Datasets:
boapps
/
kmdb_institution_classification

Dataset card Data Studio Files
xet
Community
text
stringlengths
288
82.3k
positive_institutions
list
negative_institutions
list
Újranyitották a hatóságok egy 2011-ben zárult, 1,2 milliárd forintos csalás miatt indult büntetőügy aktáit. A háromévi börtönbüntetéssel sújtott, a büntetőeljárás során a vallomást megtagadó harmadrendű vádlott, Simon Tibor perújítási kezdeményezését az ügyészség elfogadta, és újraindították a nyomozást. Az Uvaterv Zrt. egyik mérnöki irodájával szerződött egykori cégvezető feltáró vallomásra készül, a hatóságok tudomására akarja hozni, mi lett annak az egymilliárd forintnak a sorsa, aminek annak idején az ügyészség is bottal ütötte a nyomát. Amiről eddig hallgatott, most az Átlátszónak is előadta. A T. Gyula és társai ellen folyt, 2011-ben jogerős ítélettel zárult büntetőügy perújítását, az újraindított nyomozást 2012. augusztus 1-én rendelte el a Fővárosi Főügyészség, miután a Fővárosi Ítélőtábla így határozott. A perújítást a büntetőügy harmadrendű vádlottja, Simon Tibor kérvényezte, akit 2009. december 10-én a Fővárosi Bíróság különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett csalás, adócsalás bűntettek és magánokirat-hamisítás vétsége miatt három év szabadságvesztésre ítélt. Simon büntetését a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2011. február 3-án helybenhagyta, az jogerőre emelkedett. A másodfokon eljáró ítélőtábla elé már nem került a büntetőügy névadója, az első rendű vádlott T. Gyula, az Uvaterv Út-Vasúttervező Zrt. volt osztályvezetője, 1995-től az Uvaterv tualjdonában lévő Constreal Mérnöki Iroda Kft. ügyvezető igazgatója. T. Gyulát az elsőfokú bíróság felmentette valamennyi vádpont, a folytatólagosan elkövetett csalás, adócsalás, hűtlen kezelés alól. Csakúgy, mint a másodrendű vádlott E. Kálmánt, az Uvaterv gazdasági igazgatóját, a Constreal 1996-98- közötti ügyvezetőjét, aki 2011-től ismét betölti e tisztséget T. Gyulával együtt. E. Kálmánt az ügyészség szintén bűnsegédként folytatólagosan elkövetett csalással, adócsalással, hűtlen kezelés elkövetésével vádolta meg. A per során a fővádlottak közül csak az Uvatervvel szerződött harmadrendű vádlott, Simon bűnösségét állapították meg, illetve az őt segítő Havas Dávid, Hedrik István, Devera István IV.-VI. rendű vádlottakat marasztalták el. Őket bűnsegédként folytatólagosan elkövetett adócsalás és magánokirathamisítás miatt ítélték el: Havast egy év, Hedriket, mint különös visszaesőt 2 év, Deverát fél év börtönre. Simon Tibor 1998 decemberében alapította Economic Trade Kft. nevű cégét. Az atlatszo.hu-nak azt mondta, kifejezetten azzal a céllal hozta létre a társaságot, hogy csak papíron elvégzett munkákról számlákat állítson ki. 1999-2002 között a különböző szerződések után felvett bruttó 1,2 milliárd forintból csak az ÁFÁ-t tartotta magánál, az átutalt nettó megbízási díjat pedig egy táskában, készpénzben szállította le megbízóinak – állítja Simon, aki most beszél erről először, a büntetőeljárás során végig hallgatott. Egymilliárd forint táskában – leülte a büntetését, és most kitálal a stróman from atlatszo.hu on Vimeo. Az Economic Trade 1999-ben szerződött először az Uvaterv Zrt. leányvállalatával, a Constreal Mérnöki Iroda Kft.-vel. Az Economic Trade 1999-től 2002-ig kapott a megbízásokat az Uvaterv mérnöki irodájától tervezési, előkészítési munkák elvégzésére. A szerződéseket a Constreal részéről T. Gyula írta alá, összesen 19 féle feladattal látta el Simon cégét, amelyek közül Simon szerint az egyet sem végzett el. A megbízások szerteágazóak voltak, olyan munkákat tartalmaztak, amiket egy építési beruházás előtt el kell végezni. Így a tervezési terület megtekintését, fényképes dokumentálását, engedélyek, földhivatali térképek, tulajdoni lapok, geodéziai alappontok, csapadékvíz befogadó adatok beszerzését, közműhálózat és az arra való rácsatlakozási lehetőségek felmérését, meglévő épületek alapozásának feltárását, közlekedési jelzőtáblák, forgalmi felfestések összeírását és még sorolhatnánk. A megbízásokat az Economic Trade országszerte teljesítette, amerre csak az Uvaterv illetve leánycége, a Constreal dolgozott. Szerződés szerinti fontosabb nagyobb munkái voltak: régészeti feltárásokhoz szükséges geodéziai feladatok elvégzése 2000-ben az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán nettó 60 millió forintért. Az M7-es autópálya Zala megyei szakaszán a régészeti munkák jogi, műszaki teendői nettó 42 millió forintért. Az M5-ös autópálya 2002-es építésekor a Pick Szeged Zrt. hígtrágya kezelőjének áthelyezéséhez szükséges tervfőmérnöki és beruházás ellenőrzési munkák nettó 11 millió forintért. Ez volt a legutolsó megbízása, amely után nem sokkal már elindult a rendőrségi nyomozás. Közel a 3 milliárdhoz Az Uvaterv Út- Vasúttervező Zrt. jogelődjét 1948-ban állami vállalatként hozták létre. 1993-ban részvénytársasággá alakult át, a privatizáció során részvények a vállalatvezetés és az alkalmazottak tulajdonába kerültek. A cég 2012-ben 1,8 milliárd forint, 2011-ben 2,7 milliárd forint, 2010-ben 2,4 milliárd forint nettó árbevételt ért el, adózott eredménye, 71, 127, 146 millió forint volt ezen években. Tevékenysége elsősorban a közlekedési infrastruktúra területeire irányul, repülőterek, autópályák, utak, vasutak, hidak, felüljárók, alagutak, metró-rendszerek, folyami kikötők, közlekedési épületek, járműtelepek, mélygarázsok és parkolóházak, távközlési tornyok létesültek tervei alapján Magyarországon és külföldön. A három szakág tevékenységét kilenc tervezőirodával látja el. "Az UVATERV Zrt. a létesítmény megvalósításának minden fázisában megrendelőinek rendelkezésére áll, a megvalósíthatósági tanulmánytól kezdve az engedélyezési és építési tervek elkészítésén keresztül egészen a kivitelezési művezetésig bezárólag", olvasható a cég honlapján. Az elmúlt évek legfontosabb referenciamunkái: Ferihegyi nemzetközi repülőtér bővítése; az M1, M3, M5, M7 autópályák továbbtervezése; a Budapestet elkerülő M0 autópálya körgyűrű tervezése; új Duna- és Tisza-hidak; a budapesti 4. metróvonal megvalósíthatósági tanulmánya; szállodák, irodaépületek, bevásárlóközpontok, mélygarázsok tervezése. Az export munkák közül legfontosabb az algériai repülőtér-tervezések és művezetések, Líbiában egy 700 km-es vasútvonal, valamint a Tripoli metróhálózat tervezése. Jelenleg futó nagyobb projektjei az Esztergom-Budapest vasútvonal kivitelezése, ennek nettó értéke 25 milliárd forint, a budapesti 1-es, 3-as villamos vonalának felújítása, meghosszabbítása tervezési munkái, a projekt összköltségvetése villamos beszerzéssel együtt nettó 40 milliárd forint. A Budapest-Hatvan vasútvonal engedélyezési tervei. Az Economic Trade számos határátkelőhely modernizálásból is kivette részét a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és a Constreal Kft. közötti szerződéseknek köszönhetően. Letenyén, Röszkén, Csengersimán, Záhonyban, Nyírábrányban, Beregsurányban, Hercegszántón, Tompán, Barcson tervezési, előkészítési feladatok elvégzésére kapott megbízásokat nettó 98 millió 500 ezer forint értékben. Az elsőfokú ítéletben olvasható számítás szerint az Economic Trade összesen nettó 1 milliárd 34 millió forint érétkű számlát állított ki, amelyhez 248 millió 713 ezer forint ÁFA tartozott. Nem látták, de megcsinálta Hogy a munkákat ténylegesen elvégezte-e az Economic Trade vagy sem, a bíróság nem tudta megállapítani. Azt viszont igen, hogy valaki mindenképpen elvégezte, de hogy ki, az homályban maradt, és ezt a húrt nem is feszítették tovább. "Összességében a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a munkákat valaki elvégezte. Sem az okirati bizonyítékok, sem a tanúvallomások útján nem volt kétséget kizáró módon beazonosítható személy, aki a munka elvégzésében részt vett – legyen az Economic Trade érdekkörében eljáró személy vagy az Uvaterv dolgozója –, sem olyan, aki a munka elvégzéséről tudomással bírt, az elvégző személlyel találkozott. Fentiek alapján nem bizonyított, de nem is cáfolt, hogy a munkákat Simon Tibor utasítására végezték el, mely T. Gyula és E. Kálmán számára, akiknek ezt ellenőrizni nem volt feladatuk, úgy jelenhetett meg, hogy az Economic Trade maga vagy legális alvállalkozói elvégezték." Az elsőfokú bíróság tehát nem találta bizonyítottnak, hogy fiktív munkavégzés történt, amint ezt Simon az atlatszo.hu-nak állítja – de annak idején az ügyészség is erre a következtetésre jutott. "A bíróság nem állapította meg, hogy a két cég között létrejött szerződések, teljesítés igazolások és azok alapján kiállított számlák fiktívek lettek volna, és hogy T. Gyula közreműködésével E. Kálmán úgy fizetett volna ki pénzt az Economic Trade részére, hogy azok mögött ne állt volna tényleges teljesítés... Hasonlóképpen az sem volt megállapítható, hogy a befogadott és kifizetett számlákkal a társaság ÁFA-fizetési kötelezettségét, illetve társasági adóalapját jogtalanul csökkentették volna." A Fővárosi Főügyészség 2005. november 3-án kelt vádirata ezt még bizonyítottnak látta, ezért I. és II. rendű vádlottként T. Gyulát és E. Kálmánt jelölték meg, akik az ügyészség akkori álláspontja szerint folytatólagosan csalást, adócsalást, hűtlen kezelés bűncselekményét követtek el. T. Gyulát 2003. november 5-én az Uvaterv székházából vitték el a rendőrök, december 18-án szabadult az előzetes letartóztatásból. E. Kálmánt már 2003. szeptember 15-én bűnügyi őrizetbe helyezték, szeptember 18-tól december 18-ig előzetes letartóztatásban volt. Simon Tibort november 25-én tartóztatták le, december 22-én szabadult az előzetesből. "Az átutalásokat T. Gyula utasítására E. Kálmán hagyta jóvá, noha mindketten tisztában voltak azzal, hogy az Economic Trade nem végzett munkát az autópályákhoz kapcsolódó szerződések vonatkozásában" – állapította meg az ügyészség. A vádhatóság azt is kimondta, hogy az Economic Trade által kiállított számlák egytől egyig fiktívek voltak, de hogy a pénzzel mi lett, azt az ügyészek se tudták felderíteni. "A bűncselekményből származó pénz további sorsa ismeretlen maradt" – olvasható a vádiratban. Simon pénzfelvételeinek természetesen nyoma maradt, és a nyomozás során bizonyítást nyert, hogy Simon az Economic Trade és az ODDS Kft. bankszámlájáról 217 millió forintot az Erste Bank egyik fiókjában vett fel. További 925 millió forintot a fent említett három miskolci fantomcégnek folyatott tovább, a pénz tőlük jutott vissza hozzá. "Az átutalt pénzösszeget – mely az adócsalásból származott – ezen cégek képviselői, illetőleg az általuk megbízott személyek minden esetben a bankszámlákról felvették és azok Simon Tibornak átadásra kerültek" – derítette ki a nyomozóhatóság. Az elsőfokú bíróság nem osztotta az ügyészség megállapításait, a vádlottak, tanúk, szakértők, meghallgatása és az okirati bizonyítékok alapján arra jutott, hogy T. Gyula és E. Kálmán magatartása nem volt alkalmas a hűtlen kezelés megállapítására. A rájuk bízott vagyon megőrzésére, gyarapítására vonatkozó kötelezettségeiket nem szegték meg, indokolatlan kifizetéseket nem hajtottak végre, vagyoni hátrányt nem okoztak. A Constreal megkárosítását nem találta bizonyítottnak, ezért felmentette őket. Másodfokon az ítélőtábla a felelősségre vonásukat már nem is tárgyalta, mivel az ügyészség a T. Gyula és E. Kálmán büntethetőségét fenntartó fellebbezését 2010. augusztus 3-án visszavonta, így felmentésük jogerőre emelkedett. Fiktív vagy nem fiktív Mivel a fiktív számlázás nem nyert bizonyítást, Simont sem emiatt, hanem adócsalásért ítélték el. Az általános forgalmi adót Simon nem fizette be vagy jogtalanul visszaigényelte alvállalkozók – a miskolci Mi-Mi ’96 Kft. a Hedrik és Társa Építőipari Kft., illetve a Haxia Bt. – bevonásával, amelyek tulajdonosaiból a IV-VI. rendű vádlottak lettek. Az Economic Trade tevékenységének azzal lett vége, hogy az adóhivatal Simon miskolci fiktív alvállalkozóinál kezdett nyomozni. E fantom alvállalkozók szintén nem végeztek gazdasági tevékenységet, Simonnak számláztak, a cégeitől kaptak papíron létező megbízásokat, hogy így csökkenjen nullára Simon adófizetési kötelezettsége. Csakhogy a miskolci cégek is elfelejtettek adót fizetni, rajtuk keresztül jutott el az adóhatóság az Economic Trade-ig, majd a Constrealon át az Uvatervig. A jogerős ítélet szerint a fiktív számlákkal Simon 311 millió forinttal csökkentette ÁFA befizetés kötelezettségét, 237 millió forintot pedig jogosulatlanul igényelt vissza. Ez az összeg hozzávetőleg megegyezik a teljes be nem fizetett ÁFA összegével. Azt ugyan a bíróság kimondta, hogy az Economic Trade, illetve a számlázásban részt vevő másik Simon-cég, az ODDS Kft. is fiktív számlákat állított ki, hogy társasági adóalapját csökkentse, de mivel ez nem volt a vádirat tárgya, e vonatkozásban nem járhatott el, ahogyan a szerződéses munkák ár és értékarányát sem vizsgálta. Ami jelenleg dokumentálhatóan rendelkezésre Simon és az Uvaterv kapcsolatáról, azt az elsőfokú bírósági ítéletélete tartalmazza. Nem akadt olyan tanú, aki cáfolta volna a munkák elvégzését – hiszen azok mind teljesültek, az Uvaterv közreműködésével készült létesítményeket átadták, ma is működnek. De olyan tanú sem akadt, a Constreal vagy a megbízók, például a Pick Szeged Zrt., a Szeviép Kft., a somogyi, zalai múzeumi hatóság, a Vám és Pénzügyőrség részéről, akiknek ismerős lett volna Simon vagy az Economic Trade neve, akik igazolták volna, hogy az Economic valóban végzett munkát. Akinek mégis mondott valamit a két név, arra már nem emlékezett, hogy Simon vagy a cége csinált is valamit, ezekről csak a feltételezéseiket tudták megosztani a bírósággal. Simont egyedül az Uvaterv vezetői tudták azonosítani. T. Gyula úgy vallott, Simonnal többször találkozott, tartotta vele a kapcsolatot, olyan tervezési előkészítéssel bízták meg, amire nem volt kapacitásuk. Hozzátette, azt nem tudja megmondani, az Economic Trade mit végzett el és mit nem. Bár az alvállalkozókkal ő szerződött – közölte –, nem volt feladata ellenőrizni tevékenységüket, az a projektfelelősre tartozott. A bíróság viszont nem tudta meghallgatni a projektfelelőst, mert ő az eljárás során elhunyt. Mivel az előkészítő munkát végző alvállalkozók, így az Economic Trade tevékenysége is beépült a tervekbe, annak nyoma nem marad, ezért nem deríthető ki, ki végezte el a munkát – mondta T. Gyula. E. Kálmán elismerte, hogy néhány alkalommal találkozott Simon Tiborral, de arról nem volt tudomása, hogy alvállalkozókat alkalmazott. S. Frigyes, az Uvaterv jogi képviselője Simon Tibort az Economic Trade ügyvezetőjeként ismerte, ügyfele is volt. Amikor azzal kereste meg, hogy szeretne megbízást kapni a Constrealtól, azt tanácsolta neki, írjon bemutatkozó levelet referenciákkal. S. Frigyes az is elmondta, típusszerződéseket készített, konkrét szerződéseket nem szövegezett. Megkerestük az Uvatervet is, a cég Simon kijelentéseit így kommentálta: "A Simon Tibornak tulajdonított állításai valótlanok, ezért azokat a leghatározottabban visszautasítjuk." Simon ugyanakkor állítja, egyik helyszínen sem járt, és nem végzett semmiféle előkészítő munkát a Constreal Mérnök iroda számára, már csak azért sem, mert egyáltalán nem értett a leszerződött feladatokhoz, de embere se volt rá, és nem is ez volt a szerepe. Simon a most az Átlátszónak elmondott történetet eddig nem hozta a nyomozó hatóságok tudomására, a több éven át tartó büntetőeljárás során nem tett vallomást. Éppen azért kérelmezte a Fővárosi Ítélőtáblánál a perújítást, hogy feltártja, hova kerültek az el nem végzett munkák után felvett százmilliók. A Fővárosi Főügyészség az atlatszo.hu-t arról tájékoztatta, a perújítási nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága folytatja. Határidejét a Legfőbb Ügyészség legutóbb 2013. november 01. napjáig hosszabbította meg, ami egyébként már a harmadik hosszabbítás egy év alatt. Úgy tudjuk, hogy a Simon által megnevezett tanúk meghallgatását a NAV augusztusban kezdte el ügyészségi felügyelettel. Simon azt mondja, tisztában van azzal, hogy önmagát is vádolja olyan bűncselekménnyel, amelyekért már megkapta és letöltötte a jogerős büntetését, de úgy látja, csak egy új büntetőeljárás révén lehet felelősségre vonni azokat a személyeket, akikhez a fiktív számlák utáni pénzek kerültek, márpedig ő borítani akar. Ugyanis annak idején csak jutalom ígéretével és különféle fenyegetésekkel vették rá, hogy ne tegyen feltáró vallomást az ügyben a bíróság előtt. (Folytatjuk)
[ "ODDS Kft.", "Hedrik és Társa Építőipari Kft.", "Economic Trade Kft.", "Constreal Mérnöki Iroda Kft.", "Mi-Mi ’96 Kft.", "Haxia Bt.", "Uvaterv Zrt." ]
[ "Fővárosi Főügyészség", "Fővárosi Ítélőtábla", "Constreal Mérnök iroda", "Uvaterv Út- Vasúttervező Zrt.", "Legfőbb Ügyészség", "Szeviép Kft.", "Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága", "Vám és Pénzügyőrség", "Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága", "Fővárosi Bíróság", "Pick Szeged Zrt.", "Erste Bank", "Uvaterv Út-Vasúttervező Zrt." ]
Hozzáférhetetlenek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elmúlt három évben kötött, ötmillió forintot meghaladó szerződései, holott közfeladatot ellátó szervként kötelességük lenne azokat nyilvánosságra hozni – vette észre a Magyar Nemzet. Ugyanakkor a még 2013-ban kötött, nyilvánosságra hozott információk között is találni különös adatokat: több megyei szerződés esetén a lejárati dátum 2999. december 31-e, sőt van, ahol a megállapodás egészen a 8900. év végéig érvényes. Hozzáférhetetlenek a Klik 2014 óta kötött, 5 millió forint feletti szerződései – ezt lapunk derítette ki az intézményfenntartó honlapja alapján. A Klik által nyilvánosságra hozott, legfrissebbnek tekinthető adatok a szervezet létrejöttének évéből, 2013-ból valók. Ez egyaránt igaz a szervezet központi szerződéseire és a tankerületek megyei bontásban közölt szerződéseire. Igaz, a három éve nyilvánosságra hozott információk között is találni nagy valószínűséggel hibás adatokat. Például több, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kötött szerződés lejárati dátumaként 2999. december 31-ét jelölték meg, de akad olyan is, amely egészen a 8900. év végéig érvényes. Hasonló bakik egyébként több más megyei szerződés esetén is tapasztalhatók, például Csongrád, Fejér, Heves vagy Veszprém esetében. Ugyanakkor tény, hogy a Klik 2015. évi közbeszerzéseinek statisztikai összegzése, illetve az idei év közbeszerzési terve megtalálható a szervezet honlapján. – A közfeladatot ellátó szerveknek az információszabadságról szóló törvény alapján kötelező nyilvánosságra hozni az ötmillió forint feletti szerződéseket – nyilatkozta lapunknak Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója. Mint elmondta, az információszabadság kétféleképpen valósul meg: az egyik módja ennek az állampolgárok közérdekű adatigénylése, míg a másik, hogy az állami szervek kérés nélkül kötelesek közölni honlapjukon bizonyos közérdekű adatokat. Ezek közé tartoznak a szervezet személyzeti adatai, a tevékenységre, működésre vonatkozó információk és a gazdálkodási adatok. Pölöskeiné tisztségei Továbbra is miniszteri biztos marad Pölöskei Gáborné az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Balog Zoltán döntése szerint – derült ki a múlt pénteki Magyar Közlönyből. Mint ismeretes, Pölöskeinét március elsejével nevezték ki a Klik elnökének Hanesz József helyett, emellett miniszteri biztosként az intézményrendszer szakmai átalakítását is rábízták. Utóbbi kinevezés járt le június 30-án, ám júliustól rögtön új feladatot kapott Pölöskeiné: neki kell levezényelnie az iskolák működtetésének elvételét az önkormányzatoktól, illetve állami kézbe adását az idei év végéig. Az új tankerületi központok 2017. január elsejével állnak fel. Az eddigi 198 tankerület helyett 58 centrumot létesítenek, amelyek már nemcsak az iskolák fenntartását látják el, hanem a működtetést is. A tankerületi centrumok koordinálásáért – új névvel – a Klebelsberg Központ felel. A Klik átalakítását a Pedagógusok Szakszervezete úgy értékelte: a lényeg továbbra sem változik, ezentúl is központi lesz az irányítás és a finanszírozás. (H. M.) Utóbbi pont mondja ki, hogy az ötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegről szóló szerződéseket a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig nyilvánosságra kell hozni, és biztosítani kell azok hozzáférhetőségét a közzétételt követő öt évig. Szintén a nyilvánosságra hozandó gazdálkodási adatok közt szerepelnek a foglalkoztatottak létszámára és személyi juttatásaira vonatkozó összesített adatok, illetve a közfeladatot ellátó szerv éves költségvetése. Utóbbival kapcsolatban semmilyen adatot nem látni a Klik honlapján, a munkavállalókra vonatkozó legfrissebb információk is csak 2013-ból származnak. A TASZ szakembere felhívta a figyelmet: nehéz kikényszeríteni a közérdekű adatok közzétételét, ugyanis az állampolgárok alanyi jogon nem perelhetnek érte. Erre kizárólag a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak van felhatalmazása. Lapunk több kérdést is küldött a Klik sajtóosztályának azzal kapcsolatban, hogy elképzelhető-e az az egyébként igen életszerűtlen szituáció, hogy a szervezet 2013 óta nem kötött ötmillió forint feletti szerződést, ha pedig nem ez a helyzet, akkor mikor terveznek eleget tenni törvényi kötelezettségüknek, és hogyan kívánják közzétenni az adatokat. A Klik rövid válasza szerint "az állami intézményfenntartó honlapjának átalakítása és frissítése folyamatban van, a jogszabályban előírt információk feltöltését a szervezet folyamatosan végzi". Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 18.
[ "Klebelsberg Intézményfenntartó Központ" ]
[ "Társaság a Szabadságjogokért", "Pedagógusok Szakszervezete", "Magyar Nemzet", "Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság", "Magyar Közlöny", "Emberi Erőforrások Minisztériuma", "Klebelsberg Központ" ]
Egy king méretű ággyal felszerelt "Premium" szoba a Bulgari Hotelben. Egy olasz dizájnerek munkáival dekorált "Deluxe" szoba a Four Seasonsben. Egy akár 70 négyzetméteres "Classic" lakosztály az Armani Hotelben. Ezek bármelyikét megkaphatta a Miniszterelnökség vezetője, Lázár János, amikor 2013 nyarán eltöltött egy péntek éjszakát Milánóban. A Miniszterelnökség közlése szerint ugyanis Lázár hotelköltsége 298 ezer forint volt, ami akkori árfolyamon kicsit több mint 1000 eurónak felelt meg. A hivatal továbbra sem árulja el, hogy a politikus pontosan hol szállt meg, de ebből az összegből – a mostani árakon számolva – bármelyik felsorolt luxusszállodában kaphatott szobát. Több más, szintén ötcsillagos milánói szállodában pedig jelenleg ennek az összegnek akár az egyharmadáért is kapni szobát. A Miniszterelnökség friss és korábban közzétett adatainak összesítéséből kiderül az is, hogy Lázárnak ezen a milánói útján és egy másik, szintén csak kétnapos zürichi látogatásán a szállodaszámlák mellett több százezer forint ment el egyéb, egyelőre tisztázatlan kiadásokra. A Direkt36 munkatársa másfél évvel ezelőtt – még az Origo újságírójaként – kezdett kérdéseket feltenni a Miniszterelnökségnek Lázár János több olyan útjáról, amelyeken a szállások jóval többe kerültek más állami vezetők kiküldetéseinek hotelköltségeinél. A kormány kezdetben elzárkózott szinte bármilyen részlet kiadásától, ezért a Direkt36 újságírója több – jelenleg is folyamatban lévő – pert indított a Transparency International segítségével az adatok megszerzéséért. Lázár ezeken az utazásokon mindig egy kísérővel vett részt, a szállásköltség pedig az eredeti miniszterelnökségi kimutatásban összesítve szerepelt. Így sokáig azt sem lehetett tudni, hogy konkréten mennyibe kerültek az ő szobái. A Miniszterelnökség most egy újabb kérdéssorra válaszolva részben megadta ezeket az információkat. Közölték, hogy a 2013 júliusi olaszországi utazáson hotelre fordított 596 ezer forintnak pont a fele volt az, amelyet Lázár szobájára költöttek. Ez az összeg tartalmazza a szállás megrendelésekor elköltött közbeszerzési díjat is, amely a miniszterelnökségi kimutatás szerint 14 ezer forint volt. Egy másik utazás esetében a Miniszterelnökség módosította a korábban adott információkat. Lázár 2013 márciusi svájci útjáról eredetileg azt közölték, hogy a szállás összesen – közbeszerzési díjjal együtt – 481 ezer forintba került, most azonban jóval alacsonyabb összeget adtak meg. A friss tájékoztatás szerint a kétfős delegáció számára a hotel összesen 189 ezer forintba került, és ebből Lázár szobájának költsége 103 ezer volt. A Miniszterelnökség azzal magyarázta a korábbi és a mostani összeg közötti különbséget, hogy az eredeti összesítésben "a szállásköltségtől eltérő tételek, dologi kiadások is a szállásköltség rovatban kerültek feltüntetésre". A "dologi kiadás" szinte bármi olyan költséget takarhat, ami az utazás során felmerül, magyarázta egy korábbi kormányzati tisztviselő, aki több külföldi kiküldetésen is részt vett. Az étkezés ebbe elvileg nem tartozik bele, mert azt a tisztviselőknek a napidíjból kell fedezniük, de "például ha hirtelen venni kell egy telefontöltőt, akkor az dologi kiadásnak számít" – magyarázta a korábbi tisztviselő. Hozzátette, hogy nagyobb kiadások, például autóbérlés is számíthat ilyen költségnek. A “dologi kiadás" meghatározását tartalmazó kormányrendelet is elég tágan fogalmaz. A jogszabály szerint a kiküldetéseken ilyen költségnek számít “valamennyi, a személyi juttatások között nem elszámolható kiadás", és példaként említi többek között a poggyászmegőrzést vagy a telefonhasználatot. A Miniszterelnökség válaszából az következik, hogy Lázár kétnapos zürichi útján mintegy 290 ezer ment el dologi kiadásra. Megkérdeztük, hogy pontosan mire költötték ezt a pénzt, de egyelőre nem érkezett válasz. A svájci útnál is többe kerültek a dologi kiadások Lázár milánói utazásán. A Miniszterelnökség 2012-2013-as kiküldetéseiről szóló, a Direkt36 újságírójának korábban a rendelkezésére bocsátott kimutatás szerint ugyanis azon a 2013 júliusi utazáson 1548 eurót (akkori árfolyamon 458 ezer forintot) számoltak el dologi kiadásként. Lázár és kísérőjének kétnapos olaszországi útja így akkori árfolyamon számolva összességében több mint 1 millió forintba került. A kimutatásban repülőjegy vagy egyéb utazási költség nem szerepel, de ezek az adatok hiányoznak Lázár több más külföldi útjánál is. Múlt héten megkérdeztük a Miniszterelnökséget az olaszországi dologi kiadásnak a részleteiről is, de még nem válaszoltak. Volt Lázárnak egy harmadik olyan útja is, ahol kirívóan magasak voltak a szállásköltségek. Ez egy 2012 novemberi londoni kiküldetés volt, amelyen két éjszakára 920 ezer forintra rúgott Lázár és kísérőjének szállásköltsége. A Miniszterelnökség azt közölte, hogy ebben az esetben nem tudják megmondani, hogy mennyibe került konkrétan Lázár hotelszobája, mert "a delegáció szállásköltsége együttesen került elszámolásra". Az utazások tartalmáról eddig nagyon keveset árultak el Lázárék. Kezdettől fogva azzal érvelnek, hogy az ország érdekét sértené az, ha nyilvánosságra hoznák, mit csinált Lázár ezeken az utakon. Az információk megszerzéséért indított perek során azonban kiderült, hogy egyedül az angliai út esetében titkosította a kormány az utazások részleteit, a svájci és az olaszországi kiküldetés már nem élvez ilyen védettséget. A bíróság egy közelmúltbeli ítéletben ki is mondta, hogy a Miniszterelnökségnek nyilvánosságra kell hoznia, hogy Lázár kikkel és miről tárgyalt ezen a két utazáson. Az ítélet nem jogerős, a Miniszterelnökség ugyanis fellebbezést nyújtott be ellene. Lázár személyesen is jelezte, eltökélt abban, hogy ne derüljenek ki a részletek. "A bíróság nem tudja leellenőrizni a szavaim valóságtartalmát, hiszen mondhatom azt, hogy nem emlékszem, de mondhatok olyat is, ami nem igaz arról, hogy kivel voltam a hotelben" – mondta az Index szerint egy sajtótájékoztatón, amikor az ítéletről kérdezték. Még tavaly nyáron pedig a saját pénzéből befizette a költségvetésnek a hotelszobák árát, és aztán azzal érvelt, hogy ezáltal már nem tartoznak a nyilvánosságra az utazásnak a részletei. Lázár szerint az is államérdeket sértene, ha kiderülne, hogy ő hol szállt meg. Bár a Miniszterelnökséget egy jogerős ítélet kötelezi arra, hogy a szállodák nevét kiadja, a hivatal a Kúriához fordult felülvizsgálatért. Maga Lázár pedig egy tavaly szeptemberi interjúban kijelentette, a szállodák neve "nem derülhet ki".
[ "Miniszterelnökség" ]
[ "Transparency International" ]
Luxusjachtra is futja Giró-Szász András államtitkárnak A leggazdagabb politikusok között van Giró-Szász András volt kormányszóvivő, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság vezetője. A hétfőn nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozata szerint több tízmilliós jachtja is van paloznaki nyaralója és 140 milliós megtakarítása mellett. nem mellékesen 750 millió forinttal tartoznak neki. Emlékszik még a ValóVilág plaszikcicájára, VV Szandikára? Megbánta az életét, teljesen eltűnt – Felismerhetetlenül néz ki Ferenc pápa megmagyarázta, miért mondta a homoszexualitásra, hogy bűn Giró-Szász András vagyonnyilatkozata egy 1200 négyzetméteres, paloznaki ingatlannal indul, melyen egy 200 négyzetméteres családi ház szolgálja az államtitkár pihenését, a rajta lévő, 200 négyzetméteres, üdülőként funkcionáló családi házzal. Két lakás is szerepel a nyilatkozatban, egy 42 négyzetméteres IX. kerületi lakás, melyben felerészben tulajdonos, illetve egy XII. kerületi, budai lakás, melynek bérlőjeként van feltüntetve Giró-Szász András. Ezt a lakást idén nyár óta bérli az államtitkár. Az államtitkár jókora kocsit, egy Range Rovert is bérel, arra nem tér ki a vagyonnyilatkozatban, hogy mennyiért, annyi viszont biztos, hogy havi benzinpénzt kap hozzá az államtól, melynek összege havonta nem lehet több 200 ezer forintnál. Szintén idei szerzemény egy luxusjacht. A WIA 345 típusú elektromos jacht a gyártó leírása szerint négy embernek biztosít kényelmes alvási lehetőséget, de akár tizenkét ember is utazhat rajta. Van benne zuhanyzó, borhűtő, hűtő, főzőlap és jellemzője a kategóriájában tágas beltér és tágas fedélzet. Giró-Szász András komoly vagyonra tett szert (MTI) Giró-Szásznak 47.050.000 forintnyi Befektetési Alapjegye van, takarékbetétben pedig 93.000.000 forintja. Ha netán elfogyna a pénze, még mindig számíthat arra a 750 millió forintra, amellyel tartoznak neki. Az index.hu erről az összegről azt írja, hogy előbb eladta, aztán visszavette, majd nemrég megint eladta üzletrészét saját tanácsadó cégében, a számos kormányzati szerződéssel rendelkező Strategopolis Kft.-ben, így a cég jelenleg 750 millió forinttal tartozik neki. A vagyonnyilatkozatban szerepel egy jókora, 50 milliós tartozás is, ez Giró-Szász András nyilatkozata szerint családi kölcsön, vagyis rokonoknak kell majd visszafizetnie. Az államtitkár ezeken kívül 20 százalékban tulajdonosa a Safe Port Project Kft.-nak. Blikk-információ
[ "Strategopolis Kft.", "Safe Port Project Kft." ]
[]
Újabb szerződés ügyében merült fel bűncselekmények gyanúja a BKV Zrt. Belső Kontroll Igazgatósága által lefolytatott vizsgálat alapján - közölte kedd délután a BKV. A közlemény szerint Kocsis István vezérigazgató ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK), a BKV átadta a nyomozóhatóságnak a vizsgálati jelentés egy példányát, valamint egy szerződéseket és egyéb kapcsolódó dokumentációk másolatait tartalmazó CD-t. A feljelentés átvételét a BRFK pecséttel igazolta - tették hozzá. Az [origo] megkérdezte a BKV sajtóosztályán, hogy melyik szerződésről van szó, de azt közölték, hogy nem adhatják ki ezt az információt. A BKV eddig több mint negyven esetben fordult a rendőséghez tanácsadói és vállalkozói szerződések miatt. A BKV ügyében folyó nyomozásról szóló összes cikkünket megtalálja itt.
[ "BKV" ]
[ "BKV Zrt. Belső Kontroll Igazgatósága", "Budapesti Rendőr-főkapitányság" ]
Három év börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte a Kúria csütörtök reggeli, harmadfokú ítéletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét, Tátrai Miklóst hűtlen kezelés kísérlete miatt a Sukoró-ügyben. Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját pedig két év hat hónap börtönre ítélték, és szintén három év közügyektől eltiltásra; ő bűnsegédként kísérelte meg a hűtlen kezelést. A bűnügyi költség több milliós tételét is fizethetik. Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos üdvözölte az ítéletet mondván: "a bűnözőknek a börtönben a helyük". Az LMP szerint Gyurcsánynak viselnie kell a politikai következményeket. Tehát Tátrai és Császy esetében is megváltoztatta a másodfokú, fölmentő ítéletet a Kúria. Mindkét vádlott a büntetés kitöltésének kétharmada után szabadulhat legkorábban a börtönből. A Kúria szerint a másodfokú, fölmentő határozatot hozó Szegedi Ítélőtábla anélkül szerkesztette át az elsőfokú, elmarasztaló döntést hozó Szegedi Törvényszék tényállását, hogy eleget tett volna indoklási kötelezettségének. Az indoklási kötelezettségének pedig oly mértékben nem tett eleget, hogy felülbírálatra alkalmatlanná vált a másodfokú döntés – szögezte le a Kúria, amelynek harmadfokú döntése immár jogerős. (Ezután már csak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán próbálkozhatnak Tátraiék.) A csütörtöki tárgyalásra egyébként Tátrai Miklós nem ment el, csak Császy Zsolt tette tiszteletét a Kúrián. Miután a Sukoró-ügy egyfajta szimbóluma volt a 2010 utáni elszámoltatásoknak, a mostani elmarasztaló ítélet némileg változtathat az elszámoltatások eddigi megítélésén. Gyurcsány feladatot szabott a Parlamentben A Kúria kimondta: a Parlament nándorfehérvári termében, Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, Bajnai Gordon gazdasági miniszter, Tátrai Miklós és a befektetők részvételével lezajlott 2008 májusi egyeztetés nem pusztán protokolláris jellegű volt, miként azt a másodfokú bíróság megállapította, hiszen nehezen lehet protokollárisnak tekinteni, amikor a főnök "feladatot szab" a beosztottjainak. (Ismert, Gyurcsány ekkor utasította Tátrait, hogy ne nyílt versenyeztetéssel értékesítsék a sukorói állami ingatlant, hanem cserével. Ennek köszönhetően Joav Bluméknak nem kellett konkurenciától tartaniuk az ingatlan megszerzésekor. Gyurcsány kegyesen azt is megígérte az izraeli befektetőknek, hogy a minisztériumi engedélyek "rendben lesznek") Egyébként a csereszerződés semmilyen igazolható kapcsolatban nem volt a kaszinóberuházással – hangsúlyozta a Kúria, hozzátéve: a csereügyletben Joav Blum magánszemély vett részt, miközben a King’s City kaszinóberuházás még csak ígéret szintjén létezett, ráadásul abban cég vett volna részt, nem pedig Blum mint magánszemély. A harmadfokú bíróság leszögezte: Tátrai vagyonkezelőként, szándékosan okozott volna kárt az államnak, Császy pedig ebben szándékosan segítette őt. (Az más kérdés, hogy végül az ügylet meghiúsult.) Súlyos bűncselekményről van szó A Kúria azt is hangsúlyozta: súlyos bűncselekményről van szó, hiszen egy állami szervnél történt, a vagyonkezelésért felelős vezetők huzamosabb ideig megszegték kötelezettségeiket, a kárérték pedig jócskán meghaladja a minősített eset alsó értékhatárát. Ugyanakkor a jelentős időmúlás enyhítő körülmény. Bár a hűtlen kezelés kísérletének minősített esetéért 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, a Kúria enyhítő körülményként vette figyelembe a jelentős időmúlást: vagyis hogy 9 év telt el a büntetőeljárás megindulása óta. Ezért aztán 1-1 évvel rövidebb börtönbüntetést szabott ki Tátraira és Császyra. A vádat képviselő Legfőbb Ügyészség előzőleg letöltendő börtönt kért mindkét vádlottra. Indítványozták, hogy a Kúria a másodfokú fölmentő ítéletet változtassa meg, és a vádlottakat – Tátrai Miklóst mint tettest és Császy Zsoltot mint bűnsegédet – mondja ki bűnösnek jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében. Az ügyészség álláspontja szerint ugyanis Tátrai Miklós nem az állam érdekeinek elsődlegességét, hanem a befektető érdekeit tartotta szem előtt a tranzakció során. Az elcserélt ingatlanok közötti kirívó értékkülönbözet miatt tisztában kellett lennie azzal, hogy az állami vagyon gyarapodásával reálisan nem számolhat. Császy: Kikérem magamnak, hogy itt gyurcsányoznak! Az ítélethirdetés után Császy Zsolt nagyon föl volt háborodva, és súlyos kritikával illette az elsőfokú és a mostani, harmadfokú bíróságot. Szerinte egyedül a másodfokú ítélőtábla (amely őket felmentette) volt tisztességes. Mi nem hagyjuk abba: sem én, sem Tátrai Miklós. Folytatni fogjuk a börtönben, folytatni fogjuk további bírósági fórumokon mindaddig, amíg igazságot nem kapunk! – ígérte az MNV volt értékesítési igazgatója, aki úgy számol, hogy körülbelül másfél évet kell majd börtönben töltenie. Amúgy pedig kikérte magának, hogy a Kúria – szerinte – "gyurcsányozott", ami számára azt mutatta, hogy itt politikai megrendelésre hoztak ítéletet, politikai bosszúhadjárat áldozata lett. Császy egyúttal kimentette Tátrai Miklóst, amiért nem tudott eljönni a tárgyalásra; hangsúlyozta: Tátrai a családjával van, és "nem gyávaságból nem jött el ide önökhöz". Fidesz: "A bűnözőknek a börtönben a helyük" Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos, fideszes országgyűlési képviselő csütörtöki közleményében üdvözölte a Kúria ítéletét mondván: "a bűnözőknek a börtönben a helyük". Mint fogalmazott: Gyurcsány és a szocialisták követték el minden idők legkorruptabb kormányzását, lopták a nemzeti vagyont és visszaéltek hatalmukkal. Ezt a mai sukorói jogerős ítélet is bizonyítja. LMP: Gyurcsánynak viselnie kell a politikai következményeket! Gyurcsány Ferencnek viselnie kell a politikai következményeket a 2008-as sukorói telekcsere ügyében hozott jogerős döntés után – közölte Hadházy Ákos, az LMP társelnöke. Ugyanakkor elkeserítőnek nevezte, hogy az elszámoltatás az elmúlt hét évben semmilyen eredményre nem vezetett, szerinte teljesen egyértelmű, hogy a "rendszerpártokat" csak ellenzékben zavarja a korrupció, kormányon már magukkal és ellenfeleikkel szemben is sokkal megbocsátóbbak. Első- és másodfok: bűnösök, aztán mégsem Emlékezetes, 2015 szeptemberében a Szolnoki Törvényszék első fokon hűtlen kezelés kísérlete miatt négy év börtönre ítélte tettesként Tátrai Miklóst, 3,5 évre a bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérlete, illetve magánokirat-hamisítás miatt Császy Zsoltot. Az ügy többi vádlottja közül kettőt felmentett, egyet pénzbüntetésre ítélt nem jogerősen a törvényszék. A fellebbezések folytán a Szegedi Ítélőtáblára került ügyben másodfokon immár jogerősen felmentették Tátrait és Császyt a vádak alól, méghozzá bűncselekmény hiányában. Szintén felmentették Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és az ügylet során eljáró értékbecslőt, egy ügyvéd esetében pedig enyhítették az első fokon kiszabott pénzbüntetést, ezzel számukra véget ért az eljárás. Ugyanakkor Tátrai és Császy felmentése ellen az ügyészség azonnal fellebbezett, így az ő ügyük harmadfokra a Kúriára került, ahol csütörtök reggel jogerős döntés született. Milliárdos kár érte volna az államot A Sukoró-ügy lényege, hogy még 2008. július 30-án Joav Blum izraeli-magyar üzletember csereszerződést kötött az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV). Blum egy befektetőcsoportot képviselt, amely King’s City névvel kaszinóvárost akart építeni a Velencei-tó partjára, Sukoró területén. A megállapodás szerint az állam tulajdonában lévő sukorói telkeket cserélték volna el Joav Blum pilisi és albertirsai ingatlanjaival. Ha a telekcsere megvalósul, a vád szerint 1,2 milliárd forintos kár érte volna a magyar államot. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisában indított nyomozást. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án egy polgári perben jogerősen semmisnek mondta ki a telekcsereszerződést. A nyomozás során pedig megállapították, hogy a Joav Blum tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi összértékét a ténylegesnél 561 millió forinttal magasabban, a sukorói ingatlan értékét pedig 632 millió forinttal alacsonyabban határozták meg. Ezek összegéből tevődött volna a kárérték, ha az üzlet megvalósul. A Szolnoki Törvényszék mindezekért 2015. szeptemberében első fokon négy év börtönre ítélte különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatóját. Császy Zsolt egykori értékesítési igazgató három év hat hónap börtönt kapott bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérletéért. Emellett mindkettőjüket négy évre a közügyek gyakorlásától is eltiltották. A bíróság kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt bűnösnek mondta ki az ötödrendű vádlottat, V. Bálint ügyvédet is. A törvényszék ugyanakkor felmentette Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt. Gyurcsány szerepét is vizsgálták A bűnügyben Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök felelőssége is felvetődött és a telekcserével összefüggésben, hivatali visszaélés bűntette miatt 2011. október 3-án gyanúsítottként hallgatták ki a Központi Nyomozó Főügyészségen. De vádlott nem lett a bukott miniszterelnökből, mert az ügyészség 2012 júliusában megszüntette ellene az eljárást arra hivatkozva, hogy "nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a telekcseréről hozott döntésben". Vezető képünk egy korábbi tárgyaláson készült;
[ "Központi Nyomozó Főügyészség", "Szegedi Ítélőtábla", "Kúria", "Magyar Nemzeti Vagyonkezelő" ]
[ "Emberi Jogok Európai Bírósága", "Fővárosi Ítélőtábla", "Szolnoki Törvényszék", "Legfőbb Ügyészség", "Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.", "King’s City", "Szegedi Törvényszék" ]
Orbánéknál is akad offshore cég? Az MSZP szerint Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének a saját háza táján kellene szétnéznie, mielőtt az offshore cégeket ostorozza. 2009. szeptember 30. szerda 13:37 - HírExtra A kormánypárti képviselő közölte: Orbán Viktor egyik rokona, a Fideszhez közel álló Helyi Téma nevű lap kiadója, Vitézy Tamás milliárdos nagyvállalkozó 2007-ben egy interjúban arról beszélt, miért lenne szégyen, hogy offshore cégekkel köt üzletet, és hogy neki is offshore cége van.Török Zsolt elmondta: felszólítják Orbán Viktort, kérje meg a családtagját, hogy a külföldre menekített, itthon adózatlan jövedelme után fizesse be az adót az államkincstárba. Mint mondta, ez a "várhatóan több tízmilliós összeg" sokat segíthetne a krízisalap rászorultjain is.Az MTI azon kérdésére, hogyan rokona az üzletember az Orbán-családnak, a politikus azt mondta, Vitézy Tamás bátyjának első felesége Orbán Viktor édesanyjának testvére.A Manager Magazin 2007-es 3. számában Vitézy Tamást az üz­le­tei fi­nan­szí­ro­zá­sáról kérdezték. Arra az újságírói kérdésre, miszerint ko­ráb­ban azt nyi­lat­koz­ta, hogy an­gol be­fek­te­tői hát­tér­rel csi­nál­ták meg egy nagy­be­ru­há­zást, és a ko­ráb­ban a gáz­ke­res­ke­de­lem­mel fog­lal­ko­zó cé­ge, az EuroBridge is an­gol tu­laj­don­ban van, az üzletember visszakérdezett: ez miért baj? Az újságíró válasza erre úgy hangzott: mert ezek az offshore cé­gek úgy an­go­lok, ahogy mi va­gyunk azok.Vitézy válaszában elmondta: az uk­rá­nok­kal nem le­het úgy ke­resked­ni, hogy ne­kik ne le­gyen jó. Lét­re kel­lett hoz­ni egy cé­get, amely­ben ők is ér­de­kel­tek. A gondolatmenetet később úgy folytatta "az offshore cé­gek a globalizáció szü­lött­jei. El tud­nám mon­da­ni, hogy a neo­li­be­rá­lis po­li­ti­ka ho­gyan hoz­ta lét­re eze­ket. Ha egy pi­a­con tal­pon aka­runk ma­rad­ni, ak­kor hasz­nál­ni kell min­den olyan esz­közt, ame­lyet a multik sa­ját ma­guk­nak ki­ta­lál­tak. Ha nem hasz­nál­juk, ak­kor ment­he­tet­le­nül el­pusz­tu­lunk. Üz­le­ti­leg mi­ért el­íté­len­dő?"Török Zsolt utalt arra, hogy Orbán Viktor egy beszédében azt mondta, a szocialisták kormányzásának egyik jellemzője az offshore cégek jelenléte.A politikus szerint a Fideszhez közel álló médiumok környékén is nagyon sok offshore céget lehet látni, példaként a HírTV-t, az Echo Tv-t, a Lánchíd Rádiót említette.Orbán Viktor ismét bort iszik és vizet prédikál - fogalmazott.
[ "Fidesz" ]
[ "Lánchíd Rádió", "Echo Tv" ]
Az MNB büntető feljelentést tett Róna Péternek a jegybank hitelességét, törvényes működését és az iránta megnyilvánuló közbizalmat súlyosan sértő kijelentései kapcsán – derül ki a jegybank közleményéből. Kedden Róna Péter az ATV-ben azt állította, hogy az Index 2014. április 16-án megjelent "Barátoknak osztja a pénzt az MNB ellenőrizetlenül" című cikkében foglalt állítások túlnyomó része helytálló, és azt közölte, hogy a felügyelő bizottság azon a véleményen volt, hogy az MNB működése nem jogszerű, így a jegybank – többek között – törvényi felhatalmazás nélkül vásárolt hegedűt és képzőművészeti alkotásokat. Feljelentenek A Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint tekintettel arra, hogy Róna Péter állításai minden ténybeli alapot nélkülöznek és azt a hamis látszatot keltik, mintha a felügyelő bizottság kifogásolta volna az MNB működésének jogszerűségét, az MNB Róna Péternek a jegybank hitelességét, törvényes működését és az iránta megnyilvánuló közbizalmat súlyosan sértő, valótlan kijelentései kapcsán büntető feljelentést tett. Korábban a jegybank cáfolta a Guarnieri-hegedű megvásárlását és a Balkán Fanatik támogatását. Emellett Matolcsy György szervezete közölte, Róna Pétertől sem béreltek ingatlant, de azért elhelyeztek egy oldalvágást az LMP által az MNB felügyelő bizottságába delegált tag felé Róna haszont remélt volna? Akkor azt írták, Róna néhány hónappal ezelőtt javaslatot tett arra, hogy az érdekeltségébe tartozó ingatlanban béreljen az MNB nagyobb területet. Az MNB vezetése ezt az ajánlatot megfontolás nélkül visszautasította éppen Róna Péter és a felügyelő bizottság védelme, valamint az MNB törvényes működésének megőrzése érdekében, hiszen olyan helyzet állhatott volna elő, hogy a felügyelő bizottság az MNB és az MNB egyik tagja közötti jogügyletet lett volna kénytelen vizsgálni.
[ "Magyar Nemzeti Bank" ]
[ "Balkán Fanatik" ]
A fővárosi elnök megismételte, Schmittnek le kell mondani. Nem tart attól, hogy kizárják a pártból. A Hivatalos Értesítő április 5-i számában megjelent a KDNP 2011-es pénzügyi beszámolója. Eszerint a párt összes bevétele 256 millió 670 ezer forint volt a gazdasági évben. Ebből az állami költségvetésből származó támogatás 232 millió 600 ezer forint volt. A tagdíjakból 7 millió 127 ezer forint folyt be. Külföldi magánszemélyektől nem kaptak egy forintot sem a beszámoló szerint. 500 ezer forint alatti, belföldi magánszemélyek által adott támogatásokból összesen 7 millió 712 ezer forint jött össze. 500 ezer forint felett egyetlen belföldi magánszemély adakozott a KDNP-nek: Surján László volt népjóléti miniszter, az EP alelnöke 630 ezer forintot adott. Fotó: Ránki Dániel Surján László A belföldi jogi személyektől származó, 500 ezer forint alatti támogatások összesen 2 millió 745 ezer forintot tesznek ki. 500 ezer forint felett adakozott hat belföldi jogi személy. Az Éghajlat Könyvkiadó 1 millió 200 ezer forintot adott a KDNP-nek. A IV. kerületi önkormányzat 544 ezer, az V. kerületi önkormányzat 1 millió 185 ezer, a XV. kerületi önkormányzat 898 ezer, a XII. kerületi önkormányzat pedig 770 ezer forintot fizetett a pártnak. A KDNP a beszámoló szerint hitelt nem vett fel.
[ "KDNP" ]
[ "Hivatalos Értesítő", "Éghajlat Könyvkiadó" ]
Nem sokkal a Horn-kormány hatalomra kerülése után, 1994. december 31-én Gyurcsány Ferenc megvásárolta az egymillió forint törzstőkével rendelkező Zala megyei Z Körte Mezőgazdasági Feldolgozó és Kereskedelmi Kft.-t. (Az adásvételi szerződésben a vevő címe: 1035 Gáborhegyi lépcső 9/A – ilyen utca Budapesten nincs.) A mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó surdi kft., miután Gyurcsány megvásárolta, azonnal profilt váltott: vagyon- és ingatlankezelő, illetve -forgalmazó céggé avanzsált. Ekkoriban a jelenlegi kormányfőnek már majd fél tucat ingatlanforgalmazó és vagyonkezelő cége volt, adja magát a kérdés, vajon miért volt szüksége egy újabbra. Névváltoztatás is történt: Access V Vagyonkezelő Kft. lett a Z Körte mezőgazdasági vállalkozásból. Gyurcsány Ferenc azon frissiben (1995. február 1-jén) székhelyet is változtatott: Zalából a fővárosba költöztette a céget (a cím ezúttal 1037 Táborhegyi lépcső 7/A). Majd júniusban a cégtulajdonos úgy döntött, visszaviszi a kft.-t a Zala megyei Surdra, év végén (november 1-jén) mégis újra Budapestre hozta (székhelye: 1037 Táborhegyi lépcső 7/B). Gyurcsány lakcíme ekkor: 1143 Budapest, Jurisics utca 9. Ám a cég adószáma hat éven keresztül nem változott: a fővárosi székhely ellenére zalai adószámon futott. (A fővárosi cégbíróság csak 2001. december 19-én jegyezte be a budapesti adószámot.) Könyvelési szakvélemények szerint az ilyenfajta "apró jogi szabálytalanság" módot ad az elkövetőnek arra, hogy kibújjon adózási kötelezettsége alól, vagy minimalizálja azt. Egy ilyen cégnek lehetősége van például a helyi iparűzési adó elkerülésére, tekintve, hogy ha az adószám szerint más megyében akarják behajtani rajta, arra hivatkozhat, hogy már megváltoztatta a cég székhelyét. Ez az adószámos trükk egyébként – könyvszakértői vélemények szerint – az 1998 előtti viszonyok között teljes mértékben alkalmas volt arra, hogy eltüntessen egy céget az adóhatóság szeme elől. Így mód nyílhatott a többi adókötelezettség – például a társasági adó – elkerülésére is. Ennek az APEH-nál kellett volna feltűnnie. Ki tudja, mi okból, hat éven át mégsem szúrt szemet senkinek. Ám nem kerülhető meg az ügyfél, jelen esetben az Access V vezetője, vagyis Gyurcsány Ferenc felelőssége, hiszen székhelyváltoztatáskor neki kellett volna intézkednie a jogszabályellenes állapot felszámolásáért. De ez nem történt meg. Vajon miért? Emlékeztetőül idézünk a Btk. 299. paragrafusából: "Aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő." Sokatmondó tény, hogy a szintén Gyurcsány tulajdonolta Aldo Kft. – amely a jogilag nem is létező, "fattyú" Nomentana Kft. birtokában volt – 1995. június 30-án – tehát a Z Körte megvásárlása és Access Kft.-vé alakítása után nem sokkal – döntött arról, hogy belép az Accessbe. Az Aldo Kft. a cégben kilencmillió forint értékű üzletrészt jegyez, amelyet kilencmillió forint értékű ingatlan vagyonnal mint apporttal egyenlít ki. A közgyűlési jegyzőkönyv szerint a Z Körtéből gründolt Access törzstőkéje így egymillióról 10 millió forintra emelkedett. Az apportjegyzékben két ingatlan van: a Táborhegyi lépcső alatti, 16691/1-es helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan négynyolcad része, valamint egy balatonszemesi üdülő. A szemesi Tompa utca 6. szám alatt található villa – ahogy ezt már korábban megírtuk – különös módon került Gyurcsány cégének, az Aldónak a tulajdonába. Bár az ilyen ügyleteket szocialista körökben a "jókor voltam jó helyen" riposzttal szokták kivédeni, mi azért emlékeztetünk rá: az értékes ingatlan egy olyan cégtől került Gyurcsány érdekeltségébe, amelynek a privatizációját ő maga bonyolította le. A villa az állami tulajdonban lévő Tervezésfejlesztési és Technikai Építészeti Intézeté (TTI) volt, amelynek privatizációjakor az ÁVÜ képviseletében a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. megbízottjaként Gyurcsány Ferenc járt el: a villa magánosítása 1993-ban fejeződött be. Az üdülőért nem kellett fizetnie az állami cégből részvénytársasággá átalakult vállalatnak. (A TTI-t egyébként tíz ott dolgozó mérnök szerette volna megvenni, a volt párttitkár és még két munkatárs "kihátrált", így egy kft.-é lett. Vagyonába a szemesi villán kívül még egy 200 négyzetméteres belvárosi, Asbóth utcai ingatlan, valamint a teljes építészeti tervtár is beletartozott.) A szemesi üdülő 1992 januárjában csaknem 10 millió forint értéken szerepelt a TTI vagyonát felmérő szakértői jelentésben, ám értéke az év júliusára a felére csökkent. Mivel kiderült: az üdülőt hosszú távra bérbe adták a cég részvénytársasággá alakulása előtt, a villa értéke a TTI privatizálásának végére az első értékbecslés öszszegének negyedére csökkent. Ez azért érdekes, mert a balatonszemesi polgárok állítják: a Gyurcsány família évről évre – függetlenül a tulajdonos kilététől – rendszeresen a Tompa utcai villában nyaralt, egészen annak végleges eladásáig. A volt KISZ-vezető közreműködésével privatizált, a villa tulajdonjogával rendelkező TTI Rt. a magánosítás után másfél hónappal tulajdonosként belépett a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Aldo Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Tanácsadó Kft.-be. Ez az üzleti kapcsolat azonban mindössze egyetlen hónapig tartott, a TTI Rt. kilépett az Aldóból, ám a villát "otthagyta". A homályos ügyletnek köszönhetően az Aldo törzstőkéje 2,4 millió forinttal megemelkedett. A cégiratokból kiderül: a tőkenövekedés a Tompa utcai ingatlan apportálásából eredt. Az Aldo másfél évvel később, 1995. június 30-án továbbapportálta az ingatlant a Z Körtéből fabrikált, frissen vásárolt Access V Vagyonkezelő Kft.-be, ekkor már 4,3 millió forint értéken. A balatonszemesi villát 2000 júniusában adta el az Access V két magánszemélynek, információink szerint 20 millió forintért. A taggyűlés 2001. november végén döntött az Access végelszámolásáról: a végelszámoló többek között maga Gyurcsány Ferenc. De felbukkan Mészégető László és Bonnyainé Gál Ilona is, akiknek a neve Gyurcsány más cégeiben – a szintén általa privatizált Gép- és Technológiaszerelő Rt.-ben, az Altusban és a Nomentana Kft.-ben is – előfordul. A 2001-es záró vagyonmérlegből kiderül, hogy az Access V a villa eladása után 7,4 millió forintot adott kölcsön Gyurcsány cégbirodalma zászlóshajójának, az Altusnak, amely ekkor már a milliárdos vagyont képviselő alumíniumipari óriáscég, a Motim tulajdonosa is. Mikor megkezdődött az Access V végelszámolása, 2001. december 19-én, hat év után hirtelen lett fővárosi adószáma is. Ez alkalomból Gyurcsány új bankszámlát nyitott a Paribas Banknál, valamint ismét áthelyezte a székhelyét, ezúttal a Szalay utcai ingatlanba. Ezek után nem meglepő, hogy a cégtár adatai szerint két Access V Vagyonkezelő Kft. létezik. Az egyik egy mai napig működő cég surdi székhellyel, a másik a már törölt budapesti. Csakhogy a Zala megyei cégbíróságon nincs Access-akta, azt még 1995-ben, a Z Körte megvásárlása és átalakítása után felküldték az új székhelyre, Budapestre. A budapesti székhellyel és adószámmal rendelkező Access V viszont 2003. június 29-én végelszámolással megszűnt. Ha az Access V közhiteles cégbírósági dokumentumait áttekintjük, még több furcsa, "apróbb jogi szabálytalanságot" találhatunk. Például kiderül az is, hogy 1995. április 20-án hiába hívta fel a Zala megyei cégbíróság Gyurcsány figyelmét arra, hogy könyvvizsgálót kell választania az Access V-nek, erre nem került sor. Még a 2001-ben a cégbírósághoz beküldött mérleg is arról tanúskodik, hogy a "közzétett adatokat könyvvizsgáló nem ellenőrizte". Ha ellenőrizte volna, nyilván feltűnik neki a Zala megyei adószám is. Laczik Erika–Szarka Ágota
[ "Z Körte", "Access V", "Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft.", "Aldo Kft." ]
[ "Z Körte Mezőgazdasági Feldolgozó és Kereskedelmi Kft.", "Aldo Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Tanácsadó Kft.", "Nomentana Kft.", "Tervezésfejlesztési és Technikai Építészeti Intézet", "TTI Rt.", "Gép- és Technológiaszerelő Rt.", "Access V Vagyonkezelő Kft.", "Paribas Bank" ]
Nagyon gyanús, hogy a pápai húsgyárba öntött milliárdok nagy része ablakon kidobott pénz volt. A társaság megint súlyos helyzetben van, és a legutóbbi érdeklődő már legfeljebb csak egy eurót adott volna érte, de ez az üzlet is kútba esett. Nagyon úgy fest, hogy a kormány és a pápai önkormányzat sok milliárd forint közpénzt pazarolt el a helyi húsüzem megmentésére az elmúlt években, a cég ugyanis a jelek szerint nem tudott kimászni fenntarthatatlan helyzetéből. Már a gyárat idén júliusig üzemeltető Pápai Vagyonhasznosító és Értékesítő Kft. tavalyi beszámolóját ellenőrző könyvvizsgáló is erős kétségét fejezte ki, hogy a cég egyáltalán képes a további működésre, és képes lesz kifizetni a tartozásait. A vészjelzés nem alaptalan, amit az is jelez, hogy a pápai önkormányzat már meg is üzente a legnagyobb hitelezőnek, az állami Magyar Fejlesztési Banknak (MFB), hogy a húsgyárat működtető társaság "likviditása és a kölcsön megtérítése veszélyben van". A további működés a könyvvizsgáló szerint csak külső források bevonásával lenne biztosítható, magyarán további súlyos összegeket kellene önteni a jelentős veszteségeket és adósságot felhalmozó húsgyárba. Erre azonban aligha lesz esély. Számolatlanul öntötték a pénzt A kormány 2012 végén döntött úgy, hogy 1,5 milliárd forintot ad Pápának, hogy a város megmenthesse az összeomlástól a nagy múltú húsüzemét, a Pápai Hús 1913 Kft.-t (ezzel együtt Kaposvár és Gyula is milliárdokat kapott az ottani húsüzemek támogatására). Orbán Viktor 2011 márciusában megtekintette a pápai húsüzemet. © Facebook / Orbán Viktor A gyármentés Pápán főként abból állt, hogy önkormányzati tulajdonba vették a céget. A kormánytól kapott 1,5 milliárd forintból tőkeemelést és kölcsönt ígért az önkormányzat, de a pénzek befizetésével több mint egy évet csúszott, és a húsüzem csak 2014. április 19-től kapta meg a mentőövet. Ezt azonban a cég 2013-as beszámolója szerint azonnal el is kellett költeniük a beszállítók kifizetésére. (Elég zavarosan intézték az ügyet, hiszen a húsgyárat üzemeltető cég legfrissebb adatai szerint az önkormányzat még mindig nem fizette be a tőkeemelés közel felét, több mint 600 millió forintot.) A gyár emellett további 400 millió forintot kapott a Vidékfejlesztési Minisztériumtól, ami szintén a beszállítók egy részének kifizetésére ment el. A mentőakció kudarcát már 2013-ban is nagy biztonsággal meg lehetett jósolni, és ebből hamar valóság is lett. A húsgyár 2,1 milliárd forint veszteséggel zárta a 2013-as évet, magyarán már az első esztendőben bőven elégett a kormányzati támogatás összege. A gyár nem is tudta fizetni az adósságait és finanszírozni a termelést, ezért 2013 közepén csődvédelembe menekült, aminek az lett az eredménye, hogy 2014-ben egy csődegyezség alapján a hitelezők milliárdokat buktak, a követeléseik közel felének búcsút mondhattak. A veszteségek és a csőd ellenére azonban a cégnek 2014 júniusában ismét mentőövet dobott a kormányzat. Ez megint elég kacifántos módon történt, az MFB újabb 4,2 milliárd forintot adott a cégcsoport egyik tagjának, amiből az megvette a Pápai Hús 1913 Kft. eszközeit, és ebből kifizették egy korábbi MFB-hitel egy részét. Az állam összességében az elmúlt hat évben – különböző csatornákon keresztül – összesen csaknem 11 milliárd forintot öntött ebbe a vállalatba. Ennek azonban a részleges megtérülése is erősen kétséges az eddigi teljesítmény alapján. A társaság legnagyobb hitelezője a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), amely 2008-ban közel 5 milliárd forint hitelt adott, akkor is azért, hogy megmentse az összeomlástól. Egy eurót adtak volna érte A sorozatos mentőövek ellenére a pápai húsgyár (egészen pontosan: az üzemet idén júliusig üzemeltető cég) megint súlyos helyzetben van. A társaság törzstőkéje a jegyzett tőke alig több mint 20 százaléka, magyarán a cég komoly vagyonvesztést szenvedett el. Emiatt Pápa városának a törvény szerint sürgősen ki kellene pótolnia a hiányt, majd 1,5 milliárd forintot be kellene tennie a cégbe, vagy meg kell szüntetnie azt. A képviselő-testületi határozatokból viszont az derül ki, hogy az önkormányzat egyelőre a törvény által lehetővé tett harmadik lehetőséget választaná, vagyis a törzstőke leszállítását tervezi, ami lényegében annak pénzügyi elismerése, hogy a cég már az ötödére zsugorodott. Azért kényszerülnek erre, mert évek óta próbálnak túladni a veszteséges üzemen, de eddig senkinek sem kellett. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a kormány, az önkormányzat és az MFB egy olyan üzembe öntött éveken át hatalmas összegeket, amiért más piaci szereplők nem nagyon fizetnének. Ezt példázza kiválóan egy nemrég történt eset. Egy májusi képviselő-testületi határozatból ugyanis kiderül, hogy egy offshore hátterű befektető az elmúlt hónapokban mindössze 1 eurós ajánlatot adott az egész cégcsoport többségi tulajdonáért. Pápa az egyeurós vételárba nem ment bele, annak alternatívájaként – érthető okokból – azt javasolta, hogy a befektető inkább hajtson végre olyan tőkeemelést a húsgyárat üzemeltető cégekben, amellyel többségi tulajdonossá válik. Vagyis hozzon ténylegesen pénzt, ne csak a megmentés ígéretét. A húsiparban most az a hír járja, hogy az üzlet ezzel kútba is esett, amit egyelőre a cégbírósági adatok is alátámasztanak, a húsgyár még ma is önkormányzati tulajdonban van, és nagyon úgy tűnik, hogy az összes hitellel együtt a nyakán is ragad. Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
[ "Magyar Fejlesztési Bank", "Pápai Vagyonhasznosító és Értékesítő Kft.", "Pápai Hús 1913 Kft." ]
[ "Vidékfejlesztési Minisztérium" ]
Mivel tegnap éjfélig sem fizetett a Fidesz a postának a két választás között kézbesített 3,5 millió kampánylevél után, az állami vállalat mindenképpen bírósághoz fordul. A párt eddig, arra hivatkozva, hogy a társaság nem minden küldeményt postázott, elzárkózott összesen 109 millió forintos tartozása megfizetésétől, s bizonyos jelek arra utalnak, hogy a jövőben sem törleszti adósságát. A Magyar Posta Rt. nem mond le arról, hogy érvényesítse követelését a Fidesz Magyar Polgári Párttal szemben - tájékoztatta lapunkat Gyimesiné Etsedy Sarolta, a budapesti igazgatóság vezetője. Leszögezte: az állami vállalat időben teljesítette a választások két fordulója között a párt kampányleveleinek kézbesítését. Ennek díja 109 millió forint, amit a Fidesz a vállalat többszöri felszólítása ellenére sem utalt még át. Az igazgató közölte: 3,5 millió levelet postáztak, amit a Fidesz meg is köszönt. Gyimesiné Etsedy Sarolta nem tud arról, hogy a megrendelővel vitájuk lenne a szerződésszerű teljesítésről, mint ahogy azt Pokorni Zoltán pártelnök korábbi nyilatkozataiban állította. Az tény, hogy a 3,5 millió levél 2,53 százalékát objektív okok miatt nem sikerült kézbesíteni, mert a címzett időközben elköltözött vagy elhalálozott. Arra a fideszes felvetésre, miszerint többen jelezték a pártnak, nem kapták meg az exkormányfő által aláírt leveleket, az igazgató közölte: ebben nincs semmi különös, ugyanis a feladott küldemények száma a lakossági címhelyek számánál 300 ezerrel kevesebb volt. Egyébként a Postához is érkeztek olyan jelzések, hogy a főváros egyik-másik kerületében, a nagyobb városokban többen hiába keresték postaládájukban az Orbán-leveleket. A postai vezető hangsúlyozta: a Fidesz eddig semmilyen kifogást nem jelentett be a kézbesítéssel kapcsolatban. Az igazgató ugyanakkor leszögezte azt is, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások alapján közönséges levélpostai küldemények esetén - mint amilyenek az Orbán-levelek is voltak - a feladott küldemények díjának megfizetése mellett díjtérítés nem jár vissza. Magyarul arról van szó, mivel a kampányleveleket nem ajánlott formában, illetve más könyvelt küldeményként adták fel, így - ha azok nem érkeztek volna is meg a címzettekhez -ha feladó akkor sem reklamálhat. Pontosabban kifogással élhet, de semmilyen anyagi kártérítésre nem tarthat igényt. Ugyanakkor a posta, mivel legutolsó felszólításuk alapján a fizetési határidő elsején éjfélkor lejárt, nyugodtan bíróság elé viheti a nemfizetés-ügyet. Ezt meg is tesszük - hangsúlyozta Gyimesiné Etsedy Sarolta -, aki szerint ezt követően a bíróság fizetési meghagyást bocsát ki a Fidesz ellen. Ha a párt ezután sem teljesíti tartozását, akkor per veszi kezdetét az állami vállalat és a volt kormányzó párt között. Etsedy Sarolta biztos abban, hogy nyernek, és abban is, hogy a 109 millió forint mellett a bíróság a Fideszt késedelmi kamat megfizetésére is kötelezi. Ennél a jegybanki alapkamat az irányadó, amelynek nagysága 9 százalék. A felvetésre, hogy hétfőn járt le a posta által adott fizetési határidő, amely szerint a Fidesznek 109 millió forintot kell fizetnie a választási kampány végén kézbesített levelekért, Pokorni Zoltán, a Fidesz elnök-frakcióvezetője tegnapi sajtótájékoztatóján úgy reagált: jogi vita van a szerződés körül, ezért nem fizet a Fidesz. Farkas Attila szóvivő később úgy nyilatkozott: peres úton vagy peren kívül rendezik a Magyar Postával a jogi vitát. Miután a vita lezárul, természetesen fizetni fognak.
[ "Fidesz" ]
[ "Magyar Posta", "Magyar Posta Rt.", "Fidesz Magyar Polgári Párt" ]
Vádemelést javasol a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet két vezetője ellen a Questor-ügyben - írja a Police.hu. A soltvadkerti takarék gazdálkodását hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálta a rendőrség. A nyomozás adatai szerint a pénzintézet két vezetője 2004 és 2010 között értékpapír-vásárlásáról szóló szerződéseket kötött a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel. Az átutalt pénzzel viszont valójában a Quaestor cégcsoport működését, illetve a takarékszövetkezet egyik vezetője fiának cégét, a Fantázia-Agrofa Kft.-t finanszírozták. Vagyis a takarék vezetői fiktív befektetéseket hajtottak végre, ezt pedig az NNI bizonyítani is tudja. A nyomozás megállapította, hogy a takarékszövetkezet betéteseit 2,3 milliárd forint nagyságú vagyoni hátrány érte. A takarékszövetkezet két vezetőjét hűtlen kezelés tetteseként, egyikük hozzátartozóját, valamint a Quaestor cégcsoport két vezetőjét bűnsegédjeként vonták felelősségre gyanúsítottként. A nyomozást az NNI befejezte, az iratokat vádemelési javaslattal küldte meg a Fővárosi Főügyészségnek.
[ "Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.", "Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet" ]
[ "Fővárosi Főügyészség", "Nemzeti Nyomozó Iroda", "Fantázia-Agrofa Kft." ]
Eladnák, de nem hirdetik. Nem árulják, a diákokat mégis kizárták onnan. A vagyonkezelő hallgat. Sok kérdést vet fel az állami tulajdonba került balatonberényi diáküdülő sorsa. Öt éve, a megyék vagyonának államosításakor vette el a kormány a Vas megyei Önkormányzattól a balatonberényi gyermeküdülőt, hogy azt Erzsébet-táborként működtesse tovább, ám két éve már senki nem nyaralhat ott. Mára pedig az állam úgy döntött, értékesítené a vízparti nyaralóhelyet, kedvezményes nyaralásról pedig már szó sem lehet. Hosszú évtizedeken át sorakoztak Balaton partján a megyei önkormányzatok gyermektáborai és üdülői, amelyekben jobbára olyan iskolások nyaralhattak, akik családjuk anyagi helyzete miatt másképpen nem juthattak volna el a tóhoz. Öt évvel ezelőtt azonban a kormányzati központosítás elérte a gyermeküdültetést is. A megyéktől állami kézbe kerültek ezek az ingatlanok, a nyári táborozás szervezése pedig a Nemzeti Üdülési Alapítvány Erzsébet-programjának feladata lett. Tavaly azonban az Európai Unió Bírósága egy uniós jog, a szabad piaci verseny megsértése miatt elkaszálta a programot, ami miatt a gyereknyaraltatás az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványhoz került. Ekkor azonban a balatonberényi gyermeküdülő már nem szerepelt az Erzsébet-táborok listáján: az első években még fogadott csoportokat, ám tavaly és az idén nyáron már nem nyaralhattak gyerekek az intézményben. Az üdülőt forráshiány miatt működtetni nem képes Vas megye helyett Szombathely próbálta meg többször is visszaszerezni. Először 2013-ban született közgyűlési határozat, hogy sport- és ifjúsági programokra visszaigénylik a tábort az államtól. Az elutasítás után később ismét próbálkozott a megyeszékhely, újabb kérvényt írtak a szakminisztériumnak, ám hiába. Természetesen nem véletlenül: a témával többször is foglalkozó Nyugat.hu megkeresésére már egy éve azt nyilatkozták a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél (MNV), hogy az üdülőt értékesíteni akarják. Miután sem a korábbi, sem a jelenleg futó pályázatok között nem találtuk nyomát ilyen kiírásnak, megkerestük az MNV-t, s kérdéseket tettünk fel a gyermektáborral kapcsolatos tervekről, ám egy hét alatt sem kaptunk választ. Persze érthető a hallgatás, ha az állam valóban értékesíteni akarja az ingatlant: a balatonberényi gyermeküdülő egy 1,6 hektáros területen fekszik, melyhez egy 2400 négyzetméteres saját strandterület is tartozik, igaz, utóbbi Natura 2000-es természetvédelmi terület része. Az épület részben akadálymentesített, a hálótermek mellett vizesblokkokkal, étteremmel, konyhával rendelkezik. – Csak éppen egyre pusztul – mondta Horváth László, Balatonberény polgármestere, akitől megtudtuk, a gyerektáboroztatás mellett két éve télen egy pékség és morzsaüzem működött az épületben, ám azóta teljesen üresen áll. – A kutya sem törődik vele, amit lehet, széthordtak már belőle. Nem kell hozzá sok idő, a saját strand is megszűnik majd, mert teljesen benövi a nádas. A falunak értelemszerűen a mostani a lehető legrosszabb állapot, hiszen iparűzési adót és és idegenforgalmi adót sem fizetik a gyerektábor után. Az ingatlanért több százmillió forintot remélhet az MNV: ugyanezen a településen a zalai önkormányzat öthektáros táborát 450 millióért adták el, a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 2,5 hektáros, faházas üdülőjét pedig félmilliárdért hirdette meg a vagyonkezelő. Vagyis az értékesítéssel az állam jól járhat – nem úgy a kisemmizett megye és a balatoni nyaralás nélkül maradt gyerekek sokasága. Vas András
[ "Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány", "Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt." ]
[ "Európai Unió Bírósága", "Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó", "Nemzeti Üdülési Alapítvány", "Vas megyei Önkormányzat" ]
A támogatottak között a számos "politikamentes" civil szervezet mellett akadnak olyanok is, például az Amnesty International és a Transparency International magyar irodája, a K-Monitor, az Átlátszó, amelyek kritikusak a mindenkori kormányzattal szemben. Az ezeket a szervezeteket is támogató Ökotárs Alapítvány ellen hirdetett harcot áprilisban Lázár János, amikor azt sérelmezte, hogy az alap "pénzeit egy magyar párthoz szorosan kötődő szervezet vezetésével osztják szét". Később már az LMP "szatellit szervezeteként" nevesítették az Ökotárs Alapítványt. Bár konkrétumokat nem említettek, a "szoros" kapcsolat mindössze annyi lehetett: az alapítvány egykori vezetője, a szervezet kuratóriumának egyik jelenlegi tagja Foltányi Zsuzsa, aki a 2009-es EP-választáson a 18. volt az LMP és a Humanista Párt közös listáján. A bírálatokat visszautasította a támogatások elosztására nyílt pályázaton kiválasztott Ökotárs Alapítvány és a norvég kabinet illetékese is, ám Lázár nem engedett, sőt már a civil támogatási alap programjának felfüggesztését javasolta a norvég EU-ügyi miniszternek küldött levelében "az ügy mindkét fél számára megnyugtató rendezéséig". Forrásaink szerint Lázár "kirohanása" az Ökotárs ellen egyfajta megelőző csapásként is értékelhető. Mint az a közelmúltban kiderült, a magyar és a norvég kabinet lényegében január óta vitában áll. A magyar kormány ugyanis egyoldalúan, egyeztetés nélkül – Norvégia szerint szerződésszegő módon – megváltoztatta a Norvég Alap pénzelosztó rendszerét. A vita pedig odáig fajult, hogy várható volt egyfajta válaszlépés Norvégiától. Ez nem is maradt el: Norvégia úgy döntött, hogy felfüggeszti a Norvég Alap Magyarországgal kötött szerződései alapján folyósított pénzek kifizetését. (A sors fintora: az életbe léptetett felfüggesztés nem érintette a kormány célkeresztjébe került Norvég Civil Támogatási Alapot, hiszen annak elosztási rendszerét nem alakította, nem alakíthatta át a kabinet.) Mindezek tükrében forrásaink szerint egyáltalán nem kizárt, hogy Lázárt kettős cél vezérelte, amikor nekiment az Ökotárs Alapítványnak: egyfelől úgy tűnhetett, a támogatások várható felfüggesztése előtt mintha "ő adta volna az első pofont", másfelől pedig aligha volt ellenére "a kabinet számára nem különösebben kedves" civil szervezetek megregulázása. Itt érdemes felidézni: Norvégia budapesti nagykövete, Tove Skarstein azt nyilatkozata lapunknak, hogy először a norvég kormány részéről fogalmaztak meg kifogásokat a konzultáció nélkül végrehajtott változtatások miatt, arról nem tudtak, hogy a magyar kormánynak lett volna kifogása az alap működésével kapcsolatban. A kormány eddigi fellépését látva aligha meglepő, hogy a támogatások felfüggesztése ellenére sem tett le a harcról. Csepreghy Nándor helyettes államtitkár bő egy hete bejelentette: felkérik a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára. Szerinte ugyanis tisztázni kell, megáll-e a gyanú, amely szerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak. Kérdéses azonban, kit és mit vizsgálhat a Kehi. A Norvég Alap kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) igazgatója ugyanis leszögezte: a Norvég Civil Támogatási Alapot a magyar kormány nem jogosult vizsgálni. Az adok-kapok tegnap is folytatódott. A Miniszterelnökség közleményt adott ki, amelyben egyebek mellett azt írta: "A Magyar Kormánynak nemcsak joga, de kötelessége is vizsgálni azt, hogy a Norvég Alapból hazánkba érkező pénzek felhasználása körül minden a legnagyobb rendben zajlott-e az elmúlt években." Világossá is tették, mit vizsgálnának, hiszen emlékeztettek arra, "már korábban felmerült annak gyanúja, hogy az Ökotárs nem össztársadalmi érdekek, hanem partikuláris politikai célok mentén végzi a támogatások odaítélését". Csepreghy Nándor – állítása szerint egy norvég közmondást idézve – azt mondta egy tegnapi sajtótájékoztatón: "A törvény erőt ad, a törvény felhatalmaz!" Ezt annak kapcsán jelentette ki, hogy mindenképpen lesz Kehi-vizsgálat, s az három hónapon belül be is fejeződhet. Arra reagálva, hogy a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda szerint a civil alapot nem is vizsgálhatják, azt mondta: "Csak annak van félnivalója, akinek takargatnivalója is van." Erre egy korábbi kijelentésével válaszolt az Ökotárs Alapítvány igazgatója, Móra Veronika: "Nincs takargatnivalónk, együttműködünk minden arra feljogosított ellenőrző szervvel, ugyanakkor a jogalap nélküli, tisztázatlan célú vizsgálódásokat sokkal inkább zaklatásnak, mintsem az átláthatóság biztosítására irányuló tevékenységnek tartjuk."
[ "Ökotárs", "LMP", "Norvég Alap" ]
[ "Kormányzati Ellenőrzési Hivatal", "Ökotárs Alapítvány", "Transparency International", "Magyar Kormány", "Amnesty International", "Norvég Civil Támogatási Alap", "Finanszírozási Mechanizmus Iroda", "Humanista Párt" ]
Olyanok is kaptak támogatást, akiknek nem is lett volna szabad, ráadásul a gazdasági versenyt is sérti, hogy a minisztérium egyes pályázatokat egyszerűen nem bírált el – véli a Független Előadó-művészeti Szövetség. Az előadó-művészeti célú támogatási programból kapott 18 sportegyesület is (közöttük a 2021. évet 276 millió forintos nyereséggel záró FTC Labdarúgó Zrt.) egyenként 2,5 millió forintot (összesen 45 millió forintot) arra, hogy a Mező Ferenc Program keretében cirkuszi műsoron, annak megtekintése után cirkuszpedagógiai foglalkozáson vegyenek részt, miközben olyan, közhasznú jogállású, évtizedes múltra visszatekintő előadó-művészeti szervezetek nem kaptak egyetlen forint támogatást sem, mint az Átrium Színház, Pintér Béla és Társulata, a Proton Színház, valamint a kiemelt minősítéssel rendelkező Centrál Színház – írja Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszternek és Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárnak címzett levelében a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ). Ahogy arról beszámoltunk, a budapesti Átrium Színház a működésükhöz szükséges támogatás elmaradása miatt arra kényszerült, hogy felmondjon több munkatársnak, és bejelentse, végleg be kell zárniuk (azóta a nézők spontán akcióval már több mint 25 millió forintot gyűjtöttek számukra, de az éves működésükhöz 200 millió forintra lenne szükségük), valamint a Pintér Béla és Társulata és a Centrál Színház is a közönséghez fordult támogatásért a nehéz helyzetre hivatkozva. "Ennek nem szabadna megtörténnie, ez rombolás" - Tényleg bezár az Átrium? "Nem lehet szavakkal kifejezni, amit most érzünk" - írta csütörtök este a budapesti Átrium színház abban a posztban, amelyben közölték: két hét múlva kénytelenek bezárni, és végleg leereszteni a függönyt. Megmentheti-e a színházat a közönség, van-e politikai szándék a háttérben, és miért jutott ide az Átrium? Erről kérdeztük a színház produkciós menedzserét. A FESZ levelében emlékeztet, noha a korábbi támogatási rendszer, a tao (amelyben a színházak a cégek társasági adójából igényelhettek támogatást, minden 100 forintnyi eladott jegy után 80 forintot) még 37 milliárd forintos keretösszegű volt, mostanra az összeg láthatóan már 12 milliárd forintra zsugorodott, "legalábbis ekkora összegről hozott döntést 2022-ben Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, mielőtt május 18-án közölte, hogy a rendelkezésre álló keretet elosztották, de az el nem bírált igényléseket még nem utasítják el, hátha lesz még forrás." A FESZ arra is rámutat: az eredetileg meghirdetetthez képest eleve kevesebb összeget osztottak szét az úgynevezett kísérletező és alternatív színházak, valamint a befogadó színházak kategóriájában is: előbbiben 500 millió forintot lehetett volna szétosztani, de mindössze 188 millió forintot, utóbbiak számára 2 milliárd forint helyett mindössze 683 millió forintot ítéltek meg. "Mindeközben az Emberi Erőforrások Minisztériuma az eredetileg meghirdetett keretösszegnél magasabb összeget fordított az előadó-művészeti többlettámogatásra, csak éppen nem a felhívása alapján novemberben benyújtott igényléseket bírálta el, hanem kategórián kívüli egyedi kérelmek alapján döntött több mint hétmilliárd forint támogatásról" – mutat rá a szervezet, hozzátéve, hogy az egyedi kérelmeket láthatóan bármiféle korlátra vagy feltételre tekintet nélkül bírálták el, pedig az előadó-művészeti törvény szerint a támogatott szervezetnek előadó-művészeti tevékenységet kellene folytatnia főtevékenységként, és közhasznú jogállásúnak kell lennie. A támogatottak között azonban a FESZ több különös adatot talált. "Kapott 1,2 milliárd forintot, a keretösszeg 10%-át a Művészeti Szilíciumvölgy Kft., amely a támogatás odaítélése időpontjában – az EMET közérdekű adatigénylésre adott tájékoztatása alapján – még a 2019. évi 544 millió forintos támogatással sem számolt el. Az előadó-művészeti célú támogatási programból kapott 18 sportegyesület is (közöttük a 2021. évet 276 millió forintos nyereséggel záró FTC Labdarúgó Zrt.) egyenként 2,5 millió forintot (összesen 45 millió forintot) arra, hogy a Mező Ferenc Program keretében cirkuszi műsoron, annak megtekintése után cirkuszpedagógiai foglalkozáson vegyenek részt A levél szerint továbbra is rengeteg igénylőnek "Elbírálás alatt" státuszú az igénylése immár hét hónapja. A FESZ szerint jelen helyzetből kiderül: az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról szóló törvény alapján működő, nyilvántartásba vett, közfeladatot ellátó szervezetek működésére fordítandó támogatási keretet "a minisztérium más célra fordította, mint amelyre azt a költségvetésben tervezte". Mint írják, a minisztérium döntésének elmaradása sérti a gazdasági versenyt azon esetekben, ahol az azonos kategóriában pályázó, azonos jogállású (pl. kiemelt minősítésű vagy befogadó színházi tevékenységet folytató) szervezetek közül egyesek igénybejelentését elbírálta, mások igénybejelentését figyelmen kívül hagyta a támogató. (Például az Átriumhoz hasonlóan magánszínházként működő Játékszín vagy a Turay Ida Színház több százmilliós támogatást kapott az Átrium 0 forintjával szemben.) A FESZ szerint emellett "sérül az átláthatóság elve is", mivel a támogató az államháztartásról szóló törvényben foglaltakkal ellentétesen nem tette közzé, hogy milyen támogatási célra nyújtott egyedi támogatásokat olyan szervezeteknek, amelyek előadó-művészeti szervezetként nem ismertek, egyes esetekben aktív honlapjuk sincs. A FESZ elnöksége ezért azt kéri a minisztertől és az államtitkártól, intézkedjenek, hogy "a kulturális közfeladatot ellátó színházak fennmaradása érdekében a pozitív támogatási döntés közzétételére mielőbb sor kerüljön". Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
[ "Művészeti Szilíciumvölgy Kft.", "Emberi Erőforrások Minisztériuma", "FTC Labdarúgó Zrt." ]
[ "Átrium színház", "Független Előadó-művészeti Szövetség", "Centrál Színház", "Turay Ida Színház", "Proton Színház", "Pintér Béla és Társulata", "Átrium Színház" ]
Tovább folytatjuk az egyetemi oktatók helyzetét bemutató cikkek írását. Ezúttal arról szerettünk volna többet megtudni, hogy hány olyan oktató van a felsőoktatási intézményekben, akiket alacsonyabb munkaköri beosztásban foglalkoztatnak, mint azt képzettségük indokolttá tenné. Az egyetemek többsége gond nélkül teljesítette erre vonatkozó, mindössze három rövid kérdésből álló közérdekű adatigénylésünket, és el is küldték a kért számokat. A Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) ugyanakkor több mint 200 ezer forintot kér az adatok kiadásáért. Az elmúlt hónapokban több alkalommal foglalkoztunk már az egyetemi oktatók helyzetével az Átlátszón. Először megírtuk, hogy több száz tanárt foglalkoztatnak díjazás nélkül a magyar felsőoktatási intézmények, legutóbbi cikkünkben pedig megnéztük, hogyan alakulnak a magyar fizetések más országokkal való összevetésben. Az eredmények alapján a sereghajtók közé tartozunk Romániával, Bulgáriával és Szlovákiával együtt. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy hány olyan oktató van, aki a képzettségénél alacsonyabb beosztásban dolgozik. A tanárok alapbére ugyanis attól függ, hogy milyen oktatói munkakörben alkalmazzák őket. Felsőoktatásban oktatók garantált bruttó havi fizetése Az előrelépés feltételeit egyrészt a felsőoktatási törvény, másrészt az egyetemek szervezeti és működési szabályzata határozza meg, ez utóbbi felülírja az előbbit. (A törvény szerint ha valaki doktorál, akkor három év után tanársegédből egyetemi adjunktussá kellene átsorolni. Ha valaki habilitál, akkor egyetemi tanárrá válhat, de sok helyen ezt már a docensektől is elvárják.) Közérdekű adatigénylésben kerestük meg a magyar egyetemeket, hogy megkérdezzük: pontosan hány főből áll a tanári kar és milyen az oktatók megoszlása az alábbi fokozatok szerint: tanársegéd, adjunktus, docens, egyetemi tanár. Arra is rákérdeztünk, hogy a teljes tanári karból jelenleg: – hány tanársegéd rendelkezik három évnél régebbi PhD-val; – hány habilitált oktató rendelkezik docensnél alacsonyabb fokozattal. A legtöbb egyetem gond nélkül, a 15 napos határidőn belül teljesítette adatigénylésünket, egyelőre csupán két intézmény, a Neumann János Egyetem és a BGE kért újabb 15 napot az adatok mennyiségére való hivatkozással – igaz, utóbbi végül a határidő leteltét nem várta meg, hamarabb elküldte a kért számokat. Olyan válaszra azonban nem volt példa más helyen, mint amit a Színház- és Filmművészeti Egyetemtől (SZFE) kaptunk a napokban. Az SZFE ugyanis közölte, hogy közel 204 ezer forintot kérnek az adatigénylésünk megválaszolásáért. Küldtek egy táblázatot is arról, hogy miként sikerült kikalkulálniuk ezt az összeget. A nem túl egyszerűen értelmezhető (vélhetően excelből bemásolt) táblázat alapján azt látjuk, hogy a költséget az egyetem szerint az indokolja, hogy hosszú időbe telne lekérdezni az oktatói nyilvántartást, és az általunk kért módon csoportosítani azt. A munkaerő-ráfordítást 46 órában, ennek díját pedig 202 400 forintban határozták meg. Emellett az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó, illetve annak kézbesítési költségét 1580 forintban állapítják meg, holott adatigénylésünkre a többi egyetemhez hasonlóan elegendő lenne egy írásos dokumentum vagy Excel-táblázat elküldése elektronikusan. Figyelemreméltó, hogy a hasonló témában született, nyári adatigénylésünket gond nélkül megválaszolta az SZFE is: akkor szintén az egyetem tanári karáról kértünk információkat, egészen pontosan arra kérdeztünk rá, hogy az egyetem oktatói közül mennyi a főállású, illetve a külsős oktató, valamint az oktatók közül hányan tanítanak ellentételezés, díjazás nélkül. Az egyetem akkori leveléből kiderült, hogy 191 oktató tanít az egyetemen (ami egyébként megválaszolja a mostani egyik kérdésünket is a háromból, vagyis már csak a tanársegédekre és docensekre vonatkozó kérdésekre várnánk választ). Összehasonlításképp: az ELTE-n, a Miskolci Egyetemen, a BME-n, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetemen, de még a Semmelweisen is 1200 felett van az oktatók száma, vagyis egészen pontosan 10-szer annyian tanítanak ezekben az intézményekben, mint a Színház- és Filmművészeti Egyetem. Így minden bizonnyal több időbe is telt átnézni a nyilvántartásokat mégsem állapított meg egyik intézmény sem költségtérítést adatigénylésünk teljesítéséhez. Nemrég az erzsébetvárosi önkormányzat kért volna közel félmilliót azért, hogy a kerületi cégek átvilágításáról szóló jelentését kiadja, az erről beszámoló cikkünk megjelenése után azonban Niedermüller Péter, a kerület polgármestere úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza a kért dokumentumokat. Niedermüller Péter nyilvánosságra hozza a 484 ezer forintos átvilágítási jelentéseket | atlatszo.hu Nyilvánosságra hozza az erzsébetvárosi önkormányzat azokat a céges átvilágítási jelentéseket, amelyeket az Átlátszó közérdekű adatigényléssel kért ki. Korábban az önkormányzat még 484 ezer forintot szeretett volna kapni az iratok anonimizálásáért. Címlapkép: Facebook/Színház- és Filmművészeti Egyetem
[ "Színház- és Filmművészeti Egyetem" ]
[ "Pécsi Tudományegyetem", "Neumann János Egyetem", "Színház és Filmművészeti Egyetem", "Facebook/Színház- és Filmművészeti Egyetem", "Miskolci Egyetem" ]
A Hír24 úgy értesült, Németh Balázs nem csak az MTVA-nál dolgozik, családi bt.-jük már 2012 óta kap pénzt az állami sportberuházásokkal is foglalkozó Nemzeti Sportközpontoktól. Az NSK egyébként Orbán vejének cégével, az Elios Innovatív Zrt.-vel is szerződött. Az NSK nem mondta meg, hogy 2012 második felében és 2013-ban milyen összeget fizetett ki Némethéknek, a 2014-es adat viszont nyilvános. Eszerint tavaly januártól a Kabala Média Bt. havi 435 ezer forint + áfát kapott a Tüskecsarnok nevű új komplexum PR és kommunikációs feladatainak ellátásáért. Németh Balázs műsorvezető nevét egyre többször kapja fel a média. Némethről 2013-ban derült ki, hogy újságíróként, az MTI Híradócentrum akkori főszerkesztőjeként maga is érintett a trafikügyekben: feleségéhez, Varga Patríciához a koncessziók kiosztásakor két nagykovácsi trafik került. A trafikügy nyilvánosságra kerülése után egy évvel Németh az MTVA híradójában hívta fel magára a figyelmet, amikor műsorvezetőként tette szóvá, hogy – szerinte – egyes portálok elhallgatják a Magyarországgal kapcsolatos jó híreket. Az eset után a Médiatanács eljárást indított Németh ellen, hiszen a médiatörvény szerint a politikai hírekhez nem lehet hírolvasói véleményt közölni. Családi ügy Mint megtudtuk, Németh Balázséknak nemcsak az MTVA és a két trafik hoz bevételt, hanem az állami sportberuházásokkal foglalkozó Nemzeti Sportközpontok is. Ez az az állami intézmény, amely olyan beruházásokért felel, mint például az új Puskás Ferenc Stadion. Németh Balázs többekkel közös cégének honlapján, az Apromotheos.com-on említi meg ezt a munkahelyét. Az oldal szerint 2012-től Németh az NSK-nál dolgozik kommunikációs tanácsadóként. Az NSK vajon mi? A Nemzeti Sportközpontok, vagyis az NSK a magyar sportélet egyik legfontosabb szervezete. Feladata az állami sportlétesítmények, például labdarúgó-stadionok, sportcsarnokok és uszodák fenntartása, üzemeltetése és fejlesztése. Emellett az NSK irányítja a budapesti és vidéki olimpiai központokat, amelyekben a legjobb magyar sportolók felkészülnek a világversenyekre. Az NSK oldalán egy szerződést találtunk, amely Németh-hez köthető. Az állami intézmény 2014 január elsejétől egy évre kötött összesen 5,2 millió forint értékű szerződést Némethék családi bt.-jével, a Kabala-Média Bt.-vel a Tüskecsarnok és Uszodakomplexum PR- és kommunikációs tevékenységére. A létesítményt tavaly novemberben adták át. Bár az NSK-tól azt megtudtuk, hogy Németh 2014-ben valóban e szerződés alapján dolgozott nekik, ahogy azt is, hogy a Kabala Média Bt.-nek 2012 második felében és 2013-ban is volt szerződése, azt viszont már nem árulták el, hogy a 2014-et megelőző években mennyi pénzt fizettek a munkáért. E kérdés megválaszolására újabb 15 napot kértek. Az NSK-val szerződő Kabala-Média Bt. Némethék családi cége, még 1995-ben alapította Németh Balázs apja, Németh Lajos meteorológus. Németh Lajos kültag, ahogy fia, Németh Balázs is. A bt. friss pénzügyeire nem látunk rá, utolsó online elérhető beszámolója 2012-es. Németh Balázsék másik cége a 2013-ban alapított Dohánypapír Bt., ami a feleségével közös vűllalkozás. Ebben Németh Balázs kültag, Varga Patrícia beltag. A cégnek 88 millió forintos árbevétele volt 2013-ban, nyeresége viszont semmi. Ezen felül még egy cég köthető Németh Balázshoz, a fent is említett, 2012-ben alapított Promotheos-Lámlengék. Németh Balázs ebben a cégben 30 százalékos részesedéssel rendelkezik, a cég árbevétele 2013-ban 28,8 millió forint volt. Az NSK is szerződött Orbán vejével Érdekesség, de a Nemzeti Sportközpontok szerződéslistáján megtaláltuk Orbán Viktor vejének Elios Innovatív Zrt.-jét is. Orbán Ráhel férjének hihetetlen karrierjéről az Átlátszó alapján a Hír24 is beszámolt. Tiborcz István cége csak 2014-ben közel 3 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el. Tiborcz István karácsonyra üzlettársaival együtt egy kikötővel lepte meg magát. Tiborcz Elios Zrt.-jével 2014-ben kötött szerződést az NSK 5,3 millió forint értékben “pályavilágító lámpatest bérlésére". Szerződtek emellett a Market Építő Zrt.-vel is, amelyben tavaly szerzett többségi tulajdonrészt Orbán Viktor barátja, Garancsi István. A Market Építő Zrt. a szerződés alapján 188 millió forintért újította fel a Mátraháza Edzőtábort.
[ "Nemzeti Sportközpontok", "Kabala Média Bt." ]
[ "Market Építő Zrt.", "MTI Híradócentrum", "Kabala-Média Bt.", "Tüskecsarnok és Uszodakomplexum", "Tiborcz Elios Zrt..", "Dohánypapír Bt.", "Elios Innovatív Zrt." ]
Az összes központi közigazgatási intézménynek adhat tanácsot és készíthet tanulmányt, kutatást a Századvég-csoport annak a közbeszerzésnek a keretein belül, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) bonyolított a közelmúltban. Erről a kormányszóvivő beszélt szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, miután a kormányzati honlapon kedden nyilvánosságra hozotak egy szerződést, miszerint a tárca tanulmányokat, közvélemény-kutatásokat és jogszabály-előkészítéssel kapcsolatos tanácsokat vár a Századvégtől milliárdos értékben 2014 végéig. Giró-Szász Andrást azzal összefüggésben kérdezték, hogy az NFM kiegészítette a Századvég-csoporttal decemberben kötött szerződését: a kormányzati honlapon kedden nyilvánosságra hozott kontraktus szerint a tárca tanulmányokat, közvélemény-kutatásokat és jogszabály-előkészítéssel kapcsolatos tanácsokat vár a Századvégtől milliárdos értékben 2014 végéig. Az ezzel kapcsolatos kormányzati álláspontot firtató újságírói kérdésre a szóvivő azt válaszolta: a fejlesztési minisztérium a központi közbeszerzés ellenőrzéséért és felügyeletéért is felel, ezért a kabinet közbeszerzéseit és az említett pályázati kiírást is az NFM intézte. A megjelölt szakpolitikai területeken így nem kizárólag a tárca igényel szolgáltatásokat, hanem - az NFM által meghirdetett közbeszerzésen keresztül - "a központi közigazgatás valamennyi intézményi szereplője igényelhet" - mondta Giró-Szász András. A februárban kiegészített szerződés szerint a Századvég-csoportnak 2014 végéig szakpolitikai tanulmányokat kell készítenie és tanácsokat kell adnia például a nemzetközi gazdaságfejlesztéssel, a foglalkoztatáspolitikával, a közigazgatással, a vagyongazdálkodással és az európai uniós támogatások elosztásával kapcsolatban, valamint tanulmányokat kell írnia egyebek mellett szociál-, média- és kultúrpolitikáról. Minderre idén csaknem bruttó egymilliárd forintot fizethet ki az állam. Jövőre 413 millió forintos keretösszeget állapít meg a dokumentum, amit - többletigények esetén - további 173 millióval megemelhetnek. A 2014-es évre pedig 323 millió forintot kaphat a Századvég-csoport az említett feladatok ellátásáért, de az összeget 188 millióval növelhetik. A szerződés alapján a vállalkozónak emellett nemzetközi összehasonlító elemzéseket, mélyinterjúkat, közvélemény-kutatásokat és szakpolitikai tanulmányokat kell készítenie, illetve jogszabály-előkészítéssel kapcsolatos és személyes tanácsokat kell nyújtania a magyar állampapírok értékesíthetőségével, a szerencsejáték-, az iparfejlesztési, a posta- és a MÁV-stratégiával kapcsolatban, valamint Budapest fejlesztéséről és a határon túli magyarok ügyében. E feladatokat idén május 31-ig kell teljesítenie a Századvég-csoportnak, amiért addig legfeljebb bruttó 940 millió forintot kaphat. Mint ismert: a kormányszóvivőnek tavaly ősszel kinevezett Giró-Szász András kiszállt az ötmillió forint alaptőkéjű Századvég Gazdaságkutató Zrt.-ből, amelynek 49 százalékos kisebbségi tulajdonosa volt Heim Péter üzletember mellett. Helyét részvényesként Bódi Gábor Imre vette át.
[ "Századvég", "Nemzeti Fejlesztési Minisztérium" ]
[ "Századvég Gazdaságkutató Zrt." ]
Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti ( PayPal és bankkártya is )! Köszönjük! ELŐFIZETEK Végelszámolással megszűnt az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt., így forrás nélkül maradt a nyugdíjasok szociális üdültetése. A korábbi évek kimutatásai szerint a nyaraltatásra szánt pénzekből bőven jutott NER-közelieknek is. Tudja valaki, mikor lehet majd jelentkezni az idei Erzsébet-programra? – szinte mindennap felteszik ezt a kérdést a szociális üdültetéssel foglalkozó Facebook-csoportokban, hivatalos helyről azonban még senki sem kapott választ. Az érdeklődés nagysága jól mutatja, sokan csak akkor engedhetnek meg maguknak néhány napos belföldi nyaralást, ha azt az állam is támogatja. HIRDETÉS - 8 Lapunk információi szerint azonban végnapjait éli a rendszerváltás óta létező szociális üdültetési rendszer eddigi formája: a nyugdíjasok és a fogyatékkal élők számára meghirdetett programok idén kifutnak, így ők könnyen pihenési támogatás nélkül maradhatnak. A Népszava korábbi cikke szerint már tavaly is csak 6500 nyugdíjas élhetett a lehetőséggel, miközben az elmúlt években még több tízezren vették igénybe a kedvezményt. – Elképzelhető, hogy idén még kiírnak valamilyen pályázatot a maradék pénz terhére, de állami támogatás nélkül jövőre már szinte biztosan nem lesz fedezet erre. A pontos pénzügyi helyzet majd az üdültetés szervezéséért felelős Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) május végi kuratóriumi ülésén derül ki – fogalmazott forrásunk. (A gyerekek pihenési támogatását az elmúlt években áttették az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványhoz, így ezek a programok továbbra is működnek.) A nyugdíjasokat és a fogyatékkal élőket érintő üdültetési kassza akkor ürült ki szinte teljesen, amikor a nemzetközi bíróság döntése következtében a kormány kénytelen volt megszüntetni a program pénzügyi alapját adó Erzsébet-utalványokat. A magyar állam ugyanis ezzel jogszerűtlenül hozta előnybe a hazai cégeket a multikkal szemben. A szelvényeket árusító Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. azonban az üdültetési rendszer alapját jelentette: a cég a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tulajdonában volt, az értékesítéséből származó bevételt pedig – a működést leszámítva – csak kedvezményes nyaraltatásra lehetett költeni. Az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. megszüntetését még tavaly kezdeményezték, idén januárban pedig a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága ki is vezette a cégjegyzékből a vállalatot. A zárómérleg adatai szerint a 2020-as évet mínusz egymilliárdos adózás előtti eredménnyel zárták. A cég felszámolása ugyanakkor azt is jelentheti, hogy rejtve marad a korábbi költések egy része, a vállalatot ugyanis igen sok bírálat érte a nehezen átlátható kiadások miatt. (A lapunk által ismertetett adatokat – amelyek a támogatási szerződésekre terjednek ki, tehát nem az összes kiadásra – csak többéves jogi eljárás után adta ki az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.) Az a beszámolókból, valamint a cégmérlegekből már kiderült, hogy az utalványok forgalmazásából 2015 és 2018 között nagyjából 6,5–12 milliárd közötti árbevétel keletkezett évente, miközben a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak (a 2016-os évet leszámítva) csak évi nagyjából 2 és 4,5 milliárd forint közötti bevétele keletkezett a kapcsolt vállalkozásokból. A kiperelt támogatási szerződések azt mutatják – bár mindenre nem adnak magyarázatot –, hogy az üdültetésen kívül másra is jutott. A kedvezményezettek között több színház is megtalálható, valamint az az Oikosz Alapítvány is, amely az utalványforgalmazótól kapott 10 millió forintos támogatását Stefka István Ötvenhat arcai című könyvének megjelentetésére fordította. Az alapítvány a Pesti Srácok című kormánypárti portállal működtet közös gyakornoki programot, és jelenleg az Oikosz képviselője Stefka István, a Pesti Srácok lapigazgatója, Szarvas Szilveszter, a portál hírigazgatója és Nagy Ervin egykori politikus, filozófus is. Hat évvel ezelőtt például százhúsz millió forintot kapott az Alapítvány a Magyarországi Németajkú Református Gyülekezetért nevű szervezet, amelynek azóta Balog Zoltán volt emberierőforrás-miniszter lett a vezető lelkésze. A pénzt akkor karitatív célokra, programszervezésre, tanulmányi ösztöndíjra, valamint a gyülekezet épületében található orgonára költötték. Jutott 20 millió forint a Magyar Ház Alapítványnak is, amely – 2015-ös beszámolója szerint – abban az évben egyebek mellett a Szkítia-Ker Kft.-nek adott támogatást a magyar történelemmel kapcsolatos könyvek kiadására. Az alapítvány értékesíti egyébként – tavalyi közzétételük szerint – a Magyar Demokrata című lap tartalmait is. A lista szerint tízmillió forintot kapott 2017-ben az Aréna Média Consulting és Sportmarketing Kft. is, amelynek vezetője a cég adatok szerint az a Rózsa István, aki az ATV igazgatóságának is tagja. Megkérdeztük, hogy a vállalat mire fordította a pénzt, ám lapzártánkig nem érkezett válasz. A Sztehlo Lili Kulturális Egye[1]sületnek is jutott 1,5 millió forint, a szervezet vezetője Bernyák Adrienn XII. kerületi fideszes politikus. Az egyesület arra az évre vonatkozó beszámolójából nem derült ki, mire ment az összeg, de más helyen a nagyobb eredményeik között említik, hogy pótolták a II. világháborúban elpusztult Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom Szent Erzsébet-üvegablakát. Képzőművészeti célokra ment az a 45 millió forint is, amelyet a Belvedere Meridionale Alapítvány kapott: a szervezet az Árpád és vezérei szoborkompozíció elkészítésére fordította az összeget. Kiszervezték a teljes vagyont A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány anyagi elsorvasztása több évtizeden keresztül folyt, és részt vett benne mindkét politikai oldal, valamint némelyik szakszervezet is. A kormányzati döntések jóváhagyását ugyanis időnként a szervezet kuratóriumában lévő érdekképviseletek egy része is támogatta. (A 12 tagú testület felét a kormány, másik felét a szakszervezetek töltik fel tagokkal.) A rendszerváltás után az alapítványra bízott állami üdülővagyont lényegében teljesen kiszervezték, a Hunguest-szállodák néven ismert ingatlanok egy része például – Leisztinger Tamás milliárdos üzletember érintésével – már Mészáros Lőrinc oligarcha érdekeltségébe tartozik. A kiárusítás nemcsak az üdülőkre, hanem az alapítvány által használt ingatlanokra is kiterjedt, a földhivatali papírok szerint ugyanis már eladták a szervezet budapesti Hermina úti, valamint Podmaniczky utcai ingatlanait is. Az ezekért kapott összeget a korábbi hírek szerint beforgatták az üdültetési programokba. A fonyódi és a zánkai gyereküdülőket sem az MNÜA kapta meg az államtól, hanem az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványhoz játszották át teljesen ingyen. Felújításuk jelenleg is folyik több mint 20 milliárd forintos állami támogatásból, az ügylet pikantériája pedig az, hogy néhány év múlva akár el is adhatják az ingatlanokat. Ez az alapítvány is kötődik a kormánypártokhoz: az alapítói jogokat a Kiss-Rigó László püspök vezette Szeged–Csanádi egyházmegye intézményfenntartója gyakorolja, amelynek főigazgatója a Fidesz korábbi szegedi polgármesterjelöltje, Kothencz János. Az üdültetési rendszer ugyan több milliárd forintos állami támogatást is kap évente, de ezek az összegek ma már nem a Guller Zoltán vezette Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványhoz ömlenek, hanem az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványhoz. Az Erzsébet ifjúsági- és gyermek táborok támogatására a jövő évi költségvetésben 4,3 milliárd forintot különítettek el. Támogatott szervezet (év) Összeg (forint) Alsózsolcai Kézilabda Sport Klub (2015) 3 762 500 Belvedere Meridionale Alapítvány (2015) 45 000 000 Jót s Jól Szatmári Kistérségben (2015) 20 000 000 Magyar Diáksport Szövetség (2015) 15 000 000 Magyar Ház Alapítvány (2015) 20 000 000 Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány (2015) 30 000 000 OIKOSZ Alapítvány (2015) 10 000 000 Pesti Magyar Színház (2015) 40 000 000 Snétberger Zenei Tehetség Alapítvány (2015) 5 000 000 Szolnoki Szigligeti Színház (2015) 19 999 838 Erzsébet Üzemeltető Kft. (2015) 110 000 000 Alapítvány a Magyarországi Németajkú Református Gyülekezetért (2015) 120 000 000 Veszprémi Petőfi Színház (2015) 78 905 000 Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (2015) 1 870 000 000 Holnapocska Közhasznú Kft. (2016) 3 500 000 Magyar Diáksport Szövetség (2016) 15 000 000 Magyar Lovasíjász Akadémia (2016) 1 000 000 Magyar-Német Ifjúsági Egyesület (2016) 15 000 000 Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány (2016) 27 174 258 OGYÉI (2016) 30 000 000 Szolnoki Szigligeti Színház (2016) 20 000 000 Veszprémi Petőfi Színház (2016) 80 000 000 Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (2016) 1 725 000 000 Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány (2017) 16 000 000 Aréna Média Consulting és Sportmarketing Kft. (2017) 10 000 000 Sztehlo Lili Kulturális Egyesület (2017) 1 500 000 Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (2018-2020) 4 150 000 000 Ez a cikk a Magyar Hang 2021/21. számában jelent meg május 21-én. Címkék: Erzsébet-utalvány
[ "Aréna Média Consulting és Sportmarketing Kft.", "Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány", "Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány", "Oikosz Alapítvány", "Szeged–Csanádi egyházmegye", "Szkítia-Ker Kft.", "Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.", "Sztehlo Lili Kulturális Egyesület", "Magyar Ház Alapítvány" ]
[ "Belvedere Meridionale Alapítvány", "Sztehlo Lili Kulturális Egye[1]sületnek", "Alsózsolcai Kézilabda Sport Klub", "Magyarországi Németajkú Református Gyülekezetért", "Holnapocska Közhasznú Kft.", "Snétberger Zenei Tehetség Alapítvány", "Pesti Magyar Színház", "Magyar Diáksport Szövetség", "Magyarországi Németajkú Református Gyülekezet", "Erzsébet Üzemeltető Kft.", "Veszprémi Petőfi Színház", "Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány", "Fővárosi Törvényszék Cégbírósága", "Pesti Srácok", "Magyar Lovasíjász Akadémia", "Jót s Jól Szatmári Kistérség", "Magyar Hang", "Magyar-Német Ifjúsági Egyesület", "Szolnoki Szigligeti Színház" ]
A rádióműsor-szolgáltatás lesz a fő tevékenysége a kaszinókirály és filmes kormánybiztos Andy Vajna által vezetett és az ő érdekeltségében álló AV Investments Kft. tulajdonában lévő, frissen bejegyzett Radio Plus Kft.-nek. A Tropicana kaszinónak és számos egyéb Vajna-érdekeltségnek is otthont adó belvárosi épületbe bejegyzett cégnél egyelőre nem válaszoltak az Átlátszónak a rádiós tervekkel kapcsolatos kérdéseire, a Médiatanács nyilvántartásában pedig nem szerepelt Plus rádió. Ezzel együtt nem érdektelen a fejlemény, hiszen, mint ahogy a 444.hu friss elemzése is rámutatott, Vajna – adott esetben Habony Árpád kormányzati ötletemberrel karöltve – a Simicska Lajos partvonalra szorítása után éppen alakuló kormánybarát médiacsoport lehetséges agytrösztje. A tavaly év elején alakult, Vajna többségi és a Las Vegas-i Cinergi Pictures Entertainment Inc. kisebbségi tulajdonában álló AV Investment egyre fontosabb szerepet kap Vajna szinte az átláthatatlanságig bonyolított cégcsoportjában. Jelenleg hozzá tartozik a Miss Universe szépségkirálynő-választást szervezető, részben Vajna felesége tulajdonában lévő Beauty Enterprises Hungary Kft., a Nobu luxuséttermet működtető Buno Kft., a Közraktár 4 Kft. nevű ingatlancég, illetve a korábban az online kaszinózásban érdekelt, jelenleg szintén vagyonkezeléssel foglalkozó Magyar Broadcasting Co. Kft. Valamennyi társaság veszteséges volt 2014-ben, a legtöbb minuszt,73 millió forintot a Vajna Tímeával közös szépségipari befektetés hozta össze. Az AV 2014-es beszámolója még nem érhető el, az előtársaságra vonatkozó, voltaképpen csak a tavaly januári, indulási állapotot mutató mérleg szerint a befektetett eszközök 12,4 millió dollárra rúgtak, s fillére ennyit tett ki a kötelezettségállomány is – amivel egy kapcsolt vállalkozásnak az adósa a Vajna-cég. A beszámoló szerint az AV Investment Kft. alapítás után nyomban megszerezte a luxemburgi AV Investments S.á.r.l. száz százalékát éppen 12,4 millió dollárért. Rádi Antónia
[ "AV Investments Kft." ]
[ "Radio Plus Kft.", "Buno Kft.", "Vajna Tímea", "Magyar Broadcasting Co. Kft.", "Beauty Enterprises Hungary Kft.", "Közraktár 4 Kft.", "AV Investments S.á.r.l.", "Cinergi Pictures Entertainment Inc." ]
Vizsgálhatják a Miniszterelnökségen néhány állami vezető összeférhetetlenségét Három korábbi magas rangú állami vezetőt is nevesít az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) abban a zárójelentésben, amelyben a szervezet a 2011 és 2015 közötti, uniós forrásokból finanszírozott magyarországi projekteket vizsgálta és amelyben összeférhetetlenség gyanúja miatt indított vizsgálati eredményekről is beszámol – értesült a PestiSrácok.hu. A portál információi szerint az OLAF Molnár Ágnest, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi államtitkárát, Petykó Zoltánt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökét és Schváb Zoltánt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egykori, közlekedésért felelős helyettes államtitkárát is megnevezte a vizsgálati anyagában, mint akikkel kapcsolatban az összeférhetetlenség gyanúja is felmerült bizonyos projekteknél. A PestiSrácok.hu szerint Molnár Ágnes esetében azt vizsgálta az OLAF, jelent-e összeférhetetlenséget, hogy férje Sopron alpolgármestereként a fejlesztési pénzek kiosztása felett is diszponál, de a politikust végül nem marasztalta el a hatóság, az összeférhetetlenséget végül nem állapították meg. – Nekem ez újdonság, nincs információm arról, hogy érintett lennék bármilyen vizsgálatban – szögezte le Molnár Ágnes. – Nem értem ezt az egészet, mert én mindig is a szabályok betartásával végeztem a munkámat. Éppen ezért semmilyen vád nem fogalmazódhat meg velem kapcsolatban. 2010 óta, az Orbán-kormány felállása óta az uniós pénzek kifizetése, a fejlesztési források elosztása is szabályosan működik Magyarországon, így azt sem érheti kritika – tette hozzá. A Népszabadság pénteki számában brüsszeli forrásaira hivatkozva arról írt, hogy a Miniszterelnökség egyik vezető munkatársával, Homolya Róberttel kapcsolatban "tárt fel bizonyítható összeférhetetlenséget" az OLAF, a szervezet már közölte is a megállapításait a tárcával. A napilap szerint a Pro Vital Zrt.-hez és a Homolya Ügyvédi Irodához vezetnek az OLAF-jelentés szálai. A lap állítása szerint a dokumentum nyolc olyan projektet említ, amelyben a szakember összeférhetetlensége bizonyítást nyert. Ezek döntő többségükben olyan, uniós támogatásból megvalósuló projektek – többek közt Székesfehérváron, Abádszalókon, Tiszacsegén és Lébényben –, amelyekben még 2010 előtt hirdettek nyertest, és amelyekben közbeszerzési tanácsadóként vagy annak alvállalkozójaként Homolya Róberthez köthető cégek vettek részt. A napilap kérdésére Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elismerte, hogy megkapták az anyagot, s azt tanulmányozni fogják. A tárcavezető szerint az összeférhetetlenség Homolya esetében nem bizonyított, az említett posztokat még nem töltötte be, amikor a támogatási döntések megszülettek.
[ "Homolya Ügyvédi Iroda", "Pro Vital Zrt.", "Nemzeti Fejlesztési Ügynökség", "Nemzeti Fejlesztési Minisztérium" ]
[ "Európai Csalás Elleni Hivatal" ]
Újabb százmilliókat költenek az 1,4 milliárd forintért vásárolt, majd elajándékozott Ybl-villára, illetve most a kertjére. Egyebek mellett Naprózsa-virágággyal, Napfával, kocsifordító rondóval, "Pál kapuja" befuttatott természetkapuval és "sziklakorona" installációval alakítanak ki történelmi kertet a XII. kerületi Budakeszi úton található Ybl-villánál, amelyet 2019-ben a kormány diplomáciai épületként ajándékozott a Türk Tanácsnak (mai nevén a Türk Államok Szervezetének). Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium által a történelmi kert kialakítására kiírt tendert nettó 252,9 millió forintos ajánlatával a De-Span Kft. nyerte el. Ennél azonban sokkal több közpénzt vihet el a kert átalakítása, ebben a közbeszerzésben ugyanis nincsen benne a látványterveken szereplő, és a műszaki dokumentációban is feltüntetett több jelentős elem, például a "Csodaszarvas kerti fűz szobor-installáció", a Nappad és Holdpad fűzinstallációk és pihenők, a Boldogasszony jurtája (Tündérkert I.) és tényleges Tündérkert, valamint három rendezvényhelyszín kialakítása. A tájépítész a közbeszerzési dokumentáció kertet érintő részében arról ír, hogy a Tündérkert a 2016-os antalyai kertészeti világkiállításra készült, az Egy virágban a világ című magyar pavilonterv adaptációja. "Ebben a jurta térrendezési hagyományait mutatja be, és ezt vetíti ki a kertbe. A Tündérkert három része tökéletesen illeszkedik a villakert életfa-szimbólum rendszerébe, ugyanakkor az életfa tengelyével párhuzamos tengelyen önálló egységet alkot" – teszi hozzá. A kert látványterve. – Kép: Elektronikus Közbeszerzési Rendszer Kép: Elektronikus Közbeszerzési Rendszer Jelen eljárásban a debreceni De-Span Kft. a már említett Naprózsa-virágágy, a rondó, a Napfa és természetkapu mellett új beállót alakít ki az Árnyas út felől, valamint egy új kiállót épít a Budakeszi útra. Az ő feladatuk a "Holdtavas Galagonyaliget" és a Sziklakorona-installáció, valamint egy gyalogos ösvény és a "Hüvelykpiciny ligete kerti pihenő" kialakítása is. A cégnek egy összesen 9077 négyzetméteres területen kell növényeket telepítenie valamint burkolatokat építenie. Az Azerbajdzsánt, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Üzbegisztánt és Törökországot összefogó Türk Államok Szervezetében Magyarország 2018 óta megfigyelői státusszal rendelkezik. A 800 négyzetméteres, háromszintes Ybl-villát 2016-ban vásárolta meg az állam 1,4 milliárd forintért, majd bár először azt állították, hogy a villa a Magyar Művészeti Akadémiáé lesz, 2019-ben végül kiderült, hogy az épületet a Türk Tanács kapja meg ingyen. És nem csak ezt. 2019-ben a RTL Híradó számolt be róla, hogy a budapesti iroda teljes költségvetését a magyar állam fizeti, azaz a fenntartást, a működtetést és a dolgozók bérét is az adófizetők állják. Azonban tűzeset és katasztrófa kivételével nem léphet be magyar hatóság az iroda területére az igazgató engedélye nélkül. A Külügyminisztérium szerint a Türk Tanács irodája ugyanolyan jogosultságokkal rendelkezik, mint bármely más nemzetközi szervezet magyarországi központja. A magyar kormány kiemelten kezeli a türk kapcsolatokat, Orbán Viktor miniszterelnök tavaly arról beszélt, hogy a magyar és a türk népeket hosszú évszázadokra visszanyúlóan történelmi és kulturális örökség köti össze. Hozzátette: a magyar nép büszke erre az örökségre, és akkor is az volt, amikor az ellenfeleik Európában barbár hunoknak és Attila népének gúnyolták. A szervezet működését a kazahsztáni események teszik aktuálissá. Ahogyan korábban több cikkünkben is beszámoltunk róla, az üzemanyag árának emelkedése miatt tüntetések kezdődtek a posztszovjet diktatúrának számító Kazahsztánban. Az egyre erősödő demonstrációkban több tucat tüntetőt öltek meg, majd Kaszim-Zsomart Tokajev elnök Oroszország segítségét kérte. Moszkva nem habozott, csapatokat küldött az olajdiktatúrába, majd a kazah elnök tűzparancsot adott ki a tüntetőkre. A Türk Államok Szervezete az események csúcspontján közleményt adott ki, miszerint készek támogatást nyújtani a kazah kormánynak és az ország népének. A szervezet kedden ült össze, a tanácskozás után a Magyarországot képviselő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott: "Pontosan tudjuk tapasztalatból, hogy mi szokott ilyenkor történni a nemzetközi politikai színtéren: általában jönnek az úgynevezett emberi jogvédő szervezetek, bizonyos országok, a nemzetközi szervezetek, amelyek majd mindenfajta kritikákat akarnak megfogalmazni, el akarnak fogadni elítélő nyilatkozatokat." Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az ilyesminek elejét kell venni, mert ennek itt nincs helye. Azt kell biztosítanunk, hogy megelőzhetők legyenek az elmúlt napokban látott erőszakos cselekmények az elkövetkező időszakban – tette hozzá a miniszter. Kerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy megtudjuk, eddig mennyi pénzt fordítottak a Türk Államok Szervezetének elhelyezésére, és hogy a kert további munkálataira mekkora összeget szánnak, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Nyitókép: Elektronikus Közbeszerzési Rendszer, látványterv
[ "Külgazdasági és Külügyminisztérium", "Türk Tanács" ]
[ "Magyar Művészeti Akadémia", "Türk Államok Szervezete", "De-Span Kft.", "Elektronikus Közbeszerzési Rendszer", "RTL Híradó" ]
Első fokon nyert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) abban a perben, amit Kacsoh Dániel újságíró indított ellenük. A Magyar Hírlap munkatársa olyan adatok kiadásának megtagadása miatt perelte be a civil szervezetet, amelyeket nem kötelesek kiadni az újságírónak, mert azok nem közérdekű adatok. Kacsoh annak ellenére perelte a szervezetet, hogy ők már most is több adatot tesznek közzé honlapjukon, mint amennyit a törvény szerint kötelező lenne. A bíróság a TASZ-nak adott igazat - írja közleményében a jogvédő szervezet. Az újságíró a szervezet alapítására, vagyis 23 évre visszamenőleg kért ki átfogó adatokat a szervezet munkájáról: többek között az összes munkatársuk fizetését, illetve az összes, a szervezet által kötött szerződést. Kacsoh jogi képviselője azzal érvelt, hogy a civil szervezetekre vonatkozó szabályozás szerint, ha egy szervezet “közhasznú" státuszt nyer, akkor annak következménye, hogy közfeladatot ellátó szervnek minősül és ezért minden, a működésével kapcsolatos információ közérdekű adat. A tágyaláson a TASZ ügyvédje elmondta, hogy a TASZ kizárólag közpénznek minősülő források (1%-os támogatás, EU pályázat) felhasználásával kapcsolatos adatok esetében kötelezhető adatszolgáltatásra az információszabadság szabályai szerint. A TASZ magánszemélyek elhatározásával alapított és működtetett szervezet, nem minősül közfeladatot ellátó szervnek. A Fővárosi Törvényszék ítélete a TASZ érvelését fogadta el és kiemelte, hogy a nincsen olyan jogszabály, amely alapján a TASZ szervezeti működésével kapcsolatos adatok közérdekű adatoknak minősülnének. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a közpénzekkel kapcsolatos adatokról a TASZ megfelelően tájékoztatta az újságírót. A civil szervezet korábban is közzétett részletes állaspontja szerint átláhatóság és a közérdekű adatok nyilvánossága nem jelenti azt, hogy mindenkinek mindent a nyilvánosság számára elérhetővé kell tennie. “A közérdekű adatok megismerhetőségének funkciója az állam és az állami szervek ellenőrizhetősége, számonkérhetősége. Az önkéntes elhatározás alapján végzett jogvédői tevékenység nem tartozik az információszabadság körébe."- nyilatkozta dr. Hüttl Tivadar, a TASZ Jogsegélyszolgálatának vezető ügyvédje. A jogi vita a bíróságon másodfokon folytatódik, a TASZ-t az eljárásban dr. Hüttl Tivadar képviseli- zárul a közlemény.
[ "Magyar Hírlap" ]
[ "TASZ Jogsegélyszolgálata", "Fővárosi Törvényszék", "Társaság a Szabadságjog" ]
Ismeretlen tettes ellen nyomozás indult az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál az MTI információi szerint. A rendőrség hűtlen kezelés miatt indított eljárást, miután a szervezet kormányváltás után kinevezett új főigazgatója gyanús szerződéseket talált. Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a rendőrség az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) gazdasági tevékenységével kapcsolatban, egyelőre ismeretlen tettes ellen - értesült szerdán több forrásból az MTI. Az MTI hatósági forrásokból úgy tudja, a rendőrség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt több olyan szerződést is vizsgál, amelyet a katasztrófavédelem korábbi két vezető munkatársa kötött az elmúlt években. A gyanúsnak vélt szerződések az OKF főigazgatójának, Tatár Attilának leváltása után, az állami szervezetek gazdasági tevékenységének átvilágítása során kerültek elő. Bakondi György vezérőrnagy, az OKF július 1-jével kinevezett főigazgatója több állománygyűlésen is utalt a szerveztetnél tapasztalható szakmai és személyi feltételek romlására, a morális gondokra, valamint a szervezet ez évi költségvetésben lévő "komoly problémákra". Mindezekért az elmúlt nyolc év kormányzatát és az OKF akkori vezetését hibáztatta. Bakondi szerint az OKF-nél az örökös megszorítások ellenére értelmetlen külföldi utazások, gépkocsivásárlások voltak, és gyanús tanácsadói szerződéseket is találtak. Utóbbiak közül egy 400 millió forintos, "menekülőkámzsáról" szóló szerződést emelt ki, amelyet a Paksi Atomerőmű térségében élő emberek kapnának egy esetleges katasztrófahelyzetben. Az MTI információ szerint a veszélyes vegyi üzemek környezetében telepített úgynevezett Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer (MoLaRi) megvalósítását is vizsgálja a rendőrség. A riasztórendszert, amelyet elsőként 2007 márciusában Borsod megyében építettek ki, az ország nyolc megyéjében és a fővárosban kell kialakítani. A teljes lefedettség 2012-re várható, és a beruházás összköltsége bruttó 7,2 milliárd forint. A tűzoltóság és a polgári védelem szakmai felügyeletét ellátó szervezet vezetőjét, Tatár Attila altábornagyot június 30-án mentette fel beosztásából Pintér Sándor belügyminiszter, és az OKF élére július 1-jei hatállyal Bakondi Györgyöt nevezte ki, aki 2000. január elsejétől 2002. december 9-ig irányította a szervezetet. A legfelsőbb szintű vezetőváltást Pintér a belügyi szerveknél történő "szemléletváltással" magyarázta. Bakondi György az OKF vezetése mellett az árvíz okozta károk helyreállítását, valamint az újjáépítést irányító miniszteri biztosi pozíciót is ellátja.
[ "Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság" ]
[]
Az M4-es metróberuházás nemzetközi haszonélvezői közül a Strabag és a Swietelsky ma jobban hasít a magyar közbeszerzéseken, mint az MSZP–SZDSZ idején. Cserébe "védelmi pénzt" fizetnek – futballtámogatás formájában. Exkluzív háttér a csütörtöki Heti Válaszban. A kancelláriát irányító Lázár János a múlt hétvégén a 4-es metró beruházásánál történteket a csalás tankönyvi példájának nevezte, s a kivitelező nagyvállalatokat is kvázi cinkosként emlegette. Csakhogy: a csütörtöki Heti Válaszban közölt összegzés szerint a Strabag és a Swietelsky ma jobban hasít a magyar közbeszerzéseken, mint az MSZP–SZDSZ idején. És nem lehet nem észrevenni, hogy a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiának és testvérklubjának, a székesfehérvári Videotonnak kiemelt támogatója a Strabag, a Swietelsky pedig a Haladás névadó szponzoraként önt százmilliókat a fociba. Nem mellékesen: Mészáros Lőrincnek tavaly lett egy eszéki labdarúgócsapata is a Felcsút mellé. Ezt pedig mások mellett a TRSZ Gyenge és Erős Áramú Hálózatépítő Kft. szponzorálja. A cég papíron egy osztrák ügyvéd közvetett tulajdonában áll, és újabban egyre-másra nyer sokmilliárdos magyar közbeszerzéseket a Strabag konzorciumi társaként. A TRSZ ügyvezetője Aczél Tamás; ő annak az Aczél Zoltánnak az édesapja, akit a Strabag és az Alstom kijáróembereként nevesít a világsajtó. Részletek a február 16-i Heti Válaszban. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is kapható.
[ "Strabag" ]
[ "TRSZ Gyenge és Erős Áramú Hálózatépítő Kft.", "Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia" ]
Vidéken is divat lett, hogy a propagandamédia egyszerűen figyelmen kívül hagyja a jogerős bírósági ítéleteket. Most Kaposváron kell végrehajtást kérnie a felperesnek, a közpénzzel remekül ellátott tulajdonosok pedig a jelek szerint inkább hagyják veszni a kiadói eszcajgot. A Fidesz-média lejárató kampányainak áldozatai a gyakran több éves, sokszor kétséges kimenetelű bozótharcot mindenképpen megszenvedik: sértetlenül kijönni belőle szinte lehetetlen. Erről szólt az Átlátszó korábbi cikke, amelyben már pedzegettük azt is: hiába nyerik sorra a pereket a fakenews-károsultak, a kiadók sok esetben a vállukat vonogatják, így még végrehajtási eljárást is indítani kell, hogy megkapják a helyreigazító közleményt, sérelemdíjat: Perek tucatjait indították lejáratott ellenzéki pártvezetők a fideszes propagandagépezet sajtótermékei ellen Három politikus, (volt) pártelnökök, akikben szinte semmi közös nincsen. Különböző világokat képviselnek, eltérő eszközökkel, más-más stílusban. Abban mégis hasonlítanak, hogy messziről és szabad szemmel is ellenzékinek látszottak. Le is csapott rájuk a kormányzati álhíripar, full-kontaktban, övön alul ütötte őket, főleg a kampányidőszakban. Most kiderült, nem csak az országos propagandára igaz ez. Különös fordulatot vett egy hosszú ideje húzódó sajtóháború a somogyi megyeszékhelyen: az egyik helyi végrehajtó hivatalos közlése szerint májusban kalapács alá kerül a 74nullanulla című online újság szerkesztőségének berendezése. A "nullanullát", ahogy itt többnyire nevezik, ellenségük sem tudná a "kritikus hangvételű" jelzővel illetni: leginkább az országos netes sajtóban megjelent bulvárhíreket, pletykákat adja tovább, kiegészítve némi – jelöletlen – étterem-, kávézó-, szórakozóhely-reklámmal, de itt-ott azért talál alkalmat a helyi ellenzék gyalulására, vagy épp a városvezetés dicsőítésére. Így volt ez abban az országos nyilvánosságot kapott 2015-ös esetben is, amely "sétálóutcai parkolás" címen kereshető vissza az online archívumokból, s melynek Takács Richárd ügyvéd a főszereplője, a Somogy Megyei Közgyűlés jobbikos képviselője. Takács a csak gyalogos forgalom számára fenntartott Fő utcán lakik, s az épület más módon nem közelíthető meg, rendelkezik behajtási engedéllyel, ám ez nem teszi lehetővé az utcán való várakozást. Ám Takácsék ingatlanába a szűk kapubejáró miatt nem lehet beállni, s ez időnként megoldhatatlan helyzetet eredményezett, melyet Takács Richárd szerint a "rá vadászó" közterület-felügyelők ki is használtak: több alkalommal megbüntették akár öt perces tilosban parkolásért. Az akciókról különös gyorsasággal értesült a Szita Károly személyes szócsöve, a Kaposvár Most. Ők, és a helyi Fidesz-sajtó más szereplői, pl. a végrehajtás által fenyegetett 74nullanulla szabályos sajtóhadjáratot építettek az ügy köré, mely oda-vissza megjárta az országos médiát. Tegyük hozzá: a kaposvári önkormányzatnak lassan negyven éves adóssága lesz a Patyomkin-falura emlékeztető módon kiépített sétálóutcához tartozó hátsó szervizutak megvalósítása. Már szinte mindent megcsináltak a városban, ami betonból és viacolorból csak elképzelhető, ez valamiért mindig elmaradt. Takácsék fellebbeztek a közterület-felügyelők határozatai ellen, s a rendőrhatóságnál, ill. a bíróságon sorra megnyerték az ezzel kapcsolatos jogvitákat. Ezzel együtt helyreigazítási eljárásokat is indítottak a helyi médiumokban megjelent cikkek miatt, melyek szerintük hazugok voltak, illetve a tényeket egyoldalúan vagy hamisan mutatták be. Ezek többségét is jogerősen megnyerték, úgy tűnik, a táblabíróságokat még nem kezdte ki a NER vasfoga, s pártszimpátiára tekintet nélkül, tényekre alapozva döntöttek – miközben az alaphírt több országos, kormánykritikusként számon tartott orgánum, pl. a 444 is átvette. A helyi médiumok viszont egyszerűen nem hajlandóak a jogerős bírósági végzéseket végrehajtani: sem a Kaposvár Most, sem a 74nullanulla nem tett eleget a határozatoknak, s a felperes, Takács Richárd hiába jelezte ezt a kaposvári bíróságnak, közel egy év alatt nem történt érdemi lépés a helyreigazítás közzétételének kikényszerítésére. Ezért fordult jobb híján civil végrehajtóhoz: így – gondolta – életben tartható az ügy, s legalább a jogerős perköltséget ki lehet vasalni a vesztesekből. Február 12-én meg is jelent a végrehajtó a 74nullanulla Fő utcai, helyi szinten meglehetősen flancosnak számító helyiségeiben, és zár alá vette a berendezési tárgyakat: bútorokat, hűtőt, kávéfőzőt, azzal, ha határidőig nem fizetnek, mindez árverésre kerül. Nem fizettek, ezért a május 15-én 9.45-re kitűzték az árverést a szerkesztőségben, Fő utca 2. harmadik emelet 4. sz.: bárki jöhet licitálni. Az önmagában is figyelemre méltó körülmény, hogy a 74nullanulla nem hajlandó fizetni, pedig az impresszumában két cégnév is szerepel: kiadóként a Vatner Kft.-t jelölik, az üzemeltető pedig a "NYL Webfejlesztő Bt.". A kiadó, Vatner Kft. milliárdos forgalmú, főleg orvostechnikai eszközökkel foglalkozó kaposvári cég, mely azzal tett szert országos ismertségre, hogy ők szállítottak – hirdetmény nélküli közbeszerzésben – székeket a százmilliárd forintnál is több közpénzt felemésztő vizes vb-re. Vati Pétert, a Vatner Kft. egyik tulajdonosát Takács Richárd ellen elkövetett rágalmazás miatt ítélte el a Kaposvári Törvényszék, továbbá polgári perben kétszázezer forint sérelemdíjat is fizetnie kell – egyelőre nem jogerősen. A hangzatos NYL Bt. monogram, Nyári László amatőr költőt takarja (ő a bt ügyvezetője), aki idén év elejéig a másik ítélet-szabotőr, a Kaposvár Most bloggere volt. Afféle helyi Paulo Coelho-imitátorként hetente tette közzé bölcselmeit, melyekben az élet nagy kérdései mellett gyakorta szorított helyet az ellenzék és az "elmúltnyolcév" ostorozásának is. A NYL Bt. szintén részese volt a közelmúlt egy botrányos pénzlenyúlásának: Hadházy Ákos tette közzé nemrég, hogy ez volt az a kaposvári, (ekkor még) fémszerkezeteket gyártó cég, amely a természettudományi munkafüzetek megírására az egyik kamuajánlatot tette a kecskeméti gimnáziumnak. Kérdés, hogy miért nem hajlandók kifizetni a nagyjából ötvenezer forintos összeget, a megnyert per utáni ügyvédi költséget. Még az is elképzelhető, hogy csupán erőfitogatás az ok, vagy annak tesztelése folyik, hogy meddig mehetnek el – az önkormányzati választások közeledtével – az esetleges, számukra hátrányosan végződő sajtóügyek szabotálásában. Fotó: a jobboldali zöld épület az árverés helyszíne, a szerző felvétele
[ "Vatner Kft." ]
[ "Kaposvár Most", "NYL Bt.", "Kaposvári Törvényszék", "NYL Webfejlesztő Bt.", "Kaposvár most", "Somogy Megyei Közgyűlés" ]
| 2012. 04. 27., 20:52 Utolsó módosítás:2012. 04. 28., 9:58 Ajánlat Nyereséges volt tavaly a Fidesz JÁTSSZ ONLINE! Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki Keresés Közel 73 millió forintos nyereséggel zárta a tavalyi évet az MSZP - derül ki a pártnak az április 27-ei Hivatalos Értesítőben közzétett, Velez Árpád pártigazgató és a párt pénzügyi ellenőrző bizottságát vezető Tukacs István által jegyezett beszámolóból. Eszerint a szocialista párt 2011-ben 803 millió forint bevételt könyvelhetett el, miközben kiadásai 729 millió forintra rúgtak. A bevételek zöme - 521 millió forint - állami támogatás volt, tagdíjakból 39 millió forintja, adományokból közel 202 millió forintja származott a pártnak. Több vezető MSZP-s politikus több százezer forintos adománnyal járult hozzá a párt költségvetéséhez, Botka László például egymillió, Puch László 526 ezer, Veres János 700 ezer, Kovács László 517 ezer forinttal támogatta pártját. Rajtuk kívül Mesterházy Attila pártelnök, Hiller István, Lamperth Mónika és Tukacs István is több mint félmillió forintot fizetett be, csakúgy mint Molnár Csaba, Ficsor Ádám és Szûcs Erika, akik októberben Gyurcsány Ferenccel együtt mindhárman kiléptek az MSZP-ből. Magánszemélyek összesen 138 millió forinttal gyarapították a pártkasszát is. Egymillió forintnál nagyobb hozzájárulást kaptak a szocialisták a XVIII. kerületi, a nagykanizsai, a nagykőrösi, a ceglédi, a szentendrei és az egri önkormányzattól, míg az V. kerületi önkormányzat 8,3, a kispesti pedig 6,8 millió forinttal támogatta őket. Feltehetően ingatlanhasználat révén jutott az MSZP ötmillió forint támogatáshoz az ugyanígy a Fideszt is segítő Fény Utcai Piac Kft.-től, és csaknem 7 millió forinthoz a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt.-től. A legtöbbet, 462 milliót mûködési kiadásokra, míg a politikai tevékenységükre 178 millió forintot áldoztak. Az MSZP így annak ellenére zárta nyereséggel az elmúlt évet, hogy bevételei több mint 250 millió forinttal csökkentek 2010-hez képest, amikor félmilliárd forintnál is nagyobbra rúgott a párt vesztesége.
[ "MSZP" ]
[ "Kőbányai Vagyonkezelő Zrt.", "Fény Utcai Piac Kft." ]
A Jobbik vasárnapi közleménye szerint "a Btk. 211. §-ába ütköző választás rendje elleni bűncselekmény bűntettének megalapozott gyanúja miatt nyomoz a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság a Jobbik feljelentése alapján a decemberben az interneten megjelent Kubatov-videó miatt". Mint írták, az Országos Rendőr-főkapitányság helyt adott a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság kizárási indítványának, mivel a határozat szerint "a videofilmen egyértelműen felismerhető Kubatov Gábor és Csizi Péter országgyűlési képviselő. Csizi Péter Pécs Megyei Jogú Város alpolgármestere, akivel megyei rendőrfőkapitányként napi munkakapcsolatban áll". A nyomozást ezért a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság folytatja le. A Jobbik szerint Kubatov Gábor legutóbb kiszivárgott oktatófilmje újabb bizonyíték a Kubatov-listák törvénytelenségére, a Fidesz pártigazgatójának gátlástalanságára. A párt december 17-én közölte, hogy az "oktatófilm" alapján feljelentést tesz személyes adattal való visszaélés és a választás rendje elleni bűncselekmény miatt. Az Együtt 2014 szintén aznap közölte, hogy az adatvédelmi hatóság vezetőjéhez fordul a Fidesz adatkezelése miatt. Mint írták: Kubatov Gábor, a Fidesz kampánygépezetének irányítója a videóban nemcsak elismeri mindazt, amit 2010 tavaszán, a választások előtti hetekben még tagadott, hanem dicsekszik vele; a 2009-ben a pécsi időközi polgármester-választáson készült belső kampányfilmből az derül ki: a "Kubatov-listák" igenis léteznek - közölte akkor a választói mozgalom, amelynek társalapítója a Bajnai Gordon vezette Haza és Haladás Egyesület. Török Zsolt, az MSZP szóvivője december 20-án azt közölte: az internetre felkerült videó megalapozza a különleges adatok jogosulatlan kezelésének gyanúját, ezért személyes adattal visszaélés miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesznek, míg az adatvédelmi törvény megsértése miatt az alapvető jogok biztosához fordulnak. A nol.hu december 20-án írt arról, hogy Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke elutasította a Haza és Haladás Egyesület beadványát az "újabb Kubatov-ügyben". A Népszabadság honlapján megjelentek szerint Péterfalvi Attila a válaszában hangsúlyozta, hogy korábban már volt ezzel - legalábbis a pécsi esettel - kapcsolatban egy átfogó, az adatvédelmi biztos által lefolytatott vizsgálat. Ez a vizsgálat, mint a NAIH elnöke fogalmazott, "kiterjedt a számítógépen tárolt adatbázisok ellenőrzésére, külön vizsgálva a párttal nem rokonszenvezők esetlegesen fellelhető adatait. A párt az adatvédelmi biztos kérésének eleget téve online hozzáférést biztosított adatbázisához. Jóri András adatvédelmi biztos leszögezte, hogy a vizsgálat során alkalmazott szúrópróbaszerű tesztek alkalmával nem talált arra utaló jelet, hogy létezne pártszimpátia alapú, a Fideszt elutasító választópolgárokról nyilvántartás." Péterfalvi Attila szerint az új videofelvétel érdemben új tényt nem tartalmazott, ezért az ügyet nem vizsgálja - írta decemberben a nol.hu.
[ "Fidesz" ]
[ "Együtt 2014", "Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság", "Országos Rendőr-főkapitányság", "Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság", "Haza és Haladás Egyesület", "Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság" ]
A BKV új, járatritkítási tervét sem fogadta el, és szerinte a fővárosi koalíció stabil. Határozatképtelenné tették a gazdasági bizottságot, pedig az ellenzék a BKV ügyeit firtatta volna. 2011-ig szóló kinevezésének végkielégítés nélküli, közös megegyezéses megszüntetését kezdeményezte Antal Attila, a BKV-vezérigazgatója március 25-i hatállyal oly módon, hogy addig az időpontig csak a részére járó munkabérére tart igényt - tudta meg az MTI városházi forrásokból annak kapcsán, hogy a cégvezető immár a harmadik alkalommal jelezte a döntéshozóknak távozási szándékát. (Tehát a 2008. március 25. és a szerződésének lejárta, 2011. áprilisa közötti időszakra nem kér munkabért.) Somlyódy Csaba, a Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottságának szocialista elnöke az MTI értesülését megerősítve elmondta, hogy Antal Attila valóban újabb levélben kezdeményezte 2007. január 16-án kelt munkaszerződésének megszüntetését. Szűk két hete írtunk arról, hogy a főváros vezetése nem fogadta el Antal Attila 60 milliós végkielégítési igényét. Demszky Gábor főpolgármester pedig a 35 milliós végkielégítést is sokallta, amit azzal indokolt, hogy olyan megoldást kell találni, amit a közvélemény is elfogad. Akkor Somlyódy, aki a BKV tulajdonosi jogait gyakorló gazdasági bizottság elnöke, még a 60 milliós végkielégítési igény teljesítése mellett érvelt. Somlyódy azzal indokolt, hogy az általa megkérdezett szakértők szerint Antal 100 millió forintra sikerrel perelné be a fővárosi önkormányzatot, ezért a 60 milliós ajánlatot el kell fogadni.
[ "BKV" ]
[ "Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottsága" ]
Pepó Pál pályázott és nyert. A környezetvédelmi miniszter pályázaton nyert pénzt a Földművelésügyi Minisztériumtól búzanemesítéshez. A kötelező önrészt pedig a Környezetvédelmi Minisztérium egyik cége adta, amelynek az élére Pepó Pál saját kabinetfőnökét nevezte ki. Így tehát a miniszter nevén futó kísérletekhez a Környezetvédelmi és a Földművelésügyi Minisztérium adta össze a pénzt. Pepó Pál környezetvédelmi miniszter idén májusban - egyetemi tanárként- pályázatot adott be a Földművelésügyi Minisztériumhoz. Őszi búza nemesítésére kért és kapott közel másfélmillió forintot. A pályázathoz önrészt kellett felmutatni. Ebben segített hatszázezer forint igazolásával a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht., amelynek egyik tulajdonosa a Környezetvédelmi Minisztérium. Értesüléseink szerint Pepó Pál egyébként mióta miniszter, szinte be se jár az egyetemre. A közhasznú társaság vezetője sem tudja, hogy mi köze van Pepó Pálnak a náluk folyó búzanemesítési programhoz: - Mivel az eddigi megbeszéléseken még egyszer sem vett részt itt mint kutató, véleményem szerint semmi. - A pályázatot mégis Pepó Pál nyújtotta be. Torgyán József földművelésügyi miniszter azt állítja, nem tudta, hogy minisztertársa pályázott és kapott pénzt az agrártárcától: - Egy ilyen üggyel mindenképpen illett volna hozzám fordulni, én ebben az esetben természetesen nemet mondtam volna egy ilyen pályázatra. - A pályázatot támogató közhasznú társaság felügyelő bizottságának tagjait nemrégiben a környezetvédelmi miniszter leváltotta. Információink szerint a bizottság élére saját kabinetfőnökét állította, aki - egy korábbi miniszteri határozat értelmében- nem vállalhatna semmilyen tisztséget. (RTL KLUB)
[ "Földművelésügyi Minisztérium", "Környezetvédelmi Minisztérium" ]
[ "RTL KLUB", "Környezetvédelmi és", "Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht." ]
A Legfőbb Ügyészség vizsgálja, miért nem készítette el kötelező pénzügyi beszámolóit a Jobbik – értesült a HVG. A párt gyors közzétételt ígér. Amennyiben már rendelkezik regisztrációval, akkor ide kattintva bejelentkezhet e-mail címével és jelszavával és megtekintheti a zárolt tartalmat.
[ "Jobbik" ]
[ "Legfőbb Ügyészség" ]
2010. augusztus 25., szerda, 17:29 Címkék: csalás; sikkasztás; csepeli kettős gyilkosság; vádemelési javaslat; Befejezték a csalás, sikkasztás és magánokirat-hamisítás ügyében indított nyomozást abban a csepeli iskolában, amelyben tavaly januárban a kettős gyilkosság történt; a D. Gábor (az emberölés egyik gyanúsítottja) és K. Ildikó ellen indított eljárásban a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vádemelést javasolt - közölte a rendőrség szerdán. D. Gábor, aki az intézmény gazdasági igazgatója volt és K. Ildikó az iskola sérelmére mintegy négymillió forint értékben sikkasztást, körülbelül egymillió forintos csalást, az iskola fenntartójának sérelmére pedig több mint egymillió forint értékben szintén sikkasztást követett el. A BRFK az ügy iratait vádemelési javaslattal a Budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi Ügyészségnek küldi meg - írta közleményében a BRFK. Deme Gábor, az iskola volt gazdasági igazgatója, aki korábban az MSZP csepeli szervezetének is tagja volt, valamint K. Ildikó, az iskola volt dolgozója a gyanú szerint egyebek mellett tisztítószerekről kiállított számlákkal, valamint más egyéb hamis szerződésekkel csalt, de többször loptak az iskola házipénztárából is. A rendőrség közleményéből kiolvasható: Deme Gábor és K. Ildikó már 2007 óta okoztak anyagi kárt az iskolának. 2007-ben a K. Ildikó tulajdonában levő bt. nevében öt, több mint egymillió forintról szóló számlát állítottak ki, melyek tartalma szerint a gazdasági társaság az iskolában oktatási tevékenységet végzett. Az iskola folyószámlájáról történő átutalások egy részét pedig D. Gábor kezdeményezte. "Annak ellenére, hogy mint a cég beltagjának tudomással kellett rendelkeznie arról, hogy az ténylegesen nem végzett oktatási tevékenységet az iskola részére"- tette hozzá a BRFK. A BRFK szerint 2008-ban D. Gábor arra kért egy vállalkozót, hogy az iskola részére állítson ki tisztítószerekről szóló készpénzes számlákat, amelyeknek ÁFA részét visszaadja. A vállalkozó tisztítószert nem adott el az iskolának, ennek ellenére az időszaki pénztárjelentésében szerepel. A tisztítószerekről, valamint egyéb - például takarításokról szóló - valótlan tartalmú számlák ellenértékét az iskola házipénztárából K. Ildikó vette ki. Deme Gábort emellett azzal is gyanúsítják, hogy az iskola öt munkatársának, valamint saját magának, hamis kiküldetési rendelvényeket állított ki. Az adatok szerinti kiküldetéseken azonban egyikük sem vett részt. Az iskola számláján ezek közel egymillió forintos tételként jelentek meg, de valószínűleg a teljes összeget K. Ildikó vette fel. A Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában 2009. január 7-én megölték az intézmény igazgatóját és helyettesét. A gyilkosság után a rendőrség két embert vett őrizetbe: a bűncselekmény során megsérült gondnokot, K. Tamást és a tanintézmény gazdasági igazgatóját, Deme Gábort, aki a kerületi önkormányzat pénzügyi bizottságának szocialista tagja volt. A kettős emberöléssel kapcsolatban a BRFK két büntetőeljárást is indított 2009 januárjában: az életvédelmi osztály az emberölés miatt folytat nyomozást a gondnokkal és a volt gazdasági igazgatóval szemben, előzetes letartóztatásuk mellett. A gazdaságvédelmi osztály pedig sikkasztás, csalás és okirat-hamisítás bűntett miatt folytatott eljárást, mely során gyanúsítottként hallgatták ki a volt gazdasági igazgatót és az iskola egyik alkalmazottját, K. Ildikót. A BRFK egy korábbi közleménye szerint: az emberölés miatt indult eljárás során a nyomozók bizonyítékokat találtak arra, hogy vagyon elleni bűncselekmények is történhettek a csepeli iskolában, és ezek az emberölés motivációjaként is szolgálhattak. A kettős gyilkosság ügyében bűnpártolással vádolták meg a volt csepeli rendőrkapitányt. Ellene idén májusban lakásvásárlása ügyében is nyomozást indított a rendőrség hűtlen kezelés bűntette miatt.
[ "Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola" ]
[ "Budapesti Rendőr-főkapitányság", "Budapesti XX., 00. és 22I. kerületi Ügyészség" ]
Prostiszerepre keres lányokat Vajna Tímea Új magyar, államilag támogatott film forgatása kezdődik hamarosan. A filmkészítők Vajna Tímea cégével kerestetnek szereplőket. Vajna Tímea cége is részt vállal egy, az Andy Vajna vezette Magyar Nemzeti Filmalap 897 millió forintos támogatását elnyert film elkészítésében. Kondor Vilmos Budapest noir című sikerkönyvének filmes feldolgozásáról van szó, a forgatás a tervek szerint februárban kezdődik. Az államilag támogatott produkció Vajna Tímea cégével is szerződött, ugyanis, mint kiderült, Tímea vállalkozása, a Universe Management szereplőket biztosít a filmhez. Vajnáné vállalkozásának Facebook-oldalán tett közzé egy felhívást, amely szerint 18–35 év közötti nők jelentkezését várják, egy 1930-as években játszódó magyar film bordélyjelenetéhez. A 30-as években játszódó filmhez keres szereplőket Tímea cége A hozzászólásokból kiderül, kurtizánokat keresnek, ám, hogy pontosan milyen feltételeknek kell megfelelni, és, hogyan, milyen ruhában kell megjelenni a válogatáson, arra egyelőre nem derült fény, mert Tímea sajtósától azt a választ kaptuk, hogy amint sikerül egyeztetnie Vajna asszonnyal, jelentkezik. A Magyar Nemzeti Filmalap korábbi sajtóközleménye szerint az 1936-ban Budapesten játszódó bűnügyi történet filmes adaptációjának rendezője Gárdos Éva, vezető producere pedig Kemény Ildikó lesz. Fotó: Móricz István Az Andy Vajna vezette filmalap majd' 900 millió forinttal támogatja a filmet, aminek elkészítéséből a neje is kiveszi a részét A szépségversenyt szervező üzletasszony két barátnőjével alapította a Universe Management Kft.-t. Tavaly nyáron a Borsnak elmondta, éjt nappallá téve dolgozik, hogy sikerre vigye ezt a vállalkozását is. – A cég három tulajdonosa három területet képvisel: Szabó Dóri a modellvilágot, Sárosi Mona a rendezvényeket, én pedig a filmes lehetőségeket hozom be a cégbe – árulta el akkor Tímea.
[ "Magyar Nemzeti Filmalap" ]
[ "Universe Management Kft.", "Universe Management" ]
Az ügy 2008-ban kezdődött, amikor a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. jogelődje, a Pécs Holding Zrt. és egy befektető, a Minerva-Udvar Kft. kötött szerződést a Búza téri kispiac területének fejlesztésére. A konstrukció lényege az volt, hogy a telket az önkormányzat vagyonkezelője biztosítja, amin vállalkozó lakóingatlanokat és egy közel 1000 négyzetméteres üzletházat épít a Pécs Holding részére. Az önkormányzat befektetése egészen mostanáig nem térült meg, sőt, a szerződések módosításával több alkalommal is kamatról, kötbérről mondtak le az önkormányzat vagyonkezelő cégének volt vezetői, miközben az ingatlanfejlesztésre létrehozott projektcégek hálója, és azokban az önkormányzati tulajdon egyre követhetetlenebbé vált. Az önkormányzat most különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést, és abban is megállapodtak az ingatlanfejlesztő vállalkozóval, hogy hogyan rendezzék a város felé fennálló tartozásukat. A hosszú, szövevényes ügyet az önkormányzat közleménye részletezi. Cikkünkben a közleményben leírtak segítségével igyekszünk összefoglalni a történéseket. Ellenérték nélkül átadott ingatlanvagyon, biztosíték nélkül Az eredeti keretmegállapodás a Pécs Holding és a Minerva-Udvar Kft. között 2008-ban jött létre, eszerint az ingatlanfejlesztésnek 2012-ben le kellett volna záródnia a területen. A Pécs Holding és a Minerva-Udvar Kft. ebben az időben közös projektcéget hozott létre, ez volt a Pécsi Kispiac Kft. A Pécs Holding, ide apportálta a fejlesztés alapjául szolgáló ingatlanokat, cserébe 99% részesedése volt a projektcégben, szemben a Minerva-Udvar Kft. 1%-ával. A telket tehát a Pécs Holding biztosította a projekthez, a Minerva-Udvar pedig 465,5 millió forinttal lett adósa a Pécs Holdingnak azáltal, hogy a telket tulajdonló projektcég – a Pécsi Kispiac Kft. – Pécs Holdingos üzletrészét megvásárolta. Az üzletrészvásárlás valós pénzmozgás nélkül történt, a tulajdoni viszonyok viszont megfordultak, a Pécs Holding 1%-a állt szemben a Minerva-Udvar Kft. 99%-ával. A város tulajdonából szempillantás alatt kikerült egy értékes belvárosi ingatlan anélkül, hogy az ügyletből a városnak bevétele származott volna. 2010-ig háromszor módosították a szerződést, de egyik alkalommal sem rögzítették benne, mi történik, ha a projektcég nem rendezi adósságát a Pécs Holding felé, csupán a teljesítési határidőket tologatták egyre későbbre. 2017-ben, a megállapodás 5. módosításakor, az érintettek már tisztában voltak azzal, hogy a Minerva-Udvar Kft. saját üzleti hasznára épít és értékesít lakóingatlanokat több százmillió forint értékben a területen, a PVh felé fennálló adósságát azonban továbbra sem egyenlíti ki, ennek ellenére a határidőt újból – a közgyűlés jóváhagyása mellett – módosították, ezúttal 2020-ra. Időközben az is kiderült, az említett projektcégekben már nincs ingatlanvagyon, azokat három újonnan létrehozott cégekbe juttatta a Minerva-Udvar Kft., az önkormányzati vagyonkezelő tudta nélkül. 2019-ben (6. módosítás) a PVh – az önkormányzat közgyűlésének jóváhagyása nélkül – újabb kötbérről mondott le, és 2022 júliusára módosította a befejezés határidejét. Az önkormányzat most különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést a vagyonhasznosító korábbi vezetői ellen, a jelenlegi tulajdonos cégek képviselőivel pedig új megállapodást kötött a fennálló tartozás rendezésének érdekében. Arról, hogy a területen valaha működhet még piac (a termelői piac évek óta "ideiglenes" helyen és csak szombat délelőttönként a Búza tér egy másik pontján működik), esetleg megépül-e a tervezett üzletház, nem szól a közlemény.
[ "Pécs Holding Zrt.", "Pécsi Kispiac Kft.", "Minerva-Udvar Kft.", "Pécsi Vagyonhasznosító Zrt." ]
[ "Pécs Holdingos" ]
2012. január 25., szerda, 10:00 • Utolsó frissítés: 2012. január 25., szerda, 10:22 Szerző: Kulcsár Hajnal Címkék: szülés; kórházak; vád; hálapénz; magánkórház; nőgyógyász; MÁV kórház; szülésznő; Tizenegy nőgyógyász szakorvost és két szülésznőt vádolnak azzal, hogy a volt MÁV Kórház szülészeti és koraszülött osztályán évekkel ezelőtt több ízben is pénzt kértek a szülésekért. Ha igaz a vád, letöltendő börtönt is kaphatnak. Pedig a szülésnek évek óta megvan a kimondott és ki nem mondott tarifája. A pénteken nyilvánossá vált vádirat szerint a volt MÁV Kórház – jelenleg Állami Egészségügyi Központ – szülészeti és koraszülött osztályán dolgozó orvosok 2007 áprilisa és 2008 júliusa között legalább húsz esetben pénzt kértek a szülések levezetéséért, illetve egyéb beavatkozásokért. A vádlottak között van az akkori osztályvezető főorvos is. Az ügyészség az orvosokkal és az egyik szülésznővel szemben pénzbüntetés, a másik szülésznővel szemben, akit üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolnak, letöltendő börtönbüntetés kiszabását kéri. Az érintettek ugyanakkor tagadják, hogy pénzt kértek volna a kismamáktól. Az ügyben azóta megszólalt Csomóné Lindmayer Katalin, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnökhelyettese is, aki nyíltan beszélt arról, hogy igenis sokan fizetnek az orvosnak és a kórházi személyzetnek, leginkább azért, hogy odafigyeljenek rájuk. (Hatvanezertől százezrekig terjed ma átlagosan a szülés tarifája az előre kiszemelt orvosnál.) / Ujvári Sándor Noha a szüléssel kapcsolatos kórházi alapellátás papíron teljesen ingyenes, és a társadalombiztosítás finanszírozza, a valóságban más a helyzet. Elég néhány internetes fórumon szétnézni, hogy kiderüljön, ki, hol, mennyit fizetett azért, ha nem az ügyeletes orvosra, szülésznőre akarta bízni magát a nehéz órákban. Számos hozzászólás állítja, hogy van orvos, aki konkrét összeget kér, míg van, aki a páciensre bízza, mennyivel kívánja meghálálni a szülésnél való közreműködést. "Én kétszer is ilyen orvosnál szültem anno a MÁV-ban. Ha nem tetszett volna ez a rendszer, keresek mást, vagy nem választok orvost, hanem az ügyeletesnél szülök. Eszembe nem jutna feljelenteni ezeket az embereket, még ha nem is értek egyet velük mindenben" – írja az egyik hozzászóló. Persze nem kötelező orvost választani – és még nem is biztos, hogy rosszul jár az, aki a szerencséjében bízik. "Én sem fizettem az elsőnél, valószínűleg most a másodiknál sem fogok, hálapénz nélkül is úgy láttak el, mintha fizettem volna. Nem volt okom panaszra. Sőt: nem is annál szültem, akihez tanácsadásra jártam. Miért kellett volna fizetnem?" – osztotta meg tapasztalatát egy másik fórumozó. A kismamák zöme mégis úgy érzi magát biztonságban, ha fizet, van aki pár tízezer forintot, de ennél jóval többet is tettek már a borítékba. "A szülésért 100 ezer forintot kért a választott orvosunk, de a kontollvizsgálatokra, és ultrahangokért is fizettünk, alkalmanként 10 ezret" – ezt már egy másik budapesti anyuka állítja. Horváth Ágnesék megpróbálták: szülés hálapénz nélkül A hálapénzfizetés gyakorlatát kívánta visszaszorítani, illetve terelte volna legális mederbe a 2007-es egészségügyi reform azon rendelkezése, amely szerint a kórházba kerülő betegeket mindig az éppen ügyeletes orvos láthatja csak el. A törvénymódosítás szerint ha a beteg a beosztott orvos helyett mégis más keze alá kíván kerülni, úgy állnia kell a kezelés vagy műtét (az egészségbiztosító által a kórháznak fizetett) költségének harminc százalékát. (Egy szülés esetében ez 25 ezer 200 forint.) Orvosok a hálapénzről Az orvosok közel kétharmada (57 százalék) az alacsony bérek miatt nélkülözhetetlennek tartja a hálapénzt, további 6 százalékuk véli úgy, hogy az állam a betegekkel pótoltatja az orvosok fizetését. Továbbá igen jelentős azon orvosok (43 százalék) aránya, akik megalázónak tartják a beteg által adott pénzt, és 17 százalékuk egyáltalán nem ért egyet vele. Minden tizedik orvos szerint a hálapénz az egészségügyi rendszer hibája, de egyben összetartója is, és ennélfogva mindig a rendszer szerves része marad – ez derül ki ugyanis a Szinapszis Kft. még 2010-ben végzett felmérésésből. És nem valószínű, hogy a helyzet sokat változott volna azóta. "Hálapénzt kellemetlen elfogadni. Az esik a legrosszabbul, hogy míg más szakmák képviselői (jogászok, banki alkalmazottak, BKV-alkalmazottak) emelt fővel felveszik az orvosok fizetését többszörösen meghaladó bérüket, addig az egészségügyben a közalkalmazotti bértábla szerinti minimum és az értelmiségi életszínvonalhoz szükséges pénz közötti különbözethez csak a betegek jótékonysága által, szégyenkezve lehet hozzájutni" – fogalmazott a felmérésben megkérdezett egyik orvos. Mennyibe kerül, ha nem támogatja a tb? Persze van lehetőség tiszta viszonyok között szülni, de bizonyára azok vannak kisebbségben, akik megtehetik, hogy valamelyik magánklinikát válasszák gyermekük világrajövetelének helyszínéül. A viszonylag újnak számító Dr. Rose Magánkórház, MamaRose névre keresztelt szülészeti osztályán az eddig szóba került árak többszörösével szembesülhetünk, és ez tűnik pillanatnyilag a legdrágább lehetőségnek. A problémamentes szülésért 590 ezer forintot számolnak fel, amely érzéstelenítéssel már 730 ezerre ugrik, míg a császármetszéssel világra segített gyermekért már 880 ezer forintot kell leszurkolni. Ezért a pénzért persze különféle extrákat is kapunk: benne van például a szülésfelkészítő foglalkozás, a kórházi tartózkodás alatt külön szoba az édesanya és a baba részére. De benne foglaltatik az árban a kötelező szűrővizsgálatok elvégzése, védőoltások beadása, illetve a szülést követő nőgyógyászati vizsgálatok. Ahogy a napi háromszori étkezés – a la carte kínálatból. Ezek amúgy mindegyik magánintézményben elérhetők – az árakban azonban vannak különbségek. Magánkórházi szoba. Megkérik az árát Fotó: drrose.hu A Kútvölgyi Kórházban működő, szintén nem túl nagy múlttal bíró Maternity Magánklinika ennél konszolidáltabb árakkal dolgozik, és itt nem tesznek különbséget spontán szülés és császármetszés között, legalábbis az árakban. Természetesen itt is több fizetési mód és csomag van, amelyből választhat a kismama. Az alapár, amelynek feltétele, hogy az édesanya magyar állampolgár legyen, taj-kártyával 400 ezer forint. A Telki Magánkórházban az ügyeletes orvos által vezetett hüvelyi szülésért 390 ezer, míg a császárért 480 ezer forintot kérnek. Itt is elvégzik a kötelező szűrővizsgálatokat, és négy napig maradhat az anya újszülötjével, de a kizárólagos szobahasználat lehetővé teszi egy hozzátartozó állandó jelenlétét is. A Nyírő Gyula Kórház szülészeti részlegén – Róbert Károly Magánklinika – is magánfinaszírozással lehet hozzájutni a szolgáltatásokhoz. Az alapcsomag – amely tartalmazza a szülésvezetést, az újszülött ellátását négy napon át, kétágyas szobában – 230 ezer forintba kerül. Ha nem a szolgálatban levő szülésznő és ügyeletes orvos keze alatt akarunk "szenvedni", ragaszkodhatunk a választott szakemberekhez, csak ezekért felárat fognak felszámolni. Otthonszülés: nem sokkal olcsóbb Tüntetők az otthonszülés mellett Becslések szerint évi 200-300 nő dönt úgy, hogy kórházi segítség nélkül hozza világra gyermekét. Az otthonszülés Magyarországon az európai országokhoz hasonlóan sosem volt tiltva, ugyanakkor azoktól eltérően 2011 áprilisáig szabályozva sem. Bár a jogszabály rendezte a több évtizedes áldatlan állapotot, számos ponton szigorúbb a korábbi gyakorlatnál. Kizáró ok például, ha az anya korábban császármetszéssel szült, ha felmerül az iker- vagy többesterhesség gyanúja. Ráadásul a jogszabály által előírt tárgyi és személyi követelmények drágulást hoznak, ha valaki kórházon kívül akar szülni, 200-300 ezer forintja is bánhatja, a társadalombiztosító ugyanis nem támogatja az otthoni vajúdást. Korábban már írtunk az otthonszülés anyagi oldaláról is: akkor az a hír járta, hogy az árak 50-150 ezer között mozognak.
[ "Állami Egészségügyi Központ", "MÁV Kórház" ]
[ "Dr. Rose Magánkórház", "Magyar Asszonyok Érdekszövetsége", "Szinapszis Kft.", "Róbert Károly Magánklinika", "Maternity Magánklinika", "Nyírő Gyula Kórház" ]
A repülőgépek földi kiszolgálását végző, állami Malév Ground Handling Zrt. ellen felszámolást kezdeményezett versenytársa, a BudPort Kft. – értesült lapunk. A lépésre hetek óta lehetett számítani, miután a BudPort nemrég stratégiai szövetségre lépett az Airport Security (AS) Zrt. nevű, a repülőgépek takarítását és a csomagok rakodását végző céggel, és átvette a Malév GH-nál fennálló, százmilliós nagyságrendű követelését is. A tranzakció így annak a sakkjátszmának a részeként is értelmezhető, ami a két földi kiszolgálócég között zajlik a ferihegyi piacért. Megkerestük a BudPort ügyvezetőjét, ám Galgóczy Ferenc csak annyit közölt: a cége és az Malév GH közötti jogvitákról nem kíván nyilatkozni. hirdetés A 2,8 milliárd forintos adósságállománnyal küzdő, több mint 300 embert foglalkoztató Malév GH felett az utóbbi időben gyülekeznek a felhők: a kormány gazdasági kabinetje egy héttel ezelőtt utasította el azt az előterjesztést, amely szerint a társaság működésének újjászervezésére összesen 5,3 milliárd forintot fordított volna az állam. Lapunk úgy értesült, az elképzelést Tállai András, a nemzetgazdasági tárca adóügyekért felelős államtitkára azért utasította el, mert az Malév GH-nak tetemes adótartozást halmozott fel, míg Lázár János kancelláriaminiszter azért tartotta aggályosnak az elképzelést, mert a pénz folyósítása kapcsán felmerülne a tiltott állami támogatás gyanúja. Lázár aggodalmát az táplálhatta, hogy a pénzből – mint az a Magyar Nemzet által korábban ismertetett reorganizációs tervből egyértelműen kitűnik – több száz millió forint adósság- és bérrendezésre ment volna. Márpedig az európai uniós előírások alapján ilyen célra nem használható fel jogszerűen állami forrás. A nemzetgazdasági kabinet döntésében szerepet játszhatott az is, hogy – miként azt elsőként írtuk meg – tiltott állami támogatás gyanúja miatt feljelentették az Malév GH-t az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatóságánál. A vizsgálat lefolytatásáról várhatóan a héten dönt a brüsszeli testület. Információink szerint a beadványban azt kifogásolták, hogy az állami társaság a szintén köztulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felé fennálló tartozását egyéb célra szánt, azaz felcímkézett állami támogatásból rendezte. A 260 millió forintos ügyletről 2016 szeptemberében azt írtuk: a Malév GH nem önszántából, hanem inkasszó útján rendezte fennálló tartozását. Ez úgy történhetett, hogy a vállalat – különös módon – nem elkülönítve, hanem ugyanazon a CIB Bank által vezetett bankszámlán tartotta az állami támogatás összegét, amelyre inkasszós joga volt az MFB-nek. Hogy a feljelentést ki tette, egyelőre nem ismert (a Malév GH versenytársai a magyar hátterű BudPort mellett a török Celebi és a brit Menzies), de reptéri forrásaink egyértelműen arról nyilatkoznak, hogy e mögött az ügy mögött is a BudPort állhat. A kiélezett helyzet könnyen zuhanórepülést hozhat a piacon is: a BudPort felszámolási kezdeményezésének hírére más hitelezők is beállhatnak a sorba. Sőt, a cég nagyobb partnerei is felülvizsgálhatják az együttműködést: a Malév GH több mint egymilliárd forinttal tartozik a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airportnak (BA). A BA értesüléseink szerint ráadásul az állami szerepvállalástól tette függővé, hogy meghosszabbítja-e a Malév GH bérleti szerződését. Ennek hiányában pedig a vonatkozó jogszabályok szerint visszavonható a Malév GH működési engedélye. Úgy tudjuk, az állami cég fő partnerének számító Wizz Air is az állami források bevonásához kötötte az együttműködést. A helyzetet tovább nehezíti a szintén megrendelő Air Berlin csődje és az, hogy az eddigi fontos nemzetközi partnerek – például az Air France-KLM vagy az Emirates – egyike sem hosszabbítja meg az idén lejáró szerződéseket, hanem új tendert ír ki a budapesti kiszolgálásra. Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.19.
[ "Malév Ground Handling Zrt." ]
[ "Magyar Nemzet", "Magyar Fejlesztési Bank", "CIB Bank", "Budapest Airport", "BudPort Kft.", "Air France-KLM", "Malév GH", "Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatósága", "Wizz Air", "Airport Security (AS) Zrt.", "Air Berlin" ]
A határidő lejártával megkérdeztük az érintett szolgáltatókat. Körkérdésünket ugyan számos víziközműcég nem méltatta válaszra, néhány cég pedig üzleti titokra hivatkozva zárkózott el a nyilatkozattól, de a világhálón maga a Hunguard teszi közzé a tanúsításokat. E szerint eddig 67 közműcég számlázását találták megfelelőnek. Így számításaink szerint egymilliárd körülire tehető az az összeg, amelyet a Hunguard az erőteljes Fidesz-hátszél révén pár hónap alatt besöpörhetett. Az, hogy a Hunguard mégoly szigorú vizsgáján végül mindenki átment, megerősíteni látszik azokat a már tavaly felmerült sejtéseket, hogy a törvényhozónak sok oka nem is volt kételkedni a közműszámlák megbízhatóságában. Így utólag még inkább indokolt a kérdés: milyen érdemi haszna volt az egész szabályozásnak azon kívül, hogy a Fidesz a szolgáltatói szektorból újabb százmilliókat csatornázott át számára kedves köröknek? Miután Navracsics Tibor minisztersége idején megfogalmazódott az igény, eme, a szakértők által is feleslegesnek tartott szolgáltatásra elvben még több cég számított alkalmasnak. Ám Németh Szilárd nyári módosításai nyomán a tanúsítónak már szerepelnie kellett az Alkotmányvédelmi Hivatal megbízható beszállítókat tartalmazó titkos listáján, és a képviselő eltörölte az évente eltérő auditorra vonatkozó előírást is. A szakmában ezután már tényként kezelték, hogy a Fidesz valójában a 2011-ben a nyerőgépek felmérésére is egyedül alkalmasnak találtatott Hunguardot látná szívesen a szerepre. Az 1990-ben alapított számítástechnikai profilú cég három éve került az ügyvezetőséget átvevő Csik Balázs többségi tulajdonába. A vállalkozó lapunk megkereséseire nem reagált. A törvényi feltételek a nemzetközi auditorcégeket lényegében azonnal kizárták az üzletből, de néhány hazai hátterű vállalkozás – például a Matrix vagy a Certop – szeretett volna labdába rúgni. Ám amikor a Certop tavaly novemberben felkerült a nemzetbiztonsági listára, Lázár János kezdeményezte e feltétel törlését, újabb követelményként "telephely-biztonsági engedélyt" írt elő. Ez lényegében az összes tanúsító munkatárs nemzetbiztonsági átvilágítását jelenti, ami drága és túl időigényes. Miután a közmű-átvilágítást január 1-jéig le kellett zárni, a Hunguardon kívül mindenki mást elütöttek a lehetőségtől. Ezután Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter módosította a határidőt a havi 200 ezernél több számlát kibocsátó társaságok esetében idén február 28-ra, a többinél június 30-ra. Nem csak a postán találták hibátlannak a csekkeket Soós Lajos / MTI A Hunguard által beszedett díj a legkisebbek esetén is meghaladhatta a tízmilliót, a legnagyobbaknál pedig néhány tízmillióra rúgott. A hároméves érvényességi időtartam alatt ezt évente az összeg 20 százalékával meg kell fejelniük. Bár a kisebb cégeknél forrásaink szerint már csak a Hunguard van a pályán, az Észak-dunántúli Vízmű (ÉDV) közölte: őket a Certop auditálta. Úgy tudjuk: a Certop a tanúsítás kiadásának pillanatában az összes szabálynak megfelelt, novemberben már fent volt a nemzetbiztonsági listán, de még nem lépett hatályba a telephely-biztonsági követelmény. A Certop megkezdte a telephely-biztonsági engedély megszerzésére irányuló eljárást is. A megadott határidőig valószínűleg meglesz a szükséges tanúsítása. De ha megszerzi is a követelt képesítéseket, a Fidesz eddigi gyakorlata alapján félő, hogy parlamenti képviselői újabb követelményeket léptetnek hatályba.
[ "Hunguard", "Fidesz" ]
[ "Észak-dunántúli Vízmű", "Alkotmányvédelmi Hivatal" ]
A képviselők zöme a helyi újságból, a Jászkürtből értesült arról, hogy az önkormányzati lakásra bérleti pályázatot hirdetett a polgármester. A kiírásra ketten jelentkeztek. Egyikük egy háromgyermekes egészségügyi dolgozó a Szent Erzsébet kórházból, akinek élettársa egy jászberényi ipari cég alkalmazottja. Az ötfős család egy nagyjából ötven négyzetméteres albérletben él, az egy főre eső havi nettó átlagjövedelmük nem éri el a hetvenezer forintot. A másik pályázó maga a polgármester volt. – Az anyagban a köztisztviselők le sem merték írni, hogy a város polgármestere a pályázó. Így született meg a kicsit megmosolyogtató a "pályázó 2010. október 3. napja óta áll a Jászberény városi Önkormányzattal munkaviszonyban" fordulat. Kicsit olyan, mintha Lázár Jánost úgy mutatnák be egy hivatalos anyagban, mint aki "x" év "y" hónap "z" napja áll munkaviszonyban a Miniszterelnöki Hivatallal. Ez végül is csak formaság, de jól mutatja a dolog végtelen szerencsétlenségét – kifogásolta az eljárást az egyik fideszes képviselő, korábbi alpolgármester Juhász Dániel. Ő az ügyben levelet is írt a polgármesternek, amely eljutott a Fidesz-frakció tagjaihoz is. A szerkesztőségünk birtokába került – állítólag korábban a közösségi oldalakon, zárt csoportokban is keringett – írásból kiderül: a Humán Erőforrás Bizottság fideszes képviselői zárt bizottsági ülésen a polgármester pályázatát hozták ki győztesnek, indoklásuk szerint azért, mert a három gyermekes család csak kéthavi, míg a polgármester három havi bérleti díj előzetes megfizetését vállalta, így öt évre végül utóbbi nyerte el a bérleti jogot. Szabó Tamás kapta a lakást, nem a háromgyerekes család Blanka Csaba / Népszabadság - Ezt a levelet azért írom, mert szerintem nem szerencsés egy általad polgármesteri hatáskörben kiírt lakásbérleti pályázaton elindulni, majd jobb anyagi helyzetedből szinte automatikusan következően véletlenül picit jobb ajánlattal nyerned. Szerintem ezt helytelenítik a választóink, és helyteleníti a pártközösségünk. Én személy szerint sajnálom, hogy beadtad a pályázatodat, hisz ezek szerint te úgy gondolod, hogy ez teljesen rendben van így. Szerintem ez etikailag, morálisan, és politikailag is hibás és káros. Árt neked, a polgármesteri tisztségnek, és árt a Fidesznek. (...) Nem nagyképűség azt írnom, hogy a bérbeadási rendeletünk megalkotásában jelentős munkám van nekem is. Tudom, hogy előkészítőként mi vezetett bennünket. Tudom, hogy nem véletlenül szüntettük meg a "piaci alapon bérbe adott lakás" kategóriáját, és hoztuk létre a "költségelvű" kategóriát. A rendeletben nem írtuk bele, de a bizottsági és testületi vitában biztosan elhangzott, és talán még az előterjesztő rész is szól róla, hogy a költségelvű lakás bizony nem piaci alapú lakbért jelent, hanem annál kedvezőbbet. Elég csak megnézni ezen lakásaink bérleti díját és a valódi piaci lakbéreket. Amennyiben polgármesterként egy ilyen lakásba költözöl a bizottság döntése alapján, akkor bizony a piacinál kedvezőbb lakbért fogsz fizetni. Talán havi 10-20-30 ezer forintról beszélünk. Nagyon remélem, hogy ez nem volt még mellékes motivációs tényező sem a te esetedben. (...) Én azt gondoltam tegnap délutánig, hogy a mi közösségünkben evidens: a város legjobb bérlakásába a piaci árnál kedvezőbb bérleti díj megfizetésével nem költözik be képviselő, városvezető, sőt semmilyen politikus sem. Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy legjobb tudásom szerint a lakás jelenleg értékesítésre kijelölt státuszban van, vagyis a jogos bérlő bármelyik percben jelezheti a vásárlási szándékát, és egyösszegű vételár megfizetésének vállalása esetén még jelentős árkedvezményben is részesülhet. Esetleg ez is megtörténhet a szándékaid szerint? Szerintem erről is jó lenne most, és magunk között beszélni, és nem esetleg pár hónap múlva újra kész tények elé kerülni. (...) Tamás, a legnagyobb tisztelettel arra kérlek, hogy a csütörtöki ülés kezdetéig vond vissza a pályázatodat! Nyerjen a három gyermekes család, te pedig picit drágábban ideiglenes lakásproblémádat oldd meg egy a piacon bérbe vett lakással. Amennyiben nem vonod vissza a pályázatot a bizottsági ülés kezdetéig, akkor én, mint a bizottság tagja ezt nem tudom szavazatommal támogatni. A polgármesterem, a Fidesz polgármestere ellen pedig szintén nem tudok és akarok szavazni, így én az ülés zárt részén nem fogok részt venni. Nem mismásolok, nem találok ki halaszthatatlan magánügyet, hisz képviselőnek választottak meg az emberek, akiket a legjobb személyes tudásom alapján kell képviselnem, vállalva az esetleges személyes, szervezeti, stb. ellenérzéseket, ellenlépéseket is. Hiszek abban, hogy ma itt és most így kell tennem – írta még az ominózus döntés előtt Juhász Dániel Szabó Tamás polgármesternek. Az állam helytáll Jászberény helyett Több mint hétszázmillió forint kártérítést kellene kifizetnie Jászberény önkormányzatának, amiért 2008-ban felbontották a városi kórház víz és fűtésszolgáltatójával kötött szerződést. Az elmozdított cég 2010-ben, a volt kórházigazgatóval, Szabó Tamással felállt új városvezetés felé jelezte: hajlandóak 100-150 millió forintnyi bánatpénzért peren kívüli egyezségre, ezt azonban a város elutasította, mivel úgy érezték, van esélyük megnyerni a pert. Végül vesztettek. Úgy tűnik, a pénzt mégsem Jászberénynek kell kifizetnie, hanem a "közös kassza" állja. Lázár János ugyanis néhány hete kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be: 740 millió forintos támogatást nyújtanak Jászberénynek, hogy megmentsék a várost a csődtől. A miniszter a politikai felelősségről nem beszélt, s az ügy előzményeit sem részletezte. Megkérdeztük a képviselőt, van-e hozzáfűznivalója a levélhez. Azt válaszolta: továbbra is vállalja az abban leírtakat, bár mondatait leginkább a polgármesternek, és nem a széles nyilvánosságnak szánta. Szavai szerint az, hogy a levél végül "kikerült" a frakcióból, jelezheti, hogy talán mások sem értettek egyet a polgármester lépésével. Megkerestük Szabó Tamást, Jászberény első emberét, a helyi kórház korábbi igazgatóját, akitől azt kérdeztük: miért került "piacra" az ominózus lakás, s nem tartja-e etikátlannak, hogy polgármesterként ő nyerte el a bérleti jogviszonyt egy háromgyermekes családdal szemben? Arról is érdeklődtünk, miért volt szüksége önkormányzati bérlakásra, s tervezi-e, hogy a jövőben él elővásárlási jogával? Érdemben nem reagált a kérdésekre, mindössze annyit válaszolt: a lakás a vagyonleltár szerint nincs értékesítésre kijelölt státuszban. A jászberényi önkormányzat kabinetirodája péntek délután eljutatott egy közlleményt az MTI-hez, közölve, hogy Szabó Tamás a válását követően, lakóingatlan hiányában a helyi rendeletnek megfelelően, mint önkormányzati közfeladatot ellátó személy - polgármester és a város önkéntes orvosa - pályázta meg egy 84 négyzetméter alapterületű tetőtéri önkormányzati lakás bérleti jogát, a döntéshozatalban nem vett részt. A kabinetiroda szerint ez törvényes és szabályszerű, az ország számos más településén is törvényesen pályázhat lakásbérletre képviselő-testület tagja. A polgármester a lakást havi 54 ezer forintért, határozott időre bérli, azt soha nem fogja megvenni, mert az értékesítésből az ingatlant kizárták - írták a közleményben.
[ "Fidesz" ]
[ "Jászberény városi Önkormányzat", "Miniszterelnöki Hivatal", "Szent Erzsébet kórház", "Humán Erőforrás Bizottság" ]
Hétfőn jelent meg a hír, hogy távozik Nyerges Zsolt a 2014-ig Fidesz-közeli, azóta viszont a kormányoldalon ellenségként kezelt Simicska Lajos tulajdonában álló Közgép elnöki posztjáról (távozott Németh Miklós vezérigazgató is). Nyerges most csak az Indexnek beszélt a távozása okairól és körülményeiről, miután az elmúlt napokban számos híresztelés jelent meg arról a kormánysajtóban, hogy durván összeveszett Simicskával. "Hallottam már egy-két hülyeséget, de ez a jereváni rádió kategóriája. Bárki találja ki ezeket a sztorikat, nagyon élénk a fantáziája" – mondta az üzletember az Index kérdésére. Az elmúlt napokban több Fidesz-közeli, jellemzően a Habony-médiához tartozó portál írt arról, hogy Simicska és Nyerges durván összeveszett, és utóbbi ezért távozott a szimbolikus jelentőségű nagyvállalat éléről (a cég új elnöke Vida Ildikó korábbi NAV-elnök lett). Nyerges az Indexnek nemcsak az összeveszésük tényét cáfolta, hanem arról is beszélt, hogy bár a cég menedzsmentjéből távozott, a Közgépnek továbbra is tulajdonosa, és így Simicska üzlettársa marad. "Részvényesként továbbra is nagyon fontos nekem, hogy a vállalat minden szempontból eredményesen működjön. Az életem meghatározó részét a Közgépnél töltöttem, és részvényesként természetes, hogy a cég érdekeit mindig a szemem előtt fogom tartani" – fogalmazott kérdésünkre. Az üzletember kérdésünkre beszélt arról is, miért távozott valóban a Közgép éléről (a személycseréről kiadott hétfői közleményben csak annyi szerepelt, hogy Nyerges szerint minden vállalásukat teljesítették, így ez a pillanat alkalmas arra, hogy a Közgép stratégiai és operatív vezetését új kezekbe adják). Mint fogalmazott, "egy nagyvállalat irányítása folyamatos figyelmet és rengeteg energiát követel, amit már nem akartam vállalni. Az az igazság, hogy belefáradtunk az elmúlt évek mindennapi küzdelmeibe." A cégvezetés helyett, mint mondta, legfőképp a hobbijainak akar élni. "Régóta vártam azt a pillanatot, amikor többet tudok foglalkozni a kedvenc sportágaimmal. Erre eddig nem volt lehetőségem, de nem véletlenül építettük fel a sportlétesítményeinket." Most azon fog dolgozni, hogy a hozzá kötődő csapatok még komolyabb utánpótlásbázissá váljanak.
[ "Közgép" ]
[]
A Magyar Hírlap információi szerint a terézvárosi ingatlancsalásokkal kapcsolatos nyomozásokat egyesítették, és a Központi Nyomozó Főügyészségre tették át. Ez a szervezet kérheti az Országgyűléstől a képviselők mentelmi jogának felfüggesztését. Valószínűleg Kékesi Tibor MSZP-s képviselő miatt kellett bevonni a főügyészséget. Kékesi Tibor Várhatóan büntetőeljárást kezdeményeznek Kékesi Tibor MSZP-s országgyűlési képviselő ellen. Legalábbis erre utal, hogy a Magyar Hírlap információja szerint a terézvárosi ingatlancsalásokkal kapcsolatos nyomozásokat a Központi Nyomozó Főügyészségre tették át. A lap úgy tudja, hogy azért kellett ennek a szervezetnek átvennie a nyomozást, mert itt foglalkozhatnak olyan ügyekkel, ahol a gyanúsítottnak mentelmi joga van. Összesen öt ügyben nyomoznak Terézvárosban, különböző ingatlanok gyanús eladása kapcsán. Az ügyben már gyanúsított az összes olyan MSZP-s és SZDSZ-es önkormányzati képviselő, akik a 2002-2006-os ciklusban megszavazták a gyanús üzleteket. Köztük van Verók István (MSZP) jelenlegi polgármester is. A gyanús üzletekre szavazó önkormányzati képviselők közül csak Kékesi Tibor nem gyanúsított. Ő parlamenti képviselő, vagyis ha ellene eljárást kívánnak indítani, akkor a parlamentnek ki kell őt adnia. A gyanú szerint a terézvárosi önkormányzat az előző ciklusban több értékes ingatlant is áron alul adott el. Felmerült továbbá, hogy a képviselők bizonyos ingatlanok értékesítéséért kenőpénzt kértek. A meggyanusított képviselők szerint csak azért nyomoznak ellenük, mert az ügyészséget a Fidesz irányítja.
[ "MSZP" ]
[ "Központi Nyomozó Főügyészség", "Magyar Hírlap" ]
"A nap hőse Misi, a leslaugoló kisiparos" – ezzel a kommenttel tett közzé képet egy környékbeli kávézó a pesti Ó utca és Nagymező utca sarkán zajló építkezésről. Pontosabban az ottani épületek bontásáról, aminek hatalmas porát "Misi" egyetlen locsolótömlővel igyekezett csillapítani – a helyiek nem kis elégedetlenségére. A Nagymező utcában nemcsak az elviselhetetlen por és zaj borzolja a kedélyeket, hanem az is, hogy májustól nagyjából az év végéig nem lehet megállni a környéken a beruházás miatt. A Roockwood Ingatlan Kft. még 2008-ban vásárolta meg a területet, engedélyt is kért szállodaépítésre. Ám a pénzügyi válság miatt halogatta a beruházást, így a világháborút túlélt saroképületbe és Ó utcai két szomszédjába beköltözött az Instant romkocsma. Idén év elején a helyiek fellélegeztek, amikor a bulizó fiatalok tömegeit vonzó szórakozóhely bezárt, így a Rockwood egyesek szemében akár megmentőnek is tűnhet. Mások azonban féltik a pesti Broadway bohém hangulatát, és a szállodával járó közlekedési káosztól tartanak. Igaz, sokáig úgy tűnt, a terézvárosi beruházás is csak terv marad, ahogyan az a Rockwooddal máshol is megesett. Ez a cég álmodott korábban luxuslakásokat a Kodály köröndnél három éve leégett társasház tetőterébe, amiből máig nem lett semmi. Részt vett volna a bicskei üdülőfalu és golfklub építésében is, ám az árverés alá került terület egy része Mészáros Lőrincé lett. Pedig a Rockwood Erdei Bálint érdekeltségébe tartozik, aki 2015-ig a miniszterelnöki vő, Tiborcz István tulajdonostársa volt a közvilágítási tendereken taroló Elios Zrt.-ben. Telek a Nagymező és az Ó utca sarkán. Városkép jelentőség © Kis-Kuntler Árpád A Rockwood 2012-ben kötött részletes megállapodást a terézvárosi önkormányzattal a 130 szobás hotel építéséről. A dokumentum szerint a beruházó vállalta, hogy a terület 20 százalékát "visszaadja" a nyilvánosságnak, szabadon átjárható passzázs formájában. Cserébe kihasználhatja a maximális szintterületi mutatót, amelynek mértéke 5,5 – passzázs nélkül az arányszám csak 5 lehetne. Ez lényegében azt jelenti, hogy ezer négyzetméter telekre 5500 négyzetméternyi épülettömeget lehet felhúzni. Összehasonlításul: a történelmi Párizs területén belül ez az érték legfeljebb 3. A beruházók belementek abba is, hogy minden megszüntetett parkolóhelyért 5 millió forintot fizetnek az önkormányzatnak, és a szálloda 70 férőhelyes mélygarázsát megnyitják a köz előtt – amennyiben marad benne szabad hely. A mai napig nem sikerült megegyeznie a beruházónak és az önkormányzatnak a hotel homlokzatáról. Annak tervét elég lesz a szerkezetépítés befejezésekor bemutatni – közölte a hatóság. Közben eldózerolták a saroképület homlokzatát is, azzal, hogy majd visszaépítik vasbetonból. Pedig eredetileg azt ígérték az építtetők, hogy önként, "városképi jelentősége" miatt megtartják a régi homlokzatot. Erre korábban létező védettségi fokozat volt, ám "ma ezeket az épületeket csak az építészi lelkiismeret védi, a jog nem" – írta a beruházást támogató opponens, Sugár Péter. Az önkormányzat azzal védi a bontást, hogy a hely szűkössége miatt nehéz lett volna megtámasztani a homlokzatot, s az ott közlekedő trolibuszok forgalmát is ellehetetlenítették volna a munkálatok. "Sokszor csak az épület homlokzatához ragaszkodik a hatóság, a belső részeit elbonthatják, és addig húzzák az építkezést, amíg a megmaradt homlokzati falak is leomlanak. Ez történt a Hercegprímás utcában, és ez történik a Király utca 40.-ben is" – kommentálta az ügyet a HVG kérdésére az Óvás Egyesület. A legújabb elképzelések szerint az Ó utcai kisebb épületek helyére egy szürke homlokzatú kockaépület kerülne. A saroképület tetejére viszont egy többszintes üveg- és kerámiamázas "feltétet" húznának, amely látványosan kiemelkedik a környező, alacsonyabb épületek közül. Az Ó utca sarkán csaknem 28 méter lenne e sajátos "tető-homlokzat" magassága, miközben az eredeti épület főpárkánya csak 16 méteres volt. A feltűnést már csak az időközben megszerzett név miatt sem kerülhetik el: Közép-Európa első Hard Rock Hoteljét nyitják meg az épületben 2019-ben.
[ "Rockwood" ]
[ "Roockwood Ingatlan Kft.", "Óvás Egyesület", "Hard Rock Hotel", "Elios Zrt." ]
Kétes múltú vállalkozóhoz kapcsolható kft.-t támogat 450 millióval az állam. A történet egyik szereplője Kósa Lajos feleségének gyanús cégvásárlásához is köthető. 2016. áprilisi alapítása után szinte azonnal 450 milliós összegű támogatást ítélt a debreceni bejegyzésű Horizon2020 Nonprofit Kft.-nek a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A támogatásról szóló szerződésbe betekintő Magyar Nemzet arról írt korábban, hogy a pénzért a Horizonnak ukrán vendégmunkások magyarországi munkavállalását kellene elősegítenie. A szerződés szerint a minisztériumnak első részletként 180 milliót kellett elutalni tavaly júniusban. Ami biztos: a társaság 2016-ban beszámolt 115 millió forintnyi NGM-támogatásról. Arról azonban nem esett szó, hogy miért épp ezt a céget választotta ki Varga Mihály minisztériuma. Erre vonatkozó kérdésünkre a tárca nem válaszolt, ami már csak azért is sajnálatos, mert mint azt a Népszava időközben megtudta, a támogatott vállalkozás kötődik olyan emberhez, akinek korántsem makulátlan az üzleti múltja. A Horizon felügyelőbizottságában az állami támogatásról szóló szerződés aláírásának pillanatában ott volt Hídvégi Attila, a munkaerő-kölcsönzési piacon egykor vezető szerepet betöltő, fénykorában hétezer dolgozót mozgató People Rent Magyarország Kft. – régi nevén: Human Rent – nevével fémjelezett cégcsoport korábbi vezetője. Hídvégi édesanyja résztulajdonos volt a Horizonban. A People Rent 2009-ben indult felszámolása után monstre, húszmilliárdos adóhiányt hagyott maga után. Hídvégi ugyan 2007-ben vezetőként és tulajdonosként is kiszállt a történetből, de azért lehetett köze a húszmilliárdos elmaradáshoz is: a felszámolás után szétzuhanó cégcsoport egyik utódjának vezetője Hídvégit és a Human Rent Operation Kft. egykori ügyvezetőjét, Pálocska Jánost is feljelentette a BRFK-nál. (Pálocskát korábban az ukrán szervezett bűnözés magyar helytartójának, Leonyid Sztecurának a környezetéhez tartozóként emlegették.) A közpénzzel tavaly megtámogatott Horizon felügyelőbizottságában az Opten adatai szerint még idén októberben is ott ült Hídvégi, de a hozzá köthető személyek tulajdonrészét a Human Service Agency Kft. vette át, amelynek főtulajdonosa Mátyás László. Mátyás László neve egy most aktuális ügy miatt is érdekes. Egy általa vezetett iskolaszövetkezetnek közös érdekeltsége van azzal a Fiák István ügyvéddel is, akiről kiderült: tavasszal mindössze hatmillió forintért adta el Kósa Lajos feleségének az utolsó ismert mérlege szerint 139 milliós eszközállományú Tócó-Pece Kft.-t. Erre nem sokkal az előtt került sor, hogy Kósa társaival benyújtotta volna a nyugdíjas szövetkezeteket lehetővé tevő jogszabályt. Napokkal a törvény hatályba lépése után jegyezték be Újlengyelbe a Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezeteket szervező Nonprofit Kft.-t: ebben pedig Fiák István egy cégén, míg Mátyás László az általa irányított regionális Meló-Diák Alföld iskolaszövetkezeten keresztül szállt be. Mindent vivő hálózat Mátyás László is annak a Meló-Diák iskolaszövetkezeti hálózatnak a regionális vezetője, amelynek több alapítója is Kósa Lajos miniszter gimnáziumi osztálytársa volt, és amely a politikusnak köszönhetően létrehozott nyugdíjas munkaerő-szövetkezeti rendszer egyik nyertese lehet. A becslések szerint legalább 40 milliárdos szerződésállománnyal kecsegtető piacra időközben több tucat szövetkezet alakult. (B.Z.) Sarkadi Nagy Márton
[ "Tócó-Pece Kft.", "Horizon2020 Nonprofit Kft.", "Human Service Agency Kft.", "Nemzetgazdasági Minisztérium", "Human Rent Operation Kft." ]
[ "People Rent Magyarország Kft.", "Magyar Nemzet", "Meló-Diák Alföld", "People Rent", "Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek szervező Nonprofit Kft." ]
Az SZDSZ tavalyi elnökválasztása kapcsán felvetődött manipulációgyanús ügyet ki kell vizsgálni, és az alapján le kell vonni a megfelelő konzekvenciákat – mondta Fodor Gábor, a liberális párt volt elnökjelöltje, környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Fodor Gábor közölte: nem kíván feltételezésekbe bocsátkozni, milyen következményei lehetnek a vizsgálatoknak. Várjuk meg azok végkimenetelét – tette hozzá. Hangoztatta: az ügy miatt az SZDSZ-ben nincsen legitimációs válság. Megjegyezte, hogy ha valakinek tudomása volt manipulációról, akkor azt közvetlenül az elnökválasztást követően kellett volna nyilvánosság elé tárni. Az ügy előzménye, hogy a Hír TV péntek esti, Célpont című műsora szerint manipulálták az SZDSZ tavalyi elnökválasztását, Kóka János pedig álszavazatokkal nyerte meg a választást. Ezt a műsorban a szavazás résztvevőiként bemutatott, név nélkül és kitakart arccal, eltorzított hanggal nyilatkozók állították. A Boon nevű internetes honlapnak nyilatkozva Köteles Péter miskolci vállalkozó hétfőn azt mondta, ő volt az, aki a Hír TV-t arról informálta: egyesek manipulálták a Szabad Demokraták Szövetsége tavalyi elnökválasztását. A férfi a televíziónak arról is beszélt, hogy négy-öt jelen nem lévő borsodi küldött helyett mások szavaztak, mégpedig előre megbeszélt módon Kóka Jánosra. Kóka János, az SZDSZ elnöke visszautasította a pártot ért vádakat. Közölte: a tévécsatorna vagy bebizonyítja állításait, vagy helyreigazítást közöl, vagy bíróság előtt felel állításaiért. (MTI)
[ "SZDSZ" ]
[ "Szabad Demokraták Szövetsége", "Hír TV" ]
Tarsoly Csaba visszaveszi a Quaestor-csoportban vezetői tisztségeit – közölte a Quaestor-csoport fő tulajdonosa az MTI-vel. A Quaestor-csoport fő tulajdonosa szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy hibát követett el, amikor a reorganizációs tanácsadó javaslatát elfogadta az átmenetre szóló új tisztségviselő elfogadásakor. "Ezzel azt a hamis látszatot keltve, hogy mentesülni kívánok a felelősség alól" – tette hozzá. "Mindezek alapján úgy döntöttem, hogy vezető tisztségeimet visszaveszem annak érdekében, hogy ne merülhessen fel a gyanú bármilyen kár okozására" – írta a cégvezető, aki ennek érdekében intézkedett a szükséges közgyűlések és taggyűlések összehívásáról szerdára. "Mind személyesen, mind a cégcsoport vállalatai maximálisan együttműködnek minden érintett hatósággal. Ezzel párhuzamosan mindent megteszek olyan befektetők bevonására, akik segítséget jelenthetnek a cégcsoport értékeinek ügyfelek számára történő megóvásában" – közölte Tarsoly Csaba. Meggondolatlan húzás volt Hétfőn kiderült, hogy múlt héten, egy héttel a Quaestor-botrány kipattanása után Tarsoly Csaba, felesége és apja távozott a cégbirodalom központi cége éléről, és maguk helyett Orgován Bélát nevezték ki vezérigazgatónak. Orgovánról – akit hétfő óta senkinek sem sikerült elérni – kiderült, hogy egy tápiósági lakos, aki a helyiek elmondása szerint élete nagy részében munkanélküli volt, dolgozott közmunkásként, és állítólag börtönviselt. Emiatt utólag egészen érthetetlen, miért esett rá a választás, hiszen nem számíthattak arra, hogy a férfit hitelesen be lehet mutatni egy közel tízmilliárdos jegyzett tőkéjű cég vezérigazgatójaként. Szijjártó Péter és Tarsoly Csaba Moszkvában tavaly novemberben. © MTI / Moszkvai magyar nagykövetség Megkérdeztünk jogászokat, és szerintük a vezérváltás alkalmas lehetett volna a vezetői felelősség alóli kibújásra, ugyanis mindazért, ami a Quaestor-cégnél történt, az új vezérigazgatónak kellett volna vállalnia a felelősséget, akkor így mindazért, ami március 16. után történt és történik, Orgován Bélát terhelte volna a felelősség. Más jogászi vélemények szerint viszont, ha a felelősség alól akart volna kibújni ezzel a Quaestor-vezér, akkor ez meggondolatlan lépés volt, mert az ő vezetése alatt történt esetekért akkor is ő felelt volna. Kaptunk olyan jogászi véleményt is, mely szerint Orgován Béla kinevezése vezérigazgatóvá felveti az intellektuális közokirat-hamisítás bűntettének lehetőségét, és ha az üzletrészt is átruházta volna a tápiósági férfira, az a csődbűntett lehetőségét is felvetette volna. Egy fontos dologról hallgat a közlemény Tarsoly Csaba jelenlegi közleményében feltűnő, hogy nem esik szó arról, ami a vezérváltás mellett ugyancsak fontos és nagy változás volt: múlt héten nem csak új vezérigazgató lett, hanem jelentős mértékben átalakult a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. tulajdonosi szerkezete is. Ugyanis a cégbe beszállt a 150 milliárd hamis kötvény kibocsátásáért felelős Quaestor Hrurira Kft., mégpedig úgy, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. 57 milliárd forintos tartozásából 5,2 milliárdot a Quaestor Hrurira Kft. tulajdonrészévé alakítottak, a maradékot pedig tőketartalékba helyezték. Arról, hogy ezt is visszacsinálnák, nem szól a Quaestor-vezér közleménye, pedig a nagy kötelezettségállomány tulajdonosi viszonyainak átcímkézése a kötvényesek kisemmizését eredményezheti: a Quaestor Financial Hrurira Kft. azzal, hogy a központi Quaestor-cég tulajdonosává vált, a felszámolás során az utolsók között lesz a kielégítési sorban, az ügyfeleivel együtt, és az egész folyamat sokkal kevésbé lesz átlátható. Vagyis bármilyen ingatlan, vagyontárgy eladásából származó pénz csak utolsósorban kerülhet a Hrurira Kft.-hez, illetve a károsult kötvényesekhez.
[ "Quaestor Financial Hrurira Kft.", "Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt." ]
[ "Quaestor Hrurira Kft." ]
Csúcssebességre kapcsol az állam, 50 új irodában keres új partnereket a magyar kkv-knak a veszteséges kereskedőház. Eközben félmilliárd forinttal, 3,5 milliárdra leszállítja alaptőkéjét a külügyes botránycég, a tranzakcióra veszteségrendezés miatt van szükség. KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI HÍREK Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal! 5 milliárd forintért hoz létre egy 47 partnerirodából, 1 regionális irodából és 4 kompetencia központból álló kereskedőházi partner iroda hálózatot a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) – olvasható az uniós közbeszerzési értesítőben. A pályázatot az irodák kialakítására, működtetésére és üzemeltetésére írták ki. A hirdetményben szereplő helyszínek között megtalálható Albánia, Argentína, Azerbajdzsán, Bahrein, Kambodzsa, Kanada, Chile, Kolumbia, Dél-Afrika, Egyiptom, Dél-India, Irán, Irak, Izrael, Pakisztán, Jordánia, Kazahsztán, Dél-Korea, Kuvait, Peru és Katar. A tenderkiírásban olyan országok is szerepelnek, amelyekre már korábban is kiírtak közbeszerzést. Az Átlátszó által is ismertetett tavalyi mérleg alapján az MNKH tavaly 6 milliárd forintos veszteséget termelt, miközben – korábban titkolt, de a 444 által kiperelt dokumentumok szerint – mindössze 2,8 milliárd forint értékben hozott össze külföldi üzletet a magyar cégeknek. Az eddigi, közel 40 országban megtalálható külföldi kirendeltségek fenntartása 2,67 milliárd forintba került, az irodák programjaira, kiállítások és rendezvények szervezésére 1,5 milliárd forint ment el. Félmilliárd forinttal leszállítja alaptőkéjét A külügyi tárca többségi tulajdonában lévő MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 2,5 milliárd forintos saját tőkéje jóval alatta maradt a jegyzett tőkéjének (4 milliárd) a cég tavalyi éves beszámolója szerint. Alighanem ezért volt szükség a tőkeleszállításra, amit veszteségrendezéssel indokolt a társaság a firss Cégközlönyben közzétett közleménye szerint. A mostani tranzakcióval közelítik a két értéket: a jegyzett tője 3,5 milliárd lesz. A tavalyi beszámolóból az is kiolvasható volt, hogy a tulajdonos külügyminisztérium még 2014-ben 5 milliárd forint kölcsönt adott a cégnek, amit 2017-ben kellene majd visszafizetni. Azt pedig a 444 írta meg, hogy egy Cider Alma Kft. nevű cég 3,2 milliárddal tartozik az MNKH-nak, de nem törleszt határidőre. A Cider Alma az egyetlen tulajdonosa jelenleg a szolnoki Drogida Hungaro Kft.-nek, amely tavalyig Orbán Viktor miniszterelnök rokonai – felesége testvérének gyermeke és a testvér élettársa – érdekeltsége volt. Orbán sógornője, Lévai Gizella élettársa, Ökrös Imre egyéb vállalkozásokat is futtat a Cider Alma tulajdonosával. Ráadásul Ökrös két cége a kezese a Cider Alma MNKH-s tartozásának. D. Kovács Ildikó – Rádi Antónia
[ "MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt." ]
[ "Drogida Hungaro Kft.", "firss Cégközlöny", "Cider Alma Kft.", "Cider Alma" ]
A Budapesti Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés miatt indított eljárást egy fél évvel ezelőtt, a nyomozást augusztus közepén lezárták azzal, hogy nincs bizonyíték bűncselekményre. Bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a rendőrség a BKV Zrt.-nél hűtlen kezelés gyanúja miatt indult eljárásban, közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság kedden. A tájékoztatás szerint a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya a nyomozást augusztus 15-én szüntette meg. A rendőrség március 12. óta folytatott nyomozást ismeretlen tettes ellen, "ismeretlen személy által tett feljelentés alapján". A feljelentés adatai szerint a Budapesti Közlekedési Zrt. "olyan szerződéseket kötött külső cégekkel, amelyek nem teljesültek, vagy az elvégzett munka nem állt arányban az azért kifizetett összeggel". Az eljárás során a nyomozók megvizsgálták a szerződések tartalmát és az ezekben vállaltak teljesítését, adatot gyűjtöttek és tanúkat hallgattak meg. A rendőrség sem akkor, sem most nem kívánt további részleteket közölni, sem arról, ki tette a feljelentést, sem arról, hogy a nyomozás összefügg-e az AAM Zrt. tanácsadói szerződéseivel. A Magyar Nemzet június elején azt írta, "egyelőre az AAM Zrt., a Cemi Kft., illetve a Kornusz Kft. több százmillió forint értékű BKV-s szerződéseit vizsgálja a rendőrség".
[ "AAM Zrt.", "Cemi Kft.", "Kornusz Kft.", "BKV Zrt." ]
[ "BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya", "Magyar Nemzet", "Budapesti Rendőr-főkapitányság", "Budapesti Közlekedési Zrt." ]
Az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. három évig nettó 5 milliárd forintért végez médiaelemzési feladatokat. A közbeszerzést a kormány nevében az Innovációs és Technológiai Minisztérium írta ki, az Observeren kívül más ajánlattevő nem volt. A Nézőpont Csoport cége, az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. nyerte el a kormányzat médiaszemlézésre, médiakutatásra és médiaelemzésre kiírt közbeszerzését. A kormány számára az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kötött szerződés az uniós tenderértesítőben jelent meg a napokban. Nem volt verseny a megbízásért: a nyílt eljárásra egyetlen cég, az Observer jelentkezett, aki meg is nyerte a közbeszerzést. A tendert tavaly decemberben hirdették meg, a nettó 5 milliárd forintos szerződést pedig 2020. február 21-én kötötték meg a felek – ezt először a Media1 hozta nyilvánosságra. A szerződés időtartama 36 hónap, azaz három év, ami további egy évvel hosszabbítható meg. A nyertes cégnek azokat a jogalkotói vagy jogalkalmazói feladatokat és azokkal összekapcsolódó kommunikációs tevékenységeket kell monitoroznia, amelyeket központi kormányzati intézmények végeznek. Az ITM elég sok mindenre kiterjedő médiamonitor-szolgáltatásban gondolkodik, a megrendelés szerint az Observernek többek között az alábbi feladatokat kell elvégeznie: Médiaszemlézés címszó alatt naponta egy alkalommal el kell készíteniük a hírműsorok tartalomjegyzékét, munkanaponként két alkalommal belföldi hírösszefoglaló szemlét, munkanaponként egy alkalommal pedig világsajtó-szemlét kell összeállítaniuk. Emellett heti egy alkalommal a közép-európai országok politikai és gazdasági híreinek magyar nyelvű összefoglalása, és munkanaponként 120 kormányzati ügyfél számára tematikus médiaszemle összeállítása is a megbízás részét képezi. A médiakutatáshoz tartozik például a különböző médiumok közönségkutatása, (amihez negyedévente 6 000 főt kell személyesen megkérdezniük), és a médiahatás-kutatás, negyedévente 12 alkalommal. Médiaelemzés során hírműsorelemzést és hírelemzést kell végezniük hetente egy-egy alkalommal, továbbá Magyarország-kép médiaelemzést negyedévente egy alkalommal. Korábban is a cégcsoport végezte a monitorizálást Az ország legnagyobb médiafigyelőjét, az Observert 2018-ban vásárolta fel a kormányközeli Nézőpont Csoport. A cégcsoport tulajdonosa Győri Tibor, Orbán Viktor egyik bizalmasa, a Miniszterelnökség egykori jogi ügyekért felelős államtitkára. A Mráz Ágoston által vezetett Observer 2016-ban 331 millió, 2017-ben 648 millió, 2018-ban pedig 673 millió forint forgalmat bonyolított le, vagyis a most elnyert közbeszerzés a cég utolsó 3 évi árbevételének a háromszorosa. Ugyanezt a munkát 2015-2018 között a Nézőpont Intézet alá tartozó Médianéző Kft. nyerte el három évre, 4,4 milliárd forintért, a szerződést akkor további egy évre meghosszabbították, 1,3 milliárd forintért. A Médianéző a monitorizálást 2012 elejétől és 2014 végéig évi 360 millió forint értékben végezte. A kormányzati médiamonitoring rendszerét 2011-ben központosították, a kormány akkor többek között a költséghatékonysággal érvelt. Azonban az alábbi grafikon jól látszik, hogy a kormányzati sajtófigyelés évről évre több közpénzt emészt fel. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Pixabay
[ "Nézőpont Csoport", "Observer Budapest Médiafigyelő Kft.", "Innovációs és Technológiai Minisztérium" ]
[ "Médianéző Kft.", "Nézőpont Intézet", "Opten Kft." ]
Nyomozni kezdett a NAV Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egy 8 évvel ezelőtti támogatási szerződése miatt Molnár Katalin ellen, és most vádemelési szakaszba ért az ügy a Magyar Idők szerint. Igazából már korábban megállapította az ügyészség a lap szerint, hogy a félmilliárdból 200 milliót jogosulatlanul használtak fel, a Kehi pedig azt, hogy az egyesület gyakran csak arra törekedett, hogy valami számlát szerezzen a költségei bizonyítására, ez vezetett most a vádemelési javaslathoz. A 200 milliót már tavaly visszafizettette velük a bíróság. Frissítés: Megkérdeztük erről Gőgös Zoltánt, aki szerint néhány fontos részlet nem igaz a lap állításaiból. Egyrészt például, hogy épp ő perelte be az egyesületet, miután nem írta alá teljesítési igazolásukat, ezután állapította meg a bíróság, hogy a pénz ezen részét tényleg nem arra költötték, mint ami a szerződésben volt. Másrészt a hároméves ügyészségi nyomozás pont bármiféle bűncselekmény hiánya miatti lezárással ért véget. Ahogy a Kehis nyomozás is. Az ügy még azért tart, mert a minisztérium pótmagánváddal próbálkozott még ezek után, azt is visszadobta a bíróság, most ezek szerint a NAV futott épp még egy kört. Harmadrészt pedig egy kormányhatározatot hajtott végre a minisztérium, ahol meg volt adva, hogy a korábbi hasonló projekt lebonyolítója vigye tovább ezt a projektet is, tehát nem is az ő ötletük volt ez az egész. A problémás szerződés alapján félmilliárd forint támogatást kapott 2008 végén a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület. Ez arra kellett volna nekik, hogy a válság hatásait kommunikálják az embereknek. A kérelmüket december 16-án iktatták, 18-án már alá is írta a szocialista Gőgös Zoltán, akkori államtitkár, 22-én már utalták is a pénzt. A Leader elnöke, Molnár Katalin, Kazár volt szocialista polgármestere volt egyébként. Gőgös erről elmondta, hogy az év végi költségvetési tartalékból utaltak, ezért kellett még év vége előtt pontot tenni a hasonló projektmegbízásokra. Ez tényleg nem szokatlan, tavaly 60 milliárdot költött el hasonló módon kormány. Ebből a közpénzből először az egyesület törlesztette 41 millió forintnyi hitelét, aztán jó darabig nem csináltak ez ügyben semmit. Legalábbis április 9-én utaltak ki pénzt először a projekttel kapcsolatban bármire. A rendkívüli támogatás miatt a minisztériumi jogászok is jeleztek, hogy nem lesz ez így jó, ilyen összegnél ilyen célra közbeszerzést kellene kiírni, de ez nem hatotta meg a döntéshozókat. Ugyanúgy jelezték, hogy támogatási szerződés elnagyoltnak, számonkérhetetlennek és túlárazottnak is tűnik. Gőgös elmondása szerint viszont neki nem jeleztek semmi hasonlót, egyszerűen hazudik a Magyar Idők. A többi vitatott állításuk miatt pedig az ügyben jelenleg is perben áll a lappal.
[ "Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium", "Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület" ]
[ "Magyar Idők" ]
Egy rokona ittas vezetési ügyében próbált rábírni hamis tanúzásra valakit az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei irodavezetője, de erről hangfelvétel készül. Gyarmati Mihályt kihallgatták az ügyben. Hamis tanúzásra való felhívással gyanúsítják Gyarmati Mihályt, az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei irodavezetőjét - erősítette meg Szilágyi László a megyei főügyészség szóvivője a Hír tév információját. A Hír tévé csütörtökön tette közzé honlapján azt az értesülését, hogy a szocialista politikus "egyik rokonának ittas vezetési ügyét szerette volna eltussolni, de kísérletéről hangfelvétel készült". Az irodavezető egyik rokona - tavaly ittas állapotban okozott koccanásos balesetet Nyíregyházán. A rendőrséget az egyik helyi italbolt tulajdonosa értesítette, akit pár héttel később a szocialista politikus arra kért, hogy változtassa meg vallomását. Az italbolt tulajdonosa "feljelentést tett és a nyomozóknak átadta azt a hangfelvételt is, amin Gyarmati Mihály próbálja őt meggyőzni". Gyarmati Mihály a távirati iroda munkatársának megkeresésére nem kívánt nyilatkozni, annyit közölt: "természetesen mindenben az igazságszolgáltatás rendelkezésére állt és áll az ügyben". A gyanúsított irodavezetőt kihallgatták az ügyben, amelynek februárban jár le a nyomozási határideje, közölte Szilágyi László a megyei főügyészség szóvivője.
[ "MSZP" ]
[ "Hír tév", "Hír tévé" ]
Nyomtatás Küldés e-mailben Stemler Miklós 2009. február 05. 10:50 Frissítve: 2009. február 05., csütörtök, 11:19 Okirathamisítás gyanúja miatt a Legfőbb Ügyészséghez fordulnak volt pécsi Fidesz tagok, miután véleményük szerint a párt egyik vezető pécsi politikusa, Hoppál Péter jogtalanul vett részt és szavazott másnak kiadva magát a párt 2006-os rendkívüli kongresszusán. A kellemetlen ügynek a negyedéven belül esedékes időközi polgármester választás ad jelentőséget. A küldött, aki ott sem volt Páva Zsolt, a Fidesz pécsi frakcióvezetője (középen): van, aki nem szívesen látja mosolyogni () Az "esélykiegyenlítők " Egy év szünet után a jelek szerint tovább folytatódik a pécsi Fidesz számára meglehetősen kellemetlen Hoppál-ügy, miután állítólagos volt pécsi Fidesz tagok egy szerkesztőségünknek eljutattott e-mailben okirathamisítással vádolják a Fidesz több meghatározó helyi politikusát - mintegy mellékesen szűk negyed évvel az időközi polgármesterválasztás előtt.Az "álküldött" botrányt tavaly lapunk robbantotta ki, miután a szerkesztőségünk birtokába jutott dokumentumokból kiderült, hogy a Fidesz 2006-os rendkívüli kongresszusán hasonlóan kreatív módszereket alkalmaztak, mint az SZDSZ 2007-es tisztújítási kongresszusán, amely után az álküldött botrány Kóka János elnökségébe került.A fideszes történet hőse a párt mostani pécsi alelnöke, Hoppál Péter volt, aki bár ekkor még csupán szavazati joggal nem rendelkező pártoló tag volt, egy mohácsi küldött helyett álnéven vett részt a kongresszuson és állítólag voksolt az elnökséget megerősítő szavazáson. Hoppál szavazatára azért lehetett szükség, hogy a voksolás érvényes legyen, mivel a résztvevő küldöttek alacsony száma miatt félő volt, hogy nem lesz meg az elegendő szavazat, amely igen rosszul érintette volna az alig egy hónappal korábban választást vesztő Orbán Viktort.A napvilágra került történet hatására március elején az épp Hoppál által kísért Orbán Viktort tüntetők fogadták Pécsett, és a Fidesz közgyűlési frakciója is kínos perceket élt át, miután a szocialisták nem haboztak kihasználni az ügyet, amely Tóth Bertalan, az MSZP városi elnöke szerint az okirathamisitás gyanúját is felvetette.Ezt a kérdést mostantól a Legfőbb Ügyészségnek kell eldöntenie, miután a levél feladója alapján egy bizonyos Keszthelyi Zsolt által képviselt "volt fideszesek" ehhez a szervhez fordultak, többek között azt a jegyzőkönyvet is az ügyészség rendelkezésére bocsátva, amely bizonyítja, hogy a pécsi politikus fél évvel a kongresszus után lett a párt tagja, illetve azt, amely azt bizonyítja, hogy 2006 nyarán a pécsi szervezetben téma volt Hoppál kongresszusi szereplése.Fontos körülmény, hogy az ügyben nem csupán Hoppál Péter érintett, hanem más jobboldali politikusok is, akik állítólag közreműködtek a csalásban, miután hamisan igazolták Hoppált. Közéjük tartozik Páva Zsolt, a Fidesz pécsi frakcióvezetője, nagy valószínűséggel polgármesterjelöltje, Hargitai János, a megyei közgyűlés kereszténydemokrata elnöke (akit a levél írói a "pécsi közgyűlés" elnökének titulálnak), és Bánki Erik, a Fidesz regionális pártigazgatója.A volt Fidesz tagok a jelek szerint igencsak megorroltak valamikori pártjukra, ugyanis az ügyben szereplő politikusok közül kettőnek a Tasnádi Péter polgármester halála miatt kiírandó időközi választáson is fontos szerep juthat. A korábban Orbán Viktor bizalmasának számító Hoppál Pétert a párt 2010-es polgármesterjelöltjeként emlegették, míg a korábbi polgármester Páva Zsoltnak most tavasszal lehet komoly esélye a győzelemre.A Fidesz városi elnöke, Révész Mária is épp ezért találja érdekesnek a tavalyi ügy újjáéledését alig pár hónappal a választás előtt, és mint lapunknak megfogalmazta, "nagy összegben fogadna arra, hogy melyik volt pécsi fideszes politikus állhat az ügy hátterében". Az álküldött botrány kapcsán egyébként a városi elnök tavaly etikai vizsgálatot kezdezményezett a párton belül, ám ez "elakadt valahol" - Révész szerint valószínűleg azért, mert az egész ügynek nincs nagy jelentősége.Annak latolgatásába Révész nem akart belemenni, hogy az ügy hogyan érintheti a Fidesz választási esélyeit - mint megfogalmazta, a helyi szervezet Tasnádi Péter pénteki temetéséig nem foglalkozik a választással. A HVG azon értesülését a helyi elnök mindenesetre kategorikusan cáfolta, miszerint Orbán Viktor pártelnök személyesen rendelte volna el Páva Zsolt indítását: a jelölési folyamat a következő két hétben megy végbe, ám véleménye szerint nagy meglepetés nem várható.Az egyik állítólagos társtettes, Páva Zsolt frakcióvezető is azon a véleményen van, hogy csakis a választás miatt rángatták elő ezt a "prehistorikus" ügyet, nem túl sportszerű módon. Páva határozottan tagadta, hogy ő hamisan igazolta volna Hoppál személyazonosságát: ebből elmondása szerint legfeljebb annyi igaz, hogy ott ült a Keszthelyi feliratú kitűzővel ellátott Hoppál mellett.Az ügyészségnek mindenesetre nem lesz könnyű dolga, ugyanis arra a kérdésre, miszerint Hoppál Péter nem csupán a kitűzőjén szerepeltette-e a Keszthelyi János nevet, hanem ilyen néven is írta-e alá a jelenléti ívet, ezzel okirathamisítást elkövetve, csupán az ívek vizsgálata adhat választ.Lapunk tavaly a Fővárosi Bíróságon próbálta fellelni az íveket , ám miután ezeket csak abban az esetben kellett volna leadni, amennyiben a párt elnökségének összetétele nem változik meg, nem jártunk sikerrel. Nagy kérdés, hogy az ívek egyáltalán léteznek-e, avagy esetleg megsemmisültek-e, hasonlóan az SZDSZ elnökválasztási botrányához, ahol az esetleges visszaéléseket bizonyító dokumentumokat korábban megsemmisítették - természetesen jóindulatúan eljárva.
[ "Fidesz" ]
[ "Fővárosi Bíróság", "Legfőbb Ügyészség" ]
A kormányközeli körökben is járatos Naffa Zaid, Jordánia budapesti tiszteletbeli konzulja kért szóbeli jegyzékben vízumot az amerikai hatóságok által körözött Ghatith Pharaonnak 2014 szeptemberében – derült ki Szijjártó Péter parlamenti válaszából. A külügyminiszter Harangozó Tamás szocialista képviselő kérdésére válaszolva közölte, hogy a vízumeljárás lefolytatását követően a vízumot a bejrúti konzulátus állította ki 2014. október közepén. Naffa Zaid, tiszteletbeli konzul befolyásos személy, többek közt feltűnt már Orbán Viktor kormányfő veje, Tiborcz István társaságában zajlott tárgyaláson is, erről a Magyar Narancs közölt fényképet. De az Egyesült Államok hatóságai által keresett szaúdi milliárdossal is bizalmas viszonyt ápol, ugyanis Naffa Zaid Béla király úti rezidenciájára volt bejegyezve az összes hazai cég, amely Pharaon nevét viseli. A szaúdi üzletember elnöke a Jordan Decapolis Properties nevű óriásvállalatnak, aminek igazgatósági tagja Naffa Zaid is. Szijjártó Péter válasza szerint 2014-ben, Ghaith Pharaon tartózkodási engedély iránti kérelmet is benyújtott az annak átvételére illetékes külképviseleten. A tartózkodási engedély kérelmekről a döntést a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal hozza meg. Ghaith Pharaon nrlpak.com Az üzletember tartózkodási engedélyének különös körülményeiről közölt cikket a Heti Válasz. Mint írták, az FBI és az Interpol által körözött Ghaith Pharaon annak ellenére kapott vízumot és magyarországi tartózkodási engedélyt, hogy a magyar hatóságok sosem vettek ujjlenyomatot. Mindezt pedig a Belügyminisztérium is megerősítette. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint a vízumok esetében ez még nem feltétlenül probléma, ugyanis megmagyarázható azzal, hogy más uniós ország a szükséges adatokat nemrég begyűjtötte. A belügyi tárca ugyanakkor azt is megerősítette, hogy Pharaonnak 2016. november 1-jéig magyarországi tartózkodási engedélye is volt. Ehhez viszont már elvileg kötelező az arcképmás-készítés és az ujjnyomat-rögzítés. Legalábbis kötelező lett volna. Az újság úgy tudja, hogy Pharaon először 2014 elején kapott tartózkodási engedélyt – üzleti-befektetői tevékenységére –, melyet kétszer megújítottak, így közel három évig élvezhette a szabad ki-bejárás előnyeit. Mindezt annak ellenére, hogy a szaúdi milliárdost az Egyesült Államokban 25 évvel ezelőtt készült vádiratban csalás előkészítésével, csalással, zsarolás előkészítésével, valamint bűnrészességgel és bűnpártolással vádolták meg. Az, hogy a belügyi tárca a sajtónak szánt közlése szerint nem vettek ujjlenyomatot Pharaontól azért érdekes, mert az interneten is elérhető, Pintér Sándor belügyminiszter által a szaúdi nagykövetségnek írt, október 3-án kelt leveléből már úgy tűnik, hogy valójában a magyar hatóságoknak rendelkezésére állhatott saját ujjlenyomat. Tehát valamelyik állítás nem felel meg a valóságnak. A miniszter azt írta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal elektronikus úton kapott ujjlenyomatokat az FBI-től az üzletemberről, s bebizonyosodott, hogy a hivatal által megadott adatokkal szereplő személy azonos az általuk keresett személlyel. Márpedig valamit csak valamivel lehet összehasonlítani, tehát az összehasonlítás alapjául szolgáló ujjlenyomatnak csak rendelkezésre kellett állnia. Kerestük a minisztériumot arról érdeklődve, hogy ha a hazai hatóságok – közlésük szerint – nem vettek ujjlenyomatot Ghaith Pharaonról, akkor miként erősítették meg, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal által megadott adatokkal szereplő személy azonos az FBI által keresett személlyel. Mindeddig azonban nem kaptunk választ kérdéseinkre. A Pharaon-ügy egyébként a parlament nemzetbiztonsági bizottságágának szerdai ülésén is téma volt. A Fidesz alelnöke viszont annyival intézte el az üzletember ügyét, hogy "sok hűhó semmiért". Németh Szilárd a testület tegnapi ülése után azt elismerte, hogy volt szó zárt ajtók mögött a történtekről, de konkrétumok helyett csak azzal összegzett, hogy mindenkinek világos, mi történt. Azzal próbálta tovább bagatellizálni az egész ügyet, hogy "sok erőlködésnek nyögés a vége". hirdetés
[ "Jordan Decapolis Properties", "Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal" ]
[ "Alkotmányvédelmi Hivatal", "Magyar Narancs" ]
Néhány héten, maximum egy hónapon belül a rendőrség lezárná az UD Vagyonvédelmi Zrt. ügyében a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2008. szeptember 10-i feljelentése alapján elrendelt nyomozását. Információink szerint már csupán a nyomozást felügyelő ügyészeken múlik, hogy mikor és milyen minősítéssel, bűncselekmény vagy bizonyíték hiányában zárják le az aktákat. A Népszabadság úgy értesült, hogy a kilenc és fél hónapja tartó rendőrségi nyomozás eddig még nem talált kézzelfogható bizonyítékokat arra, hogy az UD Vagyonvédelmi Zrt.-nek a NBH feljelentésében nevesített vezetői és munkatársai "titkos hálózatot működtettek, és megkíséreltek volna behatolni az elektronikus gerinchálózathoz kapcsolt egyes kormányzati szervek informatikai rendszereibe, veszélyeztetve ezzel azok törvényes működését", ahogy azt a Szilvásy György volt titokminiszter néhány nappal az ügy kirobbanása után közleményében állította. Nem találták meg a kémprogramot, amelyet állítólag a Nemzetbiztonsági Hivatal egyik szerverére telepítettek, s amelyet (illetve rajta keresztül a telepítőjét) a hivatalhoz közelálló forrásaink korábbi állításai szerint hónapokon keresztül dezinformáltak. Az "alapügy", azaz az NBH feljelentése alapján indított nyomozás lezárása nem érintené azt a féltucatnyi nyomozást, melyet az UD Zrt.-ügy vizsgálata közben indítottak a hatóságok, például adócsalás, jogosulatlan adatkezelés, illetve haditechnikai, illetve kettős rendeltetésű termékek engedély nélküli beszerzésének gyanújával. A Nemzetbiztonsági Hivatal 2008. szeptember 10-én tett feljelentést a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, államtitoksértés és számítógépes rendszerek elleni bűncselekmények gyanújával az UD Zrt. vezetői és munkatársaik ellen. Még aznap házkutatást tartott a rendőrség a cég telephelyén és vezetőinek lakásában. Akkor kiderült: az ott talált fegyvereket szabályosan hatástalanították. A nyomozók csak a vagyonvédelmi cég számítógépeit és szervereit foglalták le. Az NBH a feljelentést név szerint tette meg a cég tulajdonosai és munkatársa ellen, a rendőrség - óvatosságból - ismeretlen tettesek ellen rendelt el nyomozást. Két nappal később Almássy Kornél, aki az MDF küszöbön álló tisztújításán Dávid Ibolya kihívója lett volna, közölte: felszólították, hogy lépjen vissza, különben olyan adatokat hoznak róla nyilvánosságra, amelyek alkalmasak a lejáratására. Egy órával később Dávid Ibolya állt a sajtó elé és közölte: két nappal korábban kapott egy hangfelvételt, melyen ketten arról beszélnek, hogy "valakik váltást szeretnének az MDF élén, és ezért megbíztak egy vagyonvédelmi céget, hogy gyűjtsön terhelő adatokat róla". A telefonbeszélgetésről készült hangfelvétel kevéssel ez után már bárki számára hozzáférhető volt a hvg.hu oldalán. Dávid Ibolya pedig feljelentést tett a rendőrségen. Demeter Ervin, az Orbán-kormány volt titokminisztere akkor koncepciós eljárással vádolta meg a szocialistákat, elsősorban Szilvásyt. Véleményét telefonon a Dávid feljelentését még el sem bíráló rendőrség vezetőjének, Bencze Józsefnek is elmondta, aki erről jelentést írt felettesének. E jelentést lobogtatva később Szilvásy már úgy fogalmazott: Demeter nyomást akart gyakorolni a rendőrségre. Később pedig kijelentette: az UD Zrt. körül létrehozott árnyék-titkosszolgálattal kapcsolatban állt Demeter Ervin és Kövér László is. Szilvásy ezt néhány lehallgatott hangfelvétellel kívánta igazolni, ám ez a lépése visszafelé sült el. Kövér, Demeter és az UD Zrt. tulajdonosa, Tóth János telefonbeszélgetései a cég ellen folyó nyomozás szempontjából közömbösek voltak, így azokat az NBH - legalábbis a Fidesz álláspontja szerint - nem tárolhatta volna. Emiatt feljelentették Szilvásyt, akit a nyomozó főügyészség nemrég gyanúsítottként hallgatott ki. Dávid Ibolya feljelentését elutasították, sőt, őt, és párttársát, Herényi Károlyt a múlt héten a legfőbb ügyész kikérte a parlamenttől. Információk szerint jogosulatlan adatkezeléssel és (Herényi esetében) kényszerítéssel gyanúsítanák meg, ám a parlament valószínűleg már csak az őszi ülésszak kezdetén dönt a kiadatásukról. Máig tisztázatlan, hogy a titkosszolgálat által lehallgatott telefonbeszélgetés hangfelvétele hogyan jutott el Dávid Ibolyához. Nehéz helyzetbe került a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság és az NNI egy-egy nyomozója - kiderült ugyanis, hogy az UD Zrt.-nél tartott házkutatáson talált, rendőrségi nyilvántartásból származó iratokat az ő titkos kódjaikkal kérték le a nyilvántartásból - bár az még ma sem egyértelmű, hogy ők kérték-e ki az adott információkat -, lényegesen több fejleményről azonban nem sikerült a hatóságoknak beszámolniuk. A vámőrség az ügy egyik mellékszálaként adócsalás gyanújával nyomoz. Vizsgálódnak továbbá az UD Zrt.-től lefoglalt engedélyköteles technológiák (azaz katonai vagy kettős, katonai és polgári célra egyaránt használható eszközök) engedély nélküli beszerzése és esetleges használata miatt is. Belekeveredett az ügybe Meggyes Balázs, Esztergom fideszes polgármestere is, aki ellen szintén az NBH feljelentése nyomán vizsgálódik az ügyészség. A titkosszolgálat állítólag az UD Zrt. ügyében eljárva jutott olyan információk birtokába, melyek szerint Meggyes "ismeretlen forrásból" megszerezte egyes beosztottjainak telefon-híváslistáit, és számon kérte rajtuk, hogy miért tartanak kapcsolatot az ő politikai ellenfeleivel. Azt továbbra sem tudni, hogy az NBH mire alapozta a többségében volt nemzetbiztonsági dolgozókat foglalkoztató UD Zrt. ellen tett feljelentését, jóllehet egy korábbi hír szerint a feljelentést megelőzően nyolc hónapon keresztül zajlottak a telefonlehallgatások és a titkos adatgyűjtés a cég ellen.
[ "MDF", "Nemzetbiztonsági Hivatal" ]
[ "UD Zrt.", "UD Vagyonvédelmi Zrt.", "UD Zrt.-ügy", "Nemzeti Nyomozó Iroda", "Pest Megyei Rendőr-főkapitányság" ]
"A BKV még egyszer megerősíti, hogy eddig 40 esettel kapcsolatban tett feljelentést a BRFK-nál. Ebből két feljelentés végkielégítésekkel kapcsolatban (2009. augusztus 10-én és szeptember 30-án) történt. További feljelentések születtek ismeretlen tettes ellen 38 cég 48 szerződésével kapcsolatban" - olvasható a cég közleményében.Kocsis István, a BKV Zrt. vezérigazgatója a február 8-án - a Főpolgármesteri Hivatalban - tartott sajtótájékoztatón 27 cég szerződéseivel kapcsolatos feljelentésről számolt be és kilátásba helyezett további 30 feljelentést. Ebből 11 cég 15 szerződésével kapcsolatban már a múlt héten megtette a BKV az újabb feljelentéseket. További feljelentések várhatók még ezen a héten is."A BKV kötelességének érzi minden olyan ügyben a rendőrséghez fordulni, ahol felmerül a gyanúja annak, hogy a társaság számára előnytelen szerződést kötöttek, és a társaságot megkárosították" - hangsúlyozták a közleményben.Emlékeztettek arra: a BKV az első feljelentést szeptember 18-án tette egy cég, a következőt október 30-án két cég tanácsadói szerződéseivel kapcsolatban ismeretlen tettes ellen, majd november 4-én egy, december 7-én tizenhárom, január 22-én tíz, február 10-én egy, február 12-én tíz céget érintően tettek feljelentést.Mint megjegyezték, minden egyes esetben a BRFK pecsétes aláírással igazolta azok átvételét, s a feljelentésekről szóló sajtóközlemények a BKV honlapján is megtekinthetők.Több cég esetében egyszerre több - kettő, három vagy négy - gyanús szerződésről van szó egyszerre - emelte ki közleményében a BKV, hozzátéve: a szóban forgó esetek többnyire a 2007-és és 2008-as év tanácsadói szerződéseit érintik.A BKV 2007-ben 700 millió forintot jóval meghaladó, 2008. szeptemberig közel 400 millió forint, míg szeptember 1-jétől december végéig (Kocsis István vezérigazgató munkába lépését követően) csak 35 millió forint összegben kötött tanácsadói szerződéseket - idézte fel a cég, amely arra is kitért: "a BKV továbbra is együttműködik a rendőrséggel, és segíti a hatóságok munkáját".Bencze József országos rendőrfőkapitány a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorában vasárnap este azt mondta: valóban nem érkezett a rendőrséghez annyi feljelentés, mint amennyiről "a sajtóhírek szólnak".Jelenleg tíz embert gyanúsítanak, négyen vannak előzetes letartóztatásban, több mint egy tucat embert hallgattak ki, és az ügynek közel sincs vége - nyilatkozta a műsorban Bencze József, hozzátéve: a BRFK minden dokumentumot megkapott a BKV-tól, amit kért.A Népszabadság szombati számában írt arról, hogy a BKV csaknem ötször annyi feljelentésről beszél, mint amennyit a rendőrség valójában megkapott. A napilapnak Bodnár Zsolt, a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese azt mondta: a BKV-tól összesen tizenkét feljelentést kapott a rendőrség a nyomozás érdemi kezdete óta, vagyis amióta a médiában hetente közlik, hogy éppen hány szerződés vagy gyanús végkielégítés ügyében készülnek feljelentést tenni. Ugyanezen idő alatt a BKV-s nyilatkozatok szerint 57 feljelentést kellett volna kapnia a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak.A BKV a cikkre reagálva még aznap azt közölte: a társaság "mindig a már megtett lépéseket kommunikálja". Mint írták, péntekig csaknem 40 cég mintegy 50 gyanús tanácsadói szerződése ügyében tett feljelentést a BKV a BRFK-n ismeretlen tettes ellen, és ezekkel kapcsolatban minden rendelkezésre álló dokumentumot átadott. A feljelentések átvételét a BRFK pecséttel igazolta, a BKV pedig mindig sajtóközleményben tájékoztatta a közvéleményt a megtett intézkedésről - tette hozzá.
[ "BKV" ]
[ "Főpolgármesteri Hivatal", "Magyar Televízió", "Budapesti Rendőr-főkapitányság" ]
Az Állami Számvevőszék szerint az LMP 2017-ben és 2018-ban a könyvviteli nyilvántartásait nem az előírások szerint vezette. 2017-ben az LMP számviteli szabályozási környezete nem biztosította a központi költségvetésből kapott támogatások és az egyéb hozzájárulások, adományok szabályszerű nyilvántartását, valamint könyvvezetésének és gazdálkodásának szabályszerűségét. Hozzátették: az LMP 2018-ban a magánszemélyek adományairól és a tagdíjakról analitikus nyilvántartást nem vezetett. A magánszemélyektől kapott adományok adatait bizonylat nélkül rögzítette számviteli nyilvántartásában, így nem igazolta, hogy ezen adományok a párttörvény szerinti engedélyezett forrásból származtak. 2018-ban a teljesítésigazolás nélküli kifizetések miatt nem igazolt az sem, hogy a kifizetéseket az LMP feladatai ellátására fordította. A közlemény szerint a párt a 2017-re és 2018-ra vonatkozó pénzügyi kimutatásainak adatait szabályszerű könyvvezetéssel nem támasztotta alá, így a kimutatások alapján nem igazolt, hogy a felhasznált közpénzeket átláthatóan és a közélet tisztasága elvének figyelembevételével kezelte. A Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben és az LMP honlapján közzétett pénzügyi kimutatás – a szabályszerű könyvvezetés hiányában – nem mutat valós képet a párt vagyoni és pénzügyi helyzetéről – írták. Hozzátették: a törvényi előírásnak megfelelően az ÁSZ a jelentéstervezetet észrevételezésre megküldte az LMP társelnökeinek, akik nem vitatták az ÁSZ megállapításait. A feltárt szabálytalanságok kijavítására az ÁSZ öt javaslatot tett az LMP társelnökeinek, akiknek ezek alapján 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük – olvasható a közleményben. Az Állami Számvevőszék törvényi előírás alapján kétévente ellenőrzi a költségvetési támogatásban részesülő pártok gazdálkodását. Az LMP 2017-ben 173,7 millió forint, 2018-ban 195,1 millió forint központi költségvetési támogatásban részesült. Az ÁSZ-nek korábban a Jobbik és a DK gazdálkodásával is problémája akadt. Ismét kaphat költségvetési támogatást a DK A párt kialakította a törvényes gazdálkodás alapvető kereteit - közölte az Állami Számvevőszék. Az LMP közleményben azt írta, tudomásul veszi az Állami Számvevőszék megállapításait, de vitatja azokat, és fenntartja, hogy nem tévesztette meg sem a nyilvánosságot, sem pedig saját tagságát. Az LMP számára az átlátható, tiszta és jogszerű gazdálkodás központi kérdés, ezért a párt 30 napon belül elkészíti az ÁSZ által kért intézkedési tervet – írták. kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás
[ "LMP" ]
[ "Állami Számvevőszék" ]
Egy az OLAF által is vizsgált pénzmosási ügyben indított eljárást a Fővárosi Főügyészség. Két bűnbanda játszott össze, kínai termékek importjával ügyeskedtek. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által szolgáltatott információk alapján indult bűnügyben a Fővárosi Főügyészség 8 személlyel szemben emelt vádat egy bűnszervezetben elkövetett, 210 millió forintot meghaladó pénzmosási ügyben. A vádirat lényege szerint 2019–2020 között működött két olyan bűnszervezet, amelyek tevékenysége a Kínából származó termékek Európai Uniós értékesítéséhez kapcsolódott. Ezek közül az egyik bűnszervezet a magyarországi vámkezeléseknél járt el, és hamis okiratokkal a vámáru értékét a valóságosnál 5-10-szer alacsonyabban jelölte meg, így a kiszabott vámteher összege is lényegesen alacsonyabb volt a ténylegesnél. A profit további maximalizálása érdekében, a bűnszervezetet megbízó, az Európai Unió más tagállamaiban tevékenykedő elkövetők az így vámkezelt és már szabadforgalomba bocsátott árucikkeket fiktív gazdasági társaságok hálózatán keresztül értékesítették szerte az Unióban, az értékesítést terhelő általános forgalmi adó megfizetése nélkül. A másik bűnszervezet – amelyben egy 37 éves kínai férfi, jelen ügy egyik vádlottja vezető szerepet töltött be – megszervezte és lebonyolította az előbbi büntetendő cselekményből származó, készpénzben keletkezett bevételek Spanyolországból Francia-, és Olaszországon, majd Szlovénián és Budapesten keresztül Törökországba szállítását és ott kínai bankszámlákra történő befizetését. A pénzfutárok – az ügy többi vádlottja – Budapestig, olykor váltott gépkocsikkal közlekedtek, a fővárosból pedig repülővel utaztak tovább Isztambulba. Az ügyben az olasz, szlovén, francia és magyar hatóságok az Eurojust közreműködésével közös nyomozó csoportot hoztak létre, amely – a bizonyítékok kölcsönös megosztása révén is – hozzájárult az eredményes felderítéshez. A közös nyomozó csoport munkájában részt vett az OLAF és az Europol is. A Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben elkövetett pénzmosás és közokirat- hamisítás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat 3 magyar és 5 kínai férfi ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Két kínai vádlott szökésben van, ellenük a vádemelés – az eljárási törvény által lehetővé tettek szerint – a távollétükben történt meg. Az ügyben két vádlott jelenleg bűnügyi felügyelet alatt áll, egy további terhelt pedig más ügyben van letartóztatásban. A főügyészség indítványozta, hogy a bíróság valamennyi vádlottat ítélje fegyházbüntetésre és pénzbüntetésre, állapítsa meg, hogy nem bocsáthatók feltételes szabadságra, továbbá a magyar vádlottakat tiltsa el a közügyek gyakorlásától, a kínai vádlottakat pedig – büntetésük letöltését követően – határozott időre utasítsa ki az országból. A főügyészség emellett vagyonelkobzást is indítványozott a nyomozás során lefoglalt ingóságok vonatkozásában.
[ "Európai Csalás Elleni Hivatal" ]
[ "Fővárosi Főügyészség", "Európai Unió", "Pesti Központi Kerületi Bíróság", "Európai uniós" ]
Kóka János kedden közleményben tudatta, hogy pártja rendkívüli küldöttgyűlésének összehívását kezdeményezi. A szabad demokrata pártelnök szerint pártja alapvető érdeke, hogy aki csalt, mondjon le párttisztségeiről és távozzon a pártból. Gulács polgármestere nem tudott róla, hogy párttagként nyilvántartják. Volt szavazati joga, de nem ő szavazott a párt elnökválasztásán. Az egyetlen vállalható lépés megismételni az SZDSZ tisztújítását. Az ügyvivői tagságát felfüggesztő liberális Szent-Iványi István egyelőre nem foglalkozik azzal, hogy elinduljon az elnökségért, igaz, nem is zárja ki ennek lehetőségét. Interjú. Kóka János kedden közleményben tudatta, kezdeményezi a küldöttgyűlés összehívását, egyúttal köszönetet mondott mindazoknak, akik a párt érdekeit szem előtt tartva azt kérték, ne legyen küldöttgyűlés. Kóka állítja, kezdettől fogva azon a véleményen volt, hogy legyenek nyilvánosak a visszaéléseket feltáró vizsgálati jegyzőkönyvek, legyen elég a hazugságokból és a hazug szivárogtatásokból. "Azt képviseltem, hogy ha a vizsgálat után bármi kétely marad a pártban, tartsunk rendkívüli küldöttgyűlést. Mindannyian reméltük, hogy gyorsan kiszabadul a párt ebből a méltatlan helyzetből" - írja Kóka. "Aztán kiderült, hogy a történetnek nincs vége. Jött a szabolcsi álküldött, ma pedig Fodor Gábor kampánystábjának egyik tagjáról derült ki, hogy bár nem volt küldött, mégis szavazott" - indokolja lépését a pártelnök. "Ebben a helyzetben az én felelősségem, hogy világossá tegyem: az SZDSZ egy demokratikus párt, amelyben demokratikus választások vannak." - írja, megjegyezve, néhányan visszaéltek ezzel a bizalommal. A párt alapvető érdeke, hogy mindazok, akik részt vettek a csalásban, mondjanak le tisztségeikről és távozzanak a pártból. Az SZDSZ ügyvivői testülete, illetve parlamenti frakciója közös tanácskozást tart délután kettőtől Budapesten, ezen az ülésen fogja javasolni a rendkívüli küldöttgyűlést Kóka, igaz ugyanakkor az is, hogy ez még nem feltétlenül jár tisztújítással. A mostani elnöki bejelentés előzménye, hogy Köteles Péter borsodi SZDSZ-küldött először név nélkül, majd névvel is azt állította a Hír tévének, hogy T. Asztalos Ildikó borsodi pártelnök utasítására több álküldött is Kóka Jánosra szavazott. A Hír tévé azt derítette ki, hogy négy olyan küldött helyett szavaztak tavaly márciusban, aki meg sem jelent a tisztújításon. Az SZDSZ ügyvivői testülete ezután vizsgálatot rendelt el, amelynek elvégzésével Jüttner Csaba Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei SZDSZ-elnököt bízták meg. A Kóka-hívőnek számító Jüttner jelentésében sokkal többet állított, mint amit aztán a párt honlapjára felkerült vizsgálati anyagból következtethető lett volna. Például egyértelműen kijelentette, nem Kóka, hanem Fodor javára történt a csalás, pedig azt maga a jelentés is elismeri, hogy miután a szavazás titkos volt, egyértelműen nem állapítható meg, az álküldöttek kire szavaztak. A Jüttner-jelentésre hivatkozva Kóka János pártelnök múlt pénteken azt állította, ha nincsenek csalók, ő már az elnökválasztás első fordulójában elnök lett volna. Kóka nyilatkozata után néhány órával Fodor Gábor majd másik három ügyvivő Béki Gabriella, John Emese és Szent-Iványi István is felfüggesztette ügyvivői testületi tagságát, azt szorgalmazva a lépéssel, hogy legyen mihamarább rendkívüli tisztújítás. Úgy tudni, a Fodor-stábban Kóka pénteki nyilatkozata volt az utolsó csepp a pohárban, úgy érezték ugyanis, hogy alaptalanul ragasztotta rájuk a csalóimázst Kóka. Szintén pénteken derült ki, hogy a vizsgálatokat végző szabolcsi elnök megyéjében is volt legalább egy álküldött, mert Vass Albert Gulács polgármestere nem vett részt a liberálisok tavalyi tisztújításán, viszont neve mellett aláírás szerepelt a jelenléti íven. A hétvégén aztán kiderült, Vass nem is tartja magát SZDSZ-tagnak és sohasem fizetett tagdíjat se, a megyei irodavezető viszont állította, Gulács első embere 14 éve tagja a pártnak. Kedden egy újabb személyről derült ki, hogy úgy szavazott az SZDSZ alapszabályáról, hogy nem volt küldött, az illető lemondott párttisztségeiről és elismerte a hibát. Egyes forrásiank szerint a nehezen követhető vitában a fiatalember egy a mellékhelyiségbe távozó küldött társa helyett voksolt, de az elnökválasztáson már nem szavazott. Múlt csütörtökön, az SZDSZ ügyvivői testületi ülésén még kisebbségben voltak a tisztújítást szorgalmazó politikusok, igaz ugyanakkor az is, hogy a kérdés amiről szavaztak nem úgy hangozott, hogy legyen-e tisztújítás, hanem, hogy azon az estén döntsenek-e róla. A jelenlévők hét/négyre leszavazták, hogy azonnal határozzanak.
[ "SZDSZ" ]
[ "Hír tévé" ]
Carrard szerint a tagság tisztában van azzal, hogy a személyével kapcsolatban bizalmi szavazást kérő Samaranch a legalkalmasabb személy, aki kivezetheti a NOB-ot a korrupciós ügyek kapcsán felszínre került válságból. A főigazgató állásfoglalásával egyidőben Dick Schultz, az Egyesült Államok Olimpiai Bizottságának (USOC) elnöke is annak a reményének adott hangot, hogy a jelenlegi NOB-elnök a helyén marad. "Ha Juan Antonio Samaranchnak távoznia kellene, veszélybe kerülne a reformfolyamat. Belső harcok kezdődnének az utódlás miatt, ami elvonná a figyelmet a szükségessé vált lépések megtételétől" - fogalmazott Dick Schultz. Az USOC elnöke elmondta, hogy az általa vezetett bizottság mindenképpen támogatja a reformokat. Joao Havelange, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) volt elnöke az egyike azon kilenc személynek, akik megsértették a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szabályait a naganói olimpiai pályázat során. Havelange mellett a portugál Fernando Ferreira Lima Bello, a brazil Sylvio de Magalheas Padilha, a marokkói Hadzs Mohammed Benzsellun és az észak-koreai Kim Ju Szun is több alkalommal, vagy többek kíséretében látogatott el Naganóba, noha a NOB szabályai szerint, a helyi olimpiai bizottság költségére hivatalos látogatáson legfeljebb egy alkalommal és egy családtag kíséretében kereshetik fel a NOB-tagok a rendezési jogra pályázó országot. A Japán Olimpiai Bizottság (JOB) pénteken azt közölte, hogy a NOB szabályait kilencen sértették meg, az erről készült jelentést pedig hétfőn továbbítják a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, amely a korábbi olimpiák rendezőit felkérte, hogy vizsgálják ki, milyen szabálysértések fordultak elő a pályázatuk során. A JOB forrásai szerint az algériai Mohamed Zerguini, a mexikói Pedro Ramirez Vazquez, az ecuadori Agustin Arroyo és az amerikai Robert Helmick szintén a "többszöri" naganói látogatók közé tartozott, a vizsgálóbizottság szerint azonban egyikük sem szakmai jellegű utazáson vett részt. Utóbbi négy személy közül Zerguini és Arroyo még a NOB tagja, jóllehet az ecuadori sportvezető a Salt Lake City-i botrány miatt kizárás előtt áll. A japánok listájára nem került fel a holland Anton Geesink és a dél-koreai Kim Un Jong, akik ugyan szintén egynél több alkalommal vizitáltak Naganóban, ám ott nemzetközi sportversenyeken vettek részt, előadásokat tartottak, vagyis látogatásuk "szakmainak" minősült.(MTI) Ajánló:
[ "NOB" ]
[ "Nemzetközi Labdarúgó Szövetség", "Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága", "Japán Olimpiai Bizottság", "Agustin Arroyo", "Nemzetközi Olimpiai Bizottság" ]
De meg sem fordult a fejében, hogy lemondjon hivataláról. A főpolgármester hisz Hagyó Miklós és Mesterházy Ernő ártatlanságában. A felügyelőbizottság megtette, amit meg kellett tennie a botrányos ügyekkel kapcsolatban, a törvényi keretek nem nyújtottak több lehetőséget, mondta Székely Gábor, a BKV felügyelőbizottságának volt elnöke a Fővárosi Közgyűlés BKV-ügyeket vizsgáló bizottságának szerdai ülésén. Azt állította, hogy ha hoztak egy határozatot, amit a vezetőség nem hajtott végre, még abban is korlátozva voltak, hogy ezt végrehajtathassák. Több kérdésre válaszolta azt, hogy nem emlékszik vagy nem tudja pontosan, nézzék meg felügyelőbizottsági ülések jegyzőkönyveit, amelyekben szó szerint rögzítették az elhangzottakat, azokban megtalálják a választ. Nem tudott például válaszolni arra, hogy Szalainé Szilágyi Eleonóra ellen mikor indult vizsgálat. Székely tavaly év végéig töltötte be pozícióját a felügyelőbizottságban. Az elhangzott válaszokat a bizottság MDF-es és fideszes tagjai kifogásolták, szerintük Székely túl sokszor reagált úgy, hogy nem tud válaszolni a kérdésre. Egy MDF-es szerint ebből az derül ki, hogy a felügyelőbizottság tagjai jóllakott napközisekként körülülték az asztalt, de közben fogalmuk sem volt, mi történik a BKV-nál. A felügyelőbizottság működésével kapcsolatban elhangzott egy idézet Sziebert György volt jogi igazgatótól. (Sziebert december óta előzetes letartóztatásban van.) Vitézy Dávid egy tavalyi ülésen hét tanácsadói szerződésről szeretett volna tisztázni részleteket, amire Sziebert úgy reagált: "a kegygyakorlás az volt, hogy beletekinthettél a szerződésbe". A bizottság kérdésére Székely az esetről azt mondta, hogy az ülésen az volt az érzésük, hogy az érintett fb-tag (azaz nyilvánvalóan Vitézy Dávid) tevékenysége "nem a tartalmi munkáról szólt, hanem a sajtózásról".
[ "BKV" ]
[ "Fővárosi Közgyűlés" ]
A férfit a pénz átvételekor fogták el - értesült a HavariaPress. A 42 éves közterület-felügyelőt munkáltatója, a Fővárosi Közterület-felügyelet jelzése alapján fogták el a rendőrök. A férfi egy vállalkozótól vett át vesztegetési pénzt, mikor lecsaptak a BRFK gazdasági nyomozói. A közterület-felügyelőt és a vállalkozót is előállították. A gyanú szerint a felügyelő - hivatalos személyként - több alkalommal kért, illetve fogadott el anyagi előnyt vállalkozásoktól annak érdekében, hogy azokkal szemben a szükséges, jogszerű intézkedések végrehajtásától eltekintsen. A férfit őrizetbe vették, s kezdeményezték előzetes letartóztatását. A vesztegetési ügy másik gyanúsítottja, a vállalkozó, szabadlábon védekezhet.
[ "Fővárosi Közterület-felügyelet" ]
[]
Mégis van legitim vezetősége a Budapesti Ügyvédi Kamarának – mondta ki a Fővárosi Törvényszék. Miután az ítélőtábla szeptemberben megsemmisítette a 2014-es tisztújító közgyűlés eredményét megállapító határozatot, egyes vélemények szerint a kamarának nincs elnöke, és nincsenek választott testületei sem. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke viszont úgy vélekedett, hogy a döntés következményeként az utolsó legitim választás eredménye "éled fel", tehát azok lépnek hivatalba a megismételt tisztújításig, akiket 2010-ben a különféle posztokra delegáltak. A törvényszék első fokon az utóbbi jogértelmezést tartotta helyesnek. Időközben a parlament törvénymódosítást fogadott el, ez alapján bármely területi kamara működésképtelensége esetén a Magyar Ügyvédi Kamara beavatkozhat, s a közfeladatok ellátására más területi kamara testületeit jelölheti ki. Ez meg is történt, a budapesti ügyeket a Győr-Moson-Sopron megyei kamara viszi. Ha azonban a mostani verdikt jogerőssé válik, a kijelölő határozatot vissza kell vonni, és a 2010-ben választott vezetőség lép hivatalba. Ám folyik egy másik per is, mert a budapesti kamara a választási eredmények megsemmisítésére vonatkozó döntés ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Nem kizárt, hogy a legfőbb bírói fórum megállapítja: a 2014-es választáson nem történt az eredményt befolyásoló szabálytalanság. A két "vádpont" közül az egyik ugyanis eleve kiesik. Előkerült egy jegyzőkönyv, amely szerint a szavazatok számlálásában ugyan valóban közreműködött egy titkárnő is, de amikor ezt valaki kifogásolta, a voksokat ismételten összesítették. A másik állítólagos szabálytalanság az volt, hogy a jelöltállító bizottság elnökének fiát is jelölték egy posztra. Amennyiben a Kúria februárban igazat ad a kamarának, 2018-ig a tavaly megválasztott vezetők irányítják a testületet. Ellenkező esetben a 2010-es választás eredménye lép hatályba. Az egyik lehetséges megoldás, hogy új tisztújítást írnak ki, de van más út is. A 2014-es választás dokumentumai lepecsételt dobozokban állnak, így nincs akadálya annak, hogy az egész folyamatot megvizsgálják. Az ügy előzménye, hogy megalakult a fővárosban az Ügyvédi Összefogás Egyesület, amely egészen szokatlan kampányt folytatott a nagyrészt Fideszhez köthető jelöltjei érdekében. A társaság célja egyértelmű volt: a teljes hatalomátvétel. Ezzel szemben az összefogás csúfos kudarcot szenvedett el, így nem különösebben meglepő, hogy a választáson tapasztalt kisebb szabálytalanságok miatt a bírósághoz fordult.
[ "Ügyvédi Összefogás Egyesület" ]
[ "Magyar Ügyvédi Kamara", "Budapesti Ügyvédi Kamara", "Fővárosi Törvényszék" ]
"A hülyeségnek is van határa" – mondta a kémkedéssel vádolt EP-képviselő. A tárgyalás a bizonyítási eljárással folytatódik. Tagadta bűnösségét Kovács Béla, az Európai Unió (EU) intézményei elleni kémkedéssel vádolt egykori jobbikos politikus, az Európai Parlament (EP) független képviselője többórás meghallgatásán, csütörtökön a Budapest Környéki Törvényszéken – írja az MTI. Kovács Béla azt mondta: EP-képviselőként számos találkozót, megbeszélést bonyolít le, a lobbizás a feladatai közé tartozik, de nem kémkedett. Hozzátette, hogy a vádemelés óta sem az EU, sem az EP nem kereste meg az ügyben, ő adott a Magyarországon folyó eljárásról tájékoztatást az EP illetékeseinek, és megkérdezte: "van-e valami baj velem"? Erre azt válaszolták, hogy semmi, továbbra is elláthat bizalmi feladatokat, az EP bizottságainak, misszióinak munkájában részt vehet, és részt is vesz. Azt mondta, az EP-ben nem értik, egyáltalán miért folyik még ellene az eljárás. Bírói kérdésre Kovács Béla megjegyezte, hogy a vádbeli időszakban bizalmas adatokhoz nem is jutott hozzá. Ügyészi kérdésre beszélt arról, hogy a rendszerváltás előtt a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanult nemzetközi közgazdaságtant. Arra a kérdésre, hogy titkosszolgálati ismereteket is tanítottak-e ott, azt válaszolta: soha. Az ügyész arról is kérdezte, hogy a kémkedés vádpontjával kapcsolatos találkozók létrejöttek-e, mire Kovács Béla azt mondta, elképzelhető. Hozzátette: orosz beszélgetőpartnere úgy mutatkozott be mint az ipari és kereskedelmi kamara tagja, majd mikor távozott az országból, bemutatta az utódját. A találkozókon lezajlott információcseréről pedig beszámolt az EP illetékes szerveinek, de az információk között nem volt minősített adat. A vádlott azt mondta, ezeken a találkozókon például azt kérdezték tőle, hogy egy szerződés létrejöttéhez mit kellene tenni, és egy nevet is mondtak, de Kovács Béla ezt a nevet nyilvános tárgyaláson nem akarta elárulni. Arra az ügyészi kérdésre, hogy kapott-e orosz diplomatáktól írásban kérdéssort, a vádlott annyit mondott: "nem emlékszem". Kovács Béla a tárgyaláson megjegyezte, hogy ez az ügy a "Krímben kezdődött" és a megoldása is ott lesz. Továbbá elmondta, hogy olyan orosz olajcégek legfelső köreibe volt bejáratos, mint a Gazprom és a Lukoil. Kovács Béla a tárgyalás szünetében újságíróknak a Putyin orosz elnökkel való kapcsolatról feltett kérdésre azt mondta: ha igaz lenne, akkor "a feleségem csak felemelné a telefont, hogy Vlagyimir Vlagyimirovics, Béla bajban van, és minden megoldódna. (...) De a hülyeségnek is van határa." Utóbb hozzátette, hogy két-három rendezvényen találkozott az orosz elnökkel és rövid udvariassági beszélgetés zajlott köztük. Ugyanakkor Kovács Béla szerint az ő orosz kapcsolatai valakit zavarhattak. Arra a kérdésre, hogy mit fog csinálni, elmondta, hogy 2019 végéig Magyarországon marad, azután meglátja; van meghívása Mongóliából, Üzbegisztánból, Kazahsztánból és "ott van még Japán is", ahol korábban sok évet töltött. A Jobbikkal kapcsolatban azt emelte ki, hogy Vona Gábor volt pártelnök és Szabó Gábor korábbi pártigazgató eltávolodott a párttól, a jelenlegi vezetőkkel már nem lát lehetőséget az együttműködésre. Az öt éve tartó büntetőeljárásba pedig belefáradt, pihenni szeretne – mondta. A tárgyaláson a másik – EP-gyakornokokkal összefüggő költségvetési csalásra vonatkozó – vádponttal kapcsolatban Kovács Béla arról beszélt: történhetett figyelmetlenség, tévedés, hiba, de a vitatott összeget az EP már levonta az ő képviselői díjából, így az okozott kárt megtérült. A probléma szerinte az lehetett, hogy az EP gyakornokainak eltérő ösztöndíj jár, ha Magyarországon, illetve ha tartósan Brüsszelben vagy az EP székhelyén, Strasbourgban dolgoznak és tartózkodnak. Míg Budapesten a vádbeli időszakban megállapított minimálbérnek, mintegy 90 ezer forintnak megfelelő összeg, addig az uniós intézmények székhelyén az ottani mintegy 1000 eurós minimálbérnek megfelelő, a megvádolt három gyakornok pedig nem mindig volt az uniós intézmények székhelyén. A tárgyalás a bizonyítási eljárással folytatódik. Kovács Béla és költségvetési csalás miatt megvádolt három társa szabadlábon védekezik. Kovács Béla 2010 májusában lett a Jobbik EP-képviselője. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az EU intézményei elleni kémkedés miatt, majd a legfőbb ügyész májusban indítványozta, hogy az EP függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, ami 2015 októberében meg is történt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2017 decemberében emelt ellene vádat, Kovács Béla pedig akkor jelentette be, hogy kilép a Jobbikból. A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Mindezek célja az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe. A költségvetési csalásra vonatkozó – az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felvetése nyomán kivizsgált – ügyben a vád szerint a képviselő és három társa több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal.
[ "Jobbik", "Európai Parlament" ]
[ "Alkotmányvédelmi Hivatal", "Európai Unió", "Európai Közösségek", "Európai Csalás Elleni Hivatal", "Nemzetközi Kapcsolatok Intézete", "Budapest Környéki Törvényszék", "Központi Nyomozó Főügyészség" ]
Nem mindegyik volt zuglói Fidesz-KDNP-s képviselővel kötött megbízási, tanácsadási vagy egyéb jellegű szerződést a Papcsák-vezette önkormányzat, ahogy írtuk, mert két emberrel nem. Az egyikük országgyűlési képviselő, a másik a Médiatanács tagja lett. Idén február 22. és 24. között több cikkünkben is foglalkoztunk dr. Papcsák Ferenc zuglói polgármester vezette önkormányzat által kötött tanácsadói és megbízási szerződések ügyével. Az esetet Várnai László zuglói LMP-s képviselő robbantotta ki, aki idén februárban kikérte mindazon megbízási szerződések listáját, amelyeket az önkormányzat kötött a tavalyi önkormányzati választások után. Dr. Papcsák Ferenc írásaink nyomán több helyreigazítással is fordult lapunkhoz. A polgármester kérte közölni: nem igaz, hogy akár egyetlen volt önkormányzati képviselőt is állományba vett volna a zuglói önkormányzati hivatal. Ilyen közlést egyik cikkünk sem tartalmazott, ugyanis mindvégig arról írtunk, hogy a volt fideszes képviselők megbízási, tanácsadói szerződések révén jutottak pénzhez, "álláshoz" dr. Papcsák Ferenc polgármesterré választása után. Azt is cáfolta a kerületvezető, hogy az ő rokonaival is megbízási szerződések jöttek volna létre. Írásaink ezzel szemben semmi olyat nem közöltek, hogy dr. Papcsák rokonai váltak volna megbízottá. Cikkeink a volt képviselők és egyéb Fideszhez köthető személyek rokonságára utaltak. A polgármester abban a körben is helyreigazítást kért, hogy ezek a szerződések szükségtelenek, aránytalanok, vagy megkérdőjelezhetőek lennének. Helyreigazításnak vélemény vonatkozásában nincs helye, Várnai László LMP-s önkormányzati képviselő és más is megfogalmazhat olyan véleményt, hogy egyes szerződések megkötése nem feltétlenül volt indokolt. Ugyanez vonatkozik arra a közlésünkre, miszerint Zugló a Fidesz politikai kifizetőhelyeként működik. Dr. Papcsák azt is kérte közöltetni, hogy Weinek Leonárd korábbi SZDSZ-es polgármester idején jóval több, nagyobb értékű úgynevezett külsős szerződést kötöttek. Szerkesztőségünk ezzel a közléssel nem tud mit kezdeni, mert a külsős szerződések nem csupán megbízási, tanácsadási, hanem egyéb – például vállalkozási – szerződések is lehetnek. Úgy gondoljuk, hogy azokat a dokumentumokat érdemes egymással összehasonlítani, amelyek azonos tárgyban születettek. A mi cikkeink kifejezetten megbízási, tanácsadási szerződésekről szóltak. Az alábbiakban azon közléseinket igazítjuk helyre, melyek tekintetében polgármester úr igényét indokoltnak tartjuk. Helyreigazítás: 2011. 02. 22.-én "Milliókat fizetnek barátoknak, rokonoknak Papcsák önkormányzatánál" című cikkünkben pontatlanul közöltük, hogy a zuglói képviselő-testületből "szó szerint mindenki, aki most nem lett képviselő, az valamilyen állást, tanácsadói szerződést kapott a polgármestertől". A valóságban valamennyi volt Fidesz-KDNP-s képviselővel megbízási, tanácsadási vagy egyéb jellegű szerződést kötött az önkormányzat, két volt Fidesz-KDNP-s képviselő: Kollarik Tamás és Kulcsár József kivételével. Előbbit a Médiatanács tagjává választották, utóbbi országgyűlési képviselő lett. A korábbi képviselő-testület nem Fidesz-KDNP-s képviselőivel nem kötött szerződést az önkormányzat.
[ "Fidesz" ]
[]
Az egymilliárdos teljes szerződésállományból közel 270 millió forintnyi összegben szerződött két év alatt az ősszel letűnt érdi Fidesz-éra kedvenc óvodaépítési cégével a tankerületi központ. A volt fideszes alpolgármester rokonságához kapcsolódó General-Invest Bau Kft. 2011 óta 1,5 milliárd forintot nyert az önkormányzat által meghozott közbeszerzési döntések nyomán. Az elnyert közpénzek összege a tankerületi százmilliókkal közel 1,8 milliárd forintra emelkedett. Ahogy arról az Átlátszó beszámolt, nyolc év alatt tizenhat közbeszerzési eljárásban összesen több mint egymilliárd forint értékben nyert közbeszerzési pályázatokat Érden az a cég, amelytől 2011-ben lakást vásárolt a későbbi fideszes alpolgármester, Bács István. (Ezt később kiadta a veszteséges, százszázalékos önkormányzati tulajdonban álló Érdi Sport Kft.-nek.) A General-Invest Bau Kft. egyik volt tulajdonosa, Steierlein Balázs 2015-től vált hivatalosan az érdi politikus rokonságának tagjává: elvette a politikus testvérét. A Kft., amelyet évek óta fivére, Steierlein Zoltán vezet, 2011 és 2019 között többnyire óvodákat épített és újított fel Érden több százmilliós értékben. Az eljárások többnyire hirdetmény közzététele nélkül indultak be, noha ilyen eljárás csak kivételes esetekben és nyomós indokkal indítható. Ugyanakkor a rokoni kapcsolat önmagában sértheti az egyik legfontosabb közbeszerzési alapelvet, a versenytisztaságét, valamint összeférhetetlenségi helyzetet idézhet elő. Most kiderült, hogy nemcsak az önkormányzat, de az Érdi Tankerületi Központ is számos alkalommal kötött szerződést a General-Invest Bau Kft-vel: hetvenegy szerződésből harmincegyet. A szerződések összege nagyjából 270 millió forintot tesz ki. Sok kis szerződésből sok pénz A 270 milliós összegű tankerületi General-Invest Bau-portfolio két év alatt viszonylag kis értékű szerződésekből adódik össze. A legnagyobb egyszeri tétel a Teleki általános iskola első emeleti szociális helyiségeinek komplett felújítása volt 19,4 millió forintos értékben. A Nagykovácsi Általános Iskola tetejének részleges felújítására 19 millió forint értékben kötöttek szerződést a céggel. Az érdi tankerület többször szerződött a General-Invest Bauval a Pilisvörösvári Templom utcai általános iskola különféle felújítási, korszerűsítési munkáira is. Tárnokon a tankerület öt szerződést kötött azonos kezdő dátummal a Tárnoki II. Rákóczi Ferenc általános iskola különböző munkálataira. Szintén öt szerződést kötöttek az érdi Bolyai általános iskola elektromos hálózatának felújítására. Érden tíz oktatási intézmény karbantartására a General-Invest Bau Kft. mellett két egyéni vállalkozó kötött átalányban karbantartási szerződést a tankerülettel 5,5 millió forintért. Egyikük Bács Ildikó (Bács István volt fideszes alpolgármester testvére), Steierlein Balázs, azaz a General-Invest Bau egyik volt tulajdonosának a felesége. (Bács Ildikó cége, a Parimmo Kft. ugyancsak kiemelt szereplője az Érdi Sport Kft. közpénz-finanszírozási botrányának.) A másik egyéni vállalkozó Lepp Tibor. Ő a General-Invest Bau Kft. ügyvezetője, aki egyebek mellett az Érdi Tankerületi Központ épületének karbantartására kötött átalány szerződést az Érdi Tankerületi Központtal. Nem írtak ki közbeszerzést A közbeszerzési adatbázisban egy befejezett eljárást találtunk “Oktatási épület belső átalakítása az Érdi Tankerületi Központ (ÉTK) részére Pilisborosjenő külterületén" elnevezéssel: a Buki Kft. 95 millió forintos értékben nyerte el a szerződést. A tankerület éves költségvetési kiadásra nagyjából 15 milliárd forintot tervezett 2018-ban. Az érdi tankerületnek két ügyben gyűlt meg a baja eddig a közbeszerzési döntőbizottsággal. A hatóság 2019. elején kétszer egymillió forintra bírságolta az ÉTK-t közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt, majd ugyanezen a napon kétszer kétmillió forintos bírságot szabott ki ugyanezen okból. A közbeszerzési hatóság elnöke – a számvevőszék vizsgálata után (a zárszámadási jelentés 37. oldalán említi az ÁSZ a két esetet) – hivatalból indított eljárást a törökbálinti közoktatási intézmények üzemeltetési-szolgáltatási szerződései miatt. Az ÉTK nem vitatta a közbeszerzési szerződések megkötésének elmulasztását. A döntőbizottság honlapján nincs nyoma annak, hogy a tankerület bírósághoz fordult volna a bírságok miatt. A tankerülettől azt kérdeztük, hogy milyen speciális alkalmassági feltételek miatt esett ilyen feltűnő gyakorisággal a választás a General-Invest Bau Kft-re, amellyel a tankerületi központ a megjelölt időszakban összesen 270 millió forint értékben kötött szerződést.Az ÉTK-tól nem kaptunk választ, ahogy a General-Invest Bau ügyvezetője és tulajdonosa sem reagált emailben és a Facebook csevegőalkalmazásán elküldött kérdéseinkre. Nem úgy Bács István. “Az ön tudomására jutott vélekedések az ‘oltári nagy baromság’ kategóriába tartoznak. Még ha feltett volna a tudomására jutott vélekedésekkel kapcsolatban kérdést, akkor sem tudnék arra válaszolni, hiszen egyik említett jogi vagy természetes személy döntéseihez nincs közöm" – válaszolta kérdésünkre Bács István, Érd fideszes volt alpolgármestere, amikor kommentárt kértünk arról a városban elterjedt vélekedésről, hogy a tankerületi döntések meghozatalakor befolyásoló tényező lehetett a politikus személye. “Sajnálatos, hogy nekem kell felhívnom a figyelmét arra, hogy a sajtótörvényt és vonatkozó jogszabályokat szem előtt tartó felelős újságíró nem vélekedéseknek, hanem csak olyan tényeknek ad nyilvánosságot, amelyeket későbbiekben szükség esetén a bíróság előtt is meg tud védeni" – jegyezte meg sejtelmes magabiztossággal a fideszes politikus, akit a helyi nyilvánosságban óvodaügyekért felelős, e minőségében gyakran nyilatkozó alpolgármesterként tartották számon. Cégtemetőn át a feketelistákig Az eddig feltárt, nagyjából 1,8 milliárdos bevétellel a General-Invest Bau Kft. a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik legsikeresebb vállalkozása Érden. A közbeszerzési sikerek jelentős része óvodák építéséhez és felújításához kapcsolódott. A General-Invest Bau Kft. korábbi – igaz, csak rövid ideig – tulajdonosa, Steierlein Balázs egy másik céggel már 2009-ben beszállt az óvoda-bizniszbe Érden. A Steisrof-Trade Kft. 2009. július 13-án kötött szerződést az érdi önkormányzattal a Hegesztő utcai óvoda bővítésére és felújítására bruttó 99 millió forintos vállalkozói díj ellenében. A szerződést Steierleinnel, a cég ügyvezető-tulajdonosával a fideszes T. Mészáros András polgármester írta alá. Az utolsó fellelhető cégbeszámoló szerint a négy alkalmazottal és egy főfoglalkozású taggal működő Steisrof-Trade 2008-ban 413 millió forintos nettó árbevétel mellett 6,9 millió forintos adózott eredményt ért el. A Steisrof-Trade Kft. 2010. március 6-án tulajdonos váltott, és Bedőlt 100306 Forsiets Pácban lévő Kft. néven a ismert tatabányai cégtemetőbe tette át a székhelyét. A pácban lévő cég felszámolási eljárását 2010. szeptember 27-én regisztrálták a bíróságon. Az akkor APEH-nek nevezett adóhivatal ugyanezen év júliusában végrehajtási eljárást indított, majd a Bedőlt 100306 Forsiets Pácban lévő Kft. 2011 június 30-tól 2012. szeptember 29-ig négyszer került fel az adóhatóság “180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező – nem magánszemély – adózók" elnevezésű feketelistájára. 2010. július végén a cégbíróság a céget eltiltotta a további működéstől és egyben megszűntnek nyilvánította. A felszámolási eljárást 2011. december végén a bíróság befejezettnek nyilvánította. A későbbi nagy közbeszerzési sikereket arató General-Invest Bau Kft. első szerződését – amely “Az érdi Vörösmarty Gimnázium labor átalakítási-felújítási munkáinak kivitelezése" címet viselte – 37 millió forint értékben nyerte el. A közbeszerzés eredményét 2011. június 20-án hirdették ki. Az eljárásban három cég tett ajánlatot a T. Mészáros András által vezetett önkormányzatnak: itt most a General-Invest Bau mellett a Parimmo Kft-t említjük. A General-Invest Baunak Steierlein Balázs 2010. április 19-től 2010. július 7-ig volt az ügyvezető-tulajdonosa. Ezután testvéréé, Zoltáné lett a cég. A Parimmo Kft. első tulajdonosa a Seychelle-szigeteken bejegyzett offshore cég, a Parry Investment Corp. volt 2008. szeptemberétől 2016. júniusáig, ekkor lett az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cég egyik tulajdonosa az akkor már T. Mészáros mellett a 2014-ben alpolgármesteri székbe emelt egykori famulus, Bács István testvére. A Parimmo Kft. neve a már említett, az Érdi Sport Kft. kétes lakásbérleti ügyében merült fel: a 2016-ig offshore cég által, majd a részben a Bács-testvér által tulajdonolt Parimmo lakásaira kötött bérleti szerződésekből 2011. áprilisa és 2018 között nagyjából negyvenötmillió forint közpénz folyt be. A veszteséges önkormányzati sportcég lakást bérelt a volt fideszes alpolgármestertől Érden Bérlakásállomány – XXII. A Parimmo Kft. ügyvezetője az 2008. szeptembere és 2012. februárja között Steierlein Balázs volt. A Vörösmarty gimnázium labor-szerződéséért igazi testvérharc alakult ki: a testvére által tulajdonolt General-Invest Baunak kellett megküzdenie a Steierlein Balázs által ügyvezetőként irányított Parimmo Kft-vel. Ez a személyi összefonódás kétségessé teszi a versenytisztaság közbeszerzési alapelvének maradéktalan érvényesülését ebben az ügyben. Végül T. Mészáros adminisztrációja a General-Invest Bau Kft-t hozta ki győztesként, és ezzel kezdetét vette a cég 1,8 milliárdot forint bevételt eredményező karrierje. Steierlein Balázsnak az Opten szerint jelenleg nincs hatályos ügyvezetői vagy közvetlen tulajdonosi kapcsolata egyetlen céggel sem: évekkel ezelőtt ezek száma még elérte a tizenegyet. Fotó: Magányos tricikli a járványügyi veszélyhelyzet idején az érdi Szivárvány óvoda udvarán 2020. május 27-én. A szerző felvétele. Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
[ "General-Invest Bau Kft.", "Parimmo Kft.", "Érdi Sport Kft.", "Steisrof-Trade Kft.", "Érdi Tankerületi Központ" ]
[ "Bedőlt 100306 Forsiets Pácban lévő Kft.", "General-Invest Bau Kft-vel", "Nagykovácsi Általános Iskola", "General-Invest Baunak", "General-Invest Bau-portfolio", "Forsiets Pácban", "Buki Kft.", "Parimmo Kft-t", "Bolyai általános iskola", "Tárnoki II. Rákóczi Ferenc", "Teleki általános iskola", "Parimmo Kft-vel", "General-Invest Bau Kft-t", "Vörösmarty gimnázium", "Parry Investment Corp.", "General-Invest Bau Kft-re", "Nemzeti Együttműködés Rendszere" ]
A Tüzér utca 1. szám alatti – korábban három különálló, de immáron egy helyrajzi számon összevont – ingatlan tulajdonosának kérésére több ponton is módosították a területre vonatkozó szabályozási tervet. A "szabályozási környezet pontosítása" az indoklás szerint az ingatlan hasznosítására formálódó program miatt vált szükségessé. Az 5-10 emeletes nagyvárosi, illetve a kertváros találkozásában lévő területen részben épült Lakits laktanyát már elbontották, de a könyvtár és "mozgalmi ház" egységes építészeti nyelven megfogalmazott épülete még ma is áll. A csaknem 1,5 hektáros ingatlant szinte körbe ölelik a Pécsi Tudományegyetem különböző karainak épületei. Így teljesen érthető, hogy a hasznosítás az egyetemi léthez kötődik: a tulajdonos különböző szolgáltató funkciókkal megspékelt apartmanházakat építene ide. A terven két beépítési forma is szerepel, az egyiken két karéjos épület, a másikon több egymáshoz elcsúsztatott tömb képe rajzolódik ki. A terület három oldalról is megközelíthető. Az apartmanokat elsősorban egyetemistáknak – közülük is inkább a kevésbé költségérzékeny külföldi hallgatóknak - adnák bérbe. A beruházás kedvezőbb megtérülése érdekében a területet átsorolták vegyes településközpont kategóriába. Ezenfelül megemelték a maximális beépítési mutatót is 50 százalékról 60 százalékra, földszintes helyett négyemeletes házak húzhatóak fel. Az építmények magasságát ugyanis 20 méterre növelték 12,5 méterről. Egyelőre nem nyúltak hozzá, de felmerült a szabályozási terv parkolásra vonatkozó szabályainak felülvizsgálata is. Jelenleg minden új lakáshoz parkolót kell építeni, de lehet, hogy ezt 70-75 százalékosra csökkentik. A beruházói szándék kiszolgálása azonban még itt sem áll meg. Ezzel párhuzamosan - a környék hasonló ingatlanfejlesztéseit, a túlzott beépítést megakadályozandó - az önkormányzat a szomszédos területeken korlátozta a beépítést azzal, hogy egy-egy ingatlanra csak hét lakás építhető maximum 900 négyzetméteren. Ez utóbbi korlát korábban is létezett, a lakásszám maximalizálása azonban új elem – hívja fel a figyelmet Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke, Szigetvár főépítésze, aki szerint semmi sem indokolja, hogy a szabályozási tervet egyetlen befektető érdekei szerint módosítsák, az pedig még kevésbé megmagyarázható, hogy ezzel párhuzamosan korlátozzák a többi ingatlanbefektetés lehetőségét. A Tüzér utcai ingatlan tulajdonosa egy friss tulajdoni lap tanúsága szerint az U-CampUs Zrt. A pécsi céget tavaly áprilisban jegyezték be. Egyetlen tulajdonosa Czéh-Tóth Márk. A vállalkozó 2013-ban azzal szerzett nevet magának a városban, hogy öt koncessziót is nyert a trafikpályázaton, bár korábban a 24.hu szerint semmi köze nem volt az iparághoz. A trafikokra a Dohányker Trafik Kft.-vel pályázott. Az abban az évben alapított cégnek részben ügyvezetője, részben egy másik cégén keresztül társtulajdonosa volt. A vállalkozás másik tulajdonosa akkoriban Hamar Endre volt. Ő sem sokat foglalkozott előtte dohánnyal, viszont két másik cégben is üzlettársa volt Tiborcz Istvánnak, Orbán Viktor vejének. 2011 elején közösen vásárolták be magukat a JSA Kft.-be, amelynek nevét Hamar & Tiborcz Kft.-re változtatták. Hamar 2013-ban távozott, Tiborcz maradt, a cég neve pedig IBC Projekt Kft.-re módosult. De Hamar nem távolodott el nagyon messzire Tiborcztól. Még abban az évben papíron is bevásárolta magát a Green Investments & Solutions Kft.-be, amely 2010-ben kisbefektetőként szállt be E-OS Innovatív Zrt.-be, amelyben akkor Tiborcz István igazgatósági tag volt. (A cég 2010 és 2013 között a szintén Tiborczhoz köthető Orbán András tulajdonában volt.) Tiborcz 2014-2015-ben volt tulajdonosa a cégnek. A közbeszerzések sokaságát nyerő ELIOS Zrt.-t birtokló Green Investmentből Tiborcz 2015-ben szállt ki a családját ért támadások miatt.
[ "U-CampUs Zrt." ]
[ "Pécsi Tudományegyetem", "Green Investments & Solutions Kft.", "IBC Projekt Kft.", "JSA Kft.", "Dohányker Trafik Kft.", "ELIOS Zrt.", "E-OS Innovatív Zrt.", "Green Investment", "Hamar & Tiborcz Kft." ]
Milliárdos sikkasztás: thaiföldi számla és az 50 milliós balhé Szekszárd | Az öt vádlott egyike sem tett vallomást a milliárdos sikkasztási ügy szerdai első tárgyalásán. S. Attila és S. Ferenc tagadta, a többiek részben elismerték bűnösségüket. A vádirat szerint S. Attila, a Junior Galaxis Kft. képviseletében 2007-ben a CIB Készletezési Kft.-vel keretszerződést kötött 25 ezer tonna, az évben termett árpa, búza és kukorica felvásárlására. A hitelkeret összegét 2007 októberében kétmilliárd forintra emelték. A felvásárolt kukorica árát a CIB átutalta a vádlottak cégének, s ezzel a termény a tulajdonába került, de a vádlottak őrizetében maradt. Apa és fia a cég ügyleteit minden alkalommal megbeszélte, a vádirat szerint ténylegesen S. Ferenc irányított. A vádlottak több ezer tonna kukoricát közraktárban helyeztek el, mintha az per-, teher-, és igénymentesen a tulajdonuk lenne. A közraktárjegyekre más bankoknál hitelt vettek fel, majd az árut eladták, s ebből fizették vissza a kölcsönöket. 2008 tavaszán lett számukra nyilvánvaló, hogy nem tudják az eladott kukoricát pótolni. Még az esedékes raktárellenőrzés előtt keresték meg a harmadrendű vádlottat, hogy vele a "balhét elvitessék." A férfi 50 millió forint ellenében közjegyző előtt vállalta, hogy 16 500 tonna kukorica az ő őrzése alatt tűnt el, sőt utóbb a kárra készfizető kezességet vállalt. Ezt követően 2008. szeptember 16-án megszökött. Egy év múlva fogták el a schwechati repülőtéren. A per negyed- és ötödrendű vádlottja a kapcsolattartásban és a harmadrendű vádlottnak Thaiföldre küldött pénz eljuttatásában működött közre. Negyedrendűt azért vádolják sikkasztással, mert nem minden fillér jutott el a címzetthez. A bűnügy tárgyalása a tanúk meghallgatásával folytatódik.
[ "Junior Galaxis Kft." ]
[ "CIB Készletezési Kft." ]
Síelésbe menekülve Fodor Gábor Kóka mossa kezeit Kóka János Debrecenben, a kihelyezett frakcióülés idején robbant a bomba az SZDSZ-ben, amikor a pártban értesültek arról a vádról: a tavalyi elnökválasztáson több szavazatot meghamisítottak. Az azóta eltelt bő két hétben jó pár összeesküvés-elmélet összeállt. Vannak, akik úgy vélik, az ügy kirobbanásához valamiféle párton belüli személyes sérelem vezetett, vélhetően egy pitiáner, be nem váltott ígéret kapcsán. Elképzelhető viszont az is, hogy a tavalyi ellenjelölt Fodor Gábor azon támogatói robbantották ki az ügyet, akik máig nem emésztették meg, hogy Kóka János foglalhatta el az elnöki széket. Akiknek ez még mindig fáj, most arra buzdítják hajdani jelöltjüket: ne habozzon ismét indulni posztért.A környezetvédelmi miniszter azonban tétovázik, közben pedig már túl is van egy rossz taktikai lépésen. Válsághelyzetben felvette a nyúlcipőt – valójában felcsatolta a léceket: a múlt héten, a botrány kellős közepén, síelni indult. Mindez azért furcsa, mert ő pont arról híres, hogy a morálisan tarthatatlan helyzetekben határozottan felemeli a hangját.Ráadásul a hogyan továbbal kapcsolatban állítólag Fodor két bizalmasának a tanácsai sem azonosak. Az egyre inkább háttérbe szoruló Törő Csaba volt informatikai vállalkozó – akiről úgy tudni, újabban érdeklődik a megújuló energiaforrások iránt – jobban szeretné, ha Fodor környezetvédelmi miniszter maradna. Mesterházi Ernő (akit a főpolgármester holdudvarához is sorolnak) ellenben inkább pártelnökként látná szívesen patronáltját.Állítólag Fodor sem tudja még, mit akar. Annyi mindenesetre biztos, hogy felismerte a miniszterségben rejlő csillogás lehetőségét. A Rába habzására időről időre számítani lehet, így határozottan lehet fellépni az osztrákokkal szemben. Ez pedig a népszerűségi ranglistán a párton belül tartósan első helyet biztosít számára, pláne, ha a németek szemetét is látványosan küldi vissza oda, ahonnan jött. Ezt a dicsőséget a pártelnökség mostanság nyilván nem biztosítaná. Fodornak - aki egyébként már többször maradt alul a pártelnöki székért folytatott küzdelemben - ahhoz, hogy erős elnök lehessen, miniszterként még szüksége volna pár látványos tettre.Kóka, akit állítólag meglepett a botrány, mossa kezeit, és kinyilatkoztatta: önként nem mond le posztjáról. Eszerint kitart, még akkor is, ha már láthatja: az SZDSZ-ből nem is olyan könnyű pártot faragni.Ebben a helyzetben kevesen számítanak arra, hogy a párton belüli vizsgálódás előtt (ennek eredménye március közepére várható) bármilyen érdemi fejlemény történne. Egyre több jel utal arra, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz egy új tisztújító küldöttgyűlés összehívása. Ugyanebbe az irányba mutat, hogy időközben ügyészségi vizsgálat is indult az ügyben. Kóka csak azzal játszhat, hogy a küldöttgyűlést minél később hívja össze. A jelenlegi helyzetben ugyanis többen arra tippelnek, ha ismét meg kellene méretnie magát, alulmaradna valamelyik, a párt megmaradása érdekében ringbe szálló "nagy öreg" ellenében.Győzhet persze Fodor is, ha elhatározza magát. Kérdés viszont, hogy ő, aki Kóka minisztersége idején amellett kardoskodott, hogy a párt elnöke ne legyen kormánytag is egyben, megválasztása esetén mit lépne. Környezete szerint nem várható, hogy a bizonytalan kimenetelű újabb jelöltség kedvéért lemondjon a miniszterségről.
[ "SZDSZ" ]
[]
Miután Hiller István bejelentette a filmszemle zárógáláján, hogy minden rendben van a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) körül, nyilvánosságra került a jelölőbizottság őszi jelentése, amelyben maguk az MMK-t alapító szervezet képviselői fogalmaznak meg lesújtó véleményt. Cikksorozatunkban megpróbáljuk feltérképezni a közalapítvány szerepét és lehetőségeit. "Az MMK-t a megkérdezettek egy része személyes alkuk és kapcsolatok színterének látja, és szükségesnek tartja a személyes összefonódások, lobbik, kapcsolatrendszerek megszüntetését" - írta az MMK-elnököt jelölő bizottság a beszámolóban, ami azután született, hogy hónapokon át beszélgettek a közalapítvány 25 alapítójával és a filmszakmai kerekasztal tagjaival, és elolvasták az állami számvevőszék jelentéseit. "Többségi vélemény, hogy elsősorban nem a struktúrával, hanem a szabályok be nem tartásával és erkölcsi vonatkozásban van a legfőbb gond" - jegyezték még fel a hazai filmfinanszírozás fő szervezetéről. Bár decemberben megválasztották az MMK új elnökét, Kőrösi Zoltánt, és januárban az új kuratóriumot, mégis egészen április elejéig húzódik a beiktatásuk. Február végén így még mindig a régi kuratórium maradt ügyvezetőként, és Bod Péter Ákos vezetésével ők tették közzé a 2010-es keret 80 százalékának felosztását. A kuratórium tagjait jelölő, Mikulás Ferenc vezetésével dolgozó bizottság beszámolója, amely az MMK-ról sok negatívumot tartalmaz, a keretfelosztást követően került nyilvánosságra a filmhu jóvoltából. Az MMK alapítása Az MMK-t 26 filmes cég alapította 1991-ben, hogy saját vagyonukat felajánlva a magyar film gyártására, terjesztésére állami támogatással teret nyújthassanak. Erről egy általuk létrehozott, és az összetételét tekintve általuk rendszeresen három évre megválasztott tagokból álló kuratórium dönt. Nemcsak ez mutatja, hogy valami rosszul működik a magyar filmgyártás környékén: miközben a magyar filmeket készítő szakma lesújtó véleménnyel van a filmekhez állami támogatást osztó MMK-ról, a nézők sem tolonganak a vetítéseken. Míg tavaly 5,4 milliárd forint központi költségvetési támogatásból 3-3,5 milliárdot osztott az MMK filmgyártásra és -előkészítésre, addig a 2009-ben bemutatott 25 magyar film együtt is csak 505 millió forintos bevételt hozott vissza 601 ezer nézővel. (Ezt a nézőszámot Jégkorszak 3. a magyar mozikban egyedül teljesítette.) A 2009-es mellett a 2008-as is gyenge év volt (929 ezer néző). Az átlagnézettség 2002-től tavalyig évi 1,2 millió néző, ami az alacsony jegyárak miatt évente átlagban csak 800 millió forintos bevétellel járt, számolhatjuk ki a Nemzeti Filmiroda és az Oktatási és Kulturális Minisztérium statisztikái alapján. Ez a bevétel jó esetben is csak a támogatás harmadát hozta vissza a filmszakmának. A magyar filmek nézettsége 1980-tól mutat csökkenő tendenciát: a nyolcvanas években a tíz legnézettebb film egyenként meghaladta a mostani éves nézőszámot. Az utóbbi évtizedben a nézőszám hektikus váltakozása attól függött, hogy épp volt-e abban az évben egy-egy félmilliós nézettséghez közelítő film, mint a Csak szex és más semmi (2005, 65 milliós támogatás), az 1990 utáni rekorder Szabadság, szerelem (2006, 506 ezres nézettség, 200 millió fölötti támogatás), vagy a Valami Amerika 2. (2008, 119 milliós támogatás). A tavalyi kisebb rekorder kevésbé javította az átlagot: a Made in Hungária feleannyi nézőt (224 ezer) hozott 108 millió forint állami pénzből és 213 milliós bevétellel, ez az SOS Szerelem és a Kilenc és fél randi nézettségének a kategóriája. Magyar top10 - 2009 Cím Forgalmazó Bemutató időpontja Pénztári jegybevétel (Ft) Nézőszám Induló kópia-szám 1 Made in Hungária Budapestfilm 2009.02.05 213385516 224941 30 2 Poligamy Sky Film 2009.12.10 95143114 90959 30 3 Papírkutyák CinemaStar Kft. 2009.02.19 51772770 78221 30 4 Álom.net Movieline Entertainment 2009.04.16 41986330 54076 2 5 Puskás Hungary FilmPlus 2009.03.12 10912613 24084 4 6 Csiribiri Objektív Filmstúdió 2009.10.08 14684445 23589 20 7 Utolsó jelentés Annáról Hunnia Filmstúdió Kft. 2009.10.15 14009195 22354 12 8 Holdhercegnő Hungaricom 2009.11.19 14228027 16717 1 9 Intim fejlövés Katapult Film 2009.06.04 8597585 15101 ec 10 Szíven szúrt ország Hungaricom 2009.05.07 6403245 12449 A tavaly bemutatott munkák nem voltak kifizetődőek: a Fenyő Miklós-musicalen kívül még három film hozta vissza legalább a befektetett állami pénzt: Orosz Dénes 85 milliós állami pénzből készült Poligamyjára 90 ezren 95 milliót költöttek, Kálomista Gábor dokumentumfilmje, a Szíven szúrt ország 12 ezer nézővel 400 ezerrel múlta felül a 6 milliós forgalmi támogatást. A harmadik, egy filmnek kevésbé nevezhető projekt, N. Forgács Gábor Labancz Lillát befuttató Álom.net című, 8 millió forintos forgalmazási támogatással készült projektje 54 ezer nézőt hozott 41 millió forinttal. A beszámoló szerint azt sem értették néhányan, hogy a zsánerfilmekből esetleg származó nyereséget miért nem fordítják vissza a támogatásokba. A tavalyi mozik közül a többi nem hozta vissza a pályázaton elnyert összeget sem: a Puskás Hungary dokumentumfilm volt a legközelebb hozzá, hisz 24 ezer nézővel 1 millió forinttal maradt le a 12 milliós támogatás visszatérülésétől. A Papírkutyák 51 milliót hozott 78 ezer nézővel 91,5 milliós támogatással. A legnagyobb bukást Edelényi János Prima Primaverája hozta: a több mint 60 millió forinttal támogatott mozi 2900 nézőt vitt a moziba, 1,2 millió forint jegybevételt hozva, vagyis az összköltségvetéssel nem is számolva csak az MMK pénzéből 58,8 millió veszteség származott. Hasonló ráfizetés volt Mátyássy Áron szemlefődíjas filmje is: a 60 millió forinttal támogatott Utolsó idők csak 4 ezer néző érdeklődését keltette fel, 2,2 millió forintos bevételt hozott. Nagy Viktor Oszkár 65 milliós támogatású Apaföldjét 5800-an nézték meg 3,4 millió forintért. 2009-es gyenge nézettségek még A Szabó Simon által rendezett, 7 millióval támogatott Papírrepülők 8 ezer nézője 5,5 millió forintot hagyott a kasszáknál. Gárdos Péter 35 millió forintos Tréfájára 5900 ember volt kíváncsi, ez 3,5 millió forint bevételt hozott, Tóth Barnabás 63 millióval dotált Rózsaszín sajtjának 5300 fős közönsége 3 milliót fizetett a mozikban. Pálfi György filmje, a Nem vagyok a barátod, amely 5,7 milliót kapott az MMK-tól, 3400 nézőt és 1,6 millió forintot hozott. Bár a közalapítvány alapító okiratában szerepel, hogy a támogatás kiemelten működjön az értékes művek esetében, a nemzetközi fesztiválszereplésben is gyenge volt a 2009-es év, pedig promócióra is 100 millió fölött költ a közalapítvány. Idén nem volt egy magyar film sem, ami a legnagyobb, A-kategóriás fesztiválokon (Cannes-ban, Berlinben vagy Velencében) versenyzett volna. Igaz, Gárdos Péter Tréfája volt Moszkvában, és a Magyar Filmunió beszámolójából a magyar jelenléttel bíró mustrák közül kiemelnénk Szabó Simon Sao Pauló-i, Mátyássy Áron varsói, Pálfi György Karlovy Vary-i szereplését. Az MMK eladósodását nevezték meg negatívumnak többen. A gyártásra 5 milliárd forint fölött költenek évente (1991-ben még 600 millió volt a támogatás), idén a támogatások során keletkezett 2,2 milliárdra maximalizált kötelezettségállománynak (tartozásoknak) a kamatterhe is meghaladhatta a 300 millió forintot. Az utófinanszírozási rendszert Bozóki András minisztersége idején vezette be a minisztérium, hogy a forgatások ne húzódjanak hónapokig (a Nemzeti Kulturális Alapnál is a banki kölcsön bevezetését tervezik). Az MMK viszont más tartozások görgetése miatt kénytelen elhúzni a visszafizetést annyira, ami tovább növeli a terheket. Pusztai Ferenc producer elmondása szerint ezzel legalább a produkciókat az elejétől kezdve mentesítik, hisz egy évig a kamatra is kérhetnek támogatást, egy év után pedig az MMK automatikusan vállalja át a kamatot. "Fontos lenne a szakmai kötelezettségeiket nem teljesítő, a szakmai dolgozókat nem fizető, eladósodott producerek pályázati lehetőségének megszüntetése" - írják a beszámolóban. 2009-ben például a 91,5 milliós állami pénzből készült Papírkutyáknál nem fizették még ki teljesen a stábot, miközben a producer Kabay Barna 60 milliós támogatással nekikezdett következő filmjének, a Szuperbojznak, amiről nézettségi adatokat még nem jelentettek meg, így amit tudhatunk a mozik jelentése alapján, hogy a kritikák szerint színvonaltalan film nagy hasalással indult: 2834-en nézték meg az első hétvégéjén Budapesten. Felrótta a beszámolóban az alapítók némelyike az etikai kódex hiányát, hogy "a produkciók részéről a szakmai tartozásokat nem szankcionálják, holott a támogatott filmek egy része nem is valósul meg, vagy nincs vásznon". Ehhez régebbi példákat tudunk sorolni: Szabó Ildikó Chacho Rom - Az igazi cigány című, 1999-es filmjét és Bollók Csaba 2005-ös Miraqját a gyártási támogatás ellenére sem forgalmazták, ami 10 és 28 millió forint támogatást rejt, illetve azt, hogy a következő filmterveiket is támogatták. Gothár Péter 2003-as, kilencvenmillió állami forintból készült Magyar szépségét is szokás a témában emlegetni, aminek a zenei jogdíja tisztázatlan volt, és a stábot sem tudták kifizetni sokáig, de a Hungaricom Kft. három évvel a bemutató után forgalmazta a filmet. Igaz, hogy akkor is csak 4862-en nézték, ami összesen 2 369 999 forint megtérülést jelent. A fő probléma a beszámoló szerint az MMK-val az, hogy a sok pénzt egy túldimenzionált szervezet osztja átláthatatlan működéssel és magas költséggel. A tájékoztatás szerint 98 milliót fizettek ki tavaly tiszteletdíjra, 115 milliót bérköltségre. A februári keretfelosztás infrastrukturális költségek rubrikájából pedig kiderül az éves működés költsége is: 409 millió forintot terveznek az alapítvány 2010-es fenntartására. "Nem mintha az MMK-támogatásnak meg kéne térülnie a támogatónak (csak a producernek és a gyártó cégnek), hiszen a támogatás nem keletkeztet tulajdoni részarányt a filmjogokban -, vélik MMK-közeli források. - Viszont opciót jelent a normatív MMK támogatásra a producer és a rendező következő filmjéhez." Tény, hogy nem lehet egyedüli szempont a bevétel, de ez jelzi a legjobban, hogy szükség van-e az adott filmre.
[ "Magyar Mozgókép Közalapítvány" ]
[ "Poligamy Sky Film", "Nemzeti Kulturális Alapnál", "Magyar Filmunió", "Álom.net Movieline Entertainment", "Papírkutyák CinemaStar Kft.", "Nemzeti Filmiroda", "Oktatási és Kulturális Minisztérium", "Puskás Hungary FilmPlus", "Holdhercegnő Hungaricom", "Csiribiri Objektív Filmstúdió", "Hungaricom Kft." ]
Egyre kuszább ügy Egyre feljebb érnek a szálak György István, a bizottság fideszes elnöke a testület szerdai ülését követően jelentette be, hogy valószínűleg meghosszabbítják a BKV-bizottság mandátumát.Az ülésen Bőhm András (független) és Steiner Pál (szocialista) képviselő is amellett érvelt, hogy a bizottság kérje mandátumának 30-60 napos meghosszabbítását. Azzal érveltek, hogy az elmúlt hetekben a médiában több olyan, a BKV-s ügyekben érintett ember is megszólalt "érdemben", aki nem jelent meg a testület előtt.György István elmondta, a jelentéstervezetről a szerdai ülésen azért nem szavaztak, mert a dokumentumot csak reggel kapták meg a képviselők. Hozzátette: csütörtökön folytatják a szerdán berekesztett ülést, és döntenek arról, aznap befejezik-e a munkát, vagy határidő-hosszabbítást kérnek.A BKV-botrány még 2009 tavaszán robbant ki, mikor fény derült arra, hogy a BKV volt humánpolitikai igazgatója, Szalainé Szilágyi Eleonóra úgy kapott közel 100 milliós végkielégítést 2008 márciusában, hogy továbbra is a közlekedési vállalatnál maradt, ahol havi fizetése juttatásokkal együtt elérte a nettó 2,5 millió forintot. A helyzet tovább bonyolódott, mikor kiderült, hogy a cég egykori stratégiai igazgatója, Bosnyák Gyula is 40 millió forintos végkielégítéssel távozhatott a cégtől alig fél éves munkaviszony után.Mindezek után Hagyó Miklós szocialista főpolgármester- helyettes, aki 2006 decembere óta felelős a közműcég működéséért, vizsgálatot indított a horribilis összegű végkielégítések ügyében. Hagyó Miklósra akkor vetült árnyék, amikor kiderült, hogy tanácsadója, Horváth Éva egyben a BKV alkalmazásában is állt, ahonnan 2009 augusztusában távozott, és ahol 2007 februárja óta fizetéssel, prémiummal és egyéb juttatásokkal együtt 23 millió 600ezer forintot kapott.A BKV- botrány ezek után sem hagyott alább, mivel a végkielégítéseken túl további törvénytelen ügyletek kerültek napvilágra. 2009 decemberében letartóztatták Szeibert Györgyöt, a BKV jogi igazgatóját, aki korábban a Budapest Airportnál is dolgozott. Egy bevásárlóközpont parkolójában leplezték le, amint épp 10 millió forint kenőpénzt vett át a BKV-val szerződésben álló cég egyik képviselőjétől. A nyomozás során az is kiderült, hogy az igazgató fiktív megbízásokat adott ügyvédeknek, akik a megbízási összeg egy részét visszaadták neki. A Budapest Airport jogi igazgatóját, Rényi-Vámos Krisztinát pedig azzal gyanúsítják, hogy Szeiberttel összejátszva pénzért bizalmas infókat szivárogtatott ki, hogy egyes cégek a Budapest Airporttól megrendelésekhez tudjanak jutni.Rá egy hónapra a rendőrség őrizetbe vette Antal Attilát, aki Aba Botond után Hagyó Miklós megbízásából töltötte be a vállalat vezérigazgatói pozícióját alig másfél évig. A gyanú szerint annak ellenére, hogy a vállalat rendszeresen veszteségesen üzemel, Antal a cég nevében többször is szükségtelen és indokolatlan szolgáltatások igénybevételére vonatkozó vállalkozói és megbízási szerződéseket kötött, valamint engedélyezte, hogy több BKV dolgozó is indokolatlanul magas végkielégítést vehessen fel. A házkutatást követő kihallgatás után Antal és a tanúként behívott Balogh Zsolt, aki Antal után foglalta el a vállalat vezérigazgatói székét, egyaránt terhelő vallomást tett Hagyóra, amik tovább gyengítették a politikus párton belül is ingatag pozícióját. Olyannyira, hogy minden választási jelöltségből visszaléptették.A hírhedt Nokia-doboz ügy is ekkor robbant ki, ugyanis Balogh elismerte, hogy mintegy 70 millió forint jutott Hagyó Miklóshoz rajta keresztül, és azóta tudja, hogy 15 millió forint fér el egy Nokia-dobozban, mert egyszer abban adta át az összeget Hagyónak. Mindezek után márciusban Hagyó Miklós felfüggesztette párttagságát, és lemondott XII. kerületi pártelnöki posztjáról. A mentelmi jogot jelentő képviselői mandátumát ugyanakkor megtartotta.Az elmúlt években összesen nagyjából 800 milliót fizettek ki végkielégítések címén a BKV-nál.
[ "Budapest Airport", "BKV" ]
[]
Több fideszes vezetésű önkormányzat is szerződésben áll a Hír TV egyik műsorvezetője, a Fidesz rendezvényeiről is ismert Rákay Philip tanácsadó cégével. A társaság egyik tagja egy volt fideszes önkormányzati képviselő, akinek saját cége is rendre beszállít ugyanazoknak az önkormányzatoknak. A megrendelők elégedettek. Sok százezres havi javadalmazásért ad kommunikációs tanácsokat – elsősorban fideszes irányítású –önkormányzatoknak Rákay Philip, a Hír TV meghatározó műsorvezetőjének cége. A Contact Media Tanácsadó Kft.-ben a nyilvános cégadatok szerint Rákay az egyik tulajdonos, mellette Csötönyi Tünde, a szintén Hír TV-s Pindroch Ferenc, illetve Szabó Ádám neve olvasható. Rákay Philip, fidesz Szabó korábban a hódmezővásárhelyi és szegedi közigazgatásban is dolgozott, illetve képviselő volt a Csongrád Megyei Közgyűlésben 1998 és 2002 között, a Fidesz színei ben nyert mandátumot. A Népszabadság birtokában lévő szerződések tanúsága szerint a Contact Media Tanácsadó Kft. 2008-ban több mint hétmillió forintért adott tanácsokat a fideszes vezetésű Fejér Megyei Önkormányzatnak, amellyel jelenleg is élő szerződése van. A dokumentáció szerint a Contact Media kommunikációs feladatai közé tartozik az önkormányzat "országos és helyi sajtópolitikájának kialakítása és végrehajtása", illetve az önkormányzat "országos sajtómegjelenésének elősegítése". A cég ezért havi hétszázhúszezer forintot számlázott ki. Érdekesség, hogy forintra ennyiért dolgozik (illetve dolgozott 2008-ban, a jelenlegi szerződésben foglalt összegről nem tudni) az APSA Tanácsadó Kft. is, méghozzá hasonló feladatkörben: ők végzik például az "önkormányzat szempontjából releváns kormányzati, politikai történések összegyűjtését és értékelését". Az APSA egyik tulajdonosa a már korábban említett – a Rákay-féle Contact Mediában is tagtárs – Szabó Ádám, a másik cégtulajdonos Szabó testvére. További egybeesés, hogy az APSA és a Contact Media ugyanarra a II. kerületi ingatlanra van bejegyezve. A két cég közösen dolgozik Salgótarján fideszes polgármesterének, Székyné dr. Sztrémi Melindának is. A lapunk birtokában lévő iratok szerint a Contact Media régóta leszerződött az önkormányzattal: 2007-ben például (augusztus és december között) havi egymillió forint plusz áfát számláztak, 2008 májusa óta pedig havi hatszázezer forintot kapnak. A Fejér megyei rendszerhez hasonlóan Salgótarjánban sem csak a Contact Media, de az APSA is kap megbízást: forintra ugyanannyiért és közel hasonló feladatért. Az APSA tavalyi évre szóló megbízási szerződését is a polgármester Székyné kötötte a céggel; a dokumentum különlegessége, hogy míg a megbízás 2009. január elseje és december 31-e közötti időszakra szól, a szerződést márciusban írták alá. Tudomásunk szerint Rákay cége, a Contact Media több más fideszes önkormányzatnak is dolgozik, de egyéb piaci megrendelései is vannak, elsősorban kommunikációs tanácsadás. Lapunk megkereste Rákay Philipet is, de ő nem nyilatkozott, ahogy Szabó Ádám sem. Nyilatkozott viszont Balogh Ibolya, a Fejér megyei önkormányzat fideszes elnöke, aki elismerte: jelenleg is szerződésben állnak mindkét céggel. "Szükségünk van médiaháttérre, mint mindenkinek. Nagyon jó az együttműködésünk, egyre nagyobb erővel fogunk együtt dolgozni. Például azért, hogy a sukorói kaszinóbiznisz ne indulhasson el. Ez bizalmi megbízás, Rákay Philipet korábban ismertem és örülök, hogy vele dolgozhatok" – fogalmazott. Arra a kérdésünkre, hogy miközben a Fidesz az önkormányzatok nehéz finanszírozhatósági helyzete miatt ostorozza a kormányt, szerencsésnek tartjae évi több millió forintért egy külső PR-cég megbízását, Balogh Ibolya azt válaszolta: demagógiával nem foglalkozik. "Az életben mindennek ára van, a természet törvényeit nem lehet megsérteni. Ha valaki dolgozik, azért pénz jár. E tevékenységre elengedhetetlen szükség van." Fenyvesi Gábor, Salgótarján fideszes alpolgármestere a Népszabadságnak azt mondta: a város tanácsadói kerete "nem került feltöltésre", egy négy-öt fős kabinet foglalkoztatása többmilliós kiadást jelentene, az említett cégek megbízása sokkal olcsóbb. "Nagyon elégedettek vagyunk a munkájukkal. Az idei költségvetésünk még nincs kész, ezért nem tudtunk egyelőre szerződést hosszabbítani velük 2010-re", tette hozzá. Fenyvesi Gábor kérdésünkre elmondta: nem közbeszerzési eljárás során választották ki a cégeket, ez a polgármester egyéni elbírálása volt. Nem Rákay Philip vagy Szabó Ádám cége az egyetlen, amely fideszes önkormányzatokkal áll szerződésben. Korábban több sajtóhír szerint a hűtlen kezelés miatt korábban felfüggesztett börtönre ítélt Várhegyi Attila, a Fidesz egykori pártigazgatójának cégét több fideszes önkormányzat is foglalkoztatja, Nógrád megye után ők nyerték el például a hódmezővásárhelyi önkormányzat közbeszerzési, városmarketingre kiírt pályázatát, de a nemrég fideszes irányítás alá került Pécs önkormányzata is hamar szerződést kötött vele. A Hírszerző.hu legutóbb arról írt, hogy Várhegyi cége Dombóváron is megkapta a marketingfeladatokat. A hírportál úgy tudja: Várhegyi tavaly ősszel alakított másik cége, a Myself Consulting is szerződést köthet a dombóvári önkormányzattal. Patay Vilmos, a település fideszes polgármestere a Hírszerzőnek azt mondta, Várhegyi volt pártpozíciói és a dombóvári megrendelés között semmilyen összefüggés nincs, "a döntésben az egyik fő szempont Várhegyi korábbi városvezetői munkája volt Szolnokon". Ehhez kapcsolódik, hogy Várhegyit épp szolnoki városvezetői munkája miatt vitték bíróság elé és ítélték el nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt, miután bebizonyosodott, hogy 154 milliós kárt okozott Szolnok önkormányzatának. Várhegyi egyébként korábban az ATV-nek nyilatkozva visszautasította, hogy pénz szivárogna át a Fidesz kasszájába az ő cégén keresztül.
[ "APSA Tanácsadó Kft.", "Fidesz", "Contact Media" ]
[ "Csongrád Megyei Közgyűlés", "Myself Consulting", "Fejér Megyei Önkormányzat", "Hír TV", "Contact Media Tanácsadó Kft." ]
Mint tudjuk, a játékgépes kaszinókat két ok miatt záratta be egyik napról a másikra a Fidesz. Az egyik, hogy nehogy a szegény nép a pénzét, segélyét játékgépekbe dobálja. A másik az állítólagos veszély, hogy a játékgépesek megvesztegetnek valakiket. Az első veszedelem nyilvánvalóan elmúlt. Öntudatos dolgozó előbb befizeti az egyházi adót és csak utána indul a félkarú rablókhoz. A második sem kockázat immár. Hanem maga a színtiszta lehetőség. A konkurencia letarolva, tönkretéve. És az új jogszabály szerint már a látszatra sem nagyon kell ügyelni, az kapja a nemzeti együttműködés keretében a piros-fehér-zöld játékgépeket, akit a kormány megbízhatónak tart. Nincs itt kérem semmiféle korrupció, tessék csak továbbhaladni. Kétségtelen, akad pár nem túl bonyolult feltétel. De akinek idejében szóltak például, hogy mi lesz az, az viszonylag könnyen meg tud ezeknek felelni. És ha súgott bárki is a fideszesek közül, akkor azt nyilván nem pénzért, üzletrészért tette, mert az tényleg korrupció lenne, hanem mert megesett a szíve az iparág képviselőin. Mostantól tehát, aki elég fideszes és akinek a trafik nem elég, az nyerőgépet is kaphat. Egy közvélekedés szerint szerencsejátékon viszonylag nagy biztonsággal csak annak szervezője nyerhet. Nyerőgépet üzemeltetni sokkal biztosabb jövedelem, mint nyerőgépen játszani. Mégsem aludnék feltétlenül nyugodtan azok helyében, akik most elnyerik a lehetőséget. És nem azért, mert attól tartanék, hogy a rendőrség vagy a Polt-féle ügyészség esetleg a nyomára akadna annak, hogy - feltéve, de meg nem engedve -, lefizettem volna valakit a bizniszért. Ilyesmi nem fordulhat elő. Ámde azért, mert ki tudja, mi lesz itt jövőre. Kétharmados törvényben tetszenek rögzíteni esetleg, hogy csak a Fidesszel nagy barátságban lévő szedheti el a játékos szenvedélyűek pénzét? Jó, de lehet, hogy holnap már más kerül hatalomba. A Fidesz megmutatta, hogy a szerzett jogok itt annyit sem érnek, mint egy Fidesz szóvivő szava. És ha az újonnan hatalomra kerülők becsületesen, átlátható, nyilvános versenytárgyaláson osztják újra ki azokat a lehetőségeket, amelyek most egy zavaros megállapodásban szerezhetőek meg? Akkor késő lesz ám sírni, hogy miként lehet ez. Ceterum censeo: Orbánnak mennie kell! Dési János desij@nepszava.hu
[ "Fidesz" ]
[]
Hosszasan idézte a múltat és a mostani botrányig vezető utat Demszky Gábor a BKV-botránysorozat ügyében tartott sajtótájékoztatóján. A lényeg: szerinte mindenki hibás valamennyire, de főleg a céget felügyelő Hagyó Miklós. "Fel sem merült, hogy lemondjak" - mondta. Mesterházy Ernőt a nagypolitikai játszma áldozatának tartja. Nagy érdeklődés kísérte Demszky Gábor sajtótájékoztatóját, ami nem meglepő, mert a főpolgármester először állt ki a nyilvánosság elé a BKV-botrány kirobbanása, több korábbi és jelenlegi vezető, valamint legfőbb bizalmasa meggyanúsítása, őrizetbe vétele óta. Minden budapestit joggal felháborít az, ami a BKV-nál nyár óta napvilágot látott - ismerte el a főpolgármester. Súlyos morális kárt okoztak, sokáig fogjuk még magunkkal hordozni. Sokat gondolkodott, hol siklott félre a BKV felügyelete, kinek mit kellett volna másként csinálnia - mondta. Arra jutott, hogy a BKV-t felügyelő, irányító szerveknek, szakbizottságoknak, főváros vezetőségének - eltérő mértékben, de van - politikai felelőssége. Saját felelősségem szempontjából is próbáltam végigvenni, mi történt - mondta Demszky. Később, egy kérdésre válaszolva közölte: fel sem merült, hogy lemondjon. "Ezt a ciklust ebben a pozícióban végigcsinálom" - jelentette ki. A BKV sorsa egyre inkább átpolitizálódott. Finanszírozásán keresztül a mindenkori kormány sakkban tarthatja Budapest mindenkori vezetést - közölte Demszky. Kiszámítható, normatív finanszírozás helyett politikai alkuk döntötték el, mennyit kapjon a cég. Ebben nekem is van felelősségem - ismerte el a sajtótájékoztatón Demszky - mégpedig az, hogy "ezeket a kereteket elfogadtam". A nem vállalt járatcsökkentés Nem lett volna szabad hagyni, hogy a BKV többet szolgáltasson, mint amennyi pénzt kap a fővárostól, de nem így történt, ezért a cég folyamatosan eladósodott - vonta le a következtetést utólag Demszky. A szolgáltatás bevételhez igazítása járatcsökkentéseket jelentett volna, de ezt nem vállaltuk, ehhez egyetlen párt sem adta volna hozzájárulását - emelte ki a főpolgármester. Demszky szerint szélmalomharc lett volna e szisztémával szembeszállni. A BKV-val foglalkozó politikusok érdekérvényesítő képességén múlt és múlik, mennyi állami támogatást kap évente a cég. Azért támogatta, hogy MSZP-s helyettes felügyelje a BKV-t, mert szocialista kormánynál sikeresebben tudtak lobbizni - közölte. Hagyó elődje, Vajda Pál mindent meg is tett, de a finanszírozási lyukat nem sikerült betömni. A Medgyessy-kormány 2002-ben konszolidálta a céget (elengedte 32 milliárdos tartozást), 2006-ban Budapest-szerződést kötöttek a kormánnyal, ebben a BKV fenntartható, normatív finanszírozása is szerepelt. A szerződés tető alá hozásában már Mesterházy Ernő is közreműködött. Hogy került a képbe Mesterházy? E megállapodás után napi szintű egyeztetés kellett kormányszervekkel, ezért 2006 szeptemberben intézményesítették a tárgyalásokat előkészítő pozíciót. Szilvássy Györggyel Mesterházyt kérték fel - tette hozzá, az erről szóló szerződést ki is osztották az újságíróknak. Mesterházynak nem volt döntési kompetenciája, csak döntéselőkészítésre és tanácsadásra kapott mandátumot, sosem volt utasítási joga. 2006-ban csak egyetlen szavazatnyi többsége lett a közgyűlésben az MSZP-SZDSZ-koalíciónak. Megtízszereződtek emiatt a politikai egyeztetések a koalíción belül, minden képviselő támogatásáért meg kellett küzdeni. Sokkal körülményesebb volt a koalíciós egyeztetés. E folyamatban is fontos szerepe volt Mesterházynak, aki a kormányzati koordináció mellett a koalíciós egyeztetésekben is részt vett. Ezért óhatatlanul sok politikai konfltikust kellett vállalnia, sok politikai ellenséget szerzett. Hagyó mintha miniszter lett volna 2006-ig az SZDSZ-nek nagyobb frakciója volt a Fidesznél, de akkor kis párttá vált, az MSZP alkupozíciója megerősödött, ezért a korábbi városvezetési struktúra átalakítását, "szuperhelyettesi" posztot akartak. Ezt kapta Hagyó Miklós. A rendszerváltás óta főpolgármester-helyettesnek ekkora feladatköre még nem volt, mintha egy minisztériumot vezetett volna. Már akkor jelezte a főpolgármester, hogy ez nem lesz jó, de engednie kellett a szocialista nyomásnak. Demszky emlékeztet arra, hogy helyettesét lemondatni, leváltani, visszahívni nem lehet, ha már a közgyűlés megválasztotta őket. A szocialisták erőltették a BKV új cégvezetési modelljét - emlékszik vissza Demszky -, azt azért elismeri, hogy hiba volt engedni. Hagyót nem is ismerte akkor - mondja most - de elfogadta. Ugyanakkor a szuperhelyetteset az ellenzék egy része is támogatta - emlékeztet a főpoglármester. Jön Antal Attila Emlékeztetett, hogy Aba Botond helyére Hagyó delegált új jelöltet. Bár ő maga nemzetközi pályázatot sürgetett, de a szocialisták szerint nem volt rá idő - mondta Demszky. Elhittük az új vezérigazgatónak, Antal Attilának, hogy újabb konsziolidáció nélkül rendbe hozható a cég, a piacon megvehető külső szakértelem révén, amit tanácsadó cégektől rendeltek - emlékezett a főpolgármester. Antal szinte mindenkit leváltott, az új vezetőknek BKV-s ismerete nem volt, szinte valamennyien kommunikációs szakemberek voltak. 2007-ben a BKV 3 milliárdot fordított létszámleépítésre, e csomagban rejthették el Demszky szerint a menesztett vezetők "óriási végkielégítéseit". A leépítések végül nem hoztak érdemi megtakarítást. Rossz az irány 2007 közepétől érzékelte, hogy a BKV rossz irányba tart - emlékszik most a főpolgármester. Ekkortól kellett városvezetői szinten, napi rendszerességgel foglalkozni egy közműcég ügyeivel. Hagyó a gondokat egyedül akarta megoldani, és amikor kiderült, hogy nem megy, megpróbálta a szőnyeg alá söpörni. Első komoly beavatkozás 2008 januárjában történt, a használtbusz-tendernél, amelynek forrásait a főváros szakbizottságai nem hagyták jóvá. Hagyó akkor még erős politikus volt, a kormánnyal induló tárgyalásokon hatékonyan lobbizott a BKV érdekében, e tárgyalások előkészítésében Mesterházy is részt vett. Hagyóra hivatkozva ekkor tüntek fel ilyen-olyan lobbisták, akik rá hivatkoztak. Ezután jött az AAM-botrány, Balogh Zsoltot a főpolgármesternek kellett utasítania, hogy az ellenzék által kért dokumentumokat adja ki. "Mindent nekem kell intézni" A végkielégítési botrányban is nekem kellett lépnem, válságkezelés helyett Hagyó inkább gyalogtúrára indult, ezért döntöttem úgy, hogy elveszem tőle a BKV felügyeletét - emlékeztetett a főpolgármester. Demszky állítja: tudta, hogy ez akár koalíciós szakításhoz is vezethet, de vállalta. Tavaly nyárig csak irányítási hibákról, rossz vezetői döntésekről szóló információkat kapott - emlékszik főpolgármester. Akkor még szó sem volt bűncselekményekről. Nem is gondolja, hogy Hagyó törvénysértést követett volna el, csak a rossz vezetői döntésekért felelős. Bízik Mesterházy ártatlanságában A főpolgármester többszörösen is fájdalmasnak tartja, hogy Tóthfalusi György (SZDSZ), volt BKV igazgatsósági elnök, és "egyik tanácsadóm", Mesterházy Ernő gyanúsított lett, de bízom benne, hogy nem érintettek az ügyben - mondta. Tóthfalusit például két olyan szerződés kapcsán is meggyanúsították, amelyek akkor köttettek, amikor nem is volt még tagja a BKV igazgatóságának - idézte fel. És épp Mesterházy javasolta, hogy kérje fel Kocsis Istvánt: tegyen feljelentést a nyáron kirobbant ügyek miatt. Demszky szerint politikai ellenfelei városházi Raszputyinnak tartják Mesterházyt, pedig csak egy tanácsadó, szabályos feladatkörrel és meghatalmazással. Munkájáért soha nem kapott pénzt. Nem könnyű természetű ember, mindig vállalta a konfliktusokat, ezért lett sok haragosa. A BKV mellett a Kossuth tér rendezése és a meghiúsult kormányzati negyed ügyében is tárgyalt a kabinettel. Az elmúlt egy évben Mesterházy már kevésbé volt aktív a városházán, mert a lényeges ügyekben lezárult az egyeztetés a kormányzattal. Országos politikai ügyekben viszont egyre aktívabb lett SZDSZ-tanácsadóként, az MDF-fel való együttműködés során. Politikai összeesküvés-elmélet A két párt felsorakozása Bokros Lajos mögött veszélyeztetheti a Fidesz kétharmados győzelmét és szavazatokat vehet el a baloldaltól, egyik pártnak sem érdeke tehát, hogy a centrum szavazatelszívó teret nyerjen. "A nagyok ilyenkor szokták kriminalizálni a kicsiket" - jelentette ki Demszky. Beleborzongok, hogy ártatlanul megvádolt emberek lehetnek áldozatai e politikai csatározásoknak - fogalmazott a főpolgármester. Miért hallgatott eddig? Múlt szerdán a sajtó rendelkezésére állt, de többször szövegösszefüggéseiből kiragadták, félremagyarázták, egyszer meg is hamisították - mondta Demszky hozzátéve: bírósághoz fog fordulni minden olyan ügyben, amikor nyilatkozatát meghamisítják. 27 feljelentés A BKV eddig 27 feljelentést tett a céggel kötött szerződések kapcsán, s a héten újabb harminc cég esetében fordul a rendőrséghez - közölte Kocsis István. A vezérigazgató a sajtótájékoztatón hozzátette: ezerötszáz szerződést vizsgálnak át, s eddig kétszázötvennel végeztek. Elmondta azt is, hogy a szerződésekkel kapcsolatos belső ellenőrzést június végéig meghoszabbították, eredetileg március 31-ig tartott volna. Kijelentette: sem Mesterházy Ernő főtanácsadó, sem Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes nem utasította őt semmire, azt nem is hagyta volna. "Hagyó Miklóssal a szakmai meggyőződésünk merőben eltért egymástól" - mondta a vezérigazgató. MSZP: Demszky menekül a felelősség alól Az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint Demszky Gábor főpolgármester menekül a felelősség alól, miközben politikai és jogi felelőssége is van a rendőrségi vizsgálat tárgyát képező BKV-botrányban. Steiner Pál hétfőn az MTI-nek Demszky Gábor sajtótájékoztatójára reagálva azt mondta: "a főpolgármester úr teljes emlékezetkihagyásban szenved". Az MSZP ugyanis egészen máshogy emlékszik a főpolgármester által előadott eseményekre.
[ "MSZP", "SZDSZ", "BKV" ]
[]
Miközben a Tarlós-féle mobilgátas koncepció óvatos visszavonulójával újra nyílttá vált a helyzet a Római-parton, a maga módján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is beszállt a Római jövőéjért folyó küzdelembe: tavaly decemberben, karácsony előtt két nappal eladták az egyik utolsó nagy beépítetlen állami telket egy frissen gründolt projektcégnek. Az egyetlen licitáló olcsón vette meg a 23 ezer négyzetméteres ingatlant, most már csak az a kérdés, mikor indul az újabb lakópark építése. A legközvetlenebbül érintetteket meg a civil aktivistákat leszámítva a budapestiek mára valószínűleg elvesztették a fonalat a Római ügyében: hogy lesz-e mobilgát, mennyire lesz az mobil, hol épül meg és mikor – igaz, ezekre a kérdésekre most már a főváros vezetése sem mer/tud határozott választ adni. Nagy vonalakban két koncepció küzd egymással, ezek megfeleltethetők konkrét érdekeknek. Az ingatlanfejlesztők, szállodatulajdonosok, kisebb-nagyobb befektetők és a partra szabálytalanul épített kvázi-lakóházak tulajdonosai abban érdekeltek, hogy a parton épüljön valamilyen állandó gát, majd minősítsék át a mostani hullámteret sima építési övezetté. A jövőt a part természetközeli állapotának megtartásával elképzelő civilek és természetvédők szerint viszont a mostani fővédvonali védmű, vagyis a Nánási – Királyok útján levő gátszerűség újjáépítésével kell megvédeni az árvíztől a térséget, a parton pedig a közösségi/rekreációs célú funkcióknak kell elsőbbséget kapnia. Egy pontig persze elképzelhető lett volna valamiféle kompromisszum a két érdek és koncepció között, de mostanra, úgy tűnik, messze túl vagyunk ezen a ponton. Egyrészt a főváros vezetése annyira belezavarodott a megalapozatlan és kockázatos mobilgát-koncepciók erőltetésébe, a főpolgármester oly mértékig beásta magát a "mindegy, milyen áron, de partmenti gát lesz" harcálláspontba, hogy ebből már nem nagyon tud kijönni – erre a kis időre pedig már nyilván nem is akar. Másrészt a partra épülő gát a műszaki peremfeltételek miatt szükségszerűen lenullázza mindazt, ami az evezős/biciklizős/gyerekkel pancsolós lángospusztítók szemében érték a mai Rómain. Fontos tényező ebben a folyamatban, hogy a lakóparkok és lakóházként használt "üdülők" térhódítása egy ponton túl okafogyottá teszi a civilek harcát, hiszen a közcélokra megmaradó keskeny parti sávot leszámítva nem nagyon lesz hová telepíteni közösségi funkciókat. Ezért is van jelentősége annak, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő tavaly decemberben – karácsony előtt két nappal (!) – árverésen eladta a legnagyobb egybefüggő beépítetlen területet egy néhány hónappal korábban alapított ingatlanos cégnek. Az árverést erősen leszűkített értelemben kell itt venni, az egyedüli résztvevő Római Liget Kft. ugyanis nem fölfelé, hanem lefelé licitált, és a kikiáltási árnál 200 millió forinttal olcsóbban, mindössze 748 millió forintért vehette meg a 23 ezer négyzetméteres telket. Már az eredeti, 950 milliós kikiáltási ár is irreálisan alacsony volt – érdekes módon az MNV ennyiért sem tudta a telket 2016-ban eladni – de végül a vevő a környékbeli négyzetméterárak harmadáért jutott hozzá a telekhez. Összehasonlításképp: jelenleg is eladásra kínálnak egy hasonló fekvésű 1700 nm-es telket a Rómain, ezt az ingatlanos cégek 185 millióért hirdetik. Ez ugyan kínálati ár, ennél biztosan kevesebbért fog az ingatlan elmenni, de a telek fajlagos ára nem lesz sokkal százezer forint alatt, az építési telkek jellemzően ennyiért kelnek el a környéken – ehhez képest a nemzeti vagyonkezelő 32 ezer forintos négyzetméteráron kótyavetyélte el a Római-part legnagyobb beépítetlen telkét. Persze lehet hivatkozni a kerület által idén elrendelt változtatási tilalomra, hogy az jelentősen lenyomta a helyi beépítetlen telkek árát – csakhogy a tilalmat egy-két éven belül biztosan feloldják, pozitív példának ott van mindjárt a Garancsi István-Nagy György páros projektje, amelyik a változtatási tilalmak zátonyait kerülgetve is szépen célba tudott érni. Kérdésként felvetődhet még, hogy ugyan mi volt az sürgető ok, ami miatt a vagyonkezelőnek mindenképp el kellett adnia ezt a 2,3 hektáros ingatlant, akár a piaci érték feléért-harmadáért? Az államháztartás hiánya például biztosan nem indokolta az eladást, a mindent az állam alá gyűrni akaró aktuális "vagyonpolitika" pedig épp nem barátja a magánosításnak – legalábbis random befektetők esetében. Akárhogy is, a legnagyobb, még szabadon hasznosítható telek úgy került egy befektető birtokába, hogy a nemcsak a területre vonatkozó építési szabályzat nem készült még el, de a Római sorsát, a fejlesztés irányait meghatározó koncepcióról sem döntött az önkormányzat. De ha a főváros és a kerület nem tudja eldönteni, hogy mit akar a Rómaival, majd eldöntik az ingatlanfejlesztők.
[ "Római Liget Kft.", "Magyar Nemzeti Vagyonkezelő" ]
[]
A Nemzeti Cinizmus Rendszere – miután a kormányhivatalnokok plakáttépkedése nem bizonyult hatékonynak – az Állami Számvevőszéket vetette be a pillanatnyilag legerősebb ellenzéki párt, valamint a hűtlenné lett korábbi fideszes oligarcha megregulázására. A dolog jelentősége miatt nagyon nem érdektelen a helyzet higgadt jogi értékelése. Az Állami Számvevőszék az Alaptörvény 43. cikke alapján az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, illetőleg nem minősül a 2010.évi XLIII.tv. 1.§ szerinti központi államigazgatási szervnek. Ebből fakadóan, a január 1-jén hatályba lépő, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017.évi I. tv. (Kp.) 4.§ (1) és (7) bekezdései alapján a számvevőszéki döntések miatt rendes bírói út nem vehető igénybe. A Számvevőszék érdemi aktusaival szemben a szervezetről szóló 2011.évi LXVI. tv. (Ásztv.) sem ír le jogorvoslati utat. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. tv. (Ptv.) ritka példány a hatályos magyar jogrendben: a '89-es jogállami forradalom termékét a 2010-14. közötti abszolutista forradalom megtartotta és kétharmados körben hagyta. A jobbikos történetben a Ptv. 4.§ az izgalmas. A (2) bek. a céges, a (3) bek. – helyesen – a külföldi támogatást tiltja. A (4)- (5) bekezdések így szólnak: "Az a párt, amely a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét – az Állami Számvevőszék felhívására – tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell. Ha a párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni. Ha a párt a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg." Ennyi. Az Ásztv. mindösszesen észrevételezési jogot biztosít az érintettnek. Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bek. értelmében, mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A fair eljárás garanciát – márpedig a konkrét ügyben a Jobbik hónapok óta éppen ezt kifogásolja –, sem a Ptv.4.§, sem pedig az Ásztv. nem biztosítja. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bek. alapján, mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Tekintettel arra, hogy az Alaptörvény a jogorvoslati jogra vonatkozó alkotmányos rendelkezést nem csak fenntartotta, hanem némiképp még tágította is a korábbi Alkotmányhoz képest, az Alkotmánybíróság a jogorvoslati jog értelmezésénél okkal követte a két évtizedes gyakorlatot. A 35/2013. (XI. 22.) Abh. ezért mondja ki: "A jogorvoslathoz való jog lényegi tartalma azt követeli meg a jogalkotótól, hogy a hatóságok vagy bíróságok érdemi, ügydöntő határozatai tekintetében tegye lehetővé a valamely más szervhez, vagy ugyanazon szervezeten belüli magasabb fórumhoz fordulás lehetőségét olyan döntés meghozataláért, amely képes a sérelmezett döntést felülvizsgálni, és a sérelem megállapítása esetén a döntésre visszaható módon a sérelmet orvosolni." Erre azonban nincsen lehetőség az Állami Számvevőszék Ptv.4.§ szerinti érdemi döntései esetén, miközben mondjuk a teljes pártkassza einstandolása – az Alaptörvény VIII. cikk nyomán – egy alapvető jog érvényesülését, illetve a demokratikus hatalomgyakorlás egyik elemét közvetlenül érinti. A Ptv.4.§ tehát – álláspontom szerint és függetlenül a számvevőszéki megállapítások jogosságától – alaptörvény-ellenesen nem biztosítja az eljárás alá vont párt számára sem a tisztességes eljárás garanciáit, sem pedig a jogorvoslati lehetőséget. Mit lehet ilyenkor tenni? Az országgyűlési képviselők egynegyede kérheti az Alkotmánybíróságtól a Ptv.4.§ utólagos normakontrollját. Ehhez természetesen az Alkotmánybíróságot most éppen bojkottáló szocialista képviselők is kellenének, de álláspontjaik következetességét elnézve, bármi megtörténhet. Ugyanakkor a testületet utólagos normakontrollnál semmilyen határidő nem köti. A Jobbik elvileg az Alkotmánybíróságról szóló 2011.évi CLI. tv. (Abtv.) 26.§ (2) bek. alapján közvetlenül is nyújthatna be panaszt, hiszen az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás. Csakhogy ezt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani, ez pedig jócskán eltelt (ennyiben magam is kissé elhamarkodottan nyilvánítottam először véleményt). Megteheti azonban az ellenzéki párt, hogy az ÁSZ végleges állásfoglalását kvázi-közigazgatási határozatként kezelve pert indít annak felülvizsgálata iránt. A hatályba lépő Kp. idézett passzusai miatt a keresetet a bíróság idézés kibocsátása nélkül fogja elutasítani, és majd a jogerős elutasító végzés ellen, immáron az Abtv. 26.§ (1) bek. alapján terjeszthet elő alkotmányjogi panaszt. És megteheti azt is, hogy miután a Kp. 4.§ (3) bek. b, pontja alapján immáron az adóhatóság, vagy a Kincstár einstandoló, úgynevezett reálcselekményei folytán is indítható lesz közigazgatási per, ezt viszik el alkotmányjogi panasszal a taláros testületig. Erre már csak azért is szükség lenne, mert az ÁSZ készülő érdemi döntése tartalmi, anyagi jogi szempontból is felettébb ingatag lábakon áll. A kormánypárt tavasszal benyújtotta a T/15329. sz. törvényjavaslatot, amely egyebek között a Ptv.-t is módosítani akarta. Ez volt az úgynevezett plakáttörvény. A javaslatnak ez a része azonban kétharmad hiányában elbukott. A Ptv.-t egy olyan 2./A §-al kívánták kiegészíteni, amely előírná, hogy kampányidőszakon kívül plakát csak a szokásos piaci áron helyezhető ki. Előírná -de nem írta elő, mert nem volt meg hozzá a szükséges többség. A Ptv. ominózus 4.§ -ba egy (3a) bekezdést tettek volna bele, mely szerint az ingyenesen vagy kedvezményesen elhelyezett plakát jogellenesen szerzett vagyoni előnynek minősül, illetve a (4) bek. szankcióit a kedvezményes plakáthelyekre is ki akarták terjeszteni. Nyilván azért akarták ezt a fideszes honatyák, mert – már csak személyes élményeik okán is – úgy látták, hogy a Ptv. hatályos szabályai alapján a Simicska-féle plakáthelyek kedvezményes használatával szemben az ÁSZ nem tud fellépni. Csakhogy a szándék szándék maradt, a kezdeményezés elhasalt és maradt hatályban az a törvényszöveg, ami a fideszes javaslat előterjesztői szerint sem ad alapot a jobbikosok befenyítésére. Az ÁSZ viszont úgy csinált, mintha a T/15329. sz. javaslat Ptv.-t érintő részei megkapták volna a többséget. Itt tartunk. Magyarországon – és ezt a 2014-15-ös időközi választások világosan bizonyították – a hatalom demokratikus úton, ebben a választási rendszerben is leváltható. Ezért minősítettem magam is megalapozatlannak a diktatúráról szóló szövegeléseket az elmúlt években.
[ "Állami Számvevőszék", "Jobbik" ]
[ "Nemzeti Cinizmus Rendszere" ]
A hvg.hu ma írta meg, hogy több mint 1300 hektár állami földet nyert a hódmezővásárhelyi Gorzsai Mezőgazdasági Zrt., aminek a legnagyobb tulajdonosa, Gyapjas Károly anyai nagybátyja Lázár Jánosnak. Ráadásul 2001 és 2012 júliusa között maga Lázár is az igazgatóság tagja volt, és a vagyonnyilatkozatában szereplő, tulajdonában lévő földeket (kb. 40 hektár) is a Gorzsai Zrt. műveli. Lázár az őt ért bírálatokra úgy reagált az MTI-nek: "Érezhetően elkezdődött ellenem egy lejárató kampány" A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint ennek legújabb példái a hódmezővásárhelyi földpályázatok körül megjelenő, valótlanságokat tartalmazó ellenzéki támadások. Merthogy: A Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. kiemelten fontos szerepet tölt be a magyar mezőgazdaságban, a magyar fűszerpaprika-termesztés 40 százalékát adja és integrálja. A vállalkozás jelentős állatállománnyal rendelkezik, több mint kétezer szarvasmarhát tart. Évente 12 millió liter tejet biztosít. Lázár elmondta, hogy hosszú ideig maga is tagja volt a zrt. igazgatóságának, "de mindig a munkavállalói részvényprogram tagjai választották meg elsöprő többséggel". Jelenleg a társaság részvényeinek 2 százalékát tulajdonolja. "Gyapjas Károly igazgató valóban közeli rokonom" – mondta. Rokona több mint 45 éve dolgozik a társaságnál, és mára főrészvényesévé is vált, ez a cég az első munkahelye, köztiszteletben álló agrármérnök, aki egyetlen pártnak sem volt tagja – mondta Lázár. A Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-nél csaknem 170 helyi munkavállaló dolgozik, és azon kevés mezőgazdasági vállalatok közé tartozik, amelynél még soha nem volt elbocsátás. Korábban a cégcsoport mintegy 2500 hektárnyi állami földterületen gazdálkodott, a mostani pályázaton 1365 hektárnyi termőföldet nyert el, amiből 1123 hektárra egyedül pályázott. Lázár szerint a zrt. minden pályázatába betekintést enged, honlapján is elérhetővé teszi majd a dokumentumokat és az esetlegesen felmerülő kérdésekben bármikor rendelkezésre áll.
[ "Gorzsai Mezőgazdasági Zrt." ]
[]
Összesen negyvennégy, korábban a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában lévő lakás eladásával kapcsolatban folytat vizsgálatot az elszámoltatási kormánybiztos. Budai Gyula ezt pénteki sajtótájékoztatóján közölte annak apropóján, hogy ez ügyben a volt honvédelmi miniszter, Juhász Ferenc mentelmi jogának felfüggesztéséről pénteken dönt az Országgyűlés. Budai Gyula közölte: a szocialista kormányok hivatali idejében értékesített 44 ingatlant forgalmi értéke összesen 1 milliárd 113 millió forint volt, a tárca azonban 315 millió forintért adta el azokat a minisztérium felső vezetésének, illetve tábornokoknak. A kormánybiztos közölte: emiatt mintegy 797 millió forintos értékvesztés érte a magyar államot. Budai Gyula emlékeztetett arra: azért jelentette fel Juhászt Ferencet, mert szerinte a képviselő még honvédelmi miniszterként hozzájárult ahhoz, hogy valódi értékük töredékéért szolgálati luxuslakásokat adjanak át minisztériumi felső vezetőknek és tábornokoknak. Elmondta azt is: a volt honvédelmi miniszter mentelmi jogának felfüggesztését hűtlen kezelés és hivatali visszaélés okán kérte az ügyészség a tárca volt közigazgatási államtitkárának juttatott luxusingatlannal kapcsolatban. Ennek részleteiről szólva közölte: Fapál László 2005 áprilisában nyújtott be lakáskérelmet a tárcához arra hivatkozva, hogy akkori lakáshelyzete ezt indokolja. Budai Gyula közölte: a volt közigazgatási államtitkár ekkor egy nyolcszobás táborfalvai összkomfortos lakással rendelkezett, amelyet munkáltatói kölcsön segítségével vásárolt, feleségének pedig szintén volt egy budapesti, a HM-től kiutalt ingatlanja. Az érintett, XIV. kerületi, Répásy Mihály utca 16.b. szám alatti luxusingatlant 2005 májusában vásárolta meg a minisztérium 65 millió forintért a Mester Nívó Kft.-től, és már az adásvételi szerződés megkötésének napján, határozatlan idejű bérleti szerződést kötött Fapál Lászlóval. A volt közigazgatási államtitkár 2006. május 10-én kezdeményezte az ingatlan értékesítését, maga terjesztette fel a miniszterhez, hogy a részére adja el a tárca azt – mondta Budai Gyula. Fapál Lászlónak 22 millió 224 ezer forintért értékesítette az ingatlant a tárca. Hozzátette: Juhász Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését csak ezen ingatlanüggyel kapcsolatban kérte az ügyészség, a hivatali visszaélés és a hűtlen kezelés köztörvényes bűncselekmények vádja azonban a további ingatlanokkal kapcsolatban is felmerül. A kormánybiztos sajtótájékoztatóján arra szólítja fel a szocialista frakció tagjait, valamint a Demokratikus Koalíció képviselőit, hogy szavazzák meg Juhász Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését és hagyják abba az áskálódást ebben az ügyben. Tóbiás József szocialista képviselőre reagálva, aki szerint az MSZP elleni leszámolás része és koncepciós eljárás zajlik a volt miniszterrel szemben, azt mondta: a koncepciós eljárás mikéntjétől volt párttársától, Gyurcsány Ferenctől, és annak anyósától, Apró Piroskától kérjen felvilágosítást. Nem leszámolás, hanem elszámoltatás zajlik, amelyben a Gyurcsány-kormány immáron négy minisztere érintett. Ha Juhász Ferenc mentelmi jogát felfüggeszti az Országgyűlés – mint mondta, ezt a volt miniszter maga is kérte – akkor az eljárás gyanúsítottjává válik.
[ "Honvédelmi Minisztérium" ]
[ "Mester Nívó Kft.", "Demokratikus Koalíció" ]
Az Alkotmánybíróság szerint nem korlátozza aránytalanul az információszabadságot a paksi atomerőmű bővítéséről szóló projekttörvény, és a bíróságok eddig is az állam átlátható működését garantálni hivatott infotörvénnyel összhangban értelmezték azt. Két alkotmánybíró különvéleménye szerint azonban erre egy külön rendelkezés kéne. Az Országgyűlés 2015. március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű beruházással összefüggő adatokat 30 évre titkosító Projekttörvényt. Emiatt öt civil szervezet, az Energiaklub, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország és lapunk, az Átlátszó az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, mert úgy véljük, hogy a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos adatok titkosítása nem állja ki az alkotmányosság próbáját. Álláspontunkat és szakmai érveinket egy levélben (PDF) írtuk meg az AB-nek. Az Alkotmánybírósághoz fordultunk a Paks II. beruházás titkosítása miatt Öt civil szervezet, az Energiaklub, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország és az Atlatszo.hu az Alkotmánybírósághoz fordult, mert úgy véljük, hogy a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos adatok titkosítása nem állja ki az alkotmányosság próbáját. Az Országgyűlés március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű beruházással összefüggő adatokat 30 évre titkosító törvényt. Az akkori parlamenti képviselők egynegyede szintén az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben. Beadványukban (PDF) kérték az AB-t, hogy semmisítse meg a paksi titoktörvényt, mert szerintük az adatok kategorikus, mérlegelés nélküli titkosítása 30 évre ellentétes az Alaptörvénnyel. Közel napra pontosan hat évvel később, nemrég született döntés ezzel kapcsolatban: Az Alkotmánybíróság elutasította a beadványt. Az AB határozata (PDF) kimondja, hogy az információszabadság nagyon fontos, és az Alaptörvény “nemcsak a közhatalom, hanem kimondottan a közpénzek felhasználásának vonatkozásában is transzparenciát követel", de a közérdekű adatok megismerhetősége alapos indokkal – például nemzetbiztonsági okokból – korlátozható. “Az információszabadság többfunkciós: mind önálló alapjog, mind számos más jogosultság előfeltétele. Mindkét esetben elválaszthatatlanul kapcsolódik a demokratikus, vagyis a közéleti kérdéseket minél szélesebb társadalmi vita úján rendezni kívánó alkotmányos berendezkedéshez. Célját tekintve az Alkotmánybíróság szerint az információszabadság "mögött alapvetően két, egymással összefüggő indok áll: egyrészt a közhatalom működéséről való tájékozott véleményformálás feltételeinek a megteremtése, másrészt a demokratikus és hatékony működés külső kontrollja és ösztönzése. Az állam működéséről való tájékozott véleményformálás elengedhetetlen a hatalomgyakorlók tevékenységének megítéléséhez és számonkéréséhez, a közhatalmi döntésalkotásra, a közügyek intézésére gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás gyakorlásához, tágabb értelemben a közügyekhez kapcsolódó nyilvános, tényeken alapuló diskurzus kialakulásához."" – olvasható a dokumentumban. A 42 oldalas AB-határozat hosszasan fejtegeti a jogszabályokat, majd megállapítja, hogy a Projekttörvény a közérdekű adatok megismerhetőségét szabályozó Infotörvénnyel együtt értelmezendő, “így a jogszabály nem fogalmaz meg aránytalan korlátozást". Szerepel a szövegben az is, hogy az eddigi peres eljárásokban a bíróságok megfelelően jártak el, együttesen értelmezték a jogszabályokat, és az AB szerint ez garanciát jelent arra, hogy ez a jövőben is így lesz. Két alkotmánybíró, Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó és dr. Schanda Balázs különvéleményt fűzött a határozathoz, amelyet nem is támogattak. Szerintük a Projekttörvény egy önálló szabályozást alakított ki, és kifejezett rendelkezés hiányában nem evidens az Infotörvény alkalmazása a Paks2-projekt adatainak tekintetében. “Természetesen elfogadjuk, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházással kapcsolatban számos olyan adat keletkezhet, melyek tekintetében az adatnyilvánosság korlátozása nemzetbiztonsági érdekekre vagy a szellemi tulajdonhoz való jogra tekintettel indokolt lehet, azonban ennek alkotmányossági aggályokat kielégítő módja az lenne, ha a védelemre érdemes adatok a MAtv. (a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény – a szerk) szerint minősítésre kerülnének, vagy más, hasonló garanciákkal védett eljárásban kerülnének ki a közérdekű, nyilvánosság által megismerhető adatkörből." – áll a különvéleményben. A gyakorlatban nem nagyon lehet kérdezni Paksról Már 2014-ben megírtuk, hogy mi mindent kellene tudnia a nyilvánosságnak a paksi atomerőmű bővítéséről. Leginkább azt, hogy pontosan mire is vállalt kötelezettséget a magyar kormány az orosz féllel aláírt szerződésben, és az új atomerőművi blokkok építésének milyen hatásai, illetve kockázatai vannak a lakosságra, a környezetre, a gazdaságra, tehát az ország egészére nézve. Azonban az állam, és az ő nevében a bővítésért felelős állami cég minden ilyesmit titkol. Két hete számoltunk be arról, hogy hiába kértünk ki közadatigénylésben a Paks II. Zrt.-től két biztonsági elemzést, nemzetbiztonsági okokra és szellemi tulajdonra hivatkozva megtagadták a kiadásukat. Bepereljük az állami céget az elemzésekért, amelyek szerintünk a nyilvánosságra tartoznak: az egyik a súlyos balesethez kapcsolódó aktivitás terjedéséről szól, a másik az új blokkok esetleges kezdeti technológiai zavarairól. Titkolják a kockázatokat: biztonsági elemzésekért pereljük a Paks II. Zrt.-t Az új atomerőművi blokkokért felelős állami cég 2015-ben rendelt két biztonsági elemzést a Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet Kft.-től (NUBIKI) összesen 125 millió forintért. Közadatigénylésben kértük ki a két dokumentumot, de a Paks II. Zrt. nemzetbiztonsági érdekre és szellemi tulajdonra hivatkozva megtagadta a kiadásukat. 2017-es kisfilmünkből pedig kiderül, hogy milyen verbális inzultusoknak van kitéve az az újságíró, aki közérdekű adatot igényel, vagy kérdezni merészel a Paks II. projektről: PAKS 2: A TÖRÉSVONAL – TRAILER from atlatszo.hu on Vimeo. Törvénymódosítás a titkolózás érdekében Jávor Benedek akkori európai parlamenti képviselő (Párbeszéd) 2018-ban pert indított az oroszokkal kötött szerződésekért. Azok egy részét ugyanis a kormány a feloldotta a titkosítás alól, de ennek ellenére nem adták ki őket Jávornak. A paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János ugyanis arra hivatkozott, hogy a dokumentumok kiadása sértheti a Roszatom leányvállalatának üzleti titkait. Az orosz állami atomcég még a Jávor által indított perbe is beszállt, hogy segítse a magyar kormány pernyertességét. Nem sokkal később a bíróság úgy döntött, hogy nem lehet eltitkolni a szerződéseket a nyilvánosság elől. Az elsőfokú ítélet szerint a kormánynak 45 napon belül ki kellett volna adnia a dokumentumokat Jávornak. Ehelyett azonban beadtak egy törvényjavaslatot, hogy tovább titkolhassák a szerződés részleteit. Jávor Benedek kifejezetten rémisztőnek nevezte, hogy a Fidesz automatikus reakciója arra, ha a bíróságon nyer valaki ellenük, az a vonatkozó törvények módosítása. Erdélyi Katalin
[ "Alkotmánybíróság" ]
[ "Társaság a Szabadságjogokért", "Transparency International Magyarország", "Társaság a Szabadságjog", "Paksi Atomerőmű", "Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet Kft.", "Paks II. Zrt." ]
Színlelt emberrablási sztorival csalt ki 200 ezer amerikai dollárt a Schadl–Völner-ügy harmadrendű vádlottja egy oktatási intézmény képviselőjétől – derült ki a 24.hu által megismert vádiratból. A korábban sikkasztásért elítélt férfi azt állította, hogy Ukrajnába ment tárgyalni, és csecsen emberrablók tartják fogva. A váltságdíjat a becsapott tizenharmadrendű vádlott fizette ki. A Központi Nyomozó Főügyészség vád alá helyezte annak az oktatási intézménynek a képviselőjét, melynek engedélyeztetése érdekében Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és Schadl György, a végrehajtói kar elnöke is megpróbált intézkedni – derült ki a lapunk által megismert vádiratból. Arról már a nyomozás során beszámolt az rtl.hu, hogy az iskola ügyét Schadl György egyik barátja karolta fel. A vádirat szerint a korábban sikkasztás miatt elítélt férfi, a büntetőeljárás harmadrendű vádlottja 150 millió forintot várt azért, hogy segítsen elintézni az oktatási intézmény megindításához szükséges engedélyeket. Az összegen Völner Pállal és Schadl Györggyel osztozkodott volna. A vádiratban foglaltak szerint Völner az iskola ügyének elrendezéséért több egyeztetést folytatott az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Innovációs és Technológiai Minisztérium "ezidáig ismeretlenül maradt beosztottjaival". Völner az ügyészség szerint a megszerzett információkat továbbadta Schadl Györgynek, aki megosztotta azokat a harmadrendű vádlottal. Az iskola végül megkapta a szükséges hozzájárulást, és mind mai napig érvényes működési engedéllyel rendelkezik. Emlékezetes, hogy korábban elutasították az iskola engedélykérelmét, és erről Völner Pál is véleményt mondott. A 444.hu által közölt lehallgatási jegyzőkönyv szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumáról így beszélt a volt fideszes államtitkár: Az Emmi egy trágyadomb. Olyan embereket gyűjtenek össze a közszférában, akik sehol nem kellenek, csupa ilyen kisebbségi komplexussal rendelkező lusta ember. Egyebekben Völner elnézést kért a fiaskóért Schadltól, és megígérte, utánanéz, hogy mi történt. Érdekes szála a történetnek, hogy az ügyészség szerint Schadl barátja – akit befolyással üzérkedéssel, csalással és hivatali vesztegetéssel vádolnak – elhatározta, hogy még több pénzt csal ki az oktatási intézmény képviselőjétől. A vádirat szerint a harmadrendű vádlott elhitette a nővel, hogy rövid időre üzleti célból Ukrajnába kell utaznia. Valójában azonban egy budapesti hotelben szállt meg, a telefonját pedig kikapcsolta. Ezután – áll a vádiratban – megkérte egy előre beavatott ismerősét, hogy keresse fel az oktatási intézmény képviselőjét, és mondja azt neki, hogy csecsen emberrablók tartják fogva, és csak akkor engedik vissza Magyarországra, ha kifizet nekik 200 ezer amerikai dollárt váltságdíj gyanánt. Az ügyészség szerint az oktatási intézmény képviselője – aki tizenharmadrenű vádlottja lett az eljárásnak – beleegyezett, hogy kifizeti a pénzt, ezért egy Váci utcai pénzváltóban 70 millió forintot váltott át amerikai dollárra. A nő ezután Schadl barátjának ismerősével Nyíregyházára utazott, ahol a pénzt átadták egy nőnek, aki azt később továbbította a csalást kitervelő harmadrendű vádlottnak. A többi közt ezek alapján az ügyészség Schadl György barátjára mint harmadrendű vádlottra befolyással üzérkedés, csalás és hivatali vesztegetés miatt beismerés esetén kilenc év börtönbüntetést, tíz év közügyektől eltiltást és 50 millió forint pénzbüntetést, valamint 118 millió forint erejéig vagyonelkobzást kér a bíróságtól. Az oktatási intézmény képviselőjére mint tizenharmadrendű vádlottra hivatali vesztegetés miatt beismerés esetén két év – végrehajtásban három év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetést és 30 millió forint pénzbüntetést kértek. A Schadl barátja által előre beavatott ismerősre mint huszadrendű vádlottra csalás miatt három év börtönbüntetést, négy év közügyektől eltiltást és 3 millió forint pénzbüntetést kért az ügyészség. A 24.hu az ügyben készült vádiratot cikksorozatban mutatta be. Ebből kiderült, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kitelefonált a börtönből, hogy felesége és apja béreljenek széfet, és rejtsék el azt a csaknem 110 millió forint értékű luxusórát és ékszert, amit addig nem foglaltak le a hatóságok. Ezért Schadl apját és feleségét is pénzmosással vádolják. A vádiratból tudható az is, hogy vádalkut kötött az ügyészséggel Schadl bizalmasa, aki Excel-táblában vezette a kenőpénzek kifizetését, így a Völner Pálnak juttatott összegeket is. Tovább leltároztuk a Völner családnál lefoglalt vagyontárgyakat, köztük a volt államtitkár fiának tűzpiros Porschéját. Az ügyészség Schadl Györgyre tíz, míg Völner Pálra nyolc év börtönt kért beismerés esetére. Előbbire 200, utóbbira 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozták, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
[ "Emberi Erőforrások Minisztériuma", "Innovációs és Technológiai Minisztérium", "Magyar Bírósági Végrehajtói Kar" ]
[ "Központi Nyomozó Főügyészség" ]
Érdekes módon éppen a kitiltási balhé idején lett gyanúsítottja a Horváth András által kiborított ügynek. Van gyanúsítottja a Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt munkatársa feljelentése nyomán hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárásnak - erősítette meg az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata pénteken az MTI-nek a HírTV értesülését. A HírTV információi szerint a nyomozás határideje egy hónap múlva lejár, de meghosszabbítható. Az MTI az ORFK-tól mind a Horváth András feljelentése nyomán, mind a NAV által Horváth András ellen tett feljelentése nyomán indult büntetőeljárással kapcsolatban érdeklődött. Az ORFK azonban mindössze annyit közölt, hogy a rendőrség a korábbiakat meghaladóan az adott ügyekben nem ad tájékoztatást. Horváth András tavaly november elején tartott sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a nagyobb hazai cégek és multik évente több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál. A volt NAV dolgozó feljelentése nyomán a Nemzeti Nyomozó Iroda december 9-én hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt még ismeretlen tettes ellen rendelte el a nyomozást. A NAV visszautasította a vádat, és rágalmazás miatt feljelentést tett volt munkatársa ellen. Ez alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda december 11-én nyomozást rendelt el visszaélés személyes adattal és hivatali visszaélés bűntett elkövetésének gyanúja miatt. Az eljárás keretében december 19-én házkutatást tartottak Horváth Andrásnál. A Napi Gazdaság internetes oldalán október közepén jelent meg a hír, hogy több amerikai érdekeltségbe tartozó intézménnyel és céggel szemben is adóhatósági vizsgálat folyik Magyarországon. Az M1 Híradójának megkeresésére aznap a budapesti amerikai nagykövetség azt közölte: "bizonyos magyar magánszemélyekről" úgy találták, nem jogosultak a belépésre az Egyesült Államokba, ugyanis "hiteles információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy (...) korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak". André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivője október 20-án azt mondta: hat érintettje van az Egyesült Államok által korrupciógyanú miatt elrendelt beutazási tilalomnak. Vida Ildikó, a NAV elnöke november 5-én a Magyar Nemzetnek adott interjújában elismerte, hogy több kollégájával együtt azok között van, akiknek korlátozták a beutazását az Egyesült Államokba. Vida Ildikó, miután hétfőn jogi képviselőjével felkereste az amerikai külképviseletet, a HírTV-nek úgy nyilatkozott: nem kapott választ a budapesti amerikai nagykövetségen arra, miért tiltották ki az Egyesült Államokból. Ugyanakkor hozzátette: az iratbetekintésen kiderült, hogy az ügy aktájában benne van Horváth Andrásnak, a NAV korábbi munkatársának ügye is.
[ "Nemzeti Adó- és Vámhivatal" ]
[ "Napi Gazdaság", "Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda", "Magyar Nemzet", "Országos Rendőr-főkapitányság", "M1 Híradó", "Nemzeti Nyomozó Iroda" ]
Az Index értesülései szerint a gazdasági tárca több belső ellenőre vizsgálódik napok óta az ITD Hungary Zrt.-nél. A vizsgálat várhatóan a hét közepén lezárul, és annak eredményeként akár el is veszítheti állását Rétfalvi György, a befektetési ügynökség vezérigazgatója. Ő nem nyilatkozhatott, míg a minisztérium nem nyilatkozott a vizsgálat okáról és céljáról. Annak a Vad Attilának az áprilisban alapított cége nyerte az állami befektetési ügynökség tanácsadói tenderét, aki három éven keresztül tulajdonostársa volt Rétfalvi Györgynek. Vad cége az egyik legdrágább ajánlattal nyert. Forrásátcsoportosítással indokolják, hogy nem szerződnek a vezérigazgató volt üzlettársának cégével. Egy másik közbeszerzést is leállítanak. Múlt hét közepén a gazdasági minisztérium több belső ellenőre kezdett átfogó, több évre visszanyúló vizsgálatot az ITD Hungary Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt.-nél, értesült az Index. Úgy tudjuk, a cég gazdálkodását átvilágító vizsgálat a társaság felsőbb vezetői, elsősorban is Rétfalvi György vezérigazgató elmúlt években folytatott tevékenységére irányul. Tudomásunk szerint a minisztérium azzal az indokolta a vizsgálatot, hogy megvédje Rétfalvit az esetleges támadásoktól – épp lapunk írta meg néhány napja, hogy egy közbeszerzési eljárást a vezérigazgató egy volt üzlettársának a cége nyert el. A szerződést végül forrásátcsoportosítással indokolva nem írták alá, Varga István gazdasági miniszter pedig szeptember első napjaiban vizsgálatot is kezdeményezett az ügyben. Formálisan attól a vizsgálattól függetlenül indult ez a belső ellenőrzés, amelyet a napokban kellene lezárni. A tét Rétfalvi állása – ha bármilyen kifogásolható tételt találnak az ellenőrök, akkor a miniszter várhatóan felmenti a cég vezérigazgatóját, akivel forrásaink szerint az utóbbi időszakban többször is volt nézeteltérése. A konfliktust elvileg lehetne magyarázni azzal, hogy az ITD-vezér jó kapcsolatot ápol több jobboldali kötődésűnek mondott üzletemberrel, ám Rétfalvi több mint négyéves ITD-vezérsége idején eddig ez nem jelentett problémát. Sőt, más állami beosztásoknál sem jelent feltétlenül problémát a fideszes kötődés, júliusban például MÁV-elnök lett a Fidesz EP-listáján is szereplő Andrási Miklós. Lehetséges forgatókönyv az is, hogy Rétfalvitól – aki tudomásunk szerint több nagy projektről is a hivatalos kormányzati gazdaságpolitikától eltérő véleményt fogalmazott meg üzleti-gazdasági körökben – egyszerűen a 300 milliós tender miatt akarnak megszabadulni (a közelmúltban a PSZÁF-elnöktől az MNV-vezérig több olyan állami vezetőt is felmentettek, akik különféle okok miatt a támadások kereszttüzében voltak vagy kritizálható tevékenységet végeztek). Lapunk értesüléseit az ITD Hungary sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta. A cég sajtóosztályán telefonos érdeklődésünkre azt közölték, hogy csak a gazdasági minisztérium jóváhagyásával nyilatkozhatnak, erre hivatkozva maga Rétfalvi is elzárkózott a válaszadástól. A gazdasági minisztérium írásban kérte kérdéseinket, majd annyit közöltek, hogy azokra – miszerint folyik-e az ITD-nél belső ellenőrzés, annak mi a célja és az oka, rutinellenőrzésről vagy célzott vizsgálatról van-e szó, illetve hogy hol tart most a tender múlt héten kezdődött vizsgálatra – kedden semmiképp nem tudnak válaszolni, érdemi reakciót csak néhány napon belülre ígértek.
[ "ITD Hungary Zrt." ]
[ "ITD Hungary Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt." ]
Az uniós pénzek pályáztatásának és szétosztásának informatikai rendszerére kapott 18 milliárd forint visszafizetését helyezheti kilátásba az EU: Brüsszelben durva hibákat találtak a magyar projektnél. Külön kínossá teszi a történetet, hogy ezt a rendszert azóta a kormány kidobta az ablakon, és egy másikat fejlesztett ki. Pár éve a magyar állam kivásárlással szerezte meg az informatikai szoftvert kidolgozó céget. A vállalkozás egyik tulajdonosa a szerződéskötés utáni napokban meghalt. Noha már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kormányhivatalokkal közösen zajló, uniós pénzből finanszírozott projektje is rettentő kínos lehet az Orbán-kormánynak azt követően, hogy az Európai Bizottság szakemberei kirívó túlárazásokat azonosítottak, ez mind semmi egy másik, szintén EU-pénzt felhasználó magyar projekt körüli problémákhoz képest. A brüsszeli tisztviselők ugyanis olyan durva szabálytalanságokra bukkantak, hogy véleményük szerint a 100 százalékos pénzügyi korrekció lenne a helyénvaló az érintett szerződéseknél. Azaz gyakorlatilag a teljes uniós támogatást vissza kellene fizetni. Az uniós források szétosztásának és nyilvántartásának lelke az ezeket kezelő informatikai rendszer. Az uniós pénzek pályáztatását kezelő szoftvernek, amelyet egységes monitoring információs rendszerre, EMIR-re kereszteltek el, a kifejlesztésére, a működtetésére és a továbbfejlesztésére is igénybe vehetett forrásokat Magyarország. Az Európai Bizottság illetékesei a közelmúltban két projektet is górcső alá vettek (a VOP-2.1.1-2007-0001 és a VOP-2.1.1-2008-0001 kódszámúakat): a 24.hu megismerte a Miniszterelnökségnek elküldött jelentéstervezetet. A Miniszterelnökség igyekszik élét venni az EU-kritikáknak, a tárca szerint még nem lefutott a meccs. Lapunknak elismerték a brüsszeli ellenőrzés tényét, de mivel az folyamatban van, ezért a Miniszterelnökség szerint a bizottsági levelekben írt vélelmek nem tekinthetők sem véglegesnek, sem valósnak. A magyar félnek természetesen van álláspontja a vélelmekkel kapcsolatban, melyeket a tagállam és a Bizottság közötti jogszabályban meghatározott úton fog rendezni. Egy idő után nem versenyeztetett a magyar fél A magyar kormányzati szervek (hol a Miniszterelnökség, hol a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, hol a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) mint ajánlatkérők több közbeszerzést is lefolytattak 2003-tól a projekt keretében. Az első kettő még rendben is volt: az EMIR kifejlesztésével, és üzemeltetésével is a Welt 2000 Kft.-t bízták meg. A gondok egy harmadik szerződéssel kezdődtek. Bár a korábbi közbeszerzéseket kiíró ajánlatkérő saját maga állapította meg, hogy az informatikai monitoring rendszer működtetésére és továbbfejlesztésére más vállalkozások is képesek lennének, nem csak a Welt 2000 Kft., a harmadik eljárásnál mégis hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést írt ki. Azon pedig újra a Welt kapott megbízást. A probléma a választott közbeszerzés típusával van, azt ugyanis csak kivételes esetekben lehetne alkalmazni: akkor, ha csak egyetlen szervezet vagy személy képes ellátni a feladatot valamilyen műszaki-technikai sajátosság, kizárólagos jogok, vagy művészeti szempontok miatt. Ilyenről azonban szó sem volt. A magyar Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból vizsgálatot is indított, és – még 2004-ben – kimondta, hogy az ajánlatkérő kormányzati szerv megsértette a közbeszerzési törvényt. A magáncég nem nyugodott bele ebbe, perre ment, de nem járt jól. A bíróság is megállapította, hogy az ajánlatkérő szerv nem tudta alátámasztani a versenyt lényegében kizáró eljárás kiválasztását, nem tudta bizonyítani, hogy műszaki ok igazolná ezt. Ezt a hibát csak tetézte, derül ki a bizottsági levélből, hogy a magyar ajánlatkérő szervek a tulajdonjogot fokozatosan átadták a Welt 2000 Kft-nek. A jogok, elsősorban a továbbfejlesztés jogának átruházásának eredménye, hogy az ajánlatkérő, leegyszerűsítve az állam, előnytelen helyzetbe, az akkor még magántulajdonban levő Welt 2000 pedig egyre jobb pozícióba került. A brüsszeli levél fel is emlegeti, hogy nyílt eljárást kellett volna alkalmazni annak érdekében, hogy megtalálják a legjobb ár-érték arányt jelentő megoldást ..... Egy gondosan eljáró ajánlatkérő szerv elsősorban nem ruházta volna át a tulajdonjogokat. De még ezt is tudták überelni a magyar hatóságok. Az uniós programok menedzselésével, így ellenőrzésével is foglalkozó Irányító Hatóság tudott a kérdéses projektekről, a közbeszerzési eljárásoknál ki is kérték a véleményét. Az Irányító Hatóság annak ellenére sem lépett közbe, hogy tudott a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás jogellenes alkalmazásáról – fogalmaz az uniós fél által írt levél. Három, a Welt 2000 Kft-vel megkötött szerződés (2007-2008-2009-ben) is a 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklus alá tartozik. Ezért ezeknél léphet fel az Európai Bizottság. Ráadásul ez nem csak a korábbi, szocialista kormányok sara, mivel tudomásunk szerint az informatikai rendszerre 2007-2015 között több mint 25 milliárd forintot költöttek, és az összeg nagyobbik részét 2010 után fizették ki, a projektet a 2010-es kormányváltás után féltucatszor módosították, rendre emelve a támogatható költséget. A brüsszeli levél kemény retorziót helyez kilátásba: jelzik, hogy az érintett szerződések értékének 100 százalékát kitevő pénzügyi korrekció az indokolt. Ez durván 18 milliárd forint pénz visszavételét jelentené. A Miniszterelnökség az esetleges korrekció időzítésére térve azt írta lapunknak, hogy bármilyen pénzügyi következmény érvényesítése minimum hónapokra, de inkább évekre van. Ráadásul, teszik hozzá, a 2007-2013-as programozási időszakban a kérdéses projektek ellenőrzésére minden évben, összesen kilenc alkalommal sor került a hazai ellenőrző szervek, továbbá a Bizottság részéről. Ezen ellenőrzések egyike sem tett megállapítást. Továbbá minden évben Bizottság által elfogadott végrehajtási jelentéssel rendelkezünk. Felvettük az uniós milliárdokat, aztán kidobtuk a rendszert az ablakon Két másik hiba is van Az Európai Bizottság további két problémára is bukkant. A magyar szervek belementek abba, hogy – a korábban szerződésben rögzítetten felül – további díj üsse a Welt 2000 Kft. markát az üzemeltetésért és a kifejlesztett EMIR licencéért. 2007-ben meghatározták, hogy mennyi jár ezekért, majd rá egy évre egy újabb megkötött szerződésben feljebb srófolták ezt. Közel 1 milliárd forintot nyert ezen a magáncég. Itt is indokolt lenne a pénzügyi korrekció az Európai Bizottság szerint, azonban van egy szabály, miszerint nem lehet halmozni korrekciókat, ezért ennél a szabálytalanságnál már nem akar visszaszedni pénzt Brüsszel. A harmadik hiba kívülről nézve – különösen az előző kettő fényében – igazán elhanyagolhatónak tűnik. Több lépcsőben, 6-ról 25 milliárd forint fölé nőtt a 2008- projekt költsége, a magyar fél azonban nem tájékoztatta arról Brüsszelt, hogy egy idő után – durván a 15 milliárdos értékhatár átlépésekor – már nagyberuházásnak minősül a projekt. Az emiatti mulasztást csak szóvá teszi most Brüsszel, de büntetést nem helyez kilátásba. Az egészt különösen kínossá az teszi, hogy az EMIR-t azóta a kormányzat a kukába hajította. Az új, 2014-2020 közötti uniós ciklusra egy másik rendszert fejlesztettek ki. Az állam megtehette, hogy lecseréli az EMIR-t, mert az uniós pénzek pályáztatását kezelő szoftvert magáénak mondó Welt 2000 Kft. azóta, 2014 végén kalandos körülmények között állami tulajdonba került, új nevet is kapott, így most Új Világ Nonprofit Kft.-ként fut. Tragédia is övezte az ellenséges kivásárlást, az akkor még magántulajdonban levő cég, a szoftverjogok egyik tulajdonosa, Komáromi András az adásvétel aláírása utáni napokban hirtelen meghalt. Ismerősei azt állították, nagyon megviselte Komáromit a cége körüli, állammal folytatott vita. Kiskorú gyerekei lettek az örökösök, ami a gyámhivatal engedélyének megszerzéséig lassította, hogy az állam rátegye a kezét a cégre. Ha a magyar kormányzat nem tudja meggyőzni Brüsszelt, hogy eltekintsen a fent említett, kilátásba helyezett pénzügyi korrekciótól, úgy fennáll a veszély, hogy ez a pénz el is veszhet Magyarország számára. A 18 milliárd forintot az államnak ugyanis, mint írtuk, egy most már állami tulajdonban levő cégen kellene behajtania. És ha sikerülne is a cég megroppanása nélkül behajtani az összeget, a pénzt bajosan lehetne más uniós projektre átcsoportosítani, így az EU-tól kapott milliárdok visszavándorolhatnak Brüsszelbe.
[ "Welt 2000 Kft.", "Miniszterelnökség" ]
[ "Welt 2000 Kft", "Nemzeti Közszolgálati Egyetem", "Közbeszerzési Döntőbizottság", "Welt 2000 Kft-vel", "Európai Bizottság", "Új Világ Nonprofit Kft.", "Irányító Hatóság", "Nemzeti Fejlesztési Ügynökség", "Nemzeti Fejlesztési Hivatal" ]
Nem menti fel tisztségéből Vida Ildikót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökét Varga Mihály - a nemzetgazdasági miniszter ezt a Magyar Rádió 180 perc című műsorában jelentette ki hétfőn. Azt mondta, hogy a NAV-elnököt valaki anélkül vádolta meg, hogy bármivel bizonyítaná a vádakat. Ebben a helyzetben akkor járna el a legrosszabbul, ha felmentené a NAV vezetőjét; "nem fogom ezt megtenni" - tette hozzá. Szerinte a kitiltás csupán ürügy, nem erről szól az ügy, "politikai szál van". Ezért továbbra is azt várják az amerikai hatóságoktól, hogy tájékoztassák a kitiltás indokairól a kormányt. Hozzátette, hogy Polt Péter legfőbb ügyész már kezdeményezte az amerikaiaknál a bizonyítékaik átadását, ám ez a máig nem történt meg. "Mondja meg valaki, hogy mi a baj a NAV elnökével" - fogalmazott a politikus. Varga Mihály az M1 Ma Reggel című műsorában azt mondta, hogy mindenkit, így Vida Ildikót is megilleti az ártatlanság vélelme. Nevezzék meg azt az ügyet, ami alapján a NAV elnökét kitiltották, ha megnevezik, azonnal vizsgálatot indítanak - mondta Varga Mihály.
[ "Nemzeti Adó- és Vámhivatal" ]
[ "Magyar Rádió" ]
Előzetes letartóztatásban az SZDSZ-es Gál György + Videó A liberális politikus egy kabáttal próbálta eltakarni megbilincselt kezét • Gyanúsított lett az SZDSZ-es polgármester • "Üzletszerűen" okozott "különösen nagy kárt" az őrizetbe vett SZDSZ-es • Őrizetbe vették az SZDSZ erzsébetvárosi frakcióvezetőjét Egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezte csütörtökön a Pesti Központi Kerületi bíróság a zsidónegyed házaival üzletelő és 700 milliós kárt okozó SZDSZ-es Gál Györgyöt. Az erzsébetvárosi liberális politikust különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással gyanúsítják, ám ő tagadja bűnösségét. Azzal védekezett: az önkormányzati rendszer jellege miatt nem is követhette el a bűncselekményt. Gál György felfüggesztette párttagságát. Tekintse meg a Hír Televízió felvételét! Türelmesen várakozott a rabomobilban Gál György a Pesti Központi Kerületi bíróság udvarán. Az épületbe már három rendőr vezette be a zsidó negyed házaival üzletelő liberális politikust, megbilincselt kezét egy kabáttal próbálta eltakarni. Az Erzsébetvárosi Önkormányzat gazdasági bizottságának elnökét azzal gyanúsítják: áron alul játszott ki nyolc ingatlant vállalkozó barátainak. Az ügylettel a VII. kerületnek 700 milliós kárt okoztak. Az esetleges szökés valamint a tanúk befolyásolásának megakadályozása érdekében a bíróság egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezte Gál Györgyöt. A politikus nem nyilatkozott. Gál az ügyvédjén keresztül azt üzente: nem követett el bűncselekményt. A vádhatóság szerint az SZDSZ-es Gál mellett az ügynek még hét gyanúsítottja van. Erzsébetváros MSZP-s polgármesterének, Hunvald Györgynek esetleges kihallgatásáról nem nyilatkoztak. A nyomozás eddigi adatai alapján a liberális frakcióvezető az ingatlanpanamán 200 millió forintot nyert. Gál György párttagságának ideiglenes felfüggesztését kérte, ám képviselői mandátumáról nem mondott le. Gál György felfüggesztette párttagságát Felfüggesztette párttagságát az SZDSZ VII. kerületi frakcióvezetője, Gál György – közölte csütörtökön Molnár István, a párt kerületi elnöke. Gál Györgyöt különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás gyanúja miatt vette őrizetbe a Központi Nyomozó Főügyészség. Molnár István tájékoztatása szerint Gál György ügyvédjén keresztül közölte, hogy felfüggeszti párttagságát, és átadja az önkormányzat gazdasági bizottságának a vezetését is. A politikus azonban mandátumáról nem mondott le – tette hozzá. (hírTV/MTI)
[ "SZDSZ" ]
[ "Erzsébetvárosi Önkormányzat", "Pesti Központi Kerületi bíróság", "Központi Nyomozó Főügyészség" ]
Horváth András egykori adóellenőr meghallgatását tervezi az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának ellenőrző albizottsága szerdán. Az ülésre meghívták Varga Mihály gazdasági minisztert és elődjét, Matolcsy György jegybankelnököt is. Ez a jobbikos Z. Kárpát Dániel vezette testületnek a parlamenti honlapon közzétett meghívójából derül ki, amely szerint a bizottság előbb meghatározza munkarendjét, majd az áfacsalások gyanújával összefüggésben vizsgálódik. A napirend szerint meghívták Horváth Andrást, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi adóellenőrét – aki szerint nagyobb hazai cégek és multinacionális vállalatok több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál –, a NAV más vezetőit, valamint Varga Mihályt és Matolcsy Györgyöt. Az ellenőrző albizottság eddig mindössze egy hatperces ülést tartott tavaly februárban. Idén júniusban elmaradt a héttagú – négy kormánypártiból és három ellenzékiből álló – testület ülése, mivel csak a jobbikos elnök jelent meg. Horváth András nyilatkozatai miatt az LMP parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, ehhez azonban nem gyűlt össze a szükséges számú aláírás. Az MSZP javasolta az egykori adóellenőr gazdasági bizottsági meghallgatását, míg a Párbeszéd Magyarországért a költségvetési bizottságba indítványozta meghívni Horváth Andrást. A Népszabadság keddi számában azt írta, hivatali visszaélés és más bűncselekmények gyanújával feljelentéskiegészítést rendelt el a Fővárosi Főügyészség Horváth András feljelentése alapján.
[ "Nemzeti Adó- és Vámhivatal" ]
[ "Fővárosi Főügyészség", "Párbeszéd Magyarország" ]
Az, hogy egy családi vállalkozás a férj és a feleség nevén van, egyáltalán nem nagy truváj. Hogy valaki férjként egy családi cégtől minden téren távol szeretné tartani magát, az már nem annyira általános jelenség. Ha egy uniós támogatásokat elnyerő családi vállalkozásról és egy választott tisztségviselői posztot betöltő férjről van szó, már egész más megvilágításba helyeződik a történet. Főleg akkor, ha a cégügyektől addig magát távol tartó férj hivatalosan, a céges papírokban is váratlanul megjelenik tulajdonosként. Pontosan ez történt ugyanis L.Simon Lászlóval és az Agárdi Aratrum Kft.-vel. A fideszes honatya pár hete leadott vagyonnyilatkozatából derült ki, hogy 2020-ban ajándékozás révén megszerezte az Agárdi Aratrum Kft. 50 százalékos tulajdonrészét. Bár az ajándékozás alapvetően illetékköteles tranzakciónak számít, ha az házasfelek között történik, nincs illetékfizetési kötelezettség. L.Simon Lászlóék ügylete miatt tehát csak vagyonbevallási kötelezettség keletkezett, illetékfizetési nem. L. Simon László () L. Simon László () Így 2020. október 5-étől kezdődően hivatalosan is Vass Eszter és L.Simon László a tulajdonosa a 2009 év elején alapított társaságnak, mely sok más egyéb mellett szőlőtermesztéssel foglalkozik fő tevékenységként. Emellett a felvett tevékenységi körök között találni többek között a készétel gyártását, a divatékszer gyártását, a testedzési szolgáltatásokat, a betakarítást követő szolgáltatást, a lakó- és nem lakóépület építését, a bontást, a raktározást, az éttermi, mozgó vendéglátást is. L.Simon László tulajdonszerzése meglehetősen furcsa időpontban történt: szinte napra pontosan egy hónappal azt követően, hogy a kormányzati honlap tanúsága szerint az Agárdi Aratrum Kft.-nek agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kifizetés címén megítéltek 102,8 millió forintos uniós támogatást a vidékfejlesztési programból. A döntés 2020. szeptember 4-én született meg. A politikus pedig október 5-én tulajdonosként feltűnt a cégpapírokban. Szerettük volna megtudni, hogy miután évekkel ezelőtt kiszállt a cégekből, miért döntött úgy, hogy most mégis megjelenik tulajdonosként, illetve arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen feladatokat fog ellátni a társaság életében tulajdonostársként. Cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett válasz, ha megkapnánk, frissítjük vele anyagunkat. Az Agárdi Aratrummal a többi céget is nevére vette L. Simon László A 23 millió forintos jegyzett tőkével rendelkező társaság gyakorlatilag a családi vállalkozások anyacégének tekinthető. Leánycégekként a céghálóban feltűnik ugyanis a Simon és Simon Kft., a Velence-tavi Borászati Kft., az Alba Fructus Kft. és a Fejér GIN Kft. Vagyis azzal, hogy felerészben tulajdonos lett az Agárdi Aratrumban, közvetve az imént felsorolt leánycégek is cáfolhatatlanul hozzáköthetők lesznek. Ezek egyébként gazdaságilag felemásan teljesítő társaságok. Amellett, hogy időnként uniós pályázatokon is sikerrel indulnak (a Simon és Simon Kft. 32 milliót nyert tavaly AKG-pályázaton, 2018-ban pedig közel 50 milliót ültetvénytelepítésre), egy részük nyereségesen is tud működni. Az Agárdi Aratrum Kft. tavaly a 78 millió forintos árbevételéből 365 ezer nyereség maradt, egy évvel korábban ugyanekkora bevételből 12 milliós tiszta profit maradt. Az Alba Fructus Kft. 383 milliós árbevételből csinált 9,1 milliós profitot. A Velence-tavi Borászat Kft.-nek azonban nem megy annyira jól, akárcsak a Simon és Simon Kft.-nek és a Bikavölgyi Panzió Kft.-nek. A Velence-tavi Borászat Kft. 43 millió forintos árbevételt realizált 2019-ben a legutólsó beszámolója szerint, amiből a végén 27,7 milliós veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. Ez sorban a második mínuszos év volt a cég életében. A Simon és Simon Kft. 2015 óta folyamatosan veszteségesen működik, legutóbbi beszámolója szerint 2019-ben 23,4 millió forint árbevétel folyt be a cég kasszájába, ebből 31,7 milliós veszteséget könyveltek el. A 2019-ben alapított Bikavölgyi Panzió Kft. esetében nem meglepő a veszteség. Az volt ugyanis a cég első éve, márciustól év végéig 17,9 millió forint árbevételt könyvelhettek el, ebből 3,4 milliós veszteség lett a végére. egy újonnan alapított cég esetében azonban törvényszerű, hogy szükség van pár évre arra, hogy nyereségessé váljon a tevékenység. A Fejér GIN Kft. - melyet az Eventhotels Zrt.-vel közösen birtokol az Agárdi Aratrum Kft. - egyenlőre alvócégnek tűnik, mivel az elmúlt 4 évben egy forint értékesítésből származó bevétele nem volt. Az Eventhotels egyedüli részvényese egyébként Csapó András, aki az édesapja annak a Csapó Tamásnak, aki korábban Demján Sándor bizalmi embere volt. Az Eventhotelsnek néhány éve volt egyébként egy visszás telekügylete az önkormányzattal. Velence a cégre ruházta volna át egy mintegy 29 ezer négyzetméteres tóparti telek tulajdonjogát, amiért cserébe a vagyonkezelő átvállalta volna azt a potenciális jövőbeli veszteséget, amire egy holdinggal való pereskedés miatt számított a város vezetése, pedig akkor még nem is volt bírósági döntés a kártérítésről. A Korrupcióellenes Szövetség nevű civil szervezet azonban kiszúrta a visszásságot, és a megyei kormányhivatalhoz fordult az ügylettel kapcsolatban, a velencei önkormányzat pedig sietve visszavonta a döntését. Az ügyről annak idején az Átlátszó írt részletesen. Visszatérve még egy gondolat erejéig L. Simon László üzletrész-ajándékára, nagyon érdekes lesz látni, hogy a korábbi, felesége cégügyeitől teljesen elzárkózó politikus a jövőben hogyan reagál majd az esetlegesen felmerülő kellemetlenebb kérdésekre, ha a sajtó egy-egy elnyert uniós támogatásról és annak felhasználásáról érdeklődik.
[ "Simon és Simon Kft.", "Agárdi Aratrum Kft." ]
[ "Velence-tavi Borászat Kft.", "Fejér GIN Kft.", "Alba Fructus Kft.", "Velence-tavi Borászati Kft.", "Korrupcióellenes Szövetség", "Eventhotels Zrt.", "Bikavölgyi Panzió Kft." ]
Hoppál Péter cáfolja a szocialisták vádjait Az MSZP szerint Hoppál Péter csak a Fidesz alapszabályába ütköző módon pótolhatta Keszthelyi Jánost a 2006. májusi Fidesz-kongresszuson, ráadásul a pártba csak 2006. novemberében lépett be. Hoppál közleményben utasította vissza a "rágalomhadjáratot", és közölte: a kérdéses időpontban már tagja volt a pártnak a megyei kulturális tagozaton keresztül - noha egyik városi alapszervezethez sem csatlakozott. Nem pitiáner ügy? Hoppál Péter (középen) egy református rendezvényen: nem tûnt el () Hoppál: "visszautasítom a rágalomhadjáratot" Az MSZP reméli, hogy nem Keszthelyi János szavaz majd Hoppál Péter helyett a pécsi közgyûlésben - hangzott el a szocialisták mai sajtótájékoztatóján, ahol a fideszes mohácsi fantomtag-botrány ügy újabb feltételezett visszásságairól számoltak be. Az MSZP szerint Hoppál csak a Fidesz alapszabályába ütköző módon pótolhatta Keszthelyit a 2006. májusi Fidesz-kongresszuson, ráadásul a pártba csak 2006 novemberében lépett be.A jelek szerint a pécsi szocialisták is érdeklődéssel figyelik a mohácsi fideszes fantomküldött egyre jobban bonyolódó történetét, miután Hová tûnt Hoppál Péter címmel tartott az MSZP pécsi szervezete sajtótájékoztatót március negyedikén, ahol közölték: Hoppál csak a Fidesz alapszabályába ütköző módon vehetett részt értelmezésük szerint a párt 2006-os rendkívüli kongresszusán.Ez nem egy pitiáner ügy - hangsúlyozta Tóth Bertalan, az MSZP pécsi elnöke, Páva Zsolt, a Fidesz pécsi frakcióvezetőjének 2006. szeptemberi nyilatkozatára utalva, amelyben így minősítette a Hoppál ügyet. A fideszes politikus 2006-os kongresszusi szereplése ugyanis a szocialisták szerint akár az okirat-hamisítás gyanúját is felvetheti.Ahogy arról a Hírszerző is beszámolt, komoly kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Hoppál Péter valóban a párt tagja volt 2006 májusában, amikor Keszthelyi János helyett vett részt a Fidesz kongresszusán - Bánki Erik regionális pártigazgató szerint teljesen jogosan.Míg ugyanis Bánki tudomása szerint ekkor Hoppál már párttag volt a kulturális tagozat révén, ezt maga a pécsi politikus cáfolta 2006 szeptemberében egy cikkben - titkára szerint tévesen.Tóth Bertalan ezzel kapcsolatban kijelentette: információik szerint 2006 novemberében Hoppál Péter rendes tagfelvételt kért a Fideszbe, azaz nem átjelentkezett egy másik szervezetből, ami abban az esetben történt volna, ha már párttag.Az MSZP szerint ráadásul Hoppál Péter - akár párttag volt akár nem - nem is helyettesíthette volna a mohácsi küldöttet olyan módon, ahogy azt Bánki Erik szerint tette. Tóth Bertalan a Fidesz alapszabályára hivatkozott, amely szerint értelmezése alapján a küldött helyettesítéséről a mohácsi szervezet tagsága dönthetett volna, nem pedig a helyi elnökség.Véleményük szerint az a magyarázat is a vicc kategóriába tartozik, hogy Hoppál azért szerepelt Keszthelyi néven a rendezvényen, mert nem készült el időben a kitûzője - a szocialisták érvelése szerint mintegy fél percbe került volna filctollal elkészíteni egy ideiglenes kitûzőt.Tóth szerint az is sajátos, hogy az a párt kérdőjelezi meg az MSZP legitimitását, amelyben ilyen ügyek fordulnak elő. Ezzel kapcsolatban az MSZP városi elnöke felszólította Hoppál Pétert, hogy valljon színt, pontosan mi történt 2006 májusában. Tóth újságírói kérdésre válaszolva azt sem zárta ki, hogy a téma a csütörtöki közgyûlésen is előkerül, hiszen Hoppál Péter a Fidesz pécsi frakcióvezető-helyettese - mint ahogy azt is remélik, hogy nem bukkan fel "Keszthelyi János" a pécsi közgyûlésben.A gyanúba kevert fideszes politikus közleményben utasította vissza az ellene indított "rágalomhadjáratot", hangsúlyozva, "mondvacsinált problémáról" van szó."Névtelen levelekkel és azok tartalmával nem foglalkozom. Az, hogy ki mit ír, akár névtelen levélben, akár egy kormánylapban, számomra nem mérvadó és nem hiteles. Jogosan, az Alapszabálynak megfelelő módon vettem részt a Fidesz-MPSZ 2006-os Rendkívüli Kongresszusán" - hangsúlyozza egyebek mellett közleményében Hoppál Péter."Amint azt korábban már kifejtettem: a kérdéses időpontban már tagja voltam a pártnak a megyei kulturális tagozaton keresztül - noha egyik városi alapszervezethez sem csatlakoztam. A párt szerkezeti felépítése ugyanis lehetővé tette, hogy nem csupán helyi szinten lehet belépni a Fideszbe, hanem tagozaton keresztül is. (Később regisztráltam a pécsi csoportba, ahol a legtöbb szavazattal, legnagyobb támogatással választottak kongresszusi küldöttnek, majd választókerületi elnökké, valamint a pécsi csoport alelnökévé és legutóbb frakcióvezető-helyettessé. Ezeket a funkciókat 'fantomtagok' nem tölthetnék be a Fideszben) - állítja a Fidesz pécsi frakcióvezető-helyettese.A politikus sajnálattal veszi tudomásul, hogy "a pécsi szocialisták ennyire ráérnek, városügyek helyett álságos és hazug kirakat-politikát folytatnak", miközben Pécs szerinte komoly válságban van, és a csőd szélén egyensúlyoz, amely minden itt élőt súlyosan érint.
[ "Fidesz" ]
[]
Miután a gödöllői Szent István Egyetem dolgozói névtelen levélben jelentették fel az intézmény rektorát csillagászati fizetése miatt, júniusban közérdekű adatigényléssel fordultunk az összes, az Oktatási és Kulturális Minisztérium által felügyelt, vagyis állami pénzből gazdálkodó egyetem és főiskola rektorához, hozzák nyilvánosságra az egyetemi vezetők, vagyis a rektorok, a rektorhelyettesek és a dékánok fizetését. Adatigénylésünket arra alapoztuk, hogy közérdekből nyilvános adatnak számít, hogy az állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői mennyi pénzt keresnek. A közelmúltban ugyanis a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt Blikk napilap főszerkesztője a Magyar Posta, a MÁV, a Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ellen nyert jogerősen pert azon az alapon, hogy a közfeladatot ellátó személyek a közfeladathoz kapcsolódó személyes adatai közérdekből nyilvánosak. Precedenst teremtett a Blikk A Blikk által indított per elsődleges kérdése az volt, hogy a fizetés, mint személyes adat, kapcsolódik e közfeladat ellátásához. Annak ellenére, hogy az állami tulajdonban lévő cégek jogi képviselői közül többen is azzal érveltek, hogy jogszabályok alapján nem állapítható meg, hogy közfeladatot látnak el, a bíróság elfogadta a TASZ jogászának érvelését, amelyben rámutatott arra, hogy az alperes vállalatok az állam feladatait látják el. Több alperesi képviselő elismerte ugyan, hogy a vállalat közfeladatot lát el, de ezzel a feladattal nem függ össze az, hogy a vezető tisztségviselők milyen juttatásban részesülnek. Ezzel kapcsolatban a Fővárosi Ítélőtábla precedens értékű, jogerős ítélete elvi éllel leszögezte, hogy "evidens, hogy ha valakit ilyen állami cég vezetésével bíznak meg, akkor a fizetése igenis összefügg a közfeladat ellátásával." Az egyetem is állami vállalat Mivel az OKM által felügyelt egyetemek is közfeladatot, az állam feladatát látják el és az állam vagyonával gazdálkodnak, úgy gondoltuk hogy evidens, hogy mindez az egyetemek vezető tisztségviselőire is érvényes. Az egyetemi vezetők azonban máshogy gondolták, és a Magyar Rektori Konferencián (MRK) keresztül elutasították az adatigénylésünket: Az MRK Egyetemi Tagozata (ET) megtárgyalta a kérdést, és olyan jogi álláspontra helyezkedett, hogy a kért adatok nem kiadhatók. Tehát a rektorok a miniszterelnök kérése és az ombudsman sajtóban megjelent véleménye ellenére titkolják fizetésüket, szerintük az feladatuk ellátásától független. A Magyar Rektori Konferencián keresztül kiadott nyilatkozatuk szerint a keresetükkel kapcsolatos adatok nem közérdekből nyilvánosak, hanem személyes adatok, és ebből következően saját maguk dönthetik el, hogy kit tájékoztatnak arról. Első fokon nyertünk A közérdekű adat megismerése céljából indított pert az egyszerűség kedvéért, precedens értékű ítéletben reménykedve csak a Magyar Rektori Konferencia és a gödöllői Szent István Egyetem ellen indította meg a TASZ az Index képviseletében. A Fővárosi Bíróság csütörtökön tárgyalta első fokon az ügyet, és nem jogerős ítéletében kimondta, hogy jogi álláspontunk helyes, a Szent István Egyetem rektorának, rektorhelyetteseinek és dékánjainak fizetése közérdekű adat, azokat nyilvánosságra kell hoznia az intézménynek. A Magyar Rektori Konferencia vonatkozásában ugyanakkor nem adtak helyt a keresetünknek, mert az alperes arra hivatkozott, hogy nem adatkezelő, nem ismeri az egyetemi vezetők fizetéseit. Hüttl Tivadar, a TASZ adatvédelmi és információszabadság programvezetője szerint amennyiben ez az ítélet jogerőre emelkedik, az olyan precedenst teremt, melynek értelmében az összes állami egyetem rektorának és vezetőinek fizetését nyilvánosságra kell majd hozni. A cikket itt lehet kommentálni
[ "Szent István Egyetem" ]
[ "MRK Egyetemi Tagozata", "Fővárosi Ítélőtábla", "Társaság a Szabadságjogokért", "Magyar Rektori Konferencia", "Szerencsejáték Zrt.", "Fővárosi Bíróság", "Oktatási és Kulturális Minisztérium", "Magyar Posta", "Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.", "Magyar Villamos Művek" ]
Magyarország a régió leggyengébb gazdasága - írja a kormány két évét értékelő cikkében az Economist. Felemlegetik még a Fidesz grandiózus terveit és a magyar oligarchákat, akik az újság szerint már a Fidesz szövetségesei. "Betegség a Dunánál" - címmel értékelte a magyar kormány kétéves teljesítményét a The Economist. A gazdasági lap 12 százalékos munkanélküliségről, inflációról, magas állampapírhozamokról ír. A cikk szerint Magyarország a régió leggyengébb gazdasága. Megemlítik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egymillió új munkahely létrehozását ígérte 2020-ig, amiből eddig talán 50 ezer valósult meg, és azok is többségében közmunka-programok keretében. A lap a Fideszt kétségbeesettnek látja. "Grandiózus terveket készítenek, de amikor ezek nem működnek, új adókat találnak ki" - írják. A lap beszámol arról is, hogy még mindig nem kezdődtek meg a tárgyalások az IMF-fel, holott a kormány hónapokon keresztül tárgyalt a vitatott jegybanktörvényről. Eközben az euró árfolyama 300 forint fölé ment. Jó hírek is vannak "Vannak jó hírek" - teszi hozzá a lap. Ilyennek tartják, hogy az Európai Unió mégsem fagyasztja be a Magyarországnak szánt kohéziós támogatásokat, és az export is "egészséges". Viszont az IMF-megállapodás hiánya kiteszi Magyarországot az olyan veszélyeknek, mint például Görögország kilépése az eurózónából. A The Economist szerint Orbán Viktor megígérte, hogy elsöpri szocialista éra korrupt rendszerét. "De sok magyar oligarcha lecserélődött olyanokkal, akik a Fidesz szövetségesei" - írják, hozzátéve, hogy a "korrupció intézményesített". Megemlítik, hogy Horthy Miklóst, "Magyarország háborús vezetőjét és Hitler szövetségesét" manapság szobrokkal és átnevezett terekkel ünneplik, és három "szélsőjobboldali" író került be az iskolai tananyagba, valamint Nyirő József újratemetése miatt megromlott a kapcsolat Romániával. "A gyűlöletbeszéd és az idegengyűlölet egyre jobban tere nyer" - írja a lap, és azzal példálózik, hogy Vadai Ágnest, a Demokratikus Koalíció képviselőjét leordították a parlamentben a jobboldali képviselők, amikor szót emelt Horthy rehabilitációja ellen, valamint a Fidesz megakadályozta egy rasszizmusellenes parlamenti bizottság felállítását.
[ "Fidesz" ]
[ "Európai Unió", "Demokratikus Koalíció", "The Economist" ]
Pénzügyi anomáliák a Duna TV-nél? A Duna Televíziónál százmilliós nagyságrendű pénzügyi visszaélés nyomára bukkant a csatornát felügyelő kuratórium fideszes tagja. A testület előző kormányhoz lojális többsége, valamint a tévé menedzsmentje elutasította, hogy az ügyben vizsgálat induljon. A pénz kifolyatását lehetővé tevő szerződéseket Cselényi László, a Duna Televízió elnöke írta alá. Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Részletek a Magyar Nemzet 2010. június 29-i számában.
[ "Duna TV" ]
[ "Duna Televízió" ]
Komoly összegeket fordított az állam tavaly a távközlésre, miután két hálózatot is akart magának egyetlen év alatt: egyet polgári használatra, és egyet a készenléti szervek számára. A polgári mobilszolgáltató, amely nagy piaci cégek konkurenciája lett volna, egyelőre megfeneklett. A rendőrök, mentők kommunikációját biztosító hálózatot azonban sikerült húszmilliárdért megvásárolni a tulajdonostól. Az elnök és a vezérigazgató is távozott. Lehet, hogy ezzel vége is az állami mobilpiaci kalandnak. Két kellemetlen eseménnyel kezdődött az év az állam mobilcégei számára. A rendőrség, a mentők és a tűzoltók rádiós rendszere, amely elvileg sohasem állhatna le, január 7-én valamilyen titokzatos okból a fővárosban és két megyében felmondta a szolgálatot. A vizsgálat nem találta meg az alig pár hónapja megvásárolt rendszer meghibásodásának okát. Néhány nappal később, a 2012-ben nagy reményekkel beindított állami GSM-cég pedig még nagyobb bajba került: az állami mobilcég elnöke és vezérigazgatója is lemondott a posztjáról. A két mobilhálózatra az állam tavaly komoly összegeket költött, hogy pontosan mennyit, azt azonban nem árulták el. Az Index becslései szerint a költségek elérik a 28,5 milliárd forintot. Az összeg többek között az állami mobilcég beindítására és működtetésére fordított pénzt, illetve a zárt készenléti mobilrendszer, az EDR (egységes digitális rádiórendszer) vételi és fenntartási költségeit tartalmazza. 1,5 milliárd Az állami mobilcég, az MPVI gyakorlatilag alvó céggé változott, miután szeptemberben a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletével megakadályozta, hogy megkezdhesse működését. A cég ügyeit közelről ismerő forrás szerint a lemondásokban szerepet játszott, hogy a menedzsment megpróbált alternatív megoldásokat kitalálni a társaság további működését illetően, a tulajdonosok (a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank) azonban nem voltak nyitottak ezekre az elképzelésekre. A lemondáshoz hozzájárult az is, hogy mobilcégnek nem voltak bevételei, így az év végére negatív mérleget produkált. Az MPVI eddig titkolta, hogy mekkora kiadásai voltak, azaz hogy az állam tavaly mennyit költött a mobilcégre. A társaság az erre vonatkozó kérdéseinkre sem kívánt válaszolni; a tavalyi gazdálkodásáról szóló mérleget és eredménybeszámolót ráér május 31-ig közzétenni. Az állami mobilcég gazdálkodásáról így egyelőre csak az előzetes pénzügyi beszámoló érhető el, amely a márciusi alapítástól az áprilisi bejegyzésig tartó időszakot dolgozza fel. Ebben az időszakban 160 millió forintért vettek igénybe külső céges szolgáltatásokat. Az MPVI alaptőkéje eredetileg 500 millió forint volt, amit a tulajdonosok júliusban 14,1 milliárdra emeltek fel. Kormányzati, illetve az állami mobilcéggel szerződéses kapcsolatban álló források az Indexnek arról beszéltek, hogy a vállalat tavalyi kiadásai elérték a másfél milliárd forintot. (Ebbe nem számoltuk bele azt a bruttó 12,7 milliárd forintot, amelyért megvásárolták a frekvenciát, a bíróság döntése után ugyanis a pénzt vissza kell fizetnie a médihatóságnak a mobilcég részére.) A társaságnak 64 alkalmazottja volt, az átlagbér, úgy tudjuk, nagyjából bruttó 750 ezer forintot tett ki. Schmidt Pál vezérizgató bérét az első, májusi közgyűlésén havi bruttó 2 millió forintban határozták meg. A közgyűlési döntés szerint Schmidt éves alapbérének 80 százalékáig prémiumra, valamint céges autóhasználatra is jogosult. A visszaigényelt áfa Az MPVI székhelye a Magyar Posta 13. kerületi Dunavirág utcai székházában található, a cégvezetés tavaly augusztusban azonban úgy döntött, hogy több emelet irodát bérelnek az V. kerületi Regus Irodaházban. A kiadásokat növelte az is, hogy MPVI több alvállalkozóval is szerződéses kapcsolatban állt, akik szintén számláztak. A mobilcég ügyeit ismerő források szerint a kiadásokat abból a 2,7 milliárd forintból fedezték, amelyet az MPVI visszaigényelt a Nemzeti Adó és Vámhivataltól (NAV). Az állami mobilcég tulajdonosai bruttó 12,7 milliárdot fizettek még januárban a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a frekvenciáért, ebből 2,7 milliárd tett ki az áfa. Az MPVI ezt igényelte vissza, amit azért tudott megtenni, mert több áfafizetés terhelte a kiadásait, mint amennyi áfát beszedett a bevételeivel (hiszen lényegében nem voltak bevételei). 27 milliárd A polgári mobilhálózat építésével tavaly nem tudott eredményeket felmutatni az állam, az MPVI-vel semmire sem mentek. De közben megvásárolta a készenléti szervek 2005 óta működő rendszerét, a fenntartó céggel együtt. Az EDR-t a Magyar Telekom leányvállalata, a Pro-M Zrt. építette ki 40 ezres kapacitású országos hálózattá, egyetlen megrendelője az állam volt. A 2005-ös megállapodásban az állam azt vállalta, hogy 2015-ig éves bérleti díjat fizet a használatért. A fizetéssel azonban szinte rögtön problémák adódtak, a 2010-es kormányváltás után pedig egyértelmű volt, hogy az állami nem akarja folyósítani a szerződésben garantált pénzeket. A Pro-M 2011-es mérlege szerint a cég nem tudott kijönni a 9,1 milliárdos állami bérleti díjból, és 150 milliós veszteséget halmozott fel. Az állami oldalon viszont azt állítják, hogy a szolgáltatást jelentősen túlárazták. Ez vezetett oda, hogy az állam a 100 százalékos tulajdonában álló Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-n keresztül 2012 augusztusában közel 20 milliárd forintért megvásárolta a Pro-M-et a Magyar Telekomtól. A készenléti szervek kommunikációját kiszolgáló rendszer finanszírozását titkosan kezelték. Az állami oldalról származó információk szerint a kormányzat azért döntött a felvásárlás mellett, mert a bérleti díj éves részletei az utolsó időszakban nagyon megemelkedtek volna. Egy kormányzati forrás szerint négy év alatt több mint 50 milliárdot kellett volna kifizetni a Telekomnak, ezt 2012-ben a 20 milliárdos vételárral és az állítólag kevesebb, mint 7 milliárdos éves fenntartási költséggel tudtak kiváltani.
[ "MPVI" ]
[ "Pro-M Zrt.", "Nemzeti Adó és Vámhivatal", "Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság", "Magyar Telekom", "Magyar Fejlesztési Bank", "Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.", "Fővárosi Törvényszék", "Magyar Posta", "Magyar Villamos Művek" ]
A Magyar Turisztikai Ügynökség azt közölte, az augusztus 20-i tűzijáték ára az adat keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Arról már június végén hallani lehetett, hogy az idei augusztus 20-i tűzijáték minden eddiginél grandiózusabb lesz. A rendezvények kommunikációs ügynöksége akkor arról beszélt, hogy Európa legnagyobb tűzijátékát tekinthetik majd meg az érdeklődők. Azóta az is kiderült, hogy erről a tervről annak ellenérse sem tett le a kormány, hogy az elmúlt egy hétben több megszorító intézkedést, valamint energia-veszélyhelyzetet is bejelentett. A tervek szerint a programsorozat négynapos lesz, a Duna felett pedig 32 percig tart majd a tűzijáték. Azt viszont nem lehet megtudni, hogy a kormány erre mennyit fog költei. Tavaly, amikor a mostaninál kisebb ünnepséget terveztek, számításaink szerint nettó 5,5 és 7,9 milliárd forint közötti összeget költhettek el. Az idei évben ennek biztos, hogy a többszörösét égetik majd el, ám ez nemcsak most, de hosszú éveken át biztosan nem is fog kiderülni, ez az adat ugyanis tíz évig titkos marad – írta meg az Átlátszó. A Párbeszéd június végén fordult közérdekű adatigényléssel az előzetes költségbecslésről. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva azt írta, hogy
[ "Magyar Turisztikai Ügynökség" ]
[]
Indokolatlan szerződéseket kötöttek, és több embert munkavégzés nélkül foglalkoztattak a MÁV Informatika Zrt.-nél azok a vezetők, akik ellen vádemelési javaslatot tett a BRFK. Vádemelési javaslattal zárta le a Budapesti Rendőr-főkapitányság a MÁV Informatika Zrt.-nél 2009-ben indított nyomozást. A BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya 2009 novemberében hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást ismeretlen tettes ellen a MÁV Informatika Zrt.-nél történt visszaélések miatt. A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feljelentésének adatai alapján felvetődött a gyanú, hogy indokolatlan volt több szerződés, amelyet a MÁV Informatika Zrt. vezető beosztású tagjai különféle vállalkozásokkal kötöttek. A szerződő gazdasági társaságok képviselői több tízmillió forintos összegeket vettek fel a MÁV Informatika Zrt.-től olyan munkákért, amelyeket el sem végeztek, így az azokról kiállított számlák kifizetésével a MÁV Informatika Zrt. mintegy 30 millió forint vagyoni hátrányt szenvedett - áll a BRFK közleményében. A rendőrség megalapozott gyanúja szerint a MÁV Informatika Zrt. vezető tisztségviselői olyan külföldi utazásokon vettek részt, amelyek valódi célja magánjellegű, és ezekkel is több millió forint vagyoni hátrány érte a MÁV Informatika Zrt.-t. A volt vezető tisztségviselők több embert munkavégzés nélkül foglalkoztattak a cégnél. A munkahelyükre vagy egyáltalán nem jártak be, vagy csak nagyon rövid ideig tartózkodtak ott, feladatokat nem kaptak és nem is végeztek, irodával nem rendelkeztek, viszont a munkabérüket és az azokhoz kapcsolódó juttatásokat minden esetben maradéktalanul átutalták nekik. Ez csaknem negyvenmillió forint vagyoni hátrányt jelentett a MÁV Informatikának. A több mint két évig tartó nyomozás eredményeként a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya összesen 14 volt vezető tisztségviselővel szemben tett vádemelési javaslatot a napokban, a nyomozás során keletkezett - több mint 8000 oldalnyi - nyomozati iratot tartalmazó, 9 kötetnyi iratanyagot 2012. május 16-án küldte meg a Fővárosi Főügyészségnek - áll a BRFK közleményében.
[ "MÁV Informatika Zrt." ]
[ "BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya", "Budapesti Rendőr-főkapitányság", "Fővárosi Főügyészség" ]
Benedek Fülöp sukorói pálfordulása Egy lapunk birtokába került levél értelmében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetése tisztában volt azzal, hogy a sukorói területek környezetvédelmi védettséget élveznek, s hogy a csereszerződés jogi feltételei nem adottak. A számvevőszék nem hiába minősítette azt semmisnek. A felelősök megnevezése várat magára. Részletek a Magyar Nemzet 2009. szeptember 4-i számában.
[ "Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt." ]
[]
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket: Emmi: Varga László a saját pártelnökénél kopogtasson, ha korrupcióról akar hallani Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) visszautasítja az MSZP vádaskodását, és azt üzeni Varga László frakcióvezető-helyettesnek, hogy "a saját pártelnökénél kopogtasson, ha korrupcióról akar hallani". A tárca az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében Varga László sajtótájékoztatójára reagált. A szocialista frakcióvezető-helyettes azt mondta: arra vár választ Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől, hogy kitől és mikor szerzett tudomást Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselő "üzelmeiről", és milyen minisztériumi vizsgálatot indított az ügyben. A 168 Óra múlt heti cikkében azt írták, hogy Mengyi Roland 2015-ben kenőpénzért cserébe biztosított előnyt szociális szövetkezeteknek egy uniós pályázatnál. Az Emmi közleményében visszautasította a szocialisták vádaskodását, amely "sajtóértesülésekre hivatkozva, politikai haszonszerzés céljával próbálja rontani az emberi erőforrások miniszterének jó hírnevét". Közölték: a szövetkezetek hálózatosodását támogató Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) pályázati felhívásra érkezett, a sajtóban vitatott pályázatokat a tárca elutasította. Mivel nem hoztak támogatási döntést, szerződéskötésre sem került sor, így szabálytalan közpénzfelhasználás sem történhetett – hangsúlyozták. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálatról szóló tájékoztatása az Emmi elutasítását követően érkezett – tették hozzá. Kiemelték, hogy amint azt korábban elmondták, Balog Zoltán a 2014-2020-as uniós fejlesztési programok szakpolitikai koordinálásának hiányosságai miatt kezdeményezte Köpeczi-Bócz Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár felmentését. A további kérdések nem az Emmi hatáskörébe tartoznak – olvasható a közleményben.
[ "Emberi Erőforrások Minisztériuma" ]
[ "Nemzeti Adó- és Vámhivatal" ]
Borzasztó állapotban van egy Vörösmarty utcai épület, és bár az ingatlanért felelős Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. idén háromszor tartott helyszíni ellenőrzést, majd kereste meg a bérlőt, semmi nem történt. Az épületet a Mobilier Kft. bérli mindössze havi nettó 202 ezer forintért: a cég ügyvezetője és tulajdonosa az a Zsadányi László, akinek egy másik cége érintett volt 2008-ban a botrányos postásbicikli-tenderben, és akit 2010-ben a MAL Zrt. értékesítésének felügyeletével bízott meg Bakondi György kormánybiztos. Reklámtáblák hirdetik a VI. kerületi Vörösmarty utca 52. szám alatt lévő ház homlokzatán, hogy ott bútorokat terveznek és készítenek, ám az épület hosszú ideje elhagyatottnak tűnik, kapuján lakat lóg. A Készenléti Rendőrség egyik egységének a szomszédságában található ingatlan az állam tulajdonában van és igaz, nem műemlék, de műemléki környezetben található. Az Átlátszó egyik olvasójának elmondása szerint a lelakatolt házba korábban szabadon jártak be a hajléktalanok, hogy az üresen álló épületben húzzák meg magukat. Az ajtón egy kézzel írt, elmosódott feliratú cetli, amelyen az áll, hogy “a bent lévő dolgok elszállítása érdekében bármilyen változás esetén, kérem ezen a t.számon értesítsenek. Köszönettel." Felhívtuk a megadott számot, hogy megtudjuk, milyen dolgok és mióta vannak az épületben, ám az automata géphang azt közölte, hogy “ez a telefonszám jelenleg nincs hozzárendelve előfizetőhöz", vagyis a szám már nem él. Megkerestük az ingatlanért felelős Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-t, hogy megtudjuk, a homlokzati reklámtáblán szereplő Mobilier Kft. bérli-e még az ingatlant, van-e fizetési hátraléka, illetve milyen intézkedéseket tervez az MNV az ingatlan leromlott állapota miatt és mennyi az ingatlan forgalmi értéke. Kértük az épületre vonatkozó értékbecsléseket, valamint a bérleti szerződés másolatát is, de egyiket sem kaptuk meg. Az MNV az alábbi választ küldte szerkesztőségünknek: “A megkeresésében hivatkozott, Budapest VI. kerület, Vörösmarty u. 52. szám alatt található ingatlan a magyar állam tulajdonában van, és társaságunktól érvényes és hatályos bérleti szerződéssel bérlik. A bérlővel szemben nem tartunk nyilván lejárt követelést, a bérleti díjat rendszeresen és késedelem nélkül fizeti. Társaságunk az érintett ingatlan tekintetében csak a 2016. évben már három alkalommal – legutóbb a nyár folyamán – tartott ellenőrzést helyszíni szemle lefolytatása útján. Az érintett ingatlan állapotával kapcsolatban tapasztaltak alapján társaságunk írásban kereste meg a bérlőt, a bérleti szerződésből és a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseiből fakadó kötelezettségeire való felhívásra is kitérve. Amennyiben a vonatkozó szerződéses és jogszabályi rendelkezések esetleges be nem tartása a szerződés megszüntetését indokolják, tárgyi megállapodástól is függetlenül, társaságunk az általa kezelt állami vagyont érintő minden egyes jogügylettel összefüggésben megteszi a szükséges jogi intézkedéseket. A felek között fennálló bérleti szerződésben foglaltak szerint a közműszolgáltatókkal való szerződéskötés a bérlő feladata, de társaságunk, mint az ingatlan tulajdonosi joggyakorlója nem kapott tájékoztatást közmű tartozásról. Tájékoztatjuk, hogy az ingatlanforgalmi értékbecsléseket nem áll módunkban megküldeni, mivel azok döntés-előkészítő dokumentumoknak minősülnek." Az Átlátszó más forrásból származó értesülése szerint a Mobilier Kft. bérleti szerződése 2019. június 10-ig szól: a cég havi nettó 202 ezer forintot fizet a 864 négyzetméteres telek és a rajta álló 526,4 négyzetméteres épület (melynek nagy része lakatos, asztalos és egyéb műhely) használatáért. A megállapodás szerint a bérlőnek állagmegóvási kötelezettsége is van, és köteles a bérleményt, valamint az abban található központi berendezéseket és felszereléseket rendeltetésszerűen és gondosan használni. Az ingatlan bérletével és leromlott állapotával kapcsolatos kérdéseinket, többek között az ingatlan állagmegóvására vonatkozóan, elküldtük a Mobilier Kft.-nek is, de nem kaptunk választ a megkeresésünkre. A tavaly 27 milliós veszteséget termelő cégnek 1999-es bejegyzése óta egészen 2015 februárjáig a Vörösmarty u. 52. volt a székhelye, az ingatlan azóta viszont már csak fióktelepként szerepel a cégnyilvántartásban. A Mobilier Kft. ügyvezetője és tulajdonosa ( a Dózsa Major Kft.-n és a Linea Bútor Kft.-n keresztül) Zsadányi László, akinek neve már többször szerepelt a hírekben. – Társtulajdonos volt ugyanis a már törölt Cronopont Kft.-ben, amely a 2007-ben kiírt, egymilliárd forintos postásbicikli-tendert nyerte. 2008-ban derült ki, hogy a megrendelő Magyar Posta egyik alkalmazottja összejátszott a céggel, az ügyben nyomozás indult, a szerződést felbontották. – 2009-ben összesen 250 millió forint európai uniós támogatást kapott az Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől a Linea Bútor Kft., amelyben a Cronoponthoz hasonlóan szintén tulajdonos Zsadányi László. – 2010 októberében, amikor a vörösiszap-katasztrófa után az állam átvette a MAL Zrt. felügyeletét, Bakondi György kormánybiztos Zsadányi Lászlót bízta meg a vállalat értékesítésének felügyeletével. Ezért a tevékenységéért Zsadányi később többekkel együtt “A rendkívüli helytállásért érdemjel" arany fokozatát kapta Pintér Sándor belügyminisztertől. Infografika: ceginfo.hu Zsadányi László 2010 óta működteti a Vineum Borházat, és 2013 decembere óta tulajdonos a Tállya Bor Kft.-ben is. Mint írják, négyen (Szűcs Ferenc, Barta Péter, Zsadányi László és Márton-Kováts Krisztina) fogtak össze, hogy a mádi Hudák István által készített borokat dobjanak piacra. Az sajnos nem derül ki sehonnan, hogy a budapesti, Vörösmarty u. 52. sz. alatti ingatlant miért hagyta lerohadni a szerteágazó üzleti érdeklődésű Zsadányi, és mik a tervei – ha vannak egyáltalán – a műemléki környezetben található épülettel. Kíváncsian várjuk azt is, hogy az MNV valóban intézkedik-e az ingatlant bérlő céggel szemben, amennyiben felszólításuknak a bérlő nem tesz eleget. Kérdés az is, hogy ha a vagyonkezelő fel is mondja a Mobilier Kft. bérleti szerződését, talál-e új bérlőt, vagy inkább a rossz állapotra való tekintettel eredeti értékénél jelentősebb olcsóbban eladja az épületet valakinek, aki még így is lát benne fantáziát. A cégadatokat az Opten szolgáltatta.
[ "Mobilier Kft.", "Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt." ]
[ "Dózsa Major Kft.", "Tállya Bor Kft.", "Vineum Borház", "MAL Zrt.", "Linea Bútor Kft.", "Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.", "Készenléti Rendőrség", "Nemzeti Fejlesztési Ügynökség", "Magyar Posta", "Cronopont Kft." ]
Helyreigazítás (2021. május 14.): A www.atlatszo.hu "Itt a bizonyíték: Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját" című 2020. május 06. napján megjelent cikkükben valótlanul állítottuk, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság eltitkolta a határozatát. A valóság az, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor az ügyben meghozott határozatát kizárólag az ügyféli jogosultsággal rendelkezőknek küldte el, mivel a határozat ellen fellebbezés érkezett, így az csak a véglegessé válását követően ismerhető meg harmadik fél által. Perrel fenyegetőzött, és bírósági keresetet indított az Átlátszó ellen a visontai Viresol Kft., amikor tavaly novemberben megírtuk: ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet okozó gázszivárgásokat okozott. Pedig a történteket kivizsgáló katasztrófavédelmi hatóság eltitkolt határozatában is néven nevezik a felelőst, sőt, megtiltják számára az Őzse-völgyi víztározó további használatát, és műszaki átalakításra kötelezik a további környezetkárosítás elkerülése érdekében. Még idén januárban is dőlt a cefre a Viresoltól a víztározóba. Mutatjuk a bizonyítékot. 2020. augusztus 31-ig adott határidőt a Viresol Keményítő- és Alapanyaggyártó és Forgalmazó Kft.-nek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság április 9-én kelt, jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó határozata, hogy "az elérhető legjobb technikát tartalmazó műszaki átalakítással" megakadályozza, hogy a telephelyéről elvezetett vizek a Mátrai Erőmű Zrt. Őzse-völgyi víztározójába juthassanak. "A műszaki átalakítással biztosítani kell azt is, hogy üzemszerűen megvalósuljon a Telephelyén keletkező szennyezettnek minősülő csapadékvizek – a Telephelyén üzemelő szennyvíztisztító telepén történő – szükséges mértékű tisztítása. A műszaki átalakítást követően a tiszta, valamint a szükség szerint tisztított csapadékvizeket, illetve a tisztított szennyvizeket az Őzse-völgyi tározó elkerülésével, közvetlenül kell – a hatályos egységes környezethasználati engedélyben megállapított kibocsátási határértékek betartásával – a befogadóba vezetni" – áll a határozatban. A nyilvánosságnak azonban minderről elfelejtettek beszámolni. Tavaly novemberben az Átlátszó elsőként írt arról, hogy a Mátrai Erőműben észlelt, tömeges rosszullétet okozó mérgesgáz-szivárgások ügyében érintett lehet a hőerőmű mellé felhúzott hatalmas keményítőgyár is, mert szennyvizét a hőerőmű technológiai víztározójába ereszti. A rendkívül súlyos és ismétlődő környezetszennyezés ügyében feltett kérdéseinkre a Mészáros-cég fenyegetőzéssel válaszolt: helyreigazitási eljárást kezdeményez, továbbá kártérítés és sérelemdíj megfizetésére is igényt tart, mert úgy véli, hogy rossz hírnevét keltettük a Mátrai Erőműben történt sajnálatos események kapcsán. A Viresol Kft. nem a levegőbe beszélt: bírósági keresetet is indított az Átlátszó ellen ezügyben. A helyi hatóságok finoman fogalmazva nem erőltették meg magukat a valós tényállás kinyomozása közben: a területileg illetékes rendőrkapitányság saját maga kérte a környezetkárosítás gyanúja miatt indult nyomozásból való kizárását arra hivatkozva, hogy ők végzik az akkor még szintén Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mátrai Erőmű fegyveres biztonsági őrségének képzését, ellenőrzését. Az Átlátszó közérdekű adatigénylésben kérte a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a Mátrai Erőműben vizsgált gázszennyeződésről készült mérési jegyzőkönyveket. A decemberben megkapott összefoglaló táblázatokból kiderült, hogy a kén-hidrogén, a foszfin és a nitrogén-monoxid jelenlétére vonatkozó értesüléseink helytállóak voltak. Mátrai Erőmű: itt vannak a hivatalos számok a katasztrófavédelem által mért szennyezésről Egy hónapja közérdekű adatigénylésben kértük a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a Mátrai Erőműben vizsgált, meg nem nevezett gázszennyeződésről készült mérési jegyzőkönyveket. A most megkapott összefoglaló táblázatokból kiderül, hogy a kén-hidrogén, a foszfin és a nitrogén-monoxid jelenlétére vonatkozó értesüléseink helytállóak voltak. Az viszont azóta sem került nyilvánosságra, hogy az azonos visontai telephelyen működő két cég, a Mátrai Erőmű Zrt. és a Viresol Kft., tehát a hőerőmű és a keményítőgyár közül melyik okozta a problémát, és honnan, hogyan került nagy mennyiségű szerves anyag a hőerőmű technológiai víztározójába. Egészen mostanáig, ugyanis a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Átlátszó birtokába került friss határozata teljesen egyértelműen fogalmaz ebben a kérdésben. A "Viresol Kft környezetkárosodást, a felszíni vizek károsodását megelőző intézkedésekre történő vízvédelmi és vízügyi hatósági kötelezése" tárgyú, 2020. április 9-én kelt határozat indoklása szerint A Mátrai Erőmű Zrt. üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi tározó eddigi több évtizedes üzemelése során a vízvédelmi hatóság nyilvántartása szerint korábban nem volt tapasztalható vízminőség romlással kapcsolatos panasz, soha sem volt szükség a tarozó kényszer-leeresztésére. A Mátrai Erőmű Zrt. üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi tározó vizét a 2019 július 22-én érkezett panaszbejelentést követően több alkalommal vészleeresztés kereteben szabályozottan le kellett engedni, tekintettel arra a Mátrai Erőmű Zrt. a tározóból nem tudta kielégíteni a kéntelenítő üzemének vízigényét a kialakult gázképződés és vízminőség romlás miatt. A felhasználásra alkalmatlan szennyezett vizet – a befogadóra gyakorolt kedvezőtlen hatás csökkentése érdekében hígítóvíz hozzávezetésével – a víztározót üzemeltető Mátrai Erőmű Zrt. leeresztette az elsődleges befogadó Nyiget-patakba. 2019.07.22 es 2019.08.28 között összesen 135.150 köbméter mennyiségű, 2019.11.13 és 2019.12.03 között 79.054 köbméter mennyiségű szennyezett tározóvíz került a befogadóba. A leeresztett szennyezett vizek szennyezőanyag tartalma után a Mátrai Erőmű Zrt.-t mindkét alkalommal rendkívüli vízszennyezési bírság megfizetésére kötelezte az Igazgatóság. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Laboratóriumi Osztály Környezetvédelmi Mérőközpontja által 2019 decemberében vizsgált vízminták laboratóriumi eredményei alapján a Viresol telephelyén lévő 440-es jelű épület melletti csapadékvíz kifolyóból vett vízmintából a telephelyről kifolyó víz jelentős, szervesanyag általi szennyezettsége volt megállapítható. (KOIk: 792 mg/l). 2020. január 15-én telefonon ismételt bejelentés érkezett a Viresol Kft. képviselőjétől az Igazgatóságra, amely szerint éjjel komolyabb üzemzavaruk volt, amely során nagy mennyiségű cefre jutott ki az Őzse-völgyi tározót tápláló vízfolyásba. Nagyjából 10 és 50 köbméter közötti becsült mennyiség. Katasztrofavedelem vs Vires... by atlatszo on Scribd A dokumentum tanúsága szerint a hatósági ellenőrzések során vett vízminták laboratóriumi mérési eredményei, valamint a helyszíni ellenőrzések tapasztalatai azt támasztják alá, hogy a Viresol telephelyéről "rendszeresen/folyamatosan történik tisztítatlan, magas szervesanyag koncentrációjú szennyvízkibocsátás, amelyet az Őzse-völgyi patak tovább vezet az Őzse-völgyi tározóba", továbbá hogy "egyértelműen azonosítható, hogy a magas szervesanyag koncentrációjú szennyvíz forrása kizárólag a gabona-feldolgozással foglalkozó Viresol Kft. telephelye" Azt is tényként rögzíti a katasztrófavédelmi hatóság határozata, hogy "a Mátrai Erőmű Zrt. tevékenységéből az engedélyek alapján elsősorban szervetlen összetételű szennyvíz keletkezik. A Viresol Kft. szennyvize az Őzse-völgyi tározóban keveredik össze a Mátrai Erőmű Zrt. használtvizeivel, amelynek következtében káros, gázképződéssel járó anaerob folyamatok zajlanak le. Ennek eredményeképpen a Mátrai Erőmű Zrt. az Őzse-völgyi tározó vizét annak minőségromlása miatt technológiai vízként hasznosítani nem tudja, az Őzse-völgyi tározó leürítő műtárgya a gázképződés és vízminőségromlás elkerülése érdekében jelenleg is nyitva van, az oda érkező vizeket folyamatosan tovább engedik a Nyiget patak irányába." Büntetést ugyanakkor az ügyben vétlennek tűnő Mátrai Erőművel ellentétben a Viresolra a katasztrófavédelmi hatóság ebben a határozatában nem szabott ki. Viszont augusztus 31-i határidővel arra kötelezi a keményítőgyárat, hogy "a Viresol Kft. vízilétesítményeinek műszaki átalakításával biztosítani kell, hogy üzemszerűen megvalósuljon a Telephelyén keletkező szennyezettnek minősülő csapadékvizek – a Telephelyén üzemelő szennyvíztisztító telepén történő – szükséges mértékű tisztítása. Az üzemelő műszaki megoldások átalakításával – ideértve új vízilétesítmény létrehozását, illetve vízimunka végzését is – ki kell zárni, hogy a Viresol Kft. Telephelyéről elvezetett tiszta, valamint szükség szerint tisztított csapadékvizek, illetve tisztított szennyvizek a Mátrai Erőmű Zrt. Őzse-völgyi tározójába juthassanak. Mindezeket követően a tiszta, valamint a szükség szerint tisztított csapadékvizeket, illetve a tisztított szennyvizeket az Őzse-völgyi tározó elkerülésével, közvetlenül kell – a hatályos egységes környezethasználati engedélyben megállapított kibocsátási határértékek betartásával – a befogadóba vezetni." A katasztrófavédelmi hatóság döntése értelmében "a környezetkárosítást megelőző intézkedések végrehajtása nem tűr halasztást", ezért rendelkezéseit jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtandóvá nyilvánította. Bár a Mátrai Erőműben történt gázszivárgások és rosszullétek nagy közfelháborodást okoztak, a hatóságok nyilvánosan nem nevezték meg a felelősöket. A most ismertetett határozatot is titokban tartották, nem hivatalos forrásból került az Átlátszóhoz. A határozatot jegyző Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot közérdekű adatigénylésben kértük, hozza nyilvánosságra a vizsgálata eredményét. Drónvideó: Pápai Gergely Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
[ "Mátrai Erőmű", "Viresol Kft." ]
[ "Viresol Keményítő- és Alapanyaggyártó és Forgalmazó Kft.", "Viresol Kft", "Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság", "Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság" ]
Immár öt éve zajlik a jogi csatározás az állami tulajdonú Eximbank és Nobilis Kristóf cége között a pénzintézet által kibérelt Lánchíd Palota ügyében. A minap az üzletember került kedvezőbb pozícióba a bíróságon. Ha így marad, az az adófizetőknek fájhat. Közép-Európa egyik legdrágább irodaépületét 2013-ban szerezte meg a Nobilis Kristóf és fia tulajdonában álló Döb-68 Zrt. A vételár 10 millió euró, azaz körülbelül hárommilliárd forint volt. és fia tulajdonában álló Döb-68 Zrt. A vételár 10 millió euró, azaz körülbelül hárommilliárd forint volt. A Lánchíd budai lábánál fekvő patinás ingatlan megvásárlását teljes egészében hitelből finanszírozták, még a kölcsön önrészét is a két, állami résztulajdonban álló banktól felvett összegből állták, hogy aztán egy harmadik – 100 százalékban állami tulajdonú – pénzintézet, az Eximbank tíz évre kibérelje azt, és ezzel lényegében ki is fizesse a hitelt. A konstrukció lényege tehát az volt, hogy állami bankok két oldalról is megfinanszírozzák az ingatlant Nobilis Kristóf érdekeltségének, amihez a vállalkozónak csupán ingatlanfedezeteket kellett biztosítania, hogy tíz év alatt tehermentesen cégük tulajdona legyen a Duna-parti ingatlan. A műemléki épületet az állam is megvásárolhatta volna az Eximbanknak, ugyanis elővásárlási joga volt rá, ám arról már az előtt lemondott a Döb-68 Zrt. javára, hogy a társaságot bejegyezte volna a cégbíróság. A Lánchíd Palotát hamarosan az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank veheti meg majdnem 9 milliárd forintért, amihez az Orbán-kormány is bőkezűen hozzájárul több mint hárommilliárd forint közpénzzel. Nobilis Kristóf érdekeltsége így több mint 5,5 milliárd forint haszonra tehet szert, nem számítva az Eximbanktól eddig megkapott bérleti díjakat, és a későbbi esetleges kártérítést vagy kötbért, ami összességében további milliárdokat vehet ki az adófizetők zsebéből. Több milliárdos állami bukta lehet belőle Múlt szerdán újabb fejezetéhez érkezett az állami tulajdonú Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és Nobilis Kristóf nagyvállalkozó cége, a Döb-68 Zrt. között évek óta zajló jogi háború. A Hvg.hu tudósítása szerint a Kúria felülbírálta a Fővárosi Ítélőtábla korábbi másodfokú döntését, ami jó erkölcsbe ütközés miatt semmisnek nyilvánította a bank és az üzletember cége közt a Lánchíd Palotára kötött bérleti szerződést. A döntés azt jelenti, hogy a maratonira nyúló perben meg kell ismételni a másodfokú eljárást. A tét komoly, ha ugyanis végül Nobilis Kristóf cégének ad igazat a bíróság, akkor több milliárd forint közpénzt fizethet ki az állam. Az épületet a társaság 2014-ben tíz évre bérbe adta az állami tulajdonú Eximbanknak, amely székhelyének szánta az épületet. Ám egy év alatt fordult a helyzet: a 2014-es országgyűlési választás után a nemzetgazdasági tárcától a Szijjártó Péter vezette külügyhöz került az Exim. Lecserélték a bank vezetését, majd nagyfokú értékaránytalanságra hivatkozva úgy döntöttek: felbontják a tízéves bérleti szerződést. Bár eddig úgy tűnt, hogy az Eximbank van jobb helyzetben, a Kúria döntése új helyzetet teremtett. Nobilis Kristóf ügyvédje a tárgyalás után azt jelezte, mindent összevetve közel hárommilliárd forint járhat ügyfelének az Eximbanktól, de Nobilis készen áll a peren kívüli megegyezésre is. Megvették hitelből, hogy aztán az állam kifizesse A Lánchíd Palota a főváros egyik legértékesebb magáningatlana: a hatszintes, csaknem ötezer négyzetméteres műemléki épületet hatmilliárd forintért újították fel 2008-ra, majd a napi.hu cikke szerint rekord bérleti díjért tudtak kiadni, ám a gazdasági válság miatt hamar kiürült az épület, és az üzemeltető-tulajdonos Lánchíd Palota Kft. is becsődölt. A Duna-parti ingatlant ezután 2013-ban – négy és fél év "üresjárat" után – a Nobilis Kristóf és fia tulajdonában álló Döb-68 Zrt. vásárolta meg. A társaság többségi tulajdonosa az üzletember fia, aki a cég vezérigazgatója is volt, ám ezt a posztot 2015 februárjában, a polgári per kezdete előtt átvette tőle Nobilis Kristóf. A Lánchíd Palota vételára 10 millió euró volt, akkori árfolyamon számolva körülbelül hárommilliárd forint, aminek kifizetéséhez saját pénzt nem használtak fel. A teljes vételárat hitelből, és az ahhoz szükséges önerőt is kölcsönből fizették. A kölcsönt a részben állami tulajdonú Gránit Bank és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank finanszírozta. A terv pedig az volt, hogy az ingatlant azonnal bérbe veszi 10 tíz évre a 100 százalékban állami tulajdonú Eximbank. A bérleti díj négyzetméterenként hatezer forint volt, vagyis – mint azt a napi.hu korábban megírta – körülbelül évi egymillió euró. Ez az összeg tíz év alatt a teljes hitelt fedezte volna anélkül, hogy Nobilisék saját pénzt forgattak volna a vételárba. A kölcsönhöz Nobilisék főként a Szár és Vértesboglár településeken található ingatlanokat adtak fedezetként. Az állam szélsebesen lemondott az elővásárlási jogáról Miközben az Eximbank olyan szerződést kötött Nobilisék cégével, amelynek értelmében tíz év alatt körülbelül 10 millió eurót – vagyis az épület vételárát – fizeti meg bérleti díj formájában, ugyanezért az összegért az állam meg is vásárolhatta volna az ingatlant, hiszen arra elővásárlási joggal rendelkezett. Az állam azonban az elővásárlási jogáról 2013 augusztusában négy nappal azelőtt lemondott, hogy az ingatlan későbbi tulajdonosát, a Döb-68 Zrt.-t a cégbíróság hivatalosan bejegyezte volna. Erről szólva Nobilis Kristóf lapunk kérdéseire küldött válaszában kiemelte, hogy az elővásárlási joggal kapcsolatos eljárás eladói kötelezettség, így azt az ingatlan akkori tulajdonosa (a Recovery Zrt.) folytatta le, nem ők. Hozzátette, hogy a Döb-68 Zrt.-t projekttársaságként alapították meg, amely a törvény értelmében a társasági szerződés ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától (2013. augusztus 8.) előtársaságaként működhetett. Tehát cégük – még nem bejegyzett előtársaságként – már működött, amikor az állam az elővásárlási jogáról lemondott. 5,5 milliárdos haszonnal adhatják tovább Nemrég derült ki, hogy Nobilisék megválnának az épülettől és szándéknyilatkozatot írtak alá az eladásról a Magyarországon is terjeszkedő orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankkal (NBB). A 444.hu írta meg, hogy a Fővárosi Önkormányzat tulajdonosi bizottsága már döntött is: a Lánchíd Palotánál nem él a törvény által garantált elővásárlási jogával, így az NBB hamarosan megveheti az épületet Nobilis Kristóf cégétől. A portál cikkében feltüntetett dokumentum szerint nettó 26,8 millió eurós, azaz nettó 8,89 milliárd forintos vételárban állapodtak meg. Ebből az összegből 10 millió eurót, vagyis több mint hárommilliárd forintot a kormány fizet ki. Nobilis Kristóf kérdésünkre telefonon elismerte, hogy amennyiben az üzlet létrejön, több mint 5,5 milliárd forint haszonra tehet szerint. Nem számítva az Eximbanktól eddig megkapott összegeket, valamint az elmaradt bérleti díjakat és az esetlegesen fizetendő kötbért. Azt viszont további kérdéseinkre megküldött írásos válaszában közölte, hogy még nem számolta össze, pontosan mekkora összegre számít, ha mindenben neki adnak igazat a bíróságon. Ugyanakkor az 5,5 milliárdos várható hasznot és a Nobilis ügyvédje által emlegetett hárommilliárd forintos igényt összeadva az üzletember nyeresége megközelítheti a kilencmilliárd forintot, nem számítva az eddig megkapott bérleti díjakat. Nobilis Kristóf az ingatlan esetleges eladásával kapcsolatos tárgyalásokról egyelőre nem kívánt nyilatkozni. A várható haszonról szólva viszont telefonbeszélgetésünk alkalmával úgy fogalmazott: Ha Matolcsy úr viszi még feljebb az euró árát, én annak csak örülni tudok. A Lánchíd Palota ügyében nemcsak polgári per, hanem büntetőügy is indult, aminek Nobilis Kristóf is gyanúsítottja volt, ám ellene az ügyészség nem emelt vádat. Az Eximbank korábbi két vezetőjét viszont különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, társtettesként elkövetett hűtlen kezeléssel vádolják. Vádat emeltek az Eximbank volt vezetői ellen A Lánchíd Palota kibérlése miatt felelhetnek, egyikük a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára is volt. Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu
[ "Magyar Export-Import Bank Zrt.", "Döb-68 Zrt.", "Nemzetközi Beruházási Bank" ]
[ "Fővárosi Ítélőtábla", "Recovery Zrt.", "Fővárosi Önkormányzat", "Lánchíd Palota", "Magyar Takarékszövetkezeti Bank", "Gránit Bank", "Nemzetgazdasági Minisztérium", "Lánchíd Palota Kft." ]
Szeptemerben átvilágítják a 4-es metrónak a beruházóra nézve előnytelen szerződéseit. A Fővám térnél például semmi nem kötelezi a kivitelezőt, hogy gyorsítson a munkán. A buktáknak azonban úgy látszik, nincs felelőse, a volt igazgató, Gulyás László marad. A metróbiztos legújabb jelentéséből kiderül, a csúszást és a költségtúllépést előre nem látott többletmunkák okozzák. Az alagútépítők nem oda viszik a földet, ahova kéne, nincs szennyvíztisztító-telep, sem lift a biztonságos mentéshez. Azt Demszky is elismerte, hogy vannak problémák, de szerinte ez egy ekkora beruházásnál normális. A főpolgármester maga jelentette ki, hogy tényleg nem készül el szeptember 1-jére a Fővám és a Gellért téri metróállomás. Nem terheli kötbér a kivitelezőt, ha szeptember 1-ig nem adja át a forgalomnak a pesti rakpartokat. Szeptemberben világítják át a 4-es metró szerződéseit, hogy a projektvezető cég, a DBR átlássa, mely szerződések hátrányosak a beruházó, a BKV számára, és azokon miképp lehetne módosítani, tudta meg az Index. Az információt a DBR szóvivője, Horváth Éva nem cáfolta. Az átvilágítás azért vált elkerülhetetlenné, mert kiderült, bár a metróépítő kivitelezőkkel a szerződések jogilag rendben vannak, számos esetben probléma akadt a tartalmukkal. Erre konkrét példával is szolgál a Fővám téri állomásépítés csúszása: hiába ígérte ugyanis a főváros, hogy az iskolakezdésre felszabadul a pesti alsórakpart, a csúszásban lévő Hídépítő Zrt.-t semmi sem kötelezi arra, hogy az őszi forgalomnövekedésre való tekintettel gyorsítsa a munkát. A kötbéres határidő ugyanis csak az alagútépítő-pajzs érkezését veszi számba, és nem számol például a forgalmat akadályozó munkaterület felszámolásának határidejével. A projekt többi állomásánál is felmerül ez a probléma (pl. budai állomások), a Fővám térnél a Szabadság híd lezárása súlyosbítja a helyzetet. Demszky csodálkozott, hogy az újságíró belenézett a szerződésbe Demszky Gábor főpolgármester az Estének csütörtökön azt nyilatkozta, amikor a szerződések köttettek, még nem ez volt az ütemterv, vagyis nem tudhatták, pontosan mikor kezdődik a munka. A szerződésekben a határidők a projekt indulásának időpontjától számítva hetekben vannak meghatározva, vagyis nem konkrét dátumok szerepelnek bennük. (Bár a főváros vezetése szerint a metróberuházás a legnagyobb nyilvánosság előtt folyik, Demszky a műsorban ezt találta mondani: "Hát ezek az újságírók valószínű nem olvasták a szerződéseket, azon nagyon csodálkoznék, mert fél szobányi szerződésünk van és ezek például mintgy 60 helyen kötbérkikötéseket tartalmaznak." A szerződések valóban terjedelmesek, ezért sem érthető, miért nem hozzáférhetők az interneten, kereshető formában. Egyből világossá válnának a kötbérterhes határidők. Az Index egyébként néhány szerződésbe - köztük a Fővám térébe - bele tudott nézni - de meglehetősen körülményes módon.) 6 milliárd tanácsadásra Arról, hogy ki tehető felelőssé a szerződések tartalmi átgondolatlanságáért, egyelőre nincs hivatalos álláspont. Az viszont biztos, hogy amikor a metróépítkezés a tarthatatlan ütemterv, az engedélyek elmaradása miatt egy évet csúszott, Gulyás Lászlónak, a DBR igazgatójának át kellett adnia a helyét Balogh Árpádnak. Márpedig a szerződések tartalmi kidolgozása Gulyás László, a DBR mérnökei mellett a metróprojekt előkészítésében, tanácsadásban, a projekt vezetésében az Eurometro Kft. is részt vett. A cég nem kevesebb, mint 5,6 milliárd forintért vállalta a munkát. Az Index a Főpolgármesteri Hivataltól úgy értesült, Gulyás László igazgatóhelyettesi pozícióban marad a DBR-nél. Az új projektvezér, Balogh Árpád és ő augusztus végére járnak az átadás-átvételi folyamat végére.
[ "Eurometro Kft.", "BKV" ]
[ "Főpolgármesteri Hivatal", "Hídépítő Zrt." ]
| 2010. 02. 12., 22:04 Utolsó módosítás: 2010. 02. 12., 22:05 Ajánlat Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség JÁTSSZ ONLINE! Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki Keresés Egy visszásságokat feltáró belső vizsgálat miatt rendkívüli felmondással visszahívta tisztségéből a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetőjét a regionális fejlesztési tanács - jelentette be Pál Béla (MSZP), a testület elnöke pénteken. A tisztséget tavaly június elsejétől betöltő Matisz János visszahívása után az új ügyvezető megválasztására pályázatot csak az országgyûlési választások után írnak ki, addig az ügynökséget megbízással irányítja majd egy szakember. A decemberben lefolytatott vizsgálat egyebek között megállapította, hogy az ügynökségnek tavaly júniusban vásárolt három személygépkocsi, valamint az azokba indokolatlanul beépített elektronikai eszközök ára és szerelési költsége együttesen magasabb volt a közbeszerzési értékhatárnál. A menedzsment által használt autókba traffipax-blokkoló berendezést, s kiegészítő elektronikát szereltek be, az egyikre tetőcsomagtartót is vettek - számolt be a vizsgálat részleteiről László Csaba, a felügyelőbizottság elnöke. A vizsgálat megállapította azt is, hogy visszamenőleges hatállyal kötötték meg az ügyvezető-helyettesek munkaszerződéseit, és az ezekben foglaltak jelentős terhet róttak az ügynökségre. "Hektikus képet" mutatott a reprezentációs költségek felhasználása is, valamint a külső szakértői szerződések ár-érték aránya sem volt megfelelő - mondta László. Debreczeny János (Fidesz), a testület tagja, Veszprém polgármestere hangsúlyozta: nem "boszorkányüldözésről" van szó. A fejlesztési ügynökség közhasznú szervezet, a köz hasznára kell dolgoznia, de azok a visszaélések, amelyek lehetővé tették, hogy "elképesztő mennyiségû" pénz kerüljön ki különböző címeken az ügynökség mûködési költségeiből, nem a köz hasznát, hanem annak kárát szolgálták - fogalmazott. A visszásságokat feltáró belső vizsgálat a regionális ügynökség mûködésére, a hazai forrásokkal, mûködési költségekkel való gazdálkodására terjedt ki, s nem érintette az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos kérdéseket, amelyek a felügyelőbizottság szerint rendben vannak.
[ "Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség" ]
[]
2 milliárd forinttal hízott az MNB-alapítványok vagyona Az elmúlt negyedévben további 2 milliárd forinttal nőtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok vagyona - közölte az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. A szeptember 30-i állapot szerint a Pallas Athéné Alapítványoknak juttatott 266,4 milliárd forintnyi vagyon értéke 272,188 milliárd forintra emelkedett. Az alapítványok és az általuk alapított gazdasági társaságok 99,365 milliárd forintot ingatlanban, 96,172 milliárd forintot befektetési jegyben, 55,546 milliárd forintot vállalati kötvényekben, és 21,105 milliárd forintot bankbetétben tartanak. Az alapítványok úgy tudták elérni a vagyonnövekedést, hogy 7 milliárd forint értékben 1400 oktatási, tudományos pályázatot is támogattak. Az Európai Központi Bank iránymutatásaival összhangban leépítették államkötvény-állományukat és magasabb hozamú, biztonságos ingatlanbefektetések irányába csoportosították át azokat.
[ "Magyar Nemzeti Bank", "Pallas Athéné Alapítványok" ]
[ "Optima Befektetési Zrt.", "Európai Központi Bank" ]