text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Nem zárható ki, hogy perdöntő véleményt adott az a szakértő, akit kedden hallgatott meg Vizoviczki László és 32 társa ellen bűnszervezetben, különösen nagy vagyon hátrányt okozó költségvetési csalás miatt indult büntetőper legutóbbi tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék. A szakértő, aki az ügyben eljáró könyvvizsgálók tevékenységével kapcsolatban volt hivatott állást foglalni, azt mondta: szerinte nem zárható ki, hogy nem a bevétel, vagy éppen munkabér kifizetés lett a napi rajzokon feltüntetve, hanem a felszolgálóknak, táncos lányoknak, illetve a portaszolgálatosoknak adott, és általuk leadott borravaló. Ráadásul szerinte a diszkópápának a közismert vállalkozók által kiosztott milliós jattok sem voltak adóköteles bevételek.
A Központi Nyomozó Főügyészség az adócsalási ügyben azt rója a rendőrök vesztegetésével is vádolt Vizoviczki László terhére, hogy megkérdőjelezhetetlen vezetőként irányította az általa létrehozott bűnszervezetet, szórakozóhelyeinek minden egyes eltitkolt milliói hozzá kerültek, és annak felhasználásáról kizárólag az éjszaka egykori ura dönthetett. A vád szerint az elsőrendű vádlott folyamatos terjeszkedése eredményeként a 2000-es évek közepére több éjszakai szórakozóhelyen szerzett befolyást Budapesten, legális, illetve illegális eszközökkel átvette több mulató, illetve több, a Hajógyári-sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. Az erőszakos, illetve egyéb úton megszerzett diszkók, bárok, mulatók a hatóság által vizsgált 2010 és 2012 közötti időszakban több százmilliós bevételre tettek szert, azonban Vizoviczki utasítására "megtévesztették" az adóhatóságot és a tényleges jövedelemnek csak egy részét vallották be. A vállalkozó az eljárás során ugyanakkor végig tagadta bűnösségét és ártatlannak vallotta magát. Az ügyészség vádja szerint 825 millió forint kárt okoztak a magyar államnak, ám a bírósági eljárás alatt már 500 millió forint alatti adóhiányt állapítottak meg a szakértők.
Újabb szakértőt hallgattak meg
A diszkópápa a mai tárgyaláson tett hozzászólalásában jelezte, a több ezer oldalas jelentés hiányos, hiszen előfordul több olyan rész az elemzésben, ahol több havi napi jelentés hiányzik. Mint ismert, a napi rajzokon a bevételek mellett feltüntették a felszolgálók által leadott, majd "központilag" szétosztott jattot is. Vizoviczki ügyvédjének kérdésére reagálva a kedden meghallgatott szakártő kifejtette: nem zárható ki, hogy nem a bevétel, vagy éppen munkabér kifizetés lett a napi rajzokon (Az üzletvezetők minden buli végén feljegyzést készítettek, amelyből kiderült, hogy mennyi volt az aznapi valós bevétel, ezt nevezték napi rajznak.) feltüntetve, hanem a felszolgálóknak, táncos lányoknak, illetve a portaszolgálatosoknak adott, és általuk leadott borravaló. Bírói kérdésére a tanú elmondta, hogy törvényileg nincsen tisztán átlátható szabályozása a borravaló után fizetendő adónak: míg a felszolgálónak adott jatt esetében az SZJA szerint kell eljárni, azaz nem kell adót fizetni, addig a központilag bevétellel közösen begyűjtött borravaló estében az ÁFA-törvény van érvényben, melynek az adott gazdasági társaság az alanya. Utóbbi esetben viszont "elkülönítetten és tételesen" vezetett kimutatást kell a munkáltatónak az alkalmazottakkal vezettetnie, ami alapján pontosan követhető és elkülöníthető a felszolgálásért adott plusz pénz. A szakértő kitért arra is, hogy a diszkópápa által tulajdonolt és üzemeltetett szórakozóhelyeken lefoglalt napi rajzok a törvényi előírásnak megfelelnek, bár sok helyen rosszul vezetettnek és hiányosnak mutatkoznak.
Milliós borravalók a diszkócsászárnak?
Ezután a bíró arról érdeklődött, ha a tulajdonos kapja a borravalót, az ÁFA-törvény szerint a gazdasági társaság köteles adót fizetni, vagy az SZJA-törvénye értelmében, mint "alkalmazott" adómentességet élvez. Ez azért is fontos momentuma a Vizoviczkiék ellen folyó pernek, mert a tucatnyi szórakozóhelyet, night clubot és szinte az egész Hajógyári-szigetet üzemeltető Vizoviczki korábban azt mondta, hogy több százezres, olykor milliós borravalókat kapott közismert emberektől, celebektől, vállalkozóktól, akik hajlandóak voltak mélyen a zsebükbe nyúlni csak azért, hogy néhány percig egy VIP-páholyban lehessenek vele. A fővádlott állítása szerint a napi rajzok alapján ezeket is bevételként tartotta számon az adóhatóság mellett a két pénzügyi szakértő is. A kedden tanúként meghallgatott szakértő szerint Vizoviczki ezekben az esetekben "felszolgálónak" minősül. A diszkópápa egyik ügyvédje, Gellér Balázs, arra is felhívta a bíró figyelmét, hogy egy, a Kúria által még 2015- ben hozott ítélet szerint még az orvosok sem kötelesek adót fizetni a "hálapénz" után, pedig sokszor saját gazdasági szervezetük vezetői is, ezzel párhuzamban pedig védence sem volt köteles bevételként kezelni a társaságáért hálás ügyfelektől kapott pénzeket. A bíró azonban jelezte: nem a Kúria határozata, hanem a törvényes jogszabályok alapján hozza majd meg döntését.
A tárgyaláson mindezek mellett több vádlott is sérelmezte, hogy az ellenük felhozott vádak alapját is képező adóbevallásokat igen, de az ezekhez tartozó, a szórakozóhelyeken lefoglalt "napi rajzok" másolatait nem kapták meg, így tulajdonképpen nem is élhetnek védekezési jogukkal.
Címlapfotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] | [
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Buda-Cash botrány: A kár elérheti a 100 milliárdot is
Erős a gyanú, hogy több évtizedes visszaélés-sorozatra bukkant a jegybank a Buda-Cash Brókerház átfogó ellenőrzése során – mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke keddi sajtótájékoztatóján.
A gyanú szerint a brókerház valamennyi adatszolgáltatását meghamisította az elmúlt tíz évben és jelentős ügyfélpénzekkel nem tud elszámolni. A kár elérheti akár a 100 milliárd forintos nagyságrendet is – fejtette ki.
Közölte azt is, hogy a Buda-Cash tulajdonosain keresztül szoros összefüggésbe hozható a Dél-Dunántúli Regionális Bankcsoporthoz (DRB) tartozó négy bank, melyeknél szintén korlátozó intézkedéseket rendelt el a jegybank, így a betétkifizetést egymillió forintban maximálták és felügyeleti biztosokat rendeltek ki.
A bankcsoport tagja még a DRB-n kívül a miskolci székhelyű Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. (ÉRB), a kaposvári székhelyű Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. (DDB), és a bicskei központtal működő Buda Regionális Bank Zrt. (BRB). None
Elmondta, hogy a svájci frank árfolyamának januári hirtelen emelkedése nincs közvetlen összefüggésben a brókercégnél feltárt hiányosságokkal, bár az árfolyamváltozás mintegy 10 milliárd forint veszteséget okozott a cég ügyfeleinek.
A vizsgált ügy azonban hosszabb időre terjed ki és nagyságrendileg nagyobb összeget érint. Az alelnök hangsúlyozta, hogy pontos információkról egyelőre nem tud beszámolni a nyomozás, illetve a folyamatban lévő felügyeleti vizsgálatra tekintettel.
A Buda-Cash irodája -
Az alelnök tájékoztatása szerint a Buda-Cash Brókerháznál mintegy 15-20 ezer, a DRB bankcsoportnál pedig mintegy 100-120 ezer ügyfél lehet érintett, akik kártalanításra számíthatnak. Hozzátette, hogy az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa szerint a kártalanításra kötelezett szervezetek, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektető-védelmi Alap (BEVA) eleget tudnak tenni ennek.
Mint ismert, kedden reggel felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház Zrt. kereskedési jogát a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a részvény és a származékos szekcióban. Működési engedélyét is befagyasztották, és felügyeleti biztosokat rendeltek ki a visszaélés-gyanús esetek miatt.
Az ügy kapcsán bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, ezért az MNB hétfőn az illetékes rendőr-főkapitányságnál büntető feljelentést tett. A felügyeleti biztosok kedden átvették az intézmény irányítását annak igazgatóságától, és gondoskodnak a megfelelő működésről. A jegybanki intézkedés következtében a Központi Elszámolóház és Értéktár (KELER) is felfüggesztette a brókercég klíringjogát.
A gyanú szerint a Buda-Cash Brókerház valamennyi adatszolgáltatását meghamisította az elmúlt tíz évben és jelentős ügyfélpénzekkel nem tud elszámolni. A kár elérheti akár a 100 milliárd forintos nagyságrendet is - mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke sajtótájékoztatón kedden Budapesten.
A Buda-Cash független, magyar tulajdonú brókercég. Honlapja szerint 1995 májusában alapították, és megalakulása óta tagja a Budapesti Értéktőzsdének. A budapesti központja mellett 11 városban van fiókja és közel 200 munkatárssal rendelkezik. Ügyfelei magyar magánbefektetők, valamint kis- és középvállalkozások, akik számára teljes körű befektetési szolgáltatást nyújt. A nyilvános cégadatok szerint a Buda-Cash a legutolsó lezárt üzleti évében, 2013-ban 584 millió forint adózás utáni eredményt ért el az előző évi 105 millió forint után. A befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevételei 3,855 milliárd forintot értek el 2013-ban, a befektetési szolgáltatási tevékenység eredménye pedig 2,785 milliárd forintot tett ki. A Budapesti Értéktőzsde adatai szerint összforgalma alapján a Buda-Cash a nyolcadik legnagyobb tőzsdei forgalmazó, a részvénypiacon pedig a hetedik helyet érte el 2014-ben, 147,7 milliárd forintos részvénypiaci és 148,5 milliárd forintos azonnali piaci forgalommal. A származékos szekcióban az egyedi részvények határidős piacán a legnagyobb forgalmat bonyolította tavaly. None
MTI | [
"Buda Regionális Bank Zrt.",
"Buda-Cash Brókerház",
"Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt.",
"Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt."
] | [
"Befektető-védelmi Alap",
"Központi Elszámolóház és Értéktár",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Dél-Dunántúli Regionális Bankcsoport",
"MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa",
"Országos Betétbiztosítási Alap"
] |
A bróker agya olyan, mint a penge - mondta a galériatulajdonos, újságíró a Kulcsár-peren.
A brókerügy fővádlottjának védője azt kérte, hogy újra hallgassák meg tanúként a befektetőket.
Kulcsár Attila, a brókerbotrány főszereplője ellen emelt vádat a napokban a romániai Bihar megyei ügyészség a bihon.ro szerint. A nagyváradi hírportál a teljes nevét közli azoknak a magyar állampolgároknak, akiknek csupán a monogramjai szerepeltek a Bihar megyei rendőrkapitányság kedden kibocsátott és egyes romániai portálok által idézett közleményében.
Eszerint a magyarországi brókerbotrány főszereplői, Kulcsár Attila és két társa juttatták 2001 decembere és 2003 májusa között a romániai Bihar megyébe azt a 4,8 millió eurónak megfelelő összeget, amelynek romániai személyek és cégek voltak a haszonélvezői.
A rendőrségi közlemény szerint a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyosztály (DIICOT) nagyváradi ügyészei azonosították azokat a romániai cégeket, amelyekben az említett magyar állampolgárok tulajdonrésszel rendelkeznek, és a biztosítási végrehajtás által a kár teljes megtérítését biztosították. A közlemény arra is kitér, hogy a magyarországi bűnszervezet két tagja ellen 2010 januárjában, a harmadik ellen ez év júniusában emelt vádat az ügyészség, és ha a bíróság bűnösnek találja őket, három és húsz év közötti büntetés róható ki ellenük.
A Bihar megyei rendőrkapitányság közölte, hogy az ügyészség a Bihar Megyei Törvényszéken indította el a pert a magyar állampolgárok ellen. A törvényszék honlapjának adatai szerint a június 19-én iktatott dosszié vádlottja Kulcsár Attila, akit bűnszervezet létrehozásával és a bűnszervezethez való csatlakozással vádolnak a román hatóságok. A büntetőperben polgári peres félként a K&H Equities társaság is részt vesz. Az első tárgyalást a törvényszék ez év október 9-ére tűzte ki.
A törvényszék honlapján elérhető adatok szerint a magyar hatóságok kérésére a Kulcsár Attila két társa ellen indított pert 2010. július 2-án Magyarországra helyezték át. | [
"K&H Equities"
] | [
"Bihar Megyei Törvényszék",
"Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyosztály"
] |
Százmilliós fejlesztést kapnak a Honvédség nemrég milliárdokért nagyjavíttatott szovjet helikopterei
A Honvédelmi Minisztérium (HM) 353 millió forintot fizet azért, hogy hét honvédségi helikopterbe új navigációs rendszereket szereljenek – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.
A rendszereket (VOR/DME és ILS) a Honvédség Mi-8-as és Mi-17-es szállító helikopterei kapják,
két készlet éjjellátó képességgel is rendelkezik a kiírás szerint, ezek Mi-17-esekre mennek. A szerződésben még plusz három készlet szerepel, telepítés nélkül. A polgári repülésben teljesen alaprendszerekről van szó, polgári (utasszállító) gép VOR/DME rádiónavigációs, ILS (műszeres leszállító rendszer) nélkül a 1970-es évek óta fel sem szállhat Magyarországon.
A HM eredetileg 316 millió forintra taksálta a megrendelést, végül 352,5 millió forinttal sikerült megegyezni tárgyalásos eljárásban a szolnoki Specimpex Kft-vel. A cég 1999. elején jött létre, alapvetően a Honvédelmi Minisztérium számára haditechnikai termékek (légijárművek, hajtóművek) export-importjára, javítási, műszaki kiszolgálási, modernizálási, szaktanácsadási szolgáltatásokra. A HM 2016-ban félmilliárd forintos szerződést kötött a Specimpexszel az An-26-os repülőgépek 2018-ig tartó fenntartására.
A HM 2017 elején írt ki közbeszerzést 7+3 ilyen navigációs csomag beszerzésére a Mi-8/Mi-17-esekhez, de nem tudni, annak mi lett a vége, a közbeszerzési értesítőben ugyanis az eljárást elindító hirdetmény után nem jelentettek meg semmit se.
Nemrég nagyjavíttatták őket öt milliárd forintért
A Mi-17-esek navigációs képességeinek ilyeténképp való fejlesztése annyiban pikáns, hogy 4+1 gép nemrég esett át nagyjavításon Oroszországban 12,7+3,4 millió euróért (mai árfolyamon ez 5,3 milliárd forint). A helikopterek nem csak új navigációs rendszereket nem kaptak a nagyjavítás alkalmával, a Magyar Nemzet cikke szerint
a legalapvetőbb, régóta hiányzó fejlesztéseket sem hajtották végre rajtuk.
Így a gépeken továbbra sincs úgynevezett önvédelmi berendezéskészlet, mely nélkül a modern harcmezőn fikarcnyi túlélési esélye sincs a gépekkel repülőknek.
Egy nagyjavítás során a gépeket miszlikbe szedik majd újra összerakják, így ideális alkalom mindenféle fejlesztések elvégzésére.
Ami a navigációs rendszereiket illeti, az lhsn.hu, a szolnoki helikopteres bázis szakblogja szerint
a gépek egyik-másikában jelenleg is megtalálható orosz gyártmányú VOR/DME berendezés korlátozottan, vagy egyáltalán nem használható,
miután azok frekvenciája zavarja a mobilhálózati frekvenciákat, így hatóságilag nem engedélyezett a használatuk. | [
"Specimpex",
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Specimpex Kft-vel"
] |
Elrendelte a bíróság a hivatali vesztegetéssel gyanúsított Agócs János letartóztatását. Az Országos Roma Önkormányzat elnöke az ügyészség szerint 30 millió forintért árulta a pozícióját. A roma vezetőt sok készpénzzel együtt fogták el, de ő tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el.
Egy hónapra elrendelte pénteken a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozati bírója az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) vesztegetéssel gyanúsított elnökének letartóztatását – mondta el a hvg.hu kérdésére Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék szóvivője. A döntés egyelőre nem jogerős, de az Agócs János elleni kényszerintézkedés – amire az ügyészség tett indítványt – azonnal végrehajtható, vagyis az eddig őrizetben lévő roma vezető letartóztatásba kerül.
A döntés indoka a bűnismétlés veszélye volt, és az, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén megkísérelheti meghiúsítani a nyomozást.
Agócs János ORÖ-elnök a bíróságon, ahol a letartóztatásáról döntöttek © Fazekas István
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség kedden vette őrizetbe Agócs Jánost, másnap pedig hivatalosan csak annyit közölt az ügyészség, hogy korrupciós bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják az ORÖ elnökét, és hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytatnak nyomozást. Csütörtökön aztán a Központi Nyomozó Főügyészség további részleteket is elárult, és közölték, hogy
Agócs János a megalapozott gyanú szerint 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint ellenében átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét.
Az ügyészség szerint a 30 milliós összegből 18 millió forint a lemondásakor járt volna Agócsnak, a fennmaradó 12 milliót pedig decemberéig kellett volna átadni neki. Az elnök a gyanú szerint vállalta, hogy a pénz ellenében lemond az ORÖ elnöki tisztségéről, helyettesítésével a pénzt átadót bízza meg, és közreműködik az illető elnökké választásában.
30 millió forintért árulta posztját az Országos Roma Önkormányzat elnöke az ügyészség szerint A vádhatóság kezdeményezte a szerdán őrizetbe vett Agócs János letartóztatását.
A hvg.hu az ügy további részletei iránt is érdeklődött a vádhatóságnál. Így például rákérdeztünk arra, hogy az Agócs elfogásakor készített és az ügyészség által közzétett képeken jól látszik a lefoglalt nagy mennyiségű készpénz, így elképzelhető, hogy az elfogás a pénz átadásakor történt, de vajon mi lett az ügy másik fontos szereplőjével, a vesztegetővel vagy legalábbis a pénz átadójával?
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az ügyben nyomozati alku felajánlása, illetve elfogadása történt-e, továbbá arra is, hogy a nyomozáshoz kapcsolódóan titkos információgyűjtés vagy titkos adatszerzés történt-e? Megkérdeztük azt is, hogy Agócson kívül az ügynek van-e más gyanúsítottja is, és ha igen, őt mivel gyanúsítják? A vádhatóság csak annyit válaszolt a hvg.hu-nak:
az eddigieken túlmenően további tájékoztatás “a büntetőeljárás érdekeire tekintettel nem adható".
Az ügyészség így nem válaszolt a hvg.hu azon kérdésére sem, amelyben utaltunk arra a személyre, aki információink szerint a vesztegetési pénzt átadta Agócsnak, illetve aki – ha csak látszólag is, de – belement volna, hogy “átvegye" tőle az ORÖ vezetését. Nem kaptunk választ arra a kérdésünkre sem, hogy az ügyészség Agócs “lebuktatásáért" cserébe ajánlott-e nyomozati alkut bárkinek?
Az ügy érdekessége egyébként, hogy az ORÖ elnöki posztja választott tisztség, ami nem átruházható – éppúgy, mint egy parlamenti képviselői mandátum. Így Agócs, ha ígért is olyat, hogy pénzért cserébe “átadja" a posztját másnak, biztosan nem valósíthatta volna meg. Az ORÖ elnökét választó közgyűlésnek a személyi összetételét ismerve még az is elég merész ígéret lett volna, hogy az elnök eljár a kiszemelt utód megszavazása érdekében, hiszen nem biztos, hogy tudta volna garantálni a megfelelő többséget. Szintén
érdekes kérdés, hogy mindezek ismeretében ki az, aki egy ilyen bizonytalan “ígéretre" hajlandó 30 millió forintot áldozni.
Agócs őrizetbe vétele egyébként a Blikk írása szerint meglepte a családját. A lánya így nyilatkozott a lapnak: “Derült égből villámcsapásként ért minket a hír. Soha nem gondoltuk volna, hogy ilyen helyzetbe kerül az édesapám." Eközben a kormánypárti sajtó már “baloldali" korrupciós ügyként igyekszik tálalni az esetet, csak mert egyszer Agócs odaállt egy képre Márki-Zay Péter mellé.
(Nyitóképünkön Agócs János ORÖ-elnök a letartóztatásáról döntő bírósági ülés előtt) | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Fővárosi Törvényszék",
"Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség"
] |
A Központi Nyomozó Főügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A vádhatóság közleménye emlékeztet arra, hogy a Legfőbb Ügyészség által 2016. szeptember 16-án ügyészi nyomozási hatáskörbe vont és az eljárás további folytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget kijelölő bűnügyben a nyomozás elrendelésére 2011. január 3-án került sor, a nyomozást addig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta.
Az OLAF 2012. február 2-án kezdett vizsgálatot az ügyben, majd a 2016. november 28-án kelt ajánlását – amely 2016 decemberében érkezett a Legfőbb Ügyészségre – az ebben a tárgyban többek között a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira alapozta, írták.
A Központi Nyomozó Főügyészség metrókocsik szállítási szerződéseivel kapcsolatban korrupciós bűncselekmények miatt folytatott nyomozást, míg a hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 2017. január 23-án az M4-es metró egyéb szerződéseivel kapcsolatban elrendelt nyomozást az Alstom cég szerződéseire vonatkozó rész elkülönítése után áttette a Fővárosi Főügyészségre.
A vádirat szerint a francia Alstom cég megvádolt vezető tisztségviselője a BKV által az M2-es és M4-es metróvonalakat érintő járműbeszerzésre 2005 júniusában kiírt közbeszerzési eljárásban az Alstom vezette konzorcium győzelme érdekében a közbeszerzési eljárás eredményét befolyásolni képes ismeretlen személyt vagy személyeket milliós nagyságrendű euró átadásával vesztegetett meg.
A jogtalan előny 2007 és 2009 években történt átadása céljából az Alstom pénzügyi forrásából három fiktív tanácsadói szerződés megkötésére került sor a vesztegetési pénz átadásában közvetítő szerepet játszó dán és osztrák gazdasági társaságokkal, amelyeknek összesen 8.463.643 eurót fizettek ki.
A vezető tisztségviselő korrupciós cselekményéhez társai – a vesztegetési cél tudatában – a fiktív szerződések megkötésében, a fiktív tanácsadók bevonásában való közreműködésükkel nyújtottak segítséget.
Az ügyészség hat személyt hallgatott ki gyanúsítottként az ügyben, mindannyian szabadlábon védekeznek, két személy esetében elkülönítésre, majd felfüggesztésre került az eljárás. A vádlottak között – a két magyar személy mellett – egy osztrák és egy amerikai állampolgár is van.
Éppen a hetekben írtunk arról, hogy hatra emelkedett a gyanúsítottak számra, ezek szerint azonban két személy esetében mégsem igazolódtak ezek a gyanúk. Polt Péter legfőbb ügyész a nyomozásról februárban úgy nyilatkozott, hogy "közel vagyunk a befejezéséhez". Mint mondta, biztosan lesz vádemelés az ügyben, de az még nem dőlt el, hogy pontosan hány személy ellen és az sem, hogy az adott személyeknél mi lesz a pontos minősítés.
A 2-es és a 4-es metróvonalon beszerzett francia Alstom-metrókocsik ügyében 2016 szeptembere óta tartott a nyomozás vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt.
Az ügy brit szálában már lezárták a nyomozást, három Alstom-vezetőt (Nicholas Reynoldsot, John Venskust és Göran Wikströmöt) bűnösnek találták abban, hogy megvesztegették a Litvániai Erőmű tisztviselőit és vezető litván politikusokat egy 240 millió eurós értékű megbízás érdekében. Venskus 3,5 év, Wikström 2,5 év letöltendő szabadságvesztést kapott, Reynoldsról hamarosan dönt a bíróság. Az Alstomot 18 millió fontra büntették. A vizsgálat során több mint 30 országgal, köztük Magyarországgal működtek együtt. A nyomozás kiterjedt Magyarországra is.
A 4-es metró beruházásának szerződéseit vizsgáló másik ügyben - ami miatt Lázár János volt kancelláriaminiszter tett feljelentést - a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz, ám az a nyomozás továbbra is felderítési szakaszban van.
(Borítókép: Jászai Csaba / MTI.) | [
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Legfőbb Ügyészség",
"Litvániai Erőmű",
"Fővárosi Törvényszék",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
A kormány által tavaly 60 millió forintért megrendelt IMF-es plakátok miatt büntető feljelentést tesz a Jobbik. A párt ugyanis negyedannyi pénzért kétszer annyi időre kapott reklámfelületet.
Hűtlen kezelés miatt feljelentést tesz a Jobbik a kormány által tavaly év végén megrendelt IMF-el kapcsolatos óriásplakát-kampány "aránytalanul drága" megvalósítása miatt - jelentette ki az ellenzéki párt alelnöke szombaton.
Novák Előd az MTI-nek telefonon elmondta: egy írásbeli kérdésére adott válaszában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arról számolt be, hogy az egyebek mellett 1000 darab óriásplakátot október 16. és november 1. között bruttó 60 millió forintért helyezte ki az I.M.G. Inter Media Group Kft. A jobbikos politikus hangsúlyozta: a Jobbik szintén tavaly év végén kétszer ennyi időn keresztül - egy hónapon át - negyedennyi pénzért vásárolt meg ugyanúgy 1000 óriásplakát-helyet a saját kampányára. Novák Előd szerint nem elég, hogy a kormány "nemzeti konzultáció címén rendszeresen állami propagandát és adatgyűjtést folytat, de időről időre kormánykampányt is folytat az adófizetők millióiból", ráadásul mindezt "a Simicska Lajoshoz közelinek tekinthető" Inter Media Group Kft.-n keresztül.
Éppen ezért Novák Előd a jövő héten büntető feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt, valamint kéri az ügyészséget, hogy polgári peres úton, visszamenőleg semmisítse meg a szerződést. Emellett a jobbikos politikus a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz és a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul panasszal, hogy vizsgálják ki a kormány ezen gyakorlatát. | [
"I.M.G. Inter Media Group Kft."
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Az MSZP azt kezdeményezi, hogy a Csongrád megyei közgyűlés egy vizsgálóbizottsággal vizsgálja ki, a megyei fenntartású cégek milyen fideszes politikusok tulajdonában lévő cégeket támogattak közpénzből, és az ügyben feljelentést tesz. A szocialisták továbbá felszólítják a jászberényi fideszes képviselőket, hogy támogassák a kórházi vagyonkezelő társaság megszüntetését.
Az egyszerre két helyi ügyet is bemutató vasárnapi sajtótájékoztatóján az MSZP azt kívánta demonstrálni, hogy miként kormányozna szerintük a Fidesz.
A szocialista Szabó Zoltán - az Így kormányoztok ti című, általa "szappanoperának" nevezett sorozatának 26. részében - két egymástól független, de szerinte egyaránt jellemző üggyel kívánta bemutatni, hogy "mit művel a Fidesz az adófizetők pénzével az általa vezetett önkormányzatokban".
A Kozma József és Gedei József szocialista országgyűlési képviselőkkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Szabó Zoltán azt mondta: "nem egyszerű csínytevésekről van szó, hanem olyan komoly gazdasági bűncselekmények gyanújáról, amelynek felderítése a rendőrségre és a nyomozó hatóságokra vár".
Kozma József, a Csongrád megyei közgyűlés ellenzéki frakcióvezetője kiemelte: az eset egyszerű, a megyei közgyűlés fideszes vezetése szegedi fideszes önkormányzati képviselő, Oláh János cégébe, magánzsebbe - talicskával, vagy anélkül - "tol át pénzt", önkormányzati forrást.
Mindezt nem bonyolult módszerrel, hanem egyszerűen teszik: az önkormányzat nonprofit kft.-je bízza meg Oláh János cégét, hogy végezzen szolgáltatásokat; ebből a pénzből pártpolitikai kiadványokat is megjelentet, a szegedma.hu-t és a Déli Szót - tette hozzá.
Kozma József szerint eközben a közbeszerzési szabályokat is megsértik, s "még a látszatra sem ügyelnek".
Hozzátette: kezdeményezi, hogy a Csongrád megyei közgyűlés hozzon létre vizsgálóbizottságot, amely annak járna utána, hogy közösségi, önkormányzati forrást mikor, miért juttatnak fideszes cégnek. Továbbá az igazságszolgáltatáshoz is fordulnak - emelte ki, hozzátéve: azért, hogy derüljön ki, "ami politikailag durva, sértő, felháborító, az jogszabálysértő is".
Gedei József, a jászberényi szocialista polgármester a Szent Erzsébet kórházzal kapcsolatban emlékeztetett: pénzhiány miatt a kórház megszorító intézkedések bevezetését jelentette be. Hozzátette: ezekre a kórház vezetése szerint azért van szükség, mert 300 millió forint hiányzik az idei működéshez.
Kiemelte: a kórház ügyvezető igazgatója egyben a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje is, és a városvezetésben a Fidesz van többségben.
Gedei József kifejtette, hogy 2008-ban a képviselő-testület fideszes többségének nyomására jogutód nélkül megszüntették a kórházi költségvetési intézményt, és helyette két gazdaság társaságot, egy egészségügyi nonprofit szolgáltatót és egy vagyonkezelőt hoztak létre.
Egy nemrégen történt átvilágításon azonban kiderült, hogy ez sokba került az önkormányzatnak: ha költségvetési intézmény maradt volna a kórház, akkor az 140 millió forintjába kerülne az önkormányzatnak, a két gazdasági társasággal pedig 370 millió forintba - mondta a szocialista politikus, leszögezve: az átalakítás óriási hiba volt, sokba került Jászberénynek.
Szerinte az igazi megtakarítást a vagyonkezelő cég megszüntetése jelentene, ezért felszólította a Fidesz helyi képviselőit, és a kórházigazgatót, Szabó Tamást, hogy támogassák ezt a lépést. A kórházi vezetésnek fel kell függesztenie a betegellátást érintő korlátozó intézkedéseket - hangoztatta.
A Fidesz szokás szerint csak az MSZP korruptságáról szóló idézetekkel válaszolt az elhangzottakra. | [
"Fidesz"
] | [
"Szent Erzsébet kórház",
"Déli Szó"
] |
Az Együtt - A Korszakváltók Pártja követeli, hogy az érintett fideszes politikusok adják vissza pályázat nélkül szerzett állami földbérleteiket. A Földművelésügyi Minisztériumot pedig felszólítják, hogy hagyja abba a pályáztatás nélküli földosztást.
Az Együtt közleménye szerint fideszes politikusok is kaptak bérbe pályázat nélkül állami földeket - ezt arra a dokumentumra hivatkozva írták, amelyet a Blikk kapott meg a múlt héten, "hosszú pereskedés után" a Nemzeti Földalaptól. Az ellenzéki párt részletezte: Farkas Sándor országgyűlési képviselő cége Csongrád megyében 151,5 hektárnyi terület kapott az idén pályázat nélkül az államtól, míg Daher Pierre korábbi parlamenti képviselő felesége Dövényben kapott 11 hektárnyi birtokot.
Azt írták: nem tartják meglepőnek az ügyet, ugyanakkor mélységesen felháborítónak nevezték azt. Úgy fogalmaztak: a kormánypárt "hétről hétre bebizonyítja, hogy rendszerének lényege az állami szintre emelt korrupció".
Az Együtt felszólította az érintett politikusokat, hogy adják vissza a pályázat nélkül szerzett földbérleteiket. A Földművelésügyi Minisztériumtól pedig követelték, "hagyjon fel azzal a gyakorlattal, hogy sötét szobákban osztogat földeket pályázat nélkül, főként fideszes haveroknak". | [
"Földművelésügyi Minisztérium"
] | [
"Nemzeti Földalap",
"Együtt - A Korszakváltók Pártja"
] |
hirdetés
hirdetés
Most jó itt élni! címmel Budapest fideszes vezetésének 2010 óta végzett, illetve 2018 utánra ígért munkáját mutatja be az a kiadvány, amit a közeljövőben juttatnak el 800 ezer fővárosi postaládába – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester. Kiemelte: a Fővárosi Közgyűlés által korábban létrehozott BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. a 24 oldalas "olcsó papírra" nyomott füzet kiadója, ám a cég tavaly ősszel csatlakozott a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) rendszeréhez. – Ez arra volt jó, hogy gyors átfutással és költséghatékonyan 2017 végére el is készült ez a kiadvány: grafikával, tervezéssel, gyártással és tervezéssel együtt összesen 23 millió forintból. A tendert a Network 360 Reklámügynökség Kft. nyerte el – mutatta be Tarlós István azt a céget, aminek tulajdonosa nem más, mint Rogán Antal kabinetminiszter szomszédja a budai luxuslakónegyedben, a Pasa Parkban: Csetényi Csaba. Cége korábban temérdek állami megbízást kapott, és úgy tűnik, a közeljövőben sem marad efféle munka nélkül. A főpolgármester ugyanakkor a Network 360 Kft.-vel kapcsolatban így szabadkozott: "Én nem tudom, kik azok. Isten látja lelkem, nem ismerem őket." A bejelentés viszont, miszerint az önkormányzat városarculati társasága immár az NKH rendszerének a része, azt jelenti, hogy a Rogán Antal által felügyelt hivatal közvetlen irányítása alá kerülhetett a városháza immár kampányüzemmódra kapcsolt kommunikációja.
Ugyanakkor Tarlós István szerint a mostani kiadványban "semmilyen pártpolitika nincsen, a »Fidesz« szó egyszer sem szerepel benne". Valóban: a füzet Tarlós István kétoldalas bevezetőjével kezdődik. A főpolgármester-helyettesek (Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Szeneczey Balázs, Bagdy Gábor) egy-egy oldalt kaptak. Ugyanakkor a füzet Kocsis Máté fővárosi tanácsnok, VIII. kerületi polgármester ígéreteivel zárul – aki az Áder János köztársasági elnök által csütörtökön kiírt országgyűlési választáson a Fidesz színeiben indul.
Arról, hogy a kormány mennyire veszi komolyan az önkormányzatiságot, a települések függetlenségét, jól jelzi a NKH-nak a hivatalos kormányzati portálon olvasható öndefiníciója: "A Nemzeti Kommunikációs Hivatal célja a kormányzati kommunikációs feladatok költséghatékony megvalósítása a 247/2014. (X. 1.) Kormányrendelet előírásai alapján, amelynek érdekében a Hivatal a kormányzati kommunikációs beszerzéseket egy központi közbeszerzési rendszerben valósítja meg."
Tarlós István egyébként első idei sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy hajléktalanügyi munkacsoportot hozott létre, egy új, a budapesti aluljárók tarthatatlan helyzetét rendező javaslatcsomag készítésével. Ennek a munkacsoportnak a főpolgármesteren kívül tagja a budapesti rendőrfőkapitány és helyettese, a fővárosi rendészet vezetője, a Máltai Szeretetszolgálat budapesti elnöke. Bíznak abban, hogy sikerül jó javaslatot kidolgozniuk.
A római-parti mobil gát ügyében is megkezdte működését az a tudós társaság, amely februárra szintén leteheti az asztalra javaslatát. Mint a főpolgármester megjegyezte: az Aranyhegyi-pataknál és a pünkösdfürdői védműnél megkezdődnek a munkálatok; ezt nem érinti az a 2,5 milliós közbeszerzési bírság, amit nemrég szabálytalanságok miatt az árvízi védekezésért felelős Fővárosi Csatornázási Művek kapott.
A főpolgármester az M3 metró felújításának legfrissebb fejleményeivel kapcsolatban elmondta: most azt vizsgálják, lehet-e liftet építeni a Kálvin téren. – Minden érintettel tárgyalunk: a mozgáskorlátozottak képviseletével és az Egyenlő Bánásmód Hatósággal is, ugyanakkor csak olyan lépéseket tehetünk, amiket szűkös forrásaink engednek. Az északi szakaszon és az alagútban zavartalanul haladnak a munkák, a középső és a déli szakasz állomásaira hamarosan tárgyalásos közbeszerzési eljárást írnak ki, jó esetben idén nyári szerződéskötéssel – mondta Tarlós István. | [
"Network 360 Kft.",
"BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal"
] | [
"Network 360 Reklámügynökség Kft.",
"Fővárosi Csatornázási Művek",
"Máltai Szeretetszolgálat",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Egyenlő Bánásmód Hatóság"
] |
Az Átlátszó két cikkben is foglalkozott már a somogyi megyeszékhely kiemelt közlekedési beruházásával, mint a közpénzherdálás minősített esetével. Most ismét odébb tolódott az így is késésben lévő beruházás befejezése, és emelkedett szerény 660 millió forinttal a végszámla – mindez ellentmondásos, néhol homályos indoklással.
A város nyolc éve, 2012-ben kötött szerződést az UTIBER Kft.-vel az első változat megtervezésére, miután külön e célra kapott a kormánytól 350 millió forintot.
A grandiózus, 34 milliárdos terv, mely döntően a város szívében terpeszkedő teherpályaudvar területén, annak radikális átalakításával valósult volna meg (két sínpár maradt volna 11 helyett), a MÁV ellenállásán megbukott, forrásaink szerint egyszerű ok miatt: a vasúttársaságnak zsíros üzletet jelentő cukorrépaszállításhoz szükség van rá. Közismert, hogy Kaposváron van az ország egyetlen megmaradt répacukor-előállító üzeme.
Az épülő Kaposvári Közlekedési Központ: nem az, aminek látszik, viszont értelmetlen és drága Közel egy évtizede stimulálja a somogyi megyeszékhely polgárainak idegvégződéseit Szita Károly és a vele egy húron pendülő helyi sajtó az "intermodálissal".
Hogy a tervek elkészítése előtt miért nem egyeztettek a MÁV-val, s ezért ki viseli a felelősséget, soha, sehol nem merült fel.
Az egyharmad milliárdot felemésztő tervek így mentek a kukába. Az akkori fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné ígéretete szerint 2014-ben kezdődik az építés és 2016-ra kész is lehet a központ, amely integrált vasúti, távolsági, illetve helyi buszközlekedést jelent majd, valamint felül- és aluljárókkal az egykor szebb napokat látott, elgettósodott városrész, a vasút által elvágott Donner visszakapcsolását a város vérkeringésébe.
A helyi kormánypárti sajtó által évekig agyonhájpolt, az "évszázad beruházásának" kikiáltott projekt bukásának politikai szégyenét még Szita Károly, Kaposvár “örökös polgármestere" sem engedhette meg magának. Így a 2015-ös Modern Városok programba visszacsempészték a központ egy könnyített változatát, amely már csupán nettó 12 milliárdba került, s nem érinti vasúti (teher)pályaudvart.
Az új tervek egy közúti, egy gyalogos-kerékpáros felüljárót tartalmaznak, és integrált helyi-helyközi buszpályaudvart, amelyek egymástól eddig is csupán néhány tíz méterre, egy négysávos út két oldalán voltak, s most merész húzással egy oldalra kerülnek.
A kivitelező Swietelsky Építő Kft. a közbeszerzés nyertese 2017. október 2-án kötött szerződést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel, a teljes projektre 27 hónapos vállalási határidővel, nettó 11 milliárd 987 millió forintért. Eszerint 2020 első napjaiban kellett volna elkészülnie a teljes beruházásnak, ám a befejezés most, a határidő letelte után is nagyon távolinak tűnik.
A közbeszerzést először egy év után, 2018. 11. 30-án módosították, miután az egyik helyszínen, melyet a Honvédelmi Minisztériumtól vettek át, találtak két föld alatti tartályt, melyből vélhetően hosszú ideig szivárgott a fűtőolaj. A szennyezett talaj eltávolítására és a kármentesítésre 640 millió forintot kapott a kivitelező, erről szólt "Gyanús áremelések..." c. írásunk.
Gyanús áremelések: összesen 1,6 milliárddal nőtt két kaposvári projekt költsége Schmidt Csaba megbízási szerződése. Makó és Térsége ivóvízminőség-javító projekt I. ütem használatbavételi engedély kiadásának megtagadása Parkolást megengedő tábla miatti beláthatatlan kereszteződés Válaszadások elmulasztása Településsoros munkanélküliségi adatok Válaszadások elmulasztása Miniszterelnökség – szerződések Külügyminisztérium – támogatások Külügyminisztérium – szerződések Honvédelmi Minisztérium – szerződések Miniszterelnökség – támogatások
A Közlekedési Központ beruházásával kapcsolatos legújabb módosítást a NIF "Változáskezelési Osztály" (mert ilyen is van) adta ki 2020. április 20-án, és két fontos dologról rendelkezik. Egyrészt közbeszerzési módosításhoz képest szokatlanul hosszú és zavaros fejtegetésbe kezd bizonyos, építési területbe bevont ingatlanok kisajátításáról, és az ennek köszönhető költségemelkedésről, illetve határidő-csúszásról.
Másrészt az indoklás utolsó mondatában, mintegy mellékesen közli, hogy "a teljesítés során felmerült üzemeltetői igények okán az utastájékoztató perontáblák műszaki tartalmában és ennek következtében a szerződés ellenértékében történt módosítás" – 660 millió forint értékben.
Miután a közbeszerzés kiírója, a NIF nem részletezi, hogy az áremelkedésben mekkora rész jut az ingatlan-kisajátításra és mekkora a perontáblák plusz műszaki tartalmára, erre vonatkozó kérdéseinket elküldtük nekik. Cikkünk megjelenésig nem érkezett válasz az illetékesektől.
Egyúttal igyekeztünk a Közbeszerzési Értesítőben megjelent indoklás egyes részleteinek is utána járni. A szöveg két ingatlant említ, a 7131/6 helyrajzi számút – ez a korábbi távolsági autóbusz-állomás területe – amely még a kaposvári önkormányzat közlekedési vállalatának birtokában van, legalábbis az április 29-én kikért tulajdoni lap szerint.
Miután itt nem került sor kisajátítási eljárásra – és információink szerint tervtől eltérő, késedelmes átadásra sem – kizárásos alapon a másik, 7131/9 számú ingatlanról lehet szó a közbeszerzési dokumentációban, amelyen a vasútállomás mellett lévő, azóta lebontott Vasút Étterem egyemeletes épülete (volt).
“Ránk akarják kenni a balhét"
Megkerestük az étterem egykori tulajdonosát, az üzemeltető cég ügyvezetőjét (kérte, hogy nevük ne szerepeljen a cikkben), mondaná el, hogyan zajlott a NIF által kezdeményezett kisajátítási eljárás.
Az ügyvezető a következőkről tájékoztatta az Átlátszót.
A Vasút Étterem a MÁV üzemi konyhája volt 1964 óta, melyet később előfizetéses, illetve betérő vendégek is előszeretettel igénybe vettek kedvező árai miatt. 2004-től bérelték a helyet, s, miután a MÁV pécsi igazgatósága 2010-ben meg akart szabadulni tőle, cégük megvette.
Hosszú távra terveztek, folyamatosan korszerűsítették a konyhát és az éttermet, s tetőtér-beépítéssel, szállás-férőhelyekkel is bővítették volna a vállalkozást, ám 2016-tól változtatási tilalmat rendelt el az építéshatóság az épületre.
2018. október 17-én kapták meg a NIF ingatlanszakértő által megállapított összegű vételi ajánlatát, amelyet nem tartottak elfogadhatónak, bár az ügyvezető elmondása szerint a vevő és a kormányhivatal képviselője is közölte velük, hogy se több pénzre, se haladékra ne számítsanak, ha kisajátításra kerül sor. Az eljárás lezajlott, 2019. június 11-én átadták az épületet, amelyet július 15-én éjszaka szélsebesen el is bontottak. Utána viszont, az átadástól számított hét hónapig, idén februárig a területen semmiféle munka nem folyt.
Így az ügyvezető szerint teljes képtelenség, hogy a Vasút Étteremmel kapcsolatos kisajátítás bármilyen módon hátráltatta volna a beruházást, ahogy az is, hogy az eredeti költségekbe ne számították volna bele a megszerzendő ingatlanok szakértő által felbecsült értékét. A beruházó által hosszasan ecsetelt birtokbaadási procedúráról annyit mondott: valóban nem állított ki számlát, mert a NIF illetékese többszöri megkeresésre sem volt hajlandó válaszolni, hogy pontosan mi is szerepeljen rajta. “Ahhoz viszont volt eszük, hogy a NAV-végrehajtókat ránk küldjék" – fogalmazott az ügyvezető.
Ugyanígy nonszensznek tartja, hogy a NIF "költözés, üzemátszervezés címén jelentkező (...) és a bevételkiesésből adódó károk megtérítésére" hivatkozik, miközben a cég ilyen címeken a mai napig sem kapott egyetlen fillért sem. A 2007. évi CXXIII., a kisajátításról szóló törvény 21/A. paragrafusa szerint járna ilyen címen kártérítés, ám a NIF erről csak annyit ír nagyvonalúan, hogy "a járulékos költségek tekintetében tett megállapítások továbbra is nélkülözték a Kstv. szempontjait".
A NIF által a Közbeszerzési Értesítőben leírtakban – függetlenül a Vasút Étterem egykori tulajdonosának dokumentumokkal igazolt álláspontjától – egyértelmű, hogy az épület vitáktól és bonyodalmaktól mentes átadására 2019. április 10-én került volna sor. Ehelyett június 11-én vették birtokba. Erre hivatkozva igyekszik a NIF a határidő-csúszást, és – legalábbis részben – egy 660 milliós költségnövekedést indokolni.
Tegyük hozzá: az étterem – már csak hűlt helye – a beruházási terület legszélén, csupán térburkolat, illetve útépítés szempontjából érintett, így különösen nehéz elképzelni, hogy bármikor hátráltatta volna a beruházást, melynek kulcsfontosságú szerkezetei több száz méterre vannak tőle.
A cégnek, amely másfél évtizedig jó hírű, közkedvelt és olcsó éttermet üzemeltetett a városközpontban, nem elég, hogy le kellett húznia a rolót, szélnek ereszteni 12 munkatársát úgy, hogy még felmentésükre, végkielégítésükre sem kapott pénzt a kisajátítótól – sem segítséget az újrainduláshoz az önkormányzattól – még azt is kénytelen elszenvedni, ahogy fogalmazott, hogy az állami óriáscég “rá akarja kenni a balhét" ebben a kissé költségesre sikerült bizonyítvány-magyarázatban.
Fotó: Jelenleg egy mozdony áll a volt Vasút Étterem helyén. Forrás: a szerző felvétele
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"MÁV",
"Swietelsky Építő Kft.",
"UTIBER Kft."
] | [
"Közlekedési Központ",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Kaposvári Közlekedési Központ",
"Vasút Étterem",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Változáskezelési Osztály"
] |
A Fidesz pofátlanságnak és elfogadhatatlannak tartja, hogy "a börtönbüntetés miatt távozó" Benedek Fülöp, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lemondott vezérigazgató-helyettese ötmillió forintot kapjon végkielégítésként a társaságtól az emberek pénzéből.
Koszorús László, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője budapesti sajtótájékoztatóján ezt arra reagálva mondta, hogy a Magyar Hírlap szerdai számában azt írta: mintegy ötmillió forintot utalnak át Benedek Fülöpnek a felmentési időre járó, valamint ki nem vett szabadsága címén.
A lap szerint a munkáltató a felmentési időre 2,735 millió, a ki nem vett szabadságai megváltásaként pedig 2,073 millió forintot fizet.
Benedeket december elején nem jogerősen másfél év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte hivatali visszaélés miatt a Heves Megyei Bíróság.
Koszorús László úgy fogalmazott: az MNV a köztulajdonban álló vagyon elherdálásának központjává vált. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Heves Megyei Bíróság",
"Magyar Hírlap"
] |
Úgy tűnik, rehabilitálják a kegyvesztett egykori Simicska-céget: a most már Szíjj László érdekeltségébe tartozó Közgép tavaly négy közbeszerzést nyert és már idén is behúzott egyet. A nettó 4,1 milliárdos munkát a borsodi "kukakirály", Hercsik István cégével, a Mento Kft.-vel közösen végzi majd Miskolcon, ahol többek között egy új szelektív hulladékválogató létesítményt alakítanak ki.
A "Hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes területén, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerre" elnevezésű, uniós forrásból biztosított projekt kivitelezésére írtak ki közbeszerzést tavaly nyáron. Az eljárás hivatalos eredményét most tették közzé.
Az uniós közbeszerzési értesítőben szereplő adatok szerint öt ajánlat érkezett, a befutó pedig a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. és a MENTO Környezetkultúra Kft. alkotta duó lett. A páros a SWIETELSKY Kft.-t, a STRABAG Építőipari Zrt.-t., a Homokhátsági Környezettechnika Kft.-t, valamint a HE-DO Építő Zrt.-t utasította maga mögé.
A Közgép és a Mento feladata lesz egy szelektív hulladékválogató mű és infrastruktúrájának kialakítása, illetve a meglévő hulladékátrakó állomás felújítása Miskolcon.
A két cég az eredetileg becsült 3,3 milliárddal szemben nettó 4,1 milliárdos árajánlatot adott,
mégis ez bizonyult a legkedvezőbbnek.
Visszakötötték a vérkeringésbe
A szebb napokat látott Közgép egykor szinte mindent vitt: 2014-ben még döbbenetes, 129 milliárdos forgalmat bonyolított. Aztán jött a cégtulajdonos és Orbán Viktor miniszterelnök szakítása, és a cég mélyrepülésbe kezdett.
Így lett vége a Közgép aranykorának az építőipari közbeszerzések piacán Bár a 2015-ös év a többi nagy vállalkozásnak sem volt kimondottan sikeres, a korábban veszteni nem tudó Közgép szinte eltűnt a közbeszerzések nyertesei közül. Most induló cikksorozatunkban az építőipari közbeszerzések piacát vizsgáljuk, elsőként azt, hogyan változott hat nagy szereplő pozíciója.
Mint az köztudott, 2015. február 6-án volt a híres G-nap, amikor a miniszterelnökkel addig jó viszonyt ápoló Simicska Lajos kikelt Orbán Viktor és a Fidesz ellen. Simicska Lajos, a kormánypárti média addigi ura hirtelen ellenzéki sorba került, egy pályázati szabálytalanság miatt pedig a Közgépet három évre kizárták az összes közbeszerzésből.
Az akkoriban szinte minden állami tendert megnyerő vállalkozás ettől fogva semmilyen közpénzes megbízást nem kapott, és mindez jól látható nyomot hagyott a cég bevételein. 2018-ban 1 milliárdos forgalom mellett mindössze 30 millió forint adózott eredményt ért el, noha ez 2019-re 72 millió forintra nőtt.
A kegyvesztett vállalkozás előbb Nyerges Zsolthoz, majd Szíjj Lászlóhoz került. Ahhoz a Szíjj Lászlóhoz, aki építőipari cégeivel – főként a Duna Aszfalttal – rengeteg állami és önkormányzati megbízást nyer el; akinek Mészáros Lőrinccel is több közös cége van; aki a Forbes legutóbbi gazdaglistája szerint a 9. leggazdagabb magyar és akinek a jachtján töltötte tavalyi nyaralását Szijjártó Péter külügyminiszter.
Vélhetően az új tulajdonos személye miatt a Közgépet részben rehabilitálták: tavaly négy közbeszerzést is nyert. Az M44 gyorsforgalmi út Szentkirály – Lakitelek 1. és 2. részének kivitelezését 43,6 milliárd forintért, továbbá vasúti pálya és kocsiszín létrehozását Tiszakécskén (Szíjj László szülővárosában) 231,9 millió forintért, valamint egy mozdony és két darab kocsi felújítását 45 millió forintért. A tavalyi év beszámolója tehát várhatóan egy újra megerősödő vállalkozás képét fogja mutatni.
Párban a "kukakirállyal"
Szintén jól prosperál a Közgép együttműködő partnere, a miskolci székhelyű Mento Kft. Az 1996-ban alapított cég éves nettó árbevétele 2,2 és 11,8 milliárd forint között mozgott az elmúlt években, míg az adózott eredménye többször meghaladta az 1 milliárd forintot. A kft. többségi tulajdonosa Hercsik István.
Bár a "kukakirályként" is emlegetett vállalkozó cége – véletlenül éppen a Mento Kft. – korábban gigabírságot kapott kartellezésért, változatlanul sikeres a hulladék-ügyi közbeszerzéseken Borsod megyétől Budapestig.
Az ügy háttere: 2014-ben és 2015-ben néhány hulladékos cég (főleg uniós támogatású) közbeszerzéseket fixált le, ezért a GVH helyszíni razzia után megszerzett bizonyítékaira alapozva megbüntette őket.
A Mento 307 millió forintos bírságot kapott.
Ennek ellenére a kft. számos közbeszerzést nyert azóta is, és Hercsik továbbra is Észak-Magyarország egyik legbefolyásosabb üzletembere.
Nyitókép: A Közgép egyik munkája, az Abaúj-Zempleni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer (Forrás: www.kozgep.hu). A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Közgép",
"Mento Kft."
] | [
"MENTO Környezetkultúra Kft.",
"SWIETELSKY Kft.",
"Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt.",
"HE-DO Építő Zrt.",
"Homokhátsági Környezettechnika Kft.",
"STRABAG Építőipari Zrt.",
"Duna Aszfalt",
"Opten Kft."
] |
Helyreigazítási kérelemmel, illetve polgári per kezdeményezésével és büntető feljelentéssel reagált a Terrorelhárítási Központ (TEK) a szervezet árvízi elszámolásáról szóló cikkünkre. A cikk megjelenésével egy időben közadatigényléssel fordultunk a szervezethez, melyben az árvízi védekezéssel kapcsolatos elszámolás pontos adatait kértünk. A TEK válaszából (PDF) az olvasható ki, mely napokon pontosan hol és hány fővel vett részt a védekezésben a szervezet, de ez még mindig nagyon eltér a sajtóbeszámolóktól.
HELYREIGAZÍTÁS
A felperes tájékoztatására hivatkozva valótlanul állítottuk, hogy a Terrorelhárítási Központ munkatársai 1576 munkanapot töltöttek a 2013. júniusi árvízi védekezéssel összefüggésben különböző helyszíneken. A valóság ezzel szemben az, hogy a felperes ilyen tájékoztatást nem adott, az “1576"-os számadat létszámot jelöl.
Valótlanul állítottuk, hogy minden egyes résztvevő munkatárs a napi munkaidején felül teljesített túlszolgálatot.
Azt a tényt, hogy a Terrorelhárítási Központ 2013. június 12-i szigetmonostori tevékenységét egyetlen sajtótudósítás sem említi, olyan hamis színben tüntettük fel, mintha a Terrorelhárítási Központ tényleges munkavégzés nélkül számolt volna el túlszolgálatként teljesített munkaórákat.
Az összesítés szerint a megadott létszámok alapján 1576 munkanapot töltöttek a TEK munkatársai a különböző helyszíneken: a Hivatal szerint összesen 22 592 órát. Sőt, ez a 22 592 óra mind "túlszolgálat" volt. Vagyis minden egyes résztvevő a napi munkaidején felül átlagosan napi 14,3 óra túlszolgálatot teljesített árvízi védekezésben, illetve – a TEK enigmatikus megfogalmazásában – "azzal összefüggésben". Hogy az "azzal összefüggésben" mit jelent, az nem derül ki a levélből, de az egyértelmű, hogy nem közvetlenül az árvízi védekezésben való részvételt jelenti. A TEK ezek szerint leszámlázott olyan munkaórákat, amelyeket a munkatársai valahol a gátaktól távol töltöttek. Erre a kis elszámolási trükkre talán szükség is van, hiszen a TEK mostani elszámolása és a nyilvánosan hozzáférhető források adatai között még mindig nagyon jelentős az eltérés.
Mennyiért pakol homokzsákot egy terrorelhárító? 110 millió forintjába került az adófizetőknek a TEK részvétele a nyári árvízi védekezésben. A szervezet azt állítja, munkatársai rendes napi munkaidejükön felül több mint 20 000 órát töltöttek a gátakon. Noha az összes nagyobb hírportál folyamatosan tudósított az árvízi védekezésről – a TEK felbukkanásáról meg különösen – ennek a százmilliónyi tevékenykedésének alig van nyoma. Tovább az előző cikkre.
A TEK második, pontosított beszámolója szerint a szervezet június 7-én kilenc fővel kapcsolódott be az árvízi védekezésbe – az előző elszámolás még három nappal korábbra, június 4-re tette a védekezésben való részvétel kezdő időpontját. (" A TEK válasza szerint a közel 110 milliónyi személyi juttatást a június 4-14 közti tíz napos időszakra számolták el. De ezzel a tíz nappal kapcsolatban is kétségek merülnek fel. Az első híradás ugyanis a TEK árvízi tevékenykedéséről június 7-éről való."- írtuk az első cikkben.) A módosított adat már egyezik a sajtótudósítások adataival.
A mostani elszámolás szerint a TEK első, jelentősebb volumenű fellépésére két nappal később Szigetmonostoron került sor. Csakhogy a számok itt továbbra sem stimmelnek. A TEK szerint június 9-én, amikor kritikus helyzet alakult ki a térségben, 483 fővel vettek részt a védekezésben. Ezt a számot azonban nem támasztja alá egyetlen más beszámoló sem. A védekezést irányító Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) június 9-én délután kiadott közleménye szerint "A TEK munkatársai jelenleg 250 fővel itt küzdenek az árral. Hajdu János tábornok, a TEK főigazgatója személyesen irányítja a helyszínen a védekezést." A védekezést helyi szinten irányító szigetmonostori polgármester június 9-én késő este kiadott tájékoztatójában pedig ez áll: "A kora reggeli vízáttörés miatt 150 Terror Elhárító Központos katona érkezett a településre és azonnal megkezdték a Csalogány utcán a nyúlgát építését."
A védekezést irányító országos szerv (OMIT) hivatalos közleménye tehát fele akkora, a helyi védekezést irányító polgármester közleménye pedig harmad akkora létszámról tud, mint amekkora a TEK mostani elszámolásában szerepel. (Az elszámolás szerint a következő napon is még 210 fő dolgozott Szigetmonostoron, de hogy ott ténylegesen mit csináltak, az nem tudható, mert egyetlen forrás sem említi a TEK június 12-i szigetmonostori tevékenységét. Talán a TEK hivatala által az "azzal összefüggésben"-nek nevezett dolgot.)
A következő jelentősebb létszámot megmozgató bevetésre 11-én, kedden, Baján került sor. A TEK saját elszámolása szerint ezen a napon és ezen a helyszínen 420 fővel vettek részt az árvízi védekezésben. Ezzel szemben az OMIT aznap éjfélkor kiadott közleménye 221 főt említ: " A Terrorelhárítási Központ kedden hajnalban 221 fővel csatlakozott az árvízvédelemben résztvevőkhöz Baján. Hajdu János tábornok, a TEK főigazgatója személyesen irányítja a helyszínen a védekezést. Az árvízvédelmi feladatok végrehajtására berendelt állomány megfeszített erővel dolgozik a helyszínen. A TEK az árvízi védekezés mellett a jogszabályban foglalt alapfeladatait is hiánytalanul ellátja." (Tegyük hozzá, hogy a kommüniké utolsó mondata, mely a TEK egyéb feladatairól szól, azt valószínűsíti, hogy a szöveg legalábbis a TEK információi alapján íródott; hacsak nem maga a TEK volt a közlemény megfogalmazója.) Ugyancsak 200 főt említenek a TEK bajai működésével kapcsolatban a helyi és az országos médiumok: a TEK egyetlen esetben sem kérte ennek az adatnak a pontosítását.
A TEK elszámolása szerint a tetőzést követő második napon is még 102, de a harmadik napon is még ötven emberük volt Baján – minimum a saját maguk által kiszámolt 3766 forintos átlagos órabérért. Hogy ott mit csináltak, az nem derül ki: az árhullám tetőzése után ugyanis nemcsak az intenzív védekezés szűnt meg – bár persze voltak még kritikus pillanatok -, de sem a hivatalos közlemények, sem a sajtó nem említi többet a TEK-et. Mindenesetre a TEK június 11-ét követő bajai jelenléte – a saját számadataik alapján – önmagában is további 23 millió forintjába került az adófizetőknek.
Mindezek alapján a magunk részéről továbbra sem találjuk meggyőzőnek a TEK árvízi elszámolását, ezért további lépéseket teszünk a tényleges elszámolást tartalmazó dokumentumok nyilvánosságra hozatala érdekében.
() | [
"Terrorelhárítási Központ"
] | [
"Országos Műszaki Irányító Törzs",
"Terror Elhárító Központos"
] |
Az ügyészség közokirat - hamisítással vádolja a Miskolci Bölcsész Egyesület elnökét, mert éveken keresztül olyan diplomákat, okleveleket állított ki, illetve látott el kézjegyével, amelyek egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött képesítés megszerzését igazolják.
A Miskolci Városi Ügyészség álláspontja szerint az egyesület elnöke erre nem volt jogosult, ugyanis a hatályos törvények szerint kizárólag felsőoktatási intézmények állíthatnak ki ilyen okleveleket, s az egyesület 1996-tól 1999-ig nem minősült felsőoktatási intézménynek. A bölcsész egyesület elnöke mindezek ellenére különböző tanári végzettséget igazoló diplomákat bocsátott ki.
Az MBE elnöke tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el.
(1999. október 7.) | [
"Miskolci Bölcsész Egyesület"
] | [
"Miskolci Városi Ügyészség"
] |
Csalás miatt ismeretlen tettes ellen nyomozás indult a rendőrségen a Green Holidays csődje ügyében - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság az MTI megkeresésére hétfőn.
A Green Holidays Kft. július másodikán vasárnap kora este jelentett fizetésképtelenséget. A társaság szervezésében aznap délelőtt még elindult egy magyar csoport Budapestről charterjárattal a törökországi Antalyába, de lefoglalt szálláshelyükre már nem jutottak el. Múlt szerdán minden utas hazaérkezett Magyarországra.
Az Indexen egy héttel ezelőtt írtunk a cég hátteréről és arról, hogy a körülmények alapján gyanítható, átverés áll a csőd mögött. Erről bövebben itt olvashat. A Green Holidays ugyanakkor török partnerét hibáztatja a kialakult helyzetért.
A biztosítási szerződés feltételei alapján az Uniqa Biztosító az utasokkal szemben 500 millió forint erejéig teljesíti a Green Holidays irodát terhelő fizetési kötelezettségeket. Az Uniqa Biztosító Zrt. múlt csütörtökig közel 2000 kárbejelentést fogadott és több mint 83 millió forintot fordított a Green Holidays csődje miatt nehéz helyzetbe került utasok megsegítésére.
A vagyoni biztosítékból a Törökországban ragadt utasok hazaszállítását, a kényszerű kint tartózkodás költségeit, illetve a már befizetett utazások előlegének, illetve részvételi díjának visszatérítését fizették. Vasárnap estétől szerdáig közel 800 károsultnak segített hazajutni a biztosító cég. A szállásra fordított költségek eddig 26 millió 253 000 forintot tesznek ki, a biztosító 4 repülőjáratot foglalt, erre több mint 57 millió 150 ezer forintot fordítottak. A biztosító augusztus 1-jéig fogadja a további kárbejelentéseket.
Közben az Uniqa hétfőn egyeztetett a kormányhivatal illetékes munkatársaival, hogy a Green Holidays Kft. utazásszervezővel kapcsolatban felmerülő jogi kérdéseket mielőbb tisztázzák. A biztosító minél előbb szeretné megkezdeni a kártalanítást és ezért kiemelten kezeli az ügyet - közölte az Uniqa az MTI-vel hétfőn.
Jelenleg, a második ütemben folyamatosan zajlik a kárbejelentések feldolgozása. A feldolgozás során a beküldött utazási szerződések alapján több kérdés is felmerült, amelyek megválaszolása egyoldalúan, kizárólag az Uniqa Biztosító részéről nem lehetséges a közlemény szerint.
Az Uniqa a kárügyek feldolgozása során azzal szembesült, hogy az utazásszervezői tevékenység, tehát
az egyes utazási szerződéseknél a Green Holidays Kft. tényleges jogi státusza, biztosítotti minősége nem egyértelmű.
A biztosító emlékeztetett: azon ügyfeleiket, akiknek lefoglalt és befizetett utazása van, de még nem utaztak el, kérik, hogy jelentsék kárigényüket a 4839597 kötvényszám feltüntetésével az info@uniqa.hu e-mail címen. | [
"Green Holidays"
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Uniqa Biztosító",
"Uniqa Biztosító Zrt."
] |
8 helyett 12 milliárdért alakít ki műhelyt az Operaháznak a Strabag
Többszöri csúszás és drágulás után most az a cél, hogy 2018 nyarára végre ráncba szedjék a Kőbányai úti Eiffel-csarnokot.
Úgy tűnik, végre sínen van az évek óta egy helyben topogó Eiffel-csarnok projekt. Az uniós közbeszerzési értesítőben szombaton megjelent hirdetmény szerint a megrendelő Magyar Állami Operaház megegyezett a Strabag Építő Kft.-vel, így a cég szedheti ráncba a leromlott állapotú ipari műemléket.
A Stranbag az Operaház és az Erkel Színház számára alakít majd ki új műhelyházat és próbacentrumot a Kőbányai út 30. szám alatti Villamosmozdony-javító csarnokban és ahhoz kötődő további épültekben. Generál kivitelezési feladatok várnak rájuk, beleértve a bontási, acélszerkezet- és tetőfelújítási munkákat. Mindezt 11,9 milliárd forintból kell megvalósítaniuk.
Maga a beszerzés gyorsított tárgyalásos eljárással ment végbe, ami nem is csoda, mert a feladat kapcsán 2016-ban már két tender is eredménytelenül zárult. A sikertelen nekifutások természetesen drágulással jártak, a feladatokat az eredeti becslés szerint 8,1 milliárd forintból ki lehetett volna hozni, de a tavaly augusztusi, generál kivitelezési munkákra vonatkozó hirdetmény még 7 milliárddal számolt. Első szándékból ugyanakkor 14,5 milliárd forintot fordított volna a projektre a kormány, legalábbis ezt a keretet fogadták el még 2015 nyarán.
Ha minden úgy alakult volna, ahogy eredetileg tervezik, akkor már most üzemelne a színházműhely, az átadással ugyanis két éve még 2017 nyarát célozták meg. Most, hogy az átadás idejére sikerült megtalálni a kivitelezőt, jövő nyárra módosult a cél. Ezt már muszáj lesz tartani, mert a vonatkozó kormányhatározatok alapján a felújított Operaház megnyitásának határideje 2018. május 24., és az Opera felújítás megkezdésének feltétele az Eiffel csarnok elkészítése. Tempózni tehát indokolt.
Két évvel ezelőtt készült egy videó, mely bemutatta az Eiffel-csarnok látványterveit, tessék, elvileg ilyen lesz az épület kevesebb, mint egy év múlva:
| [
"Strabag",
"Magyar Állami Operaház"
] | [
"Strabag Építő Kft.",
"Erkel Színház"
] |
A Magyar Turisztikai Ügynökség júliusban azt közölte, hogy nettó 1,3 milliárd forintért vették a rakétákat az idei augusztus 20-i tűzijátékra, és pont ennyibe kerültek tavaly is. Emellett még 1,4 milliárdot költenek a tűzijátékhoz kapcsolódó rendezvényszervezésre, vagyis összesen minimum 2,7 milliárd forintba kerül a látványosság. Érdekes módon néhány éve még csak 180-200 millió forint közpénz ment el rá, vagyis a tűzijáték ára megsokszorozódott pár esztendő alatt.
Az idei augusztus 20-i tűzijáték leginkább amiatt szerepel a hírekben mostanság, hogy az Operatív Törzs elnapolta, mert az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) vihart jelzett előre, majd miután az mégsem következett be, Palkovics László miniszter kirúgta az OMSZ két vezetőjét. Ez is fontos ügy, de érdemes az augusztus 27-re halasztott látványosság árával is foglalkozni.
Július közepén írtuk meg, hogy a Párbeszéd Magyarországért közadatigénylésben kérte ki a 2022. évi államalapítási ünnepi tűzijáték előzetes költségbecslését, valamint a négynapos programsorozat előzetes költségbecslését az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalon.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szerint azonban "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5) bekezdése alapján a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített,
a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános".
Cikkünk megjelenését követőan aztán a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) sajtóközleményt adott ki, amelyben azt írták, az előzetes költségbecslés valóban egy döntéselőkészítő dokumentum, de már nem releváns. Az idei tűzijáték ára pedig tudható, mivel a rakétákat már az év első felében beszerezték. Közölték a költségeket is: eszerint a rakéták beszerzési ára nettó 1,3 milliárd, azaz bruttó 1 650 000 000 forint volt, amely megegyezik a tavalyi tűzijáték árával.
Csak a rakéták 1,3 milliárd forintba kerülnek az augusztus 20-i tűzijátékhoz | atlatszo.hu A Magyar Turisztikai Ügynökség közleménye szerint "félrevezető cikkek" jelentek meg, hiszen a tűzijáték ára pontosan tudható: nettó 1,3 milliárdba kerültek a rakéták. Ez az összeg azonban aligha a teljes költség. Tavaly ugyanis csak a tűzijátékra és az ahhoz, valamint az egyéb állami programokhoz kapcsolódó rendezvénybiztosításra 3,1 milliárd forintot költöttek, a teljes programsorozat pedig 12 milliárd forintba került. Idén pedig "Európa legnagyobb tűzijátékát" ígérik, és az elmúlt évhez képest most kétszer annyi (vagyis 600) drón fog hozzájárulni a látványhoz.
Két nappal később a Magyar Hangnak sikerült megszólaltatnia a tűzijáték-show megrendezésével megbízott cég ügyvezetőjét, aki a lapnak elmondta, a rakéták beszerzése jóval kevesebb volt az MTÜ által említett összegnél.
"A bruttó 1,6 milliárd forint úgy jöhet össze, ha a pirotechnikai show-hoz kapcsolódó szolgáltatások árát is beleszámoljuk: a logisztikát, a nautikát (vagyis az uszályok és pontonok kezelését, bérlését), de még az őrzés-védelem árát is. A pirotechnika magában ennél kevesebbe került, igaz, az összköltség nagy részét így is ez teszi ki" – részletezte az ügyvezető. A rakéták konkrét árát azonban üzleti titokra hivatkozva nem akarta elárulni.
Sokszorosára drágult pár év alatt
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal K-Monitor által kiszúrt közbeszerzési eljárásában a rakéták áránál nagyobb összeg szerepel a tűzijáték kommunikációs feladataira "Rendezvényszervezési feladatok ellátása az Államalapító Szent István ünnepe alkalmából tartandó tűzijáték kapcsán a Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt. részére. Mennyisége: A műszaki leírásban részletesen meghatározott kommunikációs feladatok elvégzése legfeljebb a nettó 1 400 000 000,- Ft + Áfa (...) keretösszeg kimerüléséig." Ez a rakéták 1,3 milliárdos árával együtt már rögtön nettó 2,7 milliárd forint lenne.
Tavaly összesen 12 milliárd forintot költöttek az augusztus 20-i ünnepségre, ebből csak a tűzijáték és a tűzijátékhoz, valamint az egyéb állami programokhoz kapcsolódó rendezvénybiztosítás összesen 3,1 milliárd forintba került. 2020-ban ugyan a koronavírus-járvány miatt elmaradt az esemény, de a tűzijáték ára akkor is nettó 1,3 milliárd forint lett volna az állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt. kivitelezésében.
Az rejtély, hogy mitől és miért drágult meg ennyire az augusztus 20-i kormányzati tűzijáték, 2020 előtt ugyanis sokkal-sokkal olcsóbb volt:
A megrendelő mindhárom évben az állami tulajdonú Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft. volt, a kivitelező pedig a Nuvu Kft.
Az idei tűzijátékot is ők csinálják – a cég ügyvezetője beszélt az előkészületekről az MTÜ videójában:
Meglódult a cég forgalma
A Nuvu honlapján a refenciák között megtalálhatók koncertek, filmes és színházi produkciók, sportesemények, fesztiválok, települési és állami rendezvények egyaránt. A széles repertoárt jól jelzi, hogy a Fradi stadionbúcsúztatója, az 56-os emléknap és a Budapest Parádé is szerepel a felsorolásban.
Tehát szemmel láthatóan egy hozzáértő és tapasztalt cégről van szó, amit alátámasztanak az általa kapott szakmai elismerések is. A céget 2007-ben alapították, a videóben nyilatkozó Tóth Ferenc ügyvezető az egyik tulajdonosa (40%), a másik Vámosi Istvánné (szintén 40%), és Tőtős Ferenc (20%) a harmadik.
Tavaly nagyon meglódultak a Nuvu pénzügyei. Fennállása 10. évében, 2017-ben a Nuvu Kft. nettó árbevétele 470 millió forint volt, 2018-ban és 2019-ben 300-365 millió, 2020-ban (minden bizonnyal a koronavírus miatti lezárásokból fakadóan) visszaesett 82 millióra.
2021-ben viszont nettó 1,4 milliárd forint lett a forgalmuk, és ebből majdnem 584 millió a tiszta haszon. Ez volt az elmúlt 5 év rekordnyeresége: korábban maximum 93 millió forint pluszt tudtak összehozni.
Látványos lesz – ha lesz
A kormány Európa legnagyobb tűzijátékát ígérte idén augusztus 20-ra, "amely bemutatja az ezeréves magyar állam történelmének jelentős momentumait, a nemzeti identitás fontosabb elemeit. A tűzijáték során uszályokról és pontonokról mintegy 40 ezer pirotechnikai eszközt lőnek majd fel 4,3 kilométer hosszan a Margit híd és a Petőfi híd között. Emellett a tavalyihoz képest kétszer annyi, hatszáz drón is hozzájárul majd a látványhoz" – emelte ki Kovács Zoltán államtitkár, az augusztus 20-i programsorozat biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vezetője.
A tűzijátékot azonban augusztus 20-án végül nem lefújták, hanem egy héttel elhalasztották,
miután a nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs úgy döntött, az előrejelzett időjárási körülmények között nem biztonságos a tűzijáték megtartása. Miután a látványosság eredetileg tervezett időpontjában mégsem volt vihar Budapesten, Palkovics László, a Technológiai és Ipari Minisztérium vezetője azonnali hatállyal felmentette az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnökét, Radics Kornéliát, valamint szakmai elnökhelyettesét, Horváth Gyulát.
Augusztus 27-re, a tűzijáték pótnapjára zivatarok miatt adott ki figyelmeztetést az OMSZ.
Erdélyi Katalin – Katus Eszter
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Tűzijáték a Duna felett Budapesten az államalapítás ünnepén, Szent István napján 2021. augusztus 20-án. (fotó: MTI/Lakatos Péter) | [
"Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt.",
"Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft.",
"Nuvu Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Párbeszéd Magyarországért",
"Országos Meteorológiai Szolgálat",
"Antenna Hungária Zrt.",
"Technológiai és Ipari Minisztérium",
"Magyar Hang",
"Operatív Törzs",
"Opten Kft."
] |
A pénteken részlegesen visszavont engedélyű brókercégen keresett pár százmillió forintnál is jóval több, milliárdos nagyságrendű összeg hiányozhat a HVG információi szerint.
Pillanatnyilag még nem jogerős a bírósági döntés a ceglédi székhelyű Hungária Értékpapír Zrt. három vezetőjének, S. Istvánnak, K. Lászlónénak és K.-né Sz. Klárának az előzetes letartóztatásáról (S. és K. tulajdonos is a brókercégben). A három brókervezető ugyanis házi őrizettel vagy óvadékkal váltaná ki a börtönt. Jogerősen lakhelyelhagyási tilalom alá került viszont a negyedik gyanúsított, a Hungária egyik pénztárosa, a ceglédi illetőségű J.-né Sz. Mária. Mindnyájukat különösen nagy értékű sikkasztással gyanúsítja a rendőrség.
Ha van információja a Hungária Értékpapírnál zajlott dolgokról, ügyfél, vagy más brókercégnél történtekről információja van, kérjük, írjon az onlinegazdasag@hvg.hu címre.
Az előzetes letartóztatásra és a lakhelyelhagyási tilalomra a HVG információi szerint – az egyébként zárt tárgyaláson elhangzott – bírósági indoklás szerint azért van szükség, mert a feltételezett bűncselekmény olyan jellegű, ami alááshatja "a pénzintézeti rendszerbe vetett közbizalmat". Ezen kívül befolyásolhatnák a tanúkat, újabb bűncselekményeket követhetnének el, de meg is szökhetnének.
A konkrét rendőrségi gyanú szerint K. Lászlóné utasítására J.-né Sz. Klára hamis pénztárbizonylatot készített arról, hogy az egyik ügyfelük 300 millió forintot vett fel készpénzben a kasszából. Azt, hogy az ügyfél számláján rendelkezésre áll a kellő fedezet, K.-nén kívül tudomásunk szerint az ellenőri feladatokkal megbízott K.-né Sz. Klára is aláírta, így a rendőrök szerint neki is tudnia kellett a fiktív műveletről. A pénzt K.-né és S. "egyéb célra fordították". Az ügyfél semmit sem tudott arról, hogy meglopták, a gyanúsítottak ugyanis azt tervezték, hogy mielőtt felhasználná a számlaegyenlegét, visszacsempészik a "kölcsönvett" összeget.
Jóllehet, egyelőre csak ezzel az egy cselekménnyel gyanúsítja a rendőrség az MNB által március 5-én részlegesen felfüggesztett, s azóta felügyeleti biztos által irányított Hungária vezetőit, a HVG informátorai szerint a cégből milliárdos nagyságrendű összeg hiányzik. Egy, a HVG-t megkereső ügyfél szerint a brókercég előszeretettel utazott az emberek adófizetést elkerülő jövedelmeire, amelyekre – mint egy pilótajátékban – extrahozamot ígért.
Németh Zoltán, S. István védője a HVG kérdésére annyit fűzött hozzá, hogy a Venyige utcai börtönbe szállított védence nem vett részt a feltételezett sikkasztásban, az aláírása sem szerepel a rendőrség által lefoglalt dokumentumokon. A bűnös ügylet Cegléden történt, az elnök-vezérigazgató pedig Budapesten tevékenykedett – tette hozzá. Az előzetes letartóztatási bírósági határozat ellen fellebbeznek. | [
"Hungária Értékpapír Zrt."
] | [] |
Eredménytelen lett a hírhedt Sámándob újjáépítésére kiírt tender, mert nem elég a kormány által erre adott támogatás. Karcag arra kérte a Belügyminisztériumot, hogy emelje meg az összeget, de a tárca kétszer is visszautasította a város kérését. Az expopavilon felépítésének költsége Milánóban 2,3 milliárd volt, a karcagi feltámasztása viszont 2,6 milliárd forintba kerülne. A nyilvános adatok szerint 1,5 milliárd forint hiányozhat, hogy a Sámándob csontváza újból életre keljen.
A pavilon a 2015-ös milánói világkiállításra készült, és már akkor közfelháborodást váltott ki az ára. Az épületet a sajtó kezdte el Sámándobnak hívni az alakja miatt, hivatalosan viszont az Életkert nevet viseli. Az építmény első elemei 2017-ben érkeztek meg Karcagra, hogy a fürdővel szembeni Erzsébet-liget rendezvény- és konferenciaközpontja legyen.
Az újjáépítésére kiírt tenderfelhívást az ajánlatkérő Karcag Városi Önkormányzat jelentette meg az uniós közbeszerzési értesítőben tavaly november végén.
A dokumentum szerint a pavilon eredetileg ideiglenes létesítménynek épült, és az egykori rendeltetése is alapvetően eltér a tervezett épületétől, ezért most már csak a teherhordó szerkezetet lehet felhasználni. Az épület méretei sem megfelelőek, ezért pinceszinttel és előcsarnokkal tervezik kibővíteni. A földszinten kap helyet a rendezvényterem, az emeleten pedig két kiállítóterem és egy, a karcagi fürdőre néző terasz lesz majd. Emellett az épület egyik oldalán szabadtéri színpadot terveznek kisebb előadások megtartására, és a pavilonhoz kapcsolódóan egy vízparti látványstég is épül mellette. Mindehhez jelentős terepmunka szükséges: a tájékoztató szerint az egész Sámándobot körülbelül 1,5 méterrel ki kell emelni a környező terepszinttől.
Azonban Karcagnak még várnia kell, hogy a milánói pavilon csontvázából rendezvényközpont legyen a város szélén. Az uniós közbeszerzési értesítő szerint ugyanis érvénytelenné nyilvánították a tendert, mert az önkormányzatnak nem áll rendelkezésére elegendő fedezet a projekt megvalósításához.
Karcag több alkalommal is írásban kérte a korábban támogatást biztosító Belügyminisztériumot, hogy a támogatás összegét "szíveskedjenek megemelni", de a tárca a kérést két alkalommal is visszautasította.
1,5 milliárd forint hiányozhat az újjáépítéshez
A közbeszerzési értesítőből az nem derül ki, hogy a karcagi önkormányzat előzetesen mennyire becsülte a költségeket. Egy Magyar Közlönyben megjelent határozatból annyit lehet tudni, hogy 2018-ban 1 milliárd 108 millió forint költségvetési támogatást biztosított a kormány a pavilon újjáépítésére Karcagon.
Most négyen pályáztak a Sámándob felépítésére:
az egri Euro Campus Kft. és a budapesti Maxicargó Kft. párosa a szintén egri Variabau Kft. a budapesti Peszter Kft. és a Fensthern Kontakt Kft. a kecskeméti Horváth Építőmester Építőipari Zrt. és Via Nouve Bt.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai között megtalálható egy összegzés az ajánlatok elbírálásáról, amiből kiderül, hogy csak az Euro Campus és a Maxicargó párosa, illetve a Horváth Építőmester és a Via Nouve párosa adott be érvényes ajánlatot.
Az Euro Campus és Maxicargó árajánlata nettó 2 619 509 105 forint volt, a kecskeméti cégeké pedig 2 636 616 156 forint. A két ajánlat között csupán 17 millió forint különbség volt.
A 2018-as 1,1 milliárd forintos támogatással számolva tehát 1,5 milliárd forint hiányozhat ahhoz, hogy a pavilont újjáélesszék Karcagon.
Az egri székhelyű Euro Campus neve a masszívan veszteséges, s az építkezés közben négyszeresére drágult szilvásváradi lovasközpontról lehet ismerős, ami végül 6,8 milliárd forintba került az adófizetőknek. Az építési tendert 2015-ben a Mészáros és Mészáros Kft.-vel közösen nyerte el a cég.
Az Euro Campus Kft. tulajdonosa az FK Invest Befektető Kft., ami Kovács Imre és Forró Zoltán tulajdonában van. Forró a VálaszOnline cikke szerint egyike azoknak a "balliberális" üzletembereknek, akiket bebocsátottak a NER elitklubjaiba. Korábban ő volt Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármesteri kabinetfőnöke, aki a Magyar Nemzet 2010-es írása szerint BKV-s igazgatósági tagként lobbizott azért, hogy az általa favorizált cégeket hirdessék ki győztesnek az FKF közlekedésirányítási rendszerének kialakítására kiírt milliárdos tenderén.
“Giccsbe hajló építészeti paródia"
A Sámándob botrányokkal kísért élete már eddig is többmilliárd forint közpénzt emésztett fel.
A pavilon története összefonódik Szőcs Géza, az expo magyar részvételért felelős kormánybiztos nevével. Akkoriban nagy port kavart, hogy a kormánybiztosi döntés szerint nem a pályázat első díjas terve valósult meg, hanem a második díjas elképzelés. Az épület itthon elég heves kritikákat kapott, a BME tanárai sem estek hasra tőle, akkori közleményük szerint a terv “giccsbe hajló építészeti paródia“. A pavilonnak nem sok köze volt az eredeti tervekhez, még az építészek is elhatárolódtak tőle, és végül a nevüket sem voltak hajlandók adni a projekthez.
A világkiállításon való részvételnek becsült értékei vannak: az esemény összesen 5,2 milliárd forintnyi közpénzbe került, amiből a Sámándob felépítésére 2,3 milliárdot, az egyéb programokra 2 milliárdot költöttek, és a maradék 900 millió forint volt a pótköltségvetés.
Szőcs Géza 2015-ben azt nyilatkozta, hogy bruttó 5-6 milliárd forint közötti összeget költöttek a terveztetéstől a hazahozatalig a pavilonra és az expo programjaira.
Milánóból a karcagi sztyeppére
Két évbe telt, mire eldőlt, hogy mi lesz a pavilon sorsa. Végül 2017-ben jelentették be, hogy a pavilon Karcagra kerül, ahol az épület a magyar történelem sztyeppei, lovas hagyományait fogja bemutatni.
A pavilon Milánóból való hazaköltöztetését az eredetileg Carpathia Kft. nevű, majd Kárpátok-Alpok Zrt.-re keresztelt, jelenleg pedig Valor Hungariae Zrt. néven futó állami cég intézte, amelynek Szőcs Géza állandó tagja, de felbukkant benne Nógrádi György fideszes “biztonságpolitikai szakértő" is.
A Kárpátok-Alpok Kft. 2017 áprilisában ajánlatkérőként szerződést kötött nettó 307 millió forintért a KÉSZ Zrt.-vel a milánói pavilon bontására, a terület rekultivációjára és a pavilon Karcagra szállítására, míg a kapcsolódó műszaki ellenőri és tervellenőri feladatok ellátására 29,6 millió forintért a közbeszerzésen közösen induló Kömi Kft.-vel és Főber Zrt.-vel.
Körülbelül negyven kamion hozta haza a sámándob darabjait Milánóból, az első darabok 2017 nyarán érkeztek meg.
Az épületet Karcagon, a város szélén lévő Fürdő utcában, a 2934/1. helyrajzi számú telken szeretnék újraépíteni. A Google Térképen már látszik az előzetes terepmunka nyoma. Karcagnak már azért is fájna elengedni a Sámándobot, mert az előkészítő projekt keretében az önkormányzat nettó 298 millió forintot (bruttó 378 millió forintot) fizet területrendezésére és közművesítésre a Maxicargó Kft.-nek.
Hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést a pavilon tervezője
A pavilon tervezője, Sárkány Sándor tavaly feljelentést tett az Életkert ügyében, egyebek mellett hűtlen kezelés, költségvetési csalás és közokirat-hamisítás gyanúja miatt.
A “Sámándob" tervezője feljelentést tett hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt A 2015-ös milánói világkiállításra készült magyar pavilon tervezője szerint bő 1 milliárd forintos kárt okoz az állami költségvetésnek, hogy a “Sámándob" néven elhíresült épület Karcagra kerül. Sárkány Sándor szerint ezt a városból származó két fideszes miniszter, Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter és Varga Mihály pénzügyminiszter intézte el, pedig az épület üzemeltetésére korábban három másik település is pályázott.
A feljelentés szerint gyanús, hogy Karcag utolsónak pályázott a Sámándobra, ráadásul a leggyengébb ajánlattal, mégis ők nyertek. Sárkány szerint azért, mert az Orbán-kormány 2 tárcavezetője is a városban született: Varga Mihály pénzügyminiszter és Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter.
A Sámándob nagy része fából készült, ami a tervező szerint szétrohadt, ezért Milánóból csak a pavilon fém tartószerkezetét vitték Karcagra, s ezeket a szabadban, egymásra dobálva tárolta az önkormányzat. A pavilon tervezőjének feljelentése szerint ez a közvagyon hűtlen kezelése, mert jelenlegi állapotában az acélszerkezet nem visszaépíthető, és a helyrehozatala további közel 400 millió forintba fog kerülni az adófizetőknek.
A pavilon tervezője legutóbb a Magyar Hangnak azt nyilatkozta, hogy az acélszerkezet megfelelő kezelése közel annyiba kerülne, mint újra legyártani az egészet.
Sárkány Sándor arról is tájékoztatta a lapot, hogy a magyar hatóságok nem nyomoznak az ügyben.
A Szoljon.hu megyei hírportál 2017-ben tudta meg, hogy az elemek tárolását egy karcagi cég nyerte el. Ennek a vállalkozásnak a Szivárvány úti telephelyére kerültek raktározásra a pavilonelemek, s itt lesznek a felépítésükig. A Hír TV 2017-ben rejtett kamerával tudta rögzíteni, hogy akkoriban a szabadban helyezték el a pavilon elemeit, azóta az elemek tárolásáról nincs frissebb információ.
A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A magyar pavilon a milánói világkiállításon 2015. május 5-én. (MTI/EPA/Stefano Porta)
Ha már egyszer itt vagy... Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Belügyminisztérium",
"Valor Hungariae Zrt."
] | [
"Horváth Építőmester",
"Peszter Kft.",
"Hír TV",
"Elektronikus Közbeszerzési Rendszer",
"OPTEN Kft.",
"Kárpátok-Alpok Kft.",
"Horváth Építőmester Építőipari Zrt.",
"FK Invest Befektető Kft.",
"KÉSZ Zrt.",
"Euro Campus Kft.",
"Kömi Kft.",
"Karcag Városi Önkormányzat",
"Euro Campus",
"Maxicargó Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Fensthern Kontakt Kft.",
"Via Nouve",
"Via Nouve Bt.",
"Kárpátok-Alpok Zrt.",
"Carpathia Kft.",
"Főber Zrt.",
"Magyar Hang",
"Variabau Kft."
] |
Bejutott a nemzetközi szervezetek által is kifogásolt Fertő tavi építkezés területére Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője. A több mint egyórás bejáráson a Fertő tavi projektet irányító Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) vezérigazgatója kísérte végig a képviselőt, aki a stábjával videóra rögzítette a látogatást. A felvételt a cég másnap megpróbálta letiltani. Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy a Natura 2000-es védettségű területen folyó hatalmas építkezésre ellenzéki politikusokat nem engednek be, míg horgászok, borászok szervezeteinek és diákcsoportoknak is lehetőséget adtak belépni a közpénzmilliárdokból Mészáros Lőrinc cége által kivitelezett beruházás területére. A Párbeszéd politikusa kedden közzétette a Fertő tavi bejáráson készített videófelvételt.
A Fertő tavi projekttel kapcsolatos visszásságokról, s az egész, természetrombolással járó luxusprojekt miatti tiltakozásokról rendszeresen beszámolt az Átlátszó az elmúlt hónapokban. Megírtuk azt is, amikor a Párbeszéd két politikusának, Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselőnek és Jakál Adrien, soproni önkormányzati képviselőnek az építkezést irányító állami cég nem engedte, hogy megtekintse a helyszínt.
Kocsis-Cake az SFTFN elutasító válasza után az állami cég tulajdonosi jogait gyakorló, Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökséghez fordult, de a hivatal válaszra sem méltatta a képviselőt. Ezért ő parlamenti felszólalásban kérdezte meg arról a kormányt, hogy kisiskolások, borászok és vitorlázók után neki is megmutatják-e – a propaganda szerint a környezetre egyáltalán nem káros – állami beruházást. Végül, mint a képviselő fogalmazott, "az elmaradhatatlan sorosozás és osztrák ügynöközés után" beleegyező választ kapott.
A képviselő és stábja ekkor azonnal felvette a kapcsolatot az SFTFN-nel, s a cég november 4-ében jelölte meg a terület bemutatásának időpontját. Kocsis-Cake szerint Kárpáti Béla vezérigazgató az első perctől éreztette, hogy stábjával nem kívánt látogatók a Fertő tavi beruházás helyszínén. A bejárás után a képviselő közölte: "a nagyjából kétórás terepszemle nem keveset beigazolt korábbi félelmeimből.
A nádas-csoportoknak hűlt helye maradt, a beruházók szerint környezetterhelést nem jelentő, százszobányi négycsillagos szálloda meg fog épülni, ahogy a kibővített parkoló is.
A Zrt. állítása, miszerint a kétéltűek, hüllők élőhelye nem sérül, elég gyorsan megkérdőjeleződött, hiszen mi is láthattunk a sűrű keréknyomok közt egy otthontalan varangyot, azt pedig maga Kárpáti Béla ismerte be, hogy a fecskehotelek nem váltak be fészkeik elpusztítása után" – írta a képviselő.
Kocsis-Cake Olivio a beruházás kapcsán korábban úgy fogalmazott: "azt mi sem tagadjuk, hogy egy korszerű strandra szükség van, ahogy az ökopark is egy abszolút támogatható terv, de a helyzet egyértelmű: a Mészáros Lőrinc cége által folytatott beruházás egy luxusberuházás, amely a környezetvédelem és a valódi turisztikai érdekek helyett a felső 1% érdekeit szolgálja. További részletekkel hamarosan jelentkezünk!"
Kocsis-Cake Olivio kedd délelőtt újabb Facebook-posztban közölte: közzéteszik a Fertő tavi beruházás helyszínén készített videót, bár az SFTFN a látogatásuk utáni napon e-mailben jelezte, hogy csak az ott szóban elhangzottak írásbeli közlését engedélyezik.
"Bár a forgatási engedélyt korábban megkaptuk és a bejárás után semmi jel nem utalt erre, délután elektronikus úton jelezte a Sopron-Fertő Zrt., hogy
»a Fertő Part fejlesztés bejárása során Vezérigazgató Úr által elmondottak kizárólag az információk pontos, írásbeli visszaidézésére szolgálnak, az általa elmondottakat megvágva, szinkronszerűen nem használhatják fel«.
Igaz, hogy számos, a projektre nézve kellemetlen kérdés elhangzott, de ettől még meglepett »idegenvezetőnk«, az állami beruházást vezénylő Kárpáti Béla azonnali visszakozása; a videó megvágásának, a felvételek felhasználása tiltása pedig azért is abszurd, mert a vezérigazgató semmi kifogást nem emelt a mikrofonok használata ellen" – érvelt Kocsis-Cake.
Vágatlanul tették közzé
"Mivel a Párbeszéd a nyilvánosság pártján áll – valamint tekintettel Kárpáti Béláék aggályaira –, ezért a vágatlan videót osztjuk meg veletek. A Zrt. részéről tanúsított bizalmatlanság már az első percekben kivehető, ahogy a körbejáráson diktált feszített tempó is. A terület bemutatását még egyszer köszönjük az illetékeseknek, és azt is, hogy kérdéseinket feltehettük, azonban sajnos így is számos valótlan és szakmaiatlan állítás hangzott el – ezek cáfolataival hamarosan jelentkezem" – írta Facebook-oldalán Kocsis-Cake Olivio.
A Párbeszéd képviselője az Átlátszó kérdésére így foglalta össze a Fertő parti beruházáson tett látogatásukat: "mindent legyalultak, be van betonozva az egész. Láthatóan nem figyeltek arra, hogy megőrizzék az értékeket. Az ott látottakból teljesen világos, hogyan állnak a NER-es beruházások a környezetvédelemhez."
Címlapkép: Fertő parti táj (forrás: Kocsis-Cake Olivio) | [
"Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] | [
"Párbeszéd Magyarországért"
] |
Újabb sikeres projektet tudhat magáénak a Garancsi Istvánhoz köthető Magyar Természetjáró Szövetség, hiszen október 2-án 469,3 millió forintos uniós támogatást nyert el az Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztés programból. A természetjáróknak nem ez volt az első sikeres pályázata, hiszen augusztusban közel 1,5 milliárd forintot zsebelt be két sikeres pályázatnak köszönhetően.
A mostani majdnem 470 millió forint is a korábbiakhoz hasonló célokra megy el, az összeget a "Gyalogszerrel felfedezni Észak-Magyarország turisztikai termékkínálatát" projekttel nyerték el.
A pénzből több mindent is szeretnének felújítani és kialakítani. Többek között 16 állomásból álló erdei tornapálya készül Galyatetőn, melyet a profik és amatőrök, valamint a gyerekek és felnőttek is egyaránt használhatnak. A tornapálya elemei fából készülnének, egy-két elem esetén könnyű fém tartozékok kiegészítésével, és minden egyes elem egy stabil, beton alapú rögzítést kap. Ugyanitt a parkoló is felújításra kerül majd.
Megújítanák a közel 60 éves Dobó István-kilátót Egerben, ami majd 34 méter csúcsmagassággal és 18,15 méter kilátószint magassággal rendelkezik.
István-kút (Fotó: kirandulasok.com) (Fotó: kirandulasok.com)
Háromhuta községhatárában, az István-kút környezetében egy négyévszakos pihenőt szeretnének kialakítani, ami azt jelentené, hogy újraépítenék a faházat, a meglévő kőház pedig felújításon esne át és egyben időjárásfigyelő és -bemutató kutatóhelyiségek is kialakításra kerülnek. A faházon webkamera is elhelyezésre kerül, mely a projektelem népszerűsítéséhez járul hozzá. Ugyanez történne a tervek szerint az Oláh-réti, a Csataréti pihenőházzal is. Rekonstruálnák a Zsófia-kilátót, ami a XX. század első felében meghatározta a Dolka-hegy Lillafüredi oldalának látképét, és Lillafüred egyik kiemelkedő célpontja volt. Felújítanák a Lencsés-forrás pihenőt, a Botkői autóspihenőt, a Királykúti pihenőt és megújulna a Háromhutai tanösvény is.
mfor.hu | [
"Magyar Természetjáró Szövetség"
] | [] |
Annak ellenére, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) már az év eleje óta törvényi felhatalmazása volt a szolgáltatóknál blokkolni a külföldi online fogadóirodák oldalait, csak a brazíliai labdarúgó-vb után kezdett bele. Bár hét oldalt már letiltottak, a játszani vágyóknak nem kell csüggedniük: más magyar nyelvű külföldi oldalon továbbra is fogadhatnak, sőt, különböző trükkökkel akár a most letiltott oldalak is elérhetők. Aki kíváncsi, hogyan, az most megtudhatja.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2014. január elejétől blokkolhatja a távszerencsejátékot (sportfogadás, póker, kaszinó) bonyolító, külföldi üzemeltetésű online irodák honlapjait. Erre először azonban csak bő egy hete, a foci-vb zárását követően kerített sort, amikor július 19-én felszólította az érintett internetszolgáltatókat, hogy blokkolják öt sportfogadással foglalkozó honlap elérését. A lista azóta két újabb honlappal bővült.
Az Országgyűlés július 4-i döntésével határozott a távszerencsejáték szervezésének szabályairól. Eddig ilyen tevékenységet hivatalosan csak a Szerencsejáték Zrt.-hez tartozó TippMixPro folytathatott. Ezután viszont a koncessziós díj megfizetésével és a licenc kiváltásával már külföldi tulajdonú cégek is folytathatnának tevékenységet. Ezzel kapcsolatosan is megkerestük a NAV-ot, hogy próbált-e már kiváltani távszerencsejáték-oldal ilyen linencet, de a csütörtökön feltett kérdéseinkre a megjelenésig nem kaptunk választ. (A cikk megjelenése után a NAV válaszolt, amit a következő keretesben közlünk – a szerk.)
© AFP / Franck Fife
A NAV blokkolásai ellenére továbbra is pezseg az élet a külföldi szerencsejáték-oldalakon. Pár kattintással kedvünkre tudunk fogadni Jerusalem Bellsre az írországi Limerick loviján, sőt, nagyjából ugyanennyi kattintással akár arra is megtehetjük tétjeinket, hogy ki követett el gyilkosságot a BBC egyik patinás szappanoperájában, az EastEndersben. Emellett az sem jelent akadályt, hogy a pénteki Puskás Akadémia–Pécsi MFC-meccset 2–0-s hazai győzelemmel tegyük meg, amire az egyik külföldi oldal 9,50-ös odds-ot ad.
Sok honlap magyar nyelvű felülettel, adott esetben magyar ügyfélszolgálattal várja a fogadni vágyókat. És attól sem kell tartanunk, hogy a magyar bankkártyánkat nem tudjuk használni, a legtöbb helyen PayPallal vagy más hasonló rendszerrel is lehet fizetni. A blokkolás sem jelenti azt, hogy az adott oldal teljesen elérhetetlenné válik a magyar szerencsejátékos számára. Egyrészt a szerencsejáték-irodák újabb és újabb domaineket hoznak létre blokkolt felhasználóik számára, másrészt TOR-böngészőn vagy VPN szerveren keresztül továbbra is könnyen elérhetőek ezek a honlapok.
Az egyetlen jogszerűen működő cég a TippmixPro Kérdéseinkkel megkerestük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint a Szerencsejáték Zrt.-t. Az alábbiakra voltunk kíváncsiak: a NAV miért csak az elmúlt hónapban kezdte el az oldalak blokkolását, vannak-e célba véve újabb oldalak, próbáltak-e már távszerencsejáték-licencet kiváltani cégek, segít-e a NAV a felhasználóknak a blokkolt oldalaknál “bennragadt" pénzek megszerzéséhez. A Szerencsejáték Zrt.-nél pedig azt tudakoltuk, hogy mekkora bevételkiesést jelentek a külföldi oldalak, és hogy nőtt-e a TippmixPro forgalma a blokkolások hatására. A NAV kedd délután válaszolt: tájékoztatásuk szerint náluk még nem jelentkezett senki, hogy távszerencsejáték szervezési engedélyt kérjen tőlük, így az egyetlen jogszerűen működő honlap továbbra is a TippmixPro. A “bennragadt" pénzekkel kapcsolatban pedig az írta a hatóság, hogy ez nem tartozik a feladatkörükbe, viszont a játékosok védelme érdekében honlapjukon felhívják a figyelmet az illegális fogadóoldalak veszélyeire. A Szerencsejáték Zrt-től nem kaptunk választ
A blokkolás átverése
A külföldi szerencsejátéknak ugyanakkor megvan a maga árnyoldala is. A Magyarországon licenccel nem rendelkező, külföldi kaszinóknál és fogadóirodáknál nincs lehetőségünk bírósági úton érvényt szerezni pénzügyi követeléseinknek, ezek a szerencsejáték-oldalak büntetlenül benntarthatják nyereményünket a rendszerükben. Online szerencsejátékkal foglalkozó fórumokon lehet olvasni példákat arról, hogy a fogadóiroda ugyan a pénzbefizetést elfogadta, viszont a hazai rendezetlen viszonyokra hivatkozva a magyar játékost nem engedte játszani. A blokkolt szerencsejáték-oldalak a felhasználók tapasztalata szerint keresik a letiltott játékosaikat, kerülőutakat vagy beragadt pénzük átutalását felajánlva, amiről a játékosok nagyrészt úgy nyilatkoznak, hogy korrekt eljárás – az állam hozzáállását viszont kifogásolják.
© AFP / Karen Bleier
A szerencsejáték-szabályozással kapcsolatban megkerestük Schreiber Istvánt is, aki a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke volt idén májusig, amikor is az online szerencsejáték-piac összeomlása, valamint a kiosztott kaszinókoncessziók miatt lemondott. Schreiber szerint a jelenlegi megoldás nem megfelelő az online szerencsejáték szabályozására, mert aki igazán akar, az talál kibúvót, és tud tovább játszani. Ő a tiltás helyett állami felügyeletet és a szerencsejátékból származó bevételek forgalmi alapú megadóztatását javasolja, amihez a NAV a pénzügyi forgalmat az online pénztárgépekhez hasonlóan ellenőrizhetné. Schreiber ugyanakkor kitért arra is, hogy a kormány 2012-ben betiltotta a játékgépeket, amihez képest az online szerencsejáték nagyságrendekkel több emberhez tud eljutni, és nehezen lehet biztosítani a kiskorúak védelmét.
Marad a nemzeti szintű szabályozás
Egyelőre nincs egységes EU-s szabályzás a távszerencsejáték-szolgáltatásokra, és a bizottság 2012-es cselekvési terve alapján úgy tűnik, hogy nem is lesz, marad a tagállami szintű szabályozás. A szerencsejáték kivételt képez az Európai Uniós szabadpiaci elvek alól, az országok korlátozhatják a nemzetközi játékszolgáltatókat. A tagállamok közül Málta és Gibraltár (az Egyesült Királyság részeként, de független adókivetőként) igazi adóparadicsomnak számít, az EU-s átlaghoz képest lényegesen alacsonyabb, alig pár százalékos szerencsejáték-adót vetnek ki. Ezekbe az országokba van bejegyezve a legtöbb online fogadóiroda, amit jól mutat, hogy a NAV által eddig blokkolt hét oldal mindegyike e kettő országból került ki, hat máltai, egy pedig egyesült királyságbeli.
A kormány még 2011 szeptemberében indított harcot a szerencsejátékok ellen, először Rogán Antal beszélt a távszerencsejáték szabályozásáról, majd Lázár János (akkor még a Fidesz frakcióvezetőjeként) indítványára növelték a játékadót. 2012 októberében – szintén Lázár János bejelentése nyomán – a kormány egy hét alatt betiltotta az összes játékgépet és játéktermet, mindössze három kaszinókoncessziót hagyva meg. A példátlan gyorsaságú lépést a frakcióvezető nemzetbiztonsági okokkal magyarázta. Időközben a kormány a három kiadható kaszinólicencet fokozatosan tizenegyre növelte, az idén májusban elbírált öt koncesszióból hármat Andy Vajna kormánybiztos kapott, kettőt pedig Szima Gábor, a DVSC klubelnöke. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Magyar Szerencsejáték Szövetség",
"Szerencsejáték Zrt",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Puskás Akadémia–Pécsi"
] |
"A REAC elnöksége mély fájdalommal tudatja azt az iszonyatos hírt, mely egyben számunkra felfoghatatlan is, klubunk igazgatója, Kutasi Róbert 2012. március 1-jén az értelmetlen halált választotta" – közölte a honlapján a klub péntek reggel. Kutasi nemcsak a REAC klubigazgatója volt, hanem a Magyar Labdarúgó Szövetségben az NB II.-es bizottság elnöke, korábban a szövetség elnökségi tagja is.
A klubot kedden érte el más csapatoknál nem látott mértékben a bundabotrány, amitől Kutasi összeomlott, és vélhetően ezért vetett véget az életének. Három napja egyszerre hat volt és jelenlegi REAC-játékost fogtak el a rendőrök. Az ügyészség közleménye szerint őrizetbe vették, majd gyanúsítottként hallgatták ki K. Vince, Cs. Gergő, K. András, V. Zoltán, K. Balázs, E. Károly jelenlegi és volt futballistát. (S. Balázst még két hete vették őrizetbe.)
A Nemzeti Sport csütörtökön közölt interjút Kutasival, aki egyik élharcosa volt a fogadási csalás ellen küzdőknek, és aki ősszel, amikor kerületi kitüntetést kapott, még így beszélt: "hiszem, hogy hasonló fantasztikus dolgokra leszünk képesek együtt, mint a korábbi négy éves NB I.-es szereplésünk volt". A mostani interjúban – élete utolsó nyilvános szavaival – azt mondta: "Vége az életemnek (...) Amiért harcoltam, mind semmivé vált, abban a klubban gyűrt maga alá a mocsok, amelyért dolgoztam, azok az emberek tettek tönkre, akikben megbíztam. Csúzlival lövöldöztem az aknavetőkre, s belátom, vereséget szenvedtem".
A gyanú szerint a rendőrök által kedden őrizetbe vett játékosok 2007 és 2009 között összesen nyolc NB I.-es bajnoki vagy Ligakupa-mérkőzés eredményét befolyásolták, esetenként 2000, 2500 euró, illetve egy esetben 100-110 ezer forintért.
Nem volt idegenkezűség Mucsi Nóra, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) sajtóügyeletese elmondta: 2012. március 1-én, délután az XIV. kerület egyik épületének folyosójáról egy 48 éves férfi, feltehetően öngyilkossági szándékkal leugrott és a helyszínen életét vesztette. A lefolytatott helyszíni szemle során idegenkezűségre utaló körülmény nem merült fel, a további eljárást a BRFK rendkívüli haláleseti osztálya folytatja le.
A bundabotrány miatt már vettek őrizetbe korábbi rákospalotai labdarúgót: a gyanú szerint S. Balázs 2007 szeptembere és 2008 májusa között a REAC játékosaként elfogadta "egy eddig be nem azonosított személy" ajánlatát, hogy "fejenként legalább 2500 euró ellenében, további játékostársaival együtt részt vesz" összesen négy meccs eredményének a befolyásolásában. A mérkőzéseket a REAC-nak két góllal kellett elveszítenie.
Az ügyészség közleménye szerint a négyből három esetben a mérkőzésen a kívánt eredmény született, így "S. Balázs a bundaügyben már korábban előállított és kihallgatott H. Gábornak két alkalommal 2500 eurót adott át, míg egy esetben egy eddig ismeretlen személytől 100 ezer forintot kapott". Ebben az időszakban Cs. Gergő, K. Vince, K. András és V. Zoltán egyaránt a REAC játékosa volt, ahogy a már korábban előállított és többször kihallgatott H. Gábor is. | [
"REAC"
] | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség",
"Nemzeti Sport",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
"A vizsgálat arra derített fényt, hogy az egyik gyanúsított a NOB szabályait megsértve az engedélyezettnél többször kereste fel Naganót a pályázati bizottság költségén, négyen több mint egy kísérő társaságában jártak ott. További négy személy esetében kiderült: családtagjaik és barátaik is a szervezők költségén jártak a japán városban" - mondta Jagi.
Nagano mindenáron meg akarta szerezni a rendezés jogát, ezért drága ajándékokkal kedveskedett az érintetteknek, nagyvonalúan vendégül látta őket. Erről azonban "a bizottság meggyőző bizonyítékokkal nem rendelkezik", mivel a vonatkozó dokumentumokat 1992-ben, a rendezési jogról született döntés után megsemmisítették.
A japán vizsgálóbizottság az 1991. évi naganói rendezési jogról hozott NOB-döntés előkészítése kapcsán megkérdezte a Szerencsejáték Szövetség vezetőjét is. A hírek korábban arról szóltak, hogy a szövetség a naganói pályázati bizottságtól mintegy 100 ezer dollárt kapott egyes afrikai országok "meggyőzésére", ám annak vezetője ezt cáfolta. Pénteken azt közölte, hogy a Szerencsejáték Szövetség saját, 1991-es költségvetéséből "önként" fordított több mint egymillió dollárt az afrikai NOB-tagok körében folytatott lobbizásra.
Az olimpiai mozgalmat érintő vesztegetési botrány hatására a napokban megalakult oszakai pályázati bizottság elhatározta, hogy tevékenységét egy független testület és közjegyző ellenőrzi majd. Oszaka a 2008. évi nyári olimpia rendezési jogának elnyeréséért nyújtja be pályázatát. (MTI)
Ajánló: | [
"NOB"
] | [
"Szerencsejáték Szövetség"
] |
"Azt vártuk, hogy végre kibújik a szög a zsákból, és Rendeki Ágnes elmondja nekünk is, nyílt színen, hogyan presszionálta őt Handó Tünde arra, hogy mondjon le. Ehelyett öt perc alatt porig alázott minket" – így látta a Pécsi Törvényszék múlt hétfői összbírói értekezletét az egyik érintett. A helyi bírák 65 százaléka által kezdeményezett ülés témája elvben az Országos Bírói Tanács (OBT) meghekkelt póttagválasztó küldöttgyűlése lett volna, ám öt perc után, a levezető elnök felszólítása nyomán, érdemi történés nélkül átalakult "teadélutánná". Mondván, a meghirdetett témában nem is lehet összbírói értekezletet tartani. "Éppen úgy, mint a mesében: volt is összbírói, meg nem is" – értékelt felháborodott és csalódott forrásunk.
Helyben egészen másra számítottak. Futótűzként terjedt el ugyanis Baranya megyében – többek között éppen az egyik érintettnek köszönhetően –, hogy Rendeki Ágnest, a Pécsi Törvényszék elnökét és Schadt Krisztán elnökhelyettest is lemondásra szólította fel Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a közelmúltban egy elnöki értekezleten. Úgy tudjuk, ezen a meghívott, nem mellesleg Handó által kinevezett bírósági vezetők is az OBT póttagválasztás következményeiről vitáztak. Információink szerint az OBH elnöke azért távolította volna el a baranyai törvényszék vezetőit, mert Pécsett nem sikerült csillapítani a bírák felháborodását, ráadásul még az összbírói értekezletet is összehívták.
Arról már beszámoltunk, hogy a Handó munkáját ellenőrizni hivatott OBT póttagválasztását lényegében elszabotálták a Handó által kinevezett bírósági vezetők, ami miatt egyre nagyobb a felháborodás a bíróságokon, s egyre bővül a nyilvánosan és nevet vállalva tiltakozók listája is. És mivel a hírek szerint Rendeki Ágnes az OBT tagságáról és a MABIE választmányi tagságáról is presszió hatására mondott le, sokan múlt héten is a távozásának bejelentését vagy éppen ellenkezőleg, a megengedhetetlen nyomásgyakorlás elleni harcos kiállást várták. De ez és a magyarázat is elmaradt, az ülésen a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv hitelesítőjét sikerült csak megválasztani. Tovább nehezítette a tisztánlátást, hogy mindeközben az ugyancsak megszólított elnökhelyettes, aki a póttagválasztáson is küldött volt és aláírta az OBT-tagok lemondását követő nyilatkozatot is, bejelentette a lemondását, amit Rendeki el is fogadott.
Úgy tudjuk, a fiaskó hatalmas felháborodást váltott ki Pécsett a bírák körében. Az elmúlt hónapok történései miatt pedig már sokan fontolgatják a lemondást is. "Az összbírói értekezlet a bírói önigazgatás fontos fóruma. Ha ezt is meghekkelik, akkor mire lehet még számítani?" – fogalmazott egy pécsi bíró a hvg.hu-nak.
Nem a Pécsi Törvényszék volt az egyetlen, ahol összbírói értekezleten vártak magyarázatot a botrányos póttagválasztáson történtekre. A Debreceni Ítélőtábla bíráinak több mint fele (26 bíróból 14) is kezdeményezte az ülést. Ám azt annak ellenére nem hívta össze Balla Lajos elnök, hogy a bírák jogállásáról szóló törvény azt erre az esetre is előírja.
Ballát mondják az ominózus póttagválasztás kulcsfigurájának is. Az ő javaslata volt például az, hogy az ülés végén szavazzák meg: a tagválasztó ülés nem óhajt közreműködni a jelenlegi OBT működésében, és lemondásra szólítják fel a tanács jelenlegi tagjait. Forrásaink szerint ez talán nem független attól, hogy Ballát simán kinevezte Handó Tünde, bár a nyugdíjkorhatár elérése miatt az újabb táblaelnöki ciklusát nyilvánvalóan nem tudja kitölteni. Miközben Handó és az OBT viszonya finoman szólva is viharos.
Nem meglepő módon Ballának van is magyarázata, miért nem hívta össze az ülést, bár ezt az érintettekkel nem közölte. Ő is a bírák szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény egy pontjára hivatkozik – és ezt az érvelést osztja Handó, és mint utóbb kiderült, Rendeki is. Eszerint:
Az összbírói értekezlet feladata:
küldöttet választ az OBT-tagok megválasztásához,
véleményt nyilvánít a bírósági vezetők pályázatáról, és dönt a bírósági vezetői vizsgálat elrendelésének kezdeményezéséről,
megválasztja a bírói tanácsot, és évente legalább egyszer beszámoltatja működéséről,
dönt a bírói tanács tagjának felmentéséről,
dönt az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetők felmentésének kezdeményezéséről,
kezdeményezi valamely, az OBT feladatkörébe tartozó kérdésnek az OBT napirendjére vételét és az OBT általi megtárgyalását.
Ez alapján mondják azt a Handó-párti vezetők, hogy a törvényben tételesen felsorolt témákon kívül nem lehet összbírói értekezletet tartani. Más kérdés, hogy kinek és mi baja lehet azzal, ha a bírák magyarázatot várnak a saját küldötteiktől és az igazgatási vezetőjüktől arra, hogy mi és hogyan történt az OBT-póttagválasztáson. Kerestük a történtekkel kapcsolatban Rendeki Ágnest is, ám a cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a kérdéseinkre. Amennyiben utóbb mégis megteszi, az ő álláspontját is közöljük. | [
"Országos Bírói Tanács"
] | [
"Debreceni Ítélőtábla",
"Pécsi Törvényszék",
"Országos Bírósági Hivatal"
] |
A Mészáros Lőrinccel is jó viszonyban levő Vida József nagybefektető érdekeltségébe kerül a TV2 teljes médiaportfóliója, ha a GVH is rábólint.
A tranzakciók zárását és a Gazdasági Versenyhivatal hozzájárulását követően Vida József üzletember, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója érdekeltségébe kerül a TV2 médiaportfóliója – közölte a csatorna szerdán.
Az előzetes bejelentésnek megfelelően az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. szerzi meg a TV2-csoportot. A tranzakció során a cég 100 százalékos befolyást szerez a TV2 Média Csoport Zrt. fölött. A vagyonkezelő társaság tulajdonszerzéséhez a Gazdasági Versenyhivatal hozzájárulása is szükséges.
A bizalmi vagyonkezelő társaság tulajdonosa Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, aki alig egy hónappal ezelőtt, április 15-én jelentette be, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytat a TV2 Média Csoport Zrt. megszerzésére.
Az üzletembernek a média mellett a pénzügyi szektorban és a banki informatika területén, illetve az ingatlankezelés és a pénzügyi tanácsadás területein is sok befektetése van. Vida a Budapest Bankkal is szemez.
A TV2-ről az utóbbi időkben megírtuk, folyamatosak a vezetőcserék (itt és itt, Dirk Gerkens is távozott), az pedig sokáig pletyka volt, Mészáros Lőrinc szemez a csatornával, a TV2 műsorgyártójához egészen közel kerülhet Orbán Viktor barátja. Azt pedig még márciusban írtuk meg, hogy alig néhány nappal Andy Vajna halála után új tulajdonos jelent meg a TV2-nél.
A Takarékbank és Mészáros Lőrinc nincs messze egymástól, a volt felcsúti polgármester kötötte be ugyanis a gázt a Takarékbank vezérigazgatójához. "Mészáros Lőrinc szabadított meg a tüzelőhordástól, amikor bekötötték hozzánk a gázt, onnan a személyes jó viszonyunk" – mondta Vida József, a Takarékbank Etyekről származó elnök-vezérigazgatója nemrég a HVG hetilapnak. November végén pedig arról közöltünk hírt, nagyot lépett a Takarékbank a Mészáros-megabank felé. | [
"TV2 Média Csoport Zrt.",
"Takarékbank",
"Budapest Bank",
"Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal"
] |
A Las Vegas Casino Tropicana Budapesten, a Vigadó utcában.
Bár a hazai kaszinók 2020-as üzleti teljesítményén is meglátszott a pandémia hatása, az eddig közzétett beszámolók szerint ezeket a cégeket messze nem érintette olyan súlyosan a járvány, mint a vendéglátás más szegmenseit. Persze ez abból a szempontból nem meglepő, hogy a kormányközeli tulajdonban lévő kaszinók még akkor is nyitva tarthattak, amikor minden más szórakozási lehetőséget megszüntettek a koronavírus-járvány miatt, ráadásul az online szolgáltatásokból származó bevételeiket még növelni is tudták.
Járványban is jól ment
A budapesti kaszinóbiznisz hosszú évekig Andy Vajna magyarországi cégbirodalmának fejőstehene volt. Az egykori filmmogul 2014-ben szerezte meg mind az öt fővárosi kaszinókoncessziót, ami azt jelentette, hogy ettől kezdve csak neki voltak ilyen létesítményei a fővárosban. Így nagyjából évi 4 milliárd forintos koncessziós díjért cserébe az üzlet minden haszna őt gazdagította. Ez pedig már Andy Vajna halála előtt is 20 milliárd fölötti tiszta profitot jelentett.
Vajna halálát követően némi átfutási idő után a budapesti kaszinók működtetési jogát a leggyakrabban csak Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi István, és a jelenlegi kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerezte meg. Első ránézésre a tulajdonszerzés időzítése nem volt tökéletes, hiszen a koronavírus-járvány épp a vendéglátóipart és a szórakozóhelyeket viselte meg leginkább a kényszerű zárás miatt, de Garancsinak és Szalay-Bobrovniczkynak még ilyen év után is 8,3 milliárd forint osztalékot hozott a biznisz.
Az öt fővárosi kaszinót működtető cég persze megérezte a válságot, de ahogy az LVC Diamond Kft. beszámolójában fogalmaztak:
a társaság működésére ... a járvány okozta intézkedések jelentős, de nem kritikus hatással vannak.
Ebben komoly szerepe volt, hogy a kaszinóknak csak tavaly tavasszal, az első hullám idején kellett bezárniuk, nagyjából másfél hónapra. A sokkal súlyosabb második hullám idején – igaz korlátozott nyitva tartással – de végig működhettek akkor is, amikor étterembe, moziba, színházba, fitneszterembe, sőt állatkertbe sem lehetett már járni.
A cég forgalmának nagyjából 20 százalékos visszaesése így, ha nem is jelentéktelen, de nem mérhető a teljes zárral sújtott fővárosi szórakozóhelyekéhez. A beszámoló szerint egyébként főleg az úgynevezett játékasztal bevételek csappantak meg, a nyerőautomatáknál sokkal kisebb volt csökkenés. Az online bevételek pedig még emelkedtek is, ami részben kompenzálta a hagyományos kaszinóknál tapasztalat visszaesést.
Az igazán nagy siker azonban nem ez, hanem hogy még ilyen körülmények között is sikerült összehozni 7,6 milliárd forint nyereséget. Ráadásul a csoport másik két cége is termelt még profitot, ennek köszönhető, hogy a tulajdonosok végül ennél is többet, 8,3 milliárd forint osztalékot vehettek fel.
Sopronban elmaradtak az osztrákok
Garancsi Istvánnak ráadásul nem csak a fővárosi, hanem a soproni kaszinó is szépen hozott nyereséget. A miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló üzletember több cégen keresztül 2017 óta az ottani egységben is 45 százalékos tulajdonos. Sopronban kicsit kedvezőtlenebb volt a helyzet, mert békeidőben főleg az osztrák vendégekre építenek, márpedig a járványban ők nem nagyon jöhettek. A beszámoló szerint
az Ausztriából érkező látogatók normál esetben az összlátogatói létszám 60 százalékát teszik ki, a vírus veszélyhelyzet alatt ez 15-20 százalékra csökkent.
Ennek eredményeként a látogatók száma alig haladta meg az egy évvel korábbi felét, akik viszont jöttek, azok többet költöttek, így a játékbevétel ennél kisebb mértékben esett vissza. Az így összehozott 3 milliárdos árbevételből 658 millió forint megmaradt profitnak. A kaszinót működtető céget birtokló vállalat azonban ezúttal nem fizetett osztalékot.
Vállalat Andy Vajna Garancsi István kaszinó koronavírus Olvasson tovább a kategóriában | [
"LVC Diamond Kft."
] | [
"Las Vegas Casino Tropicana"
] |
"Hivatali visszaélés gyanújával nyomozást rendelt el a Budapest Főváros Kormányhivatal ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Korrupciós és Gazdaság i Bűnözés Elleni Főosztálya" - írja a Romnet.hu. A lap szerint azért nyomoz a rendőrség, mert mert "az Országos Roma Önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó kormányzati szerv részrehajlóan eljárva, nem szankcionálta a roma érdekképviseleti szervezet törvényességi rend helyreállítására vonatkozó utasítások elmaradását".
De itt nincs vége, a cikk szerint a fiktív megyei ORÖ-s irodák miatt szintén nyomoznak, "amely miatt heteken belül legalább 20 gyanúsítotti kihallgatásra kerülhet sor", írják.
A lap megfogalmazása szerint "az ORÖ törvényességét felügyelő Kormányhivatal részrehajló vizsgálatokkal és megállapításokkal segíti és segített a roma érdekképviseleti szervezet olyan irányú törekvéseit, amelyek Farkas Flórián érdekei szolgálják. Hegedüs István elnöki pozíciójából történi elmozdítási kísérletekkor volt példa arra is, hogy késő este, a beadvány érkeztetése után alig két órán belül adtak ki állásfoglalást.
Más esetekben viszont a törvényesség ellenőrzésére vonatkozóé észrevételezésekkel, vizsgálatokkal kapcsolatos ügyintézéssel, az állásfoglalások kiadásával nem siettek. Csak abban az estben telt hosszú hetekbe és hónapokba, ha Farkas Flórián ellenzéki képviselői fordultak a felügyeleti szervhez".
Példaként említik, amikor Makai István képviselő két évvel ezelőtt kért törvényességi ellenőrzést az önkormányzattal szemben, amelyet azóta sem végeztek el. illetve "Vajda László képviselő még a múlt év novemberében György István kormánymegbízottal személyesen is tárgyalt , amelynek hatására a Kormányhivatal vezetője belső vizsgálatot folytatott le, és az egyre gyűrűződő ORÖ-s botrány elől menekülve, házon belül próbálták eltussolni az ügyet".
A cikk szerint a kormánymegbízott "azonnali hatállyal áthelyeztette egy másik osztályra a nemzetiségi önkormányzatok, főkét a roma szervezetek felügyeletével foglalkozó referensét, Pálinkás Máriát, pedig munkatársuk már hosszú évek óta dolgozott ezen a területen és ismerte a fővárosban tevékenykedő roma szervezeteket és vezetőiket".
A nyomozásról megkérdeztük a rendőrséget is, amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.
További részletek a Romnet cikkében.
Frissítés! Közleményben reagált a kormányhivatal
Azt írják:
"Budapest Főváros Kormányhivatala határozottan visszautasítja, hogy az Országos Roma Önkormányzat egymással vitában álló képviselői vagy mások, a kormányhivatalt és a törvényességi felügyeleti eljárásait próbálják felhasználni egymással folytatott nézetkülönbségek és vitáik során.
Határozottan visszautasítjuk azokat a sajtó részére adott félretájékoztatásokat és interpretációkat, amelyek a Kormányhivatalt rossz színben tüntetik fel. Az utóbbi időben rendszeresen fordul elő, hogy a sajtóval valótlan információkat, vagy valós tényeket valótlan összefüggésben közölnek. Egyesek képtelenek megérteni, hogy a kormányhivatal törvényességi felügyeleti tevékenysége során milyen keretek között jár el, valamint azt is képtelenek megérteni, hogy a kormányhivatal nem nyomozó hatóság, nyomozati tevékenységre feladat- és hatásköre nincs, valamint nem a pénzügyi-számviteli rendet, a gazdálkodást, illetve annak célszerűségét vizsgáló szerv.
Budapest Főváros Kormányhivatala minden esetben valamennyi, az illetékességi területén működő települési és nemzeti önkormányzat törvényességi felügyeletét az adott feltételek között, elfogulatlanul, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően látja el". | [
"Országos Roma Önkormányzat",
"Budapest Főváros Kormányhivatala"
] | [
"Korrupciós és Gazdaság i Bűnözés Elleni Főosztálya",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
A szökésben lévő és az elfogatóparancs elől bujdosó Szarvas Attila nem csupán a szocialisták által támogatott mezőkovácsházi polgármester volt, hanem 2006-ban kis híján országgyűlési képviselő is lett - MSZP színekben. A hir6.hu azt is kiderítette: a 2002 novemberében jogerősen elítélt Szarvas a polgármesterek jogállásáról szóló törvény alapján nem tölthette volna be a továbbiakban a városvezetői posztot. Ehhez képest még 59 hónapig (!), 2006 októberéig volt a dél-békési város polgármestere. Szarvas Attila börtönbüntetés előli menekülése az MSZP parlamenti frakciójának zárt ülésén is szóba került.
Szarvas Attila ügyét január végén a Hír6.hu robbantotta ki, amikor hírportálunk érdeklődésére Baur Péter, a Békés Megyei Bíróság elnöke megerősítette: 2007. augusztus 15-én jogerőre emelkedett a Szarvas Attila volt mezőkovácsházi polgármester és egykori kistérségi elnök elleni ítélet. Így 2007. november 15-én börtönbe kellett volna vonulnia, ám ez nem történt meg, ezért a Békés Megyei Bíróság 2007. december 21-én elfogatóparancsot adott ki ellene.
Szarvast három rendbeli gazdasági előny jogosulatlan felhasználása és folytatólagosan elkövetett társadalombiztosítási csalás bűntettében találta bűnösnek a bíróság, ezért őt 1 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Szarvas börtönbüntetése háromnegyed részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.
De február közepén megírta a Hír6.hu azt is, hogy a helyzet ennél valamivel kacifántosabb, mert 2002 novemberében a Nógrád Megyei Bíróság egy olajügyben adócsalás és okirat-hamisítás miatt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte Szarvast, amelynek végrehajtását próbaidőre felfüggesztette.
Mivel az újabb, most szóban forgó bűncselekmény még a próbaidő lejárta előtt történt meg, így a kettőt együttesen kell majd letöltenie. Ezért nem egy évet, hanem 2 év 10 hónapot kell majd minden valószínűség szerint a rácsok mögött töltenie Szarvasnak.
Amiatt azonban nem jár további súlyosbítás, hogy mostani szökésével büntetése elől menekül. A volt mezőkovácsházi polgármester hosszú hónapok óta ismeretlen helyen tartózkodik.
Hogyan maradt polgármester Szarvas?
Mint már szóltunk róla, Szarvasra 2002-ben egy olajügyben adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt jogerősen 1 év 10 hónap szabadságvesztést szabott ki a Nógrád Megyei Bíróság, ám ennek végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette, emellett mellékbüntetésként 250 ezer forint megfizetésére kötelezték őt. A Balassagyarmaton székelő Nógrád Megyei Bíróság ezt az ítéletet 2002. november 13-án hirdette ki.
Ezt a hir6.hu-nak megerősítette Barsi József, a Nógrád Megyei Bíróság elnökhelyettese, sajtószóvivő. Ehhez a bírósági vezető kifejezett kérésünkre hozzátette: az ítéletben nem mentesítették Szarvast a joghátrányok alól.
Ez élésen felveti annak a kérdését, hogy a 2002 novemberétől 2006 októberéig tartó nem kevesebb, mint 59 hónapban hogyan lehetett polgármester Szarvas Attila Mezőkovácsházán? Ugyanis a polgármesterek jogállásáról szóló 1994-es LXIV. törvény kizárja, hogy jogerős és a szabadságvesztést felfüggesztő ítélet esetén továbbra is megmaradjon a polgármester mandátuma.
Mint megtudtuk, a bíróságnak nincs további jelentési és tájékoztatási kötelezettsége más szervek felé. Így erről az ítéletről nem szerzett tudomást a mezőkovácsházi önkormányzat és a törvényességi felügyeletet ellátó Békés Megyei Közigazgatási Hivatal sem. A végeredmény viszont az, hogy Szarvas 3 év 11 hónapon keresztül olyan mandátumot tartott meg magának, amire a bírósági ítélet miatt nem volt jogosult.
A helyzet 2006 októberében azzal "oldódott meg", hogy a választásokon elvesztette a mandátumot. Mégis a történtek kérdések sorát veti fel a magyar önkormányzatiság ellenőrző mechanizmusa és igazgatási gyakorlata szempontjából.
2002-ben október 20-án tartották a helyhatósági választást az országban, ekkor nyerte el polgármesteri mandátumát Szarvas Attila, de mint látjuk, a november 13-án született bírósági ítélet miatt elvileg elvesztette azt, gyakorlatilag azonban nem. Ennek ellenére közel még másfélezer napig ő volt a polgármester.
Ez felveti annak a kérdését is, hogy azok a döntések, amelyeket a mezőkovácsházi képviselő-testület hozott Szarvas vezetésével, vagy maga a polgármester hozott egyszemélyben, mennyiben érvényesek? De kérdés az is, hogy mindezt hogyan lehetne visszacsinálni. Elég bajosnak tűnik az ügy.
Bakos kérdezett és kérdezett
Bakos István
Jókora késéssel - de még a polgármesteri mandátum jogtalan betöltésének ideje alatt - 2005. március 9-én Pataki Istvánnak, a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének címzett levélben Bakos István akkori mezőkovácsházi alpolgármester feltette a kérdést: volt-e Szarvas Attilának erkölcsi bizonyítványa? Ha igen, akkor azt szeretnék látni. Másrészt tájékoztatást kért Bakos Patakitól, hogy milyen bűnvádi eljárás folyik Szarvas ellen.
(Mint fentebb említettük, a bíróságoknak nincs sem jelentési, sem tájékoztatási kötelezettségük a közigazgatási szervek felé, így a jelenlegi ismeretek szerint nem róható fel mulasztás a közigazgatási hivatalnak.)
Ennek folyományaként 2005 májusában a mezőkovácsházi képviselő-testület ülésén háromszor is nekiszegezte a kérdést Bakos István alpolgármester Szarvas Attila polgármesternek, hogy valóban elítélte-e a bíróság bűncselekmények elkövetése miatt vagy sem. A dél-békési város első embere végül azt mondta, hogy majd írásban adja meg a választ. Ez végül elmaradt. | [
"MSZP"
] | [
"Békés Megyei Közigazgatási Hivatal",
"Nógrád Megyei Bíróság",
"Békés Megyei Bíróság"
] |
Azori-utak: új adatok
Pécs — Felfüggesztette a nyomozást a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság az "azori utazási ügyben". A hatóságnak ugyanis olyan adatokra van szüksége, amelyek csak külföldről, jogsegély útján szerezhetők be.
– Ezzel nincs vége a nyomozásnak – magyarázta Kamarás Péter ügyvéd, a Blikk jogi szakértője. – A rendőrség az ügy szempontjából fontos kérdést akar tisztázni, amihez külföldről kell információt szereznie. De azt nem tudni, mikor érkezik meg a válasz, s a felfüggesztéssel így nem telik az a kétéves határidő, amely után a vádemelési javaslatot kell tenni, vagy befejezni a vizsgálatot.
Az Azori-szigetek fővárosában Ponta Delgadában töltöttek néhány napot a politikusok
Mint a Blikk azt elsők között megírta: tavaly 12 megyei közgyűlési elnök vett részt Portugáliához tartozó Azori-szigeteken egy konferencián, amivel kapcsolatban hűtlen kezelés gyanúja merült fel. A politikusok egy része ugyanis ismerősök és családtagok kíséretében utazott el. Az utat a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége fizette, s a botrány kirobbanását követően ezt a költséget jótékonysági célra ajánlották fel a résztvevők.
Blikk-összeállítás | [
"Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége"
] | [
"Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Velencén, az egyik legértékesebb tóparti – és nem mellesleg önkormányzati tulajdonú – telken hatósági végzésre december közepén egyszerűen leállt az uszodaépítkezés. Pedig a beruházás alapkövét egy nappal az októberi önkormányzati választások előtt büszkén rakta le az emberminiszter. A karácsonnyal beállt csöndet pár napja azonban munkagépek verték fel a területen, viszont a dolog szépséghibája, hogy éppen a tulajdonos nem tudja, tulajdonképpen mi is történik a saját telkén. A velenceieknek pedig azt nem árulja el senki, hogy akkor most lesz-e új uszoda a városban, vagy nem lesz.
Mostanra sikerült egy jogilag is elég kacifántos ügyet csinálni Velence volt-nincs uszodájából. A kivitelezést az ünnepélyes, politikai potentátokkal erősített alapkőletétel és pár hétnyi munka után a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya leállította. Megalapozottnak találta ugyanis az október 13-i választásokon helyzetbe kerülő új testület bejelentését, miszerint az önkormányzat nem is adott tulajdonosi hozzájárulást a kivitelezéshez.
Gellert adott a folyamatnak, hogy az uszodaügy mellett teljes mellszélességgel kiálló előző polgármester, Koszti András elbukta a bársonyszéket, miközben a képbe kerülő új vezetésről lehetett tudni, hogy számos ügyet előrébb helyez ennél a beruházásnál.
Az új testület pedig nyilván nem hagyta szó nélkül, mikor valahogy kiderült, hogy korábbról gyakorlatilag egy sajtpapír van az építkezés dokumentációjában, a jogilag megfelelő, fejléces, pecsétes tulajdonosi hozzájárulás helyett.
Még ünnepek előtt meg is tették a bejelentésüket, a kormányhivatal illetékes osztálya pedig lépett. A többit már tudjuk.
Nem is uszoda: vízilabdabázis
Az egyelőre üres telken a Velence Plus Sport, Termálvíz- és Geotermikus Energiaszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság kíván építkezni, amely egyszerűbben szólva önkormányzati kft. Csakhogy valójában hármas a tulajdonlás: Velence városa 40 százalékot, a szakmai hátteret nyújtó Velencei-tavi Úszó és Vízilabda Egyesület 20 százalékot, míg egy bizonyos Kenyeresház Kft. nevű cég megint csak 40 százalékot mondhat a magáénak belőle.
A fővárosi székhelyű, fő tevékenységként saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanok bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozó Kenyeresház a történet csöndes szereplője, vezetősége mindeddig nem nyilatkozott meg a történetben, miközben a másik két fél között mára konok kommunikációs harc alakult ki – de erről majd később.
A Velence Plus a helyi vízilabdaélet bővítése és a fiatal sportolók felkarolása érdekében 2015-ben 1,6 milliárd forint TAO-támogatás lehívására adott be pályázatot. Ennek indoklásában kifejtik, hogy a beruházás a vízilabdasport kiszolgálására jönne létre, a régió (Fejér mellett Pest, Veszprém és Komárom-Esztergom megye) utánpótlásbázisaként. Az egy nagyobb és két kisebb medencét egyértelműen a vízilabdás, valamint az úszni tanuló gyermekek oktatására és versenyek lebonyolítására szánták, szó sem volt a tervezetben arról, hogy a teljes lakosság számára használható létesítményt kívánnának építeni. A terv rendkívül merészen alig egy évet adott volna a létesítmény teljes elkészültére, s 2016. június 30-ra prognosztizálta a befejezést.
A projektnek megbízható politikai hátszele is lett: a közeli Agárdon borászatot és pálinkaházat üzemeltető L. Simon László országgyűlési képviselő a beruházást közérdekké emelve fogalmazta meg a tervezett uszoda céljait, mikor 2015 nyarán saját kezűleg írt a megyei napilapba lelkendező szöveget a Velencei-tó tudatos fejlesztéséről.
"Már csak egy uszoda hiányzik. 27-28 ezer ember él a környéken, Gárdony járási székhely, megérdemlünk tehát egy uszodát is, legyen az akár Gárdonyban, akár Velencén. A hírek szerint a szépen fejlődő velencei vízilabdások egyesülete a várossal összefogva új uszodát szeretne építeni, olyan helyen, amit akár a sukoróiak, akár a gárdonyiak, nyékiek, de még a pázmándiak is könnyen megközelíthetnek." Hogy a felsorolt településekről igazából szintén csak a vízilabdázók vehetnék igénybe az uszodát, azt nyilván sehol sem hangsúlyozták.
Az igény és a terv tehát megvolt, a "hova?" viszont nem volt kezdettől egyértelmű. Az uszodát eredetileg nem közvetlenül a vízpartra képzelték el. A most a viták kereszttüzében álló telek ugyanis nem volt mindig önkormányzati tulajdon, azt a városnak csak néhány éve sikerült visszaszereznie. Közvetlenül mellette áll a Velence Resort and Spa hatalmas épülete, a másik oldalon pedig az egykori Ifi szálló áll, amely szintén a már említett Kenyeresház Kft. érdekkörébe tartozik. Az így már tényleg hatalmassá váló, közvetlenül vízparti ingatlanegyüttes körüli dolgokról és a vonatkozó kapcsolati hálóról az Átlátszó korábban írt részletesen.:
Kis híján elsimonozta tóparti telkét a velencei önkormányzat Egy hónapon belül kétszer gondolta meg magát a velencei képviselőtestület a néhány éve becsődölt és új üzemeltetőhöz került termálfürdőnek helyet adó panorámás, tóparti telek magánosítása ügyében. A Korrupcióellenes Szövetség nevű új civil szervezet kiszúrta a visszásságot, és a megyei kormányhivatalhoz fordult az ügylettel kapcsolatban. Ezért vagy sem, de a velencei önkormányzat sietve visszavonta a döntését.
A vízilabdabázisból azonban az idők folyamán FINA-versenyek rendezésére alkalmas versenyuszoda lett. A kivitelezés megkezdésekor az akkor még regnáló Koszti vezette testületnek az sem jelentett különösebb gondot, hogy látványosan nincs meg a beruházás teljes fedezete, az ötmilliárdosra becsült költségből gyakorlatilag az 1,4 milliárdos elnyert TAO-pénzt tudja felmutatni a beruházó, miközben a város éves költségvetése úgy 2,2 milliárd körül mozog. Ennek ellenére a szerződést megkötötték, a gépek felvonultak, s mint már említettük, az alapkő is letétetett.
Az eseményen Tessely Zoltán, a térség országgyűlési képviselője váteszi gondolatokat fogalmazott meg: "Tudjuk, hogy egy alapkőletétel csak a kezdet, a nehézségek azonban még ezek után jönnek, rengeteg problémát kell megoldani." Feltételezhetően nem arra gondolt, hogy a földmunka elvégzését követően a kivitelezés meg is áll, s a velenceiek még hónapokig nézegethetnek a tóparton egy óriási, "ki tudja, mi lesz belőle" gödröt.
Az önkormányzat perrel fenyegeti a saját cégét
A lakosság egyébként megosztott a létesítmény létjogosultságával kapcsolatban. A különböző tájékoztatások alatt kelt hozzászólások alapján legalább annyian ellenzik, amennyien támogatják. Bár az első csoportba tartozók is inkább azért elutasítóak, mert úgy érzik, kevés és késve érkező információk alapján kellene egy ilyen fontos kérdésben álláspontot kialakítani. Az álláspont következménye ráadásul évekre, évtizedekre meghatározná a település arculatát, infrastrukturális jellegét, de még a lakosok közhangulatát is. A visszás és felemás Korzó beruházás után pedig senkinek sem hiányzik egy hasonló, rossz szájízt maga után hagyó megaprojekt.
"A Spa-ban van úszásra alkalmas hidegvizes 25 méteres medence, az edzésidőn túl szinte mindig üres."
"Sajnálkozni lehet, de nem mindegy, hogy egy uszoda mekkora, és miből épül, és hová épül és mi a jogi háttere. Hatástanulmány az előző ciklusban nem hiszem, hogy készült."
"Nem az uszodával van baj , hanem a mögötte lévő törvénytelenségekkel és a városi vagyon átjátszásával."
Hogy csak néhány lakossági véleményt említsünk a sokból.
A Velence Plus Kft. – azon túl, hogy élve a jogorvoslati lehetőséggel azonnal fellebbeztek – az építkezés leállását magyarázó önkormányzati közleményre gyorsan, már másnap kiadott egy ellenközleményt. Az Átlátszó megkeresésére László Csaba ügyvezető úgy reagált, nem kíván nyilatkozni, hozzuk le cikkünkben változtatás nélkül az ő közleményüket. A lényeg: vitatják a kormányhivatal döntésének a jogszerűségét. Mint írják, “a Velence Plus Kft. érthetetlennek tarja, hogy Velence jelenlegi polgármestere és képviselő-testülete miért nem akarja befejezni annak az uszodának az építését, amelyet a lakosság közel 70 százaléka támogat. Érthetetlen, hogy Gerhard Ákos polgármester miért fordult a kormányhivatalhoz a részben az önkormányzatuk saját tulajdonában lévő céget megtámadva. Ha Gerhard Ákos nem tartja szabályosnak a korábbi polgármester által a testületi döntésnek megfelelő nyilatkozatot, akkor miért nem ad ki egy új, bélyegzővel ellátott hozzájárulást?" (A szöveg a kft. honlapján teljes egészében elolvasható.) A történtek koronlógiáját pedig így foglalta össze a cégnél:
A képviselőtestület “2015 októberében és 2017 áprilisában is azzal a céllal bocsájtotta rendelkezésre a beruházás helyszínét szolgáló telket, hogy azon uszoda létesüljön és ennek érdekében adta hozzájárulását a telek tulajdonosaként. A 2019. július 4-én megtartott ülésén a képviselő-testület felhatalmazta a polgármestert, hogy a társaságunk taggyűlésén úgy döntsön, hogy a Velence Plus Kft. ügyvezetőjét hatalmazzák fel az uszoda építésére vonatkozó szerződés megkötésére, valamint a szükséges jognyilatkozatok megtételére. (...) Az uszoda építésére megkötött kivitelezési szerződésnek a vonatkozó jogszabályok szerint kötelező melléklete a kivitelezés megkezdéséhez hozzájáruló tulajdonosi nyilatkozat, a képviselőtestület az előzőekben írtak alapján ezt támogatta is."
Mint Gerhard Ákos polgármester január elején az Átlátszó érdeklődésére az ügy akkori fázisában elmondta, jogi lépéseket terveznek tenni, ha a kft. nem távolítja el a közleményt – ám egy idő után ez lett a legkisebb gondjuk. A területen január harmadik hetére ugyanis újra megjelentek a nagygépek.
Mint az önkormányzat sajtófelelőse megkeresésünkre elmondta, ők is csak lakossági figyelmeztetésre vették észre, hogy munka folyik a területükön, bár semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak. Így az sem világos, a munkát leállító döntés értelmében kötelező állagmegóvást végzi-e jelenleg a kivitelező. Kezdeményeztek egy helyszíni szemlét a dolog tisztázásáért, de a kft.-től nem ment el senki.
Gerhard interjút adott egy helyi rádiónak, abban a beruházás pénzügyi hátterét is újra elővette. Mint elmondta, bekérték a beruházás fedezetéről szóló iratokat, mert "a Velence Plus Kft. igazgatója eddig nem igazolta, hogy a rendelkezésre álló TAO pénz, az 1,4 mrd forinton felül van-e bármilyen pénzügyi fedezet. Ha megvan, nagy butaság lenne egy félkész épületet évekig nézegetni, de nagyon sok szempontot kell még vizsgálnunk és az már most is látszik, hogy ebben az ügyben valószínűleg jó döntés nem lesz" – jelentette ki a polgármester.
Százmilliós telket ingyen?
Miután kielégítő érdemi válasz a másik féltől továbbra sem érkezett, az önkormányzat január 30-án ismét kiadott egy közleményt, ebből idézünk:
"A kft. által benyújtott fellebbezéssel az ügy másodfokra került, ezzel azonban a végzés nem vesztette hatályát. A másodfokú döntésig a 2019. december 16-án kelt végzés az irányadó, és az építési kivitelezési tevékenység folytatása nem engedélyezett. Ennek ellenére egy hónapnyi szünet után ismét ki-bejárnak a munkagépek a területre. Erre az építtetőnek csak abban az esetben van joga, ha a végzés szerinti állagmegóvási munkálatokat hajtják végre.
Ennek az önkormányzati tulajdonú, tehermentes teleknek becsült értéke több százmillió forint, mérete pedig csaknem másfél hektár. Aggasztó ugyanakkor, hogy semmiféle szerződésben nincsen szabályozva e telek későbbi sorsa, ami számos, tisztázandó kérdést vet fel. Mi lesz, ha már áll az épület, esetleg működik az uszoda? A vonatkozó szerződésekben mind a bérlés, mind a felhasználás ugyanis teljes mértékben szabályozatlan. Mi történik akkor, ha az építtető nem tudja az építkezést befejezni? Sajnos erre is van reális esély. Ezek olyan kérdések, amelyeket egy felelős városvezetésnek fel kell tennie és végig kell gondolnia.
Az építtető a többszöri szóbeli egyeztetés során kifejezte azt, hogy nem hajlandó bérelni az uszoda alatti önkormányzati területet: lényegében tehát ingyen kívánja használni. Ez lenne a legkedvezőtlenebb konstrukció a városnak. Ugyanis amennyiben elkészül az uszoda, akkor jogi szempontból ráépítésnek minősül, amely az ingatlan alatti terület értékét a töredékére csökkenti, azzal a további veszéllyel fenyegetve, hogy olyan jogi helyzet alakul ki, amelyben Velence Város Önkormányzata kénytelen lenne töredékáron eladni a ráépítő számára az ingatlant. Nem szeretnénk azt hinni, hogy a fent említett szabályozatlanság célja éppen ennek a jövőbeni állapotnak az elérése lehetett. Az önkormányzatnak azonban nemcsak lehetősége van arra, hogy megvédje a tulajdonát, hanem erre törvény is kötelezi."
December 30-án a kft. egyébként négymilliárdos kártérítési pert helyezett kilátásba az önkormányzattal, azaz a saját 40 százalékos tulajdonosával szemben.
Az is kiderült, hogy időközben beadtak egy tervmódosítást, amiről az önkormányzat csak abból szerzett tudomást, hogy a kormányhivatal felszólítást küldött ki hiánypótlásra. A másodfokú eljárás az ügyben még tart, ám olyan fontos kérdésekre, hogy akkor lesz-e egyáltalán még bármi ebből az uszodaépítkezésből, vagy tényleg marad ott évekre egy üres gödör, az ügy jelenlegi állásában senki sem bátorkodna a lakosoknak választ adni. A legutolsó önkormányzat közlemény így zárul: “amennyiben a közeljövőben nem tudunk megnyugtató eredményre jutni a tervezett uszoda építésével érintett ingatlannal kapcsolatban, akkor az Önkormányzat kész a kapcsolódó szerződéseket és információkat a legszélesebb nyilvánosság elé tárni".
A legtöbben talán ezt várják most Velencén.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Velence Város Önkormányzata"
] | [
"Velence Plus Kft.",
"Velencei-tavi Úszó és Vízilabda Egyesület",
"Fejér Megyei Kormányhivatal",
"Korrupcióellenes Szövetség",
"Székesfehérvári Járási Hivatalának",
"Kenyeresház Kft.",
"Velence Plus Sport, Termálvíz- és Geotermikus Energiaszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság",
"Velence Plus",
"Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya"
] |
Az Ökotárs csütörtöki közleményében felháborítónak és minden jogállami normával ellentétesnek tartja, hogy korábbi megkereséseikre a Kehi-vizsgálat jogalapját illetően sem ők, sem pedig nyertes civil szervezetek semmilyen érdemi választ nem kaptak. Ehelyett a KEHI újabb és újabb adatkéréseket küld nemcsak az Ökotársnak és partnereinek, de a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) kedvezményezett szervezeteinek is. Az alapítvány szerint “az is rendkívül nyugtalanító", hogy minden adatbekérés után az átadott dokumentumokkal kapcsolatos, azokra visszavezethető és jelentősen eltorzított információk jelennek meg a sajtóban . Legutóbb kedden a Magyar Nemzetben, miközben egy folyamatban lévő vizsgálatról van szó. Az alapítvány szerint sem a bizalom, sem a jogvédelem tudata nem adott a Kehi és a civil szervezetek között, amelynek pedig az együttműködés alapját kellene jelentenie.
Személyes adatokat kér a Kehi
Az Ökotárs emellett felsorolja az összes dokumentumot, amelyet eddig átadott a Kehinek és azokat is, amelyek átadásának jogszerűségét vitatja, mert ezek között olyan, személyes és érzékeny adatokat tartalmazó információk is vannak, amelyek kiadására a lebonyolító konzorcium nincsen feljogosítva, így ezek átadása alááshatja a támogatott szervezetek további működését. Az Ökotárs hangsúlyozza: az adatok gazdája az NCTA államközi szerződésben kijelölt (és így a magyar fél által is elfogadott) "program operátora", a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO), vagyis a Kehinek hozzájuk kellene fordulnia kérésükkel. És bár ezt az FMO igazgatója írásban többször világosan jelezte, ilyen megkeresés mindeddig nem történt. Az Ökotárs vezette konzorcium szerint az újabb dokumentumok - különösen a személyes adatokat tartalmazó dokumentumok - bekérése se nem indokolt, se nem arányos, és felveti annak gyanúját, hogy a Kehi visszaél hatáskörével, amikor azt a vélelmezett politikai ellenfelekről történő adatgyűjtésre használja. Az Ökotárs szerint a vizsgálat célja nem más, mint olyan információk begyűjtése, amelyek lehetővé teszik egyfelől az NCTA lejáratását, másfelől a civil szervezetek és aktivisták megfélemlítését, a szabadon szerveződő civil hálózatok feltérképezését, "listázását".
Amíg nincs megállapoáds, nincs pénz sem
Az Ökotárs emlékeztet arra is: a donor országok többször nyomatékosan kérték a magyar kormánytól a vizsgálatok leállítását, valamint azt is világossá tették: amíg ez meg nem történik, szó sem lehet a május elején felfüggesztett 36 milliárd forintos nem a civil alapba tartozó norvég támogatás újbóli folyósításáról. Így a demokratikus berendezkedéshez kulcsfontosságú civil szereplők munkájának független támogatásán túl továbbra is kérdéses azon, zömében állami intézmények finanszírozása is a Norvég Alapból – a műemlékvédelem, az egészségügy, a kultúra, a kisebbségvédelem, az oktatás területein stb. -, amelyek hónapok óta várnak vagy pályázataik elbírálására vagy a támogatási szerződések megkötésére a folyósítások május eleji felfüggesztése nyomán. | [
"Ökotárs",
"Norvég Alap"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Finanszírozási Mechanizmus Iroda",
"Norvég Civil Támogatási Alap"
] |
Simicska Lajos a múlt héten egyetlen percre a nevére vette az Indexet, aztán gyorsan átadta egy alapítványnak.
Az alapítvány papíron független Simicskától, a valóságban ez minimum kétséges.
Csakúgy, mint a TV2 esetében, igaz volt az évek óta keringő pletyka: Simicska egyik cégének opciós vételi joga volt az Index.hu Zrt.-re.
Spéder Zoltán bankár, az Index tulajdonosa tavaly kegyvesztett lett Orbán Viktornál, minden fontos vagyoneleméről le kellett mondania, médiacégeit sem tarthatta meg.
Orbán megbízásából Habony Árpád, majd Schmidt Mária hosszú ideig nyomasztotta Spédert, hogy adja át a médiacéget, ha pedig erre nincs jogi lehetősége, tegye egyértelművé, hogy az Simicskáé.
Simicska nem vehette nevére az Indexet, mert azzal a szerkesztőség szétesését kockáztatta volna. Ezért találta ki az alapítványt.
A helyzet teljesen abszurd: az az ember tartja életben az Indexet, és garantálja a függetlenségét, aki túszul ejtését, megszállását kitervelte és megszervezte.
Április 20-án, csütörtök délután közlemény jelent meg az Indexen, Bodolai László, a lap médiajogásza, egyben a Magyar Fejlődésért Alapítvány kurátora aláírásával:
"A Magyarország egyik leglátogatottabb, vezető internetes portálját, az Index.hu-t kiadó Index.hu Zrt. 100%-os tulajdoni hányada 2017. április 20-án Alapítványi tulajdonba került, miután a Magyar Nemzetben és a HírTv-ben is érdekeltséggel bíró Pro-Ráta Holding Zrt. a 2014 februárjában kötött megállapodása alapján opciós jogát érvényesítette, majd az így szerzett tulajdonát a Magyar Fejlődésért Alapítványra ruházta át. Az alapítványi tulajdonszerzés célja, hogy az Index.hu internetes portál vezető piaci pozíciója, minőségi tartalomgyártó tevékenysége, függetlensége, valamint minél szélesebb társadalmi elérése a továbbiakban is biztosított legyen."
A médiapiacon és politikai körökben évek óta terjedt, hogy Simicska Lajosnak opciós vételi joga van az Indexre, és amióta szembe fordult Orbánnal, csak ez a konstrukció menti meg a híroldalt attól, hogy valamelyik kormányközeli strómancég benyelje. A fenti közlemény megjelenésével bebizonyosodott, hogy a pletyka igaz volt: a Pro-Ráta Holding Simicska Lajos cége.
"Nem kéne elfelejteni, ki volt Simicska Lajos még 2013-ban. Ég és föld ura. Volt, hogy több mint két órán át előszobáztatta Lázár Jánost, és ő még csak szóvá tenni sem merte a dolgot."
A kormány belső viszonyait ismerő beszélgetőtársunk emlékeztetett arra, hogy amikor Spéder Zoltán Index-tulaj és Simicska Lajos megállapodtak az Index.hu Zrt.-ről szóló opciós szerződésről, a volt Fidesz-pénztárnok még mindenhatónak számított a párt és a kormány körüli pénzügyekben. A szerződést az alapítvány fent idézett közleménye szerint 2014. februárban írták alá, de előkészítése már valamikor 2013 harmadik negyedévében megkezdődött.
A 2014-es kampány előtt a Fidesz, illetve a médiaügyekben korlátlanul illetékes Simicska arra készült, hogy a következő ciklusban további kulcspozíciókat szálljon meg a sajtópiacon:
2013. december: a TV2 menedzsmentje kivásárolja a tévétársaságot a Pro7Sat1-tól, de úgy, hogy arra Simicska Lajosnak opciós joga keletkezik. (Az opciós jogról akkor még nem tudni, de iparágszerte terjed híre, épp mint az Index esetében.)
2014. január: az Axel Springer és a Ringier több újságot és weboldalt elad, hogy a versenyhivatal engedélyezze összeolvadásukat. A Népszabadság és a megyei lapok Orbán és Simicska engedélyével kerülnek Spéder Zoltán strómanjához, az osztrák bankár Heinrich Pecinához. Ebből lesz később a Mediaworks.
2014. február: Simicska opciós szerződést köt Spéderrel az Index.hu Zrt.-re.
Ezzel a műveletsorral gyakorlatilag a média minden területét előre uralma alá hajtotta a Fidesz. A kültéri plakátpiacot már évek óta Simicska dominálta; az országos rádiós piacon - 2012 vége, a Neo FM kimúlása óta - a Class FM-mel monopolhelyzetben voltak, és nagy tempóban nyomultak a vidéki rádiók felé. A nyomtatott lapok közül a kormánymegbízásból dolgozó Mediaworks szinte minden fontos megyei újságot összevásárolt, és náluk volt a legnagyobb országos politikai napilap, a Népszabadság, valamint a Nemzeti Sport is - miközben ekkor már rég Simicska keze működött a Nemzet és a Heti Válasz is.
A tévés piacot vezető RTL Klubot ugyan nem sikerült megszerezni, de 2013 végén a TV2 is Fidesz-közelbe került, és a közszolgálat mellett megvolt Simicska Hír TV-je és Széles Gábor Echo TV-je is, így a tévés hírpiac túlnyomó részét ellenőrizte a Fidesz. Online-ban nem voltak még erősek, de már készültek rá, hogy az Origót eladja a Magyar Telekom, és 2015 végén sikerült megszerezni azt is. Ehhez jött volna még az Index, amivel gyakorlatilag internetes hírmonopólium kerülhetett volna Orbánék kezébe. A tervet egyetlen dolog húzta keresztbe: Orbán és Simicska háborúja.
Kettejük médiafoglalási terveiben központi szerep jutott Spéder Zoltán bankárnak. Spéder még 2006-ban vásárolta be magát az Index kiadójába - illetve csak papíron ekkor, mert valószínűleg ő állt már az Index 2005-ös megvásárlása mögött is. Akkor Nobilis Kristóf befektető egyik cége, a Sydinvest vette meg a korábbi tulajdonos Wallis Rt.-től az Indexet, és ugyanez a cég vásárolta föl a Portfolio.hu-t kiadó Netmédia Rt.-t is. Nobilis több akvizíciójában is "frontolt" (ez az angolos kifejezés a strómanra) Spédernek.
Mai napig nem világos, hogy a nyilvánosságot kerülő Spéder miért kezdett sajtóbirodalmat építeni. A Fidesz köreiből származó feltételezések szerint annak a 2005-től formálódó politikai alakulatnak a sajtóját próbálta volna megteremteni, amelynek szervezésén titokban dolgozott Schmidt Mária (Spéder régi, közeli barátja), Stumpf István (szintén régi Spéder-barát) és Áder János Fidesz-alapító. (Spéder később tagadta, hogy részt vett volna a szervezkedésben.) Tulajdonképpen arra tettek volna kísérletet, hogy leválasszák a Fideszt a 2006-ban második választását elbukó Orbán-Simicska párosról.
A puccskísérlet, ha volt, gyorsan befuccsolt: 2007 januárjában az Orbánnal akkor még tökéletesen együttműködő Simicska Lajos lapja, a Magyar Nemzet emlékezetes módon, a "Schmidt Mária, Ante Portas" című cikkben rontott neki az összeesküvőknek, Orbánt védve a Schmidt-Áder-Stumpf-Spéder csoporttal szemben. Schmidt és Spéder számára akkor még úgy tűnt, a Fidesz-családba nincs visszaút. Mindennél jellemzőbb az orbáni káderpolitikára, hogy később mindketten visszatérhettek, ám amikor 10 évvel később Spéder kiiktatására került sor, Orbán Schmidtre bízta a piszkos munkát.
photo_camera Németh Lászlóné és Spéder Zoltán még boldogan mosolyog a tavaly év végi Takarékgálán. Fotó: kormany.hu
Spéder 2007 januárjában balhés körülmények között hagyta el Csányi Sándor OTP-jét, ahol 1991 óta dolgozott, és 1995 óta alelnök volt. A szakítás valódi okát sosem tárták a nyilvánosság elé, de a szakmában mindenki tudta, miről van szó: Spéder megunta, hogy csak második ember Csányi mögött, szervezkedni kezdett, de az elnök-vezérigazgató elhárítórendszere résen volt. A helyettesnek nem maradt más választása, mint a távozás. Az OTP-ben szerzett vagyonával új lakossági bank gründolásába kezdett, azzal a nyilvánvaló ambícióval, hogy egyszer Csányi fejére nőhessen. Megvásárolta az államtól, illetve magánbefektetőktől az FHB Bankot.
Túlzottan kiszolgáltatott lett Orbánéknak
Spéder óriási lendülettel kezdte fejleszteni az eredetileg kifejezetten jelzáloghitelezésre alapított bankot, és építeni a sajtóbirodalmat. A rövidesen CEMP (Central European Media & Publishing) névre keresztelt sajtóholdingjába az Index és Portfolio.hu mellé egymás után kerültek újabb és újabb orgánumok: az Inforádió, a Napi Gazdaság, a blog.hu és több kisebb vállalkozás.
Jött viszont a 2008-as hitelválság, amely megrogyasztotta az FHB-t. A devizahitel-állományát folyamatosan duzzasztó pénzintézet nagyon nehéz helyzetbe került, és a második legnagyobb belföldi lakossági bankként - az IMF-en keresztül - állami mentőövre szorult. A harmincmilliárdos mentőcsomagot Spéder egy politikailag zavaros időszakban - Gyurcsány Ferenc lemondása után, Bajnai Gordon miniszterelnöksége előtt - intézte el a banknak, ráadásul a pénzt gyorsan vissza kellett fizetnie, miután az Európai Bizottság vizsgálódni kezdett a mentőcsomag felhasználásával kapcsolatban. Ez további állami dotációra és egyezkedésre ítélte Spédert. Az FHB-csoport négy év alatt háromszor szorult rá 30 milliárdos nagyságrendű tőkebevonásra.
A 2008-as népszavazások után a politikai és pénzügyi világ előtt is világossá vált: újra Orbán jön, és Simicskával kell boltolni a gazdasági szférában.
Spéder kiszolgáltatottá vált a hatalomba készülődő Fidesz előtt.
Ugyan még az egyetemi időkből, a '80-as évek óta ismerte a Fidesz-magot, de egyáltalán nem volt felhőtlen a kapcsolata Orbánékkal a 2005-ös puccskísérlet-kezdemény óta, Simicskától pedig kifejezetten tartott. Más úton akart tűzközelbe kerülni: Lázár Jánoson keresztül. Őt 2006 óta ismerte, miután Schmidt Mária invitálására ellátogatott Hódmezővásárhelyre, és segített neki Várhegyi Attila, a párt egykori igazgatója is.
Spéder kapcsolatépítő stratégiája működött: eljutott a miniszterelnökig, és egy új, a Posta és a takarékszövetkezetek fiókhálózatára alapozott, OTP-méretűre növeszthető lakossági bank vízióját szállította neki. A Fideszben nagy káderhiány volt pénzügyi vonalon, Orbán pedig megvette Spéder ötletét. 2012 után az FHB élén Spéder különleges felhatalmazást kapott a miniszterelnöktől a Magyar Posta megreformálására és a takarékszövetkezetek integrációjára. A leggyakrabban hallott kremlinológiai megfejtés szerint
Orbán azért engedte erősödni Spédert, mert ellensúlyt akart képezni az OTP-dominálta bankpiaci szektorban - Spéder egykori főnökével, és ádáz ellenségével, Csányi Sándorral szemben.
Fontos körülmény, hogy ekkoriban Csányi és a kormány viszonya nem volt túl kiegyensúlyozott: a bankadó súlyos terhet jelentett az OTP-nek, és a kormány részéről is rendszeresek voltak a Csányinak címzett beszólások. A miniszterelnök egyáltalán nem bánta, sőt támogatta a Spéder-barát Lázár János kirohanásait Csányival szemben. Közülük a legemlékezetesebb kétségtelenül az volt, amikor az ország legnagyobb uzsorásának nevezte az OTP első emberét. Orbán ekkoriban még azt mutatta, hogy bizalmatlan Csányival szemben, úgy vélte, hogy az OTP-vezér hatalmas vagyonával és befolyásával korlátozhatja hatalmát vagy fenyegetést jelenthet számára.
photo_camera Csányi Sándor és Spéder Zoltán beszélget a Magyar Nemzeti Bankban tartott bankárreggeli után 2013. november 18-án. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
Spéder visszakapaszkodott ugyan Orbánnál, és feladatokat kapott, de ugyanakkor kényelmetlen helyzetbe is került: egyre többet és többet kellett lavíroznia az Index miatt, és nyomást helyeznie az MSZP-kormányok után a Fidesszel szemben is kritikus szerkesztőségre. 2009-től egyre aktívabban jelent meg az Index irányításában, és egyre nyilvánvalóbb volt az igénye, hogy kontrollálja az újság tartalmát. 2011-ben pedig már arra célozgatott belső körben, hogy az FHB-ért föl kell áldoznia a médiacéget.
Amikor Spédernek választania kellett média és bank között, nem volt kérdés. Márpedig választania kellett.
2014. februárjában, az opciós szerződés megkötésekor az Orbán-Simicska konfliktus nyílt kiélesedése előtt jártunk még. A későbbi szakításnak ugyan voltak már jelei, de csak a választás után durvult el a helyzet; a megállapodást feltehetően a miniszterelnök tudtával kötötték meg. Amíg működött az Orbán-Simicska szimbiózis, a felek tudtak egymásról, de közvetlenül nem avatkoztak a másik dolgába: a kormányfő vitte a politikai ügyeket, a csúcsoligarcha pedig kezelte a párt és a holdudvar kasszáját, ki-ki saját módszerei szerint.
Az egyezség idején a Simicska-bizalmasként ismert Németh Lászlóné volt a fejlesztési miniszter, ő felügyelte a Posta és a takarékok ügyeit. Az ígéret úgy szólt, hogy az opcióért cserébe Spéder folytathatja a takarékintegrációs folyamatot, építheti tovább a már több körben alaposan megtámogatott FHB-t, a kormány pedig ehhez garantálja számára a kedvező törvényi-üzleti környezetet. Mindez persze nem ment volna anélkül, hogy az állam tőkebevonásokon keresztül megmentse a csődtől az FHB-t és tartsa a hátát az EU felé.
2013 és 2014 fordulóján Orbán és Simicska pontosan még nem tudta, mit akar kezdeni később a TV2-vel, a Népszabadsággal vagy az Indexszel; milyen cégekben akarja üzemeltetni, milyen mértékben akarja a tartalmat átállítani. Azt viszont nagyon jól tudták, hogy ezek fontos csatornák, amiket vezethető kezekben kell tartani. Spéder és rajta keresztül Pecina kezei ilyenek voltak.
Az Orbán-Simicska-balhé áldozata: alkalmi koalíció Spéder ellen
Az Orbán-Simicska affér a választások után kezdett durvulni és 2015 elejére jutott el a nyílt kardrántásig. A folyamat Orbán számára együtt járt a Simicska-média (Nemzet, Class FM, Hír TV, Metropol stb.) elveszítésével és Habony Árpád befolyásának növekedésével. A miniszterelnök spin doctorának fontos szerep jutott a kormánypárti média újjáépítésében: többek között az általa kiadott Lokál lökte ki a piacról Simicska ingyenes terjesztésű Metropolját. A tanácsadó maga is előidézője volt a háborúnak, régóta sulykolta a miniszterelnöknek, hogy Simicska túlhatalmát korlátozni kell.
Az akkoriban péntekenként, a miniszterelnöki tárgyalóban összeülő politikai kabinetülésen is téma lett az Index sorsa. Habony és Rogán Antal 2015 derekától kezdődően többször jelezték a miniszterelnöknek, hogy az "Index-kérdést meg kell oldani". Nem csak azért, mert a legnagyobb kritikus portálról van szó, amely rendkívüli károkat okoz a kormánynak és különösen a kommunikációs team figuráinak, hanem mert
az Index mögött Simicska, Spéder és a vele baráti viszonyt ápoló Lázár János "láthatatlan koalíciója" veszélyt jelenthet Orbánra.
Tény, hogy a 2010 és 2014 közötti ciklusban előbb frakcióvezetőként, később Miniszterelnökséget vezető és uniós forrásokért felelős államtitkárként Lázárnak munkaköréhez tartozott a kapcsolattartás Simicskával. A hátország számára fontos jogszabályokat – egyéni képviselői indítványok formájában – rendre ő verte keresztül a frakción. A 2014-es kormányváltás és Némethné távozása, sőt még a gecizés után is Lázár tartotta kézben a Magyar Posta és a számos üzleti lehetőséget rejtegető közműszolgáltatók feletti irányítást. És tény az is, hogy a miniszter a konfliktus idején is nyíltan beszélt arról, hogy Spéder a barátja, és az is marad.
photo_camera Spéder Zoltán, Bán Zoltán (a Portfoilio.hu akkori főszerkesztője, azóta tulajdonosa), Lázár János és Csepreghy Nándor a Portfolio egyik gazdasági konferenciáján. Fotó: Soós Lajos/MTI
2015 őszére a már miniszteri pozícióban lévő Lázár defenzívába került: még lemondással is fenyegetőzött, de végül le kellett nyelnie, hogy riválisa, Rogán Antal miniszteri széket és dolgozószobát kap Orbán mellett, és kommunikációs területen minden jogosultság hozzá kerül. Lázár egyszerűen túl sok frontot nyitott, amikor Csányi Sándorral, Balog Zoltánnal és még Mészáros Lőrinccel is összekülönbözött.
A Simicska-ügy és a Rogán-Lázár ellentét katalizálta a Spéder elleni hadjáratot, és később befolyásolta az Index sorsát is. Ebben a hadjáratban aztán fontos szerepe lett Schmidt Máriának.
A Terror Háza igazgatója csak nehezen tudott visszakapaszkodni Orbán kegyeibe, de 2011-től érezhetően elindulhatott újra a hatalmi centrum felé: egyre harcosabb írásokban állt ki a miniszterelnök politikája mellett, és több feladatot is kapott a politikától. Keményen megdolgozott azért, hogy elfelejtsék neki az Ante Portas-időket. Schmidt évek óta nagyobb politikai befolyásra tör, bizonyítani akar, és ezért kész áldozatokra is. Éppen azért lett fontos szerepe a Spéder elleni hadjáratban, mert éveken át szoros üzleti-barát kapcsolatban állt a bankárral. Milliárdos vagyont örökölt férjétől, a 2006. áprilisában elhunyt Ungár Andrástól, és a PIÓ-21 Kft.-n keresztül családja évek óta üzlettársa volt Spédernek a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.-ben.
2014 után, amint változott a széljárás, Schmidt azonnal fordított a vitorlán. Az Orbán–Simicska szakítás után rögtön jelezte lojalitását a miniszterelnök felé, sőt, egyike lett azoknak, akik hangoztatták, hogy
a Spéder–Lázár–Simicska tengely, mögötte a Nemzet-HírTV-sajtóbirodalom valamint a kritikus és óriási olvasótáborral rendelkező Index hatalmas veszélyforrás Orbán számára.
Schmidtet motiválta az is, hogy a Sorsok Háza-projekt akasztása miatt Lázárral konfliktusos, majd kifejezetten ellenséges lett a kapcsolata. Más vonalon is igyekezett Orbánnak kedvébe járni: 2015 derekán a miniszterelnök médiabefektetésekre bátorította a fideszes üzletembereket, Schmidt pedig jelezte, rá lehet számítani. Már az Origo-tender iránt is érdeklődött, de a híroldal átvételére végül Matolcsy köreit látták alkalmasabbnak. Egy évvel később a Figyelőt ténylegesen megvette (a Fidesznek), élére pedig a századvéges Lánczi Tamást ültette. Schmidt látványosan Habonyék felé orientálódott a Lázár köreivel szemben vívott küzdelemben, Orbán pedig végül engedett a közeledésnek, és később őt bízta meg a Spéder-ügy rendezésével is.
photo_camera Schmidt Mária (középen) és Lánczi Tamás (jobbra). Fotó: BOTOS TAMÁS/444
2016 eleje óta Schmidt befolyásos állami vállalatvezetők körében többször beszélt arról, hogy az FHB-elnök a BIF elfoglalására készül. A Rogán-Habony körön túl az MNB élén a banki felügyeletért felelős Matolcsy György is fújt Spéderre, amiért túlterjeszkedik a pénzügyi szektorban. És a mozgások mögött ott állt a nagyhatalmú Csányi, aki időközben rendezte viszonyát Orbánnal, sőt üzletelni kezdtek, és az OTP vezére egyre látványosabb gesztusokat tett a miniszterelnök felé; emberei és hitelei megjelentek a kormányfőhöz legközelebbi bizniszekben. Tavaly Kasnyik Márton már arról írt, hogy konkrétan Csányi lett Mészáros Lőrinc bankára. Csányi mindig ellenszenvvel figyelte Spéder mozgását, tudta jól, hogy egykori helyettese neki akar konkurenst állítani.
A gazdasági fronton egyre fontosabbá váló fejlesztési miniszter, a simicskista Némethné utóda, Seszták Miklós is jelezte Orbánnak: Spéder és az FHB további erősödése veszélyes lehet, és ha az OTP-vel szemben fontos másik erőközpontot képezni a bankpiaci szektorban, arra létezik másik megoldás is. Például az MKB. Az FHB körül elfogyott a levegő.
Simicska már tavaly megüzente, hogy övé az Index
2016 tavaszán megkezdődött a Spéder elleni átfogó kormányzati akció. Bankját törvényi erővel kipöckölték a takarékintegrációból, embereit kiszórták a Postáról, vizsgálatok és nyomozás indult érdekeltségei ellen, és tetejébe kapott nyakába egy lejáratókampányt is. Bűne minden valószínűség szerint - a túl szorosnak vélelmezett Simicska-kapcsolat mellett - az volt, hogy politikai felhatalmazás nélkül terjeszkedett a banki szektorban. Ilyen államilag koordinált leszámolást mindenesetre még nem láttunk.
Őszre öt szálon indult nyomozás Spéderrel szemben. Felállították azt asztaltól, megadta magát, és elvonult. Szeptemberben Spéder Schmidt Máriának behódolva kiszavazta saját embereit a BIF-ből, és áron alul adott túl ingatlanbirodalmán. Cserébe lassan elcsendesedett a kormánymédia ellene indított kampánya. Tovább nyirbálták a fő szövetséges Lázár jogköreit is: Orbán elvette tőle a Posta, a Fejlesztési Bank és a szintén ígéretes üzletekkel kecsegtető Közműszolgáltató felügyeletét is.
photo_camera Varga Damm Andrea, Simicska Lajossal és családjával a Veszprém - Zágráb férfi kézilabda mérkőzésen. Fotó: FUSZEK Gabor/BLIKK
Június elején a NAV kiszállt az Indexhez is és heteken keresztül vizsgálta a céget. Ezekben a hetekben politikai körökben nagyon sok híresztelést lehetett hallani arról, hogy a portál napokon belül kormányközelbe kerül - a 444-hez is érkeztek be infók arról, hogy le vannak osztva a lapok: Mészáros Lőrinc viszi a Mediaworkst, az Index Habony Árpádnál landol majd.
Mégis, miközben Spédertől erővel elvettek mindent, a CEMP és az Index valahogy nála maradhatott.
Legalábbis egyelőre. Nem látszott életszerűnek, hogy pont a politikai fegyverként is bevethető médiacégeket hagyják meg a kisemmizett bankárnál. Hogy miért nem került az Index azonnal Orbánékhoz, arról két verzió tartotta magát, és mindkettő Simicskát sejtette a háttérben. A Magyar Nemzet szellőztette meg, hogy június 8-án a rendőrség fideszes politikusokkal folytatott beszélgetések felvételeit foglalta le Spédernél, és ezeken a felvételeken többek között Rogán Antal és Orbán Viktor hallható. A házkutatások után a Nemzeti Nyomozóiroda elvitte Spéder rakparton parkoló BMW-jét is, állítólag azért, hogy megtalálják a felvételek másolatait.
Végül a másik verzió jött be, miszerint Simicskának olyan opciója volt az Indexre, ami lehetetlenné tette, hogy Spéder másnak adja el a céget. Ezt még akkoriban sem akarták elhinni sokan, pedig Simicska nyilvánosan meg is üzente a szereplőknek. 2016. június 21-én a Magyar Nemzetben "Napokon belül tulajdonost vált az Index?" címmel megjelent egy cikk arról, hogy a lap tulajdonosa, Simicska Lajos egy zártkörű vezetői értekezleten az Indexről kijelentette:
"nem engedhető meg az, hogy az ország egyik vezető internetes médiája az Orbán–Habony páros irányítása alá kerüljön".
A cikk utalt a 168 óra néhány nappal korábban megjelent írására is, amelyik tényként beszélt az opcióról, és "aminek tükrében Simicska kijelentése mindenképp figyelemreméltó". Egyértelmű jelzés volt ez a kormánynak, hogy Simicska még egyszer nem engedi kicsavarni a kezéből az opciós jogot, mint történt az a TV2 esetében. Az üzenet elérte hatását: nem sokkal később megkezdődött a kommunikáció az oldalak között, természetesen közvetítőkön keresztül.
Az Indexben ezekben a hetekben borzasztóan ideges volt a hangulat, az újságírók egymást és kollégáikat faggatták, tud-e valaki arról, hogy végül Habony vagy Simicska teszi-e magáévá az újságot. A Nemzet-cikk napján a szerkesztőség egy poénnal igyekezett nyugtatni az olvasóit: az impresszumban a szerzők arcát Soros-, Habony- és Simicska-maszkok fedték el. Valójában ez az üzenet inkább befelé szólt; ekkor már világos volt, hogy a helyzet egyáltalán nem vicces.
Senkit sem találtak, aki nevére vette volna a céget
Simicska több mint húsz éve van jelen a magyar média világában. Pontosan tudta, hogy ha a Pro-Ráta Holding nevére veszi a vállalatot, az indexes újságírók pedig közvetlen alkalmazottai lesznek, az rövid úton a szerkesztőség szétrobbanásához vezethet. Márpedig Simicska az Indexre kezdettől fogva nem üzletként, hanem politikai fegyverként tekintett.
Nyár közepétől újabb és újabb mahíros és közgépes forrásból érkeztek hírek arról, hogy Simicskáék megbízható embert keresnek, aki nevére venné az Indexet. Az eredeti jelölt az a Michael McNutt amerikai üzletember volt, aki a Class FM esetében már kisegítette őket azzal, hogy átvette a rádiót, mielőtt a Médiatanács végleg megvonta volna a lejáró frekvenciahasználati engedélyüket. (Simicska akkor ezzel legalább azt elintézte, hogy a rádió ne lehessen a Fideszé.) McNuttal kapcsolatban viszont bizalmi problémák merültek fel. Nyerges Zsolt – Simicska legközelebbi üzlettársa, a Közgép volt elnök-vezérigazgatója – szerint a Class FM-üzlet esetében "nem minden úgy zajlott, ahogy arról a megállapodás szól". Hogy mennyire tartott a kormány az üzlettől, jól mutatja, hogy előzetesen az Origo már tényként írt a McNutt-üzletről.
Nyergesék az RTL Klubnál is kopogtattak. Ez már kétségbeesett próbálkozásnak látszott, és nem is volt realitása: szeptember óta ugyanis az RTL a Centrál Médiacsoporttal egyezkedett az online portfólió átvételéről (amit a Médiatanács végül túlzott piaci befolyásara hivatkozva megakadályozott).
Kormányoldalon eközben komoly erők mozdultak meg, hogy megfordítsák a meccset. A miniszterelnök emberei megpróbáltak valamilyen egyezségre jutni Simicskáékkal, de már a kapcsolatfelvétel sem volt könnyű. Állítólag felmerült, hogy Orbánék köztéri felületeket és közbeszerzési megbízásokat ajánljanak fel Simicskának, ha cserébe átengedi az Indexet. Valójában ennek nem volt realitása, és az üzenettel Simicska csak mézesmadzagot dobott egykori szobatársa elé. Orbán ezek után Schmidt Máriát kérte meg az ügy mielőbbi rendezésére:
vagy szerezze meg, vagy zárassa be a lapot, vagy bírja rá Spédert, hogy fedje fel a valódi tulajdonost.
Miután nyilvánvalóbbá vált, hogy az Indexet nem lehet megszerezni, a B terv lépett életbe: vagy meg kell roppantani a szerkesztőséget, vagy ki kell hozni a fényre Simicskát. Schmidt év elején maga kereste fel Spédert, később pedig Simicska ügyvédeit – köztük a később az Index fölé húzott alapítvány tagjának kinevezett Nagy Ajtony Csabát –, hogy asztalhoz üljenek, de hiába. Győri Tibor, a Miniszterelnök jogi tanácsadója – Habony Árpád médiapiaci üzlettársa – bevonásával megindult a jogászkodás, hogy a TV2-höz hasonlóan megpróbálják kijátszani a szerződésből Simicskáékat. Erre ezúttal nem volt sansz: a Pro-Ráta Holding közvetlenül kötött szerződést az Indexre, a TV2-opcióval ellentétben itt nem maradt kiskapu. December környékén Csík Zoltán, Mészáros Lőrinc egyik ügyintézője felől már az a mondás érkezett, hogy "a kormány nem tud hozzáférni az Indexhez, azt el kell engedni".
Spéder abban volt érdekelt, hogy minél tovább tartsa állásait: az Index egyfajta védettséget biztosított számára. Schmidt irányából viszont, két forrásunk is említette ezt, "olyan jellegű és akkora nyomás nehezedett rá, ami nem volt tartható". A Fidesz Index-újságírókkal kapcsolatban lévő politikusai irányából is egyre több jelzés érkezett, ami arra utalt, hogy a kérdésnek "valamelyik irányba el kell dőlnie".
Március 10-én már Orbán is lemondóan nyilatkozott az ügyről. Az indexes EUrológus-blog újságírójának Brüsszelben egy Mészáros Lőrincet citáló kérdésére azt felelte, magánügyekről nem nyilatkozik "és ezt mondja meg a tulajdonosának is".
Az Index függetlensége múlhat azon, hogy fenn tudja-e tartani magát az újság
2017. január 17-én bejegyezték az NP Nanga Parbat 17 Tanácsadó Zrt.-t, és hozzá kapcsolódva azonnal létrejött a Magyar Fejlődésért Alapítvány. Ennek egyszemélyes képviselője Bodolai László, az Index médiajogásza és ügyvédje. Hogy kivel egyeztetett, a Magyar Narancsnak csütörtökön adott interjújában nem árulta el. Ezen a ponton vannak további homályos részletek is: Bodolai márciusban például attól a Qvell Tibor Attilától vette át a részvényeket, akinek semmilyen üzleti előélete nincs, nyoma sem volt a cégnyilvántartásban, az alapítványt pedig egy Lajos utcai panelház I. emeleti lakására jegyezték be.
Az opciót végül április 19-én hívta le a Pro-Ráta, az alapítvány pedig már másnap át is vette a céget. Az alapítványi forma kétségtelenül garantál egyfajta függetlenséget a szerkesztőségnek, de tény az is, hogy Bodolai – állítása szerint adminisztrációs okból – már azelőtt kinevezte Simicska egyik legrégebbi emberét, Tóth Mariannát az NP Nanga Parbat ügyvezetőjének, hogy a Pro-Ráta lehívta volna az Index.hu opcióját. Azt biztos nem lehet állítani, hogy Bodolai Simicskáéktól teljesen függetlenül mozogna ebben a térben.
Simicskáék előrelátóan olyasvalaki tettek meg az alapítvány élére, akiben a szerkesztőség tagjai megbíznak, és garantálni tudja a működést. Az ő szempontjukból van egy másik előnye is a formulának, hogy lehetővé teszi a kiadó rejtett finanszírozását. Az egyelőre nyitott kérdés, vajon mi lesz a CEMP portfóliójának maradék elemeivel, a társoldalakkal és a sales house-zal, ha ugyanis ezek körön kívül maradnak,úgy az Index valóban támogatásra szorulhat, és minél inkább támogatni kell a lapot, annál kiszolgáltatottabb lehet a finanszírozónak.
A pozíciók változtak azóta, de érdemes fejben tartani, hogy Simicska-birodalom zászlóshajói, a Magyar Nemzet és a Hír TV bevallottan szigorú kézivezérlés alatt működtek az orbáni idők alatt. Simicska – aki deklarálta, hogy az Orbán elleni bosszú vezérli, ennek szolgálatába állítja erőforrásait – miközben tehetetlenül nézte építőcégeinek és más érdekeltségeinek drámai visszaesését, végig kitartott médiái mellett és finanszírozta azokat úgy is, hogy állami reklámbevételekre rég nem számíthat. Minden egyes lépése mögött nyers politikai motiváció húzódik. Az Index függetlensége jelenleg az ő stratégiai elképzeléseinek függvénye.
Simicska Lajos több alkalommal megüzente a szereplőknek, hogy a Jobbikban látja az Orbán-korszaknak véget vetni képes politikai erőt, és kész tenni is a sikerükért. Hogy ebben szán-e szerepet az Indexnek, ha igen, gyakorol-e nyomást, és ha gyakorol, arra miként reagál a szerkesztőség, az már csak a keménynek ígérkező kampány hevében derülhet ki.
A cikk megírásában közreműködött: Magyari Péter.
Címlap feletti grafika és címlapkép: Tbg. | [
"Fidesz"
] | [
"PIÓ-21 Kft.",
"Magyar Telekom",
"Hír TV",
"Qvell Tibor Attila",
"Pro-Ráta Holding Zrt.",
"Wallis Rt.",
"Class FM",
"Magyar Narancs",
"RTL Klub",
"Echo TV",
"Netmédia Rt.",
"Fejlesztési Bank",
"Heti Válasz",
"Neo FM",
"Index.hu Zrt.",
"Pro-Ráta Holding",
"Nemzeti Sport",
"NP Nanga Parbat",
"Nemzeti Nyomozóiroda",
"Európai Bizottság",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Terror Háza",
"FHB Bank",
"Magyar Posta",
"Axel Springer",
"Central European Media & Publishing",
"Centrál Médiacsoport",
"Napi Gazdaság",
"Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.",
"Magyar Nemzet",
"NP Nanga Parbat 17 Tanácsadó Zrt.",
"Magyar Fejlődésért Alapítvány"
] |
A szocialisták rendhagyó tagtoborzóját Horváth Csaba, a cigány kisebbségi önkormányzat megyei elnöke még tavaly, karácsony előtt tárta a nyilvánosság elé. Ezt követően Szabó Lajos, az MSZP megyei elnöke és Szücs Gábor, a párt megyei szövetségi tanácsának elnöke állításainak bizonyítására szólította fel a kisebbségi vezetőt, aki erre közölte: a belépési nyilatkozatokból, és hangkazettákból álló dokumentumait már hónapokkal ezelőtt eljuttatta az MSZP etikai bizottságához.
Értesüléseink szerint az ügy mögött a Gyurcsány Ferenc ifjúsági, és Kiss Péter kancelláriaminiszter köré tömörült körök konfliktusa húzódik meg, ami Vasban a párt régi és az újonnan jött tagjai közötti, hónapok óta dúló hatalmi harcként jelenik meg. Úgy tudjuk: a Gyurcsány-vonal vasi vezetője Tóth Csaba, a párt megyei elnökhelyettese, Kiss Péteré pedig Horváth György szombathelyi elnök. Tóth tavaly ősszel lett a pártszervezésért felelős megyei elnökhelyettes, akinek egyre jobban erősödő pozícióját már csak a szombathelyi elnök korlátozhatja. Informátorunk szerint azért kezdett a romák között tagtoborzásba, hogy így a megyeszékhely alapszervezeteiben is megerősödjön. Mindezt a Vas megyei romák karácsony előtti sajtótájékoztatója is megerősíti, ahol elhangzott: Tóth Csaba megbízásából egy aktivista a nyár óta 4-500 roma tagot léptett be az MSZP-be.
Horváthtól az OCÖ nevében Kövesi Vilmos elnökhelyettes rögvest elhatárolódott ugyan, azt azonban beismerte: Csík Tamással, a szocialista párt roma tagozatának vezetőjével tárgyalásokat folytatott annak érdekében, hogy Vas megyében is kiépüljön az MSZP roma tagozata.
Az ügy kapcsán Szili Katalin, az MSZP elnökhelyettese a Népszabadságnak kifejtette: az alapszabály tervezett módosításával változtatni kívánnak a tagfelvételi rendszeren, hogy a "hirtelen létszámnövekedéssel ne lehessen manipulálni az egyes alapszervezetek, s a döntéshozó fórumok munkáját. A feltűnő aránytalanságok ugyanis akár az MSZP demokratikus működését is veszélyeztethetik".
Ezt követően Kolompár Orbán kezdeményezésére Szombathelyen tárgyalóasztalhoz ült az MSZP vasi elnöksége, az OCÖ országos vezérkara, valamint a botrányt kirobbantó Horváth Csaba által vezetett Vas megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének vezetősége. A másfél órás tanácskozáson megállapodtak arról, hogy az MSZP szombathelyi etikai bizottsága elé kerül az ügy. Kolompár az MNO-nak akkor elmondta: az OCÖ határozottan ellenez minden olyan törekvést, amely "bablevesen vagy lecsós virslin" kívánja megvásárolni a romák voksait.
Az MSZP etikai bizottsága két társával együtt Szabó Bálintot, Tóth Csaba hűséges fegyverhordozóját zárta ki a pártból, aki erre a bíróság előtt beperelte az ügyet kirobbantó szombathelyi romavezért, Horváth Csabát. A mai tárgyaláson Horváth roma-tanúit hallgatták meg, akik megerősítették: pénzt kaptak a szocialista belépési nyilatkozat kitöltéséért. Szabó Bálint pedig tagadta, hogy neki bármilyen köze is lenne mindehhez. Horváth az MNO-nak kijelentette: "ha kell, az egész Vas megyei cigányságot bevisszük a bíróságra, hogy ők is elmondják, mi is történt valójában." | [
"MSZP"
] | [
"Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége"
] |
A földalapú támogatásokkal csalt a volt vezető és 117 társa.
Jogerősen hat év börtönbüntetést kapott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnökhelyettese – közölte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szerdán. Még 2015-ben emeltek vádat a volt vezető és 117 társa ellen bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.
Az ítélet szerint az elnökhelyettes még 2012–13-ban alakított ki bűnszervezetet a terület alapú, termőföld támogatáshoz kapcsolódó EU-s költségvetési összegek jogosulatlan megszerzése érdekében úgy, hogy a bűnszervezetben részes gazdálkodók és gazdasági szervezetek a támogatásra nem voltak jogosultak, földhasználati joggal nem bírtak. Az MVH volt vezetője a kiutalt összegek után visszaosztást kért.
A Fővárosi Törvényszék 2020. év őszén kihirdetett elsőfokú ítéletével az MVH volt vezetőjét bűnösnek mondta ki bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettében, valamint befolyással üzérkedés bűntettében és hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében, ezért vele szemben 7 év és 6 hónap szabadságvesztést, 6 millió forint pénzbüntetést és 8 év közügyektől eltiltást szabott ki, mellé 21 millió forint vagyonelkobzást is elrendeltek.
Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 6 évre enyhítette a "leromlott egészségi állapotú" volt vezető börtönbüntetését, egyebekben pedig az elsőfokú ítéletet helyben hagyta. | [
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Törvényszék",
"Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség"
] |
Visszakérte a szuperzongorára adott 60 milliós támogatását a jegybank, közölte az RTL Híradóval a Magyar Nemzeti Bank miután kiderült, hogy tavaly nulla forint árbevétele volt a magyar csodazongorát gyártó Zengafons Kft.-nek.
Az MNB válaszából kiderül, hogy a Zengafons a támogatási összeget már visszafizette, döntésüket pedig azzal indokolták, hogy a szerződés egyes pontjai sérelmet szenvedtek, a szerződésszegés részleteibe azonban nem mentek bele.
A zongorákat gyártó Zengafons Kft.-t 2012-ben hozták létre. A cég 126 millió forintos támogatást kapott az államtól, az Új Széchenyi Tervből, a Magyar Nemzeti Banktól pedig további 60 millió forint támogatásban részesült.
A Zengafons arra kapta a pénzt, hogy egy olyan hangszert fejlesszenek ki, amely világra szóló újdonság a hangszeriparban, és amely újraéleszti a magyar hangszergyártást is. A Kossuth-díjas Bogányi Gergely már a bemutatás után elmondta, hogy a támogatások mértéke kizárólag a laikusok számára tűnhet soknak, illetve hogy a projekt épp olyan kristálytiszta, mint a zongora hangja.
Az állami támogatással készülő zongoratípust aztán zárás után, titokban mutatták be az üres Zeneakadémia Nagytermében Orbán Viktornak, Lévai Anikónak, valamint a kormány több tagjának még 2014 novemberében. A résztvevők között volt Andy Vajna, L. Simon László, Balog Zoltán és Varga Mihály is. A csodazongorákat tervező zongoraművész, Bogányi Gergely kisebb koncertet is adott a megjelenteknek.
A Budapesti Operettszínház és az állam összesen tíz darabot rendelt a csodazongorából, mintegy 764 millió forintért. Az Operettszínház legfrissebb közleménye szerint az első két zongora legyártása már megtörtént. "A Budapest Music Centerbe már leszállításra került, míg a Vígadóba történő leszállítása folyamatban van" – közölték. A teljesítési határidő az év végén jár le, a veszteségbe fordult Zengafonsnak addig kell leszállítani a zongorákat.
Szerdai cikkünkben azt írtuk: a Zengafons eredménye mínusz 236 millió forint volt, a saját tőke negatív tartományba zuhant, az idei veszteség közel egyenlő az Új Széchenyi-tervtől és az MNB-től kapott támogatás összegével.
A kormány álláspontja szerint az értékesítési nehézségek átmenetiek, Lázár János azt mondta, hogy a magyar csodazongorának brutális versenytársai vannak a nemzetközi zongorapiacon. Orbán Viktor korábban találóan úgy fogalmazott: a Bogányi-zongorában "minden benne van, ami minket, magyarokat jellemez". | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Zengafons Kft."
] | [
"Budapesti Operettszínház",
"Új Széchenyi Terv",
"RTL Híradó"
] |
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatát rendelt el Bajnai Gordon miniszterelnök az ITD Hungary Zrt.-nél - közölte a gazdasági minisztérium. Az ellenőrzések a szervezet furcsa tenderelbírálása nyomán vették kezdetüket, és akár Rétfalvi György vezérigazgató állásába is kerülhetnek.
Az elmúlt napokban számos hír látott napvilágot a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által az ITD-nél kezdeményezett vizsgálatról. A minisztérium tájékoztatása szerint ennek eredményéről szerdán tájékoztatta a kormányfőt. A vizsgálatra azt követően került sor, hogy kiderült: az ITDH által kiírt százmilliós közbeszerzési tendert egy nemrégiben alakult, a vezérigazgató korábbi üzlettársa által irányított cég nyerte meg, megelőzve nagynevű vetélytársait. Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter szeptember első napjaiban kezdeményezett vizsgálatot az ügyben. A szerződés megkötését pénzátcsoportosításra hivatkozva végül lefújták. | [
"ITD Hungary Zrt."
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA
A veszélyhelyzet óta az állami hivataloknak lehetőségük van 15 helyett 45 nap alatt válaszolni a közérdekű adatigénylésekre, ráadásul meg is hosszabbíthatják a határidőt újabb 45 nappal. A szabály szerint akkor várhatnak ennyit, ha a gyorsabb válaszadás akadályozná őket a veszélyhelyzettel összefüggő feladataik ellátásában.
A tapasztalat szerint az intézmények szívesen élnek is ezzel a jogukkal, most a MÁV várakoztatja Hadházy Ákos független képviselőt, aki néhány tavaly felmondott garázsbérleti szerződés felől érdeklődött.
A 45 napos válaszadási műfaj emlékezetes darabja volt, amikor Müller Cecília tisztifőorvos megrótta a kollégáit, hogy miért hivatkoznak a közfeladat-ellátás veszélyeire, de a címzettek közt felejtette Hadházyt. | [
"MÁV"
] | [] |
"Itt a vége" – Akkor látták utoljára + Képriport
Házra és nőre kellett Demének a pénz
MNO - NT
• Titokzatos telefon a gyilkostól
• Stallone és Gyurcsány miatt romlott meg a viszonya Demével + Videó
• Deme még a nevetést is megtiltotta az iskolában + Videó Pénzügyi nehézségei voltak Deme Gábornak, a csepeli kettős gyilkosság egyik vádlottjának. Az egyik tanú szerint azért nem akarta elveszíteni az állását, mert házat akart venni, amihez hitelre volt szüksége. Egy másik tanú azt mondta, Demének vidéken volt barátnője, azért kellett neki a pénz.
(Fotó: Székelyhidi Balázs) Tanúk szerint pénzügyi nehézségei voltak Deme Gábornak, a csepeli kettős gyilkosság egyik vádlottjának. Deme Gábor nem engedhette meg magának, hogy az állását elveszítse, mert házvásárláshoz hitelre volt szüksége – mondta a büntetőper csütörtöki tárgyalásán a Fővárosi Bíróságon tanúként Szenteczky János, aki a vádbeli cselekmények idején a csepeli MSZP elnökhelyettese és a helyi vagyonkezelő vezérigazgatója volt, jelenleg a csepeli szocialisták első embere.
Szenteczky elmondta, hogy az MSZP-ből ismerte Demét; a tanú szerint úgy tűnt: nagyotmondó ember, és nem a saját erejéből érte el, amit elért. Hozzátette: Deme 2006-ban lépett be a helyi MSZP-be, és idősebb, befolyásos politikusok támogatását élvezte. A tanú elmondta: meglepődött, amikor 2008 őszén arról értesült, hogy Takács József és Deme Gábor kölcsönösen egymást vádolja az alapítványi iskolában történt többmilliós visszaélések miatt, hiszen Szenteczky úgy tudta, Demét Takács pártfogolta a pártban, neki köszönhette karrierjét a vádlott. Az eljárás adatai szerint amikor egy 2008. őszi ellenőrzésen fény derült az alapítványi iskolánál a pénzügyi szabálytalanságokra, az alapítvány vezetésében részt vevő Takács megpróbálta kideríteni a történteket, és arra a következtetésre jutott, hogy Deme a felelős, ezért el akarta távolítani az iskola éléről.
Éppen a kilépés részleteit intézték
Az ügyészség szerint emiatt lőtte le Deme közreműködésével Kun Tamás, az iskola pedellusa Takácsot és az iskola egyik tanárát 2009. január 7-én este, amikor az iskolában éppen kettőjük kilépésének részleteit intézték. Az ügyészség Kunt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberöléssel vádolja, Demét pedig ugyanennek a bűncselekménynek a bűnsegédi alakzata mellett az iskolai alapítvány sérelmére elkövetett többmilliós sikkasztással is.
A csütörtöki tárgyaláson Szenteczky elmondta, hogy Deme nem sokkal a gyilkosság előtt azt hangoztatta előtte: nem fogja hagyni, hogy tönkretegyék, hogy elveszítse az állását. Deme akkoriban Takácsot vádolta az iskolában történt pénzügyi szabálytalanságok miatt, és csepeli Zuschlag-ügyet emlegetett arra célozva, hogy a helyi szocialistákat finanszírozzák alapítványi pénzekből.
Orosz Ferenc volt kerületi alpolgármester – aki elmondása szerint 1990 óta nem tagja egyik politikai pártnak sem – tanúként kijelentette: Takács József a gyilkosság előtt nem sokkal arról beszélt, hogy Demének vidéken van barátnője, és ezért kell a pénz.
"Szeretett vezetőnknek" szólította
Orosz Ferenc mellett csütörtökön tanúként meghallgatták Tóth Mihályt is, aki a vádbeli cselekmények idején csepeli polgármester és kerületi szocialista elnök volt. A tanú, akit Oroszhoz hasonlóan sok évtizedes barátság fűzött Takácshoz, elmondta, hogy Takács a gyilkosság napjának reggelén azzal ment be hozzájuk a csepeli önkormányzathoz, "megyek a kerületi rendőrkapitányhoz feljelentést tenni, itt a vége". "Akkor láttuk utoljára" – mondta a két tanú.
A csütörtöki tárgyaláson Kun Tamás – aki az ügyészség szerint a gyilkos lövéseket leadta – az iskola egyik, tanúként meghallgatott tanára szerint "szeretett vezérünknek" szólította a munkahelyen Demét, mire Kun megjegyezte, hogy ez csak poén volt. Kun és Deme annak ellenére tagadja a bűnösségét, hogy a kettős gyilkosság során elhangzottakat az egyik áldozatnál elrejtett magnetofon rögzítette.
A büntetőper kedden tanúk meghallgatásával folytatódik a Fővárosi Bíróságon. A vád szerint 2009. január 7-én este egy csepeli alapítványi iskolában Kun Tamás, az intézmény biztonsági őre - Deme Gábornak, az iskola felfüggesztett igazgatójának jelenlétében – lelőtte Takács Józsefet, az alapítvány vezetőjét és az iskola egyik ott lévő tanárát, mert fény derült az iskolában történt, Deméhez köthető sokmilliós pénzügyi visszaélésekre.
(MTI) | [
"MSZP"
] | [
"Fővárosi Bíróság"
] |
Kecskeméten a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon szerdán megkezdődött a Zuschlag János és 15 társa ellen indított bűnügy tárgyalása. Az első rendű vádlottat és hét korábbi ifjú szocialistát bűnszervezetben elkövetett csalással vádolja az ügyészség. Az Index információi szerint Zuschlag a büntetés-végrehajtó intézetben sem tagadta meg politikusi mivoltát, a rabok között is szervezkedett, és jogászkodott.
Tobb mint egyéves előzetes letartoztatás után Állampusztáról vitték a bíróságra az MSZP egykori parlamenti képviselőjét. A Zuschlag-per tárgyalása a 120 oldalas vádirat ismertetésével szerdán indult. A perben több mint kétszáz tanú - köztük Baráth Etele és Csiha Judit, MSZP-s politikusok - is szerepel, az ügy iratai több mint tízezer oldalra rúgnak, így várhatóan nem lesz gyors lefolyású a tárgyalássorozat. December 11-ig húsz tárgyalási napot tűzött ki a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, a tanúk meghallgatása a tervek szerint februárban kezdődik, addig a 16 vádlott bírói kihallgatása van tervbe véve. Az elsőfokú ítélet nagy valószínűséggel csak 2009 második felében születik meg.
Zuschlag Jánost különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják, mint felbujtót, további hét vádlott ellen jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás a vád. Zuschlag büntetése legalább öt, de akár húsz év is lehet.
A volt szocialista politikus mellett Katus Ferenc is előzetes letartóztatásban van, míg a harmadik letartóztatott személyt, a Zuschlag János személyi titkáraként is tevékenykedő Lados Istvánt a szegedi nyomozási bíró házi őrizetbe vette. A bíróság jogerős határozatának indokolása szerint Lados István az eljárás során önmagára nézve teljes körű beismerő, társaira nézve terhelő vallomást tett.
Fodor Endre bírói tanácsa tárgyalja a bűnügyet. Fodor Endre bírói tanácsa tárgyalta a 2005-ben kezdődött és 2006-ban befejeződött maffiapert, melyben Radnai Lászlóra és nyolc társára összesen 68 év fegyházbüntetést szabtak ki.
Képek a szerdai tárgyalásról
Zuschlag János az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezetője és kiskunhalasi képviselő volt. A nyomozás egy rutinvizsgálat után indult, melynek következményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával. 2007 nyarára országos méretűre nőtte ki magát, miután kiderült, hogy a Zuschlaghoz kapcsolódó alapítványok és egyesületek, az állami pályázatokon elnyert pénzek felhasználásával nem tudtak elszámolni. Zuschlag Jánost 2007 szeptember közepén egy kihallgatás után vették őrizetbe, miután különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsította meg a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.
Az Index információi szerint a több mint egy évnyi előzetes alatt Zuschlag a bv-intézetekben is komoly szervezőnek bizonyult. Az állampusztai fegyintézet fogvatartottjai között közéleti aktivistaként viselkedett, rengeteget beszélt, jogász végzettségét felhasználva tanácsokat adott. Zuschlag fogvatartását eredetileg a tanúk befolyásolásának megakadályozása érdekében rendelték el, de az ügyészeket végül sem a nyomozás lezárulta, sem a kárérték előzetes megtérítése, sem pedig Zuschlag gyermekének megszületése nem hatotta meg.
Az ügyben vizsgált egyesületek és alapítványok - összesen kilenc - mintegy 75 millió forint pályázaton nyert pénz "rendeltetésszerű használatával" nem tudtak elszámolni. A kár nagy része megtérült, mert Zuschlag János védője, Kovács M. Gábor ügyvéd 50 millió forint átutalását bizonyító okiratokat csatolt be az ügyészségnek, majd kérte védence szabadlábra helyezését. Az ügyészség a kiszabott május 19-ei határidőre lezárta a nyomozást, majd az iratokat átadta a bíróságnak. A bíróság elutasította Zuschlag János szabadlábra helyezési kérelmét.
Zuschlag János egy március elején lezajlott kihallgatáson a korábban elismert politikai felelőssége mellett büntetőjogi felelősségét is elismerte az ügyészségen. Ügyvédje, Kovács M. Gábor akkor hangsúlyozta: védence azt mondta, hogy a pénzt nem magáncélra, hanem az azóta feloszlott Fiatal Baloldal különböző rendezvényeire költötték. Újhelyi István a FIB korábbi elnöke erről azt mondta: A Fiatal Baloldalnak a Zuschlaghoz köthető szervezetekhez szervezetileg nem volt köze.
Zuschlag ügyvédje azt mondta, hogy a védence már a nyomozás alatt általánosságban beismerte büntetőjogi és politikai felelősségét az ügyben. Szerinte idén még biztos nem, de várhatóan 2009-ben pont kerül az ügy végére. Kovács M. Gábor a szerdai tárgyalás szünetében elmondta, hogy védence a körülményekhez képest jól van, bár amint alkalom lesz rá, újból kérni fogják az előzetes letartóztatás megszüntetését, és Zuschlag János házi őrizetbe helyezését.
Zuschlag János egyébként valószínűleg nem fog újabb vallomást tenni a bíróság előtt, fenntartja majd a nyomozóknak tett korábbi vallomását. Kovács M. Gábor az Index kérdésére nem kívánt találgatásokba bocsátkozni a per kimenetelét illetően, de annyit közölt, hogy szerinte komoly enyhítő körülmény az okozott kár nagy részének megtérítése és a beismerő vallomás. Azt, hogy honnan és miből fizették vissza az ötvenmillió forintot, nem kívánta részletezni. | [
"MSZP",
"Fiatal Baloldal"
] | [
"Kiskunhalasi Városi Ügyészség",
"Bács-Kiskun Megyei Bíróság",
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség"
] |
Andor Szabolcs lett a Szombathelyi Törvényszék megbízott elnöke, annak ellenére, hogy nem is pályázott, és hogy a korábbi elnök pályázatát a bírói kar többsége támogatta.
Andor Szabolcs, a Szombathelyi Járásbíróság elnökhelyettese kapott megbízást egy évre a Szombathelyi Törvényszék vezetésére – jelentette be Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke pénteken a vasi megyeszékhelyen. A Vas Megyei Bíróság, később Szombathelyi Törvényszék elnöki posztja 2011 februárja óta nincs betöltve, voltak ugyan pályázatok, de ezek eredménytelenül zárultak, így a tisztséget egy évig továbbra is megbízással töltik be – mondta Handó Tünde a sajtótájékoztatón.
Tájékoztatása szerint a tisztségre hárman pályáztak, Szabó Sándor, a Szombathelyi Járásbíróság elnöke, Pozsonyi János, a korábbi Vas Megyei Bíróság elnökhelyettese, illetve Hoós Tibor, a Szombathelyi Törvényszék jelenlegi megbízott elnöke, aki kollégiumvezető bíró. Handó Tünde azonban – élve jogkörével – a nem pályázó Andor Szabolcs megbízása mellett döntött, mert "a Szombathelyi Törvényszéken is egy nagyobb mértékű, komolyabb megújulásra van szükség".
Ismertetése szerint Andor Szabolcs 1997-ben szerezte diplomáját a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán, 2001-től polgári szakos bíró, 2005 októberétől a Szombathelyi Városi Bíróság elnökhelyettese, 2009 júliusától pedig címzetes megyei bírósági bíró.
Handó Tünde hangsúlyozta: elismeri Hoós Tibor eddigi munkáját – a pályázat elbírálásakor a kollégiumvezető megkapta a bírói kar többségének támogatását –, neki eddig is nagy terhet jelentett a polgári kollégium munkájának irányítása mellett az elnöki feladatokkal együtt járó mindennapi igazgatási feladatok ellátása. | [
"Szombathelyi Törvényszék",
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [
"Szombathelyi Járásbíróság",
"Vas Megyei Bíróság",
"Szombathelyi Városi Bíróság",
"Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem"
] |
Szabálytalanul jutottak bizonyítványhoz egy dombóvári szakképző iskola diákjai.
Három rendbeli hivatali visszaéléssel gyanúsítja a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság a dombóvári szakképző iskola korábbi igazgatóját - közölte a főkapitányság bűnügyi osztálya.
Tájékoztatásuk szerint a Herczeg Esterházy Miklós Szakképző Iskolában 2009-ben három tanuló szabálytalan körülmények között jutott bizonyítványhoz. A nyomozást vádemelési javaslattal zárták le.
Az egyik tanuló Kiss Béla dombóvári MSZP-s képviselő volt, aki az eljárás kezdetén az MTI-nek azt mondta, hogy felnőttképzésben vett részt, és egyéni tanrendet kapott az intézménytől, amire "más szabályok vonatkoznak, mint a nappali oktatásra". A nyomozóhatóság a tanulókat nem gyanúsítja bűncselekménnyel.
Az iskola akkori igazgatóját, Vida Jánost szintén tanulmányok fiktív igazolása miatt 2011-ben hivatali visszaéléssel és közokirat-hamisítással vádolta a Tolna Megyei Főügyészség. A Szekszárdi Törvényszék felmentő ítélete után a Pécsi Ítélőtábla másodfokon megállapította a hivatali visszaélés elkövetését, és két-két év próbára bocsátotta a 2010-ben nyugdíjba vonult intézményvezetőt, valamint helyettesét. A vádlottak fellebbezése után a Kúria - a sajtótitkárság tájékoztatása szerint - 2013. február 14-én jogerősen megrovásban részesítette a két volt iskolai vezetőt. | [
"Herczeg Esterházy Miklós Szakképző Iskola"
] | [
"Szekszárdi Törvényszék",
"Pécsi Ítélőtábla",
"Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Tolna Megyei Főügyészség"
] |
Komoly következményei lehetnek annak a múlt heti jogerős cégbírósági döntésnek, amely a törvényes működés helyreállítására történő felszólítás mellett több százezer forintos bírsággal sújtotta a karácsondi víziközmű-társulatot. Nagy az esélye, hogy a döntés nyomán országszerte perek és hatósági eljárások tucatjai indulnak azon víziközmű-társulatok ellen, amelyek évek óta nem számoltak el az úgynevezett csatornapénzekkel. Több tízezer ember ügye és több milliárd forint sorsa a tét.
Egy 2011-es döntés nyomán Karácsond községnek is jutott 1,4 milliárd forint abból a KEOP-os pályázati konstrukcióból, amelynek keretében 52 településen oldották meg a csatornázást és szennyvíztisztítást. A projekt költségeihez azonban az önkormányzatnak és a karácsondiaknak is hozzá kellett járulni – az önkormányzat 78 milliót, a karácsondi polgárok 140 milliót fektettek be a csatornázásba.
Az "érdekeltségi hozzájárulás", vagyis a lakossági önrész megfizetésére a helyiek kedvezményes OTP-hitelt vehettek fel, amelyhez jelentős állami támogatás is járt. A projektre pedig létrehozták a Karácsondi Víziközmű Társulatot.
2014 végére a csatornázás elkészült, de a projekt végül kevesebbe került, mint amennyi forrás rendelkezésre állt. Csakhogy a Társulat a beruházás után megmaradt pénzt – mint sok más településen – nem fizette vissza a tagjainak, hanem a nagy részét, mintegy 120 milliót némi tétlenkedés után átutalt az önkormányzatnak, amely útépítésre fordította – arra hivatkozva, hogy az útépítés nem útépítés, hanem a csatornázási munkák által okozott károk helyreállítása. A helyiek viszont nem akarták, hogy a településen a megkérdezésük nélkül, de az általuk felvett OTP-hitelből épüljenek utak, inkább visszakövetelték a pénzt.
Lakossági hitelből épülő utak
Egyes becslések szerint több tucat, de még Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter szerint is legalább két tucat településen működött/működik ez a modell: a településeken befejeződött a csatornaberuházás, ám az időközben kapott uniós támogatás révén felhalmozódott többletpénzt a társulatok nem fizették vissza az ingatlantulajdonosoknak, hanem elköltötték az alapfeladattól eltérő más beruházásokra, például útépítésekre.
A történetekben legtöbbször a polgármester az összekötő kapocs, a víziközmű-társulatokat ugyanis leggyakrabban a település (al)polgármestere vezeti. A Karácsondi Víziközmű-társulatot például Kiss Imre alpolgármester irányítja.
Egy átlagos településvezető pedig nyilván nem bánja, ha egy kis – nem egészen önkéntes – lakossági finanszírozású úthálózat-fejlesztést hajthat végre a településén. A legvisszafogottabb becslések szerint is az országosan elterjedt modell révén több milliárd forintnyi magánpénz került így kétes törvényességű módon felhasználásra.
Eddig lepattant róla a jog
A víziközmű-társulatok szabályozási környezetéről sokáig azt tartotta a közvélekedés, hogy a cégbíróságok – hatásköri okokból – alkalmatlanok a társulatok hatékony pénzügyi-gazdasági ellenőrzésére. A csatornázási beruházások világát közelről ismerő forrásaink a víziközmű-társulásokat jogi fekete doboznak, tényleges kontroll nélkül működő, átláthatatlan pénzgyűjtő szervezeteknek nevezik – az átláthatatlan működés pedig a korrupció melegágya. Ugyanezen vélemények szerint
a cégbíróságok nem tudták elérni, hogy a ténylegesen befejezett csatornaberuházások után rászorítsák az társulatokat az elszámolására és a megmaradt pénz visszafizetésére.
Pedig az egyértelmű törvényi rendelkezés szerint a csatornaberuházás tényleges befejezését követően meg kell indítani az elszámolási eljárást. Ennek keretében a megmaradt pénzt vissza kell fizetni a víziközmű-társulat tagjainak, vagyis a korábban érdekeltségi hozzájárulás befizetésére kötelezett lakosoknak.
Karácsondon 2014. december 18-án történt meg a víziközmű műszaki átadás-átvétele, innen számított 30 napos határidőn belül meg kellett volna indítani az elszámolási eljárást a tagok felé – szögezte le mostani ítéletében a bíróság, amely azt is megállapította, hogy a község víziközmű-társulatának ekkor még a rendelkezésére állt a 140 millió forintos vagyon.
A visszafizetés azonban elmaradt, ahogy az ország számos más településén: az alapberuházások elkészültek, de a vízimközmű társulatok nem hajlandóak elszámolni. Az évek óta folyó huzavona most – Karácsond tekintetében legalább – fontos fordulóponthoz érkezett.
Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉMVIZIG) mint a szakmai felügyeletet ellátó szerv 2016 végén kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást a Karácsondi Víziközmű Társulattal kapcsolatban az Egri Törvényszék Cégbíróságán.
AZ ÉMVIZIG álláspontja szerint a Társulat számos törvénysértést követett el. 2014 óta nem hívták össze a Társulat legfőbb szervét, a taggyűlést, de még az Intéző Bizottságot is csak egyszer, holott ez negyedévente kötelező lenne. A Társulat 2014 óta nem tett közzé a beszámolót, és persze a tagokkal való elszámolás, vagyis a "csatornapénz" visszafizetése sem kezdődött meg.
A bíróság minden pontban osztotta a felügyeleti szerv álláspontját, mindezek miatt ötszázezer forint bírságot szabott ki, és felszólította a Társulatot a törvényes működés helyreállítására.
Nagykőrösön is évek óta az első számú közéleti vitakérdés az érdekeltségi hozzájárulások visszafizetésének ügye. A nagykörösiek sikerrel gyakoroltak nyomást a helyi és országos politikára, akcióiknak köszönhetően Lázár János kijelentette:
"Ha a [társulati] tagok többsége úgy dönt, hogy ki kell fizetni, akkor ki kell fizetni, nincs mese. Mindenkinek, aki a pénzt visszakéri. Nem is többségi elv van, hanem mindenkinek, aki a pénzt visszakéri, vissza kell adni."
A miniszterelnökséget vezető miniszter közbenjárásának köszönhetően a nagykőrösiek elsőként harcolták ki, hogy a befizetett érdekeltségi hozzájárulás egy részét visszakapják, igaz, a csatornapénz visszakövetelésére létrejött Facebook-csoport legutolsó bejegyzései és kommentjei alapján eddig ténylegesen nem sokan kapták vissza a pénzüket.
A karácsondi Társulattal kapcsolatos cégbírósági döntés viszont könnyen példává válhat más települések számára, ahol a megmaradt csatornapénzek visszafizetéséért küzdenek: információink szerint Nagykőrösön a karácsondi döntés mintájára szintén eljárást kívánnak indítani a helyi víziközmű-társulat ellen.
[sharedcontent slug="cikk-kozepi-hirdetes"] | [
"Karácsondi Víziközmű Társulat"
] | [
"Egri Törvényszék Cégbírósága",
"Karácsondi Víziközmű-társulat",
"Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság",
"Intéző Bizottság"
] |
Belső és rendőrségi vizsgálat is indult hétfőn a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.-nél egy volt parkolóőr kijelentései miatt, aki nyolc társával együtt azt állítja: parkolási díj helyett fix díjat szedtek mintegy ezer autóstól és ebből feletteseiknek is juttattak.
"A Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. Duka József volt parkoló ellenőr állításainak ügyében a mai napon a vizsgálatot megindította" - közölte a cég hétfőn. Hozzátették: a cég belső, valamint a rendőrségi vizsgálat befejezéséig nem nyilatkoznak.
A BRFK sajtóosztályán azt közölték, valóban indult az ügyben rendőrségi vizsgálat, erről hétfőn közleményben számolnak be.
A zsebrebírságolásról először a Blikk számolt be múlt pénteki számában. A lapnak Duka József, volt parkolóőr egy mintegy ezer autót tartalmazó listát adott át, amelyen a rendszámokat és a tulajdonosok telefonszámát is feltüntették. Állítása szerint a tulajdonosok ahelyett, hogy parkolójegyet váltottak volna, ötszáz forintot adtak a parkolóellenőröknek.
"Aki nem tejelt a főnököknek, vagy nem volt benne a buliban, azt hamar kirúgták. Ebbe mindenki benne van, a parkolóőröktől a csoportvezetőig" - nyilatkozta a lapnak Duka József.
A Blikk akkor megkereste a cég vezetőjét, Rusznák Imrét, akinek minderről "állítása szerint fogalma sem volt". Egy, a Zoom.hu birtokába került hangfelvétel szerint Rusznák Imre ügyvezető igazgató is tudott a százmilliós vesztegetésekről, mégsem tett rendőrségi feljelentést. A birtokunkba került hangfelvételen a kft. vezetője mintegy harminc alkalmazott előtt közölte: "Urak tudjuk, hogy mi zajlik, meg hogyan zajlik". A hírportál szerint Rusznák Imre azt is elismerte, hogy a korrupt kollégákat nehéz lefülelni.
Rusznák Imre az MR1 Kossuth Rádió Krónikájának úgy nyilatkozott, hogy tanulmányozni fogja a hangfelvételt. Állítása szerint tavaly decemberben volt egy munkamegbeszélés, de nem emlékszik rá, hogy szó szerint mit mondott. Az interjúban a cégvezető arról is beszélt, hogy a zsebre bírságolásról nem volt tudomása, hanem arról, hogy volt egy lista. Hozzátette: szerinte nincs olyan, aki ne tudná, hogy ilyen jelenségek vannak, csak azt nem tudja senki, hogy ez milyen mértékű. | [
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] | [] |
Mintegy 45 millió forintos végkielégítéssel távozott az MVM-től az MVMI Informatika Zrt. vezérigazgatója, Szentgyörgyi Zsolt, aki ezután informatikai tanácsadóként folytatta pályafutását a BKV-nál, ahol most is dolgozik. Szentgyörgyi Kocsis MVM-vezérsége idején a Paksi Atomerőmű Zrt.-nél és az MVM Zrt.-nél is fizetést kapott, ezenfelül 2003-2008 között a magyar államot képviselő aranyrészvényesként igazgatósági tag volt a francia tulajdonú Budapesti Erőmű Zrt.-ben is.
Az Index úgy tudja, hogy Szentgyörgyi Zsolt korábban a Paksi Atomerőmű Zrt.-nél a számítóközpont irányítója volt főosztályvezetői besorolással, ám amikor Kocsis Istvánt kinevezték az MVM élére, ő oda is magával vitte informatikai káderét. Így Szentgyörgyi 2005-ben párhuzamosan dolgozott Pakson és az MVM Zrt. informatikai főmérnökeként, majd 2006. januárjától az MVM-leányvállalat MVMI Informatika Zrt. vezérigazgatójának nevezte ki Kocsis.
Szentgyörgyi MVM-es munkaviszonya idén januárban, közös megegyezéssel szűnt meg, és a még Kocsissal kötött munkaszerződése alapján fizetttek ki neki mintegy 45 millió forintot végkielégítés, felmentési bér és szabadságmegváltás jogcímeken.
Értesülésünket Tringer Ágoston, az MVM kommunikációs igazgatója is megerősítette, hozzátéve, hogy az MVM egyetlen munkavállalójának munkaszerződése sem tartalmaz olyan kitételt, hogy a kötelező, vagy a vállalt titoktartást külön díjazással ellentételezné a társaság.
A cégnyilvántartás tanúsága szerint Szentgyörgyi Zsoltnak volt még egy állása az elmúlt években: a magyar államot képviselő aranyrészvényesként 2003-2008 között igazgatósági tag volt a francia tulajdonú Budapesti Erőmű Zrt.-ben is.
Az Index úgy tudja, hogy Szentgyörgyi az MVM-től történt távozása óta a BKV-nál, informatikai tanácsadóként dolgozik: számítástechnikai főmunkatárs az értékesítési osztályon a BKV tájékoztatása szerint. Kocsis István, a BKV vezérigazgatója több, a Paksi Atomerőműtől és az MVM-től jött bizalmasát is felvette a BKV-hoz, és ott is folyatódott a milliós béreket és tízmilliós végkielégítéseket tartalmazó menedzserszerződések kötésének gyakorlata.
Székelyné Pásztor Erzsébet kommunikációs igazgató az MVM-csoporthoz tartozó atomerőműnél dolgozott korábban, a BKV havi 1,2 millió forintot fizet neki, és 120 százalékos prémiumot. A cégnél február óta dolgozó Priegl Gábor értékesítési főosztályvezető fizetése havi egymillió, plusz százszázalékos prémium. Guba János, aki korábban a MVM egyik leányvállalatát vezette, most a BKV 4-es metrót felügyelő projektigazgatóságnál igazgatóhelyettes, ugyancsak egymillió feletti havi fizetésért. Dr. Szenkovits Adeodátot vezérigazgatói főtanácsadóként helyezték el a BKV-nál, havi egymilliós fizetéssel, amit 120 százalékos prémium egészít ki.
Kocsis István a BKV-nál főtanácsadóként foglalkoztatta Molnár Lászlót is, aki az MVM gazdasági vezérigazgató-helyetteseként az előző munkahelyén is a közvetlen beosztottja volt. Miután megírtuk, hogy Molnár a BKV-nál évi 42 milliót keres, idén áprilisban elbocsátották, és 40 milliós végkielégítését sem fizette ki az állami vállalat. Molnár László több szálon érintett az MVM zavaros offshore-ügyeiben is. | [
"BKV"
] | [
"MVMI Informatika Zrt.",
"Budapesti Erőmű Zrt.",
"Paksi Atomerőmű",
"Paksi Atomerőmű Zrt.",
"MVM Zrt."
] |
Ez a versformába tört kaotikus számhalmaz a Postabank életében fontos szerepet játszott. Kedden pedig mintegy megerősítette a Fővárosi Bíróságon egy másik számsor az ügyész vádbeszédében: tíz év után, harmincnégymilliárd okozott kárért - nullát kért. Vagyis eleve felfüggesztett börtönbüntetést javasolt a bíróságnak Princz Gáborra, a bank volt vezetőjére. A versecskeforma ökörkeség annak idején a Postabank szolgáltatásait reklámozta ma már megfejthetetlen módon. Az akkor történetesen Princz tulajdonában lévő Élet és Irodalomban egy jókora cikk szétcikizve megfejtette. Bár ne tette volna. Azonnali hatállyal következett a büntetés. A lap az utcán találta magát. Princz nem tűrte a lázadást. Az ÉS azóta szabadsággá fordította a rá mért totális kiszolgáltatottságot. Most Princznek ígér szabadságot az ügyész, négyből egy meg egy meg egy meg egy letöltendő évet levonva. Itt azonban nem mutatkozik esély rá, hogy az olvasó számára jóra fordulnak a dolgok. Annyit érthet meg az egészből, mint annak idején a hülye reklámból: valami nagy pénz elúszásáról lehet szó, és persze most megúszásról.
HIRDETÉS A társadalom, ha az igazság szolgáltatásának élményére vágyik, ha tudni szeretné, hogy van-e érvényes szabály az életben, s ha igen, mi az, kielégítetlen marad. Megint fogalma sem lesz róla, hogy ha nem az előítéleteire, akkor milyen érvekre támaszkodhat. Az igazságszolgáltatás ugyanis elintézi a dolgot házon belül. Az ügyész kapitulációjának oka nem az igazság, hanem az igazságszolgáltatás maga, az általa okozott időmúlás. Ezért nem kér valóságos büntetést. Most már minek? Az ügyész úgy találta, hogy Princz Gábor együttműködött, nem tehet arról, hogy tíz év múltán is csak az elsőfokú ítélet vádbeszédéig jutottak el. Mintha azt mondaná a szervezet, hogy éppen elég büntetés az, hogy foglalkozunk az emberrel, ezen kívül minden más szigor csak kegyetlenkedés volna. A maguk szempontjából igazuk is volna, tényleg szépen tönkremennek életek egy-egy ilyen évtizedes eljárásban. Mi meg úgy zárjuk le ezt az aktát, hogy fogalmunk sincs, hogy évekig eltartó spontán felháborodásunk mennyire volt valamiféle amatőr bosszúvágy, vagy ellenkezőleg: netán az önmagát komolyan vevő ember egyetlen lehetséges állásfoglalása. Pedig egy ilyen eset nem lehetne az igazságszolgáltatás magánügye. Az volna a vád, hogy Princz elköltötte a betétesek pénzét, s az államnak kellett beszállnia helyette, hogy elkerüljék a teljes bankrendszer pánikját? Annyit kellett rákölteni (150 milliárdot), amennyit most - tíz év inflációját is zárójelbe téve - fél év alatt gyógyszerekre ad az egészségbiztosító. Egy 14. havi nyugdíj több mint felét. Ha ez csak így elszállhat, megérdemeljük. Nem a büntetést keveslem, hanem az igazság szolgáltatását. Mert könnyen elképzelhető, hogy nem is kellett ennyit költeni, hanem csak Princzre hivatkozva az Orbán-kormány a saját klientúráját konszolidálta a Postabankkal. Ez legalább olyan megalázó volna, mint a másik változat. Három éve a Postabank Rt. egyesült az Erste Bankkal, és mint önálló jogi személy megszűnt. Az időmúlás miatt a körülötte keletkezett erkölcsi űr feltöltésére sem maradt esély. A bíróság majd ítélet hoz, de az így már nem tartozik másra, csak az érintettekre. A társadalom jussa az erkölcsi igazságszolgáltatásra - úgy fest - elévült. Szegényebbek leszünk - és nem csak a milliárdokkal. | [
"Postabank"
] | [
"Erste Bank",
"Fővárosi Bíróság",
"Postabank Rt."
] |
Minden valószínűség szerint felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte volna 2011-ben a bíróság Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselőt, ha három évvel korábban a Fidesz-frakció nem akadályozza meg mentelmi jogának felfüggesztését. Így viszont a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével – mai nevén költségvetési csalás – vádolt Simon ügyét elkülönítették a többi vádlottétól, és megszüntették ellene az eljárást. Az ügy összes többi vádlottját jogerősen szabadságvesztésre ítélték. Simon viszont 2010-ben és ’14-ben is újrázhatott a Fidesz színeiben, ma pedig az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnöke. Nemrég pedig a felesége által vezetett Nyírbogát község díszpolgára is lett – az ominózus bűncselekmény idején éppen ő volt a nagyközség polgármestere.
"Abban kételyem nincsen, hogy az Országgyűlés felfüggeszti Mengyi Roland képviselőtársam mentelmi jogát" – nyilatkozta Lázár János a múlt heti kormányinfón "Voldemort" ügyéről. Továbbá: "Hat év kormányzás után ez az első eset, hogy kormánypárti politikus esetében közvádas ügyben javasolja az ügyészség mentelmi jog felfüggesztését."
Ez utóbbi állítás tényszerűen igaz, de erősen árnyalja a képet az a sajátos üzemmód, ahogy az elmúlt hat évben e Polt Péter irányította ügyészi szervezet kezelte a kormánypárti politikusokkal kapcsolatos korrupciógyanús ügyeket.
Mengyi lehetséges kiadatásával kapcsolatban további kételyt ébreszt, hogy 2008-ban az Országgyűlés, a mentelmi bizottság hasonló tartalmú határozati javaslata alapján, nem függesztette fel a közvádas ügyben meggyanúsított dr. Simon Miklós (Fidesz-KDNP) mentelmi jogát. A mentelmi bizottság ezzel egy közel húsz éves hagyományt tört meg, mely szerint közvádas ügyben mindig a képviselő kiadását javasolják – más kérdés, hogy aztán miképp szavaznak a frakciók.
A szocialista Lévai Katalint például 113 szocialista tartózkodása mentette ki 2007-ben egy közokirat-hamisítási ügyből. Igaz, a manőver csak ideiglenesen oldotta meg a problémát, Lévait 2014 nyarán a bíróság jogerősen megrovásban részesítette. Később aztán – például a volt házastársa sérelmére elkövetett zaklatással gyanúsítani kívánt MDF-es Lengyel Zoltán ügyében vagy az akkor még MSZP-s Arató Gergelynek a gyermekét ért kerti baleset miatt indult ügyében – már működött az új konszenzus, és a parlament a mentelmi jogot nem függesztette fel.
Úttörő döntés
2008. június 3-án tárgyalta a mentelmi bizottság Simon Miklós ügyét. Kovács Tamás Legfőbb Ügyész – ekkor éppen Polt-interregnum van – jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette megalapozott gyanúja alapján indítványozta dr. Simon Miklós képviselő-polgármester mentelmi jogának felfüggesztését. Az átirat röviden ismerteteti az ügyet, és egyértelművé teszi, hogy az ügyészség nem egy névtelen feljelentés alapján gyanúsítja a nyírbogáti polgármesterként elkövetett bűncselekménnyel Simont:
"A bűncselekmény megalapozott gyanúját az okiratok, a tanúk vallomásai, a vízügyi igazságügyi szakértői vélemény, valamint a mentelmi joggal nem rendelkező másik gyanúsított vallomása támasztják alá." A bizottság meghallgatta Simont is, aki tagadta a terhére rótt vádakat, és "(...) az egész ügyet politikai indíttatásúnak minősítette, aminek célja személyének lejáratása."
A bizottság nem-kormánypárti tagjai szintén úgy látták, nem szükséges, hogy bíróság döntsön a Simon elleni vádakról, ezért mind a négyen tartózkodtak. A paritásos bizottság négy kormánypárti igen szavazata így kevés volt ahhoz, hogy a határozati javaslat Simon mentelmi jogának felfüggesztését indítványozza.
A június 9-i szavazáson aztán az Országgyűlés 206 "igen", 141 "nem" és 19 tartózkodás mellett nem szavazta meg Simon kiadatását. A szavazáson a mentelmi jog felfüggesztése mellett szavazott a teljes MDF-frakció is, de a Fidesz-KDNP szavazatai blokkolni tudták Simon kiadását. Az ügy fontosságát mutatja, hogy a szavazáson részt vett a teljes vezérkar: Orbán, Áder, Kövér is Simon kimentésére szavazott. Ahogy Lázár János is.
Az meg már Simon Miklós emberi nagyságát mutatja, hogy a saját ügyében ő is voksolt – természetesen a mentelmi joga felfüggesztése ellen.
Karrierstart Nyírbogádon
A házaspárt hosszabb ideje ismerők történetei alapján nagyon úgy tűnik, hogy Simon Miklós képviselő politikai pályájának legfontosabb mozzanata a felesége, dr. Simonné dr. Rizsák Ildikó, nyírbogát jelenlegi polgármestere. Simonné két éve vívta ki egy rövid időre az országos közfigyelmet azzal, hogy a 2014-es parlamenti választás után a polgármesteri stallumról lemondani kényszerült férjének bruttó 5,2 milliós végkielégítést és szabadságmegváltást szavaztatott meg a nyírbogáti képviselő-testülettel.
A remek ötlet nyomán kirobbant felháborodás miatt Simonnak vissza kellett fizetnie az ajándék pénzt, idén viszont egy nyírbogáti díszpolgári címmel vigasztalódhatott.
Simonék még a nyolcvanas évek végén költöztek Nyírbogátra – helyi forrásaink szerint Simonné a település akkori tanácselnöke, Birta Sándor, későbbi MSZP-s országgyűlési képviselő segítségével kapott a községben orvosi állást. Nem sokkal később ugyancsak Birta segítségével lett a pedagógiai végzettséggel nem rendelkező Simon Miklós a helyi általános iskolában tanár.
Simonék helyi forrásaink szerint erősen támogatták az MSZP színeiben politizáló Birtát, mígnem 1997 tájékán megromlott köztük a viszony. Olyannyira, hogy Simon az 1998-as országgyűlési választásokon kisgazda színekben már Birta ellen indult. Az első fordulóban Birta kapta a legtöbb szavazatot, a két forduló között megkötött Orbán-Torgyán paktum azonban itt is eredményes volt, így Simon lett a körzet képviselője.
2001-ben az időközi választáson Nyírbogát polgármesterének is megválasztották. Simon is azok közé tartozott, akik időben ugrottak le a süllyedő kisgazda hajóról, így a 2002-es választásokon már a Fidesz által támogatott jelöltként szerzett a nyírbátori körzetben mandátumot. Igaz, erre a győzelemre némi árnyékot vet egy helyi vállalkozó, Bartha Imre ügye, akit Simonnéval együtt tetten értek, amint törvénytelen eszközökkel kampányol Simon mellett.
Bartha azt vallotta, hogy a segítségért cserébe Simon ígért neki egy 17 milliós önkormányzati megbízást, de az ügy kipattanása után nem tartotta a szavát. Állítása szerint Simonék rábeszélték, hogy vigye el egyedül a balhét; továbbá vele küldtek ki több százezer forintot a Simonnéra valló, a kampányban élelmiszer-csomagokkal megvásárolt szavazóknak, hogy azok vonják vissza nyomozati vallomásukat. Ez meg is történt, a tanúk sorban visszavonták a korábbi, Simonnéra terhelő vallomásukat, így ellene az eljárást megszüntették.
A vádiratban a történet már úgy szerepel, hogy Bartha ismeretlen társával járta végig a cigánysort az önkormányzat autójával, és osztott csomagot Simon szórólapjával. Barthát később jogerősen el is marasztalták az ügyben, állítása szerint a 30 ezer forintos pénzbírságot Simon fizette ki. Az ítélet mindenesetre leszögezi, hogy Bartha Simon szórólapját osztogatva követte el a választás rendje elleni bűncselekményt, de a tényállás nem tér ki Simon szerepére.
Valamit visz a belvíz
2010 októberében hozott ítéletet a Nyíregyházi Városi Bíróság Nyisztor Ferenc nyírmihálydi polgármester ügyében. Nyisztort jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette miatt 10 hónap börtönre ítélték, a végrehajtást két évre felfüggesztették. 1 év 10 hónap letöltendőt és 18 millió forintos vagyonelkobzást kapott viszont a másodrendű vádlott, Dibáczi Zoltán vállalkozó – az ítélet szerint ő volt a felbujtó. A bíróság a csalásban közreműködő III.-V. rendű vádlottakra is felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki.
Az ítélet szerint Nyisztor polgármester a vállalkozó biztatására úgy pályázott a Földművelésügyi Minisztérium által nyújtott belvíz-elvezetési támogatásra, hogy az önkormányzat a feltételül szabott önerővel nem rendelkezett, azt ténylegesen a teljes munkára szerződő Dibáczi Zoltán vállalkozó biztosította. Ráadásul a szerződésben vállalt munka nagyobb részét el sem végezték, de a vállalkozónak valótlan teljesítési igazolások alapján a teljes vállalkozói díjat kifizették; az ítélet szerint 14 millió forint kárt okoztak.
Nagyon hasonló konstrukcióról győzte meg a vállalkozó a szomszédos Nyírbogát polgármesterét, Simon Miklóst. A nyírbogáti projekt leginkább abban különbözött a szomszédékétól, hogy itt a polgármester a hiányzó önerőt a munkaügyi központ által finanszírozott közmunkásokkal biztosította.
Volt még egy jelentős különbség: a nyírmihálydi polgármester a vállalkozóval aláíratott egy nyilatkozatot, miszerint az megelégszik a teljes vállalási ár 60 százalékával – vagyis a nyírmihálydi polgármester csak az állami forrást dobta be a buliba, a településnek így a projekt egy forintjába sem került. Simon Miklósnak nem volt ilyen kikötése, igaz, ő is csak az állami támogatás összegét fizette ki a későbbi II. rendű vádlott vállalkozónak.
Az első fokú bíróság a nyírmihálydi és a nyírbogáti ügyet egyesítette, így a Simon elleni vádat is ebben az eljárásban bírálták volna el.
Mindenki vádlott, csak a polgármester tiszta
Sajátos mellékszála a történetnek a 2002-es elkövetés és a 2011. szeptemberi jogerős ítélet közt eltelt 10 év magyarázata. A 2002 nyarán indult nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség 2004 októberében megszüntette – ekkor Polt Péter a legfőbb ügyész. 2007 januárjában, három hónappal Kovács Tamás legfőbb ügyésszé történő kinevezése után, újra elrendelik a nyomozást, majd 2008 végén vádat is emelnek az ügy szereplői ellen. Igaz, ekkorra Simont a Fidesz a mentelmi jog fenntartásával kimenti az eljárásból.
Simon persze megkerülhetetlen szereplő az egész történetben, így a neve lépten-nyomon felbukkan mind a vádiratban, mind az ítéletekben. A valós tényállás és Simon szerepe rekonstruálható azokból a viccbe illő mondatokból, amelyekben minden szereplő vádlott, csak a vádolhatatlan polgármester lóg ki a sok bűnöző közül:
"A vádbeli időszakban I. rendű Mizsák István vádlott Nyírbogát Nagyközség Önkormányzatának jegyzője volt. Ebben az időszakban a település polgármestere dr. Simon Miklós volt. A vádbeli időszakban III. rendű Dibáczi Zoltán vádlott a képviselőtestület tagja volt (...)" "III. r. vádlott felhívására I. r. vádlott és dr. Simon Miklós polgármester 2002. január hó 22. napján pályázatot készített." "Az önkormányzat nevében készített pályázatot (...) I.r. Mizsák István vádlott mint a település jegyzője, és dr. Simon Miklós, mint a település polgármestere írta alá." "A dr. Simon Miklós, illetve az I.r. Mizsák István vádlott által képviselt Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata vállalkozási szerződést kötött III. r. Dibáczi Zoltán vádlottal(...)" "Dr. Simon Miklós utasítására a közhasznú munkások III.r. Dibáczii Zoltán vádlott által meghatározott feladatokat láttak el." "III.r. vádlott 33.411.410 Ft összegű számlát bocsájtott ki (...) A fenti számlát még a kibocsájtás napján II.r. Tóth István Kálmán vádlott a számlán feltüntetett munkák igazolása érdekében záradékolta. (...) A számlán szereplő munka elvégzését dr. Simon Miklós polgármester is igazolta, és a számla kifizetését javasolta. A fent megjelölt záradékkal ellátott, és valós teljesítést nem tartalmazó számlaösszesítőt (...) dr. Simon Miklós benyújtotta az FVM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hivatalához." "I.r. vádlott és dr. Simon Miklós 2002. december hó 23. napján 11.000.000, míg 2002. december hó 27. napján 3.951.000 Ft-ot utalványozott III.r. Dibáczii Zoltánnak (...)" "A benyújtott pályázat, majd a támogatási szerződés alapján összesen 17.041.000. Ft-ot utalt át az FVM Szabolcs-Szatmár–Bereg Megyei Hivatala az önkormányzat számlájára, mely bűncselekménnyel okozott kár nem térült meg." – így összegzi a tényállást, és benne a polgármester szerepét a vádirat.
Az elévülés nyugszik
A másodfokon eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság érdemben nem változtatott az első fok ítéletén. Bűnösnek mondta ki a mentelmi joggal nem rendelkező nyírmihálydi polgármestert, Simon jegyzőjét, a két településsel szerződő vállalkozót, és a többi vádlottat, akik Simonnal együtt részt vettek az ügyletben.
A másodfokú bíróság észrevételezte, hogy az eljárásban Simon Mihályt tanúként sem hallgatták meg, ezért elrendelte a polgármester-képviselő meghallgatását. Simon vallomásából az derült ki, hogy a pályázat lehetőségére nem a III. rendű vádlott vállalkozó, hanem ő hívta fel a nyírmihálydi polgármester figyelmét, és ő ajánlotta a figyelmébe Dibáczi Zoltán vállalkozót – ezt az értelmezést a bíróság magáévá tette.
A jogerős ítélet megszületése után Harangozó Tamás MSZP-s képviselő kérdezte a legfőbb ügyészt, az új helyzetben tesz-e valamit az ügyészség. Polt válaszában mindössze annyit mondott, hogy a képviselő mandátumának fennálltáig az ügyészség nem folytathatja az eljárást – vagyis amíg képviselő, és a Fidesz nem adja ki, addig az ügyészségnek nincs teendője Simon ügyében. Majd akkor lesz, ha az ötödik ciklusát töltő politikus kikerül a parlamentből. Mivel az elévülés a mentelmi jog fennállása alatt "nyugszik", az ügyészségnek ekkor meg kell majd indítania az eljárást.
Az eljárásban korábban feltárt bizonyítékok, a tanúvallomások és a jogerős ítélet analógiái alapján szinte biztosra vehető, hogy Simon Miklóst, ha nem védi a mentelmi jog, bűnösnek mondja ki, és szabadságvesztésre ítéli a bíróság. Vagyis ha nem falaz neki 2008-ban a Fidesz-KDNP-frakció, akkor most nemhogy az országgyűlés rendészeti bizottságának alelnöke, de önkormányzati képviselő sem lehetne.
Kizárt, hogy 2009-ben, mikor Orbán Viktor vezetésével zajlott a képviselői casting, ne tudott volna a Simon elleni büntetőügyről a párt vezetése – valamiért mégis Simon lett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 6-os választókerületben a Fidesz jelöltje. 2010-ben és 2014-ben is. Sőt, 2014-ben rendészeti bizottsági alelnököt is csinált a pártvezetés a költségvetési csalás vádja alatt álló képviselőből. Adódik a kérdés, a mentelmi jog felfüggesztése vagy fel nem függesztése szempontjából mi a különbség a Mengyi-ügy és a Simon-ügy között.
Becker András | [
"Fidesz"
] | [
"FVM Szabolcs-Szatmár–Bereg Megyei Hivatala",
"Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Nyíregyházi Városi Bíróság",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság",
"Legfőbb Ügyész",
"FVM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hivatala",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Nem vágtak a költségeken, a 2021-es költségvetésben is 23,91 milliárd forint jut kormányzati kommunikációra.
Válság ide vagy oda, a tervek szerint egy dolog biztosan nem fog változni jövőre sem: a kék plakátokat ugyanúgy nézhetjük nagy tömegben az utcán, ahogy már évek óta mindig. A ma nyilvánosságra került költségvetés-tervezetből legalábbis az derül ki, hogy Rogán Antal minisztériumának ebbéli költségeit egy forinttal sem vágták meg: míg a 2020-as költségvetésben 23,91 milliárd forintot különítettek el propagandára (költségvetési nyelven a kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra), addig jövőre is pontosan ugyanennyi pénzt, 23,91 milliárd forintot irányoztak elő.
Kérdés persze, hogy idén és jövőre is megállnak-e ennél az összegnél. Ahogy korábban megírtuk, a propagandakiadásokat eddig rendre alultervezték, tehát mindig többet költöttek, mint amennyit eredetileg szántak rá.
2016-ban például 2 milliárd forinttal, 2017-ben több mint 10 milliárd forinttal, 2018-ban 7 milliárd forinttal lépték túl a terveket. (2019-es adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, ahogy értelemszerűen az ideiek sem).
Ha a Miniszterelnöki Kabinetiroda propagandára nem is költhet többet, a dolgozókra igen. Az idei előirányzat összesen 4,9 milliárd forintról szólt (A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Nemzeti Kommunikációs Hivatal személyi juttatásainak és a munkaadókat terhelő járulékok összege), 2021-re a teljes összeg 5,3 milliárd forint.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2015-ben állt fel. A zárszámadások alapján 2015–2019 között 68,5 milliárd forintot költött propagandára. 2019-re 29,6 milliárd forintot irányoztak elő, 2020-ra és 2021-re a már említett 23,91–23,91 milliárd forintot. A választás évéig tehát az összköltés a 145 milliárd forintot is meghaladhatja.
A költségvetésről további részleteket ebben a cikkben olvashat. | [
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] |
Az élelmiszerbotrányra hivatkozva újabb, a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok szívatására kitalált javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak Lázár János és Varga Mihály. Megszereztük az előterjesztést, amely szerint többek között évi 20 milliárd forintot szednének be az áruházaktól a parkolásért, kötelezően felvetetnének embereket a boltokba, durván szabályoznák, hogy a cégek mennyi pénzt költhetnek reklámra, és megsarcolnák az áruházak ingyenes buszjáratait is.
Úgy tűnik, a kormány tovább folytatná az elsősorban külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncok elleni harcát, ugyanis több olyan javaslatról is tárgyal, amelyek ilyen-olyan indokkal megsarcolnák ezeket a cégeket. Az Indexhez eljutott kormányzati előterjesztés, amelyet a Lázár János vezette Miniszterelnökség és a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nyújtott be, többek között
minimum évi 20 milliárd forintot hajtana be az áruházaktól a parkolás megadóztatásával,
de emellett törvényben rögzítené, hogy mennyit költhetnek reklámra, ellehetetlenítené az áruházak ingyenes buszait, és kötelező létszámnövelést is elrendelne. Mindezt pedig részben az elmúlt hetek élelmiszerbotrányaira hivatkozva. A kormány tervezett lépései az olyan diszkont láncoknak fájhat majd a legjobban, mint az Aldi, a Lidl vagy a Penny Market, de rosszul érintheti mások mellett például a Tescót is.
Mindent a fogyasztóért
Az "egyes fogyasztóvédelmi és a munkavállalók védelmével kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról a kereskedelempolitikai akciótervvel összefüggésben" című anyagot február 28-án terjesztette elő a Miniszterelnökség és az NGM, információink szerint pedig szerdán tárgyal is róla a kormány. A szöveg indoklása sűrűn hivatkozik az elmúlt hetek botrányára, amikor kiderült: az élelmiszeripari multik nem pont ugyanazt a terméket hozzák ugyanazon márkanév alatt Magyarországra, Szlovákiába, illetve Ausztriába. Bár ez a botrány nem az áruházláncok saját márkás termékeire vonatkozott, így igazából ehhez nem az áruházakat kellene elsősorban szabályozni, ez nem gátolja meg a kormányt abban, hogy ezzel indokoljon az áruházak életét elég komolyan megnehezítő javaslatokat.
A javaslatban szerepel, hogy mi is a lépések fő üzenete, mi lesz erről a kormányzati kommunikáció: "A Kormány folytatja a 2010-ben megkezdett kereskedelempolitikai akciótervének végrehajtását. A Kormány az elmúlt időszakban ért el jelentős sikereket a multinacionális kereskedelmi társaságokkal szembeni küzdelmében, ugyanakkor ennek most új lendületet kíván adni.
Ennek megfelelően már tavasszal újabb intézkedés-csomagot fog a Kormány javasolni az Országgyűlésnek egy "egészségesebb szerkezetű" hazai kereskedelmi szektor mihamarabbi elérése érdekében.
A Kormány célja, hogy az újabb intézkedéseken túl a meglévő szabályok hatékonyabb érvényesítésével, szigorúbb ellenőrzéssel is fellépjen a fenti célokért." Vagyis a cél kimondottan az, hogy megszívassák a külföldi tulajdonú láncokat, elsősorban az egyre terjeszkedő diszkontláncokat, miközben a magyar láncokat segítik.
Az előterjesztésből első ránézésre ezek a javaslatok fájnának a legjobban a bolthálózatoknak:
Környezethasználati díj a parkolókra : a kormány vagy a környezet használatáról, vagy a kereskedelemről szóló törvény alapján (ezt még nem döntötték el) megadóztatná az élelmiszerláncok parkolóit. A díj bevezetéséhez először fölmérnék, hogy mennyi parkoló is van, de úgy állapítanák meg a díj mértékét, hogy éves szinten kb. 20 milliárd forintot kellene ezért fizetniük a cégeknek. Ez alól csak a 2000 fősnél kisebb településeken lévő boltok kapnának felmentést.
: a kormány vagy a környezet használatáról, vagy a kereskedelemről szóló törvény alapján (ezt még nem döntötték el) megadóztatná az élelmiszerláncok parkolóit. A díj bevezetéséhez először fölmérnék, hogy mennyi parkoló is van, de úgy állapítanák meg a díj mértékét, hogy éves szinten kb. 20 milliárd forintot kellene ezért fizetniük a cégeknek. Ez alól csak a 2000 fősnél kisebb településeken lévő boltok kapnának felmentést. Maximált reklámköltés: a reklámtörvényt úgy módosítanák, hogy a napi fogyasztási cikkeket áruló üzletek a bevételük maximum 0,5 százalékát költhetnék reklámra, mert így "a fogyasztók tudatosabban választhatnak a termékek közül, illetve a kisebb üzletek versenyhátránya is csökkenhet". A javaslat azt is megjegyzi, hogy a kisker multik nagyrészt az R-time (vagyis az RTL csoport) és AtMedia csatornáin hirdetnek. A reklámköltés szabályozását azzal indokolja a javaslat, hogy a sok reklám, főleg a reklámújság környezetszennyező, "jelentős mértékben gátolja a fogyasztók tudatos vásárlóvá válásának lehetőségét". Az pedig, hogy a vállalatok "visszaélnek" a "marketing erőfölényükkel", nagyon kedvezőtlen helyzetbe hozza a kisvállalkozókat, akiknek nincs annyi pénzük reklámozni. Ja, és a javaslat szerint reklámnak minősülne, ha egy lánc ingyenes buszjáratot üzemeltet, és az is kiderül, hogy ezek a buszok befolyásolják és félrevezetik a fogyasztókat, szennyezik a környezetet, és kárt okoznak a tömegközlekedésben.
a reklámtörvényt úgy módosítanák, hogy a napi fogyasztási cikkeket áruló üzletek a bevételük maximum 0,5 százalékát költhetnék reklámra, mert így "a fogyasztók tudatosabban választhatnak a termékek közül, illetve a kisebb üzletek versenyhátránya is csökkenhet". A javaslat azt is megjegyzi, hogy a kisker multik nagyrészt az R-time (vagyis az RTL csoport) és AtMedia csatornáin hirdetnek. A reklámköltés szabályozását azzal indokolja a javaslat, hogy a sok reklám, főleg a reklámújság környezetszennyező, "jelentős mértékben gátolja a fogyasztók tudatos vásárlóvá válásának lehetőségét". Az pedig, hogy a vállalatok "visszaélnek" a "marketing erőfölényükkel", nagyon kedvezőtlen helyzetbe hozza a kisvállalkozókat, akiknek nincs annyi pénzük reklámozni. Ja, és a javaslat szerint reklámnak minősülne, ha egy lánc ingyenes buszjáratot üzemeltet, és az is kiderül, hogy ezek a buszok befolyásolják és félrevezetik a fogyasztókat, szennyezik a környezetet, és kárt okoznak a tömegközlekedésben. Kötelező létszámbővítés : a kormány szerint a nagy áruházláncok nem foglalkoztatnak elég embert, ezért "a fogyasztók sok esetben nem kapják meg időben a megalapozott döntéshez szükséges, megfelelő minőségű információkat". Úgyhogy törvénybe írnák, hogy mennyi embert kell az áruházaknak alkalmazni. Ezt a következőképpen csinálnák: "az előző évi bevételt el kell osztani 36 millióval (mivel a kereskedelmi láncok nettó árbevétele és átlagos létszáma alapján számítva az 1 főre jutó elvárt éves forgalom bruttó 36 millió forint), és az így kapott értéket egész számra kerekíteni kell".
: a kormány szerint a nagy áruházláncok nem foglalkoztatnak elég embert, ezért "a fogyasztók sok esetben nem kapják meg időben a megalapozott döntéshez szükséges, megfelelő minőségű információkat". Úgyhogy törvénybe írnák, hogy mennyi embert kell az áruházaknak alkalmazni. Ezt a következőképpen csinálnák: "az előző évi bevételt el kell osztani 36 millióval (mivel a kereskedelmi láncok nettó árbevétele és átlagos létszáma alapján számítva az 1 főre jutó elvárt éves forgalom bruttó 36 millió forint), és az így kapott értéket egész számra kerekíteni kell". Bérpótlék és szabadnap: elővennék a vasárnapi zárvatartás visszavonása után előkerült, amúgy a szakszervezetek által is támogatott ötletet, hogy vasárnapi munkavégzés után 100 százalékos bérpótlékot kapjanak a dolgozók, és havonta minimum két szabadnapjuk kötelezően hétvégére essen.
elővennék a vasárnapi zárvatartás visszavonása után előkerült, amúgy a szakszervezetek által is támogatott ötletet, hogy vasárnapi munkavégzés után 100 százalékos bérpótlékot kapjanak a dolgozók, és havonta minimum két szabadnapjuk kötelezően hétvégére essen. Ne legyen diszkont a diszkont : módosítanák, hogy mit jelent diszkontnak és szupermarketnek lenni, "mivel egyre több diszkont létesít hűtőpultot, ezzel kijátszva azt, hogy 2018. január 1. után a világörökségi területeken tovább üzemelhessenek, továbbá az ellenőrzések átláthatóvá tétele miatt javasolunk egy új üzletkategória – kisméretű szupermarket – bevezetését". Fotó: Vajda János / MTI
: módosítanák, hogy mit jelent diszkontnak és szupermarketnek lenni, "mivel egyre több diszkont létesít hűtőpultot, ezzel kijátszva azt, hogy 2018. január 1. után a világörökségi területeken tovább üzemelhessenek, továbbá az ellenőrzések átláthatóvá tétele miatt javasolunk egy új üzletkategória – kisméretű szupermarket – bevezetését". Tilos a gyűjtőcsomag: megtiltanák , hogy 400 négyzetméternél nagyobb boltban gyűjtőcsomagból áruljanak termékeket, kivéve zöldség-gyümölcsöt és italokat, mert a kormány szerint ezek a csomagolások balesetveszélyesek, és megnehezítik a fogyasztók tudatos választását. Ilyen csomagokban persze főleg a diszkontláncokban lehet termékeket kapni.
Fontos lépésnek tűnik emellett, hogy a kormány megerősítené és központosítaná az élelmiszerláncok ellenőrzését. Az élelmiszerbotrányra hivatkozva megerősítenék a Nébihet és a Fogyasztóvédelmi Hivatalt, a Gazdasági Versenyhivatal kapna egy külön elnökhelyettest, aki csak a napi fogyasztási cikkeket áruló boltokkal foglalkozna,
a kiskereskedelmi szektor ellenőrzésének összehangolására pedig külön kormánybiztost neveznének ki.
Hisztizhet az EU, de nem baj
Az persze első ránézésre látszik, hogy ezeknek a javaslatoknak a többsége gyanúsan nem felel meg az EU diszkrimináció elleni szabályainak, amit Lázárék is tudnak. Az előterjesztés megjegyzi, hogy a kormány eddigi kereskedelempolitikai intézkedései is "élénk érdeklődést" váltottak az Európai Bizottságból, ahogy több folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás is van Magyarországgal szemben, például amiatt, hogy be akarták tiltani, hogy egy áruházlánc veszteségesen működjön. Éppen emiatt
számítani lehet arra, hogy újabb kötelezettségszegési eljárásokat indulnak majd a kormány javaslatai miatt.
Erre csak annyit ír az előterjesztés, hogy a kockázatok csökkentése érdekében, az Igazságügyi Minisztérium határozott javaslata alapján az intézkedéseket ne egy "csomagban", hanem több különálló lépésben fogadják el és vezessék be.
Az előterjesztés finoman megjegyzi, hogy azt "nem előzte meg külön társadalmi egyeztetés". Arra vonatkozóan nincs ütemterv, hogy mikor nyújtanák be a parlamentnek az előterjesztés alapján készülő törvényjavaslatot, de úgy tűnik, a határidő attól függ, hogy mikorra számolják ki a parkolási adó mértékét. Az előterjesztés szerint ez úgy egy-másfél hónapot vehet igénybe. Akkor pedig majd kitölthetik az üres helyet, ami az előterjesztésben szereplő határozati javaslat szövegében most így szerepel: "Az (1) bekezdés szerint fizetendő környezethasználati díj mértéke: ..."
Megkérdeztük a Miniszterelnökséget és a Nemzetgazdasági Minisztériumot arról, hogy tényleg terveznek-e ilyen lépéseket, és tárgyal-e erről a kormány. Egyelőre nem kaptunk választ.
Fenti két ötletet már nem nyelte le az NGM, de ezek szerint komolyan felmerülhettek. Külön érdekes megfigyelni a már az indoklásban is értelmetlenül nyalizós stílust. Elég lett volna annyit írni a 2.c)-hez, hogy politikailag nem támogatott ötlet.
Frissítés: A Miniszterelnökség nem cáfolta az előterjesztést. Az Index kérdéseire nem válaszoltak, viszont elküldtek az MTI-nek egy közleményt, amiben annyit állítanak, hogy még nem döntöttek ez ügyben. De ha majd döntenek, az olyan lesz, hogy "a nemzetközi láncok azonnal Brüsszelhez fognak fordulni".
Frissítés2: Lázárék később se voltak hajlandóak válaszolni a kérdéseinkre, annyit reagáltak összesen, hogy nézzük meg az MTI-s közleményüket. | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] | [
"Európai Bizottság",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Penny Market",
"Fogyasztóvédelmi Hivatal",
"RTL csoport"
] |
Az ítélet rendelkező részének kihirdetése után Molnár Lajos, Galambos védője azt mondta a Magyar Nemzetnek:
tanulmányozni fogja az írásba foglalt ítéletet, és nagy valószínűséggel felülvizsgálati eljárást kezdeményez. A Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója, Galambos Lajos úgy vélekedett, hogy maga is a felülvizsgálatot tartja a következő lépésnek. Már csak azért is, mert nem tartja magát bűnösnek.
Az ügy végig zárt ajtók mögött zajlott, mivel számos minősített adat, körülmény is felmerülhetett, vagy éppen államtitkot jelentő bizonyítékok is lehettek. Egyelőre nem tudhatunk meg bővebbet az eljárásról, mint amit a sajtó – azóta sem cáfolva – korábban megírt.
Eszerint a Gyurcsány-féle titkosszolgálatokat alapjaiban rázta meg a 2007–2008-ban kirobbant korrupciós ügy. A vesztegetés ugyanis nyílt titok volt az NBH berkeiben, de vádat csak a kormányváltás után emeltek a résztvevők ellen.
A botrányos Egymásért Egy-másért Alapítvány egyik kulcsfiguráját, Jakubinyi Róbertet és az NBH korábban kémkedéssel is vádolt, majd abban az ügyben felmentett volt főigazgatóját, Galambos Lajost, valamint az NBH volt műveleti osztályvezetőjét, Gyarmati Györgyöt még 2013-ban folytatólagosan elkövetett, hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta meg az ügyészség.
Sajtóhírek szerint Jakubinyi százmilliós összeggel vesztegette meg az NBH-sokat azért, hogy büntetőjogi védelmet biztosítsanak számára. Hogy így történt-e vagy sem, a közvélemény nem tudhatja, mint ahogy a várható jogi lépések részleteiről sem fogunk értesülni, mivel azok nyilvánvalóan az ítéleti tényállásra épülnek majd. Az pedig, hogy mi volt Galambos Lajos államtitoksértése, végképp tisztázatlan a nyilvánosság előtt, hiszen még sajtóhírek sem szóltak, illetve szólhattak róla. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Egymásért Egy-másért Alapítvány"
] |
Simicska Lajos, az ország egyik legismertebb oligarchája, Orbán Viktor korábbi legszorosabb szövetségese, majd 2015 februárja óta legádázabb ellenfele ma hajnalban ismét gecinek nevezte Orbánt. Több jel alapján is egyértelműnek tűnik, hogy Simicska átgondolta, mit csinál.
A hajnali plakátos akcióról fényképek készültek: roppant valószínűtlen, hogy ez a milliárdos szándéka ellenében történt volna.
A hengeres plakátfelületre a felirat gondosan úgy lett felfújva, hogy lefényképezve minden betű látszódjon.
A fotók gyorsan megjelentek a (Simicska médiaérdekeltségébe tartozó) Helyi Válasz Facebook-oldalán: ez azt erősíti, hogy Simicska eleve nyilvánosnak szánta az akcióját.
A Helyi Válasz posztjára Simicska egyik közvetlen munkatársa hívta fel reggel a figyelmünket.
Később Simicska környezetében kérdésünkre megerősítették, hogy valóban az történt, amiről a Helyi Válasz beszámolt.
A sajátos akció annyiban is jól átgondoltnak tűnik, hogy Simicska nem keverte magát bajba: a saját cége üres plakáthelyére grafittizett, így legfeljebb magának okozott kárt, a garázdaság pedig akkor állna fent, ha erőszakoskodott volna az akció során.
Az ügy előzménye, hogy nyár elején a kormánytöbbség a városképvédelmi törvénybe rejtve – valószínűleg alkotmányellenes módon – szigorított a köztéri politikai plakátok szabályozásán.
Hogy ezt a szabályt kijátsszák, a Jobbik 1100 saját plakáthelyet vásárolt vélhetően Simicska cégeitől, és ezeken a múlt héten új, a kormányoldal vezető figuráit támadó kampányt indított. Ezzel párhuzamosan a továbbra is a Simicska-cégekhez tartozó plakáthelyeken ismeretlen megrendelő a Jobbikéra rímelő plakátjai jelentek meg.
A kormányhivatalok mindkét típusú plakátokat elkezdték leszedetni, és bírságot helyeztek kilátásba. Erre Simicska a múlt héten bejelentette, hogy cégei a továbbiakban nem adnak helyt politikai reklámoknak.
Simicska ezzel a lépéssel egyértelműen azt üzente, hogy nem felelős a Jobbik kampányáért. Épp ezért meglepő, hogy pár nappal később ismét vulgáris, politikai tartalmú üzenetet "tett közzé", garantálva az azonnali visszatérést a címlapokra.
Ha elfogadjuk, hogy Simicska akciója nem a pillanat hevében született, hanem valami előre átgondolt célja van, már csak az a kérdés, hogy mégis mi. Három dolog merül fel. | [
"Jobbik"
] | [
"Helyi Válasz"
] |
Fotó: Makai András, B1.bolg
Még a korábbiakhoz képest is döbbenetes ütemben szórja a pénzt a kormányzat a propagandaplakátokra. A Rogán Antal irányítása alatt álló Miniszterelnöki Kabinetiroda a napokban adott újabb 10 milliárdos megbízást az állami kommunikációs munkákat lebonyolító ügynökségeknek, hogy nehogy elakadjon az állampolgárok és a külföldi szervezetek megfelelő tájékoztatása arról, mire készül a kabinet.
A megbízás mérete – amiről a 24.hu is beszámolt – annyira nem meglepő, hiszen legutóbb is épp ekkora összegre szerződtek le, az időzítése azonban igen. Az előző tízmilliárdos keretről ugyanis kevesebb mint három hónapja szerződtek, azaz nagyon úgy tűnik, hogy az év eleje óta napi 100 millió forintnál is többet költöttek a kormány tevékenységének promotálására.
Mások mellett ugye arra a kampányra, ami végképp kiverte a biztosítékot a Fidesz uniós pártcsaládjában, az Európai Néppártnál (EPP), és a magyar kormánypárt EPP-tagságának felfüggesztéséhez vezetett. A 10 milliárdos keret még a szokásosnál is gyorsabb felhasználása egyébként szinte biztosan nem független a botránytól, hiszen a Soros György és az Európai Bizottság EPP-s elnöke, Jean-Claude Junker arcképével díszített plakátokat vélhetően a tervezettnél előbb kellett eltávolítani a nemzetközi felbolydulás miatt.
A korábbi elképzelések felrúgása pedig nyilván költségnövekedéssel jár: már önmagában a plakátok cseréje is megdobja a kiadásokat, és nem lenne meglepő, ha az új – részben az ismert internetes mémpárral illusztrált családbarát – kampányt is a tervezettnél gyorsabban kellett volna összerakni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy éve még Orbán lopott, ma már Soros szervezkedik Simicska egykori plakátjainHárom hónap alatt több állami hirdetéshez jutott Simicska Lajos korábbi plakátcége, mint a G-nap óta összesen. A csodához csak Mészáros Lőrinc érkezése kellett.
Bár Rogán Antal tárcája korábban sem spórolt, ha a kormányüzenetek állampolgárokhoz való eljuttatásáról volt szó, az elmúlt három hónap napi bő 100 milliója így is kiugró. Az első ilyen kampányról még 2016 végén kötöttek szerződést, azóta pedig összesen – a mostani 10 milliárddal együtt – 66,6 milliárd forintot szánt a kormányzat ilyen célokra. Ez az Országos Mentőszolgálat másfél évnyi költségvetése, és nagyjából 4 milliárddal annál is több, mint amennyit 2018-ban a gyesre betervezett a kormány.
A hatalmas összeg azonban naponta csak 65 millió forintot jelent, azaz kevesebb mint kétharmadát a mostani költésnek.
Közélet EPP Jean-Claude Juncker plakátkampány Rogán Antal soros györgy Olvasson tovább a kategóriában | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Európai Bizottság",
"Országos Mentőszolgálat",
"Európai Néppárt"
] |
Elkerülte a felelősségre vonást Gyurcsány legközvetlenebb bizalmasa, Vadai Ágnes volt honvédelmi államtitkár, egykori szocialista, jelenleg DK-s képviselő abban a hűtlen kezelés gyanúja miatt indított büntetőeljárásban, amit a napokban zárt le a Központi Nyomozó Főügyészség – tudta meg a PestiSrácok.hu. Hende Csaba egykori honvédelmi miniszter csaknem négy éve tett feljelentést Vadai államtitkári honlapjával kapcsolatban, mivel szerinte felmerült annak a gyanúja, hogy milliós visszaélések történtek.
Május 6-án befejezte az egykori honvédelmi államtitkár, Vadai Ágnes honlapja ügyében hűtlen kezelés miatt indult nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség –tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t az ügyészség helyettes szóvivője. Simon Richárd elmondta, az ügyben nemrég egy személyt hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség, de mivel az illető nem közéleti szereplő, így vele kapcsolatban semmilyen tájékoztatást nem kívánnak adni. A szóvivő hozzátette, hogy az ügyészségnek összesen kilencven napja van arra, hogy döntsön a vádemelésről, vagy az eljárás esetleges megszüntetéséről.
Hűtlen kezelés miatt nyomoztak
Az eljárás előzménye, hogy Hende Csaba volt honvédelmi miniszter még 2013. július 18-án tett feljelentést folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja és más bűncselekmények miatt ismeretlen tettesek ellen, majd a Központi Nyomozó Főügyészség az év szeptemberében indított nyomozást. A Magyar Nemzet akkori írása szerint a feljelentés azzal lehetett összefüggésben, hogy Vadai Ágnes államtitkári honlapjának szerkesztésével, és az ehhez köthető különböző PR-feladatokkal 2008 és 2010 között két külsős céget is megbíztak több millió forintért, miközben ez a minisztérium belső szabályzata szerint az akkori kommunikációs főosztály feladata volt, illetve a kifizetésekről megkérdőjelezhető teljesítési igazolások készültek, amelyeket Gyurcsány bizalmasa írt alá. A külső webes cégekkel Szeredi Péter szerződött, a szocialista Szekeres Imre, akkori honvédelmi miniszter kabinetfőnökeként – számolt be a lap, amely megemlítette, a történetet tovább bonyolítja, hogy értesüléseik szerint Vadai honlapjának egyik fejlesztője, a Magnet-X 2000 Kft. több egykori MSZP-s vezető politikus internetes oldalán is dolgozott a Gyurcsány-kormány idején. A társaság korábban fejlesztője volt például a szocialista vezetésű Újbuda weblapjának. De e cég gondozta ebben az időben Terézváros honlapját is, illetve a szocialista Kökény Mihály internetes oldalát, valamint referenciái közé sorolta a Mandur.hu-t, azaz Mandur Lászlónak, az Országgyűlés egykori MSZP-s alelnökének internetes felületét. A Magnet-X 2000 Kft. egyik alapítója a főváros informatikai bizottságának külsős tagja volt, másrészt a ferencvárosi testületet erősítette szocialista városatyaként – írta a Nemzet.
Vadai nem lett gyanúsított
Vadai Ágnes a Magyar Nemzetnek az üggyel összefüggésben korábban úgy nyilatkozott, tőlük tud a feljelentésről, de ha ez igaz, azt “a velejéig rohadt rezsim újabb támadásának tartja". A képviselő hozzátette: ha megsértette volna a szabályokat, arról a HM jogászai nyilván tájékoztatták volna– emlékeztetett korábbi cikkében a lap. Vadai Ágnest a büntetőügyről korábban a PestiSrácok.hu is szerette volna megkérdezni, de a képviselő azzal hárított, hogy tudomása szerint nincs ellene semmilyen büntetőeljárás, ami annyiban igaz, hogy ismeretlen tettes ellen zajlott sokáig a nyomozás, de az azért árulkodó, hogy az ügyben az országgyűlési képviselőkkel és más mentelmi joggal rendelkező személyekkel szemben fellépő Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálódott, ráadásul feljelentésében Hende Csaba is név szerint említette meg Vadait, aki ennek ellenére elkerülte a gyanúsítást.
Megfúrta a rendőri vezetők felelősségre vonását?
Érdemes feleleveníteni, hogy a DK elnökségi tagjának szerepe egyébként egy másik büntetőeljárásban is előkerült, hiszen a Gergényi-per elsőfokú bírája név nélkül ugyan, de egyértelműen Gyurcsány bizalmasára utalt, amikor arról beszélt az ítélet indokolásában, hogy a rendőri túlkapások ügyében jóval korábban is megtörténhettek volna a felelősségre vonások, hiszen már 2007-ben volt olyan javaslat, hogy katonai eljárásban vizsgálják a tévéostrom éjszakán és az október 23-ai történteket (ami így felgyorsíthatta volna az eljárásokat), de “az akkori kormánypárt prominens képviselője ezt, hogy-hogy nem, megfúrta". Az ügyre rálátó, ám névtelenül nyilatkozó forrásunk egyetértve a Gergényi-per bírájával, korábban szintén elmondta, hogy az egyébként szocialista javaslat elfogadásával valóban hamarabb pontot lehetett volna tenni a rendőri visszaélések végére. A Demokratikus Koalíció képviselőjét tanúként a fentebb említett javaslatról Kiss Károly hadbíró tanúként is faggatta. A bíró azt kérdezte az azóta jogi végzettséggel is rendelkező Vadaitól, hogy ha akkor laikusnak tartotta magát, miért "fúrt meg" egy jogi szakkérdésben beterjesztett indítványt. Kiss Károly azt is felvetette, ha a képviselő szavai szerint a Gyurcsány-kormány célja egyebek mellett a jogbiztonság megteremtése volt, akkor hogy lehet, hogy ez a módosítás végül nem valósult meg.
Vezető kép: MTI | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Magnet-X 2000 Kft.",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Feljelentést tett az egyetem Gyurcsány szakdolgozata miatt
Feljelentést tett a rendőrségen a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Gyurcsány Ferenc volt kormányfő eltűnt szakdolgozatával kapcsolatban.
A PTE közleményében azt írta, hogy "az elmúlt napok fejleményeinek hatására" a rendőrségi feljelentés mellett kibővítik az egyetemen és jogelődeinél tárolt diplomamunkákkal foglalkozó tényfeltáró bizottság feladatkörét Gyurcsány Ferenc 1984-ben, a Janus Pannonius Tudományegyetemen leadott szakdolgozatára vonatkozóan.
"A vizsgálat tehát kiterjed a volt miniszterelnök beadott szakdolgozatának eltűnésére és a plágiumgyanúra egyaránt" - mutattak rá.
Gyurcsány Ferenc szerint lejárató hadjárat folyik ellene. , Kallos Bea
A Hír Tv pénteken közölte, hogy Gyurcsány A Balaton-felvidék szőlészete és borászata című dolgozatának címe megegyezik egykori sógora, Rozs Szabolcs négy évvel korábban írt munkájával. Ezt követően a televízió azt állította: az értékelések szerint a dolgozatokban több esetben ugyanazok a hibák szerepeltek a hasonló számú oldalakon. A tartalmi egyezést azonban egyelőre nem lehet bizonyítani, mert mindkettőjük diplomamunkájának nyoma veszett.
Az egykori kormányfő szerint lejárató hadjárat indult ellene, s a jobboldal érdekében állt, hogy az intézményből eltűnjön az ő és egykori sógora diplomamunkája, amely bizonyítaná: nincs egyezés a két dolgozat tartalmában. Ezért bejelentette azt is: feljelentést tesz a dokumentumok eltűnése miatt.
Blikk-információ | [
"Pécsi Tudományegyetem"
] | [
"Janus Pannonius Tudományegyetem",
"Hír Tv"
] |
A Magyar Nemzeti Bank Járai Zsigmond által vezetett felügyelőbizottsága nekiment az irreálisan magasnak nevezett jegybanki jövedelmeknek, és kiszúrta a magas kommunikációs költségeket is. Az MNB válaszában azt írta, hogy a bér- és kommunikációs költségek jóval alacsonyabbak, mint Járai korábbi elnöksége idején voltak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelő bizottsága (fb) megállapította, hogy a jegybank bérgazdálkodása nem felel meg a nemzetközi gyakorlat szerint a nemzeti bankoktól elvárható gondos és körültekintő magatartásnak - mondta Járai Zsigmond, az MNB felügyelő bizottságának elnöke az MTI-nek a testület pénteki ülését követően. (Járai 2001-2007 között volt az MNB elnöke, tavaly decemberben tért vissza felügyelőbizottsági elnökként.)
Járai Zsigmond elmondta: az fb egyebek között a bérgazdálkodási kérdésekkel foglalkozott. A testület megállapította, hogy az MNB-ben a jövedelmek irreálisan magasak, elsősorban a vezetőké, akiknek átlagjövedelme eléri az évi 22 millió forintot, és így lényegesen meghaladják a kereskedelmi bankok hasonló jövedelem színvonalát, egyúttal több mint kétszer nagyobbak az államigazgatásban dolgozók jövedelménél. Az MNB az elmúlt két évben annak ellenére növelte a béreket, hogy a piaci bérek a válság időszakában csökkentek.
Járai Zsigmond kifejtette: az MNB nem alkalmazza azt a társadalmi elvárást, hogy az adófizetők pénzéből gazdálkodó szervezeteknél ne legyen havi 2 millió forintnál nagyobb fizetés, így évi 55 millió forintos jövedelem is előfordul.
Járai Zsigmond aláhúzta: a felügyelő bizottság javasolja, hogy a jövedelmeket a jelenleginél alacsonyabban, a nemzetközi gyakorlat szerint a kereskedelmi bankok átlagánál állapítsák meg, a társadalmi elvárások alapján alkalmazzák a havi 2 millió forintos jövedelmi korlátot és a vezetők részére kifizetett prémium mértékét jelentősen csökkentsék a jelenlegi 88 százalékos maximális érték helyett az éves jövedelem 25 százalékára.
Kommunikációs tanácsok: 427 millió + áfa
Az fb elnöke arról is szólt, hogy a felügyelő bizottság áttekintette az MNB által kommunikációs ügynökségi szolgáltatásokra kiírt maximálisan 427 millió forint + áfa értékű közbeszerzési eljárást és nem találta meggyőzőnek a beszerzés szükségességéről és a lebonyolítás jogszerűségéről adott tájékoztatást. A vizsgálatot tovább folytatja a testület.
Járai Zsigmond kifejtette: felmerülhetett egy kommunikációs tanácsadó szerződéssel kapcsolatban a "színlelt szerződés" gyanúja, ezért az fb áttekintette a konkrét munkaszerződést és annak teljesítését. Kétségesnek tartja a megállapodásban előírt feladatok teljesítését, ezért felmerült, hogy az elvégzett feladatok nem állnak megfelelő arányban a tanácsadó éves szinten 21,5 millió forintos jövedelmével.
Az MNB visszalő
Járai nyilatkozatára az MNB a honlapjára kitett közleményben válaszolt. Eszerint a felügyelő bizottság a testület 2010 decemberében tartott alakuló ülése óta elrendelt egyes vizsgálatai lefolytatása során nem vette figyelembe az adott vizsgálatokkal kapcsolatban a Magyar Nemzeti Banknál rendelkezésre álló valamennyi tényt és adatot, nem kérték ki kellő időben az MNB véleményét a jegybank felügyelő bizottsága megállapításaival kapcsolatban.
A közlemény lényegi megállapításai röviden:
Az MNB gazdálkodása kapcsán az elmúlt években sem az Állami Számvevőszék, sem az MNB Felügyelő Bizottsága nem állapított meg pazarlást, szabálytalanságot. Ellenkezőleg, a gazdálkodásról az elemzések elismerően szóltak.
A jegybank az elmúlt négy évben, összehasonlítható árakon mintegy egyharmadával csökkentette működési költségeit, beleértve a személyi és a kommunikációs költségeket is.
Az elmúlt négy év megtakarításainak összege meghaladja a jegybank egy éves teljes működési költségét.
Számokat is bedobott az MNB, eszerint: 2006-ban 773 volt az átlaglétszám, tavaly 591, a személyi jellegű ráfordítások 8,5 milliárdról 7 milliárdra csökkentek.
Az évi húszmillió feletti bérekre vonatkozó megjegyzésre az MNB azt válaszolta, hogy "a jegybankban, mint ahogy magyarországi bankokban általában, beleértve más állami tulajdonú bankokat is (MFB, EXIMBANK), korlátozott számban találhatók olyan alkalmazottak, akiknek havi összjövedelme meghaladja a 2 millió forintot. Ezek a jövedelmek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a bank kiemelkedő tudású és tapasztalatokkal rendelkező munkatársait egy éles munkaerő-piaci versenyben a jegybankhoz tudja kötni, és őket teljesítményük folyamatos növelésére tudja ösztönözni."
A kommunikációs költségeknek is nagy teret szentel a válasz. Megemlítik, hogy Braun Róbert a Magyar Nemzeti Bank elnökének tanácsadójaként az elmúlt két évben intenzíven vett és vesz részt a jegybank kommunikációjának és nyilvános stratégiájának alakításában.
A jegybank nemcsak az elmúlt pár évben, hanem korábban is igénybe vette kommunikációs ügynökségek szolgáltatásait. Kommunikációs szolgáltatásokra Járai elnök úr és Missura Gábor kommunikációs vezető idejében, 2006-ban még százmillió forint felett költött az MNB. Ez az összeg 2010-re 63 millió forintra csökkent, tehát reálértékben megfeleződött.
De mi van a végkielégítésekkel?
Az MNB végül kitér arra is, amit az fb nem is kritizált, de oldalvágásnak a vitában használható. Az fb azt írta: "az MNB-ben a végkielégítések ügye rendezett, a kialakult gyakorlat a Munka Törvénykönyvén és a Kollektív szerződésen alapul, valamint jellemzően megfelel a költségtakarékossági szempontoknak".
Az MNB ezzel kapcsolatban említésre érdemesnek gondolta, hogy "az FB elnöke és az FB Titkárság két munkatársa korábban a jegybank alkalmazottai voltak. 2007-2008. évi távozásukkor összesen csaknem 100 millió forintos végkielégítésben, illetve munkaviszonyuk megszüntetéséhez kapcsolódó egyéb juttatásban részesültek". | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Állami Számvevőszék",
"MNB Felügyelő Bizottsága",
"FB Titkárság"
] |
A közfigyelem főként az egyetemek miatt létrehozott alapítványokra irányult az elmúlt hónapokban, de közben külföldi ingatlanokat birtokló állami cégeket is egy alapítványba szervezett ki a kormány. A Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa egy szlovéniai üdülőközpontnak, a Manevi Zrt. birtokában pedig két romániai szálloda és egy horvátországi műemlék épület van. A két céget – s velük az ingatlanjaikat – a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta a kormány márciusban. A Manevi azóta vett egy romániai kastélyt is.
Miközben itthon sok esetben a kormány fütyül a műemlékvédelemre, egy tavalyi törvénnyel létrehozta a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt, hogy a régió "egyes műemléki vagy műemléki védelemben nem részesülő, de kulturális, történelmi, művészeti, építészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozású történelmi, kulturális öröksége, művészeti gyökere, múltja, hagyománya szempontjából jelentőséggel bíró épületek, építmények" fennmaradását, megőrzését, fenntartását segítse.
Két állami cég egy alapítványnak
Az alapítvány létrehozásáról szóló törvényjavaslatot Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a parlamentnek, Szijjártó Péter külügyminiszter adta elő, aztán az országgyűlés megszavazta, a köztársasági elnök kihirdette, és 2020. július 15-én megjelent a Magyar Közlönyben.
Természetesen az állam nem egy üres alapítványt hozott létre, hanem állami vagyont ajándékozott neki: két vállalatot, a Manevi Zrt.-t (100 db törzsrészvény) és a Comitatus-Energia Zrt.-t (8700 db törzsrészvény).
A 2011-ben alapított Comitatus-Energia Zrt. eredetileg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat tulajdona volt és 2012-ben került állami tulajdonba. A 2020-as beszámolóját még nem tette közzé, de az azelőtti öt évben végig csak veszteséget produkált. A Manevi elődjét, a Magyar Nemesfémvizsgáló Zrt.-t 1997-ben alapította a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet, amelynek jogutódja 2006-tól a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) lett. 2010 végéig a MKEH volt a cég tulajdonosa, de 2011 elejétől a magyar államé lett a társaság, amit 2013 átneveztek Manevi Zrt.-re. A 2020-as mérlege még a Manevinek sem nyilvános, de a korábbi öt évben a Comitatus-Energiához hasonlóan veszteséges volt.
2020 szeptemberében egy kormányhatározat "a határon túli gazdaságfejlesztési és nemzetpolitikai célok hatékony megvalósítása érdekében" 5 milliárd forinttal megemelte a Manevi tőkéjét és 600 millió forintot rendelt a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványhoz – ezt akkor a Napi.hu vette észre. Ahogy azt is, hogy egy 2020. december 24-én, szenteste született kormányhatározat a szeptemberit visszavonta, vagyis a Manevi tőkeemelését sztornózta, de az alapítványnak a 600 millió forint mellé további 6 milliárdot ajándékozott.
Bár a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról szóló törvény tavaly született, a szervezet létrejötte sokáig húzódott: alapító okirata 2021 februárjában kelt, és 2021 márciusában jegyezte be a bíróság. A Fővárosi Törvényszék bejegyző végzése azt is tartalmazza, hogy az állam összesen 15,8 milliárd forintnyi vagyont ajándékozott az alapítványnak. Ebből a fentebb is említett 600 millió készpénz, a többi részvény:
a Manevi részvényei 11,2 milliárd forint, a Comitatus Zrt. részvényei pedig 3,9 milliárd forint értéket képviselnek a bejegyzés szerint.
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány kuratóriumának elnöke Magyar Levente, aki egyben a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese, valamint frankofón ügyekért felelős miniszeri biztos. A kuratórium tagjai Kiss-Parciu Péter (regionális és határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár a külügyben), Pacsay-Tommasich Orsolya Mária (a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára), valamint Jákli Gergely (vélhetően azonos az Eximbank vezérigazgatójával) és Virág Zsolt (aki feltehetően azonos a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosával).
Az alapítvány létrehozásáról rendelkező 2020-as törvényben az 1.§ (3) bekezdés rendelkezett az alapítvány feladatairól, amik azonban idén áprilisban átkerültek a 2021. évi IX. törvény 1. mellékletébe, mert a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány is a 33 közfeladatellátó alapítvány egyike.
A lendvai fürdő és két romániai szálloda
Az alapítványnak adott két cég több külföldi ingatlannal is rendelkezik.
2018-ban írtunk arról, ami 2019-ben valósult meg: a Comitatus megvásárolta a szlovéniai Terme Lendava üdülőközpontot. A Terme Lendava a 120 szobás, öt medencés szállón kívül kempinget, apartmanfalut és egy fejlesztési telket is magába foglal. A lendvai üdülőközpont vételára a Hvg.hu cikke szerint közel 3 milliárd forint volt.
Wellness-szállót vesz a magyar állam Szlovéniában, a fociakadémia szomszédságában Tudott ön arról, hogy lett egy wellness-szállókomplexuma a szlovéniai Lendván? Szlovén sajtóhírek szerint egy magyar állami "alap" 9 millió eurós ajánlatot tett a Hotel Lipára és kapcsolódó szolgáltatásaira. Az ügylet ennél kicsit bonyolultabb, igyekeztünk utána járni a részleteknek.
Szintén 2018-ban számoltunk be arról, hogy a magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. megvásárolta a romániai Dacia SA vállalatot, aminek a birtokában van a Szatmárnémetiben található Pannónia Szálló. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, a Manevi üzleti titokra hivatkozva megtagadta az adásvételi szerződés kiadását, és a NAIH elfogadta ezt az érvelést, de a cégbeszámolókból annyit megtudtunk, hogy papíron 1,2 milliárd forintot ér lepusztult állapotú romániai szálloda.
Könyv szerint 1,2 milliárd forintot ér a szatmárnémeti szállodát birtokló cég, amit tavaly vett meg a magyar állam A magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. tavaly decemberben megvette a román Dacia SA nevű céget, és azon keresztül a Szatmárnémetiben található Pannónia Szállót. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, és a Manevi üzleti titokra hivatkozva nem adta ki az adásvételi szerződést. A két cég irataiból azonban sikerült kiderítenünk néhány információt a tranzakcióval kapcsolatban.
2020 decemberében – ahogy arról akkor a Napi.hu beszámolt – a Manevi közbeszerzést írt ki a romániai Máramarosszigeten (Sighetu Marmației) található Korona Szálló (Hotel Coroana vagy Tisa) műemléki rekonstrukciójához kapcsolódó tervezési feladatainak ellátására.
A tenderleírás szerint a műemlék ingatlan "jelenleg használaton kívüli, elhanyagolt állapotban van. Az Ingatlan teljes felújításának eredményeképpen az Ingatlanban ismét egy működő és magas színvonalú 28 szobás (4 lakosztály, 16 superior és 8 standardszoba), 4 csillagos besorolású szálloda alakítandó ki, bárral, sörkerttel, étteremmel, kerthelyiséggel".
Az ajánlatok összegzése szerint a tervezési megbízást három pályázó közül a DMB Műterem Kft. nyerte nettó 89 millió forintos ajánlattal. A közbeszerzési adatbázisban elérhető egy koncepcióterv, ami bemutatja a Korona Hotel jelenlegi állapotát és az átalakítási terveket. A fotókkal tűzdelt dokumentum szerint az épület nincs túl jó állapotban.
Máramarossziget, Korona Hot... by atlatszo
Az ottani kollégáknak köszönhetően megtudtuk, hogy a romániai ingatlannyilvántartás szerint a Manevi tulajdonjogát 2019 decemberében jegyezték be a Korona Hotelre, ami támpontot nyújt az ingatlan vételárára vonatkozóan. A Manevi 2019-es beszámolójában ugyanis az szerepel, hogy abban az évben a cég egy ingatlant szerzett be, amelynek az értéke a fordulónapon, vagyis 2019. december 31-én nettó 250 millió forint volt.
A horvátországi műemlék
Közel két hete, 2021. május elején pedig nyilvánosságra került a Manevi egy újabb külföldi ingatlana. Az európai közbeszerzési értesítőben ugyanis megjelent egy arról szóló tájékoztatás, hogy eredménytelen lett egy tender, amit a Manevi egy horvátországi ingatlan átépítéséhez kapcsolódó tervezési feladataira írt ki február elején.
Az Eszék történelmi belvárosában, a Lorenza Jagera u. 2. szám alatt található ingatlan a horvát jogszabályok szerint műemlék. Egy 759 négyzetméteres telken lévő 2 036 m² alapterületű épületből és udvarból áll. A Manevi célja az, hogy átalakítsa egy négycsillagos szállodává, amelyben összesen 23 szoba és lakosztály, étterem, valamint rekreációs és spa-részleg (medence, szauna, masszáshelyiség, szépségszalon) is van.
Ez minden bizonnyal nem lesz könnyű munka, hiszen az a tenderleírásban is olvasható, hogy az épület még sosem üzemelt szállodaként, ezért nincs benne recepció, étterem, konyha, de nincsenek szobák és liftek sem, vagyis teljesen át kell alakítani. A közbeszerzési adatbázisban elérhető egy 22 oldalas dokumentum is, ami ismerteti az épület jelenlegi állapotát és az átalakítási elképzeléseket is. Ebből az iratból az derül ki, hogy az épület homlokzatát, ablakait és tetőjét is fel kell újítani, a szállodafunkcióhoz pedig át kell építeni nagyjából minden szegletét, és ráadásul parkolója sincs, ami elég hátrányos a vendégforgalom szempontjából.
Eszék, Lorenza Jagera u. 2. leírás és koncepció by atlatszo on Scribd
Május elején emailben érdeklődtünk a Manevi Zrt.-nél, hogy mikor és milyen módon került a birtokukba az eszéki ingatlan. Kértük, hogy ha vásárlásról van szó, szíveskedjenek közölni a vételárat, az eladó nevét, és az adásvétel dátumát. Levelünkre két hét elteltével az alábbi választ kaptuk:
"Az ingatlant 2020 augusztusában vásárolta meg a cég, a tulajdonostól a piaci viszonyok figyelembevételével kialkudott és értékbecsléssel alátámasztott vételáron. Az adásvételi szerződés alapján társaságunkat titoktartási kötelezettség terheli, mely alól az eladó nem adott felmentést, így ennél konkrétabb adatokat nem közölhetünk."
A horvát ingatlannyilvántartásból az ottani újságírókollégák segítségével lekért tulajdoni lapon az szerepel, hogy a Manevi 2020. július végén lett az eszéki ingatlan tulajdonosa, ami addig az ALLEGHENY FINANCIAL d.o.o. nevű cég birtokában volt. A horvát cégnyilvántartás szerint annak tulajdonosa pedig a svájci Allegheny Financial SA vállalat, aminek igazgatója Dominique Christian Tinguely, a tulajdonosa azonban nem szerepel a svájci cégadatbázisban.
Két ingatlan mellett fociakadémia van
Nem elhanyagolható körülmény, hogy a Comitatus-Energia Zrt. által megvásárolt lendvai üdülőközpont és a Manevi birtokába került eszéki műemlék közelében is egy-egy magyar közpénzből növekvő fociakadémia van.
Mészáros Lőrinc 2016-ban vette meg az NK Osijek nevű eszéki focicsapatot, tavaly nyárig tulajdonos volt benne, azóta pedig egy másik NER-közeli vállalkozó, Szíjj László lépett a helyére. Egy nemzetközi projekt keretében külföldi újságírókkal együttműködve 2021 elején összesítettük, hogy az eszéki csapat az elmúlt 10 évben közel 6 milliárd forintot kapott a magyar államtól.
Politikai befolyásszerzésre használják Orbánék a külhoni magyarok állami támogatását A magyar állami finanszírozású Bethlen Gábor Alap döntéseit megvizsgálva tárta fel egy nemzetközi újságírócsapat, hogy 2011 óta mennyi magyar közpénzt juttatott a Fidesz-kormány a szomszédos országokba.
Az NK Nafta 1903 nevű lendvai focicsapatnak 2017-től Végh Gábor, a ZTE többségi tulajdonosa az elnöke. Azóta szárnyal ez a klub is: kutatásunk szerint az elmúlt 10 évben Szlovéniába áramlott 17,4 millió eurónyi magyar állami támogatás 60 százalékát kapta a csapat, ami fociakadémiát épít. Végh Gábor egyébként annyira jóban van a NER-rel, hogy Mészáros Lőrinc lányával együtt utazott a Mészáros, Szíjj és Orbán Viktor miniszterelnök által is használt magánrepülőgéppel.
Oláh Zsanett a Manevi élén
Ahogy fentebb említettük, a Fidesz-kormány egy 2020-ban hozott törvénnyel rendelkezett a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány létrehozásáról, ám azt csak 2021. március 3-án jegyezte be a bíróság. Ezután két nappal, március 5-én a kormány akaratának megfelelően az alapítvány lett a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. tulajdonosa.
A Comitatus-Energia Zrt.-ben nem hozott nagy változást, hogy a frissen bejegyzett Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány lett a tulajdonosa. Maradtak ugyanazok a felügyelőbizottsági tagok és a vezérigazgató sem változott: utóbbi 2020 októbere óta Kővári Dénes, aki korábban feltűnt már a Maneviben, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-ben, és a Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt.-ben is.
Kővári 2019 decemberétől vezérigazgatója volt a Manevi Zrt.-nek, de ez a megbízatása 2021 áprilisában véget ért. Ugyanis nagyjából másfél hónappal azután, hogy a Manevi a KEEÖMA tulajdona lett, a cég vezérigazgatója Oláh Zsanett lett.
A nő azonban már 2021 januárjában – amikor még az állam volt a tulajdonos – feltűnt a Maneviben, mint cégjegyzésre jogosult más munkavállaló.
A vajdasági származású Oláh széleskörű céges tapasztalattal rendelkezik: 2014-ben tagja volt Orbán Viktor Dél-Koreába látogató üzleti küldöttségének, 2015-ben pedig kinevezték az állami tulajdonú Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) vezérigazgatójává.
A folyamatosan veszteséget termelő MNKH-t a kormány 2018-ban megszüntette – összeolvasztotta saját leányvállalatával és létrehozta a két cégből a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt.-t.
Oláh Zsanett azonban nem került az utcára: Mészáros Lőrinc tiszapüspöki izocukorgyára, a Kall Ingredients Kft. ügyvezetője lett 2018. október közepén, és az is maradt egészen 2019. június végéig.
Senkit nem hagynak az út szélén: Mészáros Lőrinc mentőövet dobott a bukott állami cégvezérnek Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház volt vezérigazgatója irányítja október 15-től az Opus Global-csoport gigantikus, állami pénzekkel felturbózott izocukorgyárát – vette észre az Átlátszó.
Ráadásul – ahogy azt nemrég a 24.hu megírta – a HEPA 2019 októberében az Oláh tulajdonában lévő, Etyekre bejegyzett Földszint1 Kft.-nek nettó 6 millió forintos szakértői megbízást adott.
Oláh Zsanett aztán 2020 júliusában ügyvezetője lett, majd októberben többségi tulajdonrészt szerzett a júliusban alapított Highlights of Hungary Nonprofit Kft.-ben, amelyben tulajdonostársa a cégalapító Remete Tibor és a Fidesz-közeli Böszörményi-Nagy Gergely.
Egy romániai kastélyt is megvett a Manevi
Cikkünk megjelenése előtt nem sokkal járt körbe a hír a magyar sajtóban az MTI nyomán, hogy a Manevi tulajdonába került a zsibói Wesselényi-kastély is. A romániai műemlék épület jelenlegi tulajdonosát jelző, szerdán kiállított telekkönyvi kivonatot a kastélyt eladó örökös, Janicskó András juttatta el az MTI-nek. Janicskó közel egy évtizede árulta az ingatlant, mert nem tudja fenntartani és felújítani – az ára közben 1,5 millió euróról 800 ezerre (288 millió forintra) csökkent.
A román törvények szerint a kastélyra elővásárlási joga volt a Kulturális Minisztériumnak, a Szilágy Megyei Tanácsnak és a Zsibói Polgármesteri Hivatalnak, a Szilágy Megyei Tanács pedig meg is akarta venni, de lecsúszott róla. Janicskótól április 20-án megvette az ingatlant 800 ezer euróért a kolozsvári Micro Vision Consult Kft. üzleti tanácsadó cég, és rögtön tovább is adta a Manevinek. A Szilágy Megyei Tanács alelnöke azt nyilatkozta a Maszolnak, hogy a bírósághoz fognak fordulni az ügyben.
A Wikipédia ismertetője szerint "a Zsibón található Wesselényi-kastélyt Erdély egyik legszebb barokk épületeként tartják számon, amely a Szilágyság egyik legmeghatározóbb kulturális öröksége. A kastély építését 1778-ban kezdték el, mai formáját idősebb Wesselényi Miklós idejében nyerte el, a kastély melletti lovardát is ő építtette 1771-ben. A Wesselényiek büszkesége volt a messze földön híres zsibói ménes, amely apáról fiúra szállt. A kastély 1810-re készült el teljesen. Az épületen barokk és klasszicista építészeti elemek keverednek, nagy árkádos loggiája és a középkori hagyományoknak megfelelő négy sarokbástyája különösen látványos". A Maszol arról is ír, hogy az államosítás után a kastélyt megrongálták, aztán iskola, majd pionírok háza és múzeum lett belőle.
Arról nincs hír, hogy a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozott Manevi Zrt.-nek milyen tervei vannak a zsibói kastéllyal.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. A horvátországi adatokkal az Oštro, a romániai adatokkal az Átlátszó Erdély segített. Címlapkép: A cikkben említett négy ingatlan, a Hotel Korona, a Hotel Pannónia, a Terme Lendava és az eszéki épület.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Micro Vision Consult Kft.",
"ALLEGHENY FINANCIAL d.o.o.",
"Comitatus-Energia Zrt.",
"Manevi Zrt.",
"Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány",
"Dacia SA"
] | [
"DMB Műterem Kft.",
"Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"NK Nafta 1903",
"Pannónia Szálló",
"NK Osijek",
"Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal",
"Hotel Korona",
"Hotel Lipa",
"Bethlen Gábor Alap",
"Földszint1 Kft.",
"Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.",
"Kall Ingredients Kft.",
"Highlights of Hungary Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Várprogram",
"Opten Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Korona Hotel",
"Allegheny Financial SA",
"Magyar Nemesfémvizsgáló Zrt.",
"Opus Global-csoport",
"Fővárosi Törvényszék",
"Magyar Közlöny",
"Kulturális Minisztérium",
"Zsibói Polgármesteri Hivatal",
"Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet",
"HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt.",
"Magyar Diplomáciai Akadémia",
"Szilágy Megyei Tanács",
"Stipendium Hungaricum Program",
"Magyar Nemzeti Kereskedőház",
"Átlátszó Erdély"
] |
Jogerősen felmentette a Fővárosi Ítélőtábla a csalással és hűtlen kezeléssel vádolt Kovács Lajost, a Főtáv volt vezérigazgatóját.
A másodfokon eljáró bíróság helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányára hivatkozó felmentő ítéletét. Az ügyészség egyebek mellett azzal vádolta Kovács Lajost, hogy a vezérigazgató rábírta a Főtáv igazgatóságát, adják hozzájárulásukat a Csepeli Hőszolgáltató Kft. üzletrészének megvásárlásához, holott a cégnek a vád szerint nem volt engedélye közületi hőszolgáltatási tevékenység végzésére, és érvényes hőszolgáltatási szerződése sem volt a társasházként működő csepeli Rákóczi Liget lakóparkkal.
A jóváhagyás alapján a Főtáv Zrt. 2008-ban 180 millió forintért megvásárolta a kft.-t, annak azonban a vád szerint sem anyagi lehetősége, sem technikai tudása nem volt a társasház fűtési rendszerének kiépítésére. A vád szerint a szerződés megkötésével a felek célja az volt, hogy anyagi fedezetet nyújtsanak a Gyarmati Zoltán másodrendű vádlott által vezetett Csepeli Lakásfejlesztő Zrt.-nek (CSLF) a lakópark kivitelezési munkálatainak befejezésére, mivel likviditási problémái miatt a zrt. a lakóparkot a vállalt határidőre és műszaki tartalommal nem tudta átadni. Az ügyészség szerint ezzel Kovács Lajos ténylegesen 120 millió forint kárt okozott a Főtáv Zrt.-nek.
A Fővárosi Törvényszék még 2014 februárjában ezzel szemben azt állapította meg, hogy sem a mintegy fél évet előzetes letartóztatásban lévő Kovács Lajos, sem megvádolt társai nem követték el a terhükre rótt bűncselekményeket. A Főtávnál végeztek hatástanulmányokat, gazdasági számításokat a beruházással kapcsolatban, az igazgatósági ülést szabályszerűen hívták össze, és Kovács Lajos azon az ülésen nem is tett beruházást támogató kijelentéseket.
Az elsőfokú bíróság kimondta: a bizonyítékok alapján nem felel meg a valóságnak, hogy a volt vezérigazgató megtévesztette volna az igazgatósági tagokat, és - az ügyészség álláspontjával szemben - kár sem érte a Főtávot az ügy miatt.
Az ügyészség másik vádpontja az volt, hogy Kovács Lajos 2007 novemberében indokolatlan és aránytalan díjszabást tartalmazó reklámszerződést kötött a káposztásmegyeri jégcsarnok üzemeltetőjével, annak ellenére, hogy az adott időszakra már volt létező reklámszerződése a jégcsarnok legnagyobb bérlőjével. Ezzel a vád szerint a Főtáv Zrt.-nek 24 millió forint vagyoni hátrányt okozott.
A bíróság ezzel szemben arra jutott, hogy Kovács Lajos nem szegte meg gazdálkodási kötelezettségét: jogosult volt a szerződést megkötni, indokolt volt, hogy éppen a IV. kerületben reklámozzanak, megelőzendő, hogy újabb fogyasztók váljanak le a távhőrendszerről.
Ezenfelül azt is felrótták Kovács Lajosnak, hogy 2008 júniusában szakmai elvárások és hasznosítási cél nélküli szerződést kötött az ügy másik vádlottjával a Főtáv Zrt. 2007. július és 2008. május közötti sajtómegjelenéseinek elemzésére, annak ellenére, hogy a Főtáv Zrt. saját kommunikációs igazgatósága is képes lett volna a feladatot elvégezni.
A Fővárosi Törvényszék viszont arra jutott, hogy a Főtáv, amely a leválások miatt változtatni akart a kommunikáción, jogosan rendelte meg a tanulmányt, és nem állapítható meg, hogy Kovács Lajos megszegte volna vagyonkezelői kötelezettségét a szerződés aláírásával. | [
"Csepeli Lakásfejlesztő Zrt.",
"Főtáv"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Törvényszék",
"Csepeli Hőszolgáltató Kft."
] |
Nyilvánosságra hoztuk az Átlátszó újságírójával folytatott pökhendi levélváltását, aznap este mégis érdemben válaszolt a megkeresésünkre György Péter. Az egyetemi tanár elsőre egy Örkény-novellával szerette volna elütni a kérdést, hogy melyik állami céggel és mennyi pénzről szerződött Baán László miniszteri biztos tanácsadójaként. Az érdemi válasszal György egyfelől sokat segíti a munkánkat, másfelől köteles is volt azt megadni, hiszen a törvények értelmében nem titkolhatja el közpénzből származó javadalmazását. Az érintett állami cégtől korábban is próbáltunk információkhoz jutni, de megtagadták adatigényléseinket, ezért már májusban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk.
György Péter esztéta, az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszék egyetemi tanára 2016. júliusában azt nyilatkozta a Magyar Narancsnak, hogy egy éve Baán László tanácsadója, és ezért a tevékenységéért anyagi juttatásban részesül. A szokásos módon igyekeztünk utánajárni a részleteknek. Mivel Baán László a Szépművészeti Múzeum és a Liget-projektért felelős Városliget Zrt. vezetője, adatigénylésekkel fordultunk az állami tulajdonú múzeumhoz és az állami tulajdonú céghez.
2016. augusztusában kikértük a Szépművészeti Múzeumtól Baán László tanácsadóinak listáját, ám azt a választ kaptuk, hogy “a Szépművészeti Múzeum nem alkalmaz semmiféle tanácsadót, ilyen típusú jogügyletek létrehozatalában nem érintett." Szeptemberben kikértük a múzeumtól a György Péterrel és cégével kötött szerződéseket is, hátha nem tanácsadóként alkalmazták hivatalosan, de a Szépművészeti azt válaszolta, hogy György Péterrel mindössze egy elemzés megírására vonatkozó szerződést kötöttek 3 évvel ezelőtt.
A Városliget Zrt.-től már 2015 januárjában és 2016 márciusában is kikértük az előző évekre vonatkozó szerződéseik listáját, és egyiken sem szerepel sem György Péter, sem a cége, a Network/Media Médiatanácsadó és Oktató Kft. A biztonság kedvéért 2016. október elején kikértük külön a Liget-projekt tanácsadóinak listáját, ám György Péter azon sem szerepel. Mivel az Infotörvény lehetőséget ad erre, ezután kerestük meg György Pétert, hogy szíveskedjen közölni a saját maga által említett megbízása részleteit.
A magánszemély György Péternek is ki kell adnia a közérdekű adatokat?
A levelezés megjelenése után különböző felületeken érdekes felvetéseket olvashattunk arról, hogy György Pétertől miért nem lehetne kérni az olyan szerződésének másolatát, amelynek finanszírozási fedezete közpénz. A legjellemzőbb az volt különböző verziókban megfogalmazva, hogy nyilvános adatokat csak közfeladatot ellátó szervtől lehet kérni, és nem magánszemélyektől. Akkor sem, ha a magánszemély közpénzt kapott.
Az Alkotmánybíróság a kérdéskörrel több alkalommal foglalkozott. A 21/2013. (VII.19.) számú határozatában például így foglalt állást: "[a] közérdekű adatokra főszabályként a nyilvánosság-elv vonatkozik. [...] Kötelezettek az alapjog céljára figyelemmel általában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szervek és személyek. Figyelembe véve azonban azt, hogy az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése szerint a nyilvánosság előtti elszámolásra a "közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet" köteles, az általuk kezelt közérdekű adatokhoz való hozzáférést – különösen erre irányuló igény esetén – a közfeladatot ellátó szerveken kívüli szervezetnek is biztosítania kell."
Vagyis nem kell ahhoz állami szervnek lenni, hogy valaki köteles legyen kérelemre kiadni nyilvános adatot. De hogy terjed ki magánszemélyekre is a kötelesség?
Az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése értelmében az "állam [...] tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele [...]", és 39. cikk (2) bekezdése szerint "a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok."
Ez alapján foglalt úgy állást az AB a jegybanki alapítványok pénzköltésének titkosításával próbálkozó ("De sikerült?") törvény kapcsán, hogy maga az Alaptörvény teszi nyilvánossá az összes, nemzeti vagyonra vonatkozó adatot, mégpedig az adatot kezelő személyétől függetlenül.
Az pedig nem vitás, hogy az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő cégben való tulajdon és az ilyen cég pénzügyi eszközei a nemzeti vagyonba tartoznak.
Az Alkotmánybíróság a Margit híd felújításával kapcsolatos milliárdos költségek eltitkolása kapcsán külön foglalkozott azzal, hogy mi a helyzet akkor, ha a nemzeti vagyonból szerződés alapján kifizetésben részesült személytől vagy szervtől kérnek közvetlenül adatot, és nem a nemzeti vagyont kifizető – a konkrét esetben – önkormányzattól.
Az AB szerint az Infotv. 2014. március 15-étől hatályos szabálya, mely alapján "[a]z a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, köteles e jogviszonnyal összefüggő nyilvános adatra vonatkozóan bárki számára tájékoztatást adni", lényegében az Alaptörvény közpénzügyi szabályának törvényi megfogalmazása.
Ebből következően elég erős jogi alap van amellett érvelni, hogy aki közpénzből részesül juttatásban, az a juttatással kapcsolatos tényekről kérelem esetén köteles számot adni.
Többen kommentelték azt is, hogy ha tényleg a magánszemélyeknek is számot kellene adni az államtól vagy önkormányzattól származó pénzről, akkor a közalkalmazottak, köztisztviselők fizetése (illetménye) is nyilvános lenne. Az a helyzet, hogy ez így is van. Erről konkrét rendelkezést tartalmaz a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény 179. §-a, és a közalkalmazott fizetési osztálya (besorolása) szintén nyilvános adat (a törvény 83/B.§ (2) bekezdése).
A fentiek ellenére lehet amellett érvelni – mint bíróságon szokás bármi mellett és ellen is -, hogy jogilag mégsincs igazunk. De amellett elég nehéz kitartani, hogy egy közügynek számító, nagy port kavart projektben közreműködő közéleti szereplő, vélelmezhetően közpénzből finanszírozott tanácsadói megbízásának részleteit firtatni a privátszférában való oktalan kutakodás lenne.
György Péter nem vette jó néven az érdeklődésünket, és a Liget-projektben végzett tevékenységének időtartama és javadalmazása közlése helyett egy Örkény-novellát küldött az Átlátszó újságírójának. Miután publikáltuk szellemesnek szánt válaszát, belátta tévedését, és aznap késő este mégis megküldte az általunk kért adatokat, így az ő ügyében nem kell az adatvédelmi hatósághoz fordulnunk:
“A szerződést, 2015. febr. 15-én kötöttem határozott időre 2016. december 31-ig a Kultúra 2008 Nonprofit Kft-vel. Ezt a szerződést mondtam fel 2016. július 1-én. Feladatom a Szépművészeti Múzeum és az új Nemzeti Galéria múzeumi koncepciójának kidolgozása volt, a teljesítést dr. Baán László igazolta. Ezért havi bruttó 300.000, azaz háromszázezer forintot kaptam."
Már tavasszal panaszt tettünk a NAIH-nál a titkolózó állami cég miatt
A történetnek itt akár vége is lehetne, hisz kiderült, amire kíváncsiak voltunk, de most jön a kafkai csavar. A Kultúra 2008 Nonprofit Kft. ugyanis régi ismerősünk, még a Habony-féle képkölcsönzős botrány során ismerkedtünk meg vele. A Szépművészeti terembérlési szerződéseit szerettük volna látni, mert kiderült, hogy a múzeumban volt Habony Árpád esküvője.
Akkori, ezzel kapcsolatos adatigénylésünkre a Szépművészeti Múzeum azt közölte, hogy az ilyen jellegű ügyleteiket 2005-2008 között az azóta megszűnt Szépművészeti Kht., 2008 óta pedig a Kultúra 2008 Kft. intézi. Ez az a cég, amiről a 444.hu írta meg elsőként, hogy ezt a tevékenységet végzi, és a felügyelőbizottságában ott ül Habony Árpád egyik üzlettársa, Rostás Zoltán is.
A Szépművészeti 2016. április 4-én kelt válaszában azt kérte, hogy a teremkölcsönzésekről ennél a cégnél érdeklődjünk, amely nagyon úgy tűnik, hogy ezután éppen a a mi kíváncsiskodásunk miatt hozott létre egy honlapot.
“A Kultúra 2008 Nonprofit Kft. 2016. április 6-tól elérhető honlapján (www.museumevents.hu) teszi a nyilvánosság számára elérhetővé a vele a helyiségek bérletére vonatkozó szerződéses jogviszonyban álló szervezeteket. Bármilyen további – a fentieken túlmenő – információs igény esetén szíveskedjen a Kultúra 2008 Nonprofit Kft-hez fordulni."
A honlapon a “Referenciák" menüpontban valóban szerepel egy sor vállalat és szervezet, ám közérdekű adatokat sehol sem találtunk, ezért a KiMitTud-on keresztül adatigénylésben fordultunk a Kultúra 2008 Kft.-hez, hogy megtudjuk, mekkora bevételre tett szert a Szépművészeti termeinek kiadásából. A Kultúra 2008 Kft.-től 2016. április 6-án kikértük a teremkölcsönzési szerződések listáját, majd 2016. április 20-án kikértük a 2008.01.01. és 2016.04.20. között kötött összes polgári jogi szerződés listáját.
Az állami cég mindkét igénylést megtagadta arra való hivatkozással, hogy az általunk kért adatokat nem kezeli. Emiatt 2016. május 19-én panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH), és kértük a Hatóságot, hogy folytasson le vizsgálatot az ügyben.
Tanulság: ha a Kultúra 2008 Kft. megválaszolta volna a tavaszi adatigénylésünket, akkor nem kellett volna személyesen György Péterhez fordulnunk, és nem lett volna szükség a Szépművészeti Múzeumnak és a Városliget Zrt.-nek beadott igénylésekre sem György tanácsadói megbízásával kapcsolatban, hiszen azt már akkor megtaláltuk volna a cégtől kapott adatok között.
A Kultúra 2008 Kft. azzal, hogy megtagadta az igénylésünket, pluszmunkát okozott az ügy minden szereplőjének, és kellemetlen helyzetbe hozta György Pétert. Reményeink szerint azonban a NAIH jogosnak találja az érvelésünket, hogy a cég közpénzből működik, és kiadni kötelezi a gazdálkodásáról szóló közérdekű adatokat. Ebben az esetben még az is kiderülhet, hogy az esztétikaprofesszoron kívül ki ad(ott) még tanácsokat Baán Lászlónak közpénzen.
Erdélyi Katalin – M. Tóth Balázs | [
"Kultúra 2008 Kft."
] | [
"Magyar Narancs",
"Szépművészeti Múzeum",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Network/Media Médiatanácsadó és Oktató Kft.",
"Kultúra 2008 Nonprofit Kft-vel",
"Kultúra 2008 Nonprofit Kft",
"Nemzeti Galéria",
"Szépművészeti Kht.",
"Kultúra 2008 Nonprofit Kft.",
"Városliget Zrt.",
"ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszék"
] |
A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya kimondta, hogy jogsértő az elsőfokú hatóság döntése, amely szerint nem szükséges környezeti hatástanulmányt végezni a Városligetben a Közlekedési Múzeum átépítésének megkezdése előtt. Ennek előzménye, hogy a Városliget Zrt. minden egyes új épület építése előtt önként vállaltan részletes dokumentációt készített annak hatásáról, mellyel igazolni kívánták, hogy azok nem jelentenek olyan súlyú környezeti beavatkozásokat, melyek hatástanulmányt tennének szükségessé.
Ezt többen, többször is megfellebezték, ám ezeket a kormányhivatal korábban rendre elutasította, most azonban a Levegő Munkacsoport és Garay Klára biológiatanárnak, a Városliget barátai Facebook-csoport létrehozójának fellebbezésének is helyt adtak. Sőt, mint Garay kiemelte, ez első eset a Liget beépítése ellen való tiltakozásuk során, amikor hivatalos okiratban elismerték a jogszabálysértést és megsemmisítettek egy határozatot. Kiegészítés tartalmazza, hogy bírósághoz is fordulhatnak az ügyben.
Garay Klára elmondása szerint a Városliget Zrt. azért tartotta szükségtelennek a környezetvédelmi hatástanulmányt, mert az újonnan felépített Közlekedési Múzeum a korábban létezőnek a rekonstrukciója lesz, Garay szerint azonban a réginél 6 méterrel beljebb építik azt a Ligetbe, valamint ahhoz képest 4 ezer négyzetméterrel növekedett a szintterület mértéke is, ebbe beleértve egy mínusz négy szintes mélygarázst és kiállítótermet. A Városliget Zrt. Korábbi közleményében azonban azt írta, a múzeumnál tervezett munkálatok nem jelentenek jelentős környezeti behatást, a kormányhivatal is megerősítette határozatában, miután az építkezéshez kapcsolódó előzetes vizsgálati dokumentáció megállapításai alapján nem rendelt el további vizsgálatokat. Az előzetes dokumentáció teljes körűen vizsgálta a Közlekedési Múzeum rekonstrukciójának városképvédelemre, természetvédelemre, talajra, felszíni és felszín alatti vízre, zajra, rezgésre, levegőminőségre és hulladékgazdálkodásra gyakorolt hatásait, mondták.
Korábban írtunk már a Közlekedési Múzeum földfelszín alatti terjeszkedésének kockázatáról, mint Garay akkor lapunknak elmondta, 2014-ben készült az utolsó hidrogeológiai szakvélemény a Liget-projekthez kapcsolódóan, de azóta az épületek számát, helyét, méretét is megváltoztatták, de ezt nem követte új hatástanulmány. Garay szerint a mélygarázsok és a Közlekedési Múzeum föld alá nyúló kiállítótermei éket vernének a felszín alatti vizek mai folyásába, és ezzel elvághatják a park két részének vízutánpótlását egymástól, emiatt a felszín alatti vízkészlet pedig az egyik oldalon jelentősen megnövekedhet, míg a másik oldalon kiapadhat. | [
"Városliget"
] | [
"Közlekedési Múzeum",
"Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya",
"Pest Megyei Kormányhivatal",
"Levegő Munkacsoport"
] |
Házkutatást tartottak Pintér Sándor volt belügyminiszter biztonsági cégénél. Állítólag adócsalás és pénzmosás gyanúja miatt nyomoznak.
A vám- és pénzügyőrség kommandósokkal tartott házkutatást a Civil Biztonsági Szolgálatnál szerda délelőtt - értesült a Hír Televízió. A cég Pintér Sándor, az Orbán-kormány volt belügyminiszterének érdekeltségébe tartozik.
A HírTV internetes oldala szerint adócsalás és pénzmosás elkövetésének gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen nyomoz a hatóság. Az akcióban a hírek szerint a biztonsági szolgálat egyik bérlőjéhez köthető bérbeadási szerződést és a hozzá kapcsolódó számlákat, bankszámlakivonatokat foglalták le a nyomozók.
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője az MTI megkeresésre annyit közölt: valóban zajlanak nyomozati cselekmények, de nem tudja megerősíteni azok helyszínét.
A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. Pintér központi cége, szerteágazó tevékenységéből 2008-ban közel 5 milliárdos forgalmat produkált.
A Civil 2004-ben azzal okozott meglepetést, hogy a Medgyesy-kormány regnálása alatt 240 milliós hitelt kapott az MFB-től úgy, hogy a bank bevásárolta magát a cég részvényesei közé. A volt belügyminiszter két év alatt mintegy 300 millió forintot fizetett vissza a bank tulajdonában lévő kisebbségi részesedésért.
A cég neve legutóbb a Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektorának zsarolási ügyét követően került a sajtóba. A HVG azt állította, hogy a Pintér cége partneri viszonyban állt a rektor által állítólag a DHL-nek beajánlott kisebb biztonsági céggel. A CBSZ azonban egyébként is fontos szerződő fele a honvédségnek, a HM EI Zrt.-n keresztül ugyanis évi nettó 450 millió forinttal részesül a laktanyák őrzésére kifizetett milliárdokból. | [
"Civil Biztonsági Szolgálat"
] | [
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága",
"HM EI Zrt.",
"Hír Televízió",
"Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem"
] |
Javaslom, hogy haladéktalanul tárjon a nyilvánosság elé valamennyi információt, amellyel a Századvég a kitiltási botrány kapcsán rendelkezik - írja Heim Péternek, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnökének címzett nyílt levelében Szelényi Zsuzsa országgyűlési képviselő.
Az Együtt-PM Szövetség politikusa emlékeztet: "A Századvég Politikai Iskola Alapítvány a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel és a Strategopolis Kft.-vel (Giró-Szász András volt kormányszóvivő cégével) konzorciumot alkotva 2011-tól 2014 végéig összesen nettó 3,723 milliárd forintért készít kutatásokat, tanulmányokat és ad szakpolitikai tanácsokat a kormányzatnak. Egyes számítások szerint a Századvég, a vasárnapokat és ünnepnapokat is beszámítva napi közel tízmillió forintért írt tanulmányokat és adott tanácsot a kormánynak a magyar adófizetők pénzéből."
Szelényi úgy fogalmaz, a Századvégnek juttatott állami milliárdok és a Századvég vezetőinek hírbe hozatala a kitiltási botrányban véleményem szerint egyértelmű helyzetet teremt az ön és az ön közreműködésével irányított cégcsoport számára, hogy tisztázzák magukat a vádak alól, minden létező információt a magyar választók és a média rendelkezésére bocsátva."
Ezt különösen indokoltnak tartja, miután Mellár Tamás, az MTA doktora, a KSH egykori elnöke, aki egy időben a Századvég Gazdaságkutató egyik vezetője azt nyilatkozta, hogy "az egész műhely csak egy pénzmosoda".
"A harmadik Magyar Köztársaság legsúlyosabb korrupciós gyanújával állunk szemben, amely alapvetően rengeti meg demokratikus kultúránkat, jogállamba vetett hitünket" – hangoztatja a közlemény. | [
"Századvég Gazdaságkutató Zrt.",
"Strategopolis Kft."
] | [
"harmadik Magyar Köztársaság",
"Együtt-PM Szövetség",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] |
Andy Vajna még gazdagabb lehet, ha övé lesz a TV2
Andy Vajna még gazdagabb lehet, ha övé lesz a TV2
Budapest - Ahogy már korábban a Blikk is megírta, hatalmas a verseny Andy Vajna és Simicska Lajos üzlettársa, Fonyó Károly között a TV2 tulajdon jogáért. Ugyan a két média mágnás még mindig versenyben van, a filmügyi kormánybiztos most jelentős lépéselőnyre tett szert.
Andy Vajna jól döntött, amikor leszerződtette az RTL Klub korábbi vezérét, Dirk Gerkenst. A Népszabadság cikke szerint az üzletember ugyanis olyan megállapodást hozott tető alá, amivel Vajna jövőre még a csatornánál is többet nyerhet.
Az amerikai producer cége, a Magyar Broadcasting Co. és az Atmedia Kft. kereskedőház együttműködési megállapodást kötött. Ez a szerződés lehet a kulcsa a TV2 felfelé ívelő jövőjének.
Vajna a Dirk Gerkensszel kötött szerződésének köszönhetően óriási bevételhez juthat (fotó: Pozsonyi Zita)
Habár a csatorna évek óta veszteséges, az Atmedia ügyfélkörének reklámjaival ígéretes jövedelemre tehet majd szert, ugyanis hozzájuk tartozik több nagyvállalat.
A megállapodás szerint a TV2 adásvételének lezárása után 2016-tól a TV2-csoport csatornái bekerülnek az Atmedia Kft-nél egy nagy "csomagba" melynek az Atmedia értékesíti a reklámidejét.
Nem elhanyagolható az a pletyka, mi szerint az AXN tulajdonosa, a Sony Pictures az idei évben ajánlatot tett a Viasat két csatornájára, amelyek szintén az Atmediához tartoznak. Így több, mint valószínű, hogy az AXN is ott köt majd ki, ezzel tovább bővítve a csatornák számát és javítva a közönségarányt.
Elképzelhető, hogy az RTL Klub sales house-ának, az R-Timenak talán egyetlen vetélytársa, az Atmedia ezek után még a piacvezetőnél is nagyobbat üt majd.
Andy Vajna Simcsika Lajos üzlettársával versenyzik a TV2-ért (Fotó: Pozsonyi Zita)
A tavaly évi árbevétele ugyanis már utolérte az RTL-s kereskedőház forgalmát, a mostani megállapodással pedig meg is előzheti, nem beszélve a közönségmegoszlásról: a TV2 csoporttal 36%-os arányt tudna felmutatni.
Az R-Time 27,8%-os értékkel büszkélkedhetett szeptemberben. Mindez nem is lenne olyan meglepő, tekintve, hogyha végül az AXN is bekerül a kalapba, az Atmedia 35, az R-Time pedig továbbra is 14 csatornával rendelkezne.
Andy Vajna és felesége, Palácsik Tímea (Fotó: RAS archív)
Blikk-információ | [
"Magyar Broadcasting Co."
] | [
"Sony Pictures",
"Atmedia Kft-nél",
"Atmedia 35",
"RTL Klub",
"Dirk Gerkens",
"Atmedia Kft."
] |
Filléres gondokkal küzdött az LMP áprilisban, amikor Ivády Gábor közel 500 ezer forintot kapott egy magánszemélytől, de a pénzt mégsem fizette be a pártkasszába. A pártban most azzal gyanúsítják, hogy magáncélra akarta használni a támogatást. Az LMP eddigi egyetlen polgármesterével szemben kiszabandó, párttársai által jónak látott szankciók a kizárás és a megrovás között ingadoznak.
Borítékban adtak 495 ezer forintot Ivády Gábornak, az LMP politikusának a tavaszi országgyűlési választások első fordulója után.
Mint arról már beszámoltunk, az LMP jelenlegi országgyűlési képviselőjét, és egyetlen polgármesterét a párt etikai bizottsága kizárta a pártból, de miután Ivády Gábort fellebbezett, a szigorú döntést megrovásra enyhítette a politikai tanács.
A korábbi információkkal szemben Ivádyt nem azzal gyanúsítják, hogy a pártvezetés által tiltólistára tett cégtől fogadott el támogatást, hanem azzal, hogy nem fizette be a pártkasszába a támogatásként kapott pénzt.
Úgy tudjuk, hogy egy, korábban MDF-es hátterűként elkönyvelt vállalkozás ajánlott fel 495 ezer forintot Ivádynak, hogy az összeg fejében – elvileg legalábbis – marketing-tanácsadást végezzen. A vállalkozás más jellegű támogatást nyújtott már az LMP-nek, amit akkor a választmány is jóváhagyott, áprilisban pedig egy közvetítőn keresztül juttatta el a félmilliót Ivádyhoz.
A szűkös költségvetéssel dolgozó LMP-nek az országgyűlési kampány közepén alig volt pénze, a kis értékű szerződéseket is csak jelentős csúszásokkal tudta kiegyenlíteni.
A pártban azt vették zokon, hogy az Ivádyhoz került 495 ezer forint a következő hetekben sem jelent meg a pártkasszában, ezért többen úgy értelmezték a helyzetet, hogy magánkiadásait fedezte a pénzből. Az akkor parlamenti mandátumot szerző Ivády ellen, annak ellenére, hogy az első felelősségre vonás után visszafizette a pénzt, megindult a hivatalos etikai eljárás, amelynek következtében még májusban kizárták, és parlamenti mandátumának visszaadására akarták kötelezni. A politikai tanács a nyáron bírálta felül a döntést, de az elhúzódó ügyet véglegesen az országos választmány eheti ülése zárhatja le.
Ivády Gábor Ivádon indult az önkormányzati választáson, és 55-45 százalék arányban verte fideszes ellenfelét, Valyon Gábort. | [
"LMP"
] | [] |
Ártatlannak és politikai áldozatnak tartja magát a csúszópénz elfogadásával megvádolt Wieszt János szocialista önkormányzati képviselő; közleményében ugyanakkor bejelentette: kezdeményezi MSZP-s párttagságának felfüggesztését.
Wieszt János szerint saját pártja hozta nehéz helyzetbe, miközben a becsületét védte "egy aljas és nemtelen támadással szemben". A XI. kerületi és fővárosi szocialista politikus szerint a róla készült videofelvétel hazug, manipulatív és szerkesztett, egyetlen célja az ő személyének lejáratása. Mint közölte, "megdönthetetlen" bizonyítékai vannak arra, hogy Kupper András fideszes politikus vádjai hamisak. Úgy látja ugyanakkor, hogy a meghurcolására és tönkretételére irányuló kísérlet működik. "Politikai támadás áldozata vagyok" - hangoztatta, hozzátéve: reméli, hogy az ő esete legalább figyelemfelkeltésnek jó volt, és - mint írta - barátaival, frakciótársaival Kupper András már nem fog tudni hasonlóan aljas eszközökkel leszámolni.
Közölte, bár ártatlannak tartja magát, nem tehet mást, mint hogy kezdeményezi párttagsága felfüggesztését.
Azt írta ugyanakkor, hogy önkormányzati képviselői mandátumáról, és az általa viselt tisztségekről nem mond le, mivel ezzel - szerinte - azt a hamis látszatot keltené, hogy elismeri a bűnösségét. "Ártatlan vagyok, és áldozat. A tagságom felfüggesztéséből következően az előttünk álló rövid időszakban nem az (MSZP) frakció tagjaként, hanem függetlenként veszek részt a testületek munkájában" - írta. Ez azt jelenti, hogy Wieszt János csütörtökön, immár független képviselőként kíván részt venni a Fővárosi Közgyűlés ülésének munkájában.
Bejelentette azt is, hogy mivel személye tehertétellé vált az MSZP számára, ezért nem kíván elindulni az őszi önkormányzati választásokon. Közölte azt is, emelt fővel áll minden vizsgálat elé, és "kifejezetten" azt kéri a nyomozóhatóságoktól, hogy szakértővel vizsgáltassák meg a videofelvételt.
Lendvai: ha nem mond le, kizárhatják
Lendvai Ildikó leköszönő szocialista pártelnök előző nap azt mondta: ha Wieszt János nem mond le kerületi és fővárosi önkormányzati mandátumáról, akkor az illetékes szervezeteknek módjuk van arra, hogy kizárják a frakciókból. Wieszt János szombat este az Echo Tv Heti mérleg című műsorában azt mondta: az elhíresült videofelvételen valójában kölcsönt kapott a vállalkozótól.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság vesztegetés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen indított eljárást annak kapcsán, hogy a Fidesz XI. kerületi szervezete hatalommal való visszaélés gyanúja miatt feljelentette Wieszt Jánost. A Fidesz helyi szervezete szerint Wieszt János kétmillió forint csúszópénzt fogadott el, amelyet egy titokban készített videofelvétel tanúsít; a bemutatott felvételen az látszik, hogy a szocialista politikus, aki a XI. kerületi önkormányzat vagyongazdálkodási bizottságának is az elnöke, egy borítékot vesz át. Sajtóinformációk szerint a videó 2007-ben, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában készült. Wieszt, aki akkoriban a kamara főtitkára is volt, a testület budai épületében fogadott egy ügyfelet. A felvételt a vállalkozó készítette. A pénz átvételekor egy önkormányzati üzlethelyiség eladásáról van szó.
Wieszt János esetleges frakciókból való kizárása érzékenyen érintheti a szocialista vezetésű XI. kerületi önkormányzatot, valamint az informális koalícióban működő MSZP-SZDSZ-es többségű Fővárosi Közgyűlés működését is, mert mindkét testületben egyfős többsége van a politikai vezetésnek. (A koalíció azért informális a fővárosban, mert bár az MSZP-SZDSZ koalíció felbomlott, a két párt a város szempontjából meghatározó kérdésekben továbbra is többnyire együtt szavaz, és a paritásos bizottságokban is "egy oldalon" ülnek a szocialista és a liberális képviselők.) | [
"MSZP"
] | [
"Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Újabb szerződéssel kapcsolatban merült fel gyanú, hogy megkötése a Btk. több paragrafusába ütközik, áll a BKV közleményében.
A gyanús szerződésre a BKV Belső Ellenőrzési Igazgatósága akadt egy vizsgálat közben.
A szerződéssel kapcsolatban Kocsis István vezérigazgató ismeretlen tettes ellen 2010. november 18-án feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, ezzel egyidőben a BKV Zrt. átadta a vizsgálati jelentés egy példányát, valamint a szerződések és egyéb kapcsolódó dokumentációk másolatait a nyomozóhatóságnak.
A gyanús szerződésről a BKV további információt nem adott. | [
"BKV"
] | [
"BKV Belső Ellenőrzési Igazgatósága",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Aláírták a Párizsi Udvar felújításának tervezési szerződését
Budapest - Aláírták a Budapest belvárosában, a Ferenciek terén lévő Párizsi Udvar felújításának tervezési szerződését kedden.A szerződést a Mellow Mood cégcsoport képviselői, Szamír Hamdán és Zuhair Avad, valamint a pályázaton nyertes Archikon Kft. ügyvezető tulajdonosa, Nagy Csaba építész jegyzi. A helyszínen Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi polgármester (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy az épületből legkésőbb 2017 első negyedévében ötcsillagos szálloda lesz.
MTI | [
"Mellow Mood"
] | [
"Archikon Kft."
] |
A pénzügyminiszter az RTL Klub vasárnap esti Híradójában azt mondta, visszakerült az államhoz az a mintegy 55 millió forint, amelyet áfaként cége "fiktív számlák alapján igényelt vissza" még a 90-es évek elején,
Veres János a kereskedelmi televíziónak nyilatkozva azt mondta: "a vizsgálatok lefolytak, a vizsgálatok személyemet nem érintették. Ebből következően nem értem, hogy miért feltételezi bárki azt, hogy a céget egyébként nem érintő vizsgálatoknak rám nézve lenne negatív hatása". A pénzügyminiszter arra a kérdésre, hogy a cég visszafizette-e a szóban forgó összeget, annyit modnott: "megkapta a magyar állam".
A Fidesz hétvégén arra szólította fel a kormányfőt, hogy váljon meg Veres János pénzügyminisztertől. Balsai István országgyűlési képviselő szerint a miniszter egyik cége a kilencvenes években fiktív számlák alapján igényelt vissza 55 millió forint áfát. Daróczi Dávid kormányszóvivő erre úgy reagált az MTI-nek, hogy a cégnek egy időben több ügyvezetője volt és Veres János felelősségi körébe csak a cég hitelezési ügyei tartoztak. Gyurcsány Ferenc szombati sajtótájékoztatón nemmel válaszolt a pénzügyminiszter menesztésére vonatkozó kérdésre.
A HVG bírósági iratokra hivatkozva csütörtökön azt írta, hogy Kabai Károly és Veres János nyírbogáti fémfelvásárló cége, a Bogát-Ferr Kft. 1991 és 1994 között is hamis számlák alapján igényelt vissza 55 millió forint áfát. Veres János és Kabai Károly együtt alapították 1991 végén a céget, 500 ezer forintos alaptőkével, fele-fele arányú tulajdoni részesedéssel. A Bogát-Ferr ügyvezetője 1993. december 1-jéig Veres János - 1991-től az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnökségi tagja, ma pénzügyminiszter - volt, aki 1995. május 29-éig megtartotta 50 százalékos tulajdonrészét; akkor eladta Kabai feleségének és egyik lányának, ő pedig kiszállt a fémbizniszből - olvasható a hetilap cikkében. | [
"Bogát-Ferr Kft."
] | [
"RTL Klub"
] |
Hétfőn délután jelent meg az MTI-OS felületén a Gyermekrák Alapítvány közleménye, amelyben Balogh István, az alapítvány vezetője a Magyar Nemzetben pénteken megjelent hírre reagálva - amely szerint ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást ellenük a rendőrség - felhívja
valamennyi sajtószerv figyelmét arra, hogy súlyosan jogsértő bármely sajtóközlés, amely a nyomozás elrendelésével indult eljárás jogerős befejezését megelőzően olyan tényt állít vagy azt a hamis látszatot kelti, hogy a Balogh István kuratóriumi elnök által vezetett Gyermekrák Alapítvány működése körében korrupciós jellegű vagy egyéb gazdasági bűncselekmények kerültek elkövetésre.
Balogh István szerint emellett
a sajtó azt a hamis látszatot kelti, mintha a Gyermekrák Alapítvánnyal szemben az ügyészség bűnügyi vizsgálatot folytatna. Ez súlyosan sérti a Gyermekrák Alapítvány megítélését és alapot ad arra, hogy félretájékoztassa a nyilvánosságot.
Ezt a közleményt hétfő este több lap átvette, miszerint "nem bűnügy miatt" vagy "nem korrupció miatt" nyomoznak az alapítványnál, hanem egyszerű rutineljárás folyik.
Azonban ez így nem igaz: az persze tény, amit korábban az Index írt meg, és amit most a Gyermekrák Alapítvány közleményében is megerősített, hogy a Fővárosi Főügyészség az alapítvány törvényes működését ellenőrzi, mint a korábbi években is többször. Az ügyészség előreláthatólag 60 napig vizsgálódik.
De emellett folyik egy másik ügy is: az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztályán érdeklődésünkre megerősítették, hogy a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály a Gyermekrák Alapítvány-ügyben hűtlen kezelés gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen. A nyomozás érdekeire tekintettel egyéb információt nem közöltek.
Az alapítvány közleményét tehát könnyű úgy értelmezni, mintha nem folyna az alapítvány ügyei miatt bűnügyi vizsgálat, de az igazság az, hogy folyik.
Az alapítvány vezetőjéről az Index írta meg, hogy az adományokból vásárolt betegszállítót szabálytalanul és saját céljaira használja, illetve számos egyéb anomáliára is fényt derített. Balogh István a szerinte "méltatlan médiatámadások" miatt jogi lépéseket ígért. | [
"Gyermekrák Alapítvány"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály",
"Országos Rendőr-főkapitányság"
] |
Pénzért vettek nyelvvizsgát a politikusok
Budapest - Kelendő volt a pénzért árult bizonyítvány. A Blikk információi szerint az országos méretű nyelvvizsgagyár nyomozása felderítette, hogy politikusok is vásároltak maguknak ilyen dokumentumot; úgy tudjuk, egy magas beosztású minisztériumi köztisztviselő is vett egyet.
A lefoglalt bizonyítékokból azonban az is kiderül, hogy az első kuncsaftok között volt, így ügye már elévült. A férfi neve és elérhetősége is rajta volt az egyik lefoglalt számítógép merevlemezén, a vásárlók listáján.
A nagyjából felénél tartó nyomozás alapján úgy tűnik, kérni kell majd néhány parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mert tucatnyian közülük kamu nyelvvizsgával ülnek a padsorokban. Információink szerint az ügyfelekkel a Károli Gáspár Református Egyetemen mai napig dolgozó két tanár tartotta a kapcsolatot.
Jogi képviselő. Dr Berényi András a fő gyanúsított P. András, ügyvédje
– A lefoglalt adathordozókon közel ezer kuncsaft neve szerepel. Titulusuk, foglalkozásuk nincs feltüntetve, de elérhetőségeik segítségével azonosíthatóak. A nyelvvizsgagyárban két fedett nyomozó is levizsgázott, és fizettek a megkapott papírokért – mondta a nyomozás egyik résztvevője. A jelenleg házi őrizetben lévő ügyészségi tolmács, a fő gyanúsított P. András jogi képviselője szerint nem az volt a jellemző, hogy befolyásos emberek vásároltak nyelvvizsgát.
– Az én tudomásom szerint a vizsgázók 80 százaléka a diploma megszerzése miatt választotta ezt a törvénytelen megoldást. Sajnos ma Magyarországon az éves szinten 100-120 ezer végzős hallgató mintegy 40 százaléka azért nem kapja meg a diplomáját, mert nem nyelvizsgázik le – nyilatkozta dr. Berényi András ügyvéd. A kollegájukkal kapcsolatban megkerestük az érintett minisztériumot, ahol lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre. A jogi szakértő szerint a köztisztviselőnek is felelnie kell tettéért.– Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, de szerencsés lenne, ha az érintettet a nyomozás lezártáig felfüggesztenék – fejtette ki dr. Kamarás Péter ügyvéd.
Koós Szabolcs | [
"Károli Gáspár Református Egyetem"
] | [] |
100 milliót kapott a Fradi a Szerencsejátéktól
A közzétett dokumentumok szerint 2016-ban egy forintot se adott a zöld-fehér egyesületnek az állami lottótársaság. Legutóbb 2015-ben adtak pénzt a vízilabda és a jégkorong csapatot irányító társaságoknak.
A Szerencsejáték Zrt. a napokban tette közzé 2017 utolsó két hónapra vonatkozó támogatási listáját, ami szerint novemberben mindössze 28 millió forintot osztottak szét, decemberben viszont 460,5 milliót. Utóbbi nagyság nem lehet meglepetés, hiszen a korábbi évek tapasztalatai alapján rendre az év utolsó hónapjában csúcsodik ki a "jótékonykodási hajlandóság" az állami lottótársaságnál.
Az év utolsó két hónapjában a legnagyobb támogatást a Ferencvárosi Torna Club kapta, 100 millió forint plusz áfa nagyságban, vagyis bruttó 127 milliót. Ennél több pénzt egyetlen más cég, szervezet sem kapott a Szerencsejátéktól tavaly. A közvetlenül a zöld-fehér klub évek óta nem kapott pénzt a Szerencsejátéktól, legutóbb 2015-ben az FTC Waterpolo Sportszolgáltató Kft.-nek adtak 7 milliót, az FTC Icehockey Sportszolgáltató Kft.-nek pedig 11-et.
Ám nem a Fradi volt az egyetlen sporttevékenységet ellátó szervezet, melyet a Szerencsejáték támogatott tavaly. Egyrészt szponzorizációként 32,5 milliót adtak az MTK Budapest Labdarúgó Zrt.-nek még októberben, másrészt az év utolsó hónapjában több szervezet is kapott támogatást. 40 millió forintot kapott az 1. Futsal Club Veszprém, mely számára úgy tűnik, rendszeres bevételi forrás lehet a lottócég, hiszen 2016 decemberében is kiosztottak a klubnak 40 millió forintot. 15 millió jutott a Magyar Sí Szövetségnek, 2016-hoz hasonlóan 9-et kapott a Timi Team Sportinvest Kft. is, mely a teniszező, Babos Tímea édesapjának tulajdonában áll.
Bár nem sporttevékenységgel foglalkozik, mégis sportoló tulajdonában álló cég a KD Sport & Média Kft., Kozák Danuta cége 5 milliós támogatásban részesült decemberben.
A lottócég 6 milliót adott a Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégai Kft-nek, 5-öt az Ameko Lovassport és Szabadidő Sport Egyesületnek.
2017-ben összesítésünk szerint 230,5 millió forintot juttatott a Szerencsejáték Zrt. sporttevékenységgel foglalkozó cégeknek és szervezeteknek, ami az egész év során elosztogatott 830,9 millió forint közel harmadát teszi ki.
mfor.hu | [
"Szerencsejáték"
] | [
"Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégai Kft",
"Timi Team Sportinvest Kft.",
"Ameko Lovassport és Szabadidő Sport Egyesület",
"FTC Icehockey Sportszolgáltató Kft.",
"KD Sport & Média Kft.",
"FTC Waterpolo Sportszolgáltató Kft.",
"MTK Budapest Labdarúgó Zrt.",
"1. Futsal Club Veszprém",
"Magyar Sí Szövetség",
"Ferencvárosi Torna Club"
] |
A különböző korlátozások miatt számos magyar együttest lehetetlenített el idén a koronavírus, Magyarország legsikeresebb zenekarának lejtmenete azonban már korábban elkezdődött. A Magyar Virtuózok Kamarazenekar éveken át milliárdos profitot termelt, de 2018-ban megtört a lendülete. Azóta árbevétele a töredékére zuhant, koncertjeinek száma jelentősen visszaesett, honlapja nem működik, és telefonon sem lehet elérni.
Összeesése előtt a kamarazenekar egészen páratlan üzleti eredményeket produkált. Nyeresége meghaladta az évi egymilliárd forintot, amely egészen kivételes a magyar előadó-művészeti szcénában*Nincs is olyan gazdasági társaságként működő zenekar/együttes, amelynek bevétele tavaly meghaladta volna az egymilliárd forintot, legalábbis a főtevékenység alapján előadó-művészettel foglalkozó vállalkozások között, igaz az alapítványként működő Budapesti Fesztiválzenekarnak 1,3 milliárd volt a forgalma., a hatékonyságára pedig világszinten is alig lehet példa. Több olyan év is volt, amikor
nyeresége túlszárnyalta az árbevétele 80-90 százalékát.
A Magyar Virtuózok Kamarazenekar nem az egyetlen előadó-művészeti szervezet Magyarországon, amely kimagasló profitot termelt egy azóta megszüntetett állami támogatásnak, a kultúr-taónak köszönhetően. A zenekarhoz számos ponton kötődik mintegy féltucat olyan kulturális szervezet, amelyek hasonló profitrátával működtek, majd a tao-rendszer megszűnése után felszívódtak. (Ezeket egy következő cikkben járjuk körbe, a mostaniban a Magyar Virtuózokat mutatjuk be.)
Évi egymilliárd forint állami támogatás
A kamarazenekart 1988-ban alapította meg Szenthelyi Miklós Kossuth-díjas hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense. Az egyetem honlapja szerint az eleinte csak vonósokból álló formáció a fennállása óta több mint 50 külföldi turnén vett részt Japántól Panamáig. A határokon túl – ahol a leírás alapján főleg a kilencvenes és a kétezres években voltak aktívak – eddig több mint ötszáz koncertet adtak.
A zenekar fellépéseit egy ideje már egy 2009-ben alapított cég, a Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft. szervezi (a kamarazenekar és a tévés tehetségkutató szövevényes viszonyának egyik narratívájáról itt lehet olvasni). A publikus adatokból nem derül ki, és a zenekar sem árulta el, hogy korábban hogyan működtek*1990-ben létrehoztak Szenthelyi vezetésével egy Magyar Virtuózok Kamarazenekar Egyesület nevű szervezetet, de a cégbíróság aktái lényegében teljesen hiányosak az első két évtizedről.. Így az is homályos, hogy az első két évtizedben mekkora bevétele volt a Magyar Virtuózoknak, a céges forma létrejötte után mindenesetre gyors növekedésnek indult.
Az új vállalkozásnak a működés első teljes évében, azaz 2010-ben 9,1 millió forint volt az árbevétele. Két év múlva azonban már 250 millió, újabb két év múlva pedig 1,6 milliárd forint.
Négy év alatt tehát 175-szörösére nőtt a Magyar Virtuózok forgalma.
A szervezet árbevétele évi 1,8 milliárd forint körül stabilizálódott, nyeresége pedig az egymilliárd forintot is meghaladta három éven keresztül.
A társaság 2010 és 2018 között összesen 6,7 milliárd forint nyereséget termelt. Ezt a hatalmas mennyiségű pénzt egy nem túl hosszú életű állami támogatásnak, a tao-rendszernek köszönheti. Nyolc év alatt ugyanis szinte pontosan a nyereségével megegyező összegű állami támogatást (6,9 milliárd forintot) kapott a zenekar.
A színházak finanszírozását megreformáló tao-rendszer éppen abban az évben, 2009-ben lépett életbe, amikor megalapították a Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft-t. A rendszernek az volt a lényege, hogy az előadó-művészeti szervezetek az éves jegybevételük 80 százalékáig pénzt gyűjthetnek nyereséges cégektől, amelyek tehát a profitjuk után fizetendő adót az állam helyett ezeknek a szervezeteknek utalhatták*Ezt az összeget a következő évben kaphatták meg..
Ahogy korábban bemutattuk, a tao-rendszerrel hatalmas mennyiségű pénz került a kultúrába. Soha nem látott anyagi stabilitást hozott az előadó-művészeti szférának, a színházakban tíz év alatt papíron duplájára nőtt a nézők száma, ugyanakkor számos egyértelműen bizonyítható visszaélés árnyékolta be a működését.
A fenti grafikon mutatja, hogy mennyire félrecsúsztak az eredeti tervek, részben a visszaélések miatt. A tervezet elfogadásakor úgy kalkuláltak, hogy 2015-ben összességében 6 milliárd forint közpénzbe kerül majd a program, a valóságban azonban ennek közel a négyszeresét költötték el*Ennél távolabbra nem terveztek 2009-ben. . A következő négy évben pedig még közel háromszorosára, 48 milliárd forintra nőtt a kifizetett kultúr-tao összege. Szintén szemléletes, hogy 2010 és 2018 között a támogatásban részesülő szervezetek száma is közel a triplájára emelkedett.
A kultúrába áramló közpénz-tízmilliárdok annyira fenntarthatatlanná, a visszaélések pedig annyira egyértelművé váltak, hogy a kormány 2018 őszén felszámolta a rendszert. Éppen abban az évben, amikor a Magyar Virtuózok Kamarazenekar is elindult a lejtőn, akárcsak egy hasonló mértékű támogatást kapó, bizonyíthatóan csaló kamuszínház-hálózat.
Évi 400-600 koncert
A Magyar Virtuózok az egyik legnagyobb kedvezményezettje volt a tao-rendszernek. Míg a 2011-ben kapott 30 millió forintos tao-támogatással még csak az 59. volt az előadó-művészeti szervezetek között, két évvel később már a harmadik. Innentől kezdve minden évben a négy leginkább támogatott szervezet közé tartozott A Pest Megyei Kormányhivatal adatai alapján.
2018-ban pedig 1,4 milliárd forinttal már a kamaraegyüttes kapta a legtöbb kultúr-taót.
A zenekar az összesen közel hétmilliárd forintos támogatással a negyedik legnagyobb összeget kapta a tao-rendszer alatt a kulturális szférában. A ExperiDance táncegyüttest üzemeltető Rivalda Stúdió, a Budapesti Operettszínház és a Magyar Állami Operaház előzte csak meg. A Magyar Virtuózok közel kétszer annyi tao-támogatáshoz jutott, mint a BBC által a világ tíz legjobb zenekara közé sorolt Budapesti Fesztiválzenekar, amely rendszeresen fellép a nemzetközi zenei élet legfontosabb koncerthelyszínein, illetve több pénzt kaptak, mint a Katona, a József Attila, az Örkény, a Nemzeti és a Radnóti Színház összesen.
A Magyar Virtuózok a legismertebb magyar popsztárokat is lekörözte. Egy két éve kiszivárgott, és több szereplő által hitelesített lista alapján a legismertebb magyar popsztárok gázsija sem haladja meg érdemben a fellépésenkénti hárommillió forintot. Ha ők az év minden napján fellépnének, akkor sem érnének a nyomába a Magyar Virtuózok 1,8 milliárdos árbevételének.
A vállalkozás felfutásában komoly szerepet játszott, hogy a tao-rendszer felállása után a Magyar Virtuózok profilja is jelentősen átalakult. A korábbi évtizedekkel ellentétben a 2010-es években a külföldi koncertek nagyrészt elmaradtak, szinte csak Magyarországon voltak fellépéseik. Ahogy a zenekart vezető Szenthelyi Miklós írta nekünk, 2009-ben új missziójuk lett: "komolyzenét a fiataloknak is".
Szenthelyi szerint a zenekar klasszikus programjai mellett modernebb koncerteket és előadásokat is megrendeztek. Rendszeresen léptek fel a Mátyás-templomban, zenemaratonokat tartottak a Kongresszusi Központban, és számos alkalommal kísértek magyar popzenészeket. A hasonló, szimfonikus zenekarral felturbózott szuperprodukciók előző években látott felfutásában jelentős szerepe volt a tao-rendszernek, ahogy az Index vagy mi írtuk is korábban.
A Magyar Virtuózok egyik résztulajdonosa, Zentai Péter azt mondta nekünk, a kamarazenekar évi 400-600 koncertet adott, és előfordult, hogy napi öt fellépése is volt különböző formációkban, mivel több mint kétszáz művész tartozott a kötelékébe (átlagosan húsz embert alkalmazott a csúcsidőszakban). A cég több nemzetközi sztárnak is szervezett magyarországi koncerteket, ilyen volt Anastacia vagy Ennio Morricone 2016-os fellépése is.
Szenthelyi Miklós és Zentai Péter szerint a Magyar Virtuózok kimagasló nyereségessége ezeknek a nemzetközi szintű produkcióknak köszönhető. Ez a magyarázat viszont azért visszás, mert 2016-ban valóban több nemzetközi sztár is fellépett, 2017-ben azonban – a Magyar Virtuózok beszámolója és a Facebook-oldala szerint – egy ilyen szintű fellépőjük sem volt. Ennek ellenére a cég ugyanúgy bő 1,8 milliárd forintos árbevételt hozott össze mindkét évben.
Arra nem adtak magyarázatot, hogyan értek el ugyanakkora árbevételt a szerintük kimagasló nyereségességet magyarázó nemzetközi szuperprodukciók nélkül. Szenthelyi és Zentait is kértük, hogy írjon példát hasonló kaliberű fellépőre 2017-ből, de nem adtak konkrét választ. Zentai több, szerinte hasonló kaliberű művész nevét is átküldte nekünk, akiknek a magyarországi koncertjein állítása szerint szerepet vállalt a Magyar Virtuózok 2014 és 2018 között, de internetes kereséssel mi mégsem találtunk olyan fellépést, amelyben szerepet játszott volna 2017-ben a Magyar Virtuózok. Szenthelyi nem válaszolt erre a felvetésünkre.
Szenthelyi és Zentai a nemzetközi produkciók Magyarországra hozatala mellett azzal indokolta még a Magyar Virtuózok kimagasló gazdasági eredményeit, hogy a globális konjunktúrának és az Orbán-kormány munkájának köszönhetően jóval több pénz jutott a kultúrára, és jelentősen nőtt a komolyzene iránti kereslet Magyarországon.
2016-ra volt annyi pénz az emberek zsebében, hogy ki tudtak fizetni 25 ezer forintot egy komolyzenei koncertre, sőt, ennek többszörösét is egy-egy nemzetközi komolyzenei sztár fellépésére
– mondta Zentai.
Lényegében eltűntek
Hiába termelt azonban éveken át egymilliárd forintos nyereséget a Magyar Virtuózok, és hiába nőtt ezt követően is az életszínvonal, a tao-rendszer 2018-as felszámolása után összeomlott a zenekar. A kultúr-tao megszüntetése utáni első teljes évben, 2019-ben mindössze 102 millió forint volt a forgalma,
két év alatt tehát 95 százalékkal csökkent az árbevétele.
Szenthelyi és Zentai három okkal magyarázták a visszaesést. Az egyik legfőbb ok, hogy Szenthelyi egészségi állapota nem engedte meg, hogy hegedűművészként koncertezzen. Szerintük szintén fontos tényező a "nemzetközi szintű koprodukciós események tolódása, elmaradása, valamint az évadok tervezhetetlensége". Harmadrészt pedig – Zentai szerint – a "kulturális tao megszüntetése sem segítette az iparágat".
A felsorolt okoknál fogva nagyon nehéz helyzetbe került Magyarországon a komolyzene. Ellehetetlenültek a beszállítók, teljes bizonytalanság lett úrrá a rendezvényekkel kapcsolatban
– mondta Zentai Péter. Szerinte a háttérszolgáltatók (a hangtechnikusok, a jelmeztervezők vagy a hangszerszállítók) is megroppantak, közülük "nagyon sokan" a vállalkozás szüneteltetése vagy megszüntetése mellett döntöttek. "Ilyen kockázattal nem lehet vagy bizonytalan koncerteket szervezni" – mondta Zentai, aki szerint számos nagynevű zenekar került hasonló helyzetbe, de jó hírnevükre hivatkozva egyet sem szeretett volna megnevezni.
A legismertebb szimfonikus zenekarok adatai mindenesetre nem támasztják alá ezt a narratívát. A korábban említett Budapesti Fesztiválzenekarnak például jelentősen, 1,3 milliárdra nőtt az árbevétele 2019-ben, bár veszteséges volt. A Havasi Balázs által fémjelzett Symphonic Concert Management szintén növelte tavaly az árbevételét, 985 millió forintos forgalom mellett közel 100 millió volt az adózott eredménye.
Ugyan a Magyar Virtuózok Zentai szerint továbbra is koncertezik, lényegében láthatatlanná vált. A korábban rendszeresen frissülő Facebook-oldalán idén alig van új poszt, honlapja nem működik, a megadott telefonszáma sem él, és még az éves beszámolóját is jelentős késéssel adta le. Szenthelyi nem adott magyarázatot az ezeket érintő kérdésekre (mindössze annyit írt, hogy a Facebook mindig is másodlagos szerepet töltött be náluk, de arra sem válaszolt, hogy miért csökkent az aktivitásuk a közösségi oldalon).
A zenekar elsorvadt, de a Magyar Virtuózok Művészeti Kft-nek még 2019 végén is több mint 6 milliárd forint vagyona volt az évek során felhalmozott profitnak köszönhetően. Csak a pénztárukban és a bankszámláikon több mint 2 milliárd forint állt, és további bő másfél milliárdot adtak kölcsön valakinek. Az viszont nem derült ki, hogy ezzel a vagyonnal mi fog történni. Zentai Péter annyit mondott nekünk, hogy non-profit szervezetről van szó, ezek működését törvény szabályozza, és e szerint fognak eljárni.
Közélet előadó-művészet kultúra Magyar Virtuózok Kamarazenekar tao Olvasson tovább a kategóriában | [
"Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft."
] | [
"Pest Megyei Kormányhivatal",
"Magyar Állami Operaház",
"Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem",
"Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft-t",
"Budapesti Operettszínház",
"Radnóti Színház",
"Magyar Virtuózok Művészeti Kft-nek",
"Rivalda Stúdió",
"Symphonic Concert Management",
"Magyar Virtuózok Kamarazenekar Egyesület",
"Magyar Virtuózok Kamarazenekar",
"Budapesti Fesztiválzenekar"
] |
Amihez hozzányúl Orbán Viktor kormányfő jó barátja, Mészáros Lőrinc, az arannyá válik – erre talán az egyik legjobb példa a Vivienvíz Kft. esete. Az ásványvizes céget 2015 elején alapította a multimilliárdos vállalkozó, a rá következő évre a forgalma megnégyszereződött, 2017-ben pedig tovább nőtt, 2,5-szeresére ugrott. Így közel 650 millió forintos árbevételt mutat a most közzétett beszámoló.
A profit is lenyűgöző pályán van. Előbb meghatszorozódott, 2017-re pedig az előző évinek a kilencszeresére ugorva 265 millió forintra duzzadt.
Ez így 40 százalékos árbevétel-arányos nyereség, kimagaslónak számít, ami általában olyan high-tech szektorokban jellemző, ahol valami új ötletre húznak fel egy kisvállalkozást.
A Vivienvíz hódító útját állami cégek segítik. Egyik nagy vásárlójuk a MÁV, amely védőitalként a kánikulában az utasoknak is osztott a Mészáros-féle vízből, de a saját dolgozóit is azzal látja el.
136 milliót kaszált eddig Mészáros Lőrinc a MÁV-os vízmegrendelésen A vasúttársaság még nem hívta le a tavaly augusztusban kötött kétéves szerződés felét.
A másik megrendelő a Volánbusz. Abból nyomozás is lett – nem kell különösebben aggódni, megszüntették végül a nyomozást -, hogy a buszos cég nem vallotta be, hogy a milliárdos üzletember érdekeltségébe tartozó cégtől vásárolt ásványvizet.
Félreértés volt az egész, nem akarták eltitkolni, hogy vettek Mészárosék vízéből Négy nappal a választás után lezárta a rendőrség arról, hogy a Volánbusz Zrt. miért nem vallotta be az ásványvíz-vásárlásait.
(Kiemelt kép: Palackozott ásványvizet osztanak az utasoknak a Déli pályaudvaron 2017. június 23-án. A hőségriadó miatt a MÁV vizet oszt három budapesti főpályaudvaron és a nagyobb vidéki vasútállomásokon is.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt) | [
"Vivienvíz Kft."
] | [
"Volánbusz Zrt."
] |
A Miniszterelnökség kedd délutáni közleménye szerint az “aszfalt-ügy" miatt visszatartott 2014. december 30-i nagy összegű igénylés megérkezett Magyarországra. Ez 2016. október 24-i értéknap szerint 176.468.554.739 forint.
A közleményben megjegyezték, ezzel az aszfalt-ügyi vita lezárásra került, hazánk nem esett el uniós forrástól.
Az Európai Bizottság korábban 360 milliárd forintnyi beruházást kifogásolt Magyarországon az aszfaltügy miatt. Brüsszel eredetileg 600 milliárd forintnyi közbeszerzést talált problémásnak, végül csak 360 milliárdnyi akadt fenn a szűrőjükön.
Az volt a bajuk, hogy 2007 óta úgy írt ki a kormány útépítésekre közbeszerzéseket, hogy előírta, a pályázóknak 50 kilométeren belül aszfaltkeverő üzemmel kell rendelkezniük. A bizottság szerint ez túl szigorú kritérium volt, kizárták vele például azokat, akiknek mobil aszfaltkeverőjük van. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Európai Bizottság"
] |
Az ország egyik leggazdagabb emberének csalási ügye legalább olyan kalandos, mint az élete. Ismerősei egy része azt mondja, hogy Szeremley Hubát az a Sárkány "Sámándob" Sándor dobta fel, aki a milánói expó magyar pavilonját is "tervezte". Mások arra gyanakodnak, hogy most csattan a borászon az ostor, amiért sosem támogatta a Fideszt. Biztosat viszont nem tud senki, a borász környezetének sem nagyon mesél a dologról. Az ügy, amiben egyelőre csak kérdések vannak.
Jelentős értékre kiterjedő, üzletszerűen elkövetett csalás miatt nyomoznak Szeremley Huba, az ország egyik legismertebb, nemzetközileg is jegyzett borásza és társa, egy szegedi férfi ellen. Szeremley jelenleg lakhelyelhagyási tilalom mellett a család régi, badacsonyi birtokán van, nem áll szóba a sajtóval, a társa előzetes letartóztatásban van.
Egyelőre nagy a hallgatás a történtekről; a sajtóban megjelent egyik elmélet szerint Szeremley sok pénzt bukott a brókerbotrányban, megjelent nála egy addig ismeretlen férfi, aki azt állította, hogy vissza tudja szerezni a pénzét, de inkább Szeremley nevét kihasználva átvert embereket. Ez a történet nagyon valószínűtlennek tűnik; elég hihetetlen,
hogy az ország egykor sikeresebb, dörzsölt üzletemberét így meg lehessen vezetni.
Telefonon meg is kerestük Szeremleyt, de egyelőre nem akart nyilatkozni, és az ORFK sem akart többet mondott többet annál, hogy zajlik egy ilyen nyomozás.
Még a családjának sem mondja el
Egyelőre azt sem tudjuk, pontosan mi az az ügy, ami miatt nyomoznak, és ami még furcsább, Szeremley erről a közvetlen családjának, barátainak sem számol be. Állítólag egy-két mondattal lekeveri a témát, és titokzatosan csak annyit mond, hogy "ez egy sakkjáték, és mint minden partinak, egyszer ennek is vége lesz". Ha szóba kerül a téma, Szeremley azt is szokta mondani, hogy
ha egy ember bemegy egy labirintusba, biztos, hogy máshol jön ki, mint ahol belépett.
A borász titkolózása is hozzájárul ahhoz, hogy vad találgatások jelenjenek meg az ismerősei körében. Az egyik, az Indexnek több helyről is mesélt teória szerint a borászt az a Sárkány Sándor dobta fel, aki Szőcs Gézával a milánói expó sok kritikát kiváltó magyar pavilonját is kitalálta. Szeremley környezete szerint Sárkány az utóbbi időben többször próbálkozott már besározni Szeremleyt.
A konfliktus abból fakad, hogy Sárkány hosszas, konfliktusokkal terhelt időszak után válik a feleségétől, aki Szeremleyhez menekült, ő pedig befogadta. Sárkány viszont ezt nem nézte jó szemmel, többször megjelent a Szeremley-birtokon, volt, hogy ki kellett dobni, a borászt fel is jelentette. Ez azonban önmagában még nem magyarázza, hogy miért kezdtek nyomozást Szeremley ellen.
Sárkány Sándor egyébként a 2015-ös világkiállítás magyar részéért felelős Szőcs Géza felfedezettje volt, az államtitkárnak köszönhető, hogy országosan ismert lett. Szőcs az építészszakma más meggyőződése ellenére végigmenedzselte Sárkány sámándobos ötletét a szakmai fórumokon.
A színházi szakemberként bemutatott Sárkány ezután bekerült az állami tulajdonú Carpathia Kft.-be, de fellépése miatt mindenütt konfliktusok alakultak ki: a cégben is feszültségek jelentkeztek, távozott az egyik cégvezető, és áprilisban a megbízott szakmai tervezők is nyilvános közleményben határolódtak el tőle. Úgy tudjuk, hogy Sárkány Sándor ellen Szeremley feljelentése alapján büntetőeljárás is folyamatban van a tapolcai bíróság előtt rágalmazás és garázdaság miatt.
Sárkány az Indexnek azt mondta, hogy a borász bosszúból vette magához családját, mert minőségi problémák miatt a kérése ellenére sem vitték ki az "ihatatlan borait" a világkiállításra.
A Fidesz nem köszönte meg neki
De nem csak Sárkány bosszújáról szóló különös történet terjed a Szeremley-ügyben, a borász köréből vannak, akik az ügy részleteinek ismerete nélkül is egyből a legfelsőbb politikai szinteken keresik a nem túl életszerű, de valamiért mégis pletykaként keringő választ, mint ahogy arra időnként maga Szeremley is hajlamos. Az üzletember szűk körben ugyanis állítólag többször - főleg az utóbbi időben - beszélt arról, hogy a "Fidesz sosem köszönte meg neki, hogy nem támogatta őket", mesélte egyik bizalmasa.
Valójában nemcsak egyszerűen arról van szó, hogy Szeremley nem támogatta a Fideszt, hanem hogy kétszer is az ellenlábasai mellé állt. Ő volt az is, aki 2002-ben lényegében opciós vásárlási jogot szerzett a Független Kisgazdapárt székházára, kifizetett 200 millió forintot, amiből a kisgazdák kampányolni tudtak az országgyűlési választások előtt.
Nem tetszett Orbánnak
"Torgyán József politikai tevékenysége, szerepvállalása egyértelműen a polgári kormány ellen irányul, tevékenységével a posztkommunistákat segíti, erősíti. (...) Joggal feltételezhető, hogy minden rendelkezésre álló pénzforrást a továbbiakban is erre fog felhasználni" – idézett 2002-ben az Élet és Irodalom egy levélből, amit Demeter Ervin, akkori fideszes képviselőtől kapott Szeremley.
Bizonyára szándékod ellenére, de immáron Szeremley feliratos lőszerekkel fogják a kisgazdák a mellékelve bemutatott lövöldözést folytatni
– zárult az írás, amire Szeremley akkor csak úgy reagált, hogy "kapott ő ennél cifrább levelet is a Miniszterelnöki Hivatalból", a székházfoglaló a legfelsőbb szinteken is kicsapta a biztosítékot.
Szeremley később elszámolási vitába keveredett Torgyánnal, csúnyán összevesztek, pedig korábban jó barátok voltak. Pár év múlva, 2005-ben aztán megalapította a Magyar Gazdák és Polgárok Pártját, ami sosem jutott be a parlamentbe, viszont idén áprilisban, a tapolcai időközi választásokon a Jobbik jelöltje, Rig Lajos mellé álltak.
Senki sem gondolja, hogy a Jobbik ezért ütötte volna ki Tapolcán a Fideszt, viszont ez is egy szimbolikus gesztus volt, még ha Szeremley formálisan nem is vállal pozíciót a pártban. Az üzletember több interjúban is egyértelművé tette már, hányadán áll a Fidesszel:
Én ezt a sárga narancsot nem egyszer, nem kétszer meghámoztam, és belül néha vérvörös volt, savanyú volt, és tele volt magokkal.
Ennek ellenére Szeremley közeli, mondhatni baráti kapcsolatot ápol például Matolcsy Györggyel, vagy éppen a szintén Orbán-közeli üzletembernek tartott Wáberer Györggyel.
A fideszes bosszú teóriája egyébként már csak azért is hangzik vadul, mert Szeremley évek óta nem akkora tényező az üzleti életben, és bár a tapolcai vereség fájt Orbánéknak, ők sem gondolhatták, hogy a Magyar Gazda és Polgár Párt miatt kaptak ki simán áprilisban. A mostani rendőrségi ügyet övező találgatások azonban jól mutatják, ismerősei semmit nem tartanak elképzelhetetlennek, ha Szeremleyről van szó.
Istenként tisztelték Afrikában
Szeremley kalandos életútjának összefoglalásához kis túlzással a teljes Indiana Jones-sorozat is kevés lenne. Korábbi portréi alapján, felmenői között van, aki a balatoni vidéket védte a töröktől, egy másik pedig rézkarcokkal illusztrált könyvet jelentetett meg a Balatonról.
Ő maga először teológiát hallgatott Budapesten, majd három évig szenet, salakot lapátolt az Egyesült Vegyi Műveknél, hogy fizikai munkásként bejuthasson az orvosi egyetemre.
1965-ben beperelte az államot, amiért osztrák felesége miatt állandóan "packáztak" velük a hatóságok. 1967-ben úgy látta, hogy itthon nincs esélye karrierre, ezért eladta betétkönyvön nyert Wartburgját, lakását, kajakját és vitorláshajóját, és egy barátja segítségével megszervezte, hogy kismotoros repülőgép várja az osztrák–magyar határnál.
Bécsben nem vették fel orvosira, helyette gépészmérnöknek tanult. Az osztrák fővárosban metróhálózaton dolgozott, közben levelezőn szociológiára járt.
A hatvanas évek végén járt először Nigériában, ahol későbbi vagyonát megalapozta. Épített ott iskolát, tejüzemet és malmot a Szahara lábánál. Felhúzott csirke-, liba-, kacsafarmokat, állami megrendeléseket is kapott: távvezeték-hálózatokat épített, valamint gyárakat, üzemeket tervezett.
Sok barátot szereztem Afrikában
– mondta magáról, a 2000-es évek elején 1300 embernek adott munkát csak Nigériában. Az országban politikusokkal is közeli kapcsolatba került, a legutóbbi nigériai választások éjszakáján szkájpon élő kapcsolatban volt az egyik kormányalakításra esélyes párt elnökével.
Afrika mellett a Közel-Keleten is felbukkant, a 70-es évek közepétől hét évig élt perzsa területen, a 2000-es évek elejéig voltak ott üzleti beruházásai. Állítása szerint kezdetben csupán a zoroasztriánus vallás iránt érdeklődött, de aztán silókat, víztartályokat kezdett építeni, majd növénytermesztésbe kezdett a sivatagban, ezen a területen is részsikereket ért el.
Szegény gazdag
Szeremleyt sokáig az ország leggazdagabb emberei között emlegették, a vagyonát 20-22 milliárd forintra becsülték, de szerinte ez távol áll a valóságtól. Ő azt állította, hogy valójában csak 3,5 milliárd forintja volt a csúcson. Ugyanakkor sosem titkolta, hogy Badacsonyban van neki gyémánttal kirakott borospincéje, arról is ő mesélt, hogy egyszer Budapesten feltörték az autóját, amiben 50 millió forint készpénz parkolt egy sporttáskában.
Fotó: Nagy Lajos
Többen mondják, hogy Szeremley teljesen elszegényedett és leépült az utóbbi években. Egyik volt felesége a váláskor egy kastélyt vett el tőle, a borász már rég eladta helikoptereit, az általa alapított családi cégből is kiszállt. Néha egy tapolcai panelban látják, lerobbant autóval jár. A hozzá közel állók szerint a teljes elszegényedés nem igaz, csak igyekezett mindent átíratni gyerekei nevére, mert félt attól, hogy politikai haragosai elszedik a vagyonát.
Ami a Céginfó.hu adataiból látszik, hogy Szeremley Huba valóban több tisztségét otthagyta az utóbbi években, ezeknek egy részét pedig családtagjai viszik tovább. 2013 óta nem visel már tisztséget a Csángó Pince Kft.-ben, az Első Magyar Borházban, és már tulajdonosként sincs jelen. Nem tulajdonos már sem az MZ/X, sem a TRAD-MED Kft.-ben sem.
Már több mint tíz éve nem vesz részt az azóta a Quaestorhoz és végelszámolás alá került Kenese Golf Projekt Kft.-ben, tíz éve nem tölt be tisztséget az egyébként rendben működő Sunflower Zrt.-ben és a Katélyszálló-Szidónia Röjtökmuzsaj Kft.-ben sem, de jogutód nélkül megszűnt a Csodakert Kft. és az ITCC Idex Kft. is, amelyben Szeremley a kétezres évek elején, kilencvenes évek végén még tulajdonos volt. Jogutód nélkül szűnt meg a tulajdonában álló Aranyhajó-2002, a hozzá kötődő Borfalu Kht. idő közben nonprofit kft.-vé alakult, majd felszámolás alá került. | [
"Carpathia Kft."
] | [
"Egyesült Vegyi Művek",
"Élet és Irodalom",
"Borfalu Kht.",
"Magyar Gazdák és Polgárok Pártja",
"ITCC Idex Kft.",
"Független Kisgazdapárt",
"Csángó Pince Kft.",
"TRAD-MED Kft.",
"Sunflower Zrt.",
"Magyar Gazda és Polgár Párt",
"Kenese Golf Projekt Kft.",
"Csodakert Kft.",
"Katélyszálló-Szidónia Röjtökmuzsaj Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Első Magyar Borház"
] |
Évi 12 millió forintos, vagyis havi egymilliós szabad alkotói évet hirdetett meg volt diákjainak a pár hónapja gigantikus állami közpénzjuttatással kitömött Mathias Corvinus Collegium (MCC). A kormányközeli elitképző ezért saját közlése szerint annyit vár cserébe végzett hallgatóitól, hogy tartsanak egy "részletes élménybeszámoló előadást az év során szerzett" élményeikről, tapasztalataikról. Az alumnák néhány hete egy olyan levelet is kaptak az intézménytől, melyben egy vadontúrára hívják őket egy kanadai grizzlyfarmra, ahol a szerencsés kiválasztottak minden költségét fizetik.
A szabad alkotói év, vagyis a fizetett gap year létező rendszer a jobban eleresztett nyugati egyetemeken is, de általában ezt az időt például könyvírásra kihasználó aktív munkatársaknak szól, nem korábban végzett diákoknak. Ilyesmire a Magyarországon állami költségvetési forrásokból működő intézményeknek esélye sincs.
A Fidesz-közeli elitképzőnek számító, Tombor András és családja által alapított MCC-t fenntartó Tihanyi Alapítványba idén májusban szállt be az állam. Egy 300 milliárd forintot meghaladó vagyonjuttatással nekik adták a MOL és a Richter részvényeinek a 10 százalékát, az MCC által használt gellérthegyi ingatlanokat, majd még 36 milliárd forintot a gazdaságvédelmi programból.
Az MCC ebből a közpénz jellegét elvesztő vagyonból az egész Kárpát-medencére kiterjedő képzési programokkal az ötszörösére akarja növelni a hallgatói létszámát, beszáll a könyvpiacon meghatározó Libribe, megvette a Rubicon archívumát, történettudományi think tanket alapít, és nem utolsó sorban egy sor ingatlant vásárol a pécsi volt tisztikaszinó épületétől a révfülöpi vitorláskikötőig.
A jelek szerint telik emellett az alumniprogramjuk unortodox kistafírozására is, melyben volt diákjaik részesülhetnek a bőkezű juttatásokból, cserébe egy részletes élménybeszámolóért.
A kontextushoz tartozik, hogy az MCC volt diákjai között információink szerint nem örvend egyöntetű népszerűségnek a Mathias Corvinus Collegium eddigiekhez képest nagyságrendet ugró politikai támogatása. Az alumnák közül többen attól tartanak, hogy bár az MCC színvonalas tehetséggondozó és erős közösség volt, a források miatt rájuk éghet a Fidesz-közeliség.
Az alumnák néhány hete egy olyan levelet is kaptak volt intézményüktől, melyben exkluzív programok keretében egyedülálló tréningeket kínálnak nekik. Ez a stresszkezelő programok mellett "különleges küldetés (grizzly encounter)" címen túlélő túrán való részvételi lehetőséget jelent "a grizzly által uralt vadonban", a kanadai Brit Columbiában. A leírás szerint a sikeresen pályázók az egyik MCC-s vendégoktató grizzlyfarmján fognak brit katonáktól túlélési készségeket tanulni. A nyolcnapos program a kiutazás, a szállás és az ellátás teljes költségét tartalmazza.
Az MCC exkluzív alumni programjai
Az egyébként színvonalas képzéseiről ismert MCC ezekben a hónapokban bővíti a képzését egyetemi szinten és lejjebb, a középiskolásoknak szóló programjaiban. Az állami vagyonjuttatás után a vendégoktatóknak közép-európai szinten abszurd módon sokat kínálnak: a junior kutatóknak az utazás, szállás, egyebek mellett havi 5000 eurós, a 35 év felettieknek 10000 eurós (3,5 millió forintos) összegről szól a felhívás. A 444 kérdésére az MCC a magas összeget azzal indokolta, hogy nemzetközileg elismert professzorokat szeretnének hívni, szerintük ez a nagyságrend kell egy versenyképes ajánlathoz. | [
"Mathias Corvinus Collegium"
] | [
"Tihanyi Alapítvány"
] |
Végkielégítést nem kap MNV elítélt vezetője , az egyéb kifizetések egyelőre nem nyilvánosak.
Az OTP Csoportnál folytatja munkáját Benedek Fülöp, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közelmúltban lemondott vezérigazgató-helyettese - derült ki Csányi Sándornak, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatójának pénteken a Debreceni Egyetem Agrár-Műszaki Tudományok Centruma évnyitó szakember-találkozóján mondott szavaiból.
Csányi Sándor egyebek mellett az OTP fontos üzletpolitikai céljának nevezte, hogy jelentős szerepet vállaljon a földforgalmazásban és -finanszírozásban. Ennek kapcsán jegyezte meg a bankvezér, hogy "Benedek Fülöp csatlakozik az OTP Bankhoz". Csányi Sándor egyébként méltatta a debreceni agrárcentrumban folyó kutató-fejlesztő munkát, amit támogat az OTP.
Benedek Fülöp 2008 februárjától volt az MNV vezérigazgatóhelyettese, december elején kérte felmentését a pénzügyminisztertől. Benedek Fülöp lemondására azt követően került sor, hogy a Heves Megyei Bíróság másfél év börtönbüntetésre ítélte, de az ítélet végrehajtását három évre felfüggesztette. A büntetés része emellett egy hárommillió forintos pénzbírságra ítélte hivatali visszaélésért egy pákozdi földügylet miatt.
A bíróság határozata szerint Benedek Fülöp 2006 elején hivatali és eljárási jogait túllépve a felügyelete alatt működő hivatalok alkalmazottainak közvetlen utasításával és törvénytelen eszközökkel segítette, hogy egy pákozdi állami földterület külföldi kézbe kerüljön.
Nem Benedek Fülöp az első olyan ember, aki egy állami vállalat éléről került az OTP Bankhoz.
Kocsis István, a BKV jelenlegi vezérigazgatója 1997 óta a bank igazgatóságának külső tagja. Pintér Sándor volt belügyminiszter is a külső igazgatóság tagja 2006 áprilisától. Pintér 1996-ig országos rendőrfőkapitány volt, 1997 áprilisa és 1998 júliusa között a bank igazgatósgának volt a tagja. 1998-2002 között volt belügyminiszter a Fidesz kormányzása alatt. Simicska Lajos, az APEH volt elnöke 2001-ben került az OTP Bankhoz. | [
"OTP Bank Nyrt."
] | [
"OTP Csoport",
"Heves Megyei Bíróság",
"Debreceni Egyetem Agrár-Műszaki Tudományok Centruma",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítja a rendőrség Horváth Évát, Hagyó Miklós korábbi szocialista főpolgármester-helyettes volt szóvivőjét.
Hagyó Miklós korábbi szocialista főpolgármester-helyettes volt szóvivőjét péntek reggel állították elő a rendőrök és gyanúsítottként hallgatták ki, majd elengedték.
A rendőrség gyanúja szerint a volt szóvivő 2008. február 1. és 2009. szeptember 18. között úgy vett fel a BKV-tól összesen 24 millió forint munkabért, prémiumot és jutalmat, hogy azért ténylegesen nem végzett munkát - közölte Tafferner Éva, a BRFK szóvivője. Hozzátette: Horváth Éva bűnsegédként hozzájárult a kifizetést engedélyezők által elkövetett hűtlen kezelés bűncselekményének elkövetéséhez.
Az MTI Horváth Éva ügyvédjétől, Gábor Lászlótól úgy értesült, hogy ügyfele nem tett vallomást, de egy-két héten belül vallomást tesz, mert - mint a védő fogalmazott - nincs takargatni valója.
A rendőrség közlése szerint a gyanúsítottat szabadon engedték, vele szemben személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést nem rendeltek el. Horváth Éva a gyanúsítással szemben panasszal élt.
Horváth Évát otthonából vitték el a nyomozók péntek reggel 7-kor, és délelőtt 11 óra körül engedték el. Hagyó Miklós korábbi szocialista főpolgármester-helyettes szóvivőjeként vált ismertté a sajtóban. Az index.hu írt augusztusban írt arról, hogy Horváth Éva valójában a BKV-nál áll alkalmazásban. Az internetes lap információi szerint 2007 elején került a 4-es metró projektje keretében a közlekedési vállalathoz. Néhány hónapig a metróprojektet koordináló DBR-igazgatóság szóvivője volt, ám 2008 elejétől már Hagyó Miklós belső embereként tűnt fel a hírekben.
Horváth Éva erre reagálva elismerte, hogy mindkét helyen dolgozik, de hozzátette: "a nemzetközi és a hazai gyakorlatnak megfelelően, mint kommunikációs szakember, amíg nincs összeférhetetlenség", addig annyi helyen vállalhat munkát, amennyit teherbírása enged. Szerinte "a fővárosi önkormányzat és az annak tulajdonában álló cég között nincs érdekellentét, ezért a két feladat ellátása nem összeférhetetlen, sem jogilag, sem erkölcsileg nem kifogásolható".
Azt állította, BKV-s munkaviszonya folytonosságáról személyesen Kocsis István vezérigazgatóval egyeztetett, az ő kérésére maradt a cégnél. Cáfolta viszont azt az információt, hogy 300 ezer forintos fizetést és összesen 10 milliós prémiumot kapott volna a BKV-tól. A sajtóreferenst ezek után tavaly augusztusban menesztették a közlekedési vállalattól, szeptemberben pedig saját elhatározásából távozott a főpolgármesteri hivatalból is. Horváth Éva ezután a stop.hu-nál folytatta munkáját, ahol 2006 óta kisebbségi tulajdonos volt. Tulajdonrészét tavaly decemberben adta el. | [
"BKV"
] | [] |
Családi vállalkozássá változtatta a HM kommunikációs cégét Gubcsi Lajos. A Zrinyi Média Kft. előző vezetését bűnszervezetnek nevező igazgató nyár óta két saját könyvet adott ki új munkahelyén, és régebbi publikációit is a cég segítségével terjeszti. Nemrég videóriportot is készíttetett a Magyar Művészetért Szoborkertben lezajlott "Attila király" lovas szobor avatójáról, azt azonban elfelejtették jelezni, hogy a helyszín valójában Gubcsi saját kertje volt.
"Pénzmosoda voltunk az előző miniszter idején, az igazgató volt a mosónő; nagy pénzek áramlottak keresztül rajtunk" – nyilatkozta Gubcsi Lajos a HM kommunikációs cégéről, a Zrínyi Média Kft.-ről. A nyáron kinevezett igazgató azt állította, a Zrínyi Média az előző kormány idején a "miniszter kabinetjéig felnyúló" "bűnszövetkezetként" működött.
Gubcsi azt is mondta a Duna Televíziónak adott exkluzív interjújában, hogy a váltás óta milliókat spórolt meg a cég működésének átalakításával. Azt már nem említette, hogy a honvédelmi tárca kommunikációját bonyolító Zrínyi Médiánál az általános kormányzati létszámstop ellenére a 2010-es, negyven főt alig meghaladó létszám mostanra hatvan fölé emelkedett, és főként az ő személyes ismerősei kaptak szerződést.
Az Orbán-rajongóvá átvedlett egykori KISZ KB-tag az elmúlt hónapokban ráadásul teljesen családi használatra hangolta át a Honvédelmi Minisztérium százszázalékos tulajdonában levő céget. A cég Kerepesi úti központjában állandó vendégek lettek az ügyvezető gyermekei, sokszor az állománygyűlések is jelenlétükben zajlanak. A cég is Gubcsi munkái körül forog, idén két könyvét is kiadta több ezer példányban. A cég gondozásában külön magyarul és angolul publikálták az 1000–1100 évvel ezelőtt... című könyvet. A cégvezető írása a Zrínyi Média weboldalán, a honvedelem.hu-n olvasható digitalizált változatban.
A honlapon olvasható híradások szerint a Zrínyi Média az ő ügyvezetése alatt indította el a "könyvvonat" nevű adományozó projektet, ami szintén jól jött az igazgatónak. A HM-cég a projekttel a számos hazai, erdélyi és felvidéki településre vitt a katonai kiadó régi kiadványaiból, és a csomaghoz több ezer darabot mellékeltek Gubcsi régebbi könyvéből. A sorozat sokadik, állomásán, Kiskunfélegyházán tavaly decemberben például kétszázötven tanár, tanító kapott karácsonyra "tiszteletpéldányt" az Egy kun Budán és Pesten című "élet-, kor- és közrajzi regényből". A könyv, amelyet időközben a honvédség összes alakulatánál is terített a szerző, nagy népszerűséget vívott ki magának a katonák körében önéletrajzi jellegű szexuális jeleneteivel (72-73. oldal).
A honvedelem.hu számolt be arról is, hogy a Magyar Művészetért Szoborkertben felavatták "Attila hun király" bronz lovas szobrát. Az ünnepségen Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Hende Csaba honvédelmi miniszter is részt vett, és megjelent számos tábornok, ezredes, polgármester, művész, mecénás, valamint a határon túli magyarságot képviselő személy is. Az eseményről a cég híradószerű videóbeszámolót készített, de sem a cikkben, sem a filmben nem tüntették fel, hogy az ünnepségnek a Gubcsi család adott otthont, és a 10-15 milliót érő szobrot XXII. kerületi házuk kertjében állították fel.
Információink szerint a december 10-én tartott rendezvényen a Zrínyi Média alkalmazottai szolgálták ki a VIP-vendégeket, másnap pedig Gubcsi a HM alkalmazásában álló takarítónőket küldött ki a szoborkertbe és a fogadás helyszínéül szolgáló saját lakásába, hogy tüntessék el a résztvevők által hagyott rendetlenséget.
A Duna tévés interjút az MSZP közleményben támadta "képtelenségnek és valótlanságnak" nevezve az egykori KISZ-vezető állításait. A Zrínyi Média ügyvezető igazgatója múlt csütörtökön válaszolt, hangoztatva, hogy ami az interjúban elhangzott, az "képes, való és igaz".
Gubcsi azzal érvelt, az MSZP nem teszi jól, ha "most odaáll védeni a múltat, a múltját, a gyanús ügyleteket". Név szerint Fapál László volt államtitkárt és a kétmillió forintnyi csúszópénzzel leleplezett Wieszt Jánost említette, aki néhány hónapig műszaki-gazdasági igazgató volt a cégnél. "Most elmegyek lemosni a Zrínyi nevet, más pénzt mos, én ezt mosom. Nem hiszem, hogy viszontlátásra, MSZP" – írta közleményében Gubcsi. A Zrínyi név megtisztogatása azonban a jelek szerint nem megy zökkenőmentesen. Pénteken ugyanis azonnali hatállyal kirúgták a HM helyettes államtitkárát. Tóth Zoltán József a nol.hu szerint több ügyben megvezette Hende Csaba minisztert, így a Zrínyi Médiával kapcsolatos feljelentések sem voltak kellően megalapozottak. | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Zrínyi Média Kft."
] | [
"Zrinyi Média Kft.",
"Duna Televízió"
] |
A 208 ezres táborral bíró Patrióta Európa Mozgalom Facebook-oldal hetente gyakran több száz, köztük a Fideszt támogató képet oszt meg a közösségi szájton. Az oldal működtetésére egy Fidesz-közeli egyesület 2019-ben közpénzből származó 5,8 millió forintot kapott. A pénzt csavarosan, egy alapítványon keresztül küldték, de a szálak Rogán Antalhoz vezetnek.
2019. október 1-én, kevesebb mint két hétre az önkormányzati választásoktól egy kép tűnik fel a Patrióta Európa Mozgalom elnevezésű Facebook-oldalon. A képen egy helyes kislány tart egy táblát a következő felirattal: Csak azért is Fidesz.
A helyes kislány egyébként az argentín Martina Stoessel színész-énekes, aki a Violetta című tinisorozat címszereplőjeként a kép 2013-as eredetijén a sorozat második évadát reklámozta alig tizenhat évesen. A képet mémalapanyagként használva befideszesíteni és a közelgő választásra utaló kommentárral kiposztolni, netán eleve máshonnan átvenni egyszerű és olcsó propaganda.
A fideszes Violetta-mémet végül 1,6 ezren lájkolják és közel kétszázan a saját ismerőseik számára is megosztják.
A Patrióta Európa Mozgalom (PEM) hetente akár több száz, jellemzően máshonnan átvett képet posztol a mintegy 208 ezer követőjének, amivel a magyar facebookos propagandaszájtok élmezőnyéhez tartozik.
Ennek a világosan magánérdekű pártpropaganda-oldalnak a működésére adott közpénzt egy alapítvány 2019-ben.
A Batthyány Lajos Alapítvány ebben az évben 5,8 millió forint támogatást adott a "Patrióta Európa Mozgalom Facebook-oldalának fejlesztése, működtetése, szerkesztése" címen egy egyesületnek.
A szálak Rogán Antalhoz vezetnek
A Battyhány Lajos Alapítványnak (BLA) pedig onnan van pénze, hogy 2016 óta összesen több mint 10 milliárd forintot kapott a közpénzből gazdálkodó Miniszterelnöki Kabinetirodától (MK) adományként. A BLA legutolsó, 2019-es beszámolójából kiderül, hogy ebben az évben összesen 3,53 milliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától, míg ezen kívül gyakorlatilag semmilyen bevétellel nem rendelkezett.
A propagandaminisztériumnak is becézett Miniszterelnöki Kabinetirodát Rogán Antal vezeti, az intézmény felada a kormánykommunikáció összehangolása. "Nagy része van abban Rogán Antalnak is, hogy választók többször is a Fidesz-KDNP-t hatalmazták meg azzal, hogy vezesse az országot" — nyilatkozta nemrégiben Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Telexnek. "Az ő dolga, hogy az egész magyar társadalomhoz eljussanak az üzenetek" — mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nemrégiben szintén a Telexnek. Logikusnak tűnik, hogy a propagandaminiszter portfóliójába a facebookos véleménybefolyásolás is beletartozik.
A BLA szerepe gyakorlatilag kimerül a pénzek továbbosztásában: a 2019-ről szóló beszámoló alapján számításaink szerint ebben az évben a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetirodától (MK) érkező pénzek 88 százalékát továbbadományozták más szervezeteknek.
A részleteket firtatva beadott közérdekű adatigénylésünkre a BLA-tól a mai napig nem érkezett érdemi válasz. Az MK-nak küldött közérdekű adatigénylésünkben a kormányszerv és az alapítvány között 2018–2020 idején létrejött szerződéseket és a szerződések minden igazolását kértük. Az MK-tól erre egy Batthyány Lajos Alapítvány által támogatott szervezetek című listát kaptunk, amin a Patrióta Európa Mozgalom oldalára költött pénz is szerepel.
Ők szervezik Orbán évértékelőit
A listából az is kiderül, hogy a Facebook-oldalt a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) működteti. Ezt ugyan világosan nem jelzi a Facebook-szájt, viszont elérhető rajta egy hivatkozás a patriotaeuropa.hu domainre, amit ugyanez az egyesület jegyzett be. Azt nem lehet tudni, hogy konkrétan kik posztolnak, a Facebook reklám-adatbázisából mindössze annyi derül ki, hogy összesen 5 darab (négy magyar és egy svájci illetőségű) személy adminisztrálja.
Az MPEE-nek világos kötődése van a kormánypárt felé, ugyanis két évtizede ők szervezik Orbán Viktor minden esztendőben megtartott évértékelő beszédét. Az egyesület elnöke 2019 óta Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős korábbi államtitkára. Róla úgy tartják, évtizedek óta Orbán Viktor bizalmasa.
Érdekes egybeesés, hogy az MPEE pontosan ugyanabba a lakásba van bejelentve, mint a BLA. A két szervezet székhelye a budapesti Oktogon közelében lévő Eötvös utca egyik bérházának egy első emeleti lakásában található. A házon gravírozott tábla jelzi az alapítvány bentlakását, az egyesületre utaló jelet viszont nem látni.
Az egyesület 2019-ben egyébként bizonyos "rendezvényekre" és "kiadói munka támogatására" további tízmillió forintot kapott a BLA-tól. Az egyesülettől egyelőre nem kaptunk választ a többi mellett arra a kérdésünkre sem, hogy konkrétan milyen rendezvényt támogattak közpénzből. A BLA-nak és az MK-nak elküldött kérdéseinkre is várjuk még a választ.
Még radikálisabbra szítják a Fidesz-tábort
A PEM Facebook-oldalán meg- és továbbosztott képek egy része értéksemlegesen pozitív kulturális tartalom (idézetek, tájak, épületek stb.), egy másik része világosan pártérdekeket szolgál: az arányok folyamatosan változnak. A PEM tőkéjét a kétszázezer feletti követőtábora jelenti: a véresszájúbb, de hasonló jellegű ELÉG nevű oldal például 154 ezer, a szintén Fidesz-barát Számok 64 ezer követővel bír.
Az oldal által végzett konkrét kampánytevékenységre jó példa: 2020 októberében a PEM egy olyan képpel szállt be a tiszaújvárosi időközi országgyűlési képviselő-választás napján a Fidesz jelöltje mellett a kampányba, ami Koncz Zsófia ellenfelét szidja:
A 444 korábban úgy jellemezte az oldalt: oroszbarát, Fidesz-közeli tartalmakat terjeszt. A PEM oldala a Fidesz-népszerűsítés és a választási mozgósítás mellett változatos, jellemzően a kormánypártiak szívéhez közelálló, más kommunikációs üzeneketet is rendszeresen posztol. Például ezt a feliratozott képet többször is kirakták 2019-20-ban:
Ezt a másikat idén februárban tették ki:
Ennek a két posztnak közös jellemzője, hogy olyan külpolitikai álláspontokat hangosít fel, amelyeket sem a Fidesz, sem a kormány nem vállal nyíltan. Az első kép esetében ez az üzenet az, hogy Orbán Viktornak a Magyarországgal szövetségben álló Romániához tartozó Erdélyt a Magyarországgal szövetségben nem álló Oroszország elnökétől, Vlagyimir Putyintól kellene visszakérnie és -kapnia. A második kép és a hozzá fűzött kommentár üzenete, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie az Európai Unióból.
Különösebben nem kell keresgélni az olyan posztokat sem, amik az SZFE diákjait, az ellenzéki pártokat vagy Soros Györgyöt gyalázzák a kormányzat hivatalos stílusához képest is szint alatti, gyomorforgató hangnemben.
A PEM fideszes kötődéseinek és a propagandaminisztériumtól érkező millióinak a fényében nyugodtan bizonyítottnak tekinthetjük, hogy az elmúlt évben amúgy is szélsőjobbra sodródott Fidesz és a kormány közös kommunikációs stratégiájának a része, hogy a kormánypárt szavazóbázisát még a jelenleginél is radikálisabbra szítsa.
Nemrégiben derült ki, hogy a PEM-hez sokban hasonló másik facebookos propagandaoldal, az ELÉG a kapcsolattartói email-címén keresztül egyértelműen Orbán Viktor pártjához kapcsolódik.
Mi az Batthyány Lajos Alapítvány (BLA)?
A korábban is Fidesz-közelinek számító BLA 2016 óta kapja és osztja tovább az egyre nagyobb adományokat a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Mintegy a folyamat betetőzéseként tavaly ősszel a korábban "hétköznapi" alapítványból úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványt csinált a parlament. Azóta már 14-re nőtt az ilyen alapítványok száma, amikkel kapcsolatban az a vélekedés: a magyar állam eszközeit ilyen vagyonkezelőkbe menti ki a Fidesz egy választási vereségtől tartva.
Korábban a BLA támogatásait derítettük fel
A Patrióta Európa Mozgalom Facebook-oldalt működtető egyesület honlapján a BLA-t partnerként ugyan megnevezik, de az MPEE 2019-ről szóló beszámoló említést sem tesz központi költségvetésből származó támogatásról. Miközben annak a ténye, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodából érkezett adományokat az egyesület támogatására fordították, világosan kiolvasható az alapítvány ugyanazon évről szóló beszámolójából.
Címlapkép: Martina Stoesselt ábrázoló kép alapján. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Fidesz",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Magyar Polgári Együttműködés Egyesület"
] | [
"Patrióta Európa Mozgalom",
"Európai Unió",
"Battyhány Lajos Alapítvány",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Opten Kft."
] |
Hotelmenedzser, nagyvállalkozó, fodrász és szívkatéterekkel foglalkozó nyertes is van a pécsi trafikosok között. A lapunk által készített gyors felmérés szerint elsősorban a belvárosra figyeltek fel az új dohányboltosok.
Bár politikai zsűrizés és trükközés Pécsen nem volt a trafikpályázatok körül, azért akadnak "anomáliák" a nyertesek névsorát böngészve. Mint ahogy azt lapunk elsőként megírta, a régi, tradicionális dohányboltosok közül senki nem nyert Pécsett. Most pedig kiderítettük, a boldog győztesek között van hotelmenedzser, nagyvállalkozó, alföldi szikvizes és szívkatéterekkel foglalkozó területi képviselő is.
A pályázók között igazi különlegességnek számít a Neolit Kft. ügyvezetője is, Czéh-Tóth Márk. Ő öt trafikra nyert jogot Pécsen, miközben közúti áruszállítással foglalkozó cége 248 milliós jegyzett tőkével rendelkezik. Többször is kerestük, végül ugyan felvette "valaki" a mobilját, de az illető nem mutatkozott be. Nem volt hajlandó érdemben nyilatkozni a trafikokkal kapcsolatos terveiről és pályázata részleteiről sem.
Az egyik pécsi belvárosi hotel üzletvezetője, Gyenis Máté, aki három trafikot is nyithat, szintén nem volt bőbeszédű.
Kiderült az is, hogy a pécsi nyertesek között van a gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelmével foglalkozó Cook Medical Hungary Kft. területi képviselője, Battyáni Dóra is. A nő öt boltot nyithat a városban, amelyekben árulhatja a cigarettát, de egyben a dohányzás miatt kialakult érszűkület kezeléséhez szükséges szív- és érkatétereket is eladhatja, amelyekkel kereskedik az a cég, amelynek képviselője.
Dohányboltot nyithat Nemeskéri Brigitta is, aki a PTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar dékánjának, Nemeskéri Zsoltnak a felesége. A dékán azt mondta lapunknak, négy gyermekük van, neje hosszú ideje otthon volt, és azért pályáztak, mert nem láttak más lehetőséget, hogy visszakerüljön a munka világába. Éppen ezért nagyon örülnek, hogy két trafikot is nyithatnak majd júliustól. Egyébként Nemeskéri Zsolt unokatestvére, Nemeskéri András szintén nyert, ő öt boltot nyithat Pécsen. A dékán ezzel kapcsolatban azt állítja, egymástól függetlenül pályáztak.
Lapunk több olyan trafikost megkeresett, akik nyertesként jöttek ki a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. pályázatán. Szerettük volna megtudni, Pécsen belül pontosan hol tervezik majd a nyitást. A többség azonban már a bemutatkozás után lecsapta a telefont, akik szóba álltak velünk, azok nagy részének pedig fogalma sem volt, hol lesz az üzlete, vagy csak nem akart róla beszélni.
Akadt azonban néhány kivétel, aki szívesen beszélt új üzletéről.
– A Zsolnay Vilmos úton az OMV-kúttal szemben van egy kis helyiségünk, ott indul majd be a trafik – mondta érdeklődésünkre Bánusz Ágota, aki egyébként fodrászmester és szakoktató egy szépségcentrumban.
Egyelőre további 6-8 trafik-győztes volt hajlandó még szóba állni velünk. Bár ők pontos helyszínt nem mondtak, az kiderült, a belvárosban képzelik el dohányboltjukat. Egyetlen vállalkozó mondta azt, hogy Pécs keleti részében – konkrétan a Komlói út környékében gondolkodik, de még ez sem biztos.
Egyelőre tehát úgy tűnik, pontosak voltak korábbi információink, és előfordulhat, hogy Pécs peremkerületeiben (a belváros tágabb környezetében) nem lehet majd cigarettát vásárolni. | [
"Neolit Kft.",
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt."
] | [
"PTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar",
"Cook Medical Hungary Kft."
] |
Személyiségi jogi pert indított Márki-Zay Péter ellen Végh Ibolya, Hódmezővásárhely korábbi aljegyzője, és Paragi István, az Építészmester Zrt. vezérigazgatója. Mindketten azt állították, hogy a polgármester nagy nyilvánosság előtt megsértette a jó hírnevüket, és nem mondott igazat róluk, illetve a vállalkozásról. A felperesek zárt tárgyalást kértek, így a sajtó csak a pénteki ítélethirdetésen lehetett ott.
Paragi István, az Építészmester Zrt. vezetője azért fordult bírósághoz, mert az a polgármester korábban úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzat több lakást megvett a cégtől, és azok egy részét adta el áron alul 2017-ben. Az árbecslést pedig Márki-Zay szerint az építőcég tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó Kupola 2000 Kft. végezte el.
Végh Ibolya volt aljegyző szintén ingatlanokkal kapcsolatos kijelentései miatt perelte be a polgármestert, aki azt állította, hogy az aljegyző önkormányzatilakás-vásárlása felveti a hűtlen kezelés gyanúját, hiszen a települést emiatt számszerűsíthető veszteség érte. Márki-Zay Péter szerint a volt hivatalvezető-helyettes túl olcsón jutott az ingatlanhoz. A polgármester hűtlen kezelésről beszélt.
A Szegedi Törvényszék mindkét ügyben elmarasztalta Márki-Zay Pétert, kimondva, hogy a polgármester valótlan állításokat fogalmazott meg a felperesekről. Paragi István jó hírnevét sértette meg, a volt aljegyzőnek pedig a becsületét is.
A vásárhelyi polgármesternek Paragi Istvánnak 500 ezer, Végh Ibolyának pedig egymillió forint sérelempénzt kell fizetnie, valamint több százezer forint perköltséget is, és a további jogsértéstől is eltiltották.
A perben álló feleknek az ítélet írásba foglalásától számítva 15 napjuk van, hogy eldöntsék, fellebbeznek-e az ellen. | [
"Építészmester Zrt."
] | [
"Kupola 2000 Kft.",
"Szegedi Törvényszék"
] |
Az Ökotárs Alapítvány a helyszíni ellenőrzés tervezett időpontjára, reggel 9 órára sajtótájékoztatót hirdetett, az ellenőrök azonban abban az időpontban a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítványnál és az Autonómia Alapítványnál jelentek meg, s csak délután mentek az Ökotárshoz.
Nem listáznak Az államigazgatás semmilyen listát nem készít azokról a szervezetekről, amelyek a Norvég Alapból támogatást kapnak, sem pedig azokról az emberekről, akik ebben a folyamatban részt vettek – közölte a Miniszterelnökség fejlesztési sajtóosztálya hétfőn az MTI-vel.
A Kehi tájékoztatása szerint a szervezetek a korábbi nyilatkozataikkal ellentétben – amelyek szerint a hivatalnak az interneten is hozzáférhető adatokon kívül semmilyen iratot nem fognak átadni – a Kehi által kért iratok egy részét átadták, a fennmaradó dokumentumok átadását pedig jegyzőkönyvben vállalták. Az iratok egy része az Ökotársnak annak ellenére nem volt meg, hogy a Kehi által a vizsgálathoz kért iratok listáját már egy héttel korábban megkapták.
A Kehi ellenőrzési hatáskörét meghatározó jogszabályok alapján az alapítványok egyébként is kötelesek voltak az iratokat átadni; a kezdetben elutasító hozzáállásuk megváltozásához hozzájárulhatott az is, hogy a hivatal felhívta a figyelmüket a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007-es törvényre, amely kimondja: a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokkal, pályázatokkal és a pályázati döntésekkel összefüggésben kezelt adatok közérdekből nyilvánosak. Márpedig ennek alapján a kért iratokat nemcsak a Kehi, hanem bárki más is megismerheti.
Nun András, az Autonómia Alapítvány vezetője az Indexnek azt állította: itt nem közpénzről van szó, ezért vitatják a Kehi vizsgálatának jogosságát. Móra Veronika, az Ökotárs vezetője pedig arra hivatkozott: a Kehi nem ellenőrizheti az alap működését egy Magyarország által aláírt kormányközi megállapodás szerint. (Ezzel szemben a Norvég Alapról rendelkező, a finanszírozó és a kedvezményezett államok által megkötött nemzetközi egyezmény 10. cikke alapján Magyarország köteles kezdeményezően fellépni azért, hogy a legmagasabb fokú átláthatóság, elszámoltathatóság és költséghatékonyság elvei a végrehajtás minden szintjén érvényesüljenek.)
A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatják. | [
"Norvég Alap"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Ökotárs Alapítvány",
"Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány",
"Autonómia Alapítvány"
] |
November elsejével elveszti földjeit a német-magyar kormányközi program eredményeként létrejött Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft., miután nem nyert a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) földbérleti pályázatain. A döntés ellen ma a Greenpeace Magyarország vezetésével számos civil szervezet és magánszemély demonstrál, és értetlenül állnak előtte a külföldi partnerek. Az Ángyán József által támogatott mintagazdaság ellehetetlenítésével kapcsolatban politikai okok is felsejlenek, miközben a nyertesek között a környék nagybirtokosai mellett olyanok is vannak, akik egyáltalán nem rendelkeznek az ökológiai gazdálkodáshoz szükséges tapasztalattal és eszközökkel.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a helyi közösségben gyökerező, alulról jövő kezdeményezésként született. A központ egyediségét az adja, hogy összekapcsolja az elméleti képzést a gyakorlattal. A dán mintára kialakított népfőiskolán a hallgatók megismerhetik a fenntartható vidékfejlesztés és az ökológiai gazdálkodás elméletét, a 21 éve vegyszermentesen művelt 452 hektáros mintagazdaságban pedig megtapasztalhatják a modern biogazdálkodás gyakorlatát.
A központot vezető két szakember, Ács Sándorné és Bolye Ferenc korábban évtizedeket dolgozott nagyüzemi, ún. konvencionális gazdálkodásban. Elmondásuk szerint épp amiatt, mert tudják, milyen veszélyeket hordoz a természetre, a környezetre és az emberi egészségre az a termelési mód, tették le bő két évtizede a voksukat a vegyszermentes ökogazdálkodás mellett.
Az ökológiai mintagazdaság megtervezésében német, amerikai és magyar szakemberek mellett részt vett Ángyán József, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet és Tájgazdálkodási Intézetének professzora, az Orbán-kormány későbbi parlamenti államtitkára is. Ángyán vidéken olyan nonprofit fejlesztőközpont-hálózat létrehozását tartotta szükségesnek, melynek tagjai támogatják a családi gazdálkodókat, és segítik a helyi közösségeket.
Ács Sándorné és Bolye Ferenc © MTI / Honéczy Barnabás
Ennek a hálózatnak az egyetlen megvalósult tagja Kishantos, mely november elsejétől ellehetetlenül, miután lejár a művelése alatt lévő földek haszonbérleti szerződése, és a Nemzeti Földalapkelező Szervezet (NFA) által kiírt földbérlet-pályázatokon egyetlen hektárt sem nyert. Ezzel nemcsak a nonprofit alapon működő, a bevételeket a népfőiskolába és a gazdálkodásba visszaforgató, komoly közösségépítő tevékenységet folytató mintagazdaság szűnik meg, hanem egy év múlva a vegyszermentes gazdálkodás is a területen.
A kishantosiak szerint a földbérleteik új jogosultjai között vannak olyanok, akik egyáltalán nem rendelkeznek a föld megműveléséhez szükséges eszközökkel, tapasztalatattal, más nyertes pályázók pedig olyan földbirtokosokhoz köthetők, akik már így is több ezer hektár földet tartanak a környéken az ellenőrzésük alatt. Az NFA szerint ezzel szemben Kishantos esetében is az egységes pályázati rendszer kritériumainak megfelelően jártak el, nem történtek szabálytalanságok, a legjobb pályázatok nyertek.
És akkor kik nyertek?
A kishantosiak által művelt földeket egy évvel a haszonbérleti szerződés lejárta előtt hirdette meg az NFA. A biogazdaság 452 hektáros területét tíz részre osztották, tehát a nonprofit kft.-nek is tíz külön pályázatot kellett beadnia, hogy az eddig használatában lévő területeket továbbra is megtarthassa. Ezeken a pályázatokon aztán sorra vesztettek.
A mintagazdaság vezetői szerint a pályázat elbírálásakor az NFA a kormány által elfogadott vidékstratégiával, valamint a saját működésére vonatkozó jogszabályokkal is szembement, amikor lényegében nem vette figyelembe a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ egyedi értékeit. A Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 ugyanis speciális, támogatandó értéknek ismeri el a modellgazdaságokat, tájközpontokat és ökológiai gazdálkodási programokat, az NFA-törvény birtokpolitikai irányelvei pedig külön pontban rögzítik a különleges rendeltetésű gazdaságok működtetéséhez szükséges termőföld kedvezményes biztosítását. A pályázati kiírásban az sem köszönt vissza, hogy azokon biogazdálkodás folyik – a földek értékét növelő szigorú biominősítések a mintagazdaság kigolyózásával elveszhetnek, és ezzel Kishantos vezetői szerint csökken az állami vagyon értéke.
Egy korábbi kormányzati nyilatkozat szerint "az NFA 8 kisebb helyi gazda gondjára bízta Kishantos sorsát". A "helyi" meglehetősen relatív értékítélet, az egyik cég, a Mező Vidék Bt. a pályázat meghirdetése idején, tavaly októberben Salgó Közmű Bt. néven még egy salgótarjáni építkezési vállalkozás volt, és mivel mezőgazdasági tevékenysége sem volt, így az abból származó árbevétele az aktuális évet megelőző adóévben nem érhette el a teljes árbevételének 50 százalékát, ezért a pályázaton részt sem vehetett volna. És bár a 20 km-es szabályt, amit az egységes pályázati keretrendszerben az NFA előírt a telephely és a földterület távolsága tekintetében, más cég nem lépi túl, a nyolc eredményesen zárult pályázat közül négy földterület (kb. 210 hektár) bérletét mégsem kimondottan helyi gazda nyerte. (A győztesek Sárbogárdhoz, illetve Sárszentágotához közelebb is nyerhettek volna földet.) Emellett nyert olyasvalaki is, akinek a cégei használt ruhák kereskedelmével foglalkoznak.
Hantosi földek: voltak rá jelentkezők © MTI / Honéczy Barnabás
A Hantoson sikeresen pályázó Mező Vidék Bt.-nek az ügyvezető-tulajdonosa hasonló pozícióban feltűnik egy másik eredményesen pályázó cégben (Ménesmajor Manufaktúra Kft), amely "helyi vállalkozásként" Fejér megyében 5 földbérletpályázatot is megnyert – úgy, hogy a kiírt földekhez igazította a székhelyét. Vízi Dániel a Ménesmajor Manufaktúra Kft.-t a földhaszonbérleti pályázati kiírások előtt másfél hónappal vette meg egy olyan cégtől (Mezőfalva Invest Zrt), amelyhez 9000 hektár állami föld tartozik, és ekkora földalappal nem indulhatott volna a pályázatokon. Az így kiszervezett cég viszont, körbevándorolva Fejér megyét, több településen is elindult. (Vízi cégei csak Hantoson 12 pályázatot nyújtottak be, végül egy pályázat nyert. Hogy ez az egy pályázat miben különbözhetett a másik 11-től, azt a pályázatok titkossága miatt nem tudhatjuk meg.)
Az, hogy ezek után ki nevezhető "kisebb gazdának", meglehetősen viszonylagos. A kishantosi mintagazdaság földjei közül a legnagyobb területet (87 ha) egy ifjú hölgy nyerte, akinek férje és apósa az összesen 2900 hektárt művelő Simon Kft. tulajdonosai. Ha figyelembe veszünk további személyi összefonódásokat, még nagyobb koncentrációt találunk: a Simon Kft. felügyelőbizottságában ül feleségével együtt Márok Csaba, aki Mezőfalva polgármestere és maga is megnyert egy hantosi földet.
"Odaadná annak, akivel egyszer már pórul járt?"
A hvg.hu megkereste a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet is Kishantos ügyében. Sebestyén Róbert, az NFA elnöke nem kívánja kommentálni a nyertesekkel kapcsolatos értesüléseket. Mint elmondta, jogszabály köti, így a nyertes pályázatok részleteiről, a vállalásokról, a pályázatok szempontrendszeréről és értékeléséről nem nyilatkozhat. Azt ugyanakkor aláhúzta, hogy a hantosi földpályázatokra is az egységes pályázati rendszer vonatkozott. Ezt azt jelenti, hogy az itteni pályáztatás is ugyanúgy zajlott, mint bárhol máshol. A pályázati eljárást az NFA belső ellenőrzése és a Vidékfejlesztési Minisztérium is megvizsgálta, és nem találtak bennük kifogásolnivalót. Míg korábbi pályázatokban részletes üzleti tervet még csak nem is kértek, azzal, hogy ez belekerült, automatikusan szerződéses feltétellé is vált. Így az itt tett vállalások is ellenőrizhetőek. Sebestyén Róbert arra is utalt, hogy a pályázók büntetőjogi felelősségük tudatában vállalták, hogy amit a pályázatban közölnek, megfelel a valóságnak – és minden bármikor számon kérhető.
Ami a Kishantosi Vidékfejlesztési Központban folyó biogazdálkodást illeti, Sebestyén elmondta, hogy az egységes pályázati rendszer csak az AKG (agrár-környezetgazdálkodási program) kötelezettségeit kérheti számon, ezen túlmenően minden további, földhasználatra vonatkozó kötöttséget a földhasználó saját üzleti kockázatára vállal. Sebestyén Róbert elmondta, hogy a kishantosi területekre érvényes, öt évre szóló AKG-kötelezettségeket a még hátra lévő időszakra a pályázóknak (így a nyerteseknek is) vállalniuk kellett.
Sebestyén Róbert © MTI / Kovács Tamás
Az NFA elnöke szerint a haszonbérlőknek pontosan tudniuk kellett volna, hogy a szerződés határozott időre szól, és ennek lejártával a szerződés megszűnik és nyilvános pályázat útján kell a következő haszonbérlőt kiválasztani. Részben azért is hirdették meg időben a lejáró földeket, hogy a használóknak is legyen idejük felkészülni arra az eshetőségre is, ha nem ők nyernek. Sebestyén Róbert szerint a kishantosiak pályázatának sikertelenségében fontos szerepet játszott, hogy amikor átvette az NFA az állami földek kezelését, a Kishantosi Nonprofit Kft.-nek 28 millió forint haszonbérleti díj tartozása halmozódott fel, melynek a megfizetése jogerős bírósági határozattal esedékessé vált.
"Két lehetősége volt az NFA-nak: vagy felszámolják a biogazdaságot, ugyanis a bírósági döntés következtében nem volt fizetőképes, vagy megállapodnak és hagyják, hogy a szerződés végigmenjen. Az NFA, miután a legfőbb célja, hogy a magyar állam bevételei befolyjanak, végül a részletfizetési megállapodás mellett döntött" – mondta Sebestyén Róbert, hozzátéve, hogy az NFA végrehajtó szervként nem mérlegelhette, hogy egyébként mi állt a bírósági döntés hátterében. Sebestyén szerint az NFA most is csak azt nézheti, hogyan biztosíthatóak megnyugtatóan az állam bevételei. "Márpedig egy magántulajdonos sem adja oda olyan haszonbérlőnek a földjét, akivel egyszer már pórul járt, és bírósági úton kellett kikényszerítenie a haszonbérleti tartozást" – mondta a hvg.hu-nak Sebestyén Róbert.
És felbukkan a "piszkos tizenkettő"
Ács Sándorné ugyanakkor a hvg.hu-nak elmondta, hogy nincs és soha nem is volt rendezetlen vagy lejárt haszonbérleti tartozása Kishantosnak. A bírósági vita tárgyát képező összeg valójában egy 9 milliós összeg, ami a bírósági döntés elhúzódása miatt a kamatokkal együtt adja ki a 28 milliót, a hátterében pedig a mintagazdaság beindításához az állam által nyújtott bérleti díj-kedvezmény elvesztése áll, mely Szabó Csaba jelenlegi földügyi miniszteri biztos nevéhez fűződik, aki 2001-ben is fontos földügyi pozícióban volt. Egy megállapodott szerződésmódosítás írásba foglalása lett volna Szabó feladata, melyet soha nem készített el. Ezzel összesen 50 millió közvetlen és több százmillió közvetett kár érte Kishantost.
Ennek előzménye, hogy a kishantosiak (akkor még kht.-ként) 1998-ban leszerződtek az állami vagyont kezelő ÁPV Rt.-vel, mely a kedvezményes földbérleti díjat meglepő módon rendszeres nemzetközi támogatás meglétéhez kötötte. A szerződés egyik pontja egész pontosan azt írta elő, hogy annyi külföldi támogatást kell bevonnia, mint amennyi kedvezményt a bérleti díjból kap (évi 3,5 millió forint), ezt minden évben augusztus 31-ig igazolniuk kell, ellenkező esetben elvesztik a támogatást, és a kedvezményeket visszamenőleg is vissza kell téríteni. Kishantos dán és német partnerei ugyan segítségeket ígértek pályázati fejlesztési források megszerzésére, de arra nem lehetett őket kötelezni egy magyar érdekeket szolgáló nonprofit ügy esetében. A dán és a német nagykövetségek mezőgazdasági attaséi jelezték is a problémát a kormányzatnak, a német Bruno Hoffstadt személyesen kérte Éder Tamást, az ÁPV Rt. agrárportfóliójának akkori vezetőjét (ma a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségi körébe tartozó Bonafarm-csoport vállalati kapcsolatokért és PR-ért felelős igazgatója), hogy biztosítsa a kishantosi projekt működési feltételeit.
Az állami vagyonkezelő a szerződést 2001. augusztus 29-én azonnali hatállyal felmondta, amit a kht. nem fogadott el – így került az ügy a bíróságra. A 10 éves perben a kishantosiak első fokon nyertek, majd fordult a kocka. A jogerős bírósági végzés kézhez vételét követően 2010-ben aztán sikerült megegyezniük a fizetési feltételekről az NFA-val (melyben állítólag nem kis szerepe volt Ángyán József támogatásának), és az előírt ütemezésnek megfelelően törlesztenek is. "Rendezetlen tartozásunk tehát nincs. Annál inkább van az NFA-nak felénk, mivel a 2012 novemberében befizetett másfél milliós pályázati biztosítékot a mai napig nem kaptuk vissza" – mondta Ács Sándorné.
Bolye Ferenc és a bioállattartás © MTI / Honéczy Barnabás
A történet érdekessége, hogy a vita kirobbanása közel egy időre esik a valamikori Mezőfalvai Kombinát meglehetősen kétes körülmények között történő privatizálásával. (Ez a cég is benne volt a "piszkos tizenkettő"-ben, amit arra a 12 állami gazdaságra mondanak, amiket az első Orbán-kormány a végnapjaiban privatizált.) Megfigyelők szerint nem kizárt, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ megszorongatása, majd a bérelt földjeinek elvétele (vagyis ez a 12 éves folyamat) valójában oda vezethető vissza, hogy a 452 hektáros terület korábban az egykori mezőfalvai kombinát földjei közé tartozott, amire a jelenlegi birtokosai már régen szemet vetettek. Ángyán József Kishantos vesszőfutását a földpályázatok összes visszásságát jól illusztráló esetként mutatta be nekünk.
Nemzetközi konfliktus?
Ángyán József szerint – ismerve a nyerteseket – egyszerűen kizárt, hogy szakmai szempontok alapján bárki jobb pályázatot adott volna be, mint a Kishantos Nonprofit Kht. Úgy tudja, pályázatukon ugyanaz a szakember dolgozott, mint aki "Tiborczék" nyertes pályázatait írta, akit még a kishantosiak ajánlották a figyelmükbe. (Tiborcz Eszter, Orbán Viktor vőjének a testvére 157 hektár szántó – a Fejér megyei pályázatra kiírt bérletek 4,1 százalékát – nyerte húsz évre. – szerk.) Ángyán József szerint a Kishantos Nonprofit Kft.-re azért is járhat rá a rúd, mert Ács Sándorné – akárcsak a 2005-ös budapesti nagy gazdademonstráció alkalmával – egyértelműen kiállt a Nemzeti Vidékstratégia mellett, mely még ma is a kormány hivatalos programja, de ma már éppen az ellenkező irányban haladnak a folyamatok. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ üzemelteti, és Ács Sándorné szerkeszti a kielegyenaföld.hu honlapot, melyen a földügyekkel kapcsolatos minden fontos információ – így a négy "Ángyán-jelentés" és a földpályázatok körüli kormányzati visszaélések dokumentálása is – megtalálható. "Orbán Viktor egy közelmúltbeli kihelyezett frakcióülésen fogalmazott úgy, hogy azt, aki tisztességesen viselkedik, ha megsebesül, kihozzuk a csatatérről, de aki nem, arra mi is lőni fogunk. Ebből az is következik, hogy most elég szomorú a sorsa azoknak, akik a munkámban segítettek vagy egyszerűen kiálltak mellettem" – mondja Ángyán József, akinek egykori munkatársai most nemigen kapnak munkát, mert – ahogy fogalmaz – "utánuk nyúlnak". Sebestyén Róbert, az NFA elnöke tagadta, hogy bármiféle politikai motiváció lenne a döntés hátterében, ezeket a spekulációkat nem is kívánta kommentálni.
November elsejétől 15 munkahely szűnhet meg, és világszínvonalú gépek válnak fölöslegessé. A Greenpeace Magyarország 52 csatlakozó szervezet támogatásával csütörtökön a Kishantosi Központban tiltakozik a biogazdálkodást folytató mintagazdaság földjeinek elvétele ellen. A szervezetek képviselői bevetik a földeket, ezzel is mutatva, hogy a Központ még jelentős anyagi kockázatot vállalva is mindent megtesz azért, hogy a területen az ökológiai gazdálkodás fennmaradjon. A BioSuisse minősítés (ez az egyik legszigorúbb biominősítés) megtartásának ugyanis feltétele, hogy a terület felének télen is zöldnek kell lennie. A mintagazdaságot egyébként a helyi polgármester is támogatja. Nem véletlen: a nonprofit kft. a mintagazdaság nyereségéből nemcsak a népfőiskolai oktatásra vagy a gazdaság fejlesztésére költ, hanem Hantos és a térség fejlődését szolgáló programokra is. Széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszeréből a falu is gyarapodik: a központ eddig közel 200 magyar fiatalnak biztosított több hónapos népfőiskolai ösztöndíjat a dán testvérfalu, Velling népfőiskoláján, és Hantosról is nagyon sokan jártak már Dániában. (Egy 2011 novemberében, speciálisan a számukra szervezett dániai tanulmányúton a három Tiborcz testvér is részt vett.) Valószínűleg a dán kapcsolat ihlette meg az eredetileg kocsmaként működő hantosi vállalkozás tulajdonosait, hogy egy skandináv stílusú, többfunkciós vendéglátó egységet alakítsanak ki, melyben még gyógyszertár is működik, de lakodalmakat és egyéb rendezvényeket is szerveznek. A földek elvételével ez a közösségteremtő erő is menne a levesbe.
Kishantos kérdése egyébként kormányközi konfliktusokat is előrevetíthet: az ökológiai mintagazdaság német-magyar kormányközi együttműködés alapján jött létre, melynek keretében a német kormány anyagilag támogatta a helyi szakemberek képzését, a mintagazdaság működési terveinek elkészítését. A dán és német partnerek egyszerűen nem hisznek a szemüknek, hogy ilyen döntés kormányzati szervek közreműködésével megszülethetett.
Hogyan állnak a földbérletpályázatok? Az NFA a megalakulása óta összesen 100 ezer hektár állami tulajdonban lévő föld haszonbérbe adására írt ki pályázatokat, melyek idén év végéig szerződéssel zárulnak. Sebestyén Róbert, az NFA elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, hogy nincs olyan föld, melynek haszonbérleti szerződése 2017. március 31-ig jár le, és a lejárat utáni hasznosításra nem írtak volna ki pályázatot. Mivel az állam 450 ezer hektár bérletbe adott földdel rendelkezik, ahogy a további szerződések futnak ki, az NFA folyamatosan ír majd ki pályázatokat. Az NFA adatai szerint a bérelt földek átlagos birtokmérete jelenleg 16-18 hektár, mely a folyamatban lévő szerződéskötések lezárultával 20-30 hektár közé fog nőni. Eddig 2000 nyertessel kötöttek szerződést, ami több mint 5000 földbérleti szerződést jelent. A szerződések durván 75 százaléka természetes személlyel, 25 százaléka jogi személlyel köttetett.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg! | [
"Mező Vidék Bt.",
"Salgó Közmű Bt.",
"Ménesmajor Manufaktúra Kft.",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"Környezet és Tájgazdálkodási Intézete",
"Mezőfalva Invest Zrt",
"Gödöllői Agrártudományi Egyetem",
"Mezőfalvai Kombina",
"Bruno Hoffstadt",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Greenpeace Magyarország",
"Nemzeti Földalapkelező Szervezet",
"Kishantosi Nonprofit Kft.",
"Simon Kft.",
"Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft.",
"ÁPV Rt.",
"Kishantosi Vidékfejlesztési Központ",
"Ménesmajor Manufaktúra Kft",
"Kishantos Nonprofit Kht.",
"Kishantos Nonprofit Kft."
] |
A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Központi Hivatala jogsértően határozta meg a pénzügyi alkalmasság feltételeit a budapesti Dózsa György úti, 28 ezer négyzetméteres irodaháza takarítására kiírt közbeszerzésen, ezért a KDB mind az ajánlati felhívást, mind az azt követő döntéseket megsemmisítette.
A Közbeszerzési Hatóság honlapján megjelent határozat szerint a felhívást az Amanda Clear Kft. támadta meg a KDB előtt, holott ő maga nem indult a tenderen, mivel nem felelt meg a szerinte jogsértő feltételeknek.
A biztonsági kockázat csökkentését, az információáramlás gyorsítását, valamint a körbetartozás elkerülését a NAV úgy akarta elérni, hogy az ajánlattevők zömében saját alkalmazásukban álló dolgozókkal takarítsanak. Ehhez azt a technikát alkalmazta, hogy az ajánlattevőre és a 10 százalék felett igénybe venni kívánt alvállalkozójára is előírta: az előző 3 évből legalább kettőben a személyi jellegű ráfordításoknak meg kellett haladniuk az eladott szolgáltatások értékét. Ennek a követelménynek nem felelt meg a jogorvoslatot kezdeményező társaság, bár a takarítást el tudta volna végezni a saját alkalmazottaival is.
A KDB úgy vélte, hogy egy vállalkozás stabilitását nem az határozza meg, hogy döntően saját alkalmazottakkal, vagy pedig alvállalkozókkal dolgoztat. Ezért az idézett gazdálkodási követelmény túlzó és jogszerűtlen. Bírságot azért nem szabott ki a KDB, mivel a jogsértés orvosolható. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Közbeszerzési Hatóság",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"NAV) Központi Hivatala",
"Amanda Clear Kft."
] |
Gazdasági visszaélések gyanúja miatt feljelentést tett az adóhatóság bűnügyi főigazgatóságánál az Országos Roma Önkormányzat alternatív vizsgálóbizottsága. Az ellenzéki képviselőkből álló testület korábban arra szólította fel a közgyűlés tagjait, hogy ne fogadják el a zárszámadást (a tavalyi év költségvetéséről szóló beszámolót), mert ezzel költségvetési csalást követnek el. A többség azonban megszavazta az előterjesztést.
A ORÖ közgyűlése a költségvetés elfogadásakor 2014-re mintegy 700 millió forintról határozott, a zárszámadásban viszont bevételként 2,9 milliárd forint szerepel. Tehát a közgyűlés által elfogadott 2014-es költségvetés és a zárszámadásban elfogadásra javasolt összeg között 2,2 milliárd forint a különbség. Ennek felhasználásáról a közgyűlés nem bírt tudomással, arról nem kapott tájékoztatást – áll a feljelentésben, amit a vizsgálóbizottság képviseletében a Roma Polgári Tömörülés elnöke, Makai István jegyez.
Az ellenzék szerint a zárszámadással kapcsolatos dokumentumokból sem derült ki pontosan, hogy a 2,2 milliárd forintot milyen célra használták fel. A milliárdos különbözet felhasználásáról nincs közgyűlési döntés, ezért a zárszámadás elfogadása felveti a költségvetési csalás gyanúját – állítják az ellenzéki képviselők. Az ORÖ-nek vannak olyan intézményei is (például az Országos Roma Képző és Kutató Intézet vagy az Országos Roma Misszió), amelyek azért nem kerültek be a zárszámadásba, mert az önkormányzat gazdasági irodája szerint nem rendelkeztek költségvetéssel. A vizsgálóbizottság ellenben úgy tudja, ezeknek az intézményeknek a valóságban volt valamilyen költségvetésük, hiszen vezetőt is kineveztek az élükre. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Országos Roma Misszió",
"Roma Polgári Tömörülés",
"Országos Roma Képző és Kutató Intézet"
] |
A Magyar Nemzeti Bank átfogó vizsgálata végén 10 millió forintra bírságolta a MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt.-t, egyúttal arra kötelezte a bankot, hogy a feltárt szabálytalanságokat szeptember végéig küszöbölje ki.
Az MNB felszólította egyebek mellett arra a hitelintézetet, hogy a lakossági hitelképesség vizsgálatot mindenkor a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően végezze, továbbá végezze el a hiányzó ügyfélminősítéseket és folyamatosan feleljen meg az ügyfélminősítések gyakoriságát előíró jogszabályi rendelkezéseknek.
Technikai jellegű előírás, hogy a bank hitelezési tevékenysége során biztosítsa a megfelelő informatikai támogatottságot, csökkentse a folyamatokban tapasztalt jelentős kézi munkát.
Szerző: MTI Eco | [
"MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt."
] | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"MTI Eco"
] |
A kereskedelmi árak három-négyszeresébe kerülhetnek azok a fák, amelyeket a településfásítási program során oszt szét az Agrárminisztérium. Félmilliárd forintból 12 ezer facsemetét ültetnek majd el országszerte, a lebonyolító Országos Erdészeti Egyesület 40 millió forintot kap mindezért.
Településfásítási programot indított az Agrárminisztérium, amelynek keretében 2020. június 15-től minden tízezer fő alatti település pályázhatott belterületen ültethető fákra. Településenként 10-30 fát lehetett igényelni – a 12000 darab fa szinte rögtön gazdára talált.
A pályázat a 2019 őszén indított Országfásítási Programhoz (VP-20.2-16) kapcsolódik, célja elsősorban a közterületek, valamint az óvoda- és iskolaudvarok, oktatási és önkormányzati intézmények területének fásítása. Az ültetésekre 2020 őszén és jövő tavasszal kerül sor.
A fásításra 500 millió forintos keretösszeget határoztak meg, amely 12000 sorfa beszerzését takarja. Ez nagyjából 40 ezer forintot jelent darabonként. Az Agrárminisztérium számára az állami tulajdonú KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. biztosítja a fákat.
A törekvés jó és támogatandó, mégis felmerül a kérdés, miért kerül legalább négyszer annyiba egy fa a KEFAG-tól beszerezve, nagy tételben, mint bármelyik faiskolától egy darabot megvásárolva, beleértve a saját kiskereskedésüket is? Merthogy úgy tűnik, ez a helyzet.
Négyszeres áron
Megnéztük a kereskedéseket, és a következő árakat találtuk: fehér eperfa 4089 forint, keskenylevelű kőris 7000-12000 forint, gömb szivarfa 10500-13500 forint, tövistelen lepényfa 9500 forint, korai juhar 15000 forint. Vagyis sok helyen töredékébe kerülnek a listában szereplő fák, sőt akad, ahol a házhozszállítás is ingyenes 20-25000 forint felett.
A pályáztatást lebonyolító Országos Erdészeti Egyesület (OEE) tájékoztatása szerint az árkülönbség oka az, hogy:
minden fához 3 darab támasztó karót, rögzítő hevedereket, a törzset védő hálót és talajtakaró mulcsot is kapnak a pályázók, valamint a házhozszállítás díja is a kiírót terheli.
"A programban kínált fák 10-14 cm törzskörméretűek, földlabdásak vagy konténeresek, azzal együtt 2-5 méter magasak" – írta az egyesület arra a kérdésünkre, hogy pontosan mit is kapnak a nyertes kistelepülések.
Hogy miért kellett bevonni az OEE-t, amely a program koordinálását végzi, az nem derült ki. Bár erről megkérdeztük az Agrárminisztériumot, cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Azt megtudtuk ugyan, hogy stratégiai megállapodás van a minisztérium és az OEE között, de ez jogszabályi előkészítésre, illetve véleményezésre vonatkozik. Az egyesület saját bevallása szerint 40 millió forintot (a program költségvetésének 8%-a) kap azért, hogy lebonyolítja az igényléseket, kapcsolatot tart az önkormányzatokkal, és biztosítja egy-egy erdész szakember jelenlétét az ültetések során. A fák ültetésével kapcsolatos tájékoztató kiadvány elkészítése és a program teljes kommunikációja is az egyesület dolga. Azt, hogy az említett 40 millió forintot az 500 millión felül biztosította a minisztérium vagy annak részeként, többszöri kérdésünkre sem árulta el az OEE.
Érdekes egybeesés ugyanakkor, hogy az OEE elnöke, Zambó Péter (aki idő előtt visszaadta mandátumát) az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára volt. Zambó 2019. február 18-a óta dolgozik a minisztériumnál, miután elődjét, Bitay Márton Örsöt menesztették a hivatalából. Az ő neve többek között arról lehet ismert, hogy ő volt az állami földvásárlási program felelőse, amelynek során rengeteg földet árvereztek el, és amivel sokan jól jártak a szereplők közül. Az egyesület új elnökét, Kiss Lászlót június 20-án iktatták be, ő egyébként az Ipoly Erdő ZRt. vezérigazgatója is.
Invazív fafaj volt a listán
Eredetileg az ezüst juhar is, amely invazív fafajnak számít, szerepelt a választható fák listájában. Érdeklődtünk, mi ennek az oka.
Ezzel kapcsolatban az OEE elmondta, az igényelhető fafajok kiválasztásánál fontos szempont volt a fajok várostűrő képessége. A települések a fák szempontjából szélsőséges élőhelynek számítanak, amit sok esetben csak idegenhonos fajok vagy egyes fajok kertészeti változatai viselnek el. Mivel a termőhely ismeretében a fafaj kiválasztása az igénylők felelőssége, ezért a program minél szélesebb kínálatot biztosított, hogy minden lehetséges termőhelyre legyen megfelelő fafaj.
A vonatkozó Európai Uniós rendelet által felsorolt inváziós fajok közül Magyarországon egyedül a bálványfa fordul elő, ez a jogszabályoknak megfelelően nem is szerepelt a programban igényelhető fajok listáján. Az ezüst juhar hangsúlyozottan belterületi alkalmazását általánosságban nem tiltják a jogszabályok, ezért szerepelt kezdetben az igényelhető fajok listáján.
A Magyar Díszkertészek Szövetségével időközben lefolytatott egyeztetések alapján azonban végül csak olyan fajok kerültek fel a listára, amelyek szerepelnek a szakmaközi szervezetként működő szövetség által kiadott "Közterületi sorfák jegyzékében", így az ezüst juhar még az igénylési felület megnyitása előtt kikerült az igényelhető fajok közül.
Fotó: oee.hu
Frissítés (2020.07.07.) Cikkünk megjelenését követően részben reagált korábbi megkeresésünkre az Agrárminisztérium. Szerintük nincs túlárazva a minisztérium Településfásítási Programja, mivel a 10 ezer fő alatti településeknek szóló program központi elemét kétségtelenül a belterületen elültethető fák jelentik, de a sikeres igénylők nem pusztán fákat, hanem egy komplett csomagot kapnak, ami több, az egyes fák közvetlen árán kívüli tételből áll."
Ezek a következők: “a 10-14 centiméter körméretű, 3-4 éves, földlabdás vagy konténeres, 2-5 méter magas, belterületi ültetésre alkalmas fák költsége. A 2020 nyári igénylés után a fák őszi illetve következő tavaszi ültetési időszakig történő tárolása és ápolása (ennek során fák kiemelése, földlabdázása, vermelése, konténerezéshez szállítás, visszametszés, termesztő közegbe ültetés, konténerezés, csepegtető locsolás és támrendszer kiépítés, fák kötözése, 2 tenyészeti időszakban történő ápolás, tápanyag utánpótlás, növényvédelem, locsolás, téliesítés (fagy elleni védelem). A csomagokhoz tartozó eszközök beszerzése, esőmentes rakodó felületen történő tárolása az elosztásig; 36.000 db karó, 3.000 zsák takaró mulcs (20l/fa), 12.000 db favédőrács, továbbá kötöző hevederek, karót rögzítő távtartók, madárodúk. Két elosztási ponton a kiszállítandó csomagok összeállítása, szállításra történő előkészítése. Szállítási időpontok egyeztetése közel 500 sikeres igénylési helyszínen, 10-30-as tételenként az ültetési csomagok egységes kiszállítása az ország egész területén. Kapcsolattartás mintegy 500 településsel, minden ültetési helyszínen erdész vagy kertész szakember jelenlétének a biztosítása az ültetéskor. Ültetéssel kapcsolatos információkat tartalmazó kiadvány készítése a települések számára."
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Országos Erdészeti Egyesület",
"Agrárminisztérium",
"KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt."
] | [
"Magyar Díszkertészek Szövetsége",
"Ipoly Erdő ZRt"
] |
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) nyitott bármely hazai vagy uniós vizsgálatra, mert az intézménynek nincs takargatnivalója. Ellenünk zajló nyomozásról nincs tudomásunk, ugyanakkor örömmel vesszük, ha végre szabályos vizsgálat keretében tudjuk tisztázni magunkat az igaztalan vádakkal szemben, amelyek az elmúlt hónapokban értek minket.
Ezzel kommentálta a Patyi András vezette Nemzeti Közszolgálati Egyetem a szerda reggeli cikkünkben ismertetett fejleményt, vagyis azt, hogy a NAV Bűnügyi Igazgatósága nyomozást rendelt el költségvetési csalás gyanúja miatt.
Tud valami érdekeset? Súgjon! Van tudomása furcsa, gyanús vagy csak érdekes ügyről a közszolgálati egyetemen? Kérjük, írjon a szerző e-mail címére: roland.baksa@24.hu . Köszönjük.
Erről a fejleményről lapunkat a feljelentést októberben tevő és egyben most tanúként meghallgatott Hadházy Ákos, az LMP társelnöke tájékoztatta. Jeleztük is cikkünkben, hogy a folyamat elején járhatunk, ezért sem lenne meglepő, ha az NKE valóban nem értesült volna arról hivatalosan, hogy nyomoznak a hozzájuk köthető ügyekben.
Az Orbán Viktor kormányfő kedvenc egyetemeként is emlegetett intézmény annyit közölt még, hogy
a média érdeklődését kiváltó két Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) szakmailag megalapozott pályázati kérelmét az egyetem szabályosan nyújtotta be az Irányító Hatóságnak. A pályázati kérelmeket az NKE Szenátusa, valamint a négy felügyelő tárca miniszteri képviselőiből álló Fenntartói Testülete megtárgyalta és támogatta. A projektek lebonyolítása a Miniszterelnökség Irányító Hatósága által meghatározott pénzügyi és szakmai előírások szerint történik. Minden egyes kifizetés általuk engedélyezetten, továbbá valamennyi fejlesztés a Fenntartói Testület jóváhagyásával és rendszeres ellenőrzése mellett zajlik. Közbeszerzéseinket az Irányító Hatóság előzetesen engedélyezi és utólag is ellenőrzi. Az NKE minden közbeszerzése törvényes.
Hadházy a feljelentését több olyan aggályos vagy gyanús ügyre alapozta, amelyeket uniós pénzből finanszíroztak vagy finanszíroznak, és amelyekről lapunk egy sorozat keretében be is számolt. (Jelenleg két olyan uniós projekt fut, összesen 29 milliárd forint értékben, amelyek kapcsán az EU is kérdezősködni kezdett.) | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] | [
"Miniszterelnökség Irányító Hatósága",
"Irányító Hatóság",
"Fenntartói Testület",
"NKE Szenátusa",
"NAV Bűnügyi Igazgatósága"
] |
Az ország legnagyobb szállásadó cégét gereblyézik össze Mészárosék
Tőkét emelt a Konzum, hivatalosan is egy kézbe kerül a Balatontourist és a Hunguest Hotels.
A decemberben bejelentett, folyamatban lévő 30 milliárdos tőkeemelés folytatásaként, újabb vagyonelemekkel bővül a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. turisztikai portfóliója – tette közzé a vállalat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A tőzsdei társaság a várhatóan április végéig lezáruló, két lépésben megvalósított tőkeemelés eredményeként kizárólagos befolyást szerez a BLT Group Zrt.-ben amely a Balatontourist csoportot, illetve három balatoni ingatlant tulajdonol, továbbá megszerzi a Hunguest által üzemeltetett Bál Resort hotelt is. A lépéssel az igazgatóság Magyarország legnagyobb szállásadó vállalatának létrehozását készíti elő: a tőkeemelést követően a Hunguest Hotels Zrt.-t és a Balatontouristot egy közös szakmai irányítással működő turisztikai csoportba szervezi.
Mészáros Lőrinc (fotó: MTI) Mészáros Lőrinc (fotó: MTI)
A Konzum Nyrt. menedzsmentje a részvényesek szempontjából fontos döntéseket készített elő: az igazgatóság hozzájárult, hogy a Konzum Management Kft. a BLT Group Zrt. részvényeivel tőkét emeljen a társaságban. A várhatóan április 30-ig lezáruló tranzakcióval a Konzum Nyrt. kizárólagos befolyást szerez a Balatontouristban, továbbá közvetett tulajdonosa lesz a Balatonakali Strand Kempinget, a Balatonalmádi Yacht Kempinget és egy Almádiban fekvő, fejlesztés előtt álló ingatlant tulajdonló társaságoknak. A Konzum Nyrt. igazgatósága emellett jóváhagyta, hogy a Konzum RE Ingatlanalap a Balatonalmádiban fekvő Hotel Bál Resort – egykori Ramada Hotel – tulajdonával tőkét emeljen a tőzsdei társaságban.
A nem vagyoni hozzájárulás formájában a Konzum Nyrt. tulajdonába kerülő üzletrészek előzetes felértékelésére a társaság nemzetközi szakértőket kér fel. A piaci érték ismeretében a Konzum a nem vagyoni hozzájárulásként a tulajdonába kerülő társaságok, illetve hotel ellenértékét új részvények zártkörű forgalomba hozatalával egyenlíti ki. Az alaptőke emelés során a társaság igazgatósága az új részvények kibocsátási értékét 3.141 forinton rögzíti.
Jászai Gellért, a KONZUM Nyrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, a vállalatnál zajló tőkeemelés sorozat célja, hogy a tranzakciók lezárásával a tőzsdei társaság tulajdonába kerülő szálloda és kempingüzemeltető vállalatokat közös szakmai irányítás alá vonják, amelyben vezető szerepet szánnak a Hunguest Hotels Zrt.-nek.
"Magyarország legnagyobb szállásadó vállalatát szeretnénk létrehozni, amely széles spektrumban, a kempingektől a 3-4 csillagos szállodákig képes a belföldi turizmusban, illetve a régióban is vezető szolgáltatóvá válni. Turisztikai portfóliónk átalakításával nem csupán a tulajdonosi szerkezet egyszerűsítésére törekszünk; fontos célunk, hogy a Hunguest illetve a Balatontourist közötti szinergiákat a lehető legteljesebben kihasználjuk"- tette hozzá az elnök-vezérigazgató.
A Balatontourist saját üzemeltetésben és franchise rendszerben jelenleg 10 kempinget működtet a Balaton körül, a társaság tavalyi évi árbevétele meghaladta a nettó 1,3 milliárd forintot. A szállásadó vállalat a tó körüli kempingpiac legnagyobb szolgáltatója, létesítményeiben több 188 ezer vendég fordult meg a tavalyi szezonban, akik összesen 655 ezer vendégéjszakát töltöttek a Balatontourist szálláshelyein.
A Hunguest Hotels jelenleg összesen 25 szállodát működtet saját üzemeltetésben, illetve franchise rendszerben. A vállalat saját üzemeltetésű szállodáiból származó szakmai árbevétele elérte a nettó 16,5 milliárd forintot, a hotellánc létesítményeiben összesen 404 ezer vendég, 1,4 millió vendégéjszakát töltött el az elmúlt évben.
A mai napon közzétett tranzakciók a Konzum által tavaly decemberben közzétett és folyamatban lévő 30 milliárdos tőkeemelés folytatásaként jelentette be, amellyel a vállalat a Hunguest Hotels Zrt. mellett összesen 18 belföldi és 5 külföldi szálloda tulajdonosa lesz. A Konzum Nyrt. igazgatósága ennek a ténynek megfelelően határozott az új részvények kibocsátási értékéről.
Kapcsolódó hír: nemrég írtuk meg, hogy a balatoni kempingek egy az egyben Mészáros Lőrinc gyerekeihez kerülhetnek. | [
"Konzum RE Ingatlanalap",
"Hunguest Hotels",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"BLT Group Zrt."
] | [
"Balatonakali Strand Kemping",
"Konzum Nyrt.",
"KONZUM Nyrt.",
"Ramada Hotel",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Bál Resort hotel",
"Hotel Bál Resort",
"Konzum Management Kft."
] |
A tavaly őszi, rendőrséggel közös razzia után a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság idén május végén szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztette a Bige Holding működési engedélyét. Közben viszont a szolnok megyei katasztrófavédelemnek érvényes szerződése volt a gyárral, aminek tűzátjelző-szolgáltatást végzett térítés ellenében. A jogszabályok szerint ezért a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak összeférhetetlenséget kellett volna jelentenie maga ellen az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál.
Bige László szolnoki gyárában, a Bige Holding Kft.-nél tavaly novemberben nagyszabású razziát tartott a rendőrség és a katasztrófavédelem. A rendőrség azt közölte, hogy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt nyomoznak.
Idén májusban Bigét gyanúsítottként hallgatták ki, és két napig őrizetben tartották: a rendőrség tájékoztatása szerint vesztegetéssel gyanúsítják. Május végén a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztette a Bige Holding működési engedélyét, az üzletember pedig azt nyilatkozta, hogy személyes bosszúhadjárat zajlik ellene.
Az Átlátszó most megtudta, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak 2017-ben, 2018-ban és még 2019. június elején is szerződése volt a szolnoki műtrágyagyárral tűzátjelzés fogadására.
Az érvényben lévő jogszabályok szerint viszont a katasztrófavédelmi igazgatóságok az összeférhetetlenség elkerülése érdekében nem folytathatnak ilyen szolgáltatást a saját illetékességi területükön.
A tűzátjelzés fogadását ugyan a tűzoltóság végzi, de annak felettes szerve a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, és az szedi be a szolgáltatás ellenértékét is. Vagyis a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (JNSZ MKI) egyrészt pénzt kapott Bige gyárától, másrészt ellenőrizte azt, és ezt követően saját hatáskörben hatósági eljárást indított a gyárban folyó tevékenység leállítására.
Közadatigénylésünkre adott válaszában a JNSZ MKI elismerte, hogy még 2019. június 8-án is érvényben lévő szerződésük volt a Bige Holding Kft.-vel tűzátjelzés fogadására. Korábban a megyei katasztrófavédelem azt közölte, hogy 2017-ben és 2018-ban is volt ilyen megállapodásuk a szolnoki gyárral. Információink szerint a szerződéses viszony nagyon régen, valamikor a 2000-es években kezdődött.
Mi az a tűzjelző-szolgáltatás?
Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerint meghatározott épületekben (pl. iskolák, kórházak, hotelek, börtönök, templomok, színházak, áruházak, sportcsarnokok, üzemek, nagy irodák) beépített tűzjelző berendezést kell kiépíteni. Ez az épületben tartózkodókat hangjelzéssel figyelmezteti, de a készülékek jelzéseiről a tűzoltóknak is értesülniük kell. Ehhez az épület fenntartójának a legtöbb esetben szerződést kell kötnie egy szolgáltatóval, ami ezt az úgynevezett távfelügyeletet végzi.
Magyarországon több biztonságtechnikai cég is foglalkozik ezzel a tevékenységgel, de a katasztrófavédelemnek is van ilyen szolgáltatása. A 42/2011. (XI. 30.) BM rendelet szerint ugyanis a hivatásos tűzoltóságok több tevékenységet is végezhetnek térítés ellenében, és ezek egyike a tűzjelző berendezések felügyelete.
A szolgáltatás lényege, hogy a megyeszékhelyi tűzoltóság a híradóügyeleti helyiségében elhelyezett készülék segítségével napi 24 órában biztosítja a tűzjelző rendszerek távfelügyeletét. Ennek keretében a szolgálatban lévő hivatásos tűzoltók fogadják a tűzjelző berendezések tűz- és hibajelzéseit, majd értékelik a beérkezett adatokat, és baj esetén megteszik a szükséges intézkedéseket: értesítik a megbízót, küldik a tűzoltóautókat. Az adott igazgatóság pedig a szerződött ügyfeleknek minden hónapban kiállítja a számlát a szolgáltatási díjról.
Tehát a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok a tűzoltóparancsnokságok személyi állományát és ingatlanait használják egy piaci szolgáltatáshoz, amivel pénzt keresnek.
A fentebb hivatkozott 42/2011. (XI. 30.) BM rendelet azonban kimondja azt is, hogy “A hivatásos tűzoltóság nem végezhet saját illetékességi területén olyan szolgáltatást, amelynek tekintetében hatósági, szakhatósági tevékenységet végez", illetve “a tűzátjelzések fogadását nem végezheti szolgáltatásként, amennyiben a tűzátjelzést jogszabály vagy hatósági kötelezés írja elő".
Vagyis a katasztrófavédelmi igazgatóságok a saját megyéjükben csak korlátozottan bizniszelhetnek, és nem lehetnek távfelügyeleti szolgáltatói azoknak az épületeknek, amelyeknél a tűzátjelzést jogszabály vagy hatósági kötelezés írja elő.
Az meglehetősen érdékes lenne, ha a katasztrófavédelmi hatóság képviselői egy eljárás során azt a tűzjelző rendszert ellenőriznék, aminek a távfelügyeletét a saját szolgálatban lévő kollégáik látják el. Pláne, hogy a távfelügyeletért a létesítmény tulajdonosa/üzemeltetője – vagyis az ellenőrzött ügyfél – szolgáltatási díjat fizet a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak.
Ilyen esetek elvileg nem történhetnek meg, mert a hatóságnak kizárást kéne jelentenie maga ellen összeférhetetlenség miatt. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 23. § (3) bekezdése ugyanis kimondja, hogy "Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti."
Úgy tűnik azonban, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság nem jelentett összeférhetetlenséget, így fordulhatott elő az, hogy ellenőrizte Bige gyárát, miközben szerződése volt vele.
A cég egyébként régóta jó kapcsolatot ápol a katasztrófavédelemmel, rendszeresen tartanak itt kisebb-nagyobb gyakorlatokat, ahogy erről több MTI-fotó is tanúskodik. 2008-ban az EU-HUROMEX gyakorlat egyik helyszíne volt a szolnoki vegyi üzem területe, a Tisza Mentőcsoport pedig 2012-től a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság “kapcsolatrendszerére építve" itt gyakorlatozik.
A Bige László elleni hadjárat kronológiája
A műtrágyakirályként emlegetett Bige László szolnoki gyárában 2018 novemberében nagyszabású razziát tartott a rendőrség és a katasztrófavédelem, akik összesen 300 fővel vonultak ki a helyszínre, és az éjszakát is ott töltötték. Akkor az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata azt mondta, hogy az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.
2019 májusában a 24.hu megtudta, hogy Bige Lászlót gyanúsítottként hallgatták ki, és két napra őrizetbe is vették. Az Átlátszó megkeresésére a rendőrség akkor azt közölte, hogy Bigét vesztegetéssel gyanúsítják.
Június elején szintén a 24.hu írta meg, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság felfüggesztette a szolnoki gyár működési engedélyét hiányosságokra hivatkozva, de azokról részleteket nem árultak el.
Bige akkor interjút adott az RTL Klubnak, és közölte, hogy ha nem rendeződik a helyzet, akkor örökre bezárja a 250 embert foglalkoztató üzemet. Azt is elmondta a csatorna híradójának, hogy szerinte egy személyes bosszúhadjárat folyik ellene, mert a gyárban az elmúlt 20 évben nem találtak semmilyen környezetvédelmi szabálytalanságot, és a katasztrófavédők is többször a most leállított üzemben gyakorlatoztak.
Június közepén Bige az Inforádiónak arról beszélt, hogy “oligarchikus maffiatámadás" zajlik ellene, a Klubrádiónak pedig azt nyilatkozta, már tavaly megüzenték neki, hogy vagy elhagyja az országot, vagy börtönbe kell mennie.
Címlapkép: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Védelmi Kirendeltségének katasztrófavédelmi szakemberei egy gyakorlaton vízzel semlegesítik a kiömlött veszélyes anyagot Szolnokon, a Bige Holding területén 2012. november 15-én. (MTI Fotó: Mészáros János) | [
"Bige Holding",
"Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Védelmi Kirendeltsége",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"RTL Klub",
"Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság",
"Tisza Mentőcsoport",
"Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata",
"JNSZ MKI"
] |
A Fővárosi Törvényszék hétfői első fokú ítélete kimondja: az MTVA köteles átadni az atlatszo.hu-nak a Marslakók című sorozat költségeiről szóló dokumentumokat és a műsor megszüntetéséről szóló szerződést. A dokumentumokat közérdekű adatigénylésben szerettük volna megismerni, de nem adták, ezért pereltünk.
Mint már korábban beszámoltunk róla, a közmédia műsorait gyártó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) rossz adatgazdának minősül, a hozzájuk érkező közérdekű adatigényléseket rendre visszautasítják. Bár a nagy port felvert Marslakók című sorozat több adatigénylésnek volt tárgya, október elején a Jáksó László Marslakók Produkciós Kft.-je számára kifizetett és még kifizetni kívánt tételek listáját kértük a jogcím és az összeg megjelölésével, valamint a közös finanszírozású koprodukciós sorozat gyártására irányuló, a Marslakók Produkciós Kft.-vel 2011. augusztus 24-én kötött szerződés megszüntetéséről szóló szerződést is szerettük volna megkapni.
Első fokon nyilvános, mennyit kaszált Jáksó a Marslakókkal from atlatszo.hu on Vimeo.
Az üzleti titok védelme miatt az alperes jogi képviselője továbbra is az adatok nyilvánossága ellen érvelt, mondván hogy a már megszüntetett sorozatra költött összegek nyilvánosságra hozatala aránytalan sérelmet okozna megbízójának a kereskedelmi tévékkel folytatott versenyben. Álláspontunk szerint mivel az állami tulajdonban álló MTVA költségvetési forrásból működik, és ez alapján rendeli meg a közmédia műsorainak gyártását, jogában áll megtudnia a közvéleménynek, hogy mennyibe került Jáksó László sikertelen sorozata.
A Fővárosi Törvényszék első fokú ítéletében végül az adatok átadására szólította fel az MTVA-t.
MagyarLeaks: Félfiktív szerkesztőségben játszódik a Marslakók Az atlatszo.hu birtokába kerültek az MTVA és Jáksó László cége, a Marslakók Produkciós Kft. szerződésének korábban titkolt mellékletei. Ezekből kiderül, hogy a milliárdokért megrendelt köztelevíziós szappanopera egy fiktív szerkesztőségben játszódik, a főszereplők bulvárújságírók, akik különféle feladatokat oldanak meg, “gazdasági bűncselekmények éppúgy előfordulnak majd, mint egy közismert modell szponzorszerződése egy kozmetikai céggel, vagy épp egy sztár titkos kapcsolata a babysitterrel." Tovább a teljes cikkre.
(Címlapkép: innen.) | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap",
"Marslakók Produkciós Kft."
] | [
"Jáksó László Marslakók Produkciós Kft.",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Több éven keresztül fogadott el kenőpénzt az Újpesti Vagyonkezelő Zrt. egyik alkalmazottja azért, hogy annak fejében segítsen önkormányzati lakáshoz juttatni másokat. A rendőrség négy embert helyezett előzetes letartóztatásba, az iratok alapján azonban ennél több szereplője van az ügynek.
K. Anita és férje egy budapesti, IV. kerületi ügyvédi irodában találkoztak Cs. Róberttel, ahol átadtak neki 750 ezer forintot azért, hogy Újpesten hozzájussanak egy nagyobb méretű önkormányzati lakáshoz. A jelen lévő ügyvéd színlelt megbízási szerződést készített és ellenjegyzett, Cs. Róbert pedig mint "ingatlanközvetítő" vette át a kenőpénzt. Ugyanekkora összeg járt még volna akkor is, ha a lakást meg is kapják az ügyfelek, ám ez végül nem sikerült. Szerencsésebb volt N. Róbert, aki L. Beáta közvetítő számára adott át először 300 ezer, majd később 900 ezer forintot, és meg is kapta az önkormányzati lakást.
És hogy miért éri meg ennyit fizetni pult alatt egy bérelt lakásért? Mert ezeket a lakásokat a bérlők később a piaci feltételeknél jóval kedvezőbb áron, előnyösebb feltételekkel vásárolhatják meg.
A fenti két eset csak egy-egy példa a több tucatnyiból, amelyekkel kapcsolatban bírósági eljárás indult. A nyomozó hatóságok szerint az önkormányzati tulajdonú Újpesti Vagyonkezelő Zrt. egyik dolgozója és közvetítőként ügyködő társai éveken keresztül kenőpénz ellenében közvetítettek ki önkormányzati lakásokat, és a rendelkezésre álló adatok szerint 19 millió forint kenőpénzt szedtek be.
K. Árpádné 9,7 millió forintot keresett, ő az, aki a vagyonkezelőn belül az önkormányzati lakásokkal kapcsolatos szerződésekkel, a bérleti díjak és egyéb díjak meghatározásával, az ingatlanok meghirdetésével és az adásvételek bonyolításával foglalkozott. Az asszonyhoz a lakásra vágyók közvetítőkön – például Cs. Róberten és L. Beátán – keresztül jutottak el, vagy a korábbi elégedett ügyfelek szerveztek be neki új kuncsaftokat.
A közvetítők közül négy embert helyeztek előzetes letartóztatásba, ugyanakkor a végzés szerint ennél többen fogadtak el kenőpénzt.
Az ügylet nagyon egyszerű volt: a lakásra vágyók kapcsolatba léptek a köztes ügyintézővel, aki átvette a kenőpénzt, amely 200 ezer forinttól 1,2 millió forintig terjedt. A pénzen ketten vagy hárman osztoztak, a legnagyobb összeg K. Árpádnénak járt, ő volt a legközelebb a tűzhöz, ő végezte a legtöbb munkát. Azért a segédek sem panaszkodhatnak: L. Beáta és Cs. Róbert Ernő fejenként 2,2 millió forinthoz, H. Sándorné 1,4 millió forinthoz jutott.
Igaz, utóbbi bukott az üzleten: két esetben, amikor nem sikerült lakást kiutalni az ügyfeleknek, azok visszakérték a pénzüket. K.-né egyik esetben sem adta vissza a jussát, H. Sándorné saját zsebből fizette vissza az összesen 1 millió forintot.
A pár százezres tétel leginkább csak előleg volt, a másik részt akkor adták át, ha létrejött az üzlet – bár olyan is volt, aki hiába adott 1 millió forintot, a lakást nem kapta meg.
Az Átlátszóhoz eljuttatott bírósági végzésben összesen 30 eset szerepel, ebből mindössze 11-ben jutottak hozzá a kért önkormányzati lakáshoz az igénylők, a többi esetben nem jártak sikerrel. Ennek oka az is lehet, hogy a 2016-ban elkezdett ügyletekben már nem volt idő kiutalni a lakást, idő előtt letartóztatták az ügyintézőket.
Ebben a végzésben szerepel annak a négy embernek a neve is, akiket előzetes letartóztatásba helyeztek. Az alábbi térképen azokat a házakat mutatjuk be, amelyekben a dokumentumban található önkormányzati lakások találhatók.
A vagyonkezelő szerint csak egy emberük érintett az ügyben
Megkerestük az Újpesti Vagyonkezelő Zrt.-t is, akik szerint egy munkatársuk ellen indult büntetőeljárás, ő most fizetés nélküli szabadságon van, más munkavállalóval szemben pedig nem merült fel ok arra, hogy bármilyen eljárást indítsanak.
Kihangsúlyozták, hogy a cég nem foglalkozik szociális önkormányzati lakások kiutalásával, a kezelésében lévő lakások piaci hasznosításával foglalkozik. Így nem is tudják értelmezni a Budai Központ Kerületi Bíróság által megfogalmazott kifogást, miszerint a törvénytelen kiutalások miatt olyanok nem jutottak lakáshoz, akik "éveken át hiába vártak megfelelő önkormányzati lakásra".
A válaszból az is kiderül, hogy a vagyonkezelőt 2014-ben kereste meg a rendőrség azzal, hogy segítsék a felderítő munkát, illetve hogy a zrt.-t nem érte anyagi kár, mert az elvárt átlagos bérleti díjaktól jelentősen eltérő szerződést nem találtak, és a bérlők teljesítették a szerződésben vállalt kötelezettségeiket (lakbér, közös költség megfizetése stb.).
Mindenesetre a lakásokkal kapcsolatos döntési folyamatba újabb ellenőrzési pontokat iktattak be.
D. Kovács Ildikó | [
"Újpesti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Budai Központ Kerületi Bíróság"
] |
57 magyar vállalkozás nyert állami támogatást ahhoz, hogy multivá váljon, ám egyelőre nem nyilvános, kik és mennyi pénzt, a jelentkezők listája pedig titok.
Nem közérdekű adat, nem nyilvános adat, viszont üzleti titok, hogy mely cégek jelentkeztek az állam Magyar Multi Program nevű pályázatának első körére, és melyek feleltek meg a belépési kritériumoknak – közölte a jelentkezők előminősítését végző állami cég, az IFKA Kft. a hvg.hu-val.
Sajnos azt sem tudták elárulni, hogy mely cégek jutottak támogatáshoz a programban: a Magyar Multi Program ugyanis egy uniós támogatási keret alá tartozik (GINOP), amelyet a Pénzügyminisztérium felügyel, ott hozzák meg a végső döntést, és ők kötnek támogatási szerződést a nyertes pályázókkal. Az odaítélt támogatásokkal kapcsolatos információk "a hivatalos honlapon, a pályázati határidő lejártát és a támogatási szerződések megkötését követően fellelhetők lesznek".
57 cég multisodhat
Ahhoz képest, hogy a magyar multis támogatásokat a Pénzügyminisztérium osztja (mint a GINOP-programok gazdája) és a jelentkezők előminősítését az IFKA végzi (amelynek tulajdonosi jogait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő gyakorolja) a Magyar Multi Programról az esetek nagy részében az Innovációs és Technológiai Minisztérium nyilatkozik.
György László, a tárca gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára január elején jelentette be, hogy elindul a Magyar Multi Program második köre, egyúttal elárulta, hogy az első körben "több száz jelentkező cég közül végül
104 vállalkozás felelt meg a belépési kritériumoknak.
Szepesi Balázs gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár február közepén pedig már azt is elmondta, hogy 57 vállalkozás kapott támogatást.
Ugyan a támogatottak listája mind a mai napig nem került fel a program honlapjára, már 2019 decemberében elkészült egy díszkötet, amely a program első évét hivatott bemutatni. Ebben "Az elsők" című fejezet alatt közzétettek öt interjút sikeres cégek vezetőivel: Félegyházi Tej Kft., Florin Zrt. (kozmetikai és vegyi termékek), Matro Kft. (forgácsoló szerszámok, alkatrészek), Norma Instruments Zrt. (egészségügyi berendezések), Pi-Er Technical Kft. (technikai ruházat). Továbbá a kötet végén a "jó gyakorlatok" illusztrációjaként bemutatnak néhány vállalkozást.
Orbán tűzte ki a célt
A Magyar Multi Program második körébe április végéig lehet jelentkezni, ahogy az első körben, nagyjából 50 céget terveznek támogatni, összesen 15 milliárd forint összegben, hogy kkv-ből multivá váljanak.
Az IFKA ugyan már 2017-ben elnyert 5,8 milliárd forintot Magyar Multi Program néven kiemelt növekedési potenciállal rendelkező kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) segítésére, a program csak 2019-ben indult be igazán (a kkv-knak nyújtandó pénzbeli támogatások elindításával), miután Orbán Viktor miniszterelnök tavaly februári évértékelő beszédében kitűzte a célt: a sikeres magyar vállalkozók fektessenek be külföldön, az ott megtermelt profitot hozzák haza, kiegyenlítve "a Magyarország területéről kivitt profit mennyiségét".
A Magyar Multi Program ősszel aztán már a 2030-ig szóló kkv-stratégia része, sőt "zászlóshajója" volt. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Magyar Multi Program",
"Pi-Er Technical Kft.",
"IFKA Kft.",
"Norma Instruments Zrt.",
"Matro Kft.",
"Félegyházi Tej Kft.",
"Florin Zrt.",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium"
] |
Kisebb szabálytalanságokra bukkant az Állami Számvevőszék a Fidesz és az MDF gazdálkodásában, derült ki a két párt 2006-07-es gazdálkodásának törvényességi ellenőrzésén.
Az Állami Számvevőszék jelentést tett közzé a Fidesz és az MDF gazdálkodásáról.
A legnagyobb ellenzéki pártnál az Állami Számvevőszék elnöke felhívta Orbán Viktor pártelnök figyelmét a számviteli politika hatályos törvényekkel való összhangba hozására, a belső ellenőrzési rendszer eredményesebb működésére.
Az ÁSZ az MDF-nél egyebek mellett a beszámolási és könyvvezetési szabályok számviteli törvényhez igazodó módosítására hívta fel a figyelmet, valamint: a számviteli alapelvek érvényesítésére, a szabályszerű könyvvezetésre és zárásra, a bizonylati fegyelem betartására, a gazdálkodási jogkörök szabályozására, a névtelen adomány befizetésére, valamint a belső ellenőrzés előírásszerű és hatékony működtetésére, továbbá a pénzügyminiszter hatáskörében indítványozta az MDF 2009. évi költségvetési támogatásának egy névtelen adománnyal azonos összegű csökkentését.
Az MDF 2006-ban szegte meg a forrásszerzési korlátozásokat, mivel 383 500 Ft összegű névtelen adományt fogadott el. | [
"Fidesz",
"MDF"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Közérdekű adatigénylésben kérdeztük, hogy megalakulásuk óta mennyi élelmiszert gyűjtöttek be, abból mennyit, hány szervezeteknek osztottak ki. Milyen koordinációs szerződéseket kötöttek élelmiszer-osztásra. A veszélyhelyzeti rendeletre hivatkozva 45 napos határidőt adva december 23-án válaszoltak.
"Megalakult az Élelmiszermentő Központ" – jelent meg a hír február elsején. A napi.hu írta meg, hogy "két héttel ezelőtt megalapították az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft., amely az élelmiszer-pocsékolásnak vetne véget azzal, hogy februártól összegyűjti a boltokból a 48 óra múlva lejáró termékeket". Az állami szervezet honlapja szerint "Célunk, hogy a kereskedelmi szektorban csökkentsük, illetve megelőzzük az élelmiszer-hulladék keletkezését. Ezzel egyidejűleg lehetővé tesszük, hogy a hazai karitatív szervezetek segítségével a rászorulók adományként megkaphassák a lejárt, de még biztonsággal fogyasztható élelmiszereket. Azon dolgozunk tehát, hogy közvetítő szerepet töltsünk be a programban érintett élelmiszer-kereskedők és a karitatív szervezetek között."
Júniusban arról írt a vg.hu, hogy "határidőre, május 31-ig benyújtották a kötelezett kereskedelmi vállalkozások az első élelmiszermentési tervüket az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-nek".
1,5 milliárd forint az államtól
Az élelmiszermentő központ honlapja alapján a Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Vöröskereszt vesz részt a megmentett élelmiszerek újraosztásában. Ilyen lehet többek között UHT tej, rizs, olaj, lekvár, gabonafélék, konzervek. A cég alapító okiratában az áll, hogy
"A Társaság törzstőkéje 3.000.000.- Ft, azaz hárommillió forint, amely 3.000.000 Ft, azaz hárommillió forint pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (készpénzből) áll. A Társaság törzstőkéjéből a pénzbeli hozzájárulás értéke 3.000.000 Ft, azaz hárommillió forint, az Alapító az alapításkor nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem teljesít. A pénzbeli vagyoni hozzájáruláson kívül Alapító 1.576.000.000,- Ft, azaz Egymilliárd-ötszázhetvenhatmillió forint összeget a pénzbeli vagyoni hozzájáruláson kívül a Társaság tőketartalékába helyez. Az Alapító Társaság részére a törzstőkének megfelelő pénzösszeget, valamint a tőketartalék összegét a Társaság Alapító Okiratának elfogadását követően, legkésőbb 2022. július 13. napjáig teljesíti azt követően/azzal, hogy Alapító a "Nébih tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások" című költségvetési előirányzat felett rendelkezik. A törzstőke teljesítésének megtörténtét az ügyvezető köteles a cégbíróságnak bejelenteni."
A 24.hu a napokban arról írt, az érintett élelmiszerláncok válaszaiból az olvasható ki, hogy nincs valódi együttműködés az állami céggel, bár egy részük kikerülte ezt a kérdést. "Reakciójukból az is kiderült, hogy a legtöbb kiskereskedelmi üzletlánc évek óta végez élelmiszermentést" – írták.
Veszélyhelyzet miatt tartott 45 napig válaszolni
November 8-án küldtünk közadatigénylést az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-nek, akkor azt válaszolták, "a veszélyhelyzeti rendeletekben foglalt feladatok ellátására tekintettel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 29. § (1) bekezdése, valamint a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése szerinti 45 napos határidőt alkalmazzuk."
Arra voltunk kíváncsiak, hogy megalakulásuk óta mennyi élelmiszert gyűjtöttek be, abból mennyit, hány szervezeteknek osztottak ki. Milyen koordinációs szerződéseket kötöttek élelmiszer-osztásra. 45 nap elteltével, december 23-án este azt a választ kaptuk:
"Tájékoztatjuk, hogy az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény alapján az ÉMK felé az élelmiszer-kiskereskedők részéről élelmiszer-felajánlás 2022-ben nem történt."
Vagyis semmit sem vittek a 1,5 milliárd forinttal megtámogatott cégen keresztül a rászorulóknak.
A hasonló profilú Magyar Élelmiszerbank Egyesület a honlapján közzétett adatok szerint 2005-ös indulása óta összesen 89400 tonnányi élelmiszert osztott szét az országban, a szállítmányok értéke összességében meghaladta az 54 milliárd forintot, 2021-ben 550 karitatív szervezeten keresztül több mint 250.000 emberhez jutottak el.
Segesvári Csaba | [
"Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft."
] | [
"Alapító Társaság",
"Magyar Vöröskereszt",
"Magyar Máltai Szeretetszolgálat",
"Baptista Szeretetszolgálat",
"Magyar Élelmiszerbank Egyesület",
"Magyar Ökumenikus Segélyszervezet",
"Magyar Református Szeretetszolgálat",
"Katolikus Karitász"
] |
Ellentámadásba lendült Gyurcsány
Az ügyészség szerint nem bizonyítható, hogy miniszterelnökként visszaélt hivatalával
Budapest - Hónapok óta csak védekezett Sukoró-ügyben Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnöke, ám pénteken offenzívába kezdett. A Központi Nyomozó Főügyészség ugyanis a hivatali visszaélés ügyében megszüntette az ellene folytatott nyomozást.
– Polt Péter legfőbb ügyész alávaló ember, tartozik egy lemondással és egy bocsánatkéréssel – mondta a Blikknek Gyurcsány. – Hamisan gyanúsított meg, amikor az ügyészségen azt merte állítani: visszaéltem hivatali hatalmammal.
Gyurcsány nem csak Polton töltötte ki haragját. Úgy vélte, az ellene folyó hajsza Orbán Viktor kormányfő parancsára kezdődött. De támadói megijedtek, mert ha bíróság elé citálták volna, ő maga lenne "vádlói vádlója". Nem kerülte el a szóbeli kokikat Schiffer András, az LMP országgyűlési képviselője sem, aki 2009-ben feljelentette őt.
Győzött. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök boldog lehet, mert ejtették a vádat ellene
– Nem kellene valamit mondanod, András? Kompenzálsz? Kinek? Miért? – tette fel a kérdéseket közösségi oldalán.
A pártelnök ellen a sukorói kaszinóberuházás kapcsán vetődött fel a gyanú. A Velencei-tó partjára tervezett, majd 300 milliárd forintos szórakoztató-központ megépítéséhez a beruházók telekcserét akartak végrehajtani. Pilisi és albertirsai gyümölcsösöket ajánlottak fel a tóparti 70 hektáros telekért – később kiderült, az ügyleten 1,3 milliárd forintot bukott az állam –, s az ügyben Gyurcsány segítségét kérték. A volt kormányfő támogatta az igényt, s előírta, hogy hajtsák végre. Minthogy kiiktatták a versenyeztetést, az ügyészség szerint Gyurcsány túllépte hatáskörét. Csakhogy a volt miniszterelnök szerepét "nem lehetett egyértelműen bizonyítani a cseréről hozott döntésben", ismerte el az ügyészség. Ennek ellenére az ügyet nem ejtette az ügyészség, hiszen vádat emeltek öt további érintett, köztük Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója ellen.
Így Gyurcsány ellenlábasai felsültek, köztük Schiffer és Budai Gyula kormánybiztos egymásra mutogat. Budai szerint Schiffer térfelén pattog a labda. Ő maga csak az államnak kárt okozó koncessziós szerződés kapcsán tett bejelentését.
Helyszín. Erre a Velencei- tó parti telekre álmodták a kaszinóvárost. A horgászparadicsom biztosan megszűnt volna (Fotó: Gy. Balázs Béla)
– Nem kommentáljuk az igazságszolgáltatási döntéseket – mondta a Blikknek Schiffer. A politikus úgy látja: számos korrupciógyanús ügyben – mint a kormányzati negyed – nem látunk tisztán, mert Budai nem végzi rendesen a munkáját, s a kudarcát másokra akarja lapátolni.
– Gyurcsány nyert a döntéssel – vélekedett Kiszelly Zoltán politológus. – Végre abbahagyhatja a folyamatos védekezést, sőt újabb támadások esetén a mostani határozattal bizonygathatja ártatlanságát. Viszont le kell mondania a mártírszerepéről, illetve fel kell adnia azt az álláspontját, hogy az ügyészséget Orbán Viktor kézi vezérléssel ellene irányítja.
Blikk-összeállítás | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Információink szerint a 30 milliárd forintos előleg elvesztésével megváltozott az Alstom tárgyalási stílusa, eddig a pénz és a metrókocsik birtokában magas lovon ültek, ám a napokban elvesztett per után leszálltak róla, legalábbis így érzékelik magyar részről. Patrick Kron, az Alstom vezérigazgatója jövő hét kedden Budapestre érkezik.
A magyar fél értesüléseink szerint megegyezésre törekszik, ám alapjaiban meg akarja változtatni a metrókocsi-szerződés előnytelen pontjait. Így például kivennék a szerződésből azt a pontot, miszerint vis maior-nak számít, ha nem sikerül megszerezni a metrókocsikra a hatósági engedélyt.
A nagy nehezen visszanyert 30 milliárdos bankgaranciára is ráül egyelőre a főváros. A Bayerische Landesbank már pénteken átutalt 21 milliárd forintot, kedd estig pedig a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank is teljesítette a fizetési kötelezettségét.
A pénzt a főváros elkülönített számlán tartja. Információink szerint az összegből az Alstom addig egy centet sem kaphat, amíg a szerelvényei meg nem kapják a közlekedési hatóságtól a szükséges engedélyeket.
Az Alstom lapunknak elküldött közleménye szerint előleg BKV számára történő visszafizetése és Patrick Kron, az Alstom elnök-vezérigazgatójának budapesti tárgyalása nincs összefüggésben egymással. A tárgyalást június 6. óta szervezi az Alstom és a főváros, miközben a bankgaranciák visszafizetésének tényét csak később, június 10-én este jelentette be Budapest vezetése.
A szállítási szerződés felmondása óta eltelt időben, amely az Alstom álláspontja szerint jogszerűtlen, a vállalat vezetése számos alkalommal - még a számára kedvező elsőfokú bírósági döntést követően is - jelezte, hogy kész a metrókocsik ügyét tárgyalások útján rendezni.
Megtudtuk, hogy a napokban valóban járt török küldöttség a BKV-nál az Alstom kocsik ügyében, ám nem azért, hogy megvásárolják azokat, hanem, hogy tapasztalatot cseréljenek róluk a budapesti féllel. Isztambulban ugyanis hamarosan ugyanilyen metrókocsik állnak forgalomba, és egy nemrégi dubai konferencián a két közlekedési cég megegyezett arról, hogy kicseréli az üzemeltetési tapasztalatokat, különös tekintettel a magyar hatóság által kifogásolt fékrendszerre.
Kiderült, hogy hogy nem lesz szentpétervári hármas találkozó a BKV, az Alstom és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter között, mint azt korábbi híradások tartalmazták, mivel nincs rá szükség. (A miniszter és az Alstom képviselői viszont pénteken várhatóan találkoznak.)
Az Alstom és a BKV régóta húzódó vitájában az okozott fordulatot, hogy - mint arról beszámoltunk - a versailles-i bíróság másodfokon igazat adott a BKV-nak abban, hogy jogszerűen lehívhatja a felmondott metrószerződés miatt a mintegy 30 milliárd forintos bankgaranciát a franciáktól.
VEKE: új pályázatot kell kiírni a beszerzésre Új pályázatot kell kiírnia a fővárosnak a metrókocsik beszerzésére; a következő 10-15 évben mintegy 700 metrókocsira van szükség a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szerint. Az új kiírásban figyelembe kell venni az elhatározott fejlesztések miatti műszaki változtatásokat. Így a 2-es metró vonalára olyan szerelvényeket kell vásárolni, amelyek - a tervezett gödöllői HÉV-vel való összekötés miatt - a felszínen felső áramszedőt használva is képesek üzemelni. Felülvizsgálatra szorul a beszerzendő mennyiség, hiszen például a 3-as metró járműparkjának harmada is azonnali cserére szorul, az újabbak is legkésőbb tíz éven belül erre a sorsra fognak jutni. A HÉV-ek járműcseréje is aktuális. Ezért célszerű olyan járműcsaládot kiválasztani, amely az elkövetkezendő években az összes metró- és HÉV-vonalon is megoldja a járműgondokat. A szervezet szerint az elkövetkezendő 10-15 évben mintegy 700 metrókocsit kell beszerezni. A VEKE úgy látja, hogy Magyarországnak kifejezetten érdeke, hogy a készülő járművekben magas legyen a hazai részhányad, hogy a fejlesztésben és a gyártási folyamatban magyar mérnökök és magyar munkaerő is meghatározó szerepet kapjon.
Több mint egy éve folyik a tesztelésük, ami számos problémába ütközött. A szerződés felmondásának az indoka oka az volt, hogy a BKV aznap kapta kézhez a Nemzeti Közlekedési Hatóság jogerős határozatát (a határozat teljes terjedelmében letölthető tőlünk, ide kattintva olvashatja), amelyben a hatóság fékrendszerbeli hiányosságok miatt elutasította az Alstom metrószerelvényeinek végleges típusengedély iránti kérelmét. A hatósági engedély nélkül a metrószerelvények nem állíthatóak forgalomba.
A BKV októberben, a szerződés felmondásával egy időben előkészületet tett a már kifizetett 108 millió euró visszafizettetésére, valamint a jólteljesítésre vonatkozó bankgaranciák lehívására, és bejelentette a BKV kötbér- és kárigényét a szállítónak. A 2006-os metrókocsi szerződéssel kapcsolatban a BRFK nyomozást folytat. | [
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Crédit Agricole Corporate and Investment Bank",
"Bayerische Landesbank"
] |
Újabb nap, újabb tender. Ismét behúzott egy több mint 10 milliárdos közbeszerzést a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV. Ezúttal Veresegyházon építhetnek fel egy iskolát. Azonban a beruházás uniós forrásból valósulna meg, így ha az EU nem utalja a szükséges pénzt, az eljárást eredménytelenné nyilváníthatják.
Bár 2022-re azt remélték, hogy már elkészül Veresegyház új, 24 termes általános iskolája, egyelőre úgy tűnik, csak az biztos, ki lesz a kivitelező. A BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. írt ki közbeszerzési eljárást egy veresegyházi általános iskola felépítésére tavaly év végén – a nyertest az uniós közbeszerzési értesítőben tették közzé a napokban.
Az új, 24 osztályos iskolában 4 SNI tanterem, tornaterem, kiszolgáló funkciójú helyiségek, 600 adagos főzőkonyha és étkező épül, valamint aulát is kap. A 2 és 3 szintes épület összesen 10443 m²-es lesz. Az iskolaudvaron játszóudvar, sportudvar, valamint tankert épül, továbbá kerékpártárolót, 82 db parkolót és 6 db Kiss&Ride parkolót alakítanak ki. A geotermikus távhő mellett napelemmel is felszerelik majd az új épületet.
Az agglomerációs településen régóta igény mutatkozott egy új iskolára, a Budapestről kiköltözők száma ugyanis jelentősen megnőtt. Az önkormányzat a tulajdonában lévő egykori TSZ-területet ajánlotta fel, térítésmentesen átadva egy részt az államnak a 6,5 hektáros telekből.
A beruházásnak azonban vannak feltételei. Ahogy az a tender kiírásában szerepel: "Ajánlatkérő a Gazdaság-újraindítási Akcióterv európai uniós támogatás keretein belül támogatásra irányuló igényt fog benyújtani. A közbeszerzési eljárás a Kbt. 53. § (5) és (6) bekezdése alapján feltételesen kerül megindításra. Ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, és amely körülményt a Kbt. 135. § (12) bekezdés szerint, a szerződés hatálybalépését felfüggesztő feltételnek minősíti."
Vagyis a beruházás attól függ, hogy az unió utalja-e a szükséges forrásokat.
A decemberben kihirdetett pályázatra mindössze ketten jelentkeztek: a későbbi nyertes ZÁÉV Építőipari Zrt., illetve a Horváth Építőmester Építőipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A beruházást nettó 13 435 928 000 forintért építheti meg Mészáros Lőrinc egyik vállalkozása 704 munkanap alatt.
Alvállalkozóként a KVADRUM Építész Kft.-t vonják be. Az 1990 óta működő építész iroda tervezett már Rácalmáson gyógyfürdőt, de Veresegyházán is dolgoztak: 2014-ben a Veresegyházi termál- és gyógyfürdő fejlesztése során szaktanácsadóként működtek közre.
A ZÁÉV Építőipari Zrt.-ről többször írtunk. A cég a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc érdekeltsége hivatalosan 2019 óta. A ZÁÉV éves nettó bevétele az elmúlt években 15,4 és 72,8 milliárd forint között mozgott, az adózott eredmény pedig a 7,1 milliárdot is elérte. Sok másik állami tender mellett ehhez biztosan hozzájárult a Puskás Aréna (190 milliárd forint) vagy az atlétikai stadion (nettó 150 milliárd forint) megépítése a Magyar Építő Zrt.-vel közösen. Szintén közösen alakíthatják át a Citadellát keretmegállapodás keretében.
25 milliárdos megbízást hozott Mészároséknak a nyuszi Mosdóson | atlatszo.hu Az ország leggazdagabb emberének egyik cége – konzorciumi partnerével együtt – a piros tojás mellé egy nettó 25 milliárd forintos közbeszerzést is "kapott húsvétra". Ezúttal a BMSK által kiírt tenderen sikerült a legkedvezőbb árajánlattal előrukkolniuk. A feladatuk a mosdósi kastély igazi kórházzá alakítása lesz. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és konzorciumi partnere, a Magyar Építő Zrt. alvállalkozóként a Mészáros és Mészáros Zrt.-t, valamint a Mészáros-gyerekek tulajdonában álló Fejér B.Á.L. Zrt.-t is bevonta a munkálatokba.
A másik induló a 2010-ben alapított, kecskeméti Horváth Építőmester Zrt., amelynek 2020-as árbevétele 9,5 milliárd forint volt. A cég gyakran indul és nyer közbeszerzéseken: építettek már a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzatnak, építettek autópálya mérnökséget, és többször is indultak a ZÁÉV ellenfeleként tendereken.
A ZÁÉV nem mozog idegenül Veresegyházon: 2019-ben a Laterexszel közösen építették meg a Veresegyházi Katolikus Gimnázium 15 tantermes iskoláját. Az 5000 négyzetméteres épület akkor 3,426 milliárd forintba került.
A cégadatkat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A ZÁÉV honlapjának nyitóoldala | [
"ZÁÉV"
] | [
"Horváth Építőmester Építőipari Zártkörű Működő Részvénytársaság",
"BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.",
"ZÁÉV Építőipari Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Zrt.",
"Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat",
"KVADRUM Építész Kft.",
"Fejér B.Á.L. Zrt.",
"Opten Kft.",
"Veresegyházi Katolikus Gimnázium",
"Magyar Építő Zrt.",
"Horváth Építőmester Zrt."
] |
Éger István, az orvosi kamara elnöke arra készül, hogy a kamarai törvény elfogadása után újraválasztatja magát. Ez nem biztos, hogy sikerül: mára a kormány és a tagság egy jelentős része is szembefordult vele.
Közérdekű adat eltitkolása miatt rendelt el nyomozást a Fővárosi VI–VII. Kerületi Ügyészség a Magyar Orvosi Kamara ellen, miután Keszthelyi Gyula tardi háziorvos kifogásolta, hogy a köztestület több törvényben előírt adatot – ezek közt Éger István elnöki tiszteletdíját – nem tesz közzé. Ezzel a kérdéssel 2005-ben már foglalkozott az adatvédelmi biztos hivatala is, és akkor az elnöknek szóló levélben közölte állásfoglalását, amely szerint Éger Istvánnak nyilvánossá kellene tennie tiszteletdíjának az összegét. Ez nem történt meg. Éger István eddig nem reagált a Népszabadság írásban is feltett kérdéseire sem.
Az nyomozás hírére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága is vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy a kamara eleget tett-e ennek a kötelezettségnek, vagy sem – tájékoztatta lapunkat Gui Angéla kommunikációs vezető. És hogy a nyomás fokozódjék: Szócska Miklós államtitkár két hete, a kamarai tagságról szóló vita kapcsán hozta szóba Éger István fizetését – egészen pontosan az elnök kétmilliós igényét rótta fel –, amiről valójában hivatalosan semmit nem lehet tudni. Mind össze annyi információ áll rendelkezésre, egyébként épp lapunk egy 2003-as írása nyomán, hogy akkor az orvosi kamara elnökének tiszteletdíja havi 810 ezer forint volt. Ez az összeg felháborodást váltott ki, mert elődje, Kupcsulik Péter havi 45 ezer forint tiszteletdíjért végezte ezt a munkát. Arról, hogy az összeg az elmúlt hét évben hogyan alakult, semmit nem lehet tudni.
Mindezek alapján úgy tűnik, hiába küzdötte végig Éger István a kamara élén a szocialista–szabad demokrata kormány időszakát, nem kis szolgálatokat téve az akkori ellenzéknek, az új kormány nem jutalmazta korábbi érdemeit. Sőt most mintha mindent egy lapra tett volna fel: mind a kamara tagjainál, mind a kormánynál "kihúzta a gyufát". Először is élesen bírálta a kamarai törvényjavaslat benyújtásának körülményeit. Ezt a szembefordulást a lapunknak nyilatkozó elnökségi tagok csalódottságával magyarázták. A kamarai elnök ugyanis, ezt valószínűsítik az őt ismerők, arra számított, hogy akár kormányzati tisztséggel is "jutalmazhatják" korábbi fáradozásait. A választások előtt egy hónappal az MTA-n tartottak egy nagy pártrendezvényt, ahová meghívták Éger Istvánt is, beszélt is néhány szót Orbán Viktorral, de aztán semmi nem történt.
Közben az elnök népszerűsége megtépázódott. A tagok mind nehezebben viselik vezetési stílusát, amelynek következményeként csak az ő hangja hallatszik ki, holott – állítják az elnökségből többen is – a kamara sokszínűbb annál, ahogy azt ő tolmácsolja. Ugyanakkor a kötelező kamarai tagságot visszaállító törvény előkészítésekor az orvosok gyorsan felfogták, hogy nem kapnak erős jogosítványokat az újonnan megalakuló köztestületek külső érdekvédelemre, de a belső regulázásra bőven lesz majd mód. Így az orvosok már nem szorgalmazták annyira a kötelező tagság visszaállítását, de az elnök továbbra is ragaszkodott ehhez.
Az orvosok nem bocsátják meg azt sem, hogy a jelenlegi önkéntes kamarai tagdíjat nem fizetőket Éger István behajtással és bírsággal fenyegette. Jelenleg is ezres nagyságrendben zajlik behajtási eljárás országszerte olyan orvosok ellen, akik legalább hat hónapja nem rendezték a tagdíjukat. A perelt összeg orvosonként 10 és 30 ezer forint között van. Az orvosok azért is dühösek, mert annak idején, 2006 után sokan csak azért vállalták a tagságot, hogy demonstrálják az orvostársadalom egységét az MSZP–SZDSZ-kormányzattal szemben. Később azonban már sokan úgy gondolták, erre nincs szükség. Az alapszabály szerint pedig az, hogy ha valaki hat hónapig nem fizet, akkor a kamara kizárhatja a tagjai közül.
Ám a tagságot megszüntető határozat helyett fizetési felszólítás érkezett. S bár többen is ellenperrel éltek, a jogorvoslati fórumokon az orvosi kamara álláspontja győzött. A kamarai behajtásokkal foglalkozó ügyvéd, dr. Gyovai Sándor lapunknak azt mondta: a tagságuk megszüntetése mellett döntők is megtehették volna, hogy levélben felmondják a tagságukat, ám ezt nem tették. Az orvosi kamara vezetőinek viszont éppen a tagdíjfizetőkkel szembeni kötelezettségük, hogy mindenkitől beszedjék a pénzt.
S bár Éger István a kamarai törvény elfogadása után arra készül, hogy újraválasztják, ennek sikere mára erősen kétséges. Még az sem biztos, hogy az új jogszabály lehetővé teszi az újraválasztást, ráadásul a tagság is megosztott. Az orvosi fórumokból kiderül: épp azok a háziorvosok hátráltak ki Éger mögül, akik annak idején a pajzsukra emelték. Erről az elnök maga is tehet: tavaly ősszel a Webdoki orvosportál élő fórumán ingerülten tért ki a kérdések elől. Ezek egynémelyike egyébként a tiszteletdíját firtatta. | [
"Magyar Orvosi Kamara"
] | [
"Fővárosi VI–VII. Kerületi Ügyészség",
"Nemzeti Erőforrás Minisztérium"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.