text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Állampapírokkal azonos minősítésűként tüntette fel a tavaly márciusban bebukott Hungária Értékpapír Zrt. azokat a kötvényeket, amelyeket négy önkormányzatnak is eladott. Ráadásul a brókercég azokat a szabályokat, illetve az ügyfelekkel kötött portfóliószerződéseket is figyelmen kívül hagyta, hogy a rábízott vagyon maximum hány százalékát teheti vállalati kötvényekbe. Ez jelentősen növelte az ügyfelek által vállalt kockázatot, anélkül, hogy utóbbiak erről tudtak volna. Ezzel jogászok szerint a Hungária megsértette a szakma szabályait, ami súlyosbító körülmény lehet a várhatóan ősszel induló büntetőeljárásban.
E törvénytelenségekre utalhatott néhány hete a Pest Megyei Főügyészség szóvivője, amikor ismertette az MTI-nek a vádirat lényegét. Eszerint a Hungária nem az ügyleti felhatalmazás és a pénzügyi szabályok szerint használta fel a neki befektetési megbízást adó önkormányzatok pénzét, azokat az utóbbiakkal kötött megállapodásokkal szemben és a hozzájárulásuk nélkül három, Hungária-tulajdonú vállalkozás kötvényeibe tették, vagy jogtalanul elvonták. Ezzel Százhalombatta 2 milliárd, Fót és Alsónémedi 1-1 milliárd, Ceglédbercel 35 millió forintot bukott. Ez összességében a fele a Hungária által okozott mintegy 8 milliárdos kárnak.Ám nemcsak a Hungáriánál hibázhattak. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az Állami Számvevőszék megkereste a Pest Megyei Kormányhivatalt, mert megítélése szerint a fóti önkormányzat a 2014. február végi rendeletében rögzített előírást figyelmen kívül hagyva módosította a Hungáriával kötött egyedi portfóliókezelési szerződését. Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok jegyzéséhez, vásárlásához ugyanis a helyhatóság pénzügyi és fejlesztési bizottságának jóváhagyására volt szükség. Ám a szerződésmódosítás időpontjában a város képviselő-testülete még nem hozta létre e grémiumot, így a portfóliószerződést értelemszerűen bizottsági jóváhagyás nélkül módosították.
Kártalanítás nélkül Külön pechje a Hungária Gold Kft. és a Hungária Ingatlanhasznosítási Zrt. által kibocsátott vállalati kötvények tulajdonosainak, hogy őket
a Befektetővédelmi Alap nem kártalanítja. Ebből a szempontból annak sincs jelentősége, hogy a felfüggesztés alatt a kötvények esetleg már lejártak, mert a Hungáriával szembeni kötvénykövetelés csak akkor vált volna pénzköveteléssé, ha a kibocsátó
a lejáró kötvények ellenértékét ténylegesen átutalta volna az értékpapírszámla vezető részére.
A törvényességi felügyeleti eljárást megalapozó jogszabályi rendelkezések nem teszik lehetővé a szerződés jogszerűségének kormányhivatali ellenőrzését, így az állami szerv csak úgynevezett "javaslat" formájában jelezhette a képviselő-testületnek, hogy esetleg szabálytalanságra került sor – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a Pest Megyei Kormányhivatal sajtóosztálya. Hozzátéve, a "javaslat" arra irányult, hogyan járt el Bartos Sándor fóti polgármester a Hungáriával történt szerződés módosításakor, és mi az ő felelőssége. Azt követően ugyanis, hogy Bartos elődje 500 millió forgatásával bízta meg a brókercéget, annak lejárta után immár az utód ugyanennyivel növelte a portfóliót, anélkül, hogy arra lett volna tőke- vagy hozamgarancia – közölték lapunkkal magukat megnevezni nem kívánó fóti önkormányzati képviselők. Mivel azonban e javaslatot a képviselő-testület idén január 27-i ülésén megtárgyalta, és határozatban döntött annak tudomásulvételéről, a kormányhivatal lezárta eljárását. | [
"Pest Megyei Kormányhivatal",
"Hungária Értékpapír Zrt."
] | [
"Állami Számvevőszék",
"Hungária Ingatlanhasznosítási Zrt.",
"Hungária Gold Kft.",
"Pest Megyei Főügyészség",
"Befektetővédelmi Alap"
] |
Az Elios Innovatív Energetikai Zrt. mind a piaci, mind a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó tevékenységét a vonatkozó jogszabályok maradéktalan megtartása mellett végzi, ideértve a különböző sajtócikkekben megjelölt eljárásokat - közölte a cég vezérigazgatója hétfőn.
Sájer Gábor azt követően adott ki közleményt, hogy az elmúlt napokban a sajtóban megjelent cikkek "kétségbe vonják munkájának tisztaságát, becsületességét és szakmaiságát".
Közölte, az egyes írásokban a valóságnak nem megfelelő állítások, továbbá a személyekről közölt "valósággal nem egyező tények tekintetében a szükséges jogi eljárásokat megindítják".
Vasárnap Schiffer András, az LMP társelnöke egy sajtótájékoztatón azt közölte, feljelentést tesznek ismeretlen tettes ellen négy közbeszerzési pályázat ügyében, amelyeken Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje tulajdonában álló cég nyert.
Az ellenzéki politikus az átlátszó.hu szombaton megjelent cikkére hivatkozva elmondta: az Elios Innovatív Zrt., illetve annak jogelődje, amelynek jelenleg Tiborcz István tulajdonosa, összesen 1,2 milliárd forint értékben nyert közbeszerzési pályázatokon úgy, hogy a pályázati dokumentáció elkészítésében részt vett a Sistrade Kft. Ez az a cég, amelynek Hamar Endre a tulajdonosa, akitől Tiborcz István az idén vásárolta vissza az Eliosban meglévő részesedését - mondta.
Sájer Gábor erre utalva emlékeztetett arra, hogy a cég 2010 óta energetikai tárgyú projekteket valósít meg, és a nevezett közvilágítási ágazatban a közép-európai régió egyik meghatározó társasága szakmai munkája alapján.
Közölte, a cég tevékenységét a vonatkozó jogszabályok maradéktalan megtartása mellett végzi, ezért szerinte "érthetetlen és rosszindulatú az a megközelítés, hogy amennyiben egy cégnek bármiféle köze van a Miniszterelnök bármely rokonához kétségbe vonják munkájának tisztaságát, becsületességét és szakmaiságát". | [
"Sistrade Kft.",
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Elios Innovatív Energetikai Zrt."
] |
A 2008-as szerződések szerint az Adriatiq Islands Group Hungary Kft. három évre kapott kölcsön hét darab 1600-1700-as évekbeli festményt, melyeknek darabjáért havi nettó 10 ezer forint kölcsönzési díjat kért a Szépművészeti. A megállapodást az Adriatiq részéről a ma már századvéges Szalay-Bobrovniczky Kristóf írta alá, de Habony Árpád is a cég ügyvezetője volt a kölcsönzés idején.
A Szépművészeti Múzeum műtárgykölcsönzési listáján az Adriatiq Islands Group Hungary Kft. is szerepel.
A 2008 elején bejegyzett, majd 2015 őszén megszűnt kft-nek egy horvát cégen keresztül az Orbán Viktorral távoli rokonságban lévő üzletember, Vitézy Tamás volt a tulajdonosa. Az Adriatiq két ügyvezetője pedig 2008 januárja és 2010 februárja között Szalay-Bobrovniczky Kristóf és a Baán Lászlóval baráti kapcsolatban álló Habony Árpád volt.
Az Adriatiq Islands Group Hungary Kft. először 2008. december 8-án kötött szerződést a Baán László által igazgatott Szépművészeti Múzeummal. A megállapodás szerint a cég három évre kapott kölcsön három festményt havi nettó 10 ezer forintos kölcsönzési díjért cserébe.
Johann Georg Waxschlunger: Baromfiudvar pulykákkal Jan van Ossenbeck: Pásztorok a kútnál Jan van Ossenbeck: Jákob kivonulása Kánaánba
A festmények értéke és keletkezési ideje nem szerepel a dokumentumban, de némi kereséssel gyorsan kiderül, hogy Waxschlunger alkotása az 1700-as évek elején, Ossenbeck művei pedig valamikor az 1600-as években készültek. A háromból két festmény leltári szám alapján megtalálható a Szépművészeti Múzeum gyűjteményi keresőjében is, így bárki megnézheti, milyen alkotásokat kapott kölcsön a Vitézy-féle cég.
A három műtárgy értékéről vagy bármilyen biztosításról nincs szó a szerződésben, amelyet a múzeum részéről Baán László, az Adriatiq részéről pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf írt alá.
Az első után 10 nappal egy újabb kölcsönzési szerződést kötött egymással a múzeum és a Vitézy-féle cég. A 2008. december 18-án aláírt dokumentum szerint az Adriatiq Islands Group Hungary Kft. további négy festményt kapott kölcsön három évre, szintén havi nettó 10 ezer forintos kölcsönzési díjért cserébe.
Francesco Fidanza után: Kikötő napfelkeltekor Holland festő 1700 körül: Kikötői jelenet Dirk Maes: Lovasok egy itáliai kastély előtt Dirk Maes: Itáliai piactér lovasokkal
A négyből két alkotást találtunk meg cím és letéti számos kereséssel a Szépművészeti honlapján.
A dokumentum szerint az Adriatiq összesen 400 ezer forint restaurálási díjat fizetett azért, hogy megkaphassa a festményeket.
Ebben a szerződésben sem szerepel a műtárgyak értéke, de az igen, hogy a cégnek biztosítást kell kötnie kell rájuk és a néhány nappal korábban megkapott másik három alkotásra is.
A kölcsönzések hátterével és folyamatával kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a megállapodásokat aláíró Szalay-Bobrovniczky Kristófnak, de nem kaptunk tőle választ. Szalay-Bobrovniczky 2011-ben csatlakozott a Századvég-csoporthoz: jelenleg ő a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese, és a Századvég Zrt. tulajdonosa.
Fotók forrása a Szépművészeti Múzeum gyűjteményi keresője.
A cégadatokat az Opten szolgáltatta. | [
"Adriatiq Islands Group Hungary Kft.",
"Szépművészeti Múzeum"
] | [
"Századvég Alapítvány",
"Századvég Zrt."
] |
A nyilvánosságra került jelentés szerinte arra jó, hogy a tájékozatlan embereket elszédítsék, de csak papírt és munkaidőt pazaroltak az egy hétvége alatt lezavart vizsgálatra.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerdán hozta nyilvánosságra annak a vizsgálatnak a dokumentumait, melyet tavaly novemberben Horváth András volt NAV-dolgozó kijelentései után végeztek el. Horváth akkor sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy nagyobb hazai cégek és multik évente több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál. Alig három nap múlva közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy vizsgálatot folytattak le, ami megállapította, hogy a NAV szabályosan járt el az adózók ellenőrzésénél.
A vizsgálati eredményt viszont csak egy év után, most szerdán tették közzé, miután erre másodfokú bírósági ítélet kötelezte őket. Az ezzel kapcsolatban kiadott közleményben azt írta a NAV, hogy a vizsgálat azt állapította meg, hogy Horváth alaptalanul állította, hogy a NAV nem lép fel az adócsalókkal szemben.
Horváth András a nyilvánosságra hozatalt követően az MTI-nek elmondta, hogy az adóhatóság által közzétett dokumentumok "komolytalanok, röhejesek". Kitart amellett, hogy az adóhivatal csak egy alibivizsgálatot folytatott le, általános paraméterek alapján lekérdezéseket futtattak a rendszerben. A vizsgálati anyagnak semmi köze nincs ahhoz, amiről ő beszélt – véli.
Horváth kiemelte, hogy az általa az ügyészségnek átadott "zöld dosszié" tele van olyan cégekkel, melyek ellen az adóhivatal akkor sem folytatott vizsgálatot, amikor lehetett tudni, hogy fiktív számlázási hálózatban vesznek részt. Ezek közt vannak gabonakereskedelmi és élelmiszer-ipari cégek is – mondta.
Arra a felvetésre, hogy egy interjúban "elismerte, hogy nincsenek bizonyítékai a korrupcióról", csak az áfacsalókat tudná megnevezni, azt mondta: több kollégája is tapasztalta a hivatali visszaéléseket. Hozzátette, hogy azt, hogy ezek mögött milyen vesztegetések, korrupciós cselekmények állnak, arról neki nem kell tudnia, ezt a nyomozóhatóságnak kell kiderítenie. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] |
A vádirat szerint a megvádolt cégek papíron országok között utaztattak élelmiszereket, amelyek után nem fizették be az áfát, vagy jogosulatlanul visszaigényelték, ezzel több milliárd forinttal károsították meg az államot. Az elsőrendű vádlott azt mondta, ő semmit nem vett észre.
Adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más cselekmények miatt indult per 21 vádlott ellen a Győri Törvényszéken. A 13 ezer oldalnyi nyomozati anyag szerint a csoport tagjai több milliárd forintos kárt okoztak. A vádirat ismertetésére három napot szán a bíróság.
A vádirat szerint a két győri illetőségű vádlott cége 2008 és 2011 között különféle termékeket, jellemzően csokoládét, cukrot, étolajat vásárolt a további vádlottak érdekeltségi körébe tartozó cégektől, majd az árut papíron értékesítette egy szlovákiai kft.-nek. A vevő, amelynek tulajdonosa ugyanehhez a körhöz tartozott, budapesti vállalkozásoknak értékesítette tovább az árut, azok pedig olasz és spanyol társaságoknak, amelyekhez azonban nem érkeztek meg a termékek.
Mindezzel a vádlottak a költségvetést úgy károsították meg, hogy vagy nem fizették meg az áfát, vagy jogosulatlanul visszaigényelték. A vádirat szerint a legnagyobb így elcsalt összeg csaknem két és fél milliárd, a legjelentősebb jogosulatlan visszaigénylés 1,3 milliárd forint volt.
Forrás: Albert Ákos - Origo
Az ügyet 2011 októberi közleményében a Nyugat-Dunántúl eddigi legnagyobb pénzügyi csalásaként említette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és akkori tájékoztatása szerint a céghálózat az élelmiszer-forgalmazás közben körbeszámlázással és színlelt uniós értékesítéssel követett el majdnem négymilliárd forint értékű adócsalást. A Kisalföld című megyei napilap később hét és fél milliárdos ügyről számolt be.
Az ügyészség arra nem tért ki, hogy kikről, mely cégekről van szó, de a győri vonal, a 21 vádlott, illetve a 2008–2011 közötti időszakban élelmiszerekkel elkövetett több milliárd forintos adócsalás említése arra utal, hogy ez az az ügy, amelyben két gyanúsított kötődik a CBA áruházlánchoz. A nyomozás országos figyelmet váltott ki, miután kiderült, hogy két gyanúsított üzleti kapcsolatban állt a CBA áruházlánccal, bár maga a nyomozás közvetlenül nem érintette a céget. Erről részletek ebben a cikkünkben.
A keddi tárgyaláson az elsőrendű vádlott azt mondta, hogy nem volt tudomásuk arról, hogy – a vádban szereplő módon – a tőlük vásárolt áruk nem hagyták el az országot; ők külön exportcéget tartottak fenn, amelynek szerződéseiben a vevő vállalta, hogy a termékeket kiviszi az országból.
Forrás: Albert Ákos - Origo
A vádlott azt állította, értesültek arról, hogy a tőlük távozó vevők más magyarországi telephelyen is megálltak, de kérdésükre azt közölték, hogy ott is árut rakodtak fel. Nem tűnt fel nekik, hogy ugyanazok a teherkocsik ugyanazokkal az árukkal állnak az udvarukon, mivel arra törekedtek, hogy minél kevesebb ideig álljon az áru a raktárukban – mondta. Hozzátette: szúrópróba-szerűen ellenőrizték, hogy a vevő tényleg kilép-e a vásárlás után Magyarország területéről.
Szerinte a vádiratban szereplő cégek zömének nevével csak a meggyanúsításkor találkozott, és arról sem tudott, hogy a beszállítói és a vevői kör részben fedi egymást. Megjegyezte: abban az időben napi 250 raklapnyi forgalmat bonyolított le 470 beszállítót és kilencszáznál több vevőt kiszolgáló raktáruk. | [
"CBA"
] | [
"Győri Törvényszék",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Az önkormányzatok bankokkal közösen kifejlesztett kötvénykonstrukciója eleve kockázatos termék volt: a helyhatóságok nem klasszikus kötvényt bocsátottak ki, hanem inkább egy sajátos finanszírozási eszközt találtak ki a számukra – véli Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára annak kapcsán, hogy elmérgesedett a vita a hódmezővásárhelyi önkormányzat és az Erste Bank között a település devizaalapú kötvényprogramja miatt.
Az ügyben levélváltás folyt az érintettek között: Lázár János a kötvényeken elszenvedett árfolyamveszteség megosztását várja el a banktól, amely erre nem hajlandó, ellenben olyan egyösszegű törlesztési lehetőséget kínáltak fel a városnak, ami viszont a polgármester szerint elfogadhatatlan. A vita odáig fajult, hogy a kötvénykibocsátó részéről az önkormányzati rendszer szándékos tönkretétele is előkerült érvként.
Az Erste Bank egyik fiókjának kirakata
Zongor Gábor emlékeztetett rá, hogy a kötvényeket a pénzpiacon értékesítik, s azok a befektetők, akik ilyet jegyeznek, alapos kockázatelemzést végeznek: annak eredményétől teszik függővé, hogy milyen hozam mellett hajlandók odaadni a pénzüket. Az önkormányzati kötvények esetében egészen más a helyzet, hiszen azokat tulajdonképpen a kibocsátásukban közreműködő bank jegyzi le, s a papírok mindvégig a birtokában maradnak. Az elnök úgy látja, ez csupán egy pénzügyi trükk: míg a klasszikus fejlesztési hitelnél a bank vizsgálja, hogy milyen célra kérik a kölcsönt, de még a beruházás megtérülését is, a kötvénykonstrukciónál az efféle elemzés elmaradt. A települések és a megyék tehát tulajdonképpen szabadon felhasználható pénzhez – összességében hatszázmilliárd forint körüli összeghez –jutottak, és még a hitelfelvételnél kötelező közbeszerzési eljárást is megkerülhették.
Látszólag a bankok és az önkormányzatok számára egyaránt előnyös konstrukció született, ám annak kockázataival senki nem számolt. Azzal sem, hogy a kötvények visszafizetése mára a települések számára szinte elviselhetetlen terhet jelent, a hitelintézetek pedig esetleg futhatnak a pénzük után. Ezért a főtitkár szerint mindkét felet terheli bizonyos felelősség.
A konstrukció a bankoknak szerény, de biztos hozamot ígért, ráadásul az elmúlt húsz évben az önkormányzatokat a legmegbízhatóbb adósok között tarthatták számon. Zongor korábban a saját bevételekkel alig rendelkező megyei önkormányzatok kötvénykibocsátásainak nyilvánvaló kockázatairól több kereskedelmi bankkal is tárgyalt, ám mindenütt azzal érveltek, hogy az állam biztosan nem hagyja csődbe jutni a megyéket, amelyek intézmények százait működtetik. A települések ugyanakkor viszonylag olcsón és tetszés szerint felhasználható forráshoz jutottak – hangsúlyozza –, amit a legtöbben eredetileg az uniós támogatások igénybevételéhez szükséges önrésznek szántak, és ezért tartalékolták. Sok helyütt azonban a pénzt próbálták megforgatni, például forintra váltották, és magasabb kamatozású kötvényekbe fektették, de egyes helyeken a jóval kockázatosabb tranz akcióktól sem riadtak vissza, s egyebek mellett határidős devizaügyleteket bonyolítottak le.
Addig nem is volt baj, amíg a forint árfolyama viszonylag stabilnak mutatkozott, és a kötvényekből származó pénz forgatásával százmilliókat lehetett keresni. (A Napi Gazdaság című lap szerint ez történt Hódmezővásárhelyen is, ahol 2007-ben még sokat nyert a befolyt pénzeken az önkormányzat, majd a válság beütésével el is vesztette azt.) Arra viszont Zongor szerint sem a bankok, sem az önkormányzatok nem gondoltak, hogy a forint akár ötven-hatvan százalékkal is leértékelődik, s ugyanennyivel nőhet a települések tartozása. Emiatt egy-egy település költségvetése akár fel is borulhat, és a főtitkár nem tartja kizártnak, hogy egyes nagyvárosok – néhány megyei önkormányzathoz hasonlóan – akár fizetésképtelenné válhatnak. A megyéket a kormány valóban megmentette, hiszen államosították az iskolákat, a kórházakat, a szociális és a kulturális intézményeket, s ezzel együtt a felgyülemlett adósságot is. A városok esetében a főtitkár ezt a megoldást elképzelhetetlennek tartja; csak az iskolák állami kézbe vétele van napirenden. Azok a települések ráadásul, amelyek fegyelmezetten gazdálkodtak, önkorlátozást gyakoroltak, igencsak ellenérzésekkel fogadnák, ha a felelőtlenül költekezőknek állami mentőövet dobnának – véli a főtitkár. Valamennyi támogatást egyébként a költségvetésből már eddig is kaptak: a harmincmilliárdos belügyminiszteri keretből tavaly decemberben több mint tíz megyei jogú város kapott kisebb-nagyobb összeget.
A finanszírozás sajátos rendszere, a folyamatosan újratermelődő hiány is felelős azért, hogy az elsősorban fejlesztési célokat szolgáló kötvényekből befolyt pénz egy részét felélték.
600 MILLIÁRD
A HELYHATÓSÁGOK nagyjából 600 milliárd forinthoz jutottak a kötvénykibocsátásokkal.
Kósa: Nem volt spekuláció
Nem tud olyan önkormányzatról, amely kifejezetten spekulatív céllal vett volna föl hitelt, vagy bocsátott volna ki kötvényt – szögezte le kérdésünkre Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnöke, a Fidesz ügyvezető alelnöke. Szerinte működési vagy fejlesztési célú hitelfelvételek és kötvénykibocsátások történek. Debrecen polgármestere szerint ha volt olyan település, amely valóban csak azért folyamodott ehhez a lehetőséghez, hogy ezzel pénzügyi eredményt érjen el, azt nem tartja helyesnek. Úgy fogalmazott: az ilyen akció az önkormányzati törvénnyel ellentétes, hiszen egy helyhatóság nem pénzügyi spekuláns. A politikus elismerte, hogy kockázatos döntés volt devizaalapú hitelt fölvenni és devizaalapú kötvényt kibocsátani, de meglátása szerint az önkormányzatok kényszerhelyzetben voltak, hiszen finanszírozniuk kellett a működésüket.
Korlátozott mozgástér
Az önkormányzatok hitelfelvételét néhány éve törvény korlátozza, az új alkotmány azonban az eddiginél szigorúbb állami kontrollt helyez kilátásba.
"Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a kormány hozzájárulásához kötheti" – olvasható az idén hatályba lépett alaptörvényben. Az önkormányzati törvény pedig a belügyminiszter feladatai között említi, hogy közreműködik a helyhatóságok hitelfelvételéhez vagy más kötelezettségvállalásához szükséges kormányzat engedély megadásánál. Egy megyei jogú város eseté ben százmilliós, míg a többi település legfeljebb tízmilliós kölcsönt vehet fel önállóan, kötvényt pedig a PSZÁF hozzájárulása nélkül senki nem bocsáthat ki. | [
"Erste Bank"
] | [
"Megyei Jogú Városok Szövetsége",
"Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége"
] |
Fejlesztési pénzek nem múlhatnak egy polgármester pártállásán - jelentette ki csütörtökön a Fidesz parlamenti frakcióvezetője az elmúlt napok Gyöngyöspatát érintő ügyeivel kapcsolatban.
Lázár János hangsúlyozta azt is: a Fidesznek nem szövetségese a Jobbik, ahogyan Juhász Oszkár, Gyöngyöspata jobbikos polgármestere sem; a kormánypártnak a gyöngyöspatai emberek a szövetségesei.
Lázár úgy fogalmazott: a megbántottság, a felindultság vagy a csalódottság sokszor rossz mondatokat ad az ember szájába, és a jogos felháborodásból is születhetnek jogtalan mondatok. Ám a legnagyobb baj sosem az - folytatta -, ha rossz mondatok szaladnak ki az ember száján, hanem az, ha azokat utólag, tiszta fejjel sem teszi rendbe. "Mi azonban ezeket a mondatokat rendbe tesszük" - hangsúlyozta.
Kijelentette: a Fidesz álláspontja az, hogy a kormánypártnak nem szövetségese a Jobbik, nem szövetségese Juhász Oszkár. A Fidesznek Gyöngyöspata, az ott élő emberek a szövetségesei. Hozzátette, a kormány szemében nincsenek "piros", "narancsszínű" vagy "barna", csak "piros-fehér-zöld" települések.
"Fejlesztési pénzek egy polgármester pártállásán nem múlhatnak, csak az ő személyes és az általa irányított testület felkészültségén, vezetői képességein" - húzta alá a frakcióvezető, aki szerint a gyöngyöspatai eset rámutathatott, hogy - "bár például a szocialisták a tavalyi kampányban mást sem csináltak, csak megpróbáltak minket egymásra nyomni, akár október 23-án a szélsőségeseket és a fideszes rendezvény békés polgárait" -, milyen messze van egymástól a Fidesz és Jobbik.
Ez azonban - mint kiemelte - nem jelenti azt, hogy Gyöngyöspata vagy az ottani emberek ne lennének közel a Fideszhez, ne lennének részei a nemzeti együttműködés rendszerének, sőt még akkor is részei, ha abból a vezetőik egyes szélsőséges megnyilvánulásai megpróbálnák kizárni őket.
A nemzeti együttműködés rendszerének éppen az az ereje, hogy a településeket és az ott élőket bizonyos fokig még a saját vezetőik alkalmatlanságától, szélsőséges politikájától is képes megvédeni; a gyöngyöspataiaknak nem kell félniük: a kormány nem hagyja magukra őket - zárta szavait Lázár János.
A Jobbik kedden lemondásra szólította fel Balázs József fideszes országgyűlési képviselőt, az ellenzéki párt szerint ugyanis a Heves megyei politikus fenyegetőzött, zsarolt, visszaélt hatalmával. Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője budapesti sajtótájékoztatóján lejátszott egy telefonbeszélgetést, amely közlése szerint Juhász Oszkár és Balázs József között zajlott a múlt héten.
A felvételen - a Balázs Józsefnek tulajdonított mondatok között - egyebek mellett az hallható, hogy "forrás oda megy ebben a térségben, akit én jóváhagyok. Akit nem hagyok jóvá, oda nem megy forrás. (...) Ezzel az írással vagy ezekkel a dolgokkal te ezeket a csapokat elzártad magad előtt, ezt vedd tudomásul". Juhász Oszkár felvetette, hogy a szintén jobbikos vezetésű Tiszavasvári hat beadott pályázatból hatot elnyert, majd erre hivatkozva azt kérdezte, hogy ha Gyöngyöspatának jobbikos lesz a polgármestere, akkor ez ott nem működhet-e. Balázs József nemmel válaszolt. Juhász Oszkár azt is mondta, több környékbeli független polgármester panaszkodott arra, hogy ha nem működnek együtt Balázs Józseffel úgy, ahogyan ő azt elvárja, "akkor nem lesz úgy fejlesztési pénz". A felvételen erre az a válasz hallható, hogy "így van", "a sikernek a záloga az együttműködés".
A nap folyamán az LMP is úgy vélekedett, hogy Balázs József méltatlanná vált a képviselői mandátumra, ha nem tudja hitelt érdemlően cáfolni a telefonbeszélgetés során elhangzott állításait.
Az ügyet Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese közleményben úgy kommentálta, hogy "nem a szavak, sokkalta inkább a tettek beszélnek".
Juhász Oszkár a Jobbik-elnök Vona Gáborral közös hétfői budapesti sajtótájékoztatón közölte, hogy Balázs József azzal fenyegette meg őt, hogy Gyöngyöspata nem fog pályázati pénzeket nyerni a Jobbik vezetése alatt.
Balázs József visszautasította, hogy megfenyegette volna Juhász Oszkárt. Kifejtette: az elmúlt napokban Juhász a Jobbik polgármesterjelöltjeként felhívta őt, és arra kérte, hogy vegyen részt a választási kampánygyűlésén. Erre - mint felidézte - nemmel válaszolt, emlékeztetve a jobbikos indulót, hogy a Fidesznek nincs polgármesterjelöltje a településen. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy az időközi választás után országgyűlési képviselőként azzal kíván együtt dolgozni, akinek bizalmat szavaznak a gyöngyöspataiak. Fenyegetés nem történt - jelentette ki.
Juhász a befutó
Gyöngyöspatán a több mint 60 százalékos részvétel mellett megtartott vasárnapi időközi voksoláson a Jobbik helyi csoportjának vezetője, Juhász Oszkár a szavazatok 33,8 százalékával győzött. A második helyen a település jelenlegi alpolgármestere, a függetlenként induló Matalik Ferencné végzett (26 százalék). Eszes Tamás, a Véderő elnevezésű szervezet vezetője a negyedik lett (10,5 százalék).
A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai előzőleg március elejétől két héten át járőröztek a Heves megyei településen, állításuk szerint a megszaporodott bűncselekmények miatt. | [
"Fidesz"
] | [
"Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület"
] |
A Jobbik a gazdálkodás törvényességének ellenőrzésében nem működik együtt a jogszabályi keretek szerint, ezáltal nem biztosítja az átláthatóságot és elszámoltathatóságot – fejezte ki megdöbbenését az Állami Számvevőszék.
Mivel a Jobbik többszöri megkeresés ellenére nem tett eleget a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségének, az ÁSZ az ügyészséghez fordult, kérve a körülmények tisztázását – közölte a számvevőszék. A Jobbik nagy terjedelmű közleményben utasította vissza a vádakat, Schön Péter gazdasági igazgató – kinyilvánítva pártja együttműködési készségét – konklúzióként ezt írta: "felmerülhet bennünk, hogy az eddigi kiegyensúlyozott szakmai kapcsolat után az Állami Számvevőszéket is beszippantotta a Fidesz-kormány politikai elvárása", és a választási időszak kezdetén "szándékosan teremt egy olyan helyzetet, amelynek során a kormánypárt kinyújtott kezeként megpróbálhatja ellehetetleníteni a Fidesz egyetlen esélyes ellenzéki kihívóját".
Schön Péter felhívta lapunk figyelmét az ÁSZ honlapján pár napja megjelent tájékoztatásra, amelyben az ellenőrzés vezetője egyetlen szóval sem említi, hogy a Jobbik ne működne együtt a számvevőszékkel. Jobbikos politikusok sajtótájékoztatót is tartottak a számveszők épületénél: iratokat szerettek volna átadni, amelyekkel igazuk akarták alátámasztani. Az ÁSZ úgy ítélte meg, hogy ez csak a "törvények megkerülésével" lett volna lehetséges, az iratokat ezért "nem vehette át".
A kormánypárti Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványa közben azért támadja a Jobbikot, mert a párt annak a több mint félmilliárdos állami támogatásnak a felhasználását firtatja, amit a CÖF kapott az MVM-től.
Simicska megismételte a G-napot "Orbán egy geci" – írta ki Simicska Lajos több hirdetőoszlopra Veszprémben. Az akcióról az érdekeltségébe tartozó Helyi Válasz Facebook-oldala fotókat is közzétett. Simicska az őt igazoltató rendőröknek arra hivatkozott, hogy nem követett el bűncselekményt, saját cégének (üresen lévő) plakáthelyeit dekorálta ki. A 24.hu-nak ezt a magyarázatot adta: "Már két évvel ezelőtt megmondtam a véleményemet, most a plakátokon csak megerősítettem. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!" A szöveget "kapucnis fiatalok" eltüntették. "Fölháborító, hogy Simicska úr feliratát engedély nélkül eltávolították, és kapucnis fiatalok rongálják a cég felületeit, ezért természetesen feljelentést teszünk" – mondta a hvg.hu-nak Kovács István, a Mahir Cityposter Kft. ügyvezetője.
| [
"Állami Számvevőszék",
"Jobbik"
] | [
"Mahir Cityposter Kft.",
"Civil Összefogás Fórum"
] |
A dél-koreai hatóságok letartóztatták a Samsung konglomerátum alelnökét és örökösét, Li Dzsejongot, akit azzal vádolnak, hogy megpróbálta megvesztegetni Pak Gunhje koreai elnököt. Ahogy arról már korábban írtunk, a Samsung nagy adományokat adott a korrupciós botrányba keveredett elnök bizalmasának, Csve Szunsilnak és alapítványainak, aki a vádak szerint aztán a pénz egy részét tovább csorgatta az államfőnek.
Az ügyészség szerint a cég azt várta a támogatásért cserébe a kormány támogatását várta, hogy a Samsung építőipari vállalata felvásárolhassa vetélytársát, a Cheil Industries nevű céget. A Samsung elismerte, hogy adott 20 milliárd won (5 milliárd forint) összegű adományt a kérdéses alapítványoknak, sőt, Csve Szunsil lányának egy lovat is vettek, de a cég vezetése tagadja, hogy ezért bármit vártak volna cserébe.
Li Dzsejonga Samsung konglomerátum elnökének, Li Kunhinak a fia, aki apja 2014-es szívrohama óta a vállalatbirodalom de facto vezetője, akiről mindenki azt gondolja, hogy megörökli majd apjától az elnöki címet.
Pak Gunhje elnököt tavaly decemberben váltották le a posztjáról, miután óriási tüntetéseken követelték a korrupciós ügyekbe keveredett politikus lemondását. A botrányról itt és itt olvashat részletesebben. | [
"Samsung"
] | [
"Cheil Industries"
] |
Ezekben az években soha nem látott mennyiségű pénz áramlik Brüsszelből a cigányság felemelésére, annyi, hogy abból már akár csinálni is lehetne valamit. Ehhez képest a nagyszabású programokért felelős Országos Roma Önkormányzatnál (ORÖ) költségvetési csalás gyanújával nyomoznak, a források nagyja több jel szerint nem a rászorulókhoz megy. De vajon miért hagyja ezt a kormány? Uniós ombudsmani vizsgálat folyt a roma integrációs pénzek pocsék felhasználásáról.
Történelmi esély, összkormányzati akarat a cigányság felemelésére
– az elmúlt évek állami romapolitikájának ezek a jelszavai, és a Lungo Drom–Fidesz szövetségnek ehhez még pénz is állt a rendelkezésére, köszönhetően elsősorban az EU-s támogatásoknak. Az uniós források bűncselekmények gyanúját is felvető felhasználásáról azonban egyre több az információ. De miközben a romapénzek elsíbolását sokan kapásból a cigány politikusok számlájára írnák, komoly strukturális problémákat és állami felelősséget lehet sejteni a háttérben.
Nem elszámoltatható a pénzosztás
A roma integrációra adott EU-s források pocsék felhasználása a legtöbb érintett országban annyira feltűnő, hogy annak okairól már az európai ombudsman számára is készült egy külön jelentés (angolul itt olvasható ). Eszerint tehát nem csak nálunk van gond, több országban is a rászoruló csoportok az elszenvedői, hogy az állam nem teljesen felel meg a feladatának.
Magyarországon azonban a jelentés szerint speciálisak a gondok.
A megállapítások lényege, hogy a pénz nem sokat ér megfelelő kormányzati politika nélkül. Ha az uniós pénzeket állami alapok osztják el, az nagy valószínűséggel átláthatatlanul fog történni, a problémákért pedig senki nem lesz elszámoltatható. A civil szervezeteknek eközben nincs elég forrásuk, ha pedig az önkormányzatok vannak döntéshelyzetben, ők nem nagyon tesznek semmit a szegregáció megszüntetéséért, időnként a fejlesztéseik még kifejezetten növelik is azt.
A Magyarországra jutó, részben vagy egészben a roma integráció elősegítését megcélzó EU-s pénzek döntő többségének, több, mint 90 százalékának a felhasználásáról ma már a magyar állam rendelkezik. A tanulmány szerint a fő probléma, hogy ezt nem elszámoltatható módon teszi.
A megvalósító intézmények, nálunk
több esetben maga az ORÖ, monopolhelyzetben vannak; sok pályázatot kifejezetten rájuk írtak ki.
Ezeknek, és egyéb állami támogatásoknak köszönhetően rövid idő alatt sokkal több pénzhez jutottak, mint amivel korábban rendelkeztek, ezt viszont nem követte a kapacitásaik fejlesztése. Az állami és államközeli intézmények megerősítése ráadásul sokszor a náluk hatékonyabban működő civil szervezetek rovására, az ő kiszorításukkal együtt történt meg, mint azt a Norvég Alap elleni, az ügyészség szerint is jogalap nélküli támadások tökéletesen illusztrálják.
Ez a struktúra a pénz elherdálásának és a korrupciónak a melegágya. A szakmai és a pénzügyi kontroll, ha van is, gyenge. Az államközeli nemzetiségi szervezetek vezetői többnyire nyakik benne vannak a politikában. Itt a tanulmány nem meglepő módon az ORÖ-t hozza fel példaként, amelynek korábbi meghatározó vezetője, Farkas Flórián Fidesz-képviselő, és most is ő a roma ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott.
Könnyebben megy a korrupció
A tanulmány készítői arra is felfigyeltek, hogy Magyarországon az Országos Roma Önkormányzat rendszeresen az állami Türr István Képző és Kutató Intézettel (TKKI) közös partnerségben együttműködve rendelkezik a romapénzek elosztása, illetve felhasználása felett. Nem a teljesség igényével:
Az ORÖ öt nagy EU-s program főmegvalósítója – ezek közül a legnagyobb az a Híd a munka világába nevű, 5 milliárd forintos program, amivel kapcsolatban a nyomozóhatóságok is befogadták a feljelentéseket, és melyekről az Index is sokszor írt már.
A TKKI 24 EU-s program főkedvezményezettje, összesen 105 millió euró (32,5 milliárd forint) értékben.
A TKKI további, ezeknél is nagyobb projektek résztvevője is, például az önmagában 44 milliárd forintos költségvetésű "Újra tanulok" kiemelt programnak, mely a közmunkaprogramokban résztvevőknek nyújt képzéseket.
Az ORÖ-t és a TKKI-t egy rakás további közepes méretű programban kötelező bevonnia a kedvezményezetteknek. Egyebek mellett ezt kell tennie például az 1,4 milliárd forintos "Komplex telep-program" esetében a nyertes önkormányzatoknak.
A roma integrációra adott uniós források rossz felhasználása annak is köszönhető, hogy kevés a jól mérhető cél, így a megvalósulás nem nagyon monitorozható. Ha van is számszerűsített vállalás, az olyan semmitmondó dolgokról szokott szólni, mint például a képzésben résztvevő emberek száma, amely könnyedén "lepapírozható", és utólag nem nagyon lehet megállapítani, hogy volt-e érdem oktatás a valóságban is.
A projektek nagy részét amúgy is olyan puha tevékenységek teszik ki, mint a szervezetfejlesztés vagy éppen a képzés. Bár ezek természetesen elvileg szükségesek lehetnek, ezek kevésbé látványosak, mint mondjuk az infrastruktúrafejlesztés, így
a silány megvalósítás és a magas ár nem annyira szembetűnő. Így pedig persze a korrupció is könnyebb.
A projektek ráadásul tele vannak olyan elemekkel, mint az "előkészítő tanulmányok későbbi projektek számára", vagy "módszertani támogatás más szereplőknek", csupa olyasmivel, ami résztevékenységként nem kézzelfogható. A tanulmány ennyire élesen ugyan nem fogalmaz, de pályázatírók között is köztudomású, hogy az ezekhez hasonló elemeknél a legkönnyebb jelentős fiktív tételeket beemelni a költségvetésbe.
Saját magukat ellenőrzik
A jelentés szerint nincsenek bevett mechanizmusok a független monitorozásra és értékelésre, civil ellenőrzésre sem. A legbizarrabb, amikor az intézmény eredményességének vizsgálatával magát az adott intézmény vezetőjét bízzák meg. Itt megint Farkas Flórián nevét lehet említeni, akinek roma ügyekért felelős miniszterelnöki megbízottként éppen az a feladata, hogy vizsgálja a kormány és az ORÖ (a rengeteg botrány sújtotta szervezetnek 2014-ig ő volt az elnöke) közötti megállapodásban foglaltak teljesülését.
Ezek a feltételek így együtt nagyon könnyen vezetnek a források elpazarlásához. Ennek néhány eredménye már nyilvánosságra került, a legújabb annak a rejtélyes hátterű, a munkaügyi hivatalokkal együttműködő szociális szövetkezetnek a botránya, amelyet az előző évi 50 ezer forintos bevétele után tavaly decemberben 3 milliárd forinttal dobtak meg, hogy névlegesen egész Kelet-Magyarország legnagyobb foglalkoztatóját csinálják belőle.
Ők elvileg ugyanúgy a legszegényebb, tartósan munkanélküli embereknek adnának munkát, mint az az ORÖ-vezette 5 milliárdos EU-s program, melynek ügyében az EMMI, valamint a NAV nyomozói is vizsgálódnak — az ügy a közeljövőben az Országos Roma Önkormányzatot is csődbe viheti.
Ezek az ügyek csak továbbnövelik a cigányellenességet, nagyjából függetlenül attól, hogy romák vagy nem romák menedzselik ezeket a projekteket. A probléma ugyanakkor a jelentés szerzői szerint nem az, hogy nemzetiségi szervezetek irányítják a projekteket, hanem hogy a lehetőség mellé nem kapják meg a szükséges támogatást.
Fontos látni, hogy mindezek a konkrét ügyek a fent jelzett kockázatokkal függenek össze, és hogy a problémák nem egyetlen projekttel, hanem az egész struktúrával kapcsolatosak
– állapítja meg az EU-s pénzfelhasználásokról szóló tanulmány. | [
"Országos Roma Önkormányzat",
"Türr István Képző és Kutató Intézet"
] | [
"Lungo Drom–Fidesz",
"Norvég Alap"
] |
A Demokratikus Koalíció (DK) arra szólítja fel a miniszterelnököt, hogy menessze Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkárt, elszámoltatási kormánybiztost.
Az ellenzéki párt az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében helyeselte, hogy a fideszes Ángyán József, korábbi agrárállamtitkár folytatja a földügyek feltárását. "Ángyán ezúttal Borsod megyében talált visszaéléseket, ezúttal már nem kevesebbet állítva, mint hogy Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos tisztában volt azzal, hogy az állami földek fideszes cimborák kezébe kerülnek Borsod megyében is. Budai ezzel politikai értelemben végképp bűnrészessé vált a stiklikben" - írták.
Budai Gyula a parlament plenáris ülésén © MTI / Földi Imre
A DK erre hivatkozva azt szorgalmazza, hogy Orbán Viktor azonnal menessze Budai Gyulát, "állítsa le a földosztást a fideszes oligarcháknak", valamint, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a földbérletszerződésekkel kapcsolatos összes dokumentációt, továbbá Ángyán József és a demokratikus ellenzék szakértőinek bevonásával dolgozzanak ki új pályázati rendszert.
A Népszabadság pénteken arról írt: birtokába jutott Ángyán József újabb, a borsodi mezőségi földek bérbeadásáról szóló jelentése. Ebben - idézi a napilap - Ángyán József azt írja, Budai Gyulával ellentétben neki nem okozott emlékezetkiesést az államtitkári kinevezés. Szerinte Budai az állami földhaszonbérlet-pályázatok első körében még egészen más véleményen volt a pályáztatásról, mint manapság.
A Bükki Nemzeti Park mezőségi földjeire kiírt "első pályázatot a beadási határidő lejárta után tíz órával indokolás nélkül visszavonták. A történtek után Budai Gyulával (...) egyeztetést kezdeményeztünk, melyen rajtunk kívül Fazekas Sándor miniszter és Szabó Csaba miniszteri megbízott vett részt (...) Budai Gyula a döntés általa feltételezett igazi okairól, gazdasági, politikai hátteréről, a személyi és egyéb összefüggésekről beszélt. (...) A kormánybiztos (...) láthatóan igen tájékozott volt a háttérkapcsolatokról. (...) Ezekkel ő szembesítette a minisztert és a miniszteri megbízottat, kilátásba helyezve ezek nyilvánosságra hozását, és mindketten sürgettük a döntés megváltoztatását. (...) A miniszter közölte, hogy a döntés nem változtatható, majd az új pályázat előkészítését és lebonyolítását tőlem elvonva, azzal - a továbbiakban miniszteri biztosi felhatalmazással - egy személyben és teljes jogkörrel Szabó Csabát bízta meg" - idézi a lap a birtokába került Ángyán-jelentést. | [
"Bükki Nemzeti Park"
] | [
"Demokratikus Koalíció"
] |
Letartóztatták a HM EI Zrt. vezetőjét
Különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás gyanújával tegnap harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezték a Honvédelmi Minisztérium legnagyobb hadiipari cége, a HM EI Zrt. vezérigazgatóját – értesült lapunk. Úgy tudjuk, K. Gábort tegnap délután vették őrizetbe a társaság épületében, ahonnan már nem tért vissza a cég egyik megbeszélésére.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Mint arról beszámoltunk, a HM-nél leleplezett, bűnszövetségben elkövetett vesztegetés egyik gyanúsítottja azt vallotta a nyomozóknak, hogy a vezérigazgató is elfogadott kenőpénzeket állami megbízásokért cserébe.
Régóta sejtették a katonák, hogy a HM-nél és gazdálkodó szervezeteinél megjelent a korrupció – nyilatkozta lapunknak Isaszegi János dandártábornok, a honvédség kiképzőközpontjának nemrég leváltott parancsnoka. Azt tapasztalták ugyanis, hogy a szaktárca fejlesztési ügynöksége olyan beszerzési megállapodásokat kötött, amelyeket nem lehetett felbontani akkor sem, ha penészes kenyeret, erjedő befőttet, büdös felvágottat szállított a megbízott vállalkozó. A katonák látták, hogy miközben havi százezer forintból kell megélniük, egyesek meggazdagodtak a pótlékokból és a tiszteletdíjakból – olvasható a szerdai Magyar Nemzetben, melyből további részleteket is megtudhat. | [
"HM EI Zrt."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Honvédelmi Minisztérium"
] |
A sorozatos botrányok hatására összegeztük, hogyan teljesít a legfontosabb szerepeiben a több mint egy éve létrehozott NHKV Zrt.: továbbra sem működik semmi, bár elvileg már látszik az alagút vége. A lakosság és a piaci szereplők viszont ettől még nem dőlhetnek hátra, ugyanis állítólag az NFM ősszel újra bepróbálkozik majd a most enyhítve megszavazott hulladéktörvény szigorításával. A hulladékgazdálkodási cselekvési terv pedig totális hátraarc az uniós irányhoz képest, tízmilliárdokat ölne égetésbe a kormány.
A magyarországi hulladékgazdálkodás átalakítását évek óta fokozott figyelem kíséri, de azt elmúlt időszakban a megszokottnál is több témát szolgáltatott a sajtónak a hulladéktörvény legújabb módosítása, és az állami kukaholding sorozatos szerencsétlenkedése a számlázási rendszerével.
Az új hulladéktörvény eredeti verziójában az érintett piaci szereplők szempontjából végzetes változtatások szerepeltek, a legproblémásabbakról itt és itt írtunk bővebben. Ezeket a végül több bizottsági kör során jórészt kilúgozták a két héttel ezelőtt megszavazott módosítóból, ám úgy tudjuk: az Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) nem tett le végleg a piaci szereplők további kiszorításáról, és ősszel újra beterjeszthetik ezek egy részét.
Az pedig most már tisztán látszik, mennyire elszámította magát a minisztérium a kukaholding erőltetett, idő előtti beindításával: hiába működik a cég már több mint egy éve, továbbra sem tud olyan időpontot megjelölni, amikorra már biztosan számíthatnak az ügyfelek és a partnerek a kiegyensúlyozott működésre, és másik fontos funkcióját, a haszonanyagok koordinációját sem lesz képes ellátni ősz előtt.
Számla helyett fenyegető levelek
Az NHKV számlázási rendszerével kapcsolatosan kizárólag rémtörténeteket lehet hallani, amióta csak elindult a cég tavaly tavasszal. Hogy az induláskor még nem működött, azért sokkal inkább a jogalkotó hibáztatható a rendkívül szűkre szabott határidők miatt, és ezt a problémát akkoriban át is hidalták azzal, hogy a holding bérszámlázási szerződést kötött a területileg illetékes közszolgáltatókkal.
A szerződések azonban idén március végével lejártak, a két időpont közt eltelt egy teljes évben kellett volna működőképes saját rendszerrel előállnia az NHKV-nak, ami szemmel láthatólag nem sikerült, pedig a Magyar Nemzet gyűjtése szerint összesen több mint 550 millió forintot fordítottak mostanáig a számlázás fejlesztésére. A lakossági számlázás legsűrűbben tapasztalt anomáliája, hogy bár
a számlák nem érkeznek meg a szokásos negyedéves rendben, a befizetések elmaradása miatti felszólítás, és a behajtással fenyegetőzés már igen.
A korábbi cikkünkben elhelyezett felhívásra tucatjával érkeztek panaszos levelek, mind hasonló gondokról számolt be.
Az NHKV-t többször szerettük volna válaszra bírni vele kapcsolatos ügyekben az elmúlt időszakban, de érdeklődésünkre sosem érkezett hivatalos válasz, egy munkatársukkal viszont sikerült beszélnünk. Megtudtuk, hogy a holdingnál úgy tartják számon, nincs országos mértékű probléma a rendszerrel, csupán néhány száz esetben okoztak bosszúságot a fogyasztóknak ki nem küldött számlákkal és össze-vissza kiküldött fizetési felszólításokkal. Forrásunk szerint egyébként a legnagyobb nehézséget a fejlesztésben az jelenti, hogy rendkívül nehézkes a különféle nyilvántartásokat vezető közszolgáltatótól begyűjteni az új, kompakt rendszerhez szükséges 9-11 adatot az ügyfelekről.
Azzal kapcsolatban sem hivatalos, sem nemhivatalos úton nem sikerült komolyan vehető ígéretet kihúzni az NHKV-ból, mikorra várható, hogy a – részben Garancsi István üzleti partnerei által fejlesztett – rendszer üzembiztos lesz. Annyit mindenesetre megtudtunk, hogy
a belső várakozások szerint július közepére már működni fog.
A belső várakozásokban ki tudja mennyire lehet bízni, tavaly tavasszal még optimistán tavaly őszre becsülte a vezérigazgató az üzembiztos működést. De feltéve, hogy tényleg így lesz, úgy a harmadik és negyedik negyedéves számlázási ciklusra véget érhet a kálvária. Más kérdés, hogy mi szükség volt egyáltalán a számlázás meglehetősen drága centralizálására, hiszen – mint az az egy éven át működő bérszámlázási rendszer alapján látható – a feladatot el tudták volna látni a tényleges szolgáltatást végző közszolgáltatók úgy is, hogy nem hozzájuk folyik be a bevétel.
Hitelből vegetálnak a közszolgáltatók
Bénázás van, felelős nincs Az NHKV kapcsán egyébként érdekes kérdés, hogy kit és milyen módon terhel felelősség azért, hogy az NHKV több mint egy éve képtelen ellátni a feladatait, illetve hogy hová lehet fordulni jogorvoslatért a problémás ügyekkel. Ha az ügyfél nem fizet (akár amiatt, mert nem kap számlát), a rémisztgető levelek szerint rögtön átadnák a NAV-nak a követelést, vagy ha a haszonanyag-pályáztatásban részt vevő cég, esetleg a közszolgáltató elront valamit, a kukaholding szinte hatóságként eljárva vonhatja vissza a minősítést, bonthat szerződéseket. Az ellenoldalon viszont nem látszik, milyen következményei lennének annak, ha az NHKV nem teljesíti meghatározott kötelességeit. Egy olvasónk azt írta, a fogyasztóvédelmi hatóság sem törte magát túlzottan az ügyében (a kukaholding "még egy ejnye-bejnyét sem kapott"), amikor a sokadik kellemetlenség után hozzájuk fordult. Kerestük a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatalt, ahonnan az NFM-hez irányított bennünket, és a tulajdonosi joggyakorlóként eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél is érdeklődtünk, hogy megtudjuk, vizsgálják-e az NHKV diszfunkcionális működését és ennek felelőseit. Amint választ kapunk a minisztériumtól és a vagyonkezelőtől, tudtul adjuk. A Magyar Nemzet keddi cikkében ennek kapcsán azt írta, információik szerint ha őszig nem áll helyre a rend, elbocsátások várhatók a holdingnál. Piaci pletykák szerint nem is feltétlen várják meg az őszt, és már most áll a bál a cégnél, ezt azonban az NHKV-ból nem erősítették meg.
A másik NHKV-s kulcsprobléma nem a lakosságot érinti, de legalább ennyire fontos: a működés több mint egy év után ugyanúgy akadozik a hulladék-közszolgáltatók felé a szolgáltatási díj kifizetése terén is. Bár cégen belülről arról tájékoztattak minket, kisebbségben vannak azok a közszolgáltatók, akik nem kaptak még pénzt az idei működésük finanszírozására, az iparági források szerint ez valójában széles kört érint.
Elértük a szegedi szolgáltatót, amelynek igazgatója elmondta, 2017-ben még egy fillért sem kaptak vissza az NHKV-tól, így a tulajdonos önkormányzat kezessége mellett banki hitelből kénytelenek megoldani a finanszírozást, de
több százmilliós tartozásukkal lassan elérnek hitelkeretük végéig.
Ráadásul a lakossági panaszok jó része is hozzájuk fut be, a folyamatokra azonban semmilyen ráhatásuk nincs. Kukaholdingos forrásunk pozitív példaként az FKF felé már kiegyenlített tartozást hozta fel, ami viszont májusban úgy került be a sajtóba, hogy szintén több hónapos csúszással sikerült csak utalni a cégnek járó milliárdokat.
A szolgáltatási díjas rendszer életképességéről egyébként egyelőre nem sokat tudni: első körben sok kritika érte a koncepciót amiért a feladatot meghagyja a közszolgáltatóknál, a pénzt viszont központosítva szedi be, és egy homályos szempontrendszer szerint osztja vissza. A jogszabály időközben tisztázta a szempontokat, amelyek az NHKV szerint biztosítják a problémamentes működést és megfelelően ösztönzik anyagilag a hatékony hulladékválogatást.
Szakmai forrásból azonban úgy értesültünk, hogy az új rendszerrel a rezsicsökkentés miatt amúgy is pengeélen táncoló közszolgáltatók további 10 százalékkal alulfinanszírozottá válnak, bár a szórás nagyon nagy: egyes cégek többet kapnak, mint valaha, mások viszont nem eleget a működéshez. Erről is többet fogunk tudni, ha túl vagyunk legalább egy teljes éven az új rendszerben.
Teljesen a vízfejre lesznek utalva a hasznosítócégek
Az NHKV harmadik fontos funkciója a hulladék haszonanyag koordinációja lenne, de információink szerint ezen a téren sem várható, hogy augusztus előtt beindul a működés. A kukaholding a vonatkozó törvény értelmében a közszolgáltatók által gyűjtött szelektív szemét tulajdonosa, és mint ilyen, saját hatáskörben döntheti el, mely hulladékgazdálkodásból élő vállalkozásoknak adja el az újrahasznosítható anyagokat. Erre a tervek szerint pályázati rendszert alakítanak ki, amelyben csak azok a cégek vehetnek részt, amelyek előbb átesnek egy regisztrációs/minősítési procedúrán, ez zajlik jelenleg.
Az eljárásra az NHKV szerint azért van szükség, hogy ki tudják zárni a nem megfelelően működő szereplőket, akik azonban állami önkénytől és elburjánzó bürokráciától tartanak. A holding a cégeknek küldött tájékoztatás szerint utólag is visszavonhatja a minősítést, amennyiben "tisztességtelen piaci magatartást" tanúsít. Egyrészt azt nem tisztázzák, mit értenek ez alatt, másrészt ezek a kitételek is azt az érzetet erősítik, hogy az NHKV hatóságként viselkedik, holott egy állami tulajdonú vállalatról beszélünk.
A jogbiztonsággal kapcsolatos aggodalmakat erősíti, hogy a közszolgáltatók hasonló módon zajló minősítése során több tucat, akár évtizedes fennállású szerződést szüntettek egy tollvonással. Az NHKV oldalán is fellelhető adatok szerint mintegy 80 esetben vonták vissza a minősítést a közelmúltban. Az indoklást sok esetben nem értették az érintettek, azonban úgy tűnik,
semmiféle jogorvoslati lehetőség nincs beiktatva a rendszerbe ilyen esetekre.
Ez mind a hatályos magyar törvények, mind az EU alapjogi charta szempontjából problémás, ami Bándi Gyula zöldombudsman a közszolgáltatóknak májusban tartott előadásából is kiderült.
A haszonanyag koordinációjának új rendszere a hivatalos mondás szerint a hulladék lerakásának háttérbe szorítását szolgálná, ami önmagában valóban üdvös lenne, más kérdés, hogy iparági forrásaink szerint egyelőre épp az ellenkező irányba hat. "Az NHKV felállítása óta a tevékenységünk során keletkezett válogatási maradékot nem tudjuk égetőben ártalmatlanítani, mert az égetői kapacitásokat partnereink visszajelzése alapján az NHKV lekötötte. Ezért kizárólag lerakóban tudjuk elhelyezni, az eddig ártalmatlanított hulladékot" – írta az Indexnek egy hasznosítócég.
Logisztikai gondok, tűzveszély
Az égetési kapacitásokkal kapcsolatos gondokat kukaholdingos forrásunk is megerősítette, bár ők úgy tudják, a piaci szereplők panaszai nem újkeletűek, csak annyi változott, hogy a központosítással könnyebb lett egy helyre mutogatni. Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy országos szintű szervezési, logisztikai problémák adódtak mind a normál hulladékégetés, mind a fűtőanyagként hasznosítható válogatási maradék terén.
A magas fűtőértékű maradékot nem ártalmatlanítás, hanem energianyerés céljából égetik erőművekben, de épp jó éghetősége miatt az ilyen típusú hulladékot nem biztonságos túlságosan nagy mennyiségben sokáig egy helyen tárolni, mert akár ki is gyulladhat. Közszolgáltatóktól azonban úgy tudjuk (melyet egy az NHKV által szétküldött tájékoztatás is megerősít), a kukaholding logisztikai nehézségei erre a szegmensre is kiterjednek, így jelenleg a közszolgáltatóknál gyűlik a fűtőanyagként hasznosítható hulladék, és egyre nő a tűzveszély a telephelyeken.
Égetőket építenénk, de minek
A hulladék elégetése kapcsán egyébként érdemes megemlíteni, hogy a napokban lett nyilvános a 2017-es Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv, amelyet csütörtökig lehetett véleményezni az érintetteknek. Sajnos ennek alapján úgy tűnik, nem igazán sikerült elsajátítani az újrahasznosítást előtérbe helyező hulladékpiramis szemléletmódját, ugyanis a tervezetben kerek perec szerepel, hogy
"a kormány további elvárásokat fogalmazott meg: szükséges megvizsgálni az energetikai hasznosító kapacitás kiépítését az európai uniós kötelezettségek teljesítése felett maradó teljes égethető hulladék frakcióra, lehetőleg válogatók építése/fejlesztése nélkül", valamint hogy
"a kinyerhető energia maximalizálása érdekében tisztázni szükséges, hogy mennyi az európai uniós kötelezettségek teljesítése miatt az energetikai hasznosítás lehetőségéből kieső hulladékmennyiség".
Az OHKT-ban megfogalmazott irányt támasztja alá Lázár János egy néhány héttel ezelőtti kormányinfón elhangzott kijelentése is, miszerint a kormány szándéka további két nagy, és egy tucat kisebb kapacitású égetőmű létesítése az országban.
Lefordítva ez annyit tesz, a kormánynak nem áll szándékában az elvárt minimumon túl teljesíteni az újrahasznosításban (egyébként a jelenlegi döcögés közepette a minimum hozásához is kisebb csoda kéne, ami 2020-ban kötelezettségszegési eljárással fenyeget). Ehelyett inkább az égetésre helyezné a hangsúlyt, ami teljesen ellene megy az európai iránynak; az atomenergiához hasonlóan a hulladékégetési kapacitásokkal kapcsolatosan is inkább az a trend, hogy a meglévő művek fenntartásán túl nem hoznak már létre újakat.
Az égetés sem környezetvédelmileg, sem gazdaságilag nem preferált az unióban. Az EU-s és a hazai jogszabályok által is rögzített (a hulladékgazdálkodás során az egyes tevékenységek elsőbbségi sorrendjét rögzítő) hulladékpiramisban az egyéb hasznosítás – ideértve az égetést mint energetikai hasznosítást is – az utolsó előtti, csak az ártalmatlanítás előzi meg.
A hulladékégetés lehet ártalmatlanítás – ebben az esetben a lerakással megegyező a megítélése – és lehet egyéb hasznosítás, ha az égetés során a kapcsolat energia visszanyerés egy bizonyos mértéket elér. Viszont egyik esetben sem preferált a hulladék újrafeldolgozásához képest, sem a hulladékpiramis, sem az unióban várhatóan hamarosan elfogadásra kerülő körforgásos gazdaság javaslatcsomag által, mivel aránytalanul drága és környezetszennyező. A Lázár által belengetett
új égetők darabja több tízmilliárdos költséget jelentene,
amire nem világos, hogy lehetne-e a későbbiekben uniós forrást lehívni a KEHOP-keretből, de a fentiek figyelembevételével ez sem tűnik valószínűnek.
Visszatér a rettegett törvény?
És ha mindez nem lenne elég aggasztó, további szemöldökvonogatásra adhat okot, hogy több különböző forrásból úgy értesültünk: a masszív ellenállás miatt az NFM most még visszahőkölt a legsúlyosabb változtatásoktól a hulladéktörvényben, ám a nyári törvényhozási szünet után ezeket újra be kívánják terjeszteni módosító formájában. Emlékeztetőül: ezek közt szerepelt többek közt az iskolai papírgyűjtés államosítása, és a piaci alapon működő hulladékgazdálkodó cégek szinte teljes kiszorítása az ágazatból számos munkahelyet veszélyeztetve.
Mindezt közérdekre hivatkozva lépték volna meg, az azonban egy pillanatig sem volt világos, miként szolgálná a magasabb újrahasznosítási arányt vagy az olcsóbb működést egy olyan rendszer, amelyből kizárják a verseny maradékát is.
A törvénymódosító most tavasszal végül elfogadott változata jócskán finomodott az első verzióhoz képest, ebben már az szerepel, hogy bár házhoz nem mehetnek, telephelyükön továbbra is átvehetnek pénzért szelektíven gyűjtött lakossági hulladékot a cégek. Az viszont az enyhített változatban is benne maradt, hogy a közszolgáltatók alvállalkozói is csak nonprofit formában működhetnek. Mostanáig sok közszolgáltató alkalmazott profitorientált vállalkozásokat például a válogatáshoz, amit ezután nem tehet meg akkor sem, ha saját kapacitásokkal nem rendelkezik.
Az NHKV-vezér Weingartner Balázs a Magyar Időknek azt mondta, erre azért van szükség, mert úgy látták, hogy sok esetben a nonprofit cégek helyett "a valós tevékenységet uniós eszközökkel, az állam által is támogatott vagyontárgyakkal a profitorientált cégek végezték el, a nonprofit pedig veszteséges volt". A kukaholding célja most kiépíteni a megfelelő kezelési kapacitásokat a közszolgáltatóknál, a szektor szereplő viszont ezt inkább pazarlásnak, duplikációnak látják, hiszen a piacon már rendelkezésre áll közel akkora infrastruktúra, amellyel a hazai hulladékról gondoskodni lehet. Nem beszélve arról, hogy különös módon az egész rendszerből éppen annak csúcsán nem igyekeznek kiszorítani a profitot: a nonprofit működést most már a legalacsonyabb szintekig elváró jogalkotót valamiért nem zavarja, hogy az NHKV maga profitorientált.
Borítókép: Czeglédi Zsolt / MTI. | [
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal",
"Magyar Idők",
"NHKV Zrt."
] |
Tranzitzónában érezheti magát, aki mostanában betéved az egykori zánkai gyermekváros területére: szögesdrót kerítéssel vették körbe a szűkebb tábort, a bejáratokhoz beléptetőkapukat telepítettek, s a HVG szemrevételezése idején éppen a Balaton-part felé vezető belső út mellé megálmodott szöges kerítést kezdték felhúzni. Mindenütt biztonsági őrök cikáztak, mintha csak egy hadi objektumot őriztek volna. Idén nyáron már aligha mehetnek be a gyerekek számháborúzni és kirándulni a szálláshelyeket körülvevő erdőbe, miután azt is elzárták előlük. Ha kitör a vihar, több százuknak egyetlen szűk úton, forgókapun kell átküzdeniük magukat a strandról. Pedig a hivatalos indoklás szerint éppen a gyerekek biztonsága miatt drótozzák körbe a tábort: "szerettük volna megakadályozni, hogy a területre illetéktelenek is bejuthassanak, másrészt évek óta problémát jelentett, hogy a táborhelyet körülvevő erdőben élő vadállomány kárt okozott" – magyarázta a HVG-nek a nem igazán barátságos megoldást az újdonsült ingatlantulajdonos, az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány.
Ingyen kapta meg tavaly az ország legnagyobb üdülőközpontjaként számon tartott, 17 milliárd forintra becsült értékű, egyidejűleg nagyjából 2 ezer vendég fogadására alkalmas parkos területet a Szeged-Csanádi Egyházmegye fennhatósága alá tartozó alapítvány az államtól, a szintén méretes fonyódligeti gyerektáborral együtt. Az elmúlt három évben az Erzsébet-utalványok hasznából gyerekeket és különböző társadalmi csoportokat üdültető Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványhoz (MNÜA), pontosabban annak egyik cégéhez tartozott az ingatlanegyüttes, benne a Csorsza-patakkal, mólókkal és utakkal. Az utóbbi pár évben néhány üdülőházat fel is újíttatott már az Erzsébet-cégcsoport, összesen egymilliárd forintból – történetesen a felcsúti polgármester cégével, a Mészáros és Mészáros Kft.-vel. A közelmúltban pedig újabb milliárdokat dedikált a kormány az impozáns üdülőhely szépítésére. Így az ingatlantulajdonos alapítvány összesen 26 milliárd forintot költhet a zánkai komplexumra és a fonyódligeti táborra, amelyekben a strandolás mellett a kormány szándéka szerint hazafias nevelés folyik majd.
Beléptetőkapu. A gondviselés nevében © hvg
A kikötő is megújul – közölte március végén, a bőkezű támogatás odaítélésekor Rétvári Bence államtitkár. A titokzatos, a zánkai polgármesteri hivatal számára is elérhetetlen alapítvány pedig annyit árult el a HVG-nek, hogy további szálláshelyek készülnek Zánkán, a korszellemhez passzolóan megújulnak a focipályák és a stadion, új sportcsarnokot húznak fel, parkot és utakat is építenek. A HVG információi szerint pedig a parthoz közeli – a tábortól frissiben elszeparált – részre ötcsillagos hotelt álmodtak meg a frissen bejegyzett tulajdonosok, akik árulkodó módon az idei tábort már 100 hektáros területtel hirdetik a tavalyi 200 hektárról szóló beharangozóval szemben. Azt, hogy mely kiválasztott cég kapta a megbízást a hetek óta folyó építkezésekre és kerítésállításra, nem árulta el az alapítvány, mondván: a munkálatok "csak a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően indulhatnak el". Csakhogy már elindultak.
A kormány és az alapítvány közt született megállapodás szerint a komplexumnak 15 évig kellene gyereküdülőként funkcionálnia. Igaz, 2013-ban az Erzsébet-cégcsoport is 15 évre kapta meg a területet használatra, mégis mindössze három év lett belőle. Arra hivatkozva ugyanis, hogy az Európai Bizottság elkaszálta az Erzsébet-utalványt, lepasszolták a gyereküdültetést és az ingatlanokat, és csak a szociális üdültetésre költenek az MNÜA égisze alatt a még forgalomban lévő étkezési jegyekből befolyó jutalékokból. A gyerektáborokat viszont ezután már közpénzből, az erőforrástárca költségvetéséből finanszírozzák. Most is éppen három évre kötelezte el magát a kormány a jótékony tevékenység támogatására: 2017 és 2020 között összesen 12 milliárd forint jut e célra. A zánkai üdülőpark pedig éppen 2020-ra újul meg teljesen, amikorra ez az összeg elfogy.
Kuriózum az is, hogy a gyermeküdültetésre szánt pénzt pályázaton nyerte el az Erzsébet Gyermek- és Ifjúsági Táborok Kft. – történetesen saját tulajdonosától, a tendert kiíró Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványtól. A feltételek közt szerepelt, hogy a fonyódligeti és a zánkai táborokban évente 38 ezer gyereket kell üdültetni, vagyis más nem is pályázhatott. Az is kiderült, hogy például őrzésre, takarításra, egészségügyi ellátásra és élelmiszer-beszállításra alvállalkozót is igénybe lehet venni, és a még nem ismert uniós pályázatokon szintén pénzhez juthat a nyertes.
Piaci információink szerint a közpénzből megszépülő üdülőparkra már vevőjelölt is van. A szállodabirodalmát intenzíven bővítő felcsúti polgármestert emlegetik, aki portékáival – így a cégei által előállított, a táborozók körében osztatlan sikert nem arató virslikkel és zsemlékkel – már az elmúlt években is jelen volt a zánkai gyerekek mindennapjaiban. Az pedig már az Erzsébet-program 2013-as indulásakor látható volt, hogy valójában az ingatlanbiznisz áll a szociális és gyermeküdültetés középpontjában. "Az Erzsébet-program a közvagyon, a közpénz magánvagyonná történő transzferálásáról szól, és úgy van fölépítve egy rendkívül bonyolult cég- és alapítványrendszerben, hogy a lehető legnehezebb legyen követni a pénzek és az ingatlanok mozgását" – summázta a parlamenti vitában Lukács Zoltán MSZP-s képviselő.
Az MNÜA élén az egész bizniszt irányító Guller Zoltán áll, aki nemrég a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatói székébe is beülhetett. Guller az akkor még az alapítvány részérdekeltségében lévő Hunguest-szállodák mellé egy csokorba rendezgetett számos állami, volt önkormányzati nyaralót, a balatonőszödi kormányüdülőtől a zánkai táboron át a tavaly rejtélyes körülmények között privatizált lovasberényi egykori kormányüdülőig. Ezekben évekig üdülhettek az Erzsébet-utalvány hasznából nyaraltatott gyerekek és kedvezményezett társadalmi csoportok, a jótékonykodás viszont sokszor a piaci árnál magasabb összegbe került az MNÜA-nak. Kereskedői körökben azt mondják, ahhoz is volt köze Gullernek, hogy Mészáros Lőrinc kenőmájasát éppen akkoriban listázták be a kereskedőláncok, amikortól elfogadhatták az Erzsébet-utalványt. A Hunguest-hotelek már Mészáros érdekeltségében vannak, a tavaly év végén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek átadott számos Erzsébet-üdülő közül pedig éppen hétfőtől lehet licitálni a Balatonlellén lévő volt Vas megyei üdülőre is. A kikiáltási ár az őszi első próbálkozás óta némileg csökkent, az akkori 270 millióról 242,5 millió forintra.
A zánkai tábor egyik épülete. közpénzből magánvagyon? © hvg
Némi szépséghibája az alapítvány ingatlanszerzésének, hogy amikor tavaly módosították az Erzsébet-programról szóló törvényt, és a gyereküdültetést az üdülőkkel együtt az alapítványra testálták, az még nem volt közhasznú jogállású. Holott az ingyenes és illetékmentes átadásnak ez feltétele lett volna. Annál inkább volt már akkor is fideszes kötődésű: főtitkára Hornyák Tibor, aki L. Simon László exállamtitkár korábbi kabinetfőnöke, a kuratóriumot pedig Bábiné Szottfried Gabriella, a kormánypárt volt országgyűlési képviselője vezeti. A tagok közt van még Zakar Péter Mihály, a Csongrád Megyei Közgyűlés korábbi kormánypárti küldötte, Vagács István Gábor, a nemzetgazdasági tárca egykori főosztályvezetője, míg a felügyelőbizottságot mások közt Szabó Iván, a Pécsi Vízmű lerohanásában asszisztáló ügyvéd erősíti. Őt is L. Simon emberének tartják, kettejük összefonódását igazolta például, hogy Szabó tavaly szerepet vállalt a Zsolnay Porcelánmanufaktúra tervezett einstandjában, miután L. Simon kijárta a kormánynál, hogy minősítsék stratégiailag kiemeltté a céget, és így a felszámolás is egyszerű legyen.
Nemcsak maga az alapítvány, de az azt felügyelő Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató és utóbbi gazdája, a Szeged-Csanádi Egyházmegye is erősen Fidesz-közeli. A gyermekvédelemben az utóbbi években nagy szerepet kapott szolgáltató főnöke, Kothenz János 2014-ben a kormánypárt színeiben próbálta legyőzni a szocialista Botka Lászlót Szegeden. Az egyházmegye élén álló Kiss-Rigó László megyés püspök pedig köztudottan bejáratos a miniszterelnökhöz, állandó helye van a felcsúti Pancho Aréna VIP-páholyában. | [
"Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató",
"Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány",
"Szeged-Csanádi Egyházmegye",
"Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Erzsébet Gyermek- és Ifjúsági Táborok Kft."
] | [
"Csongrád Megyei Közgyűlés",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Pécsi Vízmű",
"Európai Bizottság",
"Zsolnay Porcelánmanufaktúra",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
A tervezett sebességet és a menetidőket sem lehet tartani a Hódmezővásárhelyet Szegeddel összekötő villamos-vasúton. A megvalósíthatósági tanulmányban állítólag még 10 perces követésről sem volt szó, annak lehetőségét csak Lázár János kérésére kezdték vizsgálni. A szakemberek már októberben arról beszéltek, hogy a valóság eltérhet a tervektől, ezért szerettük volna elolvasni az eredeti tanulmányt, hogy kiderüljenek a 72 milliárdos beruházás pontos részletei. Közadatigénylésünket azonban elutasította a MÁV Start Zrt., ezért úgy döntöttünk, perelünk az adatokért.
Kalandosan indult november végén a Lázár János felügyelte tram-train: a második napon vonathiba miatt egész napos késések voltak. A projektet felügyelő kormánybiztos közösségi oldalán azt írta, "jóindulatú javaslat és genyó észrevétel egyaránt jöhet!". Majd egy nappal később már arról kérdezte az utasokat, hogy ritkítsák-e a megállókat Szegeden.
Merthogy lassabb a tram-train, mint ahogy azt Lázár János korábban beharangozta. Pedig az ITM miniszterhelyettese, Schanda Tamás is azt mondta, hogy "a tramtrain menetrendje a két belváros közötti utazási időtartamot 30-32 percre rövidíti, amellyel jelenleg egyik közlekedési forma sem tudja felvenni a versenyt, beleértve a személygépkocsit is". Csakhogy a hivatalos menetrend ma is 40 perccel számol ezen a szakaszon.
Szembejött a valóság
Hogy baj lehet a menetrenddel, már októberben kiderült. A KTE közelekdési konferenciáján Győr Sándor, a MÁV Start Zrt. menetrend-tervezési koordinátora úgy fogalmazott: "jelen pillanatban méréseket végzünk, próbafutások vannak, és méréseket végzünk a pályán, amit a VPE (a vastúti pályakapacitás elosztó – a szerk.) munkatársai is párhuzamosan folytatnak.
Most a mérések során a tapasztalataink inkább negatívak, tehát azokat, amiket az MT-ben feltételezett menetidők voltak, semmiképpen sem tudtuk eddig mérni.
Ennek több oka is van, de olyan adatokat tudok mondani, hogy hódmezővásárhelyi szakaszon 11 perc alatt ért végig kilenc perc helyett a jármű, ahol ugye intenzív gyorsításokkal, homokzsákos terhelésekkel közlekedett a jármű, tehát imitálva volt mindenképpen azt, hogy hogyan közlekedjen, vonatkereszt nem volt. A nagyvasúti szakaszon is közel 18 perc alatt tudtunk átérni. Az SZKT szakaszon pedig több mint 17 perc alatt tudta a jármű teljesíteni ezt a távot. A kijelölt megállókban megállt, a járműnek az ajtónyitás és az ajtózárásra összesen körülbelül 14-15 másodpercre van szüksége, és akkor még ehhez kell az utascserét is hozzászámolni."
Az emlegetett MT a megvalósíthatósági tanulmány. Erről Győr Sándor azt is mondta, hogy hiába készült el az MT, azt "nem tudtuk úgy figyelembe venni, hiszen abban az alkalmazott engedélyezési, illetve tervezési sebességek továbbá a jármű egyes paraméterei nem minden esetben egyeztek meg a jelenlegi, illetve a gyakorlatban már tapasztalt valós értékekkel. Így ebben az MT-ben szereplő menetrend, a megadott paraméterek maradéktalan megvalósulását és az üzemszerű biztosítóberendezés használatát feltételezte, tehát egy végállapotra készült.
Nekünk pedig információnk szerint például az oldalgyorsulási értékek változása miatt képes az MT-hez képest más sebességi infrastruktúra áll rendelkezésünkre, vagy Hódmezővásárhelyen belüli kis sugarú ívekben szintén kihatással bírt a tervezésre, illetve az ott alkalmazható menetrendre.
Az elvi menetrendtervezettől így a mi tervezetünk eltért, mert a tervezés során csak az ideálisan figyelembe vehető adatokkal számoltunk, próbáltunk életszerűen kalkulálni.
Ugye az MT-ben tervezett szegedi szakasz például 15 perces menetidővel szerepelt. Ugyanakkor a mi méréseink szerint, illetve az SZKT-val is egyeztetett menettartamhoz 17 perc eleve, itt már két perccel későbbi dolgokkal kellett terveznünk vagy kalkulálni. A hódmezővásárhelyi szakasznak is kilenc perc az MT-ben a kalkulált menetideje, amit a mi méréseink szerint jelenleg nem tudunk teljesíteni."
A szakember arra is kitért, hogy a megvalósíthatósági tanulmány más sebességekkel számolt. Arról is beszélt, hogy a 10 perces követés csak idén nyáron merült fel, Lázár Jánostól jött a kérés.
"Az első felkérésben még nem volt egy tíz perces sűrítésről szó, majd 2021. június során volt egy olyan közszolgáltatási bizottsági megbeszélés, ahol a kormánybiztos úr kérésére vizsgálni kellett azt, hogy 10 percenkénti követéssel csúcsidőben milyen menetrendi tervezet lehet kivitelezhető. Így ez azt jelentette, hogy a csúcsórákban mindkét irányban 20 percenként közlekednek, de reggel Szeged felé pedig ennek 10 percenkénti sűrűsítése is megvalósulhasson" – mondta a MÁV Start Zrt. menetrend-tervezési koordinátora a konferencián.
Kalkuláció: 600 utas öröme lehet reggelente a 72 milliárdból megépült tram-train | atlatszo.hu November 29-én indul a tram-train, a menetrend végleges: 40 perc a két város főtere között. Amiről eddig kevés szó esett, hogy hányan élvezhetik majd a villamos-vasút előnyét. Merthogy a vonatsűrűség és a férőhelyek száma ezt is befolyásolja. Andó Gergely közlekedési szakértő szerint reggelente 600 ember életét könnyítheti meg a tram-train, miközben reggel 6 és 7 óra között jelenleg 12 busz vár Hódmezővásárhelyről Szegedre – ez nagyjából ugyanekkora kapacitást jelent. Sokan nem a két település között ingáznak, így kérdés, hajlandóak lesznek-e vállalni az átszállást. Az autósokról nem is beszélve.
10 évre titkos
Vagyis a megvalósíthatósági tanulmány számos olyan részletet tartalmaz, amelyből kiderülne, hogy terveztek, és abból mi valósult meg. Ilyen lenne például az utasszám vagy az, hogy honnan csábítanának át a vasút-villamosra utasokat, illetve milyen megtérüléssel számoltak. Éppen ezért közadatigénylést adtunk be a MÁV Start Zrt.-nek.
Ahol azonban azt válaszolták, a kért adatokat nem áll módjukban kiadni, mert:
"A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti.
Ezen adatok megismerését – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. (6) A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné."
Szerintük "az IKOP" Szeged-Hódmezővásárhely tram-train rendszer – járműbeszerzés" projekt még nem zárult le, továbbá a megvalósíthatósági tanulmányt, a hozzá tartozó indikátorszámítást és pénzügyi mutató számítás mellékleteit, a költség-haszon elemzést illetve a költségeket alátámasztó dokumentumokat további jövőbeli döntés (például további támogatási jogviszony létrehozása) meghozatalának alapjául szolgálhat (sic!), melyre tekintettel adatigénylését jelenleg a hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel nem áll módunkban teljesíteni."
Csakhogy ez az érvelés az Átlátszó jogászai szerint nem állja meg a helyét, így pert indítunk a közérdekű adatokért, hogy megtudjuk, milyen tervek alapján, mennyi idő alatt térül meg a 72 milliárdos közpénzköltés.
Nyitókép: Utasokat szállító tram-train hódmezővásárhelyen 2021. november 29-én. Ezen a napon indult a Hódmezővásárhely-Szeged tram-train (villamosvasút), az utasok április közepéig ingyen utazhatnak a két város között. A tram-trainnel a két város központja 35 perc távolságra kerül egymástól, az utasok a lakásukhoz legközelebbi megállóban, villamosmegállóban felszállva eljuthatnak a másik város központjába. (forrás: MTI/Rosta Tibor) | [
"MÁV Start Zrt."
] | [] |
1,3 kilométer vágány 8,7 milliárd forintért: aranyárban épül a vasúti vonalszakasz Érden – legalábbis helyi ellenzéki politikusok szerint. A Legfőbb Ügyészség a budapesti rendőrség korrupcióellenes egységéhez helyezte át az ügyben tett feljelentést, a BRFK viszont hallgat az irat sorsáról.
A becsült beruházási értékhez képest a 125 százalékkal magasabb, a 8,7 milliárd forintos ajánlatot tevő konzorcium nyerte meg a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) által az Érd – Érd Alsó közötti 1,3 kilométeres vágányra és kapcsolódó létesítményekre kiírt közbeszerzést.
A példátlanul magas felárral a VR 3040 konzorcium kapta meg a beruházást tavaly októberben a NIF-től. A konzorcium tagjai a V-Híd Zrt. és az R-Kord Kft., de a pénz egy helyre menne, mert az R-Kord Mészáros Lőrinc közismert vasútépítő cége, szeptember vége óta pedig már a V-Híd is Mészáros érdekeltsége.
A becsült értékhez képest ötmilliárd forintot kitevő felár és a tender körülményei miatt Vágó Gábor, az LMP politikusa feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen ismeretlen tettes ellen.
Az 1,35 kilométeres vágány a 30a számú (Budapest-Székesfehérvár) és a 40a számú (Budapest-Pusztaszabolcs) országos vasúti pályát köti össze. Az építkezésre beépített területen kerül sor. Egy 2016-os cikk szerint a pályaszakasz építése közel 20 ingatlant érint – magyarán azokat ki kell sajátítani. Az érdi önkormányzati közgyűlés legutóbbi, február eleji ülésén döntött a kisajátítások egy részéről.
Az LMP politikusai egy videóban úgy vélekedtek a beruházásról, hogy az annyira megdrágult, mintha aranyból lennének a készülő vágányok.
Az LMP érdi szervezetének vezetőségi tagja azt mondta az Átlátszónak, hogy nem az infrastrukturális fejlesztésekkel van gondjuk.
"Az a problémánk a NIF-fel, hogy ha kiír bármilyen körbeszerzést, annak az értéke hogyan emelkedhet 125 százalékkal az eljárás befejezésekor?"– kérdezte Tetlák Örs. – “Hogyan lehetséges ekkora tévedés a kezdeti, becsült árhoz képest?"
"Itt valami egészen bizonyosan nem stimmel" – mondta az érdi politikus utalva arra, hogy a pályázók mindegyike nagyjából ugyanakkora, egymáséhoz közeli ajánlatot tett. – “Vagy a NIF nem tudja, hogyan kell közbeszerzést kiírni, mert nagyságrenddel nem tudta belőni a beruházás becsült értékét, vagy pedig egészen másról lehet szó, amikor azt látjuk, hogy a pályázók árajánlata nagyon közel áll egymáshoz, de mind ugyanúgy többszöröse a becsült összegnek."
"A kérdéses feljelentést a Legfőbb Ügyészség a mai napon a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályának küldte meg" – közölte a vádhatóság kirendelt sajtószóvivője még január végén az Átlátszó érdeklődésére. Havrán Ákos szóvivő hozzátette, hogy a feljelentéssel kapcsolatban a rendőrség hozza meg az érdemi döntést.
A rendőrséget több napja írásban kértük nyilatkozattételre, de sem ők, sem a hasonlóképp megkeresett Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nem válaszolt a kérdéseinkre.
Az Átlátszó 2016-ban számolt be az érdi multifunkcionális sportközpontról szóló kormánydöntésről: 3,3 milliárd forintot szántak a beruházásra. A G7 gazdasági portál 2018 őszén arról írt, hogy a közbeszerzési eljárás során a Mészáros Lőrinc gyermekei által tulajdonolt Fejér-B.Á.L. Zrt. és a szintén kormányközeli Épkar Zrt. alkotta konzorcium kapta a legjobb értékelési pontszámokat – úgy, hogy az ajánlati végösszeg 5,3 milliárd forintra emelkedett.
A közbeszerzési beruházási összegek szédítő emelkedése egyre gyakoribb jelenség, és már nemcsak a kormány politikáját bírálókban kelt megütközést.
Nemrég az Országszerte számolt be arról, hogy az egekbe szökő költségek miatt Székesfehérváron elkaszáltak egy nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű kórházfejlesztést. A pályázat nyertese azonos az érdiével: az a konzorcium, amelynek tagja a Mészáros-gyermekek által tulajdonolt Fejér-B.Á.L. Zrt.
A 444.hu megkérdezte a miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a kormány Székesfehérvárhoz hasonlóan más városokban is leállított-e beruházásokat.Gulyás Gergely azt válaszolta, hogy a kormány döntései Székesfehérvárt érintik, de "hasonló döntések érinthetnek más városokat is".
Fotó: Pixabay.com | [
"R-Kord Kft.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"V-Híd Zrt."
] | [
"Legfőbb Ügyészség",
"VR 3040",
"Épkar Zrt.",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya",
"Fejér-B.Á.L. Zrt."
] |
Már eddig is voltak egyértelmű jelei annak, hogy Orbán Viktor egyik testvére, ifjabb Orbán Győző szoros kapcsolatban áll egy vállalkozóval, akinek informatikai cégcsoportja sorban nyeri az állami megbízásokat. Ahogy azt a Direkt36 korábban feltárta, a miniszterelnök öccsét és a Szentgyörgyi Gábor nevű vállalkozót összekötötte a birkózás, és arra is volt példa, hogy közösen néztek focimeccset Felcsúton, néhány lépésre Orbán Viktortól.
Szentgyörgyi Gábor (jobbról a második) meccset néz az Orbán családdal. Jobb szélen ifj. Orbán Győző Fotó: botost/444.hu
Ez a kapcsolat azóta még szorosabbá vált. Szentgyörgyi egyik céges érdekeltsége tavasszal úgynevezett fióktelepet nyitott az Orbán család egyik ingatlanján. Szentgyörgyi egyik üzlettársa ebben a vállalkozásban ifj. Orbán Győző veje, Kovács Viktor. Kovács ráadásul közben feltűnt Szentgyörgyi informatikai cégcsoportjánál alkalmazottként.
Szentgyörgyi cégcsoportja az elmúlt néhány évben látványosan fellendült. Cégei közül kiemelkedik az IMG Solution Kft., amelynek bevétele 2012-ben még csak 46 millió forint volt, de tavaly már 9,5 milliárdos forgalmat ért el, miközben egészen a közelmúltig még működő honlapja sem volt. A cégnek ezt az után sikerült elérnie, hogy elkezdett sikerrel szerepelni nagyértékű állami közbeszerzéseken. A Direkt36-nak sikerült megszereznie olyan, eddig nem nyilvános közbeszerzési adatokat, amelyekből kiderül, hogy az IMG Solution kimagaslott a résztvevő cégek mezőnyéből az elmúlt évek több nagy informatikai és irodatechnikai beszerzésében.
Szentgyörgyi birodalma időközben több céggel is bővült, érdekeltségei pedig jelen vannak számos nagy, jelenleg is futó közbeszerzési programban. Az IMG Solution például tíz nagyobb, évekig tartó keretmegállapodásban van benne.
A Direkt36 megkereste a történet összes szereplőjét, de egyikük sem reagált a kérdéseinkre.
A hahóti kapcsolat
Egy kis Zala megyei falu, Hahót határában működik a Hahót Tőzeg Kft., amelynek gyártelepét egy földúton lehet megközelíteni. A többek között fűtőanyagként használt tőzeg kitermelésével foglalkozó vállalkozás része az Orbán család cégcsoportjának. A kft. a miniszterelnök 75 éves édesanyjának és egyik testvérének, ifj. Orbán Győzőnek a tulajdona.
A Hahót Tőzeg Kft. jogelődje a Gánt Kő és Tőzeg Kft. volt, a helyi táblán még ez a név szerepel Fotó: Pethő András (Direkt36)
A céges iratok és a földhivatali adatok szerint a cég a tulajdonosa annak a földterületnek is, ahol a gyártelep áll. Ugyanerre az ingatlanra jegyezte be a fióktelepét a veszprémi székhellyel működő Graneos Gépgyártó Kft. is idén áprilisban. Cégek akkor szoktak fióktelepet létesíteni, ha a székhelyüktől távolabb eső helyszínen is végeznek gazdasági tevékenységet.
Az nem világos, hogy a Graneos pontosan milyen tevékenységet végez Hahóton, de a cég feltűnésének ettől függetlenül is van jelentősége. A Graneos ugyanis közvetett módon annak a Szentgyörgyi Gábornak a tulajdonában áll, akinek az érdekeltségei az elmúlt években számos nagyértékű állami megbízást nyertek el.
Az eddig is ismert volt, hogy Szentgyörgyi kapcsolatban áll ifj. Orbán Győzővel. Eddig ugyanakkor úgy tűnt, hogy egyedül a birkózás szeretete köti össze őket: ahogy azt a Direkt36 korábban bemutatta, mindketten birkóztak korábban, és közösen vettek részt egy birkózó egyesület munkájában.
A hahóti gyártelep ugyanakkor az első üzleti jellegű kapcsolódási pont köztük. Ahhoz, hogy a Graneos fióktelepként használhassa a hahóti ingatlant, meg kellett szereznie az Orbán-cég engedélyét. A cégiratokból kiderül, hogy a Hahót Tőzeg Kft. ügyvezetője hozzájárult ahhoz, hogy a Graneos "szívességi használat jogcímén", tehát ingyen működtethesse a fióktelepét az ingatlanon.
A házasság
A neve alapján gépgyártással foglalkozó Graneos alig több mint két éve működik, és eddig nem termelt bevételt. A cég ugyanakkor rámutat egy másik, személyes jellegű kapcsolatra ifj. Orbán Győző és Szentgyörgyi Gábor között. A Graneos egyik tulajdonosa az Energép Kft. nevű energetikai cég, amely három magánszemély birtokában van. A többségi tulajdonos Szentgyörgyi, míg a két kisebbségi tulajdonos közül az egyik egy Kovács Viktor László nevű 27 éves férfi.
Kovácsot szoros szálak kötik az Orbán családhoz: ő ifj. Orbán Győző veje. A Facebookon megtalálható fotók szerint 2015-ben házasodott össze a miniszterelnök testvérének lányával, és az esküvőn jelen volt Orbán Viktor is.
Kovács – aki korábban az FTC profi jégkorongozója volt – nemcsak céges üzlettársa Szentgyörgyi Gábornak. Egy, Szentgyörgyi vállalkozásait ismerő forrás szerint Orbán Győző veje megjelent a cégcsoportnál alkalmazottként. A forrás szerint Kovács 2018 elején kezdett el ott dolgozni, és annak ellenére került oda, hogy láthatóan nem volt tapasztalata ezen a területen. "Tanítgatni kellett, de nagyon kevés dologhoz értett. Az informatikához, irodatechnikához egyáltalán nem" – magyarázta a forrás, hozzátéve, hogy az elején ugyan próbálták diszkréten kezelni a kötődését az Orbán családhoz, de ez nem tartott sokáig. "Mivel [Kovács] az odakerülésének másnapján bejelölte a fél céget Facebookon, így hamar kiderült. A Facebookon jól látszott, hogy ki a felesége" – magyarázta a forrás.
Amikor megkerestük a cégcsoportot, kiderült, hogy az IMG többségi tulajdonában álló, irodai eszközök forgalmazásával foglalkozó Green Office Solution Kft.-nél dolgozik egy Kovács Viktor nevű személy. Amikor először érdeklődtünk júliusban, akkor a telefont felvevő alkalmazott arról tájékoztatott bennünket, hogy a férfi épp szabadságon van - erről árulkodtak akkor a Facebookra feltöltött publikus képei is. Azóta többször is kerestük Kovácsot a céges e-mailjén és a hozzá kapott mobiltelefonszámokon is, de nem reagált megkeresésünkre. Nem érkezett válasz Szentgyörgyitől és cégeitől sem.
A fellendülés évei
Szentgyörgyi cégei közül az IMG Solution Kft. a legjelentősebb, amely több nagy állami közbeszerzésen is sikerrel szerepelt az utóbbi években. Általában többkörös pályázatokon dől el az, hogy mely cégek szállíthatnak informatikai termékeket az állami szerveknek. Először a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) nevű intézmény ír ki pályázatot, amelynek nyerteseivel úgynevezett keretmegállapodást kötnek.
Az egyes kormányzati szervek vagy állami fenntartású intézmények ezekben a keretmegállapodásokban szereplő cégektől rendelhetnek aztán konkrét termékeket, például nyomtatókat vagy számítógépeket. Aztán ha valamelyik állami szervnek ilyen eszközökre van szüksége, akkor ezektől a cégektől kérhet ajánlatot, majd az ezek alapján kiválasztott vállalkozás leszállítja azokat.
Az IMG Solution Kft. 2013 szeptemberében került be az első nagyobb keretmegállapodásba. Ez egy 44 milliárd forintos keretösszegű szerződés volt "számítógéprendszerek és kapcsolódó szolgáltatások" teljesítésére. Ezt követően a cég még számos más, szintén több tízmilliárdos értékű keretmegállapodásba is bekerült.
Az nem tudható meg nyilvános forrásokból, hogy a keretmegállapodásokban részt vevő cégek konkrétan honnan és milyen értékben kapnak megrendeléseket, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság pedig először azt közölte a Direkt36-tal, hogy csak több százezer forintnyi költségtérítés ellenében hajlandók kiadni ezeket az adatokat. Végül a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet segítségével indított közadatkérési perben ingyen is átadták a kért adatok túlnyomó részét.
Ezekből kiderül, hogy az IMG Solution az egyik legsikeresebb szereplője volt annak a tizenhárom keretmegállapodásnak, amelybe bekerült 2013 és 2018 között. A cég 6,2 milliárd forint értékben kapott megrendeléseket, és ezzel a nyolcadik legjobban teljesítő cég volt a keretmegállapodásokban részt vevő 169 vállalkozás között. Az IMG Solution beszállítója volt számos egyetemnek, kormányhivatalnak és kórháznak is.
A pályázatokon való sikeres szerepléssel párhuzamosan látványosan fellendült a cég. A működés első éveiben még mindössze néhány tízmilliós bevételeket termelő cégnek 2013-ban már 166 millió, 2015-ben pedig már 4,7 milliárd volt a bevétele. Tavaly már 9,5 milliárdos forgalmat generált a cég, amiből több mint 1,3 milliárd forint volt az adózott nyereség.
Szentgyörgyi más cégei is sikerrel szerepeltek közbeszerzéseken, még ha jóval szerényebb eredményeket is produkáltak. Tavaly ősszel azonban a cégcsoport tovább bővült a VRS Magyarország Kft-vel, amely szintén évek óta sikeres szereplője az informatikai közbeszerzéseknek. A KEF-től kapott adatok szerint például több milliárd forint értékben kapott megrendeléseket korábban a NAV-tól. Az IMG szintén beszállítója volt az adóhivatalnak, ahol egy ideig egy olyan ember vezette a kiemelt közbeszerzések osztályát, aki személyes ismerőse volt Szentgyörgyinek és ifj. Orbán Győzőnek egyaránt. A vezető pozíciója az után szűnt meg, hogy a Direkt36 rámutatott erre a kapcsolatra.
A borítóképen az látszik, hogy Szentgyörgyi Gábor (jobbról a második) meccset néz az Orbán családdal. Jobb szélen ül ifj. Orbán Győző.
A cégnyilvántartási adatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk. | [
"IMG Solution Kft.",
"Hahót Tőzeg Kft.",
"Graneos Gépgyártó Kft."
] | [
"Gánt Kő és Tőzeg Kft.",
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Energép Kft.",
"VRS Magyarország Kft-vel",
"Green Office Solution Kft."
] |
2009. 09. 15., 11:34
Utolsó módosítás: 2009. 09. 16., 11:25
Kedden jár le a kormány által az állami és önkormányzati cégeknek adott határidő: nyilvánosságra kell hozni a felsővezetők fizetését. Az MFB, az MNB és több más cég után a BKV is közzétette az adatokat. Messze a legtöbbet - havi 8,1 millió forintot - a DBR Metró Projektigazgatóság vezetője keresi az eddig közzétett adatok szerint.
Nem sietnek az állami és önkormányzati cégek, hogy eleget tegyenek a kormányrendeletben előírt kötelezettségüknek, és szeptember 15-ig keddig honlapjukon nyilvánosságra hozzák vezetőik, illetve a felügyelőbizottságok tagjainak fizetését. Az [origo] hétfőn, a határidő előtt egy nappal elkezdte tesztelni a rendelet betartását, de cikkünk megjelenéséig csak néhány társaság tett eleget a kormány rendelkezésének.
Bajnai Gordon miniszterelnök augusztus végén írta alá a kormányrendeletet, amely szerint az interneten kell közzétenni minden, állami vagy önkormányzati cég, költségvetési intézmény és közalapítvány vezetőinek pénzbeli juttatásait. A rendelet szerint nyilvánosságra kell hozni a vezető nevét, tisztségét, munkakörét, hogy közvetlenül vagy közvetve mennyit keres, illetve mennyi végkielégítés járna neki, ha távozna.
Itt vannak a fizetések
Az állami cégek közül elsőként a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) tett eleget a kötelezettségének. A lista szerint a cég vezérigazgatója, Erős János "bruttó besorolási alapbére" havi 3,5 millió forint, amelyhez a kitûzött feladatok teljesítése esetén 80 százalék prémium jár. A belső szabályozás alapján emellett garantáltan jogosult még évente kéthavi alapbérre, illetve évi 1,1 millió kafetéria-keretre. Erős az igazgatáság tagjaként is felvehet havi 135 ezer forintot.
A Concordia Közraktár Zrt-nél Tömör László vezérigazgató havi 848 ezer forint alapbért kap, illetve prémiumként évi alapbérének 80 százalékát veheti fel. Ha felmondana a cégnél, 45 nap felmondási időre és kéthavi végkielégítésre lenne jogosult. Dancs Gyula, az igazgatóság elnöke havi 110 ezer, Fekete Ferenc, a felügyelőbizottság elnöke havi 100 ezer forinttért látja el feladatát (a teljes listát itt találja)
A legteljesebb, osztályvezetői szintig részletezett listát a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. hozta nyilvánosságra. Ez alapján Reményik Kálmán elnök-vezérigazgató havi 2,8 millió forint alapbér mellett, 80 százalékos prémiumra és évi 450 ezer forint kafetéria jogosult. Rendes felmondás esetén 8 hónap felmondási idő és egyhavi végkielégítés illeti meg. Helyettesei 1,5 és 1,9 millió forint közt keresnek, az osztály- és projektiroda-vezetők bruttó alapbére havi 700 és 900 ezer forint közt változik. A felügyelőbizottság elnöke, Somlyódy Csaba fővárosi MSZP-s képviselő havi 195 ezer forintot kap.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) közzétette az összes tulajdonában álló cég vezetőinek fizetését. Az MNV vezérigazgatója, Kamarás Miklós havi bruttó 3,5 millió forint alapbér mellett évi bérének 80 százalékát kitevő prémiumra számíthat. A Magyar Villamos Mûvek Zrt-nél (MVM) Mártha Imre vezérigazgató havi 2,765 millió forintos alapbér mellett szintén 80 százalékos prémiumra számíthat (cikkünkben Mártha fizetésénél korábban 3,6 milliós összeg szerepelt. A hibáért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük). A legkevesebbet Bagi Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. felügyelőbizottságának elnöke viheti haza: havi 60 ezer forintot.
A 11 tagvállalatot tömörítő Miskolc Holding Zrt-nél Halmai Gyula az igazgatóság elnöke és a cég igazgatója is egyszemélyben. Utóbbi posztért havi egymillió forint alapbért vehet fel, amihez 80 százalékos prémium járul. Ha távozna a cégtől, 8 havi fizetésnek megfeleleő végkielégítés illeti meg. Az igazgatóság elnökeként havi 450 ezer forintot kap, amihez még 25 százalék költségátalány járul.
Kedd délutánra a BKV is közzétette honlapján a BKV vezetői fizetésének részleteit. Kocsis István, a BKV vezérigazgatója a közzétett lista szerint havi 1,5 millió forintot keres, amelyhez 150 százalékos prémium jár. Végkielégítésként - amennyiben távoznia kellene - összesen 14 havi fizetését kaphatná meg. A BKV-nál messze a legmagasabb fizetést Klados Gusztáv, a DBR metró projekt igazgatója kapja: havonta 8 190 000 forintot. Klados nem kap prémiumot, viszont végkielégítésként 12 havi átlagbére járna neki.
A tíz debreceni önkormányzati társaságot tömörítő holding, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. (amelyhez a gyógyfürdőtől a repülőtéren keresztül a lapkiadóig sokféle cég tartozik) honlapján kedden délután tette közzé a vezetők és a felügyelőbizottság tagjainak bérét. Ennek alapján a cég két igazgatója havi mintegy 700-700 ezer forintot keres.
A BKV miatt
Bár a kormányrendelet közvetlen előzménye a BKV végkielégítési botránya volt, korábban több újság - köztük az [origo] is - perelt be állami vállalatokat, hogy hozzák nyilvánosságra vezetőik fizetését. A bíróság több esetben is a lapoknak adott igazat, így az [origo] pert nyert a MÁV ellen (erről itt olvashat), a Blikk kérésére pedig 49 állami cég vezetőinek bérét kellett nyilvánosságra hozni. A Fővárosi Bíróság egy másik ítélet indoklásában kimondta: az állami cégek állami vagyonnal gazdálkodnak, ezért nem mindegy, hogy ki és hogyan gazdálkodnak vele.
(Cikkünket folyamatosan frissítjük. A második oldalon cégenként találja az állami és önkormányzati cégek vezetőinek fizetését) | [
"BKV"
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank Zrt.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Debreceni Vagyonkezelő Zrt.",
"Magyar Villamos Mûvek Zrt-nél",
"Concordia Közraktár Zrt-nél",
"DBR Metró Projektigazgatóság",
"Miskolc Holding Zrt-nél",
"Fővárosi Bíróság",
"Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Figyelmeztette a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke Zoltai Gusztávot, a szervezet nemrég lemondott ügyvezető igazgatóját, hogy ne kíséreljen meg visszatérni a vezetőség soraiba a szervezet következő közgyűlésén.
Heisler András erről a Szombat című folyóiratnak adott interjúban beszélt. Azon felvetésre, hogy "pletykák terjednek arról, Zoltai Gusztáv hívei segítségével, megkísérli a visszatérést a májusi közgyűlésen", a Mazsihisz elnöke úgy válaszolt: "Nem javaslom az ebben való gondolkodást senkinek, legfőképpen nem Zoltai úrnak".
Ismert, április elején jelentették be, hogy Zoltai Gusztáv lemond a Mazsihisz – Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatói posztjáról. Heisler szerint a volt ügyvezető igazgató döntésében bár szerepet játszhattak a személyes megfontolások, illetve egészségi, szakmai meggondolások, köze volt ahhoz a Mazsihisz gazdálkodásának közelmúltban lezajlott átvilágításának is.
A Szombat több ízben is arról számolt be, a volt ügyvezető igazgató távozása kompromisszumot takarhat. Mint írták, feltehetően az azonnali távozásért cserébe kaphatott végkielégítést és az ígéretet, hogy nem bolygatják gyanús ügyeit.
A Mazsihisz közgyűlése május 22-én és 25-én lesz. A szervezet – bár ellenzi a német megszállási emlékművet – nem vesz részt a Szabadság téren zajló polgári engedetlenségi akcióban, amelynek Zoltai Gusztáv rendszeres szereplője, lánya pedig az egyik vezető alakja.
A Mazsihisz tegnap arról tájékoztatta az MTI-t, megvalósult a Memento70 civil mozgalom első önálló programja, a mosonmagyaróvári Shalom park emlékműve. Az akcióhoz azon szervezetek és civil személyek csatlakoztak, amelyek úgy döntöttek, nem vesznek részt a holokauszt-emlékév programjaiban és nem hívják le a Civil Alapból nyert pályázati pénzeket.
Ez állhat Zoltai kényszertávozása mögött facebook
embed http://mno.hu/videok/97861 <iframe id="videoplayer_97861" src="http://video.mno.hu/embed/97861" style="width:686px; height:500px"></iframe>
A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatják. | [
"Mazsihisz"
] | [
"Budapesti Zsidó Hitközség",
"Civil Alap",
"Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége"
] |
Két pénzügyőrt ítélt letöltendő börtönbüntetésre jogerősen a Debreceni Ítélőtábla. A táblabíróság büntetőtanácsa hivatali vesztegetés, társtettesként hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt az elsőrendű vádlott pénzügyőr törzsőrmestert két év, a másodrendű pénzügyőr főtörzsőrmestert pedig egy év négy hónap börtönbüntetésre ítélte. Az ítélőtábla az első fokon eljáró Nyíregyházi Törvényszék januári ítéletét a közokirat-hamisítás bűntett minősítéssel változtatta meg, egyebekben helybenhagyta.
Az elsőrendű vádlott és két társa 2009 januárjában a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tunyogmatolcs belterületén két autó vezetőjét igazoltatta. A pénzügyőrök a járművek ellenőrzése során nagyobb mennyiségű ukrán cigarettát találtak. A hivatalban megindult jövedéki eljárás során az elsőrendű vádlott többször utalt arra, hogy egy esetleges későbbi, hasonló jellegű ukrán cigarettaszállítás biztonságos lebonyolításában, illetve a megindult eljárásban is segítséget tud nyújtani.
Másnap egy ismeretlen az elsőrendű vádlott tudtával felhívta az autóst, hogy fizessen a pénzügyőrnek 500-600 ezer forintot, hogy a lefoglalt két gépkocsit visszakaphassák. A vádlott 200 ezer forintot egy benzinkútnál át is vett az autóstól.
A Mátészalkai Vám- és Pénzügyőri Hivatal állományába tartozó vádlottaknak felelniük kellett egy másik eset miatt is: 2009 márciusában az ügy harmadrendű vádlottjának Kisszekeresen lévő házánál végeztek jövedéki ellenőrzést, és több karton ukrán zárjeggyel ellátott cigarettát találtak. Az elsőrendű vádlott felajánlotta a ház tulajdonosának, hogy 100 ezer forint ellenében eltekintenek az ingatlan további átkutatásától. A jegyzőkönyvben a pénzügyőrök csupán három karton magyar adó- és zárjegy nélküli cigaretta megtalálását rögzítették. Néhány nap múlva az elsőrendű vádlott át is vette a pénzt.
Az ügy harmadrendű vádlottjának büntetése már első fokon jogerőre emelkedett, egy év, két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott. | [
"Mátészalkai Vám- és Pénzügyőri Hivatal"
] | [
"Nyíregyházi Törvényszék",
"Debreceni Ítélőtábla"
] |
Az ügyészséghez fordult a Főpolgármesteri Hivatal, hogy vizsgálják meg, történt-e bűncselekmény saját tulajdonú parkolási cégénél, miután két korábbi parkolóőr korrupcióról számolt be - jelentette az RTL Híradója. Az egykori munkatársak állítják, a cégnél többen továbbra is zsebre dolgoznak, erről pedig a társaság több vezető beosztású munkatársa is tud, akik részesednek a pénzből.
Ketten jöttek be az irodába, különböző dokumentumokat hoztak annak kapcsán, hogy visszaélések vannak a Budapesti önkormányzati parkolási társulásánál - mondta Hagyó Miklós az RTL Híradónak. A főpolgármester-helyettes arról a részben fővárosi tulajdonú cégről beszélt, amely a főútvonalakon, valamint a XIII. és a IX. kerület mellékútjain szedi be a parkolódíjakat és a pótdíjakat.
A Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.-nél egy éve botrány tört ki, amikor két korábban elbocsátott parkolóőr a nyilvánosság elé állt és azt állította, több kollégája zsebre dolgozik. Szerintük erről a cégnél mindenki tudott, de amikor az ügyben vizsgálat indult, nem találtak bizonyítékot a korrupcióra. Valóban volt vizsgálat, az összes parkolőőrt megkérdezték, egy kollégája sem mondta, hogy bármi információja lenne - mondta Rusznák Imre, a Budapesti Önkormányzat Parkolási Kft. ügyvezető igazgatója.
Az ügy azonban nem zárult le. A két volt parkolóőr nemrég megkereste a főpolgármester-helyettest is. Azt állították, most is dolgozik korrupt parkolóellenőr a cégnél, és a pénzből a főnököknek is jut. A beszélgetésről készült jegyzőkönyvet a Fővárosi Önkormányzat jogi irodája küldte meg az ügyészségnek.
A Budapesti Önkormányzat Parkolási Kft. vezetője vasárnap nem volt elérhető. Telefonon annyit közöltek az RTL Híradójával, hogy nincs tudomásuk arról, hogy a kft. tulajdonosa, a fővárosi önkormányzat az ügyészséghez fordult volna. | [
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] | [
"Budapesti Önkormányzat Parkolási Kft.",
"Főpolgármesteri Hivatal",
"RTL Híradó",
"Fővárosi Önkormányzat"
] |
Schmitt figyelmetlenül vallott vagyonáról?
Budapest - Lehet, hogy figyelmetlen volt Schmitt Pál a vagyonbevallása kitöltésekor? Ennek kiderítésére vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett a Blikk a lemondott köztársasági elnökkel szemben az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságánál! Az államfő vagyonnyilatkozatában ugyanis nincs feltüntetve, hogy származik-e jövedelme lakáskiadásból.
Schmitt jelenleg a köztársasági elnöki rezidencián lakik a Béla király úton, és három budai családi háznak is a tulajdonosa egy belvárosi lakás mellett. Az egyik budaligeti villájában egy külföldi, valószínűleg észt diplomatacsalád lakik, akiket a Blikk riportereinek Schmitték bérlőiként emlegettek a szomszédok.
– Egy ilyen 320 négyzetméteres házat ezen a környéken akár havi 2-4 ezer euróért (600 ezer-1,2 millió forintért) is ki lehet adni – becsülte meg az esetleges bérleti díjat a Blikknek a Best Buda ingatlanügynökség a múlt héten.
Elképzelhető, hogy Schmitt házastársának vagyonnyilatkozatában szerepelnek a bérbeadásból származó bevételek, Makray Katalin bevallása azonban nem nyilvános. Abba csak az alkotmányügyi bizottság tagjai tekinthetnek be vagyonnyilatkozati eljárás esetén. Persze az sem zárható ki, hogy teljesen ingyen lakik ott az észt család. Feltettük az ezzel kapcsolatos kérdéseinket a Köztársasági Elnöki Hivatalnak, azonban lapzártánkig ezúttal sem reagáltak.
A vagyonnyilatkozatok valóságtartalmát a köztársasági elnök esetében a parlament alkotmányügyi bizottsága vizsgálja. A bizottság felhívására az államfő köteles a saját, illetve családtagjai bevallásában feltüntetett vagyoni, jövedelmi viszonyokat igazoló adatokat bejelenteni. Az eljárás eredményéről az alkotmányügyi bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, aki ezt a soron következő ülésen ismerteti a parlamentben.
Köztársasági elnök ellen még nem indult vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás, más politikusok ellen annál több.
– Eddig 23 ilyen eljárás indult az elmúlt 15 évben – tájékoztatta a Blikket az Országgyűlés mentelmi bizottságának egy neve elhallgatását kérő munkatársa. – Ezek az eljárások úgy zárultak, hogy az érintett kiegészítette azokkal az adatokkal a bevallását, amelyeket korábban kifelejtett – tette hozzá.
Polt Péter trófeája ( Eljárások: 1. Hozzáépítés 2006: Orbán Viktort azért vizsgálták, mert házának bővítését nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában 2. Agancs százezrekért 2004: Polt Péter legfőbb ügyész vagyonnyilatkozatából a vadásztrófeák bevallását hiányolták 3. Új villa 2000: Torgyán József korábbi vagyonnyilatkozataiból nem derült ki, honnan volt pénze az új villája megépítéséhez
A vagyonnyilatkozati eljárások sorát Torgyán József kisgazda miniszter villaépítése nyitotta meg 2000-ben. Azóta többek között Orbán Viktor házbővítése, Polt Péter legfőbb ügyész vadásztrófeái miatt is indult eljárás, de Medgyessy Péter miniszterelnöknek és Simor András jegybankelnöknek is pontosítania kellett korábban a nyilatkozatát.
K. D. | [
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] | [
"Best Buda"
] |
Három versenyző közül a felcsúti polgármester-vállalkozó üzlettársa, azaz a Szíjj László kormányközeli milliárdos Duna Aszfalt Kft.-je nyerte el nettó 971 millió forintos ajánlatával a "Kék-víz" Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás megbízását.
A tender az Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Program megvalósításához kapcsolódik, a vízminőség biztonságának növeléséhez szükséges tervek elkészítése és építési munkák elvégzése lesz a feladat. Kecskemét, Lajosmizse, Orgovány, Kerekegyháza, Tiszakécske, Bugac, Kiskunfélegyháza, Izsák, Tiszaalpár, Gátér, Pálmonostora, Fülöpjakab, Apostag, Dunavecse, Kunszentmiklós, Szalkszentmárton és Kunadacs ivóvízminőségét kell megjavítani. A finanszírozás uniós forrásból történik.
A Duna Aszfalt neve gyakran fordul elő a nyertesek között, júniusban például ötvenmilliárd forintos megbízást nyert el a Fidesz kormányzása alatt közbeszerzési sikercéggé fejlődött tiszakécskei vállalkozás. Tavaly megduplázták árbevételüket, és 12 milliárd forintos osztalékot fizettek ki.
Nem maradtak az út szélén a kormányközeli építőipari cégek Ki duplázott, ki triplázott, ki elhagyta a 100 milliárdot. Durván jól ment a Mészáros-Szíjj baráti kör építőipari cégeinek tavaly.
Az uniós forrásból finanszírozott útépítéseken is rendre nyertek, de hogy milyen áron, az már Brüsszelnek is szemet szúrt. Némelyik beruházást vissza is dobta az Európai Bizottság (EB) – értesült korábban a 24.hu. Ha nem sikerül aládúcolni alapos számításokkal, akkor nem fogja finanszírozni az unió sem az M4-es autópálya Berettyóújfalu–országhatár közötti szakaszát, sem az M35-ös sztráda 4-es főúttól Berettyóújfaluig és a 481-es útig történő megvalósítását – derült ki a támogatási kérelemre adott brüsszeli válaszokból. Pedig csak az említett két építkezésre összesen 160 milliárd forint támogatási igényt adott be a magyar kormány a múlt év végén.
Fotó: Beliczay László / MTI | [
"Duna Aszfalt Kft."
] | [
"Kék-víz\" Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás",
"Európai Bizottság"
] |
A VII. kerületi Fidesz felszólítja Farkas Ferencet, hogy mutassa be a Káposztás Endrével kötött, annak lakására vonatkozó úgynevezett elővásárlási szerződést, amelynek "szokatlan módon" a földhivatalban nyoma sincs, jogi célja pedig kérdéses.
A Fidesz szerint bebizonyosodott Farkas Ferenc, a baloldal erzsébetvárosi polgármesterjelöltjének érintettsége a VII. kerületi botrányban. A nagyobbik kormánypárt fővárosi, VII. kerülete pénteken közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben azt írták: megdöbbenéssel értesült a sajtóban megjelent újabb hírekből, hogy Farkas Ferenc a baloldal erzsébetvárosi polgármesterjelöltje együtt "lakik" Garabits Károllyal.
A hvg.hu csütörtökön írt arról, hogy a polgármesterjelölt és Garabits Károly – akiről a Magyar Nemzet kedden közölt cikket A baloldal jelöltje lopni tanít címmel – ugyanabba a lakásba van bejelentve a VII. kerületben.
A Fidesz közleményében azt írta: szintén döbbenetes, hogy a Farkas–Garabits-páros által "lakott" lakás annak a Káposztás Endrének a tulajdona, aki évekig rejtette Garabits Károly milliárdos vagyonát. "Immáron bebizonyosodott, hogy a baloldali kispártok által támogatott Farkas Ferenc ennek a személyi körnek az üzlettársa és egy politikai bűntanya lakója" – olvasható a közleményben.
A kerületi Fidesz felszólítja Farkas Ferencet, hogy mutassa be a Káposztás Endrével kötött, annak lakására vonatkozó úgynevezett elővásárlási szerződést, amelynek – mint írták – szokatlan módon a földhivatalban nyoma sincs, jogi célja pedig kérdéses.
"Immáron bebizonyosodott, hogy a bukott baloldal ott folytatja, ahol Hunvald abbahagyta: bűnök és trükkök sorával téveszti meg választóit, magától értetődő természetességgel hazudozik nap mint nap" – olvasható a kommünikében, amelyben bírálják a VII. kerületiként kampányoló politikusokat, akik szerintük "medencés, csöndes kertvárosi házaikba" járnak haza. Ezért felszólították Farkas Ferencet és Garabits Károlyt, hogy haladéktalanul távozzanak a közéletből!
A Farkas Ferencet jelölő Demokratikus Koalíciót (DK) pedig arra szólították fel, hogy nyilvánosan határolódjon el a hamis címmel rejtőzködő életmódot folytató polgármesterjelöltjétől, ahogy azt megtette Garabits Károly esetében néhány napja.
Garabits Károly kedden közölte: független jelöltként folytatja önkormányzati képviselő-jelölti kampányát. | [
"Demokratikus Koalíció"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Az elfogadható szint alá csökkent a veszprémi Bakony Hús Kft. termelése, csúsznak a bérek, a cég visszaadta a bérbeadónak a szállító járművek zömét. Ám az érintettek bizakodóak, mert az aktív hitellel terhelt, de uniós forrásokkal is támogatott kapacitások kihasználására vannak érdeklődők. Mi történhetett Mészáros Lőrinc egykori mangalicacégével? Van-e remény a megmentésre?
Csak úgy dől a panasz mostanában a veszprémi Bakony Hús Kft. dolgozóiból. Mint megtudtuk, idén kezdtek akadozni a fizetések. Ekkor már a féldisznó-beszállítók is csúszva kapták meg a pénzüket (azóta a cégvezetés szerint a beszállítók már ki vannak fizetve), ráadásul a cég maga is visszakozott néhány kevésbé nyereséges megrendeléstől.
A Bakony Hús ráadásul eleve kevesebbet gyártott a készítményeiből (bacon, löncs, májas),
napközben is alig állt autó a társaság parkolójában.
Ezt az is okozhatta, hogy a kiszállítást végző Fiat Ducato hűtőkocsikat a társaság spórolás miatt visszaadta a bérbeadónak. Az üzem most gyakorlatilag egyetlen 15 tonnás járművel, külső szállítókkal, egy vevő felé dolgozik.
Kisebb-nagyobb bajok
Mint Varga-Damm Andrea veszprémi ügyvéd (jobbikos képviselő) elmesélte az Indexnek, ő is igyekszik közvetíteni a munkavállalók és a munkáltató között a Veszprém számára rendkívül fontos cég megmentése érdekében.
Meglátása szerint a cégnek leginkább az tett be, hogy a korábban az orosz piacra szállító társaság a nyugati szankciók ellenlépéseként meghozott orosz élelmiszeripari kitiltások során elvesztette külpiacát, ez a fontos kiviteli lehetőség most teljesen kiesett.
Vákics Károly ügyvezető igazgató elmondása szerint ez ugyan igaz, de azért az elmúlt években így is sikerült létszámot és termelési szintet növelni, csak most nagyon összejöttek a dolgok. A januári–február időszak eleve gyengébb a húsiparban, és a Bakony Hús életéből éppen most esett ki néhány nagyobb vevő is, így
a társaság valóban nehéz helyzetbe került, aminek során a korábbi 90 alkalmazottból néhányan már maguktól is lemorzsolódtak, most 73-an dolgoznak a cégnél.
Mészáros Lőrinc öröksége
Pedig a Bakony Hús korábban amolyan királyi beszállítónak tűnt, hiszen Mészáros Lőrinc és családjának az érdekeltsége volt, a felcsúti oligarcha egy időben a 96 ezer sertés vágására alkalmas kapacitáson vágott mangalicákat is, de miután 2016-ban hazai pénzügyi befektetők felé kiszállt, ma már nincsen kapcsolata a céggel.
A Mészáros Lőrinc utáni tulajdonosok egy Benoit and Augusten Kft. nevű cég mögött sorakoztak fel, úgy tudjuk, hogy befektetési és üzemeltetési céllal vették meg a céget, megszüntették a veszteséges vágást, és azt hallottuk, hogy közétkeztetési kapcsolataikban bíztak elsősorban. Az az elképzelés, hogy egy nagyon friss gyártási sorral (vasárnap beszerzés, hétfő feldolgozás, kedden kiszállítás a közétkeztetésbe) helye lesz a cégnek a hazai húsipari vertikumban.
2017-ben 2,3 milliárd forint volt az értékesítés árbevétele, de csak 15 millió forint adózás előtti eredmény párosult hozzá a fejlesztések és a piacszerzés költségei miatt. A cég állítólag 2018-ban is hasonló számokat produkált, erről még nincsen hivatalos adat, de így mesélték.
Fotó: Bakony Húsüzem
Jó kapcsolatok
A társaság 749,5 millió forint vissza nem térítendő és 1,459 milliárd visszatérítendő támogatást is elnyert, így számára létszükséglet, hogy ne számolják fel. Paradox módon most két út áll a cég előtt: vagy elkezdődhet a B-üzem, vagyis a nagy fejlesztés valamely számunkra üzleti okokból el nem árult, de állítólag piacképes húzótermékre, vagy nehéz lesz visszakapaszkodni a lejtmenet után. Vákics Károly szerint
két hónapon belül rendeződik a lehetőségekhez igazított méretű cég sorsa.
A munkavállalók érthetően türelmetlenek. Van, aki albérletet fizet Veszprémben, vagy messziről jár be.
A reményt egyedül az kelti, hogy állítólag vannak érdeklődők, akik komolyabb termelési kapacitást szeretnének lekötni, hallottunk egy dél-alföldi húsipari cégről, illetve egy másikról, amely egyetlen termék gyártásához keres kapacitást.
Az nagyon fájdalmas lenne, ha a munkavállalók elmennének, mert a mai munkaerő-hiányos gazdaságban újra toborozni nagyon nehéz. Ezért Vákics Károly szerint a húsznapos bércsúszás ellenére próbálnak utalni fizetésrészleteket a dolgozóknak,
mert a dolgozó bére a legfontosabb, és az akkor is jár, ha nincsen elegendő termelési feladat.
Más kérdés, hogy őket mennyire nyugtatják meg a pár tízezres részletek. A vezetők szerint azért bőven vannak olyanok, akik megértik a nehéz helyzetet.
A konkurens húsipari cégek vezetői szerint egy ilyen kicsi, specialista cég legfeljebb akkor élhet meg, ha jó hatásfokkal, érdemi nyereséggel tudja eladni húskészítményeit a környéken, a vágás befejezése e szempontból jó döntés volt, mert az "commodity", ott nagy méretgazdaságosság kell.
Régebben vevő volt itthon a Mecsek Fűszért, a Coop, a Pensio-csoport, vitték az alapanyagot és a készítményeket is az óvodákba, iskolákba, közértekbe is. A remény most is az, hogy újra teljes gőzzel megindulhatnak a közétkeztetési szállítások.
NHB-s cég
A cégen sajnos az sem segített, hogy éppen a most bedőlt NHB Banknál vezette a számláját, ez is rontotta a likviditását.
Kívülről nézve a Bakony Hús nagy pozitívuma, hogy a társaság vezetői nem tagadják a bajt, láthatóan megértik a dolgozók nehéz helyzetét, ugyanakkor az kevéssé ígér jót, hogy a Bakony Húsnak sok ideje aligha lesz. Tapasztalataink szerint rosszhiszeműséggel senki nem vádolja a vezetőket, a tulajdonosokat,
a dolgozók legfeljebb arra panaszkodtak, hogy keveset látják a budapesti gazdákat.
Ők természetesen azt mondják, hogy éppen a cég megmentéséért végzett sok ügyintézés ennek az oka.
A túlélésnek együtt drukkol munkaadó, munkavállaló és politikus. Ugyanakkor a környéken bőven van igény szakmunkásra, a képzett magyar henteseket örömmel látják Németországban is, így sokáig biztosan nem tart ki a munkavállalók lojalitása, még akkor sem, ha a munkabér eddig senkinek nem veszett el örökre, csak csúszott.
(Borítókép: Bakony Hús) | [
"Bakony Hús Kft."
] | [
"Mecsek Fűszért",
"Benoit and Augusten Kft.",
"NHB Bank",
"Bakony Húsüzem"
] |
Ha létezik Magyarországon igazi, gusztustalan, korrupciógyanús ügylet, az mind a Fidesz, Simicska és Orbán környékén van - fogalmaztak ellenzéki politikusok.
Veres Gábor pártszóvivőt a Szigetvári Viktorral, az Együtt-PM szövetség társelnökével és Molnár Csabával, a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnökével más témában tartott sajtótájékoztatón kérdezték. Az eltitkolt vagyon eredetét firtató kérdésre Veres Gábor közölte: nem tudják honnan van a pénz.
Hozzátette: az MSZP szerdán Simon Gáborral együtt olyan döntést hozott, amely elvárható volt és példát mutat minden magyarországi pártnak arra, hogy hasonló esetben, hogyan kell eljárni.
Az MSZP ezt a kérdést lezártnak tekinti – hangsúlyozta, és azt javasolta, hogy a vagyon eredetét tudakoló kérdéseket Simon Gábornak tegyék fel. Majd egy további kérdésre hozzátette: a vagyon eredetének tisztázását az igazságszolgáltatásra bízzák.
Szigetvári Viktor szerint az MSZP egyetlen lehetséges döntést hozta meg egy erkölcsileg elfogadhatatlan ügyben. Az MSZP ezen döntését tudomásul vették – mondta. Úgy fogalmazott, arról szól a baloldali összefogás kormányváltásról szóló ígérete, hogy "ilyenre és olyan lopásokra, amit Rogán Antal, Habony Árpád, Simicska Lajos, Nyerges Zsolt megvalósít a mindennapokban, nincs szükség".
Egy másik kérdésre elmondta, etikai elvárásokat tartalmazó nyilatkozatot írattak alá minden országgyűlési képviselőjelöltjükkel, és a rendelkezésére álló információi alapján tisztességes emberekkel kampányolnak. Az összefogás pártjainak kampánya jó úton halad afelé, hogy leváltsák az Orbán-kormányt – hangoztatta.
Arra a felvetésre, miszerint a fideszes Kósa Lajos szerint lehet, hogy arról a pénzről van szó, amiről Gyurcsány Ferenc volt MSZP-elnök azt mondta, ismeretlen eredetű, gyanús milliók vándoroltak a párthoz, aminek az eredetét jobb, ha nem tudják, Molnár Csaba közölte: "a Fidesz szolgálatában álló" sajtó ebből az ügyből botrányt akar csinálni. A kérdező EchoTV, valamint a HírTV, a Lánchíd Rádió munkatársainak címezve szavait azt mondta, hogy a fizetésüket olyan emberek zsebéből kapják, akiket "egy ország gondol oligarchának", és hogy törvénytelenül szerzik a vagyonukat, így előfordulhat, hogy ezen médiumok munkatársai nem tiszta pénzből kapják a fizetésüket.
"A politikai botránykeltéshez nagyon értenek, azt csinálják, de soha nem kérdezik meg a saját tulajdonosuktól, hogy ez hogyan van?" – fogalmazott, kifogásolva, hogy Simicska Lajostól és Nyerges Zsolttól sosem kérdezik meg, honnan van a vagyonuk.
Hogyan létezik, hogy Orbán Viktornak pártelnöki, miniszterelnöki fizetésből Budapest legdrágább kerületében luxusvillája van? – tudakolta. "Ha létezik Magyarországon igazi, gusztustalan, korrupciógyanús ügylet, az mind a Fidesz, Simicska és Orbán környékén van" – fogalmazott.
Molnár Csaba szerint Simon Gábor ügyében az MSZP megtette, amit meg kellett, egy párt ennél többet nem tehet.
Szigetvári Viktor ehhez hozzátette: Kósa Lajos próbáljon meg előbb tisztességes módon villamost építeni a saját városában, és akkor van erkölcsi méltósága bárkinek bármit megkérdőjeleznie. | [
"MSZP"
] | [
"Lánchíd Rádió",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) kedden meghallgatja a hatóság elnökét az ellene indult büntetőeljárásról. Az ügyészség a Czeizel-ügy kapcsán emelt vádat Körmendy-Ékes Judit ellen. Hétfőn több forrásból is úgy értesültünk, hogy az elnök lemondását fontolgatja, ám Körmendy-Ékes a testület szóvivője útján visszautasította a híreszteléseket.
Az ORTT ülésén Körmendy-Ékes Judit elnök kedden beszámol az ellen folyó büntetőeljárásról. A Fővárosi Bíróság május 18-ára tűzte ki a tárgyalást abban a perben, amelynek - a lapunk birtokában lévő vádirat szerint - Lissákné Körmendy-Ékes Judit a negyedrendű vádlottja. A főügyészség szerint egy házaspár 1995-ben felkereste Czeizel Endrét azzal, hogy segítsen nekik születendő gyermekük örökbeadásában. Az ismert orvos-genetikus - aki az ügy harmadrendű vádlottja - tájékoztatta a szülőket, hogy magyarországi örökbefogadás esetén 800 ezer-1 millió forint közötti összeget fizetnek. Az örökbefogadást Körmendy-Ékes Judit ügyvéd intézte.
Bánáti János, Körmendy-Ékes ügyvédje korábban úgy nyilatkozott: kegyelmi kérvényt nyújtott be a köztársasági elnöknek, mivel az örökbefogadásban való közreműködés önmagában nem bűncselekmény, különös tekintettel arra, hogy a gyámhatóság hozzájárult ehhez. A gyámhatóság azonban nem adhatott volna engedélyt az örökbefogadásra, mert anyagi előny származott belőle. Ezenkívül közokirathamisítás is szerepel az ügyben, mert az édesanya egy olyan lakcímre jelentkezett be a budapesti ügyintézés miatt, ahol soha nem lakott, lévén vidéki. Tegnap több forrásból is úgy értesültünk, hogy az elnök-asszony egészségügyi okokra hivatkozva lemondását fontolgatja. Az ORTT szóvivője ezt lapunk kérdésére cáfolta, azt azonban hozzátette: a testület döntéseit az elnök magára nézve kötelezőnek tartja.
Az ORTT tagjával vagy elnökével szemben indult büntetőeljárásról a nyomozó hatóság a testületet értesíti. A médiatörvény szerint a hatóság kétharmados többséggel felfüggesztheti az elnököt jogköre gyakorlása alól a bűncselekmény jogerős elbírálásáig. Az ORTT elnökét a kormányfő és a köztársasági elnök nevezi ki és mentheti fel.
Körmendy-Ékes Juditról márciusi kinevezése óta számos újsághír jelent meg, amelyek férje tevékenysége miatti összeférhetetlenségét firtatták.
Ajánló: | [
"Országos Rádió és Televízió Testület"
] | [
"Fővárosi Bíróság"
] |
A Városliget olyan sajátos területe ma Budapestnek, ahol szemmel láthatóan nem kell betartani a máshol érvényes jogszabályokat és törvényi előírásokat. A tilosban parkolástól kezdve az azbesztmentesítés szabálytalanságain át a környezetkárosításig mindenre akad példa. De a máshol büntetéssel, vagy legalább vizsgálattal járó esetek a Ligetben következmény nélkül maradhatnak.
Mint az köztudott, a Liget Projekt keretében zajló építkezésekről egy 2013-ban meghozott, kimondottan a Városliget "megújítását és fejlesztését" célzó törvény intézkedik. A törvény nyomán létrejött Városliget Építési Szabályzat (VÉSZ) pedig kimondja, hogy a Ligetben zajló beruházások során nem kell betartani sem a fővárosi, sem az országos településrendezési előírásokat.
Több mint 18 milliárd forintért épül a Magyar Zene Háza a Városligetben Erőszakkal eltávolított demonstrálók, egymásnak ellentmondó építési adatok, dupla kordon mögött, éjjel-nappal zajló munkavégzés – megkezdődött a Ligetben a Magyar Zene Háza építése.
Ráadásul mivel a kormány többször módosította a Liget Projekt tartalmát, még ezek a Városligetre vonatkozó speciális építési szabályok is sokszor módosultak, s egyre több mindent "engedtek meg" az építtetőnek. Elvileg ez persze nem jelenthetné azt, hogy a hatályos törvényeket – legyenek azok a környezetvédelemre, a közúti közlekedésre, vagy a munkavédelemre vonatkozóak – nem kellene betartani a Városligetben. A gyakorlatban azonban a beruházás során a legváltozatosabb módon hágják át és sértik meg a kötelező törvényi előírásokat.
Emellett úgy tűnik, mintha maga a projektgazda Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. sem tudná, pontosan mi és hol épül a Ligetben. A honlapjukon fellelhető Városligeti Építési Szabályzat ugyanis nem egyezik meg a jelenleg hatályos Építési Szabályzattal; még a Szabályozási Terven is máshol vannak vagy más méretűek az egyes építési helyek és védendő fák, mint a hatályos VÉSZ tervrajzán.
Talán ez tévesztette meg a kormányfőt, aki a november 8-ai reggeli interjújában a projekt részeként hivatkozott a városligeti Regnum Marianum templom újjáépítésére – holott ez az építkezés soha nem szerepelt a Liget Projekt tervei közt. De az is lehet, hogy Orbán Viktor már ismeri a Liget átalakításának legújabb változatát, csak még mások nem tudnak róla.
“Ideiglenesen" közparkoló lett a parkból
Hogy maguk a hatóságok sem igazodnak ki azon, mit szabad és mit nem a Városligetben, jól példázza a Liget területén kialakult parkolási anomália. Míg korábban az 56-osok terén másfél ezer autó parkolhatott, a Néprajzi Múzeum építése miatt ennek a lehetősége megszűnt.
Így az autók és autósok "beszorultak" a Liget belső útjaira, sőt zöldfelületeire. Oda, ahol korábban tilos volt megállni, most viszont senki nem tudja, mi a szabály. A Ligetben ugyanis a rendőrség és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) feladata lenne az intézkedés, de ők nem büntetik a szabálytalan parkolást.
A két hatóság tavaly decemberi tájékoztatása szerint a Liget Projekt építkezései miatt "ideiglenes forgalmi rend" működik a parkban, amely "várhatóan rövid időn belül megszűnik".
Ennek azonban nem sok köze van a valósághoz: semmilyen parkolási rendről nem beszélhetünk azóta se, és ez vélhetően hosszú ideig, az építkezések befejezéséig így is marad. A park vagyonkezelője, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. viszont nem vesz tudomást a problémáról.
"Megérkeztél!" üdvözlik honlapjukon a látogatókat, akik szerintük kerékpárral, kutyával, gyerekkel érkeznek a Ligetbe, de autóval nem. A projekt alternatív világában egyébként is "autómentes utak" és "értő gondossággal kezelt növények" találhatók a parkban. Holott a nagyobb rendezvényeken nemcsak a Liget belső útjain, de a füvön, vagy akár a százados platánok tövében is lehet parkolni, személyautóknak, teherszállítóknak, kamionoknak egyaránt.
Mindez annak ellenére zajlik így, hogy maga a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. rendelte meg és hozta nyilvánosságra azt a tanulmányt, mely a park kerttörténeti értékű növényeinek fokozott védelmére figyelmeztet. Többek között arra, hogy nemcsak az idős fákat, de azok környezetét, talaját sem szabad terhelni.
A Városligeti-tó környezetében lévő fákra vonatkozóan például a tanulmány kijelenti: "a park legidősebb faállományának egy jelentős része itt található. Ezek fokozott védelme, környezetének, talajviszonyainak bolygatásmentes biztosítása szükséges." Ám a parknak épp ez a része volt a 2017-es FINA Vizes Világbajnokság színhelye, a civil aktivistákon kívül viszont senki sem figyelmeztetett a történeti értékű fákat érő károkra.
Büntetlenül mozoghattak több tonnás munkagépek a József nádor által ültetett platánok tövében, sőt az útjukban lévő ágakat le is törhették az építők a tóban elhelyezett medencék és lelátók kedvéért. Az okozott károk nagyságára jellemző, hogy a Vizes VB utáni helyreállításnak csak a tervezési költségeire 45 millió forintot kapott a Liget tájépítészeti tervezésével megbízott Garten Studio.
A Városliget Zrt. persze nyilván tisztában van azzal, hogy a történeti értékű fák talaja nem terhelhető, hisz ez idő előtti pusztulásukat okozhatja. Egy általuk kiadott nyilatkozat is ezt bizonyítja: a Néprajzi Múzeum építése során egy közel 100 éves tölgyfa kidőlését azzal magyarázták, hogy az elmúlt évtizedek katonai díszszemléi során feltöltődött a talaj és emiatt korhadt el a fa gyökérzete.
Valójában a szakszerűtlenül végrehajtott faátültetés – hiszen hiányzott a fa évekig tartó előkészítése és megfelelő kipányvázása – okozta a fa pusztulását, mégha a talaj tömörödése is szerepet játszhatott ebben.
De mindenképpen álságos cinikus a Városliget Zrt. érvelése: a projekt építkezései – melyek során több ezer tonnányi építőanyagot pakolnak le a park területén – rengeteg fa idő előtti pusztulását fogják okozni.
Az a szabály, hogy nincs szabály
A projekt építkezéseinek beindulásával aztán egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Ligetben az a szabály, hogy nincs szabály. Természetesen ez csak az építtető Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-re érvényes.
A VÉSZ-ben kijelölt építési helyeken kívül a park jelentős részét – az elvileg engedélyezettnél jóval nagyobb területet – lezárták a látogatók elől. Az építési területek határai folyton változnak, az építkezést jelölő információs táblák viszont sok esetben hiányoznak.
Hazugságnak bizonyult az ígéret, hogy nem vágnak ki egészséges fát a Ligetben, hiszen fák tucatjait vágták ki az építkezések kedvéért. A közműfektetések miatt a parkot keresztül-kasul feltúrták, a közműárkok néhol egy méterre sincsenek a fáktól, látszanak a fák átvágott gyökerei. A ligetvédők számos esetben értesítették is a hatóságokat, amikor a hatályos rendeletekkel ellentétes környezetkárosítást tapasztaltak, ám ezek az ügyek sosem jutottak el a felelősségre vonásig.
De nem történt meg a kivizsgálás és az okozott kár felmérése az azbesztmentesítés elmaradása miatt sem. A Liget épületeinek bontásakor több esetben elmaradt az épületek előzetes azbesztmentesítése. A bontás során nem tartották be a munkavédelmi előírásokat, majd azbesztes sittet hagytak a területen. A Petőfi Csarnok lebontása után csak hónapokkal később és csak a ligetvédőknek köszönhetően – akik bevizsgáltatták a PeCsa területén hagyott törmeléket – került sor egyáltalán a terület felmérésére és a veszélyes hulladék elkülönítésére.
"Nagyon komoly mulasztásról van szó, amely akár hosszú távon emberéleteket is követelhet: a bontás során a levegőbe került azbeszt a munkások és a Ligetet használók egészségét veszélyeztette" – a súlyos kijelentést bizonyítékokkal támasztották alá a ligetvédők, és feljelentést is tettek, a hatóságok mégsem intézkedtek.
A PeCsa területén, a földfelszínen és a földben lévő azbeszttartalmú anyagok eltávolítása csak idén nyáron kezdődött meg. A Vidra Kft. 300 millió forintért végzi 2019. december 10-ig ezt a kármentesítést a területen. A munkavégzés szabálytalanságai miatt szintén történtek hatósági bejelentések: a Közbeszerzési Értesítőben lévő leírás szerint kb. 22 tonnányi azbeszttartalmú hulladékot és földet távolít el a Vidra Kft., állandó laboratóriumi felügyelet mellett, a folyamatos pormegkötésre, a törmelék letakarása ügyelve.
Az előírásokat viszont e munka során sem mindig tartották be. Az azbesztveszélyről az építési terület kerítésén például semmiféle figyelmeztető jelzés nincs kihelyezve a lakosság számára, kizárólag a kerítésen belüli fémkordonokra tettek figyelmeztető feliratokat, de már ezek is eltűntek. Legalábbis ez volt a december eleji állás.
Budapest új városvezetése mindenesetre már felismerte, hogy a Városliget védelemre szorul. A Főváros Közgyűlés november 5-ei határozatai között szerepel többek közt a 200 éves park történeti kertté való nyilvánítása. Ha ez megvalósul, nem kerülhet majd sor a jövőben a páratlan értékű növényzetet veszélyeztető, pusztító építkezésre.
Kérdés azonban, hogy mivel a beruházások nem álltak le, milyen helyrehozhatatlan károkat fog még okozni a Liget Projekt a továbbiakban. Az állami beruházás folytatását képviselő kormány és az október 13-ai választások után ellenzéki vezetésű főváros között eddig arról folyt az egyezkedés, hogy projekt mely elemeit, mely épületeket lehetne úgymond "elhagyni".
A Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy a projekt még meg nem kezdett építkezéseit nem támogatja, s összességében a közparki funkció megőrzését tartja elsődlegesnek. Döntések híján egyelőre egyfajta üzengetés indult meg a sajtón keresztül: a projekt miniszteri biztosa, Baán László például úgy nyilatkozott, hogy szerinte "abszurd lenne" leállítani a már folyó építkezéseket. A sajtóban pedig – s vélhetően a kormányzat és a főváros döntéshozóinak köreiben is – megindultak a számítgatások és találgatások, "megéri-e" leállítani a már megkezdett beruházásokat.
Csakhogy a betonba ölt milliárdok számolgatása mellett a Városligetet eddig ért, és az építkezések folytatása esetén várható további károkat is fel kellene mérni. Az eddigi rombolás ugyanis nemcsak mérhetetlen eszmei veszteséggel, hanem milliárdokban mérhető anyagi kárral is járt. S ha a Liget Projekt megkezdett beruházásai az eddigi törvénysértő módon folynak tovább, a kárfelmérés és a törvénysértések felszámolásának szándéka nélkül, a Városliget megmentéséről nemigen lehet majd beszélni.
Ezért a ligetvédők első lépésként a park bejárását javasolták a főváros új vezetésének, hogy a beruházások okozta helyrehozható és már helyrehozhatatlan károkat megmutassák. A Liget-bejárásra december 13-án a két főpolgármester-helyettessel, Kerpel-Fronius Gáborral és Dorosz Dáviddal, és számos más meghívottal együtt fog sor kerülni.
Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki.
A szerző a Ligetvédők civil aktivista csoport tagja. Fotó: adatkutyak.hu
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Városliget"
] | [
"Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Vidra Kft.",
"Néprajzi Múzeum",
"Főváros Közgyűlés",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság",
"Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.",
"Garten Studio"
] |
Saját akadémiájának "ajándékozta" a kormány az Építészeti Múzeumot és az örökségvédelmi gyűjtemények kezelésének feladatát, utóbbihoz pénzt és ingatlant is ad. De ez nem lehet dolga egy független köztestületnek.
A héten megjelent kormányrendelet értelmében "a Magyar Művészeti Akadémia közfeladatként ellátja a műemlékvédelmi tudományos gyűjtemények kezelésével, gyarapításával, közzétételével, nyilvánosan hozzáférhető kutatószolgálat működtetésével összefüggő feladatokat, valamint közreműködik a kulturális örökségvédelem területét érintő szakértői és tudományos tevékenységekben, illetve az ismeretterjesztéssel és közművelődéssel kapcsolatos feladatok ellátásában."
Hirtelen lett a pénz is A MÉM-MDK idei költségeire 400 400 000 forintot ítélt meg a Kormány, a 2018. évben különböző költségvetési sorokon 465 000 000 forint és 274 000 000 forint és 404 300 000 forint szerepel.
A hazai műemlékvédelmi gyűjtemények sorsa ennek ellenére egyelőre rendezetlen. "Amiatt támadnak, hogy bezárt a műemlékvédelmi gyűjtemény, amelyet valójában új helyre költöztettünk." "A helyzet a következő hónapokban rendeződik, és a gyűjteményt ismét ki tudjuk majd nyitni, mert nagy szükség van arra, hogy mindenki számára elérhető legyen a műemlékvédelmi tervtár." Ezt Latorcai Csaba, a társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár nyilatkozta a Magyar Időknek szeptemberben. A valóság az, hogy a gyűjtemények - Tervtár, Fotótár, Könyvtár, Tudományos Irattár - ma is ugyanott vannak, ahol eddig: a Várban, a műemlékvédelem régi székházában (Táncsics utca 1.), ahol év elején eláztak. Egyetlen darab könyv, irat, fénykép vagy dokumentáció sem költözött el azóta, és nincs is kilátásban semmilyen költözés. Erről lapunk többször is beszámolt, legutóbb Nemzeti kormány kontra nemzeti örökség címmel. Szakszerűen kialakított raktárakról, kutatóhelyekről a Táncsics utcában tehát már nem beszélhetünk. Ezt 2016-ban számolták föl, mondván, hogy új helyre, a Daróczi úti telephelyre költöztetik az egész anyagot. Akkor becsomagolták a gyűjteményeket – a szállításhoz szükséges klimatizált kamionok viszont azóta sem érkeztek meg, mivel nem lett volna hova szállítaniuk a rakományt. A Daróczi úti kutatóhely kialakítására akkor még Sárváry István ex-Forster Központ elnök kapott egy milliárd forint körüli összeget. Ez azonban éppen csak a dobozolásra és néhány gipszkarton fal felhúzására volt elegendő. A kutatóhely megépítése még Sárváry menesztése előtt félbemaradt, a szóbeszéd szerint elfogyott a pénz.
Házon belül folyamatosan mozgatják az egy éve bedobozolt dokumentációkat. Mindez óriási kockázattal jár, veszélyezteti a műemléképületek történetét dokumentáló, több mint 140 éven át gyűjtött tervrajzokat, fényképeket, iratokat. A kutatás újból lehetővé tétele egyre távolabbi jövőbe tolódott. Szakszerű műemlék-helyreállítás a gyűjteményi anyagok ismerete nélkül nem lehetséges, ezért különösen cinikus, ahogyan Latorcai Csaba büszkén harangozza be az újabb és újabb örökségvédelmi programokat. Úgy tűnik, hogy a műemlékek sorsánál sokkal jobban izgatja a helyettes államtitkárt a várbeli épület. Most éppen azért kell a dokumentációkat házon belül áthelyezni, mert maga Latorcai Csaba kíván a Táncsics utcába költözni. Kósa Lajos miniszteri kinevezése miatt ugyanis elhagyni kényszerült korábbi helyét. Így aztán a hírek szerint az Országházra néző, dunai panorámás palotát nézte ki magának. Mi lesz a gyűjteményekkel, ha Latorcaiék a Táncsics utcába költöznek? A Daróczi úti, egykori honvédségi raktárak átalakítását emlegették egy ideig, erről nincs szó, és ami még rosszabb, a dobozokat nem tervezik felnyitni.
TÁNCSICS UTCA 1. - Nem a műemlékek sorsa, a várbeli épület mozgatta meg a kormány fantáziáját
A koncepciótlanságot mutatja, hogy a Miniszterelnökség számára egyetlen dolog volt biztos: meg kell szabadulnia a gyűjteményektől, amiket a Forster Központ megszüntetésekor automatikusan benyeltek. Mivel háttérintézményt alapítani ekkor már nem volt szabad, ezért a tavalyi év azzal telt, hogy megpróbálták "kiárusítani" a gyűjteményeket. Lehetséges végállomásnak hónapokig a Nemzeti Múzeum, majd a sírkerteket gondozó NÖRI (Nemzeti Örökség Intézete) tűnt, holott az örökség szón kívül semmilyen kapcsolódás nincs az örökségvédelmi gyűjteményekkel.
Fekete György látott végül fantáziát a Magyar Építészeti Múzeumban. Az idézett határozat szerint még az idén az MMA kezelésébe kerülnek a műemléki gyűjtemények is. Az MMA az alaptörvényben szereplő köztestület. Kis gömböc módjára gyarapszik, ingatlanjai mellé tavaly megkapta a 2011-ben bezárt és a Daróczi utcában szintén bedobozolt Építészeti Múzeumot is, mostantól a pénzt is megadják hozzá. Az MMA alapszabálya szerint a művészettel, illetve annak oktatásával, elemzésével, bemutatásával összefüggő közfeladatokat lát el. Ezekkel az építészhagyatékokat (is) őrző Építészeti Múzeum még valamennyire összefér, a műemléki gyűjtemények szakszerű fenntartása viszont aligha. Műemlékvédelemről és örökségvédelemről az alapszabályban egyáltalán nincs is szó. Bár az MMA jelenleg a legjobban kistafírozott "független" szakmai szervezet, de egy esetleges politikai fordulat esetén privilegizált helyzete megszűnhet. Aggályos egy, a műemlékvédelem tudományos és gyakorlati feladatainak ellátásához elengedhetetlen és 2017-ig folyamatosan önálló intézmény részeként működött gyűjtemények fenntartójának egy ilyen testületet kinevezni. A műemléki tudományos gyűjtemények alapfeladata a kötelező adatszolgáltatás, ezt nem lehet egy köztestület feladatává tenni - ez a határozat egyik legproblémásabb része.
Az MMA volt elnöke, Fekete György nyilatkozatai szerint az egykori BM kórházban alakítanák ki az Építészeti Múzeumot, azonban a folyamat a legelején tart, még az MNV ZRT-től sem kerültek át az épületek az MMA-hoz. A héten megjelent kormányhatározat elfújta a szakma maradék reményeit is. Most már egyértelmű, hogy a műemléki gyűjtemények továbbra is használhatatlanok maradnak, mivel a határozatban szereplő Városliget úti ingatlan felújítása (melyhez azonnal átcsoportosították a pénzt) bizonyára évekig elhúzódik.
Hátszél vagy ellenszél? Míg Magyarországon szétesik a műemlék- és örökségvédelem intézményi háttere és egyre kuszábbá és szakmaiatlanabbá válik törvényi rendszere, addig 2018 az Európai Parlament döntése alapján a Kulturális örökség európai éve lesz, és Navracsics Tibor pedig az ezt felügyelő az Európai Parlament kulturális és oktatási szakbizottságának biztosa.
Régészeti törvénymódosítás
Ha a napokban benyújtott törvénymódosítás átmegy, a régészeti feltárások elvégzésére kizárólag a meghatározott állami és önkormányzati intézmények lesznek jogosultak, adta hírül az index.hu. Ennek értelmében a megelőző régészeti feltárásokat és a nagyberuházások (jellemzően útépítések) régészeti feladatellátását is csak múzeumok végezhetik. A területileg illetékes múzeumok hiányzó kapacitásaik pótlására kizárólag állami és önkormányzati fenntartású intézményeket vonhatnak be, gazdasági társaságokat nem - ez szöges ellentéte az eddigi szabályozásnak, amely életre hívta a régészeti magántársaságokat. | [
"Magyar Művészeti Akadémia"
] | [
"Nemzeti Örökség Intézete",
"Építészeti Múzeum",
"Európai Parlament",
"ex-Forster Központ",
"Magyar Építészeti Múzeum",
"Nemzeti Múzeum",
"Forster Központ",
"Magyar Idők",
"MNV ZRT"
] |
Margrethe Vestager, az EU versenyjogi biztosa egy héten belül nekiment a Google-nek és a Gazpromnak is. Mindkét céget hivatalosan is értesítette, hogy az Európai Bizottság szerint visszaélnek erőfölényükkel.
A két G-vel kezdődő cég látszólag a két véglet az óriások között: az amerikai Google viccesen dizájnolt irodáival és barátságos imidzsével keresi az emberek kegyét, személyre szabottan hirdet, hiába mamut, próbál kedvesnek látszani, tulajdonosaik szívesen elmondják, hogy mit gondolnak környezetvédelemről. Az Gazpromról alig lehet tudni valamit, a Kreml lényegében fegyverként használja világpolitikai céljai érdekében és tulajdonosa az orosz állam. Sergey Brin és Larry Page, a Google tulajdonosai a 9. és a 10. a világ legbefolyásosaibbjainak 2014-es Forbes listáján, a Gazprom elnöki székében ülő Alekszej Miller 47., de az őt kinevező Vlagyimir Putyin orosz elnök az első. Margrethe Vestager nincs rajta a listán. Ennek ellenére olyan eljárást indított el mindkét óriáscég ellen, amivel elég komolyan átalakíthatja európai működésüket, és akár még óriási pénzbüntetést is kiróhat rájuk.
Mindkét nagy eljárás már évekkel ezelőtt elkezdődött a nagy cégek ellen, de a vizsgálatok csak tolódtak, tolódtak. Vestager fél éve lett versenyjogi biztos, és már mindkét cég megkapta a vádiratot az elmúlt két hétben, 12 hetük lesz válaszolni.
A legtöbb értékelés szerint ez a keménység nem kifejezetten brüsszeli politikai döntés, hanem Vestager személyiségéből fakad. A dán politikus például úgy javított közel 10 százalékpontot pártelnökként a szociálliberálisok hazai támogatottságán, hogy a munkanélküli segély csökkentésével és a nyugdíjkorhatár emelésével kampányolt, és ezeket gazdasági miniszterként meg is csinálta. A Borgen című dán tévésorozat (ami a Kártyavár illetve az Elnök emberei amerikai sorozatokra emlékeztető politikai dráma) szerzője Vestager közeli ismerőse, és a filmbeli miniszterelnöknő karakterét részben róla mintázta.
Vestager egyszerre mutat határozottságot és lágyságot. Többször nyilatkozta, hogy kis párt vezetőjeként, és egy kis ország biztosaként megtanulta, hogy csak nagyon határozott fellépéssel lehet eredményt elérni, de közben Twitterén mutogatta a színes kiselefántot, amit értkezletek alatt kötött, meg sütikről, amiket beosztottjainak készített reggelire.
A Politico.eu szerint hamarosan nemzeti közműcégeknek megy neki, tiltott állami támogatásokat keresve. Nagyon úgy fest, hogy Magyarország is érintettje lesz a vizsgálatnak, ráadásul Paks II. ügyében is vizsgálódnak Vestager emberei. A mostani Juncker-bizottságban egyelőre ő tűnik a legaktívabb politikusnak.
Ez azért fontos, mert az ukrajnai háború miatt mélypontra jutott orosz-nyugati kapcsolatok mentén is könnyű lenne elhelyezni a Gazprom elleni fellépést. Csakhogy a Google elleni párhuzamos küzdelem azt mutatja, hogy Vestager általában akarja keményen behajtani az EU szabályait a legnagyobbakon is. Ő egyébként azt nyilatkozta, hogy soha nem lett volna politikailag alkalmas a helyzet egy törsztellenes vizsgálat megindítására a Gazprom ellen, tehát erre nem is volt figyelemmel. Állította, hogy semmilyen politikai motivációja sincs, csupán azt akarja elérni, hogy senki ne élhessen vissza piaci erőfölkényével az EU piacán.
Az oroszok viszont egyértelműen politikai támadásnak ítélték az eljárás új fázisba emelését, hiszen maga az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov reagált rá. Azt mondta, hogy a Gazprom minden szabályt betart és elfogadhatatlannak nevezte az egész eljárást.
A Google elleni eljárásról itt írtunk, most a Gazprom ügyét részletezzük.
A Gazprom elleni eljárás közvetlenül is érintheti Magyarországot
A Gazprom elleni eljárásban többek között az orosz óriáscég magyarországi üzletét is kifogásolják. Összesen nyolc országban talált a bizottság olyan gyakorlatot, ami szerintük sérti az európai versenyjogot.
A Magyarországot is érintő kifogás lényege, hogy a Gazprom nem engedi, hogy az általuk eladott földgázt a vevő továbbadja külföldre. A bizottság szerint így éri el a cég, hogy magasan tartsa a gázárat. Magyarországon kívül Bulgáriával, Szlovákiával, Csehországgal, Lengyelországgal, Litvániával, Lettországgal és Észtországgal van ilyen típusú szerződése a Gazpromnak.
Az eljárás kifogásolja a Gazprom árképzését is: Bulgária, Lengyelország és a balti államok esetében továbbra is az olaj árához kötik a gáz árát, de úgy, hogy az egyes országoknak számított árak között akár 40 százalék eltérés is van. Az EU szerint ugyanazért, ugyanolyan elvi feltételek mellett nem lehet különböző árat kérni.
A harmadik kifogás arról szól, hogy a Gazprom néha csak úgy köt üzletet, ha hozzáférést kap a célország infrastruktúrájához, vagyis tulajdonrészt kért a vezetékrendszerben. Bulgária és Lengyelország esetében volt ez egyértelműen kimutatható.
Az ügy tétje elég nagy: ha a végén az EU bírósága kimondja, hogy a Gazprom visszaélt a helyzetével, akkor éves bevételének 10 százalékára is büntethetik a céget, és kötelezhetik arra, hogy új szerződéseket kössön nyol országgal. Köztük Magyarországgal.
Logikus lenne engedni, de a politika nem biztos, hogy engedi
Az élet meghaladta már a Gazprom korábbi árazási gyakorlatát. Az országonként összeállított, és elvben olajárhoz kötött, jellemzően 10-20 évre aláírt megállapodások egyre kevésbé vonzók. A gázár esése a nyugat-európai szabadpiacon, és az új vezetékek miatt egyszerűbb és olcsóbb lett az utóbbi időben a hozzáférés a gázhoz, ráadásul az olaj árának tavalyi zuhanása óta már az oroszok se lehetnek biztosak benne, hogy olyan jó pont az olajhoz kötni az árat.
Magyarország esetében (a régióban először) nem is ragaszkodtak új hosszú távú szerződés megkötéséhez, holott idén nyáron lejár a 20 évvel ezelőtti megállapodás. Belementek egy rugalmasabb rendszerbe.
Ráadásul évek óta csökken Európa földgázigénye is, az orosz kitermelés tavaly 5 százalékkal csökkent, és az olajár zuhanása miatt a tavalyi utolsó negyedévben 60 százalékkal csökkent a cég profitja is az előző év végéhez képest. Az EU sikeresen blokkolta a Déli Áramlat építését (vagy a brüsszeli tiltás jó ürügy volt a cégnek, hogy ne kezdjen bele a nagyon drága terv megvalósításába), és hiába próbálnak Kínával üzletelni, nagyon lassan épül a keleti vezeték, és Peking az európainál jóval olcsóbb árat alkudott ki magának.
Vagyis üzleti szempontból nem áll jól a Gazprom, és a régi, most kifogásolt üzleti modell sem racionális már. Minél inkább ragaszkodnak a kötött, régi típusú, hosszú távú szerződésekhez, annál inkább érdeke lesz a közép-európai országoknak új vezetékeket és forrásokat keresniük. Egy rugalmasabb rendszerrel viszont a nyugati szabadpiacon is erősíthetnék pozícióikat.
Ugyanakkor a Gazprom árképzését politikai szempontok is vezérlik, és ennek érvényesítéséről aligha akarnak lemondani Moszkvában.Úgy tűnik továbbá, hogy presztízsveszteségként élnék meg, ha egy EU-s eljárás hatására átalakítanák az érvényben lévő hosszú távú szerződéseiket.
Minden jel szerint ebben a körben elutasítják majd Vestagerék kifogásait, és belemennek egy hosszan elhúzódó perbe. Az sem kizárt, hogy a WTO-nál megtámadják az EU-s energetikai szabályokat, és a perre egy másik perrel válaszolnak. | [
"Gazprom"
] | [
"Európai Bizottság"
] |
Rágalmazási pert indít Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő ellen és sajtó-helyreigazítást is kezdeményez a Demokratikus Koalíció (DK).
A párt ezt arra reagálva közölte szerdán, hogy Budai Gyula sajtótájékoztatóján azt mondta, a Czeglédy Csaba által üzemeltetett bűnszervezet mögött Gyurcsány Ferenc és a baloldal áll, Czeglédy Csaba nem más, mint "a volt kormányfő és a baloldal strómanja".
A DK reagálásában azt írta, van, ami nem változik a Fidesznél: ha valaki érdemi politikai ellenfele Orbán Viktornak, akkor azt minden eszközzel le kell járatni. Gyurcsány Ferenc pártelnök visszautasítja és határozottan cáfolja a vádakat, és rágalmazási pert indít Budai Gyulával szemben - közölték, megjegyezve, a pert Czeglédy Csaba ügyvédi irodája viszi, ahogy számtalan korábbi esetben is.
A Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője arról tájékoztatott szerdán, hogy három újabb gyanúsítottat vettek őrizetbe a Czeglédy-ügyben, az ügyészség kezdeményezte a Humán Operátor Zrt. egykori alkalmazottainak előzetes letartóztatását.
Lásd még: Czeglédy-ügy - Őrizetbe vettek három új gyanúsítottat | [
"Demokratikus Koalíció",
"Humán Operátor Zrt."
] | [
"Csongrád Megyei Főügyészség"
] |
Az Európai Bizottság április 16-án írt egy két és fél oldalas levelet három magyarországi címzettnek. A lényeg a végén van:
“További információkra van szükségünk, mielőtt teljesítenénk a következő kifizetéseket, amelyeket már az új intézményi rendszer nyújt be."
Ez azt jelenti, hogy ameddig a bizottság nem fogadja el az új magyar pénzosztási rendszert, addig nem fizetik ki a számlákat. Mivel a szöveg itt nem utal konkrét operatív programra, ezért valószínűleg semmilyen pénz sem érkezik Magyarországra az EU-tól, semmilyen célra sem. A kifogásolt átalakítások április 1-jén léptek hatályba Magyarországon.
A bizottság további tárgyalásokat javasol, és szükségét érzik a helyszíni vizsgálatnak.
Nem nyilvános, hogy Magyarországnak nem jön pénz, de most szólunk
A levélről hivatalosan sem az Európai Bizottság, sem pedig a magyar kormány nem adott tájékoztatást. Egy másolatához azonban hozzájutottunk. Amikor informálisan rákérdeztünk a magyar államigazgatás több hivatalánál illetve Brüsszelben, akkor egyik helyen sem tagadták, hogy 16-án érkezett egy levél, amely kifogásolja a magyarországi szervezeti átalakításokat, és további egyeztetések szükségességét írja elő. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az EU nem ad több pénzt Magyarországnak.
A magyar pénzosztás nagy átalakítása már január 1-jén megtörtént. Akkortól szűnt meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), és szedték szét a feladatait: az úgynevezett irányító hatóságok (amelyek kiírják a pályázatokat) az egyes minisztériumokhoz kerültek. A központi koordináció pedig a Miniszterelnökséghez, a piramis csúcsán tehát Lázár János áll. A mostani levelet is jogi ügyekben illetékes helyettesének, Vitályos Eszternek címezték, a Miniszterelnökségre.
Nehezen, de ezt az átalakítást végül lenyelte Brüsszel. Jelezték, hogy nem tartják se szükségesnek, se szerencsésnek, de vétót nem emeltek ellene.
A legújabb átszervezés már sok volt
Április 1-től azonban újabb intézmények kerültek az egyes minisztériumokhoz, az úgynevezett közreműködő szervezetek. Ezek eddig formailag önálló cégek voltak, nonprofit kft. vagy éppen zrt. formában működtek, az NFÜ felügyelete alatt. Ezek egyengették a konkrét pályázatok útját: ellenőrizték a számlákat, az elvégzett munkát, igazolták a teljesítéseket.
E szervezetek áprilistól megszűntek, munkájukat szétdobták a minisztériumok között. Ez az az átszervezés, amivel Brüsszel annyira elégedetlen, hogy egyelőre nem ad több pénzt.
A pénz befagyasztásának időzítése nagyon aggasztó.
Hamarosan lejár a 2007-2013-as EU-s pénzügyi ciklus kifizetésének ideje. 2015 végéig lehetne leadni még számlákat, és ami addig nem épül meg, nincs kifizetve, az a pénz elveszik Magyarország számára. Kb. 1500 milliárd forintra lenne még jogosult az ország a ciklusból. Hogy ebből mennyit érint az április óta elrendelt befagyasztás, az nem világos, de valószínűleg nem túlzás azt állítani, hogy legalább ezermilliárd forint a tét. Ebből még két négyes metrót lehetne építeni például. Összehasonlításul: az idei magyar költségvetés kiadási oldala 17 ezer milliárd forint.
E pénz lehívásával nagyon kellene sietni. Amikor két hete a budapesti trolibusztendert megfúrta a közbeszerzési döntőbizottság, akkor a fővárosi politikusok azon aggódtak, hogy így már biztosan nem lesz idő trolira költeni az EU pénzét. Ahhoz, hogy másfél év alatt ezt a rengeteg pénzt le tudja hívni Magyarország, elképesztő ütemű munkára lenne szükség normál ügymenetben is. Így azonban különösen rossz a helyzet.
Lázárnak gyorsítania kellett volna, nem fagyasztania
A hivatalos indoklás szerint tavaly augusztusban azért vette át Lázár János az EU-s pénzek költésének felügyeletét, mert félő volt, hogy nem sikerül lehívni a támogatások egy részét. A csúszáson kívül nagy probléma volt, hogy akkor is felfüggesztés sújtotta a magyar operatív programok nagy részét, akkor éppen a mérnöki kamara körüli vita miatt.
Orbán Viktor azzal az utasítással küldte Lázárt az NFÜ-re, hogy egyetlen fillér támogatás sem ragadhat be. Őszre fel is oldották a befagyasztásokat, ennek az volt az ára, hogy 75 milliárd forint megítélt támogatást nem hagyott jóvá a bizottság. Közben felgyorsították a pályázatokat, de ez nem mindig sikerült jól. A TÁMOP nevű, leginkább oktatási és szociális kiadásokra költhető programot ősszel felfüggesztették, mert a pályázatok rohammunkában elbírált módja nem tetszett a bizottságnak.
A legrosszabbkor szervezték át
Éppen a szűk határidők miatt volt furcsa, hogy menet közben átalakították a magyar intézményrendszert. Mivel az összes ilyen átalakítást jóvá kell hagyatni Brüsszellel, ezért benne volt, ha ez nem sikerül, akkor annak nagy pénzügyi veszteség lehet a vége. A magyar kormány azonban magabiztos volt. Lázárék többször elmondták, hogy mindent megbeszéltek Brüsszelben.
A kormánynak azért volt ilyen sürgős az átalakítás, mert közben elindult (papíron) a 2014-2020-as pénzügyi ciklus, és az új érában kapott kifizetéseket már a saját maguk kiépítette struktúrában kívánták lehívni. Az pedig luxusnak tűnt, hogy a kifutó és az új ciklusnak is legyen saját bürokráciája, akik lényegében ugyanazt csinálják.
Csakhogy az új ciklussal is nagy a késés. Az év elején úgy tűnt, hogy legkorábban idén októberben jelenhet meg az első pályázat a mostani ciklus terhére, ám a mostani intézményi vita ezt is késleltetheti.
A mostani kormány sokszor elmondta, hogy azért kell Lázáréknak rohammunkában szervezni a költéseket, mert 2007-ben Bajnai Gordon irányítása alatt nagyon lassan állt fel a pénzosztási rendszer. Valóban nehézkesen állt fel, de a mostaninál gyorsabban. 2007 márciusában már volt kiírt pályázat.
Idén szétesett az egész
Már az év eleje óta érkeznek a hírek, hogy a közreműködő szervek megbénultak, akadoznak a kifizetések. A szervezeteknél dolgozók sem tudták, hogy mi lesz velük, mit hagyhatnak jóvá, melyik ügy pontosan hová kerül a minisztériumoknál. Ez káoszhoz vezetett, idén áprilisig is nagyon akadoztak a kifizetések. A pályázók hiába kérdezősködtek, hogy áprilistól kihez tartoznak majd, rendre azt a választ kapták, hogy
"mi sem tudjuk".
Pályázatok sora akadt így el. Most félő, hogy ezek sorsa végleg megpecsételődik.
A bizottság mostani levele szerint az új rendszerben egyáltalán nem világosak a felelősségi körök, az ellenőrzési rendszerek. Nincsenek meggyőződve, hogy az új emberek elég felkészültek és tapasztaltak ehhez a munkához. Külön panaszkodnak, hogy a TÁMOP átalakításával kapcsolatos terveket még nem kapták meg. Arról is felvilágosítást várnak, hogy a regionális programokkal mi lesz, miután azokat a megyékhez szervezték ki. Ki fogja ott intézni az ügyeket? – kérdezi a bizottság.
Minden nap csúszással milliárdoktól esik el Magyarország. Az átszervezés fiaskója ezért komoly probléma. Magyarországon 2008 óta a beruházások 95 százaléka EU-s támogatással valósult meg, akár állami akár magánszféráról van szó. EU-s pénzek nélkül évek óta ebben az országban semmit sem építettek, stadionokon kívül.
(A cikk folytatása itt olvasható.) | [
"Miniszterelnökség",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Európai Bizottság"
] |
Ha kell, erőszakkal is megvédi Gál Ferenc bábonymegyeri őstermelő a háza mögött húzódó másfél hektár állami földet, amennyiben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) – a bírósági ítéletet végrehajtva – vissza próbálja venni tőle az említett területet. Ez derült ki azon a sajtótájékoztatón, amit az ellehetetlenített gazda csütörtökön tartott a Somogy megyei falu határában.
Gál Ferencről és helybéli sorstársáról, Horváth Jánosról írtunk már korábban. A két, közösen gazdálkodó, 50 esztendős férfi a kilencvenes évek óta foglalkozik sertés- és szarvasmarhatartással. Állatállományuk gyarapodását az gátolta, hogy nem tudtak földhöz jutni, így vásárolniuk kellett a takarmány nagyját. Tavaly szeptemberben megpályáztak az NFA által meghirdetett bábonymegyeri 1000 hektár állami földből 80 hektárt. Tudták, hogy annyit nem nyerhetnek, de abban bíztak, hogy talán 20-30 hektár jut nekik is. Csalódtak, hisz az NFA – több hónap késéssel döntve – a környékbeli nagygazdáknak és a 20-30 kilométerrel odébb lakó vállalkozóknak adta 20 évre bérbe a meghirdetett földeket. Gál és Horváth szót emelt a hoppon maradt bábonymegyeri és a szomszédos Som, illetve Nyim községben élő tizenöt, föld nélküli állattartó érdekében, s vélhetőleg ennek hatására megfenyegették őket. Gál kapujára ismeretlen tettes ki is írta: "HA POFÁZTOK – MEG-DÖGLETEK!".
A két férfi az elbukott pályázat után ez év márciusában két bitófát állított az el nem nyert föld szélére, s az arra akasztott bábuk azt jelképezték, hogy a kormány halálra ítélte a Gálhoz és Horváthhoz hasonló gazdákat. Az eset után az NFA elvette azt a másfél hektár állami földet Gál Ferenctől, amit a férfi 1995 óta művelt. Erről a parcelláról az állami földkezelő majd húsz évig elfelejtkezett, és bár Gál megfelelően művelte a földet, az NFA nem ajánlotta fel Gálnak, hogy továbbra is ő gazdálkodjon rajta. Az elmúlt héten az elsőfokú bíróság is az NFA igazát erősítette, így Gál Ferenc teljesen föld nélkül maradt. Ezért hívta össze a sajtótájékoztatót a bábonymegyeri gazda, ahol közölte, akár vasvillával is megvédi a másfél hektárt, ha el akarják venni tőle. Ha ugyanis nem marad földje, el kell adnia – nyilván jóval a piaci ár alatt – a még meglévő 11 szarvasmarháját, amelyekből öt tavasszal elleni fog.
A tájékoztatón Gál azt állította, hogy az egyik nagygazda, aki nyert az NFA pályázatán, 400 hektár földet parlagon hagyott, így jogtalanul veszi fel a művelés és legeltetés után járó 25 milliós uniós támogatást. Az NFA azonban – szerinte – nem ellenőrzi a támogatás indokoltságát, amiből akár arra is lehet következtetni, hogy összejátszanak a nyertes gazdákkal.
Amúgy annak korábban is voltak jelei, hogy a hatóságokat mintha Gál ellenségei mozgatnák. Tavaly előfordult, hogy Gál megegyezett az egyik agrárcéggel, hogy annak földjén levágja a learatott búza szárát, mert szüksége van a szalmára, ám akkor az egyik nagygazda felszólította az agrárcéget, hogy neki adják el a szalmát, mert elvinné a pécsi erőműbe. Az agrárcég vezetője nem fogadta el az utóbbi ajánlatot, s rá pár napra átfogó hatósági ellenőrzéseket kapott. Ezután inkább beszántotta a szalmát. Idén februárban egy szombati napon lapunk megkereste Gált, aki bírálta az NFA döntési mechanizmusát, másnap, vagyis vasárnap, a pécsi környezetvédelmi felügyelőség – felettes szervének utasítására – ellenőrizte Gál marhatelepét. Egy szombat esti névtelen telefon hatására történt mindez – a pécsi felügyelőségnél harminc évre visszamenőleg nem volt arra példa, hogy egy 20 marhát gondozó telepet vasárnap ellenőrizzenek, ráadásul mondvacsinált okokból.
A földjét immár vasvillával megvédeni készülő Gál Ferenc nem érti, miért akarják őt tönkretenni, hisz a kormány épp a hozzá hasonló gazdák segítését tűzte ki célul. Főleg, hogy Bábonymegyer és a környékbeli községek 40-50 százalékos munkanélküliségtől szenvednek: az állástalanok legfeljebb a közmunkában reménykedhetnek, s abban, hogy a földpályázaton nyertes nagygazdák éhbérért foglalkoztatják őket. | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [] |
Nem 230 ezer, hanem 140-150 ezer forintba kerül a postások új biciklije - ráadásul ötéves teljes szervizzel együtt. Szlovéniában használják, körülbelül enynyiért vették ott is, és elégedettek vele. Persze kérdés: az itteni forgalmazó, az eddig ingatlanüzletben érdekelt, ám a posta levélbélyegző-tenderén is győztes cég miként biztosítja majd az országos szervizhálózatot.
Az elmúlt napokban parázs vita alakult ki a Magyar Posta (MP) kerékpár-beszerzési tenderéről, pontosabban a megvásárolt kerékpárok áráról. Olyannyira, hogy ellenzéki politikusok levélben fordultak a gazdasági tárca vezetőjéhez, kérve: vizsgálja ki a lefolytatott eljárást. Balsai István, a Fidesz képviselője ugyanis túlzónak és pazarlónak tartja az árat. A biztosítékot alighanem két körülmény, a győztes személye és a már említett ár verte ki. Utóbbiról több helyen is megjelent, hogy a járművekért darabonként közel 230 ezer forintot kell fizetni. Ez azonban így nem igaz.
A pályázati kiírást szerint az MP első körben 4788 kerékpárt, s emellett 30 utánfutót szerez be. Ezt alapul véve - egyszerűen osztva az eszközök számát a győztes által kínált 1,097 milliárd forinttal - a biciklikért valóban 230 ezer forintot kellene fizetni. A tender azonban említ egy eseti rendelkezésre állási díjat, ami 150 millió forint. Ezt nem rendeltetésszerű használatra, vagyis arra az esetekre tartják fenn, ha például egy postást elütnek, és újjá kellene építeni a járművet. Amennyiben erre nem lesz szükség, akkor ez a pénz a postánál marad. Így a beszerzési összérték már bőven egymilliárd forint alatt van - mondta lapunknak Tomecskó Tamás, az MP szóvivője. Ráadásul nem 4788 kerékpárról, hanem utánfutókkal együtt 6739 jármű megvételéről szól az MP szerződése - tette hozzá. A győztes Cronopont Kft. által kínált keretösszeg az említett 4788 kerékpár fölött az opcionálisan felkínált 1921 jármű beszerzését és azok javítását is tartalmazza. Így egy kerékpár - a tender által elvárt öt éven keresztül, évi két alkalomra szóló kötelező szervizeléssel együtt - bruttó 140,6 ezer forintba kerül az MP-nek. Ha az említett 150 milliós eseti rendelkezésre állási díjat maradéktalanul kifizeti a posta, akkor egy kerékpár valamivel több mint 162 ezer forintra jönne ki. Ez azért még mindig nem olcsó mulatság, ám kétségtelenül köszönő viszonyban sincs a több helyen is megjelent közel negyedmilliós költséggel. Az árban szerepel az öt évre vállalt 16 ezer forintos szervizdíj is, vagyis ezt levonva az előző számokból, egy kerékpár 124,6 ezer forintba, a 150 milliós pluszkifizetés esetén 146 ezer forintba kerül. Persze kérdés az, hogy a kerékpár által kínált ár/érték arány nem túlságosan rossz-e, mert ha igen, akkor valóban borzasztó üzletet kötött a posta.
A győztesként kiválasztott szlovén kerékpár, a Krpan internetes oldalán több ország postája is szerepel mint a biciklit már használó szervezet. Ezek közül mindegyiket megkerestük, a szlovén posta (SzP) válaszolt. A cég kommunikációs vezetője, Jasmina Roskar lapunkat úgy tájékoztatta, hogy az SzP 2006-ban szerezte be a bicikliket, felszereléstől függően nettó 400-500 euró közötti áron. Azaz az összes extrával ellátott kerékpárért hasonló összegért jutottak hozzá, mint az MP. Persze kérdés, hogy ennyi pénzért nem ócskavasat vettek-e? A kommunikációs vezető azonban levelében kifejti: mindennapos használat alapján rendkívül kedvező tapasztalataik vannak - igaz, a szlovén négy, míg a magyar posta öt évre tervez a biciklikkel. (Ez az amortizáció megítélésében jelenthet különbséget.) A leveléből ugyan egyértelműen nem derül ki, ám vélhetően további beszerzést is terveznek a vállalatnál, mert mint megjegyzi: igényeik szerint a gyártó átalakításokat is végez a kerékpárokon. A válaszokból így az szűrődik ki, hogy az SzP a Krpan árával és az ezért nyújtott szolgáltatással igencsak elégedett.
Ugyancsak az árral kapcsolatban a gyártót is megkerestük. Sok részletet azonban itt már nem árultak el. Lapunkat úgy tájékoztatták, hogy egy teljesen felszerelt változat - listaáron - 500 euró közelében mozog. Konkrétumokat azonban nem akartak közölni, mert mint hozzátették: a fizetendőket az egyéni igények és megbeszélések alapján alakítják ki.
Hasonlóan szűkszavúan nyilatkozott a Népszabadságnak a végül győztesként befutó, a bicikliket szállító Cronopont Kft. is. Csupán egy közleményt küldtek, amelyben egy kerékpárra lebontva az ár és a szerviz díja szerepel, ami megegyezik az általunk számolttal. A győri Cronopont alapvetően ingatlanforgalmazással foglalkozik, ám tavaly kis és közepes teljesítményű levélbélyegzők szállítására és javítására szóló tendert is nyert a MP-nél. A körülmények azonban itt is viharosak voltak. A kiírás eredményét a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) megsemmisítette, mert a Cronopont olyan cégtől kért a felkínált termékekre tanúsítványt, amely erre nem volt jogosult. Éppen ezért a KD úgy vélte, a Cronopont ajánlatát érvényteleníteni kellett volna, és ezért 3 millió forintra meg is büntette a postát.
A kerékpártender mindenesetre már arról tanúskodik, hogy a Cronopont nemcsak a levélbélyegzők, hanem a biciklik piacán, különösen azok szervizelésében is otthonosan mozog. A tenderdokumentációt megvásárló Schwinn-Csepel kereskedelmi igazgatója, Paróczai Iván és a második helyen befutott Piremon Kht. illetékese is úgy vélekedett: a kiírásban szereplő kerékpárt 124 ezer forintnál olcsóbban is le tudták volna gyártani - igaz, azért nem 50 ezer forintért. A Piremon nem árulta el, hogy - másodikként befutott - ajánlatában mekkora ár szerepelt egy biciklire. Annyit elárultak: az elvárások szerinti javítási költségeket a győzteshez képest magasabban határozták meg - ezért is vesztettek. A Piremon a Cronoponténál végül közel 70 millió forinttal magasabb - a biciklit és a javítási díjat is tartalmazó -, 1,167 milliárd forintos árral szerepelt a tenderen. A Schwinn-Csepel viszont ajánlatot sem tett, ettől többi között éppen a javítási elvárások riasztották el. Ahhoz, hogy a kiírás szerint az országba bárhová ki tudjanak szállni az évi kétszeri kötelező átvizsgálásokra és a rendkívüli szerelésekre, több szervizkocsiból álló flottát kellett volna kialakítaniuk. Ez pedig nagyon sokba került volna, és eddig ilyenre nem is volt szükség - mondta Paróczai Iván. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy az ország legnagyobb szerződéses szervizhálózatával rendelkező vállalata a kiírás feltételeit nem tudta versenyképes áron vállalni, ám egy másik, nem az ágazatban dolgozó cég ezt produkálni tudja - jegyezte meg. Ráadásul az öt évre szóló 16 ezer forintos díj igen alacsonynak tűnik - fűzték hozzá az előzőekhez nevük és cégük elhallgatását kérő kerékpárszerelők.
Tomecskó Tamás a fentiekhez hozzátette: bárki számára nyitott volt a közbeszerzési tender. Összesen öten vásárolták meg a kiírást, viszont csak két ajánlat érkezett, azaz hárman úgy vélték, nem tudnak megfelelő pályázatot benyújtani. A posta ezek közül választotta ki a legolcsóbbat. Azt az MP nem teheti meg, hogy közbeszerzési tender során indulásra szólít fel vállalatokat. Szerinte ha valaki nem tett ajánlatot, vélhetően nem tudott versenyezni. Tomecskó kiemelte: bár több helyen is bírálják az eljárást, a legilletékesebbek, a tendert megvásárlók és az azon alulmaradt cég sem tett panaszt. Lapunknak a második helyezett Piremon Kht. valóban úgy nyilatkozott: nem találtak kifogásolni való körülményt, éppen ezért nem is vitatják a végeredményt.
A magyar közbeszerzésekben trendszerű korrupció 20-25 százalékkal drágítja meg a beszerzéseket, és gyakran rossz minőségű, szükségtelen termékek és szolgáltatások beszerzését eredményezi - áll a Transparency International állásfoglalásában. A szervezet szerint a magyarországi közbeszerzéseknek csak 10 százaléka zajlik teljesen szabályszerűen. (MTI)
Az ügyben egy független felet is szerettünk volna megkérdezni. A Budapesten és vidéken is küldeményeket kézbesítő Aranykerék Futárszolgálat szakemberei szerint nem jelent rossz üzletet egy olyan, napi használatra szánt kerékpár, amely 140 ezer forintba kerül, s ebben az árban ötéves félévenkénti garanciális átvizsgálás és az alkatrész költsége is szerepel. Ennek azért feltétele az, hogy a bicikli ára legalább 100 ezer forint legyen - vélekedtek az Aranykeréknél. Mindennapos használatban lévő kerékpárokhoz félévente így is, úgy is hozzá kellene nyúlni, s akkor már jobb, ha ezt a garanciát nyújtó teszi meg. | [
"Magyar Posta",
"Cronopont Kft."
] | [
"Piremon Kht.",
"Aranykerék Futárszolgálat",
"Transparency International",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
A Társaság a Szabadságjogokért azt írja, a három pergyőzelem után könnyebb lesz közérdekű adatokat kikérni. Egyszer a BKK-val, egyszer a Honvédelmi Minisztérium egy cégével, és egyszer a Magyar Orvosi Kamarával szemben nyert pert a TASZ.
A TASZ azt írja, a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) és a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) is arra kötelezték a bíróságok, hogy ingyen adják ki a kért adatokat ügyfeleinknek, a katonai eszközök értékesítével is foglalkozó HM Arzenál Zrt.-nek pedig előírták, hogy árulja el, milyen feltételek mellett adtak el állományból kivont harci helikoptereket.
A TASZ szerint az állami intézmények a közérdekű adatok kiadását rendre azzal kerülik el, hogy irreálisan magas összeget kérnek ezért, sokszor akár több millió forintos számlát is benyújtanak az igénylőnek. A társaság szerint ez csak nagyon ritka esetben jogszerű, a cél ilyenkor legtöbbször az, hogy ezzel vegyék el a kedvét az adatkikérőnek.
Az első ilyen pert a Közlekedő Tömeg Egyesület alelnöke indította a TASZ ügyfeleként a BKK-val szemben, mert a járatok utasforgalmi adataihoz szerettek volna hozzáférni. A BKK azonban több mint 1 millió forint + ÁFA áron adta volna ki az adatokat, amit a szakmai szervezet nem fogadott el. A BKK arra hivatkozott, hogy az adatok kigyűjtése és kiadása során keletkező pluszmunka aránytalan megterhelést jelentene a cég számára. A bíróság első fokon végül teljes egészében igazat adott a TASZ ügyfelének, az adatok ingyenes kiadása mellett döntött.
Egy másik, hasonló ügyben is pert nyert a TASZ, ebben a felperes egy magánszemély volt, az alperes pedig a Magyar Orvosi Kamara (MOK). Itt a MOK pontos gazdálkodási adataira voltak kíváncsiak, például arra, hogy miből futotta a kamara egyik cégének korábban egy közel 150 milliós vételárú ingatlan megvásárlására, illetve hogy egy másik cégük kiknek és milyen jogcímen fizetett ki két egymást követő évben több mint 20 millió forintot. A MOK is elvesztette a pert, mivel nem sikerült bizonyítania, hogy az adatigénylés teljesítése aránytalan munkaerőforrás igénybevételével járt volna. Az ügyben különösen érdekes, hogy a kérelmező magánszemély is a MOK tagja, így neki a szervezet alapszabálya értelmében is ingyen kellett volna kiadni a gazdálkodással kapcsolatos adatokat.
A harmadik perben egy újságíró a Honvédség állományából kivont katonai helikopterek eladásával kapcsolatos adatokat szerette volna megtudni a Honvédelmi Minisztérium (HM) egyik cégétől. A HM Arzenál először arra hivatkozva tagadta ezt meg, hogy gazdasági és üzleti érdeket sértene az adatok kiadása, a per során pedig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva próbálták visszatartani az adatokat. A pert itt is a TASZ által képviselt újságíró nyerte. | [
"Magyar Orvosi Kamara",
"HM Arzenál Zrt.",
"Budapesti Közlekedési Központ"
] | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Közlekedő Tömeg Egyesület",
"Társaság a Szabadságjog"
] |
A főpolgármester szerint nagyobb kockázata lenne a pereskedésnek, mint a megyegyezésnek, ezért biztosan meg fognak egyezni az Alstommal a metrókocsikról. Tarlós István biztos benne, hogy létrejön a megegyezés a francia gyártóval, és nem veszítenek majd az üzleten.
"Az Alstommal meg fogunk egyezni" - jelentette ki Tarlós István főpolgármester a Hír TV Kontraszt című műsorában vasárnap este. Tarlós szerint "borzasztó" az a szerződés, amit az előző városvezetés kötött az Alstommal, de ha a francia gyártó kijavítja a 2-es és a 4-es vonalakra szánt metrókocsik hibáját, és olyan minőségű szerelvényeket szállít, amelyek megkapják a szakhatósági engedélyt, "akkor de facto nem fogunk veszíteni" a szerződésen.
A főpolgármester beszámolt arról, hogy a hétvégén volt egy konzultáció a kormány képviselőivel a miniszterelnök jelenlétében és "kétség kívül azt igazolják a számítások, hogy nagyobb kockázat folytatni egy pereskedést, semmint megegyezni, de a tárgyalóasztalnál azt hiszem, határozottnak kell lenni".
Az Alstommal 2006. május 30-án kötöttek szerződést a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek gyártására és leszállítására. E szerint az Alstom 22 szerelvényt gyárt a 2-es metróra 150 millió euróért és 15+7 automata szerelvényt a 4-es vonalra 114 millió euróért. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) október 18-án utasította el a szerelvények végleges típusengedélyének kiadását, mert nem látta bizonyítottnak, hogy annak fékjei ugyanolyan biztonságosak lennének, mintha a magyar vasúti szabvány szerint gyártották volna le.
A BKV a gyártónak már átutalt ötven százalék előleget, mintegy 30 milliárd forintot, miközben az Alstom csak tízszázalékos kötbérköveteléssel élhetett. Az előlegre, illetve a jóteljesítésre vonatkozó bankgaranciát a BKV már lehívta és bejelentette kötbérigényét. Ehhez azonban a BKV nem fér hozzá, mivel az Alstom egy francia bíróságon keresetet nyújtott be, mert szerinte a szerződés felbontása nem volt jogszerű, így a garanciák lehívása sem lehet az. | [
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Nemzeti Közlekedési Hatóság"
] |
Vádat emelt a Főtáv Zrt. volt vezérigazgatója, Kovács Lajos és hét társa ellen az ügyészség a társaság gazdálkodásával kapcsolatos büntetőügyben - közölte a Fővárosi Főügyészség hétfőn.
"A Fővárosi Főügyészség kiemelt és gazdasági ügyek osztálya vádat emelt K. Lajos és hét társa ellen a Főtáv Zrt. gazdálkodásával kapcsolatos büntetőügyben, különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt" - áll az ügyészségi közleményben.
A vádirat lényege szerint K. Lajos vádlott a tagok megtévesztésével rábírta a Főtáv Zrt. igazgatóságát, hogy adja hozzájárulását a sem közületi hőszolgáltatási tevékenység kifejtésére engedéllyel, sem pedig a csepeli "R." lakópark, mint társasház irányában érvényes hőszolgáltatási szerződéssel nem rendelkező, K. György vádlott által vezetett Csepeli Hőszolgáltató Kft. megvásárlásához. A jóváhagyás alapján a Főtáv Zrt. - K. Lajos vádlott által aláírt szerződéssel - 2008. március 13. napján 180 millió Ft-ért megvásárolta a nevezett Kft.-t, amelynek azonban sem anyagi lehetősége, sem technikai tudása nem volt a társasház fűtési rendszerének kiépítésére.
A szerződés megkötésével a felek célja az volt, hogy anyagi fedezetet nyújtsanak a Gy. Zoltán vádlott által vezetett Csepeli Lakásfejlesztő Zrt. részére a fenti lakópark kivitelezési munkálatainak befejezésére, melyet likviditási problémái miatt a Zrt. a vállalt határidőben és műszaki tartalommal nem tudott átadni. K. Lajos fenti cselekményével – Gy. Zoltán és K. György segítésével – ténylegesen 120 millió Ft kárt okozott a Főtáv Zrt.-nek - áll a vádiratban.
A fentieken túl K. Lajos 2007. novemberében az ügyészség szerint indokolatlan és aránytalan díjszabást tartalmazó reklámszerződést kötött a káposztásmegyeri jégcsarnok üzemeltetőjével annak ellenére, hogy az adott időszakra vonatkozóan már volt létező reklámszerződése a jégcsarnok legnagyobb bérlőjével, mely cselekményével a vádlott a Főtáv Zrt.-nek 24 millió Ft vagyoni hátrányt okozott.
A vádlott 2008. júniusában szakmai elvárások és hasznosítási cél nélküli szerződést kötött a K. Miklós vádlottal a Főtáv Zrt. 2007. július és 2008. május hónapja közötti sajtómegjelenéseinek elemzésére, annak ellenére, hogy a Főtáv Zrt. saját kommunikációs igazgatósága is képes lett volna a feladatot elvégezni. A vádlott cselekményével 3 millió Ft vagyoni hátrányt okozott a Főtáv Zrt.-nek.
A bírósági eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre és illetékessége.
Az ügyben valamennyi vádlott szabadlábon védekezik. | [
"Főtáv Zrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Csepeli Lakásfejlesztő Zrt.",
"Fővárosi Bíróság",
"Csepeli Hőszolgáltató Kft."
] |
Megint a kormány kedvenc biztonsági cége, a Valton-Sec Kft. biztosítja az október 23-i állami ünnepséget – ez derült ki Kovács Zoltán lapunknak adott válaszából. A kormányszóvivő a közelgő ünnep alkalmából pénteken tartott sajtótájékoztatót, amelyen elmondta: a Valton-Sec a részese a nemzeti rendezvényeket lebonyolító konzorciumnak. A tavalyi ünnepséget is ugyanez a cég biztosította, akkor 20 millió forintot kaptak szolgálataikért. Ugyanakkor az esemény nem volt botrányoktól mentes. Volt példa rá, hogy a rendezvényen felbukkanó ellentüntetőktől az egyik biztonsági őr elvette a sípját, és összetaposta. Az ellenzéki erőket felháborította az is, hogy a cég emberei nem engedték a Kossuth téri kordonokon belülre az ugyancsak sípolni készülő Juhász Pétert, az Együtt politikusát. A tavaly októberi események miatt egyébként a Társaság a Szabadságjogokért Székely László ombudsmanhoz fordult, aki jelentésében megállapította: az állami rendezvények egyes biztosítási feladatait nem lehet magáncégekhez kiszervezni, ha várható, hogy a rendezvénynek lehet alapjogi érintettsége. Megfogalmazta azt is, hogy amennyiben az esemény szervezőinek olyan információ kerül a birtokukba, hogy egy ünnepségen várhatóan közhatalmi intézkedésre is szükség lehet, magáncég szolgáltatása akkor sem vehető igénybe.
hirdetés
A Valton-Secre a kormány sok más alkalommal is számított: például segíthettek a nyári vizes vb lebonyolításában vagy a Liget Budapest projekt kapcsán a Városliget őrzésében. De közreműködtek más nemzeti ünnepen is: március 15-én a Nemzeti Múzeumnál szintén jelen voltak, amikor Orbán Viktor miniszterelnök beszélt. Tény, hogy a cég az elmúlt években megduplázta bevételét: az Opten céginformációs adatbázis szerint míg 2013-ban kevesebb mint 1,3 milliárd forint volt az értékesítés nettó árbevétele, ez 2016-ra már meghaladta a 2,7 milliárd forintot.
Kovács Zoltán az idei ünnepség kapcsán elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök aznap a Terror Háza előtt 15 órakor fog beszédet tartani, amire "minden méltósággal és tisztelettel ünnepelni vágyó magyar embert várnak".
Az idei megemlékezésre az ellenzéki erők is készülnek. A baloldali pártok közös ünneplést terveztek, ám úgy látszik, ez más próbálkozásaikhoz hasonlóan kudarcba fulladt. Nemcsak az LMP és a Momentum nem hajlandó elmenni a rendezvényre, de pénteken az Együtt és a Párbeszéd is visszamondta a részvételt. Juhász Péter ezt azzal indokolta közösségi oldalán: remélték, hogy mind a nyolc párt jelen lesz egy olyan közös október 23-i ünneplésen, amely fel tudja mutatni a választási reform mögött létrejött együttműködést. "Mostanra már biztos, hogy ez nem érhető el, így ez nem az a rendezvény, amit a Közös Ország Mozgalom megcélzott" – írta, utalva a Gulyás Márton politikai aktivista által életre hívott, a választási rendszer megváltoztatása céljából létrehozott szerveződésre. Juhász Péter azt is közölte, a távolmaradásról egyeztettek a szervezőkkel és a Párbeszéddel, és úgy döntöttek, "a kialakult helyzetben máshogy ünneplünk".
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.14. | [
"Valton-Sec Kft."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Közös Ország Mozgalom",
"Társaság a Szabadságjogokért"
] |
A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság döntheti el, hogy indít-e nyomozást.
Feljelentésként értékelte és továbbította a Fejér Megyei Rendőr-főkapitánysághoz Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő azon kérdését Polt Péter, amit a kormányfő édesapjának, Orbán Győzőnek a többségi tulajdonában álló Dolomit Kft.-vel kapcsolatban tett fel. Vadai azt akarta megtudni, hogy vizsgálják-e, hogy a Dolomit Kft. termékeit – állami beruházások esetén – a fővállalkozó vagy az alvállalkozó piaci áron vette meg?
A Direkt36 írt arról még december közepén, hogy a cég - a cikk állítása szerint - lényegesen drágábban, esetenként 60–70-százalékkal magasabb áron árulja termékeit, mint versenytársai. A cég rendszeres beszállítója nagy állami beruházásoknak is, tehát a piaci átlagnál drágábban kínált termékekért közpénzt is kap, tavalyi bevételének közel 45 százaléka volt profit.
A lap az állításait a Dolomit Kft. hivatalos árlistájára alapozta. Bár ezt a listát az interneten nem publikálják, de a cég portájánál lévő szórólapállványra több példányt is kiraktak belőle, ezekből vettek egyet, amikor novemberben Gántra utaztak, hogy megpróbálják megkérdezni Orbán Győzőt az állami megrendeléseiről. Az idősebb Orbán válasz helyett csak annyit jelezett az újságíróknak, hogy fogy a türelme, ha ennyit kérdezgetik.
A lap több piaci szereplő árait is megnézte, az összehasonlításhoz a csatornázási munkákhoz felhasznált aknamagasító elemet, más néven aknagyűrűt vették, amely mindegyik cég kínálatában megtalálható különböző méretekben. Pont ilyen aknagyűrűt használtak fel akkor is, amikor Kulcson szennyvízcsatornát építettek Mészáros Lőrinc egyik cégének vezetésével.
Az összehasonlításból az jött ki, hogy jelenleg Orbán apjának cége árulja a legdrágábban ezeket az építőanyagokat: a versenytársainál 19–72 százalékkal magasabb áron.
Polt Péter a döntését azzal indokolta, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak kell eldöntenie, hogy a feljelentés tárgya bűncselekemény gyanúját kelti-e, és emiatt kell-e elrendelni nyomozást. | [
"Dolomit Kft."
] | [
"Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Áramvásárlási kudarc, gyanús biomasszaüzlet, furcsa telekvásárlások. Ez csak egy szelete azoknak az ügyeknek, amelyek jellemezték az állami tulajdonú Vértesi Erőművet, és olyan lehetetlen helyzetbe hozták, hogy a teljes vezetőség leváltása után most az üzemben is óriási létszámleépítés várható.
Egymást érik a botrányok a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. tulajdonában lévő Vértesi Erőmű Zrt. körül.
Az előző menedzsment kétes ügyei szinte naponta kerülnek terítékre, miközben információink szerint Szabó Pál volt energiaügyi miniszter, az erőmű új vezérigazgatója nemcsak a teljes vezérkart cserélte le, hanem jelentős létszámleépítésre készül a dolgozók körében is. Miközben az előző vezetés botrányai egyre jobban aláássák az erőmű presztízsét, és nemzetközi jogászok segítségével kellett talpra állítani a csődközeli állapotba került üzemet, a háttérben még mindig ott ólálkodik a "megmentő": Kapolyi László. A milliárdos szocialista országgyűlési képviselő cégével, a System Consulting Zrt.-vel megszakadtak ugyan a tárgyalások a Vértesi Erőmű Zrt. részvényeinek megvásárlásáról, de a társaság nem mondott le az erőmű privatizálásáról. Ezt a tatabányai önkormányzat kérdéseire válaszolva megerősítette Veres János pénzügyminiszter is, aki elismerte: Kapolyi cégével még folynak a tárgyalások a magánosításról.
Haveri biomassza-adagoló
A Vértesi Erőmű Zrt. jelenlegi vezetésének legnagyobb "skalpja" kétségtelenül Gálos Tibor volt, az előző vezérigazgató. Az erőmű főnökének leváltása szinte puccsszerűen történt, egy rendkívüli közgyűléssel.
Gálost azóta hiába kerestük telefonon, üzeneteinkre sem válaszolt. A volt vezetőtől pedig lett volna mit kérdezni. Beszélhetett volna például arról a furcsa üzletről, amelyet még 2006-ban, a vezetése alatt kötött meg a Vértesi Erőmű. A megállapodás egy levegős szállítással működő biomasszarendszer kiépítéséről szólt. Ez valójában egy olyan hombár felépítését jelentette, ahol az erőmű egy adagolócsiga segítségével fogadni tudta a beérkező mezőgazdasági melléktermékeket (szalmát, malomipari anyagokat), és innen bejuttatta a kazánba. A biomassza szállítására és kazánba juttatására a Vértesi Erőmű Zrt. az IGN Zrt.-vel kötött megállapodást közbeszerzés nélkül. Az erőmű berendezésének megépítéséhez azt a megoldást választották, hogy az IGN saját beruházásában felhúzta a biomassza-adagoló csarnokot, és ezt vásárolta meg egy évvel később, 2007 végén a Vértesi Erőmű. Az IGN így több mint 67 millió forinthoz jutott a vételárból.
Arra a kérdésünkre, hogy a Vértesi Erőmű Zrt. vásárlásához miért nem írtak ki pályázatot, az erőmű különös választ adott. Szerintük ez nem volt kötelességük, hiszen a csarnokot nem a Vértesi Erőmű Zrt. építtette. Valójában azonban más is lehetett a különös beszerzés tendereztetésének elmaradása mögött. Az IGN Zrt.-hez tartozó cégcsoport egyik berendezések, gépek szerelésével foglalkozó társasága, az IGN Montivo Kft. vezető tisztségviselői között ugyanis 2006-ban nem mást találhatunk, mint Gálos Tibort. A biomasszacsarnokot ugyan csak 2007. december 31-én vásárolta meg a Vértesi Erőmű, amikor Gálos már kiszállt ebből a cégből, az eredeti – 2006-ban aláírt – megállapodás alapján viszont megállapítható, hogy az állami erőműtársaság vezetője a saját érdekeltségi körébe tartozó céget bízta meg egy biomassza-beruházás elvégzésével.
Az új birtokosok
Kapolyi László cége Veres János közlése szerint a Vértesi Erőmű ingatlanainak tulajdonjogában bekövetkezett változásokra hivatkozva kívánja újratárgyalni a részvényvásárlásait. Az viszont kérdés, hogy pontosan mely erőművi ingatlanokra gondolt a milliárdos szocialista vállalkozó. A cégnyilvántartás szerint a System Consulting és az MVM Zrt. (a Vértesi Erőmű tulajdonosa) közreműködésével létrehozott Kárpát-Energo nevű konzorciumba korábban apportáltak jelentős értékű ingatlanokat, milliárdosra emelve a tőkét.
Ez a társulás lett volna hivatott arra, hogy Vásárosnaményben egy gázturbinás erőművet hozzon létre, amihez több mint húszmilliárdos fejlesztési támogatást kapott az állami MVM Zrt.-től.
Tény az is, hogy a Tatabányán található bánhidai erőmű működése során keletkezett salak- és pernyehegyek alatti terület tulajdonjoga is magánkézbe került. Lapunk úgy tudja, hogy ez a telekeladás is furcsa körülmények között történt, még abban az időben, amikor – a kétes pákozdi földeladások miatt hűtlen kezelés gyanújába keveredett – Benedek Fülöp felügyelte a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet a Fölművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkáraként. A terület eredetileg a nemzeti földalap részeként az állam tulajdonában volt, de a környezetvédelmi hatóság a Vértesi Erőmű Zrt.-t arra kötelezte, hogy takarítsa el az általa az ingatlanokra hordott nagy mennyiségű salakot. A Vértesi Erőmű azonban ehhez azt kérte, hogy adják a kezelésébe vagy a tulajdonába a területet. Az erőmű helyett azonban egy magáncég, a Biopetrol Környezettechnikai Kft. szerezte meg a több mint húsz hektáros területet 12 millió forintért. Az ügylethez persze az ingatlanokat ki kellett vonni a művelési ágból, így azok piaci értéke egyes vélemények szerint már több száz millió forint is lehet.
Kovács István, a Biopetrol ügyvezető igazgatója szerint viszont a terület értékét jelentősen befolyásolja, hogy csaknem tíz méter magasságban salakot és pernyét tartalmaz. Mint közölte, a 12 millió forintos árat a Biopetrol költségén állapította meg egy értékbecslő cég, de ezt a társaságot egy akkreditációs listából kellett kiválasztania a kft.-nek. Szeretnék azonban megnyugtatni Tatabánya polgármesterét és a város érintett lakosságát, hogy tulajdonosként mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ingatlan miatt több éve fennálló áldatlan kiporzás minél előbb megszűnjön – tette hozzá a cégvezető.
Milliárdos károk,
felbontott szerződések
Mint arról beszámoltunk, a Vértesi Erőmű Zrt. ügyvezetése a napokban közleményben ismerte el, hogy a Kapolyi László tulajdonában lévő System Consulting által felmondott áramvásárlási szerződések következtében a vállalat biztonságos működése is veszélybe került, mert milliárdos követelés zúdult az üzemet irányító állami erűműtársaság nyakába.
Bencsik János tatabányai polgármester tegnap közölte: részeredménynek tekinti, hogy a Vértesi Erőmű a nyilvánosság előtt is beismerte a veszteséget hozó ügyletek létezését, ugyanakkor elengedhetetlennek tartja a kárrendezés részleteinek a nyilvánosságra hozatalát, hiszen közpénzek sorsáról van szó. Elvárható az is, hogy a helyzetet előállító vállalati vezetők személyi felelősségre vonása is megtörténjen – tette hozzá Bencsik.
A Vértesi Erőmű Zrt. tájékoztatása szerint ugyanakkor a kárenyhítés miatt tárgyalások folynak Kapolyi Lászlóval is. A kérdés már csak az, hogy mit ajánlhat a vértesi energiaüzletbe befektetni kívánó vállalkozó. | [
"IGN Montivo Kft.",
"Vértesi Erőmű",
"IGN Zrt.",
"Biopetrol"
] | [
"System Consulting",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Biopetrol Környezettechnikai Kft.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"System Consulting Zrt.",
"Fölművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium",
"MVM Zrt."
] |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálja a DatAdat Proffessional Kft. könyvelési anyagait, miután azok jelentős részét a könyvelést végző egyéni vállalkozó be nem jelentett irodájából sikerült lefoglalniuk a nyomozóknak – közölte a NAV csütörtökön az MTI-vel.
Azt írták, a gyanú szerint a DatAdat Professional Kft. 2020-ban illegális módon csökkentette fizetendő adóját, a cég valótlan tartalmú nyilatkozatot tett bevallásában, így a költségvetésnek vagyoni hátrányt okozhatott.
Hozzátették: a költségvetési csalás gyanúja miatt indult eljárásban a NAV nyomozói szeptember 27-én megpróbálták lefoglalni a társaság könyvelési iratait, de a cég jogszabálysértő működése miatt ez nem sikerült.
A DatAdat ugyanis – a törvényi előírásokat megszegve – nem a bejegyzett székhelyén működött. A társaság vezetői telefonon sem voltak hajlandóak megmondani a társaság tényleges működési helyét. Az iratokat a NAV a DatAdat könyvelőjénél sem tudta megtekinteni, mert a megadott címen nem is volt könyvelőiroda. Végül a szükséges iratok jelentős részét a könyvelést végző egyéni vállalkozó be nem jelentett irodájából sikerült lefoglalnia a nyomozóknak
A NAV kiemelte: a cég szabályszerű működésének alapvető feltétele az, hogy a székhelyén elérhető legyen, illetve az iratokat az adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen őrizze.
Tudatták azt is, jelenleg még tart a nyomozás, a DatAdat lefoglalt könyvelési anyagának vizsgálata folyamatban van. A NAV összegzése szerint az eddigi vizsgálat mérlege "jogszabálysértések, a nyomozás akadályozása, valótlan nyilatkozatok és a gyanú szerint eltitkolt bevételek".
A Datadat közleményben válaszolt a NAV közleményére. Ebben azt írják:
A NAV 2022. október 13-án közleményt adott ki, és ebben azt hazudták, hogy a Datadat jövedelmet titkolt el, csökkentette befizetendő adóját, és megtagadta az együttműködést a hatóságokkal. Ezen közleményével a hatóság bizonyította a Datadat meggyőződését, miszerint Rogán Antal kézivezérlésében, propagandahatóságként működnek.
– írják. Szerintük ezzel szemben az igazság az, hogy: | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"DatAdat Professional Kft."
] | [
"DatAdat Proffessional Kft."
] |
A kormány honlapjára felkerültek a Miniszterelnökség vezetőinek jutattásairól szóló tájékoztatások. Ezek azért érdekesek, mert meg lehet nézni, hogy az olyan korábbi csúcsvezetők, mint például Lázár János egykori kancelláriaminiszter mekkora anyagi elismeréssel hagyták ott posztjukat.
Eszerint
Lázár János 6,6 millió forinthoz jutott szolgálati jogviszonyának megszűnésével, további 455 959 forintot pedig szabadságmegváltás címén kapott,
6,6 millió forinthoz jutott szolgálati jogviszonyának megszűnésével, további 455 959 forintot pedig szabadságmegváltás címén kapott, Tasó László államtitkár 5,9 millió forint lelépési pénznek és 366 ezer forint szabdságmegváltásnak örülhetett,
államtitkár 5,9 millió forint lelépési pénznek és 366 ezer forint szabdságmegváltásnak örülhetett, Kovács Zoltán sem üres zsebbel hagyta ott pozícióját: ő 5,9 milliós búcsúpénzt és és 366 ezer forintos szabadságmegváltást vitt haza,
sem üres zsebbel hagyta ott pozícióját: ő 5,9 milliós búcsúpénzt és és 366 ezer forintos szabadságmegváltást vitt haza, Kósa Lajos tárca nélküli miniszter csak szabadságmegváltást kapott, 455 959 forint értékben.
Fejenként 6,6 millióval távozhattak a miniszterek Csak Kósa Lajos maradt ki a szórásból. A következő kormányalakításkor viszont akár 30 milliót is hazavihetnek a búcsúzó miniszterek.
Fotó: Marjai János / 24.hu | [
"Miniszterelnökség"
] | [] |
Több mint nyolcvanmillió forinttal gazdálkodhat jövőre a már bejegyzett és várhatóan december közepére konkrét stratégiával is rendelkező Ökopolisz Alapítvány, az LMP háttérintézménye. Annak ellenére, hogy az ökopárt a kampányban erős pénzszűkébe került, nem fordítja pártfinanszírozásra az alapítványi forrást.
Valamivel több mint nyolcvanmillió forinttal gazdálkodhat jövőre az LMP pártalapítványa, az Ökopolisz – ez szerepel a nemrég benyújtott büdzsében. A költségvetés számai szerint – a választási győzelem mandátumarányai miatt – a Fidesz kapja a legtöbb párttámogatást (közel egymilliárd forintot), de a kormánypártiakhoz kötődő Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány is vezető a kapott támogatások tekintetében; jövőre több mint hatszázmilliót költhetnek el.
Az LMP mindig kiállt a pártfinanszírozás tisztaságáért, most már "élesben" is gyakorolhatja
A Lehet Más a Politika (LMP), mint a parlamenti erők egyik új belépője, mindenképpen jól jár, hiszen jövőre 227 millió forint állami támogatást kap a pártalapítványuknak juttatott nyolcvanmillión felül. Az ökopárt gazdálkodása ettől függetlenül is erősen hullámzó: az önkormányzati választásokra körülbelül nyolcvanmillió forintot költöttek, ehhez pedig saját bevallásuk szerint is 40-50 millió forint bankkölcsönt kellett felvenniük. Karácsony Gergely kampányfőnök a voksolás előtt pár nappal nyilvánosan is bejelentette, hogy "üres a kassza". Az LMP finanszírozása tehát olykor gondokat okoz. Ezen segíthetne az Ökopolisz Alapítványnak juttatott, idén negyven-, jövőre pedig több mint nyolcvanmillió forint. Ehhez azonban a párt – önmaga és politikai tevékenységének finanszírozására – nem nyúlhat hozzá. Nemcsak annak törvényi korlátai, de az LMP által felvállalt átláthatósági elv követése miatt sem. A pártkassza felhasználásáról egyébként az országos választmány ajánlása alapján a kongresszus dönt; a költségvetést a politikai tanács is véleményezi. Nemrég határoztak arról, hogy egy kvóta alapján a területi szervezetek havi bontásban kapnak részesedést a közösből. A pártalapítány pénze felett értelemszerűen a kuratórium rendelkezik.
Az Ökopolisz megalakítása előtt az LMP-sek kikérték a Transparency International szakvéleményét, s ennek alapján állították össze a működési kritériumokat. Céljuk, hogy oktatásra, kutatásra és az (öko)politikai kultúra építésére költsék a pénzüket, de tervezik egy saját ökopolitikus-képző iskola megnyitását is. Az Ökopolisz kuratóriumát Rauschenberger Péter vezeti, tagjai pedig Hámori Ferenc, Gulyás Emese, Elek István, Zelenák Adrián, Kóczé Angéla és Scheiring Gábor. A kuratóriumi tagokra a párttagság tett javaslatot, majd ezeket összesítve a frakció választott a végső tizenöt névből. A testület tagjai havi húsz-harmincezer forintos tiszteletdíjat kapnak.
Hámori Ferenc kuratóriumi elnökhelyettes a Népszabadság megkeresésére azt mondta: az Ökopolisz stratégiájának végleges verziója december közepére készülhet el, a célok megvalósítására nyolc programot dolgoznak ki. Ebben közpolitikai elemzések készítése, ökopolitikai ismeretek továbbadása, kurzusok és utánpótlás-nevelés is szerepel. Bár a programok kiemelt, elsődleges célcsoportjai között szerepelnek a párt tagjai is, közvetlen pártcélokat nem fognak finanszírozni. "Amikor megalakult az alapítvány, erről hosszasan tanácskoztunk is, és fi gyelembe vettük a Transparency International ajánlásait. Elég feszítő érzés lehet sokaknak, hogy az alapítványi kasszában viszonylag jelentős forrás van, míg a pártkassza körül olykor éhínség tapasztalható. De ez az összeg más célokra és feladatokra van, ebben egyetértés van a kuratóriumban" – mondta Hámori Ferenc. | [
"LMP"
] | [
"Transparency International",
"Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány",
"Lehet Más a Politika",
"Ökopolisz Alapítvány"
] |
Óránként bruttó nyolcezer forintot kapnak majd az orvosok, négyezret a szakápolók a vizes vb öt hete alatt.
A versenyeken napi közel kétszáz orvos és szakápoló lesz szolgálatban, a toborzás húsvétig tart, és külföldről is jönnek szakemberek. Az orvosi, egészségügyi szolgáltatások ellátásáért a Semmelweis Egyetem tulajdonában lévő Semmelweis Egészségügyi Kft. felel majd, a balatonfüredi nyílt-vízi világbajnokság ellátását pedig a veszprémi Csolnoky Ferenc kórház biztosítja. A Semmelweis Egyetem, az Országos Mentőszolgálat és a vízi mentők is a Nemzetközi Úszószövetség körülbelül 833 millió forintos egészségügyi büdzséjéből gazdálkodnak.
hirdetés | [
"Semmelweis Egészségügyi Kft."
] | [
"Csolnoky Ferenc kórház",
"Nemzetközi Úszószövetség",
"Országos Mentőszolgálat",
"Semmelweis Egyetem"
] |
Ismét meghívták az Országgyűlés Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága elé Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt elnökét, valamint Portik Tamást, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatóját, akiknek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosítása értelmében kötelező lesz megjelenniük – mondta Csampa Zsolt, az albizottság fideszes alelnöke.
Portik Tamás, Laborc Sándor, továbbá Vajtó Lajos üzletember meghívásáról szerdán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága döntött.
Szabálysértés, ha nem működnek együtt
Csampa Zsolt elmondta, Laborc Sándor és Vajtó Lajos esetében egyhangúlag támogatta a bizottság a meghívást, Portik Tamás esetében viszont a szocialista képviselők tartózkodtak a szavazáson. A meghallgatások a közeljövőben folytatódnak – tette hozzá.
Az Országgyűlés tavalyi utolsó ülésnapján nagy többséggel fogadta el Mile Lajos LMP-s képviselő, a Portik–Laborc ténymegállapító albizottság elnökének javaslatát, amelynek nyomán szabálysértés lett, ha valaki a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt önhibájából nem tesz eleget adatszolgáltatási, megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettségének. Mile Lajos korábban elmondta, ez a szabályszegés minden alkalommal 300 ezer forintos pénzbírságot jelenthet az illetőnek.
A kormánytagok, politikusok, szolgálatok vezetőinek, tagjainak meghallgatásához elegendő az egyszerű többség, míg civilek meghívásához a bizottság tagjainak kétharmados támogatására van szükség.
Portik mindent megtett volna, amit kérnek tőle
Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. A dokumentumok szerint 2008-ban kétszer találkozott Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirata szerint Portik félt, hogy 2010-ben a baloldal elveszíti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága május 14-én tartotta meg alakuló ülését. November 5-én Balajti Lászlót, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt főigazgatóját hallgatta meg a testület. Laborc Sándort, valamint Portik Tamást is meg akarta hallgatni a bizottság, de mindketten visszautasították a részvételt. Decemberben a nemzetbiztonsági bizottság február 28-áig meghosszabbította a ténymegállapító albizottság mandátumát.
December 10-én Szilvásy György volt titokminiszter is megjelent a ténymegállapító albizottság előtt, csaknem három órán át hallgatta meg a testület. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Energol Rt.",
"Alkotmányvédelmi Hivatal"
] |
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. előzetesen nettó 6,9 milliárd forintra becsülte a munkát, de a V-Híd Zrt. ennek majdnem másfélszereséért, közel 10 milliárdért vállalta. A beruházás egy 100%-os támogatású, európai uniós projekt keretében valósul meg, vagyis teljes egészében az EU fizeti. Alvállalkozóként részt vesz a munkálatokban a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Zrt. és a Mészáros Lőrinc testvérének tulajdonában lévő Híd-Tám Kft. is.
Tavaly augusztusban írt ki közbeszerzést az állami tulajdonban lévő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) azzal a címmel, hogy Bicske vasútállomás intermodális átszállókapcsolatainak fejlesztése és P+R parkolók kialakítása, a pályaudvar és a közösségi közlekedés fejlesztése, kapcsolódó létesítményeik kivitelezése és tervezése.
Az ajánlattételi határidő 2020 októbere volt, de az eredmény csak most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. Három cég, a V-Híd Zrt., a Strabag Építő Kft. és a Dömper Kft. pályázott a munkára, és közülük a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd kapta a megbízást.
A NIF előzetesen nettó 6,9 milliárd forintra becsülte a beruházást, amit a nyertes V-Híd Zrt. nettó 9,9 milliárd forintért fog elvégezni.
Ez volt a legkedvezőbb ajánlat, ugyanis az összegzés szerint a Strabag Építő Kft. nettó 10,7 milliárd forintért, a Dömper Kft. pedig nettó 11,1 milliárdért vállalta volna a megbízást.
A tender leírásából kiolvasható, hogy a munkálatok 29 hónapig, vagyis nagyjából 2,5 évig fognak tartani. A V-Híd Zrt. feladata elkészíteni a kiviteli terveket, emellett több út át- illetve kiépítése, 8 állásos busz- és 136 férőhelyes P+R-parkoló kialakítása, egy vasúti felüljáró felújítása, támfal építése, egy körforgalom létesítése, gyalogos- és kerékpárút építése, a vasúti gyalogos aluljáró meghosszabbítása, valamint közmű, közvilágítás és vasúti rakodórámpa kialakítása.
Az ajánlatok összegzéséből az is kiderül, hogy a feladatra való alkalmasságát igazolandó a V-Híd Zrt. a Mészáros és Mészáros Kft., a Duna Aszfalt Zrt. és a Híd-Tám Kft. erőforrásaira is támaszkodott, utóbbi kettő pedig alvállalkozóként közre is fog működni a kivitelezésben.
Az pedig a tender leírásában és a NIF honlapján is olvasható, hogy a bicskei vasútállomás fejlesztése az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) keretén belül és teljes egészében az Európai Uniótól érkező pénzből valósul meg. Vagyis a korábbi trend folytatódik: újabb uniós forrásokat kap Mészáros Lőrinc egyik cége.
Túlnyomórészt uniós forrásokból gazdagodtak Mészáros Lőrinc családi cégei az elmúlt hét évben A közbeszerzési dokumentumok szerint Mészáros Lőrincék különböző cégei 2017 végéig összesen 476 milliárd forint értékű tendert nyertek el. A gigantikus összeg 83 százaléka, nettó 396 milliárd forint európai uniós forrás volt. Közben Orbán Viktor folyamatosan az EU ellen kampányolt, és többször nyilatkozta, hogy nem az uniós támogatások pörgetik a magyar gazdaságot.
Miniszteres gépavató
A bicskei tendert elnyerő V-Híd Zrt.-t 2015-ben alapította Bessenyei István, majd 2016 decemberétől Sárváry István kezében volt, akiről a Magyar Nemzet 2017-ben megírta, hogy L. Simon László volt kulturális államtitkárnak a bizalmasa. A cég 2018-ban került Mészáros Lőrinc tulajdonába, és ez meglátszik a forgalmán is.
2016-ban a V-Híd éves nettó árbevétele 1,9 milliárd forint volt, 2017-ben már 23,8 milliárd, 2018-ban 46,9 milliárd, 2019-ben pedig 33,7 milliárd forint. Ennek megfelelően az adózott eredménye, vagyis a kitermelt haszon is szépen növekedett: a 2016-os 319 millióról 2017-ben 1,4 milliárdra nőtt, majd 2018-ban 5,3 milliárd, 2019-ben pedig 5,8 milliárd forint lett. A 2020-as mérleget még nem tették közzé, de vélhetően tavaly sem volt okuk panaszra.
Szeptemberben például, a cég 5 éves születésnapi ünnepségén felavatták azt az újonnan vásárolt, 45 méter hosszú és 210 tonnás vasútépítő szerkezetet (SMD-80/UVP 2002-es vágányépítő és -átépítő géplánc), amelyből csak 3 van egész Európában. Az erről beszámoló Magyar Építők-cikk rögtön a bevezetőben leszögezi, hogy a V-Híd a jövőben rengeteg megbízást fog kapni.
"A vásárlással immár minden vasútépítési feladat ellátására képes magyar vállalat és társai a következő években csak Magyarországon ötezer milliárd forintnyi vasúti és közúti beruházást végezhetnek el" – olvasható a kormányközeli lap cikkében.
Állami megbízást persze eddig is bőségesen kapott a vállalkozás: az R-Korddal közösen például a tervezett 69 helyett 75 milliárd forintért újítottak fel egy 31,25 km hosszú vasúti szakaszt Püspökladány és Ebes között, de a szintén megdráguló Kelenföld-Százhalombatta felújítás is a nevükhöz kötődik. Alvállalkozóként szintén érdekeltek a Budapest-Belgrád vasútvonal építésénél. Októberben pedig beszámoltunk róla, hogy ez a cég építi a Lázár János által megálmodott Szeged-Szabadka gyorsvasút hazai szakaszát 45 milliárd forintért.
A tavaly szeptemberi debreceni gépavatón egyébként nem akárkik tették tiszteletüket: Mészáros Lőrinc cégtulajdonos mellett megjelent és beszédet mondott Szijjártó Péter külügyminiszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, továbbá jelen volt Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő is.
Mészáros testvére és Szíjj László
A bicskei állomás munkálataiban alvállalkozóként dolgozó két cég is NER-közeli.
A Duna Aszfalt Zrt. tulajdonosa Szíjj László, akinek luxusjachtján tavaly nyáron Szijjártó Péter nyaralt az Adrián, nemrég pedig a korábban Orbán Viktor miniszterelnök által is használt magánrepülővel ment Zürichbe. Szíjj az első Orbán-kormány idején kezdett közpénzből gazdagodni, és a Duna Aszfalt az elmúlt években sorra nyeri a közbeszerzéseket. 2019 márciusában a róla szóló portrécikkünkben részletesen bemutattuk, hogy Szíjj néhány év alatt a NER-hez kapcsolódó gazdasági birodalom egyik meghatározó tagja lett.
Tavaly összesítettük, hogy a Duna Aszfalt 2017 óta egyedül vagy konzorciumban összesen 1 ezer 52 milliárd (1 052 000 000 000) forint értékű közpénzes megbízást kapott a magyar államtól, és eközben 7 Lady MRD-nyi, azaz hétmilliárd forintos luxusjachtnyi nyereséget termelt.
A 2020 szeptemberében kft.-ből zrt.-vé alakult cég évi nettó árbevétele 2017-ben 75,6 milliárd forint, 2018-ban 129,5 milliárd, 2019-ben 157,4 milliárd forint, 2020-ban pedig szeptember végéig 132 milliárd forint lett. Az adózott eredményei is szépen nőttek: a 2016-os 11,1 milliárd forintos haszon 2017-ben és 2018-ban 18,5–18,7 milliárd, 2019-ben már 24,3 milliárd, 2020-ban pedig csak a szeptemberi cégformaváltásig 19,8 milliárd forint lett.
A Duna Aszfalt egyik legutóbbi gigantikus állami megbízása az új Duna-híd építése Paks és Kalocsa között a kapcsolódó úthálózattal nettó 92 milliárd forintért. A megrendelő ebben az esetben is a NIF, ami a bicskei állomáshoz hasonlóan előzetesen jóval olcsóbbra becsülte a munkálatokat: a hídépítésnél "csak" 80 milliárdra számítottak.
Hivatalos: Szíjj László Duna Aszfaltja nettó 92 milliárd forintért építheti meg az új Duna-hidat Országszerte Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! A Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László cége tovább gyarapodhat egy újabb állami megbízásnak köszönhetően. A Duna Aszfalt építheti ugyanis az új Duna-hidat Paks és Kalocsa között a kapcsolódó úthálózattal nettó 92 milliárd forintért. A NIF “csak" 80 milliárdra becsülte a költségeket.
A bicskei projekt másik alvállalkozója a Híd-Tám Kft., amelynek tulajdonosa 2016 tavasza óta Mészáros Lőrinc testvére, Mészáros János. A cégnek jót tett a tulajdonosváltás: éves forgalma 2016-ban még csak 712 millió forint volt, 2017-ben viszont már 2,7 milliárd, 2018-ban 5,8 milliárd, 2019-ben pedig 4,2 milliárd forint lett. Az adózott eredménye is megsokszorozódott: a 2016-os 61 millió forintnyi haszon 2017-ben 252 millióra ugrott, majd 2018-ban kicsit visszaesett 221 millióra, de 2019-ben már 417,5 millió forint lett.
Ahogy az megszokott, a gazdasági sikerekhez jelentősen hozzájárulnak az állami megbízások a Híd-Tám esetében is. A cég többek között a székesfehérvári vasútállomás gyalogos felüljárójának befejezésére kapott 2,4 milliárd forintot, de Bács-Kiskun megyében és a Balaton mellett is épített egy hidat. A cég részt vehet a Püspökladány és Ebes közötti vasúti szakasz 74,9 milliárdos felújításában, de alvállalkozóként a Budapest-Belgrád vasútvonalon is dolgoznak majd. Nemrég pedig arról írtunk, hogy a Híd-Tám 2,5 milliárdért fejlesztheti a Lillafüredi Állami Erdei Vasutat.
Mészáros Lőrinc testvérének cége 2,5 milliárdért fejlesztheti a Lillafüredi Állami Erdei Vasutat Behúzta a Lillafüredi Állami Erdei Vasút fejlesztésének kivitelezésére kiírt állami tendert a Híd-Tám Hídépítési Fővállalkozó, Tanácsadó és Szolgáltató Kft., Mészáros János cége. Mészáros Lőrinc testvérének vállalkozása adta a legkedvezőbb ajánlatot, így a többi pályázatot érdemben nem is vizsgálták. A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektté nyilvánította a beruházást.
A bicskei vasútállomásnál egyébként feltűnik egy harmadik Mészáros-cég is: az aluljáró tervezésére kiírt NIF-közbeszerzést a Kontúr Csoport Tervező Kft. és a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő FEJÉR Tervező és Mérnökiroda Kft. párosa nyerte el március elején nettó 170 millió forintért.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Kósa Lajos, Mészáros Lőrinc, Szijjártó Péter és Palkovics László a V-Híd Zrt. új gépének avatásán Debrecenben 2020. szeptember 18-án. (fotó: Szijjártó Péter/Facebook)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Híd-Tám Kft.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"V-Híd Zrt."
] | [
"FEJÉR Tervező és Mérnökiroda Kft.",
"Strabag Építő Kft.",
"Híd-Tám Hídépítési Fővállalkozó, Tanácsadó és Szolgáltató Kft.",
"Magyar Nemzet",
"Duna Aszfaltja",
"Európai Unió",
"Magyar Építők-cikk",
"Lillafüredi Állami Erdei Vasút",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Kontúr Csoport Tervező Kft.",
"Dömper Kft.",
"Opten Kft."
] |
Egymillió forintnál kisebb jutalmat nem is adtak, a csúcs pedig bruttó 2,5 milliós összeg volt a tankerületi vezetők tavaly év végi "motivációs elismerésénél", amire összesen 110 millió forint ment el – derült ki a Momentum oktatáspolitikusa által kikért és közzétett hivatalos dokumentumból.
Majdnem kétmillió forint jutalmat kaptak fejenként a tankerületi központok vezetői és a tankerületeket is felügyelő állami hivatal, a Klebelsberg Központ első embere: a Momentum elnöke által kikért és nyilvánosságra hozott lista alapján egy – haláleset miatti – kivétellel mind a 60 tankerületi vezetőt jutalmazták tavaly év végén, méghozzá bruttó egymillió és bruttó 2,5 millió forint közötti "motivációs elismeréssel", így e célra összesen 110 millió forint ment el.
A Klebelsberg Központtól kapott teljes listát kedden tette közzé a Facebookon Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa, aki az elmúlt napokban már részleteiben nyilvánosságra hozott belőle néhány adatot. Az ellenzéki országgyűlési képviselő emlékeztetett: 10 hónap "huzavona" után az adatvédelmi hatósághoz fordult, ennek hatására kapta meg végül a tavaly novemberben kiosztott jutalmakról szóló adatokat.
Tóth a tiltakozó pedagógusokat fenyegető tankerületi igazgatók pénzét publikálta először, majd a Klebelsberg Központ vezetőjének, Hajnal Gabriellának az 1,7 milliós jutalmát hozta nyilvánosságra, miközben az állami hivatal jogi lépésekkel fenyegetett, mondván: szerintük az adatok közzététele jogsértő volt. Tóth azonban folytatta az adatok publikálását, és végül közzétette a teljes listát is a központ vezetője mellett 59 tankerületi vezető jutalmával, összesen 110 millió forint értékben.
Momentum: 10 tankerületi vezető kapott 2 millió fölötti jutalmat A Momentum közérdekű adatigénylés után kapta meg a jutalomlistát.
A listához Tóth végül azt a kommentárt fűzte: "úgy tűnik, mindenki teljesítménye jutalmat érdemel a közoktatásban, csak a tanárok kénytelenek beérni a megalázó fizetésükkel". Megjegyezte még azt is: "egy jól működő országban, ahol érték a tudás, fejlődik az oktatás és megbecsülik a pedagógusokat, van helye vezetői jutalmaknak", ám szerinte
egy olyan országban azonban, ahol a pedagógusok nemhogy jutalmat nem kapnak, hanem nyomorognak, ez egyenesen vérlázító."
A Momentum oktatáspolitikusa által közzétett teljes lista alább böngészhető, a Klebelsberg Központ honlapján pedig az is beazonosítható, hogy melyik tankerületet ki vezeti. Így például kiderül, hogy a még Hajnal Gabriella 1,7 milliós összegénél is magasabb jutalmat, az abszolút csúcsot jelentő bruttó 2,5 milliós összeggel a debreceni tankerületi központ igazgatóját, Pappné Gyulai Katalint igyekeztek motiválni. (A balatonfüredi tankerületi vezető halála miatt ott nem osztottak jutalmat – a szerk.)
Korábban, még októberben pedig a 24.hu is kikért jutalmazással kapcsolatos adatokat a Klebelsberg Központtól, és ezek alapján arra jutott, hogy egy-egy tankerületi vezető átlagosan több mint másfél millió forint jutalmat kapott, a tankerületi hivatalnokok pedig átlagosan 562 ezer forintot, viszont a pedagógusok – az igazgatókkal együtt – átlagban 10 500 forintos jutalmat kaptak csupán. | [
"Klebelsberg Központ"
] | [] |
Habony Árpád, az Orbán Viktor közvetlen környezetében lévő tanácsadó annak ellenére, hogy időről időre felmerül a neve a hazai sajtóban, meglehetősen keveset lehet tudni. Pontosabban annak kapcsán, hogy miből is élhet, mivel hivatalosan jegyzett állami fizetésben nem részesül. A kormányzati szereplők ugyanis folyamatosan azt válaszolják a Habony státuszát érintő kérdésekre, hogy nincs kormányzati szerződése.
Korábban Habony Árpád érdekeltsége volt a Modern Media Group Zrt., mely a kormányközeli, Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványba (KESMA) tagozódott be. 2015-ben Londonban jegyezték be a Danube Business Consulting Ltd.-t, melynek Habony Árpád egyszemélyes tulajdonosává vált, miután az Orbán Viktornak stratégiai tanácsokat adó kampányguru, Arthur J. Finkelstein meghalt. Ez a cég a sajtóban megjelent információk szerint 40 százalékban tulajdonosa a kormánypropagandát terjesztő V4NA nevű hírügynökségnek.
Habony Árpád itt épp azt bizonyította pár évvel ezelőtt, hogy nem tiltották ki az Egyesült Államokból
Ennél nagyobb múltra tekint vissza a legkisebb vállalkozása, a 2003-ban 10 ezer forinttal létrehozott Színes Tinták Bt., melyet közel 20 évnyi "működés" után végelszámolás alá vont Habony Árpád.
A végelszámolási eljárást 2022. április 2-án kezdték el és lévén évek óta gyakorlatilag alvócégről van szó, ez a folyamat nem biztos, hogy túl sok időt venne igénybe - vettük észre a bejegyzést a társaság cégkivonatában.
A cégnek Habony Árpád a fő tulajdonosa, kisebbség betétes a testvére, Habony Mária Ágnes. A társaság cégkivonatában 2013-2014-ben volt a legutolsó változás, ekkor alakították át a tevékenységi köröket. Főtevékenységként 2013 óta üzletviteli, egyéb vezetői tanácsadás, de akár épületépítési projektekkel, személyszállítással, átmeneti szálláshely-szolgáltatással is foglalkozhattak. Egy évvel később két új tevékenységi kört is felvettek:
a társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztéssel,
valamint piac-, közvélemény-kutatással.
Kapcsolódó cikk Habony Árpád egyre szegényebb, 100 ezres veszteség érte a cégét
A cégnek már egy évtizede nincs bevétele, adózott eredménye is mínusz tartományban mozgott. Legutóbbi elérhető beszámolója alapján 2020-ban 97 ezer forintos veszteséggel zárt a cég, ami azért jócskán elmarad a 2017-es kiemelkedőnek számító 160 ezer forintos mínusztól. Legutulsó ténylegesen aktív éve a 2008-as volt a cégnek, ekkor hirtelen 5,4 millió forintos árbevétel folyt be a kasszába, amiből a végén 2,5 milliós tiszta profitot sikerült megtartani év végére.
Mivel az összeg bent hagyta a cégben Habony Árpád, ennek köszönhető, hogy az azóta folyamatosan keletkező veszteségek miatt nem kellett aggódnia a tanácsadónak. A Bt. saját tőkéje még ma is több mint 1,1 millió forint, így az negatívba fordulni nehezen tudna, bár az is tény, hogy az immár 13 éve folyamatosan veszteséget termelő inaktív cég fenntartásának sincs sok értelme. 2020 végén egyébként volt még egy 30 ezer forintos kötelezettsége a cégnek, valamint 76 ezer forintnyi követelése és 1,1 millió forintnyi pénzeszköze. | [
"Színes Tinták Bt."
] | [
"Modern Media Group Zrt.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány",
"Danube Business Consulting Ltd."
] |
Megkérdeztük a 21 magyar EP-képviselőtől, hogy mire költik a havi 4320 eurós költségtérítésüket. Balczó Zoltán, Jávor Benedek, Meszerics Tamás, és Ujhelyi István érdemben reagáltak, Molnár Csaba és Niedermüller Péter cinikusan, a többiek pedig semmit nem válaszoltak.
Mint korábban megírtuk, pereljük az Európai Parlamentet, mert semmit nem hajlandó elárulni arról, hogy az Európai Parlamentben ülő képviselők a fizetésükön felül nekik kiutalt költségtérítéssel és juttatásokkal hogyan számolnak el. A per lassan elkezdődik Luxemburgban, de azt már most tudjuk, hogy évi mintegy 12 milliárd forint sorsáról a perben nem fogunk megtudni semmit.
Ugyanis a havi 4320 eurós (közel 1,3 millió forintos) általános költségtérítésnek nevezett összeget a 751 EP-képviselő minden hónapban felveszi, de arról nem kötelesek benyújtani semmilyen elszámolást, hogy mire költik.
Cikksorozatunk előző része: Az Európai Parlamentet pereljük az EP-képviselők juttatásainak és költségelszámolásainak adataiért Az Európai Parlament 2014-ben az 1,7 milliárd eurós (hozzávetőleg 550 milliárd forint) költségvetésének 27 százalékát költötte képviselői juttatásokra. Ez az évi 474 millió euró (147 milliárd forint) magában foglalja a képviselők fizetését, az úti- és irodai költségeiket, valamint a személyzetük bérét. A fizetésükön kívül minden pénzt arra kapnak, hogy a képviselői megbízatásukat ellássák. Az elköltött összegekre vonatkozóan dokumentumokat nyújtanak be, amiket az uniós jog alapján elvileg megismerhetnénk. Azonban az Európai Parlament semmilyen adatot nem adott ki arról, hogy melyik EP-képviselő mikor és hogyan használta fel a költségtérítéseket. Úgyhogy az összes uniós tagállamban dolgozó egy-egy újságíró, köztük az Átlátszó munkatársa, közösen perelték be az Európai Parlamentet az Európai Bíróságon. Tovább az előző cikkre.
Addig is gondoltunk egyet, és megkerestük az európai parlamenti email-címükön mind a 21 magyar EP-képviselőt az alábbi kérdéssel:
“Tisztelt Képviselő Úr/Asszony! Kérem, szíveskedjen tájékoztatni arról, hogy az Európai Parlamenti képviselő státuszára tekintettel Önnek járó havi 4320 euró összeg általános költségtérítés terhére kivel, milyen tárgyú és értékű szerződéseket kötött mandátumának megkezdése óta. Különösen kérem a költségtérítés terhére esetlegesen bérelt irodával kapcsolatos szerződést másolatban megküldeni szíveskedjen."
Azt gondoljuk, hogy ha a magyar emberek jó esetben egy bérletet kapnak munkába járáshoz, és azt is számlával kell igazolniuk, akkor helyes lenne, ha tudnánk, hogy a több mint száz bérlet árát mire költik havonta a magyar képviselők. Különös tekintettel arra, hogy a számlát az utolsó eurócentig az európai adófizetők állják.
Ezért okkal számítottunk arra, hogy a minket képviselők válaszolnak nekünk. Pláne, hogy a magyar törvények alapján a közpénzek felhasználása közérdekből nyilvános adat, és külön nevesíti a szabályozás az európai uniós költségvetést érintő juttatás felhasználását.
Ehhez képest mindössze négyen válaszoltak érdemben, ketten valamit, a többiek pedig semmit.
Balczó Zoltán (Jobbik): “Mandátumom megkezdése óta két, jelenleg is élő szerződést kötöttem a szóban forgó keret terhére. Az egyik mobiltelefonok és hozzá tartozó internethasználat előfizetésére, a másik pedig irodabérletre vonatkozik. Képviselői irodát – amelyben három asszisztensem dolgozik – Budapesten bérlek egy Kft-től szerződés szerinti havi 250.000. Ft +ÁFA összegben. A bérleti díj a rezsi költségeket is magában foglalja."
Jávor Benedek (Együtt2014-PM) asszisztense: “Jávor Benedek általános költségkeretéről (GEA) történt költéseket az alábbi linken megtekintheti. Minden félév végén közzétesszük, hogy mikre is költöttünk. Mellékeltem, hogy a költségkeretet milyen célokra lehet fordítani, de az oldalon több hasznos linket is találhat." http://javorbenedek.hu/uvegzseb/irodai-kiadasaim/
Meszerics Tamás (LMP) asszisztense: “Képviselő Úr irodája a General expenditure allowance keret terhére a magyarországi Vodafone illetve a belga BASE telefontársaságokkal áll szerződésben, irodát pedig nem bérel sem Budapesten, sem egyéb városban."
Molnár Csaba (DK) és Niedermüller Péter (DK) asszisztense: “A Demokratikus Koalíció EP képviselői az általános költségtérítést a lent található szabályoknak megfelelően és az ezekben megjelölt célokra használják fel: az Európai Parlament Elnökségének 2009/C 159/01-es számú határozatának 3. szakasza, valamint a Képviselők Kézikönyvének 3.2.4-es fejezete szerint. A fenti dokumentumokat szíves tájékoztatásul csatolom levelemhez. Ezen túl szeretném tájékoztatni, hogy az általános költségtérítés terhére a képviselők irodát nem bérelnek."
Ujhelyi István (MSZP): “az Európai Parlament által biztosított általános költségtérítési keret terhére – az egyszeri számlákkal igazolt költések mellett – az alábbi szerződéseket kötöttem a mandátumom kezdete óta:
Az egyiket a Porsche Lízing és Szolgáltató Kft.-vel, amely egy Volkswagen kisbusz bérléséről szól, árfolyamtól függően havi 1280-1300 eurós átalánydíjjal. Ezt az autót a teljes irodám használja, elsősorban Budapest és Brüsszel/Strasbourg, valamint Brüsszel és Strasbourg között, de számos protokolláris feladatra is igénybe vesszük. Kihasználtságát jól mutatja, hogy alig két év alatt már közel kétszázezer kilométert utaztunk vele. Ez a lízingszerződés jelenleg is élő megállapodás.
A másik szerződés (együttműködési megállapodás) a Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvánnyal köttetett iroda- és tároló használatra, illetve alkalmanként közös programok szervezésére; mégpedig határozott időre: 2015.01.01. és 2015.12.31. közötti időszakra, havi 1500 euró értékben. Ennek példányát, kérésére csatoltam.
Európai parlamenti képviselőségem első időszakában nyilvánvalóvá vált, hogy – ha átmeneti időre is, de – szükségem van egy budapesti irodára (a Képviselői Irodaházban erre nem volt megfelelő lehetőség, az MSZP-nek pedig jelenleg nincs használatban lévő székháza, ahol biztosítani lehetne a feltételeket), emellett pedig tárgyalóra és raktárhelyiségre is. Utóbbira elsősorban a korábbi parlamenti éveim során nagy mennyiségben összegyűlt iratok, ajándéktárgyak és egyéb, a politikusi munkámhoz kötődő eszközök átmeneti tárolása miatt volt szükség.
Ugyancsak az elmúlt időszak költségei közé sorolhatóak a GSHK Asia Kft.-vel kötött szerződések (2400 euro/2014.12.; 1350 euro/2014.10.; 1500 euro/2014.09.; 2440 euro/2015.02.), amelyek egyszeri megbízások voltak kínai tolmácsolásra, kínai fordítómunkára, programszervezésre, a kínai szakmai szervezetekkel való kapcsolattartása és delegációik kísérésére; a Kínai Népköztársasággal történő együttműködésért felelős delegáció tagjaként végzett munkámmal és a TRAN bizottság turizmusért felelős alelnökeként a Kína-EU turisztikai kapcsolatokkal összefüggésben.
A szerződéses költések közé sorolható a telefonszámlám is, amely rendszeres ugyan, de változó összegű. A Telekomnál vagyok szerződésben, a havi számlám átlagosan több tízezer forint szokott lenni, függően attól, hogy mennyit és képviselői kötelezettségeimből adódóan melyik országban használom."
A többi 15 magyar EP-képviselő semmit nem válaszolt. Így továbbra sem tudjuk, hogy mire költik a havi 4320 eurós költségtérítésüket olyan közismert emberek, mint a fideszes Deutsch Tamás, Pelczné Gáll Ildikó, és Szájer József, vagy a jobbikos Morvai Krisztina és Kovács Béla, valamint a szocialista Szanyi Tibor, továbbá a hírekben meglehetősen ritkán szereplő, további magyar EP-képviselők.
A válaszok elmaradása és az elégtelen tájékoztatások miatt a NAIH-hoz fordulunk, kérve az ügyben a hatóság állásfoglalását. Könnyen lehet, hogy ott sem járunk majd sikerrel, mert a kérdésben a magyar államnak nincs joghatósága. De egy próbát megér, mert akkor legalább kiderül, hogy az Európai Parlamenti képviselőink többsége pont olyan, mint egy átlagos hazai politikus: titkolózni szeret, de számot adni a saját tevékenységéről és pláne pénzügyeiről nem. | [
"Európai Parlament"
] | [
"GSHK Asia Kft.",
"Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány",
"Európai Parlament Elnöksége",
"Európai Bíróság",
"Porsche Lízing és Szolgáltató Kft.",
"Kínai Népköztársaság",
"Európai Parlamenti",
"Demokratikus Koalíció"
] |
35 ezer euróért tavaly felújították, majd bezárták az állami tulajdonú Valor Hungariae Zrt. lengyelországi irodáját – tudatta értesülését szokásos Korrupcióinfóján Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. A szczecini lerakatnak valamiféle innovációs missziót kellett volna teljestenie, a teljes projektre közpénz-százmilliókat adott a kormány. A háttércég azonos a Szőcs Géza-féle sámándob-működtetővel.
Kormányhtározattal tolt további 400 millió forintot a NER az ekkor Kárpátok-Alpok Zrt.-nek nevezett, jelenleg Valor Hungariae néven futó közpénzcsapdába még 2017-ben. Az állami cégnek úgynevezett Ablak Magyarországra 2020 programot kellene/kellett volna ebből produkálnia.
Emlékeztetőül: ez az a cég, aminek a milánói világkiállításra készült botránypavilon, a “sámándob" további sorsát kellett volna kieszelnie. A húzónév akkor és azóta is Szőcs Géza volt kulturális államtitkáré a társaságban, de más NER-barát holdudvaroncok is szerepet kaptak benne. Nemrég megírtuk, hogy a sámándobprojekt rendezése mennyire jól sikerült:
A “Sámándob" tervezője feljelentést tett hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! A 2015-ös milánói világkiállításra készült magyar pavilon tervezője szerint bő 1 milliárd forintos kárt okoz az állami költségvetésnek, hogy a “Sámándob" néven elhíresült épület Karcagra kerül. Sárkány Sándor szerint ezt a városból származó két fideszes miniszter, Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter és Varga Mihály pénzügyminiszter intézte el, pedig az épület üzemeltetésére korábban három másik település is pályázott.
Az Ablak Magyarországra afféle innovációs kereskedőházszerűségnek indult: magyar találmányok nemzetközi piacra jutását kellene szerveznie. A Magyar Narancs korábbi cikke már ismertette a legabszurdabb ötleteket, például a valamilyen kemikáliával bekent virágokat, amik így a sötétben világítani kezdenek. Hallani ezen kívül óvodások digitális fejlesztéséről, sőt, híresemberekkel közös szelfi-fotómontázsok készítéséről is.
A cég honlapja a milánói pavilont, egy 2016-os tudományos értekezletet, két kínai (Fucson, Xiamen) és egy lengyel (Szczecin) "magyar ablakot" mutat be futó projektként. Hadházy Ákos most a szczecini sorsát ismertette részletesen. E szerint a lengyel iroda már nem létezik.
A képviselő információi szerint a magyar állami cég 2018-ban bérelte ki a 204 négyzetméteres irodát. Az Átlátszó úgy tudja: havi 1600 eurót fizettek érte, ami, tekintve, hogy az ingatlan lepukkant állapotban volt, tekintélyes summának mondható. A Hadházy birtokában lévő dokumentumok szerint még tavaly le is szerződtek a felújításra, ami bruttó 35 ezer euróba került. Ehhez képest történt, hogy az iroda idén nyár elején bezárt, a bérleti szerződést felmondták.
A tulajdonviszonyokról és a bezárásról írásban kérdeztük a Valor Hungariae-t, válaszukat várjuk.
Az Átlátszó tudomása szerint Szczecin mint helyszín Szőcs Lengyelország iránti elkötelezettségéből adódott, az irodaválasztás azonban az akkori vezérigazgató Dominek Dalma Lilla körének döntése volt.
Dominek korábban Hoppál Péter kabinetfőnöke volt az EMMI-ben. Őt a cég élén Lepsényi István volt NGM-es államtitkár követte. Hadházy szerint milliós nagyságrendű fizetésekért. A vezetői javadalmazásokat mi közérdekű adatigénylésben kérdeztük a cégtől.
A Valor Hungariae ehhez képest nem fut jól: 2017-ben 1,3 milliárdos, tavaly "csak" 190 milliós veszteséggel gazdálkodott.
Már a Narancs cikke is megtalálta a cég másik kulcsfigurájának tűnő Faller Jenőt, akit vezérigazgató-helyettesként aposztrofált (a cégjegyzésre jogosultak között nem szerepel a nyilvántartásban). Forrásaink szerint most ő vezényli a Valor új küldetését, amit úgy lehet összefoglalni: kevesebb külföldi lerakat, több itthoni innováció-támogatás.
Faller egyértelműen az "elmúltnyolcév" emberének mondható: a Gyurcsány-érában volt a családi okok miatt delikátnak mondható szófiai nagykövet, a neve még lehetséges külügyminiszterként is felmerült. A moszkvai IMO-t végzett karrierdiplomata remek orosz kapcsolatait emelik ki az Átlátszó diplomáciai forrásai.
Frissítés. Lepsényi István vezérigazgató az alábbiakat válaszolta kérdésünkre:
“A Valor Hungariae Zrt. a kormány hatrozatával összhangban nyitotta meg a szczecini "Magyar Ablakot". A tevékenységet egy bérleményben végeztük, melynek bérleti szerződését 2018. május 16-án kötöttük meg. A Társaság üzleti koncepciójának módosítása, racionalizálása, valamint takarékossági szempontok alapján Igazgatóságunk a szczecini "Magyar Ablak bezárása, illetve virtuális működése mellett döntött. A bérleti szerződést 2019. július 31-én felmondtuk. (...) Ami az ingatlan felújtásának költségeit illeti, mint az a Társaság honlapján is látható, 11302 ezer HUF volt."
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Valor Hungariae Zrt."
] | [
"Magyar Ablak",
"Kárpátok-Alpok Zrt."
] |
Az autó nem lehet régebbi kétévesnél, maximum 35 ezer kilométert futhatott, felszereltségének pedig számos extrát kell tartalmaznia. A közbeszerzési felhívás felsorolja, hogy a tévén kívül CD-tárral, sportülésekkel, elektromos toló- és billenőtetővel, könnyűfém keréktárcsákkal is rendelkeznie kell az autónak, fantomfekete gyöngyházszínét is tételesen említi a kiírás - olvasható a helyi Szuperhír hírportálon és a Zalai Hírlapban.
Marton István, a Fidesz és a KDNP támogatásával megválasztott nagykanizsai polgármester az autóbeszerzés kapcsán azt mondta: új szolgálati kocsira szükség van, mert a jelenlegi Opel Vectra már nyolc- éves, 300 ezer kilométert futott, és az elmúlt két évben kétmillió forintot költöttek rá. A kocsit két polgármesteri ciklusra vásárolnák, és az lenne az igazi pénzpocsékolás, ha vennének egy autót, és azt két év múlva kidobnák. A luxusnak tűnő felszereltségekkel kapcsolatban azt mondta: "Öreg vagyok már, szeretem a biztonságot és a kényelmet." Arra a felvetésére, hogy a kiírás egyetlen típusú és felszereltségű autóra, egy Audi A6-osra vonatkozik, közölte: szerinte három, de lehet, hogy öt ajánlat is lesz. (MTI)
A kocsikkal mindig baj van. Miközben a polgármesterek az önkormányzatok sanyarú helyzetéről panaszkodnak - tisztelet a kivételnek -, álmaik autóját igyekeznek beszereztetni a település büdzséjének terhére (tisztelet a kivételnek). Így van ez a kormány magasabb státuszú hivatalnokaival, a párttisztségeket viselőkkel is, ezért a fotósok egy-egy politikai rendezvény idején szívesen fényképeznek parkolókat. Nyilvánvalóan ez nem más, mint hitvány populizmus. De abból is a négykerék-meghajtású. (T. R. R.) | [
"Fidesz"
] | [] |
nepszava.hu;
nyomozás;helyettes államtitkár;hivatali vesztegetés;Nagy János;Agrárminisztérium;bűnügyi felügyelet;
2020-12-03 19:17:47
Bűnügyi felügyelet alatt a korrupcióval gyanúsított volt helyettes államtitkár
Négy hónapig lesz nyomkövető Nagy Jánoson, akinek felmentését csütörtökön alá is írta Orbán Viktor.
A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) négy hónapra – 2021. április 1-ig – elrendelte annak a két férfinak a bűnügyi felügyeletét, akiket vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekménnyel gyanúsítanak – olvasható a bírósági portálon.
A két gyanúsított egyike – amint azt az Agrárminisztérium szerdán közölte – Nagy János, a tárca földügyekért felelős helyettes volt államtitkára, akit Nagy István miniszter kezdeményezésére már fel is mentett Orbán Viktor miniszterelnök. Erről pedig Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a csütörtöki kormányinfón.
A megalapozott gyanú lényege szerint az egyik terhelt vegyes gazdálkodási tevékenységet végző, állattenyésztéssel is foglalkozó vállalkozó, aki tervezett új cégében jogtalan előnyként tulajdonrészt ajánlott a magas rangú minisztériumi tisztségviselőként dolgozó másik terheltnek, hogy az hivatali helyzetével visszaélve segítséget nyújtson a beruházáshoz szükséges pályázat elnyeréséhez és földterületek megszerzéséhez. A vezető beosztású személy az ajánlatot elfogadta, és az ígért tulajdonrészt az újonnan alapított mezőgazdasági vállalkozásban megszerezte.
A vállalkozó cselekménye bizonyítottság esetén hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettének, míg a másik terhelté vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének megállapítására lehet alkalmas. Az ügyészség a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt kérte a terheltek bűnügyi felügyeletének elrendelését.
A nyomozás jelenleg kezdeti szakaszban van, a tényállás tisztázása érdekében további nyomozási cselekmények elvégzése szükséges. Az eljárás elsődleges érdeke a bizonyítás zavartalan, a terheltek befolyásától mentes lefolytatása.
A végzés végleges. | [
"Agrárminisztérium"
] | [
"Budai Központi Kerületi Bíróság"
] |
Megváltoztatta a Fővárosi Bíróság a korábbi elsőfokú ítéletet, és elutasította kedden a Lát-Kép Egyesület keresetét, amelyben azt kérték, hogy a bíróság kötelezze a Centrum Parkoló Rendszer Kft-t a parkolási bevételi adatok kiadására.
A Lát-Kép Egyesület jogi képviseletét egy másik ismert civil szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) látta el. A TASZ jogásza a perben azzal érvelt, hogy az önkormányzati tulajdon üzemeltetése, így a parkolási díjak szedése is közfeladat.
Adatai közérdekűek, lényegtelen, hogy milyen köztes szervezeteken, gazdasági társaságokon keresztül történik. Ezért szerették volna megtudni egyebek mellett azt is, mennyit kapnak vissza az adófizetők a parkolási díjakból, például fejlesztés formájában.
A Centrum Parkoló Rendszer Kft. jogi képviselője viszont egyebek mellett arra hivatkozott: a Kft. nem is ismeri az önkormányzati felhasználással kapcsolatos adatokat.
A bíró az elutasító jogerős ítélet indoklásakor kiemelte: a bíróság nem kívánja elvitatni a közvélemény jogát arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, de ebben az esetben túlzottan általános volt az adatigénylés, az adatkérésnek konkrétabbnak, pontosabbnak kell lennie - például a Lát-Kép Egyesület nem jelölte meg egzakt módon, hogy melyik önkormányzat milyen adatára kíváncsi.
A bíróság szerint az adatvédelmi törvény értelmében ezért nem teljesíthető a felperes kérése. | [
"Centrum Parkoló Rendszer Kft."
] | [
"Társaság a Szabadságjog",
"Fővárosi Bíróság",
"Lát-Kép Egyesület",
"Centrum Parkoló Rendszer Kft-t"
] |
A kormány idén nyárra felszámolta a műemlékvédelem teljes intézményes-tudományos hátterét: amint arról korábban hírt adtunk, a többéves folyamat augusztusra befejeződött. Akkor számolták fel a Miniszterelnökség helyettes államtitkárságán belülre száműzött műemlékvédelmi tudományos részlegét, olyan abszurd módon ráadásul, hogy a művészettörténész szakembereket egy másik államtitkárságra irányítva nyolc általánossal végezhető munkára fogták: előfordult, hogy abc-sorrendbe rendeztettek velük neveket.
Most mégis úgy fest, hogy lesz gazdája a kulturális örökségvédelemnek, mégpedig a Magyar Művészeti Akadémia.
Egy Semjén Zsolt által jegyzett, a Parlament honlapjára felkerült törvénymódosító javaslat szerint ugyanis az MMA tevékenységi köre feladatokkal bővül: a testület a jövőben "segíti a kulturális örökségvédelem területét érintő szakértői és tudományos tevékenységet, valamint a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ útján ellátja a kulturális örökségvédelem tudományos gyűjteményeinek kezelésével, gyarapításával, közzétételével és nyilvánosan hozzáférhető kutatószolgálatának működtetésével kapcsolatos feladatokat." | [
"Magyar Művészeti Akadémia"
] | [
"Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ"
] |
Ősszel több, nagy port kavart büntetőper is befejeződhet
BARANYA | A kirobbantásakor hatalmas port kavart, a pécsi egyházmegyével kapcsolatos, vélt visszaélések kapcsán végül csak a volt vagyonkezelőt vádolták meg, akinek az ügye ősszel ítélettel zárulhat. Ennél később várható viszont határozathirdetés a pécsi egyetemi vesztegetési perben.
Ősszel ítéletet hirdethet a bíróság W. Gyula, a pécsi egyházmegye volt vagyonkezelőjének ügyében. Hűtlen kezeléssel, jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével és számviteli fegyelem megsértésével vádolják.
Az egyházmegyével szembeni vélt visszaélések miatt 2010 őszén tettek feljelentést többen is, súlyos törvényszegésekről beszámolva, azonban a nyomozás során ezek többségében megszüntették az eljárást, mert nem volt megállapítható, hogy bűncselekmény történt volna.
Az ügyészség végül csak W. Gyula (jobbra) ellen emelt vádat
Így többek között nem javasolt a rendőrség vádemelést ingatlanokkal, pályázati pénzekkel kapcsolatos visszaélések ügyében, és szexuális zaklatás miatt sem. Végül W. Gyula lett az egyházmegyével kapcsolatos eljárás egyetlen vádlottja. A bűnösségét tagadó férfi az ügyészség szerint felelős többek között azért, hogy munkáltatói kölcsön címén 89 millió forintot fizetett ki az egyházmegye olyan személyeknek is, akik nem álltak alkalmazásban.
Mindeközben két, az üggyel részben összefüggő másik perben is ítélet született. Tavaly nyáron jogerősen veszített volt munkáltatója ellen W. Gyula, aki azt kérte, állapítsák meg munkaviszonya megszüntetésének jogellenes voltát, valamint kártérítést is követelt. Bűncselekmény hiányában a Fővárosi Ítélőtábla megszüntette áprilisban az eljárást abban a perben, amit egy magánszemély ellen indított rágalmazás miatt Mayer Mihály. Korábban egy bíróság megállapította ugyan az illető felelősségét, a megismételt eljárás során ezzel ellentétes döntés született.
Bíróság előtt az életfogytiglanra ítélt P. László is
A rövidesen véget érő tárgyalásmentes időszak után beindul a bírósági nagyüzem, több, közérdeklődést és közfelháborodást keltő ügy zárulhat ítélettel. Augusztus 28-án eldől az ítélőtáblán, hogy szabadulhat-e valaha vagy sem a tényleges életfogytiglanra ítélt P. László a börtönből. Bándy Kata pécsi rendőrségi pszichológus gyilkosa enyhítésért fellebbezett, ezért másodfokon folytatódik a büntetőper.
Ősszel bíróság elé áll Ny. Zoltán, Páva Zsolt, Pécs polgármestere lányának támadója is, csak még azt nem tudni, hogy hol. Amint arról hírt adtunk, a Pécsi Járásbíróság elfogultságot jelentett be, ezért az eljáró bíróságot a törvényszék jelöli majd ki, nem zárható ki az sem, hogy a perre nem Baranyában kerül sor.
Szintén ősszel hirdethet a tábla jogerős ítéletet annak a huszonegy éves nőnek az ügyében, aki Pécsszabolcson végzett csecsemőjével – első fokon tizennégy évvel sújtotta a bíróság. Mindezek mellett lezárulhat annak a német állampolgárságú férfinak és nőnek a pere, akiket azzal vádolnák, hogy élve elástak egy német házaspárt Mohácson.
A vesztegetési per évekig eltarthat még
A hatodrendű vádlott meghallgatásáig jutottak el a Győri Törvényszéken a pécsi egyetemi vesztegetési ügyként elhíresült büntetőperben, az első fokon indult eljárásban a nyári ítélkezési szünet előtt. Tekintve, hogy huszonhét személy ellen folyik az eljárás, és a tárgyalást vezető bíró, dr. Bóka Tibor kifejezetten akkurátusan, semmit nem elhamarkodva dolgozik, a vádlottakat védő ügyvédek szerint elképzelhető, hogy csupán két vagy három év múlva lesz ítélet a perben első fokon.
Ma az elsőrendű vádlott, I. Gábor is szabadlábon védekezhet
A szeptemberben folytatódó perben azonban újabb fordulatot hozhat (és nem siettetheti az ügy előremenetelét) az a napokban kiderült körülmény, miszerint a korábban a vádat képviselő ügyész, a Baranya Megyei Főügyészség munkatársa megbízásos kapcsolatban állt a sértettel, a Pécsi Tudományegyetemmel. Az érintett ügyész ugyanis egy Nagykozárban bejegyzett, az egyetemnek is dolgozó oktatási bt. kültagja, a beltag pedig az ő felesége. Úgy tudjuk, azóta az ügyész elfogultságot jelentett be.
Lapunk nem hivatalosan arról értesült, hogy a cég megbízási szerződését egy időben éppen a per elsőrendű vádlottja, a volt gazdasági főigazgató bontotta fel, amit később tudomásunk szerint újrakötöttek. Az egyik vádlott viszont a fentiek miatt azzal a beadvánnyal élt, hogy a Győri Törvényszék mondja ki a Baranya Megyei Főügyészség összeférhetetlenségét. Tudomásunk szerint erről még nem határozott a bíróság.
Immár egyetlen vádlott sem ül előzetes letartóztatásban, az elsőrendű vádlott, I. Gábor is szabadlábon védekezhet. Az egyik legfontosabb mozzanat az volt, amikor ő vallomást tett, ám a vesztegetési ügyről csupán annyit mondott, ártatlannak tartja magát.
A perben huszonhét ember ellen folyik eljárás költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által, bűnszövetségben elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt. | [
"Pécsi Tudományegyetem"
] | [
"Baranya Megyei Főügyészség",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Pécsi Járásbíróság",
"Győri Törvényszék"
] |
61 millió forintért vásárolt televíziós spotokkal népszerűsíthette a nyári olimpiai játékok idején a Media Insight Médiaügynökség Kft. és a Humán Telex Reklám Tanácsadó Kft., hogy 2024-ben Budapest rendezze meg az eseményt – derült ki a legfrissebb uniós közbeszerzési értesítőből. A Humán Telex egyik tulajdonosa Orosz Pál, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója.
A tájékoztatóban részletezik, hogy eddig mi mindenre költhettek a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. tenderét közösen megnyert cégek: a Media Insight Médiaügynökség Kft. és a Humán Telex Reklám Tanácsadó Kft., amelyeken kívül más nem is tett ajánlatot.
Azt korábban megírta az Átlátszó, hogy a "Társadalmi párbeszéd az olimpiáért 2016 kommunikációs kampány 2016. évi stratégiájának kialakítása, a benne foglalt rendezvények megvalósítása, média kommunikációs kampány megtervezése, lebonyolítása" elnevezésű tender keretében a két cég fél éven keresztül nettó 700 millió forintért népszerűsíti a budapesti olimpiát.
A megbízás 3 hónappal és nettó 200 millió forinttal meghosszabbítható, vagyis a reklámkampány teljes keretösszege 900 millió forint.
A két társaság eddig mintegy 360 millió forintot költhetett el a következő feladatokra, hogy népszerűbbé tegye a 2024-es budapesti olimpiai pályázatot és annak arculati elemeit:
Social media felületein július és augusztus hónapban – 2,4 millió forint
Támogatói televíziós spotok az olimpiai játékok televíziós közvetítései során – 61 millió forint
Kitelepülés a Sziget Fesztiválon – 59,2 millió forint
Kitelepülés a Strand Fesztiválon – 24,8 millió forint
Sportesemények támogatása kitelepülésekkel augusztusban – 9,7 millió forint
Kitelepülés a Volt Fesztiválon – 21,6 millió forint
Kitelepülés a Balaton Sound fesztiválon – 29,3 millió forint
Együttműködés a Színes Város programmal – 10,2 millió forint
Fix látogatóközpont tartalmi tervezése, és a látogatóközpont kialakítására alkalmas felépítmény elkészítése uszályra – 34,9 millió forint
Sportesemények támogatása kitelepülésekkel – 33 millió forint
Fix látogatóközpont beltéri elemeinek gyártása és installálása" – 30,9 millió forint
Sportesemények támogatása kitelepülésekkel szeptemberben – 34,8 millió forint
Olimpiai ‘edzőtábor’ – szakmai konferencia" előkészítése és lebonyolítása – 6,9 millió forint
Tulajdonosok és néhány pénzügyi adat
A Media Insight Kft. tulajdonosa az Ogilvy Group Zrt-n keresztül az amerikai Ogilvy & Mather Worlddwide LLC.
A Media Insight Médiaügynökség 2015-ben 1,6 milliárd forint, míg 2014-ben 2,2 milliárd forint nettó árbevételt könyvelhetett el. Adózott eredménye tavaly 106,6 millió forint volt, az azt megelőző évnél pedig 76,2 millió forint szerepel az Opten céginformációs rendszer pénzügyi adatai között.
A Humán Telex Kft. tulajdonosai Orosz Pál, Soproni István Róbert, Dömötör György Róbert és Hajnal Tamás. Orosz Pál igazgatósági tagja a Ferencvárosi Torna Club tulajdonában lévő Fradiváros Zrt.-nek, és cégjegyzésre jogosult tagja a szintén az FTC tulajdonában lévő FTC Zrt.-nek.
A Humán Telex nettó árbevétele tavaly 729 millió forint volt, az azt megelőző évben valamivel többet, 781 milliót ért el. Akkor az adózott eredménye 5,8 millió forint lett, 2015-ben pedig 1,9 millió forint volt.
A kft. idén januárban a MOB két közbeszerzését is a Human Telex Kft. nyerte, a feladat akkor is a budapesti olimpia népszerűsítése volt.
Csikász Brigitta | [
"FTC Labdarúgó Zrt.",
"Humán Telex",
"Media Insight Kft."
] | [
"Ogilvy & Mather Worlddwide LLC.",
"Ogilvy Group Zrt-n",
"Human Telex Kft.",
"Fradiváros Zrt.",
"Humán Telex Reklám Tanácsadó Kft.",
"Media Insight Médiaügynökség Kft.",
"Budapest 2024 Nonprofit Zrt.",
"Media Insight Médiaügynökség",
"Ferencvárosi Torna Club"
] |
Miután a Zoom.hu megírta, hogy egy újabb business jettel bővült a magyar légierő, a Magyar Honvédség közleményben ismerte el a vásárlást péntek délután. Érdekes, de a közelmúltban beszerzett két Airbus A319-es és az új szerzeményhez hasonló Dassault Falcon 7x érkezéséről hosszan számolt be a honvedelem.hu, most csak azután vallották be a vásárlást, hogy azt a lap megírta.
"A megvalósítás részeként egy újabb repülőgéppel bővült a Magyar Honvédség légi szállítóképessége: egy Dassault Falcon 7X katonai könnyű többcélú szállító repülőgéppel. Ez a géptípus egy úgynevezett könnyű kategóriába tartozó, többcélú személyszállító repülőgép,"
írja a Honvédség. Bár haderőfejlesztésnek nevezik, minden bizonnyal ez a gép lesz a kormánygép.
A többivel ellentétben nem katonai, hanem polgári légijárműként regisztrálta a légügyi hivatal, és polgár használatú, HA-LKX, lajtromjellel látta el. És az eddigi gépekkel szemben nem szürke, hanem fehér színt kapott.
A nyilvántartás szerint a HM leánycége, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. az üzembentartója a 2008-ban gyártott Falcon 7X-nek. Korábban Bermudán használták, Magyarországra a francia gyártó érintésével került. Budapestre először
július 25-én érkezett, majd két hónapig állt Ferihegyen.
Szeptember végén visszavitték Párizsba, majd november 8-űn regisztrálta a magyar légügyi hivatal. A beszerzés ára nemzetbiztonsági okokra hivatkozva most is titkos. | [
"Magyar Honvédség"
] | [
"HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt."
] |
Megalapozatlan vádaskodásnak tartja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Tóth András állításait a Bánk bán című operafilm költségvetésével összefüggésben. A szocialista képviselő azt állítja, hogy a most készülő szuperprodukció gyártása közben mintegy 150 millió forintot kísérelhetnek meg kiemelni a költségekből. Tóth a filmet készítő Ezüsthajó Kft.-től származó dokumentumok és feljegyzések alapján azt feltételezi, hogy fiktív a forgatás 766 milliós költségkerete. Az iratok ugyanis arra utalnak, hogy készült egy reálisabb büdzsé is mindössze 610 millióról. Mindemellett a kulturális tárca - az eredeti szerződést megváltoztatva - még az idén átutalja a Bánk bán teljes összegét az Ezüsthajónak. Tóth András azt mondta, ma írja meg levelét a tárca vezetőjének, kérve az ügy kivizsgálását. Tóth azt tartaná egészségesnek, ha gyanúja beigazolódása esetén a két költségvetés közötti több mint 150 millió forintos különbözetet annak a 26 filmnek a gyártására fordítanák, amelyet pénzhiány miatt a Mozgókép Alapítvány idén nem tud támogatni.
A dokumentumok hitelességének vizsgálata ugyan még folyamatban van, de Tóth András nem tartja elhamarkodottnak, hogy gyanúját a szakértői vélemény megszületése előtt nyilvánosságra hozta. A politikus a Népszavának úgy fogalmazott, hogy az iratok csak megerősítik mindazt, amit a filmes szakma és a kétkedők már nyílt titokként emlegettek korábban is.
A szaktárca közleményében megütközésének adott hangot, Tóth András gyanúsítgatásait olyanoknak minősítve, amelyek nemcsak egyes személyekre, de a produkció egészére nézve sértőek. Érthetetlen a minisztérium számára, hogy a szocialista politikus miért fordult a sajtóhoz azután, hogy a politikai államtitkár felkínálta: az érintettek hozzájárulásával betekinthet a film támogatási szerződésébe. A minisztériumi közlemény szerint a gyártási költségigényt az 1999-ben rendszeresített módon ellenőrizte a tárca, és ezután ítélte oda a 766 milliót - ettől eltérő büdzsé pedig soha nem készült. Azt, hogy az Ezüsthajó még az idén megkapja a pénzt, a kommüniké azzal indokolja, hogy "a produkció a nézők megelégedésére december 31-ig teljesen elkészülhessen".
(2001. május 27.) | [
"Ezüsthajó Kft."
] | [
"Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma",
"Mozgókép Alapítvány"
] |
A Közbeszerzési Döntőbizottság szabta ki a bírságot, mert jogsértő volt az FKF Zrt útszórósó tendere.
Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) 1 millió forint bírságot szabott ki a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-re, mert egy útszórósó-tendert jogsértő módon bonyolított le. A hétfőn meghozott határozat a Közbeszerzések Tanácsa honlapján jelent meg.
A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. nettó 555 millió forint becsült értékben nyílt közbeszerzésen akart ömlesztett útszóró sót beszerezni. A felhívás 20 ezer tonna - plusz 50 százalék - útszóró sóra szólt. Négy ajánlat érkezett, amelyek közül a legolcsóbb lett volna a nyertes. Beadáskor az Optopus Kft. nettó 18.300 forintos tonnánkénti ára volt a legjobb, és az maradt az elektronikus árlejtés után is.
Az ajánlatkérő január 19-én azonban azt közölte, hogy képtelenné vált az ellenszolgáltatásra, ezért nem hirdet nyertest. Másnap viszont hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést indított 10 ezer tonna útszóró sóra. Az ajánlattételi határidő másnap volt, és az FKF még január 21-én kihirdette nyertesnek a Medcare Gyógyszer és Gyógyászati Kereskedelmi Kft.-t, a szerződést nyomban meg is kötötték nettó 17.600 forintos tonnánkénti áron. Miután az ilyen zárt közbeszerzést be kell jelenteni a KDB-hez, a testület elnöke jogsértőnek tartotta a második eljárást, és jogorvoslatot kezdeményezett, amely még mindig tart.
Az első tender eredménytelen lezárása miatt viszont az Optopus Kft. indított eljárást a KDB-nél. Kifogásolta a lezárást, mivel éppen a második eljárás bizonyítja, hogy volt pénze az ajánlatkérőnek. Erre a következtetésre jutott a KDB is, ezért megsemmisítette az eljárást lezáró döntést, és 1 millió forintra bírságolta az FKF Zrt.-t. Az indoklás megjegyzi, az első tender újraértékelése nem valós reparálása a jogsértésnek, hiszen a kért só felére már szerződést kötött az ajánlatkérő. A bírság mértékét befolyásolta az is, hogy az FKF-re már korábban is szabott ki bírságot a KDB, továbbá a jogorvoslat során nem működött együtt a döntőbizottsággal.
A céginformáció adatai szerint a második eljárás nyertese, a Medcare Kft. hat magánszemély tulajdonában áll, jegyzett tőkéje 13 millió forint, a főtevékenysége pedig fekvőbeteg ellátás. Az APEH háromszor indított ellene végrehajtási eljárást, egyszer pedig foglalást is tartott a cégnél. Székhelye a budapesti Galvani úton van, míg fióktelepet működtet a kistarcsai kórházban. A 2009-es mérlegben a cég értékesítési nettó árbevétele 2,5 millió, míg a saját tőkéje mínusz 3,5 millió forint volt. Az üzemi eredménye mínusz 2,6, míg az adózás előtti és a mérleg szerint eredménye egyaránt mínusz 3,1 millió forintot tett ki. | [
"Medcare Kft.",
"Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt."
] | [
"Medcare Gyógyszer és Gyógyászati Kereskedelmi Kft.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"FKF Zrt.",
"FKF Zrt",
"Közbeszerzések Tanácsa",
"Optopus Kft."
] |
A Legfőbb Ügyészség megkapta az OLAF ajánlását.
A Legfőbb Ügyészség megkapta az Európai Unó Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) ajánlását. Azt továbbítja a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező főügyészséghez – közölte az állami hírügynökséggel a Legfőbb Ügyészség szóvivője.
Fazekas Géza azt mondta, valamennyi olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással fordul a Legfőbb Ügyészséghez, az ügyészség a protokoll szerint elrendeli a nyomozást, ha az már folyamatban van, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolják és abban értékelik.
A szóvivő emlékeztetett: az OLAF 2012 óta 36 igazságügyi ajánlást és négy jelzést tett a Legfőbb Ügyészség felé. Az ajánlás az OLAF saját közigazgatási vizsgálata alapján bűncselekmény gyanújára utal, a jelzés bűncselekményre utaló adatok, iratok továbbítása, ajánlás nélkül.
Sajtóhírek szerint az OLAF súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Elios Innovatív Zrt. által 2011 és 2015 között elnyert, uniós pénzügyi forrásokat felhasználó közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Wall Street Journal szerint a hivatal azt javasolja az ügyészségnek, hogy tegyen jogi lépéseket. | [
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Wall Street Journal",
"Európai Unó Csalás Elleni Hivatala",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
A budakalászi önkormányzat napirendre vette a Lupa-tó 2017-es eladásának kivizsgálását. A település weboldalán megjelentetett összefoglaló szerint a Göbl Richárd polgármester vezette, civilekből álló testület a Gerendai Károllyal, a Sziget Fesztivál korábbi tulajdonosával négy éve megkötött üzlettel folytatja az előző városvezetés idején történt ingatlanértékesítések átvilágítását.
A Rogán László vezette korábbi képviselő-testület 2017 februárjában zárt ülésen döntött a bányató budakalászi területre eső részének eladásáról. Az összefoglalóban emlékeztetnek arra, hogy a korábbi alpolgármester, Ercsényi Tiborné néhány héttel az adásvétel előtt még 136 millió forintos árajánlatról beszélt, ám a 20 hektáros ingatlan végül 118 millió forintért kelt el úgy, hogy a vételárat részletekben fizethették ki a vevők.
Az ingatlanügyeket egy ideiglenes bizottság vizsgálja, amelyet Kóder György képviselő, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság vezetője irányít.
A bizottság korábban egy önkormányzati telek eladását tekintette át, ahol szintén azt gyanították, hogy a végső eladási ár jóval alacsonyabb volt, mint az ingatlan valós piaci értéke. A feltárt eredmények alapján Göbl Richárd májusban úgy döntött, hogy Budakalász kárigény érvényesítésére polgári peres eljárást is indít.
Kóder György a Facebookon bejegyzésben elmondta: Budakalászon a 2011 Egyesület egyik választási ígérete volt, hogy a korábbi zűrös ingatlanértékesítési és -gazdálkodási gyakorlatot felülvizsgálják:
A Lupa tóval kapcsolatos a vizsgálatnak is az a célja, hogy feltárják a közösségi tulajdon eladásánál tapasztalt visszásságokat. Ha szükséges, a korábbiakhoz hasonlóan ezt az igazságügyi ingatlanszakértői anyagot is továbbítani fogjuk az illetékes hatóságnak, a nyomozás onnantól az ő feladatuk.
Bár Gerendai Károly, a vevő cég társtulajdonosa a vizsgálatot támogatja, az önkormányzat ezzel kapcsolatos kommunikációja nem esett jól a vállalkozónak.
Gerendai a 24.hu-nak küldött levelében azt írta: "soha semmilyen mutyiban nem akart, nem akar részt venni".
Fontos tisztázni, hogy mi csak a teljes terület kb. egyötödét vettük az önkormányzattól, ráadásul egy nyílt pályázaton, ahol mi voltunk az egyetlen jelentkezők. Az árat a testület határozta meg, tudtommal piaci értékbecslés alapján, amiben még azt az értékcsökkentő tényezőt sem vették figyelembe, hogy a kizárólagos vízhasználati jog is a többségi tulajdonosé, az Óbuda Zrt.-é volt, ami nélkül az önkormányzati tó résszel önmagában nem mentünk volna semmire.
Gerendai azt írta: az Óbuda Zrt. nevű magáncégtől szintén megvásárolták a tó teljes területének a maradék 80 százalékát. Ez a cég is szakértői értékbecslés alapján határozta meg a vételárat, mégsem volt magasabb, mint az önkormányzaté.
Szerintem még jól emlékezhet minden környékbeli rá, milyen volt a helyzet, mielőtt megvásároltuk az önkormányzati területet. Életveszélyes és tilos volt a tóban úszkálni, mégis főként fürdőzésre használták a bányatelek ezen részét, ahol emellett sajnos az autó mosástól az illegális szemétlerakásig rendszeres környezetkárosítás is zajlott. ... Szerintem, ha van igazi nyertese ennek az ügynek, azok a Budakalásziak, hiszen nemcsak egy jelentős összeghez jutott a város, az addig csak veszteséget okozó, abban a formában használhatatlan telkéért, de innentől sem a kialakítás, sem az üzemeltetés költségeit nem a helyieknek kellett állniuk, mégis hozzájutottak egy országos hírű és kiemelkedő minőségű strand és szabadidő centrumhoz, amit ráadásul jelentős kedvezményekkel vehetnek igénybe a környékbeli lakosok.
A bányató szentendrei oldalán már 2016-ban megnyitott a Lupa-strand. A strand működése 2017-ben 432,6 millió, majd dinamikus növekedés után 2020-ban, a pandémia első évében is közel 604 millió forint árbevételt hozott a Lupa Strand Kft.-nek a nyilvános cégadatok szerint. | [
"Óbuda Zrt.",
"Lupa Strand Kft."
] | [
"Pénzügyi és Gazdasági Bizottság",
"2011 Egyesület"
] |
Rendszeresen magyarázkodnak magyar politikusok családtagjaik vagyona miatt
Így járt korábban többek között Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc és Lázár János is
Van, aki felesége vagyonát kezeli sajátjaként, miközben vagyonnyilatkozatában semmit sem mutat meg belőle
Más a gyerekei nevére írat vagy vásárol értékes vagyontárgyakat
Mivel a családtagok nyilatkozatai nem nyilvánosak, ezért csak találgatni lehet, mi van egy önmagáról szerény képes sugárzó képviselő zsebében
"Itt sincs semmi titkolnivalóm. A szóban forgó úrtól is vásároltam földet, meg másoktól is vásároltam sok földet, mármint 52 hektáron belül értendő sok földet." Ezeket a mondatokat az az Orbán Viktor mondta, akinek a vagyonnyilatkozataiban soha nem szerepeltek földek. Nem hogy 52 hektár, de még egy sem.
Orbán a családja gazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság 2005-ös meghallgatásán a felesége nevén lévő felcsúti földekről beszélt úgy, mint a sajátjairól. A több mint tíz évvel ezelőtti parlamenti vizsgálóbizottság az Orbán-család felcsúti és sárazsadányi földvásárlásait, illetve tokaj-hegyaljai borászati vállalkozását vizsgálta. Ezekben közös volt, hogy minden (a földek és a cég tulajdonrésze is) Lévai Anikó nevén volt, Orbán Viktornak papíron semmihez nem volt köze.
Orbán Viktornak a vagyonnyilatkozatai alapján szinte semmije nincs, tavasszal határozottan ki is jelentette magáról a parlamentben, hogy "sosem voltam vagyonos ember, most sem vagyok, és nem is leszek". A miniszterelnök nyilatkozatai jól mutatják a magyar vagyonnyilatkozati rendszer egyik súlyos problémáját: ha egy politikus azt szeretné sugallni magáról, hogy nem vagyonos ember, akkor elég, ha a családtagjai nevére vesz nagy értékű vagyontárgyakat, vagy megtakarításokat, mivel az ő nyilatkozataik nem nyilvánosak. Bár a vizsgálóbizottság részletes jelentése miatt Orbán Viktor esetét ismerjük a legrészletesebben, egyáltalán nem csak az ő esete teszi láthatóvá a vagyonnyilatkozati rendszernek ezt a hibáját: például Lázár János, Gyurcsány Ferenc és Kósa Lajos is kényszerült már magyarázkodásra családtagjaik vagyoni helyzete miatt.
A vagyonnyilatkozatok jelenleg csak korlátozottan alkalmasak arra, hogy átláthatóvá tegyék a parlamenti képviselők gazdagodását, ezért a Direkt36, a 444 és a Transparency International Magyarország egy olyan adatbázist fejlesztett Vagyonkereső néven, ami egy oldalon, digitalizált és kereshető formában gyűjti össze vagyonnyilatkozataikat. A képviselői vagyonnyilatkozatokban található ellentmondásokról cikksorozatot indított a Direkt36. Az Orbán Viktor vagyonnyilatkozatában található apróbb hibákról itt írtunk, a sorozat további részei itt olvashatók el.
Orbánéknál minden közös
A vagyonnyilatkozatok célja az, hogy a közpénzekkel kapcsolatba kerülő állami tisztségviselők vagyonosodását nyomon lehessen követni. Egy képviselő vagyoni helyzetét azonban nem lehet megítélni vagy ellenőrizni a közvetlen családtagjaik vagyonosodásának ismerete nélkül. Épp ezért kötelezi arra a vagyonnyilatkozati törvény a képviselőket, hogy benyújtsák velük egy háztartásban élő családtagjaik nyilatkozatait is évről évre. Ezek azonban nem nyilvánosak, csak akkor lehet megvizsgálni őket, ha a képviselők önként nyilvánosságra hozzák vagy valamilyen eljárás indul a képviselő ellen.
Ellenzéki éveiben Orbán Viktor az átláthatóság híve volt. Az első Orbán-kormány leköszönésétől egészen addig, amíg 2010-ben újra miniszterelnöknek választották, a honlapján minden évben nyilvánosságra hozta felesége, Lévai Anikó vagyonnyilatkozatát is. Ezekből tudjuk, hogy bár Orbán vagyonnyilatkozata nagyon puritán, felesége tekintélyes ingatlanvagyont halmozott fel az elmúlt húsz évben.
Lévai a 2010-es vagyonnyilatkozatában az Orbánnal közös budapesti családi házukon kívül 38 darab ingatlant sorolt fel. Ebből 14 - többségében földek - Szolnokon, Lévai szülővárosában van, ezeket egy kivételével örökölte. Az ingatlanjai több mint fele, több mint 60 hektár pedig Felcsúton és környékén van, ezeket 2001 és 2010 között vásárolta.
Lévai az első felcsúti földjeit 2001 őszén szerezte meg. Lévai az Orbán-család vagyonosodását vizsgáló bizottság jelentése szerint 6 millió forintot fizetett a földekért, miközben a környék akkori átlagárait figyelembe véve azok 12 millió forintot érhettek. Nem sokkal a földvásárlás után az országgyűlés az Orbán-kormány előterjesztésére 2,7 milliárd forintot szavazott meg a Felcsút környéki települések vízrendezésére, ami a vizsgálóbizottság szerint nagyot dobott a környékbeli ingatlanok árán. A vizsgálóbizottság jelentése szerint 2005-ös átlagárakon számolva Lévai földjei már 34,3 millió forintot értek.
Lévai felcsúti földjei a falu észak-nyugati végében találhatóak. A legnagyobb, több mint 24 hektáros terület közvetlenül az azóta kiépült felcsúti futballbirodalom alatt fekszik. A focipályákkal átellenben lévő közel 6 hektáros földjének egy kisebb részét 2014-ben elajándékozta a férje által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak, ahol parkolót alakítottak ki. Ennek a földnek a szomszédságában több ingatlant is megszerzett az Orbán-család, határos vele többek között az a felcsúti stadion melletti parasztház, amely az elmúlt években Orbán Viktor házaként vált közismertté, de papíron Lévai Anikó nevén van. 2013 óta Orbánnak is van felcsúti háza: megvette magának a felesége háza melletti portát és kis házat az addig ott lakó idős férfitől. Az utca következő házát Orbán apja, Orbán Győző vásárolta meg 2010-ben.
Lévai Anikó földjei Felcsúton
A miniszterelnök vagyonát éveken át kutató, tavaly elhunyt Ferenczi Krisztina a 2014-ben megjelent Narancsbőr című könyvében azt írta, hogy ez a 6 hektáros Lévai-föld Felcsút területrendezési tervében “rekreációs területként" szerepel. Ferenczi idézi a könyvében azt a 2012-es interjút is, amiben Orbán Viktor azt mondta a felcsúti fociakadémia honlapjának, hogy “valahol itt, a pályák végén, ahol a természet kezdődik, kellene egy komolyabb szállodát is építenünk, hogy a legnagyobb klubok is el tudjanak jönni, és edzőtáborként használni a Puskás Akadémiát". A pályák végén, ahol a természet kezdődik, Lévai Anikó földjei fekszenek.
Orbán Viktor nem csak 2005-ben, a parlamenti vizsgálóbizottság előtt nevezte Lévai vagyonát a sajátjának, de a 2006-os vagyonnyilatkozatába be is írta, hogy a felesége nevén van a felcsúti házuk és több felcsúti mezőgazdasági terület is, "mely ingatlanok ugyanakkor házastársi közös (tulajdonok) vagyon részei". Orbán 2010-ben felhagyott azzal a szokásával, hogy nyilvánosságra hozza felesége vagyonnyilatkozatait, pedig Lévai földjei azt is jól példázzák, hogy miért lenne fontos, hogy nyilvánosak legyenek a képviselők házastársainak nyilatkozata.
Miből futotta erre a miniszterelnök feleségének?
A vagyonnyilatkozatok nem sokat árulnak el arról, hogy mi lehetett ezeknek a vásárlásoknak a fedezete. A felcsúti házat részben hitelből, részben a Lévai szüleitől kapott kölcsönből építették, a hitelek egy része még 2010-ben is megvolt. Orbán 2005-ben a vizsgálóbizottság előtt azzal érvelt, hogy feleségével 1996 és 2005 között évente átlagosan 1,8-1,9 millió forintot takarítottak meg, de volt olyan év is, amikor könyvet írt, amiért 18 millió forintot kapott.
A jogász végzettségű Lévai Anikó vagyonnyilatkozata azért is fontos adalék Orbán Viktor vagyoni helyzetének megítéléséhez, mert a nyilvánosan elérhető információk szerint Lévainak nincs és korábban sem lehetett kiemelkedő önálló jövedelme. 1986-ban lett Orbán Viktor felesége, a házaspár élete a rendszerváltás óta a nyilvánosság előtt zajlik. Lévai Anikó egy időben jogot tanított a gödöllői egyetemen, de már nem szerepel a neve a kar oktatói között. 2007-ben kiadott egy szakácskönyvet, 2010 óta pedig a Magyar Konyha című lap szerkesztőbizottságának elnöke. A lapban rendszeresen jelennek meg írásai is, a nyári számba a Muravidék konyhájáról írt cikket.
Orbán Viktor honlapján a Lévairól szóló rész humanitárius munkáit sorolja: 1990 óta dolgozik hátrányos helyzetű gyerekek segítésén a Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálatban, 1998 óta pedig a Magyar Ökomenikus Segélyszervezetben végez önkéntes, karitatív munkát. Üzleti vállalkozása 2005 óta nincs, akkor lépett ki a nagy sajtónyilvánosságot kapott Tokaj-hegyaljai szőlőtermesztéssel foglalkozó, 1997-ben alakult, máig kis forgalmú cégből, a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft-ből, amely egy kivételével minden évben veszteségesen működött, csak 2001-ben termelt 2 millió forint nyereséget. Lévai a 2010 előtt nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozataiban sem vallott be soha semmilyen jövedelmet.
A miniszterelnök sajtófőnökén keresztül kérdéseket küldtünk Lévai Anikónak a jövedelmeiről, illetve kértük őt és Orbán Viktort is, hogy küldjék el nekünk Lévai Anikó legfrissebb vagyonnyilatkozatát is, de semmilyen választ nem kaptunk a levelünkre.
Egy lüke rendszer nyertesei
Bár Orbáné a legjobban dokumentált eset, nem ő az egyetlen képviselő, aki szerény személyes vagyonnal rendelkezik, miközben hozzátartozóinak vagyona látványosan gyarapodik. Ráadásul legtöbbször a családtagok nevén lévő nagyértékű vagyontárgyak legfeljebb véletlennek vagy elejtett információknak köszönhetően kerülnek nyilvánosságra. Az országgyűlési képviselőkkel egy háztartásban élő családtagjainak vagyonáról szóló nyilatkozatokat ugyanis lezárt borítékban őrzik, amiket csak akkor bontanak fel, ha a képviselő ellen vagyonnyilatkozati eljárás indul. De még ekkor is csak az eljárást vezető bizottság ismerheti meg a bennük szereplő adatokat.
Véletlenül derült ki például az is 2014-ben, hogy Kósa Lajos fideszes alelnök feleségének van egy drága óbudai lakóparki lakása. A becslések szerint 100 millió forintot érő ingatlant sem Kósa Lajos, sem a felesége ismert jövedelmei nem fedezhették, így azonnal felmerült a kérdés, hogy miből vették. Kósa azt mondta, hogy amikor megszerezték, a lakás még olcsóbb volt, és nem vették, hanem egy debreceni ingatlant cseréltek el erre. A lakást ráadásul többnyire Kósa Lajos használta, amikor az országgyűlési munkája miatt Budapesten kellett lennie, így a vagyonnyilatkozat elve szerint ő maga is számot adhatott volna róla. Amikor megkérdezték, hogy miért nem beszélt soha erről a lakásról, annyit mondott, hogy soha senki nem kérdezte róla.
Hasonló egy másik 2014-es eset is, amikor az került nyilvánosságra, hogy Lázár János Tokaj-hegyaljai szőlőket és egy budai luxuslakást vásárolt a kiskorú gyerekei nevére. Mivel a gyerekeknek nincs önálló jövedelmük, Lázár János vagyonnyilatkozataiban pedig nem volt nyoma az ingatlanvásárlásoknak, joggal kérdezték meg tőle az újságírók, hogy miből vásárolták a földeket és a lakást. Lázár akkor azt ígérte, hogy a következő nyilatkozatából világosan látszani fog, miből vették az ingatlant. Azt azonban nem tudhatjuk, hogy ezen a lakáson és a tokaji szőlőkön kívül mi lehet még Lázár gyerekeinek vagy feleségének a nevén, mert nem ismerjük a teljes vagyonnyilatkozatukat, és még az ingatlanokat sem lehet név szerinti kereséssel megtalálni.
A problémát legérzékletesebben talán mégis Sipos Péter volt XII. kerületi PM-es önkormányzati képviselő példája. Sipos a vagyonnyilatkozata alapján egyik évről a másikra nincstelen lett. Amikor az Index megkérdezte, hogy hova tűnt az előző évben még több százmillió forintos vagyona, azt mondta, hogy mindent a három gyereke nevére íratott, és a pénzét is odaadta nekik, mert ő már öreg. Még azt is megjegyezte, hogy szerinte a magyar vagyonnyilatkozati rendszer egy "lüke rendszer", hogy az ilyen vagyonátrendezések nyomon követésére nem ad lehetőséget.
Az átláthatóság hívei, ha az érdekük úgy kívánja
Orbánhoz hasonlóan más politikusok is döntöttek már úgy, hogy nyilvánosságra hozzák a családtagjaik vagyonnyilatkozatait. Jellemzően akkor tesznek így, amikor azt akarják bizonyítani, hogy nincs rejtegetni valójuk.
Miniszterelnökként Gyurcsány Ferenc is nyilvánosságra hozta felesége, Dobrev Klára vagyonnyilatkozatát, mert az ellenzék többször támadta vagyoni helyzete miatt . Például akkor, amikor 2008-ban Dobrev Klára ajánlatot tett egy kötcsei földre, hogy azon nyaralót építsen a család. Több mint 17 millió forintot kínált a földért, mire az ellenzéki politikusok kérdőre vonták, hogy honnan van ennyi pénze földvásárlásra. Gyurcsányék ezt a pénzt könnyen ki tudták fizetni a családi költségvetésből, ugyanis Altus nevű cégcsoportja minden évben a kötcsei föld értékének többszörösét hozta nekik.
Gyurcsány nemrég úgy döntött, hogy megválik minden céges érdekeltségétől, és csak a politikára fog koncentrálni. Július elején az Altus tanácsadó cégét odaajándékozta a feleségének. A cégből származó jövedelem ettől persze ugyanúgy a családban marad, csak ezen túl nem fog megjelenni Gyurcsány nyilvános vagyonnyilatkozataiban. "Eddig sem dugtuk el a vagyonunkat, jövedelmünket, ezután sem fogjuk ezt tenni" – válaszolta az ajándékozás céljára vonatkozó kérdésünkre Gyurcsány Ferenc, és csatolta a levélhez Dobrev Klára legutóbbi vagyonnyilatkozatát is. Eszerint Dobrevnek nincsenek megtakarításai, van viszont egy férjével közös hitele, pár céges érdekeltsége, az ő nevén van a család budai háza és férjével közösen birtokolja a kötcsei nyaralót.
Lázár János 2006-ban, még Hódmezővásárhely polgármestereként nyilvánosságra hozta a felesége és az idősebb fia vagyonnyilatkozatát is, miután a vagyonosodásával támadták politikai ellenfelei. Így derült ki, hogy az akkor másfél éves kisfiának már volt bankbetétje, illetve a kisfiú Lázár feleségével közösen felerészben tulajdonosa volt egy révfülöpi nyaralónak.
Ez a balatoni nyaraló soha nem szerepelt Lázár János vagyonnyilatkozatában, pedig a tulajdoni lapja elárulja, hogy neki is be kellett volna vallania. Lázárnak ugyanis 2005 januárja és 2015 februárja között holtig tartó haszonélvezeti joga volt az nyaralón, a vagyonnyilatkozati nyomtatványon pedig 2013 óta egyértelműen szerepel, hogy nemcsak azokat az ingatlanokat kell bevallani, amelyeknek tulajdonosa a nyilatkozó, hanem azokat is, amelyeket bérel, haszonélvezeti vagy más joga van rá. Ezt a szabályt Lázár János is ismeri, mert például a 2016-os vagyonnyilatkozatában felsorolja azokat a földeket is, amelyekre haszonélvezeti joga van. A révfülöpi nyaraló elhallgatásával viszont négy alkalommal (a 2013, 2014 és 2015 januárjában, valamint a 2014 júniusában leadott vagyonnyilatkozataival) megsértette a vagyonnyilatkozati szabályokat.
Megkérdeztük Lázár Jánost, hogy miért felejtette ki a nyaralót a vagyonnyilatkozatából, illetve hogy miért töröltette az ingatlanról a haszonélvezeti jogát. Tőle is kértük, hogy küldje el a családtagjai friss nyilatkozatait is, vagy indokolja meg, miért nem hozza már ezeket nyilvánosságra. Lázár János szabadságát tölti, ezért még nem tudott válaszolni a kérdéseinkre. Ha megkapjuk a válaszait, frissítjük a cikkünket. | [
"Altus"
] | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Transparency International Magyarország",
"Magyar Ökomenikus Segélyszervezet",
"Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálat"
] |
Nyomtatás Küldés e-mailben Hírszerző 2011. július 11. 18:10
Frissítve: 2011. július 11., hétfő, 18:54
Hétfőn meghallgatta a rendőrség Bodoky Tamást, az atlatszo.hu főszerkesztőjét és lefoglalták az adathordozót a Brókernet informatikai rendszerének meghackeléséről írt cikk miatt.
Az atlatszo.hu főszerkesztőjét, Bodoky Tamást hétfőre idézte be tanúként a BRFK. A részletekről Bodoky azt írta: "a tanúmeghallgatás elején (tényleg) nagyon kedvesen biztosítottak a rendőrök arról, hogy nem a sajtó és az újságírók ellen akarnak fellépni, mindössze egy zsarolási ügyeket akarnak megoldani. A kedvesség hűvös távolságtartásba váltott át, amikor ennek ellenére fenntartottuk, hogy szerintünk a magyar törvények, az Európai Emberi Jogi Egyezmény és az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlata szerint az újságírónak joga van titokban tartania az információforrásait".
Mint arról beszámoltunk: Bodokyt múlt csütörtökön kereste fel a BRFK szervezett bűnözés elleni osztálya, egy a Brókernet informatikai rendszerének meghackeléséről írt cikk miatt. Azt várják az újságírótól, hogy fedje fel információi forrását, ám az oldal szerkesztői nem kívánják felfedni a forrásokat.
"A nyomozó hatóság ekkor azzal kezdett dobálózni, hogy az informátor titokban tartása hamis tanúzás, de akár a zsarolásban való bűnrészesség is lehet. Csak remélni tudjuk, hogy az alább olvasható panaszban foglaltak meggyőzik a rendőrséget arról, hogy nem az újságírókkal szembeni büntetőeljárások kezdeményezésével vezet az út a hatékony felderítéshez" - részletezi tovább a hétfői meghallgatást Bodoky Tamás.
"Ha egy információforrás nem lehet biztos abban, hogy kilétére nem derül fény, akkor nem fogja informálni a sajtót olyan ügyekről, amelyek igenis a nyilvánosságra tartoznak. Ez pedig a sajtószabadság korlátozását jelenti, amellyel egy demokratikus társadalomban nagyon csínján kell bánni. A nyomozó hatóság egyébként kísérletet sem tett arra, hogy meghatározza, jelen esetben miért “különösen indokolt" az információforrás felfedésére köteleznie az újságírót, noha ez törvényi kötelezettsége lett volna" - írja a főszerkesztő.
A rendőrség a hétfői meghallgatáson lefoglalta az újságíró adathordozóját. "Nem értjük, hogy ha a nyomozó hatóság rendelkezik a feltört brókernetes rendszerből lopott fájlokkal, ezért tudnia kell, hogy azok az elkövetőkre utaló metaadatokat informatikai jellemzőjük okán nem tartalmazhatnak (text fájlok...), akkor miért foglalta le bizonyítási eszközként egy újságíró külső winchesterét" - írják az atlatszo.hu oldalon.
"A jogi szabályozástól függetlenül, morálisan is védhetőnek tartjuk az álláspontunkat. Mégiscsak az történt, hogy egy jelentős pénzügyi vállalkozás informatikai rendszeréből illetéktelenek személyes adatokat tulajdonítottak el – amiről a nyilvánosságot a cég nem tájékoztatta, holott a fogyasztók igen széles köre érintett, ezért közügyről van szó. Megkockáztatjuk, hogy a zsarolást éppen az tette lehetővé, hogy a társaság nem állt ki a nyilvánosság elé, onnantól ugyanis nemigazán lett volna értelme az informatikai betörőknek zsarolni. Az atlatszo.hu csak azt tette, ami a sajtó kötelessége: nyilvánosságra hozta azt, ami a nyilvánosságra tartozik. Azért, hogy ezt a továbbiakban is megtehessük, tartani fogjuk magunkat ahhoz az alapelvhez, hogy az atlatszo.hu információforrásait nem adjuk ki" - írják az oldalon, ahol a tanúkihallgatás jegyzőkönyvét és más dokumentumokat is nyilvánosságra hoznak.
Iratkozzon fel a hírlevelünkre, összegyűjtve kapja meg a nap legérdekesebb cikkeit! | [
"Brókernet"
] | [
"Európai Emberi Jogi Bíróság"
] |
A kecskeméti Mercedes-gyár építéséhez tavaly jelentős értékben vásárolt ingatlanokat a városi önkormányzat. A gazdák és a város közé ékelődött ingatlanos cég, a Best Invest tavaly 2,3 milliárd forintos árbevételt könyvelhetett el, holott addig csak néhány milliós éves forgalma volt – írja a HVG eheti száma. A lap szerint a volt telektulajdonosok úgy érzik, rászedték őket, perelnek és új Tocsik-ügyet emlegetnek. A Best Invest tulajdonosa, egy volt kisgazda politikus, nem nyilatkozott a lapnak.
A BMW, a Mercedes, a Porsche és az Opel is csökkenti a termelést.
Egy helyi ingatlanforgalmazónak köszönhető, hogy adódott megfelelő helyszín Kecskeméten a Daimler autógyárának – írta még tavaly júniusban a HVG, hozzátéve: a Best Invest Project Hungaria Kft. ügyvezetője kitűnő üzleti lehetőséget szimatolt ki, amikor néhány évvel ezelőtt elkezdett opciós szerződéseket kötni a Kecskeméttől délre fekvő szántóföldekre. Az akkori cikk szerint "Kövesdi Ferenc ugyanis elkezdett házalni azoknál a kárpótoltaknál, akiknek a néhány hektáros parcellája együttesen már kiadott egy nagyobb birtokméretet, és megegyezett velük: ha a kialkudott árért sikerül vevőt találnia a földre, készek eladni azt".
Gyorsan ment
Márpedig tavaly nyáron hirtelen lett vevő: miután a Daimler eldöntötte, hogy Kecskeméten valósítja meg 800 millió eurós óriásberuházását, a városnak több száz hektár földet kellett megszereznie (a német cég ugyanis csak az önkormányzattól volt hajlandó telket vásárolni). Szeptemberben a város már jelezhette is: rendelkezésre áll a gyárépítéshez szükséges 441,5 hektáros terület a várost délről elkerülő 54-es úttól délre.
A HVG eheti számában azt írja: az önkormányzat tagadja, hogy nyert volna az ügyleten, az egykori ingatlantulajdonosok becsapva érzik magukat. "A jelek szerint nincs a teremtésben nyertes, csak a közvetítő ingatlancég, a Best Invest Project Hungaria Kft. – élén Kövesdi Ferenccel, az idén május óta végelszámolás alatt álló Best Invest egykori ügyvezető-főtulajdonosával –, amely cég 36 százalékos sikerdíjat gombolt le az ügylet során" – olvasható a HVG online kiadásában, a hetilapban megjelent cikk előzetesében.
Opció, elővétel
A Best Invest 2008 májusában – alig egy hónappal a Daimler döntése előtt – kötött opciós vételi szerződéseket az ingatlantulajdonosokkal, akik ingatlanügynöki szolgáltatásra is szerződtek a céggel. Végül azonban nem Kövesdiék vették meg a telkeket, hanem a magának egy helyi rendelettel elővételi jogot kreáló város.
Az elővásárlási jog gyakorlójának azonban maradéktalanul magáévá kell tennie a vételi jogot alapító szerződéseket, vagyis az önkormányzat nem változtathatott a megállapodások betűjén – írja a HVG. A helyhatóság átutalta a kontraktusokban szereplő vételárat az ügyvédi letéti számlára, amiből 158 ingatlan esetében a gazdák megkapták a saját részüket, a Best Invest pedig a jutalékát (az önkormányzat ezenkívül három állami tulajdonú, 1,67 hektáros területért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek fizetett, négy telek pedig eleve a helyhatóság tulajdonában állt). Végül az önkormányzat kifizetett 7,7 milliárd forintot az ingatlanokért.
Kövesdi nem nyilatkozott
"Nem óhajtok semmiféle nyilatkozatot tenni senkinek" – utasította el a HVG megkeresését Kövesdi Ferenc, a Best Invest egykori ügyvezető-főtulajdonosa, jelenlegi végelszámolója. Így nem várta meg azt a kérdést sem, hogy az önkormányzat megbízására járt-e el, azaz biztos vevővel a háta mögött kötötte az opciós vételi szerződéseket, vagy saját kockázatára vágott bele a több száz hektáros ügyletbe, írja a lap.
Kövesdi – teljes nevén Kövesdi Ferenc Miklós – egyébként ismert közéleti szereplő Kecskeméten, tudta meg az Index. A kilencvenes években még kisgazda színekben politizált, az 1998-as parlamenti választásokon egyéni képviselőjelöltként indult, az első fordulóban 14,32 százalékkal a negyedik lett, a másodikban nem indulhatott. A párt megyei listáján az 5., az országoson a 64. helyen állt, ez utóbbin megelőzte mások mellett a későbbi agrárállamtitkár Szabadi Bélát, ám mandátumot végül nem szerzett.
Ugyanabban az évben a polgármester-választáson már csak 7,4 százalékot kapott – hat indulóból ötödik lett –, és egyéni választókerületében is csak a negyedik helyen végzett. Négy évvel később már csak önkormányzati egyéni mandátumért szállt ringbe, ám mindössze 12 szavazatot kapott.
Eddig tízmilliós tételekben mozgott
Kövesdi 1996-ban alapította első családi cégét, éppen az ominózus, a mai napig az ő kecskeméti lakcímén bejegyzett Best Investet – derül ki az Opten cégtárának adataiból. A családi vállalkozásnak valóban tavaly lódult meg a szekere: eredménykimutatásai szerint az azt megelőző három évben 5,5-26,9 millió forint között volt a nettó árbevétele, ezen belül 2007-et 18 milliós bevétellel és mínusz 288 ezer forintos üzleti eredménnyel zárta. Az elmúlt évi árbevétel viszont már 2,34 milliárd forint fölött volt – ez csaknem 130-szorosa az egy évvel korábbinak –, az üzemi eredmény pedig 1,699 milliárdra nőtt (az adózott eredmény pedig 1,4 milliárd volt).
Az üzletember további hat vállalkozásban tulajdonos – vagy volt korábban –, ezek közül három szintén az ő lakcímén is van nyilvántartva. Ezekből kettő a lányával közös családi cég (Perfect Value Kft. és K-Dynasty Kft.), a harmadiknak (K-Empire Kft.) pedig egyedüli tulajdonosa. A K-Dynastyt idén alapították, a tavaly létrejött K-Empire az első évét 10 000 forint árbevétellel zárta, így jelentősebb eredményt csak a Perfect Value ért el: a bt-ből idén áprilisban kft-vé alakított társaság a 2007-es 21,8 millió forint után tavaly 67,1 milliós árbevételt, és ebből 47 milliós adózott eredményt produkált – tehát még ez is messze elmaradt a Best Invest teljesítményétől. | [
"Best Invest"
] | [
"Perfect Value",
"Perfect Value Kft.",
"K-Dynasty Kft.",
"Best Invest Project Hungaria Kft.",
"K-Empire Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Kommunikációs stílusvtáltást, őszinte beismerést, és személycseréket javasol az a szakértői anyag, amely a BKV használt buszok beszerzésére kiírt, 3,5 milliárdos tenderének vizsgálatához készült. A jogi szakértők nem találtak törvénytelenséget a korrupció gyanúját felvető tenderben, amit kis híján az az Alfa Busz vitt el, akinek Antal Attila BKV-vezér fia is dolgozott. A jogi szakvélemények ugyanakkor a tender súlyos hiányosságaira felhívják a figyelmet.
Hét év után megfordult a trend, 2007-ben többen utaztak a BKV-n, mint 2006-ban. A cég ezt mégis járatritkítással ünnepelné.
A milliárdos egyik cége akkor is nyert volna az alfabuszos tenderen, ha elfogadják, de még többet kereshet, ha nem. Széles lapja viszont egyszer sem jelezte a tulaj érdekeltségét, pedig beszállt a botránykavarásba.
Az Index birtokába került az az öt dokumentum, ami a BKV használtbusz-beszerzését vizsgáló felügyelőbizottság (fb) elé kerül pénteken. A BKV-t felügyelő szervezet 9 tagja ennek alapján dönt arról, a botrányosra sikeredett tenderért ki a felelős, milyen következtetéseket kell levonni a közlekedési cégnek.
Egy közbeszerzési eljárás halála
Antal Attila BKV-vezér fia annál az Alfa Busz Kft.-nél dolgozik, amely cég - a Volvo Hungáriával közösen - egyedüliként adott be ajánlatot a BKV 60-84 darab használt csuklós busz beszerzéséről szóló tenderére, írta a Heti Válasz február 6-ai száma. Ráadásul az Alfa Busz éppen tudott is 84 Volvót szállítani Genfből, sőt a tenderbontás előtt tartott afrikai Bamaco-túra a BKV-nak azért nem került semmibe, mert az Alfa Busz állta a cechet. A buszok árát is sokallták a szakértők.
A BKV részéről az ügyben napokig mégis csak a kommunikációért felelős Regőczi Miklós vezérigazgató-helyettes szólalt meg, aki perrel fenyegette meg az újságokat, és cáfolta, hogy az Antal-fiú alkalmazottja lenne az Alfának. Február 10-én megszólalt az apa, Antal Attila, és elismerte, a fia egy olyan cégnél dolgozott, amely az Alfa Buszszal szerződéses viszonyban áll. Ekkor az Alfa Busz-Volvo Hungária páros visszavonta ajánlatát, a BKV pedig lefújta a tendert.
A városvezetők azonnal vizsgálatot kezdeményeztek. A BKV kilenctagú felügyelőbizottságának a fővárosi közgyűlésnek kell jelentést adni, amihez öt - jogi, kommunikációs stb. - szakértői anyag áll rendelkezésre.
Aknamezőn járnak
A legsarkosabb kritikát a BKV kommunikációja kapta. Az erről szóló szakértői anyagot a DP Communication Kft. készítette.
Az anyag először is helyzetelemzést ad a BKV kommunikációjának egészéről, mivel a busztender mellett "nem lehet figyelmen kívül hagyni", hogy a BKV "negatív ill. erősen negatív események szereplőjeként jelent meg a médiában. Teljes mértékben függetlenül, és érdektelenül a megjelenő hírek tényszerű hátterétől, a nyilvánosság rossz műszaki állapotú buszokról, métereken keresztül vonszolt utasról, goromba BKV alkalmazottakról, áremelésekről, stb. értesülhetett.
Mindez azt jelenti, fogalmaz a dokumentum, hogy a társaság vezetői nagy nyomás alatt végzik munkájukat; politikai támadások kereszttüzébe állnak; illetve, hogy a közbeszerzési pályázatok "terepe aknamező", mert az indoklások és érvek nehezen, vagy egyáltalán nem kommunikálhatók.
Hárító, titkolózó kommunikáció
A konkrét ügyben a BKV három hibát vétett, amikor nem tett eleget az elvárható alapelveknek, vagyis nem volt szolgálatkész, nyitott sem empatikus. Az első nagy hiba az volt, hogy a BKV vezetői "arra az álláspontra helyezkedtek", hogy a BKV nem bűnös, az igazság magától kiderül. "Ez nagyon kedves, de teljesen téves elképzelés" - fogalmaz az anyag.
"Napokra volt szükség annak közreadásához, milyen munkakörben dolgozik a pályázó cégnél a BKV Zrt. vezetőjének első számú fia. Nehezen elképzelhető, hogy egy apa nincs tisztában fia munkájával, alkalmazásának körülményeivel, jövedelmi viszonyaival"
Ezt tetézte, hogy nemcsak nem közölte a BKV a vezérigazgató fiának státuszát, de "több hárító, hamis és mellébeszélő közlése is megjelent".
"Persze az lett volna az ideális, ha a vezérigazgató fia, a valóságban pék lett volna az ország egy távoli pontján" - áll a szakértői anyagban, amely egyértelműen leszögezi: "nem szabad, mert nem lehet titkolózni, elébe kell menni az ügynek, és igazat mondani". A BKV ezzel szemben a "legrosszabb megoldást választotta egy rossz helyzetben, így tovább növelte a kárt", amikor zavaros és hárító nyilatkozatokat adott. Ugyanígy kommunikálta a BKV azt a tényt is, hogy az Alfa Busz egyedül indult a tenderen.
Nyilatkozatok apáról fiáról "Mogyorossy Tibor az Indexnek kategorikusan cáfolta, hogy a BKV-elnök fia alkalmazásban állt az Alfa Busznál" (Index, február 6.); Regőczi Miklós: "A vezérigazató úr fia soha nem volt, az Alfa Busz Kft. alkalmazottja." (MTV Híradó, február 7.); TV2: "Volt-e szerződéses viszonyban? Regőczi: Csak magamat tudom ismételni, nem volt a cég alkalmazottja." (TV2, február 7.) Regőczi: "Az Alfa Busz Kft. egyik alvállalkozójánál dolgozott tavalyi év folyamán raktárosi-logisztikai munkatársi minőségben." (TV2, Tények február 8.); Antal Attila: "A fiam soha nem volt alkalmazottja az Alfa Busz Kft-nek. Egy olyan cégnél dolgozott, amelyik alvállalkozója az Alfa Busznak." (Figyelőnet, február 9.). ...és a buszok áráról Balogh Zsolt, BKV vezérigazgató-helyettes: "A közbeszerzés alapján, úgy gondoljuk, hogy egy új autóbusznak a 30-50 százalékáért lehet hozzájutni egy euró 4-es minősítésű használt autóbuszhoz (...) Jelenleg a piacon, felszereltségtől függően, 70-72 milliótól felfelé lehet kapni egy korszerű, közösségi közlekedésű autóbuszt." (vü-bizottsági ülés, január 31.) Regőczi Miklós: "Több mint kilencven millió forint egy új busznak az ára, egy ilyen új busznak az ára."
A krízishelyzet visszaköszön
A BKV kommunikációjából hiányzott a stratégia. Ilyen esetekben a sajtó érdeklődésére egységes választ kellett volna adni - írásban: "A kríziskommunikáció egyik alapszabálya, hogy azonnal írásbeli kommunikációra váltunk az ügy résztvevői között." Az egyeztetés hiánya miatt a szereplők egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek.
Az ilyen hibák pedig nem egyszeri alkalmak a cég életében: "Az ügyben rémült, tanácstalan és irányíthatatlan kommunikációs szereplőket láthattunk. (...) 4-6 tipikus krízishelyzet jelenik meg visszatérően a cég életében. Ezen esetekre általános protokoll- és stratégiai útmutató vagy nem áll rendelkezésre", vagy használatától eltekintettek.
Új seprű, új szőnyeg
"Javasoljuk a felsorolt kommunikációs hibák elkövetésének elismerését a megfelelő formában" - áll a dokumentumban, amely egyben a személycseréket is szükségesnek tartja:
"Érzékelhető és érdemi stílusváltási döntéseket hozzon a BKV, hatásos stratégiai stílusváltás bejelentésével, személycserével, új felelősségi státusz kialakításával, de semmiképpen sem tipikus, szőnyeg alá söprő rutinmechanizmus alkalmazásával."
A felügyelőbizottság nemcsak a botrány kipattanása utáni válságkommunikáció sikerére, hanem a tender egyéb körülményeire is kíváncsi volt, ezért február 13-ai ülésén rákérdezett arra, fennállt-e az összeférhetetlenség amiatt, hogy az egyetlen ajánlatot tevő Alfa Busznál alvállalkozói viszonyban volt Antal Attila vezérigazgató fia.
Nem összeférhetetlen apa és fia
Jogilag még nem kizáró ok, hogy Antal Attila fia, Antal Zsolt raktárosként dolgozott (kényszervállalkozóként egy cégen keresztül számlázott az Alfának) az egyetlen nyertes ajánlatot beadó Alfa Busznál, állapítja meg a Matuz ügyvédi iroda külső megbízással készült jelentése.
A szakvélemény levezetése tömören: A közbeszerzési törvény ugyanis nem tiltja, hogy az ajánlatkérő (BKV Zrt.) vezető tisztségviselőjének (Antal Attila) hozzátartozója az ajánlattevő (Alfa Busz Kft.) alvállalkozójának alkalmazottja vagy résztulajdonosa (Antal Zsolt) legyen.
A másik jogi anyag a BKV-tender közbeszerzési jogi véleményét tartalmazza Maczurka Csilla jóvoltából. A szakértő megállapítja: Az ajánlati felhívás új kiírás esetén több helyen pontosításra, kiegészítésre szorul, de az alkalmassági követelményeknek összességében megfelel.
A kötbér megint lemaradt
A dokumentum ettől függetlenül súlyosnak tűnő hiányosságokra hívja fel a figyelmet. Így például arra, hogy nem volt meghatározva a meghiúsulási és késedelmi kötbérek mértéke, fizetési módja, vetítési alapja, "célszerű lett volna továbbá hibás teljesítési kötbért és teljesítési biztosítékot is kikötni." Zárójelben megjegyzi: "Állami, önkormányzati pénzből gazdálkodó szerveknél elvárás, hogy kellő biztosítás védje a közpénzek felhasználását."
(A Fővám téri metrómegálló építkezésénél hasonló okok miatt futhat bele a BKV egy kötbércsapdába. Maga a metróbiztos pedig szerdán kijelentette: "Gyenge és kockázatos" a metró szerződésrendszere.)
Nem használtbusz-beszerzés a használtbusz-beszerzés
A vizsgálat választ várt arra is, miért kizárólag használt busz beszerzésére írt ki tendert a BKV.
Ez utóbbinak azért van jelentősége, mert 60+24 használt csuklós buszt venni nem annyira egyszerű. A használt buszok piaca nem olyan, mint a használt autóké, a kínálat ugyanis esetleges, nem minden nap szabadul fel a piacon ilyen mennyiségű használt busz. Magyarul, felmerül a gyanú, hogy kifejezetten a lecserélni kívánt genfi buszokra volt már kiírva a közbeszerzési eljárás.
Erre a BKV-nak kellett válaszolnia, két dokumentumot szolgáltatott a közlekedési cég - de egyiken sem szerepel dátum. Az egyik a buszvásárlás indokoltságáról, a másik arról számol be, volt-e joga a BKV-nak 2007 decemberében kiírnia a tendert, mikor a szükséges pénzforrást csak nagy hirtelen, az ajánlatok beadásának határidejére, január 31-én szavazta meg a cégnek a Fővárosi Közgyűlés.
"Miért kell használt buszt beszerezni?" - szól a BKV-s anyag címe, majd így kezdődik a dokumentum: "A közbeszerzési eljárásban nem került rögzítésre az, hogy kizárólag használt buszt fogad el az ajánlatkérő".
Nem vizsgálják, hogy drága lett volna az egyetlen ajánlat
Az ajánlati felhívásban viszont az szerepel - és erre a közbeszerzési szakvélemény is kitér: "a beszerzés tárgya 60db+40% 18 méteres (...) csuklós használt busz beszerzése". A BKV a vizsgálatnak szánt jelentésében is letagadja, hogy kizárólag használt buszok beszerzésére írt ki tendert.
Kérdésként fogalmazódott meg továbbá a vizsgálat elindításakor, vajon reális volt-e a 6-7 éves Volvo buszokért a 48 millió forintos darabár, ami az Alfa Busz ajánlatában szerepelt. Pedig még egyes BKV-vezetők szerint sem reális az ár, ami ekkora tételnél 1-1,3 milliárd forintos különbséget jelent. Ez utóbbinak vizsgálatát az fb végül elvetette. Pedig mint az utóbbi évek magyarországi buszbeszerzéseit összefoglaló cikkünk rámutatott: ennyiért használt buszt venni drága.
A címlapképet temp13rec fotózta. | [
"Alfa Busz",
"BKV"
] | [
"Alfa Busz Kft-nek",
"Alfa Busz-Volvo Hungária",
"DP Communication Kft.",
"Heti Válasz",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Alfa Buszs",
"Volvo Hungária",
"MTV Híradó"
] |
Korábbi ügyvezető igazgatója nem tartja hibásnak cégét, a C. C. Soft Kft.-t a mai napig nem rendeltetésszerűen működő HÉV utastájékoztató rendszer kiépítésében – hangzott el a tanú folytatólagos meghallgatásán a Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai elleni per keddi tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken.
A szentendrei HÉV Batthyány téri és békásmegyeri állomása közötti utastájékoztató rendszerét 2007-ben a C. C. Soft Kft. készítette, de a vádirat szerint a mai napig nem sikerült eredményes próbaüzemet produkálnia. A felszámolás alatt álló gazdasági társaság korábbi ügyvezető igazgatójának állítása szerint, a hibák legtöbbször abból adódtak, hogy "külső behatás érte" a kijelzőket.
Korábbi szakértői vélemény szerint a háztartási használatra tervezett LCD-televíziók teljesen alkalmatlanok az utastájékoztatásra, mert lényegesen rövidebb a használati idejük, napsütéses időben nem lehet az információt leolvasni róluk, belső térben csak korlátozottan lehet utastájékoztatásra használni, valamint "házi barkácsolásnak" minősítette a tájékoztató rendszer bizonyos elemeit.
Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró kérdéseire a tanú többször is azt válaszolta, hogy a napi ügyekbe nem folyt bele.
Szocialista nagyvállalat A BKV "szocialista nagyvállalatnak" tűnt, amely nem rendelkezett a metróprojekt megvalósításához szükséges szervezeti kultúrával 2007-ben – mondta az egyik tanú a Hagyó-perben.
Vádirat
A vádirat szerint a C. C. Soft Kft. 85 millió forintos ajánlattal nyerte el a közbeszerzést, ezt később annak ellenére 99 millió forintra emelték, hogy az ipari kijelzők helyett a lényegesen olcsóbb háztartási televíziókat építették be a rendszerbe.
Homonnai János ügyész kérdésére a tanú elmondta, több cégtől kértek árajánlatot a kijelzőkre, amelyek feltételezése szerint ipari LCD-táblákra vonatkoztak, ennek ellenére egy háztartási készülékeket forgalmazó áruházzal kötöttek szerződést televíziók szállítására.
A bíróság kérdésére a BKV két korábbi vezetője, Antal Attila harmadrendű és Balogh Zsolt negyedrendű vádlott sem akart reagálni a tanú által elmondottakra.
A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig megközelítőleg 1,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. A bizonyítási eljárás csütörtökön újabb tanú meghallgatásával folytatódik. | [
"C. C. Soft Kft.",
"BKV"
] | [
"Kecskeméti Törvényszék"
] |
Az LMP arra kéri a Fidesz vezetőségét, ne verje át a lakosságot azzal a szándékával, hogy a pártok finanszírozásának megvonása segítené a költségvetési lyukak befoltozását - mondta vasárnap, budapesti sajtótájékoztatóján Csiba Katalin; a párt szóvivője szerint a fideszes felvetés a "hataloméhség netovábbja".
A politikus hangsúlyozta, hogy a pártok állami finanszírozása - ami a pártok törvényes elszámoltathatóságát jelenti - évente és fejenként körülbelül egy kenyér árába, vagyis 250 forintjába kerül a lakosságnak.
A Fidesz elnökségének végső döntése nemcsak a vezető kormánypárt többpárti demokráciáról vallott nézeteit fogja tükrözni, hanem azt is, hogy a politika kiket képvisel: "a nagytőkéseket, a vállalatokat, vagy a közepes- és kisjövedelmű állampolgárokat" - jelentette ki. Kifejtette azt a véleményét is, amely szerint jól látható, hogy a "Fidesz csupán egy politikai báb a gazdasági holdudvar kezében és a narancshű gazdasági szektort képviseli, nem a kiszolgáltatott állampolgárokat". Csiba Katalin szerint ma már mindenki látja, ám sokan még nem merik kimondani, hogy az elmúlt húsz évben megismert "mutyikormányzás ma már a szemünk előtt történelmi oligarcha- és maffiakormányzássá nőtte ki magát".
A szóvivő azt mondta, átverés, hogy a kezdeményezés a megtakarításról szól, mert az valójában a Fidesz "hataloméhségének netovábbja". Hozzátette, a finanszírozás megszüntetése helyett inkább a mélyszegénység kérdésében, az egészségügyben, az oktatásban és a foglalkoztatásban lenne szükség változtatásokra. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a pártok finanszírozására fordított 2,5 milliárd forintot többek között a stadionépítéseken, vagy a paksi atomerőmű-bővítés "kamuelőkészítéseire" létrehozott Lévai-projekten is meg lehetne spórolni.
Megjegyezte, hogy a pártok az átlátható állami finanszírozás helyett más, az LMP által elítélt, átláthatatlan és elszámoltathatatlan módszerekkel is pénzhez juthatnak. Csiba Katalin hipotetikus példaként említette, hogy a politikai erők kampányait jutányos áron elkészítő kommunikációs és marketingcégek az adott párt hatalomra jutása után állami megrendeléseket kaphatnak. Hozzátette, ezekbe a folyamatokba másként is be lehet csatlakozni, "csak meg kell nézni azokat a közbeszerzéseket, ahol a Közgép elindul". Végül megjegyezte, földben is ki lehet fizetni a pártolókat, ahogy akár "közmunkában is lehet törleszteni".
Végül leszögezte, ha a pártokat kizárólag tagdíjból tartják fent, az egyet jelent a gazdagok képviseletével, de az LMP nem csak az ő érdekükben harcol. "Senkinek ne legyen kétsége, hogy a Fidesz pártfinanszírozás-csökkentési szándékának egyetlen célja van: a szegényebbek képviselete érdekében dolgozó pártok likvidálása" - fogalmazott a szóvivő.
| [
"Fidesz"
] | [] |
A Sárkány Centerről ismertté vált vitenami Vu Quy Duong és felesége összesen tíz trafik üzemeltetési jogát nyerte el - írtuk a trafikpályázat eredményeit körbejáró keddi cikkünkben. A házaspár már ezzel a teljesítménnyel is a legsikeresebb pályázók közé tartozik, ketten ugyanis tíznél több üzemeltetési jogot a törvényi korlátozások miatt nem is szerezhettek volna. Ez azonban kevésnek tűnhetett, ezért családi- és céges-kapcsolathálójukon keresztül a törvényi maximumnál sokkal több trafikban szereztek befolyást.
Fantomcégekbe szervezve
Vu Quy Duong és felesége a XVIII. kerületben összesen hat trafik nyitására nyert engedélyt, és a XII. kerületben is négy koncessziót szereztek. Vu Quy Duong ismert kereskedő, nevéhez kötődik például a 2005-ben kétmilliárd forintos beruházással felépített Sárkány Center üzletközpont is.
Az ügyre közelről rálátó, névtelenséget kérő forrásunk úgy fogalmazott, hogy "a magát Zolinak nevező, egyébként vietnami illetőségű és Vu Quy Duong névre hallgató személy már hónapokkal ezelőtt magáénak tudhatta, és Vimpex Drink Kft. nevű cégének dolgozói között már előre elosztotta" a koncessziókat.
"Természetesen nevetséges összegeket ajánlott fel az embereknek, hogy a nevüket használhassa. A dolog pikantériája, hogy januártól a dolgozók nagy részét ki is jelentette a Vimpex Drinkből, és hat-nyolc fantomcégben helyezte el őket, hogy kerülje a feltűnést." Az alkalmazottak, üzlettársak többsége azonban most is közös irodában, csak más cégekhez bejelentve dolgozik - tudtuk meg forrásunktól.
A nagy leosztás
Duong egyik érintett üzlettársa Ozibiusz Pál Mihály, aki a feleségével együtt összesen hét trafik működtetésére szerzett jogot, háromra a VIII., és négyre a IX. kerületben. Ozibiusz vezető beosztásban dolgozik Vu Quy Duong mellett, ő a Sárkány Center igazgatóságának a vezetője, illetve pénzügyi vezetőként tűnik fel abban a Vimpex Dring Kft.-ben, ahol mások mellett Duong is a tulajdonosok között van. Ozibiusznak az iwiwen csupán hét ismerőse van, de köztük van Vu Quy Duongné, Marika. A két házaspár között további kapcsolódási pont a Ground-land Kft., ami részben Vu Quy Duong és felesége tulajdonában áll, ügyvezetője pedig Ozibiusz Pál Mihályné.
Vu Quy Duongnénak férje beosztottjai közül is több ismerőse van közösségi oldalon. Ismerőse például Törőcsik Péter, aki az iwiwes adatlapja szerint 2002 óta dolgozik a Vimpex Tabak Kft-nek - Duong és a Vimpex ebben a cégben korábban tulajdonrésszel rendelkezett. Hacsak nem pusztán véletlen névazonosságról van szó, Törőcsik a feleségével Törőcsikné Horváth Ágnessel együtt összesen öt budapesti dohányboltot nyithat, egyet a XVII., egyet a IV. és hármat a XIX. kerületben.
Vu Quy Duongné ismerősei között találtuk Boros Csabát is, akinek az adatlapja szerint szintén a Vimpex Tabak Kft. a munkahelye, és ismeri Törőcsik Pétert is. A nyertesek listáján is van egy bizonyos Boros Csaba, aki négy trafikot vihet, kettőt a IV., és kettőt a XXI. kerületben. A Facebookon ismerőse a Duong-házaspárnak egy Gyenge Annamária nevű nő. Egy ugyanilyen nevű nő két trafikra szerzett jogot az I. kerületben. (És nem kizárt, hogy rokoni kapcsolatban áll azzal a Gyenge Istvánnal és Gyenge Istvánnéval, akik együtt összesen hat, három VIII. és három IX. kerületi trafikot nyithatnak.)
A Vimpex Drink honlapján a Telepek, képviselők felsorolásban megtaláltuk Zácsik Tamás nevét. Ez a név is rajta volt a nyertesek listáján, mégpedig a maximális számú, öt trafikkal, hárommal a XI. és kettővel a XVII. kerületben.
Társsal szép az élet
Egy XVIII. kerületi trafik üzemeltetési jogát nyerte el Kozma Gábor is, akinek Kozmix 96 Kft. nevű cége az egyik tulajdonosa a Duong-féle Vimpexnek. Kozma a 2008-ban alapított Invest Centrál Kft.-ben tulajdonostársa is a vietnami férfinak, aki ugyanott ügyvezető is, és Kozma Duonghoz hasonlóan szintén tulajdonrésszel rendelkezett a Vimpex Tabak-ban.
A trafikpályázat nyertese között találtunk rá Bódi Andrásné nevére is. Az asszony három trafikjogot nyert a XVIII. kerületben, azaz ugyanott, ahol az előbb említett Kozma Gábor. Bódi nagy valószínűséggel Duong anyósa (Bódi Andrásné Szabó Mária ugyanarra a címre van bejelentve, ahová Vu Quy Duong felesége, akinek az édesanyját a cégadatok szerint Szabó Máriának hívják.). Az anyós üzleti vonalon is kapcsolatban van a vietnami üzletemberrel: 2009-ig tulajdonosa volt annak a Tárna-Invest Kft.-nek, amelyben korábban Ozibiusz Pálnak is volt tulajdonrésze, a cég most Duongé és feleségéé.
Amikor az iwiwen átnéztük azoknak az embereknek a listáját, akik beírták a Vimpexet (vagy a Drinket vagy a Tabakot) a munkahelyeik közé, három olyan, nem a leggyakoribbak közé számító nevet is találtunk, amilyen nevű koncessziónyertes is volt. Az egyikük Ilyés Imre, aki az adatlapja szerint Békésbe való. Békésben egy Ilyés Imre két trafikhoz nyert jogot. Egy harmadik békési trafikot egy bizonyos Ilyés Péter vitt. A második Vimpex-dolgozó Prokai Imre. Ezen a néven is nyert valaki két trafikhoz jogot Budapesten. A harmadik Sági István, ehhez a névhez a nyertesek listáján egy darab X. kerületi trafik tartozik.
A CBA-kapcsolat
Duong és a Vimpex az ezredfordulón tulajdonosa volt a Mádi Kft.-nek. Ez a cég azért érdekes, mert Duongot ezen a vállalkozáson keresztül erős szálak fűzik a CBA egyik felsővezetőjéhez, Gyelán Zsolthoz.
A CBA elnökhelyettes Gyelánról korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy kettő trafikja lesz a II. és kettő a XII. kerületben. Gyelán 2002 és 2007 között közvetlenül is tulajdonosa volt az említett Mádi Kft.-nek, lényegében tehát közös üzletet vitt a Duong családdal. A Mádi Kft.-nek jelenleg a Liget Holding Kft. a tulajdonosa, utóbbit Gyelán és feleségének egyik cége, a Capital Food Holding Kft. birtokolja. Sőt, Bódi Andrásné (az anyós) a már említett CBA-s Gyelán Zsolthoz köthető Mádi Kft.-ben is tulajdonos volt.
"Soha ne akarjak túl sokat"
Duong tanulni jött Magyarországra 1985-ben. 1991-ben végezte el a Műszaki Egyetem villamosmérnöki szakát, után ingatlanberuházásokkal foglalkozott. Magyar feleségével 1986-ban ismerkedett meg. Szenvedélyesen szeret golfozni, ismert játékos, a Hungarian Golf portálnak hosszabb interjút is adott. Arra a kérdésre, hogy üzletemberként hogyan látja a gazdasági válságot, az alábbi választ adta: "Ahogy én látom, az ország még formálódik, és nem most lesz vége ennek az állapotnak. Egy biztos: lesznek győztesek és vesztesek. Vannak olyanok, akik még életben vannak, de az utolsó tartalékaikat élik fel, és hamarosan becsődölnek. Aki viszont kitart, és okosan "játszik", az a végén győztesként folytathatja. Engem az élet megtanított arra, hogy soha nem akarjak túl sokat, mert akkor nem lesz gond." | [
"CBA",
"Vimpex"
] | [
"Vimpex Drink Kft.",
"Liget Holding Kft.",
"Hungarian Golf",
"Műszaki Egyetem",
"Vimpex Dring Kft.",
"Vimpex Tabak Kft-nek",
"Capital Food Holding Kft.",
"Vimpex Tabak Kft.",
"Invest Centrál Kft.",
"Sárkány Center",
"Vimpex Drink",
"Tárna-Invest Kft.",
"Kozmix 96 Kft.",
"Mádi Kft.",
"Vimpex Tabak-ban",
"Ground-land Kft."
] |
Harvey Specter (Gabriel Macht), New York sztárügyvédje a Briliáns elmék (Suits) című sorozatban.
Nemcsak a mozifilmekben menekítik a világ minden tájáról Svájcba az illegálisan megkeresett pénzt, hanem tényleg. A svájci főügyész bejelentette, hogy nyomozást indított egy svájci bank ellen, amely szerepet vállalhatott minden idők legnagyobb dél-amerikai állami korrupciós botrányában. Michael Lauber főügyész azt mondta, több bankra is kiterjeszthetik az eljárást, de az nem olyan könnyű, mert azok a létező legjobb ügyvédeket fogadták fel.
A korrupciós botrány a brazil állami olajóriáshoz, a Petrobrashoz köthető. A brazil hatóság 2014-ben kezdett el vizsgálódni a vállalatnál pénzmosás gyanúja miatt. Az Autómosó Műveletre keresztelt nyomozásból azóta egy több milliárd dolláros korrupciós botrány kerekedett, és kiderült, hogy legfelsőbb szinteken lévő brazil politikusok, kormánytagok is vastagon benne voltak a vesztegetésekben. Luiz Inácio Lula da Silva korábbi államfőt például 12 év börtönbüntetésre ítélték, Dilma Rousseff elnök belebukott a korrupcióba, de még a jelenlegi elnök, Michel Temer is közel volt hozzá, hogy megvádolják. Az ügy tehát minden idők legnagyobb korrupciós botránya lehet, amiről egyébként a Netflix már sorozatot is készített A mechanizmus címmel.
A Bloomberg cikke szerint a svájci főügyészség pénteken bejelentette, hogy több mint 100 büntetőeljárást indított a brazil állami korrupciós botrányhoz köthetően. Kiderült ugyanis, hogy az egyik érintett brazil építőipari vállalat svájci bankokon keresztül juttatta el a kenőpénzeket az állami olajóriás vezetőihez.
Eddig egy meg nem nevezett svájci bank ellen indult büntetőeljárás, de a főügyész szerint több másikat is bevonhatnak. Lauber szerint nehezíti a nyomozás kiterjesztését, hogy a bankoknak nagyon jó ügyvédeik vannak.
A főügyészség már több mint egymilliárd franknyi (260 milliárd forintnyi) Svájcba menekített pénzeszközt lefoglalt a nyomozás kezdetekor, amit egyébként a svájci, a brazil és az amerikai hatóságok közösen indítottak. Azóta több mint 200 millió svájci frankot már visszajuttattak Brazíliába egy pénteken közzétett jelentés szerint.
Világ Brazília korrupció pénzmosás Petrobras Svájc Olvasson tovább a kategóriában | [
"Petrobras"
] | [] |
A napokban sokakat buzdítottak SMS-ben arra, hogy vegyenek részt a hétvégi Békemeneten. A Fidesz sajtóirodája elárulta a Hír24-nek, hogy ők küldték az SMS-eket.
Egyre több embertől halljuk, hogy a napokban kéretlen SMS-eket kaptak egy rejtélyes, 20-as telefonszámról, amelyben a Békemeneten való részvételre buzdítanak. Az SMS-t olyanok is megkapták, akik állításuk szerint nem adták meg a telefonszámukat se a Békemenetnek, se senki másnak. A telefonszám nem először kerül elő: 2013 októberében ugyanerről a számról promózták ugyancsak a Békemenetet.
Nem sokkal a mostani SMS-ek kiküldése után a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum közölte, nem ők indították az üzeneteket. Az ügyben megkerestük a Fidesz sajtóirodáját is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy ők küldték ki az üzeneteket, hogy felhívják szimpatizánsaik figyelmét a szombati Békemenetre. Hozzátették, hogy csak azok számára megy ki ilyen tájékoztatás, akik ehhez előzetesen és kifejezetten hozzájárultak. "Így a jelenlegi SMS-küldés teljességgel megfelel a jogszabályi előírásoknak" - fogalmaztak. Lapunk közérdekű adatigényléssel fordul a Fideszhez, hogy megtudja, mennyit költöttek az SMS-ekre.
Fóton is előkerült már a szám, akkor a kormánypárti jelöltre szavaztattak
Ez a szám egyébként nemcsak a Békemenet környékén tűnt fel, hanem a 444 szerint a fóti időközi választáson is. Ott azt szerette volna az SMS feladója, hogy menjenek el a polgárok szavazni, mégpedig a kormánypárti jelöltre.
Megkerestük a Telenort, és a mobilszolgáltató elárulta, hogy az úgynevezett SMS Futár szolgáltatásukhoz kötődik az üzenet, amit jellemzően nagy cégek, szervezetek vesznek igénybe, például, hogy így értesítsék akcióikról azokat, akik az adatbázisukban vannak.
"A szóban forgó szolgáltatás az SMS Futár. Ez egy viszonylag standard tömeges üzenetküldő szolgáltatás, melyhez hasonló több is van a piacon, mind itthon, mind külföldön. Jellemzően nagyvállalatok használják, a legnagyobb ügyfeleink ezen a téren a pénzintézetek" - közölték, hozzátéve, hogy az adatbázis az ügyfél dolga, de a szerződésben vállalnia kell, hogy nem spammel.
"Nekünk nincs kontrollunk afelett, hogy kinek küld üzenetet az ügyfelünk. Ügyfelünk vállalta a velünk kötött szerződésben, hogy betartja az adatvédelmi szabályokat, így ő kezeli a saját adatbázisát, melyhez mi nem férünk hozzá" - mondta a Hír24-nek a Telenor sajtóosztálya. Egyben hangsúlyozták: hogy ha mégis spammelnek, akkor az NMHH-nál lehet bepanaszolni őket a kéretlen üzenetek miatt.
A Fideszt és az MSZP-t is elmarasztalták már
Az NMHH honlapjáról kiderül, korábban a Fideszt elmarasztalták már egy nagyon hasonló telefonszámról (+36 20 9000 650) kiküldött üzenet miatt. Pontosabban több üzenet miatt.
A történet röviden: a választópolgár még a vizitdíjas szavazásnál megengedte a Fidesznek, hogy üzeneteket küldjön neki, majd miután elárasztották a postafiókját SMS-ekkel, arra kérte őket, hogy felejtsék el a telefonszámát. Ennek ellenére újra jöttek az üzenetek.
Például ez:
"Eleged van az MSZP örökös hazugságaiból, a mocskolódásból, lopásból? Szavazzuk ki őket végleg! Itt az alkalom. Most vasárnap újra FIDESZ! Add tovább!"
A Fidesz végül 50 ezer forint büntetést kapott az ügylet miatt.
Az NMHH korábban az MSZP-t is elmarasztalta már ugyanezért, a szocialisták szintén egy 20-as számról küldték kéretlen SMS-eiket. | [
"Fidesz"
] | [
"Civil Összefogás Fórum"
] |
Súlyos és szervezett adócsalással, valamint pénzmosással vádolták meg az UBS svájci bankóriást Belgiumban - tudatta pénteki közleményében a brüsszeli ügyészség.
A svájci bank a vádak szerint közvetlenül – és nem belgiumi leányvállalatán keresztül – belga ügyfeleket környékezett meg, hogy adóelkerülést célzó ötletekkel győzze meg őket – tájékoztatott a vádhatóság a francia szervekkel együttműködésben folytatott vizsgálatról. Az UBS továbbra is meg fogja magát védeni minden alaptalan állítástól – közölte e-mailben a bázeli székhelyű pénzintézet.
Az európai és amerikai hatóságok számos vizsgálatot indítottak az utóbbi években svájci bankok ellen. Az alpesi országban szigorú törvények védik a banktitkot, Svájc ezért régóta a pénzmosás paradicsomának, az adózatlan vagyonok menedékhelyének számít.
A szomszédos Franciaországban 2014-ben kezdték vizsgálni az UBS-t, és a bíróság 1,4 milliárd dollár előleg letétbe helyezésére kötelezte a bankot, egyes hírek szerint azonban a bírság összege akár a 6,3 milliárd dollárt is elérheti majd, amennyiben megállapítják a bűnösséget.
A belga rendőrség 2014-ben házkutatásokat tartott a banknál, a belgiumi fiókvállalat igazgatójának otthonában és a pénzintézet egy ügyfelénél. A leányvállalatot azóta eladták a Puilaetco Dewaay belga banknak. | [
"UBS"
] | [
"Puilaetco Dewaay"
] |
A legrosszabb forgatókönyv, amivel a Jobbikban számolnak és benne van a pakliban, hogy fel kell számolni a pártot. Minden attól függ, kapnak-e részletfizetési lehetőséget az Magyar Államkincstártól, vagy sem. Egyik bank sem adott nekik hitelt. Az EP-kampányra biztosan nem lesz pénzük, bár Sneider Tamás pártelnök nyilatkozatai szerint nincs akkora baj.
Reális forgatókönyvként számolnak a Jobbikban azzal, hogy az Állami Számvevőszék által kiszabott bírság teljesen padlóra küldi a pártot. Úgy tudjuk, a Jobbik egyeztetéseket kezdeményezett a Magyar Államkincstárral egy lehetséges részletfizetésről, bár arról nincs hír, hogy ennek mi lett az eredménye. Pedig a tét nagy.
Ha a párt nem kap részletfizetési lehetőséget, akkor megindulhat a csődeljárás, amelynek végén felszámolnák a szervezetet.
Ha a pártot fel kellene számolni, akkor a Jobbik frakciója is megszűnne. Akkor hiába alapítanának újabb pártot más néven, nem alakíthatnának frakciót és a már meglévő sem futhatna az újabb párt neve alatt, tehát állami támogatást akkor sem kaphatnának.
Persze ez a legrosszabb forgatókönyv, de reális, miután a Magyar Államkincstár már jelezte: nem akarnak semmilyen fizetési könnyítést adni nekik.
Hitelt sem adnak a bankok a pártnak, pedig a Jobbik korábban próbálkozott hitelfelvétellel.
A párt egyébként negyedévente kapott volna körülbelül 150 millió forint állami támogatást, de ez nem érkezik meg júliustól.
A törvény azt írja elő, hogy ha egy párt tiltott támogatást fogad el, akkor annak értékét (331 millió jelen esetben) egyrészt be kell fizetnie a költségvetésnek, másrészt ugyanennyivel csökkenti a Magyar Államkincstár a párt állami támogatását. Így áll össze a 662 milliós szankció.
A 662 milliós tartozásból tehát 330 milliót a NAV követel a párttól, tehát esetleg még az adóhatóságnál reménykedhetnek részletfizetésben. A Postának emellett 60 millióval tartoznak, de mivel most egy fillér állami támogatást nem kapnak, elképzelhető, hogy nem tudnak törleszteni a Posta felé sem, így a cég felszámolási eljárást indíthat ellenük. Ha a NAV hajtja be követelését, akkor a vagyontárgyaikat is elveszíthetik.
A pártban a bírság és az állami pénzcsap elzárása miatt elég erős a bizonytalanság. Leginkább azok aggódnak és azoknak van veszítenivalójuk, akik egzisztenciálisan függnek a szervezettől. Főleg a Képviselői Irodaházban a Jobbiknak dolgozó munkatársak, a "második vonal".
Eddig is voltak már elbocsátások, leginkább az országgyűlési képviselők mellett dolgozó szakértőktől vált meg a párt, mert nem tudta őket fizetni. Úgy tudjuk, arra is volt példa, hogy a választás utáni tisztújítás után olyan asszisztens vesztette el az állását, akikről a "főnöke" tudta, hogy a végül alulmaradt Toroczkai Lászlóra szavazott, noha korábban az értésére adta: ha így tesz, akkor az állásával játszik.
Bárhogy is alakul, az is biztosnak tűnik, hogy
az Európai Parlamenti választásokra nem tud a párt érdemi kampányt folytatni,
mert még a facebookos hirdetések finanszírozása is komoly tehertétel.
A Jobbikhoz közel csak a párt sajtója van biztonságban. Bár a Jobbikhoz közeli Iránytű Intézetet pénzhiány miatt bezárták május elején, a párt holdudvarába tartozó Alfahír és N1TV működése a pénzzavar ellenére erre az évre biztosítva van. A pártalapítvány ugyanis már korábban átutalta a portál és a "tévé" működésére szánt pénzt.
Sneider Tamás elnök egyébként nem gondolja, hogy olyan nagy bajban lenne a Jobbik. Ahogy azt a Hír Tv-ben kifejtette, az országgyűlési képviselőik, az önkormányzati és megyei képviselőik, a támogatóik révén a párt túl fogja élni ezt az időszakot.
Tényleg nem volt B tervük
Úgy tűnik, korábban a pártvezetés még csak számításba se vette, mekkora kárt okozhat az ÁSZ-bírság. Akárhány jobbikossal beszéltük, köztük magasabb pozícióban lévőkkel is, mindannyian arról meséltek, hogy soha nem látták olyan magabiztosnak Vona Gábort és Szabó Gábor pártigazgatót, mint az országgyűlési választási kampányban. Vona – ha arra nem is számított, hogy a Jobbik megnyeri a választást – tényleg hitt abban, hogy a Fidesz leszerepel. Éppen ezért arra, hogy a párt mégis hogyan fogja visszafizetni a már a kampány alatt kiszabott bírságot, semmilyen terve, ötlete nem volt Szabó Gábornak. Valószínűleg abban bízott, hogy a választás majd ezt a kérdést is eldönti, mégpedig a Jobbik javára. A párton belül abban is biztosak, hogy nem hagyják annyiban az ÁSZ döntést, és nemzetközi fórumon próbálnak majd igazságot szolgáltatni, de ha netán a strasbourgi bíróság ki is mondja majd, hogy jogtalanul jártak el a Jobbikkal szemben, az is legfeljebb csak évek múlva várható.
A Jobbikon belül azt beszélik, a választások előtt talán azért volt ennyire magabiztos a pártelnök és a pártigazgató, mert abban bíztak, hogy az Orbán Viktorral háborúzó Simicska Lajosnak olyan "atombombája" van, ami eldöntheti a választást. Nem a Jobbik volt az egyetlen ellenzéki erő, ami a Simicska–Orbán-háborútól várta a NER esetleges összeomlását. Ma már látható, hogy ha volt is bármi Simicska kezében, azt nem használta fel, a legutóbbi fejlemények pedig arról árulkodnak, hogy az oligarcha feladta a csatát és kapitulált: úgy döntött, átadja a médiaérdekeltségét az Orbán Viktorral már vagy még jóban lévő barátjának, Nyerges Zsoltnak. Úgy tudni egyébként, hogy ezt megelőzően kemény ultimátumot kaphatott Orbántól.
A Jobbikban egyébként már olyan összeesküvés-elméletek is kezdenek elterjedni, hogy az egész Orbán–Simicska-háború csak valamifajta színjáték volt, ami a Jobbik kicsinálására irányult. Hiszen az ÁSZ-bírságot is éppen azért kapták a nyakukba, mert Simicska olcsón adott nekik plakáthelyeket, más támogatást (a médiaszerepléseken kívül) viszont nem kapott a párt, így a Jobbik végső soron elég rossz lóra tett azzal, hogy elfogadta az oligarcha közeledését.
Önmagában a rossz anyagi helyzetet még túl is lehetne élni ingyen dolgozó lelkes párttagokkal és egy ideológiailag erős, mozgalmi jellegű szervezettel, csakhogy a Jobbik már régóta professzionálisan működik, a mozgalmi jellegét elveszítette, ÉS MÉG MINDIG KERESI A HELYÉt.
Ezenfelül éppen most éli története legnagyobb válságát, ami szintén megnehezíti szavazótáborának egyben tartását. Miközben Vona Gábor közvetlenül a választási kudarc után lemondott, egykori szövetségese, Toroczkai László akcióba lendült, és minden erejével azon volt, hogy pártelnök legyen. Ez nem sikerült, ezért új pártot alapított Mi Hazánk néven. A szervezetnek a Jobbik már most az egyik legfőbb politikai ellenfele.
Bajtársakból ellenségek
Utóbb kiderült, hogy Toroczkai erre már régóta készült, és valószínűleg nemcsak ő, hanem mindazok, akiket korábban Vona – a néppártosodás útjára lépve – igyekezett hátrébb tolni. Az, hogy ez így alakulhatott, Vona Gábor "bűne" – állítják többen. Merthogy hiába tanácsolták az egykori pártelnöknek sokan azt, hogy szabaduljon meg Toroczkaitól és mindazoktól, akik ellene vannak a néppártos irányvonalnak, Vona ezt nem lépte meg. Hogy miért nem, arról mindenki legfeljebb csak találgatni tud, a pontos okokat nem ismerik. A legvalószínűbb, hogy Vona a végsőkig megpróbált egyensúlyozni a radikálisok és a mérsékeltek között.
Toroczkai nem titkolt célja, hogy újonnan alapított pártjába elszívja a Jobbiktól az aktív tagokat.
De azt, hogy pontosan hány aktív tagja van a pártnak, nem lehet tudni. Ahogy azt sem, hogy az eddig átpártolt tagok hány százalékát teszik ki még aktív jobbikosoknak, esetleg olyanokról van szó, akik már korábban otthagyták a néppártosodó Jobbikot. Több jobbikos forrásunk is azt mondta, hogy a többség kivár. Megvárják például, hogy a közvélemény-kutatásokban egyáltalán mérhető lesz-e Toroczkai új szervezete, de lélektani határ lehet az is, hogy az új párt tud-e mandátumhoz jutni az európai parlamenti, valamint az önkormányzati választáson. Sokan ugyanis szkeptikusak, annak ellenére, hogy Toroczkai ezerötszáz embert tudott mozgósítani az első ásotthalmi dzsemborijukra. Az is Toroczkaiék ellen szól, hogy egyelőre adományokból van csak pénzük, és a Jobbik – jelenleg nullás – állami támogatására ácsingóznak.
Beszéltünk olyan jobbikos vezetővel, aki nem aggódott Toroczkaiék miatt, mondván: ha mentek is át fontosabb pozíciót betöltő emberek, a többségük összeférhetetlen, és már a párt augusztusi tisztújításakor össze fognak veszni a pozíciókon, de ha akkor nem, majd később. Olyan radikálisokkal is váltottunk szót, akik ugyan lelkesedtek Toroczkai mozgalmáért, a mozgalmiságért, de csalódtak, mihelyst megtudták, hogy ebből is párt lesz. Olyan jobbikosokkal is beszéltünk, akik ugyan elismerték, hogy Toroczkaival szemben nem éppen demokratikusan járt el a Jobbik a pártelnökválasztás idején, de megmosolyogták, hogy éppen Toroczkai kéri ezt számon, aki szerintük az általa gründolt szervezetekben sosem a demokratikus módszereiről volt ismert.
Tény ugyanakkor, hogy Toroczkaiék "fajsúlyosabb" figurákat is át tudtak magukhoz csábítani, olyanokat, akik akár árthatnak is a Jobbiknak. Ezek között említették a Jobbik vezető informatikusát vagy éppen Szabó Gábor pártigazgató egyik jobbkezét, Árgyelán Jánost. Utóbbi feladata lesz a pártvezetés, pártszervezés, a szervezeti háló és a szervezeti rendszer kommunikációs működtetése. Az Indexnek ugyanakkor egy jobbikos vezető politikus azt mondta: olyan emberek pártoltak át Toroczkaihoz, akikkel már régóta nem tudtak együtt dolgozni, például Árgyelánt is ezek közé sorolták. Érdekes, de a legtöbb jobbikos vezető mintha örülne annak, hogy Toroczkai elszívta ezeket az embereket, úgy tűnik, a párt már amúgy is szabadult volna tőlük.
Toroczkainak és a Fidesznek most ugyanaz a célja
Bár Toroczkai már jóval a választások előtt arra játszott, hogy kudarc esetén megpuccsolja a vezetést, nem kellett különösebb ármánykodás ahhoz, hogy ilyen helyzetbe hozza magát a Jobbik. A Fidesznek sem kellett különösebben beavatkoznia, elég könnyen alakult ki egyfajta érdekközösség Toroczkaiék és a kormánypárt között, mivel mindketten ugyanazt akarják: a Jobbik ellehetetlenítését, de legalábbis meggyengítését.
Akárcsak Toroczkainak, a Fidesznek is érdeke, hogy a régi, szélsőséges Jobbik újjáéledjen. A régi Jobbik ugyanis éppen megfelelt a Fidesznek, mondhatni, a tökéletes ellenzéket adta:
A régi Jobbik által felvetett témákat élőben lehetett tesztelni. Amelyik tetszett a szavazóknak, azt a Fidesz simán lenyúlta.
Ha a Nyugat bírálta Orbán Viktor lépéseit, a kormányfő mutogathatott a Jobbikra és azt mondhatta: ha nem én lennék, jönnének a nácik;
De a centrális erőtér is jobban működött a régi időkben: a régi Jobbik sosem fogott volna össze baloldali, liberális pártokkal, szervezetekkel, de még a bizonytalan szavazókat sem igazán tudta megnyerni, csak a radikálisabbakat. Csakhogy radikális szavazókkal sosem erősödött volna meg a Jobbik úgy, hogy valódi veszélyt jelentsen a Fideszre.
Aki tehát a régi Jobbikra épít vagy azt próbálja rekonstruálni, az Orbán által megálmodott centrális erőtérben biztonságos játékot játszik. Nem kell attól tartania, hogy a szélsőséges megnyilvánulásai miatt a kormánypárti sajtó vagy éppen a Fidesz támadni fogja, éppen ellenkezőleg: segíti abban, hogy úgy tűnjön, az új Jobbikkal szemben ez egy hiteles szervezet. Ez az oka annak, hogy a kormánypárti sajtó minden lehetőséget megragad, hogy a Jobbikra már politikai ellenségként tekintő Toroczkaiéknak teret adjon.
Legutóbb Dúró Dórával közölt interjút a Magyar Idők, de egy videóban a kormánypropagandát toló Pesti Srácok főszerkesztője is kedélyesen nosztalgiázott Toroczkaival a régi szép időkről, amikor a Jobbik még szélsőjobboldali volt. (Megfigyelhető egyébként, hogy a Fidesz és a hozzá köthető sajtó két, egymással teljesen ellentétes indokkal támadja a Jobbikot már jó ideje. Vagy azt vetik a Jobbik vezetőinek szemére, hogy nácik, vagy azt, hogy sajnos már nem elég nácik, és ezáltal hiteltelenek.)
De nem csak Toroczkaiék és a Fidesz próbálja hitelteleníteni a pártot. A Jobbik is sokat tesz azért, hogy hiteltelenítse magát.
Úgy tudjuk, elég nagy felháborodás volt a szervezeten belül amiatt, hogy az emberektől az ÁSZ-bírságra összegyűjtött pénzt, összesen 102 millió forintot a Jobbik a kampány alatt felélte. Ezt a lépést még Sneider Tamás mostani elnök is hibásnak tartja így utólag, és mint kiderült: Szabó Gábor pártigazgató döntése volt, hogy az adományt forgassák bele a kampányba.
A Stop Soros törvény megszavazásán legfeljebb csak a Jobbik "alkalmi" vagy a baloldalról átcsábított szavazói háborodtak föl, de az elkampányolt százmillión lényegében mindenki. Sneider szerint eddig összesen négy adományozó kérte, hogy adják vissza nekik a pénzét, de ez az elnök szerint csak pár ezer forint.
A helyzetet rontja, hogy továbbra sem túl jó a kommunikáció a pártvezetés és a tagok között, vannak olyan kérdések, amelyekről még a jól értesült jobbikosok köreiben is csak találgatnak. Ilyen egyébként az is, hogy vajon hány új belépője van a pártnak ténylegesen.
Orbánon múlik, mi lesz a Jobbikkal?
A legtöbben úgy ítélik meg, hogy a Jobbik sorsa most valójában Orbán Viktor kezében van. Azért gondolják így, mert az ÁSZ döntése mögött egyértelműen Orbánt sejtik, így az is a kormányfőn múlhat, mennyire bánik majd kesztyűs kézzel a Jobbikkal a számvevőszék. Ha Orbán úgy ítéli meg, hogy nem legyengíteni, hanem ellehetetleníteni kell a Jobbikot, akkor az államkincstárnak és/vagy a NAV-nak nem lesz más dolga, mint megtagadni mindenféle könnyítést, legyen szó részletfizetésről vagy bármi másról.
Egy vezető jobbikos politikus az Indexnek arról beszélt, hogy a párt előtt álló legnagyobb kihívás messze nem Toroczkaiék szervezkedése vagy éppen az ÁSZ-bírság, sokkal inkább az, hogy a jelenlegi politikai rendszerben, ahol minden a kormánypártnak kedvez, hogyan tudna hatékony ellenzékként politizálni a Jobbik. A korrupció láthatóan senkit nem érdekel, a bevándorlástémát a Fidesz uralja, a gazdaság pedig – a forint gyengülését leszámítva – jó állapotban van.
Nyitókép: Bődey János/Index | [
"Jobbik"
] | [
"Pesti Srácok",
"Iránytű Intézet",
"Hír Tv",
"Mi Hazánk",
"Magyar Idők",
"Magyar Államkincstár",
"Állami Számvevőszék"
] |
Nem csak országos, hanem más (tehát értelemszerűen területi) vezető párttisztségeket sem tölthetnének be az Agrárkamara tisztségviselői – ezt javasolja az országgyűlés törvényalkotási bizottsága az agrárium versenyképességének javítását célzó törvényjavaslat jövő keddi szavazása előtt.
Az indoklás szerint ezzel megerősítenék az eddigi összeférhetetlenségi szabályozást, de azt továbbra sem tiltaná semmi, hogy az Agrárkamara tisztségviselői parlamenti képviselők is legyenek. Az említett törvényjavaslat benyújtója pedig éppen Győrffy Balázs, aki 2010 óta a Fidesz képviselője, a mezőgazdasági bizottság tagja, egyúttal 2013 óta a Nemzeti Agrárkamara országos elnöke. Győrffy gyakran nyújt be olyan javaslatokat, amelyekkel szervezete és ezáltal önmaga pozícióját erősíti: korábban terjesztett már be törvényt a kamarai tagdíjak behajtásáról, illetve a legnagyobb birtokosoknak kedvező illetékmentességről is.
A törvényalkotási bizottság emellett törölni javasolja a kamarai törvényből, hogy a szervezetben nem viselhet tisztséget az, aki "vezetői munkakört betöltve kormányzati szolgálati, állami szolgálati, vagy közszolgálati jogviszonyban áll" vagy "olyan államigazgatási szervnél folytat főállásban (legalább heti 36 órás) közszolgálati tisztviselői, állami tisztviselői tevékenységet, amely államigazgatási szerv illetékességi területe részben vagy egészben egybeesik az adott területi szervezet illetékességi területével".
Bár ennek tiltása elég logikusnak látszik, hiszen furcsa lenne, ha egy mezőgazdasági ügyekben illetékes megyei hivatalnok ugyanott választott kamarai vezető is lenne, de a bizottság most azzal az indoklással törölné ezt, hogy az ilyen "tisztviselői tevékenységre való utalás elhagyható, mivel az érintett jogviszonyok esetében a külön törvények rendezik az összeférhetetlenség eseteit".
Így van-e? A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, amelynek ezzel kapcsolatos pontjai vonatkoznak az egyébként külön törvényben szabályozott, állami tisztviselőnek nevezett kormányhivatali hivatalnokokra is, kizárólag a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar tisztségviselőiről és ügyintéző testületeinek tagjairól mondja ki, hogy más kamarának nem lehetnek tagjai. A többi tisztviselőre, akik egyébként kötelezően tagjai ennek a Karnak, ennek az ellenkezőjét tartalmazza: "Az MKK-tagság nem zár ki más kamarai tagsági viszonyt". Aki pedig lehet tag, például az Agrárkamarában, azt ott tisztségre is megválaszthatják, mert ezt – ellentétben a törvényalkotási bizottság állításával – semmi nem tiltja.
Vagyis a jelenleg még fennálló összeférhetetlenségi szabály törlése után nyugodtan lehet agrárkamarai vezető egy helyi állami tisztviselő is, például az agrár- és vidékfejlesztést támogató főosztály vezetője vagy munkatársa, ha el tudja kerülni, hogy kollégái a főmunkahelyén beválasszák a tisztviselői kar valamelyik testületébe. És mivel ugyanezen javaslat szerint az ilyen kamarai munka a jövőben "nem minősül munkavégzésre irányuló jogviszonynak, illetve kereső foglalkozásnak, amennyiben a tisztségviselő lemond a díjazásról", még engedélykéréssel sem kell bajlódnia a hivatalban. | [
"Nemzeti Agrárkamara"
] | [
"Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar"
] |
Megszüntették az oltóanyag-beszerzés ügyében ismeretlen tettes ellen, még 2010-ben indított nyomozást – írta a Világgazdaság. A nyomozást azért indították, mert az Omninvest nevű cég 2006-ban kétmilliárd forintos állami támogatást kapott vakcinafejlesztésre.
A Világgazdaság hétfői számában Bagoly Bettina főügyészségi szóvivő közölte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint nyomozóhatóság megszüntette a nyomozást a 2010-ben indított oltóanyag-beszerzés ügyében. A jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette miatt indított eljárást bűncselekmény hiánya, az adócsalás és pénzmosás miatt indított nyomozást bizonyítottság hiányában szüntették meg. A NAV döntése miatt panaszt nyújtottak be a Fővárosi Főügyészséghez, ám azt elutasították.
A lap felidézi, hogy a nyomozást 2010 augusztusában rendelte el a NAV Bűnügyi Főigazgatósága. Azt követően, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az Omninvest Development Kft. számára 2006-ban nyújtott kétmilliárd forint összegű állami támogatás odaítélése ügyében.
2006-ban 2 milliárd forint pályázati támogatást kapott a kormánytól az Omninvest madárinfluenza-ellenes szer kifejlesztésére. A megbízás itthon nagy felháborodást okozott, az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága pedig megállapította, hogy a cég támogatása ellentétes volt az európai előírásokkal, az Omninvestnek vissza kellett fizetnie a teljes összeget.
A cégnek 1996 óta kizárólagos szerződése van az állam által a rászorulóknak térítésmentesen biztosított szezonális influenza ellenes vakcina gyártására, és ez a kontraktus egészen 2019-ig több tízmilliárd forintos biztos bevételt jelent az által, hogy az állam évente legalább 1,3 millió adag vakcinát rendel a vállalkozástól.
Ugyanakkor ez év februárjában Orbán Viktor kormányfő már arról beszélt, hogy az influenzavakcina-gyártást kizárólagos állami feladatként tudja csak elképzelni. Az egészségügyi államtitkárság akkor közleményben erősítette ezt meg: az oltás és a járványügyi biztonság hosszú távú biztosítása egy következő lépés lehet, amelyben az állam szerepvállalása is megfontolandó. Az ezzel kapcsolatos döntést megalapozó anyagok elkészültek". | [
"Omninvest Development Kft."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"NAV Bűnügyi Főigazgatósága",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Május végén egy motorral érkezett Nagy János a Heves megyei Atkárra, ahol négyen találkoztak a Tabi-major mellett. Egy 2,6 hektáros mezőgazdasági telek megvásárlásáról tárgyaltak, az eladó egy vagyonvédelmi, biztonságtechnikai cég tulajdonosa, Faragó Gábor volt. Őt mutatta be a helyettes államtitkár a későbbi vevőknek, két Szolnok közeléből érkező vállalkozónak.
Bozsó Szilárd, kőteleki önkormányzati képviselőnek és Veres Nándor, Nagykörű volt polgármesterének több közös mezőgazdasági vállalata is van Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Információink szerint azért akarták megvenni a Heves megyei telket, mert a jövőben egy mintagazdasági címre szerettek volna pályázni, amelynek feltétele volt, hogy megyén átívelő legyen a tevékenységük. Egy sertéstelepet terveztek kialakítani Atkár külterületén, ám igen leromlott állapotban volt a major, így bőven kellett volna ráfordítani a felújítására.
Az egyik résztvevő beszámolója szerint ekkor még szó sem volt arról, hogy Nagy is beszállna a későbbi cégbe, ő csak bemutatta az eladót, aki körbevezette őket a gazdasági telken, és a vételárról tárgyaltak. "Nehéz fél óra alatt egy ember jellemét megismerni, de nagyon magabiztos, túlzottan is magabiztos ember benyomását keltette" – mesélte a helyettes államtitkárról.
Öt százalékos tulajdonrészt ajánlott
Június 4-én aztán Bozsó négyszemközt találkozott Naggyal. Az ügyészség Cégbíróságnak elküldött határozata szerint a vállalkozó 5 százalékos tulajdonrészt ajánlott az Agrárminisztérium helyettes államtitkárának egy mezőgazdasági cégben, annak fejében, hogy Nagy hivatali kapcsolataival segíti a tervezett beruházást az állami pályázatokon. A földügyekért felelős helyettes államtitkárnak befolyása volt például az állami tulajdonú földterületek értékesítésére kiírt pályázatok elbírálására, de az állattartó telepek fejlesztéséről szóló pályázatokba is volt beleszólása.
Nagy elfogadta az ajánlatot, és a június 10-i szerződés szerint hárman megalapították a Taby-Agro Kft.-t, amelynek Bozsó és Veres 47,5-47,5 százalék arányban, míg Nagy 5 százalékban lett a tulajdonosa. Június végén jegyezték be a bíróságon a vegyes gazdálkodású vállalkozást, 3 millió forintos alaptőkével.
Nagy János helyettes államtitkár az 55. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencián
Közben az atkári major megvásárlásához és felújításához üzlettársakat kerestek, többekkel is tárgyaltak nyár elején. Júliusban Bozsó és Veres régi üzlettársa szállt be a cégbe, Wyszoczky Ferenc, törökszentmiklósi állatorvos, a helyi fociklub elnöke. Ezzel egy időben Nagy János 150 ezer forintos üzletrészét megvette az IUSTUM Consulting Kft., amelyet ötven százalékban ő tulajdonolt, a Taby-Agro Kft. törzstőkéjét pedig 3 millióról 50 millióra emelték.
Nagy tehát kiszállt, de az egyik cégének ekkor már 10 százalékos tulajdonrésze volt a vállalkozásban.
Négyszeres értékét kapták volna vissza a kölcsönnek
Augusztusban aztán megvette a Taby-Agro Kft. az atkári telket Faragó cégétől, az eredeti árnál jóval olcsóbban. Az ügyészségi határozat szerint Bozsó egy másik mezőgazdasági vállalkozásával olyan beruházást tervezett itt megvalósítani, amelyhez
830 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázott volna az Agrárminisztériumnál.
Itt jött volna képbe a helyettes államtitkár segítsége és a kettejük közti június eleji egyezség.
Az ügyészség szerint az volt a terv, hogy a Taby-Agro Kft. kölcsönként biztosította volna a pályázáshoz szükséges 250 millió forintos önrészt Bozsó cégének. Öt év múlva pedig a kölcsön visszafizetése helyett a pályázati pénzből felépített beruházást kapták volna vissza, így az atkári telek értéke az ügyészség szerint elérhette volna körülbelül az egymilliárd forintot.
Ezzel igen jól járt volna mind a négy tulajdonos, köztük a helyettes államtitkár is, hiszen cégének ekkor már 10 százalékos részesedése volt a Taby-Agro Kft.-ben.
Lebuktak, letartóztatták a helyettes államtitkárt
Csakhogy a terv valahol elcsúszott, a rendőrség december elején lecsapott, és egy összehangolt akció során több helyszínen is házkutatást tartottak, például átkutatták Nagy minisztériumi irodáját és otthonát. Az ügyészség közleménye szerint készenléti rendőrök is közreműködtek, összesen 60 fő vett részt a kutatásban, motozásban, és több bizonyítékot is lefoglaltak.
Kihallgatták a tanúkat és a gyanúsítottakat, majd két férfit letartóztattak. Az hamar kiderült, hogy az egyik gyanúsított Nagy János, akit az agrárminiszter javaslatára azonnali hatállyal, még aznap felmentette hivatalából Orbán Viktor. Gulyás Gergely a múlt csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy ez is azt bizonyítja, hogy "a korrupcióval szemben zéró tolerancia van".
A másik gyanúsított információink szerint Bozsó Szilárd, akit 2019 októberében a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kőtelek önkormányzati képviselőjének választották, ám idén november 10-én munkahelyi elfoglaltáságra hivatkozva lemondott tisztségéről.
Több cég is van a nevén, gyógyszerforgalmazással, vagyonvédelemmel, informatikával és mezőgazdasággal is foglalkozik a 37 éves vállalkozó.
A Budai Központi Kerületi Bíróság múlt csütörtökön elrendelte a két gyanúsított bűnügyi felügyeletét, a közlemény szerint megalapozottan feltehető, hogy a tanúk befolyásolásával vagy bizonyítékok eltüntetésével, megsemmisítésével megnehezítenék a bizonyítást. Ez azt jelenti, hogy 2021. áprilisáig nem hagyhatják el otthonukat, és mozgásukat nyomkövető eszközzel figyelik.
Bozsót hivatali vesztegetéssel, Nagyot pedig hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják.
A bíróság közleménye szerint a tényállás tisztázása érdekében még további nyomozási cselekmények elvégzése szükséges.
Egyre magasabb pozícióba került
December 3-án zár alá vették az IUSTUM Consulting Kft. Taby-Agro Kft-ben fennálló 10 százalékos üzletrészének felét. Ennek a cégnek a társtulajdonosa Nagy János, és ez az a cég, amely adatvédelmi tisztviselőként szerződésben áll többek közt az V. kerületi önkormányzat intézményeivel és az állami tulajdonú Mecsekérc Kft-vel.
Egy nappal később Nagy eladta 50 százalékos üzletrészét a társtulajdonosnak, Kerekes Kornélnak, így papíron már nincs köze a Taby-Agro Kft-hez.
Nagy egyelőre nem tett vallomást, de a bűnügyi felügyeletet elfogadta, ügyvédjével nem fellebbeztek ellene. "Azt szeretnénk, hogy lássa a hatóság, a helyettes államtitkár úr együttműködik, függetlenül attól, hogy milyen nyilatkozatot tesz majd a bűnösségéről" – mondta a Telexnek Berényi András, Nagy ügyvédje. Egyelőre nem kapták meg az iratokat, "annak megismerése nélkül sem elismerni, sem tagadni nem tudjuk a vádakat."
Nagy János karrierje 15 éve ível felfele, az évek során egyre magasabb pozíciókba került. 2005-ben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban lett birtokügyi referens, majd öt évvel később a Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetőjének nevezték ki. 2014-től a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője, és két éve helyettes államtitkár az Agrárminisztériumban.
Több cég is szerepel a nevén, a IUSTUM Consulting Kft. igazi siker történet, egy év alatt több mint 173 millió forinttal növelte a bevételét, és közel 100 millióval nőtt az adózott eredménye – tavaly 144 milliós eredménnyel zárta az évet. Ettől a jól menő cégtől vált meg letartóztatása után Nagy. Emellett a Hungaroring Sport Zrt. felügyelőbizottságának is tagja, havi 150 ezer forint tiszteletdíjat kap érte.
Írásban és telefonon is kerestük Bozsó Szilárdot, de nem reagált. Az ügyészség a büntetőeljárás eredményességének érdekére hivatkozva nem adott ki több részletet. Írásban kérdeztük az Agrárminisztériumot, hogy indítanak-e belső vizsgálatot Nagy letartóztatása után, illetve a pályázatok elbírálásának részleteiről is szerettünk volna többet megtudni, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. | [
"IUSTUM Consulting Kft.",
"Taby-Agro Kft."
] | [
"Hungaroring Sport Zrt.",
"Taby-Agro Kft",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"IUSTUM Consulting Kft. Taby-Agro Kft-ben",
"Mecsekérc Kft-vel"
] |
Új felügyelőbizottsági tagot választott a Budapesti Értéktőzsde, és sajtóközleményük szerint egy neves szakembert sikerült megnyerniük a posztra.
Kardkovács Kolosról van szó, aki számára nem ismeretlen feladat a gazdasági társaságok felügyelete, hiszen ez a negyedik felügyelőbizottsági tagsága: korábban a Magyar Nemzeti Bank alapítványai közül kettőnek fb-tagja, egynek fb-elnöke, egy továbbinak pedig kuratóriumi tagja volt.
Emellett pedig az MNB Monetáris Tanácsának jelenleg is tagja, dacára annak, hogy gyors pénzügyi karrierje előtt jogászként tevékenykedett. Tőzsdei kinevezése feltehetően nem független attól, hogy a BÉT korábban az MNB kezébe került.
Csak felváltva halmozza az állásokat Kardkovács Kolos Korábban cikkünkben azt írtuk, hogy Kardkovács Kolos egyidejűleg tölti be MNB monetáris tanácsi, MNB alapítványi és BÉT-felgüyelőbizottsági tagságát. Ezt arra alapoztuk, hogy a cikk közzétételekor az MNB alapítványai közül négynek a honlapján is fel volt tüntetve, mint az adott alapítvány tisztségviselője. Időközben az MNB tájékoztatott minket arról, hogy Kardkovács Kolos korábban már lemondott alapítványi tisztségeiről. Tehát nem egyszerre viseli ezeket a pozíciókat, hanem egyszerre csak kettőt.
A jogász Kardkovács korábban helyettes államtitkár volt Matolcsy György jegybankelnök gazdasági minisztersége idején, emellett azzal szerepelt a hírekben, hogy ügyvédi irodája egy olyan konzorcium tagja volt korábban, amely negyedmilliárdos NFÜ-támogatást kapott.
Az MNB-nél üzemeltetési igazgatóból lett monetáris tanács tag, 2015-ben az MKB beszerzési főnöke is volt. | [
"Budapesti Értéktőzsde",
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"MNB Monetáris Tanácsa"
] |
A horvát pénzügyi felügyelet szerint a Mol ciprusi cégeken keresztül vásárolt részvényeket, a szlovák alvilág pedig pénzmosás miatt szerezte meg a horvát olajvállalat papírjait - közölte a Vecernji List horvát napilap vasárnap online kiadásában.
A lap azt állítja, birtokába került a horvát pénzügyi felügyelet (HANFA) feljelentése, amelyet a bűncselekmények gyanúja miatt tett az ügyészségen. Ebből az derül ki, hogy az egyik leggazdagabb és "az alvilághoz szorosan kötődő" szlovák állampolgár, Mario Hoffman ciprusi cégen keresztül vásárolt INA részvényeket az elmúlt hónapokban. A HANFA feltételezése szerint az ügylet pénzmosást szolgált, amit az támaszthat alá, hogy a férfi korábbi vállalkozásait is korrupciós botrány és pénzmosás kísérte.
A lap terjedelmes beszámolót közölt arról is, hogy a horvát pénzügyi felügyelet rekonstruálta azokat a részvényügyleteket, amelyek mögött a Molt gyanítják. A jelentés szerint azonban nem látni közvetlen kapcsolatot a szlovák pénzmosás és a magyar olajtársaság között.
A New York-i székhelyű Convergex brókerház az elmúlt három hónapban több mint 161 ezer INA részvényt szerzett - ez a cég papírjainak 1,61 százaléka - 531 millió kuna (1 kuna 36,11 forint) értékben. A részvények azonban három ciprusi bejegyzésű céghez kerültek, de a HANFA információja szerint kettőnek mindössze néhány ezer dolláros a jegyzett tőkéje, így a pénzügyi erejüket jelentősen meghaladja a több mint félmilliárd kuna értékű vásárlás.
Az Ante Samodol, a felügyelet elnöke által aláírt jelentés szerint a ciprusi felvásárlók mögött a Mol állhat, amely a titkos részvényvásárlásokkal "megtévesztette a befektetőket", hogy megszerezze az INA részvényeinek több mint 50 százalékát.
A horvát kormánynak és a horvátországi nyugdíjalapoknak jelenleg összesen 48,89 százalékos INA részvényhányad van a birtokában, míg a magyarok, vagyis a Mol a Convergexszel, valamint az OTP bankkal, az Erste budapesti befektetési alapjával, illetve az ING Bank szintén magyarországi leányával együttesen 49,08 százalék tulajdonnal rendelkeznek. A HANFA feltételezése szerint a magyarországi bankok is a Mol számára vásároltak a zágrábi tőzsdén az INA értékpapírjaiból - közölte a horvát napilap.
A horvát kormány szombaton mégsem módosította az INA olajtársaság privatizációjával kapcsolatos törvényt, Jadranka Kosor miniszterelnök bejelentése szerint a kabinet megvárja a részvényfelvásárlásokkal kapcsolatban indított, Szlovákiára, Magyarországra és Ciprusra is kiterjedő ügyészségi vizsgálat eredményét.
Kosor még a hét elején közölte, hogy a zágrábi kormány a szombati ülésén az INA privatizációjáról szóló törvényt úgy kívánja módosítani, hogy egyetlen tulajdonos kezébe se kerülhessen 49 százaléknál nagyobb hányad. Erre a bejelentésre azt követően került sor, hogy a HANFA hétfőn a pénteki tőzsdezárásig felfüggesztette a horvát olajvállalat papírjaival való kereskedést.
Jelenleg a Mol 47,26 százalékos tulajdoni hányadával a legnagyobb részvényese az INA-nak, míg a horvát kormány 44,84 százalékkal rendelkezik. Az elmúlt hónapokban az INA papírjainak árfolyama szinte folyamatosan emelkedett, a tőzsdei felfüggesztés előtti héten átlépte a 4.000 kunát. A horvát olajvállalat papírjainak tőzsdei forgalma akkor lendült fel, amikor decemberben a Mol 2800 kunás áron sikertelen vételi ajánlatot tett a kisrészvényesek részére. Horvát nyugdíjalapok ugyanis 30 kunával magasabb áron kezdték felvásárolni az INA részvényeit, de ismeretlen hátterű külföldi befektetők is felverték az árakat, s lapvélemények szerint a vásárlások hátterében a Mol állhatott.
A magyar olajvállalat ugyanakkor már december 15-i sajtótájékoztatóján jelezte, hogy álláspontja szerint az INA részvényeinek drágulása mögött ellenséges, spekulációs és manipulatív okok lehetnek, majd hivatalosan is indítványozta, hogy a horvát tőkepiaci felügyelet vizsgálja ki a tőzsdén történteket. December végén ugyanezért a horvát versenyhivatalhoz is beadvánnyal fordult a magyar olajtársaság. | [
"INA"
] | [
"Ante Samodol",
"ING Bank",
"Vecernji List"
] |
Április 20-án a Központi Nyomozó Főügyészség egy időben, több helyszínen hajtott végre összehangolt eljárást, a bűnügyi akcióban közel 150 ügyész és rendőr vett részt.
Sajtóközleményük szerint a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást: a megalapozott gyanú szerint az elkövetők – akiket nem neveztek meg – vesztegetések útján részben a magyar állami költségvetésből, részben európai uniós támogatásból finanszírozott, és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt pályázatokkal kapcsolatban követtek el korrupciós bűncselekményeket. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke mintegy tíz milliárd forint.
Az akció során egy széfben megtalált nagy összegű készpénz Fotó: Magyarország Ügyészsége
Több mint huszonöt helyszínen végeztek kutatást, az ügyészség hivatalos személyektől több mint kétszáz millió forint készpénzt, megközelítőleg hatvan millió forint összegű értékpapírt és egy negyven millió forint értékű autót foglalt le, valamint több ingatlan zár alá vételét rendelte el.
A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben tizenegy gazdasági társasággal szemben indította meg a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőeljárást.
Az eljárásban tizennyolc embert hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség, hét gyanúsított őrizetét rendelte el és közülük hat személy letartóztatásának elrendelését indítványozza. A kényszerintézkedések elrendeléséről április 22-én dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság.
Április 20-án vették őrizetbe a Pénzügyminisztérium három munkatársát hivatali vesztegetés miatt, információink szerint most is ugyanerről az ügyről van szó. | [
"Pénzügyminisztérium"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Magyarország Ügyészsége"
] |
Az Európai Bizottság jelezte, hogy "feloldja korábbi kéréseit", és befogadja az április 15. utáni számlákat is – indokolta a Népszabadság kérdésére válaszolva a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkársága fejlesztéspolitikai tájékoztatási főosztály fejlesztési sajtó osztálya, hogy miért utasította Lázár János államtitkár az elszámolások lebonyolításáért felelős államkincstárat arra: most már küldjön ki olyan számlákat (költségnyilatkozatokat) is Brüsszelbe, amelyeket már az új rendszerben bíráltak el.
Ez annyit jelent: tulajdonképpen megnyitották a pénzcsapokat. Igaz, még az új magyar rendszert nem hagyta jóvá Brüsszel, de a minisztériumi válaszból az derül ki, hogy erre hamarosan sor kerülhet. Mint arról többször beszámoltunk, Magyarország egy uniós "jelzés" alapján tulajdonképpen önként, a viták elkerülése érdekében mondott le a brüsszeli finanszírozás igényléséről azokban az esetekben, amelyeket a megújított ellenőrzési rendszerben, vagyis a minisztériumokon belül bíráltak el.
Az uniós finanszírozás jellege miatt persze pénzek folyamatosan érkeztek, és a beruházások sem álltak le. Egyrészt az uniós átfutás és ellenőrzés viszonylag lassú, ráadásul negyedévente megy egy-egy pénzigénylő csomag – vagyis volt idő bőven egyeztetni az új rendszerről. Másrészt a folyamatos kifizetéseket biztosította, hogy a magyar költségvetés minden esetben előfinanszíroz: az EU bürokratáival folytatott, pénzcsapelzárással kísért viták így a hazai büdzsén ütnek finanszírozási lyukat.
Most azonban, úgy látszik, ettől sem kell tartania a kormánynak. A hosszú nevű sajtóosztály közlése szerint ugyanis elkészült az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság jelentése, és már a bizottság asztalán van. Közlésük szerint "a jelentés kedvező, hiszen megállapítása szerint az intézményrendszer megfelelő, vagyis képes az uniós előírások szerint biztosítani a forrásfelhasználás eredményességét és szabályosságát".
Azt, hogy az új rendszernek le kell vizsgáznia, tulajdonképpen mindenki tudta, csak nem nagyon beszéltek róla. Az uniós finanszírozási intézményrendszerhez azért nem szoktak ugyanis hozzányúlni, mert az akkreditációs folyamat hosszú és bonyolult, és ennek lezárultáig finoman szólva is bizonytalan a finanszírozás. Rosszabb esetben az EU megtagadja a nem jóváhagyott ellenőrzési rendszerből érkező számlák kifizetését, és hosszas vita kezdődik. A magyar találmány az volt, hogy a jóváhagyásig nem küldünk ki számlákat, ezzel elkerüljük a hangos vitát.
Vagyis az eredeti menetrendben is volt számlakiküldési moratórium: a magyar fél abban reménykedett, hogy ez csak néhány hónapig tart. A problémát viszont az okozta, hogy időközben kiderült: nem úgy sikerült a régi munkatársak átvétele, ahogyan tervezték, így esetleg sérülhet az ellenőrzési rendszer (hiszen változik). Ezért picit késhet is a jóváhagyás. A hosszú nevű sajtóosztály szerint most az Európai Bizottság előtt van az ügy, amely most tanulmányozza az auditációs főigazgatóság jelentését.
Nem tudni, ez mennyi ideig tart, hiszen felvetődhetnek még kérdések, de lehet akár helyszíni ellenőrzés is. A kancellária "mind a jelentés minősítése, mind pedig az eddigi bizottsági látogatások alapján" arra számít, hogy a bizottság is jóváhagyja majd az intézményrendszert. Ami fontos lépés lesz, de még mindig "nem jelenti azt, hogy az akkreditációs folyamat befejeződött". | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Európai Bizottság",
"Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság"
] |
931 millió értékű föld kerülhet Mészáros Lőrinchez
Felcsút — Végleg megszerezheti Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasa azokat az állami földeket, amelyeket eddig csak haszonbérbe kapott meg.
Meghirdették ugyanis azokat a Felcsút környéki földeket, amelyeket jelenleg a családi cége, a Búzakalász 66 Kft., illetve felesége, Mészáros Beatrix és testvére, Mészáros János bérelhetnek.
Simicskáékkal ellentétben Mészárosék lehetnek a kormány földértékesítési programjának nyertesei. A kormányfővel összevesző Simicska Lajos ugyanis örülhet, ha száz hektárt megment a tízezer hektárt meghaladó földjeiből, amelyeket az érdekeltségébe tartozó cégek révén birtokolt. Földet csak a helyi földművesek vehetnek, Simicska pedig Mészárosékkal ellentétben nem az.
A Blikk összegzése szerint az állam összesen mintegy 640 hektárnyi olyan területet értékesítene Fejér megyében, amelyet jelenleg Mészáros Lőrincék használnak. Ebből több mint 240 hektárra elővásárlási joguk is lesz, vagyis hiába licitálna bárki rájuk, csak Mészárosékon múlik, hogy elvihetik-e előlük a földet. De a többi birtokon sem igen rúgnak labdába a helyi gazdák, mivel százmilliókkal kell rendelkeznie annak, aki meg akarja szorongatni a felcsúti polgármestert.
A milliárdossá lett Mészáros Lőrinc Orbán Viktorral. A siker útján/Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A kikiáltási ár összesen 931 millió forint lesz, amelyet nem lesz gond előteremtenie a hirtelen meggazdagodott egykori gázszerelőnek. A tavalyi vagyonnyilatkozata szerint ugyanis több mint 1 milliárd forint osztalékot vett fel a Mészáros és Mészáros Kft.-ből, takarékbetétben pedig 680 millió forintja pihent. Egyébként két éve bekerült a száz leggazdagabb magyar közé, vagyonát a napi.hu 8,6 milliárd forintra becsülte.
Természetesen kerestük Mészáros Lőrincet, ám többszöri hívásunkra sem vette fel telefonját.
Végleg megszerezheti Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasa azokat az állami földeket, amelyeket eddig csak haszonbérbe kapott meg
A földvásárlással Mészárosék igazi földesurak lehetnek, nem kell aggódniuk többé, hogy egy kormányváltás esetén felülvizsgálják azokat a sokat bírált földpályázatokat, amelynek során helyi gazdák elől nyerték el a földeket. Nem kell izgulniuk a haszonbérleti szerződés lejárata előtt sem, hogy hosszabbít-e velük a mindenkori hatalom, vagy másnak adja a földeket.
A birtokaikat az unokák is megörökölhetik, de 20 év múlva, az elidegenítési tilalom lejárta után maguk is értékesíthetik. A szakértők szerint a termőföld ára addig a sokszorosára növekedhet.
Kozák Dániel | [
"Búzakalász 66 Kft."
] | [
"Mészáros és Mészáros Kft."
] |
A Takarékbank közgyűlése a tervek szerint 10 órakor rendben elkezdődött, a sajtó teljes kizárásával.
A Takarékbank eddigi többségi tulajdonosai, a takarékszövetkezetek képviselői szép számmal megjelentek a budapest határán lévő Ramada Resort Hotelben tartott eseményen, ahol várhatóan megszavazzák a Magyar Posta tőkeemelését.
Ezzel arra is szavaznak, hogy az állam részesedése (a posta és a Magyar Fejlesztési Bank révén) azonnal 50 százalék fölé kerüljön, ők maguk pedig kisebbségbe szorulnak. A törvényi feltételek miatt azonban nem nagyon van más választásuk. Aki a takarékszövetkezetek közül nem szavaz a közgyűlésen, vagy erre a napirendi pontra nemmel voksol, elveszíti eddigi Takarékbank-részvényét, azt a törvény szerint az MFB megveszi tőle.
A takarékszövetkezetek által zsarolásként megélt módszer miatt nagy meglepetésekre nem kell számítani, ezt bocsátotta előre a közgyűlés előtt az Origo kérdésére 1-2 vezető is. A hangulat jellemzően feszült volt a közgyűlés előtt, az MTI fotósának gépéből ki is töröltették a szállodán belül készült képeket, mondván, csak a hotel előtt lehet fotózni. (A takarékszövetkezi döntés hátteréről itt olvashat bővebben.)
| [
"Magyar Posta",
"Magyar Fejlesztési Bank"
] | [] |
Nem tudott elszámolni egy 56,5 millió forintos adomány törvényszerűségével az SZDSZ - derült ki az ÁSZ legfrissebb ellenőrzéséből. A parlamentből kikerült pártnak elvileg vissza kellene fizetnie az összeget az államkasszába, de erre nem sok az esély. A SZDSZ ugyanis 2010-ben már enélkül is körülbelül 800 millió forintos tartozást halmozott fel, és hiába hajthatná be rajta az állam adók módjára a tartozást, a pártnak nincs erre elegendő vagyona, 2011-ben mindössze 3,2 millió forintos bevételről számoltak be. Egy 4,3 millió forintos támogatás ügyében az ügyészség is vizsgálódik.
Sajtótájékoztatón számoltak be kedden az ÁSZ munkatársai az SZDSZ és pártalapítványa, a Szabó Miklós Alapítvány 2009-es és 2010-es gazdálkodásának vizsgálati eredményeiről. A szervezet ugyanis nem tudott megfelelően elszámolni egy 2010-ben kapott, 56,5 millió forintos adománnyal és az alapítványnál is több szabálytalanságot találtak.
Horváth Balázs felügyeleti vezető elmondta: a törvényhozásból kiesett pártokra általában is jellemző, hogy nem teszik közzé beszámolóikat, vagy nem megbízható, valótlan adatokat közölnek, a számvevőszék azonban csak az ügyészség és a közvélemény figyelmét tudja felhívni a törvénytelenségekre.
Az ÁSZ korábban javasolta például, hogy a bíróság szüntesse meg az adott pártot, ha az hat hónapon belül nem tesz eleget beszámolási kötelezettségének, de azt is kezdeményezték, hogy más gazdálkodó szervezetekhez hasonlóan, egy bizonyos értékhatár felett legyen kötelező könyvvizsgáló, illetve képesített könyvelő alkalmazása, a párttörvény pedig a számviteli törvénnyel összhangban, átláthatóan és elszámoltathatóan határozza meg a beszámolás rendjét.
Horváth Balázs szerint az SZDSZ csak úgy fogadhatta volna el ezt a támogatást, ha bizonyítja: az adományozó alapítvány nem részesült közvetlen költségvetési támogatásban, ugyanakkor az SZDSZ a vizsgálat során ezt nem tudta igazolni, ezért az összeget most vissza kell fizetnie a központi költségvetésbe.
Az ÁSZ munkatársa szerint a helyzetet nehezíti, hogy a szabad demokraták 2010-ben már enélkül is körülbelül 800 millió forintos tartozást halmoztak fel. (Ennek 60 százaléka ingatlanvásárlásokhoz kapcsolódó adósság. A párt 2008-ban ugyanis húsz ingatlan vásárlásához vett fel 415 millió forintos kedvezményes hitelt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFG) jelzálogjog bejegyzésével, a bank azonban 2010-ben felmondta a hitelszerződést, mivel az SZDSZ az előző év júliusa óta nem tett eleget fizetési kötelezettségeinek. )
Horváth Balázs szólt arról is: az állam adók módjára hajthatná be az SZDSZ tartozását, de a pártnak nincs erre elegendő vagyona, 2011-ben pedig mindössze 3,2 millió forintos bevételről számoltak be, ezért kétséges, hogy az összeg megérkezik-e a kincstár számlájára.
Veress Tiborné ellenőrzésvezető elmondta: az SZDSZ 2010-es beszámolójában nem tüntette fel ingatlanvásárlásaihoz kapcsolódó 58 millió forintos kamattartozását sem, emellett valótlan adatokat tartalmazó bizonylattal próbált igazolni egy 4,3 millió forintos támogatás kifizetését, ami miatt az ÁSZ az ügyészséghez fordult, az ügyet pedig jelenleg a rendőrség vizsgálja.
Veress Tiborné ismertette a Szabó Miklós Alapítvány 2009-2010-es beszámolójáról készült jelentést is, amelyből kiderül például, hogy az SZDSZ pártalapítványának egy 25 ezer forintos támogatást kell visszafizetnie az államnak, mivel azt jogszerűtlenül készpénzben fogadták el.
A számvevőszék a parlamentből kikerült pártok ellenőrzése során gyűjtött tapasztalataikat a jelenlegi országgyűlési képviselőknek is eljuttatja, hogy azt az új pártfinanszírozási törvény, várhatóan őszi tárgyalása alatt hasznosítani tudják. | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Szabó Miklós Alapítvány",
"SZDSZ"
] | [] |
Alig több mint egy évnyi nyomozás után megszüntette a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság a szocialista Nagy Ernő lakásügye kapcsán indított nyomozást Hódmezővásárhelyen. Előzménye, hogy a Fidesz feljelentést tett az ügy kapcsán, azt állítva, Nagy Ernő (MSZP) lánya titokban, a jogszabályokat megsértve és áron alul vásárolt meg egy hódmezővásárhelyi önkormányzati lakást.
“Feljelentést tesz a Fidesz egy szabálytalanul értékesített önkormányzati lakás miatt Márki-Zay Péter polgármester, Kis Andrea MSZP-s alpolgármester és Nagy Ernő szocialista képviselő ellen, akinek lánya a Fidesz szerint áron alul, a közgyűlést megkerülve vásárolta meg az ingatlant" – közölte a Fidesz-KDNP közgyűlési frakciójának vezetője még 2019 februárjában Hódmezővásárhelyen. A hvg.hu cikke szerint az azóta a közélettől már visszavonult Hegedűs Zoltán azt állította, hogy “Nagy Ernő a Lakásügyi Tanácsadó Testület (LTT) elnökeként visszaélt hivatali hatalmával, amikor rokoni kapcsolatukat eltitkolva szabálytalanul segítette bérlakáshoz lányát."
Nem ez volt az első alkalom, amikor a hódmezővásárhelyi fideszes képviselők feljelentést tettek. Először Lázár János sajtósa, Göbl Vilmos levele miatt fordultak a rendőrséghez. Ebben az állt, “sajnos több visszajelzés alapján fennáll a veszélye annak, hogy az olvasók, nézők, hallgatók a pozitív témák alapján úgy érzik, megy, működik a város", majd
azt javasolta a fideszes képviselőknek, gyűjtsék a negatívumokat, amelyekkel a sajtóban tudnak majd csatákat indítani.
A levél miatt Hegedűs Zoltán, a Fidesz-frakcióvezetője döntött a feljelentés mellett, miközben azt állította, “a városban kialakuló diktatúra újabb állomása az, hogy a polgármester magánlevelezéseket töret fel". Erről a feljelentésről megírtuk, hogy az információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekmény gyanúja miatt indult nyomozást a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya 2019. február 1-jén megszüntette.
Lyukra futottak a fideszes képviselők a Márki-Zay elleni feljelentéssel Hosszú utat járt be a fideszes Hegedűs Zoltán és Cseri Tamás feljelentése: Márki-Zay Pétert a híressé vált Göbl-levél miatt mószerolták be a helyi kapitányságon. Az ügy onnan a szegedi ügyészségre, majd újra Hódmezővásárhelyre, aztán Gyulára került. Ott végül megszüntették a nyomozást.
Ott volt még a strand víztisztítójának 170 milliója, amiről Hegedűs a jegyzőkönyv szerint azt mondta akkor, hogy “a gond az, hogy a polgármester közbeszerzést írt ki, és aláírt egy szerződést 170 millió forintról, amire nem volt fedezete. Fedezet nélküli kötelezettségvállalás, az egyik legsúlyosabb költségvetési kihágás, minek nevezzem". A feljelentést Tényi Imre tette, a rendőrség ezt az eljárást is megszüntette.
A harmadik volt a lakásügy. Erről a Magyar Nemzet “Korrupciós botrányba keveredett MSZP-s politikusnak adott pozíciót Márki-Zay" írt, majd ezt a vonalat követte a teljes kormánysajtó: “Megtűrt vásárhelyi jogsértés? Nem adta vissza az mszp-s politikus lánya a bérlakást" – írta a Magyar Nemzet, valamint a HírTV, hogy: “A kispestihez hasonló ügy fordulhat elő Hódmezővásárhelyen is".
A lakásügy lényege, hogy a lakásbizottságot vezető szocialista Nagy Ernőnek a lánya meg akart vásárolni egy önkormányzati lakást, aminek a bérlője volt. A hódmezővásárhelyi Fidesz ennek kapcsán azt állította a Délmagyarországban 2019-ben, hogy “júliusban lesz 2 éve, hogy üresen áll az a lakás, melyet Nagy Ernő lányának jogtalanul, 40 százalékkal olcsóbban akartak átjátszani", a Magyar Hírlap pedig azt írta, hogy "Jogszabálysértő módon értékesített egy ingatlant Márki-Zay Péter".
Ezek után a Fidesz helyi szervezete feljelentette Márki-Zay Péter polgármestert, Kis Andrea MSZP-s alpolgármestert és Nagy Ernő szocialista képviselőt. A rendőrség pedig nyomozott. Az Átlátszó érdeklődésére most azt közölte a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság, hogy “a megkeresésében megjelölt ügyben a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya a büntetőeljárást a 2017. évi XC. törvény 398. § (1) c) pontja szerint 2020. július 13-án megszüntette."
Ez a Büntető Törvénykönyv szerint annyit tesz: “a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése".
Fotó: A Fidesz frakció értékelte a polgármester teljesítményét 2019 januárjában. Forrás: Fidesz Hódmezővásárhely Facebook oldala
| [
"Békés Megyei Rendőr-főkapitányság"
] | [
"Lakásügyi Tanácsadó Testület",
"Magyar Hírlap",
"Magyar Nemzet",
"Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya"
] |
Annyiféle fideszes lenyúlás van, miért ne lenne vadászmutyi is?
– írja friss Facebook-bejegyzésében Hadházy Ákos. A független képviselő szerint évek óta keringenek a rémhírek a hiányos, visszaélésre lehetőséget adó törvényi szabályozásról és az ennek segítségével – a kormánypárthoz tartozó körök által – lenyúlt vadászterületekről.
Hasonló dolog történt a közelmúltban Kiskunlacháza és Áporka térségében, ahol a több mint 40 éve működő vadásztársaságot túrta ki jogilag megkérdőjelezhető eszközökkel egy frissen összerántott, múlt nélküli vadásztársaság
– írja Hadházy. A képviselő szerint a friss társaság mögött az az M. László ügyvéd áll, aki korábban számos vadászterület átjátszásához nyújtott jogi segítséget, de a neve felmerült egy nagy értékű, Andrássy úti ingatlannal kapcsolatos mutyiban is.
A múlt nélküli, helyzetbe hozott vadásztársaság egyes tagjai a Magoszhoz, Budai Gyulához és Répás József kiskunlacházi polgármesterhez köthetők
– állítja a független képviselő. Mint írja, többek szerint a vadászterület lenyúlása összefügg a környékbeli kavicsbánya-nyitásokkal, és az ezzel kapcsolatos állami kisajátításokkal, a hírhedt Budapest-Belgrád vasútvonal építésével, ami hatalmas üzlet lehet az érintett bánya- és földtulajdonosoknak.
Hadházy szerint a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a vadászterület átjátszása a Pest Megyei Kormányhivatal illetékes szerveinek és egyes munkatársainak kötelezettségszegő asszisztálásával zajlott, ezért büntetőfeljelentést tett hivatali visszaélés miatt ismeretlen tettesek ellen.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt | [
"Pest Megyei Kormányhivatal",
"Magosz"
] | [] |
A labdarúgó NB III Alföld csoportjának az utolsó helyén álló Battonyai TK vezetése vesztegetési kísérlet miatt feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen. A Békés megyei kisváros csapatának néhány játékosa - a Beol.hu cikke szerint - a saját klubja ellen fogadott az utóbbi hetekben.
A battonyaiak egyik vezetője hétfőn beszélt a Magyar Labdarúgó Szövetség illetékeseivel, akik a Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI) irányították őket. A Battonyai TK ismeretlen tettesek ellen tesz feljelentést, a gyanú szerint a battonyai focisták saját csapatuk ellen fogadtak - írja a Beol.hu.
"Még most sem hiszem el, noha sok jel arra mutat, hogy a játékosaim közül néhányan saját csapatuk ellen fogadtak. Az így szerzett nyeremény jelentősen meghaladhatja azt a juttatást, amit egy győzelem után itt kaphatnak" - mondta az NB III Alföld csoportjában utolsó helyezett Battonyai TK edzője, Mákos Árpád a 168 Óra Online-nak.
A nemrég még stabil középcsapatot ugyan sérüléshullám sújtotta, ám a tréner szerint más okok is szerepet játszhatnak a rossz szereplésben. Az Alföld csoportban a vereségeknek tulajdonképpen nincsen következményük, hiszen csak tizenhárom csapat szerepel a bajnokságban, így nem lehet kiesni.
Mákos Árpád az utóbbi időben több gyanús jelre is felfigyelt, például, hogy a hétközi edzéseken remeklő játékosai közül a hétvégi meccseken többen nagyon rosszul, lélektelenül játszottak.
"Többször a 70. percig jól álltunk, de az utolsó 20 percben mindig úgy alakult a mérkőzés, hogy vesztettünk. Ez nem írható az állóképesség számlájára. Néhány játékosom úgy jött le a pályáról, hogy nem volt sáros a meze és nem izzadt meg" - mesélte a battonyai tréner.
A tréner bundára gyanakodik, és azt is kiszámolta, ha egy 2,75-ös oddsra valaki feltesz 15 ezer forintot, és bejön a tippje, akkor sokkal több lehet a nyereménye (ez esetben 41 220 forint), mint az a juttatás, amit az egyesülettől kapna egy esetleges győzelemért.
A szakvezető a 168 Óra Online-nak azt is elárulta: edzőkollégáival is beszéltek már arról, hogy időnként nagyon furcsa eredmények születtek az NB III Alföld csoportjában, így az sem elképzelhetetlen, hogy a fogadási botrány gyanúja az egész csoportot, netán a harmadvonal egészét is érintheti.
A Nemzeti Sport szerint a csapat három játékosa azt kérte egy negyediktől, játsszon úgy, hogy veszítsen a Battinyai TK. A megkeresett labdarúgó azonban jelentette az esetet a csapat edzőkéne és vezetőinek. A szakemberek ezek után öt fordulón át figyelték a játékosokat - a csapat mindegyik meccset elveszítette -, és miután úgy vélték, gyanújuk igazolást nyert, jelentették az ügyet. A gyanúba kevert labdarúgók nevét egyelőre nem kívánják nyilvánosságra hozni, az NNI-nek írt feljelentésben - a sportnapilap szerint - nemcsak az esetet jelentő játékost nevezik meg, hanem a vesztegetési kísérlet résztvevőit is. | [
"Battonyai TK"
] | [
"Nemzeti Sport",
"Battinyai TK.",
"168 Óra Online",
"Magyar Labdarúgó Szövetség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Néhány nap alatt három meghívott versenyző részvételével letudtak egy olyan közbeszerzést, amin sokmilliárd forint sorsa dőlt el. A sietség és a minimálisra korlátozott verseny teljesen legális volt, ugyanis az eljárás jogi alapját éppen a kormány teremtette meg. Most kiderült, ki viheti a hatalmas közpénzes munkát.
A járványhelyzet kellős közepén a kormány három presztízs ügyet tüntetett ki figyelmével és emelt ki kormányhatározatban a fontos közérdekre hivatkozva. A kabinet szerint megkülönböztetett figyelmet érdemlő ügyek egyike a Dubaji Világkiállításon való részvétel, pontosabban a sikeres magyar megjelenéshez szükséges beruházások köre.
Hogy mennyire nem csak elvi ügyről van szó, és hogy milyen gyakorlati célt szolgál a kiemelt státusz, az hamar világossá vált: a február 24-én este megjelent kormányhatározat után másfél nappal a Rogán Antal tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) átsétált a szélesre tárt jogi kapun, és egy speciális, csak nagyon ritkán alkalmazott eljárásban keresett vállalkozót a Dubaji Világkiállítás magyar részvételéhez kapcsolódó rendezvényszervezési és kommunikációs feladataira.
Az úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást csak kivételes esetekben lehet megindítani, mivel nem biztosítja a valódi versenyt: csak azok adhatnak be ajánlatot, akiket erre kifejezetten felkérnek. A fontos közérdekre hivatkozó kormányhatározat éppen erre teremtette meg a jogi lehetőséget: e szerint ugyanis minden olyan beszerzésnél, amely a világkiállítás magyar részvételéhez kapcsolódik, igénybe lehet venni ezt a rendkívül gyors és a versenyt finoman fogalmazva sem ösztönző megoldást a rendkívüli sürgősségre hivatkozva. Jelen esetben a határozat megjelenése után másfél nappal a Rogán-féle NKH kiválasztotta, mely három vállalkozás lehet alkalmas arra, hogy a hónapokig tartó komplex és bizalmi feladatokat ellássák, egyebek mellett megszervezzék Orbán Viktor látogatását is magában foglaló protokolleseményt, egy divatbemutatót, egy exkluzív vacsorát és számos egyéb programot is Dubajban. Ennyi idő elég volt a cégek és a Közbeszerzési Hatóság értesítésére, valamint a közbeszerzési dokumentumok megjelentetésére is.
A felkért cégek sem dúskáltak az időben, mindössze bő egy hetük volt elkészíteni és benyújtani ajánlatukat. De sikerült, és így március 5-én, az ajánlatok bontásakor ki is derült, hogy kik érdemelték ki az NKH bizalmát, és milyen áron vállalnák a munkát.
A legalacsonyabb ajánlatot nettó 3 milliárd 651,9 millió forinttal a Balásy Gyula többségi tulajdonában álló Moonlight Event Kft. adta. A szerződést elvileg már alá is írhatták, azonban ennek még nincs nyoma az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben, így egyelőre csak feltételes módban lehet arról írni, hogy a munka Balásyéknál landolt. Az NKH és az üzletember kapcsolata eddig sem volt laza: Balásy viszi a hivatal által kiosztott kommunikációs munkákat az MVM kommunikációjától az összes plakátkampányig. A Moonlight Event sem kerüli a közpénzt: tavaly egy 30 milliárd forintos állami keretszerződésbe kerültek be alvállalkozóként, az Antenna Hungária Zrt.-t segítik az állami rendezvények lebonyolításában.
A megajánlott ár alapján második helyre futott be az a Fradi-vezér Orosz Pál résztulajdonában lévő Humán Telex Event Kft. (a cégcsoport másik tagja korábban százmilliókért dolgozott a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának), a harmadik pedig az a PLANB Magyarország Kft. lett, amely például közpénzből biztosított tréninget Varga Judit igazságügyi miniszternek.
Ha többet szeretne olvasni Balásy Gyula üzleti sikereiről, itt megteheti: | [
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Moonlight Event Kft.",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Humán Telex Event Kft.",
"PLANB Magyarország Kft."
] | [
"Elektronikus Közbeszerzési Rendszer",
"Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja",
"Antenna Hungária Zrt."
] |
Szerintük nem magyarázható demográfiai okokkal, hogy több billegő választókerületben is nőtt a szavazópolgárok száma az elmúlt két hónapban.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért politikusa szerdán sajtótájékoztatón azt mondta: miközben két hónap alatt 40 ezerrel csökkent a szavazópolgárok száma, a "voksturisták" - vagyis a másik lakcímre bejelentkezők - miatt 12 választókerületben többen szerepelnek a névjegyzékben.
Ezek zömében budapesti, kétesélyesnek számító körzetek, a fővárosi 2-es választókerületben (a XI. kerületben) például február eleje és március vége között 988-cal nőtt a bejelentettek száma - fűzte hozzá, azzal együtt, hogy ez demográfiai okokkal nem magyarázható. A politikus azt mondta: valószínű, hogy az átjelentkezéseket a Fidesz szervezi azért, hogy "last minute szavazókkal" a maga irányába döntse el a billegő körzeteket.
Említett egy szintén visszaélést sejtető példát: a kisvárdai járásban fekvő Tornyospálca egyik átlagos házába több mint száz ember van bejelentve állandó lakosként a választói névjegyzék szerint. Emiatt a baloldali ellenzék helyi jelöltje a hatóságokhoz fordul.
Karácsony Gergely közölte: a szóban forgó választókerületekben aktivistáik ott lesznek az okmányirodák előtt, és nyomon követik, hogy hányan vesznek át lakcímkártyát akár a választás napján.
"Tisztességes módon nem tudna nyerni a Fidesz"
Bárándy Gergely MSZP-s képviselő arról beszélt: nemcsak választási csalásról, hanem bűncselekményről van szó, hiszen a fiktív lakcímre bejelentkezés közokirat-hamisítás. Erre hivatkozva az ellenzéki szövetség a megyei kormányhivatal-vezetőkhöz fordul, azt kérve, az okmányirodákban mindenkit tájékoztassanak erről, aki a választásokig másik lakcímre jelentkezik be.
A szocialista politikus szerint az "Orbán-kormány azért, hogy a billegő körzeteket megnyerje, buszoztat, fiktív lakcímeket kreál", és becsületes embereket tesz cinkossá egy bűncselekményben. Mint mondta, egy ilyen ügyben a fiktív lakcímre bejelentkező a tettes, a lakást papíron rendelkezésre bocsátó a bűnsegéd, aki pedig ezt szervezi, a felbujtó.
Arra a kérdésre, mi igazolja, hogy a bejelentkezések mögött a Fidesz áll, Karácsony Gergely úgy felelt: a visszaélésre lehetőséget adó szabályozást a jelenlegi kormánytöbbség hozta, a kormányhivatalok vezetőit is ők nevezték ki, és az említett választókerületek is olyanok, amelyeket "a Fidesz nagy valószínűséggel tisztességes módon nem tudna megnyerni".
Bárándy Gergely azt hozta példaként, hogy Zuglóban nagyjából 700-zal többen akarnak szavazni, mint ahányan két hónappal ezelőtt a névjegyzékben voltak, míg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kemecsén nagyjából ugyanennyivel kevesebben. A szabolcsi város polgármestere, Lipők Sándor pedig a zuglói jelölt, Papcsák Ferenc kampányfőnöke - közölte. | [
"Fidesz"
] | [
"Párbeszéd Magyarországért"
] |
A Széll Kálmán tér 5,3 milliárd forintos felújítását végző Wis Holding Zrt. ellen csődeljárást rendelt el a bíróság. A cég tulajdonosa, Wicha József ellen a rendőrség egy korábbi ügyből kifolyólag gazdasági bűncselekmény gyanújával nyomoz. Az NNI az eljárás során lefoglalt egy ezer négyzetméteres miskolctapolcai házat, ám azt Wicha már korábban a gyerekeinek ajándékozta, így a bíróság hamarosan feloldotta a hatósági zár alól a palotát.
A Wis Holding Zrt. 2014-ben nyerte el a Kész Építő Zrt.-vel közösen a Széll Kálmán tér 5,3 milliárdos felújítását. A projekt nem volt zökkenőmentes: az átadás csúszott, néhány alvállalkozót a mai napig nem fizettek ki, a számlákat pedig úgy kellett kiperelnie az Indexnek a BKK-tól.
2017. március elején írta meg a Világgazdaság, hogy a bíróság csődeljárást rendelt el a Wis Holding Zrt. ellen. A rendőrség pedig már hosszú ideje nyomoz a cég tulajdonosa, Wicha József ellen tartozás fedezetének elvonása miatt.
Btk. 405. § Tartozás fedezetének elvonása (1) Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el.
A nyomozásról először az Index számolt be 2016 őszén, de a hivatalos adatok alapján az eljárás jóval korábban kezdődött.
A cégnyilvántartás szerint Wicha József tulajdonrészét a Wis Holdingban a Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-Visszaszerzési Hivatala 2015. december 8-án foglalta le, majd az intézkedést a bíróság is megerősítette 2016. május 24-én.
2015. december elején Wicha egyéb vagyontárgyai is hatósági zár alá kerültek: az NNI lefoglalta a Mega Energy Kft.-ben, a Terra Consult Hungary Kft.-ben, és az ötcsillagos sárvári szállodát működtető Spirit Hotel Kft.-ben lévő tulajdonrészeit is.
Az eljárás során lefoglalt az NNI egy hatalmas villát is, ám azt hamarosan feloldották a hatósági zár alól.
A gyerekekre íratott palota
A Wis Holding (akkori nevén Wis Befektetési és Kereskedelmi Rt.) 2001. januárjában vásárolt meg egy 411 négyzetméteres telket Miskolctapolcán. Az ingatlant 2001. júliusában Wicha József egy másik cége, az azóta már megszűnt Filbex Zrt. vette meg, augusztusban pedig Wicha lett a tulajdonosa.
Két évvel később, 2003. júliusában az ingatlanhoz csatolták a 4.351 négyzetméter nagyságú szomszédos telket, ezzel egy 4.762 négyzetméteres óriásbirtok jött létre, amin a tulajdoni lap szerint még ugyanebben az évben házépítés kezdődött.
2003. augusztusában 319.000 euró, szeptemberben 478.500 euró, 2004. márciusában pedig 1,23 millió svájci frank erejéig került jelzálog az ingatlanra. Az akkori árfolyamokkal számolva ez összesen mintegy 404 millió forintot tett ki, a hitelező minden esetben az MKB volt. Az euróban jegyzett jelzálogokat 2005-ben, a svájci frankban jegyzetteket 2006-ban törölték az ingatlan tulajdoni lapjáról.
A villa építése vélhetően 2004-ben fejeződött be, legalábbis Wicha József 2010-ben nyilatkozta a Borsnak, hogy hat évvel korábban épített Miskolcon “egy szép nagy, ezer négyzetméteres klasszicista jellegű házat egy álomkerttel".
Gyerekeire íratta palotáját a Széll Kálmán tér csődbe ment kivitelezője from atlatszo.hu on Vimeo.
A palotaszerű épület hamarosan Wicha fő cégének, a Wis Holding Zrt. banki kölcsöneinek biztosítéka lett. 2006-ban 1,23 millió svájci frank, 2010-ben 2,3 millió euró értékű tartozás fejében jegyzett be rá jelzálogjogot az MKB, majd 2013-ban jött az OTP bejegyzése 180 millió forint hitel zálogaként. Ahogy az egyiket törölték, jött a következő, a cég 2015-ös beszámolója is fedezetként említi, de 2016. december 27-én az utolsó, OTP-s jelzálog is lekerült az ingatlanról.
Közben azonban megjelent a rendőrség. A Nemzeti Nyomozó Iroda 2015. december 15-én zár alá vette a villát, ám fél évvel később, 2016. június 28-án feloldották a hatósági zárat. Ennek okáról először a Wicha József ellen nyomozó BRFK-t kérdeztük, ők viszont a Fővárosi Főügyészséghez irányották lapunkat.
A Főügyészség azt közölte az Átlátszóval, hogy bírósági döntés miatt kellett feloldani a miskolci ingatlan zár alá vételét; továbbá kiemelték, hogy a Wicha József elleni nyomozás nem kapcsolódik a Széll Kálmán tér felújításához.
“A kérdezett ügyben tartozás fedezete elvonásának bűntette miatt indult büntetőeljárás a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Az ügynek egy gyanúsítottja van. A félreértések elkerülése végett megjegyezzük, hogy a nyomozás a Széll Kálmán téri felújítást nem érinti. A fenti üggyel kapcsolatban indult vagyon-visszaszerzési eljárás során a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda, mint vagyon-visszaszerzési hatóság a kérdezett ingatlant zár alá vette. Az illetékes kerületi ügyészség ezután indítványozta a bíróságon az ingatlan zár alá vételét, amit azonban a Budai Központi Kerületi Bíróság – a Fővárosi Törvényszék által helybenhagyott – végzésével elutasított. A bíróság jogerős döntése alapján a nyomozó hatóságnak haladéktalanul intézkednie kellett a zár alá vétel feloldásáról."
A palota tulajdoni lapja alapján vélhetően azért utasította el a bíróság a lefoglalást, mert Wicha József az NNI megjelenése előtt négy hónappal, 2015. augusztus elején két nagykorú gyermekének ajándékozta az ingatlant. Vagy megérezte a baj közeledtét, vagy egyszerűen csak szerencsés időzítéssel jött rá a jóságosság, de úgy tűnik, hogy ezzel a lépéssel sikerült megúsznia a hatósági intézkedést és a palota elvesztését.
Wicha József holtig tartó használati jogot tartott fenn magának a gyerekeinek ajándékozott ingatlanra, melynek udvarán márciusi felvételünk idején épp munkások szorgoskodtak. A palota egyébként visszafogott stílusú, de gigantikus méretével erősen kilóg a környezetéből.
Fűtésszerelőből milliárdos
A 1963-as születésű Wicha József mindenhol büszkén hangoztatja, hogy fűtésszerelőként kezdte, és hosszú évek kitartó munkájával lett milliárdos. A miskolci vállalkozó eleinte építőanyag-kereskedelemmel, majd ingatfejlesztéssel foglalkozott. Nevéhez fűződik a Váci úti Európa Center, az ötcsillagos sárvári Spirit Hotel, és a Római-parti Wellness Otthon lakópark is. Első millióját egy ózdi kohó elbontásából szerezte, később sorban jött a többi.
“A kohó után más bontásokra is mutatkozott igény, de én akkor nem pénzt kértem érte, hanem az anyagot, amit máshol jó pénzért eladtam. Az ötleteken nagyon sok múlott és múlik ma is. (...) Szeretem a szép órákat, a legújabb divat szerint öltözködöm, van egy CL 65 AMG Sport Mercedesem és nagyon szeretek utazni, síelni, kirándulni, lovagolni. Alapvetően mindenem megvan, már nem a pénzért dolgozom. A pénzt nyugtatja az idegrendszert, de tényleg nem boldogít. Boldogságot az elért sikerek adnak. (...) Szeretnék tenni azért, hogy olyan országban élhessek, amit sokunk tíz-tizenöt éve elképzelt. El kellene érni, hogy Magyarországon az emberek a törvényeket betartsák. Bajaink egyik gyökere, hogy mindig kibúvókat, kiskapukat keresünk, átlépve a rendet biztosító előírásokat." – Bors-interjú, 2010
Wicha József vagyonát a fenti interjú készítésének idején 9 milliárd forintra saccolták, a Napi.hu 2014-es “A 100 leggazdagabb magyar" című kiadványában pedig a 64. helyen állt 10,2 milliárd forintra becsült vagyonnal. A 2015-ös összesítésbe azonban már nem került bele, ami jól mutatja romló anyagi helyzetét.
2014-ben csődbe ment az Európa Center logisztikai és üzleti parkot megvalósító cége, a Terra Invest Zrt., melyben 2006 óta tulajdonos volt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Fejlesztési Tőkealap is. Vélhetően az állami bank 3,1 milliárd forintos tőkejuttatása miatt nyilvánította stratégiailag kiemelt fontosságú szervezetté a kormány 2015 tavaszán a Terra Investet, amely nem tudta fizetni a devizahiteleit.
Az államilag irányított felszámolás még folyamatban van, a cégadatok szerint az eljárást irányító Nemzeti Reorganizációs Kft. legutóbb tavaly januárban próbálta értékesíteni az Európa Centert 8 milliárd forintért. Az árverés azonban eredménytelen lett, mert mindössze 6,3 milliárd forint volt a legmagasabb ajánlat, illetve “Az értékesítésre kínált terület vonatkozásában tisztázatlan jogvita áll fent".
Wicha József másik cége, a Wis Holding Zrt. nem sokkal a Terra Invest felszámolásának kezdete után, 2014. decemberében nyerte el a Kész Építő Zrt.-vel közösen a Széll Kálmán tér 5,3 milliárd forintos felújítását.
10 év alatt 4 milliárd EU-s támogatás
Az Európa Center honlapja szerint a budapesti gigaberuházás 2008-ban 402 millió forint európai uniós támogatást kapott, ez azonban nem található meg a támogatott projekteket nyilvántartó kormányzati honlapon.
Az viszont percek alatt kiderül az uniós beruházások nyilvántartásából, hogy Wicha József egyéb cégei az elmúlt tíz évben összesen 4 milliárd forint EU-s pénzt kaptak. Az összeg nagy részét, bő 3,9 milliárdot miskolci beruházásokra kapták Wicha különböző érdekeltségei. Jutott bőven az Európa Center Miskolc Üzleti és Logisztikai Park létrehozására és fejlesztésére, valamint a Wis Holding fűrésztelepére is.
Cégnév Dátum Támogatás célja Támogatás összege (Ft) EF-Invest Kft. 2009.09.09. EURÓPA CENTER MISKOLC Üzleti Inkubátor Központ létesítése 221.426.838 Európa-Center-Miskolc Kft. 2009.09.09. Európa Center Miskolc Üzleti és Logisztikai Park létrehozása 776.817.915 2010.09.06. Európa Center Miskolc Üzleti és Logisztikai Park III. ütem fejlesztése 494.217.195 2012.06.14. Európa Center Miskolc Üzleti és Logisztikai Park IV. ütem fejlesztése 364.390.416 2013.12.18. Európa Center Miskolc Üzleti és Logisztikai Park V. ütem, “E" épület fejlesztése 958.952.468 Mento Környezetkultúra Kft. 2006.10.31. Építési-bontási hulladék feldolgozó üzem előkezelési technológia kiépítése 24.997.661 2007.10.11. Termékpaletta bővítése az építési-bontási hulladék feldolgozó technológia komplex fejlesztésével 49.998.000 Spirit Hotel Kft. 2014.03.28. Képzések a SPIRIT HOTEL Kft.-nél 37.332.345 Wis Holding Zrt. 2012.01.05. Telephelyfejlesztés a WIS Zrt-nél Miskolcon 120.000.000 2013.01.29. Innovatív technológiák alkalmazása a fűrészáru gyártásában 981.751.624
Az ECM honlapja szerint az üzleti park két kiemelt bérlője a Bosch és a Borsodwood Kft., “amely egy a Magyarországon honos összes lombos fafaj – elsősorban bükk, tölgy – feldolgozására alkalmas fűrészüzemet üzemeltet a Parkban. Az itt előállított fűrészárut nagyrészt az EU-országokban, Magyarországon, Egyiptomban és Kínában értékesítik."
A dolog érdekessége, hogy a Borsodwoodot a Wis Holding alapította 2014-ben, és ma is Wicha József cége a többségi tulajdonosa, 2016 novembere óta pedig tulajdonos benne Wicha fia is. Az üzleti sikerek egyelőre nem túl látványosak: a cég első teljes működési évében, 2015-ben nettó 306,8 millió forint árbevételt ért el, adózott eredménye pedig mindössze 338 ezer forint lett.
A Wis Holding miskolci fűrésztelepe 2015 tavaszán nyílt meg, de a Jobbik helyi szervezete tiltakozott a beruházás ellen, mert a párt két közleménye szerint az állami tulajdonú Északerdő Zrt. emiatt zárta be saját üzemét, a Ládi Fűrésztelepet.
Banki hitelek szinte mindenen
A Közjegyzői Kamara nyilvántartása szerint Wicha József több érdekeltségének is nagy összegű tartozásai vannak.
A Wis Holding Zrt. fő hitelezője az UniCredit Bank volt, amelynek jelenleg hét zálogbejegyzése van a cégen. 2014-ben és 2015-ben az osztrák tulajdonú pénzintézettől összesen 4 milliárd forint értékben vett fel kölcsönt a Wis Holding, melynek különféle eszközei biztosítják a követelést.
Zálogtárgy a Széll Kálmán tér felújításából származó bevétel 150 millió forint értékben, egy EU-s támogatás 680,2 millió forint értékben, valamint különböző gépek, köztük a valószínűleg a miskolci fűrésztelepen használt targoncák, homlokrakodó, körfűrész és kéregtelenítő is.
A Wis Holding és Wicha fiának tulajdonában lévő, fűrészáru előállításával és értékesítésével foglalkozó Borsodwood Kft. a kamarai nyilvántartás szerint több szállítási szerződést sem teljesített (egyet pl. az állami tulajdonú Bakonyerdő Zrt.-nek 6 millió forint értékben) 2015 végén és 2016 elején.
Az összesen 73,6 millió forintos követelést 2016 júniusa óta egy faktorcég, a Debt-Invest Zrt. kezeli. Emellett a Borsodwood 2016 augusztusa óta lízingel az osztrák tulajdonú Ober Pénzügyi Zrt.-től két Skoda Fabiát és egy Alfa Romeót, 2017 januárja óta pedig egy Mercedes kisteherautót és egy A8-as Audit. 2017 februárja óta viszont a Borsodwood összes vevőkövetelése és ingósága egy 55 millió forintos hitel fedezete, melyet az UniCredit Banktól vettek fel.
Kattints a nagyobb ábráért!
A Hold utca 2. alatt található miskolci üzleti parkot működtető Európa-Center-Miskolc Kft. (ECM) összesen 2,26 milliárd forinttal tartozik az UniCredit Banknak, amely a több tételből álló tartozás fejében zálogjogot jegyzett be a cég biomassza fűtőművére, és összes bevételére. Külön zálog terheli a Bosch által, és az ECM-nél fióktelepet fenntartó, a continentalos Sánta János közvetett tulajdonában lévő Országos Dohányboltellátó Kft. által fizetett bérleti díjat is.
Az ECM nincs hatósági zár alatt, a cégben Wicha csak 2012-ig volt tulajdonos a Wis Holding Zrt.-n keresztül. Kapcsolata viszont azóta is meglehetősen szoros a vállalkozással, amely 2009-2013 között 2,6 milliárd forint EU-s támogatást kapott. Az ECM többségi tulajdonosa 2012 óta a Novarov-Immo Kft., amelyet három cég, a Maximus Kft., a Business-Wagel Kft. és a Kossuth tér 6-8. Kft. birtokol.
A négy vállalkozás között elég nagy az összefonódás, mindegyik a másik három tulajdonában van. A tisztségviselők azonban adnak némi támpontot az érdekeltségek feltárásában: a Maximus Kft. ügyvezetője maga Wicha József, a Business-Wagel Kft.-t pedig a lánya igazgatja. A szoros kapcsolatot mutatja az is, hogy az ECM és Wicha József fia 2016 júniusában – amikor már javában folyt a Wicha elleni rendőrségi nyomozás – megalapította az ECM-Start-Hungary Kft.-t.
Az ötcsillagos sárvári szállodát működtető Spirit Hotel Kft., melyben Wicha József résztulajdonos, a kamarai nyilvántartás szerint a CIB Banknak tartozik 53,5 millió euróval, vagyis 16 milliárd forinttal 2014 óta. A hitel fejében a banknak zálogjoga van a cég valamennyi ingóságára, a CIB-nél vezetett bankszámláira, továbbá a hotel hasznosításából származó bevételeire is.
A rengeteg adósság mindenesetre nem szegte kedvét Wicha Józsefnek. Néhány hónappal az ellene folyó rendőrségi nyomozás kezdete előtt, 2015 márciusában a miskolci Sikernapon tartott előadást. Itt hosszasan beszélt szegény gyerekkoráról, és arról, hogy kemény munkával miként sikerült meggazdagodnia.
“Az üzletben akkor vagyunk jó helyen, ha cidrizünk, ha van izgalom, az egyfajta dopping, amitől jobban odafigyelünk a történésekre. De a félelmeinket le kell küzdenünk és akkor hozza az univerzum a lehetőségeket." – Boon.hu
Videó: Baranya Ákos. A cégadatokat az Opten szolgáltatta.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Wis Holding Zrt."
] | [
"ECM-Start-Hungary Kft.",
"Novarov-Immo Kft.",
"Kossuth tér 6-8. Kft.",
"Északerdő Zrt.",
"Országos Dohányboltellátó Kft.",
"Ládi Fűrésztelep",
"Fővárosi Főügyészség",
"Debt-Invest Zrt.",
"Filbex Zrt.",
"CIB Bank",
"Spirit Hotel Kft.",
"Terra Consult Hungary Kft.",
"SPIRIT Hotel Kft.",
"WIS Zrt-nél",
"Business-Wagel Kft.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"MFB) Fejlesztési Tőkealap",
"Wis Befektetési és Kereskedelmi Rt.",
"EURÓPA CENTER MISKOLC Üzleti Inkubátor Központ",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-Visszaszerzési Hivatala",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Európa Center",
"Fővárosi Törvényszék",
"Bakonyerdő Zrt.",
"Maximus Kft.",
"Borsodwood Kft.",
"Közjegyzői Kamara",
"EF-Invest Kft.",
"Nemzeti Reorganizációs Kft.",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Ober Pénzügyi Zrt.",
"Terra Invest Zrt.",
"Terra Invest",
"Kész Építő Zrt.",
"Európa-Center-Miskolc Kft.",
"Mento Környezetkultúra Kft.",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Mega Energy Kft.",
"UniCredit Bank"
] |
Magyarország ma este már csupán egy rövid és lényegre törő bejelentést, egy lemondó nyilatkozatot várt Schmitt Páltól: "a mai nappal lemondok köztársasági elnöki tisztségemről" - reagált a párt Schmitt Pál péntek esti, kisdoktori címének elvételével kapcsolatos tévéinterjújára.
"Megdöbbenéssel fogadtuk, hogy Schmitt Pál ma sem merte meghozni az egyetlen morálisan elfogadható döntését. Így Orbán Viktor dolga és felelőssége eltávolítani őt a székéből, hiszen ő volt az is, aki oda ültette. Elvárjuk ezért Orbán Viktortól, hogy azonnal mondassa le Schmitt Pált" - közölte az MSZP.
Az államfő a köztévé interjújában azt mondta, nem esett jól neki, hogy elvették doktoriját, de bebizonyítja, hogy hetvenévesen is képes írni egyet. Örülök, hogy nincs kettős mérce Magyarországon - kezdte Schmitt Pál az interjút. Schmitt Pál a negyedórás interjújában nem kért bocsánatot, és nem mondott le államfői tisztségéről. Mint mondta, nem fog azért perelni, mert a Semmelweis Egyetem szenátusa elvette a doktori címét, ugyanakkor méltánytalannak tartja, hogy a testület nem várta őt meg, és nem hallgatta meg a véleményét.
"Nincs összefüggés véleményem szerint, bár sokan így értelmezik" - válaszolt Schmitt Pál a közmédiának pénteken adott interjúban arra a kérdésre, megfordult-e a fejében, hogy miután megfosztották kisdoktori címéről, lemond az államfői posztról.
20 éve írtam ezt a dolgozatot, mert édesanyám erre kért - mondta Schmitt Pál. A Testnevelési Egyetem biztatott arra, hogy írjam meg ezt a dolgozatot. Az államfő szerint az előopponensi véleményben nem szerepelt, hogy "ácsi, írd át a dolgozatot". Szerinte korábban azt nyilatkozta, hogy a Tényfeltáró Bizottság véleményét tiszteletben tartja, és ez a bizottság azt állapította meg, hogy az egyetem hibázott. | [
"Testnevelési Egyetem"
] | [
"Tényfeltáró Bizottság",
"Semmelweis Egyetem"
] |
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. valamint a Konzum PE Magántőkealap együttesen 49,02 százalékos, meghatározó befolyást szerez az Appeninn Holding Nyrt.-ben – olvasható a cég pénteki közleményében. A megállapodás értelmében a Konzum Nyrt. és a Konzum PE Magántőkealap egyenlő arányban, 24,51 – 24,51 százalékos tulajdont szerez az elsősorban irodaházakat, ipari és logisztikai ingatlanokat tulajdonló, illetve üzemeltető Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt.-ben.
A mostani ügylettel kapcsolatban Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója az ügylet kapcsán hangsúlyozta, hogy befektetőként határozott tervekkel érkeznek az Appeninn Holdinghoz. "A vállalatot a részvényesek támogatásával szabályozott ingatlanbefektetési társasággá (SZIT) kívánjuk alakítani azzal a céllal, hogy az ebből származó gazdasági előnyöket kiaknázva az Appeninn Holdingban összpontosítsuk jövőbeli ingatlanbefektetéseinket. A társaság emellett megfelelő platformot képez a már meglévő ingatlanportfóliónk részbeni átstrukturálásához is" – mondta Jászai Gellért. "A kedvező kamatkörnyezet, a jól teljesítő ingatlanpiac, illetve a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok által nyújtott gazdasági előnyök a kisrészvényesek számára is optimális befektetési környezetet biztosítanak."
A közlemény szerint az Appeninn tulajdonában és üzemeltetésében lévő, összesen 65 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanok eszközértéke meghaladja a 22 milliárd forintot. | [
"Konzum PE Magántőkealap",
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt."
] | [
"Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt.",
"Konzum Nyrt."
] |
Vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel vádolnak egy korábban felszámolási ügyekkel foglalkozó nyíregyházi bírót, akinek a büntetőpere hétfőn kezdődött a Debreceni Törvényszéken.
Fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy által kötelességszegéssel, folytatólagosan elkövetett vesztegetés és folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség K.-né J. Judit bíró ellen, aki a bűncselekmények elkövetésekor az akkori Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság felszámolási ügyekben eljáró bírájaként dolgozott.
A vádirat szerint az elsőrendű vádlott bíró és a másodrendű vádlott, aki két cég képviselőjeként felszámolással foglalkozott, ügyfélként rendszeres kapcsolatban állt egymással. 2008 vége és 2010 eleje között az elsőrendű vádlott folyamatosan különböző jogtalan előnyöket kért és fogadott el a másodrendű vádlottól. H. Attila ennek fejében azt kérte, hogy a bíró hivatali kötelességét megszegve nagy számban, esetenként konkrét felszámolási ügyekben az általa képviselt cégeket jelölje ki felszámolóként.
A vádirat szerint a két vádlott hetente többször beszélt telefonon és személyesen, rendszeresen egyeztették a másodrendű vádlott felszámolási ügyeit, a bíró többször a lakásán fogadta a felszámolót, és beadványokat is átvett tőle.
Az ügyészség eljárása során kiderült, hogy a másodrendű vádlott rendszeresen szállította a bírónőt saját autóján, több alkalommal még a bíróságra is ő vitte be, rendezte a bíró autójának üzemeltetésével kapcsolatos teendőket, intézte a nő devizában lekötött megtakarításainak ügyeit, egyszer pedig még egy családi hosszú hétvégét is fizetett neki. Az ügyészség egy vádlottakkal összefüggő bérleti jogviszonyra is fényt derített, a felszámoló által képviselt cégek egyike a bíró családtagjainak betéti társaságától - amelynek székhelye a bíró lakása volt - bérelt irodát. Két esetben konkrét pénzmozgásra is kitér a vádirat. Egy alkalommal a másodrendű vádlott egy felszámolás alatt lévő cég vezetőjétől kért 150 ezer forintot arra hivatkozva, hogy az összeget borítékban a bíróságon kell átadnia. A bíró átvette a pénzt, és a felszámolóbiztos H. Attila lett.
A Központi Nyomozó Főügyészség szerint K.-né J. Judit folyamatosan megszegte a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben rögzített kötelezettségeit, megszegte bírói esküjét, és a másodrendű vádlottat érintő ügyekben részrehajlóan, sorozatosan jogtalan előnyöket biztosítva járt el. A felszámolókat nem véletlenszerűen és nem arányosan jelölte ki, a másodrendű vádlotthoz köthető cégek aránytalanul sok megbízást kaptak, és több esetben kollégáit is próbálta befolyásolni ennek érdekében.
Az ügyben a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) tett feljelentést, a bizonyítékok között pedig a vádhatóság az NBH titkos információgyűjtésére és titkos adatszerzésre is hivatkozik - tájékoztatta az MTI-t Tatár Tímea, a bíróság szóvivője.
A Debreceni Törvényszéken a hétfői első tárgyaláson a másodrendű vádlott igazoltan nem jelent meg, az elsőrendű vádlott pedig nem kívánt vallomást tenni. K.-né J. Judit a nyomozás során sem tett vallomást, annyit jelentett ki, hogy a cselekményeket nem követte el és nem érzi magát bűnösnek.
A tárgyaláson az elsőrendű vádlott elmondta, hogy a vádemelés óta már nem foglalkozik felszámolási ügyekkel, cégbíróként dolgozik a Nyíregyházi Törvényszéken. Az eljárás márciusban folytatódik. | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nyíregyházi Törvényszék",
"Debreceni Törvényszék",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban rendelt hatástanulmányokat 24 millióért.
A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött vállalkozási szerződést a kormányzati honlapon publikálták.
Az eGOV Tanácsadó Kft. tizenöt előzetes és két utólagos hatásvizsgálat elvégzésére, illetve két összefoglaló tanulmány elkészítésére kapott megbízást 45 napos határidővel, összesen nettó 24 millió forintért.
A szerződés megkötését a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény átfogó módosításával indokolta a tárca, vagyis azzal, hogy új működési modellt vezettek be az elektronikus közigazgatásban, ehhez kapcsolódóan pedig kötelező a hatásvizsgálat elvégzése.
A hatásvizsgálatok kiemelt célcsoportját az állami és az önkormányzati intézményi rendszerben dolgozók adják, miután az elektronikus ügyintézési szabályok változása elsősorban őket érinti. A hatásvizsgálatoknak ki kell térniük arra, hogy az új modell milyen hatással van a köztisztviselők munkájára, mennyiben segíti őket vagy éppen növeli munkaterhüket. Vizsgálni kell "a hozzáállásuk várható jellegét, esetleges változását" is. | [
"eGOV Tanácsadó Kft.",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] | [] |
1500 hektár föld pályázat nélkül Simicskáéknak
Budapest — Győzött a Blikk! A Földművelésügyi Minisztérium ugyanis rendelkezésünkre bocsátotta a pályázat nélkül kiadott állami földek és használóik listáját, amelyet lapunk újságírója, Kozák Dániel perelt ki a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől (NFA).
Simicska számos cége kapott a pályázat nélkül kiadott földekből (Fotó: Magyar Nemzet/Hegedűs Márta)
A paksaméta több mint 22 ezer tételt tartalmaz, mivel ennyi kisebb-nagyobb különböző terület került cégekhez és magánszemélyekhez hasznosításra egy évre 2013 októbere és 2014 októbere között. Összesen 30 ezer hektárról, vagyis egy fél-balatonnyi területről lehet szó.
Bár az irdatlan adatmennyiség miatt még csak szúrópróbaszerűen vizsgáltuk a listát, azért több olyan céget is találtunk, amely valamely nagy hatalmú pénzember vagy politikus érdekeltségébe tartozik.
A közelmúltig Orbán Viktor miniszterelnök legközelebbi szövetségesének számító Simicska Lajos érdekeltségei például a Blikk számításai szerint több mint 1500 hektárhoz jutottak ilyen formában. Amikor a szerződéseket kötötték, még jó volt a viszony az ország talán két legbefolyásosabb embere között, ez azóta a hírek szerint megromlott, így a következő évben Simicska cégei bukják ezeket a földeket.
Mészáros Lőrinc felcsúti fideszes polgármester az egyik legújabb cége, az Aranykorona Zrt. révén jutott néhány kisebb földdarabhoz Székesfehérvár külterületén. A milliárdosok közé felemelkedő volt gázszerelő öt hektárt kapott ily módon. Tavaly, mint azt megírtuk, egy másik cége révén Alcsútdobozon kapott állami birtokokat, de ezeknek most nem találtuk nyomát.
Az ország egyik leggazdagabb embere, Csányi Sándor OTP-vezér agrárérdekeltségei is részesültek állami földekben. A Bólyi Mezőgazdasági Zrt. négyhektárnyi területe azonban eltörpül a tízezer hektáros birodalom mellett.
A Blikk győzelme kettős. Nem csak azt sikerült felfedni, hogy kiknél landoltak a parcellák. A minisztérium azt is megígérte, hogy véget vet a vitatható gyakorlatnak, vagyis annak, hogy az állami földeket saját mérlegelése alapján, pályázat nélkül adja ki hasznosításra.
– Ezentúl arra törekszünk, hogy pályázaton hirdessenek meg minden olyan birtoktestet, ahol megvannak a hosszú távú, pályázat útján történő hasznosítás feltételei. Az új gazdasági évben három hektár feletti állami földekre csak kivételes esetekben köt az NFA megbízási szerződéseket – mondta Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár, amikor átadta a dokumentumokat.
Blikk-információ | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Bólyi Mezőgazdasági Zrt.",
"Aranykorona Zrt."
] | [
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Magyar Nemzet/Hegedűs Márta"
] |
Már valamivel tisztább a kép a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb korrupciós botrányában, a 4-es metró beruházásaihoz köthető visszaélések ügyében. A kormány ugyanis pénteken nyilvánosságra hozta az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF több mint száz oldalas jelentését, amelyből kiolvasható a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány, valamint a szocialista-szabaddemokrata fővárosi vezetés felelőssége. A százmilliárdokat elnyelő projekt kálváriája természetesen elválaszthatatlan a Budapestet húsz éven keresztül irányító Demszky Gábortól is, aki 1990-től kezdődően állandó kampánytémává emelte a 4-es metró ügyét.
A 4-es metró tervezése már évtizedekkel ezelőtt felmerült, de igazából csak Demszky Gábor főpolgármester működésével vált állandó kampány-szlogenné. Demszky 1990-ben még azzal igyekezett csábossá tenni magát, hogy észak- és dél-Pest között nagy befogadóképességű, gyors hajók fogják szállítani a fővárosiakat, vagyis hogy közlekedési útvonallá teszi a Dunát. Később ez az amúgy jó ötlet kimaradt az ígéret-halmazból, helyette időnként feltűnt az új metróvonal lufija.
Az olcsóbb nem kellett
Tisztázzuk: metróra minden világvárosnak szüksége van, de nem mindegy, hogy az hol és mennyiért épül. Történetesen Budapestnek jót tenne, ha több földalatti vonala lenne, de a 4-es vonal – közlekedési szakértők szerint – teljesen feleslegesen épült. Pontosabban: egy érdekcsoport hasznára. Az új vonal ugyanis gyakorlatilag a 7-es buszt váltja ki – állították évekkel ezelőtt a szakértők a Levegő munkacsoporttól a VEKÉ-ig, és kevés a pozitív hatása Budapest tömegközlekedésére. A 4-es vonal helyett több megoldás is kínálkozott, ám az MSZP-SZDSZ-es városvezetés mindent lesöpört az asztalról. Meg lehetett volna hosszabbítani például Kelenföld felé a 2-es vonalat, kidolgoztak olyan javaslatot is, mely szerint Érd irányából gyors elővárosi vonatok futottak volna Pestre a Déli-vasúti összekötőn át a Keleti pályaudvarra. Mindegyik ötlet könnyen, gyorsan és – no ez a lényeg – olcsón kivitelezhető lett volna. De az olcsó nem kellett. A 90-es évek közepén orosz cégek a volt szovjet államadósság terhére ingyen megépítették volna a 4-es metrót. Nem kellett! Ingyen nem. Aztán 1996 végén – akkor, amikor az önkormányzatok elkezdtek dúskálni a belterületi földek után járó milliárdokban, hirtelen kezdeni kellett valamit az égből pottyant több mint félszáz milliárd forinttal. Nosza, építsük meg mégis a metrót! Atkári János, Demszky pénzügyi zsenije különösen pártolta az ötletet.
Jóval a rendszerváltás előtt döntöttek a 4-es metróról
Nézzük a kronológiát:
1972-ben Budapest és környéke Közlekedésfejlesztési Terve a metró negyedik vonalaként a Dél-Buda – Rákospalota vonalat jelölte meg. (DBR)
1977-ben az ÁTB 5005/1977. számon jóváhagyta a fejlesztési célt (I-II. szakasz: Budafok-Baross tér – Baross tér – Bosnyák tér). E határozattal utasítást kapott a Fővárosi Tanács elnöke, hogy az I. szakasz beruházási javaslatát terjessze az ÁTB elé, 1978 első félévében.
1985-86-ra a pénzügyi és ütemezési előirányzatok ismételten megváltoztak, az észak-déli metróvonal építése elhúzódott. Az ÁTB 5033/1986. sz. határozata a DBR-ről is rendelkezett akképpen, hogy a beruházási javaslatot, stb. 1987-ben kell az ÁTB elé terjeszteni.
1988-ban merült fel először a vonal építéséhez szovjet kapacitások bevonása, az addigra kialakult magyar külkereskedelmi aktívum kiegyensúlyozására.
1989 végén és 1990 elején más külföldi cégek is jelentkeztek a metróépítésben való érdekeltségüket és finanszírozási hajlandóságukat jelezve (Siemens, AWG, SKANSKA, Intermetro).
1990. júliusában a SIEMENS vezette konzorcium is beadta időközben elkészített ajánlatát, még a “pályázat" kiírásának kézhezvétele előtt /!/
1991. május 16-án tárgyalta a Fővárosi Közgyűlés a “Javaslat a főváros gyorsvasúti hálózatának továbbépítésére, a DBR metróvonal koncepciójára, figyelemmel a nemzetközi ajánlatkérés eredményeire" című előterjesztést. Az ennek nyomán született határozatban (598/1991. sz.) a Közgyűlés egyetértett a gyorsvasúti hálózat továbbépítésével, elfogadva a Dél-Buda- Belváros- Zugló- Rákospalota irányban a fejlesztés elődlegességét. Határozat született továbbá a teljes nyomvonal pontos meghatározására és előzetesen az ajánlatok megfelelő összehasonlítását biztosító tenderkiírás összeállítására is.
1994. novemberében Demszky Gábor főpolgármester hivatalos látogatást tett az EIB-nél, kérve támogatását a projekt értékeléséhez és a bank részvételéhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére.
1996. március 28-án tárgyalta A Fővárosi Közgyűlés az új metróvonal döntés-előkészítéséről szóló tájékoztatót, és 502-504/1996. (III. 28.) Főv. Kgy. sz. határozataiban – többek között – felhatalmazást adott a főpolgármester számára a kormányzati szervekkel a tehermegosztásról folytatandó tárgyalásokra, a napirenden lévő kormány-előterjesztés kidolgozásában, ezen belül a közreműködésre az orosz államadósság terhére történő megvalósítás kérdéseinek tisztázásában.
1996. májusában a Kormány 2126/1996. (V. 29.) sz. határozatában úgy döntött, hogy további tárgyalásokra van szükség az orosz ajánlattevővel és kormányzati szervekkel az ajánlat befogadhatósági feltételeinek tisztázására. Azt is rögzítette az MSZP-SZDSZ kormány, hogy 1996 decemberében a metróberuházásról a megvalósíthatósági tanulmány eredményeinek figyelembevételével döntési javaslatot kell előterjeszteni.
1996. szeptemberében 1098/1996. (IX. 17.) Korm. sz. határozatában úgy döntött, hogy előnyben kell részesíteni a rövidebb megtérülésű projekteket az orosz államadósság lebontásánál, tehát a metróépítés céljaira tett ajánlatot nem fogadja el. A kormány a döntést a Programiroda javaslatára hozta meg.
1997. november elején került sor a hitelezőkkel (EIB és Kreditanstalt für Wiederaufbau, Nordic Investment Bank) a hitelbírálatra (a kölcsönfelvevő és a főváros, kormányzat helyzetének feltárása, a projekt előkészítettségének felmérése). A hitelezők a BKV-t javasolták hitelfelvevőnek.
1998. februárjában az EIB-nél kormányzati vezetéssel került sor a hiteltárgyalásokra, a 200 millió ECU kölcsön első 50 millió ECU-s részletéről.
1998. április 9-én írták alá a kölcsön-megállapodást (BKV-EIB) a Garanciaegyezményt (Kormány-EIB), és a háttérgarancia-megállapodást (kormány-főváros-BKV).
1998. november 6-án az Orbán-kormány bejelentette, hogy nem kíván részt venni a metróépítésben.
1998. december – 1999. június: A Fővárosi Önkormányzat bírósághoz fordul a szerződésfelmondás miatt. A bíróság első majd másodfokon is megállapítja, hogy a szerződés egyoldalúan nem bontható fel, tehát érvényes.
2000. március – 2001. december: Mivel az Orbán-kormány a jogerősen érvényes szerződés teljesítését visszautasítja, a főváros a teljesítés kikényszerítésére újból bírósághoz fordul. A per a Legfelsőbb Bíróságon ér véget azzal, hogy az állam teljesítése csak a költségvetés által jóváhagyott mértékig terjed, így az Állam továbbra sem vesz részt a 4-es metróvonal finanszírozásában.
2002. november 7.: Az új MZSP-SZDSZ kormány pénzügyminisztere, László Csaba és Demszky Gábor főpolgármester az EIB alelnökével megállapodnak abban, hogy 2002 november végéig a Pénzügyminisztérium és a főváros közösen elkészíti a 4-es metró finanszírozásának részletes tervét.
2002. december 4.: Az EIB elnöksége jóváhagyja a projekthez nyújtandó hitel feltételeit.
2003. május 14.: Megszületett a megállapodás a kormány és a főváros között a 4-es metróval kapcsolatban: az első szakasza a Kelenföldi pályaudvar és a Keleti pályaudvar között 10 állomással épül meg, egyúttal megkezdik a Bosnyák térig tartó második szakasz 4 állomása megépítésének előkészítését is.
2003. július 23. Az szocialista-szabaddemokrata vezetésű Országgyűlés elfogadta a metrótörvényt. A beruházás elfogadása mellett a parlament a Polgári Törvénykönyvet és az államháztartási törvényt is módosította. Ennek értelmében bizonyos nagyságrend felett előzetes parlamenti felhatalmazás lesz szükséges a kormányzati kötelezettségvállaláshoz. Így lehetővé vált a magánjogi szerződés megkötése a Magyar Állam és a Fővárosi Önkormányzat között.
2003. december 22.: Medgyessy Péter miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester parafálják a metrószerződést, így azt a Kormány és a Fővárosi Közgyűlés is jóváhagyhatja. Épülhet a 4-es metróvonal.
Lesöpörték az orosz felajánlkozást
A 4-es metró történetéből kiviláglik, hogy az építési kedv mindig a szocialista-liberális politika ösztönzésére lódult meg. A legnagyobb gazdasági merényletet az volt, amikor megfúrták az orosz felajánlkozást. A szabaddemokrata vezetésű fővárosi önkormányzat folyamatosan azon ügyködött, nehogy magyar cégek is összeálljanak az építésre. Ennek megvolt a reális esélye: a 90-es évek elején rengeteg bányászati munkahely szűnt meg Magyarországon, legjobb szakembereink Németországban építettek metrót. Az idegen szép, ez volt a liberálisok által sulykolt szlogen, amelyet meg sem lehetett kérdőjelezni. Így aztán nem meglepő, hogy Atkári János volt főpolgármester-helyettes még arra is súlyt fektetett, hogy a metró-pályázatot csak angolul írják ki, magyarul ne.
Százmilliárdos visszaélések
A többit tudjuk. Csak összehasonlításként: Mallorca szigetén a budapestihez hasonló, 7.2 kilométer hosszú metró költségei nem haladták meg a 90 milliárdot. Ráadásul az építkezést két esztendő alatt fejezték be. Hasonló nagyságrendű összegbe kerül a világon bármely metró. A mi DBR-projektünk ennek több mint ötszöröse, a földkerekség legdrágább földalatti építkezése, s negyven évig épült. Az ügyben Magyarországon két nyomozás is folyamatban van, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség is vizsgálatot folytat és az ügyészség az Alstom-kocsik beszerzése kapcsán több személyt vesztegetéssel gyanúsít, de az érintettek nevei nem kerültek nyilvánosságra. A 4-es építkezése örvén ellopott-elcsalt pénzt az OLAF pontosan kiszámolta. A közel 167 milliárd forint a beruházás egyharmadát teszi ki! A több mint száz oldalas jelentésből pedig kiolvasható a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány, illetve a szocialista-szabaddemokrata fővárosi vezetés felelőssége.
Dézsy Zoltán filmrendező vendégírása a PestiSrácok.hu-n. Címlapfotó: MTI | [
"Európai Csalás Elleni Hivatal"
] | [
"Fővárosi Önkormányzat",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Fővárosi Tanács",
"Nordic Investment Bank",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Magyar Állam",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Levegő munkacsoport",
"Kreditanstalt für Wiederaufbau"
] |
Sem doktori fokozata, sem diplomája nincs a Bajor Imrét utolsó hónapjaiban kezelő Vargha Zoltánnak, aki rendszeresen "dr." Vargha Zoltánként nyilatkozik. Varghát 2009-ben jogerősen elítélték közokirat-hamisításért, mert egy hamis diplomával próbálkozott. A hamis papírral a nemzetvédelmi egyetemen sikerült doktorálnia katonai műszaki tudományokból, de az egyetem megfosztotta címétől, miután kiderült a csalás. Vargha az orvosok gesztusait kölcsönözve nyilatkozik, szeret celebekkel mutatkozni, a róla elnevezett "tudományos intézetet" pedig az amerikai kórházsorozatok díszleteinek megfelelően rendezte be, ahol állítása szerint még a rákot is gyógyítani tudja.
Bajor Imre életének utolsó hónapjaiban tűnt fel a színész mellett egy "dr." Vargha Zoltán nevű gyógyító. Varghát a bulvárlapok következetesen "a Bajor Imre felépülését segítő intézet vezetőjeként" aposztrofálták. Április és június között a Blikknek nagyrészt Vargha nyilatkozott Bajor állapotáról. Külön hangsúlyozta, hogy régi ismeretségükre való tekintettel a kezeléseket ingyen végzi, pedig ez az intézetében legalább havi 200 ezer forintba kerülne.
Vargha akkor többször úgy nyilatkozott, hogy a színész a gyógyulás útjára lépett: a kezeléseknek köszönhetően jobban tud járni és beszélni, a daganat pedig nem növekedett tovább. A lapokból az derült ki, hogy a színészt "speciális kezeléssel", "biorezonanciával", "sejtbarát, lúgosító jellegű készítményekkel", "immunerősítő anyagokkal" kezelik.
A hagyományos orvosi kezelést elutasító Bajor Imrét azonban június végén súlyos kimerültség és a kiszáradás veszélye miatt kórházba kellett szállítani. Ezt maga "dr." Vargha kérte, mivel "a kór elleni küzdelem rendkívül igénybe vette a szervezetét". Később az is kiderült, hogy B17-et is alkalmaztak, ami nem vitamin, hanem a mandula és egyéb csonthéjasok magvaiból kinyert, ciántartalmú szer (laetril). Ahogy megírtuk: a B17 kezelésnek nincs klinikailag is igazolt rákellenes hatása, miközben a mellékhatásai a cianidmérgezés tüneteivel egyeznek.
Szereti a fehér köpenyt
"Dr." Vargha Zoltánt a lapok orvosként, természetgyógyászként idézték, de korábban az is előfordult, hogy neurofiziológusnak, sőt professzornak emlegették. Gyakori vendég volt a tévében is. Rendszeresen szerepel az RTL Klubon, ahol az utóbbi időben "tanár úrnak" szólították.
Vargha Zoltán neve előtt mi azért tettük szándékosan idézőjelbe a doktori címet,
mert bár szeret fehér köpenyben szerepelni, Vargha Zoltán egyáltalán nem orvos. Nincs ugyanis doktori fokozata, sőt, diplomája se.
Minderről majd egy kicsit később. Lehet, hogy az orvostudományhoz nagyon kevés köze van, a marketinghez azonban láthatóan kiválóan ért. Az amerikai kórházsorozatok díszletei alapján berendezett rendelőjét Dr. Vargha Metodika Tudományos Intézetnek nevezte el, és a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri elméleti tömbjének tőszomszédságban rendezte be. A Vargha-intézetben álbetegként tett látogatásomról itt olvashat>>>
Az ETT a kuruzslásról "Orvosi diplomával nem rendelkező személy orvosi tevékenységet nem folytathat, a jelenlegi jogszabály azt kuruzslásnak minősíti, de mint természetgyógyász segítőtársa lehet az orvosoknak." (Idézet az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottságának állásfoglalásából)
Honlapján különböző hírességek oldalán pózol. Van közös képe John Lennon fiával és Yoko Onoval, Sheyla Bonnickkal, a Boney M. énekesével, Homonyik Sándorral, Demjén Ferenccel, Szikora Róberttel és egy navahó indián törzsfőnökkel, az intézet Youtube-csatornáján pedig az ufóhívő eddás, Pataky Attila (akinek a neve következetesen rosszul, i-vel szerepel a videóban), valamint Kovács Ágnes olimpikon mesél csodás gyógyulásáról.
Egy saját maga által közzétett videón Vargha fehér köpenyben áll. Mögötte a falon különböző oklevelek és diplomák sorakoznak. Így mutatkozik be:
Dr. Vargha Zoltán vagyok, a tudományok doktora, tehát tudós. Nevét a metodika is, a Vargha nevet, fölkészítésem tudományos kutató munkát elnyerő tudós professzorok részéről nyertem a metodika egyediségénél fogva (sic!). Orvostudomány téren is egyik legpreventívebb metodikának nevezik és egyre nélkülözhetetlenebb a Vargha metodika, mivel most már nem elég csak a sejteknek a biokémiai hatásmechanizmusát segíteni, hanem muszáj a biorezonancia-harmóniát is, ami (miatt) az én metodikám egyedi a világon.
Látható, hogy a diploma kérdése különösen fontos számára, mert ezt egy másik, ugyancsak maga által készített filmen is szóba hozza:
Tavaly (2010-ben – a szerk.) átéltem az úttörést. A pécsi egyetem képzésében természettudomány szakértői diplomát szereztem, ami ugye országszinten még nem fordult elő, mi voltunk az elsők a promóciók közt.
Szereti az idegen szavakat
Ha ezeket az idézeteket nem igazán érti, nem önnel van a baj. Vargha Zoltánt bárhol hallgatja meg az ember, nehéz összefüggést találni a szavai között. Gesztusait elmélyült és gondterhelt orvosprofesszoroktól kölcsönözte, nagyon szeret idegen szavakat, orvosi kifejezéseket használni, bár ezeket nem mindig helyesen teszi. Nincs ez másképpen írásban sem. A Vargha Metodika Tudományos Intézet honlapján a bemutatkozás első mondata például rögtön értelmetlen:
A nevét a "Vargha Metodika tudományok doktora" képzést vezető tudós elbírálóktól kapta, egyediségének köszönhetően.
Később ezt olvashatjuk:
Gyakorlatba tudjuk vinni a világszinti legfrissebb sejtbiológiai tudományos bizonylatokat. Célirányzottan optimalizáljuk az idegsejt-gliasejt (szolgasejt) közti anyagcserét. Egyedüli metodika a világon, mellyel célirányzottan optimalizáljuk a mély és a felszínes nyirokrendszert, ezáltal nincs veszély maradandó sejtpusztulásra vagy akár sejtszaporulatra, daganatra.
Grósz Károlyt is gyógyította
Vargha múltjáról nem sokat tudni. Marosvásárhelyen született 1954-ben. 1986-ban politikai menekültként szökött Magyarországra a Ceaușescu-rendszer elől. Itt folytatta az állítása szerint Romániában elsajátított talpmasszázs-, majd talpreflexológiai kezeléseket, és hamar híre ment. Vargha ebből később a saját magáról elnevezett módszert fejlesztette ki. Ennek lényegét a honlapja így foglalja össze:
A talpon és lábfejen bőr alatt lévő, un. idegleképeződések megadott, pontos ütemezés szerinti ritmikus cél-ingerlésével gyakorol külső-belső biológiai hatást a szervezetre. Így létrehozva az önerőből már megvalósulni nem képes sejtregenerációt, önkorrekciót, a fájdalominger hatásmechanizmusán alapulva.
Módszeréről azt állítja, hogy azzal a depresszión, az allergián, cukorbetegségen, a magas várnyomáson, a meddőségen, a mozgásszervi problémákon, a stroke-on, sőt a gyógyíthatatlan daganatos megbetegedéseken is tud segíteni.
Több "csodás" gyógyulásról számoltak be páciensei. 1995 nyarán például Grósz Károllyal közösen tartott sajtótájékoztatót, amin az egykori miniszterelnök és pártfőtitkár azt mondta: Vargha a vesedaganatától szabadította meg. Ahogy elmondta, ezt nemcsak javuló közérzete jelezte, de a labor- és a CT-vizsgálatok is igazolták.
Grósz Károly rá négy hónapra "súlyos, hosszan tartó betegségben" meghalt.
Jogerősen elítélték
Vargha maradhatott volna a csodamasszőr vagy az alternatív gyógyító szerepében, de a kilencvenes évek végétől szeretett volna közelebb kerülni az orvosok világához. Ehhez azonban diploma kellett. Ahogy a Privátkopó magazin egy 2012-es cikkben részletesen feltárta, Vargha 1998-ban egy a "Târgu Mureș-i (marosvásárhelyi) Orvos- és Gyógyszertudományi Egyetem" által kiadott, hamis diplomát nyújtott be a Magyar Ekvivalencia és Információs Központhoz. A hamis diplomán az intézmény neve sem szerepelt helyesen, azt ugyanis az állítólagos diploma megszerzésének idején még nem egyetemnek, hanem intézetnek hívták (helyesen: Târgu Mureș-i Orvos- és Gyógyszerésztudományi Intézetnek). A papír akkor valahogy mégis átcsúszott a szűrőn.
Vargha az így elismert, hamis diplomáját ezután a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemhez nyújtotta be honosításra. Ott azonban mégiscsak kiszúrták, hogy valami nincs rendben. Hivatalosan megkeresték az okiratot kiállító egyetemet, ahol megerősítették: ők ilyen diplomát soha nem állítottak ki.
2000-ben bírósági eljárás indult Vargha ellen közokirat-hamisítás, kuruzslás és számviteli fegyelem megsértése miatt. Az ügy három bírói fórumot is megjárt. Varghát végül a Fővárosi Ítélőtábla 2009. április 23-án jogerősen háromrendbeli közokirat-hamisításért és egyrendbeli közokirat-hamisítás kísérletében mondta ki bűnösnek.
Vargha azonban még a bírósági eljárás közben bejelentkezett a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) doktori képzésére. Doktori disszertációját 2007-ben a saját módszeréről írta A Vargha-módszer továbbfejlesztése az extrém terhelésnek kitett állomány teljesítő képességének fokozására (.pdf) címmel. Az egyetem 2008. március 13-án állította ki doktori oklevelét katonai műszaki tudományokból (!).
Megfosztották a doktori címétől
Ezt a doktori fokozatot azonban Vargha nem használhatja. A ZMNE utódjától, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől Vargha ügyében a következő választ kaptam:
Amint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudomást szerzett arról, hogy Vargha Zoltánt a bíróság jogerősen elítélte közokirat-hamisításért, indítványoztuk a doktori fokozat visszavonását. Ezt az ügyet 2012. júniusában tárgyalta az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács és a következő, 29/2012 (VI.13.) számú határozatot hozta: A Doktori és Habilitációs Tanács egyhangúlag visszavonta Dr. Vargha Zoltán doktori fokozatát egyetemi végzettség hiánya miatt.
De akkor mi igaz abból, hogy Vargha természettudományi szakértőként végzett a Pécsi Tudományegyetemen? Erről még egy hatásos kép is szerepel a honlapján, amint 2010-ben talárban és talárkalapban átveszi az oklevelet.
Csakhogy a Pécsi Tudományegyetemen soha nem volt természettudományos szakértőképzés. Ezt megerősítette kérdésemre a Pécsi Tudományegyetem sajtóirodája. Az egyetem egészségtudományi karán természetes élet- és gyógymódok felsőfokú szakirányú kétéves továbbképzési szak volt. Ehhez azonban előfeltételként legalább egy alapfokú diploma kellett. Miután a Pécsi Tudományegyetem egyedi ügyekben nem adhat felvilágosítást, arra a kérdésemre nem tudtak válaszolni, hogy Vargha Zoltán erre a képzésre vajon milyen diplomával nevezhetett be.
Vargha néhol azt is feltünteti, hogy az American Academy of Neural Therapyn is tanult. Ilyen nevű akadémiára vagy egyetemre azonban a Google csak néhány elszórt utalást talál. Önálló honlapja nincs. Az állítólagos American Academy of Neural Therapy Facebook-oldalát mindössze négyen lájkolták. Köztük három magyar van, egyikük maga Vargha Zoltán.
Nem csak a pénzről szól
Vargha Zoltánt májusban szokatlanul nyíltan bírálta egy konferencián dr. Taraczközi István orvos-természetgyógyász, a Magyar Természetgyógyászok Szövetségének elnöke. A Természetgyógyászok, csalók, szélhámosok című előadás első felében szinte csak Vargha Zoltánnal foglalkozott. Ő is azt vezette le, hogy Varghának se diplomája, se doktori fokozata nincs, mégis doktornak nevezi magát.
Fotó: Youtube / Hungary Flp Dr. Taraczközi István orvos-természetgyógyász, a Magyar Természetgyógyászok Szövetségének elnöke.
Vállalom és fenntartom az előadáson elhangzott szavaimat. Minden írásos bizonyíték megvan nálam arról, ami ott elhangzott
– mondta dr. Taraczközi István. A természetgyógyász szövetségnek azonban a figyelemfelhíváson kívül nincs más eszköze a visszaélők elítélésére. Taraczközi szerint amit Vargha Zoltán csinál, az nem más, mint hagyományos talpreflexológia, és erős túlzás, hogy ezzel rákot is lehet gyógyítani.
A tumorokat az orvostudomány sem tudja gyógyítani, erre mi, természetgyógyászok sem vagyunk képesek. A természetgyógyászat inkább a megelőzésre és utógondozásra alkalmas. Legfeljebb kiegészítő terápiát tud nyújtani a gyógykezelések mellé.
Taraczközi szerint az viszont fontos etikai kérdés, hogy ha a természetgyógyászok valamilyen betegségen nem tudnak segíteni, akkor ezt megmondják a hozzájuk fordulóknak. A természetgyógyászattal foglalkozó orvos azt mondta: sok esetben az ő páciensei is megsértődnek rá, amikor az orvosi leletek alapján azt mondja nekik, nem tud segíteni rajtuk. A betegek ugyanis sok természetgyógyásznál ahhoz szoktak, hogy ők minden problémára tudnak megoldást. Taraczközi szerint ezt sok esetben egyáltalán nem csak egyes természetgyógyászok pénzéhsége indokolja, sokuk számára hiúsági kérdés, hogy ők mindenhez értenek.
Ezzel érdekes összefüggést mutat, hogy július 18-án a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyhivatali eljárás indított a Dr. Vargha Metodika Tudományos Intézet Kft.-vel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt.
A Dr. Vargha Metodika Tudományos Intézet Kft. valószínűsíthetően megtévesztő módon népszerűsítette a "Vargha Metodika" elnevezésű kezelést, mivel kereskedelmi kommunikációjában feltételezhetően nem kellően megalapozott egészségre ható hatást, célra való alkalmasságot és gyógyhatásokat jelenített meg, amikor biztos gyógyulást, betegségmegelőzést, felerősítést ígért a kezelést igénybevevők számára.
A GVH közleménye külön hangsúlyozza viszont, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás jogsértést követett el.
Kedden és csütörtökön is többször próbáltuk elérni Vargha Zoltánt, hogy szembesítsük a cikkben leírtakkal, és reagálási lehetőséget adjunk neki. Ígéretet is kaptunk visszahívásra, de ez végül nem történt meg. Cikkünk folytatásában azt is bemutattuk, mi történt velünk a Vargha-intézetben, amikor kamu panaszokkal bejelentkeztünk egy kezelésre.
Cikkünket a Facebook-oldalunkon kommentelheti. | [
"Dr. Vargha Metodika Tudományos Intézet"
] | [
"Pécsi Tudományegyetem",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem",
"RTL Klub",
"Orvos- és Gyógyszertudományi Egyetem",
"Magyar Ekvivalencia és Információs Központ",
"Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem",
"Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem",
"Doktori és Habilitációs Tanács",
"Magyar Természetgyógyászok Szövetsége",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács",
"American Academy of Neural Therapyn",
"Târgu Mureș-i Orvos- és Gyógyszerésztudományi Intézet",
"Semmelweis Egyetem"
] |
A Sargentini-jelentés megszavazásának napján a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződést kötött Balásy Gyula két reklámcégével “Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása" tárgyban. Hat nappal később megjelentek, és azóta is futnak a Sargentini-ellenes kormányzati hirdetések.
Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én Judith Sargentini EP-képviselő jelentése alapján kétharmados többséggel megszavazta, hogy az Európa Tanács indítson eljárást az Európai Unióról szóló szerződés hetes cikkelyének megsértése miatt. Ez azt jelenti, hogy az EP többsége szerint fennáll a veszélye annak, hogy a magyar kormány súlyosan megsérti az Európai Unió alapvető értékeit.
A Fidesz a tartózkodásokra tekintettel nem fogadja el az EP-szavazás eredményét, és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelentette, hogy megtámadják azt az Európai Unió Bíróságán. Közben Orbán Viktor miniszterelnök egy rádióinterjújában antiszemitának nevezte Judith Sargentinit, és a képviselőnő jelentésének megszavazását a bevándorláspárti erők, valamint az Európai Unió és Soros György összeesküvésével magyarázta.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Sargentini Soros embere, és a Fidesz hivatalos Facebook-oldalán is azt tették közzé, hogy a jelentés megszavazása Soros György bosszúja azért, mert a magyar kormány bevándorlásellenes.
Hat nappal az EP-szavazás után, szeptember 18-án a kormánypárti Magyar Időkben jött ki a hír, hogy a magyar kormány plakátkampányt indít a Sargentini-jelentés miatt.
“Széles körű tájékoztató kampányt indít a kormány, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá tegye: a Sargentini-jelentés hazugságokon alapul és politikai nyomásgyakorlás céljából, a szabályokat felrúgva szavazta meg az Európai Parlament."
Már aznap este meg is jelent a magyar kormány hivatalos Facebook-oldalán egy videó, amelyben egy montázson Judith Sargentini, Soros György, és Guy Verhofstadt belga EP-képviselő, Orbán Viktor egyik legnagyobb kritikusa szerepel. Hármójuk képe alatt pedig az a szöveg, hogy “Az Európai Parlament bevándorláspárti többsége el akar hallgattatni minket, mert kerítéssel védjük hazánkat és Európát." A videó fő üzenete az, hogy “Ne engedjünk a zsarolásnak! Védjük meg Magyarországot!"
Nem sokkal később megjelentek a kormánypárti lapokban is a Sargentin-Soros-Verhofstadt triót ábrázoló hirdetések:
Erre a jelenleg is futó Sargentini-ellenes kampányra közel 6 milliárd forintot költhet a magyar kormány az adófizetők pénzéből.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda szeptember 12-én, a Sargentini-jelentés megszavazásának napján adott megbízást “Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása" tárgyban. A szerződés értéke nettó 5,9 milliárd forint, aminek 70 százalékát, nettó 4,13 milliárdot mindenképp kifizetnek. A maradék 1,77 milliárd forint csak opció, tehát nem biztos, hogy felhasználják.
Mivel az ilyen tárgyú szerződések eddig is a kormányzati kampányokat takarták, és ezt a szerződést is a korábbi propagandahadjáratokat levezénylő cégek kapták, erős a gyanú, hogy ez a megállapodás a most futó Sargentini-ellenes reklámokra vonatkozik. A Miniszterelnöki Kabinetiroda a feladattal Balásy Gyula két cégét, a New Land Media Kft.-t és a Lounge Design Kft.-t bízta meg.
A szerződést korábban a 24.hu is kiszúrta, és Ferjancsics László, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület képviselője kérte ki Rogán Antal minisztériumától. Korábban szintén Ferjancsics adatigényléseinek köszönhetően került nyilvánosságra a váci OLAF-jelentés, és az igazságügyi miniszter ügyvédi irodájának Pakssal kapcsolatos szerződése is.
Erdélyi Katalin | [
"New Land Media Kft.",
"Lounge Design Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Európai Unió Bírósága",
"Európai Parlament",
"Európai Unió",
"Magyar Idők",
"Európa Tanács",
"Vácért Lokálpatrióta Egyesület"
] |
Teljes a káosz és a ködösítés a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelések körül: tavaly nyáron még tudta az Igazságügyi Minisztérium, hogy addig hány ilyen adatgyűjtést engedélyeztek a tárcánál, most az egész éves adatot már nem árulják el, mondván: nem tartják nyilván, csak a kérelmek számát. Kiderült az is: azt az információt titkosították, hogy ki írta alá az engedélyeket.
A Pegasus-ügy, továbbá a Schadl–Völner-botrány miatt is jó lenne tudni, tavaly összesen hány, igazságügyi miniszteri engedélyhez kötött nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést engedélyeztek, és ki írta alá ezeket. Azért, mert kiderült, hogy ezeket a megfigyeléseket részben a sok bírálatot kapott Pegasus kémprogrammal végezték. Továbbá azért is, mert az engedélyek jelentős részét biztosan nem Varga Judit miniszter írta alá, hanem egykori helyettese és államtitkára, a tárcától azóta a korrupciós vádak miatt távozott és jelenleg gyanúsított Völner Pál.
Varga Judit eddigi és leendő igazságügyi miniszter © MTI / Koszticsák Szilárd
Csakhogy mindez nem derülhet ki, mivel az illetékes Igazságügyi Minisztérium a maximális, 90 napos időhúzás után meglepő, ráadásul önellentmondó válaszokat küldött kérdésünkre: nem tartják nyilván az engedélyezett kérelmek számát, az pedig minősített, vagyis titkosított adat, hogy kik írták alá az engedélyeket.
A hvg.hu a tárcának idén február 18-án küldött közérdekű adatigénylésében ezeket kérdezte:
2021-ben, a teljes évben hány darab miniszteri engedélyhez kötött, nemzetbiztonsági célú, titkos információgyűjtést engedélyeztek a tárcánál?
A 2021-es fenti, megadott engedélyek közül hány darabot írt alá Varga Judit igazságügyi miniszter, hány darabot írt alá Völner Pál államtitkár, hány darabot írt alá Répássy Róbert államtitkár, és hány darabot írt alá más minisztériumi tisztviselő?
2021-ben, a teljes évben hány darab miniszteri engedélyhez kötött, nemzetbiztonsági célú, titkos információgyűjtés engedélyét tagadták meg a tárcánál?
A három kérdés közül egyre sem kaptunk végül választ, holott az alapesetben 15 napos törvényi válaszadási határidőt 90 napra nyújtották a május 31-ével amúgy megszűnő, a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetre és a tárcának azzal összefüggő feladataira hivatkozva. Végül egyetlen, amúgy nem is kért számadatot kaptunk a válaszban. Eszerint:
2021-ben 1469 db külső engedélyhez kötött információgyűjtés előterjesztés került az igazságügyi tárcához benyújtásra, egyéb közérdekű adatot nem tartunk nyilván".
Vagyis a tárca válasza szerint csak a hozzájuk beérkezett kérelmek számát tartják nyilván, a megadott engedélyekét már nem – ezt erősíti a harmadik kérdésre, az elutasított kérelmekre adott válaszuk is, miszerint a minisztérium “nem rendelkezik a kért adatokkal".
Mindez azért furcsa, mert a tárca hosszú évek óta hasonló közérdekű adatigénylésekre rendre kiadta a megadott engedélyek számát. Így tett a hvg.hu kérdésére például 2020-ban is, és legutóbb tavaly nyáron is, amikor a július 19-ig – a Pegasus-botrány kirobbanásáig – megadott engedélyekről közöltek kérdésünkre pontos számot. Az alapján írtuk meg, hogy minden korábbinál több, átlagosan csaknem napi 5 (összesen 928) esetben engedélyeztek tavaly nyár közepéig nemzetbiztonsági célú titkos adatgyűjtést:
Varga Juditék belehúztak: csaknem ezer titkos megfigyelést engedélyeztek a nyár közepéig Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor.
A meglepő válasz nyomán vissza is kérdeztünk a minisztériumnál: mi az oka, hogy a korábban rendre kiadott, és tavaly is még rendelkezésükre álló adattal most mégsem rendelkeznek, ám egyelőre nem kaptunk semmilyen választ. Így csak találgatni tudunk, miért próbál ködösíteni a minisztérium egy olyan, korában évekig gond nélkül közzétett, egyszerű statisztikai adattal összefüggésben, ami önmagában úgyis csupán tendenciát jelezhet. Annak nem találtuk nyilvános jogszabályi, rendeleti nyomát, hogy a tárca ezzel összefüggő adatkezelési előírásai tavaly nyár óta megváltoztak volna.
Még furcsább a második, az engedélyeket aláírók személyére vonatkozó kérdésünkre kapott válasz. Eszerint “a kért adatok az Infotv. 27. § (1) bekezdése alapján nem ismerhetők meg". A jogszabályi hivatkozás egyszerű okot takar:
titkosították, hogy kik az engedélyek aláírói.
Kicsit bonyolultabban: “a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat". Ilyen minősített adat érvényességi ideje a jogszabály szerint 10-30 év is lehet, vagyis a tárca válasza szerint ennyi ideig nem tudható, hogy Varga Judit miniszter vagy éppen egy államtitkára írt-e alá bizonyos számú engedélyt, pedig ez az egyszerű számadat az adott, szükségszerűen alapból titkosított ügyekről semmilyen érdemi információt nem ad.
Lengyel Tibor by HVG on Scribd
Az, hogy ki, hány engedélyt írhatott alá, azért fontos kérdés, mert a miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre – nevéből fakadóan – a törvény szövege szerint az igazságügyi miniszter adhat engedélyt, de a Pegasus-botrány óta tudható, hogy ezeket a kérelmeket nem minden esetben Varga Judit miniszter írta alá. Sőt, tavaly júliusban Varga maga nyilatkozott úgy a Telex kérdésére, hogy ő személy szerint adott-e engedélyt a Direkt36 tényfeltáró anyaga szerinti újságírók és Orbán Viktorral és a kormánnyal kritikus személyek megfigyelésére, hogy:
az engedélyek ki vannak szervezve az aláírásra az államtitkár úrnak, Völner Pál államtitkár úr az, aki az engedélyeket megadja vagy éppen megtagadja.
Később, az idén januárra a Pegasus-ügyben elkészített jelentésben Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is kitért arra, hogy a nemzetbiztonsági törvény “kifejezetten az igazságügyért felelős miniszter jogkörébe utalja az engedélyezési jogkört, és nem ad felhatalmazást az engedélyezési jogkör átruházására“. Egy másik törvény és az igazságügyi tárca szervezeti és működési szabályozása pedig ismeri ugyan a “kiadmányozási jogot" a miniszter akadályoztatása esetén, ám ezek egyike sem említi a titkos információgyűjtés engedélyezését.
Az igazi Pegasus-jelentés: unokáink sem fogják látni? Bőven maradtak még nyitott kérdések a Pegasus-botrányban a Péterfalvi Attila által fél év vajúdás után közzétett jelentés alapján. Egyrészt a mindent rendben találó vizsgálat nem volt teljes körű, és inkább csak formai, ráadásul a részletek akár 2110-ig sem derülhetnek ki a titkosítás miatt.
Ráadásul egy 2018-as alkotmánybírósági határozat egyértelművé teszi: a kiadmányozási jogkörben eljáró személynek csak aláírási joga van, amely aláírási jog nem tartalmaz döntési jogosultságot". Péterfalvi a jelentés szerint megkérdezte Völnert, aki azt válaszolta, hogy a jelentésben vizsgált esetekben "a miniszter akadályoztatása miatt helyettesítési jogkörben kerültek aláírásra az engedélyek".
Hasonló választ adott februárban a hvg.hu kérdésére maga Varga Judit is, amikor azt nyilatkozta a már Völner távozása utáni aláírási rendről: “a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerinti rendben írják alá a titkos megfigyelési engedélyeket". A korábbi engedélyezési gyakorlatról pedig azt mondta: “a magyar jogszabályok szerint teljesen rendben volt".
Visszatérve az engedélyekhez: ha az utolsó ismert és a minisztérium által még közölt, megadott engedélyszámot nézzük, akkor tavaly július közepéig volt 928 jóváhagyás, miközben a friss közlés szerint 2021-ben egész évben érkezett hozzájuk 1469 darab kérelem. Ebből arra következtethetünk, hogy a beérkezett kérelmek száma erősen hullámzó volt az évben, hiszen egyenletes eloszlás esetén július közepéig körülbelül 808 darabnak kellett volna érkeznie, ehhez képest addigra már a jóváhagyottak száma is 120-szal több volt. A második félévben csökkenő számú kérelemre utalhat az is, hogy ha az addigi tempóban folytatták volna az engedélyek megadását, az év végére 1700 körüli engedélyre került volna jóváhagyó aláírás, miközben, mint kiderült, összesen nem volt 1500 kérelem.
Összességében az eddig ismert konkrét adatok alapján elmondható, hogy a tavalyi év első fele sűrű időszak volt a megfigyelések szempontjából: a nyár közepéig kis híján annyi ilyen kérelmet hagytak jóvá az Igazságügyi Minisztériumban, mint például 2015-ben egész évben. A 2020-as teljes évben megadott 1285 engedély még nem is volt olyan sok, mivel a koronavírus-járvány csúcsévében kissé visszaesett a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtések száma. Előző évben, 2019-ben még 1340 ilyet engedélyeztek, és 2018-ban sem sokkal kevesebbet, 1282-t. Igazán az évtized közepétől lőttek ki egyébként a számok: a 2015-ös 1038 után 2016-ban 1151, 2017-ben pedig már 1256 engedélyt adtak ki.
Ami pedig a Pegasus-ügyet illeti, a vizsgálódásnak nincs vége Magyarországon a Péterfalvi-jelentéssel, illetve a még jelenleg is folyó nyomozásokkal. A több országot érintő Pegasus-botrány nyomán ugyanis az Európai Parlamentben márciusban külön vizsgálóbizottság alakult, hogy feltárja: sértettek-e uniós jogot a tagállamok, mindenekelőtt Magyarország és Lengyelország a kémszoftver felhasználása során. Az is hamar eldőlt, hogy a bizottság Magyarországra jön majd, sőt, a testület DK-s alelnöke, Rónai Sándor kezdeményezte, hogy a témában hallgassák meg Varga Juditot is. Csakhogy a miniszternek nincs sok mondanivalója, mert múlt heti jelölti meghallgatásán ki is tért erre, és azt mondta: a 2010-es választás óta “Magyarországon törvénytelen megfigyelés nem volt", egyébként pedig
az Európai Parlamentnek nincs semmilyen hatásköre ebben, a vizsgálata jogalap nélküli, ráadásul értelmetlen is, mert az információkhoz úgysem férhet hozzá, hiszen a nemzetbiztonsági kérdések tagállami hatáskörbe tartoznak. | [
"Igazságügyi Minisztérium"
] | [
"Európai Parlament",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Majdnem nullszaldósra faragták le a Matolcsy-unokatestvérek a Pécsi Sörfőzdét 2018-ban
Szemerey Tamás és Zoltán érdekeltségének 2,65 milliárd forintos tavalyi nettó árbevétele közel 36 százalékkal lett kevesebb a 2017-esnél, adózott nyeresége viszont csaknem elapadt, mindössze 23 millió forintot mutatott 2018 végén az egy évvel korábbi 264 millióval szemben.
Ez az ára annak, hogy a cég 2017 júliusában profilt váltott, már csak kisüzemi sörfőzdeként működik, s jelentősen visszavett az olcsó kategóriás sörök értékesítéséből – magyarázzák a "pécsiek" 2018. évi beszámolójukban a forgalma visszaesését, aminek következtében a 2016-ban pedig még 6,1 százalékos hazai piaci részaránya 2018-ra 2,3 százalékra zsugorodott. Exporttevékenysége szinte teljesen megszűnt, annak 6,56 millió forintos értéke csak az egytizede az egy évvel korábbinak, miközben a belföldi forgalma 4,06 milliárdról 2,64 milliárdra apadt.
Szemerey Tamás Szemerey Tamás
Mindössze 1,79 millió forint adót kellett a cégnek fizetnie a 2018-as éve után, 12,5 millióval kevesebbet, mint 2017-ben, de az igazi csökkenés 2016-hoz mérhető, abban az évben a Pécsi Sörfőzde még 2,56 milliárd forint jövedéki adót szurkolt le. Vagyis a profilváltással valóban több mint 2 milliárdot spórolt a cég – ahogy azt az Mfor.hu hetekkel ezelőtt már egy képviselői kérdésre adott válasz kapcsán előrejelezte.
A nullához közelítő adózott nyereségéből értelemszerűen nem fizet magának osztalékot a két nagytulajdonos. A Pécsi Sörfőzdét közel fele-fele arányban birtokolja a Szemerey Zoltán és fia, Bertalan cége, a MAVA Befektetési Tanácsadó Kft., valamint a Szemerey Tamás közvetett érdekeltségében lévő BanKonzult Commerce Kft. E célra az eredménytartalékot sem tudták megcsapolni, mivel az már évek óta negatív, 2018 végén 2,2 milliárdot ért el. Ennek ellenére a cég 552,6 milliós jegyzett tőkéjét még így is meghaladja a 829,8 milliós saját tőkéje, miután 1,21 milliárdnyi tőke- és közel 1,28 milliárdnyi lekötött tartalékkal rendelkezik.
Szükség is van e pufferra, mivel a sörgyár kötelezettségei 2018-ban 22,9 millióval, 1,54 milliárd forintra nőttek, alapvetően amiatt, hogy a rövid, egy éven belül lejárók gyarapodtak (297 millióról 372 millióra), míg a hosszúak csökkentek (1,22 milliárdról 1,17 milliárdra). A rövid lejáratú kötelezettségeiből közel 125,5 millióval a szállítóinak tartozott a Pécsi Sörfőzde.
Amelynek 63,3 millió forintja ragadt bent az ugyancsak Szemerey Tamás-érdekeltség NHB Növekedési Hitelbankban amiatt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) március közepén elrendelte a végelszámolását, igaz, ezekre is vonatkozott az Országos Betétbiztosítási Alap 100 ezer eurós (jelenlegi árfolyamon mintegy 32,2 millió forintos) garanciája. A cég az MNB intézkedését követően a bevételeit a Raiffeisen Banknál vezetett bankszámlájára irányíttatta. Egyúttal tulajdonosi kölcsönt vett fel a MAVA Befektetési Tanácsadó Kft.-től, hogy a kötelezettségeinek időben eleget tudjon tenni. Legnagyobb vevője szintén az NHB Banknál vezette a bankszámláját, így rá is hatással van az MNB betétkifizetést korlátozó döntése, tartozásait csúszással ugyan, de folyamatosan törleszti – közölte a cég.
A Pécsi Sörfőzde kilátásait ugyanakkor javítja, hogy gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében 467,6 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott tavaly kutatás-fejlesztésre, amely ez év elején indult el.
A vállalkozás tavaly egy új céget alapított, a PSF Sörcsap Kft.-t 3 millió forintos törzstőkével. Emellett részesedéssel rendelkezett a Pécsi Kereskedők Háza Kft.-ben és a Bonafarm Egyesülésben. | [
"Pécsi Sörfőzde"
] | [
"Raiffeisen Bank",
"BanKonzult Commerce Kft.",
"NHB Bank",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Pécsi Kereskedők Háza Kft.",
"Bonafarm Egyesülés",
"PSF Sörcsap Kft.",
"NHB Növekedési Hitelbank",
"Országos Betétbiztosítási Alap",
"MAVA Befektetési Tanácsadó Kft."
] |
Minden korábbinál több pénzt keresett Garancsi István, az ország tíz legbefolyásosabb embere közé sorolt, 38 milliárd forintra becsült vagyonával a 23. legmódosabbnak számító vállalkozó, Orbán Viktor kormányfő jó barátja az online pénztárgépeken – derül ki a 2016-os céges beszámolókat böngészve.
Garancsi 90 százalékos tulajdonosa a Mobil Adat Kft. nevű cégnek. Ez az online pénztárgépekbe beégetett sim chipeket forgalmazó, így a kasszák mobil adatátvitelét biztosító vállalkozás a piac legnagyobb szereplője. A kormány 2013-tól vezette be az online pénztárgépeket, és terjesztette ki a cégek egyre nagyobb körére a használatát.
Az adatkapcsolat hatósági áras – így az állam képes befolyásolni, hogy a szolgáltatást nyújtó cégek mekkora profithoz jutnak.
Mondhatni, bejött az élet a Mobil Adat Kft.-nek és tulajdonosainak. Már 2015-ben is 2 milliárd forint fölé hízott a cég árbevétele, tavaly pedig ezt is képesek voltak túlszárnyalni. A cég 2016-ból 2 milliárd 120 millió forint forgalmat tud felmutatni.
A haszon pedig luxusprofitnak megfelelő nagyságú. A bevétel negyedét teszi ki az adózott nyereség, azaz 553 millió forint profitot mutatott ki a cég. És mindösszesen 76 millió forint társasági adót fizetett.
Garancsi és két másik tulajdonostársa szinte a teljes hasznot kiveszi a cégből. 530 millió forintnyi osztalékot szavaztak meg maguknak, amiből a tulajdonrészeknek megfelelően osztoznak. Garancsira így 477 millió forint jut. (Garancsin kívül 5-5 százalékos tulajdonos Brasnyó Péter és Hauser Gábor.)
Nem árt felidézni, hogy Orbán jó barátja egy évvel ezelőtt is zsíros falathoz jutott. A 2015-ben produkált 453 milliós nyereségből 420 milliót kivettek a tulajdonosok, ebből 377 millió jutott Garancsinak.
Tavaly nyáron bukott ki, hogy a hatósági ár megállapításáért, felülvizsgálatáért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium maszatolásba kezdett, nehogy kiderülhessen, milyen szakvélemények alapján lőtték be az online pénztárgépek adatkapcsolatának díját. Az azóta bezárt Népszabadság világított rá arra, hogy kérdéses volt az is, egyáltalán megtörtént-e a hatósági ár előírt felülvizsgálata.
(A céges beszámolók beadási határideje május 31. Az adatokat folyamatosan dolgozzuk fel a 24.hu-n.) | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Mobil Adat Kft."
] | [] |
Az irodalomra szánt átlagos támogatások többszörösét kapja Orbán János Dénes, a Magyar Idők rovatvezetőjének íróakadémiája. Most 400 miliót.
Az írószervezetek, de a könyvkiadás helyzete is egyértelműen romlott az elmúlt években – ellehetetlenülő könyvkiadók, kiszámíthatatlan támogatási rendszerrel működő folyóiratok és a szűk költségvetésből gazdálkodó írószervezetek túlélési küzdelmei jellemzik leginkább a kulturális életnek ezt a területét.
A sokéves minőségi munkát legfeljebb esetlegesen jutalmazza a kulturális politika, megfelelő politikai kapcsolatokkal viszont a többiekhez képest aránytalanul nagy összegeket is elnyerhet egy szereplő ezen a piacon.
Bár a könyvkiadás és a könyvkereskedelem a szabad piacon zajlik, ezen a területen éppen akkora jelentősége van az állami támogatásnak, mint a kulturális életben bárhol máshol – a színházak, a minőségi filmforgalmazás, a legtöbb komolyzenei együttes sem nagyobb részt a piacról él, sőt még a könnyűzene sem mindig: a pályakezdő könnyűzenészek indulását is támogatják államilag. Az irodalom "intézményrendszerét" jelenleg a könyvkiadók és az írószervezetek alkotják. Ezeknek a szervezeteknek az életében elképesztően nagy összeg 400 millió forint.
A Nemzeti Kulturális Alap nemrég kiírt pályázatán ennek az összegnek a tizedét osztják szét a teljes mezőny között irodalmi rendezvényekre és ugyanannyit rendezvénysorozatokra, összesen tehát ötödét. Ezt is a kimaradt őszi pályázat pótlására írták ki.
Az év végi kormányzati pénzosztás viszont elkerülte az írószervezeteket, kivéve a frissen alapított íróakadémiát.
Az idén gründolt új szervezet a tehetséggondozás több területével foglalkozhat a jövőben, de egyelőre az Orbán János Dénes, a kormányközeli Magyar Idők kulturális rovatvezetője vezette íróakadémia indult el, amely most további 400 millió forintos támogatást kapott. (A kft. induló költségvetése 150 millió forint volt, amelyből Orbán bevallása szerint mintegy 60 milliót költhettek el az íróakadémiára.)
A két, tehetséggondozással is foglalkozó fiatal írószervezet, a József Attila Kör és a Fiatal Írók Szövetsége évente ennek töredékéből gazdálkodik. A JAK idén 29,8 a FISZ 25 millió forintot költhetett.
Az ország legrégibb, reprezentatívnak számító írószervezete, a ráadásul politikai értelemben inkább jobboldalra sorolt Magyar Írószövetség évente mintegy 30 millió forintot kap működésre. Nekik ráadásul a székházukat is fent kell tartani, amelytől nyilván történelmi okokból sem akarnának megválni, hiszen a Bajza utcai ház jelentős szerepet játszott a szervezet életében – például 1956-ban.
Igaz, ők több pályázati támogatáshoz jutnak, idén például csak az ’56-os emlékév pályázatán 40 millió forintot nyertek. Azonban a szervezet nemrég újraválasztott elnöke, Szentmártoni János beült a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. felügyelőbizottságába, és úgy nyilatkozott, hogy ki kell várni, mi lesz az új kezdeményezésből.
Igaz, hogy a többi irodalmi szervezetet legfeljebb másodsorban érdekelte, hogy mi lesz Orbán János Dénes íróiskolájából, inkább az foglalkoztatta őket, hogy a jelenlegi finanszírozás mellett saját maguk hogy működjenek.
A Magyar Írószövetség székházának helyzetét sem sikerült egyébként rendezni, pedig már az előző kormányzati ciklus óta szó van arról, hogy azt tulajdonba kapná az írószervezet. Persze kérdés, hogy miből tartanák fenn és tennék rendbe a rossz állapotú ingatlant.
Pedig Magyarországon korántsem lehetetlen felújított villákhoz jutnia a politikai döntéshozóknál megfelelően pozicionált szervezeteknek.
Nemrég jött a hír, hogy a Magyar Corvin-lánc Testület, amely gyakorlatilag nem csinál semmi mást, mint odaítéli és gondozza a Corvin-lánc kitüntetést, köztestület lesz és székházat is kap, az egykori Tisza-villát.
A József Attila Kör megalapítása óta gondozza az írótehetségeket, könyveket jelentet meg, nagyrészt magyar pályakezdő szerzőktől, de fiatal külföldi szerzőktől is, nemzetközi és határon túli magyar kapcsolatokat ápol, programokat szervez, nemrég mégis adománygyűjtő akciót szerveztek, hogy fenntartható maradjon a szervezet.
Ők idén 29,8 millió forintot költenek el, ennek nagy része pályázati támogatás, például a Nemzeti Kulturális Alap forrásaiból.
Ebből azonban csak a pályázat célja – például egy program vagy egy könyv megjelentetése – finanszírozható, a szervezet működése nem.
A pályázatok önrésze, amit a pályázóknak kell előteremteni, már önmagában több százezer forintot tesz ki évente, nem beszélve arról, hogy járulékokkal együtt még a félállású munkatársnak a fizetése sem jön ki abból, ami a 760 ezer forintból megmarad, és a szervezetnek adóznia is kell, amit a pályázati pénzekből szintén nem finanszírozhatnak.
A Fiatal Írók Szövetsége is hasonló összegekkel gazdálkodik.
Ők is gondoznak tehetségeket, jelentetnek meg könyveket, ápolnak nemzetközi és határon túli magyar kapcsolatokat. Ők is évente 25 millió forintból gazdálkodnak évente, csak a működési támogatásuk alakul valamivel jobban, mint a József Attila Köré: a 25-ből 3,25 millió forintot költhetnek el arra, hogy a szervezetet működtessék.
Jó hír viszont, hogy az év végén odaítélt források között megjelent a vidéki folyóiratok támogatására 960 millió forint – az összeg a Nemzeti Művelődési Intézetnél jelentkezett, ami újdonság, mert eddig legnagyobbrészt a Nemzeti Kulturális Alap foglalkozott folyóirat-támogatással. | [
"Magyar Idők"
] | [
"József Attila Kör",
"Fiatal Írók Szövetsége",
"Magyar Írószövetség",
"Nemzeti Kulturális Alap",
"Nemzeti Művelődési Intézet",
"Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft.",
"Magyar Corvin-lánc Testület"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.