 810 ezer forint volt, ami bankokat és IT-cégeket megszégyenítő teljesítmény.
Ungarn ♥ Red Bull
Nehezen érthető, hogy kerül a Hungaroring Sport Zrt. a repülő sportok környékére, de ők szervezik a Red Bull Air Race-t is. Míg a Forma-1 esetében keletkezik direkt állami bevétel, ha nem is annyi, mit amennyibe az egész kerül, el lehet vitatkozni ki mit ért bele a közvetett megtérülésbe.
Szijjártó Péter külügyminiszter és Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója a Hungaroringen 2017. július 29-én. Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA
A belvárosi Duna-szakasz körül megrendezett Reb Bull Air Race esetében azonban még belépődíj sincsen, a látogatók számát még becsülni sem nagyon lehet. A Hungaroring szerint nagyjából 100 ezren követték a helyszínen a versenyt. Azt már mi tesszük hozzá, hogy szinte csak magyarok. Ez a verseny messze nem olyan népszerű, mint a Forma-1.
Viszont nagyon drága: a Red Bull Air Race-ért 4,4 millió dollárt, tehát kb. 1,2 milliárd forintot fizetett ki 2015 óta minden évben a Hungaroring. Itt már teljesen értelmetlen megtérülésről beszélni, elhanyagolható számú az a turista, aki emiatt jönne Budapestre, maximum akik így is itt vannak, megnézik. Egyébként a Red Bull Air Race esetében még a megtérülésről készített számítással sem bíbelődtek, nem lehet ilyet fellelni. De mégis csak büszkék lehetünk: a Red Bull 6,06 milliárd eurós árbevételének - aktuális árfolyamon 1 848 milliárd forint - egy ezreléke a mi adónkból van!
A Reb Bull nem csak óriási pénzhez jut, még szinte ingyen is megkapja a budapesti belvárost: a főváros potom 8 milliót kér területfoglalásért. De az MTVA is fizet a Red Bull GmbH-nak közvetítési jogokért 95,7 millió forintot 3 évre, tehát évente 31,9 milliót.
És a magyar energiaitalosok?
A magyar állam tehát, miközben a hazai vállalkozások megerősítéséről hablatyol, az osztrák energiaitalgyártó gigantikus marketinggépezetét finanszírozza. Az üdítő-italipar pedig olyan ágazat, ahol a reklámköltség a termék árának nagy része. Energiaital pedig van magyar is, több márka.
Szerző: Bucsky Péter | [
"Hungaroring Sport Zrt."
] | [
"Liberty Media",
"Red Bull GmbH",
"Bayern Landesbank",
"Magyar Nemzet",
"Delta Topco",
"Liberty Broadband",
"Red Bull",
"Red Bull Air Race",
"Reb Bull",
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.",
"Soros Fund Management",
"Abu Dhabi",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
Az ellenőrzöttek negyede feketemunkás volt a Kálvin téren, a metróépítkezésen. Három másik embert kisebb szabálytalanságokkal dolgoztattak a kivitelezők. A KDNP a szabálytalankodó cégekkel kötött szerződések felbontását követeli, és félretájékoztatásról beszél. A DBR, a metrót építő projektigazgatóság közleménye szerint ők még nem kaptak tájékoztatást az eljárásról, és a KDNP-t sem informálták az ügyről.
A 4-es metrónál még az első ütem finanszírozását is átvilágíttatja az Európai Unió. A VEKE szerint egyre kétségesebb a második ütem sorsa.
A kelenföldi állomás pótmunkái és az állomások belsőépítészeti munkái srófolhatják tovább az árat, de csak később derül ki, mennyivel. A pluszköltség több tíz milliárd forint is lehet.
Lecsúszhat a BKV a kártérítésről, mert túl későn adta be kárigényét, pedig a Versenyhivatal már március elején felhívta figyelmét.
A közlekedési cég szerint légbőlkapottak és alaptalanok a kritikák, augusztus 20-ig el kell viselni az araszolgatást, a zsúfoltságot és a megtriplázódott menetidőt.
A Kálvin téren, a 4-es metró építkezésén hét munkáltató dolgozóit ellenőrizték június 6-án a munkaügyi felügyelet emberei. A hét cég közül négy szabálytalanul foglalkoztatta a dolgozókat, közülük három be sem jelentette az érintetteket, akik így feketemunkásnak minősülnek, mondta Rétvári Bence, a KDNP fővárosi képviselője hétfői Kálvin téri sajtótájékoztatóján.
Menekültek a helyszínről
Egy negyedik cégnél kisebb szabálytalanságokat találtak, ezek után mondta Rétvári, hogy a helyszínen dolgozó cégek többsége szabálytalanul alkalmazta dolgozóit.
Rétvári elmondta,. Hogy a környéken lakók már júniusban értesítették a KDNP-t arról, hogy a Kálvin téren a munkaügyi ellenőrök érkezésekor az építkezésen dolgozók menekülni kezdtek. Az aluljáróban azonban egy csoportjukat feltartóztatták az ellenőrök, és ekkor húsz ember papírjait vizsgálták meg (ha egyáltalán volt papírjuk).
Húszból öt volt feketemunkás
A húszból öt embert munkaszerződés és bejelentés nélkül dolgoztatott három munkáltató, három embert pedig kisebb szabálytalanságokkal alkalmazott az említett negyedik cég.
Rétvári elmondta, hogy a hozzájuk érkezett bejelentések után felhívták a BKV négyes metrót építő DBR projektirodáját. Ott azt a tájékoztatást kapták, hogy valóban volt ellenőrzés, de nem indult eljárás az ügyben. Rétvári azonban közben megkapta az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) Közép-Magyarországi Munkaügyi Felügyelőségétől a jelentést, amelyből kiderültek a részletek, így a szabálytalanságok is. Gerőfi László igazgató ebben utal egy jogszabályra, amely szerint ilyen esetekben a munkáltatóval szemben indítanak eljárást.
Bonsták fel a szerződéseket!
Ezek után Rétvári felszólította a BKV-t, hogy bontsa fel azokkal a cégekkel a szerződéseket, amelyek feketemunkásokat alkalmaztak, és ne kapjanak további fővárosi megbízásokat azok, akik így dolgoztatják embereiket.
Rétvári szerint vagy a DBR projektiroda tájékoztatta félre őket vagy alvállalkozók nem adtak korrekt információt a BKV-nak. A "valótlan tartalmú tájékoztatásért" valakinek felelnie kell, tette hozzá.
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy 500 milliárd forintos fővárosi beruházásnál nem jelentik be a munkavállalókat. Ha elhatalmasodik a feketemunka a metróépítésén, az uniós támogatások is veszélybe kerülhetnek, figyelmeztetett.
150 milliárdos többletköltség
Bagdy Gábor, a KDNP frakcióvezetője a sajtótájékoztatón azt mondta: "nagyon nagy a gyanú arra, hogy a BKV projektigazgatósága az egész metróprojekt-beruházás során elsősorban nem a főváros, hanem sokkal inkább az alvállalkozói érdekeit védi".
Bagdy emlékeztetett arra, hogy a metróépítkezésen már eddig is 150 milliárdos többletköltség derült ki. Felidézte, hogy néhány budai helyszínen a versenyhivatal szintén szabálytalanságokat állapított meg különböző DBR-beruházások kapcsán. Ott azonban a BKV nem élt kártérítési igényével, és így legalább egymilliárdos kárt szenvedett el.
A DBR nem tud feketemunkásokról
A DBR projektigazgatóság közleményt adott ki a KDNP sajtótájékoztatója után. Az igazgatóság hivatalos tájékoztatást még nem kapott a feketemunkásokról, és így nem bont szerződést az alvállalkozókkal.
A közlemény szerint a metróépítés összes alvállalkozóját közvetlenül és napi szinten a beruházásért felelős mérnöki cég szakemberei ellenőrzik. A szerződés - emlékeztet a DBR - csak akkor bontható fel részükről, "ha a vállalkozó többszöri írásos figyelmeztetés ellenére sem folytat jogkövető magatartást és a folyamatos, illetve szándékos szerződésszegés ténye dokumentáltan megállapítható. Amennyiben bármely alvállalkozó bizonyíthatóan, többszöri alkalommal, folyamatosan és a felszólítások ellenére feketemunkásokat alkalmaz, úgy a szerződés passzusait betartva, felbontható a megállapodás. Ez jelen esetben nem áll fenn" - hangsúlyozza a közlemény.
Ellenzik a feketemunkát
"A DBR Metró Projekt Igazgatóság teljes mértékben ellenzi a feketemunkát azaz bármely törvénytelen foglalkoztatást. A KDNP közleményében hivatkozott Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség levele 5 munkaszerződés nélküli dolgozóról beszél. Ha ez bebizonyosodik és a DBR-t is hivatalosan értesítik, az igazgatóság megteszi a szükséges lépéseket és felszólítja az esetlegesen érintett alvállalkozókat a jogkövető magatartásra" - hangsúlyozza az Indexhez is eljuttatott kommüniké.
A DBR szerint ugyanakkor a KDNP nem kért és nem kapott tájékoztatást az igazgatóságtól. | [
"BKV"
] | [
"Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség",
"Európai Unió",
"DBR Metró Projekt Igazgatóság",
"Közép-Magyarországi Munkaügyi Felügyelőség"
] |
Nyolc éve szorult helyzetbe került az FHB Bank: azonnal 30 milliárd forintnyi tőkére volt szüksége, hogy ne boruljon fel. Spéder Zoltán, a bank akkori vezetője jól feküdt a kormánynál: rendszeres vendég volt Orbán Viktor irodájában, egészen közeli, baráti kapcsolatban állt Lázár Jánossal, a miniszterelnöki hivatal vezetőjével, üzletelt Simicska Lajossal, a Fidesz akkori gazdasági centrumával, és Németh Lászlóné fejlesztési miniszterrel is jóban volt. Ezek után senkit sem lepett meg, hogy az FHB furcsa kötvénykibocsátással 30 milliárddal növelni tudta az alaptőkéjét.
Hiába pletykálták, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő segítette ki a bankot, és hogy a magyar állam ezzel nem járt valami jól, ezt nem lehetett bizonyítani, hiszen az MNV könyvelése és más nyilvános adatok nem utaltak ilyen kötvényvásárlásra. Ebben a cikkben azt a forgatókönyvet írjuk le, ami minden elérhető nyilvános adattal egybevág. Eszerint az FHB egy miniszteri szinten egyeztetett, bonyolult értékpapír-cserével jutott hozzá a 30 milliárdhoz, méghozzá úgy, hogy Orbánék az FHB megsegítése érdekében még a lenyúlt nyugdíjvagyont is bevetették.
Amennyiben tényleg az állam segítette ki az FHB-t, az tiltott állami támogatásnak minősül, de az biztos, hogy nemzetközi szinten is kínos egy ilyen ügy. Ennek ellenére Magyarországon ezt a jelek szerint gond nélkül meg fogja úszni minden érintett.
2012-ben még nagyon más volt a világ. A Fidesz csak két éve volt hatalmon, Orbán Viktor pedig még jóban volt Spéder Zoltánnal, Csányi Sándorral meg nem. A Miniszterelnökséget még Lázár János vezette, aki kifejezetten a barátjának tartotta Spédert, Csányi Sándort meg polipnak nevezte. A miniszterelnök éppen azt tervezgette, hogy a takarékszövetkezetek összevonásával Fidesz-közeli tulajdonú ellen-OTP-t hoz létre, erre a munkára pedig a tapasztalt, és a párt környékén már az 1993-as székházügy óta ismert bankár, Spéder Zoltán volt a legalkalmasabb, aki a hitelválságban kissé megingott bankját, az FHB-t és a Magyar Postát is elkezdte belegyúrni az új nagy lakossági bankba.
Az FHB azonban 2012-ben nem volt abban az állapotban, hogy ilyen komoly terveket lehessen rá alapozni, a 2008-as nagy gazdasági válság hatásait még nem tudta kiheverni. A válság annak idején az amerikai jelzáloghitelezési piacról indult ki, és éppen a bankszektorban, a hitelezési piacon volt legbrutálisabb a hatása. Az FHB pedig – Földhitel és Jelzálog Bank – talán az összes hazai bank közül a leginkább kitett volt a jelzálogpiaci összeomlásnak.
A hazai bankszektor legtöbb szereplője külföldi tulajdonú volt akkor, ezek a cégek fordulhattak anyabankjukhoz segítségért, de az FHB csak az államtól kérhetett. Kapott is, még a szocialista kormányzás idején. Gyurcsány Ferenc ekkorra már lemondott, bár formálisan még miniszterelnök volt, az FHB pedig ebben az interregnumban szerezte meg a támogatást: 30 milliárd forint tőkeinjekciót és 400 millió eurónyi hitelt kapott az államon keresztül az IMF-mentőcsomagból, illetve az állam által lehívható nemzetközi segélykeretből.
A mentőcsomag viszont azzal járt volna, hogy az állam bizonyos feltételek nem teljesülése esetén tulajdont szerezhet az FHB-ban, emiatt a bank vezetése a még mindig kritikus gazdasági helyzetben úgy döntött, hogy visszafizeti a harmincmilliárdot, ráadásul egy EU-s döntés következményeként még 2,6 milliárd forintnyi kamatot és büntetést is a gyengélkedő bank nyakába varrtak.
2012-re tehát az FHB tőkéjéből megint hiányzott harmincmilliárd forint, újabb segítségre volt szüksége, de akkor már Orbán Viktornak hívták a miniszterelnököt.
Spéder ebben a helyzetben fordult fideszes barátaihoz. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"FHB Bank"
] | [
"Magyar Posta",
"Földhitel és Jelzálog Bank"
] |
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint nincs rendben, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda csak személyes betekintésen mutatta meg a Csetényi Csaba cégeivel kötött szerződéseket. A NAIH felszólította Rogán Antal hivatalát, hogy mielőbb küldje el számunkra a dokumentumokat email-ben.
Hónapok óta próbáljuk kideríteni közadatigénylésekkel, hogy pontosan mire költött el többmilliárd forintot a Miniszterelnöki Kabinetiroda a kvótakampánnyal összefüggésben. Ennek a kutatómunkának egyik állomása az volt, amikor kikértük Rogán Antal hivatalától a Pasa parki szomszédja, Csetényi Csaba cégeivel kötött három darab szerződést.
Amilyen egyszerűnek tűnt a dolog, olyan huzavona lett belőle: a Kabinetiroda közölte, hogy csak személyesen mutatja meg a szerződéseket, a Belügyminisztérium épületében.
Az iratbetekintés az adatigénylésünk után bő egy hónappal megtörtént, és nem csak a szerződéseket, hanem az azok keretében lefolytatott kampányokhoz kapcsolódó elszámolásokat is megmutatták. Vagyis tulajdonképpen többet kaptunk, mint amit kértünk. Azonban ennek ellenére úgy éreztük, hogy nincs rendben az, hogy három szerződés miatt be kell menni személyesen az adatgazdához, mert az nem hajlandó elküldeni a dokumentumokat email-ben, ezért panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).
Néhány napja megjött a hatóság válasza (PDF), mely szerint jól gondoltuk, hogy nem járt el jogszerűen a Miniszterelnöki Kabinetiroda az adatigénylésünkkel kapcsolatban. A NAIH felszólította Rogán Antal hivatalát, hogy az igénylésnek megfelelően, haladéktalanul küldje el email-ben a kért dokumentumokat, mert
“A Hatóság (...) megállapította, hogy [a Miniszterelnöki Kabinetiroda] önmagában azzal, hogy nem az adatigénylő által kért módon teljesítette az adatigénylést, és nem a KiMitTud adatigénylő rendszeren keresztül küldte meg a szerződések másolatát, az információszabadság sérelmét valósította meg."
A NAIH október 28-i keltezésű levele november 7-én érkezett meg, a Kabinetiroda azonban még mindig nem küldte el a kért szerződéseket.
Erdélyi Katalin | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
A Székesfehérvári Városi Bíróság háromévnyi tárgyalás után ítéletet hirdetett a Fehérvár FC - jelenleg Videoton - korábbi ügyvezetőinek és játékosügynökeinek ügyében: adócsalás és további bűncselekmények miatt valamennyiüket elítélték.
A bíróság a perben a Fehérvár FC 1998 és 2005 közötti tevékenységét vizsgálta. A vizsgálatot még a Magyar Labdarúgó Liga (MLL) kezdte. Az anyagot a székesfehérvári közgyűlés is tárgyalta, majd a veszprémi rendőrségnek adták át az ügyet, írja a sporthirado.hu.
A nyomozás után a vádiratot átadták az ügyészségnek adócsalás bűntette, illetve vétsége, számviteli rend megsértése és okirathamisítás gyanúja vádjával. A vádirat szerint a klub 2001 és 2005 közötti vezetése a játékosok után nem fizetett személyi jövedelemadót és járulékokat, így az államot százmilliós nagyságrendű kár érte.
A Videoton-előd Fehérvár FC korábbi ügyvezetői a játékosokkal nevetségesen alacsony összegű munkaszerződéseket írattak alá. A később a Pápa színeiben NB I.-es gólkirály szlovák Tomas Medved például papíron 80 ezer forintot keresett, míg a prémiumot – tehát az igazán nagy juttatást – fiktív szerződések után fizette a klub.
A nyomozásnál gyanús játékoseladásokat is vizsgáltak, egy feljelentés szerint például ingyen elengedtek egy 58 millió forintot érő labdarúgót is. A vádiratba azonban ezek az ügyletek nem végül nem kerültek be.
A tárgyalás eredetileg Maráczy Endre – a Fehérvár FC korábbi ügyvezetője - és társai ellen kezdődött, az elsőszámú vádlott mellett a további vádlottak voltak: Gróf András, Viniczai Tibor, Gál László, Dósa Mátyás, Szelier András (mind korábbi ügyvezetők), valamint Kiss József, Gálfy György és Bordás Tibor játékosügynökök. (Viniczai Tibor és az időközben elhunyt Szelier András Székesfehérvár korábbi alpolgármesterei is voltak.)
Maráczy korábban úgy nyilatkozott a játékosok szerződéséről a bíróságon, hogy sem az MLSZ, az MLL, az önkormányzat, a Felügyelő Bizottság, sem pedig az APEH nem emelt kifogást azok ellen, egyetlen ellenőrzéskor sem.
Sárközi Ilona bírónő a felsorolt vádak közül adócsalás bűntette, illetve vétsége miatt szabott ki pénzbírságot a vádlottak többségére, szabadságvesztést senkire sem kért az ügyész.
Miután akkoriban szinte az egész magyar labdarúgás "így működött", a bírónő figyelembe vette a bevett szokást, indoklásában ezért hozott enyhe, ám elmarasztaló ítéletet. A vádlottak fellebbezhetnek. | [
"Fehérvár FC"
] | [
"Magyar Labdarúgó Liga",
"Székesfehérvári Városi Bíróság",
"Felügyelő Bizottság"
] |
A közbeszerzési hatóság oldalán újabb két szerződésmódosítást tettek elérhetővé, igaz, egyik sem mai keltezésű, viszont mindkettő tovább növeli a már így sem olcsó nyári vizes világbajnokság végső költségvetését. Összesen 99,85 millió forinttal drágult a nyári projekt, holott már hónapokkal a rendezvény után vagyunk.
A kisebb tétel, nettó 27,85 millió forint költségemelkedést eredményezett. Balatonfüreden a rendezvényhez szükséges létesítmények tervezése és kivitelezése lett drágább, mivel a nyertes vállalkozótól, a Hanley Service Kft.-től pótmunkákat rendeltek meg. Ezek a következők voltak a feltöltött szerződésmódosítás szerint:
A kültéri stéget szőnyeggel kellett leburkolni. Eredetileg faburkolattal látták el, amire a megrendelő (Bp2017 Kft.) sötétkék szőnyegborítást kért.
"A megrendelő tájékoztatást küldött, hogy azokban a létesítményekben, ahol emberek tartózkodnak, klímaberendezést kell biztosítani." Ez 54 klíma beszerelését jelentette.
VIP területre kellett egy 100 négyzetméteres merev falú sátor. Ezzel az eredetileg tervezett puha falú sátrat cserélték le.
A gyorsított ütemterv szerinti bontás plusz költségeket eredményezett. ()
Így a Hanley Service végül majdnem nettó 300 milliót kapott a munkáért.
A másik módosítás a kormány kedvenc őrző-védő cégét érintette. A Valton-Sec ugyanis elnyerte a világbajnokság biztonsági szolgáltatásainak ellátását, a szerződést azonban július utolsó napján módosítani kellett. A dokumentum szerint több ok miatt került erre sor:
a FINA Elite és a FINA Masters eredetileg rögtön egymás után kezdődtek volna, végül aztán lett egy hét szünet, ebben az időszakban is szükség volt az őrzés-védelmi feladatok ellátására.
A FINA Mastersen a magyar csapat mérkőzésein az előzetes igényfelmérések alapján nagyobb érdeklődés volt várható, ami szintén többlet szolgáltatás igénybevételével járt.
A FINA Masters vb után a külső rendezvényterületek bontása a tervezettnél nagyobb területen valósult meg, amire szintén pótlólagos szolgáltatást kellett igénybe venni.
Mindezek miatt a Valton nettó 72 millió több pénzt kapott a szerződésmódosítás szerint. A cég a feladatért eredetileg nettó egymilliárd forintot kapott, ami ezzel a kis "apróval" egészül még ki.
mfor.hu | [
"Valton-Sec",
"Hanley Service Kft."
] | [
"FINA Elite",
"Bp2017 Kft."
] |
Félnek az ombudsmani hivatal munkatársai, és én nem tudom megvédeni őket – mondta Szabó Máté országgyűlési biztos. Az APEH elnöke személyes találkozót kér az ombudsmantól az eset tisztázása érdekében.
Szabó Máté az MTI-nek elmondta, hogy a hivatal munkatársaival folytatott beszélgetése során derült ki, hogy egyes munkatársak egyes hatóságokat nem akartak vizsgálni, illetve nem óhajtották, hogy a vizsgálat eredménye nyilvánosságra kerüljön, amikor pedig rákérdezett ennek az okára, kiderült, hogy azért, mert félnek. Egyes hatóságok ugyanis az ombudsmani hivatal vizsgálata után a hivatal egyes munkatársainál "többé-kevésbé szabályosnak tűnő", ám a "retorzió gyanúját" felvető eljárásokat kezdeményeztek. Kollégái visszakérdeztek, meg tudja-e őket védeni, és kiderült, hogy nem – tette hozzá az ombudsman.
Az esetek azonban nem bizonyíthatók, nem kézzel foghatók - mondta Szabó Máté. Amikor arra kérte kollégáit, hogy írják le a velük történteket, ennek nem volt eredménye. A bennük kialakult félelem viszont jól érzékelhető, és kedvezőtlenül befolyásolja az ombudsmani hivatal munkáját, hatékonyságát, eredményességét.
Bizonyos hatósági eljárások gyakorisága, jellege, időzítése, intenzitása lehet szembeötlő, például amikor egy, az APEH-et érintő ombudsmani vizsgálat után nem sokkal a vizsgálatban részt vevő dolgozónak letiltják a karácsonyi fizetését egy rosszul befizetett adónem miatt - említette meg az országgyűlési biztos.
Ez a probléma nemcsak az ombudsmani hivatal néhány tucat munkatársát érintheti, hanem számos más hasonló hatóságot, például az Állami Számvevőszéket vagy az ügyészséget is - tette hozzá Szabó Máté, aki emlékeztetett arra is, hogy a nemzetközi korrupciós felmérésekben Magyarország megítélése meglehetősen kedvezőtlen.
Az ombudsman szerint külön elbánást igényelnek a vizsgálatokban résztvevő munkatársai, hiszen negatív és pozitív befolyásolásnak egyaránt ki lehetnek téve. Ez elsősorban kulturális kérdés szerinte. Magyarország még messze van a skandináv közélet, állami szféra korrupciómentességétől. Két dolgot tehetnek az érintettek: vagy várnak, amíg ez magától kialakul, vagy tesznek is érte valamit - mondta Szabó Máté.
Arra a felvetésre, hogy akár súlyos bűncselekménynek is minősülhet az ombudsmani hivatal munkatársait zaklatni a munkavégzésük miatt, az országgyűlési biztos azt mondta: ha volnának kétséget kizáró bizonyítékai, már feljelentést tett volna, de ilyenek nem állnak rendelkezésére.
Lövétei István alkotmányjogász az eset kapcsán az MTI-nek azt mondta: "eddig nem tartottam szükségesnek az ombudsmani hivatal munkatársainak speciális védelmét, de el kell fogadnom, hogy ez egy valós probléma lehet". Ez az ország még nem Svédország, az általános normák betartása még nem "hézagmentes" - tette hozzá a szakember.
Lövétei István szerint nem példa nélküli bizonyos állami szervezek dolgozóinak speciális védelme, ki lehet dolgozni az ilyen különleges szabályokat, a zaklatástól való mentességhez például lehet többletgaranciákat adni. Ennek egyik módja lehet, hogy például az országgyűlési biztosok hivatalának munkatársait más hatóságok csak külön eljárási rendben vizsgálhatják, és ha valaki ebben a körben egyedi utasítást akar adni, akkor azt indokolnia kell.
A rendvédelmi szerveknél például speciális egységet állítanak fel a belső vizsgálatok lefolytatására, hogy az általános utasítási rend, hierarchia ne befolyásolja az eredményességet, a hatékonyságot - tette hozzá Lövétei István.
Az MTI értesülése szerint az APEH elnöke találkozót kér Szabó Máté ombudsmantól a hétvégén közzétett nyilatkozata miatt, amely szerint egyes adóhatósági eljárások, intézkedések kapcsán felmerül annak a gyanúja, hogy azokat az ombudsmani hivatal dolgozói elleni retorzióként alkalmazták. Bakonyi Ágnes, az adóhatóság szóvivője ezt meg is erősítette.
Szabó Máté vasárnapi közleményében úgy fogalmazott: "felmerül a retorzió gyanúja akkor, ha a konkrét vizsgálati megállapításaim közlését vagy netán nyilvánosságra hozatalát követően hoz ugyanaz a hatóság, amelyet vizsgáltak, rövid időn (egy-két hónapon) belül jogszerű, többé-kevésbé szabályos, ám célzottnak tűnő intézkedést - éppen a vizsgálatot végző munkatársamat érintő ügyben".
Bakonyi Ágnes az MTI-nek annyit mondott, hogy az adóhivatal vezetői megdöbbenéssel fogadták az ombudsman "minden alapot nélkülöző feltételezését", amelyet a leghatározottabban vissza is utasít. A szóvivő felvetette: ha az ombudsmannak vagy bármelyik kollégájának a birtokában van bármely olyan információ, adat vagy dokumentum, amely alátámasztaná a feltételezést, akkor azt nyomban el kell juttatni az adóhatósághoz vagy bármely illetékes állami szervhez, ilyen azonban mindezidáig nem történt.
Bakonyi Ágnes hozzátette: jogállamban elképzelhetetlen, amit az ombudsman felvetett, és "teljesen életszerűtlen is, hiszen nem alkalmas a befolyásolásra", a mai sajtóviszonyok között pedig nyilvánvaló szerinte, hogy nyomban ki is derülne. | [
"APEH"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
A Világgazdaság úgy tuja: az agrártárca vizsgálatot indított, hogy kiderítse, a saját tulajdonában lévő Atev Fehérjefeldolgozó Rt. megvásárolhatott-e irreálisan nagy összegért egy porig égett üzemet.
A Világgazdaság úgy tudja: az agrártárca vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a saját százszázalékos tulajdonában lévő Atev Fehérjefeldolgozó Rt. milyen körülmények között vásárolt meg egy ingatlant a Fejér megyei Mátyásdombon. Az előzetes vélemények szerint a cég irreálisan sokat, csaknem félmilliárd forintot fizetett egy porig égett fehérje-feldolgozó üzemért 1999-ben.
Bár a minisztérium az Atev tavalyi gazdálkodásáról készült mérleget elfogadta, Vonza András, a tárca vezetője utasítást adott az inkriminált ingatlanügyelet kivizsgálására. Ha a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a vételár valóban túlzott volt, a tranzakciónak személyi következményei lehetnek az Atev vezetésében.
Az agrártárca a szolgáltatás-ellenszolgáltatás elve alapján az adásvételi szerződést is megtámadhatja - értesült a Világgazdaság -, ha a kifizetett összeg a piaci érték több mint 50 százalékát meghaladta. Ez felvetheti a cég könyvvizsgálójának, a Hozam Audit Kft. a felelősségét is.
(2001. március 31.) | [
"Atev Fehérjefeldolgozó Rt.",
"Hozam Audit Kft."
] | [] |
Feljelentést tett hűtlen kezelés miatt az állami tulajdonú Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. ellen a salgótarjáni vízmű ügyvezető igazgatója. A kazincbarcikai székhelyű regionális vízműveket ezzel a legnagyobb vásárlója támadta meg - nem először.
Salgótarjánban úgy látják, hogy az Észak-magyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) pocsékolja a vizet, mégpedig azért, hogy magas költségeire hivatkozva növelhesse árait. Varga László, a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. ügyvezető igazgatója szerint a régiós vízművek emberei két hónapja naponta 1000-1200 köbméter tisztított vizet folyatnak el egy vízelvezető árokba a Salgótarján-Kisterenye szakaszon, egy átemelőnél. Nem messze attól, ahol egy százmilliós beruházás keretében egy nagy nyomású vezetéket cserélt a hálózat tulajdonosa, az ÉRV. Az ÁNTSZ szeptember közepén már jó minőségűnek értékelte a vizet, az mégis csak szakaszosan kerül a településeket ellátó rendszerbe, nagy része egy csövön át a szabadba folyik.
Szakemberek számítása szerint csak a 21-es főút mentén, a Vizslás-Újlak község határában lévő kifolyónál naponta 250-300 ezer forintot öntenek a patakba, ami decemberre már tetemes felesleges kiadást okozott az ÉRV-nek. Ezeket a költségeket, valamint az ivóvíz árokba vezetésében közreműködő két-három dolgozó bérét, hétvégi és ügyeleti pótlékát végül a fogyasztókkal fogják majd megfizettetni - állítják a salgótarjáni vízművesek. Szerintük az állami cég abban érdekelt, hogy magas költségekkel üzemeljen, takarékosságra semmi nem ösztönzi őket. Ez pedig azért fáj az önkormányzati vízműtársulásnak, mert az az ÉRV által értékesített víz mintegy harmadának, évi 2,3 millió köbméternek a vevője.
Kovács Zsolt, az ÉRV vezérigazgatója nem tagadja, hogy valóban jó minőségű tisztított ivóvizet folyatnak el Újlaknál. Ám szerinte ezt egy helyi beruházás technológiája most megkívánja. Kisterenyén ugyanis átadásra kész egy százmillió forintból felújított, nagy nyomású vízvezetékrendszer, és amíg a teljes átvételi eljárás nem fejeződik be, addig ezt kell tenniük. Túl vannak már az összes szakhatósági bejáráson, de az együttes engedélyt még nem kérték meg. A vezérigazgató szerint azért nem, mert óvatosságból a szokásosnál kissé hosszabb próbaüzemet tartanak.
A vízszolgáltatás hasznát - állítja a vezérigazgató - a fejlesztésekre fordítják: nemrég adták át Heves megyében a siroki távvezetéket, amelyre 650 millió forintot költöttek az amortizációs, vagyis a fejlesztési alapjukból. Részt vesznek uniós pályázatokon, s ennek is köszönhető többek között, hogy a lázbérci víztározótól Bükkszenterzsébeten át Pétervásáráig 2007 januárjára kiépül egy korszerű távvezeték, megoldják a lázbérci víztározó védelmét, és Szilvásváradnál tanösvényt is alakítanak ki. Kovács Zsolt nem akar számháborút a salgótarjáni vízművesekkel, így nem közölte, hogy szerinte mennyi is az Újlaknál elfolyt víz értéke. Csupán annyit mondott, hogy belefér a beruházási keretbe.
Az ÉRV-vel szerződéses kapcsolatban lévő nógrádi vízműtársulások és az azokban képviselt önkormányzatok már korábban, a polgármesterek pártállásától függetlenül kezdeményezték, hogy az államtól közös tulajdonukba kapják a jelenleg az ÉRV által kezelt vagyont, egyebek közt az Ipolyból vizet nyerő mihálygergei Komra-völgyi víztározót és az ehhez tartozó vízműrendszert is. A vízügyi tárca már több ízben elutasította kérelmüket, az önkormányzati vízműtársulás pedig fellebbezett, majd pert indított az ügyben. Alighanem ez áll a mostani feljelentés hátterében: ezáltal is igazolni szeretnék, hogy ők lennének a jó tulajdonosok, ez esetben nem folyna ki a szabadba a tisztított ivóvíz, nem folyna el a hálózatfenntartásra, -fejlesztésre fordítható pénz.
A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság a napokban megkezdte a nyomozást az ügyben. A vizsgálat döntheti el, valóban történt-e milliós nagyságrendű vízpazarlás, s fennáll-e a hűtlen kezelés. | [
"Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt."
] | [
"Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Salgótarján és Környéke Vízmű Kft."
] |
Kedden két parlamenti küldöttség is külföldre utazott. Portugáliába hárman repültek, Chilét egy magyar honatya célozza. Mi a feladat? Megkérdeztük. Sok kicsi interjú. Hallgatható is!
Rendkívüli hetet tart az Országgyűlés, a szokásos hétfő-kedd helyett hétfőtől péntekig ülésezik a T. Ház. A sűrű program ellenére kedden két delegáció is külföldre indult. A parlament sajtó osztálya közleményekben tudatta a hírt a médiával.
Íme az első:
"Az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának delegációja 2011. november 16-17. között hivatalos látogatáson Portugáliában tartózkodik. A kétnapos látogatás során a delegáció tagjai találkoznak Guilherme Silva-val, a portugál parlament alelnökével, Luis Noronha Nascimento-val a Legfelsőbb Bíróság elnökével valamint megbeszélést folytatnak a portugál partnerbizottsággal."
És a második:
"Jakab István, az Országgyűlés alelnöke hivatalos látogatáson 2011. november 16-19. között Chilében tartózkodik. Alelnök úr a chilei Parlament székhelyén, Valparaíso városban megbeszélést folytat Antonio Horvath szenátorral; Guido Giraldival, a Szenátus és egyben a Kongresszus elnökével. Találkozik Patricio Meleroval, a Képviselőház elnökével és munkaebéd keretében tárgyal a kétkamarás chilei-magyar Baráti Csoport tagjaival. Santiagóban megbeszélést folytat továbbá Lorenzo Constans Gorrival, a Termelési és Kereskedelmi Kamara elnökével; Cristian Laroullet elnökségi miniszterrel, valamint Fernando Schmidt külügyi államtitkárral. Megkoszorúzza az 56-os Hősi Emlékművet és a Mindszenty Emlékkövet a helyi magyar kolónia vezetőinek részvételével, és Cristian Labbé polgármester jelenlétében."
Mivel nem kívánunk a demagógia csapdájába esni, közöljük a képviselőkkel készített villáminterjúkat.
Rubovszky György, KDNP, a mentelmi bizottság elnöke
Olvasom, hogy november 16. és 17. között Portugáliában tartózkodnak.
Én most Ferihegyen vagyok éppen.
Nagyszerű. Mit csinálnak Portugáliában?
A mentelmi bizottsággal tárgyalunk.
Miről?
Mentelmi jogról.
Konkrétabban lehet tudni?
Nem... Hát a mentelmi jogról. Ez tapasztalatcsere. Minden évben van ilyen... Jó, de most kénytelen vagyok elbúcsúzni.
Mármint Portugáliában minden évben van egy ilyen beszélgetés?
Nem, nem, nem, külföldről... De ha megengedi, egy pénztárban állok, és nem akarom feltartani a sort.
Repülő képviselők by Hir24.hu
Göndör István, MSZP, a mentelmi bizottság tagja
Mit csinálnak Portugáliában?
A mentelmi jog – merthogy otthon is arra készülünk, hogy újraszabályozzuk -, ezt fogjuk tanulmányozni. Jogi és parlamenti szempontból.
Mit takar a tanulmányozás? Kapnak iratokat és hazahozhatják?
Ez majd ott kiderül. Az a lényeg, hogy ott nem olyan kis létszámú bizottság van, mint nálunk, ott negyvenfős a bizottság. Nagyon kíváncsian várom, hogy mi lesz.
Elmondják majd önöknek, ők hogyan tárgyalják az ügyeket? Lesz esettanulmány meg tréning?
Ne haragudjon, de erre én most nem tudok válaszolni. Azt tudom, hogy a programot hosszan előkészítette a külügyi hivatal. Felkészülten és kíváncsian várjuk.
Akkor ez nem az a típusú út, amit ki lehetne váltani videótelefonnal vagy Skype-al?
Ezt nem. Ezt nem.
Ilyen utak vannak rendszeresen, ahol a mentelmi bizottság tanulmányozhatja a...
Nem! Nem, nem, nem nem, nem. Ennek különösen az adott alapot, hogy készülünk otthon újraszabályozni. Látva a konfliktusokat, amik évek óta előjöttek. De erről Rubovszky elnök úr biztos, hogy részletesebben tud...
Csak hogy jól értettem-e: ez most egyedi alkalom, korábban nem volt ilyen?
Én nem tudok róla.
Repülő képviselők by Hir24.hu
Varga István, Fidesz, a mentelmi bizottság tagja
Mit dolgoznak majd Portugáliában?
De ezt már megkérdezte két embertől, két kollégámtól is, akik itt vannak.
Ön is utazik, gondoltam, önt is megkérdezem.
Mentelmi üggyel kapcsolatosan megyünk. Mentelmi szabályozás, biztosan tetszik tudni, ezzel kapcsolatosan.
Olyan megbeszélés lesz ez, ami nem oldható meg itthonról Skype-al vagy videótelefonnal?
Hát, nem olyan ritkán szokott a mentelmi bizottság utazni. Egy évben egyszer fordul elő ilyen.
Tehát szükségesnek ítéli ön is ezt az utazást?
Hát, azt gondolom, hogy szükséges.
Repülő képviselők by Hir24.hu
Keressük a Chilét célzó Jakab Istvánt, titkárnője azt mondta: az alelnök úton van, és csak pénteken tud válaszolni a kérdéseinkre. | [
"Parlament"
] | [
"Termelési és Kereskedelmi Kamara",
"Baráti Csoport",
"Legfelsőbb Bíróság",
"T. Ház",
"Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság"
] |
Az eddigi nettó 696 millió forintról közel 766 millió forintra növeli a fideszes vezetésű Dunaújváros önkormányzatának cége, a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt. az Andy Vajna filmügyi kormánybiztos üzleti partnereként, illetve országszerte több rádiós frekvencia tulajdonosaként is ismert Belénessy Csaba volt MTI-elnök cégének, a Crossborder Film Kft.-nek a Dunaújvárosi Médiaközpont üzemeltetésére kifizetendő díjazást.
A Médiaközponton belül Vajna barátjának cége szervezési, vezetési, menedzsment feladatokat lát el, illetve szerkesztőséget tart fenn, és összehangolja a dunaújvárosi helyi médiumok tevékenységét. A kormányközeli üzletember vállalkozása készíti a Dunaújváros TV műsorait, illetve üzemelteti a tévét, továbbá hetilapot jelentet meg. Szintén Belénessy cége online felületeket üzemeltet és tart fenn. A szerződés része az Infó Dunaújváros print és online, valamint kiterjed a Rádió 24 (R24)-re is.
Az áremelést azzal indokolják, hogy az ajánlatkérő dunaújvárosi önkormányzat cége nem tudhatta előre, hogy a minimálbér és a garantált bérminium nagy mértékben emelkedni fog, márpedig ez növeli a vállalkozó költségeit, aki ezzel az ajánlati ár meghatározásakor nem számolhatott, derül ki a TED európai uniós közbeszerzési értesítőből.
A megbízási díjért a Crossborder Film Kft. összesen 48 hónapon át nyújtja a szolgáltatást. A szolgáltatás havidíja eredetileg 14,5 millió forint plusz áfa volt, ez 16,7 millió forintra emelkedik, így jön ki a 766 millió forint és az ezután megfizetendő áfa.
Mivel a szerződésmódosítás mértéke 9,99 százalék, így mivel az éppen hogy nem éri a 10 százalékot, az áremelést új közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül tudják lebonyolítani. A Crossborder Film Kft. az Opten adatai alapján mindössze 4 fős létszámmal üzemel.
A Crossborder Film legutóbbi ismert éves árbevétele 2016-ban 156 millió forint volt.
Dunaújváros önkormányzata
Kiemelt kép: Belénessy Csaba. MTI Fotó: Illyés Tibor | [
"DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt.",
"Crossborder Film Kft."
] | [
"Andy Vajna",
"Dunaújváros TV",
"Rádió 24",
"Infó Dunaújváros",
"Dunaújvárosi Médiaközpont"
] |
Az igazságügyi tárca egykori nagyhatalmú közigazgatási államtitkára, Gál András Levente is eljár az Innovációs és Technológiai Minisztériumot erősítve az MTA ügyeivel kapcsolatos tárgyalásokon – ezt az eseményekre rálátó olvasónk jelezte nemrégiben. Közadatigénylésünkre adott minisztériumi válaszból annyi biztosra vehető, hogy Gálnak van két, összesen 41 milliós keretösszegű megbízása a tárcával.
Gál András Levente a második Orbán-kormány elején, nem sokáig, 2011 végéig volt igazságügyi közigazgatási államtitkár, majd 2012 szeptemberéig a "jó állam" közigazgatási koncepció kidolgozásáért felelős kormánybiztos.
Ez idő alatt arról szóltak a politikai bennfentesek mondásai, hogy Gál nagyjából élet-halál ura a közigazgatásban, akár miniszterekkel is összeveszhetett, a kormányfő bizalmát élvezve általában az ő akarata ment foganatba.
Azóta is rendre föl- fölbukkan a neve, elnökölt például a vitorlásszövetségben is, jelenleg a CESCI nevű határmenti európai kezdeményezés alelnöke. Itt az első ember Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke.
A tárgyalásokra rálátó forrásaink szerint mostanában aktív akadémikusokkal is találkozhat Gál – információink szerint legalábbis több, az MTA-ügyben folyó tárgyalási fordulón is megjelent az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviseletében. Ráadásul forrásaink úgy érzékelik, Gál mandátuma meglehetősen erős, olykor még a hivatalos minisztériumi delegáltak álláspontját is fölülírhatja.
Közadatigénylést kültdünk az ITM-nek, amiben Gál András Levente ügyvéd, illetve a Gál és Társai Ügyvédi Iroda szerződéseire kérdeztünk rá, illetve próbáltuk konkrétan is megerősíttetni az MTA-s tárgyalásokra vonatkozó hírt. Egzakt válasz az első kérdésre érkezett (joggal, hiszen az vonatkozott megfoghatóan közérdekű adatra).
E szerint két szerződés van életben a minisztériummal (hogy Gál személyesen-e vagy az irodája a partner, az nem derül ki a válaszból, de talán nem is fontos). Mindkettő tavaly decemberben született és idén november végéig hatályos, az egyik nettó 40 millió, a másik pedig 1 millió forint keretösszegről szól.
A vaskosabb megbízás "jogi szakmai segítségnyújtásra", a soványkább peres és nem peres jogi képviseletre, okiratszerkesztésre vonatkozik. Az ITM ezen felül azt is közölte, hogy "Gál András Levente ügyvéd úr jogi szakmai munkacsoportban jár el meghatalmazottként".
Fotó: Gál András Levente 2012-ben, kormánybiztosként. MTI/Kollányi Péter | [
"Gál és Társai Ügyvédi Iroda",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium"
] | [
"Magyar Tudományos Akadémia"
] |
Hiába növelte egy év alatt százmilliárd forinttal a vagyonát Mészáros Lőrinc, és ugrott föl a leggazdagabbak listájának ötödik helyére, az erről szóló hír – látszólag – hidegen hagyta az embereket. A 168 Órának nyilatkozó szakértők ezen egyáltalán nem lepődnek meg. Szerintük mi, magyarok, részben történelmi tapasztalataink okán, zsigerileg megengedőbbek vagyunk mindennel szemben, amire a korrupció árnyéka vetül, mint a világ polgárosultabb felén élők. Abban viszont már nem ért egyet a társadalomtudós és a politikai elemző, hogy szabad-e egy baloldali párt prominensének – jelesül Botka László szocialista miniszterelnök-jelöltnek – gazdagellenes kampányt folytatnia.
Szombaton – május 20-án – tüntetők próbálják majd "megállítani Felcsútot". Mármint azt a jelenséget, amit legmarkánsabban Mészáros Lőrinc polgármester, Orbán Viktor kormányfő barátja jelképez. Az alaposan kikupálódott egykori felcsúti gázszerelő, A 100 leggazdagabb 2017 című kiadvány szerint, érdekeltségei révén egyetlen év alatt százmilliárd forinttal növelte vagyonát. Vagyis Mészáros óránként 10,98 millió forintot "vesz ki a közösből" – legalábbis a felcsúti demonstrációt szervező Vágó Gábor aktivista és a Kellesz – Korrupcióellenes Szövetség így számol. A szombati tüntetésen – amelytől függetlenül egyébként a Magyar Kétfarkú Kutya Párt megkezdte a gyűjtést egy felcsúti űrállomás megépítésére – várhatóan néhány százan vesznek majd részt. De vajon miért nem tömegek? Valóban immunis a társadalom a látványos gyarapodásokra, amelyekre a korrupció árnyéka vetül?
– Úgy tűnik, igen, és erre a Fidesz is rájött – állítja Tóth Csaba politológus, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. – Ha aggódtak is korábban kormányoldalon, végül azzal szembesültek: bármennyi korrupciós vád fogalmazódik meg a hatalmi elithez tartozó figurákkal szemben, az emberek nem fogják korruptabbnak látni az Orbán-kormányt az elődeinél. A választó ugyanis nem érzékeny a korrupció mértékére.
– Különösen akkor nehéz érzékelni a mértékbeli különbségeket, amikor a korrupciós pénzek nagyságrendje az átlagember számára már fölfoghatatlan – teszi hozzá Síklaki István szociálpszichológus. – Ha a szomszédunknak százezer forinttal nő a fizetése, vagy hazaállít egy luxusautóval, az érzelmileg is megérint minket, tudunk hozzá viszonyulni. De egy százmilliárdos gyarapodás a többségből nem vált ki semmiféle érzelmet.
És ez nem csak mostanában van így.
– Valójában magával a korrupcióval szemben is rezisztensek vagyunk, hosszú távú történelmi-társadalmi tapasztalatunk ugyanis a rendszerszintű, illetve a rendszereken átívelő korrupció létezése – mondja Örkény Antal szociológus, az ELTE Társadalmi Kapcsolatok Intézetének vezetője. – A magyarok a közpénzt nem sajátjuknak, hanem az állam pénzének tekintik, amit a kormányok kényük-kedvük szerint osztogathatnak. Ez a vélekedés benne van a zsigereinkben, ezért nagyon hosszú időbe telik, amíg a többség számára elfogadhatatlanná válik a helyzet.
És persze folyamatosan emelkedik az ingerküszöb is. A mai, látványos meggazdagodások húsz évvel ezelőtt talán még megrázták volna a társadalmat. Ahogy Síklaki István mondja, az igazi sokkot közvetlenül a rendszerváltás után éltük meg, amikor a korábbi káderek, akik a szocializmusban még csak sajátjukként bántak a közvagyonnal, a privatizáció éveiben magánvagyonná konvertálták azt. Az elmúlt negyedszázadban egyre nagyobbak és látványosabbak lettek e magánvagyonok, egyszerűen hozzászoktunk a létezésükhöz – teszi hozzá a szociálpszichológus.
Persze ettől még nem szeretjük a korrupciót. Magukat a gazdagokat sem. Örkény Antal kutatásokra hivatkozva állítja, gyanakvók és irigyek vagyunk a módosakkal szemben.
– Egy vizsgálat például kimutatta: a magyarok irreálisan magasnak tartják a menedzserfizetéseket, és azt szeretnék, ha annak egy részét elvonnák az érintettektől. Ugyanakkor a segédmunkások jövedelmét nagyjából elfogadhatónak látják. Az meg sem fordul a fejekben, hogy a menedzserektől elvont pénzből, amit egyértelműen büntetésnek szánnak, emelni lehetne a segédmunkások fizetését. Egyszerűen hiányzik belőlünk a szolidaritás – mondja Örkény Antal.
– A meggazdagodás mikéntje egyébként nem érdekli az embereket, más, valójában lényegtelen szempontok alapján tartanak egy vagyonos embert szimpatikusnak vagy ellenszenvesnek – magyarázza Síklaki István. – Például hogy szereti a focit, nem ragadják el az indulatai, nem öltözik hivalkodóan stb. A korrupciógyanú a szimpátiát alig befolyásolja. Egyébként is csak nagyon kevesen ítélnek a tények alapján, inkább a pártszimpátiájuk alapján mondják azt, hogy az egyik térfélen arcátlanabbul lopnak.
Tóth Csaba szerint a magyar társadalom nem tesz különbséget a tisztességes és a tisztességtelen vagyongyarapodás között, sőt valójában az emberek azt feltételezik, hogy kizárólag tisztességtelen módon lehet meggazdagodni. Örkény Antal szerint ez azért nagy baj, mert megnehezíti, hogy a valós teljesítményen alapuló meggazdagodás nyomán a módosabbakban kialakuljon a belső indíttatású társadalmi felelősségvállalás. Az az érzés, hogy a gazdag embernek segítenie kell az elesetteket.
Nagy kérdés, ha a választókat nehéz motiválni a korrupciós ügyek tálalásával, akkor érdemes-e egyáltalán az ellenzéki pártoknak fókuszba helyezniük az antikorrupciós politikát és a kormányoldalhoz köthető gyanús ügyekkel bombázni a nyilvánosságot.
– Nem becsülném le az antikorrupciós retorikát, feltéve hogy kellő hatékonysággal alkalmazzák. A kipécézett ügyeknek életközelinek és konkrétnak kell lenniük – mondja Tóth Csaba. Örkény Antal úgy látja, pusztán kommunikációs kérdés, hogy a választók számára világossá lehessen tenni, meddig számít a korrupció devianciának, és mikortól jelenti az állam működésének alapját.
– Az is kommunikációs technika kérdése, hogy az irdatlan magas összegeket felfoghatóvá tegyék a választópolgár számára. Ha például azt kell elmagyarázni, milyen mértékű lopás állhat a vizes-vb költségeinek sokszorosára emelkedése mögött, akkor a 140 milliárdos végösszeget célszerű lefordítani úgy, hogy mi, magyarok 140 ezerszer egymillió forintot adtunk bele ebbe a projektbe – mondja Örkény Antal. Tóth Csaba hozzáteszi: a Fidesz korrupciós politikájának egyik fontos eleme, hogy arra azért ügyelnek, mindenképpen készüljön el a beígért fejlesztés. Jól érzik, az már nem fogja érdekelni az embereket, hányszorosan túlárazott a projekt.
A Republikon folyamatosan végez fókuszcsoportos méréseket, amelyek szerint arra a kérdésre, hogy milyen jelenség zavarja leginkább az embereket, a stadionépítéseket és a felcsúti kisvasutat hozzák fel a legtöbben példaként. Nem a százmilliárdos, inkább a több száz millós tételek bosszantják legjobban az embereket. Egyre jobban mérgezi a közérzetet a hétköznapi korrupció is, aminek egyik legkárosabb jelensége, amikor tehetségtelen, ámde a hatalomhoz lojális emberek kerülnek vezető pozíciókba.
– Nem az óriási botrányok szokták bedönteni a korrupt kormányokat, hanem amikor a korábban bevett gyakorlat a társadalom számára valamiért egyszer csak elfogadhatatlanná válik – mondja Tóth Csaba. – Ez általában egy véletlen esemény, egy generációs lázadás, a pillanata előre megjósolhatatlan. Addig is, amíg ez bekövetkezik, az ellenzéknek érdemes következetesen végigvinni konkrét ügyeket. Apróbb eredmények is vannak: hónapokra eltűnt, sőt talán már meg is bukott Rogán Antal, levették a pályáról
Mengyi Rolandot, Simonka Györgyöt, de Farkas Flóriánnál is rezeg a léc.
De mi van, ha ez egyáltalán nincs a Fidesz ellenére? Ha a lebukásokat éppen a korrupció elleni harc sikereként, az öntisztulásra való képesség bizonyítékaként állítja be? Ha azt hangsúlyozza, csupán megtévedt bárányokról van szó, nem a rendszer egészének romlottságáról?
– Nagyon fontos, hogy az összes stiklit a rendszer fejére olvassák, függetlenül attól, hogy a nyilvánosság mekkora szeletéhez ér el az adott ügy, illetve belebukik-e valaki a konkrét esetbe – mondja Örkény Antal.
– Hiába mutatják ugyanis a hatalom figurái, hogy ezek az ügyek leperegnek róluk, a magabiztos álarc mögött valójában félnek, de legalábbis kényelmetlenül érzik magukat.
A szociálpszichológus úgy látja, a közterületeken jelenleg is folyó plakátháború viszont hatástalan, a másik oldal milliárdosaival riogató pártkampányok kioltják egymást, az el nem kötelezetteknek pedig azt üzenik: itt tényleg mindenki lop.
– Az nem vonzó ellenzéki ígéret, hogy mi kormányon tizedannyit loptunk, mint Orbánék, mert az is benne van, hogy újra hatalomra kerülve is csak tizedannyit fogunk lopni. A választó ebből annyit hall meg: ők is lopni fognak – figyelmeztet Tóth Csaba.
Miután a korrupcióellenesség nálunk egyúttal gazdagellenességet is jelent, nem meglepő, hogy Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje az első nagyobb kampánykörútját a Fizessenek a gazdagok! tételmondatra fűzte föl. Ez a politikai elemzőnek tetszik, a társadalomtudósnak kevésbé.
– Az üzenet jó, csak a kampány erőtlen és kevéssé hatékony – állítja Tóth Csaba. – Ha egy baloldali párt végre balra fordul, és a bérből és fizetésből élőket célozza meg, akkor ilyen szlogeneket kell megfogalmaznia. Hogy populista? Egy népszerűségét növelni kívánó, baloldali párt esetén ez inkább előny lehet.
Örkény Antal szerint viszont Botka tévúton jár:
– Egy olyan társadalomban, amely komoly mentalitás- és értékproblémákkal küzd, nem szabad populizmussal válaszolni a hatalom populista megnyilvánulásaira. Nem az egymilliónál magasabb jövedelemmel rendelkezőket kell bűnbakká tenni a szociális feszültségekért. Az egyéni teljesítményen alapuló sikereknek örülnünk kellene, büszkének lenni rájuk. Egy progresszív adórendszer bevezetésével pedig polgári elvű társadalmi felelősségvállalásra lehet szoktatni a gazdagokat. | [
"Fidesz"
] | [
"Magyar Kétfarkú Kutya Párt",
"Republikon Intézet",
"Kellesz – Korrupcióellenes Szövetség",
"ELTE Társadalmi Kapcsolatok Intézete"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.