text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
A dohányipari cégek milliárdokat fizethetnek be az államkasszába, persze van kivétel. Az új bevételi sávonként jelöli ki az adó mértékét, a Lázár Jánossal kapcsolatba hozható Continentalnak nem kell nagyon kinyitni a pénztárcát.
Szatmári Kristóf államtitkár nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében a dohányipari vállalkozások 2015-ben úgynevezett egészségügyi hozzájárulást fizetnének, bevételeik alapján különböző mértékben.
Az új sarc kapcsán több furcsaság is szemet szúrhat: az egyik, hogy az egészségügy támogatására kitalált különadó szinte érintetlenül hagyja a Lázár János miniszterhez köthető Continental Dohányipari Zrt.-t, amely épp olyan sávban van bevételei alapján, hogy igazán nagy összegekről nem kell lemondania.
Az első becslések szerint a Philip Morris legalább 6,4 milliárdot, a British American Tobacco (BAT) 3,5 milliárdot, az Imperial Tobacco 1,7 milliárdot, míg a JTI Hungary 685 millió forintot fizethet be – írja a hvg.hu, kiemelve: az adó mértéke a Continentalnál tavalyi árbevételei alapján ezen összegek töredéke, mindössze 47 millió forint. Mindez úgy lehetséges, hogy az érintett vállalkozásoknak 30 milliárd forintos árbevételig csak 0,2 százalékos adókulcsot szab meg a javaslat, a nagy multik pedig már a felsőbb adósávok szerint adózhatnak.
További érdekes információ az üggyel kapcsolatban, hogy a javaslatot benyújtó Szatmári Kristóf államtitkár családjának összesen 12 trafikja van – az adó pedig a dohányipar több szereplőjét is érinti, a nemzeti dohányboltosokat nem.
Mai hír, hogy 70-80 forinttal is drágulhat a cigaretta a különadó miatt. Tóth Attila, a British American Tobacco kormányzati kapcsolati vezetője a Népszabadságnak elmondta: megdöbbentő, hogy olyan ágazatot adóztatnak meg, amelyben évek óta nem keletkezett extraprofit. | [
"Continental Dohányipari Zrt."
] | [
"Imperial Tobacco",
"Philip Morris",
"British American Tobacco",
"JTI Hungary"
] |
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt. múlt héten Balásy Gyula reklámcégeivel szerződött 10 milliárd forint elköltésére, most pedig újabb 6 milliárdot pályáztattak meg kommunikációs feladatokra. A tender nyertese egy évi másfél milliárd forint árbevételű cég, melynek többségi tulajdonosa egy tavaly novemberben alapított vállalkozás.
Az EU-s közbeszerzési értesítő pénteki kiadásában jelent meg, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) és a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt. (TMÜ) július 2-án újabb szerződést kötött Magyarország népszerűsítésével összefüggő feladatokra.
A keretszerződés értelmében évente 9 db külföldi és belföldi kampányhoz (tervezetten 6 külföldi, és 3 belföldi) kapcsolódóan többek között kampánystratégiák, kreatív koncepciók, reklámajándékok, tévé- és rádiószpotok, kommunikációs tréningek fognak megvalósulni.
Továbbá lesznek rendezvények is:
1 db, tervezetten 3500 fős, legalább 2 napos komplex rendezvény, valamint évente legalább 2 db, tervezetten 500 fős rendezvény, illetve 2-5 db, tervezetten 100 fős belföldi rendezvény is
tanulmányutak tervezetten egyszerre 20 fő részére, főleg belföldön külföldi/belföldi újságíróknak
valamint sajtótájékoztatók, road-show-k, a külföldi országmárka-központok rendezvényei, tematikus koncertek, kulturális események, konferenciák és kiállítások
A keretszerződés értéke nettó 6 milliárd forint, a munkát a MEDIATOR GROUP Reklámügynökség Kft. nyerte.
A tenderfelhívás szerint a megbízás 1 évre szól, de az időtartama legfeljebb 2 alkalommal, alkalmanként legfeljebb újabb 1 évvel meghosszabbítható. Azt is megindokolta az NKOH és az TMÜ, hogy miért egyben adják ki ezt a többmilliárdos munkát: így egyszerűbb, mert a feladatok egymásra épülnek.
“A közbeszerzés tárgyát képező komplex kommunikációs ügynökségi feladatok egymásra épülnek, egy keretmegállapodás alapján történő beszerzésük a megrendelő érdekében történő szakszerű és szerződésszerű megvalósítást biztosítja. A komplex kommunikációs ügynökségi feladatok körébe eső egyes részfeladatok ellátására vonatkozó részajánlattétel biztosításával több keretmegállapodás jönne létre, keretmegállapodásonként adott esetben különböző nyertes ajánlattevő(kk)vel. Mindez az egymással szorosan összefüggő feladatok elvárt minőségben és hatékonyan történő teljesítését ellehetetlenítené, az egy konkrét feladatra irányuló, de több keretmegállapodás alapján történő egyedi szerződések megkötése műszakilag és gazdaságilag ésszerűtlen lenne, a megrendelő érdekeit veszélyeztetné. Ezért nem biztosított a részajánlattétel lehetősége."
A nyílt közbeszerzést 2 pályázó közül elnyerő MEDIATOR GROUP Reklámügynökség Kft. egy 2005-ben alapított vállalkozás, melynek 2018-ban 1,4 milliárd forint, 2017-ben 1,7 milliárd, 2016-ban pedig szintén 1,4 milliárd forint volt a nettó árbevétele.
Vagyis a cégnek az elmúlt 3 évben összesen nem volt annyi bevétele, mint a mostani állami megbízás értéke.
A MEDIATOR GROUP-ban a 3 magánszemély mellett feltűnt egy új tulajdonos is tavaly novemberben: az akkor alapított Completus Service Zrt., amelynek tulajdonosa Dallos Ferenc, és jegyzett tőkéje 5 millió forint.
Az pedig a múlt héten derült ki, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak és a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt.-nek Balásy Gyulai cégei fogják intézni nettó 10 milliárd forintért azokat a kampányokat, amikhez ez a mostani 6 milliárdos megbízás kapcsolódik.
Balásy Gyula cégei tízmilliárd forintos állami keretszerződést kaptak Magyarország népszerűsítésére Klór-dioxid ivóvíz fertőtlenítésre Újonnan létesült zöldfelületek kezelője Újonnan létesült zöldfelületek kezelője Szerződés az Off Road Communications Bt-vel Gőzmozdonyok áttelepítésének költségei Havassy Kálmán intézményvezetői megbízási díja Belügyminisztérium – támogatások Belügyminisztérium – szerződések Miniszterelnökség – támogatások Miniszterelnökség – szerződések Külügyminisztérium – támogatások
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapfotó forrása: Tejhatalom Tumblr. | [
"Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt.",
"MEDIATOR GROUP",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal"
] | [
"MEDIATOR GROUP Reklámügynökség Kft.",
"Off Road Communications Bt",
"Opten Kft.",
"Completus Service Zrt."
] |
Kétszázkilenc rendbeli magánokirat-hamisítás felbujtójaként gyanúsítja a rendőrség Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének volt elnökét.
Szász Károly háromórás kihallgatása után Futó Barnabás védőügyvéd közölte: a gyanúsítás ellen ellenvetéssel élnek. Mint mondta, Szász Károly vallomásában úgy fogalmazott, hogy semmiféle bűncselekményt nem követett el.
Az ügy 2003 nyarán a Szász Károly elleni támadás után indult Keller László feljelentése alapján. Az akkori közpénzügyi államtitkár azért fordult a rendőrséghez, mert információi szerint a felügyeletnél olyan megbízási szerződések készültek, amelyek alapján több munkatárs munkavégzés nélkül jutott pluszjövedelemhez, ez pedig felveti a csalás és a hűtlen kezelés gyanúját.
A Fővárosi Főügyészség 2003 decemberében megalapozatlannak találta a gyanúsításokat, tavaly azonban már egyetértett az okirat-hamisítás miatt indított nyomozással, mert fennállt a gyanú, hogy a megbízási szerződéseket visszadátumozták, hogy a PSZÁF érintett munkatársai pénzt kaphassanak.
A szerződések mögött volt munkavégzés, hiszen azokat olyan többletfeladatok elvégzésére kötötték, amelyekre a felügyelet alkalmazottainak hivatali időben nem volt lehetőségük – mondta Futó Barnabás. A visszadátumozás kérdésével kapcsolatban hozzátette: megbízást jogszerűen szóban is lehet adni, és nem törvénysértő, hogy azt csak később foglalják írásba.
(Magyar Rádió) | [
"Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Magyar Rádió"
] |
A felcsúti milliárdos kisebbik lánya üzleti érdekeltségén keresztül tudatta a világgal, hogy megváltozott a családi állapota.
A 24.hu májusban írta meg, hogy Homlok Zsolt, a Swietelsky Vasúttechnika Kft. korábbi ügyvezető igazgatója eljegyezte Mészáros Lőrinc lányát, Mészáros Ágnest.
Homlok tavaly szakított váratlanul korábbi családjával, majd a szombathelyi központú osztrák vasútépítő céggel is szerződést bontott. A Swietelsky még az ő vezetése alatt kapcsolódott be a felcsúti kisvasút építésébe.
Az új jegyesség hamar beérett: a Mészáros-birodalom ásványvizes szekcióját vezető kisebbik lány a Vivienvíz Kft. honlapján már a férjezett nevén, Homlok-Mészáros Ágnesként reklámozza saját termékeit.
A felcsúti milliárdos polgármester kisebbik lányának ez a második házassága. Ez kiderül abból a személyes ajánlóból is, amelyet a Vivien ásványvizeinek írt a cég honlapjára.
Mint ANYA, körültekintően választom ki gyermekem számára a lehető legjobb, legmegfelelőbb élelmiszereket. A kiegyensúlyozott ásványianyag-tartalmú, gondosan palackozott VIVIEN babavíz megbízható választás minden édesanya és gyermeke számára.
A 30 éves Ágnes neve akkor került először a hírekbe, amikor 2015-ben 443 millió forintért vásároltak a nevére 209 hektárt a Felcsút környéki földekből, pedig már jóval előtte, 2010-ben – igaz akkor még Bereczki Ágnes néven – belépett a család központi cégébe, a Mészáros és Mészáros Kft.-be. 2011-től már ismét Mészáros néven regisztrálták mint ügyvezetőt.
A Vivienvíz Kft.-t 2015-ben alapították, és bár tavaly még alig több mint 200 millió forintos forgalma volt, több állami cég, köztük a MÁV úgy döntött, hogy tőlük szerzi be azt a vízmennyiséget, amit a hőségriadók idején a szétosztanak. A cégadatbázisból egyébként a pontos dátum is kiderül: a cégvezető névváltoztatását június közepén jelentették be a cégbíróságnak. | [
"Vivienvíz Kft.",
"Swietelsky Vasúttechnika Kft."
] | [
"Mészáros és Mészáros Kft."
] |
A semmire költhetett el több százmillió forintot az Országos Roma Önkormányzat, ezért az ügyészséghez és az Állami Számvevőszékhez fordulnak a korábbi elnök, Farkas Flórián egykori bizalmasai. Ma a szervezet több képviselője is élesen bírálta Farkast, aki miniszteri megbízottként még mindig nagy befolyással bír az Önkormányzatban.
Nekimentek egykori bizalmasai Farkas Flóriánnak, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) korábbi elnökének, miután Hadházy Ákos LMP-s országgyűlési képviselő nyilvánosságra hozta a szervezet korrupciógyanús ügyeit. Hadházy szerint az ORÖ nehezen megmagyarázható dolgokra költött 270 millió forintot, amit eredetileg a romák munkaerőpiaci helyzetének javítására kapott egy EU-s pályázat keretében. Hadházy szerint az ORÖ
31 millió forintért vásárolt irodabútorokat
26 millióért újította fel a projekt központi irodáját
28 millióért bérelt tíz autót hat hónapra
19 millióért íratott tanulmányt arról, hogy milyen szoftvereket vásároljon
21 millióért vett hét darab számítógépet
31 milliót költött egy tanulmányra, amely a foglalkoztatási program toborzásáról szól.
Ma több ORÖ-s képviselő is élesen bírálta Farkast egy sajtótájékoztatón, ahol felszólalt Vajda László, a szervezet alelnöke is. A Roma Sajtóközpont szerint Vajda azt mondta, az ORÖ választott képviselői semmilyen információt nem kaptak a projektről, mivel Farkas titkosította az iratokat. Lakatos Oszkár, a Lungo Drom Heves megyei elnöke szerint az országban “nincs kétszáz roma, aki támogatná Farkast, az egykori elnök pedig csak haszonélvezője a beosztottak megfeszített munkájának".
Dancs Mihály, a Roma Polgárjogi Mozgalom képviselője szerint "felháborító, hogy miközben tömegek éheznek, gyerekek fagyoskodnak, közben 50 milliókért iratnak tanulmányokat és százezer forintos székekben ülnek az ORÖ vezetői. Az sem biztos persze, hogy van-e valóságos tartalom e szolgáltatások és vásárlások mögött." Dancs bejelentette, hogy az ORÖ gazdálkodása miatt az ügyészséghez és az Állami Számvevőszékhez fordulnak, emellett pedig rendkívüli közgyűlést hívnak össze, és vizsgálóbizottságot állítanak fel, amelybe az ORÖ minden szervezetének képviselőit várják.
Az ORÖ néhány napja hivatalos közleményében még azt írta, “programjaik transzparens és ellenőrzött keretek között zajlanak", Hadházyt pedig figyelmeztették, hogy “kiegyensúlyozott, mértéktartó és hiteles politizálás helyett ne adjon teret a hátrányos helyzetűekkel szembeni etnikai és szociális szegregációt képviselő ideológiáknak".
A háttérből irányít
Farkas Flórián idén ősszel adta át az ORÖ irányítását Hegedűs Istvánnak, mert az új szabályok szerint fideszes parlamenti képviselőként már nem tölthet be pozíciót országos kisebbségi önkormányzatban. Farkas azóta miniszteri megbízottként felügyeli az ORÖ és a kormány együttműködését, így a Roma Sajtóközpont szerint továbbra is nagy befolyással bír a szervezetben. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Roma Polgárjogi Mozgalom",
"Lungo Drom",
"Állami Számvevőszék",
"Roma Sajtóközpont"
] |
Elrendelte a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. felszámolását a Fővárosi Törvényszék – tájékoztatta a hvg.hu-t a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft., a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felszámolócége. A HVG múlt héten írt arról, hogy az elmúlt években elképesztő gazdasági trükkök sorát vetették be, hogy életben tartsák a Töröcskei István jobboldali pénzember, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) volt vezére érdekeltségébe tartozó bankot.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a banknál történtek miatt jelenleg nyomozást folytat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, miután az MNB márciusban feljelentést tett.
Töröcskei István még ÁKK-vezérként Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel egy 2013-ban tartott sajtótájékoztatón. © MTI / Kovács Attila
A Magyar Nemzeti Bank HVG által ismertetett vizsgálata szerint a bank egyik közel kétmilliárdos tőkeemelését, közvetve a bank hiteleiből finanszírozták, sőt a bank vásárlására felvett hitelt is pár év után közvetve a pénzintézetből származó hitelekből fizették ki. Emellett nagyon sok szabálytalanság és hiányosság is volt Töröcskeiék bankjánál, és a szabálytalanságok azt követően sem szűntek meg, hogy az állam 2013 júniusában kisebbségi tulajdonos lett. Nagy talány, hogy a kormány miért látta jó üzletnek, hogy közpénzből beszáll a bankba, és a pénzügyi felügyelet eljárása is kérdéseket vet fel.
Töröcskeiék 2014-ben még akkor is újabb és újabb határidőket kaptak a bank helyzetének rendezésére a Magyar Nemzeti Banktól, amikor már nagy volt a baj. Végül az MNB 2014 decemberében visszavonta a bank működési engedélyét, és elindult a végelszámolás.
Innen még fel lehetett volna támasztani a bankot, de már akkor sejthető volt, hogy felszámolásba fordul az ügy, ugyanis a bank vagyona nem fedezte a kötelezettségeit. A Széchenyi Banknál történtek miatt augusztus első felében megkerestük az MNB felszámoló cégét. Választ nem kaptunk, de megkeresésünk után pár nappal, augusztus 14-én megindították a bank felszámolását.
A felszámolásban várhatóan értékesítik a bank eszközeit, és megpróbálják kifizetni a hitelezőket, illetve amennyit tudnak. Legkésőbb október 13-ig kell postára adni a bankkal szembeni hitelezői igényeket a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. címére. A hitelezői igényt akkor is be kell jelenteni, ha azt a végelszámoló részére korábban már bejelentették és a végelszámoló azt visszaigazolta.
A bank bukásával sok milliárd forint veszhet el. Az adófizetők nagyon rosszul járhatnak. Az állam elveszítheti a 2013-ban betett 3 milliárd közpénzt, és júniusban még úgy volt, hogy tulajdonosként még a veszteségbe is be kellene szállnia, nem is kevéssel. Akkor a két részvényesnek, Töröcskeiéknek és a magyar államnak 30 napon belül be kellett volna fizetnie 8,7 milliárd forintot. Az állam bukhatja azt a 6 milliárd forintot is, amit a betétek 100 ezer eurón felüli részének kifizetésére ajánlott fel.
A betéteseknek 8,5 milliárd forintjuk ragadhatott bent a Széchenyiben, nagyrészt a betétek nem biztosított, 100 ezer eurón felüli része.
A veszteség további részét az Országos Betétbiztosítási Alapot (OBA) összeadó többi bank, valamint azok ügyfelei állják. Az OBA – 100 ezer eurós összeghatárig – 13,1 milliárd forint kártalanítást már kifizetett a betétekre. Ezzel beállt a bank hitelezőinek sorába, nagy kérdés, hogy mennyit lát viszont a pénzéből. Az elmúlt évek kártalanításainak jellemzően csak a 10–20 százalékát kapta vissza. | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Széchenyi Bank"
] | [
"Államadósság-kezelő Központ",
"Fővárosi Törvényszék",
"Országos Betétbiztosítási Alap",
"Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt."
] |
Oligarcha az, aki politikai pozíciókat akar szerzeni gazdasági hatalma mellé, Orbán Viktor szerint ma csak nagytőkések vannak, nagytőkésekre pedig szükség van. És aki ezt nem így látja, az labanc. A parlament hétfői ülésén a miniszterelnök vitte a show-t, pedig a képviselők történelmet is írtak, két nap alatt, kedden államosíthatják az Eximbankot. Hétfőn a bányatörvényt és a földmérési törvényt fogadták el, mostantól lehet széndioxidot tárolni a földben.
Magyarországon ma nincsenek oligarchák, tudtuk meg a parlament hétfői ülésén magától Orbán Viktor miniszterelnöktől. Orbán Karácsony Gergely LMP-s frakcióvezető-helyettesnek válaszolt, aki szerint miközben a Fidesz az oligarchák elleni fellépést ígért a választások után, ma mégis a Simicska Lajos tulajdonolta Közgép nyer a legtöbb közbeszerzésen, a cégnek biztosított állami hitelkeretből pedig a kkv-szektort lehetne támogatni.
Orbán definíciója szerint oligarcha az, aki gazdasági hatalma mellé politikai hatalmat is próbál szerezni, például egy párt elnöke lesz, vagy miniszterelnök. Bár az utalás egyértelmű volt Gyurcsány Ferencre, Orbán egyáltalán nem említett neveket, Simicska Lajosét is csak Karácsony mondta ki. Orbán szerint ma nagytőkések vannak, nagytőkésekre pedig szükség van. "Ha ön a magyar tőke ellen beszél, labancpolitikát folytat, amit én elutasítok" - válaszolta az azonnali kérdések során Karácsony Gergely elempés képviselőnek.
Mint az eddigiekből már kiderült, hétfőn az ülésszak legérdekesebb része az azonnali kérdések órája volt, ugyanis maga a miniszterelnök válaszolt a neki címzett, nem kevés kérdésre, melyek közül Karácsony oligarcházósa csak egy volt. A miniszterelnöktől a legtöbbett a jobbikos Novák Előd kérdezte, aki először képviselőtársával, Gaudi-Nagy Tamással követelte az ország kiléptetését az EU-ból. Ezt Orbán Viktor határozottan elutasította, mert szerinte a magyarok többsége az EU tagja kíván maradni. Orbán azt a vádat is visszautasította, hogy az ország rosszul járna az EU-tagsággal.
Szerinte is átfogóbban kéne számolni a magyar befizetéseket és kiadásokat, de összességében így is évi ezermilliárd forintot hoz az országnak az EU-tagság, amely nélkül Orbán szerint az Audi se hozta volna Magyarországra a termelését. Novák második kérdésében az MTVA-elnök Böröcz István állítólagos ügynökmúltja apropóján megismételte Németh Géza lelkésszel kapcsolatos vádjait, de Martonyi János külügyminiszter ügynökmúltjáról is beszélt. "Nem érzem feladatomnak, hogy az itt megnevezett személyek helyett bármilyen védekezést adjak elő" - mondta Orbán. Az ügynökkérdést meg azzal intézte el, hogy ha szélesebb cselekvési lehetőséget kapna, "szélesebben, hatékonyabban fog eljárni".
Az elempés Vágó Gábor kérdésére adott válaszából megtudtuk, hogy még Orbán szerint is volna mit tenni a bürokrácia visszaszorítására. A miniszterelnök a jobbikos Mirkóczki képviselő felháborodását is osztotta a Cozma-ügyben született másodfokú ítéletről, de csak négyszemközt. "Négyszemközt azt mondanám, egyetértek önnel, de nagy nyilvánosság előtt ezt nem tehetem, ezért nem teszem" - mondta üzenetértékűen, bár célja az volt, nehogy azzal vádolhassák, hogy a független bíróságnak üzenget.
A miniszterelnök egyébként szokása szerint fickándozott a szerepben, az azonnali kérdések műfaja fekszik a kifejezetten jó debatőr Orbánnak. Jól példázza ezt visszavágása Karácsony Gergelynek, aki azzal fenyegette, hogy az oligarchák előretörése miatt a nép lapátra fogja tenni. "Engem már tettek lapátra a választók" - mondta, és szerinte lesz még ilyen a történelemben.
Az azonnali kérdéseket megelőzően a Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert helyettesítő Cséfalvay államtitkár volt a nap sztárja, akinek jobbikos-elempés kereszttűzben kellett többszörösen megvédenie a kormány adópolitikáját - ennek részleteit percről percre tudósításunkban olvashatják. Az adóvita az interpellációk mellett a napirend előtti felszólalásokat is uralta.
Az már a napirendi vitában eldőlt, hogy a magyar történelemben először kivételes sürgős eljárásban tárgyalnak egy törvényjavaslatot, momentán az Eximbank és a Magyar Hitelbizotsító Matolcsy György miniszter alá rendeléséről és kizárólagos állami tulajdonba vételéről (a bank ma is állami tulajdonban van, de nagyobb része a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül). A napirendi vitában az is eldőlt, hogy a tervezett kétnapos helyett a héten háromnapos ülést tart a parlament. Annak ellenére is háromnaposra nyúlik az ülés, hogy a kormány javaslatára visszavonták a romastratégia megvitatására vonatkozó javaslatot – erre eredetileg 4 óra 20 percet szántak volna kedden. Napirendre vették viszont a szocialisták rasszizmusellenes határozati javaslatát, amit tárgysorozatba vételekor Orbán Viktor váratlan felszólalásában karolt fel. A Jobbik parlamenti vérvádja utáni héten Orbán rövid felszólalásában hitet tett a magyarországi kisebbségek, ebbe beleértve a zsidóság megvédése mellett.
A határozathozatalok elején Lázár János javaslatot tett saját törvényjavaslata, a képviselők javadalmazárásáról szóló törvény visszavonására, amit frakciója meg is szavazott. A képviselők javadalmazása neuralgikus pont a Fidesz és a KDNP kapcsolatában, a KDNP már a parlamenti törvény megszavazása előtt elérte, hogy az új fizetési szabályok már csak a következő parlament képviselőire vonatkozzanak. Ezután kezdődött az igazi munka, egyből a fogyasztóvédelmi törvényhez benyújtott módosító indítványainak megszavazásával.
A fogyasztóvédelemről Elsőként a fogyasztóvédelmi törvény módosításáról szóló javaslathoz benyújtott 75 módosító indítványról döntött a parlament. Ezek között meglepetésre egész sok ellenzéki indítványt is támogatott a kormánytöbbség. Igaz, a nyolc támogatott jobbikos indítvány közül hét helyesírási hibákat javít, míg a szocialisták indítványai közül az egyiket, amely szerint az országos szolgáltatóknak minden megyeszékhelyen ügyfélszolgálati irodát kéne működtetniük, Matolcsy az alkotmányügyi bizottságban támogatta, a fogyasztóvédelmiben nem. Végül a szavazás előtt eldőlt, hogy Matolcsy is támogatja a javaslatot, így a Fidesz is megszavazta. A tizenhárom támogatott kormánypárti módosító indítvány közül három lényegi. Az ékes szögedi tájszólásban beszélő fokhagymateremsztő, Mágoriné javaslatára a közszolgáltatók nem számíthatnak fel csekdíjat és számladíjat; Zsigó Róbert javaslatára a vállalkozások kötelesek válaszolni az írásbeli panaszra, és a választ közzé is kell tenniük. Herman István Ervin a jövő heti munkáról is gondoskodott, mert javaslatában az Fgytv. rövidítés helyett az Fgyty. rövidítést használja, és "medállapodásról" ír. Ezeket a hibákat zárószavazás előtti módosító indítvánnyal kell majd javítani. A javaslat amúgy az eddiginél szigorúbban szabályozza a vállalkozások kötelezettségeit a fogyasztói panaszok feldolgozásával kapcsolatban. Megteremti a közérdekű igényérvényesítés révén a csoportos perek lehetőségét úgy is, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság vagy egyesületek maguk is pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítésére. Fogyasztók széles körét érintő jogsértés esetén pedig az ügyészségnek is keresetindítási joga lesz. Bezár
A földmérési és térképészeti tevékenységről Elfogadták a földmérési törvényt. A földmérés és térképészet unalmasnak tűnő témáját Font Sándor tette izgalmassá, aki akaratán kívül széles körben lehetővé tenné az információszabadság korlátozását. Javaslata szerint törvényben meghatározhatnák, hogy bizonyos közérdekű adatokhoz csak szakértők férjenek hozzá. Mindezt azért, mert Font tud egy emberről, aki félreértett térképészeti adatokkal ment perbe, és nem lett igaza. Font a részletes vita előtt azt mondta, lesz még alkalom a hiba javítására. És tartotta is a szavát, visszavonta az alaptörvényt módosító javaslatát. A földmérés problémáját inkább azzal orvosolnák, hogy földmérést csak arra jogosult földmérő végezhetne. A törvény amúgy a földmérés és a térképészet szabályai mellett az államhatár nyilvántartását és az ingatlannyilvántartást is szabályozza, így máris sokkal többeket érint, mint azt elsőre gondolták volna. Bezár A törvény amúgy a földmérés és a térképészet szabályai mellett az államhatár nyilvántartását és az ingatlannyilvántartást is szabályozza, így máris sokkal többeket érint, mint azt elsőre gondolták volna.
A bányászatról A nap utolsó határozatával elfogadták a bányászati törvényt is. Németh Lászlóné fejlesztési miniszter javaslata egyrészt szabályozza a bányatelek megállapításának és a kutatási engedély jóváhagyásának szabályait. A koncessziók odaítéléséről a miniszter dönthet a minősítő bizottság javaslatára. Mivel a javaslathoz Némethné egy formai pontosító zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be, lehetőséget adott a záróvitára. Ennek apropóján a szocialisták frakcióvezető-helyetetese nagyon derüs hangulatban közölte, hogy a kormány célja a kisemberek kizsákmányolása, ezért nem támogatják ezt a törvényt sem. A Jobbik pedig a széndioxid földbe sajtolása ellen tiltakozott, mert szerintük az "roppant veszélyes technológia". A bányatörvényt az LMP sem támogatta, mert a széndioxid-tároló létesítmények hosszútávú környezeti kockázatot jelentenek. Fónagy államtitkár azzal védekezett, hogy az ország uniós kötelességszegést követ el, ha nem fogadja el a széndioxid föld alatti tárolását lehetővé tevő módosítását. A törvény leglényegibb újítása ugyanis az energetikai és ipari eredetű széndioxid geológiai tárolására vonatkozó, teljesen új rész. Ebből egyrészt megtudhatjuk, hogy a geológiai formáció egy litosztratigráfiai egység, amelyen belül kőzetrétegek különíthetők el és térképezhetők fel. A hozzáadott anyag pedig valami, amit hozzáadnak valamihez. De még a jelentős rendellenességet is definiálja a törvény – olyan rendellenesség, amely kockázatot jelenthet a környezetre vagy az emberi egészségre. Az új törvény alapján a jövőben nem üzleti titok a kutatások helye, az éves kitermelés mennyisége, a kitermelés helye és a befizetett bányajáradék összege. Bezár
Ezzel véget is értek a határozathozatalok. A képviselők hamarosan a Nemzetierőforrás-minisztérium (Nefmi) Emberi Erőforrások Minisztériumára (Emmi) történő átnevezéséről szóló javaslat vitájával folytatják az ülést. Az új napirend szerint hétfőn vitatják meg Papcsák Ferenc a Polgári törvénykönyvet módosító javaslatát, az Eximbank Matolcsy felügyelete alá és száz százalékos állami tulajdonba vételéről szóló javaslatot, a közérdekű adatokhoz való hozzáférésről szóló törvényt, a levéltári törvényt, a malenkij robotra hurcoltak emléknapjáról szóló határozati javaslatot és a tudományos kutatási alapprogramról szóló törvényjavaslatot.
Kedden újabb törvények elfogadásával folytatják a munkát, elsőként az Eximbankról szóló törvényt fogadják el - ez az, amiről a történelemben először kivételes sürgősséggel dönthet a parlament. Átnevezhetik a Nefmit is. Kedden tárgyalják az alaptörvény első módosítását, a szakképzési törvényt és az MSZP rasszizmusellenes határozati javaslatát. Szerdán a járásokról szóló törvényjavaslat kerül mégis napirendre, de egy költségvetést módosító javaslatot és a sporttörvény újabb módosítását is tárgyalják. Navracsics Tibor és Rogán Antal költségvetést módosító javaslatával egymilliárd forinttal növelnék a fővárosi, megyei kormányhivatalok költségvetési támogatását, és még személyi juttatásokra is adnának a hivataloknak plusz hatszázmillió forintot. Keddről szerdára rakták át a gyöngyöspatai bizottság jelentésének 4 óra 20 percesre tervezett részletes vitáját is. | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Magyar Hitelbizotsító"
] |
Az elmúlt hetekben több kismama meglepetéssel vette át a postástól a katonai ügyészségtől kapott idézést. Az ügyészség tanúmeghallgatásra hívta be az asszonyokat, akikben az a közös, hogy az Állami Egészségügyi Központban, az állami csúcskórházban szültek.
A nők egy internetes fórumon találgatták, vajon milyen ügyben hívják be őket, és miért pont a katonai ügyészségre. Egyikük az írta: "elsőre azt se tudtam, hogy nevessek, vagy meglepődjek, annyira biztos voltam benne, hogy tévedés. Nem ismerek katonát, és a 3 pici gyerekem mellett az életem a játszótér és az otthonom közötti ingázásban telik már jó ideje".
Az információcsere során aztán kiderül, hogy azokat hívják be tanúskodni, akik epidurális érzéstelenítéssel szültek (az aneszteziológus által a gerinc közelébe adott epidurális érzéstelenítés, röviden EDA, megkönnyíti a vajúdási szakaszt).
Volt, aki azt írta a fórumra, hogy az " EDA előtt a szülésznő felszólította, hogy fizessen". Egy másik hozzászóló szerint "azt mondta a dokim, akinél szültem, hogy 5000 Ft. lesz, és az orvosoknak kell fizetni, így is történt, bár az orvosok meg hárítottak, "zavarba jöttek" majd eltették. Ez volt." Egy harmadik hozzászólás szerint "az anesztes nekem is szimpi, és nagyon profi volt, ő is úgy "tűnt" mint aki nem vár pénzt, de nekünk előtte már konkrétan szólt a dokim, hogy kinek hol mennyit kell fizetni."
Más ugyanakkor azt írta: "Nem kértek érte pénzt, de nem is adtam. Az anesztes nagyon szimpatikus és ügyes volt. Végig bátorított a császár közben is (az volt a vége...) és nem úgy tűnt nekem, mint aki pénzt várna érte."
Az ügyben az Állami Egészségügyi Központ főigazgatója tett feljelentést, miután a kórház egyik dolgozója szóvá tette a felháborító gyakorlatot. Mivel az intézmény a honvédséghez tartozik, a Budapesti Katonai Ügyészség folytat nyomozást egyelőre ismeretlen tettes ellen, mondta az Indexnek Ács Tibor alezredes, a katonai ügyészség szóvivője.
Ács Tibor megerősítette, hogy a gyanú szerint a kórház szülészeti osztályán az ott szülő nők egy részétől az epidurális érzéstelenítés beadása előtt kértek alkalmanként 5-10 ezer forintot. Ez alapvetően más megítélés alá esik, mint a klasszikus hálapénz, magyarázta a katonai ügyészség szóvivője.
Hálapénzt általában egy sikeres szülés után adnak a szülők, s ennek elfogadása legfeljebb erkölcsileg ítélhető el. Ebben az esetben azonban - ha a gyanú beigazolódik - a kórház dolgozói közül többen előre kértek pénzt, ráadásul olyan dologért, amit amúgy kötelességük lett volna megtenni. (Az epidurális érzéstelenítés költségét minden esetben a társadalombiztosítás fizeti ki a kórháznak, a betegtől ezért pénzt nem kérhetnek egy állami kórházban.) Az ügyészség ezért költségvetési szerv dolgozója által elkövetett vesztegetés gyanújával folytat nyomozást. Fontos, hangsúlyozta Ács Tibor, hogy ennél a vesztegetési tényállásnál nem vonható büntetőjogi felelősség alá az a kismama vagy férj, aki az epidurális érzéstelenítésért pénzt adott, csak az, aki elfogadta azt.
Az ügyészség a kórháztól megkapta a szükséges dokumentumokat, így kiterjedt nyomozást és tanúmeghallgatást végez az elmúlt egy évben történtekről. Ács Tibor közlése szerint várhatóan több száz embert hallgatnak meg az ügyben. | [
"Állami Egészségügyi Központ"
] | [
"Budapesti Katonai Ügyészség"
] |
Az MSZP országos elnöksége "a párt elveit és érdekeit súlyosan sértő jelenségek" miatt a párt etikai bizottságánál kezdeményezi a kiskunhalasi pártszervezet feloszlatását és újjászervezését – mondta Nyakó István szóvivő. Nyakó elmondta: a szocialista elnökség kedd reggeli ülésén döntött erről. A döntés előzményének tekinthető, hogy az MSZP kiskunhalasi szervezete szeptember 27-én kizárta soraiból Zuschlag Jánost (a szervezet elnökét) és Weiszenberger Lászlót, a helyi önkormányzat MSZP-Sikeres Haladásért Társaság frakciójának két tagját a hozzájuk kapcsolódó botrányos ügyek miatt. Önkormányzati képviselői mandátumáról egyikük sem mondott le; a jogszabályok a visszahívást nem teszik lehetővé. Zuschlag Jánost, aki előzetes letartóztatásban van, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés MSZP-frakciója is kizárta tagjai közül.
Simon: Csináljunk egy tabula rasát
Simon Gábor, az MSZP Országos Etikai és Egyeztető Bizottságának elnöke elmondta: az alapszabály szerint az etikai bizottságnak van lehetősége szervezet feloszlatására, amit többek között az országos elnökség kezdeményezhet. Az elnökség azt javasolja, hogy "csináljunk egy tabula rasát", alakuljon újjá a kiskunhalasi MSZP-szervezet – fűzte hozzá. Az etikai bizottság elnöke elmondta: ha a testület feloszlatja a kiskunhalasi szervezetet, akkor az alapszabály szerint rögzíteni kell az újjáalakulás szabályait is, azaz azt, mikor, milyen felügyelettel, milyen szervezeti és működési szabályzat alapján alakuljon újjá a helyi szervezet. Simon Gábor azt mondta: néhány nap alatt is újjáalakulhat a kiskunhalasi szervezet, de kérdéses, ez célszerű-e. A testület elnöke azt is kérdésesnek nevezte, hogy a tagsági viszony tisztázására, azaz tagrevízióra szükség lesz-e. Arra a felvetésre, előfordulhat-e, hogy az etikai bizottság nem támogatja az elnökség javaslatát, Simon Gábor közölte: az etikai bizottság nincs alárendelve az MSZP egyik politikai testületének sem, mivel így tud elfogulatlan döntéseket hozni. Zuschlag János volt szocialista parlamenti képviselőt, az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető elnökét és hat társát különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsítja az ügyészség alapítványoknak nyújtott állami pénzek szabálytalan felhasználása miatt. Weiszenberger László volt kiskunhalasi kistérségi megbízott a Hír TV egyik múlt héten bemutatott, rejtett kamerával készült felvételén a pályázatok "lefölözésének módszerét" ismertette egy helyi vállalkozóval. A beszélgetésről készült felvételt a Zuschlag-ügyben nyomozó Bács-Kiskun Megyei Főügyészség is megtalálta egy házkutatás során, és az ügyben az elmúlt héten befolyással való üzérkedés gyanúja miatt nyomozást indított. Bajnai Gordon önkormányzati miniszter múlt pénteken jelentette be, hogy a minisztérium feljelentést tett Weiszenberger László ellen a Fővárosi Főügyészségen. (MTI) | [
"MSZP"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés",
"MSZP-Sikeres Haladásért Társaság",
"Országos Etikai és Egyeztető Bizottsága",
"Hír TV",
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség"
] |
Deutsch Tamás testvére, az MTK ügyvezető elnökeként tevékenykedő Deutsch Péter a Mazsihisszel és a zsidó sportolók szervezetével, a Maccabi Vívó és Atlétikai Clubbal közösen költhet el mintegy kétmilliárd forintot a "zsidó olimpia" 2019-es megrendezésére.
November 15-én jelentették be, hogy Budapest rendezheti meg a 2019-es Maccabi Európa Játékokat, amely megszervezésére és megrendezésére a kormány előzetes bejelentése alapján 2,1 milliárd forintot biztosít.
A magyar pályázat vezetője Jusztin Ádám, a Maccabi Vívó és Atlétikai Club (VAC) elnöke a pályázat elnyerésekor az MTI-nek elmondta, hogy az "olimpián" közel 2 500 sportoló részvétele várható. Hangsúlyozta azt is, hogy a tíz napos esemény mérföldkőnek tekinthető a hazai zsidóság életében, ugyanakkor Budapestnek és Magyarországnak is kiemelkedő sporteseménye lesz.
A 2015-ös Európai Maccabi Játékokon egyébként – mint a Maccabi VAC honlapján megtalálható – Magyarország a 32 résztvevő országból nyolcadikként végzett az éremtáblán.
A pályázók bízhattak a sikerben, ugyanis a kormány részéről megnyilvánuló támogató szándék bejelentése előtt másfél héttel, október 21-én megalakították az EMG 2019 Sport Szervező Kft-t, amelyet aztán november 9-én jegyeztek be. A cégben a Maccabi Vívó és Atlétikai Club mellett tag az MTK és a Mazsihisz is. A három millió forint tőkével megalakult társaság fő tevékenységeként a konferencia és kereskedelmi bemutató szervezését jelölték meg.
A társaságot önállóan képviselheti Deutsch Péter, a korábbi sportminiszter és jelenlegi EP-képviselő Deutsch Tamás testvére. A férfi tavaly év elején szerezte meg az MTK futballklubját a Blue & White Befektetői Csoport révén, amelynek cége, az APV Svéd-Magyar Videó- és Filmgyártó Kft. is tulajdonosa. Deutsch Péter 2013 szeptembere óta ügyvezető elnöke a Magyar Testgyakorlók Körének. Deutsch Péter a 2000 februárjától a Híd Rádió Rt. – ma Lapcom Kiadó Zrt. – vezérigazgatója volt.
Cégvezetőként – együttes képviseleti móddal – szerepel az EMG 2019-ben Jusztin Ádám és Stern Péter, az MTK Baráti Körének elnöke. A felügyelőbizottsági tagok között pedig megtalálható a Mazsihisz elnöke, Heisler András is.
Az Átlátszó szerette volna megtudni, hogy a Maccabi VAC miért épp az MTK-val és a Mazsihisszel állt össze a sportjátékok megszervezésére és miért tartották fontosnak, hogy a vallási szervezet benne legyen a társaságban tagként, ezért szerettük volna megkérdezni Jusztin Ádámot, ám sem az iroda megadott számán, sem e-mailen nem értük el. E-mailben megkerestük az EMG 2019 Sport Szervező Kft-t is, ám eddig nem reagáltak.
Cikkünk megjelenése után telefonált Jusztin Ádám, aki elmondta, hogy elfoglaltságai miatt nem tudott előbb jelentkezni. Közölte, hogy nagyon klassz dolognak tartja, hogy elnyerték a rendezést, szerinte ennek lehet örülni. “Nem számítottunk egyébként arra, hogy sikerülni fog. Az EMG 2019 Sport Szervező Kft-t azért hoztuk létre, hogy megfelelő legyen a pályázati anyagunk és abban hangsúlyozhassuk, hogy minden területen fel vagyunk készülve."
A Maccabi VAC elnöke megjegyezte, nem most keresték meg a kormányt, hogy lobbizzanak a támogatásért, hanem még 2010-ben. “Deutsch Tamással, az MTK akkori elnökével ültem le tárgyalni. Azért vele, mert szimpatikus volt, hogy felvállalja a zsidó identitást. Úgy gondoltam, hogy az együttműködéssel erősíteni tudjuk egymást, csak úgy, mint a Mazsihisszel, amely már a sport területén is szeretne felvállalni dolgokat, eseményeket."
Jusztin Ádám hozzátette: a konkrét munkamegosztásról ezután fognak tárgyalni, mint ahogy a kormány által felajánlott 2,1 milliárd forintos támogatás részleteit is ezt követően beszélik meg. A 2019-es sportrendezvényhez az Európai Maccabi Szövetség is hozzájárul majd. | [
"Magyar Testgyakorlók Köre"
] | [
"Maccabi VAC",
"Maccabi Vívó és Atlétikai Club",
"EMG 2019 Sport Szervező Kft-t",
"Európai Maccabi Szövetség",
"Lapcom Kiadó Zrt.",
"MTK Baráti Köre",
"Híd Rádió Rt.",
"APV Svéd-Magyar Videó- és Filmgyártó Kft.",
"Blue & White Befektetői Csoport"
] |
2009. augusztus 13., csütörtök 10:33
A BKV-nál elrendelt belső vizsgálat azt állapította meg, hogy nem volt minden szabályszerű a Szalainé Szilágyi Eleonórának, a cég humánpolitikai igazgatójának kiutalt végkielégítés ügyében, ezért a rendőrséghez fordultak - közölte az InfoRádióval a közlekedési vállalat kommunikációs igazgatója. Székelyné Pásztor Erzsébet kiemelte: a rendőrség dolga megállapítani, hogy ez bűncselekménynek minősül-e.A BKV kommunikációs igazgatója kifejtette: Szalainé Szilágyi Eleonóra a végkielégítés megállapításáról közös megegyezést írt alá Antal Attila korábbi vezérigazgatóval. Az összeg utalásáról létezik egy formanyomtatvány, amit alá kell írni annak a vezetőnek is, akivel a végkielégítésről megállapodtak. Ilyen nyomtatványt nem találtak a vizsgálat során, így valószínűsíthető, hogy a humánpolitikai igazgató maga rendelkezett a végkielégítés átutalásáról - tette hozzá.Szalainé Szilágyi Eleonórának nem volt titoktartási szerződése, azonban a BKV-val kötött munkaszerződése tartalmazott egy olyan passzust, amely szerint a partnerekre vagy a munkavállalókra vonatkozó adatokat meg kell őriznie - mondta a kommunikációs igazgató. Székelyné Pásztor Erzsébet hangsúlyozta, a záradékban rendelkeznek arról is, hány havi átlagkereset illeti meg titoktartásért, ha távozik a BKV-tól, ezt még Aba Botond írta alá vezérigazgatóként.Kocsis István jelenlegi vezérigazgató felül akarja vizsgálni ezeket a szerződéseket, mert úgy véli, a BKV-nál nincs olyan titok, amiért fizetni kellene - emelte ki. | [
"BKV"
] | [] |
Feltűnően alacsony, mindössze 0,9 százalékos kamatot fizet a 32,2 millió forintos munkáltatói kölcsön után Vajda Zita, Matolcsy György jegybankelnök élettársa. A két évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Banktól kapott lakáshitel ügyében intézett kérdéseinkre adott válaszból ugyanis kiderült, hogy a legalább egyéves munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók kedvezményes, a jegybanki alapkamattal kamatozó hitelhez juthatnak.
A tízéves futamidejű kölcsön elnyeréséhez harminc százalék önrészt követel meg az MNB. Hasonló kölcsönt eddig több mint háromszáz munkavállaló kapott.
A központi bank tájékoztatásából úgy tűnik, nem Vajda Zita mondott föl az intézménynél tavaly, s nem is azonnali hatállyal bocsátották el, mert ez esetben a kilépést követő harmincadik napon egy összegben vissza kellett volna fizetni a hitelt. Az ügyet kirobbantó Zoom.hu cikkéből viszont kiderül, hogy a jegybank jelzálogjoga még mindig szerepel a hatvan négyzetméteres, Naphegyen található ingatlan tulajdoni lapján, vagyis a hitelt még nem fizették vissza. Az is kiderült, hogy a kedvezményes kamatozású időszak már egy évig sem tart, hiszen a jegybanki szabályozás szerint a kilépést követő második évtől, vagyis jövő májustól 5 százalékponttal magasabb, azaz 5,9 százalékos kamatot kell fizetni a 32,2 millió forintos hitel után.
Kérdés, ezután is megéri-e Vajda Zitának ilyen feltételek mellett tartozni az MNB-nek, vagy inkább visszafizeti a hitelt.
Ez utóbbi biztos nem okoz gondot, hiszen Vajda Zita már 2010 óta Matolcsy György környezetéhez tartozik, s ez jól jövedelmez számára. 2010-ben vették föl a Matolcsy vezette Nemzetgazdasági Minisztériumba, ahol rövid idő alatt négy különböző területen is tevékenykedett, majd két nappal a jelenlegi jegybankelnök kinevezését követően, 2013. március 6-án ő is áttette székhelyét a Szabadság térre, ahol – bár nem ebben a pozícióban dolgozott – osztályvezetői, azaz bruttó 1,73 millió forintos fizetéssel hálálták meg nemzetközi szakmai titkárként végzett tevékenységét. Emellett négy különböző tisztséget is betöltött a 267 milliárd forintból összegründolt MNB-alapítványoknál. Az ezen a címen kapott juttatás meghaladta jegybanki fizetését. Igaz, a nemzeti banktól való tavaly májusi kilépését követően alapítványi megbízatásainak jó része is megszűnt, de az egyik alapítvány kuratóriumának még ma is tagja. Ezért kapott juttatásáról nincs konkrét adat, az alapító okirat szerint a kuratóriumi tagok díjazása 555 ezer forint havonta.
A jelek arra utalnak, hogy hiába lépett ki a jegybanktól Vajda Zita, Matolcsyval fönntartott kapcsolata tovább él. Erre utal, hogy a Délmagyar.hu egyik olvasója július 18-án lencsevégre kapta az MNB-elnököt és barátnőjét a dubrovniki éjszakában.
"Ha én felügyelőbizottsági tag lennék, kezdeményezném, hogy vizsgáljuk meg a Vajda Zita lakásvásárlásához juttatott jegybanki támogatást. Nem is az összeg nagysága miatt lenne erre szükség, hanem azért, mert ennek az üzenete rossz. A jegybank tekintélyes intézmény, s az azt képviselő vezetőknek, tisztségviselőknek is ehhez méltón kellene viselkedni" – nyilatkozta lapunknak Varga István. A Magyar Nemzeti Bank korábbi felügyelőbizottsági tagja egyértelműen erkölcsi kérdésnek nevezte, hogy az ország pénzével gazdálkodó intézmény vezetője ne vagy csak bizonyos szintig kösse össze magánéletét közéleti tevékenységével. Ez a kölcsönügylet azonban szerinte egyértelműen ezen a határon kívül van.
hirdetés | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] |
Belső vizsgálat indult tavaly a Magyar Villamos Műveknél, miután egy APEH-vizsgálat fényt derített arra, hogy Kocsis István, a volt vezérigazgató a szolgálati Audi mellett egy 20 millió forintos Mitsubishi terepjárót is vetetett magának annak idején az állami cég pénzén. A vizsgálat most kiderítette, hogy egy harmadik, full extrás Range Rover terepjárót is vettek neki 25 millióért, ezt a Köztársasági Őrezredre testálta az MVM a vezérváltás után.
A Blikk tavaly novemberben írta meg, hogy az MVM volt, a BKV jelenlegi vezérigazgatójának "újabb stiklijére" derített fényt egy APEH-vizsgálat. A napilap értesülése szerint Kocsis nem érte be egy full extrás Audi A6-ossal, egy 20 millió forint körüli értékű Mitsubishi terepjárót is vetetett magának 2005-ben az állami cég pénzén. Kocsis akkor úgy reagált, hogy az MVM vezéreként sokfelé kellett utaznia az országban, és ha a terepviszonyok úgy kívánták, akkor a terepjárót használta. Cáfolta a napilap értesülését, hogy a felesége használta volna a terepjárót.
Úgy tudjuk, hogy az ügyben megindított belső vizsgálat most újabb luxusterepjáróra bukkant az MVM könyvelésében. A volt vezérigazgató 2008. elején újabb terepjárót vetetett magának több mint 25 millió forintért: egy full extrás Range Rovert, fűthető bőrkormánnyal, érintőképernyős műholdas navigációval, közel 300 lóerős motorral.
Megkeresésünkre a BKV Sajtóosztálya azt közölte, hogy Kocsis 2008. márciusában leadta a Mitsubishit az MVM-nek, és csak ezután vette át a Range Rovert, vagyis a két kocsi együttesen nem volt a vezérigazgató használatában, mivel a lecserélt Mitsubishit az MVM értékesítésre átvette tőle. Az MVM Sajtóosztálya szerint viszont a Range Rover már 2008. januárjában megjelent az MVM nyilvántartásában, míg a Mitsubishit csak május végén adták el.
A Range Rovert Kocsis távozása után, 2008. nyarán az MVM új vezetése "annak speciális jellegére való tekintettel" átadta a Köztársasági Őrezrednek tartós használatra. A Köztársasági Őrezred szóvivője megkeresésünkre azt közölte, hogy a gépkocsit külföldi kiutazások alkalmával, továbbá a hazai védett személyek meghívására hazánkba látogató külföldi delegációk szállítására, illetve biztosítására, valamint egyéb szolgálati igénybevételre használja a Köztársasági Őrezred. | [
"Magyar Villamos Művek"
] | [
"Range Rover",
"BKV Sajtóosztály",
"Köztársasági Őrezred",
"MVM Sajtóosztály"
] |
A mentelmi bizottság nem ismerhet meg bizonyító erejű iratokat a Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt érintő ügy kapcsán, hiszen így az érintettek már az eljárás megindítása előtt ismerhetnék a bizonyítékokat, mondta Futó Barnabás, az UD Zrt. vezetőinek jogi képviselője.
Nem hozott döntést a mentelmi bizottság, a Fidesz szerint az MSZP és az MDF összejátszott az UD Zrt ügyében zajló nyomozás hátráltatása érdekében.
Az UD Zrt.-vel is kapcsolatos ügyben Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogának felfüggesztését még nyár elején kérte Kovács Tamás legfőbb ügyész.
Az MDF vezető politikusainak mentelmi jogát azért kellene felfüggeszteni, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség tovább folytathassa a jelenleg álló eljárást az UD Zrt.-t is érintő lehallgatási ügyben. A két politikus személyes adattal való visszaélésben és kényszerítésben lehet érintett.
Kedden az Országgyűlés mentelmi bizottsága két héttel elhalasztotta a döntést, mert a legfőbb ügyésztől további iratokat várnak, hogy megtudják, milyen alapon gyanúsítják a két politikust, különösen a kényszerítés ügyében. A mentelmi jog felfüggesztéséről a bizottság előterjesztése alapján egyébként a parlament dönt.
Futó Barnabás, az UD Zrt. vezetőinek jogi képviselője elmondta, hogy a bizottság semmiképp nem ismerhetne meg bizonyítékokat, mivel az egyik tag, Dávid Ibolya érintett az ügyben. A bizonyítékokat pedig a nyomozás érdekeinek jelentős sérelme nélkül nem lehetne átadni neki. A tényállásokra vonatkozó iratok is bizonyítéknak számítanak - tette hozzá az ügyvéd. Ráadásul a gyanú megalapozottsága kapcsán nincs is semmiféle döntési joga a mentelmi bizottságnak.
Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője annyit mondott, hogy "az ügyészség a mentelmi joggal kapcsolatos parlamenti döntésig nem kommentálja ezt az ügyet."
Így azt sem lehet tudni, hogy a legfőbb ügyész elküld-e bármilyen további iratot a mentelmi bizottságnak. Az ilyen ügyekben egyébként az ő feladata - amit már nyáron meg is tett - hogy a bizottsággal közli, hogy kinél és milyen ügyben kéri a mentelmi jog felfüggesztését. | [
"MDF"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"UD Zrt",
"UD Zrt.",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Nem lakott sukoróra bejelentett lakcímén Joav Blum, a King's City kaszinóberuházás befektetője - mondta ki jogerősen a Legfelsőbb Bíróság. A döntés a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal szerint megbecsételheti a tervezett beruházás alapját biztosító telekcsere-ügyletet, és egy közokirat-hamisítási ügyben is bajba sodorhatja a befektetőt.
Érvénytelennek nyilvánította a Legfelsőbb Bíróság a sukorói King's City kaszinóberuházás egyik befektetőjének, Joav Blumnak a sukorói lakcímét. A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal szerint ez a döntés határozza meg, hogy érvénytelen-e a kaszinóberuházás érdekében lebonyolított, sokat támadott telekcsere.
A jogerős bírósági döntés helyben hagyta az ügyben hozott első- és másodfokú döntéseket, illetve a Fejér Megyei Bíróság ítéletét is - közölte Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője csütörtökön. Az izreali-magyar befektető lakcímének érvényessége azért is fontos, mert a beruházás ügyében korábban közokirat-hamisítás gyanújával indult eljárás a cím miatt.
Joav Blum korábban egy telekcsere-ügylettel alapozta volna meg a Sukoróra tervezett kaszinóberuházást, összesen 183 hektárnyi gyümölcsöst adott a Velencei-tó északi partján található, állami tulajdonban lévő területért. A telekcsere szerződését később sokan támadták, érvénytelenségének megállapítására és a szerződést megelőző eredeti állapot helyreállítására jelenleg is polgári per folyik a Fejér Megyei Bíróságon.
Az ügyben a Fejér Megyei Főügyészség tavaly tavasszal fordult a sukorói jegyzőhöz, hogy állapítsa meg, Joav Blum életvitelszerűen lakik-e a Kiss utca 5. szám alatti ingatlanban, amit állandó lakóhelyeként jelentett be és adott meg a szerződésben. Az ügyészség már ekkor nyomozást rendelt el közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt, mert a feltárt adatok szerint a sukorói ingatlanra csereszerződést kötő üzletember a bejelentkezéskor nem lakott életvitelszerűen az általa bejelentett sukorói címen.
A jegyző megállapította, hogy Joav Blum nem használja otthonaként az ingatlant, ezért a bejelentett lakcím érvénytelen. "Az életvitelszerű tartózkodás alapvetően határozza meg az ingatlancsere érvényességét, vagy érvénytelenségét" - mondta csütörtökön Balogh Ibolya. Joav Blum jogi képviselője több szinten is fellebbezett határozat ellen, amely most emelkedett jogerőre.
(A sukorói befektetésről és az ügy hátteréről szóló cikkeinket itt találja). | [
"King's City"
] | [
"Fejér Megyei Főügyészség",
"Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Fejér Megyei Bíróság"
] |
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős ítéletével teljes egészében elutasította a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Alkotmánybírósággal (Ab) szemben, közérdekű adatok nyilvánossága miatt benyújtott keresetét - tudatta az Ab hétfői közleményében, mely kitér arra is, hogy a testület elkötelezett a transzparens működés mellett.
A TASZ azért fordult a bírósághoz, mert az Ab nem adott ki részére zárt ülésekre szóló meghívókat, valamint zárt ülésekről készült emlékeztetőket. A Fővárosi Ítélőtábla azonban megállapította, hogy az Ab teljes üléseinek minden alkalommal közzétett napirendjén túl, a belső használatra szánt meghívó az előkészítő iratokhoz közvetlenül kapcsolódó tartalmat hordozhat, és olyan belső információkat, amelyeknek nyilvánossága korlátozott - közölte az Ab.
"A kérdéses iratok megismerése sajtónyomást generálhat, ami az Alkotmánybíróság pártatlan és törvényes rendnek megfelelő működését akadályozhatja" - fogalmaz a jogerős ítéletre hivatkozva az Ab közleménye, mely rögzíti azt is: az Ab jogszerűen vonta mérlegelési jogkörébe a kért adatok kiadását.
A május 31-ei keltezésű jogerős, másodfokú ítélet indoklása szerint a meghívókból nyilvánvalóan levonható olyan következtetés, hogy ki az adott ügy előadója, az ügy tárgyalásával kapcsolatosan a különvéleményekre, párhuzamos véleményekre, esetleges fenntartásokra is lehetnek utalások, amelyek egyes alkotmánybírókhoz is köthetők. Az egyes alkotmánybíráknak az adott ügyhöz való viszonyulásának akár részbeni megismerése pedig az Ab törvényes működési rendjét és feladatának külső befolyástól mentes ellátását mindenképpen veszélyezteti, csakúgy mint az egyes megváltoztatott álláspontokkal való szembesítés is érintheti a más ügyekben való befolyásmentes állásfoglalást.
Az Ab közleményében az ügy kapcsán kitért arra, hogy "elkötelezett a transzparens működés mellett, és a jövőben is mindig a lehető legrészletesebb tájékoztatást adja tevékenységéről, az ülések napirendjéről, határozatairól".
A nyilvánosság biztosítását szolgálja az Ab megújult honlapja, amely a korábbinál gazdagabb tartalommal, részletes, naprakész információkkal várja az érdeklődőket - tartalmazza a testület közleménye, mely emlékeztet arra, hogy tavasszal hackerek törték fel a honlapot.
A Fővárosi Törvényszék márciusban kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében még kisebb részben, de helyt adott a civilszervezet keresetének.
A TASZ a tényleges életfogytiglannal kapcsolatos alkotmánybírósági eljárás 2010-es üléseiről készült emlékeztetőket és meghívókat, valamint a 2004-es droghatározattal kapcsolatos ülések emlékeztetőit és hangfelvételeit kérte kiadni. Ezek közül az elsőfokú bíróság mindössze két, tényleges életfogytiglannal kapcsolatos ülés meghívójának kiadását rendelte el, egyebekben viszont elutasította a keresetet. Többek között azzal az indokkal, hogy a döntéselőkészítésre vonatkozó iratok tíz évig nem nyilvánosak. Az ügy fellebbezések folytán került másodfokon a táblára.
A TASZ kereseti kérelmének egyik része azokra, a 2004-es droghatározattal kapcsolatos ülésekre vonatkozott, amely határozat kapcsán a TASZ Strasbourgig vitte a közérdekű adatok nyilvánosságának ügyét, és a magyar bíróságokkal szemben az Európai Emberi Jogi Bíróság adott igazat a magyar jogvédőknek. Hende Csaba - korábbi MDF-es, az idő tájt fideszes parlamenti képviselő, jelenleg honvédelmi miniszter - a szocialista-szabaddemokrata kormány által a droggal kapcsolatban bevezetett enyhébb büntetőjogi szabályokat ugyanis az Ab-n támadta meg, részben sikerrel, ám amikor a TASZ az Ab döntése előtt a politikus indítványának kiadását kérte annak érdekében, hogy a kérdés társadalmi vitája minél szélesebb körű, és nyíltabb legyen, az Ab megtagadta a jogvédők kérésének teljesítését.
A TASZ perben kérte erre kötelezni az Ab-t, ám a magyar bíróságok első fokon, illetve jogerősen másodfokon is, elutasították a jogvédők keresetét, többek között olyan indokok alapján, hogy az indítvány nem adat. A strasbourgi bíróság azonban 2009-ben a TASZ-nak adott igazat, elmarasztalta Magyarországot az Ab eljárása miatt, és kimondta, hogy a büntető jogszabályok alkotmányos felülvizsgálata - kiváltképpen, ha azt egy képviselő kezdeményezi - kétséget kizáróan közügynek minősül. A strasbourgi bíróság akkor megállapította, hogy a magyar Alkotmánybíróság "információs monopóliumával visszaélve cenzúrát gyakorolt, és megakadályozta a TASZ-t társadalmi küldetésének betöltésében".
| [
"Alkotmánybíróság"
] | [
"Európai Emberi Jogi Bíróság",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
A NAV vizsgálhatja a "feketekassza"-ügyet
A NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága bírálhatja el a VIII. kerületi MSZP úgynevezett feketekasszájával kapcsolatos feljelentést.
A NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága bírálhatja el a VIII. kerületi MSZP úgynevezett feketekasszájával kapcsolatos feljelentést. Előzőleg a kerületi ügyészség megállapította, hogy a feljelentésben megjelölt költségvetési csalás bűncselekmény elbírálására az adóhatóság nyomozó szerve rendelkezik hatáskörrel, ezért azt oda továbbította – derült a Fővárosi Főügyészség Magyar Időknek adott tájékoztatásából.
Ismert: egy magánszemély költségvetési csalás elkövetésének gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, miután egy birtokunkba jutott hangfelvétel alapján lapunk közzétette az MSZP józsefvárosi szervezetének februári tanácskozásán elhangzottakat. Az egyeztetésen Komássy Ákos kerületi elnök arról beszélt az MSZP pártigazgatójának, Katona Tamásnak, hogy a szervezet "feketekasszájából" finanszírozták 2014-ben azokat a kiadásaikat, amelyeket nem tudtak bizonylattal fedezni. Ezek közé tartozott többek között a szervezet összes személyi kiadása, illetve bizonyos kampánykiadások is.
Katona a hallottakra úgy reagált: "nem örülök neki, hogy van feketekassza, de tudom, hogy az élet bonyolult", majd tanácsokat adott, hogy honnan hová kell betenni "a másik számlát". Cikkünk megjelenése után az MSZP pártigazgatója elérhetetlenné vált, sem telefonon, sem e-mailben nem reagált megkeresésünkre. Így nem tudhattuk meg tőle, a szocialista pártra országosan jellemző gyakorlat-e a "feketakasszázás", illetve hogy a most napvilágra került ügy alátámasztja-e Zuschlag János titkos páncélszekrényről szóló beszámolóját. Az egykori szocialista országgyűlési képviselő korábban azt állította, hogy az MSZP régi, Köztársaság téri székházában volt egy pénzzel teli, rejtett széf, amiből 2006-ban ő is kapott ötvenmillió forintot egy nejlonszatyorban, hogy visszalépjen a képviselő-jelöltségtől. Zuschlag arról is beszélt, hogy kétes eredetű pénzek szerinte a mai napig lehetnek az MSZP-ben, és most is lehet titkos kifizetőhely a pártban.
Komássy Ákos lapunknak tagadta, hogy feketepénzek lettek volna a kerületi alapszervezetnél. A kerületi elnök azzal a meglehetősen cinikus magyarázattal állt elő, hogy a felvételen szereplő "feketekassza" egy úgynevezett házipénztár, ami feketére festett lemezből készült, ezért nevezik így.
Cikkünk után az MSZP budapesti pénzügyi ellenőrző bizottsága azonnali vizsgálatot ígért. Ennek határidejét többször is elhalasztották, végül pedig tudatták, hogy a személyi következményekkel egyébként nem járó vizsgálat azt állapította meg: a kerületi szervezet nem követett el semmilyen jogszabályba ütköző tevékenységet. A párt egyúttal a jogszabályoktól szigorúbb dokumentumkezelést és házipénztár-kezelési szabályzatot ígért, "hogy a tudatosan, szándékkal félremagyarázható hibák is elkerülhetők legyenek".
Sárközi Alexandra, a NAV bűnügyi szóvivője tegnapi tájékoztatása szerint az ügyészségi határozat egyelőre nem érkezett meg a bűnügyi igazgatóságra. | [
"MSZP"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága",
"Magyar Idők"
] |
Ungár Tamás írása a Népszavának;
Pécs;busz;
2022-01-08 06:20:00
Buszforduló: Páva után felkészül Bánki
Pécsett sokak gyanakvását felkeltette, hogy a bíróság a 700 milliós kárt okozó buszügy perében nem nyilvánosan hallgatta meg a város korábbi, fideszes polgármesterét.
A Pécset 2009-től tíz éven át polgármesterként irányító Páva Zsoltot tanúként hallgatta meg a Kaposvári Törvényszék szerdán a nagy visszhangot kiváltó buszperben. Erről azonban a sajtó nem kapott értesítést, így nem tudósíthattunk a rendhagyó pernapról. Ennek okáról, illetve a per várható fejleményeiről kérdeztük a bírót és a sértetti képviselőt.
Ismert, hogy a pécsi önkormányzat tömegközlekedési cége, a Tüke Busz Zrt. 2015-ben megvásárolt Hollandiából 115 használt Volvo-buszt, 3,5 milliárd forintért, ám később kiderült, hogy ezt a flottát pár héttel korábban 700 millióval olcsóbban kínálták. A Pécset akkor irányító közgyűlés azonban igent mondott az indokolatlanul megdrágított ajánlatra, ami annak volt a következménye, hogy az üzletbe – még a közbeszerzési eljárás előtt - belépett egy közvetítő cég. A holland rendőrség vizsgálatot indított az ügyben, s ennek hatására nálunk is nyomozás kezdődött. Ennek végén az ügyészség a Tüke Busz Zrt. korábbi vezetőjét, Paiger Istvánt vádolta meg gazdasági csalással. A vádirat szerint még ketten vállaltak szerepet a bűncselekményben: Csengő András, aki korábban Hollandia magyarországi tiszteletbeli konzulja volt és P. Endre, Németországban élő, magyar-amerikai állampolgárságú vállalkozó. Utóbbi az előkészítő tárgyaláson elismerte a bűncselekményt, vállalta, hogy visszafizeti a buszközvetítésért felvett 170 millió forintot, amiért egyébként a vizsgálat szerint semmiféle munkát nem végzett. Így a vallomást nem tevő P. Endre megúszta felfüggesztett szabadságvesztéssel. Az 500 millió forint közvetítő jutalékot felvevő Csengő András viszont nem ismeri el bűnösségét, amiképp a Tüke Busz Zrt. akkori vezérigazgatója sem. A Tüke Busz Zrt. volt vezetője azzal védekezik, hogy nem ő, hanem a várost irányítók döntöttek a Volvo-flotta megvásárlásáról. Ártatlansága bizonyítása érdekében ő és ügyvédje indítványozta Páva Zsolt meghallgatását.
Páva immár Amerikában diplomata, ezért nem tudott hazautazni az idézésre, ugyanakkor jelezte, hogy az év végén itthon lesz, és akkor rendelkezésére áll a bíróságnak. A pert elnöklő Vadócz Attila élt is ezzel a lehetőséggel, és a kaposvári bíró Pécsett hallgatta meg Pávát. A tanúmeghallgatásról a sajtó nem kapott értesítést. A bíró megkeresésünkre elmondta, hogy Páva Zsolt január 7-én már vissza kellett térjen az Egyesült Államokba, ezért gyorsan kellett dönteni meghallgatásáról. A bíró hangsúlyozta, hogy az eljárási törvény lehetőséget ad erre a meghallgatási formára, s ez nem a politikusnak adott kiváltság volt, hisz ekképp hallgatnak meg számos esetben fontos tanúkat, ha azok hónapokon át külföldön dolgoznak és itthon csak napokat tartózkodnak. A meghallgatásról értesítették az ügyészséget, a vádlottakat és a védőket, a sajtót viszont nem.
A pécsiek számára azért szül gyanakvást a szokatlannak tűnő meghallgatás, mert a városban általános vélemény, hogy a buszügyben nem a tettesek ülnek a vádlottak padján, hisz a járművásárlásról a politikusok döntöttek, a kárt is ők okozták, a járművek megdrágításából eredő hasznot pedig a hozzájuk közel állók vághatták zsebre. Ezért lett volna szerencsés, ha Páva válaszait és viselkedését a média közvetlenül megtapasztalhatja és közvetítheti az olvasóknak és a nézőknek. Mivel erre nem volt mód, sokan arra következtethetnek, hogy Pávát elbújtatták a nyilvánosság elől. Vadócz Attila erre a felvetésre azt felelte, hogy szó sincs bújtatásról, és a következő tárgyaláson ő felolvassa a meghallgatás jegyzőkönyvét.
Írtunk róla, hogy a Tüke Busz Zrt. első embere és ügyvédje, Bodnár Imre még további fideszes politikusok meghallgatását is indítványozták, így Pécs korábbi alpolgármesterét, Csizi Pétert, valamint a legbefolyásosabb baranyai kormánypolitikust, Bánki Eriket is szeretnék megkérdezni. Ám decemberben nagy fordulat történt az ügyben: Paiger oldalán megjelent új ügyvédként a budapesti Gyalog Balázs. Ez azért volt meglepő, mert Paiger jól áll az ügyben, az ellene felsorakoztatott bizonyítékok az eddigi pernapok alapján aligha állnak meg. Paiger – kérdésünkre válaszolva – bevallotta, hogy az ügyvédet mások ajánlatára fogadta fel, Gyalog díját sem ő fizeti, ám hogy ki volt a titokzatos ajánló és "szponzor", azt nem árulta el. Az igazi fordulat aztán az volt, hogy Gyalog – indoklás nélkül – visszavonta Bánki Erik meghallgatásának indítványát. Ennek hatására Bodnár Imre lemondott Paiger védelméről.
Gyalog Balázs döntése azért is érthetetlen, mert Bánki Erik épp a buszvásárlás idején járt Hollandiában, ráadásul az a P. Endre, aki munka nélkül jutott 170 milliós közvetítői jutalékhoz, Bánki üzlettársi köréhez tartozik, rajta kívül a vállalkozót senki sem ismeri Pécsen.
Gyalog Balázs indítvány-visszavonása ellenére Bánki nem lélegezhet fel, hisz a buszügy sértettje a Tüke Busz Zrt. is képviselteti magát a perben, s a cég jogásza elmondta: a tisztánlátás érdekében a részvénytársaság is indítványozta Bánki meghallgatását, amiképp Csizi Péterét is. A bíróság Csizi meghallgatásáról már döntött is, Bánkiéról ezután fog.
A Fidesznek egyre kínosabb a pécsi buszper. Abban, hogy a 2019-es helyhatósági választáson az integrált ellenzék Pécsen nagyon megverte a Fidesz-KDNP jelölteket, a 700 milliós kárt okozó buszvásárlásnak is szerepe volt. A hét éve húzódó ügy az idei parlamenti választás pécsi eredményeit is befolyásolhatja, még akkor is, ha a voksolásig semmiképp sem születhet meg az ítélet. | [
"Tüke Busz Zrt."
] | [
"Kaposvári Törvényszék"
] |
Szűkszavú közlemény tudatja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján, hogy az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Közös Növekedési Alap Alprogram (GOP-2013-4.3/B/2 kódszámú) kiírása keretében közzétett pályázati felhívás beérkezett pályázatainak értékelési folyamata lezárult. A pályázati kiírás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
Az összesen a 2011-2015 közötti időszakra rendelkezésre álló összesen 6 milliárdos összeg kezelésére két társaság pályázott eredményesen. A két nyertes cég (közvetítő) kiléte azonban érdekes: kiíráshoz kapcsolódóan a Gran Private Equity Zrt. és a Garangold Investment Befektető Zrt. pályázott eredményesen, és nyerte el az egyenként három milliárd forint összegű uniós társfinanszírozással létrehozandó alap kezelését. A Gran Private a horvátok által erősen szorongatott Mol-vezér, Hernádi Zsolt, a Garangold pedig a Videoton-tulajdonos Garancsi István tulajdonában áll. Más tulajdonos egyik társaságban sincs a két ekoceleben kívül. További érdekesség, hogy a zrt.-ket egy nap eltéréssel idén nyáron június 11-én, illetve 12-én hozták létre és mindkét társaságban igazgatósági tagok is az egyszemélyi tulajdonosok, s mindkét társaságban rajtuk kívül két-két további gazgatósági tagot tüntet fel az Opten céginformációs szolgáltató nyilvántartása. Mindkét társaság jegyzett tőkéje 50 millió forint. A pályázati kiírás 2013. június 17-i dátummal olvasható az NFÜ honlapján. A pályázatokat 2013. július 2-án délelőtt lehetett benyújtani a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-hez.
A pályázat célja a korai (magvető és induló), illetve növekedési szakaszban lévő, Magyarország területén, nem a közép-magyarországi régióban székhellyel, illetve Magyarország kivételével az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarország területén, nem a közép-magyarországi régióban fiókteleppel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások tőkehelyzetének a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt., illetve magánbefektetők által létrehozott közös kockázati tőkealap (a Közös Növekedési Alap) befektetései útján történő javítása, ezen belül is elsődlegesen a növekedési életszakaszban lévő, innovatív vállalkozások tartós forráshoz juttatása sikeres gazdálkodásuk elősegítése érdekében. Az alapok 5 évesnél nem régebbi bejegyzésű, és 5 milliárd forint árbevételű cégekbe fektethetnek cégenként legfeljebb 750 millió forintot (2,5 millió eurót).
A kiírás szerint a közvetítő a befektetővel/befektetőkkel kötött megállapodása alapján, az abban meghatározatott mértékben, a Közös Növekedési Alap likvidálásakor (jogutód nélküli megszűnésekor/megszüntetésekor) részesedhet sikerdíj jogcímén a Közös Növekedési
Alap hozamából, feltéve, hogy 1. a Közös Növekedési Alap tartozások és kötelezettségek kielégítését követően fennmaradó likvidáláskori, az esetleges futamidő alatti kifizetésekkel korrigált saját tőkéje legalább az elvárt hozamnak megfelelő részesedésarányos éves hozamot biztosít és 2. a Közvetítő kizárólag az elvárt hozamot meghaladó hozamrészből részesedik. | [
"Garangold Investment Befektető Zrt.",
"Gran Private Equity Zrt."
] | [
"Közös Növekedési",
"Európai Regionális Fejlesztési Alap",
"Közös Növekedési Alap",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Közös Növekedési Alap Alprogram",
"Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt."
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Folytatódott a Jobbikos pénzhamisító pere
Tanúk meghallgatásával folytatta szerdán a Miskolci Törvényszék a Szász István, a Jobbik nyékládházi alapszervezetének volt elnöke és társa ellen különösen nagy értékre elkövetett pénzhamisítás miatt indult büntetőper tárgyalását. A bizonyítási eljárás részeként a tanács két tanút hallgatott ki, akik a bűncselekmény elkövetésének egyes körülményeiről nyilatkoztak.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség áprilisban emelt vádat különösen nagy értékre elkövetett pénzhamisítás miatt.
Miként azt lapunk elsőként megírta, Szász István 2015 elején kapott megbízást nagyobb mennyiségű hamis húszdolláros előállítására. A pénzt Ukrajnában kívánták forgalomba hozni. A vádlott ezután megkereste ismerősét, aki egy miskolci nyomdában dolgozott, amelynek üzemeltetőjét rávették, hogy vásároljon egy drága és modern digitális nyomdagépet.
Az új berendezéssel 2015 januárja és júliusa között folyamatosan nyomták a hamis pénzt. Több próbanyomatot is készítettek, majd ezeket bemutatták a megrendelőknek. 2015. július végén rendőri akcióval ütöttek rajta a pénzhamisítókon, és lefoglalták a festékeket, nyomólemezeket, papírokat, illetve a már kész hamis bankjegyeket.
A két vádlottat őrizetbe vették. A nyomozás adatai szerint féléves működésük alatt körülbelül 123 millió forint értékű hamis dollárt állítottak elő. Ezenkívül 200-as címletű hamis ukrán hrivnyát is készítettek a megrendelő kérésére, körülbelül 36 millió forint értékben.
Az előzetes letartóztatásban lévő vádlottak december 5-én állnak ismét bíróság elé. | [
"Jobbik"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség",
"Miskolci Törvényszék"
] |
November óta húzza az időt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vezetése, Hadházy Ákos hiába kérte többször is, hogy személyesen győződhessen meg, működik-e az évekkel ezelőtt beszerezett informatikai rendszer, amelyért 900 millió forintot fizetett az állam.
Egy informátor szerint egyáltalán nem működik a Kliknél az a belső informatikai rendszer, amelyet egy 2013-2015 közötti uniós beszerzés során fizettek ki.
A Klik "Köznevelés az iskolában" címmel ellátott TÁMOP-os projektjén nagyjából 10 milliárd forintért szereztek be különféle informatikai eszközöket. A projektet az "iskolák működésének hatékonyabbá tétele, valamint az iskolák adminisztrációs terheinek csökkentése " érdekében írták ki. Ennek a gigabeszerezésnek volt a része az úgynevezett intézményfenntartói információs rendszer is, amelyre önmagában 900 millió forintot költöttek.
Az LMP társelnöke a 66. korrupcióinfón, csütörtökön azt állította, forrásai szerint a drága országos rendszer elemei közül évekkel a beszerzés után sem használnak egyetlen egy programot sem, azok a fiókban “porosodnak".
A gyanúját erősítette, hogy birtokába került két dokumentum is. Ezek egyértelműen bizonyítják, hogy a Kliknél ugyanazon a napon ugyanaz az ember aláírt a programról egy teljesítésigazolást, majd pedig egy tetemes hibalistát féléves javítási határidővel.
Intenzív levelezésbe kezdtem a KLIK-kel, Pölöskeinével, a szervezet akkori vezetőjével, majd az általa megjelölt osztályvezetővel azért, hogy személyesen győződhessek meg arról, hogy ezek a programok működnek-e.
A Klik ismertetése szerint a teljes rendszer része többek között egy HR, egy tanügyi, egy adatbekérő, egy beszerzési és egy vezetői információs rendszer. A központ Hadházy adatigénylése nyomán ezekről küldött egy rövid összefoglalót, de a személyes megtekintést több mint fél év óta blokkolják.
A kérést először személyiségi jogokra hivatkozva utasították el, holott Hadházy – ahogy ezt a Kliknek is elmondta – nem a személyes adatokra volt kíváncsi, csupán egy részletes demonstrációt kért, amely megmutatja a szoftverek működőképességét.
Az újabb képviselői kérdésekre azonban a Kliktől már válasz sem érkezett. | [
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ"
] | [] |
Az egyik tulajdonos egy magánszemély, aki két százalékot birtokol, a másik 98 százalék birtokosa egy ciprusi cég, amelynek képviselőjével szokott találkozni a taggyűléseken - jelentette ki Zimonyi Ferenc, az Omninvest Kft. ügyvezető igazgatója.
Az ügyvezető igazgató Magyar Televízió Ma reggel című műsorában elmondta: az Omninvest Magyarországon fizeti a nyereségadót, esetleges osztalékfizetés után pedig a magyar állam kapja az osztalékadót, és nem utal ki pénzt a cég tulajdonosaként számon tartott ciprusi cégnek semmilyen teljesítésért vagy szolgáltatásért. Kérdésre válaszolva elmondta azt is: tudja, kik a tulajdonosok. Az egyik egy magánszemély, aki két százalékot birtokol, a másik 98 százalék birtokosa pedig egy ciprusi cég, amelynek képviselőjével szokott találkozni a taggyűléseken. Arra a kérdésre, hogy ki áll a ciprusi cég mögött úgy válaszolt: a cégjog nem tartalmaz olyan kitételt, hogy ki áll egy cég mögött, "itt jogviszonyok, tulajdonosok vannak" - hangsúlyozta.
Egy tojást vizsgálnak az Omninvest kutatólaboratóriumában
Kérdésre válaszolva közölte azt is: nem állt az Omninvest Kft. alkalmazásában olyan férfi, aki korábban a III/III-as főcsoportfőnökségnél dolgozott. Zimonyi Ferenc szerint az Omninvest háttere nem bizonytalanabb egy nyílt körűen működő részvénytársaságénál.
Simicskó István, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának KDNP-s elnöke a testület keddi zárt ülése után azt mondta: a Nemzetbiztonsági Hivatal tájékoztatása szerint az új típusú influenzavírus elleni oltóanyagot gyártó cég, az Omninvest tulajdonosi hátterének két százaléka ismert, 98 százalékát pedig "homály fedi". Kifejtette: annyit tudni, hogy a többségi tulajdonosi hányad egy Cipruson bejegyzett cég kezében van. Ezen a ciprusi címen egy ingatlanügynök neve szerepel, és több magyar cég tulajdonosa is be van oda jegyezve, többek között a Wallis egyik érdekcsoportjához tartozó egyik cég neve.
Demeter Ervin, a bizottság fideszes tagja szerint döntő szerepet játszott az új típusú influenzavírus elleni oltóanyagot gyártó cég, az Omninvest mögött álló ciprusi cég működésében egy olyan férfi, aki az egykori III/III-as csoportfőnökségnek dolgozott.
Juhász Gábor, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter és Tóth Károly, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista alelnöke a testület keddi ülését követően azt mondta: nem az oltóanyagot gyártó cég háttere nemzetbiztonsági kérdés, hanem az, hogy a vakcinát biztonságos körülmények között, megfelelő minőségben állítsák elő és juttassák el az embereknek. | [
"Omninvest Kft."
] | [
"Magyar Televízió",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Százmillió forintos garantált megbízást kaphat, és 2010. december 31-ig további 200 millió forintos szerződésre van kilátása az ITD Hungary Zrt.-től az ITD-vezér volt üzlettársának tulajdonában álló cégnek. A szakma vesztes nagyágyúi információink szerint jogi lépéseket fontolgatnak.
Szerdáig van idejük eldönteni az ITD Hungary több százmillió forintos közbeszerzésén vesztes cégeknek, hogy jogi lépéseket tegyenek a szokványosnak nem nevezhető eredmény ellen. A lapunk által is megismert dokumentumok szerint hat érvényes pályázatból ugyanis a harmadik legdrágábbat benyújtó BD Network nyert. Az Index infromációi szerint pár hónapja, 500 ezer forint törzstőkével alapított, egy pomázi lakás első emeletén székelő vállalkozás olyan cégeket utasított maga mögé, mint a PricewaterhouseCoopers, és az AAM Zrt.-GKI Gazdaságkutató vagy a Kopint-Tárki-ICEG konzorciuma is. A BD Network tulajdonos-ügyvezetője, Vad Attila és az ITDH vezérigazgatója, Rétfalvi György, korábban üzlettársak voltak egy cégben - írta az Index.
A Népszabadság által megismert tenderdokumentumból kiderül, a vitatott közbeszerzési eredmény két részből áll össze, egyrészt pontokat kaptak a cégek a megajánlott tanácsadói óradíjra, másrészt az üzletfejlesztési stratégia szakmai színvonalára és ezek alapján hirdettek győztest. A BD Network 12 500 forint plusz áfát kért óránként, nála csak a DBH és a PricewaterhouseCoopers számolt magasabb összeggel 14 800 illetve 14 750 forinttal. A legkevesebbet a Kopint-Tárki-ICEG kérte 6500 forinttal. Ők a maximális száz pontból százat kaptak, az óránként 6560 forintot kérő AAM-GKI 99,09-et, a BD Network pedig 52,48-at.
A szakmai értékelésen azonban fordult a kocka. A BD Network pályamunkájáról azt írta a zsűri: "nagyon tömör és rendkívül lényegre törő elemzést ad a magyar kkv-exportőrök helyzetéről, és a munkához szükséges projektmenedzsmentre, céglátogatásokra vonatkozó elképzelései is jók". Az AAM-GKI és a Kopint-Tárki- ICEG anyagát viszont eléggé lehúzták.
A zsűri azt állította: azokat az ajánlatokat részesítette előnyben, amelyek a külpiaci tevékenységre, lehetőségekre koncentráltak, míg a tudományos igényű, de igen terjedelmes elemzések nem szerepeltek a prioritásai között. A másik szempont a megbízás gyakorlati megvalósítására vonatkozó elképzelések kiérleltsége volt - ebben a későbbi nyertest tartották a legjobbnak. A BD Network a szakmai anyagra száz pontot kapott a százból, a PricewaterhouseCoopers 67-et, az AAM-GKI 20,8-at, a Kopint-Tárki-ICEG pedig mindössze egyet. A szakmai anyagokat nem egymáshoz képest értékelték ennyire, hanem a helyezésük alapján "arányosan" pontozták így.
Ezt a módszer a szakmai anyagok értékelésében hátul végzőknek rendkívül hátrányos volt, hiszen nem annyival kaptak kevesebb pontot, amennyivel a javaslatukat gyengébbre értékelték. A végső összesítésben a BD Network futott be az első helyen, az AAM-GKI a másodikon, és a Kopint-Tárki-ICEG pedig az utolsón.
A BD Network bruttó százmillió forintot kap arra, hogy üzleti tanácsadást nyújtson 1725 exportőr cégnek február végéig. A cégtől az ITD 2010. december 31-ig további szolgáltatásokat rendelhet bruttó 200 millió forintért.
Rétfalvi azt mondta az Indexnek, hogy a tenderre jelentkező nyolc cégből hat olyan van, amelynek tulajdonosával vagy vezetőjével korábbi munkái során személyes vagy szakmai kapcsolatba került. Hozzátette, korántsem egyedi, hogy egy tenderen általa ismert személyek cégei nyerjenek. Jelenleg is van olyan közbeszerzési eljárásuk (egy médiavásárlási pályázat), ahol három jelentkező van, és korábban mindhárommal személyes kapcsolatban állt.
A vesztesek még tanakodnak
Az AAM és a GKI Gazdaságkutató konzorciuma még gondolkozik azon, hogy mit lépjenek az ITD Hungary döntésére, amelyet szakmailag nem kellően megalapozottnak tartanak - tudtuk meg Saád Tamástól, a konzorciumvezető AAM tanácsadójától. Szerinte az AAM-GKI több száz oldalas dokumentációja, amelyből csak a szakmai ajánlat meghaladja a 80 oldalt, magas színvonalú. Mint mondta, szerdáig lehet jogorvoslati kérelmet benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, így még van pár napjuk végiggondolni a lehetőségeket. A Kopint-Tárki hétfőig dönti el, hogy megtámadja-e a döntést - mondta Palócz Éva vezérigazgató. | [
"ITD Hungary Zrt.",
"BD Network"
] | [
"AAM Zrt.-GKI Gazdaságkutató",
"GKI Gazdaságkutató",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Hetven százalékukat építkezéssel kapcsolatos beruházások tették ki.
Csaknem 4000 eredményes közbeszerzést folytattak le Magyarországon az év első hat hónapjában az ajánlatkérők, ezek összértéke elérte a 2824 milliárd forintot; az eljárások darabszáma kissé, összértékük viszont csaknem 75 százalékkal nőtt a tavalyi első fél évhez képest – közölte a Közbeszerzési Hatóság kedden.
A közbeszerzések darabszámát tekintve közel azonos arányban voltak az építési beruházások (36,3 százalék), az árubeszerzések (33 százalék) és a szolgáltatás-megrendelések (30,7 százalék). Az eljárások értékét vizsgálva ugyanakkor az építési beruházások kiemelkedőnek bizonyultak, arányuk csaknem 70 százalék volt, míg az árubeszerzések az összérték 14,6 százalékát, a szolgáltatás-megrendelések pedig 16,2 százalékát képviselték. Az építési beruházások közbeszerzéseinek darabszáma a tavalyi azonos időszakhoz képest enyhén csökkent, viszont értékük körülbelül 1000 milliárd forinttal volt több, mint 2021 első fél évében.
Kiszámolták, mennyivel nő a cégek esélye a közbeszerzéseken, amikor a NER közelébe kerülnek Simicska Lajos vállalatai sokkal rosszabb esélyekkel indultak 2015 után, az Elios is sikertelenebb lett, amikor Tiborcz István kiszállt, ellenben amikor Mészáros Lőrinchez vagy családjához került egy cég, gyorsan megugrott a sikerességi mutatója - mutatta ki a Korrupciókutató Központ Budapest igazgatója.
A hatóság közleménye szerint a teljes nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy a foglalkoztatás oroszlánrészét biztosító kis- és középvállalkozások (kkv) továbbra is meghatározó szereplői a közbeszerzési piacnak. Az idei első fél évben összesen 3279 eljárásban vett részt nyertesként kkv, ez az összes lefolytatott eljárás 84 százaléka. Összesen 1340 milliárd forint értékű megrendelést nyertek el, ami közel 250 milliárd forinttal meghaladja az előző év azonos időszakában mért adatokat.
A közleményben Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a háborús helyzet, az energiaválság és az extrém áremelkedés érinti a közbeszerzéseket is, de az eljárások időigénye miatt ez a hatás a statisztikákban a következő időszakban fog megmutatkozni, az első fél évben lezárult közbeszerzési eljárások eredménytájékoztató hirdetményei ezt a folyamatot még nem tükrözik. | [
"Közbeszerzési Hatóság"
] | [
"Korrupciókutató Központ Budapest"
] |
S
A Cink birtokába került Word dokumentum tulajdonságai szerint a Magyar Villamos Művek számítógépén írták meg azt a nyilatkozatot, amely pár órával később a Magyar Mérnöki Kamara paksi bővítésről szóló állásfoglalásaként jelent meg a sajtóban. Illúzióid voltak az érdekképviseletek függetlenségéről? Gyorsan engedd el őket.
Az MVMI Informatika Zrt. által üzemeltetett számítógépen fogalmazták meg azt a nyilatkozatot, amelyben a Magyar Mérnöki Kamara egyértelműen kiáll a kormány által a napokban bejelentett 3700 milliárdos atomerőmű-beruházás mellett. A cég honlapján azt írják, ők felelnek az MVM Csoport tagvállalatai számára nyújtott informatikai szolgáltatásokért. A holdingnak a 2013 júliusában alapított MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. is tagja, ők felelnek az új blokkok létesítésének előkészítéséért. Vagyis egy kimondottan MVM-hez köthető gépen szerkesztették a dokumentumot.
A közleményt minden valószínűség szerint Zarándy Pál írta, a nyilatkozat végén az ő neve van feltűntetve nukleáris ügyekért felelős kapcsolattartóként, illetve a Word dokumentum tulajdonságai közt "ZP" monogramú szerző szerepel. Zarándy komoly energetikai szakértő, 1968-tól 2002-ig az ERŐTERV alkalmazásában állt, 1999-től 2006-ig a Magyar Atomfórum Egyesület elnökeként tevékenykedett, 2009 óta a kamara elnöki tanácsadója.
A kamarához közel álló forrásunk azt állítja, a nyilatkozat először az MTI-hez került, csak ezután jutott el a területi és tagozati elnökökhöz, illetve a választmányhoz. Tehát lehetséges, hogy Zarándy egyedül fogalmazta a nyilatkozatot, amelyhez ilyen módon a beruházástól korántsem független, állami tulajdonban lévő MVM-nek is köze van.
A kamara vezetését egyébként több szál fűzi a jelenlegi kormánypárthoz: Barsiné Pataky Etelka elnök korábban Fideszes képviselőként ült az EP-ben, a szervezet hivatalos kiadványát, a Mérnök Újságot pedig a Heti Válasz Kiadó Kft. adja ki.
2012-ben a trafitörvényről derült ki, hogy a Lázár Jánoshoz köthető Continental Zrt. gépén írták. A fentiek tekintetében legalábbis érdekes, hogy Bayer Zsolt Kuss! című publicisztikájában a nyilatkozatra mint komoly szakértői véleményre hivatkozik. Zarándy Pál a napokban a Hír TV-n nyilatkozott a beruházásról a kamara nevében.
A kamara honlapján egyébként komplett eszmefuttatás van arról, miért fontos az etika a mérnöki pályán. Így fogalmaznak:
A mérnök valamennyi szakmai kapcsolatában őrizze meg a legteljesebb függetlenségét.
bízzon meg a más mérnök által végzett szakszerű munkában és ismerje el mások szellemi tulajdonát.
szakmai tevékenységében ne befolyásolják azzal ellentétes érdekek
[Kép: Wikipedia, saját] | [
"Magyar Mérnöki Kamara",
"MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.",
"MVMI Informatika Zrt.",
"Magyar Villamos Művek"
] | [
"MVM Csoport",
"Continental Zrt.",
"Magyar Atomfórum Egyesület",
"Heti Válasz Kiadó Kft.",
"Hír TV"
] |
Az OTT-ONE Nyrt. részvényeivel már tavaly április óta nem lehet kereskedni a tőzsdén.
Vitatja a céget elmarasztaló jegybanki határozat megalapozottságát, és annak hatályon kívül helyezése érdekében pert indít a Fővárosi Törvényszéken az OTT-ONE Nyrt - közölte a cég azt követően, hogy a Magyar Nemzeti Bank hétfőn 111 millió forint bírságot szabott ki rájuk tiltott piaci manipulációra, bennfentes információ nyilvános közzétételére, valamint rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozva. Az MNB hétfői közleményében a fentiekhez hozzátette, hogy feljelentést tesz a Fővárosi Főügyészségen.
A közmédia bár hírt adott arról, hogy az MNB bírságolta és feljelentette a céget, tudósításukból kimaradt, hogy az OTT-ONE Nyrt. volt a koronavírus-járvány elején az egyik olyan magyar cég, amelyik jelentősen nyerészkedett a lélegeztetőgépeken. Ahogy arról a hvg.hu, illetve a hvg360 részletesen beszámolt, a cég egy felügyelőbizottsági tagja tulajdonosa annak a cégnek, amelyik több mint hatmilliárd forintért helyezhette üzembe a Kínából érkező berendezéseket. Miután erről beszámoltunk, a cég vezérigazgatója közölte, hogy a sajtóból értesült csupán az összeférhetetlenségről, és visszahívják a felügyelőbizottsági tagot.
A cég bírságáról itt írtunk bővebben: | [
"OTT-ONE Nyrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Hajmeresztőnek tűnt a Fővárosi Főügyészség indoklása, amivel megszüntette az eljárást az MTVA vezető tisztségviselőinek titkos lehallgatásának ügyében, ezért Péterfalvi Attila állásfoglalását kértük. Az adatvédelmi hatóság elnöke a hvg.hu számára még példát is hozott arra, amikor az ügyészség mostani döntésével ellentétben látott okot a nyomozása.
Mindenkit megdöbbentett, amikor 2016 tavaszán kiderült, hogy az MTVA-ban lehallgató- és videórögzítő berendezésekre bukkantak Vaszily Miklós vezérigazgató tárgyalójában, valamint Vas Imre üzemeltetési igazgató és Enyedi Csaba vezérigazgatói kabinetvezető irodáiban. Az esetnek személyi következményei is voltak. A rendőrség nyomozni kezdett, 10 hónap után az ügy átkerült a Fővárosi Főügyészségre, és ekkor, 2017 februárjának elején jött a még nagyobb döbbenet: az ügyészség megszüntette a nyomozást.
Tiltott adatszerzés bűncselekménye, illetve "kettős felhasználású termékkel visszaélés és haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés" volt a két lehetséges vádpont. A főügyészség "a tiltott adatszerzés bűntette miatt a két gyanúsítottal szemben folytatott nyomozást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – megszüntette". A "töretlen jogalkalmazói gyakorlat" értelmében "az MTVA irodái, illetve tárgyalói ugyanis nem lehetnek a tiltott adatszerzés elkövetésének helyszínei". "Más lakásában vagy egyéb helyiségben" valósulhat ugyanis csak meg tiltott adatszerzés a főügyészség szerint, így az MTVA-ban nem.
Nem tűnik lakásnak, pedig jogilag az © MTI / Zih Zsolt
Ezek szerint titokban minden munkaadó lehallgathatja a munkavállalóját? Mivel a főügyészség nem segített jobban megérteni a jogi helyzetet, állásfoglalást kértünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól (NAIH). Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke pedig egyáltalán nem osztja az ügyészségi jogértelmezést a hvg.hu számára megküldött válaszában.
Mit jelent a "lakás" a törvény előtt?
Előrebocsátva, hogy csak a sajtóban megjelentek alapján tud állást foglalni, Péterfalvi úgy kezdi állásfoglalását, hogy az eszközöket nem rendvédelmi szerv vagy nemzetbiztonsági szolgálat telepítette, de nekik is csak úgy lenne erre jogalapjuk, ha a bíróság vagy bizonyos esetekben az Igazságügyi Minisztérium engedélyt ad rá. "Rajtuk kívül senki más nem végezhet rejtett megfigyelést műszaki eszközzel" az MTVA-ban, ezért, ha minden úgy történt, ahogy a sajtóban megjelent, akkor "véleményünk szerint jogsértés történhetett". Teljesen mindegy, hogy a megfigyelés helyszíne közintézmény vagy más munkahely. Tiltott megfigyelést sem a munkaadó, sem a munkatársak nem végezhetnek.
Ha jogsértés történt, akkor az a következő kérdés, hogy ez bűncselekmény-e, és ha igen, milyen. A kérdés az, hogy ki, hol, melyik helyiségben, milyen célból (zsarolás, gazdasági titok megszerzése, minősített adat megszerzése stb.), milyen adatot megszerezve végzett titkos megfigyelést. Ez a rendőrség reszortja. A sajtóban az ügyészség válaszából fakadóan arról alakult ki vita, megállapítható-e a tiltott adatszerzés vagy nem. Péterfalvi beidézi a Btk. 422. paragrafusát, ahol szerepel az ominózus "más lakását, egyéb helyiségét" kitétel.
De Péterfalvi szerint ez alatt nemcsak a hétköznapi értelemben vett lakás értendő, a büntetőeljárásról szóló törvény gyakorlatilag minden magánhelyiséget és magánjárművet bevesz ebbe a körbe, ahogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény is: "lakás: a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden egyéb helyiség vagy terület". Péterfalvi példát is hoz az ilyen értelmezésre: 2015-ben a Zala Megyei Főügyészség vádat emelt egy munkahelyi mosdóban titokban felszerelt kamera miatt tiltott adatszerzés bűntette miatt.
Nagyon úgy tűnik, a Fővárosi Főügyészség megpróbálta megvezetni a közvéleményt a jogi szóhasználat–hétköznapi szóhasználat egyezéséből adódó lehetőséggel, hogy elkerülhesse a vádemelést. És továbbra is adósak egy hihető magyarázattal. | [
"Fővárosi Főügyészség"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"Zala Megyei Főügyészség",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Az adóhatóság vádlottak padjára került volt dolgozói azt hitették el gazdag nagyvállalkozókkal, hogy velük szemben vagyonosodási eljárás indul, majd közölték: pénzért cserében beavatkoznak az eljárásba. A hat vádlott közül öten ma letöltendő börtönt kaptak.
A Debreceni Ítélőtábla a ma kihirdetett ítéletében letöltendő börtönbüntetésre ítélt volt APEH-dolgozókat társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntette miatt. Az ügy elsőrendű vádlottja, B. Attila 4 év 6 hónapot kapott, míg a másodrendű vádlottat, G. Pétert 3 év 8 hónap börtönbüntetéssel sújtották.
Fórizs Ildikó, az ítélőtábla szóvivője elmondta: B. Attila és G. Péter az APEH (ma: NAV) Észak-alföldi Regionális Igazgatóságánál adóellenőrként dolgoztak, munkakörükbe tartozott az adókötelezettséget érintő célvizsgálatok elvégzése. Társaikkal közösen elhatározták: elhitetik gazdagabb vállalkozókkal, hogy velük szemben az APEH vagyonosodási vizsgálatot indíthat, sőt a vizsgálat már el is indult, nekik azonban lehetőségük van arra, hogy az eljárás ne kezdődjék meg, vagy ha az folyamatban van, akkor számukra kedvező eredménnyel záruljon. Ennek ellenértékeképpen nagyobb összegeket kellett az érintett vállalkozóknak fizetnie.
Az ügyben első fokon eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2011. szeptemberében B. Attila elsőrendű vádlottat 4 év 6 hónap börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és egymillió forint pénzbüntetésre ítélte. G. Péter másodrendű vádlott 3 év 8 hónap börtönbüntetést, 5 év közügyektől való eltiltást és egymillió forint pénzbüntetést kapott első fokon. A harmadrendű vádlottat, dr. Ú. Zsolt Zoltánt 3 év börtönbüntetésre, 4 év közügyektől való eltiltásra, 5 év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra és félmillió forint mellékbüntetésre ítélték, s ugyancsak letöltendő börtönt -3 év 6 hónapot kapott - a negyedrendű vádlott, S. Ferenc Zsolt. Az ötöndrendű vádlott, M. Péter két éves börtönbüntetését három év próbaidőre fölfüggesztették, vele szemben félmillió forint pénzbüntetést szabtak ki, végül P. Csaba hatodrendű vádlott 2 év 10 hónap börtönbüntetést, 3 év közügyektől való eltiltást és félmillió forint pénzbüntetést kapott.
Az ügy fellebbezés folytán került a Debreceni Ítélőtáblára, amely megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban, hogy az első- és másodrendű vádlott esetében a cselekményt társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettének minősítette, a harmad-, negyed- és hatodrendű vádlottak esetében
pedig bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetésnek minősítette. A bíróság megállapította, hogy a másod- és negyedrendű vádlott a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítást bűnsegédként követte el. Egyebekben az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az ítélőtábla szerint a vádlottak a jogtalan előnyt hivatali működésük kapcsán fogadták el, azaz olyan ügyeket kreáltak, amelyek a munkájukba amúgy is beletartoztak volna. Az ítélet jogerős és végrehajtható. | [
"APEH"
] | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság",
"Debreceni Ítélőtábla",
"Észak-alföldi Regionális Igazgatósága"
] |
A családbarát közgondolkodás népszerűsítésének és a nemek közötti jobb együttműködés elősegítésének támogatására írt ki pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A kormány honlapján hétfőn megjelent felhívás szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) támogatni kívánja a 12-26 éves korosztályba tartozó fiataloknak - külön-külön lányoknak és fiúknak - szóló képzési programokat, tréningeket, rendszeres foglalkozásokat, előadás-sorozatokat, amelyek tematikája "a lányok és fiúk felkészítése a társas kapcsolatokra, párválasztásra, házasságra, családi életre, és amelyek a nők és férfiak közötti harmonikus együttműködést erősítik".
Az Emmi a pályázat keretében támogatandó programok témái között egyebek mellett a szülővé válást segítő, házasságerősítő, illetve családi egészségfejlesztő programokat nevezte meg. Kiemelték az olyan közösségi rendezvényeket, amelyek célja "a házasság és a család értékének felmutatása, jellemzően családok közösségi együttléte és összefogása, a nemzedékek közötti együttműködés ösztönzése, családokat támogató társadalmi környezet kialakítása, közösségi háló megerősítése és helyi szövetségek létrehozása a családokért".
Az Emmi a pályázat keretében olyan programokat, képzéseket, rendezvényeket is támogatni kíván, amelyek a nők és férfiak társadalmi egyenlőségét és harmonikus együttműködését, illetve a nők közéleti, társadalmi szerepvállalását segítik elő, továbbá pályázni lehet olyan programokkal is, amelyek az egyedülálló idős nők támogatását és elmagányosodásuk csökkentését szolgálják, illetve a fogyatékossággal élő nőket (kiemelten az anyákat) támogatják.
A pályázatok támogatására rendelkezésre álló keretösszeg 60 millió forint. A pályázatot 2013. január 7-én éjfélig a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet pályázatkezelő rendszerén keresztül lehet benyújtani. A szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár döntését várhatóan 2013. február 19-én teszik közzé. | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [
"Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet"
] |
Lapzártáig tizenkét jogorvoslati kérelmet futott be az egyik kiemelt állami beruházás, a 2017-ben megrendezendő vizes világbajnokság közbeszerzéseihez. Az ajánlatkérő a teljes egészében állami tulajdonú Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft., amelyet külön törvény jelölt ki a világbajnokság megrendezésével kapcsolatos egyes feladatok irányításával és lebonyolításával, így ő végezheti a különféle beszerzéseket is. A tucatnyi jogorvoslati kérelmet a Közbeszerzési Hatóság elnöke, Rigó Csaba Balázs jegyzi.
fotó: MW
Az elnök "kénytelen volt hivatalból" jogorvoslatot kezdeményezni, mert a szóban forgó eljárásokban az ajánlatkérő nem mutatta be maradéktalanul a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának törvényi feltételeit – válaszolta a hatóság a Világgazdaságnak arra a kérdésére, milyen szabálytalanság gyanúja merült fel. A kifogásolt eljárások között van például a Margitszigeti FINA Fesztivál vagy a balatonfüredi nyílt vízi úszáshoz szükséges létesítmények tervezése és kivitelezése. Azt, hogy milyen következménye lesz az elnöki kérelemnek, a hatóság nem kívánta megelőlegezni, arról a Közbeszerzési Döntőbizottság határoz majd.
A jogorvoslati kérelmek listája (forrás: Közbeszerzési Hatóság) A Dagály uszoda körüli addicionális rendezvénytechnikai létesítmények tervezése, kivitelezése
A Margitszigeti FINA Fesztivál létesítmények tervezése, kivitelezése
A Dagály uszoda körüli létesítmények tervezése, kivitelezése
A szinkronúszás és felkészülési létesítmények tervezése és kivitelezése
A balatonfüredi nyílt vízi úszáshoz szükséges létesítmények tervezése, kivitelezése
Az akkreditációs központ (jelenlegi szikvízüzem) épületének tervezése, kivitelezése
A világbajnokság rendezvényeihez kapcsolódó komplex rendezvény és egyéb biztonsági tervének elkészítése
A világbajnokság távközlési, informatikai, vizuáltechnikai és broadcastingstratégiájának, akciótervének kidolgozása
Mobilapplikációs igények felmérése, fejlesztésének előkészítése
A világbajnokság megrendezésének társadalmi hatáselemzése
Környezeti értékelés elkészítése és a stratégiai környezeti vizsgálat lefolytatása
Mérnöki lebonyolító feladatok ellátása
Mindenesetre a Bp2017 Kft.-nek nem a jogosítványai hiányoznak, "minden esetben" jogosult rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására a már említett külön jogszabály, a világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló törvény alapján. Erre a közbeszerzési törvény szerint alapesetben előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség esetében van mód. (Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra pedig egyéb speciális esetekben kerülhet sor, például akkor, ha kizárólagos jogok védelme miatt csak egy gazdasági szereplő jöhet szóba.) Annyi megkötés van, hogy legalább három formációtól kell ajánlatot kérni, és – a közbeszerzési törvénytől eltérően – itt a legalacsonyabb árat kell legfőbb bírálati szempontként figyelembe venni.
A világbajnokság összköltsége még nem végleges, október végén a Dagály uszodakomplexum tervezésének ellenértékét emelték 35 millió forinttal 884 millióra, a kivitelezés költsége pedig 135 millióval 38,5 milliárd forintra kerekedett. Előbbit az Újlak Mérnökiroda Kft., utóbbit a Market Zrt. végzi, és mindkettőnek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a megrendelője. A Világgazdaság az összköltséget május végén 57 milliárdra, az Atlatszo.hu oknyomozó portál később már 90 milliárd forint közelébe becsülte. Ez a világbajnoksággal kapcsolatos kormányhatározatokban szereplő tételekkel számol, az uszodaépítésen és -felújításon kívül tartalmazza a margitszigeti rekonstrukciót, a pesti rakpart megújítását és a sportesemény lebonyolításának költségeit is. A hivatalos verzió szerint azonban költségként csak a Dagály (az új uszoda felépítése és a környezetének megújítása) bruttó 49 milliárdos és a Batthyány téri óriás ugrótorony 3,4 milliárd forintos kiadási tételét kell figyelembe venni. | [
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft."
] | [
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Újlak Mérnökiroda Kft.",
"Market Zrt.",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Házi őrizetbe helyezte a bíróság Antal Attilát, a BKV egykori vezérigazgatóját, a Vértes Volán Zrt. jelenlegi vezérigazgatóját. A tárgyalás pénteken reggel kilenc órakor, a Budai Központi Kerületi Bíróság Fő utcai épületében kezdődött.
A BKV volt vezérét is a különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt Szalainé Szilágyi Eleonóra - volt humánpolitikai igazgató - és társai ellen folyó bűnügy kapcsán gyanúsították meg hűtlen kezelés miatt. A Fővárosi Főügyészség indítványozta a házi őrizet elrendelését a bíróságon. Antal Attilának a következő heteket Budapesten, egy XI. kerületi címen kell töltenie.
Antal Attila, a közlekedési vállalatot 2007. január 1. és 2008. április 17. között vezető vezérigazgató a gyanú szerint súlyosan megszegte vagyonkezelési kötelezettségét: szükségtelen és indokolatlan vállalkozói és megbízási szerződéseket kötött, illetve indokolatlanul magas végkielégítéseket engedélyezett.
A rendőrség házkutatást tartott kedden a BKV székházában, mert a társaságtól a nyomozáshoz kért iratok és a valóban megkapott papírok között különbségek mutatkoztak. Ezzel egy időben hallgatták ki gyanúsítottként a volt vezérigazgatót, majd hűtlen kezelés gyanújával őrizetbe is vették. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Vértes Volán Zrt."
] |
A 2018-as parlamenti és a tavalyi önkormányzati választás előtt is országos szintre habzott a Feneketlen-tavi ingatlanspekuláció ügye. A helyi civilek három éve küzdenek, hogy a telektulajdonos-fejlesztő ne emeljen tájseb méretű lakótelepet vagy irodaházat a kertvárosias környezetbe. Attól tartanak ugyanis, ha egy ilyen projekt elindul, a beépítési modell ragály módjára terjed majd a Gellért-hegy lábának szentimrevárosi részén, azaz a beton felzabálja a zöldet. Az új DK-s polgármester a kampányban írásban vállalta, hogy teljesíti a civilek követeléseit. László Imre ugyan jelentősen lefaragtatta a beruházó gigantomán terveit, de ígéretét nem volt képes betartani.
A Buda Gardens márkanéven futtatott XI. kerületi (szentimrevárosi) ingatlanprojekt ügyét három éve követjük a rendelkezésünkre álló médiafelületeken. A lavinát annak idején egy Heti Válasz-cikkel indítottuk, majd tavaly részletes összefoglalóval szolgáltunk – immár a Válasz Online-on – minden fontos stációról. Érdeklődésünk nem lankadt az eltelt időszakban sem, hiszen ez volt az egyetlen olyan ingatlanspekulációs sztori a magyar nyilvánosságban, amelyre egyként ugrott rá a helyi konzervatív értelmiség (továbbiakban: "a civilek"), a baloldali ellenzéki pártok és a 2018-ig regnáló Fidesz-kormány második legmeghatározóbb alakja, Lázár János kancelláriaminiszter.
Utóbbi, aki alól kiprivatizálták az 1,2 hektárnyi ingatlanrészt, például szabályos "vérengzést" rendezett a Miniszterelnökségen: minden szóba jöhető felelőst eltávolíttatott a tárcától és a területet értékesítő állami cégtől, az ÉMI Nonprofit Kft.-től. Emellett visszaparancsolt 500 millió forintot a nyerészkedőktől "a köz" javára, illetve szigorú tényfeltárásra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt. (Ennek a vizsgálatnak aztán már nem lett érdemi eredménye.) Az azóta homályba veszett ellenzéki párt, az Együtt pedig feljelentést fogalmazott a telekügy részleteit feltáró cikkünk nyomán. (A BRFK gazdasági bűnözés elleni főosztálya lépett is, majd két évvel később gyanúsítotti kihallgatás nélkül zárta le a nyomozást. Nem tett jót a témának, hogy a rendőrség hűtlen kezelés után szimatolt, de ezt a bűncselekményt a hatóságok lényegében csak akkor tekintik elkövetettnek, ha van konkrét bizonyíték a korrupcióra: például fénykép-, hang- vagy videófelvétel a vesztegetésről.) Mindeközben a civilek petícióztak, illetve próbálták rászorítani az akkor még fideszes polgármesteri vezetést, hogy a befektetők helyett a szentimrevárosiak érdekeit képviselje. (Az önkormányzati testület végül összpárti döntéssel rendelt el változtatási tilalmat a "panama sújtotta" telekre. Ez ebben a pillanatban még él, de nem sokáig: őszig el kell fogadni az új kerületi építési szabályzatot, amely zöld jelzést ad a beruházásnak.)
A Buda Gardens-történetben fordulópontot ígért az önkormányzati választás, hiszen a megválasztott polgármester, illetve az őt támogató DK–Momentum–MSZP–Párbeszéd–LMP–Jobbik-összefogás írásban vállalta, hogy teljesíti a civilek követeléseit. Miként alább kiderül, ez egészen másként látszik alakulni, viszont az is tény, hogy László Imre az eredetileg 37 ezer négyzetméteresre tervezett ingatlanegyüttest 23 ezresre faragtatta a befektetővel (amely így már "csak" 8 ezerrel nagyobb a helyiek által optimálisnak gondolt terjedelemnél). A DK-s polgármester múlt pénteken mindezt óriási sikerként könyvelte el saját Facebook-oldalán, és külön hangsúlyozta, hogy az eredményt a Szentimrevárosért Mozgalomba tömörült civilek "bevonásával" érte el sok-sok tárgyalás után. Csakhogy a mozgalom kezdeményezői tegnap körlevelet küldtek a helyieknek, amelyben elhatárolódnak a rájuk nem kellő alappal hivatkozó László Imrétől. Mint írták, a kerületvezető és a momentumos alpolgármester, Orosz Anna által jegyzett nyilatkozat azt a hamis látszatot kelti, hogy velük egyetértve született meg a 23 ezer négyzetméteres döntés, miközben az új szabályozási javaslat "még mindig jelentősen nagyobb épületet eredményez, mint amit a környezet adottsága és arculata megenged".
Hogy olvasóink igazságot tudjanak tenni, hat pontban foglaljuk össze az érdemi előzményeket és a vitás kérdéseket, s közben mindkét fél álláspontját igyekszünk bemutatni.
1. Ki és mit építene?
Ahogy említettük, a fejlesztendő telek egy umbuldagyanús ügylet után került a Buda Gardens Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap tulajdonába – itt ki is számoltuk, hogy a vásárló körülbelül 2,2 milliárd forintot költött a terület megszerzésére. Ezt a befektetési alapot ugyanúgy a hazai hátterű, de máltai adóoptimalizáló érdekeltséggel is felvértezett DVM Group ellenőrzi, mint az építkezést levezényelni hivatott Horizon Development Kft.-t. Tehát lényegében egy kézben vannak a tulajdonosi, tervezői, kivitelezői jogok és képességek. (Ez a csapat a tisztán piaci munkái mellett arról híres, hogy a jegybankkal bizniszelt az Eiffel Palace irodaház körül, ők vágták puccba a néhai Andy Vajna és neje által felfuttatott Dorottya utcai gyémántboltot, illetve az Erzsébet-táborok renoválási munkáiból is kivehették a részüket. Ugyancsak fontos referenciájuk a Városligeti fasori Spitz-villa – amelynek felújítását a magyar miniszterelnök török barátja, Adnan Polat rendelte meg tőlük –, továbbá dolgoznak Schmidt Mária BIF Nyrt.-jének is.)
A fejlesztők eredetileg három óriástömböt "ültettek" volna a Feneketlen-tó kertvárosias környezetébe, az egyébként szűkös és egyirányú Diószegi útra – 350 lakással és 500 beállós mélygarázzsal. Ez a projekt szelídült időközben 23 ezer négyzetméteres, a mélyben 260 parkolóhelyes irodakomplexummá, ahogy László Imre bejelentéséből megtudhatta a nagyérdemű. (Elterjedtek olyan jóhiszemű pletykák a kerületben, hogy az 1,2 hektáros területen 1,8-as szintterületi mutatóval jóváhagyandó épület a föld feletti és alatti részekkel együtt lesz 23 ezer négyzetméter nagyságú, de ez utóbbi szám valójában csak a felszíni méretet jelöli.)
2. Mit vállalt a kampányban a DK-s polgármester?
Mivel a kampányidőszakban László Imre (az őt támogató összes jelölt nevében) írásban is rögzítette, hogy a Diószegi út mostani beépítési intenzitásánál nagyobb és sűrűbb dolgokhoz nem adja a nevét – és a civilek az alábbi dokumentumot a Szentimrevárosért Mozgalom levelezőlistáján is közzétették –, sok száz kerületi család vette biztosra: legfeljebb 15 ezer négyzetméteres, nagy zöldterülettel körülölelt objektumról lehet szó. László ráadásul arra is ígéretet tett, hogy a szomszédos játszótér területét akár kisajátítás árán is megkétszerezik (a Buda Gardens-telek rovására).
3. Miért ígért ilyen kemény dolgokat László Imre, és mára miért változott a helyzet?
Mindezt nyilván a polgármestertől is megkérdeztük, hivatala pedig így válaszolt: hatalmas előrelépésnek tekintik, hogy a szintterületi mutatót az eredeti 3-asról, majd a 2019-ig hatalmon lévő fideszesek által kitárgyalt 2,5-ösről 1,8-ra tudták csökkenteni. "A volt ÉMI-telket az állam értékesítette, jóval a piaci ár alatt, hiszen az nem az önkormányzat tulajdona volt. A tranzakciót rendőrségi vizsgálat követte. A korrupciógyanús ügylet ellen sem Hoffmann Tamás, a kerület előző Fidesz–KDNP-s polgármestere, sem Simicskó István országgyűlési képviselő nem tett semmit. (A beépítést eddig blokkoló változtatási tilalmat viszont a korábbi fideszes vezetés kezdeményezte – A szerk.). Sajnos az egész beruházást nem tudjuk leállítani, mert azzal milliárdos nagyságrendű kártalanítási pert kockáztatnánk, miközben a kormányzati elvonások így is rendkívüli terheket rónak Újbudára. (...) Tehát a választási kampány során tett ígéreteinket igyekszünk betartani. A Buda Gardens-beruházás esetében sikerült az eredetileg tervezett zöldfelületet jelentősen, 20-ról 35 százalékra növelni. A beruházót arról is meggyőztük, hogy saját pénzén korszerűsítse a szomszédos játszóteret, nyissa meg a területet az ott élők előtt, hozzon létre a Diószegi út felőli oldalon egy sétányt, a parkolóhelyek számát csaknem a felére, az épület méretét pedig 40 százalékkal csökkentse. A beruházó a játszótér fejlesztése mellett azt is vállalta, hogy a Diószegi út irányában az út menti fák és a fejlesztés zöld felületeit összekapcsolja, közparkká alakítja, egyebek mellett kávézóval és baba-mama-papa szobával."
Arra a kérdésünkre pedig, hogy a kampányban vállalt játszótérkétszerezés miért marad el, az alábbi választ kaptuk: "A Diószegi úti játszótér a kerület legnagyobb játszótere, ráadásul a környéken számtalan játszótér és sportpark található még. A terület megduplázásánál jobb megoldás, ha a már meglévő, rossz állapotú, elavult játékokat, sporteszközöket felújítjuk, korszerűsítjük. Meggyőződésünk, hogy ez szolgálja legjobban a környéken élők érdekeit.
A kampányígéretekre vonatkozó kérdéseinket a polgármester mellett a Buda Gardens-terület egyéni képviselőjének ugyancsak elküldtük – már csak azért is, mert Kreitler-Sas Mátét a zöldpárti identitású LMP delegálta a 2019-es összellenzéki szövetségbe. A politikus leszögezte: ő továbbra is a civilek javaslatait támogatja, de egyetlen LMP-s képviselőként ül a testületben, közvetlenül nem részese a városvezetésnek, "ezért igen korlátozottak az eszközeim arra vonatkozóan, hogy rákényszerítsem a helyi kormányzó pártokat a választási ígéretek betartására".
4. Mit nyerhet a befektető?
Önkormányzati forrásaink szerint a befektető képviselői sűrűn hivatkoztak arra az elmúlt hónapok egyeztetései során, hogy eddig 3 milliárd forintot költöttek telekvásárlásra és előkészületekre (ahogy írtuk, ebből 2,2 milliárdnak nyoma is van). Tehát ha a polgármesteri vezetés nem engedi nekik, hogy legalább 23-25 ezer négyzetméteres irodaházat építsenek, veszteséges lehet a projektjük. Ráadásul ha a politikusok nélkülük módosítanák lefelé a beépítési paramétereket (például 15 ezer négyzetméterig), kártalanítási pert indítanak, hiszen ők úgy vették a telket, hogy az akkori szabályozás szerint oda akár 37 ezer négyzetméteres épületegyüttes is emelhető.
A Válasz Online által megkérdezett szakértők szerint a László Imre által kialkudott 23 négyzetméteres ingatlan piaci értéke biztosan 20-22 milliárd fölött lesz. Vagyis a fejlesztőknek – az eddig állítólag már elköltött 3 milliárdon túl – legalább 17-19 milliárdot bele kellene ölniük a projektbe, hogy a történet ne nyereséges, hanem nullszaldós legyen. A jövőt persze nem látjuk, de létezik olyan ingatlanpiaci számítás, amely alapján talán további mértékletességre lehetett volna "kérni" a befektetőt.
5. Mit tesz most a Szentimrevárosért Mozgalom?
A civilek a múlt vonatkozásában egyértelművé tették: "Az új kerületi vezetéssel a Szentimrevárosért Mozgalom alapítói több ízben egyeztettek, hogy vállalásaik megvalósíthatók legyenek. Az egyeztetések során kiderült, hogy Újbuda új vezetése egyik fenti vállalását sem tartja. Kompromisszumot kértek a Szentimrevárosért Mozgalomtól, erre válaszul olyan kötött beépítési javaslatot dolgoztunk ki, amely különös rendszerével a környezeti értékeket megtartó összefüggő zöldfelületet biztosított. A sablonostól eltérő építészeti- és szabályozási javaslat vállalásának feltétele mellett az 1,6-os szintterületi mutatót ajánlottuk maximumként. Legnagyobb meglepetésünkre ezt sem fogadták el."
Ami pedig a játszóteret illeti: "Az építési helyet 30 méterrel javasoltuk elhúzni a játszótértől, hogy a gesztenyefasort a kétszintes mélygarázsépítés közbeni és utáni káros következményeitől megóvjuk, illetve a tervezett irodaház és a játszótér között kellő, teljesértékű zöldfelületi védősáv alakulhasson ki. Ám a játszótér bővítéséről a polgármesteri közleményben már szó sincs, az előző kerületi vezetéshez hasonlóan már csak funkcióinak bővítéséről szól a vállalás."
A civilek azt is jelezték, hogy az önkormányzat honlapjára felkerült új kerületi építési szabályozási javaslat lehetővé teszi, hogy a játszótér határától már 12-15 méterre irodaház épüljön, ez pedig különösen elfogadhatatlan. Így – mint írják – a tervezet véleményezési eljárása során "továbbra is harcolunk a helyi értékek és érdekek védelméért".
Nyitókép: Vörös Szabolcs
Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen "előfizetőnk" akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon! | [
"Buda Gardens Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap",
"DVM Group",
"ÉMI Nonprofit Kft."
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"BIF Nyrt.",
"Horizon Development Kft.",
"Szentimrevárosért Mozgalom",
"Eiffel Palace",
"Válasz Online"
] |
Titokban felvett telefonbeszélgetést játszott le újságíróknak Vajda László, az Országos Roma Önkormányzat képviselője: ezzel bizonyította, hogy Farkas Flórián miniszterelnöki biztos a háttérből beavatkozik a testület működésébe. Vajda azt is problémának nevezte, hogy az ORÖ egyes képviselői "megvásárolhatók".
Az országos önkormányzat Dohány utcai székházában prezentált hangfelvétel a közelmúltban tartott mohácsi közgyűlés előtt készült. A főszereplő: Farkas Flórián miniszterelnöki biztos, a Lungo Drom vezetője, aki megvált az ORÖ elnöki posztjától, hogy megtarthassa fideszes parlamenti mandátumát.
A felvételen a "főnöknek" titulált Farkas Flórián arra buzdított egy Sándornak nevezett férfit, hogy a közgyűlésen ne szavazzák meg a napirendi pontokat, ha pedig kell, akkor "borítsanak". Farkas szerint a közgyűlést törvénytelenül hívták össze, "tiszta hülyét csinálnak az emberekből", úgy bánnak velük, "mint az állatokkal". A fideszes roma politikus állami támogatásokat helyezett kilátásba, de ehhez – jegyezte meg – ezt a feladatot még "meg kell csinálni".
Vajda László – aki szintén a Lungo Drom képviselője, egy idő óta azonban Farkas Flórián ellenfele, és a mostani ORÖ-elnök, Hegedüs István pártját fogja – nem árulta el, hogy ki készítette a felvételt. Csak annyit mondott, hogy közgyűlési tagról van szó. (Az ORÖ több képviselője is a Sándor keresztnevet viseli.)
A hangfelvétel Vajda elmondása szerint bizonyítja, hogy Farkas Flórián "durván beleavatkozik az ORÖ belügyeibe miniszterelnöki biztosként, és pozícióját, befolyását, valamint politikai hatalmát használja fel annak érdekében, hogy az általa javasolt és megválasztott Hegedüs István elnököt mindenáron eltávolítsa tisztségéből".
Az ORÖ körüli botrányokért kizárólag Farkas Flórián a felelős, aki így akarja elterelni a figyelmet az elnöksége idején elkövetett szabálytalanságokról és törvénytelenségekről – állította Vajda László.
A mohácsi közgyűlésen fizikai inzultus érte a Hír TV egyik munkatársát, de a bántalmazó történetesen nem Farkas Flórián hívei közül került ki. Vajda László az eset kapcsán elnézést kért, mondván, senkinek a kezét nem tudják lefogni. Farkas Flóriánnak szerinte távoznia kell a közéletből: Vajda a kormány közreműködését kérte, hogy a fideszes politikust "kivonják a forgalomból". Az elmúlt évek pénzügyeit pedig ki kell vizsgálni, mert – tette hozzá – "senki nem akar más helyett börtönbe kerülni".
Farkas Flórián a Lungo Drom elnökségéből is "minden indok nélkül" kizáratná azokat, akik nem őt támogatják – folytatta Vajda László, aki a módszerek között a fenyegetést és az ígérgetést (autó, szerződéskötés) említette. Kérdésünkre, hogy megvásárolhatók-e az ORÖ képviselői, Vajda így felelt: éppen az legnagyobb probléma, hogy vannak megvásárolható roma politikusok. Az arányokat illetően nem bocsátkozott becslésekbe, de érzékeltette, hogy nem csupán egy-két ORÖ-s képviselőre gondol. Ami a "tarifát" illeti, Vajda László szerint "több millió forintról is lehet hallani".
Szerettük volna megszólaltatni Farkas Flóriánt is, de ezúttal sem sikerült elérnünk. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Lungo Drom",
"Hír TV"
] |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt a GaranSec Zrt. közvetlen egyedüli irányításszerzéssel megvalósuló összefonódása a brit tulajdonú G4S Készpénzlogisztikai Kft., a G4S Biztonságtechnikai Zrt., valamint a G4S Holding Kft. felett – olvasható a hatóság közleményében.
A GVH azért indított versenyfelügyeleti eljárást a tranzakció bejelentése után, mert a felek által benyújtott űrlap nem tartalmazott a versenyhatások értékeléséhez szükséges minden adatot. A Garancsi-csoport tevékenységei nincsenek sem átfedő, sem kapcsolódó viszonyban a G4S komplex készpénz-logisztikai szolgáltatási tevékenységeivel, ezért káros versenyhatásokra ennek kapcsán sem kell számítani, írták.
A versenyfelügyeleti eljárás lezárultával Garancsi István cégcsoportja többek között bankautomatákat, bankfiókokat tölthet fel készpénzzel, miután korábban megvásárolta az ezzel foglalkozó brit vállalkozást.
Kormányközeli vállalkozók a készpénz-szállításban
Nemcsak Garancsi az egyetlen kormányközeli vállalkozó, aki mostanában beszáll a készpénz szállításba. A G7 alapos cikkben járt utána, hogy kormányközeli vállalkozók átveszik az uralmat az iparág felett.
Ez azért fontos, mert a jövőben az ő cégeik fogják feltölteni a bankfiókokat, bankautomatákat, kiszállítani a nyugdíjakat, és összeszedik, majd feldolgozzák azt az elképesztő mennyiségű készpénzt, amit elköltünk a boltokban.
A lap szerint nem zárható ki az, hogy a jövőben az árverseny megszűnhet, például egyszerre fognak árat emelni, ami drágíthatja a készpénz használatot. Illetve a hatalomhoz közeli vállalkozók rálátnak komplett vállalatcsoportok, boltok, üzletek teljes készpénz forgalmára, írták.
Orbán Viktor barátjának cége fogja feltölteni a bankfiókokat, bankautomatákat Egy brit céget vettek meg, be is jelentették a felvásárlást a Gazdasági Versenyhivatalhoz.
Kiemelt kép: MTI | [
"G4S Holding Kft.",
"G4S Készpénzlogisztikai Kft.",
"G4S Biztonságtechnikai Zrt.",
"GaranSec Zrt."
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal"
] |
A magyar kormány szerint a teljes civil szférának szüksége van a Norvég Alap forrásaira - közölte a Miniszterelnökség. Hangsúlyozták, a kabinet minden "értelmes kompromisszumra" kész annak érdekében, hogy ezek a pénzek el is jussanak "az arra érdemeseknek", de kategorikusan elzárkózik attól, hogy az eddigi alapkezelőket a továbbiakban elfogadja partnerként.
A kormány bízik abban, hogy van olyan szervezet Magyarországon, amely minden érintett fél bizalmát elnyeri, és az országnak fontos források nem néhány, "a saját tevékenységével elszámolni nem képes szervezet presztízsszempontjai miatt vesznek el" - írta nemzetközi civil szervezetek tiltakozására válaszul a Miniszterelnökség. A több mint hatvan szervezet a magyar civil szektor függetlenségéért állt ki közös közleményben, miután vita robbant ki a Norvég Alap támogatásai körül.
Reagálásában a Miniszterelnökség felidézte, hogy 2012 óta a kabinet többször jelezte, komoly aggályai vannak az EGT/Norvég Civil Alap forrásainak elosztásával kapcsolatban. A magyar fél kritikája arra irányult - részletezték -, hogy az alapkezelői feladatokat ellátó Ökotárs Alapítvány és a vele a lebonyolításban konzorciumként együttműködő alapítványok nem transzparensen és nem az eredetileg meghatározott céloknak megfelelően osztják el a rendelkezésre álló forrásokat.
Ezért április 7-én Lázár János - aki akkor még államtitkárként vezette a Miniszterelnökséget - levélben fordult a norvég kormányhoz az aggályaival, és kérte, hogy tárgyalják újra a civil alap intézményi struktúráját, hogy az eredeti célját, a civil társadalom fejlődésének megerősítését szolgálhassa.
"A kormányzathoz eljutott információk ugyanis arra engednek következtetni, hogy az Ökotárs a támogatások odaítélése során számos esetben részrehajlóan és elfogultan járt el, egy politikai párthoz köthető elvet követett, vagy egy szűk, ideológiai kör igényeit elégítette ki" - írták.
Példaként azt hozták fel: az Ökotárs gyakorlatában többször előfordult, hogy azonos érdekkörbe tartozó szervezetek részesültek támogatásban és döntöttek a pénzek sorsáról.
A kormány nem mehet el szó nélkül amellett - folytatta a Miniszterelnökség -, ha bármilyen közpénz felhasználásával kapcsolatban ilyen "anomáliákról" szerez tudomást. Annak érdekében, hogy a kabinet bizonyosságot szerezhessen, hogy a civil alap forrásainak elosztása szabályosan zajlik, ellenőrzést rendelt el. "Bízunk abban, hogy kellő mérlegelés után a norvég fél is belátja, hogy egy, a szabályos pénzosztásra irányuló ellenőrzés (...) nem csak a kormányok, de a forrásokra közvetlen is jogosult teljes magyar civil szféra érdeke" - fogalmaztak.
Sajnálatosnak nevezték egyúttal, hogy "pont azok a szervezetek, amelyek tevékenységükben a transzparenciát és a kiegyensúlyozottságot tűzik zászlójukra, ebben az esetben éppen az ellen emelnek szót, hogy egy közpénzek felett diszponáló rendszer átláthatóvá váljon".
E szervezetek később konkrét példákat kértek annak bizonyítására, hogy részrehajló a támogatási gyakorlat, majd amikor a kormány nyilvánosságra hozott ilyeneket, "feketelistázással vádaskodtak", mert "szerintük az szolgálná a pályáztatás tisztaságát, ha a már lezárt döntésekben részt vevők nevei titokban maradhatnának, bár ugyanezek a szervezetek azok, akik más esetekben bíróságig is elmennek annak érdekében, hogy teljes pályázati dokumentációk és értékelési folyamatok kerüljenek nyilvánosságra" - írta a Lázár János vezette Miniszterelnökség, amely leszögezte: a listázás vádját a kabinet a leghatározottabban visszautasítja.
Végül azt közölték, hogy a sajtóban bemutatott példákon felül folyamatosan érkeznek a kormányhoz panaszok a civil szektor szereplőitől, akik azt jelzik, "a támogatások elosztása a potenciális kedvezményezettek egy része szerint sem objektív". Emellett a kormányzat számára jelzésértékkel bír az is, hogy az ezres nagyságrendű civil pályázói körből tucatnyi civil társasághoz jut a kiosztott források harmada, míg ezerre tehető azon szervezetek száma, amelyek évek alatt soha nem nyernek támogatást - zárta reagálását a Miniszterelnökség. | [
"Ökotárs",
"Norvég Alap"
] | [
"EGT/Norvég Civil Alap",
"Ökotárs Alapítvány"
] |
A felcsúti focicsapat mögött álló, a fociakadémia tulajdonában lévő Puskás FC Kft. remek évek zárt 2020-ban, árbevétele 16 százalékkal 4,3 milliárd forintra emelkedett - számolt be erről a napokban a 444.hu. Hogy a bevételek növekedése pontosan milyen forrásnak köszönhető, arra a részletek taglalására hivatott kiegészítő melléklet nem tér ki. Felcsúton ugyanis immár hagyományosan kihagyják azt a fejezetet a dokumentumból, mintha az annak nem is lenne része.
Minden jel arra utal azonban, hogy hasonló a helyzet egy másik NBI-es és NER-közeli focicsapatnál is. A Tállai Andráshoz kötődő Mezőkövesd Zsóry FC mögött álló Kft. éves beszámolója is úgy néz ki, mintha nem lett volna itt tavaly semmiféle lezárás, zárt kapus mérkőzés, sem pedig koronavírus-járványból kifejlődött gazdasági válság.
A klubnál ugyanis töretlen és lendületes növekedést mutatnak nemcsak a bevételek, de lehetőség volt a Kft.-nél a fizetések drasztikus emelésére is. De kezdjük a legelején!
A Mezőkövesd Zsóry FC Kft. értékesítésből származó bevételként 996,8 millió forintot könyvelhetett el a 2020-as beszámolója szerint, ami 19,2 százalékos növekedést jelent előző évhez képest.
A kiegészítő mellékletben foglaltak szerint a növekedés több tételnek is köszönhető. A koronavírus-járvány és a zártkapus meccsek következtében is kicsit csökkent a jegyek és bérletek értékesítéséből származó bevételek, de ezek egyébiránt a teljes bevétel töredékét teszik ki. Ilyen címen 17 milliót könyveltek el a korábbi 21,2 millió forint után. Ez egyben azt is jelenti, hogy a bevételeinek 1,7 százaléka köszönhető a jegyeladásoknak, ami hazai viszonylatban nem, de gazdasági értelemben nézve nagyon alacsony hányadot jelent. A tendencia ráadásul egyáltalán nem kedvező irányú, mivel 2019-ben még a bevételek 2,9 százalékát köszönhették a jegyek és bérletek eladásának. | [
"Mezőkövesd Zsóry FC"
] | [
"Puskás FC Kft."
] |
2013-ban írtunk először arról, hogy az Elios Zrt. hogyan trükközött az uniós támogatásból megvalósuló közvilágítási projektekkel. A cégben tulajdonos volt Orbán Viktor miniszterelnök legidősebb lányának, Orbán Ráhelnek a férje, Tiborcz István is. Amikor az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége, az OLAF is vizsgálódni kezdett az Elios-ügyben, Tiborcz kiszállt a cégből, a magyar rendőrség pedig a nyomozás során nem talált semmi problémát. A kormány nem hozta nyilvánosságra az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentést, de az Eleven Gyál nevű civil szervezet a TASZ segítségével kiperelte a dokumentumot az Európai Bizottságtól.
2021 szeptemberében írtuk meg, hogy az Európai Unió Törvényszéke megsemmisítette az OLAF azon határozatát, amely megtagadja a részleges hozzáférést aaz Elios által Magyarországon, uniós pénzből megvalósított közvilágítási projektekre vonatkozó végleges vizsgálati jelentéséhez. Az indoklás szerint erre azért van mód, mert a magyar hatóságok már lezárták e jelentéssel kapcsolatban a nemzeti vizsgálatokat, a vizsgálatok védelmének célja nem igazolja többé a dokumentumhoz való hozzáférés megtagadását.
Az OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatala érdekében az Eleven Gyál egyesület indított pert az Európai Bizottság ellen, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet közreműködésével.
Nyilvánosságra kell hozni az OLAF Elios-jelentését, magyar civilek pert nyertek az Európai Unió bíróságán | atlatszo.hu Az OLAF 2017 decemberében zárta le e vizsgálatot, és a meghozandó intézkedésekre vonatkozó ajánlásokkal együtt megküldte a magyar hatóságoknak a szóban forgó jelentést. 2019. május 22-i határozatával az OLAF az aktivista kérelmét elutasította, mivel úgy ítélte meg, hogy az ügyre vonatkozik a vizsgálataikkal kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés tilalma.
Majdnem fél évvel a bírósági döntés után, 2022. február 4-én a TASZ bejelentette, hogy megkapták az Elios-jelentést, és közzé is tették a dokumentumot, hogy "a sajtó feldolgozhassa, és így a széleskörű nyilvánosság is értesülhessen arról, milyen következtetésekre jutott az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Tiborcz István cégének korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatban".
A 133 oldalas, angol nyelvű OLAF-jelentés az Elios-ügyről itt érhető el, de vicces módon az Elios és Tiborcz István nevét is kitakarták benne.
A dokumentum 35 európai uniós forrásból (KEOP) megvalósult közvilágítási projektet vizsgált meg, melyek összértékét 43,7 millió euróban, bő 13 milliárd forintban jelölték meg. A vizsgálat során az EU-s ellenőrök számos szabálytalanságot találtak, és szervezett csalást azonosítottak.
2013-ban írtunk először az Eliosról
Magyarországon elsőként az Átlátszó számolt be a miniszterelnöki vő cégének közvilágítási projektjeiről. Volt kollégánk, Becker András akkor összegezte, hogy a 2009-ben alapított ES Holding (később E-OS Innovatív, majd Elios Zrt.) három év alatt a semmiből 3 milliárd forint feletti árbevételt, és tulajdonosainak 200 millió forint osztalékot termelő vállalkozássá vált a közbeszerzéseknek köszönhetően.
Tündöklés és tündöklés – Tiborczék a közvilágítás-korszerűsítési piacon | atlatszo.hu Tündöklés és tündöklés – Tiborczék a közvilágítás-korszerűsítési piacon
Becker András 2014-ben Oroszi Babettel összeszámolta, hogy mennyit kaszált az Elios a különböző projektekkel, 2015-ben pedig megvizsgálta az Elios megbízásait az OLAF csalás-indikátorainak tükrében. 2018 januárjában aztán bombaként robbant a magyar sajtóban a hír, hogy az OLAF két év vizsgálat után súlyos szabálytalanságokat állapított meg az Elios közvilágítási projektjeinél.
Olajozott gépezet – az Elios Innovatív Zrt. közbeszerzéses munkái az OLAF csalás-indikátorok tükrében | atlatszo.hu Olajozott gépezet – az Elios Innovatív Zrt. közbeszerzéses munkái az OLAF csalás-indikátorok tükrében
Ekkor megírtuk, hogy offshore-cégek is feltűntek Tiborcz mellett az Eliosban, és összeszámoltuk, hogy a cég közbeszerzéses bevételeinek 84 százalékát az Európai Unió fizette. Nekiálltunk kideríteni, hogy mit állapított meg az OLAF, és közadatigénylésekkel végül 8 OLAF-levelet megszereztünk az érintett településektől. Az már ennyiből is egyértelműen kirajzolódott, hogy mindenhol hasonló módszerekkel dolgozott az Elios.
28-ból 8 OLAF-levelet adtak ki nekünk az Elios-ügyben érintett települések, 9 település nem is válaszolt | atlatszo.hu 28-ból 8 OLAF-levelet adtak ki nekünk az Elios-ügyben érintett települések, 9 település nem is válaszolt
Feltérképeztük azt is, hogy milyen kiterjedt céghálózat segítette az Eliost, és hogyan tarolt a cég a Balkánon is. Aztán kollégáink felkerekedtek, és drónvideón mutatták be, hogy milyen lett a közvilágítás az Elios után 23 városban – sok esetben ugyanis a lakosok panaszkodtak az új lámpákra.
2018 novemberében aztán a magyar rendőrség villámgyorsan lezárta a nyomozást bűncselekmény hiányában az Elios-ügyben úgy, hogy senkit nem hallgattak ki. Mivel az OLAF az Európai Bizottságnak az összes Elios-projekt értékét, vagyis 43,7 millió euró, azaz bő 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta, és ez független a magyar nyomozás eredményétől, a magyar adófizetők állták a cechet. Becker András, aki először írt a magyar sajtóban az Eliosról, 2019-ben összegezte hogyan tusolták el az ügyet a rendőrség és az ügyészség közreműködésével.
Utánajártunk: így szabotálta el a nyomozóhatóság és az ügyészség az Elios-ügy felderítését | atlatszo.hu Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt.
Most, 2022-ben, 9 évvel (!) az Átlátszó első Elios-cikke után végre nyilvános lett az OLAF-jelentés. Becker András azóta elhagyta az Átlátszót, az újságírói pályát, sőt az országot is, mert úgy érezte, hogy nem lett semmi hatása annak, amit hosszú éveken keresztül publikált az Átlátszón a témáról. Az összes cikkünket itt böngészheti a témában:
Elios-akták | atlatszo.hu A Mellár Tamás által alapított Mindenki Pécsért Egyesület közadatigénylésben kérte ki az ellenzéki vezetésű önkormányzattól a 2015-ös közvilágítás-korszerűsítés dokumentumait, hogy...
Címlapfotó: Átlátszó
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo. | [
"Elios Innovatív Zrt.",
"ES Holding",
"E-OS Innovatív"
] | [
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Mindenki Pécsért Egyesület",
"Átlátszónet Alapítvány",
"Eleven Gyál",
"Európai Unió Törvényszéke",
"Európai Csalásellenes Hivatal",
"Európai Unió",
"Európai Bizottság",
"Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége"
] |
A disznóágazatot korábban miniszteri biztosként vezénylő Horváth István feleségétől szintén nem idegen az agrárium: ő az a politikusfeleség, aki a legtöbb támogatást megszerezte.
A politikusfeleségeknek, illetve cégeiknek megítélt uniós támogatások versenyében 2016-ban még csak a második helyet szerezte meg Kósa Lajos államtitkárának, Horváth Istvánnak a felesége, ám 2017-ben már aranyérmes lett, írja a hvg.hu. Nestorovic Anica Bikácsi Agrár Kft.-je 21 millió forintot kaszált tavaly előtt, egy évvel később azonban összesen 425,2 millió forintnyi támogatást ítéltek meg neki a nagyrészt uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Programból. Ezt korábban a Népszava is megírta, a helyszínről szóló anyagunkat keretes írásunkban olvashatja.
A kft-nek nemcsak megítélt, de a kiutalt támogatások alapján sem volt tavaly rossz éve: az államkincstár már kifizetett agrártámogatásokat nyilvántartó adatbázisa szerint a cég 2017 januárja és decembere között összesen 80 millió forintnyi támogatást vehetett fel, ebből 18,1-et nemzeti forrásból 62,57 milliót pedig az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból utaltak ki neki.
A Bikácsi Agrár ráadásul párját ritkítóan sokoldalú tevékenysége után kap támogatást: ugyanolyan eredményesen pályázik szarvasmarha-, mint sertéstelep korszerűsítésre, de tenyészkos, tenyészbak, illetve anyajuhtartás támogatása jogcímen is kaptak forrásokat, nem beszélve a céget a fent említett tavalyi lista második helyre repítő trágyatárolók építése utáni támogatásról. (Megjegyzendő: a szakértelem adott, hiszen Horváth például éveken át koordinálta miniszteri biztosként a kormány sertésstratégiáját.)
A tavaly október óta a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős Kósa Lajos tárca nélküli miniszter államtitkáraként dolgozó Horváth István személyesen – legalábbis papíron – nem visel semmilyen tisztséget a kft-ben, annak egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője Nestorovic Anica, de a cégnyilvántartás szerint a vállalkozás elektronikus elérhetőségeként a hahokontakt@freemail.hu címet regisztrálták be, ami megegyezik Horváth István egyetlen, még saját résztulajdonában maradt cégének, a Ha-Ho Kontakt Kft.-nek az elérhetőségével. | [
"Bikácsi Agrár"
] | [
"Nestorovic Anica Bikácsi Agrár Kft.",
"Európai Mezőgazdasági Garanciaalap",
"Ha-Ho Kontakt Kft.",
"Vidékfejlesztési Program"
] |
Február 7-én, szerdán 18 óra 25 perckor Kecskemét központjában elgázolták a 23 éves H. Adriennt. A nő életét vesztette. A hivatalos rendőrségi közlemény szerint a balesetet egy helyi járatú autóbusz okozta, amely "nem a gyalogátkelőn ütötte el a nőt". Egy óra múlva újabb közleményt adtak ki, amelyben már az állt, hogy "az autóbusz a Piaristák terén ütötte el a nőt". A csütörtök reggel kiadott rendőrségi tájékoztatásban pedig már az szerepelt: "A busz a haladása során a jelzőtáblával és útburkolati jellel ellátott kijelölt gyalogos-átkelőhelyhez érve – eddig tisztázatlan körülmények között – ütötte el a gyalogost." Még aznap a rendőrség – annak ellenére hogy a zebra másik végén a kapitányság körkörös térfigyelő kamerája működik – szemtanúk jelentkezését kérte. Huszonnégy órával később a rendőrség helyszíni rekonstrukciót hirdetett, és bejelentette a környék lezárását, ám ezt végül lefújták, mert estére csendes demonstrációt szerveztek az áldozat emlékére.
Míg a megemlékezés zajlott, a város másik végén, a Halasi úti felüljáró tövében egy zebrán újabb gázolás történt: a négysávos út közepén – ott, ahová már nem terjed ki a LED-es fény – elütöttek egy férfit; súlyos sérüléseket szenvedett.
Nem csoda, hogy a rendőrségi kommunikáció zavarról tanúskodik: november óta tizenkét gázolás történt a városban. A helyiek egy része szerint a balesetek oka, hogy csúcsforgalomban kevés a rendőr a közterületeken, mások viszont egyértelműen a látási viszonyokat teszik felelőssé.
Falusi Norbert, az LMP városházi képviselője a múlt év végén közlekedésbiztonsági akciót indított, amelynek keretében több mint száz láthatósági zászlócskát helyeztek ki a gyalogátkelőhelyekre. Király József, az MSZP frakcióvezetője pedig januárban összehívta a közgyűlés illetékes bizottságát, hogy megtárgyalják, miként lehetne elejét venni az újabb tragédiáknak. Király szerint az, hogy valamennyi baleset kora este, sötétedéskor történt, igazolja: a gyalogátkelőhelyek megvilágítása nem megfelelő. Homoki Tamás alpolgármester az ülésen kijelentette, Kecskemét közvilágítása megfelel a jogszabályban előírt határértékeknek. Ennek ellenére a bizottság úgy döntött, úgynevezett okos zebrákat kell telepíteni, amelyeken mozgásérzékelő segítségével működésbe lép és villogni kezd egy LED-sor.
Megkérdeztünk néhány szakembert, mi az ellentmondás oka, és ha a fényérték megfelelő, miért rosszabbak a látási viszonyok. Azt válaszolták, hogy
Utóbbiak fényértéke csak közvetlenül a lámpatest alatt teljesíti a határértéket, miközben sugárzási területük sokkal kisebb, hiszen lényegében szúrt fényt adnak maguk elé. A problémát csak a kandeláberek sűrűbbé tételével lehetne megoldani (a távolságot annak idején a halogénekhez számolták ki), de nem biztos, hogy új lámpatartók kihelyezése belefért volna a takarékossági célú korszerűsítésbe – az ugyanis jócskán megnövelte volna a költségeket.
– A 2013-ban uniós forrásból korszerűsített kecskeméti közvilágítás megfelel a műszaki követelményeknek, ezt független laboratórium is ellenőrizte, és az akkor még francia tulajdonban lévő hálózatüzemeltető, az EDF Démász azt szintén megfelelőnek találta, és mindezek ismeretében adta hozzájárulását a kivitelezéshez – mondta lapunknak Szeberényi Gyula Tamás, Kecskemét fideszes alpolgármestere, hozzátéve: a vállalkozói szerződés nyilvános. Ugyanakkor 2014 júniusában egy olyan beszámoló került a közgyűlés elé a fejlesztésről, amely tartalmazta azt is, hogy a nyertes él az akkor hatályos közbeszerzési törvényben biztosított lehetőséggel, s ajánlatában elkülönítve szerepeltette az üzleti titkot tartalmazó dokumentumokat. Ezek kivételével az ajánlati dokumentáció szintén nyilvános.
Szeberényi Gyula Tamás azt mondta: az OLAF-megállapítások egy része "olyan körülményekre vonatkozik, amelyek az önkormányzattól függetlenek, egy másik részük pedig feltételezésekre, nem pedig tényekre épül". Az alpolgármester hangsúlyozta, nem életszerű, hogy összefüggés lenne az elmúlt hónapok balesetsorozata és a fényforrás között, hiszen a kivitelezés már évekkel ezelőtt befejeződött.
Mindenesetre Szigetvári Viktor bűnpártolás gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Az Együtt politikusának véleménye szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda 2016-os, kartellezés bűntettének gyanúja miatt indított vizsgálata során tudatosan nem akarták feltárni a nyilvánvalót tényeket, a valódi cél az volt, hogy tisztára mossák Tiborcz Istvánt és társait.
Szigetvári feljelentésének eredménye aligha kétséges. Bizonyosra vehető, hogy nem fognak találni olyan – a nyomozásban részt vevő – zsarut, aki ma azt vallaná, voltak ugyan egyértelmű bizonyítékok, de azokat felsőbb utasításra el kellett tüntetniük, annak érdekében hogy a vizsgálat eredménytelenül végződjön.
De vajon lehettek-e egyáltalán olyan perdöntő bizonyítékok, amelyek a mostani feljelentésekben felsorolt bűncselekményeket akkor még igazolhatták volna? Egy, az akkori nyomozásban részt vett rendőr Szigetvári bejelentésére mindössze annyit mondott: "Feljelenteni is tudni kell!" E megállapítása szerinte áll a korábbi eljárásra is, amelyet 2016. május 25-én szüntetett meg bűncselekmény hiányában a Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztálya. Az ügyben akkor három feljelentést egyesítettek, valamint az OLAF is becsatolt egy hangfelvételt, amelyről szakértő állapította meg: azt többszörösen megvágták.
Az egyik beadványban Schiffer András akkor még LMP-s parlamenti képviselőként, a kalocsai, a mezőhegyesi, valamint a szekszárdi közvilágítás-korszerűsítés közbeszerzési eljárásaival kapcsolatban tett gazdasági csalás, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést. Véleménye szerint az Elios Zrt.-nek korábban "voltak személyi összefüggései" az előkészítésben részt vevő pécsi Sistrade Kft.-vel, így a pályázat lebonyolítása során összejátszhatott a kiíró és az ajánlattevő. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője ugyanakkor az Elios keszthelyi közvilágítás-korszerűsítésével kapcsolatban tett csalás gyanújával feljelentést. Tényi István, a Fidesz notórius beadványkészítője az Elios valamennyi, addig lezajlott közvilágítási projektjének a kivizsgálását kérte hűtlen kezelés gyanúja miatt.
A rendőrség akkor lefoglalta a projektek dokumentumait, és adatokat kért be a közbeszerzési eljárások felügyeletét ellátó Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, valamint a Miniszterelnökségtől. Az iratok szerint az eljárások szabályszerűen zajlottak, a felügyeleti szervek illetékesei csak kisebb hibák javítására és hiánypótlásokra szólították fel az érintetteket. A Közbeszerzési Hatósághoz, a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz és a Gazdasági Versenyhivatalhoz közérdekű bejelentés, panasz, jogorvoslati kérelem a tenderekkel kapcsolatban nem érkezett.
Schiffer András csatolta azt az ominózus hangfelvételt, amelyet az akkor még Fidesz-tag Hadházy Ákos készített a szekszárdi polgármesteri hivatalban egy 2012-es önkormányzati frakcióülésen. E felvételen elhangzik Mancz Ivette-nek, az Elios Zrt. közvilágítási ágazatvezetőjének neve, akit Szekszárd polgármestere ott helyben fel is hívott, hogy pontos számszaki válaszokat tudjon adni a képviselői kérdésekre.
Hadházy tanúkénti kihallgatása során elmondta: a szekszárdi önkormányzat a szükséges önerő előteremtésének finanszírozását előzetesen egyeztette, de ezt az állítását a finanszírozó Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány és a felügyeleti szervek is határozottan tagadták. Az önkormányzati képviselők, a hivatali dolgozók kihallgatásai, valamint a jegyzőkönyvek áttanulmányozása során sem került elő olyan személyi vagy okirati bizonyíték, amely alapján a bűncselekmény elkövetésének gyanúja felmerült volna.
Az OLAF által csatolt hangfelvétel a szakértők szerint többszörösen összevágott, manipulált anyag volt, amelyen beszélgetéstöredékek szerepeltek, és azon általánosságban beszélgettek. A feljelentésben szereplő önkormányzatokról és személyekről azonban nem esett szó, senki nem utalt rájuk. A nyomozás során született
A rendőrség tehát nem talált sem csalásra, sem hivatali visszaélésre utaló adatokat, s ezeknek a büntetőjogi kritériumai sem álltak fenn, hiszen a beruházások megvalósultak, és valóban komoly megtakarítást jelentettek az önkormányzatoknak. A jogi szabályozás alapján legfeljebb a közbeszerzési eljárás során a versenytársak közötti összehangolt magatartás, vagyis a horizontális kartellezés gyanúja merült fel a projektek kapcsán. A 2016-ban lezárt nyomozásban ezért kihallgatták az ajánlattevőket, de az összejátszást sem a vallomásaik, sem más adat nem támasztotta alá.
Az OLAF legutóbbi jelentése kapcsán is ez lehetne az egyetlen, büntetőjogi szempontból járható út, már ha lenne olyan vállalkozó, aki jegyzőkönyvbe mondaná, hogy lebeszélték az indulásról, illetve egyeztettek vele az ajánlatáról.
Egy, a közbeszerzésekben jártas szakember szerint nagyon sok vállalkozás már eleve abból is ért, hogy ki tesz ajánlatot egy tenderen, hiszen e területen is működik a "szél ellen nem érdemes" bölcsessége.
Az új nyomozásban még nincs fejlemény.
"Az OLAF igazságügyi ajánlásai során minden esetben alkalmazott protokoll szerint a Pest Megyei Főügyészség 2018. január 22. napján különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt rendelt el nyomozást. A bűnügyben nincs terhelt" – közölte Gyugyi Csilla, a főügyészség szóvivő ügyésze.
Írásban megkerestük a közvilágítás-korszerűsítési tenderek OLAF-vizsgálóit is azzal, hogy hány önkormányzat válaszolt az észrevételeikre, mi a sorsuk az összegyűlt anyagoknak a továbbiakban, mennyiben függnek a megállapításaik és az esetleges szankcióik a hazai nyomozó hatóságok határozataitól, de lapzártánkig nem válaszoltak kérdéseinkre.
A szervezett bűnözés feltételeinek is megfelelhet az a gyakorlat, amelyet feltárt az OLAF, az Európai Csalás Elleni hivatal az Elios-ügyben. A 24.hu megszerezte a jelentés szövegét, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás lehetősége is felmerül. A dokumentum szerint a LED-es közvilágítás-korszerűsítési eljárásokat manipulálták, csalásokat, összeférhetetlenségeket tártak fel a vizsgálat során. Ezért 43,7 millió euró, vagyis több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta az OLAF.
Az Elioshoz 2009 és 2015 áprilisa között Tiborcz István, Orbán Viktor kormányfő veje több minőségben is kötődött, de Simicska Lajosnak is volt érdekeltsége a cégben. Az OLAF szerint az Elios "különböző forrásokból" kapott információkat a kiírandó önkormányzati projektekről, és összejátszhattak egy mérnöki tanácsadó céggel, a Sistrade Kft.-vel. Ez a cég volt az önkormányzatok uniós pályázatainak előkészítője. Hamar Endre, a Sistrade vezetője korábban az Eliosban is tulajdonos volt, Tiborcz tőle vette át az ügyvezetést. Az Átlátszó négy éve írta meg: "Hamar április végéig a Green Investments Kft.-n keresztül ötven százalékban tulajdonosa volt az Eliosnak. Április végén pedig Tiborcz vásárolta be magát a Green Investments Kft. megszerzésével az Eliosba." A 24.hu szerint a "költségbecslést valótlan adatok alapján, mesterségesen felduzzasztották, a kiírást pedig úgy irányították, hogy az a kivitelező nyerjen, amelyik kapcsolatba hozható az önkormányzati tenderek tanácsadó cégével".
Az OLAF 35 projektet vizsgált, 17 pályázatnál találták úgy, hogy az érintettek szervezett bűnözési mechanizmust építettek ki. A 2012-es pályázatokat úgy írták ki, hogy azokon csak az Elios győzhessen. Minden pályázatot úgy adtak be, hogy éppen megfeleljenek a feltételeknek, de a lehető legnagyobb költséget fizesse az önkormányzat. Az OLAF szerint a Sistrade Kft. közösen írta meg a beadott dokumentumokat az Elios Innovatív munkatársával, Mancz Ivettel. Más cégeknél is találtak összeférhetetetlenséget: Bánsági Zsófia cége, a Tender-Network Kft. néhányszor az Elios projekttanácsadója volt. Projektmenedzseri szerződést kötött Hódmezővásárhellyel, s tanácsadó volt a kivitelező Eliosnál is. Az OLAF-jelentés összesen hét tanácsadó cég és több magánszemély érintettségét nevezte meg. Az ügyészség elrendelte a nyomozást az ügyben.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly év végén találkozott Tiborczcal egy kávézóban, erről titokban fotó is készült. Lázár az ezt firtató újságíró kérdésre azt mondta: "Tiborcz Istvánt ismerem polgármesterkoromból. (...) Közösen találtuk ki, hogy Hódmezővásárhelyen hogy fogjuk a közvilágítást modernizálni, ami nagyszerű program volt." Az OLAF szerint az Elios úgy nyerte el a megbízást, hogy 2008-ban nem volt bevétele, 2009-ben pedig csak kilencmilliós forgalmat bonyolított le, tapasztalatlan volt a közvilágítás kiépítésében. Miután győzött a tenderen, a versenytársát bízta meg az alvállakozói feladatokkal. Ez volt az első láncszem a sorban, ez után az Eliosnak már volt szakmai referenciája. A DK azóta bűnrészesség miatt feljelentette Lázárt. Megkérdeztük néhány érintett önkormányzat − Hévíz, Kalocsa, Zalaegerszeg, Mezőhegyes, Dunaújváros, Vác − polgármestereit, jegyzőit arról, hogy elégedettek-e a közvilágítás korszerűsítését végző Elios Innovatív Zrt. munkájával. Megfelelő erősségű fényt biztosítanak-e az új lámpák? Azt is szerettük volna megtudni, indítottak vagy terveznek-e indítani vizsgálatot az ügyben, hogy a hivatal dolgozói, az önkormányzat képviselői mindent a jogszabályoknak megfelelően tettek-e. Levelünkre egyik polgármesteri hivatal sem válaszolt.
Az ellenzék és több lap is kérte az OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatalát, ahogy a 4-es metró vizsgálatánál is tették, de ez lapzártánkig nem történt meg. A HVG.hu arról számolt be: Zalaegerszegen az ellenzék kezdeményezésére megszavazták, hogy kikérik a kormánytól a jelentést, és nyilvánosságra hozzák. A városban egymilliárd forintos fejlesztést hajtott végre az Elios. Nem sokkal később a hivatal jelezte, a fideszes képviselők visszatáncoltak, azt állították, rossz gombot nyomtak meg a szavazáskor.
A Polt Péter vezette ügyészség közleményben jelezte: megalapozatlan állítások jelentek meg a nyilvánosságban az OLAF-jelentéssel összefüggésben, s az új nyomozás hosszú ideig elhúzódhat.
Pungor András | [
"Tender-Network Kft.",
"Sistrade Kft.",
"Elios Innovatív"
] | [
"Európai Csalás Elleni hivatal",
"Green Investments Kft.",
"Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány",
"Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztálya",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"EDF Démász",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Pest Megyei Főügyészség",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Az Együtt-PM hűtlen kezelés miatt tett feljelentést, miután lapinformációk szerint a nemzeti bank százmilliárdnál is többet költ új ingatlanokra, egy Guarneri-hegedűre és egy Bruegel-festményre vagy a Design Terminál és a Zeneművészeti Egyetem támogatására. A rendőrség nem vizsgálta érdemben az állításokat.
Elutasította a rendőrség, hogy érdemben vizsgálja az Együtt-PM feljelentését, amelyet a szövetség hűtlen kezelés gyanúja miatt tett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) indokolatlannak tartott kiadásainak ügyében – közölte Pápa Levente, a pártszövetség gazdaságpolitikusa szombaton.
"A hatóságok ismét jól teljesítettek. Ezúttal 27 nap alatt (amibe belefért egy feljelentéskiegészítés is) sikerült megszüntetni az eljárást" – írta közleményében a politikus, utalva arra, hogy márciusban 17 nap alatt utasították el feljelentését, amelyet Matolcsy György ellen tett.
"Az érdemi vizsgálat most sem történt meg, de ez nem tántorít el minket attól, hogy továbbra is a közpénzek felhasználásának éber őrei legyünk. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy előbb-utóbb meginduljanak az eljárások ezekben az ügyekben."
Bruegel-festmény és drága hegedű
Április közepén az Index – MNB-s informátorra hivatkozva – arról írt, hogy a bank százmilliárdnál is többet költ új ingatlanokra, egy Guarneri-hegedűre és egy Bruegel-festményre vagy a Design Terminál és a Zeneművészeti Egyetem támogatására. A költségeket végső soron az adózók állják, a parlament pedig nem ellenőrizhet. Ahogy a jegybank más testületei sem – írta a portál.
Az Index idézte az jegybank felügyelőbizottságának jelentését, amely szerint az óriási keretösszeggel elindított ingatlanprogram mellett semmilyen stratégia nincs.
A MNB a cikkre reagálva közölte: büntetőfeljelentést tesz az Index hírportál "hamis, a közbizalom megrendítésére alkalmas" állításai miatt.
A jegybank közleménye szerint az Index cikke ellenőrizetlen jegybanki költésekről ír, a valóság ezzel szemben az, hogy a jogszabályok által meghatározott keretek között az Állami Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi az MNB gazdálkodását, emellett a jegybank felügyelőbizottsága mint folyamatos tulajdonosi ellenőrző szerv már ebben az évben is több alkalommal ellenőrizte az MNB társadalmi felelősségvállalási stratégiáját. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Zeneművészeti Egyetem",
"Állami Számvevőszék",
"Design Terminál"
] |
Magyarország egzotikus gazdasági kapcsolatainak bővítésére is talált forrást 40 milliárdos költségvetésében a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványa.
A Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány (PADI) egy teljes magyar delegáció ghánai útjának költségeihez nyújt támogatást.
Az ötnapos utat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Szubszaharai Tagozata szervezi. A delegációt Kiss Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke vezeti majd, a résztvevők pedig a ghánai magyar nagykövetsége által szervezett fórumokon és üzletember-találkozón vehetnek részt Accrában. A nagykövetség szerint főként a vízgazdálkodási, az egészség- és az építőiparban lehet Ghánában perspektíva a magyarok számára.
A jelentkezőknek 50 százalékos kedvezmény jár az accrai Kempinski Hotelben.
Szerettük volna megtudni, hogy az MNB-s alapítvány mekkora összeggel járul hozzá a kétoldalú kapcsolatépítéshez, az iparkamaránál azonban csak későbbre ígértek tájékoztatást.
Ghánával a Külgazdasági és Külügyminisztérium is komolyan foglalkozik. A tárca 2014-ben kereskedőházat alapított az országban, az állami Eximbank pedig 50 millió dolláros hitelkeretet nyitott, hogy segítse a magyar vállalatok megjelenését a ghánai piacon, és üzleti fórumot szerveznek a kapcsolatépítés segítésére.
Az MNB alapítványok esetében nem ez az első eset, hogy afrikai utakra költ. A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) több magánszemély ruandai és tanzániai tanulmányútját finanszírozta.
A Pallas Athéné Domus Innovationis alapítványt 2014. december 23-án alapította az MNB 41,8 milliárd forintnyi vagyonnal, amiből időközben több ingatlant is vásárolt magának a a szervezet. | [
"Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány"
] | [
"Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Szubszaharai Tagozata"
] |
Erzsébetvárosi ingatlanpanama: már hárman a "pácban"
• Burjánzás? – Kardos tagad az ingatlanpanama ügyében
• Újabb erzsébetvárosi SZDSZ-képviselő került előzetesbe
• Előzetes letartóztatásban az SZDSZ-es Gál György + Videó
• Ingatlanpanama: vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a kerületi Fidesz Jelenleg hárman vannak előzetes letartóztatásban az erzsébetvárosi ingatlanüggyel összefüggésben. Kardos Péter, a pénzügyi bizottság vezetőjének január 10-éig van előzetesben. Mindeközben Gál György ellen különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, jelentős értékre elkövetett csalás és más bűncselekmények miatt folyik eljárás. Előzetesben van még január 4-éig K. Lajos ingatlan-értékbecslő is.
Az erzsébetvárosi ingatlanüggyel összefüggésben jelenleg hárman vannak előzetes letartóztatásban – közölte csütörtökön a Fővárosi Bíróság sajtótitkársága. A bíróság tájékoztatása szerint K. Péter előzetes letartóztatását a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) január 10-éig rendelte el. A főügyészség még kedden azt közölte, hogy a VII. kerületi önkormányzat pénzügyi bizottságának elnökét csalással, közokirat-hamisítással és hivatali visszaéléssel gyanúsították meg. Az önkormányzat internetes oldala szerint a pénzügyi bizottságot Kardos Péter (SZDSZ) vezeti. A főügyészség hétfőn vette őrizetbe a bizottság elnökét, majd gyanúsítottként hallgatta ki, a bíróság pedig elrendelte az előzetes letartóztatását. A végzés egyelőre nem jogerős. A PKKB korábban december 27-éig elrendelte G. György előzetes letartóztatását is. Az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke, Gál György (SZDSZ) ellen különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, jelentős értékre elkövetett csalás és más bűncselekmények miatt folyik eljárás. Előzetesben van még január 4-éig K. Lajos ingatlan-értékbecslő is, akit nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével gyanúsítanak. Az ügyben érintett Nagy György vállalkozó egy hónapig tartó előzetes letartóztatása december elején szűnt meg.
A VII. kerületi lakásépítő kft. kisebbségi tulajdonosát a Népszava szerint vádalku nyomán engedték el, ám ezt a főügyészség nem erősítette meg. A főügyészség korábbi összefoglalója szerint kilenc önkormányzati épület értékesítése történhetett szabálytalanul a VII. kerületben. A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak összesen mintegy 800 millió forint kárt okoztak a kerületi önkormányzatnak, valamint további 1,6 milliárd forint kár okozását kísérelték meg. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt budapesti elnöksége csütörtökön közleményt adott ki. Ebben egyebek mellett azt írják: az erzsébetvárosi képviselő-testületben egyetlen képviselőként Hahn György (MSZDP) volt az, aki az ingatlaneladásokra nemet mondott és látva a visszaéléseket, azokkal kapcsolatban feljelentést is tett. A közlemény szerint "különösen fájó, hogy egyre több MSZP és SZDSZ-hez kötődő politikus keveredik sorozatosan gyanúba". Az ügyben érintettekre utalva azt írták, "a politikai tisztesség azt kívánná, hogy visszaadják a választás jogát azoknak, akiktől a mandátumukat kapták". Néhány nappal korábban az erzsébetvárosi képviselő-testület feloszlatását kezdeményezte a testület MDF-es tagja; Simon Péter azt mondta, ez az egyetlen módja annak, hogy visszaszerezzék az ingatlanügyek miatt elveszített bizalmat.
(MTI) | [
"MSZP",
"SZDSZ"
] | [
"Fővárosi Bíróság",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Magyarországi Szociáldemokrata Párt"
] |
Tiszta vizet önthetne a pohárba az MSZP-elnök, de ehelyett hallgat, ami többet mond minden szónál - fogalmazott a Fidesz szóvivője annak kapcsán, hogy a Magyar Nemzet szerint évek óta rejteget több százmillió forintot egy állítólagos szocialista politikus külföld bankszámlán.
A Fidesz szóvivője szerint Mesterházy Attila MSZP-elnök "újabb korrupciógyanús ügyben dugja homokba a fejét". Selmeczi Gabriella ezt azzal kapcsolatban mondta vasárnapi sajtótájékoztatóján, hogy a Magyar Nemzet arról írt: forrásai szerint egy szocialista országgyűlési képviselő több száz millió forintot "parkoltat titokban" egy külföldi bankszámlán.
Mesterházy Attila tiszta vizet önthetne a pohárba, és kivizsgáltathatná az MSZP-n belül az ügyet, de ehelyett hallgat, ami többet mond minden szónál - fogalmazott a Fidesz szóvivője.
Szerinte az MSZP elnöke is azt vallja, amit "főnöke", Gyurcsány Ferenc, aki nemrégiben azt mondta, "jobb, ha nem tudjuk, honnan jönnek-mennek a pénzek a szocialisták számláin".
Selmeczi úgy látja, nemcsak a szereplők és a program, hanem "a korrupciós érdekek sem változtak semmit a baloldalon". A "Gyurcsány-koalíció" követte el minden idők legkorruptabb kormányzását, és ha Mesterházy Attilán múlik, tőle ez változatlanul folytatódhatna - mondta.
"Hagyó, Szilvásy, Hunvald, Zuschlag, Juhászné Lévai Katalin, Molnár Gyula, Juhász Ferenc, Veres János, Sukoró, a moszkvai kirendeltség ügye, a postaszékház ügye, a honvédség vagyonának szétlopása, Wieszt János ügye" - a Fidesz szóvivője e néhány "ikont" sorolta fel "minden idők legkorruptabb kormányzásának korszakából".
Hozzátette, nincs olyan korrupciós módszer, amelyet a szocialista párt ne alkalmazott volna. "A közpénzeket és a nemzeti vagyont nokiás dobozokban, színlelt szerződésekben, ingatlanpanamákban, telekcserékben és offshore cégeken keresztül csapolták le" - fogalmazott Selmeczi Gabriella. Szerinte ma "minden idők legkorruptabb politikai koalíciója állt össze újra a baloldalon, ahol kéz kezet mos".
A Magyar Nemzet szombaton azt írta: évek óta rejteget több százmillió forintot egy vezető szocialista politikus külföld bankszámlán, s a vagyon bizonytalan eredetű. Az illető a lap szerint egy országgyűlési képviselő "lehet", akinek a bevallott pénzügyi helyzetével "feltehetően" nem áll arányban az összeg, így az "vélhetően" nem egyeztethető össze képviselői vagyonnyilatkozataival sem. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
A Magyarországon működő vállalkozások társasági adójuk (tao) egy részét felajánlhatják a látványsportágak mellett a filmek és a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek támogatására is. A taorendszer 2011-es bevezetése óta ez a fajta támogatás a harmadik legfontosabbá nőtte ki magát a költségvetés és a Nemzeti Kulturális Alap után. Kulturális célú támogatás esetén az adóelőlegből és az adóelőleg-kiegészítésből felajánlott összegnek, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka írható jóvá. Amennyiben egy cég kizárólag az éves adóbevallásában rendelkezik a taotámogatásról, az adójóváírás mértéke legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százaléka lehet.
hirdetés
A társaságiadó-bevétel 2017-re tervezett összege 735 milliárd forint volt, amelyből a két kulturális területre több mint 33 milliárd forint taotámogatás jutott. Jelenleg 500-nál is több olyan közhasznú, előadó-művészettel foglalkozó szervezet van a nyilvántartásban, amely jogosult a taopénzre. Ám amíg az önkormányzati és állami fenntartású szervezetek automatikusan bekerülnek a körbe, addig a közhasznú szervezeteknek – alapítványoknak, egyesületeknek, nonprofit kft.-knek – hároméves működést kell igazolniuk, melyben a fő tevékenységi kör közhasznú előadó-művészet kell, hogy legyen, és amelybe a tánctól kezdve a bábozás is beletartozhat. A nyilvántartásba vételt a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) mellett működő Előadó-művészeti Iroda végzi, és a jogszabály azt is meghatározza, évente minimum hány előadás után lehet taotámogatást igényelni utólagosan. Az előírt minimum a színészek és a bábművészek esetében 80, míg a magántáncosoknál vagy -énekeseknél 40 előadás. Ugyanez a minimum a zenekarok esetében legalább 40, énekkaroknál pedig legalább 32 hangversenyt jelent.
Természetesen itt is megjelentek a közvetítőcégek, amelyek 15-20 százalékos jutalék fejében összehozzák az érdekelt feleket. Miután taotámogatást kizárólag úgy lehet lehívni, ha egy kulturális program szervezője közhasznú társaság, ezért szerepel egyre több előadóművész, zenész együtt valamilyen szimfonikus zenekarral, ugyanis utóbbiak fellépéseit általában nonprofit cégek szervezik. Például a Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft. – amely a Magyar Virtuózok Kamarazenekarának fellépéseit szervezi –, 2016-ban 1,3 milliárd forint taót szedett össze, ami azt feltételezi, hogy a zenekar éves szinten napi 2-3 fellépésre vállalkozott.
A színházak a nézőszám után kaphatnak támogatást, az éves jegyárbevétel 80 százalékáig gyűjthetnek pénzt. A G7 portál például kiderítette, hogy a 2013-ban alapított Anonymus Színház eddig 1,15 milliárd forintnyi közpénzt markolt fel arra hivatkozva, hogy az angliai Blackpoolban lép fel rendszeresen telt ház előtt a Hot Ice jégtáncshow-ban, holott a lap által megkeresett, a show-t szervező angol cég nem is tudott arról, hogy 2014, 2015 és 2016 során lett volna a fellépéseknek magyar résztvevője.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.28. | [
"Anonymus Színház",
"Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Hot Ice",
"Magyar Virtuózok Kamarazenekara",
"Nemzeti Kulturális Alap",
"Előadó-művészeti Iroda"
] |
Pár napig úgy tűnt, hogy hivatalos forrásokból is megtudhatjuk, kiktől vásárolnak építőanyagokat az egyik legnagyobb most zajló állami építkezéshez. De aztán elég volt csak finoman utalni az Orbán családra, és mindenki elnémult.
A másfél éve folyó, több mint 72 milliárd forintba kerülő dél-balatoni vasútfelújításról van szó. A projekt helyszínén több dolgozótól is azt hallottuk, hogy a felhasznált építőanyagok egy részét az Orbán Viktor apjának többségi tulajdonában álló gánti bányacégtől szállítják. Az információk birtokában arra kértük a beruházást vezető céget, hogy tájékoztasson az építőanyagok eredetéről, és erre kezdetben nyitott is volt a kivitelező. Amikor viszont az Orbán családhoz kötődő építőanyagokról tettünk fel kérdést, hirtelen megváltozott a cég hozzáállása: üzleti titokra hivatkozva mégis megtagadta a válaszadást.
A gánti bányacég és az Orbán család egyéb vállalkozásai látványosan növekedtek az elmúlt években. Korábbi cikkeinkből kiderült, hogy a társaságok kiemelkedő teljesítményéhez számos állami, főként európai uniós finanszírozású munka járult hozzá: csatornázási projektekhez, vasút-és autóút felújításokhoz és egy állami erőmű beruházásához is szállítottak építőanyagokat.
Orbán Viktor az első, 1998 és 2002 közötti miniszterelnöki ciklusa idején még kifejezetten kérte az édesapját, hogy ne vegyen részt állami beruházásban. A Direkt36 idén júniusban szembesítette Orbánt a mostani helyzettel, mire ő ellentmondásos választ adott. Egyrészt közölte, hogy továbbra is fontosnak tartja, hogy családjának cégei ne vegyenek részt állami munkákban. De aztán utalt arra is, hogy azt nem érzi problémának, ha a családjának cégei a fő- vagy alvállalkozók beszállítóiként jelennek meg állami projektekben.
A beszállító cégek ugyanúgy közpénzből részesülnek, mint a beruházások magasabb szintű résztvevői, viszont a tevékenységük rejtve marad a nyilvánosság elől. A közzétett dokumentumokban ugyanis nem szerepel, hogy hogy ki és mennyi pénzért szállít építőanyagokat az egyes állami beruházásokhoz. Így sokáig az Orbán-cégek is titokban juthattak közpénzhez, és mi is csak hosszas kutatás után tudtuk ennek részleteit bemutatni. A dél-balatoni beruházás pedig különösen jó példája annak, hogy az érintett állami szervek és kivitelezők hogyan igyekeznek eltitkolni a keresett információkat.
Mészárosék a Balatonnál
A Balaton déli partján, a Szántód és Balatonszentgyörgy közötti 53 kilométeres szakaszon tavaly tavasszal indult a vasútvonal felújítása. A tervek szerint a beruházás jövő ősszel lesz kész, és a szakaszon 10 perccel fog csökkenni a menetidő. A projekt keretében felújítják a Fonyód-Kaposvár közötti mellékvágányt is.
A teljes beruházás az előzetesen becsült árnál 16,9 milliárd forinttal drágábban, 72,4 milliárd forintból valósul meg. A költségek 79 százalékát európai uniós forrásból finanszírozzák. A közbeszerzést a Déli-part 2016 Konzorcium nyerte el, amelynek három tagja van: az R-Kord Építőipari Kft., a V-Híd Zrt és a konzorciumvezető Swietelsky Vasúttechnika Kft.
Az R-Kord Mészáros Lőrinc, a rohamos léptékben gazdagodó felcsúti polgármester cége.
A V-Híd Zrt. többségi tulajdonosa Sárváry István, aki korábban kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár volt. A 2015-ben alapított V-Híd idén nyáron Mészáros cégével közösen nyerte el a Püspökladány-Ebes vasútvonal 74,9 milliárdos felújítására kiírt közbeszerzést is.
A Swietelsky Vasúttechnika az egyik leányvállalata az osztrák Swietelsky cégcsoportnak, amelynek cégei szintén rendszeresen nyernek magyarországi közbeszerzéseken.
A projekt nyilvánosan elérhető dokumentációja azt viszont nem részletezi, hogy kik a beruházás alvállalkozói és beszállítói. A Direkt36 azt már korábban kiderítette, hogy a projektben az R-Kord alvállalkozójaként dolgozik a Vasútautomatika Kft. A cég tulajdonosa Mészáros Lőrinc horvátországi jobbkeze, Sakalj Ferenc.
Azt is feltártuk, hogy Mészáros Lőrinc és a Swietelsky-csoport egyik cége is dolgozott már korábban az Orbán-cégekkel. A Mészáros és Mészáros Kft. a budapesti csatornázási munkákhoz rendelt aknaelemeket az Orbán Győző többségi tulajdonában álló Dolomit Kft.-től, a Swietelsky Magyarország Kft. pedig a szintén Orbán-érdekeltségek közé tartozó Gánt Kő Kft. ügyfele volt.
Győző bácsi bányája
Több építőipari forrás a dél-balatoni projekt beszállítói között is megemlítette az Orbán család vállalkozásait. Az építkezés helyszínén is többen megerősítették, hogy a projekthez többek között az Orbán család érdekeltségébe tartozó gánti bányából szállítanak építőanyagokat.
Június közepén Balatonszemes közelében dolgozó, épp ebédszünetet tartó munkásoktól kérdeztük meg, tudják-e, melyik bányából szállítják az úgynevezett zúzott követ a beruházáshoz. "Kérdezd meg az Orbán apját!" – tanácsolta az egyik munkás, majd a Balaton déli partján Fonyód felé tovább haladva, kilóméterekkel arrébb is hasonló válaszokat kaptunk két munkástól.
Ugyanezen a napon a konzorcium fonyódi projektirodájában két személy szóban megerősítette, hogy az Orbán Győző gánti bányacégétől szállítanak zúzott követ a beruházáshoz. "0/32-es zúzalékanyagot" hoztak, pontosított az egyikük, a kódszámmal az anyag szemcseméretére utalva. Azt is hozzátette, hogy júniusra már az összes addig szállított gánti anyagot beépítették, de nyári szünet után, augusztus 20-tól újra kezdődik a fuvarozás. A további kérdéseinkre viszont azt mondták az irodában, nincs felhatalmazásuk nyilatkozni.
Egy újabb, novemberi látogatásunk alkalmával egy, a munkások által "kisebb főnök"-nek nevezett ember azt mondta, tudomása szerint a zúzott követ nem Gántról, hanem Uzsabányáról szállítják. Viszont hozzátette, hogy a zúzottkőréteg alá helyezett, dolomitból készült, úgynevezett PSS talajjavító anyag egy 7 kilométeres szakaszon, Balatonfenyves és Balatonmáriafürdő között Gántról érkezett. Amikor rákérdeztünk, hogy konkrétan Orbán Viktor apjának bányájából hozták-e az anyagot, azt válaszolta: "Igen, igen, a Győző bácsi bányájából".
A PSS anyagról és Orbán Győző cégének részvételéről ismét szerettünk volna érdeklődni a konzorcium projektirodájában, de ott azt mondták, hogy "céges szintről" nem kaptak engedélyt arra, hogy nyilatkozzanak, és a konzorciumvezető Swietelsky Vasúttechnika budapesti irodájába irányítottak minket. Ezzel a céggel azonban ekkor már hónapok óta folytattunk egy érdekes fordulatokat vevő levelezést.
Ja, zúzott kő? Az üzleti titok.
A Swietelsky Vasúttechnika Kft-től először azt kértük, árulják el, hogy a projekt során felhasznált építőanyagokat mennyi pénzért és mely vállalkozóktól szerzik be. A projektvezető először azt írta, nem nyilatkozhat anélkül, hogy erre engedélyt kapna a projekt megrendelőjétől, az állami út-és vasútfejlesztésekért felelős állami vállalat, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től.
Így zajlott a levelezés a kivitelezővel
Hogy megkönnyítsük a válaszadást, kértünk a konzorciumvezető számára egy írásbeli engedélyt a NIF-től, amely emailben meg is adta a jóváhagyást. Ezt továbbítottuk a Swietelsky Vasúttechnikának, amely így már nyitottnak mutatkozott az adatkiadásra. Annyit kértek csak, hogy jelezzük, pontosan melyik építőanyag beszállítóira vagyunk kíváncsiak, és hogy mikorra kérjük az információt.
Ezután azonban hirtelen megváltozott a hozzáállásuk. Amikor elárultuk, hogy elsősorban a zúzottkő beszállítói érdekelnek minket, akkor a cég meggondolta magát. Közölték, hogy a konzorciumi partnerekkel és a Swietelsky cégcsoport vezetésével való egyeztetés után arra jutottak, hogy "a kért adatokat üzleti titokként" kezelik. A Swietelsky Vasúttechnika egy új érvet hozott fel az adatkiadás megtagadására: a válaszukban arra utaltak, hogy csak a közfeladatot ellátó szervek kötelezhetők közérdekű adat kiadására, magáncégek nem.
Ez viszont nem így van. Korábban üzleti titokra hivatkoztak a Margit-híd és a Széll Kálmán tér felújításának megrendelői és kivitelezői is, amelyekkel az Index éveken keresztül pereskedett a beruházások számláiért. A bíróság mindkét esetben az Indexnek adott igazat. Egy 2014-es törvénymódosítás pedig ki is mondta, hogy állami vagy önkormányzati szervezettel szerződő magáncégek is kötelezhetők adatkiadásra, és csak egészen kivételes esetben minősíthetnek üzleti titoknak olyan adatokat, amelyek közpénz felhasználásával kapcsolatosak.
Korábbi példákkal és jogszabályokkal alátámasztva írtuk meg a Swietelskynek is, hogy az érvelésük miért nem állja meg a helyét. Miután közel egy hónapig hiába vártuk a választ, jeleztük a cégnek, hogy információnk szerint a gánti bányacégtől szállítottak zúzott követ és dolomitot a beruházáshoz. Kértük, hogy erősítsék meg vagy pontosítsák az információinkat. Erre már semmilyen válasz nem érkezett, pedig többször is kértük, hogy reagáljanak a levelünkre. Kérdéseinket elküldtük Orbán Győzőnek is, de ő korábbi megkereséseinkhez hasonlóan ezúttal sem válaszolt.
Senki nem tud a beszállítókról
A fenti példa mutatja, hogy egy állami projekt kivitelezőjével hónapokon keresztül levelezve sem biztos, hogy sikerül megszerezni a projekt beszállítóira vonatkozó hivatalos adatokat. Mi pedig a balatoni projekten kívül számos más állami beruházás beszállítóira is kíváncsiak vagyunk.
Ezért két állami szervhez, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) és a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez is közérdekű adatigénylést adtunk be július elején több nagyobb, összességében több százmilliárdos értékű, EU-s finanszírozású út- és vasútépítési beruházással kapcsolatban.
Az NFM az érintett EU-s projektekben úgynevezett irányító hatóságként működik: a minisztérium felügyeli a projekteket és ellenőrzi a beruházás során keletkezett számlákat és dokumentumokat, amelyek a Brüsszel felé történő pénzügyi elszámolásokhoz szükségesek. A NIF pedig a fejlesztési minisztérium által megbízott állami vállalat, amely az út-és vasútépítési beruházások megrendelője. A NIF az EU-s források kedvezményezettje, és a pénzügyi elszámolásokhoz szükséges számlák és dokumentumok összegyűjtéséért is felelős.
Azonban mindkét szerv azt állítja, hogy nem tudják, kitől és milyen áron vásárolnak építőanyagokat az állami projektekhez. Az NFM azt írta, a projektek alvállalkozóival és beszállítóival kapcsolatos adatok nem náluk, hanem a projektek kedvezményezettjénél – tehát a NIF-nél – állnak rendelkezésre.
A NIF szerint viszont ők sem rendelkeznek a beszállítókra vonatkozó adatokkal. Csak az alvállalkozói szintről vannak információk, ezek kiadásáért viszont 246 ezer forintot kértek. A Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet segítségével augusztus végén pert indítottunk a NIF ellen mind az alvállalkozókra, mind a beszállítókra vonatkozó adatok ingyenes kiadásért. November közepén az elsőfokú ítéletben a javunkra döntött a Fővárosi Törvényszék: a NIF-nek ingyen ki kell adnia, hogy mely vállalkozók és beszállítók vettek részt a projektekben, és mennyi pénzt fizetnek a számukra.
A cégnyilvántartási adatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk. | [
"Gánt Kő Kft."
] | [
"Vasútautomatika Kft.",
"Swietelsky Vasúttechnika Kft-től",
"Társaság a Szabadságjogokért",
"V-Híd Zrt.",
"Déli-part 2016 Konzorcium",
"Dolomit Kft.",
"Fővárosi Törvényszék",
"Swietelsky Vasúttechnika Kft.",
"Swietelsky cégcsoport",
"V-Híd Zrt",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Swietelsky Magyarország Kft.",
"Swietelsky Vasúttechnika",
"R-Kord Építőipari Kft."
] |
Fél éve nyomozunk Kiss Szilárd után. Megírtuk, miért tartóztatták le (I. rész), hogyan üzletelt a volt agrárattasé a Quaestor-vezér Tarsoly Csabával és Felcsút polgármesterével, Mészáros Lőrinccel (II. rész), milyen kapcsolatok fűzték Kisst az orosz alvilághoz és a vízumbizniszhez (III. rész), és hogyan jutott be a magyar államigazgatásba a gyanú szerint orosz titkosszolgálati kötődésekkel (IV. rész).
A sorozat utolsó részében most azt mutatjuk be, hogyan hálózta be Kiss Szilárd agrárminisztériumi kollégáit szívességekkel, vacsorákkal, drága hotelekkel.
Volt, hogy Putyin dolgozószobájáig vezetett egy magyar küldöttséget.
Az attasé ráadásul közös bizniszbe fogott több, a Simicska-körhöz sorolt agrárminisztériumi figurával.
Tucatnyi cégével minden diplomáciai szabályt felrúgott. Az orosz titkosszolgálat jóváhagyása nélkül ezt sem tehette volna meg.
Cikksorozatunk első része után kormányülésen is foglalkoztak Kiss Szilárd ügyével, ahol nyilvánvalóvá vált a Fazekas Sándor és Szijjártó Péter közti konfliktus.
Az FM megpróbálta a külügyre tolni a botrányt, pedig forrásaink szerint korábban még azért is lobbiztak Szijjártónál, hogy Kiss visszakaphassa diplomata-útlevelét.
Fazekast végül az ellenzék és a sajtó mentette meg a bukástól.
Mint kés a vajon, úgy juthatott át az államigazgatáson. Ha nem bizniszel Szikyvel, akit a rendőrök lehallgattak, soha le nem bukik
– mesélte az Indexnek az agrárminisztérium egykori vezető beosztású tisztviselője, aki szerint Kiss Szilárd nagyon hamar jó kapcsolatot épített ki a minisztériumi apparátussal.
"Félelmetesen jók voltak a kapcsolatai" – így jellemezte Kiss Szilárdot egy másik ismerőse, aki a volt agrárattasét még a Vidékfejlesztési Minisztériumban ismerte meg, és többször szemtanúja volt annak, milyen szobák nyíltak meg a férfi előtt Moszkvában.
Ahogy sorozatunk előző részében megírtuk: ezeket az összeköttetéseket Kiss jórészt orosz élettársának, Jelena Cvetkovának köszönheti, akiről kormányzati forrásaink azt állították, szinte biztos, hogy kapcsolatban áll az orosz titkosszolgálattal. A magyar agrárminisztériumban azonban csak azt látták, néhány telefonjába kerül az agrárattasénak, hogy a magyarokat fogadja például a legnagyobb orosz élelmiszer-áruházlánc, a Magnit tulajdonosa.
Szergej Galickij uniós hídfőállást akart a Magnitnak, egy logisztikai központot, ahonnan nem orosz rendszámú kamionokkal vitték volna tovább az árukat, így könnyítve az exportkereskedelmet – ennek a biznisznek tett be az ukrán konfliktus miatti orosz embargó. Galickij a közös határ miatt eredetileg Litvániában és Lengyelországban gondolkodott, de végül egy olyan, alig félórás tárgyalás után döntött inkább Magyarország mellett, amit Kiss Szilárd vezényelt le.
A Magnit krasznodari központjának halljában van egy hatalmas kivetítő, rajta, hogy hány ezer boltjuk van. Csak míg ott voltunk, hármat pördült előre a számláló
– meséli csodálattal a hangjában az akkori magyar küldöttség egyik tagja, akit lenyűgözött Kiss kapcsolatrendszere. A Magnit logisztikai központja orosz pénzből épült volna, emiatt pedig a Sberbank regionális vezetőjével is tárgyaltak a magyarok. Kiss Szilárd még őt is jól ismerte.
Egy másik történet szerint az egykori agrárattasé azt is simán elintézte, hogy amikor kinevezték az új orosz mezőgazdasági minisztert, a magyar partnerek találkozzanak vele, miközben ez számos európai miniszternek nehezen ment. Fazekas Sándor természetesen rendkívül elégedett volt. Ahogy akkor is, amikor 2013 októberében az Arany Ősz kiállításon Dimitrij Medvegyev orosz miniszterelnök meglátogatta a magyar standot: ez is Kiss Szilárdnak, illetve élettársának volt köszönhető.
De Kiss Szilárd nem csak azzal nyerte meg a minisztérium vezetését, hogy kapcsolatait kizárólag a nemzetgazdaság érdekében mozgósította.
Behálózta az agrárminisztériumot
Kiss a Vidékfejlesztési Minisztériumban különösen jó viszonyban volt a tárca közigazgatási államtitkárával, Farkas Imrével. Farkas minisztériumi forrásaink szerint a Nyerges Zsolt–Simicska Lajos-féle érdekcsoport informális befolyását érvényesítő Nyerges Attila (Nyerges Zsolt testvére) emberének számított. 2012 nyarán Nyerges és Farkas együtt ment át a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba (NFM), sőt Nyerges még igazgatósági tag is volt Farkas korábbi cégében, a Geodéziai és Térképészeti Zrt.-ben.
Mivel Kisshez hasonlóan Farkas is Oroszországban végezte a tanulmányait, rögtön megvolt a közös hang.
Kiss Szilárd Farkas Imrével, valamint a Farkast az agrártárca közigazgatási államtitkári posztján váltó Poprády Gézával 2013 őszén közös céget is gründolt Restart Európa néven. A cégben papíron nem volt benne sem Farkas, sem Poprády, mivel államtitkárként nem lehetett vállalkozásuk. Helyettük a két férfi felesége lett tag, valamint Kiss Szilárd lánytestvére. A cég egy alkohollebontást segítő szlovák üdítőitalt próbált értékesíteni a Magnitnak, csakhogy még beviteli engedélyt sem kaptak. Forrásaink szerint utóbbit Kissnek kellett volna elintéznie.
Ugyanakkor Farkas Imre, Poprády Géza, valamint Kiss régi barátja, Keskeny Ernő (jelenlegi ukrajnai nagykövet) akkoriban hivatalos utakon is együtt volt Kiss Szilárddal, 2013-ban például a doni áttörés 70. évfordulóján együtt látogatták meg a rudkinói magyar katonai temetőt és a gremjacsjei szovjet honvédő emlékművet.
Kiss üzleti összefonódásai a különféle minisztériumi tisztviselőkkel nem álltak meg itt. Az agrárminisztérium korábbi biztonsági főnöke, a 2012-ben Farkas Imrével szintén az NFM-be távozó Csatós András Csaba 2012 augusztusától tulajdonosként bukkant fel Kiss élettársának cégében, a Magyar–Orosz Consult Kft.-ben. A cég ügyvezetője pedig jelenleg is az a Mócsyné Tóvizi Zsuzsanna, akit 2011-ben Kiss Szilárddal együtt vettek állományba az agrártárcához tanácsadóként, és aki fotók tanúsága szerint Farkas Imrével vett részt közösen hivatalos utakon.
De ennél az exporttal foglalkozó cégnél kapott állást Kiss Szilárdtól egy bizonyos K. is (nem közszereplő, ezért nem írjuk le a nevét), aki korábban a moszkvai nagykövetség konzuli osztályán dolgozott, nagyjából tíz évig. Ahogy sorozatunk előző részében írtuk: a moszkvai követség konzuli osztálya fölötti befolyását többek visszaemlékezése szerint Kiss például arra használta, hogy prostituáltaknak szerezzen be vízumot nagy tételben. Egy külügyes forrásunk K. alkalmazásáról azt mondta, a vízumkiadás befolyásolásához egy ügyintéző nem elég, hiszen a döntés konzuli szinten születik.
Azonban Kiss Szilárd megtalálta annak is a módját, hogyan biztosítsa befolyását az oroszországi, illetve az egykori szovjet tagállamokbeli magyar nagykövetségeken, konzulátusokon. Például azzal, hogy előszeretettel segített munkához diplomatafeleségeket saját és élettársa cégeinél. Így annak az egyik közép-ázsiai országba akkreditált nagykövetfeleségnek is segített, aki személyes Facebook-profilján is rendszeresen megosztja a Kiss–Cvetkova-féle orosz Tokaj Klub friss híreit.
Audival várta a delegációkat a reptéren. Egyszer négyezer eurót költött a Puskin étteremben egy húszfős vacsorára. Aztán volt, hogy megjöttek a lányok is.
– részletezi egy volt diplomata Kiss másik kedvelt módszerét, amivel a Moszkvába kiutazó befolyásos magyar döntéshozókat "megfogta″, ez a konkrét példa pedig még 2010 előttről származik. De Kiss agrárattaséként csak még nagyvonalúbb lett. Amikor a magyar küldöttség az orosz fővárosban tárgyalt a Magnit magyarországi beruházásáról, Kiss ragaszkodott hozzá, hogy a delegáció a moszkvai viszonylatban is drágának számító Ritz-Carltonba szálljon meg. Jó éttermekbe vitte a magyarokat, és mindig ő állta a számlát, nem hagyta, hogy fizessenek.
Kissnek üzleti partnerei és kollégái szerint elképesztő "reprezentációs kiadásai" lehettek. Módszere azonban hatékonynak bizonyult, sokakat levett a lábáról és a lekötelezettjévé tett. Olykor azért is, mert egyeseknek kellemetlen lett volna, ha később odahaza kiderül, hogy Moszkvában pontosan mi történt, és milyen pénzből.
Az egyik minisztériumi delegációnak Kiss azt is elintézte, hogy bejárhassák a Kremlnek még olyan részeit is, melyek biztonsági előírások miatt nem elérhetőek az átlagos turistáknak. A küldöttség egyik tagja erről így mesélt az Indexnek:
Magunk is meglepődtünk, hogy egészen Putyin dolgozószobájáig vezetett minket Kiss Szilárd az idegenvezetővel, akit ő intézett.
Pedig a látogatás ötlete állítólag teljesen hirtelen és az agrárattasétól jött, aki látszólag csak úgy mellesleg vetette fel, jártak-e már vendégei a Kremlben. Ezután őket teljesen lenyűgözve azonnal be is vitte a delegációt. Bár ezzel Kiss Szilárd szándékosan azt a látszatot keltette, hogy magasra érnek a politikai kapcsolatai, egy Moszkvát jól ismerő egykori diplomata elárulta: a Kreml-látogatást valójában azért is intézhette ilyen könnyen Kiss, mert korábban szívességeket tett a Kreml ellátási igazgatójának, sőt egy alkalommal Magyarországra is elhívta őt vadászni. (Kiss más vadásztörténeteiről jobboldali keretesünkben írtunk.)
Semjén sosem vadászott Dagesztánban Kiss Szilárd a külügyön és a vidékfejlesztési tárcán túl a Miniszterelnökségen is megpróbált magának hátországot kiépíteni. Egy kormányzati tisztviselő az Indexnek határozottan azt állította: Kiss közreműködésével sikerült elintézni, hogy Kirill moszkvai pátriárka soron kívül fogadja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, sőt Kiss és Semjén korábban még közös vadászaton is részt vett. A volt agrárattasé nem csupán hobbiként tekintett a vadászatra (így néz ki egyébként Kiss Szilárd puskával a kezében), hanem elsősorban üzletként, és persze az üzleteket megalapozó kapcsolatépítés eszközeként. Vengerszkaja Ohota ("Magyar Vadászat") néven orosz céget is alapított, amit konferenciaturizmussal (Budapest MICE) is megpróbált összekötni, de befolyásos magyar barátait, hivatalos delegációk résztvevőit és üzletembereket is szívesen vitte vadászatokra Oroszországban. Semjén Zsolt kabinetfőnökétől megtudtuk, a miniszterelnök-helyettesnek is Keskeny Ernő mutatta be Kiss Szilárdot, aki a nagykövet által szervezett rendezvényeken többször feltűnt, de hozzátette, mindezek "semmiféle összefüggésben nem voltak Kiss Szilárd elhíresült ügyeivel". Semjén Zsolt 2012 októberében a pravoszláv egyház vezetőivel tárgyalt Moszkvában, majd 2015 márciusában került sor a találkozóra a pátriárkával. Kérdésünkre, hogy ezek előkészítésében formálisan vagy informálisan részt vett-e Kiss Szilárd, Semjén kabinetfőnöke úgy válaszolt: segítségükre volt a külügyminisztérium, különösen Ijgyártó István korábbi moszkvai, illetve Keskeny Ernő kijevi nagykövet – és még akiket ők bevontak: "A konkrét programok megszervezésébe természetszerűen bevonhatták a nagykövetség más munkatársait is, azonban ezek a találkozók egyházi jellegükre való tekintettel, elsősorban egyházi személyek által lettek előkészítve." Arra a kérdésre pedig, hogy információnknak megfelelően vadászott-e Semjén Dagesztánban Kiss Szilárddal, ezt a tömör választ kaptuk: "Semjén Zsolt sosem vadászott Dagesztánban." Miután azonban azt az általánosabb kérdést tettük fel, hogy Semjén és Kiss vadászott-e bármikor is együtt Oroszországban vagy Magyarországon, azt a választ kaptuk, hogy ezzel a kérdéssel forduljunk Keskeny Ernő nagykövethez, mert Semjén csak az ő szervezésében találkozott Kiss Szilárddal. Ezt meg is tettük, Keskeny Ernő viszont azóta sem reagált emailben feltett kérdéseinkre.
Senkinek nem ajánlottam Szilárd gyanús borát
Miközben Kiss Szilárd agrárattaséként befolyásos magyar politikusoknak és politikaközeli vállalkozóknak ígért segítséget az orosz piacon, hogy politikai hátszelet biztosítson saját üzleteihez, fontos vállalkozásai mégis a földbe álltak, és egyre nagyobb bajba került. Nagyszabású boros projektje, az orosz piacra termelő Monte Tokaj egy hatalmas hitelfelvétel után pár évvel csődbe ment.
Ahogy a cég felszámolóbiztosától, Vasvári Zoltántól megtudtuk, egy szintén felszámolás alatt álló pénzintézet kezdeményezte a több mint hétszázmilliós adósságot felhalmozó Monte Tokaj felszámolását, ami hivatalosan 2014 februárjától történt meg. A cég megmaradt vagyona kisebb értékben termelő- és tárgyi eszközökből, nagyobb értékben eladatlan palackozott borokból és egyéb esszenciákból, gépjárművekből és nagy kiterjedésű szőlőültetvényekből áll.
Én senkinek soha nem ajánlottam ezt a bizonytalan identitású, gyanús, Magyarországon ismeretlen bort.
– mondta egy egykor befolyásos diplomata Kiss Szilárd borairól, és ebben a sikertelenség egyik magyarázata is ott van. Az agrárattasé egyébként azt valóban elintézte, hogy 2013 őszén a szentpétervári G20-találkozóra magyar borokat is beválogassanak: köztük persze saját borát, a Monte Tokaj hatputtonyos muscat lunel aszúját, valamint a korábban glicerinbotrányba keveredő Vincze Béla cabernet cuvée-jét. Egy boros ügyekben jártas forrásunk szerint Vinczét, miután mindenki elfordult tőle, Kiss Szilárd karolta fel. De Kiss más ismert pincészetekbe is beszállt, és boros körökben az a hír terjedt róla, hogy csak rajta keresztül lehet bort bevinni Oroszországba.
Ő volt a menő csávó, akinek mindenki a tenyeréből eszik. Mesélte, hogy egyszer betámadták az orosz hatóságok, erre elhozta őket nyaralni Magyarországra, és rögtön minden oké lett
– mondta forrásunk, aki szerint ugyanakkor 2012 ősze környékén Kiss már arra is célozgatott, hogy a moszkvai magyar nagykövetségre nem tud borbemutatókat szervezni, mert ott nem nézik jó szemmel, és oda már nem nagyon engedik be.
Közben a Monte Tokajhoz hasonló sors várt volna a Winexport Kft.-re is, melynek vezetésébe papíron a Magnit felső vezetői is beszálltak. A cég ugyanis a Magnitnak szállított volna magyar borokat, ám időközben ez a vállalkozás is több mint hétszázmilliós adósságot halmozott fel. Kiss Szilárdnak végül az okozta a vesztét, hogy a gyanú szerint vállalkozó barátja, Sziky Gyula, valamint az orgoványi takarék elnöke, Gellért Imre segítségével ezt az adósságot próbálta meg csalással eltüntetni.
Azzal, hogy agrárattaséként Kissnek papíron egyszerre több cége is lehetett Magyarországon és Moszkvában egyaránt, további vállalkozásokat pedig strómanokon keresztül irányított, minden íratlan diplomáciai szabályt felrúgott, hiszen így lényegében a magyar állammal a háta mögött saját magáért is lobbizott. Több, egykoron Moszkvában dolgozó magyar diplomata is azt állította az Indexnek, ezeknek az íratlan szabályoknak a megsértése zsarolhatóvá tesz egy diplomatát, Kiss például nem sérthette volna meg ezeket az orosz titkosszolgálat jóváhagyása nélkül. "Nem adtak volna az oroszok agrément-t annak, akinek ennyi cége van" – utalt az egyik diplomata arra, hogy 2010-ben az oroszoknak már kifejezetten érdekükben állt, hogy Kiss viszonylag fontos pozícióba kerüljön.
De a fogadóországbeli, a fogadóország államapparátusával egykor szoros kapcsolatban álló partner is az íratlan szabályok megsértését jelenti. Márpedig Kiss Szilárd élettársa, Léna orosz, és annál az állami szervnél dolgozott, mely eldönti, mi juthat be Oroszországba külföldről.
Azonban a volt attasé a diplomáciai szabályok megsértésében itt sem állt meg. Kiss Szilárd magánember, vállalkozó és Kiss Szilárd diplomata, agrárattasé szerepeinek teljes összecsúszása néha egészen abszurd helyzetekhez vezetett. Megesett az is, hogy Kiss a saját zsebébe nyúlt, és mások helyett fizetett. Úgy tudjuk, egy 2013-as moszkvai élelmiszer-kiállításon arra panaszkodott ismerőseinek, hogy saját pénzéből fizetett ki előre 60-70 ezer eurót azért, hogy legyen magyar stand, noha ezt a pénzt a kiállító cégeknek kellett volna fizetniük. Kiss megelőlegezte a pénzt, ismerősei szerint azért, mert az oroszok előtt már előre dicsérte, mennyire fantasztikus lesz a magyar stand, és nem akart szégyenben maradni.
Hogy támadnak minket, Péter!
Több beszélgetőpartnerünk szerint Fazekas Sándor és Kiss Szilárd nem állt kifejezetten bizalmi viszonyban egymással, de a miniszternek imponált, hogy az agrárattasé mindent elintéz, amit kérnek tőle. Nyilvános megszólalásaiban Fazekas Kiss Szilárdot azóta is rendre azzal védi meg, hogy a számok alapján neki köszönhetően nőtt az export, tehát jól végezte munkáját. Egy volt gazdasági diplomata szerint ez az érvelés teljes tévedés:
Egy agrárattasé kapcsolatokat alapoz meg, de ennél többet nem tud tenni. Nem igaz, hogy Kiss Szilárd miatt növekedett volna bármi is.
Fazekas Sándort hónapokon keresztül hiába kértük, árulja el, miért ragaszkodott annyira Kisshez, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzésen való megbukása után is pozícióban tartotta. És amikor végre lehetőségünk volt interjút készíteni vele, a miniszter akkor sem volt hajlandó erre érdemben válaszolni. Államtitokra hivatkozott, noha nem a jelentés tartalmára, hanem saját személyes motivációjára, döntésének okára kérdeztünk rá.
Fazekas hallgatása a botrányban ugyanakkor a kormányon belül is komoly feszültségeket szült. Kormányzati forrásokból úgy tudjuk, sorozatunk első cikkének megjelenése után Kiss Szilárd ügye az egyik tavaszi kormányülésen is előkerült. Azon az ülésen Fazekas Sándor egy olyan megjegyzést tett Szijjártó Péternek, hogy mennyire támadja őket (mármint a külügyet és az agrártárcát) az ellenzék Kiss Szilárd miatt. Szijjártó azonban hidegen válaszolt, miszerint ehhez a botrányhoz neki semmi köze, Kiss ugyanis nem az ő, hanem Fazekas embere, és végső soron a földművelésügyi miniszternek köszönhette politikai karrierjét.
Az FM ráadásul Kiss letartóztatása után, januárban olyan közleményt adott ki, melyben nemcsak hogy többszörösen csúsztattak, de a felelősséget is rögtön megpróbálták áttolni a külügyre. Ezt írták:
Fazekas Sándor miniszter nem állt vele közvetlen munkakapcsolatban. Kiss urat a KüM állományából vettük át 2013 októberében, C típusú átvilágításon átesett.
A valóság ezzel szemben az, hogy Kiss Szilárd végig az FM állományában volt. Agrárattaséként az agrártárca szakdiplomatája volt, akinek kinevezéséről (és hazahívásáról is) Fazekasék döntöttek, és a fizetését is ők utalták át a KüM-nek, mellyel Kiss csak technikailag állt kapcsolatban. Az pedig, hogy C típusú átvilágításon átesett, önmagában igaz – az FM csupán azt hallgatta el, hogy azon meg is bukott. Utóbbinak lett a következménye, hogy az akkori külügy vezetője, Martonyi János Kisst kitiltotta a minisztériumból.
De a két jelenlegi miniszter között már csak azért is törést okozott Kiss Szilárd ügye, mivel Szijjártó több forrásunk szerint is kifejezetten utálta az egykori agrárattasét. Kiss ezt egyébként érzékelte, és szándékosan azért ment el bizonyos találkozókra, rendezvényekre, hogy megpróbáljon Szijjártóval közös fotókra ráférni, és azokat később a jó viszony bizonyítékaként mutogathassa üzleti partnereinek. Mivel pedig Fazekas a botrány kirobbanása után megpróbált minél jobban csendben maradni, és az imént idézett, félrevezető közleményt is kiadták, az ellenzéki támadások jó részét Szijjártó kapta, és többek közt az ő közös fotóik kezdtek el terjedni.
A Fazekas és Szijjártó közti, Kiss Szilárd miatti feszültségnek további oka is volt. Miután Kiss megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon és Martonyi János azonnal eltávolította a külügyből, Fazekas Sándor miniszteri megbízottként alkalmazta őt tovább. Bár ebben a pozícióban el lehetett kerülni, hogy Kisst újra át kelljen világítani, de a volt attasé ezzel el is esett számos, a diplomáciai státusszal járó előjogtól – melyek egy részét megpróbálta visszaszerezni. Szijjártó környezetéből az Indexnek határozottan azt állították: az FM egy magas rangú vezetője megpróbált közbenjárni az új külügyminiszternél, sőt már-már Szijjártó "nyakára járt″, hogy Kiss ismét diplomata-útlevelet kapjon. A külügyminiszter ezt sorozatosan elutasította.
Fazekas környezete mindezt tagadta nekünk.
Megerősítette viszont egy olyan ellenzéki képviselő, akinek pártja aktív volt a parlamentben Kiss Szilárd botrányának napirenden tartásában. Állítása szerint a külügyminiszter környezetéből az egyik parlamenti vita után neki is ugyanezt jelezte informálisan a tárca egyik vezetője. Arról beszélt neki, rossz nyomon járnak, ha Szijjártót támadják, hiszen ők például határozottan visszautasítottak olyan, az FM-ből érkező kéréseket, mint hogy Kiss visszakaphassa diplomata-útlevelét. Úgy tudjuk egyébként, Martonyihoz és Szijjártóhoz hasonlóan a rövid ideig külügyminisztereskedő Navracsics Tibornak is rendkívül rossz véleménye volt Kiss Szilárdról, hasonlóan a külügyi apparátusnak az attasét közelebbről ismerő részéhez.
Fazekast és az FM vezetését, akik viszont valóban elégedettek voltak Kiss Szilárddal, agrárminisztériumi forrásaink szerint őszintén meglepte munkatársuk letartóztatása. Kisst január 14-én helyezték előzetes eltartóztatásba, miután (legalábbis a rokona által üzemeltetett, őt mentegető kissszilard.hu állítása szerint) két nappal korábban, január 12-én rendőri kérésre megjelent a Bács-Kiskun megyei kapitányságon. Az FM egy közleményben azt állította, Kiss Szilárd ekkor már nem volt az állományukban, mivel "Kiss Szilárd munkaviszonya megszűnt 2014. december 12-vel″.
Ez a dátum azonban rendkívül furcsa, sőt teljesen érthetetlen: Fazekasék azt állítják, kerek egy hónappal azelőtt menesztették Kiss Szilárdot, hogy az besétált a rendőrségre. De vajon miért tették ezt? Hiszen a minisztérium közleménye szerint "az FM részére végzett munkájával kapcsolatban nem volt kifogás", sőt egy interjúban Fazekas utólag is azzal védte meg és méltatta egykori beosztottját, hogy "volt olyan év, amikor az Oroszországba irányuló export 25 százalékkal nőtt″.
Az ellenzék és a sajtó mentette meg
Egy magas rangú kormányzati forrásunk szerint teljesen helytálló volt a Napi Gazdaság április végi értesülése, miszerint a Kiss Szilárd-ügy és a tárca sorozatos botrányai után megingott Fazekas bársonyszéke és Orbán Viktor le akarta őt váltani. A miniszter esélyeit tovább rontotta, hogy a tárcán belül egykor rendkívül erős volt a Simicska–Nyerges-érdekkör befolyása – ahogy bemutattuk, Farkas Imrén keresztül Kiss Szilárd is ennek a körnek az emberével volt jóban. Fazekas ezt a befolyást az Indexnek adott interjúban tagadta, ugyanakkor Simicskával kapcsolatban azt elismerte, hogy "szerintem néhányszor találkoztam vele életemben″.
Fazekasnak egyelőre mégsem kellett távoznia. Forrásunk szerint nem más mentette őt meg, mint "az ellenzék meg a folyamatosan a minisztériumról cikkező sajtó". Szerinte miután kiderült, hogy a minisztériumnak 410 millió forintja tűnt el a brókerbotrányban a Hungária Értékpapír Zrt.-nél, nem hagyhatták, hogy bárki is belebukjon az ügybe, és így felelősnek tűnjön. Hiszen a kormány válságkommunikációjának fő célja az volt, hogy a Quaestor bedőlésével kezdődő botránysorozatot minél kevésbé lehessen hozzájuk kötni. Ráadásul a nemzeti parkok földjének alkotmányellenes elvétele miatt az LMP és a természetvédők keményen ráugrottak Fazekasra, Áder János pedig végül vissza is dobta a vitatott törvényt. Kormányzati forrásunk szerint Orbán Viktor teljesen kiszámíthatóan reagált, hiszen | [
"Monte Tokaj",
"Magnit",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Magyar–Orosz Consult Kft.",
"Sberbank",
"Winexport Kft."
] | [
"Geodéziai és Térképészeti Zrt.",
"Napi Gazdaság",
"Hungária Értékpapír Zrt.",
"Budapest MICE",
"Restart Európa",
"Tokaj Klub",
"Magyar Vadászat",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Mondvacsinált okokra hivatkozva szegény kistelepülésektől vont el tízmilliókat a Magyar Államkincstár. A szabolcsi Uszka nem hagyta magát. Perelt és legyűrte az államot.
Az ukrán határnál fekvő apró falu, Uszka hatalmas sikert könyvelhetett el kedden, amikor a nyíregyházi közigazgatási bírságon legyűrte a Magyar Államkincstárt (MÁK) s megnyerte az úgynevezett "falubusz-pert".
Az ügyet elsőként a Népszava tárta fel: tavaly nyáron írtuk meg, hogy milliós nagyságrendben büntetett meg a MÁK több mint kétszáz, zömmel kistelepülési önkormányzatot. Arra hivatkoztak, hogy a polgármesteri hivatalok késve jelentették be a falugondnoki ellátást biztosító új kisbuszok rendszámát, s ezért másfél-két évre visszamenőleg követelték az üzemeltetéshez nyújtott támogatást. A községek hasztalan érveltek azzal: egyikük sem tudott a rendszám alapján vezetett külön nyilvántartásáról, de a buszokkal ugyanúgy a lakosság számára nyújtottak szolgáltatásokat, mint korábban, tehát a munkát elvégezték.
Zempléni polgármesterek közös levélben kértek segítséget három minisztertől, Pintér Sándortól, Balog Zoltántól és Varga Mihálytól, de nem jártak sikerrel. Volt, aki nem akart nyíltan szembemenni hatalommal, ezért inkább befizette a bírságot, s a háttérben a térség országgyűlési képviselőjénél "lobbizott" állami segítségért, az önhibájukon kívül hátrányba került településeknek nyújtható plusz támogatásért: akadt, aki kapott ilyet, másoknak az ígéret ellenére sem jutott.
– Uszka az egyenes utat választotta, mert bíztunk az igazunkban, s a bíróságok függetlenségében – mondta a Népszavának Sértő-Radics István a szabolcsi falu polgármestere, a Gémesi György nevével fémjelzett Új Kezdet Párt egyik alapítója. Előbb fellebbeztek, de az államkincstár első fokon elutasította a kérelmüket, ezután fordultak a bírósághoz jogorvoslatért. Azzal érveltek, hogy a kincstár hatáskörét túllépve intézkedett, a falubuszok működési engedélyét ugyanis az illetékes megyei kormányhivatalok adják ki, s azok ellenőrzik később az üzemeltetést. A falugondoki buszok megérkezésük másnapján munkába álltak, vagyis a kincstár olyan támogatási összeget kért volna vissza, amelyet ténylegesen az adott feladatra fordítottak.
A Magyar Államkincstár korábban lapunkat az ügyben arról tájékoztatta, hogy a visszafizetési kötelezettség időarányosan azokat a hónapokat érinti, amelyekben nem volt lejelentve az új rendszám. Kétszázhét önkormányzatot köteleztek pénzvisszafizetésre, s közel 120 millió forint folyt vissza így az államkasszába.
A nyíregyházi közigazgatási bíróság tegnap az uszkaiaknak adott igazat, s hatályon kívül helyezte a Magyar Államkincstár követelését. Ez egyelőre a 2015. utolsó három hónapjában felvett 650 ezer forintra vonatkozik, de Sértő-Radics szerint a nyertes per után a MÁK nemigen követelheti vissza tőlük a 2016-ra kifizetett közel 2 millió forintot sem, hisz arra sincs jogalapja. A döntés jogerős. A harmincezer forintos perköltséget, amely javarészt az ügyvédi díjat tartalmazza, szintén a vesztes állami cég fizeti. Az uszkai polgármester szerint ez a győzelem túlmutat önmagán, mert azt bizonyítja, hogy – miként Dávid Góliátot –, úgy az igazságtalan döntéseket hozó nagy állami rendszereket is le lehet győzni a törvény erejével.
Köteles László, Komlóska polgármestere az ítélet kihirdetése után lapunknak azt mondta: a per precedensértékű, s szerinte minden önkormányzatra vonatkoznia kell, így az érintett falvak mind visszakövetelhetik jogos jussukat a Magyar Államkincstártól.
Doros Judit | [
"Magyar Államkincstár"
] | [
"Új Kezdet Párt"
] |
A Belügyminisztérium szerint speciális felszerelés kell abba a több mint 700 kocsiba, amelyeket nyílt közbeszerzés nélkül akar bérelni a tárca 2,3 milliárd forintért. A készenléti rendőrségnek szánt járművek mellett a minisztérium szerint a rendőrtiszti főiskola rektorának és egy rendőr-szakközépiskolának szánt autó is ilyen. A tárca jövőre még 3000 kocsit bérel majd, mivel lejár a rendőrség flottaszerződése.
2 milliárd 339 millió forint értékű autóbérlés nyílt közbeszerzési eljárása alól kért mentességet augusztus elején a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságától a Belügyminisztérium. A testület a múlt szerdán kizárólag fideszes szavazatokkal hagyta jóvá a kérelmet, az MSZP tiltakozott a szerinte szabálysértő eljárás ellen, és bejelentette, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordul.
A közbeszerzési törvény szerint mentesség jár a közbeszerzés alól többek között "a minősített adatot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre, amelynek vonatkozásában" fegyverek, lőszerek, hadianyagok beszerzésére, katonai, nemzetbiztonsági létesítmények építésére.
A bizottsági ülés egyik, neve mellőzését kérő résztvevője az [origo]-nak azt mondta, hogy az eredeti, ORFK által jegyzett kérelem még csak a Készenléti Rendőrségnek szánt 627 autó beszerzésére szólt, és csak később kapcsolódott hozzá a többi szervezet összesen további 91 autóra szóló igénye.
Indoklás szerinte egyedül a Készenléti Rendőrségnek szánt autók mellett állt. Ezt azzal indokolták, hogy az egység csapatlétszámának bővülése miatt fejleszteni kell a szervezet gépjárműparkját. A politikus szerint az ülésen csak a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkárának elszólásából derült ki, hogy a Rendőrtiszti Főiskolának bérelendő autó valójában a rektor szolgálati autója lesz, amelyről a forrás szerint az államtitkár azt mondta, így "sokkal egyszerűbb és olcsóbb is bérelni, mint nyílt közbeszerzéssel".
A bizottság MSZP-s tagja, Harangozó Tamás szerint az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága részére beszerzendő járművek mellett rajta volt a listán a rendészeti szakközépiskolák és a Rendőrtiszti Főiskola gépjárműbeszerzése is.
Operatív feladatok a középiskolában
A Belügyminisztérium sajtóosztálya kérdésünkre azzal magyarázta a közbeszerzés alóli mentességet, hogy a járművek "operatív feladatokra történő használata" és emiatti speciális biztonsági, illetve műszaki felszereltsége indokolta. Nem kaptunk választ arra, hogy egy rektornak, illetve a rendőr-szakközépiskoláknak szánt autóknak miért kell speciális felszereltségűnek lenniük, és beszerzésük miért igényel fedett eljárást.
A járművek típusáról a minisztérium nem árult el részleteket, csak annyit, hogy személygépkocsikról és kishaszonjárművekről egyaránt szó van, és azt sem közölték, hogy a teljes állományból az egyes operatív szervek mennyi autót használnak majd.
Ügyintézésre, megfigyelésre, nyomozóknak
Bár a minisztérium rendészeti bizottsághoz küldött előterjesztése a rendőrség megnövekedett feladataival indokolta a készenléti rendőrségnek szánt 627 autó beszerzését, egy, az egységnél dolgozó, névtelenséget kérő középvezető az [origo]-nak azt mondta, el sem tudja képzelni, hogy ennyi autó mind a KR-hez kerülne.
"Operatív" autónak szerinte egyébként a felségjelzés nélküli, rendszerint ügyintézésére, megfigyelésre vagy a nyomozók által használt autókat nevezik, de ezeknek csak töredékén van bármilyen speciális felszerelés, ami indokolná a speciális beszerzést - mondta.
Még 3000 autót kell bérelnie a BM-nek
A tárca válaszából az viszont kiderült, hogy egy, a szóban forgónál lényegesen nagyobb, összesen 3700 autós flotta bérlésére készül az ORFK, vagyis az operatív egységek valamivel több, mint 700 járművén kívül további 3000 autóra is szükség van, amelyek beszerzése már nyílt eljárásban történhet. A beszerzésre a tárca magyarázata szerint azért van szükség, mert 2012-ben lejár a rendőrség korábbi, 3 évre kötött flottaszerződése.
Az ORFK legutóbbi, 2009-es járműbeszerzésén az összesen 2000 autós flottára két céggel kötöttek szerződést: 1500 járőrkocsinak használt Ford Focus kombit az MKB-Euroleasing Autópark Zrt. szállított bruttó 4 milliárd 750 millió forintért, 500 "bűnügyi ügyintéző" Opel Astrát pedig a K and H Autópark Kft. bruttó 1 milliárd 727 millió forintért. Utóbbi cégnél az [origo]-nak azt mondták: szeretnének indulni majd az új beszerzésen is, de előbb látni akarják a pontos feltételeket. A cég egy névtelenséget kérő munkatársa azt mondta, hogy a hosszú időre és nagy számú autóra szóló megállapodás ellenére nem feltétlenül éri meg egy ilyen szerződés, főleg a speciálisan felszerelt autók esetén, mert azok másodlagos - visszavétel utáni - értékesítése tapasztalatuk szerint nagyon nehézkes. | [
"Belügyminisztérium"
] | [
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Rendőrtiszti Főiskola",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"MKB-Euroleasing Autópark Zrt.",
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága",
"K and H Autópark Kft.",
"Készenléti Rendőrség"
] |
Fazekas Sándor agrárminiszterrel poharazgat facebookos profilképén, s magyar borokat marketingel Észak-Amerikában az államot 11 millió dollárra perlő kaliforniai vállalkozó. A nagy vihart kavart tokaji borhamisítási ügynek Balla Attila elméletben a kárvallottja, de az eset továbbra is több mint homályos. Biztosnak az tűnik, hogy a kormányközeli potentátok belháborúja átterjedt Tokaj-hegyaljára, ahol, úgy fest, lassan háttérbe szorul a Balla-mentor Kékessy Dezső.
Egy újabb gyönyörű barátság érhet véget hamarosan. Miután Orbán Viktor kormányfő és évtizedes bizalmas barátja, Simicska Lajos Fidesz-hadtápos főoligarcha kölcsönösen ejtették egymást, lassacskán kiszorul a fősodorból Orbánék egykori családi barátja és felesége volt üzlettársa, Kékessy Dezső volt párizsi magyar nagykövet is.
Az első Orbán-kormány idején a kormányfő személyesen vett részt felesége, Lévai Anikó Kékessyvel akkor közös kft-je "nemtaggyűlésén", utóbb pedig, egészen a közelmúltig az exdiplomatát a kormányfő üzenő füzetének és végrehajtójának ismerték tokaji borászkörökben.
Mára azonban, nagyon úgy fest, Kékessy főszerepét gyakorlatilag átvette Tombor András, a tavaly alakult Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke, az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottsági elnöke, nem mellékesen Lázár János kancelláriaminiszter bizalmi embere.
Hegyaljai forrásaink szerint Kékessyt megviselte a kényszerű háttérbe vonulás. Ráterhel erre, hogy burjánzó vállalkozásbirodalma koránt sem prosperál úgy, ahogy illene, a borászattal foglalkozó cégek is nehézségeket mutatnak.
Töröcskei, Simicska és egy zempléni kiskirály
A bortermelő – egyébiránt a szaksajtó által elismert termékeket kínáló –, családi érdekeltség Patrícius Borház Kft. 2013-ban 56 millió forint veszteséggel zárt, ami javulás ugyan az egy évvel korábbi 217 milliós mínuszhoz képest, nőtt azonban az adósság is: 804 millióról 866 millió forintra, s abban az évben veszteségrendezés címén törzstőke-leszállításról is döntöttek a tagok.
A Patrícius Borházba is beszállító, Kékessy fia érdekeltségében álló Arany Dűlők Kft. szintén veszteséget hozott (5 millió). Annak ellenére, hogy a kft-be 2012-ben beszállt az ekkor még szintén Orbán-bizalmasként ismert, ám időközben ugyancsak kegyvesztetté vált Töröcskei István volt fő-államadósság-kezelő cége, a Patrícius Invest Zrt. Nyílt titok Tokaj-hegyalján, hogy voltaképpen az Orbán-családnak tett kedvére a Töröcskei-cég, amikor mentőövet dobott Kékessy kedvenc hobbijának, most azonban már arról is hallani, hogy csendestársként ott állt a háttérben Simicska is.
Márpedig ezek a pénzek félős, hogy a jövőben legfeljebb ha csöpögnek majd – tekintve a megváltozott politikai erőviszonyokat.
Meglehet, ezzel is összefügg, hogy az Átlátszó tudomása szerint Kékessyre hivatkozva kormánykörökben ajánlatot kaptak: a mágnás szabadulna a szlovák határ túloldalán, Szőlőske (Vinicky) környékén lévő, mintegy 80 hektárra tehető föld-érdekeltségeitől. Ezt a hírt nem sikerült megerősítetnünk a Kékessy-klánnál, sem a Patrcíus Borházba küldött kérdésükre nem érkezett egyelőre válasz, sem arra két levelünkre, amelyekben egyik rokonát kértük, járjon közbe, hogy a kérdés eljusson az exdiplomatához.
A szlovák cégnyilvántartásban nem találni Kékessy-érdekeltséget, a magyarban ellenben akad olyan cég – például a Patrícius Borház is -, ahol Kékessy szlovák, rimaráhói (Hrachovo) lakcímmel szerepel, bár ez a település jó 150 kilométerre Nyugatra, Losonc felé fekszik Szőlőskétől.
A szőlőskei Kékessy-kapcsolatról először az Élet és Irodalom tokaji riportsorozatában lehetett olvasni: az írás emlékeztet, hogy az egyik szlovák-tokaji szőlőtulajdonosnak, Hegedűs Zoltánnak Magyarországon közös érdekeltsége volt Kékessyvel (Tokaj Mercatus Kft.). A hvg.hu szerint pedig Kékessy szőlőskei birtokában üzlettárs a bokszolóból csendőrré, majd vállalkozóvá lett Mikulás Vareha. Ő a Kelet-európai oligarcha prototípusa, a szlovákiai magyar nyelvű sajtóban zempléni kiskirályként emlegetik: diszkópápa és üzemanyag-forgalmazó volt, amíg tavaly februárban jogerősen 11 év szabadságvesztésre nem ítélték adócsalásért.
Úgy fest, Kékessyék igyekeznek hazafias árnyalatot adni az ellentmondásnak: éppenséggel a magyar Tokajival versenytárs szlovák Tokaji feldolgozásban is érdekeltek. A Patrícius Borház honlapja szerint legalábbis a család anyai felmenői, az Okolicsányiak "Tokajban, Szegiben és Szőlőskén rendelkeztek ültetvényekkel és mindemellett jelentős köztisztségeket – alispán, országgyűlési képviselő – töltöttek be".
Tudomásunk szerint kormánykörökben nem zárkóznak el az elől, hogy tárgyaljanak Kékessyvel, föltéve, hogy "Dezső bátyánk" a realitások talaján marad, ami az árat illeti. Mindez a kiérdemesült Orbán-bizalmas ismételt, méghozzá közpénzes kifizetését vetítheti előre, csakhogy a kancellárián otthonosan forgó szakemberek szerint sokat javítana az évtizedes magyar-szlovák tokaji névhasználati vitában a jelen állás szerint vesztes magyar pozíción, ha a történelmi hegyvidék határon túli részén a magyar állam, akár közvetve, például cége, akár a Tokaj Kereskedőház révén megveti a lábát.
795,5 ezer dollár Kaliforniába
Nem javít ugyanakkor a volt nagykövet pozícióin – legalábbis így érvelnek kormány-közeli berkekben -, hogy Kékessy hosszú idő óta bizalmas viszonyt ápol Balla Attila kaliforniai vállalkozóval, aki nem kevesebb mint 11 millió dollárra perli a magyar államot az Egyesült Államokban.
A most kezdődő per a tavaly kirobbant tokaji borhamisítási botrányon alapul: májusban a Tokaj Kereskedőház zárolta a cég teljes készletét, mivel vizsgálatuk ellentmondásra bukkant a nyilvántartások (az úgynevezett pincekönyv és a származási bizonyítványok) között. A hárommilliárd forint értékű készlet 43 százaléka, 1,3 milliárd forint értékű bor bizonyult hibásnak (a "hamis" tokaji egészségre ártalmatlan ugyan, de nem az eredet-megjelölés szabályai szerint készült, adott esetben például a címkéhez képest más évjáratú).
A már érlelődő botrány apropót kínált 2013-ban leváltani Kiss István vezérigazgatót. Kiss, ahhoz képest, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon exminiszterelnökök bizalmi emberének – ekkoriban földművelési, később titkosszolgálati államtitkárnak -, a borsodi Ficsor Ádámnak a támogatásával került 2009-ben az állami borkereskedő cég élére, viszonylag sokáig húzta a NER-ben is.
A hullámok akkor csaptak össze Kiss feje felett, amikor előkerült egy közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat, amit 2012-ben tett a kereskedőház korábbi főborásza, Puklus Péter. E szerint Kiss utasította őt, hogy "a kereskedőház meglévő készleteiből" pancsoljon össze 500 ezer palacknyi italt, amit el tudnak adni 2001-es 3 puttonyos aszúként Ballának. A közjegyzői iratot Balla lobogtatta az elszámolási vitája során a kereskedőházzal, azóta is ez az adu-ász a kezében.
A Tokaj Kereskedőházban, legalábbis úgy tűnik, tartanak a Balla által indított per elvesztésétől, a cég 2013-as mérlegben például csaknem egymilliárdos céltartalékot képeztek az ügyből esetleg eredő költségekre és veszteségekre. Az aggodalomra okot adhat az is, hogy a kaliforniai bíróság múlt heti előzetes határozatában elutasította a Tokaj Kereskedőház – joghatóság hiányára alapozott – permegszüntetést indítványozó beadványát.
A Tokaj Kereskedőház Zrt., valamint Balla Attila és fivére, Balla Zsigmond 2010 áprilisában alapított céget Kaliforniában Vinum Tokaj International LLC (VTI) néven arra, hogy az amerikai állampolgár Balla Észak- és Közép-Amerikában árulja majd a kereskedőház termékeit.
A Tokaj Kereskedőházból származó értesüléseink szerint Ballát elsősorban a díjazott, 2001-es évjáratú 3 puttonyos aszú érdekelte, de volt szó más borok eladásáról is. A kereskedőház hamarosan kiszállt a cégből (a kaliforniai cégnyilvántartás ezt a változást azonban egyelőre nem vezette át), de a bizományosi szerződést érvényben tartották.
A vita itt kezdődött: a kereskedőház új vezetése egyoldalúan a kuncsaftnak kedvezőnek minősítette a Kiss által – a kereskedőház jelenlegi vezetése szerint igazgatósági és közgyűlési felhatalmazás nélkül – kötött szerződés feltételeit. Például azt, hogy marketing címén havi 21 ezer 500 dollár, összesen 451 ezer 500 dollár, raktárköltségként 226,6 ezer dollár, vámok és adók címén pedig 117,4 ezer dollár illette meg a VTI-t, amely ezen felül megkapta volna az eladási ár 25 százalékát is.
Csakhogy az első kontingensben kiszállított 250 ezer palack tokaji máig raktáron van az Egyesült Államokban, a VTI szerint a borokat eladták, de a vevő nagykereskedő az időközben kipattant botrány miatt már nem vehette át, a kereskedőház szerint ez az ügylet ugyanakkor színlelt megállapodás (ráadásul Hegyalján legyártottak még 500 ezer palackot a VTI számára, amit azonban már ki sem szállítottak).
Vajon biztos, hogy hamis?
A VTI-Tokaj Kereskedőház szerződést még Kiss mondta fel szerződésszegésre hivatkozva, Balla szerint jogalap nélkül egyoldalúan – innen ered a per, s a feljelentések: a kereskedőház 2012-ben hűtlen kezelés miatt fordult a rendőrséghez ismeretlen tettes ellen, de voltaképpen a Kiss-féle menedzsment szerződése miatt, Balla pedig azért, mert a főborász írásbeli vallomása szerint hamis bort kapott, a két ügyet a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egyesítette.
A nyomozás ólomléptekkel halad, mint az Átlátszót most az NNI-nél tájékoztatták, csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen járnak el.
A "csalás" a borhamisítást takarja. Csakhogy nyomozó legyen a talpán, aki kibogozza, mi is történt valójában. A hamisítványok olyan jól sikerültek – állítják most az Átlátszónak a Kereskedőház ügyeiben járatos források -, hogy nem csak hogy kóstolással, de laboratóriumban sem mutatható ki a pancsolás, csupán a különféle szőlő-nyilvántartások eltérése utalt a manipulációra.
Így voltaképpen az sem zárható ki, hogy a borral nem is volt gond – tudomásunk szerint Kiss ezt is vallotta az NNI-ben -, hanem a pincekönyvet buherálták meg valakik. Ezt a lehetőséget azonban a kereskedőházban nagyon valószínűtlennek tartják, mondván, több ezer oldalt kellett volna így meghamisítani, ami szerintük nem lehetséges.
Fontos lenne tudni, hogy ha a manipuláció ilyen nehezen tetten érhető, Balla honnan értesült róla – az üzletember, aki amúgy készségesen válaszolt az Átlátszó több kérdésére is, ez elől a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva kitért.
Ráadásul úgy fest, a kereskedőház a fürdővízzel a gyereket is kiöntötte: megszabadultak az "elmúltnyolcévhez" kötődő vezérigazgatótól, de magukra húzták, hogy bort hamisít az állami vállalat, s bónuszként bukhatják Balla dollármillióit.
Mindez aligha növeli a 2013-ban félmilliárdos veszteséget termelt cég értékét. Január végén távozott egyébként a cégtől Kiss utóda, Goreczky Gergely is, igaz a tényleges hatalom Goreczky alatt és jelenleg is, s ebben mindenki egyet ért Tokaj-hegyalján, a formálisan fb-elnök titulussal felvértezett Tomboré.
Bibliavideóktól a borvideókig
A Balláék kontra kereskedőház pereskedés összefügghet a Fidesz-közeli oligarchaváltással is – állítják tokaji borászkörökben. A korábban még a Biblia alapján készített videókkal kereskedő Balla, mihelyt magyarországi borüzletre adta a fejét, kereste a tokaji kapcsolatokat, és rá is talált az ekkor még teljhatalmú Kékessyre, forrásaink szerint számos tárgyaláson, rendezvényen mutatkoztak együtt.
A 2013-ig Vizuális Bibliatársukat Filmgyártó és Forgalmazó Kft.-ként futó Global Trade Marketing Kft. tulajdonosai között a Balla-fivéreket a Patrícius Borház váltotta fel 2013 év végén (a kft tavaly május óta Kulcsár Ferencé, akinek az édesanyját Balla Katalinnak hívják), az ügyvezető egy időre Molnár Péter, a Patrícius birtokigazgatója lett, a cég székhelye pedig jelenleg is egy bodrogkisfaludi helyrajzi szám.
Az ingatlan a Patrícius Borházé, s székhelyül szolgál más Kékessy-érdekeltségeknek is, egyebek mellett annak a Szárhegy dülő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft.-nek is, amelyben 2005-ig tulajdonostárs volt Lévai Anikó is.
Kékessyn kívül egyéb felső kapcsolata is akad a kaliforniai vállalkozónak. Facebook-profilképén például Fazekas Sándor agrárminiszterrel poharazik – legalábbis ez volt a helyzet cikkünk leadásakor.
"Fazekas Sándor miniszter az említett úrral is találkozott, mint ahogy több száz amerikai magyarral azon az eseményen, amelyet Illés Zoltán akkori államtitkár szervezett" – ezt a szűkszavú választ küldte a Földművelési Minisztérium sajtóosztálya az Átlátszónak a miniszter és az üzletember kapcsolatának részleteit firtató kérdésére. Az "esemény" nagy valószínűséggel Fazekas 2011-es Egyesült Államok-beli látogatására utal, ahol egyes jelenlévők mostani elmondása szerint meglehetősen aktív volt Balla.
Csakhogy a kaliforniai üzletembernek egyéb kötődése is akad a magyar agrárügyekhez: több forrásunk szerint is valamiféle, nehezen felfejthető szerepet kapott a magyar bormarketingben, bár formális titulusa nincsen. Borász forrásaink megneveztek például egy pályázati tanácsadó céget, amelyikkel a témában Balla szorosan együttműködik – az érintett vállalkozásnál a kapcsolatot nem tagadták le, de azt mondták az Átlátszónak: Balla nem munkatársuk és nem is megbízottjuk, úgymond közelebbről nem részletezett “közös projektjeik" vannak.
Ballát egyébként sikeresnek tartják, szerintük tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a mádi Szent Tamás pincészet tavaly elnyerte a legjobb import fehérbor minősítést Kanadában.
Balla a marketinszerep tisztázására vonatkozó kérdésünkre azt írta válaszul: "továbbra is hiszünk abban, hogy a minőségi magyar boroknak lehet és kell is nemzetközi piacot teremteni, munkánkat ennek szellemiségében folytatjuk azokkal a partnerekkel, akik szintén ebben hisznek és ez iránt elkötelezettek".
Balláék egyébként honlapot is működtetnek az Egyesült Államokban és Kanadában (ahol a harmadik fivér, Balla Sándor él) kifejtett bormarketingre, ahol az egyik bemutatott reklámfilmjükhöz ezt a szöveget mellékelték: “6/2013. (II.5.) VM rendelet alapján kiírt "Egyes borászati termékek harmadik országokban történő promóciójának támogatásáról" c. felhívás keretében, Kanadai borpromócióra elnyert pályázati támogatással valósult meg."
A Fazekas által szignált rendelet szerint 2013-2016-ban összesen 2,7 millió euró, projektenként legkevesebb 25 ezer adható a magyar bor EU-n kívüli népszerűsítésére (az uniós és a hazai bormarketing az Agrármarketing Centrummal együtt az agrártárcától átkerült a Magyar Turizmus Zrt.-hez, ahol történetesen Kékessy rokona, Lipcsey György a vezérigazgató-helyettes).
A nem különösebben szofisztikált (Magyarország=zsíros hús+szeszes ital+spa) kisfilmben egy angolul beszélő ifjú turista hölgy lelkendezik, elsősorban a tarcali Andrássy Rezidencia hotel kínálta szolgáltatásokon.
A cégadatokat az Opten és a Céginfo.hu szolgáltatta. Címlapkép: Vinum Tokaj Facebook-oldala. | [
"Tokaj Kereskedőház Zrt."
] | [
"Magyar Turizmus Zrt.",
"Patrícius Borház",
"Tokaj Mercatus Kft.",
"Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács",
"Patrícius Borház Kft.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Vinum Tokaj",
"Szent Tamás",
"Global Trade Marketing Kft.",
"Arany Dűlők Kft.",
"Patrícius Invest Zrt.",
"VTI-Tokaj Kereskedőház",
"Földművelési Minisztérium",
"Andrássy Rezidencia hotel",
"Patrcíus Borház",
"Agrármarketing Centrum",
"Vinum Tokaj International LLC",
"Szárhegy dülő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft.",
"Vizuális Bibliatárs Filmgyártó és Forgalmazó Kft."
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Tovább tarthat Botka ellen az eljárás
Panasszal él a Legfőbb Ügyészségen a Csongrád Megyei Főügyészség feljelentést elutasító határozata ellen Német Ferenc; a szegedi közgyűlés jogi, ügyrendi és közbiztonsági bizottságának külsős tagja korábban különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt fordult a hatóságokhoz. A politikus azért tett feljelentést Botka László szegedi MSZP-s polgármester ellen, mert az igazságügyi könyvszakértő jelentése szerint legalább 2,4 milliárd forint vagyoni kár érte Szeged városát a Ligetfürdő Kft. értékesítésénél. Német Ferenc lapunknak azt mondta, azért él panasszal a Legfőbb Ügyészségen, mert a feljelentést elutasító határozat elírásoktól, pontatlanságoktól, ellentmondásoktól és tárgyi tévedésektől hemzseg. – Nem cáfolták az igazságügyi könyvszakértő feljelentéshez csatolt véleményét sem – tette hozzá Német Ferenc.
Közben az ellenzék tiltakozása dacára a szegedi városüzemeltetési bizottság csütörtökön megszavazta a helyi menetrend változtatásáról szóló előterjesztést, ennek értelmében a tömegközlekedésben részt vevő buszok éves szinten újabb 11 ezer kilométerrel kevesebbet tesznek majd meg a szocialista vezetésű városban. Nógrádi Tibor, a Fidesz szegedi frakcióvezetője a döntést úgy kommentálta, hogy Szeged baloldali városvezetése szembemegy a lakossági akarattal. | [
"Ligetfürdő Kft."
] | [
"Csongrád Megyei Főügyészség",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Egyre több fideszes vezetőről derül ki, hogy Horváth András, az adóhivatal egykori alkalmazottja kérte a segítségét a gigantikus adócsalás-elleplezési ügy feltárásában. A korábban a Fidesz-ben politizáló Horváth főnökei után Rogán Antaltól, Révész Máriusztól, Lázár Jánostól, Cséfalvay Zoltántól, Varga Mihálytól is segítséget kért, de hiába - állítja. A kormánypárt megakadályozta, hogy egy parlamenti albizottság tegnap hivatalosan meghallgassa a volt NAV-ost, ám konzultációként sor került az ülésre.
Nem igaz, amit Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő állít, hogy ha meg is hallgatná egy országgyűlési bizottság az ülésén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi dolgozóját, Horváth Andrást, ő ott sem tárhatná föl konkrétan az általa említett visszaélés-sorozat adatait, mert ezzel adótitkot sértene.
Ismert gyakorlat, hogy bizottságok, albizottságok, eseti vizsgálóbizottságok zárt ülést rendelnek el, és a tagok titoktartási nyilatkozatot írnak alá, mielőtt különböző titkos információkat megtárgyalnak.
Selmeczi megismételte azt a fideszes fordulatot is, hogy az ügyészség a megfelelő hely Horváth András állításainak kivizsgálására, ezért nem támogatják, hogy országgyűlési bizottság hallgassa meg.
A Fővárosi Főügyészség viszont, ahová Horváth András eljuttatta a feljelentését, a nyomozás helyett feljelentés-kiegészítést rendelt el november 13-án.
A Fidesz-szóvivő arra is utalt, hogy a kérdés parlamenti tárgyalásával napi politikai célokra akarják felhasználni az ügyet.
A kormánypártiak a kezdetektől azt próbálják kihozni, hogy Horváth a választási kampány elé időzítette fellépését, valójában azonban ő már 2011-ben megpróbálta felhívni a figyelmet a több százmilliárdos, szerinte szándékosan nem elég hatékonyan feltárt adócsalásokra a NAV-on belül, sőt két éve fordult az első fideszes politikusokhoz, Varga Mihályhoz és Rogán Antalhoz is.
Horváth András egyébként a 90-es években a Fideszben politizált helyi szinten, ismer is azokból az időkből politikusak, bízott bennük, ezért kereste őket.
Mostanra azonban be kellett látnia, hogy nem vizsgálják ki az ügyét, ezért fordult néhány hete a nyilvánossághoz, vagyis nem a választások időpontja időzítette a fellépését, mondta el már több alkalommal Horváth.
Azért is nehéz az egykori NAV-osban a Fidesz ellen politikai okból fellépő aktivistát látni, mert azt hangoztatja, azok a káros átalakulások, amelyek az adóhivatal szerkezetében végbementek, és lehetővé tették az adócsalások eltussolását, nem a Fidesz kormányzása idején, hanem 2007-ben kezdődtek.
A parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága ellenőrző albizottságának szerdai ülését bojkottálták a Fidesz és a KDNP képviselői, így nem volt meg a határozatképesség.
Z. Kárpát Dániel, az albizottság jobbikos elnöke azonban úgy döntött, konzultációs jelleggel megtartják az ülést. Az eseményen a volt adóellenőr hangsúlyozta: ez a kérdés igenis a számvevőszéki bizottság hatásköre, és a testületnek vizsgálnia kellene az ügyet.
Kiemelte: a rendszerszintű korrupció feltárásában nem elég az Állami Számvevőszék (ÁSZ), vagy az ügyészség vizsgálata, hanem mindenkinek, így a politikának is össze kell fognia és "aki nem támogatja ezt, csak hallgat, arról a választópolgárok mondanak majd ítéletet".
Úgy fogalmazott: az olajügyek sohasem szűntek meg Magyarországon csak átalakultak és "amivé lettek, az teljesen szétzilálta a termelő és kereskedelmi szektort".
A konkrét adócsalások adatait a konzultáción nem ismerhették meg a megjelent ellenzéki képviselők (MSZP-s, LMP-s tagok, illetve az Együtt-PM színeiben politizáló független képviselő, valamint a korábban fideszes Ángyán József jelen voltak), az adatok egy részét tartalmazó zöld dossziét mutatott föl Horváth.
Azért elhangzottak új információk, például az, hogy Varga Mihály jelenlegi nemzetgazdasági miniszter (akkor miniszterelnökségi államtitkár) már 2011 óta tud az ügyről - mondta a Népszavának az LMP-s Vágó Gábor.
Az ellenzéki politikusok úgy látják, a kormánypártoknak vaj van a fülük mögött, ezért nem sietnek az adócsalások kivizsgálásával. "A Fidesz nyakig benne van" - összegezte véleményét Vágó Gábor.
Mesterházy Attila MSZP-elnök Orbán Viktor kormányfőhöz fordult írásbeli kérdéssel, arról érdeklődve, kapott-e feljegyzést Lázár János miniszterelnökségi államtitkár Horváth András egykori adóellenőrtől, és ha igen, mi lett a sorsa.
Mesterházy azt kérdezi a miniszterelnöktől, megkapta-e Lázár János az említett feljegyzést, és ha igen, milyen intézkedéseket tett a benne foglaltak kivizsgálása érdekében.
Rákérdez arra is, ha Lázár János nem tett intézkedést a feljegyzés alapján, mi ennek az indoka, illetve hogy az államtitkár tájékoztatta-e Orbán Viktort a feljegyzés tartalmáról, és az annak alapján javasolt esetleges intézkedésekről.
Horváth azt is elmondta, valamennyi fideszes képviselőnek értesülnie kellett az ő fellépéséről, ő úgy tudja a frakció is tárgyalta azt. Az érintett kormánypárti politikusok különféleképpen reagáltak.
Az MNB is áthelyezi az ellenőröket A Népszava információi szerint a napokban több mint száz egykori pszáfos, ellenőrzési területen dolgozó munkatársat helyeztek át az MNB-n belül más területre. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) október 1-én olvasztották a Magyar Nemzeti Bankba (MNB). Azóta már több korábbi felügyeleti (közép)vezető került alacsonyabb beosztásba. Meg nem erősített hírek szerint a most elmozdított ellenőrzési szakemberek helyére a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) érkeznek majd munkavállalók. Mint ismeretes, a NAV-botrányt kirobbantó Horváth András szerint a gigantikus adócsalások felderítésének elmulasztásában is szerepet játszott, hogy ellenőrzési területen hatékonyan dolgozó szakembereket helyeztek át más területekre.
Lázár János lényegében a közvetítőként szereplő Révész Máriuszra hárította a felelősséget. Az origónak ugyanis úgy nyilatkozott, a Révész közvetítésével neki eljuttatott anyagon nem volt rajta Horváth neve, és ő jelezte Révész Máriusznak, szívesen áll "személyesen vagy levélben névtelen és arctalan barátja rendelkezésére", olyan észrevételekkel és javaslatokkal azonban nem tud foglalkozni, amelyekhez nem társul név és arc.
Horváth András azt állítja, ugyanígy, az általa személyesen ismert Révészen keresztül küldte el, amit feltárt Cséfalvay Zoltánnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkárának.
(A levél megjelent az átlátszó.hu-n) A tárca a hvg.hu-nak és az Origónak azt válaszolta, hogy Cséfalvay nem kapott anyagot Horváthtól. Az Origo úgy is feltette a kérdést, hogy Révész nem hozott-e ilyen küldeményt, a minisztérium reakciója a korábbi válasz megismétlése volt.
Az ÁSZ nem szirénázik Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közleményben utasítja vissza azokat a javaslatokat, amelyek szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) rendkívüli ellenőrzést kellene lefolytatniuk. "Az Állami Számvevőszék mint az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, a demokratikus intézményrendszer független alapintézménye. Az ÁSZ egy hivatal, nem nyomozó hatóság, a közpénzügyi rendszert érintő ellenőrzéseit nyilvános ellenőrzési terv alapján végzi. Az ÁSZ nem olyan, mint a tűzoltóság, amely szirénázva kivonul tűz esetén, az ÁSZ ellenőrzi a tűzvédelmi szabályok meglétét és azok betartását, felhívja a figyelmet tűz veszélyeire, illetve egy tűzeset kapcsán utólag az okokat és a felelősöket állapítja meg." - írják. Ugyanakkor azt is közlik, hogy az ÁSZ köteles ellenőrzést lefolytatni az Országgyűlés döntése alapján, valamint ellenőrzést végezhet a kormány felkérésére
A kormány is reagált az ügyre: Az "egykori sértett dolgozók nyilvános vádaskodásai" lerombolják az adómorál javítása érdekében megtett kormányzati intézkedéseket - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán.
Az Együtt-PM szövetség közleménye szerint aktivistáik és politikusaik szerdán több helyszínen demonstráltak az adócsalások kivizsgálásáért - írják közleményükben.
A spontán tüntetés során a rendőrség többeket igazoltatott, egy aktivista ellen pedig gyülekezési joggal visszaélés miatt indítottak szabálysértési eljárást - közölték.
A tájékoztatás szerint a Bajnai Gordon vezette pártszövetség aktivistái az ÁSZ, az NGM, a Legfőbb Ügyészség és a Magyar Nemzeti Bank épületénél is plakátokat ragasztottak ki, amelyeken az "Elég a hallgatásból! Vizsgáljátok ki a NAV-botrányt!" felírat szerepelt.
Az Együtt-PM továbbra is követeli, hogy induljon átfogó vizsgálat a volt adóellenőr által elmondottak ügyében.
Népszava-MTI információ | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete",
"Legfőbb Ügyészség",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Állami Számvevőszék"
] |
Akárcsak Ferencváros esetében, az üllői önkormányzat működésében is súlyos szabálytalanságokat talált még májusban befejezett jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ), csakhogy a jelentéseket csak az október 13-i választás után tette közzé. A IX. kerület élére új vezetők kerültek, Üllőn azonban a polgármester megtartotta pozícióját. A helyi ellenzék szerint ha a nyáron lefolytatott vizsgálat után azonnal nyilvánosságra hozták volna a megállapításaikat, akkor szerintük elképzelhető, hogy az üllői lakosok másként döntöttek volna a szavazófülkében.
Nem zárható ki, hogy az üllői önkormányzatnál vagyoni hátrány keletkezett – ezt a súlyos következtetést vonta le az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az ellenőrzése során. Az október 25-én nyilvánosságra hozott anyagban szerepel az is, hogy "Üllő Város Önkormányzata belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű, így nem volt biztosított a közpénzfelhasználás szabályossága és a nemzeti vagyonnal történő felelős gazdálkodás."
Minderről Fricsovszky-Tóth Péter tájékoztatta az Átlátszót. A férfi az "Üllő Te Vagy" színeiben indult az október 13-i önkormányzati választáson és polgármesternek nem, de képviselőnek megválasztották.
Fricsovszky-Tóth Péter volt az, aki az Üllői Sportliget Lakópark Víziközmű-társulat működésével kapcsolatos lakossági elégedetlenség élére állt, majd amikor életveszélyesen megfenyegették, a hatóságokhoz fordult. Sikertelenül, de a férfi zsarolás miatt beadott vádindítványát a bíróság befogadta:
Pótmagánváddal kerül bíróság elé a víziközműves zsarolás, a sértett a választáson is elindul A bíróság befogadta Fricsovszky-Tóth Péter zsarolás miatt beadott vádindítványát – tudatta a férfi az Átlátszóval. Tavasszal írtunk arról, hogy jogerős bírósági ítélet szerint az Üllői Sportliget Lakópark Víziközmű-társulat több működésbeli hibát vétett. Amikor Fricsovszky-Tóth Péter a lakossági összefogás élére állt, megfenyegették. Feljelentést tett és nyomozás indult zsarolás gyanúja miatt, de az eljárást megszüntették.
A számvevőszék megállapította, hogy:
az önkormányzat belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű,
a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű, mert a jegyző nem gondoskodott naprakész nyilvántartás vezetéséről a kötelezettség-vállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás mintájukról,
a gazdálkodási jogkörök jogszabály szerinti gyakorlásának feltételei, a szabályszerű közpénzfelhasználás feltételei nem voltak biztosítottak és
a naprakész nyilvántartás vezetésének hiányában nem igazolt, hogy a kiadások az önkormányzat feladatellátásának körében keletkeztek és azok teljesítése a jogszabályok szerint történt, ezáltal nem zárható ki, hogy az önkormányzatnál vagyoni hátrány keletkezett. Az eset konkrét körülményeinek felderítésére az ügyészség rendelkezik hatáskörrel" – jegyezték meg.
Az ÁSZ a jelentéstervezetet megküldte az Üllő polgármesterének, Kissné Szabó Katalinnak és hivatalvezetőjének, hogy észrevételezzék azt, ám ők semmilyen jelzéssel nem éltek.
A független polgármester, akit újraválasztottak október 13-án, 2007 óta tölti be a tisztségét. Ez is szerepel a jelentésben azzal együtt, hogy a jegyző a feladatait 1999. június 1-je óta látja el a településen.
A számvevőszéki anyaggal kapcsolatban Fricsovszky-Tóth fontosnak tartotta megjegyezni, hogy bár a jelentés – az ÁSZ honlapja alapján – már idén május 24-én elkészült és Üllő önkormányzatának két hónap állt rendelkezésére, hogy jelezze az észrevételeit, de nem élt vele.
"Ezért is érthetetlen a számomra, hogy mi tartott további 3 hónapig, míg idén október 25-én, a helyi választások után két héttel közreadták a jelentést. Szomorú, hogy a jelentést vélhetően visszatartották, mert annak tudatában a helyi polgárok más megítélés alá helyezték volna a helyi városvezetést, így viszont ezen lényeges információk ismerete nélkül hozták meg döntésüket a választáson" – hangsúlyozta a képviselő.
Hozzátette azt is, hogy mivel nem látnak más lehetőséget, megteszi a feljelentést ismeretlen tettes ellen hűtlen vagy hanyag kezelés bűncselekményének gyanúja miatt.
"Reméljük, hogy a hatóság, illetve az ügyészség pártpolitikától mentesen vizsgálja ki az ügyet." A képviselő megkereste a számvevőszéket is, és egy átfogó, gazdaságossági, szabályozottsági ellenőrzést kért az üllői önkormányzat működésével kapcsolatosan.
Fricsovszky-Tóth Péter azt hangsúlyozta, hogy ha az ÁSZ megállapításain felül további bizonyítékok is alátámasztják az ellenőrzésben foglaltakat, akkor követelni fogják, hogy a város vezetése azonnali hatállyal mondjon le.
Az üggyel kapcsolatban az Állami Számvevőszék szerkesztőségünket arról tájékoztatta, hogy az egyes ellenőrzésekről szóló jelentéseit minden esetben az ellenőrzések lezárását követően hozza nyilvánosságra. Közölték azt is, hogy "az ellenőrzés megállapításai alapján az Üllői Polgármesteri Hivatal jegyzőjének fogalmazott meg javaslatot, melyre az érintettnek 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie. Az intézkedési tervben vállalt feladatok, illetve azok végrehajtása hozzájárul az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok, hiányosságok megszüntetéséhez, ezáltal a közpénzügyi helyzet javításához."
Megjegyezték azt is, hogy a jelentés függeléke tartalmazza az ellenőrzés során feltárt azon tényeket, körülményeket és felvetéseket, amelyek kapcsán az ügyészség jogosult eljárni. "Az ÁSZ nem nyomozóhatóság, és egy hatósági jelzést követően az ügy gazdája minden esetben az érintett hatóság. Ebből következően a további nyomozati cselekményekkel, eljárási körülményekkel kapcsolatban az ÁSZ nem adhat információt."
A válasz alapján az Átlátszó megkereste a Legfőbb Ügyészséget is. Annak szóvivője, Fazekas Géza válaszában azt írta, hogy "az önkormányzatok működése és gazdálkodásának törvényességi ellenőrzése nem ügyészi hatáskör. Az ÁSZ a jelentésében bűncselekményi tényállást nem állapított meg, az ügyészségre feljelentést nem küldött."
Az önkormányzat működésében talált szabálytalanságokról, illetve azok kezeléséről szerettünk volna tájékoztatást kérni a város vezetésétől, de megkeresésünkre eddig nem reagáltak.
Fotó: Az üllői városháza, forrás: Fricsovszky-Tóth Péter
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Üllő Város Önkormányzata",
"Állami Számvevőszék"
] | [
"Üllői Polgármesteri Hivatal",
"Üllői Sportliget Lakópark Víziközmű-társulat",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
A Népszava egyetlen, a lakossági rezsivel kapcsolatos kérdésére se adott érdemi választ amúgy hosszú, lapunknak küldött levelében a témáért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
A tárcától a rezsitételek várható árváltozásáról, illetve a Dorkota Lajos közműhivatali elnök, Lázár János kancelláriaminiszter és Németh Szilárd rezsibiztos által felemlített szociális tarifarendszer esélyeiről érdeklődtünk.A válaszok annyi kapcsolódást mutatnak a kérdésekhez, hogy szintén az energiaárak tárgykörét taglalják, ám csak annak közérdeklődésre kevéssé számot tartó belső működését mutatják be - ráadásul szakmailag önellentmondásosan, illetve néhány, a tévedést közelítő csúsztatással.
Részint idézik azt a kincstári szabályt, hogy az árakat az energiacégek "indokolt költségei" alapján állapítják meg. Ezt az Orbán-kabinet ma már nem csak sejthetően sérti meg, hisz ezt jogerős bírósági ítélet is kimondja. Sőt a Fidesz-KDNP olyan, az Európai Unió szabályait sértő törvényt hozott, hogy senkinek se kötelesek megindokolni a rezsi mértékét.
A tárca leszögezi: ez a rendszer biztosítja, hogy "az energiahordozó-árak esetleges csökkenéseit az árszabályozás figyelembe vegye", illetve az esetleges többletet vagy hiányt "meghatározott időn belül elszámolják a díjakban". Ám pár mondattal később már úgy fogalmaznak: a hazai hatósági árszabályozás független a "hektikus tőzsdei folyamatoktól", így stabil végfogyasztói árakat biztosít a lakosságnak. Ez nyilvánvalóan ellent mond annak, hogy a tőzsde esetleges csökkenését az árszabályozás során figyelembe vennék (legalábbis tényleges rezsicsökkentés formájában). A valósághoz ez utóbbi megállapításuk áll közelebb: míg a rezsit utoljára több mint három éve csökkentették összesen körülbelül 25 százalékkal, addig a nemzetközi árak az elmúlt két és fél év során ennél nagyobb mértékben estek. Ráadásul az Orbán-kabinet pont nemzetközi árcsúcsok idején mérsékelt, vagyis tényleg nem kívánnak alkalmazkodni a határainkon túli világhoz. Ez csak azért probléma, mert ettől még az energiacégek a külföldi, tőzsdei árat fizetik a termékekért. Vagyis a Fidesz-kommunikáció azon magyarázata, miszerint a lakosságot megkímélnék a zavaróan leeső árak okozta sokktól, óhatatlanul extraprofitot halmoz fel az ellátórendszerben. Mivel ennek jó részét az Orbán-kabinet már felvásárolta, így a több mint százmilliárdra tehető pluszhaszon az államnál gyűlik. Ez ugyanakkor csak nagyon áttételesen válik a lakosság hasznára: azt értékelések szerint leginkább a Fidesz-közeli hátországot gazdagítja, vagyis könnyedén elveszítheti közpénzjellegét.
Ezen túlmenően - kérés nélkül is - vázolják, hogy a magyar gázdíj-képletben a nemzetközi olajár egyre kisebb súllyal szerepel. Közlésük szerint ennek helyét a nyugat-európai gáztőzsde veszi át, azt azonban nem jelzik, hogy akkor miért nem csökkent a hazai gázár a nemzetközivel együtt.
Azzal is érvelnek, hogy a lakosság jogosult akár a mostani szolgáltatóján kívül mástól is vásárolni, ha az épp olcsóbb. Ez egy durva csúsztatás: jog ugyanis van, lehetőség viszont nincs, ugyanis - a Magyar Telekom Nyrt. kilépésével – immáron egyáltalán nincs alternatív lakossági energiaszolgáltató. A vállalkozókat nem csak az ár-, hanem a szabályozási kockázat is riasztja e területtől. Ezen kívül adatokat közölnek arról, mennyit takaríthattak meg a családok a rezsicsökkentéssel – vagyis mennyivel kevesebbet fizetnek egy, mondhatni önkényesen megjelölt korábbi árhoz képest -, továbbra is forrásmegjelölés nélkül. Arról persze nem közölnek adatot, hogy a Fidesz a nemzetközi áresésnek ellenállva mennyit vett ki a családok zsebéből. Emellett viszont biztosítanak, hogy a kormány továbbra is megvédi az elért eredményeket - jelentsen ez a fentiek tükrében bármit is.
A szociális alapú energiaárak lehetőségére a szaktárca még csak nem is utal.
A rezsiutalvány csak eltakarná a gondokat Egy rezsiutalvány ahhoz lenne hasonló, mint amikor valaki cigarettapapírral akarja megállítani a házfal repedését: lehet, hogy egy kicsit eltakarná a problémát, de attól a repedés ott van, és bármikor tovább nőhet – vélekedett lapunknak Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető a felmerült szociális rezsiutalvány-tervekre. Egy rendszeres rezsiutalvány bevezetése rövidtávú tüneti kezelésnek alkalmas lehetne, de a milliókat érintő lakhatási szegénység problémáján érdemben nem változtatna – tette hozzá. Ahhoz, hogy valóban hatékonyan lehessen fellépni az energiaszegénység, illetve a lakhatási szegénység ellen, pontosan látni kell a kialakulásának okait. A probléma orvoslásának módját pedig meghatározza, hogy milyen társadalmat és gazdaságot képzelünk el. Botka László és az MSZP célja a társadalomban meglévő igazságtalanságok megszüntetése, a jövedelmi egyenlőtlenségek és a szegénység csökkentése - fogalmazott. Elfogadhatatlannak tartja, hogy ma Magyarországon közel 100 ezer fogyasztó ki van kapcsolva az áram, gáz vagy távhőellátásból, illetve az, hogy több mint százezer családnak megoldhatatlan probléma a csekkek befizetése. Ez az utóbbi hét évben erősödött fel. Elsősorban a szerényen élőkön, a nehéz helyzetben lévőkön kellene segíteni, és nem azokat támogatni, akik jövedelmi és vagyoni helyzete biztos megélhetést tesz lehetővé – vélekedett az ellenzéki politikus.
Marnitz István | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Magyar Telekom Nyrt.",
"Európai Unió"
] |
Zsákutcába ért a biciklitender A Magyar Posta szerződést bontana, a Cronopont viszont ragaszkodik az 1,1 milliárd forintos üzlethez A Magyar Posta szerint képtelen teljesíteni a 4700 bicikli leszállítására vonatkozó vállalását a tendernyertes Cronopont Kft., ezért felmondja a vele kötött szerződését, és új közbeszerzési pályázatot ír ki. A győri cég ezt cáfolja, ők ugyanazt a kerékpárt határidőre le tudnák gyártatni, csak nem Szlovéniában, hanem Esztergomban. Batka Zoltán | Népszabadság | 2008. július 30. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
Teknős Miklós Mindben bizonnyal bíróságokon folytatja kacskaringós útját a postásbicikli-tender, miután tegnap a Magyar Posta bejelentette, hogy eláll a kerékpárok és utánfutók szállítására és szer-vizelésére a Cronopont Kft.-vel kötött szerződésétől. A vállalat arra hivatkozva hozta meg a döntést, hogy a tendernyertes győri Cronopont Kft. értesítette: nem képes a közbeszerzési eljárás alapján megkötött és meghatározott termékre vonatkozó szerződés teljesítésére. Tóth László, a Cronopont Kft. ügyvezető igazgatója érdeklődésünkre cáfolta a Magyar Posta állításait: szerinte az állami vállalat egyszerűen csúsztat. Ők ugyanis csak arról értesítették a postát, hogy a szlovén fél hibájából nem tudtak szerződést kötni, azonban ettől függetlenül tudják teljesíteni a közbeszerzési szerződésből fakadó kötelezettségeiket. Ez gyakorlatban annyit jelentett volna, hogy Szlovénia helyett az alapkerékpárok összeszerelését Esztergomban végeznék, méghozzá a Neuzer Kft. üzemében. Az ebből fakadó konfliktusra eleve számítani lehetett, ugyanis Tomecskó Tamás, a Magyar Posta szóvivője lapunknak korábban egyértelműen leszögezte, hogy a posta ragaszkodik az eredeti megállapodáshoz, ők a Szlovéniában készülő Krpan kerékpárok szállításával bízták meg a tendergyőztes céget. A Magyar Posta a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) július eleji, a tendert szabályosnak ítélő határozatát pedig a maga részéről úgy értelmezi, hogy a Cronopont a gyártást nem telepítheti át hazánkba.
HIRDETÉS Nem így a Cronopont. Náluk úgy értelmezik a szerződést, hogy az csupán egy bizonyos műszaki tartalmat - ami a szlovén típus - ír elő, márpedig ezt a cég az esztergomi üzemben is tudja produkálni. A Neuzer a szintén a szerződésben előírt TÜV Nord Független Akkreditált Minőségtanúsító Intézet által ellenőrzött minőségben képes és kész szállítani a kerékpárokat a Magyar Posta részére. Tóth László egyébként sem érti, hogy a posta miért ragaszkodik görcsösen a szlovén fél bevonásához, amely ugyan szerinte áldását adta volna az esztergomi gyártáshoz, igaz, meglehetősen borsos - Tóth László szerint -, 160 millió forintra rúgó licencdíj fejében. Ez viszont a cégvezető szerint többszöröse az ügyleten ténylegesen realizálható nyereségnek. Furcsa is lenne, hogy a csaknem 1,1 milliárd forintos teljes közbeszerzés tetemes részét egy voltaképpen nem létező licencért fizettetnék ki - utalt Tóth arra, hogy a Krpan típusú kerékpár sehol az unióban nincsen levédetve, azaz ilyen kerékpárt gyakorlatilag bárhol bárki gyárthat. Az már látszik, hogy a minden bizonnyal bíróságon landoló jogvita tétje nem lesz kicsi. Úgy tudjuk, hogy a szerződésbontásról szóló, Cronopontnak címzett levélben szerepel utalás arra, hogy a Magyar Posta élni fog az ügyből fakadó kárigényével, ami nem kis összeg. Korábban a KD által is megvizsgált közbeszerzési szerződésben a Magyar Posta igen szigorú feltételeket szabott beszállítójának: eszerint késedelem esetén magas, napi 0,5-1 százalékos - tehát 5-10 millió forintos - kötbér megfizetését követelheti meg tőle, húszszázalékos kötbér elérése - azaz 20-40 nap késedelem - után pedig a szerződést is szabadon felmondhatja. Emellett jogosan követelhetné a több mint 200 millió forintos kötbér megfizetését is. Persze a Cronopont ellenkérelmében feltüntetendő összeg sem lesz éppen csekély, mivel a cég időközben a 4700 kerékpár év végéig történő gyártásához megrendelte az alkatrészeket, és lekötötte a gyári kapacitásokat. Mindenesetre - amíg a két fél közötti jogvita polgári bíróságokon folytatódik -, a Magyar Posta már jelezte, hogy új közbeszerzést ír ki az ügyben. Tomecskó Tamás érdeklődésünkre azt mondta, hogy a közbeszerzés várható időpontjáról még nem született döntés, arról viszont nem kívánt nyilatkozni, hogy változtatni fognak-e a beszerzendő postásbiciklik műszaki paraméterein.
HIRDETÉS
. | [
"Magyar Posta",
"Cronopont"
] | [
"Neuzer Kft.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"TÜV Nord Független Akkreditált Minőségtanúsító Intézet"
] |
Már csak a magyar kormányon múlik, mikor írják alá a CEU további budapesti működését garantáló egyezményt - értesült a Népszava saját forrásból csakúgy, mint a hvg.hu. Akárcsak a A Soros György által alapított Közép-európai Egyetemnek formálisan lesz egy amerikai "anyaintézménye", a New York államban lévő Bard College, így teljesül a direkt az intézmény ellehetetlenítése kedvéért módosított magyar felsőoktatási törvény vonatkozó előírása. Az egyetlen nyitott kérdés az egyezmény bejelentése és az aláírás időpontja. A törvény erre az év végéig ad lehetőséget. Lapunk kormányzati forrásból úgy tudja, hogy a megállapodás előtt tornyosuló utolsó akadály az éppen most kezdődött Soros-ellenes kampány. Amíg az tart, nyilván nem lehet beismerni, hogy nem sikerült elüldözni Magyarországról a CEU-t.
Mindazonáltal, ahogyan a parlament villámgyorsan elfogadta a lex CEU-t, úgy nyilván a New York állammal kötendő szerződést is egy nap alatt ratifikálni lehet - ha van hozzá kormányzati szándék. Az idő tehát nem sürget. Még van három hónap, hogy kifusson a "nemzeti konzultáció", közzé lehessen tenni annak előre megjósolható "eredményeit", kiaknázni az ebben rejlő kampánylehetőséget, majd mindennek végeztével úgy tenni, mintha az Egyesült Államok behódolt volna a magyar követelésnek.
A valóság ezzel szemben az, hogy az amerikai diplomácia erőteljesen és egyértelműen a magyar kormány értésére adta: szó sem lehet a CEU bezárásáról. Erről ráadásul nem is a külügyminisztériumban, hanem a Fehér Házban döntöttek. Soros György bár politikailag nem ért egyet Donald Trumppal, az elnökhöz hasonlóan a New York-i üzleti életből kinőtt milliárdos. Régi ismerősök, és az is összeköti őket, hogy Soros több mint negyedmilliárd dolláros kölcsönt nyújtott Trump vejének, Jared Kushnernek, annak Cadre nevű ingatlanfejlesztő vállalkozásához. A magyar kormány tehát finoman szólva naiv volt, amikor azt hitte, hogy Trump elnökké választásával Orbán Viktor szabad kezet kap a Sorossal való leszámoláshoz.
A CEU továbbra sem nyilatkozik az ügyben. Megkeresésünkre mindössze annyit közöltek, bár nem vesznek részt a tárgyalásokon, úgy tudják, a megbeszélések konstruktív légkörben zajlanak. "Bízunk abban, hogy sikerül olyan megállapodásra jutni, amely biztosítja, hogy az egyetem Budapesten maradhasson, mely 26 éve a CEU otthona" - írták. | [
"Közép-európai Egyetem"
] | [
"Fehér Ház",
"Bard College",
"Egyesült Államok"
] |
Azt követően, hogy lapunk megírta, egy mindössze 60 másodperces kisfilmet forgatnak a vizes világbajnokság utókommunikációjára szánt 230 millió forintból, a szervezők korrigáltak: mégsem csak egy egyperces alkotás készül. A pontosítás furcsa módon azonban nem lapunkhoz futott be, hanem a 444-hez. A portált a vizes vb szervezői arról tájékoztatták, hogy a Magyar Nemzet állításával szemben kilenc film készül, amelyek közül hat 60 másodperces lesz, de összeállítanak egy-egy 30, 20 és 10 perces anyagot is.
hirdetés
Mindez azért egészen döbbenetes, mert kérdéseinkre három nappal korábban ugyanúgy a szervezőcég aláírásával teljesen más válasz érkezett. Szó szerint úgy fogalmaztak: "A 17. FINA-világbajnokság utókommunikációs filmje 2017. augusztus 21-e után kerül adásba, televíziós és online felületen. A film hossza 60 másodperc, melyből 10, 20 és 30 másodperces vágat is készül."
Magyarul augusztus 14-én még az volt a terv, hogy mindössze egy 60 másodperces film készül, 17-re azonban ebből már kilenc lett, s félórás alkotás is szerepelt a repertoárban. Mindezt úgy, hogy a határidőn nem változtattak, azaz valakiknek valószínűleg elég hosszan kellett dolgozniuk a hét végén, hogy mára tényleg adásba kerülhessenek az alkotások.
A filmek nyújtása és szaporítása mint reakció több szempontból is furcsa. Először is legutóbbi cikkünkben (2017. augusztus 17.) szerepelt egy olyan lehetséges magyarázat az egyébként teljesen elképesztő tenderre, hogy abban talán nemcsak a film legyártása, de a médiavásárlások, azaz a reklámok levetítésének költsége is szerepel. A közbeszerzés tárgya ennek ugyan ellentmondott, a csatolt dokumentumok között azonban volt olyan, amely ilyen megállapodásra utalt. A szervezők (egészen pontosan a filmet is gyártó Trinity, de erre még később visszatérünk) mégsem ezt az észszerű magyarázatot választotta, hanem inkább gyorsan behozott a történetbe még nyolc filmet. Mivel így még mindig nem egyértelmű, hogy a kapcsolódó médiavásárlást miből fogják fedezni, igencsak úgy tűnik: eredetileg tényleg egy egyperces reklám összevágására akartak közel negyedmilliárdot elkölteni.
A másik érdekesség, hogy a hosszabb (10–30 perces) filmek feltűnése egyértelműen arra utal: az egész hajcihő célja a kormánypropaganda. Korábban is írtuk, hogy egy ilyen utókommunikációnak (különösen, ha hihetünk a szervezők tájékoztatásának, és "országimázs-népszerűsítés célokat szolgál") csak akkor van értelme, ha külföldi fókuszú. Az ország abból tud profitálni, ha a határokon túl is híre megy a – szervezést tekintve tényleg – sikeres világbajnokságnak, és külföldön is még egyszer láthatóvá válnak azok a képek, amelyek már a közvetítés során is lenyűgözték a nézőket. Erre pedig bőven elég néhány reklámfilm (mondjuk 230 milliónál kicsit olcsóbban), a pénz jelentősebb részét azonban inkább a külföldi médiavásárlásokra kellene fordítani. Egy félórás film viszont ilyen célra teljesen alkalmatlan, legfeljebb arra jó, hogy az állami média adásidejét kitöltse, és a választópolgárokra hatást gyakoroljon.
Más kérdés, hogy egyelőre az is erősen kérdéses, látható lesz-e bármi külföldön a kampányból. A vizes vb határokon túli reklámköltéseire vonatkozó kérdéseinkre ugyanis lassan négy hónapja egyetlen értelmes választ sem kaptunk, pedig számtalanszor feltettük ezeket. Azt sem tudni, hogy az esemény előtt hol és mennyit hirdették külföldön a vb-t, illetve azt sem, mi várható a következő napokban, hetekben.
Itt érdemes visszakanyarodni a Szijjártó Péter külügy- és Seszták Miklós fejlesztési miniszterrel is jó kapcsolatot ápoló Kuna Tibor cégének, a Trinity International Communications Kft.-nek a szerepére. Ez ugyanis az a vállalat, amely a vizes világbajnokság kommunikációját végzi, és amely (konzorciumban) az ominózus 230 milliós film legyártására kiírt tendert is elnyerte. A kommunikációs feladatok pedig a sajtóval való kapcsolattartásra is kiterjednek: úgy tudjuk, az újságírói e-mailek konkrétan a Trinityhez futnak be. Arról van szó tehát, hogy amikor a sokszor érthetetlen kommunikációs költésekről és döntésekről érdeklődik valaki, akkor ezeket a kérdéseket annak a cégnek kell megválaszolnia, amely a legnagyobb haszonélvezője ezeknek a bizonyos érthetetlen költéseknek.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.21. | [
"Trinity International Communications Kft."
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Polt Péterék azt sem tudják, hogy hol van ez a levél.
Az ügyészséghez nem jutott el az a levél, amelyet Vizoviczki László az előzetes letartóztatása során küldött Kubatov Gábornak. Ezt Polt Péter legfőbb ügyész válaszolta a szocialista Molnár Zsolt és Bárándy Gergely írásbeli válaszára reagálva.
Polt szerint nyolc oldalban foglaltak le levéltöredékeket Vizoviczki Kubatovnak szóló leveléből, azonban
nem állapítható meg, hogy a bűnjelként lefoglalt irat megegyezik-e azzal a levéllel amelyről Kubatov Gábor (...) azt nyilatkozta, hogy átadta a bűnüldözési szerveknek, mivel az nem került a Központi Nyomozó Főügyészség birtokába
- idézte Polt válaszát a Mandiner. Polt a jobbikos Staudt Gábor kérdésére válaszolva azt is elárulta, hogy nincs információjuk a levél sorsáról.
Polt arról is írt, hogy Vizoviczki szocialista politikusokat érintő információkkal akart vádalkut kötni, de mivel a diszkókirályt kiemelkedő, bűnszervezetben elkövetett bűncselekményekkel vádolják, fontosabb őt megbüntetni, mint alkut kötni vele.
Az állam büntetőjogi igényének az érvényesítéséhez jelentősebb érdek fűződött, mint a vele történő együttműködéshez
- írta konkrétan Polt.
Vizoviczki 2013-ban írt levelet Kubatovnak, mert korábbról ismerte a Fidesz alelnökét, pártigazgatóját. Kubatov ezután elismerte, hogy kétszer találkozott a rendőrök megvesztegetésével, adócsalással, és vagyoneltitkolással vádolt vállalkozóval, akivel egy óvodába jártak.
Megkérdeztük Kubatov Gábort, hogy ha nem az ügyészségnek, akkor kinek adta át a levelet. Amint válaszol, frissítjük a cikket.
Vizoviczki László befolyásának gyengüléséről legutóbb ebben a cikkünkben írtunk, ide kattintva pedig az összes róla szóló írásunkat elolvashatja. | [
"Fidesz"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Újabb tendert nyert a Market Építő Zrt.: ezúttal az Aquasziget Esztergom élményfürdő felújításáért felelhet, közel 700 millió forintért. A felújítás mellett az építőipari céget bízták meg az eszközbeszerzéssel is, ami további 280 millióba kerül. Orbán Viktor barátjának vállalkozása évek óta nyeri a közpénzes munkákat.
A közbeszerzési értesítő szeptember 10-i számában megjelent tájékoztató szerint a Market Építő Zrt. nyerte az esztergomi Aquasziget Élményfürdő felújítására, korszerűsítésére vonatkozó tendert. Az ajánlatkérő Esztergom Város Önkormányzata által közzétett hirdetmény szerint a feladat építési munkálatok elvégzése a többszintes, bruttó 11 582 m² alapterületű élményfürdőn, továbbá egyes kiegészítő tervezési faladatok ellátása.
A tenderdokumentációból kiderül, hogy az építési munkák többek között a kültéri felfagyott burkolatok újraburkolását, a nyílászárók cseréjét, javítását, az épületfelügyeleti rendszer újraépítését, a hőközpont, a hő- és füstelvezető rendszer, illetve a vízgépészeti rendszer felújítását foglalják magukban. A felújítás célja a hirdetmény szerint a gazdaságos üzemeltethetőség, az elhasználódott szerkezetek korszerűsítése és a keletkezett károk elhárítása. A tervezési feladatok közé a kiviteli tervezés körébe nem tartozó részlet- és gyártmánytervek, a megvalósulási tervdokumentáció elkészítése tartozik.
Bár nyílt eljárás volt, csupán a Market Építő Zrt. jelentkezett rá, így nem meglepő módon (nettó 680 millió forintos ajánlatával) ez a cég nyerte el a megbízást.
Az esztergomi önkormányzat szeptember 6-án kötötte meg vele a szerződést. A beruházás alvállalkozók bevonásával valósul meg, akik az építményvillamossági felelős műszaki vezetésben, az elektromos, gépészeti és építőmesteri munkákban vesznek részt, valamint az automatikáért és a medencetechnikáért felelnek.
Nem ez volt egyébként az első alkalom, hogy kiírták a tendert: 2021. április 9-én jelent meg a közbeszerzési értesítőben, hogy az egy hónappal korábban, március elején kiírt eljárás eredménytelen lett. Az indoklás szerint a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege akkor nem volt elegendő a szerződés megkötéséhez.
Az élményfürdő felújítását Hernádi Ádám, Esztergom fideszes polgármestere jelentette be 2020. december 31-én. A fürdő végül egy hónapja, szeptember 5-én este zárta be kapuit határozatlan időre a munkálatok miatt.
A felújítás a Kisfaludy Program keretein belül valósul meg. A támogató okirat alapján Esztergom 5 milliárdos összeget használhat fel, amelyből az élményfürdő felújítására 1 milliárdot kapott a város a kormánytól.
Az eszközbeszerzést is a Marketre bízták
Október elsején kiderült, hogy nemcsak az építési munkálatokat bízta az Esztergomi Önkormányzat a Market Építő Zrt-re. Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztató szerint a fürdő korszerűsítéséhez szükséges eszközök beszerzése, szállítása, valamint beüzemelése is a főtevékenységként egyébként lakó- és nem lakóépület építésével foglalkozó vállalat feladata lesz nettó 279,5 millió forint értékben, mivel
erre a tenderre is csak a Market nyújtott be ajánlatot.
A hirdetmény szerint az önkormányzat a céget bízza meg 1065 darab bútor, üzemeltetési eszközök, a gyerekmegőrző játékai és kiegészítői, beléptető és IP kamera rendszer, 800 db öltöző szekrényzár, szignalizációs elemek, medencefedés rendszer, 191 db konyhai berendezés, 4 db TV, LED-fal, 7 db fitnesselem és mobil álpadló, valamint tükörszállításával, beépítésével, illetve beüzemelésével.
A hirdetményből kiderül az is, hogy a cég a szerződés teljesítéséhez alvállalkozók bevonását tervezi szinte az összes felsorolt feladatkörben. A szállítási, beüzemelési feladatok mellett a régi berendezési elemek leszerelése, illetve a keletkezett sitt, szállítási segédanyagok elszállítása is alvállalkozók bevonásával valósulhat meg.
Legutóbb szállodaépítést nyertek a városban
Az élményfürdő felújítását és eszközbeszerzését elnyerő Market Zrt. tulajdonosa 2014 óta a Garancsi Istvánhoz köthető GARHARTT Invest Zrt., valamint az LMCS Vagyonkezelő és Tanácsadó Kft., aminek tulajdonosa Scheer Sándor.
Az elmúlt években a Market Építő Zrt. sorra húzta be a nagy értékű közbeszerzéseket egyedül vagy konzorciumban: legutóbb a Fejér-B.Á.L. Zrt.-vel és a Duna Aszfalt Zrt.-vel közösen nettó 30 milliárdért nyerték el a Nemzeti Filmintézet fóti telephelyének fejlesztését. Az időközben az eredeti ár tízszeresére drágult, 2022-es kézilabda EB-re tervezett multifunkcionális sportcsarnok kivitelezését is a Market nyerte el közel 80 milliárd forintért. De Orbán közeli barátjának vállalkozásához köthető a közelmúltból a Kopaszi-gát melletti Mol-székház építése is.
Legutóbb pedig Esztergomban egy négycsillagos szálloda, a Mária Valéria Hotel építésére kiírt pályázaton lett befutó a Market, de ők építették a Mol-vezér Hernádi Zsolt esztergomi luxusszállodáját, a nemrég átadott Grand Hotel Esztergomot is, amihez több milliárd forinttal járult hozzá a magyar állam. Hernádi Zsoltnak összesen három szállodája van a városban, amelynek polgármestere egyébként a fideszes Hernádi Ádám, a MOL-vezér unokaöccse. Az esztergomi helyzetről bővebben a Szabad Európa írt szeptember közepén, a belvárosba tervezett, közel 60 millióért megépülő McDonald’s kapcsán, aminek üzemeltetését két éve, 2019-ben vette át a Market Zrt. társtulajdonosa, Scheer Sándor egyik cége.
A MOL székház után egy négycsillagos esztergomi szálloda építését is behúzta Garancsi cége Tegnap kiderült, hogy Orbán Viktor barátja, Garancsi István cége építheti a Mol Nyrt. új székházát, ma pedig egy közel hétmilliárdos...
A rengeteg megrendelés jelentősen felpörgette a Market kasszáját: az Opten adatai szerint a fővárosi székhelyű építési vállalkozás 2016-ban "még csak" nettó 87 milliárd, 2017-ben 107 milliárd, 2018-ban már nettó 138, majd 2019-ben 188,7 milliárd, 2020-ban pedig 183,4 milliárd nettó árbevételt ért el. Adózott eredménye 2016-ban 2 milliárd, 2017-ben 6 milliárd, 2018-ban és 2019-ben nagyjából 7-7 milliárd volt, tavaly azonban ennél majdnem 2,5-szer magasabb profittal, 17,4 milliárd forinttal zárta az évet.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az élményfürdő a felújítás előtt (forrás: Facebook/Aquasziget Esztergom)
Szopkó Zita | [
"Market Építő Zrt."
] | [
"LMCS Vagyonkezelő és Tanácsadó Kft.",
"GARHARTT Invest Zrt.",
"Nemzeti Filmintézet",
"Szabad Európa",
"Esztergom Város Önkormányzata",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Mol Nyrt.",
"Opten Kft.",
"Fejér-B.Á.L. Zrt.",
"Esztergomi Önkormányzat",
"Market Építő Zrt-re"
] |
Magyarország fontos szereplője a kutyaszaporítás és illegális kutyakereskedelem nemzetközi hálózatának, külföldön hazánkat kutyagyártó nagyhatalomként ismerik.
Az exportra szánt, kegyetlen körülmények között szaporított kutyákkal való kereskedelemben kulcsszerepe van az állatorvosok által kiállított útlevélnek.
Az üres útleveleket az állatorvosok csak a Magyar Állatorvosi Kamarától szerezhetik be, ezért megkérdeztük a kamarát, mekkora költséget, és mennyi bevételt jelentett számukra az elmúlt években az üres útlevelek kiadása. Ezt eredetileg üzleti titokra hivatkozva nem árulták el.
Miután közérdekűadat-igénylést nyújtottunk be, végül megkaptuk az elmúlt évek számait, és kiderült, hogy a kamara nyereségesen működő cégének az útlevél-értékesítés a fő bevételi forrása.
Az is kiderült, hogy a szakmai szervezet az adatrögzítési, adatbejelentési, nyilvántartási kötelezettségeket figyeli ugyan, de az útlevelek kiállítási körülményeit nem ellenőrzik.
Magyarország, a kutyagyártó nagyhatalom címmel június végén mutattuk be Szilli Tamás kollégánk dokumentumfilmjét a magyarországi kutyaszaporítás brutális állatkínzással és korrupcióval terhelt világáról. Ahogy a filmből kiderült, az exportra szánt, szaporított kutyákkal való kereskedelemben kulcsszerepük van az állatorvosok által kiállított útleveleknek, amelyek nélkül nem utazhatnának külföldre az állatok.
A Telex dokumentumfilmjében dr. Kárpáti Dalma állatorvos és dr. Kajó Cecília jogász is arról beszélt, hogy Magyarországon vannak olyan állatorvosok, akik benne vannak az állatkínzó biznisz lepapírozásában: ők fiktív születési dátummal, anélkül állítanak ki útleveleket, hogy látták volna az adott állatokat. Így tudják a kereskedők kivinni az országból azokat a kiskutyákat is, akik a hatályos törvények szerint még nem is elég idősek az utazáshoz.
"Minél kisebb és cukibb, annál könnyebben elviszik a petshopokból"
– ezzel magyarázta filmünkben dr. Markus Gabriella állatorvos, hogy a szaporított kutyákkal kereskedők miért nem várják meg azt, amíg az állatok elérik a 15 hetes kort, ami után legális lehetne a kivitelük. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a gyakorlat nem csupán az állat ellen merénylet, de magán- és közokirat-hamisításnak minősül.
A Telex magyarországi kutyaszaporításról készült dokumentumfilmjét itt lehet megtekinteni:
Nyereséges üzlet
Az üres útleveleket hazánkban csak a Magyar Állatorvosi Kamarától (Máok) rendelhetik meg azok az érvényes kamarai tagsággal bíró állatorvosok, akik a törvényi feltételeknek megfelelő állategészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak, és vállalják, hogy az állatútleveleket szigorú számadású nyomtatványként nyilvántartják, illetve az előírt adatokat rendszeresen rögzítik a kamara nyilvántartásában.
A kutyaszaporításról szóló dokumentumfilmünk premierje után megkerestük a kamarát, hogy megtudjuk, mekkora nyereségük van az útlevélkiadásból, illetve mennyire követik nyomon, hogy az állatorvosok szabályszerűen használják-e fel az útleveleket. Az útlevélkiadásból származó adatokról eredetileg üzleti titokra hivatkozva nem adtak információt, annak ellenére, hogy köztestületként működnek, és nincs konkurenciájuk az útlevelek kiadásában. Ezért közérdekűadat-igényléssel fordultunk a Máokhoz, amely közölte, hogy nem konkrétan a kamara, hanem a kamara által alapított, és a kamara kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság (ez a MÁOK Kft.) kezeli az útlevelek kiadását, de így is megosztották velünk az elmúlt két évre, illetve 2022 első felére vonatkozó közérdekű adatokat.
Ezekből az látszik, hogy az állatorvosi kamara tulajdonában lévő, évről évre nyereséges MÁOK Kft. legfőbb bevételi forrásának számítottak az elmúlt években az üres kisállatútlevelek, amelyeket a 2020 óta 400 és 600 forint közötti nettó áron szereztek be és 2100–2400 forint közötti nettó áron bocsátották az állatorvosok rendelkezésére.
A MÁOK Kft. 2020-ban 2126 forintos nettó áron összesen 108 959 kitöltetlen útlevelet értékesített állatorvosoknak, 2021-ben pedig 2205 forintos nettó áron összesen 109 578 üres útlevelet adott el. Így a céghez két éve nettó 231 millió, tavaly pedig nettó 241 millió forint folyt be.
Ha ezeket a számokat a cég nyilvánosan is elérhető eredményéhez viszonyítjuk, akkor az látszik, hogy
2020-ban (amikor 84 millió forint feletti nyeresége volt a MÁOK Kft.-nek) a nettó árbevétel 70 százaléka származott az üres útlevelekből;
2021-ben pedig (amikor 88 millió forint feletti nyereséggel zárták az évet) a nettó árbevétel 72 százalékát tette ki az útlevelek értékesítése.
2022 első felében (június 30-ig) 53 276 kitöltetlen útlevelet adott el állatorvosoknak a kamara tulajdonában lévő MÁOK Kft., ezek nettó ára idén január elseje óta 2370 forint. A kamara azt is közölte, hogy az egységes európai kisállatútlevél kiállítására jogosult, praktizáló, magyarországi állatorvosok létszáma június végén 2808 fő volt.
Az adminisztráció ellenőrzése benne van az árban
A Magyar Állatorvosi Kamara a Telex adatigénylésére adott válaszában azt hangsúlyozta, hogy "az ebútlevél-előállítás, -terjesztés, -nyilvántartás összetett feladat", és ennek nem csak az üres okmányok előállítása a része, idetartoznak az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások (az adminisztráció, a nyilvántartások vezetése és ezek ellenőrzése) is. Az állatorvosoknak eladott, kitöltetlen kisállatútlevelek árába van beépítve a kamara szerint egy nettó 1200 forintos regisztrációs díj is, ami az útlevéllel ellátott állat adatainak élethossziglan történő számítógépes rendszerben tartási díja is.
Ahogy arról már a korábbi cikkünkben is beszámoltunk, ami az állatorvosok útlevélkiadási gyakorlatának ellenőrzését illeti, az állatorvosi kamara az adatrögzítési, adatbejelentési, vagy nyilvántartási kötelezettségeket figyeli,
az útlevelek kiállítási körülményeit azonban nem ellenőrzik.
Így fennakadhat a Máoknál az az állatorvos, aki nem adminisztrálja jól az általa kiállított okmányokat, de aki valós vizsgálatok nélkül, hiánytalan papírmunkával és fiktív születési dátummal tölti ki az útlevelet, azt a kamara valószínűleg nem fogja kiszűrni. Azok az állatorvosok, akik az útlevelek adatrögzítésekor hibáznak, leginkább arra számíthatnak, hogy a kamara addig nem ad új üres útlevelet nekik, amíg maradéktalanul nem teljesítik a korábbi adatszolgáltatási kötelezettségeiket.
Egy állatorvosipraxisengedély-számmal egy nap maximum 100 üres útlevél rendelhető, ez is magyarázat lehet arra, hogyan lehetett egyetlen állatorvos, Vas Péter pecsétjével több mint 14 ezer kutya útlevelét regisztrálni hat év alatt anélkül, hogy a kamara vizsgálta volna, lehetséges-e egyáltalán megfelelő szakmai alapossággal ilyen sebességben kiállítani az útleveleket. (Ahogy az a Telex dokumentumfilmjében is elhangzik, az állatvédők szerint a 14 ezres szám irreálisan magas ennyi idő alatt.) | [
"Máok",
"Magyar Állatorvosi Kamara"
] | [] |
1,2 milliárd forintra becsülte az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. a Bugyi nagyközségre meghirdetett szennyvíztisztító telep és csatornahálózat fejlesztési tendert, de végül ennél 130 millió forinttal többe fog kerülni az uniós projekt.
Négyen pályáztak, közülük az M-E 2020 Konzorcium nyert, melyet a Mészáros és Mészáros Kft., illetve az EuroAszfalt Kft. alkot. A konzorciumnak nem ez az első sikeres tendere, Hevesen is ők nyertek:
A megbízás annak a 2016 márciusában indított gigantikus, 420 milliárd forintos keretközbeszerzésnek a része, amelyet az NFP hat egyenlő részre bontott. Az EU ellenőrei is felfigyeltek a gigaprojektre, először a nyerteseket négy évre bebetonozó közbeszerzés felfüggesztését kérték, majd Magyarországra jöttek ellenőrizni a pénz felhasználását. Az auditorok tavaly arra jutottak, hogy az ellenőrzési rendszer lényegében nem működik, és megvillant több mint 40 milliárd forint támogatás megvonásának a lehetősége.
Mészáros Lőrinc aggódhat, gondok a gigaközbeszerzésnél Az Európai Bizottság ellenőrei itt jártak, vizsgálódtak a 420 milliárd forintos víziközműépítési projektnél, információink szerint több, súlyosnak ítélt problémára is bukkantak. Akkora szabálytalanságokat követett el a magyar fél a vélekedés szerint, hogy akár 40 milliárd körüli büntetés is lehet a vizsgálat vége.
Fotó: Földi Imre / MTI | [
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"EuroAszfalt Kft."
] | [
"NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.",
"Európai Bizottság",
"M-E 2020 Konzorcium"
] |
Négy gyanúsított, 13 milliárd forint kár - egyelőre ez a mérlege annak a zavaros bűnügynek, amelynek középpontjában egy 17 ezer négyzetméteres moszkvai ingatlan eladása áll. Az eladásról a végső döntést a Gyurcsány-kormány ülésén hozták, az ügyészség szerint azért, hogy a felelősséget terítsék. Az ügyben februárban fejeződik be a három éve indított nyomozás, valószínűleg utána sem derül ki, hogy miért és ki járt jól. Ahogy az sem világos, hogy az ügyben fő gyanúsítottá lett korábbi moszkvai nagykövet kinek az utasítására járt el.
Február elejére befejeződik az a három éve tartó nyomozás, amely a Gyurcsány-kormányhoz köthető egyik legzavarosabb ügyben, a moszkvai kereskedelmi képviselet eladása miatt indult. Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség főügyésze az Indexnek azt mondta: az ügyészség az orosz hatóságoktól nyáron kapott több száz oldalnyi irat alapján készül az ügy lezárására. Információink szerint újabb bizonyítékok már nem várhatóak, így valószínűleg az előző kormány vezető politikusait sem fogják megvádolni a gyanú szerint az államnak 13 milliárd forint kárt okozó ügyben.
A moszkvai kereskedelmi képviselet az orosz kormánynegyedben közelében egy Lurdy Ház nagyságú épület, az ingatlan (amelyben még szálloda, étterem és mozi is működött) 1973-tól volt a magyar állam tulajdonában. A Gyurcsány-kormány 2005-ben döntött a komplexum eladása mellett, ezt azzal magyarázták, hogy a lerobbant állapotú épület fenntartása drága, ráadásul nincs is rá szükség. Az ingatlant 2008-ban adták el a luxemburgi hátterű Diamond Airnek, a cég Viktor Vekszelberg orosz oligarcha érdekeltségébe tartozott. Az eladás azért húzódott, mert csak az ingatlant csak az orosz kormány beleegyezésével lehetett eladni, ráadásul csak az épület volt magyar tulajdonban, az alatta lévő telek nem.
A politikusok megúszhatják
Az adásvétel ellentmondásaira 2009 szeptemberében az Állami Számvevőszék hívta fel a figyelmet, néhány hónappal később az ügyben hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Központi Nyomozó Főügyészség. Nagyobb érdeklődés azóta kíséri az ingatlanügyet, hogy 2011 februárjában őrizetbe vették a történet néhány szereplőjét: Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi vezérigazgatóját, Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet, illetve Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium korábbi államtitkárát.
Az érintetteket később szabadlábra helyezték, negyedik szereplőként viszont meggyanúsították Császy Zsoltot, az MNV korábbi értékesítési igazgatóját. Az ingatlan eladása miatt még 2011-ben tanúként hallgatták ki a Gyurcsány-kormány egykori minisztereit, többek között Bajnai Gordon korábbi gazdasági és fejlesztési minisztert, az Együtt 2014 mozgalom egyik vezetőjét. Korábbi kormánytagokat, ismertebb szocialista politikusokat azonban nem gyanúsítottak meg az ügyben. A nyomozás részleteit ismerő egyik forrás ezt azzal magyarázta, hogy kizárólag azoknak a felelőssége állapítható meg, akiknek a neve szerepel az adásvételt előkészítő iratokon.
Az ingatlan eladásának története meglehetősen zavaros, évekig nem volt világos, hogy vételár részleteit milyen szerződésekre, megállapodásokra hivatkozva utalta át a luxemburgi cég. Ráadásul több állami intézmény (az épület tulajdonosa az MNV, használója a Külügyminisztérium volt) is érintett volt az ügyben, amelyek egymásnak ellentmondó információkat közöltek. A szálak felgöngyölítését a Külügyminisztérium, a Kormányzati Ellenőrzi Hivatal (Kehi) vizsgálati anyagai, illetve az oroszoktól jogsegély keretében érkező dokumentumok segítették. Megpróbáltuk összefoglalni történteket, illetve azokat a visszaéléseket, amelyek miatt várhatóan vádat emel az ügyészség.
Zavaros hónapok
Bár az épület eladásának előkészítése már 2005-ben indult, az események csak 2008 tavaszán pörögtek fel. Székely Árpád moszkvai magyar nagykövet március 14-én aláírta a Diamond Airrel az adásvételi szerződést, amelyre hivatkozva a vevő át is utalta a 3,5 milliárd forintos (21,3 millió dollár) vételárat az MNV-nek. Ezt a tényt azonban a kormány nem közölte a nyilvánossággal.
Ebben valószínűleg szerepet játszott, hogy két hónappal később, május 15-én a Külügy államtitkárai (Fekszi Márta és Faller Jenő) felháborodott hangvételű levelet írtak az MNV-t irányító Tátrainak. Ebben arról írnak, hogy a vételár hátrányos volt az állam számára, szerintük ugyanis az épület ennél jóval többet ért. Az államtitkárok értetlenkedtek azért is, hogy a nagykövet vajon milyen felhatalmazás alapján írta alá az adásvételi szerződést. A nyomozás során arra vontakozó adatot viszont nem találtak az ügyészség munkatársai, hogy a levél megérkezett volna az MNV-hez.
Az adásvételi szerződést a nyomozás során problémásnak találta az ügyészség is. Többek között azért, mert az eladást nem előzte meg semmiféle pályáztatás, ami a magyar jogszabályok szerint kötelező lett volna. Ráadásul az eladáshoz egy közel hároméves értékbecslést használtak fel, magyarán így nem vették figyelembe az ingatlanpicai változásokat, illetve az árfolyamingadozást. Az ügyészség szerint az államtitkárok levele felvetette a hűtlen kezelés gyanúját.
Újra nekifutnak
Ezeket az aggályokat 2008-ban nyilván érzékelte a kormányzat is, ezért úgy döntöttek, hogy újra nekifutnak az eljárásnak. A korábban a sajtóban megjelent, és az ügyészég által megismert belső kormányzati levelezésekből az derült ki, hogy az ügy szereplői (a külügy és az MNV akkori tisztviselői) úgy viselkedtek, mintha a márciusi szerződést meg se kötötték volna. Erre a későbbi hivatalos dokumentumokban nem tettek semmiféle utalást.
Az ügyészség szerint az ügy következő fordulópontja a 2008. június 10-11-i Dobogókőn megtartott kormányülés volt. Az ülésen készült összefoglaló szerint ekkor a kormány úgy döntött, hogy eladja (az akkor már egyszer eladott) moszkvai ingatlant. Az ügyészség gyanúja szerint a felelősség szétterítése miatt hozhatták szóba az ügyet a kormányülésen, amelyen részt vett többek között Fekszi Márta is. A márciusi ügylet lebonyolítói tisztában lehettek azzal, hogy az értékesítés során szabálytalanságok történtek, a felelősséget úgy próbálták szétkenni, hogy a témát bevitték a kormány elé. (Az ügyészég később az itt elhangzottak miatt hallgatta ki a Gyurcsány-kormány korábbi minisztereit, köztük Bajnait.)
Ezt követően, 2008 július 30-án a kormány újrakezdte az eljárást: az MNV döntéshozó testülete ekkor járult hozzá ahhoz, hogy zártkörű pályázatot írjanak ki az épület eladásáról. Három céget hívtak meg a pályázatra, közülük azt a Diamond Airt is, amely néhány hónappal korábban már átutalta a vételárat. A győztes a luxemburgi cég lett, a vételár pedig megegyezett a korábbi összeggel, az erről szóló szerződést 2008 november 5-én írták alá.
Ki mit csinált?
A szerződéseket aláíró Székely Árpád korábbi nagykövetet hűtlen kezeléssel gyanúsítják, az ügyészség szerint a nagykövetnek szerepe volt abban, hogy áron alul adták el az ingatlant. Az ügyészség korábban arról beszélt, hogy egy szabályos eladással 6 milliárd forinttal többet kaphatott volna az állam. Az orosz hatóságoktól kapott dokumentumok alapján azonban már azt állítják: 12-13 milliárd forinttal többért lehetett volna értékesíteni az ingatlant.
Ezt arra hivatkozva állították, hogy a Diamond Air a magyar kormánnyal megkötött második szerződése után egy hónappal az orosz regionális fejlesztési minisztériumnak adta el az ingatlant. A tranzakció előtt készült orosz értékbecslés 108 millió dollárban (16-17 milliárd forintban) határozta meg az épület piaci értékét. Az orosz regiális fejlesztési minisztérium végül 116 millió dolláért (3,5 milliárd rubel) adott érte. Az orosz hatóságoktól kapott, 2011-es keltezésű iratok szerint egyébként az épület üresen áll.
Korábban hűtlen kezeléssel gyanúsították meg Fekszit, Tátrait és Császyt is, esetükben az ügyészség január elején bűnpártolásra enyhítette a gyanúsítást. A bűnpártolást a gyanú szerint azzal követték el, hogy a 2008. novemberi szerződés előkészítésével utólag lepapírozták a 2008. márciusi jogszerűtlen eladást.
Információink szerint ehhez a fő bizonyítékot az ingatlan moszkvai tulajdonlapja szolgáltatta, ezen az olvasható, hogy a Diamond Air tulajdonjogát 2008 áprilisában jegyezték be. Az orosz iratok sehol nem hivatkoznak a 2008. novemberi szerződésre, ezt kizárólag az MNV vette figyelembe a pénz elszámolásánál. Fekszi, Tátrai és Császy esetében nem áll meg a hűtlen kezelés gyanúja, csupán az, hogy nehezítették az ügy előzményeinek felderítését, valamint lehetetlenné tették az eredti állapot visszaállítását.
A legmagasabb szint
Információink szerint azt viszont továbbra sem tudja az ügyészség, hogy mi állhatott az ügy hátterében, miért érhette meg áron alul eladni az ingatlant. Így azoknak a kormányváltás előtt hangoztatott pletykáknak sem tudtak utánajárni, hogy elképzelhető-e, hogy valójában drágábban adták el az épületet, a befolyó pénzt pedig burkolt pártfinanszírozásra fordították. Fekszi december végén az ügy hátteréről a Magyar Nemzetnek annyit mondta: az ingatlan eladását a legmagasabb szintről irányíthatták. Kiváncsaik voltunk, hogy Fekszi mire gondolhatott, az államtitkár megkeresésünkre azt felelte: nem kíván nyilatkozni.
Meglehetősen kicsi annak az esélye annak is, hogy a magyar állam megpróbálja visszakövetelni az ingatlant, a vevő ugyanis szinte azonnal továbbértékesítette azt. A szerződések szerint a vitás kérdések esetén választott orosz bíróság járna el az ügyben, ami vélhetőn ugyancsak nem lenne kedvező a magyar fél számára. Szerdán megszólalt az ügyben Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára is, aki azt mondta: fontos, hogy mindent kiderítsenek az ügyről, mert az szerinte lejárathatja Magyarországot Oroszország előtt.
A főszereplők:
Székely Árpád moszkvai nagykövet 2005. augusztus és 2008 novembere között, később a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Trigránit oroszországi igazgatója. Székely 2009 végén azt nyilatkozta: kiküldetése részleteiről Gyurcsány Ferenc kormányfő tájékoztatta. Mindkét adásvételi szerződést ő írta alá. Korábbi nyilatkozataiban azt mondta: az épületet csak az orosz kormány jóváhagyásával lehetett eladni, a vevőt az oroszok választották ki, a magyar kormánynak ebbe semmilyen beleszólása nem volt. Székely tagadta, hogy visszaélés történt volna, szerinte azért készült több adásvételi szerződés, mert a kormányzaton belül nem működött a kommunikáció, de mindkét szerződés aláírásához rendelkezett kormányzati felhatalmazással. "Viszontlátásra" – mindössze ennyit mondott az Indexnek a volt a nagykövet, amikor szerdán elértük telefonon. Fekszi Márta: a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, majd kabinetfőnöke. A moszkvai ingatlanügy kirobbanása után az ENSZ nagykövet lett, New Yorkból a 2010-es kormányváltás után hívták haza. Ellentmondásos a szerepe az ingatlanügyben, a kormányzati belső levelezésekből az derül ki, hogy az ügy részleteit alaposan ismerte: tartotta a kapcsolatot a nagykövettel, illetve az eladás engedélyezéséről több levelet váltott az MNV vezetőivel és a Pénzügyminisztériummal. Az egyik aláírója viszont annak a belső levélnek, amely felvetette a hűtlen kezelés gyanúját. "Nem nyilatkozom" – mondta szerdán, amikor megkerestük, majd megköszönte a megszólalási lehetőséget. Tátrai Miklós: az MNV korábbi vezérigazgatója, előtte pénzügyminisztériumi államtitkár Veres János mellett. A sukorói telekcsere ügyében szintén meggyanúsították. Az MNV éléről Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere menesztette. Tátra neve az ingatlaneladásról szóló belső kormányzati levelezésekben 2008. márciusa után bukkan fel, szerinte az épület eladása szabályos volt. A Tátrai mellett dolgozó MNV-s források korábban arról beszéltek, hogy fogalmuk sem volt, 2008 tavaszán a Daimond Air, miért utalt át nekik 4 milliárd forintot, csupán folyosói pletykákból sejtették, hogy miről lehet szó. Az MNV-sek azt is állították, hogy nem kapták meg a külügyi államtitkárok felelősségre vonó levelét.
Tátrait korábbi telefonszámán nem sikerült elérnünk. | [
"Külügyminisztérium",
"Diamond Air",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Daimond Air",
"Együtt 2014",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Kormányzati Ellenőrzi Hivatal",
"Állami Számvevőszék"
] |
Az idei első félévben valószínűleg nem nagyon volt olyan hét, amikor ne termelt volna hatalmas veszteséget a Mészáros Lőrinctől tavaly állami tulajdonba vett Mátrai Erőmű. A hatalmas bukásra számítani lehetett, az erőmű ugyanis rengeteg szén-dioxidot bocsát ki, az ehhez szükséges kvóta pedig rendkívüli mértékben megdrágult. Arra azonban, ami nyáron történt, valószínűleg már csak nagyon kevesen számítottak.
Néhány hete ugyanis hatalmasat fordult a piac, és jelen állás szerint nyereségesen működhet a vállalat.
Márpedig erre az elmúlt években nem igazán volt példa.
A Mátrai Erőmű Zrt. 2017 óta minden évben veszteséges volt, és az erőművet üzemeltető vállalat eredménye a 2019-es 5,9 milliárd forintos mínusz után 2020-ban 42,7 milliárd forintra duzzadt.
Ahogy arról korábban részletesebben is írtunk, a veszteséges működés az uniós szén-dioxid-kvóták árának 2018-tól a közelmúltig is kitartó gyors emelkedése miatt borítékolható volt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állam 43 milliárdos veszteséget vállalt át Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőmű megvásárlásávalA 2019-es 5,9 milliárd forintos mínusz után 2020-ban 42,7 milliárd forintra duzzadt tavalyra az állami MVM új erőművének vesztesége.
2020 elején ezért is kavart elég nagy vihart, hogy az állami Magyar Villamos Művek (MVM) megvásárolta az erőmű többségi részesedését Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől. Orbán Viktor miniszterelnök azzal indokolta az erőmű megvásárlását, hogy a korábbi tulajdonos az erőmű bezárását fontolgatta, amiért az EU "büntető kvótákat" léptetett életbe. Emellett pedig azt emelte ki, hogy az állami szerepvállalás az erőműben dolgozók munkahelyeinek védelme érdekében is indokolt volt.
Az indoklásból azonban több viszonylag fontos részlet is kimaradt. Például az, hogy 2017-ben a vállalat közgyűlése még Mészárosék részvételével döntött úgy, hogy a veszteséges működés ellenére 11,2 milliárd forint osztalékot fizet a tulajdonosoknak, amiből Mészárosék üzleti köre 8 milliárd forinthoz jutott. Mindezt ráadásul annak az 57 milliárdos eredménytartaléknak a terhére fizették ki, amit a korábbi német tulajdonos, az RWE az erőmű modernizációjához szükséges beruházásokra gyűjtött össze az évek során.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegmentette Mészárosék milliárdjait az állam a Mátrai Erőmű megvásárlásávalA nagy osztalékfizetés után oda jutott a vállalat, hogy a számlán lévő pénze valószínűleg már a januári bérek kifizetésére sem lett volna elég.
De nemcsak az volt tudható a tulajdonosváltás idején, hogy az erőmű korszerűsítésre szorul, hanem az is, hogy egy 2017-es döntés*2017 közepén az Európai Unió úgy döntött, hogy 2021-től kezdve minden évben 2,2 százalékkal csökkenti a rendelkezésre álló kreditek mennyiségét a rendszerben. alapján, valamint az egyre melegebb nyarak miatt növekvő energiakereslet következtében drágulni fognak az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében (EU ETS) a szén-dioxid-kvóták, azaz a nagy szennyezők által kötelezően beszerzendő szennyezési jogok.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz volt Európa legmelegebb nyara, és befektetők vagyonokat kerestek ezenAz idei nyár egyik legjobb befektetése a karbon kredit volt, ami az EU klímapolitikájának egyik sarokköve. De hogy működik ez, és jó, ha a hedge fundok a klímaváltozáson szedik meg magukat?
A korábbi német tulajdonos, az RWE viszont nemcsak a modernizációs alap felduzzasztásával, hanem a kvótadrágulás elleni lépésekkel is hozzájárult az erőmű felelős gazdálkodásához. A németekkel kötött kedvező ügyletnek köszönhetően ugyanis az erőmű 2020-ig a piaci árnál jóval olcsóbban, tonnánként 5-6 eurós áron jutott hozzá a termeléshez szükség kvóták egy részéhez. Így lehetséges, hogy a 2020-as beszámolója alapján a kvótaköltség megugrása csak kis részben járult hozzá az erőmű masszív, csaknem 43 milliárd forintos veszteséghez.
Elkerülheti az erőmű a kvótaapokalipszist
A veszteség legnagyobb részét a cég vagyontárgyainak újraértékelése okozta. Ez alapján az derült ki, hogy a cég vagyona 25,6 milliárd forinttal volt kevesebb 2020-ban, mint az azt megelőző évben. A másik nagy veszteségnövelő tétel abból jött ki, hogy a cég felülvizsgálta a bánya bezárásával és környezetvédelmi kötelezettségeivel együtt járó jövőbeli költségeit. Ebből 12 milliárd forintos pluszköltség keletkezett (és ezek mellett a bánya bezárására és a munkavállalók számára is tettek félre pénzt). Az áram ára közben viszonylag alacsony maradt, ezáltal a cég árbevétele nem változott érdemben az előző évekhez képest.
A Mátrai Erőműnél azért kiemelkedően fontos a szén-dioxid-kvóta, mert az erőmű rendkívül sok szén-dioxidot bocsát a levegőbe. A G7-nek nyilatkozó szakértők szerint egy megawattóra áram előállítása (ez egy átlagos magyar háztartás szűk félévnyi fogyasztása) ebben az erőműben egy tonna szén-dioxid kibocsátásával jár.
Üzleti szempontból ez addig nem jelentett problémát, amíg egy megawattórányi áramot 40-50 euróért lehetett eladni, a kvóta ára viszont a 10 eurót sem érte el. A határ azonban nagyjából 35-40 eurós különbségnél lehet: a lapunknak nyilatkozó szakértők körülbelül ennyire becsülték az erőmű kvóta nélküli működési költségét. Valaska József, az erőmű korábbi vezérigazgatója már öt éve arról beszélt (pdf), hogy az akkori 40 euró körüli villamosenergia és 9 eurót közelítő kvótaárfolyam mellett a "szénalapú áramtermelés nem termel nyereséget". Korábban pedig azt nyilatkozta, hogy ha a kvótaárak elérnék a tonnánként 15-20 euró körüli szintet, akkor a Mátrai Erőmű termelését szüneteltetni kellene.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormánynak lett volna eszköze Mészáros Lőrincék fenyegetésével szemben, de nem élt veleCsak Mészárosék befektetésének értéke csökkent volna, különben mindenki jól jár, ha a kormány él a jogaival.
Ezt a szintet már 2018 nyarán elérték, ám akkor egyrészt még volt a németek kedvező áron beszerzett kvótájából, másrészt az értékesített áram ára is viszonylag magasra ugrott, így a termelés nem volt folyamatosan veszteséges. A kvótaárak azonban ezt követően is szép fokozatosan kúsztak felfelé, miközben az áramár inkább ereszkedett. Így amikor kiderült, hogy az állam megveszi az erőművet az abból jelentős pénzeket kisöprő Mészáros Lőrinctől, a két árfolyam közötti különbség már messze elmaradt a profitabiliátáshoz szükséges 40 eurótól.
Mindezt úgy, hogy egy tonna szén-dioxid kibocsátásáért még 2020-ban is szinte egész évben kevesebb mint 30 eurót kellett fizetni. Ez persze a néhány éve rettegett 15-20 euró közötti szinthez képest nagyon sok,
az idei árrobbanás fényében azonban a Mátra szempontjából még mindig kifejezetten kedvező volt.
A kvótaár ugyanis 2021-ben soha nem látott mértékben nőtt. Márciusban átlépte a 40 eurót, májusban az 50-et, most pedig már 60 felett jár. Mezősi András, a Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa egy júniusi előadásában azt mondta, hogy addigra egyértelműen a kvóta lett a legfontosabb költségtényező a Mátrai Erőműnél.
Ez olyannyira így volt, hogy tavasszal akadtak olyan napok, amikor elvileg többet kellett fizetni egy tonna szén-dioxid kibocsátásának lehetőségéért, mint amennyibe egy megawattóra áram került. Ilyen elméleti körülmények között a Mátrai Erőműnél csak a szén-dioxid–szennyezés elviszi a teljes bevételt, és akkor még nem bányásztak szenet, és nem fizettek az alkalmazottaknak, az egyéb költségekről nem is beszélve.
Ennek fényében nem meglepő, hogy 2021 első fél évében durván veszteséges lehetett a Mátrai Erőmű működése. Ha az aktuális kvóta- és villamosenergia-árakkal, illetve a szakértők által becsült 35-40 eurós működési költséggel számolunk, akkor az első hat hónapban nagyjából 9 és 11 milliárd forint közötti veszteséget termelhetett a cég.
Senki nem számított egy ilyen fordulatra
Nagyjából ekkor azonban elég nagy fordulat következett be a piacon, méghozzá a földgáz árának emelkedése miatt. Az olyan szenes erőművek számára, mint a Mátra, a legfontosabb versenytársak a gázos létesítmények, így a földgáz ára jelentősen befolyásolja működésüket és profitabilitásukat. A szén-dioxid-kvóta drágulása mellett az előző években a legnagyobb kihívást épp ez jelentette.
A földgáz ára ugyanis – elsősorban az amerikai kitermelés növekedése miatt – hosszú évek óta csökkent, a járvány, illetve az amiatt hozott korlátozó intézkedések pedig csak fokozták ezt a folyamatot, történelmi mélypontra lökve az európai tőzsdei árfolyamokat. Ilyen körülmények között pedig egy szenes erőmű nem igazán tudott versenyezni a fajlagosan szén-dioxidból is kevesebbet kibocsátó gázerőművekkel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden úgy alakult a világban, hogy a kormány a kedve szerint játszhasson a rezsivelNem valószínű, hogy a következő másfél-két évben túlzottan emelkedjen a földgáz ára. Ez a kormány kezére fog játszani a következő választás előtt.
Arra, hogy ebben bármi érdemi változás következne be, szinte senki nem számított. Tavaly a lapunknak nyilatkozó szakértők még egybehangzóan azt mondták, hogy a "következő másfél-két évben valószínűleg nem fog számottevően növekedni a földgáz ára".
De növekedett. Jelenleg majdnem négyszer annyit kell fizetni a földgázért, mint az év elején, és a drágulás az elmúlt hetekben gyorsult csak be igazán: nagyjából egy hónap alatt másfélszeresére emelkedtek az árak. Ez pedig természetesen jelentősen megnövelte a gázerőművek működési költségeit, és így az áram árát is.
A villamosenergia az idén egész évben a gázzal párhuzamos drágult. Egy megawattóra áram ára jelenleg már több mint kétszerese a januári és nagyjából háromszorosa az egy évvel ezelőtti szintnek. Mindez a Mátra szempontjából azt jelentette, hogy bár a szén-dioxid-kvóta drágulása miatt nőttek a költségei, mivel a konkurenseknél még nagyobb volt a költségnövekedés, így a szénerőmű versenyképessége javult, a bevételei pedig egy pont után gyorsabban emelkedtek a kiadásoknál. Ennek eredményeként pedig akkor, amikor a gáz ára teljesen elszállt – magával rántva az áramárakat is -, a Mátrai Erőmű működése hosszú évek után először valószínűleg profitábilis lett.
Számításaink szerint június-júliusban lehetett a fordulat, augusztusban pedig már masszívan nyereséges lehetett az erőmű. Ennek megfelelően a termelés is növekedett, jelenleg nagyjából ötödével-hatodával haladja meg az első félévi átlagot.
Más kérdés, hogy korábban – vélhetően a kedvezőtlen piaci helyzet miatt – annyira visszafogták az erőművet, hogy az ott előállított villamosenergia mennyisége még így is messze elmarad a korábbi években megszokottól.
A Mátra azonban még ilyen termelési szint mellett is 2-3 milliárdos pluszban lehet eddig a második félévben.
Persze ez, ahogy az első féléves veszteség is, csak egy elméleti szám. A villamosenergia piaca ugyanis nem úgy működik, hogy a cégek a termelés pillanatában adják el az áramot, és a szén-dioxid-kvótát sem akkor veszik, amikor kibocsátják a gázt. A villamosenergiát az azt felhasználó cégek hónapokra, vagy akár évekre előre leköthetik a kereskedőknél, amelyek ennek megfelelően szerződnek az erőművekkel. Sőt, a lakosság fogyasztását is nagy pontossággal meg lehet becsülni.
Így elég biztosan lehet tudni, hogy egy adott időpontban mennyi áramra lesz szükség Magyarországon, és meg lehet tervezni a termelési kapacitásokat. Ez azért is fontos, mert nem kell fel-le csavargatni az erőműveket, és a termelés sokkal olcsóbb.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkUgyanaz a baj a megújulókkal, mint amiért nem alszik el otthon a lámpádVan egy nagy kádunk kismillió lefolyóval és jó néhány csappal, annyi a feladat, hogy mindig ugyanannyi víz legyen benne.
Ennek megfelelően a Mátrai Erőmű sem valószínű, hogy az aktuális piaci árakon értékesít, és a szén-dioxid-kvóta egy részét is biztosan előre megvették. Elvileg tehát előfordulhat, hogy mivel már tavaly vagy az év elején alacsonyabb árak mellett eladták a kapacitást, a megugró áramár hasznát most nem, vagy csak részben tudják élvezni. Ez magyarázhatná, miért pörög fel a vártnál lassabban az erőmű a hirtelen kedvezőbbé váló piaci körülmények mellett. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy hónapokkal ezelőtt az aktuális piacinál olcsóbban szereztek be szén-dioxid-kvótát, ami pedig arra lehet magyarázat, miért nem szüneteltették a termelést a legrosszabb időszakban sem.
Az MVM-csoportot, illetve a Mátrai Erőművet kérdeztük arról, hogy milyen szerződési feltételek mellett értékesítik a termelt villamosenergiát, hogyan alakult a kvótagazdálkodásuk, miért termeltek az idén ennyire keveset, illetve arra is kíváncsiak lettünk volna, mennyi lehet a cég árbevétele és eredménye 2021-ben. A kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.
A szénerőműveknek jól, a klímának rosszul jöhet a piaci fordulat
Az ugyanakkor biztos, hogy a jelenlegi helyzetnek, ha rövid távon nem is, de a későbbiekben kedvező hatása lesz az erőmű működésére. Ha most a korábban kötött megállapodások miatt azonnal nem is tudja teljes egészében kihasználni a piaci helyzetet a cég, a jövőben termelt áramot eladhatják kedvező feltételekkel. Nemcsak az úgynevezett spot, tehát azonnali villamosenergia ára emelkedett ugyanis, hanem a jövőbeli termékeké is. A piac működését egyébként elég jól mutatja, hogy az elmúlt hetek kivételével az idén az egyéves (tehát egy év múlva "leszállított") áram ára mennyire együtt mozgott szén-dioxid-kvótáéval.
Mindez azt is jelenti, hogy a Mészáros-időszak hagyatékától sem szabadult még meg teljesen a Mátrai Erőmű. Ahogy azt már említettük, az áram és a kvóta árfolyama közötti különbség nagyjából akkor csökkent tartósan és jelentősen a Mátra működtetéséhez szükséges megawattóránként 35-40 euró alá, amikor kiderült: az állam átvenné a nem túl jó kilátásokkal rendelkező, rendkívül szennyező erőművet a cégből milliárdokat kisöprő Mészáros Lőrinctől.
A tranzakció zárásakor pedig a bezuhanó áramár miatt már nagyon rossz volt a helyzet. A lenti ábrán zölddel jelöltük az aktuális áramárat, tehát az erőmű egy egységnyi villamosenergia előállításán keletkező bevételét, halvány lilával pedig a kedvezőbb, míg sötéttel a kedvezőtlenebb költségszintet, ami ugyanennyi áram előállításánál felmerül. Jól látható, hogy amióta Mészáros Lőrinc megegyezett az eladásról az állammal, egészen a mostani fordulatig elvétve voltak csak olyan hetek, amikor legalább a kedvezőbb költségszintet elérte a villamosenergia ára.
Összességében tehát az látszik, hogy az állam tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget vállalhatott át Orbán Viktor barátjától a Mátrai Erőmű tényleg kifejezetten botrányos megvásárlásával.
A mostani helyzetben azonban kissé kozmetikázhatnak ezeken a számokon.
Ha pedig tartósan kedvező marad a piaci környezet, akkor az elbukott milliárdok jelentősebb része is visszajöhet. Ez közpénzgazdálkodási szempontból jó – vagy legalábbis a korábbihoz képest kevésbé rossz – hír. Környezet- és klímavédelmi szempontból azonban már sokkal kevésbé az.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFejenként 21 milliót ért Orbán Viktornak kétezer ember, vagy 44 milliárdot egyetlen egyTöbb mint négy évig lehetett volna fizetni a Mátrai Erőmű összes dolgozójának bérét abból az összegből, amit az MVM a létesítmény megvásárlására szánt.
Vállalat energetika erőmű kvóta Mátrai Erőmű szén szén-dioxid-kvóta Olvasson tovább a kategóriában | [
"Mátrai Erőmű",
"Magyar Villamos Művek"
] | [
"Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont",
"Európai Unió",
"Corvinus Egyetem"
] |
Törvényt sértett a vadászati kiállítást szervező állami cég azzal, hogy hamis indokra hivatkozva hátráltatta a hvg.hu közérdekű adatigénylését. A jogsértést megállapító Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felszólítására a cég végül válaszolt ugyan, mégis tovább titkolózott.
Jogsértően tartott vissza közérdekű adatokat a tavaly őszi vadászati kiállítást szervező állami tulajdonú cég, az Egy a Természettel Nonprofit Kft. – állapította meg a hvg.hu bejelentése nyomán indított hatósági vizsgálatában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), derült ki a lapunknak küldött hivatalos tájékoztatásból. Az adatvédelmi hatóság kimondta:
az állami cég jogsértően alkalmazta a járvány elleni védekezésre hivatkozó veszélyhelyzeti intézkedést, amely a közérdekű adatigénylések 15 napos válaszadási határidejét 90 napra is kitolhatja.
A hvg.hu még tavaly augusztus 11-én fordult közérdekű adatigényléssel a vadászati kiállításhoz kapcsolódó néhány szerződés ügyében a rendezvényt szervező Egy a Természettel Nonprofit Kft.-hez. Például arra voltunk kíváncsiak,
mire ment el pontosan a “célpiacok felmérése, haszonelemzés, attitűdfelmérés" témájú kutatásokra és más elemzésekre kifizetett összesen több mint 83 millió forint.
Az innovációs tárca fennhatósága alá tartozó állami cég a közérdekű adatigénylésekre vonatkozó törvény által alapesetben előírt 15 napos válaszadási határidő letelte után érdemi válasz helyett 30 napos határidő-hosszabbítást kért. Indokként arra a veszélyhelyzeti kormányrendeletre hivatkoztak, amely lehetőséget ad a 15 napos (plusz egyszer 15 nappal meghosszabbítható) válaszadási határidő 45 napra kitolására (ami újabb 45 nappal meghosszabbítható).
A kormányrendelet szerint viszont csak akkor kérhető hosszabbítás, ha a "határidőben való teljesítés a közfeladatot ellátó szerv veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné." Ráadásul – mivel ezt a hivatkozást az állami szervek visszaélésszerűen is alkalmazták – már az Alkotmánybíróság is felhívta a figyelmet, hogy ez csak akkor alkalmazható, ha "elkerülhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az adatkezelő szerv eredményesen működjön közre a járvány leküzdésében".
A kiállításszervező cégnek viszont semmilyen, a koronavírus-járvány leküzdését célzó feladata nem volt, sőt külön felmentést kaptak a járványügyi korlátozások alól. Ahogy a cég a hosszabbítást kérő válaszában is jelezte, egyetlen, ettől teljesen független feladata volt: az őszi kiállítás szervezése, amire az eredeti indoklásnak ellentmondva hivatkozott is, mondván: ha 15 napon belül kellene megválaszolnia az adatigénylést,
a Világkiállítás szervezési feladataira nem maradna elég ideje."
A hvg.hu a cégnek küldött augusztus végi válaszában jelezte ugyan, hogy a határidő-hosszabbítási hivatkozás nem felel meg az előírt, jogszerű indoknak, egyúttal jeleztük, hogy emiatt a NAIH-nál vizsgálatot kezdeményezünk, a társaságot ez egyáltalán nem érdekelte. Sőt: a 45 nap letelte után, szeptember végén küldött levelükben ugyanezzel az indoklással újabb 45 napos – már bőven a kiállítás zárása utánra eső – hosszabbításról tájékoztattak.
Közben azonban a Péterfalvi Attila vezette NAIH vizsgálata a bejelentéstől számított szűk 2 hónap alatt eljutott odáig, hogy megállapították: “mivel a vadászati világkiállítás megrendezése nem a koronavírus járvány leküzdésével összefüggő közfeladat", a kormányrendelet itt nem alkalmazható, így “a Kft. jogszerűtlenül hosszabbította meg az adatigénylés teljesítésére nyitva álló határidőt". Ez alapján pedig a hatóság felszólította a Kft.-t az adatigénylés teljesítésére.
Emiatt végül a második 45 nap leteltét már nem várta ki a Kft., és az alapesetben 15 – a terveik szerint 90 – nap helyett végül 78 nap után küldtek választ – két héttel a kiállítás zárása után, október 28-án. Ám ebben alig volt érdemi információ, mert – mint megírtuk –, arra hivatkozva, hogy döntés-előkészítő anyagok, megtagadták a kutatási szerződések, anyagok kiadást,
így nem derült ki, hogy a PWC Nonprofit Kft.-nek pontosan mire fizettek 18,4 millió forintot “haszonelemzés, attitűd felmérés" témában, illetve az sem, hogy mit teljesített a Századvég Gazdaságkutató Zrt. a szerződéslistában pontosan meg sem jelölt elemzésekre 64,9 millióért.
Titkolja a vadászkiállításos cég, milyen hatástanulmányokra fizetett tízmilliókat Csaknem százmilliós összegű megbízásokról semmit nem hajlandó elárulni a vadászati kiállítást szervező állami cég. Előbb fals jogi indokkal húzták az időt, aztán megtagadták a dokumentumok kiadását, mondván: azok döntéselőkészítő anyagok.
A vadászati kiállítás helyszínéül szolgáló Hungexpo mintegy 55 milliárd forintból megvalósult felújításával együtt a 70 milliárd forintnál is többe kerülő vadászati kiállítás összköltségéhez képest persze a tanulmányok, kutatások 83 milliója aprópénz, de aligha növeli a közbizalmat, hogy ezeket titokban akarják tartani. Ahogy az sem, hogy az egyik cég, a PWC Nonprofit Kft. olyan vállalkozás, amelynek – legalábbis ezen a néven – nincs is nyoma a cégjegyzékben.
Nemcsak a hvg.hu járt így az állami cégnél. Az Átlátszó tavaly júniusban fordult hozzájuk közérdekű adatigényléssel, de a társaság akkor is ezzel a jogsértő módon alkalmazott, 45 napra történő határidő-hosszabbítással próbált időt nyerni. Az Átlátszó egy másik, októberi adatigénylésénél is erre az egyenszövegre hivatkoztak, de már arra sem figyeltek, hogy amikor a szervezési feladatokat említve kértek hosszabbítást, akkor a kiállítás már egy hete véget ért. | [
"Egy a Természettel Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] | [
"Századvég Gazdaságkutató Zrt.",
"PWC Nonprofit Kft."
] |
2007. 12. 11., 13:18
Utolsó módosítás: 2007. 12. 12., 14:12
Évekkel ezelőtt elavult információkat tartalmazó, értelmetlen mondatokkal és helyesírási hibákkal tarkított tanulmányt vásárolt közel 6 és fél millió forintért a Miniszterelnöki Hivatal. A szerző ráadásul egy olyan cég, amelynek tulajdonosa egy targoncákat áruló kecskeméti férfi, aki azt állítja, neki nincs is köze a tanulmányhoz. Így viszont rejtély, hogy ki áll a vakmerő ötletekkel is dobálózó dolgozat mögött.
Ez a tanulmány Optikai csalódások Több olvasónk is írt arról, mi lehet az oka annak, hogy a tanulmányban feltûnően sokszor fordulnak elő értelmetlen mondatok. Az egyik lehetséges magyarázat az úgynevezett OCR-technika, amely optikai karakterfelismerést jelent. Ennek lényege, hogy egy kinyomtatott írásról a szkenner úgy olvassa be a szöveget, hogy azt szerkeszthető dokumentummá alakítja. Olvasóink azonban felhívták a figyelmet arra, "ha két betû egy picit összeragad", akkor előfordulhatnak olyan hibák, mint hogy a "kormányzat" szóból "konnányzat" lesz. Ha ez így történt, az azt jelenti, hogy a tanulmány szerzői olyan szöveget használtak fel, amely nem volt meg nekik elektronikus formátumban. Persze az is lehet, hogy - mint arra egy olvasó felhívta a figyelmet - "az övék volt, de 'elvesztették' az elektronikus változatát". Ajánlat Régi embereinek ad megbízást a kancellária
Másolat az ötmilliós őszödi tanulmány harmada
A tanácsadók jól jártak az MSZP-SZDSZ vitájával Ajánlat Miniszterelnöki Hivatal
"Regionalizáció mint a gazdasági fejlődés egyik lehetősége Magyarországon" - ennek a tanulmánynak a felhasználási jogát vásárolta meg a Miniszterelnöki Hivatal szeptemberben nettó 6,415 millió forintért. A kancellária rendszeresen köt hasonló szerződéseket külső partnerekkel, akik többsége ismert szakértő, esetleg - mint arra az [origo] már rámutatott - korábbi kormányzati munkatárs. Ez a szeptemberi ügylet azonban kilóg a sorból, a MeH ugyanis egy kicsi, ismeretlen vállalkozással szerződött, amelynek nincs sem honlapja, sem telefonszáma.
A cég székhelye Kecskeméten van, és Ariba Bt.-nek hívják. 2004 novemberében kapta ezt a nevet, nem sokkal az után, hogy a társaság a mostani tulajdonoshoz, Balogh Lászlóhoz került. (Előtte SZTEGURA ÉS TÁRSA Fuvarozási és Papíripari Betéti Társaság néven mûködött.) Balogh a beltag, és ő a vezető tisztségviselő is, a cégnek két kültagja van: az egyik a fia, a másik pedig egy kecskeméti nő. A cégpapírok szerint az Ariba főtevékenysége "egyéb nagykereskedelem", de a listán szerepel gazdasági szolgáltatás és üzletviteli tanácsadás is.
A céghez semmilyen telefonos vagy e-mailes elérhetőséget nem találtunk sem az interneten, sem a tudakozón keresztül. Az iWiW közösségi oldalon azonban rábukkantunk egy Balogh László nevû férfira, akinek címe - még az emelet és az ajtószám is - megegyezett az Ariba Bt. székhelyével. Amikor felhívtuk telefonon - mobilszámát is közzétette - és elmondtuk neki, hogy a MeH-es tanulmány miatt keressük, kérte, hogy hívjuk vissza később, mert éppen tárgyal.
Targoncás üzletkötő a cégtulajdonos
Pár óra múlva sikerült elérni, és akkor azt mondta, neki nincs köze sem a tanulmányhoz, sem a céghez, de hozzátette, hogy már mások - azt kérdésünkre nem árulta el, hogy kik - is keresték ez ügyben, és ezért tudja, kihez kell fordulni. Visszahívást ígért, de azóta sem telefonált, a hívásainkat nem fogadta, és az üzenetünkre sem válaszolt. Közben megkerestük a munkahelyeként megjelölt, anyagmozgatókat - vagyis targoncákat - gyártó céget, ahol közölték, hogy Balogh üzletkötőként dolgozik náluk. (Néhány nappal később a férfi az iwiwről törölte elérhetőségeit, köztük azt a skype-os azonosítót, amelyben szerepelt az Ariba szó is.)
Felkerestük Baloghot kecskeméti lakásán, és akkor már elismerte, hogy ő az Ariba tulajdonosa, de a tanulmányról nem kívánt részleteket elárulni, csak annyit közölt, hogy máskor is végeztek hasonló munkát, főleg külföldön. A lakás küszöbén zajló beszélgetést azzal zárta le, hogy adott egy e-mail címet (freemailest, tehát olyat, amelyen bárki regisztráltathatja magát akár álnéven is), mondván, ha oda írunk, akkor biztosan választ kapunk a kérdéseinkre. Szerdán elküldött levelünkre egyelőre semmilyen visszajelzés nem érkezett.
Az interneten nem találtunk más olyan regionalizációs témájú tanulmányt, amelyet az Ariba készített. Balogh László nevû szerzőtől sem találtunk hasonló dolgozatot, bár ő kecskeméti látogatásunkkor egyébként is azt állította, nem volt sok köze ahhoz a tanulmányhoz, amelynek felhasználási jogát a MeH megvásárolta. Felhívtuk a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központját, amelynek főigazgató-helyettese, Faragó László közölte, hogy nem ismer Ariba nevû szakértő céget. Pedig a MeH határozottan állítja, ez a cég a szerző, és a tanulmányon sincs senki másnak a neve feltüntetve - erről az [origo] munkatársa is meggyőződhetett, amikor a kormányszóvivői irodán megtekintette a dolgozatot. A MeH arra a kérdésre nem válaszolt, hogy ki tárgyalt velük az Ariba Bt. részéről.
Ellentmondások a referenciáról
A kancellária ellentmondásba keveredett az Ariba tanulmányírási múltját illetően. Amikor az [origo] megkérdezte, miért éppen egy olyan cégtől vásároltak tanulmányt, amelynek a fő tevékenysége a cégpapírok szerint nagykereskedelem, akkor azt válaszolták, hogy "az Ariba Bt. a fő tevékenysége mellett más feladatokkal is foglalkozik, így például a tanulmányírás terén is rendelkezik tapasztalatokkal". Ezt követően kértük, hogy mutassák meg a cég referenciáját, a válaszból azonban kiderült, hogy a kancellária még csak nem is vizsgálta azt. "A céggel történt kapcsolatfelvétel során a kancellária megismerhette a tanulmányt, amely megfelelt az elvárásoknak, így a cég tanulmányírói tapasztalatainak további ellenőrzésére nem volt szükség" - hangzott a kormányszóvivői iroda válasza.
A cég maga jelentkezett a MeH-nél a tanulmány ötletével, legalábbis ezt állítja a kormányszóvivői iroda, amely szerint "a minisztériumhoz naponta több telefonos, írásbeli, postai megkeresés érkezik különféle cégektől, és így fordulhat elő, hogy a hivatal akár olyan cégekkel is kapcsolatba kerül, amelyeknek nincsen internetes honlapjuk". Nem volt tehát versenyeztetés, bár erre nem is lett volna szükség, mert a szerződés értéke a közbeszerzési értékhatár alatt van. A kormányszóvivői iroda állítja, pályáztatás nélkül is mindig "a lehető legalacsonyabb áron vásárolja meg a szükséges szolgáltatásokat".
Megéri bekopogni a tanulmányötletekkel
Ha készített is korábban az Ariba tanulmányokat, akkor a számlaadásnál nagyon vékonyan foghatott a ceruzája. Az Opten adatbázisából származó mérlegadatok szerint ugyanis a cég nettó árbevétele tavaly mindössze 791 ezer, 2005-ben 376 ezer, 2004-ben pedig mindössze 1 ezer forint volt. Ehhez képest nyilván hatalmas fellendülést jelent a MeH-hel kötött szerződésben szereplő 6,415 millió forint, bár a kormányszóvivői iroda arra a kérdésünkre még nem válaszolt, hogy kifizették-e a cégnek ezt az összeget.
A tanulmányt a Kormányzati Kommunikációért Felelős Szakállamtitkárság rendelte meg - közölte a kormányszóvivői iroda -, amelynek vezetője Pimper Richárd, aki helyettes kabinetfőnökként tagja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szûkebb stábjának is. A kormányszóvivői iroda közlése szerint a tanulmányt a szakállamtitkárság "szakmapolitikai, döntés-előkészítő munkája során használja fel". Bár az iroda egyik munkatársa határozottan állította, hogy a hivatalban elolvasták a tanulmányt, a jelek szerint nekik nem szúrtak szemet azok a furcsaságok, amelyek az [origo] munkatársának felkeltették a figyelmét, amikor pénteken átlapozta a 138 oldalas dolgozatot.
Időutazás a tanulmányban
Formáját tekintve megfelel a tudományos munkáknak, az adatoknál például hivatkozik forrásokra, bár előfordul, hogy statisztikai adatoknál nem jelzi azt, melyik évre vonatkoznak, amit már egy egyetemi szakdolgozatvédésnél sem néznek jó szemmel. Laikusként a regionalizmussal kapcsolatos állítások és eszmefuttatások szakmai kritikájára sem vállalkoznánk, de azért több jel is utal arra, hogy messze nem ez minden idők legalaposabban és legprofibban elkészített tanulmánya. A legszembetûnőbb az, hogy nem szerepel a dokumentumon a készítés dátuma, és ez a szövegből sem derül ki. A forrásjegyzékben a legfrissebb évszám 2005, ami már önmagában felveti a kérdést, vajon 2007-ben mennyire lehet aktuális egy ilyen alapokra építő dolgozat.
Még inkább megkérdőjelezi ezt, amikor a szerző 2010-ről úgy beszél, mint ami hat év múlva fog bekövetkezni. A tanulmány ugyanis azt számolgatja a 123. oldalon, hogy 2010-ben mekkora lesz GDP-arányosan az unióból lehívható forrás, és ekkor úgy fogalmaz: "Hat év alatt persze végtelenül sok változás történhet, jelentősen változhat az árfolyam, talán már mi is a Monetáris Unió Tagjai leszünk...." (Utóbbi megjegyzés sem tûnik túl aktuálisnak, elvégre már tavaly mindenki egyetértett abban, hogy a 2010-es csatlakozásnak esélye sincs, legfeljebb évek múlva kerülhet rá sor.) Ez a szövegrész tehát 2004-ből származik, de más jelek is utalnak arra, hogy a tanulmány - vagy annak több eleme - évekkel korábban készült. A szerző például Belügyminisztériumot emleget, pedig az már közel másfél éve nem létezik (helyette van az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium). Kérdeztük a kormányszóvivői irodát, hogy miért vettek meg egy olyan tanulmányt, amelyben ilyen ellentmondások vannak, de nem kaptunk rá választ.
Bár a cím szerint a dolgozat témája az, hogy Magyarországon milyen lehetőséget jelent a regionalizáció, a 138 oldal első fele általános definíciókkal foglalkozik, valamint hosszasan tárgyalja Franciaország és Spanyolország példáját. Ezekben a fejezetekben sok az idézet különböző szakértőktől, a második, Magyarországra koncentráló részben viszont már szabadabban szárnyalnak a gondolatok.
"Ellátják a baját"
Olvasható például egy érdekes eszmefuttatás a háziorvosi hálózat felszámolásáról. Helyette az egészségügyi alapellátást központokba kellene szervezni, hogy jobb minőségben láthassák el a "kisebb-nagyobb panaszokat" - javasolja a szerző, aki körültekintő elemzés helyett a következő két mondattal támasztja alá véleményét: "Hiszen ha valakinek valóban nagyon komoly gondja van, akkor azt a háziorvos nem valószínû, hogy el tudja látni, és mire a mentőt kihívják, kétszer annyi idő, hisz először a helyi orvos érkezik a helyszínre. Ha pedig valakinek kisebb problémája van, akkor azzal nyugodtan át tud menni a környéken lévő központba, ahol 'ellátják a baját'."
Bár a szakképzett munkaerő külön fejezetet képez a tanulmányban, a szerző nem eresztette bő lére, megelégedett csupán két bekezdéssel. Az elsőben szomorkodik azon, hogy kevés a jól képzett szakmunkás, ami szerinte a szocializmus öröksége, majd a következő bekezdésben így folytatja: "Másik ok, ami a szakképzett szakmunkások hiányáért okolható, hogy túl sokan kerülnek be a felsőoktatási intézményekbe, nívós fizikai munkás kérdésről (a szerző vélhetően képzést akart írni - a szerk.) pedig a kérdéses területen nem hallani."
A tanulmány az előbbi idézet mellett is bővelkedik értelmetlen mondatokban. Már az előszó második oldalán van egy: "Itt utálkozik (valószínûleg a találkozik szót akarta használni a szerző - a szerk.) ugyanis az eddig tárgyalt két téma....". A magyar történelmi háttér elemzésekor is felbukkan egy érdekes szókapcsolat: "a hódító népek (elsősorban a törökök) a nyugati kultúrákhoz képest téliesen (minden bizonnyal azt akarta írni a szerző, hogy teljesen - a szerk.) eltérő kultúrában éltek". A következő idézet pedig a legtapasztaltabb elméleti közgazdászoknak is feladja a leckét: "A korban a keynesi gazdaságpolitika újraelosztó és centralizált elveit kövének (talán követik - a szerk.), így nagyon hasonló jelenségekkel találkozhatunk - regionális politikát folytató államok mindegyikében." (Ezeknek a hibáknak a lehetséges magyarázatáról részletek keretes anyagunkban.)
Konnányzat és Magyarorxzág
A helyesírás ellenőrzésével se sokat bajlódott a tanulmány készítője. Sok az olyan hiba, amilyennel más szövegekben is gyakran találkozni: például a "nyilván" helyett nyílván". Több mondat kisbetûvel kezdődik, vannak egyszerû elírások - bár ezek is szembetûnőek, például a "Magyarorxzág" -, de akadnak olyanok is, amelyek trehányságra vallanak. Az például már szinte szórakoztató, hogy az egyik fejezetben a szerző nem bírja helyesen leírni a kormányzat szót. Először "konnányzat"-ról ír, majd "kornányzat"-ról, és csak pár sorral később kerül elő az "m" betû.
Ezek után kicsit furcsán hangzik a kancellária érvelése, amely szerint azért kellett külső partnertől megrendelni a tanulmányt, mert ehhez "speciális szakértelem szükséges". Ráadásul annak ellenére döntöttek a vásárlás mellett, hogy a tanulmány bevezetőjében szerepel, ez a dolgozat nem áll elő saját megoldással a problémák rendezésére, hanem egy olyan szakértői koncepciót idéz, amelyet a kormány által finanszírozott munkacsoportban - az IDEA-ban - dolgoztak ki. A kormányszóvivői iroda szerint azonban ez nem gond, mert vannak "olyan tanulmányok is, amelyeknek csupán az a céljuk, hogy átfogó képet, alapos hátteret adjanak egy-egy probléma mibenlétéről". | [
"Ariba Bt.",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"SZTEGURA és TÁRSA Fuvarozási és Papíripari Betéti Társaság",
"Kormányzati Kommunikációért Felelős Szakállamtitkárság",
"Ajánlat Miniszterelnöki Hivatal",
"Monetáris Unió",
"Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium",
"Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja"
] |
A Ferencváros–Soroksár szakasz felújítását konzorciumi partnerként elnyerő V-Híd alvállalkozóként a felcsúti mágnás több cégét is bevonja, és munkát ad Mészáros János Híd-Támjának is.
Idén először hirdettek közbeszerzési eredményt a Budapest–Belgrád vasútvonal megaprojekt ügyében. Az EU-s értesítő bejegyzése szerint megvannak a Ferencváros–Soroksár vasúti szakasz felújítói: kínai partnerek mellett Mészáros Lőrinc az, aki többszörösen is jól jár, de nem marad ki az üzletből az öccse sem.
A tendert kiíró Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. – melyben a MÁV 15 százalékot birtokol, a maradék tulajdonhányadon két kínai vállalat osztozik – a fent említett, 6,9 kilométer hosszú, azaz mintegy 14 vágánykilométeres szakasz fejlesztésére keresett kivitelezőt. A munkákat nyílt eljárásban a Strabag orra elől a V-Híd Építő Zrt. és a China Railway Magyarország Kft. konzorciuma happolta el.
A partnerek feladata közé tartozik a szakaszon minimum 28 darab állomási, vonali kitérő építése és/vagy cseréje, villamosított vonal építése, átépítése, új állomási és vonali biztosítóberendezés létesítése, az ideiglenes megállóhelyi peron utasforgalmi és üzemeltetési célú létesítményeinek kialakítása. A szakasz tervezési és az engedélyezési sebessége is 80 kilométer per óra, a nyíltvonali vágányok száma kettő.
Mindez több mint 173 millió dollárba, azaz mai árfolyamon több mint 53 milliárd forintba kerül.
Mint ismert, a V-Híd Építő Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a China Railway Magyarország Kft. pedig a tendert kiíró kínai-magyar vegyesvállalat egyik – kínai – tulajdonosának a leánycége.
A nyertes vállalatok alvállalkozókat is bevonnak a projektbe. A magyar fél mindent megold házon belül: a V-Híd saját leányát, a V-Híd Vagyonkezelő Kft.-t és a hozzá tartozó Kontúr Csoport Kft.-t bízza meg részmunkákkal, illetve meghívták a felcsúti mágnás másik nagyvállalata, a Mészáros Építőipari Holdinghoz tartozó R-KORD Kft.-t is. Egyetlen magyar alvállalkozó vesz még részt az üzletben, de az is Mészáros-cég, csak az már nem Lőrincé, hanem a fiatalabb testvér, János tulajdona, a Híd-Tám Kft.
A kínai kontingens a Tiencsin–Budapest–Senjang–Peking-tengelyen terül szét, a cégek: China Railway Design Corporation, China Railway Design Corporation Magyarországi Fióktelepe, China Railway No.9 Group Co., Ltd., China Railway Electrification Engineering Group Co., Ltd..
A szerződést a konzorciumi partnerek január másodikán írták alá az ajánlatkérővel, így ha minden igaz, Mészáros Lőrincnek ez 2022 első tendernyereménye, miután a tavalyi évet elképesztő hajrával zárta. Mint ismert, Mészáros ZÁÉV-je 3,9 milliárdos munkát zsákolt be az Új Néprajzi Múzeumban, illetve részt vesz az ismert citadellás zászlórúd-állításban is, mely egyéb feladatokkal együtt összesen 5,3 milliárd forintba kerül. | [
"Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.",
"Kontúr Csoport Kft.",
"V-Híd Vagyonkezelő Kft.",
"MÁV",
"Mészáros Építőipari Holding",
"V-Híd",
"China Railway Magyarország Kft.",
"R-KORD Kft.",
"Híd-Tám"
] | [
"V-Híd Építő Zrt.",
"China Railway Electrification Engineering Group Co.",
"China Railway Design Corporation Magyarországi Fióktelepe",
"China Railway No.9 Group Co.",
"China Railway Design Corporation",
"V-Híd Építő"
] |
Az SZDSZ kiskunhalasi elnöke külföldi útja miatt emailben nyújtotta be a helyi önkormányzat költségvetési vitájához kapcsolódó javaslatát, de a levélből elfelejtette törölni a csatolmányokat. A Fidesz lecsapott a véletlenül nyilvánosságra került szakértői anyagra, amely a Magyar Nemzet szerint maga volt a közvagyonrablás receptje. Csakhogy az egyébként bőven idézett szöveg eleje, ahol a vicceskedő stílusú szakértő elmagyarázza a szabad demokrata képviselőnek, miért nem jó ötlet az egyik javasolt változtatás, kimaradt a cikkből: "Mit akarsz tulajdonképpen? Netán a Fidesz-féle Zrt-nél próbálsz segédkezni a vagyon kilopásában? Segítek!"
Megdöbbentő és ritka pillanat. A Magyar Nemzet hétfőn nagy - akár az egészségbiztosítási privatizáció hátterét magyarázó - leleplezésnek értékelte, hogy Kiskunhalason egy SZDSZ-es dokumentumban "nyíltan beszélnek a pénzlopási technikákról".
Kinyomtatták
Komáromi Szilárd, az SZDSZ halasi elnöke és a helyi önkormányzat egyetlen liberális képviselője brüsszeli tanulmányútja miatt távollétében elektronikus úton juttatta el a december 3-i testületi ülésre készített hozzászólását. A város 2008-as költségvetési koncepcióját tárgyaló javaslat mellett azonban két csatolmány is az emailben maradt. Az ülés résztvevői ezeket a véletlenül elküldött szakértői háttéranyagokat is megkapták, az aljegyző kinyomtatva is szétosztatta a büdzsé vitájához tartozó beadványokkal együtt. A dokumentum a történtek után két héttel landolt a Magyar Nemzetnél. A lap SZDSZ-es tansegédlet: így kell lopni! címmel hétfőn közölt cikket Komáromi anyagairól.
Az Index birtokába került dokumentumok bizonysága szerint a beadványból nem derült ki, kik voltak a szerzők, az azonban kitűnik, hogy mindketten meglehetősen laza fogalmazásban küldhették el tanácsaikat a képviselőnek. Az egyik bennfelejtett szakértő vélemény általánosságban foglalta össze a város gazdasági helyzetével kapcsolatos kommunikáció föbb érveit, majd a végén buzdította is a liberálisok kiskunhalasi emberét: Szívd fel magad bameg, mert rossz vége lesz! A másik szakértő Komáromi korábban elküldött felvetéseire reagált kisebb eszmefuttatások formájában. A helyi politikus többek között arra volt kíváncsi, hogy milyen hatása lenne annak, ha az önkormányzati tulajdon védelme mellett lehetővé tennék, hogy a magánbefektető elszámolhassa az új vagyontárgyak után az értékcsökkenést.
Ne zavarjon
A szakértő erre hosszasan válaszolt, a Magyar Nemzet szerint így: "Ennek az a módja, hogy pl. a zrt.-be be kell vonni 49 százalékban magánbefektetőt, aztán meg kell bízni (lehetőleg mindenféle közbeszerzés meg versenyeztetés nélkül) a céget a városi vagyon kezelésével. (Kicsit macerás, legfeljebb kell csinálni egy nagyon cinkes közbeszerzést, annak költségeit meg a büntetéseket majd a város kifizeti.) A város az általa apportált vagyontárgyak után szépen befizeti az államnak a hatalmas adókat, de ez ne zavarjon, aztán a zrt. már megképezheti az amortizációt, az abból vásárolt, fejlesztett vagyon az ő tulajdonát fogja képezni, ennek 49 százalékát a magáncég vagy -személy szépen hazaviheti. Ha a városi vagyontárgyakat értékesíti, és az árából vásárol más vagyont, az már tisztán az övé (a magánbefektetőé - a szerk.). Esetleg el is lehet téríteni a tulajdonosi arányoktól az osztalékot, így még szebb dolgokat lehet alakítani. Megvan ennek is a módja."
A Zrt. A Halasi Városgazda (HV) Zrt. létrehozását a helyi Fidesz-KDNP frakció javasolta a helyi önkormányzatnak. A terv szerint a köztisztasági feladatok ellátaása mellett magába foglalná a helyi közművelődés, a sajtó, az alapfokú oktatási intézményeit, azok több százmilliós forgalmát és személyi kapacitását. A HV Zrt. javaslatát többek között a kiskunhalasi polgármester, az MSZP-s Várnai László is támadta. Várnai szerint a 13 Fidesz-KDNP-s képviselőn kívül senki nem tudhatja, milyen számítások, hatástanulmányok és milyen alapon készültek, a cég létrehozásával mekkora megtakarítás érhető el, viszont a zrt.-nek már a megalapítása is 20 millió forintba kerül a városnak. A HV Zrt.-t a közelmúltban jegyezték be a cégbíróságon.
A lap azonban az idézetből kihagyta a fejtegetés kezdő mondatait. Az Index birtokába került eredeti iratok szerint ugyanis a lapban közölt mondatok előtt az volt olvasható: "Csudálatos gondolat! Mit akarsz tulajdonképp? Netán a Fidesz-féle Zrt-nél próbálsz segédkezni a vagyon kilopásában? Segítek!" A szövegben szereplő Zrt. alatt a Halasi Városgazda Zrt. értendő, amely Komáromi hivatalos beadványában is felbukkant. Komáromi állítása szerint a HV Zrt. "nagy mellénnyel beígért bevételei elmaradtak. Így akár százmillióval is megterhelte a Fidesz többség" a város kasszáját. A Zuschlag-, majd a Weisenberger-botrány által megtépázott Kiskunhalason szocialista polgármester irányítja a várost, a testület azonban ellenzéki többséggel működik.
Az Indexnek nyilatkozó helyi fideszesek szintén botrányosnak ítélték a nyilvánosságra került anyag tartalmát. Több képviselő azt ígérte, hogy a hétfői ülésen felelősségre is vonják szabad demokrata képviselőtársukat. Az SZDSZ és a Szabadelvű Polgári Kör kétszemélyes frakcióját irányító Komáromi Szilárd a hétfői önkormányzati ülést követően az Indexnek azt mondta, a képviselők előtt bejelentette, valószínűleg jogi lépést kezdeményez hitelrontás miatt a napilap ellen, amely kifordítva értelmezte álláspontját. Az írások a helyi SZDSZ és a Szabadelvű Kör tagjaitól származnak, akikkel, amint egy szellemi műhelyben szokás, megtárgyalták a teendőket, de Komáromi szerint mindannyian arra gondoltak, hogy el kell kerülni azokat a lehetőségeket, amelyeket a cikk hétfőn velük hozott kapcsolatba. Az SZDSZ-es politikus ugyanakkor elmondta azt is hogy, elnézést kért, mert levelében a hivatalos beadványban oda nem illő dokumentumokat felejtett. | [
"Halasi Városgazda Zrt.",
"Fidesz",
"SZDSZ"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Szabadelvű Kör",
"Halasi Városgazda (HV) Zrt.",
"Szabadelvű Polgári Kör",
"HV Zrt."
] |
Bankja leplezhette le Simon titkos vagyonát
Budapest — Kirúgja az MSZP Simon Gábort, a párt elnökhelyettesét, az országos választmány volt elnökét, miután kiderült: Simon tisztázatlan forrásból közel negyedmilliárd forintot helyezett el egy titkos osztrák bankszámlán, ám elfelejtette feltüntetni ezt vagyonnyilatkozataiban.
A Magyar Nemzet írta meg: a politikus 770 ezer eurót - azaz közel 240 millió forintot - tart egy Bécsben nyitott bankszámlán.
Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese egyetlen évben sem tüntette fel vagyonbevallásában a negyedmilliárdos megtakarítását
Az MSZP vezetésének kezdeményezésére Simon Gábor elnökhelyettes felfüggesztette párttagságát és valamennyi, a pártban betöltött tisztségét - közölte az MSZP kedd este közleményben. Párttársai is egyelőre csak találgatnak, honnan lehetett Simonnak ennyi pénze, és hogy hogyan juthatott el az erről szóló információ a sajtóhoz. Szocialista politikusok szerint nem elképzelhetetlen, hogy Simon exneje pakolt ki újságíróknak, így bukkanhattak az eltitkolt vagyon nyomára. – Csúnya válásuk volt, Simon Gábor már egy másik nővel él együtt, akitől már közös gyerekük is született – mondta el a Blikknek az egyik politikustársa.
Az Index ugyanakkor másik verziót vázolt fel: úgy tudják, a politikus egy XVIIII. kerületi, hárommilliárdos kötvénykibocsátást követően nyitott 2008 januárjában osztrák bankszámlát, és helyezett el rajta 575 ezer eurót (akkori értéken 150 millió forintot), rá egy évvel további 163 ezer dollárt fizetett be. Simon akkor önkormányzati képviselő volt a kerületben. A lap szerint a magyar nyomozó hatóság hivatalos úton jutott a politikus számlaadataihoz, ez szivárgott ki a sajtónak.
A szakértő kizártnak tartja, hogy a pénzintézet adta ki illetékteleneknek az adatokat. Ezek az adatok banktitoknak számítanak, és Ausztriában még szigorúbban veszik ezt, mint általában az unióban, még az uniós szervekkel is voltak emiatt csörtéik – magyarázta a Blikknek Lázár Dénes bankjogász.
– 24 órát kapott Simon Gábor arra, hogy értékelje a körülötte kialakult helyzetet, s hozza meg az annak megfelelő döntését. A párt és a kampány ennek semmiképpen nem láthatja kárát – mondta a Blikknek korábban Mesterházy Attila pártelnök.
Simon Gábor ismert jövedelmeiből és vagyonbevallásaiból nem lehet megmagyarázni vagyongyarapodását, ez nyilatkozataiban nem szerepelt. A Blikk kikérte az Országgyűléstől a politikus ausztriai számlanyitás előtti, 2007-es vagyonnyilatkozatát. Ekkor 28 millió forintos megtakarítása volt, és 6 millió forintos adóssága, a parlamenti fizetésén kívül pedig havi 331 ezer forintos jövedelme. A pénzintézetnek azt nyilatkozta, hogy a pénz egy ingatlan és egy cég eladásából származik. Ez részben igaz lehet, mivel a politikus egy V. kerületi 61 négyzetméteres lakást és a Dolszix Szolgáltató Bt.-t adta el az egy évvel későbbi bevallása szerint. A belvárosi lakásért 30-40 millió forintért többet a legjobb esetben sem kaphatott, azt pedig nehéz elképzelni, hogy egy betéti társaságért százmilliót fizettek volna neki.
A be nem vallott pénz miatt az Országgyűlésben is elővehetik a politikust. – Simon Gábor ellen vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett a Magyar Nemzet főszerkesztője – mondta Rubovszky György, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke.
Simon Gábor a Kossuth Rádió szerda délelőtti Krónikájának kijelentette: "Most nincs mit mondanom. Csütörtökön részletes tájékoztatást fogok adni, kérem ezt fogadják el". Arra a kérdésre, hogy tényleg beszélt-e Mesterházy Attila MSZP-elnökkel telefonon, azt válaszolta: "fogok még beszélni vele".
Blikk-információ | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Kossuth Rádió",
"Dolszix Szolgáltató Bt."
] |
Az augusztus óta megítélt bruttó összeggel együtt az országos tiszti főorvos a koronavírus-járvány kirobbanása óta már 9,6 millió forintot kapott ezen a jogcímen – értesült az rtl.hu. A Nemzeti Népegészségügyi Központ dolgozóinak az elmúlt hónapokban legfeljebb néhány százezer forint jutott, de sokan lehetnek, akiknek szinte semmi sem járt a szerződésükben rögzített juttatásokon kívül.
Összesen bruttó 313 millió forint értékű "extra juttatást" osztottak szét a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) munkatársai között tavaly augusztus és 2022 áprilisa között – derült ki a szervezet közérdekű adatigénylésre adott válaszaiból.
Úgynevezett motivációs elismerést 483-an kaptak a szervezeten belül 269 millió forint értékben, azaz átlagosan fejenként körülbelül bruttó 550 ezer forint jutott mindenkinek.
Az eloszlás azonban nem volt egyenletes, Müller Cecília országos tiszti főorvosnak például bruttó 3,6 millió forintot ítéltek meg, míg a két helyettesének összesen bruttó 5,8 millió forintot.
Az NNK jelenlegi létszáma ráadásul – a tájékoztatás szerint – 824 fő, azaz sokan lehettek, akik teljesen kimaradtak ebből a pénzosztásból.
Nekik valószínűleg meg kellett elégedniük a karácsonyi ajándékkal, amely egy 16 853 forint értékű csomag volt, ezt összesen 853-an kapták meg. (Tavaly decemberben feltehetően még magasabb volt a létszám, mint jelenleg.) Erre összesen valamivel több mint 14 millió forintot költöttek.
A motivációs juttatáson kívül azonban más címen is osztottak extra pénzeket:
69 dolgozó összesen bruttó 29,7 millió forint értékű "munkáltató által adott egyéb juttatást" kapott.
Ebben az esetben tehát nagyjából bruttó 430 ezer forint jutott egy emberre.
Nem ez volt az első eset azonban, hogy Müller Cecíilia és helyettesei extra juttatásokat vihettek haza: mint arról a Magyar Hang tavaly nyáron beszámolt, az országos tiszti főorvos a koronavírus kirobbanása, azaz 2020 márciusa és 2021 júliusa óta 6 millió forintos motivációs elismerést vihetett haza, így az azóta kapott extra pénzzel együtt
már 9,6 millió forinttal ismerték el a munkáját a szerződésében rögzített juttatásokon felül.
Helyettesei tavaly nyárig 12,1 millió forintot kaptak, azaz a járvány kezdete óta mostanáig ketten csaknem 18 millió forinton osztoztak.
A lap szerint az alkalmazottaknak a tavaly nyárig tartó időszakban is kisebb értékű plusz juttatás jutott, mint a vezetőknek:
408-an az egészségügyi dolgozóknak járó egyszeri 500 ezer forintos összeget kapták meg,
264 embernek szintén nagyjából 500 ezer forintos motivációs elismerést osztottak ki,
csaknem 140-en írásbeli elismerést is kaptak, amihez valamivel több mint 600 ezer forintos juttatás is járt,
tavalyelőtt karácsonykor 18 ezer forint értékű ajándékot is osztottak, ezt azonban az akkor még 920 fős állományon belül nem mindenki kapta meg, csak 756 dolgozó vehette át.
Az NNK válaszában nem tért ki arra, pontosan milyen feltételeknek kellett teljesülniük Müller Cecília és helyettesei esetében ahhoz, hogy jogosultak legyenek az extra juttatásra. Orbán Viktor kormányfő mindenesetre 2020 szeptemberében, a koronavírus-járvány második hullámának elején azt mondta:
Én a halálozások számát nézem elsősorban. Tehát a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri. És én azt látom, hogy ott az első csatát megnyertük.
Akkor valóban kevés áldozata volt a koronavírusnak, azóta viszont drasztikusan romlottak az arányok, mára pedig – a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint – százezer lakosra vetítve Magyarországon volt a negyedik legtöbb áldozata járványnak.
Más egészségügyi területeken a megélhetés is nehéz
Az egészségügy más területein nem jellemző a hasonló extra juttatás, a szakdolgozók pedig az alapfizetésükből is alig tudnak megélni. A Független Egészségügyi Szakszervezet legfrissebb felmérése szerint például
az ápolók 25 százaléka tervezi, hogy elhagyja az állását, miután feloldják a felmondási tilalmat május 31-én.
A Népszava által ismertetett kutatás szerint az egészségügyi szakdolgozók 9 százaléka a magánszektorban helyezkedne el, míg 4,5 százalékuk külföldön keres magának munkát.
Feltehetően ennél végül kevesebben mondanak majd fel, de az ápolók rossz helyzetét mutatja az is, hogy a válaszadók 83 százaléka a béremelés után sem elégedett a keresetével. A kormány ugyanis jelentősen emelte az egészségügyi fizetéseket, ám a béremelés komoly különbségeket eredményezett a juttatásokban. Az ágazati béremelésre fordított 410 milliárd forintból a 17–20 ezer orvosra 330, a mintegy 90 ezer szakdolgozóra viszont mindössze 80 milliárd jutott.
Az RTL Híradó riportja a témában:
Nyitókép: Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere ajándékot ad át Müller Cecília országos tisztifőorvosnak 2020. június 19-én – Fotó: Balogh Zoltán/MTI | [
"Nemzeti Népegészségügyi Központ"
] | [
"Független Egészségügyi Szakszervezet",
"Magyar Hang",
"Johns Hopkins Egyetem",
"RTL Híradó"
] |
Mindenki tudja, de nem tudni, mit? Vagy senki nem tudja, hogy mit is sejtet? Vagy sejteti azt, amit nem is tud? Azt viszont tudjuk, hogy sem Gyurcsány Ferenctől, sem Gréczy Zsolttól nem tudjuk meg azt, amit eddig is legfeljebb csak sejtettünk.
"Én voltam ennek a pártnak az elnöke. Sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon. Ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk" - mondta napokkal ezelőtt Gyurcsány Ferenc az MSZP-ről egy fórumon. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen információi vannak az állítólagos illegális pénzmozgással kapcsolatban. Bizalmasát, a DK-szóvivő Gréczy Zsoltot is megkérdeztük arról, mit is tudhat Gyurcsány és miért nem árul el konkrétumokat. | [
"MSZP"
] | [] |
Ez még akkor is a politikai kérésre (vagy politikai iránymutatás alapján) történő rendőrségi fellépés látszatát kelti, ha figyelembe vesszük, hogy az NNI nyomozói egy másik körből további 17 szervezet irataira is kíváncsiak voltak – utóbbiak azért kerültek célkeresztbe, mert visszatérítendő (utófinanszírozás-megelőlegező) kölcsönt kaptak az Ökotárstól –, hiszen az eddig megfogalmazott gyanúknak (sikkasztás, hűtlen kezelés, jogosulatlan hitelnyújtás) semmi közük nincs a demokrácia és emberi jogok témájában tevékenykedő 13 szervezet támogatásaihoz.
Móra Vera, az alapítvány igazgatója szerint a különös eljárás hétfőn reggel kezdődött, amikor egy rendőrnő hívta fel, arról érdeklődve, hogy mikor érkezik be a munkahelyére (merthogy a nyomozók akkor már ott voltak). Ezután délutánig tartott az alapos házkutatás, amelyet – bár erről a rendőrségi határozat nem szól – Foltányi Zsuzsa, az Ökotárs munkatársának lakására is kiterjesztettek. A szóban forgó magánlakáson régi alapítványi iratokat is tároltak (abból adódóan, hogy korábban Foltányi volt az Ökotárs vezetője).
Az este folyamán pedig a rendőrök hazakísérték Móra Verát a laptopjáért, és a szóban forgó számítógépet lefoglalták. Összességében mintegy fél folyóméternyi iratanyaggal, több számítógéppel és a többi komputer merevlemezéről lementett adatokkal távoztak a nyomozók. Az NNI tegnap a Demnet (Demokratikus jogok fejlesztéséért alapítvány) irodáját is felkeresték – ez az a szervezet, amely az NCTA pályázatai során az Ökotárs konzorciumi partnereként a demokrácia – emberi jogok tematikájú projekteket kezeli.
Lefoglalt iratok kerülnek a kocsiba
Mint Móra Verától megtudtuk, a rendőrök főként olyan projektdokumentumokat vittel el, amelyet a Kehi korábban is kért, de nem kapott meg az Ökotárstól, viszont később mégis begyűjtött a pályázatokon nyertes szervezetektől (vagyis azok már az államigazgatás rendelkezésére álltak).
Ráadásul az ismeretlen tettes ellen nyomozó V. kerületi rendőrkapitányság a szóban forgó papírok egy részét szintén bekérte, és nekik az alapítvány át is adta az iratokat – ezért sem értik, hogy miért kellett ilyen látványos külsőségekkel, a szervezett bűnözés elleni akciók kellékeit használva felvonulni ellenük. – Egyszerű rendőri kérésre is odaadtuk volna a papírokat – tette egyértelművé az igazgató, azt is hozzátéve: a házkutatás ténye miatt ügyvédjük panaszt tett, mivel a rendőri fellépést aránytalannak és indokolatlannak érezték.
– A magyar hatóságok a tegnapi rendőrségi akcióval megmutatták, hogy a civil társadalom zaklatása tovább folytatódik, és hogy nem áll szándékukban a Norvégiával kötött, az EGT és Norvég Alapok működésére vonatkozó megállapodásokat betartani – tette közzé álláspontját a norvég kormány honlapján Vidar Helgesen, Norvégia európai ügyekért felelős minisztere.
– A tegnapi rendőri fellépés elfogadhatatlan és azt mutatja, hogy a magyar kormánynak célja, hogy a vele szemben kritikus nem-kormányzati szervezetek tevékenységét ellehetetlenítse. Azt is jelzi, hogy a magyar kormány eltávolodott a demokráciára és az emberi jogok tiszteletére épülő közös európai értékektől – szögezte le Helgesen.
Szerinte a magyar hatóságok által indított audit nem felel meg azoknak a megállapodásoknak, amelyeket Magyarország Norvégiával az EGT és Norvég Alapok végrehajtásával kapcsolatban aláírt. A megállapodásban egyértelműen lefektettük, hogy a Civil Alap végrehajtásáért és ellenőrzéséért a donor országok felelősek.
A miniszter emlékeztet rá: május 9-e óta Norvégia, Izland és Liechtenstein felfüggesztette az EGT és Norvég Alapok kifizetéseit Magyarország felé. Ez azonban nem érintette a Civil Alap, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást támogató program kifizetéseit, ezen programok végrehajtásáért ugyanis nem a magyar hatóságok felelősek.
– A magyar kormány teljes mértékben tisztában van azzal, hogy melyek a kifizetések újraindításának feltételei. Ezek között az is szerepel, hogy a magyar hatóságok hagyjanak fel a támogatásainkat kezelő civil szervezetek zaklatásával. A tegnapi akció azt jelzi, hogy a magyar kormány célja a civil társadalom függetlenségének felszámolása – tette hozzá Helgesen.
Erős üzenet
Facebookon üzent a magyar nyomozóhatóságnak a vizsgálatok célkeresztjében lévő Krétakör színház. Tíz évvel ezelőtt bemutatott, Feketeország című előadásuk egyik ikonikus részletét, a Nyomozóiroda-rap című dal videofelvételét küldték az NNI-nek azzal az üzenettel: Hahó, Nemzeti Nyomozók: csak látnátok a kib*szott szemüvegetektől! Mintha lenne az országban elég bűn, amit üldözhetnétek helyettünk. Kösz: magyar állampolgárok. | [
"Ökotárs"
] | [
"Nemzeti Nyomozók",
"EGT és Norvég Alapok",
"Civil Alap",
"Norvég Alapok"
] |
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ után a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. is feltűnően nagyvonalú a minisztert lagziba reptető tulajdonosi körrel.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) fél év alatt se tudta lebonyolítani a budaörsi reptér üzemeltetési pályázatát, ezért a társaság meghosszabbította az eredetileg csak 180 napra megbízott Aeroglobe Kft. mandátumát. A propagandaminiszter Rogán Antalt helikoptereztető cég tulajdonosának érdekeltségébe tartozó társaság így az év végéig biztosan működtetheti a repteret.
A budaörsi repülőteret évtizedeken át a Magyar Repülő Szövetség (MRSZ) üzemeltette, ám tavaly viharos körülmények között adta azt át. Az MRSZ nyakig úszott az adósságban, és gyakorlatilag csődbe ment a vagyonkezelő felé felhalmozott bő 53 milliós tartozása miatt. Az MRSZ ugyanakkor azzal árnyalta a képet, hogy a reptérre költött ráfordításaikat nem vették számításba. Mindenesetre az MNV tavaly augusztusban haladéktalanul új üzemeltetőt választott: 180 napra bérleti szerződést kötött az Aeroglobe Kft.-vel. A társaságról a HVG írta meg, hogy a Jakab-család érdekeltségében van: övék az a Fly-Coop Kft. is, amely 2016 augusztusában Rogán Antalt helikopterrel repítette egy nyírségi celeb-lakodalomba.
Az akkor 180 napra kötött szerződés már hónapokkal ezelőtt lejárt, az Aeroglobe mégis a kifutópályán maradhatott. Mint azt az MNV-től megtudtuk, azért, mert 2018 végégig meghosszabbították ideiglenes szerződésüket. Ennek pedig az a magyarázata, hogy a repülőtér működtetési pályázatának előkészítése elhúzódik, mert ez az MNV szerint "hosszadalmas folyamat", így inkább meghosszabbították az Aeroglobe Kft. szerződését. Megkérdeztük az MNV-t, milyen eljárást alkalmaztak, volt-e verseny, milyen érvek szóltak az Aeroglobe tavalyi kiválasztása mellett, de nem kaptunk választ.
Nem ez az egyetlen jele annak, hogy az állam meglehetősen nagyvonalú az Aeroglobe és a Fly-Coop tulajdonosaival. Mint arról nemrégiben írtunk, a Rogánt reptető Fly-Coop feltűnően gáláns, évi 300 millió forintos rendelkezési állási díjat is tartalmazó szerződést kötött az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK). Azt már korábban tudni lehetett, hogy a Fly-Coop tavaly decemberben elnyerte az ÁEEK 571 millió forintos tenderét. Ez alapján vállalták: folyamatosan rendelkezésre áll két olyan repülőgép, amely két órán belül fel tud szállni, hogy donorszervet, orvoscsoportot szállítson. A repülésekért óradíját fizetnek, de emellett havonta 25 millió forintot rendelkezésre állási díjként utalnak. Ezt az átalánydíjat pedig akkor is megkapja a Fly-Coop, ha gépei egy percet sem töltenek a levegőben. Ha a kft. feladatot is kap, akkor óradíjat számlázhat a fuvarozás időtartamára: a tender szerint 200 órát kell teljesítenie évente. A cég havi átalánydíja azért is figyelemre méltó, mert az OVSZ-nél 2018-ig nem volt szükség rendelkezésre állásra, anélkül is meg tudták oldani a sürgős légi szállításokat.
Zsidai Péter | [
"Aeroglobe Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Fly-Coop Kft.",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ"
] | [
"Magyar Repülő Szövetség"
] |
Andy Vajna ismét jól járt, miután a nemzetgazdasági tárca szeptemberről januárra tolta az elnyert kaszinókoncesszióinak kezdő időpontját. Az ok munkaerőhiány. Ezzel a kormány filmügyi biztosa mintegy 500 millió forintot spórol.
Megint jól járt Andy Vajna a kaszinókoncessziók kapcsán. A kormány filmügyi biztosa roppant nagylelkű ajándékot kapott a kabinettől. A nemzetgazdasági tárca a fejlesztési miniszter jóváhagyásával ugyanis jövő év elejére tolta a korábban elnyert kaszinó koncessziós szerződései kezdő időpontját.
Ezzel az állam és a volt producerhez köthető vállalkozás, a Las Vegas Casino (LVC) Kft. között létrejött megállapodás időtartalma 2015 január 1-tól 2025 január 1-ig tart. Ez az apróság nem kevés – kaszinók hiányában nem megtermelt – kötelezettségtől szabadítja meg Andy Vajnát.
Mint beszámoltunk róla, a filmügyi biztos, bár a korábbi egyezség szerint szeptembertől indíthatta volna a termeket – az elnyert ötből kettőt e hónap elejétől – ezt nem tudta megoldani. A problémát az jelentette, hogy a két kaszinóra szóló koncessziós díjat így is be kellett volna fizetnie. Ez pedig hatalmas summa lett volna. Számításaink szerint csak szeptemberre 126 millió forintot tett ki a filmügyi biztos kötelezettsége. Miután immár decemberig nem lesz új kaszinó a fővárosban, ez azt jelenti, hogy idén 504 millió forint kötelezettséget nem fizet be a költségvetés számára.
A nemzetgazdasági tárca halasztásról szóló közleménye nem kertel a döntés mögötti indokok sorolásakor. Kifejtik: "a Las Vegas Casino Kft. kérésére" módosították a szerződéseket. Az ok pedig munkaerőhiány. Az új termek dolgozóinak ugyanis speciális szaktudásra van szüksége – folytatja a minisztérium –, de a hazai munkaerőpiacon nem áll rendelkezésre kellő szakképzettséggel és nem elektronikus játéktermi tapasztalattal rendelkező munkavállaló.
A cég ezért speciális képzést indított – mint megírtuk a legközelebbi tanfolyam éppen a napokban kezdődik –, hogy leendő munkavállalói a termekben megfelelő szolgáltatást tudjanak nyújtani.
Az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye igen cinikus véget ér. Igyekeznek hangsúlyozni, hogy a megkötött szerződések esetében a korábbiaknál "magasabb követelményeket" támasztanak, és ha szabálytalanságot találnak, megvonják a koncessziós jogot. A szigorúbb követelmények közzé elférne a pontos indítás, már csak azért is, mert a Las Vegas Casinót éppen a nemzetgazdasági miniszter minősítette "megbízható" szereplőnek, több közleményben is alátámasztva azzal döntését, hogy a LVC régi szereplője a honi kaszinópiacnak.
Az indoklás logikája szerint az LVC-nek bizonyosan tisztában kellett lennie azzal, hogy mekkora munkaerő áll rendelkezésre a honi piacon. (A tárca közleménye utal rá, hogy 450 embert foglalkoztatnak majd.) Ezt mérlegelve nagy pontossággal láthatta volna az indulás időpontját is.
A LVC megbízható szereplő volta, s az emlegetett nagyobb szigor miatt a NGM így akár kötbért is kiköthetett volna egy elmaradt teremnyitásra. Már csak azért is, mert ebben az esetben az állam nem csak a koncessziós díjtól esik el az idén, hanem az egyéb bevételektől is, például játékadót sem fizetnek be ebben a négy hónapban.
Andy Vajna persze ha lassan is, de halad a biznisz beindításával, hiszen az elmúlt hetekben két szerencsejáték szervezéssel foglalkozó céget is létrehozott cégcsoportja. Az egyik a LVC Diamond Kft., míg a másik az LVC Gold Kft. volt. Mindkettőt abba a házba jegyezték be, ahol a Szerencsejáték Zrt. jelenleg egyetlen fővárosi kaszinóját, a Tropicana nevű termet működteti.
| [
"Las Vegas Casino Kft."
] | [
"LVC Diamond Kft.",
"Las Vegas Casino (LVC) Kft.",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"LVC Gold Kft."
] |
A Hagyó-per csütörtöki tárgyalásán az elsőrendű vádlott egész nap a megjegyzéseit olvasta Balogh Zsolt korábban ismertetett nyomozati vallomásaival kapcsolatban. Szokatlan a tárgyalás vezetése – a vádlottak kérdésre nem hajlandók válaszolni, ugyanakkor előre megírt, regényhosszúságú szövegeket olvasnak fel, és ezt a büntetőeljárás-jog szerint megtehetik.
A nyomozás során a koronatanúnak számító Balogh Zsoltot többször is meghallgatták egy-egy ügyről. Hagyó Miklós észrevételeiben kimutatta, hogy ahányszor vallott a negyedrendű vádlott, annyiféleképpen mondta el a történteket.
Hagyó Miklós felolvas – Antal Attila hallgatja
A kétszer 15 millió forintos megvesztegetési pénz eredetéről, átadásáról például legalább háromféle verzió szerepel a nyomozati anyagok közt. Balogh Zsolt többféleképpen adta elő, miként ismerkedett meg L. Márkkal, a Synergon Nyrt. vezetőjével, akitől állítása szerint az összesen 30 millió forint kenőpénz származott. Az első vallomásában még nem szerepel, hol ismerkedtek meg, de az már igen, hogy L. pénzt ajánlott, ha cége elnyeri a BKV informatikai rendszerének üzemeltetésére szóló megbízást. A második vallomás szerint egy kávézóban találkoztak. A harmadik verzió nem is vallomásban, hanem a Magyar Nemzetnek adott interjúban szerepel, amit a választási kampány idején adott: eszerint a 15 millió forintot a BKV-nak a Hagyóhoz közel álló vezetői szedték össze azoktól a külső cégektől, amelyekkel kapcsolatban álltak.
Hagyó felhívta a figyelmet arra is, hogy az első 15 milliót nem Balogh, hanem vallomása szerint L. Márk adta át neki. Az elsőrendű vádlott szerint azonban nem stimmelnek a dátumok: a Synergon Nyrt. e magyarázat szerint azért adta volna a 15 milliót, hogy megnyerjen egy csaknem 30 milliárdos megbízást. Balogh vallomása szerint L. Márk azután adta át a pénzt, miután megkapott egy kisebb, mintegy 300 milliós szerződést. Csakhogy, ha ez így volt, akkorra – abban az időpontban, mikor átadta volna a pénzt Budapesten – Hagyó már nem volt a fővárosban, hanem elment egy hathetes túrára, az úgynevezett Szent István Vándorlásra.
Balogh egyik vallomása szerint ezen a túrán, a Hévízi-tó közepén igazolta vissza neki Hagyó, hogy megkapta a pénzt. No, de ha így volt, akkor miért vallotta azt Balogh, hogy 2009-ben, amikor ő már nem volt a BKV vezetője, azért ő adta át a nokiás dobozban a második 15 milliót, mert nem bízott meg L. Márkban, akitől szerinte az újabb 15 millió is származott. Arra a kérdésre, miért adott volna L. Márk további 15 milliót Baloghnak, aki akkor már nem volt döntési pozícióban a BKV-nél, Balogh azt vallotta: L. Márk szerette a kapcsolatait ápolni, erre nem sajnálta az időt és a pénzt. De miért aggódott Balogh, hogy L. Márk nem adja oda a pénzt, tette föl a kérdést Hagyó Miklós, ha akkor igazat mondott, amikor azt állította, hogy maga Hagyó igazolta vissza neki a Hévízi-tóban, hogy megkapta a 15 milliót? De a legfurcsább, mondta Hagyó Miklós, hogy a nyomozó hatóság, aki Balogh Zsoltnak ezekre a vallomásaira alapította az őellene emelt vádat, egyetlenegyszer sem hallgatta ki az állítólag 30 millióval vesztegető L. Márkot – sem tanúként, sem gyanúsítottként.
A bíróság ismertette a fényképfelismerés eredményét. Balogh Zsolt három sorozat fotóból egyetlen alkalommal sem ismerte fel Hagyó Miklós volt barátnőjét, akiről azt állította: jelen volt, amikor 2008 márciusában az ő gödöllői lakásában Hagyó évi 15 milliót kért tőle. Balogh Zsolt egyetlen szó megjegyzést nem fűzött a sokszoros meghazudtolásához.
A nap végére Hagyó Miklós egészen belemelegedett Balogh vallomásainak cáfolatába. Arról is beszélt, nem igaz, hogy távollétében volt sajtósa, Horváth Éva volt "a csendőr kalapja", aki az ő utasításait közvetítette a BKV vezetőinek. A volt főpolgármester-helyettes még ironizált is azon, hogy Balogh szerint Horváth Éva akár Demszky Gáborral is szembe mert szállni. Mivel a kecskeméti eljárásban nincs szembesítés, így nem is emlékeztette az elsőrendű vádlottat senki Mesterházy Ernő korábban ismertetett nyomozati vallomására. A főpolgármester politikai tanácsadója azt mondta a nyomozóknak: Horváth Éva folyamatosan úgy kommunikált, hogy Demszky Gábort kellemetlen helyzetbe hozza, Hagyót pedig fényezze. Demszky személyesen kérte Antal Attilát, a BKV akkori vezérigazgatóját, hogy rúgja ki Horváth Évát, Antal azonban közölte a főváros első emberével, hogy csak akkor küldi el Horváthot, ha azt neki Hagyó Miklós mondja.
Demszky is célkeresztben volt
"Orbánék mindent megtettek, hogy rács mögé kerüljek. Az ügyészség 2009 nyarától, az első BKV-botrány kirobbanásától, politikai marketingeszközként működött. Valószínűsíthetően a Fidesz megrendelése alapján bilincsbe verve hordoztak körbe embereket, tudván, hogy utóbb, már a választások után csak mínuszos hír lesz, hogy bűncselekmény hiányában sorra megszűnnek az eljárások. Az erőszakszervezet a pártpolitika szolgálatába állt, mint Rákosi és Kádár alatt" – nyilatkozta Demszky Gábor volt főpolgármester az fn hir24-portálnak. Arra a kérdésre, kötött-e alkut Orbánnal és Tarlóssal, Demszky azt felelte: eszébe sem jutott. Küzdeni akart. "Tisztában voltam vele, hogy az ügyészség két bevitt és meggyanúsított embernek – Mesterházy Ernőnek és Antal Attilának – is felajánlotta: ha rám vagy Hagyóra vallanak, kiengedik őket. (...) 2010 tavaszán komoly figyelmeztetést kaptam az igazságszolgáltatás legfelsőbb berkeiből. Azt tanácsolták, tűnjek el az országból, mert első számú célponttá váltam." | [
"Synergon Nyrt.",
"BKV"
] | [] |
Több mint ötvenmillió forint bruttó összeget költ a Honvédelmi Minisztérium (HM) százhúsz 45 másodperces televíziós hirdetésre, valamint ezer utcai plakát elkészítésére és elhelyezésére az önkéntes haderőre való áttérés kampánya jegyében – közölte Matyuc Péter, a szaktárca szóvivője. Mint arról korábban a Magyar Nemzet beszámolt, a már futó rádióhirdetés-program harmincmillió forintjába kerül a minisztériumnak.
Sajtóértesülések szerint a ceremóniákkal és az ajándékokkal együtt több mint százmillió forintot költ majd a honvédség az utolsó sorkatonák búcsújára.
Továbbiak a szerdai Magyar Nemzetben | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
A kormány kiemelten támogatott projektté nyilvánította a szegedi fürdőfejlesztést, így a városnak már pályáznia sem kell a biztos 3 milliárdos uniós támogatásra. A költségek másik felét a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt. adja, míg az önkormányzat a telekkel szállna be a beruházásba. A városvezetés sikertörténetről, míg az ellenzék újabb MSZP-s ingatlanbizniszről beszél.
A régi szegedi Ligetfürdő helyén megvalósuló beruházásra Szeged önkormányzata és a Hunguest Hotels Zrt. közös projekt társaságot hozott létre - erről döntött még szeptemberben a közgyűlés. A megaberuházás hatmilliárd forintra becsült költségeinek a felét most pályázaton nyerte meg a projektcég - a fürdőberuházások maximum 50 százalékát finanszírozza az Európai Unió - a másik hárommilliárdot a Hunguest Hotels biztosítja.
A város a tervek szerint apportálja a társaságba a régi fürdő területét, ami az előzetes becslések szerint körülbelül egymilliárdos érték. Így kezdetben a város lesz a többségi tulajdonos a társaságban, de miután a beruházó beteszi az önrészt, az önkormányzati tulajdoni hányad csökken, végül a Hunguest kivásárolja az önkormányzati tulajdonrészt .
A város Fideszes ellenzéke pontosan ez utóbbi megállapodást kifogásolja, mivel az ő véleményük szerint az ingatlan értéke jóval meghaladhatja az egymilliárd forintot. Gyimesi László, a Fidesz szegedi elnöke a kormánydöntést megelőzően az MTI-nek nyilatkozva elmondta; a fürdő beruházás ügye kísértetiesen hasonlít a fővárosi Kopaszi-gáti beruházásra, mivel szerinte minkét esetben a szocialista vezetés játszott össze Leisztinger Tamás érdekkörébe tartozó cégekkel.
A fürdő építése a tervek szerint májusban fog elkezdődni és 2009 végére már a megnyitást tervezik. | [
"Hunguest Hotels Zrt."
] | [
"Európai Unió",
"Leisztinger Tamás"
] |
A zsebszerződések ellen hozott jogszabályokkal megriasztott külföldiek szabadulnak a földektől, és elszaporodtak a gyanús, benfenntesnek tűnő földvásárlások.
Több jel is utal arra, hogy a zsebszerződések miatt szankciókkal fenyegetett, bejegyzett külföldi haszonélvezők földjeire Fidesz- és kormányközeli cégek, emberek vetettek szemet, nem kizárhatóan bennfentes információk ismeretében – állítja Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő, a szocialisták agrárszakértője. Gőgös Zoltán szerint ugyanis saját lakóhelyüktől távol eső településeken vásárolnak meg földeket a kormánypárthoz valamilyen módon kötődő családok tagjai.
Gőgös Zoltán
Móricz Simon / Népszabadság
A képviselő a külföldi állampolgárok korábbi, jogtalan földszerzésének egyik technikájaként említette a haszonélvezeti joggal történő visszaélést. Mivel a föld nem kerülhetett törvényesen külföldiek tulajdonába, ezért azokat sok esetben magyar nevekre íratták, s önmagukat haszonélvezőnek jegyeztették be. Gyakorlatilag azonban a külföldiek rendelkeztek az adott földterülettel.
Az új jogszabályok azonban megriasztották az osztrákokat, németeket, valamint a névleges magyar tulajdonosokat, ezért aztán sokan szabadulni akarnak a földektől. Érdekes módon ezekről a szándékokról gyakran a helyieknél is gyorsabban értesülnek a távol lakó emberek, akik között kis kutakodással hamar felfedezhetők a Fideszhez kötődő személyek, mondta el a hozzá érkező információk alapján a szocialista politikus.
Gőgös Zoltán furcsának tarja például, hogy a Veszprém megyei Kamond hirdetőtábláján szereplő adatok szerint a szentendrei Skamla Pál és több családtagja – testvér, gyerek, nagymama – egymilliárd forint körüli értékben szándékozik Kamond, Nagypirit, Adorjánháza és más közeli községek területén található földeket vásárolni. Ezek a földek német jelzálogjoggal terhelt területek.
Skamla cége, az M & S korábban is a nemzeti információs adatvagyon technikai hátterének kezelőjeként működött. Honlapjukon referenciaként említik – többek között – a Belügyminisztériumot, a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalt, a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalt, az Országos Rendőr-főkapitányságot, valamennyi megyei rendőrkapitányságot, s a Köztársasági Őrezredet is.
Gőgös Zoltán a furcsa földszerzések közé sorolja, hogy a Nemzeti Agrárkamara elnökének, Győrffy Balázsnak, a Fidesz Nemesgörzsönyben lakó országgyűlési képviselőjének a sofőrje, Jánosa Márk Takácsi környékén 155 hektár földet vett, összesen mintegy 163 millió forint értékben.
Természetesen kerestük az érintetteket, szerettük volna megtudni Skamla Páltól, mit akarnak kezdeni a hatalmas földterülettel, s miért éppen ebben a térségben vásároltak. E-mail kérdéseinkre azonban nem érkezett válasz. Győrffy Balázstól, a Nemzeti Agrárkamara elnökétől azt tudakoltuk: tudott-e gépkocsivezetője – a falubeliek szerint rokona – földvételéről, s arról, hogy ezeknek a haszonélvezeti jogát eddig német állampolgárok birtokolták. Ha igen, nem gondolta-e, hogy ez felvetheti a korábbi zsebszerződés gyanúját?
Jánosa Márkot Facebook-oldalán is kerestük. Kérdéseinkre az érintettek egyike sem válaszolt. | [
"Fidesz",
"M & S"
] | [
"Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal",
"Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Köztársasági Őrezred",
"Nemzeti Agrárkamara"
] |
Több mint 190 embertől vált meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium május és június között – derül ki a Hivatalos értesítő szerdai számából.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból májusban 179, júniusban pedig további 14 kormánytisztviselő távozott. Közülük csupán 5 embert helyeztek át máshova, túlnyomó többségüket elbocsátották. A régiek helyére az NFM két ütemben összesen 42 embert nevezett ki kormánytisztviselőnek. Orbán Viktor az április 6-i választásokat követő nemzetközi sajtótéjékoztatón "észrevétlen átmenetet" ígért, ehhez képest meglehetősen nagyon a változások a Miniszterelnökségen, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztériumban is.
Mint az NFM sajtókommunikációjától megtudtuk, a nagy fluktuáció mögött a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakítása bújik meg, melynek során számos közreműködő szervezet tevékenységét integrálják az egyes tárcák működésébe. Sokan nem akartak kormánytisztviselők lenni, főként a kormánytisztviselői illetmánytábla miatt, amely adott esetben alacsonyabb jövedelemmel jár, mint a korábbi díjazás egy-egy közreműködő szervezetnél" – szolgált magyarázattal az NFM sajtó.
Seszták Miklós ügyvéd, 2010 után országgyűlési képviselő (Fidesz–KDNP) idén májusban érkezett az NFM élére a távozó Németh Lászlóné helyére. A múlt ciklus egyik leggazdagabb parlamenti képviselőjét (a 2013-as vagyonnyilatkozata szerint öt ingatlana és 177,5 millió forint megtakarítása van) hivatalba lépését megelőzően a bizottsági meghallgatáson ellenzéki képviselők hevesen támadták egyebek mellett olyan cégalapítások kapcsán, melyeket követően a vállalkozások rendre cégtemetőkben végezték. A Magyar Nemzet szerdai száma pedig vezércikkben ment neki a fejlesztési miniszternek, felemlegetve több kétes ügyet is. | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] |
Tavaly év végén a Greenpeace megtámadta a Fertőrákosra tervezett építkezések kivitelezésére kiírt közbeszerzést arra hivatkozva, hogy az nem felel meg a projekt környezetvédelmi engedélyeinek. A Közbeszerzési Döntőbizottáság arról tájékoztatta a zöldeket, hogy 25 millió forint eljárási díjat kell(ene) befizetniük, ezt azonban a főként adományokból működő civil szervezet nem tudja megtenni.
A Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. (SFTFN), a beruházást irányító állami cég egyszer már visszavonta, majd tavaly év végén másodszorra is kiírta a közbeszerzést a fertőrákosi tópartra álmodott gigantikus épületek kivitelezésére. A helyiek, a környezetvédők, az EU és az UNESCO tiltakozását semmibe véve 34 ezer négyzetmétert akarnak beépíteni a Natura 2000-es területen.
A tenderkiírás szerint többek között két motel (az egyik 1490 m², a másik 1593 m²), egy 1501 m² hasznos alapterületű sportközpont, egy ökocentrum összesen 2298 m² hasznos alapterülettel, egy monolit vasbeton szálloda 6734,75 m² hasznos alapterülettel, 26 üdülőház 3419,93 m² hasznos alapterülettel, egy vitorlás klub (1951 m²) és sok más egyéb épülne a Fertő tó egyetlen, stranddal és víziteleppel rendelkező magyarországi partszakaszán.
Megint kiírták a Fertő tavi közbeszerzést, 34 ezer négyzetmétert akarnak beépíteni | atlatszo.hu A Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. (SFTFN), a beruházást irányító állami cég másodszor is nekifut a fertőrákosi tópart beépítésének, a visszavont tender után két héttel, karácsony előtt kiírta az új közbeszerzést. Az SFTFN ezúttal sima nyílt eljárásban, 2022. január 20-ig várja a jelentkezőket. A lényeg változatlan: 34 ezer négyzetmétert akarnak beépíteni a Natura 2000-es területen.
A közbeszerzési kiírás megjelenése után a Greenpeace arról számolt be, hogy a hirdetményben a projekt környezetvédelmi engedélyeiben szereplő adatoknál is nagyobb méretek vannak megadva bizonyos elemekre, sőt, olyan épületek (26 apartmanház, egy fürdőház és mintegy 150 strandpavilon) is felbukkantak benne, amelyekre egyáltalán nincs engedélye az SFTFN-nek.
25 millió lenne az eljárási díj
Emiatt a környezetvédő civil szervezet a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordult, beadványában azt kérve a testülettől, hogy állapítsa meg a közbeszerzési kiírás jogellenességét, ennek alapján nyilvánítsa érvénytelennek, és kötelezze az ajánlatkérőt a felhívás visszavonására.
Válaszlevelében azonban a KDB azt közölte, hogy
a Greenpeace-nek a létező legmagasabb összegű, 25 millió forintos igazgatási szolgáltatási díjat kell(ene) befizetnie ahhoz, hogy a testület foglalkozzon a beadványával.
"Aki ugyanis ma Magyarországon meg akar támadni egy közbeszerzést, annak ún. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie, melynek mértékét egy 2015-ben módosított rendelet állapítja meg. E rendelet szerint a díj a beszerzés becsült értékének 0,5%-a, de legfeljebb 25 000 000 forint lehet" – írja a Greenpeace. A közbeszerzési kiírásból ugyan nem derült ki, de a KDB megírta a levelében, hogy
a Fertő tavi építkezések becsült értéke 35,78 milliárd forint.
Arról nincs szó, hogy bruttó vagy nettó, de valószínűleg utóbbi, mert a közbeszerzéseknél mindig ezt, az ÁFA nélküli értéket adják meg. Ennek a 0,5 százaléka közel 179 millió forint, ezért "csak" a szolgáltatási díj plafonját jelentő 25 millió forintot kell(ene) kifizetnie a környezetvédőknek. Ezt azonban – mint írják – döntően kisösszegű magánadományokból élő civil szervezetként nem tudják megtenni.
Kezdődik a Fertő-tavi gigaprojekt: Mészáros Lőrinc cége vitorláskikötőt épít 9 milliárdért | atlatszo.hu A helyiek szerint fejlesztésre valóban szükség van, de nem ekkora és tájidegen projektre; továbbá amiatt is fel vannak háborodva, hogy a beruházásért felelős állami cég nem válaszol a megkereséseikre. A magyar kormány Ausztriát sem tájékoztatta a közös tavat érintő fejlesztésről, és az UNESCO-val sem egyeztetett a világörökségi területen tervezett beruházásról.
Felhívták egyébként a figyelmet arra, hogy a szálloda és egyéb épületek kivitelezésének közel 36 milliárdos költségével és a Mészáros Lőrinc cége által épített bő 9 milliárd forintos vitorláskikötővel együtt már 45 milliárd forint fölött jár az az összeg, amit a kormány a Fertő tónál a természetkárosító, gigantikus turisztikai projekt megvalósítására akar költeni.
Viszont kérdéses, hogy milyen módon fogja ezt tenni. 2016-ban a kormány ugyanis "csak" 7,9 milliárd forintot irányzott elő a Fertő tó turisztikai fejlesztésére, majd 2019 tavaszán ezt az összeget 23,2 milliárd forintra emelték. Azóta pedig legjobb tudomásunk szerint nem jelent meg olyan kormányhatározat vagy egyéb jogszabály, ami további pénzt adott volna a projektre.
A KDB szerint nem sok a 25 millió
A Greenpeace közleményére, miszerint nem tudják kifizetni a kért 25 millió forintos eljárási díjat, a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) közleményben reagált. A hatóság kifejtette, hogy az úgynevezett igazgatási szolgáltatási díj minden esetben a beruházás becsült értékének a fél százaléka, ami "európai uniós szinten kirívóan alacsony, az uniós átlag mindössze egynegyede". A KDB arra is felhívta a figyelmet, hogy a Greenpeace elhallgatta, hogy ha egy kérelemnek helyt ad a Döntőbizottság, akkor a kérelmező minden esetben visszakapja a befizetett eljárási díjat.
Maga a KDB-közlemény egyébként azzal kezdődik, hogy leszögezi, a zöldszervezet beadványa formailag és jogilag is hibás. "A Greenpeace beadványa jogilag hibás, mert a Közbeszerzési Döntőbizottságnak nincs arra jogosultsága, hogy ellenőrizze, a projekt megfelel-e a környezetvédelmi törvényeknek, ez a környezetvédelmi hatóságok jogköre. A Döntőbizottság csak azt vizsgálhatja, hogy a versenyszabályoknak megfelel-e a kiírás. A kérelem formailag is hibás, mivel hiányos volt, azaz nem felelt meg a benyújtás jogszabályi feltételeinek. Összegezve: a Greenpeace tehát nem a megfelelő helyen és formában élt a panaszával" – írja a KDB.
Erre a Greenpeace részletesen válaszolt:
"nem tévedésből fordultunk a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz,
ugyanis nem az a kérdésünk, hogy a projekt a környezetvédelmi törvényeknek megfelel-e, hanem az, hogy a saját környezetvédelmi engedélyeinek megfelel-e. Véleményünk szerint nem, ezért a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. közbeszerzési kiírásával kapcsolatban felmerül a törvénysértés gyanúja."
Azzal kapcsolatban pedig, hogy a KDB szerint a 0,5%-os eljárási díj, így a tőlük kért 25 millió is olcsónak számít, az a véleményük, hogy ez szubjektív, hiszen egy átlagos magyar civil szervezet számára ez nagyon-nagyon sok pénz.
"Márpedig a nagy közérdeklődésre számot tartó és/vagy hatalmas környezetpusztítással járó közbeszerzési eljárások jellemzően milliárdos nagyságrendűek. Ha ezek ellen csak az élhet jogorvoslati panasszal, akinek van 25 millió forintja erre, akkor az teljesen kizárja a gazdasági erővel nem rendelkezőket a jogérvényesítésből: tehát gyakorlatilag minden civil szereplőt" – írta a Greenpeace.
Díszletként használják és tönkreteszik a nemzeti parkot a luxusberuházáshoz | atlatszo.hu Horgászok, borászok és iskolai csoportok után végül november elején nagy nehezen egy országgyűlési képviselőt is beengedtek a Fertő tavi építkezés területére. Az adófizetői forintokból megvalósuló, magyar és nemzetközi szervezetek szerint is természetromboló beruházáson – mint arról beszámoltunk – a projektet vezető állami cég vezetője kísérte végig Kocsis-Cake Oliviót. A Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője és stábja videófelvételt készített és tett közzé a bejárásról, ami alapján a Greenpeace és a Fertő Tó Barátai Egyesület szakértői azt mondták az Átlátszónak: a cégvezető hozzá nem értéséről árulkodott, hogy mennyi szakmaiatlan, téves és félrevezető dolgot mondott a politikusnak.
Címlapkép: A fertőrákosi építkezés 2021 júniusában (forrás: Pap Martin) | [
"Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] | [
"Fertő Tó Barátai Egyesület",
"Közbeszerzési Döntőbizottáság",
"Párbeszéd Magyarországért",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt."
] |
17 milliárdnyi közpénzt kapott a Fradi tavaly
Az összeg nagy része a Népliget rekonstrukció miatt folyt be a zöld-fehér sportegyesület kasszájába, igaz, a munkálatok még nem kezdődtek el, így az a pénz még érintetlen.
A céges beszámolók után a civil szervezetek is nyilvánosságra hozzák az éves jelentésüket, így tett mások mellett az egyik legnagyobb múlttal és szurkolói bázissal rendelkező Ferencvárosi Torna Club is. A focicsapat mögött álló gazdasági társasághoz hasonlóan az egyesület is mínuszt volt kénytelen elkönyvelni. A 2017-es 197,7 milliós veszteség után tavaly -130,8 millió lett a tárgyévi eredménye. Ez annak köszönhető, hogy bár a bevételek a korábbinál valamivel magasabb szinten alakultak - 5,7 milliárd folyt be a kasszába -, a kiadások is növekedtek (5,8 milliárdra), így azok meghaladták a befolyó forintok összegét.
A gazdálkodási adatok mellett a közzétett dokumentumokban a befolyó támogatásokat is részletezik: a támogató, a támogatott cél, az időtartam és az összeg mellett a támogatás forrását (központi költségvetés, önkormányzati költségvetés, nemzetközi forrás vagy más gazdálkodó) és a felhasznált összegek. A több oldalon keresztül részletezett támogatások közül azokat vettük figyelembe, amelyeket a tavalyi évben kapott a Fradi. A támogatások ugyanis sok esetben úgy érkeznek, hogy azokat a naptári éven túlnyúlva a következő év első időszakában, netán több év alatt lehet felhasználni. Ebből kifolyólag történhet az meg, hogy például az Emberi Erőforrások Minisztériumától 2017 év elején érkezett 590 millió forintos támogatásból tavaly 22,5 millió forintot költöttek el. Ennek a támogatásnak az időtartama ugyanis 2017.01.01 - 2018.03.31 volt.
A tárca ezt az összeget tavaly is a sportegyesület rendelkezésére bocsátotta: 590 millió forint érkezett a kiemelt sportegyesületek működésének támogatása címszó alatt, amit a dokumentum szerint teljesen egészében el is költött a Fradi. Mint írják, a támogatási szerződésben foglalt céloknak megfelelően, sportszakmai célokra és működési kiadásokra használták fel a pénzt. A szakosztályaik részére 223,1 milliót adtak tovább.
Az EMMI korábban említett 590 milliója mellett kaptak még 1 milliárdot hároméves időtartamra a fejlesztések támogatására, ebből tavaly semmi nem költöttek el, egy részét 2017-ben használták fel, és az idei évben tervezik a megmaradt összeg elköltését. Ugyanez mondható el arról az EMMI-től érkezett 14,9 milliárdról, amit a népligeti rekonstrukcióval összefüggésben kaptak. Az összeg felhasználása 2018.01.01 - 2020.12.31 között történhet, ám mint írják a szöveges részben, a Fradiváros I. ütemének II. részében tervezett beruházások támogatását szolgálja ez az összeg, ezek azonban még nem kezdődtek el, így a támogatás felhasználása még nem történt meg.
A központi költségvetésből évek óta kap pénzt a 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztési támogatás jogcímen. Tavaly a Fradinak 6,8 millió forint jutott.
Az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól is jelentős nagyságú közpénz érkezett: 1,2 milliárd forint, amit szintén teljes egészében felhasználtak, a Fradi vagyonkezelésében álló ingatlanok fenntartására, működtetésére költötték el.
A tárcáktól érkezett 17,6 milliárd forint mellett a sportági szakszövetségektől is kapott még 42 millió forintot a Fradi, vagyis jelentős mértékben állami pénzekből gazdálkodik a sportegyesület. A szövetségeken keresztül a központi költségvetésből az úszók, az atléták, a birkózók, a vívók és a triatlonozók kaptak támogatást.
Nem maradtak el az önkormányzati támogatások sem:
a X. kerületi önkormányzatból 10 milliót,
a IX. kerületitől 50,5 milliót,
a fővárosi önkormányzattól 20 milliót kapott a Fradi.
A központi és önkormányzati költségvetések mellett gazdálkodói szervezetektől is érkezett némi támogatás, igaz, ezek nagysága aprópénz a büdzséből érkező adóforintokhoz képest. A legnagyobb tételt a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-nek köszönheti a zöld-fehér egyesület, amit utánpótlás-nevelés címén kaptak az állami lottótársaság támogatási programjának keretében. A második legnagyobb összeg, 18,6 millió forint a Provident Pénzügyi Zrt.-től érkezett, és ezt teljes egészében el is költötték. A cég a majdnem 20 milliót a Groupama Aréna megközelíthetőségének akadálymentesítésére adta. 10-10 millió forintot kapott a Fradi a Infodrops Consulting Kft.-től és a CYX Kft.-től.
Találni némileg furcsa tételeket is a dokumentumban. 250-250 ezer forint támogatást kapott az utánpótlás-nevelés az SBT Tans Kft.-től (helyesen STB Trans, a jelentésben valószínűleg elírás történhetett, hiszen SBT Tans nevű cégre egy hivatalos nyilvántartásban sincs találat) és a Trans Expert Kft.-től. A cégek érdekessége, hogy mindkettő tulajdonosa egy Tang Yucheng nevű magánszemély, akit idén április 16-ától 5 évre eltiltott a hatóság a tisztségviselői posztok betöltésétől. Mindkét adományozó cég már kényszertörlés alatt áll, aminek egyik oka feltehetően az éves beszámoló leadásának elmulasztása, hiszen mindkét társaság esetében 2016-ra vonatkozóan állnak rendelkezésre adatok. Sem tavaly, sem idén nem töltötte fel a beszámolóját. Tang Yucheng az Opten nyilvántartása szerint meglehetősen "problémás" figura lehet, 23 cége van, melyből 12 kényszertörlés alatt áll, 10 esetében regisztrált negatív információ van, és mindössze egy problémamentesnek tűnő cége van, a 2017 legvégén alapított Golden Spring Hungary Kft. A 3 millió forintos jegyzett tőkével alapított cég fő tevékenysége éttermi és mozgó vendéglátás. A tavalyi évre vonatkozó beszámolót azonban ennél a cégnél sem sikerült még közzétennie. | [
"Fradiváros"
] | [
"Infodrops Consulting Kft.",
"STB Trans",
"SBT Tans",
"Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Provident Pénzügyi Zrt.",
"CYX Kft.",
"SBT Tans Kft.",
"Trans Expert Kft.",
"Golden Spring Hungary Kft.",
"Ferencvárosi Torna Club"
] |
Antal Attila (Fotó: Gáti András)
"A tizennyolc éve minden esztendőben milliárdokkal alulfinanszírozott és átpolitizált közszolgálati cégnél, munkámmal, vezetői elképzeléseimmel az utolsó utáni pillanatban elkezdődött a rendszerváltás.A fővárosi közgyűlésben viszont tizennyolc év után még ma sem attól hangos a ház, hogy a finanszírozási probléma egyedüli megoldását adható Zrt. tulajdonosa hogyan kompenzálja anyagilag az általa megrendelt közszolgáltatást. Köztudott tény, hogy nem az én elvárásom volt a nullszaldós BKV. Nullszaldós úgy, hogy a tulajdonos hosszú évek óta még az inflációt követve sem emelte a támogatást, és idén már hitelt sem vehet fel a vállalat." – olvasható Antal Attila szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében."Nem mindenkinek érdeke egy működő BKV Zrt. Az általam irányított átvilágítása és pénzügyi konszolidációs programja a közlekedési vállalatnak, rengeteg érdeket sértett. Mondhatnám úgy is sok ember "üzleti lábára" léptem. Tévedtem, a teljes tulajdonosi kör szemléletváltása nélkül egy ember nem érhet el döntő változásokat, még közérdekből sem." – folytatta írását a BKV vezérigazgatója.Antal Attila levelében azt írja, hogy a közlekedési vállalat felügyelőbizottsága nem marasztalta el a busztenderrel kapcsolatban, és hogy hosszú évek óta vezetése alatt lett átlátható a 4-es metró költségvetése, szerződései. Fia ügyével és a BKV végül eredménytelenül zárult használtbusz-tenderével kapcsolatban Antal közölte: a munkaügyi felügyelet vizsgálata semmiféle szabálytalanságot nem talált."Apa vagyok és férj. A támadásoknak köszönhetően megromlott az egészségem, szeretném felnőni látni a negyedik, 3 éves gyermekemet is. A szívbetegségemmel orvosi kezelés alatt állok több hete, 53 évesen pár napja túlestem egy életmentő műtéten, még több hetet kell szívszanatóriumban töltenem. Úgy érzem belefáradtam. Mondhatnám azt is, "akik" és amit akartak elérték, félreállok.A családom kérésének eleget téve egészségügyi állapotom miatt, a mai napon kértem a BKV ZRt. arra jogosult Igazgató Tanácsának elnökétől a felmentésemet. Ezzel esély kapva arra, hogy megéljem - legalább külső szemlélőként - a BKV Zrt. jövőbeli pénzügyi konszolidációjának végét." – zárja levelét Antal Attila. | [
"BKV Zrt."
] | [
"Igazgató Tanácsa",
"BKV ZRt"
] |
Fotó: AFP/Europress
Az éppen épülő ifjúsági sportszálláshely harmadik ütemére kért újabb tao-támogatást a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA). Mindez azért érdekes, mert a szálló már három éve is szerepelt az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt alapítvány fejlesztési programjában. Az akkori tervek szerint pedig 2019 végére el is készült volna.
Másfél milliárdról indult, 11 milliárdnál tart
Úgy tűnik azonban, hogy nem készült, és a folyamatos újabb támogatás-igénylések miatt most már azt sem könnyű összesíteni, mennyi közpénz épül bele a sportszállóba. Igaz, ebben az is szerepet játszik, hogy időközben a szabályozáson is módosítottak, így
elvileg már önrészt sem kell fizetnie a felcsúti alapítványnak.
Eredetileg, még a 2017/2018-as idényben valamivel több mint 2,1 milliárdos beruházással számoltak (pdf), aminek az akkor szabályoknak megfelelően a 70 százalékát kapták volna meg támogatásként*A tao-rendszer lényege, hogy a sportszervezetek fejlesztési programot nyújtanak be a sportági szövetséghez, és amennyiben az rábólint, akkor a program költségeinek nagy részét közpénzből finanszírozhatják. Az érintett sportszervezetnek nyereséges cégeket kell meggyőznie arról, hogy profitjuk után ne az államkasszába fizessék az adót, hanem inkább nekik utalják. A Felcsút esetében a pénz jelentős része kormányközeli vállalkozók közbeszerzéseken kitömött cégeitől érkezik.. Az ifjúsági sportszálláshely azonban a 2018/2019-es programba is bekerült forintra ugyanakkora összeggel, mint egy évvel korábban (pdf). Elvileg akár az is előfordulhatna, hogy ugyanarról a tételről van szó, gyakorlatilag azonban a Felcsútnak mind a két évben külön-külön jóváhagyták ezt az összeget.
Sőt, mint utólag kiderült, ennél jóval többet is. A két említett programot ugyanis a jóváhagyásuk óta több ízben is módosították. Bár a dokumentumokból nem derül ki mindenhol egyértelműen, de tavaly év végén újabb 2,45 milliárdnyi támogatás igénybevételét engedélyezte a labdarúgó-szövetség (pdf), minden bizonnyal ugyancsak a sportszállóra*A jóváhagyó határozatban ugyanúgy egyéb épület szerepel, mint amilyen néven a sportszálló korábban is futott a programokban, hasonló ilyen beruházás pedig jelenleg nem zajlik Felcsúton.. A tavalyi sportprogramba így bele se került a szálloda, elég volt a korábbiakat módosítani.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevés volt a felcsúti focinak 19 milliárd, visszamenőleg kaphattak újabb százmilliókatValószínűleg egy jogszabály-módosításnak köszönhetően juthatott újabb közel egymilliárd forinthoz, így összesen már 20 milliárdnyi közpénzből szépülhet az akadémia.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRejtély, mire kapott plusz 2,4 milliárdot a felcsúti fociÚgy tűnik, azért került be a tao-támogatásokat szabályozó rendeletbe néhány új bekezdés, hogy a Felcsút bármikor újabb milliárdokhoz juthasson.
Ekkor még úgy tűnt, hogy legalább a 30 százalékos önrész nem adóforintokból valósul meg, az idén márciusban azonban ez is megváltozott. Egy jogszabályváltozás ugyanis lehetővé tette, hogy az ilyen projekteket is 100 százalékban közpénzből finanszírozzák, a FUNA pedig élt is a lehetőséggel, és behúzta azt az 1,7 milliárdot is, amit eredetileg saját zsebből kellett volna fizetnie (pdf).
A három éve 1,4 milliárdos állami támogatással induló projekt így idén tavasszal már nyolcmilliárd közelében járt. És, mint most kiderült, még ez sem a vége. Az idei programban ugyanis újabb 2,3 milliárdnyi támogatást kértek a beruházáshoz (pdf). Ráadásul úgy, hogy ez csak a további fejlesztés költségének 70 százaléka, a programot ugyanis a korábbi gyakorlatnak megfelelően 30 százalékos önrész vállalásával állították össze. Ezt azonban ugye már az előző években is visszaigényelte az alapítvány, így nem lenne meglepő, ha megint ez történne. Mindez azt jelenti, hogy – ha lehet hinni az utólagos módosítások miatt egyre zavarosabb dokumentációnak – mindent összevetve
11 milliárdba is kerülhet a magyar adófizetőknek "az ide érkező vendégek kényelmes kiszolgálását" biztosító felcsúti sportszálló.
Csak összehasonlításképpen, ez nagyjából háromszorosa a Pancho Aréna árának, ami az első nagyobb közfinanszírozott beruházás volt a miniszterelnök által létrehozott futballakadémiánál. A szálló egyébként a mostani tervek szerint 2021 első félévének végére készülhet el.
Harmincötmilliárdnál tartanak
A támogatási összegek utólagos módosítása miatt egyébként a FUNA az elmúlt években valami egészen döbbenetes összegű közpénzhez jutott. Bár 2017/2018-ban már az eredetileg jóváhagyott 5,4 milliárd forint is hatalmas rekordnak számított, az MLSZ adatai szerint végül ennek majdnem a dupláját kapta az alapítvány. A következő évben pedig ezt további 6,6 milliárd forinttal sikerült megfejelni.
Mindez azt jelenti, hogy a FUNA-nak a tao-rendszer bevezetése óta már több mint 35 milliárd forintnyi támogatást hagytak jóvá, és ennek a nagy részét le is hívta*A tavalyi összegből még 1,15 milliárdnyi keret maradt.. Ez ráadásul még nem is biztos, hogy a végső összeg. Az idén ugyanis egyelőre csak az ingatlanberuházásra beadott pályázatot bírálták el. A többi jogcímen azonban külön programmal igényelt pénzt az alapítvány, így további százmilliókban, milliárdokban bízhat.
Adat Közélet Felcsút Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány Mészáros Lőrinc sportszálló tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"adat Közélet Felcsút Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] |
A fideszes roma politikus úgy tesz, mintha nem tudná, hogy a vezetésével létrejött – és botrányba fulladt – Híd a munka világába foglalkoztatási program ügyében még mindig tart a nyomozás. Farkas Flórián ezúttal a Magyar Hírlapnak adott interjújában állította azt, hogy "egyetlen kifogásolt ügy sem köthető hozzám". Nemrég hasonló kijelentést tett egy másik jobboldali lapban, a Magyar Demokratában is.
A Fővárosi Főügyészség november 7-én arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a "Híd a munka világába programot érintő nyomozás még folyamatban van. A vizsgálatot a Nemzeti Adó-és Vámhivatal illetékes főigazgatósága végzi, a Fővárosi Főügyészség az ügyben a nyomozás felügyeletét látja el." Az eljárás határideje 2018. február 24-e, ami indokolt esetben meghosszabbítható.
Fogalmilag kizárt, hogy Farkas Flóriánnak ehhez ne legyen köze. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) - időközben leköszönt - elnökeként ő volt a Híd a munka világába projekt vezetője, a szervezet "főkedvezményezettként" vett részt a foglalkoztatási programban. "Az ORÖ által elszámolásra benyújtott tételek összege 1,6 milliárd forint, a teljes elszámolási összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja" – állapította meg vizsgálata során Balog Zoltán minisztériuma. A sorozatos visszaélések miatt a tárca felszámolta a programot, az ORÖ-t a felvett (és szabálytalanul elköltött) pénz visszafizetésére kötelezte. Igaz: a követelés behajtása helyett a kormány végül gazdasági mentőövet nyújtott az anyagi ellehetetlenülés szélére sodródott szervezetnek.
A Központi Nyomozó Főügyészség szerdán közölte lapunkkal, hogy egy másik ORÖ-s ügyben meghosszabbította a nyomozási határidőt. Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt 2016 februárjában kezdődött a nyomozás, hat személyt hallgattak ki gyanúsítottként. Farkas Flórián nemcsak fideszes képviselő és miniszterelnöki biztos, hanem a Lungo Drom elnöke is. Bár az említett időpontban már nem volt az ORÖ elnöke, a testületben máig a Lungo Dromnak van a legnagyobb frakciója.
Mindenképpen korai lenne azt mondani, hogy a háttérből irányító Farkas Flóriánnak a vesztegetési ügyben nincs legalább közvetett, politikai felelőssége. Ugyanez lehet érvényes arra a három roma önkormányzatot érintő rendőrségi eljárásra is, amely hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és csalás bűncselekményének gyanúja miatt kezdődött.
A Lungo Drom elnöke arról is beszélt a Magyar Hírlapnak, hogy a "cigányság csak a Fideszre hajlandó szavazni". A romapolitika sikerei között Farkas Flórián az oktatást is szóba hozta, ám arról elfelejtett említést tenni, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt.
Czene Gábor | [
"Országos Roma Önkormányzat",
"Lungo Drom"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Magyar Hírlap",
"Európai Bizottság",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Adó-és Vámhivatal"
] |
2015-ben írtunk arról az ügyészség vádirata alapján, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal akkori elnökhelyettese által irányított bűnszervezet 100 millió forintnál több területalapú támogatást csalt el, és még bő 1 milliárd forintot akart megszerezni. Az ügyben most született elsőfokú ítélet: Drajkó Miklóst 7,5 év börtönre, kollégáját, Hörömpő Nándort 8 év 10 hónap börtönre, számos további vádlottat pedig szintén letöltendő vagy felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a bíróság, de az ítélet még nem jogerős.
A Népszabadság 2013-as cikke szerint az agrártámogatási botrányt Gőgös Zoltán MSZP-s agrárpolitikus robbantotta ki, aki szerint három érdekcsoportban összesen 46 cég és 31 magánszemély próbálkozott azzal, hogy az uniós területalapú támogatásokat illegálisan felvegye. Emiatt 2013 őszén nyomozás indult a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) a jogosulatlan igénylések ügyében, ezért több ezer földhasználó nem kapta meg időben a területalapú támogatást.
2015-ben az Átlátszó birtokába került a vádirat, amelyből rekonstruáltuk a történteket.
A vádirat szerint 2012-2013-ban vette észre az MVH akkori elnökhelyettese, Drajkó Miklós, és kollégája, Hörömpő Nándor, az MVH Közvetlen Támogatások Igazgatóságának igazgatója, hogy az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott egységes területalapú támogatási rendszerben sok olyan földterület van, amelyre a jogosultak nem nyújtanak be támogatási kérelmet.
Ebből a felismerésből az az ötletük támadt, hogy ezeket a területalapú támogatásokat megpróbálják maguknak megszerezni.
Drajkó régi, vele bizalmas kapcsolatban lévő ismerőseit kereste meg azzal, hogy kutassanak fel olyan megbízható személyeket, akik – adott esetben a cégeik nevében – névlegesen megigénylik a támogatásokat. Indulásképpen a két vezető adatokat kért le az MVH rendszeréből a támogatható területekről és az igénylésekről. Ezután megállapodtak az időközben felajánlkozó cégvezetőkkel arról, hogy a szervező jutaléka az elnyert támogatások 10 százaléka, míg Drajkónak 30 százalék jár.
Ezt követően H. Nándor közreműködésével benyújtották a társaságok támogatási kérelmeit az előzetesen kiszűrt földterületekre. A Silver Forrest Kft., az Erdőgépészeti Kft., az Ezüst Szakáll Kft., a BaromfiPiac Kft. és az Erdő-Mező-Gépészet Kft. nevében sikerrel jártak – annak ellenére, hogy a cégek az igényelt területekre nem rendelkeztek földhasználati jogosultsággal, és a támogatás feltételeinek semmiben nem feleltek meg. A hamis igénylésekkel a költségvetésnek 117 millió forint hátrányt okoztak – áll a vádiratban.
A támogatást elnyerő cégektől Drajkó Miklós több részletben mintegy 35 millió forintot kapott, amit megfelezett Hörömpő Nándorral.
Összesen mintegy másfél milliárdnyi támogatásra nyújtattak be kérelmet, de ebből mindössze 117 milliónyi jutott el a kifizetésig. Számos esetben az történt ugyanis, hogy egy adategyeztetésre való felhívás vagy jogszerű földhasználati vizsgálat megindulása miatt Drajkó visszavonatta a kérelmeket.
A csalásban mintegy ötven cég és három tucat magánszemély működött közre, a nyomozás tizenötezer hektárnyi földterületre és mintegy ötven vállalkozás jogosulatlanul benyújtott kérelmére terjedt ki a vádirat szerint. A Fővárosi Főügyészség társtettesként, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat összesen 118 személy ellen.
Az ügyészség szerint megcsapolták az agrárkasszát – a vidékfejlesztési hivatalból szervezték a milliárdos csalást A vádirat szerint 2012-ben döntött úgy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal akkori elnökhelyettese, hogy megcsapolja a területalapú támogatások kasszáját – az ügy nemrég került bírósági szakaszba. A hamis támogatási kérelmek benyújtása előtt néhány hónappal készült el az a jelentés, amelyik többek közt az ilyen jellegű visszaélések kockázataira hívta fel a figyelmet – mint látjuk, hiába.
Az ügy érdekes fejleménye volt, hogy – mint az a Népszabadság 2015-ben megírta – a másodrendű vádlott, Hörömpő Nándor a botrány kirobbanása után a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgatója lett. Új posztján jelentős költekezésbe kezdett (32 járműből álló autóflottát és több száz méregdrága laptopot rendelt), de rövid idő után onnan is távozott.
Az elsőrendű vádlott, Drajkó Miklós 2015 szeptemberében azt nyilatkozta a Magyar Időknek, hogy a csaknem másfél milliárd forintos csalási kísérlet "valójában az MVH informatikai rendszerének biztonsági tesztje volt", amelyet ő maga rendelt el, az akkori igazgató, Palkovics Péter utasítására. Ezt azonban a nyomozás során a volt elnök cáfolta.
Valószínűleg a bíróság sem vette be ezt a magyarázatot, az ügyben ugyanis öt év után a napokban született elsőfokú, nem jogerős ítélet.
Drajkó Miklóst 7,5 év börtönre, 8 év közügyektől eltiltásra és 6 millió forint pénzbüntetésre, Hörömpő Nándort pedig 8 év 10 hónap börtönre, 3 millió forint pénzbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte a bíróság.
Rajtuk kívül számos további vádlottat ítélt a bíróság letöltendő, illetve felfüggesztett szabadságvesztésre, vagy sújtott pénzbüntetéssel, továbbá több mint százmillió forint értékben vagyonelkobzást rendelt el.
Az ítélet nem jogerős, az ügyészség 3 nap gondolkodási időt tart fenn a perorvoslati kérelme megtételére. A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint indítványozták nyolc vádlott letartóztatásának elrendelését a másodfokú eljárásra, és a bíróság végül három személlyel szemben alkalmazott kényszerintézkedést, bűnügyi felügyelet alá helyezve őket.
A címlapkép illusztráció (forrás: Pixabay) | [
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Erdő-Mező-Gépészet Kft.",
"MVH Közvetlen Támogatások Igazgatósága",
"Ezüst Szakáll Kft.",
"BaromfiPiac Kft.",
"Erdőgépészeti Kft.",
"Nemzeti Agrárgazdasági Kamara",
"Magyar Idők",
"Silver Forrest Kft.",
"Európai Mezőgazdasági Garanciaalap"
] |
Nem a zuglói az egyetlen ellenzéki vezetésű önkormányzat, amely fizet az ATV-nek: így tesz Óbuda és Újpest is, és akad olyan is, amely még titkolózik. A tavasszal az ellenzéket segítő médiaszakértő szerint ez a gyakorlat nem törvénytelen, ám felháborító.
Nem csak Zugló kötött megállapodást az ATV-vel, több ellenzéki vezetésű budapesti önkormányzatnak is van szerződése a csatornával – derítette ki a 24.hu. E kerületek vezetői rendre feltűnnek az ATV reggeli, illetve esti műsoraiban, miközben az önkormányzatok nem válaszolnak arra egyértelműen, pontosan melyik műsorba is "vásárolták" be magukat a politikusok, a csatorna pedig nem felelt megkeresésünkre.
Zugló, Óbuda, Újpest
Nemrég a szocialista Horváth Csaba vezette XIV. kerületről derült ki, hogy leszerződött az ATV-vel. Az önkormányzat a 444.hu-val először azt közölte, a polgármester e szerződés részeként jár beszélgetni az Egyenes Beszédbe, majd később úgy pontosított, hogy Horváth Csaba e műsorban való szerepléséért mégsem fizetnek. Hogy korábban miért mondtak más, az nem derült ki. A lap cikke szerint Zugló havonta 535 ezer forint plusz áfát juttat a csatornának, hogy műsoraiban foglalkozzon a kerület ügyeivel.
Mint megtudtuk, a szintén ellenzéki (ma már egyaránt DK-s) vezetésű Óbuda és Újpest ugyancsak kötött több millió forintos megállapodást az ATV-vel az idén, sőt, a III. kerületnek a tavalyi évre és 2020-ra is volt kontraktusa.
A szintúgy DK-s irányítású XVIII. kerület egyelőre nem volt hajlandó elárulni, van-e ilyen szerződése a csatornával. Terézváros, Erzsébetváros, Ferencváros, az I. és a II. kerület, illetve Újbuda és Eger önkormányzata azt közölte: ők nem kötöttek szerződést az ATV-vel, vagyis nem fizetnek a polgármester szerepléséért (vezetőik viszonylag gyakran feltűnnek a csatorna műsoraiban, ezért kérdeztük meg őket és nem más helyhatóságokat).
A IV. kerület bruttó 9,8 millió forintért szerződött az idén áprilisban az ATV-vel 11 hónapra – árulta el kérdésünkre az önkormányzat, ez havi bruttó közel 890 ezer forintot jelent.
Az újpesti önkormányzat válaszából kiderül, hogy a megállapodás nemcsak az ATV-re, de a Spirit FM-re is vonatkozott. "A megjelenések rendkívül jó lehetőséget adnak arra, hogy a kerületi jó gyakorlatokat akár országos szintre emeljük a televízió informatív műsoraiban vagy a Spirit FM hanghullámain" – fogalmaztak, hozzátéve, fontosnak tartják, hogy "együttműködésünk célja kizárólag az önkormányzat és a kerület tevékenységének bemutatása legyen, és ez azt is jelenti, hogy nem csupán a polgármester, hanem a kerület alpolgármesterei vagy akár cégvezetői is megjelenéshez juthatnak. Így biztosítjuk azt, hogy pártpolitikától mentes, kizárólag a közérdeket szolgáló tartalmak közvetítése történjen meg." Megjegyzendő: amikor áprilisban megkötötték a szerződést, Déri Tibor polgármester még nem DK-s volt, hanem a Momentum politikusa.
A DK-s Kiss László vezette Óbuda nem volt ilyen közlékeny. Összeget nem említve annyit írtak kérdésünkre, hogy "Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatnak, több önkormányzathoz hasonlóan, van szerződése az ATV-vel. Ezek 2020, 2021 és 2022-ben is megköttettek. A szerződés abból a megfontolásból jött létre, hogy az önkormányzat fontosabb híreit a minél szélesebb nyilvánosság megismerhesse." Azért is furcsa, hogy a konkrét összeget nem árulták el az ellenzéki vezetésű kerület válaszában, mert ez nyilvános, szerepel a kerület szerződéseinek listáján.
Eszerint Óbuda termékmegjelenítésre szerződött "rögzített mennyiségben és közzétételi díj ellenében" az ATV-vel
2020-ban 5,6 millió,
2021-ben 5,5 millió forintra.
Ebből azonban nem derül ki, mit/kit is jelent pontosan a termék: óbudai témát, esetleg politikust, netalán mindkettőt.
Nem tudni, a kerületeknek van-e bármilyen tudásuk, felmérésük arról, hogy ezekből az összegekből hány kerületi lakos informálását szolgálták. Ez azért releváns kérdés, mert a kerületek büdzséje a helyi polgárok érdekeit (ez esetben tájékoztatását) szolgálja, tehát az, hogyha egy budapesti kerület polgármestere önkormányzati pénzből magyarázza az ATV miskolci, hévízi vagy pécsi nézőinek, hogy milyen jó dolgok történnek a kerületben, minimum vitatható gyakorlat – hát még ha pártpolitikusként nyilvánul meg.
A felméréssel kapcsolatban Újpest csak általánosságot írt: "Sajnálatosnak tartjuk, hogy pontos felméréseket, közvélemény-kutatásokat a nehéz gazdasági helyzetünkből adódóan nem tudunk végezni, viszont azt tapasztaljuk a lakossági visszajelzések alapján, hogy sok újpesti értesül a legfrissebb kerületi és fővárosi történésekről a csatornán keresztül."
Melyik műsorba járnak pénzért?
Kérdésünkre egyik önkormányzat sem válaszolta meg, hogy pontosan melyik ATV-s műsorban tűnik fel "kerületi tartalom" a szerződésnek köszönhetően. Óbudán és Újpesten kívül Zuglót is megkérdeztük erről, de tőlük sem kaptunk pontos választ.
A szerződés szövege egyébként egyelőre csak Zugló esetében nyilvános, ám az interneten elérhető dokumentumból sem derül ki tételesen, hogy a kerület konkrétan miért fizet 2022-ben havi bruttó 666 ezer forintot, ezt ugyanis eseti egyeztetés útján állapították meg. A nyilvános szerződésben az áll, hogy egy évig
havonta, minimum 3 alkalommal témakommunikációs megjelenési lehetőséget biztosít a partner (vagyis az önkormányzat – a szerk.) részére az ATV televíziós médiaszolgáltatásban. Partner a jelen pont szerint általa igénybe venni kívánt témakommunikációs közzétételt és arra vonatkozó konkrét javaslatát képviselője által személyesen vagy kapcsolattartásért felelős megbízottja útján jelzi a televíziós médiaszolgáltatásokért felelős kapcsolattartó felé.
Az ATV korábban azt írta, hogy a zuglói önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás "a hatályos médiatörvény szerint kizárólag azokra a televíziós műsorokra vonatkozik, amelyekben a médiatörvény alapján termékmegjelenítés tehető közzé (például Start Plusz)."
Csakhogy az idén zuglói politikus kifejezetten zuglói témával nem szerepelt a Start Plusz műsorában, legalábbis az atv.hu-n visszakereshető műsortár szerint, míg Óbuda és Újpest igen.
A XIV. kerülettel kötött szerződésben szerepel egyébként az a kitétel is, hogy a híradós megjelenések nem számítanak teljesítésnek.
A legtöbbet szereplők
Az ATV tehát nem reagált arra, hogy melyik műsorba kerülhettek be pénzért a szerződött önkormányzatok. Közéleti témájú műsora az ATV-nek (a Híradón kívül) a reggeli Start és Start Plusz, Egyenes Beszéd, A nap híre, illetve a Mai Téma. Ennek az öt műsornak a 2022-es adásai mind visszakereshetők az ATV honlapján, így szedtük össze, hogy a polgármesterek közül ki melyikben és hányszor szerepelt.
Horváth Csaba hétszer volt az Egyenes Beszédben, egyszer pedig A nap hírében társalgott a többiekkel.
Déri Tibor újpesti polgármester háromszor volt A nap híre vendége, kétszer az Egyenes Beszédé, egyszer a Start Pluszé, egyszer a Mai Témáé. Alpolgármestere, a DK-s Trippon Norbert (aki a következő választáson már polgármesterjelöltként indulhat) háromszor volt a Start Pluszban.
(aki a következő választáson már polgármesterjelöltként indulhat) háromszor volt a Start Pluszban. Kiss László januárban, áprilisban és májusban is a A nap híre vendége volt, míg szeptemberben az Egyenes Beszédé. A Start Pluszban április és november vége közt az óbudai polgármester nyolc alkalommal volt vendég, és egyszer az egyik alpolgármestert is meghívták a műsorba.
Feltűnően sokat szerepel polgármesterek közül az ATV-n Szaniszló Sándor, a XVIII. kerület DK-s polgármestere is, de azt egyelőre nem tudjuk, hogy az általa vezetett önkormányzat fizetett-e az ATV-nek ezért, vagy sem, mert ezt nem árulta el cikkünk megjelenéséig a kerület. Szaniszló mindenesetre hétszer volt az Egyenes beszéd, kétszer a Start és háromszor A nap híre vendége az idén. Ez 12 alkalom, annyi, ahányszor párttársa, az ATV-nek évi 5,5 millió forintot fizető Óbuda vezetője, Kiss László tűnt fel a csatornán.
A nyilvános adatok szerint az Egyenes Beszéd az ATV legnézettebb műsora (alkalmanként 200–300 ezer közti nézővel). Az alábbi összesítésből látható, hogy az MSZP-s Horváth Csaba a leggyakoribb vendég a polgármesterek közül e műsorban – ez annyiban is érdekes, hogy az önkormányzat elsőre azt közölte, az ottani megjelenésért is fizetnek, majd ettől az állítástól visszakozott. Ugyanakkor tény, hogy Horváth az ismertebb fővárosi politikusok közé tartozik, az MSZP budapesti elnöke és volt főpolgármester-jelölt is.
Gond-e ez, és ha igen, miért?
Mivel a szerződéseket még nem ismerjük, nem lehet eldönteni, hogy az önkormányzatok melyik műsorért fizettek, igaz, a zuglói szerződés alapján nem elképzelhetetlen, hogy ezt eseti, esetleg szóbeli egyeztetés után döntötték el. Az természetesen nem ördögtől való, hogy egy önkormányzat pr-cikket, vagy pr-interjút vásárol, mellékletet támogat egy médiumban, ez a rendszerváltás óta gyakorlat a magyar nyilvánosságban. A kérdés ilyenkor az, jelzik-e az egyes megjelenéseknél, hogy támogatott, fizetett tartalomról van szó.
Hogy melyik műsorba vásároltak megjelenési lehetőséget az ATV-n az önkormányzatok, Polyák Gábor médiakutató szerint azért fontos, mert a médiatörvény előírja, hogy a támogatott műsornál a támogatót fel kell tüntetni. (Így szól a törvény: "támogatott médiaszolgáltatás vagy műsorszám esetén a támogató (...) megnevezése történhet a támogató vagy az általa megjelölt más vállalkozás neve, védjegye és egyéb, a támogatóra vagy az általa megjelölt más vállalkozásra utaló jelzés, termékére, tevékenységére vagy szolgáltatására való utalás vagy ezek megkülönböztető jele, logója közzétételével, illetve feltüntetésével." A tájékoztatás a "támogatott műsorszám jellegét és tartalmát nem sértő módon" a műsorszámmal egyidejűleg, az előtt és a végén történhet meg.) A törvény leszögezi, hogy nem támogathat műsort párt vagy mozgalom – önkormányzatra, illetve önkormányzati cégre azonban nem vonatkozik a kizárás.
Polyák a zuglói szerződést átnézve úgy látja, hogy tipikusan szürkezónás megoldásról lehet szó:
láthatóan izzadtak rajta, hogy olyat írjanak a szerződésbe, amiből ne derüljön ki pontosan, hogy miről van szó.
Ugyanakkor bár problémásnak és etikailag kifogásolhatónak tartja, hogy egy politikai tisztségviselő közpénzen vásárolt tartalomban feltűnjön, és önmagát népszerűsítse, ez önmagában nem jogsértő. Polyák hozzáteszi: általános probléma, hogy a médiában nem elég alaposan szabályozott a közpénz elköltésének gyakorlata, igaz, ennek átláthatóbbá tétele a jelenlegi kormánypártoknak nem is érdekük, noha ez a nézők és a közpénzfizetők érdekét is szolgálná hosszú távon.
Szomorú, hogy ellenzéki politikus bevásárolják magukat bizonyos műsorokba. Ez egy felháborító ügy. Az, hogy ebből nincs nagyobb botrány, az az elmúlt 12 év okozta fásultságnak tudható be
– mondta a 24.hu-nak Polyák, aki egyébként az Egységben Magyarországért sajtó- és médiapolitikáért felelős kabinetvezetője volt az országgyűlési választási kampányban Márki-Zay Péter felkérésére.
Arra ugyan nem kaptunk választ, pontosan melyik ATV-s műsorba mentek be pénzért az önkormányzati politikusok, de az biztos, sem a Startban, sem az Egyenes Beszédben nincs arra utalás, hogy támogatott médiatartalmat láthatnak a nézők, ez csak a Start Pluszban hangzik el. Ám abban a műsorban, mint említettük, Horváth Csaba egyáltalán nem szerepelt az idén az atv.hu archívuma szerint.
A szerződésekkel kapcsolatban többször kerestük az ATV-t is, de a csatorna nem válaszolt kérdéseinkre. | [
"Spirit FM",
"ATV"
] | [
"Start Plusz",
"Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat",
"Egységben Magyarország",
"Mai Téma"
] |
Fél kilenckor kezdődött a tárgyalás, nyolc előtt nem sokkal kaptam egy levelet a dokumentumokkal.
Komoly következményekkel járt, hogy kikértünk néhány papírt a Semmelweis Egyetemtől és az egyetemi HÖK-től:
Kiderült, hogy van olyan HÖK, ami inkább együttműködik és kiadja a kért adatokat, mert ez jobb mint pert veszíteni. Ez szuper!
A NAIH szerint a HÖK-ök nem bújhatnak az egyetemek mögé, hanem önállóan is lehet tőlük adatokat kérni, és be is lehet perelni őket.
Miután a NAIH rászólt, az orvosi egyetem javította az adatigénylésekről szóló szabályzatát.
Jegyzőkönyveket, alapszabályokat és a szenátusi tagok listáját kértük ki a Semmelweis Egyetem hallgatói önkormányzatától 2010-ig visszamenőleg, de nem válaszoltak. Pert indítottunk, de az első, júliusi tárgyalásra nem jött el senki a HÖK részéről. Ellenkérelmet is csak a tárgyalás előtti napon adtak be, amiben vitatták, hogy őket egyáltalán meg lehet-e kérdezni (vagy csak az egyetemet), és nem akarták kiadni az adatokat.
A második tárgyalás múlt hét szerdán volt. Előző este hívott fel telefonon Kuron Bence, a SOTE EHÖK új elnöke, hogy ki fogják adni az adatokat, és egyeztessünk erről. Egyből igent mondtam, a dokumentumok végül másnap reggel, fél órával a tárgyalás előtt érkeztek meg. Gyorsan átnéztem a fájlokat és rendben voltak, úgyhogy a tárgyaláson el is álltam a keresettől:
A HÖK üléseinek jegyzőkönyveit feltöltötték a honlapra, ez itt olvasható.
A korábbi alapszabályokat emailen küldték el, ezeket itt lehet megtalálni. A most hatályos alapszabály a HÖK honlapján is elérhető.
A HÖK által a szenátusba delegált tagok listája itt olvasható.
Kuron azt írta az Átlátszó Oktatásnak, hogy korábban is ki akarták adni az adatokat, amihez az egyetem segítségét kérték, azonban azt nem kapták meg teljes mértékben. A HÖK segítséget akart kérni az egyetem jogászaitól, hogy nehogy véletlenül nem nyilvános személyes adatokat adjanak ki, mert ilyen esetben őket perelhetné az, akiről az adatok szólnak."Azt gondoltuk, hogy a HÖK vezetői nincsenek a szükséges jogi szakértelem birtokában, hogy mi adható ki, és mi nem, mit kell esetlegesen kitakarni és mit nem" – mondta.
“A közérdekű adatok teljesítésébe egy nagy zökkenőt hozott be az, hogy a kancellári SZMSZ-módosítás miatt megszűnt a Rektori Hivatal, ami a közérdekű adatok teljesítésének szabályzatában nevesítve volt, mint az ezekért felelős szervezeti egység. A Rektori Hivatal feladatait átvevő Jogi Főigazgatóság új vezetője pedig kevésbé érezte ezt a feladatuknak" – írta Kuron. Az egyetem tehát nem segített a HÖK-nek.
“Sokáig abban bíztunk, hogy az adatigénylések új egyetemi szabályzata egyértelműen rendezi ezt a helyzetet. Azonban a legvégén be kellett látnunk, hogy a szabályzat a tárgyalásig nem fog megszületni, és ezért
a legjobb megoldásnak az tűnt, ha az együttműködési készségünket azzal bizonyítjuk, ha most közvetlenül elküldjük neked az adatokat"
– írta a HÖK elnöke. Vagyis végül nem vártak az egyetemre, hanem saját kezükbe vették a sorsukat.
Beszólt a SOTE HÖK-nek a hatóság
Az adatigénylésben negyedikként a HÖK-ösöknek kifizetett pénzekről érdeklődtünk, eredetileg erre sem válaszolt sem az egyetem, sem a HÖK. Mivel a HÖK az egyetemhez, az egyetem viszont a HÖK-höz küldött minket, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk. A KiMitTudon 11 adatigénylést nyújtottak be összesen a SOTE HÖK-höz, ezek közül a hallgatói önkormányzat egyet sem teljesített, volt amire nem is válaszoltak.
A NAIH annyira felidegesedett azon, hogy nemhogy összevissza küldözgetik az adatigénylőt a SOTE-n, nem válaszolnak a megkeresésekre és nem árulnak el közérdekű adatokat, hogy nyilvános jelentést készített a helyzetről. A jelentésből az is kiderül, hogy a SOTE HÖK még a NAIH felszólító levelére sem válaszolt. Vagyis
a NAIH a honlapján alázza a SOTE HÖK-öt, amiért az nem válaszolt a hatóságnak, és sokszor az adatigénylők leveleire sem reagált.
Kuron az egyetemi feladatkörökről folytatott vitával magyarázta ezeknek az adatigényléseknek a csúszását is. “Nagyon bízom abban, hogy az új rektori-kancellári utasítás egyértelmű helyzetet teremtett, amivel nem ismétlődnek meg az ilyen esetek, és a még meglévő adósságainkat is minél előbb pótolhatjuk" – tette hozzá.
Fontos az is, hogy a NAIH elemezte, hogy közvetlenül a HÖK-től lehet-e adatot igényelni és be lehet-e perelni egy HÖK-öt. A NAIH szerint a válasz mindkét kérdésre: igen. A hatóság szerint mindegy, hogy a HÖK-nek van-e jogi személyisége, vagy milyen szervezeti keretben működik – lehet tőle adatot igényelni. A hatóság szerint a HÖK közfeladatot lát el, és hivatkoznak arra a precedens értékű perre, amit az Átlátszó Oktatás indított. A NAIH megerősítette, hogy a törvény szerint nem kell jogi személyiség ahhoz, hogy perelni lehessen egy szervet, ha az nem válaszol az adatigénylésre.
Noha a NAIH véleménye nem kötelező erejű, de a bíróságok figyelembe vehetik. Éppen ez történt az előbb említett perben, ahol a bíróság először mondta ki, hogy a HÖK közfeladatot lát el: előbb a NAIH mondta azt, hogy a HÖK közfeladatot lát el, majd a bíróság, részben a NAIH által felsorolt érvekre hivatkozva, megerősítette ugyanezt.
A NAIH levele tehát megnyitja az utat a közvetlenül a HÖK-ökhöz benyújtott adatigénylések előtt, illetve (ha nem válaszolnak) a közvetlenül a HÖK-ök ellen indított perek előtt.
A SOTE kijavította a közérdekű adatigénylésekről szóló szabályzatát
A SOTE közérdekű adatigénylésekről szóló szabályzata hibás volt, ezzel kapcsolatban tettünk bejelentést a NAIH-nál, akik fel is szólították az egyetemet, hogy tegyenek rendet. Az Egyetem eleget tett a NAIH felszólításának, a rektor és a kancellár kedden írta alá a közérdekű adatigénylések teljesítéséről szóló közös utasítást. Tájékoztató honlapját is frissítette az Egyetem, ez itt érhető el.
Önállóan lépett a HÖK
Érdekes az is, hogy van olyan HÖK, aki saját maga képes a kezébe venni a sorsát, és nem bújuk az egyetem mögé. Általában egyetemektől szoktunk kérni és kapni HÖK-ös adatokat, de semmi akadálya annak, hogy magát a HÖK-öt kérdezzük meg (ahogyan ezt most a NAIH is megerősítette). Sőt, épp a SOTE-ügyében maga az egyetem irányított minket a HÖK-höz, mondván: ez az ő dolguk. Korábban próbálkoztunk az ELTE egyetemi hallgatói önkormányzatánál is, akik egyszerűen csak továbbították a kérdést az egyetemhez, azzal érvelve hogy ők nem reagálhatnak, pedig máskor azt mondták, hogy “támogatják a teljes nyilvánosságot". A kért adatokat (HÖK-ös kifizetésekről szóló előterjesztések) végül a HÖK nem küldte el, az egyetem pedig csak anonimizált számokat közölt. Miután pert indítottunk és első fokon nyertünk, az ELTE megígérte, hogy nem fellebbeznek, hanem kiadják az adatokat. A számokat azóta elküldték, ezeket épp most dolgozzuk fel és írjuk róla a cikket.
A megcélzott összegen felül beérkező adományokat a szerkesztőség további kiadásainak finanszírozására fordítjuk. | [
"Semmelweis Egyetem"
] | [
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Jogi Főigazgatóság",
"SOTE HÖK-",
"Rektori Hivatal",
"Átlátszó Oktatás",
"SOTE HÖK"
] |
Kedden tartottak plénumot a Pécsi Tudományegyetem hallgatói és alkalmazottai, hogy kinyilvánítsák véleményüket a modellváltásról.
A plénum határozottan elutasítja, hogy az egyetem alapítványi fenntartásba kerüljön. E mellett felszólítják a szenátus tagjait, hogy "széleskörű felmérések hiányában szavazzanak nemmel a modellváltásra".
A nyilatkozatot a Facebookon tették közzé:
Január elején a PTE vezetése és a dékáni kar tájékozódó megbeszélést folytatott Bódis József államtitkárral a modellváltási folyamatról. Az egyetem vezetése kinyilvánította, hogy az egyetem vezetése, valamint a dékáni kar közösen fognak döntést hozni a tárgyalási folyamat megkezdéséről és annak módjáról.
Mint megírtuk: mások mellett a Szegedi és a Debreceni Tudományegyetem is alapítványi fenntartásba kerülhet.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: | [
"Pécsi Tudományegyetem"
] | [
"Debreceni Tudományegyetem"
] |
Veszélyben lehet az élete és testi épsége, valamint nem várható, hogy itthon tisztességes eljárást folytatnak le vele szemben, ezért nem járultak hozzá eddig az osztrák hatóságok a vesztegetéssel gyanúsított Jakubinyi Róbert kiadásához. A különös előéletű gyanúsított jelenleg szabadlábon védekezhet.
Jakubinyi Róbertet – mint arról a hvg.hu is beszámolt – idén júniusban fogták el és vették őrizetbe a schwechati repülőtéren vesztegetés gyanúja miatt. Jakubinyi a csempészési ügybe keveredett Egymásért Egy-Másért Alapítvány háza táján tevékenykedett, s többen őt tartották a kiemelten közhasznú szervezet valódi kiagyalójának. Az alapítvány életében azonban csak háttéremberként vett részt, az alapító pedig egyik fia, Jakubinyi Roland volt.
A szervezetet azonban nem a Jakubinyi-fiú, hanem a volt rendőr, Földesi-Szabó László tette ismertté, aki kurátorként az alapítvány arca volt. Az Egymásért jótéteményeit – a számos adományozást vagy Mehmet Karcsika hazahozatalát – visszájára fordította az a csempészési ügy, amely 2007-ben robbant ki. A történtek lényege az volt, hogy az alapítvány 2005-ben és 2006-ban a Távol-Keletről hozott be több tonnányi élelmiszert, főként konzerveket. Az árut adományként tüntették fel, és nem fizették meg utána a közterheket. A termékek azonban nem a rászorulóknál, hanem az áruházak polcain kötöttek ki.
Az 1,2 milliárd forintos csempészeten kívül az alapítvány házi pénztárában tartott mintegy egymilliárd forint elsikkasztása miatt első fokon hét évre ítélték Földesi-Szabó Lászlót, akit az eljárás közben adócsalással is "megtaláltak" a hatóságok. Az eljárás ideje alatt Földesi-Szabó mellett folyamatosan felbukkant Jakubinyi Róbert, s miután a kurátor az ítélet kihirdetése közben kisétált a tárgyalóteremből és elbujdosott, Jakubinyinek is nyoma veszett. Legalábbis telefonján nem volt elérhető, az alapítvány irodáját pedig egyik napról a másikra kipakolták. Több mint fél évvel későbbi elfogásáig nem is lehetett hallani Jakubinyiról.
Egymás ellen fordult a két barát?
Úgy tudjuk, nem a hatóságok kemény munkájának eredménye, hogy a kalandos előéletű férfi – aki korábban még köztársasági elnöki eljárási kegyelemben is részesült – a kezükre került. (Érdekesség, hogy az ügyben Földesi-Szabó nyomozott.) Az akció előtt másfél hónappal, idén május közepén ugyanis Földesi-Szabón a X. kerületi Gyakorló utcában sikerült rajtaütni. Az egykori kurátor ismerősei azt mondták a hvg.hu-nak, az exrendőr mindent megtesz azért, hogy a hétéves börtönbüntetést ne kelljen leülnie. A minden pedig leginkább azt jelenti, hogy részletes vallomást tesz. Emiatt hordják szinte minden nap – a hvg.hu-t tájékoztatók szerint – az eljárást folytató Budapesti Katonai Ügyészségre, amellyel állítólag valamiféle alkut kötött Földesi-Szabó. Valószínűleg ezzel lehet összefüggésben az is, hogy nemcsak Jakubinyi, hanem az alapítvány életében szerepet vállaló egykori nemzetbiztonsági emberek – köztük Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója – ellen eljárások indultak. Az ügyek két szálon futnak: vesztegetés és kémkedés miatt.
Földesi-Szabó szavait azonban – a jelek alapján – nem mindenki veszi készpénznek. Erre utal az is, mint korábban megírtuk, hogy a bíróság nem tartotta megalapozottnak azt a kérelmet, hogy az Egymásért egykori arca előzetes letartóztatásból házi őrizetbe kerüljön. Értesüléseink alapján a kérelem elbírálói körében többek között az keltett visszatetszést, hogy az ügyészség egy az egyben, szinte szóról szóra átvette a férfi védőjének, Berényi Andrásnak az indítványát. Mindezt többen annak tudják be, hogy az ügyészség kezében kevés bizonyíték lehet, s ezért belekapaszkodik, amibe csak tud, vagyis a Földesi-Szabó által előadottakba. Így abba is, amit a volt rendőr Jakubinyi Róberttel – akivel a viszonyuk időközben elmérgesedett – szemben hoz fel. Akit ennek ellenére még nem tudtak Ausztriából hazahozni.
Veszélyben Jakubinyi élete és nem várható tisztességes eljárás?
Az ügyészség nem ad tájékoztatást A Budapesti Katonai Ügyészség szóvivője, Balogh Zoltán a hvg.hu-nak semmit sem kívánt kommentálni Jakubinyi Róbert kiadatásával kapcsolatban.
A hvg.hu most osztrák bírósági körökből megtudta: az, hogy Jakubinyi Róbertet immár három hónapja nem tudják a magyar ügyészek kihallgatni, állítólag annak tulajdonítható, hogy a kiadatási kérelmekben igencsak következetlenek a magyar nyomozó hatóságok. Elsőként azt írták a kérelembe, hogy Jakubinyi Róbert egy ügyészt és egy bírót vesztegetett meg, majd azt, hogy három nemzetbiztonsági tisztet, végül pedig azzal jöttek elő, hogy a kémkedési ügy egyik érintettjét "vette meg" háromszázmillió forinttal. Az osztrákok ezt nem tudják mire vélni. Emellett arra hivatkozva utasították el a kiadatást, hogy nem látják biztosítottnak, hogy Jakubinyivel szemben Magyarországon tisztességes eljárást folytatnak majd le. Úgy ítélik meg, hazánkban élete és testi épsége is veszélyben lehet.
Jakubinyi egyébként – úgy tudjuk – letette az óvadékot, így a kiadatási eljárás ideje alatt szabadon mozoghat az Európai Unió területén, vagyis Litvániától Máltáig bárhol tartózkodhat. Akár Magyarországon is. | [
"Egymásért Egy-Másért Alapítvány"
] | [
"Budapesti Katonai Ügyészség",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
"Jobb helyeken ezeket a gazembereket börtönbe zárnák. Világos?" – így fejezi be Bayer Zsolt publicista férji minőségében a plazmatenderről írt művét a Magyar Nemzetben. A gyalázkodó cikk "aljas és becstelen támadásnak" minősíti a Válasz Online keddi tényfeltáró anyagát, újságírónkat "kilóra megvett, becstelen gazember"-ként jellemezve. Óvatosan lefejtegetjük a ténymegállapításokról a bayeri indulatkitörések nyálkás polipkarjait, és megpróbáljuk értelmezni, ami ezután marad belőle. És fontos dolgok maradnak, mert mintha nem is az Országos Vérellátó Szolgálatról beszélnénk, amelynek közérdekű adatait valamennyi magyar állampolgárnak joga van megismerni – hanem a Bayer Művekről. Bayerné dr. Matusovits Andrea nekünk táblázatok linkjeit küldte meg, Bayer Zsoltnak viszont nem kellett ezekkel beérnie, ő magukat a szerződéseket is láthatta. És el is mondja, mit olvasott bennük.
Perekkel és börtönnel fenyegeti Bayer Zsolt az Országos Vérellátó Szolgálat nevében a Válasz Online újságíróját, személy szerint engem. A részletek a most éppen ellenünk irányuló bayeri indulatkitörésről itt olvashatóak. Az előzménycikkünk pedig itt.
A következők közlésével vontuk magunkra a kormánylap publicistájának haragját:
2019 nyarán lejárt az OVSZ önkéntes véradásból megmaradó úgynevezett friss fagyasztott plazma értékesítére kötött szerződése, amit a Vascular Plazma Kft.-vel és egy multinacionális gyógyszercéggel, az Octapharmával kötöttek. Új tendert nem írtak ki. Az OVSZ honlapján egy táblázatból látható, hogy két év után ezúttal három évre, 2022 nyaráig a Vascular Plazma–Octapharma kettőssel szerződtek a vérplazma értékesítésére. A Vascular Plazma 2019 januárjában még magyar cég volt, 2019 májusában felvásárolta a Takeda nevű japán multi két leányvállalatán keresztül. Így az OVSZ honlapján cikkünk megjelenésekor és ma is az olvasható: két multinacionális gyógyszercég joga megvenni a nemzeti vérkészlet részét képező plazmát. A cikk erre hívta fel a figyelmet. Az eredeti kiírást nem adta ki kérésünkre az Országos Vérellátó Szolgálat. A szerződést nem adta ki kérésünkre az Országos Vérellátó Szolgálat. Az ennek módosításáról szóló iratot kérésünkre nem adta ki az Országos Vérellátó Szolgálat. A régi szerződést piaci verseny után kötötték meg, az újat nem. Az új közölt ár a világpiaci ár alatti.
A történetbe már korábban beszállt Bayer Zsolt, miután az Országos Vérellátó Szolgálat élére a feleségét nevezték ki, és ezért sajtótámadások érték. A Válasz Online ezekben nem vett részt, Bayerné dr. Matusovits Andrea ugyanis nem kötőgépszerelőként kapta meg a vérellátás vezetését, hanem több szakvizsgás orvosként. Jeleztük ugyanakkor, hogy érdekesnek találjuk: a vérellátó szolgálat vezetői és a nyertes magyar cég tulajdonosai egyaránt Szegeden végezték az orvostudományi egyetemet. A Vascular Plazma egyik akkori tulajdonosa emiatt beperelte lapunkat; ezt volt történetünk első sajtópere, amelyet jogerősen meg is nyertünk.
Bayerné dr. Matusovits Andrea és Bayer Zsolt házasságát tehát magánügyüknek tekintjük. Azt nem tekintjük annak, ahogy Bayer ezt kezeli: a cikkein keresztül lehet olyan információkat megtudni az Országos Vérellátó Szolgálatról, amelyeket az állam elfed a sajtó elől.
Például ő jelenti be szerződések részleteit, vagy azt, hogy cikkünkre, majd az Országos Vérellátó Szolgálat is reagálni fog "feljelentések megtételével".
A hivatalos főigazgató lapunknak írt levelében a 2017-es árversenyre hivatkozott az új ár alapjaként, Bayer viszont úgy értesült: az "OVSZ mostani vezetése megkísérelt piackutatást végezni, hogy megtudja, a környező országok mennyiért értékesítik a vérplazmájukat. Hat országot keresett meg az OVSZ, ezeket: Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot, Horvátországot, Németországot és Finnországot." "A csehek és a lengyelek 120 és 130 euró/kg közötti áron értékesítik a plazmájukat, a horvátok pedig 56 euró/kg áron."
A magunk részéről éppen ilyen gondosságot várnánk el az OVSZ főigazgatójától, aki egyébként a jelek szerint pontosan odajutott a kutakodásban, ahova mi is: a cikkünkben közölt világpiaci ár a cseh és lengyel szinttel egyezik meg, a magyar viszont (78 euró/kg) elmarad ettől. A nyilvánossá nem tett szerződés miatt egyéb részleteket nem lehet megítélni.
Bayer azzal magyarázza, hogy felesége a szerződés lejárta után három évvel meghosszabbította a kontraktust, mert
azt az eredeti szerződés állítólag lehetővé tette; Bayerné valójában előkészítette a tendert, de a szerződés kiírását az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem javasolta egy helyettes államtitkárán keresztül, mégpedig nemzeti érdekre hivatkozva.
A korábbi partner, a Kedrion ugyanis perben áll a magyar állammal, a tét pedig "nem kevesebb, mint 15 milliárd forint" Bayer Zsolt állítása szerint. A publicista úgy látja: a perben akár nyer, akár veszít a magyar állam, mindenképpen hazánk húzza a rövidebbet. "Gondolják csak el, hogyan lehetne tisztességesen és jó lelkiismerettel kiírni egy ilyen versenyt, tudván, hogy az egyik piaci szereplővel folyamatban van egy per". Ha a Kedrion nyerne: 15 milliárd erejéig ingyen vinné a plazmát, ha a Kedrion veszítene, az csődbe vinné, akkor azért kerülnénk bajba.
Figyelemreméltó érvelés, csak nyilvánvalóan hamis. Jelentjük, a plazmavilág több nagy szereplője jelen van a magyar piacon. Komolyan gondolja Bayer Zsolt, hogy egy végeláthatatlan per végéig két szereplő veheti csak meg a magyar plazmát? Ráadásul a 2017-es verseny nem tudni milyen szempontok alapján növelt árain?
Bayer Zsolt cikkének legfontosabb eleme azonban nem ez, hanem az a közlés, hogy a szerződő fél immáron nem a Vascular Plazma Kft., hanem a Vascular Venture Kft. Vagyis nem az a vállalkozás, amely 2017-ben az árversenyt egy multival közös konzorciumban megnyerte.
A "Bayer hírügynökség" szerint a Vascular Plazma Kft.-t felvásárló japán Takeda nem vette meg a Vascular Plazmával együtt a magyar állami plazmakészlet megvásárlását lehetővé tevő szerződést. Így most a magyar állami plazma a Vascular Venture Kft.-n keresztül jut el az Octapharma nevű multihoz. Az eredeti két tulajdonos másik vállalkozásán keresztül tehát. Azaz továbbra is van magyar szereplő a történetben, mert "ez a nemzeti érdek". A kérdés csak az: miért kellett ezt eltitkolni? Miért kellett félrevezető információt feltenni az OVSZ honlapjára? Ha nem a Takedának adják el a plazmát, miért egy Takeda-leányvállalat neve szerepel szerződéskötő félként?
Nemzeti érdek, hogy a magyar betegek magyar plazmából készülő gyógyszereket kapjanak – ebben egyetértünk. De nemzeti érdek az is, hogy közben a plazmát minél magasabb áron értékesítsék egy átlátható, nyílt versenyben. A közérdekű adatok kikérése kapcsán pedig a magyar jogszabályoknak megfelelően járjanak el. Lehessen például tudni, hogy ki az állammal szerződő fél, és ha valaki ennek hiányát szóvá teszi, akkor az állami szerv vezetője hivatalos iratban válaszoljon.
(A kormánylap publicistája ettől függetlenül azt ír vértolulásos indulattal, minden alap nélkül, amit akar: ipari kémkedésről, becstelenségről, feleség betámadásáról. A sajtó- és véleményszabadság őt is megilleti. Egy határig.)
Foglaljuk tehát össze a Bayer Zsolt cikkéből kibogarászható állításokat:
Az eredeti szerződésben szerepelt a hároméves meghosszabbíthatóság verseny nélkül. A szerződésben szerepelt az átruházhatóság egy harmadik cégre. Nem tudjuk viszont, hogy a magyar nemzeti vérkészlet egy részének értékesítéséről szóló szerződést ki ruházhatta át? Az OVSZ vagy a Vascular Plazma Kft.? Lehetett egy magáncégnek ilyen joga? Nem tudjuk, mert hiába kértük, nem adják ki a szerződést. Most nem két multi, hanem csak egy van a történetben, és van magyar cég a konzorciumban, de egy másik nevű. A tulajdonosok ugyanazok.
Lássuk be, hogy azért ez elég távol áll a plazmából készült szereket használó betegek és az önkéntes véradók, tehát végeredményben a nyilvánosság tárgyilagos tájékoztatásától.
S amikor ez ellen szót emel az újságíró, akkor a következőt kapja: "Ha Élő a legelemibb erkölcsöket felrúgva, a lehető legbecstelenebb módon nem játssza el, hogy nem kapja meg a közérdekű adatokat, akár a szerződést is elolvashatta volna."
Akár.
"És jobb helyeken ezért ezeket a gazembereket börtönbe zárnák. Világos?" – zárja sorait Bayer Zsolt.
Igen. A Napnál is világosabb.
Nyitókép: Bayerné dr. Matusovits Andrea és Bayer Zsolt a 2018. március 15-i békemeneten
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen "előfizetőnk" akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon! | [
"Octapharma",
"Országos Vérellátó Szolgálat",
"Vascular Venture Kft.",
"Takeda"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Bayer Mű",
"Vascular Plazma Kft.",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Vascular Plazma",
"Válasz Online",
"Vascular Plazma–Octapharma"
] |
Az elmúlt években számos emlékezetes módját láthattuk az uniós támogatások kreatív felhasználásának. Ilyen volt az alföldi szánkópálya, a kilátókkal teleszórt falu, az évi négy ember által kipróbált biciklis kalandpark vagy a lejtő nélküli bobpálya. Azonban ezek mellett is az újdonság erejével hatottak azok a fotók, amelyek két éve a 444-en jelentek meg Hadházy Ákos független parlamenti képviselő révén az átlagosan egymillió forintért rendezett sportnapokról.
A korszakos képeken például egy budi előtt fociznak gumilabdával, marmonkannák és tégladarabok között szlalomoznak biciklivel vagy éppen szőlőmunkásokat tornáztatnak “prevenciós célú egészségfejlesztésként". A legszegényebb településeken szervezett sportnapokra összesen 450 millió forint uniós támogatást nyert el a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány.
Az RTL Klub beszámolója a tragikomikus képekről.
Ahogy bemutattuk, nem ez volt az egyetlen alapítvány, amely megkérdőjelezhető módon használta fel a szabadidősport népszerűsítéséért járó uniós támogatásokat. A Harmadik Évezred Innovációs Alapítványhoz több ponton köthető*A Harmadik Évezredet az Utak és Esélyek Alapítvány vezetőjének egyik rokona alapította; A Harmadik Évezred székhelye ennek a rokonnak a tulajdonában álló kismarjai családi ház volt; Mindkét alapítvány vezetője óvónőként dolgozott, korábban mindkettejüknek jelent meg tanulmánya egy kispesti nevelési szaklapban. Utak és Esélyek Alapítvány szintén 450 millió forintot nyert el, és például kétmillió forint közpénzből szervezett egy kétórás erdei sétát.
A 444 cikke után mindkét alapítvány Facebook oldala elérhetetlenné vált, az EMMI szigorú ellenőrzést ígért, Hadházy Ákos pedig feljelentést tett az egyik alapítvány ellen. Hiába telt el azonban több mint két év, eddig semmilyen konkrétumot nem lehetett hallani a hatósági eljárásokról.
Az EMMI nem közölte eddig, hogy mi lett a szigorú ellenőrzés eredménye, és a mostani megkeresésemre sem válaszolt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk1,4 milliárd uniós támogatásról díszeleg tábla a térdig érő gazbanGrandiózus látogatóközpontot álmodtak a Dunakanyarnál, kaptak rá 1,4 milliárdot az EU-tól, 2019-re ígérték az átadást, de eddig csak a tábla valósult meg.
A Hadházy által tett feljelentés sorsáról annyit tudtam meg a Debreceni Járási Ügyészségtől, hogy a NAV helyi igazgatósága büntetőeljárást folytat a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvánnyal összefüggésben
különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt.
Az ügyészség még annyit írt, hogy az eltelt időben egy gyanúsítottat hallgattak ki, és a nyomozás jelenleg is folyamatban van. Ugyanakkor az Utak és Esélyek Alapítvánnyal kapcsolatban nem tudnak folyamatban lévő büntetőeljárásról. 2019 őszén arról jelent meg egy hír, hogy az EU csalás elleni hivatala, az OLAF nyomozást indított a Harmadik Hullám Innovációs Alapítvány által felhasznált támogatás ügyében. Az OLAF-ot megkérdeztem, hogy hogyan áll a nyomozás, de azt írták, hogy nincsenek olyan helyzetben, hogy válaszoljanak a kérdéseimre.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy állami program, amit nem az oligarchákra szabtak, és rögtön jobbak is az eredmények6 milliárd forint állami támogatással 11 inkubátorcég eddig 139 startupot segített elindulni, a kétes hírű Jeremie programhoz képest sokkal nagyobb sikerrel.
A két alapítvány az azóta közzétett beszámolók alapján az elmúlt években az uniós támogatásokon kívül nem jutott jelentős bevételhez. Az Utak és Esélyek Alapítványnak éveken át nem volt bevétele, mielőtt 2018-ban megkapta a 450 milliós támogatás első részletét. A következő évben azonban megint teljesen visszaesett a bevétele, mindössze 3,4 millió forintra tett szert (szintén állami forrásból).
A 2016-ban alapított Harmadik Évezred Innovációs Alapítványnak lényegében csak az uniós támogatásból származott bevétele.
Miután 2018-ban megkapta az uniós támogatás első részletét, 2019-ben már csak 3,5 millió forint bevétele volt, tavaly pedig 10 ezer forint. Kerestem az alapítványt is, de nem válaszoltak, az Utak és Esélyek Alapítványhoz pedig nem találtam elérhetőséget, miután már a honlapja sem működik.
Közélet alapítvány európai uniós támogatás OLAF uniós támogatás Olvasson tovább a kategóriában | [
"Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány"
] | [
"RTL Klub",
"Debreceni Járási Ügyészség",
"Utak és Esélyek Alapítvány",
"Harmadik Hullám Innovációs Alapítvány"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Pénzmosás miatt is vádat emelnek Tarsoly Csaba ellen
Tovább folytatódnak az idei esztendőben a Quaestor csődje miatti perek
Harmadik éve zajlik a vád szerint 32 ezer károsultnak különösen jelentős – 77 milliárd forint – kárt okozott, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás és csalás miatt indult büntetőeljárás Tarsoly Csaba és tíz társa ellen a Quaestor-cégcsoport csődje kapcsán. Tarsolyt és nyolc társát még egy 2,2 milliárd forint kárt okozó sikkasztással is megvádolták. Ugyanakkor a tulajdonos-cégcsoportvezetőtől polgári perben 16 milliárd forintot követel a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. felszámolója. Tarsolynak egy külön ügyben felelnie kell azért is, hogy a strómanjára íratta a cégcsoport egyes elemeit.
Heti rendszerességgel kell megjelennie Tarsoly Csabának a Fővárosi Törvényszéken, miután idén már harmadik évébe lépett a Quaestor-ügy tárgyalása. Jövő csütörtökön a kiemelt jelentőségű ügyként kezelt sikkasztás- és csalássorozat ügyében folytatódik a bizonyítási eljárás. A rákövetkező tárgyalási napot január 14-re tűzte ki az eljáró bírói tanács.
Az egyelőre nem számítható ki, mikor születhet elsőfokú ítélet a 2015-ös brókerbotrány-sorozat legnagyobbikának büntetőügyében. Mint emlékezetes, a Quaestor-ügy 2015. márciusban pattant ki: a Magyar Nemzeti Bank akkor állapította meg, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalatikötvény-kibocsátásából 150 milliárd forintnyi fiktív volt.
Gyenis Ágnes a 25 év, 25 nagy átverés című könyvben A csalások csúcstartója címmel foglalta össze a Quaestor 25 éves történetét. Miként írja, duplán listavezető a brókerbotrányok eddigi magyarországi történetében a Quaestor-ügy. A vádhatóság szerint a vállalat mintegy kétszázmilliárd forinttal maradt adósa csak a kötvényeibe fektető ügyfeleinek, amivel nagyobb kárt okozott, mint bármelyik lebukott simlis brókercég a rendszerváltozást követő negyedszázadban.
Gyenis úgy értékel: a cégcsoport húsz éven át lopta a szolgáltatásaiban megbízó emberek pénzét. Azaz a leghosszabb ideig tartó, legnagyobb kárt okozó sorozatról van szó, és ezt látszik alátámasztani a Fővárosi Főügyészség – kiegészített – vádirata is.
16 milliárdos követelés
Mielőtt felelevenítjük a büntetőügy részleteit, szót kell ejtenünk a polgári perről, amit a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiuma előtt indított a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt., amelyben 16 milliárd forintot követelnek a Quaestor-cégcsoport emblematikus figurájától, Tarsoly Csabától. Az ügyben felperes a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt., az alperes pedig Tarsoly Csaba, a cégcsoport egykori első számú vezetője.
A felperes szerint Tarsoly vezetői felelőssége fennáll amiatt, mert a Quaestor-botrány kirobbanásakor nem a hitelezők érdekeit képviselte. A felperes állítása szerint 2015-ben a cégcsoport fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkezte után az alperes vezető tisztségviselői feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el, és ezzel a hitelezők követeléseinek kielégítését több mint 16 milliárd forinttal meghiúsította.
A felperes a fentiek megállapítása iránt terjesztett elő keresetet az alperessel szemben, egyúttal kérte kötelezni az alperest több mint 16 milliárd forint összegű vagyoni biztosíték nyújtására. A polgári perben utoljára tavaly januárban tartottak ülést, ám ítéletre várhatóan csak a büntetőügy lezárta után kerülhet sor. Így Tarsolyt kétszeresen is veszélyezteti felelősségének a megállapítása: anyagilag 16 milliárd forint veszteség, büntetőjogilag 25 év szabadságvesztés fenyegeti.
Visszatérve a büntetőügyre, Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztással és csalással vádolta meg a Fővárosi Főügyészség a 2016. február 5-én a Fővárosi Törvényszékre benyújtott, akkor még 1548 oldalas vádiratában. Az ügy bonyolultságát jellemzi, hogy a nyomozati iratok nagyjából 130 ezer oldalt és mintegy öt terabyte mennyiségű adatot tesznek ki.
A Fővárosi Főügyészség öt vádpontban 5458-rendbeli csalással és sikkasztással vádolta meg Tarsolyt és társait. Ezek együttes elkövetési értéke a vádirat szerint meghaladja a 77 milliárd forintot, a károsultak száma pedig a 32 ezret. (A büntetőügyben megnevezett kárérték nem azonos a károsultak által elvesztett mintegy kétszázmilliárdos összeggel. Az ügyészség az ötvenmillió forintnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére emelt vádat csalás miatt.) A Tarsolyt érintő cselekmények száma 753-rendbeli.
Csak 2017-ben hetente átlagosan három alkalommal tartott tárgyalást a törvényszék, 2018-ban ugyancsak feszes rendben zajlott az eljárás, például szeptember 1-jétől december 21-ig ötven tárgyalási napot tűztek ki, így már túl vannak a 100. tárgyalási napon is. Várhatóan ilyen ütemben folytatódik idén a bizonyítási eljárás. Szükség is van a feszes menetrendre, hisz 2017-ben és 2018-ban is egy-egy újabb ügyben emelt vádat a Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csaba és egyes társai ellen, az egyiket egyesítették az alapügyhöz.
nyolcelemis ügyvezető
Még 2017 októberében emelt vádat a főügyészség Tarsoly Csaba és Orgován Béla ellen közokirat-hamisítás miatt. Tarsoly a brókercég bukásának előestéjén átruházta a Quaestor-csoport két legfontosabb cégének irányítását a mindössze nyolc osztályt végzett Orgován Bélára, aki büntetett előéletű, egy kocsmai verekedés – emberölés kísérlete – miatt korábban már elítélték, a közügyektől történt eltiltása pedig még érvényben volt, így vezető tisztségviselői pozíciót nem tölthetett volna be.
Ennek ellenére – miután priuszát eltitkolták – a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2015 márciusában önálló képviseleti joggal bíró ügyvezetőjeként bejegyezte őt a közhiteles nyilvántartásába. Így lett a tápiósági férfiból egy bukott cégbirodalom vezetője – néhány napig. Orgovánnak bruttó 250 ezer forint havi fizetést ígértek; majd egy héttel később a Quaestor Pénzügyi Zrt. vezérigazgatói posztját is felkínálták neki, amit félmillió forintért vállalt el. Orgován kihallgatásakor azzal érvelt: szerette volna kipróbálni magát ügyvezetőként, és arra gondolt, ezzel megalapozhatja jövőjét. Ezt az ügyet a bíróság nem egyesítette az alapügyhöz, így attól függetlenül tárgyalják.
Nem úgy a másikat, amelyikben 2018. május 31-én a Quaestor-ügyben mint alapügyben szereplő vádlottak közül összesen nyolc személlyel, köztük Tarsoly Csabával szemben nyújtott be újabb vádiratot a Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás miatt. Eszerint Tarsoly és társai a 47 társaságból álló Quaestor-csoport működtetésének részeként 2007-től olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt.
A Quaestor Kurázsi befektetési jegyek értékesítése révén 2009–2010-ben a vád szerint 2,2 milliárd forintot meghaladó bevételt tulajdonítottak el jogtalanul. A számlavezetéshez használt úgynevezett Bróker rendszerben létrehoztak egy "Technikai T2"-nek nevezett fiktív ügyfelet és egy ahhoz tartozó fiktív értékpapírszámlát. Ezen jóváírták a valóságban nem létező Quaestor Kurázsi befektetési jegyeket, majd átvezették egy másik ügyfélszámlára, ezután pedig értékesítették a Quaestor Befektetési Alapkezelőnek.
Az ügylet során a Quaestor Értékpapír Zrt. bizományosként járt el, így a Quaestor Befektetési Alapkezelőnek történő elszámoláskor a fiktív ügyletek révén leplezték a valódi forgalmat, ami lehetővé tette a 2,2 milliárd forint eltulajdonítását. A vád szerint a vádlottak ezzel biztosították a Quaestor-cégcsoport további működését akkor, amikor egyéb értékpapírok jogtalan eltulajdonítására nem volt lehetőség, és a kötvényértékesítésből származó bevétel is csökkent. A Fővárosi Főügyészség indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék az újabb bűnügyet a már folyamatban lévő alapüggyel egyesítse. Ez meg is történt, a törvényszék ősszel már tárgyalni kezdte ezt a vádat is.
Ugyanakkor Ibolya Tibor fővárosi főügyész közlése szerint még januárban újabb vádemelés várható pénzmosás miatt az ügyben.
Három védőt kizártak
Tavaly szeptemberben – újabb fordulatként – három védőt kizártak a büntetőeljárásból a 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvény módosult rendelkezései alapján. Eszerint a büntetőeljárásban nem lehet védő az, aki az ügyben tanúként érintett személy segítőjeként vesz vagy vett részt. A tanú segítője az a személy, aki a tanú érdekében jár(t) el, feladata pedig a tanú jogainak és jogos érdekeinek képviselete, illetve jogai gyakorlásának vagy kötelezettségei teljesítésének elősegítése.
A törvényszék hivatalból észlelte, hogy a büntetőügy három vádlottja esetében védőjük a nyomozás során tanúként kihallgatott személy segítőjeként, tehát a tanú érdekében eljáró ügyvédként vett részt, ennek okán ezen védők büntetőügyből történő kizárásáról határozott.
Ugyanakkor az új törvény szerint ősztől bírákra cserélte a Quaestor-per ülnökeit a Fővárosi Törvényszék büntetőkollégiuma. Az új kódex bevezette a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények kategóriáját – ez vonatkozik Tarsoly Csaba és társainak ügyére is –, és amelynek értelmében ősztől három hivatásos bíró került a tanácsba. Az ügyben eljáró Idzigné Novák Csilla munkáját két másik – szakértő – bíró segíti. | [
"Quaestor Befektetési Alapkezelő",
"Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.",
"Quaestor Értékpapír Zrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Fővárosi Törvényszék Cégbírósága",
"Fővárosi Törvényszék",
"Quaestor Kurázsi",
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
Az ügyészségen nem kívántak nyilatkozni azokról a hírekről, miszerint a Fővárosi Főügyészség kérte volna a volt kisgazda politikai államtitkár mentelmi jogának felfüggesztését. A szóvivő nem tudja, a lapok honnan szerezték értesüléseiket. A hivatal vezetője, Sódor István elmondta, hogy egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztését csak a legfőbb ügyész kérheti. Szabadi Béla ellen Boros Imre korábbi megbízott agrárminiszter tett feljelentést.
Korábban több napilap, köztük az [origo] is beszámolt arról, hogy Szabadi Béla kisgazda országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri a Fővárosi Főügyészség (FF) szerdán. Ezzel szemben Sódor István, az FF vezetője szerint csak a legfőbb ügyész kérheti a Parlamenttől egy országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség szóvivője elmondta, nem tudja, hogy a napilapok milyen forrásokra támaszkodnak. Az ügyészség nem kíván nyilatkozni az ügyben.
Boros Imre, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium korábbi megbízott vezetője ez év tavaszán tett büntetőfeljelentést Szabadi Bélával, a tárca korábbi politikai államtitkárával szemben. A megbízott FVM-miniszter hivatali ideje alatt rendkívüli vizsgálatot rendelt el a tárcánál. Erre egyebek mellett azért volt szükség, mert Szabadi Béla volt politikai államtitkár a hivatali teendőit nem adta át, nem készített a jogszabály szerint előírt átadás-átvételi jegyzőkönyvet, illetve ismeretlen okból hivatali működésének utolsó napjaiban igen nagy mennyiségű iratanyagot semmisített meg.
Boros Imre a vizsgálati jelentés alapján a legfőbb ügyésznél tett büntetőfeljelentést Szabadi Béla ellen, és erről Orbán Viktor miniszterelnököt is tájékoztatta. Ezzel párhuzamosan a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata is megállapította, hogy Szabadi Béla az állami vezetők közül a legköltségesebb, szakmailag is indokolatlan külföldi "luxusutazásokon" vett részt az állami költségvetés terhére.
Szabadi Béla a közigazgatási államtitkár és a miniszter jogköréből olyan rendelkezési jogosultságokat vont magához, amelyek a vonatkozó jogszabályok és az FVM Szervezeti és Működési Szabályzata szerint nem illették meg. A volt államtitkár ezen jogosultságok felhasználásával a pénzeszközök és az intézmények fölött minden vezetői, illetve pénzügyi kontroll nélkül, kvázi tulajdonosként úgy rendelkezhetett, hogy az visszaélések gyanúját vetette fel.
(MTI) | [
"Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Portik Tamás hazudik, amikor azt állítja, hogy MSZP-s politikusoknak vitt pénzt, viszont érthető, hogy az emberek szörnyülködnek azon, hogy egy titkosszolgálati vezető milyen stílusban beszélget egy bűnözővel, mondta Mesterházy Attila MSZP-elnök a Portik-Laborc-ügyről.
A MSZP elnöke szerint senki sem tudja igazolni, hogy MSZP-s politikusok pénzt kaptak volna Portik Tamástól, azért nem, mert nem történt ilyen. Az Energol Rt. korábbi ügyvezető igazgatója maga állította azt a Laborc Sándorral, a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatójával folytatott 2008-as beszélgetésekor, hogy személyesen vitt pénzt MSZP-s politikusoknak. Mesterházy Attila ezt hazugságnak nevezte.
Az MSZP választmányi döntéséről szóló sajtótájékoztatón a politikus kérdésekre válaszolva arról is beszélt, hogy nem tudja megítélni, Laborc Sándor a szakmai szabályoknak megfelelően járt-e el, amikor találkozott Portikkal. Az viszont biztos - folytatta -, hogy az erről készült jegyzőkönyv "nagyon rosszul néz ki", és érthető, ha az emberek elszörnyülködnek azon, hogy a titkosszolgálatok vezetője ilyen stílusban beszélget egy bűnözővel. Még a látszata sem elfogadható annak, hogy a titkosszolgálatokat bárki pártpolitikai célokra próbálja felhasználni - jelentette ki.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal hétfőn oldotta fel a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor korábbi titkosszolgálati vezető között folytatott két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat kedden feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre nézve terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle. | [
"MSZP",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Energol Rt.",
"Alkotmányvédelmi Hivatal"
] |
Egy év alatt 91 millió forint adózás utáni eredményt termelt az a cég, amit tavaly mindössze 6 millió forintért vett meg Kósa Lajos felesége.
A vételárhoz képest tizenötszörös nyereséget kaszált a tavaly tavasszal Kósa Lajos családjához sajátos körülmények között került Tócó-Pece Kft. Kósa bizalmi ügyvédje és jobbkeze, a lobbista Fiák István által létrehozott, 139 milliósra feltőkésített, majd 6 millióért átadott vállalkozás a cégbíróságra most leadott adatok szerint tavaly 91 millió forintos adózás utáni eredményt termelt. Ez ráadásul nemcsak a 6 millió forintos vételárhoz képest figyelemre méltó, hanem azért is, mert a cég korábban papíron rendre veszteséges volt, csak eladása után, "politikusközelben" fordult hirtelen termőre.
Érdekes az is, hogy a vállalkozás cégbíróságra beadott gazdasági adatai hiányosak, többek között a cég hitelállományára sem derül fény. Pedig ezt fontos lenne tudni, mert Kósa Lajos tavaly – akkor még miniszterként – lapunknak azzal magyarázta a 139 milliós eszközállományhoz képest nevetségesen alacsony 6 milliós vételárat, hogy a vállalkozás még az adás-vétel előtt súlyosan eladósodott. Mivel ennek az állítólagos hitelnek a cég 2017 tavaszi eladása előtt sem volt nyoma a kft könyveiben, kíváncsiak voltunk, pontosan miféle adósságot vett fel az utolsó mérleg és a márciusi eladás közötti pár hónapban a Tócó-Pece. Ekkor azonban Kósa már visszavonulót fújt, mondván, "magánszemélyek üzleti ügyeiben nem nyilatkozik".
A Tócó-Pece Kft-t még 2014-ben hozta létre Pilisborosjenőn a Kósa Lajoshoz több szálon kötődő Fiák István. Fiák a Kósa elnökölte Magyar Országos Korcsolyázó Szövetségben elnökségi tag. Az ügyvéd intézte a Kósa-család egyes üzleti ügyeinek jogi munkáit is. Eljárt például a politikus édesanyjához került sertéstelep, és felbukkant a Kósa Lajoshoz kötődő, jelenleg nyomozás alatt álló "ezermilliárdos" örökséggel házaló csengeri nő ügyletében is. Szoros viszonyukra utal az is, hogy az Országos Szövetkezeti Tanács élére a napokban kinevezett Kósa Lajos mellett rögtön alelnöki tisztséget kapott Fiák. A szövetkezeti terepen amúgy nem újkeletű az együttmozgásuk. Az ügyvéd a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekvédelmi Szövetsége (DiákÉsz) elnökeként több olyan törvényjavaslat egyik szellemi atyja is volt, amelyeket Kósa Lajos nyújtott be. Így például Fiák és Kósa közösen reklámozta a nyugdíjas munkaerő szövetkezetek létrehozatalát. Amikor erre az összeférhetetlennek tűnő helyzetre rákérdeztünk még miniszterként Kósától, ő csak annyit közölt, hogy nincs ebben semmi problémás, mivel a törvényjavaslatok a "közjót" szolgálták. Ugyanakkor a "köz"-be Kósa valószínűleg beleértette a Fiák István-közeli céghálót is. Ezek ugyanis bő tucatnyi nyugdíjas munkaerős céget alapítva kőkeményen rástartoltak a Kósa javasolta törvénnyel létrehozott nyugdíjas munkaerő szövetkezeti piacra, amelytől évi 40 milliárdos hasznot várnak. Mindezek ismeretében még aktuálisabb a kérdés: miért volt Fiák olyan nagyvonalú, hogy 6 millióért adta el a 139 milliós eszközállományú, tavaly 91 milliós eredményt produkáló céget?
Az ügyben Hadházy Ákos, a Tócó-Pece ügyét kipattintó korrupcióellenes ellenzéki politikus feljelentést tett hivatali vesztegetés és költségvetési csalás gyanújával. A hivatali vesztegetés gyanúját a Polt Péter vezette ügyészség hamar lesöpörte az asztalról, ám a költségvetési csalás ügyében tett feljelentést nem tudta lezárni, így azt áttették a Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészséghez, az pedig tovább passzolta az ügyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV).
Bár a költségvetési csalás gyanúját – miszerint nem valós, hanem fiktív áron kelt el a cég és a különbözet után nem fizettek jövedelemadót – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak Alföldi Bűnügyi Igazgatósága elutasította, a NAV által felvett vagyonmérlegből annyi kiderült: a Tócó-Pece Kft.-nek közel 60 millió forint értékű ingatlanja, illetve ingatlanhoz fűződő vagyoni jogai voltak. Ebből azonban Magyarországon csak 20 millió forintnyi ingatlanvagyonnak, egy mátészalkai gyárterületen fennálló jelzálognak volt nyoma, azaz következésképpen a fennmaradó 40 milliónyi ingatlanállományt vagy ingatlanvagyoni jogot külföldön kell keresni.
Batka Zoltán | [
"Tócó-Pece Kft."
] | [
"Országos Szövetkezeti Tanács",
"Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészség",
"Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekvédelmi Szövetsége",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Észak Alföldi Bűnügyi Igazgatósága",
"Tócó-Pece Kft-t",
"Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség"
] |
A Magyar Állami Operaházat a West Hungária Bau Kft. újítja fel 14 milliárdért, de a cég biztos, ami biztos elindult a színpadtechnológiai tenderen is, ahol akkora vállalással próbálta magát nyertes pozícióba hozni, hogy attól az egész épület is összedőlhetett volna. Az Opera ennek ellenére nagyon támogatta, hogy Tiborcz István volt üzlettársa vigye el a további, 6-6,5 milliárdos üzletet is, hogy menetközben átpofozták a pályázatok értékelési szabályait. Itt mégis az a szokatlan helyzet állt elő, hogy az egyre nagyobb bizniszekbe fogó WHB elbukta a megrendelést.
Befulladt az Operaház belső felújítása, a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette a színpad modernizálására kiírt tendert, mert az Ókovács Szilveszter által vezetett intézmény megpróbálta menet közben átalakítani a versenyszabályokat. Az Opera jelképes pénzbüntetést is kapott az eredményt befolyásoló manőverért.
Az Andrássy úti műemlék épületet egy ideje kerítés veszi körül, megindultak a renoválási munkálatok. Az Operaház eredetileg 9,2 milliárdra becsült felújítását egyedüli pályázóként a WHB Kft. vezette konzorcium nyerte meg, de csak sokkal drágábban, 14,2 milliárdért vállalták el a beruházást.
A győri milliárdos, Paár Attila – Tiborcz István többszörös üzlettársa – építőipari cége egy osztrák színpadtechnikai vállalkozást maga mellé véve a színpad felújítására kiírt pályázaton is elindult. Bár itt akadtak vetélytársak, a WHB a 6,6 milliárdos ajánlatával ezt is megnyerte. Mégsem bonthattak azonban pezsgőt a győzelemre, sok más sima ügy után most nem sikerült behúzni az állami tendert.
Az egyik konkurens, a Bosch Rexroth Kft. nem hagyta magát, és azzal fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, hogy utólagos indokkal pontozták le a pályázatát. A panaszában azt állította, hogyha nem manipulálják a pontozási rendszert, akkor a 220 millióval olcsóbb ajánlatát kellett volna elfogadnia az állami intézménynek.
A pályázat kiírója, az Opera eredetileg azt kérte a kiírásban, hogy a színpadi gépezet felújításánál legalább 50 darab új tengelyt építsen be a nyertes. Más budapesti színházakban 50-60 szabályozott, elektromotorhoz kapcsolódó tengely mozgatja külön-külön a színpad egyes részeit és a díszleteket. Az Oprera tenderkiírása szerint 50 tengellyel már meglehetett kapni az erre a részfeladatra adható maximum pontszámot.
Mivel azonban a WHB Kft. érzékelhette a konkurencia szorítását, olyan ajánlatot adott be, amelyben a maximum pontszámhoz elégséges tengelyszámot majd 33-szor ígérte túl. Az 1620 darab tengelyről szóló ajánlatáért aztán az Opera annyi plusz pontot adott, hogy meglett a győzelem.
Csakhogy plusz pontokról az indulásnál nem volt szó.
A Bosch Rexroth Kft. 350 tengely beépítését és bővítési lehetőséget vállalt, ami 7-szer volt több a kötelezően előírtnál.
A döntőbizottsági határozatban arról is lehet olvasni, hogy a WHB ajánlatában szereplő óriási mennyiségű színpadtechnika súlya már jóval meghaladhatja azt a határt, amit az épület födémje biztonságosan elbír.
A WHB operai kalandját feltáró Hadházy Ákos szerint tender korrupciógyanús módosításával próbálták meg nyertesnek kihozni a kormányzat egyik kedvencét.
Az ügy ismét konkrét, hatóság által megállapított bizonyíték arra, ahogyan a miniszterelnökhöz közeli üzleti körök rutinszerűen manipulálják úgy a közbeszerzéseket, hogy csak ők nyerhessenek. Úgy tűnik, igazán csak a külföldi multik mernek jogilag fellépni ez ellen.
– mondta a 24-hu-nak Hadházy.
A WHB 25,4 milliárd forintos árbevétellel zárta a 2016-os évet, és 2 milliárd forint nyereséget ért el. A tulajdonosok 1,1 milliárd forintot vettek ki osztalék formájában. Paár Attila érdekeltsége az utóbbi három évben sokszorosan összefonódott Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével. WHB vette meg 2015-ben Tiborczéktól a közvilágítási tendereket korábban folyamatos győzelmeket elérő Eliost, majd Tiborcz a WHB Ingatlan Kft-ben egy rövid időre tulajdonosként saját névvel is megjelent. | [
"West Hungária Bau Kft.",
"Magyar Állami Operaház"
] | [
"WHB Kft.",
"Bosch Rexroth Kft.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"WHB Ingatlan Kft-ben"
] |
2012. január 19., csütörtök, 06:30 • Utolsó frissítés: 2012. január 19., csütörtök, 18:32
Címkék: Schmitt Pál; köztársasági elnök; doktori disszertáció; plágiumgyanú; Schmitt doktorija; kisdoktori; Nikolaj Georgiev;
Schmitt Pál szerdai rádióinterjújában elismerte, hogy 180 oldalnyi anyagot átemelt disszertációjába Nikolaj Georgiev 1987-es művéből, ám ezzel szerinte nem követett el plágiumot. Ezt azzal véli alátámasztani, hogy az 1992-es értekezés "következtetései" saját szellemi termékének tekinthetők. Ez azonban nem igaz – a "Következtetések" című rész nagyrészt szintén a Georgiev-mű fordítása. Az alábbiakból az is kiderül, hogy Georgiev és Schmitt "együttműködése" semmiképpen nem kezdődhetett a bolgár kutató tanulmányának megjelenése előtt.
"A különbségek aztán abból adódnak, ki milyen következtetéseket von le ebből a törzsanyagból" – mondta Schmitt Pál a Kossuth Rádió reggeli műsorában, miben különbözik Nikolaj Georgiev 1987-es tanulmányától az 1992-ben a Testnevelési Egyetemre beadott kisdoktori értekezése. A köztársasági elnök részben ezekre a különbségekre hivatkozva utasította vissza a plágiumvádakat, ám az elnöknek a "következtetések" különbözőségére vonatkozó állítása nem igaz, a dolgozat keletkezésének körülményeiről szóló beszámoló pedig részben ellentmond a Köztársasági Elnöki Hivatal január 11-én este napvilágot látott közleményének.
A hvg.hu múlt szerdán számolt be arról, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része – számításaink szerint mintegy 180 oldal – szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével.
Schmitt Pál most reagált először az egy héttel ezelőtt megjelent cikk állításaira. Múlt csütörtökön ugyan hivatala közleményben "a leghatározottabban visszautasította" a plágiumvádakat, de az államfő mostanáig nem szólalt meg, hétfői nyilvános programján pedig az újságírók nem tehettek fel neki kérdéseket.
A rádió szerda reggeli műsorában Schmitt azt mondta, a két szöveg közti egyezés arra vezethető vissza, hogy a bolgár szerző is "abból indult ki, hogy egy bizonyos törzsanyagot megemlített, ez a sokat emlegetett 180 oldal, és ha még egyszer kellene írnom, még egyszer ugyanide lyukadnék ki". A "törzsanyag" szerinte "olyan tényadatokat" jelent, amelyek "fellelhetők a jegyzőkönyvekben, az olimpiai játékok végső záródokumentumaiban".
Hosszú "törzsanyag" és rövid összegzés
Ez a "törzsanyag" "nem szellemi tulajdona senkinek" – mondta a köztársasági elnök a Kossuth Rádiónak, és hangsúlyozta, az értekezésében van egy olyan rész, 30-35 oldal, ahol következtetéseket von le. Korábban pedig azt mondta, a tanulmánya eredetiségét pontosan az adja, hogy milyen következtetéseket vont le ebből a törzsanyagból.
Schmitt Pál a Kossuth rádióban - törzsanyag és következtetések / Kovács Attila
Ám a 215 oldalas dolgozatában nincs 30-35 oldalnyi következtetés. Az olimpiai programok bemutatása a röplabdázás jellemzésével a 208. oldalon ér véget, majd a következő oldalon kezdődik "Az olimpiai program reviziója (sic!) 1972-1988 között" című fejezet, amely az első összefoglaló, véleményeket is kifejtő rész. A 211. oldalon kezdődik a "Következtetések" fejezet, amely egyetlen oldalt tesz ki.
Végül "A jövö (sic!) olimpiai programja" következik a 212. és a 214. oldal között, ami után már csak pár oldalnyi táblázat és grafikon, illetve a másfél oldalas, 21 tételt tartalmazó szakirodalom-jegyzék olvasható. Schmitt a rádiós interjújában azt mondta, itt elsőként tüntette fel Nikolaj Georgiev művét. Ez valóban így van – ezt a hvg.hu-n megjelent, az ügyet feldolgozó cikk is kiemelte –, de a címét nem franciául, hanem magyar fordításban adta meg (holott a kötet nincs magyarra fordítva), ráadásul Georgiev 1987-es munkájának kiadási helyéül Lausanne helyett Bulgáriát jelölte meg.
Ugyanakkor a Schmitt által "törzsanyagnak" nevezett rész, az olimpiai program elemzése is nagyrészt a Georgiev-mű lefordítása, idézőjelek nélküli átvétele. Bár az adatok, évszámok valóban hozzáférhetők a különféle nyilvános jegyzőkönyvekből – mint ahogy a bolgár kutató is ezekből dolgozott –, Schmitt még az egyes szófordulatokat is átvette Georgievtől.
Átvett következtetések
Schmitt ugyan saját szellemi termékeként határozza meg disszertációja "következtetéseit", ám a köztársasági elnök állítása nem felel meg a valóságnak. Továbbá az 1992-es doktori disszertációban Schmitt állításával ellentétben nincs 30-35 oldalnyi következetés, a három fejezet legfeljebb hat oldalt – a 209. és a 214. oldal közötti rész – tesz ki.
Ebből "Az olimpiai program reviziója 1972-1988 között" című rész, illetve a "Következtetések" viszont szinte szó szerint megegyeznek Georgiev "Revision du programme olympique des Jeux Olympiques de 1972 à 1988", illetve "Conclusion" című fejezeteivel. Ugyanazokat az adatokat, statisztikákat, százalékokat emeli ki, ugyanazokat a sportágakat választja ki, és amikor állításokat, következtetéseket, észrevételeket fogalmaz meg, akkor is szinte szó szerint lefordítja a bolgár sportkutató álláspontját.
Így Georgievhez hasonlóan úgy gondolja, "pozitív jellemzője az időszaknak az is, hogy a nagy tradiciójú (sic!) sportágakban a program stabilitást mutat" (a bolgár kutatónál: "Un autre trait caractéristique et positif est celui, que dans une série de sports de vieille traditions olympiques, le programme accuse un stabilité").
A "Következtetések"-ben leszögezi, hogy "A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az olimpiai programot tekintve a kor változásainak megfelelően halad. A programnak az új század kihívásainak is eleget kell tennie" (Georgievnél ugyanez: "Le Comité International Olympique, en ce qui concerne le programme, évolue avec le temps. Le programme, adopté aux exigences de notre époque, devrait constituer un pas décisif pour affronter avec la taille et les moyens qu’il faut, les défis du nouveau siècle, qui est déjà au seuil du Mouvement Olympique"). "Az olimpiai program reviziójában" még idézőjeles kifejezést is átvett a bolgár kutatótól: "minden kategóriában" – "toutes catégories". (A két szöveg teljes összehasonlítását az alábbi képre kattintva lehet megnézni.)
Georgiev és Schmitt következtetései - túl sok az egyezés (A képre kattintva beleolvashat a két szövegbe) Fotó: hvg.hu
A "Következtetések"-ben megfogalmazott 7 pontból álló "néhány javaslat" – amely egy oldalas terjedelmű – pedig a "Conclusion", a Georgiev által megfogalmazott észrevételek fordítása azzal a különbséggel, hogy a bolgár sportkutató javaslatait 8 pontban adta közre 1987-ben.
Dopping dióhéjban
Az államfő a szerdai interjújában azt is leszögezte, hogy lehetett új tudományos eredményekre jutni az újkori olimpiai játékok programjának elemzésével, hiszen akkoriban egyre nőtt a televízió befolyásoló szerepe, nagyon erősen megjelent a sporttudomány, a dopping, a sport "elüzletiesedése".
Mint a hvg.hu-n megjelent, a doktori disszertációval kapcsolatos súlyos plágiumgyanút megfogalmazó cikkből kiderült, Schmitt 215 oldalas disszertációjából 35 oldal (az olimpiai mozgalom bemutatása, a televízió, illetve a gazdasági tényezők szerepe, végül a jövő olimpiai programja, illetve néhol egy-egy beszúrt megjegyzés) – nem a bolgár kutató köteteiből való átvétel.
Ezekben a részekben viszont alig esik szó a doppingról: "A jövö olimpiai programja" című részben mindössze egy bekezdés erejéig foglalkozik a kérdéssel. "Várhatóan hatással lesz a jövő programjára a dopping elleni folyamatos küzdelem. Amennyiben néhány sportág nem lesz képes megoldani a versenyek doppingmentes tisztaságát, minden bizonnyal lekerülnek majd a programról, hogy helyüket átadják olyan sportoknak, melyekben a teljesítmény manipulációjára nincs lehetőség" – olvasható a 213. oldal alján Schmitt teljesítménynövelőkről szóló észrevétele.
Zavaros emlékek
Ellentmondásokat lehet felfedezni a kisdoktori disszertáció keletkezéséről Schmitt Pál korábbi nyilatkozata, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) múlt csütörtöki közleménye és az államfő szerdai interjúja között.
Nikolaj Georgiev 1987-es tanulmánya Fotó: hvg.hu
Kő András sportújságírónak a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) akkori elnöke – a 2005-ben megjelent Vendégségben: Schmitt Pál című könyvben – korábban azt mondta, hogy "amikor anyuka meghalt, megfogadtam, hogy doktori címet szerzek. »Minden szép, minden jó körülötted – mondta egyszer –, de úgy szeretném, ha dr. Schmitt Pál lennél.« Egyik fülemen bement, a másikon kijött. Gondoltam, ez úgyis lehetetlen, nekem sohasem lesz rá időm. De amikor meghalt, eldöntöttem, hogy le fogok doktorálni". A KEH közleményében azt írta, Georgiev és Schmitt ismerték egymást, közösen kutattak, és ebben az időszakban több "résztéma megtárgyalása során együttműködtek".
Csakhogy Schmitt édesanyja – a Vendégségben: Schmitt Pál című könyv szerint – 1990 augusztusában halt meg, Georgiev pedig három évvel korábban, 1987-ben zárta le kutatásait és készült el tanulmányával. A rádióban az államfő már azt mondta, jól ismerte a bolgár sportvezetőt, és vele is közölte, szeretne írni egy kisdoktorit, amelynek "Nikolaj Georgiev akkor nagyon örült". Tehát ha a Kő Andrásnak mondottak és a rádióban elhangzottak fedik egymást, akkor Schmitt csak 1990 második felében kereshette meg Georgievet, amikor a bolgár szakember már rég lezárta a kutatásait és beadta a svájci könyvtárba a művét - tehát ha a Schmitt által korábban és szerdán mondottak megfelelnek a valóságnak, akkor semmiképpen nem kutathatott együtt Georgievvel.
A hvg.hu múlt csütörtökön megkereste a bolgár sportkutató lányát, aki azt mondta, kizárt, hogy édesapja társszerzőként dolgozott volna Schmitt Pállal úgy, hogy nem tünteti fel a nevét a munkáiban. Georgiev egyik társszerzője, Hristo Meranzov pedig úgy nyilatkozott a hvg.hu-nak: a bolgár kutató jó barátja volt, és soha nem említette, hogy Schmitt Pállal közös kutatáson dolgoznának, illetve azt sem, hogy Schmitt engedélyt kért volna tőle/tőlük, hogy bármilyen saját kutatáshoz felhasználhasson az ő tanulmányaikból.
Az államfő a szerdai rádió-interjújában reagált Malina Georgiev állításaira is, azt hangsúlyozva, hogy "a kérdés feltevésében volt a hiba, mert ha valaki megkérdezi ezt a kisasszonyt, (...) akkor az pontosan visszaidézi, hogy (..) igenis együttműködtünk, mert ő segítette az én munkámat" – közös kutatásról itt már nem esett szó, és Schmitt az (ezek szerint egyoldalú) együttműködés mikéntjéről, a kapott segítség mibenlétéről nem árult el részleteket. | [
"Testnevelési Egyetem",
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] | [
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság",
"Kossuth Rádió",
"Magyar Olimpiai Bizottság"
] |
Egy június elején megjelent eredmény-tájékoztató hirdetményből kiderült, melyik cégek nyerték a Miniszterelnökség 5 milliárd forint keretösszegű közbeszerzését, amit az uniós pénzek felhasználásához kapcsolódó közbeszerzési és jogi szakértői tanácsadásra írtak ki.
Ezek alapján a Miniszterelnökség március 11-én kötött szerződést a KFF-2016 nevű konzorciummal, ami csupa olyan cégből áll, akik már jól bejáratottnak számítanak fideszes körökben.
A KFF-2016 Konzorcium tagja egyik a SBGK Ügyvédi Iroda, amelynek egyik ügyvédje, Bajkai István Fidesz-alapító, és idén áprilisban ő látta el az irodán keresztül Orbán Ráhel jogi képviseletét is. Mindezek mellett Bajkai István a VII. kerület fideszes alpolgármestere is.
A második tag pedig nem más, mint az Ész-Ker Kft, aminek vezetője, Kárpáti Péter György. Kárpáti cégei, az Ész-Ker kft. és a New 4 kft. előkelő hely állnak a Fidesz-frakció kifizetési listáján, a Ceu Consulting [semmi köze az egyetemhez] nevű cége is igen sikeres, például a Rubik-kockáról is tud írni olyan jó tanulmányt, ami több mint húszmilliót ér az MNV-nek. De az ő cége, a Pakor-Gasztronómia üzemelteti a Terminal éttermet is. Mellette Kárpátinak van közös cége Tiborcz István üzlettársával, Hamar Endrével is, a Eupro Projektmenedzsment Kft.. Ez a cég áprilisban 240 milliós tanácsadói munkát nyert az állami Mavir leánycégétől.
Kárpáti Péter György régi ismerőse lehet Lázárnak. Például amikor Lázár még hódmezővásárhelyi polgármester volt, Kárpáti egy másik cége, az Ész-Ker kft. sok más mellett egy 129 milliós közbeszerzési és energetikai tanácsadói szolgáltatások nyújtásáról szóló közbeszerzést nyert a városnál.
A most megjelent eredmény-tájékoztatóból kiderül, hogy a megbízás teljes keretösszege végül nettó 4,8 milliárd forint lett, vagyis 200 millióval kevesebb a kiírásban szereplő összegnél. A kiírás szerint a három részből álló szerződés 2020. december 31-ig lesz érvényben. Az ajánlattételi felhívásban kikötötték, hogy csak olyan cégek indulhattak a tenderen, amelyeknek az előző három üzleti évben a közbeszerzés tárgyából származó nettó bevétele az első és második rész tekintetében minimum 950 millió forint, a harmadik rész vonatkozásában pedig legalább 525 millió forint volt.
Egyébként a 4,8 milliárdot nem a magyar költségvetés terhére fizeti ki a Miniszterelnökség, hanem európai uniós forrásból, a KÖFOP-3.2.7 számú, a “A támogatáskezelés menedzsment feltételeinek biztosítása, színvonalának megőrzése a Miniszterelnökség közbeszerzés szabályossági ellenőrzési feladatainak ellátásánál" nevű projektből. (Átlátszó) | [
"Ész-Ker",
"SBGK Ügyvédi Iroda",
"Miniszterelnökség"
] | [
"Ceu Consulting",
"Ész-Ker Kft",
"KFF-2016 Konzorcium",
"New 4",
"Terminal étterem",
"Eupro Projektmenedzsment Kft"
] |
Ha végkielégítést nem is, de időarányos prémiumát és szabadságainak megváltását azért kifizetik a hétfőn közös megegyezéssel távozó Kocsis István volt BKV vezérigazgatónak.
A hét elején azonnali hatállyal távozott a BKV éléről Kocsis István vezérigazgató. Tarlós István főpolgármester - véhetőleg élénken emlékezve a korábbi botrányokra - nem engedélyzete végkielégítés kifizetését. Más kifizetéseket firtató kérdésünkra a fővárosi önkormányzat tegnap még talányosan csak annyit válaszolt, hogy arról nincs tudomásuk, hogy a korábbi MSZP-SzDSZ-es városvezetés milyen munkaszerződést kötött Kocsis Istvánnal, így azt sem tudták megmondani, hogy a kollektív szerződésben mi áll a neki fizetendő prémiumról és egyéb juttatásokról.
Valamit mégis sejthettek róla, hiszen a vezérigazgató munkaszerződését idén márciusban igazították hozzá a fővárosi cégeknél tavaly október óta alkalmazandó bértáblához. Ennek értelmében Kocsis István havi járandóságát 3,7 millióról 2,2 millióra csökkentették, így évente 18 millió forinttal vitt volna haza kevesebbet. Ha marad.
Mára kiderült: mégsem távozik üres kézzel a cégvezető. Lapunk tegnap feltett kérdésre ma válaszoló közlekedési vállalat azt a tájékoztatást adta, miszerint Kocsis István prémiuma - a munkaszerződésben foglaltak szerint - az éves alapbérének a 40%-a. (Cirka 7 millió forint évente.) Az igazgatóság által kitűzött prémiumfeladatok és eljárási rend alapján ez az összeg három egyenlő részben kerül kifizetésre szeptember, december, illetve a BKV Zrt. éves jelentésének és üzleti beszámolójának elfogadása után.
Szerencsés véletlen, hogy a cég üzleti beszámolóját még a rapid távozás előtt elfogadta a közgyűlés. Így nem lehet akadálya az időarányos kifizetésnek.
A cégvezető ezenfelül jogosult továbbá az augusztusi munkabérére, illetve részarányosan a szeptemberi munkabérére, valamint a MT. 136.§ rendelkezései alapján éves szabadságának időarányos és ki nem vett megváltására.
Az őszi választásokat követő céglefejezéseket egyedüliként túlélő Kocsis István távozásához sem ő maga, se az önkormányzat nem kívánt magyarázatot fűzni. Ám az kétségtelen, hogy a városvezetésnek különösen jókor jött Kocsis István meggyanúsítása az Magyar Villamos Művek (MVM) korábbi gazdálkodásával kapcsolatos nyomozásban. A Nemzeti Nyomozó Iroda különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsította meg a BKV vezetőjét. Az ügyészség a távozással szinte egyidőben utasította el a gyanúsítás miatt benyújtott panaszát. Kocsis korábbi közleményében politikai retorziónak nevezte az MVM-ből való eltávolítását.
Az MVM egykori vezére kihallgatásakor Gyurcsány Ferenc volt kormányfőre, Szilvásy György volt titokminiszterre és Kóka János egykori gazdasági miniszterre is terhelő vallomást tett.
A BKV különösen kényes helyzetben maradt vezető nélkül. Bár a kormány már döntött az elmúlt években folyamatosan a csőd szélén táncoló közlekedési vállalat banki adósságállományának átvállalásáról, a cég gazdasági stabilitását megalapozó törvénymódosítást éppen az elkövetkező hónapokban tárgyalja a Parlament, mintahogy az ország nagyobb közlekedési vállalatait tömörítő Nemzeti Közlekedési Holding felállítása is most fordul egyenesbe. Márpedig Kocsis Istvánnak köztudottan különvéleménye volt a csatlakozásról és a főváros közlekedési reformjáról, amely több ponton is ütközött Budapest felkent közlekedési vezetőjének, a Budapesti Közlekedési Központot vezető Vitézy Dávidnak az álláspontjával.
A BKV vezetésével ideiglenesen Várgszegi Gyulát, a cég igazgatósági elnökét, a Metróber és a MÁV volt vezetőjét nevezte ki Tarlós István. A megüresedő posztra pályázatot írnak ki. Átfutási ideje fél év is lehet. | [
"Magyar Villamos Művek"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Nemzeti Közlekedési Holding",
"BKV Zrt.",
"Budapesti Közlekedési Központ"
] |
Újabb terézvárosi fakivágási és mélygarázs-építési tervek miatt a fővárosi közigazgatási hivatalhoz fordulnak a civilek. A Nagymező utcában már tapasztalatot szerzett aktivisták vezetője most a Hunyadi tér megmentéséért is fellép, derült ki egy keddi lakossági fórumon. A Hunyadi tér alatti mélygarázst és a vásárcsarnokot az önkormányzat 75 millió forintért adná oda egy bizonytalan hátterű projekttársaságnak.
Fürst György nem akadályozta meg, hogy a Centrum Parkoló Kft. százmilliós kintlevőségét behajtóknak átadja. Ma már ő a cég vezérigazgatója.
Tüntetni mennek a Főváros elé a Nagymező utcaiak , mert a korábbi jófiús simulékonyságot feledve újra engedélyezné a városvezetés a mélygarázs építését.
Országos és helyi civil szervezetek együtt lépnek fel a terézvárosi Hunyadi tér és az ottani vásárcsarnok megmentéséért. A "Kincsünk a Piac - Hunyadi tér" elnevezésű szerveződés létrehozását Bartha Gabriella kezdeményezte, aki idén nyáron bukkant egy önkormányzati határozatra, amely szerint módosították az úgynevezett szindikátusi szerződést a tér és a csarnok átépítésére.
Több civil szervezet is aktivizálódott
A kezdeményezéshez időközben csatlakozott a Védegylet, valamint Hantos Enikő, a Nagymező utcaiak érdekképviseleti egyesületének vezetője. (A Nagymező utcaiak mindeddig sikeresen védik fáikat egy szintén a terézvárosi önkormányzat által kezdeményezett mélygarázs-építéssel szemben.)
Sőt az Andrássy út 21. lakói is megjelentek a Hunyadi téri iskolában rendezett fórumon, és elmondták: nekik sikerült első fokon pert nyerniük a terézvárosi önkormányzat ellen, amikor egy 400 milliós épületet, saját házukat akarták átjátszani az Amelus Kft.-nek.
Off-shore cég a háttérben
Az Amelus Kft. közben szindikátusi szerződést kötött az önkormányzattal a Hunyadi tér hasznosítására is. A Labor Ltd. nevű Marshall-szigeteki (off-shore) cég által birtokolt Amelus így 75 százalékos irányítást szerezne abban az Európa Ház ZRt.-ben, amely jogot kapna a Hunyadi téri önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek hasznosítására, a csarnok 50 éves használatára és egy mélygarázs építésére.
Az önkormányzat csak 25 százalékot tartana meg az Európa Házban, amelyre átkeresztelnék a Hunyadi téri vásárcsarnokot.
Az Amelus Kft.-ről a fórumon számos kijelentés hangzott el, nagyjából csak annyi bizonyos, hogy a cégről semmi biztosat nem lehet tudni, az önkormányzat mégis 50 évre úgy adná át egy Amelus-irányítású holdingcégnek a csarnokot, hogy az első tíz évben még bérleti díjat sem kéne fizetniük, és utána is csak mélyen a piaci ár alatti, négyzetméterenkénti ezer forintot.
Pályázat nélkül
A közösen megalapítandó projekttársaság a beruházás kezdetekor így mindössze 75 millió forintot fizetne azért, hogy gyakorlatilag az egész teret ellenőrzése alá vonhatná fél évszázadra, az önkormányzat részesedése ugyanis olyan kicsi, hogy érdemi befolyása alig lenne az építkezésre.
Hantos Enikő kifogásolta, hogy az Amelust pályázat nélkül választotta ki az önkormányzat. Bartha Gabriella pedig azt bírálta, hogy a csarnok átépítése után a pincébe kerülnének az eddig a földszinten dolgozó árusok, így zöldséget-gyümölcsöt csak a föld alatt lehetne árulni.
Mi lesz az Európa Házban?
Mindeközben a szindikátusi szerződéssel létrejövő Európa Ház Zrt. a csarnok földszintjén a jövőben kulturális-idegenforgalmi központot akar kialakítani, éttermekkel és más vendéglátóipari létesítményekkel. A befektetővel kötött szerződés alapján a magántulajdonos a csarnokból kialakított Európa Házban, a tér alatt épülő mélygarázsban és a teret övező házak még önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiségeiben 75 százalékos tulajdonrészt kap.
A Hunyadi téri szabadtéri piacról alig esik szó az önkormányzati tervekben, ezzel a pesti belváros utolsó ilyen nyitott piaca is megszűnne, kifogásolják a civilek.
Mi lesz a fákkal?
A Védegylet jogásza, Várady Tibor elsősorban a fakivágásokat bírálta. A különböző aktivisták információi megoszlottak, hogy a 4-5 szintes mélygarázsépítés miatt a tér egyharmadán vagy kétharmadán kell-e majd kivágni az ősfákat, miközben Terézvárosban az EU által ajánlott 21 négyzetméterrel szemben fejenként csak 0,9 négyzetméter zöldterület jut a lakosságra.
A szindikátusi szerződés egyébként a befektetőre bízza a fakivágás mértékét. Várady szerint az önkormányzat különböző döntéseivel a Nagymező utcában és a Hunyadi téren is figyelmen kívül hagyja a jogszabályokat, de nemcsak a magasabb szintű rendeleteket és törvényeket, hanem még a saját maga által felállított jogi normákat is sorozatosan megszegik.
A mélygarázs megépítésével megnövekedne a forgalom és a légszennyezettség is a lakók szerint.
Nem tájékoztatták a civileket?
Szintén kifogásolták a civilek, hogy nem tájékoztatta az önkormányzat a lakosságot a tervekről. Egy felszólaló szerint ez nem véletlen, hiszen a terézvárosi képviselők közül csak ketten laknak a VI. kerületben, a többiek a pártutasításokat hajtják végre. (A perek elkerülése végett nem írjuk le, hogy a terézvárosiak szerint még milyen szempontok motiválják a VI. kerületi városatyákat.)
Az ülésen megjelent a Fidesz képviselője, Kordásné Matokanovic Lídia is, aki hangsúlyozta, hogy az ő pártja ellenezte az Amelus Kft.-vel való megállapodást. (Az Amelusszal az önkormányzat először 2005-ben állapodott meg, ezt a szindikátusi szerződést módosította Terézváros idén.)
A közigazgatási hivatalhoz fordulnak
Hantos Enikő szerint ez nem elég, a Fidesznek fel kéne lépnie például a közigazgatási hivatalnál is a döntések felülvizsgálatára. Miután ezt a politikai erők eddig nem tették meg, Hantos javasolta, hogy forduljanak a közigazgatási hivatalhoz, és emeljenek kifogást a döntések ellen.
Felmerült az is, hogy bírósághoz, ügyészséghez forduljanak a civilek, végül azonban az aláírásgyűjtés azért kezdődött meg, hogy törvényességi kifogást emeljenek a testületi határozat ellen a közigazgatási hivatalnál.
Az önkormányzat reagálása
A terézvárosi önkormányzat írásban reagált az Indexnek a lakossági fórumon elhangzottakra. A kerület szerint a tér és a csarnok rendezése hosszú évek alatt minden egyes önkormányzati vezetés gondolatában megfogalmazódott, azonban kidolgozott stratégia 2005-ben indult el, és 2007-ben pontosította, módosította az önkormányzat a korábbi szindikátusi szerződést. Eddig jogi lépések, bírósági perek hátráltatták a Hunyadi téri piac és tér ügyét.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megkezdte a Hunyadi téri csarnok műemléki védettség alá vételét. Ahogyan a korábbi önkormányzatoknak, így a jelenleginek sincs arra több milliárdos fedezete, hogy a csarnokot eredeti funkciójával felújítsa, hangsúlyozza a polgármesteri hivatal.
Arra kellett tehát szerintük megoldást találni, hogy az önkormányzat a tulajdonát ne veszítse el, a XXI. századnak megfelelő és a műemléki védelmet maximálisan szem előtt tartó felújításra kerüljön sor.
Ezért egy olyan konzorciumi megoldást találtak, amelyben az önkormányzat is szerepel, így biztosítva a fejlesztéshez szükséges fedezetet. Ez a projekttársaság a fejlesztés befejeztével kapná használatba az önkormányzattól 50 évre az Európa-Ház használati és hasznosítási jogát a felújítás ellentételezéseként.
Az önkormányzat nem a Hunyadi teret, hanem a Hunyadi tér alá tervezett mélygarázs építési jogát apportálja be a projekttársaságba. A teret nem is értékesítheti, hiszen az a törzsvagyonába tartozik.
A megújult épületbe a jelenleg is árusító kereskedők kultúrált körülmények közé kerülhetnek vissza. Az önkormányzat nem zárkózik el attól, hogy jelenleg a téren árusítók, többségükben őstermelők, a tér rendezése után szintén visszakerülhetnek a nyugat-európai példáknak megfelelően kialakított szabadtéri piacra.
Igazságügyi szakértői vélemény alapján a téren beteg és károsult fák is találhatók. Idén augusztusban az egyik beteg fa ki is dőlt, szerencsére nem történt baleset. Az önkormányzat ezügyben a szükséges lépéseket meg is tette.
A terézvárosi városrendezési szabályzatban, a Tekvészben és az erre vonatkozó önkormányzati rendeletben is pontosan megtalálható az a kitétel, hogy a fák kivágása milyen fajta pótlási kötelezettséggel jár.
A tér Terézváros legnagyobb zöldterülete, ehhez méltóan kell rendbe tenni. A tervek szerint a tér szinte száz százalékán megtartják a zöld felületet, mivel a terepszint felett csupán két százalékot építhetnek be a beruházás során.
A tér alatti terület 38-40 százalékát építik be, így a maradék 60 százalékon a területet nem is bolygatják meg. Ez a 40 százalék társadalmi és civil egyeztetés eredménye -melyen többek között a Levegő Munkacsoport, a Védegylet és a Terézvárosi Zöld Kör is részt vett - és még éppen nem lehetetleníti el a mélygarázs projektet.
Az eredetileg augusztus végére beharangozott kereskedői tájékoztató fórumot az önkormányzat szeptemberre halasztja - a projekttársaság vezetőjével egyeztetve-, hogy érdemibb és részletesebb tájékoztatást tudjon adni a kereskedőknek. | [
"Labor Ltd.",
"Amelus Kft."
] | [
"Európa Ház ZRt.",
"Kulturális Örökségvédelmi Hivatal",
"Európa Ház Zrt.",
"Terézvárosi Zöld Kör",
"Centrum Parkoló Kft.",
"Levegő Munkacsoport"
] |
Elképesztő ajánlattal akart mutyizni a szocialista polgármester + Videó
• Fideszessel tussoltatta volna el ügyeit az MSZP-s polgármester Bizottsági elnöki és alelnöki, valamint tanácsnoki pozíciókat, és egy igazgatótanácsi státuszt kínált fel Schwartz Béla, Ajka szocialista polgármestere a városi Fidesz–KDNP-frakció tagjainak, ha az Állami Számvevőszéknél elérik az önkormányzatnál végzett vizsgálat leállítását. Erről az ajánlattal a megkeresett helyi ellenzéki politikusok beszéltek azután, hogy a hírTV bemutatta azt a hangfelvételt, amelyen az MSZP-s polgármester arra akarja rávenni Ékes József országgyűlési képviselőt, hogy járjon közben az ÁSZ-ellenőrzés felfüggesztése érdekében.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Tekintse meg itt a Hír Televízió felvételét! Schwartz Béla az idei május elsejei ünnepségen arról beszélt, hogy nem kell tartania a vizsgálatoktól. A politikus kiemelte, hogy "csak" 9 eljárás folyik Ajka ellen, míg a miskolci városvezető 67 ügyben lehet érintett. A revizorokat az önkormányzati választások után mégis távol akarta tartani a várostól a szocialista polgármester. A település gazdálkodása miatt korábban többen is feljelentést tettek.
Jól jön a magnó a zsebben
"Ezektől az emberektől nem áll messze az sem, hogy magnót tesznek a zsebükbe" – hibázott rá ünnepi beszédében a szocialista politikus. Ugyanis hangfelvétel készült arról, amikor Schwartz Béla az ÁSZ-vizsgálat leállítását kérte Ajka fideszes országgyűlési képviselőjétől. Arra akarta rávenni Ékes Józsefet, hogy segítsen neki az ellenőrök távol tartásában.
"Nekünk az lenne a kérésünk, hogy rendelkezel ott befolyással, ott az ÁSZ-nál, a költségvetési bizottság tagja is vagy, ha arra kérhetnénk, hogy eljárnál az ÁSZ-nál, hogy hagyjanak békén minket, úgy is lesz itt átfogó ellenőrzés 2011 végén, 2012 elején, úgy láttam, úgy is megnézhetnek mindent. Ne mérgezzék a levegőt!" – mondta el Schwartz Béla.
Másnál is próbálkozott
Miután Ékes József visszautasította Schwartzot, a polgármester az ajkai KDNP elnökének ajánlott pozíciót. "Nekem személy szerint egy egyházügyi tanácsnoki pozíciót ajánlottak fel, évi 720 ezer forintos juttatással, mindezt úgy, hogy nem vagyok tagja az önkormányzat választott testületének. Egy egyszerű külső tanácsnoki tagságért kaptam volna ezt a juttatást, cserében az ÁSZ-vizsgálat leállítását kellett volna kezdeményezni Ékes József országgyűlési képviselőnél" – nyilatkozta a hírTV-nek Reiter István.
Még többet ajánlott
Mivel a kereszténydemokrata politikusnál nem ért célt, a helyi Fidesz frakcióvezetőjének Schwartz még bőkezűbb ajánlatot tett. "Az ajánlatban az szerepelt, hogy öt bizottságot hoz létre, ebből az öt bizottságból két elnöki státuszt biztosított volna nekünk, három alelnöki, illetve tanácsnoki helyet, és a KDNP részére egy egyházügyi kapcsolattartó, tanácsosi státuszt. Ami feltűnővé vált, és furcsán éreztük magunkat, amikor szinte kimatekozta, hogy mekkora összeget jelenthet nekünk egy Bakonykarsztos (a helyi vízmű – a szerk.) igazgatótanácsosi státusz" – mondta el televíziónknak Fülöp Zoltán.
A kormánypárti politikusokat a szocialista polgármester nem tudta rávenni az ÁSZ-vizsgálat leállítására, a számvevőszék így lefolytatta az ellenőrzést, és egymillió forintra bírságolta az ajkai önkormányzatot a közbeszerzési törvény megsértése miatt. Több vizsgálat most is folyamatban van.
Ajka szabadságát töltő szocialista polgármesterét a Hír Televízió nem tudta elérni.
A Hír Televízió szerette volna megkérdezni a Schwartz-ügyről az MSZP Veszprém megyei elnökét is. Pál Béla először a rossz vételi viszonyokra hivatkozva hárította el az interjút, később a telefonját is kikapcsolta.
(hírTV) | [
"MSZP"
] | [
"Hír Televízió",
"Állami Számvevőszék"
] |
2008. 03. 19., 9:16
Utolsó módosítás: 2008. 03. 19., 13:07
A tavalyi elnökválasztáskor elkövetett csalás részleteiről hallgat az SZDSZ, de úgy tûnik, nem is az álküldött-botrány a legfontosabb kérdése a pártban folyó önvizsgálatnak. A párton belül kemény hatalmi harc folyik. Gyanús pletykák, bántó szavak és sértődöttség miatt feszülnek egymásnak egyre keményebben Kóka János pártelnök és az elnökválasztáson vele szemben alulmaradt Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter támogatói.
Egyre súlyosabbá válik a hatalmi harc az SZDSZ-ben azt követően, hogy pénteken kiderült, történtek szabálytalanságok a Kóka Jánost elnökké választó tavaly márciusi gyûlésen. A szoros elnökválasztáson Kókával szemben alulmaradó Fodor Gábor támogatói a csalások miatt új elnökválasztást követelnek. A pártelnök támogatói szerint viszont erre semmi szükség, mindössze arról van szó, Kókára rá akarják sütni, hogy csalással lett pártelnök.
Az [origo] információi szerint a belső ellentétek a múlt pénteki Ügyvivői Testületi (ÜT) ülésen csúcsosodtak ki. A pártot irányító ÜT ekkor ismerte meg a Jüttner Csaba Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei SZDSZ-elnök által összeállított vizsgálati anyagot. A dokumentumot nem hozták nyilvánosságra, annak csak néhány megállapítását közölték a sajtóval. Többek között azt, hogy az elnökválasztó gyûlésen négy borsodi küldött nevében mások szavaztak.
Azt nem lehet tudni, hogy az álküldöttek kire szavaztak, illetve voksoltak-e egyáltalán. Többen mégis azt emelték ki a jelentés legfontosabb megállapításaként - amit ugyancsak ismertettek pénteken a sajtóval -, hogy sem a borsodi SZDSZ-elnök, T. Asztalos Ildikó, sem senki más nem buzdította az álküldötteket arra, hogy Kókára voksoljanak. A pártelnök hívei számára ez azért volt fontos, mert a Hír Tv Köteles Péterre, egy Kóka-párti borsodi küldöttre hivatkozva ezt állította.
Fel akarták használni
A pártelnök tábora a jelentés alapján bizonyítottnak látja: a visszaélések nem befolyásolták az elnökválasztást, a szabálytalanságokhoz Kókának nem volt köze, így nincs szükség az elnökválasztás megismétlésére. Úgy tûnik azonban, hogy maga a csalás - amiről a Hír Tv számolt be először február 8-án - már nem is a legfontosabb eleme a párton belül folyó önvizsgálatnak.
Ez derült ki Magyar Bálint ügyvivő szavaiból is, aki kedden azt mondta a Nap-keltében, hogy a borsodi küldöttek miatt kirobbant ügyet Kóka ellenfelei arra akarják felhasználni, hogy előre hozott választást csikarjanak ki. Magyar szerint az álküldötteket delegáló Borsod megye Fodor Gábort támogatja, az álküldöttek pedig nem Kókára, hanem másra szavaztak. Aki viszont nem Kókára szavazott, az csak Fodorra voksolhatott, hiszen ő volt a másik elnökjelölt, azaz Magyar közvetve az ő felelősségét feszegette.
A pártvezetésben a jelek szerint többen tényleg meg akarják úszni az elnökválasztást. Erre utal, hogy az ÜT pénteken öt órás vita után még a szabálytalanságokat feltáró jelentés elfogadásáról sem döntött. Mindössze annyiban állapodott meg a pártelnökkel kiegészült 13 fős testület, hogy a jelentést elküldik véleményezésre az érintetteknek. Így többek között annak a Fodort támogató T. Asztalos Ildikónak is, aki a Hír Tv szerint az álküldötteket szavazásra buzdította. Amíg a véleményezés nem történik meg, addig pedig a vizsgálati anyagot sem hozzák nyilvánosságra.
Félnek a maszatolástól
"A botrány eleget ártott már az SZDSZ-nek, ezért minden olyan látszatot kerülni kell, amely arra utal, hogy a pártvezetés a történtek elmaszatolásban érdekelt, illetve látszatmegoldásokkal kezeli a helyzetet" - mondta az [origo]-nak Gulyás József, a párt Országos Tanácsának (OT) elnöke. Az elnökválasztás során Fodor Gábort támogató politikus szerint csak egy teljes tisztújítással lehet pontot tenni az ügy végére.
Gulyás szerint erre szükség van, mert a vizsgálatok alapján nyilvánvaló: olyan szabálytalanságok történtek a tavalyi tisztújításon, amelyek az SZDSZ elnökének, 12 ügyvivőjének, illetve az Országos Tanács 20 tagjának megválasztását befolyásolhatták. A verseny pedig egyes tisztségviselők megválasztásánál szoros volt a jelöltek között. (Az elnökválasztást meg kellett ismételni, először Kóka János és Fodor Gábor is 377-377 voksot kapott. A megismételt választásból viszont Kóka került ki győztesen: 380 szavazatot kapott, míg Fodor Gábor 367-et.)
A párt parlamentjének számító OT elnöke szerint bár a vizsgálat csak Borsodra, és azon belül is csak a második fordulóra koncentrálódott - az első forduló jelenléti ívei nem álltak a bizottság rendelkezésére - így is elégséges muníciót kapott az SZDSZ vezetése ahhoz, hogy a mielőbbi tisztújítás mellett döntsön. Gulyás szerdán az MTI-nek nyilatkozva, azt is kilátásba helyezte, hogy lemond az OT elnöki tisztségéről, ha a testület következő - várhatóan április 5-i - ülésén kisebbségben marad a tisztújítását sürgető véleményével.
Számonkérik Fodor némaságát
A két tábor közti harc akkor újult ki, amikor Kóka János február 16-án elismerte, hogy történhettek szabálytalanságok Borsod megyében, és ekkortól csalásgyanúról kezdett beszélni. John Emese, a pártelnöki kampányban Fodort támogató ügyvivő az [origo]-nak azt mondta: nem volt szerencsés a csalás kifejezés használata. Bár az Ügyvivői Testület előtt nem John vetette fel először ezt a kérdést, ő is amellett érvelt, hogy ez a kifejezés visszaüthet az SZDSZ-re. Azt sugallta, mintha vizsgálat nélkül is biztos lenne a visszaélés, ráadásul azt is előre vetítette, hogy nem egy ember követett el szabálytalanságot - mondta John.
Egy név nélkül nyilatkozó ügyvivő szerint pedig a Borsoddal összefüggésben emlegetett csalás kifejezés már februárban azt a célt szolgálta, hogy a felelősséget a Fodor Gábort támogató megyén keresztül a környezetvédelmi miniszterre hárítsák. A kampány során Kóka mellett kiálló Horn Gábor ügyvivő, a koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár ezzel kapcsolatban mindössze annyit mondott az [origo]-nak: utólag nem szokott azon gondolkodni, hogy ki milyen kifejezést használt.
Vita folyt a február 18-i frakcióülésen is, ami több forrásunk szerint azért robbant ki, mert Kókáék nehezményezték, hogy Fodor az ügy kipattanása után nem állt ki határozottan Kóka mellett. A környezetvédelmi miniszter támogatói pedig azt vették zokon, hogy akkor támadják Fodort, amikor külföldön tartózkodik. Ráadásul szerintük Fodor igenis kiállt Kóka mellett: három nappal az ügy kirobbanása után azt mondta: nem kérdőjelezi meg a tavalyi tisztújítás, és ezzel az SZDSZ elnökének legitimitását.
Pletykák mérgezik a hangulatot
"A környezetvédelmi miniszter politikusként viselkedett, amikor az ügy kirobbanása után mert arról beszélni. Ugyanez Kóka részéről hiányzott, az első napokban kerülte a nyilvánosságot. Ez súlyos kommunikációs hiba volt" - mondta John. A frakcióülésen az elnök hívei azzal vágtak vissza, hogy ők nem szivárogtatnak a sajtónak, ellentétben a másik táborral, amelyik Fodor pozíciójának megerősítésére próbálja kihasználni a helyzetet.
A környezetvédelmi miniszter támogatóinak az okozott sérelmet, hogy a párton belül elterjesztették: Gulyás közbenjárására tett feljelentést az ügyészségen a borsodi visszaélések miatt Mali Zoltán Drávapiski polgármestere, arra hivatkozva, hogy nem bízik a párt belső vizsgálatában. Többen - köztük maga Gulyás is - azt állították, a pletykát Kóka tábora terjeszti, ezért az OT elnöke a párt etikai bizottságához fordult panaszával. A pletyka azért is volt furcsa, mert Mali kizárását a pártból pont Gulyás kezdeményezte. Horn Gábor ezzel kapcsolatban azt mondta: hallotta a pletykát ő is, az szerinte alaptalan, de arról nincs információja, hogy ki terjeszti azt. "Hát nem én" - tette hozzá.
Ami a párton belüli hatalmi harchoz való hozzáállást illeti, a környezetvédelmi minisztert támogatók előzékenyebben reagáltak az [origo] megkeresésére. A szembenálló tábor több tagja viszont azzal hárította el megkeresésünket, hogy megvárják a vizsgálat végeredményét, ráadásul a népszavazási kampány közepén nem szerencsés egy botrányra terelni a figyelmet. Az elnököt támogató tábor összezárt, amit az is magyarázhat, hogy egy megismételt elnökválasztáson Kókánál esélyesebb lenne Fodor Gábor, aki a politikusi népszerûségi listákon hónapok óta az élbolyban van, és miniszterként is sok látványos, jól eladható akciót tud felmutatni.
Kóka nem áll jól
Kóka Jánosnak komoly veszteni valója van a tisztújításról szóló vitában. Elnöki programjában azt tûzte ki célként, hogy 10 százalékra növeli az SZDSZ támogatottságát. Ezt egyelőre nem sikerült elérnie, tavaly márciusban a párt támogatottsága a Medián szerint a teljes népesség körében 4 százalék volt, most februárban már csak 3 százalék. A Szonda Ipsos tavaly márciusban 5 százalékot mért, idén februárban már csak 2-t.
A pártelnök személyes népszerûségének az sem tett jót, hogy a Manager Magazin júniusban azt állította róla, számla nélkül fizetett egy étteremben, novemberben pedig feketemunkásokat füleltek le az épülő házánál. Horn Gábor ezzel kapcsolatban azt mondta: irreális népszerûség-növelést várni azoktól a reformintézkedésektől, amelyek népszerûtlenek a lakosság körében. | [
"SZDSZ"
] | [
"Ügyvivői Testületi",
"Országos Tanácsa",
"Hír Tv",
"Szonda Ipsos",
"Országos Tanács",
"Borsod megye",
"Ügyvivői Testület",
"Manager Magazin"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.