text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Eltűnt milliárdok, papíron utaztatott áruk, nagy lábon élő vállalkozók. Az Origo új részleteket ásott elő abból a hatalmas áfacsalási ügyből, amelynek főszereplői az egyik nagy magyar áruházlánchoz, a CBA-hoz kötődnek.
Impozáns ház áll Győr egyik külvárosi részén, Kismegyeren nem messze a CBA üzletlánc helyi raktárától. 2011-ben egy őszi éjszakán rendőrök és az adóhatóság emberei ütöttek rajta ezen az épületen, és lefoglalták az ott talált számítógépeket.
A ház ifjabb Laki Lászlóé, aki családjával együtt vezető szerepet játszik a CBA regionális tevékenységében. Nem az ő otthona volt az egyetlen célpontja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akciójának, mintegy száz pénzügyi nyomozó csapott le raktárakra és lakóházakra az ország több pontján, nagyjából negyven helyszínen. A cél egy olyan céghálózat felszámolása volt, amely a gyanú szerint közel négymilliárd forint áfát csalt el körbeszámlázással és jogosulatlan áfa-visszaigényléssel.
Az utóbbi hetekben végig a vezető hírek között szerepelt az ehhez hasonló áfacsalások témája. November elején állt ki a nyilvánosság elé egy korábbi NAV-dolgozó, Horváth András, aki szerint évente akár ezermilliárdos kár is érheti az államot az ilyen visszaélések miatt. Azt is állította, hogy a NAV asszisztál ehhez azzal, hogy nem ellenőrzi elég szigorúan ezeknek a csalási láncoknak a szereplőit.
Horváth ugyanakkor csak általánosságban beszélt a jelenségről, bár állítása szerint az ügyészséghez eljuttatott feljelentésében vannak konkrétumok egyedi esetekről is. A NAV visszautasítja Horváth állításait, és rámutat arra, hogy az elmúlt években több áfacsalási ügyet is sikeresen felderítettek. A részletek megismerését ugyanakkor nehezíti, hogy a hatóság az ezekről szóló közleményekben soha nem nevezte meg a csalással gyanúsított embereket, illetve cégeiket.
Lakiék ügye azonban kivétel. A NAV 2011 őszi akciója után a Győr-Moson-Sopron megyei lap, a Kisalföld megtudott részleteket a hivatalos közléseken túl is. A lap leírta, hogy Lakiék cégét érinti a nyomozás, és beszámoltak a cég CBA-s kapcsolatáról is. Az Origo most, az adócsalások körül fellángolt vitában nézett utána az ügynek, és sikerült új részleteket megtudni a szereplőket ismerőkkel folytatott beszélgetések során és eddig a nyilvánosság előtt nem ismertetett hatósági iratok megszerzésével.
Szálak a CBA-hoz
Az adóhatóság szerint a csalás 2008-ban kezdődött, és egészen a 2011. őszi razziákig tartott. A NAV a 2011-es közleményében úgy fogalmazott, hogy egy, a Győrhöz közeli Abdán működő cég ellen indított eljárást. Ez a Portéka ABC Kft. nevű kereskedő cég, amelynek tulajdonosa ifj. Laki László. Többek között az ő kismegyeri házánál jelentek meg 2011 őszén az adónyomozók, és egy, a Portéka ABC cégbírósági iratai között megtalált ügyészségi dokumentum szerint ő a csalási ügy egyik gyanúsítottja is.
A Portéka ABC másik tulajdonosa egy cég, amelyet Delikát Kft.-nek hívnak. Ez ugyanakkor szintén Lakihoz köthető, ugyanis családi vállalkozás, a tulajdonosa idősebb Laki László, aki a két fiával együtt vezeti a céget.
A két cég székhelye ugyanazon az abdai címen található, és bár a 70 éves idősebb Laki László csak közvetve, a Delikáton keresztül tulajdonosa a Portéka ABC-nek, a 2011-es ügyészségi irat szerint érdemben is részt vett a Portéka irányításában az áfacsalás idején. Ez az irat felsorolja több olyan embert, akiknek közük volt a csaláshoz, de gyanúsítottként egyedül ifj. Laki Lászlót nevezi meg, a többi gyanúsítottat nem azonosítja.
A NAV videója a 2011-es akció egyik helyszínéről
Lakiék ismert vállalkozóknak számítanak a környéken, ők a tulajdonosai a megyében lévő CBA áruházak jelentős részének. Idősebb Laki 1957 óta foglalkozik kiskereskedelemmel, abdai boltját 1987-ben nyitotta meg, majd Győrben terjeszkedett tovább a fiai segítségével. "Ízig-vérig kereskedő" – jellemezte az egyik szomszédja.
A Delikát 1998 óta a CBA régiós központja, jelenleg 19 boltjuk van Győr-Moson-Sopron megyében. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a CBA névvel fémjelzett boltok a központi CBA tulajdonában lennék, az áruházlánc ugyanis franchise alapon épül fel. Azaz önálló cégek alkotják, amelyek szerződésben állnak a központi CBA-val. A Delikát Kft.-nek azonban nagyobb szerepe van a rendszerben, mint egy mezei CBA-boltnak. A cég a saját weboldala szerint régiós központként maga is értékesít franchise-jogokat, így jelenleg 25 másik üzlet kapcsolódik rajtuk keresztül a CBA-hoz, valamint egy régiós raktárt is üzemeltetnek. Ebben tárolják a CBA-központtól kapott árukat, és a boltokat, társult üzleteket is innen látják el áruval.
A Laki családnak ezek mellett szorosabb kapcsolata is van a CBA-val. Idősebb Laki László 14 éven keresztül, egészen 2012 februárjáig egyike volt a CBA tulajdonosainak is, jelenleg pedig a fiának, Laki Péternek van tulajdonrésze a cégben. A CBA 31 tulajdonosának egyike, a szavazati joga azonban a taggyűlési jegyzőkönyv szerint nem számottevő. 2007-ben pedig még ifjabb Laki László képviselte a Delikátot egy győri önkormányzati bankautomata-átadáson mint a CBA helyi vezetője.
Szlovákián keresztül Spanyolországig
A nyomozás 2013 szeptemberéig tartott, a NAV ekkor küldte meg a 13 ezer oldalas iratanyagot a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészségnek, vádemelési javaslattal. Sem a NAV, sem az ügyészség nem kívánt válaszolni az Origo kérdéseire, de a Portéka ABC cégbíróságon lévő iratai között megtalálható ügyészségi irat részleteket is tartalmaz az áfacsalás menetéről.
A dokumentumból az rajzolódik ki, hogy a csalók egy szándékosan bonyolulttá tett láncolat segítségével követték el a visszaéléseket. Az ügyészség szerint a Portéka ABC 14 milliárd 332 millió forint értékben adott el magyar cégektől beszerzett élelmiszert három szlovák cégnek, a PE-Medion, a Merk Food és a Lacko Karol részére. Az árut ezután a három szlovák cég továbbadta három magyar cég, a Can-Am Euro Kft., a Sweetfood Impex Kft. és a Kola Trade Kft. számára. Ez a három cég aztán az adóbevallása szerint egy olasz és egy spanyol cégnek adta tovább az árut.
Így zajlott az abdai áfacsalás Forrás: Origo
Valójában azonban az olasz és a spanyol cég semmilyen kapcsolatban nem állt a magyar cégekkel, az áru pedig még Szlovákiába sem jutott el, csak a Can-Am Euro szigetszentmiklósi telephelyére, majd másnap ment is vissza a Portéka ABC-hez Abdára, a Portéka ABC pedig három és fél milliárd forint áfát vont le a körbeszámlázás során. Az irat szerint az összes cég tulajdonosa tisztában volt azzal, hogy bűncselekményben vesznek részt, sőt még annak a három fuvarozócégnek a vezetője is tudott a csalásról, akik az árut szállították Abda és Szigetszentmiklós között.
Elkezdtek dőlni a milliárdok
A csalással gyanúsított cégek éves üzleti beszámolóit átnézve feltűnő, hogy szinte mindegyik milliárdos nagyságú bevételre tett szert onnantól kezdve, hogy a csalás is megkezdődött. A Portéka ABC-nek 2008-ban csak 1,3 milliárd forint volt az éves árbevétele, 2009-ben viszont már 6,7 milliárd forint. A többi cég között is találni hirtelen jött vagyonokat, van, amelyik egy év alatt ötmilliárd forinttal növelte a bevételeit, egy másiknak pedig 2009-ben még négymilliárdos volt a bevétele, a NAV akciója utáni évben viszont már csak kétmilliót keresett.
A nyomozás során egy másik csalásra is rábukkantak a nyomozók. A folyamat szinte teljes mértékben megegyezik az előzővel, azzal a különbséggel, hogy az áru – ami ebben az esetben több százmillió forintnyi étolaj volt – el sem mozdult a Portéka ABC telephelyéről. Ez után 81 millió forint áfát vont le a cég jogosulatlanul.
A Győri Városi Bíróság 2011 decemberében zár alá helyezte a Portéka ABC vagyonát. Ez ellen ifj. Laki László fellebbezett ugyan, de 2012 januárjában a másodfokú bíróság is rábólintott, mondván az elcsalt pénz értékének nagysága és az elkövetési mód, azaz hogy hosszabb időn át és szervezetten történt a csalás, indokolttá teszi a zárolást.
Megkerestük ifjabb Laki Lászlót, de nem kívánt nyilatkozni. Az üggyel kapcsolatban eddig csupán a Kisalföld megyei lapban jelent meg egy állásfoglalás a család részéről még 2011-ben. A Delikát Kft. ügyvezetője, azaz a Laki család valamelyik tagja nyilatkozott névtelenül, és azt mondta, a társaság jóhiszeműen igényelte vissza az áfát abban a tudatban, hogy a termék elhagyja az országot. Hozzátette, hogy mivel az árut a szlovák cégek vitték el, és nem a Portéka ABC, annak az ellenőrzése, hogy az áru valóban elhagyta-e az országot, nem az ő feladatuk volt.
A CBA kommunikációs igazgatója, Fodor Attila e-mailben feltett kérdéseinkre szűkszavúan azt válaszolta, hogy a Portéka ABC Kft. nem partnerük, a Delikát Kft.-vel pedig franchise-szerződéses jogviszonyban vannak. "Tudomásunk szerint a Delikát Kft. ellen semmiféle eljárás nem folyt és jelenleg sem folyik" – írta Fodor. Lakiékra nem tért ki a válaszában.
Az adóhatóság ugyan valóban nem a Delikát Kft. ellen indított eljárást, a nyomozás azonban több szálon is érintette a régiós CBA-központi feladatokat ellátó céget. A nyomozók például megpróbálták lefoglalni idősebb Laki László tulajdonrészét a cégben, ám ezt a bíróság végül nem engedélyezte. Akkor még a CBA is úgy látta, hogy lépnie kell az ügyben, ezért bejelentették, hogy átveszik a Delikáttól az alájuk tarozó 19 bolt üzemeltetését, Fodor szerint azért, mert a nyomozás jelentősen megnehezítette a működésüket. De végül csak pár hónapig üzemeltették az áruházakat, aztán visszaadták őket a Delikátnak. "Miután a zavartalan működést a régió biztosítani tudta, onnantól kezdve okafogyottá vált a CBA-központ szerepvállalása" – írta Fodor.
15 személyes asztal árulkodik a fényűzésről
A szomszédok szerint Lakiékon látszik, hogy jól keresnek, szép házakban laknak, és jó kocsikkal járnak. Gyakran látják az egyik fiatalabb Lakit, ahogy a terepjáróval befordul a cég udvarába, ami egy szintén általuk üzemeltetett CBA mellett áll.
Ifjabb Laki Kismegyer városrészben él, közel a CBA régiós raktárához. A szomszédja közvetlen embernek ismeri, még römizni is szoktak együtt. Idősebb Lakinak Győr egyik kertvárosi negyedében van egy hatalmas háza. "Társasági ház, 15 személyes nagyasztala van" – mondta róla az egyik szomszédja. Ottjártunkkor üres volt, csak két kitömött állat figyelt a kapualjból, a nagy vadász hírében álló idősebb Laki ugyanis éppen nem volt otthon.
A szomszédok szerint nem rázta meg őket az ügy, semmit sem változott a kedélyállapotuk, bár ifjabb Laki egyik szomszédja azt mondta, van, hogy szóba hozza az ügyet, ilyenkor mindig arról beszél, hogy ártatlannak tartja magát.
Üres lakásokat hagytak maguk mögött
A Portéka ABC-n kívül még hat magyar cég vett részt a milliárdos áfacsalásban. Ezek a cégek biztosították a fiktív számlákat a kamu eladásokhoz, de róluk jóval kevesebbet tudni, mint Lakiék vállalkozásairól. Közülük kettő, a Can-Am Euro Kft. és a Sweetfood Impex Kft. is ugyanannak a csepeli vállalkozónak a tulajdona. Mindkét cég felszámolás alatt van, és mindkettő szerepel a NAV-nak a 100 millió forintot meghaladó adótartózással rendelkező cégeket felsoroló listáján.
A Portéka ABC élelmiszer-szállítmánya a Can-Am Euro Kft. szigetszentmiklósi raktárába futott be, hogy aztán egy nap elteltével visszainduljon Abdára. Egy már évek óta a raktárban dolgozó munkás szerint annyi kamion jár az ipari területen fekvő raktárba, hogy számukra semmi különös nem tűnt fel, csak az, amikor megjelentek a rendőrök. "Egyszer csak megállt itt egy NAV-os autó, aztán még egy" – mesélte. Lefoglalták a teljes árukészletet, és a cég minden ingóságát. A munkás éppen a NAV akciója előtt pár héttel látta, hogy a cégtulajdonos egy új luxuskocsival érkezett a raktárba, de szerinte azt is elvitte az adóhatóság. A tulajdonos jelenleg egy átlagos és cseppet sem fényűző családi házban lakik Csepelen, az Origónak pedig nem akart nyilatkozni.
Egy napot állt az áru a szigetszentmiklósi raktárban – illusztráció Forrás: AFP/Ramil Sitdikov
A fényűzés a többi vállalkozásra sem jellemző most. Van olyan cég, amelyik egy pesterzsébeti panelház tizedik emeletén lévő lakásba van bejegyezve, egy másik pedig egy olyan XI. kerületi lakásba, ahol már jó ideje nem lakik senki. A tulajdonos lakcímén azonban csak egy fiatal nőt találtunk, aki szerint a vállalkozó már jó ideje eladta a lakást, és ő nem tudja hová költözött. Pedig az évek során már többször is kapott levelet a NAV-tól, és rendőrök is keresték már a címen.
Megpróbáltunk a nyomára akadni a szállításokat végző fuvarozótársaságoknak is, végül két társaság vezetőjével tudtunk beszélni. Egyikük egy dabasi házban él, ami előtt ottjártunkkor egy megviselt furgon parkolt. Amikor elmondtuk neki, hogy egy áfacsalási üggyel kapcsolatban keressük, amiben érintett a cége, röviden csak annyit mondott, hogy ez elképzelhető, majd egy "köszi szépen" kíséretében visszament a házba. Az ügyészségi iratban megemlített másik fuvarozó cég vezetője azt mondta, sosem hallott a Portéka ABC-ről, sem a szigetszentmiklósi raktárról, és arról sem tud, hogy áfacsalással gyanúsítanák.
A NAV 2013. szeptemberi közleménye szerint a nyomozás végére a vagyonelkobzásokból és bankszámlazárolásokból az államot ért négymilliárdos kár jó része megtérült. Az elkövetők bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős kárt okozó csalás és különösen nagy értékű adócsalás miatt akár húsz év börtönbüntetésre is számíthatnak. A nyomozás során a gyanúsítottak közül nyolcan előzetes letartóztatásba, öten pedig házi őrizetbe kerültek, de ma már mindannyian szabadlábon védekeznek. Egy gyanúsított ellen kellett nemzetközi elfogatóparancsot kiadni, mert a NAV információi szerint Panamában bujkál. | [
"Kola Trade Kft.",
"Sweetfood Impex Kft.",
"Portéka ABC Kft.",
"CBA",
"Can-Am Euro Kft.",
"Delikát Kft.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Győri Városi Bíróság",
"Merk Food",
"Lacko Karol",
"Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség"
] |
Újabb negyedmilliárddal drágul a Liget projekt
A Nagyjátszótér átadásával elengedhetetlenné vált az új közterületi térfigyelő kamerarendszer kiépítése, amit csak az optikai hálózat kiépítőjétől lehet megrendelni. Mert már elkészült a játszótér.
Bár az új városvezetés már a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén határozatot fogadott el a Liget Projekt leállításáról, az töretlenül halad tovább. S ha halad, akkor többe is kerül. Legutóbb a hírközlési alépítmény hálózatára korábban megkötött koncessziós szerződés díját kellett megemelni előre nem látható okok miatt. Az előrelátható ok pedig az volt, hogy a városligeti közpark területén és az ahhoz kapcsolódó területeken, a meglevő, elavult, részben működésképtelen, a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata által létesített és üzemeltetett közterületi térfigyelő rendszer helyett új, korszerű a Fővárosi Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) térfigyelő rendszereivel kompatibilis, általuk üzemeltetendő rendszert építenek ki.
A szerződésmódosítás indoklása szerint az ún. "Nagyjátszótér" – a Park II. projekt első üteme – átadásával pedig közbiztonsági szempontból elengedhetetlen vált a kamera rendszer kiépítése és üzembehelyezése. A kamera rendszer megvalósítására vonatkozó kiviteli terveket azonban csak júniusban fogadta el a Városliget Zrt., így az április végén a Colas Aterra Építőipari Zrt-vel aláírt koncessziós szerződésben "még nem szerepelhetett a kamera alépítményi hálózat". S persze nem is sejthették előre, hogy erre majd szükség lesz.
Most viszont, hogy a játszóteret átadták, rájöttek, hogy bizony kellene, csak a park rehabilitáció II. ütemének területén a térfigyelő rendszer leágazó szakaszai még a jelenlegi rekonstrukciós ütemben, utólagos felbontások és földmunkák nélkül megépülhessenek, a kamera rendszer alépítményi munkáinak kivitelezését műszaki szükségességből – új feladatként – az optikai hálózat építéséért felelős vállalkozótól, vagyos a Colas Alterrától kell megrendelni. Ha külsős céget bíznának meg a feladattal, akkor az újbóli bontás jelentős költségtöbbletet okozna. Ráadásul a játszótér területén elhelyezett egyedi gumiburkolatot utólag fel sem lehet bontani jelentős károkozás nélkül. Az előre nem látható csapdahelyezet a Városliget Zrt. frappánsan azzal oldotta fel, hogy az optikai hálózat kiépítőjét bízza meg a feladattal és fizet még 248 milliót.
Közbeszerzési pályázat nélkül ki sem derülhet, hogy más cég esetleg olcsóbban is elvégezhette volna a munkát. A nagyjátszótér kialakítása és a játszószerek beszerzése egyébként együtt csaknem 3 milliárd forintba került.
Ahogy arról korábban beszámoltunk a Liget-projektet felügyelő Városliget Zrt. által megrendelt egymilliárd forint feletti beszerzések és építési beruházások összértéke átlépte a 100 milliárdot, ha pedig a nagyobb tervezési és egyéb építési szolgáltatásokat is beleszámoljuk, akkor már a 120 milliárdot közelítik a cég eddigi megrendelései.
Ebben ráadásul az eddigi legdrágább, szintén a projekthez tartozó építkezés, a 33 milliárdos Pannon Park még benne sincs, mivel azt nem a Városliget Zrt., hanem a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló Fővárosi Állat- és Növénykert önálló beruházása. (Karácsony Gergely az Mfor-nak adott interjújából tudható, hogy a befejezéshez legalább 20 milliárd hiányzik még.). | [
"Városliget Zrt.",
"Colas Alterra"
] | [
"Pannon Park",
"Fővárosi Állat- és Növénykert",
"Fővárosi Rendészeti Igazgatóság",
"Colas Aterra Építőipari Zrt-vel",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata"
] |
Az Európai Régiók Gyűlésének (AER) novemberi, Azori-szigeteken tartott találkozóján elfogadták a magyarok által javasolt romastratégia ajánlásait - erősítette meg az MTI kérdésére telefonon szerdán Strasbourgból az AER vezető munkatársa.
Mathieu Mori elmondta, hogy az AER illetékes bizottságának tavaszi ülésén megvitatásra javasolta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke, Mengyi Roland a miskolci egyetem által készített összeurópai romastratégiát. Szeptemberben az AER Kulturális, Oktatási, Ifjúsági és Nemzetközi Együttműködés Bizottságával - amelynek vezetője Mori - közösen megvitatták a miskolci kutatók tanulmányát.
Erre meghívták az Európa Tanács Roma Fórumának képviselőit is. Végül egy kétoldalas dokumentumot készítettek, amelyet a tagszervezetek figyelmébe ajánlottak, hogy használják fel ezeket az ajánlásokat a roma-politikák végrehajtásában. A dokumentumot a novemberi közgyűlés megvitatta és hivatalosan is elfogadta.
Mori tudott arról, hogy a 12 megyei közgyűlési elnök kiutazása politikai vitát keltett Magyarországon. Szerinte a nemzeti delegációk összetétele minden ország belügye, de megjegyezte: "aki befolyásolni akarja egy szervezet munkáját, ezt csak részvételével tudja megtenni".
Azori-szigetek © Wikipedia
A megyei vezetők gyermekvédelmi célra ajánlották fel azori-szigeteki utazásuk költségét - jelentette be még hétfőn a somogyi közgyűlés fideszes elnöke. Gelencsér Attila elmondta, hogy szakmailag indokoltnak tartják az utat, de érzékelve az ellenérzéseket, úgy döntöttek, hogy a fejenként közel 200 ezer forintos útiköltséget felajánlják a megyéikben működő gyermekvédelmi intézményeknek.
Korábban a Blikk írta meg, hogy tizenkét fideszes megyei közgyűlési elnök utazott el november végén az Atlanti-óceán közepén lévő nyaralóhelyre, hogy a Páneurópai Roma Stratégiáról tanácskozzon. A politikusok ellentmondásosan nyilatkoztak arról, ki fizette az útjukat.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn a témával kapcsolatban úgy fogalmazott: nem "a kellemes ügyek dossziéit" gyarapítja.
A Blikk szerdán azt írta: a közgyűlésre olyan megyékből is utaztak elnökök, akiknek semmi keresnivalójuk nem lett volna ott, mert a megyéjük nem tagja az Európai Régiók Gyűlésének. Ez Kovács Ferenc Vas megyei és Becsó Zsolt Nógrád megyei elnökre, valamint Nagy Kálmán Zala megyei és Kovács Norbert Veszprém megyei alelnökre vonatkozik a lap szerint.
A fideszes politikusok azt állították: Mengyi Roland Borsod megyei elnök páneurópai romastratégiája miatt utaztak ennyien több mint négyezer kilométert, a közgyűlésen fogadták el ugyanis ezt a stratégiát. A szervezet honlapján azonban a Blikk ennek semmi nyomát nem találta. Gémesi György, a Magyar Önkormányzati Szövetség elnöke pedig azt mondta egy televíziós interjúban, hogy nem is létezik ilyen stratégia. | [
"Fidesz"
] | [
"AER Kulturális, Oktatási, Ifjúsági és Nemzetközi Együttműködés Bizottsága",
"Magyar Önkormányzati Szövetség",
"Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés",
"Európa Tanács Roma Fóruma",
"Európai Régiók Gyűlése"
] |
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) rendkívüli elnökségi ülésén Krisán László elnök bejelentette lemondását, a kamara vezetését a májusi küldöttgyűlésen adja át – közölte a BKIK kedden az MTI-vel. Krisán László a jövőben szakmai tapasztalatát a magyar gazdaság szempontjából stratégiai jelentőségű magyar kis- és középvállalkozások fejlesztése érdekében kamatoztatja.
A BKIK elnöke azt mondta, hogy a kamara vezetését tavaly márciusban "viharos időszakban" vette át, az elnöki teendőket azzal kezdte, hogy az alapokat rendbe rakja, és ez nagyrészt sikerült.
Krisán László a kamara vezetését 2017. március 31-én vezetői és morális válság után vette át, az elmúlt több mint egy évben válságkezelő menedzserként vezette a budapesti kamarát, új szemléletet honosított meg a köztestület életében, konfliktusokat is vállalva megoldott számos korábban nem megfelelően kezelt problémát – írja a BKIK közleménye. Ez a morális válság nagyjából azt jelenti, hogy a BKIK-t vezető Szatmáry Kristóf, aki vasárnap újra bejutott a parlamentbe (és akiről kiderült, hogy bár ő a kereskedelempolitikáért felelős államtitkár, a zöldségesében nem adnak számlát) amolyan családi bizniszként vitte a kamarát.
A BKIK vezetői 80 milliós külföldi utakat fizettek maguknak, a kihelyezett üléseket drága szállodákban tartották, a BKIK beszállítói között pedig több olyan cég is volt, amelynek a kamara valamelyik vezetője volt a tulajdonosa. A kamarából végül Szatmáryt és családtagjait 2016-ban kitúrta a Nagy Elek vezette csoport, a BKIK elnöki székébe pedig Kiss Zoltán ült, hogy aztán 2017 márciusában az új vezetés is lemondjon. Ezután jött a kamara élére Krisán, akivel akkor interjút is készítettünk a kamara helyzetéről.
Krisán lemondásával kapcsolatban Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is megszólalt. Parragh, aki régóta kritikus a BKIK működésével kapcsolatban, azt mondta: a budapesti kamara teljes megújulását még nem sikerült elérni, ezért szerinte jogszabály-módosítással beavatkozásra van szükség a kamarai rendszerbe. | [
"Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara"
] | [
"Magyar Kereskedelmi és Iparkamara"
] |
Az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium nem mindig a pályázatok szakmai értékelése alapján döntött arról, hogy a Norvég Alap pénzeit milyen szervezethez irányítja – írja a Magyar Nemzet szerdai száma, egy, a lap birtokába jutott levelezés alapján. Az Ökotárs vezetője szerint minden esetben a norvégokkal kötött szerződésükben rögzített pályázatértékelési szabályok szerint jártak el: ha a bírálóbizottság megváltoztatta az értékelők által adott pontszámok átlaga alapján kialakult rangsort, arról a támogatókat is értesítették - akik a döntést minden esetben elfogadták.
A Magyar Nemzet szerint előfordult, hogy az Ökotárs Alapítvány igazgatója, Móra Veronika által vezetett bizottság nem a tendereken a magasabb pontszámot elérő pályázót akarta támogatni, ilyenkor pedig nem a benyújtott pályázatok szakmai értékelése alapján döntöttek arról, hogy a Norvég Alap pénzeit milyen szervezet kapja.
A lap ezt egy birtokába került levelezésre hivatkozva állítja. Úgy tudják továbbá, hogy az Ökotárshoz beérkezett pályázatokat először formailag értékelték az alapítványnál, utána pedig két, egyes esetekben három úgynevezett értékelő pontozta a munkákat. A kapott pontszámok alapján a pályázatokat sorba rakták, és melléjük tették az Ökotárs költségvetési adatait. Ott, ahol a pályázatokra rendelkezésre álló pénz elfogyott, vonalat húztak. A végső határozatot a győztes pályázatokról azonban a Móra Veronika vezette konzorciumból álló döntőbizottság hozta meg – írta szerdai számában a Magyar Nemzet.
Hosszabbított a Kehi A Népszabadság úgy értesült, hogy a Kehi meghoisszabbította a Norvég Civil Támogatási Alap ügyében indított vizsgálatot. A lap szerint az eredeti szeptember 30 helyett október 15. az új határidő.
A cikk állításaira a hvg.hu-nak reagált Móra Veronika. Az Ökotárs vezetője elmondta, a lap csak azt felejti közölni, hogy a pályázati értékelés szerződésben is rögzített menete is pont ennek megfelelő. A formai megfeleltetést követően a pályázatokat két szakmai értékelő ítélte meg tartalmilag: ha egy pályázat megítélése eltért egymástól, akkor egy harmadik értékelőt is bevontak. A bírálók rangsora az adott pontszámok átlagának figyelembevételével alakult ki.
A szakmai értékelők javaslata került aztán a három tagú bírálóbizottságok elé, melyből területenként van egy-egy. "Ezek a bizottságok sem bólogatójánosokból állnak, ugyanúgy szakmailag kompetensek, és az sem egyedülálló, hogy a bírálóbizottságok felülírhatják egyes, általuk jogosnak ítélet esetekben a lista sorrendjét, illetve, hogy mely pályázatokat tartják támogatandónak és melyet nem." - mondta a hvg.hu-nak Móra Veronika, aki azt is hangsúlyozta, hogy ezeket a döntéseket mind jegyzőkönyvek rögzítik, és a támogatók is elfogadták a döntésüket, nem találtak benne soha semmi kivetnivalót. Már csak azért sem, mert a szerződsében benne van, hogy erre a bírálóbizottságnak joga van.
Móra ugyanakkor furcsának nevezte, hogyan kerülhetett ez a levelezés a Magyar Nemzet birtokába. A levélről egyébként annyit mondott, hogy egy friss munkatárs kérdése volt a rendszer működésével kapcsolatban.
Móra Veronikát hazavitték a laptopjáért © Túry Gergely
Az Ökotárs Alapítvány budapesti irodájában szeptember 8-án vonult ki az NNI, a házkutatás során iratokat, számítógépes adatokat és egy laptopot foglalt le a rendőrség, más hatósági intézkedés nem történt.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) szeptember elején közölte, jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett az országos rendőrfőkapitánynál, illetve piacfelügyeleti eljárást kezdeményezett a Magyar Nemzeti Banknál. Azt azonban, hogy mely szervezetről van szó, nem közölte.
A Kehi szerint a vizsgált szervezet több mint egy tucat egyesület, illetve alapítvány részére mintegy öt éven keresztül nyújtott pénzkölcsönöket. | [
"Ökotárs"
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Magyar Nemzet",
"Ökotárs Alapítvány",
"Norvég Alap",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Norvég Civil Támogatási Alap"
] |
Közel egyéves körözés után tudta a rendőrség őrizetbe venni a domoszlói postahivatal volt vezetőjét. A középkorú nő több mint 10 millió forintot sikkasztott.
Közel egyéves körözés után november 4-én őrizetbe vették a domoszlói postahivatal volt vezetőjét, akit a rendőrség több mint 10 millió forint elsikkasztásával gyanúsít - mondta Pelyhéné Kóta Erzsébet, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.
A Magyar Posta 1998 júniusában tett feljelentést a domoszlói postahivatal 39 éves vezetője ellen, mert a belső pénzügyi ellenőrzés hiányosságokat tárt fel.
A vizsgálat során kiderült, hogy a hivatalvezető 1995-től folyamatosan vett ki különböző összegeket egy jeligés takarékbetétkönyvből, és meghamisította a postai ellenőrző lapokat is.
A posta adatai alapján a kamatokkal együtt 10 millió 138 ezer 203 forintot sikkasztott a vezetőnő.
A rendőrségi eljárás megindítása után a nő férjével és két kiskorú gyermekével együtt ismeretlen helyre költözött, ezért 1998 szeptemberében elfogatóparancsot adtak ki ellene.
A domoszlói posta volt hivatalvezetőjét csütörtökön este Békásmegyeren egy bérelt lakásban elfogták és őrizetbe vették.
Ezzel egyidőben a nő férjét is őrizetbe vették: ellene a gyöngyösi rendőrkapitányság folytat vizsgálatot, szintén sikkasztás gyanúja miatt, egy másik ügyben.
A házaspár két kiskorú gyermekét a szülők kérésére a rendőrség rokonoknál helyezte el.
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság előterjesztést tett az ügyészségen a gyanúsított előzetes letartóztatására.
(MTI) | [
"Magyar Posta"
] | [
"Heves Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Senki sem akarja megcsinálni Pintérék új székhelyét?
Két lehetőség van a rendelkezésre álló információk alapján: vagy voltak érdeklődők a tervezési és kivitelezési munkákra, csak az ajánlataikat elutasították, vagy senkit nem érdekelt a lehetőség és egy ajánlat sem érkezett.
Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint lezárult a Belügyminisztérium új székhelyéül szolgáló épületegyüttes tervezésére, kivitelezésére kiírt közbeszerzés. A meghívásos eljáráson azonban nem született eredmény és senkinek sem ítélték oda a szerződést.
A hirdetmény szerint az ok, hogy "nem érkezett be pályázat vagy jelentkezés, illetve valamennyit elutasították".
Pintér Sándor, belügyminiszter
Pedig igazi presztízsmunkáról van szó és nemcsak azért, mert egy (vagy több) szerencsés vállalkozó készíthetné el a Pintér Sándor vezette tárca új "otthonát", hanem azért is, mert a munkákat Budapest legelőkelőbb helyén, a budai Vár területén kellene elvégezni.
Két ingatlanról lenne szó. Az "IngatlanA" az Országház utca 28-32., illetve Úri utca 49-51. szám alatti műemlék ingatlan-együttest takarja, itt a kivitelezéssel érintett hasznos alapterület 20 571 m2 + 250 m2 (Kapisztrán téri beépítés). Az "IngatlanB" pedig a Nándor utca 5-7. (Hrsz.: 6628) ingatlan (volt OVT épület) található, ahol 4800 négyzetméter alapterületen kellene dolgozni.
Országház utcai ingatan:
A BM azonban minden bizonnyal nem adja fel, várhatóan egy újabb eljárás során keresi majd a szerencsés vállalkozókat.
Úri utcai ingatlan:
A vonatkozó ingatlanokkal összefüggésben korábban a Középülettervező (KÖZTI) Zrt. nettó 628 millió forintért nyerte el a lehetőséget, hogy a szükséges építési munkák engedélyezési és kivitelezési terveit elkészítse.
| [
"Belügyminisztérium"
] | [
"Középülettervező (KÖZTI) Zrt."
] |
A társadalmi fejlesztési célokra fordítható 145 milliárd forint EU-s pénzből 104 milliárdnak már most megtalálta a gazdáját a kormány. A maradék egyharmadért lehet csak versenyezni, ami az Autonómia Alapítvány szerint sérti az átláthatóság és a versenyegyenlőség elvét.
2014 és 2020 közt 145 milliárd forint EU-s pénz jut társadalmi fejlesztési célokra, de ennek csak egyharmadára pályázhatnak majd a szociális területen működő szervezetek, 104,4 milliárd forintnak már most megtalálta a helyét a kormány.
Az Autonómia Alapítvány közleménye szerint a társadalmi kérdésekkel foglalkozó szervezetek több mint egy éve várják, hogy kiderüljön, milyen EU-s programok indulnak a következő időszakban, hiszen “a szektor több száz szervezete gyakorlatilag 2013 óta források nélkül vegetál". Most viszont több konstrukciónál is azt látják, hogy a kormány már megjelölte a “támogatást igénylő szervezetet, vagyis ezeknek már megvan a gazdája", ami “sérti az átláthatóság és a versenyegyenlőség elveit".
Az Autonómia Alapítvány szerint az, hogy mindössze a teljes összeg egyharmada pályázható, elzárja a helyben beágyazott szervezeteket a valódi lehetőségektől. “A forrásfelhasználás ilyen mértékű centralizálása nem hagy teret a helyi szervezetek sokféle, helyi igényekre reagáló társadalmi innovációs projektjeinek", márpedig az alapítvány szerint a legelmaradottabb térségekben így lehetne hatékonyan felhasználni a pénzt. Ezért azt javasolják, a források odahelyezése előtt független szakemberek ellenőrizzék a programokat és az ezeket megvalósító szervezeteket.
A már lekötött programok közt van a kétmilliárdos "Roma mentorhálózat" fejlesztése, amit a Türr István Képző és Kutató Intézet és az Országos Roma Önkormányzat kapott meg, valamint az"Egyes egyházi oktatási infrastrukturális fejlesztések" is, amire a Don Bosco Sportközpont, a Győri Egyházmegye és a Győri Evangélikus Egyházközség kap 4,95 milliárd forintot.
Az egyik nagy nyertes, az Országos Roma Önkormányzat “Híd a munka világába" programjával kapcsolatban felmerült korrupciógyanúval mi is foglalkoztunk, de a gyanús pénzköltések alapjául szolgáló tanulmányokat az ORÖ lázadozó képviselői sem tudták megszerezni, ahogy a szervezet az Abcúg többszöri közérdekű adatigénylésére sem reagált.
Tetszett a cikk? Ossza meg! Megosztás Megosztás E-mail Tweet | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Győri Evangélikus Egyházközség",
"Győri Egyházmegye",
"Türr István Képző és Kutató Intézet",
"Don Bosco Sportközpont",
"Autonómia Alapítvány"
] |
Az ÁSZ kezdeményezi a Párbeszéd és a Momentum támogatásának a felfüggesztését
Az Állami Számvevőszék hét jelölőszervezetnél lezárta a kampánypénzek ellenőrzéséhez kapcsolódó adatbekérés első szakaszát – írja az ÁSZ a közleményében. Mint írják: Öt jelölőszervezet – a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP, az LMP és a DK – az adatszolgáltatásukkal teljesítették az ellenőrizhetőség alapfeltételeit, az ellenőrzésük újabb szakaszba léphet. Két jelölőszervezet – a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Momentum Mozgalom – ugyanakkor az ellenőrzés lefolytatásának feltételeit nem biztosították, a két párt a közhiteles nyilvántartásban rögzített székhelyén többszöri megkeresés ellenére sem volt elérhető, ezért az ÁSZ kezdeményezte a Magyar Államkincstárnál a költségvetési támogatásuk folyósításának felfüggesztését.
A közlemény szerint a számvevőszéki törvény előírja, hogyha a közreműködésre kötelezett szervezet a közreműködési, adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, az Állami Számvevőszék a törvényben rögzített lehetőségével élve kezdeményezheti az illetékes hatóságnál az ellenőrzött szervezetet megillető költségvetési támogatások folyósításának felfüggesztését.
“Mivel a két párt az elérhetőségét, ezáltal az elszámoltathatóságot biztosító számvevőszéki ellenőrzés lefolytatásának feltételeit nem biztosította, a vonatkozó törvényi előírás lapján az ÁSZ 2018. október 4-én kezdeményezte a költségvetési támogatásuk felfüggesztését." – írják.
Azt is hozzátették, az ÁSZ felszólította a Párbeszéd Magyarországért Párt társelnökeit és a Momentum Mozgalom elnökét, hogy soron kívül gondoskodjanak a hivatkozott törvényi előírásoknak megfelelő elérhetőség biztosításáról, és erről 15 napon belül írásban adjanak tájékoztatást az ÁSZ részére. Az intézkedéséről az ÁSZ csütörtökön tájékoztatta a pártok elnökeit, valamint a Magyar Államkincstár elnökét. Amennyiben a két párt a törvényi előírásoknak megfelelő elérhetőséget biztosítja, az ÁSZ az intézkedést foganatosító hatóságot értesíti, és kezdeményezi a támogatás felfüggesztésének megszüntetését.
Az MKKP esetében folyamatban van az adatszolgáltatás értékelése.
A Párbeszéd közleményben reagált az ÁSZ eljárására, azt írják, a pártnak van hivatalos székhelye és postafiókja. “A Párbeszéd az év elején költözött, de mindig minden adatot időben elküldött a törvényszéknek és az illetékes hatóságoknak, az új székhely bejegyzése folyamatban van. A Párbeszéd eddig és a jövőben is áll az Állami Számvevőszék rendelkezésére és bemutat minden kért adatot." | [
"Párbeszéd",
"Állami Számvevőszék",
"Momentum"
] | [
"Momentum Mozgalom",
"Magyar Államkincstár",
"Párbeszéd Magyarországért Párt"
] |
Az MSZP elnöke szerint pártja tanult a hibáiból.
Mesterházy Attila az MSZP kongresszusán, miután újraválasztották, szombaton azt mondta: a szocialisták önmaguknak és a választóknak is tartoznak azzal, hogy eredményeik mellett a kormányzásuk alatt elkövetett hibákról is számot adnak. A pártelnök hibának minősítette, hogy 2006-ban nagy eltérés volt az MSZP választási és a kormányprogramja között. Ennek tanulsága szerinte, hogy mindig, zárt körben is őszintén kell beszélni az ország helyzetéről.
Szólt arról, hogy 2006 őszén a szélsőjobboldal akciói váratlanul érték a rendőrséget, amely erre hibákat elkövetve válaszolt. Hiba volt az is - folytatta -, hogy olykor kapkodás jellemezte a kormányzást, a reformokat nem készítették elő. Súlyos hibának nevezte, hogy az MSZP immunrendszere nem volt elég erős ahhoz, hogy a tisztességtelen, nyerészkedő politikusokat időben kivesse a pártból. Mesterházy Attila azonban hangsúlyozta: ebből is tanultak, szigorították az etikai szabályokat.
Azt is mondta, az MSZP kormányon eltávolodott az emberektől, majd aláhúzta: ezen is változtatnak, választ ígérve a legfontosabb társadalmi és szociális problémákra. | [
"MSZP"
] | [] |
Képtelenség működtetni az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ), ugyanis a szervezet alkalmazottai között nincsenek szakmailag alkalmas munkatársak, az álláshelyeket pedig olyan ismerősök, rokonok, barátok töltik be, akiknek tevékenysége mögött nincs munka.
A Magyar Nemzet birtokába került hangfelvétel szerint többek között erről beszélt a kisebbségi szervezet hivatalvezetője az önkormányzat július végén tartott szakmai bizottsági ülésén. Az ORÖ-képviselőkből álló bizottság tagjai alapos fejmosást kaptak Cserháti Tibornétól, aki indulatos beszédében hívta fel a politikusok figyelmét az önkormányzatnál uralkodó lehetetlen állapotokra.
A hivatalvezető egyebek mellett azt kifogásolta: két hónappal a májusi – Kisvárdán tartott – közgyűlés után sem kapott felhatalmazást arra, hogy a rendkívül pazarló módon működő hivatalt átszervezhesse úgy, hogy az megfelelően tudjon működni. Beszélt az ORÖ-ben uralkodó összefonódásokról, arról, hogy egyes képviselők bejárnak hozzá például olyan kérésekkel, hogy az ő ismerősük kapjon fizetésemelést. Közölte, ezzel csak az a baj, hogy nincs mögötte munka. – Azt el tudom fogadni, hogy valaki valakinek az ismerőse, rokona vagy bárkije, vagy nagyon tetszik neki, meg nagyon aranyos és kedves, csakhogy ez itt egy önkormányzati hivatal – hangsúlyozta a hivatalvezető.
Majd hozzátette, hogy csupán két hozzáértő emberre lenne szüksége, de annyi sincs. Cserháti szemléletes példával érzékeltette az önkormányzati munkaerő-állomány helyzetét: mint mondta, legalább azt sikerült elérni, hogy a munkatársak megfelelően jelenjenek meg, ne pedig "félmeztelenül vagy kivágott ruhában" érkezzenek az ORÖ-be.
Szavaiból kiderült, hogy már nyáron csődközeli helyzetben volt a roma önkormányzat, legalábbis nagyon súlyos likviditási gondokkal küszködött. Cserháti akkor közel hetvenmillió forintos hiányt helyezett kilátásba szeptember végére. Egyben közölte, hogy ilyen gazdálkodás mellett nem lehet működtetni a szervezetet. Majd tételesen felsorolta, hogy az első fél évben mennyi pénzt költött a kisebbségi szervezet. Ennek alapján közel hétmillió forint ment el az ORÖ vagyonkezelésében álló ingatlanokra, 90 millió forint a szervezet kötelezettségeire, 127 millió dologi kiadásokra (beleértve a közüzemi díjakat), és 296 millió forintot fordítottak bérköltségekre. Utóbbi különösen a hivatalvezető által lefestett munkaerő-állomány helyzetének ismeretében figyelemre méltó összeg. Az adatokból látszik, hogy az ORÖ több mint félmilliárd forintot költött el fél év alatt, noha az éves teljes bevétele nem haladja meg az ötszázmillió forintot. – Jelenleg két fillér sincs az ORÖ-ben – így összegzett Cserháti.
De azt is sérelmezte, hogy olyan adatokat titkoltak el előle, mint például egy tízmillió forintos áfa-visszatérítési összeg. – Olyan a világon nincs, hogy egy vezető ne tudhassa hajszálpontosan a gazdasági állapotokat – mondta, hozzátéve, "vért izzad" azért, hogy kiderítse, a gazdasági részlegtől kapott adatok pontosak-e.
A vezető által szeptember végére előrejelzett csaknem hetvenmillió forintos hiány érdekessége, hogy a szervezet éppen szeptember 30. óta egy luxusautót lízingel az ORÖ elnöke számára. Balogh János egy 2015-ös évjáratú Audi A4 S line típusú autóval furikázik, ami havonta közel százezer forintjába kerül az önkormányzatnak. A lízingszerződést 72 hónapos futamidővel kötötték, vagyis közel hétmillió forintot fizet az autóért az ORÖ.
Balogh János az Audi beszerzését a korábbi hivatali gépjármű rossz műszaki állapotával és "közlekedésbiztonsági szempontokkal" indokolta. Ugyanakkor ez még nem minden. A Cserháti által emlegetett rokoni, ismerősi összefonódások még az elnöknek beszerzett luxusautóval kapcsolatban is felvetődnek. Az Audihoz ugyanis sofőrt is biztosít az önkormányzat Baloghnak, méghozzá havonta 250 ezer forint fizetésért. Információink szerint pedig a szolgálati luxusautót nem más vezeti, mint az ORÖ-elnök veje.
A kisebbségi önkormányzat féktelen pénzköltése nem csupán a kiürült kassza miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert az ORÖ fuldoklik az adósságban. A Farkas Flórián miniszterelnöki biztos nevével fémjelzett Híd a munka világába program után a szervezetnek összesen 1,6 milliárd forintot kell visszafizetnie az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), ami éves költségvetésének többszöröse. De az Albacomp informatikai cégnek is körülbelül hetvenmillió forinttal tartozik az ORÖ, ugyanis 4500 táblagépnek az árát nem fizették ki a társaságnak, amiért az pert is indított.
Mindezek tükrében pedig érthetetlen, hogy a Balog Zoltán vezette Emmi miért nem nevezett ki pénzügyi gondnokot az önkormányzat mellé. Úgy tűnik, az Országos Roma Önkormányzatnak mindent szabad, a minisztérium számára nem kulcsfontosságú az adósság behajtása és a pénzügyi fegyelem biztosítása a botrányos szervezetnél. Az ugyanakkor egyre égetőbb kérdéssé válik, hogy a milliárdos tartozást felhalmozó önkormányzat miből fogja kiegyenlíteni kötelezettségeit, ha már nyáron üres volt az ORÖ kasszája. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
Furcsa feladatot kapott a Magyar Posta a kormánytól, amivel sikerült magára haragítani minden étel- és italautomata üzemeltető céget. Több áfa volt a cél, kevesebb és drágább automatás csoki lehet az eredmény.
Ha egy jelzőt kellene találnunk arra, hogy milyen a magyar állam viszonya azokkal a cégekkel, amelyeknek a működését szabályozza, valószínűleg nem az együttműködő vagy a megértő lenne a megfelelő kifejezés.
Sőt, ahogy azt már több, egész piacokat átformáló, cégek profitját befolyásoló döntéseknél is láthattuk (hogy a CEU-törvényről már ne is beszéljünk), a kormány leginkább egy kicsit bal lábbal fölkelt adósságbehajtó empatikus képességével áll hozzá a piacszabályozáshoz, letéve egy "javaslatot" az asztalra, amit vagy el lehet fogadni, vagy el lehet menni. Nagyjából ez a filozófia hajtja most a kormány adórendszer kifehérítését szolgáló hadjáratának újabb állomását, amelynek, úgy néz ki,
az lesz a vége, hogy jóval kevesebb étel- és italautomatából jóval drágábban lehet majd kólát és csokit venni.
A kormány gyakorlatilag mindent őrült nagy sikernek állít be, amit csinál, viszont vannak olyan lépések, amelyek tényleg mindenképpen sikernek számítanak. Az egyik ilyen pedig az áfacsalás visszaszorítása, még ha nem is ment teljesen zökkenőmentesen az, hogy a boltok kasszáit összekössék a NAV-val.
A sikeren felbuzdulva viszont a kormány folytatná is a magyarok fogyasztásának teljesen átláthatóvá tételét, egyrészt azzal, hogy nemrég a taxisoknak, fodrászoknak és más szolgáltatásokat nyújtóknak is kötelező lett online pénztárgépet szerezniük, másrészt az ital- és ételautomatákat is bekötnék a NAV-hoz.
Mindezt viszont úgy sikerült összehozni, hogy az automatákat kihelyező és üzemeltető cégek most éppen azon aggódnak, hogy vajon le kell-e majd húzniuk a rolót, vagy sem.
Nemes szándék, gyászos eredmény
Pedig kezdetben még örültek az automatások, hogy a kormány foglalkozik az iparággal, mert az étel- és italautomatákat üzemeltető cégeket összefogó Magyar Ital- és Áruautomata Szövetség (MIÁSZ) már vagy tíz éve lobbizik, hogy a kormány tegyen valamit az automatákat feketén kihelyező, ügyeskedő cégekkel, és szabályozza a piacot. Abban viszont nem volt köszönet, ahogy a kormány elkezdett foglalkozni a kérdéssel.
Arról már évek óta szó volt, hogy az automatákat is bekötné a NAV-hoz a Nemzetgazdasági Minisztérium, rendeletbe viszont majdnem napra pontosan egy éve foglalták mindezt, amelynek a véleményezésére a szakma másfél napot kapott. Nem nagy meglepetés, hogy az érintetteknek annyira nem tetszett, amit láttak, sőt, a kormány rendeletét a MIÁSZ vezetője, Szöllősi Balázs egyszerűen gyászjelentésnek nevezte. A rendelet azt mondta ki, hogy
az automatákba egy automatafelügyeleti egységet (afe) kell szerelni, ami majd kommunikál a NAV-val;
ennek a beszerelésére és üzemeltetésére pedig az automaták üzemeltetőinek szerződést kell majd kötniük egy felügyeleti szolgáltatóval, egy céggel, amelyik erre engedélyt kap az államtól.
Az automatás cégek már akkor is úgy voltak vele, hogy nemes a kormány szándéka, de ez a szabályozás csak azokat a problémákat nem oldja meg, amelyek miatt a cégek először a kormányhoz fordultak, vagyis azt, hogy úgy tisztítsa a piacot, hogy közben nem kerül egy vagyonba az adót eddig is fizető cégeknek. Pedig ekkor még nem is lehetett tudni, hogy mennyibe kerül majd ez az egész.
Az NGM később rendeletben szabályozta, hogy a felügyeleti szolgáltató legfeljebb 5000 forintot kérhet el havonta a szolgáltatásaiért automatánként. A cégek erre jelezték, hogy mivel havonta átlagosan 10 000 forint haszon van egy gépen, ezért teljesen elképzelhetetlen, hogy ennek a felét odaadják egy olyan szolgáltatásért, amiért ők nem kapnak semmit. Ráadásul a boltoknak az online kasszák után havonta csak 1500 forint felügyeleti díjat kell fizetniük, pedig egy közért havonta azért nagyobb forgalmat bonyolít, mint egy kólaautomata.
Az NGM viszont állítólag azzal nyugtatta a cégeket, hogy nem kell aggódni, ez csak egy maximumérték, és amúgy is, több felügyeleti szolgáltató lesz, akik versengenek majd egymással, úgyhogy biztos egymást alul licitálva próbálják majd túlszárnyalni egymást a piacon. A piaci forrásaink szerint már volt is több jelentkező a felügyeleti szolgáltatói posztra, amelyekkel a cégek már azóta kapcsolatban álltak, hogy először felmerült, hogy az automatákat is be fogják kötni a NAV-hoz. A cégek már tesztelték is a szolgáltatók adattovábbító gépeit, már csak arra vártak, hogy ezek a szolgáltatójelöltek engedélyt kapjanak az államtól.
Ehhez képest idén június végén kiderült, hogy versenyről szó sem lesz.
Június 30-án, pénteken megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a kormány egy felügyeleti szolgáltatót jelölt ki, a Magyar Postát, amellyel a cégeknek egy hónapon belül, július 31-ig szerződést is kellene kötniük. Hogy miért pont a Postát találta meg ezzel a feladattal az NGM. A döntés eléggé meglepte a piaci szereplőket, akik nem igazán tudják, hogy a Posta egyáltalán felkészült-e erre a feladatra. Állítólag amúgy a Posta dolgozóit is meglepte a dolog, úgy tudjuk, hogy a középvezetők június 29-én még nem tudták, hogy egy hónap múlva ekkora feladatot kapnak.
Mindenesetre a kérdésünkre, hogy mi teszi alkalmassá a Postát arra, hogy az automaták NAV-val való összeköttetését felügyelje, a következő választ kaptuk: "A Magyar Posta országos hálózatában több mint 2000 helyszínen több mint 100.000 informatikai eszközt és több 100 alkalmazást üzemeltet. A hálózatnak köszönhetően megfelelő színvonalon tudja ellátni az Automata Felügyeleti Egységek üzemeltetését, valamint szervizelését is, mivel a Társaságnál nemcsak az infrastrukturális feltételek adottak, hanem az informatikai háttér és az országos szervizhálózat is biztosított."
Más szolgáltató pedig valószínűleg nem lesz, ugyanis úgy alakította ki a mostani konstrukciót az állam, hogy új szolgáltatóknak nem lesz érdekük belépni, az automaták üzemeltetőinek pedig nem lenne érdekük váltani. Ha mondjuk egy másik cég is megkapná a jogosítványokat a kormánytól, a cégeknek most akkor is a Postával kellene szerződniük, ha pedig ezt egy éven belül fel akarnák bontani, két év kötbért, vagyis több százmillió forintot kellene fizetniük. Ráadásul az adatátvivő készülékekre elköltött tízmilliókat is kidobnák az ablakon, mert egy másik szolgáltatóhoz nem vihetnék át a Posta által beszerelt gépeket. Úgyhogy úgy tűnik, marad a monopólium.
Rogán haverjai már a csokiautomatában vannak A Postán kívül egy cég érdekelt még az automata bizniszben, a Hunguard kft., amely az automaták auditálásának feladatát nyerte el a kormánytól. Ez a cég Rogán Antal miniszter feltaláló társainak, Csík Balázsnak és Lengyel Csabának a tulajdonában van, az elmúlt években pedig sokszorosára duzzasztotta a bevételeit állami megbízásokkal. Egyedüliként auditálhatta például a közműcégek számlázási rendszerét. Ezt a feladatot egy olyan közbeszerzésen nyerte el a cég, amelyet mintha rá írtak volna ki, és hasonlóan került az automaták ellenőrzésének feladatához is. A Hunguard ráadásul az állami megbízásokon keresett tetemes bevételének egy részét egy máltai offshore cégbe mentette, igaz, ez a cég már kiszállt a Hunguardból, így az már csak Rogán ismerőseinek tulajdonában van.
Viszont ha már megkapták a feladatot, akkor el is végzik, a múlt héten pedig a piac elé is tárták a szerződési feltételeiket. Ebben pedig az szerepel, hogy
automatánként a Posta 5000 forint+áfa felügyeleti díjat szeretne beszedni havonta;
a gépeket 20 000 forint+áfa díjért vizsgálná felül évente;
szervizelni meg alkalmanként 12 000 forint+áfáért mennének ki a gépekhez.
Magát az automatafelügyeleti egységet amúgy 98 ezer forint beszerelni a gépekbe, de annyit azért már sikerült elérnie a MIÁSZ-nak a kormánynál, hogy a beszerelésre adjon támogatást, lehet is pályázni 120 ezer forintra, amit EU-s forrásból áll a kormány. Erre a kormány nagyon büszke is, ki is adták közleményben, hogy támogatják az automatás cégeket. Igaz, egy cég maximum 200 ezer euró, vagyis kicsit több mint 60 millió forint támogatásra pályázhat, ami nagyjából 500 automatára elég. Ehhez képest a piacon több olyan cég is van, amely 3-4 ezer automatát üzemeltet, így a többibe saját költségen szerelhetik be a kütyüket. Amelyeket még amúgy egy cég se látott vagy tesztelt.
Azt viszont a piac szereplői elfogadhatatlannak tartják, hogy a Posta fogta az NGM rendeletében maximálisan kiszabható összeget, és kijelentette, hogy ennyiért vállalja a feladatot, és kész. A múlt héten tárgyaltak is a szakmai szövetség képviselői a Postával, amely Szöllősi Balázs szerint valamennyire rugalmasnak bizonyult, több ponton hajlandó volt változtatni a szerződési feltételeken, az 5000 forintos díjjal kapcsolatban viszont hajthatatlan volt. A Posta a díj összegével kapcsolatos kérdésünkre azt írta, hogy "a jogszabályi keretek egyébként több mint egy éve ismertek voltak a piaci szereplők számára".
Számolnak a veszteséggel
Pedig a cégek szerint egyszerűen elképzelhetetlen, hogy kifizessenek havonta ennyi pénzt. Ilyen díj mellett a szakma szerint egyszerűen nem lehet gazdaságosan üzemeltetni a gépeket, így egy ilyen díjnak az lenne az eredménye, hogy több cég egyszerűen felhagyna az automaták üzemeltetésével, vagyis több ezer gép kerülne ki az irodákból, aluljárókból, iskolákból.
A két piacvezető cég, az úgy 4000 automatát üzemeltető Coca-Cola például jelezte is, hogy otthagyja a piacot, ha nem lehet lejjebb alkudni a felügyeleti díjat, a közel 3000 géppel a második helyen álló Cafe+Co pedig azt nyilatkozata az Indexnek, hogy várhatóan több száz gépet fognak kivonni a forgalomból. Ez a bejelentés annyira nem is lepné meg a Postát, az állami cég ugyanis úgy számol, hogy
úgy 6000-rel kevesebb automata után szednek majd be felügyeleti díjat, mint amennyi regisztrálva van a NAV-nál.
A NAV nyilvántartása szerint 37 ezer étel- és italautomata van az országban, ebből úgy 31 ezer aktív, a piacot ismerő forrásaink szerint azért ennél több, úgy 40-45 ezer automata van összesen a piacon. A Posta viszont úgy számolt, hogy ha 25 ezer automatára tud szerződést kötni 5000 forintért, akkor már a pénzénél van. Hogy miért számoltak alapból kevesebb géppel, hogy arra számítanak-e a postánál, hogy lesz, aki kivonul a piacról, azt nem tudni. A Posta az ezzel kapcsolatos kérdésünkre annyit válaszolt, hogy a MIÁSZ és az NGM korábbi egyeztetései alapján becsülték meg, hogy mennyi automatával érdemes számolniuk és mennyi fog műszaki okokból vagy "az üzletág fehérítése" miatt lemorzsolódni. Piaci forrásaink szerint viszont több gép is eltűnhet, mint amennyivel a Posta számol, akár az egyharmadával is zsugorodhat a piac.
Hogy mi lesz, amikor lejár a július 31-i határidő, azt nem tudni, a szakmai szövetség még reménykedik, hogy addig jobb belátásra lehet bírni a Postát, vagy ha ebben valójában nem az állami cég dönt, akkor a kormányt. Szöllősi szerint előbb vagy utóbb az állam is rá fog jönni, hogy nem jó senkinek, ha ennyi pénzt elkér a kormány, mindenki jobban járna, ha több cégtől szednének be kevesebb pénzt. A cél csak az, hogy erről azelőtt győzze meg a piac, mielőtt az teljesen széthullik.
A MIÁSZ azt tartaná elfogadhatónak, ha maximum 1500 forint lenne a felügyeleti díj. Ezen felül még lehet, hogy hajlandóak lennének a cégek fizetni a felügyeleti szolgáltatónak, de azért már valamilyen szolgáltatást is szeretnének azon felül, hogy valaki továbbítja az automaták adatait a NAV-nak. Ha például real time fogyasztási adatokat kaphatnának minden hónapban, az megérne mondjuk még úgy 3500 forintot a cégeknek. A semmiért viszont nem akarnak havi 5000-et fizetni.
(Borítókép: AFP/Mandel Ngan) | [
"Magyar Posta"
] | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Automata Felügyeleti Egységek",
"Magyar Ital- és Áruautomata Szövetség",
"Magyar Közlöny"
] |
Csapó Gábort bűnsegédként jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vízilabdázó érthetetlennek tartja a gyanúsítást, amelyet az ügyészség az utolsó pillanatban terjesztett elő a BKV 2,8 millió forintos reklámmegállapodása miatt.
Most novemberben lesz négy éve, hogy Antal Attila, a BKV egykori vezérigazgatója és Csapó Gábor, vízilabdázó olimpiai bajnok megállapodást kötöttek egymással. A BKV 2,8 millió forintot fizetett azért, hogy a Csapó Bt. az általa bérelt uszodában egy éven keresztül molinón népszerűsítse a közlekedési vállalatot. Ez a szerződés is része annak a 45 ezer oldalnyi vádiratnak, amelyet a Központi Nyomozó Főügyészség a múlt héten lezárt és amely alapja lesz a Hagyó-ügyben folytatott bírósági eljárásnak. A BKV-botrányban 21 embert gyanúsítanak.
Úgy tudjuk, hogy az ügyészség a Csapó Bt. névadóját és vezetőjét, az olimpiai bajnok vízilabdázót a szerződés miatt bűnsegédként jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsította meg októberben, közvetlenül a gyanúsítási szakasz lezárását megelőzően. Az ügyészség szerint a szerződést Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettes bizalmasának, Lelovics Ottónak a felhívására Regőczi Miklós BKV vezérigazgató-helyettes intézte.
Az ügy Futó Barnabás, Csapó Gábor ügyvédje számára nehezen értelmezhető. Az ügyészség szerint ugyanis a BKV-nak nem volt szüksége arra, hogy a uszodában hirdessen, ahol egyébként Csapó vízilabdaiskolája működik. A csavar és a vád alapja az ügyészség szerint az az ügyben, hogy Csapó Gábornak tudnia kellett volna, hogy a BKV-nak egyáltalán nincs szüksége arra a reklámfelületre, amire aztán kifizetette a 2,8 millió forintot.
A szerződés 2007 decembere és 2008 decembere közötti időszakra vonatkozott. Futó Barnabás szerint a maguk részéről teljesítették a szerződésben foglaltakat. Ez alapján a vízilabdaiskola felszerelésén megjelentették a BKV logóját, kitették a molinót és mindezt teljesítésigazolással bizonyították, "a munka el lett végezve". Futó szerint Csapó közismert ember, számos reklámban szerepel, felismerik az arcát, így nem különös, hogy reklámszereplőként használják.
A hatóságnak hatvan napja van rá, hogy vádat emeljen, utána a bíróságnak három hónapon belül meg kell tartania az első tárgyalást. Az ügyben megkérdeztük magát Csapót is, aki nem kívánt nyilatkozni. | [
"Csapó Bt.",
"BKV"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
A Kárpátok Alapítványnál még sem a rendőrség, sem a Kehi nem razziázott, de a NAV-val bevonatták az adószámukat, mert állítólag nem működtek együtt a Kehivel.
Csütörtökön levelet kapott a norvég pénzeket kezelő alapítványok egyike a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól (Kehi), hogy felfüggesztik az adószámukat.
A Kárpátok Alapítványtól azért vette el a NAV az adószámot, mert szerintük a civil szervezet nem működött együtt a pénzek felhasználását vizsgáló Kehivel – adta hírül az Index. Az Egerben működő Kárpátok az egyetlen a norvég pénzeket kezelő négy alapítvány közül, ahol még sem a rendőrség, sem a Kehi nem razziázott.
Bata Boglárka, az alapítvány vezetője azt mondta, hogy a Kehinek még augusztusban elküldték a kért adatokat, csak egy kérést nem tudtak teljesíteni: az 58 támogatott szervezet adatait nem tudták kiadni, azoknak az aktáknak ugyanis nem ők az adatgazdái. A Kehi embereit a Norvég Alapok brüsszeli irodájához irányították, mivel ott kezelik a pályázók adatait.
Bata szerint a Kehi néha a lehetetlen határát súroló kéréseket intézett hozzájuk, volt, hogy 3 nap alatt kellett összeszedniük 2000 oldalnyi dokumentumot.
Bata Boglárka kiemelte, hogy annak ellenére is igyekeztek együttműködni, hogy a Kehi lehetetlenül rövid határidőkkel kért tőlük nagymennyiségű adatot. Volt hogy 3 nap alatt kellett összerakniuk 2000 oldalnyi dokumentumot.
Az eljárás furcsasága, hogy augusztus 28-án a Kehi hiánypótlásra szólította fel a Kárpátok Alapítványt szeptember 5-i határidővel, majd szeptember 1-én arra utasította a NAV-ot, hogy függessze fel a szervezet adószámát – derül ki a Kehi leveléből.
Az adószám visszavonása azzal jár, hogy a szervezet nem jogosult adóvisszatérítésre és költségvetési támogatásra. Utóbbiba beleértendők az EU-s források is, amelyeket a magyar állam közvetítésével osztanak szét.
A döntés ellen az alapítvány 15 napon belül fellebbezhet. | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Kárpátok Alapítvány"
] | [
"Norvég Alapok"
] |
Újrakezdődik az elsőfokú büntetőper a több mint fél évtizeddel ezelőtt kipattant UD Zrt.-ügyben Dávid Ibolya, az MDF volt elnöke és egykori párttársa, Herényi Károly ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon hétfőn.
A vád személyes adattal visszaélés, illetve Dávid Ibolya esetében kényszerítés is. Az ügyészség szerint Dávid Ibolya és Herényi Károly máig ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítette az MDF 2008. szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként - és ily módon Dávid Ibolya riválisaként - indulni kívánó Almássy Kornél volt MDF-s országgyűlési képviselőt.
A Dávid Ibolya birtokába került lehallgatási anyagokon többek között az UD Zrt. egyik akkori vezetője beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának az MDF-elnök elleni adatgyűjtésről, illetve egy esetleges MDF-en belüli hatalomváltásról. A beszélgetések egyes résztvevői vitatták, hogy ezekről a kérdésekről lett volna szó, és félreértésnek minősítették ezeket az értelmezéseket.
A vádlottak mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket. Az elsőfokú bíróság egyszer már felmentő rendelkezést hozott, ám azt a döntést másodfokon megsemmisítették, így az eljárást meg kell ismételni. | [
"MDF"
] | [
"UD Zrt.-ügy",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"UD Zrt."
] |
Egy 2015-ös évjáratú Audi A4 S Line típusú autót lízingel milliókért az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) Balogh Jánosnak, hiába úszik az adósságban a szervezet - tudta meg a Magyar Nemzet. Az elnök megerősítette a hírt.
A lízingszerződést 72 hónapos futamidővel kötötték, a havi lízingdíjat pedig csaknem százezer forintban határozták meg, vagyis majdnem hétmillió forintot fizet az autóért a kisebbségi önkormányzat. Balogh János szerint a korábbi hivatali gépjármű rossz műszaki állapotban volt már, ezért szereztek be helyette újat.
A döntéssel nem egyöntetűen ért egyet az ORÖ, a képviselők szerint ugyanis össze kellett volna hívni a közgyűlést az autóbeszerzésről. Nem véletlenül, hiszen ahogy lapunk is megírta, a szervezet úszik az adósságban, mióta a botrányoktól hangos Híd a munka világába program miatt összesen 1,6 milliárd forintot kell visszafizetniük - részletekben - az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Ez az éves költségvetésének körülbelül a négyszerese, így aligha tudják majd kifizetni a tizenkettedik hónapban a több mint másfél milliárd forintot. Az ügyben egyébként az adóhivatal is nyomoz - tömegesen hallgatják ki azokat, akik 2014 áprilisa és 2015 augusztusa között pénzt kaptak a szervezettől, az OLAF a volt elnököt, Hegedüs Istvánt is kihallgatta.
Arra, hogy a képviselők nem értettek egyet a döntésben, Balogh már nem reagált a lapnak, hiába keresték. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
A vezetők közel felét elbocsátották a vidékfejlesztési hivatalnál
Gyuricza Csaba: Ahol sok pénz és sok ember fordul meg, ott a korrupció is felütheti a fejét
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) korábbi vezetőinek 40-45 százalékától vált meg a szervezet annak érdekében, hogy megelőzzék a korábbi időszakban tapasztalt visszaéléseket – közölte a Magyar Időkkel Gyuricza Csaba, a hivatal elnöke. Tájékoztatása szerint már gazdabarát működésre álltak át, és idén a közvetlen támogatások keretéből 200 milliárd forintot tudnak eljuttatni a magyar gazdálkodókhoz. Emellett az előző uniós költségvetési ciklus zárásaként további 90-100 milliárd forintot utalhatnak a kedvezményezetteknek a vidékfejlesztési programból.
– Székfoglalójakor azt mondta, eljött a tiszta kezek és bevarrt zsebek időszaka. Eszerint kimondható, hogy korábban a korrupció része volt a hivatal működésének?
– Azokkal az ügyekkel, amelyek korábban árnyékot vetettek a hivatal működésére, egyszer s mindenkorra szeretnénk leszámolni. Ez pedig nem csak a szavak szintjén igaz: az elmúlt hónapokban jelentős átalakítások zajlottak a szervezeten belül.
– Például milyen konkrét ügyek esetében vontak felelősségre dolgozókat?
– Ezek az ügyek jórészt a nyilvánosság előtt is ismertek. Elsősorban a területalapú támogatásokkal kapcsolatos visszaélésekről van szó. Itt a vádirat szerint egy bűnszervezet próbált a támogatásokkal visszaélni, amelynek sajnos több vezető MVH-s munkatárs is a tagja volt. Szerencsére a próbálkozást még a kísérleti fázisában sikerült megakadályozni, ami a szigorú belső ellenőrzési és informatikai rendszernek köszönhető.
– Ha jól emlékszem, annak idején titkosszolgálati nyomozás derített fényt az MVH-s csalássorozatra. Ezek szerint a belső ellenőrzési rendszer nem működött túl jól, ahogyan más esetekben sem tudta megakadályozni a visszaéléseket. Magunk pedig tényfeltáró cikkekben mutattunk rá, hogy a gépbeszerzési pályázatoknál is sok esetben jutottak jogosulatlanul milliárdokhoz egyes cégek, például úgy, hogy le sem gyártott gépeket számoltak el, amelyeket az MVH-s munkatársak létezőként igazoltak vissza. Hol tart az elszámolás ezekben az esetekben?
– Mivel több ügy is rendőrségi szakaszban van, ezért a részletekről nem beszélhetek. Ráadásul arra, hogy az előző vezetés alatt hogyan számoltak el a visszaélésekkel, nyilván nem volt ráhatásom. Én annyit tudok tenni, hogy ahol a visszaélés gyanúját látom, azonnal megteszem a szükséges intézkedéseket. Az utóbbi hónapokban jelentősen szigorítottuk a belső ellenőrzést, s a hivatal is jelentős átalakításon van túl.
– Az MVH munkatársai közül hányat vontak felelősségre az elmúlt másfél-két évben a korábbi visszaélések miatt?
– A területalapú támogatásokkal kapcsolatos csalássorozatban összesen 84 személy ellen emelt vádat az ügyészség. Ebből hárman a hivatal vezető beosztású alkalmazottai voltak. Kinevezésem óta a szükséges esetekben lecseréltem a vezetőket. Összességében a kulcspozíciók 40-45 százalékában megtörténtek a cserék.
– A személycseréken kívül történt-e valódi felelősségre vonás, vagy a kirúgott vezetők otthonuk kényelmében élvezhetik a megszerzett milliárdokat?
– Azt le kell szögezni, hogy az itt dolgozó 1800 munkatárs tisztességesen végzi a dolgát.
– Ezt nem vontuk kétségbe.
– Nagyon sok ember nagyon sok pénzzel dolgozik a szervezetben, és tudjuk, hogy ahol sok pénz és sok ember fordul meg, ott a korrupció is felütheti a fejét. Nekem vezetőként az a dolgom, hogy ezt megakadályozzam. A személycserék mellett számos féket iktattunk a rendszerbe, hogy a visszaélésekre minél gyorsabban fény derüljön. Így bukott ki az a mintegy 127 hamis bizonyítvány és oklevél is, amelyekkel a fiatal gazda pályázatok kapcsán próbáltak jogosulatlanul pénzt szerezni az érintettek. A csalás gyanúja az ügyintézés során kiderült. Bár nagyon jelentős többletmunkát igényelt, egyenként felkerestük az oktatási intézményeket, és belföldi jogsegély keretében kértük a dokumentumok eredetiségének igazolását. Az ilyen pluszfeladatok is a bevarrt zsebek elvéhez kötődnek.
Forrás: Katona Vanda
– Ugyancsak a hivatalba lépése utáni első nyilatkozataiban említette, hogy célja a gazdabarát hivatal kiépítése. Hogyan valósul meg a támogató hivatal elképzelése?
– Az MVH-t sikerült úgy átalakítani, hogy mára európai szinten is az egyik legjobb hivatal lehetünk, ami az ügyfélközpontúságot illeti. Ez irányú legfontosabb intézkedésünk, hogy minden esetben – ahol a jogszabályok erre lehetőséget adnak – még elbírálás előtt tájékoztatást küldünk a gazdának, ha a beadott kérelmével problémák merültek fel. Az egységes kérelmeknél például csaknem 40 ezer elektronikus levelet küldtünk ki az ügyfeleknek és jeleztük a formai hibákat, a hiányzó dokumentumokat. Változtattunk a korábbi szankcióorientált ellenőrzéseken is. Partneri viszonyt igyekeztünk kiépíteni az ellenőrök és a gazdálkodók közt. Ennek része az is, hogy a revizorokat egy kommunikációs tréningen felkészítettük az esetlegesen felmerülő élethelyzetek kezelésére, a túlterheltségen pedig 60 új ellenőr felvételével enyhítettünk. Ezenkívül az ügyfélszolgálatot is teljes egészében átalakítottuk, hiszen sokszor jogosan érte az a vád a hivatalt, hogy gyakorlatilag elérhetetlen. Decentralizáltuk a rendszert, a megyei kirendeltségek segítségével mára 85 százalék feletti a hivatal elérhetősége. Azt azonban meg kell jegyeznem, hogy a gazdabarát hivatal csak akkor lehet eredményes, ha hivatalbarát gazdákkal dolgozhatunk együtt.
– Milyen a hivatalbarát gazda?
– Egy hivatal akkor lesz gazdabarát, ha a tisztességes pályázókat támogatja, ugyanakkor nagyon sokan még mindig úgy érzik, hogy a támogatások, amelyekhez rajtunk keresztül hozzájutnak, automatikus juttatások. Ugyanakkor ezek a források nem alanyi jogon járnak, hanem lehetőséget jelentenek, amit akkor kap meg a gazda, ha megfelel bizonyos feltételeknek. Sokan nehezen fogadják el, hogy ez nem nyakló nélküli pénzosztást jelent. A forrásokat tehát felkészült módon érdemes megpályázni, a kiírt pályázati feltételek betartásával.
– Az idei év kettős kihívást jelent az MVH-nak, egy teljesen új agrártámogatási rendszer mellett elindulnak az új vidékfejlesztési program pályázatai, ráadásul még az előző európai uniós ciklust is le kell zárni. Ez utóbbi feladattal hogyan állnak?
– Valóban nagyon összetett feladatot jelent a 2015-ös év. Ha ezen eredményesen át tudunk lendülni, akkor már túl sok meglepetés nem érhet bennünket. Azok a beruházások, amelyek nem valósulnak meg az előírt határidőben, több esetben az ügyfelek miatt akadtak el, értelemszerűen nem tudunk támogatást kifizetni. Nagy valószínűséggel nem lehet majd kijelenteni, hogy egyetlen fillért sem hagyunk az uniónál, hiszen rajtunk kívül álló okok is vannak, amelyek esetenként nem teszik lehetővé teljes támogatási összegek kifizetését. December végéig még hozzávetőlegesen 90-100 milliárd forintot kell kifizetni a 2007–2013-as időszak forrásaiból azon kedvezményezetteknek, akik megvalósították beruházásaikat, és el is tudtak számolni.
– Az idei év számos változást hozott a közvetlen támogatásokban is, a gazdálkodók a korábbi egységes rendszer helyett most több elemből álló támogatást kaphatnak. Mennyire volt zökkenőmentes az átállás?
– A hivatal felkészült az új rendszerre, a kérelmek beadását pedig épp azért toltuk ki egy héttel, hogy a gazdálkodóknak is több idejük legyen kérelmeiket benyújtani. Igyekeztünk úgy dolgozni, hogy október közepén el tudjuk indítani az előlegek kifizetését. Ez valóban nagy szó, hiszen az unió 28 tagállama közül csupán négy országban fizetnek előleget az idén a gazdálkodóknak. Ráadásul – magyar javaslatra – a korábbi 50 százalék helyett 70 százalékos arányban. Szintén sikernek könyvelhető el, hogy a korábbi időszakhoz képest jóval több, összesen nyolc jogcímnél indítottuk meg a kifizetést, amire eddig még nem volt példa. Ebben a törekvésünkben természetesen az is nagy szerepet játszott, hogy az előlegekkel is megpróbáltuk a válságban lévő tejágazatot támogatni.
– Mikor zárulhatnak le a kifizetések?
– Vannak olyan jogcímek, amelyeket már kifizettünk. A cél az, hogy november végéig az előlegeket eljuttassuk azoknak a gazdálkodóknak, akik erre jogosultak, akiknél az ellenőrzést le lehetett folytatni, illetve akiknél semmilyen problémát nem találtak az ellenőrök. December elsejével pedig kezdődik az új támogatási időszak egyik újdonságának számító kistermelői támogatás kifizetése is. Közel 50 ezer gazdálkodót érint az átalánytámogatás. Bár karácsonyra vélhetően nem mindenkihez érkezik meg az összeg, a cél azonban az, hogy a jövő év elejére mindenki hozzájusson a teljes támogatáshoz.
– Mekkora összeg kerülhet még az idén a gazdálkodókhoz az említett nyolc jogcím keretében?
– A teljes agrártámogatás ez évi keretének legalább az ötven százalékát még az idén ki tudjuk fizetni. Ilyen módon 200 milliárd forintot juttatunk el a magyar gazdálkodókhoz előleg vagy megkezdett végkifizetés formájában.
– A Miniszterelnökség határozott célja, hogy 2017 végéig az összes pályázatot meghirdessék. Felkészült a hivatal erre a tempóra?
– Én is szeretem, ha a feladatokat megfelelő gyorsasággal tudjuk elvégezni. A mi dolgunk a már kiírt pályázatok befogadása, lebonyolítása, ellenőrzése és a kifizetések teljesítése. | [
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal"
] | [
"Magyar Idők"
] |
Már 2011-ben kifejlesztette egy magyar cég azt az eljárást, amit most Rogán Antal találmányaként emlegetnek, a megoldás alapja pedig évtizedek óta létezik. Megtaláltuk a fejlesztőcéget, amelynek a vezetője szerint erős túlzás lenne találmánynak nevezni azt, amit öt évvel ezelőtt lefejlesztettek, márpedig az ugyanaz, amire most a propagandaminiszter olyannyira büszke. Ráadásul míg Rogán feltalálótársai több mint 250 millió forintos állami támogatással fejlesztettek, addig ugyanerre a fejlesztésre a másik cégnek elég volt nyolcmillió forintnyi támogatás, amit egyébként az államtól kaptak.
Semmi újat nem talált fel Rogán Antal, ez már biztos. És nem csak azért, mert – ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk – van olyan szabadalmi irat, amelyik Rogánék feltalálói tevékenységet erősen megkérdőjelezi, hanem azért is, mert már évek óta jelen van a magyar piacon az az eljárás, amit a propagandaminiszter és feltalálótársai szabadalmaztatni akarnak.
Amikor az IT-piacon azon technológia után érdeklődtünk, amire Rogán nagyon büszke, egy magyar cégbe, az AppSol Zrt.-be botlottunk az e-papir.hu oldalon. Ez a cég már 2011-ben kifejlesztette azt az eljárást, amit most Rogán Antal és feltalálótársai szabadalmaztatni szeretnének. Azért csak szeretnének, mert Rogánék 2015 nyarán adták be a szabadalmaztatási kérelmüket a genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez, az eljárás egyelőre még csak ideiglenes oltalom alatt áll.
Az AppSol Zrt. öt évvel ezelőtt nemcsak lefejlesztette ezt a technológiát, de azóta értékesítette is. A cég ügyfelei között magyar és külföldi ügyvédi irodák, utazási irodák, szállodák, telefonos cégek, biztosítók, önkormányzatok vannak.
Az AppSol az elektronikus aláírást ötvözte a biometrikus aláírással, így olyan dokumentumok készíthetők, amelyek érintőképernyőn kitölthetők, biometrikusan aláírhatók, tartalmazhatják az aláíró személyi okmányainak fotóját – mindezt a fokozott minősítésű elektronikus aláírással ellátott, időbélyegzett PDF-fájlba ágyazva. Ráadásul az AppSol fejlesztésénél a dokumentumok kiegészíthetők online fizetési megoldásokkal, azaz egy felületen kitölthetők, aláírhatók és kifizethetők.
Négy éve az állam adott pénzt az újabb fejlesztésre
A technológia olyannyira nem új, hogy az AppSol 2012-ben, azaz egy évvel az első verzió kifejlesztése után tovább is fejlesztette azt. Mi több, az első verzió továbbfejlesztéséhez akkor állami támogatást is kapott: nyolcmillió forintot a Széchenyi-programból.
Az új verzió annyiban tért el az elsőtől, hogy már bármilyen elektronikus tartalmat egy gombnyomással érintőképernyőn kitölthetővé és aláírhatóvá tett.
Tehát az, amit Rogán Antal és társai "feltaláltak", már jóval a "feltalálás" előtt létezett, annak újabb verziójának létrejöttét pedig a magyar állam is támogatta.
A feltalálást azért is tettük idézőjelbe, mert amikor az AppSolt felkerestük, hogy a találmányukról érdeklődjünk, a cég vezetője, Popper Ádám azt mondta: ez az eljárás nem igazán nevezhető találmánynak, így magukat sem nevezné feltalálóknak. "Ennek a megoldásnak az alapja úgy harminc éve létezik. Az elmúlt években mindössze annyi történt, hogy az érintőképernyős eszközök megjelentek. Ez pedig azzal járt, hogy egy új, fejlesztői szemszögből a végtelen lehetőségek megvalósításának platformja lett az, amit régen kitaláltak" – magyarázta Popper az Indexnek.
Méltatlan lenne ilyen babérokra törni
Az AppSol vezetője szerint az elmúlt két-három évtizedben kiváló megoldások születtek, de ezek mindegyike speciális hardvert igényelt, így elterjedésük korlátozott volt. Az érintőképernyős eszközök megjelenésével ez az akadály elhárult. "A saját szolgáltatásunk is erre épül, és nem hordoz újdonságot abban az értelemben, ami az aláírást illeti. A mögöttes folyamatokban annál inkább" – mondta, hozzátéve, hogy ezt programozók fejlesztették ki néhány hónap alatt.
Poppert kérdeztük arról is, hogy az általuk is értékesített eljárás "feltalálásához" milyen tudás szükséges. A cégvezető szerint
programozónak vagy a programozásban azért többé-kevésbé jártas rendszertervezőnek kell lennie annak, aki egy ilyet "feltalál",
de az AppSol vezetője ismét hangsúlyozta, hogy mindezt szerinte erős túlzás találmánynak nevezni. Rogán Antal egyébként közgazdász.
Arra a kérdésünkre, hogy látta-e Rogánék "találmányát", és mit szól ahhoz, Popper azt mondta: teljesen ugyanarról az eljárásról van szó, mint amit ők öt évvel ezelőtt kifejlesztettek, abban pedig semmi újdonság nincs. Megkérdeztük arról is, hogy ők miért nem védték le a "találmányukat", a cégvezető erre azt válaszolta, nem lett volna értelme. "A kijelzőn való aláírás húsz-harminc éve elérhető, igaz, speciális hardvert igényelt.
Mi csak ennek a mobiltelefonos, érintőképernyős változatát fejlesztettük le, de ettől még az alapötlet nem a miénk, így méltatlan lenne ilyen babérokra törni.
A mögötte lévő folyamatok levédetése pedig csak pénzkidobás, mert egy apró változtatást csinál benne valaki, és már nem is ugyanarról a dologról beszélünk" – magyarázta Popper.
A 256 milliós támogatás egy kicsit soknak tűnik
A Népszabadság múlt héten írt arról, hogy az "eljárások elektronikus állomány digitális aláírására, valamint autentikálási eljárás" néven ismert találmány Rogán Antal mellett Csík Balázs és Lengyel Csaba nevéhez fűződik. Utóbbiak a kormányzati hátszéllel milliárdos bevételhez jutó, ismeretlen végső haszonhúzóinak több mint kétszázmilliós osztalékot fizető Hunguard látható tulajdonosai – bár ez csak a nemzetközi cégadatbázisból derül ki, a magyarból nem. Az elektronikus aláírási rendszer alapjául szolgáló fejlesztés vevője a MobilSign Kft.
A MobilSignt is lényegében erre hozták létre, a cég 2014 végéig Rogán feltalálótársainak, Csik Balázsnak és Lengyel Csabának a tulajdonában állt, azóta Pozsgai Petra vette át. Ezzel azonban nem került nagyon távol a körtől az üzlet, hiszen Csik Balázsnak Pozsgai hat évig üzlettársa volt a Profitrade informatikai cégben, amelynek Csik most is tulajdonosa és ügyvezetője.
És a Profitrade volt az, amelyik a MobilSign technológiát például a Magyar Telekomnak is eladta, de referenciáik között számos állami nagyvállalat található a MÁV-tól a BKV-n, Főtávon és Postán át a Volánig. Sőt a jelek szerint a Profitrade állhatott az egész innováció hátterében is, honlapjuk szerint a MobilSign-technológia kidolgozásához még uniós pénzre is rámentek. Az Új Széchenyi-terv keretein belül 256 800 000 forintot kapott.
Csakhogy az AppSol ugyanezt a fejlesztést néhány programozóval és néhány millió forinttal néhány hónap munkával megoldotta, ezért is furcsállják a piacon, hogy a Profi Trade 90 Kft.-nek százmilliókra volt szüksége a projekthez.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index) | [
"Profi Trade 90 Kft.",
"MobilSign Kft."
] | [
"Magyar Telekom",
"AppSol Zrt.",
"Szellemi Tulajdon Világszervezete"
] |
Hibáztunk. Mentségnek kevés, hogy nemcsak mi, hanem a teljes magyar sajtó, mi több, még a témában megszólaló politikusok is.
Úgy írtunk, írnak, beszélnek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a paksi atombizniszt megalapozó tanulmányáról, mintha az titkos lenne.
Nem az. Csak titkolják.
Árnyalatnyi, de annál lényegibb különbségekről lesz most szó. Magyarországon hivatalosan nem is létezik olyan adatvédelmi kategória, hogy titok. Valamikor régen még hivatalosan is létezett az államtitok, de a jelenlegi szabályozás szerint csak minősített adatok léteznek.
Arról, hogy mi minősített adat, határozatot kell hozni. A minősített adatnak van gazdája, aki aztán maga dönthet a minősítés fenntartásáról vagy feloldásáról.
A paksi atombizniszt megalapozó tanulmányt viszont senki sem minősítette. Nincs ilyen határozat. Amikor a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem árulja el, hogy mire alapozva adósította el az országot 3000 milliárd forinttal Moszkvában Orbán Viktor, valami egészen másra hivatkozik.
Az adatvédelmi törvény 27. paragrafusának (5) és (6) pontjára. Ez alapján a döntéselőkészítő anyagok a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak, a megismerésükre irányuló igényt pedig el lehet utasítani, ha az irat megismerése veszélyezteti
a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét;
feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását;
az áláspontok szabad kifejtését a döntés előkészítése során.
A törvény ugyanakkor azt is kimondja, hogy a döntéselőkészítő anyagot kezelő szerv, jelen esetben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a megismeréshez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével akár engedélyezheti is az adatok megismerését.
Vagyis, papíron semmi akadálya a paksi döntést előkészítő iratok nyilvánosságra hozatalának, már amennyiben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is úgy érzi, hogy 3000 milliárd forint elköltése van olyan súlyú, hogy a döntést megalapozó iratok megismerhetősége tromfolja a kizáró okokat.
Pláne, hogy a törvényben nevesített kizáró okok egyike sem áll már fent, lévén a döntés már megszületett - Orbán Viktor aláírta a megállapodást, amit már be is terjesztettek a parlament elé, ahol a kormánytöbbség hamarosan ratifikálja is.
Az Energiaklub és a TASZ épp ezért hétfőn pert indított a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen. | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [] |
A közbeszerezési pályázatoktól három évre eltiltó közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését kezdeményezte a Közgép Zrt. a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon – értesült a Világgazdaság. Emellett a vállalkozás azt is kérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság vizsgálja felül a korábbi közigazgatási határozatot, és semmisítse meg azt, mert megalapozatlannak, jogsértőnek találja.
A Közgépet elmarasztaló, a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) által hozott határozatalapján a Közgép elesik minden folyamatban lévő, illetve a következő három évben esedékes pályázattól. A társaság most a bíróságtól kér jogorvoslatot, ennek azonban önmagában még nincs halasztó hatálya a tilalomra. Azt nehéz lenne megbecsülni, hogy mikorra születhet döntés a Közgép beadványa kapcsán, de akár már augusztusban – ideiglenes intézkedésként – felfüggeszthetnék a közigazgatási határozat végrehajtását, ami újra megnyitná a lehetőséget a Közgép pályázati szereplése előtt.
A Közgép azon a pályázaton szenvedett "vereséget", amelyet az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság írt ki a Győr–Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő infrastrukturális továbbfejlesztésére. Ezen három másik pályázó mellett a Közgép és a Kötiviép’B Kft. közösen indult. A páros adta a legalacsonyabb ajánlatot, mégsem a Közgép nyert. Sőt: a céget és bevonni tervezett külföldi partnerét hamis adatközlés miatt ki is zárta a tenderből a kiíró. A Közgép ezért a KDB-hez fordult, amely – bár több ponton elfogadta az érvelésüket – elutasította a társaság jogorvoslati kérelmét, és ezzel gyakorlatilag kimondta, hogy hamis adatokat szolgáltatott.
A kiírás szerint ugyanis egy olyan, Magyarországon nehezen fellelhető, 500 négyzetméteres, zárt fedélzetű vízi járművet is elvártak a pályázótól, amelyet a Közgép csak Szerbiából tudott felmutatni. A Közgép a pályázatban igénybe veendő kompokról a "kapacitást biztosító szervezet", a szerb Ortacko Društvo Kompanija Stokić által hivatalosan átadott adatokat közölte. Ezeket a döntőbizottság is hamisnak minősítette, és a valótlan adatközlésben a Közgép felelősségét is megállapította.
Az eljárásban arról is vita volt, hogy az adatok megfelelnek-e a valóságnak, és arról is, hogy a szerb cég nyilatkozatában foglaltakért a Közgép milyen jogi felelősséggel tartozik. A pályázati kiírásban nem definiálták a zárt fedélzetet, illetve annak részleteit, amelyről törvény sem rendelkezik, így fordulhatott elő, hogy például az érintettek másként értelmezték azt, mi tartozik ebbe, és mi nem – például rámpákkal vagy ezek nélkül kell-e számítani.
A Sasa II. és Sasa III. komp zárt rakterének vitatott néhány négyzetméterét végül olyan versenytorzítónak és a pályázat szempontjából olyan súlyosan hamis adatközlésnek minősítette a döntőbizottság, hogy a legszigorúbb szankcióval büntette a szerb és a magyar céget. Ráadásul a törvény értelmében nemcsak az ezután kiírandó pályázatoktól tiltották el ezzel a Közgépet három évre, hanem a még folyó eljárásokból is kizárják.
A Közgép már a jogorvoslati kérelmében és a Közbeszerzési Döntőbizottság tárgyalásán is tételesen bebizonyította, hogy a törvényeknek megfelelően, jóhiszeműen és az elvárható gondossággal járt el ajánlatának benyújtásakor – írta korábbi közleményében a társaság, és már akkor jelezte, hogy minden jogi lehetőséggel élni fog annak érdekében, hogy bebizonyítsa igazát. A társaság most arra számít, hogy a független magyar bíróság már első fokon számára kedvezően dönt, de ha nem így lenne, akkor kész továbblépni, és akár európai fórumokon is eljárást indítana. | [
"Közgép Zrt."
] | [
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság",
"Kötiviép’B Kft.",
"Győr–Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő",
"Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság",
"Ortacko Društvo Kompanija Stokić"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
A baloldal milliárdokat tolt a Szeviépbe
Botka Lászlóék is pénzelték a több száz családot megkárosító szegedi céget
Bár Botka Lászlóék a Szeviép-ügyet próbálják úgy beállítani, mintha az nem a baloldal botránya lenne, a cég a szocialista kormányok idején közel 34 milliárd forintnyi megbízást – ebből 16 milliárdot kifejezetten költségvetési szervektől – nyert el közbeszerzéseken keresztül. Kiderült az is, hogy a szegedi önkormányzattól is csorogtak a pénzek a Szeviépbe.
Hivatalos adatok teszik hiábavalóvá Botka László és a szegedi városvezetés próbálkozását, hogy a Szeviép-ügyet úgy állítsák be, mintha az nem a baloldal botránya lenne. Az Origó összeállításából kiderül, hogy a cég a szocialista kormányok idején közel 34 milliárd forintnyi megbízást nyert el közbeszerzéseken keresztül, ebből 16 milliárdot kifejezetten költségvetési szervektől. A Szeviép például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől 1,2 milliárd, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztőtől 1,3 milliárd, a Maharttól 1,1 milliárd, a MÁV-tól 315 millió, míg a Kóka János vezette Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól 46 millió forintos megbízást kapott a balliberális kormányzás idején.
A társaság feltűnően sok, közel hatmilliárd forintnyi megbízáshoz jutott 2006–2010 között az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól, amely szervnek a székhelye éppen Szegeden van, és számos általa megrendelt projektnek szegedi kötődése volt – írta a portál.
Mindezeken felül a Szeviép jócskán kapott megrendeléseket 2005 és 2010 között a szocialista vezetésű önkormányzatoktól is: Demszky Gábor idején a budapesti önkormányzat 2005-ben a Zsigmond téri szivattyútelep sodorvonali bevezetésének rekonstrukcióját bízta a cégre, ennek a megbízásnak az összege 217 millió forint volt. A szintén baloldali vezetésű Csongrádtól 550 millió, Szentestől 2007-ben több mint 170 millió, Dunaújvárostól 2009-ben pedig 19 millió forintos bevétele származott a Szeviépnek.
Noha Botka László szegedi polgármester több ízben, először a TV2 Tények című műsorának, majd a Népszavának is tagadta, hogy a város önkormányzata szerződést kötött volna a Szeviéppel, a közbeszerzési értesítő cáfolja az MSZP bukott miniszterelnök-jelöltjét.
A hivatalos adatok szerint 2005-ben, a Szeged szennyvíztisztításának és szennyvízcsatornázásának fejlesztése és bővítése projekt keretében a cég több mint 4,5 milliárd forint értékben kapott megbízást a szegedi önkormányzattól, míg 2009-ben az 1-es villamosvonal felújításához több mint 4,6 milliárd forintot. A Szeviép mindkét esetben konzorciumban látta el a feladatot, ettől függetlenül ugyanúgy szerződéses viszonyban állt az önkormányzattal.
Ismert, múlt kedden első fokon mindhárom Szeviép-vezért szabadságvesztésre ítélte a Szegedi Járásbíróság, Oltványi József és Pistrui László öt, Baranyi Sándor pedig hat évet kapott. A bíróság ítélete szerint a Szeviép vezetői magánbankként kezelték a társaságot, és olyan összegeket kölcsönöztek, amelyekre valójában nem volt elég pénz a kasszában, ráadásul ezeket soha nem kapták vissza. Az így csődbe vitt cég által összesen 443 családot károsítottak meg, összességében tízmilliárd forinttal.
És ahogy az lenni szokott, a szocialisták botrányát a Fidesz teszi rendbe: a kormány márciusban rendeletben határozott a Szeviép-károsultak kártalanításáról. Ez azokat a mikro-, kis- vagy középvállalkozásokat illeti meg, amelyeknek szerződésből eredő követelésük van a céggel szemben, azokat a felszámoló nyilvántartásba vette vagy pedig polgári eljárás indult ügyükben, illetve büntetőeljárásban bejelentett polgári jogi igényük áll fenn. A kártalanítás összege akár 200 ezer euróig terjedhet. | [
"Szeviép"
] | [
"Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság",
"Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Szegedi Járásbíróság",
"Gazdasági és Közlekedési Minisztérium"
] |
Megállapodást kötött a BDPST Group a Gellért Szálló megvételéről, a vállalat az Indotek csoporttól vásárolta meg a hotelt birtokló cégcsoportot – közölte a BDPST Group pénteken az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a tranzakció még nem zárult le, ezért ennél részletesebb információt egyelőre nem adhatnak az ügyletről. A pénteken aláírt tulajdonrész-vásárlási megállapodás értelmében a tranzakciós folyamat zárását követően a szálloda a BDPST Group érdekeltségébe kerül, ezzel a csoport új hotellel szélesíti portfólióját a budapesti szállodapiacon – olvasható a közleményben.
A több mint 100 éve megnyitott, már egy éve zárva tartó hotel védett épületét a műemléki értékek megóvásával fejlesztené a BDPST Zrt. korszerű, ötcsillagos hotellé
A tájékoztatás szerint a BDPST Groupnak jelenleg több jelentős fővárosi hotelfejlesztése van folyamatban. Az Október 6. utcában hamarosan megnyitja új szállodáját Verno House néven, a Vörösmarty tér szomszédságában pedig a Mahart-, valamint a Futura-házat is átölelő patinás épülettömb teljes körű felújítása révén tervezi egy szintén egyedülálló adottságú, ötcsillagos szálloda átadását 2023-ban Hotel Dorothea néven. Emellett jövőre nyithatja meg kapuit a korábbi Fonográf Étterem és Polgári Klub helyén a BOTANIQ Budai Klub, és ugyancsak folyamatban van a volt tőzsdepalota szomszédságában található Adria-palota felújítása. | [
"BDPST Group"
] | [
"Fonográf Étterem és Polgári Klub",
"Gellért Szálló",
"BOTANIQ Budai Klub",
"Indotek csoport",
"Hotel Dorothea"
] |
Kormányzati csapatmunka volt, Varga Judit igazságügyminiszter segített megteremteni a jogi lehetőséget, Pintér Sándor belügyminiszter élt vele és persze egy közel 200 milliárd forintos kérdésről van szó, ezért Orbán Viktor miniszterelnök tudta nélkül sem ment volna.
A kormányfőről párhuzamosan él az a két legenda, hogy
magánpiaci üzleti ügyekkel nem foglalkozik,
illetve az a mondás is, hogy az egymilliárd forintnál nagyobb állami üzleti ügyeket mindig szorosan követi.
Az Aegon-VIG biztosítói deal bőven ez a nagyságrend (150 milliárd forint körüli érték) és bár lehetett volna tisztán magánpiaci sztori, úgy tűnik, a magyar állam ezt nem engedte.
Az Aegon – VIG vétó jogi háttere
Az Aegon és a VIG elhasalt tranzakciójának története már részben ismert, de annyit a jogi háttérről mindenképpen érdemes tudni, hogy a magyar kormány többféle jogszabállyal is szigorította a külföldiek tulajdonszerzését, elsősorban a pandémiára hivatkozva.
Nem fogunk hosszasan jogszabályokat citálni, de a linkeket idemásoljuk, hogy akit érdekel, utánanézhessen. Magyarországon már a vírus előtt is létezett a 2018. LVII. törvény a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről. Ez egy EU-konform szabályozás volt, sok ország vezetett be ilyet például a kínai befolyás kontrollálására. Nálunk a Belügyminisztérium ellenőrizte ezt a fajta nemzetbiztonsági kockázatot.
Aztán a pandémia idején, tavaly május 25-vel megjelent a már sokkal meglepőbb 227/2020-as kormányrendelet, a korábbi Indexes cikkünket linkelem ide, ez volt a hírhedt Palkovics-kontroll, amely már az unióból érkező vásárlókat is szigorú engedélyeztetéshez kötötte. Végül tavaly november 28-án aztán robbant a bomba, a kormány módosította a "BM-es" törvényt egy kormányrendelettel. Itt olvasható az 532/2020-as kormányrendelet.
Unió is, biztosító is
A kis változtatás megdöbbentően célzott volt, az Aegon-VIG esetre két szempontból is ráillett. A kormány ugyanis a belügyi kontrollt az unión kívüli államok mellett kiterjesztette az EU, az EGT, illetve Svájc befektetőire. Illetve az addigi, nemzetbiztonságilag valóban kritikusnak mondható tevékenységeket (fegyvergyártás, gáztárolás, áramvezeték, vízközmű) kiterjesztette a biztosítói tevékenységre is, illetve a viszontbiztosításra
Hangsúlyozzuk még egyszer a szabályozás kiterjedt mind földrajzilag (EU is), mind ágazati (biztosító is) szempontból is, amit a velünk szóba álló jogászok úgy említettek nekünk, hogy mind személyi, mind tárgyi hatályában kiterjedt. Hát, ha kiterjedt, kiterjedt – gondolhatnánk, csak volt egy döbbenetes véletlen egybeesés. November 28-án megváltoztatta Magyarország a tranzakciók szabályozását, majd november 29-én bejelentette a bécsi VIG, hogy megállapodott az Aegonnal és megveszi a regionális biztosítóit.
Itt olvasható a bejelentés. Mindenkinek hagyjuk meg a szabad gondolkodás lehetőségét, lehet, hogy ez teljesen véletlen időbeli egybeesés volt, vagy lehet, hogy a következő kifejezések juthatnak az eszünkbe:
Lex Aegon, vagy Lex VIG,
testreszabás (angolul tailored regulation),
kivéve a gyevi bírót eljárás.
A járvány jó ürügy volt
A hazai cégtulajdonosokban, jogászokban, tranzakciós tanácsadókban, kicsit szélesebben megfogalmazva a gazdaság magánszférájában egy éve lehetett tapasztalni egyfajta félelmet, kicsit erősebben megfogalmazva: rettegést.
Az volt a visszatérő kérdés, hogy mi van, ha a járványra hivatkozva az állam még jobban beletrappol az ő világukba, ha úgy avatkozik bele a magánszektor adásvételeinek, tranzakcióinak az engedélyeztetésébe, ha úgy vesz el cégeket, hogy az káros lesz a magyar gazdaságnak. Eleinte még félre lehetett nézni, ha a járvány elleni védekezésre hivatkozva, a kis debreceni dobozgyárral, a Kartonpackkal történt ilyesmi, az Hegyeshalomtól nyugatra senkinek nem üti meg az ingerküszöbét, az Aegon esete azonban már az EU nagyobb tagállamait, de még a londoni top befektetői köröket is elérte.
Kartonpack Dobozipari Nyrt üzeme Debrecenben 2016 novemberében – Fotó: Oláh Tibor / MTVA / Bizományosi
A Belügyminisztérium ugyanis élt a vétója lehetőségével és megtiltotta a holland Aegonnak, hogy eladja a magyar biztosítóját az osztrák VIG-nek.
Mi ezzel a probléma? Hatóságok azért vannak, hogy engedélyezzenek és megtiltsanak lépéseket. Eddig tényleg rendben van, ám, ha egy szektor, vagy az egész nyugati gazdaság majd azt érzi, hogy Magyarországon nem kiszámítható szempontok (vagy rosszabb esetben kiszámítható, de nem piaci szempontok) alapján villannak fel a piros, illetve a zöld lámpák, akkor baj van.
A külföldi működőtőke az ilyen piacokat messze elkerüli.
A magyar cégtulajdonosok vagyonelemei azonnal leértékelődnek.
Tényleg nem lehet majd senkinek céget eladni, csak a NER-nek, hiszen ha valaki beelőzné a támogatott fiúkat, majd segít a hatóság.
Még nehezebb lesz nemzetközi finanszírozást is szereznie a kínos, belterjes hazai viszonyok között működő cégeknek.
A büszke lobbisták
Ráadásul az Aegon eladási szándékának bejelentése óta lehetett tudni, a piacon egyáltalán nem volt titok, hogy amint híre kelt, hogy a top 4-es biztosítói kör egyik tagja elhagyni készül az országot, azonnal duruzsolni kezdett egy lobbikör a kormány, így Orbán Viktor miniszterelnök, majd Varga Judit miniszter fülébe.
Eleinte a fő érv a következők volt:
Magyarország gyengesége, hogy a biztosítói ágazatban nincsen erős "nemzeti bajnok". Ez egy hosszú távon is a gazdasági szereplőkkel levő, a tartalékok befektetése révén is meghatározó ágazat, itt kár teljesen átengedni a piacot a külföldi lobbinak.
Aztán, amikor az indokolást kellett keresni, előjött a következő is:
Az Aegont nem szabad hagyni csak úgy elvonulni Magyarországról. Jogilag biztosan nem számonkérhető már a hollandok közel három évtizedes hazai szereplése. De ne legyünk lúzerek, anno 1993-ban még a Hagelmayer István vezette Állami Számvevőszék is kifogásolta azt, ahogyan az Aegon hozzájuthatott a magyar Állami Biztosítóhoz. Emlékeztetőül: a Hungária Biztosító mellett a rendszerváltásnál az Állami volt "a" biztosító, bizonyos kifizetéseket és a biztosítói tartalékokat azonban az eladásnál túlságosan nagyvonalúan fizetett ki, illetve nem mért fel a privatizációs szervezet. Egy ideig egyébként félig a nevet is megtartotta a vevő, ez volt az ÁB-Aegon.
Amikor pedig kiderült, hogy az osztrákok lehetnének a vevők, ellenük is elindult némi pusmogás
Ennek részleteit nem ismerjük, de egyik olvasónk például utalt arra, hogy a VIG-ről elmondható, hogy van baloldali kötődése, korábban az a Wolfgang Ruttenstofer szociáldemokrata (SPÖ-s) pénztárnok volt az fb elnöke, aki ráadásul korábban az OMV vezéreként már ellenséges felvásárlást indított a magyar Mol ellen. de még Werner Faymann volt szocdem kancellárról is elterjedt, hogy a cég lobbistája.
Mindenesetre a vevőre, vagy az eladóra mondott történetek inkább csak ürügynek tekinthetőek, elég régiek és elég általánosak voltak, de arra elegendőnek bizonyultak, hogy a politika megfontolja azt, hogy keresztbe fekszik a dealnek, mint a fociban a sorfalak mögé befekvő játékosok.
Alighanem ennek teremtett lehetőséget a november 28-i szabályozási változás, a magyar állam időt adott magának, hogy eldöntse, átengedi a tranzakciót, vagy belép. És persze lehet, hogy a magyar jogalkotók éppen teljesen véletlenül érezték úgy 2020. november 28-án, hogy szabályozni kellene az uniós országokból származó felek hazai biztosítói tranzakcióit, éppen akkor, amikor egy napra voltunk az Aegon döntésétől. megszületett a jogi változtatás.
Szuverenitás
A fő és legsikeresebb érv természetesen az volt, hogy a magyar gazdaság szuverenitása szempontjából fontos, hogy legyen egy magyar biztosító, hogy az unokáink már ne csak az alsóbb osztályokon dolgozhassanak majd egy bécsi biztosító központi irodaházban, hanem legyen olyan magyar biztosító, aminek itt van a döntésközpontja, amit innen irányítanak,Az Allianz központja marad Münchenben, a Generalié Milanóban és Triesztben, a Groupamáé Párizsban, de az Aegon stratégiája már Budapesten dőljön el.
A járvány negatív gazdasági hatásairól szóló kormányzati megnyilvánulásokban korábban is gyakran ehetett látni, hogy a kormány fél attól, hogy a nehéz gazdasági helyzet nyomán külföldi cégek vásárolják meg a magyar gazdaság értékes cégeit. Igaz, azt egy pillanatra se felejtsük el, hogy az Aegon nem magyar cég volt, hanem holland, és valóban nem magyar vevők jelentkeztek, hanem nemzetköziek.
A Fidesz-kormány visszatérő mantrája, hol jogosan, hol nem jogosan a szuverenitás
az energiaszektor magyarítása,
az egészségügyi eszközökben az önellátás,
a legalább 50 százalékban hazai bankszektor,
devizaadósság helyett önfinanszírozás.
az önellátó mezőgazdaság, a "magyarabb" élelmiszerláncok.
Ezeket a célokat lehet kritizálni, vagy megsüvegelni. Ha önellátóak vagyunk, az persze öröm, ha egy ilyen akció miatt romlik az ellátás minősége, ha drágulnak a termékek, az kevésbé öröm. Ám ennek formái vannak. Ha az állam nem piaci (megveszi), hanem hatósági (megtiltja, törvényt szab rá) eszközökkel avatkozik be, akkor rengeteg súlyos probléma merülhet fel.
Jönnek-e így vevők?
A cégek eladása, átvilágítása, megvásárlása idő- és költségigényes feladat. Ha a mindig méregdrága tanácsadókkal dolgozó és emiatt persze kellően tájékozott külföldiek megismerik a magyaros viszonyokat, azt, hogy hiába tesznek munkát egy cégvásárlásba, az a végén elhasalhat, dönthetnek. Majd
vagy nem jönnek vásárolni,
vagy tudják, hogy politikai előkészítéssel érdemes csak jönni.
A magyar állampolgároknak egyik sem érdeke, a kormányzati tisztviselőknek persze az utóbbi talán igen. Ha az amúgy is szigorú és időigényes, de jó esetben szakmaibb felügyeleti, versenyhivatali jóváhagyások mellé bejön Pintér Sándor és Palkovics László minisztériumainak engedélyeztetési eljárása is, ahol ráadásul már mindenki tudni fogja, hogy ez nemcsak egy elméleti veszély, hanem a gyakorlatban is van vétó, az nagy diszkontot indokol a magyar cégek értékében.
Hiszen amennyiben indokolás nélkül lehet "nem" a végeredmény, az egészen biztosan sokakat visszatart a magyar cégek megvételétől. De már a megnézésétől is. Természetesen nem a baráti kínait, oroszt, vagy törököt, hanem a piaci alapon érkező osztrákot, hollandot, észak-európait. Utóbbiak kultúrája pedig jobbat tenne a magyar gazdaságnak.
Az osztrákokkal nagyon kiszúrtak
Ami pedig az Aegon és a VIG ügyét illeti, a BM vétója nagyon váratlan volt mindkét félnek. Olyannyira, hogy az Aegon és a VIG már óvatosan ugyan, de elkezdett dolgozni a közös jövőn. Kezdték megismerni egymás adatait, folyamatait, titkokat cseréltek. Most mindenki bután néz, hogy mit lehet tenni, így fogunk egymással versenyezni?
A VIG számára különösen vonzó volt az Aegon minőségi vagyonkezelési üzletága. A VIG sok országban közösen dolgozik az Erstével, de már voltak, akik mertek nagyot álmodni és egy saját vagyonkezelési központot vizionáltak az Aegon méretes és nagyon sikeres csapatára alapozva. Ezeket az álmokat most gyorsan el kell felejteni.
Az AEGON Magyarország biztosító székháza a Kálvin téren 2019-ben – Fotó: Róka László / MTVA / Bizományosi
Előre a medve bőrére
Persze lehet mondani, hogy minek beszélgettek, ha még nem volt engedélyezett a deal. A válasz az, hogy senki nem szeretett volna időt vesztegetni, és erre tényleg senki nem számított, hiszen a bécsiek transzparens tőzsdei cég, régóta itt vannak, mindenki ismeri őket, az MNB szakmai javaslatait volt, hogy elsőként oldották meg.
Egyelőre még, főleg a VIG-nál mindig tartja házon belül magát az a vélemény, hogy ez csak egy ideiglenes akadály.
A hollandok kevésbé optimisták. Ők inkább úgy látják, hogy politikai lobbira sem számíthatnak, és ebben igazuk van, erős holland lobbi nincs Magyarországon, ha Sebastian Kurz osztrák kancellát felemeli a telefont, annak még van tétje.
A magyar állam képviselőinek hozzáállása a különböző ügyekhez egyedi, de nagyot azért nem tévedünk, ha az Erste és a kormányzat, vagy a Heineken és a kormányzat viszonyát nézzük, hogy az osztrák cégekkel erősebb a barátság, mint a Csíki-ügyben megrángatott hollandokkal. Ahogy egyébként nagy általánosságban azt is elmondhatjuk, hogy a németek jó, a magyarok közepes, a franciák rossz elbánásra számíthatnak, ha az állam például egy energetikai, vízközmű, vagy cafeteria céget szeretne megvenni tőlük.
A piacon erről csak találgatások vannak. A hollandok sokáig a vétó után nem maradnak a piacon. A befektetők üdvözölték az eladás ötletét, november 29. és április 10. között harmadával 3,7 euróról, 4,6 euróra lőtt ki az Aegon-részvények ára.
A piac fantáziája nagyon széles, már mindenki olyan az Aegonra bejelentkező "magyar" tulajdonosi konzorciumot tesz össze, amelyben
az államnak, vagy valamely intézményének (MFB) lenne szerepe, de helyet kaphatna benne valamely pénzügyi szereplő is, így az OTP, a Bankholding, vagy a Gránit, esetleg a CIG Biztosító, vagy Jellinek Dániel Indotekje.
Ugyanakkor minden ötletnél lehet hallani ellenvéleményt is, az OTP-nek már ott van a Groupama, a Gránit kicsi, a sokat szenvedett CIG Biztosító minden lépését árgus szemekkel figyeli az MNB, a cég most jön ki egy súlyos válságból, az Indotek nevét ugyan sokat halljuk, de azért az eddigi vásárlásai valamelyest ingatlanokkal, követelésekkel voltak kapcsolatosak, a biztosító profilidegen lenne. A CIG azért érdekes, mert ez a biztosító anno éppen egyfajta nemzeti konszenzussal indult, sok, részben a politikához is kötődő üzletember indította el. Itt olvasható a rendkívül erős lista Martonyi Jánossal, Járai Zsigmonddal, Szapáry Györggyel (azokat a neveket emeletük ki, akiknek állami, jegybanki funkciója is volt).
Hatalom és törvény
Azt nem tudjuk, hogy milyen az Aegon és a VIG megállapodása. Ha meghiúsul a magyar üzlet, akkor ugrik az egész regionális megállapodás, vagy voltak-e jogilag kötelező carve-out feltételek. Ez azt jelenti, hogy kezelte-e a szerződés, hogy milyen árral lehet kivágni egy üzletet a nagy közös dealből. Az biztos, hogy a holland és az osztrák fél megállapodását nagyon megzavarta a vétó.
De az igazi vesztes az a magyar gazdaság, ahol sajnos jelentősen megnőtt a magyar politikai kockázat miatt indokolt országdiszkont. A nóta a régi, egy országban nem az a baj, ha az állam megtilt valamit, hanem az, ha a hatalomnak van törvénye és nem a törvénynek hatalma. | [
"Belügyminisztérium"
] | [
"Kartonpack Dobozipari Nyrt",
"AEGON Magyarország biztosító",
"Aegon – VIG",
"Hungária Biztosító",
"Állami Biztosító",
"CIG Biztosító",
"Állami Számvevőszék"
] |
Szabó Zsolt államtitkárról és feleségéről pénteken állította a Magyar Nemzet, hogy egy olyan offshore cég igazgatói, amelynek számláján 1,2 milliárd forintnyi pénz van. Az államtitkár tagad, szerinte semmi köze az offshore cég számláján lévő 1,2 milliárdhoz. Szabónak korábban volt olyan ügye, amely miatt még Lázár János is beszólt neki.
2006-ban kezdte politikai karrierjét a Fideszben Szabó Zsolt, akiről a Magyar Nemzet pénteken azt írta, ő illetve a felesége az igazgatója annak az offshore cégnek, amelynek a számláján 1,2 milliárd forintnak megfelelő összeg van. Szabó hatvani képviselő, majd polgármester és országgyűlési képviselő is volt, 2014-ben viszont az új összeférhetetlenségi szabályok miatt - legalábbis formálisan -átadta polgármesteri hatalmát, és az országgyűlési képviselőség mellett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára lett.
Sokáig ő is doktorként szerepelt a parlamenti honlapon fellelhető életrajzában, ám kiderült, több politikustársához hasonlóan ő is a magyarországi Econovum Akadémián szerezte a PhD-fokozatot, ám ez az intézmény nem akkreditált képzési hely és nem ad államilag elismert tudományos végzettséget. Ez a tudományos fokozat már nem szerepel életrajzában. Ahogy visszafizetett egy jogtalanul felvett költségtérítést is. A Blikk 2011-ben leplezte le Szabót - másokkal együtt -, hogy polgármesterként és képviselőként is felvett költségtérítést. Szabó azzal védekezett, kezdő képviselőként nem volt tisztában a szabályokkal.
Korábban a HVG feltárta, Szabóhoz zűrös beruházások tucatjai köthetők. 2015-ben írtunk arról, lehetetlen szállást foglalni a nógrádi Szuhán 2014 őszén 32 milliós uniós forrásból létrehozott "új falusi szálláshelyen". A takaros kis házat a Tasty Trade Kft. húzta fel, amely Szabó rokonságához köthető. A helyzet most sem változott: a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének honlapján rákeresve a találatok közt semmit nem ad elő Szuhára, a tárolt változatban viszont megtaláltuk. A kapcsolatként feltüntetett egyik mobilszám sem jó: az első egy másik településen élő nőnél csörög, a másik számot is egy nő vette fel, aki - miután privát érdeklődőként előadtuk, hogy szobát foglalnák a kedves kis házban - kis gondolkodás után közölte, téves.
Szabó Zsolt © MTI / Komka Péter
1,2 milliárd forint titkos számlán? Szabó tagad Szabó ügye a Magyar Nemzet állítása szerint úgy bukott ki, hogy érkezett a Belize Banktól egy értesítés, a számlát zárolták, mert nem fizették be a 300 dolláros éves fenntartási költséget. Ez a dokumentum landolt a Magyar Nemzetnél. A lap állítja, a papírok hitelesek, az egyik dokumentumban feltűnik az a hatvani cím, ahová az Exact-Cont Kft., Szabóék családi cége is be van jegyezve. Szabó tagad, egy Facebook-bejegyzésben - majd később az MTI-n keresztül kiadott közleményben - azt írta, a hír nem igaz, sem ő sem a felesége nem tulajdonosa és nem igazgatója semmilyen offshore cégnek, amelynek számláján nagy összegű készpénzt tárolnak. Szabó feljelentésekkel fenyegetőzött, az egészet Simicska Lajos és Jobbik lejárató akciójának tartja. Szabót kerestük telefonon, de nem értük el. Nem járt szerencsével péntek este a 24.hu sem, amely egy vámospércsi fórumon szeretett volna kérdezni Szabó Zsolttól, de a lap videós stábját az ajtónállók nem engedték, arra hivatkozva, hogy ez nem lakossági, hanem támogatói fórum. Szabó Zsoltot aztán a hátsó kijáraton csempészték ki - írta a 24.hu.
A szuhai állítólagos panziót - amely 4 szobájával 8 vendéget fogadhatna - a fideszes kötődésű Bástya Millenium nevű cég építette, amely a hatvani beruházások kedvelt kivitelezője is volt. Már Szabó polgármestersége idején beépült a város életébe, a Hadházy Ákos LMP-s politikus fellépése nyomán országosan botrányt kavart Öveges-program ( az ügyben még mindig nyomoz a NAV )keretében építhetett 41 millióért egy természettudományos labort, bölcsődét újíthatott fel 38 millióért és gyermekorvosi rendelőt is építhetett 75 millióért.
A sehová sem vezető bicikliút és a tavacska
Szabó polgármesterségének idejéhez köthető a botrányos állapotban lévő, sehová sem vezető, 7,5 km-es kerékpárút Hatvan és Boldog között és a hozzá kapcsolódó kerékpáros kalandpark. Előbbin az átadás után nem sokkal megjelentek a repedések - akár fél méter mélyek is - , utóbbi pedig csak egy fából készült bicikliútból álló, csupasz mező lett, ahol gerinctöréses baleset is előfordult. A Magyar Nemzet azt írta, az 1,1 milliárdos beruházást a Mészáros Lőrinc és Szijj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt Kft. végezte. A lap 2017. augusztusában nézte meg a helyszínt, a létesítmények tovább pusztultak. A projektben észlelt szabálytalanságok miatt 42 millió forintot vissza kellett fizetnie a városnak.
Szintén a HVG tárta fel, százmilliókat kapott természetvédelmi fejlesztésre az EU-támogatások fölött diszponáló fejlesztési tárca államtitkárához, Szabó Zsolthoz köthető egyesület. A pénzből Szabó rokonának birtokán újítottak fel egy tavat – nem a köznek. 2016. őszén próbáltunk bejutni a Cukorgyári-tó partjára a tó élővilágát, madarait bemutató tanösvényhez, de nem sikerült. Pedig az elkészült, a beruházó meg is mutatja, milyen. A terület szélén "Figyelem, magánterület, tavaknál tartózkodni tilos! Fegyveres őrrel védett terület!"-tábla és szögesdrót állítja meg az arra tévedőket, ahogy fotósunkat is megakadályozták abban, hogy a tavat megközelítse.
2016 októberében jártunk a cukorgyári tónál © Fazekas István
Nem tudjuk, hogy most látogatható-e a tanösvény, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség oldalán csak a Kisgombosi Tanösvény szerepel, amely nem madarakat, hanem egy ritka legelőt mutat be hagyásfákkal, azaz az erdőirtás után meghagyott, hasznos gyümölcsöt termő fákkal.
Egy helyi oldal szerint a kormány az eredeti 150 milliós támogatási keretet a cukorgyári tó partján létrejött tanösvénynél 187 millióra emelte.
A vadászok örültek a végén
Szabó polgármestersége alatt újították fel a Grassalkovich-kastélyt és hozták létre az Országos Magyar Vadászati Múzeumot is. A beruházás a tervezetthez képest 1 millárd forinttal drágult: a 2011. július közepi kormányhatározatban csaptak hozzá még ennyit a kerethez. A munka végül a hírek szerint 3,15 milliárd forintnál állt meg. A kastély ügyéből tavaly lett politikai perpatvar. Az újabban a svédországi luxusvadászattal a figyelem középpontjába kerülő Semjén Zsolt, a szintén nagy vadász Lázár János és Halász János egyéni képviselői indítványként nyújtották be azt a törvényjavaslatot, amely ingyen a vadászkamarának adta volna a kastélyt. Ehhez kellett volna ellenzéki támogatás is, az MSZP bele is ment, majd Botka László akkori miniszterelnök-jelölt megvétózta az összeborulást. A kastély így is a vadászoké lett, csak kétharmados törvény helyett kormányhatározattal.
A hatvani Grassalkovich-kastély © Google Maps
Valójában nem adta át a hatalmat
Arról, hogy mekkora botrány van Hatvanban, az Index írt cikksorozatot. Szabó 2014-ben - mikor összeférhetetlenség miatt el kellett búcsúzni a polgármesterségtől - a szobáját sem volt hajlandó átadni utódjának, Horváth Richárd polgármesternek. Horváth az előző ciklusban Szabó alpolgármestere volt, így városvezetői tevékenységét továbbra is alpolgármesteri irodájából látta el. Kapcsolatuk eleinte így is gördülékeny volt. Azért azt érezni lehetett, ki az úr a háznál: a lap szerint 2014 után is Szabó tartotta az értekezleteket, a városi ünnepségeken, átadókon is ő mondta az első beszédet, a polgármester csak utána jött.
A polgármester megörökölte Szabó kabinetfőnökét, Tóth Csabát is, aki annyira túlterjeszkedett a hatalmán és a dolgozók beszámolói szerint olyan minősíthetetlenül viselkedett, hogy a polgármester kirúgta. Az ügy nem állt meg a munkaügyi bíróságon - mely első fokon Horváthnak adott igazat -, a konfliktus odáig fajult, hogy Horváthot kirakták a helyi Fideszből, a város pedig gyakorlatilag elesett az uniós támogatásoktól. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programos (TOP) pályázatok közül volt, hogy a kormány befogadott 15-öt, majd a megyei Fidesz illetve a megyei Közgyűlés megvétózott. A megyei Fideszt Szabó Zsolt vezeti, a közgyűlési alelnök pedig Tóth Csaba.
A környező települések viszont sikeresek. A konfliktus 2018. februárjára eljutott Lázár János miniszterig, aki nyíltan, egy kormányinfón ment neki az államtitkárnak. Azt mondta, Szabó súlyos hibát követett el, amiért Hatvan nem jut fejlesztési pénzekhez, és az ügyben nem neki, hanem a hatvani polgármesternek van igaza, úgyhogy felülvizsgálják a TOP-os pályázatokat. Az Index itt felhívta a figyelmet arra, Lázár szavai tulajdonképpen annak beismeréseként hatnak, hogy Szabónak tevőlegesen is ráhatása van a hatvani pályázatokra, amihez valójában semmi köze nem lehetne. | [
"Tasty Trade Kft.",
"Bástya Millenium",
"Duna Aszfalt Kft."
] | [
"Econovum Akadémia",
"Belize Bank",
"Magyar Nemzet",
"Országos Magyar Vadászati Múzeum",
"Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége",
"Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség",
"Exact-Cont Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Visszadátumozott jegyzőkönyvekről és chipes kukák hiányáról beszélnek a Csongrád-Csanád megyei Zsombón. Az ügyet a média is felkapta, pedig a szolgáltató Négyforrás Nonprofit Kft. az Átlátszónak elmondta, a kukákba az adott projekt nem is szánt chipet, a kiosztás pedig 2018-ban kezdődött. A háttérben felbukkan az egyre gyarapodó Vertikál Vagyonkezelő Kft. is.
“Ma, holnap és holnap után lehet Zsombón átvenni a lakossági kukákat, amit a KEOP 1.1.1/C/13-2013-0004 pályázat keretében kaptunk. A furcsaság a történetben az átadás-átvételi elismervény, amit a kuka átvételkor alá kell írnia minden ingatlantulajdonosnak. Ebben pontosan leírják milyen feltételekkel és hogyan szabad használni a kukát, stb, meg ott is írják a bizonyos 5 éves fenntartási időszakot. A hiba ott van, hogy ezen a 2020.06.30-án történt átvételen olyan papírt írattak alá mindenkivel (akivel beszéltem) amin 2018 tavaszi dátum szerepel! Több mint 2 évvel korábbi, mint amilyen napon ténylegesen történt az átadás-átvétel" – írta nemrég az Átlátszónak egy zsombói férfi. Hozzátette, amikor erre rákérdezett, azt mondták neki, “a dátumozás nem számít, lényegtelen, csak a pályázat miatt szükséges, meg lehet nyugodni, nincs jelentősége."
Szerinte azonban ez nincs rendben, az pedig főleg nem, hogy a rosszul dátumozott papír alapján chipes kukákat vesznek át az ügyfelek, holott a helyszínen elismerték, hogy nincs is chip a kukákban. Azt is hozzátette, akadt átvevő, akinek a kérésére tollal végül átjavították a dátumot az aktuális napra.
Miközben az illetékesek válaszára vártunk, az esetről beszámolt a 24.hu a Zsombói Másik Oldal nevű oldal alapján. A portál idézi a hulladékgazdálkodás-korszerűsítési program kapcsán Zsombó polgármesterének 2015-ben elhangzott projektzáró beszédét, amelyben a chipes rendszer kiépítéséről beszélt. Gyuris Zsolt akkor azt mondta, a “chip a gyűjtési rendszer optimalizálását, és a szerződött mennyiségen felül kihelyezett hulladék elszállításából adódó többletköltség csökkenését is eredményezi majd." Gyuris ötvenkétezer szemetes kukáról tett említést, amelyekre jeladót szereltek Szegeden és a város környékén.
Meg is találtuk a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás 2015-ben kiírt közbeszerzését, amely a chipes rendszerről szólt. A ma is elérhető szerződés szerint a Mórahalom térségi körzetre 6370 eszközt nyertek, összesen 51 995 edényt vettek és chipeztek fel.
Nem kértek chipes kukákat
Ezekből azonban Zsombó nem kapott. Ezt már Koltainé Farkas Gabriella mondta az Átlátszónak. A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási társulás – munkaszervezet vezetőjét telefonon értük el. A társulás elnöke a szegedi polgármester, Botka László, míg az elnökhelyettes az eszközök beszerzésének idején Zsombó polgármestere, Gyuris Zsolt volt. (Ezért számolt be ő annak idején a chipes közbeszerzésről.)
Megkerestük az ügyben a kukákat kiosztó Négyforrás Nonprofit Kft. is, amely az Átlátszó kérdésére elmondta, szerintük politikai indíttatású támadás érte őket, amiben nem akart részt venni. Ugyanakkor azt is mondták, hogy visszadátumozták a jegyzőkönyveket. Mint írták, az edények kiosztása már 2018-ban megkezdődött az érintett szolgáltatási területen, azonban
“munkaerő kapacitás hiánya miatt azonban elhúzódott a kiosztás, és nem kerültek újra kinyomtatásra a jegyzőkönyvek".
A chipekkel kapcsolatban azt írták, hogy “az érintett projekt (Keop 1.1.1/C/13-2013-0004) keretében a közszolgáltató nem vett át chipeket. Bordány, Forráskút, Üllés és Zsombó települések nem voltak érintettek a projekt során a chipes beszerzésben."
Szerintük a pályázatot határidőben lezárták, aminek a kedvezményezettje a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás. Az edényeket is ők vásárolták meg 2015-ben, a kiosztás részben a kormányzati kukaholding körlüi anomáliáknak is köszönhető, ugyanis a települési cégek többsége az átszervezéssel nem lett közszolgáltató, a kukák kiosztása akadozott.
Ugyanakkor Zsombón vettek chipet is: a közbeszerzési adatbázis szerint az Üllés, Zsombó, Bordány, Forráskút települések tulajdonában álló Négyforrás Nonprofit Kft. 2014-ben írt ki közbeszerzést egy kukásautó, valamint “10.000 darab edényzetjelölő eszköz (chip), valamint mérő- és azonosító rendszer" szállítására. A közbeszerzést az M-U-T Hungária Kft. nyerte, 72,6 millió forintos ajánlattal. De ez csak chipekről szólt, kukáról nem. Ezeket viszont nem használják, a rezsicsökkentés és a kukaholding visszaosztása nem elég a rendszer üzemeltetésére.
Felbukkant a “fideszes kisgömböc"
Úgy tűnik azonban, hogy mindez csak a történet egy kis szelete. Kiderült ugyanis, hogy több település azóta kivált a társulásból: Domaszék, Kistelek, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Bordány, Üllés, Zsombó, Mórahalom, Forráskút immár a vaskúti FBH-NP Közszolgáltató Nkft.-hez tartozik.
Így fordulhat elő, hogy míg korábban a szemét a sándorfalvi úti lerakóra került, most Felgyőre, Vaskútra vagy Kiskunhalasra. A zsombói hulladék a korábbi 17 kilométer helyett most 55 kilométert utazik. De, hogy még így is megéri, azt iparági forrásunk azzal magyarázta, hogy a közszolgáltatóknak adott támogatás fedezi a többletutaztatást.
A vaskúti FBH-NP Közszolgáltató Nkft.-ben ugyanakkor nem csak a települések tulajdonosok, hanem tavaly óta a VERTIKÁL Vagyonkezelő Kft. is. A cég terjeszkedéséről 2017-ben írt először Hadházy Ákos, a korrupcióinfón. Az értelmetlen utaztatást akkor úgy mutatta be, hogy “Adonyba, a Vertikál Zrt.-hez viszik a szemetet, ezért – hasonlóan Szekszárdhoz – Dunaújvárosnak is nagyon drága a szállítási költség, hiszen a dunaújvárosi lerakó helyett 23 kilométert utaztatják a szemetet". A cikk nyilván joggal kéri számon, hogy miért kell a szemetet Adonyba, a Vertikál telepére szállítani: “ez a szemét-utaztatás hatalmas kiadás a városnak, de nagyon jó bevétel a maszek hulladéklerakónak."
A Vertikált a napi.hu “fideszes kisgömböcnek" nevezte tavalyi cikkében, amikor arról írt, hogy egyre több szemétcég menekül hozzájuk a csőd elől, amit főként az állami kukaholding utófinanszírozási rendszere okoz.
Fotó: A zsombói átvételi elismervény. Forrás: olvasói levél
A céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Négyforrás Nonprofit Kft.",
"Vertikál Vagyonkezelő Kft."
] | [
"FBH-NP Közszolgáltató Nkft.",
"Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási társulás",
"Opten Kft.",
"M-U-T Hungária Kft.",
"Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás"
] |
A Mészáros Csoporthoz tartozó termelővállalatok kiszámítható és stabil energiaellátásának érdekében sikeresen zárult az energiakereskedelemmel és innovatív beruházásokkal foglalkozó Central Energy Trade Kft. akvizíciója – olvasható a Mészáros Csoport sajtóközleményében. A vállalatcsoporthoz csatlakozó társaságnak kizárólag a cégcsoportos ügyfelek kiszolgálása lesz a feladata – írja a Magyar Nemzet.
Mint írják, az energiaválság következtében drasztikusan megemelkedtek a villamosenergia- és földgázárak. Az ehhez kapcsolódó finanszírozási nehézségek miatt csökken a piacon aktív energiakereskedők száma és egyre nagyobbak az energiához jutás költségei, ami a vállalatcsoportba tartozó cégek biztonságos, eredményes működését is veszélyeztetheti. Ezért a felelős vállalatirányítás jegyében a cégcsoport az energiatakarékossági intézkedések bevezetése mellett döntött az energiakereskedelemmel foglalkozó Central Energy Trade (CET) Kft. többségi tulajdonrészének megvásárlásáról.
A CET Kft. rendelkezik érvényes villamosenergia- és gázkereskedelemre vonatkozó engedéllyel, így biztosabbá válik a cégcsoporthoz tartozó vállalatok energiaellátása. A csoport termelő vállalatainak éves energiaigénye megközelíti a másfélmillió MWh-t. A Central Energy Trade Kft. rövid távon a társaságcsoport saját vállalatainak villamosenergia-ellátásában kíván jelentős szerepet vállalni, majd ennek sikere függvényében tervezi a továbblépést a földgázkereskedelem irányába.
A CET Kft. akvizíciójával tovább bővül és erősödik a vállalatcsoport energetikai portfóliója, amelynek alappillérei a gáz- és áramelosztó társaságok (Opus Tigáz Zrt., Opus Titász Zrt.), valamint az energiafüggetlenség irányába ható napelemparkok (Bükkábrányi Energiapark, Halmajugrai Energiapark) is. | [
"Central Energy Trade Kft."
] | [
"Mészáros Csoport",
"Central Energy Trade (CET) Kft.",
"Magyar Nemzet",
"Halmajugrai Energiapark",
"Opus Tigáz Zrt.",
"CET Kft.",
"Opus Titász Zrt.",
"Bükkábrányi Energiapark"
] |
Szabályosan kelt el a Játékszín
Budapest ‒ Szabályosan, megfelelő áron kelt el a Játékszínt működtető társaság – állapította meg az állami vagyon kezeléséért felelős MNV Zrt. A bejelentés azért is érdekes, mert korábban névtelen feljelentés érkezett a Fővárosi Főügyészséghez: a feljelentő a 3,1 millió forintos vételárat irreálisan alacsonynak tartotta, s ez szerinte megalapozza a bűncselekmény gyanúját. – A Játékszín Terézkörúti Színház Nonprofit Kft. a minisztériumi támogatás megszüntetésével 2012. év közepére működésképtelenné vált – áll a vagyonkezelő közleményében. – Az emiatt végelszámolás alá került társaság ebben az állapotban került értékesítésre, miután vételi ajánlat érkezett rá. Értékesítése a jogszabályok maradéktalan betartásával történt, ezt támasztja alá az is, hogy a BRFK a dokumentumok áttekintését követően a feljelentés elutasításáról döntött.
K. Á. | [
"Játékszín"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"MNV Zrt.",
"Játékszín Terézkörúti Színház Nonprofit Kft."
] |
Hűtlen kezelés: az ügyészség vizsgálja az egri kórházi átutalás ügyét
Nyomoznak | Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Központi Nyomozó Főügyészség egy, még az előző önkormányzati ciklust érintő ügyben.
A gyanú szerint dr. Sós Tamás (MSZP), a megyei közgyűlés akkori elnöke testületi felhatalmazás nélkül, hatáskörét messze túllépve 160 millió forintot utalt a Markhot Ferenc Kórházat működtető kft.-nek – tájékoztatta portálunkat Sveiczer Sándor Péter (Fidesz-KDNP), a jelen közgyűlés Előző Ciklus Tisztázatlan Ügyeit Vizsgáló Eseti Bizottságának elnöke.
Sveiczer emlékeztetett: a bizottság május-június folyamán vizsgálta ezt az ügyet. Gyanújukat egy szakértői vélemény is alátámasztotta, mely szerint trükközéssel, megtévesztéssel szándékosan hiányt kreáltak a kórház számláján, miközben más számlaszámokon mintegy 400 millió forint állt rendelkezésükre. Emiatt fordult a bizottság az ügyészséghez. Hozzátette: szeptemberben folytatja munkáját a grémium, még 2-3 ügy lesz a terítéken.
– Természetesen állunk a vizsgálat elé, hiszen jó állapotban adtuk át a kórházat és biztos vagyok benne, hogy miként az összes többi, ez a vád is alaptalannak bizonyul – reagált a nyomozás hírére dr. Sós Tamás. Szerinte a jelenlegi megyei vezetést minősíti, hogy egy éve mást sem csinálnak, csak az előző időszakot érintő feljelentéseket gyártanak. – Szégyenteljes, ahogy az elmúlt egy évben vezették a megyét, csődbe vitték az önkormányzatot, szétverték az intézményhálózatot – fűzte hozzá Sós. | [
"MSZP",
"Markhot Ferenc Kórház"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Százmilliók verseny nélkül az udvari tanácsadóknak. A Századvég-csoport társadalomkutatásra, a Médianéző Kft. pedig sajtófigyelésre kapott megbízást a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól.
A kormány korábban mindkét céggel több évre szóló keretszerződést kötött. A versenyt most úgy kerülték meg, hogy a megbízásokat kiegészítő szolgáltatásnak minősítették. A Médianéző nettó 348 millió forintért vizsgálhatja, hogy mit ír a közép- és dél-európai sajtó Magyarországról.
A Századvég pedig 630 millió forintért mérheti fel – egyebek mellett – a magyarok jövőképét. A Médianéző Kft. a Nézőpont Csoport tagja, amelynek tulajdonosa Győri Tibor, Habony Árpád üzlettársa és Orbán Viktor régi bizalmasa. A Századvég egyik vezetője a habonyi médiabirodalom megmondóembere, G. Fodor Gábor. | [
"Médianéző Kft.",
"Századvég"
] | [
"Nézőpont Csoport",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Egy hónap alatt lezavarta és bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a rendőrség az MNB által létrehozott Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány tavalyi ingatlanvásárlása ügyében. Azonban ez a döntés a kerületi ügyészség szerint megalapozatlan, ezért a nyomozás folytatására utasították az V. kerületi kapitányságot.
Tényi István, aki szinte minden bűncselekmény gyanúját felvető sajtóhír alapján feljelentést tesz az általa illetékesnek vélt hatóságnál, tavaly augusztusban fordult az V. kerületi rendőrkapitánysághoz a Magyar Nemzet Online "Luxuskastély százmilliós felárral" című írása alapján. A cikk szerint a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványa százmillió forintot spórolhatott volna, ha egy másik ingatlanos cégen keresztül vásárolja meg a Svábhegyen, a Mátyás király út 44. alatti ingatlant.
A 2165 négyzetméteres ingatlan a Magyar Nemzet akkori beszámolója szerint a Wakefield Kft.-é volt, amelynek a tulajdonosa az Opten cégadatbázisa szerint egy Brit Virgin-szigetekre bejegyzett cég, a Hogarth Management Ltd. Azaz a botrányos milliárdos költései ellenére az offshore-lovagok ellen kíméletlen harcot hirdető kormánytöbbség védelmét és bizalmát bíró Matolcsy György vezette jegybank egy offshore hátterű cégtől vette az épületet.
A Matolcsy György otthonától mindössze egy háznyira lévő ingatlant nettó 1,038 (bruttó 1,3) milliárd forintért vásárolta meg az MNB alapítványa 2015 februárjában. Csakhogy korábban ugyanezt az ingatlant még 950 millióért hirdették. Később az ingatlanos cég a Magyar Nemzetnek azt mondta: azért maradhatott a kérdéses hirdetés fenn a honlapjukon, mert a tulajdonos nem tájékoztatta őket arról, hogy időközben értékesítette.
Miért vásárolt százmillióval többért egy offshore cégtől ingatlant az MNB, amikor olcsóbban megvásárolhatta volna a közvetítőtől? Egyáltalán miért nyomoztak a tulajdonos után (az ingatlanközvetítők jutalékuk védelme érdekében kínosan ügyelnek rá, hogy a vevő csak velük álljon kapcsolatban)? Nyilvánvaló, hogy a tulajdonosnak miért volt jó ez az üzlet. De miért volt jó az alapítványnak, hogy az ingatlanpiacon szokatlan módon vevőként nem le, hanem felfelé alkudta az árat?
Tényi feljelentése nyomán az V. kerületi rendőrkapitányság kétszer 15 nap feljelentéskiegészítés után különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanújával nyomozást rendelt el, amelyet egy hónappal később bűncselekmény hiányában megszüntetett. Azonban az illetékes V. és XIII kerületi ügyészség a napokban a következő határozatot hozta:
"A nyomozóhatóság nem végezte el a tényállás lehető legteljesebb körű felderítése érdekében szükséges és lehetséges nyomozási cselekményeket, így az ügy érdemében megalapozatlan döntést hozni nem lehet, annak érdekében további nyomozási cselekmények teljesítése szükséges."
Ezzel egy időben az ügyészség a nyomozás folytatására utasította a kerületi kapitányságot. | [
"Wakefield Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány"
] | [
"Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványa",
"Hogarth Management Ltd."
] |
Összeállítást készítettünk azokról a részben vagy egészben uniós támogatásokból megvalósult vadász- és vendégházakról, amikhez a pénzt fideszes (vagy a kormánypártokhoz közeli) politikusok, polgármesterek, illetve családtagjaik nyerték el. Az összegyűjtött családi házaknak tűnő "falusi szálláshelyek" azért problémásak, mert azokban a gyanú szerint a politikusok saját magukat és barátaikat a kelleténél többször látták vendégül. Több esetben pedig csak a sajtóbotrányok után tették publikussá azokat az elérhetőségeket, ahol egyáltalán le lehet foglalni a szállásokat. Egyetlen olyan esetet sem találtunk, amikor a vissza nem térítendő EU-s pénzekkel való ügyeskedés miatt megbüntették volna a kormányközeli nyerteseket.
Az EU-s pénzből való házépítés, illetve felújítás nagyon jó üzlet, ugyanis a támogatásért cserébe csak öt évig kell szálláshelyként üzemeltetni az ingatlant. Utána azt csinálnak vele a tulajdonosok, amit akarnak: beköltözhetnek vagy el is adhatják. A visszaélések melegágya, hogy semmilyen megtérülési elvárás nem volt a pályázati feltételek között. A szállásadók az ismeretlen vendégek távoltartására pedig több módszert is kifejlesztettek, amikkel akár az ellenőrzéseket is kijátszhatták.
Az egyik megoldás az volt, hogy csak ismerős vadászokat, barátokat hívtak meg a szállásra. Kellően távol tartja a nem kívánatos vendégeket az is, ha irreálisan magas áron hirdetik meg az ingatlant. Továbbá azzal is lehet időt húzni, ha semmilyen elérhetőséget nem tesznek közzé. A kontaktadatok közzétételét sok esetben a sajtó munkatársai csikarták ki a nem túl vendégszerető tulajdonosokból.
Az elmúlt években több százan nyertek az EU-tól szálláshelyre támogatást, de természetesen szó sincs arról, hogy az összes vállalkozó trükközött. A mostani gyűjtésben azokat a kormányközeli szállásadókat mutatjuk be, akik az elmúlt években falusi turizmus címen, kétes körülmények között húzták fel több tízmilliós EU-s pénzekből az ingatlanjaikat.
Nem átjáróház az izsáki polgármester vadászpanziója
A sort 2017-ben Izsák fideszes polgármestere, Mondok József nyitotta, akiről a 444.hu azt írta, hogy EU-s pénzen kialakított vadászházban lakik. A polgármester egyik cége, a Mondok Kft. 2014-ben pályázott a forrásra a Darányi Ignác Terv egyik pályázatán, ahol nyertek 35 millió forintot a vadászház építésére. A polgármester ráadásul a támogatásokat elbíráló bizottság tagja is volt.
2012-ben indította a kormány a Darányi Ignác Tervet, amelyben a vidék megújítására hirdettek meg uniós pályázatokat. Részben a 2014-ig le nem kötött EU-források – mintegy 300 milliárd forint – képezték pénzügyi keretét. Az uniós pénzek "kipörgetésének" szándékával zajló terv pályázatai közül azonban több kétes vagy kudarcos végeredménnyel és politikaközeli nyertesekkel zárult.
Az újságírók több bizonyítékot is gyűjtöttek a 2015-ben elkészült, Gedeon dűlő 89. szám alatti vadászlak ügyéről. A 444 munkatársai 2017-ben kimentek megnézni a Bács-Kiskun megyei házat, ahol még azt is lefotózták, hogy a polgármester a vadászházból ment reggel dolgozni a városházára.
A polgármestert az N1TV "buktatta le": nekik Mondok elismerte, hogy a vadászházban lakik. (A hangfelvételt már nem találtuk, a beszélgetés egy részét az Index anno begépelte.) Mondok József úgy nyilatkozott, hogy "hát, többnyire ott lakok", arra a kérdésre pedig, hogy kik használják, úgy felelt: "A baráti körben. Átjáróházat nem engedek én ott csinálni."
A Miniszterelnökség vizsgálatot indított, és 2017 júniusában eldőlt, hogy Mondok cégének vissza kell fizetnie a 35 millió forintos támogatási összeget. A Magyar Államkincstár 2017 januárjában rendkívüli ellenőrzést folytatott le, és megállapította, hogy a szálláshelyet szabálytalanul, magáncélra használják. Az állam később elvesztette ellenük a polgári pert, így a visszakövetelt 35 millió forintot újra kifizették a Mondok Kft.-nek.
Mondok Józsefet 2019-ben már polgármesternek sem választották meg, azonban miután az új polgármester egy év után lemondott, Mondok újból visszatért a település élére. A politikus 2020-ban hunyt el.
Három évig zajlott egy másik eljárás is: az ügyészség költségvetési csalással vádolta meg a polgármestert, ám 2021 januárjában a bíróság nem jogerős ítélete szerint azonban nem történt bűncselekmény. A bíró indoklásában elmondta, hogy Mondok József halálával meg kellett szüntetni az eljárást. Azonban ettől függetlenül sem nyert bizonyítást a vád, amely szerint Mondok József megtévesztette a hatóságokat, és jogtalan előnyre tett volna szert.
Az Index 2017 januárjában egy másik eldugott vadászházat talált két megyével odébb, ami szintén az izsáki polgármesterhez köthető. A Somogy megyei Karádon Mondok József másik cége, az Agro-Wild építtetett, csaknem 50 milliós EU-s pénzből vendégházat.
A cég a Dél-balatoni Leader pályázatán nyert, a program az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának része. "Helyi Akciócsoportokat" hoznak létre, amelyek feladata az adott kistérség vidékfejlesztési stratégiájának kialakítása, a forrásokat pedig helyi pályáztatás útján osztották el.
Szabó Zsolt államtitkár rokonsága Szuhán épített vadászházat
A HVG.hu 2015-ben derítette ki, hogy lehetetlen szállást foglalni a nógrádi Szuhán 2014-ben 32 milliós uniós forrásból létrehozott falusi szálláshelyen. A projekt szintén EU-s pénzből, a Darányi Ignác Terv keretein belül valósult meg.
A takaros kis házat a Tasty Trade Kft. húzta fel, amely Szabó Zsolt rokonságához köthető. A lap azt írta, hogy a település környékén gyakran vadászó Szabó Zsolt államtitkár és baráti köre többször használta az ingatlant. Az államtitkárnak több kétes ügye van, évek óta tart a nyomozás az állítólagos offshore-számlája miatt. A Zoha Vendégház ma már fent van a booking.com-on, de mindösszesen hat értékelés van róla.
20 milliós EU-s pénzből épült főjegyzői hajlék
2018-ban az Átlátszó járt utána, hogy Somogy megye főjegyzője, dr. Sárhegyi Judit a Zselic völgyében vágott bele a falusi vendéglátásba. A megyei főjegyző tájházat épített vendégfogadónak még 2015-ben. A szükséges pénzt, 20 millió forintot, EU-s támogatásként a Leader-programban nyerte el hozzá. Sárhegyi korábban, 2006-ban lett polgármester a Fidesz színeiben a településen.
Érdeklődésünkre az arra járó falubeliek elmondták, hogy a főjegyző csak havonta egyszer-kétszer "tart itt egy bulit" a barátaival, de amúgy üres a szépen rendben tartott ház. Beszámoltunk arról is, hogy semmilyen jelzés nem utalt arra, hogy ott vendégfogadás folyna, ahogy a pályázati támogatás tényére utaló feliratot sem találtunk. A szálláshely legfeljebb elenyésző részt tett hozzá a falu idegenforgalmiadó-bevételéhez 2017-ben.
A megyei főjegyző a cikk megjelenése után reagált az Átlátszó levelére, azt viszont nem tudtuk meg, hogy a pénzből végül pontosan mennyit nőtt a szentbalázsi idegenforgalom, mert a bevétele "magánügy." A Zselici Hajlék nevű vendégház honlapja jelenleg már nem elérhető.
Falusi turizmus Mende főutcáján a CBA és a trafik mellett
Rendkívül drágán (80 ezer forint/fő/éj) kínálja a mendei polgármester lánya, Kaszanyi Vivien a település egyik vendégházában lévő apartmant, írta az áprilisi bejegyzésében Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki szerint elképzelhető, hogy a szálláshelyet kiadók szándékosan azt akarják, ne tolongjanak ott a vendégek. A Vivien vendégház a mendei főutcán, a trafik és a CBA közé lett megálmodva.
Kaszanyi Vivien "falusi turizmus fejlesztése" címen 2018-ban 50 millió forintos támogatást kapott a Vidékfejlesztési Programban a palyazat.gov.hu oldal adatai szerint. A Pest megyei település élén Kaszanyi József, független polgármester 2010 óta áll. A polgármester neve feltűnt korábban a lószolárium botrányban, ami Czerván György fideszes képviselő vejéhez kötődik.
Becsó Zsolt képviselő "görbeországa" is uniós támogatásból épült Hollókőn
Hollókő Nógrád megyében található, Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, a mi gyűjtésünkre is felkerült Becsó Zsolt országgyűlési képviselőnek hála. A Direkt36 2016-ban járt kint az ingatlannál, ahol semmilyen arra utaló feliratot nem találtak, hogy vendégházként üzemelne. Az interneten se a nevére, se a címére keresve nem találták meg a szálláshelyet.
Két évvel később a HVG újságírói próbáltak meg szállást foglalni a Görbeország vendégházban, de nem jártak sikerrel. (Mikszáth Kálmán nevezte Nógrádot "Görbeország"-nak, és ez nem csak a dimbes-dombos tájat jellemzi kiválóan.) Ők sem találták meg a szállást az interneten, sem a hozzá tartozó telefonszámot.
Így épült Becsóék vendégháza Hollókőn – két éve drónvideót is készítettünk róla 2016-ban saját szemünkkel láttuk, és drónvideón mutattuk meg a fideszes országgyűlési képviselő és testvére vendégházát, amit EU-s támogatásból építettek, és...
A helyszínen lévő táblán az szerepelt, hogy a szállás a Darányi Ignác terv részeként, 34,4 millió forintos támogatással épült fel, továbbá hogy a vendégház üzemeltetője a Vertical Art Kft. A szomszédok arról számoltak be, hogy "az nem vendégház. A helyi országgyűlési képviselő saját háza." Amikor az újságírónak sikerült elérnie a képviselőt, akkor azt a tanácsot adta a politikus, hogy a fideszes e-mail címen foglaljanak szállást az érdeklődők.
A Direkt36 írta meg, hogy a vendégházat üzemeltető Vertical Art Kft. tulajdonosa az Ara-Coeli Kft., annak tulajdonosa pedig Becsó Zsolt és testvére, Károly. Becsó azonban kihagyta a céget a vagyonnyilatkozatából. Becsó ezt azzal magyarázta, hogy nem magánszemélyként, hanem egy másik vállalkozáson keresztül van érdekeltsége a cégben.
A vendégház ma már megtaláltható a booking.com oldalán, de csökkentheti az érdeklődők körét, hogy a házat csak egyben lehet kivenni, ugyanis csakúgy, mint egy családi háznál, nincsenek leválasztva a szintek. Az idei évben minden egyes héten a hétfői, keddi, és szerdai napok már foglaltak. 15 értékelést találni, a legrégebbi beszámoló mindössze 2 éves.
Fideszes lelkész egykori nagyszülői házból alakított ki vendégházat
Hörcsik Richárd fideszes képviselőre, lelkészre, az országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnökére 2018-ban vetült rá a gyanú, hogy ő és családja használ egy EU-s pénzből épült vendégházat. A 18 millió forintra természetesen nem ő pályázott, hanem a Nitor Abaúj Szociális Szövetkezet a borsodi Göncruszkán 2015-ben. A szövetkezetben azonban találtak családtagokat, a szervezet tagjai között van Hörcsik Richárdnak a testvére, valamint annak fia is.
Az európai ügyek bizottságának fideszes elnöke is sajátként használ egy EU-s pénzből épült vendégházat Az izsáki, edelényi és hollókői esetek után ezúttal Hörcsik Richárd fideszes képviselőre, lelkészre, az országgyűlés európai ügyek bizottságának elnökére vetült...
A cikk megjelenése után egy A4-es papírlapon kikerült a Ruszkay Pál Vendégház kapujára egy e-mail cím a szállásfoglaláshoz, és a projekttáblát is kirakták az ablakba. A HírTv is lement forgatni, nekik a szomszéd néni elmondta, hogy főleg a Hörcsik-család használja a vendégházat. A házra kikerült tábla szerint a Darányi Ignác terv keretén belül kaptak 18 millió forintot. A média kereszttüzébe került ingatlan ma már egy szálláskereső oldalon is megtalálható.
Frissítés (2022. január 12.) Cikkünk megjelenése után Dr. Hőrcsik Lajos Kálmán az alábbi észrevételek közzétételét kérte: "Dr. Hörcsik Richárd képviselő úr lelkészi mivolta teljesen irreleváns ebben az ügyben, a göncruszkai lelkipásztor Sohajda Levente 2004 óta. A képviselő úrnak semmilyen nagyszülői kötődése nincs a helyhez, ebben a házban a Ruszkay család élt, akiknek ő nem rokona. A képviselő úr nem járt a házban a projekt elindítását követően, a családja még csak a települést sem látogatta meg, a képviselő úr is csak a munkája okán fordult meg a településen, így pl. az önkormányzatnál, vagy a helyi kultúrházban. Göncruszka nem a szűkebben vett Borsodban van, hanem Abaújban, a szövetkezet pedig nem 2015-ben pályázott, hanem korábban, csak akkor nyerte el a támogatást. A vendégházba a szallas.hu felületén lehet bejelentkezni, az uniós pályázat a projekttáblája pedig látható az épületen. Hőrcsik Lajos Kálmánt, illetve Hőrcsik Lajos Bélát, illetve szűkebb családtagjaikat azért látták a házban a helyiek, mivel ők is a szövetkezet tagjai, ott munkát végeztek, illetve végeznek a ház fenntartásával kapcsolatosan, de a vendégház projektjében a képviselő úr nem vett, illetve vesz részt, ahhoz semmilyen kapcsolat nem fűzi, illetve fűzte. Tudomással sem bírt a pályázatról, illetve annak sikeres elbíráslásáról, azt figyelemmel sem kísérte."
Uniós pénzből építkeztek a polgármester-feleségek Edelényben
34,7 millió forint uniós támogatást kapott Garainé Bajnok Ildikó, hogy felépítsen egy vendégházat az Edelényhez tartozó Császta-hegyen – írta meg a Magyar Nemzet 2017-ben. Férje, Garai Bertalan az edelényi Fidesz szervezetének alelnöke volt, jelenleg a szomszédos Lak község fideszes polgármestere.
A Kemencés Vendégház épp Molnár Oszkár – egykor fideszes – edelényi polgármester feleségének "szörpháza" mellett áll, amelyről egy héttel korábban írta meg a lap, hogy gyümölcsfeldolgozó manufaktúra helyett inkább családi, illetve hétvégi ház benyomását kelti, termékeinek híre sincs a településen. Szintén uniós pénzből épült.
Épp időben kapták rajta a fideszes képviselőt Géberjénben
2020 őszén írta meg a 24.hu, hogy Kovács Sándor, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselője birtokán 60 millió forint vissza nem térítendő támogatásból létesültek turisztikai beruházások. Európai uniós támogatásból épült például a Tündérmező Vendégház, ami üzemel, bárki foglalhat szállást.
A probléma ebben az esetben az volt, hogy habár az összegeket hivatalosan nem a politikus kapta, a pénzekből mégis az ő telkén épült többek közt panzió. Azt újságírók azt is kiderítették, hogy öt év nem volt elegendő arra, hogy Kovácsék bejegyeztessék a tulajdonosokat a földhivatalnál.
A kormánypárti politikus azt mondta, semmi köze a turisztikai létesítményekhez, ő csak telket adta, hogy fia és a felesége által vezetett egyesület birtokában álló cég építkezhessen. A képviselő csak a cikk megjelenése után rendezte a tulajdonviszonyokat, ami azért volt fontos, mert ha minden maradt volna a régiben, az ötéves kötelező fenntartási időszak után akár szabadon rendelkezhettek volna az épületekkel a telek tulajdonosai, azaz Kovács Sándor és édesanyja. Az ügynek nem lett jogi következménye, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2021 júniusában megszüntette a parlamenti képviselőt érintő nyomozást.
Legyél Te is Névtelen Forrásunk a MagyarLeaksen keresztül! Küldj az Átlátszó szerkesztőségének anonim módon tippet, sztorit, dokumentumot vagy fényképeket uniós pénzből készült vendégházakról! A Tor hálózatba kötött MagyarLeaks platformot úgy alakítottuk ki, hogy magas technikai biztonságot garantáljon azon forrásaink számára, akik szeretnének valóban névtelenek maradni. A részleteket itt találod.
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Izsáki vadászház (fotó: Generál Centrál Kft./444) | [
"Ara-Coeli Kft.",
"Nitor Abaúj Szociális Szövetkezet",
"Agro-Wild",
"Tasty Trade Kft.",
"Vertical Art Kft.",
"Mondok Kft."
] | [
"Magyar Nemzet",
"helyi Akciócsoport",
"Európai Unió",
"európai ügy bizottság",
"Nyílt Társadalom Kezdeményezés",
"Generál Centrál Kft./444",
"Kemencés Vendégház",
"Vidékfejlesztési Program",
"Magyar Államkincstár",
"Opten Kft.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Európai Ügyek Bizottsága"
] |
Pechesnek tartja magát, amiért pont ő bukott le. Gyurcsány Ferenc állításától kinyílik a bicska a zsebében. És ugyan elismeri, hogy mindig hazudott, ha az érdekei úgy kívánták, most elvárja az emberektől, hogy higgyenek neki. Interjú Zuschlag Jánossal.
Azt írja a könyvében, hogy zárkagyúrásért kapott fegyelmit. Nem mondja komolyan, hogy nem lehet a börtönben edzeni!
Nem viccelek, nem. A házirend szerint a zárkában nem lehet sportolni.
Ezzel most ledönti a fegyencedzés alapjait. Az egész divat egy mítoszra épül?
Ismerem a fegyencedzést, a börtönben többen gyakorolták, nekem is megvolt a könyv. Normál börtönben, normál fogvatartott esetében nem szólnak érte, de ha valakit szívatni akarnak, akkor ez a zárkarend megsértésének számít. Én hivatalosan megúsztam a fegyelmit, a zárkatársam meg rongálásért kapta, mert el lett távolítva az asztal egyik lába, ami a gyakorlat kelléke volt. A büntetésvégrehajtási intézetben a nevelők és felügyelők fantáziája végtelen, ha arról van szó, hogy miért lehet fegyelmit adni. Én mindig gyúrtam, most is járok konditerembe, nekem a sport lételemem, és mivel tudták, hogy szeretek például futni, ezért rendszeres szórakozásuk volt, hogy nem engedtek ki sétálni, vagy olyannal engedtek ki, akiről tudták, hogy tíz perc után be akar jönni. Az biztos, hogy a börtön a kreativitásnak jót tesz, az ember megtanulja, hogyan lehet apró dolgokból mást felépíteni, vagy hogy lehet a felügyeletet átvágni.
Olvastam a Facebook-oldalán, hogy már régóta tervezte, hogy könyvet ír. Miért nem ült neki a börtönben?
A börtönben is mindig azt kérdezték tőlem, hogy mikor lesz kész a könyv. De aki ismeri a börtönt, az pontosan tudja, hogy ott az a fogalom, hogy levéltitok, vagy magántitok, nem létezik. A börtönben tervezni mindent lehet, de megcsinálni semmit.
Amikor kijött, nem akarta volna maga megírni?
Már tavaly nyáron felvettem a kapcsolatot Szalai Viviennel. Azt gondoltam, hogy jobb, ha ezt egy kívülálló írja meg. Neki van egy szűrő a szemén, mert ő nem én.
Hogyan találtak kiadót a könyvnek?
Megmondom őszintén, ez a Vivien dolga, én lediktáltam neki az élettörténetemet. Álszentség lenne azt mondani, hogy nem tudtam a kiadóról, de miután a könyvet ő jegyzi, ő tudta, hogy melyik kiadóval hogy tud megállapodni.
Mennyire tudta követni bent a börtönben a magyar közéletet, a belpolitikai eseményeket?
Teljes mértékben. Azon kevés fogvatartott közé tartoztam, aki napilapot is járatott. A Népszabadságot, néha a Magyar Nemzetet is, meg a Blikket, mikor hogy.
Zuschlag János íróasztala Fotó: Hajdú D. András - Origo
Akkor azért tisztában lehetett a Századvég csoport fideszes kapcsolataival, és azzal, hogy övék az a kiadó, ahol meg fog jelenni a könyve. Nem tartott tőle, hogy ez a kapcsolat hatással lesz a könyv megítélésére?
Akkor lett volna félelmem, ha nem azok a gondolatok vannak benne, amit én elmondtam, de tekintve, hogy azok a gondolatok vannak benne, nincs semmilyen averzióm.
Mit kapott a könyvért?
Én a könyvnek a szereplője vagyok, de nem én szerződtem a kiadóval.
Miután tavaly ősszel kijött a börtönből, volt bármilyen kapcsolata fideszes politikusokkal?
Nem. Senkivel, sem fideszesekkel, sem szocialistákkal. Nyilván senki nem kockáztatta volna, hogy lefotózzák velem.
Nem feltétlenül személyes találkozóra gondolok.
Mindenki került, mint a pestisest. Szó szerint. Tény, hogy most sokat foglalkoznak a könyvvel, de ez nem jelenti azt, hogy politikusokkal találkozom. Mindenki fél. Senkinek nem hiányoztak a címlapos fotók, amin a Zuschlaggal kokettál. Ez teljesen érthető.
A könyvében visszatérő gondolat, hogy mindig az érdekei mentén cselekedett. Ha a helyzet úgy kívánta meg, akkor hazudott, csalt, szövetséget kötött bárkivel. Ezek után miért kell elhinnünk bármit, amit mond, vagy amit ír?
Mert fedi a valóságot. De mi érdekem lenne, hogy hazudjak? Ha akartam volna hazudni, akkor a büntetőperemben hazudtam volna.
Akkor nem hazudott?
Én ezt a hat évet becsülettel leültem anélkül, hogy vádaskodtam volna, anélkül, hogy fűhöz-fához elrohangáltam volna, anélkül, hogy kegyelmet kértem volna. Elég sokan vannak, akik rendkívül szánalmasan élik meg a börtönéveiket, és mindenféle módon próbálkoznak azzal, hogy hátha valamiféle csoda folytán megússzák, vagy másra kenegetve a felelősséget könnyebb helyzetbe kerülnek. Nem lehet azt mondani, hogy Zuschlag János összevissza mondott volna mindent, hogy kevesebbet kapjon. Amit mondok, nem tér el attól, amit a büntetőperemben is mondtam. Hogy most határozottabban fogalmazok, annak az az oka, hogy most már megtehetem ezt.
Igaz, hogy ötvenmillió forintot kapott az MSZP vezetőitől?
Ez csak egy mondat a könyvből.
Meg is lepődtem, hogy ilyen röviden írta le.
Ez egy életrajzi kötet, nem balhékkal akartam telerakni, hanem azt szerettem volna megíratni, hogy honnan jöttem és miért történtek azok a dolgok, amik történtek. Csak példaként hozok politikai ügyeket, hogy látható legyen, miért kerültem ilyen helyzetbe.
De ha nem egy mondatban írta volna le, ha lenne előzménye vagy magyarázata a könyvben ennek az ötvenmillió forintos történetnek, jobban megérthetnénk, miért történtek ilyen dolgok. Mi bizonyítéka van arra, hogy kapott ötvenmillió forintot?
Milyen bizonyítékra gondol? Hogy készítettem-e sutyiban hangfelvételt? Kötöttem-e írásbeli megállapodást?
Bármire, ami alátámaszthatja.
Nincs bizonyítékom. De tekintve, hogy én nem vádolok, nem akarok ebből semmilyen ügyet kreálni, nem nekem kell bizonyítanom. Ez egy önéletrajzi regény.
Azt akarja mondani, hogy fikció?
Nem, hanem a műfaját tekintve olyan olvasmány, aminek az a célja, hogy az én emberi arcomat mutassa be. Lehet persze kérdezni, hogy miért nem tudom bizonyítani, de akkor megfordítom a kérdést: ha nem írtam igazat, akkor miért nem jelentettek fel azonnal? Miért nem mentek az MSZP érintett politikusai az ügyészségre vagy a rendőrségre?
Ötvenmillió forint sok pénz?
Az átlagember számára sok, de egy politikus számára, ha egy szintet elért, akkor nem olyan sok. Nem kevés, ne értse félre, de mondjuk, ha azt mondom, hogy én ezért lemondtam a mandátumról, hogy elinduljak, úgy nem érzem soknak. Ez nagyjából annyi, mint a négyéves tiszteletdíjam, ki lehet számolni, nem több és nem kevesebb.
Miért ért meg ilyen sokat az MSZP-nek, hogy ne legyen jelölt?
A belső rend miatt. Engem hivatalosan a kiskunhalasi pártszervezet jelölt. Én voltam ott a pártelnök. Nem nagyon lehetett volna velem szemben jelöltet állítani. A békés megállapodás mindenkinek sokkal jobb volt, mint egy hangos, felrobbantjuk a pártszervezet típusú megoldás.
Azt ön is többször leírja a könyvben, hogy a kiskunhalasi nem erős szocialista körzet. Ha jelölt lett volna, az még nem lett volna garancia arra, hogy be is jut a parlamentbe.
Én sem gondolom, hogy egyéniben nyertem volna, sőt, de a halasi párttagság jóvoltából a megyei listán simán befutó helyen lettem volna.
A pártvezetés megakadályozhatta volna, hogy listára kerüljön.
Hogyan? Botránnyal, mert a helyi pártszervezet mellettem volt. Nincs olyan épeszű politikus, aki a választások előtt háromnegyed évvel belemegy egy hosszas vitába, amit lehet, hogy csak úgy lehetett volna megoldani, ha feloszlatják a halasi pártszervezetet.
Azt írja, hogy azért kapta ezt a pénzt, hogy tolja el a biciklit. Utána mégis hagyták, hogy helyben képviselő legyen. Miért?
Ez egy olyan párt, ahol - bármennyire is nevetségesnek tűnik ma - számít az, hogy kinek mennyi szavazata van. Ez engem megvédett. Egyszerűen számolni kellett velem, mert vidéki viszonylatban egészen sok küldött szavazatával rendelkeztem.
Mit tudott ezzel befolyásolni?
Gyakorlatilag mindent. A szocialista pártban minden döntés a tagság akaratából képződik, legyen szó egyéni képviselőjelöltről, megyei közgyűlésről, megyei pártelnökről, országos pártelnökről. Minél több párttagod van, annál erősebb vagy. Erről szólt a Hagyó-féle pártépítés, erről szólt a Vas megyei pártépítés, minden pártépítés erről szólt. Ha többséged van, akkor az történik, amit te szeretnél, ha nincs többséged, akkor nem az történik.
Tehát féltek öntől?
Nézze, négyszáz fős párttagság állt mögöttem Kiskunhalason. Az annyi volt, mint egész Zala megye párttagsága. Egyetlen egy helyi pártszervezetnél! Ez azt jelentette, hogy Bács-Kiskun megyében, ami egy tíz mandátumos megye, nagyon nehéz volt velem szemben bármit átvinni.
Tehát akkor féltek öntől.
Nem ezt mondom, csak egyszerűbb volt megállapodni. Hülye, aki belemegy fölös konfliktusokba.
Több helyen is azt írja, pontosabban panaszolja a könyvben, hogy a pártban semmibe vették, folyamatosan feltörölték önnel a padlót.
A kettő nem zárja ki egymást. Azt, hogy helyben erős valaki, és az, hogy a párt legszűkebb vezetése hogy bánik vele, az két külön dolog. Én valóban úgy éltem meg, hogy Gyurcsány Ferenc egy csomószor felmosta velem a padlót.
Ha valakivel fel tudják mosni a padlót, annak nem adnak ötvenmillió forintot azért, hogy tolja el a biciklit.
A felmosást úgy értettem, hogy egy csomó olyan dolgot megcsináltam, amit magamtól nem csináltam volna meg. Ehhez képest éreztem úgy, hogy nagyon méltánytalanul bánnak velem. De minden nagyon relatív az életben, ez is nagyon relatív dolog. Tehát ami nekem sok vagy kevés, az másnak éppen fordítva van.
Milyen tapasztalatokat szerzett politikusi évei alatt? Azt írja a könyvében, hogy a tudását, tapasztalatát felhasználva segített bizniszpártoknak.
Nem értem a bizniszpártok kategóriát, akiknek tanácsot adtam, pont olyan pártok, mint az MSZP vagy a Fidesz. Értem én, most azt gondolja, hogy ha egyszer valaki börtönben volt, akkor biztos csak törvénytelen dolgokban van tapasztalata. Nem ön az első, aki ezt megkérdezi, mert azt gondolják, hogy ha egyszer valaki börtönbe került, akkor biztos bármi, amit csinál, az törvénytelen és szabálytalan.
Nem gondoltam erre, hiszen írja is a könyvben, hogy semmi törvénytelen dolgot nem tett.
Jó, csak az ember már ezekből a kérdésekből következtet arra, hogy nem hiszik el, hogy ért valamihez.
Én pont arra vagyok kíváncsi, hogy mihez ért.
Jól értek a szervezetépítéshez. Halason egy százfős pártszervezetből lett négyszáz fős, úgy, hogy azt soha nem tudták bedönteni, pedig elhiheti, hogy reggel, délben, este vizsgálták, és nem voltak fiktív párttagok, az nem egy egyszerű dolog. Nem értek ahhoz, hogy kell egy házat felépíteni. Nem taníthatok, mert a magyar jogszabályok nem engedik. Ilyen helyzetben megkeresi az ember, amihez affinitása van. A szervezetépítés, hálózatépítés, válságmenedzselés az, amihez értek.
Melyik pártot segítette?
Több pártnak segítettem, a sajtóban két párt neve terjedt el, az Új Magyarország Párt és az Új Dimenzió Párt. Mind a két párt vezetőit ismerem, miért is tagadnám, hiszen a Vas megyei pártépítés idején helyi pártvezetők voltak, együtt is dolgoztunk a sajtó szerint.
Ön szerint nem?
Nem. Nem azt vitatom, hogy együtt dolgoztunk, hanem azt, hogy valami fiktív dolog lett volna.
Csak ennek a két pártnak adott tanácsokat?
Ennek a két pártnak is adtam tanácsokat.
Más pártoknak is?
Más pártoknak is, de csak ezt a kettőt fogom most megemlíteni.
Mert nem szeretnék semmilyen pártot nehéz helyzetbe hozni azzal, hogy azt mondják, na, ez a Zuschlag pártja. Ez nem igaz. Csak szervezetépítési tanácsokat adtam.
És az anyagiakról végül meg tudtak egyezni? Nyilvánosságra került egy levél, amelyben az szerepelt, hogy az anyagiakról majd szóban beszélnek.
Egy lopott levél, ami miatt büntetőfeljelentést tettem. De megnyugtathatom: hat év börtön után én anyagiakról senkivel soha nem beszélek.
Akkor puszta barátságból ad tanácsokat?
Ha az ember hat évet eltölt börtönben, hihetetlen munkavágya van. Egyébként is olyan vagyok, hogy hétfőtől vasárnapig szeretem a dolgokat csinálni. A börtönben úgy vállaltam minden pluszt, hogy pontosan tudtam, nem kaphatok olyan jutalmakat, mint a többi fogvatartott. Örömet okozott, hogy ételt oszthattam, örömet okozott, hogy öntevékeny lehettem. Ez igaz most is. Élvezem, hogy ebben a munkában részt vehetek, és nem azért, mert pénzt kapok érte, hanem azért, mert nincs feleslegesség érzésem. A börtönben ez kialakul az emberben, az agya bekattan, ha nem csinál semmit.
El tudom képzelni, hogy ez milyen rossz lehet. De azért élnie kell valamiből, és a könyvben azt is leírja, hogy több mint százmillió forint adóssága van.
Ez így van, de ebből nem az következik, hogy azért csinálok valamit, hogy abból hihetetlen pénzekhez jussak. Ha az embernek nincs munkája, akkor csak azért is részt vesz valaminek a megcsinálásában, hogy teljen az idő és az elméjét fejlessze. Az is előfordul, hogy barátokat, kapcsolatokat talál közben. Nehéz erről beszélni, mert aki nem volt börtönben, az nem érti. Amikor kijön az ember, akkor mindennel próbálkozik, mert nem tudja, hogy mi fog működni. Nekem ez a két vagy három vagy négy párt mellékes dolog. Segítettem, ötleteket adtam, ennyi. Az én további életemben a cégemnek, a Zuschlag Consultingnak van jelentősége, amit a családommal csináltam meg. Ebben képzelem el a jövőmet, azt gondolom, hogy a könyvem nagyban fogja segíteni, hogy ennek a cégnek komoly ügyfélköre legyen, hogy érdeklődjenek az emberek, és elhiggyék, hogy képes vagyok minőségi munkát végezni, képes vagyok úgy dolgozni, hogy arra nem vetül rá a börtön árnyéka.
Van egy fejezet a könyvében, ami arról szól, hogy miközben már az iskolából minden gyerek evett Snickerst, és áradoztak, milyen finom, önnek nem volt pénze venni, ezért aztán lopott egyet a boltból. Később a pénz és a hatalom volt a Snickers csoki, a dolog, amire nagyon vágyott. Most mi az?
Most már kicsit idősebb vagyok, úgyhogy a nyugodt, békés élet. Már annyi mindent próbáltam, annyi minden problémám támadt, hogy most már azt szeretném, hogy egyenesbe jöjjön az életem. Hogy legyen munkám, menjen a cég, el tudjam tartani a családomat.
Egész könyvében arról ír, hogy minden cselekedetét a becsvágy mozgatta. Ezt ezek szerint kiölte önből a börtön?
Nem ölték ki belőlem, csak átalakult. Az a típusú karrierpálya, amit húszévesen magam elé kitűztem, nem fog már soha megvalósulni, nem leszek már politikus. Ilyen helyzetben az ember új célokat tűz ki.
Ha belenéz a tükörbe, mit lát? A könyvben többször is szerepel ez a motívum, és soha nem tetszett, amit látott. Most elégedett?
Hogy lennék elégedett, amikor tönkretették az életemet?
Nem érzi úgy, hogy hiányzik a könyvéből az önkritika?
Szerintem az egész könyv egy önkritika.
A rendszer áldozatának tünteti fel magát, miközben az egyéni felelősség sokkal kisebb hangsúlyt kap benne, ha egyáltalán megjelenik.
Van nekem is felelősségem, ezt nem vitattam soha, de ez nem egyszemélyes történet. Ha Gyurcsány Ferenc azt mondja, hogy ő azt sem tudta, hogy mit ír alá, akkor persze, hogy kinyílik a zsebemben a bicska.
Nemcsak erre az ügyre gondolok, hanem az egész karrierjére. Leírja a könyvben: mindig tudta, hogy merre van a helyes út, de aztán mégsem arra ment, ha az érdekei úgy kívánták.
Ha az ember elkezd dolgozni, belefeccöl egy csomó energiát, akkor az eredményt szeretné látni. Hazudik az a politikus, aki azt mondja, hogy nem az a célja, hogy újabb és újabb pozíciók nyíljanak meg előtte. Az ember ezért mindent megtesz. Én is megtettem mindent. Mert ezt kívánták az érdekek. Az más kérdés, hogy nekem ez egy erősen deficites történet lett a végén.
De ezt inkább szerencsétlenségnek gondolja, mint méltó büntetésnek, nem?
Úgy érzem, peches voltam. De ennél sokkal erősebb az, hogy úgy érzem, hogy ha akartak volna, megvédhettek volna. De nem akartak megvédeni.
Az érdekel, hogy utólag végiggondolta, átértékelte-e azt, amit tett. Még mindig úgy gondolja, hogy a nem feltétlenül tisztességes út az üdvözítő?
Hibáztam, mert különben nem kerültem volna börtönbe. De az nagyon relatív, hogy mi a tisztességes. Nálunk a vád az volt, hogy illegálisan finanszíroztunk egy ifjúsági rendszert. Mi lett volna a tisztességes? Ha nem csinálok programokat? Az tiszta helyzet, amikor az a kérdés, hogy elmegy-e az ember lopni, vagy nem megy el. De az már nem egy ilyen egyszerű kérdés, hogy ha van egy alapvetően rossz struktúra, akkor abban a rossz struktúrában mit tesz az ember. Az a modell, ahogy mi csináltuk, nem volt törvényes. De én nem láttam akkor, hogy mi lett volna ennek az alternatívája. Nekem meg az volt a célom, hogy minél több program legyen, hogy mindenki úgy érezze, hogy megkapta, amit akart. Mert úgy éreztem, hogy ez a karrierépítésemnek fontos lépcsőfoka. | [
"MSZP"
] | [
"Új Dimenzió Párt",
"Magyar Nemzet",
"Új Magyarország Párt",
"Századvég csoport",
"Zuschlag Consulting"
] |
Saif Alketbi egyesült arab emírségekbeli befektető vásárolta meg Horvátország legnagyobb élelmiszergyártó és kiskereskedő csoportja, a Fortenova Group 43 százalékát az orosz Sberbanktól – adta hírül a Gulf News.
Ezek szerint Jellinek Dániel lecsúszott a hatalmas üzletről, jóllehet hónapokig arról volt szó, hogy az egyik leggazdagabb magyar vállalkozó érdekeltsége, az Indotek Zrt. veszi meg a horvát cégcsoport orosz kézben lévő üzletrészét, idén áprilisban a horvát sajtó már tényként kezelte az adásvételi szerződést. Azt várták, hogy a becslések szerint 500 millió eurós tranzakció az utolsó negyedévében lezárulhat.
Szeptemberben azonban a Nacional horvát hetilap már arról cikkezett, hogy Andrej Plenkovic miniszterelnök meg akarja vétózni, hogy Magyarország egyik leggazdagabb vállalkozója bevásároljon a legnagyobb horvát vállalatba. A zágrábi lap cikke szerint a horvát hatalom csúcsaihoz eljutott információk alapján Jellinek közvetlenül a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz kötődő "átláthatatlan magyar tőke" strómanja volna. Orbán pedig állítólag személyesen kérte Vlagyimir Putyin orosz elnök engedélyét ahhoz, hogy "valaki Magyarországról" megvásárolhassa a Sberbank Fortenova-részesedését.
Nem hivatalos forrásból ugyanakkor lapunk úgy értesült, hogy nem a horvát miniszterelnök gáncsolta el az üzletet, ám megtörténtek az előkészületek, hogy a Fortenovába horvát nyugdíjalap vásároljon be.
Miután a Sberbank kiadta a közleményt a részvényeladásról, Frano Matusić horvát külügyminisztérium államtitkára azt mondta, hogy sem az állami hatóságok, sem a kormány nem tudott a részvényeladásról. Megvizsgálják az ügyet, hogy nem történt-e szankciósértés. Ezzel arra utalt, hogy az orosz Sberbank uniós szankciós listára került, ami nemcsak megbénította a tulajdonosként a Fortenova finanszírozását, de azt is, hogy a részvényei elidegenítésében sincs teljesen szabad keze. A horvát hatóságok két vételi ajánlatról tudtak, a magyar Indotek, illetve horvát nyugdíjpénztárak jelentkeztek be, hogy társtulajdonosok legyenek a Fortenovában.
A Sberbank és Saif Alketbi között megkötött üzlet értékét a hírben nem közölték, annyit tudni, hogy a Fortenova tavaly több mint 4 milliárd euró bevételt ért el.
A Gulf News annyit fűzött a hírhez, hogy az élelmiszeripari befektetések az Egyesült Arab Emírségek befektetői számára prioritást élveznek az utóbbi időben, például az Abu Dhabi IHC nemrég 2,1 milliárd dolláros ajánlatot tett a kolumbiai Grupo Nutresa élelmiszer-feldolgozó csoport jelentős részesedésének megszerzésére. | [
"Indotek Zrt.",
"Fortenova Group",
"Sberbank"
] | [
"Saif Alketbi",
"Grupo Nutresa",
"Egyesült Arab Emírségek",
"Abu Dhabi IHC",
"Gulf News"
] |
A legolcsóbb ajánlatot benyújtó vállalkozó nyerte a több mint 100 millió forintos felújítási munkát, de nemcsak a határidőkkel gyűlt meg a baja, hanem a saját működésével is. A céget felszámolják, a beruházó egyházközség újabb köröket fut, a munka áll, a református templomot pedig – tető és fólia hiányában – veri az eső.
"Ez egy »normál« NER-es templom felújítás Boldog István körzetében. Hol a pénz? Hol a vállalkozó? A műemlék templom körerkélyét lebarmolták, a nejlont viszi a szél, áznak a gerendák, már a padok is! Ki tette ezt a gyönyörű tiszaföldvári templommal, amely több mint 200 évig állt? Kik ezek a vandálok, akik így költik a pénzt, végzik el az elvállalt munkát? Hol az irányító hatóság, hol vannak a rendőrségi feljelentések? Hol vannak a felelősök?" – sorolta a kérdéseket dr. Kármán Irén, a Momentum Jász-Nagykun-Szolnok 1. sz. választókerületének jelöltje Facebook-oldalán szeptember elején.
A fotókkal illusztrált kiírást sokan megosztották, és felkavarta az állóvizet a településen is. Utánajártunk, pontosan mi áll az ügy hátterében.
2016 januárjában adta hírré az MTI, hogy "megújul a tiszaföldvári belterületi református templom". A beszámoló szerint a templom mennyezetének eredeti kék színét állítják vissza, miután a korábban károsodott tetőszerkezet 10 méteres részét újjáépítették. Ezt anno 23 millió forintból fedezték, nagyobb részben az EMMI, kisebb részben az Egyházkerület támogatásával. A lelkész akkori nyilatkozata szerint szeretnék rendbe hozni a felújítás által nem érintett maradék 20 méteres szakaszt is.
Erre nem sokkal később sikerült is pénzt szerezni: a Tiszántúli templomépítési programra 5 700 880 000 Ft-ot (EGYH-KCP-17-P-0169) szánt az állam, ebből a "Tiszántúli Református Egyházkerület egyházközségeiben lévő templomok részleges vagy teljes felújítása, új templomok, közösségi házak építése" valósult meg. A felsorolásból kiderül, hogy többek közt kertépítésre és ingatlanvásárlásra is fordított ebből a pénzből az egyház a 102 egyházközségben.
Kapitulált a kivitelező
Az elnyert pénzt a földvári templom részleges felújítására fordították. A két kivitelezési ütemben megvalósuló beruházás során a torony felújítására bruttó 13 millió forintot költöttek, illetve a templomhajó feletti tető rekonstrukciójára bruttó 150 millió forintot. Az egyházközség a tiszakécskei Creator Building Szociális Szövetkezettel kötött szerződést 2020 májusában. Az egyház szerint a hatályos közbeszerzési törvény alapján nem volt szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatása, ezért három céget kértek fel ajánlattételre. Az eljárás nyertese a legkedvezőbb ajánlatot adó Creator Building Építőipari és Szolgáltató Szociális Szövetkezet lett.
A torony felújítása még ugyanannak az évnek a szeptemberén befejeződött, ám a tetőfelújítás decemberben megtorpant, egész egyszerűen azért, mert a kivitelező nem készült el, a megadott határidőket nem tartotta be. Ennek következtében különböző károk is keletkeztek a templomban. A szerződést végül 2021 júliusában felbontották.
"A szerződésben foglalt szavatossági és kártérítési felelősségi kérdések vizsgálata jelenleg is folyamatban van"
– tájékoztatta az Átlátszót a Tiszántúli Református Egyházkerület Építész Irodája.
A megbízott Creator Buildingnek tavaly 80 millió forintos forgalma volt, mégis 40 milliós mínusszal zárta a 2020-as évet. Pedig a reformátusokon kívül elnyerték a Tiszaföldvári önkormányzattól a "Tiszazugi otthonok" bemutatóhely kialakítása a Tiszazugi Földrajzi Múzeumban című munkát bruttó 35 379 646,- Ft értékben – igaz, az a munka is jelentős csúszással készült el.
A mélyrepülésnek az sem tett jót, hogy 2020 decemberében munkaügyi bírságot kaptak, 2021 januárjában pedig a NAV indított végrehajtást, amit februárban egy bírósági végrehajtás követett. Idén júniusban pedig elindult a szociáis szövetkezet felszámolása.
Ázik a tető, a munka áll
A műemlék védettségű, 1788-ban felszentelt templom felújítását július 31-én kellett volna befejezni, de az építkezés azóta is áll. Muzsik Tamás helyi lelkész elmondta, "a renoválásra új közbeszerzési eljárást kellett kiírnunk, az előző vállalkozóval történt szerződésbontást követően. Az új eljárás szeptember 22-én eredményes kiválasztással ért véget. Jelenleg december 31-ig van érvényes engedélyünk a befejezésre a Minisztériumtól, de az időjárás és a kivitelezést egyéb módon befolyásoló tényezők függvényében kérni fogjuk a hosszabbítást".
Az is kiderült, hogy magánadományokat és egyházközségi saját erőt sem vontak be a munkába, és mint írták, "ha nem válik elengedhetetlenül szükségessé, ezt nem is tervezzük". Ehhez képest a lelkipásztor arról ír Facebookon egy kommentben, hogy nagyon örülne, ha a templom állapotát reklamáló és a Momentum színeiben induló jelölt támogatná anyagilag az építkezést, valamint megköszöni az érkezett felajánlásokat.
Erre is rákérdeztünk a lelkipásztornál, aki megmagyarázta, miért is kell önerő. "Az építési projekt befejezéséhez nincs szükség önerőre. Amihez önerő szükséges jelen állás szerint, az a kivitelező által okozott kár elhárítása, ez viszont egyáltalán nem tartozik a pályázatban foglaltakhoz, a pályázatból nem lehet arra költeni" – írta Muzsik.
A lelkész nemcsak minket tájékoztatott, de a Facebookon is bejegyzést tett közzé, amelyben a következőket írta: "Az elmúlt két hetet mozgalmassá tette egy bejegyzés – amelynek gyökere a vélt politikai haszonszerzés volt kezdetben, aztán áttért a privát oldalon a börtönnel való fenyegetésemre, kicsit megkavarva a város közéleti állóvizét. Néhány mondatban tájékoztatnám azokat, akik kinőttek már a mesék világából, és érdeklik őket a tények."
Majd pontokba szedve leírta, hogyan gyűlt meg a bajuk a kivitelezéssel. Hangsúlyozta, a tető egyszeri nejlon borításának költsége (ami nem is tartós) meghaladja a 600 ezer forintot, amire nincs pénzük. Sorait azzal zárta, hogy "a jövőben az ismeretlenről való fantáziadús találgatás helyett a kommunikációt és a kérdezést merem javasolni!"
Az biztos, hogy tető továbbra sincs letakarva, és az állapota sem túl jó. Legalábbis a Facebookon nyilvánosságra hozott videó erről tanúskodik.
Megkerestük Tiszaföldvár polgármesterét, Hegedűs Istvánt (független), hogy felmerült-e esetleg a település részéről a segítségnyújtás valamilyen formája. Ő arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy bár szó volt róla, hogy az önkormányzati tűzoltóság dolgozói lefedik a tetőt ideiglenesen, ezt pont a magas költségek miatt elvetette az egyház. Információja szerint a reformátusok tárgyalnak a biztosítóval a keletkezett károk megtérítésének ügyében.
A református egyház a HVG becslése szerint az előző választások óta mintegy 29 milliárd forint egyedi támogatásban részesült a költségvetési támogatásokon felül. Igaz, árnyalja a képet, hogy Erdélybe még többet szántak: az elmúlt években 43,5 milliárdot fizettek ki a helyi református egyháznak felújításokra.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Nincs pénz letakarni a tetőt (forrás: Kármán Irén/Facebook)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Creator Building Építőipari és Szolgáltató Szociális Szövetkezet"
] | [
"Opten Kft.",
"Tiszántúli Református Egyházkerület Építész Irodája",
"Creator Building Szociális Szövetkezet",
"Tiszántúli Református Egyházkerület"
] |
A Rheinmetall AG (51%), a 4iG Nyrt. (39%) és a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI Zrt.) (10%) képviselői közös vállalat alapításáról írtak alá előzetes megállapodást – jelentette be a 4iG a Budapesti Értéktőzsdén. Az alapítók célja, hogy a közös vállalat részt vállaljon a Magyar Honvédség digitalizációjában, valamint a közép-kelet-európai NATO tagállamok számára digitális eszközöket fejlesszen és forgalmazzon annak érdekében, hogy megfeleljenek a mai és jövőbeni harctéri követelményeknek.
A társaság várhatóan 2022 második felében kezdheti meg működését, és digitális megoldások, illetve minden harcterületen és vezetési szinten, valamint a C4ISTAR képességen alapuló katonai kiképzés biztosítására szárazföldi, valamint légi szimulációs rendszerek fejlesztésére, továbbá értékesítésére jön létre.
A közlemény szerint az együttműködésben egyedülálló értéket képvisela Rheinmetall nemzetközi hadiipari szakértelme . A társaság technológiai szolgáltatóként működik majd közre az alkatrészek, termékek, katonai képességek és know-howk területén (katonai szimulációs képzés, irányítás és irányítási rendszerek). A HM EI Zrt. szaktudása kiterjed a védelmi informatikai és infrastrukturális szolgáltatásokra, a taktikai harci menedzsmentre és rendszerintegrációra. A 4iG pedig erős informatikai és telekommunikációs hátterével, kibervédelmi- és fejlesztési kompetenciájával támogatja majd a közös vállalat munkáját, illetve jelentős méretű saját infrastruktúrájával és kapacitásaival biztosítja a megfelelő szoftverfejlesztési környezetet.
A Rheinmetall AG és a 4iG Nyrt. 2022 januárjában írta alá a megállapodást, amellyel a düsseldorfi védelmi ipari vállalat 25 százalékos részesedést szerzett a budapesti központú infokommunikációs cégben. A felek nemcsak pénzügyi befektetésben állapodtak meg, hanem hosszú távú szakmai együttműködés alapjait fektették le a tulajdonrész vásárlásával, illetve tőkeemeléssel, amelyet a közös vállalat alapítása tovább erősít. | [
"HM EI Zrt.",
"Rheinmetall AG",
"4iG Nyrt."
] | [
"Budapesti Értéktőzsde",
"Magyar Honvédség",
"HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt."
] |
De ezt csak azután mondták meg Rogán Antalék, hogy kifizettettek velük 25 ezer forint költségtérítést az adatigénylésünkért.
A kormány március végén jelentette be, hogy indul a újabb nemzeti konzultáció, és emiatt hamarosan ellepték az országot az “Állítsuk meg Brüsszelt!" feliratú plakátok. Hosszú ideje figyelemmel követjük az állami reklámpénzek útját, ezért 2017. május 3-án közadatigénylésben kértük ki a Miniszterelnöki Kabinetirodától, hogy márciusban és áprilisban mennyit költöttek “lakossági tájékoztató kampányokra", ahogy ők nevezik ezeket a politikai üzeneteket.
A propagandaminisztérium tavaly ősszel hetekig tartó, többkörös személyes iratbetekintések után adta csak ki kvótanépszavazás hirdetéseire vonatkozó adatokat, ám miután panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, felhagytak ezzel a gyakorlattal, és a “Magyarország erősödik" c. kampányra vonatkozó iratokat már megküldték emailben.
Azonban korai volt az öröm, most kitaláltak mást. A március-áprilisi Brüsszel és Soros elleni reklámhadjárat költségeit firtató igénylésünkre azt válaszolták, hogy csak 25.408 forint költségtérítésért cserében adják ki a kért dokumentumokat. Az összeget befizettük május végén, kaptunk róla egy számlát, és június 9-én megérkeztek végre az iratok is.
Áprilisban nettó 4,2 milliárd forintot költött a kormány a nemzeti konzultáció reklámjaira. 2 milliárd újsághirdetésekre, közel 1 milliárd pedig tévéreklámokra ment el.
Valószínűleg ebből az összegből jelent meg gigantikus hirdetés Schmidt Mária Figyelőjében és a Ripostban, valamint vélhetően ebből készült a sima brüsszelezős és a sorosozva brüsszelező tv-spot is.
A médiatervek, amikből látszik, hogy melyik újság, tv, rádió, közterületi hirdetésekkel foglalkozó cég mennyit kapott az állami reklámpénzből, természetesen ismét szkennelt pdf-ekként érkeztek. A feldolgozás végén nyilvánosságra hozzuk majd a számokat.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
A vezető beosztású kormánytisztviselői után az összes dolgozójának nevét, munkakörét és illetményét közzétette a kormányzati honlapon a Miniszterelnökség.
A portálon kedden megjelent közleményből, illetve táblázatból – amely szerint közérdekből nyilvános jelleggel tették elérhetővé az adatokat az oldalon – kiderül, hogy a Lázár János államtitkár vezette Miniszterelnökség júniusi átalakítását követően a szervezetnél legfeljebb 275-en dolgozhatnak, ebből jelenleg 225 státusz van betöltve.
A közzétett táblázat szerint egymillió forint feletti illetmény csak Orbán Viktor miniszterelnöknek és helyettesének, Semjén Zsoltnak jár (Semjént egyébként a lista gyakornoki besorolással is feltünteti).
Szijjártó Péter júniusi államtitkári kinevezése után már 997 200 forintot kap, ugyanennyit vihet haza Giró-Szász András kormányszóvivő is miniszterelnöki biztosként. Kumin Ferenc nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, aki a kormányszóvivő felügyelete mellett ellátja a külföldre irányuló kormányzati kommunikációval kapcsolatos koordinációs feladatokat, 897 500 forintot keres.
Homolya Róbert helyettes államtitkár (a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság titkárságának jelenlegi vezetője, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség volt elnökhelyettese, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt jogi főigazgatója) 972 200 forintos fizetéssel dolgozik. A Nemzetbiztonsági Irodát irányító Kádár Andrea – aki korábban külügyi szolgálatot látott el Brüsszelben és a Külügyminisztériumból került át a Miniszterelnökségre – havonta 747 900 forintos illetményt kap.
Éppen egymillió forintot keres Nagy János politikai főtanácsadó, a kormányfő személyi titkára. A miniszterelnökség egyébként összesen nyolc politikai főtanácsadót alkalmaz, az ő fizetésük 600 ezer és egymillió forint között mozog.
Közöttük a magasabb bérkategóriába tartozik Szemerkényi Réka, aki már az első Orbán-ciklusban is a kormányfő tanácsadója volt, most 997 200 forintot keres. De havi 800 ezer forint feletti fizetést kap még a tanácsadók között Balczó Barnabás (Lázár volt személyi titkára, mostani kabinetfőnöke) és Rahói Zsuzsanna, illetve Benkő Szilárd, a szervezési stáb vezető munkatársa is.
A Miniszterelnökség munkáját többek között két protokoll referens is segíti, havi 166 ezer, illetve 323 ezer forintért. Lázár János hivatalában két gépkocsivezetőt tartanak számon, ők 300, illetve 350 ezer forintot keresnek. Fotóriporterből négy is dolgozik augusztus eleje óta, ők egyenként 420 ezer forintot vihetnek haza havonta. A legkevesebbet, 108 ezer forintot pedig egy iktató keres a Miniszterelnökségen.
Lázár hivatalának júniusi átvétele után azt mondta, a Miniszterelnökség átalakításával – a kormányzati periódus félidejéhez érve – a cél egy olyan szervezet kialakítása és működtetése, amely képes a kormányzást dinamizálni, az állampolgároknak eredményeket felmutatni.
"Az átalakítással együtt járó személyzeti politika mögött pedig az a szándék húzódik meg, hogy olyan fiatal, jól képzett, koncepcióval rendelkező és döntésképes vezetői és munkatársi állomány alkossa a Miniszterelnökséget, amely képes a kormányzást hatékonyabbá, politikailag összefogottabbá, professzionálisabbá, gyorsabbá és egyszerűbbé tenni" – mondta akkor. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Nemzetbiztonsági Iroda",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság"
] |
Miután a Magyar Nemzet megírta, hogy Rogán Antalnak köze lehetett az egyik offshore céghez, amely a letelepedésikötvény-program haszonélvezője, teljes kormányzati hírzárlattal szembesültünk a témával kapcsolatban. Eddig sem voltak túl bőbeszédűek a kormánytagok és a programban részt vevő szervezetek – mint az Országgyűlés gazdasági bizottsága, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), illetve a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) –, de alapadatokat mindig sikerült kipréselni az állami szereplőkből. Ilyen fontos információ volt, hogy az ÁKK egy adott hónapban hány letelepedési kötvényt értékesített, illetve hogy a BMH-nál hány letelepedési engedély iránti kérvényt adtak le. Ez a gyakorlat azonban drasztikusan megváltozott. Az ÁKK január óta nem adja ki az összértékesítés adatait, s miután több ímélt is küldtünk, csak egy kétmondatos válasz érkezett.
hirdetés
"A letelepedésikötvény-programot sikeresnek tartjuk, hiszen egy válságos időszakban segítette Magyarország finanszírozását. A kötvényprogram zárása és értékelése jelenleg zajlik, a végleges adatokról ez után, várhatóan ősz végén tudunk tájékoztatást adni" – közölte az adósságkezelő.
Szóról szóra ugyanezt a választ adta a Nemzetgazdasági Minisztérium is. Tegnap hasonlóan járt Demeter Márta független országgyűlési képviselő is, amikor már rutinnak számító, szokásos írásbeli kérdését tette fel Pintér Sándor belügyminiszternek azzal kapcsolatban, hogy hányan vándoroltak be némi kölcsön nyújtása fejében Magyarországra. Korábban Pintér részletesen beszámolt arról, hogy hány külföldi adott be letelepedési engedély iránti kérelmet, hányan kapták meg, és hány személynek utasították el a kérelmét, most viszont a belügyminiszter nem válaszolt a kérdésre. Csupán annyit közölt, hogy "tavaly a magyar állampapírok mindhárom nemzetközi hitelminősítőnél a »befektetésre ajánlott« kategóriába kerültek, az állami működés olcsó finanszírozása piaci alapon is kedvező feltételek mellett valósulhat meg". Ezért az Államadósság Kezelő Központ úgy döntött, hogy 2017. március 31-ével lezárja a letelepedési kötvények értékesítését – tette hozzá Pintér Sándor.
Demeter Márta lapunknak elmondta, ma újra beadja a Pintér Sándornak címzett adatkérését. "Teljesen egyértelmű, hogy van mit titkolni, hiszen olyan adatokat nem akar Pintér Sándor kiadni, amelyeket korábban már három alkalommal kiadott. Valami nagyon nem kerek a program körül" – fogalmazott a képviselő.
Demeter Márta szerint a letelepedésikötvény-programmal a kormány pénzmosodát épített ki. "A konstrukció révén a külföldi bűnözők offshore cégeken keresztül mossák tisztára a jövedelmeiket, miután a magyar állam a kötvény lejáratát követően tiszta pénzt ad vissza a programban részt vevő személyeknek" – tette hozzá.
Demeter Márta Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
A politikus szerint a 2018-as kormányváltást követően minden vizsgálatot le kell folytatni a kötvényprogrammal kapcsolatban, és bíróság elé kell állítani a felelősöket.
Úgy tűnik, érzékeny pontot érintettük a korrupciógyanús letelepedésikötvény-programban, miután visszafejtettük az értékesítést végző offshore céghálót, és olyan vállalkozást találtunk, amely azelőtt jött létre, hogy Rogán Antal fideszes politikus egyáltalán beadta volna a kötvényprogramot lehetővé tevő jogszabály-módosító indítványát.
Ez azért furcsa, mert
honnan tudhatta volna valaki a Karib-tengeren fekvő Brit Virgin-szigeteken, több ezer kilométerre Budapesttől, hogy másnap egy magyar politikus olyan törvénymódosító indítványt fog beadni, amelyből később több milliárd forintos bevételhez fog jutni?
Ez csak úgy történhetett, hogy Rogán elmondta valakinek vagy valakiknek, hogy mire készül.
Rogán Antal még az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnökeként 2012. október 27-én nyújtotta be a harmadik országbeli állampolgárok beutazását és tartózkodását szabályozó törvény módosító indítványát a parlamentnek. Egy nappal korábban, október 26-án a Karib-tengeren lévő adóparadicsomban, a Brit Virgin-szigeteken valaki cégjegyzési kérelmet nyújtott be. Az újonnan létrejövő vállalkozás a Prime Ally Limited nevet kapta. Miközben Rogán módosító indítványa csak egy napja pihent a magyar parlament aktái között, újabb céget alapított valaki Star Wealth Global Limited néven, szintén a Brit Virgin-szigeteken, majd november 1-jén még egyet, az Ace Deal Investments Limitedet, ezt is az adóparadicsomnak számító szigetországban. Ez a három társaság a végső tulajdonosa a gazdasági bizottságtól kötvényforgalmazási engedélyt kapó, kajmán-szigeteki Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) nevű vállalkozásnak.
Az HSSDF a legnagyobbnak számító kínai piacon került monopolhelyzetbe a magyar kötvények forgalmazását tekintve. A tavaly év végéig értékesített több mint 4700 állampapír mintegy 80 százalékát ez a vállalkozás jegyezte le, amivel legalább 100 milliárd forintos bevételre tett szert.
Rogán Antal 2013-ban az HSSDF tulajdonosaként Boros Attila és Lian Wang (Lien Vang) mellett Simon Mut és Jonathan Chant nevezte meg. Az HSSDF azonban – miután megkapta a Rogán által vezetett bizottságtól a letelepedésikötvény-forgalmazásra vonatkozó felhatalmazást – a legnagyobb pénzt hozó tevékenységét lényegében kiszervezte a hasonló nevű Hungary State Special Debt Managementnek. A lapunk birtokába került dokumentumok szerint ennek a cégnek a nevében kötik a szerződéseket a külföldi ügyfelekkel. Ezt a vállalkozást Hongkongban jegyezték be 2012. december 4-én, tehát bő három héttel a törvény hatálybalépése előtt és egy héttel a parlamenti végszavazás előtt. Ez azért furcsa, mert a kötvényes vállalkozásokat direkt erre, vagyis a magyar letelepedési állampapír forgalmazására kellett létrehozni. (A Fund és a Management cég esetében is beszédes a név, magyarra fordítva a speciális magyar letelepedési állampapírra utal.) Ez a cég kapja lényegében a kötvényüzlet legnagyobb hasznát jelentő 45-50 ezer eurós, mintegy 15 millió forintos szolgáltatási díját. (Az HSSDF-nek csak a kötvény árát utalják át a külföldi "befektetők", amit a cég továbbküld Magyarországra). A hongkongi cégadatok szerint a Hungary State Special Debt Managementben Lian Wang és Boros Attila már csak igazgatóként van jelen, miközben egy újabb vezetővel, Wu Wenqinggel (Vu Vencsing) is gazdagodott a vállalkozás. (A társaság 2014. január 14-én Hungary Immigration Consultingra változtatta a nevét.) A végső tulajdonosok pedig a korábban említett három, Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cég: 25 százalékban a Star Wealth Ltd., 30 százalékban a Prime Ally Ltd. és 45 százalékban az Ace Deal Investments Ltd. | [
"Ace Deal Investments Ltd.",
"Prime Ally Ltd.",
"Hungary State Special Debt Fund",
"Hungary State Special Debt Management",
"Star Wealth Ltd.",
"Hungary Immigration Consulting"
] | [
"Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal",
"Magyar Nemzet",
"Prime Ally Limited",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Államadósság Kezelő Központ",
"Star Wealth Global Limited",
"Ace Deal Investments Limited"
] |
Az elmúlt évek egyik legsikeresebb kulturális vállalkozásának a székhelye egy jellegtelen kiskunhalasi utcában lévő családi ház. A ide bejegyzett ART Előadó-művészeti Nonprofit Kft.-nek az az egyik különleges jellemzője, hogy jóval több fellépése van, mint követője a Facebookon.
Míg profilját mindössze tizenketten kedvelik, az egy alkalmazottal rendelkező vállalkozás 2016-ban 34 angliai fellépésben vállalt szerepet, amely során Mozart zenéjére egy kosztümös show-t adtak elő. A kiskunhalasi vállalkozás angliai vendégszereplését 18 ezer ember látta, a magyar állam pedig 150 millió forinttal gazdagította a tao-támogatások révén.
Az előző cikkünkben az ART mellett több olyan újonnan alapított, a színházi szféra számára is szinte teljesen ismeretlen színházról írtunk, amelyek gyanús körülmények között akasztottak le sok százmillió forintot az államról a tao-támogatásokat kihasználva. Ennek az a lényege, hogy 2009 óta a vállalatoknak nem az államnak kell fizetniük a társasági adójukat, hanem odaadhatják egy tetszőleges előadó-művészeti szervezetnek.
Ilyen volt a több százezres nézettségű produkcióban magyar részvételt blöffölő Anonymus Színház, az izraeli plázában közel négyszázezres látogatottságot generáló Műhely Produkció, az állítólagos partnere által egyszerűen csalónak nevezett Végtelen Tér Színház, és a koprodukciós partnere által szintén meghazudtolt Maszka Színház.
Az öt színházat nem csak a gyors és gyanús felemelkedésük köti össze, hanem számos olyan pontot találtunk, amely alapján kötődnek egymáshoz. Végső soron pedig az érintett szervezetek egy színházi közegben jól ismert emberhez köthetőek, akinek kulcsszerepe volt a tao-törvény megalkotásában, a jogszabályi háttér kidolgozásában, és a legnagyobb tao-machinátorként jellemzik.
Cikkünkben ezt a több színházból álló összefonódást mutatjuk be, és azt, hogy a csoportosuláshoz összesen mennyi közpénz folyt be az elmúlt években. A sorozat utolsó cikkében pedig arról lesz szó, hogy a színházi szférában mit gondolnak a tao-rendszerről (hasonló témában az Indexen szerdán jelent meg egy részletes cikk).
Egy év alatt félmillió néző
Az érintett színházak mindegyike az elmúlt években jött létre, szinte kivétel nélkül egy tetszhalott cég megvásárlásával. Már a tulajdonosváltás utáni első teljes évükben jelentős bevételekre tettek szert, amelyek általában szinte teljes egészében külföldi fellépésekből származtak, és azonnal felkerültek a külföldön legsikeresebb magyar színházak közé. A Műhely Produkció például első teljes évében az előző évi nulláról több mint egymilliárd forintos bevételre tett szert, és – az izraeli pláza jégshow-nak köszönhetően – magasan a leglátogatottabb magyar produkció volt külföldön.
A legfrissebb, 2016-os évre vonatkozó adatok alapján a külföldön legsikeresebb öt magyar színházból három ezek közül került ki (a másik kettő, a Rivalda Stúdió és a Globe Production pedig az ExperiDance-t üzemelteti). A maradék kettő, a Maszka Színház és a legkisebb ART Előadó-művészeti Nonprofit Kft. is befér a top tizenkettőbe. Összesen csak 2016-ban közel félmillió nézője volt külföldön az öt színháznak. Ez amúgy négyszerese a Nemzeti Színház hazai nézettségének.
Magyar előadó-művészeti szervezetek külföldi fellépései 2016-ban (Forrás: EMMI/G7-számítás)
Színház Előadások száma Nézőszám 1. Globe Production 49 223 931 2. Végtelen Tér Színház 57 208 382 3. Rivalda Stúdió 55 197 167 4. Anonymus Színház 110 116 749 5. Műhely Produkció 104 94 442 6. Budapesti Operettszínház 83 92 988 ... 8. Maszka Színház 61 58 952 ... 12. ART 34 18 360
Az öt színháznak nem csak hasonló a fókusza, hanem a Végtelen Tér Színházat leszámítva ugyanabban a Budapest második kerületi, Árpád fejedelem útjai irodában van a székhelyük vagy a telephelyük, mint például a kiskunhalasi ART-nak. Valamennyiük pénzügyi beszámolóit ugyanaz az ember készítette el, aki egyben a 2016-ban létrejött Végtelen Tér Színház ügyvezetője is. Többüknek is egyetlen alkalmazottja van, a rekorder Műhely Produkciónak is mindössze négy.
Nem csak szakmai körökben ismeretlenek lényegében teljesen, az online jelenlétük is szinte láthatatlan. Az ART Facebook oldalának 12 kedvelője sem extrém példa, a Facebook profillal rendelkező négy színház közül (a Végtelen Térnek honlapja sincs) egyiknek sincs kétszáznál több kedvelője. Honlapjaik pedig számos hasonlóságot mutatnak. Például az Anonymus, az ART és a Műhely Produkció honlapján saját maguk bemutatása szó szerint ugyanúgy indul:
“A színház, a tánc és a zene olyan művészeti ágak, ahol hatalmas mennyiségű kreatív energia áll rendelkezésre. Magyarország talán ebben a kreativitásban a leggazdagabb. A művészet azonban ma már nem csak kreativitást, megszállottságot igényel, szükséges a jogszabályi környezet, a szervezet – üzemeltetés, a pénzszerzési- és marketingtechnikák profi színvonalú ismerete és hasznosítása."
A színházak közötti erős kapcsolatot támasztja alá az is, hogy a beszámolóik alapján többször kölcsönöztek egymásnak pénzt. Például a Maszka Színháznak 2014-ben 20 millió forinttal tartozott az Anonymus, a Műhely Produkciónak pedig 22 millióval. Az ART pedig 2015-ben tartozott 34 millió forinttal a Műhely Produkciónak, egy évvel korábban pedig az Anonymusnak három millióval. A színházakat kerestük, hogy az egymáshoz fűződő kapcsolataikról kérdezzük őket, de ezúttal sem reagáltak érdemben.
A veszteséget okozó teltház
Az öt színház jellemzően koprodukciós partnerként szerepel a külföldi előadásokban. Ezeknél jellemző megoldás lehet, hogy az eladott jegyek utáni bevétel papíron akár teljes egészében a magyar félhez kerül, hiszen a tao-törvény miatt 80 százalékos állami támogatást tud rá behúzni. Tehát, ha csak egy magyar hegedűs is fellép egy külföldi színházi műsorban, akkor a hegedűst delegáló magyar szervezet akár a teljes jegybevétel után igényelheti a tao-támogatást.
A vizsgált színházakat működési modelljük is összeköti, többen is dolgoztak együtt ugyanazzal a külföldi koprodukciós partnerrel. Alapvetően négy olyan külföldi szervezet van, amellyel legalább egyikük együttműködött, és jelentős nézőszámot generált. Az egyik ilyen a World on Stage nevű brit produkciós iroda, amellyel 2014 óta három magyar szervezet is fellépett. A Maszka Színház egy Eva Cassidy című musicalben és egy Christmas Crooners című karácsonyi show-ban vett részt, amelyekkel brit városokban turnéztak 2014-ben. Mindkét esetben egy Hungarian Sinfonietta nevű zenekar kísérte őket, amelyről külföldi fellépéseken való részvételeket leszámítva még egy elérhetőséget sem találni az interneten, ami szokatlan egy zenekartól.
A következő évben a Christmas Crooners már az ART részvételével járt végig brit városokat. 2016-ban pedig az ART, a Műhely Produkció és a Maszka Színház is partnere volt az egyik ugyancsak Nagy-Britanniában futó előadás-sorozatnak. Az évek során a World on Stage összesen mintegy 150 előadáson működött együtt valamelyik magyar szervezettel, előadásaikat 118 ezren látták. A World on Stage-et is megkérdeztük, hogy hogyan került kapcsolatba a magyar színházakkal. Azt írták két hete, hogy ha addig ráér, februárban jóval részletesebben is tudnának válaszolni, de végül sehogy sem válaszoltak.
A World on Stage producerének, Stephen Leatherlandnek, aki nekünk is válaszolt, nincs túl jó híre Nagy-Britanniában. A The Stage kulturális magazin több cikket írt arról, hogy Leatherland az elmúlt években többször nem fizette ki a neki dolgozó művészeket és a beszállítóit. Az egyik 2016-os előadásuk, az Egy éj Velencében című musical – amelyben a Műhely Produkció volt a koprodukciós partner – után mintegy 15 ezer fonttal (öt millió forinttal) maradtak adósai a fellépőknek.
A darab főszereplője, Jonathan Ansell ügyvédje segítségével próbálja kiharcolni a tartozás kifizetését. “Végsősoron azt akarom elérni, hogy más ne kerüljön hasonló helyzetbe. (...) Utálnám, ha látnám, hogy valaki ilyen pénzügyi problémákat jelentő szerződésbe lépne [Leatherlanddel]" – nyilatkozta a The Stage-nek. Leatherland a fizetési problémákat többek között azzal magyarázta, hogy az Egy éj Velencében nem vonzotta a nézőket, és jelentős anyagi veszteséget okozott.
Ez a magyarázat amiatt különös, mert a koprodukciós partner, a Műhely Produkció által az EMMI-nek leadott adatok alapján szinte mindenhol közel teltházzal játszották az előadásokat. A 33 fellépés jelentős részénél ellenőrizni tudtuk, hogy a bevallott nézőszám milyen viszonyban van az adott angliai színház befogadóképességével. A Műhely Produkció által bevallott adatok alapján minden esetben legalább közel teltház volt az előadásokon, sőt, néhány fellépést többen látták az adott színház kapacitásánál.
Eddig 5,6 milliárd forint közpénzt kaptak
Még a World on Stage-nél is jelentősebb partner volt a Moszkvai Városi Balett. A Műhely Produkció és a Maszka Színház 2013 és 2016 között 266 alkalommal vett részt a balettintézet nagy-britanniai és írországi előadásain. Ezeket közel háromszázezer ember látta, és a Műhely Produkció honlapja alapján ugyancsak a Hungarian Sinfonietta nevű zenekar kísérte őket. Többször kerestük az orosz társulatot, de nem reagáltak rá.
A nézettség alapján szintén meghatározó a párizsi Cirque Phénix, amelyről két magyar szervezet is azt állította, hogy partnerei voltak cirkuszi előadásokban. Az EMMI adatbázisa alapján a Végtelen Tér Színház 43 előadáson működött közre, amelyeket 177 ezer ember látott, míg az ART tizenkét fellépésen vett részt, 31 ezer nézővel. Korábbi cikkünkből azonban kiderült, hogy a Cirque Phénix szerint egyik eset sem történt meg, soha nem hallottak ezekről a cégekről, és csalóknak nevezték a magyar szervezeteket.
Bár az EMMI adatai szerint csak az Anonymusszal működött együtt, nézettsége alapján szintén jelentős szereplő egy angliai vállalkozás, amely Blackpoolban szervez évente egy jégtáncshow-sorozatot. Ahogy előző cikkünkből kiderült, az Anonymus körülbelül egy milliárd forint tao-támogatást szedett össze több mint háromszázezer nézőre hivatkozva, pedig az angol cég cáfolta az Anonymus állításait, szerintük az elmúlt években nem volt a fellépők között egy magyar sem.
Az öt színház az elmúlt években összesen mintegy 1650 külföldi produkcióban vett részt, és összesen több mint 1,6 millió nézőjük volt a saját bevallásuk szerint.
Az érintett színházak külföldi nézettsége összesen megalakulásuk időpontja és 2016 között (Forrás: EMMI/G7-számítás)
Színház Előadások száma Nézőszám Műhely Produkció 919 746 792 Anonymus Színház 322 353 368 Maszka Színház 273 251 062 Végtelen Tér Színház 57 208 382 ART 73 65 365 Összesen 1644 1 624 969
Külföldi fellépéseik során körülbelül hétmilliárd forint (a magyarországiakkal együtt több, mint kilencmilliárd) jegybevételre tettek szert a pénzügyi beszámolóik szerint, és a Pest Megyei Kormányhivatal számunkra elküldött adatai alapján az elmúlt években összesen 5,6 milliárd forint tao-támogatásban részesültek.
Az érintett színházak összárbevétele és tao-támogatása, millió forintban, megalakulásuk időpontja és 2016 között (Forrás: Pest Megyei Kormányhivatal/Opten; a Végtelen Tér Színháznak nem volt még tao-bevétele)
Színház Árbevétel Tao-támogatás Műhely Produkció 4 437 2 513 Maszka Színház 2 365 1 618 Anonymus Színház 2 123 1 318 ART 438 151 Összesen 9 363 5 602
Törvényalkotó és tao-ügynök
Az állami milliárdokat bezsebelő színházakhoz több ponton kapcsolódik a színházi élet egyik befolyásos alakja, Megyeri László. A 61 éves férfi közgazdászként végzett, később számos színháznál volt gazdasági igazgató, majd több mint tíz éven át, 2009-ig volt a Thália Színház igazgatója. Tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.
A 2008-as előadó-művészeti törvény kidolgozásában Megyeri is részt vett színházi igazgatóként. Ez a jogszabály tette lehetővé, hogy a színházak finanszírozásuk érdekében igényelhessenek tao-támogatásokat. Több színházi emberrel is beszéltünk, akik részt vettek a törvény előkészítésében, és úgy emlékeztek, hogy Megyerinek kulcsszerepe volt benne. “Közgazdászként lett színházvezető, ami nagyon különös volt akkoriban. Ebből kifolyólag nagyon nagy szerepe volt a tao-konstrukció kitalálásában" – mondta egy akkori résztvevő.
A törvény kidolgozása és a Tháliától való távozása után Megyeri lett annak a frissen felállított Előadó-művészeti Irodának a szakmai tanácsadója, amely igazolja a tao-pénzekhez szükséges jegybevételt. “Ténylegesen ő volt az Iroda vezetője, és az volt a feladata, hogy felállítsa a szabályrendszert, amellyel ki lehet szűrni az esetleges csalásokat" – mondta a törvény kidolgozásában szintén részt vevő színházi forrás. Megyeri szűk két évig maradt a szervezetnél, majd rövid ideig a Fővárosi Önkormányzatnál helyezkedett el, Csomós Miklós fideszes főpolgármester-helyettes főtanácsadójaként.
Több megkérdezett is azt mondta, a tao-törvény 2009-es életbe lépését követően Megyeri közvetítőként is elkezdett dolgozni színházak és nyereséges vállalatok között. Mivel a színházak többségének alig volt kapcsolata a céges világgal, ahonnan a tao-t remélhették, az új szabályozást követően több ügynök jelent meg, akik öt-tíz-húsz százalékos vagy akár ezt is meghaladó jutalékért vállalták, hogy összekötik a színházakat a cégekkel. A vállalkozásoknak ez azért áll érdekében, mert a tao-támogatással csökken a saját adóalapjuk, így kevesebbet adózhatnak.
Több színházi vezető is azt mondta: Megyeri az elsők között hívta fel őket, hogy felajánlja céges kapcsolatait. Szinte valamennyi megkérdezett hallott arról, hogy Megyeri ügynökként dolgozott, de az nem egyértelmű, ezt milyen formában tette, magánszemélyként vagy például egy cég képviseletében. Ezt Megyeri sem kívánta tisztázni, aki első megkeresésünkkor azt kérte, hogy írásban küldjük el a kérdéseinket, de ezekre már nem reagált.
Színházak az irodaházban
Az mindenesetre biztos, hogy Megyeri tanácsadóként segített egy tao-támogatások közvetítésével foglalkozó cégnek. A budapesti Árpád fejedelem útjai irodaház, ahová a korábban említett színházak nagy része be van jegyezve, szintén székhelye egy Sales Brand Consulting nevű tanácsadó cégnek.
Honlapja alapján a Sales Brand tevékenységének “zászlóshajója a társasági adó támogatásokkal elérhető adóoptimalizálás" (erről egy 28 oldalas kisokosuk is van), és állításuk szerint 2014-ben több mint hárommilliárd forint támogatást biztosítottak előadó-művészeti szervezetek számára. Abban az évben 18,6 milliárd került a színházakhoz, ha ebből indulunk ki, akkor az összes támogatás 16 százaléka rajtuk futott keresztül.
A Sales Brand Consulting tulajdonosa, Küzmös László azt mondta, ő ajánlotta fel a négy színháznak, hogy vegyenek ki irodát kedvező feltételekkel az irodaházban, hogy a sok adminisztrációs terhük miatt legyen egy kvázi back office-uk. Így szerinte a támogatóikkal és a koprodukciós partnereikkel is könnyebben tudják tartani a kapcsolatot. Mivel a Sales Brand Consulting segít nekik támogató cégeket találni – Küzmös állítása alapján eddig mintegy nyolcvan színháznak segítettek -, így a kapcsolattartás is egyszerűbb. Küzmös egyébként azt mondta, hogy szerdai cikkünk megdöbbentette, mert a színházaknál most volt “két NAV-ellenőrzés", és szerinte mindent rendben találtak, és a külföldi fellépéseket is ellenőrizték.
Bár a cégben hivatalos tisztsége nincsen, és honlapján sem tűnik fel, Megyeri László 2014-ben és 2015-ben is előadott a Vezérigazgató Találkozón, mindkétszer a Sales Brand Consulting képviselőjeként. 2014-ben a program alapján a Sales Brand szakmai igazgatójaként adott elő “Civil szerepvállalás és adómegtakarítás egyben" címmel. Egy évvel később pedig a módosuló tao-szabályokról prezentált. Küzmös László szerint elírás történhetett, Megyeri soha nem volt a Sales Brand alkalmazottja, csak egyszeri megbízásokkal kérték fel, hogy szakértőként prezentáljon a konferenciákon. Küzmös azt is mondta, hogy jóban van Megyerivel, és időközönként kikéri a tanácsait.
A korábban felsorolt öt színház közül papíron a Végtelen Tér Színházban van tulajdona Megyerinek. A legnagyobb bevétellel rendelkező Műhely Produkció ügyvezetője pedig volt felesége, aki eleinte a tulajdonosa volt az évi egymilliárd forint körüli árbevétellel rendelkező cégnek. Az érintett színházak tisztségviselői között többen vannak olyanok, akik LinkedIn és Facebook profiljuk alapján a Sales Brand Consultingnál vagy a szintén ugyanerre a második kerületi címre bejegyzett és szintén Küzmös László tulajdonában álló Get Work Tend nevű munkaerő-közvetítőnél dolgoznak.
A Get Work Trend ügyvezetője azonos az Anonymus Színház ügyvezetőjével. Szintén a Get Worknél dolgozik a Maszka Színház ügyvezetője, a tulajdonosa pedig a Get Work egyik munkatársának az anyja. A színházak felügyelőbizottsági tagjai között is több olyan személy van, aki a Get Worknél vagy a Sales Brand Consultingnál dolgozik vagy dolgozott. Küzmös László a jelenséget azzal magyarázta, hogy a Get Work egy fejvadász cég, és amikor elindult a színházakkal az együttműködés, akkor felmerült, hogy bizonyos pozícióba javasoljanak megfelelő, megbízható embereket. Így végül saját munkatársaikat javasolták.
A Megyerit ismerő színházi vezetők közül többen is megerősítették, hogy Megyeri köthető több érintett színházhoz is. Lényegében minden megkérdezett hallott arról, hogy az üzletember valamilyen formában tao-pénzekkel foglalkozik, volt, aki a legnagyobb tao-machinátorként jellemezte. “Megyeri nagyon pontosan ismeri ezt a rendszert, otthon van minden jogszabályban, mindig is nagyon jó volt ezekben" – mondta egy színházi vezető.
Többen rafináltnak írták le, mert szerintük nem csak kihasználja a tao-rendszert, hanem megítélésének polírozása érdekében olyan projekteket is felkarol, amelyekre adott esetben ráfizet. Ilyen például a Mozsár Műhely nevű színházi játszóhely a budapesti Nagymező utcában, amelynek hivatalosan Megyeri László lánya a produkciós vezetője, és a Független Színművészetért Alapítvány finanszírozza (legalábbis Megyeri lánya ezt mondta 2016-ban).
Az alapítvány egyik kuratóriumi tagja Megyeri László, és a szervezet az ő lakásába van bejegyezve. Az alapítvány színházi előadásokat és zenei projekteket támogat. A Mozsár Műhely honlapján is szerepel egy felhívásuk, amelyben független műhelyek és társulatok számára írnak ki pályázatot a Mozsár Műhelyben bemutatásra kerülő előadásokra.
Az nem derül ki, hogy pontosan mekkora összeget szánnának a produkciók finanszírozására, csak annyi, hogy legfeljebb 12 produkció bemutatására nyújtanak lehetőséget, és a költségeknek akár a teljes egészét fedezik. A Független Színművészetért Alapítvány beszámolóiból az is kiderül, hogy honnan lehet erre pénzük. Az alapítvány 2016-ban 22 millió forint támogatást kapott, a beszámoló alapján többnyire a korábban már bemutatott szervezetektől: a tao-közvetítéssel foglalkozó Sales Brand Consultingtól, testvércégétől, a Get Work Trendtől, a Megyeri volt felesége által vezetett Műhely Produkciótól, valamint a Maszka Színháztól és az Anonymus Színháztól.
A sorozat utolsó részében azt mutatjuk be, hogy a színházi szférában mit gondolnak a tao-rendszerről, mennyire tartják elszigeteltnek a bemutatott eseteket, és hogy lehetne javítani a rendszeren.
Élet Közélet előadó-művészet kultúra színház tao tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában | [
"Végtelen Tér Színház",
"Anonymus Színház",
"Műhely Produkció",
"ART Előadó-művészeti Nonprofit Kft.",
"Sales Brand Consulting",
"Maszka Színház"
] | [
"Get Work Tend",
"Thália Színház",
"Globe Production",
"Get Work",
"World on Stage",
"The Stage",
"Mozsár Műhely",
"Nézőszám Műhely",
"Fővárosi Önkormányzat",
"Nemzeti Színház",
"Budapesti Operettszínház",
"Christmas Crooners",
"Hungarian Sinfonietta",
"Get Work Trend",
"Előadó-művészeti Iroda",
"Rivalda Stúdió",
"Pest Megyei Kormányhivatal",
"Független Színművészetért Alapítvány",
"Cirque Phénix",
"Színház- és Filmművészeti Egyetem",
"Pest Megyei Kormányhivatal/Opten",
"Moszkvai Városi Balett"
] |
Főtáv-botrány: egyelőre nem indult nyomozás az ügyben
Egyelőre nem indított nyomozást a rendőrség a Főtávnál történt visszaélésgyanús ügyben. A hírTV Célpont című műsorának birtokába került beszélgetés szerint az egyik volt igazgatón keresztül havonta 50 millió forintot kért vissza Hagyó Miklós, a ma már előzetesben ülő volt MSZP-s főpolgármester-helyettes.
• Hagyó Miklós szinte "csúcsragadozóként" élte napjait?
• Újabb Hagyó-ügy: azonnali vizsgálatot rendeltek el az NBH-nál
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Joó Tibor egyébként a száz legkeresettebb bűnöző egyikeként került kapcsolatba a Főtávval. A férfi alvállalkozóként végezte el a fővárosi távhőszolgáltató munka- és tűzbiztonsági, majd később pénzügyi átvilágítását.
A fővállalkozó egy azóta már "fantomizált", rendezvényszervezésre szakosodott magáncég volt. A hvg.hu értesülése alapján a kft. jelenleg felszámolás alatt áll – tulajdonosai felszívódtak, adótartozást hagyva maguk mögött.
(hírTV) | [
"Főtáv"
] | [] |
A Leader-program nyíregyházi munkaszervezetének gazdálkodása miatt készül feljelentést tenni Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos – tudta meg a Magyar Nemzet.
Közel húszmilliós károkozást tárt föl a vizsgálat a Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesületnél, melynek korábban Demendi László volt MSZP-s országgyűlési képviselő volt az elnöke. Az egyesület kifogásolható szerződéseket kötött a Híd az Együttműködésért Kht.-vel, melynek vezetője, Tisza András egyúttal a Leader-egyesület munkaszervezeti vezetője is volt.
Budai kiemelte azt az esetet, mikor 4,5 millió forintért megrendeltek egy "szakmai megállapításokat nélkülöző", hatoldalas "stratégiai programot", miközben ennek a programnak az elkészítése az egyesület kötelező feladatai közé tartozott volna. Ezen felül a munkaszervezet a Híd Kht.-tól bérelte az irodáját 2008 decemberétől havi 360 ezer forintért. A vizsgálat során több olyan milliós számlát is találtak a könyvelésben, amelyek mögött nem álltak teljesítésigazolások, dokumentáció. | [
"Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület",
"Híd az Együttműködésért Kht."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Híd Kht."
] |
Jogsértőnek tartja, ezért megtámadta a bíróságon az intézmény azt a felszólítást, amely szerint záros határidőn távoznia kellene székhelyéről.
Még mindig nem látszik a vége a Politikatörténeti Intézet (PTI) és a hatalom hosszú évek óta tartó, fordulatokban bővelkedő pereskedésének. A kutatóközpontként, könyvtárként, kiadóként és baloldali szellemi műhelyként működő intézet keresettel fordult a Fővárosi Törvényszékhez. A PTI álláspontja szerint ugyanis változatlanul az, hogy az állam törvénysértő módon akarja kitenni az intézményt Alkotmány utcai székhelyéről. Ahogyan arról lapunk beszámolt: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) képviseletében eljáró Varga István ügyvéd nemrég levélben közölte az intézettel, hogy 15 napos határidővel felmondják a használati jogról szóló megállapodást. Egyúttal felszólította a PTI-t, hogy 30 napon belül kiürített állapotban adja át az épületet. (Varga István volt MDF-es, majd fideszes parlamenti képviselő egy személyben kuratóriumi elnöke a közel félezer kormánypárti médiatermék gyűjtőhelyeként létrehozott fideszes sajtóalapítványnak.) Előzőleg a Kúria – felülbírálva a PTI számára egyértelműen kedvező korábbi bírósági döntéseket – felemás ítéletet hozott. Kimondta, hogy az intézet használati jogát törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy a PTI jogszerűen használja az épületet. A Fidesz részben ideológiai, részben gyakorlati okok miatt próbál szabadulni az intézettől. A PTI székhelye ugyanabban a Kossuth térnél lévő saroképületben található, ahol a már bezárt Néprajzi Múzeum. A kormány a Kúriát és a Legfőbb Ügyészséget szánja ide. Sok más esetben a pénz nem számít, a PTI-t azonban a hatalom mindenfajta kompenzáció nélkül szeretné utcára tenni. Az intézet több mint 120 ezer könyvet, 1500 folyóméternyi iratanyagot és óriási mennyiségű újságot őriz. A 30 napon belüli kiürítésre vonatkozó követelés az abszurditás világába tartozik. Földes György, a PTI ügyvezető igazgatója a Népszavának korábban így értékelte az ügyvédtől kapott felszólítást: "Ha valakinek eddig szemernyi kétségei lettek volna, most már nyilvánvaló, hogy a teljes ellehetetlenítésünket, a megsemmisítésünket akarják elérni". A Fővárosi Törvényszékhez most benyújtott kereset állítja, hogy a használati jog felmondása az állam részéről semmisnek tekinthető. Mivel a Kúria indoklása szerint "atipikus" használati jogról van szó, ennek megszüntetésére – szemben a vagyonkezelői felszólítás tartalmával – a haszonkölcsön felmondására érvényes szabályok nem vonatkoznak és nem is vonatkozhatnak. A PTI által használt Alkotmány utcai ingatlan három szintje mintegy 5000 négyzetmétert tesz ki. A beadvány szakértői becslésre hivatkozva kitér arra, hogy a "felmondás tárgyát képező" épületrész használati jogának értéke 2,5 milliárd forint. Az intézet ezzel párhuzamosan a földhivatalhoz is fellebbezést nyújt be. Földes György tájékoztatása szerint a két lépés együtt halasztó hatállyal bír, a PTI-t tehát pillanatnyilag nem lehet kilakoltatni. Földes rendre hangsúlyozza, hogy az intézet kész átadni az épületrészt – amennyiben megfelelő kompenzációt kap. Ehhez persze egyeztetésre is szükség lenne, amire az állam eddig nem mutatott hajlandóságot. Nem világos, az MNV milyen módon tartja elképzelhetőnek, hogy a hatalmas könyv- és iratmennyiséggel rendelkező Politikatörténeti Intézet megfelelő ellentételezés (új székhely, anyagi kompenzáció) nélkül, ráadásul egy hónapon belül elhagyja az Alkotmány utcai épületet. Szerettük volna megtudni azt is, hogy a vagyonkezelő milyen intézkedéseket tervez arra az esetre, ha az intézet nem költözik ki. Két héttel ezelőtt elküldtük kérdéseinket. Bár időközben telefonon és e-mailben is érdeklődtünk, az MNV mindeddig nem válaszolt. Külön kerestük Varga Istvánt, az állam képviseletében eljáró ügyvédet is, aki azt ígérte, ezen a héten nyilatkozik lapunknak. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Politikatörténeti Intézet",
"Fővárosi Törvényszék",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Elfogadta Tarlós István főpolgármester meghívását és Budapestre jön az Alstom vezérigazgatója, hogy tárgyaljanak a francia cég által a BKV számára gyártott metrókocsikról. Tarlós korábban azt mondta, hogy ha a vezérigazgató nem jön Magyarországra, akkor új metrókocsitendert fognak kiírni. A BKV tavaly mondta fel az Alstommal kötött szerződést, miután a metrókocsik nem tudták megszerezni az előírt típusengedélyt. A bankgaranciát azonban azóta sem tudták lehívni, mert a francia cég bíróságra vitte az ügyet, és elsőfokon pert nyert. A másodfokú ítéletet szerdán délután fogják kihirdetni.
Elfogadta Tarlós István főpolgármester meghívását az Alstom vezérigazgatója, hogy tárgyaljanak a francia cég által a BKV számára gyártott metrókocsik ügyében. Tarlós István hétfőn azt mondta, hogy a metrószerelvények ügyében mással már nem tárgyal, csak a francia cég első emberével, és ha az Alstom első számú vezetője elfogadja a budapesti városvezetés meghívását, akkor "nyitva marad a kapu", ellenkező esetben nem marad más hátra, mint az új tender kiírása.
Szűcs Somlyó Mária, a fővárosi önkormányzat kommunikációs vezetője az [origo]-nak azt mondta, hogy az Alstom vezérigazgatója elfogadta a Tarlós által felajánlott három időpont egyikét. Arra a kérdésre, hogy mikor lesz a tárgyalás, azonban csak annyit mondott, hogy nem ezen a héten.
A 2-es és a 4-es metró új szerelvényeit a 2006-ban megkötött szerződés szerint az Alstom gyártotta volna, a 2-es metró vonalára már el is készült 22 szerelvény, a BKV pedig már kifizetett 30 milliárd forintot a francia cégnek, de tavaly októberben felmondta a szerződést az Alstommal, mert a Nemzeti Közlekedési Hatóság jogerősen határozott arról, hogy a cég által szállított metrókocsik nem kaphatnak típusengedélyt Magyarországon. Az Alstom bírósághoz fordult Franciaországban, és ezzel megakadályozta, hogy a BKV megkapja a metrókocsi-szerződés felmondása miatt garanciaként járó 37 milliárd forintos kártérítést, valamint a kocsikért eddig kifizetett előleget.
A franciaországi Nanterre bírósága decemberben hozott elsőfokú ítéletet, amely szerint az Alstom pert nyert a BKV-val szemben. A bíróság határozata megtiltotta a bankoknak a BKV által már kifizetett előleg visszafizetését, és a teljesítési garanciák lehívását. A főváros fellebbezett a francia bírósági döntés ellen, Tarlós István pedig azt mondta, hogy szerinte a francia bíróság határozata csak a 37 milliárd forintos bankgarancia lehívásáról szól, és számos súlyos tévedés szerepel benne, továbbá "pikánsnak" nevezte azt, hogy egy francia bíróság dönt a francia cég és a BKV közötti perben. Szűcs Somlyó Mária az [origo]-nak azt mondta, hogy a másodfokon eljáró versailles-i bíróság döntése szerda délután várható. | [
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Nemzeti Közlekedési Hatóság"
] |
Tovább növekedtek a gödi iparterület fejlesztési költségei. A kormány közel húszmilliárd forint plusz pénzt biztosít az akkumulátorgyár áramellátására, ami így mintegy 50 milliárdba fog kerülni. Szintén emelik az iparosítás miatti közútfejlesztés összegét: egy októberi rendelet erre 2,8 milliárd forint többletforrást biztosít. Az összköltségek az eredetinek több mint a duplájára nőttek: az akkumulátorgyár közmű- és útfejlesztéseinek összege 92 milliárd forintnál tart.
A kormány nem spórol a közpénzzel, ha a távol-keleti akkumulátorgyár támogatásáról van szó. Összeszedtük, hogyan emelkedtek az üzem bővítéséhez nélkülözhetetlen infrastrukturális beruházások költségei. A közel 100 milliárdos összeg arra megy el, hogy a gödi iparterülethez kiépítsék a szükséges áram-, földgáz- és vízellátást, illetve, hogy minél több kamion tudja megközelíteni a terjeszkedő üzemet.
Az áramellátás kiépítése két év alatt 27 milliárddal drágult
A november 24-i Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, ami közel 20 milliárd forinttal növeli meg a gödi iparterület villamosenergia-ellátásának költségét. Nem ez az első emelkedés, az elmúlt években igazán nagyvonalúan növelte meg a kormány az áramellátásra szánt támogatást:
2020-ban még 22,5 milliárdot szántak rá.
Az összeget tavaly decemberben 30,2 milliárdra emelték.
A számláló idén novemberben 49,5 milliárd forintra ugrott.
Mindezt a közös kasszából finanszírozzák.
2,8 milliárd forinttal megemelték az új utak költségeit
A gödi iparterület infrastruktúra-fejlesztéseiről szóló eredeti kormányhatározat útépítésekre eredetileg 7,16 milliárdot szánt. Az összegből egyelőre az M2-es autóút mentén épül a második gyára számára egy új gödi félcsomópont és lehajtó.
Emellett egy gyár körüli, gödi lakóövezeteket tehermentesítő útrendszer építése is a tervek közt szerepelt, ám úgy tűnik, erre sem volt elegendő az eredetileg szánt összeg. Ezért egy októberi határozat alapján az útépítésekre 2,8 milliárd forint plusz pénzt biztosít a kormány.
A Samsung gigagyár infrastruktúra-fejlesztésének ára az elmúlt két évben összességében több mint duplájára, 92 milliárdra ugrott.
Ebbe belejátszik, hogy húszmilliárd forinttal kerül többe a 13 kilométer hosszú víz- és szennyvízvezeték megépítése valamint a napi 11 ezer köbméter szennyvíz befogadására alkalmas új váci szennyvíztelep létesítése.
A rendeletmódosításokat követően jelenleg a költségek így oszlanak meg:
49,5 milliárd a villamos-energia ellátás,
32,2 milliárd a víziközmű-rendszer,
9,9 milliárd a közlekedés-fejlesztés,
415 millió a földgázellátás ára;
333 millió forint jut igazgatási feladatokra.
Az iparterülethez kapcsolódó közművesítések, útépítések folyamatáról egyébként semmilyen lakossági fórumot vagy közmeghallgatást nem tart sem a helyi, sem a megyei önkormányzat – holott a lakosság tájékoztatása ilyen horderejű, a lakott területeken is zajló építkezések esetén kötelező lenne.
Tíz dolog, amit nem mondtak el neked az akkumulátorgyártásról – összefoglaló videó | atlatszo.hu Minderről most egy videót is készítettünk, ami összegzi a hazai akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó, a kormány által titkolni kívánt tényeket – a környezetszennyezés eltussolásától és a biztonsági előírások mellőzésétől kezdve a lakosság és az önkormányzat teljes jogfosztásán át a hazai természeti erőforrások kiárusításáig.
Napi 1500-2000 kamionhoz dukált volna egy hatástanulmány
Korábban arról írtunk, hogy a Samsung-gyárhoz kapcsolódó közúti infrastruktúra fejlesztések tervezésére kiírt közbeszerzést – melyet a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) indított el – a honvédelmi költségekre és rezsicsökkentés megvédésére hivatkozva eredménytelennek nyilvánították. Ez azt sejtette, hogy a gödi lakóövezeteket tehermentesítő, gyár körüli útrendszer nem fog megépülni. Ám az előbbiekben említett plusz 2,8 milliárdról szóló határozat szerint az útépítésre mégis sor kerül, s a megszűnő NIF Zrt.-től az Építési és Beruházási Minisztériumhoz (ÉBM) átkerülő projekt tervezésére új közbeszerzést fognak kiírni.
Az azonban továbbra sem világos, hogy milyen új utak terveztetéséről van szó. Az iparterület körüli utakra ugyanis már írtak ki egy közbeszerzést, amit a FLAVUS Mérnökiroda Kft. 206 milliós ajánlattal nyert meg. A Pest Megyei Kormányhivatal határozata pedig a FLAVUS előzetes tervei alapján szabad utat adott az úthálózat megépítéséhez, amihez környezeti hatásvizsgálatot sem tartottak szükségesnek.
A Göd-ÉRT Egyesület épp ezt a döntést támadta meg a bíróságon; az egyesület szerint a napi kb. 1500-2000 kamion forgalmával számoló utakhoz környezetvédelmi hatástanulmányt és zajvédő létesítmények megépítését is elő kellett volna írni. A civilek azt is kifogásolják, hogy a gyár működését kísérő, öt éve tartó zajszennyezés ellenére az új utak zajhatásainak vizsgálatát nem a jogszabályoknak megfelelően végezték el; emellett nem vették figyelembe a rendkívül hangos gyár és az új utak összeadódó zajhatását. A peres eljárás ebben az ügyben még folyamatban van.
Szerettük volna megtudni, hogy a közlekedés fejlesztésére biztosított közel 10 milliárdot pontosan mire fordítja az Építési és Beruházási Minisztérium. Emiatt közadatigénylést nyújtottunk be – ha választ kapunk, azt ismertetni fogjuk.
A gödi különleges gazdasági övezet fejlesztésére is nagy összegeket szánnak
A gödi iparosítás költségei azonban vélhetően tovább fognak növekedni. A Pest megye fennhatósága alatt álló 420 hektáros gödi különleges gazdasági övezetbe és vonzáskörzetébe ugyanis a kormány további cégek betelepülését várja.
"A Gödi Különleges Gazdasági Övezet (GKGÖ) létrehozásának célja, hogy a telephelyi feltételek javításával a GKGÖ területén és vonzáskörzetében elősegítse a beruházásokat, a működő vállalkozások fejlesztéseit és új vállalkozások letelepítését" – olvasható abban a közbeszerzésben, melyet egy megvalósíthatósági tanulmány készítésére írtak ki idén szeptemberben. A közbeszerzés Ajánlatkérője a Pest Megyei Önkormányzat, amely a gödi különleges gazdasági övezet gazdája, s jogosult arra, hogy az övezetben lévő cégek adóját beszedje és elossza több település között.
A közbeszerzési kiírás szerint a megvalósíthatósági tanulmány feladata az is, hogy egy újabb, a gödi különleges gazdasági övezet területén kijelölt 40 hektáros gödi ipari park koncepciótervét elkészítse. A kormány viszont már gondoskodott arról, hogy mi épülhet meg ezen a 40 hektáron. Egy 2021-es kormányrendelet ugyanis nemcsak kiemelt beruházássá tette az új gödi ipari park fejlesztéseit, de megszabta az építmények célját és azok pontos építési követelményeit is: "A beruházással érintett ingatlanokon kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági, munkásszállás, valamint a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú építmények és azok kiszolgáló építményei helyezhetőek el" – olvasható a rendeletben.
Az új ipari park területének előkészítésére – a fakivágásokra, a telekkisajátításokra, az előzetes régészeti munkákra – eddig 1,7 milliárdot adott a kormány; a földmunkálatok és fakivágások már meg is kezdődtek. Emellett a Dunakeszi vasúti rakodó terminál létrehozására is biztosított a kormány 1,9 milliárd forintot – ennek megvalósítását viszont 2023-ra és 2024-re ütemezték át. Ez utóbbi Göd közigazgatási határán kívül, a GKGÖ "vonzáskörzetében" fog megépülni; ám arról, hogy lesz-e ipari vasútvonala is a gödi iparterületnek, s az pontosan hol fog húzódni, semmit sem lehet tudni.
S mindezek a beruházások vélhetően csak a kezdetet jelentik: a különleges gazdasági övezet fejlesztései előreláthatóan további közpénz-milliárdokat fognak felemészteni.
Nyitókép: Szijjártó Péter kezet fog a Samsung SDI elnökével, Choi YoonHo-val. 2022. július, Budapest. Forrás: Szijjártó Péter – Facebook | [
"Samsung"
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Göd-ÉRT Egyesület",
"Építési és Beruházási Minisztérium",
"FLAVUS Mérnökiroda Kft.",
"Gödi Különleges Gazdasági Övezet",
"Magyar Közlöny",
"NIF Zrt.",
"Pest Megyei Önkormányzat",
"Pest Megyei Kormányhivatal",
"Samsung SDI"
] |
Kalapács alatt a Töröcskei-Simicska érdekeltségű Platinium Pénzügyi Szolgáltatóház két rákosmenti ingatlana. A zrt kötelezettségei milliárd fölött vannak.
29, illetve 43,5 millió forintért kínálja megvételre a felszámoló a közvetve Simicska Lajos partvonalra szorult egykori fidesz-közeli főoligarcha és Töröcskei István volt fő-államadósságkezelő érdekeltségébe tartozó Platinium Pénzügyi Szolgáltatóház Zrt. két rákosmenti belterületi beépítetlen ingatlanát.
Az egyéb hitelnyújtással foglalkozó Platiniumot 2005-ben hozta létre a Töröcskei-érdekeltségű T&T Vagyonkezelő Zrt., a számos Töröcskei-érdekeltségben vezető tisztségviselő Deák Klára családi cége, a Dé és Dé Pénzügyi Tanácsadó Kft., illetve a Simicska-érdekeltség Mahir Zrt., s az évek folyamán ők maradtak a fő tulajdonosok.
A társasághoz a Magyar Nemzeti Bank tavaly novemberben – történetesen az Orbán-Simicska háború eszkalálódása idején – rendelt ki felügyeleti biztost, a tevékenységi engedélyt idén februárban vonta vissza, a felszámolás márciusban kezdődött.
Korábban bedőlt a Platinium bukaresti leányvállalata: a Platinum Institutie Financiara Nebancara SA papíron máig létezik, bár a román jegybank már 2010-ben eltiltotta a tevékenységtől, miután a székhelyén nem működik, a felszámoló most le is írta a 4,5 milliós befektetést.
Az idén januártól márciusig tartó időszakra vonatkozó, már a felszámoló által készített mérleg szerint a Platinium – amelynek felügyelőbizottságát erősítette 2007-ig néhai Balsai József (Fidesz) XII. kerületi politikus, Balsai István alkotmánybíró testvére, valamint tavalyig Nyerges Zsolt, sajtóhírek szerint hosszabb tengeren túli tartózkodást tervező Közgép-elnök is – helyzete nem volt rózsás.
A cég saját tőkéje mínusz 1,2 milliárd forint volt, kötelezettségei 1,4 milliárdra rúgtak, vesztesége 258,7 milliót tett ki. A legnagyobb hitelező a mérleg szerint a szintén Töröcskei nevével fémjelzett és szintén bedőlt Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt.
A felszámoló által most dobra vert két XVII. kerületi ingatlant úgy fest, mostani kikiáltási árához képest korábban számos pénzintézet többre becsülte.
Az időközbeni jogutódlások, engedményezések, végrehajtások miatt nehéz ugyan a pontos összeget nyomon követni, de egyenként százmilliós nagyságrendben meg volt terhelve a két, a helyrajzi számok szerint egymás közelében fekvő, összesen több mint hétezer négyzetméteres ingatlan, s ennek csak egy része volt keretbiztosíték.
A Platinium előtti tulajdonosok egymást váltva magánszemélyek voltak, s a hozzájuk kötődő cégek, amelyek eladták a két telket a később felszámolás alá került Millers Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.-nek, amelytől 2012-ben került a Simicska-Töröcskei kisbankhoz – immár tehermentesen.
Jelenleg is az, vagyis úgy fest, a Platiniumnál nem érezték a felszámolás veszélyét, legalábbis nem tartották fontosnak, hogy hitellel terheljék a korábban remek fedezetnek tűnő szerzeményeiket.
Rádi Antónia | [
"Platinium Pénzügyi Szolgáltatóház"
] | [
"T&T Vagyonkezelő Zrt.",
"Platinum Institutie Financiara Nebancara SA",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Dé és Dé Pénzügyi Tanácsadó Kft.",
"Millers Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Mahir Zrt.",
"Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt."
] |
A Buda-Cash károsultjai egy kedvező elsőfokú ítélet után abban reménykedhettek, hogy végre hozzájutnak a Saxo Banknál parkoló pénzeikhez és értékpapírjaikhoz. Nos, nem. A fellebbviteli bíróság kidobta az első ítéletet, minden indul elölről, csak immár nem magyar, hanem dán jog szerint.
A három és fél éves rémdráma úgy indult, hogy csődbe ment a Buda-Cash Brókerház, és a botrányos cég egyes ügyfeleinek a dán (immár kínai többségi tulajdonban álló) Saxo Banknál is voltak, vannak eszközeik.
Ezeknek az ügyfeleknek a pénze és értékpapírjai megvannak. Csakhogy, mivel a bedőlés előtt a Saxo Bank maga is milliárdos összeget követelt a Buda-Cash-től egy korábbi, szokatlanul intenzív svájci frank mozgás elszámolása miatt, a pénzt mindenki magának szeretné.
Jogi abszurd
2015-ben született ugyan egy megegyezés még a Saxo és a Buda-Cash között, de azt később a magyar brókercég felszámolója, a PSFN Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. megtámadta, és mivel megegyezni nem tudott a Saxo Bankkal, elszámolási vitába keveredtek. A Saxo nagyon leegyszerűsítve azért nem adja ki az ügyfelek vagyonelemeit, mert úgy véli, hogy ő csak egyetlen ügyféllel, a Buda-Cash-hel volt kapcsolatban, az meg ugye tartozik neki.
Amikor a kereset megszületett, változatos lépések következtek.
1. A Fővárosi Törvényszék előbb azt mondta, hogy nem ő az illetékes, mert joghatóság hiánya áll fenn, menjenek a felek pereskedni Dániába!
2. Aztán a Fővárosi Ítélőtábla mégis utasította a Törvényszéket a per hazai tárgyalására.
3. Később ez alapján született egy ítélet.
4. És most úgy értesültünk, hogy bár írásba foglalt végzés még nincsen, de a fellebbviteli bíróság úgy döntött, hogy minden semmis, tényleg tárgyalni kell az ügyet, de nem magyar, hanem dán jog szerint.
Vissza a feladónak
A PSFN-től kaptunk válaszokat a kérdéseinkre, eszerint a másodfokú bíróság 2018. november 14-én, az első tárgyalási napon hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására és új határozat meghozatalára utasította. Írásbeli indokolás még nem született, de a másodfokú bíróság rövid szóbeli indokolása szerint az elsőfokú bíróság mulasztott, vizsgálata nem volt teljes körű, ezért kellett új eljárásra utasítani.
Ilyen esetben a per iratait a leírt és részletes indokolást tartalmazó végzéssel visszaküldi a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részére és a végzést az elsőfokú bíróság fogja az érintett felek rendelkezésére bocsátani.
Ez jelenleg még nem áll a felek rendelkezésére, ezért nem tudott a PSFN még részletes tájékoztatást nyújtani a hitelezők irányába.
Ez most a dánoknak jó
Ennek a fordulatnak most a dánok örülnek, mert az elsőfokú ítélet kimondta, hogy a dán Saxo Banknak meg kell fizetnie a felperesnek 1,17 milliárd forintot és 2,542 millió eurót, ezek késedelmi kamatait, illetve vissza kell adnia a felperesnek az értékpapírjait. Úgy tudjuk, hogy a perben a feleket a Kovács, Réti, Szegheő Ügyvédi Iroda (PSFN) és az Oppenheim (Saxo) képviselte.
Minden kezdődik elölről, ami a jogi csapatoknak bizonyára remek fejlemény, hiszen évekig kitart a megbízás, ugyanakkor még távolabb került az ártatlan ügyfelek kártalanítása. Ennek nyilván a Saxo sem örül, de a Buda-Cash károsultjai sem, mert tovább apad az esetlegesen kártalanításra fordítható vagyon. A dán jog annyiban indokolt lehet, hogy úgy tudjuk, hogy a vonatkozó szerződések – a kicsi Buda-Cash és a globális Saxo méret-különbségéből adódóan is, a dán jog szerint születtek. Az már izgalmasabb kérdés, hogy kinek a hibája, hogy akkor két évig teljesen feleslegesen vacakoltak a felek.
Jöttek a kínaiak
Közben sok minden változott is, a dán Saxo kínai kézbe került, a Geely csoport lett a többségi tulajdonos és LI Donghui az elnök. Elértük a céget, de Steffen Wegner Mortensen kommunikációs vezető a folyamatban levő jogi ügyre hivatkozva, nem kommentálta az értesülésünket. Érdekesség, hogy beszéltünk egykori saxos ügyfelekkel is, akik ugyan erről a jogi fejleményről nem is hallottak, de jelezték számunkra, hogy az elhúzódó jogi események ellenére olykor kapnak vissza értékpapírokat.
Ennek pontos mechanizmusa nem ismert, de vélhetően más külföldi cégektől (KBC, Pershing) visszaérkező értékpapírokat osztanak ilyenkor ki, valamilyen arányosítás révén. | [
"Buda-Cash Brókerház"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Saxo Bank",
"Fővárosi Törvényszék",
"Kovács, Réti",
"Geely csoport",
"Szegheő Ügyvédi Iroda",
"PSFN Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft."
] |
Újabb százmilliós megrendelést kapott a korábban a sajtóhírek szerint indexre tett Csetényi Csaba.
A Pasa Parkból nehéz nagyot esni.
A Rogán Antal szomszédjaként ismert Csetényi Csaba érdekeltségei, a Network 360 Kft. és az Affiliate Network Kft. nyerték el az állami Lechner Nonprofit Kft. kommunikációs keretszerződését, összesen 276,3 millió forint értékben. Az az állami kft. a keretösszeg 70 százalékára vállalt megrendelési kötelezettséget – derül ki az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. A Lechner Tudásközpont a honlapja szerint “az elektronikus építésügy, az építészet, az intelligens városi szolgáltatások és a térségi tervezés képviselője Magyarországon".
A Csetényi-cégek kreatív tervezési, gyártási és nyomdai, PR és rendezvényszervezési feladatokat látnak el, a médiavásárlást is ők intézik majd, illetve közvélemény- és piackutatást végeznek.Utóbbihoz
alvállalkozóként a Századvég Politikai Iskola Alapítványt is bevonják.
Tavalyi sajtóhírek szerint az állami médiamegrendelések korábbi favoritja, Csetényi Csaba elszámolási viták miatt háttérbe szorult a közbeszerzéseken egy akkor még viszonylag ismeretlen, mára az élre tört Balásy Gyulával, illetve cégével, a New Land Media Kft.-vel szemben.
Az biztos, hogy teljesen nem zárták el a pénzcsapokat, hiszen a mostani megrendelés mellett azért tavaly is jutottak feladatok Csetényi cégeinek. 2017-ben minden eddiginél többet költött propagandára a kormány: a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal nettó 66,52 milliárd forint értékben kötött szerződéseket különböző kommunikációs feladatokra. A gigantikus reklámköltési torta viszonylag kis,
3,61 milliárdos szelete került Csetényi Csaba érdekeltségeihez,
a nagyobb pénzek a régi motoros Kuna Tibornál és a gyűlöletkempánnyal berobbanó Balásy Gyulánál landoltak. | [
"Lechner Tudásközpont",
"Network 360 Kft.",
"Affiliate Network Kft."
] | [
"New Land Media Kft.",
"Lechner Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] |
Fő tevékenységként ruházati kiskereskedelemmel foglalkozó cég készített elemzéseket az Európai Digitális Menetrendhez.
Sajátos tartalmú szerződéseket kötött a Fellegi Tamás vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, elsősorban kommunikációs feladatokra. A Boost Branding Kft.-vel két szerződést is kötött a szaktárca, a megbízások mindegyike tavaly decembertől szólt három, illetve hat hónapra. A cég másfél millió forintért kutatásokat és elemzéseket készített a miniszter, az államtitkárok és a helyettes államtitkárok "közéleti és szakmai tevékenységével, megítélésével kapcsolatban".
A másik megbízásuk négymillió forintról szólt, ezért a közúti közlekedésbiztonsági akcióprogram stratégiai dokumentuma alapján "magas színvonalú, elegáns kiadvány" készítését rendelték meg "a stakeholderek számára". A hivatalos kormányzati dokumentumban helytelenül "steakholdernek" írták a vonatkozó kifejezést, holott nyilván a célcsoportra és nem a sült marhahúsra gondoltak.
A szaktárca szerződést kötött egy Lemongrass Kft. nevű céggel is tavaly év végén. Egyik megbízásuk alig egy hónapra szólt, és a magyar EU-elnökség előkészítéséhez "kapcsolódó felkészítő és kommunikációs anyagokat" kellett elkészíteniük angol és magyar nyelven. Ezért kétmillió forintot kaptak. Szintén ezt a céget bízták meg az EU-elnökség "kiemelt területeihez" kapcsolódó felkészítő és kommunikációs anyagok kidolgozásával, a "releváns EU-s fejlemények feldolgozásában és az összefoglalásában való" közreműködéssel. Emellett elemzéseket is készítettek az Európai Digitális Menetrend és az Európai Hálózati és Információs Biztonsági Ügynökség szabályozásához "kapcsolódó aktuális eseményekről és tevékenységekről". Ez utóbbiért 1,8 millió forintot kapott a vállalkozás. A megbízás érdekessége, hogy a kft. fő tevékenysége a cégadattár szerint – bár szerepel a megadott körök között az üzletviteli tanácsadás is – hat éve ruházati kiskereskedelem. Próbáltuk megkeresni a Lemongrass képviselőit, de sem telefonszámot, sem internetes elérhetőséget nem találtunk a céghez.
Dobos Ádám, a Boost Branding ügyfélkapcsolati igazgatója lapunknak azt mondta: a megbízásokra meghívás alapján pályáztak, a kutatások és javaslatok a szaktárca tulajdonai, így azokat – az NFM hozzájárulása nélkül – nem áll módjukban hozzáférhetővé tenni.
A Népszabadság ezzel kapcsolatban a fejlesztési tárcához fordult, de kérdéseinkre több mint két hete nem kaptunk választ.
Update: A cikk megjelenése után nem sokkal megérkezett a várva várt válasz a minisztériumtól. Eszerint "a Boost Branding Kft. a szerződés megkötése óta az abban foglaltak szerint havonta egy, azaz összesen hat darab tanulmányt készített, amelyben a tárca vezetőit és szakterületeit érintő, a sajtóban széles körben tárgyalt, stratégiai témák elemzését végzi el a követendő szakpolitikai és kommunikációs irányok meghatározása, döntések előkészítése érdekében.
A Lemongrass Kft. kiválasztása mellett ügyvezetőjének szakmai tapasztalata, az ágazatban nyújtott közel két évtizedes elméleti és gyakorlati, magas színvonalú hazai és nemzetközi munkája és kiváló szaknyelvi tudása szólt. A két szerződés összege összeszámításuk esetén sem éri el a közbeszerzési értékhatárt." | [
"Lemongrass Kft.",
"Boost Branding Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Európai Hálózati és Információs Biztonsági Ügynökség",
"Európai Digitális Menetrend"
] |
Terjedelmes publicisztikában jelentette be Tom Popper, a Budapest Business Journal (BBJ) főszerkesztője, hogy távozik a posztjáról.
Popper a megfélemlítéssel operáló fideszes médiapolitika tipikus áldozataként írja le az üzleti lapot. Azt állítja, hogy a kiadó arra utasította, a publicisztika rovatban a továbbiakban csak üzleti kérdésekről írjon, és tartózkodjon minden politikai véleménytől, ezért lemond.
Konkrétan azt kérték tőle, hogy ne írjon közéletről, és különösen, hogy ne érintse a menekültproblematikát, valamint a közelgő népszavazást. Popper szerint ez nonszensz, mivel ha például a referendum érvényes NEM-mel végződik, az a Brexit újabb súlyos csapást mérhet a már így is törékeny európai egységre.
Az 1992 óta kéthetente megjelenő, néhány ezer példányban terjesztett angol nyelvű lapot az Absolut Media Zrt. adja ki, vezetője Román Balázs, a Kreatív egykori főszerkesztője. Őt egyelőre nem sikerült elérnünk telefonon. A cég többségi tulajdonosa a delaware-i bejegyzésű Rosairum Global Inc.
A távozó főszerkesztő nem tudja megállapítani, hogy a félelem vagy egy kormányzati politikussal folytatott elbeszélgetés miatt utasították, de azt írja,
ez végeredményben mindegy is: így vagy úgy, a kormányzati megfélemlítés működik.
Popper azért is látja értetlennek a helyzetet, mert a BBJ kicsi újság, politikai jelentősége belföldön elhanyagolható. A magyar kormány amúgy is tesz az angol nyelvű kritikákra, helyette inkább a magyar nyelvű televíziós piacra és nagy lapokra koncentrál.
Azt is írja, 2014 közepén úgy vették fel, hogy lehetőleg tartson azért korrekt viszonyt a kormánnyal, ne vívja ki a haragjukat. Popper azért közölt szerkesztőségi cikket a korrupcióról és a menekültválság gazdasági aspektusairól is, egy-kétszer szóltak is neki a hangnem, és a túl sok politika miatt, ezért próbált egyensúlyt tartani. Úgy volt vele, némi finomítás belefér, ha cserébe pontosan tud tájékoztatni az olvasókat a magyarországi folyamatokról. Augusztus közepén aztán szóltak, hogy többet nem írhat politikáról - ekkor döntött a távozás mellett.
Popper szerint egyre több magyar újságíró veszíti el az állását, mert morálisan elfogadhatatlannak tartja azokat a kompromisszumokat, amiket a kormányzati nyomás alatt cselekvő kiadóik rájuk kényszerítenek. Belőlük egyre több van, miközben a kormánykritikus lapból egyre kevesebb. A lelépő szerkesztő utólag csak azt bánja, hogy nem kritizálta nyíltabban az újságírók megfélemlítésére rájátszó kormányzati politikát. (mediapowermonitor.com) | [
"Absolut Media Zrt.",
"Budapest Business Journal"
] | [
"Rosairum Global Inc."
] |
A Budai Irgalmasrendi Kórház (BIK) vezetőjét, a 82 éves Kozma Imre atyát augusztusban menesztették, helyette az osztrák rendtartomány cseh tagja, Martin Macek kapott megbízott vezetői kinevezést – írta az e heti HVG.
Szép csendben lefejezték a Budai Irgalmasrendi Kórház (BIK) vezetését, ám a hetek óta tartó botránysorozat a HVG információi szerint egyelőre (egy)házon belül maradt.
Kozma Imre atya augusztusban rúgta ki BIK gazdasági igazgatóját, Tari Zsoltot és főigazgatóját, Reiter Józsefet. Az intézmény irányítói jogkörével azonban nem ő, hanem az osztrák rendtartomány rendelkezik. A felmentések hírére a bécsi provinciális figyelmeztette az atyát a súlyos szabálysértésre, aki ennek ellenére is saját hatáskörben akarta kinevezni a BIK új főigazgatóját. A HVG forrása szerint fél órával a munkaszerződés aláírása előtt az osztrák vezetés menesztette Kozmát, a BIK pedig új megbízott vezetőt kapott a cseh Martin Macek személyében.
Sok dolgozó sérelmezi, hogy Kozma több, mint két évtizedes igazgatása alatt a beruházásokkal kapcsolatos döntéseket és információkat megtartotta magának. Pedig bőven lenne miről tájékoztatni a dolgozókat, hiszen az elmúlt években több mint 30 milliárd forint értékű beruházás kezdődött és valósult meg a kórházban.
Hogy kit ültetett volna a BIK főigazgatói székébe Kozma, milyen forrásokból finanszírozta fejlesztéseit a kórház és mivel házalt volna az ipari kémkedésért elítélt Harmat Sándor az irgalmasoknál, azt a HVG e heti számában, illetve a hvg360-on elolvashatja. | [
"Budai Irgalmasrendi Kórház"
] | [] |
A Libertate polgári társulás elnöke szerint a munkájukat "majd megítélik, hogy jó-e vagy sem".
A szlovákiai Magyar Közösség Pártjának egyik tagja vezeti azt a szervezetet, amely 220 millió forintnyi támogatást kapott a magyar kormánytól. A Libertate polgári társulásról eddig szinte semmit nem lehetett tudni, a Parameter.sk szólaltatta meg a szervezet elnökét, Németh Róbert csallóközcsütörtöki alpolgármestert, aki azt mondta:
A későbbiekben biztos fogunk kommunikálni, a polgári társulásnak vannak folyamatban lévő dolgai, csak meg kell várni hogy legyen eredménye, amire azt mondhatjuk, hogy ez már valami. Aztán majd megítélik, hogy jó-e vagy sem.
Némethen kívül még két tagja van a társulásnak, Nyilfa Péter, aki szintén MKP-tag, és Szitás Zoltán, akinek párttagságáról az alpolgármesternek nincs tudomása.
Arra a kérdésre, hogyan jutottak a 710 ezer eurós támogatáshoz, a portál szerint kissé zavart nevetés közepette válaszolta Németh Róbert, hogy "pályáztunk". Majd hozzátette:
mindenki, aki dolgozik és pályázik, annak van esélye, hogy kapjon támogatást.
Azt nem akarta elárulni, hogy a Miniszterelnökség által megítélt támogatás megérkezett-e már a számlájukra, és költöttek-e már belőle. Azt viszont elmondta: tevékenységük az identitás-megőrzésre alapul, szeretnének létrehozni egy kéthavonta megjelenő újságot, ami "a magyarságról szólna".
A Parameter.sk emlékeztet: egy másik felvidéki magyar szervezet, a galántai Főnix Polgári Társulás összesen mintegy egymillió eurónyi támogatást kapott a magyar államtól az elmúlt négy évben.
Ennek kapcsán felmerült, hogy a magyar kormány ezen a szervezeten keresztül támogatta a Magyar Közösség Pártjának választási kampányait.
2014-ben, amikor helyhatósági választások voltak, a Főnix 233 ezer eurós adományt kapott a magyar állami Szerencsejáték Zrt.-től. Épp előtte egy nappal a szervezet elnöke, Pósa Lajos 25 ezer eurót ajándékozott az MKP-nak, két hónappal később pedig még 20 ezret. Miközben a Magyar Közösség Pártja 2015 decemberében 650 ezer eurós banki hitelt vett fel, 2016-ban, a szlovákiai parlamenti választások évében a Miniszterelnökség majdnem azonos összeggel, 645 ezer euróval dotálta a Főnixet. A szervezet tevékenysége rejtély, állítólag voltak saját rendezvényeik, de erről senki nem tud – írja a felvidéki portál.
Idén ősszel megyei választások lesznek Szlovákiában, de Németh Róbert tagadta, hogy a Libertate által kapott támogatást az MKP kampányára költenék. | [
"Libertate",
"Miniszterelnökség"
] | [
"Szerencsejáték Zrt.",
"Magyar Közösség Pártja",
"Főnix Polgári Társulás"
] |
A Magyar Vízilabda Szövetség 869 millió forint állami támogatást kapott a férfi vízilabda Bajnokok Ligája csoportkörének budapesti megrendezésére. A sportszervezet szerint sok pénz megy el a járvány elleni védekezésre, a buborék működtetésére, arra azonban nem kaptunk egyértelmű választ, a vendégül látott csapatok fizetnek-e a szállásért, étkezésért, vagy a magyar szövetség három körben vendégül látja közpénzből az európai vízilabdaelitet.
868,8 millió forinttal támogatja a kormány a férfi vízilabda Bajnokok Ligája egyik csoportkörének budapesti megrendezését
– jelent meg még november elején a Magyar Közlönyben. A határozat alapján a pénzt a Magyar Vízilabda Szövetség kapja. A dokumentum különlegessége, hogy a járvány közepén is rögzítette, a miniszterelnök kabinetfőnökének a Magyar Turisztikai Ügynökség útján gondoskodnia kell az eseményhez kapcsolódó turisztikai szempontok érvényesítéséről. A koronavírus miatt lezárt határok és a zárt kapus lebonyolítás persze jelentősen szűkítette a turisztikai célok elérésének lehetőségét, nem szólva arról, hogy a vízilabda BL csoportkörének találkozói korábban sem okoztak érezhető elmozdulást a Budapest Airport utasforgalmi adataiban és a fővárosi vendéglátás bevételeiben.
Ugyanakkor ennél lényegesebb szempont a három versenynapos, hat csapat részvételével tartott, egy Dinamo Tbiliszi–Brescia találkozóval kezdődő, a Duna Arénában rendezendő, a magyar együttesek közül az FTC-t felvonultató mérkőzéssorozat majdnem 900 millió forintos támogatása. Már csak azért is, mert korábban a kormány 149 millió forinttal támogatta a Sopron női kosárlabda-csapata Euroliga-csoportkörének megrendezését. Azaz a pólóra csaknem hatszor annyi pénzt szánnak, a tetemes mennyiségű közpénzt pedig – a közlönyből azonosítható tételek alapján – a központi maradványelszámolási alapból csoportosították át a kedden kezdődő esemény megrendezésére.
Sportdiplomáciai szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a Covid-19 járvány okozta leállások után az első jelentős nemzetközi vízilabda-eseménynek is Magyarország adhat otthont
– írta a lapunknak küldött válaszában a Magyar Vízilabda Szövetség, amely felhívta a figyelmet arra, hogy a pandémia előtti utolsó nagy megméretést, az Európa-bajnokságot is Budapesten tartották. Felhívták a figyelmet arra, hogy a majd’ 900 millió forintot nem egy körre kapta a szövetség, hanem összesen három eseményre, ráadásul a következő két rendezvényen már nyolc-nyolc csapat vesz részt. (Ezzel adtak magyarázatot arra, miért üt el ennyire a támogatás mértéke a soproni tornáétól, ám a képet árnyalja, hogy a Magyar Közlönyben közzétett határozati szövegből a több kör nem olvasható ki, mivel csak azt írják, a kormány támogatja a BL egyik csoportkörének megrendezését.) Megkérdeztük, hogy mennyi az esemény összköltségvetése, ám erre pontos választ nem kaptunk, egy mondat utal a büdzsére: "A kiadások egy része arra a két eseményre is eloszlik, és a kormányhatározatban megjelölt 868 800 000 forintos támogatási összeget nem lépik túl."
A szervezet tájékoztatása szerint a tételek jelentős hányada a Covid elleni védekezést szolgálja, a mostani fordulóban az FTC mellett öt csapatot kell buborékba helyezni: ez a hotelt és az uszodát jelenti, a sportolók, a csapatok kísérői, a bírók, a közreműködők kizárólag e két helyszín között mozoghatnak.
Érdeklődtünk arról, hogy a részt vevő csapatok fizetnek-e magyarországi szállásért, ellátásért, étkezésért, szállításért, de erre konkrét feleletet nem kaptunk. A mégis inkább nemleges válaszként értelmezhető szövegben az áll: "Az érkező küldöttségeknek vannak saját költségei, ugyanakkor a rendezvényért a Magyar Vízilabda Szövetség a felelős. (...) Fontos kiemelnünk, hogy a sportdiplomáciai siker mellett a tokiói olimpiára készülő férfi válogatottunk számos tagja a Ferencváros csapatát erősíti, az MVLSZ-nek minden lehetőséget meg kell ragadnia, hogy a sportolói versenyhelyzetben legyenek, minél több éles szituációban vegyenek részt, főképp, hogy 2020-ban vegyes évet zár a világ sportja."
Ugyancsak megkerestük a kormányhatározat alapján a támogatásért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Pénzügyminisztériumot. Kérdeztük a tárcákat arról, mi indokolta az átcsoportosítást, erősebb nemzetgazdasági érdek-e a vízilabda BL zárt kapus, szurkolók nélkül rendezett eseménye, mint például a járvány elleni védekezéshez kapcsolódó intézkedések, amelyek finanszírozásáról ugyanabban a határozatban rendelkeztek. Ahogyan arra is választ kértünk, miért kellett a 149 millió soproni kosártámogatáshoz képest megsokszorozni a kiosztott pénzt. Kérdéseinkre nem kaptunk választ. | [
"Pénzügyminisztérium",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Magyar Turisztikai Ügynökség",
"Magyar Vízilabda Szövetség"
] | [
"Budapest Airport",
"Magyar Közlöny",
"Dinamo Tbiliszi–Brescia"
] |
Jövőre kezdik forgatni.
Ma írtuk meg a Variety nyomán, hogy tízrészes lesz a Bán Mór regényfolyamából adaptált történelmi tévésorozat, nemzetközi koprodukcióban készül, és itthon a TV2 fogja bemutatni. Most a finanszírozásra is derült némi fény, a Nemzeti Filmintézet (NFI) honlapján ugyanis közzétették, hogy
az NFI 3.608.119.600 forinttal támogatja a sorozat gyártását, amihez hozzájön még csaknem hétmilliárd forintnyi kormányhatározat alapján nyújtott támogatás.
Az NFI közleményt is kiadott, ami szerint már folynak az előkészületek és a szereplőválogatás, a forgatás 2022-ben kezdődik.
Hunyadi és a nándorfehérvári csata óriási jelentőségű volt a középkorban, évtizedekig meghatározta földrészünk sorsát. Ma, a felülmúlhatatlanul népszerű sorozatok korában látványos, szívhez-lélekhez szóló élményként tudjuk eljuttatni a közönséghez világszerte ezt a dicső történetet. A hazai filmgyártás eddigi léptékét túlszárnyaló alkotást élvonalbeli filmesekből álló nemzetközi stáb közép-európai helyszíneken forgatja. A páratlan alapanyag, a kiváló hazai szakemberek, a világsikereket jegyző Robert Lantos, a Beta Cinema világforgalmazó és a Kormány jelentős támogatása együtt biztosítja, hogy a hazai sorozatgyártás nemzetközi szintre lépjen
– mondta a Filmintézetet vezető Káel Csaba, a kanadai-magyar producer, Robert Lantos pedig arról beszélt, hogy azért is nagy élmény neki ez a sorozat, mert először forgat "magyar színészekkel magyar nyelven egy igazi magyar történetet". A showrunner a szintén magyar-kanadai George Mihalka lesz, akinek legismertebb filmje egy 80-as évekbeli kulthorror, a My Bloody Valentine, a rendezők között pedig ott lesz Nagypál Orsi (Nyitva, Terápia), illetve a temesvári születésű Robert Dornhelm (Mária Terézia, Apám bűnei, Anne Frank igaz története) is. További részletek itt olvashatók a Rise of the Raven munkacímen futó projektről: | [
"Nemzeti Filmintézet"
] | [
"Beta Cinema"
] |
Több mint három hónapja nem lehet tudni, hogy kik és kinek a javára csaltak az SZDSZ tavalyi elnökválasztó küldöttgyűlésén.
Fellebbezés, formai kifogások, döntés-előkészítés külső emberrel - egyszóval, jogászkodással folytatódik az a belső vizsgálat, amit az SZDSZ tavalyi elnökválasztásának csalási botránya nyomán indítottak. A rendőrség is vizsgálja, hogy pontosan mi is történt a liberálisok tavalyi tisztújító küldöttgyűlésén, ám mire ez véget ér, az ügyet kirobbantó Köteles Pétert alighanem kizárják a pártból. A belső vizsgálat ugyanis várhatóan a jövő héten lezárul.
Az elnökválasztáson rendkívül szoros eredmény született: Kóka János tizenhárom szavazattal győzte le Fodor Gábort. A gyanúba keveredett borsodiakon kívül más megyékből is szavazhattak álküldöttek, úgyhogy szinte lehetetlen megállapítani, ki nyert volna egy tiszta körülmények közt zajló választáson. Mindenesetre Kóka János a vizsgálat lezárása után azzal állt a nyilvánosság elé, hogy a vizsgálat bebizonyította: nem az ő, hanem Fodor Gábor megválasztására szerveztek (ál)szavazatokat Borsodban. Fodor és több támogatója ekkor függesztette fel SZDSZ-vezetőségi tagságát. Ezt követően indult meg a fegyelmi vizsgálat, amely Köteles pártból való kizárásával zárult (volna), T. Asztalos Ildikó megyei elnököt viszont nem marasztalta el. Ez ellen Köteles fellebbezett, elfogultsággal vádolta a fegyelmi bizottság egyik, szerinte T. Asztaloshoz lojális tagját. A vizsgálat eredményét Kötelesen kívül az SZDSZ jószolgálati és etikai bizottsága sem tartotta elfogadhatónak, igaz, ők "csupán" formai kifogást emeltek.
Információnk szerint többen sérelmezték a pártban, hogy a fegyelmi eljárás túl formális volt, T. Asztalos Ildikónak például alig tettek fel érdemi kérdéseket. A párt ügyvivői testülete Fodor Gábor javaslatára Horváth Lászlót kérte fel a tisztázásra, azt a hódmezővásárhelyi ügyvédet, aki a baranyai tömeges tagbeléptetésekről elhíresült Mali Zoltán fegyelmijét is levezényelte.
Egy informátorunk szerint alighanem jóváhagyják a korábbi döntést, vagyis: beérik Köteles kizárásával. Kóka János környezetében azt állítják, hogy nem áll szándékukban az ügyet felmelegíteni, nincs szó újabb vizsgálatról. Ugyanakkor az egyik Fodor-támogató vezetőségi tag úgy véli, hogy "Kókáék továbbra is T. Asztalos Ildikón keresnek fogást". Ennek oka pedig az, hogy a borsodi "Fodor-erőd" egyelőre rendületlenül őt ajánlja pártelnöknek. | [
"SZDSZ"
] | [] |
TAO-pénzek: Felcsút hatalmas összeget zsebel be idén is
Évek óta milliárdos nagyságrendben kapja a TAO-pénzeket a felcsúti fociakadémia, ez idén sem lesz másként a friss adatok alapján. Összesen így már több mint 11 milliárd forintot kapott az alapítvány.
A 2015/2016-ös idényre a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 1,73 milliárd forintos támogatást hagyott jóvá A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) számára - derül ki a szövetség honlapján elérhető adatbázisból. Igaz, ezt még le is kell hívni, vagyis ténylegesen el is kell költeni, ám a korábbi évek tapasztalatai alapján ez az utolsó fillérig sikerülni fog. Mindenesetre ezzel együtt a Felcsút már egy hajszállal több mint 11 milliárd forintot "kalapozott" össze a TAO-rendszer 2011-es indulása óta.
A mostani 1,73 milliárd noha soknak tűnik, közel sem ez a legnagyobb összeg, amit egy évben kaptak. A rendszer indulásának évében 2,8, utána 2,6 milliárd forint folyt be az alapítvány kasszájába, sőt 2014-ben is 2,2 milliárd támogatásban részesültek.
Az akadémia holnapján egyelőre csak az MLSZ által kiadott TAO határozat érhető el, mely szerint
103,5 millió forint személyi jellegű ráfordításokra,
64,8 millió előfinanszírozott nem ingatlan jellegű tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,
1,36 milliárd forint utófinanszírozott ingatlan beruházására, felújításra,
206 millió forint pedig az utánpótlás-nevelés feladatainak ellátására megy el.
Mindehhez összesen a felcsúti alapítványnak 736,4 millió forintos önrészt kell hozzátennie, melyre bőven meglehet a fedezet, hiszen csak 2014-ben több mint 4 milliárd forintos nyeresége keletkezett az akadémiának.
A határozat szerint még annyi biztos, hogy az utófinanszírozott ingatlanberuházás egy sportcsarnok építését jelenti, melynek I. ütemét fedezik a most jóváhagyott 1,3 milliárdos TAO-ból. Emellett 36,7 millió forintért vesznek egy "Multikár M27C" típusú takarítógépet, 10 és 11 milliót pedig két Antian Carraro traktorra költenek el.
Multicar M27C takarítógép
A Felcsút mögött a második legnagyobb jóváhagyott TAO támogatási összeg változatlanul a Várda Sport Egyesületnél szerepel, 1,2 milliárd forint. A dobogó harmadik fokára viszont feljött az Aramis Sport Egyesület, melynek az MLSZ 517 milliót hagyott jóvá. Az egyesület 2014-ben még csak 30 milliót kapott. Elérhető sportfejlesztési program hiányában csak a honlapjukon található információkra támaszkodhatunk. Korábbi hírek szerint így minden bizonnyal egy sportcsarnok építését finanszírozhatják ebből az összegből.
A TOP 10-ben új szereplőként tűnt fel az elsőosztályban játszó Videotont működtető gazdasági társaság, a Fehérvár F.C, melynek a tavalyi 142 millió után idén 216,2 milliót hagytak jóvá. Az utolsó, 10. helyre pedig a Szolnoki MÁV Utánpótlás Kft. jutott fel, miután az MLSZ 192,4 milliót hagyott jóvá az előző évi 758 milliót követően. A drasztikus zuhanás talán összefüggésben lehet az idei év elején kirobbant Simicska-Orbán párharccal. A Szolnoki MÁV Utánpótlás ugyanis a milliárdos vállalkozó üzlettársaként ismertté vált Nyerges Zsolt tulajdonában van. Ráadásul év elején a "megváltozott üzleti körülményekre" hivatkozva a Stadler Magyarország Vasúti Karbantartó Kft. is felbontotta a névszponzorációs szerződést a futballklubokat működtető gazdasági társaságokkal.
| [
"Magyar Labdarúgó Szövetség",
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Várda Sport Egyesület"
] | [
"Szolnoki MÁV Utánpótlás",
"Szolnoki MÁV Utánpótlás Kft.",
"Fehérvár F.C",
"Stadler Magyarország Vasúti Karbantartó Kft.",
"Aramis Sport Egyesület"
] |
Az autópálya mérnökséget és rendőrséget 5,6 milliárd forint helyett nettó 6,7 milliárd forintért építi fel a Horváth Építőmester Zrt. Monor külterületén – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A másodosztályban szereplő kecskeméti focicsapatot tulajdonló cég az eredetileg becsült összegnél 1,1 milliárd forinttal drágább ajánlattal nyert.
Az ajánlatkérő a NIF (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.), a nyertes feladata pedig az M4 gyorsforgalmi út Üllő és Cegléd közötti szakaszhoz tartozó Monori Kombinált Autópálya Mérnökség és Rendőrség kivitelezése. A beruházás során egy közlekedési csomópontot is építenek, a meglévő két földút helyett pedig aszfaltutak létesülnek. A három hektáros telepen szociális-műhely épület, raktár, sótároló, üzemanyagtöltő állomás, garázs és parkolók kapnak helyet. Az üzemanyagtöltő-állomás kivitelezése során kettő duplafalú, földalatti acéltartályt helyeznek el – olvasható az uniós értesítőben.
A nyílt eljárásra három ajánlat érkezett be, a nyertes kecskeméti Horváth Építőmester Zrt. 6 749 400 000 forintos ajánlattal került az élre. A szerződés eredetileg becsült összértéke: 5 642 637 941 forint volt.
A drágulás 1,1 milliárd forint, tehát közel 20 százalék.
A közbeszerzésen indult még az egri EURO CAMPUS és a szekszárdi PSN Építőipari Kft. is.
Az értékelési folyamatban figyelembe vették az árat, illetve a projekt- és munkavezetők szakmai tapasztalatait is.
Monor hivatalos honlapja arról számolt be korábban, hogy
a várost elkerülő, nemrég átadott M4-es gyorsforgalmi út építésekor az üzemmérnökség építése nem fért bele a projektbe.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a leendő új mérnökségről mintegy 60 kilométer gyorsforgalmi szakasz és a megyei közúti feladatok ellátását kívánja megvalósítani a jövőben. A mérnökség feladata lesz például, hogy az útellenőrei napi többször bejárják a rájuk bízott szakaszt, és hogy egy baleset esetén kiépítsék az autósok biztonságát szolgáló terelőutakat.
A 2010-ben alapított Horváth Építőmester Zrt. Horváth Aliz és Dr. Kovács András tulajdonában van. A cég nettó árbevétele 2020-ban 9,5 milliárd forint volt, 2019-ben pedig közel 7 milliárd forint. A kft. adózott eredménye mindkét évben kicsivel több mint 1 milliárd forint volt.
A kivitelezőnek még egy focicsapata is van
A cég a bicskei székhelyű Possibuild Építőipari és Szolgáltató Kft.-vel közösen épített fel egy sportcsarnokot a Gellért-hegy oldalában, aminek 23 fa esett áldozatul. A kft. nem szégyenlősködik, ha be kell árazni egy projektet: a nyertes páros az eredetileg becsült összegnél 1,5 milliárd forinttal drágábban, nettó 4,5 milliárdért vállalta el a kivitelezést.
23 fát vágtak ki, és csak kettőt kell pótolni a Gellért-hegy lábánál épülő sportcsarnok miatt Februárban számoltunk be arról, hogy letarolták a fákat a Gellért-hegy tövében az egyik egyházi gimnázium udvarán, hogy helyet szabadítsanak fel...
A Horváth Építőmester Zrt. tulajdonában van a kecskeméti futballcsapat, és egy másik cégükön keresztül liciten szerezték meg egymilliárd forintért a boglári kempinget. A cég újította fel a NER alföldi Disneylandjén (azaz a Lakitelek Népfőiskolán) lévő Kölcsey házat nettó 317 millió forintból.
A cégadatokat az Opten Kft.szolgáltatta. Címlapkép: Az M4 autópálya Berettyóújfalu és Nagykereki közötti új szakasza Nagykereki határában az átadás napján, 2020. szeptember 4-én. MTI/Czeglédi Zsolt
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Horváth Építőmester Zrt."
] | [
"EURO CAMPUS",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Monori Kombinált Autópálya Mérnökség és Rendőrség",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt.",
"Possibuild Építőipari és Szolgáltató Kft.",
"Opten Kft.szolgáltatta",
"PSN Építőipari Kft."
] |
Egy januári feljelentés alapján nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság új riasztási rendszerének ügyében, mert bár a rendszer minden más ajánlatlánál drágább volt, mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A 186 és fél millió forintért beszerzett új számítógépes rendszerről már korábban megírtuk, hogy az nem alkalmas feladata ellátására, ugyanis gyakran összeomlik.
Feljelentés érkezett a Nemzeti Nyomozó Irodához januárban a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság riasztási rendszerének, az Erőgazdálkodási és Információs riasztási Rendszer (ERIR) új változata kapcsán.
A rendszer régi változatának megújítására, új riasztási rendszerre 2009-ben lehetett pályázni, azonban az ezután kifejlesztett új változat nem felel meg az elvárásoknak. Az új rendszert hónapokkal korábban szolgálatba kellett volna állítani, de úgy tudni, ez hivatalosan mostanáig sem történt meg.
Az ERIR rendszer egy DOS alapú számítógépes rendszer, aminek eredeti, évek óta működő változata úgy gyorsítja a tűzoltók munkáját, hogy a segélykérés beérkezése után automatikusan kiválogatja, milyen egységeket kell indítani a helyszínre.
A rendszer munka közben lehetőséget biztosít az újabb erők bevetésére szükség esetén, de például rögzíti a visszajelzések időpontjait és a segítségével utána lehet nézni, hol vannak olyan lezárások a városban, amik befolyásolhatják a tűzoltó járművek vonulását.
A rendszer ahhoz képest, hogy mennyibe került, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Úgy tudni, felállítása óta nem is állították hivatalosan szolgálatba az új változatot, mert folyamatosan lefagyott.
A Nemzeti Nyomozó iroda korábban megerősítette, hogy januárban érkezett feljelentés hozzájuk az FTP rendszere kapcsán, de az ügyet átadták a BRFK-nak.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság az ügyről szűkszavú tájékoztatásában annyit közölt, hogy a BRFK gazdaságvédelmi főosztálya nyomoz hűtlen kezelés bűntett gyanújával, de a nyomozás érdekeire tekintettel részleteket nem közölhettek.
A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság pedig azt a tájékoztatást adta, hogy a rendőrséggel történt egyeztetés alapján szintén arra jutottak, hogy nem adhatnak bővebb felvilágosítást, csak a rendőrségi vizsgálat lezárása után. | [
"Fővárosi Tűzoltóparancsnokság"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Nemzeti Nyomozó iroda"
] |
Majdnem 23 hektárnyi területen kapott kutatási engedélyt Orbán Győző bányászati cége a Fejér megyei Gánt közelében a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) adatbázisa szerint. A közigazgatásilag a szomszédos településhez, Zámolyhoz tartozó, jelenleg többnyire még zöld területekre a miniszterelnök édesapjának tulajdonában álló Gánt Kő Kft. februárban szerezte meg az engedélyt, amely alapján 2023-ig kereshet dolomitot a térségben.
Az Orbán-család eddig is aktív volt a térségben, a most szerzett engedéllyel érintett telkek tőszomszédságában két bányájuk is működik. Ezeken azonban nem a Gánt Kő, hanem egy másik cégük, a szintén Orbán Győző többségi tulajdonában lévő Dolomit Kft. végzi a kitermelést. Sőt, több dokumentum is arra utalt, hogy az új területeken is ez utóbbi társaság keresgélhet majd. Tavaly ősszel és az idén tavasszal ugyanis a Dolomit Kft. kapott engedélyt arra, hogy robbantásokat végezzen a térségben, mások mellett azokon a telkeken, ahol elvileg a Gánt Kő kutathat. Arról nem is beszélve, hogy a cégbírósághoz leadott adatok szerint a közelmúltban a telkek közül többet is bejegyeztek a Dolomit Kft. fióktelepeként.
Azaz a két cég, az engedélyt birtokló Gánt Kő és a csak részben Orbán Győző tulajdonában lévő Dolomit Kft. tevékenysége igencsak összefolyik.
A 23 hektár egyébként egyáltalán nem kevés. A Dolomit Kft. alig több mint feleekkora területen termelt ki eddig évi 100 ezer tonna dolomitot, a Magyar Narancs értesülései szerint pedig a jövőben megtízszereznék a kapacitást, és évi egymillió tonnát fejtenének ki ugyanitt. A kibányászott követ egyébként jellemzően építkezésekhez használják fel, ezért is hozta összefüggésbe a lap a jelentős bővítést a kormányzat által meghirdetett közel ezer milliárd forintos útépítés programmal.
Az Orbán-bányákból ugyanis elég gyakran szállítanak állami beruházásokra. Ezeken azonban a kormányfő családjának cégei sosem az adott közbeszerzések győzteseként, hanem a munkát elnyerő vállalat beszállítójaként tűnnek fel.
A Dolomit Kft. másik működő gánti bányájában az MBFSZ adatbázisa szerint porlódó dolomitot termelnek ki, amelyet elvileg mások mellett súrolószerek előállításához és utak behintésére használnak.
Az Orbán-bányák, illetve a miniszterelnök családjának cégei az elmúlt években nagyon hatékonyan és eredményesen működnek. A Direkt 36 múlt héten írt róla, hogy a Dolomit Kft. profitrátája az elmúlt tíz évben mindig a piaci átlag fölött mozgott, tavaly pedig az egész szektorban a legnyereségesebb cég volt. Ez is szerepet játszott abban, hogy a miniszterelnök szülei és testvérei 2015 óta 5,2 milliárd forintnyi osztalékot tudtak kivenni a cégeikből.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRekordalagutat fúrnak a Vértes alá, ha a kormány komolyan gondolja a tervétA tervek alapján akár tíz kilométeres alagút is épülhet a Dunántúlon a Budapest-Varsó gyorsvasút megépítéséhez. Ez még jobban megdobja majd a költségeket.
Vállalat dolomit kft Gánt Kő Kft. Orbán Győző Orbán-bányák Olvasson tovább a kategóriában | [
"Gánt Kő Kft.",
"Dolomit Kft."
] | [
"Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat",
"Direkt 36",
"Magyar Narancs"
] |
Az Együtt Orbán Viktor tanácsadójának átvilágítását sürgeti. Kíváncsiak arra, hogy milyen információkhoz jut és kitől kap fizetést.
Az RTL Klub Házon kívül műsora szerdán foglalkozott Habonnyal, akinek semmilyen szerződése nincs a Miniszterelnökséggel, mégis folyton Orbán körül tűnik fel. 2002-ben koronagondnokként került a Fidesz közelébe, hogy azóta mi a feladata, azt nem lehet pontosan tudni.
Az Együtt szerint a tanácsadó nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ezért írásban fordultak a miniszterelnökhöz – számolt be az RTL Klub csütörtöki híradója. Elsősorban arra kíváncsiak, hogy volt-e Habonynak nemzetbiztonsági átvilágítása. Szabó Szabolcs szerint a tanácsadó érzékeny információkhoz jut hozzá, olyan bizalmas információkhoz, melyekhez hétköznapi ember nem fér hozzá. Azt is szeretnék tudni, beléphet-e kormányzati épületekbe vagy kapott-e parlamenti belépőt. Tisztázni kellene azt is, hogy kitől kap a munkájáért pénzt.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elismerte, hogy szokott Habonytól tanácsot kérni, de azt mondta, ezekért nem fizet. Rogán Antal frakcióvezető is elismerte, hogy Habony dolgozik fideszes politikusoknak, de ő is azt állította, hogy nem fizet a tanácsokért.
Habony egyetlen cégének évek óta 0 forint a bevétele, miközben méregdrága autókkal, drága ruhákban jár. | [
"Fidesz"
] | [
"RTL Klub",
"RTL Klub Ház"
] |
A Nemzetbiztonsági Iroda (NBI) szerdán befejezte vizsgálatát a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kapcsolata ügyében; az erről szóló jelentést Buzálné Szabó Mária, az NBI vezetője felterjesztette Szilvásy György kancelláriaminiszternek, aki a vizsgálatot elrendelte – tudta meg a távirati iroda a Nemzetbiztonsági Irodától. Egyelőre nem hozzák nyilvánosságra a vizsgálat eredményét.
A közlés szerint a miniszter tájékoztatja a vizsgálat anyagáról Simicskó Istvánt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának KDNP-s elnökét, illetve a bizottságot.
Szilvásy György kancelláriaminiszter korábban átfogó vizsgálatot rendelt el az NBH-nál a csempészéssel gyanúsított Egymásért Egy-Másért Alapítvánnyal kapcsolatban felmerültek tisztázására, amit az NBI folytatott le.
Buzálné Szabó Mária, az NBI vezetője korábban elmondta: a vizsgálat kiterjed arra is, hogy megfelelőek voltak-e azok a belső előírások, amelyek betartásával Gyarmati György, az NBH megbízott főosztályvezetője kuratóriumi tag lehetett az Egy-Másért Alapítványban.
(MTI, Hir TV) | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Egy-Másért Alapítvány",
"Hir TV",
"Nemzetbiztonsági Iroda",
"Egymásért Egy-Másért Alapítvány"
] |
Az elszámoltatási kormánybiztos Mezőcsáton tájékozódott, ahol a gazdák közölték vele: 80 százalékuk a Fideszre szavazott, de nem ezt akarták.
Szabó Rebeka LMP-s, Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő és a "baloldali médiák" – Budai Gyula parlamenti államtitkár, elszámoltatási kormánybiztos, a MAGOSZ szövetségi igazgatója szerint ők okolhatók a dél-borsodi földek haszonbérleti szerződései körül kialakult feszült helyzetért.
A helyi gazdák meghívására tegnap Mezőcsáton egy fórumon résztvevő államtitkár elmondta: a saját szemével akarta látni, kik azok az "oligarchák" akik megszerezték a Bükki Nemzeti Park haszonbérletre meghirdetett mezőségi területeit. Közölte: lehet, hogy követtek el hibákat a pályázatoknál, de ezeket orvosolni lehet. Szerinte helyi gazdáknak meg kellene egymással egyezniük, hogy a 2014-ben felszabaduló újabb bérbe adandó területeknél ne egymásra licitáljanak.
A fórumon felszólaló gazdák egyike elmondta: ők épp ezt tették, nagy körültekintéssel egyeztettek az első pályázat kiírásakor, figyelembe vették egymás érdekeit, lehetőségeit – ám ezt a hatalom egy mozdulattal lesöpörte, amikor visszavonta a pályázatot, s második körben már 4-500 hektáros területeket juttatott egy-egy, a jobboldalhoz köthető pályázónak.
- Államtitkár úr, az itteni gazdák nyolcvan százaléka a Fideszre szavazott, mert elhitte, hogy a családi gazdaságokat fogják fejleszteni. De most a szemébe kell mondanom: mi nem ilyen lovat akartunk! - mondta az egyik gazda. | [
"Bükki Nemzeti Park",
"Fidesz"
] | [] |
Szabadlábra helyezték kedden K. Zoltán szegedi sztárügyvédet. A neves jogászt – ahogy többször megírtuk – még október 1-jén helyezte előzetes letartóztatásba a Szegedi Nyomozó Ügyészség kezdeményezésére a Kecskeméti Városi Bíróság. A 44 éves férfit előbb befolyással való üzérkedés, később hivatali vesztegetéssel is meggyanúsították.A Szegedi Nyomozó Ügyészség szerint K. Zoltán egy kiemelt jelentőségű, több száz millió forintos adócsalási ügyben ajánlotta fel segítségét az ügy előzetes letartóztatásban levő gyanúsítottjának, melyben 2 millió forintért vállalta a férfi szabadlábra helyeztetését. Az ajánlat után a férfit valóban elengedték. K. Zoltán ügyvédbojtárját, K. Lászlót egy másik ügyben szintén befolyással való üzérkedés miatt október 20-án helyezték előzetes letartóztatásba, majd december 26-án a Csongrád Megyei Bíróság tanácselnök bírája, N. Norbert került 30 napra a rácsok mögé. Ő a fenti ügyben másodfokon eljáró 3 tagú testület tanácsvezető bírója volt.– K. Zoltán ügyvédjelöltje már 2 hete szabadlábon van – tudtuk meg Szanka Ferenctől. A Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője elmondta: a két ügyvéd esetében a nyomozás olyan stádiumba került, hogy előzetes letartóztatásukra a továbbiakban nincs szükség. A Szegedi Nyomozó Ügyészségnek a korrupciós ügyben ugyanakkor még számos teendője van: a főbb nyomozati cselekmények a szóvivő elmondása szerint már rendelkezésükre állnak, de a vádirat elkészítéséhez minden apró részletet tisztázni kell. Szanka Ferenc úgy számol: az ügyészség 1 éven belül készíti el a vádiratot. Palánki Zsolt , K. Zoltán ügyvédje elmondta: utoljára csütörtökön beszélt ügyfelével a börtönben. – Ekkor még egyáltalán nem volt biztos a szabadlábra helyezése, de a körülményekhez képest jól volt – mesélte Palánki. Ismeretes: előzetes letartóztatásba kerülése után néhány nappal K. Zoltán öngyilkossági kísérletet követett el. – Hozzám is csak nemrég jutottak el olyan információk, hogy védencem esetében az előzetes letartóztatásnál enyhébb kényszerintézkedésre kerül sor – magyarázta Palánki Zsolt.Többször tárcsáztuk K. Zoltán telefonszámát is, ám az ügyvéd mobilja ki volt kapcsolva. Mivel K. Zoltán és N. Norbert bíró ügye a Szegedi Nyomozó Ügyészség szerint szoros kapcsolatban van egymással, még számos nyomozati cselekmény várható az ügyben. | [
"Csongrád Megyei Bíróság"
] | [
"Szegedi Nyomozó Ügyészség",
"Kecskeméti Városi Bíróság",
"Csongrád Megyei Főügyészség"
] |
2010. 02. 04., 17:18
Utolsó módosítás: 2010. 02. 04., 17:54
Nem jelent meg egyetlen csütörtökre meghirdetett nyilvános programján Demszky Gábor főpolgármester, így a rá váró újságírók nem tudtak számára kérdéseket feltenni a BKV-botrányban őrizetbe vett tanácsadójáról, Mesterházy Ernőről. Demszky szerdán azt nyilatkozta, nem tudott róla, hogy tanácsadójának köze volt a BKV-hoz, pedig az [origo] is beszámolt arról korábban, hogy Mesterházy foglalkozott a fővárosi cégek ügyeivel.
Ajánlat Elfogták a BKV szökésben lévő informatikai igazgatóját
Õrizetbe vették Demszky tanácsadóját a BKV-botrány miatt JÁTSSZ ONLINE! Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki OK.hu
Demszky Gábor főpolgármesternek a hivatalosan kiadott programja szerint egy nyilvános szereplése lett volna csütörtökön. Előtte tettek volna esküt délután négy órakor a Fővárosi Választási Bizottság tagja, Demszky azonban végül nem jelent meg. Az eskütétel Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes jelenlétében zajlott. Az ő nyilatkozatát megnézheti itt:
Az újságírók Demszky egyik legbizalmasabb tanácsadójának, Mesterházy Ernőnek a szerdai őrizetbe vételével kapcsolatban akartak kérdéseket feltenni. A vagyonos üzletemberből lett tanácsadót felbujtóként elkövetett hûtlen kezeléssel gyanúsítják a BKV-botrányban, mert a rendőrség szerint rávett BKV-s vezetőket előnytelen szerződések megkötésére. Az MTI úgy tudja, a gyanúsítás ellen a főtanácsadó panasszal élt.
Demszky szerdán tett több nyilatkozatot is, amelyek szerint Mesterházy fővárosi nagyprojektekben segített neki, megbeszéléseiken el sem hangzott a BKV szó, ezért nem tudja, hogyan került a közlekedési társaságnál tavaly kipattant ügyekbe. Hozzátette, bízik benne, hogy bebizonyosodik tanácsadója ártatlansága.
Mesterházyról ugyanakkor már korábban is lehetett tudni, hogy foglalkozott fővárosi cégek ügyeivel. Az [origo] 2008-ban közölt róla portrét, és akkor Somlyódy Csaba, a közgyûlés gazdasági bizottságának MSZP-s elnöke azt mondta, hogy a cégvezetők kiválasztásánál "az egyeztetések folyamán kulcsfigura volt Mesterházy". A tanácsadónak szerepe volt abban is, hogy 2007-ben Tóthfalusi György korábbi SZDSZ-es fővárosi képviselő lett a BKV igazgatóságának elnöke. Tóthfalusit szintén meggyanúsította a rendőrség a BKV-ügyben.
Városházi forrásaink pedig arról számoltak be, hogy Mesterházynak nem egyszerû tanácsadói viszonya volt Demszkyvel, hanem baráti kapcsolatuk volt, és a főpolgármester időnként személyes ügyekben is kikérte a véleményét. A főpolgármester pedig annak ellenére kitartott mellette, hogy több régi szövetségese - köztük Bőhm András képviselő és Atkári János egykori főpolgármester-helyettes - is óva intette Mesterházytól.
Szerdán meggyanúsították az ügyben a rendőrök a BKV igazgatóságának egykori elnökét, Tóthfalusi Györgyöt, Regőczy Miklóst, a BKV korábbi kommunikációs vezérigazgató-helyettesét, Z. Tibort, a BKV egykori főosztályvezetőjét. Regőczyt és Z. Tibort szerdán délután őrizetbe vették. (Az ügyről itt olvashat részletesen.) | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Választási Bizottság"
] |
Perelheti a főváros az elmúltnyolcév embereit a 4-es metró miatt
Valami megint nem stimmel a négyes metróval
Mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), és az Európai Bizottság 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot – közölte hétfői budapesti sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
Csepreghy Nándor a metróberuházást Magyarország 13 éves európai uniós története legnagyobb fejlesztésének és legnagyobb korrupciós ügyének nevezte.
Közölte, az OLAF szerint a korrupcióval és szabálytalansággal érintett szerződések összege 272 milliárd 823 millió 488 ezer 215 forint.
Brüsszel azt állítja, hogy 167 milliárd forintot elloptak vagy elcsaltak, ezért ezt a pénzt az európai hatóságoknak és a magyar kormánynak vissza kell követelnie – tette hozzá.
Ebből a pénzből 76,6 milliárd forint az, amit uniós fejlesztésként fizettek ki, és ez az az összeg, amit a brüsszeli nyomozati jelentés szerint visszakövetelhetnek Magyarországtól
– mondta az államtitkár.
Lázár János múlt csütörtöki kormányinfóján már említette a jelentést. Ő súlyos bűncselekményekről, csalásról, korrupcióról, kartellgyanúról, hivatallal való visszaélésről beszélt.
Demszky reagált
Az Index szúrta ki, hogy Demszky Gábor volt főpolgármester egy blogbejegyzéshez fűzött hozzászólásában szólította fel Lázárékat, hogy tegyék nyilvánossá az OLAF-jelentést
Nem tartom véletlennek, hogy titkosan kezelik
– írta, hozzátéve, amíg nem hozzák nyilvánosságra a jelentést, nincs értelme cáfolni a vádakat, mert újabbakat húznak elő, ezt a játékot a végtelenségig lehet folytatni, a Habony-művek eszköztára végtelen és a gátlástalansága miatt vált hírhedtté.
Szerinte a megoldás az lenne, ha ritkítanák a 7-es buszcsaládot és megszüntetnék a buszsávot a Kossuth Lajos utcától. Ezzel újraélesztenék a város legzsúfoltabb sugárútját és a 4-es metrón is többen utaznának. | [
"Európai Csalás Elleni Hivatal"
] | [
"Európai Bizottság"
] |
Az ügyészség hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel vádolja a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal Beruházási és Közbeszerzési Ügyosztályának két egykori osztályvezető-helyettesét, Tamics Gyulánét és Biri Sándort, illetve két munkatársát, Pálinkás Antalt és Miklóssy Bulcsút. Négy további személy, Tamics Gyula, Bruzsa Gábor, Nedbál Ervin és Schaller Attila ellen pedig hivatali vesztegetés a vád.A vádirat szerint 1996-97-ben pénzt, illetve ajándékokat fogadtak el vállalkozóktól az ügyosztály munkatársai azért, hogy cserébe az ő ajánlataikat részesítsék előnyben a kórházak, illetve középiskolák felújítására kiírt pályázatok elbírálásánál.A tárgyaláson a Bruzsa Gábor 90 százalékos tulajdonában lévő Főépszer Rt. munkatársai tanúvallomásukban elmondták: a kórházrekonstrukció pályázatának beadása előtt főnökük utasítást adott az árajánlat részleteinek módosítására. Tamics Gyuláné pedig saját állítása szerint is ugyancsak a beadás előtt látta a pályázat "költségvetés és szerződés nélküli szöveges változatát". Ebben szerepelt egy 180 millió forintos főösszeg, ami a pályázat beadásakor már 14 millió forinttal kevesebb volt. A vádirat szerint Bruzsa Gábor értesült a rivális cég árajánlatáról.Mindezzel kapcsolatban Bruzsa Gábor elmondta: nem a már kialakított árat csökkentették az információk hatására. Inkább a pályázat "kialakulásának, finomodásának folyamatáról" van szó. A vádlott megfogalmazása szerint a rivális pályázat árajánlatának ismerete egyébként sem jelent segítséget, hiszen csak a legritkább esetben kapja a legalacsonyabb árajánlatot tevő a megbízást.A tárgyaláson a védelem felvetette, hogy törvénysértő volt az eljárásnak az a szakasza, amelyben a bírói engedély által meghatározott időpont előtt is készítettek a hatóságok magnófelvételt a gyanúsítottak telefonbeszélgetéseiről, illetve az is, amikor az egyik tanút úgy késztették vallomásának módosítására, hogy egyik kihallgatásának kezdetén ilyen bizonyítékok létére hívták fel a figyelmét. A bíróság szerint ezt a felvetést nem támasztja alá az ominózus kihallgatáson készült és ügyvéd által is aláírt jegyzőkönyv.A per május 27-én folytatódik tanúk meghallgatásával. A tárgyaláson felvetődött, hogy a Főpolgármesteri Hivatal vádlottként szereplő egyik munkatársának ügyét súlyos betegsége miatt elkülönítik a most zajló eljárástól. Erről zárójelentés, illetve igazságügyi orvosszakértői vélemény ismeretében dönt majd a bíróság.(MTI)
Ajánló: | [
"Főépszer Rt."
] | [
"Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal",
"Főpolgármesteri Hivatal",
"Beruházási és Közbeszerzési Ügyosztálya"
] |
Ahhoz képest, hogy a magyar állam valaha volt egyik legnagyobb értékű közbeszerzése lehet a gyorsforgalmi utak koncesszióba adása, az ajánlattételi határidőt igen szűkre szabták: július 5-ig még egy hónap sem áll rendelkezésre a megjelenéstől számítva. Elképzelhető ezért, hogy ez a kiírás érvénytelen lesz, azonban lehetőséget ad a kormány számára a reakciók megszondázására, és ha nem lenne túl nagy ellenállás, jó eséllyel meg is valósíthatják. Erre utal, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal – ő alá tartozik a koncessziós folyamat – egy pénteki háttérbeszélgetésen azt mondta: a kétfordulós közbeszerzést várhatóan még idén lezárják, és a szerződést is megkötik.
A szinte a teljes magyar gyorsforgalmi úthálózatot 35 évre (várhatóan tehát 2057-ig) koncesszióba adó felhívás június 14-én jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben. Ez arról szól, hogy 1662 kilométer gyorsforgalmi út üzemeltetését és a jövőben tervezett utak építését egy vállalatra bíznák, amely ezért évente rendelkezésre állási díjat kapna, és ebből kellene kigazdálkodnia a fenntartás mellett az új utak építését is. Tehát a már most is hasonló rendszerben működtetett M5 és M6 autópályákon kívül minden más autópálya és autóút a csomagba kerülnie. (Az M5-ösön a jelenlegi koncessziós időszak 2029-ig tart, az M6-oson Érdtől Dunaújvárosig 2026-ig, azon túl 2038-ig. Rogán szavai szerint ezeket a dátumokat követően a mostani eljárás győztesének opciója lesz ezek bevonására a szerződésébe. Valószínűleg erre vonatkozik a kiírás 381 kilométeres opciós tétele.)
A szerződéses időszakban a nyertesnek 538 kilométeren fel kell újítania gyorsforgalmi utakat, bővítenie 273 kilométert kell, új útból pedig 272 kilométert kell építenie. Az utóbbi két kategóriába eső utak közül Rogán Antal többet is megnevezett, ezeket a csillagra kattintva lehet megnézni.*Új utak: az M8-as Székesfehérvár és Kecskemét között, az M81-es Székesfehérvár és Komárom között, az M3-as utolsó szakasza az ukrán határig.
Bővítés: hatsávúsítás az M1-esen, az M3-ason és az M7-esen.
A mai jellemző árakkal*A műszaki tartalom ismerete nélkül nehéz becsülni, de felújításnál 1 milliárd forint/km, bővítésnél 1,5 milliárd forint/km, új építésnél 4 milliárd forint / km értéket vettünk alapul. több mint 2000 milliárd forint építési megbízásról lehet szó. A konstrukció hatására a nyertes akár saját magának, akár alvállalkozóknak közbeszerzés nélkül és a nyilvánosság kizárása mellett tud ezermilliárdos nagyságrendű építőipari munkákat elosztani. Ezen felül az üzemeltetés értéke évente 20-30 milliárd forintot tehet ki, ennek középértékével számolva az jön ki, hogy
mai áron a szerződés értéke a 3000 milliárd forintot közelítheti.
Összehasonlításként, ez nagyjából annyi, mint a magyar állam kilenc havi nyugdíjkiadása. Vagy szinte pontosan annyi, mint a 2010-ben államosított magánnyugdíjpénztári vagyon. (A 24.hu iparági forrásai alapján hasonló összegre, 2500-2800 milliárd forintra tette a koncesszió értékét.)
Nehéz szakmai érveket találni amellett, hogy miért lett fontos a sztrádahálózat koncesszióba adása. Ez akkor lehetne érthető, ha nem lenne elég forrás a gyorsforgalmi utak fenntartására és fejlesztésére – de nem ez a helyzet.
A bevételeket az állami Nemzeti Útdíjszolgáltató Zrt. kezeli. 2020-ban a cég kimutatása szerint a személyautók után 55,5 milliárd útdíjat fizettek meg az autósok, a teherautók 278,3 milliárdot. Ennek összege 333,8 milliárd forint, ám a cég 2020-ra 300,7 milliárd forint árbevételt mutatott ki – az eltérés abból adódhat, hogy ténylegesen később folyhatnak be bevételek – az éves beszámolóban azonban nem adják megosztva a bevételeket.
A 2021-es költségvetés szerint az útdíjrendszer (a technológia) üzemeltetése évi 30 milliárd forintba kerül, tehát 270 milliárd forint a nettó bevétele a költségvetésnek.
A kiadások 2020-ban 134 milliárd forintot tettek ki. A közúthálózathoz kapcsolódó költségek legnagyobb kiadása a Magyar Közút állami támogatása volt, a közutak karbantartására 95,5 milliárd forint jutott.
Az útdíjbevételekből a fenntartás költségeit levonva 175 milliárd forint nyeresége keletkezik az államnak, amit fejlesztésekre költhet.
A közútfejlesztésre összesen 203,7 milliárd forintot szánnak a magyar költségvetésből idén, de ezen felül jelentős uniós támogatást is felhasználnak. A legtöbb projektet a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) valósítja meg, ennek éves működése 5,7 milliárd forint – de gyorsforgalmi út mellett nagyon jelentős a vasúti fejlesztés, a közutak fejlesztése, de már Budapesten is több infrastruktúraprojektet ez a cég koordinál.
Kifejezetten a gyorsforgalmi projektekre nem lehet tudni, hogy pontosan mennyit költöttek, de a közútépítésekre összesen 2019-ben 614, 2018-ban 440 milliárdot költöttek. Idénre 414 milliárd forint közútfejlesztési költséget várnak. Az előkészítés alatt álló közúti projektek értéke pedig ezer milliárd forint, ami a következő 4-5 évben esedékes.
A kormányzati érvelés lényegében akörül forog, hogy az államnak erre ilyen időtávon nincs saját forrása, uniós pénz már nincs, vagy alig van, a hitelfelvétellel pedig nem akarja növelni az államadósságot. Érdekes, de ilyesmiről csak ebben a kontextusban hallani, mert egyébként a kormányzati kommunikáció arról szól, hogy az újrainduló magyar gazdaság dübörög, lesz pénz pluszjuttatásokra, a költségvetési hiányt pedig nem kell gyorsan csökkenteni. Más esetekben pedig egyáltalán nem idegenkedik az állam a hitelfelvételtől, legyen szó Paks II-ről, a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszáról vagy éppen a Fudan egyetemről. (A jelek szerint jelenleg Matolcsy György jegybankelnök a gyors államadósságráta-csökkentés egyetlen döntéshozó pozícióban lévő híve.)
Az államadósság trükkös lenyomása egyébként pont abból a Gyurcsány-korszakból lehet ismerős, amelyet a jelenlegi kormány lépten-nyomon ostoroz, ebben a tekintetben teljes joggal. Pedig az alapképlet nagyon egyszerű: az állam mindig olcsóbban vehet fel hitelt, mint a szóba jöhető magáncégek, a kamatkülönbözetet pedig végső soron az adófizetőknek kell kiegyenlíteniük. (De ha tényleg az államadósság miatt aggódna a kormány, akkor Surányi György volt jegybankelnök felvázolt erre egy olyan megoldást, amihez nem kell magáncéget bevonni.)
A számokra visszatérve, azt nem lehet tudni, hogy kifejezetten a gyorsforgalmi utakra mennyit költ a Magyar Közút. Korábban ezt egy önálló állami cég, az Állami Autópályakezelő Zrt. (ÁAK) végezte – 2013 novemberében vette át a feladatokat a Közút. Az utolsó önálló évében az ÁAK 70 milliárd forintos költséggel működött, amiben az útdíjrendszer üzemeltetése is benne volt.
A közutak fejlesztésére tehát évi 400-500 milliárd forintot költ az állam, azaz 200-300 milliárddal többet, mint ami az útdíjakból befolyik. Ennek azonban a nagyobb részét uniós forrásokból finanszírozzák. Így összességében az útdíjak már ma is fedezik az utak építésének és fenntartásának költségeit.
Márpedig ha magánkézbe adják a gyorsforgalmi utak fenntartását és fejlesztését, erősen kérdéses, hogyan lehet az uniós forrásokat bevonni. A még csak tervezetként létező, a 2021-2028-as időszakra vonatkozó IKOP Plusz fejlesztési tervek is azzal számolnak, hogy az állam részben uniós pénzből építi az utakat. (Az ugyanakkor igaz, hogy a várhatóan gyenge kihasználtság miatt erre nem mindegyiknél van esély. Ez azonban nem újdonság, az M44-es is ezért épül kizárólag hazai forrásból.)
A fenti számoknál pedig azt is figyelembe kell venni, hogy a koncesszióba adással az állam egyáltalán nem mentesülne minden útfelújítási kiadás alól, hiszen a – rosszabb állapotban lévő – nem gyorsforgalmi hálózatot továbbra is a Magyar Közútnak kellene fenntartania. Kifejezetten a gyorsforgalmi hálózat állapotáról nem közöl statisztikát a Magyar Közút, de az azt is magába foglaló főhálózat sokkal jobb állapotban van, mint a mellékhálózat.
Vagyis összességében úgy nézne ki a dolog, hogy
az állam az úthálózat jobb műszaki állapotban lévő részének fenntartását adná magánkézbe, a rosszabbat viszont megtartaná magának.
Rogán Antal szerint a koncesszióba adás után az állam már az alsóbbrendű utak fejlesztésével tudna foglalkozni, ami szépen hangzik, de ez természetesen nem figyelem, hanem pénz kérdése. Erről pedig csak annyit mondott, hogy évente nem viszi majd el az összes útdíjbevételt a nyertesnek fizetendő rendelkezésre állási díj, ám nincs rá garancia, hogy az új rendszernek köszönhetően több pénz jut majd a nem gyorsforgalmi utak karbantartására.
Beszűkített verseny
A koncesszió részleteiről alig tudni valamit, mivel a kiírás egy vélhetően több ezer milliárd forintos koncessziós eljáráshoz mérten igencsak szűkszavú, alig 11 oldal.
Alapvetően két nagyon fontos feltétel van ahhoz, hogy valaki elindulhasson a tenderen:
A legutolsó lezárt üzleti évben 400 millió euró árbevételt kell elérnie. A saját tőkéjének szintén a legutóbbi üzleti évben meg kell haladnia a 150 millió eurót.
Nehezíti a feltételek értelmezését, hogy az árbevételt nem a cég egészére kell vizsgálni, hanem a közbeszerzés tárgyát jelentő tevékenységre. Hivatalos megfogalmazásban: gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének és felújításának, valamint üzemeltetésének és fenntartásának feladatai.
A fejlesztés az építésnek felel meg, az üzemeltetés és fenntartás lehet az útdíjak szedése, de a kátyúzás és a téli fenntartás is. Ha ezeket külön-külön is elfogadják, akkor már jobban lehet látni, ki lehet alkalmas.
A legnagyobb magyar építőipari cégek közül egyedül a Duna Aszfalt Zrt. felel meg mindkét kitételnek.
Ahogy az alábbi grafikonon látható, sem a Strabag Zrt., de még a Mészáros és Mészáros Kft. sem elég nagy ahhoz, hogy egyedül elinduljon.
A Duna Aszfalt Zrt.-ről sem tudhatjuk azonban biztosan, hogy egyedül megfelelne, hiszen a teljes árbevételének bár jelentős része a gyorsforgalmi utak építése, de nem lehet pontosan tudni, hogy mekkora. Kerestük a céget, hogy véleményük szerint megfelelnek-e a kiírásnak, és a Magyar Építőknek adott nyilatkozatukat ajánlották figyelmünkbe, miszerint vizsgálják, hogy elindulnak-e. Mindez azért is érdekes fejlemény, mert Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint egyetlen magyar cég sem felel meg a feltételeknek. Rogán Antal már megengedőbb volt, szerinte örülhetünk, ha magyar szereplő is labdába rúghat.
A Duna Aszfaltnak már van is tapasztalta a közös állami-magáncéges projektekkel (ppp): Afrikában épít egy fizetős utat, a kongói projektről a G7-en korábban már beszámoltunk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAfrikai partnereket keres a 144 milliárdos útépítéshez a Duna AszfaltSzíjj László cége egy szerencsés rokoni kapcsolatnak is köszönhetően építkezhet a világ egyik legkorruptabb országában, a Kongói DK-ban.
Az üzlethez a kiírás szerint legalább 50 milliárd forint kezdőtőkére lesz szükség, ezért is várják el a magas saját tőke összeget.
A műszaki feltételek nem túl korlátozóak, a három legnagyobb magyar építőipari vállalkozás ezeknek megfelel: az elmúlt 10 évből 160 kilométer 2×2 sávos gyorsforgalmi út engedélyezési terv elkészítése, és 120 kilométer lebonyolító mérnöki feladatait – ezt több hazai mérnökcég is tudja biztosítani bármilyen pályázó számára. A 100 kilométer útépítés is könnyen megoldható, de a 300 kilométer üzemeltetése már nehezebben beszerezhető – azonban ezt is tudja tucatnyi európai koncessziós társaság biztosítani.
Erre önmagában két, az M5-öst, illetve egy M6-szakaszt üzemeltető Strabag-érdekeltség nem felel meg, ugyanis ezek összesen 255 kilométert tesznek ki. Így Magyarországon csak az állami Magyar Közút felel meg ennek a kitételnek.
Az alkalmassági feltételeket a Duna Aszfalt a Magyar Közúttal és a hazai mérnökcégekkel közösen már meg tudná ugrani.
Felvetődött, hogy ilyen jelentős összeg nem csak magyar cégeknek lehet érdekes, akár egy újabb kínai részvételű projekt is lehet. Ez azonban szinte biztosan kizárható. Hasonló projektben Kína még nem vett részt, inkább projektek hitellel egybekötött megépítését szeretik vállalni, az üzemeltetést pedig igyekeznek elkerülni, ráadásul alapvetően semmilyen feltételnek nem felelnek meg az európai piacon szerzett referenciáik.
A tender iparági forrásaink szerint nemcsak a hazai, de a nemzetközi építőipari és ppp-ben érdekelt vállalkozásokat is meglepte, nincsen olyan nemzetközi szereplő, aki forrásaink szerint egyáltalán fontolgatná, hogy elindulna a tenderen.
Ha szeretne tehát az állam, a szükséges referenciákat tudja biztosítani a tenderen elinduláshoz egy magyar cég vagy konzorcium számára. Az pedig már a jelentkezők közötti megállapodás kérdése, hogy végül a valós üzemeltetésben is szerepet vállalnak-e később az állami vállalatok. A Magyar Közút bevonása több szempontból is előnyös lenne egy pályázó számára: a meglévő emberekkel és eszközökkel, beruházás nélkül tudnák az üzemeltetést végezni, míg egy építőipari cég a fejlesztésekért felelne.
Katasztrofális koncesszió
Európában nem példa nélküli egy teljes gyorsforgalmi úthálózat privatizálása. Olaszországban 1999-ben adták el az állami Autostrade per l’Italia S.p.A-t, amely szinte minden gyorsforgalmi út üzemeltetője és fejlesztője. Fő tulajdonosa a Benetton család, de már 12 százalékos részesdést vásárolt a kínai Selyemút Alap. A 2854 kilométer gyorsforgalmi hálózatot kezelő céget 9,3 milliárd euróra értékelték – ez 3250 milliárd forintnak felel meg.
Olaszországban azonban belátták, hogy nem volt jó ötlet a sztrádák magánkézbe adása: a genovai hídtragédia után eldöntötték, hogy visszaveszik állami kezelésbe a céget, és ez idén meg is történt. A többségi tulajdonos Benetton család jóváhagyta a cég 87 százalékának eladását.
Máshol nincs példa arra, hogy egy teljes hálózatot egy cég kezébe adjanak. Ausztriában az állami tulajdonban lévő ASFINAG koncesszió keretében végzi az osztrák gyorsforgalmi utak üzemeltetését. A cég több ppp projektet is kiírt, és Kelet-Ausztriában épültek így autóutak.
A ppp-s autópálya projektek szinte minden országban komoly kritikákat kaptak, és korrupció gyanúját vetettek fel. Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában is hosszas viták előzték meg a ppp projekteket, és néhány projekt után inkább elálltak ettől. A fő probléma pedig az, hogy a finanszírozó bankok, és különösen az Európai Befektetési Bank (EIB) lelkesen támogatja a projekteket, de a hatékonyságuk vizsgálata rendre elmarad, még kialakult rendszere sincs ezeknek.
A nemzetközi összehasonlítás más szempontból is érdekes lehet: a kormány indoklása szerint a következő évek fejlesztéseiknek forrását tudná a ppp-rendszer biztosítani. Csakhogy Magyarországon már így is igen sűrű a gyorsforgalmi úthálózat. Ahogy alábbi ábránkon látható, mind terület, mind lakosságarányosan kifejezetten sűrű a magyar sztrádahálózat.
A 32 európai országból, ahol van autópálya, Magyarország területarányosan a 13. helyen áll, lakosságarányosan pedig a 9. helyen. Magyarországon szeretik Ausztriát zsinórmértékül használni: a jóval gazdagabb, sokkal nagyobb nemzetközi forgalmat bonyolító országban kevesebb autópályával is jól működik.
Nem látni, hogy mi szükség lenne a már ma is az osztráknál sűrűbb hazai autópályahálózat jelentős bővítésére.
Ráadásul a magyar adatoknál azt is érdemes lenne figyelembe venni, hogy az egész EU-ban nálunk a harmadik legkisebb a motorizáció Lettország és Bulgária után. Ausztriában közel másfélszer annyi autó van lakosságarányosan, nálunk ezer főre 390 jut, míg nyugati szomszédunknál 569. A hazai motorizáltság természetesen idővel növekedhet, de összességében így is kevésbé kihasznált szakaszok épülnek majd a jelenlegi autópályákhoz képest, az M6-ost leszámítva.
Magyarországon már ma is számos olyan útfejlesztés zajlik, amikre a jelenlegi és a közeljövőben várható forgalom alapján nem lenne szükség, összességében társadalmi kárt okoz ezek megépítése – mint ennek a leglátványosabb példája az M6-os autópálya befejezése.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJó drágán, völgyhidakkal építik tovább a legértelmetlenebb magyar autópályátMásodrendű főutakon is nagyobb forgalom van, mégis sztráda épül a horvát határig Baranyában. A Duna Aszfalt és a Strabag lehet a befutó.
Még egy további szempontból érthetetlen a koncesszióba adás terve – ha nem azt feltételezzük, hogy a valós cél a kormányzat számára kedves üzleti csoport bevételeinek bebetonozása egy generációnyi időre, amit persze a kormány visszautasít. A Fidesz kevés hosszú ideje konzekvens politikája volt a köz- és magánszféra együttműködésének (bevett rövidítéssel ppp) elutasítása – márpedig ez bizony a Fidesz politikusok által oly sokszor ostorozott hárombetűs betűszó, hiába kerüli kínosan a kormányzat a ppp kimondását és leírását. A Fidesz rendszeresen bírálta az MSZP-SZDSZ kormányokat a ppp-s sztrádaszerződések miatt. Ahogy korábban bemutattuk, ezt jogosan tették, hiszen az M5 és M6 szerződései közel háromezer milliárdos kárt okozhattak az országnak.
A 2010-es kormányváltás után a sztrádák szerződéseinek felülvizsgálatát ígérték, de mivel ezek jogilag igen jól körbebástyázott megállapodások, amiket a nemzetközi befektetésvédelmi szabályok is erősen védenek, feladták a próbálkozásokat. A felsőoktatási ppp-s konstrukciókat azonban folyamatosan vásárolták vissza, legutóbb 2020 decemberében 27 milliárd forintot különítettek el erre. (Pedig ezek a szerződések egyáltalán nem tűnnek előnytelennek az állam számára.)
Pedig egyértelmű volt erről Orbán Viktor véleménye 2010-ben:
Ezt a valamit, amit a magyar nyelv varázslatos módon ppp-nek nevez, mi kudarcnak ítéljük.
Arról viszont nagyon nem szeretnek a fideszesek hallani, hogy a ppp projekteket az első Orbán-kormány találta ki és vezette be a magyar jogrendbe – a magyar államnak számításaink szerint a teljes időtartama alatt akár 168 milliárdos veszteséget okozó Művészetek Palotája projekttel. A konstrukció visszahozására már 2013-ban is volt kísérlet, de akkor ez elhalt.
Most koncessziónak nevezve a jelek szerint tényleg visszajön, nem mintha ez sokkal jobban csengő név lenne, hiszen 2010 óta a trafikok és a kaszinók esetében alkalmazott ilyen rendszert a kormányzat, és nagyon sok esetben Fidesz-közeli vállalkozók lettek a befutók. Ezek után különösen érdekes lesz figyelni, hogy – Rogán szavainak megfelelően – tényleg vállal-e kockázatot majd a győztes vállalkozó, vagy biztos profitot élvezhet 2057-ig.
Közélet autópálya Duna Aszfalt gyorsforgalmi út koncesszió Olvasson tovább a kategóriában | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Állami Autópályakezelő Zrt.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Strabag Zrt.",
"Nemzeti Útdíjszolgáltató Zrt.",
"Duna AszfaltSzíjj",
"Európai Befektetési Bank",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Autostrade per l’Italia S.p.A",
"Selyemút Alap",
"Magyar Építő",
"Magyar Közút",
"Kongói DK"
] |
2009. december 3., csütörtök 11:00
A Fidesz országgyűlési képviselője szerint nem kizárt, hogy az igazságügyi és rendészeti miniszter lemondása összefüggésbe hozható az Omninvest-botránnyal, azzal, hogy a H1N1 vírus elleni vakcinát gyártó cég valódi tulajdonosi háttere ismeretlen, mivel egy ciprusi off-shore cég birtokolja.Pesti Imre az InfoRádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott: közvetlen, kifejezett baráti kapcsolata volt Draskovics Tiborral annak a tulajdonosi körnek, amely korábban is jelen volt a cég környezetében, és a legutóbbi időkig is bábáskodott körülötte, mielőtt megjelent volna az off-shore tulajdonos."Úgy tűnik, hogy ez a kapcsolat jócskán túlment a puszta barátságon" - jelentette ki a politikus, hozzátéve azonban, hogy az ügy kapcsán számos információt még ellenőrizni kell. Ez a kapcsolat évtizedekkel ezelőtt indult, de mind a mai napig aktív.Draskovics Tibor cáfolta, hogy az Omninvest-ügy miatt távozna posztjáról. A leköszönő igazságügyi és rendészeti miniszter "marhaságnak" nevezte az oltóanyagot gyártó cég és az ő "állítólagos KISZ-es barátainak" összefüggését. "Lehet, hogy középiskolás koromban találkoztam ezzel az úrral, de hogy az elmúlt 35 évben nem, az egészen bizonyos. Nem tudom, hogy néz ki, nem tudom, mit csinál, nem tudom, hol van" - mondta a miniszter arról az emberről, akinek lapinformációk szerint köze van az Omninvesthez.Az igazságügyi és rendészeti tárca szerdán közölte, hogy még idén decemberben távozik a kormányból Draskovics Tibor. A miniszter azzal indokolta döntését, hogy "az általa vállalt jogalkotási és más feladatok túlnyomó részét munkatársaival együtt sikerrel elvégezték, a következő időszak pedig sokkal inkább a pártpolitikáról, mint a szakmai munkáról szól majd". | [
"Omninvest"
] | [] |
Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával, ismeretlen tettes ellen elrendelte a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség a Honvédelmi Minisztérium volt államtitkárának zuglói lakásvásárlása ügyében - erősítette meg a főügyészség szóvivője a Hír TV információját.
Budai Gyula múlt pénteken, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága albizottságának ülésén jelentette be, hogy büntetőfeljelentést tett Fapál Lászlónak, a HM volt államtitkárának ingatlanszerzése ügyében.
Álláspontja szerint alaposan feltételezhető, hogy a magyar államot több mint 40 millió forint kár érte az ingatlanszerzéssel összefüggésben. Budai Gyula hozzátette, az ügyben Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszter is "tevőlegesen részt vett" azzal, hogy "olyan jellegű felmentést adott Fapál tekintetében", amely álláspontja szerint nem lett volna megadható.
A Hír TV múlt szerdán közölte, hogy a piaci ár töredékéért vásárolhatta meg 150 négyzetméteres szolgálati lakását Zugló zöldövezetében Fapál László. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Hír TV"
] |
118 millió TAO-t akar elkölteni most a Kisvárda
Idén kicsit visszavett a mohóságából Szeszták Miklós, fejlesztési miniszter városának focicsapata, az előző évi pénznek ugyanis mindössze az ötödét igényelte meg idén TAO-támogatásként.
A Várda Sport Egyesület a 2017/2018-as idényben 118,6 millió forintnyi TAO-támogatást költhet el sportfejlesztési programjára - tudta meg az mfor. Ez 2013 óta a legkisebb támogatást jelenti, hiszen 2014-ben 135 milliót, 2015-ben 1,2 milliárdot, tavaly pedig 581 millió forintot hagyott jóvá a most már másodosztályban szereplő focicsapatnak.
A történet azonban kicsit másabb mint a korábbi években, hiszen most nemcsak a Várda Sport Egyesület, hanem a Várda Labdarúgó Kft. is összeállított egy sportfejlesztési programot, mely révén 19,8 millió forintot költhetnek majd el. Persze, csak ha sikerült ezt a pénzt összekalapozni a különböző cégektől és vállalkozásoktól, de hát miért is ne sikerülne.
Azt azonban, hogy a Várda SE pontosan mire szeretné most költeni az államkasszából hiányzó pénzt, egyelőre nem tudni, az egyesület sportfejlesztési programját még nem tették közzé. A Várda Labdarúgó Kft.-é ugyanakkor már megtalálható a csapat honlapján, és eszerint főként a személyi jellegű ráfordításokat és tárgyi eszközök beszerzését finanszíroztatnák meg a "közpénz jellegét elvesztő" TAO-val. Ezen belül a vezetőedző, Kondás Elemér béréből havi bruttó 500 ezer forintot is a TAO-val fedeznének.
A kisvárdai stadion látványterve
Ami a tárgyi eszközöket illeti, úgy tűnik, főként fogyóeszközök pótlásáról szeretnének gondoskodni. Vesznek ugyanis
120 mérkőzésgarnitúrát,
35 utazómelegítőt, utazókabátot, edzőgarnitúrát, cipőt
és 50 labdát is,
de szeretnének félmilliós mosógépet és ugyanilyen értékű szárítógépet is venni.
A tervek szerint honlapfejlesztésre is költenének,
3 számítógépet, laptopot is beszereznének, darabját 200 ezer forintért.
Az MLSZ pedig minden tételt jóvá is hagyott.
Az ideivel együtt összesen a kisvárdai sport 2,2 milliárd forintnyi TAO-támogatást szívott fel. Az pedig, hogy idén látványosan csökkent az igényelt összeg, nem meglepetés, hiszen számos sportberuházás állami támogatás segítségével valósul meg a szabolcsi városban.
| [
"Várda Sport Egyesület"
] | [
"Várda SE",
"Várda Labdarúgó Kft."
] |
Tíz év után Leisztinger Tamás milliárdos üzletember kiszállt a miskolci futballcsapat, a DVTK finanszírozásából, ezzel együtt elhagyta vagy hamarosan elhagyhatja más sportbefektetéseit is (a foci mellett további diósgyőri sportágak, valamint az egri, a salgótarjáni, illetve a kassai futball, elsősorban az utánpótlás-nevelés finanszírozását).
Miért tette? Mivel maga Leisztinger Tamás elzárkózott attól, hogy kommentálja a Telex.hu-nak a döntését, így inkább csak a nyilvános információkat és környezete véleményét tudtuk felhasználni, amikor igyekeztünk áttekinteni Leisztinger és a futball kapcsolatát.
Találkozott a kínálat és a kereslet
Ismerősei szerint a kereslet és a kínálat – több korábbi eredménytelen puhatolózás után – most végre szerencsésen találkozott. Vagyis
Leisztingernek már egyre kevesebb örömöt okozott a sport, megunta a finanszírozást, a tőkeemeléseket, a hitelelengedéseket;
személyes (családi) okok miatt is kevesebb időt tudna most a focira szánni, a következő időszakban egyszerűen nem fér bele, hogy hétvégénként meccsre járjon;
a keresleti oldalon pedig mostanában mindig akadnak "friss és hirtelen jól menő vállalkozások" (forrásunk ezen körülírása magyarul alighanem azt jelenti, hogy van olyan NER-es érdeklődő), amelyek szívesen beszállnak a magyar klubfociba;
Miskolc esetében a Fidesz által elveszített önkormányzati választás után a kormányoldalon különösen erős szándék volt arra, hogy a várost, ha nem is a vezetése, de a "szíve" (vagyis a DVTK) és az "esze"(vagyis a Miskolci Egyetem) révén azért a jobboldali befolyás is meghatározza.
Leisztinger és a foci
Leisztinger Tamás a focifanatikus üzletember nem sokat ad a külsőségekre. Temérdek üzleti aktivitása ellenére zakóban, öltönyben a protokolleseményeken kívül soha nem lehet látni, sokkal inkább az egyszerű póló és a baseballsapka a jellemző viselete. Pedig tényleg kevés olyan magyar iparág van, ahol nem rendelkezett vagy nem rendelkezik jelenleg is komoly érdekeltségekkel. A teljesség igénye nélkül
üzletelt a kárpótlási jegyekkel;
voltak és vannak hatalmas ingatlanprojektjei (talán a két legismertebb a Kopaszi-gát, illetve a Köki Terminál);
volt rengeteg hazai és néhány külföldi szállodája (Eravis- és Hunguest-csoportok);
társaival megvette, majd eladta a hazai tőzsdét;
korábban főleg agrár-, újabban inkább az ipari érdeklődése erős;
volt gyógyszerkereskedő, próbálkozott a húsiparban, a csempegyártásban, még a bizományi céggel is;
beszállt a médiába (Népszava), és amit cikkünkben részletesebben is bemutatunk, sokat invesztált a sportba.
Cégbirodalmát korábban a Kelenföldi pályaudvar közeléből, a Bartók Béla út 152.-ből irányította, most pedig a XIX. kerületbe, a Köki Terminálba tette át székhelyét. Leisztinger valóban megszállott focista. A belvárosi szállodák és minisztériumok közelségénél sokkal fontosabb volt számára, hogy a Bartók Béla úti Hotel Griff szállodának volt egy kis tornaterme, ahová az üzletember, ha lehetősége és társasága adódott, rendszeresen lejárt focizni, akár naponta többször is.
Jöttek sorban a tárgyalópartnerek, de volt, hogy Leisztinger fociból esett be a megbeszélt időpontban, a szobájában pedig olykor több rend mez szárad.
Ismert társakkal
Aztán az 1968-as születésű üzletember eladta a nevezett szállodát, és a javarészt kortársaiból, olykor azok családtagjaiból álló focis társaság költözni kényszerült. Később elsősorban a Marczibányi téren focizott télen-nyáron ez a csapat. Pártállás itt nem számított, azt hallottuk, hogy a csapatban játszott több ügyvéd is, köztük az egyik főszervező, Rátky Miklós (Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter egykori kollégiumi társa, barátja, akit később fejlesztési miniszterként állandóan megbízásokkal tömött ki), de felbukkant olykor Jelasity Radován Erste-vezér, egy magasabb beosztású molos vezető, további barátok, családtagok.
Leisztinger sokáig törzstag volt, de máshol is, amint lehetősége volt, lábteniszt vagy focit szervezett. Egy időben Leisztinger montenegrói szállodája, a Sun Resort Herceg Novi, bármennyire is messze volt, a hazai gazdasági elit hétvégi találkozóhelye és kispályás fociközpontja lett, itt még Csányi Sándor OTP-vezér is beszállt olykor.
A neves társaság, így Leisztinger is hajtósan és kifejezetten jól focizott, utóbbi legfeljebb azzal keltett olykor némi visszatetszést, hogy túlságosan komolyan vette a játékot. Adódtak abból villongások, hogy beszólogatott, nagyobb aktivitásra próbálta ösztönözte vagy akár "leugatta" kevésbé dinamikus társait. Valami aztán történhetett, egy húzódás vagy ilyesmi, mert mostanában már alig látta a környezete focizni az üzletembert.
Leisztinger Tamás nagyvállalkozó a TOP kupa elnevezésű kispályás labdarúgó tornán Budapesten 2011. április 17 – Fotó: Beliczay László / MTI
Mindenesetre, bár a milliárdos állandóan focizott, de 2010 előtt "bottal sem piszkálta volna meg" a zavaros hazai futballvilág üzleti oldalát.
Jött Orbán, változás a fociban
A 2010-es év aztán nemcsak a hazai politikai életben (Fidesz-kétharmad), de a magyar futballban is fordulatot hozott. Orbán Viktor lett újra a miniszterelnök, és a régi-új kormányfő közismert futballrajongásából kiindulva, nem meglepő módon, a focira is sokkal több fény vetült.
2010-ben Csányi Sándor vette át a szövetség vezetését, és mivel a Orbán Viktornak nagyon fontos volt a foci, még a hazai klubfoci is, ezért egy évtized alatt megszaporodtak a csapatoknál a befektetők.
A miniszterelnöknek több hazai bajnokság szintjén van pontos hely- és emberismerete a magyar futballban, személyesen és tévén keresztül is képes követni a hazai bajnokikat, fordulónként akár több meccset is megnéz.
Tíz-tizenegy évvel ezelőtt, a 2009–2010-es bajnokságban még vidéki uralom volt, a Debrecen, a Videoton és a Győr végzett a dobogón, két nagymúltú vidéki csapat, a Nyíregyháza, illetve tökutolsóként a Diósgyőr búcsúzni kényszerült.
A miskolci csapat vélhetően a Fradi után a második legnépszerűbb hazai csapat volt ekkor is, és talán ma is. A diósgyőri meccseket rendre rengeteg elkötelezett és elsősorban a Nyíregyházában ősellenséget látó, bőszen "makukázó" (itt így hívják a szotyit) fanatikus látogatja. Külön brigádjuk van a Miskolcról elkerült DVTK-soknak, akik magukat szabad fordításban "vörös emigránsoknak" nevezik.
A DVTK Medical Center és a birkózóterem átadóünnepsége Miskolcon 2019. október 1-jén. A szalagot átvágja Sántha Gergely, a DVTK ügyvezető igazgatója, Leisztinger Tamás, a DVTK többségi tulajdonosa, Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára,Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Németh Szilárd, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke, Csöbör Katalin, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Alakszai Zoltán jegyző, a Fidesz-KDNP miskolci polgármesterjelöltje, Benczés Miklós, a DVTK sportigazgatója és Hubay György, a térség fideszes országgyűlési képviselője – Fotó: Vajda János / MTI
De hol volt ekkor Leisztinger?
Az elméleti fizikus végzettségű, híresen jó agyú, kombinatív, a befektetésekben sokszor egyfajta szellemi kihívást, játékot látó Leisztinger 2010-ben már rég milliárdos volt. A sporthoz az említett magánjellegű fociszeretet mellett nyilvánosan sakkjátékosként és sakkszövetségi elnökként kötődött.
A közvélemény szemében inkább baloldalinak tartották, az MSZP-vel jó kapcsolatokat ápoló üzletemberként volt elkönyvelve. Természetes, hogy a 2010-es év számára is új helyzetet, kihívást jelentett, addig töretlen vagyonemelkedése le is lassult. Majd váratlanul az üzletember a diósgyőri sportban látott befektetési lehetőséget. De vajon miért?
A fáma szerint az üzletember a negyvenedik születésnapja előtt irtózott a repüléstől. Aztán valahogy legyőzte ezt a fóbiáját, és a 2010-as hazai hatalomváltás előtt elkezdte bepótolni a korábban kényszerűen elhagyott utazásait. Elutazott és megnézte a kínai nagy falat, Dél-Afrikát, majd amikor jött a rezsimváltás, éppen Londonban tanult angolul.
Hosszú távollétét volt, aki így (vagyis élménypótlással) magyarázta, de akadt, aki úgy értelmezte, hogy Leisztinger egy kicsit szándékosan és óvatosságból kivárt idegenben, megnézte, hogy milyen lendülettel kezd a Fidesz a kormányzásba, az elszámoltatásba (ekkor tartóztatták le például Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettest, akivel sokszor emlegették egy lapon a vállalkozót).
Tiltott vagy tűrt?
Ahogy ismerősei mesélték, reálisan azt remélhette, hogy a kommunista kulturális élet tipológiáját átvéve, a támogatott, tűrt és tiltott kategórián belül
a Fidesznél támogatott ugyan nem lehet,
de ha nem ellenfélként sorolják be,
legalább a "tűrt" klaszterbe bekerülhet.
Ebben végül nem tévedett, de ezért tenni is kellett.
Itt a pletykák szerint megint fontos az, hogy Leisztinger kifejezetten jóban volt Csányi Sándorral. A két top 10-es milliárdos összejárt személyesen is olykor, de üzleti kapcsolatuk is akadt, például a Pick Szeged szalámigyárat Csányi némi áttétellel, de Leisztingertől vette meg.
Igaz vagy nem igaz, mindenesetre Leisztinger környezetében máig úgy emlékeznek, hogy maga Csányi Sándor javasolta az üzletembernek, hogy fektessen a futballba.
A beszállás
Említettük, hogy 2010 nyarán, a DVTK kifejezetten nehéz helyzetben volt, kiesett az NB I.-ből, a másodosztályba tartott. Korábban például az azóta már a bírósági hírekben kezelt Szeviép volt a csapat szponzora, majd az önkormányzat tulajdonába került. Ekkor szállt be Leisztinger.
A helyzetről Sántha Gergely, a DVTK elnöke (egy volt raiffeisenes bankár, Leisztinger miskolci bizalmi embere) így beszélt a Nemzeti Sportnak:
"Tíz éve egy kilátástalan helyzetben lévő klubot vettünk át, miután az azt üzemeltető gazdasági társaság felszámolás előtti helyzetbe került, az infrastruktúra állapota is kiábrándító volt, de rövid idő alatt sikerült úgy megerősíteni a labdarúgócsapatot, hogy azonnal visszajutott az élvonalba, és most is ott van a legjobbak között. Leisztinger Tamás saját vagyonából tíz év alatt több mint 5 milliárd forintot invesztált a DVTK-ba."
Rudolf Gergely labdarúgó és Leisztinger Tamás, a DVTK többségi tulajdonosa kezet fog a lillafüredi Hunguest Hotel Palotában tartott sajtótájékoztatón 2012. szeptember 13-án, ahol bejelentették, hogy a diósgyőri csapat szerződést kötött a válogatott játékossal – Fotó: Vajda János / MTI
A klub vezetőedzője ekkor az a salgótarjáni születésű Benczés Miklós volt, aki az NB II.-ből azonnal visszavezette az első osztályba a csapatot. Ő azért is fontos szereplő, mert később már nemcsak Leisztinger, de Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc respektjét is kivívta, hiszen ő volt a Puskás Akadémia edzője, amikor a felcsúti csapat is feljutott az első osztályba. Később Benczés megint visszatért Diósgyőrbe, jelenleg a klub sportigazgatója, mellesleg 2010 és 2014 között fideszes önkormányzati képviselő volt Miskolcon.
Felvidéki szerepvállalás
Leisztinger közben egyre többet invesztált a sportba, más szakosztályok menedzselését is átvette, de felkarolta az egri, a salgótarjáni focit, és ő is elvállalta, hogy más határon túli magyar területek (a felvidéki Dunaszerdahely, a szlovéniai Lendva, a nem annyira magyarlakta horvátországi Eszék, illetve az erdélyi Sepsiszentgyörgy) példájához hasonlóan elindítson egy kelet-szlovákiai magyar településeket megcélzó tehetségfelkaroló munkát.
Az Arago (Leisztinger fő holdingcége) beszállt a kassai másodosztályú csapatba, és délkelet-szlovákiai települések (a nagyobbak közül Rimaszombat, Kassa, Eperjes említhető) magyar futballéletének menedzselését tervezte, bár például Kassának alig, Eperjesnek pedig sajnos ma már egyáltalán nincsen magyar lakossága. Végül a rimaszombati tervek elhasaltak, de Kassán elindulhat a munka.
Különös véletlen, hogy amikor Leisztinger végül ment, akkor Geri Gergelynek a mindössze egy hónapig dolgozó vezetőedzőnek is távoznia kellett, ő amúgy éppen az előbb említett térségből, Királyhelmecről származik.
Orbán látogatása
Ha az volt a célja az üzletembernek, hogy mint focitámogató jó pontokat szerezzen az Orbán-kormánynál, akkor ez alighanem sikerült is. A Leisztinger-féle közeledésnek emblematikus pillanata volt, amikor Orbán Viktor miniszterelnök 2016. április 10-én a DVTK-nál járt, és meglepően sok időt töltött el az edzőközpont átadóján. Az eseményre eljött egy csomó helyi fideszes politikus is, de Orbán nem annyira törődött velük, a fogadás helyett is inkább lelkesen beszélgetett a focis közegben.
Orbán Viktor miniszterelnök, Csöbör Katalin fideszes országgyűlési képviselő, Szabó Tamás ügyvezető, Benczés Miklós sportigazgató és Leisztinger Tamás, a DVTK többségi tulajdonosa a DVTK labdarúgó-edzőközpontjának átadásán Miskolcon 2016. április 10-én – Fotó: Czeglédi Zsolt
A kormányfő az ünnepi beszédében nem fukarkodott, a barátjának nevezett Leisztinger Tamás dicséretével. Különösen azt emelte ki, hogy a vagyonos vállalkozó nemcsak a miskolci sportba fektet, de a környék tehetséges focistáinak felkarolásába is.
Az akkori fotók tanúsága szerint Leisztinger Tamás klubtulajdonos át is adott a miniszterelnöknek egy DVTK-mezt, amin a miniszterelnök neve, a 2016-os évszám, illetve az akkori szponzor, a Hunguest Hotels neve szerepelt.
Mindez csak azért volt mókás, mert Leisztinger hamarosan magát a Hunguest Hotels cégcsoportot is "átadta", persze nem ajándékba, és nem magának Orbánnak, de a felcsúti bizalmas, Mészáros Lőrinc érdekeltségének.
Bőven a koronavírus-járvány előtt voltunk, az máig vitatható, hogy ki járt jól az üzlettel. Leisztinger érezhette úgy, hogy kicsavarták a kezéből a szállodáit, de utólag az is lehet, hogy ma már örül, hogy most nem kell hónapokig finanszíroznia a rengeteg kihasználatlan hotelt.
Mindenesetre a szállodák "értő" kezekbe kerültek, és hamarosan sok milliárd forint uniós forrás állt készen arra, hogy szálloda-felújításokba szaladjon, ennek jó példája volt, az azóta kihirdetett Kisfaludy-program, amelyben, mint azt a 24.hu is megírta, különösen komoly volt a Hunguest-sűrűsödés.
Megérte-e?
A DVTK életében sok minden történt, az edzőközpont mellett új stadiont kapott a város, komoly egészségügyi központ (DVTK-Medical) is épült.
De vajon megérte-e Leisztingernek a focikaland? Alighanem igen. Mégha a haszon nem is közvetlen. A fizikus végzettségű, "városi" arc meglepő módon egy ideig főleg az agráriumban nyomult, de az utóbbi időben a végzettségéhez jobban illeszkedő ipari fejlesztések felé fordult, és láthatóan elnyerte a kormányzat bizalmát is. Több nagy dobása is komoly segítséget kapott.
Leisztingernek akkora cégbirodalma van, hogy egészen biztos, hogy a válogatásunk nem lesz teljes, de ebből a válogatásból is látható lesz, hogy az Arago, és így Leisztinger sok milliárd forint állami támogatást nyert, a Miskolchoz közeli észak-magyarországi ipari fejlesztéseihez.
Sajókeresztúron az Arago egy hatalmas zöldmezős beruházásba fogott. Az autóipari, esetleg a repülőgépiparnak is majd beszállító céget először ECM-Clean-nek hívták, 2020 novemberétől már Arago Green Technologies a neve. Mint ebben a korábbi Zoom-cikkben olvasható, a kohászati társaság mintegy 10 milliárd forintos beruházással húzza fel az üzemet, ehhez 3,9 milliárd forintot az állam ad. A társaság 300 és 400 közötti állást teremthet a hátrányos helyzetű régióban. Akit érdekel részleteiben is a nagyszabású projekt, itt követheti.
Leisztinger ezek után megvette a siroki Liszkó-völgy méretes üzemét, a környék legnagyobb foglalkoztatóját, a Mátrametál Kft.-t. A régi hadiüzem valaha tubusgyártó volt, például fogkrémekhez készített csomagolást, a Heol.hu írása alapján Leisztinger itt egy 3,6 milliárd forintos beruházáshoz kapott 1,8 milliárd forintos támogatást. A Nagyvállalati Beruházási Támogatási program keretében adott segítség támogatási okiratát maga Varga Mihály pénzügyminiszter adta át, az aerosol palackozó mellett úgy tudjuk, hogy Sirokon is lesz egy kisebb öntödei részleg.
Varga Mihály pénzügyminiszter és Lovas Ferenc, a Mátrametál Kft. ügyvezető igazgatója a vállalkozás siroki telephelyén 2019. február 8-án, amikor a cég megkapta a nagyvállalati beruházási támogatás keretében a Pénzügyminisztérium 1,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásáról szóló oklevelet – Fotó: Komka Péter / MTI
A debreceni Plastic-Form műanyagalapú, modern szerszámgyár is több ízben kapott állami forrásokat, amelyeket a társaság fel is sorol a honlapján.
Ezek is komoly lendületet mutatnak, de Leisztinger annyira beindult az ipari beruházásoknál, hogy az iparágban az is elterjedt, hogy egy igazán nagy halat, a Csabacast Kft.-t, egy hatalmas öntödei céget is leboltolt.
Ám a békéscsabai Majoros család és az egykori Kossuth holdingos befektetői kör tulajdonában álló cég megvételétől Leisztinger végül elállt, talán a járvány miatt, de az utolsó pillanatban meggondolta magát.
Milliárdok és milliárdok
Leisztinger Tamásnak újra helye lett tehát az állam által támogatott projektek között, ismét a politikával is együttműködni képes üzletember lehetett. Ehhez vélhetően kellett a sok sportfinanszírozás.
A jövőben azonban ezt már más fogja csinálni. Az új főtulajdonos, mint arról a Telex.hu is írt, Magyar Mátyás lett, aki egy modern ortopéd sebész magánklinika vezető szakembere és résztulajdonosa. A Fájdalom-Ambulanciának Mészáros Lőrinc is tulajdonosa, ráadásul Magyar doktor a Puskás Akadémia orvosi stábjának is tagja volt.
Mind az ő személye, mind a kisebbségi tulajdonos, Szíjj László megjelenése arra enged következtetni, hogy Mészáros Lőrinc közvetlen környezete látott fantáziát a borsodi sportban.
Ezek után az sem lehet véletlen, hogy a Mészáros által felkarolt eszéki fociból érkezett azonnal erősítés, az edző, Zoran Zekić itt volt tréner, illetve az új kapus, Diego Živulić is védett korábban az NK Osijekben, bár most Lengyelországból érkezett.
A DVTK-nak mint klubnak vannak komoly értékei, a tradíciók és a város szeretete mellett az új stadion is nagyon modern, a járvány után a hazai bajnokik mellett akár másra is lehetne használni. Most persze nincsenek koncertek, és újabban az MLSZ felhagyott azzal a régebbi szokásával, hogy legalább a barátságos válogatott meccseket olykor vidékre viszi (legutóbb 2014-ben, illetve 2015-ben a debreceni Nagyerdei Stadionban volt két barátságos meccs, míg a győri ETO parkban 2013-ban, illetve 2014-ben járt a nemzeti tizenegy). Igaz, a Nemzetek Ligája 2018. szeptemberi elindítása óta barátságos meccsekre már idő se nagyon van.
Fejlesztések
A sportkomplexumban most készül az új kosárcsarnok, illetve nagy érték az említett DVTK-Medical Center. A DVTK-pályával szemben volt korábban egy nagy étterem (régen Stadion, majd Fontana), ennek a helyén egy nagyon modern sportspecifikus egészségügyi központ létesült.
A modellt a Juventus hasonló intézménye adta.
Korábban, amikor Csányi Sándor beszállt a BHC-be, volt szó arról, hogy a sport körüli felmérések, a sérülések kezelése, a rehabilitáció fontos sikerfaktor, és mint ilyen, nagy üzlet is lehet a modern élsportban.
Diósgyőrben is azt remélik, hogy ha ez az intézmény nemcsak a DVTK sportolóit, de a környék nagy klubjait (szolnoki kosarasok, egri pólósok, kivárdai, mezőkövesdi, vagy debreceni focisták, illetve kézisek) is kiszolgálná, abban lenne üzleti potenciál.
A DVTK most nem áll jól, a téli szünetben a focibajnokság végén kullog, egy kiemelkedően erős 2020. januári – márciusi időszak után a koronavírus óta nagyon kevés sikert ért el a csapat.
A diósgyőri csapat gólöröme a labdarúgó OTP Bank Liga 26. fordulójában játszott Diósgyőri VTK – Mezőkövesd Zsóry FC mérkőzésen a diósgyőri DVTK Stadionban 2020. május 30-án – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Ám beszélgetéseinkből úgy tűnik, hogy nemcsak a lelkes helyiek, de az országos politikai és futballvezetés is drukkol neki. Valahol mindenki abban érdekelt a magyar fociban, hogy a népszerű DVTK erős bázis maradjon a hazai labdarúgásnak.
Az elmúlt években ugyanis egy-egy erős fideszes politikus ereje révén sok olyan kisebb településen nőtt ki stabil NB I.-es csapat, ahol nincs elég szurkoló, vagy tömegbázis. A Felcsút, a Kisvárda, a Mezőkövesd szurkolói persze ezt biztosan kikérnék maguknak, és ők örülnek, hogy csapatuk nemcsak megkapaszkodott az első osztályban, de a két topcsapat (Fradi és Vidi) mögött már-már ők a dobogóesélyesek.
Ám nagyon hiányoznak az egykori erős vidéki bázisok. A megyeszékhelyek különböző hangulatú történetek mentén, de nagyrészt kikoptak az NB I.-ből. Ha az idei bajnokságból indulunk ki, a megyeszékhelyek közül Miskolc mellett már csak Székesfehérvárnak és Zalaegerszegnek maradt NB I.-es csapata.
Nincs már első osztályú csapata a korábban tényleg csak elvétve hiányzó Győrnek, Debrecennek, Szombathelynek. Már régóta nincs igazi esélye az egykori élvonalbeli "törzsgárda" közül Békéscsabának, Pécsnek, Tatabányának. De messze kerültek az "átutazók", vagyis az olykor az élvonalban is felbukkanó Eger, Salgótarján, Kaposvár, Szolnok, Kecskemét, Szeged. E szempontból rég nem jön szóba Veszprém, illetve az élvonaltól még távolabbi eső Szekszárd (igaz, Tolna megyéből a Paks viszont stabil élvonalbeli csapat lett).
Miskolcot nem lehet elengedni
A diósgyőri foci sikere már csak a fentiek miatt, de a tradíciók okán fontos, ráadásul miután 2019 októberében, az önkormányzati választáson Miskolcon tarolt az ellenzék, beszélgetőpartnereink szerint a kormánypárt új módszerekkel szeretne jelen lenni a város életében.
Ennek is terepe lehet a foci felkarolása, ahogyan az új, gyakorlatilag "elmozdíthatatlan" egyetemi vezetés is.
A Miskolci Egyetem kuratóriumának elnöke tavaly júniusban az a Varga Judit igazságügyminiszter lett, aki ízig-vérig miskolci, itt született, itt járt egyetemre, és aki a remények szerint politikai erejével tud abban segíteni, hogy a környék az egyetem bábáskodásával fejlesztési pénzekhez, K+F forrásokhoz jusson.
Leisztinger Tamás közben a diósgyőri focit ugyan elhagyta, de a környéket egyáltalán nem, az említett egyetemmel például több ipari cége is kialakított együttműködéseket. A DVTK pedig az új tulajdonossal megkezdte a felzárkózást, első ilyen meccsén látványosan nyitott, január 20-án idegenben és utolsóként megverte a bajnok Ferencvárost. | [
"DVTK"
] | [
"Nemzeti Sport",
"Pick Szeged",
"Magyar Birkózó Szövetség",
"Nemzetek Ligája",
"Mezőkövesd Zsóry FC",
"Csabacast Kft.",
"Diósgyőri VTK",
"Puskás Akadémia",
"Arago Green Technologies",
"Köki Terminál",
"Miskolci Egyetem",
"Hotel Griff",
"Mátrametál Kft.",
"DVTK Medical Center",
"Hunguest Hotels"
] |
Mészáros érdekeltségét 1,7 milliárddal támogatja az NGM
A salgótarjáni Wamsler SE háztartástechnikai cég pénteken 1 milliárd 786 millió forint összegű támogatási szerződést kötött a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) - közölte a tulajdonos, az Opus Global Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján pénteken.
A támogatási szerződést az "Intelligens gyártó és innovációs központ létrehozása a Wamsler SE Részvénytársaságnál a hatékonyság és versenyképesség növelése érdekében" nevű projekt megvalósítására írták alá. A Wamsler a mintegy 3 milliárd 572 millió forint összköltségű projekt megvalósításához veszi igénybe a támogatást.
A projekt keretében a Wamsler SE termelési folyamat-reorganizációt hajt végre, gyártócsarnokokat épít és korszerűsíti termelési eszközeit, valamint bővíti kapacitását.
Az Opus Global Nyrt. igazgatósága kedden döntött az ázsiós alaptőke-emelésről és a 3,6 milliárd forintos fejlesztésről. A Wamsler SE 2016-ban 6,95 milliárd forint nettó árbevételt ért el, 347 millió forint veszteség mellett. Az előző évben a nettó árbevétel 6,935 milliárd forint volt, az adózott eredménye 30,78 millió forint volt.
MTI | [
"Wamsler SE",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Opus Global Nyrt."
] | [
"Budapesti Értéktőzsde"
] |
950 millió forintot csoportosít át a Miniszterelnökség az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó '56-os emlékév programhoz, aminek a társelnöke a Figyelőt frissen megvásárló Schmidt Mária. Az MTI szerint az átcsoportosítást azonnal végre kell hajtani, és ebből a pénzből támogatják az '56-os emlékév programjait. Ez azt is jelenti, hogy
kevesebb, mint három héttel karácsony előtt még közel egymilliárd forintot költhet el az '56-os Emlékbizottság úgy, hogy nemsokára 2017-et írunk.
A kétségtelenül rendkívül sikeres '56-os emlékévhez olyan kifejezetten népszerű projektek fűződnek, mint a Magyarország halszagú c. sláger, Dózsa László híres gyerekkori fényképe, vagy egy rakás pénz a Sziget Kft. fesztiváljainak, de úgy összességében elmondható, hogy 2016-ban 1956 egyet jelentett az adófizetők pénzének mértéktelen szétszórásával. A mostani miniszterelnöki döntés értelmében a további 950 millió forint nem csak indokoltnak, de abszolút megérdemeltnek is tűnik az eddig elköltött 13 és fél milliárdhoz képest.
Ugyanebben a határozatban egyébként 60 millió forintot átcsoportosítottak a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének is. | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [
"Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége",
"Sziget Kft."
] |
A szeptemberben elfogadott trafiktörvény alapján állami monopólium lesz a dohánytermékek kiskereskedelme, de csak júliustól kell majd a dohányzóknak megkeresni a hétezer nemzeti színekkel ellátott, "Nemzeti Dohánybolt" feliratú trafik közül a legközelebbit.
A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázat kiírását és a beérkező pályázatok kezelését, valamint a koncessziós szerződések megkötését a miniszter a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. közreműködésével bonyolítja le.
Február közepéig lehetett pályázni a 20 éves koncessziókra, a kormány most döntött, ezen a linken megnézheti, hogy melyik településen kik a szerencsés nyertesek. A dohányboltokból 2000 lakosonként lesz egy, ezekben a dohánytermékeken kívül legfeljebb a Szerencsejáték Zrt. egyes termékei lesznek kaphatók.
Ez azt jelenti, hogy az éves szinten mintegy 500 milliárd forintos magyar dohánypiacon a korábbi körülbelül 40-42 ezer bejáratott, üzletileg többé-kevésbé sikeres egység helyett néhány ezer, zömmel újonnan alakuló, üzleti múlttal nem feltétlenül rendelkező vállalkozás szolgálja majd ki a vevőket, amely a korábbinál kockázatosabb helyzetbe hozza a dohány-nagykereskedőket – emelte ki nemrég az Atradius Hitelbiztosító tanulmánya.
A listán több érdekesség is található, Újfehértón a hét engedélyen ketten osztoznak, Túrkevén ötből hármat, Turán négyből kettőt egy-egy pályázó nyert, azaz döntő befolyásuk lesz a települések dohányellátására. A nevekből úgy tűnik, hogy Esztergom nagy részében is egy család lesz a cigaretta ura, de Győrben vagy Miskolcon ránézésre egy pályázó átlagosan három-négy húsz éves engedélyt vitt. Ha lát még érdekességeket a listán, bátran írja meg gazdasag@mail.index.hu-ra! | [
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt."
] | [
"Szerencsejáték Zrt.",
"Nemzeti Dohánybolt",
"Atradius Hitelbiztosító"
] |
A Magyar Demokrata Fórum lemondásra szólítja fel Szijjártó Pétert, miután a Fidesz szóvivője egy interjúban szabályos korrupciós vallomást tett maga ellen - írta Karsai Péter, az MDF országgyűlési képviselője csütörtöki közleményében.
Karsai Péter szerint a Fidesz politikusa egy internetes lapnak adott interjúban elismerte, autóját 2006 óta egy autóforgalmazó magánvállalat ingyenes juttatásaként használja, amely vállalat a győri kosárlabdacsapat főszponzora.
Szijjártó Péter a Hírszerzőn szerdán megjelent interjúban azt mondta, a győri kosárlabda csapat főszponzora az egyik legnagyobb magyar autóforgalmazó cég, és a klub vezetői, játékosai a főszponzor által bérbeadott és használatba adott autókkal járnak. "Egy fillér közpénzt nem költöttünk autóbérlésre, bár értettem a törekvéseket, hogy összemossák ezt az ügyet a kormány luxusautó-beszerzéseivel" - olvasható.
Az MDF-es politikus szerint "Szijjártó Péter tehát beismerte, hogy nagy értékű gépkocsiját egy magáncégtől kapta ingyenes juttatásként"; ami - mint hozzátette - országgyűlési képviselőnél megengedhetetlen.
"Ez nem más, mint korrupció és adócsalás. Szijjártó Péter cselekedete több ponton is etikátlan, elfogadhatatlan és törvénytelen, hiszen szemben más, nem Fidesz-képviselő állampolgárral, nem fizet adót az autó után, ami felveti az adócsalás gyanúját; az utóbbi hetekben ugyanilyen ügyek miatt az Egyesült Államokban több kormánytag-jelölt is kénytelen volt visszalépni" - tartalmazza a közlemény.
Karsai Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a fideszes politikus az autót nem tüntette fel vagyonbevallásában sem, pedig ez a nagy értékű gépkocsi egyértelműen juttatás.
Az MDF felszólítja a Fideszt, hogy azonnal hozzák nyilvánosságra, mely képviselőik mely vállalatoktól, cégektől kaptak ingyen ajándékautót - írta Karsai Péter. Hozzátette: "az MSZP és a Fidesz sem tud szabadulni a drága autók bűvköréből, hiszen több ponton is elítélendő autóbizniszekben utaznak".
A konzervatív politikus szerint "itt az ideje, hogy Veres János miniszter és Szijjártó Péter egyaránt levonják a megfelelő konzekvenciákat, és tegyék azt, ami egy demokráciában kötelező egy ilyen ügybe belebukott politikus számára: távozzanak".
Győr városának sportigazgatósága korábban cáfolta azt a lapértesülést, hogy egy helyi sportklub az önkormányzati támogatásból autót bérelne Szijjártó Péter Fidesz-szóvivőnek.
A Népszava január végi számában írt arról, hogy a Fidesz szóvivője olyan Audit használ, amelyet az általa elnökölt győri sportklub bérel számára. | [
"Fidesz"
] | [
"Magyar Demokrata Fórum"
] |
Kövér: Politikai rendszerré vált a lopás
Miniszterek is a bíróság elé állhatnak
Kövér László bízik abban, hogy a Fidesz kormányra kerülése után kezdődő elszámoltatások következtében volt miniszterek is bíróság elé állnak majd. A Fidesz országos választmányának elnöke az MTI-nek adott interjújában leszögezte: pártja jelenlegi előnye az MSZP számára már ledolgozhatatlan.
Kifejtette: ha a Fidesz kormányra kerül, mindenképpen el kell számoltatnia az MSZP-t, hiszen az, hogy az ország "ilyen mélységbe zuhant", nem maradhat következmények nélkül.
Rámutatott: a számonkérés ma már nemcsak a Fidesz törzs- és radikális szavazóiban fogalmazódik meg, hanem azokban is, akik korábban a szocialistákra szavaztak. Az emberek ugyanis úgy látják, azért jutott ide az ország, mert "politikai rendszerré vált a lopás". Nem lesz feljelentésügyi államtitkár – szögezte le. "Nem szeretnénk a politikai bosszú látszatát magunkra venni, ezért nem fogunk huszadrangú hivatalnokokkal szemben méltánytalan eljárásokat kezdeményezni, mint az MSZP tette Keller László államtitkársága alatt" – fogalmazott.
Miniszterek a bíróság előtt
Az átadás-átvétel eddig formálisan működő procedúrájának kicsit komolyabban vételéről lesz majd szó; azaz a kormányváltás után a miniszterek, államtitkárok feladata lesz, hogy eldöntsék, kezdeményeznek-e akár büntetőjogi lépéseket az általuk vélelmezett jogsértések ügyében – mondta a fideszes politikus. Arra a kérdésre, szerinte volt miniszterek állnak-e majd bíróság elé, azt válaszolta: "nagyon remélem, ebben bízom".
Az esetleges vizsgálandó ügyek közül példaként a sukorói kaszinó-beruházást említette, amely "a pofátlanságnak az a szintje, amely a legrosszabb álmainkban sem merült fel".
Kövér László reméli, megtalálják a jogi útját annak, miként lehet felelősségre vonni például a volt miniszterelnököt és a pénzügyminisztert azért, mert szerinte egész egyszerűen elcsalták a 2006-os választásokat azzal, hogy a 2005-ös költségvetés adatait nyilvánvalóan tudatosan meghamisították a választási győzelemért. "A cél a jogi útra terelés, a nyilvánosságra hozatal a minimum" – összegezte. Szerinte azért kell a szocialista kormány számonkérését elvégezni, mert a rendszerváltás óta tartó "erkölcstelenség folytonosságát" le kell zárni, hogy 2010-től már ne a múlttal kelljen hadakozni.
A Fidesz esélyt adna az embereknek
Leszögezte: a Fidesz nem ígérheti azt, hogy kormányra kerülésével automatikusan javulni fog az életszínvonal, de a Fidesz és az MSZP kormányzati filozófiája teljes mértékben eltérő: az ellenzéki párt esélyt adna az embereknek arra, hogy a bennük rejlő ambíciót, tudást hasznosítani tudják, ezzel szemben a szocialisták a középréteget "sanyargatják".
Kövér László a Fidesz-kormány első szimbolikus lépésének a politikai osztály önmagán való takarékoskodásának törvénybe foglalását nevezte: a parlament és az önkormányzati képviselő-testületek létszámának, valamint az állam méretének radikális csökkentését kell szerinte végrehajtani. A politikus az elmúlt nyolc év egyik legnagyobb veszteségének a magyar államigazgatás lezüllesztését tartja. Szerinte szétesett a jogalkotás, hiszen ma már gyakorlatilag ki nem hirdetett jogszabályok végrehajtását is elvárják az önkormányzatoktól. "A magyar államigazgatás ilyen mélyen talán Kun Béláék idejében volt" – fogalmazott.
Behozhatatlan előny
A Fidesz választási győzelmét firtató kérdésre Kövér László azt felelte: a párt elért előnye az MSZP számára ledolgozhatatlan, ha "semmilyen rendkívüli tényezőt nem veszünk számításba". Hozzátette, hogy legfeljebb az előny mértéke módosulhat. Hangsúlyozta: a Fidesznek sokkal jobban kell mozgósítani szavazóit mint 2002-ben, amikor ez ügyben nagy hibát követett el.
A választási kampány milyenségét firtató kérdésre a választmány elnöke azt válaszolta: egy vészesen kibontakozó, látens választási koalíciót lát az MSZP és a Jobbik között. Ennek magyarázataként azt mondta, hogy "némely helyen a jobbikosok semmivel sem használnak elegánsabb eszközöket, mint az MSZP-sek, és a közös nevező is megvan: mindketten a Fideszt tekintik közös ellenségnek". Szerint a Fidesznek egy MSZP-vel szembeni negatív kampánnyal nem nagyon kell foglalkozni: "ha az ember kinyitja bármelyik sajtóorgánumot, például a Népszabadságot, annál többet nem kell mondani". Az ellenzéki párt számára az igazán nagy kihívás az lesz, miként tudja a jövőt úgy felrajzolni a kampányban, hogy az ne tartalmazzon túlzó, hiteltelen ígéreteket, de adjon valamilyen perspektívát az embereknek – mondta.
Megtörni az ördögi kört
"Ha nem találjuk meg a módját a társadalomépítésnek, a társadalom önszervező képessége megerősítésének, ha nem tudjuk azt az ördögi kört megtörni, hogy itt csak az állam tud generálni társadalmi folyamatokat, akkor hosszú távra nem érünk el semmit" – fogalmazott Kövér László a Fidesz előtt álló legnagyobb feladatról.
A nemzetbiztonság átalakítási terveivel kapcsolatban a választmányi elnök azt mondta: egyelőre csak elgondolások léteznek a párton belül, a cél az, hogy megpróbálják felülvizsgálni a rendszerváltáskor kialakult struktúrát. Ha a Fidesznek sikerült kétharmados parlamenti többséget szereznie, akkor a párt felelőssége, hogy miként tud ezzel gazdálkodni; ha nem lesz meg a kétharmad, akkor meg kell kísérelni újraindítani az ellenzékkel való megegyezés folyamatát. "Olyan mértékben veszítette el a hitelét, a bizalmat a hivatal, hogy most minimum a Nemzetbiztonsági Hivatalt fenekestül fel kell forgatni", mert már nem képvisel olyan értéket, amit egy radikális átalakítás kockáztatna – mondta az ellenzéki politikus. Ha felkérnék a titkosszolgálatok újbóli felügyeletére, Kövér László elvállalná, hiszen nem lát ennek ellenkezőjére semmilyen okot. Mint mondta, ez nem azt jelenti, hogy jelentkezik erre a feladatra. Kiemelte: ez attól is függ, hogy milyen szerkezetben működik majd a kormány.
(MTI) | [
"MSZP"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
A kormányszóvivő nem mondta el, hogy milyen formában fizette vissza Lázár a pénzt, de azt megjegyezte, hogy a miniszterelnök megbízásából utazott, és ezeknek a találkozónak az a sajátosságuk, hogy nem tartoznak a nyilvánosságra.
Lázár János visszafizette a kétmillió forintos utazási költségtérítését – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő sajtótájékoztatón csütörtökön.
Lázár János azok után döntött úgy, hogy visszafizeti az utazások költségét, miután egy keddi bírósági tárgyaláson részletek derültek ki eddig nagyrészt titokban tartott utazásairól, amelyeken nagy összegű hotelszámlák keletkeztek. A pert az Origo munkatársa indította a Miniszterelnökség ellen, miután a hivatal nem adott részletes tájékoztatást Lázár három utazásáról, amelyeken összesen közel kétmillió forint volt a szállásköltség. A perben az Origo munkatársának a Transparency International antikorrupciós szervezet biztosított jogi képviseletet.
A Miniszterelnökség azt sem árulta el korábban, hogy hányan vettek részt az utakon, a keddi tárgyaláson ugyanakkor kiderült, hogy csupán kétfős delegáció utazott minden alkalommal, tehát Lázár János és egy másik állami tisztviselő osztozott a költségeken.
Egy 2012. november végi háromnapos (tehát vélhetően csak két éjszakát jelentő) angliai utazáson 920 ezer forint volt a szállásköltség, egy tavaly márciusi kétnapos svájci úton 469 ezer forintba, egy tavaly júliusi, szintén kétnapos olaszországi úton pedig 582 ezer forintba került a szállás. Ehhez hasonló nagyságú szállásköltségek még csak megközelítőleg sem szerepeltek más miniszterelnökségi vezetőknél 2012-ben és 2013-ban, pedig többen közülük Lázárral azonos tisztséget viseltek.
Lázár a szerda hajnali közleményében közölte azt is, hogy a “felhasznált kétmillió forintot rögvest az állami költségvetés rendelkezésére bocsátom". Azt nem részletezte, hogy ezt hogyan és miből teszi meg, illetve hogy miért fizeti ki a nem rá eső költségeket is.
Giró-Szász András a csütörtöki sajtótájékoztatón azt is megjegyezte, hogy Lázár János a miniszterelnök megbízásából utazott, és az ország érdekében történtek a találkozók. Hozzátette: ezeknek a találkozóknak az a sajátosságuk, hogy nem tartozik a nyilvánosságra, hogy kikkel és milyen formában találkozott Lázár János.
A Miniszterelnökség elleni perben a bíró a keddi tárgyaláson részítéletet is hozott. Kimondta, hogy a svájci és az olaszországi utazások esetében a Miniszterelnökségnek részletesebb tájékoztatást kell adnia arról, hogy Lázár János mit csinált a kiküldetései során, és válaszolnia kell azokra a kérdésekre is, hogy mely szállodákban szállt meg, illetve hogyan alakult a szállásköltség a hotelek és az utazások bontásában. Ez a döntés első fokon született meg, így nem jogerős. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Transparency International"
] |
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly sokszor utazott a frissen beszerzett új honvédségi repülőgépekkel, és büszkén pózolt mellettük. Azóta viszont a Magyar Honvédség két-két utasszállítójával és luxusrepülőgépével kapcsolatos adatokat letiltották az internetes repülőgépfigyelő oldalakról, így egy ideje nem lehetett tudni, mikor merre járnak. Az Átlátszónak most mégis sikerült megszerezni a repülőgépek összes eddigi útvonalát, amikből kiderül, hogy a honvédség két Airbus A319 és két Dassault Falcon 7x típusú repülője olyan helyeken is járt az elmúlt évben, mint Dubaj, Las Vegas, Málta vagy Panama. Hivatalos tájékoztatást semmit nem adtak ezekről az utakról, és a Honvédelmi Minisztérium az Átlátszó kérdésére sem árulta el, hogy kiket és miért utaztatott egzotikus helyszínekre, kaszinóvárosokba, adóparadicsomokba és népszerű külföldi nyaralóhelyekre a Magyar Légierő közpénzen.
2018. február elején a Magyar Honvédség két Airbus A319-es repülőgépet vásárolt. Simicskó István akkori honvédelmi miniszter már a bemutatójukon is azt hangsúlyozta, hogy
“Ezek a gépek nem kormánygépek. A Magyar Honvédség hadrendjébe kerültek, és a Magyar Honvédség fogja használni őket.“
Hadrendbe állításuk után azonban mégis Orbán Viktor miniszterelnök kezdte rendszeresen használni a hivatalosan katonai csapatszállítónak nevezett honvédségi repülőket. A külföldi látogatásokról fotók és videók jelentek meg Orbán hivatalos Facebook-oldalán és az állami hírügynökségnél: a miniszterelnök 2018 nyarán a 605-ös lajstromjelű Airbussal utazott Izraelbe, Montenegróba, szeptemberben pedig Moszkvába és Salzburgba. A másik, 604-es lajstromjelű honvédségi Airbussal utazott hivatalos látogatásra szeptemberben Kirgizisztánba, novemberben pedig Prágába, Zágrábba, valamint Milánóba egy operaelőadásra.
Szintén tavaly, 2018. augusztus elején a Magyar Honvédség vásárolt egy Dassault Falcon 7X típusú business jetet is, ami a 606-os katonai lajstromjelet kapta. Az azóta bezárt Zoom.hu hírportál 2018 decemberében leleplezte, hogy a honvédség nem egy, hanem két business jetet vett: a második Falcon a HA-LKX polgári lajstromjelet kapta, és a Honvédelmi Minisztérium egyik cége volt a tulajdonosa. Miután a Zoom lebuktatta az eltitkolt repülőt, a Honvédelmi Minisztérium szűkszavú és sértődött közleményben ismerte el a vásárlást. Azt írták, hogy
“A most beszerzett repülőeszköz további moduláris rendszerek beépítési lehetőségével alkalmassá tehető légi vezetési pont kialakítására és működtetésére is. Ilyen képességgel eddig soha nem rendelkezett a haderő."
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly szilveszterkor ezzel a titokban tartott business jettel ment Brazíliába az új, szélsőjobboldali brazil elnök beiktatására, majd idén márciusban Tel-Avivban bukkantak fel a Falconok – ekkor már a második is a friss szürke, honvédségi festéssel.
Utoljára májusban jelent meg hír ezekről a repülőgépekről, amikor a Hvg.hu megírta, hogy a miniszterelnök a 606-os lajstromjelű Falconnal ment Washingtonba Donald Trump amerikai elnökkel találkozni. Ezután azonban a honvédségi gépeket eltüntették a legismertebb repülőgépfigyelő oldalakról (ezek a tulajdonos felszólítására elrejtik egy adott repülő adatait és útvonalait), ezért azóta nem lehetett tudni és az interneten követni, mikor merre jár a két Airbus és a két Falcon.
Ezután már Orbán Facebook-oldalán is egyre ritkábban jelentek meg az utazásairól olyan fényképek, amelyeken – ahogy korábban rendszeresen – büszkén feszített a magyar honvédség valamelyik repülőgépéből kiszállva. Sőt, a miniszterelnök a nyáron látványosan turistáskodva, kétszer is menetrendszerinti, fapados járattal repült, mint a nép egyszerű gyermeke, erről viszont jelentek meg képek.
Közben viszont a honvédségi Airbusok és Falconok sem álltak a hangárban: az általunk megszerzett útvonalak szerint sok más hely mellett Dubajban, Máltán, Panamában és Las Vegasban is feltűntek a magyar légierő gépei.
Megszereztük az eltitkolt repülési útvonalakat
Bár a legismertebb repülőgépfigyelő oldalakról letiltották a Magyar Honvédség repülőgépeit, az interneten létezik egy cenzúrázatlan fóruma is a repülési adatoknak, ahová sok ezer, a földgolyó számos pontján élő önkéntes az interneten keresztül folyamatosan tölti egy olcsó vevőkészülékkel bárhol leolvasható transzponder-jeleket. Ezek a földi vevőkészülék környékén elrepülő légijárművek adatait tartalmazzák.
A repülőgépek mozgását a rajtuk elhelyezett transzponder segítségével lehet nyomon követni. Az eszköz rádiójeleket bocsát ki, amelyeket bizonyos körzeten belül földi antennák képesek leolvasni. A repülők transzpondere által leadott jel mutatja a gép lajstromjelét, pozícióját, repülési magasságát és sebességét is, vagyis a kisugárzott jelek összessége pontos képet ad az általa megtett utakról. Ezeket a Föld számos pontján leolvasott jeleket gyűjtik be a neten keresztül és összesítik pozícióvá és útvonallá a repülőgépfigyelő oldalak.
Nehezítő körülmény a repülőgépek figyelésénél, hogy a transzponder nem automatikusan működik, hanem a pilóta akár ki is tudja kapcsolni, tehát aki titokban akar repülni valahova, az elméletben megteheti. Ráadásul ritkán lakott vagy lakatlan helyeken (pl. sivatag, óceán) jellemzően nincsenek a transzponder-jeleket gyűjtő és beküldő földi megfigyelőállomások, így az is előfordul, hogy egy útnak, vagy annak egy szakaszának akkor sincs nyoma az adatbázisokban, ha a transzponder nem volt kikapcsolva.
Az Átlátszó a tényfeltáró újságírói kutakodást támogató Investigative Dashboard segítségével a repülési adatok állami cenzúráját elutasító ADS-B Exchange önkéntesei által gyűjtött transzponder-adatokat szerezte meg a 2018-ban megvásárolt honvédségi repülőgépek útvonalairól. Mivel az adatnyilvánosság fontos számunkra, a cikkünk elkészítéséhez használt adatokat nyers formában, értelmezés nélkül is közreadjuk itt, hogy bárki elemezhesse azokat:
A “honvédségi csapatszállítók" repült útvonalait tartalmazó adatokat itt lehet letölteni (Google Drive)
Minden kutatót, kutatócsoportot, szerkesztőséget, civil szervezetet arra buzdítunk, hogy ne üljenek az adataikon, hanem tegyék azokat közkinccsé, tegyék ellenőrizhetővé a munkájukat. Különösen akkor, ha ez közpénzből előállt adatokra, adatbázisokra vonatkozik. De akkor is, ha azokért adott esetben fizetni vagy perelni kellett. Az Átlátszó adatkezelési elveiről itt olvashat bővebben.
Airbus 604: Dubaj, Magnyitogorszk, Kanári-szigetek
A 604-es lajstromjelű Airbus 2018-as úticéljai között főként olyan európai városok voltak, mint Belgrád, Köln, Ljubljana, Linköping, Luxemburg, Oslo, Split, Zágráb, Varsó, de járt a gép Tbilisziben, a görög Chios szigetén, és a népszerű spanyol üdülőhelyen, Alicante-ben is.
A 604-es legegzotikusabb útja 2018. november közepén egy kiruccanás volt Dubajba, ami után Bandar Lengeh-ben (Irán) és Khoy-ban (Azerbajdzsán) bukkant fel a repülő.
Az idei évben a 604-es Airbus számos utat tett meg a franciaországi Bordeaux-tól kezdve a litván Kaunas-on át a törökországi Zonguldakig, és feltűnt az oroszországi Magnyitogorszkban is. Május 8-án például Kolozsvárra vitte Orbán Viktort és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest. A miniszterelnök a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tartott migránsozós kampányelőadást a május 26-i Európai Parlamenti választás kapcsán.
A repülő 2019-es útjai közül a legérdekesebb az októberi 10.-13. közötti, 3 napos tartózkodás a népszerű görög üdülőhelyen, Thesszalonikiben. Onnan hazatérve, rövid budapesti pihenő után, október 14-én a 604-es az azerbajdzsáni Qabala városába ment, majd 15-én jött vissza Budapestre.
A kormany.hu tájékoztatása szerint ekkor Orbán Viktor a Türk Tanács VII. csúcstalálkozóján vett részt Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban. A miniszterelnök Facebook-oldalán pedig a látogatásról közzétett, “Keleti partnerség" című albumban szerepel is két olyan fotó, amelyeken felismerhető a honvédségi csapatszállító.
November elején a spanyolországi Albacete-be, majd a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek második legnagyobb tagjára, a turisták körében nagyon népszerű Fuerteventurára ment a 604-es honvédségi csapatszállító, és ott töltött 3 napot. Alig két hete, december elején pedig egy másik kedvelt nyaralóhelyen, a görög Párosz szigetén tűnt fel a gép.
Airbus 605: Dubaj, Kairó, Moszkva
A 605-ös lajstromjelű Airbus 2018. április-június között Magyarországon belül mozgott a Kecskemét-Szolnok-Budapest háromszögben, majd következtek az európai úticélok: például Brüsszel, Bukarest, Köln, Ljubljana, Luxemburg, Oslo, Párizs, Szófia, de volt a repülő Moszkvában és Tbilisziben is.
Idén februárban Isztambulban, Tel-Avivban és Kairóban is járt a 605-ös repülőgép, ami a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közzétett fotók szerint Izraelbe és Egyiptomba Orbán Viktort vitte. Február 19-én a magyar miniszterelnök megbeszélést folytatott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és az Orbán tel-avivi érkezését megörökítő hivatalos fotón látszik mögötte a magyar honvédség jellegzetes festésű szürke repülője.
Február 24-én Orbán Viktor már az egyiptomi Sarm es-Sejkben volt az EU-Arab Liga csúcson, ahol a migrációról beszélt. A kapcsolódó galériában az egyik fotón jól látszik, hogy egy honvédségi Airbus fedélzetén érkezett a helyszínre.
2019 áprilisában Kazahsztánba, és onnan Pekingbe ment a 605-ös Airbus, ami ekkor is a magyar miniszterelnököt fuvarozta. Orbán április 24-én Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel tárgyalt Kazahsztánban, majd továbbutazott Kína fővárosába, ahol Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel folytatott megbeszélést. A kazahsztáni kirándulást megörökítő fotóalbumban az egyik képen jól látszik a honvédségi csapatszállító.
Ennél is érdekesebb azonban, hogy 2019. május elején 3 napot töltött a 605-ös a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek második legnagyobb tagján, a turisták körében nagyon népszerű Fuerteventura szigetén. Ahogy fentebb írtuk, a 604-es gép novemberben töltött 3 napot ugyanitt.
Június 30-án a 605-ös repülő egy másik kedvelt nyaralóhelyre, a spanyolországi Alicante városába ment, és még aznap vissza is jött Budapestre. Majd egy héttel később, július 6-án megint kiment Alicante-ba, ahonnan ismét még aznap haza is jött.
2019. november 19-én pedig Dubajban tűnt fel a 605-ös honvédségi Airbus. Ugyanitt járt 2018 novemberében a másik, 604-es Airbus is.
Falcon 606: Doha, Las Vegas, Panama
A 606-os lajstromjelű Dassault Falcon tavaly járt Brüsszelben, Genfben, Londonban, Münchenben, Nápolyban, Párizsban, valamint a horvátországi Brac szigetén is.
2019-ben a honvédségi business jet egzotikusabb helyszínekre repült:
februárban az Egyesült Arab Emírségek két városában, Dubajban és Abu Dhabiban volt
márciusban (ahogy akkor megírtuk ) Tel-Avivban járt
április közepén Mexikóvárosba és Panamavárosba ment
április 28-tól május 2-ig Las Vegasban volt
május és július közepén, valamint szeptember végén Washingtonba repült
október végén Abu Dhabiban és Dohában bukkant fel
november elején Sanghajban, Tokióban és Moszkvában volt
november végén Máltán, Sevillában és Genfben járt
Falcon 607: Brazília, Tel-Aviv, Torontó
A titokban vett, és először a HA-LKX polgári lajstromjellel repülő, azóta 607-es lajstromot kapott Dassault Falcon első útja Brazíliába vezetett 2018 szilveszterén, amikor Orbán Viktor miniszterelnököt vitte Jair Bolsonaro brazil elnök beiktatására.
Ezután a repülő sokáig Franciaországban volt, majd onnan 2019 márciusában jött vissza Magyarországra, ahonnan még polgári lajstrommal, de már a honvédségi szürkére festve a 606-ossal együtt ment Tel-Avivba.
Április óta az egykori HA-LKX már a 607-es katonai lajstromot használja, és a transzponderadatok szerint a többi géphez hasonlóan rengeteget repül. Többnyire olyan “átlagos" európai helyszíneken volt idén, mint Belgrád, Berlin, Brüsszel, Genf, Párizs, Stockholm, Varsó, Zágráb, de járt ennél különlegesebb helyeken is a titokban vett Falcon.
Április végén 5 napig volt Pekingben, májusban pedig 4 napig Párizsban tartózkodott. Május közepén Washingtonban, majd Tel-Avivban járt, júniusban Kijevben, júliusban pedig két kanadai városban, Torontóban és Vancouverben volt.
Augusztus elején a horvátországi Brac szigetén (ahol a 606-os Falcon is járt már) bukkant fel a 607-es gép, augusztus végén pedig a Korzika szigetén található Bastia városában. November közepén Tokióban, majd Kijevben, a hónap végén pedig Pekingben, Szöulban és Moszkvában járt a repülő, december elején pedig a portugál Beja városába ment.
A Honvédelmi Minisztérium titkolja, kiket reptetett kaszinóvárosokba és adóparadicsomokba
Nagyon valószínű, hogy a honvédségi repülőgépek esetenként kikapcsolt transzponderrel is repülnek, mert több olyan utat is találtunk, amelyeknek nincs nyoma a transzponderadatokban. A 606-os Falcon transzponderjeleit például 2019. április 14. és 18. között csak Magyarországon észlelték, de spotterek lefotózták Máltán április 15-én és április 17-én is.
Cikkünk megjelenése előtt összegyűjtöttük a négy honvédségi repülőgép legérdekesebb útjait, és megkérdeztük a Honvédelmi Minisztériumot, hogy miért mentek ezekre a helyszínekre a repülők, és kiket szállítottak oda. A tárca azonban – szokásához híven – ezúttal sem válaszolt a kérdéseinkre.
Ahogy tavalyi cikksorozatunkban is írtuk, éppen ez a titkolózás a probléma. Az érthető és más országokban is bevett gyakorlat, hogy a miniszterelnök állami tulajdonú repülőgépekkel, például a hadsereg repülőgépeivel utazik hivatalos látogatásokra.
Orbán Viktor repülőútjaival kapcsolatban viszont nagyon sok a titok és a mellébeszélés: a hivatalos látogatásokon kívül magánutakra is használja a hadsereg repülőit és magánkézben lévő luxusjeteket, az pedig egyáltalán nem világos hogy ilyenkor ki fizeti ezeket az utakat.
A honvédség következetesen állítja, hogy a két Airbus és a két Falcon nem kormánygépek, hanem katonai célokra vették őket. Emiatt nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkolják a gépek beszerzési árát és üzemeltetési költségét, nem teszik közzé útvonalaikat. Szerintünk viszont egyértelműen a nyilvánosságra, a számlát álló adófizetőkre tartozik, hogy mennyibe kerülnek a miniszterelnök repülőútjai, hova és miért repked a honvédség repülőgépein és privát jeteken.
A miniszterelnök legalább ötféle különgéppel repült tavaly – titkolják, hogy melyiket ki fizette Magyarország miniszterelnöke számára 2018 a repülés éve volt. Utazott a Mészáros Lőrincék által használt osztrák magángéppel Vidi-meccsre, az OTP magánrepülőjével Berlinbe, a Magyar Honvédség csapatszállítóival számos helyre, és egy titokban vásárolt honvédségi business jettel szilveszterkor Brazíliába.
Erdélyi Katalin — Bátorfy Attila — Bodoky Tamás
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök érkezik Sarm-es-Sejkbe 2019. február 24-én. Mögötte a 605-ös honvédségi Airbus. Balázs
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"ADS-B Exchange",
"Magyar Légierő",
"Türk Tanács",
"Magyar Honvédség",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Investigative Dashboard",
"EU-Arab Liga"
] |
Most került olyan szakaszba a végrehajtás egy sereg, kétezres évek közepe felé bepalizott ügyfélnél, hogy elúszik a kocsijuk, az értéktárgyaik vagy éppenséggel a nyugdíjuk vagy fizetésük jó része. Az ok az, hogy belementek a 2F Iskola számukra kifejezetten hátrányos tanfolyamszerződésébe, amit trükkösen úgy csináltak meg, hogy szinte lehetetlen volt kiugrani belőle kár nélkül. Sokan pedig arra panaszkodnak, hogy az MLM-rendszerben értékesítő cég ügynökei teljesen mást ígértek nekik, csak azt már sehogy sem tudják bizonyítani. Közben pedig Vona Gábor épp ennél a cégnél volt MLM-ügynök 2004-2006 között.
Mi azok vagyunk, akik mindig is voltunk, és azok leszünk, akik most is vagyunk...
Tudják, mi az az MLM? Ha véletlenül nem találkoztak még ilyesmivel, olvassák el alább a keretes szöveget, de dióhéjban az egyik leggyakoribb kritika az ilyen értékesítést választó cégekkel szemben az, hogy nagyon hatékonyan tudnak túlárazott, kamu vagy teljesen felesleges termékeket és szolgáltatásokat rásózni a vevőikre. Viszont például a pártépítésnél sok hasznát vette Vona Gábor, a legismertebb magyar szélsőjobboldali politikus.
Vona Gábor a pártja honlapjára kirakott rövid életrajza alapján 2004-től "oktatásszervező" volt egy nemzetközi nyelviskolánál. De közérthetőbb, ha kimondjuk, hogy az MLM-rendszerrel dolgozó 2F Iskolánál volt két évig magasabb szintű értékesítő ügynök.
Ez azért különösen érdekes, mert a 2F Iskola nem sima MLM-es cég volt, ahol a házmester vagy a régi, sikertelen iskolatársunk tapadt ránk kullancsként, hogy több százezres tanfolyamot, drága életbiztosítást vagy befektetési terméket vetessen velünk. Hanem a 2F nyelviskola, egy olyan botrányos cég, amelyet a hatóság is többször büntetett, végül pedig be is tiltott módszereik miatt. Többen évek óta perben állnak velük, sokaknak pedig épp most úsznak el millióik az MLM-céggel kötött rossz alku miatt.
Monty Python Repülő Cirkusza - részlet
Multi-level marketing A multi-level marketing (MLM) egy piramisrendszerű értékesítési forma, ahol az értékesítő ügynökök ösztönözve vannak arra, hogy további ügynököket szervezzenek be maguk alá, akiknek a jutalékából aztán ők is pénzt kapnak. Emellett direkt értékesítést végeznek, azaz mondjuk nem egy szaküzletből adják el a szolgáltatást, hanem személyesen próbálják az ügynökök rábeszélni reménybeli vásárlókat. Az MLM mára több országban teljesen be van már tiltva, nálunk is komolyan felmerült időről-időre, különösen a befektetési termékeknél, hogy a károk megelőzésének egyetlen módja, ha betiltjuk. Egyebek mellett nemcsak az a baj velük, hogy könnyen lehet velük vegytiszta piramisjátékokat leplezni, hanem, hogy képzetlen ügynökök, gyakran komoly pszichológiai nyomás alatt tartva nagyon hatékonyan tudnak más képzetlen embereknek számukra igen drága és felesleges, vagy akár káros termékeket is eladni. És szinte lehetetlen felügyeleti kontroll alatt tartani az ilyen szóbeli értékesítési beszélgetéseket: ha az ügynökök akár a képzetlenségük miatt, akár szándékosan hazudnak, hogy eladják a portékájukat, azt szinte soha nem fogja tudni bizonyítani az áldozat.
Drága mulatság
A 2F Iskola nyelvi és informatikai felnőttképzést kínált, meglehetősen drágán. Egy féléves nyelvi kurzusért a 15 ezer forintos beiratkozási díj mellé elkértek 260 ezer forintot, de egy "számítógépes műszaki rajzoló és számítógép-használó" tanfolyamért 430 ezret is. A honlapjukra nem tették ki az árakat, és telefonos ügyfélvadászaik se mondhatták el, ezeket csak az ügynökükkel történő személyes értékesítéskor lehetett megtudni.
Az MLM-es értékesítés a volt alkalmazottaik beszámolói és a későbbi perek alapján nem igazán profi, de mondhatni szokványos mederben folyt a cégnél. Először egy címlista alapján anonim számról telefonos operátorok felhívtak embereket, akikből megpróbálták kiszedni, hogy milyen igényük lehet bármiféle nyelvi vagy számítógépes tudásra. A tanfolyamok részleteiről tilos volt bármit is mondani.
Két-három héttel később, amikor az ügyfelek már kevésbé emlékeztek a korábbi puhatolózásra, akkor felhívta őket az MLM-ügynök, hogy személyes találkozóra bírja rá a reménybeli ügyfelet. A szolgáltatás részleteiről és különösen az árakról itt is tilos volt bármit kikotyogni. Az előre leszabályozott sablon alapján történő személyes beszélgetésen először fel kellett kelteni tanfolyamok iránti igényt, a korábban, a telefonos operátoról megtudott információk alapján.
Aztán jött az első trükk, pontosabban egy hazugság arról, hogy most van az utolsó lehetőség beiratkozni a kívánt tanfolyamra, úgyhogy azonnal kell dönteni. Az igazság persze soha nem ez volt, a tanfolyamokat csak a megkötött szerződések alapján kezdték el egyáltalán megszervezni. Olyan esetről is beszámoltak, ahol az ügynök adott kölcsön pénzszűkében lévő beszervezendőnek, csak írja alá szerződést rögtön, ráér megadni pénzt, ha megjön nyugdíj.
Puhítási módszerek A 2F-es ügynököket – egy éppenséggel Vona Gábor által beszervezett munkatársuk beszámolója alapján – egy sor egyéb okosságokra is kitanították, hogy az ügyfelek minél kevésbé tudjanak alaposan végiggondolt döntést hozni. Például, hogy házastársakat ne engedjék egymás mellé ülni, mert akkor könnyebben tudnak jelezni egymásnak, ha valami turpisságot éreznek, vagy hogy mindent az ügyféllel érdemes kimondatni, és akkor inkább érzi hülyének magát, ha mégse akarná a remek ajánlatot megvenni.
Fotó: Vgy Nagyításért kattintson
A legerősebb trükk viszont magában a szerződésben rejlik. Olyan papírt írattak alá az ügyfelekkel, ahol a szerződés megkötésének pillanatától csak 7 napjuk ingyen elállni a megállapodástól. Ez azért durva, mert a tanfolyam sokszor hónapokkal később kezdődött, így mire kiderült, hogy esetleg az anyanyelvi tanár közel sem anyanyelvi vagy épp nem is tud elég jól az adott nyelven, akkor már nem volt mód visszakérni a pénzt.
De rafinált húzás volt például az is, hogy a szerződésben kikötötték: minden vitás kérdésben csak a Szegedi Bíróság az illetékes. Mivel az ország egész területén szedték össze a fogyasztóikat, így még az elszántabb pereskedők is kétszer meggondolhatták, hogy tényleg akarnak-e pár százezer forintért évekig Szegedre rohangálni Budapestről, Gyöngyösről vagy épp Szombathelyről.
Az internet pedig tele van az iskola megkezdése után tapasztalt minőségi és szervezési problémákkal. A legtöbben arra panaszkodnak, hogy megtévesztő ígéretekkel verték át őket, mégse kapnak elismert nyelvvizsgát vagy OKJ-s papírt a tanfolyam elvégzéséért, késtek és átlagon aluliak voltak a tanárok, sehol nem voltak az ígért jogtiszta szoftverek, vagy mondjuk nagyon eltérő szinten voltak a tanulók.
Megkérdeztük Vona Gábort is a dologról, nála autentikusabb alanyt nem is találhattunk volna: a Jobbik elnöke ugyanis telefonos értékesítőként kezdte a cégnél, majd lett belőle az egyik legjobb oktatásszervező, aki mentorként is dolgozott. Új munkatársaknak tanította meg a szakma trükkjeit nagyjából 2004-2006 közt.
2010-ben a szabálytalanságok miatt miatt egy évre be kellett csukni a boltot, de a kétezres évek végére amúgy is leszállóágba kerültek.
Vonától megtudtuk, egyetemistaként egy hirdetés alapján került a céghez telefonos értékesítőnek. Aztán, amikor belejött, személyesen is kijárt a leendő ügyfelekhez, hogy meggyőzze őket a tanfolyamról. Azt nem tudta megtippelni, ez idő alatt hány embert győzött meg a dologról, de az biztos, hogy sokat, mivel később mentorként is foglalkoztatta a cég.
Megkérdeztük, nem érezte-e problémásnak, hogy úgy fűz be embereket a tanfolyamra, hogy tudja: az egyhetes lemondási idő alatt semmi nem fog történni, a tanfolyam csak egy hónappal később kezdődik, így akinek nem tetszik, már megszívta, így is úgy is ki kell fizetnie a több száz ezer forintot.
Én úgy éreztem, tisztességesen végeztem a munkámat
− mondta Vona, de hozzátette, természetesen tudott a szerződés feltételeiről. Az viszont, hogy a cégnek milyen problémás ügyei voltak, nem rá tartozik. Emlékszik ugyan panaszokra, de ilyenek szerinte mindenhol vannak, ő találkozott sok elégedett ügyféllel, akik további tanfolyamokra fizettek be a cégnél. A visszamondásokkal nem neki kellett foglalkoznia.
Nagyon nehéz munkakör volt, nagyon kellett mennie az embernek, folyamatosan. Felőrli az embert egy ilyen munka. Több helyen is dolgoztam értékesítőként, van viszonyítási alapom. Nagy volt a fluktuáció, én is másfél-két évig voltam csak. Egy-két év után mindenki továbbállt
− mondta még a munkáról, amivel egyébként akik keményen dolgoztak, sok embert hoztak, azok szerinte kiemelkedően jól kerestek. Megkérdeztük arról is, hogy a pártépítésben mennyire használta a cégnél szerzett speciális MLM tudást, amire Vona azt mondta, hogy
Biztos hogy hasznát vettem ennek a munkának a politikában.
Vona Gábor érintettségén és a megtévesztés miatt panaszkodó ügyfeleken kívül azért is érdekes még az ügy, mert azoknak most is viszik a behajtók az autóját, nyugdíját, aki nem tudott vagy nem akart százezreket fizetni végül a cégnek. A szerződésben rögzítve volt ugyanis az is, hogy csúszás esetén az iskola óriási, évi 24 százalékos késedelmi kamatot tesz még pénzre, így egy pár száz ezres tanfolyam áránál a csúszás könnyen milliós tartozássá is válhatott.
Sokan már az első óra után vagy a tanfolyam előtt hetekkel - amikor például kiderült, hogy érettségi nélkül mégse kaphatnak OKJ-s papírt - ki akartak volna szállni az egészből, de erre már csak a teljes tanfolyamdíj kifizetése után lett volna lehetőségük. Ilyenkor viszont az iskola peres úton elkezdte végrehajtatni pénzt a 20 napon túl nem fizetőkön.
Nem lehet tudni, hogy pontosan hány végrehajtást kezdeményezett a 2F Iskola. De a Szegedi Járásbíróság Végrehajtói Irodájától, illetve a szintén érintett Császti és Szunics Végrehajtói Irodától annyi információ jutott el hozzánk, hogy temérdek ilyen ügy fut még szerte az országban. Az ügyfelek közben szerződésszegésért és egyebekért perelik az iskolát, az általunk megkérdezett ügyvédek szerint kevés eséllyel.
Fotó: Vgy
Habár magukra nézve tényleg iszonyatosan hátrányos szerződéseket kötöttek az 2F iskola ügyfelei, a szerződés jogszerű, és ők aláírták. Azt pedig nem nagyon lehet bizonyítani, hogy az értékesítéskor miket mondtak még nekik az ügynökök azért, hogy aláírják a papírt.
Persze, minden oké Több olyan panaszos is volt, akik még időben betelefonáltak a 2F Iskolának, hogy lemondják a tanfolyamot, mert kórházba kerültek, mégse fog kijönni a nyugdíjukból vagy bármi egyéb okból. Telefonon elmondták nekik, hogy rendben, akkor lemondták. Csakhogy a szerződés szerint kizárólag írásban lehet lemondani, kizárólag 7-8 napon belül megérkező tértivevényes levélben. Ilyenkor a pórul járt panaszosok ellen ugyanúgy elindult a végrehajtás egy-két hónapon belül.
Fotó: iffnyelviskola.hu
Az iskola ellen a Dél-alföldi Munkaügyi Központ végül a panaszok hatására eljárásba kezdett és 2008-től elkezdték büntetgetni céget, de ettől se működtek szabályosan, ezért 2010-re egy évre be is csukatták velük a boltot teljesen.
Ehhez jöhetett jól egy névváltás, ugyanis 2009-től céget váltottak, a korábbi tulajdonosok és vezetők most a hasonló nevű IFF nyelviskolát üzemeltetik már. Az új cégnek a személyeken és a profilon kívül nincs köze a 2F Iskola Kft.-hez.
Kerestük volna a papíron még működő 2F Iskola Kft.-t is, de a honlapjukon nem csak az áraikat nem tüntették fel, de semmilyen működő elérhetőséget nem találtunk, ahogy a cégadataik között is csak postacím volt megadva.
Ahogy egyébként a tanfolyamaik árai, vizsgaszabályzata és egy sereg egyéb releváns információ sem volt elérhető, noha a fennlévő adatok többsége 2008-ból származott. Az új nevű IFF pedig azóta is fut, Kocsis Máté szerint éppenséggel például "méltán jó hírűen". | [
"2F Iskola"
] | [
"Dél-alföldi Munkaügyi Központ",
"Szegedi Bíróság",
"Szegedi Járásbíróság Végrehajtói Iroda",
"Császti és Szunics Végrehajtói Iroda"
] |
Az eredmények szerint míg a kormánypárti szavazók csupán 2 százaléka jelölte meg a korrupciót, mint a legsúlyosabb problémát Magyarországon, addig az közös ellenzéki szavazók esetében ez az arány 17 százalék, amely így az alacsony fizetések és a magas megélhetési költségek után a harmadik leggyakrabban említett probléma. A bizonytalanok esetében a korrupció az ötödik helyen szerepel, a fizetések mértéke és a megélhetési költségek mellett a korrupciót megelőzi még a nyugdíjak értéke és az egészségügyi ellátás színvonala is.
Pártszimpátia alapján azonban már élesebb különbség a korrupció következményeiről. A véleményének átlagát tekintve az ellenzéki szavazók teljes mértékben egyetértenek azzal, hogy a korrupció mértéke már akkora, ami a gazdaság fejlődését hátráltatja. A bizonytalanok ezzel a megállapítással inkább egyetértenek, a Fidesz-KDNP szavazók azonban inkább nem értenek vele egyet.
Éles eltérés mutatkozik abban is, hogy mennyire jellemzőbb a Fidesz kormányzására a korrupció, mint az azt megelőző időszakokra. A Fidesz szimpatizánsai ugyanakkor inkább egyetértenek azzal, hogy a kormány eredményei ellensúlyozzák a korrupciót.
További meglepő eredmény, hogy a kormány támogatói nem utasítják vissza azt a megállapítást, hogy a Fidesz kvázi állampártként működik. Nem látszik markáns kiállás a Fidesz
szavazóitól azzal a véleménnyel kapcsolatban sem, hogy nem Orbán Viktor, csupán környezete lenne korrupt.
Végül megvizsgálták azt is, hogy mit gondolnak a korrupciós felelősségre vonásról az egyes választói csoportok. Összeségében ebben a tekintetben közelebb állnak a bizonytalanok, valamint az egyes politikai táborok támogatóinak véleményei, noha az "elmúlt évek haszonélvezőinek" elszámoltatásának kapcsán visszafogottabb a Fidesz-KDNP listára szavazók véleménye, de még így is inkább egyetértenek a korrupt vállalkozók felelősségre vonásával.
Az elemzés során az egyes vélemények átlagait nézték meg ötfokozatú skálán a Fidesz-KDNP, az Egységben Magyarországért listákra való szavazási hajlandóság szerint. A bizonytalanok azok a megkérdezettek, akik nem tudtak választ adni arra a kérdésre, hogy melyik listára szavaznának.
Az elemzés alapjául szolgáló adatfelvételt a Závecz Research Institute végezte 2021
novemberében 1200 fő telefonos megkérdezésével. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. | [
"Fidesz"
] | [
"Závecz Research Institute"
] |
Az október 11-i tárgyaláson újra meghallgathatják a könyvszakértőt, mivel a védelem álláspontja szerint a szakértő számszaki hibákat vétett, így szakvéleménye használhatatlan. A vita lényege, hogy a vádbeli időszakban volt-e a politikusnak bármilyen bevétele a képviselői, állami vezetői juttatásán túl. A szakértő szerint nem volt, így a külföldön parkoltatott teljes összeg tisztázatlan eredetű, a vádlott és védője ezzel ellentétes állásponton van. A látszólag számháborúnak tűnő eljárás a költségvetési csalás pontos összegének megállapítása miatt szükséges.
Nagy István ügyvéd, Simon Gábor védője a Magyar Nemzetnek elmondta: álláspontja szerint a vádat képviselő ügyészség nem tudja megmondani, bizonyítani, hogy a vádlotton számon kért összegek mikor keletkeztek.
Az ügyvéd szerint csak akkor volna bizonyítható a költségvetési csalás, ha a vádhatóság pontosan meg tudná határozni, hogy dátumszerűen mikor keletkeztek a külföldi bankszámlákon talált összegek, mert csak így mondható meg, kellett-e adózni utánuk vagy sem.
Az ügyvéd úgy véli, hogy kizárólag akkor van esély az ügy elsőfokú befejezéséhez, ha a szakértő számukra is elfogadható választ ad, ellenkező esetben új szakértőt kívánnak kirendeltetni, aminek következtében biztosan átcsúszik az ítélet jövő évre, amikor már kilencéves lesz az ügy.
A 2014-es választások előtt derült ki, hogy Simon Gábor 2008 és 2012 között képviselői vagyonnyilatkozataiban és adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, valamint az államtitkári tisztségéért kapott bevételeit tüntette fel, miközben Svájcban, majd Ausztriában nyitott bankszámláin nagy összegű devizát helyezett el.
A vádirat lényege szerint Simon Gábor 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A 267 millió forintról Simon azt mondta, azok vállalkozások bevételei, amelyek után nem kell adózni. Ennek ellenére a büntetőeljárás kezdetekor szja és ekho címén befizette az államkincstárba a vádban szereplő 128 millió forintot.
Welsz Tamás szelleme
A szocialista politikus 2014 eleji meggyanúsítása a Központi Nyomozó Főügyészségen tovább bővült a politikai kalandorként ismert Welsz Tamás 2014. márciusi, furcsa öngyilkossága után. Welsz egy rendőrautó hátsó ülésén lett rosszul, azt mondta a rendőröknek, hogy afrikai kígyómérget vett be, majd egy budai mentőállomáson az életét vesztette. Néhai Welsz Tamás hagyatékából mások mellett Simon Gáborra nézve is terhelő dokumentumok kerültek elő. Eszerint Simon édesanyja – Derdák – nevére, Gabriel Derdák néven kiállított hamisított bissau-guineai diplomata-útlevél került elő, amivel Simon vádlott-társa negyvenmillió forintos számlát nyitott egy budapesti pénzintézetben.
Ezért felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is megvádolták a baloldali vezető politikust. Simon vádlott-társa ellen indult büntetőeljárás egyébként már véget ért, a bíróság megrovásban részesítette a férfit, aki részletes – Simonra kedvezőtlen – beismerő vallomást tett.
A volt baloldali politikust nyolcrendbeli hamis magánokirat felhasználásával is terheli a vádirat. Ez utóbbiból három a politikus valótlan tartalmú vagyonnyilatkozata miatt történt, Simon ugyanis a svájci és az osztrák számlákon heverő, több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában, ugyanakkor a külföldi bankokban sajátjaként nyilatkozott róla.
Borítókép: Simon Gábor, az MSZP egykori elnökhelyettese (Fotó: Mirkó István) | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
A Kehi Országimázs Központról szóló, pénteken nyilvánosságra hozott jelentése kifogásolja többek között azt, hogy a teljesítések igazolásához a megkötött szerződésekben az OK nem követelte meg a teljesítés tényleges megtörténtét igazoló dokumentumokat. Emellett több esetben szabálytalanul kötötték meg az alvállakozói keretszerződéseket is. Ráadásul az Országimázs Központ nem készített részletes költségvetést sem.
A Kehi jelentésének teljes szövege
Hétmillióért volt az olimpián az Ezüsthajó
A jelentésből az is kiderül, hogy az OK által mûködése során felhasznált 13 milliárd forint 82 százalékát két vállalkozásnak fizette ki. Bár a jelentés nem említi név szerint a cégeket, de korábban megerősített hírek szerint az Ezüsthajó Kft.-ről és a Happy End Kft.-ről van szó. A két Fidesz-közeli cég összesen 10,5 milliárd forintot kapott, amelyből a megbízásokat teljesíthette. Az Ezüsthajó összesen 502 millióért készített filmeket. A Happy End pedig 10 milliárdot fordíthatott állami ünnepségek szervezésére. A teljesítéseket azonban a legtöbb esetben nem lehet ellenőrizni, így az sem deríthető ki, hogy a cégek pontosan milyen munkát végeztek a pénzért cserébe. A vizsgálat megjegyzi, hogy 2001. augusztus 20-i állami ünnepség megszervezésére és lebonyolítására az Országimázs Központ 3 eseti szerződést kötött a Happy End Kft.-vel, melyre ténylegesen 831 milliót fizettek ki. Ebből 10,7 milliót többletköltség címén. Az ügy érdekessége, hogy az ünnepség szervezése során az előre nem látható költségek között olyan tételek szerepeltek, mint kordonok, kötelek, zászlórúd bérlése, kábelőrzés, pólók a fellépő gyerekeknek. A Kehi a miniszterelnök és a kormány tagjai tevékenységének audiovizuális dokumentálását is megemlíti a vizsgálatban az indokolatlan pénzköltésre példaként. A Kehi által vizsgált időszakban 298 filmet, valamint fotókat készíttettek egy kft.-vel ( bár a vizsgálat itt sem említi név szerint, de a cég korábban megerősített hírek szerint a Fidesz- közelinek tartott Ezüsthajó Kft. volt). Ezekért a munkákért 446 milliót fizettek ki. Ezen felül a keretszerződésben meghatározott készenléti díjként további 36 milliót is kapott a vállalkozás. A szakértői vélemények szerint a szerződések nem rendelkeztek megfelelően a felvételek szerzői jogáról. Ráadásul a filmek elkészültét és átvételét rögzítő teljesítés-igazolások egymondatosak, formálisak. A filmeket a vizsgálat szerint megtekintés nélkül vették át. Ezt bizonyítja az is, hogy az Országimázs Központ 2000-ben 9, soha el nem készült filmért is fizetett. Ennek a pénznek a visszafizetésére - késedelmi kamat nélkül - csak a következő évben került sor. A szakértői vizsgálatra átadott filmek között volt olyan, mely címével ellentétben más felvételeket tartalmazott. A filmek bevételezését, nyilvántartását nem biztosították, leltári felelősséget nem állapítottak meg, leltározást nem végeztek. A Kehi véletlenszerûen 21 film költségvetését szakértőkkel is megvizsgáltatta. E szerint a filmek amatőr szintûek, az utómunkák, egyes produkciós költségek és a nyersanyag költségei túltervezettek, vagy a felszámított munkák ténylegesen nem történtek meg. A szakvélemények szerint a felvételek jóval egyszerûbb felvételi eljárással és eszközökkel, valamint kisebb stábbal és alacsonyabb költségráfordítással is elkészíthetők lettek volna. Ráadásul a szakértők több, rendkívül költséges reklám- és sportfilmet meg sem találtak. Így például a lakásépítés támogatásáról készített 55 másodperces, 39,5 millióért elkészült reklámfilmnek sincs nyoma az archívumban. Meglepő eset az is, hogy a C.S.I.O. lovas díjugrató verseny esetében a szervezés költségeit magára vállalta az Országimázs Központ. A rendezvény költségvetésében 6 millió forint értékben lovas pálya-akadályokat is vettek. Ezek a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságához kerültek a verseny után és máig ott tárolják az akadályokat. Vitatható körülmények között készítették el a Millenniumi Országjáró kiadványt. A kivitelezéssel megbízott cég valószínûleg a tényleges piaci árnál jóval magasabb költségeket számlázott, így többszáz millió forint kár érhette a költségvetést. A kiadvány a Kehi szerint a MeH által alapított, közlönykiadásra szakosodott kft.-vel mindenképpen olcsóbban lett volna előállítható, mint külső cég bevonásával. Összességében a Kehi-vizsgálat szerint az Országimázs Központ gazdálkodása során több esetben megsértették a vagyonkezelésre és a számvitelre vonatkozó törvényi előírásokat, valamint az e törvényeken alapuló egyéb jogszabályok rendelkezéseit. A 2000 februárban alapított és 2002 májusában megszüntetett Országimázs Központot feladata az országkép kialakítása és az állami ünnepségek programjainak megszervezése és lebonyolítása volt. Komáromi Gergely | [
"Happy End Kft.",
"Ezüsthajó",
"Országimázs Központ"
] | [
"Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága",
"Kehi Országimázs Központ"
] |
Beiskolázta vezérigazgató-helyettesét a Magyar Posta Zrt.: Rajnai Attila lapunk értesülése szerint közpénzből fejlesztheti angolnyelv-tudását Nagy-Britanniában. A meg nem erősített hírek szerint eközben vállalata mintegy félezer fős létszámcsökkentésre készül.
"Rajnai Attila gazdasági vezérigazgató-helyettes nyelvi képzése is indokolt volt, ezért nyelvtanfolyamának díját a Magyar Posta finanszírozta a személyzetfejlesztési keretéből" – válaszolta lapunk megkeresésére az állami posta. A hivatalos közlés szerint a szakember tanfolyamára kifizetett összeg csupán elenyésző hányada a társaság összes képzési ráfordításának. Ráadásul a vezérigazgató-helyettes kiadásainak egy részét cége meg sem térítette: az utazási költségeket és szállása díját a vezető maga fizette.
Nyelvtanfolyam helyett munkában
A félreértéseket elkerülendő, a hivatalos közlésből az is kiderül: a posta azzal a megfogalmazással, amely szerint Rajnai Attila "nyelvi képzése is indokolt volt", nem arra akart utalni, hogy a vezérigazgató-helyettes más területeken szintén képzésre szorulna. De az "is" szó nem alapozza meg azt a következtetést sem, hogy más "főpostások" ugyancsak vállalatuk költségére fejlesztik tudásukat a határon túl.
E helyett a megfogalmazással a Magyar Posta csupán arra utalt, hogy a társaság "fontosnak tartja munkatársai indokolt képzését, akik így naprakész tudásukkal hozzájárulnak a szervezet hatékony működéséhez, az ügyfelek magas szintű kiszolgálásához". Más kérdés, hogy a feltehetően a legkevésbé sem olcsó külföldi nyelvtanulás lehetősége mégis a gazdasági vezérigazgató-helyettesnek adatott meg.
Mi több, éppen akkor, amikor a Magyar Posta szakmai irányításában dolgozó vezetők a vállalati gondoskodás erősödése helyett elbocsátásokra számítanak. Ahogy legalábbis lapunkban arról már beszámoltunk, a posta a tulajdonosi elvárások teljesítése érdekében elszánta magát a központi "vízfej" leeresztésére. A megerősítést és a cáfolatot egyaránt nélkülöző hírek szerint a társaság hamarosan 430, a vezérigazgatóságon, illetve a regionális postaközpontokban dolgozó munkatársától válik meg.
Az előreláthatólag a végeken dolgozó kétkezi postások, a kézbesítők, a felvételi ablakok mögött dolgozó ügyfélszolgálati munkatársak közül kevés "áldozatot" szedő intézkedéssorozat a várakozások szerint javítja majd a piacnyitásra készülő vállalat versenyképességét. Ha nem is pontosan úgy, ahogy a gazdasági vezérigazgató-helyettes erősödő nyelvi felkészültsége. | [
"Magyar Posta Zrt."
] | [] |
Darák Péter szolgáltató bíróságokat szeretne, ezért megnyitná a Kúria kapuit a társszakmák előtt. Handó Tünde szerint évtizedek óta vizsgálja a saját pártatlanságát, de eddig nem merült fel kétely.
Az új bírósági vezetők első sajtótájékoztatóján Darák Péter, a Kúria elnöke arról beszélt, hogy az igazgatási hatáskörök leválasztásával több energiát fordíthat majd a jogegység biztosítására. Ennek része lesz a konkrét bírósági ítéletek alkotmányossági vizsgálata is, illetve a folyamatos kapcsolattartás az Alkotmánybírósággal.
Az új főbíró hátránynak nevezte, hogy a Legfelsőbb Bíróság azonos típusú ügyekben párhuzamosan ítélkező tanácsainak ítéletei jogértelmezési problémákat okozhattak, ezért erősebb belső együttműködést és esetleg nagyobb bírói tanácsok felállítását helyezte kilátásba.
A másik fő problémának az ítélkezés színvonalát és a személyi feltételeket nevezte. Darák megfontolná az alsóbb bíróságokon dolgozók és külső szakemberek bevonását, illetve az Ab-hez hasonlóan egy főtanácsadói testület felállítását a Kúrián. Darák a Kúria szakmaiműhely-szerepét is erősítené, ezért erősítené az elméleti és gyakorlati jogászok együttműködését. Ennek keretében folyamatos kapcsolatot alakítana ki az ombudsmanokkal, az ügyvédekkel, az ügyészséggel, a közjegyzői karral is.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke arról beszélt, hogy fő feladatának a Darák által felsorolt törekvések igazgatási hátterének megteremtését tekinti, aminek legfontosabb eleme a bíróságok egyenletes munkateher-elosztása megvalósítása, a súlyos aránytalanságok felszámolása lesz.
A bíróságok munkáját európai mintára keresetlevél-formanyomtatványok bevezetésével szeretné egyszerűsíteni, és a modellváltáshoz a célra elérhető uniós forrásokat is igénybe venné. Handó arról is beszélt, hogy informatikai fejlesztésekkel a jogkereső állampolgárok és a bírók számára is átláthatóbbá tennék az egyes bíróságokon az adott ügytípusokhoz tartozó átlagos erőforrás-szükségleteket, azazhogy mennyi idő, illetve milyen személyi- és tárgyi feltételek szükségesek egy ítélet megszületéséhez.
Ez Handó szerint a későbbiekben az igazságszolgáltatás finanszírozását is átalakítaná: az eddigi bázisalapú, azaz a korábbi évek költségvetéséből kiinduló források helyett a tényleges feladatok elvégzéséhez szükséges összeget venné alapul.
Handó szerint az OBH elnökeként nem marad kontroll nélkül, ugyanis a köztársasági elnök és az Országos Bírói tanács megfoszthatja őt a hivatalától.
Handó Tünde a kérdésre válaszolva kifejtette, hogy bíróvá és bírósági vezetővé választásakor is feltette magának a kérdést, hogy tisztségei összeférhetők-e férje (Szájer József) politikai pozíciójával és fideszes baráti körével, illetve hogy képes lesz-e pártatlan maradni. Mint mondta, sem akkor, és most sem voltak kételyei. "Az elmúlt években, mióta bíró vagyok, senki nem vonta kétségbe a pártatlanságomat."
A szakmai alkalmasságával kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy a Fővárosi Munkaügyi Bíróság (FMB) elnökeként ő is gyakorolt igazgatási jogköröket, és az FMB méretében vetekszik egyik-másik megyei bírósággal. Másrészt munkaügyi bírókként vállalatok, szervezetek ügyeiről döntött, így rengeteg ismeretet szerzett azok működéséről, aminek szintén hasznát veszi majd. | [
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [
"Fővárosi Munkaügyi Bíróság",
"Országos Bírói tanács",
"Legfelsőbb Bíróság"
] |
Az utolsó napon adta le éves beszámolóját a közbeszerzések egyik nagy sztárja, a West Hungária Bau Kft., vagyis a WHB. A cég értékesítésének nettó árbevétele tavaly 50 milliárdról 61 milliárdra nőtt, és bár a nyeresége csökkent, a tulajdonosok így is 1,7 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle. Az állami tenderek állandó szereplőjének és gyakori nyertesének többségi tulajdonosa az ország 45. leggazdagabb embere, Tiborcz István üzlettársa, Paár Attila.
Az e-beszámolóra feltöltött dokumentumok szerint a WHB éves forgalma tavaly 61 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy az értékesítés nettó árbevétele hat év alatt megháromszorozódott, hiszen 2014-ben még csak 20 milliárd forintot tett ki. A cég adózott eredménye, azaz nyeresége ugyanezen időszak alatt 1,4 milliárdról 2018-ra 7,3 milliárdra ugrott, majd tavaly 4,4 milliárd forintra csökkent.
A taggyűlésen hozott határozat szerint a társaság tagjainak a 2019-ben elért nettó 4,4 milliárd forintos haszonból 1,75 milliárd osztalékot fizetnek ki, tekintettel a társaság osztalékpolitikájára, amely szerint:
adózás előtti eredmény * 100 / nettó árbevétel = minimum 6 %.
osztalékfizetés utáni mérleg szerinti eredmény eléri az éves nettó árbevétel 3,5 %-át.
osztalék kizárólag az adózott eredmény 60 %-ig (más esetben 50 %) írható ki.
A cég tavaly 240 dolgozónak összesen 1,2 milliárd forint bért fizetett ki.
A WHB sikereiről az Átlátszó is többször beszámolt.
A biatorbágyi székhelyű építési vállalkozás bevételeinek jelentős részét állami beruházások teszik ki, vagyis tetemes közpénz vándorol a céghez.
A WHB csak idén hat közbeszerzést nyert, míg tavaly 17-et.
Többek között ők építkeznek a Városligetben: mélygarázst építenek 7,6 milliárdért, emellett a dubaji világkiállításra szánt 10,6 milliárdos magyar pavilon felhúzásában is érdekeltek, de érintettek a szegedi és a soproni uszoda kivitelezésében, és benne voltak a vizes vb egyes projektjeiben, valamint a Bozsik stadion építésében is.
Emellett a közelmúltban ők végezték a járványkórház építését Kiskunhalason, de – az Épkar Zrt.-vel konzorciumban – a budai Kútvölgyi Kórház felújításába is ők kezdtek bele. Igaz, a koronavírus miatt karanténkórházzá avanzsált épület borítás nélkül maradt, és úgy áll azóta is.
A WHB építheti fel nettó 2,6 milliárd forintért az Erőmű Beruházási Központját Pakson, és a Pénzügyminisztérium új épületén is ők dolgoznak a Várban a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen. 2017-ben pedig egy 200 milliárdos keretszerződést húztak be a Mészáros-féle ZÁÉV-vel.
200 milliárdos keretmegbízást nyert a WHB és a ZÁÉV állami intézmények energetikai felújítására A Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. tenderére hárman pályáztak, és mindannyiukkal szerződést kötöttek. A négy évre szóló megbízás keretében EU-s pénzből kell energetikai felújítást végezniük különböző állami intézményeken.
A WHB többségi (80%) tulajdonosa Paár Attila, aki korábban az Eliosban megvásárolta Tiborcz István miniszterelnöki vő tulajdonrészét. A Forbes 2019-es összeállítása szerint Paár Attila a 45. leggazdagabb magyar 32,9 milliárd forintos vagyonával.
Címlapkép: A WHB biatorbágyi irodája (forrás: Google maps) | [
"West Hungária Bau Kft."
] | [
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Erőmű Beruházási Központ",
"Épkar Zrt.",
"Google maps",
"Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft."
] |
A cikk a DemNet támogatásával készült el.
A 2000-es évek első évtizedében Kelet-Közép-Európában nagyon divatossá váltak a köz- és magánszféra közötti beruházási megállapodások. Ezek lényegében olyan fejlesztések, amelyeket tipikusan csak az állam szokott megvalósítani, ám a ppp szerződések lehetőséget adtak arra, hogy ne kelljen ezért azonnal fizetni, hanem csak több évtized alatt részletekben, úgynevezett rendelkezésre állási díj fejében.
A konstrukció legnagyobb előnye az volt, hogy így nem kellett hitelt felvenni, és bújtatottan lehetett az államháztartási hiányt emelni. Az utóbbi időszakban azonban szinte minden országban belátták, hogy ez egy nagyon veszélyes beruházási forma, a rendelkezésre állási díjért cserébe az üzemeltetést is vállaló cégek a legtöbb esetben nagyon drágán dolgoztak, és gyakoriak voltak a korrupciós vádak és sejtések is.
A Fidesz 2010-es hatalomra kerülésekor alapos elszámoltatást ígért ppp-fronton. Ebből azonban gyakorlatilag semmi nem lett, továbbra is alig tudunk valamit ezekről a szerződésekről. Korábbi cikkünkben az M5 és M6 autópályák kapcsán mutattuk be, hogy több ezer milliárd forintos veszteség érhette a magyar államot és az adófizetőket az elhibázott szerződések miatt.
A Fidesz sem volt azonban mindig ilyen elutasító a konstrukcióval: a 2009-es választási programjában még az szerepelt, hogy "szabályozott formában a PPP-konstrukciót is alkalmazhatjuk“. Sok ppp szerződést nem is sikerült felbontani, miközben 2011-ben elment közel félmilliárd forint ügyvédi tanácsadásra.
Az autópályás szerződésekről és kifizetésekről viszonylag sok információt sikerült összegyűjtenünk. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi történt a többi hasonló szerződéssel. E-mailben megkerestük az érintett minisztériumokat*Emmi, PM, ITM, hogy számoljanak be, milyen ppp-s szerződéseik vannak, melyeket sikerült kiváltani, milyen károkat okoztak ezek, de nem kaptunk választ.
Összegyűjtöttük ezért a nyilvánosan elérhető adatok alapján, hogy mekkora kiadásokat jelentett az elmúlt években az autópályákon kívüli ppp szerződések kiváltása és a rendelkezésre állási díjak fizetése. Az általunk megismert adatok valószínűleg nem teljesek, mindenesetre ezek a legfőbb kiadások:
a Művészetek Palotájának már évi 11,5 milliárd forint a költsége,
a szombathelyi és a tiszalöki börtön 5,3 milliárd forintba kerül.
A központi költségvetésben azonban a felsőoktatási intézmények fejlesztése, különösen a kollégiumok és új épületek építése nem követhető nyomon. Még ma sincs vége ennek a történetnek: a 2019-es költségvetésben az Emmi számára 2 milliárd forintot különítettek el:
"Az előirányzat biztosítja a forrást a felsőoktatási ágazat legelőnytelenebb és a továbbiakban felsőoktatási célokra nem vagy csak részben hasznosított PPP konstrukcióinak kiváltására, amelynek legfontosabb célja a PPP konstrukciókkal kapcsolatos kötelezettségek megszüntetése vagy csökkentése“.
Ez sok intézménynek jelent kiemelt gondot, de azért akadnak jó példák is: ilyen például a Budapesti Corvinus Egyetem új épülete, amely egyben irodaház is.
A kormány kezdeti lendülete mindenesetre alábbhagyott: 2011-ben még úgy nyilatkozott a kormányzati illetékes, hogy 200 milliárd forint áll rendelkezésre a ppp-s szerződések kiváltására, a fellelhető adatokból viszont az látszik, hogy csak 37 milliárdot költöttek végül erre.
Kevés transzparencia, sok kiadás
Az elérhető adatok alapján az látszik, hogy az évi 100 milliárdnál is többe kerülő ppp-s autópályákhoz képest jóval kisebb terhet jelent a költségvetésnek a többi hasonló projekt, és már csökkennek is ezek a költségek – feltehetően a kivásárlások miatt.
A ppp kiadások a kezdeti emelkedés után 2014-től csökkenni kezdtek, a költségvetési kiadások és a GDP növekedésével pedig még inkább visszaszorult a jelentőségük. 2012-ben minden 333. elköltött forint erre ment el a központi költségvetésből, 2019-ben azonban várhatóan már csak minden 815. (Az alábbi grafikonon a nagyságrendi eltérések miatt vehetők nehezen észre a ppp kiadások, ezek alakulása akkor szembetűnő, ha a "kiadások összesen" szövegre kattintva eltüntetjük azokat az oszlopokat. Újabb kattintással visszahozhatók.)
Természetesen más a helyzet, ha a ppp-autópályák idén 110,5 milliárdos tételét is figyelembe vesszük. Ezzel és az említett 2 milliárdos Emmi-irányzattal is számolva azt kapjuk, hogy idén majdnem kereken
130 milliárd forintot költ az állam a 2010 előtt megkötött ppp szerződésekre.
Pénzügyi bilincs a börtönökre
A fellelhető ppp-s szerződések közül érdemes a büntetés-végrehajtás (bv) számára épült tiszalöki és szombathelyi börtön szerződéseit megvizsgálni. Ezekről a közbeszerzési eljárás eredménye fellelhető, a szerződések azonban nem. Az előbbi szerződését 2004-ben 700 férőhellyel, az utóbbiét 2007-ben 800 férőhellyel ítélte oda az állam. Részleteket csak a BVOP éves pénzügyi beszámolóiban sikerült fellelni.
A szombathelyi projekt nyertese az építőipari kivitelezésben működő ZÁÉV és az ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó Future FM – mindkét cég többmilliárdos árbevételt ér el, és pénzügyi beszámolóikból nem lehet kikövetkeztetni, mennyi jön a börtönbizniszből. A konzorcium tagja még a Mátra Holding Zrt., amelynek a társaságok közül egyedül van telephelye is a börtön címén, ők évi egymilliárd forint körüli árbevételt érnek el. A börtönt még 2011-ben vissza akarta vásárolni a kormány, de minden maradt a régiben.
Ma már Mészáros Lőrinchez tartozik az ZÁÉV, így még az MSZP-SZDSZ korszak ppp-s börtönmegbízása is az első számú NER-vállalkozót gazdagítja.
A tiszalöki börtönt a KÉSZ Közép-európai Építő és Szerelő Kft. építette – ez ma már így nem létezik, ReCons Kft. a neve. Ennek a cégnek már fél évtizede csak néhány tízmillió forint az árbevétele, így biztosan nem ők kapják az évi több milliárd forintot a bv-től. Egy külön projektcégbe szervezték a fegyintézet fenntartását, ez a Szent Adorján Kft. Ennek beszámolója alapján nincsen más tevékenysége, mint a börtön üzemeltetése.
Ahogy az autópályás cégeknél is láttuk, messze a piaci átlag feletti profitot lehet ppp-s szerződéssel elérni: a cég működése óta 22,1 milliárd forint árbevételt ért el, az üzemi eredmény 6,2 milliárd forint (28 százalék) volt, míg az adózott eredmény 1,5 milliárd forint, ami 6,8 százaléknak felel meg a bevételekhez képest.
Kevés olyan jól fizető ingatlanépítési-üzemeltetési projekt van, ami másfél évtizeden át stabilan 6,8 százalékos adózott profitot biztosít a befektetőknek.
A cégnél kérdésünkre elmondták, hogy “...a Szent Adorján Kft. nem csak üzemeltetője, de tulajdonosa is a létesítménynek, így a szolgáltatási díj nem csak az üzemeltetési tevényekségnek az ellenértéke, hanem a létesítmény felépítésének és bérbeadásának költségeit is ellentételezi. Mindezek figyelembe vételével a projekt profitabilitása nem kirívóan magas más, magán megrendelők számára megvalósított ingatlanfejlesztési projektjeinkhez képest."
Azt azonban nem látható a hivatalos adatokból, hogy kinek a zsebébe vándorol ez a profit. A tulajdonosi háló*A Szent Adorján Kft. tulajdonosa 99,5 százalékban a KÉSZ Holding Zrt. Ennek 91,8 százalékos tulajdonosa a UMC-Vagyonkezelő Kft. – ennek pedig 99,3 százalékos tulajdonosa a PRIORI Vagyonkezelő Zrt., aminek pedig már 100 százalékos tulajdonosa az osztrák alapítvány. végén egy az osztrák jogrendben direkt a valós tulajdonosakat elrejtő intézmény, egy magánalapítvány áll – a VITALIS Privatstiftung. Azonban a sajtóban korábban megjelent információk szerint továbbra is Varga Mihály, a KÉSZ-csoport alapítója ennek a tulajdonosa, amit e-mailben is megeresőítettek megkeresésünkre. Mivel a 2010 előtti időszakban is kapott a cégcsoport bőségesen megrendeléseket – inkább a baloldalra sorolták be. Mára azonban fordult a helyzet: még lehetséges fideszes szegedi polgármesterjelöltnek is felmerült a neve.
Attól, hogy egy vállalkozó jól járt, még akár az állam is jól járhatna, megnéztük ezért, hogy a 2010 és 2018 között ppp-börtönökre költött összegek milyen viszonyban vannak a bv-re fordított állami kiadásokkal. Ezekben már a beruházások költségei is benne vannak, az utóbbi években pedig jelentős összegű fejlesztések voltak.
2010 és 2018 között egy férőhely a bv-nél átlagosan évi 3 millió forintba került, ha a költségvetésben szereplő összes kiadási tételt elosztjuk a férőhelyekre. Nem ismert azonban az egyes intézmények telítettség szerinti megbontása, illetve a fogvatartási kategóriák szerint is nagyok a költségkülönbségek, illetve a szombathelyi és tiszalöki intézmény jóval modernebb, mint az országos átlag. Az azonban biztos, hogy saját kivitelezés mellett nem kell külső vállalkozó hasznát fizetni akár évtizedekig. Igaz, a Szent Adorján Kft. szerződése 15 évre szól a szerződés, így 2022-ban kell utoljára fizetni a tiszalöki börtönért.
Cikkünket 2019.08.28-án a KÉSZ-csoporttól érkezett válaszokkal frissítettük.
Cikkünk a Demnet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány támogatásával jött létre azzal a céllal, hogy a probléma a magyar olvasók körében is széles körben ismertté váljon. Civil szervezetek évek óta óva intik a kormányokat a ppp projektek veszélyeivel kapcsolatban, és számos tanulmányban rámutattak már a konstrukció hiányosságaira. Bár nem kizárólagosan, de a konstrukcióval kapcsolatos tapasztalatok negatívak a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. Gyakori jelenség, hogy a kormányok olyan szerződéseket kötnek, melyek alapján a költségeket és a kockázatokat végső soron a társadalomnak kell viselnie, az állam sokszor komoly veszteségeket szenved, az üzemeltető vállalatok viszont jelentős hasznokat zsebelnek be.
Általánosan elterjedt gyakorlat, hogy a ppp szerződések részletei az üzleti titok körébe tartoznak, így rontják az átláthatóságot, növelik a korrupció valószínűségét, és nehezítik a demokratikus elszámoltathatóságot. A kormányok gyakran a költségvetésen kívüli adósságként tartják nyilván a ppp-ket, hogy elodázzák az adósság "elkönyvelését", pedig ezzel nem csökkentik az állam adósságterheit. A ppp-projektek gyakran jelentős mértékben és észszerűtlenül növelik a létrejövő szolgáltatás fogyasztói díjait. A kormányok pedig gyakran gyengítik vagy korlátozzák a szociális és környezetvédelmi jogszabályokat, hogy a ppp-befektetők számára vonzó feltételeket teremtsenek. Az így épülő gátak, autópályák, nagy ültetvények, csővezetékek, valamint az energetikai és közlekedési infrastruktúrák gyakran komoly környezetszennyezéssel járnak, tönkreteszik a természetes élőhelyeket, megsemmisíthetik a természeti erőforrásokat. Előfordul az is, hogy kényszerített kitelepítéshez és elnyomáshoz vezetnek helyi közösségekben.
Közélet börtön Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága művészetek palotája ppp szombathely Tiszalök Olvasson tovább a kategóriában | [
"ZÁÉV",
"Future FM"
] | [
"PRIORI Vagyonkezelő Zrt.",
"VITALIS Privatstiftung",
"UMC-Vagyonkezelő Kft.",
"Mátra Holding Zrt.",
"KÉSZ Közép-európai Építő és Szerelő Kft.",
"KÉSZ Holding Zrt.",
"Demnet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány",
"Szent Adorján Kft.",
"Budapesti Corvinus Egyetem",
"ReCons Kft."
] |
Az ügyészség szerint vesztegetésen kaptak egy vezető beosztású Heves megyei rendőrt, aki felmentést ígért egy vádlottnak A férfi tagadja, hogy ilyet tett volna.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat egymillió forint vesztegetési pénz átvétele közben tetten érte a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának vezetőjét. A férfi előzetes letartóztatását szombaton elrendelte a bíróság - értesült az MTI Hírcentrum.
Az M1 szombati esti Híradója szerint S. Csaba alezredest azzal gyanúsítják, hogy egy csalással vádolt férfinak felajánlotta, az Egri Törvényszéken zajló eljárás ügyészét és bíróját lefizeti egymillió forinttal a felmentése érdekében. Egy diplomata-rendszámos, fehér luxusautóban ült csütörtök este, amikor az M3-as autópálya kerekharaszti benzinkútjánál elfogták.
A rendőr tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el, a gyanúsítás miatt panaszt tett, a letartóztatás ellen pedig fellebbezett. Szolgálati viszonyát az ügy egyelőre nem érinti, a főkapitányság honlapján továbbra is osztályvezetőként szerepel a neve - hangzott el a Híradóban.
A Központi Nyomozó Főügyészség azt is vizsgálja, hogy annak az ügyésznek és bírónak, akire az alezredes az állítólagos vesztegetéskor hivatkozott, van-e bármi köze az ügyhöz. A Híradó úgy tudja, eddig nincs olyan információ, amely arra utalna, hogy tudtak róla, vagy bármilyen közük lenne hozzá. | [
"Egri Törvényszék",
"Heves Megyei Rendőr-főkapitányság"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat",
"MTI Hírcentrum"
] |
A Professzorok Batthyány Körének elnöksége szerint a földterületek zöme nagybirtokosoknak jutott, nem pedig a helyben lakó gazdáknak, családot alapító fiataloknak. Az eredmény alakulását szerintük nagyban befolyásolják a pályázati feltételek és a bírálati módszerek.
"A magyar mezőgazdaság akkor fejlődik egészségesen, ha a családi gazdaságok is fejlődésnek indulnak. Ezt a megállapítást támasztja alá a 2005-ben megjelent Szent István-terv, ezt tükrözi a kormányprogram és a földről szóló, 2010-ben született két törvény is. A családi gazdaságok teszik ugyanis leginkább lehetővé a táj sajátságainak megfelelő, környezetkímélő gazdálkodást, és használják ki a legjobban a falusi munkaerőt, valamint az EU-tól kapott támogatást" - közölte a Professzorok Batthyány Körének elnöksége.
A konzervatív értelmiségieket tömörítő csoport szerint a gazdálkodó családok és nem a tőkés társaságok adják az európai agrármodell és gyakorlat alapját is. "Az elvek a Nemzeti Földalap bérbeadási pályázatai révén válhatnak gyakorlattá. A 2011-ben meghirdetett pályázat 2012-ben megszületett eredménye rácáfol a várt eredményre. A földterület zöme nagybirtokosoknak jutott, nem pedig a helyben lakó gazdáknak, családot alapító fiataloknak. Az eredmény alakulását nagyban befolyásolják a pályázati feltételek és a bírálati módszerek" - közölték.
"A helyben lakás kívánalma könnyen kijátszható volt, és a bírálati kritériumok egy részének puhasága a befolyásos pályázóknak kedvezett. Az állattartás megkövetelése ugyancsak a tőkeerős birtokosoknak adott előnyt. Az állatállomány növelése igen fontos cél, de úgy látszik, hogy a birtokpolitikával egyszerre nehezen érvényesíthető. A nemzeti közép kormánya azzal tudna ígéreteihez visszatérni, ha a Földalap még meglévő földjének bérletét olyan feltételekkel pályáztatná meg, melyek nem okoznak hátrányt a tőkeszegény gazdáknak" - zárul közleményük.
Ángyán József lemondott mezőgazdasági államtitkár a mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottságának március közepi ülésén sajtótudósítások szerint Fejér megyei példákat hozva arról beszélt: sok esetben a településtől távol lakó nagygazdák, nagyüzemek és vállalkozók nyernek a pályázatokon, a helyi gazdálkodóknak pedig semmi sem jut. Ángyán József védhetetlennek, elfogadhatatlannak tartotta bizonyos földpályázatok eredményét, átláthatatlannak a pályázati rendszert, valamint a kormány birtokpolitikai elveinek semmibe vételét rótta fel a döntéshozóknak. Kifogásolta azt is, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által kiírt pályázatokon nem nyilvános a pontozás.
A pályázatokat élesen bírálták az ellenzéki pártok is, ugyanakkor a Vidékfejlesztési Minisztérium múlt heti közleményében úgy fogalmazott: "annak ellenére, hogy soha egyetlen kormány sem hirdetett meg ekkora területet, és soha nem tudtak a családi gazdálkodók ekkora földet bérelni, a pályázat vesztesei, illetve a politikai haszonlesők megpróbálják lejáratni az eljárást."
A minisztérium közlése szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) az idén április végéig 16 ezer hektár haszonbérbe adásáról kötött szerződést összesen 426 pályázóval. Hangsúlyozták: a pályáztatás fő célja a kis és közepes családi vállalkozások, valamint az állattartó gazdálkodások megerősítése, ennek megfelelően a NFA az eljárásnál a helyben lakó, életvitelszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató termelőket hozza helyzetbe, és a haszonbérbe adást állattartáshoz köti. | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Professzorok Batthyány Köre"
] |
Ha nem a Magyar Honvédség katonája, hanem egy állami katonai cég alkalmazottja illesztette a déli határ kerítésoszlopaira a szögesdrótot, akkor a Honvédelmi Minisztérium szerint 10 ezer forintos óradíjnál jobbat el sem lehet képzelni. A tárca közigazgatási államtitkára augusztusban a kerítés kiépítésért felelős munkacsoport vezetőjeként olyan cégnek adott 2 milliárdos megbízást, amelynek félmilliós fizetéssel ő az igazgatótanácsi elnöke. A HM EI úgy nyert a legalacsonyabb árajánlattal, hogy nem volt több ajánlat.
Emlékezetes időszak volt az augusztus és a szeptember: a magyar kormányzat rendkívüli intézkedésekkel és rendkívüli pénzekkel szállt szembe a "bevándorlási nyomással". A miniszterelnök a gyorsaságot tette a legfontosabb szemponttá, ezért az apparátus nem figyelt minden apró részletre. Azóta sem ismert például, ki rendelte el, hogy dupla kerítés épüljön az ország déli határán, és azt sem, hogy a védelmi beruházás során pontosan mire és mennyi pénzt költöttek.
Augusztus elején a Fidesz-frakció szóvivője, Tuzson Bence még azt nyilatkozta, hogy a határzár építésének közvetlen költsége alig lépi majd át a 3 milliárd forintot, nem sokkal később viszont már 11, sőt 20 milliárd forintos keretről is szó esett. Nagy pénzek mentek el a Belügyminisztériumnál és a honvédségnél, de jelenleg csak egyetlen biztos pénzügyi adat áll rendelkezésre: a keretből egy állami tulajdonban lévő cégnek 2 milliárd forintot ítéltek oda.
A Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt., ismertebb nevén a HM EI augusztus 2-án kapta meg a megrendelést, de olyan idők jártak, hogy ezt sem sikerült a szokásos törvényes ügymenetben összehozni.
A kormány július végén rendelte el a magyar–szerb határszakasz átjárhatóságának megszüntetését. A HM EI azonnal neki is állt, hogy a kerítés építéséhez ingyenmunkaerőt toborozzon. A Szegedma.hu tudósítása szerint a cég munkatársai július 30-án, csütörtökön már Csongrád megyében voltak, és olyan közfoglalkoztatottakat kerestek, akiket olyan, képzettséget nem igénylő feladatokra lehet bevetni, mint növényirtás, fakivágás, talajmunka és anyagmozgatás.
Rendkívüli 1.:
Július 30-án még ki sem írták a közbeszerzési pályázatot "az ideiglenes biztonsági határzár előkészületi és egyes építési munkálatainak elvégzése" tárgyában. A HM EI csak három nappal később, augusztus 2-án, vasárnap kapott hivatalos szerződést.
Rendkívüli 2.:
A HM EI bevonása érdekében módosítani kellett a belügyi és honvédelmi közbeszerzések lebonyolítását szabályozó (228/2004. /VII. 30./-as) kormányrendeletet, mert abban nem szerepelt a helyzetre alkalmazható passzus. A módosítást egyetlen nap alatt készítették el, és augusztus 1-jén már hatályba is lépett. A állami honvédelmi cég szerződtetése érdekében csak ezután lehetett felpörgetni a bürokráciát.
Rendkívüli 3.:
A sürgősségre hivatkozva még aznap kiírták a a versenyt kizáró, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást, és meg is küldték a cégnek. A HM EI – borítékolható módon – még aznap megnyerte a tendert, és augusztus 2-án megkötötték az 1,93 milliárd forintról szóló szerződést. A szerződésben az áll, hogy a cég ajánlatát a "legalacsonyabb ellenszolgáltatás szempontja szerint" bírálták el. Ez nem volt nehéz, hiszen nem volt más ajánlattevő.
Rendkívüli 4.:
Magam vezénylek, magam hajtom végre! – mintha a hadseregben használatos legfurcsább parancsot követte volna a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Dankó István minden oldalról benne volt a HM EI megbízásában. Dankó volt a kerítésprojekt végrehajtásáért felelős kormányzati munkacsoport vezetője a Honvédelmi Minisztériumban, valamint ő felügyelte a beszerzést végrehajtó Beszerzési Hivatalt is. De ő volt a versenyeztetés nélkül tendergyőztessé váló HM EI igazgatótanácsának elnöke is. Dankó a céges másodállásáért havi 500 000 forintos díjazásban részesül.
A minisztérium szerint Dankó többoldalú szerepvállalása nem jelentett összeférhetetlenséget, mert "a jogszabályok erre lehetőséget adnak". Hogy hol, arra kérdésünk ellenére nem tért ki a HM sajtóosztálya. A már említett belügyi és honvédelmi közbeszerzések lebonyolítását szabályozó kormányrendeletben ellenben az olvasható, hogy beszerzési eljárás előkészítése, a részvételi, ajánlattételi felhívás, valamint a dokumentáció elkészítése során az ajánlatkérő nevében nem járhat el az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője.
A HM-ben a "legalacsonyabb ár" alapján kiválasztott HM EI szerződésében bruttó 10 795 forintot óradíjjal számoltak a kerítésdrótfonatok kerítésoszlophoz rögzítésért, azaz egy hosszabb munkanapért 100 ezer forintot számlázhattak fejenként.
24 130 forintot ért egy szárzúzóval végzett bozótirtással töltött óra, a gépekkel végzett munkák pedig a 100 ezres óradíjat is túlléphették.
Az azóta menesztett honvédelmi miniszter, Hende Csaba lehet, hogy kihagyta a HM EI-t, de tény, hogy Demeter Márta MSZP-s képviselő parlamenti kérdésére szeptember 4-én adott válaszában – miközben az utolsó benzinmotoros fűkaszáig részletes felsorolást adott arról, hogy a honvédség milyen technikai eszközökkel vesz részt a határzár építésében – egyetlen szóval sem említette a HM EI-t és gépeit.
A HM sajtóosztálya mégis azt írta az Indexnek, hogy a HM EI-n keresztül nem kiszervezték a munkákat. A cég csak azon feladatok elvégzésére vett igénybe alvállalkozókat, melyek határidőre való elvégzésére nem rendelkezett elegendő kapacitással. A minisztériumi válasz szerint hat céggel kötöttek alvállalkozói szerződést összesen mintegy 300 millió forint értékben.
Bonyolult és komplex tetőfedés
A HM EI-nek egyébként nem csupán a menekültválság idején sikerült verseny nélkül közbeszerzéseket nyernie. A cég közel 1,5 milliárd forintos megrendelést kapott éppen a már többször emlegetett 228/2004. (VII. 30.) kormányrendeletre hivatkozva úgy, hogy a minisztérium által kért munkák "komplexitása és bonyolultsága" miatt mentesítették a verseny alól. Minősült már túl bonyolult és komplex feladatnak tetőfedés, épületkarbantartás és lőtérfelújítás is. Ezekben az esetekben mindig a legalacsonyabb árajánlattal nyert a cég, versenytárs nélkül.
Néhány éve egy 1,18 milliárdos megrendeléssel előre nem tervezhető ingatlankarbantartási feladatokkal bízták meg a céget, majd pedig tetőszigetelési munkákra fizettek ki nettó 218 milliót. A szerződésekben gondosan kihúzták az indokolásnak fenntartott sort, de az utóbbi esetben még azt is megengedték, hogy a cég 199 millióért továbbadhassa a munkát tetszőleges harmadik félnek. | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"HM EI"
] | [
"Beszerzési Hivatal",
"Magyar Honvédség",
"Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt."
] |
Egy csütörtöki módosítással a kormány bevette a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek közé azt az infrastruktúrafejlesztést is, ami a kínai CATL betelepülését készíti elő a debreceni Déli Gazdasági Övezetben. A kínai cég, ami a világ legnagyobb akkumulátorgyártója itt létre második európai üzemét mintegy 3000 milliárd forint értékben. A mostb megjelent határozat szerint a beruházáshoz a magyar kormány 2026-ig nettó 87,7 milliárd forinttal támogatja a beruházást.
Ebből a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. 45 milliárdot kap az átviteli hálózati fejlesztések megépítéséhez;
a Mészáros Lőrinc céguniverzumába tartozó OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. 16,6 milliárdot kap hálózati fejlesztések megépítéséhez;
a MVM Démász Áramhálózati Kft.-nek 1,7 milliárd jut hasonló feladatokra.
Debrecennek 24,4 milliárdot biztosítanak az önkormányzat által fizetendő teljesítményarányos csatlakozási díj, területszerzés és előkészítés, valamint projektkoordináció költségeinek megfizetéséhez. (Ebből 3,9 milliárd visszatérítendő támogatás.) | [
"OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt."
] | [
"MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.",
"Déli Gazdasági Övezet",
"MVM Démász Áramhálózati Kft."
] |
Eldőlt: három évig nem indulhat közbeszerzési tendereken a Közgép, mert valótlanságokat állított a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő kivitelezői munkálataira kiírt pályázatában.
A pályázatot azért dobta vissza a kiíró Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt., mert a Közgép hamis adatokat tüntetett fel benne.
Mint azt lapunk megírta, nem volt egyértelmű, például a pontatlan fordítás miatt, hogy kavicsszórásban vagy kőszórásban jeleskedik-e a bolgár alvállalkozó. De nem stimmelt a zárt hajórészek mérete – tíz négyzetméterrel kisebbek a hajók zárt fedélzetei az előírtnál –, sem az alvállalkozó referenciája. A Közgép a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult jogorvoslatért, az azonban igencsak szőrösszívű volt Simicska Lajos cégével, rendben találta a kizárást.
A közelmúltig a Közgép építette z ország csaknem teljes infrastruktúráját
Az ajánlatkérő ezzel a legolcsóbb ajánlatot sorolta ki, a munkákat 218 millió forinttal drágábban, 6,89 milliárd forintért végzi majd el az A-Híd, valamint a Swietelsky Vasúttechnika Kft. kettőse, amelyet Mészáros Lőrinc cége is erősít, biztos, ami biztos.
Az ügy persze jóval súlyosabb annál, hogy Simicskáék nem építenek meg egy kikötőt. A hároméves eltiltással ugyanis ennél jóval kövérebb megbízásoktól is eleshet a cég, amely a kormány pixiséből kiesve, újabban kerékpárutak építésére is pályázik, csak hogy összejöjjön valami. A Közgéptől lapunknak nem kívántak nyilatkozni. | [
"Közgép"
] | [
"Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Swietelsky Vasúttechnika Kft.",
"Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság",
"Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt."
] |
Egy adatigénylésünket követően az állami infokommunikációs cég feltette a honlapjára, hogy milyen szerződéseket kötött az elmúlt másfél évben.
A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) így ír magáról:
“Legnagyobb megrendelőink államigazgatási szervek és országos hatáskörű intézmények, de gazdálkodó szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek is igénybe veszik egyes szolgáltatásainkat. Cégünk tevékenysége során a legmodernebb infokommunikációs technológiák alkalmazásával támogatja a hazai közszférát, hogy az minél könnyebben megfelelhessen az innovációs kihívásoknak."
Június közepén döbbenten észleltük, hogy egy nagyon fontos innovációs kihívásnak nem sikerült eleget tennie az állami cégnek. A NISZ honlapján ugyanis egy hónappal ezelőtt nem voltak elérhetőek az általa kötött szerződések adatai.
Ez azért baj, mert
nem tudni, mire költi a cég a közpénzt
törvénysértő
A 2011 óta hatályban lévő Infotörvény világosan leírja, hogy “Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő felek neve, a szerződés értéke, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartama, valamint az említett adatok változásai, a védelmi és biztonsági célú beszerzések adatai és a minősített adatok, továbbá a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzések és az azok eredményeként kötött szerződések adatai kivételével" kötelezően közzéteendő közérdekű adatok.
Ez azt jelenti, hogy a nettó 5 millió forintot elérő szerződések adatait az adatkezelőknek “internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és -torzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen kell hozzáférhetővé tenni".
Ehhez képest pont az állami infokommunikációs cég honlapján nem találtunk ilyesmit.
Azonnal beadtunk egy adatigénylést, amiben a tavaly kötött szerződések adatait kértük ki. A válaszadási határidő utolsó, tizenötödik napján a NISZ az Infotörvényre és az adatok nagy számára hivatkozva meghosszabbította a határidőt további 15 nappal. Majd július 13-án megírták, hogy a kért lista fent van a honlapjukon.
És tényleg ott van! Ráadásul 2018 első féléve is, nagyon örülünk.
Egy hónapba telt, de sikerült.
Az eset egyébként nem egyedi, korábban a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Belügyminisztérium is egy-egy adatigénylésünket követően tett közzé a honlapján közadatokat.
Címlapkép: nisz.hu | [
"Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt."
] | [
"Nemzetstratégiai Kutatóintézet"
] |
Az Átlátszó által látott szerződések szerint a kormánypárti propagandának beszélő fejeket és mindenügyi szakértést szállító, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. által működtetett Alapjogokért Központ az elmúlt néhány évben közel egymilliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával. Van, hogy a támogatásért cserébe az Alapjogokért Központot működtető cég elvileg semmilyen ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles, néhány kétes színvonalon megvalósított projekt pedig arra utal, hogy ezek csak az egyre jobban kereső beszélő fejek etetésére szolgáló támogatás lepapírozását szolgálták: 2015 és 2019 között az egy munkavállalóra jutó átlagos bérköltség havi 790 ezer forintról 2 millió 70 ezer forintra emelkedett.
Ha az ember bekapcsolja a folyamatosan híradójellegű műsorokat közvetítő királyi tévét, különös jelenségre figyelhet fel: a világ legváltozatosabb eseményeit ugyanaz a néhány tucatnyi arc kommentálja szakértőként. A beszélő fejeket futószalagon szállító szervezetek között eminens az Alapjogokért Központ, önmeghatározása szerint egy jogi elemző- és kutatóintézet.
Vegyük példának az M1 Unió27 nevű, elvileg európai ügyekről szóló hírháttér-műsorának egyik frissebb adását. A húszperces adásidő alatt áttekintett négy téma mindegyikéhez hozzászól egy logózott spanyolfal előtt álldogáló figura, akit úgy mutatnak be: Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője.
Kovács egyaránt kommentálja a következő témák mindegyikét:
"egyre többen bírálják az Európai Unió vakcinabeszerzését"
"rohamosan terjed a koronavírus brit mutációja"
"több százmillió forintnyi támogatást adott Soros György civil szervezeteknek"
"hatalmas kudarcnak tartják az uniós főképviselő moszkvai látogatását".
A nézőben több kérdés is felmerülhet. Milyen projektet vezet Kovács, és ezt miért nem írják ki a képernyőre? Mi a szakterülete? Hogy lehet, hogy mindegyik, a híradóban aktuális témát kutatja éppen? Ha ennyi mindenen dolgozik, hogyan marad ideje a tévében parádézni? És egyáltalán, a műsorszerkesztő miért egy jogi kutatóintézet emberét kereste meg egy olyan híradóhoz, ami leginkább egészségügyi kérdések körül forgott?
A felmerülő dilemmákra a leglogikusabb válasz: az illetőnek elsősorban nem kutatás a feladata, hanem az, hogy okoskodjon a tévében.
Tavaly szivárgott ki egy hangfelvétel, amin a köztévé egyik vezetője egy eligazításon arról beszélt a kollégáknak, hogy baráti beszélő fejek behívásával manipulálni kell a látszólag kiegyensúlyozott tájékoztatást. Ha egy riportalany nem a megfelelő üzenetet mondja, akkor "megkérdezzük [például] a Szánthó Miklóst, aki meg odabassza, hogy egyébként ez mit jelent, és akkor el is mondtuk korrektül azt az adott szituációt, de le is egyszerűsítettük a népeknek, hogy na, akkor ezt azért kell így vagy úgy értelmezni".
Szánthó Miklós nem más, mint az Alapjogokért Központot üzemeltető cég, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. (JI) alapító-tulajdonosa. Hogy mennyire összenő az Alapjogokért Központ működési területe az állami és kormányközeli propaganda működésével, jól mutatja, hogy a kormánypárti médiaholding (KESMA) kuratóriumi elnökének 2019-ben szintén Szánthót nevezték ki.
925 millió a tévéokosoknak
Az Átlátszó által megismert szerződések, pénzügyi beszámolók és egyéb iratok egy további, még fontosabb, egészen a kormányhoz vezető kapcsolati szálra mutatnak rá:
Az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. csak az elmúlt három évben legalább 925 millió forintot kapott a Batthyány Lajos Alapítványtól. Ezek a pénzek eredetileg jellemzően a Miniszterelnöki Kabinetirodától, vagyis közpénzeket költő kormányszervtől érkeztek a BLA-hoz.
Nem tűnik véletlennek, hogy éppen a kormány kommunikációval foglalkozó szervezeti egységétől indulnak a tévéokosokhoz érkező pénzek. Ugyanakkor a BLA szerepe ki is merül a pénzek továbbosztásában, a legutóbbi beszámolóból legalábbis az látszik, hogy többmilliárd forintos központi költségvetési támogatáson túl gyakorlatilag semmi bevétele nincs a szervezetnek.
A pénzadományokkal kapcsolatos iratokat a Miniszterelnöki Kabinetiroda budai, Iskola utcai épületében őrzik. Az Átlátszó a kérdésben benyújtott közérdekű adatigénylése tette lehetővé, hogy a dokumentumokat az épületben megnézhettük és kijegyzetelhettük. Fotót azonban nem készíthettünk az iratokról. Azok lényegét ebben a cikkben – jegyzeteink alapján – rekonstruáljuk, és különböző módokon nyilvánosan hozzáférhető céges, pénzügyi, alapítványi iratok tartalmával egészítjük ki.
Szervezethatározó
Cikkünkben több szervezet és személy neve szerepel. Noha a látható részletek összetett képet rajzolnak ki, a mögöttük álló történet nagyon is egyértelmű: a pénzek jellemzően a Rogán Antalhoz tartozó Miniszterelnöki Kabinetirodából indultak eredetileg, és a Batthyány Lajos Alapítvány csatornázta őket tovább az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-nek.
A szöveg könnyű megértését a most következő személy- és szervezethatározóval segítjük.
Alapjogokért Központ (AK) úgy is mint Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. (JI): A nyilvánosságban az Alapjogokért Központ néven szerepel a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. "Alapjogokért Központ" nevű cég vagy alapítvány nem létezik, és nem tudunk arról, hogy a nonprofit Kft., az ezt a nevet viselő szervezet úgymond elemzőintézeti tevékenységen túl bármi mást csinálna. Az Alapjogokért Központ és a Jogállam és Igazság közé ezért nyugodtan egyenlőségjelet tehetünk. A Kft. alapító tulajdonosa a jogász Szánthó Miklós, aki a Fidesz-szövetséges, KESMA nevű médiaholding-alapítvány kuratóriumi elnöke is egyben. A szintén jogász Kovács István az AK stratégiai igazgatója, egyszersmind a Megafon Központ Nonprofit Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A tévés példánkban szereplő közgazdász Kovács Attila pedig az Alapjogokért Központ projektvezetője.
A nyilvánosságban az Alapjogokért Központ néven szerepel a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. "Alapjogokért Központ" nevű cég vagy alapítvány nem létezik, és nem tudunk arról, hogy a nonprofit Kft., az ezt a nevet viselő szervezet úgymond elemzőintézeti tevékenységen túl bármi mást csinálna. Az Alapjogokért Központ és a Jogállam és Igazság közé ezért nyugodtan egyenlőségjelet tehetünk. A Kft. alapító tulajdonosa a jogász Szánthó Miklós, aki a Fidesz-szövetséges, KESMA nevű médiaholding-alapítvány kuratóriumi elnöke is egyben. A szintén jogász Kovács István az AK stratégiai igazgatója, egyszersmind a Megafon Központ Nonprofit Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A tévés példánkban szereplő közgazdász Kovács Attila pedig az Alapjogokért Központ projektvezetője. Batthyány Lajos Alapítvány (BLA): A korábban magánjellegű kezdeményezésből tavaly év végén csinált az országgyűlési fideszes többség úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványt. A nagy kérdés, hogy a megelőző időszakban a szervezeten átcsatornázott költségvetési forintok mennyiben veszítették el közpénzjellegüket. Az alapítványt eredetileg Antall József felhívására hozták létre még 1991-ben. 2010-ben már a Fidesz képében kormányhatalomra jutó jobboldali erők új életet és sok-sok pénzt leheltek bele. Az iratokból úgy tűnik, hogy az alapítvány elsősorban nem maga költi el a pénzeket, hanem továbbutalja azokat másoknak: a maradó összeg aránya egyre nő, de a 2019-es, legutolsó ismert állapot szerint is csak 12 százalék körüli.
A korábban magánjellegű kezdeményezésből tavaly év végén csinált az országgyűlési fideszes többség úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványt. A nagy kérdés, hogy a megelőző időszakban a szervezeten átcsatornázott költségvetési forintok mennyiben veszítették el közpénzjellegüket. Az alapítványt eredetileg Antall József felhívására hozták létre még 1991-ben. 2010-ben már a Fidesz képében kormányhatalomra jutó jobboldali erők új életet és sok-sok pénzt leheltek bele. Az iratokból úgy tűnik, hogy az alapítvány elsősorban nem maga költi el a pénzeket, hanem továbbutalja azokat másoknak: a maradó összeg aránya egyre nő, de a 2019-es, legutolsó ismert állapot szerint is csak 12 százalék körüli. A BLA-t korábban a Fidesz pártalapítványa is pénzelte, most már direkt közpénzekből jönnek az egyre magasabb utalások: 2016 óta összesen 10 milliárd forint feletti összeget kaptak a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Amióta a nagy pénzek megindultak, az alapítvány környékén elkezdtek feltünedezni a Habony Árpád- és Tombor András- féle vonal emberei. A közvagyonkezelői státusz megszerzése óta ez a névsor is változik, de ma is Dezső Tamás történész, a Habony-féle Századvég és a Tombor-féle MCC szerelemgyerekének számító Migrációkutató Intézet vezetője a kuratóriumi elnök.
Dezső Tamás Miniszterelnöki Kabinetiroda (MK) : A fideszes Rogán Antal vezette kormányzati intézmény egyfajta fordítókorong Orbán Viktor miniszterelnök és a központosított kormányzati kommunikácó között. A szervezeti ábrán legalábbis túltengenek az ilyesmi jellegű egységek. Rogán alatt működnek olyan pénzosztó monstrumok is, mint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. és a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. Rogánéknak köszönheti az ország a tavalyi adatok szerint mindeddig 93 milliárd közforintba kerülő plakátkampányokat is; ennek a műfajanak a kék hátterű, Soros György arcképével diszített óriásplakát a klasszikusa. Így még a hivatalosan felvállalt funkciói szerint is találó az intézmény "propagandaminisztérium" csúfneve. A kabinetminiszterről úgy tartják, régóta jó a kapcsolata Habony Árpáddal, a kormánykommunikáció Raszputyinjával. Rogán személyesen is láthatóan közel áll több sajtótermékhez — új feleségének földvásárlási ügyét követően a bulvárlap Blikk a menyecskét méltatta, a kormánypárti Magyar Nemzet pedig az ügyet mosdatta.
Ezt találtuk az iratokban
Egy az MK és a BLA közötti 2018-as, összesen 383,65 millió forintról szóló támogatási szerződés elszámolása szerint a JI a teljes összegből 123,65 millió forintot kap.
A pénzt továbbpasszoló BLA és a JI között 2018. szeptemberében megkötött támogatási szerződésben előzményként a következő szerepel: "A Kft. kérelme, ill. az alapítvány igazgatótanácsa 2016.11.21. napján kelt döntése alapján 2016.11.21.-én létrejött támogatási szerződés keretében" korábban már egy 2016-2017 közötti, 8 hónapos időszakra, majd egy 2017-2018 közötti, 12 hónapos időszakra a BLA a JI kutatási tevékenységéhez, illetve az ehhez szükséges humánerőforrás-fejlesztéshez nyújtott támogatást. "A Kft. folytatja a korábban megkezdett kutatómunkáját, melynek fókuszpontjában demokratikus képviseleti kormányzás, illetve az európai egységre vonatkozó kihívások állnak".
A 2018-ban odaadott újabb 123,65 millió forint "kizárólag 2018 július 1. és december közötti megbízási díjak, munkadíjak, egyéb személyi juttatások, ezekre rakódó közterhek, továbbá infrastrukturális működés finanszírozására" költhető. A szerződésben külön szerepel, hogy a "támogatás célja a Támogatott (...) tevékenységének finanszírozása (...) cserébe Támogatott ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles".
Egy 2019-es, az MK és a BLA közötti "támogatói okirat 2. számú módosítása" címet viselő iratban az olvasható, hogy a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. a támogatás "végső kedvezményezettei" közé tartozik. A JI eszerint abban az évben 183 millió forintot kapott a "szuverenitás, kiemelten a digitális szuverenitás politikai és jogi vonatkozásainak kutatására".
Az MK-tól kaptunk egy listát, amin a BLA 2018-2020 közötti támogatásai szerepelnek. Itt még két címen olvasható a Jogállam és Igazságnak 2019. évben juttatott összeg.
500 millió forintot kapott az Alapjogokért Központot működtető cég "elemzői és kutatási tevékenység, jogi projektek, rendezvények, működés, tehetséggondozás" címén. 116 millió forint támogatást kaptak "10 éves a nemzeti kormányzás — a II., a III. és a IV. Orbán-kormány működésének kutatása, értékelése, elemzése" címén.
További 2,4 millió forintot kaptak "a liberális demokráciák koncepciójának, politikatörténeti előzményeinek, átalakulásának, azt ezt övező vitáknak illetve a társadalomra gyakorolt hatásainak kutatása, továbbá a »posztmodern urbanizáció« politikai-társadalmi körülményeinek vizsgálata" címén.
A végösszeg egymilliárd fölött lehet
Ezeknek az általunk megismert dokumentumoknak a mérlege az, hogy a BLA összesen legalább 925,05 millió forintot adott az Alapjogokért Központnak 2018-2020 között. Ebből az összegből 801,4 millió forint esik a 2019-es évre, 123,65 millió forint pedig 2018-ra. Biztos, hogy a végösszeg ennél magasabb, ugyanis a 2016-2018 közötti további támogatás tényéről tudomásunk van az egyik iratból, ugyanakkor az összeget nem ismerjük.
Induljunk ki abból, hogy a 2018-as ismert, 123,65 millió forintos összeg 6 hónapra szól. Ezen kívül további 20 hónapnyi támogatásról van tudomásunk. Az ismeretlen összeg tehát valószínűleg több százmilliós, a BLA-tól a Jogállam és Igazságnak átadott pénzek végösszege pedig így jóval egymilliárd forint felett lehet.
Nehezen kétséges, hogy a BLA szerepe nem más, mint hogy pufferként szolgáljon az MK által küldött pénzek és a végső címzettek között. Több általunk megismert, a Miniszterelnöki Kabinetiroda által őrzött iratban szerepel ugyanis a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. megnevezése, például végső kedvezményezettként is; így Rogánéknak minimum tudniuk kell, hogy hova megy a pénz.
De a legvalószínűbb, hogy a hálót eleve a Kabinetirodából szövik. Valamiféle suskus csak kell, hogy legyen, hiszen enélkül kevéssé érthető, hogy miért kezdik el az alapítványból önteni Szánthóékra a százmilliókat, amikor azok egy sehol meg nem hirdetett pénzosztásra jelentkeznek. Mi a bonyolításnak, a BLA szerepeltetésének az értelme? Feltehetően az, hogy a kétségtelenül közpénzeket osztó Miniszterelnöki Kabinetirodán ne lehessen számonkérni az adóforintok elpazarlását.
Kérdéses értékű teljesítés
A "10 éves a nemzeti kormányzás — a II., a III. és a IV. Orbán-kormány működésének kutatása, értékelése, elemzése" címen kapott 116 millió forintos támogatás eredményét online is meg lehet nézni, a projekt ugyanis külön domaint kapott az ujkorszak.alapjogokert.hu webcím alatt.
Itt négy dolog látható:
1 darab MTI-hírekből összerakott, idővonalas történeti áttekintés olyan pontokkal, mint 2018: "A balliberális ellenzék részévé válik a Jobbik is"
3 darab, nyúlfarknyi, esettanulmánynak nevezett szöveg, például arról, hogy "Bevándorlás: Magyarországnak volt igaza"
összesen 9 darab hír, ami egyrészt a projektet népszerűsítő, kisszámú médiamegjelenésről tudósít, illetve a projekt részeként — konzervanyagok összevágásával — készült dicsőségvideókat posztolja. A videók nézettsége szánalmasan alacsony: a legtöbben, 1021-en a nemzetpolitikáról szóló kisvideót nézték meg, a gazdaságpolitikáról szóló képsor számlálója pedig alig 94-en áll
7 darab, egyenként néhány tucat oldalas, elemzésnek nevezett dokumentum. A szövegek nagyjából egy közepes egyetemi dolgozat színvonalán mesélik el, hogy mi történt a magyar politikában 2010 óta.
Egészen biztos, hogy a honlapon látható végeredmény valós értéke nem 116 millió közforint.
Sokatmondó, hogy az egyik már idézett szerződésben szerepel, hogy
a pénzért cserébe az Alapjogokért Központot működtető cég "semmilyen ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles".
Egy másik iratban az szerepel, hogy a támogatás célja a Jogállam és Igazság "humánerőforrás-fejlesztése", ami azt jelenti, hogy a pénzek nem valamilyen konkrét tevékenység elvégzésére szolgálnak, hanem arra vannak, hogy abból az Alapjogokért Központ további embereket tudjon felvenni.
Éppen ez lehet az értelme annak, hogy a BLA-t beillesztették a pénzosztási struktúrába: elhomályosítani, hogy közpénznek számítanak-e az alapítvány által továbbosztott összegek. Az ugyanis nehezen cáfolható, hogy az Alapjogokért Központ legfontosabb funkciója, hogy a médiában támogassa Orbán Viktor pártját és kormányát.
Kormány által szervezett nemkormányzati szervezet
Az Alapjogokért Központ számára nem újdonság, hogy más pénzéből működnek. Évekkel ezelőtt az Átlátszón írtuk meg, hogy 2013-as megalapítását követően két évig a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány finanszírozta a nonprofit kft. akkor még jóval alacsonyabb működési költségeit: 2013-ban 31,6 millió, 2014-ben 49 millió forinttal. 2015-ben testvéroldalunk, az Átlátszó Oktatás szerezte meg és tette közzé ezeknek a támogatásoknak az elszámolását. A Fidesz pártalapítványának Szánthó Miklós, a JI vezetője a következőképpen referált:
"A Központ megalapítását az a felismerés vezette, hogy a Magyarországot az elmúlt években ért politikai indíttatású hazai és nemzetközi kritikákra szükséges közjogilag megalapozott szakmai válaszokat adni (...) a számos, nyilvánosságra hozott elemzés átütötte a média ingerküszöbét."
Álcivilek a kormánypolitika szolgálatában Az Átlátszón 2015-ben mutattuk be a hazánkban akkor még újdonságnak számító GONGO (government-organised non-governmental organisation, tükörfordításban "kormány által szervezett nemkormányzati szervezet") jelenségét. A gongó egy olyan civil szervezet, amelyet valamely állam kormánya hoz létre és működtet, általában azért, hogy az hazai vagy nemzetközi szinten az adott kormányt segítő politikai tevékenységet végezzen, esetleg külföldi támogatásokat szerezzen. Típuspélda a Békemenetet működtető alapítvány, de nyugodtan ide sorolhatjuk az Alapjogokért Központot, azaz a Jogállam és Igazságot is. Érdekesség, hogy a két szervezet közötti egyenlőségjelet aktívan titkolták: anno 2015-ben az Átlátszó Oktatás újságírója megkérdezte az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóját arról, hogy milyen szervezeti formában működik az AK és hol van bejegyezve, amire az igazgató azt válaszolta, hogy a szervezet egy "jogászokból álló munkaközösség". Ebben a cikkünkben jellemzően alapítványok, nonprofit kft.-k formájában működő szervezeteket emlegetünk. Érdemes észben tartani, hogy miközben ezek a szervezeti formák sok valódi civil szervezet kereteit adják, azokat éppúgy bármi másra is lehet használni. A nonprofit működési formával semmit sem vesztenek az érintett gongók, ugyanis a tevékenységük a becsatornázott politikaközeli pénzek nélkül mindenestül veszteséges volna. A civilszervezeti álarc arra szolgál, hogy szimpatikusabbá tegye az adott szerveződést, de — mint jelen példánkban is látható — a közpénzek magánpénzekké alakításában is jól jöhet.
Az Alapjogokért Központ most ismertetett, legalább 925,05 millió forintos, a BLA-n keresztül érkező támogatásáról eddig nem lehetett tudni, mert a Jogállam és Igazság éves beszámolóiban nem szerepel a kapott támogatások forrása, csak azok összege.
Tanulságos ugyanakkor átnézni, hogy miképpen aránylott évente a támogatás összege a JI éves árbevételéhez. A cég éves pénzügyi beszámolói alapján az alábbi ábrát készítettük.
Az Alapjogokért Központ bevételeinek szerkezete
Azt nem tudjuk, hogy az általunk megismert iratokban szereplő összegeket pontosan hogyan és mikorra könyvelték a cégnél, ebből adódhat néhány eltérés is: leglátványosabban az, hogy a Kabinetirodán őrzött papírokból kalkulált 801,4 millió forint helyett csak 654,1 milliós támogatás szerepel a cég tavalyelőtti beszámolójában. De a korábbiakból biztosra vehető, hogy 2013-2014-ben a Fidesz pártalapítványának pénzei, míg a legutóbbi években a BLA 2016-tól indulva érkező támogatása jelentették a legfontosabb bevételi forrást az AK-nak.
Az is világosan látszik, hogy 2019-ben a korábbiakhoz képest is irgalmatlanul sok pénzt sikerült kaszálnia a JI-nek. Az éves mérlegből viszont kiderült, hogy a pénzt nem tették el, az adózott eredmény mindössze 9,1 milliós.
Még többen, még drágábban, közpénzből
Mire költötte a plusz százmilliókat a JI? A választ az alkalmazottak számában és a bérköltségek növekedésében érdemes keresni. A mindenféle támogatásokból fizetett, egyre növekvő személyi költségek 2018-ban 148,2 millió forintot, 2019-ben már 323,5 millió forintot tettek ki, a növekményt pedig csak mérsékelten ellensúlyozta, hogy közben új alkalmazottakat is felvettek. A létszámadatokból az látszik, hogy a korábbi 5-6 főről 2019-re 13 főre nőtt a JI alkalmazottainak száma.
Az Átlátszó Oktatás által korábban megszerzett költségvetésekből tudjuk, hogy mennyit lehetett keresni az AK-nál 2013-2014 körül. Utóbbi évben a vezető elemzőknek és az irodavezetőnek átlag 190 ezer forint körüli nettó fizetést, a sima jogi munkatársaknak átlagosan 100 ezer forint körüli bért tervezett adni a cég.
Az éves beszámolók alapján azt is ki tudtuk számolni, hogy 2015 és 2019 között mennyi volt az egy főre eső személyi jellegű költsége a cégnek. Ez alapján készítettünk egy számítást, hogy nagyjából mennyi lehetett az átlagbér a cégnél:
2015 és 2019 között az egy munkavállalóra jutó átlagos személyi költség havi 790 ezer forintról 2 millió 70 ezer forintra emelkedett.
Összes, és az egy alkalmazottra jutó személyi jellegű költség az Alapjogokért Központnál
Nincs válasz
Emailben kérdéseket küldtünk mindhárom érintett szervezetnek: a Miniszterelnöki Kabinetirodának, a Batthyány Lajos Alapítványnak és a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft./Alapjogokért Központnak is.
Kérdéseink között szerepelt:
Összesen mennyi közpénzt adott át a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. támogatása céljából a Batthyány Lajos Alapítványnak?
Helyes módja a közpénzek elköltésének, ha az alapítvány úgy szerződik az Alapjogokért Központtal, hogy az semmilyen ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles?
A korábban linkelt honlapon kívül mit sikerült még csinálnia az Alapjogokért Központnak a "10 éves a nemzeti kormányzás — a II., a III. és a IV. Orbán-kormány működésének kutatása, értékelése, elemzése " címen kapott 116 millió forintból?
Egyelőre egyik érintettől sem kaptunk választ.
Címlapkép: Átlátszó-grafika, Rogán Antal (forrás: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs), Kovács Attila Alapjogokért Központ-projektvezető (forrás: M1 / mediaklikk.hu) | [
"Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.",
"Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány",
"Fidesz",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Batthyány Lajos Alapítvány"
] | [
"Megafon Központ Nonprofit Kft.",
"Miniszterelnöki Sajtóiroda",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Magyar Nemzet",
"Európai Unió",
"Migrációkutató Intézet",
"Alapjogokért Központ-projektvezető",
"Jogállam és Igazság Nonprofit Kft./Alapjogokért Központ",
"Alapjogokért Központ",
"Átlátszó Oktatás",
"Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt."
] |
Nem csökkentette a pénztárgépek adattovábbításának hatósági árát a kormány, így továbbra is Garancsi Istvánt gazdagítják a vállalkozók befizetései.
A vállalkozások, boltok és a NAV közötti adatkapcsolatot biztosító kártya működtetése hatósági áras, a kormány minden évben decemberben dönthet, hogy felülvizsgálja-e a hatósági árat, vagy háborítatlanul hagyja tovább tevékenykedni a szereplőket. 2017 decemberében nem történt ilyen döntéshozatal.
Pedig a jelenlegi 2500 (illetve nem számítógép-alapú pénztárgépek esetében 1500) forintos havidíjból Garancsi István Mobil Adat Kft.-je hatalmas extraprofithoz jut .
A cég árbevétele már röviddel az adóhatósághoz bekötött pénztárgépes rendszer kialakítása után, 2015-ben elérte 2 milliárd forintot, 2016-ban pedig már jelentősen meg is haladta azt.
Minden negyedik forint Garancsiék zsebében landolt
Sok költséget nem igényel a cég működtetése, hiszen a minden negyedik forint, amit a vállalkozások a hatósági áras adatkommunikációért befizettek, tiszta nyereséget jelentett a cég számára.
A hatósági árat az adópolitikáért felelős miniszter a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a szolgáltatók véleményének kikérésével állapítja meg. Legalábbis a jogszabály ezt írja elő, de hogy Varga Mihály gazdasági miniszter végül hogyan számolta ki az online pénztárgépekre kirótt díjat, azt eddig nem hozták nyilvánosságra. A számítás azonban annyira jól sikerült, hogy miközben
Garancsiék 76 millió forint társasági adót fizettek be az államkasszába, hétszer annyi, 553 millió forint maradt a cégnél profitként.
Orbán Viktor barátja szinte a teljes hasznot ki is vette a cégből, két tulajdonostársával együtt 530 millió forintnyi osztalékot szavaztak meg maguknak. Garancsi István egymaga 477 millió forint tett zsebre. Ez annyi, mintha havonta 40 millió forintos fizetést kapott volna a cégtől.
Ez a kirívóan magas jövedelem azért lehetséges, mert a Mobil Adat Kft. lényegében egy különleges jogosítványokkal rendelkező viszonteladó vállalkozás, amelynek semmilyen működési kockázata nincs, és leginkább számlázással, pénzbeszedéssel kell foglalkoznia. A problémás, nem fizető ügyfeleket azonnal helyreteszi a NAV, a tényleges mobilszolgáltatást és adattovábbítást pedig egy vele együttműködő mobilszolgáltató, a Vodafone végzi.
Nem véletlen, hogy a cégnyilvántartásban szereplő adatok szerint Garancsiék mindössze 7 alkalmazottal képesek "ellátni" a hazai vállalkozások több mint felét jelentő százezres ügyfélkört.
A Vodafone-nak fizetik az adatszolgáltatási díjat
A 24.hu a 2015-ös éves beszámolójában bukkant rá a Mobil Adat és a Vodafone eddig üzleti titokként kezelt együttműködését bizonyító adatokra.
A közhiteles dokumentum egyetlen helyen, a következő üzleti évre átvitt utolsó havi számláról árulta el, hogy az a Vodafone felé fennmaradt be nem fizetett tartozásról szól. A számla szerint mintegy 47 millió forintot kellett 2015 decemberében befizetniük "mobil adatszolgáltatás havi díj" címen. Ezt alapján joggal feltételezhető, hogy
a Vodafone valós mobilszámlája éves szinten 600 millió forint körüli összeg, és ténylegesen ennyibe került a pénztárgépek és a NAV közötti adatkommunikáció, miközben a vállalkozások a hatósági ár alapján 2 milliárdot fizettek be a Mobil Adatnak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint viszont értelmezhetetlen az a felvetés, hogy a kormány asszisztál Garancsiék extraprofitjához.
Az NGM gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára, Lepsényi István az MSZP-s frakcióvezető, Tóth Bertalan parlamenti kérdésére azt írta: az
online pénztárgépek piaca többszereplős, több gazdasági szereplő is van ezen a piacon, a hatósági ár valamennyi szolgáltató esetében egységesen érvényesül, ezért valamely szereplő extraprofitjához való "asszisztálás" nem értelmezhető.
Az NGM két éve még azt hangoztatta: legfőbb törekvése, hogy ezen a téren is csökkentse a vállalkozók terheit, a mostani érvelésből viszont már csak arra futotta, hogy több szolgáltató is húzhat hasznot a befizetésekből, ezért Garancsiék meghökkentően magas nyeresége nem extraprofit.
A pénztárgépek adatainak továbbítása speciális SIM-chipeken keresztül folyik. Az adatok a mobilcégek hálózatán keresztül jutnak a hatóság szerverére, de a rendszer felállításakor olyan helyzetet alakítottak ki, hogy a piac nagyobbik része a Mobil Adat kezébe kerüljön.
Ez nem mobiltelefon, nem lehet más szolgáltatóhoz menni
A szabályozók lehetetlenné tették, hogy érvényesüljenek a mobiltelefonos ügyfelek számára már természetes vásárlói jogok.
Az ügyfelek, a pénztárgépeket működtető vállalkozások nem válthatnak szolgáltatót, mert a SIM-kártyát beleépítették a több százeres pénztárgépbe, így a gép teljes élettartamára "röghöz kötötték" őket.
Az adatforgalom nagysága nem befolyásolja a fizetett díj nagyságát.
A piacon nincs verseny, a hatósági árat bármikor emelheti a gazdasági miniszter. Egy esetleges 1000 forintos emelés 1,3 milliárdos forgalomnövekedést hozhat a Mobil Adatnak.
A határidő lejárt, mégis folyik a felülvizsgálat?
A Varga Mihály miniszter nevében nyilatkozó államtitkár egyébként annyira lazán kezelte parlamenti válaszában a hatósági ár felülvizsgálatára vonatkozó kérdést, hogy a szocialisták kénytelenek voltak visszakérdezni, nem feledkezett-e meg a jogszabályról, ami kimondja, hogy a miniszternek minden naptári év utolsó hónapjában kell felülvizsgálnia a hatósági árat. Lepsényi január 8-i levelében minden magyarázat nélkül egyszerre ír arról, hogy decemberben kell lebonyolítani a felülvizsgálatot, és arról, hogy januárban a hatósági ár mértékéről való döntés meghozatalára még nem került sor. Az ellentmondást az újabb válaszában sem tisztázta, január 23-án elküldött leveléből sem lehet kihámozni, hogy a miniszter szándékozik-e a határidő lejárta ellenére felülvizsgálatot tartani, vagy sem.
Garancsi István neve a tavasszal nyilvánosságra kerülő 2017-es üzleti eredményeknél már nem szerepel majd az osztalékosok listáján. A milliárdos eggyel hátrébb lépett, és tavaly októberében az egyik vagyonkezelő cégét, a Shoal Zrt.-t iktatta be maga helyett a Mobil Adat 90 százalékos többségi tulajdonosi posztjára, míg Hauser Gábor és Brasnyó Péter továbbra is 5-5 százalékban részesedik majd a bevételekből.
Garancsi persze nem csupán a Mobil Adat fölött rendelkezik. Orbán Viktor bizalmi embere tulajdonos a Videoton focicsapatában és az ország legnagyobb ingatlan-beruházásait építő Market Zrt.-ben is, az elmúlt hetekben pedig hatalmas OTP-hitel segítségével megvásárolta az ország legnagyobb biztonsági és pénzszállító cégét is a G4S brit-dán anyavállalattól.
Kiemelt kép: MTI/Beliczay László | [
"Mobil Adat Kft."
] | [
"Shoal Zrt.",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Market Zrt.",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság"
] |
A négy kiszemelt ágazat közül már csak egyben, a kiskereskedelemben nincs kormányközeli dominancia, az energia-, és a bankszektorban, valamint a médiában a hatalom elérte azt a célt, amiről maga Orbán Viktor miniszterelnök beszélt egy elhíresült lengyelországi szereplésén 2016 szeptemberében. A kiskereskedelmi szektor történéseinek így különös jelentősége van – főleg, hogy sajtóhírekben időről időre előkerül a külföldi üzletláncok kiszorításának kormányzati szándéka.
Egy személyi változás pedig hónapok óta lázban tartja a fél iparágat.
Július elején váratlanul megvált az Auchan attól a Csűrös Alíztól, aki évek óta az egyik legfontosabb posztot töltötte be a francia hátterű láncnál, expanziós (terjeszkedési), majd az utóbbi időben kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatóként a vállalat felső vezetésének is tagja volt.
Nem tudjuk pontosan, hogy mi volt az oka a távozásnak (hiába kérdeztük az Auchant, a cég azt közölte, hogy egyetlen volt, jelenlegi vagy leendő munkatársáról sem ad ki konkrét információt harmadik személynek), ám információnk szerint a cég kezdeményezte azt, és Csűröst meglepte, hogy lapátra került. Egyik forrásunk még beszélt vele aznap délelőtt, jókedvűnek látszott – aztán délután már vége is volt a karrierjének az Auchannál. Ahol fontos ember volt: pozíciójából kifolyólag éveken át őt delegálta a hipermarket az Országos Kereskedelmi Szövetségbe és a Tej Terméktanácsba, mint ahogy korábban a bevásárlóközpontokat összefogó szakmai szervezet vezetésében is helyet kapott.
Erre önmagában aligha kapná fel a fejét az ember, ha
Csűrös Alíz férje nem éppen Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-milliárdos cégbirodalmában töltene be fontos posztot.
A több mint száz céget átölelő céghálózat egyik legfontosabb, árbevétel szempontjából az egyik, ha nem a legnagyobb vállalatának, a vasút-villamosításban és vasúti fejlesztésekben utazó R-Kord Építőipari Kft.-nek az ügyvezetője tavaly tavasz óta Csűrös Sándor.
Vadászterület
Van egy további kapcsolódási pont is Mészáros és Csűrös Sándor között. Csűrös neve mellett a cégadatbázisban egy csetényi cím szerepel, a tudakozó a megadott Veszprém megyei címre azonban nem egy magánszemély telefonszámát adta meg, hanem egy vadásztársaságét. A Fízkút Vadásztársaságnál nem titkolták, hogy jól ismerik Csűrös Sándort. Talán véletlen, de Mészáros az idén szintén belevágott a vadászati bizniszbe, két vadásztársaságot is alapított, a Vért Vadászati Kft.-t, majd a Vál-Völgye Vadásztársaságot.
Céges érdekeltségek Csűrös Sándor céges érdekeltségei között megtalálható a gabonatermesztéssel, erdészeti tevékenységgel, vadgazdálkodással, sertés- és baromfitenyésztéssel, zöldség-gyümölcs, húsáru nagykereskedelmével foglalkozó Agro3G Kft.,
az üzleti szolgáltatásokat nyújtó A&Rose Marketing és Kommunikációs Kft.,
a sportlétesítmény működtetésével és vegyi áruk nagykereskedelmével is foglalkozó Sport-Hunt Kft.,
az ipari gépek üzembe helyezésével foglalkozó CS-Process Mérnöki Kft.,
valamint az IT-szaktanácsadással foglalkozó ADSIP Kft.
Sokáig benne volt, de már kiszállt a szintén ipari gépek és berendezések üzembe helyezésével foglalkozó Cason Mérnöki Kft.-ből.
Az viszont nem tűnik életszerűnek, hogy Csűröséknél otthon nem kerül szóba a kiskereskedelem – főleg úgy, hogy amikor újra és újra előkerül a kormánykörökben dédelgetett terv az üzletláncok piacán való pozíciószerzésről (természetesen a külföldi cégek kárára), akkor Tesco mellett az Auchan neve is rendre felvetődik.
Hiába csak a hetedik legnagyobb árbevételt tudja felmutatni a francia hátterű cég, jóval hatékonyabbnak tűnik a Tescónál: durván fele akkora árbevételt (787 milliárd forint volt a Tescónál, 350 milliárd az Auchannál tavaly) tizedannyi áruházzal termel meg. (A Tescónak 206, az Auchannak 19 üzlete van.)
Ezért aztán nem is olyan meglepő, hogy az iparágban elterjedt értesülés: Csűrös Alíz a Mészáros-birodalomba tart – ha még nincs ott (ennek egyelőre nincs látható jele cégiratokban, az Auchan pedig nem árulta el kérdésünkre, kikötötték-e a távozáskor, hogy a volt igazgató bizonyos ideig nem vállalhat feladatot konkurensnél). Tudása, információi igazán értékessé teszik őt – férje pedig bizonyára jó ajánlólevél. Próbáltuk Csűrös Alízt elérni több csatornán is, férje és fia céges érdekeltségein keresztül is, és a központi Mészáros-cégeket (R-Kord, Mészáros és Mészáros Kft.) is szerettük volna reagáltatni a nő esetleges szerepvállalása mellett azokra a feltételezésekre is, hogy a felcsúti cégbirodalom érdeklődik a kiskereskedelmi szektor iránt. Egyikük sem válaszolt a megkeresésünkre két hét alatt.
Egyszer viszont már biztosan jól jártak Mészárosék az Auchannal. Négy éve, a trafikpiac újraosztásakor mind a 19 Auchan-áruházban Mészáros Lőrinc köréhez sorolt emberek nyithattak dohányboltot. Mészáros Lőrinc testvére, Mészáros János, a Jére fivérek (a Népszabadság korábbi cikke szerint barátai és cégükön keresztül alvállalkozói is Mészáros Lőrincnek), és Mészáros László (felcsúti alpolgármester, de csak névrokona a milliárdosnak) egyik cége fészkelhette be magát az Auchan üzletsoraiba.
Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán | [
"R-Kord",
"Auchan",
"Vál-Völgye Vadásztársaság",
"Vért Vadászati Kft."
] | [
"A&Rose Marketing és Kommunikációs Kft.",
"Országos Kereskedelmi Szövetség",
"Sport-Hunt Kft.",
"Tej Terméktanács",
"CS-Process Mérnöki Kft.",
"Fízkút Vadásztársaság",
"Cason Mérnöki Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"ADSIP Kft.",
"Agro3G Kft.",
"R-Kord Építőipari Kft."
] |
A Transzmasholding orosz vasúttechnikai óriáskonszern 50 százalékot szerezne a Dunakeszi Járműjavítóban, az eredeti tervek szerint csak a jövőre nézve beígért megrendelésekkel fizetnének. Az üzletben több furcsaság is van.
Kirill Lipa, a Transzmasholding cégcsoport vezérigazgatója a napokban egy orosz üzleti lapban bejelentette: cége arra számít, hogy a magyar választások után 3 hónapon belül befejezik a tárgyalásokat a jelenleg állami tulajdonú Dunakeszi Járműjavító Kft. 50 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról.
A cég a későbbiekben elsősorban belföldi beszállításokra számít, de szóba jöhetnek más külföldi megrendelések is: a Transzmasholding és Járműjavító tavaly például közösen vitt el egy 700 vasúti kocsis egyiptomi tendert.
Frissítés: Az Orosz Ipari és Kereskedelmi Minisztérium belinkelt cikkbéli bejelentése ellenére a Dunakeszi Járműjavító Kft. arról tájékoztatta lapunkat, hogy nem volt és nincs szerződése a 700 vasúti kocsis egyiptomi tenderrel kapcsolatban.
Új üzlet a kifutó metrófelújítás helyett
Az ügylet bejelentése több szempontból is érdekes. A belföldi, magyarországi piacon most nincs nagy szükség vasúti gyártásra, felújításra vagy karbantartásra. A villamosokat a helyi városi tömegközlekedési cégek beszerzik, karbantartják, a MÁV pedig Szolnokra költöztette járműjavító kapacitását.
Ugyan a Transmaszholding cégcsoport cégcsoporthoz tartozik a 3-as metró szerelvényeit felújító Metrovagonmas, de ez az üzlet – ami korábbi cikkünk szerint Vitézy Dávid korábbi BKK-vezér távozásában is közrejátszott – hamarosan lezárul. (Érdekes, hogy a felújítási szerződés megkötése körül arról volt szó, hogy a dunakeszi üzem majd beszáll a munkába, ennek nem lett sok eredménye, mert a Metrovagonmas egyben kiszállítja és hozza vissza a szerelvényeket.) Nincs is sok munkája a Járműjavítónak.
Frissítés: A Dunakeszi Járműjavító Kft. közlése szerint a cég 100 százalékos leterheltséggel dolgozik. (Így azonban még érdekesebb az orosz fél szándéka, miszerint megrendelésekkel fizetnének az üzletrészért.)
Megállapodás a választások után
A Dunakeszi Járműjavító Kft. vasúti járművek, személy- és tehervagonok, továbbá közúti vonatok (villamosok és metrók) és egységeik felújításával, vizsgáztatásával, tervezésével és javításával foglalkozó állami tulajdonú vállalat, az egykori MÁV Dunakeszi Főműhely jogutódja. 2001-2014 között Bombardier Transportation MÁV Kft. néven működött és 65 százalékban Bombardier Transportation, 25 százalékban MÁV tulajdonában volt. A Bombardier kivonulása után kacérkodtak a 3-as metró felújításával, aztán a spanyol CAF-fal (nyolc rövid villamos végszerelését és állópróbáit végezték), valamint szó volt arról, hogy az üzem beszáll a svájci Stadler motorvonatok emeletes kocsijainak összeszerelésébe is.
Ami szóba jöhetne, az a tervezett gödöllői HÉV és a 2-es metró összekötése utáni járműpark, mert azt kormányzati szándékok szerint itthon gyártanánk. Ám erre még legalább három évet várni kell, sőt, egy szakági vélemény szerint rémálom, hogy az oroszok gyártsák a HÉV-et. (Esetleg a Kisföldalatti és a Fogaskerekű járműcseréjét lehet egy majdani hazai keresleti igényként beszámítani.)
Szintén érdekes az, hogy a bejelentésben az orosz óriáskonszern vezérigazgatója a magyar választásokat emlegette, legalábbis azt mondta, hogy három hónappal a választások után lezárhatják a tárgyalásokat. Ez üzenetértékű megnyilvánulás lehet.
A tárgyalások ugyanis már egy ideje húzódnak. Az ügyletről az orosz üzleti lap szerint először Gyenisz Manturov ipari kereskedelmi miniszter beszélt 2016 őszén. Akkor még általános gyártásról volt szó (vasút, metró, villamos), és magyar, kelet-európai, valamint egyéb országokba akartak szállítani.
Keleti megrendelésekkel fizetnének
Tavaly nyáron a Transzmasholding társtulajdonosa, Andrej Bokarev már az árról is beszélt, ami konkrét pénzösszegben kifejezve nulla forint lenne, holott korábban még százmillió dolláros nagyságrendű vételárról volt szó a hírek szerint.
Kérdés, hogyan fér össze a kormány gyakran emlegetett stratégiai céljával, a nemzetgazdasági jelentőségű ágazatok hazai kézben tartásával a Járműjavító átadása az oroszoknak pusztán jövőbeli ígéretekre alapozva, amelyek a gyakorlatban főleg volt szovjet országok megrendeléseit jelentenék. Tehát a cég felfuttatását ígérik keleti megrendelésekkel.
Ez viszont azért nehezen érthető, mivel Magyarországon drágább a gyártás, a munkaerő, és még szállítási pluszköltség is keletkezik. Ugyanakkor az oroszoknak az országgal szemben még mindig élő uniós gazdasági szankciók miatt így is jól jöhet, hogy tulajdonrészt szereznek egy EU-tagország járműjavítási profilú cégében. | [
"MÁV",
"Transzmasholding",
"Dunakeszi Járműjavító"
] | [
"Bombardier Transportation MÁV Kft.",
"Orosz Ipari és Kereskedelmi Minisztérium",
"MÁV Dunakeszi Főműhely",
"Transzmasholding és Járműjavító",
"Bombardier Transportation"
] |
Tanúként hallgatta volna meg ma a bíróság a pécsi Volvo-perben a magát pénzmosásban bűnösnek valló férfit, a per eredeti harmadrendű vádlottját. Ő már másodszor kapott idézést tanúként, és másodszor nem jelent meg ennek ellenére. Ahogyan tavaly novemberben, most is beteget jelentett, most konkrétan koronavírusos lett, épp akkor lett beteg megint, amikor a tárgyalás volt. A szintén másodszor idézett Csizi Péter volt pécsi országgyűlési képviselő azonban ezúttal kiállt és megjelent, igaz, olyan hangulatban zajlott a meghallgatása, hogy a tudósító csak azt várta, hogy mikor kérnek végre tőle elnézést, hogy be kellett idézni.
Persze, a bíróság több szempontból is egyfajta kényszervágányon volt Csizivel kapcsolatban, hiszen a volt pécsi fideszes alpolgármestert és volt országgyűlési képviselőt csak tanúként szólíthatták. Csizi ma is közszereplő, mert – mint megírtuk –a politikusi buktája (vereség egyéniben Pécsett 2018-ban, Mellár Tamással szemben) után az exfideszes három állami cég vezetői posztját, s ezzel uszkve havi ötmilliós fizetéssel bíró pozíciót nyert el. Ennek ellenére nem közöljük a Csizi Péterről a bíróságon készített fotót, mert azt mondta, hogy nem járul hozzá a bíróságon a fényképkészítéshez.
A rendőrség szerint politikus nem volt benne
Visszatérve arra, hogy a bíróság gyakorlatilag vakvágányon volt: sem a rendőrség, sem a nyomozást felügyelő, majd a vádemelésről döntő ügyészség nem gondolta úgy, hogy olyan szerepe lehetett Csizinek a majdnem egymilliárdos korrupciós ügyben, a Volvo-gate-ben, amely miatt az ő büntetőjogi felelőssége felmerülne.
Sőt, bizonyos szempontból a bírósági szakban már egyet léptünk előre, a rendőrség ugyanis ki sem hallgatta a politikust – ahogyan egykori főnökét és “mentorát", Bánki Eriket sem –, most legalább erre sor került.
Leírtuk már: a rendőrség és az ügyészség arra jutott, hogy politikusoknak nem volt szerepük ebben az ügyben (mégha az életszerűség nagyon más is mond). Szerintük az értelmi szerzője és lebonyolítója ennek az ügynek – ami szerintük tulajdonképpen gazdasági csalás (és a harmadrendű esetében pénzmosás) – a Tüke Busz volt vezérigazgatója, a néhai elsőrendű vádlott, és az ügyben közvetítőként, üzletszerzőként és és holland-magyar tolmácsként eljáró, majd a buszflotta-vásárlást célzó közbeszerzést megnyerő holland cég képviselője volt. Ő az ügy másodrendű vádlottja, egy, már Hollandiában született magyar férfi, aki kettős állampolgár, és Pécsett például a sörgyár vezetője is volt egy időben. A nemrég, váratlanul elhunyt Paiger István azonban írásos bírósági tanúvallomásában arról beszélt, hogy ő csak végrehajtotta a kapott utasításokat, illetve szakemberként adott tanácsot és járt el a buszokkal kapcsolatban. A finanszírozás és a hitel az nem az ő feladata volt, ugyanakkor azt elismerte, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatása előtt Pécsnek megküldött Volvo-s indikatív ajánlatot ismerte. Az ugyanis erre a végül megvett buszflottára vonatkozott, de jóval olcsóbb ajánlati árral. És arról is vallott, hogy azt megmutatta politikusoknak, többek közt Csizi Péternek is.
"Baráti" hangulatban
Mégha a laikus tudósító úgy is érezhette, hogy Csizi igencsak megkönnyebbülhetett a kihallgatása után, mert az rövid volt, és szinte baráti hangulatban zajlott, s bár a legeslegfontosabb kérdéseket megkapta, de mélységében nem kérdezték, nem macerálták nagyon.
Arra a kérdésre, hogy neki volt-e köze a Volvo-buszok beszerzéséhez, Csizi azt mondta, hogy nem, mert akkor már nem ő volt az alpolgármester, akihez ez a terület tartozott, hanem az őt követő Girán János, ő maga már csak “a buszcsereprogram arca volt".
Erről így igazából nem is kérdezték tovább, nem hangzott el senki részéről az a kérdés, hogy megkapta-e azt az indikatív ajánlatot, amely a később megvásárolt hollandiai Volvo-buszflottáról szólt, de jóval olcsóbb összegről, és ha igen, akkor miért nem jelezte ezt, és esetleges aggályait, amikor értesült a buszbeszerzés részleteiről. Amiről nyilvánvalóan értesült, hiszen nyilatkozott is róla, ott volt Páva Zsolttal, amikor megérkeztek a buszok, a város (ráadásul azonos pártállású) országgyűlési képviselője volt, és “a buszcssereprogram arca".
Arra rákérdezett a bíró, hogy járt-e Hollandiában a Volvo-ügyben, de Csizi Péter végül erre egy kacskaringós válasz végén nemmel felelt. A kacskaringó lényege: ő volt Hollandiában, és abban az időszakban is volt, amikor a buszbeszerzés napirenden volt, de csak egy napra ment, és magánügyben. Sőt, ehhez még hozzátette azt is, hogy amúgy szerette volna megnézni a buszokat Hollandiában, a helyszínen, de erre végül nem került sor, nem volt rá ideje, amikor pedig egy napra Hollandiába utazott (lapunk úgy tudja, hogy egy éjszakát is kint töltött), akkor Amszterdamban volt csak nem volt ideje elutazni abba a városba (Breda-ba), ahol a buszok voltak, így végül azokat nem is látta.
Innentől kezdve, hogy Csizi azt vallotta, hogy ő ebben az ügyben, hivatalosan nem járt el, és magánúton volt, annak az útnak a részleteiről már nem kérdezte senki sem. Sem a bíró, sem az ügyész, sem a másodrendű vádlott védője. Sőt utóbbi, dr. Papp Gábor annyit mondott később, hogy szerinte Csizi Péter kihallgatása felesleges volt, amit lehetett is sejteni előre, mert igazán érdemi információt nem adott, nem vitte előre az ügyet.
Azt kérték, ne hallgassák ki a magát bűnösnek valló volt vádlottat – aki pont megint most, a Volvo-s tárgyalás időpontjában lett újra beteg, koronavírusos
Sőt, ő nem csak Csizi meghallgatását tartotta feleslegesnek, de azzal az ügyvédi indítvánnyal is egyetért, hogy vonják vissza a perben magát pénzmosásban bűnösnek valló volt harmadrendű vádlott tanúként való kihallgatását.
Merthogy dr. Gyalog Balázs, szintén budapesti ügyvéd lett az ügy nemrégiben elhunyt elsőrendű vádlottjának, Paiger Istvánnak a védője. Ő, dr. Gyalog Balázs nyújtott be olyan indítványt a Kaposvári Törvényszékhez, amit csak most – már Paiger elhunyta után tudott a bíróság kihirdetni. Persze, elvileg olyan iratnak kell tekintenünk ezt látatlanban, amely még Paiger életében keletkezett. A bíróság azonban arról nem beszélt az ülésen, hogy az iratnak mi a keletkezési dátuma, mi a postára adás ideje és mi a bíróságra való beérkezésének az időpontja.
Ami egyébként önmagában is nagyon érdekes, hiszen egyrészt a volt harmadrendű vádlottról nem lehet tudni, hogy hogyan is került ebbe az ügybe. A pesti éjszakai életből ismert férfi – akit Csizi üzletembernek nevezett, s azt mondta, igazából nem ismerte, de volt vele néha közös rendezvényen, látta már – sem a nyomozás, gyanúsítotti kihallgatása, sem a bírósági vádlotti vallomása során nem mondott semmi konkrétumot, illetve nem csak, hogy konkrétumot, hanem semmit sem, nem tett vallomást. Csak azt vallotta be az előkészítő tárgyaláson, hogy bűnös, azaz elismerte a pénzmosást, amivel vádolták, és hogy a thaiföldi off-shore cége számlájára a holland közvetítő cégtől kapott 170 millió forint értékű euroért ő nem dolgozott meg, a kiállított számlák mögött nem volt teljesítés. Az igazi cél azonban egyértelműen nem az volt, hogy annyira beismerje, hogy bűnös és legyen a neve mellett egy ilyen bejegyzés is, hanem hogy kivegyék az eljárásból. Ezt segítette, hogy az ügyészség pont azt a maximumot ajánlotta meg neki, ha bűnösnek mondja magát amellyel még nem kell börtönbe vonulnia, két évet, vagyis megúszta az ügyet felfüggesztett börtönbüntetéssel.
Amúgy ma meg kellett volna hallgatni, kapott szabályos idézést, de kimentette magát, mondván beteg, koronavírusos. Nagy pech, hogy mindig pont akkor lesz beteg, most konkrétan és kimondva is covid-os, amikor behívják a Volvo-ügy tárgyalására tanúnak. Így volt novemberben is. Akkor is beteg volt, akkor is az hangzott el, hogy koronás jellegű tüneteket észlel magán. Ráadásul kérdés, hogy mi lesz az ő idézésével, hisz azt az indítványt ugye visszavonta dr. Gyalog Balázs. Igaz, hogy a Tüke Busz, mint sértett képviseletében beadott indítványon a Szabad Pécs tudomása szerint az szerepel, hogy kérik több tanú kihallgatását is, mint megírtuk, Bánki Erikét is, és hogy egyetértenek a korábban megismert tanúkihallgatási indítványokkal. Magyarul, külön nem nevesítik a volt harmadrendű vádlottat, de azt írják, azért nem, mert tudják, hogy van vele kapcsolatban indítvány. Nos, most már e formában nincs, ezért, mint rákérdeztünk, az ő kihallgatását is kezdeményezni fogják. Ami azért érdekes, mert míg vádlottként nem volt köteles, tanúként köteles válaszolni a felmerülő kérdésekre. Az más kérdés, hogy azt is mondhatja, hogy nem emlékszik valamire, mert már rég történt.
És az is más kérdés, hogy csak sikerült az, hogy nem hallgatták már ki a parlamenti választás előtt, ahogyan egyelőre arról sincs döntés, hogy meghallgatják-e Bánki Eriket, ha már a rendőrség nem tartotta fontosnak, hogy kihallgassa. A tárgyalás ugyanis csak májusban, május 10-én folytatódik.
Csizi a másodperc tört része alatt válaszolt arra a kérdésre, hogy Bánkinak volt-e szerepe a buszbeszerzésben
Csizi Péter talán megdöntötte a bíróságon, bírói kérdésre adott válasz gyorsasági rekordját. Olyan gyorsan és határozottan válaszolt arra a kérdésre, hogy Bánki Eriknek volt-e szerepe a buszbeszerzésben, amelyhez hasonlót legalábbis mi még nem tapasztaltunk. A válasz sejthető volt, a reakcióidő és az intenzitás nem. Részünkről a technikai és a művészi pontokban is 10-es.
De ez volt az a jelenet is Csizi Péter mai, bírósági kihallgatása során, amikor váratlan és jogosan kritikus kérdést kapott a volt pécsi országgyűlési képviselő. A bíró azt kérdezte vissza, hogy honnan tudja ilyen biztosan, mire Csizi – már nem olyan gyorsan, de még mindig példásan ügyesen – azt mondta, hogy mert országgyűlési képviselő, ez pedig városi beszerzés és projekt volt. A bíró azonban itt is feltette azt a kérdést, ami eléggé jogosnak tűnt, hogy hiszen Csizi épp az imént mondta, hogy ő is szerette volna megtekinteni a buszokat Hollandiában, országgyűlési képviselőként. Csizinek azonban erre is volt egy jó felelete: a bíró azt kérdezte, hogy a buszbeszerzésben volt-e, lehetett-e szerepe Bánkinak, márpedig neki magának sem volt, amint azt mondta is. Sakk-matt.
Ahogyan az is, hogy Bánki Erik meghallgatásának indítványa után az elhunyt elsőrendű vádlott ügyvédje visszavonta a pénzmosást beismerő volt vádlott meghallgatásának indítványát is. Azé a férfiét, aki az eddigi tudásunk szerint csak és kizárólag Bánki Erikhez köthető az ügyben bármilyen módon (vádlottak, tanúk, egyéb szereplők) megismert ember közül, céges kapcsolatokon keresztül. Habár az is igaz, hogy Bánkinak egyelőre hivatalosan semmi köze ehhez az egész ügyhöz. Mégha az életszerűség azt is mondja a NER Magyarországán, hogy ilyen mérvű közpénzeltüntetése trükköt nem mernek és nem is szoktak “átlagemberek" kivitelezni önmaguk.
Még egy gyanúsított, esetleg új vádlott?
Érdekes információ volt az, hogy akár új vádlottja is lehet ennek az ügynek, sőt akár még ennek a pernek is. Annak a holland cégnek a holland állampolgárságú vezetője, aki a közbeszerzést megnyerő közvetítő cég vezetője és tulajdonosa. Aki ellen a holland hatóságok is indítottak még folyamatban lévő eljárást, s aki ellen – ez hangzott most el a korábbiakhoz képest újdonságként, vagy sokkal inkább ahhoz képest sokkal hangsúlyosabban –, hogy aki ellen ugyancsak nyomoz a nagy és első nyomozást lefolytató Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság. Ő is gyanúsított ebben az ügyben, abban az eljárásban, és róla is azt gondolja a rendőrség, hogy gazdasági csalást követett el. Így tehát nem kizárt, hogy később egyesítik majd a két ügyet, amikor az az eljárás is eljut a bírósági szakig. Ennek időpontjáról és az eljárás pontos állásáról azonban a tárgyaláson erről megkérdezett ügyész nem tudott válaszolni.
Az biztos, hogy a holland férfi szerepét eddig is elég fontosnak lehetett gondolni, hiszen az ő cége utalt mind a szerbiai, mint a thaiföldi számlára nem kis összeget a Pécsről kapott pénzből, ezért a másodrendű vádlott védője és a sértetti képviselő is kezdeményezte a tanúként való kihallgatását. Kérdés, milyen szerepbe kerül majd, és ehhez képest mikor fognak róla érdemben dönteni. Másképp kell és lehet ugyanis kérdezni a tanút és másképpen a vádlottat. A harmadrendű azt mondta tehát, hogy neki nem járt meg az a pénz, amit kapott, a másodrendű vádlott szerint viszont a félmilliárdos, mai áron még magasabb összeg neki megjárt, amolyan sikerdíj gyanánt.
Utószó?
Azt pedig, sajnos, Paiger István a sírba vitte, hogy ki is volt az, aki az új, budapesti ügyvédjét fizette. Annyit mondott csak el nyilatkozatként a Népszavának korábban, hogy nem ő, hanem valaki más állta a budapesti ügyvéd díját. Az, hogy nem hivatalosan mit mondott el e cikk írójának – merthogy megemlítette a nevet –, és hogy milyen nem hivatalos információk keringenek erről, az már megint más tészta. Hiába cseng össze a kettő teljes mértékben, és hiába is gondolhatja ezt nagyjából bárki, aki érti ennek az ügynek az alapvető összefüggéseit. És az is biztos, hogy van olyan párt, amelynek később sem, de a választásig egészen biztosan nem áll érdekében, hogy ez kiderüljön.
A Szabad Pécs eddigi cikkei, amelyek a Helyközi Járat média-együttműködési program keretében jelentek meg ITT OLVASHATÓK. | [
"Tüke Busz"
] | [
"Szabad Pécs",
"NER Magyarországa",
"Kaposvári Törvényszék",
"Helyközi Járat",
"Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Több mint 20 Nógrád megyei település polgármestere kapott nemrég levelet a balassagyarmati Fidesz-irodától. A párt megyei képviselője sarkos stílusban kéri számon, miért nem fizettek eddig elő a kormányszócső Magyar Idők napilapra. A feladó, Percsina Norbert, Balla Mihály országgyűlési képviselő bizalmasa szerint viszont éppen a településvezetők kérésének tett eleget, amikor úgymond segítséget nyújtott az előfizetés intézéséhez. Mi lehet az igazság? Döntsék el Önök.
"A lentebb olvasható, március 2-án kelt levelemre egy megadott március 7-i határidő ellenére SEM kaptam Öntől választ, ezért Tisztelettel ismét arra kérem, Hogy Legyen szíves körülbelül 5 percet rááldozni AZ idejéből és 2017. március 13-án, hétfőn 00:00 -ig válaszban megírni szíveskedjen, Hogy – kinek a nevére rendelték meg a Magyar Idők című napilapot? – fórumtémák Milyen használatát címre érkezik AZ újság? – új előfizetés-e Vagy Már ezelőtt is tart? Aki Nem rendelte meg, AZT Újra Arra kérjük, Hogy tegye meg és a megrendelés leadását követően a Fent felsorolt kérdésekre Adjon választ."
A néhány fordulatában google-fordítóba tett kínai termékismertetőre emlékeztető levél Percsina Norbert (Fidesz) Nógrád megyei közgyűlési képviselő aláírásával érkezett március 10-én a balassagyarmati fidesz-iroda hivatalos email-címéről húsznál is több megyei település polgármesterének. Kapott a levélből mások mellett például Diósjenő, Drégelypalánk, Felsőpetény, Nőtincs, illetve Romhány első embere is.
Percsináról nem először írunk. Ő Balla Mihály (Fidesz) országgyűlési képviselő "vidéki politikai munkatársaként" határozta meg önmagát korábbi cikkünkben, a mely a Nógrád megyei uniós pénzek kétes hasznosulásáról szólt. A hozzá kötődő szociális szövetkezetek szintén nyertek uniós forrást:
A korábbi levél, amelyre Percsina utal, 2-án kelt még népesebb körnek címezve, s úgyszintén visszautal egy még korábbi, tavaly októberi kérésre. Miszerint akkor "arra kértük Önt" hogy "az önkormányzat részére vagy magánemberként" fizessen elő a napilapra.
Levélben érdeklődtünk a 10-i üzenet valamennyi címzettjénél, egyebek mellett azt tudakolva, előfizették-e végül az újságot, ha igen, saját vagy önkormányzati kontóra. Egyelőre senki sem válaszolt közülük.
Érkezett viszont válasz a Percsinához címzett kérdésünkre. A megyei politikus elismerte, hogy ő írta a leveleket. Csakhogy szerinte a helyzet éppenséggel fordított, mint amit a látszat sugall. A polgármesterek jelezték felé, hogy előfizetnének a lapra, ő pedig segítene ennek adminisztrálásában.
"2016 november elején egy rendezvényt követően több polgármester jelezte, hogy szeretnének előfizetni a Magyar Idők napilapra, ebben kértek segítséget. Küldtünk is egy levelet pár nappal később. Ezt követően 2017. január közepén többen kérték, hogy küldjem el újra az előfizetéssel kapcsolatos információkat és azt a linket, ahol megrendelhető a napilap. (...) Ezt követően ment ki az első email 2017. március 2-án. (...) Természetesen az előfizetés nem kötelező, aki fontosnak tartja, az megrendeli, aki nem, az nem rendeli meg, de a nemleges válasz is válasz. A második levél ezért fogalmazódott meg kicsit erősebben (sajnálom, nem bántó szándékkal küldtem), mert a polgármesterek kérésére nyújtottam információt, segítséget, mégsem kaptam választ." – írta, hozzátéve: ő személyesen nem is érzi fontosnak az előfizetést, hiszen az újság online felületen is elérhető, de "akik szeretik az ilyen jellegű napilapokat olvasgatni, azok megvásárolhatják".
Az újság kiadója a Magyar Idők Kiadói Kft. valaha a Napi Gazdaságot megjelentető cég volt, amelyet 2013-ban vett át a kegyvesztett Spéder Zoltán bankár érdekeltségétől a kormányagytröszt Századvég. Az egykori gazdasági napilap print változata ezután alakult át kormánynapilappá és váltott nevet is.
A kiadó 2015 nyarán került Sánta János Dél-alföldi dohányguru, illetve Liszkay Gábor örökös fidesz-közeli médiamágnás, jelenleg a Mészáros Lőrinc birodalmába szegődött Mediaworks elnök-vezérigazgatója tulajdonába. Sánta néhány hónap múlva kiszállt a Magyar Idők kiadójából, jelenleg Liszkay az egyetlen tulajdonos.
A kormányhirdetésekkel kitömött napilap nem auditáltatja példányszámát, a kiadó 2015-ben több mint 300 millió forintos veszteséget produkált.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Magyar Idők",
"Fidesz"
] | [
"Magyar Idők Kiadói Kft.",
"Napi Gazdaság"
] |
A sukorói telek újból az államé
Budapest — Jogerősen semmisnek mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla a tervezett sukorói King's City turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést.
Így a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek 15 napon belül vissza kell fizetnie azt a 296 millió forintot és kamatait, amit a King's City kaszinó beruházója, Joav Blum befektetőcsoportja a telekcsere részeként kifizetett. Így marad az állam tulajdonában a telek.
A szerződést 2008 nyarán kötötte meg Blum cége a vagyonkezelővel, amely szerint Pest megyei külterületi ingatlanokat cserélt volna el a magyar állam tulajdonában levő húsz sukorói külterületi ingatlanért. Egy utólagos vizsgálat azonban megállapította, hogy a telkek mindössze 264 millió forintot érnek a csereszerződésben foglalt 787 millió forint helyett, a sukorói földek pedig 1,7 milliárd forintot a megállapodásban szereplő 1,084 milliárd forint helyett. Így az egyezség több mint egymilliárd forintos kárt okozott volna az államnak. A húszmilliós perköltséget viszont az alpereseknek kell állniuk.
Blikk-összeállítás | [
"King's City",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla"
] |
Akár családi ebédnél is előkerülhetett a magyarországi földgáztárolásról most nyilvánosságra került, 20 milliárd forintos üzlet. Az eladó ugyanis a Magyar Fejlesztési Bank, ami Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter felügyelete alá tartozik. A vevő a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ), aminek a vezérigazgatója Bártfai Béla, a miniszter férje.
A félprivatizációs üzlet tárgya a stratégiai földgázkészleteket tároló MMBF Földgáztároló Zrt. Eddig 51 százalékban volt az állami MFB-é, 49 százalékban a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségé. Az utóbbi furcsa állatfajta: nem magántulajdonú, de nem is állami szervezet; a magyarországi gáz- és olajkereskedők vannak benne, tagjai között vannak állami és magáncégek is, és az állam is delegál vezetőket az élére. Saját magát is speciális jogi személyként írja körül. Tagdíjakból él, de bizonyos korlátok között üzletelhet is, például a szőregi tároló biztonsági készletének a tulajdonosa.
Az állam a Mol kivásárlásával 2013-ban lett többségi tulajdonos a stratégiai gáztárolót is birtokló MMBF-ben, mivel ezt az Orbán-kormány akkor éppen fontosnak tartotta. Tavaly viszont már úgy módosították a törvényt, hogy a stratégiai tartaléknál mégsem kötelező az előírt állami tulajdon.
A törvény indoklása szerint ezzel tették lehetővé, hogy az eddigi kisebbségi tulajdonos, a félig állami-félig magán MSZKSZ többségi tulajdonhoz jusson az "optimális működtetés" érdekében. A törvény parlamenti vitájában Kaderják Péter energetikai államtitkár ehhez még hozzátette, hogy az államnak, azaz az államot képviselő MFB-nek 2020-ig ki kell szállnia az üzletből, és ezért kell megteremteni a lehetőséget, hogy az MSZKSZ-nek eladhassa a részét. Az MFB-nek EU-s összeférhetetlenségi szabályok miatt kell kiszállnia a földgázbizniszből.
A tavalyi őszi, kötelező állami részvételt eltörlő törvénymódosításból most lett tényleges üzlet. A Népszava vette észre, hogy az eddig 49 százalékos tulajdonos MSZKSZ teljes egészében megvásárolja a földgáztároló céget, 19,9 milliárd forintért.
"Ezzel az állam, bízvást állítható, évi több milliárdos osztalékbevételről mond le a biztonsági gáz- és olajkészletek pénzügyi hátteréért felelős, fél-magán szerveződés javára" – írja a Népszava. A most eladott, eddig 51 százalékos állami kézben lévő cég 2014 és 2018 között 63,8 milliárd forint nyereséget termelt, évente nagyjából ugyanannyi, 13 milliárd körüli hasznot hozva.
Arról, hogy ez az üzlet körvonalazódik, Bártfai-Mager Andrea már beszélt a tavaly Szilveszterkor megjelent Magyar Időkben. Akkor arra a kérdésre, hogy van-e már jelentkező a stratégiai gáztároló megvásárlására, a miniszter úgy válaszolt: "Nem érkezett még ajánlat. Az adásvétel egyik iránya a jelenlegi tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az állami cégek alkotta Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) közötti, piaci árú ügylet lehet, de akár az MVM-nél is felmerülhet a gáztároló megvétele. A jogszabályok szerint a létesítménynek állami többségű tulajdonban kell maradnia vagy az MSZKSZ vásárolhatja fel. Magáncég így nem jöhet szóba."
Végül valóban az MSZKSZ lett a befutó, ami szemben azzal, amit a miniszter szavai sugallnak, nem kizárólag állami cégekből áll. Az interjúban nem került szóba, hogy az MSZKSZ vezérigazgatója Bártfai Béla, a miniszter férje. Az is igaz, hogy Bártfai jóval hamarabb, már 2008 óta irányítja a szövetséget, minthogy a felesége előbb kormánybiztos, majd az MFB-t is felügyelő miniszter lett. Az üzlet megkötése idején viszont mindketten pozícióban vannak.
Bártfai-Mager tavalyi, miniszter-jelölti meghallgatásán a tevékenységével kapcsolatos összeférhetetlenségről általánosságban így beszélt: "Ebben a kérdéskörben merült fel az is, hogy felügyelek vagy felügyelhetek-e olyan céget, amelyben bármelyik családtagnak szerződése van, és ha igen, akkor ezt az érdekkonfliktust fel kívánom-e oldani. Nyilvánvalóan olyan cégekben, amely az én irányításom alatt áll, ott a családtagjaim nem kapnak sem üzleti, sem semmilyen lehetőséget, de ez eddig is így volt."
Kétségtelen, hogy a gáztározó ügyében nem a miniszter által felügyelt cégben van szerződése családtagjának, hanem a céggel. Az talán még ennél is érdekesebb fejlemény, hogy az MSZKSZ teljes tulajdonszerzésével megszűnik a törvényi akadálya annak, hogy más, piaci cégek is bevásárolhassanak a stratégiai készleteket tároló MMBF-be. Állítólag lenne is érdeklődő: nemzetközi óriáscég, Keletről. | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség"
] | [
"Magyar Idők",
"MMBF Földgáztároló Zrt."
] |
Egy olyan emberre bízta a kormány a Sportkórház sorsát, akit hét évvel ezelőtt a saját kollégái rúgattak ki az intézményból. Az orvosok úgy ismerik őt, mint aki nem felejt, és meg vannak róla győződve, hogy pusztán bosszútól robbantja majd szét a társaságot, amihez a kormányzat felső köreiben mozgolódó barátaitól kap majd segítséget. Amikor a történet főszereplőjét kerestük, válaszokat ígért, de helyette inkább más módszert választott az álláspontja közléséhez.
Nem hitt a szemének a költözésre váró Sportkórház delegációja, amikor a leendő új helyükön kalauzolták őket végig az illetékesek a Kútvölgyiben néhány hónapja. Váratlanul megjelent ugyanis a János kórház vezetősége is, becsatlakoztak az idegenvezetésbe, és a házigazdák nekik is megmutatták ugyanazt az épületet, mint jövőbeni munkahelyüket.
Ekkor vált világossá a sportkórházasoknak, hogy ezekből az ígéretekből sem lesz semmi. Persze addigra már igazán hozzászokhattak volna az orvosok a meglepetésekhez: túl azon, hogy 2002 óta nem készül el az Alkotás úti új épületük, a kútvölgyis kört szintén abszurd módon, Lázár János sajtótájékoztatójából tudták meg. Előtte nem sokkal még fix ígéretet kaptak és látványterveket is nézhettek a Honvéd kórházba, illetve amellé való költözésükről.
"Tök mindegy, mi a legfrissebb hír, annyi mindent mondtak már, hogy belefásultunk", mondta egy orvos, amikor ezeket a sztorikat hallgatva arról érdeklődtünk, hogy most épp mit tudnak a jövőbeni lehetséges helyszínekről. Mostanában amúgy a Karolina úti Ortopédiai Klinikát emlegetik a bennfentesek, ha nem költözik oda az épp igazgatót cserélt Vérellátó.
A költözési káosz azonban csak a felszín, a kórháznak most van egy ennél sokkal nagyobb gondja is: a dolgozók egyöntetűen egy személyes bosszú vezérelte szándékos szétveréstől tartanak.
A történet kulcsfigurája Berkes István főorvos. Ő 1974-ben kezdett a Sportkórházban, majd 2001-ben főigazgatóvá nevezték ki, de 2009-ben a kollégái szabályosan fellázadtak ellene. 15 pontból álló "feketelistát" állítottak össze arról, milyen vélt etikátlanságokat, szabálytalanságokat követett el a főnökük, és a minisztériumnál követelték a leváltását.
Meglepő visszatérés
Berkesnek végül mennie kellett. A kollégáival vívott csatájában nem volt elég Schmitt Pál akkori MOB-elnökkel ápolt régi barátsága sem. A szoros kapcsolatukra egyébként akkor kellett rájöjjenek a kórház dolgozói, amikor a viharos időkben egyikük Schmittnél volt referálni az áldatlan állapotokról, és mire visszaért a kórházba, a MOB-elnökségi tag Berkes már mindent tudott a négyszemközti megbeszélésről, amit számon is kért kollégáján. A leváltott igazgató annyira megbántódott az ellene indított akció miatt, hogy az orvosok beszámolója szerint aztán a köszönésüket sem fogadta a szakmai eseményeken, konferenciákon.
Ezért is döbbent meg mindenki, amikor Balog Zoltán miniszter július elsejével kinevezte Berkes Istvánt a Sportkórház átvilágításáért felelős miniszteri biztosnak. Az ott dolgozók, akikkel beszéltünk (volt köztük olyan is, aki nem írta alá egyébként az említett 2009-es levelet), egyöntetűen állítják, hogy a kórház most a "soha nem felejtőként megismert" Berkes megtorlásának áldozata lesz, hacsak valami felsőbb politikai erő ezt meg nem akadályozza. Ez utóbbi odavetett félmondat nem véletlen: Schmitt-Mocsai kontra Lázár János törésvonalat emlegetnek az orvosok.
Akik látták a Berkes által eddig elkészített koncepciótervezeteket, azok azt mondják, egyértelmű belőlük a szétverési szándék. "Minden héten újabb és újabb adatokat kér be, és ezekből a kérésekből is az olvassuk ki, hogy a szétszedésen gondolkodik. Ha a főigazgató nem küzdene foggal-körömmel, már bedaráltak volna minket" - mondta egyikük.
Erős trió
Berkes a Schmittel való, közös teniszmeccsekben is tetten érhető barátság mellett közeli szakmai kapcsolatot ápol Mocsai Lajossal, a két éve önálló Testnevelési Egyetem vezetőjével is, aki miatt még törvényt is módosított a Fidesz, hogy rektor lehessen. Régóta oktat az egyetemen, 2013-ban tudományos dékánhelyettessé nevezték ki. Akikkel beszéltünk, azok eltérően értékelték egyébként ezt: volt, aki szerint személyesen nincsenek különösebben jóban, amit mutat az is, hogy Berkes nem kapott tanszéket Mocsaitól, "de szakmailag nem tudott máshova hátrálni a kirúgása után, mint a Testnevelési Egyetemre". Akadt azonban, aki összeszokott, egy irányba gondolkodó és persze erős lobbierejű Berkes-Schmitt-Mocsai triót emlegetett.
A forrásaink által felvázolt lehetséges forgatókönyvek abban megegyeznek, hogy a kórház ilyen formában biztos nem működik tovább, ha Berkesen múlik. Volt, aki úgy vélte, hogy Berkes kimazsolázza majd az elismertséget és pénzt hozó tevékenységeket, mint például a neves sportolók, válogatott kerettagok, hírességek műtéteit, vagy a kutatást, és azokat beviszi a Testnevelési Egyetemre, akár a Semmelweis Egyetemmel is együttműködve.
"Magyarországon nagy hagyománya van annak, hogy a készbe mindenki szeret beleülni" - vélekedett egyik forrásunk. Az ifjúsági sportolók, amatőrök, és a civilek sportsérüléseit ellátó orvoscsapatot meg majd közben beolvasztják máshová. Ami azok szerint, akikkel beszéltünk, óriási baklövés lenne.
"Megcsináltuk a versenyzői adatbázist, jó a tudományos fokozattal rendelkezők aránya a kórházban, a korábbi egy helyett most négy olyan orvos van a válogatott keret körül, akinek külföldi szakmai elismerése van. Ez a fejlődés mind menne a levesbe" - mondta egy beszélgetőtársunk. Másvalaki szerint ez a rendszer csak úgy tud működni, ha egyben marad. "Ugyanis a válogatott sportolókon kívül több százezer amatőr sportoló esne ki az ellátásból, de úgy látszik, ez nem érdekel senkit, csak az élsport".
Mocsai áll nyerésre
A kérdésre, hogy ezek után ki dolgozna majd Berkessel, egy forrásunk annyit mondott, hogy "van olyan doktor, akit jól lehet motiválni egyetemi tanári és egyéb címekkel". Volt olyan is, aki viszont nem tartja ezt kivitelezhető forgatókönyvnek, szerinte nem tudna orvosokat szerezni Berkes, úgyhogy "marad simán a szétbombázás, az egységek szétszórása különböző intézményekbe, mint bosszúállás".
Az irányt és az erőviszonyokat jól mutatja, hogy miközben a Sportkórházzal a cikkünk elején említett módon pingpongozik a politika, Mocsai egyeteme több mint 40 milliárdból fejleszthet, 2017. június 1-ig megkapja a Sportkórház épületét, a Déli pályaudvar üzemi területét és Velencén is építhet egy víziközpontot. A kórházban lévő általános hangulatot jól jelzi, hogy a munkatársak között szóbeszéd volt, hogy "talán nem volt véletlen" a TF-tűz, ami után a kormány kijelölte a testnevelési egyetem új, a Sportkórházat is bekebelező campusát.
Az orvosok úgy tudják, október 5-én kellett volna a kormánynak döntenie az ügyben, de nincs hír arról, hogy ez megtörtént volna. A legutóbbi kormányzati nyilatkozat a kórház lehetséges sorsáról szeptember 29-i. Akkor az egészségügyi államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, még nincs kormánydöntés az ügyben, "még nem dőlt el, milyen funkciókat visz és hol lesz, az is elképzelhető, hogy az első költözésnél nem a végleges helyére kerül az intézmény".
Máshová érkezett válaszok
A cikkhez megkerestük Berkes Istvánt is. Szerdán írásban kérte kérdéseinket, és egynapos türelmet kért. A kérdések között természetesen ott voltak a volt kollégái aggodalmairól szólók is.
Aztán másnap, csütörtökön a kormányközeli Magyar Időkben megjelent egy nyilatkozata, amiben azt mondta, hogy a stratégiát és az ennek megfelelő szervezeti struktúrát pár hónapon belül össze kell állítani, a kórház új helyéről pedig csak azután lehet majd dönteni, ha már megegyezés született arról, milyen feladatokat kell ellátnia az intézménynek a jövőben.
Azt is nyilatkozta a lapnak az újságíró erre vonatkozó kérdésére Berkes, hogy több mint hét év telt el azóta, hogy menesztették,
és ez elegendő idő ahhoz, hogy kellő távolságból, higgadtan tudjon visszagondolni azokra az időkre. Most is csak azzal foglalkozik, mint évtizedek óta: hogy amit csak lehet, megtegyen a sportegészségügyért.
Az Index kérdéseire Berkes azóta sem válaszolt.
Az ügyben várjuk a Testnevelési Egyetem álláspontját is. Az EMMI-nek hiába tettünk fel konkrét kérdéseket, az alábbi választ küldték:
"A kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy az OSEI értékeinek továbbvitele továbbra is biztosított legyen, hiszen a kormány prioritásként tekint a magyar sport versenyképességének megtartására és megerősítésére egyaránt. A kormány célja a sport és az egészségtudatos életmód támogatása, a sportegészségügyi feladatok minél magasabb szintű, komplex ellátása, valamint a sportegészségügyi szolgáltatások színvonalának emelése is."
Frissítés: a cikk megjelenése után levél érkezett az EMMI-től, amelyben azt írták, hogy a cikket olvasva "érzékeltük, hogy a Dr. Berkes Istvánhoz érkezett kérdéseire adott válasz technikai okokból kifolyólag nem jutott el Önhöz". Ezért az egyébként Berkes Istvánnak küldött kérdések közül kettőre választ küldött a tárca.
- Mit gondol azokról az állításokról, hogy Ön neheztel a kollégáira a 2009-es leváltása miatt, amit éreztet is velük, illetve most bosszút áll a kórházon úgy, hogy nem hagyja egyben tovább működni az intézményt, és egy részét a Testnevelési Egyetembe akarja integrálni?
- Ahogy 2009-ben, most is a Magyar Sport és a Magyar Sportegészségügy érdekeit tartom a legfontosabbnak.
- Mit gondol azokról az állításokról, hogy az Ön lobbierejét a Schmitt Pállal ápolt régi barátsága is növeli, amit alátámaszt az is, hogy a 2009-es eseményeknél is rendszeres volt az információáramlás önök között?
- Schmitt Pállal valóban több évtizedes a barátságunk, akár csak a Magyar Sport és Sportegészségügy szolgálatában eltöltött több mint 40 év alatt megismert sportolók, sportvezetők és sportdiplomaták túlnyomó többségével. | [
"Testnevelési Egyetem"
] | [
"Ortopédiai Klinika",
"János kórház",
"Magyar Sportegészségügy",
"Magyar Idők",
"Magyar Sport",
"Semmelweis Egyetem"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.