text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Hadházy Ákos feljelenti Orbánt, mivel korrupcióval vádolta meg a képviselőt, miután az a kétszeres áron beszerzett lélegeztetőgépekről kérdezte hétfőn a parlamentben, írja a Független Hírügynökség.
Nem tehetek egyebet, kénytelen vagyok feljelenteni a miniszterelnököt, ő sem vádolhat senkit alaptalanul, márpedig engem korrupcióval vádolt
– mondta el Hadházy.
Az ügy háttere: Hadházy arról kérdezte Orbánt, hogy kinek van igaza egy lélegeztetőgép-beszerzési ügyben, ahol a General Electric olcsóbb ajánlatot adott egy kórházi beszerzésre, mire az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a teljes közbeszerzést érvénytelennek nyilvánította, és újat akart kiírni új feltételekkel. A döntést a GE megtámadta a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, és nyert: a hatóság kimondta, hogy indokolatlan volt a közbeszerzési pályázat beszántása, és büntetést is kiszabott.
Ezek után Hadházy olyan dokumentumok birtokába jutott, amelyekből kiderül, hogy az ÁEEK nem fogadta el az ítéletet, és egy neves ügyvédi iroda közbenjárásával fellebbez a Közbeszerzési Döntőbiztottságnál, vagyis "az állam perli az államot, hogy drágábban szerezhessen be gépeket".
Orbán szerint példátlan, hogy egy folyamatban lévő ügyben egy képviselő a parlamentben lobbizzon egy cég mellett (ezzel arra utalhatott, hogy szerinte az LMP társelnöke a GE érdekében lobbizhat valójában).
Ennél nagyobb korrupciós ügyet még nem láttam
– mondta a kormányfő, majd következő válaszában kijelentette, hogy vizsgálatot kér emiatt.
A Fidesz az üggyel kapcsolatban kedd délutánra kiadott egy nyilatkozatot, ami a következő érvelést tartalmazza a furcsa közbeszerzés ügyében:
"Hadházy Ákosnak kell arra a kérdésre válaszolnia, hogy miért képvisel nyíltan egy külföldi céget szemben a magyar cégekkel a parlamentben? Válaszolja meg azt is, hogy parlamenti felszólalása előtt találkozott-e külföldi üzletemberekkel vagy külföldi követségek munkatársaival! Munkatársai találkoztak-e külföldi cég vagy követség képviselőivel a felszólalása előtt?" | [
"General Electric"
] | [
"Közbeszerzési Döntőbiztottság",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Független Hírügynökség",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ"
] |
Az Ifjúsági és Sport Minisztérium feljelentése alapján a Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány ellen. A minisztérium szerint ugyanis a szervezet 1999 előtti kuratóriuma tudatosan kijátszotta az alapítvány vagyonát.
A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány felelős az egykori állampárti ifjúsági szervezet, a KISZ vagyonának kezeléséért. A vagyon a rendszerváltás után folyamatosan csökkent, a hatóságok szerint áron alul adták el az ingatlanokat.
Borbély Zoltán, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az [origo]-nak elmondta, hogy a nyomozás nem ismeretlen tettes, hanem az akkori kuratóriumok ellen folyik, de konkrétan még senkivel sem közölték, hogy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják. Az ügy minősítése hűtlen kezelés.
Az Országos Rendőr-főkapitányság a nyomozás lefolytatására ügyészségi felügyelet mellett kéthónapos határidőt kapott. Az alapítványt az Antall-kormány idején hozták létre, de az ISM szerint a vagyonkijátszás feltehetőleg 1995 és 1999 között történt.
| [
"Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Ifjúsági és Sport Minisztérium",
"Országos Rendőr-főkapitányság"
] |
A Debreceni Ítélőtábla ma hatályon kívül helyezte a Tóth József polgári polgármester, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat volt MSZP-s alelnökének ügyében született ítéletet, amely tavaly elévülés miatt zárta le az eljárást. A per újrakezdődik, de Tóth - mint mondta - örül ennek. Szerinte így esély nyílik rá, hogy ne elévülés, hanem bűncselekmény hiányában mentsék föl.
- A vád tárgyává tett cselekmény nem évült el. A megismételt másodfokú eljárásban érdemben kell vizsgálni a vádlott bűnösségét a Debreceni Törvényszéken - így döntött Tóth József polgári polgármester (Demokratikus Koalíció) büntetőperében ma a Debreceni Ítélőtábla.
Mint beszámoltunk róla: Tóth Józsefet 2010 szeptemberében, vagyis az önkormányzati választás előtt pár héttel azért vádolta meg a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség, mert a vádhatóság szerint Tóth Józsefnek kötelessége lett volna feljelentést tennie egy olyan visszaéléssel kapcsolatban, amely még 2005-ben történt.
A politikus 2005-ben még a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés MSZP-s alelnöke volt, s ebbéli minőségében tudomására jutott, hogy a megyei önkormányzat által alapított M3 Kht.-nál gazdálkodási és pénzügyi szabálytalanságok történtek. A szabálytalanságokról Tóth feljegyzést készített, s írásban kérte a megyei közgyűlés vezetését a szükséges intézkedések megtételére.
A törvénytelenségek elkövetőit pénzbüntetésre ítélték, több esetben már jogerős ítéletek is születtek sikkasztás, magánokirat-hamisítás és számviteli rend megsértése miatt, míg az ügyben Tóth csak tanúként szerepelt.
Ám 2010-ben, röviddel azután, hogy Tóth bejelentette, ismét indul a helyi polgármester-választáson, a vádhatóság azzal állt elő, hogy Tóth József bűnpártolást követett el, mert nem az önkormányzat vezetését kellett volna tájékoztatnia, hanem a rendőrséget. Emiatt vádat emeltek ellene, a Debreceni Járásbíróság pedig 2014-ben hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt nem jogerősen 540 ezer forint pénzbüntetésre és 750 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére ítélte.
Másodfokon 2015-ben a Debreceni Törvényszék megszüntette a politikus ellen indított büntetőeljárást azzal az indokkal: az ügyészség Tóth József ellen 2010-ben fél évvel azután emelt vádat, hogy a terhére rótt ügy elévült. A vádhatóság fellebbezett, így került az ügy a Debreceni Ítélőtáblára.
Fórizs Idikó, az ítélőtábla szóviője a mai határozatról elmondta: az Elek Balázs által vezetett bírói tanács "feltétlen eljárási szabálysértés" miatt hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság határozatát és új eljárás lefolytatására utasította a Debreceni Törvényszéket.
Az ítélőtábla megalapozottnak találta az ügyészi fellebbezést, s megállapította: kétségtelen, hogy sajátos jogi helyzet a közjogi tisztség mentelmi joga, azonban az elévülés félbeszakításának szabályai a büntetőeljárásban a vádlottra is érvényesek.
Az ítélőtábla szerint a vádlott cselekménye nem évült el, hiszen az elévülést félbeszakító események történtek az ügyben. Az elévülés kezdő időpontja 2005 februárja, az ügyben 2007 decemberében nyomozást rendelt el az ügyészség és 2010 augusztusában a vádlottat gyanúsítottként hallgatták ki. Mindezek az események félbeszakították az elévülést, ilyen esetben ugyanis újra kezdődik annak időtartama.
A határozat kihirdetése után Tóth József polgármester lapunknak azt mondta: örül a határozatnak, mert nem szerette volna, ha ügyét elévülés miatt szüntetik meg. Hozzátette: az új eljárásban szerinte lehetőség nyílik arra, hogy büntetőperében bűncselekmény hiányában mentsék föl, álláspontja szerint ugyanis nem követett el bűncselekményt ebben a 2005-ös ügyben.
Az immár 11 éves ügy elhúzódására utalva a polgármester hozzátette: most már csak azon izgul, hogy egészségben megérje az eljárás végét, s reménykedik benne, hogy ügye még ebben a ciklusban lezárulhat. | [
"M3 Kht."
] | [
"Debreceni Járásbíróság",
"Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség",
"Debreceni Ítélőtábla",
"Demokratikus Koalíció",
"Debreceni Törvényszék"
] |
Gigantikus méretű, 500 méter hosszú és 150 méter széles, a magasból jól látható "Save Kishantos" felirat elhelyezésével tiltakozott csütörtökön a Greenpeace Magyarország az ellen, hogy az eddigi üzemeltető helyett tíz részre osztva mások nyerték el a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ 452 hektáros állami tulajdonú földjét a Nemzeti Földalapkezelő pályázatán.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre 15 évvel ezelőtt. A legszigorúbb minősítésű (BioSuisse) biovetőmag előállítása és a biogazdaság üzemeltetése mellett egy népfőiskolát is létrehoztak, ahol több száz gazdálkodót képeztek ki. A központ különböző kutatásokat is végez, és jelentősen hozzájárul a helyi közösségek életéhez.
Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország igazgatója a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett, hogy a szervezet világszerte másfél évtizede folytat kampányt a génmódosított termények ellen, ezért akarják a szerintük nemzeti kincsnek és hungarikumnak számító, Európában is egyedülálló vegyszermentes mintagazdaságot minden erejükkel megvédeni.
A Greenpeace Magyarország egy gigantikus méretű SAVE KISHANTOS feliratot készített a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ földjén Forrás: Greenpeace
Rodics Katalin a Greenpeace Magyarország regionális kampányfelelősének összegzése szerint a központ 21 éve termel bioélelmiszert oly módon, hogy közben nem szennyezik a talajt, a levegőt és a vizeket, működése során tehát bizonyította, hogy nagyüzemi méretekben is működtethető a vegyszermentes mezőgazdaság.
Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy hiába pályáztak az általuk 1998 óta használt állami földekre, a tízből egyetlen földterületre sem nyertek bérleti jogosultságot. Az ügyvezető hangsúlyozta: harcolni fognak a földekért, mert "egész Európának meg kell értenie, hogy 2013-ban nem lehet megszüntetni egy ökológiai mintagazdaságot".
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy dán partnereik rablásnak nevezték a döntéseket, a német partnerek pedig értetlenül állnak a történtek előtt.
A tájékoztatón kiosztott sajtóanyag és nyílt levél szerint a kishantosi gazdaság 452 hektár állami földterületen folytatta tevékenységét - egy korábbi kormányközi megállapodás alapján - amelynek bérleti joga 2013. október 3-án lejárt. A földterület jövőbeni hasznosítására a magyar állam képviseletében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) már tavaly meghirdette a területeket. Az NFA úgy döntött, hogy új, zömében nem helyben lakó gazdálkodók és egy gazdasági társaság kapják a területeket.
A Greenpeace Magyarország egy gigantikus méretű SAVE KISHANTOS feliratot készített a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ földjén Forrás: Greenpeace
A tiltakozók nyílt levelükben azt írták, hogy még az NFA belső ellenőrzése szerint is nagyrészt szubjektív és nem szakmai szempontok szerint döntöttek az állami földek pályázatainak ügyében. A határozathozatali folyamat átláthatatlan, a pályázatok titkosak, így az NFA-nak nem sikerült eloszlatnia azt a gyanút, hogy az eljárást a háttérből manipulálták - jegyezték meg.
A Vidékfejlesztési Minisztérium a Greenpeace akciójára reagálva csütörtök esti közleményében azzal azt írta: a jövőben többen is lehetőséget kapnak az agráriumban való boldogulásra a mostanáig kizárólag a Kishantosi Nonprofit Kft. által művelt birtokon.
A tárca csütörtöki emlékeztet, hogy a Kishantosi Nonprofit Kft. határozott idejű haszonbérleti szerződése október 31-ig szól, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet ezért jogszerűen hirdette meg nyilvános pályázaton a kft. által kezelt földeket. A Kishantosi Nonprofit Kft. által bérelt földek meghirdetése emellett megítélésük szerint harmonizál a kormányzat birtokpolitikai irányelveivel és a Nemzeti Vidékstratégiával, amely a kisgazdaságok és az agrárközéposztály megerősítését szolgálja.
"Az NFA haszonbérleti pályázatán egységes feltételekkel lehet indulni, az elbírálás pedig szakmai szabályok szerint történik. Minden esetben azzal köt szerződést az állam, aki összességében a legjobb pályázatot nyújtotta be" - írták. | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Greenpeace Magyarország",
"Kishantosi Nonprofit Kft.",
"Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft.",
"Kishantosi Vidékfejlesztési Központ",
"Nemzeti Vidékstratégia"
] |
A Fidesz szerint a "Gyurcsány-koalíció" vasárnapi rendezvényén sem volt válasz Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettesének százmillióira.
A kormánypárt vasárnap azt közölte az MTI-vel: a rendezvényen "reménytelen politikusok kétségbeesett vádaskodását hallhattuk, de továbbra sem kaptunk választ a Gyurcsány-koalíció egyetlen tagjától sem arra, hogy honnan vannak Simon Gábor százmilliói".
Az ötpárti ellenzéki szövetség vasárnap tartott nagygyűlést a budapesti operaháznál, ahol vezetőik választási részvételre szólítottak, s azt hangsúlyozták: az ország két világkép, Kelet és Nyugat között választ április 6-án. | [
"MSZP"
] | [] |
Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnöke múlt csütörtökön, budapesti sajtótájékoztatóján jelentette be: a Kehi befejezte a magyarországi kaszinóberuházások koncessziós szerződéseinek vizsgálatát, és ennek alapján a sukorói projekt ügyében büntetőfeljelentést tettek a Központi Nyomozó Főügyészségen hűtlen kezelés és hivatali visszaélés bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.Gaál Szabolcs Barna akkor azt mondta: a hivatal jogi álláspontja szerint az ügyben eljáró nyomozóhatóságnak vizsgálnia kell majd korábbi miniszterek és minisztériumi dolgozók esetleges büntetőjogi felelősségét. Hozzátette: több olyan iratot tártak fel, amely szerintük megalapozza annak gyanúját, hogy Veres János és Oszkó Péter volt pénzügyminiszterek érintettek lehetnek az ügyben.Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra: az ingatlanértékesítéssel kapcsolatosan már folyik egy nyomozás Sukoró ügyében, csakúgy, mint a Hajógyári-szigetre tervezett Álomsziget-projekttel összefüggésben.Gaál Szabolcs Barna több olyan dokumentumot is ismertetett, amely a Kehi szerint arról tanúskodik, hogy "számos gyanús körülmény" között születtek meg a sukorói beruházás koncessziós szerződésével kapcsolatos döntések. Kifejtette: a sukorói kaszinóprojekttel kapcsolatos pályázatot 2008 decemberében írták ki, ám több mint egy évvel azt megelőzően az akkori Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium munkatársai a későbbi nyertes beruházó kft.-vel tárgyalásokat folytattak. A jegyzőkönyv - mint folytatta - "kifejezetten arra utal, hogy a koncesszióval kapcsolatos támogatást előrevetítik", és ennek következtében a pályázaton végül igazi verseny ki sem alakulhatott.Bemutatott egy Bajnai Gordon akkori tárcavezető részére készített 2008. májusi - vagyis fél évvel a pályázat megjelenése előtti - feljegyzést is, amelyben az áll, hogy a kaszinó koncessziós jogának tisztázása érdekében a Pénzügyminisztérium munkatársai egyeztetnek a befektetőkkel, és javasolták a megvalósítás "célterületének" a velencei-tavi helyszínt. Több másik irat arra enged következtetni, hogy az előzetes egyeztetések a koncessziós pályázat egyes feltételeire is kiterjedtek - mondta a Kehi-elnök.Gaál Szabolcs Barna szavai szerint összességében számos olyan dokumentum áll rendelkezésükre, amely megalapozza azt a gyanút, hogy meg nem engedhető módon, jogszabályellenesen történt a pályázati kiírás és lett a későbbi nyertes kihirdetve. Egy további iratra hivatkozva arról is beszámolt, hogy Oszkó Pétert tájékoztatták arról, "az ingatlancsere-ügylettel kapcsolatban problémák lehetnek". A Kehi elnöke úgy fogalmazott, azzal, hogy Budai Gyula még mint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója elkezdte támadni az ingatlanügyletet, "porszem került a gépezetbe".Hozzátette azt is, amiatt, hogy egy természetes személy, nem pedig egy társaság kezességvállalása került be a szerződésbe, az állam gyakorlatilag már most sem tudja érvényesíteni az őt megillető követeléseket. Budai Gyula a Kehi vizsgálatát úgy értékelte, hogy egyértelműen a korábbi kormányzaté a felelősség a sukorói kaszinóberuházás ügyében. Példaként azt mondta, hogy Bajnai Gordon korábbi miniszter, miniszterelnök folyamatosan egyeztetett a befektetőkkel, jelen volt 2008 májusában a Parlamentben tartott egyeztetésen, és ő terjesztette elő a beruházás kiemeltté nyilvánítását is. Mások mellett Veres János is "teljesen egyértelműen meghatározható ebben a körben" - jegyezte meg.A Kehi-vizsgálat egyértelműen bizonyítja azoknak a volt kormánytagoknak a felelősségét, akik közül ma Gyurcsány Ferencen és Veres Jánoson kívül senki sem parlamenti képviselő - mondta a kormánybiztos. Gaál Szabolcs Barna a Gyurcsány Ferenc volt kormányfő érintettségét firtató kérdésre úgy válaszolt: az ő neve ilyen aspektusban a dokumentumokban nem jelent meg. Ugyancsak újságírói felvetésre hozzátette, Veres János és Oszkó Péter a feljelentésben is nevesítve vannak más volt kormánytagokkal együtt, utóbbiak nevét azonban a hivatal elnöke nem árulta el.A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok 2008. júliusban történt cseréjével összefüggésben, amelynek során a gyanú szerint egy, a magyar állam és egy magánszemély tulajdonában lévő földterület cseréje következtében 1,3 milliárd forintos kár érheti az államot. | [
"Pénzügyminisztérium"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium",
"Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége"
] |
Darvas Béla címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora, az OTKA Bizottság és több doktori iskola tagja, az Élet és Irodalom rendszeres szerzője. Az MTA, majd a VM egyik intézetének kutatójaként többször szembekerült a genetikailag módosított haszonnövények fajtatulajdonosaival és más gazdasági, politikai és tudományos hatalmasságokkal. Rendszeresen bírálja a Magyar Tudományos Akadémiát, még az is előfordult hogy rágalmazási pert indított ellene egy akadémikus. Ezúttal a doktori címek valódiságáról, értelméről, a botrány lehetséges következményeiről faggattuk a lemondott köztársasági elnök plágiumügye kapcsán. Interjú.
A plágiumbotrány során kiderült hogy Schmitt Pál doktori dolgozata nyomokban sem tartalmaz saját gondolatot: mennyire lehet ez általános az akkoriban íródott disszertációkban?
Darvas Béla: Úgy gondolom, hogy a válaszom előtt tisztáznunk kellene, hogy az egyetemi doktori (kisdoktor, 1984-től dr. univ.) az nem szorosabb értelemben vett tudományos minősítés, hanem csupán cím, amit a diploma megszerzése utáni munkára egy egyetem valamely tanszéke által összehívott pár fős alkalmi bizottság egy benyújtott dolgozat és néhány szóbeli vizsga alapján 1993-ig kioszthatott, s amelyet a 2005-ös törvény gondolt újra és szabályozott. A jogászok dr. jur., az orvosok dr. med., a gyógyszerészek dr. pharm. és az állatorvosok dr. vet. címe viszont már a diplomájuk része. Jó kérdés, hogy vajon miért.
Schmitt Pál 1992-ben a Testnevelési Egyetemen szerzett dr. univ. címmel rendelkezett, amelyet későbbi angol nyelvű anyagaiban (NOB, valamint az Európai Parlament honlapjára feltöltött önéletrajzában) hibásan PhD (philosophiæ doctor) fokozatnak tüntetett fel. Ehhez viszont sohasem kérte (1997-ig tehette volna) a dr. univ. címének PhD fokozattá való minősítését. A bajnok PhD minősítése bizony valótlan állítás, s hogy ezzel Schmitt Pál is tisztában volt arra jó példa, hogy egy nem régi nyilatkozatában (mikor a dr. univ. címét visszavonták) arról beszélt, hogy megmutatja majd az országnak, hogy hajlott kora ellenére megszerzi az ezen túlmutató PhD minősítést.
Legyen tehát világos, hogy a dr. univ. címet hajdanán pár egyetemi ember segédkezése mellett adták ki. Tudományos tartalmú az ennek érdekében írt dolgozat éppúgy lehetett, mint terjedelmes szakfordítás, ahogy a bajnok esetében húsz év után kiderítették. Képmutató a tudományos körök egy részének elzárkózó magyarázkodása, arra utalás, hogy ez egyedi eset volt. Én bizonyosra veszem, hogy jelentős számú gagyi disszertáció maradt valóságos kritika nélkül, vagyis az ambiciózus urak és hölgyek ugrás helyett lazán átbújtak a léc alatt, majd felálltak a dobogóra mintha más történt volna. "A császár új ruhája" – ugye még emlékszünk.
A kilencvenes évek elején nyoma sem volt még a mai PhD képzésben meghonosított doktori iskoláknak, amely tagjainak a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) eljárása során kell a megfelelőségüket bizonyítani. Nem állítom, hogy ez már elégséges feltétel, de azért valami. A bajnok esetében ma a Semmelweis Egyetem Sporttudományi Doktori Iskolája adhatna ki ilyen PhD minősítést, amely iskola alapítási dátuma: 2000.
Mi a helyzet az egyetemi habilitációs és akadémikusi címekkel, ott létezik valamiféle minőségbiztosítás?
DB: A dr. univ. hajdani elbírálásához hasonló szubjektivitás napjainkban talán az egyetemi habilitációs cím (dr. habil.) odaítélése kapcsán tapasztalható. Néhány egyetem vezetői ezen a területen így-úgy, de megoldják a belső munkaerőhiányukat. Vannak kedvezményezettjeik, akikről személyes kapcsolatok alapján döntenek, pedig a teljesítmény iránti igényesség itt sem ártana. Innen egy ugrás csupán az egyetemi címzetes rangok osztása. A dr. univ.-hoz hasonlóan nem elkülöníthető tudományos teljesítményre épül az akadémikus cím, amelyet ajánlás után szavazással – amiben a kapcsolati tőke játssza a fő szerepet – adományoznak a kiválasztottnak az akadémikus pályatársak. Izzanak ilyenkor a telefonvonalak, megy a szavazati csere-bere. A dr. univ. cím hozadéka az életen át a családi név előtt viselhető dr. jelölés, míg az akadémikusé komoly és rendszeres állami juttatás, amely későbbi kiemelkedő munkateljesítményhez általában már nem kapcsolódik.
Valamiféle aktív tudománypolitikai státusz lehetne az akadémikusé, de ma inkább késői anyagi elismerés (kártérítés forma), a kiválasztottnak adott extra juttatás. Sokszor nem látom, hogy a döntés kiemelkedő teljesítményre alapozott, hogy több mint az akadémiai kapcsolatok jelzője. Valóságos tudományos minősítés a PhD (korábban kandidátusi) és az MTA doktora (DSc) fokozatok esetében történik, amely kifejtett és részben a nemzetközi lapokban megjelent, önálló tudományos teljesítmény bemutatására épül. Ha itt az önálló szó körül kezdünk el bolyongani, akkor bizony a PhD fokozatnál komoly fenntartásaink támadhatnak, hiszen a doktori témavezető teljesítménye sokszor meghatározó a nála végzett doktoranduszok munkájában. A tudományos minősítések munkaköri átsorolással járnak és a DSc esetében rendszeres állami juttatással is. Az MTA doktora fokozat megszerzéséhez PhD fokozatot kell előbb szerezni, míg akadémikust csak DSc fokozatot szerzők közül lehet választani.
Az első kérdésre az eddig elmondottak alapján az a válaszom, hogy Schmitt Pál egyéni "szerencsétlensége" az, hogy egy olyan rendszerben, amely ellenőrző- és mérlegelési képessége fölöttébb szerény, célponttá tette a magas állami funkciója. Nem mentegetni akarom ezzel a mosolygós bajnokot. A svindli nem bocsánatos nálam. Nincs azonban bennem szemernyi kétség sem azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi két évtizedben a megváltozó hazai cím és minősítési rendszer sokat gyöngült, minőségében szétszóródott (doktori iskolája és témavezetője válogatja a doktorandusz valóságos minőségét), amihez a hazai értékzavaros közéleti háttér jól illeszkedő kulissza. Valahogy ma a legtöbb darabot második szereposztással játsszák.
A PhD bevezetése óta javult a helyzet, azóta már tényleg nem fordulhat elő, hogy egy másolt dolgozat átcsússzon?
DB: A PhD fokozat nem egyértelmű alapokon jött létre. Egyidejűleg cserélte a dr. univ. és az akadémiai kandidátusi fokozatot (CSc) is. Több volt mint a dr. univ., és kevesebb mint a CSc. A dr. univ. PhD-vé való átminősítésére 1993 és 1997 között volt lehetőség. Ehhez a dolgozat minőségét is vizsgálták. A kandidátusi fokozatot automatikusan minősítették át, ha valaki kérte. A kandidátusi fokozat véleményem szerint magasabb tudományos szintet teljesített, mint a mai PhD. Ehhez hozzájárult, hogy általában 40-60 éves korában lett valaki kandidátus, azaz hosszabb és önálló szakmai pályafutás után. Én például nem is kértem a kandidátusi értekezésem átminősítését PhD-ra.
A mai PhD dolgozatra nem sok idő van, általában 5-7 év. Hangsúlyos benne a posztgraduális képzés, amelyben a meghirdetett tárgyak újdonsága és színvonala aligha állhat ki több egyetemen komoly kritikát. A PhD során elvégzett kutatómunka hangsúlyozottan könyvtári és laboratóriumi. A szabadföldi vagy körülményesebb munkákhoz az idő kevés. A természettudományokban kialakultak az ösvények a gyors megtérülés felé. A lassú tudományok – társadalmi fontosságuktól függetlenül – művelő nélkül maradtak. A PhD képzés elhibázott abban a tekintetben, hogy főállású kutatóhelyek nem szerezhetnek jogot doktori iskolák működtetésére és csak egyetemeken keresztül kapnak nappali PhD hallgatói helyeket, ahol a fizetést a Kincstár állja. A mai PhD szervezeti forma tehát éppen azokat a munkahelyeket szorította a perifériára, akik részére folyik a képzés.
A PhD képzés így ma az egyetemek ügye, ahol a nemzetközi szintű kutatás – tisztelet a kivételnek – nem mindig eredményesen gyakorlott. Kétségtelen, hogy a PhD színvonala a kibocsátó egyetemet fémjelzi, azaz fölöttébb változatos. De hát nincs ez másképpen a nemzetközi gyakorlatban sem. Másolt dolgozat átcsúszására a természettudományok területén viszonylag csekély az esély, hiszen ebben a témavezető, a doktori iskola ügyvitele, az opponensek közreműködése is szükséges lenne. Gyönge teljesítmény azonban – amire nemet kellene mondani – nagyon is előfordulhat, hiszen sok doktori iskola nem követeli meg a nemzetközi szintű egyéni publikációt, mert törzstagjainak ebbéli teljesítménye sem falrengető.
Kutatásunk szerint ma is virágzik a szemináriumi dolgozatok, szakdolgozatok és doktori disszertációk feketepiaca, a szellemírók az interneten hirdetik a szolgáltatásaikat. Lebukásról viszont nem nagyon hallani. Valóban kiszűrhető ha valaki nem a saját munkáját adja be?
DB: Szakdolgozat-gyártó feketepiac régóta létezik. A világháló erre kitűnő segítség. PhD szintű dolgozatot írni azonban természettudományi területről elég bizarr vállalkozás lenne. Ebben nem is mások eredményeinek szolgai eltulajdonítása az, amit el tudok képzelni, mint mások adatainak mintázatára gyártott "hasonló-közelit". Ez nem olyan könnyen felismerhető mint a gyanútlanul naiv és egyidejűleg szemérmetlen szakfordítás, amely tudományos teljesítménynek gondolja azt, ha mások eredeti gondolatait elismétli.
A témavezető beavatása nélkül ez a típusú akció sem képzelhető el. Etikusan működő témavezetővel kizárt a csalás. Ehhez viszont olyan témavezetők kellenek, akik bizonyosan saját eredeti teljesítményt mutattak fel, így képesek annak számonkérésére másokon is. Ha viszont egy ilyen "elemelt" dolgozat bekerül a mai egyetemi minősítési rendszerbe én alig látok esélyt a bukásra. Az opponenseknek nincs ideje arra, hogy csekély fizetségért rengeteg munkaórát dolgozzanak és nyomozzanak egy szöveg körül. Akkor arról még nem beszéltem, hogy ez a száz körüli oldal kézirati minősítésű, nem szorosabb értelemben vett tudományos publikáció. Segíthetne, ha minden disszertáció kereshető és vitatható formában a világhálóra kerülne. Persze így a hamisítók munkája is könnyebbé válna, mert nő az elektronikus "alapanyag" mennyisége.
Szellemírók a felsőoktatásban: Háromszázezer forint egy doktori disszertáció Kutatásunk szerint virágzik a szemináriumi dolgozat, szakdolgozat és disszertációírás feketepiaca Magyarországon. A szellemírók személyes ajánlásokon keresztül vagy az interneten hirdetik szolgáltatásaikat, nem ismernek lehetetlen témát és kifejezetten alacsony árakon dolgoznak: egy szakdolgozat 150 ezer, egy doktori disszertáció 300 ezer forint, angol nyelvű szakdolgozat 1000 eurótól kapható. Az online szakdolgozatárusok garanciát is vállalnak a munkájukra, csak a sikeres dolgozatokat kell kifizetni. Nevük elhallgatását kérő egyetemi oktatók arra panaszkodnak, hogy bizonyos diákok hiába buknak le, akkor is át kell őket engedni, míg nevüket vállaló egyetemi forrásaink szerint a plágiumszűrő szoftverek ma már jól használhatók. Tovább a teljes cikkre.
Igaz-e, hogy ma is vannak "protekciósok" a felsőoktatásban, akiket valamilyen okból át kell engednie a bizottságnak akkor is, ha súlyos problémák vannak a teljesítményével, vagy gyanússá válik a dolgozata?
DB: A kapcsolati tőke szerepét fölösleges lenne tagadni. Egy egyetemi kollégám mesélte, hogy nicknéven írat zárthelyi dolgozatokat és ez alapján megbuktatta valamely egyetemi hatalmasság kisfiát. Jött is, na nem a fontos ember, hanem annak beosztottja a kezét tördelve. Mondta neki a jó oktató, hogy de hiszen nem is tudta ki viselte a "Csörgőfa" nevet, ő csak az írásban megörökített teljesítményt mérlegelte, és megmutatta neki a nullás teljesítményű vizsgalapot. Néhány éven belül a kollegám már nem volt tanszékvezető. Az egyetemek jó részében nem megbecsültek a szigorú tanáregyéniségek. Inkább a "közös boldogulás" akadályai. Előbb utóbb őket teszik felelőssé a hallgatói létszám apadásáért. A támogatási fejkvóta megteszi azt, amit megtehet: kontraszelektálja a választott tárgyakat és az oktatókat. Győz a kvaterkázó, minimálprogramot hirdető tanár. A hallgatók imádják azt az oktatót, aki csoportos beszélgetéssel vizsgáztat, aztán mindenki ötöst kap. Az egyetemi adminisztráció boldog, a tanulmányi grafikon meredeken felfelé tör, a fejkvóta szerint érkező összeg maximális.
Schmitt Pál lebukása elindíthat-e egy olyan lavinát, amelyben visszamenőleg megkérdőjeleződik számos doktori disszertáció eredetisége?
DB: Nem gondolom azt, hogy bármelyik egyetem most felül fogja vizsgálni a dr. univ. minősítéseit. Ez a címféleség már nem is létezik, helyét a PhD vette át. A bajnok példáján most láthattuk azt, amit mindig is sejtettünk. Voltak és vannak még egyenlőbbek; létezik a dr. gagyi. Szerintem az egyetemenkénti PhD színvonala az, ami felülvizsgálat tárgyát képezhetné. Valóban szükség van annyi doktori iskolára, mint jelenleg? Valóban kell, hogy ekkora országban, azonos profillal több doktori iskola működjön? Valóban körültekintő a törzstagok és témavezetők teljesítményének vizsgálata? Megfelelő szintű a PhD képzésben választható tárgyak színvonala és díjazása? Lehetséges európai követelményszint állítása minden PhD iskolában? Megtörtént már, hogy az egyetemek kibocsátó képességét az igényekhez igazítottuk?
Becslése szerint a ma tudományos munkakörben dolgozók hány százaléka lehet érintett plágiumgyanús ügyekben?
DB: Természettudományos területen ezt a számot alacsonyra becsülöm. Más területekre nincs rálátásom. Ráadásul ez utóbbiakban – úgy hallom – a nemzetközi publikációs teljesítmény sem mérhető, amely ítélete független a hazai "gyógymedencéktől". Ha akad azonban gyanúsítható PhD hallgató, akkor szerintem az aligha maradhat meg tudományos pályán. Az igazság pillanat az, amikor egy kutatóhely munkaszerződést kínál. Ha ezt a lehetőségét kétes minőségre vesztegeti, akkor a pályázati piacon az osztály, tanszék vagy intézet előbb vagy utóbb elbukik. Remélem ezt minden vezető tudja.
Felelős-e a magyar tudományos elit azért, hogy az egész rendszer hitelessége megkérdőjeleződhet a plágiumbotrányok nyomán?
DB: Bárhogy igyekszem, nem tudom dimenzionálni a tudományos elitet. Ha ez a Magyar Tudományos Akadémia köztestülete lenne és abban kiválasztottjai az akadémikusok, akkor azt gondolom, hogy ők általában már nem aktív részei a mai tudományos minősítésnek. A megdicsőültek már felsőszintű bizottságokban szunyókálnak és jobb esetben megvilágosultan hallgatnak. Sok közülük a mai követelményrendszer szerint talán az MTA doktora sem lehetne. Abszurd helyzet; akit egyszer felkentek az már boldog is marad. Nem is véletlen, hogy "historikus" neveket sem találunk néha az Országos Doktori Tanács adatbázisában. Sok akadémikus tisztában van azzal, hogy a teljesítményének bizalmas kezelése számára nagyon is kívánatos.
Ha a tudományos elit az akkreditálókat és az egyetemi doktori iskolák vezetőit jelentené akkor azt mondhatom, hogy ezek inkább helyi érdek-, mint az általános tudományos teljesítmény fölött őrködő közösségek. A Schmitt-ügytől független és régibb keletű az én szkepszisem a tudományos minősítés hazai gyakorlatával szemben. Ismerek nyolc osztályt végzett gyakorlati embert, akitől hamarabb kérnék tanácsot, mint némely akadémikustól.
Akadémikus válhat-e valakiből Magyarországon elégtelen tudományos teljesítménnyel, hatalmi vagy politikai különalkuk során?
DB: A Kádár-rendszerben az akadémikusi címhez az illetékes pártbizottság ajánlása is kellett. Aki nem volt ellenük az velük volt? Nem tudom, de úgy tűnik. Viszont nagyon is esendő szakmai tájékozottságú akadémikusokról is van tudomásom. Némelyek nyilatkozataik alapján egyetemi főtárgyakból is pótvizsgára szorulnának. A rendszerváltás előtt nem kellett nemzetközi lapokban publikálni, fontosabb volt a kapcsolati tőke, a használhatóság. Ez szerintem ma is így van, csak a "kontaktszemélyek" változtak. Mindig voltak olyanok akiket meg kellett csinálni. A PhD minősítés egyetemekhez való kerülése után sok, addig minősítés nélküli tanszékvezető szerezte meg gyorsan a fokozatát. A kollegáik serényen bólogatva tapsoltak. Én ilyenkor mindig arra gondolok, mi mehet végbe a kiválasztottban odabent. Igényes szellem számára nehéz az önbecsapás.
Mit szól ahhoz, hogy egy akadémikust milliárdos hűtlen kezeléssel gyanúsít a Nemzeti Nyomozó Iroda?
DB: Megerősít abban, amit mindig is gondoltam. Az akadémikusok emberi minősége is egy szelet az átlagos hazai minőségből. Van, akit megsüvegelek, és van akit nem.
Korábban többször kritizálta az MTA működését, most hogyan látja a helyzetet? Működik a reform?
DB: Szavakban nem különösképpen optimistán, személyesen a távozók kiegyensúlyozottságával. Egy nagyszabásúnak címkézett átszervezést látok, amely nem érinti építően a kutatói állományt vagy a hazai kutatóbázis optimalizálását, nem változtatja meg a "kíváncsiságvezérelt" kutatási célokat. Az akadémiai gördülő terv inkább telkekről szól, a megszerzett akadémiai vagyonnal való gazdasági lépésekről, a drága telephelyek feladásáról és az olcsóbb helyeken való építkezésről. Eközben a kutatói állomány viszont könnyen szétszéledhet. A pénztelenség ezeket a munkahelyeket már így is az összeomlás felé sodorta. A kutatói életpálya presztízse zéró körüli; meggyőződésem hogy hosszú ideje nem a legrátermettebbek választják azt. Persze üdítők a kivételek. De jól csak a mezőgazdasági kutatásokat ismerem, aminek mintha nem lenne ma különösebben komoly ázsiója, bár a föld még hazai tulajdonban van, vagyis az ide befektetett K+F pénz nálunk hasznosul.
De hogy tényleg van valahol koncepció a mezőgazdasági oktatás és kutatás reformjára, nekem – aki ebbe több helyen betekinthettem – nem így tűnik. Azt látom csak, hogy valaki telkeket méreget, hivatalt jár, oszt és szoroz, adna és venne, áthelyezne, vagyis kutatási infrastruktúrával kapcsolatos gazdasági tevékenységet folytat. Számomra tudományos szempontból nem lényegit.
Bodoky Tamás | [
"Magyar Tudományos Akadémia"
] | [
"Semmelweis Egyetem Sporttudományi Doktori Iskolája",
"Európai Parlament",
"Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság",
"Testnevelési Egyetem",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Országos Doktori Tanács",
"OTKA Bizottság"
] |
Egyéves szerződést kötött a Miniszterelnökség Burger Barna cégével, a Fókusz-Pókusz Kft.-vel, a kormányfő fényképészének áfával együtt 11,25 millió forintért havi 5-10 alkalommal kell dokumentálnia Orbán Viktor hivatalos programjait.
Továbbra is Burger Barna cége, a Fókusz-Pókusz Kft. dokumentálhatja Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos programjait. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény tanúsága szerint egyszerű közbeszerzési eljárással választották ki a fotós cégét.
Burger nem új ember Orbán környezetében, már első miniszterelnöksége idején is ő volt a kormányfő személyi fotósa, igaz akkor nem saját cégét, hanem az Ezüsthajó Kft.-t bízták meg az események dokumentálásával, s nem a mostani szerény, éves nettó kilencmillió, áfával együtt pedig 11,25 millióért dolgoztak anno - írja cikkében az origo.
Eszerint a most megkötött szerződés 12 hónapos időtartamra szól, amiért napi rendszerességgel részt kell vennie Burgernek, vagy cége más munkatársának a miniszterelnök részvételével zajló nyilvános és zártkörű eseményeken, s dokumentálnia kell a történéseket. A várható események száma havonta 5-10 között lehet, de ebben lehetnek külföldi több napos programok is.
Burger Barna cége Orbánt már a kormányváltás óta fényképezi, első szerződése tavaly júniusban köttetett és idén márciusig nettó 7,5 millió forintot fizettek ki. A miniszterelnök fényképésze volt egyébként az a fotós is, aki elkísérte Orbán Viktort a tavalyi kampány eseményeire, majd ebből fényképalbumot adott ki. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Fókusz-Pókusz Kft.",
"Ezüsthajó Kft.",
"Közbeszerzési Értesítő"
] |
Két férfi pénzhamisítást tervezett Miskolcon, elfogták őket, ellenük pénzhamisítás bűntett kísérlet elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda, és kezdeményezik előzetes letartóztatásukat - közölte honlapján az Országos Rendőr-főkapitányság vasárnap. A Napi Gazdaság szerint a Jobbik egyik helyi politikusa az a férfi, akit társával együtt őrizetbe vett a rendőrség - a párt ezt nem erősítette meg, csak annyit tettek hozzá, hogy akiről a lap érdeklődött, már nincs a Jobbikban.
A rendőrségi tájékoztatás szerint M. István 54 éves edelényi és Sz. István 59 éves nyékládházi lakos ezidáig ismeretlen társak megbízását követően az év elején megállapodtak abban, hogy amerikai 20 dolláros bankjegyeket készítenek, amelyeket közvetítőn keresztül Ukrajnában hoztak volna forgalomba. A bankjegyek legyártását M. István vállalta, aki Miskolcon működtetett egy nyomdaipari céget. A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai július 31-én fogták el a két férfit.
A nyomdában tartott házkutatáskor 1826 darab B/3 méretű papírívet foglaltak le, amelyek 20-as címletű amerikai dollár lenyomatait tartalmazták. A rendőrök megtalálták és lefoglalták továbbá azokat az eszközöket, nyomólemezeket, nyomdagépeket, amelyekkel a hamisítványokat gyártották. Az 1826 darab, laponként 12 darab húszdolláros bankjegy lenyomatát tartalmazó ív összértéke, forgalomba hozatalát követően, több mint 123 millió forint.
Az Sz. Istvánnál tartott házkutatás alkalmával számos pénzhamisítással összefüggésbe hozható tárgyat találtak a rendőrök, akik lefoglaltak több mint 1000 ív B/3 méretű lapot, melyek hamis 200-as címletű ukrán hrivnya bankjegy lenyomatait tartalmazták, így feltehetően ezen bankjegyek hamisítását is tervezték a gyanúsítottak.
A két férfi beismerő vallomást tett, elmondták, hogy a kész hamisítványokat Ukrajnában kívánták forgalomba hozni.
A Napi Gazdaság azt közölte, hogy az egykori nyomdatulajdonos Szász Istvánt, a Jobbik nyékládházi alapszervezetének elnökét és társát gyanúsítja a rendőrség a hamis dollárok előállításával. Azt állítják: az elsődleges szakértői vélemények szerint a hamis pénzt a jobbikos politikus és társa olyan minőségben állította elő, hogy az alkalmas lett volna az azt elfogadók megtévesztésére.
A Jobbik helyi honlapja vasárnap délután elérhetetlen volt. A párt sajtófőnökének helyettese szerint Szászt a Jobbik Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöksége az elmúlt év végén a politikust etikai vizsgálat alá vonták, azonban a volt elnök ennek eredményét nem várta meg, és kilépett a pártból, a Jobbik országos elnöksége pedig feloszlatta az alapszervezetet. A Blikk szerint szombat délután a honlapon még Szászt tüntették fel helyi elnöknek.
Szerző: MTI - VG | [
"Jobbik"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Napi Gazdaság",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Nem Dobrev Klára, hanem a központi szerződéskötő egység bonyolította le és döntötte el a közbeszerzési eljárásokat a Phare-programok esetében – reagált a kormányfő felesége, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) volt elnökhelyetttese a Népszabadságnak arra a cikkére, amely azt állította, hogy egy olyan konzorciumnak ítélt 4,5 milliárd forintot, amely Kulcsár Attilához is köthető.
Dobrev szerint a Pályázat Előkészítő Alap (PEA) nem az NFH-nál, hanem akkor a Pénzügyminisztériumnál működött, és a szerződésekre az unió magyarországi nagykövete mondta ki az igent. Az NFH volt elnökhelyettese úgy vélekedett, hogy vélhetően azért kötik a PEA-t a nevéhez, mert többek között ő felelt a kommunikációért, tehát többször nyilatkozott az ügyben.
Az NFH Pályázat Előkészítő Alapja (a Népszabadság szerint ennek tevékenységét is Dobrev irányította) még 2003 végén önkormányzati pályázatok elkészítésével bízta meg a HRD konzorciumot, amelynek a K&H Euroconsulting Kft. is tagja volt. A cég Hitesy Ágnesnek, a K&H Bank brókerbotrány kirobbanása után lemondott felügyelőbizottsági elnökének az érdekeltsége volt, a társaságba a pénzintézet résztulajdont vásárolt a milliárdos sikkasztással vádolt bróker közreműködésével.
(Forrás: MNO, nol.hu) | [
"Pályázat Előkészítő Alap",
"Nemzeti Fejlesztési Hivatal"
] | [
"K&H Bank",
"NFH Pályázat Előkészítő Alapja",
"K&H Euroconsulting Kft."
] |
Három jogcímen is visszakövetelhetők Simon Gábortól, az MSZP volt elnökhelyettesétől a számára képviselőségének ideje alatt kifizetett juttatások - mondta Rubovszky György, az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke hétfőn, a testület zárt ülése után újságíróknak.
A kormánypárti képviselő elmondta, hogy a bizottság majdnem egyhangúlag elfogadta az ügyben készült jelentéstervezetének vázát, a jelentést a héten szövegezik meg, a jövő héten pedig várhatóan elfogadják. Ismertetése szerint a Pécsi Tudományegyetem szakértői véleménye "erősorrendben" három visszakövetelési jogcímet tartalmaz, ezt a bizottság elfogadta, és ezt javasolja majd az Országgyűlésnek.
Felidézte, hogy az Országgyűlés azt kérte a bizottságtól, vizsgálja meg, van-e arra esély, hogy a juttatásokat visszaköveteljék. "Erre valószínűség szerint az lesz a nyilatkozatunk, hogy igen, van, mégpedig ezek az esélyek" - fogalmazott, majd úgy folytatta, nem a bizottság dönti el, hogy ezt az igényt az Országgyűlés érvényesíti-e, ez a Ház vezetésének feladata. Ha úgy dönt, hogy igen, akkor nem alaptalan ez a döntés és esélye van a visszakövetelésnek - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva kitért arra, a bizottság öt tagja elfogadta az egyetem szakvéleményét, egy tagja azonban "a visszakövetelés tényét sem fogadja el". Beszélt arról is, hogy nem biztos, hogy a polgári pernek - pertaktikai szempontból - jót tenne, ha a visszakövetelhetőséggel kapcsolatos érvek nyilvánosságra kerülnek.
Rubovszky György azt mondta, Mesterházy Attila MSZP-elnök a bizottság ülése előtt egy órával, a kampányra hivatkozva faxban mentette ki magát. A szocialista politikus faxban írt azon mondata, miszerint a Simon-ügyben nem tud semmit, arra enged következtetni, hogy "az eddigi nyilatkozatai minden alapot nélkülöztek" - tette hozzá Rubovszky György.
Mint mondta, a későbbieknek már nem próbálják meghallgatni az MSZP elnökét. Közölte, a törvény kötelezi a bizottság előtti megjelenésre a képviselőt, de nem szankcionálja a távolmaradást.
Emlékeztetett arra, hogy a jelentéstervezetet március 31-ig kell elkészítenie a bizottságnak. Mint mondta, azt elfogadása után elküldi az Országgyűlés elnökének, és utána lesz nyilvános.
Kérdésre válaszolva beszámolt arról is, hogy mentelmi bizottság nem javasolja a fideszes Simon Miklós mentelmi jogának felfüggesztését két politikai szereplő közötti magánvádas ügyben. | [
"MSZP"
] | [
"Pécsi Tudományegyetem"
] |
2017 május közepén jelentette be a városból fejlesztési miniszteri posztba érkező Seszták Miklós, hogy kézilabda és fociakadémia is indul Kisvárdán Kárpátmedencei Kézilabda Akadémia néven. Bár az első osztályok már most szeptemberben elindultak, saját kollégiuma még nem volt az intézménynek, így más tanintézmények kollégiumaiban szállásolták el a gyerekeket. Nagyon sokat viszont már nem kell várni, lassan beindul a munka és 420 nap, vagyis közel 14 hónap múlva az akadémiának saját kollégiuma is lesz.
A közbeszerzési hatóság oldalán bukkantunk rá arra a szerződésre, melyet a Nemzeti Sportközpontok jegyez a témában. A november 24-én aláírt papír szerint a projektet a Nyírépszer Hungária Kft. nyerte meg magának a nyílt közbeszerzési eljárás során. Mivel az adatbázisba még nem töltötték még fel az eljárás során készült bontási jegyzőkönyvet, sem pedig az összefoglaló tájékoztatást, azt egyelőre nem tudni, hányan pályáztak a munkákra, ahogy arról sincs információ, hogy a nyertes cég alvállalkozókat bevon-e a munkákba.
Seszták Miklós () ()
A Nyírépszer a kivitelezési munkát nettó 1,38 milliárd forintért vállalta, a tervezést pedig nettó 13,95 millióért, vagyis összesen 1,39 milliárd forintot kaphat a budapesti székhelyű cég, aki nem ismeretlen Kisvárdán. A Kisvárdai Atlétikai Centrum fejlesztése keretén belül ők bővítették a Bessenyei György Gimnázium tornatermét, és egy másik céggel karöltve ők kapták a Kisvárdai Sportszálló és Apartmanház 1,4 milliárdos projektjét is.
Kisvárda fejlődése öles léptekkel halad előre, hiszen épül:
mfor.hu | [
"Nemzeti Sportközpontok",
"Nyírépszer Hungária Kft."
] | [
"Bessenyei György Gimnázium",
"Kárpátmedencei Kézilabda Akadémia"
] |
Veres közpénzből is utazgatott Dobolyival
BUDAPEST – Botrányt kavart lapunk cikke Veres makaói utazásáról! Időközben az is kiderült: milliókért járta a világot közpénzen Veres János (51) volt pénzügyminiszter, keleti kapcsolatokért felelős kormánybiztos és Dobolyi Alexandra (39), Veres titkárságvezetője.
Közös kép. A fotó tavaly készült a Kínához tartozó Makaó egyik bevásárlóutcáján. Elöl Dobolyi, félrefordulva Veres
Utoljára alig egy hónapja, január 11-én Mongóliába utaztak együtt – négy napra kétmillió forintért! Információink szerint Dobolyit, aki korábban európai parlamenti képviselő volt, 2009 júliusában alkalmazta titkárságvezetőként Veres, miután a hölgy kiesett az EP-ből.
Veres János kormánybiztosként korábban minden alkalommal egyedül utazott a külföldi kiküldetésekre, viszont amióta Dobolyi a beosztottja lett, már együtt járták a világot. Kormánybiztosként július óta összesen négy külföldi úton vett részt Veres a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kimutatása szerint, ebből három alkalommal a titkárságvezető is elkísérte a főnökét.
Mongol ügyek A Külügyminisztérium honlapja szerint összesen négy magyar vállalkozás működik Mongóliában. A hazai vállalkozók egyebek között az állatgyógyászati készítményeket forgalmaznak, de akad olyan cég is, amely lepkegyűjtők számára szervez szakmai programokat az országban, vagy éppen vízórákat ad el. A tárca honlapján lévő adatok szerint a mongol–magyar gazdasági vegyes bizottság Veresék útja előtt utoljára 11 éve, 1998-ban ülésezett.
Íme az utazások listája: tavaly szeptemberben Fehéroroszországban, utána novemberben Sanghajban, végül már az idén januárban Mongóliában jártak együtt közpénzen, ebből a legutóbbi, a mongol út az igazán kiugró. Kettejük négynapos utazása ugyanis kétmillió forintjába került az adófizetőknek. Ehhez képest egy repülőjegy Ulánbátorba 250 ezer forinttól elérhető, a mongol főváros legdrágább szállodai lakosztálya pedig nagyjából 400 ezer forint egy éjszakára.
A MeH kimutatása szerint az idén januárban a mongol–magyar gazdasági vegyes bizottság ülésén vettek részt. Ezzel kapcsolatban tegnap telefonon kerestük több alkalommal Verest, Dobolyit és a MeH-ben működő keleti kormánybiztosságot is, ám mindannyian elérhetetlennek bizonyultak. A meglehetősen költséges négynapos útról végül a Kormányszóvivői Iroda adott felvilágosítást.
– Márciusban Magyarországra látogat a mongol miniszterelnök, Veres János ezt készítette elő. Ezenkívül részt vett a gazdasági vegyes bizottság ülésén, tárgyalt egy Mongóliában 40 éve működő magyar biokombinát engedélyének meghosszabbításáról, arról, hogy a Tudományos Akadémia tanulmányozná a mongol ásványkincseket, és a két ország közötti vámügyi megállapodásról is – közölték a Blikk-kel a Kormányszóvivői Iroda. Azt, hogy megérte-e erre a négynapos útra 2 millió forint közpénzt költeni, nem kívánták kommentálni, mint ahogy azt sem, hogy feltétlenül szükség volt-e arra, hogy a Veres titkárságát vezető Dobolyi elkísérje főnökét a mongóliai útra.
Eszébe jutott: járt Makaón Mint beszámoltunk róla, Veres és beosztottja Makaón jártak, ám az út a MeH kimutatásában nem szerepelt. Erre szerdán különböző magyarázatot adott Veres és Dobolyi. Veres lapunknak szó szerint azt mondta:
"Ha az út a MeH kimutatásában nem szerepel, akkor nem voltam külföldön." Mára, úgy látszik, eszébe jutott, hogy két hónapja mégis járt a városban. "A 2009. őszi budapesti tárgyalások folytatásaként tárgyaltam 2009 decemberében Pekingben, a Kínai Kommunista Párt hivatalos meghívottjaként. Itt kaptam meghívást a Makaó visszacsatolásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozatra" – írta.
Tárgyalásairól a China Daily lap is írt – közölte. Ennek nyomát azonban a lap internetes oldalán nem találtuk. Az európai szocialisták szóvivője, Brian Synott tegnap azt közölte: hivatalos delegáció nem volt, Dobolyi a párt Kínával kapcsolatos szakembere, személyesen kapott meghívót, így lehetett kinn; hogy az útját ki fizette, nem tudták megmondani.
Blikk-összeállítás | [
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Tudományos Akadémia",
"Kormányszóvivői Iroda",
"China Daily",
"Kínai Kommunista Párt"
] |
Mint korábban megírtuk, a Magyar Olimpiai Bizottság nem akarta elárulni azt, hogy mennyi jutalmat fizettek ki közpénzből a botrányt botrányra halmozó Paralimpiai Bizottság vezetőinek. Egy állampolgár a segítségünkkel a NAIH-hoz fordult, amely kötelezte a MOB-ot az adatok kiadására.
Mint emlékezetes, a botrányról szóló első sajtóhíreket elolvasása után egy állampolgár közérdekűadat-igénylésben kérte ki a Magyar Olimpiai Bizottságtól a Magyar Paralimpiai Bizottság mindenkori elnökségi tagjainak kifizetett állami jutalmait, valamint az erről szóló testületi előterjesztéseket a 2008. május 1-től 2015. április 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan a Paralimpiák, az Európa-bajnokságok és a világbajnokságok után.
A MOB közel két oldalon cifrázott válasza szerint a jutalmazásban részesültek névsora, és a számukra kifizetett összegek nem közérdekű, hanem személyes adatok. Mármint az, hogy a Paralimpiai Bizottságnál ki és mennyi közpénzt kapott.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is meglepődött az adatigénylés megtagadásán, mivel a Magyar Paralimpia Bizottság közfeladatot lát el, így tagjainak a bizottságban kifejtett tevékenységre tekintettel kifizetett juttatások közérdekből nyilvános adatnak minősülnek.
A NAIH oda is szűrt egyet a MOB-nak, utalva arra, hogy amikor Gömöri Zsolt a Paralampiai Bizottság elnökeként más személyek levelezését azok tudta nélkül nyilvánosságra hozta, akkor a MOB azzal védekezett, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság működésének átláthatósága kiemelt fontossággal bír. Pedig az a levelezés magán-email címeken folyt, és tárgya az volt, hogy az abban részt vevők Gömöri Zsolt elnöki tevékenységével kapcsolatban milyen kritikát tartanak megfogalmazhatónak, milyen állásfoglalást adjanak ki erről, és milyen tartalommal tegyenek feljelentést.
Furcsa álláspont magánlevelezést nyilvánosnak tekinteni, közpénzből kifizetett tízmilliós jutalmat pedig titoknak.
Nem is világos, mit akart titkolni a MOB, mert csak az derült ki az adatszolgáltatásból, amit eddig is sejthettünk: Gömöri Zsolt kapta messze a legnagyobb jutalmat a Paralimpiai Bizottság elnökségi tagjai közül.
2008 és 2010 között ketten kaptak eredményességi támogatást:
– Keserű József sportszakember 2008-ban 275.000 forintot, 2010-ben pedig 234.400 forintot
– Szekeres Pál 2010-ben sportolóként 234.400 forintot, sportszakemberként pedig 71.600 forintot
2013 és 2015 között a Magyar Paralimpiai Bizottság egyetlen elnökségi tagjának sem fizettek ki sem eredményességi támogatást, sem jutalmat.
Bezzeg 2012-ben, a londoni paralimpiai játékok után. Tavaly februárban, több mint egyéves procedúra után megkaptuk, illetve konkrétan kipereltük az EMMI-től ezeket az adatokat, amiket most elküldött a MOB az adatigénylőnek. Gömöri Zsolt neve azonban tavaly még nem volt különösebben ismert a nyilvánosság előtt, azóta viszont ugye kitört a vele kapcsolatos botrány.
Tehát a paralimpiai bizottság elnökségi tagjainak kifizetett jutalmak 2012-ben, a paralimpia után:
– Gömöri Zsolt 17,5 millió Ft
– Keserű József 7 millió Ft
– dr. Kokas Péter 970 ezer Ft
– dr. Kaiser János 900 ezer Ft
– Tardos József 900 ezer Ft
– dr. Égeni Attila 900 ezer Ft
– Kovács Tamás 400 ezer Ft
– dr. Lelik Ferenc 200 ezer Ft
– Kaposvári Zsolt 160 ezer Ft
Erdélyi Katalin – Tóth Balázs
Címlapkép: MTI | [
"Magyar Paralimpiai Bizottság"
] | [
"Magyar Paralimpia Bizottság",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Paralampiai Bizottság",
"Magyar Olimpiai Bizottság"
] |
A taoprogram 2011-es bevezetése óta 923 milliárd forintot gyűjtöttek össze a sportszövetségek és -egyesületek, derül ki azokból a válaszokból, amelyeket a hat kedvezményezett sportág szövetsége adott a 24.hu körkérdésére.
A taózásnak a koronavírus-évad se tett be. Viszont a top kedvezményezett sportágak listájának élén bizonyos elmozdulások figyelhetők meg, a 2020/21-es idényre a kéziszövetség 23,8 milliárd, míg a korábban legtöbbet kapó Magyar Labdarúgó Szövetség 21,5 milliárd forint lehívásáról számolt be.
Egyelőre valószínűleg nem helycseréről van szó, hanem arról, hogy az MLSZ-nél lassabban számolják el a társasági adóból származó támogatásokat, mert egy évvel ezelőtt is úgy tűnt, a kézilabda lesz a fő kedvezményezett, de idővel a foci csak lehívott annyi pénzt, hogy megint az végzett az élen a szezon végén. A 24.hu szerint a tendencia azonban egyértelmű: míg a program első éveiben háromszor annyi pénz jutott a labdarúgásra, mint a második legnépszerűbb látványcsapatsportra, mostanra a különbség már csak másfélszeres.
Kapcsolódó cikk Tehetős magánszemélyek liblingje a felcsúti fociklub A jelek szerint nemcsak a milliárdos forgalmakat bonyolító NER-cégek támogatják a felcsúti focialapítványt, de még a magánszemélyek közül is a tehetősebbek szimpátiáját nyeri el.
Ha csak az egyes klubokat nézzük, akkor továbbra is az Orbán Viktor által életre hívott Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) a pénzzel leginkább megszórt entitás. A miniszterelnök falujába tíz év alatt 36,3 milliárd forint futballtámogatás érkezett:
tavaly a Felcsút 3 milliárd 873 millió forinthoz jutott hozzá.
Jellemzően korábban is a FUNA volt a legtaózottabb taócélpont, ez alól csak a 2019/2020-as évad jelenti a kivételt, amikor Orbán Viktor eggyel ezelőtti kedvenc fociklubja, a Fehérvár több pénzt kapott. Ők akkor azonban kétszer annyi közpénzt – 2 milliárd 584 millió forintot – gyűjtöttek, a FUNA meg csak 1 milliárd 323 milliót. Most a Fehérvár javára mindössze 108,5 millió forintot hagyott jóvá a szövetség, és egyelőre ezt az összeget sem hívta le a klub.
Összességében tíz év alatt taózásból | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség"
] |
Elképesztő a tőzsdei szárnyalás, 400 milliárdot is érhetnek a cégek, de nehéz lesz elfeledtetni, hogyan jöttek létre. És még legalább öt dolog gátolja, hogy bekerüljenek a tőzsdei elit ligába.
Az MNB 9,5 millió forint bírság megfizetésére és a feltárt jogsértések megszüntetésére kötelezte a Random Capital nevű brókercéget.
A bírságot többek közt azért kapták, mert hiányosságokat találtak a belső információs jogosultságok és az adatszolgáltatás terén, de a nyilvántartási, sztornózási és szűrési rendszerek, valamint a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzési tevékenység sem volt megfelelő.
Az MNB közleménye szerint az ügyfeleknek kára nem keletkezett, de a jegybank ügyfélvédelmi okokból már az eljárás során szükségesnek tartotta azonnali hatállyal felszólítani a céget, hogy szervezetén belül csak a munkakörük alapján arra illetékeseknek tegye lehetővé az információkhoz való hozzáférést.
A jegybank kiemelten vizsgálta és szankcionálta a Random Capital számviteli, nyilvántartási és informatikai hibákra visszavezethető adatszolgáltatási hibáit. Emellett problémát talált a vizsgálat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányuló tevékenység körében, elsősorban a pénzmosási szabályzatot, a szankciós szűrés megfelelőségét, az ügyfélazonosítást, valamint a tényleges tulajdonosok nyilatkozattételét érintően is.
A bírság összegénél súlyosító körülménynek számított, hogy a pénzmosás megelőzési tevékenységet érintő egyes jogsértések huzamosabb ideje fennálltak. Enyhítő körülmény volt ugyanakkor a szolgáltató csekély piaci súlya és együttműködő magatartása, illetve a jogsértések kiküszöbölésére tett azonnali és tervezett intézkedései. | [
"Random Capital"
] | [] |
Már több mint egy éve végzik országszerte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szakemberei a kéményellenőrzéseket, de sokuknak a mai napig nincs megfelelő felszerelésük munkájuk elvégzéséhez. – A saját tapasztalataim mellett ezt bizonyítja az is, hogy a szervezet még csak most vásárol meg olyan műszereket, amelyekre már tavaly júliusban, a kéményseprő szolgáltatás elindításkor szüksége lett volna – nyilatkozta lapunknak a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke. Vámos Csaba elmondta: többször járt olyan ingatlanban, ahol a tulajdonos arról beszélt, hogy az OKF kéményseprője néhány napja papíron ugyan elvégezte a füstelvezető ellenőrzését, de a valóságban ez nem történt meg, mert a szakember nem rendelkezett olyan műszerrel, például füstgázmérővel, amelyre az ellenőrzéshez szüksége lett volna.
hirdetés
Hasonlókról számos olvasónk is beszámolt. Emellett Vámos Csaba nyilatkozatát alátámasztani látszik, hogy az OKF a napokban közbeszerzési eljárás keretében mintegy 52 millió forintért vásárolt mérőműszereket a "kéményseprőipari tevékenység ellátásához". Lapunk megkérdezte az OKF sajtóosztályát a szakszervezeti vezető állításáról, ám lapzártánkig nem kaptunk feleletet a kérdésünkre.
A érdekképviseleti elnök arról is beszélt, úgy értesült, hogy az OKF valamilyen okból elkezdte lecserélni a tavaly több mint 692 millió forintért vásárolt, alig futott egyterű autókat új kombi kocsikra, amelyeket megközelítőleg 187 millió forintért szerez be az állami szervezet a kéményseprők számára. Az OKF-et erről is kérdeztük, de válasz nem érkezett. Mint ahogyan arra sem kaptunk magyarázatot: miként történhet meg, hogy az állami katasztrófavédelem alkalmazottai a hivatalos munkájuk mellett egy országos "lefedettségű" magánvállalkozásnak is dolgoznak, miközben ezt tiltják a jogszabályok. Olvasóink több ilyen esetről is tájékoztatták lapunkat.
A szakszervezeti vezető elmondta: a mai napig nem érkezett semmilyen értesítés a nyomozó hatóságoktól májusi feljelentése kapcsán, amelyet hivatali visszaélés gyanújával az OKF egyik alkalmazottja ellen nyújtott be, mert az illető a hivatalos munkaidejében, állami alkalmazottként egy magánvállalkozás számára is végzett munkát.
Emlékezetes: hasonló ügyben tett feljelentést a közelmúltban két személy ellen Szilágyi György, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője is Polt Péter legfőbb ügyésznél hivatali visszaélés és csalás bűncselekményének alapos gyanúja miatt. A politikus a legfőbb ügyésznek címzett iratban közölte, állampolgári jelzés nyomán jutott a tudomására, hogy a kötelező kéményseprőipari közfeladat keretében végzett kéményellenőrzés, vagyis az úgynevezett sormunka során kettő, az OKF kéményseprőipari szervezetének alkalmazásában lévő munkavállaló sértette meg a jogszabályokat.
A visszaélés a következőképpen történt: miután a tudomásukra jutott, hogy az ellenőrzött címen gazdasági társaság van bejegyezve, egy magán kéményseprőcég, az akkor még engedéllyel sem rendelkező Országos Kémény Ellenőrző Kft. megbízásából elvégezték az ellenőrzést, és annak eredményéről kiállítottak egy tanúsítványt, valamint egy számlát. Ez azért gond, mert az OKF dolgozói csak a lakossági füstelvezetők ellenőrzésére jogosultak, és ezt ingyen kell végrehajtaniuk. Azokban az ingatlanokban azonban, ahol gazdasági társaság van bejegyezve, a kéményseprő vállalkozások vizsgálják a füstelvezetőket, amiért kéményenként akár 15–20 ezer forintot is elkérhetnek.
Vámos Csaba megerősítette: a korábbi feljelentések ellenére továbbra is országszerte előfordul, hogy az OKF dolgozói állami felszereléssel és autóval megjelennek egy-egy magánlakásban, ahol az ellenőrzés során kiderül, hogy vállalkozás működik. Majd később ugyanazok a szakemberek egy magáncég megbízottjaként térnek vissza, ugyancsak állami eszközökkel és autóval, hogy tízezrekért elvégezzék a kéményvizsgálatot. Pedig az OKF-alkalmazottak munkaidőben nem dolgozhatnak magáncégnek az állami szervezet eszközeivel és felszereléseivel. A törvényi előírás egyébként nem tesz különbséget abban a vonatkozásban, hogy a székhelyként bejegyzett ingatlanban a vállalkozó, illetve a vállalkozás végez-e tényleges gazdálkodási tevékenységet vagy sem. Ha például "csak" postai levelezési címként veszi igénybe a vállalkozás, illetve vállalkozó a székhelyként bejegyzett ingatlant, és tulajdonképpen lakásként használja, akkor is a díjfizetéses kéményseprőipari szolgáltatásra jogosult, és nem az ingyenesre.
Reagált a katasztrófavédelem Cikkünk megjelenése után közleményt adott ki a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatósága. Azt írják: azért vásároltak új eszközöket, mert folyamatosan bővül azon települések köre, amelyeken a katasztrófavédelem kéményseprői végzik a lakossági sormunkát. Az új eszközök – füstgázelemző műszerek és szivárgásérték-mérőműszerek – beszerzését a kéményseprői létszám növekedése indokolja. Hozzáteszik: az autók terén nem cseréről, hanem szintén bővülésről van szó. Megjegyzik azt is: a kéményseprők a munka törvénykönyvének hatálya alatt dolgoznak, az pedig nem tiltja, hogy a munkavállaló munkaidején kívül saját eszközeivel másodállást vállaljon. Amennyiben valaki munkaidejében végez ilyen tevékenységet, annak munkaügyi következményekkel kell számolnia.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.10. | [
"Országos Kémény Ellenőrző Kft.",
"Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság"
] | [
"Kéményseprők Országos Szakszervezete",
"BM Katasztrófavédelmi Főigazgatósága",
"Jobbik Magyarországért Mozgalom"
] |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása szerint a bűncselekményekről szóló feljelentéseket a napokban küldték meg a rendőrségnek. Ezek között hivatali visszaélés, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, valamint sikkasztás bűncselekménye is szerepel. Az viszont nem derült ki, hogy a feljelentéseket ki tette, erről az adóhivatal ugyanis nem adott tájékoztatást.
A NAV-ot azon eljárás kapcsán kerestük meg, amit Hadházy Ákos LMP-s képviselő kezdeményezett a roma pénzek ügyében. Ismert, a képviselő hivatali visszaélés miatt tett feljelentést, ezt azonban a Fővárosi Főügyészség elutasította. A költségvetési csalás tényállásában feljelentéskiegészítést rendeltek el, amivel az adóhatóságot bízták meg, ám a NAV is a feljelentés elutasításáról döntött. Most azonban kiderült, hogy az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) pénzeinek ügyében más is feljelentés tett. Úgy értesültünk, hogy az ügyben a Nemzeti Nyomozó Irodának kell eljárnia, azonban tegnap hiába kerestük a rendőrséget, lapzártánkig nem kaptunk válaszokat.
Ismert, az Index számolt be korábban arról, hogy a 2013-ban, főként uniós forrásokból indult Híd a munka világába programban nem a célnak megfelelően, a leghátrányosabb helyzetűek érdekében használják fel a pénzt, s a program tele van gyanús költésekkel. Többek között kiderült, több száz millió forintért vásároltak ingatlanokat, irreális áron béreltek gépjárműveket, s vásároltak irodabútorokat. Farkas Flórián, az ORÖ volt elnöke, aki jelenleg a program forrásait kezelő Foglalkoztatási Szövetkezet elnöke, a botrány kipattanása óta nem hajlandó nyilatkozni a pénzek felhasználásáról.
Az ügyben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is vizsgálatot rendelt el. A tárca február 25-én közölte lapunkkal, hogy az ellenőrzés 5-15 napot vehet igénybe. Bár a határidő hetek óta lejárt, a minisztérium azóta sem reagált érdemben kérdéseinkre. A miniszter már utalt arra, hogy amennyiben büntetőjogi kategóriát észlel az ügyben, megteszi a szükséges lépéseket. A botrány miatt korábban Lakatos Attila Borsod megyei cigány vajda lapunknak úgy nyilatkozott, hogy tüntetést szervez, ami azonban úgy tudjuk, végül elmaradt. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Foglalkoztatási Szövetkezet",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Szinte semmi sem működik, amit a szocialisták itt hagytak + Képriport
Budai: A LEADER nem tud elszámolni 465 millió forinttal
Meghallgatásokat tartott az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottsága keddi ülésén a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület tevékenysége és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal gépjármű-beszerzéseivel kapcsolatban.
(Fotó: Máté Péter) Az ülésen részt vevő Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos megismételte: a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület tevékenysége ügyében február 3-án büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), amely megindította a nyomozást. Hozzátette: a vizsgálatok során felmerült a hűtlen kezelés, az európai közösségek pénzügyi érdekei, a számvitel rendje megsértésének, illetve a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének gyanúja. Az ülésen a sajtónak is kiosztott feljelentésből idézve Budai Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEHI) jelentése szerint a LEADER Közhasznú Egyesület 465 millió forintos uniós és magyar költségvetésből finanszírozott támogatással nem tud szabályszerűen elszámolni.
Ficsor: Remélhetőleg félreértés
A vizsgáló albizottság meghallgatta Ficsor Ádám szocialista országgyűlési képviselőt és Forgács Barnabást, mint az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának korábbi vezetőit, aki cáfolták a vádakat. Ficsor Ádám úgy vélekedett, hogy remélhetőleg félreértések vezettek a gyanúsításhoz. Kiemelte: a programból kiragadott részletek, a LEADER-program megértésének és a vonatkozó jogszabályi környezet feltárásának hiánya vezethetett a téves következtetésekhez. Meghallgatása során többször felhívta a figyelmet, hogy ahogy a LEADER-program, úgy az az ügy is bonyolult, átfogó, amellyel ő, mint az irányító hatóság vezetője 2006–2007-ben csak kis részben foglalkozott. Arra a felvetésre, hogy az irányító hatóság miért nem pályáztatással, hanem közbeszerzés útján választották ki az egyesületet, azt válaszolta: erről még elődje hozott – véleménye szerint – helyes döntést, hiszen két, egymásnak ellentmondó jogszabály közül a szigorúbb szabályokat előírót választotta. A közbeszerzési eljárásban több a garanciális és a nyilvános elem – tette hozzá. Felhívta a figyelmet, hogy hivatali ideje alatt a szerződéskötésnél is szigorúbb szabályokat vezettek be.
Forgács Barnabás egyebek között arról beszélt, hogy bár a Közbeszerzési Döntőbizottság kétmillió forintra büntette a minisztériumot az egyesület kiválasztásánál, az eljárást nem függesztette fel. Győrffy Balázs (Fidesz), a bizottság elnöke annyit mondott: egyértelmű, hogy a LEADER-program jó, támogatandó, ez nem vita tárgya, ahogy az sem, hogy azt hálózatszerűen kell működtetni, de az egyesület vélelmezhetően nem szabályszerűen jutott forrásokhoz. Gőgös Zoltán (MSZP) megjegyezte: jogszabály-értelmezési vita zajlott a KEHI és az irányító hatóság között, de a korábbi jelentésekben sehol nem utaltak arra, hogy bárki bűncselekményt követett volna el.
"Informális" módon
Budai Gyula az általa lefolytatott másik, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSzH) gépjárműbeszerzéseivel kapcsolatos ügy kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a beszerzés elhibázott szakmai döntés volt. Leszögezte: megállapították, hogy a hivatal akkori elnöke "informális" módon, saját közreműködésével bonyolította le a beszerzést. Hozzátette: a közbeszerzés célja 838 különböző kategóriájú gépkocsi bérleti és flottakezelési szolgáltatása, és a korábbi 1144 használt hivatali gépjármű átvételének szerződésére irányult. Kritizálható eleme az eljárásnak, hogy nem tudni, az 1144 járművet miként számították be 838 értékbe, amelyeket bérletként szereztek meg – emelte ki. Beszélt arról is, hogy az autók bérlése a 6 éves futamidő végére közel 5 milliárd forintjába kerül majd az államnak úgy, hogy végül nem is kerülnek a tulajdonába a járművek.
Lukács László, aki 2008-tól vezette az MGSzH-t, úgy reagált: gazdaságtalan volt a hivatal 1210 gépkocsiból álló, elöregedett járműparkjának üzemeltetése. A változatlan formában való működtetés és az évi 10 százalékos csere éves szinten 850 millió forintos költségtöbblettel járt volna, a járműpark értéke pedig 2010 elejére 400 millió forinttal csökkent volna. A hivatal pénzeszközei korlátozottak voltak – hívta fel a figyelmet azzal, hogy törvény nem kötelezte a hivatalt tulajdonosként való működtetésre. Az MGSzH szolgáltatást vásárol, és eladja a járműpark jelentős részét, amelyek árát pedig beszámítják a szolgáltatás díjába úgy, hogy eközben a szolgáltató új autókat ad, fizeti a biztosításokat és adókat, egységes szervízhálózatot biztosít – erről született végül döntés. Lukács László elmondta: a pályáztatás 2008 novemberétől 2009 októberéig tartott nyílt, majd gyorsított meghívásos, kétszakaszos, elektronikus közbeszerzési eljárás keretében, amely végül zártláncú, internetes liciteljárással fejeződött be. A vásárolt szolgáltatások összértéke nem haladja meg a korábbi járműpark fenntartásának, működésének költségeit; a használt autókat a legmagasabb vételáron számították be – húzta alá. A döntés jogszerű és gazdaságos volt – közölte a volt hivatalvezető.
(MTI) | [
"Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal",
"Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület"
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Iroda",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program",
"Irányító Hatósága",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Míg a jobbikos Kovács Béla kémkedési ügyében a Fidesz hangosan követelte, hogy az ellenzéki politikus tisztázza magát, addig az idén februárban kipattant hasonló ügyről mélyen hallgat a kormányzat és a kormánypárt. Ezek a gyanúsítottak ugyanis kapcsolatban álltak fideszes politikusokkal és kormánytisztviselőkkel, a nyomozati iratokban Varga Mihály és Szijjártó Péter jelenlegi kormánytagok mellett Vályi-Nagy Vilmos volt infokommunikációs államtitkár és Fellegi Tamás volt miniszter neve is szerepel. Írásbeli kérdéseinkre hosszú levélben válaszolt az egyik gyanúsított, és egy neve elhallgatását kérő korábbi amerikai kormánytisztviselőt is sikerült megszólaltatnunk az ügyben.
Elégedettségének adott hangot a Fidesz, amikor az Európai Parlament felfüggesztette a jobbikos Kovács Béla mentelmi jogát, aki a gyanú szerint orosz hírszerzőkkel tartott fenn kapcsolatot. A néhány hónapja kezdődött hasonló büntetőeljárásról, a Maxin Norbertnek és társának tulajdonított kémkedési históriáról viszont mélyen hallgat a kormányzat, mintha nem is lenne ügy.
Pedig van: a Nemzeti Nyomozó Iroda Műkincsvédelmi Alosztálya szerint az amerikai bejegyzésű Arcade LLC magyar tulajdonosa, Maxin Norbert, és társa, az amerikai cég magyarországi képviselője, B. Béla Szabolcs az USA-nak, az IMF-nek és a Svájci Alapnak végzett kémtevékenységet. A büntetőeljárás 2015 december elején indult, azóta mindkét gyanúsított előzetes letartóztatásban van.
Értékes műkincsgyűjteményt halmozott fel
Az előzetes letartóztatásban lévő Maxin Norberttel szeretettünk volna interjút készíteni, de az ügyészség nem engedélyezte azt. Ezért védőügyvédje, dr. Kertész Gusztáv közvetítésével, írásban válaszolt az Átlátszó kérdéseire.
Az Átlátszó újságírójának címzett, több oldalas levélben Maxin Norbert elsőként a nyomozó hatóság által kémszervezetnek tartott Birodalom tevékenységéről számol be. Eszerint a szervezet egy baráti társaság volt, amelyet a közös kulturális témák fogtak össze, olyanok, mint a könyvgyűjtés, képregény készítés vagy a Zsolnay-porcelánok gyűjtése. Maxin Norbert úgy véli, ebben semmi különös nincs, mint ahogy abban sem, hogy egymást becenéven szólították.
Maxin azt állítja, hogy 35 ezer könyv volt a tulajdonában, továbbá sok ezer porcelán, keleti műtárgyak, festmények és ritka kártyalapok is. Felsorolja, hogy milyen ritkaságokat mondhatott magáénak: így 1848-as Kossuth-kéziratokat, Deák Ferenc és Széchenyi István leveleit, a Nyugat Kiadó levelezésének körülbelül egyharmadát, Babits Mihály kiadatlan szerelmes leveleit, a Kalevala eredeti kéziratos fordítását, Weöres Sándor kiadatlan leveleit és verseit, köztük egy eltűntnek tartott szerelmes versciklust. Állítása szerint szerepelt a gyűjteményben II. Rákóczi Ferenc első pátense (nyílt levele) is.
Ezen kulturális értékek megőrzésére szeretett volna egy alapítványt létrehozni, de a gyűjtemény nagy részét 2013-ban ellopták. A férfi szerint a könyvekből alig kétezer példány maradt meg, míg a porcelánokból nagyjából húsz darab, a kéziratok pedig mind eltűntek. Emellett elvitték tőle cégei üzleti papírjainak egy részét, külföldi vállalkozásainak a részvényeit, a bankszámlaszámok kódjait, sőt a végrendeletének is nyoma veszett.
Kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere van
Az írásban eljuttatott kérdéseinkre válaszoló levelében Maxin arról is beszél, hogy üzleti és politikai kapcsolatrendszere nemzetközileg rendkívül kiterjedt. Ez fontos része az eljárásnak, hiszen a kémkedést a magyar hatóság gyanúja szerint nemzetközi szervezetek vezetői és munkatársai számára követte el.
"Kapcsolatban álltam amerikai hadiipari cégekkel, technológiai vállalatokkal, az IBM vezetésével, a svéd Wallenberg-csoport képviselőivel, találkoztam Irina Ivaschenkóval (IMF) és számtalan más emberrel, akik ellátogattak az irodámba. Egyébként ők mind látták a műtárgy és könyvgyűjteményt."
Nyomozati vallomásaiban és az Átlátszónak írt levélben is azt állítja az üzletember, hogy jó viszonyban volt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel, annak munkatársával, Tóth Attila Simonnal, illetve hogy a jelenlegi külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter alapítványának volt az elnöke. Erről korábban már a nyomozati anyagok alapján is beszámoltunk.
Maxin szerint ezt a kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszert és a magyar politikai ismeretségeit mosta össze a rendőrség, "és egy kiterjedt óriási nemzetközi kémszervezetet álmodott meg belőle. A kémügynek ráadásul ugyanaz az előadója, akinél a műkincslopást is bejelentettük".
Ismeretségei felsorolásakor Maxin Norbert megjegyezte azt is, hogy az IBM alapú pénzügyi informatikával foglalkozó, korábban piacvezető magyar cég, a Polygon Kft. tulajdonosa, így sok pénzügyi és gazdasági szereplőt ismer. A céges ügyletek közül a férfi üzleti titokra hivatkozva csak arról volt hajlandó beszámolni, amely befejezetlen maradt, illetve részben már ki is szivárgott.
Levelében a svéd Wallenberg-csoporttal kapcsolatos üzletet idézte vissza Maxin Norbert. A csoport cégei, mint a SEB, a Scania, az Electrolux, az Ericson, a Stora Enzo a Wallenberg család tulajdonában álló Investor AB vállalatánál futnak össze. Ennek, a SAAB-Gripennek és más cégeknek a képviselőivel tárgyalt arról, hogy
"Magyarországnak adnának el 1-2 milliárd euró értékű harcászati ezredet, cserébe viszont ennél nagyob összegben technológiai kutatásokba fektetnének hazánkban. [...] Azt javasoltam a svédeknek, hogy a repülőket Raytheon technológiával szereljék fel. A Raytheon az amerikai rakétavédelmi rendszer szállítója, a legnagyobb amerikai rakétagyártó és hadiipari konszern. A cég alelnöke eljött hozzám és az IBM vezetése is nyitott volt."
Maxin Norbert levelében megemlíti, hogy a kémkedési ügyben a hatóság lefoglalta a SAAB-Gripen-IBM-Raytheon tárgyalás anyagait, és ki is kérdezték erről az ügyletről, amelyet kétségkívül támogatott. És amelyben a Miniszterelnökség képviselőivel és Varga Mihállyal is tárgyalt.
"A kémkedési ügy később egészen abszurd lett. A megmaradt kétezer könyvemet is lefoglalták és egyenként átnyálazták, hogy nincsenek-e bennük kémkódok. A 2015. október 22-i jelentés végén leírják, hogy milyen külföldi személyek kémkedtek." A rendőrség szerint kémkedést bizonyító dokumentum Maxin szerint "nem a Fegyveres Védelmi Terv, hanem valami más anyag, amely csak bizalmas minősítésű volt és nem államtitok".
Kormányzati informatikai tenderek környékén is felbukkant
A kémkedés miatt folyó eljárás mellett Maxin Norbert érintett egy másik büntetőügyben, de ott feljelentőként áll a hatóságok előtt. Mint korábban megírtuk, milliárdoknak veszett nyoma az üzletember érdekeltségébe tartozó, 2013-ban csődbe ment informatikai vállalkozásnál, a Polygon Kft.-nél.
A Polygonnal kapcsolatban iparági forrásaink arról számoltak be, hogy a kft., illetve Maxin és köre agresszív módon befolyásoltak volna egy sokmilliárdos, a központi költségvetési intézmények gazdálkodását egységes informatikai rendszerbe integrálását célzó állami informatikai tendert, amely a Költségvetési Gazdálkodási Rendszer (KGR) megvalósítására irányult, ám eredménytelenül végződött a 2010-es kormányváltás után.
Erről is megkérdeztük az előzetes letartóztatásban lévő üzletembert, aki válaszában azt írta, hogy szerinte közismert volt, hogy a Magyar Államkincstár nem akarja megvalósítani a KGR-tendert, így az IBM és alvállalkozóként az első számú magyarországi partnere, a Polygon "csak a presztízs miatt" indult el a rivális Fornax Zrt. mellett. Az IBM – Maxin állítása szerint – a tendert üzletileg előnytelennek tartotta, ezért nem is befolyásolta.
"Én magam pedig jó viszonyban voltam Varga Mihállyal és Szijjártó Péter alapítványának az elnöke voltam, így nyertesség esetén sajtó- és politikai támadásokra számíthattam volna, ezért én is ellene voltam a tender megnyerésének. Ezt az IBM-mel közöltem is."
James Bondnak képzelhette magát
Egy neve elhallgatását kérő korábbi amerikai kormánytisztviselő az Átlátszó érdeklődésére úgy nyilatkozott, hogy nem tartja valószínűnek, hogy a Maxin-ügy valódi kémügy volna: nem tud arról, hogy Maxinék valóban az amerikai kormánynak dolgoztak volna, az IMF-fel kapcsolatos gyanúsítást pedig már csak azért is abszurdnak tartja, mert "az IMF-nek nem lehet kémkedni".
Az ügyet ismerő amerikai forrásunk azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy Maxin valóban kapott informatikai vagy tudományos kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos megbízásokat az Office of Defense Cooperation (ODC) nevű amerikai kormányhivataltól.
Az ODC az amerikai hadügyminisztérium által működtetett szervezet, amely egyfelől amerikai haditechnika értékesítésével, másfelől a Pentagon számára értékes külföldi technológiai fejlesztések felkutatásával és megvásárlásával foglalkozik, és kirendeltségeket tart fenn az amerikai külképviseleteken, így Budapesten is. A Maxin-ügyben nyilvánosságra került amerikai nevek alapján amerikai forrásunk szerint elképzelhető, hogy a kémkedéssel gyanúsított üzletember cége informatikai megoldásokat szállított meteorológiai műholdakkal kapcsolatos ODC-projektekhez.
Azonban az, hogy egy NATO-tagország informatikai vállalkozása informatikai megoldásokat szállít a Pentagonnak, nem minősíthető kémkedésnek – amerikai forrásunk csak azt tartja elképzelhetőnek, hogy ha ez valóban így történt, a beszállítókra vonatkozó szigorú biztonsági ellenőrzések hatására a vállalkozó egyfajta James Bondnak képzelhette magát.
Az ODC Maxin Norbert az Átlátszónak írott levelében is felbukkan: állítása szerint az amerikaiak azt szerették volna elérni, hogy magyar egyetemi kutatók is pályázzanak náluk technológiai fejlesztéseikkel, ezért Maxin cége, az Arcade segítségével megszervezték, hogy az ODC és a Naval Research munkatársai magyar egyetemekre látogassanak el.
Ellopták az ügyvédje táskáját
Nem paranoiás Maxin Norbert ügyvédje, Kertész Gusztáv, de nemrégiben furcsa körülmények között tűnt el, majd került meg a táskája.
Április végén éppen a védencéhez készült a börtönbe, hogy átbeszéljék az ügy részleteit. Előző nap bepakolta a Maxin Norberttel kapcsolatos iratokat az aktatáskába, amit az irodájából elindulva autója csomagtartójába tett be. Este hét órakor már otthonában érte a hívás, hogy Óbudán, a Szépvölgyi út vége felé, az út mellett megtalálták a táskáját. Mivel volt benne névjegy is, a becsületes megtaláló tudta, kit hívjon.
"Ezt követően meggyőződtem arról, hogy valóban nincs az autómban a táska. Amiből, mint aztán kiderült, semmi nem hiányzott, megvolt az ügyvédi pecsétem, sőt az értékes tollam is. Egyedül a Maxin Norbert ügyével kapcsolatos aktát bolygatták meg. Ebben azért vagyok biztos, mert az átbeszélendő dolgok szerint, meghatározott sorrendben voltak bekészítve az anyagok, és nem minden ugyanúgy volt visszahelyezve. Meggyőződésem, hogy az aktát és a feljegyzéseimet akarta valaki átnézni."
Kertész Gusztáv elmondta, hogy mivel majd két óra hosszán át nem volt tulajdonában az ügyvédi pecsétje és a szárazbélyegzője, jelentette a történteket a II. kerületi kapitányságon, a kémkedési ügyben nyomozó Nemzeti Nyomozó Irodánál és a Budapesti Ügyvédi Kamaránál is. Sok reményt ugyanakkor nem fűz ahhoz, hogy meglesz a kíváncsiskodó.
Csikász Brigitta | [
"Arcade LLC"
] | [
"Polygon Kft.",
"Európai Parlament",
"Budapesti Ügyvédi Kamara",
"Fornax Zrt.",
"Investor AB",
"Office of Defense Cooperation",
"Nemzeti Nyomozó Iroda Műkincsvédelmi Alosztálya",
"Naval Research",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Magyar Államkincstár",
"Svájci Alap",
"Nyugat Kiadó",
"Stora Enzo"
] |
A fél ország azt találgatja, hogyan sikerült Vizoviczkinak kifizetnie a 250 millió forintos óvadékot. Ez nemcsak azért érdekes, mert furcsa időben jön, és mert ez a magyar igazságszolgáltatás történetének eddigi legnagyobb óvadéka, de azért is, mert Vizoviczki vagyonát elméletileg zárolta az ügyészség, miután 2012-ben letartóztatták, majd megvádolták költségvetési csalással és hivatalos személyek megvesztegetésével.
Valahogy azonban előteremtették a pénzt, mert az már igazoltan megérkezett a bírósághoz, így Vizoviczki újra házi őrizetbe kerülhetett.
Az ügyészség azonban nem árulta el, honnan érkezett az óvadék, a bíróság szóvivője pedig korábban azt mondta, ők
nem is vizsgálhatják, hogy milyen forrásból jön ilyenkor a pénz,
ők csak az összeget határozzák meg.
Ahogyan az Index is megjegyzi, Vizoviczki 2013-ban az ügyészségnek címzett alkuajánlatában arról panaszkodik, hogy a cégei tönkrementek, és majdnem 500 milliós adósságot halmozott fel. Ebben azért talán kicsit túlzott, legalábbis ekkora adósságnak egyelőre nincsen hivatalos nyoma, viszont az tény, hogy a letartóztatása utáni években a cégbirodalma fokozatosan zsugorodott.
Mostanra csak két V. kerületi nightclub, a Dolce Vita és a Carpe Diem, meg egy XI. kerületi diszkó, az UP! The Club maradt meg Vizoviczki élettársa, F. Noémi irányítása alatt. A társaság központi cége pedig a régi programajánló magazin, a Flyerz kiadója lett.
De 250 millió forint ezek közül egyik cégben sincs.
Az Index találgatása szerint ezért nem kizárt, hogy az óvadékot Vizoviczki régi barátai dobták össze. Ez azonban nem feltétlenül van így, Vizoviczkinek és családjának ugyanis több olyan céges érdekeltsége is van, amikre nem terjedt ki az ügyészségi zár.
A Vizoviczki-birodalom V. kerületi központi irodájában végzett házkutatások idején például
több offshore-cég iratait is lefoglalták.
A nyomozók egészen pontosan 4 cég iratait találták meg, ezek között voltak számlák, okiratok és bélyegzők is. F. Noémi anyja a vallomásában elmondja, hogy ezek közül két cégnek papíron ő a tulajdonosa, és az egyik talán a Seychelle-szigetekre, a másik pedig Ciprusra van bejegyezve. Azt viszont N. Erika nem tudta, mit csinálnak ezek a cégek, sőt úgy emlékezett, hogy az egyik egészen biztosan nem csinál semmit. A vallomásában elmondta még, hogy tudomása szerint volt egy offshore-cég F. Noémi apjának nevén is.
Arról nincsen konkrét kimutatás, hogy Vizoviczkinek és a családtagjainak hány offshore-cégben van tulajdonuk, hiszen az offshore-cégeket pont a lenyomozhatatlanságuk miatt választják általában az emberek. Ezt a négy céget is csak azért találták meg a nyomozók, mert a papírjaik ott voltak a központi irodában.
Az viszont látszik, hogy Vizoviczkiék legkésőbb 2007-ben gyakorlatot szereztek az offshore-cégügyekben, tehát ha Vizoviczki akart olyan offshore-céget csináltatni, amiről csak egy még szűkebb kör tud, akkor azt jó eséllyel meg is tette.
Ezen kívül Vizoviczkinek befolyása van több, hivatalosan külföldi tulajdonú cég működésére is. A róla szóló cikksorozatunk második részében például előjött egy Germa-Lux nevű cég, aminek korábbi anyavállalatai Luxemburgba vannak bejegyezve. A luxembrugi cégadatok között nincs nyoma annak, hogy Vizoviczki vagy bármelyik ismert embere tisztséget töltene be az anyacégnél, vagy tulajdonos lenne, ennek ellenére a vallomások szerint Vizoviczki jelölt ki vezetőt a Germa-Lux élére, még annak ellenére is, hogy hivatalosan az égvilágon semmi köze nincs a céghez.
A Germa-Lux 2003-ban, a szocialista Steiner Pál polgármestersége idején vett meg az önkormányzattól 30 százalékos kedvezménnyel egy 127 négyzetméteres ingatlant Budapest legdrágább részén: az V. kerületi Vörösmarty tér és a Váci utca találkozásánál.
A Germa-Lux 2015-ben magyar tulajdonba került, de a története alapján valószínűsíthető, hogy Vizoviczki Lászlónak van valami köze a kft. luxemburgi anyacégeihez.
A cégeken kívül pedig – bár ez furán hangzik, de –
az sem elképzelhetetlen, hogy Vizoviczkiéknek egyszerűen volt kéznél 250 millió forintnyi készpénzük.
A házkutatások adataiból, a vallomásokból és a telefonlehallgatásokból is látszik, hogy Vizoviczki iszonyatos mennyiségű készpénz felett rendelkezett. Csak a II. kerületi házában 420 millió forintot találtak, és a Hajógyári szigeten meg a Belvárosban lévő irodákban is gyakori volt, hogy a házkutatást végző nyomozók csak úgy véletlenszerűen kihúztak egy íróasztalfiókot, és több millió forint készpénzt találtak benne.
Volt, hogy még a portán vagy az irodai konyhában is találtak nagy mennyiségű készpénzt.
Több millió forint volt ezen kívül F. Noémi anyjának balatoni nyaralójában is, ahol a ruhásfiókból és az ágyneműtartóból is pénz került elő.
Vizoviczkinek a letartóztatása előtt sosem volt gondja a készpénzes fizetésekkel, inkább az utalásoktól tartott, mert tudta, hogy azokat figyelik a pénzmosás ellen fellépő hatóságok. A vállalkozónak több olyan ügye is volt, amikor készpénzben bármikor tudott fizetni az üzletfeleinek, de kérte őket, hogy a hivatalos ügymenetet, ha lehet, halasszák, mert az adott hónapban utalni nem fog tudni. | [
"Germa-Lux"
] | [
"Carpe Diem",
"UP! The Club",
"Dolce Vita"
] |
Legek
Akik főállásban elnökölnek
Akik mellékállásban vállalták
Elnökök társadalmi munkában
Mint az fn.hu is beszámolt róla , a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) januárban közérdekű adatok eltitkolása miatt feljelentő Keszthelyi Gyula tardi háziorvos végül elérte, hogy nyilvánosságra kerüljön Éger István elnök havi 1,3 millió forintos fizetése. A MOK-nál Gyenes Géza ügyviteli vezető, a Jobbik országgyűlési képviselője is jól keres, 717 ezer forint tiszteletdíjat kap, de mennyit keres a többi kamarai vezető? Az ő tiszteletdíjuk nyilvános? S vajon egyenesen arányos az illetmény a taglétszámmal, összefügg a bérezés a kötelező tagsággal?Elöljáróban annyit, hogy az égeri csúcsdíjtól a nulla forintig terjed a havi bruttó. A második helyezett Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKK) elnöke több mint feleannyit (749 ezer forintot) kap, mint az orvosi kamara feje.Van ahol a díjakhoz vagy a társadalmi munkában végzett tisztséghez jár részleges vagy átalánydíjas költségtérítés, de nem mindenhol.Tiszteletdíjat csak az önkéntes kamaráknál nem vettek fel a vezetők, s jelképesnek mondható még a kötelező tagságúak közül a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnökének tiszteletdíja. A kötelező tagságú kamarák elnökei közül viszont a többség 600 ezer forint felett keres.A vezetők fele mellékállásban látja el tisztét, a többiek pedig főállásúak vagy társadalmi munkában dolgoznak.A többség nem tette ki honlapjára az adatokat, de megkeresésünkre egy kivétellel mindenki válaszolt A legtöbbet kereső MOK-elnöktől nem kapott választ az fn.hu a kérdéseire, így arra sem, hogy vajon költségtérítést is kap-e. A többi válaszadó közül csak a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) írt válaszában a költségtérítésnél összeget, itt az elnök 500 ezer forintot kap. A kamarák egy részénél a vezetőknek egyáltalán nem jár ilyen hozzájárulás.A területi kamarákat tömörítő kamarák közül hárman csak részben adták meg, hogy a területi tagjaiknál összesen hányan vannak, mennyi a tagdíj, illetve a tagdíjbevétel. Nélkülük 119 ezres taglétszámával az SZVMSZK tűnik a legnagyobbnak, legkevesebb tagot (2700-at) pedig a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) számlál.A rendelkezésre álló adatok alapján a legolcsóbb az SZVMSZK-nál a tagság (6100 forint), a legdrágább pedig a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál (MKK), 45 000 forint az alapdíj + a bruttó éves árbevétel 0,7 százaléka. A legtöbb bevételt a kötelező tagságú SZVMSZK és az MKK könyvelhette el, 630 millió forintot, a legkevesebbet (14-15 milliót) pedig a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK).A Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) elnöke, Gönczi Gábor nem tiszteltdíjat kap, hanem a szervezet főállású alkalmazottja. Havi munkabére jelenleg 647 ezer forint, egyéb általános kiegészítő költségtérítést nem kap, csak a számlával, illetve kiküldetési rendelvénnyel igazolt eseti költségeit téríti meg a kamara. A főtitkárt is hasonlóan foglalkoztatják, az ő munkabére 382 ezer forint. Az adatok hamarosan elérhetőek lesznek a honlapjukon.Szintén főállásban látja el tisztét a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) elnöke, Német Ferenc, keresete 600 ezer forint. Költségtérítést átalányban kap (gépkocsi, telefon, számítógép, stb.) 500 ezer forintot. A gazdasági alelnök Prépost Tibor nyugdíjas (2 napot dolgozik bent, 2 napot otthon) evás egyéni vállalkozó, 500 ezer forintot számláz, amiben benne van a költségtérítés is. Székesfehérvárról jár be, plusz a rendezvényekre is megy (a szállását ilyenkor a havi díjból fizeti). A kamara nevében kb. évi 20 000 km-t autózik. Az adatok nem érhetőek el a szervezet honlapján, de az elnök azt mondta, ha az fn.hu kéri, azonnal kirakják. Nem kértük.A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKK) vezetői nem főállásban látják el tisztüket, és átalány-költségtérítésben nem részesülnek. Havi bruttó tiszteletdíjaik: Lukács János elnöknek 749 ezer forint, Ladó Judit szakmai alelnöknek és Eperjesi Ferenc nemzetközi alelnöknek 160 500 forint, Ujvári Géza oktatási alelnöknek 117 ezer forint. A honlapjukon hamarosan elérhetőek lesznek az adatok.A Magyar Országos Közjegyzői Kamarában (MOKK) nem munkaviszonyban látják el tisztüket, így náluk a főállás kérdése nem értelmezhető – fogalmaztak válaszukban. Vezető tisztségviselőik: Tóth Ádám elnök, tiszteletdíja 700 ezer forint, Anka Tibor és Kapási Olga elnökhelyettesek, akik 550 ezer forintot kapnak. Ez az összeg mindnyájuknál tartalmazza a tiszteletdíjat és a költségtérítést is. Az adatok elérhetőek honlapjukon A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaránál (MESZK) Balogh Zoltán országos elnök mellékállásban 6 éve változatlanul 300 ezer forintos tiszteletdíjat kap, Kubányi Jolán általános alelnök pedig főállásban 500 ezer forintot keres. Költségtérítést csak a vidéki utazásokra kapnak. A tiszteletdíjak a honlapon a pénzügyi beszámolóban "elnökség" megjelöléssel összevontan szerepelnek.A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke, Horváth Tamás havi tiszteletdíja 220 500 forint, a további tisztségviselők (titkárok, országos bizottságok elnökei, alelnökei) tiszteletdíjat nem vesznek fel. Ennél a kamaránál utazási költségtérítés lehetséges még, szabályzatban maximálva, a ténylegesen megtett távolság függvényében. A tiszteletdíjakat bárki megnézheti honlapjukon A Magyar Építész Kamaránál Noll Tamás elnök 105 ezer forint tiszteletdíjat és 201 ezer forint munkadíjat kap, a három alelnök, Ertsey Attila, Makovényi Ferenc és Hajnóczi Péter tiszteletdíja pedig 35 ezer forint, amihez 70 ezer forint munkadíj társul. Az adatok elérhetőek a szervezet honlapján. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnöke, "civilben" a BME Gépjárművek Tanszék vezetője Melegh Gábor 26 250 forintot kap (zárójelben külön hangsúlyozta, hogy nem 262 ezer forintot!). Agárdi Tamás elnökhelyettes pedig 13 125 forintért látja el tisztségét. A honlapjukra nem tették fel még ezeket az adatokat.A Magyar Agrárkamaránál (MA) az elnök (társadalmi tisztségben) Forgács Barna 2010 őszén lemondott, a jelenlegi első számú tisztségviselő (az elnöki feladatok ellátásával megbízott alelnök) szintén társadalmi tisztségben Kun Mihály. A főtitkár Ebele Ferenc viszont főállású munkaviszonyban dolgozott a tavalyi év végéig 735 ezer forintért, januártól pedig nyugdíjasként 110 ezer forintot kap. Étkezési költségtérítésre és szolgálati gépjármű használatára jogosult, egyéb költségtérítése nincs. Az adatok honlapjukon nem érhetőek el.A Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál (MKIK) nincs tiszteletdíj, sem általános költségtérítés. Parragh László elnök hivatali gépkocsi és mobiltelefon használatára jogosult. Miklóssy Ferenc általános alelnök erre sem. Mivel nincs tiszteletdíj, a honlapon sincs adat erről – írták. Két megyei kamarátkérdeztünk még meg. Bács-Kiskun megyében Gaál József elnök tiszteletdíja a 2000-es közgyűlési határozat óta változatlan, 75 ezer forint, költségtérítése nincs, flottás telefonhasználat megilleti. Az adatok a honlapon nem érhetőek el, de a gazdasági irodánál igen. Az alelnök Halász István hasonló rendszerben 50 ezer forintot kap. Győr-Moson-Sopron megyében a kamara elnöke és általános alelnöke nem kap tiszteletdíjat (ezt ezért nem is közlik a honlapjukon), a ténylegesen - a kamara érdekében - felmerült költségeiket viszont megtérítik, ha azokat igazolják (pl. szállodai számla, repülőjegy, stb.).A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) elnöke, Barsiné Pataky Etelka tiszteletdíjat nem vesz fel, költségtérítést nem kap. A többi tisztségviselő tiszteletdíjban részesül, ennek mértéke átlagosan 30 ezer forint, amelyet honlapjukon is közölnek. | [
"Magyar Orvosi Kamara"
] | [
"Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara",
"Magyar Állatorvosi Kamara",
"Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara",
"Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara",
"Magyar Könyvvizsgálói Kamara",
"BME Gépjárművek Tanszék",
"Magyar Agrárkamara",
"Magyar Kereskedelmi és Iparkamara",
"Magyar Országos Közjegyzői Kamara",
"Magyar Gyógyszerészi Kamara",
"Magyar Mérnöki Kamara",
"Magyar Építész Kamara"
] |
Sikerekről, szárnyalásról ír saját évértékelőjében a tőzsde, amiből legalább annyit le lehet szűrni, hogy nincs az a kudarc, ami megtörhetné az államosított tőzsde vezetőinek felhőtlen optimizmusát. Ha meg akarja érteni, mi ez az egész, itt írtunk róla bővebben legutóbb.
Pedig az államosítás után nagy dérrel-dúrral bejelentett terveikből pontosan semmi nem valósult meg. Így "a 2016-2020 közötti időszakra vonatkozó stratégiai tervek megvalósítását" folytathatják, újult erővel. Igaz, nem is az első évre vonatkozott minden. A tőzsde mindenesetre elég siralmas, meglehetősen lecsúszó állapotban van. Azaz pontosabban egy dologban volt mostanában tényleg erős a magyar tőzsde:
a részvényesi érték minél gyorsabb eltüntetésében.
Ezt nem kell bemondásra elhinnie, inkább nézze meg, hogy az elmúlt tíz évben tőzsdére vitt 27 magyar cég közül az Alteo-n és Plotinuson kívül egyetlen sikersztorit sem látunk. Fontos hozzátenni, hogy ez hosszú távú folyamat, messze nem csak az államosítás utáni vezetők felelőssége, és nem is kizárólag csak a 2010 utáni állami szabályozóé.
tőzsdei bevezetések bevezetés dátuma évesített hozam az indulástól RFV Nyrt. (később E-Star, ma ENEFI) 2007.05.29. -56,70% Orco Property Group 2007.06.21. kivezetve AAA Auto 2007.09.26. kivezetve TC Befektetési Nyrt. 2008.03.31. kivezetve Externet Nyrt. 2008.05.30. -8,70% Harewood Structured Investment 2008.07.11. n.a. Pannunion Nyrt. 2008.09.30. kivásárolták KEG Nyrt. 2009.05.22. -44,60% Kulcs-Soft Nyrt. 2009.10.30. -4,50% Finext Nyrt. 2009.11.16. nincs élet a papírban NORDTELEKOM Nyrt. 2009.12.15. -58,80% Appeninn Nyrt. 2010.07.02. -1,8% OTT-ONE (korábban HybridBox Nyrt.) 2010.09.29. -37% ALTEO Nyrt. 2010.10.12. 22,70% CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. 2010.11.08. -20,60% KREDITJOG Corporation Nyrt. (ma: TWD Investments) 2010.11.29. -50,30% Őrmester Vagyonvédelmi Nyrt. 2010.12.01. -23,20% PLOTINUS Nyrt. 2011.02.15. 23,80% VISONKA Nyrt. 2011.06.22. felszámolták BIOMEDICAL Nyrt. - (ma: TR Invstment) 2011.06.29. -58,10% FuturAqua Nyrt. 2011.11.28. -15,30% MASTERPLAST Nyrt. 2012.3.23. -7,90% OPTISOFT Nyrt. 2011.12.06. kivezetve BUSINESS TELECOM Nyrt. 2012.05.24. felszámolták ALTERA Nyrt. 2013.06.25. -13,90% Norbi Update Lowcarb Nyrt. 2014.11.10. kivezetve DUNA HOUSE HOLDING Nyrt. 2016.11.11. -4,20% ÖSSZES ÁTLAGA -22,33% forrás: Budapesti Értéktőzsde
Teli voltunk viszont kamusztorikkal, nevetségesen erős, csalásgyanús történetekkel, amikhez képest mondjuk Aerobic Norbi és a Buda Cash közös szórakoztató műsora szinte csak háttérzaj volt.
Azt is jó tudni, hogy az Externet után a Plotinus Holding is bejelentette távozási szándékát, részvényei kivezetését, mivel ezek szerint jóval több a hátránya, mint a lehetséges előnye a nyereséges cég tőzsdei jelenlétének. Tavaly egyébként két részvénykibocsátás volt, a Duna House-é, és az Alteo némely új részvényeié.
A belőtt stratégiai célokra visszatérve, tényleg igaz az, hogy 2020-as céldátummal elég sok időt hagytak maguknak a teljesítésre . Viszont egyelőre a közelében sincsenek egyik célnak se, kívülről nem látni, hogy semmin mi lehetne az a kiugró siker. Itt vannak az emlegetett célok:
a tőzsdén jegyzett cégek kapitalizációjának (méretének) megduplázása a GDP-arányában,
uniós támogatások bevonásával,
évente átlag egy, feltételezhetően állami hátterű gigavállalat tőzsdei bevezetésével,
illetve évi öt kisebb cég részvényeinek vagy kötvényeinek a bevezetésével,
és minden olyasmivel, amit már részben érintettünk: a tőzsdei jelenléthez illetve befektetéshez kapcsolt újabb adókedvezmények bevezetésével, az adminisztrációs terhek enyhítésével, az eljátszott befektetői bizalom visszaállításával stb.
Büszkék még egyes, egyelőre nem megítélhető adminisztratív lépéseikre is, amik közt tényleg vannak jó irányok, majd elválik mi lesz belőlük a valóságban, jó kezdeményezésből volt már rengeteg. Nagy sikernek lett beállítva a BUX "szárnyalása" is, ami tényleg sokat emelkedett tavaly, de ez leginkább annak köszönhető, hogy visszakerültünk a bóvli hitelminősítői kategóriából. Fontos lenne pedig, hogy mondjuk idéntől egy pár valóságos siker is jöjjön az óriási közleménysikerek helyett, a jól működő tőzsde sokat lendíthetne az egész országon.
Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója mindenesetre akkora bullshitcunamival zárta a közleményüket az idei tervekről, amiért valószínűleg érdemes volt felkelnie. Mi viszont semennyivel nem leszünk tőle okosabbak. De Ön is elolvashatja, tessék: | [
"Budapesti Értéktőzsde"
] | [
"Externet Nyrt.",
"HybridBox Nyrt.",
"Harewood Structured Investment",
"BUSINESS TELECOM Nyrt.",
"ALTEO Nyrt.",
"BIOMEDICAL Nyrt.",
"TR Invstment",
"ALTERA Nyrt.",
"CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.",
"Finext Nyrt.",
"KREDITJOG Corporation Nyrt.",
"NORDTELEKOM Nyrt.",
"TWD Investments",
"Norbi Update Lowcarb Nyrt.",
"Plotinus Holding",
"PLOTINUS Nyrt.",
"MASTERPLAST Nyrt.",
"Pannunion Nyrt.",
"DUNA HOUSE HOLDING Nyrt.",
"Appeninn Nyrt.",
"Duna House",
"FuturAqua Nyrt.",
"KEG Nyrt.",
"Őrmester Vagyonvédelmi Nyrt.",
"TC Befektetési Nyrt.",
"OPTISOFT Nyrt.",
"VISONKA Nyrt.",
"Orco Property Group",
"AAA Auto",
"Buda Cash",
"Kulcs-Soft Nyrt.",
"RFV Nyrt."
] |
Tízmilliós Skodák a T. Háznak
Budapest — A tízmillió a kedvenc összeg idén az Országgyűlés Hivatalában, ha járművásárlásról van szó.
Mi másra gondolhatnánk abból, hogy idén két autót is vett ennyiért a hivatal – amellett a Gianni Ferrari Playgreen traktor mellett, amit a Parlament körüli park gondozására szereztek be 10 millió 33 ezer forintért.
A parlament legújabb kocsija egy Skoda Superb, amit októberben vásároltak meg 10 millió 80 ezer forintért. Ezt megelőzően áprilisban gazdagodott a személyautó-flotta, az akkor kiszemelt másik Superb 9 millió 990 ezer forint volt. Mindkettő felső kategóriás masina, akárcsak a júliusban vett 28 lóerős dízel traktor, amelyet fűnyírásra, a lehullott lomb összegyűjtésére, illetve a hó eltakarítására használnak majd az Országházhoz tartozó Kossuth téren.
A parlament a képen látható Skoda Superb 2.0 TDI-ket vett, s az árból ítélve a legmagasabb felszereltségű járművekről is szó lehet
– A gépjárműveket a hivatal feladatainak ellátása érdekében vásároltuk – mondta a Blikknek Bakos Emil gazdasági főigazgató arra, miért volt szüksége az Országgyűlés Hivatalának autókra. Ám arra a kérdésre, hogy pontosan melyek ezek a feladatok már napok óta hiába várjuk a választ. Mint ahogy arra is, hogy ezekkel a vásárlásokkal együtt jelenleg hogyan is fest a parlament járműparkja: hány autójuk van, s milyen típusúak.
A két Superb ára kissé borsosnak tűnik annak fényében, hogy tavaly a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) 97 hasonló járművet vásárolt flottában 600 millió forintért. Az ugyancsak felső kategóriás járműveket, amelyek átlagára így 6,2 millióra jött ki, a miniszterek, az államtitkárok és a helyettes államtitkárok számára vették a régi szolgálati Audik és Volkswagen Passatok leváltására. A tárcavezetőknek 200 lóerős, kétliteres benzinest, az államtitkároknak 140 lóerős dízelt, a helyetteseiknek 160 lóerős alapfelszereltségű típust szereztek be. Hogy az a két turbódízel Skoda Superb, amit az Országgyűlés Hivatala vásárolt idén, pontosan milyen szériafelszereltségű az öt lehetségesből (és milyen extrákkal ellátott), azt nem tudjuk. Ugyanis csupán annyit közölt a sajtóosztály a gazdasági főigazgatóságra hivatkozva, hogy 1968 köbcentis hengerűrtartalmú TDI-kről van szó. Ezekből 140 és 170 lóerős is van, és a beszállító árkalkulátora alapján a legmagasabb felszereltségi (L&K) járművekről is szó lehet. Hacsak nem magas rangú vendégek fogadására szerezték be őket, kérdés: kinek és mire kellett ilyen, a minisztériumi nagy emberek kocsijaihoz képest drága autó.
K. B. Gy. | [
"Országgyűlés Hivatala",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság"
] | [
"T. Ház"
] |
Reggel 4 hírlevél Amit 2021-ben tudni kell, minden reggel.
A Hétköznapi Csalódások zenekar szövegei az elmúlt 30 évben párszor már kiverték a biztosítékot a magyar jobboldalon:
Ezért is volt meglepő, amikor a zenekar neve is felbukkant a raktárkoncertező előadók listáján. A kormány a nyáron 5,3 milliárd forintot tett félre arra, hogy az online koncertlehetőségekkel megsegítse a járvány miatt padlóra kerülő zenekarokat, de hamar kiderült, hogy a lebonyolítással kormányközeli cégek járnak jól. Ráadásul az előadások nem is nagyon jutnak el a közönséghez, mert azokat a közmédia nem adja le, és még a Youtube-ra sem kerülnek fel. Aki nagyon meg akarja nézni, annak regisztrálnia kell az Antenna Hungária Zrt. saját oldalán.
Most az egyszer nem lehetne-e néhány számot kihagyni?
Végül a Hétköznapi Csalódások is élt az állami koncertlehetőséggel, amit az elégedetlenkedő rajongóknak az énekes, Megyeri Ferenc azzal magyarázott, hogy
"a punk szellemiségéhez – álláspontom szerint – sem a közvélemény, sem a pillanatnyi hangulat kiszolgálása nem tartozik hozzá".
Egy másik posztban pedig azt írták: "Az állam nem a fidesz, az állami megsegítés nem a fidesz pénze. Ezeknek a döntéseknek egy normális világban nem szabadna, hogy közük legyen a politikához. Ennél több magyarázat úgy gondolom, nem kell, egy értelmes gondolkodó embernek pont elég.[...] Az meg jó nagy hülye, aki akkor gondolja magát csak állampolgárnak, amikor elvesznek tőle, akkor meg (ál)szerénykedik, amikor van egy ilyen lehetőség, amiért mozdulni sem kellett, csak nem kellett olyan butának lenni, hogy nemet mondjál rá. Mert ha azt teszed, ezt is elrakják. Asszisztálsz a lopáshoz? Akkor a puszta létezéseddel is azt teszed, kösd fel magad!"
Horváth László, a zenekar menedzsere szerint ők csakis a fesztiválszervezők ajánlása alapján kerülhettek fel a listára, de ahogy közeledett az októberi fellépés, a lebonyolítók egyre kevésbé voltak boldogok attól, hogy megjelennek. A 444-nek azt mondta, hogy a raktárkoncert előtt felhívták, hogy "most az egyszer nem lehetne-e néhány számot kihagyni?",
majd miután a szervezők előre bekérték a számlistát, külön kérték, hogy legalább a Viktor című számot most ne játsszák el. És miután ennek ellenére is lenyomták, az Antenna Hungária egyik munkatársa jelezte, hogy ez nagyon durva, ezért biztos nem lesz benne végső verzióban.
"Miért, mi a durva benne, hogy »Viktor, savanyú a narancs« vagy hogy »dülledt szemek, csúszli száj«? Ez egy punkzenekar, mi az istent vártak? Meg erre lehetne mutogatni, hogy tessék, itt ez is belefért. Könyörgöm, nekik mit számít? Az egésznek mínusz kettő a nézettsége, mint a Pesti Tv-nek" - mondta a menedzser.
A felvételen a szervezőknek azzal is bajuk volt, hogy Megyeri egy Soros feliratú pólóban adta elő a számokat. De hiába kérték, nem akarta lecserélni. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a véglegesre vágott felvételen az énekest általában olyan közelről mutatják, hogy a felirat alig kivehető. És hiába játszották el a Viktor mellett a náciellenes Ostobát vagy a Geciországot, ezeket is ugyanúgy kimaradtak a végső verzióból.
De az sem került bele, ahogy a Pennywise-nak öltözött színész, Borbíró András felvezeti a számokat. Itt olyan fideszes politikusoktól származó idézetek hangzottak el, mint hogy "a halálos betegségek 70-80 százalékát a tízparancsolat megtartásával el lehet kerülni" vagy "szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk". De végül a szervezők úgy látták, hogy a bohóc még a zenekarnál is vállalhatatlanabb volt, így Borbíró produkciójából egy képkockányi sem maradt.
A fellépésről szóló beszámolóban a zenekar leírta azt is, hogy pár nappal később Borbírót megtámadták az utcán. A színész kérdésünkre elmondta, hogy a koncert utáni hétfőn három férfi várta a lakása előtt, annyit kérdeztek tőle, hogy "te vagy az a színészgyerek?", majd megverték. "Nem tudnám bizonyítani, hogy ez egyértelműen a koncert miatt történt, de más indokot nem tudok elképzelni, minthogy kiálltam a Picsa zenekarral"- mondta Borbíró. Elmondása szerint nem voltak haragosai, a címét a felvétel előtt neki is meg kellett adnia a biztonsági szolgálatnak.
A punkok leokézták a cenzúrázott verziót, megkapták érte a pénzt, majd felvették újból a koncertet a Viktorral és a bohóccal
Végül a zenekar így is jóváhagyta a felvételt, amiért meg is kapták a pénzt, de a koncert mindmáig így sem került fel a hivatalos oldalra. "Hogy miért is nem kötekedtünk a kész felvétel láttán? Mert mi értelme lett volna? Nem erőből akartuk mi ezt megoldani, az a másik fél stílusa. Nem akartunk bíróságra járni. Inkább saját költségen felvettük a koncertet újból, a bohóccal együtt, sőt már a színpadkép részeként, hogy ki se lehessen vágni, mint egy vízjelet" - magyarázták az oldalukon, miért nem balhéztak a cenzúra miatt. Az újraforgatott koncertet vasárnap mutatják be.
A raktárkoncertes fellépés most csak egy kalózfelvételen nézhető meg a Youtube-on, amiből tényleg úgy tűnik, mintha a zenekar egyáltalán nem foglalkozna a magyar kormánnyal.
A számok eltüntetése miatt kerestük a raktárkoncerteket szervező Antenna Hungáriát is, de nem kaptunk választ.
| [
"Antenna Hungária Zrt."
] | [
"Hétköznapi Csalódások",
"Pesti Tv"
] |
A Kúria is a Közgépnek adott igazat a Közbeszerzési Hatóság ellen lefolytatott perben, ezzel végképp eldőlt, hogy Simicska Lajos cégét jogtalanul zárták ki három évre a közbeszerzésekből.
A Közbeszerzési Hatóság azért szabott ki ilyen súlyos büntetést nem sokkal a G-nap után, még 2015-ben, mert szerintük a cég rosszul adta meg két kikötőépítő hajó méreteit (l. keretes írásunkat).
Kiemelten fontos méretezés volt A korábban a kormány legkedvesebb építőcégének számító Közgép kitiltását elég fura módon intézték el. A vállalat 2015-ben elindult a gönyűi dunai kikötő építésére kiírt pályázaton, és mint a március 24-i tenderbontáson kiderült: az ő konzorciumuk tette a legkedvezőbb árajánlatot. 6,7 milliárdért vállalták volna az építkezést – 200 millió forinttal olcsóbban, mint a 6,9 milliárdos ajánlattal induló A-Híd, Swietelsky és Mészáros és Mészáros Kft. alkotta konzorcium. Majd ezek után a Közbeszerzési Hatóság nekiment a cégnek azzal, hogy rosszul adta meg két, a kikötőépítéshez szükséges, Szása nevű hajó zárt fedélzetének méreteit. Bár a pályázati kiírásban sem szerepelt pontos előírás arra vonatkozóan, hogyan kell kiszámolni a fedélzet alapterületét, ebből a panaszból lett az adathamisítás és a hároméves kitiltás. Illetve úgy ítélték meg, hogy addig se indulhasson a cég közbeszerzéseken, amíg tart az eljárás.
A Közgép ugyan tavaly júniusban sikeresen töröltette el bírósági úton a korlátozást, mivel megnyerte másodfokon is a pert, de addig sem indulhatott közbeszerzéseken. Illetve utána is hiába adott be például az M4-esre 25 milliárddal olcsóbb ajánlatot a Mészáros-közeli Duna Aszfalt Kft. konzorciumának ajánlatánál, akkor a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) zárta ki őket azzal, hogy az ajánlatuk túl olcsó, irreális. Közben jelentős elbocsátások voltak a kegyvesztett cégnél. Puskár Anett szóvivő szerint a vállalatnál már dolgoznak azon, hogy pontosan mekkora kárigénnyel lépnek fel, és melyik szereplővel szemben. | [
"Közbeszerzési Hatóság",
"Közgép"
] | [
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő",
"Duna Aszfalt Kft."
] |
Közérdekű adattal visszaélés vétsége miatt a Budapesti VII. kerületi Rendőrkapitányságon indult bűnügyben vádat emelt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Dányi József, a BKV volt gazdasági vezérigazgató-helyettese ellen a VI. és VII. kerületi ügyészség, tudta meg az Index.
Mint arról az Index beszámolt, a bíróság korábban közérdekű adatnak minősítette a BKV és a Peron Reklám Kft. által kötött reklámszerződést, amelyet a BKV nem akart kiadni.
Az eljárás előzménye, hogy 2006-ban Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakértő állampolgárként érdeklődött a BKV-nál arról, hogy milyen reklámszerződést kötött a cég a Peron Reklám Kft-vel. Azt gondolta ugyanis, ahhoz képest, hogy mennyi reklám található a járműveken, peronokon, megállókban és más, a BKV-hoz tartozó felületeken, árulhatnák olcsóbban is a menetjegyeket.
Kulcsár Zoltán az Indexnek elmondta, hogy másfél évig hiába várt a válaszra, ezért pert indított. A per megnyerése után ugyan megkapta a szerződést, ennek ellenére feljelentette a BKV-t közérdekű adatok eltitkolásáért.
Az Index birtokába jutott, 1999-ben kötött (Aba Botond vezérigazgató és Dóczy Margit ügyvezető által aláírt) szerződés szerint a Peron Reklám Kft. 5 évre kizárólagos jogot kapott a BKV járművein, területén reklámok értékesítésére. A szerződés érdekessége, hogy ezt az időtartamot a Peron egyoldalú nyilatkozatával további 5 évre meghosszabbíthatta, amivel természetesen élt is a cég.
A szerződés szerint a BKV fix bérleti díjat (2000-ben 380 millió, 2001-ben 420 millió, 2002-ben 460 millió, 2003-ban 500 millió, 2004-ben 520 millió, 2005-ben 517 millió, 2006-ban 529 millió, 2007-ben pedig 583 millió forintot - áfa nélkül) kapott a Peron Kft.-től. | [
"Peron",
"BKV"
] | [
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Peron Reklám Kft.",
"Budapesti VII. kerületi Rendőrkapitányság",
"Peron Reklám Kft-vel"
] |
Nem létezik az a DPE Kft., amely a Főtáv közleménye szerint szerződésben állt a fővárosi vállalattal és amelynek a körözés alatt álló Joó Tibor volt az alvállalkozója. A valóságban egy "nevesincs" társaság volt a szerződő fél, de a cég azóta fantomizálódott.
"Társaságunk (Főtáv – a szerk.) 2008 márciusa elején a sajtótól értesült megdöbbenten arról, hogy a számára korábban munkát végző cég (DPE Kft.) egyik megbízott munkatársa (Joó Tibor) körözés alatt áll. A FŐTÁV azonnal vizsgálatot folytatott le, amely azt mutatta, hogy sem a fogyasztókat, sem a társaságot nem érhette kár azért, mert egy szerződött partner hamis papírokkal rendelkező, körözött személyt foglalkoztatott. Ebben a helyzetben és annak kialakulásában vállalatunk vétlen volt. A FŐTÁV Zrt. szerződéses kapcsolata a DPE Kft-vel 2008. január 11-én szűnt meg" – írta minapi közleményében Kovács Lajos, a FŐTÁV Zrt. vezérigazgatója. Kovács a Hír TV Célpont című műsorában elhangzottakra reagált. A műsorban leadtak egy interjút, amelyben a körözés alatt álló Joó Tibor azt állította: titkosszolgálati közreműködéssel lett 2007 decemberében a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló Főtáv Zrt. munka-és tűzbiztonsági igazgatója. Joó Tibor soha nem volt benne a Főtáv menedzsmentjében – reagált azonnal a Főtáv, egyben jelezte: jogi lépéseket tesz az ügyben, mert a műsorban elhangzottak "alaptalan, légből kapott" vádak. A közleményben egyúttal jelezték azt is, hogy Joó a Főtávval szerződésben álló DPE Kft. alvállalkozója volt.
Nem létezik a DPE Kft.
Ám a hvg.hu hiába próbálta meg felkutatni a DPE Kft.-t, ilyen cég ugyanis nem létezik. A cégadatbázisban ugyan szerepel egy DPE nevű cég, de az egy betéti társaság. Amikor a Főtávnál erre rákérdeztünk, Balog Róbert szóvivő először arról tájékoztatott minket, hogy a DPE a cég rövidített neve és igenis van ilyen nevű kft. Ám amikor további kutatás után sem bukkantunk a nyomára, a szóvivő átküldte a cégjegyzékszámot. Ez alapján világossá vált, hogy a Főtávval valójában egy ma már felszámolás alatt álló Dark-Portal Entertainment Rendezvényszervező Kft. állt szerződésben, azaz ez a cég végezte a Főtávnál a munka-és tűzbiztonsági feladatokat. (A cég rövidített neve nem DPE Kft., hanem Dark-Portal Entertainment Kft.)
Felszívódott cégvezetés
A Dark-Portal Entertainment Kft. múltja nemcsak azért érdekes, mert ennek az alvállalkozója volt Joó Tibor, hanem azért is, mert a 2006 márciusában alakult társaságnak a jelek szerint semmi köze nem volt a munka-és tűzbiztonsághoz. Igaz, a Molnár Andrea és Bódis Péter tulajdonában álló cég múltjáról hiába is érdeklődnénk a társaság tulajdonosainál, azok ugyanis felszívódtak. A hvg.hu információi szerint még a felszámoló sem tudott kapcsolatba lépni az ügyvezetéssel, a kiküldött leveleket a címzettek nem vették át. Úgy tudjuk, a felszámoló ezt jelezte is a VPOP felé, amely ilyen esetekben nyomozásba kezd. Csakhogy az esetek többségében – ha a cégvezetés nem veszi át a leveleket – a hatóságok meg is szüntetik a nyomozást. A hvg.hu úgy tudja, a Dark-Portal Entertainment adótartozást halmozott fel.
"50 millió Hagyónak"
A Hír TV a Joó Gáborral készített interjút a Tomcat néven ismert Polgár Tamástól szerezte meg, utóbbi több mint egy éve pihentette az anyagot. Polgár állítása szerint a körözött férfi a polóboltjában kereste fel, ahol közölte: ő egy Top 100-as körözött személy, és szeretne kitálalni arról, amit a Főtávnál látott. "Az elkövetkező néhány hónapban a legváltozatosabb helyeken forgattunk és interjúztunk, gengsztertanyától kezdve, ahol a szemünk előtt folyt kilós kokaincsomagok adásvétele, a Főtáv irodáin át belvárosi zugkuplerájokig, igazolva azt a hollywoodi alaptételt, miszerint egy nyomozás során okvetlenül el kell látogatni egy sztriptízbárba. És Tibi elmondta, mi hogy volt, kinek a kezén folytak át a százmilliók, és hogyan húzták le Budapest lakóit immár ki tudja, hányadszor. Az anyagot azonban dobozba raktuk akkor, igen egyszerű okból: senki sem hitte volna el nekünk" – írta cikkében Tomcat. Bár Polgár azt állította, hogy interjúalanya a Főtáv igazgatótanácsi tagja volt, ez nem igaz.
Joó a Tomcatnek adott interjújában azt állította, hogy egy magát a Nemzetbiztonsági Hivatal alkalmazottjának kiadó ember megkeresésére vállalta el a Főtáv munka-és tűzbiztonsági átvilágítását hatmillió forint plusz áfáért, amelyből négymilliót tovább kellett adnia az titkosszolgálati kapcsolatának. Állítása szerint a feladat elvégzése után a fővárosi cég teljes átvilágítására is megbízást kapott, ami szerinte azzal járt, hogy a Főtáv összes szerződését és az összes Főtávval kapcsolatos üzleti dokumentációt át kellett adni neki. Azt állítja, hogy a Főtáv vezérigazgatója, Kovács Lajos társaságában találkozott Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettessel, s Hagyó havi ötvenmillió forint készpénzt várt tőle, míg Kovácsnak további kétmillió járt volna.
Zavaros történet
A Főtáv "felháborítónak tartja és teljes mértékben visszautasítja" Joó vádjait. "Elképesztőnek tartjuk azt az állítást, amivel az úr vádol bennünket, ilyen vagy hasonló szerződéseink nincsenek. Megjegyzést érdemel az a tény is, hogy a FŐTÁV a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik, és így valamennyi, szolgáltatás megrendelése kapcsán az említett összeg olyan mértékű, melyhez közbeszerzési eljárás lefolytatása lett volna szükséges a szerződéskötést megelőzően. Objektív tények, jogszabályok támasztják tehát alá annak az ellenkezőjét, amelyet Joó Tibor állít. A FŐTÁV Zrt. a beszerzéseknél és számlák kifizetésénél minden esetben a hatályos jogszabályok szerint járt és jár el, ezért nyugodtan állunk mindenfajta vizsgálat elé, és segítjük azokat a szerveket, amelyek a beszerzésekkel kapcsolatos információk részleteit kívánják megismerni" – írta a fővárosi cég közleményében, hozzátéve: Kovács Lajos soha nem mutatta be Joó Tibort Hagyó Miklósnak, és soha nem fogadott el pénzt semmiért, semmilyen szerződéssel kapcsolatban.
Az ügy tehát meglehetősen zavaros. Egyrészt a Tomcatnek nyilatkozó Joó történeteiben vannak olyan elemek, amelyeket cáfolnak a tények. Ilyen például az az állítása, hogy ő igazgatósági tag volt a vállalatnál. De legalább ennyire érdekes az is, hogy a körözött férfi állításaira reagáló Főtáv miért nem adta meg a szerződő cég pontos nevét, s egyáltalán: miért szerződött a fővárosi vállalat egy "nevesincs" kft.-vel tűz-és munkavédelmi feladatokra?
Dezső András | [
"DPE Kft.",
"Főtáv"
] | [
"Dark-Portal Entertainment Kft.",
"Dark-Portal Entertainment Rendezvényszervező Kft.",
"DPE Kft-vel",
"Hír TV",
"Dark-Portal Entertainment",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Az új gazdák sem emelhetik majd Simicska Lajos és Nyerges Zsolt termőföldjeinek haszonbérleti díját úgy, ahogy a Fidesz szerette volna. A Mezort Zrt. vezérigazgatója szerint hiába volt az a kormányzati szándék, hogy mezőgazdasági vonalon kibabráljanak Simicskáékkal, a törvényekben szereplő időhatárokat nem sikerült úgy összehangolni, hogy az visszamenőleg a Mezorthoz tartozó földbirtokokra is érvényes legyen. Purgai Ferenc szerint a Mezort még vagy 35 évig fizethet olyan alacsony díjat, hogy abból az új gazdák még a hiteleik kamatát sem tudnák fizetni.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által meghirdetett árverési táblázat szerint az első állami földrészek között kerülnek kalapács alá a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó cégek bérelt földjei.
A szimbolikus elsőség nem véletlen. A kormányoldal által meghirdetett privatizációs programban több olyan elemet is elhelyeztek, amelyek kifejezetten a kegyvesztetté vált milliárdos, üzlettársa és a többi nagybirtokos mezőgazdasági pozícióit gyengítenék.
A Simicska-Nyerges-páros, Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató valamint Leisztinger Tamás 2001-2003 között, az első Orbán-kormány idején nagy földterületek bérleti jogát szerezték meg 20-50 évre. A tizenkét volt állami gazdaság nagy port kavart privatizálásakor a szerződéseket úgy kötötték meg, hogy a bérleti díjak messze a piaci ár alatt maradtak.
Ezt próbálta kikezdeni Győrffy Balázs fideszes képviselő javaslata. Győrffy, aki egyúttal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a földforgalmi szabályozást kiegészítő, 2013. évi törvényhez benyújtott módosító javaslatával azt próbálta elérni, hogy a régi szerződéseket is módosítani lehessen, és az állami árveréseken földet vevők egyoldalúan növelhessék a haszonbérleti díjakat, ha azokat alacsonyabbnak tartanák a piaciaknál.
A Világgazdaság a héten azt prognosztizálta, hogy a javaslat brutális haszonbérleti díj növekedést okozhat a nagybirtokosok esetében.
Purgai Ferenc a Mezort Zrt. vezérigazgatója szerint azonban hiábavaló volt az igyekezet, a Simicska-Nyerges birtokokat kezelő 10 milliárdos forgalmú cég földjein nem lehet majd visszamenőleg alkalmazni Győrffy javaslatát.
Purgai a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt állította, hogy "a kétharmados földforgalmi törvény átmeneti rendelkezéseit szabályozó 70. paragrafusa azonban úgy rendelkezik, hogy a földforgalmi törvény hatálybalépésekor – azaz 2013. december 15. napján – már létező haszonbérleti szerződések módosítására a 2013. december 14. napján hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. Mivel a jogalkotó kétharmados többséggel elfogadott, fenti törvényben rögzített szándéka szerint 2013. december 14. után elfogadott jogszabály a korábbi haszonbérleti szerződések módosításáról, így különösen díjemelésről nem rendelkezhet, így a haszonbérleti díjak földtulajdonos általi egyoldalú, agrárkamarai becslés alapján történő felemelésére csak a 2013. december 15. után kötött földhaszonbérleti szerződések esetén nyílik majd lehetőség". | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Mezort Zrt."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Agrárgazdasági Kamara"
] |
Gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) egy vezető beosztású dolgozóját és három társát múlt pénteken, mivel a gyanú szerint jogosulatlanul akartak igénybe venni a Vidékfejlesztési Minisztérium alá tartozó MVH által kezelt uniós földalapú támogatásokat – közölte szerkesztőségünkkel a Fővárosi Főügyészség.
A gyanúsítottak ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérlete miatt indult nyomozás. Több százmillió forint támogatást vettek volna fel jogosulatlanul külön erre a célra létrejött gazdasági társaságokon keresztül, de a büntetőeljárás miatt a kifizetésekre végül nem került sor. Az ügyészség közleménye szerint a gyanúsítottak "valótlan tartalmú területalapú támogatási kérelmeket nyújtottak be".
A Fővárosi Főügyészség indítványozta mind a négy gyanúsított előzetes letartóztatásának elrendelését, amelyet a Pesti Központi Kerületi Bíróság a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás megnehezítésének veszélyére tekintettel elfogadott. A négy gyanúsított vasárnap került előzetes letartóztatásba.
Február óta tudták
Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára múlt szerdán sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a tárca információi alapján a Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt el azoknak az ügyében, akik bűncselekménnyel akartak megszerezni uniós területalapú támogatásokat.
Fotó: Kovács Attila Budai Gyula a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára
Az ügy részleteiről Budai Gyula annyit mondott: ezek a bűnözői körök az idén hoztak létre olyan gazdasági társaságokat, amelyek május 15-e után kérelmeket nyújtottak be területalapú támogatásokra. A cégek olyan területekre adtak be támogatási igényt, amelyeket nem béreltek, nem használtak, tehát amelyekre nem volt jogosultságuk. A tárca információi szerint 24 cégről, és 400 millió forintos támogatási igényről van szó. Budai Gyula szerint "blődség" a Gőgös Zoltán szocialista politikus által említett egymilliárd forint.
Az államtitkár tájékoztatása szerint a tárca már februártól az információk birtokában volt, a hatóságokkal együttműködve az érintett cégeket figyelemmel kísérték, a támogatási kérelmek benyújtása után pedig intézkedtek, hogy az igényléseket ne fizessék ki. Sem az Európai Uniót, sem a magyar államot nem érte kár – szögezte le Budai Gyula. | [
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Európai Unió"
] |
Az ügyészség is vizsgálja Szegedi Csanád ügyeit
Csalás miatt tettek feljelentést · Több jobbikos is érintett lehet
Az európai csalás elleni hivatal mellett már a magyar vádhatóság is nyomoz Szegedi Csanád korábbi jobbikos európai parlamenti képviselő ügyében. Az ügyészség idén már tucatnyi tanúmeghallgatást bonyolított le, értesüléseink szerint a vádhatóság többek között a képviselő által alkalmazott gyakornokok és asszisztensek szerződéseit is vizsgálja. Gyanúsított ebben az ügyben jelenleg nincs. Egy másik jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla esetében viszont szeptemberben az ügyészség költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt kérte a politikus mentelmi jogának felfüggesztését.
Folyamatosan zajlanak a tanúmeghallgatások Szegedi Csanád volt jobbikos európai parlamenti (EP) képviselő ügyé-ben, aki ellen az európai csalás elleni hivatal (OLAF) mellett már a magyar ügyészség is nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt – értesült a Magyar Idők. Emlékezetes, az OLAF tavaly áprilisban indított vizsgálatot a kémkedéssel is gyanúsított Kovács Béla jobbikos EP-képviselő és egykori párttársa, Szegedi Csanád ellen. A feljelentést mások mellett Molnár Balázs, Kovács Béla egykori gyakornoka, az EP volt szerződéses tisztviselője tette, miután azt állította: brüsszeli munkája alatt rálátása volt több korrupciógyanús ügyre is. Az OLAF a feljelentések nyomán vizsgálatot indított Kovács Béla és Szegedi Csanád ügyében.
A feljelentők szerint a jobbikos képviselők többek között fantomalkalmazottakat vettek fel. Idén szeptemberben az ügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége megalapozott gyanúja miatt kérte Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését. Ebben az ügyben egyelőre nincs döntés, a nyomozást 2017 januárjáig meghosszabbította szeptemberben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Kovács mentelmi jogát a kémügyében már felfüggesztette az EP tavaly október 14-én.
Lapunk Szegedi Csanád ügyében megkereste az OLAF-ot is, azonban tőlük csak azt a választ kaptuk, hogy személyiségi jogi és adatvédelmi okokból nincs módjuk információkat közölni "esetlegesen folyamatban lévő vizsgálatokról".
Nagy Andrea, a KNYF szóvivője pedig mindössze annyit közölt: Szegedi Csanád nem gyanúsítottja az OLAF által vizsgált ügyeknek.
Lapunk úgy tudja, több tanú meghallgatása is folyamatban van, az érintetteket idén már sokadszorra kérdezi az ügyészség Szegedi és Kovács ügyeiről. Információink szerint több, Szegedi Csanádhoz köthető korrupciógyanús témában is kérdezték a vádhatóság emberei a tanúkat az idei meghallgatásokon. A kérdéskörök egyike például a látogatói csoportok után járó pénzek ügye volt. Van olyan tanúvallomás, amely szerint a látogatási utak idején Szegedi Csanád felvette a fejpénzt például a Kárpátaljáról érkező diákok után. Ebből az EU-s pénzből gazdálkodhatnak a képviselők, amikor néhány napra vendégül látják Brüsszelben az EU-parlament iránt érdeklődőket, évente megközelítőleg száz embert. Egyes állítások szerint Szegedi néha még a helyi menzára sem fizette be a diákokat, akiket a legolcsóbb ifjúsági hotelekben szállásolt el.
Úgy tudjuk, az ügyészség a tanúkat Szegedi Csanád és a neki dolgozó gyakornokok brüsszeli lakóhelyei-ről is kérdezte. Informátorunk szerint több fiktív gyakornok is Szegedi Csanád kinti otthonának lakcímére volt bejelentve. Ezeket az asszisztenseket az EU fizeti, azonban a képviselő hívhatja le a fizetésüket, amit ezek után eloszthattak egymás között. Az OLAF és az ügyészség vizsgálja azt is, hogy valóban dolgoztak-e a gyakornokok.
Az MTI 2012-ben azt írta, hogy gyakornoki szerződése volt például Szabó Andreának is, aki Szabó Gábornak, a Jobbik pártigazgatójának a húga. Szabó Andrea 2012 márciusában kapott felkérést Szegedi Csanádtól, hogy segítse a képviselői munkáját, majd – mivel a Jobbik és az EP-képviselő között szakítás történt – kezdeményezte a gyakornoki szerződés felmondását.
A Hvg.hu ugyanekkor arról írt, hogy Novák Előd, a Jobbik korábbi alelnöke is hónapokon át kapott fizetést Brüsszelből Szegedi Csanád pénzügyi keretéből. Novák Előd a Hvg.hu-nak akkoriban megerősítette, hogy Szegedi asszisztenseként valóban kapott uniós pénzt, amit ő "klasszikus munkabérnek" tekintett.
Az akkreditált asszisztensek minimum nettó 1600-1800 eurót, azaz több mint ötszázezer forintot vihettek haza havonta. Úgy tudjuk, az ügyészség rákérdezett a tanúknál Szegedi utazási költségeinek elszámolására is. Vizsgálják egyebek mellett az akkreditált gyakornokok utaztatását, az ezekkel összefüggő repülőjegy- és üzemanyag-elszámolásokat. A közelmúltban Szegedi – aki alapításától a tagja, majd alelnöke, illetve elnökhelyettese volt a Jobbiknak – a Cionista Világszövetség budapesti konferenciáján bejelentette: alijakérelmet nyújtott be, azaz Izraelbe költözne. Ismert, a férfi 2012-ben viharos körülmények között távozott a pártból, miután nyilvánosságra került zsidó származása. | [
"Jobbik"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Idők",
"Cionista Világszövetség"
] |
Az új bizottságban két NOB-tag, valamint a nemzetközi közélet három kiemelkedő személyisége tevékenykedik majd. A testület a kanadai Richard Pound vezette NOB-vizsgálóbizottság munkáját fogja átvenni. Utóbbi testületnek - melyet eredetileg a 2002-es téli
olimpiai játékok rendezési jogát elnyert Salt Lake City pályázatával kapcsolatos szabálytalanságok kivizsgálására hoztak létre - Schmitt Pál, a NOB első alelnöke, a MOB elnöke is tagja.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága azt szeretné, ha az új bizottság a március 17-én és 18-án esedékes rendkívüli közgyűlés előtt befejezné a vizsgálatokat, és ezzel lezárulhatna a NOB-ot megrázó korrupciós ügy.
Ajánló: | [
"NOB"
] | [
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság",
"Salt Lake City"
] |
A Kúria ítélete nyomán a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) 15 napon belül nyilvánosságra kell hoznia a 2012 márciusáig meghirdetett állami földbérleti pályázatok értékelését, bírálati lapjait és pontszámait – ezt az Együtt-PM színeiben politizáló Szabó Rebeka jelentette be szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.
A politikus azt mondta, hogy az ügyben két éve indított pert, amit első és másodfokon is megnyert, de az NFA ezután egy felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, jelenti az MTI. A mostani döntés még januárban született meg, de Szabó Rebeka csak hétfőn kapta kézhez.
A független képviselő úgy fogalmazott: az elmúlt két évben, míg zajlott a per több visszaélés is történt az állami földekkel. Ezek közé sorolta, hogy Mészáros Lőrinc cégén és családtagjain keresztül több állami földet használ a megengedettnél, hogy Bábonymegyeren az egyik nyertes bejelentette, az NFA-tól "leszóltak" neki, hogy nyerni fog és azt, hogy a Bükki Nemzeti Park pályázatait egy, "a földalapkezelő által odarendelt ügyvéd értékelte ki".
Sem Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, sem az államtitkárok sem pedig a Fidesz szóvivő, nem mondanak igazat, amikor arról beszélnek, hogy a gazdákhoz kerülnek a földek – jelentette ki. | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"Bükki Nemzeti Park"
] |
A DK vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez a Miniszterelnökséget vezető államtitkár ellen, hogy kiderüljön, miből akarja visszafizetni az elutazott kétmillió forintot.
Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkárral szemben a Demokratikus Koalíció (DK) annak tisztázására, hogy a fideszes politikus miből akarja visszafizetni kétmillió forintnyi költségtérítését. Hivatalos vagyonnyilatkozata szerint ugyanis nincs ennyi pénze – közölte a DK szóvivője szerdán az MTI-vel.
Gréczy Zsolt utalt az Origo hírére, amely szerint a hírportál által indított per tárgyalásán kiderült, hogy "közel kétmillió forintba került a szállás Lázár Jánosnak és egy munkatársának három utazáson, összesen hét nap alatt". Lázár János reagálásában arról tájékoztatta az MTI-t, hogy lemond utazási költségtérítéseiről, a három utazáson felhasznált kétmillió forintot pedig a költségvetés "rendelkezésére bocsátja".
A DK szerint azonban Lázár János "nem mentesülhet ezzel a gesztussal a hűtlen kezelés gyanúja alól, ha netán magáncélú utazását tüntette fel hivatalos útnak" – írta közleményében az ellenzéki párt szóvivője.
Ha viszont minden rendben volt az utazás körül, miért akarja a költségtérítést visszafizetni? – tette fel a kérdést Gréczy Zsolt, követelve, hogy Miniszterelnökség hozza nyilvánosságra a részletes adatokat, hol, mire és miért kellett a költségvetésnek az államtitkár számára kétmillió forintos szállásköltséget fizetnie. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Demokratikus Koalíció"
] |
937 millió forinttal támogatja a magyar kormány a Vajdasági Birkózó Akadémia Magyarkanizsán történő megvalósítását egy szerda este megjelent határozat szerint. Ez csaknem a fele annak az összegnek, amelyet a tavalyi budapesti birkózó-világbajnokságra költöttek.
Ebből 197 milliót az idei költségvetésből fizetnek ki, és ezúttal a forrást is megjelölték: ez az "állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztése, fenntartása jogcím terhére" történik, vagyis az ott szereplő ötmilliárdból a hazai intézmények kárára. További 740 milliót a jövő évi költségvetésből utalnak ki, amelynek frissen benyújtott tervezetében ugyan nincs erről szó, de mint a hvg.hu nemrég beszámolt róla, a kormány nagy szabadsággal írja át folyamatosan az országgyűlésben elfogadott törvényt.
A támogatás hátterében minden bizonnyal az áll, hogy a Fidesz befolyásos politikusát, Németh Szilárd alelnököt, honvédelmi államtitkárt a napokban újra megválasztották a Magyar Birkózó Szövetség elnökévé.
Ő pedig egy szakmai értekezleten kijelentette, a szövetség fontosnak tartja a sportág népszerűsítését és támogatását a határon túli magyar területeken. Ennek példájaként említette a szerbiai Magyarkanizsán létesült birkózó akadémiát.
Az együttműködést könnyítheti, hogy a Szerb Birkózó Szövetségnek Bálint Zoltán személyében magyar nemzetiségű elnöke van,aki már két éve elmondta: szervezete egyhangúlag fogadta el azt a döntést, mely szerint a szerbiai, magyar állampolgárságú birkózók magyar színekben, a magyar bajnokságon versenyezhessenek. A közös edzőtáborok immár hagyományosak, hol nálunk, hol például Tatán készültünk. A szerb birkózás számára a magyar birkózás etalonnak számít. | [
"Magyar Birkózó Szövetség"
] | [
"Vajdasági Birkózó Akadémia",
"Szerb Birkózó Szövetség"
] |
A rendőrség által Kukorelly Endre volt LMP-s képviselőre kiszabott több mint 100 ezer forintos bírság jogos volt a bíróság szerint, így hatályban maradt a büntetés. A politikus a Közgép Zrt. területén vett részt ülősztrájkon, és lemondott akkor még létező mentelmi jogáról.
Hatályban tartja az illetékes fővárosi kerületi bíróság a Kukorelly Endre volt LMP-s országgyűlési képviselővel szembeni szabálysértési bírságot, amelyet azért kapott, mert felszólításra sem hagyta el a Közgép Zrt. területét, amikor a párt ott demonstrált.
A rendőrség jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség elkövetése miatt szabott ki rá 101 800 forint bírságot. A bíróság szerdai budapesti nyílt tárgyaláson hozott végzése ellen nincs helye fellebbezésnek. A bíróság ugyancsak hatályban tartja szerda délutáni döntése értelmében további három demonstráló büntetését.
Az LMP július 25-én figyelmeztető demonstrációt tartott a Közgép Zrt.-nél úgy, hogy a résztvevők összeláncolták magukat. Kukorelly akkor még parlamenti képviselő volt, de lemondott mentelmi jogáról.
Kukorelly Endre a tárgyaláson elmondta, hogy a négyórás demonstráció alatt először a biztonsági őr, majd a rendőrök is felszólították őket a távozásra, de ők nem mentek. Amikor a rendőrök elvitték őket, a volt képviselő szerint aránytalanul bántak velük, például hatukat zárták egy kétszemélyes zárkába.
Kukorellyt Schiffer András, az LMP volt frakcióvezetője védte a tárgyaláson. Azt kifogásolta, hogy a rendőrök nem mondták el nekik, milyen szabálysértést követtek el azzal, hogy "ücsörögnek". A rendőrség képviselője azt mondta, hogy a demonstrálók zavarták a cég munkáját, ezért megsértették a Közgép jogait.
A bíróság ugyancsak hatályban tartja szerda délutáni döntése értelmében a július 11-én szintén demonstráló Szabó Rebeka LMP-s országgyűlési képviselő, továbbá Tordai Bence és Kovács Márton bírságát, azonban utóbbi kettőt szociális okokból a 101 800 forint felének megfizetése alól mentesítette. | [
"Közgép Zrt."
] | [] |
A Népszava értesülései szerint az Igazságügyi Minisztérium (IM) szakértői nem javasolják, hogy Dávid Ibolya miniszter eljárási kegyelemre vonatkozó előterjesztést nyújtson be a köztársasági elnökhöz a Czeizel-per egyik újabb vádlottja, Körmendy-Ékes Judit ORTT-elnök és társai ügyében. Az ORTT egy tagja a szerdai ülésen kezdeményezte Körmendy felmentését az ellene folyó büntetőeljárás időtartamára. A médiatestület ma szavaz az üggyel kapcsolatban.
A Népszava úgy tudja, az Igazságügyi Minisztérium szakemberei nem javasolják a miniszternek, Dávid Ibolyának, hogy támogató előterjesztést tegyen Körmendy-Ékes Judit és vádlott-társai eljárási kegyelem iránti kérelme kapcsán.
Mint arról már a lap beszámolt, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jelenlegi fideszes elnökét a Czeizel-ügyben bűnsegédként családi állás megváltoztatásának bűntette, illetve közokirat-hamisítás bűntette elkövetésével vádolja az ügyészség. Eszerint a jogásznő közreműködött abban, hogy egy házaspár pénzért adja örökbe gyermekét.
Körmendy-Ékes Judit ügyvédje - aki az örökbe fogadó szülőket is képviseli - eljárási kegyelemért folyamodott a köztársasági elnökhöz. (Az eljárási kegyelem kizárja, hogy az adott ügyben tovább folytatódjon a büntetőeljárás.)
A kérelmet a bíróság terjeszti az igazságügy-miniszter elé, aki dönt arról, hogy javasolja-e a kegyelem gyakorlását az államfőnek. A kérelmet azonban akkor is köteles továbbítani az elnökhöz, ha a kegyelemre nem tesz előterjesztést. Az államfő javaslat hiányában is dönthet a kegyelem mellett, döntését nem is kell megindokolnia.
A lap úgy értesült, hogy a nemrég benyújtott, Körmendy-Ékes Juditot is vádoló aktát egyesítik a már évek óta tartó Czeizel-per anyagával, és a továbbiakban abban az eljárásban tárgyalják majd. A büntetőügy kivizsgálásának feltehetően ártana, ha egyes vádlottakat mentesítenének a felelősségre vonás alól, míg a többieknek erre nincs lehetőségük. A Népszava információi szerint emellett a szigorodó kormányzati büntetőpolitikai elvek miatt - amelyek miatt elmarad a millenniumi közkegyelem is sem indokolt a kegyelmi előterjesztés.
Dr. Gál Ildikó, az IM szóvivője a lap értesüléseit sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. Mint mondta, folyamatban lévő kegyelmi ügyről semmiféle információt nem adhat. Még arról sem nyilatkozhat, van-e ilyen kérelem a tárcánál.
Az ORTT szerdai ülésén Ladvánszky György, a testület MSZP által jelölt tagja kezdeményezte, hogy függesszék fel Körmendyt az ellene folyó büntetőeljárás időtartamára. Ezt a médiatörvény szerint az ORTT kétharmados többséggel teheti meg. A testület nem volt teljes létszámban jelen - Tímár János SZDSZ-es tag hiányzott -, ezért nem szavaztak. Ha csütörtökön minden tag jelen lesz, megtartják a voksolást.
Körmendy szerdán átadta a testület tagjainak az ügyében készült vádirat másolatát, majd levetítették dr. Bánáti János - az elnök ügyvédje - nyilatkozatát, amely az ATV Nap-kelte című műsorában hangzott el. A testületben úgy vélték, ennyi információ elég lesz ahhoz, hogy döntsenek a felfüggesztésről.
Veress Jenő, Balázsi György
A szaktárca elektronikus oldala.
(2000.05.09.) | [
"Országos Rádió és Televízió Testület"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium"
] |
"Az Emmi belső vizsgálata szerint rendben volt a történet, ezt a tájékoztatást kaptam" - mondta Lázár János az RTL Klubnak, miután lezárult a különös megbízásaival elhíresült Türr István Képző és Kutató Intézetnél (TKKI) tartott vizsgálat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem merült fel, hogy elveszik a milliárdos roma szakképzési programot az intézettől.
Korábban Hadházy Ákos, az LMP politikusa azt mondta: nem véletlen, hogy a kormány az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) háttérintézményéhez irányította a romák felzárkóztatását célzó forrásokat. Szerinte az intézet költéseiből csak 1,5 milliárd forintnyi vizsgálható, a közbeszerzések jó része pedig "kamu megbízásokra" megy el, amelyek nem járnak haszonnal. Azok legnagyobb részét épphogy a 25 millió forintos értékhatár alatt írják ki, így meghívásos pályázattal is lebonyolíthatók.
Az intézet legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy 20-25 éves amerikai mezőgazdasági projekt tankönyveit adta ki vadonatúj magyar könyvekként az Eötvös-programban. A bruttó 31 millióért egyszerűen lekoppintották a pennsylvaniai állami egyetem kiadványait. Az uniós pályázaton kiválasztott kiadó vezetője elismerte, hogy fordítottak, azonban azzal védekezett, hogy nem szó szerint. De írtunk már arról is, hogy a TKKI 25 millióért egy reklámcéget bízott meg egy nagyjából futballpályányi terület hó- és síkosságmentesítésével. | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Türr István Képző és Kutató Intézet"
] | [
"RTL Klub"
] |
Megkezdődött az állami földekre meghirdetett árverés. Az első nap tapasztalatai szerint a kormány állításával ellentétben nincs földéhség a gazdák körében, vagy ami valószínűbb, pénzük nincsen az önrészre és a törlesztésre még a kedvező kamatok mellett sem. A csekély érdeklődés mellett csak kisebb területeket sikerült eladni, többnyire kikiáltási áron. A képre kattintva galéria nyílik!
Nehéz lesz sikerként kommunikálni a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) által meghirdetett állami földek árverésének első napját a kormány oldalon. Több megyében is várták a kormányhivatalok a vevőket, de azokból alig akadt. Igaz, az első híradásokban szereplő 380-400 ezer hektár állami föld mára 350 ezerre zsugorodott, mert a kormány jelentős területeket jelölt ki állítólag mintagazdaságoknak. Hiába jelentetett meg egész oldalas hirdetéseket a kormány azzal a szöveggel, hogy: "Magyar földet a magyar gazdáknak! Most vegyen földet!"
Érden reggel egyetlen "licitáló" volt, aki 80 millió forintért megvett 20 hektárt, és nem a teljes összeget, csak a 20 százalékos önrészt kellett kifizetni - tájékoztatta a Népszavát a licitet a helyszínen figyelő Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának MSZP-s alelnöke. Később egy 10, egy 5 és egy 4 hektáros területet vettek meg. A 15 helyrajzi számból négyet sikerült értékesíteni. A nagy táblákra, például a 120, illetve 278 millió forintért egyetlen licitáló sem jelentkezett. A szakpolitikus hozzátette, szlovák rendszámú luxusautókon is érkeztek érdeklődők. Egy gazda arról számolt be az ellenzéki politikusnak, hogy már olyan pletyka terjed az agráriumban, hogy 2 éven belül olyan törvény születhet, aminek alapján felbonthatók lesznek az akár több évtizedre kötött bérleti szerződések is. Megszűnhet a 20 évre szóló elidegenítési tilalom is. Egy szántóföldi kertészettel foglalkozó gazda egy későbbi licit miatt érdeklődött, ami az ő egykori családi birtokuk volt. Most egy holland gazda bérli az államtól. Könnyeivel küszködve mondta, hogy itt szembesült azzal, a licit végén a holland gazda elővásárlási jogával élve elviheti a család egykori földjét és ezt éppen az "övéi" teszik lehetővé - említette Harangozó.
Győrben sem kapkodtak a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Mezort Zrt. bérelt földjei után. Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese a helyszínről lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a 250 hektárból összesen 45 hektárt vettek meg. Az a gazda, aki a 36 éves bérleti szerződéssel terhelt Mezort területből két kisebb parcellát vásárolt, szintén arra hivatkozott, tudomása szerint hamarosan felbonthatja majd a szerződést az agrártársasággal. Igazi licit csak egyetlen, osztatlan közös területen található 4 hektárért folyt, amit 6,1 millió forintról 13 millióra tornáztak föl a vetélytársak. Győrben 10 helyrajzi számból a felét sikerült eladni, egy kivételével kikiáltási áron. A nagy táblák itt sem mentek el. Gőgös Zoltán számításai szerint, a jelenlegi feltételek mellett a 22 hektáros birtoknak 126 év alatt térül meg a 40 millió forintos ára.
Egerben az LMP politikusát két licitről is kivezették. Sallai R.Benedek ugyanis figyelmeztette a vevőket, hogy jogtalan liciten vesznek részt, mert a tulajdonos, a magyar társadalom nem hatalmazta fel sem a Fideszt az állami földek eladására. A 3 licitből kettőt - 3 hektárnál alig nagyobb területeket - egy vevő vásárolt meg. Kikiáltási áron, összesen majd 7 millió forintos önrésszel. Ekkora összeget a támogatásra szoruló családi gazdák nem tudnak előrántani a zsebükből - mondta az LMP-s politikus. Sallai elmondta, elvből sem licitálna, de ha akarna sem tudna. A kormány egy kijelölt célcsoportnak akarja átjátszani az állami földeket, Sallai úgy vélte, ha ma nem megy át az Országgyűlésen a Győrffy Balázs agrárkamarai elnök javasolta törvénymódosítás az állami földek bérleti díjának emeléséről, akkor a 36-37 évi bérleti szerződésekkel terhelt 146 ezer hektár szinte biztosan nem kel el, és a kormány hiába számolt a 300-400 milliárdos bevétellel.
Bihari Tamás | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"Mezort Zrt."
] |
75 milliárd forintos kommunikációs keretmegállapodást kötött a Rogán felügyelte Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKoH) Balásy Gyula cégcsoportjával, írja a K-Monitor.
A szervezet a teljes állami szektor közpénzes kommunikációjára keresett jelentkezőt: innentől a keretösszeg kimerüléséig csak a nyertessel köthet szerződést minisztérium, állami cég, (nem alapítványi) egyetem és háttérintézmény.
Balásy évek óta az állam legfőbb partnere a hirdetési piacon, az ő cégei készítették a legtöbb kormányzati propagandaplakátot is. A New Land Media Kft. az utóbbi években rendszeresen több tízmilliárd forint összértékű megbízásokat kapott, a kormány 2019-ben több mint 70 milliárd forintot fizetett a vállalatnak reklámok és kormánypropaganda előállítására.
Balásy cégei idén sem maradtak kormányzati megbízás nélkül: | [
"New Land Media Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal"
] | [] |
Szabálytalanul jött létre és jogsértően működik az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ), pénzügyei teljesen átláthatatlanok – állítja Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke, a testület egyik ellenzéki képviselője.
Az országos cigány választást a Lungo Drom nyerte. Farkas Flórián, a kormánybarát roma szervezet vezetője – az új összeférhetetlenségi szabályok miatt – csak akkor tarthatta volna meg az ORÖ elnöki posztját, ha megválik fideszes parlamenti mandátumától. Farkas a pártpolitikát választotta. Orbán Viktor közben miniszterelnöki biztossá is kinevezte, Farkas Flórián pedig – aki a jelek szerint kissé unortodox módon képzeli el a roma érdekvédelmet – meghatottan számolt be arról, hogy már nagyon régóta szeretett volna a kormányfő mellett dolgozni.
Az ORÖ újdonsült elnöke a komlói Hegedűs István lett (ő is a Lungo Drom képviselője). Farkas Flórián amolyan "örökös elnökként" külön irodát kapott az ORÖ székházában, a közgyűlés azzal a joggal is felruházta, hogy vezethesse a testületi üléseket. Hegedűs István nem próbált úgy tenni, mintha önálló mozgástérrel rendelkező, autonóm szereplője lenne a cigány közéletnek: az alakuló ülésen közölte, hogy csak addig folytatja munkáját, ameddig Farkas Flórián bizalmát élvezi.
Az alakuló ülésen, amelyre a sajtó nem kapott meghívást, ellenzéki képviselők szerint jogsértések is történtek. Makai István a törvényességi felügyeletet ellátó fővárosi kormányhivatalhoz fordult. A hivatal a panaszok nagy részét elutasította, de az elnökhelyettesek megválasztásával kapcsolatban például megállapította, hogy a "szavazatszámok nem megfelelően kerültek feltüntetésre". A kormányhivatal úgynevezett törvényességi felhívással élt az ügyben.
Bár a Lungo Drom erre nem mutat hajlandóságot, Makai István továbbra is úgy látja, hogy meg kell ismételni az ORÖ alakuló ülését. Elmondása szerint a jogszerű állapotot január 8-ig kell(ene) helyreállítani.
A karácsony előtt tartott közgyűlésen újabb szabálytalanságok történtek – folytatta a Roma Polgári Tömörülés vezetője. Szerinte az ORÖ jogsértően működik, pénzügyei zűrzavarosak, teljesen átláthatatlanok. Egy másik ellenzéki képviselő, Dancs Mihály próbálta megtudni, hogy az elmúlt négy évben az ORÖ kiket (és mennyiért) alkalmazott szakértőként, de még erre az egyszerű kérdésre sem kapott választ.
Az ORÖ a közelmúltban közleményben állt ki a kormány védelmében, elítélve a "hisztériakeltést" és a "megélhetési jogvédőket". Jellemző a viszonyokra – mondta Makai –, hogy az ORÖ képviselőjeként neki fogalma sincs arról, ki és milyen felhatalmazással adta ki az általa abszurdnak nevezett, a szegregált oktatást támogató nyilatkozatot.
Kíváncsiak voltunk Hegedűs István véleményére is, ő azonban nem reagált megkeresésünkre. | [
"Országos Roma Önkormányzat",
"Lungo Drom"
] | [
"Roma Polgári Tömörülés"
] |
Gyakorlatilag a törvényen felül áll a 2019-ben Budapestre költöző orosz Nemzetközi Beruházási Bank (IIB), amelynek székháza (Lánchíd palota) előtt kedd este hat órától tüntet az egységes ellenzék. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt csütörtökön a budapesti orosz nagykövetség előtt tartott tüntetésen felszólította a kormányt, hogy ne csak támogassa az EU és a NATO közös álláspontját az orosz-ukrán háború ügyében, hanem az oroszokkal szembeni szankcióként azonnal függessze fel Paks 2 engedélyezési eljárását, és utasítsa ki Magyarország területéről az általa "orosz kémbanknak" nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot, amely a magyar parlament döntése értelmében mentes a magyar hatóságok felügyelete alól.
A fideszes kétharmad 2019-ben szavazta meg az IIB magyarországi jogállásáról szóló törvényt. Néhány paragrafus a jogszabályból:
"A magyar hatóságok vagy egy közhatalmat gyakorló személy a Bank beleegyezése és a Bank által jóváhagyott feltételek nélkül nem léphet be az Ingatlanba abból a célból, hogy hivatali kötelességét teljesítse vagy végrehajtson bármely jogi eljárást vagy bármilyen melléktevékenységet végezzen, mint például magántulajdon lefoglalása."
"Az Ingatlan sérthetetlen, és a Bank kizárólagos ellenőrzése és fennhatósága alatt áll, mely bármilyen szabályt kialakíthat, ami ahhoz szükséges, hogy az Ingatlanban a tevékenységét gyakorolja."
"A Bank tulajdona és eszközei, bárhol is helyezkednek el és bárkinek a tulajdonában vannak, mentességet élveznek a lefoglalás, a házkutatás, a hatósági igénybevétel, az elkobzás, a kisajátítás minden formájával szemben, akár végrehajtó hatalom útján, bírósági vagy törvényi úton bármely más módon elvennék, lefoglalnák vagy elvonnák azokat."
Varga Mihály pénzügyminiszter még 2018 decemberében jelentette be, hogy az IIB székhelye a magyar fővárosba költözik. Orbán Viktor miniszterelnök és Nyikolaj Koszov, a bank elnöke pedig 2019 januárjában tárgyalt a Karmelita kolostorban. Az akkor kiadott kormányzati közlemény szerint a székhely Magyarországra telepítése erősíteni fogja Magyarország és Budapest nemzetközi pénzügyi központ jellegét.
Az IIB tagja a Magyar Bankszövetségnek is. "Az IIB alaptőkéje 2 milliárd euró. A Bank tagországai a Bolgár Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Mongólia, Románia, az Orosz Föderáció, a Szlovák Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság. A Bank legfőbb irányító testülete a Kormányzótanács, amely az IIB tagállamainak magas szintű képviselőiből áll" – olvasható a bankszövetség honlapján. Ez most már nem teljesen igaz, ugyanis Csehország után Románia is kilépett az orosz többségi tulajdonú bankból az orosz–ukrán háború miatt.
Az IIB-nek magyar alelnöke van Laszlóczki Imre személyében, aki a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetem diplomáciai karán szerzett diplomát még 1987-ben, az Orbán-kormányok idején Kazahsztánban és Azerbajdzsánban volt nagykövet. Idén januárban a Figyelőnek adott interjút. Ebből kiderül, hogy a bank meglehetősen aktív lett a magyar piacon: a portfólió 57 millióról 180 millió euróra nőtt. Három gazdasági ágazatot emelt ki, ahol támogatnak beruházásokat: mezőgazdaság, turizmus, egészségügy. Egyik példaként megemlítette a szántódi Balaland projektet (szálloda és kalandpark).
Erről a beruházásról a hazai sajtó is bőségesen beszámolt, az orosz nemzetközi bank mellett az Orbán-kormány is vissza nem térítendő állami milliárdokkal támogatta az egyik legnagyobb balatoni építkezést a Kisfaludy-pályázatokon keresztül. A projekt tulajdonosa eredetileg Szepesi Richárd ismert idegenforgalmi NER-vállalkozó, ő adta el például 2017 elején a tokaj-hegyaljai Andrássy Rezidenciát is a nemzet gázszerelőjének (Mészáros Lőrinc), de 2020 nyara óta a Balaland is Jellinek Dániel ingatlanguru érdekeltsége.
Az IIB sikeres éven van túl: az utóbbi évek tekintetében rekordnak számító nettó nyereséget produkált 2021-ben – 7,9 millió eurót, ami 8 százalékkal haladja meg az előző év azonos mutatóját. Az ellenzék szerint a bank Vlagyimir Putyin orosz elnök geopolitikai érdekeit képviseli, ám Nyikolaj Koszov bankelnök ezt persze mindig tagadta. Állítása szerint a pénzintézet teljesen politikamentes, nem tartoznak egy ország törvénykezése alá sem. Közleményük szerint így nem érintik őket az orosz–ukrán háború miatti nyugati szankciók.
Új tulajdonos érkezik?
Nem ilyen szerencsések viszont a Sberbank ügyfelei. A Magyar Nemzeti Bank vasárnapi határozatában bankszünnapot rendelt el a bank számára február 28-ra és március 1-re. Ennek lényege, hogy az ügyfelek bankkártyás tranzakciókat igen, ám számlaműveleteket nem tudnak indítani, számlájukra azonban érkezhet pénz. A jegybank áttekinti a hitelintézet állapotát annak nyomán, hogy az uniós szanálási hatóság bejelentette az európai Sberbank (valószínű) fizetésképtelenségi helyzetét.
A megkérdezett banki szakember szerint nem lehet azon csodálkozni, hogy a lehetséges fizetésképtelenség hírére, valamint a magyarországi bankfiókok kétnapos bezárása miatt az ügyfelek megrohamozták a Sberbank automatáit. Erről lapunk is beszámolt: folyamatosan érkeznek az emberek a pénzintézet Mammut2-ben lévő fiókjához (de Székesfehérváron is hosszú sorok álltak hétfőn délelőtt az ottani fiók ATM-jénél), nyugdíjasok, fiatalok és vállalkozók is veszik ki a pénzüket az ATM-ből, és nyitnak számlát másik banknál. Többen már nem tudták kivenni a pénzüket.
Háború nélkül egy viszonylag egészséges szerkezetű bankról lenne szó. A bank360.hu foglalta össze, hogy mit kell róluk tudni. "A magyar Sberbank ügyfeleinek jelentős része még volksbankos, csak megörökölte a Sberbankot. A Magyarországi Volksbank Zrt. osztrák tulajdonosát, a Volksbank International AG-t 2012-ben vásárolta meg a Sberbank Russia, amely így közvetve a több országban működő leánybankoknak is a tulajdonosává vált. Az új szerzeményt Sberbank Europe AG-re keresztelte, és azóta is ez a cég a magyar érdekeltség tulajdonosa. A tranzakciót követően vette fel a Magyarországi Volksbank a Sberbank Magyarország nevet. Az itteni érdekeltség tehát jelenleg közvetett orosz tulajdonban van" – írták. Ez konkrétan az orosz jegybankot jelenti.
Amúgy éppen új tulajdonos érkezéséről szóltak a hírek, a háború hatására azonban kérdéses lett a tranzakció. Tavaly novemberben jelentették be, hogy a Sberbank megállapodott egy szerbiai, egy szlovéniai és egy ciprusi bankkal – az AIK Banka a.d. Beograd, a Gorenjska Banka d.d., Kranj, valamint az Agri Europe Cyprus Ltd nevű pénzügyi társasággal – a magyarországi, bosznia-hercegovinai, horvátországi, szerbiai és szlovéniai leánybankjainak eladásáról. Vevőként a szerb üzletember, Miodrag Kostic nevét emlegette a sajtó. Egyes források szerint viszont a szerb vállalkozótól végül a Mészáros Lőrinc köré épülő Magyar Bankholdingnál landolhatnak az ügyfelek.
Az mfor.hu által elkészített rangsor alapján a 2020-ban 28 tagú hazai banki mezőnyben az 511 milliárd forintos mérlegfőösszegével a 17. helyet foglalta el. Más kérdés, hogy a 2019-ben még nyereséges működése 2020-ban veszteségbe váltott, mínusza meghaladta az 1,1 milliárdot. Szintén jelentős hazai beruházásokat finanszíroztak, például a Grand Hotel Tokaj nevű ötcsillagos luxusszálloda építését, amit az Orbán-kormány szintén megtolt 3,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással. A szálloda tulajdonosa itt is eredetileg Szepesi Richárd NER-vállalkozó volt, de most már a kormánnyal szintén remek viszonyt ápoló Jellinek Dániel neve áll a cégháló végén.
A háború azonban talán nem volt belekalkulálva az üzletbe. A Sberbank Magyarország Zrt. betéteseinek biztonságát – megbízható működésén túl – a hazai Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) is szavatolja. | [
"Nemzetközi Beruházási Bank"
] | [
"Grand Hotel Tokaj",
"Orosz Föderáció",
"Sberbank Magyarország",
"Andrássy Rezidencia",
"Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetem",
"Magyar Bankszövetség",
"Agri Europe Cyprus Ltd",
"Vietnami Szocialista Köztársaság",
"Szlovák Köztársaság",
"Sberbank Magyarország Zrt.",
"Magyar Bankholding",
"Bolgár Köztársaság",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Volksbank International AG",
"AIK Banka a.d. Beograd",
"Sberbank Europe AG",
"Sberbank Russia",
"Cseh Köztársaság",
"Magyarországi Volksbank",
"Kubai Köztársaság",
"Magyarországi Volksbank Zrt.",
"Gorenjska Banka d.d",
"Országos Betétbiztosítási Alap"
] |
Nehéz lesz megmagyaráznia Rogán Antalnak, hogyan fordulhatott elő az, hogy még be sem adta a letelepedésikötvény-programot lehetővé tevő jogszabály-módosító indítványát, máris megalakult az egyik offshore cég a Brit Virgin-szigeteken.
Nagyon nehéz a letelepedésikötvény-program végső haszonélvezőinek a nyomára jutni, ugyanis többszörös offshore cégháló mögött rejtőznek az igazi tulajdonosok. Az interneten elérhető céges adatok alapján azonban bizonyítékok vannak arra, hogy valakik igen jól értesültek lehettek a kötvényprogrammal kapcsolatban. Hiába kellett a kötvényprogramban részt vevő cégeket direkt erre a célra létrehozni, a vállalkozások már a törvény hatálybalépése előtt, sőt még az ezt szabályozó törvénymódosítás parlamenti végszavazását megelőzően alapították meg a jól értesült tulajdonosok. Nem tudni, hogy ki súghatott, azonban beszédes, hogy az egyik offshore céget már azelőtt megalapították, hogy Rogán Antal beadta volna a letelepedésikötvény-programot lehetővé tevő törvénymódosító indítványát. Rogán Antal még az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnökeként 2012. október 27-én nyújtotta be a harmadik országbeli állampolgárok beutazását és tartózkodását szabályozó törvény módosító indítványát a parlamentnek.
Egy nappal korábban – október 26-án – a Karib-tengeren lévő adóparadicsomban, a Brit Virgin-szigeteken valaki egy cégjegyzési kérelmet nyújtott be. Az újonnan létrejövő vállalkozás a Prime Ally Limited nevet kapta. Miközben Rogán Antal módosító indítványa már egy napja a magyar parlament aktái között pihent, ismét valaki Star Wealth Global Limited néven újabb céget alapított szintén a Brit Virgin-szigeteken, majd november 1-jén még egyet, az Ace Deal Investments Limitedet, ezt is az adóparadicsomnak számító szigetországban. Ahogy lapunk korábban beszámolt róla ez a három cég a végső tulajdonosa a gazdasági bizottságtól kötvényforgalmazási engedélyt kapó, kajmán-szigeteki Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) nevű vállalkozásnak. A HSSDF a legnagyobbnak számító kínai piacon került monopolhelyzetbe a magyar kötvények forgalmazását tekintve. Az eddig értékesített több mint 4700 állampapír mintegy 85 százalékát ez a vállalkozás jegyezte le, amellyel 100 milliárd forintos bevételre tett szert. Rogán Antal 2013-ban a HSSDF tulajdonosaként Boros Attila és Lian Wang (Lien Vang) mellett Simon Mut és Jonathan Chant (Csan) nevezte meg. A HSSDF azonban – miután megkapta a Rogán által vezetett
Nem stimmelnek a dátumok az offshore cégek esetében. Ide kattintva tekintheti meg a dokumentumokat
bizottságtól a letelepedésikötvény-forgalmazásra vonatkozó felhatalmazást – a legnagyobb pénzt hozó tevékenységét lényegében kiszervezte a hasonló nevű Hungary State Special Debt Managementnek. Ezt a vállalkozást Hongkongban jegyezték be 2012. december 4-én, tehát bő három héttel a törvény hatálybalépése előtt és egy héttel a parlamenti végszavazás előtt. (A Fund és a Management cég esetében is beszédes a név, magyarra fordítva a speciális magyar letelepedési állampapírra utal). Ez a cég kapja lényegében a kötvényüzlet legnagyobb hasznát jelentő 50 ezer eurós, mintegy 15 millió forintos szolgáltatási díját. (A HSSDF-nek csak a kötvény árát utalják át a külföldi "befektetők", amit a cég továbbküld Magyarországra). A hongkongi cégadatok szerint a Hungary State Special Debt Managementben Lian Wang és Boros Attila már csak igazgatóként van jelen, miközben egy újabb vezetővel, Wu Wenqinggel (Vu Vencsing) is gazdagodott a vállalkozás. (A cég 2014. január 14-én Hungary Immigration Consultingra változtatta a nevét.) A végső tulajdonosok pedig a korábban említett három Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cég: 25 százalékban a Star Wealth Ltd., 30 százalékban a Prime Ally Ltd. és 45 százalékban az Ace Deal Investments Ltd.
Nagy kérdés, hogyan jöhettek létre a fent említett cégek a törvény hatálybalépése vagy éppen a parlamenti végszavazás előtt. Az igazi kérdés azonban az, hogy honnan tudhatták ezeknek az offshore vállalkozásoknak a tulajdonosai azt, hogy egy magyar politikus, Rogán Antal másnap olyan törvénymódosító indítványt fog az Országgyűlés elé terjeszteni, amely később több milliárd forintot hoz a cégnek. Megkerestük Rogán Antal munkahelyét, a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztályát, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 03. 18. | [
"Ace Deal Investments Ltd.",
"Prime Ally Ltd.",
"Hungary State Special Debt Fund",
"Hungary State Special Debt Management",
"Star Wealth Ltd.",
"Hungary Immigration Consulting"
] | [
"Prime Ally Limited",
"Vu Vencsing",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Star Wealth Global Limited",
"Ace Deal Investments Limited"
] |
Az MNB mától felfüggesztette a Trophy Investment (korábbi Biomedical) tőzsdei részvényeinek kereskedését és hatmilliós bírságot szabott ki.
Az MNB mától felfüggesztette a Trophy Investment (korábbi Biomedical) tőzsdei részvényeinek kereskedését és hatmilliós bírságot szabott ki, mivel a kibocsátó a jegybank kötelezése ellenére sem tette közzé a 2013. évi éves jelentését. A felfüggesztés határozatlan időre, az éves jelentés közzétételéig marad érvényben.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma publikált határozatában felfüggesztette a TR Investment Nyrt. tőzsdei kereskedését. Az intézkedés oka, hogy a társaság a jegybank korábbi felszólítása ellenére sem tette közzé a 2013. évre vonatkozó éves jelentését, megsértve ezzel a tőkepiaci törvényt.
A jegybank döntése alapján a TR Investment névre szóló, dematerializált, 100 forint névértékű törzsrészvényeivel mindaddig nem lehet kereskedni, amíg a kibocsátó társaság nem tesz eleget ezen közzétételi kötelezettségének. Az MNB egyúttal 6 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére is kötelezte a kibocsátót. | [
"TR Investment Nyrt."
] | [
"Trophy Investment",
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottságának kormánypártok által delegált elnöke továbbra is megalapozatlan vádakat fogalmaz meg a Magyar Nemzeti Bank ellen - írta hétfő délutáni közleményében a jegybank, utalva az MNB volt elnökének korábban tett nyilatkozatára, amely szerint szabálytalanságok és visszaélések gyanúja merült fel az MNB gazdálkodásával kapcsolatban.
Újabb csörte: Simor András jelenlegi elnök és Járai Zsigmond © Túry Gergely
Az MNB Felügyelő Bizottsága vizsgálatai kapcsán elmarasztaló határozatot nem hozott, az MNB vezetőinek tájékoztatását a tárgyalt ügyekben tudomásul vette - olvasható a jegybank hétfő délután kiadott közleményben. "Járai Zsigmond mai nyilatkozata ezért nem lehet más, mint magánvélemény, és súlyosan sérti a Felügyelő Bizottság elnökeként rá is kötelező etikai normákat" - teszik hozzá az MNB-nél.
Járai szerint szabálytalanságok, visszaélések történtek
Járai Zsigmond az MTI-nek adott nyilatkozatában hétfőn korábban azt mondta, hogy "számos szabálytalanság, visszaélések gyanúja, valamint összeférhetetlenség merült fel a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásával és egyes szerződéseivel kapcsolatban, állapította meg a jegybank felügyelő bizottsága a 2011. április 1-jei ülésén". Az MTI beszámolója szerint az FB továbbra is ésszerűtlennek és indokolatlannak tartja az MNB vezetőinek túlzottan magas jövedelmét, amelyet a gazdasági válság éveiben - a magyar átlagjövedelmekkel szemben - tovább növeltek. Járai Zsigmond a hír szerint kitért arra, hogy elfogadhatatlan és indokolatlan többletköltségeket vizsgált a felügyelő bizottság a jegybank arculat- és emblémaváltásával kapcsolatosan. Az FB elnöke rámutatott: igazolatlan kifizetések és "számos összeférhetetlenségi helyzet" gyanúja merült fel a Braun&Partners Social Branding Kft-vel kötött kommunikációs szerződésben.
Más szerződésekkel kapcsolatban korábban tapasztalt az FB - általa jogszerűtlennek tartott megoldásokat -, amelyek jelentős számban fordultak elő más kommunikációs szerződések közbeszerzési eljárása kapcsán is. Emiatt a Közbeszerzési Tanács jogorvoslati eljárást kezdeményezett - fűzte hozzá. Elmondta továbbá, hogy a felügyelő bizottság indokolatlan és megalapozatlan kapkodást, a szakszerűség hiányát és jelentős többletköltségeket talált a Magyar Nemzeti Bank Pénzjegynyomdával kapcsolatos döntéseinek vizsgálata során. Az FB jelenlegi álláspontja alapján helyesebb és a gazdálkodás szempontjából lényegesen biztonságosabb lenne, ha a Magyar Nemzeti Bank a Pénzjegynyomdát közvetlenül a Magyar Állam tulajdonába átadná.
Az MNB a politikai nyomásgyakorlás veszélyéről beszél
A felügyelő bizottsági ülés után az MNB-nek megküldött, Járai Zsigmond által hitelesített, az FB határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvkivonat a nyilatkozatban foglalt megállapításokat nem tartalmazza - írja hétfő délutáni közleményben a jegybank.
"Mind az országnak, mind a Magyar Nemzeti Banknak fontos lenne, hogy az MNB vezetése és munkavállalói – az Országgyűlés által kinevezett új Monetáris Tanács tagokkal kiegészülve – legjobb szakmai tudásuk alapján, az MNB törvényben rögzített feladatainak eleget téve, politikai befolyásolás nélkül végezhessék munkájukat" - teszi hozzá az MNB. "A független Magyar Nemzeti Bank munkáját pártpolitikai befolyástól mentesen, a bank szervezetének és a Monetáris Tanács tagjainak legjobb szakmai tudása alapján végzi. Járai Zsigmondnak, az MNB FB kormánypártok által jelölt elnökének törvényben rögzített szabályoknak kell megfelelni. Így az FB elnökeként nem felügyeli és nem ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatainak – így többek között a jegybank által követett monetáris politika – teljesítését" - olvasható a közleményben.
"Járai Zsigmond korábbi, a bank vezetőit érintő személyeskedő megnyilvánulásai és monetáris politikai kérdésekben megfogalmazott bírálatai, valamint a Felügyelő Bizottság elnökeként ezzel párhuzamosan megfogalmazott gyanúsítgatásai és vádaskodásai felvetik a monetáris politikára történő politikai nyomásgyakorlás veszélyét, és így a jegybanki függetlenség megsértését" - írja közleményében a jegybank, amely szerint "a Magyar Nemzeti Bank vezetőit és munkatársait Felügyelő Bizottsági vizsgálatokkal, illetve nyilvános bíráló megjegyzésekkel nem lehet sem fenyegetni, sem megfélemlíteni."
A Járai Zsigmond tevékenysége kapcsán felmerül a gyanú, hogy a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottságát politikai célokra kívánja használni, ez pedig ellentétes a Felügyelő Bizottság munkáját szabályozó jogszabályokkal és az ország érdekével egyaránt - teszi még hozzá az MNB. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Felügyelő Bizottság",
"Monetáris Tanács",
"Braun&Partners Social Branding Kft-vel",
"MNB Felügyelő Bizottsága",
"Közbeszerzési Tanács",
"Felügyelő Bizottsági",
"Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottsága",
"Magyar Állam",
"Járai Zsigmond"
] |
MOST ÉRKEZETT
2010. szeptember 17., péntek
Szerző: Babus Endre
Címkék: Budapest; Demszky Gábor; önkormányzati választás 2010; várospolitika;
Csak London korábbi főpolgármestere töltött hasonlóan hosszú időt mostanában egy főváros élén, mint idehaza Demszky Gábor. A tettek egyszerre liberális és szegénypárti embere csupán egy-két területen volt képes igazán hatékony városvezetői munkát végezni.
A kilencvenes évek közepén Demszky Gábor még azt tervezte, hogy három cikluson keresztül vezeti majd Budapestet. "Azért szeretném ezt a munkát 12 évig csinálni – fogalmazott egy interjúban –, mert egy város életében az már olyan időtartam, amelyben lehet mérni a változásokat." Ha a főpolgármester tartja magát eredeti elképzeléséhez, 2002-ben pályafutása csúcsán távozik a Városházáról. A "kiszárítás" időszakának nevezett négy év és az MSZP–SZDSZ-tandem tavaszi választási győzelme után azonban a városvezetőt ambiciózus tervek kezdték foglalkoztatni, pedig Medgyessy Péter kormányfő időközben a közlekedési miniszteri tárcát is felajánlotta neki. Az újabb ciklusban a főpolgármester hidat akart építeni Aquincumnál, szennyvíztisztítót Újpesten, s be kívánta fejezni "fő művét", a 4-es metrót is.
Az épülő CET Fotó: Fazekas István
A következő négy esztendőért Demszky nagy árat fizetett. A híd- és a metróépítés kudarca s horvátországi nyaralójának ügye súlyosan kikezdte politikusi hitelességét. Ennek ellenére 2006-ban már szinte görcsösen kapaszkodott székébe, s az "ígérem, 2010-ben már tényleg elmegyek" fogadkozással ötödször is elérte újraválasztását. Ezt a ciklust azonban már fogatlan oroszlánként, tényleges hatalmától nagyrészt megfosztva volt kénytelen végigasszisztálni. Két évtized után végül is úgy kényszerül távozni október elején a Főpolgármesteri Hivatalból, hogy népszerűtlensége immár az eddigi negatív rekorderekével, Csurka Istvánéval, Torgyán Józsefével és Kóka Jánoséval vetekszik.
A kudarcokért a szűkmarkú kormányok és a 23 kiskirály vezette kerületek felelősek, a sikerek viszont az egységes várospolitikát szorgalmazó fővárost dicsérik – némi túlzással így foglalható össze az elmúlt húsz hosszú év története a Városház utca 9–11.-ből nézve. A főváros financiális helyzete kétségkívül nem a liberális álmok szerint alakult. A budapestiek által befizetett személyi jövedelemadónak kezdetben például még 100, később már csak 50, majd 30 százalékát hagyta helyben a parlament, a nyolcéves folyamatos baloldali kormányzás végére pedig az arány 2 százalékra zuhant. "Kárpótlásul" az egymást követő kabinetek jelentős vagyonhoz juttatták az önkormányzatokat, amelyek 1995 óta önállóan vehetnek fel hiteleket is. Ennek ellenére a BKV működtetése kapcsán Budapest folyamatosan költségvetési csatákba bonyolódik az egymást követő kormányokkal.
Ugyancsak állandó konfliktusokhoz vezetetett a kerületek és a velük lényegében azonos rangú főváros belső rivalizálása. A már-már anarchikus állapotokért a szabaddemokraták kizárólag maguknak tehetnek szemrehányást. A fővárosi törvényt ugyanis a liberális ideáknak megfelelően (a város egészének érdekeit a helyi autonómiák szempontjai alá rendelve) fogadta el 1991-ben az Országgyűlés. A baloldal, illetve Demszkyék lelkén szárad az is, hogy ezt a helyzetet az MSZP és az SZDSZ több mint egy évtizedes parlamenti többsége ellenére később sem volt képes igazán korrigálni, holott 1994 és 1998 között kétharmados többséget élveztek az Országgyűlésben.
Az elmúlt húsz év fővárosi beruházásai, fejlesztései összességében azt jelzik, hogy a liberális főpolgármester elsősorban az államszocializmus idején végsőkig lepusztult Budapest feltámasztásában, revitalizációjában ért el eredményt. A hidak, a fürdők, a színházak, a vásárcsarnokok helyreállítása, a kiemelt útvonalak faltól falig újjáépítése, a HÉV- és a földalattivonalak rekonstrukciója kétségkívül újra használhatóvá tette a korábban a tartószerkezetekig lestrapált várost. Egy sor kulturális intézmény – többek közt az artmozihálózat, a 22 teátrum, a Sziget Fesztivál, a Trafó, a Fesztiválzenekar, a budatétényi szoborpark – pedig a külföldiek számára is elevenné tette a magyar metropolis szellemi életét. A főpolgármester becsületére legyen mondva az is, hogy tiszteletben tartotta a város történetileg kialakult építészeti arculatát, s nem engedte például felhőkarcolókkal teleszórni a belső kerületeket.
Demszky erényei és korlátai sajátos módon szinte egybeestek az elmúlt két évtizedben. Egyik példaképével, a várost 1906 és 1918 között irányító Bárczy Istvánnal ellentétben a "tettek embere" valójában nem tudott igazán építő polgármesterré válni – inkább csak renováló, infrastruktúra-teremtő városvezető maradt. Hatalmát, befolyását, az önkormányzat pénzügyi eszközeit nem állította azonban társadalompolitikai elképzelései, várospolitikai törekvései szolgálatába. Gyakran úgy tűnt, voltaképpen a XIX. századi (laissez faire, laissez passer) "menjen minden a maga útján" elvet követi.
A szabadelvű Bárczy 12 év alatt például városi bérházakat, kislakásos lakónegyedeket – összesen 6 ezer új lakást – építtetett az önkormányzat üresen álló telkein (többek közt a Százados úton) a lakásínség enyhítésére. Ugyanő 36 új tanintézetet is létesített (például a Városmajorban, az Áldás és a Vas utcában), minthogy megkülönböztetett fontosságot tulajdonított az állami iskolákban folyó nevelésnek. Az idén több mint 500 milliárd forintos költségvetés fölött diszponáló Demszky ezzel szemben gyakorlatilag tétlenül nézte (amire a főváros ingatlanvagyonának korlátozott volta sem lehet önmagában kielégítő magyarázat), hogy 1990 és 2009 között a főváros minden hatodik lakosa – összesen 350 ezer fő – elköltözött Budapestről, amelynek népessége így 2,06 millióról 1,71 millió főre csökkent. A hazai közoktatás egyik nyomasztó problémája, az iskolai szegregáció enyhítése érdekében ugyancsak nem sok történt az utóbbi húsz évben Budapesten. Az etnikai feszültségek kiéleződésével párhuzamosan végül is nem a szabadelvű főváros, hanem a két évtizede jobboldali irányítás alatt álló Hódmezővásárhely tudta bebizonyítani, hogy az iskolai szegregációt megfelelő intézkedésekkel csökkenteni lehet. Egykori pártjában, az SZDSZ-ben néhányan azt is számon kérték Demszkyn, hogy miért nem kezdte el Budapesten megvalósítani a liberálisok adócsökkentő elképzeléseit.
A szabadelvű várospolitikai törekvések markáns képviselete mellett gyakran a szimpla vezetői invencióból is hiány mutatkozott Budapesten. A főváros legfontosabb útjainak többségét óriási pénzekért úgy újították fel, hogy egész egyszerűen nem vettek tudomást az alternatív közlekedési eszközt használó polgárokról, a kerékpárosokról, akik Bécsben már a nyolcvanas években összefüggő "saját" úthálózatot használhattak. Az 1990-es hivatalba lépése idején a környezetvédelemnek még megkülönböztetett fontosságot tulajdonító főpolgármester úgy adja át hamarosan utódjának a fővárost, hogy a bicikliutak hossza alig hatoda a bécsiekének. A budapesti zöld politika szerény eredményeit jelzi az is, hogy négy kerületben a rendszerváltás óta egyetlen új közparkot sem sikerült megnyitni. A városi hatóságok tehetetlenségének és a természetvédelmi szempontok semmibevételének még riasztóbb bizonyítéka volt, amikor a vicós Fenyő János médiavállalkozó egy kisebb erdőt kivágva húzta fel villáját a kilencvenes évek elején egy svábhegyi természetvédelmi terület kellős közepén.
A világvárost építő főpolgármester, ígérete ellenére, néhány kiemelt jelentőségű fővárosi alközpont felújításával is adós maradt. A Moszkva tér rekonstrukciójának megkezdését például még 2002-ben irányozta elő a Főpolgármesteri Hivatal, s évek óta esedékes volna a felújítás a Nyugati téren is. Ugyancsak rajzasztalon maradtak a negyedik budapesti körút, a Munkás körút első (dél-pesti) szakaszának tervei.
A magyar főváros vonzerejének növelése érdekében több olyan beruházás is szóba került a rendszerváltás óta, amely javíthatná Budapest idegenforgalmi versenyképességét. A Városháza először Friedensreich Hundertwasser bécsi sztárépítésszel kívánt terveztetni egy fővárosi középületet. Ennek meghiúsulása után újabb importötletként magasházakról, majd egy dunai gyalogoshídról is szó esett. Végül a Duna pesti oldalán, az egykori közraktárak helyén jelenleg is épülő kulturális, kereskedelmi objektum, a CET lesz állítólag az a reprezentatív építmény, amivel a magyar főváros magára fogja irányítani a nemzetközi figyelmet.
Ugyanezt a célt eredetibb módon is el lehetett volna érni. Például úgy, hogy a főváros megbízást ad egy-két középület tervezésére a magyar organikus építészet (kétségkívül nem szociálliberális meggyőződésű) nemzetközi hírű mesterének. Ha a szabadelvű Budapesten Makovecz Imre eddig nemcsak villákra és más privát épületekre kapott volna megbízást, hanem állami vagy fővárosi ingatlanok tervezésére is, valószínűleg nem főne ma a városarculatért felelős tisztségviselők feje a "city branding" hiánya miatt.
Az utolsó, még hivatalban lévő egykori vezető SZDSZ-es politikus persze nem emiatt veszítette el szinte maradéktalanul az emberek rokonszenvét. Demszky politikai tőkéje először akkortájt csappant meg igazán jelentősen, amikor politikai szövetségre lépett a fővárosnak jelentős támogatást nyújtó Gyurcsány Ferenccel. A politikai megsemmisülés felé vezető út következő állomása Gergényi Péter rendőr tábornok városházi kitüntetése volt, akit a jobboldalon a 2006-os rendőrségi túlkapások első számú felelősének tartanak. A politikai kegyelemdöfést pedig városházi helyettesének, Hagyó Miklósnak a letartóztatása, illetve a fővárosi cégek háza táján kirobbant korrupciós bűncselekmények adták meg a főpolgármesternek, akit a közvélemény nem okvetlenül jogi értelemben, de ugyancsak felelősnek tart a visszaélésekért.
BABUS ENDRE | [
"SZDSZ"
] | [
"Főpolgármesteri Hivatal"
] |
Mikroblogján Vágó Gábor LMP-s képviselő arról írt, mentelmi joga felfüggesztését kérték. Az Index megkeresésére a politikus elmondta, a Közgép Zrt. perli becsületsértés miatt, és ebben az ügyben kérik képviselői mentelmi jogának felfüggesztését. Mint ismeretes, 2012. július 11-én – az akkor még egységes – LMP politikusai és aktivistái a Közgép Zrt. XXIII. kerületi székháza elé láncolták magukat. "Itt tűnik el a pénzed", "Mutyigyár", "A Közgép mindent visz", "Innen irányítják az országot" – feliratú táblákkal demonstráltak.
Az ügyben szabálysértési eljárás is indult, melynek eredményeként a résztvevőket a rendőrség gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértése miatt 100 ezer forint pénzbírsággal sújtotta.
Jávor Benedek, az LMP akkori frakcióvezetője az MTI-nek azt mondta, akciójukkal arra akarták felhívni a figyelmet, hogy "ma egy szűk oligarchacsoport irányítja az országot, Simicska Lajos tulajdonos és Nyerges Zsolt elnök pedig átvette az irányítást a gazdasági élet felett".
A pénbírság után azonban a Közgép nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt több aktivista ellen külön is feljelentést tett. Vágó Gábor ellen azért, mert a láncolós akció során egy "Mutyigyár" feliratú táblát tartott maga elé. A politikus az Indexnek úgy fogalmazott, "nem a Közgép becsületét sértettem, hanem a közpénz becsületéért álltam ki″. | [
"Közgép Zrt."
] | [] |
Szakmai meggyőződése miatt nem szavazta meg a lex Molt –jelentette ki kérdésünkre Szanyi Tibor.
Szinte egyetlenként ellenezte – emlékeztetett –, miközben az előző ciklusban ugyanaz a többség, amely igent mondott a változásokra, az Európai Bizottság nyomására csendben jórészt visszacsinálta azokat.
A szocialista politikus úgy véli, a befektetői piac banánköztársasággá nyilvánította volna az országot, ha a tőke szabad áramlását hatalmi szóval korlátozzák. Mindaz viszont, ami a felvételeken hallható, "nettó baromság" – hangsúlyozza Szanyi. Állítja: az OMV és a Mol közötti háborúskodásról egyetlen alkalommal tett említést, amikor közgazdászhallgatóknak a dolog természetrajzáról tartott előadást. Az OMV-vel pedig legfeljebb annyi kapcsolata volt, hogy egy alkalommal az osztrák nagykövet rezidenciáján az olajcég vezérigazgatójával közösen vett részt egy vacsorán.
Egyébként már korábban is igyekezték hírbe hozni az osztrákokkal – közölte a politikus. Csányi Sándor ugyanis egyszer azt kérdezte tőle, miért bútorozott össze egy ügyvédi irodával az OMV-ügyben. De ez nem volt igaz, miként az is hazugság, hogy bárhol fellépett volna az osztrák vállalat érdekében – jelentette ki.
Szanyi úgy gondolja, talán el akarták riasztani attól, hogy sokat beszéljen a lex Mol ellen. Szerinte erre utal, hogy életének azon időszakában "túl nagy gyakorisággal fordultak elő szokatlan események" a környezetében. Például máshol találta a hamutartót, mint ahová tette, ráadásul úgy tűnt, még meg is figyelik. | [
"OMV"
] | [
"Európai Bizottság"
] |
Végleg elveszett a Norvég Alap 77 milliárdja Magyarország számára, de a civil szervezeteknek így is érkezik segítség. Az Európai Bizottság új támogatási programjára kifejezetten olyan helyi NGO-k pályázhatnak, akik az európai értékek – így a demokrácia és a jogállamiság – mellett állnak ki. Ebbe pedig az Orbán-kormánynak sem lesz sok beleszólása.
77 milliárd forint – ennyi pénztől esett el tavaly Magyarország, mert a kormány bele akart szólni, ki osztja szét a Norvég Alap civil szervezeteknek szánt támogatásait. Arra azonban valószínűleg nem számítottak, hogy az európai értékek mellett elkötelezett, de pénzszűkében lévő helyi civileket a norvégok helyett Brüsszel fogja felkarolni:
az Európai Bizottság új programjában hamarosan úgy pályázhatnak több tízmillió forintra, hogy az Orbán-kormány egyáltalán nem szólhat bele a folyamatba.
Az Európai Bizottság persze nem ebben a költségvetési ciklusban támogat először NGO-kat: a 2014–2020-as finanszírozási időszakban két hasonló programjuk is volt. A támogatott pályázatok sokfélék voltak: gyakran foglalkoztak a gyermekjogokkal, a nők helyzetével, az aktív állampolgársággal, vagy akár a testvérvárosi kapcsolatokkal. Ezekre olyan nagy volt a túljelentkezés, hogy a 900 millió eurós keretre lényegében csak konzorciumok tudtak pályázni, és forrásaink szerint még nekik is olyan volt megnyerni egy-egy pályázatot, mint egy lottó ötöst. Helyi, kisebb civil szervezeteknek nem sok esélye volt.
Civilek a jogállamiságért
Az eddigi rendszeren változtat a CERV (Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és Értékek) program, mely lényegében a régebbi támogatások kibővített rendszere. Fontos változás viszont, hogy az Európai Parlament és uniós civilek nyomására az Európai Bizottság az utolsó pillanatban másfél milliárd euróra növelte a hétéves keretet, és kibővítette azt egy új ággal: ez az uniós értékek védelme és népszerűsítése.
Vagyis ezzel pénzhez juthatnak azok a helyi civil szervezetek is, amelyek a jogállamiságért, demokráciáért, egyenlőségért és emberi jogokért küzdenek.
Különösen pikáns, hogy ennek első – jelenleg is futó – szakaszában az Európai Bizottság ügynöksége (EACEA) olyan lebonyolító szervezeteket keres, melyek közvetítőként tudnák segíteni a pályázatokra esélyes helyi NGO-kat. Ez nemcsak azt jelentené, hogy a pénzt osztanák tovább, hanem hozzá kellene járulniuk a kapacitásbővítéshez és tanácsokat is adnának nekik. Mint emlékezetes, az Orbán-kormány éppen azért vétózta meg a Norvég Alaptól járó milliárdokat, mert nem volt hajlandó elfogadni, hogy egy független alapkezelő ossza szét a civileknek járó pénzt.
Információink szerint az uniós értékek védelme alapján támogatható projektek palettája meglehetősen széles: a helyi érdekvédő csoportoktól kezdve, a közügyekben való aktív részvételen keresztül a jogvédő szervezetek munkájáig terjedhet. A kiírásban külön szerepel, hogy Brüsszel kifejezetten olyan kisebb, távoli helyeken működő helyi szervezeteken szeretne segíteni, melyek ritkábban és nehezebben jutnak pénzhez – ez esetben maximum 60 ezer eurót, vagyis 21 millió forintot kaphatnak.
Fogyatékkal élők és az őket gondozó civil szervezetek tüntetése a Kossuth téren 2015. április 13-án © Stiller Ákos
Úgy tudjuk, hogy Magyarországon több kisebb civil szervezet is izgatottan várja a fejleményeket, de az összes tagállamban hatalmas az érdeklődés, a keddi információs napon több mint kétszázan vettek részt. A népszerűséget növeli, hogy az egész program az Európai Bizottság alá tartozik, így a nemzeti kormányok nem szólhatnak bele, hogy ki és mire kapja a pénzt.
Mindenesetre sokatmondó, hogy a program számára minden tagállamban lehet információs pontokat létrehozni, a magyar kormány azonban az elérhető információk alapján ennek nem tett eleget.
Elzárták a norvég pénzcsapot
A brüsszeli támogatás különösen fontos abban az időszakban, amikor már biztossá vált, hogy Magyarország egy fillért sem kap a Norvég Alap 2014–2021-es forrásaiból. A 77 milliárd forintról szóló döntést Norvégia tavaly augusztusban jelentette be. A vita abból fakadt, hogy Magyarország nem volt hajlandó elfogadni, hogy – ahogy eddig – most is a pályázaton legtöbb pontszámot kapott Ökotárs alapítvány kezelje a civileknek járó pénzeket, ami egyébként a teljes összeg körülbelül öt százaléka.
A támogatások egyébként azért érkeznek az országba, mert Norvégia, Izland és Liechtenstein nem tagjai az Európai Uniónak, de az Európai Gazdasági Térségnek (EGT) tagjaiként élvezik a közös gazdasági tér előnyeit. Ennek kompenzálásaként működik a Norvég Alap és az EGT Alap.
A döntés alaposan feldühítette a magyar kormányt, mely tavaly augusztusban egy külön határozatot jelentetett meg a Magyar Közlönyben. Ez kimondta: a Norvég Királyság megszegi vállalt kötelezettségeit, és rosszhiszemű eljárása miatt nem került sor a 2014–2021-es támogatási időszakban a Magyarországnak járó 214,6 millió euró támogatás kifizetésére.
A kormány a határozatban azt is rögzítette, hogy a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak. Emellett felhívták Varga Judit igazságügyi minisztert, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttműködve tájékoztassa az Európai Unió intézményeit Norvégia magatartásáról, valamint vizsgálja meg, miként lehet Magyarország igényét a Norvég Alapból járó támogatások kapcsán jogi és egyéb úton érvényesíteni.
Szabó Tímea független képviselő mutatja a Norvég Alap által támogatott civil projektekről összeállított listáját, amikor a képviselők szavaznak a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényről © MTI / Kovács Tamás
Az, hogy mik lehetnek ezek a jogi lépések, már ekkor sem volt világos, és nem derült ki a Miniszterelnökség lapunk kérdéseire küldött válaszából sem. Gulyás Gergely tárcája ebben megerősítette, nem mond le a Norvég Alap forrásairól, mert "a nemzetközi szerződésekben foglaltak alapján hazánknak is jár támogatás".
A vita – már ismert – részleteit közlő válaszba még egy sorosozás is belefért. A minisztérium szerint ugyanis Magyarország és Norvégia között azért nem született megállapodás a Civil Alap Alapkezelőjéről, mert "egy előre borítékolt eredményt és a korábbi években létrejött monopolhelyzetet tovább erősítő döntést hozott a norvég kormány, amelyet Magyarország nem fogadott el".
"Hét pályázóból Magyarország a Soros György által támogatott Ökotárson kívül bárkit hajlandó volt elfogadni, Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt" – írták.
Bár Magyarország még mindig nem adta fel, hogy hozzájut a pénzhez, a norvégok máshogy látják.
Eivind Vad Petersson norvég külügyminiszter-helyettes a hvg.hu-nak küldött válaszában azt írta, hogy a donor országok és Magyarország között született megállapodás egyértelművé tette, hogy a programok a civil alapkezelő kijelölését követően valósulnak meg. Emellett abban is megállapodtak, hogy amennyiben nem egyeznének meg az alapkezelőről, a pénzt nem bocsátják Magyarország rendelkezésére.
"Ezt azt jelenti, hogy norvég részről lezártnak tekintjük az ügyet" – mondta.
Eivind Vad Petersson © Eivind Vad Petersson / Twitter
A politikus azt is hozzátette, hogy
nem tudnak a magyar fél által tett jogi lépésekről.
Emlékezetes az is, hogy tavaly novemberben közös közlemény elfogadása nélkül ért véget Brüsszelben az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országok tanácsülése, mert Magyarország blokkolta az elfogadását. Akkor éppen a Norvég Alap meghiúsult kifizetései miatt vétózhatott a magyar kormány.
Eivind Vad Petersson erről azt írta: biztos abban, hogy mindez nem lesz hatással az EU-val folytatott hosszú távú és kölcsönösen előnyös együttműködésükre.
A civilek ugyanakkor arra nem számíthatnak, hogy valahogyan kompenzálja őket a norvég kormány. A külügyminiszter-helyettes válasza szerint 2022-ben a Norvég Alapon kívül nincsenek konkrét terveik a magyar civil szervezetek pénzügyi támogatására. | [
"Európai Bizottság",
"Ökotárs",
"Norvég Alap"
] | [
"Norvég Királyság",
"Európai Parlament",
"Európai Unió",
"Magyar Közlöny",
"Magyar Vöröskereszt",
"Civil Alap Alapkezelő",
"Európai Gazdasági Térség",
"EGT Alap"
] |
Sajtóközleményt juttatott el az Országgyűlés sajtófőnökén keresztül az állami hírügynökségnek Veress László, aki Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a kabinetfőnöke. Ebben azt írta, sem ő, sem családja nem lakott és jelenleg sem lakik semmiféle alapítványi tulajdonban lévő ingatlanban.
Ugyanakkor Veress László november eleje óta nem adott magyarázatot arra, hogy miért anyósa nyitott ajtót abban a villalakásban, amit külhoni magyaroknak szánt adományokból vásárolt meg 240 millió forintért egy elvben határon túliakat támogató alapítvány. Továbbá azt sem árulta el a kabinetfőnök, hogy milyen jogcímen használja sajátjaként az ingatlant a családja. Látogatásunkkor ugyanis Veress felesége is a villához érkezett. Az asszony a két gyerekével lépett be a kapun, a kódot fejből ismerve. Ő és a gyerekei is otthonosan mozogtak a villa kertjében, ami közel is van nekik, hiszen – mint azt Veress anyósától megtudtuk – a család a szomszéd házban lakik.
Veress először mindent tagadott, majd elismerte, hogy anyósáék használják a lakást, ám azt nem árulta el, hogy milyen jogcímen.
Kapcsolódó Külhoni magyaroknak szánt pénzből vettek budai villalakást, Kövér László titkárságáig vezetnek a szálak Az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke, Veress László családja használ egy II. kerületi ingatlant, amit egy határon túli magyarokat támogató alapítvány vásárolt meg. Az alapítvány egy Kövér Lászlóval baráti viszonyt ápoló tajvani milliárdos közbenjárásával jutott hozzá több mint 300 millió forinthoz. A pénzből a villalakáson túl egy Audi A6-osra is futotta.
Mint azt lapunk feltárta, a budai villalakást megvásárló Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítványt Visontai Kálmán vezeti, aki Veress munkatársa az Országházban. A határon túli magyaroknak szánt adományokból nemcsak ingatlanra, hanem egy Audi A6-os megvásárlására is jutott pénz, ezt Visontai használja. A szervezet egyetlen nemzetközi forrásból kapott adományt, több mint 322 millió forintot. A támogatás Frank Liu tajvani milliárdos üzletember közbenjárásával érkezett, aki az Index korábbi cikke szerint jó barátságot ápol Kövér Lászlóval (a házelnök nemrég állami kitüntetésre is felterjesztette), bár az nem derült ki, hogy pontosan melyik külföldi cég utalt az alapítványnak.
A történtek miatt a Transparency International Magyarország és Tényi István is feljelentést tett, ezek alapján sikkasztás miatt rendelt el nyomozást a rendőrség ismeretlen tettes ellen. Erről szólva írhatta azt közleményében Veress László, hogy vele szemben soha nem folyt és jelenleg sem folyik semmiféle hatósági nyomozás vagy büntetőeljárás.
Juhász Péter az Együtt volt elnöke közben megtalálta Székelyföldön Veress László úszómedencés házát, amelyről a kabinetfőnök most azt közölte, a 2006 és 2010 között épült ház kizárólagos tulajdonában és használatában – ez egyébként az ingatlan tulajdoni lapjáról is kiderült.
A telekkönyvi dokumentumokból az is látszik, hogy a külföldről érkezett pénzből budai villalakást vásárló alapítvány 35 millió forintot adott az Erdélyben bejegyzett Ábel Egyesületnek. Az egyesület elnöke az a Stefán Károly Róbert, aki a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítványt alapította. Azonban figyelemre méltó körülmény, hogy Veress székelyföldi úszómedencés házának tulajdoni lapja szerint 2019 óta az ingatlanra elővásárlási joga van az említett Ábel Egyesületnek. Ennek okát sem Veress, sem az egyesület nem tisztázta.
A november elején megjelent cikkünkben foglaltak miatt sem Kövér László házelnök, sem Veress László, sem pedig Visontai Kálmán, illetve az általa vezetett Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány sem élt helyreigazítási kérelemmel. | [
"Ábel Egyesület",
"Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány"
] | [
"Transparency International Magyarország"
] |
A vidéki fejesek is milliókat zsebeltek be
Budapest — Hiába a hatalmas adóssághegyek, több vidéki nagyvárosban is díjazták a vezetőket!
Vantara Gyula
A 14 milliárd forintos adósságtól nyögő Békéscsabán például kihasználták a jogszabályi lehetőségeket, és a maximum, összesen hathavi illetményüknek megfelelő jutalmat szavaztak meg a polgármesternek és két helyettesének. Ez azt jelenti, hogy Vantara Gyula polgármester és Hanó Miklós alpolgármester kormánypárti honatyaként nemcsak dupla fizetést húznak, hanem 3,5, illetve 3,2 millió forintos extrapénz is ütötte a markukat.
– Hagyomány, hogy Békéscsabán a városvezetők minden évben megkapják pluszban félévi bérüket. A viszonylag alacsony polgármesteri bért kompenzálják ezzel – mondta a Blikknek Miklós Attila, a helyi pénzügyi bizottság MSZP-s tagja.
Nyíregyháza polgármestere, Kovács Ferenc is parlamenti képviselő, ő 1,7 milliós pluszt kapott. A két helyettesének összesen 2,1 milliót osztottak ki, de jutott a jegyzőnek is 1 millió. Eközben a város 20 milliárddos adósságából a tervek szerint 10 milliárd forintot vállal át az állam.
– Nyíregyháza egyedülálló gazdasági teljesítményt nyújtott az elmúlt két évben. Rövid lejáratú adósságállománya 2010 októbere óta több mint 4 milliárd forinttal csökkent – magyarázta a Blikknek Rendes Sándor városházi szóvivő, aki elmondta: az önkormányzati dolgozók mindegyike átlagosan egyhavi bérének megfelelő jutalomban részesült.
A több mint 27 milliárd forintos hitelt görgető Debrecent 14 milliárd forint értékű adósságtól szabadítja meg az állam. Ennek ellenére itt is osztogatták a jutalmakat: a három alpolgármesternek összesen 5,6 millió forint jutott. A jobb helyzetben lévő Győrben is a polgármester helyetteseinek termett babér, kéthavi illetményével díjazták munkájukat, csakúgy, mint Kecskeméten, ahol a négy alpolgármesternek összesen 4,1 millió forint ütötte a markát.
A Blikk valamennyi megyei jogú várost megkeresett az elmúlt egy évben kiosztott jutalmakkal kapcsolatosan, ám hat település, Zalaegerszeg, Szekszárd, Salgótarján, Tatabánya, Nagykanizsa, Dunaújváros nem reagált megkeresésünkre, a többi helyen pedig úgy nyilatkoztak, hogy politikai vezetők nem kaptak jutalmat.
Kozák Dániel | [
"Békéscsaba"
] | [] |
Kezd egyre kellemetlenebbé válni a helyzet a Patyi András vezette Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára, pedig másfél éve nagy volt az öröm az NKE-n, amelynek kiemelt szerepet szán a kormányzat a felsőoktatásban és a közigazgatási utánpótlás-nevelésben. Két, uniós pénzből finanszírozott, összesen 29 milliárd forintnyi keretösszegű projektet nyert el 2016 tavaszán az egyetem. És most ezek kapcsán került slamasztikába az intézmény.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Igazgatósága nyomozást rendelt el költségvetési csalás gyanúja miatt – tájékoztatta a 24.hu-t Hadházy Ákos, az LMP társelnöke, aki maga tett feljelentést az NKE két projektjénél kibukott furcsaságok, aggályok miatt.
Ezek egyike az, amiről a 24.hu számolt be: saját könyvét kiegészítette a volt helyettes államtitkár Boros Anita , majd ezt leadta a másik munkahelyének, az NKE-nek is, az egyetem pedig durván 10 millió forintot fizetett ki rá. Igaz, ezt az eggyel korábbi, ÁROP-os uniós programból finanszírozták.
, majd ezt leadta a másik munkahelyének, az NKE-nek is, az egyetem pedig durván 10 millió forintot fizetett ki rá. Igaz, ezt az eggyel korábbi, ÁROP-os uniós programból finanszírozták. De az erősen vitatható ügyek között sorolta fel Hadházy azt, hogy meglehetősen magas bérleti díjat fizet az EU-pénzből az egyetem azoknak a kormányhivataloknak, amelyeknek a dolgozóit ő ott helyben, a kormányhivatalokban képzi. Az egyik uniós projekt pont a közszolgálati dolgozók fejlesztését célozza, arra kapta a pénzt az NKE.
Erről is beszámoltunk korábban, ahogyan arról is, hogy fideszes kötődésű cégeket is gazdagít az EU pénze, és három kutató cég megbízása is meglehetősen nagy átfedést mutat – mégis mindhárman kivehetik a jussukat a pénzesbödönből.
A migrációs válság kezelésének elemzésére is osztott uniós pénzt az NKE.
Noha Hadházy a feljelentésében nem hozta szóba, alighanem azért, mert a feljelentés megfogalmazása után került napvilágra, aggályos a volt római nagykövet, volt alkotmánybírósági elnök Paczolay Péter ügye is. A Paczolay által vezetett, az olaszok előtt álló modernkori kihívásokat tanulmányozó kutatóműhelynek is megítélt 80 millió forintnyi uniós pénzt az NKE, aztán miután Paczolay kilépett, az elvileg két évre létrehozott műhelyt kilenc hónap elteltével bezárták.
Arra, hogy az EU is furcsállja a bőkezű pénzosztást, több cikkünkben is rámutattunk, itt és itt.
Tud valami érdekeset? Súgjon! Van tudomása furcsa, gyanús vagy csak érdekes ügyről a közszolgálati egyetemen? Kérjük, írjon a szerző e-mail címére: roland.baksa@24.hu . Köszönjük.
Noha nem különleges, hogy a NAV nyomozást rendelt el ebben az ügyben, kétség kívül fontos momentum. Hadházy eddig – főként a korrupcióinfó tájékoztatóin ismertetett ügyekben – durván négytucatnyi feljelentést tett, és minden másodikban-harmadikban rendelte el a nyomozást az ügyészség vagy az adóhatóság. A nyomozások közel felét már lezárták azzal, hogy nem történt bűncselekmény, de főként ott, ahol uniós pénz forog kockán, még mindig folyik a nyomozás, azt nem zárta le a hatóság. Hadházy októberben tett feljelentést, most hallgatták meg tanúként, ezzel nagyon az elején jár a folyamat. | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Igazgatósága"
] |
A letelepedési kötvények forgalmazásával mindenki jól járt, mondja Földvári Gábor, a Ciprus és India területén kötvényeket forgalmazó Innozone Holding tulajdonosa. Az üzletemberrel átbeszéltük a programmal kapcsolatos korrupciós kérdéseket is.
Lezárult a magyar letelepedési kötvényprogram. Milyen üzlet volt letelepedési kötvényeket árulni?
Jó üzlet volt, ez nem is lehet kérdés. Igaz, nem volt azért annyira jó üzlet, mint ahogyan az a sajtóból kitűnt. Sokszor keveredett ugyanis a tudósításokban a forgalom és az elérhető nyereség.
Önök hány kötvényt adtak el? Publikusak a számaik?
A mi cégünk, az Innozone Holding ciprusi bejegyzésű volt. Aki bemegy a ciprusi cégbíróságra, az minden publikus adatot megtalál.
Én még nem mentem be. Azért elárulja, hogy önök hány kötvényt adtak el?
Többféle számunk van. Mi magunk is értékesítettünk, de más ügynökcégeknek is szereztünk ügyfeleket. Ha úgy tetszik, az ügynökök ügynökei is voltunk. De azt hiszem, nem tévedek azzal, ha azt mondom, hogy nagyjából 400 ügyfelet hoztunk.
Földvári Gábor 56 éves, nős, egy felnőtt fiú édesapja. Közgazdász végzettségű, a letelepedési kötvények forgalmazásában a ciprusi Innozone Holding tulajdonosaként vett részt. Számtalan hazai vállalkozás tulajdonosa, ezek zömében ingatlanokkal, például irodaházakkal foglalkoznak, de vannak könyvvel, papírritkaságokkal, műkereskedelemmel, árverezéssel foglalkozó érdekeltségei is. Büszke rá, hogy az Országos Széchényi Könyvtár-féle Corvina Alapítvány kuratóriumának elnöke, és e poszton Kosáry Domokost, az MTA korábbi elnökét váltotta. Hobbija: papírritkaságok gyűjtése, gasztronómia.
Ha jól tudom, ciprusi és indiai ügyfelekre volt jogosítványuk.
Igen, illetve volt egy év, amikor olyan ügyfeleknek is árulhattunk kötvényt, akiknek ciprusi cégük volt.
Hogyan érdemes ennek az üzletnek a jövedelmezőségével kalkulálni? Mekkora volt az egy ügyfélen elérhető profit?
Ez változó, de a viszonylag magas bruttó összegből lejönnek az ügyfeleket nekünk felhajtó ügynökök jutalékai, az utazások, a marketing, a fordítások és a jogi költség.
Fotó: Ajpek Orsi
Kezdjük az ügynökeikkel, ezek helyi cégek voltak?
Mindenhol sok, letelepedési programokkal foglalkozó helyi ügynök működik. Ezek nemcsak a magyar programot árulják, de egy rakás európai országnak – Máltának, Ciprusnak, Portugáliának, Spanyolországnak – is hajtanak fel ügyfeleket. A magyar szerintem érdemben nem volt sem rosszabb, sem jobb, mint a többi program. Ez a 250-300 ezer eurós befektetés átlagosnak tekinthető, és volt olyan versenytárs ország, amelyik ezért nemcsak letelepedést, de állampolgárságot is adott.
Az unióban a letelepedéssel is szabadon mozoghatnak és üzletelhetnek a megcélzott gazdag kínai, orosz vagy arab üzletemberek. Miért fontos az állampolgárság?
Ne csak Schengenre összpontosítson! Sokszor fontos az állampolgárság, például annak, aki otthon elveszíti az útlevelét. Vagy mondok egy aktuális példát. Katarban most nagyon bizonytalan a helyzet. Az egyetlen szárazföldi kijárat Szaúd-Arábián keresztül vezet. A katari–szaúdi határon most bolgár, román vagy magyar útlevéllel könnyedén át lehet lépni, de katarival nem. De valóban, a magyar program nem járt sem állampolgársággal, sem útlevéllel.
Térjünk vissza az ügynökeikre! Azt mondta, hogy ezek sokféle programot árulnak. Mi alapján döntenek?
Amikor bemegy egy érdeklődő, és elmondja, hogy mit szeretne, az ügynök az igények szerint ajánl valamit. Emellett kár lenne tagadni, hogy van egyfajta árverseny is. Mint a biztosítói ügynököknél, ők is azt kínálják, amivel a legtöbbet kereshetnek.
Egy alügynök mennyit kapott önöktől egy ügyfélért?
30 000 eurós átlagot mondanék.
Szép summa, szóval ezt azért kapja, mert leszállított egy ügyfelet?
Igen, de ez csak egy része a munkának és a költségeknek. Utána nekünk is találkozni kell az ügyféllel, és minden ügyes-bajos problémáját innentől már mi intézzük. Óvodát keresünk, segítünk lakást venni. Nemrég felhívott valaki vasárnap délután, hogy segítsek elintézni egy közlekedési szabálysértési ügyét. Kérdeztem, hogy hol van. Kiderült, hogy Németországban. Tényleg mindennel hozzánk jönnek.
Voltak tehát költségeik, és az ügyfeleknek is vannak ügyes-bajos dolgaik, de azért az aligha kétséges, hogy az ügynököknek nagy üzlet volt a forgalmazás. Ugyanakkor visszatérő kritika volt a programmal kapcsolatban, hogy a magyar államnak már nem volt akkora buli. Tudom, hogy közben megváltozott a hozamkörnyezet, vagyis a magyar államadósság finanszírozása olcsóbbá vált, de a program végén már nagyon nem tűnt szexinek állami oldalról a zérókupon kötvényre fizetett összeg.
Ezzel mindenképpen vitatkoznék, de válasszuk ketté a kérdését! Az egyik rész maga a finanszírozás, a másik a pótlólagos hatások. Amikor a program elindult, a kötvény kamatozása valóban sokkal kedvezőbb volt Magyarországnak, mint ahogyan ki tudtunk bocsátani devizakötvényeket. Igen, a mai helyzet már más, de a sajtóban megjelenő összehasonlítások fals képet mutatnak. Egy ötéves magyar forintkötvény ma 3,2 százalékos kamatot fizet, ráadásul az elsődleges forgalmazók egyszázalékos jutalékot is kapnak a magyar államtól. Ha ezt elosztjuk öt évre, akkor is látható, hogy az államnak legalább évi 3,4-3,5 százalékba kerül a piaci finanszírozás. A letelepedési kötvényeknél ez a kamat 2 százalék. Az államnak ráadásul nincsenek további költségei, és mivel a letelepedési kötvény nem adható el, azzal sem kell törődnie, hogy a másodpiacon eladási hullám, pánik alakul ki.
Mi a másodlagos hatás?
A kiegészítő haszon a gazdag letelepedők Magyarországon elköltött pénze. Ezeket a másodlagos hasznokat soha senki nem vette figyelembe, pedig amíg létezett az Il Bacio luxusáruház, szerintem belőlünk éltek. Eljöttek a kötvényesek három napra megnézni az országot, és közben jól bevásároltak. Egy csomóan vettek lakást is, kifizetve az 5 vagy 27 százalékos áfát. Sokszor mi segítettünk. Nem értünk ehhez, de öt-hat közvetítőhöz is vittünk ügyfeleket. A Cordiának szerintem évi ötvenet.
A kötvényvásárlók tehát valóban le is telepedtek?
Ezt mi nem tudjuk, de sokan vettek lakást, cégeket indítottak, bankszámlát nyitottak. És igen, van, aki azóta is életvitelszerűen is itt él.
Elfogadom, hogy nem rossz a nemzetgazdaságnak ez a hatás, de nem lehetett volna mégis kedvezőbb az alapvető paraméterrendszer az államnak? Ha az állam többet tart meg, és az ügynökök kevesebbet keresnek, akkor például nem fogytak volna el a kötvények?
Ezt nem tudom, de így többet tudtunk marketingre költeni, amivel többet is adtunk el. Beszéltünk már a költségeinkről, de mondok még valamit. Viccesen hangzik, de teljesen igaz: egy-egy ügyletnél csak a hivatalos fordítások költsége is több ezer euró volt. Főleg ott, ahol több a rokon, például az arab családok jellemzően nagyobbak.
Náluk csak feleségből lehet négy.
A magyar családjogi törvény szerint feleségből mindenki csak egyet hozhatott.
Még nem beszéltünk az ügyvédi költségekről! Mi azt hallottuk, hogy az körülbelül ügyfelenként ötezer euró volt, és valamiért mindenki egy ügyvédi irodának, Kosik Kristófnak fizetett, aki ezer szállal kapcsolódik Rogán Antal és Habony Árpád világához.
Azt nem tudom megerősíteni, hogy mindenkinek egy irodát kellett megbíznia, és azt is fontos tisztázni, hogy miről beszélünk. Más egy adminisztrációs ügyintézés, és más, ha a jogi díjban benne van az ötéves időszak minden jogi feladata.
Értem a különbséget, de akkor megerősíti az összeget? Vagy másképpen kérdezem: jól sejtem, hogy a jogi költség is volt akkora, mint az előbb említett fordítási költség?
Hát, nagyjából igen.
És önök tényleg többekkel dolgoztak? Én mindig, mindenhol Kosik Kristóf nevét hallottam.
Nem volt kijelölve, hogy csak őt lehet használni.
Az előző kérdéssel megérkeztünk a programmal kapcsolatos legfontosabb kritikához, a politikai korrupciós elemhez. A parlament egykoron Rogán Antal vezette gazdasági bizottsága jelölte ki az ügynökcégeket, ez a bizottság vette vissza később egyesek jogait. Mi a sajtóban sokszor firtattuk, hogy mennyire Rogán Antal vagy az ő titokzatos barátja, Habony Árpád mozgatja ezt az egész történetet.
Hadd szakítsam félbe, és tegyek fel most kivételesen én egy kérdést. Tud olyan jelentkezőről, aki szeretett volna kötvényeket árulni, beadta a kérelmét, és visszautasították? Mindig hallom ugyanis ezt a vádat a politikai alapon kiválasztott ügynökökről, de akkor más miért nem kért egy olyan országot, ami még szabad volt.
Gondolom, azzal azért sokra nem ment volna, ha egy még lefedetlen országra, mondjuk Gambiára vagy Lesothóra kér egy licencet.
Egész Afrikára, illetve Amerika nagy részére senki nem kért...
Elhiszem, de ezt a programot 80 százalékban kínaiak vásárolták meg, az volt az izgalmas, hogy Kínát ki kapja.
Ez egy nemzetközi üzletág, és Kínából valóban nagy az üzleti migráció. Ráadásul a magyar program indulásánál speciális helyzet állt elő. Éppen akkor állították le a kanadai programot. Az ügynökök kész érdeklődői listákkal rendelkeztek, amit el kellett adni valahová máshová. Én éppen most roadshow-ztam végig Kínát, és azt tapasztalom, hogy a kínaiaknak nagyjából mindegy, hogy magyar, bolgár vagy német letelepedést vesznek. Ahogy mi nem ismerjük az összes 5-10 milliós kínai várost, ők se nagyon tesznek különbséget az 5-10 milliós európai államok között.
Érdekelne nagyon, hogy miért roadshow-zott Kínában, ha már bezárt a program. De elkalandoztunk a parlamenti bizottság felől, amely lehet, hogy mindenkit megbízott, aki kért licencet, de szerintem a lényeg a pár zsíros üzletet jelentő ország volt, és a bizottság több ízben el is vett már kiadott engedélyeket.
Valóban vett el korábbi engedélyt, de precíz indoklással. Például volt olyan cég, amelyik más országban működött, mint amire az engedélye szólt.
Gondolom, arra a szingapúri cégre gondol, amelyik ugyanúgy kínai ügyfeleket toborzott?
Igen. Szerintem, ha személyautóra van jogosítványa, ne vezessen teherautót. Ilyenkor is mondhatja persze, hogy van jogosítványa. Van, de nem arra, amit vezet.
Volt azonban olyan eset is, hogy a bizottság visszamenőlegesen állított fel szabályokat. Mivel eszerint nem hozott elég jelentkezőt az egyik cég, ezért el lehetett venni a licencét.
Szerintem ez is az ország érdekében történt. Ha van valakinek egy kizárólagos engedélye, de nem él vele, akkor Magyarországot kár éri.
Elhiszem, de miért nem mondta meg az állam előre, hogy mi az elvárása?
Károkozás volt a passzivitás, más ugyanis talán tudott volna tényleg hozni ügyfeleket.
Hallgatva önt, volt egy hasznos és tiszta programunk, amibe nem nyúlkált bele a politika. Csak éppen rendre különös információk jelentek meg. Mondok egy ilyet. Adott volt például egy Habony Árpád nevű, nem közszereplő tanácsadó, aki kiment a barátnőjével Hongkongba, és az egyik letelepedési kötvényeket értékesítő hongkongi üzletember rögtön befizette egy méregdrága helikopteres városnézésre.
Én is voltam Hongkongban Paul Kan, Magyarország hongkongi tiszteletbeli konzulja engem is elvitt egy ilyen városnézésre, illetve egy lóversenyre a Boldogság-völgybe, majd elvitt egy drága étterembe, és mi még borból is rengeteget ittunk.
Nem értem, hogy jön ez ide?
Arról beszélek, hogy egymással ismerkedő üzletemberek olykor fizetnek egymásnak 6-800 dolláros városnézést. Nem a helikoptert vették meg Habonynak, hanem egy túrát. Ha én potenciális ügyfeleket hozok Magyarországra, én is kényeztetem őket. Nem fogom részletezni a reprezentációs számláimat, de higgye el, hogy a Borkonyhában és a Faustóban igen lelkesen köszönnek nekem. Nem Habony Árpádot akarom kéretlenül megvédeni, de szerintem ez nem olyan súlyos dolog.
Látok egy óriási különbséget. Ön persze hogy meghívja a potenciális kötvényes ügyfelét. Mert nagy üzletet remél tőle, de miért kell egy ügynökcégnek kényeztetnie Habony Árpádot?
Paul Kan is kényeztetett, mert talán ő is valamilyen üzleti kapcsolat kialakulásában bízott. Ebben az üzletemberi kategóriában mindenki mindenkitől üzletet is remél.
Mást kérdeznék akkor erről. Önnek például kellett Habony Árpáddal a letelepedési kötvények ügyében találkoznia, egyeztetnie?
Nem ismerem. Az Oxygenben néha találkozunk, ő is edz, én is edzek, a hajtincséről felismerem, de még soha nem hívtam fel.
De Rogán Antallal biztosan volt kapcsolata, hiszen ő volt az érintett gazdasági bizottság elnöke?
Csak leveleztünk.
Azért azt már ne mondja, hogy Kosik Kristóffal sem beszélt még soha!
Vele valóban interaktív üzemmódban voltunk, ők fértek hozzá a vonatkozó törvényhez, mindenki neki jelezte a búját-baját. Bár a legtöbbet Végh Zsuzsával találkoztunk, aki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH), korábban Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) vezetőjeként a program idegenrendészeti referense volt. Ő minden évben tartott értekezletet az összes szereplő bevonásával.
Lassan abbahagyom a kinek kivel kellett egyeztetnie kérdéskört. Azt azért még árulja el: Rogán Antal közeli ismerősével, Kertész Balázzsal kapcsolatba került? Állítólag ugyanis ő is dolgozott a Kosik Ügyvédi irodánál?
Nem láttam soha Kosik Kristófnál, bár jellemzően nem is én jártam az ügyvéd úrhoz, hanem a kollégáim.
Egy másik visszatérő kritika volt, hogy amennyiben ennyi pénzt keresnek az ügynökcégek, miért nem itthon adóznak? Miért nem magyar cégeket hoztak létre a forgalmazók? Ez ugyanis nem volt lehetetlen, az Arton Capital például itthonról működött. Önök Cipruson. Miért?
Mi a ciprusi ügyfeleket kerestük, logikus volt, hogy ottani cégünk legyen. Ez egyébként azért volt nagyon jó piac, mert a szigeten él legalább 60-80 ezer orosz és ugyanannyi kínai. Az ügyfeleink kényelme miatt alapítottunk ciprusi céget, az már más kérdés, hogy a működésünk közben bezárták a ciprusi magyar nagykövetséget, és ekkor már nem változtattunk, nem jöttünk haza.
Egy valami nem hagy nyugodni. Ön szerint ez egy mindenkinek hasznos program volt. Minden kritikai felvetésemre van egy érve. Amikor korábban sorozatosan rámutattunk a program kritikus elemeire, miért nem szólalt meg? Vagy miért nem volt a politikusoknak több érvük?
Az elmúlt években mi már beszéltünk párszor egymással a programról, de engem soha senki más nem kérdezett meg. Vagyis pontosítok, még egyszer valaki, de az teljesen mást írt, mint amit mondtam. Ne higgye, hogy ez szokatlan. A napokban végigfutott a sajtóban egy tudósítás egy svájci konferenciáról, ahol állítólag elhangzott, hogy a magyar program újraindulhat.
Ott volt? Nem hangzott el ez a mondat?
Nem voltam ott. De nem volt ott senki a magyar államtól sem. Akkor ezt ki mondta?
Vagyis úgy tudja, hogy nem lesz újraindítás?
Mi úgy tudjuk, hogy le van zárva a program. De olyan dezinformáció is jelent már meg, hogy az ügyfelek nem fogják visszakapni a pénzüket.
Szerintem ne a korábbi sajtócikkeken menjünk végig, de amit felvetett, az például egy érdekes kérdés. Új ügyfeleket már nem lehet toborozni. De milyen feladataik maradtak a program zárásáig?
A kötvények ellenértékét kell majd visszafizetnünk, és addig is az ügyfelek problémáit kezeljük.
A program zárásáig kinél van a pénz és az államkötvény?
A pénz az államnál, nevezetesen az Államadósság Kezelő Központnál (ÁKK), a kötvények pedig a Kelernél vannak. Addig, ameddig majd a kötvény lejár, és az állam visszafizeti.
Mégpedig önöknek, és önök majd az ügyfélnek. Az ügyfelek ebben az időszakban mennyire futják az ügynökcégek partnerkockázatát?
Száz százalékban. Vagyis, ez így nem teljesen igaz. Vannak ügyfelek, akik a Gránit Banknál vagy ügyvédi irodákban egyedi letétet kértek.
Ezzel kikerülhető minden ügynökkockázat?
Ebbe ne menjünk bele, mert eltérő állásfoglalások vannak, sokan jogászkodnak ezen a kérdésen.
Nemrég az Indexen arról is írtunk, hogy a letelepedési program végén az MKB is beszállt az ügyfelek hitelezésébe. Mit tud, mennyire volt sikeres ez a program, látják már?
Két hónappal a program zárása után ez még nem látszik?
Szeptemberig nem, addig jönnek ki a határozatok.
Ennek van valódi tétje? Az önök praxisában voltak elutasítások?
Nem sok, de volt.
Mindig valamilyen nemzetbiztonsági indokkal, de az indoklás titkos. Ami azért különös, mert aki fellebbezni akar, az egy olyan határozat ellen lép fel, amit nem is ismer.
Említette, hogy Kínában roadshow-zott az elmúlt hetekben. Magyar kötvényt már aligha adhatott el. Más országok letelepedési programját is árulja?
Igen, Antiguával már két éve leszerződtünk. Az a program is vonzó, mert aki kap egy antiguai útlevelet, a fél világba vízummentesen juthat el. Szóval próbáljuk folytatni ezt az üzletet, több európai országgal is tárgyalunk.
Ott értékesítenek, ahol eddig?
Igen, végül is nekünk ott van helyismeretünk. | [
"Kosik Ügyvédi iroda"
] | [
"Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal",
"Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal",
"Arton Capital",
"Országos Széchényi Könyvtár-féle Corvina Alapítvány",
"Innozone Holding",
"Gránit Bank",
"Államadósság Kezelő Központ",
"Il Bacio"
] |
Eltávolították Fülöpné Erdő Máriát az Apor Vilmos Katolikus Főiskola éléről - értesült lapunk. A vezetőváltást még nem jelentették be, de a híreket a Váci Egyházmegye megerősítette a Népszavának. A rektor leváltásának okát egyelőre nem indokolták hivatalosan, ám valószínű, hogy az elmúlt évek sorozatos botrányai - amelyekről lapunk rendszeresen beszámolt - miatt kell távoznia, amelyekkel sokat ártott a főiskolának.
Fülöpné Erdő Mária a főiskola honlapján FOTÓ: AVKF.HU
Öt botrányokkal teletűzdelt év után távozik a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF) rektori székéből Fülöpné Erdő Mária, Erdő Péter bíboros húga. Bár az intézmény a nyilvánosság felé nem jelezte a rektor távozását, az iskola weblapja szerint továbbra is Fülöpné vezeti az intézményt, értesüléseinket a főiskola fenntartója, a Váci Egyházmegye megerősítette. A tanév végéig a jelenlegi rektorhelyettes látja el a vezetői feladatokat, az egyházmegye pedig hamarosan pályázatot ír ki a pozícióra. Érdeklődtünk arról is, hivatalosan mivel indokolták a rektor leváltását, illetve mivel foglalkozik majd Erdő Mária a továbbiakban - ezekre a kérdésekre egyelőre nem kaptunk válaszokat.
A Népszava több alkalommal is beszámolt már az AVKF körüli botrányokról. Két hete beszámoltunk arról, hogy a főiskola vezetése a fenntartó feje fölött átnyúlva írt ki pályázatot a rektori pozíció betöltésére, a felsőoktatási törvény rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva. Lapunknak Beer Miklós váci püspök is elismerte a pályázati kiírás szabálytalanságát, és már ekkor ígéretet tett arra, hogy hamarosan érvényes pályázatot írnak ki a felsőoktatási törvénynek megfelelően. A főiskola weblapjáról azóta nemcsak az inkriminált dokumentum, hanem a Pályázatok menüpont is eltűnt. Ám nem ez a legsúlyosabb ügy, amely Erdő Mária kinevezése óta történt a főiskolán.
Felére csökkent a diákok száma
Erdő Péter bíboros húga 2012-ben lett az AVKF rektora, kinevezése után azon nyomban nekilátott az intézmény átalakításának. Az új vezető az oktatói gárda mintegy felét elküldte, helyükre "megbízható" embereket ültetett, ám a viszony az oktatók és a vezetőség között így sem volt súrlódásmentes. Többen arról panaszkodtak, hogy egyfajta "feudális szellemiség" kezd eluralkodni az intézmény vezetésében. A Váci Polgár már 2013-ban a hallgatói létszám radikális csökkenéséről számolt be. Mint írták, a főiskola addigi működésének legnagyobb arányú hallgató-csökkenését érte el, a diákok száma 2012-2013 között 52 százalékkal csappant meg. Ugyancsak 2013-ban Erdő Mária Élet a hitben című hittankönyve borzolta a kedélyeket, amelyben a homoszexualitást halálos bűnnek nevezte.
Egy évvel később a Népszava írta meg, hogy félszáznál is több diplomát jogtalanul adott ki a főiskola. Az ügyben belső vizsgálatot is indított az intézmény, a lapunk által megismert vizsgálati beszámolóból pedig egyértelműen fény derült arra, hogy 1286 hitelesített diplomából 62 esetben számos szabálytalanság és hiányosság miatt egyértelműen nem lehetett volna oklevelet kiadni. Kiderült az is, sok hallgató úgy végezte el a képzést, hogy nem csupán a kimeneti, de adataik alapján még a felvételi követelményeknek sem feleltek meg.
Mindez odáig vezetett, hogy az oktatás minősége jelentősen romlott az iskolában, valamint az intézmény jó hírén is csorba esett - erről tavaly beszélt lapunknak az iskola egyik oktatója. Más AVKF-es dolgozókkal együtt úgy vélte, Erdő Mária vezetése alatt káosz alakult ki az intézményben, a feszültségek ellehetetlenítették a nyugodt munkavégzést. Szinte állandóak voltak a kirúgások, oktatókat is mondvacsinált indokokkal bocsátottak el. A "diktatórikus légkör" miatt a dolgozók többsége egy-egy aggályos intézkedés alkalmával már megszólalni sem mert, ahogy lapunknak fogalmaztak, "féltek a megtorlástól".
Erdő Mária szigorú beléptető- és kamerarendszert építtetett ki a főiskolán, ezeket "fegyelmi és nyomkövető eszközként" használta a dolgozók szerint. Előfordult, hogy valaki szóvá tette egyet nem értését a vezetési stílussal kapcsolatban - másnap már letiltották a belépőkártyáját, személyes dolgaihoz sem fért hozzá. A szabadságokat is csak a rektor határozhatta meg, a dolgozóknak beleszólásuk vagy választási lehetőségük nem volt. Mint fogalmaztak, "mindez nem méltó egy katolikus intézményhez".
A bíróság is kíváncsi rá
Az AVKF egykori dolgozói közül többen be is perelték az intézményt az őket ért jogtalanságok miatt. Már született néhány jogerős bírósági ítélet, amelyek kimondták, hogy az érintett dolgozók kirúgása jogszerűtlen volt. Az egyik ilyen ügyben a főiskola nem volt hajlandó kifizetni egyik volt oktatójának elmaradt munkabérét és végkielégítését, sokáig azután sem, hogy erre a bíróság is kötelezte. Az elmaradást csak azután utalták, hogy a tanár ügyvédje végrehajtást akart kérni az intézmény ellen.
Úgy tudjuk, jelenleg még hárman pereskednek a főiskolával. Egyikük az AVKF volt informatikai igazgatója, neki a felmondási időszakra járó, szerződésben meghatározott összeget nem akarja kifizetni a vezetés. Ő is arról számolt be lapunknak, hogy munkavégzését fokozatosan ellehetetlenítették, megvonták a jogosultságait, belépőkártyáját letiltották. Feladatait - egy rövidebb átmeneti időszak után - Fülöp András, Erdő Mária férje vette át. Emlékezetes: a dolgozók korábban beszámoltak arról is, hogy az utóbbi években a főiskola már-már családi vállalkozásként működött. A férj mellett Erdő Mária lánya is magas pozíciót kapott, az iskola weblapja szerint jelenleg is ő vezeti a rektori hivatalt.
Pert indított az iskola ellen az egyik korábbi rektorhelyettes is. Őt azután rúgták ki, hogy egy súlyos gerincműtéten esett át, emiatt két hétig nem tudott bemenni a munkahelyére. Állapotával a főiskola vezetése is tisztában volt, ennek ellenére olyan levelekkel bombázták, amelyekben az állt, azonnal meg kell jelennie a rektornál, mert ha nem, "annak súlyos következményei lesznek". A fenyegetések ellenére sem tudott eleget tenni a parancsnak, ezért azonnali hatállyal elbocsátották. Úgy tudjuk, a következő tárgyalásra Erdő Máriát tanúként idézte be a bíróság.
Nem is lehetett volna rektor
Ugyancsak tavaly számoltunk be arról, hogy Erdő Mária évekig úgy vezette a főiskolát, hogy nem felelt meg a rektori pozícióhoz szükséges feltételeknek, a szlovákiai Rózsahegyi Katolikus Egyetemen 2011-ben szerzett doktoriját ugyanis csak 2015-ben honosíttatta. De már maga a fokozatszerzés is aggályos volt, erre az AVKF egy másik volt rektorhelyettese hívta fel a figyelmünket (a magasabb pozíciókban is gyakran cserélődtek a személyek, ha nem voltak családtagok). A rektorhelyettes megszerezte főnöke doktori dolgozatát, és kiderült, hogy az szinte semmilyen új kutatási eredményt nem tartalmaz, Erdő Mária gyakorlatilag a teljes szöveget egyik 2002-es munkájából emelte át.
Ugyanakkor megpróbálta "frissíteni" a dolgozatot, mégpedig úgy, hogy az irodalmi jegyzékben felsorolt művek kiadási dátumát átírta. Arra azonban már nem figyelt, hogy az önkényes változtatásokat a lábjegyzetekben is mindenhol elvégezze, így akadtak eltérések. Egy könyv esetében pedig az is előfordult, hogy a kiadását 2007-re dátumozta, holott a mű kiadója akkor már nem is létezett. Az ügyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is vizsgálta, s megállapították, hogy a honosítás valóban nem történt meg időben (azt Erdő Mária az Emmi felszólításra végeztette el tavalyelőtt). A tartalmi kérdéseket viszont már figyelmen kívül hagyták.
A panaszokról, a dolgozókat ért jogtalanságokról az egyházmegye is tud. Lapunknak ígéretet tettek, mindent megtesznek azért, hogy a helyzet minél hamarabb megnyugtatóan rendeződjön.
Juhász Dániel | [
"Apor Vilmos Katolikus Főiskola",
"Váci Egyházmegye"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Váci Polgár",
"Rózsahegyi Katolikus Egyetem"
] |
Néhány hete szinte az egész magyar sajtó beszámolt arról, hogy a Liget Projekt épületei Európa, sőt a világ "legjobbjainak" bizonyultak. Szép lenne, ha így lenne, de a valóság az, hogy nagyjából 40 kategóriában, háromszáznál is több "legjobbnak" járó díjat osztottak ki ezen az ingatlanszakmai pályázaton, és a “versenyre" való nevezés ára kb. 4-500 ezer forint volt.
December 3-án elsőként arról szóltak a hírek, hogy egy rangos szakmai versenyen a Néprajzi Múzeum Európa legjobb középülete díját nyerte el. Majd egy nap múlva kiderült, hogy nemcsak Európa, hanem "a világ legjobb középülete" díját is megkapta a még el sem készült épület.
December 5-én sem maradtunk örömhír nélkül: a magyar hírportálok egymás után jelentettek be egy újabb elismerést, miszerint Európa legjobb szabadidős épületének választották a Pannon Park Biodómját.
Az 1,7 hektáros biodóm a mintegy 5 hektáros Pannon Park központi létesítménye lesz. Az egykori Vidám Park területén épülő Pannon Parkban a Kárpát-medence egykori élővilágát kívánják bemutatni, a három hatalmas, összefüggő csarnokból álló, tetején fényáteresztő felülettel ellátott Biodóm pedig állatbemutatókra, s egyéb attrakciókra szolgál majd a tervek szerint.
A beszámolókból kiderült, hogy az épülettervek az idei Internatonal Property Awards ingatlanszakmai versenyen kapták az elismerést. A zsűri ezen a versenyen nem fűz szöveges indoklást a díjakhoz, a Liget Projekt képviselői azonban gondoskodtak saját sikerük méltatásáról.
A díjat átvevő Gyorgyevics Benedek, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vezérigazgatója például "történelmi léptékű" győzelemnek nevezte a Néprajzi elismerését, s a Biodómot tervező Pauliny-Reith & Partners iroda is kiadott egy közleményt saját győztes projektjének kiválóságáról.
A magyar médiumok – beleértve az ún. ellenzéki hírportálokat és a szakmai fórumokat is – szinte szó szerint átvették az MTI győzelmi híreit a Liget Projekt nemzetközi sikeréről. Annak ellenére, hogy az International Property Awards elismerései nem építészeti, hanem ingatlanszakmai díjak, melyek odaítélésénél nem szempont a tervezett épület várossal való kapcsolata, annak társadalmi kontextusa.
Pedig a két épület környezethez való viszonya egyáltalán nem hagyható figyelmen kívül. A monumentális Néprajzi Múzeum megcsonkítja a Városliget történeti parkját, veszélyezteti a világörökségi látványt – hívták már fel korábban is sokan erre a figyelmet, többek közt Bardóczi Sándor tájépítész.
A Biodóm és a Pannon Park kedvéért pedig az egykori Vidám Park területén történtek brutális fapusztítások. Ráadásul a Biodóm grandiózus csarnokai szintén rombolják a világörökségi látványt.
De magának a nagy ovációval ünnepelt díjnak az értéke is erősen megkérdőjelezhető, mutat rá a Ligetvédők Lapjának cikke. Gulyás András írásából kiderül, hogy csak Európában 35 db legjobbnak járó díjat osztottak ki a International Property Awards pályázatára jelentkezők közt.
Az Európa legjobb szabadidős épületének választott Biodóm pedig valójában csak két másik törökországi épülettel "versenyzett" a címért. A The International Property Awards marketing menedzsere levélben is megerősítette a Ligetvédőknek, hogy összesen csak három induló volt ebben a kategóriában.
Gulyás András szerint a külhoni sikerekről szóló győzelmi híradás valójában csak a propagandahadjárat része. A nemzetközi elismerésről és díjesőről szóló hírekkel megtévesztik a szakmát és a közvéleményt, állítja Gulyás.
Ha mindehhez hozzátesszük, hogy kb. 40 kategóriában háromszáznál is több "legjobbnak" járó díjat osztottak ki ezen az ingatlanszakmai pályázaton, s hogy a versenyre való nevezés ára kb. 4-500 ezer forint volt – a Liget Projekt két épülete tehát kb. 1 millió forintért vehetett részt a versenyen –, valóban erős túlzás történelmi jelentőségűnek nevezni egy itt megszerzett díjat.
A Liget Projekt képviselői azonban nem először nyúlnak ahhoz az eszközhöz, hogy állítólagos nemzetközi díjakkal fényezzék a Múzeumi Negyed sokak által vitatott épületeit. Tavaly a MIPIM Cannes-ban tartott ingatlanszakmai kiállításán elért sikerükkel hintették tele a sajtót, miszerint “a Liget Budapest Projekt a Best Futura Mega Project kategóriában Európa városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak."
Ez sem teljesen volt így. Ebben a kategóriában ugyanis négyen, egy brazil, egy japán, egy magyar és egy orosz pályázó indult, s közülük a japán projektet (Kashiwa-no-ha Smart City) nyilvánították a legjobbnak. A többi induló helyezéséről a MIPIM, eddigi gyakorlatát követve, nem döntött.
A Liget Projekt képviselői azonban Magyarországon európai győztesként tálalták a projektet, holott semmi ilyen elismerést nem nyertek el.
A szerző a Ligetvédők aktivistája. Fotó: Garay Klára | [
"Városliget"
] | [
"Pannon Park",
"Néprajzi Múzeum",
"Liget Projekt",
"Pauliny-Reith & Partners",
"Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.",
"Liget Budapest Projekt"
] |
|
|
2010. 03. 19., 13:55
Utolsó módosítás: 2010. 03. 19., 19:31
Ajánlat Hagyó nem megy el szerdai meghallgatására
A csendőr kalapjáról és lelkiismeretéről is kérdezték volna Hagyót JÁTSSZ ONLINE! Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki Keresés
Bár szerdán személyesen nem jelent meg a BKV-ügyeket vizsgáló fővárosi bizottság meghallgatásán, Hagyó Miklós levélben válaszolt a fideszes György István vezette testületnek. A korábbi főpolgármester-helyettesnek 23 kérdést tett fel a bizottság, amelyek egyebek mellett a BKV-ügyben érzett jogi, politikai felelősségéről szóltak. Hagyó pénteken juttatta el válaszait a bizottság elnökének.
Hagyó válaszában többek között azt írja, a BKV-ügyben politikusként van felelőssége, de mindenben törvényesen járt el, ezért nem is lehet jogi felelőssége. "Sem Balogh Zsolttól, sem mástól soha, semmilyen formában, sem hivatalban, sem máshol, sem dobozban, sem táskában nem vettem át és nem fogadtam el 'bûnös' pénzt" - írta.
Korábban Balogh Zsolt, a BKV egykori megbízott vezérigazgatója állította Hagyóról egy interjúban, hogy több tízmillió forintot kellett juttatni neki, amelyből 15 milliót egy Nokiás dobozban ő maga adott át. Hagyó válaszul feljelentette Baloghot rágalmazásért, ugyanakkor felfüggesztette tagságát az MSZP-ben és lemondott a párt XII. kerületi elnöki posztjáról is.
A Hagyó Miklósnak a fővárosi bizottság által feltett kérdésekről itt olvashat bővebben, itt pedig megtudhatja, mivel indokolta Hagyó, hogy személyesen nem akart a bizottságnak válaszolni. A BKV-ügyről szóló összes cikkünket itt találja meg.
Politikusként elismerte felelősségét
Az is írta, hogy mindig képviselői esküjéhez híven végezte munkáját. Politikusként van felelőssége a tömegközlekedési cég körüli botrányokban, de jogi felelőssége nincs, mert törvényesen járt el - állította.
Az egykori városüzemeltetési főpolgármester-helyettes szerint egyedi ügyekben nem kapott instrukciókat, utasításokat a főpolgármestertől, valamennyi témáról a Főpolgármesteri Kabinet heti ülésén esett szó. Szerinte a célokat és elképzeléseket nem a főpolgármester-helyettes határozta meg, hanem egyes dokumentumok és testületek.
Az egykori szocialista városvezető arról is beszámolt: a BKV mûködéséről, szervezeti kérdéseiről és racionalizálási folyamatáról több alkalommal is kapott tájékoztatást, és sok megbeszélésen vett részt civil és szakmai szervezetekkel is. Emellett rendszeresen kapott információkat a vezetőségétől, igazgatóságától és felügyelőbizottságától is. Példaként említette, hogy a végkielégítési ügyekben is tájékoztatást kért a vezérigazgatótól, több esetben pedig belső vizsgálat kezdeményezését kérte a felügyelőbizottságtól. A kifogásolható ügyekről erdélyi túráján, a sajtóból értesült és azonnali vizsgálatot indított - írta.
A politikus szerint többször tárgyalt Balogh Zsolt vezérigazgató-helyettessel is, ha az adott ügy megkívánta. Ilyen eset volt például az új Paraméterkönyv bevezetése, vagy más szakmai ügyek. Ugyanígy munkakapcsolatban állt Mesterházy Ernővel, a főpolgármester tanácsadójával is, akivel Demszky Gábor kérésére szakmai egyeztetéseket folytatott.
Jó munkakapcsolat Demszkyvel
A volt főpolgármester-helyettes arról is írt: Horváth Évát a DBR Metro munkatársaként ismerte meg, és megbízási szerződéssel dolgozott a Főpolgármesteri Hivatalnál. Fő feladata a média megjelenések koordinációja volt és sohasem kérte, hogy bármit közvetítsen a BKV munkatársai, aktuális döntéshozói felé. Kitért Lelovics Ottó szerepére is, aki ugyancsak megbízási szerződéssel dolgozott a hivatalnál. Õ többnyire a sportszakmai anyagokkal foglalkozott, és gyakran elkísérte rendezvényekre, közszereplésekre, és tanácsokkal látta el - tette hozzá. Hagyó Miklós azt állította, nem adott neki olyan feladatot, hogy BKV-nál bárkivel is megbeszélést folytasson.
Hagyó Miklós szerint Demszky Gáborral jó munkakapcsolatban voltak, és bár több szakmai kérdésben ütközött a véleményük, megérti a főpolgármester elmúlt hetekben tett politikai kijelentéseit és nem kommentálja a személyét érintő minősítéseit. A volt helyettes arról is beszámolt: a főpolgármester korábban többször is nyilvánosan elismerte szakmai munkáját.
A politikus arról is írt: nem fogalmazott meg semmilyen kérést vagy utasítást arra vonatkozóan, hogy a BKV-nál bármilyen külső céget vagy személyt kellene preferálni. | [
"BKV"
] | [
"DBR Metro",
"Főpolgármesteri Hivatal",
"Főpolgármesteri Kabinet"
] |
Milyen alapon állítja az OLAF, hogy szervezett csalás nyomaira bukkant az egy időben a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségében álló Elios Innovatív Zrt. által elnyert, uniós támogatásból megvalósult közvilágítási projekteknél? Ezt részletezzük cikksorozatunkban, amelyben már vázoltuk a csalás általános receptjét, bemutattuk, milyen durva tenderbefolyásoló ügyletben nem vizsgálódott érdemben a rendőrség Szekszárdon, és mivel adott kezdőlökést Lázár János jelenlegi kancelláriaminiszter még hódmezővásárhelyi polgármesterként az Eliosnak. Hétfőn a projektek körül bábáskodó cégek és magánszemélyek hálóját vettük számba.
A fentiek tudtában egyáltalán nem meglepő, hogy az Elios honlapján bármely menüpontra kattintva ugyanaz a sajtóközlemény tárul a felhasználók elé. Ebben részletezik, hogy
a megkeresésekre adott válaszokat (szakmai, műszaki és jogi szempontból is) figyelmen kívül hagyva jelentek meg cikkek, riportok a sajtóban, így nem tudunk elvonatkoztatni attól, hogy ez a felfokozott érdeklődés politikai indíttatású, és bizonyos érdekkörök politikai ambícióit hivatottak elősegíteni.
Mint írják, az ELIOS Innovatív Zrt. minden megbízása során a jogszabályi előírásoknak megfelelően, magas szakmai színvonalon teljesített, de ezen túlmenően nem kívánják kommentálni a sajtóhíreket.
Alább változtatás nélkül közöljük a sajtóközleményt.
"A közelmúltban az ELIOS Innovatív Zrt-ről a sajtóban megjelent hírekkel kapcsolatban az alábbiakban olvashatja társaságunk álláspontját.
A jelenlegi vezetés ismeretei szerint az ELIOS Innovatív Zrt. működését és tulajdonosi összetételét illető médiaérdeklődés a 2014-es országgyűlési választásokat megelőzően is hasonló szintet ért el, mint amit jelenleg tapasztalunk. A megkeresésekre adott válaszokat (szakmai, műszaki és jogi szempontból is) figyelmen kívül hagyva jelentek meg cikkek, riportok a sajtóban, így nem tudunk elvonatkoztatni attól, hogy ez a felfokozott érdeklődés politikai indíttatású, és bizonyos érdekkörök politikai ambícióit hivatottak elősegíteni.
Ebből kifolyólag, egészen eddig a pillanatig nem kívántunk reagálni semmilyen, a társaságunkhoz kapcsolódó médiamegjelenésre. Az ELIOS Innovatív Zrt. működése során, ideértve a közbeszerzéseket is, mindig szabályosan, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek mindenben eleget téve járt el. A társaságunk által elvégzett közvilágítás-korszerűsítési projektek az elérhető legmagasabb szakmai színvonalon, a magyar és nemzetközi szabványelőírásoknak tökéletesen eleget téve valósultak meg. Az elmúlt 9 évben a cégünk által felszerelt lámpatestek meghibásodási aránya nagyjából 1 ezrelék, és természetesen a garanciális kötelezettségeinknek szükség szerint mindig eleget tettünk. Fentiek eredményeképpen a megbízó önkormányzatok minden esetben jelentős – éves szinten több 10 milliós – energia- és költségmegtakarítást értek el, ezzel hozzájárulva az Európai Unió klímavédelmi törekvéseinek megvalósulásához. Bizonyítéka ennek, hogy az Európai Bizottság hivatalos kiadványa az első közvilágítási projektünket mintaprojektnek nyilvánította, és költségtakarékossági és klímavédelmi szempontból is követendő példaként mutatta be. Minden egyes projektet műszaki átadás-átvétel keretében adtunk át megbízóinknak, melynek részét képezte a hivatalos fénymérés is – az ELIOS projektjein az úttesten mért közvilágítási szint a szabványoknak, az előírásoknak és a szerződésnek megfelelő mértékű. Az esetek több mint harmadát tekintve pedig a szabvány mértékét jelentősen meghaladó eredményt mutattak.
Az ELIOS Innovatív Zrt. minden megbízása során a jogszabályi előírásoknak megfelelően, magas szakmai színvonalon teljesített. A társaságot érintő bármilyen hivatalos megkeresés, vizsgálat során a hatóságokkal maximálisan együttműködtünk, a vizsgálatok lefolytatását elősegítettük. Az esetleges további hivatalos eljárások során is maximálisan rendelkezésre állunk, azonban a politikai indíttatású megkereséseket, sajtóhíreket a fentieken túlmenően nem kívánjuk kommentálni." | [
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Európai Bizottság",
"Európai Unió",
"ELIOS Innovatív Zrt-ről"
] |
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tovább takargatja az állami földrablást: máig nem tette közzé az állami földek nyerteseinek pályázatait annak ellenére, hogy ezt egy májusi kormányrendelet előírja - fogalmazott közleményben az LMP-s Lengyel Szilvia.
- Az NFA törvényen felülinek tartja magát, és tovább takargatja a földpályázatokkal kapcsolatos visszaéléseket. Az LMP több alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy a fideszes politikusok által "nyilvánosnak" nevezett állami földbérleti pályázati rendszer minden elemében nélkülözi az átláthatóságot - vélekedett a képviselő.
Szavai szerint a gazdálkodók joggal elégedetlenek amiatt, hogy az NFA nem teszi láthatóvá a vesztes pályázók számára hogy, miért kaptak kevesebb pontszámot, mint a nyertesek. Ez annak fényében különösen gyanús, hogy az állami földbérletpályázatokon a gazdálkodási tervre a bíráló bizottság döntése alapján az összes adható pont 40 százalékát lehet kapni.
A májusi jogszabály-módosítás előírja a korábban megőrzött vesztes pályázatok visszaküldését is a gazdálkodónak. Ez megnehezíti a nyertes és vesztes pályázatok későbbi összehasonlítását és a pályáztatási gyakorlat felülvizsgálatát. Mára egyértelmű, hogy a hiteltelenné vált NFA-elnök, Sebestyén Róbert novemberi felfelé buktatását követően sem változott semmi. Az LMP ezért felszólítja az elnöki jogkört gyakorló Nagy János elnökhelyettest, hogy haladéktalanul tegye ki a nyertes pályázatokat a földalapkezelő honlapjára - fogalmazott Lengyel Szilvia. | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [] |
200 millió forint osztalékot vesz ki Norton Consulting Kft. nevű tanácsadócégéből a Fidesz-gyűlések egykori házigazdája, Rákay Philip. A 2017-ben alapított cégből tavaly Rákay 100 millió forint osztalékot vett ki, jóllehet az megelőző két évben még nagyobb volt a profit: 2018-ban 818 millió forintos forgalomból 602 millió forint nyereség jött össze, 2019-ben 616 millió bevételre 417 millió forintos nyereség jutott. A 2020-as évben a nettó árbevétel 540,3 millió forint volt, az adózott eredmény pedig 392,4 millió: a csökkenő bevétel és profit ellenére a közmédia egykori intendánsa – aki a Lázár János-féle Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-ben is igazgatósági tag – egyre több osztalékot szavaz meg magának.
Az újabban kormánypárti ellen-Partizánnal a hírekbe kerülő Rákay aktív az ingatlanüzletben is. A Norton Consulting a tulajdonosa annak a Tarányi Nonprofit Kft.-nek, melyről tavaly derült ki, hogy megszerezte a badacsonytomaji Hegymagas ismert épületét, a Tarányi-présházat. Ez a cég a tulajdonosa a Ranolder Villa 1864 Kft.-nek is: a Ranolder-villa korábban Tiborcz István portfóliójának része volt. A négyezer négyzetméteres telken álló épület egykor a veszprémi püspök nyaralója volt.
Kapcsolódó Rákay Philip szerezte meg a Balaton-part híres történelmi villáját Ranolder János néhai veszprémi püspök badacsonytomaji nyaralója nemrég még Tiborcz István érdekeltségébe tartozott.
Tavaly számoltunk be arról, hogy Rákay felesége lakáscsere útján jutott hozzá egy 60 négyzetméteres, kétszobás ingatlanhoz a Bécsi kapu téren egy olyan műemlék épületben, amit néhány éve 70 millió forintból újított fel az I. kerületi önkormányzat. Akkor a lakásért költségelvű lakbért, havonta 39 ezer forintot fizettek. | [
"Norton Consulting Kft.",
"Ranolder Villa 1864 Kft.",
"Tarányi Nonprofit Kft."
] | [
"Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt."
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Szegedi Csanád áll a hatósági vizsgálatok elé
Az ügyészség tovább nyomozza az OLAF által kifogásolt európai parlamenti csalásokat
Szegedi Csanád szerint lezárult az európai unió csalás elleni hivatalának (OLAF) őt érintő eljárása, a korábbi jobbikos politikus úgy gondolja, hogy az EU-s szervezet ezután fordult a magyar ügyészséghez. Úgy tudjuk, a Központi Nyomozó Főügyészség költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz, a vádhatóság vizsgálja, hogy a papíron lejelentett alkalmazottak valóban alkalmazottak voltak-e, s tanulmányozza a látogatói csoportokkal és az utazási költségekkel kapcsolatos elszámolásokat is. Gyanúsított jelenleg nincs. A Jobbik korábbi EP-képviselője lapunknak elmondta, hogy az OLAF-tól tavaly novemberben kapott egy hivatalos levelet, amelyben közölték, hogy az eljárás véget ért. Szegedi szerint a magyar ügyészség most a lezárult vizsgálat tükrében azt vizsgálja, hogy történt-e valamiféle törvénysértés EP- képviselői munkája idején.
Szegedi Csanád – akit keddi cikkünk megjelenése előtt már próbáltunk utolérni – tegnap előbb írásban, majd telefonon is reagált írásunkra. A volt politikus elmondta, hogy őt – ahogy ezt lapunk is megírta – nem gyanúsították meg, az ügyészségi vizsgálatról hivatalos információja nincsen, bár arról tudomása van. Hozzátette: őt a vádhatóság még nem kereste meg.
Szegedi Csanád pontosította lapunk állítását, eszerint nem kárpátaljai látogatói csoportokat fogadott, hanem Erdélyből és Magyarországról érkeztek hozzá vendégek, ám utánuk – állítása szerint – pénzt nem vett fel. Közölte azt is: gyakornokokat nem alkalmazott. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy úgynevezett helyi – Magyarországon dolgozó – asszisztensei egészen 2012-ig voltak, a "lokálisak" (akik Brüsszelben végezték dolgukat) 2014-ig segítették munkáját. Szerinte azonban ezekben az esetekben nem merült fel visszaélés. Itt utalt korábbi párttársa, Kovács Béla ügyére, hiszen ott a gyakornoki szerződéseket vizsgálják.
Szegedi Csanád közölte, EP-munkája idején mindvégig az Európai Parlament szabályzatának betartásával járt el, képviselői utazási költségtérítési igényeit az EU gazdasági osztálya szabályszerűnek találta, ezért nyugodt lelkiismerettel áll a vizsgálatok elé. | [
"Jobbik",
"Európai Parlament"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Egy elegáns virágüzletet szerzett meg a fideszes Szágerné Fazekas Éva lánya, a környék négyzetméteráraihoz képest közel milliós engedménnyel édesanyja párttársainak szavazataival. A kedvezményes belvárosi ingatlanosztásban új szintet jelent az eset.
Piaci árához képest több tízmillió forinttal olcsóbban jutott egy értékes, remek adottságú ingatlanhoz a belvárosi önkormányzat nyári ülésén Szágerné Fazekas Éva kormánypárti képviselő lánya. A Bajcsy-Zsilinszky úti elegáns virágüzlet tulajdonjogához – az édesanyját is soraiban tudó – Fidesz-frakció szavazatai segítették hozzá a vevőt – derítette ki a 24.hu az önkormányzat június 25-ei testületi ülésének jegyzőkönyve nyomán.
Információink szerint Szágerné érintettsége okán nem szavazott ennél az ingatlannál – a többi, közel tucatnyinál azonban igen, mégpedig a párttársaival egységesen –, ugyanakkor ez egy pillanatra sem befolyásolta a privatizálás sikerét, hiszen Szágerné nélkül is megvolt az eladáshoz szükséges kényelmes többség, lévén az V. kerületben a tíz Fidesz-KDNP-s képviselőre mindössze öt ellenzéki jut. Csakhogy – amint azt hamarosan látni fogjuk – Szágerné nem teljesen kívülálló az említett ingatlan ügyében: közvetve van kapcsolódási pontja a feltűnően olcsón értékesített üzlethez, amelynek tulajdoni lapján cikkünk írásakor széljegyen "tulajdonjog-bejegyzési kérelemmel" már a lánya cége szerepelt.
Bőven egymillió feletti négyzetméterárak
A nyári önkormányzati döntés nyomán a Bajcsy-Zsilinszky út 76. szám alatti, 126 négyzetméteres üzlethelyiség – amelyet eredetileg 59,15 millióra becsülték fel, de ebből lejött a bérlőknek járó 30 százalékos kedvezmény, azaz közel 18 millió forint – végül 41,4 millióért lett a fideszes képviselő lányáé.
Vagyis a Száger Anna tulajdonában álló Anemone Brigid Kft. 328 ezer forintos négyzetméteres áron jutott ingatlanhoz a Belváros északi részén, a Nyugati tér közvetlen szomszédságában. (Csak a pontosság kedvéért: 108 négyzetméter az üzlethelyiség földszinti része és 18 négyzetméter a galéria.)
Hogy ez az ár mennyire kedvezményes a városnak az egyik legdrágább részén, azt aligha kell taglalni. Tegyük hozzá: egy olyan üzletről beszélünk, amelynek az utcára nyílik a bejárata, mégpedig egy rendkívül forgalmas utcára, amely ráadásul a város egyik legnagyobb közlekedési csomópontja mellett található.
Alábbi gyűjtésünkből továbbá az derül ki, hogy egy ilyen jellegű üzletért a fenti árnál négyzetméterenként akár egymillióval (vagy akár többel) is többet kérhetnek, legalábbis a piaci szereplők.
Például ennek a szintén utcai, szintén kirakatos, Bajcsy-Zsilinszky úti üzlethelyiségnek közel hatszoros, 1,8 millió forintos a négyzetméterára. 100 négyzetmétert árulnak 180 millió forintért. Azaz az alapterület itt még kisebb is, mint a 41 millióért eladott önkormányzati ingatlannál.
Ennél az üzletnél 1,46 millió forint a négyzetméterár. Ez szintén a Bajcsy-Zsilininszky úton található, és utcára nyílik. Itt is több mint egymillió forint a különbség.
Ennek a Bajcsy-Zsilinszky útról nyíló utcában található kis üzletnek a négyzetméterára 1,69 millió forint.
Ez pedig egy 1,4 milliós négyzetméterért árult üzlet a Bajcsy-Zsilinszky úton, párszáz méterre a virágostól.
Ennek az üzlethelyiségnek pedig úgy 1,08 millió forint a négyzetméterára, hogy csak a Bajcsy-Zsilinszky út "közelében van", ráadásul udvari. Ez mindjárt kétszeres értékcsökkentő tényező, azaz bár háromszor annyiba kerül, közel sem rendelkezik olyan jó adottságokkal, mint az utcai, forgalmas helyen lévő virágos.
A fenti példákból látszik, hogy a vételár a piaci viszonyok töredékét tette ki. Ha a fenti árakból indulunk ki, az üzlet aligha kerülhetne kevesebbe százmilliónál, de a százötven milliós ár sem lenne ezek alapján teljesen elrugaszkodott. A kedvezményes ár ráadásul nemcsak a vételárra, hanem az eddigi bérleti díjra is érthető. A 24.hu birtokába került szakértői jelentésből ugyanis az derült ki, hogy a 126 négyzetméteres virágüzlet havi bérleti díja 260 ezer forint volt. Csak összehasonlításképp: a virágos mellett ottjártunkkor épp kiadó volt egy közepes állapotú, 11 négyzetméteres, galériázott üzlethelyiség 130 ezer forint, plusz rezsiért. Vagyis fele annyi pénzért majd tizedakkora üzlet szerezhető piaci viszonyok közt – legalábbis az általunk telefonon felhívott ajánlat alapján.
A szakértői dokumentumból még az derül ki, hogy 2017 óta bérli az Anemone az ingatlant, amiben csak tavaly februárban lett tulajdonos Száger Anna, hogy az idén már meg is vásárolhassa a virágost 41 millió forintért. A cég egyébként 2018-ban 1,8 millió forintnyi, tavaly pedig 1,4 milliós veszteséget termelt, 5 millió forint saját tőkéje van, hitele viszont nincs az Opten szerint. Száger Anna még egy zuglói virágüzletet tulajdonol (Kivirágzik Virágüzlet és Virágküldő Szolgálat), de tavaly és tavalyelőtt ez a cég is veszteséget termelt.
Pont a vagyonkezelőben fb-elnök
Úgy tudjuk, hogy a lánya virágosát érintő szavazásnál Szágerné nem nyomott gombot (ezt támasztja alá, hogy az ezt megelőző, illetve az ez után követő szavazásoknál mind a tíz fideszes képviselő voksolt, itt viszont közülük csak kilencen), más privatizációt viszont támogatott. Mindez azonban nem osztott, nem szorzott: a kilenc támogató szavazat is elég volt a 15 fős testületben. Az ügyben kerestük Szágernét, hogy nem tartja aggályosnak lánya kedvezményes tulajdonszerzését, ám a képviselő nem reagált érdeklődésünkre. A belvárosi önkormányzat pedig ezúttal sem válaszolt a megkeresésünkre.
Ráadásul Szágerné épp annak a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke (e dokumentum alapján bruttó 357 ezer forintért), amely társaság a kerület tulajdonában álló ingatlanokat kezeli, és amely cég például az értékbecsléseket készíti az értékesítés előtt, miután a bérlők részéről megérkezett a vételi ajánlat. Ez az – a belvárosi ingatlanok történetében kulcsszerepet játszó – szervezet, amelynek éléről, Rogán Antal bizalmasa, Kertész Balázs tavaly ősszel távozott.
A vagyonkezelő készíti elő az elidegenítést, azaz a privatizálást is, a testületi határozatoknál minden egyes ingatlanértékesítésnél felelősként a BLV Zrt. igazgatója van megjelölve – így történt ez a kívülről mutatós virágüzlet esetében is. Külön érdekesség, hogy az ingatlan épp abban az egyéni választókörzetben található, ahol Száger Anna édesanyja a megválasztott önkormányzati képviselő.
Szágerné egyébként 2006 óta egyéni képviselő a Belvárosban. Legutóbbi győzelmének az adott külön értéket, hogy a Belváros északi része inkább szavaz balra, mint a hagyományosan jobboldali déli rész – ennek ellenére Szágerné úgy győzött a 10-es számú egyéni körzetben 65 szavazat különbséggel a momentumos jelölttel szemben, hogy az övével szomszédos választókörzetekben (8., 9.) ellenzéki győzelem született.
Fideszes képviselő és a strómanfigurák
A Száger család története nagyobb perspektívából nézve is érdekes. Eddig ugyanis nem volt arra példa, hogy a belvárosi testületben többségben lévő párt képviselőjének egészen közeli hozzátartozója vásárolhasson meg nyomott áron egy ingatlant az önkormányzati tulajdonból. (MSZP-s képviselők ugyanakkor – ellenzékből – lakásokat tudtak vásárolni a bérlőknek járó kedvezményes áron a 2000-es évek végén.)
Olyan azonban előfordult, hogy például az említett vagyonkezelő céget vezető Kertész Balázs érdekeltségébe kerüljön ingatlan, igaz, ez nem közvetlenül történt, hanem egy látszólag nagyvonalúan viselkedő fogorvos közreműködésével. De fideszes országgyűlési képviselőhöz is kerültek ingatlanok, ahogy azt tavaly a Magyar Narancs kimutatta. Szatmáry Kristóf feleségével közös cége úgy lett tulajdonosa több belvárosi, korábban önkormányzati tulajdonban lévő ingatlannak (mielőtt még a képviselő belépett volna házastársa mellé), hogy egy fodrászszövetkezet előbb megvette az üzleteket, majd azokat gálánsan bevitte egy olyan vállalkozásba, amely nemsokára teljesen Szatmáryék érdekeltsége lett.
Koronavírus-járvány ide vagy oda, az idén csaknem 1,8 milliárd forintért privatizált már ingatlant a belvárosi önkormányzat, azaz a kiárusítási tempó nem hagyott alább Budapest szívében a legutóbbi időszakban sem. A januári testületi ülésen 980 millió forintnyi, míg a júniusi ülésen 690 millió forintnyi ingatlan elidegenítéséről döntöttek – és ezek már a 30 százalékos kedvezménnyel érintett árak összesítései. Magyarán: a privatizált ingatlanvagyon meghaladja a kétmilliárd forintot az idén, amely ráadásul – ahogy ezt mostani történetünkben is láttuk – a piaci viszonyokhoz képest jellemzően töredékárú becslésen alapul.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu | [
"Anemone Brigid Kft.",
"Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Kivirágzik Virágüzlet és Virágküldő Szolgálat",
"BLV Zrt.",
"Magyar Narancs"
] |
Egyelőre a Miniszterelnökségen sem tudják, mennyibe került Orbán Viktor magánrepülős svájci kitérője a párizsi egységmenet után – legalábbis a tárcánál ezt válaszolták az Együtt közérdekű adatigénylésére. A párt újra beadja az adatigénylést.
Nem tudja a Miniszterelnökség sem, mennyibe került, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a párizsi tragédiára emlékező menetben való részvétel után hazaúton bérelt magánrepülőgéppel megállt Zürichben is – közölte az Együtt, amelynek két politikusa, Szigetvári Viktor és Szabó Szabolcs közérdekű adatigénylést nyújtott be a költségekkel kapsolatos információk nyilvánosságra kerüléséért.
"Sajnos, ahogy azt már szinte megszokhattuk, a közérdekű adatkérésre lényegi választ nem kaptunk, dr. Vidoven Árpád közigazgatási államtitkár mindössze annyit közölt: adatot szolgáltatni nem áll módjában, mivel az úttal kapcsolatos költségelszámolások jelenleg még folyamatban vannak" – írta közleményében az Együtt.
A pártnál hozzátették, megdöbbentőnek tartják, hogy a Miniszterelnökségnek 17 nap alatt nem sikerült kiszámolnia, mennyibe került a miniszterelnök zürichi kitérője.
"Egy normális országban egy ilyen egyszerű kérdésre ennyi idő alatt, bizonyára tudnának válaszolni. Nem feltételezzük, hogy a Miniszterelnökség számára kínos lenne megmondani az igazságot, nem fogjuk azonban hagyni, hogy az ne derüljön ki. Így közérdekű adatkérésünket ismét beadjuk, hátha ezúttal választ is kapunk rá" – tette hozzá a közlemény. Azt is meg akarják tudni, "milyen halaszthatatlan államügy miatt volt indokolt a zürichi kitérő".
Január 11-én a hvg.hu számolt be arról, hogy a kormányfő az OTP-csoporthoz tartozó Air Invest magángépével repült Párizsba, a terrortámadásokkal kapcsolatos vonulásra, a visszaúton pedig leszállt Zürich-ben is. A kormányfő máskor is utazott már a cég gépével, azt nem tudni, most mennyiért bérelték ki a számára.
Aznap a Miniszterelnöki Sajtóiroda is megerősítette, hogy Orbán Viktor a francia fővárosból Zürichbe utazott, ahol a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) meghívására idén is részt vesz a labdarúgó világszervezet gáláján hétfőn. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Nemzetközi Labdarúgó Szövetség",
"Air Invest",
"Miniszterelnöki Sajtóiroda"
] |
Egykori BRKF-s életvédelmi nyomozóval bútorozott össze Mészáros Lőrinc milliárdos felcsúti polgármester – az egykori kollégái körében nem töretlenül népszerű Csík Zoltán számos Mészáros-érdekeltségében visel fontos titulust. Csík most egy budaörsi ingatlan körül sertepertél, s véletlen vagy sem, éppen ezzel a telekkel kapcsolatban merült föl, hogy az állam menekültszállást nyitna a területén.
"Igen, kaptak ilyen lehetőséget, amit meg kell, hogy vizsgáljanak. Tudja, hogy ez senkinek sem tetszik, lehetőség szerint, hogy a menekültek költözzenek esetleg a belváros szívébe" – az idézet a budaörsi képviselőtestület tavaly őszi ülésén elhangzottak jegyzőkönyvéből való.
Fórián Csaba felszámolóbiztos a város jegyzőjének kérdésére válaszolt, aki azt tudakolta: valóban van-e olyan tervük, hogy a területen menekülteket helyezzenek el. A jegyzőkönyv tanúsága szerint tehát lehet valami alapja a helyi szóbeszédnek, amely szerint felmerült, hogy Budaörsön létesülne új menekültszállás.
A felszámoló egy ingatlantulajdonos céget képviselt: a delaware-i érdekeltségű APD Hungary Kft. két helyrajzi számon fekvő, összesen több mint két hektáros ingatlan tulajdonosa.
A cég és az ingatlanok története több mint érdekes, a sztoriban felbukkan Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester bizalmi embere, számos cégének vezető tisztviselője, Csík Zoltán exrendőrtiszt, akinek viselkedése az Átlátszónak nyilatkozó szemtanúk, de írásos dokumentumok szerint is azt a látszatot keltheti, mintha ő rendelkezne a területtel. Budaörsön mindenesetre általános a nézet, hogy Csík mögött Mészáros Lőrinc áll, és lehet, nem is tévednek nagyot.
A méretes belterületi ingatlan alsó hangon is több százmilliós értéket kóstál – Csíkék a felszámolóval egyeztetve 1,2 milliárdért felajánlották az önkormányzatnak is -, az Erste Bank mindenesetre 4,7 millió euró hitelt adott az ingatlantömbre 2008-ban. Az adós cég elmaradt a törlesztéssel, felszámolásba dőlt, az Erste pedig eladta a követelést a Hórusz Faktorház Zrt.-nek.
A budakeszi Balczó-család érdekeltségében álló Hórusz sem feltétlenül a követelés végállomása. Február 9-én, ugyanazon napon, mint a faktorcég, jelzálogjog-módosítás iránti kérelmet adott be a földhivatalba Csík Zoltán családi cége, a fő tevékenységként ekkor még (február 23-ig) szépségápolással, pár napja ingatlanüzlettel is foglalkozó Kovik 2008 Kft., jelenleg mindkét vállalkozás kérelme széljegyen szerepel.
Uralkodó hitelező
Az Átlátszó hosszas telefonbeszélgetést folytatott Csík Zoltánnal, aki azonban, miután a tervezett idézeteket elküldtük egyeztetésre, visszavonta a nyilatkozatot – még neve kiírását is meg kívánta tiltani -, illetve esetleges engedélyét attól tette függővé, ha a cikk teljes szövegét megjelenés előtt láthatja.
Csík cége, a Kovik 2008 valóban megvette a budaörsi ingatlant érintő követelést – ezt az állítást a vállalkozó sem vitatta levélváltásunk során. A Hórusz úgy jöhetett képbe, hogy nekik van jegybanki engedélyük faktorálásra (az MNB már évi kettő követelésvásárlást is engedélyköteles, üzletszerű tevékenységként értelmez). Csík máshonnan is ismerheti Balczóékat: közös érdekeltség a Hórusz-tulajdonos Balczó Péterrel a Konveniál Zrt. nevű ingatlancég.
Most mindenesetre valóban Csík tűnik az ügy urának. Az Átlátszó birtokában lévő, még 2014 novemberében, tehát jóval a földhivatali változásbejegyzés kérelmezése előtt, levélben például maga tette a 1,2 milliárdos ajánlatot a városnak, a Kovik 2008-at "uralkodó hitelezőként" jellemezve. Környezetében ezt az aktivitást úgy magyarázzák, hogy a csődtörvény értelmében a felszámolónak a hitelezők érdekeit kell szem előtt tartania, márpedig Csík cége a hitelező (a tulajdoni lapokon szerepel még a NAV 1,2 milliós jelzáloga is).
Csík jelenleg – legalábbis céges érdekeltségei alapján – Mészáros Lőrinc főállású "emberének" tűnik: a felcsúti polgármester féltucat érdekeltségében vezető tisztségviselő, egyebek mellett a nemrégiben megszerzett Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban és annak tulajdonosában:
Miközben Csík visszavonta nyilatkozatát, mi több a nyilatkozatot visszavonó levél közléséhez sem járult hozzá, azt fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy
"Mészáros úrnak a budaörsi ingatlanhoz semmi köze"
A HVG tavaly áprilisban írt arról: Mészáros érdeklődést mutat a felszámolásbiznisz iránt. Az időközben eltelt csaknem egy évben nem cáfolt cikk utal egy szerződésre, amelyet a Mészáros és Mészáros Kft. kötött egy, a gazdasági hetilap által meg nem nevezett faktorcéggel 2013-ban "különböző követelésvásárlási ügyletek lebonyolítására", majd ismertettek két konkrét ügyletet is, amely e koreográfia alapján zajlott.
Az Átlátszó birtokába került egy hasonló tartalmú, szintén 2013-as szerződés-tervezet. Ezen aláírások és pontos dátum nem szerepelnek, így nem tudhatjuk, hogy végül megkötötték-e ebben a formában. Az "együttműködési keretmegállapodás" elnevezésű dokumentumban a szerződő partnerek a HVG által is említett Mészáros és Mészáros, illetve a Budaörsön is köztes szerepet játszó Hórusz Faktorház.
"Megbízó ügyeiben Megbízó által megnevezett állandó külső szakértő vesz részt Dr. Csík Zoltán személyében" – rendelkeznek a felek a tervezetben.
"Mivel a követelésvásárlás engedélyhez kötött tevékenység, a követeléseket a faktor vásárolja meg, és alapesetben, követeléseken keresztül elősegíti a megbízót abban, hogy a követelés mögötti fedezetek adott társaságokhoz kerüljenek, akik azt működtetik, felhasználják" – áll a tervezetben. Csakhogy ez nem tilos, sőt, az Átlátszót háttérnyilatkozatban okosító felszámolók szerint hasonlatos a brókercégek megbízásához föltéve, hogy a szerződésben megjelölt "felhasználás" nem jelent továbbértékesítést – akkor ugyanis a megbízó is követeléskezelővé válna, amihez engedély kell.
Érdekesség, hogy a megállapodás-tervezet nem rendelkezik a Hórusz díjazásáról, mint írják, azt ügyletenként külön megállapodásban rögzítik. Csakhogy egy másik, immár konkrét ügyletekre (a Bicske-környéki ingatlanokra golffalu-fejlesztést tervező Oak Valley Kft. és a Packard Hills Kft. elleni követelések megvásárlására) vonatkozó szerződés-tervezetben azt írják, az elszámolásról később rendelkeznek.
Csíkot és a Hórusz-igazgató Balczó Pétert is kérdeztük a megállapodás-tervezetről. Szinte perce ugyanakkor érkezett hasonló tartalmú közlésük lényege, hogy a Hórusz ügyletei – lévén faktorcég, azaz pénzintézeti szolgáltató – banktitkok, aki ír róluk, annak tömlöc. Hogy végül megszületett-e a szerződés, és hatályos-e most is, arra nem kaptunk választ.
Az Átlátszónak nevük elhallgatását kérve nyilatkozó felszámolók egyébként hangsúlyozzák: koránt sem vehető biztosra, hogy a hitelező tulajdont is szerez az elzálogosított ingatlanon, hiszen a felszámolónak meg kell hirdetnie a vagyontárgyat (a budaörsi ügylet felszámolóját, a Real-Holdingot is kerestük kérdéseinkkel, de egyelőre nem érkezett válasz).
Felelősség-hárító kitételt mindenesetre tartalmaz a már idézett keretmegállapodás-tervezet is, azzal, hogy a megbízó "minden esetben viseli a vásárlás kockázatát".
Könnyű ugyanakkor belátni, hogy jobbak az üzleti pozíciói annak, aki faktorált áron lett a hitel gazdája, mint egy esetleges külső érdeklődőnek, aki még a 100 százalékos jelzáloggal szembesül. Ráadásul – érvelnek felszámolókörökben – a felszámolási bírák gyakorlata szerint akár már 2-3 sikertelen pályázat után természetben is kiadható az ingatlan a hitelezőnek. Márpedig az APD Hungary felszámolója a procedúra 2012-es elrendelése óta hét sikertelen értékesítési kísérletet tett, igaz, nem potom 1,7 milliárdos irányáron.
A nemzet gázszerelője és a furcsa barátok
Mészáros bizalmasa, a milliárdos érdekeltségeiben 2014-től kulcsszerepet kapott Csík 2010-2011-ben más munkavállaló titulussal cégjegyzésre jogosult volt az egyik ős-fidesz-közeli cégben, a szolnoki Axon Zrt.-ben. Az Axon neve először Várhegyi Attila volt szolnoki polgármester, későbbi fideszes pártigazgató elleni büntetőügyben merült fel, mint tilalmas pártkampány-finanszírozó.
A lízingügyletekre szakosodott cégcsoport fejét, Kun Zoltánt akkor – ellentétben Várhegyivel – felmentette a bíróság, ügyvédje szolnoki földije, Nyerges Zsolt későbbi Közgép-elnök volt. Kun azonban még a Nyerges-Simicska duót megelőzően eltávolodott a Fidesztől, s meglehet, rajta is vesztett: az Axon felszámolásba dőlt, vagyona kalapács alatt, őellene pedig büntetőeljárás indult befolyással üzérkedés gyanújával.
Mindez persze már évekkel Csík távozása után történt. Akit újabban – 2014 decemberében – a Mészárossal nem ellenséges másik nemzeti nagytőkés-vállalat is szükségét látta leigazolni: igazgatósági tag a Magyar Építők Zrt.-ben is, amely a Közgép-utód udvari sztárberuházó Duna Aszfalt közvetett érdekeltsége.
Csík Zoltán valaha a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyilkossági nyomozója volt. Egykori kollégái, akik inkognitót kérve beszéltek az Átlátszóval, nem őriznek felhőtlen emlékeket róla, bár elméleteikre bizonyítékokkal nem szolgáltak. Ami biztos: Doszpot Péter egykori sztárrendőrrel voltak mintegy összenőve – 1998-2002-ben még üzleteltek is közösen a Promontor 2000 Kft.-ben -, Csík maga is fogadott bátyjának tekinti a volt életvédelmis nyomozót, 2002-2006 közötti MSZP-s országgyűlési képviselőt.
Doszpot azért hagyta ott annak idején a T. Házat, hogy újra felszerelhessen – a vámhatóság különleges ügyek főosztályának élére, csakhogy a kinevezés végül, máig ködös körülmények miatt elmaradt. Akkoriban erősen tartotta magát a hír, miszerint az exzsaru elcsúszott a C-típusú átvilágításon.
Az ilyesmit hivatalosan persze nem szokás kikürtölni – sőt, olyan hírek is megjelentek, hogy László Csaba akkori pénzügyminiszter a szakirányú végzettséget hiányolta "csak", az érintett pedig cáfolt.
Nem sokkal azután, hogy Doszpot távozott a közéletből, véget ért Csík mundéros karrierje is. A részletek szintén ködösek. Akik Csíkkal rokonszenveznek, úgy emlékeznek, hogy az utóbb faktorálásra átnyergelt egykori rendőrtisztet akkori felettesei örömmel szedték ízekre órákkal azután, hogy barátja elvesztette közéleti befolyását. Vagyis valóban nem önszántából szerelt le, de ez inkább az akkoriban Gergényi Péter vezette BRKF-ra vet árnyékot, mint őrá.
Nyilván történhetett akár így is. Az ellenben bizonyosra vehető, hogy a nemzet gázszerelője mintha vonzódna a kalandos előéletű üzleti partnerekhez. Moszkvában közös céget működtetett Budapest egykori agrárattaséjával, a több büntetőügyben is érintett, ráadásul a Quaestor-botrányban is gyakran emlegetett Kiss Szilárddal: a Kiss Szilárd-sztorit, benne a Mészáros-kapcsolattal az Index cikksorozata mutatta be.
Mészáros eszéki fociügyletét pedig egy elítélt háborús bűnös támogatta a Magyar Narancs írása szerint. A felcsúti polgármester lobbistája, Branimir Glavas tábornoki rangban irányította Eszék védelmét a délszláv háború idején. 1991-ben félkatonai szervezetet is alapított, szerb civilek elrablására, megkínzására, meggyilkolására kiadott parancsok miatt ült, tavaly szabadult.
Ehhez képest a Csík-féle ügymenet maga az unalom. De csak ehhez képest. A budaörsi felszámolás során – ami, emlékezzünk, nem bizonyított, hogy Mészáros érdekei szerint zajlana, csak éppen sok a furcsa egybeesés – például nagyon úgy fest, a szemben álló felek minden rendelkezésükre álló jogi és lélektani fegyvert bevetnek.
Változtatási tilalom és a menekültkártya
Ezek közül az egyik lehet a menekültkártya. Wittinghoff Tamás, egykori SZDSZ-es, jelenleg a képviselőtestületben többséget adó Budaörs Fejlődéséért Egyesület színeiben politizáló polgármester nyíltan és jó szívvel aligha állna a NER menekültellenes politikája mellé, városvezetőként ugyanakkor kínos magyarázkodásra késztetné a választók előtt, ha ismét terjedne a menekültszállás-pletyka.
A BÁH határozott nemet mondott most az Átlátszónak a felszámoló által nem is burkoltan sugalmazott tervekre – mint írták,
"a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal nem tervezi befogadó állomás létesítését Budaörsre"
Felmerülhet a gyanú, hogy a lehetőség inkább a városvezetés "jobb belátásra bírását" szolgálhatja (a felszámoló nem válaszolt kérdésünkre). Magyarán: a felszámoló blöfföl a jobb pozíció reményében.
A képviselőtestület ugyanis a már említett tavalyi ülésén változtatási tilalmat rendelt el a területre, ráadásul nem először, miközben már tavaly január óta elővásárlási jogot is rávezettek az ingatlantömbre. A változtatási tilalom oka az ülés jegyzőkönyve szerint az, hogy "a környéken volt már olyan beépítés, ahol a kormányhivatal még a településszerkezeti eszközök birtokában sem tudott érvényt szerezni a város érdekeinek" – innovatív fejlesztéseket, új városközpontot láttak volna szívesen, ezzel szemben úgymond sufnik nőnek ki a földből.
A városvezetés megfontolásait ismerők szerint itt Wittinghoff egy szomszédos autószerelő-műhely munkálataira gondolt. Miközben városházi berkekben komolyan tartanak attól – az állítólag éppenséggel a helyi fideszes körökben is elterjedt információtól – is, hogy Csík akár Mészáros Lőrinc érdekeit is képviselheti, és ennek nem örülnek maradéktalanul.
Bárki is áll az APD Hungary-Hórusz-Kovik-ügylet hátterében, az illetőnek valóban fájhat a változtatási tilalom, amely akár 3 évre is (a törvény szerint legfeljebb ennyi ideig lehet hatályos a tiltás) megkötheti a majdani tulajdonos kezét, a felszámoló mindenesetre kártalanításra tervezi perelni az önkormányzatot.
Voltaképpen a menekültszállás marad az egyetlen építmény, ami tilalom idején felhúzható a területre: egy tavaly szeptemberi – pár nappal a budaörsi változtatási tilalom elrendelése előtt született – jogszabály-módosítás szerint ugyanis ilyenkor
"tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények, építési tevékenységeinek végzése kivételével más építési munkát végezni nem szabad"
Az állagmegóvás, természetvédelem, efféle tevékenység is engedélyezett, más nem, ilyesmi folyik is most a budaörsi Komáromi úton: a növényzettől tisztítják az ingatlant.
Ráadásul nem kevesen akadnak olyanok, akik a város, illetve tágabb környezete közéletét ismerik, s továbbra is tartanak attól, a Bicske-Csabdi-Felcsút Bermuda-háromszögben érdekelt földtulajdonosok ingatlanfejlesztési-használati elképzeléseit történetesen jelentősen segítené, ha a jelenlegi bicskei menekültállomás terheltségét csökkentenék. Adott esetben egy új intézmény beindításával.
Rádi Antónia | [
"Axon Zrt."
] | [
"Magyar Építők Zrt.",
"Konveniál Zrt.",
"Herceghalmi Kísérleti Gazdaság",
"Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal",
"Hórusz Faktorház Zrt.",
"Kovik 2008 Kft.",
"Oak Valley Kft.",
"Packard Hills Kft.",
"Promontor 2000 Kft.",
"Hórusz Faktorház",
"APD Hungary Kft.",
"T. Ház",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"APD Hungary",
"Budaörs Fejlődéséért Egyesület",
"Erste Bank",
"Duna Aszfalt",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
A polgármester nem nyilatkozik
Heves fideszes vezetése zárt ülésen döntött arról, hogy az a cég üzemeltetheti a városi szakrendelőt, melynek tulajdonosai között a párt megyei elnöke is megtalálható. Magyar István szerint nem személyének köszönhető, hogy ők nyerték meg a pályázatot.
Magántőke és magántőke
Mikola István: ésszerû feltételek között nincs ellenére (Fotó: Hírzerző)
"Egerben más volt a helyzet"
Furcsa helyzet állt elő Heves megyében. Míg Heves fideszes polgármestere az egri Markhot Ferenc Kórház üzemeltetésének magánkézbe adása ellen tüntet, addig a városi szakrendelőt jövő év februárjától egy magántársaság mûködteti.Mint arról a Hírszerző korábban beszámolt , Csáki Zsigmond polgármester még november 15-én írt ki pályázatot a Városi Egészségügyi Szolgálat 15 évre szóló üzemeltetésére. A feladatra két cég pályázott, a Fidesz körökben néha hol gyûlölt, néha hol szeretett HospInvest, és az Agria Ügyelet Kft.Heves város önkormányzata végül szerdán zárt ülésen döntött arról, hogy utóbbi céget bízza meg a szakrendelő egészségügyi szakfeladatainak ellátásával és átadja az ehhez kapcsolódó vagyonkezelői jogot is a cégnek. A dolog pikantériája viszont az, hogy a cégbírósági adatok szerint az Agria Kft. tulajdonosai között van Magyar István is, aki a Fidesz egri elnöke."Nem hiszem hogy hozzájárult a személyem a döntéshez, a polgármester úrral már több hónapja nem beszéltem" - mondta Magyar István a Klubrádió Kontra címû mûsorában. Mint mondta, nagyon komoly pályázatot adtak be, a városi önkormányzat pedig pusztán szakmai szemmel bírálta el a pályázatokat."Mi kifejezetten fejlesztési szándékkal lépünk be az egészségügybe" - válaszolta Magyar István arra a kérdésre, hogy a párt kommunikációja szerint van különbség magántőke és magántőke között.A legnagyobb ellenzéki pártban ugyanis ellentmondásosan nyilatkoznak arról, szükséges-e bevonni a magántőkét a kórház-üzemeltetésbe. Mikola István szerint ugyanis ésszerû feltételek között nem jelent rosszat a magántőke bevonása. "Ha egy önkormányzat és egy kórház jó szerződést köt a HospInvesttel vagy akárki mással, akkor elképzelhető, hogy ez a fenntarthatóságot, a gazdaságilag racionális, hatékony mûködést segíti" - közölte az MTV Az Este címû mûsorában december elején Mikola István.Gyakorlatilag ezt támasztja alá az is, hogy a Fideszhez közeli cég is több szakrendelő üzemeltetését vette át az elmúlt évben.Ezzel szemben a párton belüli másik irányzat szerint "nem humánus" dolog piaci alapokra helyezni az egészségügyet, a magántőke pedig rablótőke. A Fidesz másik egészségügyi szakpolitikusa, Pesti Imre korábban lapunknak úgy nyilatkozott: "nem vagyunk ellene a privatizációnak az alapellátásban és a diagnosztikában. A kórházak esetében tudomásul vesszük a jelenlegi szereplők meglétét, de több magánosítást nem támogatunk".Ezért szervez élőláncot a Fidesz többek között az egri Markhot Ferenc Kórház megmentéséért, amelynek mûködtetésére a szocialista többségû Heves megyei önkormányzat még ősszel írt ki pályázatot.Magyar István rádióinterjújából viszont az derül ki, hogy az igazság valahol a kettő között van. Mint mondta, tudomásul veszik, hogy szükség van a magántőkére, nem is az ellen tüntettek. "Az egri kórház esetében a módszerrel nem értettünk egyet" - hangsúlyozta az ellenzéki politikus. Szerinte ugyanis abban az esetben van alternatíva, és nincs szükség a kórház magánkézbe adására. Mint mondta, a városi önkormányzat át tudta volna venni a feladatokat, és rendezni tudta volna az adósságot.Szerettük volna megkérdezni az ügyről Csáki Zsigmondot is, de hivatalában azt közölték velünk, hogy a polgármester programjai miatt nem tud válaszolni kérdéseinkre. Ígéretet kaptunk viszont arra, hogy a zárt ülés jegyzőkönyvét a két ünnep között a város honlapjára felteszik, továbbá január másodikán Csáki Zsigmond a Hírszerző rendelkezésére áll. | [
"Városi Egészségügyi Szolgálat",
"Agria Ügyelet Kft."
] | [
"Markhot Ferenc Kórház"
] |
A miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz is kötődő Elios-ügyhöz hasonlóan a teljes támogatási összeg visszafizetését javasolta az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF Homolya Róbert ügyében – tudta meg a 24.hu.
Homolya jelenleg a fejlesztési minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára, korábban, 2010 júniusa és 2012 májusa között az uniós pénzelosztás csúcsszervezeténél, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) volt végrehajtási elnökhelyettes. Az OLAF-vizsgálat 2010 óta folyt ellene, de csak nemrég zárták le.
Az összeférhetetlenség gyanúja került elő Homolyával szemben olyan alapon, hogy közbeszerzési tanácsadó cégekben volt érdekelt, részt vett egy sor uniós projekt előkészítésében és ezeknek a beruházásoknak egy része még folyamatban volt, amikor az NFÜ elnökhelyettesévé nevezték ki. Vagyis
ugyanazon projekt esetében mindkét oldalon érdekelt lehetett: az előkészítés, és a végrehajtás során egyaránt.
Az NFÜ színeiben az összes operatív program irányító hatósága és a közbeszerzés ellenőrzése is a fennhatósága alá tartozott, a hatásköre tehát megvolt ahhoz, hogy a döntéshozást, ellenőrzést befolyásolja. Az OLAF vizsgálói nyolc évig kutattak bizonyítékok után, kétszer is tartottak helyszíni vizsgálatot, mire kihozták a végeredményt.
A Hír TV hétfőn rákérdezett nála a vizsgálat eredményére, de arról Homolya államtitkár nem nyilatkozott, komolytalannak nevezte az ellene indult vizsgálatot, és azt találta mondani, hogy
ezek nagyon bagatell ügyek.
A 24.hu kormányhoz közeli forrásból úgy értesült, hogy az OLAF nyolc projektnél vélt összeférhetetlenséget, de végül hat esetben elfogadták a magyar ellenérveket Brüsszelben, és csak kettőnél kértek korrekciót. Viszont nem kicsit: a székesfehérvári Szent István Múzeum 651 milliós és az abádszalóki önkormányzat 3,3 milliárd forintos beruházásának uniós támogatását kérik vissza. A két projekt értéke összesen csaknem 4 milliárd forintot tett ki, a támogatás mértéke 85 százalékos volt, így összesen 3,3 milliárd forintról van szó.
Olyan súlyosnak ítélték ugyanis a szabálytalanságot, ami teljes, 100 százalékos támogatásmegvonást indokol.
A Provitaltól Clandestinóig
A jogász végzettségű, 2010-ig ügyvédi irodát vezető Homolya Róbert a Pro-Vital 2000 Kft. közbeszerzési tanácsadó cég többségi tulajdonosa volt 2005 decembere és 2008 márciusa között. Részesedését eladta, így a 2009-ben megszűnt kft. jogutódjában, a Provital Zrt.-ben sem rendelkezett tulajdonrésszel. (A Provital később az egyik fő udvari bedolgozóvá nőtte ki magát, például az összesen 420 milliárd forintos víziközmű-projekthez kapcsolódó 5 milliárdos tanácsadótender egyik nyertese. Tulajdonosa Antal Kadosa Adorján, Mészáros Lőrinc köreihez köthető.)
Az OLAF azonban nem a Provital utóéletét, hanem azt firtatta, hogy Homolya kiszállása után más érdekeltségei, így a Projekt.hu Bt. és az Euro-Procure Kft. (jelenleg ironikusan Clandestino, azaz illegális, törvénytelen néven fut), alvállalkozóként továbbra is bedolgoztak a Provitalnak. Az OLAF azt állapította meg, hogy a székesfehérvári Szent István Múzeum projektjében Homolya személyesen vett rész 2009-2010-ben közbeszerzési tanácsadóként a Project.hu-n keresztül. Az uniós támogatást pedig 2010. július 23-án hagyták jóvá, amikor Homolya már NFÜ-elnökhelyettes volt. Az abádszalóki önkormányzat milliárdos ügyletében az Europrocure volt a Provital alvállalkozója, és ugyancsak Homolya regnálása idején, 2011 októberében határoztak a támogatásról.
A közbeszerzési guru
Homolya Róbert karrierje fénysebesen ívelt felfelé, a 2004-ben még csak ügyvédjelölt, azután vidéki önkormányzati közbeszerzések avatottja, de 2010-ben már az uniós pénzeket menedzselő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettesévé lépett elő.
A töretlen karrier állomásai 2004-2010: Homolya Ügyvédi Iroda
2010-2012: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végrehajtási elnökhelyettese
2012: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogi főigazgató
2012-2013: Miniszterelnökség, Fejlesztési Irodát vezető helyettes államtitkár
2014-2015: Miniszterelnökség, politikai főtanácsadó, miniszteri biztos 2014-2016 Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság elnöke
2015-től: Miniszterelnökség, miniszterelnöki biztos
2016-tól: Miniszterelnökség, kormánybiztos
2017: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, közlekedéspolitikáért felelős államtitkár
Környezetében úgy jellemezték, mint a rendszer által kitermelt infó- és hatalombrókert, aki jól eligazodik a hatalmi erőtérben. Még a szocialista kormány alatt, a hatalomátvételre tudatosan készülő fideszes henger részeként, a fideszes önkormányzatok közbeszerzései körül bukkant fel. Az OLAF által vizsgált ügyek is ezek közül kerültek ki, az emlegetett 8 ügy döntő többségében még a 2010-es elsöprő Fidesz-győzelem előtt hirdettek nyertest. Úgy tudni, hogy már 2010 előtt Mészáros Lőrinc, azaz a miniszterelnök köreihez került közel, és így épült be az NFÜ-be. Az akkoriban a Simicska Lajos befolyása alá tartozó szervezet csúcsára, afféle "Közgép-ellensúlyként". Később viszont mintha átállt volna, 2012-ben már Lázár János Miniszterelnökségén lett helyettes államtitkár, és az ő közeli emberének tartották. De ez nem akadályozta meg abban, hogy a bennfenteseknek tartott felcsúti szeánszokra is eljárjon.
Közben Homolya megkerülhetetlen ember lett a közpénzszivattyú szempontjából kulcsfontosságú közbeszerzési ügyekben. Ő felügyelte az új közbeszerzési törvényt miniszteri biztosként, de ugyancsak felelőse lett a közgéptelenítésként is értelmezhető M4-projekt befejezésének.
Az ő találmányának tartják a 2014 és 2020 közötti ciklusban alkalmazott óriás keretmegállapodásokat – mint amilyen a 420 milliárd forintos viziközmű tender –, illetve az uniós támogatások előlegének emelését 50, illetve 100 százalékra. A terv olyasmi volt, hogy a gigatenderek és -előlegek hatására hirtelen bezúdul mintegy 3000 milliárd forint uniós pénz, ráadásul a fele a néhány kiszemelt nyerteshez előleg formájában. A sikersztori elmaradt, a közbeszerzési törvény inkább nehezítette a piaci szereplők dolgát, a megatendereket és a felsrófolt előleget pedig nem sikerült lenyomni Brüsszel torkán. De ettől nem tört meg a Homolyába vetett bizalom, csak egy kicsit más pályára állították, előbb a közúti és kötöttpályás infrastruktúrafejlesztések felügyelőjévé nevezték ki, majd Seszták Miklós fejlesztési tárcájához építették be államtitkárnak.
Kiemelt képünkön Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár beszédet mond az M85-ös gyorsforgalmi út csornai elkerülője második szakaszának avatásán tavly decemberben.
| [
"Provital Zrt.",
"Projekt.hu Bt.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Euro-Procure Kft."
] | [
"Provital Clandestinó",
"Pro-Vital 2000 Kft.",
"Európai Unió",
"Miniszterelnökség, Fejlesztési Iroda",
"Homolya Ügyvédi Iroda",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium",
"Hír TV",
"Szent István Múzeum",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság"
] |
Ma indult volna az első Flirt motorvonat a frissen villamosított esztergomi vonalon. Ám, mint azt az iho.hu megírta, a korszerű villamos motorvonat helyett végül egy régi dízelmozdony által vontatott szerelvény gördült ki a Nyugatiból, az is 17 perces késéssel.
Egyes információk szerint a Flirt a helyén várta az indulást, csakhogy a Telekom nem adta áldását a villamos üzem felvételére, sőt kell még a közművek beleegyezése is.
A MÁV-START érdeklődésünkre küldött válasza szerint fel voltak készülve arra, hogy a 2110-2117-es vonatpárt Flirt motorvonatból állítsa ki. Nem a vasúttársaságon múlott, hogy ez nem valósult meg - tették hozzá, és tovább irányítottak a vonal felújítását koordináló NIF Zrt.-hez. Az ő válaszukat is várjuk.
Frissítés: a NIF Zrt. válasza
Az esztergomi vonalon a korlátozott villamos vasúti üzem beindításának egyik adminisztratív és műszaki feltétele a hírközlő hálózatok zavartatásának elfogadható mértékét igazoló hozzájáruló nyilatkozat beszerzése a hírközlési szolgáltatótól. Az elvárás teljesítésén a kivitelezést végző konzorcium dolgozik, a MÁV-START Zrt. a probléma elhárításáig dízel szerelvényt közlekedtet az érintett egy járatpárban, írták lapunk kérdésére.
A 70 milliárd forintból, 3 év alatt felújított, Budapest-Esztergom közötti pályát 2015. augusztus 20-án adták át. A vasútvonal felújítását eredetileg 2013 év végi határidővel tervezték, de a projekt különböző okok miatt háromszor fél évet csúszott. Ráadásul még mindig nincs teljesen kész, a mintegy 50 milliárd forintba fájó villamosítás se fejeződött be, hiszen a Nyugatiból Piliscsabáig közlekedő első Flirt el se tudott indulni.
A beruházás legbotrányosabb eleme a pilisvörösvári közúti aluljáró építése volt, amiről többször is beszámoltunk. A 10-es út ugyanis az elátkozott esztergomi vasútvonal alatt visz át Pilisvörösváron, aminek a felújításáról egy vasúti szakértő úgy nyilatkozott:
Amit itt el lehetett baszni, azt elbaszták.
A nevezetes építményről – amit kiástak, fölé építették a vágányokat, majd elöntötte a víz, végül betemették az egészet –, már balladát lehetne írni. Az aluljáró 2014 nyarán leginkább egy harckocsi gyakorlótérre emlékeztetett, vasbeton tankcsapdákkal, órási mesterséges tóval. Végül 2015 áprilisában adták át.
A vasúti felújításhoz több közúti fejlesztés is tartozott, például egy teljesen új utat építettek a Pomázi út és az Ürömi kereszteződés között. Az ürömi kereszteződést körforgalommá alakították. A közúti fejlesztésekkel kettővel csökkent a vasúti átjárók száma (a legforgalmasabbakkal), és négy közúti alul- vagy felüljáró épült.
Frissítés 2: A Telekom válasza
"A közérdekű hírközlési hálózatokat ill. szolgáltatásokat (így a Magyar Telekom szolgáltatását) érintő infrastrukturális fejlesztések esetén a vonatkozó jogszabályok alapján a hírközlési szolgáltató előzetes hozzájárulása (is) szükséges. A jogszabály szerint a hírközlési hálózat környezetében új nyomvonalas építményeket (így pl. vasúti erősáramú vezetéket) elhelyezni kizárólag úgy lehet, hogy az a hírközlési hálózat ill. szolgáltatás üzembiztonságát ne veszélyeztesse. Az ún. "közműegyeztetés" folyamatára a vonatkozó jogszabályok egyértelmű szabályokat, határidőket írnak elő, és a szolgáltatók, hálózattulajdonosok kölcsönös együttműködését is megkövetelik.
A Magyar Telekom a projekt felé korábban jelezte azokat a – jogszabályoknak megfelelő, a szolgáltatások üzembiztonságát garantáló – műszaki feltételeket, amelyek teljesülése esetén az új fejlesztéshez való hozzájárulását kész megadni.
A konkrét esetben a megvalósuló villamos vasút erősáramú felsővezeték-rendszere elektromágneses kölcsönhatás következtében érintheti a Telekom vezetékes szolgáltatásait, időleges vagy folyamatos zavart okozva a telefon-, internet- és tv szolgáltatásban. Ezért már évekkel ezelőtt tájékoztattuk a megfelelő szerveket a hozzájárulásunk részleteiről, feltételeiről annak érdekében, hogy a vasútvonal közvetlen közelében, jellemzően légvezetéken megvalósuló vezetékes szolgáltatásainkat a beruházás megvalósulása után is zavartalanul biztosíthassuk ügyfeleinknek.
Álláspontunk szerint a fentiek tükrében a Magyar Telekomot semmilyen felelősség nem terheli a felmerülő esetleges késedelemért. Ennek ellenére - az érintett vasútvonalon közlekedők érdekeit szem előtt tartva - a mai napon soron kívül ideiglenes hozzájárulásunkat adtuk a Rákosrendező-Piliscsaba vonalszakasz felsővezeték feszültség alá helyezéséhez, a végleges hozzájárulás műszaki feltételeinek ismételt megjelölésével." | [
"MÁV-START"
] | [
"Magyar Telekom",
"NIF Zrt."
] |
Az MSZP budapesti szervezete az országos elnökségtől szabad kezet kapott arra, hogy szorgalmazza a BKV Zrt.-nél kifizetett végkielégítések ügyeinek kivizsgálását, és levonja az abból eredő személyi konzekvenciákat.
Nevük elhallgatását kérő szocialista politikusok szerint ez a lépés egyértelműen azt jelenti, hogy a Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes által szorgalmazott vizsgálatok lefolytatása után kezdeményezni fogják a BKV Zrt. vezérigazgatója, Kocsis István eltávolítását. Az MTI úgy tudja, hogy a BKV-s végkielégítések ügyét az elnökség "egyebek" napirendi pontjai között Lendvai Ildikó pártelnök hozta szóba és Burány Sándor fővárosi pártelnök adott tájékoztatást. Az elnökségi ülésen résztvevők egyetértettek abban, hogy gyors cselekvésre és megoldásra van szükség; tarthatatlan és erkölcsileg elfogadhatatlan az, ami a fővárosi közlekedési vállalatnál a végkielégítések körül történt, ezért le kell vonni a személyi konzekvenciákat. A közlekedési társaságnál a napokban pattant ki a végkielégítési botrány: nyilvánosságra került, hogy Szalainé Szilágyi Eleonórát, a volt humánpolitikai igazgatót tovább foglalkoztatták, miután kifizették neki 100 millió forintos végkielégítését. Bosnyák Gyula volt stratégiai igazgatót egy év munkaviszony után küldték el, majd - a Magyar Nemzet értesülései szerint - 40 millió forintos végkielégítést fizettek neki. Kocsis István a hvg.hu információi szerint a Magyar Villamos Művektől (MVM) 80 millió forintos végkielégítéssel távozott. A BKV pénteken azt közölte az MTI-vel: amikor távozott a MVM-től, Kocsis lemondott végkielégítéséről, és csupán a felmentési idejére járó bérét kapta meg. Ennek összegéről a BKV kommunikációs igazgatója nem tudott nyilatkozni. Andó Sándor szocialista fővárosi képviselő, a BKV felügyelőbizottságának (fb) tagja levélben javasolta Székely Gábornak, az fb elnökének: hozzák nyilvánosságra Kocsisnak a Magyar Villamos Művekkel (MVM) kapcsolatos nyilatkozatát, illetve az fb ülésén tekintsék át a BKV jelenlegi munkaszerződéseit, az abban foglalt végkielégítéseket és egyéb juttatásokat. A levélben, amely pénteken került az MTI birtokába, az áll, hogy a vezérigazgatói nyilatkozat nyilvánosságra hozatala - köztulajdonban álló cégek vezetőjéről lévén szó - nehezen kerülhető el. | [
"BKV Zrt.",
"Magyar Villamos Művek"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Hazudik a magyar kormány arról, hogy az Európai Bizottság 18 milliárd forintot követel vissza a egységes monitoring információs rendszer (EMIR) kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt - ezt közölte az MTI-vel Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció Európai Parlamenti képviselője. Molnár szerint csak a "Gyurcsány Ferenc ellen több mint 10 éve tartó lejáratókampány" új szakasza kezdődött azzal, hogy "Lázár János a fideszes papagáj-kommandóval és a teljes propagandagépezettel" a 18 milliós visszafizetésről kezdett beszélni.
A képviselő azt írja, hogy az Európai Bizottsághoz fordult információkért, miután "az EMIR-rendszerrel kapcsolatban korábban kilenc független vizsgálat is kimondta, hogy nem történt törvénytelenség", és erre válaszul Franck Sébert, a brüsszeli testület regionális politikai főigazgatója kedden arról tájékoztatta, hogy
az eljárás még nem zárult le, az még mindig folyamatban van, így nem is állapíthattak meg semmiféle visszafizetési kötelezettséget.
Ahogy arról korábban írtunk, a magyar kormány nemrég arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az Európai Bizottság 18 milliárd forintot követel a kormánytól, mert súlyos szabálytalanságokat állapított meg nyolc, 2003 és 2009 között megkötött szerződés ügyében. A vizsgálatok során kiderült, hogy a felelős állami szervek a Welt 2000 Kft. részére a közbeszerzési szabályokat súlyosan megsértve, a magyar állam érdekeivel ellentétes módon juttatták el üzleti köröknek a 12 ezer milliárd forintot kezelő EMIR-rendszer működtetését.
Ez a rendszer volt az, amelyen keresztül az összes magyar uniós pályázatot kezelni kellett. Lázár János korábban próbálta elérni, hogy a Welt 2000 adja át a rendszer üzemeltetését az államnak, de a cég erre nem volt hajlandó. Lázárék ezután úgy oldották meg a "problémát", hogy az állam megvásárolta a Welt 2000 kft.-t. Ezután a cég egyik volt tulajdonosa, Komáromi András egy nappal az után, hogy az állam megvette a céget, meghalt.
Lázár János a múlt héten azt mondta, büntetőfeljelentést tett a legfőbb ügyésznél ismeretlen tettes ellen Welt 2000 Kft. 2003-2009 közötti tevékenysége miatt. Budai Gyula fideszes képviselő pedig hétfőn közleményben követelte, hogy Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára tisztázzák magukat az ügyben, ugyanis a volt miniszterelnök és felesége, aki 2002-től a Miniszterelnöki Hivatal EU Támogatások Hivatalának elnökhelyettese volt, képviselték a szabálytalanságokat elkövető állami szervezet. Vagy ahogy a fideszes politikus közleménye fogalmaz:
úgy tűnik, ismételten felszínre került egy olyan "családi biznisz", amelyet szervezetten hajtottak végre és "átvágták", megkárosították vele Magyarországot. | [
"Welt 2000 Kft."
] | [
"Európai Bizottság",
"EU Támogatások Hivatala",
"Európai Parlamenti",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Demokratikus Koalíció"
] |
A nemzetbiztonsági bizottság keddi ülésén se derült ki sok az Omninvest tulajdonosi hátteréről, az NBH főigazgatója a hétfői rendkívüli ülésen elhangzottakhoz nem tudott hozzátenni további részleteket. Demeter Ervin fideszes bizottsági tag viszont elkezdett utánajárni. Juhász Gábor titokminiszter azt mondta, a szakszolgálatok szívességet téve a bizottságnak kiderítik a vakcinagyártó cég hátterét.
Döntő szerepet játszott az új típusú influenzavírus elleni oltóanyagot gyártó cég, az Omninvest mögött álló ciprusi cég működésében egy olyan férfi, aki az egykori III/III-as csoportfőnökségnek dolgozott, jelentette ki Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja kedden.
Az Orbán-kormány egykori titokminisztere saját nyomozásának eredményéről a bizottsági ülés után azt mondta, az Omninvest mögött egy AJK nevű ciprusi cég áll, amelynek a bejegyzés szerint két ügyvezetője van, és 1997. február 4-én váltott nevet. A cég két igazgatóját Marius Vardasnak és Andreas Karapatakisnak hívják. Azt, hogy ezek valós nevek-e, nem tudta megmondani. Megjegyezte, a cég arra szakosodott, hogy a ciprusi törvényes keretek között bújtassa a valós tulajdonosokat, akiknek az adatait kizárólag büntetőeljárások esetében szolgáltatják ki.
A Fidesz a múlt héten jelentette be, hogy hétfőre rendkívüli ülésre hívja össze a nemzetbiztonsági bizottságot, hogy választ kapjanak, milyen eszközöket vett igénybe a kormány és miket tudott meg például az Omninvest tulajdonosi összetételéről, illetve arról, hogy kikhez került az oltóanyagokért befolyt pénz.
A hétfői zárt ülésen az NBH egyik ezredesét hallgatták meg a képviselők, de a bizottság elnöke az ülés után azt mondta, nem kaptak érdemi információt, ezért - a féléves beszámolóval egybekötve - kedden Balajti Lászlótól, az NBH főigazgatójától kérnek tájékoztatást.
98 százalék homályban
Demeter Ervin kedden azt mondta, internet és két telefonhívás segítségével másfél óra alatt derítette ki az influenzavírus elleni vakcinát gyártó cég adatait, és tette mindezt azért, mert az NBH ezredese a hétfői meghallgatáson valótlan adatokat és neveket közölt a bizottság tagjaival. Megemlítette, az ezredes a meghallgatáson három emberről beszélt, akik közül csak kettőt nevezett meg.
Demeter Ervin azt mondta, nem tudni, hogy valójában ki az Omninvest 98 százalékának tulajdonosa, de - mint fogalmazott -, tovább fog nyomozni, és a begyűjtött információkat a közvélemény elé tárja.
Gulyás József bizottsági tag, aki hétfőn lépet ki az SZDSZ-frakcióból, azt mondta, nem feladata eldönteni, ki mond igazat, de valóban úgy tűnik, mintha Demeter Ervinnek több és pontosabb információja lenne a ciprusi cégről. Megjegyezte, hogy szerinte az NBH nem mondott többet, mint ami a cégkivonatból is kiderül.
Gulyás József szerint a kormánynak kéne választ adnia arra, hogy az Omninvest pontosan mióta, mennyire és milyen indokkal van privilegizálva a hazai oltóanyagpiacon. Megjegyezte, hogy ez nem feltétlenül az NBH hatáskörébe tartozó kérdés, annak viszont erős gazdaságbiztonsági kockázata van, hogy az Omninvest több milliárdos szerződésekkel az állam egy visszatérő partnere, és mégse mutat érdeklődést a cég háttere iránt.
Előfordulhat, hogy az állam kárigényt próbál érvényesíteni az Omninvesttel szemben, egy bizonytalan hátterű cég esetén ez viszont megoldhatatlan. Gulyás József hangsúlyozta, ezzel nem az embereket akarja elbizonytalanítani az oltóanyaggal kapcsolatban, hanem az Omninvest számonkérhetőségére akar garanciát.
Simicskó István, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának KDNP-s elnöke azt mondta, az Omninvest tulajdonosi hátterének csak két százaléka ismert, 98 százalékát homály fedi. Annyit tudni, hogy a 98 százalékos többségi tulajdonosi hányad egy Cipruson bejegyzett cég kezében van. Ezen a ciprusi címen egy ingatlanügynök neve szerepel, és több magyar cég tulajdonosa is be van oda jegyezve, többek között a Wallis egyik érdekcsoportjához tartozó cég neve is, tette hozzá.
Tudják, nem tudják
A bizottság elnöke emlékeztetett, Oszkó Péter pénzügyminiszter korábban azt mondta, a kormány ismeri az oltóanyagot gyártó cég hátterét, amelyben - jegyezte meg Simicskó István - 2005-ben jelentős tulajdonosi szerkezetváltás történt, 2006-ban pedig a cég nagyobb állami támogatást kapott.
Juhász Gábor titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter a keddi ülés után ugyanakkor azt mondta, aki kíváncsi a tulajdonosokra, a törvény által kínált lehetőségeket kihasználva nézzen utána, de megjegyezte, az országgyűlési bizottság kérésére szívességet tesznek majd a szakszolgálatok, mert kísérletet tesznek arra, hogy a külföldi társszervek segítségével kiderítsék, ki vagy kik állnak az Omninvest mögött.
Tóth Károly MSZP-s bizottsági alelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatójukon arról beszéltek, nem az oltóanyagot gyártó cég háttere nemzetbiztonsági kérdés, hanem az, hogy a vakcinát biztonságos körülmények között, megfelelő minőségben állítsák elő és juttassák el az embereknek.
Simicskó István szerint a kormánynak választ kell adnia a titkolózásra, és nyilvánosságra kell hoznia az Omninvesttel kötött szerződést. Az influenza elleni magyarországi oltóanyagot 15 éve az Omninvest Kft. gyártja.
Budai Bernadett, az MSZP szóvivője Simicskó szavaira úgy reagált: a Fidesz-kormány is az Omninvesttel állt szerződésben.
Az Omninvest nem akart nyilatkozni az ügyben, amit Némteh Zsolt szóvivő azzal indokolt, hogy nem akarnak belpolitikai csatározás részesei lenni. Az Omninvest nem közszereplő, hanem egy Magyarországon működő magyar kft, melynek adatai (így a tulajdoni hányadokkal kapcsolatos adatok is) megtalálhatók a cégnyilvántartásban, tette hozzá. "Nem offshore cég vagyunk, aki ilyet állít, az enyhén szólva nem mond igazat" - fogalmazott Németh Zsolt. | [
"Omninvest"
] | [] |
A francia Alstom cég vezérkara Budapestre utazott, és délelőtt óta a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál magyarázza a 4-es és a 2-es metróra megrendelt metrókocsik bizonyítványát. A francia nagykövet is megkereste a magyar kormányt az ügyben.
Péntek délután dől el, kiadja-e az új Alstom metrókocsik engedélyét a Nemzeti Közlekedési Hatóság, és nagyon úgy áll a helyzet, hogy a kocsik egyelőre nem kapnak engedélyt, írtuk csütörtökön. Ha nincs pénteken engedély, akkor a fővárosi közgyűlés korábbi határozata értelmében fel kell bontani a metrókocsik szállítására aláírt 65 milliárd forintos szerződést.
Mint megtudtuk, a helyzet nem változott, pénteken is az valószínűsíthető, hogy a korábbi fék- és futási problémák miatt nem kap engedélyt a kocsi. Információink szerint a csütörtöki hírekre Budapestre repült Franciaországból az Alstom vezérkara, és délelőttől a Nemzeti Közlekedési Hatóság épületében tartózkodnak.
Csütörtökön, miután kiderült, hogy baj van az engedélyekkel, a francia nagykövet is lobbizni kezdett a kormánynál az ügy felsőbb megtámogatása érdekében. Az Index információi szerint a budapesti nagykövet szerdán Navracsics Tibornak címezve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba küldött egy levelet, amelyben arra kérte a tárca vezetését, segítsen az engedély megszerzésében.
A levél több olyan lehetőséget is felvázolt a kormány számára, amely a franciák számára megnyugtató lezárást jelentene az ügyben, ám úgy tudjuk, a közbenjárás nem talált támogatásra.
Maros Anna, a francia nagykövet sajtótitkára az Indexnek azt mondta: igaz, hogy a nagykövet levelet írt Navracsics Tibornak a metrókocsik ügyében, ám ennek tartalmát ő nem ismeri. Hozzátette: látták az NKH döntését, egyelőre csak tudomást vehetnek róla, de a információik szerint a felek már megegyezésre jutottak, és csak néhány technikai részletben nem egyeztek meg.
A fővárosi önkormányzatnál 11 órakor összeült az a válságtanácskozás, ahol az NKH döntésének függvényében eldől, mi tesz Budapest. Úgy tudni, több forgatókönyv is elkészült a várható eseményekre.
Mint megtudtuk, a negatív döntésnek számos kihatása lesz. Többek között új pályázatot kell kiírni a metrókocsikra, ami akár egy évvel is eltolhatja a 4-es metró 2013 év végére tervezett átadását. (Arra viszont lehet számítani, hogy az új pályázaton majd tolonganak a válság miatt megcsappant rendelésállománnyal rendelkező cégek.)
Ha az új szerelvények nem jönnek, akkor a jelenlegi, 2-es metrón közlekedő orosz kocsikon egy 3,2 milliárdba kerülő átfogó karbantartást kell elvégezni. A 4-es metró uniós támogatását is érintheti az ügy.
Megkérdeztük az Alstom magyarországi képviseletét, ahol csak annyit mondtak, hogy egyelőre várják a közlekedési hatóság döntését.
A metrókocsik árának a felét már kifizették
Kora délutánig még nem kapta meg a fővárosi önkormányzat a Nemzeti Közlekedési Hatóság határozatát arról, hogy kiadja-e a típusengedélyt a francia Alstom gyártmányú metrószerelvényekre mondta Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes a Független hírügynökségnek, miután több órán át tárgyalt a BKV és a DBR Metró képviselőivel. Ikvai-Szabó Imre elmondta: az önkormányzat illetékes bizottságainak összehívását kezdeményezte a jövő hétre.
Bolla Tibor, a BKV vezérigazgató-helyettese elmondta: a 2-es metró vonalára szánt 22 szerelvény árának felét, körülbelül 30 milliárd forintot már kifizettek előlegként. Az NKH kedvezőtlen döntése esetén a BKV-ban elhúzódó perre számítanak.
A már Budapesten lévő és próbafutásokat teljesítő Alstom-szerelvények sorsa is attól függ, milyen döntést hoz az NKH - mondta Bolla Tibor. Közölte, a próbák alatt különféle műszaki, üzembiztonsági problémák - például a fékekkel - merültek fel. Az ezekről készített szakértői véleményeket a BKV az NKH rendelkezésére bocsátotta a határozat meghozatalához. | [
"Alstom",
"BKV"
] | [
"DBR Metró",
"Független hírügynökség",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] |
Az I.M.G. Inter Media Group Kft.-vel különböző médiafeladatok elvégzésére 630 millió forint értékben kötött szerződés a legnagyobb értékű azok közül a megállapodások közül, amelyeket a Miniszterelnökség írt alá - derül ki a Miniszterelnökség idei szerződéseinek listájából.
A kormányzati honlapon közzétett dokumentum tartalmaz pénzszállításra, nyelvoktatásra és a Corvin-lánc elkészítésére vonatkozó megállapodást is.
A legnagyobb értékű vállalkozási szerződést az I.M.G. Inter Media Group Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel kötötte a Miniszterelnökség, a cégnek ezért idén március és jövő június között különféle médiastratégia-alkotási, médiatervezési és -vásárlási, reklámügynökségi, telemarketing- és online kommunikációs feladatokat kell elvégeznie.
Ugyanerre az időtartamra szerződött a Varga Mihály vezette szervezet a Young and Partners Kft.-vel 315 millió forint értékben rendezvényszervezésre és az ahhoz kapcsolódó PR-, valamint tájékoztatási feladatokra.
Protokollszolgáltatásokra február végétől december 31-ig 50 milliót fizetnek ki a Medúza Event Kft.-nek és a Waldorf Catering Kft.-nek.
A kisebb összegű szerződések között a legtöbb síremlék-kivitelezéssel kapcsolatos. Az nem derül ki az összegzésből, hogy konkrétan kinek a síremlékével, de a tavaly elhunyt Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök síremlékének felállítására márciusban húszmillió forintot csoportosított át a kormány.
A dokumentum alapján a Miniszterelnökség idén 1,4 millió forintot szán pénzszállításra, amelyet a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. végez. A hivatal 679 ezer forintért közérdekű közleményeket készíttetett - idén februári teljesítési határidővel - Budapest ostroma befejeződésének 67. évfordulójáról való megemlékezésre az ENG Fim Szolgáltató Bt.-vel.
Két szerződés is kapcsolódik a hamarosan újra adományozandó Corvin-lánchoz: a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetője, Granasztói György a kitüntetés adományozásával, jogosultságokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokra idén 7,2 millió forintot kap, a láncot, annak kisebbített alakját és díszdobozait elkészítő Metal-Art Zrt. pedig 3,5 milliót. Utóbbi szerződésének teljesítési határideje február 15. volt.
A Miniszterelnökség három év alatt nyolcmillió forintot tervez költeni idegennyelv-oktatásra - derül ki a dokumentumból, amely tartalmazza a Futó Barnabás ügyvéddel, peres képviselet ellátására kötött megbízási szerződést is 800 ezer forint értékben. | [
"I.M.G. Inter Media Group Kft.",
"Miniszterelnökség",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt."
] | [
"Metal-Art Zrt.",
"I.M.G. Inter Media Group Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.",
"Waldorf Catering Kft.",
"Magyar Corvin-lánc Iroda",
"Young and Partners Kft.",
"Medúza Event Kft.",
"ENG Fim Szolgáltató Bt."
] |
1,94 milliárd forint
– ennyit osztott szét az MNB a társadalmi felelősségvállalási (csr) programja keretében 2014 novembere és 2016 januárja között, lényegében ellenőrzés nélkül.
Ennek a programnak része a Pallas Athéné közgondolkodási program, amiben több mint 250 milliárd forintos alaptőkével finanszírozza az MNB a most már hat alapítványát (és hiába a Kúria által is megerősített bírósági ítélet, nem adják ki a szerződések részleteit), része az ingatlanvásárlási program és a műkincsvásárlási Értéktár program is. De ezeken felül a Magyar Nemzeti Bank ad vissza nem térítendő támogatásokat is. Ezekről csak egy eldugott pdf-ben megadott linken keresztül lehet eljutni egy kimutatáshoz, ami csak az ötmillió feletti kifizetéseket tartalmazza. Egyébként pedig egy totálisan elnagyolt beszámolót olvashatunk a programról, évente, konkrét pénzköltés említése nélkül.
Legutóbb 2015 januárban néztem rá az MNB csr programjára, akkor 2014 novemberéig kértem ki és kaptam meg közérdekű adatigényléssel a MNB jótékonysági kiadásait. Akkoriban is nagyon nagy lendülettel ment a pénzosztás, néhány hónap alatt 812 millió forint ment el, azt megelőzően, 2014 elején pedig 2,2 milliárd kiosztásával indult a program (akkor kapta az új magyar kapitalizmus egyik legcsodálatosabb sikertörténete, a Csodazongora az első tízmilliókat). Most megkaptam az utóbbi bő egy év szerződéseit is. Évekre bontva így nézett ki a költés:
2014: 3,2 milliárd forint
2015: 1,67 milliárd forint
2016: eddig csak 28 millió, de máris több százmillióra az eddigi megállapodások alapján.
Így mostanra elmondhatja magáról az MNB, hogy sikerült ötmilliárd forintunkat elosztogatnia. Ezzel egyébként nem lenne semmi baj, ha a közpénzt ellenőrzött körülmények között, átlátható elvek alapján költenék el, mint ahogy (jó esetben) a költségvetés többi részét (kellene). Az MNB csr-programjával viszont az van, hogy annak adnak közpénzt az MNB vezetői, ami tetszik nekik, legyen szó keresztény hittantáborról, horgásztalálkozóról, operafesztiválról vagy a "Jászok dícsérete" monumentális tánc- és dalelődásról.
A pénz forrása az MNB nyeresége, ami egyébként semmiképpen nem a takarékos működésből, hanem a forint gyengüléséből (és így a devizatartalék felértékelődéséből) származik. Ezt a pénzt az MNB akár vissza is adhatná a költségvetésnek, hogy ott ellenőrzött körülmények között költsék el (az MNB-nek emlékezetes módon nem volt felügyelőbizottsága több mint egy éven keresztül, és most is egy olyan van, aminek Papcsák Ferenc az elnöke, és az egyetlen ellenzéki tagja egy jobbikos képviselő). Egyébként ha az MNB veszteséges lesz, akkor a költségvetésből kell majd azt kipótolni.
A tágan értelmezett 2015-ben összesen 84 dologra adott pénzt az MNB, lássuk, mik ezek!
Hangszerek, kiállítások: 927 millió
Ha magaskultúráról van szó, akkor nyílik ki a legkönnyebben az MNB bukszája. A vizsgált időszakban az elköltött pénz majdnem fele ment kulturális jellegű kiadásokra, amik közül kiemelkedik a Szépművészeti, a MÜPA, az Operaház és a szentendrei Skanzen által kapott pénz. Hogy miért nem a tízmilliárdok felett diszponáló Fekete György-féle MMA vagy a szintén nem jelentéktelen keretből dolgozó kulturális pénzosztó-alap, az NKA adta ezeket a pénzeket? Rejtély.
(A táblázatokban szereplő támogatási összegek millió forintban értendőek.)
2015 ápr 27 250 Szépművészeti Múzeum, “kulturális értékközvetítés", műkincsvásárlás, restaurálás 2015 jan 26 152 Művészetek Palotája Nonprofit Kft. 2015 jún 23 150 Magyar Állami Operaház, hangszerek 2015 márc 13 150 Szentendre-Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közalapítvány, Skanzen erdélyi kiállítás 2015 okt 7 50 BMC Budapest Music Center Kft., Europe Jazz Network (EJN) 2015. évi konferenciája + videostúdió 2014 dec 18 40 Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar koncertje, Albert Hall 2015 júl 16 36 Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar koncerje, Carnegie Hall 2015 júl 16 28 Nemzeti Színház Nonprofit Zrt. 2015 aug 24 16 Néprajzi Múzeum, látogatások 2015 ápr 27 15 Symphonia Alapítvány, hangszerek 2015 márc 31 13 Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, rendezvények, hangszerek 2015 ápr 28 6 Mass Media Solutions Kft., Lechner Ödön kiállítás 2016 jan 11 5,1 ART Csertő Bt., kiállítás a Műcsarnokban 2015 okt 26 5 Amadeus Művészeti Alapítvány, 5 projekt 2015 márc 23 5 Zene Határok Nélkül Hagyományőrző Művészeti Alapítvány, “Magyar népzene és kortárs komolyzene" kiadvány + kortárs művészeti projektek 2015 ápr 21 4 Szervátiusz Alapítvány, díj, szobrászórák 2014 dec 30 2 Tisza-tavi operafesztivál, Abádszalók, 2015 július Összesen 927,1
Besorolhatatlan: 343 millió
Van egy csomó kiadás, amit nem igazán tudtam besorolni, részben azok teljesen szürreális mivolta miatt. Ezek közé tartozik például az Igazgyöngy Alapítvány, amelynek beragadt az összes pénze az ÉRB Bankba a Buda-Cash bedőlésekor.
Az MNB a jelek szerint karitatív támogatásként térítette meg azt a pénzt, ami az MNB gyenge felügyeleti működése miatt tűnt el, és utalta át az Igazgyöngy most már sokkal-sokkal biztonságosabb helyen, a Hajdú Takaréknál vezetett számlájára. Ez talán a felelősség beismerése lett volna? Mondjuk ugyanezt a segítséget az egészségpénztári pénzekkel beragadó katonák nem kapták meg.
De van itt mindenféle baráti pénzosztás, például az Orbán Viktor felhívására létrejött Magyar Krónika sem tudta megúszni, hogy eltalálja a felé dobott 30 millió forint, amit arra kapnak, hogy kézbesítsék lapszámait a Kárpát-medence összes közigazgatási intézményébe, közkönyvárába. Kedves gesztus, hogy Matolcsy György édesapjának korábbi munkahelye, a Kecskeméti Animációs Filmgyártó sem maradt ki az osztásból, kapott 50 milliót több különböző dologra is (tavalyelőtt és idén fognak is kapni 50 milliót egy együttműködési szerződés keretében).
Egy könyv, amiben az UniCredit és a Bankszövetség vezetője, egyben Matolcsy egykor osztálytársa, Patai Mihály beszélget Matolcsy egyik kedvenc közgazdászával, Lentner Csabával, illetve a mindig jó helyen lévő Parragh László, a magyar és az angol kiadásra is kapott 5-5 milliót.
De jutott olyan dolgokra is, mint hogy elsegítsék az Iparművészeti múzeum török textilgyűjteményét Törökországba. Picit olyan, mintha bárhol szűkebb lenne a pénzügyi mozgástér a magyar intézményrendszerben, azaz pénzre lenne szükség, akkor az MNB, ha akar, ha kegyes, ott teremhet végtelen zsebeivel – szinte teljesen véletlenszerűen.
Az egész szerkesztőség nagyon várja például a Jászság dicsérete című monumentális tánc- és dalművet!
Erre harmincmilliónk megy:
2015 ápr 14 40 Igazgyöngy Alapítvány, ÉRB beragadt pénz 2015 jan 30 50 Kecskeméti Animációs Filmgyártó és Forgalmazó, fesztivál, működés, filmek 2015 jún 8 29,5 Új Színházért Alapítvány, az egész Jászságot átfogó, "Jászok dicsérete" munkacímű monumentális dal- és táncjáték 2015 márc 13 65 Kodolányi János Főiskola, PIQ & Lead Business & Engineering Academy projekt 2015 dec 7 30 Magyar Krónika Lapkiadó Kft., lapszámok eljuttatására 2014 nov 20 30 Vitézi Ének Alapítvány 2015 nov 24 30 Vitézi Ének Alapítvány 2015 márc 13 25 Iparművészeti Múzeum textilgyűjtemény török kiállítás 2015 márc 3 10,6 Magyar Önkormányzatok Szövetsége, konferenciasorozat 2015 nov 20 5 Három Királyfi Három Királylány Alapítvány, Családbarát Vállalat Díj 2014 dec 12 5 Patai-Parragh-Lentner interjúkötet, Éghajlat Kiadó 2015 jún 4 5 “Példakép Alapítvány a Fiatalokért, a Vállalkozókért, a Jövőnkért", rendezvények, kiadvány, gála 2015 dec 1 4,6 Patai-Parragh-Lentner interjúkötet angol kiadás, Éghajlat Kiadó 2015 ápr 29 4,5 Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom, munka és magánélet, http:/ww.balnsz.info 2015 aug 25 3,8 Media Networking Kft. Szatmárcsekei II. Kulturális Filmek Fesztivál 2015 nov 2 3 Magyar Nemzeti Hungarikumok és Értékek Szövetsége, Magyar Értékek Napja 2015 feb 11 1,5 Agria Universitas Egyesület, Junior Expo szakkiállítás 2015 okt 20 0,7 Raoul Wallenberg Egyesület, működés Összesen 343,2
Egyház: 137 millió
Egyházi intézmények kapták a pénz egy nem jelentéktelen szeletét. A történelmi egyházak az ügyvédekhez hasonlóan egyfajta társadalmon felüli entitásként vannak kezelve Magyarországon, nem sokat tudhat arról a közvélemény, hogyan költik a részben az adófizetőktől származó pénzüket.
Ebben az esetben tehát az MNB nem ellenőrzött módon adott pénzt a pénzt szintén nem ellenőrzött módon elköltő egyházaknak. Papíron egyébként túlnyomórészt nagyszerű dolgokra, bár vannak olyan támogatási tételek is, mint "családi kirándulások" vagy "koszorúkészítés". A Jezsuita Szakkollégium pedig annyi pénzt kap egy közgazdaságtani kurzusra, amiből évekig eléldegél egy szakkolégium.
2015 márc 12 50 Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, kastélyosdombói sajtüzem 2015 jan 30 30 Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, gyöngyösi Autista Segítő Központ 2016 jan 17 20,5 FIDE Magyar Tagozat Egyesület, konferenciára 2014 nov 10 17,4 Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium. Értékszemlélet és erkölcs a közgazdaságtanban program 2015 jún 26 1,05 Győri Hittudományi Főiskola "Pastores dabo vobis" Alapítvány, működés 2015 aug 24 5 Keresztény Önkéntesek Szövetsége az Ifjúságért és Gyermekekért Egyesület (KÖSZI) táborozás 2015 jún 26 4 Jézus Szíve Társasága Alapítvány, Pax hittankönyv-sorozat 2015 dec 17 3 Szent Erzsébet Szeretetotthon Alapítvány, emelőliftes jármű 2014 nov 18 3 Keresztény Értékmegőrző Egyesület, hároméves programsorozat 2015 dec 17 3 Szent Erzsébet Szeretetotthon Alapítvány, gyógytorna 2015 ápr 14 0,5 Budapest Országúti Szent István Első Vértanú Plébánia, családi kirándulások, koszorúkészítés 2015 jún 26 0,15 Szombathelyi Szent Erzsébet (Ferences) Plébánia, beszélgetések, kirándulások, családokkal Összesen 137,6
Oktatás: 144 millió
Abban az évben, amikor kiderült, hogy magyarok tízezrei adják a pénzüket egy átláthatatlan cégbirodalomnak, és számos piramisjáték is bedőlt Karcagtól a budapesti XII. kerületig, szóval a magyarok pénzügyi szofisztikálatlansága már-már monetáris politikai problémává vált, tehát az MNB ebben az alig szánt arra pénzt, hogy kiművelje a magyar főket a pénzzel való bánásról – ha már magára vette ezeket a feladatokat. Az itt lévő egyetlen komolyabb tételt még 2014-ben osztotta ki az MNB.
Még nem kötötték meg a szerződéseket azzal a nyolc civil szervezettel, akik januárban megnyerték az MNB "pénzügyi kultúra és tudatosság fejlesztésére" kiírt pályázatát, összesen 28,9 millió forintért, ami az ebben a cikkben szerelő számok jelentős részéhez képest – mondjuk a Vitézi Ének Egyesület működésének évi 30 milliós támogatásához viszonyítva – nevetséges pénz. A győztesek között van a Református Szeretetszolgálat is.
2014 dec 30 120 ECONVENTIO, pénzügyi ismeretterjesztés 2014 dec 30 20 BGF OTDK 2015 jún 10 1,68 Heller Farkas Szakkollégiumért Alapítvány, "Heller Gimis Tábor" 2015 aug 24 1 Békéscsabai Szakképzési Centrum, Pólmatematikai ea-Szegő Emlékkonferencia 2015 szept 11 1 BME Pro Progressio Alapítvány, Gyerekegyetem 2015 feb 10 0.64 Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége, “Mindennapi pénzügyeink" Összesen 144,315
Kiadványok: 120 millió
Az MNB lelkesen adott pénzt mindenféle magyar eredmény angolra fordítására vagy folyóiratok megjelenésére. Hogy ezek a költések milyen funkciót szolgálnak azon kívül, hogy az MNB vezetői számára szimpatikus értékrendet képviselnek vagy általuk nagyra tartott tudományos eredményeket propagálnak, nem tudni.
2015 máj 27 30 Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, évente legalább 4 kötet angolra fordítása és kiadatása 2015 feb 16 12,8 Kortárs Folyóirat Kiadói Kft. 2015 márc 17 12,5 Képmás 2002, családmagazin 2015 feb 16 12 Nemzeti Kultúráért és Irodalomért Alapítvány, Hitel folyóirat 2015 dec 23 12 Nemzeti Kultúráért és Irodalomért Alapítvány, Hitel folyóirattal összefüggő kiadások 2015 márc 13. 8,8 Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft., "A magányos cédrus – Csontváry kiállítás katalógus 2015 júl 31 6 Kommentár Alapítvány, folyóirat 2015 feb 5 5 Búvópatak Alapítvány, lap megjelenése 2015 feb 23 5 KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány, Külgazdaság folyóirat 2015 jan 21 5 Tiszatáj Alapítvány, folyóirat 2015 máj 11 3,9 Közgáz Alma Mater Közhasznú Egyesület, Köz-Gazdaság különszámának angol fordítása 2015 aug 12 3,34 CC Printing Kft "Nemzeti évfordulóink" c. kiadvány 2014 dec 30 3,1 Eötvös József – Szegénység Irelandban kiadása 2014 nov 28 0,5 Debreceni Egyetem, százéves kötet 2015 jan 14 0.079 Európa Kulturális Műsorszervező Iroda, "Hungarikumok, Tradicionális Intézmények Magyarországon" című angol nyelvű kiadvány Összesen 120,019
Tiszaroff: 22 millió
Van az MNB-nek egy kastélya Tiszaroffon – a mi százmillióinkból vették, hogy legyen hol üdülnie a dolgozóknak –, és nem elég, hogy az MNB csinált egy külön céget és ösztöndíj-programot hogy tegyen a tiszaroffiak jólétéért, néhány támogatás közvetlenül MNB-pénzből ment. A tiszaroffiak kaptak például egy 9 főt szállítani képes kisbuszt, 12 millióból. De még a tiszaroffi találkozójukra készülő pergető horgászok is kaptak egy adag pénzt!
2015 júl 7 12 Összefogás a Közösség Jövőjének Megalapozásáért Alapítvány, kisbusz a tiszaroffi régióban 2015 máj 18 9,3 OTP Fáy András Alapítvány, pénzügyi ismeretterjesztés a tiszaroffi mikrorégióban 2015 aug 26 1,5 "Mátrai Pergetők" Horgász Sport Egyesülete, horgásztalálkozó 2015 dec 14 0,4 PontVelem Kft., tiszaroffi mikro-régiban szállás és étkezés iskoláit Összesen 23,2
Klasszikus jótékonykodás: 279,7 millió
Költ olyanra is az MNB, ami valóban belefér egy társadalmi felelősségvállalási program kereteibe. Halmozottan hátrányos, beteg kisgyerekek, orvosi műszerek, mozgássérült emberek, rákos gyerekek kívánságai, reggeliztetése vagy nemzetközi utazásai – ilyesmikre is adnak támogatást az MNB-ben. A most vizsgált időszakban például az összes társadalmi célú osztogatás 14,4 százaléka ment ilyesmire. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Kecskeméti Animációs Filmgyártó",
"Néprajzi Múzeum",
"Keresztény Önkéntesek Szövetsége",
"Heller Farkas Szakkollégiumért Alapítvány",
"Kortárs Folyóirat Kiadói Kft.",
"Református Szeretetszolgálat",
"Békéscsabai Szakképzési Centrum",
"Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont",
"Magyar Önkormányzatok Szövetsége",
"Új Színházért Alapítvány",
"Győri Hittudományi Főiskola",
"Szent István Első Vértanú Plébánia",
"Búvópatak Alapítvány",
"Media Networking Kft.",
"Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium",
"Szent Erzsébet Szeretetotthon Alapítvány",
"Magyar Krónika",
"Magyar Krónika Lapkiadó Kft.",
"Raoul Wallenberg Egyesület",
"Ferences) Plébánia",
"Iparművészeti Múzeum",
"Jezsuita Szakkollégium",
"Éghajlat Kiadó",
"Ifjúságért és Gyermekekért Egyesület",
"Keresztény Értékmegőrző Egyesület",
"Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem",
"Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar",
"Jézus Szíve Társasága Alapítvány",
"CC Printing Kft",
"ART Csertő Bt.",
"Vitézi Ének Egyesület",
"Mass Media Solutions Kft.",
"00. kerület",
"Nemzeti Kultúráért és Irodalomért Alapítvány",
"Autista Segítő Központ",
"Kodolányi János Főiskola",
"Három Királylány Mozgalom",
"Pastores dabo vobis",
"Szentendre-Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közalapítvány",
"Nemzeti Színház Nonprofit Zrt.",
"Tiszatáj Alapítvány",
"OTP Fáy András Alapítvány",
"ÉRB Bank",
"Agria Universitas Egyesület",
"Iparművészeti múzeum",
"KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány",
"Közgáz Alma Mater Közhasznú Egyesület",
"Magyar Ökumenikus Segélyszervezet",
"Vitézi Ének Alapítvány",
"Igazgyöngy Alapítvány",
"Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége",
"Művészetek Palotája Nonprofit Kft.",
"Európa Kulturális Műsorszervező Iroda",
"Europe Jazz Network",
"Kecskeméti Animációs Filmgyártó és Forgalmazó",
"Hajdú Takarék",
"Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány",
"Három Királyfi",
"Pallas Athéné",
"Carnegie Hall",
"Magyar Állami Operaház",
"Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Magyar Nemzeti Hungarikumok és Értékek Szövetsége",
"BMC Budapest Music Center Kft.",
"Kommentár Alapítvány",
"Szombathelyi Szent Erzsébet",
"Mátrai Pergetők\" Horgász Sport Egyesülete",
"FIDE Magyar Tagozat Egyesület",
"BME Pro Progressio Alapítvány",
"PontVelem Kft.",
"Debreceni Egyetem",
"Symphonia Alapítvány",
"Hagyományőrző Művészeti Alapítvány",
"Amadeus Művészeti Alapítvány"
] |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 19 millió forint bírságot szabott ki az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.-re (NHB Bank) a felügyeleti vizsgálat során feltárt hiányosságok miatt – közölte az MNB kedden. Vagyis a jegybank pénzügyi felügyelete ezúttal a Matolcsy György unokatestvérekét ismertté vált Szemerey Tamás érdekeltségét büntette.
A jegybank kiemelte, hogy a feltárt jogsértések nem hordoznak rendszerkockázatot és nem veszélyeztetik a bank megbízható működését. Az MNB 2015. december 31-től tekintette át a hitelintézet pénzügyi szolgáltatási tevékenységét és megállapította, hogy a vállalatirányítás területén az NHB Bank kiszervezett tevékenységeinek bejelentése, ellenőrzése és szabályozása nem felelt meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak.
A hitelkockázat kezelés körében probléma volt többek között az ügyfélminősítésre, a kockázatvállalásra (különösen a döntéshozatali mechanizmusra) és a fedezetértékelésre vonatkozó szabályzataival, illetve azok alkalmazásával.
A jegybank ezen felül hiányosságokat talált a bank likviditási és piaci kockázatkezelésében, számviteli gyakorlatában, egyes nyilvántartásaiban és az informatikai rendszer védelmében is. Továbbá probléma volt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányuló tevékenységénél, elsősorban a tényleges tulajdonosok ellenőrzésénél.
Az MNB több, elsősorban az adatszolgáltatási rendszert és a kapcsolódó belső szabályozási gyakorlatot érintő adatszolgáltatási problémát is azonosított. Ehhez kapcsolódóan megjegyezték, hogy a jegybank kiemelten vizsgálta az adatszolgáltatási hibákat, és a jövőben is kiemelt szigorral lép fel azokkal a piaci szereplőkkel szemben, akik ilyen jellegű jogsértést követnek el.
A bírságösszeg meghatározásakor az MNB súlyosító körülményként értékelte a feltárt jogsértések magas vagy jelentős kockázati besorolását. Ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a hiányosságoknak nem volt hatása az ügyfelekre, más piaci szereplőkre, és a hitelintézet több jogsértést már a vizsgálat alatt kijavított - olvasható a jegybank közleményében.
Az aránylag komoly bírság annyiban mindenképpen figyelemreméltó, hogy az NHB Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás bankja. Ráadásul ez nem az első ilyen eset az utóbbi időben, a múlt héten az NHB-hoz több szállal kötődő Access alapkezelő kapott még ennél is nagyobb büntetést. | [
"NHB Növekedési Hitel Bank Zrt."
] | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"NHB Bank"
] |
Eddig úgy tudtuk, Szijjártó Péter külügyminiszternek ad tanácsokat, most céget is alapított Magyarországon Nikola Gruevszki.
Nagy port vert fel, amikor a korrupciós vádak elől menekülő Nikola Gruevszki egykori macedón miniszterelnök menedékjogot kért és kapott Magyarországon 2018 őszén. A politikus egy V. kerületi lakcímkártya birtokában egy évvel később már az önkormányzati választáson is szavazhatott a Belvárosban.
Ellenzéki parlamenti képviselők firtatták ugyan, hogy miért fogadtuk be a volt kormányfőt, és mit csinál Magyarországon, de eddig csak annyi derült ki a hivatalos válaszokból, hogy Szijjártó Péter külügyminiszternek ad tanácsokat a Nyugat-Balkánt érintő ügyekben. Most már az is tudható, hogy magánvállalkozást indított Magyarországon az Orbán Viktor miniszterelnök szövetségeseként számon tartott Gruevszki.
Július 15-én jegyezték be cégét, az I.C.I.C. Kft.-t péceli székhellyel, a vállalkozás ügyvezetője és tulajdonosa is ő. Főtevékenysége üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, de a listában sok más is szerepel a porcelán-, üvegáru-, tisztítószer-nagykereskedelemtől a vagyonkezelésen keresztül a konferenciaszervezésig. Miközben úgy tudni, Gruevszki Magyarországon él, tartózkodási helyeként egy skopjei címet adott meg, kézbesítési megbízottnak pedig Hornyik Katalin belvárosi ügyvédet jegyezték be a cégiratokba.
A pénzügyi innovátor
Nikola Gruevszkitől sosem állt távol az üzleti tevékenység. Közgazdász végzettségű, a Balkanska Bankánál (Balkán Bank) dolgozott karrierje elején, és ő volt az első, aki tőzsdei ügyletet kötött a macedón börzén, majd a helyi tőzsdetársulat elnöke és alapítója 1998-ban, utóbb pedig a pénzügyi tárcát irányította 1999 és 2002 között. Ő vezette be hazájában az általános forgalmi adót, és pénzügyminisztersége alatt gyorsult fel a privatizáció. Ekkoriban szerezte meg a Matáv (ma: Magyar Telekom) a MakTel macedóniai távközlési szolgáltatót. Gruevszki gazdasági nacionalizmusát jelezte ugyanakkor, hogy megindította a "Vegyetek macedón termékeket!" mozgalmat.
Ő maga azonban nemcsak macedón termékeket vett, illetve vásároltatott, hanem egy Mercedest is. Ez okozta az elítélését, ami miatt elszökött Szkopjéból. A 200 millió forintot érő luxuslimuzin beszerzésekor ugyanis a bíróság szerint számos jogszabályt megsértettek, ezért 2018-ban két év börtönbüntetéssel sújtották az időközben már a miniszterelnöki posztot is megjárt politikust. Gruevszki állami pénzen vásároltatta a páncélozott autót, befolyásolta, hogy kitől szerezzék be a kocsit, és korrupcióval is megvádolták.
Minden századik embert lehallgattak
Bukásához azonban nem ez, hanem az vezetett, hogy kormányzása idején minden századik állampolgárt lehallgattatta. Országos tiltakozás kezdődött a 20 ezer embert érintő illegális megfigyelések miatt, majd hosszas politikai csatározások után a Zoran Zaev vezette szociáldemokrata ellenzék került hatalomra, mely albán nemzetiségi pártok támogatásával kormányoz kisebb-nagyobb zökkenőkkel 2017 óta.
A Mercedes-vásárláson kívül tavaly már erőszak szítása miatt is elítélték távollétében Gruevszkit másfél évre, egy 2013-as erőszakos szkopjei tüntetés miatt. Hívei ugyanis megakadályozták az ellenzék részvételét azon a városházi ülésen, amelyen az akkori miniszterelnök városrendezési elképzeléseiről szavaztak.
Gruevszki már az autóvásárlási ügyben született ítélet végrehajtását sem várta be, és 2018-ban eltűnt hazájából. Pár nap múlva Budapesten bukkant fel (a gyanú szerint már a szökésében is segédkezett a magyar diplomácia), ahol – kivételezett eljárás nyomán – menekültstátuszt kapott. A magyar bíróság a jogerős szkopjei ítélet ellenére nem adta ki 2019-ben – az időközben már Észak-Macedóniának nevezett – hazájának, megszüntette őrizetbe vételét, és a szabadlábra helyezését rendelte el.
Rosszabbul járt Gruevszkinél unokatestvére, a korábbi belügyi, titkosszolgálati vezető, Szaso Mijalkov. Őt 12 évre ítélték a lehallgatások miatt, igaz, ez az ítélet még nem jogerős. Mijalkov az ítélethirdetés előtt, idén februárban eltűnt ugyan, de végül előkerült a tárgyalásra.
Ohridi trió
De miért kapott menedékjogot Gruevszki Magyarországon? Ez Orbán Balkán-politikájával, szövetségi rendszerének kiépítésével függ össze. Orbán Viktor és Janez Jansa szlovén kormányfő mellett Gruevszki a harmadik tagja az úgynevezett "ohridi triónak", akik 2017-ben találkoztak a macedóniai városban. A volt Jugoszlávia utódállamaiban a magyar kormányfő e két másik politikussal alakította ki a legjobb viszonyt (bár a szerb elnökkel, Alekszandar Vucsiccsal is kiváló a kapcsolata).
Jansa és Gruevszki is ismert arról, hogy a bevándorlás ügyében a magyar állásponttal ért egyet, és mindkét politikus kampányaiban a Fideszhez hasonló jelszavakat használt, például a "sorosozás" egyaránt a jellemzőjük. Gruevszki pártja egyébként máig Észak-Macedónia egyik legbefolyásosabb politikai tömörülése. Zaev szociáldemokrata kormányzatának is a VMRO-DPMNE a fő ellenfele, Gruevszkiék mandátumainak száma alig marad el a nagyobbik kormánypártétól.
Másfél millió euró
Lassan kezd kibontakozni a kép arról is, hogy milyen összefonódások voltak Gruevszki és vállalkozói köre között a politikus 2006 és 2016 közötti kormányzása idején. A legújabb gyanú szerint Gruevszki komoly ingatlanállományt – körülbelül 1,5 millió eurónyi vagyont – gyűjtött össze strómanok segítségével az észak-macedón fővárosban és Krusevóban. A nevében eljáró vállalkozók ugyanakkor maguk is milliomosnak számítanak – méghozzá dollárban. Az ingatlanvásárlásokat a csapat egy belize-i offshore cég közbeiktatásával bonyolította le a szkopjei elitnegyedben, Vodnóban és Krusevóban. Az ügyészség – amely idén májusban emelt vádat – a vagyon lefoglalását indítványozta.
Gruevszkit a többi között pénzmosással és törvénytelen ingatlanvásárlással vádolják. A titkosrendőrség korábbi vezetőjét, Mijalkovot ebben az ügyben is megvádolták, unokatestvéréhez hasonlóan pénzmosással.
Az ügy érintettjei között van Jordan (Orce) Kamcsev is, akiről számos hír járja a világot. Egyesek szerint ő a leggazdagabb macedón üzletember. Egy helyi tévést, Bojan Jovanovszkit és Katica Janeva főügyészt le is tartóztatták, amikor állítólag másfél millió euróra megzsarolták Kamcsevet. Őket kilenc, illetve hét évre ítélték el.
Visszatérve Gruevszkire, őt azzal vádolják, hogy a pártjának, az akkor még kormányzó VMRO-DPMNE-nek szánt adományokból vásárolt ingatlanokat a belize-i offshore cég közbeiktatásával. A gyanú szerint Gruevszki 1,3 millió dollárt kapott adományként 2006 és 2012 között, ezekből vásárolt értékes lakásokat és építési telkeket. Így például 2012-ben megtudta, hogy egy 11 ezer négyzetméteres ingatlan eladó Szkopje elitnegyedében, és megkérte Mijalkovot, hogy segítsen neki megvásárolni. Azt azonban igyekezett eltitkolni, hogy ő lenne a valódi tulajdonos, ami miatt tavaly ősszel szintén eljárás indult ellene, persze távollétében.
A titkosszolgálati főnök ezután kapcsolta be az ügyletbe Nenad Joszifovicsot, aki a belize-i céget birtokolta. Az offshore cég ezután alapított egy macedón leányvállalatot, és ez vásárolta meg végül az ingatlant. A vád szerint 2015-ben Kamcsev és családja megvásárolta a belize-i cég résztulajdonát a szkopjei leányvállalatban, jóllehet a vád szerint tudták, hogy az ingatlant bűncselekmény révén szerezték meg. Idén márciusban Orce Kamcsevet is letartóztatták.
Német kapcsolat A Gruevszki körüli ügyeknek Nyugat-Európában is vannak leágazásai. Az idén kellett lemondania annak a bajor politikusnak, Tobias Zechnek, aki a Bundestag tagja volt, és a gyanú szerint nagyobb összegeket fogadott el azért, hogy a volt macedón miniszterelnökért lobbizzon. PR-tevékenységéért Zech állítólag egy cégen keresztül 2016-ban 50 ezer eurót kapott Macedóniából, de az sem kizárt, hogy Gruevszki elmenekülése után is tartotta a kapcsolatot szkopjei "megrendelőivel".
Októberben lejár a menedékjog
Gruevszki nemrég azt írta az újabb vádakról a Facebookon, hogy azok politikailag motiváltak, és a "bűnöző Zoran Zaev folytatja a politikailag motivált hajtóvadászatot és a terrort azok ellen, akikről azt gondolja, hogy nem szeretik őt". Gruevszki azzal vádolja a kormányfőt, hogy nyomás alá helyezett egyeseket, hogy hamisan tanúskodjanak ellene.
A ljubljanai Ifimes intézet szerint Gruevszki menedékjoga idén októberben lejár Magyarországon, miután háromévente felülvizsgálják azt. Persze meg is hosszabbíthatják – a cégalapítás arra utalhat, hogy Gruevszki erre számít –, így a politikusnak nem feltétlenül kell új helyet keresnie, bár az Ifimes szerint állítólag konzultálni kezdett Oroszországgal és Törökországgal is az esetleges politikai menedékjog ügyében. A ljubljanai szakértők azt sem tartják kizártnak, hogy a helyhatósági választások után Gruevszki esetleg visszatér Észak-Macedóniába, hogy megbuktassa Zaev kormányát. Az Ifimes úgy véli, Gruevszkinek van esélye a visszatérésre, hiszen Mijalkov és Kamcsev a letartóztatásuk ellenére is kézben tartják az észak-macedóniai igazságszolgáltatás egy részét. Ezért is erősödtek fel Zaev szövetségese, a szociáldemokrata belügyminiszter, Oliver Szpaszovszki elleni politikai támadások az utóbbi időben. | [
"I.C.I.C. Kft."
] | [
"Magyar Telekom",
"Balkán Bank",
"Balkanska Banka"
] |
A kancellária 2008-ban közel hétmilliárd forintot költött külsős megbízási/vállalkozási szerződésekre; ezek döntő részben tanácsadásról, kommunikációról, tanulmányíratásról szólnak. A kedvezményezetti oldalon hemzsegnek a politikusok, elemzők és a visszadolgozó minisztériumi exvezetők.
Már-már közhely, hogy az állami és a nagyvállalati szféra tanácsadói szerződései gyakran csak suskusokat, hovatovább visszaéléseket hivatottak leplezni - miután a szolgáltatás ellenőrzése szinte lehetetlen. Egy-egy mamutcégvezető például azon "szokott" lebukni, hogy Cipruson és más offshore területeken bejegyzett tanácsadó társaságokkal köt marketing-, lobbi- vagy átvilágítási tevékenységről szóló lufimegállapodást (ez történt a Magyar Telekom egykori nagyjaival Montenegróban és Macedóniában), esetleg hajléktalanok nevére íratott vállalkozásoktól rendel álszakértői munkát (ez a valamikori Siemens-főnökök technikája volt).
Ezzel szemben az állami vezetők inkább holdudvartartásra használják a tanácsadási szerződéseket, beteljesítve azt a szóbeszédet, hogy a politika - ha pozíciókról, megbízásokról van szó - nem képes korlátozni magát. Korábban már jeleztük (Heti Válasz, 2008. november 6.): az utóbbi években több száz állami vállalat igazgatóságát, felügyelőbizottságát töltötték túl pártdelegáltakkal - nos, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) által kötött tanácsadói szerződések kedvezményezettjei között szintén alig akad független szakember (lásd táblázatunkat). E jelenségeket az ellenzék is észlelte; azzal persze, hogy a Fidesz nemrég indítványozta az állami cégekhez delegált igazgatósági tagok létszámának csökkentését, illetve múlt hétfőn kilencven kérdést nyújtott be a kormánynak a kancellária tanácsadói szerződéseinek hasznát firtatva, egyben önmagát is számonkérhetővé tette az esetleges hatalomváltás után.
A MEH ötmillió forint alatti és feletti szerződéseinek hatvanoldalas listáját átböngészve arra jutottunk, hogy a kancellária tavaly nettó 6,8 milliárd forintot költött tanácsadási, kommunikációs és tanulmányírási szerződésekre (a megállapodások egy része még 2007 végén született, de a teljesítés éve 2008 volt). Ez az összeg a teljes minisztériumi szerkezetre vetítve már a tízmilliárdhoz közelít - úgy, hogy ebben nincsenek benne a nagyobb értékű tárgyi beszerzések, hiszen azokért a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság áll jót. A kiadások egy része indokolható, ám szinte "végtelen" a kirívó megbízások száma. Horn Gábor volt koalícióügyi államtitkár például - utolsó hivatali napjaiban - közpénzből vásárolt tanácsadókat "a kialakult kormányválság kezeléséhez" (napi 24 órás rendelkezésre állási idővel), illetve rendelt tanulmányokat "a kisebbségi kormányzati modellek összevetése" címmel, oldalanként 40 ezer forintért.
Az igazságügyi államtitkári tisztségből kitett, majd az Új rend és szabadság program kormánybiztosi stallumával kárpótolt Kondorosi Ferenc pedig 14 jogcímen helyezett ki pénzt - egyebek mellett hárommillió forintot az Alkotmánybíróság sajtófőnökeként jegyzett Sereg András bt.-jének, hogy a megbízott "alkotmányos szempontú" háttéranyagokat készítsen. Emellett a kancellária olyan titkárnői feladatokra is külsős szerződést kötött, mint Word-sablon készítése a kormány-előterjesztések formátumára vagy PowerPoint-prezentációk előállítása, de jutott 700 ezer forint A magyar történetírás új útjai című, húszoldalas tanulmányra is. A felfogadott szakértők között egymást érik a kiszolgált, illetve a karrierjük elején vagy közepén lévő szocialista politikusok - akik a tanácsadóskodás mellett egy-egy állami vállalati tisztség után is jutnak némi betevőhöz.
A Miniszterelnöki Hivatal szerződéses partnerei 2008-ban (válogatás)
Régi pártemberek
Név A megbízás jogcíme (összege, Ft) Megjegyzés Agárdi Péter, a rádiókuratórium volt elnökhelyettese (MSZP) médiatanácsadás
(900 ezer) - Antalóczy Attila, volt országgyűlési képviselő (MSZP) konferencia-előkészítés
(250 ezer) - Barabás János, az MSZP József Attila Alapítványának elnöke társadalompolitikai szakértő
(9,6 millió + autóhasználat) az állami Szerencsejáték Zrt. felügyelőbizottsági elnöke Csepeli György, a MEH közpolitikai igazgatója (Tekosz Bt., SZDSZ) társadalompolitikai kutatás
(3,2 millió) az állami Magyar Posta Zrt. igazgatósági tagja Dóra Ottó, a salgótarjáni MSZP-frakció vezetője területfejlesztési tanácsadás
(4,2 millió) az állami HM Arzenál Zrt. és az Ipoly Erdő igazgatósági tagja Gombos András, volt országgyűlési képviselő és környezetvédelmi államtitkár (SZDSZ) mezőgazdasági tanácsadás
(300 + 540 ezer) az állami Dalerd Délalföldi Erdészeti Zrt. igazgatósági tagja Kirschner Péter (Civinfo Bt.), a rádiókuratórium ellenőrző testületének volt tagja (MSZP) civil tanácsadás
(2,4 millió) Horváth Csaba főpolgármester- helyettes (MSZP) munkatársa Molnár József (Dr. Molnár József Kft.), a környezetvédelmi tárca kabinetfőnöke humánerőforrás-tanácsadás
(4,4 millió) az állami Corvinus Zrt. igazgatósági elnöke Stipkovits Pál, volt országgyűlési képviselő (MSZP) kisebbségügyi tanácsadás
(2,5+2,5) a Győr-Moson-Sopron megyei Közgyűlés tagja (MSZP) Szabados Tamás, volt országgyűlési képviselő (MSZP) egyházügyi tanácsadás
(4,8 millió) a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács társelnöke Szűcs Istvánné (3SZ Bt.), az úttörőszövetség volt főtitkára társadalompolitikai szakértő
(1,2 millió) - Wéber Judit, az MSZP egyik állandó ügyvédje médiaügyi tanácsadás
(900 ezer) -
MSZP-s ifjútörökök
Név A megbízás jogcíme (összege, Ft) Megjegyzés Hampuk Richárd (Person Magyarország Kft.), volt Somogy megyei képviselőjelölt (MSZP) programkoordináció
(2,7 millió) - Kránitz F. Krisztián, kispesti önkormányzati képviselő (MSZP) fejlesztéspolitikai szakértő
(2,1 millió) - Patek Gábor, az MSZP kispesti elnökségének tagja programkoordináció
(1 millió) - ifj. Páva Zoltán (Medich-Technik Bt.), az MSZP-közeli Generáció 2020 Egyesület elnöke civil koordináció
(4,9 millió) - Szabó Ádám, a miniszterelnök kabinetfőnökének titkára programkoordináció
(1,5 millió) - Szuper József (Cerador Bt.), a Generáció 2020 Egyesület tagja projekttanácsadás
(6,4 millió) - Veégh Viktor, volt óbudai képviselőjelölt (MSZP) sajtóvisszhang-elemzés
(1,3 millió) -
Szakértők a holdudvarból
Név A megbízás jogcíme (összege, Ft) Megjegyzés Akar László, volt pénzügyminisztériumi politikai államtitkár (MSZP) az Új Tulajdonosi Program (ÚTP) előkészítése (300 ezer) - Atkári János, volt budapesti főpolgármester-helyettes adó- és közpénzügyi szakértő
(960 ezer) - Koltai Péter (KPMJ Bt.), az oktatási tárca volt informatikai miniszteri biztosa (SZDSZ) oktatási szaktanácsadás
(300 ezer) - Kupa Mihály, a Centrum Párt volt elnöke az ÚTP előkészítése
(1 millió) az állami Nemzeti Színház Zrt. felügyelőbizottsági elnöke Rotyis József, Budavári önkormányzati képviselő (MSZP) az ÚTP előkészítése
(1 millió) - Tunyoginé Akóts Klára, Medgyessy Péter egykori kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója diplomáciai tanácsadás
(5 millió) -
Politikai elemzők, újságírók, sajtófőnökök
Név A megbízás jogcíme (összege, Ft) Megjegyzés Babarczy Eszter (Thespis-Art Bt.), kritikus, műfordító, eszmetörténész Magyarország Holnap-kerekasztalok
(6 millió) - Batiz András (Batiz Consulting Kft.), volt kormányszóvivő kommunikációs tréningek
(2,5 millió) - Debreczeni József (Deborjó Kft.), publicista előadás
(80 ezer) - Déri Miklós (Déri és Társa Bt.), a Magyar Narancs egykori fotóriportere fotódokumentáció
(4,7 millió) - Dessewffy Tibor (Demos Magyarország Kft.), a kormányfő tanácsadója elemzési feladatok
(1,1 millió) - Farkasházy Tivadar (Hócipő Kft.), humorista cikksorozat, a nemzetbiztonsági szolgálatok népszerűsítése
(4 millió) - Gáti László (Pont Ez Kft. - Kárpáti Miklóssal, Ma-mi Bt.), a Hócipő Kft. volt ügyvezetője sajtóanyag-rendszerezés
(3+1,5 millió) - Karácsony Gergely (Social Report Bt.), a Medián kutatásvezetője politikai tanácsadás
(1,5 millió) - Lakner Zoltán (Politbüro Bt.), politológus politikai tanácsadás
(6 millió) - Lovász Anita (Szombathy 2001 Bt.), a televíziós Szombathy Pál felesége sajtótanácsadás
(1 millió) - Nyáry Krisztián (Promote Consulting Bt.), a budapesti városháza kommunikációs vezetője politikai tanácsadás
(1 millió) a Fővárosi Kertészeti Zrt. felügyelőbizottsági tagja Petri Lukács Ádám (Pla-tinta Bt.), a Népszava korábbi rovatvezetője aktuálpolitikai tanácsadás
(2,7 millió + 800 ezer) - Pulai András, a Demos Magyarország volt kutatója (ConsultLink Bt.) a kormányzati döntéshozatal elemzése, tanulmányírás
(3,4+1,7 millió) - Sereg András (Sereg Press 2000 Bt.), az Alkotmánybíróság sajtófőnöke alkotmányjogi tanácsadás
(3 millió) - Szigetvári Viktor (Szigetvári és Társai Kft.), az MSZP volt kampányfőnöke szakértői vélemény
(2 millió) - Tóth Csaba (Medi-pen 2002 Bt.), az SZDSZ-közeli Republikon Intézet vezetője kormányválság-elemzés
(2,8+1 millió) -
Visszadolgozó minisztériumi exvezetők | [
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"HM Arzenál Zrt.",
"Magyar Posta Zrt.",
"MSZP József Attila Alapítványa",
"Nemzeti Színház Zrt.",
"Magyar Telekom",
"Dalerd Délalföldi Erdészeti Zrt.",
"Ipoly Erdő",
"Batiz Consulting Kft.",
"KPMJ Bt.",
"Centrum Párt",
"Corvinus Zrt.",
"Szigetvári és Társai Kft.",
"Központi Szolgáltatási Főigazgatóság",
"Magyar Narancs",
"Thespis-Art Bt.",
"Pont Ez Kft.",
"Tekosz Bt.",
"Cerador Bt.",
"Social Report Bt.",
"Pla-tinta Bt.",
"Demos Magyarország Kft.",
"Hócipő Kft.",
"Győr-Moson-Sopron megyei Közgyűlés",
"Ma-mi Bt.",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Medich-Technik Bt.",
"Republikon Intézet",
"ConsultLink Bt.",
"Civinfo Bt.",
"Deborjó Kft.",
"Sereg Press 2000 Bt.",
"Medi-pen 2002 Bt.",
"Szombathy 2001 Bt.",
"Déri és Társa Bt.",
"Dr. Molnár József Kft.",
"Demos Magyarország",
"Promote Consulting Bt.",
"Person Magyarország Kft.",
"Politbüro Bt.",
"3SZ Bt.",
"Generáció 2020 Egyesület",
"Fővárosi Kertészeti Zrt.",
"Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács"
] |
Matolcsy Zita lemond a Pallas alapítványoknál vállalt tisztségeiről, és visszafizeti a munkáltatói kölcsönét – derül ki a jegybank közleményéből.
A közlemény szerint a Matolcsy Györggyel történt augusztus 25-i házasságkötése után Matolcsy Zita arról tájékoztatta a Pallas Athéné alapítványokat, hogy
a Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítványnál betöltött kuratóriumi tagságáról lemond,
valamint a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványnál végzett senior kutatói tevékenységét befejezi,
így ezt követően egyik Pallas alapítvánnyal sem áll jogviszonyban.
Matolcsy Zita PADI-s kuratóriumi tagságáért az alapító okirat alapján 555 ezer forint járt, a pageós pozícióért pedig havi bruttó 600 ezer forint.
Matolcsy Zita a jegybanki alapítványok által támogatott doktori iskolában folytatott tanulmányaihoz kapcsolódó ösztöndíjáról is lemond, ez havi 300 ezer forint volt. Matolcsy Zita a 2015-ben felvett munkáltatói kölcsönének fennmaradt részét is visszafizeti a jegybanknak.
A 24.hu becslése alapján Matolcsy Zita nagyjából 1,45 millió forintot spórolhatott volna a jegybanktól kapott kedvezményes hitellel, amiből egy bő 60 négyzetméteres lakást vett a fővárosban, a Naphegyen. A Magyar Nemzeti Bank 32,2 millió forintos munkáltatói hitelt nyújthatott neki, ami az egyik legnagyobb hitelösszeg volt a kedvezményes hitelek között. | [
"Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány"
] | [] |
Csodás teljesítményre készül az utolsó mérlegadatai szerint 2 fős létszámú takarítócég, a paksi General Tender Kft. Ők nyerték el másik kilenc cég orra elől azt a Fejér Megyei Kormányhivatal pályázatát, mely szerint összesen 36 helyszínen, 36 540 négyzetméteren (+ 10 százalék területnövekedés beleférhet) kell változó gyakorisággal napi- és nagytakarítást végezniük, illetve ablakot tisztítaniuk. Az alapterület az eredeti kiírás óta még kicsit "hízott" is, abban ugyanis még csak 36 440 négyzetméter szerepelt.
A General Tender Kft. csekély létszámával 18,5 millió forintos árbevételt ért el 2016-ban, 2015-ben és 2014-ben pedig kicsivel több mint 15-15 millió forintot. Mindez azért érdekes, mert a kiírás szerint:
Alkalmatlan az ajánlattevő, ha az ajánlati felhívás feladását megelőző három üzleti évben a közbeszerzés tárgyából (takarítási szolgáltatás) származó árbevétele összesen nem érte el a nettó 98 millió forintot.
Ennek a feltételnek a cég egymagában nem felelt meg, viszont az eredményhirdetés nem igazít el, hogy mi módon teljesítette mégis, abban ugyanis az áll, hogy "nem cégek csoportosulása" nyerte el a feladatot, és erőforrásnyújtó szervezetet sem említ. Annyi biztos a szövegből, hogy alvállalkozót fognak igénybe venni, de két fővel nem is lehetne ekkora munkát teljesíteni. Irodatakarításban az a szakmai konszenzus, hogy 100-150 négyzetmétert tud egy fő egy óra alatt rendbe tenni.
A kétéves megbízást eredetileg nettó 135,7 millió forintra becsülte a kiíró. A nyertes ennél olcsóbban, 123,5 millió forint plusz áfáért vállalta. Az ár 10-es súlyszámmal volt döntő, még a minőségi kritériumok csak 3-as súlyszámmal estek latba.
A nyertes General Tender Kft. ügyvezetője, könyvelője és egyben egyik tulajdonosa 2015 óta az a Lutz Éva, aki az Opten kapcsolati hálója szerint 2009 és 2012 között tulajdonos volt a drávapiski polgármester fiktív számlákat kibocsátó, áfával mutyizós (Átlátszó.hu) Kelet-Ormánság Innovációs Kft. nevű cégében. Az inkriminált áfacsalások 2010-2011-ben történtek. A másik tulajdonos pedig Lutz Éva lánya.
Kiemelt kép: Thinkstock | [
"General Tender Kft."
] | [
"Kelet-Ormánság Innovációs Kft.",
"Fejér Megyei Kormányhivatal"
] |
A FINA budapesti vizes világbajnokságot szervező állami cég, a BP2017 Nonprofit Kft. gazdasági igazgatója, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter volt férje, Balogh Sándor is érintettje lehet annak az ügynek, amelyben május végén ügyészségi nyomozók elvitték a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felderítő osztályának volt vezetőjét.
Az Index számolt be arról néhány hónapja, hogy egy akció keretében, a munkahelyéről vitték el a NAV-os vezetőt.
Úgy tudjuk, hogy N. Róbert mellett két magánnyomozó is a vesztegetés gyanúja miatt indult eljárás gyanúsítottja lett. Egyikük M. Kálmán, a másikuk pedig K. Lajos – utóbbi az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársaként tevékenykedett magánnyomozóként.
Az Átlátszó értesülése szerint a korrupciógyanú miatt indult ügyben érintett Balogh Sándor, a BP 2017 Nonprofit Kft. gazdasági vezetője is. A G7 tavalyi portrécikke szerint Balogh
“a leghivalkodóbb magyar üzletember, aki hülyére veszi az államot, de mindig magasabbra jut"
A szerencsi származású vállalkozó több száz vállalatból álló céghálót vezet, a vizes vb-t szervező Bp2017 Kft. legfőbb döntéshozója, a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnöke, a külföldi kereskedőházak ötletgazdája, és hozzá kötődik több alapítvány és egyesület is.
Szintén a G7 írt arról 2018-ban, hogy a miniszter volt férjéhez, Balogh Sándorhoz köthető, az államot százmilliókkal megkárosító cégháló működött Bártfai-Mager budapesti lakására bejegyezve.
A konkrét üggyel kapcsolatban a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője, Rab Ferenc azt válaszolta az Átlátszónak, hogy
“a nyomozást a Fővárosi Nyomozó Ügyészség folytatja, a gyanúsítottak között van pénzügyőr, nyugállományú rendőr és ,,civil" is"
Az Átlátszó úgy tudja, hogy Balogh Sándor az ügyben érintett egyik magánnyomozó megbízója volt.
Megkeresük a vizes vb gazdasági igazgatóját is, de csak a titkárnőjéig jutottunk, aki Balogh Sándor nyári szabadságára hivatkozva nem adott felvilágosítást.
Címlapfotó: Wikipedia
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Magyar Szinkronúszó Szövetség",
"BP2017 Nonprofit Kft.",
"BP 2017 Nonprofit Kft.",
"Fővárosi Nyomozó Ügyészség",
"Bp2017 Kft."
] |
Történetesen egy ügyvédi irodának fizetett ki kampánystratégiára több mint 9 millió forintot az Országos Roma Önkormányzat. Vendéglátásra is szép summa ment el a tavalyi választás előtt, a most nyilvánosságra hozott kimutatásban gyakran találkozni százezres tételekkel. Az elvileg önkéntes munkában végzett árvízi védekezés mintegy 20 millióba került.
Újabb "trükkös pénzmozgásokról" számolt be Vajda László, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) képviselője. A RomNet portál tavasszal már hírt adott arról, hogy a 2014-es parlamenti választás előtt az ORÖ 101 millió forintot kapott a kampányra. A cél elvileg az volt, hogy a romákat arra biztassák: regisztrálják magukat a kisebbségi névjegyzékben, küldjenek saját képviselőt a parlamentbe. Bár a kampányból nem sokat érzékeltek sem a cigányok, sem a közvélemény, Farkas Flórián elnöksége idején az ORÖ így is elköltött 83 millió forintot. (A fennmaradó összeget aztán visszautalták az államkincstárnak.)
Vajda László elmondta, hogy sokáig azt sem tudta, az ORÖ mennyi pénzt kapott a kampányra. Most már rendelkezésére áll a 83 millió felhasználásáról szóló kimutatás, amely meglepő tételeket tartalmaz. Az egyik Farkas Flóriánhoz kötődő alapítvány 5 milliót, a Farkas Flórián vezetésével működő Lungo Drom több mint 8 milliót kapott.
Feltűnően sok pénz ment el vendéglátásra. Rejtély, mi történhetett 2014. március 29-én: ezen a napon több cégnek százezres összegeket számláztak vendéglátás címén (akad közöttük egy 400 ezres és egy 500 ezres kifizetés is), ráadásul ugyanezen a napon még "étkeztetésre" is elköltöttek további 500 ezret.
Kampánystratégiára 9,2 milliót kapott egy ügyvédi iroda. A stratégiának Vajda László eddig a létezéséről sem hallott, és sejtelme sincs, mi olvasható az anyagban: próbálkozásai ellenére eddig nem sikerült hozzájutnia. Magyarázatra szorulna az is, hogy miért éppen egy ügyvédi irodát bíztak meg ezzel a feladattal.
A 2013-as dunai árvíz idején az ORÖ szervezésében mintegy nyolcszáz-ezer roma dolgozott a gátakon. Vajda László – az országos önkormányzat más képviselőihez hasonlóan – úgy tudta, hogy ingyenesen végzett önkéntes munkáról van szó. Pedig az árvíz elleni védekezés mintegy 20 millióba került. Vajda valószínűnek tartja, hogy "aktatáskában vitték ki a pénzt az árvízhez": a kérdéses összegnek csupán nem egészen kétharmadáról vannak számlák és elszámolások, azok is hiányosak. A roma politikus szerint alapos okkal feltételezhető, hogy ebben az esetben is törvénytelen kifizetések történtek. | [
"Országos Roma Önkormányzat",
"Lungo Drom"
] | [] |
A Kehi-vizsgálat ellenére újabb civil szervezetek támogatásáról döntött a norvég pénzeket szétosztó Ökotárs Alapítvány. A norvégok szerint a vizsgálat ellentétes a magyar kormánnyal kötött szerződésükkel, ezért az alapból érkező többi pénzt egyelőre visszatartják. Az Emmi képviselője is ott volt a döntéshozatalnál, de nem volt kifogása a támogatásokkal kapcsolatban.
Csütörtökön, az eredeti menetrendnek megfelelően új civil szervezetek támogatásáról döntött az Ökotárs Alapítvány. Ez az a szervezet, ami a Norvég Alapból érkező pénzeket osztja szét Magyarországon, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) pedig azért vizsgálja őket, mert szerintük ellenzéki szervezeteket támogatnak. Az alapítványt vezető Móra Veronika szerint a vizsgálat a működésüket nem befolyásolja, 1700 pályázó közül 136 szervezetet támogatnak a következő hónapokban összesen 1,4 milliárd forinttal.
A támogatott szervezet között van például Békés megyei közösségi kerteket létrehozó szervezet, vagy természetközeli legelőkről származó gyapjúzoknit készítő egyesület is. Segíti a Norvég Alap "Tótkomlós rejtett kincseinek feltárását" és a budapesti természetes forrásvizek védelmét is. A környezetvédelmen kívül nagy szerep jut a demokratikus értékek, a női és ifjúsági jogok és a hátrányos helyzetű csoportok védelmének is, a teljes lista itt olvasható el (.xls fájl).
A most támogatott szervezetek között nem szerepelnek azok, akiket a kormány külön nevesítve baloldalinak minősített és egy listát készített róluk. Ide tartozik a kormány szerint a korrupciót kutató K-Monitor, az Átlátszó.hu-t működtető Asimov alapítvány, a Roma Sajtóközpont, a Transparency International és néhány LMBTQ-szervezet is. Ezek a szervezetek idén azért nem kaptak támogatást, mert a Norvég Alap szabályai szerint egy szervezetnek egyszerre csak egy futó projektje lehet, ezek a szervezetek pedig több évre kaptak egy jelentősebb összeget, hogy a tudásukat más szervezetekkel is osszák meg.
Az Emminek nem volt kifogása
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) képviselője ott ül a támogatásokról döntést hozó üléseken, és ahogy eddig sem, idén sem fogalmazott meg kritikát a döntéshozatal módjával kapcsolatban, mondta Móra. "Nem követünk el indiszkréciót" – válaszolta viszont, amikor az Emmit képviselő ember nevét kérdeztem. A többi tag neve sem hozzáférhető, hogy ne lehessen náluk lobbizni a pénzek elnyerése érdekében, körülbelül 50-en vesznek részt a döntéshozatalban.
A Kehi-vizsgálatról azt mondta, hogy főleg a kis civil szervezeteket érinti rosszul, akiknek már az iratok összegyűjtése is le tudja kötni az összes erőforrását. Hozzátette, hogy a Kehi olyan részletes adatokat kér be, amiknek nehéz látni az értelmét. Például kíváncsiak minden önkéntes nevére, lakcímére is, ami a szabályszerű működés ellenőrzéséhez Móra szerint felesleges.
Arild Moberg Sande, a norvég nagykövetség követtanácsosa a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a donor országok (Norvégia, Liechtenstein és Izland) határozott álláspontja, hogy a Kehi-vizsgálat szembe megy a három ország és Magyarország között megkötött szerződéssel. A Norvég Alapból fizetett támogatásokat ugyanis csak a brüsszeli központú iroda ellenőrizheti.
Az Ökotárs működését egyébként rendszeresen ellenőrzik, az Ernst & Young készített egy könyvvizsgálati jelentést a 2008–2011-es időszakról, de készül majd a mostaniról is. Legutóbb egy szlovén cég nézte át a teljes támogatási rendszert (pdf), ilyen ellenőrzés idén ősszel lesz legközelebb.
Móra Veronika azt mondta, hogy egyelőre nem tartják reálisnak, hogy a Kehi teljesen ellehetetlenítse a működésüket. A legerősebb fegyver az ellenőrző szerv kezében az alapítvány adószámának felfüggesztése lenne, de ez ellen van jogorvoslati lehetőség az alap vezetője szerint.
Külföldi ügynökök a civilek
A Norvég Alap két csatornán ad támogatást Magyarországnak. A 40 milliárdos csomag az EU újabban csatlakozott országainak fejlesztését szolgálja, ezt a magyar állam közreműködésével osztják szét. További 4 milliárd forintot a Norvég Alap brüsszeli szervezete oszt közvetlenül civil szervezetek támogatására, az Ökotárs Alapítványon keresztül.
A nagyobb pénzforrást Norvégia elzárta, mivel a kormány átláthatatlan módon szervezte át a pénzek elosztását. Röviden, leegyszerűsítve: minden pénz elosztásáért Lázár János lett a felelős.
A kisebbik összeget, amely közvetlenül Brüsszelen keresztül érkezik, azonban továbbra is utalják az alapból. Ennek a pénznek a szétosztásában játszik nagy szerepet az Ökotárs Alapítvány. Lázár ezt a pénzt is szerette volna az irányítása alatt tudni, de azzal is megelégedett volna, ha a norvégok beszüntetik a folyósítását.
A kormány egy listát is készített, amin a problémás, a kormány szerint baloldali kötődésű civil szervezetek vannak. Mivel a norvégok nem állították le a civileknek szánt pénzek folyósítását, a kormány ráküldte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt a szervezetekre, noha az sem biztos, hogy a törvények alapján ennek a szervezetnek joga van ellenőrizni a közvetlenül Brüsszelből pénzeket kapó civileket vagy sem. A donor országok szerint nem, ezért a "nagy" alapból érkező pénzek folyósításának újraindítása csak akkor fog megtörténni, ha a kormány leállítja a Kehi-vizsgálatot. | [
"Norvég Alap"
] | [
"Roma Sajtóközpont",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Ökotárs Alapítvány",
"Transparency International",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Ernst & Young"
] |
Közölte továbbá, hogy Túri József alpolgármester sürgősségi indítványt terjesztett elő a felfüggesztésre, arra hivatkozva, hogy a polgármester tevékenysége veszélyezteti a város gazdálkodását. Az alpolgármester sürgősségi fegyelmit kért a polgármester ellen. A jogi képviselő, valamint a jegyző az eljárást törvénysértőnek minősítette. Rapcsák András elmondta: valójában nem derült ki, mi is az igazi oka az ellene indított támadásnak. Vele semmit nem közöltek, tudomása van viszont az alpolgármester azon kijelentéséről, miszerint a fegyelmivel lemondásra akarják rávenni. Rapcsák András a Fidesz parlamenti képviselője, ezért - mint fogalmazott - megdöbbentőnek tartja, hogy az alpolgármester "akcióját" támogatta az MDF és a Fidesz közös képviselőcsoportja is.(MTI)
Ajánló: | [
"Fidesz"
] | [] |
Az alábbiakban közzétesszük az Aktuális címû mûsor élénk figyelmet keltett október 11-i adásának teljes szövegét, hogy az olvasó alaposabban is megfigyelhesse, mi mindent tehet egy ügyes és kevéssé gátlásos riporter annak érdekében, hogy a megszólaltatásból elhallgattatás legyen, s a múlt ködébôl kiemelt tények újra elhomályosuljanak.
MTV 1, Aktuális 1999. október 11.
Betlen János: Jó estét kívánok! Nem akármivel gyanúsította meg az Élet és Irodalom a miniszterelnököt augusztusban. A Fiúk a bányában címû cikk állítása szerint Orbán Viktor a Fidesz pénzébôl segítette volna hozzá apját, hogy fellendítse családi vállalkozását. A cikk két megfogalmazása miatt a Fidesz elsô fokon helyreigazítási pert nyert az ÉS ellen, de a vádak lényegét az újság fenntartja. Az Aktuális vendége Tarnói Gizella, az Élet és Irodalom fôszerkesztô-helyettese. Jó estét kívánok! Régi kollegám. Láthatták a tévében, a rádióban, régebben gyakran, elnézést kérek elôre is, ha Gabinak fogom szólítani a beszélgetés hevében, de ez egy beceneve. Jól mondtam, Gabi, hogy fönntartjátok az állításaitokat?
Tarnói Gizella: Fönntartjuk az állításainkat, és fellebbezni is fogunk.
Betlen János: Akkor mi végigvonultatnánk, hogy mennyire alapos a Fiúk a bányában címû riport. Egy rövid összefoglaló következik az ügyrôl.
BEJÁTSZÁS
Kommentátor: A téma valóban az utcán hever, mondta az Élet és Irodalom fôszerkesztô-helyettese, mikor tavaly márciusban átvette a Pulitzer-díjat.
Tarnói: Ahelyett, hogy nap mint nap jelennének meg ilyen tényfeltáró jellegû írások a sajtóban, ezek többnyire valamilyen érdekbôl kifolyólag nem jelennek meg, és aztán a téma tulajdonosai megjelennek nálunk.
Kommentátor: Az Élet és Irodalom akkoriban az MSZP választási kampánya vezetôinek viselt dolgairól közölt riportot. Így ez az újság két újabb sorozatot indított. Az egyik a Postabank VIP-hiteleivel foglalkozott, a másik a Fiúk a bányában címmel a Fidesz jelenlegi vezetôinek állítólagos gazdasági ügyeirôl szólt. A cikk nem kevesebbet állított, mint azt, hogy a Fidesz vezetôi az 1993-as székházeladásokból származó pénzbôl alapozták meg jólétüket. Az írás egyik állítása az volt, hogy a pénz részben ahhoz a bányavállalathoz folyt be, amelyben a miniszterelnök édesapja társtulajdonos és ügyvezetô. A cikk nyomán parlamenti vita is kialakult. Orbán Viktor visszautasította a vádakat. Arra hivatkozott, hogy ebben az ügyben korábban már a bíróság neki adott igazat.
Orbán: Ami azonban az állításokat illeti, nekem a bíróság igazat adott, és ha szükséges, nagyon remélem, máskor is adjon.
Kommentátor: Az újság ezek után sem adott helyt a hírbe hozott pártvezetôk helyreigazítási kérelmének. A fôszerkesztô szerint minden állításuk bizonyítható.
Fôszerkesztô: A bizonyítékainkat nyilvánvalóan, amikor kell, akkor a bíróságon elôvesszük. Remélhetôen ezek a tárgyalások nyilvánosak lesznek, hogyha egyáltalán lesznek tárgyalások, és akkor ezek a bizonyítékok mindenki számára hozzáférhetôvé válnak.
Kommentátor: A Fidesz valóban perre ment, és elérte, hogy a bíróság kötelezze helyreigazításra az ÉS-t. Elsô fokon pert vesztett az Élet és Irodalom a Fidesszel, illetve a párt teljes vezérkarával szemben.
Dr. Pataki Árpád bíró: Valótlanul állítottuk ezért, hogy a cikkben szerepeltetett cégek a Fidesz vállalkozásaiként vettek részt a pártelnök családjához kötôdô privatizációs tranzakciókban."
Kommentátor: A folyóirat szerkesztôje úgy véli, hogy a helyreigazítás nem vonatkozott a cikk érdemi részére. Csupán egyes kitételeit nem fogadta el a bíróság. Nevezetesen, hogy a hetilap Fidesz-cégeknek nevezett olyan vállalkozásokat, amelyek legfeljebb a párt egyes tagjaihoz mint magánszemélyekhez kötôdtek. A Fidesz és a miniszterelnök szerint viszont a hetilap képviselôi nem voltak képesek alátámasztani a cikkben foglalt vádakat.
Orbán: A legfontosabb az egyik olyan döntés, amely azt mondja ki, hogy a fôszerkesztô nem tudta bizonyítani, vagyis valótlannak kell tekinteni minden olyan állítást, amely azt sugalmazta, azt állította, hogy közpénzeket magánpénzzé alakított volna bármelyik Fidesz-vezetô vagy akár a miniszterelnök.
STÚDIÓ
Betlen János: Gizi, ugye az szerepel az írás elején, hogy a riport tárgya az, hogy Orbán Viktor politikai befolyása szerepet játszott-e családjának anyagi gyarapodásában? Na most szerinted a cikk mit mond, hogy igaz vagy nem? Szerepet játszott vagy nem?
Tarnói Gizella: A cikk azt állítja, hogy szerepet játszott, igen. A cikknek a legfontosabb állításait, hogyha megengeded, felsorolnám. Mindenekelôtt azt állítja, hogy az ingyen állami juttatásként Fidesznek adományozott székház eladásakor befolyt pénzzel, illetve ebbôl mintegy 640 millió forinttal a Fidesz nem számolt el. Nemcsak a nyilvánosságnak nem számolt el, hanem nem számolt el a parlamenti székházbizottságnak sem, továbbmegyek, nem számolt el a saját tagságának sem, amit 94-ben nagyon sokan a vezetôségbôl kifogásoltak...
Betlen: Na de minden évben van számvevôszéki vizsgálat.
Tarnói: A számvevôszéki vizsgálat a párt gazdálkodásának a törvényességét vizsgálja.
Betlen: Hát errôl van szó!
Tarnói: A párt környékén létezô különbözô vállalkozásokat nem.
Betlen: Ha állami pénzt kapott, és az nincs meg, akkor az számít.
Tarnói: Ez valóban számít!
Betlen: Ezzel csak azt akarom mondani, hogyha az Állami Számvevôszék jóváhagyta a mérlegeket.
Tarnói: Én nem tudom pontosan, hogy a 93-as vagy a 94-es mérlegében szerepeltette-e a Fidesz, de hogy nem a teljes székházeladásból származó bevételt, ebben biztos vagyok, de hadd menjek tovább. Ugyanakkor mi azt állítottuk a cikkünkben, hogy ebben az idôben, amikor a székház eladására sor került, akkor számos olyan vállalkozás alakult a Fidesz környezetében, amelyet a Fidesz különbözô vezetôi vagy a Fidesz különbözô szakértôi jegyeztek saját nevükkel. Közöttük volt a Quality Invest Rt., amelynek alapítója dr. Simicska Lajos, Varga Tamás és Kövér Szilárd voltak. Varga Tamás a párt gazdasági szakértôje, Simicska Lajos akkor a párt jogásza volt, Kövér Szilárd pedig Kövér László testvére. És azt is állítottuk, és egyébként ehhez a papírok itt vannak nálam, hogyha kívánod, akkor bármelyiket bemutatom, hogy ...
Betlen: Ezt nem tagadja senki, ezt nem tagadja senki.
Tarnói: A Quality Invest Rt. az egy darabig tulajdonosa volt Orbán Viktor édesapja által többségi tulajdonolt....
Betlen: Ezt nem hallottam, hogy többségi, ezt most hallom elôször.
Tarnói: ... Dolomit Kft.-nek.
Betlen: Ezt most hallom elôször. A cikkben nem szerepel, hogy többségi tulajdon egyáltalán.
Tarnói: Ma már többségi tulajdonos.
Betlen: Az lehet, de akkor, amikor az egész történt?
Tarnói: Akkor nem többségi tulajdonos volt, de a legnagyobb résztulajdonnal rendelkezett.
Betlen: És hány százaléka van benne? Ez azért lényeges, mert ha juttatott volna a Quality Invest pénzt a Dolomitnak, ami nincs bizonyítva a cikkben, akkor sem az Orbán-papa kapta ezt a pénzt, csak a tulajdonosi arányának megfelelô mértékben, és nem tudjuk, hogy mekkora volt a tulajdonosi aránya, mert olyan adatokat közöltök a cikkben, amelyek nem hasonlíthatók össze. Tehát nem tudjuk, hogy mekkora volt a névértéke a tulajdonnak, az egésznek, és ezen belül az Orbán papának.
Tarnói: A névértéket tudjuk, az 25 millió forint volt, ha jól emlékszem, körülbelül.
Betlen: Na, hát akkor tudjuk, hogy mekkora volt a részesedés, mert ugye azt mondjátok, hogy...
Tarnói: Ebbôl hat és fél millióval rendelkezett 93 augusztusában, 92 októberében pedig 9 millióval. Ebbôl, a tagoknak a tulajdonrészébôl vásárolt tulajdonrészt magának a Quality Invest. Az a Quality Invest, amelyrôl ugye mint mondottam, a Simicska Lajos, Varga Tamás és Kövérd Szilárd jegyezték, és...
Betlen: Állj meg!
Tarnói: ...bocsáss meg...
Betlen: Bocsánat, állj meg, 1,6 millió forint, ti írjátok. Nemhogy 9 vagy 8. Ti írjátok: 1,6.
Tarnói: Nem, mi azt írtuk, hogy 4 millió 750 ezer forintos tulajdonrészt vásárolt a Quality Invest, és ezt a névértéket...
Betlen: Orbán Gyôzô...
Tarnói: ...1,2 millió forintért adta el...
Betlen: Ez egy másik kérdés. Mindjárt jövök ezzel.
Tarnói: ... ugyancsak a tulajdonosoknak...
Betlen: Most egyelôre az Orbán papának a tulajdoni hányadánál tartunk, amirôl azt mondjátok, most mondod, mert itt az nem szerepelt, hogy 22 millió, és 1,6 millió volt az ô törzsbetétje, ezt írjátok itt a harmadik hasáb alján, ugye...
Tarnói: Az ô törzsbetétje kilencmillió forint volt 92 októberében, és 93 augusztusában hat.
Betlen: Lehetséges, de ti 1,6 milliót írtok. Én abból dolgozom, amit ti közöltetek, és ez nem egészen tíz százalék.
Tarnói: Ez az indulásnál. Lehetséges, hogy ez az indulásnál volt. Már megbocsáss, de azt azért én nem próbáltam most memorizálni, hogy melyik dátumhoz mekkora tulajdon tartozik. Én csak egy konstrukciót szeretnék mondani, és azt hittem, hogy azért hívtál be, hogy ezt megtehessem. Én azt akartam elmondani, hogy a Quality Invest Rt. beszállt ebbe a vállalkozásba. Egyébként kezdetétôl fogva a vállalkozás könyvvizsgálója, a Dolomit Kft.-nek, egy Varga Sándor nevû úr, aki egyébként Varga Tamás édesapja, és ezzel párhuzamosan....
Betlen: Értem, de ez nem azt jelenti, hogy pénzt vittek oda.
Tarnói: ...aki ezzel párhuzamosan amikor itt könyvvizsgáló volt már, akkor könyvvizsgálója volt a Fico Kft.-nek, amely egyébként egyedüli Fidesz-cég, tulajdonképpen, ma már Sades Kft.-nek hívják. Csak hadd jegyezzem meg ezt is...
Betlen: De most ne mondj már olyan dolgot, ami nem tartozik ide.
Tarnói: Én azt gondolom, hogy ez mind ide tartozik.
Betlen: Mennyi pénzt kapott az Orbán papa?
Tarnói: Nem tudom megmondani, hogy az Orbán papa mennyi pénzt kapott. Akkor lehetne....
Betlen: Akkor mirôl beszélünk? Állj!
Tarnói: Akkor lehetne...
Betlen: Tudod mondani, hogy mennyi pénzt kapott az Orbán papa vagy sem?
Tarnói: Mondhatom úgy, ahogy én gondolom? Akkor tudnánk bebizonyítani azt, hogy az Orbán papa és a környezete mennyi pénzt kapott, hogyha a Quality Invest Rt.-t, a papírjaival együtt, Schlecht Csaba, aki a Dolomit Kft.-nek a felügyelôbizottsági tagja volt, 14 más Fidesz közeli személyiség által jegyzett céggel együtt el nem adta volna Kaya Ibrahimnak.
Betlen: Mikor?
Tarnói: Évekkel késôbb.
Betlen: Na, akkor ez az.
Tarnói: De az alakulás óta a papírok tartalmazzák az adatokat.
Betlen: Én csak azt szeretném kérdezni: azt mondjátok: fölteszitek az elôzetes kérdést, hogy az Orbán Viktor az ô súlyával visszaélve, mely gyarapította a családja vagyonát, és azt mondod helyesen, hogy ez a cikk azt sugallja, hogy bizony igen. Ezek után azt mondod nekem, hogy nem tudjátok.
Tarnói: Azt nem tudjuk, hogy hány forinttal gyarapította a vagyonát.
Betlen: És azt tudjátok, hogy gyarapítja-e?
Tarnói: Valószínûnek tartom, mert azt nem hiszem, hogy a Quality Invest Rt. a tegyük fel névértéken megvásárolt 4,7 millió forintos tulajdonrészt....
Betlen: De miért tegyük fel? Nem tudjátok, hogy hogy vásárolt. Ti írjátok, hogy nem tudjátok.
Tarnói: Igen, akkor maradjunk annál a variációnál, hogy 1,2 millió forintért adta el a 4,7 milliós névértéket.
Betlen: De mennyiért vette?
Tarnói: De hogy azt ô eredetileg 60 millióért vagy 5 forintért vette, azt nem tudom megmondani. Egyik esetben a papának a bányájába áramlott a pénz, a másik esetben a papa bányájából áramlott pénz a Fidesz-közeli személyekhez. Nem tudom, melyik jobb.
Betlen: Gabikám! Itt egy kivonást kell elvégezni. Hogyha az egyik tételt nem tudod, akkor nem tudod, hogy kapott-e pénzt az Orbán-papa vagy nem kapott.
Tarnói: Mi azt mondtuk, hogy azért bábáskodott a
Quality Invest Rt. a papának a bányája körül, és...
Betlen: Nem azt mondtátok. Azt mondtátok, hogy az Orbán család gazdagodásában az Orbán Viktor szerepet játszott a befolyásával visszaélve. Ezt mondjátok. És ezzel szemben kiderül, hogy nem tudjátok megmondani, hogy ment-e oda pénz vagy nem. Én nem tudom.
Tarnói: Hogy ment oda pénz, abban egészen biztos vagyok.
Betlen: De nem tudjátok, mert az egyik adatot, a kivonást azt nem ismeritek. Lehet, hogy ez a Schlecht Csaba hibája, de...
Tarnói: De a szereplôket azokat nagyon ismerjük.
Betlen: De a számokat nem ismeritek. Hát ha nem tudod, hogy mit kell kivonni mibôl, akkor honnan tudod, hogy ment-e pénz?
Tarnói: Valóban. Lehet, hogy hatvanmillió forintért vásárolta a névértéket, de lehet, hogy öt forintért.
Betlen: Az nem válasz, hogy lehet!
Tarnói: Kérdezem én, hogy az jobb variáció-e, amikor Orbán Viktor édesapja támogatja a Fidesz-közeli személyiségek tulajdonában lévô cégeket? Melyik a jobb variáció?
Betlen: Figyelj, és hogyha pont ugyanannyiért? Hát figyelj, én most mondok neked valamit. Én nem ismerem az Orbán papát, soha életemben nem láttam, azt sem tudom, hogy néz ki, de...
Tarnói: Az a kérdésem, hogy mit keresett ugyanabban a cégben Schlecht Csaba, aki elhíresült az elmúlt egy esztendôben...
Betlen: Most ezt akarom találgatni.
Tarnói: ...és mit keresett ugyanaz a könyvvizsgáló, aki egyébként a Ficónak a könyvvizsgálója volt?
Betlen: Ez nem azt jelenti, hogy kapott pénzt!
Tarnói: Valóban nem, ez személyi összefonódásokra utal.
Betlen: Az lehetséges, de ha nem kapott pénzt, akkor mi bajod van a személyi összefonódásokkal? Ez csak akkor érdekes, ha kapott pénzt. Azt meg nem tudjátok bizonyítani. Nem tudjátok az egyik számot. Lehet, hogy ez disznóság, lehet, hogy kapott pénzt, nem tudom, de ti se tudjátok, és ahhoz képest két ekkora oldalt közölni, hogy az alapvetô számokat nem tudjátok, hát...
Tarnói: Hadd mondjak valamit. Egy ilyen tényfeltáró írás...
Betlen: Miért tény? Hát hiányzik a legfontosabb tény!
Tarnói: Elmondhatom, amit szeretnék? Kettô embernek több hónapi munkájával született meg. Természetesen százszor annyi információ volt a háttérben, mint amennyi ebbôl papírra került.
Betlen: Abból egy információt mondjál!
Tarnói: Amennyiben a bíróság elôtt a Fidesz ezeket a lényegi állításokat igyekezett volna cáfoltatni és helyreigazíttatni, akkor valószínûleg ebben a periratban itt lenne nálam az összes cáfolat. Sajnos...
Betlen: Ide kell írni...
Tarnói: ...sajnos nincs nálam, mert ez nem a lényegi javításokat, hanem nyelvtani gyôzelmet aratott a Fidesz...
Betlen: Ide kell írni a tényeket...
Tarnói: ...mert valóban megállapította a bíróság, hogy nem Fidesz-cégek, hanem Fidesz közeli cégek. Amennyiben a cikkünket így írtuk volna meg, akkor nem lett volna semmi probléma, ugyanis lényegi állításokat a Fidesz nem igyekezett cáfoltatni.
Betlen: Kivéve azt az állítást, hogy...
Tarnói: Bocsánat, hadd mondjak még valamit, nem voltál ott a bírósági tárgyaláson, akárhányszor igyekeztünk a lényegre terelni a beszélgetést, a Fidesz jogásza rögtön felkérte a bíróságot, hogy szorítkozzon a per tárgyára. Na most tudni kell azt, hogy egy sajtópernél a per tárgyát mindig a felperes szabja meg, adott esetben a Fidesz.
Betlen: Ez így van, de most azért mondom, hogy beszéljünk arról, ami nem volt a per tárgya, mert az emberek azt akarják tudni, hogy kapott-e pénzt az Orbán papa vagy nem. És megállapítottuk, hogy nem ismeritek az adatot, amelybôl ezt meg lehetne állapítani, és ehhez képest sok a két oldal és sok a megállapítás, meg az is sok, hogy a végén azt írjátok, hogy itt erôsödni látszik a gyanú, hogy Orbán Viktor esetében nem volt éles határvonal a párt számára végzett tevékenység és a személyes gyarapodás között, ennek tisztázására várhatóan a hatóságok lesznek hivatottak, mondottad, milyen hatóságok, természetesen bûnüldözô hatóságok. Ezt onnan lehet tudni, hogy a következô mondatban azt mondjátok, hogy ügyészség, rendôrség volt feljelentés ügyében, csak épp nem abban az ügyben, hanem egy sokkal késôbbi ügyben, aminek már az Orbán papához már semmi köze nincsen.
Tarnói: Bocsánat, de ebben az ügyben, mert a Quality Invest az egyik, amelyik a Kaya Ibrahimnak eladott cégek között szerepel, és...
Betlen: De ez nem az az ügy, hát ez öt éve!
Tarnói: De ez az az ügy, mert errôl a Quality Investrôl beszélgettünk, hogy beszállt-e a bányába és mennyivel, vagy sem. Tehát én azt gondolom, hogy...
Betlen: De azt nem tudjuk, hogy beszállt-e, és a feljelentés nem arra vonatkozik, hanem arra, hogy a Quality Invest évekkel késôbb csalárd módon szûnt-e meg vagy nem, vagy adták el vagy nem. Az egy egész más ügy. Mi köze ennek az Orbán papához? Hetet-havat összekevertek, komolyan mondom!
Tarnói: Már elnézést kérek, de...
Betlen: És nincs bizonyított állításotok.
Tarnói: ...én úgy gondolom, hogy nem kevertünk össze hetet-havat, én úgy gondolom, hogy az újságíró...
Betlen: Akkor mondd meg, hogy kapott-e pénzt az Orbán papa vagy nem? Mert ha nem kapott, ha nem tudjátok bizonyítani, akkor sok a két oldal meg a nagy herce-hurca.
Tarnói: Ha most azt akarod belôlem kiprovokálni, hogy egy olyan állítást tegyek, aminek még csak nem is én voltam az, aki utánajárt, én csak azt tudom, ami ebben a cikkben megjelent, és ...
Betlen: Csakhogy közgazdász vagy!
Tarnói: ...ebben a cikkben...
Betlen: Odaírják, hogy nem tudják, hogy mennyi az egyik szám. És akkor hiába vonod ki a másikat a semmibôl.
Tarnói: Odaírták azt, hogy pontosan hány forinttal támogatta Orbán Viktor édesapját ez a cég?
Betlen: Azt írták oda, hogy az Orbán Viktort támogatta, és hogy ettôl gazdagodott meg. Összesen egyébként mennyi volt?
Tarnói: Orbán Viktor édesapjáról nem feltételezem azt, hogy engedett a cégébôl kiáramlani a párt felé vagy a párt közeli cégek felé pénzt.
Betlen: Figyelj, ezek feltételezések.
Tarnói: Feltételezések, mert...
Betlen: Én mondok egy másik feltételezést, ami ugyanolyan légbô lkapott, mint a tied. Orbán papa, nem tudom, részlegvezetô, mûvezetô vagy üzemvezetô a bányában.
Tarnói: Ügyvezetô.
Betlen: Most, de akkor. Régen még nem az volt. És akkor privatizálták a munkavállalók, köztük ô a bányát, és azt mondta az Orbán papa, hogy kihez forduljak ebben az ügyben, hát természetesen a Simicska Lajoshoz, aki a fiamnak iskolatársa volt, és itt cégeket alapít tucatjával, mit tudom én. És akkor...
Tarnói: Ezeknek a többsége Kaya Ibrahimnál köt ki.
Betlen: Igen, de azt ô akkor még nem tudhatta.
Tarnói: Az igaz.
Betlen: Még maga Simicska sem tudhatta, senki, Schlecht Csaba sem, és akkor azt mondja, hogy most pedig azzal, hogy el akarják adni a részesedésüket egyesek ebbôl a tulajdonosi társaságból a dolgozók közül, és hogy ne jöjjön be idegen tôke, kéne egy-két-három-négy, nem tudom, millió forint. Mert ekkora összegekrôl van szó. És erre valaki nem ad nekik pénzt, hanem megveszi, hogy ne idegen ember menjen bele, ezek a Quality Invest társaság, aki egyáltalán akkor magántársaság volt, és megveszi, és két hónap múlva visszaadja nekik. Nem tudjuk, hogy bárki keresett volna ezen az ügyleten, de pár millió forintról van szó, amibôl az Orbán papa részesedése mondjuk tíz százalék vagy mennyi, és az már nem milliók, hanem az már sokkal kisebb összeg.
Tarnói: Mindketten ugyanazt állítjuk, úgy érzem, csak te...
Betlen: Várjál, csak én azt mondom, hogy ti csak állítjátok, de nem bizonyítjátok, és hiányzik egy adat ahhoz, és csak azt akarom mondani, hogy egyáltalán nincs az bizonyítva, hogy itt valamiféle bûncselekmény történt. Hát mirôl van szó? Elment ezekhez...
Tarnói: Senki nem állította, bocsánatot kérek, azt, hogy bûncselekmény történt, ilyet aztán végképp nem állítottunk mi.
Betlen: Hogyhogy? Itt szerepel rendôrség, ügyészség nem is egyszer!!!
Tarnói: Nem, mi ott a végén leírtuk, hogy a Kaya Ibrahim-féle cégeket vizsgálja az ügyészség.
Betlen: Dehogy írtátok le!
Tarnói: De azt írtuk le.
Betlen: Dehogy írtátok le!
Tarnói: Abszolút nem állítottuk, hogy...
Betlen: Azt írtátok, hogy az Orbán Viktor...
Tarnói: Befejezhetem én is a mondatom, vagy azt csak a mûsorvezetônek szabad?
Betlen: Persze, fejezd be, mondd meg, hogy hol állítjátok, tessék.
Tarnói: Nem azt fogom megmutatni, hogy hol állítjuk, nem tanultam meg a cikket kívülrôl. Én most is bizton állítom, hogy semmiféle törvénysértés és jogtalanság és jogszabálysértés ezekben az ügyekben nem történt. Mi nem azért hoztuk nyilvánosságra, hogy a bûnüldözô szervek figyelmét felhívjuk, mi morálisan nem tartjuk ezt az ügyet helyesnek, és úgy gondoltuk, hogy ezek a nyilvánosságra tartoznak. És én azt gondolom, hogy az Élet és Irodalom tette a dolgát. Azt, ami újságírói eszközökkel felderíthetô, azt felderítette, a lehetôség szerint ezeknek a tudomására jutott információknak utánanézett, és ...
Betlen: De nem azt írtátok oda!
Tarnói: ...és ezeket bizonyította.
Betlen: Azt kell odaírni édesanyám, hogy nem tudjuk. De ti azt írjátok, azt kell odaírni, hogy nem tudjuk, hogy kapott-e pénzt vagy nem. És ezzel szemben ti azt írjátok, hogy kapott.
Tarnói: Akkor az a kérdésem, hogy ha ez ilyen bizonytalan pont, vajon a Fidesz miért nem ezekért a pontokért próbált helyreigazítani? Ugyanis én azt gondolom, hogy miközben itt valóban a szavakkal játszunk, hogy Fidesz-cégek vagy Fidesz közeli cégek....
Betlen: Ezt hagyjuk!
Tarnói: ...és emiatt kell esetleg...
Betlen: Ezt hagyjuk is!
Tarnói: ...emiatt kell nekünk helyreigazítanunk, adott esetben, ha a fellebbezés után is veszítünk, közzétenni, holott nem is a lényegrôl beszélgetünk. Ellenben a miniszterelnök úr kiterjeszti a bírósági döntést a lényeges állításokra is, és én úgy gondolom, hogy ezzel a bíróságot járatja le.
Betlen: De hát figyelj, énszerintem, én azt próbálom, én egyáltalán nem beszélek a lényegtelenrôl, csak arról beszélek, és azt állítom, hogy...
Tarnói: Lehet, hogy nem jó embert hívtál be, ennek a cikknek a készítôjét kell ilyen esetben behívni.
Betlen: Hát beszéltünk napközben arról, hogy jöjjön ide az egyik.
Tarnói: Hát igen. Ôk sem szívesen jönnek a nyilvánosság elé.
Betlen: De te közgazdász vagy, hát egy egyszerû számtani mûveletet nem lehet végrehajtani?
Tarnói: Én közgazdász vagyok, és egy számtani mûveletet borzasztó egyszerû végrehajtani, ha...
Betlen: Ha hiányzik a kivonáshoz a fô összeg, amibôl le kell vonni, akkor nem lehet végrehajtani.
Tarnói: Igen, csak te rendkívüli jóindulattal, nagy jóindulattal úgy kezeled, hogy itt nem áramlott oda pénz. Ezek szerint szerinted inkább kiment onnan pénz, vagy nem tudom én, mit csinált?
Betlen: Én nem mondtam, hogy nem áramlott, te viszont mondtad, hogy áramlott, és nem tudod bizonyítani, és ehhez képest kétoldalas cikket írsz, ami...
Tarnói: Nem errôl írtuk a kétoldalas cikket, már ne próbáld azért ennyire bagatellizálni ezt a rengeteg munkát, amirôl úgy gondolom, hogy....
Betlen: Dehogynem!
Tarnói: ...hogy rendkívül lelkiismeretes munka.
Betlen: A munka attól érdekes, hogyha a fô állítást bizonyítani tudod, és az a fô állítás, ami ide le van írva az elejére, hogy ez a cikk arról szól, hogy az Orbán Viktor a pozíciójával visszaélve egyébként...
Tarnói: Ez a cikk speciel, hadd mondjam akkor, hadd idézzem azt a részt, amire te hivatkozol.
Betlen: Kíváncsi vagyok, hogy észreveszed-e a nyelvtani bakugrást, ami benne van, amit a Zoli benne hagy, egy ilyen nagy stiliszta.
Tarnói: Annak jártunk utána, hogy játszott-e szerepet az Orbán família polgárosodásában az a tény, hogy a család egyik tagja az elmúlt tíz évben a magyar politikai élet stb. stb. stb., vagy...
Betlen: Nem satöbbi, nem satöbbi!
Tarnói: ... vagy csupán egy szokványos...
Betlen: Nem satöbbi! Olvasd csak tovább!
Tarnói: ...a magyar politikai élet egyik meghatározó személyisége lett, és aki tavaly júniustól a Magyar Köztársaság legnagyobb hatalommal járó posztját tölti be, vagy csupán...
Betlen: Mi az az és aki?
Tarnói: ...vagy csupán egy szokványos vállalkozói sikertörténetrôl van szó."
Betlen: Azt írjátok, még a miniszterelnökségét is fölhasználta, amikor még nem is volt miniszterelnök? Mit jelent ez?
Tarnói: Nem azt írtuk, hogy miniszterelnök volt akkor.
Betlen: Mi az, hogy és aki? Hát nyelvtanilag nem jó, hát nem kell oda semmiféle vonatkozói névmás. Annyira elfogultak vagytok!
Tarnói: Te Jani, meghívunk téged a laphoz, amikor ...
Betlen: Annyira elfogultak vagytok, hogy...
Tarnói: ...az olvasószerkesztôi feladatokat végre kell hajtani, te biztos segítettél volna a Fidesz közeli cégekre javítani mindenütt a Fidesz-cégeket.
Betlen: Az biztos, hogy segítettem volna, hogy ne legyenek benne olyan állítások, amelyek nincsenek alátámasztva akkor, hogyha ilyen súlyos vádakat fogalmaztok meg.
Tarnói: Én azt gondolom, hogy ezek az állítások alá vannak támasztva. Lehet, hogy én nem tudom a legtökéletesebben bizonyítani, ezt én rettenetesen sajnálom. Én azt gondoltam, hogy mindaz, amit te most firtatsz, egy bírósági perben lesz téma, itt pedig arról beszélgetünk majd, ami a bírósági per tárgya volt. Annak más volt a tárgya ugyanis, vittem volna a dossziémat, ahogy most is visszük a dossziéinkat magunkkal.
Betlen: Egy szám hiányzik.
Tarnói: Nem is írtuk oda pontosan, hogy mennyivel. Nem írtuk oda, mert sajnos nem ismerjük.
Betlen: De hát akkor azt sem tudjátok, hogy van szaldó, és nem nulla. Akkor azt sem tudjátok, ha nem ismeritek! Én nem állítom, hogy nincsen pénz benne, nem tudom. De nem is írtam róla cikket.
Tarnói: Mert te egy becsületes, rendes ember vagy, mi meg olyan gengszterek vagyunk, hogy az újságírást felhasználjuk arra, hogy olyan dolgokkal foglalkozzunk, amit mi nem tartunk morálisan helyénvalónak a politikusok körében. Ilyen volt a Szekeres-ügy is...
Betlen: Persze.
Tarnói: ...ilyen volt a Postabank-ügy is, és úgy gondolom, hogy ez az ügy is a nyilvánosságra tartozik.
Betlen: Persze, csak ezek nincsenek megalapozva.
Tarnói: És azt gondolom, hogyha Orbán Viktor egy pártnak az elnöke, akkor én ugyan megértem, mert valószínûleg az én szüleim is felhasználták volna a baráti körömet, hogyha olyan okos emberek vannak köztük, mint Simicska Lajos és Varga Tamás, de...
Betlen: De mit használtak fel, könyörgöm, hát nem tudjuk!
Tarnói: Bocsáss meg, te magad mondtad, hogy felkérte a fia osztálytársát.
Betlen: Igen, de mire használta fel?
Tarnói: Lehet, hogy az én szüleim is ezt tették volna, de...
Betlen: De mire használta föl?
Tarnói: ...de szerintem akkortól kezdve, hogy a fia egy pártnak az elnöke, nem használhatja a baráti körét éppen azért, hogy soha semmiféle gyanúba ne keveredhessen.
Betlen: Én ezt elfogadom, Gabi, elfogadom, csak azt nem fogadom el, hogy ment oda pénz addig, amíg nem láttam, hogy ment-e vagy nem ment. És akkor nem lehet kétoldalas cikket írni súlyos állításokkal.
Tarnói: Valami pénz ment oda.
Betlen: Honnan tudod.
Tarnói: Vagy valami pénz eljött onnan, mert egy darabig tulajdonos volt a Quality Invest.
Betlen: De hát az nem ugyanaz...
Tarnói: Minek ment oda a Quality Invest három hónapra vagy négy hónapra akkor, hogyha ...
Betlen: Vége az idônek, mindegy, vége az idônek.
Tarnói: ...hogyha ennek az akciónak semmi értelme nem lenne.
Betlen: Figyelj Gabi, én azt ajánlom, hogy maradjunk barátok, jó, oké?
Tarnói: Maradjunk barátok, és a Fideszt kérjük meg arra, hogy az érdemi állításokért pereljen, és utána, ha viszont nem azért perelt, akkor....
Betlen: Picikém, hogyha van bizonyíték, ide be kell írni, mert ha nincs, akkor elvesztitek a pert, nem?
Tarnói: Hát akkor várjuk azt, hogy az érdemi állításokért pereljenek, és mi azt ...
Betlen: Keressetek még egy picit, hátha találtok számokat. Köszönöm szépen.
Tarnói: Sajnos Kaya Ibrahimot az ügyészség és a rendôrség sem találta meg. Én is szívesen megkerestem volna, és elkértem volna tôle az összes cégpapírt.
Betlen: Ez késôbbi ügy.
Tarnói: Nála van az összes cégpapír. Hiába késôbbi ügy. Kezdet óta a cég összes iratának így együtt kell lennie.
Betlen: Ez csúnya dolog, de akkor sem tudjuk, hogy mi történt.
Tarnói: Azt tudjuk, hogy a Quality Invest beszállt a Dolomit Kft.-be egyazon könyvvizsgálóval, egyazon...
Betlen: Ez mindegy, ez nem tartozik ide!
Tarnói: ...egyazon Schlecht Csabával, egyazon Simicskával.
Betlen: Ez nem tartozik ide.
Tarnói: Már hogyne tartozna ide! Egyazon Varga Tamással, egyazon Kövér Szilárddal...
Betlen: Ebbôl nem következik, hogy ment oda pénz. Ez a fô probléma. És ez a fô állítás.
Tarnói: Csak azt nem tudjuk, hogy hány forintról beszélgetünk.
Betlen: Nem. Azt nem tudjuk, hogy ment-e oda pénz vagy nem ment szaldóba, egyenlegbe, és te közgazdász vagy?!
Tarnói: Igen, én közgazdász vagyok, aminek örülök is, mert nagyjából...
Betlen: Hát akkor ez az. Én is. Nagyon túlmentünk az idôn, Gabika ne haragudj. Lehet, hogy egy picikét sokat vitatkoztunk, de hát mindegy.
Tarnói: Azért én nagyon örültem volna, hogyha ezeket a nyelvtani helyreigazításokat a miniszterelnök úr nem terjeszti ki az alapállítások cáfolatára, mert ezek nem történtek meg.
Betlen: De én bebizonyítottam, hogy a legfôbb állítás nincs alátámasztva.
Tarnói: Te vagy az elôôrs, kipróbálod, hogy mit tudunk bizonyítani?
Betlen: Figyelj ide, Gabika, én arról beszélek itten, hogy hány forint, hány fillér, egyszerû számtani alapmûveletek, és arról, hogy alany, állítmány, vonatkozói névmás. Te meg azt mondod, hogy rossz a kormány.
Tarnói: Bocsánat, én nem mondtam azt, hogy rossz a kormány.
Betlen: Jó, hát mindegy, hogy gonosz emberek ezek.
Tarnói: Nem, azt sem állítottam, hogy gonosz emberek, én azt gondolom, hogy morálisan kifogásolható lépéseket tettek.
Betlen: Rendben van, lehet, hogy morálisan kifogásolható, de valótlan állításokat akkor sem szabad tenni.
Tarnói: Ezek nem valótlan állítások.
Betlen: Hát lehet, hogy nem valótlan, csak nincsenek alátámasztva.
Tarnói: Nincsenek forintosítva, ahogy te pontosan megmondtad.
Betlen: Akkor azt sem tudod, hogy van-e vagy nincs.
Tarnói: És ha nincs belôle egyik félnek se haszna, akkor miért vannak?
Betlen: Azért, mert rászorultak hárommillió forintra.
Tarnói: Te ott voltál? Te tudod?
Betlen: Nem, ez tipp.
Tarnói: Hát én is tippelek.
Betlen: De te rosszat tippelsz.
Tarnói: Én sajnos tippelek, de a kollégáim bizonyítani is tudnának. Nem én készítettem a cikket.
Betlen: Nem tudnak, mert akkor beleírták volna.
Tarnói: Már hogyne tudnának! Már hogyne tudnának!
Betlen: Na jól van, hagyjuk ezt abba, jó? Ezt már ötödször mondjuk. Köszönöm szépen, hogy eljöttél. Örülök, és köszönöm a figyelmet. Az Aktuális telefonszáma 373-4272. Ha tehetik, most maradjanak itt még az egyesen, néhány perc múlva sokkal simább dolog jön, a Magyar szalon címû heti kulturális mûsor. Az Aktuális holnap jelentkezik legközelebb a szokásos idôben este tíz után itt az 1-esen, a viszontlátásra.
http://www.c3.hu/scripta | [
"Sades Kft.",
"Dolomit Kft.",
"Quality Invest Rt.",
"Fico Kft."
] | [
"Élet és Irodalom",
"Állami Számvevôszék",
"Magyar Köztársaság",
"Quality Investrôl"
] |
1 milliárd 136 millió forint osztalékot vesznek ki a Dolomit Kőbányászati Kft.-ből a tavalyi év eredményei után – derül ki a cég frissen leadott mérlegéből. A Dolomit Kft. Orbán Viktor miniszterelnök édesapjának, Orbán Győzőnek az érdekeltsége, az üzletember tulajdoni hányada meghaladja az 50 százalékot. A Dolomit Kft. a 2020-as évet 3 milliárd 513 millió forintos árbevétellel és 1 milliárd 136 millió forintos adózott eredménnyel zárta. A 2019-es év sem alakult rosszul a Dolomitnak, akkor 4 milliárdos forgalom mellett 1,8 milliárd forint adózott eredményt hoztak össze, amit ki is vettek a cégből osztalékként.
Tavaly szeptemberben írta meg a Direkt36, hogy dokumentumok tanúsága szerint a gánti bányacégtől vásároltak építőanyagot az egyik legdrágább állami útépítéshez, az M4-es munkálataihoz. A Dolomit Kft. gánti bányájából szállítottak zúzott követ az útépítéshez, többek közt ebből a kőből készült az M4-es aszfaltkeveréke, az út padkája és a leállósáv is. A dokumentumok szerint
Orbán Győző gánti bányacégétől, a Dolomit Kőbányászati Kft.-től rendeltek építőanyagokat az Abony-Fegyvernek szakaszhoz, majd miután itt leállították a munkát, az M4-es más szakaszain kezdett dolgozni a cég.
Az Orbán cég építőanyagait szállították az Üllő–Albertirsa, és az Albertirsa–Cegléd közötti szakaszra (az előbbit 52,1 milliárd forintból az Euroaszfalt és a Duna Aszfalt konzorciuma, az utóbbit pedig 20,5 milliárd forintból a Colas csoport építette).
Ugyancsak a Direkt36 cikke alapján számoltunk be róla, hogy a Dolomit Kft. lényegesen drágábban – esetenként 60-70-százalékkal magasabb áron – árulja a termékeit, mint a főbb versenytársai. Polt Péter legfőbb ügyészt Vadai Ágnes (DK) a Direkt 36 írása alapján arról kérdezte, szabályos lehet-e, hogy Orbán Viktor édesapjának bányacége drágábban árulja termékeit, mint riválisai. A rendőrség nem indított nyomozást. | [
"Dolomit Kft."
] | [
"Duna Aszfalt",
"Colas csoport",
"Dolomit Kőbányászati Kft."
] |
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak minden olyan dokumentumot át kell adnia a DK-nak, amely a trafikpályázatok értékeléséről szól - erről döntött jogerősen a bíróság. Molnár Csaba DK-alelnök szerint akár kamionnal is elmennek az iratokért. A minisztérium később dönt egy esetleges perorovoslatról.
A Demokratikus Koalíció másodfokon, jogerősen is megnyerte azt a pert, amely a trafikpályázatok minden lényeges iratának nyilvánosságra hozatalára kötelezi a nemzeti fejlesztési minisztert - mondta Molnár Csaba, az ellenzéki párt alelnöke pénteki sajtótájékoztatóján.
Molnár szerint a fejlesztési tárcának alapvetően három típusú adatot kell átadnia a DK-nak: a koncessziós pályázatokat elbíráló bizottságokban helyet foglaló személyek nevét, az összes pályázati bírálati lapot és értékelési jegyzőkönyvet.
A politikus szerint ezekből a dokumentumokból kiderülhet, kik azok a "bűnösök, akik végrehajtották a Fidesz politikai akaratát és átjátszották a haveroknak a trafikkoncessziókat", továbbá arra is fény derülhet, hogy miként nyerhettek "fideszesek" az akár több évtizede trafikot üzemeltető pályázókkal szemben. Molnár Csaba azt mondta, képviselőtársaival nem várják meg, amíg a minisztérium kipostázza nekik a kért adatokat, hanem jövő héten személyesen mennek el a azokért, "akár kamionnal" is, ha az iratmennyiség miatt szükséges.
Az NFM a hírre úgy reagált, hogy később, az írásbeli ítélet pontos ismeretében dönt az esetleges rendkívüli perorvoslatról. A tárca a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletének írásba foglalását várja.
Itt olvashatja cikkeinket a trafikpályázatokról. | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Az állami földterületen magáncégek vitáznak az egykori állami aranyrészvényen, az állam pedig évi 200 millió forintos bérleti díjat fizet a saját ingatlanán álló irodaháznak.
Az Index értesülése szerint a Budapesti Nyomozó Ügyészség és a bonni államügyészség is vizsgálódik az Infopark Fejlesztési Zrt. eltüntetett aranyrészvénye és ehhez kapcsolódó feljelentések ügyében. A zrt-nek két tulajdonosa volt, a német IVG és a magyar Noveco. Az elsőbbségi részvény többek között azért ért ilyen sokat, mert a cég ingatlanába költözik az unió kutatás-fejlesztési központja (EITI). Az épületet évi 200 millió forintért bérli 20 évig az állam. A Noveco azt állítja, hogy az IVG egy trükkel kitúrta tulajdonából és a németek megszerezték előlük a céget. A különböző feljelentések a hűtlen kezeléstől a csaláson át a hivatali vesztegetésig terjednek az ügyben.
_ A nagyobb ábrához kattintson
Berki József, a károsult Noveco Invest vezetője szerint tulajdonostársuk, a német IVG Immobilien AG a hátuk mögött átalakította az Infopark Fejlesztési Zrt.-t kft-vé, ezzel pedig a Noveco által birtokolt aranyrészvényhez fűződő jogait megsemmisítette.
Az Infopark-konstrukció
Az IVG 1998-ban jelent meg az Infopark fejlesztésében. Az állami tulajdonú Infopark Technológia Zrt-vel 30-70 százalékban közösen megalapították az Infopark Fejlesztési Zrt.-t (2000-ben az IVG a maradék 30 százalék állami részt is kivásárolta). Az állam 98 évre szóló földhasználati jogot adott az IVG-nek, ami cserébe vállalta, hogy finanszírozza az épületek felépítését, és évi 257 ezer euró földhasználati díjat fizet az Infopark Technológia Zrt.-nek. (Az IVG pénzbeli hozzájárulása az alapításkor 320 millió forint, és az alapításkor már megállapodásban rögzített tőkeemelés során további 922 millió forint volt. A pénzbeli hozzájáruláson túl az IVG vállalta, hogy mintegy félmillió eurót fizet egy innovációs alapítvány részére, amelyet az Infopark koncepció támogatása érdekében hoztak létre. A maradék 30 százalékért mintegy 630 millió forintot fizetett az IVG 2000-ben. Az Index úgy tudja, hogy az éves földhasználati díjat nagyjából felemésztette az állami Infopark Technológia Zrt. működése, a cég tavalyi privatizálása óta pedig a díjat a K-Immo kapja. Az eddigi öt irodaházat az IVG úgy építette, hogy mindegyikre létrehozott egy projekttársaságot. Négyet az átadás után eladott nagy német ingatlanalapoknak (összesen több mint 1,6 milliárd forintért) úgy, hogy azok évente még 340 ezer euró földhasználatit fizetnek neki. Az ötödik, az "E" épület, az uniós központ majdani székhelye még nem készült el teljesen. Az állam mára bevételt egyáltalán nem lát az Infoparkból, viszont fizeti 20 évig az uniós központ évi 200 millió forintos bérleti díját. Azt pedig, hogy mi lesz a tulajdonviszonyokkal a 98 év letelte után, a legdörzsöltebb jogász sem tudja megmondani.
A Noveco-t azért is érzékenyen érintette az ügy, mert a céget előzőleg eladta egy amerikai állampolgárnak, aki 1,2 milliárd forintot fizetett volna érte, csakhogy időközben kiderült, hogy az Infopark Fejlesztési Zrt.-t az átalakítás miatt törölték a cégjegyzékből, a vásárló ezért elállt az üzlettől.
A nagyobb ábrához kattintson a képre
Az Infopark Fejlesztési Zrt. aranyrészvényének tulajdonlása körül mindig problémák voltak, amióta 2007 decemberében állami tulajdonból egy ajándékozási szerződéssel a Noveco Invest-é lett egy, a Lágymányosi híd déli oldalán fekvő terület, annak beépítési jogával együtt. Addig az aranyrészvényt és a telket az állami tulajdonban levő Infopark Technológia Zrt. birtokolta. A Noveco a részvényért cserébe egy 3000 négyzetméteres irodaházat ígért.
A részvényátruházás annyira nem tetszett az IVG-nek, mint a Fejlesztési Zrt. többségi tulajdonosának, hogy 2008-ban kérelmezték a részvénybejegyzés felfüggesztését (a cég vezetése szerint fennállt a gyanúja, hogy a részvényátruházás jogszabályba ütközött). 2008-ban egyébként az Infopark Technológia Zrt. is megszűnt állami lenni: a Leisztinger Tamás érdekkörébe tartozó K-Immo vásárolta meg.
2008 őszén egy zsarolási ügyben is nyomozás indult. Mint arról az Index 2008 októberében beszámolt, a Noveco képviselőit megfenyegették, hogy mondjanak le a déli terület beépítési és üzemeltetési jogáról, ellenkező esetben bajuk eshet.
Decemberben jön a központ
Molnár Károly korábbi kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter legutóbbi nyilatkozata szerint a kormány idén 100 millió forintot különített el, ami elegendő a kutató-fejlesztő központ 2009-es indulásához, a továbbiakban pedig a növekvő igény szerint biztosítja a támogatást. Jövőre hét alkalmazottja lesz az intézménynek, 2010-ben harminc, 2011-től pedig teljes létszámmal, 60 munkatárssal működik majd a központ. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet a tervek szerint 2009 december 1-től bérel 3000 négyzetmétert az irodaházban.
A felek végül megegyeztek, úgy tűnt minden rendeződik: az időközben megnövekedett értékű (kiderült, hogy ide költözik a kutatás-fejlesztési központ, EITI) aranyrészvény a jogerős bírósági ítélet értelmében maradt a Noveconál, és az ítélet értelmében ennek részvénykönyvi bejegyzésre kellett volna kerülnie. A déli területet visszakapta az Infopark Technológia Zrt, a feljelentéseket visszavonták, a nyomozások megszűntek.
Ezek után a Noveco vezetői teljesen elhűltek, mikor 2009 tavaszán megtudták, hogy az IVG az 1,8 milliárdos zrt-t egy 20 millió Ft-os kft-vé alakította át, a számos stratégiai joggal járó aranyrészvényt (mely szavazat elsőbbségi és elővásárlási jogot biztosított) pedig eltörölték.
A Noveco először a Nemzeti Nyomozó Irodánál akart feljelentést tenni, ám Berki József szerint az őt kihallgató ezredes nem tett meg mindent, ami elvárható lett volna, sőt lebeszélte volna a feljelentésről. Ezután a Noveco inkább a IV. kerületi rendőr-kapitányságon tette meg a feljelentést, ahonnan az ügy a BRFK gazdaságvédelmi osztályára került. A BRFK két hét vizsgálódás után elutasította a nyomozást. A döntés ellen a Noveco a Budapesti Nyomozó Ügyészségnél panasszal élt, és egy füst alatt feljelentést tett hivatali visszaélés és vesztegetés miatt ismeretlen tettes ellen.
Berki József szerint furcsa a BRFK elutasítása annak fényében, hogy a Noveco jelzése alapján a bonni rendőrkapitányság vizsgálódni kezdett az ügyben (az IVG német tulajdonú), majd hirtelen a bonni államügyészség (Staatsanwaltschaft Bonn) is beszállt a vizsgálatba. A Fővárosi Főügyészség Sajtóirodáján az Index kérdésére megerősítették, hogy "az ügy nyomozati szakban a Budapesti Nyomozati Ügyészségen folyamatban van".
Mint az Index megtudta, az IVG-nek és az akkor még állami tulajdonban levő Infopark Technológia Zrt.-ben ülő állami delegáltaknak az volt furcsa 2007-ben, hogy hogyan kaphatja meg ajándékozási szerződéssel a Noveco az aranyrészvényt, és a déli terület földhasználati jogát. (Ez ügyben egyébként hűtlen kezelés miatt feljelentést is tettek, ám végül nem indult eljárás, mert az állami részt kivásárolta a K-Immo, amelynek vezetői úgy döntöttek, hogy visszavonják a keresetet.)
Az unió fejlesztés-kutatási központjának leendő székháza az Infoparkban
Az IVG-nél gyanúsnak tartják az amerikai állampolgár aranyrészvényre tett 1,2 milliárd forintos vételi ajánlatát is, hiszen korábban a teljes zrt-re is mindössze 140 millió forintos ajánlatot kaptak, az IVG a (kettő részvényre vonatkozó) 1,2 milliárdos ajánlat feléért bármikor eladná az egész Infopark Fejlesztési Zrt.-t. Az aranyrészvénnyel járó jogok a cég szerint közvetlenül nem sokat érnek (igaz vétózni lehet velük), az E épületbe költöző uniós központ pedig az építésére létrehozott projekttársaságnak biznisz, nem az Infopark Fejlesztési Zrt.-nek.
Wilhelm Stettner, az Infopark Fejlesztési Zrt. jogi képviselője az Indexnek annyit mondott: Az Infopark Fejlesztési Zrt. átalakítása során minden jogszabályt betartottak. A folyamatban levő bírósági eljárásra tekintettel ezen túl nem szeretne nyilatkozni az ügyről. | [
"Infopark Fejlesztési Zrt.",
"IVG Immobilien AG",
"Noveco Invest"
] | [
"Staatsanwaltschaft Bonn",
"Fővárosi Főügyészség Sajtóiroda",
"Budapesti Nyomozó Ügyészség",
"Infopark Technológia Zrt.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Infopark Technológia Zrt",
"Infopark Technológia Zrt-vel",
"Európai Innovációs és Technológiai Intézet",
"Budapesti Nyomozati Ügyészség"
] |
Bajnai Gordon miniszterelnökkel akarja megtárgyalni a BKV sorsát a közlekedési társaság felügyeletével újonnan megbízott főpolgármester-helyettes. Horváth Csaba azt ígéri, hogy 3 hónap alatt rendet tesz a BKV háza táján.
Egyeztetést kezdeményez Bajnai Gordon kormányfővel a BKV gondjainak megoldásáról Horváth Csaba (MSZP) budapesti főpolgármester-helyettes, aki a másik szocialista helyettestől, Hagyó Miklóstól vette át a közlekedési vállalat felügyeletét a héten. Horváth Csaba vasárnapi közleménye szerint három hónapon belül rendet akar tenni a BKV-nál.
A főpolgármester-helyettes az [origo]-hoz eljuttatott közleményben azt írja, hogy a fővárosi közösségi közlekedés helyzete országos jelentőségű ügy. Horváth ezért már hétfőn lépni fog annak érdekében, hogy a miniszterelnökkel tárgyalhasson a BKV ügyes-bajos dolgairól. A BKV háza táján legutóbb a felsővezetők végkielégítésével kapcsolatban robbant ki botrány, amelyet Bajnai Gordon miniszterelnök "pofátlanságnak" nevezett, de a vállalat anyagi helyzete is lesújtó a Kocsis István vezérigazgató szerint.
A BKV botrányai miatt koalíciós vita is kialakult a fővárosi önkormányzatnál, amely szombaton zárult le, amikor létrejött a megegyezés a fővárosi MSZP és az SZDSZ között a BKV felügyeletével összefüggő kérdésekben. Ennek értelmében hétfőtől ismét főpolgármester-helyettesként dolgozik Hagyó Miklós és Horváth Csaba. Utóbbi vette át a közlekedési társaság felügyeletét, megosztva SZDSZ-es kollégájával, Ikvai-Szabó Imrével, aki a BKV pénzügyeivel foglalkozik majd a jövőben. | [
"BKV"
] | [] |
Legutóbb a Sargentini-jelentés ellen fellépő plakátkampányra szántak 5,9 milliárd forintot.
A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentációból (pdf-ben itt találja) az derül ki, hogy
új plakátkampányt indít a kormány, a közösből ezúttal 4 milliárd 713 millió forintot költ el rá, amiből 1,3 milliárd forint opciós összeg.
A megbízás fantázianeve: Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 2, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 10.
A kettes arra utal, hogy egyszer már a kormány fontosnak érezte bizonyos európai ügyekről tájékoztatni a lakosságot, akkor a célkeresztbe Judith Sargentini került jólismert, a kormány munkáját számos ponton kritizáló jelentése miatt. A Sargentini-jelentés ellen fellépő, szeptemberben indított kampányra 5,9 milliárd forintot szántak, ez idén a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) legdrágább akciója volt.
Novemberben a kormánynak már volt egy kisebb platátkampánya. Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) frakciójának vezetője a Fidesz médiakampánya ellen úgy tiltakozott Brüsszelben, majd Magyarországon is, hogy útnak indított egy-egy furgont, a magyar kormányt kritizáló üzenettel.
Magyar oldalról nem váratott sokáig a válasz: Kovács Zoltán még kormányszóvivőként bejelentette, hogy a bevándorláspártoló Verhofstadtot ábrázoló, platókra szerelt molinókat helyeznek ki előbb Budapesten, majd az egész országban, és végül Brüsszelben is.
Az új platátkampány kommunikációs és kivitelezési, médiavásárlási feladatokat ezúttal is Balásy Gyula cégei és szokásos alvállakozói végzik. Az NKH központosított kommunikációs beszerzéseire legutóbb júniusban kötöttek 25 milliárd forintos, legfeljebb kétszer újratölthető keretszerződést, akkor még három üzletember cégeivel. Mivel egy nap múlva Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeivel szerződést bontottak, az NKH megbízásainál Balásy cégei monopolhelyzetbe kerültek. | [
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal"
] | [
"Közbeszerzési Hatóság",
"Liberálisok és Demokraták Szövetsége",
"Európai Parlament"
] |
A megalomán építkezés ellen tiltakozva és a madarak védelme érdekében a Greenpeace aktivistái júniusban levágták annak a fecskehálónak egy részét, amit a beruházó Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) helyezett a cölöpházak alatti mólóra. Az SFTFN feljelentést tett, a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-Főkapitányság pedig rongálás bűntettének gyanúja miatt hallgatta meg gyanúsítottként a Greenpeace egyik aktivistáját szeptember végén. Az állami cég szerint az akció miatt közel 600 ezer forint kár keletkezett, az aktivisták ügyvédje szerint viszont legfeljebb 4 ezer forint volt a hálólevágással okozott veszteség, ezért panaszt nyújtott be a gyanúsítás ellen. A Soproni Járási Ügyészség a panasznak helyt adott, ezért a környezetvédő aktivista most már nem gyanúsított. Az SFTFN viszont újabb feljelentést tett.
A Greenpeace szerint a beruházó cég azért rakta ki a hálókat, hogy a fecskék ne tudjanak visszamenni a korábbi fészkelő helyükre, hogy "így nyugodt lelkiismerettel le lehessen bontani ezeket az épületeket", ugyanis a füsti fecske és molnárfecske már lakott fészkének eltávolítása bűncselekménynek számít.
A környezetvédők szerint korábban ezer fecske fészkelt a cölöpházakon, de az építkezés miatt nekik is menniük kellett. A Greenpeace akciójában Udvaros Dorottya színésznő is részt vett, az aktivisták kenukkal közelítették meg a helyszínt, és leszedték a beruházó által felszerelt háló egy részét. Az SFTFN ezután feljelentést tett.
A háló levágásával okozott kár összege nemcsak az aktivistákat és a környezetvédő szervezetet terhelő költség miatt fontos, hanem azért, mert ettől függ a büntetés jellege és mértéke is. Ugyanis 50 ezer forint feletti értékben okozott kár esetén már nem szabálysértési, hanem büntetőeljárást folytatnak le, 500 ezer forint felett pedig akár 3 év börtön is lehet a büntetés.
Az SFTFN a rendőrségi feljelentésben 571 ezer forintban határozta meg a környezetvédő aktivisták által a kihelyezett háló levágásával okozott kárt.
Ezért egy aktivistát (de a cég beígérte a többiek számonkérését is) gyanúsítottként hallgatott ki a rendőrség a június 10-i akció miatt.
Ezt követően nyújtott be a környezetvédők védőügyvédje (Lőrik József Balázs) panaszt az ügyészségnél, mivel szerinte a sértett (az SFTFN) helytelenül nemcsak az aktivisták által levágott háló szakaszárát, hanem a cég által vásárolt teljes hálómennyiség árát kérte számon a környezetvédőkön. Ezt szerinte a feljelentéshez csatolt számla is igazolja, ami szerint a cég 8 db Avinet 90 2×200 méteres (összesen 3200 négyzetméter) fekete vakondhálót vásárolt 571 030 forintért, így a gyanúsítás szerinti 22,5 négyzetméter háló (magassága 150 cm, hosszúsága pedig 15 m) megrongálásával
nem érhette a sértettet 4 ezer forintnál nagyobb kár.
Az ügyvéd az Átlátszó kérdésére így fogalmazott: "az ügyfelemmel közölt gyanúsítással szemben panaszt jelentettem be, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ügyfelem terhére rótt cselekmény nem bűncselekmény, így a gyanúsítottként történő kihallgatásának törvényi feltételei nem álltak fenn".
Ha ugyanis a rongálással okozott kár összege nem éri el az 50 000 forintot, akkor nem büntetőeljárás, hanem szabálysértési eljárás lefolytatásának van helye, így az ügyvéd szerint a gyanúsítottal szemben bűncselekmény megalapozott gyanúja már a gyanúsítás közlésekor sem volt megállapítható.
Az ügyészség helyt adott a panasznak.
Ügyészségi döntés by atlatszo on Scribd
Az SFTFN ismét feljelentést tett
Az ügyben megkerestük a beruházó állami céget a kérdéseinkkel, és az SFTFN válaszából úgy tűnik, hogy a szeptember 30-i ügyészségi döntés ellenére ők továbbra is több százezer forintos kárról beszélnek: "a Greenpeace aktivistái 2021. június 10-i, előre megszervezett akciójukkal figyelmen kívül hagyták a munkaterületre lépés jogszabályi előírásait, jelen esetben a hajózási zárlatot jelző hivatalos nemzetközi jelzés ellenére bementek a kijelölt munkaterületre, ahol a madárvédelmi funkciót ellátó védőhálókat letépték, illetve megrongálták. A beruházónak ezzel több százezer forintos anyagi kárt okoztak, ezért a fejlesztő cég az ügyben ismeretlen tettes ellen feljelenést tett, egyrészt vízirendészeti kérdéskörben, hajózási zárlat megsértése miatt, másrészt szándékos rongálás tekintetében" – válaszolta az állami cég az Átlátszó érdeklődésére.
Botrányos beruházás
A Fertő tavi beruházással kapcsolatos fejleményekről és botrányokról korábbi cikkeinkben részletesen beszámoltunk. Két évvel ezelőtti cikkünkben megírtuk, hogy bár az osztrákokkal közös világörökségi helyszínről van szó, a kormány nem konzultált az építkezésről Ausztriával, sem az UNESCO-val. Tudósítottunk arról, amikor az UNESCO az ICOMOS véleményére támaszkodva kérte a projekt azonnali leállítását a magyar kormányról. Tudósítottunk az Európai Bizottságnál a beruházás miatt indult – a kötelezettségszegési eljárást megelőző – folyamat elindításáról és az utolsó cölöpház lebontásáról is, amely körülbelül a Greenpeace akciója után két héttel történt.
Szívszorító felvételek: az utolsó cölöpházat bontják a Fertő tavon A turisztikai fejlesztésnek mondott kormányzati gigaprojekt ellen a helyiek, a környezetvédők és az osztrákok mellett az UNESCO és az EU...
Korábbi cikkeinkben megírtuk, hogy a Fertő tavi beruházás miatt közel 13 hektár füves, nádas területet fognak betonnal és térkővel befedni, ha megvalósul a tervezett hotel, apartmanház és sportkomplexum. Beszámoltunk többek között arról is, hogy Mészáros Lőrinc cége nyerte a vitorláskikötő építését 9 milliárd forintért, s hogy emiatt nagy területen letarolták a nádast. A világhírű cölöpházak tulajdonosait felszólították az ingatlanaik – saját költségen történő – lebontására. A beruházás ellen több civilszervezet tiltakozott, a projekt leállítása érdekében indított petíciót eddig közel 24 ezer ember írta alá.
Nyitókép: Fecskéket mentett Udvaros Dorottya és a Greenpeace a Fertő tavi luxusberuházásnál 2021 júniusában. Fotó: Járdány Bence/Greenpeace | [
"Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] | [
"Európai Bizottság",
"Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-Főkapitányság",
"Soproni Járási Ügyészség"
] |
Hétfőn Budai Gyula agrárállamtitkár személyesen tárgyalt a Gazdasági Versenyhivatal elnökével, aligha függetlenül attól, hogy a GVH a múlt héten – részben a lapunkban megjelent cikkek nyomán – kartellgyanú miatt vizsgálni kezdte a 99 forintos dinnye ügyét. Hogy lesz-e versenyjogi eljárás, és jogilag kartell lesz-e a termelőknek, felvásárlóknak és kereskedőknek a Vidékfejlesztési Minisztérium ösztönzésére kötött ármegállapodása, azt még nem tudni. Az érintettek hétfőn már "teljesített kérésekről" beszéltek, és tagadták, hogy árról tárgyaltak volna, holott ezt korábban a VM elismerte. Az árak közben számos helyen 85-95 forint közé csökkentek, de a vevők ezen az árszinten is százmilliókkal többet költenek dinnyére.
"Ha az ország különböző részein azonos a meggy felvásárlási ára, úgy a felvásárlók valószínűleg összebeszéltek. A versenyhivatalnak észlelnie kellett volna a problémát, s már meg kellett volna tennie a megfelelő lépéseket".
Budai Gyula, még a Magosz igazgatójaként így panaszkodott 2009 nyarán arra, hogy a GVH nem találta a kartellezésnek az árak általa vélt egyeztetését.
Fotó: Bruzák Noémi
Most, három évvel később, már a vidékfejlesztési tárca államtitkáraként azt kellene megmagyaráznia: mégsem minősül kartellnek az, hogy a minisztérium által kezdeményezett egyeztetésen – a VM lapunknak küldött tájékoztatása szerint – "az áruházláncok 99 forintos árat ajánlottak a dinnye termelőket képviselő Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács, valamint a Magyar Dinnyeszövetség tagjainak, mely ajánlatot a Terméktanács és a Szövetség is elfogadhatónak találta, így létrejött a megállapodás".
Bár egy hétfői sajtótájékoztatón Simonka György, a Magyar Dinnyeszövetség elöke tagadta, hogy a megbeszélésen magáról az árról is megállapodtak volna – ők csak annyit kértek, hogy a boltok ne menjenek önköltségi ár, vagyis kilónként durván 100 forint alá – a tárca közleményét nehéz másképp értelmezni, minthogy a dinnyepiaci szereplők között ármegállapodás jött létre, amely értelmében egy adott szintnél – ez most kilónként ugyebár 99 forint – nem adják olcsóbban a dinnyét. Simonka lapunknak telefonon külön is nyilatkozott hétfőn, a beszélgetés során azt hangsúlyozta, semmilyen megállapodás nem volt, csak "kéréseink voltak", amiket a kereskedők, "tudomásom szerint egytől egyig mindegyik, teljesítettek". A telefonbeszélgetés során háromszor is kiejtette a száján a megállapodás szót, de mindháromszor mondaton belül korrigált teljesített kérésre.
Az Index által megkeresett számos versenyjogi szakértő mindegyike azt mondta: hacsak nincs valamilyen speciális, ágazati jogszabály vagy nincs az adott területre hatósági ármegállapítás, akkor ez a megállapodás egyértelműen kartellnek minősül.
Ezt erősítik a versenyhivatal korábbi határozatai is. A GVH korábban már büntetett versenykorlátozás miatt olyan szakmai szervezeteket, mint a pékszövetség vagy az újságírószövetség (pdf), amiért azok ajánlott vagy minimális szolgáltatási árakat tettek közzé. És hogy még egy élelmiszeripari példát említsünk: a malomiparban azért róttak ki 2010 őszén 2,3 milliárd forintos bírságot, mert a piaci szereplők többek között megállapodtak a beszerzési és értékesítési áraikban.
Budai Gyula Fotó: Kallos Bea
Budai Gyulának tehát nehéz dolga lesz, hogy megvédje a 99 forintos árat a kartellvádtól, de a politikai nyomásgyakorlásnak tűnő lépések megindultak. Az államtitkár hétfő délelőtt a Gazdasági Versenyhivatalban tárgyalt, a GVH elnökével folytatott megbeszéléséről azonban a hatóság nem adott tájékoztatást, csak egy közleményt, amely szerint "a GVH a sajtóból értesült arról, hogy a magyar dinnye fogyasztói árával kapcsolatban feltehetően egyeztetésre került sor [...] a GVH első körben, az ilyen esetben szokásszerű módon, tájékozódik az ügyben, amelynek keretében információt kér a fent említett magatartásról. Ennek alapján fog dönteni arról, hogy indít-e, és ha igen, mely vállalkozásokkal szemben eljárást a hivatal".
A GVH a közleményen túl annyit mondott az eljárásról: hogy ilyenkor végzést küldenek az érintett áruházaknak és a Magyar Dinnyeszövetségnek, amiben pontosan meghatározzák, milyen dokumentumok kérnek el, és milyen határidőre. A beérkező információk alapján dől el, indítanak-e versenyfelügyeleti eljárást, és konkrétan kikkel szemben.
Budai Gyula a GVH-nál tett látogatásáról hétfőn mindössze annyit mondott egy sajtótájékoztatón, egyelőre nem folyik vizsgálat dinnyeügyben. A "rosszakaróknak" pedig – köztük "egy internetes lapnak, amely a GVH-hoz fordult" – azt üzente, nem fog sikerülni.
A Fidesz-lobbi mindenesetre beindult: Pócs János, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes tagja hétfő reggel a Magyar Rádiónak azt mondta a versenyhivatal eljárásáról, hogy "ha jó erősen visszafogom magam, akkor is azt mondom, hogy vérlázító. Ez egy megállapodás, és szó sincs arról, hogy a fogyasztókat károsítja." A képviselő elmondta, hogy a "magyar termelők azt várják a magyar kormánytól, hogy a magyar termelőket védje meg".
A politikus szerint "a kormány a minőséget garantálja azzal, hogy védett árat biztosít a termelőknek". Amikor felvetették neki, hogy kartell mégis csak tilos, azt mondta: "ha valami szigorúan tilos ebben az országban, akkor az az a folyamat, ami elindult az elmúlt tíz év alatt. Az, hogy a gazdasági hivatal nem tett semmit az ellen, hogy Magyarországon a magyar termelők meg legyenek védve [...] van erre uniós példa, amikor a gazdák szippantókocsikkal trágyalét fröcsköltek az áruházakra vagy cukorrépával beverték az ablakokat...Ha a GVH ezt akarja, akkor lehet, akkor majd a kormány azt fogja mondani a gazdáknak, hogy szabad a gazda".
Azt tehát még nem lehet tudni, hogy jogi értelemben kartell lesz-e az állami ösztönzésre született, kartellnek látszó ármegállapodásnak tűnő "teljesített kérés". Az már látszik, hogy az érintettek minden eszközzel igyekeznek ezen túllépni: már a hétvégén 95 forint volt az Auchannál a dinnye, hétfőn több CBA már 85 forintért kínálta kilóját (ezzel már elvileg a termelők önköltségi áránál voltak). Az viszont könnyen kiszámítható, hogy a kilónként 99 forintos dinnye mennyit vesz ki a vásárlók zsebéből: több milliárd forintot.
Azt ugyebár lehet tudni, hogy Magyarországon nagyjából 150-170 ezer tonna dinnye terem, ebből nagyjából százezer tonna megy hazai fogyasztás, a többi export (a teljes hazai fogyasztást 20-30 ezer tonnányi import egészíti ki, főként a szezon elején, illetve a nyár közepén, akciós kínálatban).
A boltokban korábban kilónként 69-75 forintért adták a dinnyét, vagyis a különbség kilónként 5-20 forint (a 85-99 forintos sávval számolva). Ha a teljes hazai termésű, itthon eladott mennyiséget a mostani kartellezettnek tűnő áron értékesítenék, az legalább 600 millió forinttal, de akár több mint egymilliárddal is növelné a dinnyések – termelők és felvásárlók – bevételeit.
Simonka György Fotó: Kallos Bea
Ennyit persze valószínűleg nem buknak a vásárlók. Egyfelől azért, mert a boltok mindegyike nem szállt be az áregyeztetésbe, olvasóink levelei szerint számos üzlet van, ahol a hétvégén is lehetett 69 forintos árú dinnyét venni, illetve a kartellnek tűnő kérésteljesítés a 99 forintos árszinten egyébként is egyetlen hétvégét élt. Ráadásul a piacokon szintén a kartellezettnek tűnőnél alacsonyabb áron vásárolhatunk görögdinnyét, és persze sokkal olcsóbban, az Alföldön helyenként akár 40 forintos áron is vehetünk az országutak mentén árult dinnyéből; összességében azonban biztos, hogy egy 85 forint körül egységessé és tartóssá váló árszint is százmilliós nagyságrendű pluszkiadást jelent a vásárlóknak.
És hogy kié lesz a pénz? "A termelők az önköltségi árat kilónként 5-6 forinttal meghaladó bevételre számíthatnak a garantált árnak köszönhetően" – mondta a hétvégén a 99 forintos dinnyéért folyó küzdelem egyik élharcosa, Simonka György, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke, aki felvásárlóként maga is érdekelt a dinnyepiacon, és akinek lobbierejét jócskán növelhette, hogy a dél-békési térség fideszes parlamenti képviselője. Az önköltségi ár 30-35 forint között van, a termelők most 35-40 forintot kaphatnak. De jól járnak a felvásárlók is, akik 5-10 százalékos árréssel dolgoznak, vagyis minél magasabb a termelők által kapott ár, annál nagyobb az ő hasznuk is, azt mondta, a száz forint környéki árnál kilónként 8 forint lehet a felvásárlóknak jutó árrés a 70 forint körüli árnál kalkulálható 4 forinttal szemben. | [
"Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Magyar Dinnyeszövetség"
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Magyar Rádió"
] |
Egy katari hátterű, egyenesen az uralkodócsaládhoz köthető vállalat csatlakozott a Kopaszi gátnál folyó iroda- és lakóparképítéshez. Ahhoz a lakóparképítéshez, amelyet Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak a cége indított az állami Eximbank finanszírozásával, feltűnően a csokra van szabva, a kormány pedig kiemelt projektté teszi.
Fotó: Hernádi Levente Haralamposz Kopaszi gát
A szóban forgó katari cég a Constellation Hotels Holdings, amelynek portfóliójában számos európai és amerikai ötcsillagos szálloda és irodaház található. Csak az utóbbi években dollármilliárdokat fektetett be nyugati ingatlanokba.
Az ingatlanfejlesztést vezető Property Market Kft. azt nem árulta el, hogy pontosan mekkora összeggel száll be az üzletbe az egyébként Luxemburgban bejegyzett cég, csak azt, hogy társtulajdonosként fog részt venni a projektben.
A Figyelő a múlt héten azt írta, hogy a Constellation bevásárolta magát a Property Marketbe is. Ennek eddigi egyetlen tulajdonosa a Garancsi-féle Market Zrt volt.
A Figyelő arról is írt, hogy az üzlet kulcsszereplője Katar korábbi miniszterelnöke, Sejk Hamád bin Jászim bin Dzsaber al-Tháni, aki egyben az ország leggazdagabb embere is. A projekt befektetői, a katariak mellett Garancsi István Sinus Invest nevű cége 20 millió eurót meghaladó mértékű tőkével és több tízmilliós kölcsönnel is segíti a tervezett, összesen 500 ezer négyzetméternyi ingatlanfejlesztés finanszírozását.
A Kopaszi gáton folyó beruházás hátteréről itt írtunk részletesen. Röviden arról van szó, hogy Garancsi cége 16,5 milliárd forintos eximbankos hitellel megvásárolta a budai Duna-part egyik utolsó jelentős méretű, üres és beépíthető területét egy bajba került portugál befektetőtől. Majd bejelentette, hogy az 56 hektáros területre rengeteg olyan lakást fog felhúzni, amelyekre fel lehet venni az állam által nyújtott 10+10 milliós családi otthonteremtési kedvezményt. Tette mindezt a csok bejelentésével nagyjából egy időben. Más szóval Orbán milliárdos barátja államilag gerjesztett bizniszen gazdagodik tovább.
A beruházás tervezett értéke egyébként összesen 200 milliárd. A dolog pedig olyannyira fontos a kormánynak, hogy kiemelt beruházássá nyilvánítja. A hivatalos indok szerint erre a hőn áhított 2024-es budapesti olimpia miatt van szükség, mivel a területen további fejlesztések lennének.
A Kopaszi gáton lévő park egyébként kedvelt szabadidős-kikapcsolódási hely, bár a beruházók szerint ezt nem fenyegeti az ingatlanépítés.
A Property Market közleményében egyébként azt írta, hogy a projekt "rengeteg új lehetőséget nyújt az egyébként is komoly ütemben fejlődő XI. kerület számára". | [
"Property Market Kft.",
"Constellation Hotels Holdings"
] | [
"Sinus Invest",
"Market Zrt"
] |
Elutasította a Kúria Bige László érdekeltségének halasztási kérelmét, a GVH elrendelte a bírsághátralék végrehajtását.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elrendelte a Nitrogénművek csoportra kiszabott 11 milliárdos bírság végrehajtását, miután a Kúria jogerősen elutasította a cégcsoport halasztási kérelmét – közölte a GVH pénteken.
A nemzeti versenyhatóság tavaly októberben szabott ki rekordösszegű, 11,05 milliárd forintos bírságot Bige László érdekeltségére, a Nitrogénművek csoportra, amiért más piaci szereplőkkel együtt éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny korlátozására a hazai műtrágyapiacon.
Kiemelték, a résztvevők fele önként elismerte a kartellt, a cégcsoporton kívül pedig a többi érintett be is fizette, illetve az előírtak szerint törleszti a kirótt bírságot.
A közlemény szerint a Nitrogénművek csoport a döntést bíróságon támadta meg, egyúttal kérte a versenyhivatali határozat végrehajtásának – így a bírság befizetésének – felfüggesztését addig, amíg az akár évekig tartó, teljes jogorvoslati eljárás le nem zárul.
A bíróságok megvizsgálták a vállalatcsoport érveit, és egybehangzó döntést hoztak: előbb a Fővárosi Törvényszék, majd – jogerősen – a másodfokon eljáró Kúria is elutasította a Nitrogénművek halasztásra vonatkozó kérését, mivel nem látták igazoltnak, hogy a cégek működése valóban ellehetetlenülne. A Nitrogénművek csoportnak így a versenyhatósági döntés érdemi felülvizsgálatának menetétől függetlenül, haladéktalanul be kell fizetnie a bírság teljes összegét, valamint az eredeti, tavaly őszi fizetési határidő óta felgyülemlett késedelmi pótlékot, amely immár mintegy 300 millió forintot tesz ki, és a bírság teljes befizetéséig tovább növekszik – olvasható a GVH közleményében.
Mivel a vállalatcsoport a Kúria döntését követően eddig a bírságösszeg nagyjából 5 ezrelékét rendezte az államháztartás felé, a Gazdasági Versenyhivatal a Kúria döntése alapján – jogszabályi kötelezettségének eleget téve – az adófizetők pénzének védelme érdekében elrendelte a pótlékkal növelt bírsághátralék végrehajtását, amit az adóhatóság végez el.
Nitrogénművek decemberben az elsőfokú ítélet után úgy nyilatkozott, hogy a bírság összege elérhető a vállalatcsoport számláin, de a működésüket kockáztatnák, ha azt befizetnék.
Bige László cégcsoportja azt követően kapott jelentős bírságot, hogy a sajtóban megjelent felszólalásaiban több kormánykritikus megjegyzést tett, illetve állította, hogy az ellene indult "hadjáratra" a miniszterelnök, Orbán Viktor adott engedélyt. | [
"Nitrogénművek"
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Fővárosi Törvényszék",
"Nitrogénművek csoport"
] |
A megyei főügyészség elutasította a nagykanizsai közgyűlés feljelentését a város szövevényes ingatlanügyei miatt - írja a Zalai Hírlap.
A megyei főügyész-helyettes által szignált dokumentumban foglaltak szerint a hivatali visszaélés-, közokirat és magánokirat hamisítás miatti feljelentésből, valamint az ahhoz csatolt iratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy semmilyen bűncselekmény gyanúja sem áll fenn az érintett ingatlan értékesítése kapcsán.
Az ügyészek azt is jelezték, hogy Marton István polgármester a szóban forgó telek elővásárlási jogáról szóló közgyűlési döntés kapcsán szakmailag és jogilag is indokoltan járt el, a közreműködésével készült okiratok formailag és tartalmilag valósak. Mindezek miatt a feljelentést január 7-i hatállyal a főügyészség elutasította.
Tavaly októberben a Fidesz támogatásával megválasztott Marton István ellen két ingatlanügy miatt kezdeményeztek fegyelmi eljárást a nagykanizsai közgyűlésben: az egyiket az SZDSZ, a másikat az MSZDP képviselőjének javaslatára. A képviselők vizsgálódtak annak kapcsán, hogy a polgármester egy Arany János utcai ingatlan önkormányzati elővásárlási jogáról szabályosan mondott-e le, a másik esetben pedig azt kutatták, hogy egy Bajza utcai ingatlant miért nem vásárolt meg az önkormányzat, és hogyan fordulhatott elő, hogy végül a várost is magába foglaló kistérségi társulás vette meg az épületet és az ahhoz tartozó telket.
| [
"Fidesz"
] | [
"Zalai Hírlap"
] |
A Fővárosi Ítélőtábla tegnap jogerős ítéletében helybenhagyta azt az elsőfokú határozatot, amelyben Gyurcsány Ferencnek a Magyar Nemzet ellen indított sajtó-helyreigazítási keresetét már elutasította a Fővárosi Bíróság. A táblabíróság szerint a 2005. december 8-án hozott elsőfokú ítélet indolása "a sajtó-helyreigazítási per kereteit is meghaladóan" támasztotta alá a nem jogerős határozatot – tájékoztatott Karas Mónika, a Magyar Nemzet jogi képviselője. – A jogerős döntés szerint tehát, a Magyar Nemzet megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a perelt cikkekben említett rádióműsorban a miniszterelnök a Fittelina Kft. -ről beszélt, mert azok a tények amelyeket ekkor Gyurcsány előadott, csak erre a vállalkozásra vonatkozhattak – mondta el az ügyvéd.
Az elsőfokú határozat szerint a Magyar Nemzet a becsatolt cégmásolatok alapján megfelelően tudta bizonyítani a cikkben tett megállapításait. Megállapítható volt, hogy a kormányfő a rádióműsorban valóban nem nevezett meg egyetlen céget sem, de nem is nyilatkozott arról, hogy ha nem a Fittelináról volt szó, akkor melyik más gazdasági társaságról – indokolta az elsőfokú határozatot Pataki Árpád bíró. Kifejtette: a műsorvezető egyértelműen a Fittelina-üggyel kapcsolatban tette fel a kérdését és a miniszterelnöknek lehetősége lett volna egyértelművé tenni a helyzetet. A lapunk által levont következtetés tehát nem volt ellentétes a véleményalkotás elemi szabályaival – hangzott el az elsőfokú per ítélethirdetésén. A kifogásolt cikk címével kapcsolatban – amelyben levontuk a logikus következtetést: Hazudott a miniszterelnök – a bíró kijelentette: az Alkotmánybíróság szerint a tényállítás formájában közöltek is minősülhetnek véleménynek, a közszereplőknek pedig a sértő, igazságtalan véleményeket is tűrniük kell.
A két írás egy közhiteles dokumentumokkal alátámasztott cikksorozat része volt, amelynek során a Magyar Nemzet feltárta: a Gyurcsány családjának villáján végrehajtott luxusberuházás felveti az adócsalás gyanúját. Ennek lényege: a kormányfő és felesége tulajdonában lévő Fittelina Kft. a házaspár lakhelyéül szolgáló Szemlőhegy utcai ingatlanba fitneszparkot, úszómedencét telepített, amelyek után magánszemélyként nem igényelhették vissza az áfát, a cég azonban igen. Gyurcsányék azzal védekeztek, hogy az ingatlanhasznosítással foglalkozó Fittelina Kft. üzleti célból ruházott be, amelyek között a villán kívül más ingatlanok, így a szomszédos telken egy irodaház felépítése is szerepelt. Ennek érdekében a Fittelina nevében ajánlatokat is tettek a II. kerületi önkormányzatnak. A kerület jegyzője azonban lapunkban cáfolta Gyurcsányt, vagyis azt, hogy a Fittelina az önkormányzathoz fordult volna más építkezés ügyében. Ez viszont tovább erősíti azt a gyanút, hogy Gyurcsányék a Fittelina Kft. -t kizárólag a magántulajdonukban álló villán elvégzett luxusberuházásra hozták létre. A jegyző cáfolata ellenére Gyurcsány a Klubrádióban megismételte álláspontját. Egyértelműen a Fittelina Kft. -re utalva azt mondta: "Sok mindenre készültünk, még a szomszédos telekre egy önálló irodaháznak a felépítésére is, arra vonatkozóan több ajánlatot adtunk az önkormányzatoknak a vásárlásra. Erre a tevékenységre – az ingatlanfejlesztésre és -hasznosításra – jött létre egy cég, amely, amikor épült át a mi házunk, amely magánház természetesen, akkor kialakította a maga irodáit is, és a beruházás folyamán nagyon akkurátusan kettéválasztotta a dolgot."
Nem sokkal később a kormányfő felesége, Dobrev Klára is hasonló tartalmú nyilatkozatot tett a Népszavának: "1995–96-ban a mellettünk lévő ingatlanokat árulták, mi is licitáltunk, és ötször adtunk be vételi ajánlatot. A Fittelina ezért jött létre, kizárólagosan ingatlankezeléssel, -hasznosítással foglalkozott volna." A Magyar Nemzet ezt az írást szintén ismertette, és a címben ebben az esetben is logikus volt a következtetést – A miniszterelnök felesége is hazudik.
– A kormányfő tudomásul veszi az ítélőtábla döntését, amelyben a közlés tartalmát nem vizsgálva, véleménynek minősítette a miniszterelnökkel kapcsolatban megjelent állításokat – reagált az ítéletre Batiz András kormányszóvivő. A Magyar Nemzetben a Fittelina Kft. -vel kapcsolatban megfogalmazott állítások kapcsán az ügyészség három esetben tagadta meg bűncselekmény hiányában a nyomozást, mivel azonban az elutasított beadványok a lapban megjelenteken alapultak, az is kijelenthető, hogy a cikkek minden valóságalapot nélkülöztek – érvelt Batiz. Karas Mónika szerint a szóvivő tévesen értelmezte az ítéletet, mert a tábla kizárólag a "hazudott" kijelentésről mondta ki, hogy ez vélemény, a kft. -re vonatkozó mondatokról viszont kimondta, hogy a lap ezeket az állításokat cégadatokkal igazolta. | [
"Fittelina Kft."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Bíróság"
] |
Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében ismeretlen tettes ellen – erősítette meg az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata pénteken az MTI-nek.
A Népszabadság pénteken írt az orgoványi takarékszövetkezet ügyében indított nyomozásról, és azt is közölte, hogy a pénzintézet tényleges anyagi helyzete sokkal rosszabb a hivatalos mérlegében feltüntetettnél.
A kisbetétesek pénze biztonságban van Az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet kisbetéteseinek pénze, betétje biztonságban van – szögezte le korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára.
A Magyar Nemzeti Bank július 4-én közölte, hogy visszavonta az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet engedélyét, miután a betétesek biztonsága érdekében a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) kizárta az integrációs rendszerből.
A jegybank ezzel párhuzamosan felügyeleti biztosok kirendeléséről is döntött, valamint a rendezett kártalanítás érdekében betét- és forráskifizetési tilalmat rendelt el. Az orgoványi takarékszövetkezetnek mintegy 28 ezer betétese van, működési területe Bács-Kiskun megye egy része. | [
"Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet"
] | [
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Ez a cikk több mint 2 éves.
Körlevélben szólította fel dolgozóit a kormánypártok támogatására az Egri Vagyonkezelő Zrt. (EVAT), írja a birtokába jutott belső levél alapján a helyi Egri Ügyek portál. Az önkormányzati cég vezetői nevében Turcsányi Dániel alpolgármester és Kis-Tóth Roland vezérigazgató mit sem sejtető felütéssel először a szavazás fontosságára figyelmeztet, azután váratlan fordulatot vesz:
Közös érdekünk, hogy a fejlődésünk továbbra is töretlen maradjon, és folytatódjon, ezért szükséges, hogy továbbra is a jelenlegi kormány folytathassa a munkát karöltve az önkormányzattal és annak cégeivel. Szavazzunk közösen a fejlődés folytatására!
Felhívását Turcsányi és Kis-Tóth kisebb fenyegetéssel is alátámasztotta, hiszen szerintük csak a fideszes képviselő, Nyitrai Zsolt, és a helyi Fidesz elkötelezett abban, hogy""(...) a bérrendezések tovább folytatódjanak és minden cégcsoportban dolgozó a munkájáért még nagyobb elismerésben részesüljön".
Ugyancsak ma a helyi Markhot Ferenc Kórház dolgozóit szólította fel Nyitrai támogatására Vácity József főigazgató. A 444.hu által közzétett körlevélben Vácity úgy fogalmaz,
Most talán néhányan azt mondják, hogy egy kórház főigazgatója nyíltan ilyet nem tehet, De igen, megtehetem.
majd úgy folytatja:
[Nyitrai Zsolt] a jó gazda szemével folyamatosan figyelt, és soha senki annyi anyagi és erkölcsi támogatást nem harcolt ki a kórházunknak, mint Nyitrai Zsolt.
A kórházigazgató szokatlan lépéséről először a jobbikos Mirkóczki Ádám számolt be. Az ellenzéki képviselő szerint a nyomásgyakorlás nem mástól, mint magától Nyitrai képviselőtől eredhet, aki egyébként Heves megyében egy, a Fidesz és a Jobbik közötti szoros versenyben álló, "billegő" választókerület képviselője.
Helyzetére jellemző, hogy korábban éppen neki mondta azt Orbán Viktor miniszterelnök egyik videójában, hogy "egy mosógépet könnyebb eladni, mint téged."
(Címoldali kép: Wikimedia Commons) | [
"Egri Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Markhot Ferenc Kórház",
"Egri Ügyek"
] |
Az ország egyik legnagyobb építőipari cége csődközelben evickélt, de ennek ellenére egymilliárd forintot fordított egy műgyűjtemény megvásárlására. A gyűjtemény valós értéke legfeljebb a tizede lehet, a pénz egy olyan Kft-hez került, amit tulajdonosai eladtak egy off shore cégnek, majd felszámolták. A szakértők szerint valószínűtlen, hogy a KÉSZ építőipari Kft. ennyit fizetett volna.
"Nem ez az ország legnagyobb műgyűjteménye, de biztos, hogy a legdrágább" – mutatott rá a KÉSZ építőipari kft. által összeállított kortárs műgyűjtemény furcsaságára egy galériás-műkereskedő. Az ország egyik legnagyobb építőipari vállalata, a jelentős állami beruházásokat is elnyerő KÉSZ Holding Zrt. egykori központi cége ugyanis egymilliárd forintos gyűjteményt vásárolt, úgy, hogy annak piaci értéke valójában a töredéke lehet, állították szakértőink, és maguk a művészek is.
A történet lehetne szimpla átverés is: a jó szándékú, és mecénásként fellépő vállalatot átveri egy dörzsölt műkereskedő. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a KÉSZ nem naivitásáról ismert. A cég államformákon és kormányokon átívelően sikeresen működik. Még 1982-ben kezdte az ipart a szocializmusban, és miközben tulajdonosát, Varga Mihályt bejuttatta a 100 leggazdagabb magyar közé, milliárdos állami beruházások sorát nyerte el szocialista és fideszes kormányzás alatt egyaránt. Többek közt a Ferihegyi repülőtér új épülete, és a Mercedes kecskeméti üzeme fűződik a nevéhez, legutóbb pedig a budapesti központi szennyvíztisztító gyűjtőcsatornáinak építését nyerte el állami tenderen.
Érdekes, hogy a papíron milliárdos, mai piaci áron is csak a tizedéért, becslések szerint legfeljebb 100 millióért összeállítható gyűjteményt abban az időben vette, majd adta át apportként egy leányvállalatának a KÉSZ Kft., amikor nehéz anyagi helyzete miatt csődeljárás folyt ellene.
A műgyűjtemény vásárlásának szereplői aztán lassan felszívódtak, vagy elvágták kötelékeiket az anyacéggel: a műgyűjteményt eladó cég mára megszűnt, az azt felvásárló KÉSZ Kft.-t átnevezték, majd a már Re Cons Kft.-ként működő cégből kiszállt az építőipari holding. A folyamat végeredménye, hogy a KÉSZ érdekeltségébe tartozó K-ARTS Kft. tulajdonában van egy túlértékelt műgyűjtemény. Az üzletet lebonyolító cégek eltűntek a KÉSZ közeléből. Az üzleti életben sikeres céget pedig a jelek szerint nem érdekli, hogy vélhetően jelentősen megkárosították, azaz nagyjából 900 millió forintnyi összeg nyomtalanul eltűnt a vagyonából.
Fotó: Földi Imre / MTI A KÉSZ építette a ferihegyi Skycourt csarnokot
A kortárs képzőművészeti kereskedelem több szereplője is kétségbe vonta, hogy valóban elköltötték ezt az összeget a műtárgyakra. "Ez egy kis piac, ha ezen megjelenik egymilliárd forint, akkor az még annak is feltűnik, aki a konkrét üzletről nem tud" – mondta a jelentős műgyűjteményt is tulajdonló galériás, Pados Gábor.
Az ügyben a NAV is vizsgálódott. A nyomozás egy részét lezárták, mivel a nyomozás adatai alapján bűncselekmény elkövetését nem tudták megállapítani. Továbbra is nyomoznak viszont azért, mert a műgyűjtemény beszerzési folyamatában találtak szabálytalanságokat.
Miért jó, ha drágán vásárlunk?
Megszólaltattuk a K-ARTS Kft. vezetőjét, Árvai Istvánt, aki azonban később visszavonta nyilatkozatát. Árvaitól azt kérdeztük, hogy vevőként nem tartja-e aggályosnak, hogy vélhetően a reálisnál jóval drágábban jutottak hozzá a gyűjteményükhöz.
Az, hogy egy cég műgyűjteményt állít fel, önmagában persze nem szokatlan. Nem egy céges gyűjtemény működik az országban, ezek célja a mecenatúra, és a cég arculatának alakítása. Rendhagyó ugyanakkor, hogy míg a jelentős, és egyébként a KÉSZ gyűjteményénél értékében szerényebb gyűjtemények rendszeresen megmutatkoznak kiállításokon, a cégek propagálják tevékenységüket, a KÉSZ gyűjteményről nem hogy a nagyközönség, de a szakma sem hallott. Bár a cég büszkélkedhetne vele, anyaguk nem tűnik fel a jelentős magyar céges gyűjtemények listáján. Arról értesültünk csupán, hogy a náluk lévő művek némelyikét meghívták kiállításokra, és azokat ilyen esetekben kölcsön is adták.
Nem kételkedünk a KÉSZ építőipari holding jóhiszeműségben, mert bár a cég sikeresen működik a gyakran átláthatatlan pénzügyi viszonyokkal jellemezhető balkáni és kelet-európai országokban (például Ukrajnában, Bulgáriában, Szerbiában, Romániában vagy Montenegróban), miért ne lehetne bohón nagyvonalú egy egymilliárdos kiadással, még akkor is, ha két telefonnal kideríthető lenne az áru valódi értéke, ahogy azt mi is tettük?
Megkérdeztünk egy vállalati műgyűjtemények összeállításában tapasztalt jogászt, hogy ha valaki nem a művészetpártolás miatt vásárol műgyűjteményt, akkor milyen pénzügyi machinációkat leplezhet vele. A magát megnevezni nem kívánó jogász hangsúlyozottan teoretikus jelleggel elmondta, hogy több lehetséges megoldást is el tud képzelni.
1. A 2008-2009-ben még hatályos volt az a törvény, amely szerint a műtárgyvásárlásra fordított összeg öt év alatt leírható az adóból.
2. A cég értékét növeli, ha leányvállalatainak értéke magas: előfordulhat, hogy a hitelezők már nem vizsgálják meg, miben áll egy sok leányvállalatot birtokló cég egyik cégének vagyona, így ez hitelfelvételnél jelenthet segítséget.
3. Ha a tulajdonosok félnek, hogy a cégük csődbe megy, akkor valódi értékénél drágábban vásárolhatnak nehezen értékelhető tárgyakat, a különbséget pedig az eladó cég csődbe kergetésével menekíthetik ki.
4. Elképzelhető, hogy a cég kasszájából valamilyen okból hiányzó összegre kell költséget gyártani.
Miből sejthető, hogy a műgyűjtemény túlértékelt?
Az általunk megszerzett, hiteles listán 326 műtárgy, jórészt festmény szerepel. A műtárgylista ízlésről tanúskodik: a gyűjteményben leginkább fiatal, de jó előmenetel előtt álló, vagy éppen befutó magyar művészek munkáit válogatták össze. A nevek legtöbbje a vásárlás idején, 2007-2008 körül volt fiatal diplomás, akkoriban rendezték első kiállításaikat. A kortárs műtárgyak ára nehezen meghatározható, áraik nem stabilak, és ezért nem is jellemző, hogy azokat pénzügyi befektetés céljából vásárolnák. Különösen így van a KÉSZ-es listán többségben lévő művészekkel, hiszen azok, bár ígéretesek, lehet, hogy felhagynak a művészettel, vagy kiderül, hogy a kezdeti fellángolás után már nem tudnak újat mutatni, és így alkotásaik elértéktelenednek. (Éppen ezért furcsa, hogy ha valaki fiatal kortársakba fektet, akkor azokat nem futtatja kiállításokon, így is növelve renoméjukat.)
A bizonytalanságok ellenére az, aki minimális szinten foglalkozik kortárs műtárgyakkal, tudja, hogy a 326 darabos, 1 milliárd forintos műtárgylista 3 millió 200 ezer forintos átlagára irreálisan magas. Hiába különleges egy-egy festmény, és ezért magasabb árú, a szakértő ugyanúgy látja a túlárazást, mint ahogy egy autóval foglalkozó ember is érzi az anomáliát, ha valaki 10 millió forintos Suzuki Swiftre akarja rábeszélni, hiszen egy ilyen autó alufelnikkel és dupla Wunderbaummal sem ér annyit.
Kupcsik Adrián jó festő, de közel tíz festményét a megdöbbentő 2,5 millió és 5,8 millió forint közötti összegeken szerepelteti a 2009-es lista. Miközben Kupcsik egyik, remek képét a neves Kieselbach galéria 500-700 ezer forint körülire becsüli.
Az általunk egyébként kedvelt Stark Attila, aki képregényes munkái mellett graffitiket gyárt szórakozóhelyek falára, darabonként 2-4,5 millióért szerepel festményeivel, noha azok akkoriban 100 ezer forint alatt voltak a piacon.
Több festményt vettek Cseke Szilárdtól is, munkái 5,5 millió forintért tűnnek fel a KÉSZ gyűjteményében. A Kieselbachnál három festménye is szerepel, és a legmagasabb árát is 450-600 ezer forint körülire becsli a szakember, a többi viszont 240 ezer forintért beszerezhető. Gyenis Tibor két vászna pedig 11-11 millió forintért szerepel a gyűjteményben, míg a Kieselbachnál csak 170 ezer forint egy munkájának becsült ára. Ezek többnyire kikiáltási árak, de még heves érdeklődés esetén sem életszerű, hogy az ár a duplájánál tovább emelkedjen.
A hazai árszínvonalat jelzi az is, hogy a legismertebb és legkeresettebb kortárs magyar festő, Fehér László egyik vásznát egyszer próbálták eladni külföldön, mégpedig a kortárs piac legfontosabb helyszínén, New Yorkban. De az ottani, magasabb árszínvonal mellett is csak 6 millió forintig tudták felverni az értékét. Márpedig, ha csak a piaci pozíciót nézzük, Fehér László egy Lexus a fiatal festők Suzukijai mellett.
Még extrémebb Szépfalvy Ágnes és Nemes Csaba 32 darabos képsorozatának helyzete. A sorozat csak egyben értelmezhető, és így együtt adták el a művészek évekkel ezelőtt egymillió forint körüli összegért. A gyűjteményben a 32 darabos mű darabokra szedve szerepel (mintha egy autó árát az egyes alkatrészek listájával helyettesítenének), mégpedig 1 millió 860 ezer 114 forintért képenként. Azaz a mű egymillió helyett több mint 59 millióért szerepel a listában.
A fotókkal nehezebb trükközni
Megkerestük a Karton galéria vezetőjét és tulajdonosát, mivel a művészektől és a K-ARTS Kft.-től is úgy értesültünk, hogy ő volt a művek vásárlója, és azok tőle jutottak a KÉSZ-hez. Kozma Péter korrektnek tartotta az árakat, amelyen a műveket vásárolta. Elmondta, hogy a kortárs alkotások értéke amúgy sem fix, nehéz megmondani, mi a jó ár.
Az állítással lehet vitatkozni, hiszen már a feljebb citált kikiáltási árak is jelzik az árszínvonalat, találtunk egy ennél objektívebb mutatót is. A KÉSZ-es műgyűjteményben szerepelnek fotók is, amelyek jelzésük szerint néhány darabos sorozatok részei. Kudász Gábor Arion két darab, listán szereplő munkája egy-egy hatos sorozat részei. Azaz ugyanabból a fotóból hat készült. A fotók árai egy ilyen sorozatban közel azonosak, csupán az utolsó darabért szoktak többet kérni.
A Felüljáró és a Tréler című sorozatok azonban még cikkünk írásának pillanatában sem zárultak le, a művésztől akár most vehetnénk egyet. Rákérdeztünk Kudász Gábor Arionnál, aki elmondta, a műveit forgalmazó galériánál ezek a képek jelenleg 4-500 ezer forint körüli áron vásárolhatók meg. (A Kieselbach aukciós archívuma szerint 85 ezer volt a 2006-os kikiáltási ár) A két fotóért 2,9 és 3,3 milliót fizetett a KÉSZ a lista szerint.
Nem csak a művek árszínvonala, hanem az árak formája is szokatlan. A hivatalos, ügyvéd által ellenjegyzett listában nincsenek kerek számok: 5 615 139 forint. 2 241 878 forint. Vagy éppen 3 485 793 forint. Ilyen árakat egyetlen galériás sem ad. Akkor jöhetnek ki ilyen összegek, ha például a könyvelő elé raknak egy végösszeget, amelyet ő oszt el számológéppel, tételekre bontva, hogy minden rubrikába jusson valamennyi.
A műgyűjtemény kalandos útja 1.
A művészektől származó információink alapján Kozma Péter 2007 és 2008 közt vásárolta a műveket. A legtöbb munka galériáktól került hozzá, néhány képet vásárolt csak közvetlenül művészektől. Az érintettek a feltüntetett árak töredékét kapták, mondták el az Indexnek.
A felvásárlás mögött álló cég a Radikalmod Kft. volt. Kozma Péter kérdésünkre azt mondta, hogy a műtárgyakat valóban ez a kft. vásárolta, ő pedig csak szakértő volt. A cégadatbázisból ugyanakkor kiderült, hogy Kozma Péter volt a cég egyik alapítója, és az ügyletek idején ő volt az ügyvezető is. Letagadott cége az ügyletek idején annak a Karton galériának a címére volt bejelentve, amelyet Kozma Péter ma is vezet.
A Radikalmod Kft. a műtárgyvásárlások két évében évében éppen egymilliárd forintnyi nettó árbevételt tüntetett fel (2007-ben 563 millió, 2008-ban 438 millió forint). A cég éves bevétele a következő évben bevétele hirtelen kevesebb mint a tizedére esett vissza, majd soha többet nem szolgáltatott már adatot. A műtárgyvásárlások lezárultával – 2010 szeptemberében – Kozma Péter kiszállt, a tulajdonos egy seychelle-szigeteki off shore-cég, az ügyvezető pedig egy ukrán nő, Ivett Kostin lett.
Időközben elenyészett az egymilliárdot kereső cég bevétele is: a Radikalmod ellen kényszer törlési eljárás indult, és idén júniusban fel is számolták. Ezzel eltűnt az ügyletben megforgatott tetemes összeg, és vele az egyik résztvevő cég is.
A műgyűjtemény kalandos útja 2.
Kalandos a vásárló sorsa is. A KÉSZ Kft. 2008 decemberének végén megalapította a K-ARTS Kft.-t, amelybe 2009 júniusáig, tehát fél év alatt 1 milliárd 60 millió forint értékben apportálta a Radikalmodtól származó műtárgyakat.
A műtárgyvásárlások és a K-ARTS alapítása a gazdasági válság kirobbanásával és a KÉSZ egyre nehezebb anyagi helyzetével estek egybe.
Erről az időszakról számoltunk egy cikkünkben: ekkor, tehát 2010 szeptemberében a KÉSZ Kft.-t a vezetőség a holding többségi tulajdonosából az egyik tagcéggé fokozta le. Még abban a hónapban a nevét KÉSZ-ről Re Consra változtatják. A már Re Cons nevű cég pedig annak ellenére, hogy másfél éve még nagyvonalúan szórta a pénzt műtárgyakra, csődvédelmet kért. A cég végül nem ment csődbe, annak köszönhetően, hogy egy 2010 decemberi megállapodásnak értelmében tartozásainak csak a 20 százalékát kellett kifizetnie, a többit elengedték a hitelezők.
Másfél év után zárult le a történet: két héttel a Radikalmod megszűnése után a KÉSZ Holding kiszállt egykori cégéből, elvágva a szálakat a műtárgyvásárlás résztvevőitől.
A K-ARTS Kft. egymilliárdos gyűjteménye alig gyarapodott ezek után. Évi 10-10 millióval nőtt csak az egymilliárdos vagyon értéke, de nem vásárlások útján: a Kft. nyaranta szobrászati szimpóziumokat szervezett, és az azon szereplő művészek nekik ajándékozott műveit számolták el 10 milliós értékben.
A KÉSZ Holding pedig tovább folytatja sikeres tevékenységét. Kecskeméten szállodát és konferenciaközpontot, Szegeden kulturális központot, Mohácson idegenforgalmi tömböt, Orosházán városközpontot épít.
A KÉSZ a művészektől azóta nem vásárolt, és hozzájuk nem jutott el a listán szereplő összegek töredéke sem. | [
"K-ARTS Kft.",
"Re Cons Kft.",
"KÉSZ",
"Radikalmod Kft."
] | [
"KÉSZ Holding Zrt.",
"KÉSZ Holding",
"KÉSZ építőipari Kft.",
"Karton galéria"
] |
Lemondott 48 éve őrzött tagságáról a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban (NOB) Joao Havelange, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) korábbi elnöke.
A neve elhallgatását kérő forrás szerint a 95 éves brazil sportvezető már csütörtökön elküldte lemondólevelét a NOB-nak, ám ezt titokban akarta tartani.
Havelange azért kényszerült erre a lépésre, mert ez az egyetlen módja annak, hogy a NOB etikai bizottsága ne marasztalja el őt egy több mint tíz éve történt vesztegetési ügyben. A vizsgálatok alapján ugyanis még a FIFA első embereként egymillió dollárt fogadott az ISL nevű marketingcégtől.
A bizottság az előzetes várakozások alapján minimum kétéves eltiltással sújtaná Havelange-t, de a végleges kizárás sem lenne elképzelhetetlen. A lemondás után azonban minden bizonnyal ejti az ügyet a testület.
Joao Havelange 1974-től 1998-ig vezette a FIFA-t, és 1963 óta tagja a NOB-nak, melynek ezzel a legrégebben megválasztott tagja. | [
"NOB"
] | [
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság",
"Nemzetközi Labdarúgó Szövetség"
] |
Szíjj László, az állami autópálya-beruházásokat gyakorta kivitelező Duna Aszfalt tulajdonosa több közös üzleti érdekeltséggel rendelkezik Mészáros Lőrinccel, Magyarország leggazdagabb emberével. Nem meglepő hát, hogy a két nagyvállalkozó az elmúlt években ugyanazzal az újonnan 17 milliárd forintot érő osztrák lajstromjelű (OE-LEM) magánrepülőgéppel utazott külföldi útjaira. Az Átlátszó azonban nemrég kiszúrta, hogy Szíjj László szeptember végén nem az elhíresült – korábban Orbán Viktor miniszterelnök által is használt – légi járművel repült Afrikába.
Nyomozásunk során kiderítettük, hogy Szíjj egy szintén osztrák bejegyzésű, OE-IMB lajstromjelű, és a korábban használt repülőgéppel megegyező típusú Bombardier BD-700-1A10 Global Express 6000-rel járt üzleti úton az afrikai kontinensen.
A privát jet útvonaltörténetéből az is kiolvasható, hogy az egyszeri bérlésnél tartósabb kapcsolat lehet a jelenleg 14 milliárd forintot érő magángép és a vállalkozó között. 2022. augusztus 3-ától ugyanis a gép magyarországi "szolgálatba" állt, vagyis ettől a naptól kezdve minden alkalommal Budapestről indult útnak, majd külföldi látogatását követően oda is tért vissza. Ráadásul a repülőgép több Magyarországról induló útja olyan horvát kikötővárosokhoz vezetett, ahol Szíjj László Artemy vagy Lady MRD nevű luxusjachtja horgonyzott.
A magánrepülőgép felfedezéséhez és beazonosításához a Duna Aszfalt közösségi oldalán szeptember 29-én és 30-án megjelent bejegyzések vezették az Átlátszót.
Az írások, illetve a bennük hivatkozott Magyar Építők cikkek (cikk 1., cikk 2.) egy afrikai üzleti körútról számoltak be, melynek küldöttségét Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa vezette.
A beszámolók tanúsága szerint a cégvezető először szeptember 27-én Zambiában tárgyalt Hakainde Hichilemával, az ország államfőjével, ezt követően pedig a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosába, Kinshasába utazott, ahol Sama Lukonde miniszterelnök és Alexis Gisaro infrastrukturális miniszter fogadta. A találkozóról Hakiande Hichilema is posztolt a Facebookon.
A megbeszélések apropója egy kiterjedt infrastrukturális beruházás részeként megvalósuló 184 kilométeres útszakasz és egy, a két országot összekötő határhíd megépítésének előkészülete volt. A tárgyalások alkalmával a felek megerősítették szándékukat a beruházás minél gyorsabb kivitelezésével és kölcsönös támogatásával kapcsolatban.
A projekt levezénylését és szakmai felügyeletét a Duna Aszfalt, illetve a részben általa tulajdonolt konzorcium végzi, de a magyar cég pénzügyi befektetőként is jelen van a történetben, amelynek kezdeteiről és hátteréről még 2018-ban a g7 számolt be.
Az afrikai üzleti út történéseit összefoglaló egyik Magyar Építők-cikk azt is megemlíti, hogy a kongói média értesülései szerint hamarosan véget ér a kivitelező fővállalkozó kiválasztása is, a szerepért pedig már csak két vállalat, a kínai China Civil Engineering Construction és a portugál Mota-Engil maradt versenyben.
Mivel utazott Szíjj László Afrikába?
Kíváncsiak voltunk rá, hogy a magyar üzletember hogyan jutott el a távoli Zambiába, illetve a Kongói Demokratikus Köztársaságba. Ezért visszanéztük a légi járművek útjait rögzítő adatbázisokban a nagyvállalkozó által korábban használt OE-LEM lajstromjelű repülőgép útvonaltörténetét. Ebből kiderült, hogy Szíjj nem a "szokásos" légi járművel repült az említett afrikai országokba.
Feltételezve, hogy a hosszú, kontinenseket átívelő útra a tárgyalás előtti napon került sor, az egyik repülőgép-figyelő oldalon felgyorsítva visszanéztük a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér szeptember 26-ai teljes forgalmát. A vizsgálat közben bukkantunk rá az osztrák OE-IMB lajstromjelű – az OE-LEM lajstromjelű privát jettel megegyező típusú – Bombardier BD-700-1A10 Global 6000 repülőgépre.
A privát jet azzal hívta fel magára a figyelmünket, hogy bár már a kora reggeli órákban megjelent a radaron, sokáig csak egy helyben állt mozdulatlanul. Végül, a hosszas várakozás után a repülőgép felszállt, és egészen az afrikai kontinensig követhettük az útját, ahol egy kisebb irányváltást követően, Kairó közelében eltűnt a radarról.
Egy másik repülőgép-útvonalakat rögzítő oldalon az útvonal még tovább, egészen a Kongói Demokratikus Köztársaságig követhető. Ismerve az üzleti tárgyalások helyszíneit, a repülési irányból könnyen kikövetkeztethető, hogy a cél Zambia fővárosa, Lusaka volt, ahol Szíjj László első üzleti találkozója zajlott.
A következő tárgyalási helyszínre, a Kongói Demokratikus Köztársaság Kinshasa nevű városába vezető utat – feltételezhetően a jelvevő szerkezetek hiányában – a repülős oldalak nem rögzítették, de a hazaút felszállási és leszállási pontját, valamint az út Afrikán kívüli szakaszát igen. Ezek alapján a repülőgép szeptember 29-én szállt fel Kinshasából – Szíjj második tárgyalásának helyszínéről –, majd 21 óra körül hagyta el az afrikai kontinenst. Innen újra követhetővé vált az útvonala egészen a budapesti landolásig, amelyre késő este, 23 óra előtt pár perccel került sor.
Milyen kapcsolat van Szíjj László és a repülőgép között?
A magyar légijárműlajstrom-nyilvántartás tulajdonosi adataival ellentétben Ausztriában a repülőgép-tulajdonosok kiléte nem nyilvános adat. A vizsgált repülőgépet üzemeltető cég, az AVCON JET GmbH internetoldalát olvasgatva azonban kapunk pár támpontot a repülő és a vállalkozó közötti kapcsolat feltérképezéséhez. Például kiderül belőle, hogy a cég számos szolgáltatást nyújt ügyfeleinek, amelyek között szerepel az úgynevezett "aircraft management" is.
Az oldal angol nyelvű leírása szerint e szolgáltatás keretein belül a cég igény esetén segít a tulajdonosnak abban, hogy költséghatékonyabbá tegye a repülőgépének üzemeltetését és fenntartását. Ezt oly módon teszi, hogy saját flottája részeként, mások számára is bérlésre kínálja a tulajdonos légi járművét.
Az oldal repülőgéptípusok szerinti bontásban és lajstromjelek feltüntetése mellett felsorolja a flottájába tartozó, bérelhető privát jeteket, de a Bombardier Global 6000 típus aloldalánál a cikkünk tárgyát képező OE-IMB lajstromjelű jármű nem szerepel.
Ebből az következik, hogy Szíjj László nem bérelhette a cégtől a gépet, ahogy más sem, azaz valószínűsíthető, hogy a nagyvállalkozó vagy valamelyik cége tulajdonolja azt, illetve a repülős cégen keresztül intézte a gép vásárlását, tartós bérletét vagy lízingjét.
A tulajdonosi, illetve a szűk körű géphasználatra utal a privát jet útvonaltörténete is. Ezt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a légi jármű – a bérbe adott privát jetekhez képest – kifejezetten ritkán és rendszertelenül repül.
Szíjj László afrikai üzleti útja, illetve az utazáshoz használt magángép kapcsán kérdésekkel fordultunk a vállalkozó tulajdonában lévő Duna Aszfalthoz. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az OE-IMB lajstromjelű privát jet Szíjj László vagy valamelyik cége tulajdonában van-e, illetve amennyiben nem, melyik cége bérli vagy lízingeli? Rákérdeztünk továbbá arra is, hogy a repülőgép csak saját használatban van-e vagy másoknak is bérbe adják?
Kérdéseinkre válaszképp az alábbi szöveg változtatás nélküli közlését kérte a Duna Aszfalt sajtószóvivője:
"Mint ahogyan az építőipari szaklapnak a Magyar Építőknek (1), (2) is beszámoltunk róla, lassan egy évtizede szervezzük a jelenleg az egyik legjelentősebb afrikai infrastruktúra fejlesztés megvalósulását, amelynek a munkálatai 2022 szeptember végén jelentős állomásához érkeztek. Szíjj László az utazásai lebonyolításához, mint mindenki más, szükség szerint különböző utazásszervezők szolgáltatásait veszi igénybe. A Duna Aszfalt tulajdonosa ez esetben a teljes delegáció utazási költségét a magánvagyonából finanszírozta."
A kapott válasz, és különösen annak utolsó sora a fentebb már sugallt tulajdonosi szerep vagy egyedüli, kizárólagos bérlő verzióját erősíti. A válaszból ugyanis megállapítható, hogy nem a Duna Aszfalt a repülőgép tulajdonosa, illetve bérlője, sőt még csak nem is a cég lízingeli a privát jetet, hiszen ellenkező esetben egy Duna Aszfalt érintettségű üzleti út alkalmával nem Szíjj László finanszírozná az utazás költségeit a magánvagyonából.
Miután azt is tudjuk, hogy ez év augusztusától a magánrepülőgép többi útja is kivétel nélkül Magyarországhoz kötődik, illetve többsége Szíjj László jachtjaihoz vezetett, nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a gépet üzemeltető AVCON JET egy szolgáltatáskonstrukcióját igénybe véve, valójában Szíjj áll a privát jet mögött, amellyel a kapcsolata szorosabb, mint a többszöri bérlés.
A horvát tengerparton is gyakran megfordul
A repülőgép egyetlen tulajdonoshoz való kötődését erősíti az a tény is, hogy 2022. augusztus 3-ától kezdve mindig Budapestről indult külföldre, és a kint tartózkodását követően Budapestre is tért vissza. Ráadásul – az afrikai látogatáson kívül – több úti cél is direkt kapcsolatba hozható Szíjj Lászlóval, illetve érdekeltségeivel.
Ilyen volt a repülőgép több Magyarországról induló útja is, melyek különböző horvát tengerparti városokba vezettek. A privát jet elsőként Zadarba repült augusztus 3-án, ahol ekkor – a vízijárművek útvonalait, illetve kikötőlátogatásait rögzítő oldalak adatai szerint – Szíjj László Artemy nevű luxusjachtja horgonyzott. A repülőgép pár perces repülőtéri tartózkodás után visszarepült a magyar fővárosba.
A hajó ezt követően útnak indult, és az Adriai-tenger horvát partvidékén észak felé haladva augusztus 6-ra a rijekai repülőtér közvetlen közelében fekvő, Omisalj település kikötőjébe ért. A privát jet ekkor Budapestről Rijekába repült, majd onnan vissza Budapestre. Az Artemy tovább folytatta útját észak felé, majd augusztus 8-án Rovinjban kötött ki, ahol 10-éig horgonyzott. Aznap a vizsgált magánrepülőgép Budapestről a Rovinj melletti Pulába érkezett, majd szinte azonnal vissza is repült Budapestre.
De a privát jetnek Szíjj László másik luxusjachtjával, a Lady MRD-dal is több csatlakozási pontja volt a nyár folyamán. A hajó augusztus 11-13. között Brac szigetén, Pucisca település kikötőjében horgonyzott, a magángép pedig 12-én szállt le a sziget repülőterén. Pár nappal később, augusztus 16-án ugyanez megismétlődött: amikor a hajó a szigeten kötött ki, a gép Budapestről újra Bracra érkezett, majd visszarepült Budapestre. Ez alkalommal azonban a privát jet végül Bécsben fejezte be az útját.
Augusztus 21-én a luxusjet újra a magasba emelkedett, és ezúttal Bécsből repült Zadarba, ahol a LADY MRD horgonyzott. A gép rövid tartózkodást követően Budapestre repült vissza. Az egyik repülőgépes oldal adatai alapján a zadari utak még két alkalommal, augusztus 26-án és szeptember 1-jén is megismétlődtek, bár az útvonalak ekkor valamilyen oknál fogva nem kerültek rögzítésre, és csak a zadari és bécsi helyszínek szerepelnek mindkét esetben a térképen.
Annyit azonban kikövetkeztethetünk, hogy amennyiben a gép felszállt augusztus 26-án, úgy – a korábbi útjának célállomása alapján – Budapestről indult, vagyis Budapestről Zadarba, majd Bécsbe repült. A fenti logikát folytatva, szeptember 1-jén, azaz az iskolai becsengetés napján biztos, hogy Bécsből Zadarba, majd onnan Budapestre repült a magángép, hiszen a következő útja a Budapest- Eszék távolság volt.
A legutóbbi adriai út idején egyébként mindkét Szíjj-féle hajó Zadarban tartózkodott: az Artemy augusztus 28-án, míg a Lady MRD augusztus 29-én kora este futott be a zadari kikötőbe.
Mit lehet tudni a privát jetről és az üzemeltető cégről?
Az OE-IMB lajstromjelű Bombardier Global 6000 privát jet hasonló paraméterekkel rendelkezik, mint a korábban elhíresült, OE-LEM lajstromjelű "ikertestvére". A 2018-as gyártású légi jármű egy tankolással akár 11 112 kilométer megtételére képes, maximum sebessége elérheti a 934 km/h-t, és 15 545 méter magasan képes hasítani az eget.
Belső kialakításától függően akár 19 utast is szállíthat igazi luxuskörülmények között, amelybe a melegétel-felszolgálás is beletartozik. Kevesebb utas számára a privát jet még nagyobb komfortot nyújt. Ekkor az ülőhelyek ággyá, illetve fekvőhellyé alakíthatók, amelyek akár 6 fő számára biztosítanak kényelmes pihenési lehetőséget a hosszabb utakon.
A privát jet értéke egy, a használt repülőgépek árait évjáratuk szerint is összehasonlító internetes oldal adatai alapján 34 millió dollár, azaz jelenlegi árfolyamon számolva valamivel több, mint 14 milliárd forint.
Míg a korábban használt OE-LEM lajstromjelű repülőgép az osztrák International Jet Management GmbH üzemeltetésében működik, addig a most előkerült OE-IMB lajstromjelű sugárhajtású gép üzemeltetését egy másik osztrák cég, az AVCON JET GmbH látja el.
A két cég kapcsolatáról és tulajdonosi hátteréről a Válaszonline írt évekkel ezelőtt cikket még a Szíjj-Mészáros páros által használt korábbi repülőgép és jachtok felbukkanása kapcsán. Az írásból anno kiderült, hogy az említett repülős cégek mögötti, többlépcsős tulajdonosi lánc végén egy PKF nevű cégcsoport egyik vállalkozása állt, melynek 90%-át az osztrák Vraniczky-kormány egykori pénzügyminisztere, Andreas Staribacher tulajdonolta.
Ennek a nemzetközi, adótanácsadással foglalkozó cégcsoportnak egy másik, hasonló nevű máltai vállalkozásáé volt az a szintén máltai L&L Charter Ltd. nevű off-shore cég is, amelynek luxusjachtjain NER-es vállalkozók, állami cégek vezetői, illetve Szijjártó Péter külügyminiszter is megfordult.
A hajókat tulajdonló cégről később – egy, az off-shore cégek átláthatóságát javító EU-rendelkezésnek köszönhetően – kiderült, hogy valójában Szíjj László a többségi tulajdonosa, a korábban tulajdonosként feltüntetett cég pedig csupán egyetlen részvény erejéig van jelen a vállalkozásban.
Szíjj László a Lady MRD és az Artemy jachtokat birtokló máltai offshore cég valódi tulajdonosa | atlatszo.hu Szíjj László a Lady MRD és az Artemy jachtokat birtokló máltai offshore cég valódi tulajdonosa
Címlapfotó: @limare.atc. Infografika: Átlátszó / Szabó Krisztián. A hajózási útvonal-adatok megszerzésében az Investigative Dashboard segítette az Átlátszót. | [
"Duna Aszfalt",
"L&L Charter Ltd.",
"AVCON JET GmbH"
] | [
"Lady MRD",
"China Civil Engineering Construction",
"Magyar Építők",
"Magyar Építők-cikk",
"International Jet Management GmbH",
"Investigative Dashboard"
] |
Nem siker, hanem kudarc - így értékelte az MSZP választási eredményét Kovács László a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában. A kormányzás jogának elveszítésében első helyre sorolta a világgazdasági válságot, másodikra a kormány és az MSZP hibáit, mulasztásait, harmadsorban pedig a Fidesz ellenzéki magatartását említette, amelyről kijelentette: " minden lehetséges módon igyekezett gátolni, nagyon beszorította kormányt".Arra, hogy az egyéni képviselői helyek zömét nem tudták megnyerni kormányzati pozícióból, Kovács úgy reagált: nem az egyéni jelöltek okolhatók a történtekért, hiszen olyanok is elveszítették most a választás első fordulóját, akik korábban négyszer nyerték a körzetüket."A párt egészére került egy bélyeg - elsősorban a korrupciós ügyek miatt -, még akkor is, ha az adott jelöltnek köze sem volt semmiféle korrupcióhoz" - szögezte le a volt pártelnök. Hozzátette: a jövőben ezt kell maximálisan kiküszöbölni, "a korrupció gyanúját is ki kell irtani a párt közeléből" – szögezte le a politikus. Akár az alapszabály módosításával is el kell érni, hogy a pártelnökség felléphessen a korrupció ellen, különben a bélyeg rajta marad a párton.A párt parlamenti szerepéről, konstruktív ellenzéki terveiről a volt pártelnök úgy nyilatkozott: mindent készek támogatni a kormány javaslatai közül, ami az ország érdekét szolgálja és nem ellentétes az MSZP értékrendjével. De minden, ezzel ellentétes javaslattal szemben állnakmajd és alternatívát is kínálnak helyette. | [
"MSZP"
] | [
"Duna Televízió"
] |
Az MDF-fel is kapcsolatban állt, Dávid Ibolya egyik németországi útjának szervezésében is részt vett Gulya András, aki a MÁV Cargo privatizációjából mintegy 2 milliárd forintos sikerdíjat szakított - tudta meg az Index. Az MDF elnöke megerősítette értesülésünket, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez már nem élő kapcsolat.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Geuronet Bt. nevű budapesti családi vállalkozás az osztrák vevővel kötött szerződés alapján mintegy 2 milliárd forintos sikerdíjat tett zsebre a MÁV Cargo privatizációja után. A szerződést aláíró lobbistáról, Gulya Andrásról később kiderült, hogy már a Fidesz-kormány alatt is betöltött posztokat, négy éve pedig a Szerencsejáték Zrt. alkalmazottja, igaz, egy éve betegállományban van.
Nevüket ellhallgatni kívánó forrásaink szerint Gulya Németországban nevelkedett, és ott a CDU aktív tagjaként politizált. Ebben a minőségében kereste meg a Fideszt és az MDF-et is annak idején, és a Fidesznek köszönheti későbbi kérészéletű Postabank-alelnöki, illetve a Stasi pénzek eltűnését felderítő miniszteri biztosi pozícióját is. A 2002-es választások után viszont már Magyar Bálint SZDSZ-es kultuszminiszter nevezte ki az Andrássy Egyetem kuratóriumába.
Forrásaink szerint Gulya András Dávid Ibolyával is kapcsolatban állt, ő szervezte az MDF-elnök egyik németországi útját, és ő tolmácsolt neki a négyszemközti találkozók során. Dávid Ibolya hétfőn a parlamentben napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy a parlamentnek is foglakoznia kellene a MÁV Cargo privatizációja kapcsán felmerült sikerdíj kérdésével, mert egyre nagyobb a gyanúja annak, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium is érintett az ügyben.
A testvérpárttal tartotta a kapcsolatot
Dávid Ibolya az Index érdeklődésére megerősítette, hogy Gulya András évekkel ezelőtt - a pontos időpontra már nem emlékszik - segítségére volt egy németországi útja során. Gulya a CDU tagjaként kereste meg az MDF-et, és felajánlotta segítségét a testvérpárttal való zökkenőmentesebb kapcsolattartás elősegítésére. Ezt a segítséget Dávid örömmel elfogadta.
Az együttműködés keretében Gulya egy alkalommal, egy németországi út során tolmácsolt a pártelnöknek, és hesseni CDU-s kapcsolatai felhasználásával néhány plusz program megszervezésében is részt vett az út során. Azóta sem a pártelnök, sem az MDF nem állt kapcsolatban Gulyával, ez nem egy élő kapcsolat - hangsúlyozta Dávid Ibolya.
Dávid hétfőn a parlamentben napirend előtti felszólalásában azt kifogásolta, hogy a Máv Cargo eladásával kapcsolatos sikerdíjról szóló hírekben szereplő betéti társaság nem szerepel a lobbi-nyilvántartásban, pedig csaknem két milliárd forintról van szó, amelynek sem a háttere, sem a holléte nem tisztázott.
Az MDF és Gulya András egykori kapcsolata egy percig sem befolyásolta az MDF elnökét abban, "hogy a tisztánlátás és a törvényesség érdekében kételyeti elmondja és kérdéseit a kormánynak feltegye". Az MDF részéről az egykori kapcsolat minden tárgyalása, minden beszélgetése a nyilvánosság előtt is vállalható - mondta most Dávid az Indexnek. | [
"MDF"
] | [
"Geuronet Bt.",
"Máv Cargo",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Andrássy Egyetem",
"MÁV Cargo",
"Gazdasági és Közlekedési Minisztérium"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.