text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
A Demokratikus Koalíció (DK) követeli, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) hozza nyilvánosságra az összes dohánykoncessziós pályázatot és azok értékelését - mondta csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Vadai Ágnes elnökségi tag.
A független parlamenti képviselő ismertetése szerint a Demokratikus Koalíció tagjait az elmúlt napokban elkeseredve keresték meg sokak, akiket "lényegében egy tollvonással fosztottak meg" évtizedek óta folytatott munkájuktól.
Úgy vélte: "ennek az egész nemzeti dohányügynek" semmi köze a dohányzás elleni küzdelemhez: csak arra szolgál, hogy újraosszák a piacot, "méghozzá a fideszes rokonoknak, szomszédoknak, haveroknak, barátoknak".
A Demokratikus Koalíció várja a további bejelentéseket, és jogi segítséget is ígér azoknak, akik elveszítették a munkájukat - közölte Vadai Ágnes.
Jelezte, ha az NFM nem teszi nyilvánossá a pályázatokat, akkor ő - országgyűlési képviselőként - bele akar tekinti azokba.
A DK "a 2014-es kormányváltást követően" ezt az ügyet is felül kívánja vizsgálni, ahogy a "földmutyit" is - mondta.
A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. hétfő este hirdette ki a dohányboltokra kiírt koncessziós pályázat eredményét, amely szerint 5415 dohánybolt nyílhat július elsejétől.
Miután több ellenzéki párt is kifogásolta a dohányboltokra kiírt pályázatok elbírálását, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerdán azt közölte az MTI-vel, hogy a dohánykoncessziós pályázat eredményében a kiírás szempontrendszere érvényesült. | [
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Demokratikus Koalíció"
] |
Kínos bejegyzés került Tiborcz István egyik vállalkozása, az ES Hungary Kft. cégbizonyítványára. Az ES Hungary Kft.-nél a NAV Fejér megyei adóigazgatóságának hátralékkezelési osztálya végrehajtást tartott tavaly nyáron.
Hogy az adóhivatali intézkedésnek mi volt az oka, illetve mekkora összegről volt szó, a bejegyzésből nem derül ki, a társaságtól pedig eddig nem kaptunk választ kérdéseinkre. A végrehajtás azért is különösen kellemetlen, mert az ugyancsak Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Innovatív Energetikai Zrt. felettébb sikeresen szerepel közbeszerzési pályázatokon.
Orbán Ráhel és Tiborcz István az esküvőn
Az ES Hungaryben szinte a teljes Tiborcz család megtalálható, hiszen Orbán Viktor veje mellett édesapja, Tiborcz Sándor, valamint testvére, Tiborcz Eszter és Tiborcz Péter is tulajdonos. A társaság mostanra messze távolodott alapításkori tevékenységétől. 1993-ban még Megyes és Társai Kft.-ként hívták életre, és temetkezési, illetve kegyeleti szolgáltatásokat nyújtott. Ma már a cég többi között gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme és növénytermesztési szolgáltatás mellett "máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységgel" foglalkozik. A vállalkozás a család csabdi-tükröspusztai lovasklubjának címére van bejegyezve.
Mérlegbeszámolója szerint az ES Hungary 2013-ban 35,3 millió forint árbevétel mellett 7,5 millió forint mérleg szerinti eredményt ért el, vagyis – hacsak nem valami szédítő összegű kötelezettségről volt szó – lett volna miből fizetni a NAV-nak. Az Atlatszo.hu egy korábbi írása szerint Tiborcz István testvére, Eszter a bicskei földbérletpályázatokon több mint 150 hektárt nyert el húszéves időszakra. Az összefüggő földterület pedig nem messze található a család említett lovasfarmjától, amelyhez az edző- és az ugratópályán felül közel 30 hektárnyi legelő és karám tartozik.
Orbán Viktor környezetében volt már példa adóvégrehajtásra. Tavaly ősszel számoltunk be arról, hogy a miniszterelnökkel bizalmas viszonyban lévő Mészáros Lőrinc két vállalkozásánál is hasonló végrehajtásra került sor. Ennek kapcsán akkor a felcsúti polgármester annyit közölt, hogy a hiány még az ő tulajdonszerzése előtt keletkezett a cégekben, azóta rendezte ezeket a kintlévőségeket, s a vállalkozások működése zavartalan. | [
"ES Hungary Kft."
] | [
"Elios Innovatív Energetikai Zrt.",
"Megyes és Társai Kft."
] |
A BKV felmondta az Alstommal a metrószerelvények szállítására kötött szerződést. Emiatt a 4-es metró átadása 3-5 évet csúszik, így az 2016-2018 között várható.
Miután a Nemzeti Közlekedési Hatóság jogerősen elutasította a Budapest Metropolis Konzorcium (ALSTOM Transport SA) végleges típusengedély iránti kérelmét, így a BKV Zrt. előtt nem állt más lehetőség, minthogy felmondja a 2 és 4 vonalakra szánt metrószerelvényekre vonatkozó szállítási szerződéseket és érvényesíti valamennyi szerződésben rögzített és egyéb polgári jogi igényét - írta közleményében a BKV.
2008. szeptember 5.: Zal Shahbaz, az Alstom alelnöke átadja Demszky Gábor főpolgármesternek az első, elkészült metrószerelvényt
A BKV 2006 májusában kötött szerződést a francia céggel. Az Alstom 22, egyenként öt kocsiból álló szerelvény szállítását vállalta az M2-es vonalra, további 15, egyenként négy kocsiból álló automata szerelvényét pedig az M4-es vonalra.
A BKV Zrt. a szerződésekben rögzített és a polgári jogviszonyokban egyébként is elvárható együttműködési kötelezettségének minden vonatkozásban maximálisan eleget tett - írja a közlemény emlékeztetve: több alkalommal figyelmeztették a szállítót szerződéses kötelezettségei teljesítésére.
A BKV álláspontja szerint azonban az Alstom nem tett meg minden tőle elvárhatót a szerződés teljesítése érdekében, és nem szerezte meg a járművek végleges típusengedélyét, így ebben a helyzetben a BKV előtt nem állt más lehetőség, mint hogy felmondja az szerződéseket és érvényesíti valamennyi igényét.
Kocsis István vezérigazgató a szerződések azonnali hatállyal történő felmondásávsal egyidőben lehívta a szerződések alapján kifizetett 50 százalékosos előleg (mintegy 108 millió euró) visszafizetésére, valamint a jóteljesítésre vonatkozó (10 százalékos) bankgaranciákat, és bejelentette kötbér- és kárigényét a szállító felé.
A dolog azonban nem ilyen egyszerű. A francia céggel kötött, a város szempontjából igencsak előnytelen szerződésben olyan kitételek vannak, amik igencsak kérdésessé teszik, hogy a BKV visszakap-e bármit a már kifizetett pénzből. Sőt, az sem elképzelhetetlen, hogy a szerződés alapján a bíróság úgy ítél majd - már ha az Alstom bíróság elés viszi az ügyet - , hogy a főváros teljes összeget köteles kifizetni, a legrosszabb verzió szerint pedig károkozás miatt még csaknem ugyanennyit.
A szerződés felmondásával és az új tender kiírásával A 4-es metró esetében további 3-5 év csúszás várható és gondoskodni kell arról, hogy az új jármű a megtervezett infrastruktúrával, biztonsági rendszerekkel kompatibilis legyen. A BKV mindent megtesz annak érdekében, hogy az új jármű beszerzési eljárása - azon túl, hogy a lehető legrövidebb időn belül végbemenjen - mindenben maximálisan megfeleljen az európai unió versenyjogi elvárásainak, ezáltal ne vesszen el további támogatási forrás - ígéri a cég.
A 2-es metró vonalán jelenleg üzemelő motorkocsikon azonnal megkezdik a szükséges javítások elvégzését, melyek becsült költsége 3 milliárd forint, illetve itt is megtesszük a járműbeszerzéshez kapcsolódó egyéb szerződések felülvizsgálatát. | [
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Budapest Metropolis Konzorcium",
"ALSTOM Transport SA",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság"
] |
Noha az adócsalással és főrendőrök megvesztegetésével vádolt, jelenleg 250 millió forintos óvadék ellenében házi őrizetben lévő Vizoviczki Lászlót az utóbbi időben – állítólagos – jobboldali kapcsolataival hozta hírbe a sajtó, az talán már feledésbe merült, hogy a 2000-es évek végén a diszkópápa közbenjárásának köszönhetően sikerült megmenteni két, MSZP-hez köthető szórakozóhelyet. Ezek közül az egyik az a debreceni Bázis Klub volt, aminek a megszerzése után Vizoviczki ki tudta építeni a Hajdú-Bihar megyei városban is a diszkóbirodalmát.
Az Index.hu tíz évvel ezelőtt közölt cikket arról, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, illetve két MSZP-s nagyágyú, Hiller István és Lendvai Ildikó segítségével létrehozott alapítvány országos diszkóklubhálózatot akart beindítani. Az Alapítvány a Modern Baloldalért ezzel a feladattal azt a Bázis Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaságot bízta meg, amely több városban tervezett szórakozóhelyet nyitni. A cégcsoport nem húzta sokáig, gyorsan becsődölt. Azonban, ahogy erre a Heti Válasz is rávilágított néhány évvel ezelőtti cikkében, két baloldali szórakozóhelyet Vizoviczki László közbenjárásával sikerült megmenteni: az egyik egy újbudai klub volt; az ezt üzemeltető Bázis Centrum Kft.-t egyébként 2007 végétől 2008 elejéig közösen birtokolta a Bázis Holding és a Hajógyári–szigetre bejegyzett Rawen Kft. A lap azt írta, hogy a másik történet a debreceni Arany Bika Szállóba települt, szintén a Bázis-körbe tartozó A-Deal Kft.-hez kötődik. Ez a társaság működtette azt a Home Klubot (korábbi nevén Bázist), amelyet Vizoviczki László vásárolt fel 2008 szeptemberében.
Ez utóbbi vételről beszélt egy, a Vizoviczki László és társai ellen indított adócsalási ügyben kihallgatott tanú is, aki szintén elmondta, hogy a Bázis Klubot, amit "Gyurcsányék cége csinált", 540 milliós adóssággal vette át Vizoviczki. Igaz, a tanúnak ezt az állítását az Opten adatbázisa nem igazolja. A tanú szerint egyébként az éjszaka császára ennek az üzletnek köszönhetően tudta megvetni a lábát Debrecenben és ezután építette ki a budapestihez hasonló diszkóbirodalmát a vidéki megyeszékhelyen. Azt, hogy Vizoviczki első debreceni szórakozóhelye a Home diszkó volt, egykori bizalmasa és jobbkeze, Varga István is megerősítette 2012-es, még gyanúsítottként tett vallomásában a Központi Nyomozó Főügyészségen. A később nyomozati alkut kötő, majd a tanúvédelmi programba is felvett Varga az ügyészeknek elmondta, hogy az éjszaka császára a helyet valamikor 2008-2009-ben szerezte meg. Hozzátette, hogy a nyitó bulira kiment a Gyöngyösi Károly vezette Hajdú-Bihar megyei rendőr kommandó és "falhoz csapkodta" Vizoviczki embereit, sőt, magát a diszkópápát is földre teperték, ami "nagyon megalázó volt" számára. A volt bizalmas szerint a rendőrök azt mondták, azért vonultak ki, mert úgy tudták, hogy az alkalmazottak engedély nélkül tartanak lőfegyvert.
Minden héten vitték Vizoviczkinak a drogból származó pénzt
Ezután döntött úgy Vizoviczki, hogy kell neki egy helyi személy, akinek jó rendőri kapcsolatai vannak a vidéki városban is, hogy többé ez ne fordulhasson elő. Így kerültek kapcsolatba “debreceni Bandikával", aki még a helyi kapitánnyal is kiváló viszonyban volt – áll a vallomásban. Varga nyomatékosította, a Home mellett a diszkókirály debreceni érdekeltségei közé tartozott még a Cool, a White Angel és a Bad Beach is, amelyeknek az üzletvezetője az az O. Sándor volt, aki vádlott a Vizó-féle adócsalási ügyben is, és aki a tanú szerint egy külön borítékban, minden héte Vizoviczkinek vitte a dealerek által – a forgalmazásért cserébe – nekik leadott pénzeket. Varga hangsúlyozta, hogy a "főnök" teljes mértékig tisztában volt azzal, hogy mind a Gyurcsányék alapítványától átvett Home-ban, illetve a White Angelben és a Bad Beach-en is "komoly szinten megy a kábítószerezés" az after partykon. A dealerek pedig minden hétvégén leadtak egy bizonyos összeget a portafőnöknek, aki ezt továbbadta O. Sándornak. Ő ezt egy külön borítékba tette és átadta személyesen Vizoviczkinek, aki Varga információi szerint a ezzel havi kétmilliót kaszált.
Ugyanakkor a koronatanú azt is megemlítette, hogy amikor óvatosan rákérdezett főnökénél a drogokra és közölte vele, hogy "a barátai csak akkor tudják megvédeni, ha nem megy nagyban a kábítószer a helyeken és ha nincs hozzá közük". Erre Vizoviczki megnyugtatta, hogy nincs köze a drogokhoz, igaz, "ekkor azért elmosolyodott". Később a diszkókirály kijelentette, a Szigeten is azért engedik, hogy nyíltan menjen a kábítószerezés, mert különben nem járnának oda az emberek. Varga arról is beszélt, hogy a főnökével együtt letartóztatott BRFK-s bűnügyi hírszerző, K. Attila is rendelkezett befolyásos kapcsolatokkal Debrecenben. Volt egy ismerőse például a megyei bűnügyi osztályon, illetve az NNI debreceni kirendeltségén. Úgy gondolták, "rájuk hivatkozva le lehetne húzni a főnökről egy kis extra pénzt". Ami végül sikerült is, hiszen Vizoviczki milliós összegeket fizetett ki azért, hogy Debrecenben se zargassák "feleslegesen" szórakozóhelyeit a hatóságok.
Nem lett nagy ügy egy izraeli állampolgár balesetéből sem
K. Attilával kapcsolatban egyébként a PestiSrácok.hu többször megemlítette már, hogy az eddig még nem bizonyított vádak szerint a letartóztatott főrendőrök közül a leghosszabb ideig ő dolgozott az éjszaka császárának. Megírtuk azt is, hogy a védett tanú olyan súlyos állításokat is megfogalmazott a volt BRFK-s zsaruval összefüggésben, hogy K. Attila a diszkócsászár megbízásából 36 millió forintért elvállalta, megöleti az éjszakai élet egyik rettegett figuráját, a jelenleg a Lakatos Csaba ügetőhajtó elleni merénylet miatt bíróság előtt álló Tanyi Györgyöt. Az őrnagy ezt úgy akarta megoldani, hogy lefizette volna a férfi egyik ügyében eljáró bírót, hogy Tanyi rács mögé kerüljön, a börtönben pedig kapcsolatai révén meggyilkoltatja a diszkópápával rossz viszonyban lévő nehézfiút – áll a vallomásban. Koblencz át is vette a pénzt Vargától, egyben megígérte neki, ha “nem sikerül becsukatni és ott megöletni Tanyit, akkor ingyen dolgozik három évig" Vizoviczkinek. A főrendőr az ügyészségen azonban kikérte magának a vádakat és megdöbbent azon, hogy ilyen ügyben felmerült a neve. Ahogy cáfolta Varga azon vallomását is, miszerint több mint egymillió forintért segítséget nyújtott volna abban, hogy elsimítsák egy izraeli állampolgár balesetét a Fontana bárban. Varga ugyanis azt állította, hogy a szórakozóhely egyik vendége a kidobók elől menekülve kiugrott a bár első vagy második emeletéről. A férfi súlyos sérüléseket szenvedett, de túlélte a balesetet. Mire a rendőrök kiérkeztek, a négy kidobó elmenekült a helyszínről, az ügyből pedig végül nem lett semmi – állította a tanú.
Két rendőr menekítette volna ki az országból a diszkópápát
Vizoviczki és K. bizalmi viszonyára utalva Varga megemlítette még az ügyészségen, hogy a diszkócsászár megegyezett a főrendőrrel, ha a K. tudomására jutna, hogy Vizoviczkit le akarják tartóztatni, akkor a saját kocsijával fogja – családjával együtt – kimenekíteni az éjszaka császárát az országból. Ezt úgy oldották volna meg, hogy egyik rendőr társa elől haladt volna az autójával, Vizoviczkiék mellé pedig csomagokat pakoltak volna be, mintha nyaralni mennének. Az volt az elképzelésük, hogy két rendőrnek csak hisznek a hatóságok, ha esetleg megállítják őket. Ezért az akcióért egyébként Varga szerint a két egyenruhás 50 millió forintot kapott volna. Vargával kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy noha a PestiSrácok.hu többször is szemezgetett már a férfi vallomásából, de a koronatanú elmondásait újból áttúrva pikáns részletekre bukkantunk. Arról ugyan szóltunk már, hogy a koronatanú elmondta, Vizoviczki mindenképpen akarta félre állítani egyik legnagyobb ellenlábasát, a Tropical volt tulajdonosát, Surnyák Mihályt. (A PestiSrácok.hu olvasóinak bizonyosan ismerős lehet a vendéglátós neve, hiszen ő készítette 2000 júniusában azt a portálukon korábban elsőként közreadott videót, amely a Váci utcában és annak környékén készült.) Ez egy rövid ideig sikerült is, hiszen Surnyákot még a 2000-es évek elején élettársa kocsijának felrobbantása miatt gyanúsítottként hallgatták ki. Emiatt sokáig előzetesben is volt, mivel a rendőrség azt feltételezte, hogy Surnyák robbantotta fel a kocsit, hogy Vizoviczkire terelje a gyanút. Végül kiderült, hogy nem ő a tettes, s még kártérítést is kapott az államtól a jogtalan fogva tartás miatt.
Végezni akartak Vizoviczki riválisával
Varga az ügyészeknek Surnyákkal kapcsolatban mindenképpen el akarta még mondani azt az esetet is, amikor egykori főnöke a 2000-es évek végén úgy döntött, likvidáltatni fogja a Tropical tulajdonosát. Erről egy korábban a BRFK akcióosztályán szolgált rendőrrel egyeztetett Vizoviczki – állította a koronatanú, aki elmondta azt is, hogy a készülő merénylethez szerzett egy 22-es kaliberű fegyvert nyolc tölténnyel, amit a rendőr a családi házának fás kamrájában rejtett el. Varga szerint meg is figyelték Surnyákot, akit a White Angel szórakozóhely előtt akartak elintézni úgy, hogy "amikor Surnyák jön fel a lépcsőn", a rendőr egyszerűen "odamegy és lelövi". Már csak Vizoviczki parancsára vártak, amikor volt főnöke behívatta a Fontana bárba és közölte vele, hogy "meggondolta magát". A tanú szerint az éjszaka ura végül azért hátrálhatott ki, mert nem akarta, hogy ő, mint legfontosabb bizalmasa ebbe belebukjon. Varga hozzátette, ezért a feladatért a volt BRFK-s "tíz proteint", azaz 10 millió forintot tehetett volna zsebre.
Címlapfotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu | [
"MSZP"
] | [
"Bázis Centrum Kft.",
"White Angel",
"Home Klub",
"Modern Baloldal",
"A-Deal Kft.",
"Bázis Klub",
"Bad Beach",
"Bázis Holding Zártkörű Működő Részvénytársaság",
"Bázis Holding",
"Rawen Kft.",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Nem született meglepő eredmény, a nyertesek között van a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, valamint az Ész-Ker Kft.is. Ők azok, akik a 420 milliárdos építőipari gigatenderhez is tanácsokat adnak ötmilliárdért.
A Miniszterelnökség még tavaly októberben írt ki nyílt közbeszerzést az uniós támogatású pénzeszközök felhasználásához rendelt feladataihoz kapcsolódó közbeszerzési és jogi szakértői tanácsadásra.
A kiírás szerint a három részből álló szerződés 2020. december 31-ig lesz érvényben, teljes keretösszege pedig 5 milliárd forint. Az ajánlattételi felhívás szerint csak olyan cégek indulhattak a tenderen, amelyeknek az előző három üzleti évben a közbeszerzés tárgyából származó nettó bevétele az első és második rész tekintetében minimum 950 millió forint, a harmadik rész vonatkozásában pedig legalább 525 millió forint volt.
Június elején megjelent az eredmény-tájékoztató hirdetmény, miszerint május 11-én a Miniszterelnökség szerződést kötött a nyertessel, és a megbízás teljes keretösszege végül nettó 4,8 milliárd forint lett, vagyis 200 millióval kevesebb a kiírásban szereplő összegnél.
A 4,8 milliárdot nem a magyar költségvetés terhére fizeti ki a Miniszterelnökség, hanem európai uniós forrásból, a KÖFOP-3.2.7 számú, a “A támogatáskezelés menedzsment feltételeinek biztosítása, színvonalának megőrzése a Miniszterelnökség közbeszerzés szabályossági ellenőrzési feladatainak ellátásánál" nevet viselő projekt keretében.
A tender győztese a KFF-2016 Konzorcium lett, amelynek tagjai az Ész-Ker Kft., a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, és az SBGK Ügyvédi Iroda.
Egyikük sem ismeretlen szereplő:
– Az Ész-Ker Kft. nyerte nemrégiben a 420 milliárd forintos építőipari tenderhez kapcsolódó tanácsadást a Nemzeti Fejlesztési Programiroda által kiírt 5 milliárd forintos közbeszerzésen, és többségi tulajdonosán, Kárpáti Péter Györgyön keresztül kapcsolatba hozható Garancsi Istvánnal és Tiborcz Istvánnal is.
– A Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda szintén a Nemzeti Fejlesztési Programiroda 5 milliárdos tenderének egyik befutója lett, illetve a Miniszterelnökséggel is szerződtek áprilisban nettó 400 millió forintos keretösszegű közbeszerzési tanácsadásra.
– az SBGK Ügyvédi Iroda meghatározó szerepet betöltő munkatársa forrásaink szerint Bajkai István elnökségi tag. Bajkai alpolgármester a VII. kerületben, a Bibó Szakkollégiumba járt és a Fidesz alapító tagja.
Erdélyi Katalin | [
"Ész-Ker Kft.",
"SBGK Ügyvédi Iroda",
"Fidesz",
"Miniszterelnökség",
"Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda"
] | [
"Ész-Ker Kft.is",
"Nemzeti Fejlesztési Programiroda",
"Bibó Szakkollégium",
"KFF-2016 Konzorcium"
] |
Hiába próbáltuk megtudni, kikkel szerződött a Miniszterelnökség a Helyreállítási Alappal kapcsolatos tanácsadói feladatokra, pedig átláthatóbb közigazgatást is ígért a kormány az Európai Uniónak – épp az uniós pénzek megszerzése érdekében –, de máris felejteni látszik ezt az ígéretet.
Még szeptember 21-én kérdeztük meg a Miniszterelnökséget arról, hogy tanácsadói és egyéb feladatokra mely magánszemélyekkel és cégekkel szerződtek, amikor előkészítették az EU Covid utáni gazdaságmentő csomagja, a Helyreállítási és Ellenállóképességi (Rezilienciaépítési) Eszköz igénylését.
Először október 6-án kaptunk választ, amelyben a Miniszterelnökség 45 nappal meghosszabbította adatkérésünk határidejét arra hivatkozva, hogy ha előbb válaszolnának, az veszélyeztetné a tárca veszélyhelyzeti
kormányrendeletekben foglalt feladatainak határidőben történő ellátását.
A második válasz egy hónappal később, november 7-én érkezett: ekkor már elutasították az adatkérésünket a gyakran használt döntés-előkészítési indokkal:
"Tájékoztatom, hogy az adatigénylésében megjelölt adatok megismerése a
Miniszterelnökség feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól
mentes ellátását veszélyeztetné, így igényének teljesítését az Infotv. 27.
§ (6) bekezdésre hivatkozással elutasítom."
Mostani adatkérésünk elutasítása nem tűnik összhangban lévőnek a kormány ígéreteivel, amelyeket az Európai Bizottságnak tett. A felfüggesztett uniós kifizetések megszerzése érdekében a kormány több intézkedést is vállalt: ezek közül az egyik az Integritás Hatóság létrehozása volt. A kormány ezenkívül megígérte többek között a közpénzek költésének átláthatóbbá tételét és a közérdekű adatok megszerzésének megkönnyítését is.
Ezzel kapcsolatban született is két törvénymódosítási javaslat (itt és itt), amelyeket azóta el is fogadott az Országgyűlés. Igaz, e törvények megalkotásának módját, a szakmai szervezetekkel való előzetes egyeztetés hiányát kifogásolta a témával foglalkozó egyik ismert civil szervezet, a Transparency International Magyarország (TI). Pedig az Európai Bizottság elvárásaival összhangban a kormány azt is megígérte, hogy a törvénytervezetek kilencven százalékát társadalmi egyeztetésre bocsátja majd.
A szervezet szerint az adatkérések kapcsán a fő gond sosem a perek lassúsága volt, hanem az, hogy egyáltalán bírósághoz kell fordulni az adatokért. Egyes állami szervek, önkormányzatok és közpénzt használó szervezetek ugyanis "rutinszerűen megtagadják a hozzájuk benyújtott adatigénylések teljesítését". A TI szerint nem készteti majd ezeket a szervezeteket a vonatkozó jogszabály módosítása ennek a megváltoztatására.
Ráadásul egy harmadik, november 15-én benyújtott törvénymódosítási javaslat is elkészült, amely kapcsán három civil szervezet (Magyar Helsinki Bizottság. K-Monitor, Transparency International Magyarország) közös – angol nyelvű – közleményt adott ki november 17-én. Ebben többek között azt sérelmezik – pontokba szedett magyarázattal –, hogy a kormány lépései nem jelentenek érdemi változást a korrupció elleni harcban, s hogy az Európai Bizottság kérésére bevezetett változtatások részeként megint úgy nyújtott be törvénymódosításokat a kormány, hogy nem egyeztetett civil szervezetekkel.
A közös közlemény kifogásolja azt is, hogy a közbeszerzési szerződések nagyobb nyilvánosságát célzó új rendelkezések nem vonatkoznak a közszolgáltatásokat nyújtó vagy közpénzeket felhasználó szervezetek minden típusára. Nem terjednek ki például a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra és az állami tulajdonú vállalkozásokra, és nem kötelezik a közpénzek terhére finanszírozott szerződések közzétételét az újonnan kialakított adattárban.
A civil szervezetek szerint az információszabadság helyzetének érdemi javítása érdekében a kormánynak "szisztematikusan hatályon kívül kellene helyeznie a 2012 óta az információhoz való hozzáférés útjába állított valamennyi jogi akadályt, és módosítania kellene az információszabadsággal kapcsolatos ügyekben a jogorvoslatra vonatkozó szabályokat". | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Helyreállítási Alap",
"Transparency International Magyarország",
"Integritás Hatóság",
"Európai Unió",
"Magyar Helsinki Bizottság",
"Európai Bizottság"
] |
Az ember azt gondolhatná, hogy demokratikus klímában sem az ember munkáját, sem pedig biztonságát nem fenyegeti, ha csúnyákat mond a miniszterelnökről. Legföljebb visszaszólnak neki, ám nem fogják tyúk- vagy kabátlopási ügybe keverni.
Tisztelt Elnök Úr!
Több mint egy hónapja folyik a mértéktartónak nevezett kormánypárti polgári napilapban a hecckampány az Akadémia egyes tagjai, doktorai és más kutatók ellen. Megfontoltan választottam ezt a szót: hecckampány. Nem nevezhető ugyanis másnak egy olyan tényfeltárás, amely ismert adatokat tendenciózusan eltorzítva, összefüggéseiből kiragadva tüntet föl rossz színben tudósokat, nemcsak a gyanúsításig, hanem a rágalmazásig, vagy legalábbis annak kézenfekvő sugalmazásáig elmenően, s a másik felet nem hallgatja meg, a cáfolatokat nem közli, a beállítását alapvetően megkérdőjelező, más fórumokon nyilvánosságra hozott tényeket olvasói elől rejtegeti, s koncepciós tákolmányát újabb információk híján is több mint harminc számban ismételgeti. Ezt Ön, Elnök úr, saját tapasztalatából is tudhatja, hiszen amikor óvott "az igaztalan vádaskodástól, a megelőlegezett ítélkezéstől", továbbá "a szakszerűtlenségtől, a megfontolatlanságtól, a mesterségesen gerjesztett politikai sárdobálástól", akkor a Magyar Nemzet elhallgatta bírálatát. Ön a külső és a tiszteleti tagok levelére írott válaszában(http://mta.hu/mta_hirei/az-akademia-elnokenek-valasza-a-kulso-es-tiszteleti-tagok-januar-28-i-nyilt-levelere-126982/) azt állítja, hogy a hat meggyanúsított filozófiai pályázat közül egynek az esetében szabálytalanságot észlelt (melynek egyébként jelentőségét és súlyát munkaadóként olyan mértékűnek tekintette, amelyre egy figyelmeztetés az arányos válasz). Lehet, hogy tévesen ítélte meg a helyzetet – mindenesetre büntetőföljelentést nem tett. Ám e vélelmezett szabálytalanságon kívül mind ez idáig semmi másra nem derült fény. Az elszámoltatási kormánybiztos három kutatócsoport pályázatát jelentette föl – nem tudjuk, miért. Egy televíziós interjújában ugyanis éppen Ön hívta föl a figyelmet arra, hogy vonatjegyek (és tegyem hozzá: hotelszámlák) hozzátartozhatnak egy tudományos pályázat költségeihez. A Magyar Nemzet újságírói és a kormánybiztos úr talán kevéssé járatosak a tudomány világában, s ezért ismeretlen előttük a nemzetközi konferencia fogalma; a szállodához és a vonathoz csak a kéjutazást tudják társítani.
A tiltakozás, amely hazai és nemzetközi hullámokat is vet, a tendenciózus rágalomhadjárat ellen indult. Arról van szó –tisztelt Elnök úr –, hogy a becsületünkbe gázoltak. A Magyar Nemzet vicclapba illő tényfeltárása ("Magyarról magyarra fordítottak...") nyomán a kormánybiztos följelentést tesz, s a Magyar Nemzet megerősítve érzi magát állításaiban, amikor diadallal jelenti, hogy följelentés történt. Más mértéktartó lap főszerkesztője nemes egyszerűséggel azt a következtetést engedi meg magának, hogy "lebuktunk". Mindezzel kivárnám a rendőrségi vizsgálat és – ha lesz – a vádemelés és a bírósági ítélet végeredményét.
Engem személyemben a mondvacsinált vádak sem érintenek, mivel ellenem és kutatócsoportom ellen egyetlen vád nem hangzott el, mindössze azt az igaz tényt vonták be a rágalom lepedékével, hogy 2004-ben kutatócsoportom pályázatot nyert. (Elhallgatva a kutatócsoport létszámát, a pályázat időtartamát, s azt, hogy 24 másik humán tudományos pályázat nyert ugyanebben az évben, ugyanezen a pályázaton.) A vizsgálat bejelentése óta eltelt több mint egy hónap alatt az általam vezetett kutatócsoport pályázata ügyében nem történt följelentés. Mindazonáltal ez nem gátolja a Magyar Nemzet újságíróit abban, hogy kiváló kollégáim között megtisztelő módon mindig az első helyen soroljanak föl, holott ezt az ábécésorrend nehezen indokolja.
Kényszerítő erővel kell tehát arra gondolnom, hogy nem a föltárni vélt szabálytalanságok indokolják a példátlan sajtókampányt, a civilekkel szemben mindeddig soha nem tapasztalt szívósságú karaktergyilkossági kísérletet, hanem – mint egy másik interjújában Ön is megállapította – "kipécéztek" bennünket. A Magyar Nemzet nem is volt képmutató: kezdettől világossá tette, hogy a "liberális" filozófusokat akarja kriminalizálni. Ön a Magyar Tudományos Akadémia mintegy hatvan külső és tiszteleti tagjának tiltakozó levelére adott válaszában, noha nagy nyomatékkal hangsúlyozza az egyetlen vélelmezett szabálytalanság tényét, végül az ügy politikai vonatkozására is kitér, mégpedig velem kapcsolatban.
Ám mielőtt erre reflektálnék, szabadjon a külföldi tiltakozásokról is mondanom valamit. Ön, Elnök úr, fiatalabb nálam, s ezért vagy másért tudomásom szerint a Kádárkorszakban nem volt közéleti ember (public man). Így talán nem is tudja, mennyire szívmelengető – mert ifjúságom napjait idézi –, amikor arról beszél, hogy a filozófusok külföldre "szaladgálnak" védelemért. Ezek Aczél György szavai. De ahogy egykor ő, Ön is túlértékeli lehetőségeinket, s alulértékeli magas színvonalú külföldi értelmiségiek tájékozottságát és ítélőképességét. A magyar nyilvánosság nem, de Ön természetesen jól tudja, hogy milyen jelentőségű emberek és tudományos testületek emelték fel a szavukat védelmünkben a világ minden részéről, és milyen nagy számban. Sok szó esik a kiváló Daniel Dennettről, akit külföldre "szaladgáló" denunciáló levelek elbizonytalanítottak, és ezért a szigorú semlegesség jegyében visszavonta aláírását, de Ön tudja, hogy azok között, akiknek válaszolt, hány világnagyság van a maga tudományában, köztük Nobel-díjasok: Daniel Kahneman, Yuan T. Lee, John C. Polanyi. (Mint ahogy a 3000 aláíró körül járó "El a kezekkel a magyar filozófusoktól!" című petíciónak is van Nobel-díjas aláírója: Elfriede Jelinek.)
Ahogy ők sem beszélnek semmi ilyesmiről, mi sem akarjuk kivonni magunkat semmiféle törvényes ellenőrzés alól, és senki sem gondolja közülünk, hogy "a nemzetközileg beágyazott szakmai kapcsolati háló" (dr. Orbán Viktor szavai) bármilyen előjogot vagy kivételezettséget indokolhatna. Ezért tehát, tisztelt Elnök úr, cáfolnom kell levelének erre vonatkozó kitételeit. Ugyanígy azt a logikát is merőben tévesnek kell ítélnem, amely a hecckampány elleni tiltakozást a sajtószabadság korlátozási kísérletének állítja be. A szólásszabadság radikális híve vagyok. De ahogy senki nem vonhatja meg előzetesen a Magyar Nemzet jogát, hogy tetszése szerint indítson hecckampányt – sem az érintettek, sem a levél írói nem kívántak ilyet –, az a jog sem kérdőjelezhető meg, hogy erről mások elmondják elítélő véleményüket, kifejezzék megvetésüket és tiltakozzanak. Mint ahogy az a jog sem kérdőjelezhető meg, hogy bírósági eljárás keretében támadjuk meg a rágalomhadjáratot és kényszerítsük ki az elégtételt. Én megtettem ennek első lépéseit, és tudomásom szerint több kollégám is.
Van azonban érdekes válaszának egy passzusa, amely mintha kilépne az eddigi logikából. "Ha egy tudós a politika területére lép, és durva politikai kijelentéseket tesz, a politikusoktól vagy a politikai újságíróktól az ő szabályaik szerint kimért választ fog kapni. Ha valaki a választ durvának találja, tudóstársai nem tudják megvédeni. Ha egy tudós nyilvánosan bejelenti, hogy »nem kíván egy levegőt szívni a miniszterelnökkel«, a sajtóban kritikát kaphat. Ilyenkor nem futhat az Akadémiához, hogy védje meg őt ettől a kritikától... Biztosíthatom Önöket, hogy a magyar tudósközösség tagjai kritikus gondolkodók és senki nem zaklatja őket ezért. Ha azonban kritikai gondolkodásuk politikai természetű, akkor pontosan ugyanolyan módon kezelik őket, mint bárki mást a politikai arénában. Filozófus kollégáik némelyike politikai küzdelmekbe kezdett, és most sebeiket nyalogatják."
Ezzel a gondolatmenettel, tisztelt Elnök úr, elismeri azt, amit mindenki tud belföldön és külföldön egyaránt, hogy a hecckampánynak politikai oka van. Az idézett mondat az enyém, és akkor írtam le, amikor lemondtam egy szakmai albizottság elnöki tisztéről, ahol hivatalból az úgynevezett Főbizottságnak is tagja voltam, melynek elnöke az eddigi szabályozás szerint a mindenkori miniszterelnök. (E szakmai bizottságokat azóta fölszámolták.) Politikai kritikámat ennél a hegyes mondatnál persze alaposabban is kifejtettem (http://www.revizoronline.com/hu/cikk/2793/esetem-a-kossuth-es-szechenyi-dijakkal/). Szeretném fölhívni a figyelmét, hogy miként kutatócsoportom témája sem függött össze politikai bírálatommal, úgy nem is ezért a mondatomért "kaptam kritikát a sajtóban", hanem hatalmas összegek egyszemélyes "elkutatásával" vádoltak, s korrupciót, lopást, sikkasztást sejtettek. De ha Ön mégis összefüggésbe hozza a kriminalizálási törekvést idézett mondatommal, akkor egyetértünk. Igaz, az ember azt gondolhatná, hogy demokratikus klímában sem az ember munkáját, sem pedig biztonságát nem fenyegeti, ha csúnyákat mond a miniszterelnökről. Legföljebb visszaszólnak neki, ám nem fogják tyúk- vagy kabátlopási ügybe keverni. De hagyjuk. Mint ahogy hagyjuk most azt a mellékes szálat is, hogy amiképpen nem "szaladtam" külföldre, azonképpen az Akadémiához sem "futottam" védelemért, továbbá legjobb tudomásom szerint nem sebeimet nyalogatom, hanem fölveszem a kesztyűt. Fontosabb annak tisztázása, hogy a közéleti – politikai – kritika kockázata ma szakmai hitelrontás és köztörvényes bűnökkel való megrágalmazás lehet. Ahogy mondani szokták: quod erat demonstrandum.
Fogadja, Elnök úr, nagyrabecsülésem kifejezését:
Radnóti Sándor esztéta | [
"Magyar Tudományos Akadémia"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
A testület inkább már össze sem ül, pedig lett volna dolga.
Folyamatosan figyelik egyes médiatulajdonosok az NMHH Médiatanácsának honlapját kedd délelőttönként, amikor a grémium általában az üléseit tartja, hogy felkerült-e már a testület heti ülésének előzetes napirendje. Abból ugyanis sok mindenre következtetni lehet a testület soron következő döntéseit illetően, például hogy Andy Vajna kormánybiztos mely városban szerez újabb rádiós frekvenciát a már megszerzett több mint 30 mellé, vagy hogy mely rádióktól vesz el épp frekvenciát a testület és hoz ezzel nehéz helyzetbe. Bár régebben a napirendet már a keddi ülést megelőzően hamarabb is kitették – így bukott ki az is, hogy Vajna hogyan hekkelte meg a testület ülését az egyik pályázat során -, mostanában már mindössze néhány perccel az ülés kezdete előtt teszik közzé azt. Ezen a héten viszont hiába érkeztek a látogatók a testület honlapjára, ott nem jelent meg a napirend. Volt egy feltételezés, hogy talán egy vagy két nappal későbbre halasztották az ülést a húsvéthétfői munkaszüneti nap miatt, de a végén ez nem igazolódott be. A Médiatanács ezen a héten ugyanis úgy döntött, inkább nem ülésezik.
Pedig a testület előtt szép számban akadnak olyan ügyek, amelyekkel – ha a grémiumot foglalkoztatná, hogy betartsa a Médiatörvényt és a közigazgatási szabályokat, illetve az, hogy eleget tegyen a bírósági ítéleteknek – azonnal foglalkoznia kellene, sőt már akkor is jelentős határidő-túllépésben lenne. Van például olyan ügy is a testület előtt, ami már több mint 300 napja húzódik, és a bíróság jogerős ítélettel mondta ki a testület súlyos jogsértését, a Médiatanács mégsem lép előre, sőt a testület még a hozzá a pályázóktól beérkező hivatalos levelekre sem reagál, és eközben ül a rádiós pályázók pénzén. Persze tudja a Médiatanács is, hogy nem tudja parkoltatni az ügyeket a végtelenségig, de az országgyűlési választásokat megelőzően mégiscsak kínos lenne, ha azok után, hogy tavaly még Andy Vajna emberének cégét hozták ki győztesnek a velencei helyi rádiós pályázatban, épp a kampányban jelentenék be, hogy bocs, sztornó az egész és eleget teszünk a bíróság tavalyi ítéletének. Bár lehetett volna a dolognak egy pozitív olvasata is, hogy legalább a kormányzati ciklus végére mégiscsak helyreállították a törvényességet és legalább az olyan jogállami intézményeket mint a bíróság azért mégsem veszik semmibe. De úgy látszik, úgy érezhették, az ilyen csip-csup kis ügyekkel, hogy benn áll a rádiós pályázók pénze a médiahatóságnál, és nem tudják megkezdeni a sugárzást, bizonytalanságban tartva ezzel egy adófizető vállalkozást, ráérnek foglalkozni április 8. után is.
A Médiatanács elnökének, Karas Monikának pedig akkor is jár az 1 millió forintot bőven meghaladó állami fizetés és persze a további juttatások, ha nem is ülésezik a testület. Akkor meg minek tegye ugye. Kijár a pihenés a Médiatanács tagjainak is, hisz bizonyára végtelenül megterhelő lehet, hetente egy alkalommal beülni pár órára a testület üléseire, és találni valami ürügyet, hogy épp hogyan szabotálják a független magyar bíróságot.
Megkérdeztük egyébként a Médiatanácsot, miért maradt el az eheti ülése. Több nap után is csak annyi választ sikerült szerezni az NMHH kommunikációs osztályán keresztül, hogy
A Médiatanács ezen a héten nem tart ülést, következő ülése április 10-én várható.
A magyarázat tehát valójában: csak.
Kiemelt kép: Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke. | [
"Médiatanács"
] | [
"NMHH Médiatanács",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság"
] |
Kósa bérét elvitték az ingatlanjai
Budapest — Miből tudta egyensúlyban tartani a családi költségvetést Kósa Lajos debreceni polgármester?
A Fidesz alelnökével kapcsolatban nem csak az a furcsa, hogy mint az RTL Klub kiderítette: éveken át nem számolt be a felesége nevén lévő 155 négyzetméteres óbudai lakásáról. A mintegy 70 milliós ingatlanon kívül más is szemet szúr vagyonnyilatkozatait szemezgetve.
A honatya például 2010-ben havi átlag 850 ezres nettó fizetése lehetett. Ez tekintélyes összeg, az akkori átlagkereset bő hatszorosa volt. Ám ebből óriási kiadásokat kellett fedezni. A Blikk számításai szerint az eddig titkolt lakás fenntartása elérheti a havi 150 ezer forintot. De eközben a debreceni 300 négyzetméteres ház számláit is fizetni kellett, ahol a polgármester feleségével és három gyerekével – fia csak 2011-ben születet – élt. Ez a kiadás is elérhette a havi 200 ezer forintot. Továbbá Kósa motort, autót is tartott az elmúlt években, 2007 óta motorcsónakja is van. Mégis, főleg a hitelek törlesztése okozhatott fejfájást.
A Blikk számításai alapján Kósa nagyon sokat költött fizetéséhez képest. A Fidesz alelnöke 2010-ben átlag havi nettó 850 ezer forint körül keresett vagyonnyilatkozata szerint ezt az összeget azonban akár teljesen felemészthette ingatlanjainak és járműveinek fenntartása, illetve a hitelek törlesztése
2010-ben 77 milliós bankkölcsönről és 10 milliós baráti hitelről számolt be. Ha csak az előbbit nézzük, annak a törlesztése most is mintegy havi 400 ezer forint, s ez korábban magasabb lehetett. Még ha a kisebb összeggel is számolunk, az eddig sorolt kiadások el is vitték a képviselőség és a polgármesterség után járó tiszteletdíjait, költségtérítését.
S ez még nem minden. Az említett 87 milliós hitel 2011 végére 47 millióra apadt, 40 millióval csökkent. Kerestük a politikust, miből sikerült visszaadnia kölcsöneit, illetve hogyan tudott hónapról-hónapra törleszteni, hiszen felesége az elmúlt években két gyermeket is szült, vagyis valószínűleg nem ő volt a családfenntartó. Választ nem kaptunk, Kósa egy közleményt adott ki, amelyben azt írta: áll a vagyonosodási vizsgálat elé.
Kósáék egy 155 négyzetméteres lakáshoz jutottak, ami a feleség nevén van
Korábban az RTL Klubnak azt nyilatkozta: óbudai lakásához 2002-ben cserével jutottak. A Blikk kiderítette, a csereingatlant felajánló Mester Nívó Kft.-ről nem csak akkor hallhatott a debreceni polgármester. A vállalkozás által létrehozott Dexium Kft. több fontos beruházást végzett a megyeszékhelyen, a többi közt ők építették a Fórum bevásárlóközpontot és a piacot is.
Blikk-információ | [
"Dexium Kft.",
"Mester Nívó Kft."
] | [
"RTL Klub"
] |
Hűtlen kezelés kísérlete miatt nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség a Budapest Airport telekvásárlási ügyében - értesült lapunk.
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség az úgynevezett ferihegyi telekügy miatt - értesült a Népszabadság. Varga Jenő ügyészségi szóvivő az ügyről nem kívánt nyilatkozni - így arról sem beszélt, valóban a telekügy áll-e a háttérben -, mindössze annyit közölt: a főügyészség a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályát bízta meg a nyomozással, melynek határideje 2006. január 15-e.
Bár a Magyar Nemzet korábbi értesülése szerint az ügyészségi vizsgálat alapjául szolgáló beadvány a menedzsment több tagjára, köztük Hárskuti Jánosra, a Budapest Airport vezérigazgatójára nézve tartalmaz terhelő adatokat, az ügyészségi szóvivő hangsúlyozta: egyelőre nincs gyanúsított, hűtlen kezelés kísérlete miatt rendeltek el nyomozást, a felelősök személyére ezt követően derül majd fény. (A gyanúsítás már csak azért is kínos lehet majd, mert a légi közlekedésről szóló törvény értelmében nem léphet be a repülőtér területére az, aki bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt áll.)
Lapunknak más, meg nem erősített forrás azt állította, hogy az ügyészségi beadványt az úgynevezett ferihegyi telekügy miatt nyújtotta be egy, a nyilvánosságot kerülni kívánó magánszemély. A történtek miatt először Draskovics Tibor akkori pénzügyminiszter rendelt el vizsgálatot még március elején, miután nyilvánosságra került, hogy az Airport Cargo Development Kft. (ACD) tulajdonosai 2500 és 5000 forint közötti négyzetméterenkénti áron vásárolták fel azokat az ecseri mezőgazdasági területeket, melyek belterületbe vonva, közművesítve, építési engedéllyel már 24 ezer forintot értek a Ferihegyei repülőteret üzemeltető Budapest Airport Rt.-nek. Az állami tulajdonú BA Rt. kétévi tárgyalás, államigazgatási egyeztetés után február elején vette meg bruttó 4,7 milliárd forintért a területet birtokló ACD Kft.-t Hegyi Gábortól, Ötvös Gézától és Szani Jánostól. A pénzügyminiszteri vétó miatt a pénz végül soha nem jutott el a három magánszemélyhez, a már aláírt szerződést felbontották, azonban hírek szerint az összeg körülbelül harmada máig ügyvédi letétben pihen. Lapunk informátora szerint nem kizárt, hogy a hűtlen kezelés gyanúját erre alapozták, mivel az adásvétel ugyan nem jött létre, azonban a milliárdos summa immár több mint fél éve letétben pihen. Maga a telek azonban nagyon is "forrásban van", mivel épp két hónappal ezelőtt a Forrás Rt.-hez tartozó KNB-Fuente Kft. 60 százalékos tulajdonrészt szerzett a területet birtokló Airport Cargo Center Kft.-ben ("lánykori nevén" a Airport Cargo Developmentben). A Forrás Rt. annak az Arago Rt.-nek a többségi tulajdona, amelyet Leisztinger Tamás irányít.
Bár az ügyészségi nyomozás elrendelése nem túl kedvező hír, vélhetően már nem befolyásolja a Budapest Airport privatizációs pályázatát, melynek eredményét heteken belül kihirdetheti az ÁPV Rt. Az angol BAA, illetve a német Fraport, valamint honfitársa, a Hochtief hétfőn juttatta el pályázatát a privatizációs szervezethez. | [
"Budapest Airport",
"Airport Cargo Development Kft."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"ACD Kft.",
"BA Rt.",
"Magyar Nemzet",
"Airport Cargo Center Kft.",
"Arago Rt.",
"KNB-Fuente Kft.",
"ÁPV Rt.",
"Forrás Rt.",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Budapest Airport Rt."
] |
A Fidesz szerint elfogadhatatlan, hogy a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) 118 millió forintot költött különféle tanulmányokra 2007-ben; erről Balsai István, a párt országgyűlési képviselője beszélt hétfőn Budapesten.
Egy vasárnap nyilvánosságra került sajtóhír szerint a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs államtitkársága a múlt évben 19 "úgynevezett tanulmányt" rendelt meg külső cégektől, s ezekre 118 millió forintot "pocsékolt el" – mondta Balsai István sajtótájékoztatóján. Mint fogalmazott, véget kellene vetni ennek a "kormányzati pocsékolásnak, dőzsölésnek".
A közbeszerzési törvény 25 millió forintig nem írja elő közbeszerzési pályázat kiírását – mondta, hozzátéve: a legdrágább tanulmányt 30 millió forintért a Tárki Zrt. készítette.
Emlékeztetett: az elmúlt időszakban a tanulmánykészítéssel kapcsolatban a Fidesz három alkalommal is tett fel kérdést a kormány illetékeseinek, sőt, Cser-Palkovics András, a párt szóvivőhelyettese egy ízben a helyszínen próbálta áttekinteni az egyik "megkérdőjelezhető tanulmányt". Balsai István szavai szerint ennek eredménye csupán az lett, hogy az illetékes helyettes államtitkárnak távoznia kellett.
A képviselő kitért arra is, hogy ismereteik szerint a legutóbbi tanulmányt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök "haverja", Honti Pál készítette, amelynek címe: Nemzetközi kormányzati kommunikációs eszközök az interneten.
"Jó, nem?" – mondta Balsai István a cím ismertetése után. A Fidesz politikusa szerint kérdés, hogy mi szükség van egy nagy, "több tucat emberből álló kommunikációs államtitkárságra, ahol a kezdő fizetés 900 ezer forint és egymillió forint között van havonta". Úgy vélte, ezek az emberek a munka kiszervezésével foglalkoznak.
MTI | [
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Tárki Zrt."
] |
Az NGM közleményéből derült ki, hogy a nemzetgazdasági miniszter a múlt héten azonnali vizsgálatot rendelt el, miután Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt munkatársa arról beszélt, hogy az adóhatóság szándékosan nem vizsgál olyan cégeket, amelyekről nagy biztonsággal tudni lehet, hogy milliárdos nagyságrendben csalnak áfát. Elmondása szerint e társaságok nagy része az élelmiszer-kereskedelem és a kiskereskedelem legnagyobb játékosai közül kerül ki.
A minisztériumi közlemény szerint a hétvégén lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy az intézmény a jogszabályoknak megfelelően járt el az adózók ellenőrzésénél, mindenfajta részrehajlás, vagy indokolatlan előny biztosítása nélkül.
A hivatalos közlemény szerint Horváth szavaival szemben a "NAV növelte az ellenőrzési vizsgálatok számát a legnagyobb adózók körében, így jelenleg évente átlagosan 1,6 vizsgálat jut egy adózóra. Az ellenőrzésre minden olyan esetben sor kerül, ahol vélelmezhető az adóelkerülés. A vizsgálatok 80%-a megállapítással zárul, a körbeszámlázásos ügyekben 1817 adóellenőrzés fejeződött be. A NAV összesen 83 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg ezekben a vizsgálatokban".
A NAV kezdeményezni kívánta az ügyekben nyilatkozatot tevő személy felmentését, azonban erre, Horváth András lemondása miatt már nem került sor.
A NAV a nyilatkozatok miatt feljelentést tesz Horváth András ellen, tekintettel az intézmény működését érintő megalapozatlan, rágalmazó kijelentéseire.
- zárul a közlemény. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [] |
Kulcsfigura rendezte át érdekeltségét a jelenkori magyar építőipar meghatározó vállalatában, a Market Zrt.-ből. Tette ezt azokban a napokban, amikor éppen beszállt a magyar gyorsétterem-piac egyik zászlóshajója, a McDonald's magyarországi érdekeltségébe.
Scheer Sándor Scheer Sándor
Scheer Sándorról van szó, akiről a közelmúltban jelent meg hír annak kapcsán, hogy a McDonald's étteremhálózat anyacége, a McDonald's Corporation bejelentette, hogy üzletrész-adásvételi szerződést írt alá a vállalkozóval. Amelynek értelmében a magyarországi vállalatban meglévő tulajdoni érdekeltségét teljes körűen Scheer Sándorra ruházza át, aki "Developmental Licensee" (DL) partnerként fejleszti és üzemelteti tovább a piacon működő McDnald's éttermeket.
A társaság honlapján megjelent közlemény szerint a továbbiakban Scheer fogja biztosítani a magyarországi üzlet további működéséhez és fejlesztéséhez szükséges tőkét. Nem egyértelmű, hogy ezzel áll összefüggésben, de Scheer Sándor már nem tulajdonos a Market Építő Zrt.-ben. Pontosabban nem a saját neve alatt. A cégnyilvántartási adatok szerint ugyanis január közepén törölték az erre vonatkozó bejegyzést a cégpapírokban - lelt rá az információra az mfor. Ezzel azonban nem szűnt meg az érdekeltsége a Marketben, ugyanis a saját vagyonkezelő vállalkozása révén továbbra is jelen van a tulajdonosok között. A cégközlöny szerint az érintett 49 százalékos tulajdonrészt jelenleg a Scheer kizárólagos tulajdonában lévő LMCS Kft. birtokolja. Vagyis egy cégen keresztül maradt bent az építőipari vállalatban. A kis vagyonkezelő eddig is (kis)tulajdonos volt a Marketben, a jelek szerint Scheer részét vette át egészében.
A Market a fideszes éra megbízható építőipari vállalata, egy sor fontos megrendelést nyert el az elmúlt években. Ez a cég építette a Groupama Arénát, valamint a fradisták szentélyét aztán javarészt kitakaró Telekom székházat. De a Dagály Arénát is megkapták, a Párisi Udvar átalakításában is részt vesznek, és a sort még hosszan lehetne folytatni. Különlegességként azért kiemelnénk, hogy a cég honlapja szerint az Orbán-kormány lieblingjének nem mondható CEU-Közép Európai Egyetem új épületének munkálataiban is szerepet kaptak.
A társaságot alapvetően Garancsi Istvánhoz kötik: az ő Garhartt Invest 2014 Zrt. nevű cége a többségi, 51 százalékos tulajdonosa a Marketnek (apró érdekesség, hogy a Garhartt fő profilja az "egyéb sporttevékenység"). Garancsi jó barátja Orbán Viktor miniszterelnöknek, fel szokott bukkani az első ligában szereplő Puskás Akadémia futballcsapat meccsein a páholyban. Nem mellesleg a szomszédvár Mol Vidi tulajdonosa.
Scheer régi "harcostársa" Garancsinak, a Market alapítása óta jelen van a cégben, tulajdonosként és operatív döntésekben részt vevő személyként egyaránt. Ami utóbbit illeti, a hétköznapokban továbbra is a társaság rendelkezésére áll: a múlt év végén újabb öt évre kinevezték, az igazgatóság elnökeként tevékenykedik a cégben.
A már idézett közleményben Scheer elmondta, hogy régre nyúlik vissza a kapcsolata a McDonald's-szal, számos étterem és az első magyarországi Ronald Ház építésében is részt vett. Scheer szintén fontos üzletember, de kevésbé ismert, mint üzlettársa, Garancsi. Az érdekeltségébe tartozik egyebek mellett a Hotel Clark, a Clark Ádám téren található, a közvéleményt megosztó stílusban (természetesen a Market közreműködésével) épült, nemrég átadott szálloda, amely még Tarlós István főpolgármestert is - nem túl hízelgő - megszólalásra késztette.
A Market jegyzett tőkéje 1 milliárd forint, 2017-ben 107 milliárdos nettó értékesítési árbevétel mellett 6,5 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el. A Market saját tőkéje 2017 végén 11,5 milliárd forint volt. Elképzelhető, hogy Scheer a McDonald's megszerzésével összefüggő új feladatok miatt döntött úgy, hogy minden tulajdonát a vagyonkezelő vállalkozásába helyezi át, és a saját neve alatt már nem lesz jelen tulajdonosként az építőipari társaságban. Mivel saját érdekeltsége vette át tőle a részesedését, vagyis a saját vagyona átcsoportosításáról van szó, nem valószínű, hogy az ügyletnek lehetett olyan célja, hogy friss pénzhez jusson, amit a McDonald's fejlesztésére fordíthat. Hacsak az nem, hogy LMCS-ből így volt a legcélszerűbb átcsatornázni a pénzt, bár ez elsőre kacifántos megoldásnak tűnik. Mindenesetre a 2017-es évről szóló beszámoló szerint a vagyonkezelőnek közel 4 milliárd forintos volt a mérlege, az adózott eredménye 1,369 milliárd, a saját tőkéje 1,722 milliárd forint volt. | [
"Market Építő Zrt.",
"LMCS Kft.",
"McDonald's"
] | [
"CEU-Közép Európai Egyetem",
"Hotel Clark",
"McDonald's Corporation",
"Puskás Akadémia",
"Mol Vidi",
"Developmental Licensee",
"Garhartt Invest 2014 Zrt."
] |
A cukorgyárak privatizációját vizsgáló parlamenti albizottság Medgyessy Péter volt miniszterelnököt, a Magyar Fejlesztési Bank egykori igazgatósági elnökét és Erős Jánost, az MFB másik volt vezetőjét hallgatta meg. Medgyessy azt mondta: a banknál kockázatosnak tartották, hogy egy ilyen intézménybe tegyenek pénzt.
A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bankban 1995–1996-ban megfordultak a Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Részvénytársaság (Magyar Cukor Rt.) vezetői, hogy forrásokat szerezzenek, ugyanakkor a bank kockázatosnak tartotta, hogy a magyar állam pénzét ilyen intézménybe tegyék – mondta Medgyessy Péter volt miniszterelnök, a bank akkori elnök-vezérigazgatója az Országgyűlés cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottságának pénteki ülésén.
Ismert, Bokros Lajos kiállt a magyar cukorgyárak privatizációja mellet az országgyűlési bizottság előtt.
Elmondta:a fejlesztési bank nem olyan tőkepótlásra jött létre, amely a későbbiekben nem garantálja a megtérülést. A banki mérlegelés alapján a Magyar Cukor Rt. kérelmét is vizsgálták, és mivel nem volt elég tőkéje, ezért "kockázatosnak, elkerülendőnek" tartották, hogy egy "ilyen intézménybe a magyar állam pénzét betegye a fejlesztési bank".
A volt miniszterelnök hozzáfűzte: természetesen lehet olyan tulajdonosi döntést hozni, hogy a magyar állam tőkét juttat a Magyar Cukor Rt.-nek, a fejlesztési bank ugyanakkor nem arra jött létre, hogy tulajdonosi szerepet lásson el a Magyar Cukornál. A cukoripar szakmai felügyeletét az akkori Földművelésügyi Minisztérium, a gazdálkodási feladatokat pedig a mindenkori privatizációs miniszter látta el, "még a pénzügyminiszternek sem volt igazán ebben kompetenciája", a fejlesztési banknak pedig banki szempontokat kellett mérlegelnie – mondta.
"A befektetői érdekek jobban érvényesültek"
A bizottság meghallgatta Kovács Árpádot, aki 1996-ban az Állami Privatizációs Vagyonügynökség Rt. (ÁPV Rt.) igazgatótanácsának elnöke, illetve 1996 őszéig az Állami Számvevőszék privatizációért felelős igazgatója volt. Kovács Árpád elmondta: az 1996 végétől 1997 végéig terjedő időszakban a magyar cukoripar tőkehiánya jelentős volt, meghaladta azt a mértéket, amelyről az ÁPV Rt.-ben saját hatáskörű döntést tudtak volna hozni. A privatizációs szerződések betartatásával, a garanciákkal kapcsolatban "aszimmetria" volt jellemző ebben az időszakban, vagyis a befektetői érdekek ebben a tekintetben jobban érvényesültek, mint az állam tulajdonosi érdekei – emelte ki Kovács Árpád.
Az első hat cukorgyár privatizációjából semmi nem került az állami kasszába – hangzott el az ágazat privatizációját vizsgáló bizottság október eleji ülésén. Az előnytelenül kötött szerződéseket a saját hasznukat és túlélésüket kereső vállalatvezetők készítették elő, a privatizációért felelős szervezet akkori vezetője az idő és a létszám hiányával magyarázza, hogy nem ellenőrizték gondosabban a szerződéseket, s csak a bélyegzőt nyomták rá a papírokra.
Erős János, aki 1995-től volt vezérigazgatója a Kereskedelmi és Hitelbanknak, a bizottság ülésén azt mondta: nincs tudomása arról, hogy a bank volt a cukorgyárak számlavezetője, és "semmiképpen nem volt cél a magyar cukoripart finanszírozni a Kereskedelmi és Hitelbankból, de nem is volt tiltólistán", így ha megfeleltek volna, akkor kaphattak volna forrást.Font Sándor, a bizottság fideszes társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az Antall-kormány írta alá a legnagyobb értékű cukorgyárak privatizációs szerződéseit 1990-1991-ben, ezek előkészítése a korábbi Németh-kormány idejére esett, amelyben Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes volt.Medgyessy Péter elmondta: a Németh-kormány által előkészített privatizáció lényege az volt, hogy egyáltalán lehessen privatizálni, mivel a magyar jogszabályok a privatizációt a Németh-kormány előtti időszakban nem tették lehetővé. A privatizációra azért volt szükség, mert Magyarországon nem volt tőkeerős középosztály, a rendszerváltás stabilitását ugyanakkor világosan és egyértelműen az erős privát szektor tükrözi. Hozzáfűzte: az Antall-kormány nem változtatta meg az előkészített privatizációs szerződéseket – pedig lett volna lehetősége rá –, mert valószínűleg ők is úgy látták, hogy meg kell indítani egy garantált, tőkével ellátott tevékenységet, amelynek eredményeként Magyarország sikeresen "át tud evezni" a piacgazdaságba.Font Sándor azon kérdésére, hogy 1994 és 1998 között miért nem tartatták be a megkötött, sokszor a privatizátor számára kedvező szerződéseket, és döntött úgy az állam, hogy az addig még állami kézben lévő öt cukorgyárat is privatizálja, Medgyessy Péter azt mondta: dokumentumok hiányában nem tudja megítélni, hogy jól betartatták-e a privatizációs szerződéseket, az 1994 és 1998 közötti időszakban pedig a pénzügyminiszternek "minden baja nagyobb volt annál", hogy a privatizációs szerződésekkel foglalkozzon, másrészt volt külön ezzel foglalkozó miniszter.
Medgyessy Péter egyetértett Józsa István (MSZP) azon felvetésével, hogy a privatizáció mögött az az elvi megfontolás állt, miszerint a privatizáció a politikai-társadalmi rendszerváltás garanciája lehet, és ez is szerepet játszott a cukorgyárak privatizációjában. Kovács Árpád is egyetértett azzal, hogy a privatizáció társadalmi-politikai garancia volt az átalakulásra, az első kormány "nagyon helyesen szorgalmazta ezt a folyamatot".
"Fenyegetett helyzet"
Für Balázs, a bizottság szakértője elmondta: 1995-1996 között az öt magyar cukorgyár nehéz finanszírozási helyzetben volt, erre egyetlen megoldás az állami, 1-2 milliárd forintos tőkeemelés lett volna. Az állami tulajdonos mégis úgy döntött, hogy nem fognak tőkét emelni. Arra volt kíváncsi, ki hozta meg ezt a döntést, és miért döntött így, miközben üzemi szinten ezek a cukorgyárak nyereségesek voltak. Aradszki András (KDNP) úgy vélekedett, hogy bár nem volt jogi kötelezettsége az Antall-kormánynak arra, hogy aláírják a privatizációs szerződéseket, de gazdaságilag fenyegetett helyzetben volt az ország. Ezzel a felvetéssel Medgyessy Péter is egyetértett.
A volt miniszterelnök Für Balázsnak válaszolva elmondta: az hogy üzemi szinten nyereségesek voltak a gyárat, "az egy pénzügyi szakembert nem nagyon hat meg", csak az a fő szempont, hogy kell-e bele pénzt "önteni", vagy sem. Ez egy olyan időszakban volt, amikor a Bokros-csomagon éppen hogy túl volt az ország. Áthidalták a fizetésképtelenséget, ezután "ezer helye volt a pénznek", neki pénzügyminiszterként oda kellett tennie a pénzt, ahol arra a leginkább szükség volt. | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Magyar Cukor Rt."
] | [
"Állami Privatizációs Vagyonügynökség Rt.",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Kereskedelmi és Hitelbank",
"Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Részvénytársaság",
"ÁPV Rt.",
"Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank",
"Állami Számvevőszék"
] |
A kormányszóvivő korábbi nyilatkozatának ellentmond, hogy a Magyar Hírlap több helyi éttermet is talált, melyek vállalták volna a söjtöri kormányülésen az étkeztetést. A szóvivő korábban azt nyilatkozta, hogy a helyiek nem vállalták a szállítást, így a zártkörű meghívásos pályázatra jelentkező három étterem közül a budai Mágnáskert éttermet választották. Az egynapos program 2,4 millióba került, ebből 734 ezer forintot tett ki a kormányebéd.
Zártkörű meghívásos pályázattal választották ki az október 19-én tartott söjtöri kormányülés és díszebéd lebonyolítására a budapesti Mágnáskert éttermet szeptember végén - közölte a Miniszterelnöki Hivatal. A két budapesti és egy szombathelyi ajánlat közül a legolcsóbb mellett döntött a kancellária. Erre azért volt szükség, mert "a söjtöri önkormányzat nem tudott eleget tenni a felkérésnek, és a közeli, Zala megyei vendéglátóipari szolgáltatók sem vállalták a feladatot". Gál J. Zoltán kormányszóvivő azt mondta, "az ügy és az ebből adódott félremagyarázások" méltatlanok a Deák-évhez. Hozzátette, a kormány sem tartja szerencsésnek a helyzetet, ezért ezután csak a kormányüléshez közeli települések éttermeiből rendelnek ételt.
A kihelyezett kormányülés költsége 2,4 millió forint volt. Ebből 734 ezer forintot tett ki a csaknem száz fő részére szervezett kormányebéd - vagyis fejenként több mint hétezerbe került -, amelyen a kabinet tagjai mellett részt vettek a falu és a megye vezetői, országgyűlési képviselői és a Deák-emlékbizottság tagjai is.
Az 1600 lakosú Söjtör nem vállalta a rendezvény lebonyolítását, ugyanis - mint azt Tamás Kálmánné polgármester közölte - fizikai képtelenség lett volna a kormányülés helyszínén főzni is. A helyi étterem konyhája egyébként négyszáz főt is képes lenne ellátni. Mint a Magyar Hírlap megtudta, a falubeliek ha nem is főztek, de sütöttek - a Mágnáskert tőlük rendelt kenyeret és pogácsát.
A Magyar Hírlap által megkeresett tizenkettő, legalább százfős Zala megyei étterem közül hat vállalta volna a kormányebéd elkészítését és szállítását. A tizenkét étteremvezető közül tizenegytől nem kért ajánlatot a MEH, egyikük annyit közölt: ilyen jellegű információt nem ad ki. A zalaegerszegi Hegyalja csárda étteremvezetője Stángli Tibor elmondta: egy teljes ebéd előétellel, levessel, főfogással és desszerttel - ha a legdrágább ételeikből állítják össze - 3500 forintba kerül. A szintén a városban működő Halászcsárda menüválasztékáról sem kértek ajánlatot az illetékesek, pedig az étterem konyhája ezer személyre főz naponta. Szabó István étteremvezető szerint egy "luxusmenü" náluk 2500 forintba kerül.
Vas György, a budai Mágnáskert luxusétterem tulajdonos-üzletigazgatója elmondta: cége minden kormány idején szervezett állami rendezvényeket, de pályafutásának legbonyolultabb programja és legrosszabb üzlete volt a söjtöri. Vas nem kívánt válaszolni arra, cége pontosan mennyi pénzt kapott, annyit árult el, bruttó 1,7-1,8 millió forint közötti összegről van szó. Ebben az összegben az étkezésen túl a bútorok, felszerelések, sütő, hűtőrendszer, dekoráció szállítása és a csaknem ötven munkatárs fizetése is benne van.
2001 nyarán az Orbán-kabinet több alkalommal is tartott vidéken kormányülést. A Zala megyei Kálócfán a helyiek disznóiból készült pörkölt. Két héttel korábban a somogyi Vörs községben lényegesen többe került a mulatság. A rendezvény - amelyen ezerkétszáz adag bográcsgulyást, rétest és italt osztottak - 4,7 millió forintba került. Ez az összeg tartalmazta a művelődési ház hangosítását, klímaberendezéssel való felszerelését, továbbá az Orbán Viktor köszöntőjének helyszínéül szolgáló színpad felépítésének költségét is. Az ebédet akkor a Veszprém megyei Alsóörsről hozatták. | [
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Magyar Hírlap"
] |
Kiszolgáltatott szerepbe kerülnek a színházak a tao megszüntetésével
Hoppál Péter, akkori kulturális államtitkár egy 2015-ös háttérbeszélgetésen elismerte, hogy az előadó-művészeti taotámogatások rendszere komoly visszaélésekre ad okot. Helyzetjelentése nem volt újdonság, már a törvény 2009-es hatályba lépésekor is tudni lehetett, hogy a taóval sok probléma lesz. Az államtitkár azonban nem hagyta ennyiben a dolgot, bár a nevesítést diplomatikusan elkerülte, a beszélgetésen nem volt nehéz kitalálni, kire utal a támogatási rendszer legnagyobb tehertételeként.
Az ExperiDance-csoda
A Román Sándor vezette ExperiDance tánctársulat – egészen pontosan a Román Sándor és Vona Tibor tulajdonában lévő Rivalda Stúdió Művészeti Iroda Közhasznú Nonprofit Kft. – az évek során sokmilliárdnyi taotámogatást szerzett, volt olyan esztendő, amikor többet tehettek zsebre, mint az Operaház és az Operettszínház együttesen. Ehhez mindössze arra volt szükségük, hogy egy év alatt 1200 előadást, vagyis naponta átlagban több mint három produkciót állítsanak színpadra. Bár az ExperiDance-t természetesen hivatalosan nem említették, a taotörvény három évvel ezelőtti módosítását éppen Román Sándorék emberfeletti teljesítménye indokolta. Működésük így vélhetően nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kormány végül megszüntesse a kulturális taót.
A megszüntetendő támogatási rendszer lényege az volt, hogy a Magyarországon működő vállalkozások a társasági adójuk (tao) egy részét a sportegyesületek és a filmek támogatása mellett nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek számára is felajánlhatták. A törvény eredeti célja szerint a kulturális intézmények – színházak, táncegyüttesek, zenekarok – így kiegészítő bevételhez juthattak, mivel azonban a tao megjelenésével párhuzamosan nagyjából ugyanakkora összeggel csökkentették a fenntartói – állami és önkormányzati – támogatásokat, a tao a kulturális szervezetek költségvetésének pótolhatatlan részévé, működésük zálogává vált.
A tao kijátszása
A rendszer azonban több módszerrel is könnyedén kijátszhatónak bizonyult. Az első a jegybevétel után felvehető támogatás feltornázása. Az arra jogosult kulturális szervezetek az évi nettó jegyárbevételük legfeljebb 80 százalékáig vehetik igénybe a taót, vagyis egy 1000 forintért eladott jegy után 800 forintot kaphatnak a magyarországi vállalkozások adójából. Ettől nem függetlenül szaporodtak el látványosan a világ körüli turnék egyes társulatok körében. Egy távoli kontinens ismeretlen színpadán aratott elsöprő siker a taoigénylések jogosságát vizsgáló Előadó-művészeti Iroda számára ellenőrizhetetlen maradt, az itt eladott jegyek után így a művészeti szervezetek gyakorlatilag annyi pénzt vehettek fel, amennyit akartak. 2013-ban ezen visszaélések kiszűrése miatt szigorítottak a törvényen, onnantól már csak az európai gazdasági térség országaiban bemutatott előadások jegybevétele után lehetett taót igényelni.
Szőcs a múlton mereng, L. Simon több Guettát akar – Magyar Hang Jelenlegi és egykori fideszes kulturális államtitkárok sorolták a sérelmeiket a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Nem kevésbé volt kreatív módszer a visszaosztás, amikor az adóját felajánló cég jelentős összeggel segítette a művészeti szervezet munkáját, amely cserébe visszafolyatta a támogatás egy részét a támogatónak. Erre az elmúlt évtizedben komplett iparág épült. Akárcsak a jutalék-rendszerre. Számos cég vállalta, hogy a kulturális intézmények helyett összeszedi a működésükhöz szükséges taotámogatást, ezért pedig néhány százaléknyi jutalékot kértek csupán – ami az évek során szépen felszaladt akár 50 százalékra is. Ezzel a nagylelkű gesztussal mindössze az volt a probléma, hogy így, a cégek kasszájába csurgó társasági adóval, magánemberek tehettek zsebre jelentős mennyiségű közpénzt.
Fiktív színházak
A támogatási rendszert több művész már a bevezetésétől fogva hevesen ellenezte. A leghangosabban talán Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója tiltakozott a tao ellen. – 2018-ban "világosan látszik, az előadó-művészeti szervezetek nagy része a tao manipulációjára jött létre. Ez szégyen" – fogalmazott a direktor a Népszavának augusztusban. A lap emlékeztetett rá, hogy amíg 2010-ben 126 regisztrált előadó-művészeti szervezet 6,5 milliárdos taotámogatást vihetett haza, 2017-ben már 315 szervezet 37,5 milliárdot zsebelt be.
A vélhetően csupán a támogatások megszerzése érdekében alapított szervezetek között találhatunk társulatot (Anonymus Színház), amely angliai fellépések alapján vett fel hatalmas összeget, miközben állítólagos koprodukciós partnere szerint magyar művész nem is szerepelt a produkcióban. De akadt olyan egyesület is (Műhely Produkció), amely három hónap alatt 553 alkalommal mutatott be egy jégtáncshow-t, amelyet az 50 ezres izraeli Eilat városában összesen 387 ezren néztek meg – írta meg a G7. A gazdasági online portál cikkében rámutatott, a nemzetközi koprodukciókban résztvevő magyar társulatok a teljes jegybevétel után igényelhették a taót, függetlenül attól, hogy mekkora részét képezték az előadásnak. Az Index számításai szerint 2017-ben 5,6 milliárd forint vándorolt fiktív színházakhoz, amelyeket kizárólag a tao megszerzésére alapítottak. Hiába jelentek meg azonban a sajtóban folyamatosan azon társulatok nevei, amelyek feltehetően csaltak a taóval, egyik ügyben sem indult hatósági vizsgálat.
Lövészárkok felett átívelő egyetértés
A visszaélések, és azok felderítetlensége miatt is alakult ki a politikai lövészárkok felett átívelő egyetértés a szakmai szereplők között a tao rendszerének megreformálásáról. Vagy épp a megszüntetéséről, amely mellett Vidnyánszky Attila kardoskodott. Végül a Nemzeti Színház vezetőjének álláspontja győzedelmeskedett, Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón bejelentette, jelenlegi formájában biztosan megszűnik az előadó-művészeti tao. Bár a rendszer hibáit szinte mindenki elismerte, a drasztikus váltás meglepte a színházi vezetőket, hiszen a bejelentést megelőzően a kormány nem folytatott érdemi egyeztetést a szakmai szervezetekkel.
Megkeresésünkre, hogy az előadó-művészeti tao megváltoztatása milyen változásokat generálna a Nemzeti Színház életében, Vidnyánszky Attila igazgató igazán cinikusan reagált: – Mindent, amit a taóval kapcsolatban el szerettem volna mondani, az elmúlt 10 évben elmondtam, sokszor, sok helyen – válaszolta megkeresésünkre.
Veszélyben a működés
Természetesen a legtöbb művészeti szervezet nem élt vissza a tao adta lehetőségekkel, hanem a támogatási rendszer eredeti céljainak megfelelően használta fel a pénzt. Most ők is kilátástalan helyzetbe kerülhetnek, ahogy a támogatási forma eltörlését még a nagyobb színházak is megérzik majd. Azok a magánszínházak, amelyek nem kapnak állami támogatást – az Átrium, a Rózsavölgyi Szalon, az Orlai Produkciós Iroda –, csak a jegybevételre, és az azután igényelhető taóra támaszkodhatnak, számukra a támogatás eltörlése a működés veszélyeztetését jelentheti.
– A tao a költségvetésünk negyven százalékát jelenti, ha ez a jegyártámogatás kiesik, minimum nyolcvan százalékkal kell megemelni a jegyárakat, aminek eredményeként az előadásszám drasztikusan csökkenni fog. Eddig évente 10-12 bemutatót tartottunk, de ha mindez tényleg megtörténik, egy évadban maximum 2-4 új darabot tudunk majd csak műsorra tűzni, mivel ennyit tudunk finanszírozni egy jegyártámogatás nélküli rendszerben. Nem is beszélve arról, hogy a támogatás megszűnése miatt több darabot is le kell venni a repertoárról, amivel a színészek, színházi háttérdolgozók egzisztenciája is veszélybe kerül és a budapesti műsorkínálat is szűkülni fog. A fő probléma jelenleg, hogy a 2018-as műsortervet, előadások és bemutatók számát a vidéki vendégelőadások számát a színházak a taotámogatások fényében alakították ki és vállalták el, viszont a rendszer váratlan megszüntetésével ex-lex állapot alakulhat ki. A 2018 év taóját 2019-ben kellene megkapnunk, de ezt így utólagosan vonnák meg tőlünk – hívta fel a figyelmet Orlai Tibor, az Orlai Produkciós Iroda vezetője.
A félelem megeszi a lelket – Magyar Hang A politika mindig beleszólt az emberek magánéletébe. Volt idő, amikor szerelmeket, családokat szakítottak szét. Erről is szól a Varsói melódia című előadás.
– Egy politikai akaratnak köszönhetően több magán- és független színház, produkciós iroda kerülhet most nehéz helyzetbe, pedig ezek az intézmények magas minőségű produkciókkal igazolták a létjogosultságukat mind a nézők, mind a szakma előtt. Magyarországon az elmúlt években virágzott a színházművészet, a prózai színház fel tudta venni a versenyt a zenéssel. Azt gondolom, a kultúrpolitika feladata az lenne, hogy mindez megmaradjon egy új konstrukcióban is – fogalmazott Orlai Tibor.
De hogy nem csupán a magánszínházak és a független társulatok szenvedik majd meg a tao hiányát. Erre jó példa Máté Gábor, a budapesti Katona József Színház igazgatójának előrejelzése. A direktor a 24.hu-nak adott interjújában elmondta, színháza költségvetésének 20 százalékát adja a tao, ennek kiesése egyik játszóhelyük, a Kamra bezárásával járna.
Kell egy tükör, amibe bele tudok nézni – Máté Gábor-interjú – Magyar Hang A Katona József Színház igazgatója a zaklatási botrányok elmaradt hatásáról, a társadalomkritikáról és az ötvenes éveket idéző listázásokról.
A korábbi támogatási rendszer ugyanakkor nem vész el teljesen Gulyás Gergely bejelentése alapján. – Az eddigi ráfordítások nem csökkennek, a forrásokat a kormány jövőre is biztosítja, de nem ebben a formában, nem ebben a rendszerben – fogalmazott a miniszter. Gulyás hozzátette, bár a forrást nem kívánják csökkenteni, jó lenne, ha arról pályázati formában vagy egyéb világos, megismerhető szempontok alapján döntene az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Kiszolgáltatott helyzet
Tarlós István, Budapest főpolgármestere a Népszavának kedden elmondta, nem ért egyet a döntéssel, hogy a kormány teljesen megszüntesse a kulturális taotámogatást. – Azt fogom kérni miniszterelnök úrtól, amikor találkozunk, hogy a kormány ne generálisan szankcionáljon, ha valamilyen rendellenességet észlel a kulturális taotámogatások esetében, hanem ha konkrét esetek jutnak a tudomására, akkor ezekben járjon el. És azt is kérem majd, hogy a budapesti színházak esetében a kulturális taotámogatások értékét továbbra is deklaráltan garantálja" – nyilatkozta a lapnak Tarlós István. Szerinte "a pályázati rendszer kiszámíthatatlan követelményei miatt pénzügyileg tervezhetetlenné válnának a színházi évadok, ez pedig nem engedhető meg."
A tao kritikusai abban jórészt egyetértettek, hogy a támogatási forma részben független volt a politikától. Amennyiben a Gulyás Gergely által felvázolt forgatókönyv valósul meg, és a társasági adóból befolyó összeg elosztásáról egy központi szerv dönt, akkor a támogatási rendszer a kultúrpolitika bármire felhasználható eszközévé válik. Erre hívta fel a figyelmet az Indexnek adott interjújában Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója is: "Ha megszüntetik (a taót), akkor ennek a kétarcú képződménynek a vonzó oldala is elvész. A támogatás elosztása egészében a kultúrpolitika hatásköre lesz, ami kiszolgáltatottabbá teszi a színházakat." | [
"Rivalda Stúdió Művészeti Iroda Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Műhely Produkció",
"Anonymus Színház"
] | [
"Nemzeti Színház",
"Örkény Színház",
"Rózsavölgyi Szalon",
"Magyar Hang",
"Orlai Produkciós Iroda",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Katona József Színház",
"Előadó-művészeti Iroda"
] |
A Főtaxi szállíthatja két évig a közmédia munkatársait - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) a taxitender eredményes lezárulta után pénteken.
Az MTVA a taxis szolgáltatások biztosítására tavaly december 10-én írt ki ismételten közbeszerzési pályázatot. A nettó 252 millió forint összegű tenderre a kiírásban megadott pontozás alapján összességében a Főtaxi Zrt. nyújtotta be a legkedvezőbb ajánlatot a határidőig.
Az Európai Unió közbeszerzési értesítő portálján közzétett kiírás szerint a pályázat nyertese vállalkozási keretszerződéssel, 24 havi időszakra, napi 24 órás folyamatos rendelkezésre állással, jellemzően Budapest területén és a főváros közigazgatási határától számított 50 km-es körzetben, nettó 252 millió forint értékig biztosíthatja a személyszállítási szolgáltatásokat az MTVA számára.
Az alap emlékezetett arra, hogy a pályázatra való jelentkezés feltétele volt a hasonló nagyságrendű, "már teljesített szolgáltatás" igazolása, és a megfelelő gépjárműflotta. A pályázóknak rendelkezniük kellett az előző három naptári év során teljesített, hasonló témában kötött, legalább egy éves időtartamra vonatkozó, összesen legalább 100 millió forint értékű közbeszerzési szerződéssel.
A pályázaton induló társaságoknak a szolgáltatás teljesítéséhez továbbá legalább 500 személygépkocsival kell rendelkeznie, köztük 200 "A" kategóriás, 170 kombi típusú, valamint ötven 1+6 személyes gépkocsival. A közmédia taxitenderére január 24-ig lehetett jelentkezni, a pályázat elbírálásánál a megadott pontozási rendszer szerint elért összpontszám alapján értékelték a pályázatokat.
A pályázati kiírásban is közzétett részszempontok, illetve számítási módszer alapján összességében a Főtaxi Zrt. ajánlata bizonyult a legelőnyösebbnek, ezért a közbeszerzési eljárási rendnek megfelelően a közmédia az említett társasággal köti meg a két évre szóló vállalkozási keretszerződést. | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap"
] | [
"Főtaxi Zrt.",
"Európai Unió"
] |
Szerdán írtuk meg, hogy Homolya Róbert közlekedéspolitikai államtitkár személyi titkára, Szűcs Gabrialla a Közbeszerzési Hatóság elnöki kabinetjének vezetője is. Ez azért necces ügy, mert Homolya korábbi ügyei után pont azért szaglászik az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF, mert Homolya kapcsolataival, posztjaival és céges érdekeltségeivel gyakorlatilag behálózta a magyar közbeszerzési piac nagy részét. Úgy volt például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese, hogy az általa tulajdonolt cégek közbeszerzések előkészítésében vettek részt tanácsadóként.
Mikor Szűcs Gabrielláról kérdeztük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, ahol Homolya most államtitkár, és a Közbeszerzési Hatóságot, mindkét szerv azt írta, hogy szerintük nincs összeférhetetlenség a két poszt között. Feltűnő volt viszont, hogy az NFM és a KH is "elnöki koordinátorként" hivatkozott Szűcs Gabriellára, nem pedig az elnöki kabinet vezetőjeként, ahogyan az a Hatóság honlapján is szerepelt.
Azóta a Hatóság módosította is a honlapját, és megváltoztatták Szűcs pozícióját, az elnöki kabinet vezetője helyett átírták "elnöki koordinátorra", mintha nem is lenne vezetői pozíciója.
Arra sajnos nem gondoltak, hogy az internet nagyon nehezen felejt, nem is nehéz kikeresni, hogyan nézett ki még néhány nappal ezelőtt ez a honlap:
De még a Közbeszerzési Hatóság ma is elérhető régi honlapján is kabinetvezetőként szerepel Szűcs.
Csütörtökön kérdeztük erről Lázár Jánost is, de a miniszter szerint semmilyen összeférhetetlenség nincsen Homolyával kapcsolatban, az pedig, hogy Homolya és köre évek óta a markában tartja a közbeszerzési piacot, nem probléma, mert egy remek szakemberről van szó. | [
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Közbeszerzési Hatóság",
"EU Csalás Elleni Hivatala",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Költségvetési csalás vétségének gyanúja miatt nyomozás indult a nyíregyháza-sóstógyógyfürdői fejlesztési projekt ügyében – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség szóvivőjének tájékoztatása alapján csütörtökön a Kelet-Magyarország.
A megyei napilap Szilágyi László elmondására hivatkozva azt írta, egy magánszemély tett feljelentést szeptember 16-án általa vélelmezett törvénysértések miatt, és ahhoz dokumentumokat is csatolt.
A Nyíregyházi Járási Ügyészség szeptember 22-én rendelte el a nyomozást, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) észak-alföldi regionális bűnügyi igazgatósága folytat le.
A 2,1 milliárd forint értékű nyíregyháza-sóstógyógyfürdői projekt Átlátszó.hu tényfeltáró cikkének állításai miatt került középpontba. A portál munkatársai írásukban - a többi között - háromszorosan elszámolt anyagköltségekről, engedély nélküli építkezésekről, az építkezésen történt tömeges feketefoglalkozásokról számoltak be.
A portál állításai alapján az ellenzéki pártok bírálták az utóbbi napokban a beruházó nyíregyházi önkormányzat Fidesz-KDNP-s vezetőségét és a helyhatóság tulajdonában lévő Sóstó-Fejlesztési Zrt.-t.
Podlovics Roland, a zrt. vezérigazgatója - korábban az MTI-hez is eljuttatott közleményében - "teljesen megalapozatlan, rosszindulatú csúsztatásoknak és téves következtetéseknek" nevezte a hírportálon megjelent írást. Kiemelte: a projekt még nem fejeződött be, így a kivitelező számlát sem nyújtott még be az önkormányzatnak, és majd a műszaki átadás-átvétel tisztázza, hogy milyen tartalommal valósul meg a beruházás. | [
"Sóstó-Fejlesztési Zrt."
] | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség",
"Nyíregyházi Járási Ügyészség",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Meglepődött az Átlátszó szerkesztősége, amikor azzal szembesült a Honvédelmi Minisztérium nemrég közzétett közbeszerzés eredményében mintegy 155 millió euróban határozták meg a szerződés értékét, aztán később forintot tüntettek fel az összeg mellett. Miután jeleztük a tévedést a minisztériumnak, korrigálták a hibát.
48 milliárd forint vagy 155 millió? Elsőre nem derült ki abból a tájékoztatásból, amelyet a Honvédelmi Minisztérium (HM) tett közzé "katonai járművek és kapcsolódó alkatrészek" közbeszerzésére vonatkozó eredmény kihirdetésénél. Az árubeszerzésre vonatkozó szerződés végleges, áfa nélküli összértékének "154 988 624 EUR" írtak be a kontraktus tárgya részben, míg a szerződés eredetileg becsült összértékének "154 988 624 HUF"-ot tüntettek fel.
Mivel nem mindegy, hogy melyik pénznemről van, illetve nem derül ki az sem, hogy a nyertes vállalkozás, a debreceni Baléder Kft. mit is szállít majd a honvédségnek, megkeresést küldtünk a HM-hez. A minisztérium az Átlátszónak adott válaszában azt közölte, hogy különféle haditechnikai eszközök alkatrészeiről és javítóanyagokról van szó, járművekről nem. Megjegyezték azt is, hogy "a helyes pénznem a magyar forint. A téves adattartalom módosításával kapcsolatban a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hivatal intézkedett."
A Baléder Kft. a HM Currus Gödöllői Harcjárműtechnikai Zrt.-t ütötte ki a nyeregből. Az előbbi ugyanis mintegy 195 millió forintos ajánlatával olcsóbbnak bizonyult a HM Currus 225 milliós tételénél. Hogy mégis 154 millió forint értékben írták alá a szerződést, a HM azzal magyarázta, hogy ennyi a rendelkezésre álló keretösszegük. A minisztérium részéről hozzátették, hogy a vállalkozásnak a szerződéskötéstől 2016. május 31-ig kell teljesítenie a megrendeléseket.
Az Átlátszó megkereste a Baléder Kft.-t is, de elzárkóztak a nyilatkozat adása elől.
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartása szerint a debreceni vállalkozásnak 2018. július végéig van engedélye haditechnikai külkereskedelmi tevékenységre. A cég korábban szállított a honvédség számára gyakorlóruházatot, továbbá tavaly novemberben díszelgő ruházathoz "kardtartó csatlékot", valamint a rendőrségnek szolgálati derékszíjakat vagy Opel autók alkatrészeit 2014-ben.
A Baléder Kft-.ről 2009-ben írt a Magyar Nemzet, annak apropóján, hogy többmilliós megbízást kapott a társaság a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától (BvOP). Ez azért szúrta a lap szemét, mert a büntetés-végrehajtás első embere 1999 és 2006 között Bökönyi István volt, a Baléder ügyvezetője pedig nem más, mint az ő testvére, Bökönyi József. A BvOP részéről akkor azzal indokolták a cég nyertességét, hogy a legalacsonyabb ajánlatot a kft adta.
Csikász Brigitta | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Baléder Kft."
] | [
"Baléder Kft-.ről",
"Magyar Nemzet",
"HM Currus",
"Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal",
"HM Currus Gödöllői Harcjárműtechnikai Zrt.",
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága",
"Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hivatal"
] |
Az állami tulajdonú ITD Hungary Zrt. a mai napig nem kapott hivatalos megkeresést arról, hogy a rendőrség a cég gazdálkodásával kapcsolatban, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás gyanúja miatt nyomozást indított, közölte a a befektetés-ösztönzéssel foglalkozó cég.
Az MTV Híradója március 31-én közölte, hogy egy névtelen feljelentés alapján indult nyomozás. A feljelentő szerint az ITD tavaly 189 millió forintot kapott a Magyar Államkincstártól jutalmak kifizetésére, de ezt az összeget a cég vezetői másra használták fel.
Az ITD Hungary Zrt. leszögezi, hogy – mint mindenben – a munkavállalói járandóságokkal kapcsolatban is törvényesen járt és jár el, hangsúlyozza a cég közleménye. Az üzemi tanács elnöke, Hirschler András közölte: a 2010-es teljesítményértékeléshez kapcsolódó bónusz kifizetéséről még nem született végleges döntés. A sajtóban hírül adott rendőrségi feljelentés tárgyát ennél fogva az üzemi tanács által ismert tények nem támasztják alá.
"Az Üzemi Tanács nem kétli, hogy ha a körülmények erre lehetőséget nyújtanak, az ITD Hungary menedzsmentje eleget tesz a Kollektív Szerződésben és a társaság belső szabályozóiban rögzített kötelezettségeinek" - áll a közleményben. | [
"ITD Hungary Zrt."
] | [
"Magyar Államkincstár",
"Üzemi Tanács",
"MTV Híradó"
] |
Tizennyolc ingatlant vásárolt a KDNP abból a rendkívül kedvező feltételekkel folyósított hitelből, amelyet 2007-ben szavaztak meg maguknak a parlamenti pártok. A KDNP közel 300 millió forintot vett fel az államtól, és megvásárolta többek között a székházát is. Eddig egyedül az MDF hozta nyilvánosságra a hitelből vett ingatlanok adatait. A többi párt titkolózik, bár olyan kedvező hitelt szavaztak meg maguknak, amiről egy magánember nem is álmodhat.
Kiadta az [origo]-nak a KDNP azoknak az ingatlanoknak a listáját, amelyet a párt a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül kapott állami hitelből vásárolt. Az adatokért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a Figyelő című hetilap indított pert az MSZP, az SZDSZ, a Fidesz és a KDNP ellen, miután a pártok üzleti, illetve banktitokra hivatkozva megtagadták az információk kiadását. A bíróság első fokon úgy döntött, hogy a pártfinanszírozás átláthatósága érdekében nyilvános adat, hogy mennyi hitelt kaptak és ebből milyen ingatlanokat vettek.
A KDNP elfelejtett fellebbezni
Az ítélet után az [origo] valamennyi érintett pártot megkérdezte, eleget tesznek-e a bíróság döntésének vagy fellebbeznek. Ekkor még nem telt le a fellebbezésre rendelkezésre álló határidő, erre hivatkozva az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ és a KDNP sem adott érdemi választ. Az írásba foglalt ítélet postázása, illetve a fellebbezési határidő lezárulta után ezért újra megkérdeztük őket, kiderült, hogy az MSZP és az SZDSZ nem adta ki az adatokat, hanem fellebbezett, a Fidesz pedig nem is válaszolt kérdésünkre.
A KDNP frakcióvezető-helyettese és pártügyésze, Rubovszky György akkor azt állította, hogy a párthoz nem jutott el az írásbeli ítélet, ezért semmilyen lépést nem tettek. Később a párt sajtóosztálya az [origo]-val azt közölte, hogy tévedés történt, elkeveredett a bírósági dokumentum. Mivel közben a jogorvoslati határidő letelt, már nem tudtak fellebbezni, végül a KDNP kiadta az [origo]-nak a hitelből vásárolt adatok listáját.
75 millió a székházért
A KDNP sajtóosztálya azt közölte, hogy közel háromszáz millió forint hitelt vettek fel a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül, és ebből összesen 18 ingatlant vásároltak országszerte. A legolcsóbb egy ózdi ingatlan volt, amelyet 2,2 millió forintért vásároltak, a legdrágább pedig a párt fővárosi székháza, a XIV. kerületi, Bazsarózsa utcai központ, amelyet 75 millió forintért vettek. A többi ingatlanhoz képest sokba - 39 millió forintba - került a pécsi pártközpont épülete is.
Budapesten négy kerületben - a VII., a XIV., a XVI. és a XVII. kerületben - vásároltak ingatlanokat, de a hitelből terjeszkedni tudtak Dunaújvárosban, Nagykanizsán, Jászberényben, valamint Szombathelyen és Székesfehérváron is. Egerben először egy több mint 27 milliós épületet vettek, de mivel ez nem volt megfelelő, később eladták, és helyette egy 10 millió forint értékű ingatlant vásároltak (a nyilvánosságra hozott KDNP-s ingatlanlistát a cikk második oldalán megnézheti).
Kényelmes feltételekkel hitelez az állam a pártoknak
2007-ben az országgyűlés döntött arról, hogy az államtól bérelt irodahelyiségeiket a pártok megvásárolhatják, és ehhez az állam segítséget nyújt a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül. A hitelből vásárolt ingatlanok adatait egyedül az MDF adta ki, közölték a kölcsönszerződés szövegét, és egy listát is nyilvánosságra hoztak azokról az ingatlanokról, amelyekre a hitelt fordítanák. A listán 21 ingatlan, köztük a párt Szilágyi Erzsébet fasori központja szerepel, az erre fordított összeg összesen 454 778 198 forint volt.
Az MDF által nyilvánossá tett kölcsönszerződés szövegéből derült ki, hogy a hitelt igénybe vevő pártoknak se kezelési költséget, se folyósítási jutalékot, se módosítási díjat, se projektvizsgálati díjat, se rendelkezésre tartási jutalékot, se előtörlesztési díjat nem kellett fizetniük. A kamat mértéke "háromhavi BUBOR +1 százalék/év" (a BUBOR jelentése Budapesti bankközi forint-hitelkamatláb), ami most valamivel több mint 5+1 százalékot jelent. (A pártok számára adott, kedvező hitelről szóló korábbi cikkünket itt elolvashatja.) | [
"MSZP",
"KDNP",
"Fidesz",
"SZDSZ"
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Társaság a Szabadságjog"
] |
Egymillió forintra bírságolta a BKV-t a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB), mert megállapítása szerint a cég által a 4-es metró beruházásához kapcsolódóan, a Baross tér felszíni rendezésére kiírt tenderen az ajánlatkérő a közbeszerzési törvény több pontját is megsértette. A KDB megsemmisítette az eljárást lezáró döntést; a határozat a Közbeszerzések Tanácsa honlapján jelent meg.
Mint írták, a kért munka sokrétű, például el kell bontani a Thököly úton a villamosvágányt a Hernád utcáig, az új aluljáróban asztalos-, burkoló- és egyéb munkákat kell végezni, és négy liftet is be kell építeni.
A felhívásra 5 ajánlat érkezett. A Stra-Masz 2011 konzorcium lett a nyertes 4,2 milliárd forinttal, a második helyen a Colas két cége által alapított konzorcium végzett 5 milliárd forintos ajánlattal. A legdrágább ajánlat összege meghaladta a 7 milliárd forintot.
Jogorvoslatot a Colas konzorcium kezdeményezett, több ponton támadva a nyertes ajánlatot. Első helyen állt az a kifogás, hogy a BKV kirívóan alacsony ajánlatot fogadott el nyertesnek. Az árak átlagához képest a nyertes ajánlat 24 százalékkal, míg a legdrágábbhoz képest 41 százalékkal volt alacsonyabb. A KDB véleménye szerint az ajánlatkérőnek indoklást kellett volna kérnie az árról, és csak ennek megalapozottsága esetén nyilváníthatta volna nyertesnek azt. Ezért a KDB megsemmisítette a BKV-eljárás lezáró döntését.
A KDB megállapította még, hogy a nyertes ajánlatban több vezető életrajza hiányos, és szintén hiányosak a nyertes által az erőforrást nyújtó szervezetről beadott adatok is. Mindkettő hiánypótlással korrigálható.
Hasonló esetekben – amikor újraértékeléssel a jogsértés korrigálható – a KDB ritkán szab ki bírságot. Most a közbeszerzés értéke miatt indokoltnak tartotta az 1 millió forintos bírságot. | [
"BKV"
] | [
"Közbeszerzések Tanácsa",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Stra-Masz 2011"
] |
Újabb volt államtitkár őrizetben
Lapunk értesülése szerint a Budapesti Katonai Ügyészség hétfőn őrizetbe vette Fapál Lászlót, a Honvédelmi Minisztérium (HM) korábbi közigazgatási államtitkárát. Fapál Lászlót 2004 végén Juhász Ferenc szocialista honvédelmi minisztersége idején nevezték ki államtitkárnak.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Korábban a Honvédszakszervezet jogsegélyszolgálatának vezetőjeként, illetve a HM Zrínyi Kht. jogtanácsadójaként is tevékenykedett. Érdeklődésünkre Budai Gyula elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos arról számolt be, hogy maga is vizsgálatot folytat több olyan ügyben, amelyben Fapál László érintettsége is felvetődött.
Hozzátette: mivel ő is úgy értesült, hogy a katonai ügyészség eljárást folytat a volt közigazgatási államtitkár ellen, tegnap soron kívüli tájékoztatást kért az ügyben Hegedüs Antaltól, a katonai ügyészség vezetőjétől – a teljes cikket a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatják. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Budapesti Katonai Ügyészség",
"HM Zrínyi Kht."
] |
Közpénzből tatarozhatják ki Mészáros Lőrinc szállodáit és kempingjeit
Ha minden jól megy, akkor a héten megkaphatja a vissza nem térítendő állami támogatást a Hunguest Hotels, így Mészáros Lőrinc közpénzből újíthatja fel a lerobbant szállodáit.
Új szakaszába lép a Kisfaludy program. Magyarország kormánya arról döntött, hogy további 150 milliárd forintot biztosít turisztikai fejlesztésekre, a magyarországi szálláshelyek teljeskörű megújítását célzó program utolsó szakaszának megvalósítására - jelentette be kedden Alsópáhokon Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója. A rendelkezésre bocsátott forrásból még ebben a hónapban 5 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot írnak ki a balatoni kempingek fejlesztésére.
Még ezen a héten 85 milliárd forint összegű támogatást ad az ügynökség a 100 szoba feletti szállodák építésére és felújítására a vidéki Magyarország területén, 35 szálloda építése és fejlesztése eredményeként 1500 új szoba jön létre és 4200 megszépült szoba áll majd a vendégek rendelkezésére. Emellett 4 vidéki ötcsillagos szálloda megújítását is támogatják.
Mindez azt is jelentheti, hogy ha minden jól megy, akkor az adófizetők pénzéből tatarozhatják ki Mészáros Lőrinc, volt felcsúti polgármester elhasználódott szállodaláncát és balatoni kempingjeit. Az MTÜ még tavaly decemberben, vagyis a koronavírus-járvány előtt írt ki újabb Kisfaludy-pályázatot húszmilliárd forintos keretösszeggel vissza nem térítendő állami támogatás formájában magántulajdonban lévő, minimum 100 szobás szállodák felújítására.
Bár a pályázatra már évek óta várt a szállodai szakma, az MTÜ nem csapott nagy hírverést a tender kiírásának, amelyek végül a karácsonyi és szilveszteri ünnepi időszakban jelentek meg szép csendben. Az Opus Global Nyrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc, Magyarország egyik leggazdagabb emberének, volt felcsúti polgármesternek az érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels jelezte is, hogy tervez a Kisfaludy-pályázat pénzeivel, a szállodalánc gyakorlatilag összes hotele megfelel a pályázati kiírásnak Tapolcától Hévízig és Szegedtől Zalakarosig. Hatalmas volt az érdeklődés a pályázatra, a beérkezett pályázati kérelmek forrásigénye elérte a meghirdetett keretösszeg többszörösét, ezért január 9-én fel is függesztette a pályázatot az MTÜ, azóta nem volt új hír a nyertesekről.
Még tehát nem biztos, hogy a Hunguest Hotels is kap vissza nem térítendő állami támogatást, mindenestre a szállodalánc a koronavírus-járvány ideje alatt új döntésre jutott.
Hunguest Hotel Bál Resort, Béke, Flóra, Galya, Helios, Panoráma és Répce szállodáinkat felújítjuk, a munkálatok a szállodák teljes zárvatartása mellett huzamosabb ideig elhúzódnak, amiért vendégeink szíves türelmét és megértését kérjük. Köszönjük, hogy eddig is minket választottak, maradjanak velünk a felújítások alatt is, amelyek befejezése után megszépült, teljesen új szállodákban köszönthetjük Önöket - írta a cég.
Tehát nagy felújításra készül a Hunguest szerte az országban, már csak az a kérdés, ki fizeti a számlát. Ami pedig a balatoni kempingeket illeti: a legtöbb ilyen kempinggel természetesen a Balatontourist rendelkezik és némelyik valóban nincs a legjobb állapotban, ellenben szintén Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozik. Az pedig egyenes világszenzáció, hogy 4 vidéki ötcsillagos szállodát is közpénzből fognak felújítani. Csak olyan ötcsillagos szálloda kaphat támogatást, amelyik a HotelStars nemzeti védjeggyel rendelkezik. Ilyen pedig nincs sok az országban, mindössze 6 versenyző lehet, de ezt is lehet tovább szűkíteni.
Eleve kiesik a budapesti New York Palace. Így marad a debreceni Divinus, a hévízi Lotus Therme, a sárvári Spirit hotel, az Andrássy rezidencia Tarcalon - ez a ház most Tiborcz István tulajdona -, és a siófoki Hotel Azúr. Utóbbi kettő korábban már kapott a Kisfaludy pénzekből, amiből amúgy például Hernádi Zsolt MOL-vezér esztergomi luxusszállodája is részesült 2,8 milliárd forinttal. | [
"Opus Global Nyrt.",
"Hunguest Hotels",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Spirit hotel",
"Hotel Azúr",
"New York Palace",
"Lotus Therme"
] |
Legalább megtudtuk, hogy színházterme is van a terrorelhárítóknak.
Január 15-án jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, hogy nettó 24,96 millió forintért fejlesztik a Zách u. 4. szám alatt található TEK-színházterem (és a hozzá tartozó sajtóterem) audió- és vizuáltechnikai rendszerét.
A Terrorelhárítási Központ még 2015. június 16-án küldte ki az eljárást megindító felhívást a két ajánlattevőnek, akik meg is nyerték a hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzést.
A tender egyik felét, az audiótechnikai rendszereszközöket a Zaj Rendszerház Kft. szállítja nettó 7,35 millióért, holott a TEK előzetesen csak nettó 6 millióra becsülte az eszközök költségét.
A tender másik részében még jelentősebben túllépték az előzetesen kalkulált kiadásokat: a vizuáltechnikai rendszereszközöket a T-Systems Magyarország Zrt. nettó 13 millió forint helyett 17,6 millióért szállítja a TEK-nek.
A két céggel december 17-én és 18-án kötött szerződést a Terrorelhárítási Központ.
Erdélyi Katalin | [
"Terrorelhárítási Központ"
] | [
"Zaj Rendszerház Kft.",
"Közbeszerzési Értesítő",
"T-Systems Magyarország Zrt."
] |
Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szakszóvivője szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a közpénzek elköltésének ellenőrzésére hivatott intézmény is "sikeresen tünteti el" az uniós pénzeket.
A politikus az MTI által idézett sajtótájékoztatóján azt egy olyan beszerzés részleteit ismertette, amelyben 17 millió forintot költött el a Kehi szervezetfejlesztési tanulmányok készíttetésére, és amelyre mindössze két, a témában referenciával nem rendelkező céget hívott meg, a Telos Partnerst és a Meritum Novumot - a pályázatot az előbbi nyerte.
A politikus szerint a tudásmegosztás és minőségirányítás témakörökben készült tanulmány "eredménye" egy háromoldalas elnöki utasítás, amely a többi közt azt tartalmazza, hogy az informatikai eszközigény felmérését az üzemeltetési osztály látja el. Hadházy Ákos mindezt szükségtelennek tartotta, és azt mondta: a pénzt a Kehi ellopta.
Csarnó Ákos, az LMP közigazgatási szakszóvivője szerint az Orbán-kormány, ahelyett, hogy megfékezné, bátorítja és irányítja a korrupciót. A Kehit a kabinet arra használja, hogy lecsapjon a neki nem tetsző szervezetekre, a hivatal pedig fontos vizsgálatokat nem végez el.
A Kehi egyelőre nem reagált az LMP-s politikusok kijelentéseire. | [
"Meritum Novum",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] | [
"Telos Partners"
] |
A kormány az Egészséges Budapest Program részeként az egyik legdrágább diagnosztikai készülékkel, a főként daganatos betegek vizsgálatára szolgáló PET CT-vel látta el a Honvéd Kórházat. A döntés már 2017-ben megszületett, a közbeszerzés nyertese büszkén tünteti fel referenciái között, ám mintha a kabinet megfeledkezett volna az egészről. Nyomát sem találtuk díszes avatóünnepségnek, nem jöttek a miniszterek és a képviselők, hogy osztozzanak a sikerben. És főként: nem jönnek a betegek, a kórház orvosai a saját csúcskészülékük helyett továbbra is magáncéghez küldik őket. Miközben az országban még mindig kevés a PET CT, sok beteg hónapok óta vár a vizsgálatra. Ha azt hitte, a magyar egészségügyben már nem érheti meglepedés, tévedett.
A történet 2017-ben kezdődött, amikor a kormány Egészséges Budapest elnevezéssel programot indított. A cél az volt, hogy az uniós támogatásokból nagyrészt kimaradó főváros egészségügyét felzárkóztassák az 500 milliárdos fejlesztési pénzekkel legalább részben rendbe tett vidéki kórházak, rendelőintézetek szintjére. A kormány három éve 40 milliárd forintot szánt erre a célra. Rendelet mondta ki, hogy ebből 3,7 milliárd forintot a Honvéd Kórházra kell költeni, egyebek között az orvosi műszerezettség javítására. Vagyis minden a legjobban indult.
A Honvéd jelenleg a főváros legnagyobb egészségügyi intézménye, miután sorban olvasztották bele a megszüntetett pesti kórházakat, előbb a Szabolcs utcai Orvostovábbképző Egyetem intézményeit, a Belügyminisztériumét és a MÁV Kórházét. A katonai intézmény lett az egyik sürgősségi centrum, ők felelnek az egész észak-pesti régió ellátásáért. A megítélt összegből a tervek szerint a Dózsa György úti volt MÁV Kórház megkopott épületei helyett újakat emelnek a Róbert Károly körúton, a kórházat pedig új technikai eszközökkel is felszerelik, hogy valóban modern ellátást tudjanak nyújtani.
Nem kis lelkesedéssel nyilatkozta Tamás Róbert dandártábornok, a Honvéd Kórház akkori orvosigazgatója 2017-ben a Magyar Hírlapnak: "Óriási feladatot vállaltak a döntéshozók az Egészséges Budapest Programmal, az átszervezés lényege ugyanis éppen az, hogy a centrumkórházak mindegyikében mind a harminchét orvosi szakma helyet kapjon. Ehhez először is át kellett tekinteni a jelenlegi állapotokat. A Honvéd Kórházban ahhoz, hogy az ellátási palettánk teljes legyen, még ki kell alakítanunk az onkológiai és a sugárterápiás részleget, de szükségünk van PET CT berendezésre is, mert elengedhetetlen, hogy egy ekkora intézetben legyen ilyen."
Nehéz ezzel vitatkozni. Ha egyszer négy csúcskórházra szeretnék alapozni a főváros sürgősségi ellátását, akkor ezeket fejleszteni kell. A Honvéd is megújulásra szorul. Az pedig némi magyarázatra, mi is az a PET CT, történetünk főszereplője.
Mentési gyakorlat a Honvéd Kórházban. Háttérben Zacher Gábor, a Honvéd Kórház sürgősségi centrumának volt vezetője (forrás: Kormány.hu)
Bár a nevében szerepel a CT (computer tomograf) kifejezés is, itt a lényeg nem ez, hanem a PET (positron emission tomography). Alkalmazása leggyakrabban azon a felismerésen alapul, hogy a kóros sejteknek magasabb az energiaigényük, mint az egészségeseknek, ezért például a daganatsejtek több cukrot vesznek fel. Ezt kihasználva sugárzó anyaggal (legtöbbször a fluor 18-as izotópjával) megjelölt (orvos olvasóink kedvéért: megjelzett) glükózt adnak a vizsgálandó személynek. Innentől már csak várakozni kell, és a PET CT felvételén szinte "világítani fog" a beteg sejtcsomó, mert a daganatsejtek imádják a cukrot, zabálni kezdik, a folyamat pedig láthatóvá válik a fluor segítségével. A PET CT nagy előnye, hogy működés közben vizsgálhatják a szerveket, és meg tudják mondani, hogy a felvételen látszó folt egy heg, vagy egy kórosan működő sejtcsomó.
Mindez persze erőteljes leegyszerűsítése a módszernek, hiszen a vizsgálat nem csak glükózzal és fluorral működik. Félelmetesen hangzik, hogy ehhez izotópot használnak, de valójában a PET CT sugárterhelése töredéke a normál CT-ének. A készülék – remek képességeinek köszönhetően – elképesztő tempóban terjed a világban. Magyarországra 1994-ben Debrecenbe érkezett az első, és az utóbbi években sorban szerzik be a gépeket, de még így sem állunk jól. Az Eurostat 2019-es jelentése szerint százezer lakosra nálunk 0,1 berendezés jut, a visegrádi országok között a lengyelekkel vagyunk sereghajtók. Nekik van rá mentségük: a rákhalálozás terén szerencsésebb a helyzetük. Csehországban és Szlovákiában kétszer annyi gép jut százezer lakosra, mint Magyarországon, de ők is lemaradtak a fejlett országok mögött. Nálunk kilenc-tíz darab van, Ausztriában 23, Hollandiában 73. Nagyon fontos döntés volt tehát a PET CT beszerzése, mert az új gépekkel csökkenthetjük a lemaradásunkat – és több életet menthetünk.
De miért mondjuk azt, hogy jelenleg kilenc-tíz helyen van Magyarországon ilyen készülék? Most kilenc vagy tíz? Elbizonytalanodtunk, hogy a Honvéd Kórházét számoljuk-e, nem látszanak ugyanis a jelei annak, hogy a PET CT működne. Annak viszont igen, hogy a berendezés elkészült. Ismerjük a közbeszerzési pályázatot, tudjuk az eredményét, azt is, hogy 2019 tavaszán módosították a szerződést, mert a hatos számú épület tetőszerkezetéről csak menet közben derült ki, hogy a felújítására nagyobb összeget kell szánni, mint amennyit eredetileg gondoltak. Így végül 649 millió forintot költöttek a berendezésre és az épületre. A fejlesztés nem uniós forrásból valósult meg, az Egészséges Budapest Program legtöbb elemével együtt magyar adóforintokból vásárolták. A szerződés módosítása tavaly tavasszal történt, azóta a beruházás elkészült, erre utal, hogy a pályázatot megnyerő VMD Kórházi Technológiai Zrt. referenciaként szerepelteti a nyitóoldalán. Csak éppen ez nem egy szobor, ami az által nyeri el az értelmét, hogy nézegetjük – egy PET CT-nek működnie kell.
Hiába keressük azonban ennek nyomait. Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, melyek a magyarországi közfinanszírozott PET CT-k, de nem kaptunk választ, ahogy lapzártánkig nem érkezett meg a Honvéd Kórház és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felelete sem a kérdéseinkre. (Ha megjönnek, frissítjük írásunkat.)
Nem tűt keresünk a szénakazalban: egy PET CT fontos készülék, több ezer beteget vizsgálnak a segítségével, nem olyan nehéz működésének nyomára bukkanni. A Honvéd Kórház honlapján azonban nem találtuk jelét, ezért a NEAK felületén az egészségbiztosítási támogatásba befogadott új eljárások, vizsgálatok listáján kezdtünk kutakodni. Hiába néztük végig az összes hirdetményt, nem találtuk a Honvéd Kórház PET CT-jét. A Honvéd 2017 óta egyetlen új ellátásra kapott tb-támogatást, anesztéziában végzett fogászati beavatkozásra szerződnek vele idén májustól.
Pedig a listán két PET CT befogadása is szerepel: a veszprémi kórház új készülékéé és az Affidea Kft.-é, a Honvéd Kórházé viszont nem. Számba vettük azt a lehetőséget is, hátha a Szegedi Tudományegyetemről kiszorított Affidea Kft. működteti a Honvéd Kórház PET CT-jét, és esetleg ezért nem a Honvéd, hanem a cég nevén szerepel a döntés. Az Affidea azonban sajtóügynökségén keresztül tudatta lapunkkal, ez nem így van. A Honvéd Kórház PET CT-jét tehát nem fogadta be az egészségbiztosító, vagyis nem állja a vele végzett vizsgálatok költségét.
Felhívtuk Cserháti Pétert, az Egészséges Budapestért Program korábbi vezetőjét, hogy megkérdezzük, mi történt a PET CT-vel. Cserháti szerint a Honvéd Kórház hozzájutott a berendezéshez, de a 2019 áprilisa utáni eseményekhez nem tudott hozzászólni, mivel akkor megszűnt a miniszteri biztosi megbízatása.
PET CT segítségével alkotott kép egy emberi agyról (Fotó: Fred TANNEAU / AFP)
Segítségünkre lehet még az országos PET CT-várólista, mert ezen részletesen feltüntetik a szolgáltatást nyújtó intézményeket. Hiába kerestük köztük a Honvéd Kórházat, a lista keresője nem jelzett találatot.
Várólistára azért van szükség, mert az országban még mindig olyan kevés gép van, hogy ezekre a vizsgálatokra esetenként több hétig, hónapig várni kell. A legrégebbi beteg február óta szerepel a listán. Szerencsére a sürgős eseteket soron kívül fogadják. Tegyük hozzá, hogy Magyarországon annak ellenére kell várakozni, hogy a PET CT-t sokkal kevesebb célra használhatják a közfinanszírozott egészségügyben, mint amire a fejlett országokban. Például nálunk nem lehet tb-támogatással az elsődleges daganatot felkutatni a gép segítségével (érthetetlen, de így van), emellett kardiológiai vizsgálatokra, a szervezetben levő gyulladások feltérképezésére sem használható, ahogy az Alzheimer-kór korai kimutatására sem.
Visszatérve a várólistára, ezen szerepel a Honvéd is, de nem a PET CT-vel rendelkező kórházak, hanem azon intézmények sorában, amelyek betegei várakozni kényszerülnek. A dokumentumból kiderül, hogy a pácienseiket például az Országos Onkológiai Intézetbe küldik vizsgálatra. Miért tennének ilyet, ha lenne saját tb-finanszírozott gépük?
A helyzet tehát az, hogy egy 650 millió forintos állami beruházás ott áll, ők viszont magáncéggel végeztetik a vizsgálatokat. Az onkológiai intézet ugyan szerződött partnere az egészségbiztosítónak PET CT-re, de nincs saját készüléke. Az onkológiai intézet gépének Hunyadi utcai címe megegyezik a Pozitron Diagnosztika Kft. elérhetőségével. "Az intézet egyik szakmai partnere az Országos Onkológiai Intézet. Nagyszámú beteg érkezik tőlük, a PET-vizsgálatok jelentős részét a Pozitron Diagnosztikai Központban végzik el" – mondta a cég saját honlapján tavaly nyáron Szakáll Szabolcs orvosigazgató.
Ha a Honvédnak nem volna saját berendezése, persze nem volna semmi baj azzal, ha a vizsgálatokat a piacról vásárolná. A Pozitron magas orvosi színvonalon szolgáltat, a betegellátási kultúrája is kiemelkedő. Csakhogy a Honvédnak van saját készüléke, épülete, szakorvosai, így egyetlen racionális oka lehet annak, hogy mégsem ott végzik a beavatkozásokat: nem tudják működtetni, mert nem kapnak rá pénzt.
Hát ezért nem tudjuk, Magyarországon kilenc vagy tíz, Budapesten három vagy négy PET CT-t számoljunk-e. Budapesten két magánvállalkozáson kívül a Semmelweis Egyetemnek van ilyen gépe, a Honvédé viszont van is meg nincs is, mert ugyan fizikailag létezik, ráköltött a magyar állam több mint hatszáz millió forintot, viszont tb-finanszírozást már nem nyújt hozzá.
Mindez annál érthetetlenebb, mert a pályázat módosítása óta eltelt közel másfél év. Ennyi idő alatt és ennyi pénzből már minden technikai akadályt elháríthattak, és még csak azt sem lehet mondani, hogy politikai pártok, vagy kormányon belüli rivalizálás akadályozná a programot. Például, hogy az egyik minisztérium beruházott volna rá, a másik pedig nem volna hajlandó működtetni, hiszen ebben az esetben az Egészséges Budapest Program felügyelete és az egészségbiztosító is ugyanahhoz a tárcához tartozik: az Emmi-hez. Ugyanaz a miniszter bólintott rá a fejlesztésekre, akinek a tb-finanszírozásra is igent kellene mondania.
Mármint címében ugyanaz a miniszter. Személyében nem, hiszen most már nem Balog Zoltán, hanem Kásler Miklós a tárcavezető. Gyanakodhatnánk még sértődöttségre, hogy esetleg a miniszter megorrolt amiatt, mert az ő volt intézete, az onkológiai később kap PET-et, mint a Honvéd, de semmi alapunk nem lenne erre, hiszen az Egészséges Budapest Program részeként az onkológia csúcsintézménye egy még fejlettebb készülékhez, PET MR-hez jut. Nehéz tehát eldönteni, hogy a magyar egészségpolitika ügyetlenkedéséről van szó, vagy inkább arról, hogy valakik a magáncégek helyzetben tartásában érdekeltek. Az eredmény mindenesetre utóbbiaknak kedvez.
Közben a sokszázmilliós gép avul, avulgat, a kormány pedig konzultációt indított az orvosok között, s Pintér Sándor belügyminiszter egy külföldi céget bízott meg az egészségügyi rendszer átvilágításával. S ha már a kabinet az egészségügy működésének javítására készül, jelezzük: a Honvéd Kórház PET CT-je remek alkalom lenne erre. Elég lenne ehhez a kormánynak a saját maga által eldöntött, a mi befizetett adónkból támogatott fejlesztést az általa irányított egészségbiztosítóval befogadtatni és működtetni. A PET CT-t a Honvéd Kórház teherbejáratával szemben találják. Hatos épület, földszint.
Nyitókép: PET CT működés közben (Fotó: APHP ST-LOUIS-GARO/PHANIE)
Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen "előfizetőnk" akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon! | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [
"Pozitron Diagnosztikai Központ",
"VMD Kórházi Technológiai Zrt.",
"Pozitron Diagnosztika Kft.",
"MÁV Kórház",
"Magyar Hírlap",
"Szegedi Tudományegyetem",
"Affidea Kft.",
"Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő",
"APHP ST-LOUIS-GARO/PHANIE",
"Honvéd Kórház",
"Egészséges Budapest Program",
"Szabolcs utcai Orvostovábbképző Egyetem",
"Országos Onkológiai Intézet",
"Egészséges Budapestért Program",
"PET CT",
"Semmelweis Egyetem"
] |
A Központi Nyomozó Főügyészség újabb bűncselekménnyel gyanúsította meg Mesterházy Ernőt, akit csütörtökön vittek újabb kihallgatásra. A Demszky Gábor volt főtanácsadója a BKV Zrt. veszteséges működése ellenére a társaság egyes vezetőit arra utasította, hogy a társaság takarítási munkáira vonatkozó szerződést egy általa megjelölt kft.-vel kössék meg. A takarítás nagy üzlet a közlekedési cégnél, Kocsis István hétmilliárd forintra szerződött a Renomé Kft. és a PQS International Hungary Kft. konzorciumával.
A cég nem is lett volna képes önmagában a feladatok teljes körű elvégzésére. Emiatt ennek a vállalkozásnak a képviselője rávette a BKV-nál már régebb óta a takarítási munkákat végző céget egy konzorciumi szerződés megkötésére. Ennek következtében a közlekedési társaság egyes üzemi területein 2008-tól a korábbi költségekhez képest indokolatlanul drágán végezték a takarítást.
Ezzel Mesterházy Ernő, mivel a megalapozott gyanú szerint ő adott utasítást erre az üzletre, majdnem 163 millió forintos kárt okozott.
A takarítási szerződéssel kapcsolatban Mesterházyt "bűnszervezetben, felbujtóként elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel" gyanúsítják. Mesterházy Ernő a főügyészség szerint érdemi vallomást tett, de tagadta bűnösségét és panaszt tett az újabb gyanúsítás ellen.
Februári cikkünben már bemutattattuk a hétmilliárdos BKV-s takarítási biznisz furcsaságait. A szerződést az akkor frissen kinevezett Kocsis István vezérigazgató kötötte. A BKV a szerződéssel a Renomé Kft. és a PQS International Hungary Kft. által alkotott konzorciumot bízta meg három évree a vállalat "valamennyi járművének, irodaépületének, telephelyének, utasforgalomi területének, vonali létesítményének évszaknak megfelelő takarításával".
A BKV a feladat ellátására nettó 6,8 milliárd forintot szánt, de kikötötte, hogy a keret az elvárásoktól függően további 20 százalékkal növekedhet.
A Renomé egy volt BKV-s alkalmazott fusi cégéből nőtte ki magát a közlekedési vállalat egyik legnagyobb alvállalkozójává. A fővárosi közlekedési cégnél az egyébként székesfehérvári központú PQS volt az újonc.
A BKV vezetése a konzorciummal annak ellenére hozta össze a három évre szóló megállapodást, hogy a Renomé 2008 eleje óta állandó szereplője a fél évnél régebbi, 100 millió forintot meghaladó tartozást görgető cégek névsorának, vagyis az APEH feketelistájának.
A BKV kommunikációs osztályán kérdésünkre, hogy nem zavarta-e a vállalatot, hogy a Renomé a nyilvános cégadatbázisban is regisztráltan APEH-feketelistás volt, akkor az alábbi választ kaptuk: "A társaság valamennyi járművének, irodaépületének, telephelyének, utasforgalmi területének, vonali létesítményének évszaknak megfelelő takarítása tárgyban a 2008. évben zárult közbeszerzési eljárás. A 2008 decemberében megkötött szerződés 3 évig hatályos. Jelenleg is ez a szerződés hatályos, ez alapján látják el a takarítási feladatot.
Az eljárásnyertes a PQS International Hungary Kft. és a Renomé Kereskedelmi és Szolgáltató alkotta konzorcium lett, a 2008 decemberében megkötött szerződés egyébként honlapunkon megtalálható."
A Központi Nyomozó Főügyészség közben pénteken indítványozta a bíróságon Mesterházy Ernő előzetes letartóztatásának újabb két hónapos meghosszabbítását. | [
"PQS International Hungary Kft.",
"BKV Zrt.",
"Renomé Kft."
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Renomé Kereskedelmi és Szolgáltató"
] |
Hétfőtől kezdhetünk búcsút venni az italautomatáktól, Rogán-közeli cég a háttérben
Az ágazat még reménykedik, hogy haladékot kap, de július 1-jétől bünteti a NAV azokat az italautomatákat, amik nincsenek bekötve az adóhivatalhoz. Teljes káosz van a piacon.
Július 1-jéig kell beszereltetniük az étel- és italautomatákat üzemeltető vállalkozásoknak az automata felügyeleti egységet a gépeikbe, amelyen keresztül az adóhivatal nyomon követheti az automaták forgalmát. A határidő lejárta után a hivatal megvizsgálja, hogy kapcsolatban van-e az informatikai rendszerével minden korábban regisztrált automata – hívta fel a figyelmet nemrég a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Minden a postával kezdődött
A hatóság hangsúlyozta: a kezelőszemélyzet nélküli étel- és italautomaták július 1-je után csak automata felügyeleti egységgel (afe) üzemeltethetők. A beépített egységen keresztül az automata online forgalmi adatokat továbbít a NAV-hoz, ezáltal azonnal látják az automaták bevételét.
A Zoom.hu többször foglalkozott már a témával; Szöllősi Balázs, a Magyar Ital- és Áruautomata Szövetség elnöke korábban azt mondta, az egész piac veszélybe került, mert a bekötéssel nagy problémák vannak, szerinte év végére meg is szűnhet az iparág. A gondok egyébként akkor kezdődtek, amikor tavaly nyáron a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Postát jelölte ki felügyeleti szervnek, ezt az egész szakma értetlenül fogadta. Azóta azoknak az üzemeltetőnek is, akik beszereltették az afe-t, számtalanszor állt le a gépük, ez komoly bevételkiesést okozott. A határidő napokon belül lejár, Szöllősi szerint a helyzet azóta semmit sem javult.
"A posta azt kommunikálja, jól állnak a bekötésekkel, de az üzemeltetőink szerint ez nem így van.
Sokan számolnak be arról, hogy a beszerelés júniusi időpontjában megjelent a posta szakembere, de valamilyen technikai ok miatt nem tudta elvégezni a munkát.
Az ilyen üzemeltető augusztusra kapott új időpontot, a határidő lejárta után egy hónappal. Sokan egyszerűen kihúzzák majd inkább a gépeiket július 1-től" – mondta lapunknak az elnök a közelgő határidőről.
Hozzátette, ezek nem régi gépek, hanem új, 1,5-2 millió forintos automaták, mégsem kompatibilisek az afe-vel. A szakma reménykedik benne, hogy az utolsó pillanatban haladékot kap. Szöllősi szerint az egész folyamat az elejétől egy rémálom, kezdenek belefáradni az értelmetlen harcba, megírtuk, hogy szeptembertől le is mondott pozíciójáról.
Belerokkannak a díjba
"A rendszer úgy működik, hogy egy cég regisztrálja magát a NAV-nál, kifizeti ennek a 30 ezer forintos díját. Ezek után közlik vele, hogy nem beköthető a gépe. Ezt felül kellene bírálni, reméljük, hogy lesz rá fogadókészség"
– mondta Szöllősi Balázs.
Az 5000 forintos havi szolgáltatási díj egyébként kifizethetetlen számukra, ha sikerülne is a bekötés, ebbe az árba belerokkan majd magyar piac. Akinek kevés pénze van, azért, akinek sok gépe van, azért nem tudja majd fizetni. Mivel több gépbe már tavaly december óta kötik az egységeket a NAV-hoz, elvileg már látszódniuk kellene a forgalmi adatoknak. Tudniuk kellene, hogy hogy nincs akkora forgalom, amiből ki lehetne gazdálkodni ezt az összeget.
Tovább drágulnak a termékek
Szöllősi Balázs legfőbb félelme, hogy a tisztességes cégek kapnak egy havi 5 ezer forintos díjat, a tisztességteleneket pedig senki sem ellenőrzi majd. A NAV azt mondja majd, hogy foglalkozzon velük a felügyeleti szolgáltató. A posta pedig csak azokkal törődik, amikben benne van az egység.
"Természetesen amellett vagyunk, hogy minden automata legyen bekötve, ez minden tisztességes ember érdeke. Eredetileg a mi ötletünk volt az egész, de így összeomlik a rendszer. Magyarországon körülbelül 40 ezer automata működött egy évvel ezelőtt, 27 ezer kérte a postától a bekötést. Pontos számokat nem tudunk, de jelenleg a közelében sem jár a beszerelések számában a posta. Amelyik gép nem tűnik el, abban pedig folyamatosan nő termékek ára. Egy kávé például 70-80 forintról akár 120-130-ra is drágult mostranra, az emelkedés nem áll meg" – mondta Szöllősi.
Felsejlik Rogán Antal is
Az automatából kinyerhető pénzek a jól ismert üzleti körök figyelmét sem kerülték el. Még a Magyar Nemzet számolt be róla, hogy a francia hátterű Sagemcom Magyarország 2,4 milliárd helyett 3,9 milliárdért telepíti majd az automata felügyeleti egységeket. A lap Közbeszerzési Értesítőből vette észre még november elején, hogy a cég alvállalkozókat is igénybe vesz, köztük a Rogán Antal propagandaminiszter elektronikus aláírási szabadalmát is jegyző MobilSign Kft.-t.
A cég egyetlen tulajdonosa pedig Kertész Balázs belvárosi ügyvéd, Rogán Antal egyik legfőbb bizalmasának egykori felesége, Pozsgai Petra.
Ennek a másik érdekessége, hogy a Magyar Postának az automata felügyeleti informatikai rendszerének kialakításához egy tanúsítványra volt szüksége, amelyet a Rogán Antal feltalálótársaihoz köthető Hunguard Kft. adott ki. Ennek a cégnek az egyik tulajdonosa Csík Balázs, a MobilSign Kft. ügyvezetője is.
Borítókép: Halász Nóra | [
"Sagemcom Magyarország",
"MobilSign Kft.",
"Hunguard Kft.",
"Magyar Posta",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Magyar Ital- és Áruautomata Szövetség",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Magyar Nemzet"
] |
Glemba az ORFK és a BRFK nemzetbiztonsági védelmében végzett felderítő-kutató munkában, valamint a hazánk területén működő szervezett bűnözői csoportok ellen folyó felderítő munkában hasznosította volna Portikot, illetve a tőle származó információkat. Hétköznapi megfogalmazásban ez azt jelentette, hogy elsősorban arról várt volna információt Portiktól, hogy kik azok a bűnözők, melyek azok a bűnözői csoportok, akik, illetve amelyek be akarnak épülni a Budapesti és az Országos Rendőr-főkapitányság munkatársai közé, akik az ott dolgozó rendőrök megkörnyékezésére, megzsarolására vagy megvesztegetésére készülnek. Információkat várt általában véve is a szervezett bűnözés konkrét céljairól, az egyes bandák tervezett akcióiról, kapcsolatairól. Glemba úgy vélte, bár Portik láthatóan saját érdekeinek megfelelően számol be az eseményekről, de ellenőrzés mellett a tőle kapott, máshonnan be nem szerezhető információk és információtöredékek jelentősen javíthatták volna az NBH felderítő munkájának a hatékonyságát, "informáltsági szintjét".
Glemba kitért arra is, hogy Portikkal egy olyan telefonon, illetve SIM kártyán keresztül tartják a kapcsolatot, amely nem köthető a hivatalhoz és a hivatal munkatársaihoz. Egyidejűleg figyelmeztette a hivatalt, hogy Portik személyére tekintettel célszerű fokozott konspirációs szabályokat bevezetni, ami azt is jelenti, hogy a Portikkal kialakítandó kapcsolatról rajta (Glembán) és Laborcon kívül más ne tudhasson. Mindkét igény teljesült. Portik már a második találkozón megkapta a telefont, hogy használta-e, arról a bizottságnak nincsenek információi. A konspiráció is sikeres volt, olyannyira, hogy még az NBH utódszervezeténél, az Alkotmányvédelmi Hivatalnál is csak hosszas keresgélés után találták meg a Portik–Laborc-találkozók dokumentumait.
Az egyelőre rejtély, hogy Glemba terveiből végül miért nem lett semmi. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága 2013. április 30-án a Portik–Laborc-találkozók hátterének feltárására létrehozott egy ténymegállapító bizottságot, azonban ez sem adott választ erre, miként sok más, a testület működésének kezdetén megfogalmazott kérdésre sem.
A ténymegállapító albizottságot hónapokkal azután állította fel a nemzetbiztonsági bizottság, hogy az első sajtóhírek megjelentek az egykor a rendőrség top 100-as körözési listáját is vezető Portik és a titkosszolgálat első emberének titkos találkozóiról. E találkozók tényét kezdetben mind Laborc Sándor, mind az NBH utódszervezetének az Alkotmányvédelmi Hivatalnak a vezetői tagadták. A nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagjai viszont határozottan állították, hogy voltak ilyen találkozók, így az AH-nál a teljes irattárat átkutatták.
Az egykori találkozók éttermi számlái közül végül előkerültek a találkozók iktatódokumentumai, köztük a beszélgetések leiratai, valamint a hangfelvételeket tartalmazó CD-k. Arra a többször is feltett kérdésre, hogy a bizottság fideszes tagjai honnan tudtak a találkozókról, ha azokról még az NBH/AH berkein belül is csak néhányan értesültek, Kocsis Máté, a testület fideszes tagja azt válaszolta: "valaki a városban túlságosan hangosan dicsekedett azzal, hogy ő szervezte meg a találkozókat, mi pedig mindig nyitott fülekkel járunk..."
Ugyanakkor a bizottság működésének törvényességével kapcsolatban komoly aggályok merültek fel, mivel azt követően kezdte meg munkáját, hogy az ügyészség bűnpártolás gyanújával nyomozást rendelt el a találkozók kapcsán, az Országgyűlésről szóló törvény értelmében pedig nem folytatható parlamenti vizsgálat olyan ügyben, amelyben már valamelyik nyomozó hatóság eljár. A NAV-nál vélelmezett ezermilliárdos korrupciót kiteregető volt adóhivatali dolgozó, Horváth András esetében épp erre hivatkozva fúrta meg a kormánytöbbség az ellenzék által kezdeményezett vizsgálóbizottságot. Ugyanaz a kormánytöbbség korábban, a Portik–Laborc-találkozók ügyében még semmi kifogásolhatót nem talált abban, hogy a már folyó ügyészségi nyomozással párhuzamosan parlamenti vizsgálat is induljon.
A testület – munkaterve szerint –14 kérdés tisztázását tűzte ki célul. A Portik–Laborc-találkozó előzményei mellett azt például, hogy "milyen volt a szervezett bűnözés felderítését segítő nemzetbiztonsági munka hatékonysága az olajügyek idején, kellő szakmai gondossággal járt-e el az NBH a szervezett bűnözés felderítésében, illetve más nyomozó hatóságok munkájának segítésében? Mit tettek az Energol-ügy (1997-es) kirobbanása után nyomtalanul eltűnt Portik Tamás felkutatása érdekében? Portik kapcsolatban állt-e bármelyik hazai titkosszolgálattal? És így tovább...
A ténymegállapító albizottság végső, hétoldalas jelentésének tanúsága szerint azonban a testület a volt és ma is aktív titkosszolgálati vezetők, köztük a kérdéses időben hivatalban volt titokminiszter Szilvásy György, illetve Portik Tamás meghallgatása után sem kapott választ a munkatervében felsorolt kérdések döntő többségére. Ezt burkoltan maga a jelentés is elismeri. A konszenzussal elfogadott dokumentumban ugyanis egy helyen az áll, hogy "a vizsgálatot, az üggyel kapcsolatos körülmények tisztázását jelentősen nehezítette, hogy a találkozók résztvevői meghallgatásukkor többször egymással is ellentmondásba keveredtek, a találkozókat követően megtett intézkedésekről pedig semmit nem tudtak elmondani".
A testület így végül azzal zárta a "vizsgálatát", hogy megállapította: "A teljes körű adatok hiányában a ténymegállapító vizsgálat folyamán megfogalmazódott kérdésekről nem lehet kimerítő megállapításokat tenni". Így a testület minden további megállapítását azzal a fenntartással rögzítette, hogy azok a rendelkezésére bocsátott információkon alapulnak. A későbbiekből még inkább nyilvánvalóvá válik, hogy maga a testület sem hiszi el, hogy minden részletkérdésben az igazságot sikerült kiderítenie.
Amit szinte biztosan pontosan sikerült megállapítani, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnak feladat- és hatáskörébe tartozott figyelni és megakadályozni a szervezett alvilág beépülési és befolyásolási kísérleteit a rendvédelmi szervekbe, a bíróságokba és az ügyészségekbe, valamint a politikai szférába. Elismeri a jelentés továbbá, hogy a szervezett alvilágban jártas együttműködő személy nagyon hasznos információforrása lehetett az NBH-nak. "Megállapították" azt, ami kezdettől tudható volt, hogy a találkozóra Szilvásy kérésére került sor, akit Portik egy közvetítőn keresztül keresett meg azzal, hogy információi volnának egyes rendőrök és az alvilág kapcsolatáról. Később azonban a jelentés úgy fogalmaz: "... a két találkozó hátterének teljes feltárása szélesebb körű és időben is kiterjedtebb kutatást igényel".
A jelentés bizonyítékok és adatok közlése nélkül tényként közli, hogy a bizottság több hibát és mulasztást állapított meg. Hiba volt, hogy az NBH vezetője személyesen tárgyalt Portikkal. Szakszerűtlennek ítélték a kapcsolatfelvétel dokumentálásának módját. Újfent megállapították, hogy Laborc nem mondott igazat, amikor 2012. november 27-én a nemzetbiztonsági bizottság előtt letagadta a találkozókat. Majd a testület megállapította, hogy "a jogszabályok jellege és hiányosságai miatt az albizottságnak nem volt módja a teljes körű iratbetekintésre, nem tudott mindenkit meghallgatni, akit érdemes lett volna." Ennek ellenére úgy tapasztalták, hogy a vizsgált időszakban a rendvédelmi szervek és az NBH közti együttműködés nagyon sok problémával küzdött, az NBH rendvédelmi szervek felett gyakorolt ellenőrző tevékenysége nem volt megfelelő.
A találkozókról készült hangfelvételek "egyenetlen" minőségű leirata a testület szerint nem zárta ki, hogy a találkozók megszervezésében "bizonyos mértékig" politikai motivációk is megjelenhettek. (...) "Vélelmezhető, hogy Portik Tamás és Laborc Sándor tervezett együttműködése közéleti szereplők, bírók, ügyészek, rendőrök kompromittálására is irányulhatott. A vizsgálat során azonban semmilyen adat, információ a vizsgálóbizottság tudomására nem jutott arra vonatkozóan, hogy a Portiktól származó információkat az NBH feladat- és hatáskörén túlmutató, jogellenes célra, visszaélésszerűen használta volna fel". | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Budapesti és",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Országos Rendőr-főkapitányság"
] |
Mészáros Lőrinc keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Idén áprilisban közadatigénylésben kértük ki a támogatási szerződést a tárcától, ami 45+45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt, utána viszont nem küldött semmit, ezért a bírósághoz fordultunk. Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszéken december elején meg is nyertük a pert: a Pénzügyminisztériumnak a bírósági döntés értelmében 15 napon belül ki kell adnia az Átlátszó által kért dokumentumot.
2021. április 20-án számoltunk be arról, hogy 2020 decemberében a Pénzügyminisztérium 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást nyújtott a Viresol Kft.-nek, Mészáros Lőrinc keményítőgyárának. Ezt az információt egyébként az Európai Bizottság honlapján találtuk meg, és érdekes módon semmi nyoma sem a minisztérium, sem a Viresol weboldalán.
Akkori cikkünk megjelenésének napján, április 20-án közadatigénylésben kértük ki a Pénzügyminisztériumtól a Viresol Kft.-nek nyújtott 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásról kötött szerződést. Varga Mihály tárcája – élve a kormány által tavaly kitalált lehetőséggel – május elején a koronavírus-járványra hivatkozva kitolta a válaszadás határidejét 45 nappal, június elején pedig újabb 45 nappal.
Türelmesen vártunk, majd július végén írtunk a tárcának, hogy számításaink szerint már letelt az általuk megszabott 90 napos válaszadási határidő, szíveskedjenek elküldeni a dokumentumot. Ezután nem történt semmi, ezért augusztus közepén keresetet nyújtottunk be a bíróságon a Pénzügyminisztérium ellen a Viresol támogatási szerződéséért.
Elsőfokon megnyertük a pert
Meglepő módon bő két héttel azután, hogy bepereltük, jelentkezett Varga Mihály tárcája: szeptember 2-án azt közölte a Pénzügyminisztérium, hogy a Viresol Kft. támogatási szerződésének kiadásáért 22 ezer forint költségtérítést kér, ami "a munkaerő-ráfordítással járó költségeket tartalmazza". Mivel a keresetet akkor már rég beadtuk, természetesen nem fizettünk, hanem vártuk a bírósági eljárás végét.
Titkolja a pénzügyminisztérium a Viresolnak adott 1,3 milliárd forint támogatás részleteit | atlatszo.hu 2019-ben, a megnyitó évében a Viresol nettó árbevétele 4,8 milliárd forint volt, amiből 327,7 millió lett az adózott eredménye, vagyis ennyi nyereséget termelt. 2020-ban, amikor az 1,3 milliárd forint pénzügyminisztériumi támogatást kapta, az árbevétele az előző évinek bő háromszorosa, nettó 16,8 milliárd lett, viszont nyereség helyett 214,8 millió forint veszteséget hozott össze.
Jól tettük, hogy vártunk: az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2021. december 7-én hozott ítéletében
kötelezte a Pénzügyminisztériumot, hogy 15 napon belül küldje meg a Viresolnak adott 1,3 milliárd forinttal kapcsolatos támogatási szerződést minden mellékletével együtt.
Nem volt nagy jogi csata, ugyanis a Pénzügyminisztérium sem vitatta, hogy az Átlátszó munkatársa által kért dokumentum közérdekű adat. A tárca ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy 22 000 forint költségtérítést állapított meg, melynek megfizetéséhez köti az adat kiadását. A minisztérium azt is közölte, hogy "a törvény nem fűz szankciót a költségtérítésre való felhívás késedelmes közléséhez".
A bíróság azonban szépen helyretette a kérdést:
"A bíróságnak lényegében abban a jogkérdésben kellett döntenie, hogy mikor kell tájékoztatni az adatigénylőt az Infotv. 29. § (4) bekezdésében megállapított költségtérítési igényről. Az Infotv. 29. § (4) bekezdése szerint erről az igény beérkezését követő 15 napon belül kell tájékoztatni az adatigénylőt. Igaz ugyan, hogy a törvény nem fűz külön szankciót a közlés elmulasztásához, de ennek nem az az oka, hogy az adatkezelő bármikor felhívhatná költségtérítésre az adatigénylőt, hanem az, hogy a közérdekű adat kiadásának bármely akadálya (így pl. a költségtérítés elmaradása) hiányában köteles kiadni a kért adatokat" – áll az ítéletben.
Vagyis a Pénzügyminisztérium jogszerűtlenül kért szeptember 2-án költségtérítést, ezt az igényüket már sokkal korábban, május elején közölniük kellett volna. Erre való tekintettel a bíróság kötelezte Varga Mihály tárcáját, hogy 15 napon küldje meg az Átlátszónak a Viresol támogatási szerződését, és fizessen 150 ezer forint perköltséget.
Természetesen lehetséges, hogy a Pénzügyminisztérium fellebbezni fog az ítélet ellen, ez hamarosan kiderül.
Mészáros Lőrinc és Szíjj László cége
A visontai keményítőgyárat működtető céget 2015-ben alapította Visonta Projekt Kft. néven a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft., valamint az akkor még kevésbé ismert Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Kft., majd fokozatosan átalakult. 2018 elején a cég neve Viresol Kft.-re változott, az év végén pedig a Mészáros és Mészáros Kft. helyébe lépett az Opus Global Nyrt. és a Talentis Group Zrt. a Duna Aszfalt mellé.
Mivel a Mészáros érdekeltségébe tartozó Opus a Viresol többségi tulajdonosa és a Talentis is Mészárosé, az ő cégeként szokás a Viresolra hivatkozni – mi is ezt szoktuk tenni –, de érdemes észben tartani, hogy a Szijjártó Péter külügyminisztert luxusjachtoztató Szíjj Lászlónak is van benne tulajdoni hányada.
A cég NER-közeliségét jól mutatja, hogy 2017-ben Varga Mihály miniszter tette le a visontai keményítőgyár alapkövét, Orbán Viktor miniszterelnök pedig 2019. február 11-én beszédet mondott a Viresol új búzafeldolgozó üzemének átadásán, és Mészárossal közös fotóalbumot tett közzé a Facebookon. A beruházást egyébként bő 6 milliárd forinttal támogatta az állam.
2019-ben, a megnyitó évében a Viresol nettó árbevétele 4,8 milliárd forint volt, amiből 327,7 millió lett az adózott eredménye, vagyis ennyi nyereséget termelt. 2020-ban, amikor az 1,3 milliárd forint pénzügyminisztériumi támogatást kapta, az árbevétele az előző évinek bő háromszorosa, nettó 16,8 milliárd lett, viszont nyereség helyett 214,8 millió forint veszteséget hozott össze.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Mészáros Lőrinc, a Visonta Projekt Kft. tulajdonosa és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a cég búzafeldolgozó üzemének alapkőletételén Visontán 2017. április 24-én (forrás: MTI/Komka Péter) | [
"Pénzügyminisztérium",
"Talentis Group Zrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"Duna Aszfalt Kft.",
"Viresol Kft."
] | [
"Opten Kft.",
"Fővárosi Törvényszék",
"Európai Bizottság",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Visonta Projekt Kft."
] |
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapján olvasható információk szerint Magyarországon még egyetlen 2017-ben indult férőhelykiváltó programot sem fejeztek be. Kérdeztük a szervezetet a hajdú-bihari projekt csúszása miatti költségnövekedésről, de azt válaszolták, hogy ezt csak a megvalósulás, a legfrissebb határidő szerint december 31. után lehet "számszerűsíteni". Vannak házak, amelyek már 2019-re elkészültek, de máig nem költözhetett beléjük egyetlen fogyatékossággal élő, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg sem.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF), valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 2017. december 21-én írták alá azt a szerződést, amely alapján elindulhatott a "Jobb, mint az Otthon" Támogatott lakhatás Hajdú-Bihar megyében című program, amelyre az Európai Unió 2,41 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított. A projekt keretében szociális otthonok férőhelyeit váltják ki új lakóotthonok építésével, valamint meglévő épületek felújításával Bárándon, Derecskén, Püspökladányban és Szerepen. Az SZGYF honlapján olvasható leírás szerint a beruházás "elősegíti a fogyatékossággal élő, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg személyek igényeire reflektáló, magas minőségű, hozzáférhető közösségi alapú ellátási formák kialakítását".
Derecske, Bajcsy-Zsilinszky utca Polgár Tóth Tamás
A projektet egy nagyobb, az Európai Unió által finanszírozott intézményiférőhely-kiváltási program keretében indították el, amelynek a felhívásában az EMMI azt írja, a kezdeményezésre azért van szükség, mert a meglévő nagylétszámú intézmények sok esetben az adott település szélén, korszerűtlen épületekben működnek, nem biztosítják a tényleges társadalmi integrációt, valamint nem feltétlenül alkalmasak az egyéni képességekre és szükségletekre alapozott szolgáltatás nyújtására. A program célját a következőképpen fogalmazták meg: "a fogyatékossággal élő, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, a célcsoportok vonatkozásában engedélyesenként 50 főnél nagyobb intézményi ellátási forma teljes körű kiváltása, és a lakók igényeire reflektáló, magas minőségű, hozzáférhető közösségi alapú ellátási formák kialakítása".
Derecske, Bajcsy-Zsilinszky utca Polgár Tóth Tamás
A "Jobb, mint az Otthon" szakmai terve szerint a hajdú-bihari projekt keretében 249 férőhely kiváltását tervezték. Ebből 72 a fogyatékossággal élő személyek ellátását, 95 pszichiátriai ellátást, 82 pedig szenvedélybetegek ellátását biztosító férőhely.
Évek óta üresen állnak a házak
A projekt fizikai megvalósítását 2018 augusztusában kezdték el, ugyanaz év októberében pedig bokrétaünnepet tartottak Derecskén, annak örömére, hogy kialakították az első épület tetőszerkezetét. "A Bihari Egyesített Szociális Intézmény Derecskei Humán Szolgáltató Otthona lakói a következő év során költözhetnek át a Derecskén épülő 12 férőhelyes lakóépületekbe" – olvasható az SZGYF honlapján közzétett beszámolóban, amely azt is megemlíti, hogy Verdó György, a szervezet Hajdú-Bihar megyei kirendeltségének igazgatója az ünnepi beszédében elmondta, a projekt sikeres és a tervezett ütemben haladó megvalósítása sok ember közös akaratának és áldozatos munkájának az eredménye.
Derecske, Bors utca Polgár Tóth Tamás
Most 2022 van, közel 4 év telt el a bokrétaünnep óta. 2021 tavaszára minden ház felépült nemcsak Derecskén, hanem Bárándon, Püspökladányban és Szerepen is, de máig nem költözött beléjük senki. Verdó Györgyöt ugyanakkor 2020-ban felmentették a tisztségéből.
Derecske, Kossuth utca Polgár Tóth Tamás
A beruházás befejezési határidejét összesen négy alkalommal tolták ki a megvalósítás folyamán. A minisztériummal kötött támogatási szerződés szerint az első céldátum 2018. december 31. volt. Ezt először 2019. december 31-re, majd 2021. június 30-ra, tavaly júniusban pedig 2022. december 31-re módosították – ez a jelenleg érvényes határidő.
A város perifériáján kapott helyet több lakás is
Idén július 25-én személyesen is megnéztük a program keretében Derecskén épült 5 házat, miután egy olvasónk arról informált minket, hogy a városi szóbeszéd szerint a projekt csak az ingatlanok miatt valósul meg, a jelenleg szociális otthonban élők pedig valójában nem fognak beköltözni a lakásokba – a pletyka szerint tehát valaki(k) arra játszhat(nak), hogy az uniós szabályozásnak megfelelően a projekt befejezésétől számított 5 év letelte után nem lesz kötelező szociális célra használni az épületeket.
Derecske, Kossuth utca Polgár Tóth Tamás
Ami elsőre feltűnő volt számunkra, hogy több helyszín (elsősorban a Mikes Kelemen, a Bors és a Bajcsy-Zsilinszky utcai) is a település perifériáján található, ez az alábbi térképen is szemmel látható. Ez abból a szempontból vethet fel kérdéseket, hogy az európai uniós kezdeményezésnek a felhívás szerint éppen az érintett személyek társadalmi integrációja lett volna az egyik legfontosabb célkitűzése, ehhez képest több esetben is csak a város belterületének szélén kaptak helyet.
Google
Maguk az ingatlanok kívülről nézve mind kifogástalan állapotban vannak, az uniós támogatásról szóló tájékoztatásra ugyanakkor nem mindegyik helyszínen helyeztek hangsúlyt. Nagy hirdetőtáblát csak a Mikes Kelemen utcában használtak, egy-egy kis táblát helyeztek el a kerítésre a Bajcsy-Zsilinszky és a Kossuth utcában, a Móricz utcában csak az ablakba ragasztottak ki egy lapot, a Bors utcában pedig semmiféle információval nem találkoztunk.
Derecske, Kossuth utca Polgár Tóth Tamás
Az ingatlanok szomszédságában élők megerősítették nekünk az értesülésünket: a házakban nem lakik senki, nem is voltak lakói sosem. Többen említették, hogy valaki rendszeresen jár egy autóval ezekhez a lakásokhoz, de se azt nem tudták megmondani, ki az, se azt, hogy mit csinál ott.
Az ingatlanok sorsával kapcsolatban kerestük Vitányi Istvánt (Fidesz), a térség országgyűlési képviselőjét, valamint Bordán Szabolcsot (Fidesz), Derecske polgármesterét, de egyikük sem reagált a levelünkre.
Csak az év vége után tudják "számszerűsíteni" a drágulást
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság az érdeklődésünkre közölte, hogy az érintett ingatlanok állami tulajdonban vannak, a fenntartásukról az SZGYF és a megvalósításban részt vevő intézmény (a Bihari Egyesített Szociális Intézmény) közösen gondoskodnak. A főigazgatóság arról tájékoztatta a szerkesztőségünket, hogy az ellátott személyek egyelőre azért nem költözhettek be a lakásokba, mert jelenleg is folyamatban van a megvalósításuk, "az ellátottak költözése a kapcsolódó projektelemek együttes megvalósulását követően válik lehetővé".
Derecske, Mikes Kelemen utca Polgár Tóth Tamás
Hogy megtudjuk, konkrétan milyen elemek hiányoznak még a program teljes megvalósulásához, újabb levelet írtunk az SZGYF-nek. A szervezet sajtóosztálya kifejtette, hogy a projekt kötelezően vállalt feladata egy úgynevezett szolgáltatási gyűrű kialakítása, amelyet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993-as törvény határoz meg pontosan. "A szolgáltatási gyűrű szolgáltató központjának kialakítása és az eszközbeszerzések vannak jelenleg megvalósítás alatt" – közölték. A válaszból az is kiderült, hogy a szolgáltató központ biztosítja a törvény szerinti kötelezően nyújtandó olyan szolgáltatásokat, mint az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a nappali ellátás vagy a támogatószolgálat. "A működéshez (beköltözéshez) szükséges szolgáltatói bejegyzés kérelmezése a projektelemek megvalósítását követően nyújtható be" – írták.
Az SZGYF a program megvalósításának jelentős csúszását a "projektet érintő gazdasági változásokkal" magyarázta, amelyek hatással voltak a beszerzési tevékenységekre. A főigazgatóság megfogalmazása szerint ezek (mármint a beszerzési tevékenységek) összhangjának megteremtése miatt át kellett tervezni a projekt mérföldköveit. Azt ígérik, a beköltözés a projekt időtartamán belül (tehát a jelenlegi határidő alapján idén december 31-ig) megtörténik, de hozzátették, hogy ez jelenleg az engedélyeztetési eljárások függvénye.
Derecske, Mikes Kelemen utca Polgár Tóth Tamás
Megkérdeztük azt is, hogy mekkora költségnövekedést okozott a csúszás a programban. Erre azt válaszolták, hogy "a projektcélok elérése érdekében szükséges volt a projekt finanszírozását áttervezni, mely a lebonyolítási időszak ismert gazdasági okaiból származik, ennek mértéke a projekt lezárását követően számszerűsíthető". Tehát egyelőre nem tudják megmondani, mennyivel nőnek a 2017 óta tartó program költségei.
Lakossági felháborodás kísérte a projekt megvalósulását
Habár az SZGYF a válaszaiban csak gazdasági indokokat említ, a beruházás egyéb okokból sem haladt zökkenőmentesen. Országos médiafigyelmet váltott ki például, hogy a Püspökladány központjába, a Bene Gyula utcába tervezett két ház felépítése komoly lakossági tiltakozással járt. A tervek szerint ide a Bárándi Humán Szolgáltató Otthon ellátottjai költöznének. A 444 az esetről 2018 augusztusában azt írta, a lakosság nagy részét az építkezés megkezdéséig nem tájékoztatták a programról, részben ennek tudható be, hogy egy népes helyi Facebook-csoportban még petíciót is indítottak az épületek felhúzása ellen. Az indulatok elszabadulása miatt aztán összehívtak egy lakossági fórumot – hétköznapra, munkaidőben, mégis megtöltve a helyi művelődési központ nagytermét.
Derecske, Mikes Kelemen utca Polgár Tóth Tamás
2019 februárjában a Magyar Hang azt írta, a helyszínen gyűjtött tapasztalataik szerint a lakossági félelmek azóta sem oldódtak. A lap arról is beszámolt, hogy az SZGYF a tiltakozások miatt 2018 decemberében felajánlotta, hogy az önkormányzat cseretelekkel bruttó 134 millió, anélkül pedig bruttó 178 millió forintért megvásárolhatja az épülő ingatlanokat. Ezt azonban a helyi képviselő-testület nem vállalta, csak 80 millió forintot adtak volna a két házért.
Elkerítették őket
Bodó Sándor (Fidesz) országgyűlési képviselő, akkoriban foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár 2021 júniusában a Haonnak nyilatkozott arról, hogy a projekt püspökladányi része végül úgy valósult meg, hogy egy magas kerítést építettek a házak köré, árnyékoló ablakokat építettek be, az épületek bejáratait pedig a Bene Gyula utcáról máshová helyezték. "Azt gondolom, a mostani programot a feleknek nem sikerült elhelyezni a város közéletében" – ismerte el a politikus.
Derecske, Móricz Zsigmond utca Polgár Tóth Tamás
A Magyar Hang 2019 márciusában beszámolt arról, hogy az egész projekt alapjául szolgáló szakmai terv hemzseg a plagizálástól, úgy kalkuláltak, hogy a 234 oldalas dokumentum kétharmadát ollózták össze internetes oldalakról, más pályázatokból és intézményi programokból, méghozzá forrásmegjelölések nélkül, minderre pedig összesen bruttó 21,2 millió forintot költöttek.
Ugyancsak a Magyar Hang írta meg 2019 szeptemberében, hogy habár a program keretében építendő házak már elkészültek, a kivitelező hajdúböszörményi székhelyű, a közbeszerzési eljárásokon évek óta sikert sikerre halmozó Tömb 2002 Kft. után "földhányások és elvégzetlen munka maradt", nem fúrtak ki megfelelően egy kutat, a lap újságírója pedig egy összedőlt kerti bódét is talált az egyik püspökladányi épület udvarán.
Derecske, Móricz Zsigmond utca Polgár Tóth Tamás
"Most már ne rohanjunk" – mondta az államtitkár
Nem ez a SZGYF egyetlen Hajdú-Bihar megyei férőhelykiváltó projektje, amely komoly késésben van az eredeti elképzelésekhez képest. Szintén a Tömb 2002 Kft. a kivitelezője annak a beruházásnak, amelynek keretében a kevesebb mint 3000 lakossal rendelkező Sárrétudvariban (itt él és volt korábban polgármester Bodó Sándor fideszes országgyűlési képviselő) a Debreceni Szociális Szolgáltató Központ telephelyeit kiváltandó 6 tizenkét férőhelyes házat építenek fel 864 millió forint európai uniós támogatásból. A projekt szakmai terve szerint a fizikai befejezésnek 2018 utolsó negyedévében kellett volna teljesülnie, ehhez képest a támogatási szerződés számos alkalommal történt módosítása után a jelenlegi befejezési határidő 2022. december 31. (tehát ugyanaz, mint a másik hajdú-bihari program esetében).
Derecske, Móricz Zsigmond utca Polgár Tóth Tamás
Sárrétudvariban maga az építkezés is lassan haladt, 2021 nyarán a Haon említett cikkében Bodó Sándor úgy fogalmazott, hogy "Sárrétudvari jár a sor végén". A Haon egy másik, ekkoriban közzétett anyagában a képviselő a projekt kapcsán arról beszélt, most nagyon oda kell figyelniük, hogy minden apró szakmai részlet a helyén legyen. "Most már ne rohanjunk, egy-két hónapon már semmi nem múlik, de legyen ez jól megcsinálva minden településen" – mondta a politikus.
2017 óta egyetlen ilyen projektet sem fejeztek be Magyarországon
Az SZGYF honlapján összesen 22 projektet sorolnak fel, amelyeket a 2017-ben kiírt EFOP-2.2.2. pályázat keretében indítottak el. Ezek közül az oldalon olvasható információk alapján még egy sem valósult meg teljesen, a határidők többszöri csúsztatásával az új céldátum mindegyik esetében 2022. december 31.
Ahogy a fenti példákból is láttuk, az, hogy a projekteket nem fejezték be, nem jelenti azt, hogy nem is épült meg semmi. A hajdú-bihari állapotokhoz hasonlóról számolt be többek között 2020-ban a Magyar Narancs. A cikk szerint a Békés megyei Eleken és Vésztőn 630-630 millió forint uniós támogatásból már 2019-ben felépültek a 72-72 ellátottat befogadni képes házak, amelyekbe nem költözött be senki.
Az SZGYF-et megkérdeztük, mi az oka annak, hogy az országban még egyetlen projektet sem sikerült maradéktalanul megvalósítani. Írásunk megjelenéséig nem reagáltak a levelünkre. Amennyiben válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Az érdekvédelmi szervezet már az induláskor a program leállítását kérte
Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) egyébként már 2017 novemberében azt kérte a kormánytól, hogy állítsa le és tervezze újra a magyar intézményiférőhely-kiváltó folyamatot, mert úgy látták, hogy a pályázati programok a korábbi, nagylétszámú intézményrendszer fenntartására, nem pedig a lebontására irányulnak. A szervezet véleménye szerint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által benyújtott szakmai programok nem felelnek meg sem a hazai jogszabályok által támasztott követelményeknek, sem Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak. "A pályázatok megvizsgálása során egyértelműen látszik, hogy a fejlesztések célja nem az érintett értelmi fogyatékossággal élő emberek teljes és hatékony társadalmi részvételének a megteremtése, hanem a nagyintézményi infrastruktúra és a jelenlegi ellátási rendszer megőrzése" – olvasható ma is az ÉFOÉSZ honlapján. | [
"Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság"
] | [
"Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége",
"Debreceni Szociális Szolgáltató Központ",
"Magyar Narancs",
"Tömb 2002 Kft.",
"Bihari Egyesített Szociális Intézmény",
"Európai Unió",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Magyar Hang"
] |
A Budai Központi Kerületi Bíróság novemberben meghozott nem jogerős végzésével elutasította azt az ügyészi indítványt, amely az üzleti titok megsértésének bűntette miatt indult ügyben arra kérte kötelezni a tanúként beidézett újságírót, hogy fedje fel az újságcikkének elkészítéséhez információt adó személy kilétét – közölte a Fővárosi Törvényszék. A Budapesti V. kerületi Rendőrkapitányság üzleti titok megsértésének bűntette miatt nyomozást rendelt el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jogi igazgatójának feljelentése alapján.
Az MNB elnöke 2014. december 9-én írásban megkereste a Miniszterelnökséget vezető minisztert – aki a MKB Bank Zrt.-ben fennálló állami tulajdonosi részesedéshez fűződő jogokat gyakorolja – és a pénzintézet rossz pénzügyi, vagyoni helyzetével kapcsolatos, üzleti titoknak minősülő adatokra hivatkozva, a bank működésképességének fenntartása érdekében 75 millió forintos tőkeemelést kezdeményezett.
A levélben szereplő adatokat egy ismeretlen hozzáférhetővé tette a Figyelő újságírója számára, aki az MNB elnöke által küldött levél tényét és az abban kezdeményezett tőkeemelésre vonatkozó javaslatot a hetilapban közzétette. A nyomozás során a rendőrség tanúként hallgatta ki az újságírót arról, hogy a levélről kitől és milyen módon szerzett tudomást, ám a tanú a vallomástételt megtagadta. Ezt követően az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság kötelezze az információt kiadó személy kilétének felfedésére. Az ügyészség azzal indokolt, hogy a levélben található adatok nyilvánosságra hozatala bankpánik előidézését célozhatta, és alkalmas volt arra, hogy a magyar bankrendszer stabil működéséhez fűződő közérdeket megsértse.
A közlemény szerint ugyan a büntetőeljárási törvény meghatározott feltételek együttes fennállása esetén lehetővé teszi, hogy a bíróság a médiatartalom-szolgáltatót, illetve az újságírót forrása felfedésére kötelezze, "ez a rendelkezés azonban csak szükséges esetben, és csak akkor alkalmazható, ha kiemelkedő, és a védett alapjogot meghaladó érdek fűződik hozzá".
A bíróság indoklása szerint az iratokból pontosan megállapítható azoknak a személyeknek a köre, akik az üzleti titkot tartalmazó levélhez hozzáférhettek. Közülük a nyomozóhatóság viszont még senkit nem hallgatott meg, tehát kísérletet sem tett más személyi bizonyíték beszerzésére. "Az ő meghallgatásuk nem mellőzhető, különösen ha az eddig egyetlen kihallgatott tanút alapjog korlátozásra kívánja kötelezni a nyomozó hatóság."
A nyomozati iratok között nem állt a bíróság rendelkezésére semmilyen szakértői vélemény arról, hogy a levélben foglalt üzleti titok megsértése mennyiben veszélyeztette a bankrendszer biztonságos működését. Továbbá a bíróságnak nincs tudomása arról, hogy 2015-ben, különösen az újságcikk megjelenését követően az MKB Bank Zrt. fizetőképességébe vetett bizalom olyan mértékben megrendült volna, hogy bankpánik alakult volna ki – írták. Ezért az ügyben a sajtószabadság mint alapjog korlátozás nem tűnt szükségesnek, illetve a cselekmény súlyát sem ítélte olyan jelentősnek a bíróság, amely igazolná az ügyészség indítványát – tartalmazza a közlemény. | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Figyelő"
] | [
"MKB Bank Zrt.",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Fővárosi Törvényszék",
"Budapesti V. kerületi Rendőrkapitányság"
] |
Októberben úgy alakult a helyzet, hogy le kellett mondania a Miniszterelnökségen betöltött államtitkári posztjáról, mégis nagyon jó évet zárt Giró-Szász András. Záró vagyonnyilatkozata szerint ebben az évben nettó 93 millió forinttal nőttek pénzbeni megtakarításai.
Giró-Szász Andrásról szerdán derült ki, hogy ismét vissza tér a politikába: Orbán Viktor belpolitikai főtanácsadója lesz. A miniszterelnök már októberben javasolta a további közös munkát, amikor Giró-Szász – közvetlenül a Rogán Antal vezette, új politikai kommunikációs minisztérium megalakulása előtt – benyújtotta lemondását a kommunikációs államtitkári posztról.
Távozás miatt a volt államtitkárnak záró vagyonnyilatkozatot kellett leadnia, amit pénteken hozott nyilvánosságra a Kormány.hu.
Korábbi, januárban leadott nyilatkozatával összevetve Giró-Szász pénzbeli megtakarításai tíz hónap alatt nettó 93 millió forinttal nőttek.
Giró-Szász a nyáron eladta egykori sógorával közös cégét, amely az V. kerületi Dorottya utcába található ingatlanban kezdett bele egy hotel építésébe. Giró-Szász januári bevallásában még szerepeltette vagyonelemei között a Safe Port Projekt Kft. 20 százalékos tulajdonrészét, ez novemberre eltűnt.
Megtakarításai viszont minden fronton nőttek. Értékpapírban 47 millió helyett 70,3 milliója van, a takarékban lévő vagyona pedig 52 millióról 170 millióra ugrott. Jelentősen megnőtt a készpénztartaléka is, novemberben 10 helyett már 40 milliót tudott mozgósítani.
A volt államtitkár vagyonának nagyobb része továbbra is követelés formájában szerepel a vagyonnyilatkozatban. Giró-Szász korábbi üzlettársai 700 millió forinttal tartoznak a 2006-ban alapított stratégiai elemző és kommunikációs tanácsadó cég, a Strategopolis Kft. tulajdonrészéért. Giró- Száz 2011-ben, miután első ízben lett kormányszóvivő, eladta cégbeli részesedését, majd 2014-ben az áprilisi választásokat követően visszavonult, visszavásárolta a cég 61 százalékos többségi részét. Ám 2014 novemberében újra változott a helyzet, államtitkárrá nevezték ki, ezért ismét kivált a kft.-ből.
A cégtársai januárban még 750 millióval és 30 milliós tagi hitellel tartoztak, a kintlevőség azóta 80 millióval csökkent. | [
"Strategopolis Kft.",
"Miniszterelnökség"
] | [
"Safe Port Projekt Kft."
] |
Felmentette a Veszprémi Törvényszék azt a mélyépítő mérnököt, akit rágalmazás miatt citált bíróság elé a Swietelsky Magyarország Kft., mert a szakember leveleket szétküldve tette szóvá többek között a Balatonszőlősön és Pécselyen elvégzett szennyvízcsatornázás szerinte hibás kivitelezését, és ennek ellenére történő átvételét. A Swietelsky azt közölte az Átlátszóval, hogy megfellebbezte a döntést. A megvádolt szakember szerint EU-s pénzek szabálytalan felhasználása is felmerülhet az ügyben.
"Ezúton javaslom a Tisztelt Címzettek részére a Balatonszőlős és Pécsely községek szennyvízcsatornázási hibáinak a közös feltárását. Balatonszőlős és Pécsely szennyvízcsatornája sajnos egy hibás teljesítés, amit ennek ellenére átvettek. A hibás teljesítés tudatában van a polgármester úr és az üzemeltető cég, a Swietelsky Kft., és a szakértő is, csak az utóbbi kettő nem hajlandó elismerni azt... A munka során félrevezették a műszaki ellenőrt és a megrendelőket."
Többek között ezt tartalmazza az az Átlátszó birtokában lévő email, amelyet 2013 őszén K. Ferenc mélyépítő mérnök küldött el több címzettnek, köztük az említett települések polgármestereinek, egyes állami vezetőknek, köztük a kormányfőnek, Lázár János miniszternek, Kövér László házelnöknek, illetve több szerkesztőségnek is. A szakember, aki jelenlegi munkája miatt kérte teljes nevének elhallgatását, nem csak az általa felfedezni vélt hibák feltárásáról írt, hanem felajánlotta a segítségét is, mondván, szakmai tapasztalata alapján a hibás teljesítés mibenlétét meg tudja nevezni.
Arról, hogy a Balaton-közeli településeknek milyen problémája akadt az elkészült szennyvízcsatornázással, a mérnök egy Balatonszőlős honlapjára kitett videóból értesült. Ez szerepel egyébként a törvényszéki ítéletben is, mivel a bíróság megállapítása szerint a szakember ennek megnézése után kezdte el "bombázni" leveleivel az érintett községek vezetőit és a Swietelsky-t.
Balatonszőlősi szennyvízper
A Swietelsky Magyarország Kft., a Swietelsky Kft., valamint Balatonszőlős és Pécsely községek önkormányzata között vállalkozási szerződés jött létre az érintett települések szennyvízcsatorna hálózatának kiépítésére. A kivitelezési munkák 2002. november 30. napján fejeződtek be. A sikeres próbaüzem lezárása után 2003. augusztus 1-jén megtörtént az átadás a megrendelő önkormányzatok és az üzemeltető Bakonykarszt Zrt. részére.
Balatonszőlős polgármestere, Mórocz László, illetve a csatornahálózatot üzemeltető Bakonykarszt Zrt. vezetője arról számolt be a község honlapján publikált videóban, hogy a rossz kivitelezés miatt a szennyvíz a Balatonba ömlik. A település vezetője szerint már az építés alatt is rengeteg problémát jeleztek a lakosok, így azt is, hogy a nem megfelelő tömörítés miatt hibásan végezték el a csatornahálózat kivitelezését. Mórocz László a videóban kitért arra is, hogy mindezek ellenére azért vették át a munkát, mert arra számítottak, hogy a garanciális időszak alatt a hibákat a kivitelező kijavítja. Mivel ez nem történt meg, végül Pécsellyel együtt bíróságra vitték az ügyet. A videó még a per ideje alatt készült, amikor a lakosok a legdrágább szennyvíz-díjat fizették, ez 900 forint/köbméter felett volt. A helyzet azonban értesüléseink szerint a mai napig nem változott, a balatonszőlősiek mintegy ezer forintot fizetnek köbméterenként a Bakonykarsztnak. Balatonszőlősi szennyvízper from atlatszo.hu on Vimeo.
Levelek, a mérnök szerint jó szándékból, a kivitelező szerint zsarolásból
A fentiek alapján a mérnök 2013. szeptember 4-én arról írt, hogy "az átláthatatlanul görbe csatorna hibás teljesítés, az ilyen csatornát vissza kell bontani és a terv szerint át kell építeni. Ez nem garancia, hanem a kivitelező kötelezettsége, mivel nem szerződés szerint teljesítette a vállalását." Ha ez megtörtént, és a hibás teljesítés ellenére a műszaki átadáson I. osztályú minőségben átvették a csatornát, akkor "felmerült a közpénzek hűtlen kezelése és a csalás bűntettének elkövetési gyanúja." Emellett a mérnök hangot adott annak a meglátásának is, hogy a hibás teljesítésnek a kivitelezésben érintett személyek a tudatában voltak.
A szakember levelei nem arattak osztatlan sikert. Az Átlátszó úgy tudja, hogy a férfi közbelépése megkavarta Balatonszőlős és Pécsely életét, amelynek vezetői valamilyen megegyezést szerettek volna elérni a Swietelskyvel a helyzet rendezésére. Ezért felesleges beavatkozónak, minden lében kanálnak tartották K. Ferencet, akiről a környékbeliek azt is beszélték, hogy akár bírósági utat is igénybe véve szívesen beleszól hasonló beruházások megvalósítási módjába.
A Swietelsky Kft. az e-maileket komolyan véve, személyiségi jogi pert indítva a bírósághoz fordult. A Veszprémi Járásbíróság elsőfokon kimondta, hogy a mélyépítő mérnök rágalmazott, amiért K. Ferencet egy év próbára bocsátásra ítélte. Az építőipari cég illetékesei azonban olyan büntetést szerettek volna a mérnökkel szemben, amely elveszi a kedvét a további "rágalmazásoktól", ezért fellebbeztek. A szakember természetesen az ítélet hatályon kívül helyezését és a felmentését kérte, valamint indítványozta, hogy szakértő bevonásával folytassanak le egy új eljárást.
"1989 óta dolgozom mélyépítő üzemmérnökként. A Swietelsky Kft ügyvédje az elsőfokú eljárásban megkérdezte, hogy rendelkezem-e műszaki ellenőri végzettséggel, ezért annak érdekében, hogy a per esetleges folytatáséban a magánvádló ne hiányolhassa a szakmai felkészültségem, a kamaránál megszereztem mindkét szakmagyakorlásra jogosító határozatokat" – közölte K. Ferenc az Átlátszóval.
A férfi szerint a bíróság nem értékelt bizonyítékként olyan tanúvallomás részeket, amelyek állításait igazolták, vagyis azt a meglátását, hogy "a Swietelsky Kft. elhallgatta a nem szerződésszerinti és egyben hibás teljesítést, és ezzel tévedésbe ejtette a megrendelő képviselőjét és a megrendelőt". Ennek alátámasztására említette meg a mérnök azt is, hogy tudomása alapján kontrás, egyenetlen csatornát nem engedélyeztek építeni, illetve hogy a balatonszőlősi polgármester szerint "előfordult, hogy markoló kanállal nyomtak össze csöveket, illetőleg a tömítésnél hiányosságokat láttak".
K. Ferenc igazának alátámasztására felhozta még, hogy az elkészült szennyvízcsatorna kivitelezésével kapcsolatos gondokat jelezte az is, hogy a rágalmazási perrel egy időben a Veszprémi Törvényszéken folyamatban volt az a per, amelyben Balatonszőlős és Pécsely a Swietelsky Kft.-vel szemben a szavatossági igény érvényesítését és kártérítés megfizetését kérte.
A szakember érvei azonban nem merültek ki ennyiben, mert meggyőződése szerint a pénzügyi visszaélésekre vonatkozó állításait is tudta volna igazolni. Mégpedig Mórocz László vallomásának azon részével, amely szerint a munka átvételében nyomás volt az önkormányzaton, ugyanis, ha nem tartják meg a műszaki átadás- átvételt, akkor elveszítették volna a csatornára kapott pályázati pénzt.
A törvényszék végezte el az elmaradt bizonyítást
A másodfokon eljáró Veszprémi Törvényszék, amely elé néhány hónappal ezelőtt került az ügy, úgy látta, hogy a járásbíróság ítélete részben megalapozatlan, mivel a bizonyítást nem végezte el teljes körűen. Ennek pótlására a törvényszék tárgyalást tartott; azon többek között ismertették a Swietelsky és a balatoni községek közötti per iratait, amelyeket így az eljárás anyagává tettek.
A törvényszék végül arra jutott, hogy "az elsőfokú bíróság iratellenes megállapításokat tett, amikor a magánvádlói feljelentésben tett kijelentéseket tartalmazó emailek tartalmát összemosva arra jutott, hogy a vádlott megvalósította a terhére rótt bűncselekményt". Az, hogy közpénzekkel élt volna vissza a Swietelsky, alkalmas lehet a becsület csorbítására, ám ezt a vádlott, K. Ferenc "közvetlenül a sértettnek szóló emailben írta le, így azokról csak a magánvádló (illetve az azt megnyitó munkavállaló) szerezhetett tudomást".
Ez viszont nem meríti ki a rágalmazás törvényi tényállását, hiszen K. Ferencnek mások előtt kellett volna az állításait megfogalmazni. Maradt tehát a becsületsértés vádja, de az ominózus kijelentést tartalmazó email után egy hónapon túl tette meg a Swietelsky a magánindítványt, így azzal kicsúszott a határidőből. Emiatt a törvényszék az eljárást megszüntette, K. Ferencet pedig felmentette a rágalmazás vádja alól.
A Swietelsky azonban ezzel nem tekinti lezártnak az ügyet. Ez az Átlátszó megkeresésére írt válaszból derült ki. "A Veszprémi Törvényszék formai okból miatt szüntette meg a büntetőeljárást, ami ellen azonban fellebbezéssel éltek" – írta Székely Csaba, a Swietelsky Magyarország Kft. Környezetvédelmi és Vízépítési Igazgatóságának vezetője megkeresésünkre, de azt nem említette meg levelében, hogy a cég határidőn túli peres lépése miatt látta úgy a bíróság, hogy a becsületsértés miatti eljárást nem folytatja le.
Székely Csaba hangsúlyozta, hogy "Balatonszőlős és Pécsely önkormányzatainak valamennyi szavatossági igényeit – részben határidőn túl is – teljesítettük és egy megállapodás keretében zártuk le a szerződésünket, minden szerződő fél megelégedésére". A Swietelsky azért nem tudott eltekinteni a feljelentéstől – tette hozzá –, mert K. Ferenc "2013-tól 2016-ig folyamatosan írta az alaptalan, zsaroló és sértő leveleit a vállalatunk által még 2010. évet megelőző években megépített szennyvízcsatorna-hálózatról".
K. Ferenc leveleit az érintetteken túl állami vezetőknek, továbbá az OLAF Főigazgatójának, az USA Budapesti Nagykövetségének, illetve a Transparency International magyarországi képviseletének és több országos televíziós csatornának is elküldte. A Swietelsky ezért nem tudta úgy tekinteni azokat, mintha csak a vállalkozásnak szólnának, és nem a nyilvánosságnak.
Emiatt indították meg a mérnök ellen az eljárást, amit jeleztek is K. Ferencnek. A cég kész lett volna az ügyet békésen lezárni, és visszavonni a feljelentést, de K. Ferenc nem fenntartotta az állításait. Pedig a mérnök "azóta sem tudta bizonyítani a valótlan állításait" – közölte még a Swietelsky az Átlátszó megkeresésére.
Ugyanakkor a településekkel szembeni per végül megegyezéssel zárult. Balatonszőlős polgármestere, Mórocz László az Átlátszó megkeresésére azt közölte, hogy miután a per lezárult, és egyezség született a felek között, a szolgáltató által jelzett hibákat javították, az önkormányzatokat kártalanították. Úgy tudjuk, hogy a Swietelsky által átutalt több millió forintot a lakossági szennyvízszámlák csökkentésére használták fel.
A Miniszterelnökséget is megkereste az ügyben
Az állami vezetőknek írt emaileket K. Ferenc is elismerte, és az egyiket eljuttatta szerkesztőségünkhöz. Abban azt írta a mélyépítő mérnök, hogy 2014-ben és 2015-ben több levelet is küldött jelezve, hogy a projektek kapcsán "hibás teljesítéseket vettek át hamis iratokkal, ami okirat hamisítás, hibás teljesítéseket számláztak le, ami költségvetési csalás, így a megrendelők mellett az Európai Unió és Magyarország lakosságát átverték".
A mérnök megjegyezte: "a hibás teljesítések felderítése érdekében felajánlottam a segítségemet. Önök a mai napig nem tartottak igényt a munkámra... A csalások jelenleg is folynak. Az állam részéről közreműködő és ellenőrző szervezetek munkája láthatóan nem elég hatékony a visszaélések felderítésére és megakadályozására. Az az érzésem, hogy semmi más nem motiválja az ország vezetését, csak a minél nagyobb EU-támogatások lehívása. Az elkészült munkák minősége mintha senkit nem érdekelne. Pedig léteznek azok a szervezetek, amelyek megállíthatnák ezt a kártékony folyamatot ... Úgy látszik, mindenki félti a ... seggét és a pozícióját."
K. Ferenc a jelzéssel együtt arra kérte az állami vezetőket, hogy válaszlevelüket ne a sokadik "illetékes elvtárssal írassák alá". A Miniszterelnökség ezzel kapcsolatban szerkesztőségünket arról tájékoztatta, hogy "K. Ferenc több levelet írt a minisztériumnak címezve, amelyre korábban az illetékes államtitkárság szakmai választ adott." Hogy ez mit tartalmazott, nem részletezték.
A mérnök által szerkesztőségünknek megküldött válaszlevelet, amelyet a kormányfőnek írt sorok váltottak ki, a Miniszterelnökség Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkársága jegyezte. Annak illetékese K. Ferenccel 2014 novemberében a jogszabályi hivatkozások beidézése után az alábbiakat közölte:
"A fentiek alapján a megvalósult Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)-1.2.0 projektek jogszabályi előírás alapján, az üzemeltetési engedélynek megfelelően üzemelnek, illetve a folyamatban lévő projektek esetén a későbbi engedély birtokában, aszerint üzemeltethetők lesznek. KEOP-1.2.0 projekt csak és kizárólag üzemeltetési engedély birtokában fejezhető be."
Az egyes szennyvízcsatorna-beruházásokról, illetve a K. Ferenc által vélelmezett szabálytalanságokról ez a levél sem tartalmaz semmi konkrét tájékoztatást.
Élőben, interaktív térképen közvetítjük, hogyan pörgeti ki a kormány a Széchenyi 2020 program uniós forrásait A Széchenyi 2020 programból finanszírozott projektek hetente frissülő adatbázisát letöltheted vagy keresgélhetsz benne az adat.atlatszo.hu/szechenyi2020/ címen. A térképes vizualizációt az adat.atlatszo.hu/eu-terkep/szechenyi címen lehet elérni. A korrupciógyanús uniós finanszírozású projektekről készült cikkeink itt elérhetőek.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Swietelsky Magyarország Kft."
] | [
"USA Budapesti Nagykövetsége",
"Transparency International",
"OLAF Főigazgató",
"Európai Unió",
"Bakonykarszt Zrt.",
"Swietelsky Kft",
"Swietelsky Magyarország Kft. Környezetvédelmi és Vízépítési Igazgatósága",
"Miniszterelnökség Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkársága",
"Veszprémi Törvényszék",
"Veszprémi Járásbíróság"
] |
Kedden lakásukon keresték a Vállalkozók Pártja két vezetőjét a Nemzeti Nyomozóiroda rendőrei, mert pénzmosással gyanúsítják őket. A Magyar Nemzetnek azt mondták, hogy politikai támadás lehet a háttérben, a párt Fidesszel kötött szövetsége miatt.
A budapesti vállalkozók fontosnak tartják és kérik, hogy szűntessék meg az iparűzési adót és egy jövedelmezőségi alapon működő vállalkozó- és polgárbarát adórendszert dolgozzanak ki.
Herman Istvánt és Janzsó Tamást, a Vállalkozók Pártjának elnökét és alelnökét lakásukon keresték kedd reggel a rendőrök és késő délutánig hallgatták ki őket. A két pártvezetőt pénzmosással gyanúsítják, írja pénteki számában a Magyar Nemzet. A Nemzeti Nyomozóiroda foglalkozik ügyükkel, a szervezettől azonban nem nyilatkoztak a lapnak.
A Vállalkozók Pártja vezetéséért bíróság előtt folyik a harc. A párt tavaly választotta elnöknek Hermant, de Császár Attila korábbi elnök a kongresszus döntését megtámadta a bíróságon. Az ítéletig zárolták a párt bankszámláját. Ezért Hermanék egy magánszámlát nyitottak a pártpénzek kezeléséhez. A Magyar Nemzet cikke azt sugallja, hogy a nyomozók ezt a számlát találhatták gyanúsnak. A párt vezetői szerint a nyomozás mögött politikai indítékok húzódhatnak. A lap arra emlékeztet, hogy a párt stratégiai szövetséget kötött a Fidesszel. | [
"Vállalkozók Pártja"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Nyomozóiroda"
] |
Nyomozást rendelt el a Központi Nyomozó Főügyészség ismeretlen tettes ellen korábbi honvédelmi minisztériumi szerződések miatt. Az ügyben érintett Vadai Ágnes, DK-s politikus, a honvédelmi tárca volt államtitkára annyit reagált az ügyre, hogy nem érdekli "Orbán ügyészsége".
Az M1 péntek déli híradójában elhangzott: a gyanú szerint a Honvédelmi Minisztérium (HM) volt kabinetfőnöke 2008 és 2010 között több millió forint értékben kötött megbízási szerződéseket kommunikációs cégekkel Vadai Ágnes volt honvédelmi államtitkár - jelenlegi független országgyűlési képviselő, a DK politikusa - honlapjának üzemeltetésére, miközben ezt a feladatot a minisztérium dolgozói is el tudták volna végezni.
Nagy Andrea a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a Híradónak elmondta, hogy hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen rendeltek el nyomozást szeptember 6-án.
A szerződésekkel kapcsolatban júliusban Hende Csaba honvédelmi miniszter tett feljelentést az ügyészségen ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás miatt.
Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője korábban elmondta, a miniszter három szerződést kifogásolt, amelyek egyike a honvédségi államtitkári honlappal függ össze.
Ezt megelőzően a Magyar Nemzet azt írta, a feljelentés azzal lehet összefüggésben, hogy Vadai Ágnes államtitkári honlapjának szerkesztésével és az ehhez köthető különböző PR-feladatokkal két külsős céget is megbíztak több millió forintért, holott ez - a HM belső szabályzata szerint - az akkori kommunikációs főosztály feladata volt. Emellett a napilap szerint a kifizetésekről megkérdőjelezhető teljesítési igazolások készültek, amelyeket az államtitkár írt alá.
Vadai Ágnes annyit közölt, hogy "akkor sem fognak megállítani a küzdelmemben, hogy eltakarítsuk Orbán velejéig korrupt rendszerét". | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Nemzet",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Felnőtt károsultjai is vannak a Czeglédy Csaba vezette Human Operator Zrt.-nek – jelentette ki Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője csütörtökön a Szegedi Törvényszék épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján. Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő előzetesben van. Korábban több ügyben is az ellenzéki pártvezetőket képviselte.
A bíróságon egy makói székhelyű, munkaerő-közvetítéssel foglalkozó iskolaszövetkezet két korábbi vezetője ellen folyik per költségvetési csalás vádja miatt. A vádirat szerint a két férfi több százmillió forint forgalmi adó befizetését mulasztotta el. Az ügyben az előzetes letartóztatásban lévő Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselőt tanúként hallgatták volna meg, de a tárgyalást az egyik vádlott védőjének betegsége miatt elhalasztották.
Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője a csütörtökre meghirdetett tárgyalás előtt elmondta, a tucatnyi szövetkezetnél dolgozó több ezer diák mellett legalább ötszáz ki nem fizetett felnőtt károsultja is van a Human Operator Zrt.-nek.
Az ismert károsultak száma meghaladja az ötezret, de elképzelhető, hogy akár tízezer olyan dolgozó is van, aki nem kapta meg munkája ellenértékét Czeglédy Csaba cégétől.
Ez olyan kiemelten súlyos ügy, amellyel kormányzati szinten is foglalkozni kell – mondta Szabó Bálint, aki arra kérte Czeglédy Csabát "mint az ország egyik leggazdagabb emberét, hogy az általa ellopott pénzekből fizesse ki a diákokat és a felnőtteket".
A Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője szerint Czeglédy Csaba nem magányos elkövető, ezért felszólította "gazdáját és megbízóját", Botka Lászlót, Szeged szocialista polgármesterét, hogy segítsen igazságot tenni ebben az ügyben.
Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyik eljárás. A gyanú szerint a férfi által vezetett, munkaerő-közvetítést végző Humán Operátor Zrt. köré szerveződő céghálózat 2013 és 2016 között mintegy 3 milliárd forint összegű vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek. | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [
"Human Operator Zrt.",
"Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt",
"Likvid Kontroll Kft."
] |
Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő az [origo] egy korábbi cikke alapján kérdést tett fel Kiss Elemérnek, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének. Mint beszámoltunk róla, a Happy End Kft. értékének huszonötszöröséért adott bérbe mobilvécéket az Országimázs Központnak.
Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője alapos vizsgálatot ígért a mobilvécék ügyében az ót kérdező Eörsi Mátyásnak, az SZDSZ képviselőjének. Eörsi egy interneten megjelent cikkre hivatkozott a parlamentben (a témával korábban az [origo] foglalkozott). Mint korábban beszámoltunk róla, 2000 augusztus 20-án az Országimázs Központ mobilvécéket bérelt egy ünnepségre. A Happy End Kft. hatmillió forintért adott bérbe WC-ket, melyekért a Happy End mindössze 250 000 forintot fizetett a vécék tulajdonosának, a Toi-Toinak. A huszonötszörös árkülönbség Eörsi szerint korrupcióra és törvénytelen közbeszerzésre utal. Az ügyben a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság gazdasági osztálya is nyomoz.
Kiss Elemér szerint "nem csak a vécékre költött szerződés bűzlik a jogszerűtlenségtől az Országimázs Központnál".
Kiss azt ígérte, hogy a KEHI is vizsgálódik az Országimázs Központ összes szerződése ügyében.
| [
"Happy End Kft.",
"Országimázs Központ"
] | [
"Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
A Fidesz-kormány évek óta amerikai ügynöknek nevezi ellenzékét, amerikai pénzeket, Washingtonból küldött cselekvési tervet, CIA-puccsot vizionál. Most viszont ők maguk készülhetnek olyasmire, amivel eddig másokat vádoltak.
Connie Mack, Orbán amerikai szóvivője és lobbistája elérte: Washingtonban republikánus képviselők mentek neki Orbánék érdekeit védve saját kormányuk képviselőinek, Victoria Nuland államtitkárnak és Colleen Bellnek.
A merész és agresszív reakcióból úgy tűnik, a magyar fél a menekültválságban megerősödve érzi magát, és arra játszik, hogy a Fehér Házat jövőre majd a republikánusok veszik be.
2016-ra több mint 600 millió forintot kap a magyar államtól a rejtélyes Magyar Foundation of North Amercia nevű szervezet, ami közvetlenül támogathatja az amerikai politikusok kampányát, akár az elnökjelöltekét is. A szervezetben felbukkan Orbán amerikai tanácsadójának, Arthur J. Finkelsteinnek az embere is.
És már most akad dokumentált eset, hogy a magyar államot képviselő egyik amerikai lobbicég olyan texasi kongresszusi képviselőnek adott pénzt, aki menekültügyben Orbánékat erősítheti.
Ezek a tervek azonban nagyon sok szempontból visszaüthetnek.
Hosszú évek óta kampányol azzal a Fidesz, hogy baloldali ellenzékét és a liberálisnak elkönyvelt civil szervezeteket valójában az Egyesült Államok pénzeli és irányítja. Állítólag a miniszterelnök és környezete tavaly őszre már saját magát is meggyőzte róla és elhitte, hogy valamiféle CIA-s puccs készülődik ellenük. Egy éve, a kitiltási botrány kitörése óta fideszes politikusok pedig már rutinszerűen amerikaiügynöközik azt, akit éppen kell.
De mi történne, ha a Fideszben valaki gondolna egyet, és meg akarná fordítani a viszonyokat?
Hergelés és uszítás: így amerikaiügynöközik a Fidesz "Az elmúlt hónapok során megtapasztalt Magyarország elleni intenzív és hazug hadjárat nem más, mint Bajnai Gordon munkássága, és a mögötte álló, amerikai pénzügyi körök által támogatott szervezetek színjátéka." /Hoppál Péter/ "Itt lenne az ideje, hogy (...) Gyurcsány Ferenc (...) ahelyett a hergelés és uszítás helyett, amit az amerikai cselekvési terv végrehajtása részeként tesz, tiszteletben tartaná a magyar emberek döntését". /Fidesz-közlemény/ "Mostanra egyértelművé vált, hogy André Goodfriend Gyurcsány Ferenc kottájából játszik." /Németh Szilárd/ "Az MSZP-frakció mögött az USA budapesti ügyvivője is ott áll." /Lázár János/
Colleen Bell nagykövetnek a Corvinus egyetemen elmondott beszédét olyan szinten túlreagálta a magyar fél, hogy a múlt héten még ezt is meglépték: Orbán Viktor lobbistái republikánus ellenzéki képviselőket játszottak ki a washingtoni Kongresszusban az amerikai külügy ellen, miközben idehaza a kormány médiája is rögtön hozzáfogott Bell karaktergyilkolásához. De ez csak a kezdet.
A kitiltási botrány valódi oka Érdemes azt is felidézni, hogyan is kezdődött a magyar-amerikai kapcsolatokat tavaly ősszel szakadékba taszító válság. Úgy, hogy egy a magyar kormányhoz közel álló, de nem kormányzati szervezet vezetői kitalálták, hogy gyakorlatilag védelmi pénzt fognak szedni egy amerikai érdekeltségű élelmiszeripari cégtől, a Bungetól. A korrupciós ajánlat nagyjából így nézett ki: ha a Bunge milliárdos összeggel támogat egy bizonyos alapítványt, vagy stratégia megállapodást köt és visszacsorgat némi pénzt, akkor büntetlenül részt vehet a magyar étolajpiacot behálózó áfacsalásban. A Bunge ugyanis régóta panaszkodott arra, hogy az áfacsalók miatt a piac törvénytisztelő szereplői kerülnek hátrányba, így például az általuk gyártott Floriol és Vénusz étolajokat jelentősen drágábban tudják csak árulni. Ahelyett azonban, hogy a NAV a sorozatos jelzések után fellépett volna a korrupció ellen, az említett kormányközeli szereplők inkább arra akarták rábeszélni a Bunget, szálljon be az áfacsalós buliba ő is, persze némi kenőpénzért cserébe. A kitiltási botrány során egyedül Vida Ildikó akkori NAV-elnök ismerte el, hogy nem léphet be az Egyesült Államokba. Vida azóta távozott, idén májusban nyújtotta be lemondását. Benkő Szilárdot, Szijjártó Péter külügyminiszter kabinetfőnökét is hírbe hozták a botránnyal, ő mindvégig állította, nincs kitiltva. Amikor Szijjártó Washingtonba utazott hivatalos útra és kabinetfőnöke nem ment vele, Benkő ezt azzal magyarázta, fontosabb dolga akadt. Benkő is májusban döntött úgy, hogy "vissza kíván térni a magánszektorba". A minisztérium szerint ennek semmi köze nem volt a kitiltási ügyhöz. De nem csak az adóhatóság fejét, illetve helyetteseit, és a külügyi apparátus egyik vezetőjét gyanították a kitiltottak között, hanem Heim Pétert, a magyar kormányhoz közel álló Századvég Gazdaságkutató elnökét is. Heim magánügynek minősítette, utazhat-e Amerikába, a Századvég mindent tagadott. Aztán idén februárban Heim hirtelen megvált a Századvégben lévő, 50 százalékos szavazati jogot biztosító tulajdonrészétől. Heim akkor az Indexnek azt mondta, sem hivatalosan, sem informálisan nem tárgyalt a Bungeval, és a Századvég perrel fenyegetett meg mindenkit, aki őket korrupcióval vádolja vagy az érintettségüket sugalmazza.
Orbán Viktor kottájából
2015. november 4-én, több mint egy évvel a kitiltási botrány kirobbanása után Orbán Viktor gyakorlatilag pontosan azt csinálta meg az Egyesült Államok kormányával, amivel ő maga és emberei idáig vádaskodtak. Miközben a Fidesz idehaza azzal támadta a magyar ellenzéket, hogy annak képviselői amerikai pénzen bírálják saját országuk kormányát és valójában Amerika érdekét védik, közben most magyar pénzen arra használtak fel amerikai ellenzékieket, hogy Magyarország érdekét képviselve bírálják az Obama-adminisztráció külpolitikáját. Hoppál Péter talán valahogy így mondaná:
a november 4-i washingtoni vita magyar pénzügyi körök által támogatott szervezetek színjátéka volt.
"Colleen Bell nagykövet önnek dolgozik, vagy talán nem?" – kérdezte múlt szerdán ízes déli akcentussal az elé tett papírok lapozgatása után Jeff Duncan republikánus képviselő a kissé meglepett Victoria Nuland európai ügyekért felelős államtitkártól. Mivel az amerikai Kongresszus külügyi bizottságának szerdai meghallgatásán nem Magyarország, hanem Szíria, pontosabban az ottani orosz beavatkozás utáni amerikai külpolitika volt terítéken, a meglepődés érthető. De már csak azért is érthető, mert Duncan magyar ügyekkel korábban nagyjából soha sem is foglalkozott.
Azonban Duncan a meghallgatáson – látványosan a papírjaiból, szó szerint felolvasva –mégis Colleen Bell múlt heti, a Corvinus egyetemen elmondott beszédét bírálta kérdéseiben, sőt tovább ment: annak visszavonását kérte Victoria Nulandtól, Bell közvetlen felettesétől.
Nem mindenkit lepett azonban meg, hogy egy teljesen más témában meghirdetett kongresszusi meghallgatáson egy Magyarország iránt korábban semmilyen érdeklődést nem mutató amerikai politikus egyszer csak kiáll az Orbán-kormány mellett. Nem lepte például meg Orbán Viktor fizetett washingtoni lobbistájának és amerikai szóvivőjének, Connie Macknek azt a munkatársát, aki a Hungary Insights nevű, Amerikának szóló magyar propagandaoldalon élőben számolt be Duncan akciójáról. Sőt később egy vele készült interjúból kiderült: Mack személyesen is elment a meghallgatásra. De nem lepte meg a Magyar Távirati Iroda washingtoni tudósítóját sem, aki épp jókor volt jó helyen, hogy gyorsan és hosszan tudósítson arról: végre Orbánnal értenek egyet Washingtonban.
Az Orbán-kormány melletti kiállás és Colleen Bell bírálata ráadásul a szíriai meghallgatást követő másik hasonló eseményen is folytatódott, ahol az európai menekültválság volt már a téma. Itt Ted Poe texasi republikánus képviselő ment neki Colleen Bellnek, szappanopera-nagykövetnek nevezte, a Magyarországot lehordó beszédét pedig óriási hibának minősítette. De kiállt Magyarország mellett az a Dana Rohrabacher kaliforniai republikánus képviselő, hírhedt putyinista is, aki szintén Connie Mack lobbizásának köszönhetően korábban egy külön Magyarországnak szentelt meghallgatást is összehívott. Szóval Lázár János valószínűleg úgy fogalmazna, hogy
a Colleen Bellt a Kongresszusban bíráló republikánusok mögött Magyarország washingtoni lobbistája állt.
Az a – ismét Hoppál Péter kifejezését kölcsönvéve – hazai pénzügyi kör pedig, amelyik a lobbisták mögött felsejlik, nem meglepő módon ismét a Századvég. Ahogy erről korábban többször írtunk, ez a cég a magyar kormánnyal együtt összesen 1,4 milliárd forintos szerződéseket kötött Connie Mack volt republikánus képviselő cégeivel, a washingtoni SLI Group és Levick Strategic Communications, illetve a floridai Liberty International Group lobbicégekkel.
Mack korábban maga is képviselőházi külügyi bizottsági tag volt, jók az összeköttetései, sikertelen szenátori kampányát pedig az a szintén amerikai Arthur J. Finkelstein vezette, aki Orbán Viktornak is régóta ad tanácsokat, és a negatív kampányok, lejáratások nagy szakértőjeként ismert. Ősztől pedig Connie Macket Orbán Viktor egyenesen amerikai szószólójának, vagy ahogy Mack hirdeti saját magát, szóvivőjének nevezte ki a Miniszterelnökség.
Bár a Mack cégeivel kötött 1,4 milliárdos szerződések célja lobbitevékenység kifejtése és Magyarország népszerűsítése Washingtonban, amit a múlt héten csináltak, túlmutatott a lobbizáson: ha szigorúan vesszük, pontosan azt tették, ami miatt idehaza Orbánék az USA külpolitikáját bírálják, egy ország belpolitikájába avatkoztak be.
És a java még csak most jön.
Magyar pénzügyi körök színjátéka
2014 közepén bejegyeztek Washingtonban egy Magyar Foundation of North Amercia nevű alapítványt, melynek eddigi tevékenységéről semmit nem lehetett tudni. Munkatársakat ugyanakkor már 2014 nyarától felvettek és folynia kellett valamilyen előkészítő munkának, legalábbis nyilvános internetes szakmai profiloldalak szerint egyesek projekteken, jelentéseken, adatbázisokon dolgoztak ennek a szervezetnek. De hogy valami tényleg készül, azt leginkább abból lehetett sejteni, hogy Magyar Foundation 2016-ra a 612 millió forintot kap a magyar kormánytól a költségvetési előirányzat szerint. Ez rengeteg pénz, egy ennyire ismeretlen szervezetnek főleg, több mint kétmillió dollárnak felel meg.
A Századvég-Finkelstein-Habony-Mack-négyszög A kormány és a Századvég 1,4 milliárdért kötött szerződéseket Connie Mack-kel. Macknek még politikus korában ugyanúgy Finkelstein volt a kampányfőnöke, ahogy Orbán Viktornak is fontos kampányszakértője. Finkelstein Orbán másik fő kampánytanácsadójával, Habony Árpáddal közös politikai tanácsadócéget hozott létre Londonban, a Danube Business Consulting Ltd.-et. Orbán Viktor és a szűk baráti-üzleti kör által vezetett Századvég között Habony Árpád az összekötő. A londoni Habony-Finkelstein cég ügyvezetője Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője. Connie Mackék 1,4 milliárdos szerződéseit a Századvég részéről a szervezet egyik vezetője, Lánczi András, Lánczi Tamás édesapja írta alá.
A Magyar Foundation végül idén ősszel lépett volna a nyilvánosság elé egy kapitóliumi Kossuth-megemlékezés meghirdetésével, amit azonban rögtön el is halasztottak. 2015 szeptember végén aztán lett egy Facebook-oldaluk (jelenleg úgy három lájkolóval), majd egy weboldaluk. Ez a honlap tele van elavult hírekkel, azok meg nem működő linkekkel, ha pedig ezeket mégis meg akarnánk osztani, a Facebook a Lorem ipsum-töltelékszöveget szívja be. (Ahogy megírtuk, Connie Mack angol nyelvű propagandafelületei is hasonlóan olcsó megoldásokkal dolgoznak.) A nyilvános megjelenésük ilyen szintű elhanyagolása pedig csak tovább növelte a gyanút, hogy ennek a szervezetnek vajon mi is a valódi célja.
Mert hogy a Magyar Foundation hivatalos célja a bemutatkozásuk szerint a magyar örökség és kulturális büszkeség ápolása, a magyarságnak a kanadai és az egyesült államokbeli kultúrához, üzleti élethez és társadalomhoz való hozzájárulásainak, teljesítményeinek a megőrzése – amiből eddig igen keveset mutattak. A pletykák azonban úgy szóltak, hogy a Magyar Foundation ugyanannak a lobbioffenzívának a része, aminek Connie Macket is köszönhetjük, és hogy a háttérben ismét Arthur J. Finkelsteint kell keresni. Ezt sokáig nehéz volt nyilvános bizonyítékokkal alátámasztani, azonban már ilyenre is rábukkantunk: a Magyar Foundationnak dolgozik 2015-től kommunikációs tanácsadóként egy olyan kampánymenedzser, aki nyilvános szakmai profilja szerint 2014-ben csatlakozott Finkelstein csapatához, és lett az Arthur J. Finkelstein & Associates Inc. munkatársa. A két munkát most párhuzamosan végzi.
Részlet Finkelstein munkatársának, Tim Kellynek a szakmai önéletrajzából
A K Street a washingtoni szlengben a lobbicsoportok szinonimája, ebbe az utcába vannak ugyanis hagyományosan bejegyezve a lobbisták cégei, és ez a Magyar Foundationnal sincs másként. A Magyar Foundation of North America hivatalos besorolás szerint egy 501(c)(4) non-profit, társadalmi jólétet szolgáló szervezet – és most muszáj kicsit elidőzni annál, hogy ez a szám-betű kombináció mit is jelent, mert ez árulja el, mire szánhatják.
Ha valaki Amerikában mondjuk vallási, tudományos, oktatási, vagy kulturális tevékenységre létre akar hozni egy non-profit szervezetet, annak a vonatkozó adótörvényben az 501(c)(3) alfejezetben leírt besorolású státusz a tökéletes választás. Egy ilyen non-profit szervezetnek nem kell jövedelemadót fizetnie, ráadásul széles körben és nagyon könnyen tud adományokat gyűjteni, mivel az adományozók a nekik juttatott összeget a saját adójukból teljes mértékben leírhatják. Ha tehát mondjuk a magyar kormány Amerikában valóban kulturális örökséget akar ápolni és népszerűsíteni, akkor az 501(c)(3)-at kellene választaniuk. De nem ezt tették.
Egy 501(c)(3)-as szervezet ugyanis lobbizásra csak a büdzséje nem számottevő, tipikusan 10% alatti részét fordíthatja, ha pedig rajtakapják, hogy mégis jelentős összegeket költ lobbizásra, elveszíti az adómentes státuszát. Ráadásul egyáltalán nem támogathatnak köztisztségre pályázó jelölteket, így nem költhetnek politikusok kampányára sem. Ezzel szemben az 501(c)(4)-es szervezetek – amilyen a Magyar Foundation is, ahogy ezt a honlapján is hirdeti – orrba-szájba lobbizhatnak és támogathatnak politikusi kampányokat. Ugyanakkor a nekik juttatott adományokat nem, vagy csak ritkán, speciális feltételekkel tudja az adományozó levonni a saját adójából. Ez azzal jár, hogy a donorok köre, legalábbis azoké, akiket adóügyi megfontolások vezetnek, jóval szűkebb lesz.
A Magyar Foundationnel azonos besorolású non-profit szervezetek célja tehát alapvetően az szokott lenni, mint az előválasztási és elnökjelölti küzdelmekből is ismerős PAC-eké: politikusok kampányát tudják közvetlenül támogatni. Az előző, 2012-es elnökválasztási kampányban az 501c nonprofit szervezetek elképesztő összegeket, a konzervatív oldalon 265,5 millió dollárt, a liberális oldalon 33,6 millió dollárt költöttek. És hogy mi a különbség a PAC-ek és az 501(c)(4)-es nonprofit szervezetek között? Az, hogy utóbbit nem kötelezi a törvény arra, hogy nyilvánosan számot adjanak az adományozóik kilétéről.
Hogy ez mit jelent? Azt, hogy megvan a technikai lehetőség (egy 501(c)(4)-es besorolású non-profit szervezet) és a pénz is (legalább több mint 600 millió magyar állami forint) a magyar kormány kezében ahhoz, hogy képviselő-, szenátor- és kormányzóválasztások mellett akár még a 2016-os amerikai elnökválasztásba is megpróbáljon beleszólni úgy, hogy ne kelljen felfedni az adományozó(k) kilétét. Durván hangzik? Eléggé, de legalábbis pont olyannak, mint amivel idehaza a baloldali ellenzékét, illetve az Egyesült Államokat vádolja a magyar kormány.
Magyarországi cselekvési terv végrehajtása
Természetesen nem állítjuk, hogy a Magyar Foundation ezt is fogja tenni. De azt igen, hogy a Magyar Foundationnel azonos besorolású 501(c)(4)-es szervezeteknek ez szokott lenni a célja. Eleve erre hozzák létre, és erre is használják őket.
Akad azonban pár buktatója is egy ilyen tervnek. Például rögtön az, hogy ezek a nonprofit szervezetek ugyan részt vehetnek a politikában, de a politika befolyásolása nem lehet a fő fókuszuk, és a politikai tevékenységüknek összhangban kell maradnia eredeti "civil" célkitűzésükkel. Persze ahogy a 2012-es kampány költéseiből is kiderül, az 501(c)(4)-es lobbiszervezeteket inkább a konzervatív oldalon favorizálják, Arthur J. Finkelstein pedig eléggé tapasztalt republikánus stratéga ahhoz, hogy tudja, meddig mehet el.
Ennél nagyobb kihívás, hogy az 501(c)(4)-es lobbiszervezetek a céljaikra az Egyesült Államokban szoktak pénzt gyűjteni, nem külföldről. A Foreign Agents Registration Act (FARA) értelmében azoknak, akik külföldi erők érdekeit képviselik, regisztrálniuk kell magukat, rájuk pedig innentől speciális, szigorúbb és átláthatóbb szabályozás vonatkozik. Ha pedig egy nonprofit szervezettel kapcsolatban felmerül a gyanú, hogy külföldi érdekeket képvisel, vagyis FARA-regisztrációhoz kötött tevékenységet végez, vizsgálat indulhat ellene, melynek a végén pénzbírsággal és az adómentes státusz elvesztésével is sújthatják.
Azonban máris van egy dokumentált eset arról, hogy egy magyar állami pénzt elfogadó, a magyar állam érdekét képviselő amerikai szervezet segítette pénzzel egy amerikai politikus kampányát. Mégpedig egy olyanét, aki egy kulcsfontosságú ügyben, a menekültkérdésben valami nagyon hasonlót képvisel odahaza, mint az Orbán-kormány.
Éppen a FARA-regisztrációnak köszönhetően tudjuk, Connie Mack floridai lobbicége, a Liberty International Group az előző fél évben Magyarország kormányát, a miniszterelnök hivatalát képviselte Washingtonban, és ezért áprilistól augusztusig Magyarországtól összesen 425 ezer dollárt, mai árfolyamon több mint 124 millió forintot kapott.
Mackék beszámolójából az is kiderül, hogy idén májusban ezer dollárral támogatták a McCaul for Congress-kampányt, azaz Michal McCaul texasi republikánus képviselő kampányát. Maga az összeg természetesen elenyésző: ez egy szimbolikus támogatás, melynek az üzenetértéke volt a fontos mind az adományozó, mind a támogatott és környezetük számára. Már csak azért is, mert 2015-ben McCaul volt a második leggazdagabb képviselő az 535 fős Kongresszusban a maga 117,54 millió dolláros vagyonával.
Michael McCaul texasi republikánus képviselőről azt érdemes tudni, hogy ő az amerikai képviselőház belbiztonsági bizottságának elnöke (House Homeland Security Committee Chairman), ahol igen keményvonalas menekültálláspontot képvisel. McCaul nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva élesen ellenezte a Fehér Ház tervét, hogy az Egyesült Államok legalább tízezer szíriai menekültet fogadjon be a 2016-os pénzügyi évben.
De a texasi képviselő azzal is a hírekbe került, hogy egy olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, ami egyebek mellett hitük szerint tenne különbséget a szíriai menekültek között, vallási alapon priorálva a menedékkérelmek elbírálását. Ezt az egyértelműen muszlimellenesnek tartott lépést még a menekültekkel foglalkozó keresztény szervezetek is ellenezték.
Fontos azonban látni, hogy Connie Mack az eddigi lobbiakciói során mindvégig olyan republikánus politikusokat tudott csak megnyerni a magyar ügynek, akik nagyjából semennyire sincsenek képben sem a magyar, sem a régiós politikával. Jórészt délieket, texasiakat vagy éppen dél-karolinaiakat, és őket is csak olyan mélységig, hogy egy-egy kérdést eleresszenek nagyon kevesek által követett bizottsági és albizottsági meghallgatásokon. Az egyetlen kivétel a kaliforniai Dana Rohrabacher, aki viszont Vlagyimir Putyin barátjaként és támogatójaként teljesen hiteltelen a washingtoni fősodor előtt külpolitikai kérdésekben.
Mack a politikai kapcsolatainak köszönhetően nyilván még tovább tudja bővíteni ezt a kört, a Magyar Foundation pénzügyi lobbiereje pedig új dimenziókat is nyithat, viszont világosan látszik a határa a befolyásának: a külpolitika alakítására akár most, akár a jövőben komoly befolyással rendelkező figurákig, az adminisztráció tagjaiig már nehezen ér el. Az Orbán-kormány iránt láthatóan csak olyanok szimpátiáját lehet értékalapon is felkelteni, akiknek a keresztény-konzervatív hitvallás, a liberalizmus-ellenesség vagy éppen a muszlim- és menekültellenes szólamok rokonszenvesek.
Ez azonban nem a külpolitika, hanem a republikánus pártpolitika szűk terepe.
Viszont ha Mack legalább el tudná érni, hogy a republikánus elnökjelölti küzdelemben mondjuk pozitív példaként hivatkozzanak Orbánra a bevándorlás kérdésében, az már egy komolyabb eredmény lenne. De érdemi pr-sikernek lehetne értékelni még azt is, ha Mackék tevékenységének köszönhetően a jövőben nem jelennének meg hetente Orbán-ellenes cikkek az amerikai sajtóban. Ezek a cikkek azonban jórészt a politikai spektrum túloldaláról és külpolitikával foglalkozó szerzőktől jönnek, ami megint csak Mack lobbierejének hatókörén kívül esik.
Tiszteletben tartani az amerikai emberek döntését
Ha viszont ez az újfajta amerikai magyar lobbizás nem tud elérni valamilyen áttétet keresztül a külügyi apparátusig vagy legalább a valóban kompetens, külpolitikusként tekintéllyel rendelkező kongresszusi képviselőkig, és nem tudja befolyásolni az USA hivatalos Magyarország-politikáját, vagy legalább azt a mértékadó amerikai sajtót, ami meg az ő véleményüket és a szélesebb közvéleményét formálja, akkor a százmilliók elköltése nem csak pazarló, de a feszültségkeltés miatt még káros is.
A múlt heti washingtoni akció például minden látványosságával együtt, sőt pontosan túlzott egyértelműsége és átlátszósága miatt a magyar külpolitika egyik mélypontja volt. Egyrészt értelmetlen bosszúállás és erődemonstráció volt Victoria Nulanden és Colleen Bellen: azért értelmetlen, mert elrettenteni nem fogja, legfeljebb még keményebb fellépésre ingerli az amerikai külügyet. Hogy esetleg újabb kitiltási listák is készülhetnek, arról már korábban is voltak pletykák, az ilyen, a diplomácia világában kifejezetten otrombának számító húzások pedig nem segítenek abban, hogy ennek az esélye csökkenjen.
Másrészt Nuland és Bell washingtoni nyílt szívatása gyér külpolitikai tekintéllyel rendelkező, nem különösebben tájékozott déli republikánusok feltüzelésével a lobbitevékenység teljes félreértése. Lobbizással imázst kell javítani, kapcsolatokat kell kiépíteni és hosszú távú együttműködéseket megalapozni: ilyesmihez Mackék mostani lépésének kevés köze volt. Sokkal inkább volt egy átgondolatlan és rövid távú pr-akció, ami ráadásul nem is annyira a tengerentúli, hanem elsősorban a magyar közvéleménynek szólt. A magyar kormányhoz közel álló magyar médiát lehetett vele megtölteni, de az Egyesült Államokban senkit nem érdekelt. Ez a csekély hozadék pedig közel sem áll arányban az érte fizetett árral, a kétoldalú kapcsolatok további romlásával.
Éppen ezért egyre valószínűbbnek tűnik, hogy
az Orbán-kormányt mindez tényleg nem érdekli, és mindent arra a lapra tesznek fel, hogy jövőre a republikánusok nyerik az elnökválasztást,
addig meg csak kihúzzák valahogy. De ez a terv is ezer sebből vérzik, egyelőre nagyobb az esélye, hogy nem jön be a számítás és jövőre Hillary Clinton személyében ismét demokrata elnöke lesz az Egyesült Államoknak. Az ő külpolitikai tapasztalata, keménysége és kezdeményezőkészsége pedig minden, csak nem az, amire Orbán Viktor és köre vágyhat.
Az előző ciklusban, 2011 végén Hillary Clinton még külügyminiszterként kemény hangú levélben bírálta Orbánt többek között az alkotmányozás, az egyházügyi törvény, a médiatörvény vagy az új bírósági szabályozás miatt. Férje, Bill Clinton volt amerikai elnök pedig egy éve egy tévéműsorban azt mondta Orbánról, soha nem akar kiszállni a hatalomból, az örök hatalom és a pénz hajtja. Ráadásul Hillary Clinton elnökjelölti kampányának egyik meghatározó figurája, adománygyűjtője pedig nem más, mint barátja és bizalmasa, Eleni Kounalakis volt budapesti nagykövet, aki tavasszal megjelent memoárja és azóta tett nyilatkozatai alapján nagyon rossz véleménnyel van a miniszterelnökről és szívesen törlesztene Orbán Viktornak.
Ám ha mégis váltás jön, akkor sem lesz szükségszerűen jobb az Orbán-kormány és egy republikánus adminisztráció viszonya, sőt: a Putyin-barátság, a kapitalizmus bírálata, az amerikai üzleti érdekek megsértése az ottani jobboldalon még inkább kiveri a biztosítékot. Nem szabad elfelejteni, hogy nem más minősítette Orbán Viktort tavaly télen neofasiszta diktátornak, aki Putyinnal fekszik össze, mint John McCain republikánus szenátor, 2008-as elnökjelölt, a párt köztiszteletben álló, befolyásos figurája. Később McCain kommunikációs igazgatója külön megerősítette, hogy a neofasiszta jelzőt igenis Orbánra értette. De McCain abban is párhuzamot vélt felfedezni, hogy a putyini Oroszországhoz hasonlóan külföldi ügynöknek tartják Orbánék is a civil szervezeteket.
McCain ráadásul André Goodfriendet akkor kiváló ügyvivőnek nevezte, aki szerinte nagyszerű munkát végzett a kitiltási botrány során, és a republikánus szenátor Colleen Bell kinevezését pont azért bírálta, mert szerinte a szappanopera-producer felkészületlen ahhoz, hogy Orbánt, illetve Putyin magyarországi terjeszkedését megfékezze.
De Victoria Nuland további elidegenítése is könnyen visszaüthet a magyar kormányra, akár demokrata, akár republikánus irányítás alá kerül a Fehér Ház. Nuland a Bush-kormányzat idején is magas pozícióban, Dick Cheney alelnök tanácsadójaként, majd NATO-nagykövetként szolgált. Férje, a neokonzervatív, intervencionalista Robert Kagan pedig a republikánusok egyik igen meghatározó külpolitikai háttérembere, olyannyira, hogy a Politico magazin tavalyi, a legbefolyásosabb amerikai politikai gondolkodókat összegyűjtő listáján is szerepelt a Nuland-Kagan házaspár ("the ultimate American power couple").
Amerika elleni intenzív és hazug hadjárat
A Colleen Bell-beszédre érkező agresszív válasz, sőt karaktergyilkossági kísérlet nagyon is emlékeztet arra, ahogyan az Orbán-kormány a tavalyi kitiltási botránykor reagált, és ahogyan André Goodfrienddel kezdett el viselkedni – más kérdés, hogy az akkori ügyvivő maga is bőven szolgáltatott muníciót ahhoz, hogy össze lehessen mosni a magyar ellenzékkel.
Colleen Bell azonban nem. Az össztűz, amit a beszéde kiváltott, óriási aránytévesztés, és nem kevésbé veszélyes. Bár többen azt sejtik, hogy egyenesen Washingtonból küldték Bellnek a beszédet, aki figyelmesen elolvassa, szinte szó szerinti egyezéseket figyelhet meg a nagykövet korábbi, más rendezvényeken – például az AmCham előtt – felolvasott szövegeivel. És ahogy megírtuk: a fő üzenet, a korrupt tisztviselők felelősségre vonása már korábban, szeptemberben elhangzott, mégpedig az igazságügyi miniszter jelenlétében. Ráadásul Bell beszéde olyan szerteágazó témákat ölelt fel a korrupció elleni harctól a Hóman Bálint-szoborig, hogy az egyértelműen nem egy washingtoni parancs, hanem jellemzően egy olyan csapatmunka eredménye lehet, amiben a nagykövetség különböző területeket lefedő szakdiplomatáinak munkája van benne.
A Figyelő a múlt heti számában arról írt: Bellt őszintén meglepte, milyen éles reakciókat váltott ki a beszéddel, melynek jó harmada eleve Magyarország és a kétoldalú kapcsolatok méltatásáról szólt. A hetilap ráadásul úgy tudja, Bell előzetesen tájékoztatta a beszédről Orbán Viktor amerikai ügyekben jártas tanácsadóját, Megyesy Jenőt, és elmondta neki azt is, hogy a korábbiakhoz képest az semmi újdonságot nem fog tartalmazni. És nem is tartalmazott.
De miért lett a bírálatra adott magyar válasz ennyire agresszív, amikor Bell azt egyértelműen finomító, udvarias gesztusokkal vezette fel? A Connie Mack-féle washingtoni akció merészségét részben magyarázza, hogy míg tavaly, az internetadó elleni tüntetés és az amerikai korrupciós vádak sarokba szorították Orbánékat, addig most nyeregben érzik magukat és bosszúvágy is fűti őket. A menekültválság alakulását az Orbán-kormány komoly bel- és külpolitikai sikerként éli meg, mozgástere jelentősen megerősödött tavaly őszhöz képest, visszaszerezte hazai népszerűségét és egyre több a külföldi támogatója is.
Ennek ellenére is könnyen visszaüthet az amerikai nagykövet elleni provokáció, hát még az amerikai lobbizással kapcsolatos nagyszabású előkészületek. Nem szabad elfelejteni, hogy a kitiltási botrányt sem André Goodfriend akkori budapesti ügyvivő, hanem a magyar fél provokációja robbantotta. A Századvég által felvásárolt napilap, a Napi Gazdaság talán egyfajta elővágásként, talán bosszúból, de mindenképpen önmaguknak kárt okozva nyilvánosságra hozta, hogy magyarokat tiltottak ki az Egyesült Államokból. Persze a valóságot igen kreatívan értelmezve azt nevezték meg a konfliktus forrásaként, hogy a NAV korrupt amerikai cégek ellen nyomoz, és ezzel amerikai érdekeket sértett.
A Napi Gazdaságot ma már Magyar Időknek hívják, és bár tulajdonost váltott, nem sok minden változott, az önsorsrontás sem. Ez a lap számolt be az MTI alapján rögtön a Duncan-Nuland-csörtéről, és ez a lap értelmezte kreatívan a valóságot ismét még aznap reggel, amikor nyomtatott számában azt próbálta sugallni egy kamugyanús cikkel, hogy Colleen Bellt hazarendelték, mert Victoria Nuland elégedetlen a túlzott puhaságával. Pedig valójában egy régóta leszervezett, magánéleti eseményre utazott haza a nagykövet.
Innentől viszont teljesen kiszámíthatatlan, hogy az újabb magyar húzásokra hogyan fog reagálni Washington, miután a magyar fél sokadszorra mutatta meg, hogyan, miféle eszközökkel és szövetségesekkel képzeli a diplomáciai nézeteltérések rendezését. | [
"Századvég Gazdaságkutató",
"Magyar Foundation of North Amercia"
] | [
"Magyar Távirati Iroda",
"Liberty International Group",
"Napi Gazdaság",
"Corvinus egyetem",
"SLI Group",
"Arthur J. Finkelstein & Associates Inc.",
"Magyar Foundation of North America",
"Levick Strategic Communications",
"Fehér Ház",
"Egyesült Államok",
"Danube Business Consulting Ltd.",
"Magyar Idők",
"K Street",
"House Homeland Security Committee Chairman"
] |
Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint a szocialista párt minden korrupt elemet kitaszít a soraiból. A politikus egy osztrák lapnak adott interjúban beszélt arról is, hogy szerinte a túlköltekezéssel hibázott az elmúlt nyolc évben a kormány.
Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje az osztrák, konzervatív Die Presse nevű lapnak adott, szombaton megjelent interjúban határozottan visszautasította a vádat, hogy az MSZP egészében véve korrupt lenne. Az elmúlt húsz évben mindegyik parlamenti pártban voltak korrupt politikusok - felelte a riporter felvetésére, miszerint az ellenzék a korrupció melegágyának tartja az MSZP-t. Az MSZP több törvénytervezetet is beterjesztett a témában, ezeket a Fidesz mind elutasította - mondta. "Véleményem szerint egy párt csak akkor lehet hiteles a korrupció dolgában, ha minden korrupt elemet kitaszít. És mi éppen ezt tesszük" - jelentette ki.
Mesterházy az interjúban arról is beszélt, hogy a magyar politika szerinte túlságosan eltávolodott az emberek mindennapi gondjaitól és igényeitől, ezért újfajta politikai kultúrát kell követni. "Lehetségesnek kell lennie, hogy a mértékadó politikai erők közös nevezőre jussanak az alapvető nemzeti kérdésekben" - mondta. Mesterházy szerint a magyar politika megosztottságából csak egy fiatal politikusnemzedék törhet ki, amely "mentes a múlt terhétől".
Arra a kérdésre, hogy mit csináltak rosszul a szocialisták az elmúlt nyolc év alatt, Mesterházy azt felelte: "nem volt helyes, hogy a 2002-es választási győzelem után hagytuk elszabadulni a kiadásokat". A közalkalmazotti béremelésre és a 13. havi nyugdíj bevezetésére nem volt fedezet a költségvetésben - tette hozzá.
Elhibázottnak látja azt is, ahogy a jelenlegi parlamenti ciklus alatt hozzáláttak a reformok megvalósításához, mert szerinte nem készítették fel az embereket az alapvető változásokra. "Kezdetben azt gondoltuk, hogy az eredmények önmagukért fognak beszélni, és a reformokat visszamenőleg igazolni fogják. Ráadásul a reformokkal párhuzamosan szigorú takarékossági politikát folytattunk, amelynek az lett a következménye, hogy elvesztettük a társadalom támogatását" - állapította meg.
Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédével kapcsolatban azt mondta, hogy tartalmilag egyetért a korábbi miniszterelnökkel. A beszéd arról szólt - mondta - , hogy a nemzeti érdek elsőbbséget élvez az egyes pártok és politikusok érdekeivel szemben, és hogy a politikának végre tiszta vizet kell öntenie a pohárba, ahelyett, hogy illúziókban ringatná az állampolgárokat.
"A Fidesz mindeddig nem tisztázta a rasszista Jobbikhoz való viszonyát" - felelte a kérdésre, hogy tart-e a két párt együttműködésének lehetőségétől. Ha a Fidesz nem határolódik el határozottan a Jobbiktól, akkor kizárja magát a demokratikus pártok közül - mondta Mesterházy. | [
"MSZP"
] | [] |
A kormány 35 évre magáncégeknek adná oda a hazai autópályák üzemeltetését és az ország összes településének szemétszállítását. Ez elképesztő nagy üzlet. Érthetetlen, hogy miért érné meg az adófizetőknek. A kabinet szerint a megalapozó számítások igazolnák azt, hogy megéri az üzlet, ezeket azonban nem akarja nyilvánosságra hozni. A bíróság mindkét esetben úgy döntött, hogy az adatokat nyilvánosságra kell hozni. Az egyik ügyben ma jogerős ítélet is született.
Nem titkolhatja a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI), milyen számítások alapján jutottak arra, hogy 35 évre koncesszióba adják a teljes magyar hulladékgazdálkodást. A kormányzati szervet a Transparency International Magyarország (TI) perelte be, és a bíróság múlt heti elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint ki kell adnia a számításokat. Ezt az információt korábban közérdekű adatigénylésben próbálta megtudni a TI, de miután az NKI elutasította, bírósághoz fordultak.
Ez már a második ilyen jellegű ítélet, miután tavaly októberben szintén arra jutott a bíróság, hogy nyilvánosságra kell hozni, hogy mi alapján döntött a 35 éves autópálya-koncesszió mellett a kormány. Az NKI azonban fellebbezett, ennek a pernek ma volt a másodfokú tárgyalása, ahol jogerős ítélet született: ki kell adni az adatokat.
Mindkét esetben arról van szó, hogy nagyon hosszú időtávra a kormány által kiírt pályázaton nyertes magáncég végezheti a hulladék kezelését és elszállítását, illetve a gyorsforgalmi utak üzemeltetését és építését az egész országban. Hogy miért van erre szükség, egyáltalán miért éri ez meg az államnak és az adófizetőknek, azokból a számításokból derülhet ki, amelyeket a koncessziós iroda eltitkolt.
Nem kell közbeszerzést kiírni 35 évig
Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője szerint a 35 éves időtartam miatt hosszú időre megszűnne a verseny a különböző vállalkozások között, hiszen a kormány mind az autópálya-üzemeltetés, mind a hulladékgazdálkodás esetében lezárná a piacot. A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy a következő 35 évben úgy lehet majd autópályát építeni, hogy nem kell többé közbeszerzést kiírni.
"A koncesszió jogosultján kívül csak az a cég lehet alvállalkozó, amely feltehetően jó kapcsolatainak köszönhetően megbízást kap a koncesszión nyertes társaságtól. Egy esetleges kormányváltás esetén az új kabinetnek nem lesz beleszólása a magyarországi gyorsforgalmi utak építésébe" – tette hozzá. De a közvélemény sem fog hozzájutni alapvető információkhoz, mivel a kormány egyetlen koncessziós pályázattal 35 évnyi állami megrendelést vonnak ki a közbeszerzések alól.
Nagy Gabriella hangsúlyozta: a hosszú időtartam miatti kockázatokat, például az építőanyagok drágulását, a forint árfolyamának változását, vagyis a jövőbeni gazdasági bizonytalanságot a koncessziós pályázaton ajánlatot tevő cégek mind be fogják árazni, ezért feltételezhető, hogy a végeredmény jóval drágább lesz, mintha egy-egy kisebb, időben jobban belátható szakaszokban versenyeztetné meg a tevékenységeket a kormány.
Nagy Gabriella szerint nem tudni, hogy milyen lesz a hulladékgazdálkodás és a közlekedés 2057-ben, amikor lejár a koncesszió. A szakértő szerint abszurd az időtartam, olyan, mintha a kormány 1986-ban 35 éves beszállítói szerződést kötött volna egy írógépgyártóval arra, hogy a teljes magyar közigazgatást ellássa írógéppel. 2021-ben járt volna le a szerződés, miközben a világ már nagyot változott: mindenki számítógépet és internetes kommunikációt használ.
Mit mond a bíróság?
A Fővárosi Törvényszék októberi ítéletében kimondta, hogy az NKI nem indokolta meg kellő alapossággal, miért kellene titokban tartani a gyorsforgalmi utak koncesszióba adásáról szóló számításokat. Az Alaptörvény ugyanis garantálja a közérdekű adatok nyilvánosságát, ettől csak alapos indokkal lehet eltekinteni. Az alperes NKI jogi képviselője nem élt azzal a lehetőséggel, hogy csak a bíróságnak bemutassa a számításokat.
A múlt heti tárgyaláson egy másik ügyben – amely a hulladékgazdálkodás szintén 35 éves koncesszióba adásáról szólt – már egy fokkal aktívabb volt az NKI. Ebben az esetben megkísérelte a bizonyítást. A kormányszerv becsatolt a törvényszéknek egy 43 oldalas dokumentumot bizonyítás gyanánt. Ilyenkor csak a bíróság láthatja az adatokat, a felperes TI nem. A bíróság szerint azonban a 43 oldalból negyven teljesen ki volt takarva, csupán három oldal volt, ahol nem minden volt kitakarva, de számadatok ezen a három oldalon sem látszódtak.
"Az NKI több mint meglepő módon a zárt adatkezelést is kreatív módon értelmezte. Dacára annak, hogy a zártan benyújtott előzetes számításokat csak a bíróság ismerheti meg, az alperes szinte mindent kitakart belőle" – mondta a Szabad Európának Karsai Dániel ügyvéd, a felperes TI jogi képviselője.
Az ügyvéd szerint a bíróság kifejtette, hogy a több mint negyvenoldalas anyagból csak hármat tudott elolvasni, vagyis az NKI megfosztotta a törvényszéket attól a lehetőségtől, hogy érdemben felülvizsgálja az adatmegtagadás indokait – hiszen ahhoz a teljes iratot ismernie kellett volna a bíróságnak. "A törvényszék ezért úgy vélte, hogy az alperes nem tudta bizonyítani a megtagadás jogosságát, és a teljes irat kiadását elrendelte" – tette hozzá Karsai Dániel.
A koncessziós beszerzési eljárás során egyetlen pályázatot írnak ki. Az a cég, amely megnyeri, lényegében 35 évig egyeduralkodó lesz a piacon. Ő döntheti el, hogy kivel szerződik alvállalkozói munkákra, kivel épít utakat, kivel tartja karban azokat vagy kivel szerződik az adott településen a szemétszállításra. Amíg tart a koncesszió, nem kell közbeszerzést sem kiírni, a koncessziós pályázat nyertesei 35 éven át tartó monopóliumot szereznek.
Mészáros-közeli cégek és a Mol
A hulladékgazdálkodásra egyedül a Mol jelentkezett. Ahogy az Átlátszó.hu beszámolt róla, a kiírás előzménye az a tavalyelőtt novemberben beterjesztett törvény, amely az önkormányzatok helyett az államnak adta át az egyébként igen jövedelmező ágazatot, az állam pedig az egész országra vonatkozóan koncesszióba adhatja.
A gyorsforgalmi utak üzemeltetésére három cég adott be pályázatot: ahogy lapunk beszámolt róla, a Themis Magántőkealap, az osztrák Strabag és a lábatlani Dömper Kft. Ezek közül fog valamelyik cég szerződni az autópályák 35 évre szóló üzemeltetésére.
A vállalkozások közül a Dömper Kft. tűnik kakukktojásnak, mivel egyedül pályázik a több száz milliárd forintos forgalommal kecsegtető üzletre. A Strabag a francia Colasszal, annak egyik leányvállalatával és a januárban ezer euró alaptőkével létrehozott projektcégével közösen pályázott.
A harmadik jelölt, a Themis Magántőkealap több más hazai tőkealappal – mint a Konzum PE, az Opus Bridge, az Opus New Way, a Cronus; a Vesta és a Via, illetve a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt. – indulna. A cégnevek arra utalnak, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségei szálltak harcba a hazai autópályák koncessziójáért.
A koncessziós szerződést értesülésünk szerint az NKI decemberig akarta megkötni az autópályák esetében. Az ebben az ügyben a mai napon született jogerős döntés értelmében az NKI az ítélet kézbesítését követően 15 napon belül köteles átadni a Transparency International Magyarországnak azokat a számításokat, amelyek szerinte igazolják, hogy mindez miért jó a magyar embereknek. Kerestük az NKI-t és a felügyelő szervet, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket. | [
"Nemzeti Koncessziós Iroda"
] | [
"Opus Global Nyrt.",
"Transparency International Magyarország",
"Themis Magántőkealap",
"Opus Bridge",
"Szabad Európa",
"Fővárosi Törvényszék",
"Dömper Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Opus New Way",
"Konzum PE"
] |
Ki kell adnia a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy miért szállt be az állam 3 milliárd forinttal a Széchenyi Bankba, holott a tranzakció idején, 2013-ban már tudható volt, hogy a pénzintézet a csőd felé araszol - közölte tegnap Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció pártigazgatója.
A DK két éve pereskedik, hogy választ kapjon arra, miért emelt tőkét és szerzett 49 százalékos tulajdonrészt az állam a fideszes Töröcskei István bankjában. A mostani jogerős ítélet nyomán fény derülhet arra is, hogy mennyire helytállóak az akkori magyarázatok, hogy a hitelszövetkezetek felfuttatását, a vidéki Magyarország finanszírozását akarta erősíteni a minisztérium a bankon keresztül.
Mint emlékezetes a Széchenyi Bank már a tőkeemelés előtt szabálytalanul Töröcskei-érdekeltségeket finanszírozott, mígnem más törvénytelenségek miatt is 2014 végén a jegybanki felügyelet visszavonta a bank engedélyét. A bank vezetői ellen feljelentés is született, a két éve tartó nyomozás várhatóan 2018 végéig tart - közölte nemrég a legfőbb ügyész. A DK szerint az elmúlt évek összes bank- és brókerbotrányában fideszes üzletemberek jártak jól, így volt ez a Széchenyi Bankkal is, ahol 3 milliárd forint közpénz tűnt el nyomtalanul. | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Széchenyi Bank"
] | [
"Demokratikus Koalíció"
] |
Több mint 1,1 milliárd forintot ajánlottak fel az állampolgárok a személyi jövedelemadójuk 1 százalékából parlagfű-mentesítésre 2009-ben – de hiába rendelkeztek így több mint 177 ezren, a pénz nagy részét az illetékes miniszter átcsoportosította másra, főként az állami létszámleépítések miatti végkielégítésekre. De vettek belőle terepjárót, számítógépeket és egy csomó irodaszert is. A szakértők szerint elfogadhatatlan, hogy semmibe vették az adózók akaratát, és komolyan felmerül a kormány, valamint az ellenőrző szervek felelőssége.
Időről időre botrány lesz abból, ha kiderül, hogy a személyi jövedelemadónk 1 százalékára pályázó valamelyik civil szervezet végül nem arra a célra költötte a pénzt, mint amit ígért. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy az adózó honnan tudhatná, hogy valóban arra megy-e a pénze, amire szánja. Talán emiatt is döntenek sokan úgy, hogy nem élnek jogukkal, és az szja-juk 1+1 százalékáról nem rendelkeznek.
Úgy tűnik azonban, hogy az adónk 1 százalékából származó pénz egyik legmegbízhatatlanabb kezelője maga a kormány. Egy lelkes civilekből álló csoport – még a pert is bevállalva – bizonyító erejű adatokat szerzett arról, hogy az egyik évben a meghatározott célra, konkrétan parlagfű-mentesítésre több mint 177 ezer állampolgár által felajánlott 1 százalékból összegyűlt több mint 1,1 millliárd forint túlnyomó részét a Vidékfejlesztési Minisztérium egyszerűen másra költötte, illetve felélte.
A törvény alapján az adófizetőnek minden évben joga van a személyi jövedelemadójának 1 százalékát valamilyen civil szervezetnek felajánlani. Azt viszont sokan nem tudják, hogy a másik 1 százalékot nemcsak valamelyik elismert egyháznak lehet adni, hanem e helyett az Országgyűlés által meghatározott, úgynevezett kiemelt költségvetési előirányzatra is. 2011 óta ilyen kiemelt közérdekű cél a Nemzeti Tehetség Program, de korábban olyan is volt, hogy az állampolgárok rendelkezése alapján a gyermekszegénység elleni küzdelem vagy a bűnmegelőzés támogatására fordították ezt a másik 1 százalékot.
177 ezer állampolgár akarata
2009-ben ilyen kiemelt előirányzati célként az egyre súlyosabb közegészségügyi problémát jelentő parlagfű elleni harcra lehetett felajánlani az adó 1 százalékát. Ebben az adóévben egészen pontosan 177 031 adózó találta ezt fontosnak, és rendelkezett úgy, hogy erre használják fel a pénzét. A parlagfű közel kétmillió magyar életét keseríti meg, az ellene való védekezés akkoriban is a Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozott, így ennek büdzséjébe került a "sok kicsi sokra megy" elvnek köszönhetően tekintélyesre duzzadt összeg: valamivel több mint 1 milliárd 100 millió forint.
"Szerettük volna megtudni, hogy konkrétan mire ment el ez a pénz, mert a betegek szempontjából semmilyen hatását nem lehetett látni: a pollenkoncentráció nem csökkent elfogadható szintre, és mára már 2 millió körül van a betegek száma, akik több tízmilliárd forintnyi gyógyszert szednek évente" – mondta a hvg.hu-nak Kelen Andrásné, a Parlagfűpollen No Társaság vezetője. Mivel többszöri kérés ellenére sem kaptak felvilágosítást a minisztériumtól, 2013-ban közérdekű adat kiadása iránt pert indítottak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével.
"Évek óta nincs érdemi előrelépés, miközben sérül a lakosság egészséges élethez való alkotmányos joga, hiszen minden év augusztusában-szeptemberében egészségügyi vészhelyzet alakul ki a rendkívül magas parlagfűpollen-koncentráció miatt. De ha el is érte a legmagasabb riasztási szintet a pollenkoncentráció, a kormány nem tesz semmit, hiába fordultunk mindenkihez, még az államfőhöz, a miniszterelnökhöz is, mentünk el területbejárásokra, feleslegesnek bizonyult szakmai egyeztetésekre, vagy nyújtottunk be konkrét javaslatokat" – sorolja a szervezet vezetője, aki szakmáját tekintve gyógyszerész. Felháborítónak tartja, hogy a kérdés kezelésével megbízott Vidékfejlesztési Minisztérium a problémával történő érdemi szembenézés helyett úgy tesz, mintha minden a legnagyobb rendben lenne.
Az is közérdekű, ha másra költötte
Az elszánt, addig sablonválaszokkal etetett szervezet a bíróságon végül sikerrel járt: a Vidékfejlesztési Minisztérium ellen indított perben a Fővárosi Törvényszék nekik adott igazat, és a jogerőre emelkedett elsőfokú ítéletében kötelezte a tárcát a közérdekű adatok kiadására. "Megpróbáltak ugyan arra hivatkozni, hogy ez a parlagfű ellen harcoló csoport nem bejegyzett civil szervezet, de az információs törvény szerint közérdekű adatok kiadásáért bárki perelhet. Azzal is érvelt a minisztérium, hogy ha az összes kért szerződést és számlát kiadják, akkor az már olyan tételes ellenőrzés, amire velük szemben csak a Kehi és az ÁSZ jogosult, de ebben sem adtak neki igazat" – mondta Baltay Levente, a pert lebonyolító TASZ ügyvédje.
Felperesként a parlagfű ellen harcoló civilek azt akarták megtudni: mire költötték el az adózók által összeadott 1 milliárd 100 millió forintot, a válasz elől a Vidékfejlesztési Minisztérium már a perben azzal próbált meg kibújni, hogy ebből több mint 600 milliót nem is erre költöttek, hanem például a tanyafejlesztési programra. Az ítélet indoklása szerint viszont az is közérdekű adat – vagyis a tárcának be kell számolnia róla – ha "a parlagfű elleni védekezésre szánt pénzt a minisztérium nem is konkrétan a parlagfű-mentesítésre használta fel".
Kirúgásokra és likviditási zavarokra jobban kellett
Hogy pontosan mi lett az adózók által összeadott több mint 1 milliárddal, csak pár héttel ezelőtt derült ki. Eleget téve az ítéletnek ugyanis ekkor adta ki a hivatalos kimutatást és az ennek alapjául szolgáló szerződéseket és számlákat a most már Földművelésügyi Minisztériumra keresztelt, de továbbra is Fazekas Sándor által vezetett tárca. A hvg.hu-nak átadott anyagból egyértelmű, hogy a pénz nagyobb részét, összesen 642 millió forintot a minisztérium egyszerűen átcsoportosított másra: 542 millió forintot zárolt, 100 millió forintot pedig visszatartott "maradványként" más kiadásokra.
A zárolt több mint félmilliárdot később felszabadították, és az államháztartási törvény 2011-es módosítása alapján "más előirányzatra, illetve intézmény részére került átcsoportosításra". A kiperelt beszámoló ezt azzal indokolja, hogy erre a tárca "igen szűk költségvetési mozgástere miatt, illetve kiemelt prioritást élvező feladatok" finanszírozása érdekében volt szükség. Hogy mik voltak ezek a kiemelt prioritások? Kerekítve 120 milliót költöttek "létszámleépítések végrehajtására" és informatikai kiadásokra, 105 milliót a tanyafejlesztési programra "összhangban a kormány" akaratával, és 70 milliót szántak génmegőrzési feladatokra is. Az allergia elleni harcra szánt adóforintokból elvett rész közel fele viszont – 247 millió forint – a tárcához tartozó költségvetési szervek és a minisztérium "olyan többletfeladataira" ment el, "amelyek elvégzése szükségszerű volt, vagy jogszabály írta elő", de a költségvetésben nem volt erre biztosított fedezet. Vagyis a teljes összeg negyedét a minisztérium egyszerűen felélte, saját működésére költötte, ahogy fogalmaznak: enyhíteni tudták "likviditási zavaraikat".
Terepjáró, laptop és 3 milliós Sziget-nap
Az 1 milliárdból az átcsoportosítás után "a parlagfű elleni védekezés szakmai feladataira" már csak nagyjából 483 millió forint maradt, de végül ebből is lecsíptek 20 millió forintot, amit szintén az állami létszámcsökkentés kiadásaira, vagyis az elbocsátások miatti végkielégítésekre költöttek el. Így 463 millió forintról kellett megmondaniuk, hogyan használták fel a parlagfűpollen-koncentráció csökkentésére az allergiások érdekében.
A saját összesítésük alapján ebből finanszírozták a parlagfű ellenőrzésével megbízott földhivatalok helyszíni ellenőrzéseit, a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságainak kiadásait, valamint 100 millió forintért például a gyomnövény légi felderítését. A kimutatásban olyan ködös tételek is vannak, mint "közérdekű védekezés végrehajtása" – 40 millióért –, vagy "nemzetközi együttműködést segítő egyeztetés, tapasztalatcsere", illetve kutatásokat "értékelő anyag kiadása".
Ha viszont megnézzük a beszámoló mellé csatolt szerződéseket és számlákat is, még kérdésesebb, vajon végül mennyit fordítottak ténylegesen a parlagfű-fertőzöttség megelőzésére és elhárítására. Ezek alapján ugyanis az 1 milliárdos adóösszegből vettek irodaszereket – a töménytelen mennyiségű radírtól kezdve a rostirónon át a fénymásolóig mindent –, számítógépeket, laptopokat és ebből finanszíroztak napi működési kiadásokat, különféle rendezvényeket, még az itt kínált édes-sós süteményt is. A XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia megrendezését is ebből támogatták egymillióval, azt egyelőre nem tudjuk, mennyiben volt ennek témája a parlagfű.
A parlagfű területi felderítésének fontosságával könnyen indokolható, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az 1 százalékokból összejött pénzből vett magának egy új Ford Ranger terepjárót, bár erre egy parlagfűszakértő forrásunk csak annyit mondott: "kár, hogy csak október végén jutott eszükbe, amikor a parlagfű már lefagyott". Az viszont már kérdéses, mennyiben volt hasznos az allergiásoknak, hogy 3 millió forintot költöttek a 2011-es Sziget Fesztiválon való részvételre. Az egyetlen napos kitelepülés alatt – pontosabban 10 és 18 óra között – a megbízott cég "kerti jelleget" teremtve, 1,5 méteres üvegtartályok és "parlagfű totó" segítségével mutatta be a minisztérium gyomnövény elleni ádáz harcát a fiatal fesztiválozóknak. Igaz, a 3 milliós nap egyik fő programpontja az allergia "pszichés okait" feltáró szakmai beszélgetés volt, de lehet, hogy a Szigetre kilátogatók jobban örültek a közpénzből vett "összehajtható frizbinek, tasakkal".
Az átadott anyag egyébként még nem teljes körű, legalábbis ezt írta a pernyertes szervezetnek a minisztérium még augusztus végén, ígéretet téve, hogy "a lehető legrövidebb időn belül" a többi iratot is a Parlagfűpollen No Társaság rendelkezésére bocsátják.
Kormányszintű felelősséget vet fel
"Teljesen mindegy, hogy átcsoportosításnak, zárolásnak vagy minek keresztelik el, mert látszik, mi történt: a vidékfejlesztési miniszter saját hatáskörében úgy döntött, nem érdekli, hogy az adózók milyen célra ajánlották fel ezt a pénzt, akkor is másra fogják elkölteni. És ezért gyakorlatilag nincs is jelentősége, végül mire ment el, mert már az elfogadhatatlan, hogy pántlikázott pénz "belement a lecsóba’" – mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője, miután megmutattuk neki a Földművelésügyi Minisztérium nagy harccal kiperelt beszámolóját. Különösen cinikus a vidékfejlesztési tárca "szűkös költségvetési mozgásterére" hivatkozni 2011 februárjában, amikor éppen folyamatban volt a 2700 milliárd forintos magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása.
"Ez olyan, mintha a pénzügyminiszter úgy döntene, hogy neki fontosabb az új szolgálati kocsi, ha már spórolni kell, inkább lecsípi a pénzt az európai uniós tagdíjból. Csak akkor lenne, aki Brüsszelből másnap rákérdez, hogy mégis hol a pénz" – magyarázta. "De attól sem különbözik, mint amikor kérdések merültek fel a Gyermekrák Alapítvány működésével kapcsolatban. Sőt, sokkal rosszabb, hiszen az állampolgárok pontosan megmondták, mire szánják az adójuknak ezt a részét. Ez nem kívánság, hanem utasítás. A parlament alkotott egy törvényt, amelyben megadta a jogot az állampolgároknak, hogy adójuk 1 százalékát egyházaknak, civil szervezeteknek, vagy egy állami parlagfű-mentesítési programra ajánlják fel. A kormány a végrehajtó hatalom, az a dolga, hogy a költségvetési törvényt végrehajtsa. Hogy jönnek ahhoz, hogy másra költsék?" – tette fel a kérdést Romhányi. Szerinte Fazekas Sándor legfeljebb arról dönthetett volna, hogy ha adott évben nem tudják hatékonyan felhasználni a teljes, egymilliárdos összeget – bár másfél évük lett volna a program kitalálására –, akkor a következő évben költik majd erre. De ugyanerre!
Papíron ez egy napraforgótábla © hvg.hu
A szakember szerint amellett, hogy felmerül a miniszter politikai felelőssége, a zárolásokról és átcsoportosításokról – kormányhatározatokról lévén szó – az egész kormánynak tudnia kellett. "Miért nem tiltakozott a kormányülésen az egészségügyért felelős miniszter? Hogyan hagyhatta ezt szó nélkül a zárszámadáskor az országgyűlés? Hol volt az Állami Számvevőszék, akinek a képviselők figyelmét fel kellett volna hívnia arra, hogy a kormány már megint semmibe vette a parlament költségvetési jogait?" – tette fel a kérdéseket Romhányi Balázs. "A jelenlegi kormány előszeretettel kezdeményez társadalmi konzultációt, mondván, kikéri az emberek véleményét. Itt a több mint 177 ezer ember világosan megmondta, mit szeretne, és ezt írták felül." A Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője szerint "ezek után nem csodálkozhat a kormány az általános adómorál katasztrofális szintjén".
Mire lett volna elég az 1 milliárd?
A közérdekű adatokat kiharcoló szervezet parlagfűszakértője, Exner Tamás szerint az 1 milliárdos összeggel óriási előrelépést lehetett volna elérni a 2 millió allergiás érdekében – már ha az adófizetők akarata szerint használták volna fel. "Más forrásból egy alkalommal biztosítottak 2 millió forint támogatást, már ebből a jóval kisebb összegből is sikerült 1700 hektár súlyosan parlagfüves területet bemérni, vagyis hatékony módszerekkel nagyjából 1200 forintból azonosítható egy hektárnyi fertőzött terület. A parlagfüves területek felderítése minden további munka alapja, ezért ennek elvégzése elengedhetetlen. Azt is hangsúlyozni kell, hogy a büntetés nem cél, hanem eszköz, ezért a legjobb megoldás: már a virágzás előtt fel kellene mérni a parlagfüves területeket, akkor a földhasználónak lenne ideje lépni, nem kellene büntetni és az allergiás sem szenvedne" – magyarázta Exner.
A szakértő szerint: a parlagfű több mint 90 százaléka valamilyen mezőgazdasági területen található, frissen felhagyott parlagon, gabonatarlón vagy napraforgóföldön. "Ettől kezdve az ágazati érdek felülírja az össztársadalmi érdeket. Vagyis kecskére bízzuk a káposztát, mert jelenleg az a parlagfű-mentesítés kizárólagos felelőse, aki valójában ellenérdekelt. A minisztérium a gazdákra hivatkozva nem lép" – magyarázta. Pedig ha a hatóságok számonkérnék a hatályos jogszabályokban előírt mentesítési kötelezettséget, akkor – a fertőzött terület kiterjedtsége miatt – milliárdok folynának be a bírságokból, fedezve akár a törvénytisztelő gazdálkodók növényvédelemre fordított költségeit. Hosszabb távon pedig javulna a jogkövető magatartás aránya – a fő célról, a pollenkoncentráció csökkentéséről nem is beszélve. | [
"Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal",
"Vidékfejlesztési Minisztérium"
] | [
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Fővárosi Törvényszék",
"Költségvetési Felelősségi Intézet",
"Gyermekrák Alapítvány",
"Parlagfűpollen No Társaság",
"Állami Számvevőszék"
] |
A főügyészség nyomoz tovább a BKV-ügyben. A szóvivő szerint olyan korrupciós bűncselekmény gyanúja merült fel, amelynek a nyomozását kizárólag az ügyészség végezheti.
A Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz tovább a BKV-ügyben - tudta meg az MTI Fazekas Gézától, a főügyészség szóvivőjétől pénteken. A szóvivő szerint a hűtlen kezelés bűntette miatt a BKV-val összefüggésben indult nyomozást a BRFK a héten a Fővárosi Főügyészséghez tette át, mert az ügyben "olyan korrupciós bűncselekmény gyanúja merült fel, amelynek a nyomozását a büntetőeljárási törvény szerint kizárólag az ügyészség végezheti".
Fazekas Géza az [origo]-nak elmondta, pillanatnyilag nem kívánják megjelölni, kivel szemben és milyen bűncselekmény gyanúja merült fel. Mint mondta, a Legfőbb Ügyészség az áttételt követően csütörtökön döntött úgy, hogy az ügyészi nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörébe utalja. Fazekas elmondta, a főügyészség a további nyomozást a BRFK-val együttműködve folytatja. Hozzátette: ez nem példanélküli, számos olyan eset van, amikor a törvény szerint nekik kell eljárni.
Az MTI szerint a büntetőeljárási törvénynek arra a passzusára hivatkozva került át a BKV-ügy nyomozása az ügyészségre, amely kimondja, hogy kizárólag az ügyészség jogosult nyomozni a vezető beosztású vagy a fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott más hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt.
A Népszabadság hétfőn arról írt, hogy csak addig folytathatja a BRFK a BKV-ügyek nyomozását, amíg Hagyó Miklóst vesztegetéssel is meg nem gyanúsítják az általa állítólag nokiás dobozokban átvett milliók miatt. Az MTI pénteken megkereste az ügyben Hagyó Miklós ügyvédjét, Kádár Andrást, aki azt mondta, hogy védencét újabb bűncselekménnyel nem gyanúsították meg.
A Budai Központi Kerületi Bíróság hétfőn helyezte előzetes letartóztatásba a BKV-ügyben meggyanúsított Hagyó Miklós volt szocialista országgyűlési képviselőt és főpolgármester-helyettest. Hagyó volt szóvivőjét, Horváth Évát, illetve Lelovics Ottó kommunikációs szakembert ugyanakkor házi őrizetbe helyezte a bíróság. A végzés nem jogerős, mivel azzal szemben az ügyész, valamint a volt főpolgármester-helyettes és védője fellebbezést jelentett be.
A BKV-botrány Hagyó Miklós tevékenysége körül robbant ki, aki 2006 őszétől tavaly november közepéig Budapest főpolgármester-helyetteseként felügyelte a fővárosi cégeket, köztük a BKV-t is. A közlekedési vállalatnál tavaly nyáron kezdődött a botránysorozat, miután kiderült, hogy a közlekedési vállalat több vezető beosztású munkatársának milliós végkielégítéseket fizetett. A rendőrség az ügyben a cég több vezetőjét is meggyanúsította. Hagyó február elején lemondott képviselő-jelöltségéről és közgyűlési mandátumáról és felfüggesztette MSZP-tagságát is a párt érdekeire hivatkozva. A politikus azt állította, hogy ártatlan. | [
"BKV"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Fővárosi Főügyészség",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Letöltendő börtönt kért az ügyész Gyurcsány volt miniszterére
Még az ítélkezési szünet előtt börtönbe kerülhet a Gyurcsány-kormány volt közlekedési minisztere és társai, az ügyészség ugyanis letöltendő börtönbüntetés kiszabását kérte a Fővárosi Törvényszéken kedden.
Szabó Pált azzal vádolják, hogy a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatójaként csaknem tízmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozhatott öt másik társával azzal, hogy elkótyavetyélték a Krisztina körúti postapalotát, és havi négyszázezer euróért – azaz mintegy százmillió forintért – béreltek új székházat. A hűtlen kezelés miatti büntetőper végére júniusban kerülhet pont.
Az ügyész kiemelte: a vádlottak az eljárás alatt azzal védekeztek, a posta nem volt abban a vagyoni helyzetben, hogy egy új székház építése egyáltalán szóba jöjjön, ám a szakértői vélemény szerint a vállalat nyereséges volt. Olyannyira, hogy a postapalota eladása előtti évben 25 milliárdot költöttek a cég "szinten tartására", avagy eszközpótlásra és liberalizációra.
– A cég szinten tartásához tízmilliárd elég lett volna, így a fennmaradó milliárdokból és az ingatlan értékesítése bőven fedezte volna a beruházás költségeit – hangsúlyozta az ügyész.
A Krisztina körúti postapalota eladásáról 2006–2007-ben döntött a Magyar Posta Zrt. igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) igazgatósága. Bár a tiltakozás hatalmas volt, az ügyletet mégis nyélbe ütötték.
A vádhatóság szerint a posta részéről Szabó Pál és társai olyan hamis költség- és bevételkimutatást tüntettek fel az eladást megelőző előterjesztésekben, amelyek teljesen oda nem illők és irreálisak voltak. Ráadásul nem tértek ki a cég vagyonvesztésére, helyette azt hangsúlyozták, hogy az épületet nem érné meg felújítani. Mindezt azért tették, hogy az új székház bérlése tűnjön a leggazdaságosabbnak.
A Magyar Posta Zrt. igazgatósága végül ezen koncepció alapján hozta meg döntését, az ÁPV Zrt. részéről pedig szintén olyan valótlan adatokat tartalmazó előterjesztést készítettek, amely alapján az új székház bérlése tűnt az optimális megoldásnak – foglalta össze a történéseket az ügyészség. | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.",
"Magyar Posta Zrt."
] | [
"ÁPV Zrt.",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Belföld Meghosszabbították a nyomozást a Postabank ügyében
[FN] A Postabank-ügyben további négy hónappal, 2003. február 3-ig meghosszabbította a nyomozást a Legfőbb Ügyészség (LÜ) - tájékoztatott Horányi Miklós szóvivő. Princz Gábor volt elnök-vezérigazgató és négy egykori vezetőtársa ügyében gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése bűncselekmény alapos gyanújával folyik a nyomozás. Ez a vétség - amely kizárólag szándékosan követhető el - legfeljebb két évig tartó szabadságvesztéssel büntethető. Mint ismeretes az 1998-as kormányváltást követően több állami szerv büntetőfeljelentést tett a Postabanknál az előző ciklusban bekövetkezett több mint 150 milliárdos vagyonvesztés felelőseinek felkutatása érdekében.
Ajánlom a Facebookon 0 | [
"Postabank"
] | [
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Mintegy másfél milliárd forintért végez a kormány számára közvélemény-kutatást az idősek társadalombeli szerepével, és az EU-s problémákkal kapcsolatban a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Századvég Politikai Iskola Alapítvány közösen.
Az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb száma szerint a tendert az Innovációs és Technológiai Minisztérium írta ki, és végleges összértéke nettó 1,44 milliárd forint. A megbízás tárgya szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási, valamint tanulmánykészítési feladatok elvégzése kiegészítő szolgáltatás keretében, EU-s állampolgárokat és magyarországi időseket érintő kutatásokban.
Az időskutatás keretében több, de maximum 12 témában Magyarország 55 év feletti lakosságából 2.000 fővel töltetnek ki 15 perces kérdőívet, továbbá 90 perces fókuszcsoportos interjúkat készítenek 12 darab nyolcfős csoportban (4 budapesti, 8 vidéki). A kutatás fontosságát azzal indokolták, hogy "az előrejelzések alapján 2060-ra Magyarország népességének harmada lehet 65 év felett, amely demográfiai folyamat komoly kihívások elé állítja a politikai vezetést."
Emellett a kormány kíváncsi az EU-s problémákra is, így az EU28+ kutatás részeként a 28 tagállamban, valamint Ukrajnában és a Nyugat-Balkán országaiban (Szerbia, Montenegro, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Koszovó, Albánia) végeztet közvélemény-kutatásokat a Századvég-konzorciummal. Többek között azért, mert "az Európai Unió területére és Magyarországra továbbra is kiemelkedő számban érkeznek az Európai Unión kívüli országokból érkező menekültek, amely jelenség ismerete és folyamatos nyomon követése elengedhetetlen a Kormány döntéshozatalához."
Az EU28+ kutatás előzménye, hogy 2017-ben a Századvég Politikai Iskola Alapítvány és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. közösen nettó 779,5 millió forintos megbízást nyert el, szintén a menekültekre való hivatkozással. De a Fidesz-közeli közvéleménykutatók az évek során számos más állami megbízást is kaptak, amelyekről rendszeresen beszámoltunk.
Üstökösszerű karriert futott be a közbeszerzési piacon 2010 óta a Századvég-csoport A kormányközeli szellemi műhelyként számon tartott Századvég Politikai Iskola Alapítvány és Századvég Gazdaságkutató Zrt. a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta összesen 12 milliárd forint értékű közbeszerzésen lett nyertes egyedül vagy konzorcium tagjaként. Az összeg nagy részét az MNB, a Miniszterelnökség, és az NFM milliárdos megbízásai teszik ki.
Címlapkép: Szakál Szebáld / Átlátszó | [
"Századvég Gazdaságkutató Zrt.",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] | [
"Szakál Szebáld",
"Európai Unió"
] |
A jelentés tartalmának ismertetése és a következtetések levonása előtt érdemes felidézni ez előzményeket:
A kormány, elsősorban a Miniszterelnökséget vezető Lázár János hónapok óta azzal gyanúsítja a Norvég Alap civil pénzeit itthon elosztó és kezelő Ökotárs Alapítványt, hogy az ott dolgozók személyén keresztül az LMP-hez kötődik, és kormányellenes civileknek osztja a norvég közpénzt.
Az állításokat az Ökotárs cáfolta, Norvégia pedig nyomásgyakorlásként értékelte.
A kormány a közpénzekre hivatkozva ráküldte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) az Ökotársra és az érintett civilszervezetekre.
Az Ökotárs és a civilek tiltakoztak, de az Ökotárs a Kehi-vizsgálat első körében más dokumentumok mellett átadta a 2008-2011 közötti projektek átvilágításáról szóló jelentést, amit a Norvég Alap brüsszeli irodája készíttetett az Ernst&Young könyvvizsgáló céggel.
Két héttel később robbant a bomba: a Heti Válasz és a pestisrácok.hu az E&Y jelentését úgy tálalta, mint ami Lázár és a kormány állításait igazolja, sőt: a kormányellenesség vádját a visszaélés gyanúja váltotta fel.
Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár – noha a Kehinek megvolt a jelentés – az említett újságcikkekre hivatkozva még aznap bejelentette, hogy a Norvég Alap támogatásainak felhasználásánál felmerül a szervezett bűnözés gyanúja, és "nem elképzelhetetlen" hogy a kormány sikkasztás miatt feljelentést tesz.
Az Ökotárs vezetője cáfolta a gyanúsítgatást: szerinte az E&Y észrevételei nem mulasztásokról, hanem az állam által is aláírt szerződésben rögzített működés hiányosságairól szóltak, és a szerződést azóta ennek fényében módosították, amiről az állam tud.
Így érkeztünk el a mai naphoz, amikor az Átlátszó.hu nyilvánosságra hozta a könyvvizsgáló jelentését. Ebből kiderül, hogy a két lap csak a jelentés kritikus észrevételeit szemlézte, figyelmen kívül hagyva a vizsgálat általános eredményét és a kritikai észrevételek kontextusát, a kormány vádjaiból pedig lényegében semmi sem igaz.
Az Ernst&Young három területet vizsgált át, és ezekhez észrevételeket fűzött: a 2008–2011 közötti pályázatok elbírálásának rendszerét, a projektek megvalósítását és nyomon követését, valamint a finanszírozását.
Ernst&Young: Vannak problémák, de alapvetően minden rendben van A könyvvizsgáló cég a jelentésben a legtöbb kritikus észrevételt a pályázati rendszerhez fűzte. Az alapmegállapítás ennek ellenére az, hogy a támogatott projektek kiválasztása átláthatóan, és informatikai eszközökkel történik. Felmerül viszont, hogy:
- az összeférhetetlenség veszélyének kezelése nem hatékony: a pályázatok egyes értékelői nem függetlenek (az Ökotárstól vagy a pályázóktól);
- nem volt formalizált folyamat a pályázatok értékelőinek kiválasztására, és a kiválasztást nem dokumentálták megfelelően;
- a pályázók nem kaptak teljes körű tájékoztatást az értékelésről;
- a pályázatok kiválasztása nem volt kellően uniformizált, elsősorban az értékelők véleményén alapult;
- az értékelés a projektek költségvetésére is kiterjedt, ám kérdéses, hogy a külső értékelők erre megfelelően felkészültek voltak-e;
- az alprojekteket értékelők száma kettő-és hat között változott
- nem egységes az alprojektek kiválasztása és értékelési rendszere
- a pályázatok értékelésében az értékelő bizottság elnöknője is részt vett, és egyes esetekben megváltoztatta az általa adott pontokat, ami kihatott a végeredményre;
- a pályázatok értékelésének adatait az informatikai rendszerben adminjoggal rendelkező felhasználók meg tudták változtatni;
- nem világos, hogy az operátor által jelölt elnök részt vehet-e a pályázatok értékelésében, illetve hogy kik az értékelő bizottság szavazati joggal bíró és nem bíró tagjai;
- nincs rögzítve az egyes pályázatok értékeléséhez szükséges személyek száma
- meg kell határozni, hogy az értékelők függetlensége pontosan mit jelent.
A jelentés szerint a támogatott projektek megvalósulásának nyomon követése is átlátható és szabályos. Ugyanakkor itt is tettek néhány kritikus észrevételt:
- a projektek helyszínén lezajló ellenőrző látogatásoknak nincsenek rögzített szabályai;
- a költségek ellenőrzésének sincs szabályozott folyamata, a jelenlegi ellenőrzési rendszerben a számlák könyvvizsgálati ellenőrzése nem megfelelően biztosított;
- a mintaprojektekben az összes költség 10 százalékát nem minden esetben hagyták jóvá a partnerek;
- a mintaprojektekben nincs nyoma annak, hogy a költségek helytállóságát ellenőrizték volna;
- nem világos, hogy a a végfelhasználókra vonatkozó tízszázalékos audit-előírás a költségpontok számára vagy a költségértékre vonatkozik-e.
A finanszírozásra vonatkozó észrevétel szerint a projektek megvalósulása pénzügyi és technikai szempontból is tervszerűen történik. Érdemi kritikai észrevételt a jelentés erre a területre nézve nem tartalmaz.
Mit jelent mindez? A Norvég Alap pénzeinek felhasználásának 2008-2011 között nem voltak rendszerszintű problémái, a pénzt arra költötték és úgy, amire mondták. A költségeket alaposabban kell ellenőrizni, és főleg átláthatóbbá kell tenni a pályázati rendszer működését, mert fennállt az összeférhetetlenség veszélye – mondta az E&Y. Erről azonban csak mint kockázatról beszélt: konkrét szabálytalanságot, pláne sikkasztásra, bűncselekményre utaló jeleket a könyvvizsgáló nem talált, és az Ökotárs szerint az új pályázati ciklusban már a kritikák figyelembe vételével változtattak a szabályokon. | [
"Ökotárs",
"Norvég Alap"
] | [
"Ökotárs Alapítvány",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
A NAV munkatársai szerda reggel a cég egykori gazdasági igazgatójának lakásán jártak, ott személyi számítógépet foglaltak le, valamint a húsgyár vezető tisztségviselőjét gyanúsítottként bekísérték kihallgatásra. Tanúként hallgatták meg a cég több munkatársát és vezetőjét is Győrben.A kihallgatási jegyzőkönyv szerint a Kapuvári Hús Zrt. 2010 első negyedévét megelőzően két szlovák állampolgártól vásárolt élő sertést, melyet a kapuvári gyár saját vágóhídján dolgozott fel. Az említett időszak után a kapuváriak a - vélhetően ugyanazon szlovák magánemberektől - beérkező sertést már két közbeiktatott magyar cégtől vásárolták.A hatóság gyanúja szerint a két beiktatott magyar kft. csak arra szolgált, hogy az általános forgalmi adót a kapuvári gyár - belföldi kereskedelem miatt - visszaigényelje.A hatóság úgy véli, szimpla áfacsalásról lehet szó, hiszen a gyár változatlanul a szlovákoktól vásárolta az élő sertést. A NAV szerint így a magyar költségvetés mintegy ötvenmillió forintos adóbefizetéstől eshetett el. Utóbbi feltevéseket - a jegyzőkönyv szerint - a volt gazdasági igazgató cáfolta a kihallgatás során.Foltányi Árpád, a Kapuvári Hús Zrt. volt gazdasági igazgatója a Kisalföldnek elmondta, meglepetésként érte a NAV kora reggeli házkutatása és a kihallgatáson is hangsúlyozta, a terhére felhozott ügyekben ártatlannak vallja magát.- A cégen belüli tulajdonosváltás miatt feszültség keletkezett a vezetésben, ezért a gazdasági igazgatói posztot már nem kívánom továbbvinni. Emellett megjegyezném, hogy a házkutatást megelőző napon igazgatósági ülésünk is lett volna, amit elhalasztottak.Utóbbiak fényében furcsának érzem az ellenem felhozott vádak és eljárás időzítését - fogalmazott az egykori gazdasági vezető.- A fentiekben megfogalmazott gyanúsítások mellett - az ártatlanság vélelmének hangsúlyozásával - úgy érzem, a kapuvári gyárat támogató erkölcsi alapom megrendült mindaddig, amíg e gyanúsítás fennáll - mondta Foltányi Árpád.A megkérdeztük a Kapuvári Hús Zrt. vezérigazgatóját az esettel kapcsolatban. Bedecs Pál kijelentette, szintén meglepődött a NAV eljárásán, mindezek ellenére csak mint tanú vett részt a kihallgatáson az igazgatóság másik tagjával együtt.- A kihallgatási jegyzőkönyvekben emlegetett cégek jó részéről semmit nem tudok, egyetlen ilyenről volt tudomásom, ám az említett céget a hatóságok régebbi vizsgálata is rendben levőnek találta - hangsúlyozta Bedecs Pál.Ugyanakkor hozzátette, Foltányi Árpád a vezetőség által is elfogadott felmondásának nincs köze az említett adócsalási ügyhöz. | [
"Kapuvári Hús Zrt."
] | [] |
Rendőrségi feljelentést tett a Demokratikus Koalíció, mivel a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány a jogerős bírósági döntés ellenére sem hajlandó kiadni, mire költötte az elmúlt években kapott 14 milliárd forintnyi taopénzt. Most újabb milliárdokból sportcsarnokot építenek az alig kétezer fős faluban.
Stadion már van a miniszterelnök falujában, a gépek a felcsúti sportcsarnokon dolgoznak, a létesítmény a Pancho Aréna mellett kapott helyet. Lesz benne két kispályás focipálya, futópálya, boxring, konditerem és egy konferenciaközpont is. A beruházó a labdarúgó akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, amelyet Orbán Viktor hozott létre, és amelynek az ország leggazdagabb polgármestere, Mészáros Lőrinc az elnöke. A szervezet a sportcsarnokra közel 2 milliárd forintot kapott cégek társasági adójából. Az alapítványt alaposan kitömték taopénzzel, összesen 14 milliárd forintot kaptak. A Demokratikus Koalíció egyik politikusa arra volt kíváncsi, hogy Mészáros Lőrincék mire költötték a pénzt, de nem adták ki neki a szerződéseket. Perelt, és a pert tavasszal másodfokon is megnyerte.
"A 2011. július 1. napjától a 2016. november 30. napjáig kapott támogatás felhasználására vonatkozó valamennyi adatot, kimutatást, valamint a felhasználás során kötött valamennyi szerződést..." – sorolta Albert János bíró.
A felcsúti alapítvány a legfőbb bírói fórumhoz, a Kúriához fordult, folytatva a titkolózást. A Gyurcsány-párt megunta az időhúzást, és rendőrségi feljelentést tett.
"Jelen pillanatban a Kúria vizsgálja ezt az ügyet, ugyanis a FUNA a kúriához fordult. Hiába van másodfokú ítéletünk, és ugye ez nem halasztó hatályú, éppen ezért a rendőrségen tettünk feljelentést, mert azt gondoljuk, hogy ez igenis közérdekű adat. A bíróság kimondta több ízben, hogy tao közpénznek számít. A rendőrség elfogultság miatt átette az ügyet Veszprémbe, ott fogják vizsgálni" – mondta Ráczné Földi Judit elnökségi tag.
Időközben a parlament kormánypárti többsége elfogadta a lex Felcsútként emlegetett törvénymódosítást. Ennek lényege, hogy mostantól nem csak a közhasznú alapítványok, hanem bármilyen alapítvány kaphat taotámogatást. A nem közhasznú alapítványok jóval kevesebb adat szolgáltatására kötelezhetők, mint a közhasznúak. Így titokban maradhat, hogy miből és mennyiért vásárolt meg a napokban a Puskás Akadémia egy horvát játékost az eszéki labdarúgóklubtól, ahol szintén Mészáros Lőrinc az úr. Az ellenzék szerint a hasonló ügyletekkel vándorolhatnak magánzsebekbe a sport támogatását szolgáló taopénzek. | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"Puskás Akadémia",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Az MFB-nek is a Nézőpont csoport médiafigyelő cége, a Médianéző olvashat újságot – derül ki a Közbeszerzési Értesítőből.
Újabb állami megbízást nyert el a Nézőpont csoport médiafigyelő cége: a Médianéző Kft. havi 2,1 millióért, összesen 17,9 millió forintért biztosíthat sajtószemlét a Magyar Fejlesztési Bank számára.
A Médianéző utoljára júliusban nyert közbeszerzést: a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató 9 milliót fizet a cégnek a médiafigyelésért.
A kör azonban ennél sokkal nagyobb. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium oldalán korábban közzétett szerződéses adatokból kiderül: a 2010 májusában alapított cég számára igen jó üzlet a kormányzati médiafigyelés. 2011 vége és 2015 márciusa között csaknem másfél milliárd forintot kaptak a kormányzattól erre. Így sikerült a 2011-ben még csak 130 milliós árbevételt 500 millió fölé tornázni, tavaly pedig már 767 milliót ért el a Médianéző. Az idei év sem lesz rossz, mivel tavaly augusztus óta ők végzik a teljes kormányzat – több mint 150 szerv – számára a médiafigyelést, ami óriási munka, hiszen csupán 13 fős a cég.
Az is furcsa, hogy a Közbeszerzési Értesítőben csupán néhány szerződés látható, és azoknak az értéke is 20 millió forint alatt van. Ráadásul általában néhány hónapra, maximum egy évre szól, így feltételezhető, hogy a többi szerződés is a közbeszerzési érték alatt van, ezért nincs nyoma.
A Médianéző tulajdonosa a Nézőpont csoport. | [
"Médianéző"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Nézőpont csoport",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Hiába szabta meg egészen egyértelműen a kormány, hogy a pénzpiaci szereplők kötelesek a Hunguarddal szerződést kötni, úgy tűnik, a szabályok betartására már nem ügyelnek ennyire. Legalábbis a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jóval később írta alá a megállapodást, mint ameddig azt meg kellett volna tennie.
Az ügy tavaly júniusban kezdődött, amikor egy kormányrendelet előírta a bankszektornak az úgynevezett informatikai auditot, vagyis tanúsítást. Szeptemberben derült ki, hogy az egyetlen társaság, amellyel szerződni lehet – csakúgy mint a közműszolgáltatók esetében –, a kormány által már korábban helyzetbe hozott, átláthatatlan hátterű, de a sajtóhírek alapján Rogán Antal érdekeltségi köréhez köthető Hunguard.
A kormányrendelet szerint a pénzügyi intézményeknek hatvan napjuk volt arra, hogy megbízást kössenek a lehetséges auditáló céggel – jelen esetben a monopolhelyzetbe került Hunguarddal –, és március végéig kell a közös munkát, vagyis a tanúsítási eljárást lezárni. Ez azt jelenti, hogy a kormányrendelet értelmében novemberben minden érintett pénzintézetnek le kellett szerződnie a Hunguarddal.
Az MSZP-s Tóth Bertalan közérdekű adatigénylésére azonban kiderült, hogy az MFB jócskán kicsúszott a határidőből. A szerződést ugyanis csak a megszabott időpont után nagyjából két hónappal, idén január 23-án írták alá. Már korábban lehetett sejteni, hogy voltak, akik nem tartották a határidőt, ezzel azonban látszólag a kormányzat részéről senki sem foglalkozott. A szocialista Szakács László – még tavaly ősszel – elsőként Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternél érdeklődött arról, hogy minden érintett betartotta-e a kormány által meghatározott határidőt, ha pedig valaki mégsem, annak milyen következménye lesz. A tárcavezető érdemi válasz nélkül a jegybank elnökéhez utalta a kérdést. Matolcsy György sem tudott mit mondani arra, hogy a pénzintézetek a szabályoknak és a határidőnek megfelelően szerződtek-e, ráadásul szerinte elsősorban nem is ennek van jelentősége, hanem annak, hogy a tanúsítási eljárások az ugyancsak a kormányrendeletben meghatározott március végi időpontig lezáruljanak. Így tehát nem lehet tudni, lesz-e bármilyen szankciója annak, hogy az MFB igencsak kicsúszott a határidőből.
Az MFB egyébként több mint bruttó 61 millió forintos szerződést kötött a Hunguarddal a kötelező audit elvégzésére. Annak kapcsán nem törték magukat, hogy megtudják, ki is a Hunguard végső tulajdonosa – ami a nyilvánosság számára a tulajdonosi körben megjelenő máltai és ciprusi cégek miatt ismeretlen –, ez ugyanis nem volt dolguk. Amiatt sem aggódnak, hogy ez az átláthatatlan hátterű cég milyen adataikhoz fér hozzá, arra hivatkoztak ugyanis, hogy rendelkezik minősített adatok kezeléséhez szükséges tanúsítványokkal.
Már múlt héten beszámoltunk róla, hogy a Hunguard nemcsak a bankszektor, hanem a közműszolgáltatók auditálását is végzi, szintén egyedüliként. Ugyancsak Tóth Bertalan közérdekű adatigényléseiből derült ki, hogy csak az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltatók bőven több mint 600 millió forint értékben kötöttek így szerződést a céggel. Bár ez nem végleges szám, hiszen a Főgáz például nem volt hajlandó kiadni a szerződését. A közműszolgáltatók sem tudnak arról, hogy a Hunguardnak ki a végső tulajdonosa. A szerződéskötésekkor még négy magánszemély birtokában volt, de az azóta a cégnél bekövetkezett változásokról már nem kaptak tájékoztatást. Ráadásul volt olyan vidéki vízszolgálató, amelyik szerint a kötelező audit "indokolatlan költséges, fölösleges procedúrát" okozott.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 03. 10. | [
"Hunguard"
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank"
] |
A szegedi ítélőtábla jogerősen egy év tíz hónap és öt év közötti szabadságvesztéssel sújtotta annak a társaságnak az irányítóit, akik valótlan kérelmekkel több százmillió forinttal károsították meg az Osztrák Megbékélési Alapot.
Az elsőrendű vádlottat, Sztojka Katalint, a Kalocsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat korábbi elnökét folytatólagosan elkövetett csalás bűntettéért, mint társtettest és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségéért, mint tettest - enyhítve az elsőfokú ítéleten - öt év börtönbüntetéssel sújtotta a táblabíróság.
A másodrendű vádlott Sztojka Lászlót, az Országos Cigány Önkormányzat korábbi alelnökét, egykori kiskőrösi önkormányzati képviselőt két év, végrehajtásában öt esztendőre felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság.
A táblabíróság több vádlott esetében milliós nagyságú vagyonelkobzást rendelt el.
Több ezer eurót adtak
A magyar és az osztrák kormány 2000-ben állapodott meg a nácik által a mai Ausztria területére rabszolga- és kényszermunkára hurcoltak kárpótlásától. A kényszermunka tényét igazolók egyszeri, 1453 és 7630 euró közötti juttatást kaphattak. Az igényléseket a Magyar Zsidó Örökség Közalapítványon keresztül 2003. december 31-ig lehetett benyújtani az Osztrák Megbékélési Alaphoz.
A levéltári adatok és történészi becslések szerint a II. világháborúban megközelítőleg 40 ezer embert hurcoltak el a mai Ausztria területére kényszermunkára, 80 százalékuk zsidó származású volt.
2003 első felében az osztrák hatóságok észlelték, hogy alig érkezik roma túlélőtől igénylés, ezért arra kérték a magyar Miniszterelnöki Hivatalt, hogy tegyen lépéseket az áldozatok felkutatása érdekében. Ezért a Cigány Kisebbségi Önkormányzatokon keresztül tájékoztatások jelentek meg a juttatás lehetőségéről. Az év végéig így 12 ezer igénylés érkezett be a közalapítványhoz.
Alanyi jogon
Az országban több helyütt, így Bács-Kiskun megyében tömegével készültek fiktív adatokra épülő, alaptalan igénylések. Az idős kérelmezőket - akik közül sokan a juttatás mibenlétével nem is voltak tisztában - részben azok keresték meg, akik az igényléshez szükséges további teendőket is bonyolították, másokat felhajtók szerveztek be.
A sok esetben írni és olvasni sem tudó idős emberekkel gyakran nem a valódi feltételeket közölték, hanem például csak annyit: mivel átélte a világháborút, ezért részére alanyi jogon jár kárpótlás. Olyan is előfordult, hogy a kérdőíveken és jegyzőkönyvekben nem is az igénylők aláírása szerepelt, hanem azt a szervezők hamisították, vagy hamisíttatták rá az okiratokra.
A piramisszerűen felépülő rendszerben csak a kárpótlás egy része jutott el az igénylőkhöz, a pénzből kaptak a felhajtók és a szervezők is.
Nem bűnözők
Az eredetileg ötvenöt vádlottas ügyben az érintettek többségénél jogerőssé vált az elsőfokú ítélet, őket felfüggesztett szabadságvesztésre, illetve pénzbüntetésre ítélte az első fokon eljáró Bács-Kiskun megyei bíróság.
A táblabíróság több vádlott esetében is - részben az időmúlásra hivatkozva - enyhítette az elsőfokú ítéletet. Hegedűs István bíró a döntés indoklása során kifejtette, az ügyben nem bűnözők szövetkeztek arra, hogy megrövidítsék az Osztrák Megbékélési Alapot, hanem többségében büntetlen előéletű személyek "látták meg a lehetőséget" a kárpótlásban, s nem tudtak ellenállni a kísértésnek. | [
"Cigány Kisebbségi Önkormányzat"
] | [
"Kalocsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat",
"Országos Cigány Önkormányzat",
"Osztrák Megbékélési Alap",
"Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Az ellenzéki párt amiatt tesz feljelentést, hogy a jegybank alapítványai megvásárolták a balatonakarattyai MÁV-üdülőt.
Kepli Lajos országgyűlési képviselő budapesti sajtótájékoztatóján (aminek címe: Mi Matolcsyék "akaratja"?) egyértelműnek nevezte a kötődéseket, utalva arra, hogy Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke, míg felesége, Matolcsy Gyöngyi a település polgármestere.
Szerinte a több mint 1 milliárd forintba kerülő, 6 hektáros vízparti területet gyanús körülmények között vette meg a Pallas Athéné Alapítvány, az általa létrehozott tanácsadói vállalkozás igazgatóságában pedig újabb rokon tölt be pozíciót – derül ki az MTI tudósításából, de hogy ki ez a rokon (hacsak nem Matolcsy feleségéről van szó), azt nem.
A jobbikos politikus szóvá tette azt is, hogy Balatonakarattya leválását Balatonkeneséről ugyancsak Matolcsy Györgyék lobbizták ki, a legtöbb adóbevételt hozó területek hovatartozásáról máig vita van.
Kepli Lajos szerint Balatonakarattya Felcsúthoz hasonló "mintatelepüléssé" kezd válni, miközben egy hasonló méretű környező település évek óta küzd egy néhány kilométeres útszakasz leaszfaltozásáért.
A Jobbik szerint nem történhet meg, hogy polgármester pártállása, családi kötődése határozza meg, mennyi pénz folyik be, milyen beruházások érkeznek egy településre. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Pallas Athéné Alapítvány"
] |
Továbblép az 56 milliárdos forgalmat összeszedő Magno Studio Kft., ehhez komoly állami segítséget és nyomott áru telkeket kapott.
Bátor Söröző – ez a felirat áll azon a nyíracsádi házon, amelyiken kívülről semmi sem utal arra, hogy egy milliárdos állami támogatást bezsebelő cég, a Miller Industries Hungary Textilipari és Kereskedelmi Kft. székhelye. Az 1,2 milliárd forintos támogatás az Egészségipari Támogatási Programból (ETP) érkezett, amit tavaly indítottak a koronavírus-járvány árnyékában az egészségügyi termékeket előállító hazai cégek beruházásainak segítésére.
A Miller Industries Hungary Kft. a Somogy megyei Marcaliban kétmilliárd forintot fektet be, ebből 1,2 milliárd forint az állami támogatás: egyszer használatos műtéti eszközöket és izoláló szetteket, valamint hialuronsav-termékeket gyártanak majd. Nem csak az államtól kapott támogatást a Miller Industries, Sütő László, Marcali fideszes polgármestere a Sonline.hu cikkében arról beszélt, hogy a cég kedvezményes áron jutott hozzá két, összesen egyhektáros telekhez a keleti ipari parkban. Szerettük volna megtudni, hogy milyen eljárás után és mekkora kedvezményt adott az önkormányzat a cégnek, de levelünket válasz nélkül hagyták.
Pedig érdekes lett volna minél több részletet megtudni arról, mivel érdemelte ki a bizalmat a vállalkozás, a külső szemlélő számára ugyanis a Miller Industries eddigi tevékenysége nem utal egészségipari tapasztalatokra. Főtevékenysége divat-és formatervezés, tevékenységi körei közé csak februárban vették fel a gyógyszerkészítmények, illetve orvosi eszközök gyártását, négy hónappal azelőtt, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette az ETP-ből elnyert támogatást. Amikor pedig Marcali fideszes polgármestere javaslatot tett a vevőkijelölésre az ipari parkban található ingatlanra, még csak egy hónapja utalt bejegyzés a cég tevékenységei között egészségipari feladatokra.
A cég eddigi gazdálkodása alapján sem kézenfekvő, hogy milliárdos állami támogatásra érdemesítsék: a csúcsévben, 2020-ban 124 millió forint árbevételt és 1,3 millió adózott eredmény ért el. Hivatalos elektronikus elérhetőségként egy gmailes címet adott meg, honlapját hiába kerestük, eddigi tevékenységére leginkább az utal, hogy alapítója az a Molnár Tímea, aki többek között a francia luxustermékeket gyártó Monclernek és a Max Marának is bedolgozó Tim-X Group varrodalánc tulajdonosa. Molnár a céget Szécsi Ildikónak (később Czehelnik-Szécsi Ildikó) adta el, aki tavaly novemberben továbbértékesítette azt.
A Miller Industries Kft. székhelye Nyíracsádon:
A jelenlegi tulajdonos személye segítheti a megértést: Varga Mihály bejelentésekor a Miller Industries Kft. már hét hónapja a Magno Studio Kft.-n keresztül Horváth László érdekeltségében állt. A Magno Studio Kft. az egyik legtitokzatosabb, a NER-hez köthető cég: honlapja nincsen, tulajdonosáról nyilvános képeket, megszólalásokat nem lehet találni. Mindennek ellenére a cég bő öt év alatt csaknem 56 milliárd forintnyi bevételre tett szert, tavaly 16,6 milliárdos értékesítés mellett 1 milliárd 142 millió forintos hasznot ért el, ráadásul úgy, hogy az Opten céginformációja szerint mindössze három főt foglalkoztat.
Milliárdok a plakátkampányokból, kapcsolat Rogán-Gaál Cecíliával Bár a Magno Studio az egyszerű szemlélő számára szinte láthatatlan, és referenciáival sem büszkélkedik nyilvánosan, rendre nagy értékű közpénzes megrendeléseket nyer el. Átlagosan egymilliós percdíjért készített műsort az állami Antenna Hungáriának, 433 millió forint közpénzért pedig a CÖF-imázsfilmjeit alkotta meg. 2019-ben a Magno Studio szervezte a védjegyjogokon keresztül Rogán-Gaál Cecíliához köthető Fitbalance Aréna Tavasz és a Fitbalance Kids nevet viselő sporteseményeket, amelyekre a Hvg.hu szerint százmilliókat dobtak össze állami cégek. Rogán-Gaál Cecília férje ekkoriban még Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője volt. Márpedig az állam propagandaköltéseiből jókora szelet jutott Horváth László cégének: az Átlátszó szerint a 2018 januárjában futó Stop Soros!-kampányból 676,3 milliót kapott a cég, a választás előtti 7 milliárd forintos propagandaköltésekből pedig egy 3,8 milliárdos szeletet hasított ki.
Ügyvédhez futnak a szálak
A titokzatos – a Hvg.hu szerint korábban egy békásmegyeri panelban élő – Horváth László tavaly november 25-én a Magno Studióval nemcsak a nyíracsádi textilcéget szerezte meg, hanem ugyanazon a napon a pécsi Real Emboss Kft.-t is. Utóbbit Kiss Viktortól vásárolta meg. A nyilvánosan elérhető adatok szerint Kiss egy adó-és ingatlanügyekre specializálódott ügyvéd, aki körül szinte pókhálószerűen szövődnek olyan cégügyek, amelyeknek a szálai több esetben az adóparadicsomként számon tartott Seychelle-szigetekre vezetnek. Kiss Viktor maga is érintett offshore-hátterű cégben, ügyvezetője a székhelyszolgáltatást is nyújtó Nemzetközi Adó- és Ingatlantanácsadó Kft.-nek, amelynek tulajdonosa egy Seychelle-szigeteki vállalkozás (a Mahéban bejegyzett International Tax & Property Consulting Inc.). Az offshore-céget Kiss Viktor képviseli. Ezt a székhelyszolgáltatást veszi igénybe a Sarka Kata által ügyvezetett, offshore háttérű Smart Development Kft. is. A magyar cég tulajdonosa a Seychelle-szigetekre bejegyzett SMT DEV Ltd., amelynek valódi tulajdonosát nem ismerjük, de kézbesítési megbízottja ugyancsak Kiss Viktor. A székhelyszolgáltató Bartók Béla úti címére jegyezték be a megalapításakor a Miller Industries Kft.-t is. A textilcéget Horváthnak eladó Czehelnik-Szécsi Ildikó tevékenységének nyilvánosan elérhető nyomai gyakorlatilag nincsenek, cégadatokból az látszik, hogy Sarka Kata tőle vette át a Smart Development ügyvezetését 2017-ben. Sarka pedig annak a Rogán-Gaál Cecíliának az üzlettársa, aki – mint említettük – az állami cégek által támogatott sportversenyeken keresztül köthető össze Horváth Lászlóval.
Horváth Lászlónak ugyancsak van egy offshore-hátterű érdekeltsége, amelyben ügyvezető. A Chorio Kft. tulajdonosa az a SMT DEV Ltd.-vel egy Seychelle-szigeteki címen működő Cover Design Ltd., amelynek magyarországi megbízottja Kiss Viktor volt (jelenleg pedig feltehetően a testvére, Kiss Gergely). Horváth László építési cége szintén ezen a székhelyen működik.
Úgy tűnik, hogy Kiss Viktor a Miller Industries Hungary Kft. életében is aktívan részt vesz. Bár a cég kérdéseinkre hetek elteltével sem válaszolt, levelünk elküldése után néhány nappal érdekes cikk jelent meg a Matolcsy György jegybankelnök véleménycikkeit is közlő Növekedés.hu-n. Az írásban a Miller Industries tulajdonosáról, illetve annak előéletéről, közpénzes ügyeiről egyáltalán nem tesznek említést, a megszólaló Kiss Viktor, a cég projektmenedzsereként nyilatkozik. A cikkből kiderül, hogy a cég döntően az állami kórházak számára gyárt majd egyszer használatos műtéti eszközöket, izoláló szetteket és bár egészségügyi tapasztalatuk nincs, varrodai nagyon is van, "így voltaképpen csak a sterilizálás az", amit meg kellett oldaniuk. Kiss Viktor szerint cél és egyúttal elvárás is, hogy elsősorban a hazai igényeket elégítse majd ki a cég a megfizethető, itthoni gyártásból származó termékekkel. Állítólag az árakat is ennek megfelelően kalkulálták, így a jelenlegi költségek feléért-harmadáért juthatnak tőlük műtéti szettekhez az egészségügyi intézmények a központi közbeszerzésen keresztül.
A szövevényes kapcsolatokat itt nézheti át, az egyszerűség kedvéért a székhelykapcsolatokat nem jelöltük:
Kérdéseinket elküldtük a Pénzügyminisztériumnak és a Miller Industries Hungary Kft.-nek is, leveleinkre azonban cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. Hiába kerestük Kiss Viktort is, így arra sem kaptunk lehetőséget, hogy megszólaltassuk az offshore-cégek végső tulajdonosait. | [
"Nemzetközi Adó- és Ingatlantanácsadó Kft.",
"Pénzügyminisztérium",
"SMT DEV Ltd.",
"Chorio Kft.",
"Real Emboss Kft.",
"Magno Studio Kft.",
"Miller Industries"
] | [
"Egészségipari Támogatási Program",
"Antenna Hungária",
"Smart Development",
"Tim-X Group",
"Magno Studió",
"Miller Industries Hungary Kft.",
"Miller Industries Hungary Textilipari és Kereskedelmi Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Smart Development Kft.",
"Max Mara",
"International Tax & Property Consulting Inc.",
"Cover Design Ltd."
] |
Tavaly november 24-én ingyenes koncertet adott a budapesti Hősök terén Sting, brit énekes, zenész és a jamaicai-amerikai Shaggy. A rendezvényt a hatoslottó 30. születésnapja alkalmából a kizárólagos állami tulajdonban álló Szerencsejáték Zrt. finanszírozta, ám a koncert költségeit több mint két hónap elteltével sem hajlandó elárulni az állami társaság.
A Szerencsejáték Zrt.-t november 20-án kerestük meg közérdekű adatigénylésünkkel, amelyben a rendezvény költségeiről és a fellépők tiszteletdíjáról érdeklődtünk. Azonban hiába fizették közpénzből a számlát, a társaság többszöri megkeresésünkre sem adott érdemi választ, így a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk az ügyben.
Bár a NAIH vizsgálata még tart, a Szerencsejáték Zrt. különös választ küldött az ügyben a múlt héten. Mint írták, a koncert szervezésének feladataival a 2018-2019. évi integrált marketing-, kommunikációs- és rendezvényszervezési feladatok ellátására szerződött partnerét bízta meg a társaság, ebből kifolyólag közvetlenül nem szerződött a művészekkel. A koncertet az erre a célra megállapított keretösszegből fizették ki.
Hozzátették:
A keretszerződés mellékletei üzleti titkot képeznek, mert annak nyilvánosságra kerülése a rendezvényszervező céget a piacon hátrányos helyzetbe hozná.
Vagyis nem árulják el, hogy mennyi volt az összköltsége a rendezvénynek. Az említett keretösszeg különben több mint 13,5 milliárd forint, amit a kormány egyik kedvenc kommunikációs cége, a New Land Media Kft. nyert el. A társaság Balásy Gyula érdekeltsége, amelynek káprázatos teljesítményéről korábbi cikkünkben írtunk:
Van egy magyar cég, ahol elvileg még a titkárnő is kétmilliárdot termel Az Európai Unióban bárhol megirigyelhetik a New Land Media Kft. tavalyi teljesítményét. A kormányzati hirdetéseket és plakátokat gyártó reklámcég papíron az uniós termelékenységi átlag 33-szorosát teljesítette 2017-ben.
Kiemelt kép: Sting a Szerencsejáték Zrt. ingyenes koncertjén a Hősök terén 2018. november 24-én. | [
"Szerencsejáték Zrt.",
"New Land Media Kft.",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] | [] |
Nyomtatás Küldés e-mailben MTI 2011. június 20. 16:48
Frissítve: 2011. június 20., hétfő, 17:21
A most benyújtott törvényjavaslatnak köszönhetően a volt miniszterelnökök többletjuttatása is megszűnik, csak az általános szabályok szerint lesznek jogosultak nyugellátásra.
Egységessé válnak a köztársasági elnökre és hivatalára vonatkozó szabályok annak köszönhetően, hogy a kormány az államfő jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek - tájékoztatta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) hétfőn az MTI-t. A javaslat egységes, átlátható, az intézmény jellegéhez igazodó szabályozást tartalmaz és rendez olyan kérdéseket is, amelyek a köztársasági elnök hivatali működésével állnak összefüggésben - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Mint írták, a köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását megállapító sarkalatos törvény az alaptörvénnyel együtt, azaz 2012. január 1-jén lép hatályba. A javaslat az alaptörvény végrehajtására szolgál és két fő kérdéskört szabályoz: egyrészt tartalmazza azokat a köztársasági elnök jogállására vonatkozó részletszabályokat, amelyek technikai jellegük miatt nem kerültek be az alaptörvénybe. Másrészt meghatározza az államfő javadalmazására vonatkozó szabályokat, amelyek a köztársasági elnöknek és a volt köztársasági elnököknek a tisztséghez méltó és közéleti szerepvállalásukat biztosító tiszteletdíjat és juttatásokat biztosítanak. A javaslat tartalmazza továbbá a köztársasági elnök munkaszervezetére, a Köztársasági Elnöki Hivatalra vonatkozó legfontosabb szabályokat - olvasható.
A közlés szerint a törvényjavaslat nem változtat a köztársasági elnök és a volt köztársasági elnökök javadalmazásának szabályain, de az államfő jövedelmi és vagyoni viszonyainak átláthatósága érdekében az országgyűlési képviselőkkel azonos vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget állapít meg. A javaslat tartalmaz egy, a volt miniszterelnökök juttatásával kapcsolatos változást is. Egy jogszabály 2008-ban kiterjesztette a volt miniszterelnökökre is azt a szabályt, hogy ugyanúgy, ahogyan a köztársasági elnökök esetén, nyugdíjba vonulásukkor kérésükre megillesse őket a mindenkori miniszterelnöki illetmény, független attól, hogy a miniszterelnöki tisztséget mennyi ideig töltötték be.
E pénzbeli többletjuttatást a javaslat megszünteti, így a volt miniszterelnökök a jövőben kérésükre sem részesülnek halálukig a hivatalban levő miniszterelnököt megillető juttatásban, hanem az általános szabályok szerint jogosultak nyugellátásra - áll a közleményben. A törvényjavaslatot hétfőn tárgyalta az alkotmányügyi bizottság, az általános vita kedden veszi kezdetét.
Iratkozzon fel a hírlevelünkre, összegyűjtve kapja meg a nap legérdekesebb cikkeit! | [
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] | [
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] |
A Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti döntéseket vizsgálná az a parlamenti bizottság, amelynek létrehozására a Fidesz és a KDNP képviselői tettek javaslatot.
Pénteken került az Országgyűlés elé a Kovács Zoltán (Fidesz) és Latorczai János (KDNP) által jegyzett határozati javaslat, amelyben a két képviselő azt indítványozza: a parlament hozzon létre egy hattagú vizsgálóbizottságot a MÁV Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető nyolcéves - kiemelten a MÁV Zrt. szerkezetátalakítással és a leánytársaságok privatizációjával összefüggő - döntéssorzat teljes körű feltárására.
A két képviselő szerint tucatnyi kérdést kell tisztázni, így azt, hogy miként alakult a MÁV csoport gazdálkodása 2002-2010 között. Szerintük vizsgálni kell a MÁV tevékenységeit leánytársaságokba kiszervező döntések előkészítését és tartalmát, többek között azt: a döntésekben milyen szerepet játszott, hogy az állami tulajdonú társasági vagyonelemek és tevékenységek kiszervezésével kikerülhető az országgyűlési kontroll. | [
"MÁV Zrt."
] | [
"MÁV csoport",
"Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt."
] |
Hercsik Károly Észak-Magyarország egyik befolyásos üzletembere, cégei rendszeresen visznek el nagyértékű közbezserzéseket, kapcsolatba hozták az Orbán-család cégével, a Nehéz Kő Kft.-vel és milliárdos uniós támogatásból építheti birodalmát. A vállalkozó azonban mintha mindig a radar alatt repülne: neve közel sem olyan ismert, mint a hasonlóan sikeres, a miniszterelnök családjával valamilyen módon összeköthető szereplők. A közpénzes favorit most kutyaszorítóba került.
Hercsik István Észak-Magyarország egyik legbefolyásosabb üzletembere, a hulladékbiznisz Mészáros Lőrinceként is emlegetik. Cégei rendre viszik a nagyértékű közbeszerzéseket, kapcsolatba hozták az Orbán-család cégével, a Nehéz Kő Kft.-vel és milliárdos uniós támogatásokból, eddig zavartalanul építhette birodalmát. A közpénzes favorit azonban most kutyaszorítóba került.
Pedig a miskolci Hercsik Istvánt a piac igazi nagyágyúként tartja számon, Mészáros Lőrinc, jobbanmondva, Szíjj László, a korábbi felcsúti polgármester előkóstolójának köreihez sorolják. Eddig mintha a radar alatt repült volna: neve közel sem olyan ismert, mint a hasonlóan sikeres, a miniszterelnök családjával összeköthető szereplőké. A hulladékbiznisz királya jó kapcsolatai ellenére most úgy tűnik, bajba került.
Hajnali razziát tartott nemrég a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Hercsik egyik cégénél, a Mento Környezetkultúra Kft.-nél – erősítette meg a hivatal a 24.hu értesülését. Úgy tudjuk, évekkel korábbra nyúlik vissza az ügy, és egy körülbelül egymilliárdos közbeszerzés körül vizsgálódnak. A hivataltól kapott válasz szerint az a gyanú, hogy a cégek egyes hulladékkezelésre szolgáló gyűjtőedények, speciális gépjárművek, berendezések beszerzésére irányuló közbeszerzésekben összejátszhattak, tehát egyeztetve adhattak árajánlatot. A kartellezés lényege a verseny ellehetetlenítése: a résztvevők megállapodnak egymással, hogy összehangoltan, minél magasabb árért vállalhassanak el munkákat.
Az ügyben 2016 decemberében indítottak versenyfelügyeleti eljárást, akkor még csak a Jumbo Log Kft.-vel, a Profil Bagger Kft.-vel és a Restone Kft.-vel szemben. A nyomozást idén májusban kiterjesztették a Mento Környezetkultúra Kft.-re és a P1-BAU Építőipari és Szolgáltató Kft.-re is. A Mento Hercsik egyik legfőbb cége, tavaly 4,7 milliárd forint árbevételt és 860 millió forint adózott eredmény mutatott ki, de két éve ennél is többet kaszált: 11 milliárd forint felett volt a forgalma és 1 milliárd felett a nyeresége.
A 24.hu informátora szerint a versenyhivatali vizsgálódás azt jelzi, hogy Hercsik elvesztette sebezhetetlenségét. Ezt erősíti az is, hogy az utóbbi időben számos, Hercsik bábáskodásával eltervezett közbeszerzési akciót lefújtak, tendereket prolongáltak.
A Hercsiket a hulladékbizniszben olyasféle szervezőnek ismerték meg, mint amilyen a mélyépítésben a Duna Aszfalt-tulajdonos Szíjj László. A miskolci vállalkozó résztulajdonában álló Mento Kft. ugyanakkor a hulladékos közbeszerzések és miskolci megbízások egyik nagy nyertese is. Csak néhány példa a nyerő szériából:
Idén júniusban egy félmilliárdos megbízást söpörtek be a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.-től, feladatuk a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás területén komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése. Ehhez 11 hulladékgyűjtő járművet és egy üveggyűjtő felépítmányt is szállítanak. A munkáért hárman versenyeztek: a szintén GVH-vizsgálat alá vont Jumbo Log Kft., illetve a dadi Eurotrade Kft.
Hercsik István városában, Miskolcon is a Mento volt a befutó, amikor a város kukásautók szállítására írt ki közbeszerzést. A Mento kicsit több, mint egymilliárd forintért vitte el a megbízást idén májusban.
De a cég nemcsak a szemétbizniszben visz el milliárdos megbízásokat:
881 millió forintért végeznek munkálatokat a miskolci ipari parkban, ezt az önkormányzattól nyerte el a Mento. Egy 96 milliós megbízást pedig kátyúzásra nyertek el a Hercsik-birodalom központjában. 2016-ban Egyed Zsolt , a Jobbik képviselője azt pedzegette, hogy Hercsik Miskolc Mészáros Lőrinceként szívja fel a közpénzt.
, a Jobbik képviselője azt pedzegette, hogy Hercsik Miskolc Mészáros Lőrinceként szívja fel a közpénzt. A Pappas Autó Magyarország Kft.-vel alkotott konzorciumuk 7 milliárd forintért szállít teherautókat a Magyar Közút Nonprofit Kft.-nek.
A kegyvesztésről szóló piaci hírek ellenére Hercsiket még megdobták egy újabb állami megrendeléssel: a Mento Kft. egy közel 300 millió forint értékű megbízással lett gazdagabb, ismét bizalmat kaptak abban a projektben, ami a Vértesi Erőmű zagytározójának rekultivációjára irányul. Az évtizedekig a leginkább a környékbeli bányákban kitermelt szénnel működő erőművet milliárdokból állítják helyre, a korábban itt elhelyezett bányászati melléktermékeket más anyagokkal keverik és növényeket telepítenek rájuk.
A Mento Kft. a zagytér 2. és 4. számú kazettáinak rekultivációs munkáit készíti elő 295,7 millió forintért, ráadásul a baleset veszély miatt sürgősen — derül ki a 24.hu birtokába került közbeszerzési iratokból.
Orbán-ügybe keveredett a hulladékkirály
A Vértesi Erőmű helyreállítását több szakaszra bontották, az első szakasz 919 milliót vitt el, a második már közel kétmilliárdot, ezt a Mento Kft. és a Terra-Log Kft. kapta. Ebben a második szakaszban robbant az Orbán-bomba.
Tavaly a Direkt36 oknyomozó portál munkatársai felkeresték a Vértesi Erőművet, ahol egy óra alatt tíz, a Nehéz Kő Kft. logóját viselő teherautó fordult meg. A vállakozást Orbán Viktor apja és két testvére alapította, egy időben a legfiatalabb testvér, Orbán Áron kizárólagos tulajdonában állt, de 2017. októbere óta idősebb Orbán Győző jegyzi.
Az újságírók hiába látták a saját szemükkel a Nehéz Kő. Kft. terehautóit és a Vértesi Ermőmű hiába erősítette meg, hogy beszállítóik között van Orbán Győző cége, a Dolomit Kft., arra a kérdésre egyik érintett sem válaszolt, hogy pontosan mennyi pénz került az Orbán-érdekeltségekhez.
Egyfős cégre 1,9 milliárdnyi támogatás A PestiSrácok korábbi cikke szerint Hercsik István egyetlen fővel és évi 80 milliós bevétellel működő agrárcége, a Kaza-Farm Kft. 1,9 milliárd foritnyi EU-s támogatást kapott 2009-ben.
A Zoom egy, a helyzetre rálátó olvasója arról számolt be, hogytudomása szerint 100 ezer tonna követ szállítanak az Orbán-család cégei a Vértesi Erőműbe, ráadásul a piaci ár duplájáért. A zagytározók helyreállításában jártas források szerint ugyanakkor az ilyen munkálatokhoz nincs is szükség kőre. A Vértesi Erőmű vezérigazgatója, Magyari József azonban egyetlen mondattal reagált azt ezt firtató kérdésre: a kőre szükség van.
A mostani, a harmadik szakasz első ütemére vonatkozó közbeszerzésben a Mento Kft. már egyedül diadalmaskodott, a Terra-Log Kft. nélkül. Igaz, a munkára két másik jelentkező is volt: a szintén a Mészáros-körben emlegetett West Hungária Bau Kft. és a várpalotai Biotit Bányászati és Környezetvédelmi Mérnökiroda Kft., aminek 108 millió forintos éves árbevétele eltörpül a két Mészáros-körében emlegetett cég eredményeihez képest.
Kiemelt képünkön: Hercsik István tulajdonos beszédet mond a Szuhamenti Agrár Kft. és a Szuha-Fauna Kft. 800 millió forintos beruházásával Felsőkelecsényben és Ragályon megvalósult tehenészeti telepek átadásán Felsőkelecsényben
Fotó: Vajda János / MTI | [
"Dolomit Kft.",
"Nehéz Kő Kft."
] | [
"Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás",
"Restone Kft.",
"Eurotrade Kft.",
"Vértesi Ermőmű",
"Vértesi Erőmű",
"Terra-Log Kft.",
"Magyar Közút Nonprofit Kft.",
"Nehéz Kő. Kft.",
"Kaza-Farm Kft.",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Biotit Bányászati és Környezetvédelmi Mérnökiroda Kft.",
"P1-BAU Építőipari és Szolgáltató Kft.",
"Duna Aszfalt-tulajdonos",
"Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.",
"Pappas Autó Magyarország Kft.",
"Szuha-Fauna Kft.",
"West Hungária Bau Kft.",
"Szuhamenti Agrár Kft.",
"Profil Bagger Kft.",
"Mento Hercsik",
"Mento Kft.",
"Jumbo Log Kft.",
"Mento Környezetkultúra Kft."
] |
Okirathamisítás miatt feljelentést tett az V. kerületi rendőrkapitányságon az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a hamisított levél miatt, amely a minisztérium fejlécét és főosztályvezetőjének aláírását feltüntetve szólította fel a Budapesti Corvinus Egyetem vezetését, hogy intézkedjen az egyetem feldarabolásával kapcsolatban - közölte a Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján.
Az államtitkár azt mondta, "futótűzként terjedt" a napokban az interneten az a levél, amely az Emmi hivatalos levelének tűnt, a tárca hivatalos fejlécével és főosztályvezetőjének aláírásával, és amelyben a minisztérium vezetői felhívják a Corvinus vezetőinek figyelmét, hogy kezdjék meg a szükséges intézkedéseket az egyetem feldarabolással kapcsolatban, úgy, hogy a nyilvánosság erről semmilyen formában ne értesüljön. Hozzátette: megvizsgálták az interneten keringő levelet, és a hamisított levélen található iktatószám alapján megállapították, hogy az egy május 14-én a Független Diákparlamentnek küldött levél átszerkesztéséből származik.
Rétvári Bence a sajtótájékoztatón bemutatta az eredeti és a hamisított levelet is. Elmondta, a hamisított levél készítői meghagyták az eredeti levél fejlécét, a minisztérium megnevezését, az ügyintézőt és iktatószámot, a főosztályvezető aláírását, pecsétjét, a címzést és a szöveget azonban kicserélték. Közölte: egyértelmű, hogy bűncselekménnyel állunk szemben, valaki a minisztérium fejlécét, főosztályvezetőjének az aláírását felhasználva valótlan tartalmú levelet állított elő, és sok ember számára hozzáférhetővé tette. Ez egyértelműen okirat-hamisítás - mondta az államtitkár. Hozzátette: sok esetben tapasztalták már, hogy valótlan alapon vagy meg nem történt döntésekre hivatkozva sokan próbáltak hisztérikus hangulatot, pánikot kelteni, rémhíreket terjeszteni.
"Ebben az esetben nagyon hamar kiderült az igazság, most lebuktak azok, akik talán a korábbiakban is hasonló rémhíreket próbáltak gerjeszteni a felsőoktatásnak a területén. Olyan emberekről, olyan, a kormány politikáját ellenző csoportokról van szó, akik úgy látszik, semmitől nem riadnak vissza. Hogyha okiratot kell hamisítani ahhoz, hogy a kormánnyal szemben hisztériát, pánikot keltsenek, hogyha a hallgatók, tanárok, felsőoktatási vezetők, egyetemek között feszültséget kívánnak szítani, akár ettől az eszköztől sem riadnak vissza" - jelentette ki. Elmondta, az Emmi okirat-hamisítás miatt feljelentést tett az V. kerületi rendőrkapitányságon, és bíznak abban, hogy a nyomozás minél hamarabb eredményre vezet.
Rétvári Bence hozzátette: akik a hamisítást elkövették, azok ártani akartak a diákoknak, a tanároknak és a kormányzatnak, de Magyarországnak ártottak a leginkább. Ezek az ellenzéki csoportok nem válogatnak az eszközökben, semmitől nem riadnak vissza, ezért használták ki a hiszékenységet, ezért hamisították meg a más témájú levelet - mondta. Megjegyezte: ráadásul az eredeti levél köznevelési témájú, a hamisított pedig felsőoktatási tárgyú.
Az ügy háttere
Mint megírtuk: nem csitul a Budapesti Corvinus Egyetem budai campusának felszabdalásáról, az ingatlanok értékesítéséről szóló hírek körül kialakult botrány. Kedden a Vs.hu írta meg, hogy a kormányzat tervei szerint az épületek eladásából befolyt összeget a Budai Vár felújítására szánnák. Még szerda délután egy, az egyetem rektori hivatalának címzett és Thaisz Miklós, az Emmi főosztályvezetőjének nevével szignált levél is felkerült az internetre, amelyben az egyetem átszervezésével kapcsolatos épületkiürítések előkészítésére szólítják fel az intézmény vezetését. Azonban kiderült, hogy a levél minden bizonnyal hamis, a dokumentumon feltüntetett iktatószám ugyanis megegyezik egy, a Független Diákparlament elnökének küldött minisztériumi levél iktatószámával.
Az Emmi közleményben jelezte: a köznevelésért felelős államtitkárság nem adhat és nem is ad semmilyen utasítást felsőoktatási intézményeknek, a "durva hamisítvány" célja pedig szerintük az, hogy "feszültséget szítson a felsőoktatás szereplői között, szembeállítsa a hallgatókat, szülőket, oktatókat, döntéshozókat, és a rendszer szétzilálásával meggátolja az intézményrendszer biztonságos működését, előidézze annak negatív megítélését". A hamisított levél miatt az Emmi feljelentést tett.
Az egyetemen szerdán hallgatói-oktatói fórumot is rendeztek, amelyre Palkovics László felsőoktatási államtitkárt is meghívták. Palkovics azonban nem ment el, az intézmény vezetőjének küldött levelében azt írta: az üggyel kapcsolatban még nincs miről beszélni. Aznap a Miniszterelnökség is cáfolta azokat a híreket, melyek szerint a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos tervekhez köze lenne a Vár rehabilitációjának - a Corvinus felszabdalásáról szóló híreket azonban nem cáfolták. Az egyetem helyzetét jól ismerő forrásunk szerint a kiszivárgott tervek mögött valóban nem ingatlanügyről lehet szó, sokkal valószínűbb, hogy Orbán Viktor miniszterelnök keze van a dologban, akinek "már évtizede böki a csőrét a Corvinus szerinte túlzott liberális szellemisége". Ezt megerősíti, hogy az elmúlt években a kormány már többször is a halálát kívánta az egyetemnek - eddig sikertelenül. Ebben szerepet játszhat az is, hogy a felsőoktatási intézmények közül a Corvinusnak van talán a legnagyobb nemzetközi presztízse , a kormány viszont a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek (NKE) szánná ezt a szerepet. Forrásunk úgy tudja: Palkovics László nem támogatja a Corvinus feldarabolását és presztízsrombolását, szakmai körökben azt feltételezik, hogy az államtitkár nem vállalná egy ilyen kormányzati intézkedés levezénylését.
A Corvinus feldarabolásáról és az egyetem ingatlanjainak értékesítéséről szóló hírekről Lázár Jánost is kérdeztük szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökség vezetője a Népszava kérdéseire válaszolva elmondta: ő maga is a "várakozók álláspontján van" és a sajtóból tájékozódik. "Várom, hogy valaki világos és egyértelmű választ adjon" - mondta, hozzátéve: az ügyben a kormányzat szerepéről szóló híreket rosszindulatú hecckampánynak tartja, a kormány semmilyen döntést nem hozott és nem is tárgyalt az egyetem épületeiről. | [
"Budapesti Corvinus Egyetem"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem",
"Független Diákparlament"
] |
"Amíg vita van a szerződéssel kapcsolatban, addig a kifizetéssel kapcsolatban is viták lesznek" - mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az [origo]-nak. A Fidesznek hétfő éjfélig kellene kifizetnie 109 milliót a Magyar Postának a kampány-levelek kézbesítéséért.
A választási kampány végén 3,5 millió levelet küldött szét a Fidesz a választóknak. A Magyar Posta 109 millió forintot követel a levelek kézbesítéséért. A posta szerint július 1-én éjfélig a pártnak mindenképpen fizetnie kell, miután a Fidesz már négy fizetési felszólítást is kapott.
Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke szerint a posta rosszul értelmezi a szerződést, mert "vita van a szerződésszerű teljesítéssel kapcsolatban". Pénteken az [origo] megkérdezte Rogán Antalt, hogy elsején fizet-e a párt. A frakcióvezető-helyettes nem adott egyértelmű választ, de arra utalt, hogy 1-én a posta nem kapja meg a 109 milliót. "Amíg vita van a szerződéssel kapcsolatban, addig a kifizetéssel kapcsolatban is viták lesznek" - mondta Rogán.
A Posta várja a Fidesztől a 109 milliót
| [
"Fidesz"
] | [
"Magyar Posta"
] |
Lázár Jánost az kényszerítette térdre, hogy 18 cég esetében rábizonyították a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségre: annak ellenére kifizette az uniós támogatást, hogy a vállalkozások még utólag sem mutatták be, valójában kik a tulajdonosaik.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) évről évre ellenőrzi az állami költségvetést szabályozó törvény végrehajtását, és ezen belül az uniós támogatások megvalósulását. Ezt tette az idén is a tavalyi költségvetéssel kapcsolatban. Az uniós pénzosztást felügyelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ellenőrzésekor pedig figyelembe vett egy parlamentben idén márciusban feltett kérdést is. Ebben a Jobbik 74 vállalkozást sorolt fel, amelyeknek a tulajdonosait olyan országban jegyezték be, ahol gyakorlatilag nincs vagy nagyon alacsony kulcsú a társasági adó, és ráadásul annak is csak nagyon nehezen lehet utánajárni, hogy ki a valódi tulajdonos.
Az ilyen cégek 2012. január elseje óta csak akkor részesülhetnek uniós támogatásban, ha külön nyilatkozatban felfedik valódi kilétüket. Az NFÜ-nek az ÁSZ kérdésére el kellett ismernie, hogy 18 cég esetében egyáltalán nincs meg az átláthatósági nyilatkozat. Ezek a vállalkozások együttesen bő 3 milliárd forint támogatást nyertek el, amelyből 854 millió forintot már ki is fizettek nekik, jóllehet a szerződés feltételét, a nyilatkozattételt nem teljesítették.
Az ÁSZ ennek alapján állapította meg: az NFÜ belső kontrollrendszere nem nyújt garanciát arra, hogy csak átlátható szervezet részesüljön uniós és kapcsolódó költségvetési támogatásban. 2012. október 23-áig a belső eljárásrend elő sem írta, hogy a tulajdonosi adatokat egybevessék a nyilvántartásokkal. Ezért felszólították az NFÜ elnökét, hogy alakítson ki olyan ellenőrzési rendszert, amely kiszűri az átláthatósági kockázatokat. A számvevők az erről szóló jelentést augusztus 28-án adták ki, Lázár János szeptember 5-én közölte, hogy napokon belül 44 ezer pályázónak küldik ki a felszólítást újabb átláthatósági nyilatkozat kitöltésére. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki egyébként augusztus 1-jétől kormánybiztosként gyakorolta az NFÜ elnöki feladatait is, arra helyezte a hangsúlyt, hogy az átlátható viszonyok megteremtésével 2010-ig nem foglalkozott senki. Az NFÜ elnöki posztját 2013. április 30-áig egyébként Petykó Zoltán töltötte be, akinek korábban a Fidesz-közeli gazdasági társaságokban, így a Közgépben is volt funkciója, utóbbiban a felügyelőbizottság elnöke volt. Petykó lemondott posztjáról, ami összefüggésben lehetett a Jobbik által feldobott offshore-témával is. Amit akár úgy is lehet értelmezni, hogy jogsértés esetén az Orbán-kormány még a legfontosabb embereit is beáldozza. A probléma csak az, hogy december 16-án Lázár János még mindig csak arról tudott beszámolni, hogy az immár 46 ezerre növekedett érintett cég ellenőrzése folyamatos, eddig 300 offshore vagy együttműködni nem akaró céget találtak. A munkával állítólag tavaszra végeznek. Vagyis gyakorlatilag újabb négy év telhetett el úgy, hogy offshore cégek is hozzájuthattak támogatáshoz. Igaz, ha tulajdonosaik utólag sem fedik fel kilétüket, kamatostul kell visszafizetniük az uniós pénzt. Feltéve, hogy még léteznek. Másrészről pedig az átláthatósági nyilatkozat is inkább csak átterheli a felelősséget az államról az uniós pályázat nyertesére. Az új nyilatkozatot ugyanis büntetőjogi felelőssége tudatában teszi a cégvezető, viszont az ellenőrzésre Lázár sem vállalt garanciát. Az NFÜ ezentúl összeveti ugyan a nyilatkozatot a hiteles cégnyilvántartással, de ahogy az államtitkár fogalmazott, "a magyar jogi környezet miatt számos olyan adat szükséges az átláthatóság bizonyításához, amelyek tekintetében támaszkodnunk kell a pályázók teljes felelősség mellett tett nyilatkozataira is". Ez az igazi offshore | [
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Szerdán újrakezdte a Fővárosi Törvényszék az úgynevezett étolajáfás büntetőügy tárgyalását.
A több mint két éve húzódó ügyben a Fővárosi Főügyészség "vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedéssel" vádolja T. Viktor Andrást, aki a vádirat szerint 2014 májusában azt állította az amerikai tulajdonú étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának, hogy kétmilliárd forintért el tudja intézni az étolaj áfájának csökkentését.
Az ügyészség által lobbistaként emlegetett személy egyébként egyben lapunk egyik szerzője, Torba Tamás, aki a Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért nevű szervezet szóvivőjeként is dolgozott.
A lapunkban is publikáló közgazdász elmondása szerint ő az áfacsalás megszüntetésében próbált segédkezni.
Torba értesült elsőként az ajánlatról: a kétmilliárdos tétel fejében a vádlott felajánlotta, hogy kormányzati kapcsolatai révén elintézi: 27 százalékról 5 százalékra csökkenjen az étolaj áfája – és visszatartja egy konkurens cég 16 milliárdos, jogszerűen járó áfa-visszaigénylését is.
Nem kizárt azonban, hogy T. Viktor András bűnsegédként, egy eddig ismeretlen személy közvetítőjeként járt el az ügyben, és valós ajánlatot mutatott be: a csomag ugyanis sok nagyon is konkrét pontot tartalmazott, a kétmilliárdos összeg nagysága pedig arra utal, hogy azt több vezető beosztású személy megvesztegetésére szánták. A vádlott arra is kitért, hogy a támogatást lepapírozva kell intézni, a kétmilliárd forintot egy ismert személyhez kötődő alapítvány vagy egy cég részére kellett volna kifizetni. | [
"Bunge Zrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Fővárosi Törvényszék",
"Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért"
] |
A Népszabadság értesülése szerint április 22-én kezdődik a Fővárosi Ítélőtáblán Kulcsár Attila és társai perének tárgyalása.
Az országgyűlési választások két fordulója között, április 22-én kezdi meg másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla Kulcsár Attila és 23 vádlott-társa perének tárgyalását – tudta meg Ruttner György ügyvédtől a Népszabadság. A 2003 nyarán Szász Károlynak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének megveretését és a Pannonplast állami pénzek felhasználásával történt szabálytalan felvásárlását követően indult nyomozás azt állapította meg, hogy Kulcsár Attila, a Kereskedelmi és Hitelbank sem érettségivel, sem brókervizsgával nem rendelkező "brókere" és üzletág-igazgatója több mint húszmilliárdot sikkasztott a bank brókercége VIP ügyfeleitől, és ezzel több mint nyolcmilliárd forint kárt okozott a banknak.
Első fokon a bíróság Kulcsárt nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte. Felmentette ugyanakkor a bank vezérigazgatóját, Rejtő E. Tibort, noha – mint az a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbezéséből kiderült – a nyomozás adatai szerint egyes ügyfeleknek bizonyíthatóan ő mutatta be Kulcsárt, ami cáfolja azt az elsőfokú bíróság által is elfogadott állítást, amely szerint ő a bank mit sem sejtő igazgatójaként maga is a csaló bróker áldozata lenne.
Rejtő esetében a bűnösség megállapítását, Kulcsár vonatkozásában a minősítés újra- és átértékelését kérte a főügyészség. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú eljárásban az ügyben érintett ügyvédek szerint számos, "hatályon kívül helyezésre okot adó" eljárási hiba történt, a fellebbviteli főügyészség az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. A Fővárosi Íté lőtábla öt tárgyalási napot tűzött ki, ami hozzáértők szerint azt sejteti, hogy a bíróság az iratok áttanulmányozása után hajlik az ügyészség álláspontját elfogadni. | [
"Kereskedelmi és Hitelbank"
] | [
"Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Íté",
"Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség"
] |
Felmentette a bíróság szerdán annak a kémügynek a két vádlottját, akiket az ügyészség azzal vádolt, hogy az Egyesült Államoknak kémkedtek egy "Birodalom" nevű társaság tagjaiként. Az ítélet nem jogerős.
A "Birodalom" valójában egy baráti társaság, nem pedig egy kémszervezet, a vád tárgyává tett magatartás pedig nem alkalmas kémkedésre – lényegében ezt mondta ki elsőfokú ítéletében a bíróság, az ítélet ellen az ügyészség fellebbezett. A bíróság szerint az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy a kémkedés megtörtént volna, a tanúk sem tudták ezt igazolni.
Az előzményekről:
Bukta Bélát és egykori főnökét, Maxin Norbertet azzal vádolták, hogy egy Birodalom nevű társaság tagjaként rendszeresen információkat adtak át a budapesti amerikai nagykövetség munkatársainak, alkalmanként a Svájci Alap budapesti igazgatójának, és "feltehetően egy alkalommal" Irina Ivascsenkónak, az IMF magyarországi képviselőjének. Bukta volt az elsőrendű, Maxin a másodrendű vádlottja az ügynek.
Maxinék szerint azonban a Birodalom – a váddal ellentétben – pusztán egy baráti társaság volt. A vádirat "személyes kapcsolatokon alapuló, szociális, társadalmi, üzleti és gazdasági közösségként" jellemezte azt. A húszfős Birodalom az ügyészség szerint Maxin irányítása alatt állt, neki volt a bizalmasa Bukta. A vádirat szerint Maxin nem csak a Birodalom vezetője volt, hanem közvetve-közvetlenül nagyjából húsz cég felett rendelkezett. Ezek a cégek biztosították a Birodalom pénzügyi hátterét.
Buktát és Maxint 2015 decemberében vették őrizetbe, akkor mindketten előzetes letartóztatásba kerültek. Maxinék elmondása szerint a nyolc hónapig tartó előzetes letartóztatás alatt a nyomozók igyekeztek megtörni őket és rábírni arra, hogy vallják be, kémek. Nem tudni, hogy a nyomásgyakorlás része volt-e, de Maxin elmondása szerint egy olyan gyilkost is kapott cellatársnak, aki az életére akart törni, míg Bukta kihallgatásait olyan időpontra tették, hogy nem láthatta a családját, a neki írt leveleket pedig több hónapos késéssel kapta csak meg. Szét is ment a családja. Végül nyolc hónap múlva szabadlábra kerültek, amiben szerepet játszott, hogy a különös kémügy részletei nyilvánosságra kerültek.
Halottnak hitték, most vádlott A rágalmazási ügyből indult, kémüggyé nőtt nyomozásnak egyik furcsasága a számtalanból az volt, hogy volt egy nyomozás Maxin Norbert megölésének ügyében. Maxin egyszerűen nem volt elérhető, telefonját kikapcsolta, de valószínűleg Magyarországon tartózkodott. Meglepő módon eltűnése miatt a rendőrség gyilkosság ügyében nyomozott, noha sem holttest nem volt, sem bármilyen közvetett jel, amely a halálára utalt volna. A gyilkossági nyomozásra hivatkozva a nyomozók azonban tanúként hallgattak ki többeket, bár a kihallgatások nagy része nem Maxin hollétéről, esetleges megöléséről szólt – gyanúsítottja sem volt az ügynek – hanem mindarról, amit később az ügyészség a kémügyben használt fel. Buktát is tanúnak idézték be a gyilkosság ügyében, noha, az ügyészségnek volt, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy beszélt a közelmúltban Maxinnal. Emellett folyt 2015 áprilisától egy titkos nyomozás is, amelynek részleteit a védelem nem ismerhette meg, és indítványukat elutasítva a bíró sem kívánt azokba betekinteni. Maxinék továbbra is szeretnék, ha a dokumentumok megismerhetők lennének, elképzelhető, hogy ezt peres úton kívánják megszerezni.
Ahogy arról korábban már írtunk, a bizarr ügy ezer sebből vérzett:
A vád fő tárgyi bizonyítéka egy olyan külső merevlemez, amit még 2015. március 16-án foglalt le eléggé vitatható módon a rendőrség Bukta szigetszentmiklósi lakásán. Már önmagában ez különös volt, ugyanis ekkor még szó sem volt semmilyen kémügyről. Bukta lakásán a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) műkincsvédelemmel foglalkozó rendőrei tartottak házkutatást, de nem műkincsvédelmi, hanem rágalmazási ügyben. Buktát ugyanis azzal gyanúsították meg, hogy ő állt egy Vályi-Nagy Vilmos egykori informatikai államtitkárt rágalmazó, interneten megjelent írás mögött. Eközben azonban Bukta szerint már a házkutatás alatt beszélt a nyomozó arról, hogy feltételezésük szerint ő amerikai kém volna. (Ezzel kapcsolatban Bukta panaszt is tett, amit érdemben nem vizsgáltak ki a hatóságok. Kémkedési ügyben viszont csak fél évvel később, 2015 októberében indult nyomozás, így felvetődik a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jog sérelme.)
A merevlemez tartalmát a lefoglalás után többször módosították, de hogy kik, azt nem tudni. Ráadásul a merevlemezt nem is küldték azonnal tovább a szakszolgálatnak a nyomozók, ellentétben a többi lefoglalt eszközzel.
Maxin stratégiai igazgatója és cégein keresztül közvetve tulajdonosa is volt annak a jelenleg felszámolás alatt álló Polygon Kft.-nek, amely egy időben az IBM egyik legnagyobb magyarországi viszonteladója volt. Ezenkívül volt egy Amerikában bejegyzett vállalkozása, az Arcade Holdings LLC és ennek révén a Magyarországon bejegyzett Arcade Kft. is, aminek ő a tulajdonosa, Bukta az ügyvezetője volt.
Bukta az első Orbán-kormány alatt a Miniszterelnökségen dolgozott, később az Országgyűlés gazdasági bizottságának a tanácsadója lett, 2007-től három éven át volt Maxin cégénél, ezután visszakerült a kormányzatba: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársa lett, majd 2014 után a Magyar Nemzeti Kereskedőháznál tanácsadó. De korábban dolgozott a Világbanknak is.
Az egyetlen komolyan vehető dokumentum pedig egy olyan, "Bizalmas" jelzéssel ellátott irat, ami a Honvédelmi Minisztériumból származott, és ami a magyar honvédség tízéves stratégiai tervét taglalja. Ez vagy egy ehhez hasonlónak mondott a dokumentum volt rajta azon a bizonyos merevlemezen. Csakhogy kérdés, miért kellett volna ez az amerikaiaknak, hiszen ezt a stratégiai tervet – ha nem is teljes egészében – a NATO minden szövetséges tagállama megkaphatja. A vádirat szerint Buktáék ezt a dokumentumot átadták a budapesti amerikai követség Védelmi Együttműködési Irodájának, az ODC-nek – bár arról semmilyen bizonyítékuk nincs, hogy az átadás megtörtént, mindössze az, hogy a merevlemezre mentett feljegyzésben ez szerepelt.
A nyomozóknak nem sikerült feltárniuk, Bukta hogyan szerezte meg ezt a HM-es dokumentumot. Bukta az eljárás alatt és korábban az Indexnek is tagadta, hogy valaha is a birtokában lett volna ennek az anyagnak és azt állítja, hogy a feljegyzéseket sem ő készítette. Maxin és Bukta is arra utalt, hogy egy koncepciós eljárás áldozatai, szerintük ezért van tele eljárási hibával az egész ügy. Arra viszont ők sem tudtak magyarázatot adni, hogy ha valóban koncepciós eljárás áldozatai, akkor mégis kinek és miért állt volna érdekében őket rács mögé juttatni.
Mindenkinek kellemetlen
Az ügyészség szerint Maxinék 2010 előtt a szocialsita kormány oroszokhoz való közeledését nézte rossz szemmel – ez ekkor még az ellenzékben lévő, de egyértelműen kormányra készülő Fidesz retorikájával is egybeesett. Az elképzelés szerint ezért adták át az adatokat az amerikaiaknak, beleértve a Szekeres Imre akkori honvédelmi miniszter által 2009-2018-ra vonatkozó tervet, amely helikopterek modernizációját és újak beszerzését is magába foglaltavolna.
Az IMF-nek pedig a központi és a fővárosi költségvetésben rejlő kockázatokról adtak át egy anyagot, jelentősen nehezítve ezzel a 2010-ben megalakult új Fidesz-kormány tárgyalási helyzetét a 2010 júniusában Magyarországra érkező IMF-delegációval szemben.
Ezzel azonban az ügyészség lényegében az említett Svájci Alapot és az IMF-et valamint a NATO-szövetságes Egyesült Államokat vádolta meg azzal, hogy kémkednének Magyarországgal szemben. AZ IMF-et – amelynek Magyarország 1982 óta tagja – kémkedéssel vádolni különösen példa nélküli, ráadásul kényelmetlen is, amennyiben a magyar fél alkalomadtán újra hitelért fordulna hozzá.
A bíró az IMF-et le is választotta a ügyről, ítéletében kijelentve, hogy a Nemzetközi Valutaalap nem is jutott olyan információkhoz, amelyek nem lettek volna szabadon elérhetők – a költségvetés részletei megismerhetők, elemezhetők –, ráadásul az új kormány maga beszélt csődközeli helyzetről és arról, hogy a célhiányok nem tarthatók. Így tehát ha adtak is át valamit Buktáék Irina Ivascsenkónak – ez sem egyértelmű – akkor sem ártottak a magyar államnak, és semmiképp sem nevezhető tettük kémkedésnek.
( Borítókép: Nyilas Gergely / Index) | [
"Polygon Kft.",
"Arcade Kft.",
"Arcade Holdings LLC",
"Honvédelmi Minisztérium",
"IBM",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Védelmi Együttműködési Iroda",
"Nemzetközi Valutaalap",
"Magyar Nemzeti Kereskedőház",
"Egyesült Államok",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Svájci Alap"
] |
Az MNB-alapítványok cége már február végén bejelentette a hírt, de néhány részlet csak most derült ki a közbeszerzési értesítőből.
A Magyar Nemzeti Bank alapítványainak tulajdonában lévő Kecskeméti Duális Oktatási Zrt. február végén közölte az MTI-vel, hogy 11,9 milliárd forintos ajánlattal a ZÁÉV Zrt. nyerte a Pallas Athéné Egyetem Kecskeméten felépülő új campusának oktatási épületére kiírt közbeszerzést.
“A beruházás célja a Kecskeméti CAMPUS beruházás teljes kiviteli tervezése, továbbá, hogy az Oktatási épületben elindulhasson a gazdálkodási karnak helyt adó oktatás. A megvalósult beruházás önállóan is működőképes oktatási épületet eredményez."
A tender eredménye március 8-án jelent meg az EU-s értesítőben, és a hivatalos dokumentumból kiderül, hogy az MNB-alapítványok cége eredetileg 10,3 milliárd forintra becsülte a beruházás értékét. Ennél 1,6 milliárd forinttal drágább ajánlattal nyert a közpénzes megbízásokkal vastagon ellátott ZÁÉV.
A kecskeméti campus kivitelezésére pályázott még a miskolci Zeron Zrt., és a W-É-P Campus Konzorcium. Ennek három tagja a WHB Kft., az Épkar Zrt. és a PBE Kft. voltak. A PBE közvetlen tulajdonosa a Green Investments Kft., amit 2015-ben vett meg a WHB a miniszterelnök vejétől, Tiborcz Istvántól.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Pallas Athéné Egyetem",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Green Investments Kft.",
"W-É-P Campus Konzorcium",
"Épkar Zrt.",
"Zeron Zrt.",
"Kecskeméti Duális Oktatási Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Kecskeméti CAMPUS",
"WHB Kft.",
"PBE Kft."
] |
Balatonakarattya egyik csendes utcájában évekkel ezelőtt egy környezetvédelmi központ épült. Túlzás lenne azt állítani, hogy az emberek a csodájára jártak, sok helyi azt sem tudta, hogy az épület egy uniós pénzből felhúzott, bárki számára látogatható nonprofit információs központ. Az illetékes minisztérium szerint viszont a kedvezményezett Régiók Fejlesztéséért Egyesület teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét, a házzal pedig öt év elteltével azt csinál a tulajdonos, amit akar.
Nem nagyon volt mozgás a ház körül, irodaként használhatták. Biztos volt ott néhány osztály papíron, de mindig üresnek tűnt az épület
– mondta egyik forrásunk arról a 2015-ben 48 millió forint európai uniós támogatással felépített balatonakarattyai Balaton Kapuja Környezetvédelmi Központról, amelyet a napokban még 91 millió forintért árultak az ingatlan.com-on, mígnem eltűnt a hirdetés.
Egy másik helyi lakos arról számolt be lapunknak, hogy évek óta csak egy gyerekes családot látott a ház körül, de ők sem fordultak meg ott túl gyakran. Miután az uniós pályázat futamideje öt év volt, a fenntartási idő letelt, így a központot létesítő egyesület a jogszabályok szerint értékesítheti az ingatlant. Az viszont kérdéses, hogy valójában milyen programok valósultak meg az egyesület által igénybe vett, összességében több száz millió forintos uniós projektből, illetve az is, hogy mihez kezd az egyesület az ingatlan eladásából befolyó pénzzel.
Senki nem nyilatkozik az uniós pénz felhasználásáról
2015 februárjában írt arról a veol.hu, hogy bárki számára látogatható nonprofit információs központ létesült Balatonakarattyán Balaton Kapuja Környezetvédelmi Központ néven. A közlemény szerint a központba látogatók a többi között megnézhetik "a pelletkazán működését, a napelemmel való hálózati visszatáplálás lehetőségét, a hőszivattyú előnyeit". Arról is írtak, hogy folyamatosan rendeznek szemléletformáló programokat felnőtteknek és gyermekeknek, a diákok pedig interaktív környezetvédelmi vetélkedőkön vehetnek részt.
Az épület tulajdonosa és a projekt megvalósítója a Régiók Fejlesztéséért Egyesület, amely 2009 óta több mint 600 millió forint uniós forrást nyert különféle zöldprojektekre – erről az Átlátszó számolt be szintén 2015-ben. Ahogy arról is, hogy a projektek egy része, így az akarattyai is minimum talányos. A portál szerint akkor semmi sem utalt arra, hogy a modern stílusú épület közhasznú intézmény lenne, sehol egy tábla az elnevezésről, a nyitvatartásról, sem az uniós támogatásról. Lapunk több forrása szerint ez az utóbbi években sem változott, állítólag sok helyi nem is tudta, hogy az épület nem családi nyaraló.
Miközben a helyiek nem érzékeltek mozgást a környezetvédelmi központ körül, addig az egyesület szerint több százan fordultak meg náluk. A tavaly év végén közzétett 2019-es beszámolójuk szerint a balatonakarattyai székhelyen és a tolnai telephelyen az egyesület környezetvédelmi előadássorozatokat tartott, és az egyesületi tagok önkéntes munka keretén belül szemétszedési akciót is végeztek két-két alkalommal. Nagycsaládosoknak sport és túraversenyt szerveztek, "terepgyakorlatok és tematikus élményprogramok keretén belül" és "megismertették a vízi élővilágot a gyerekekkel".
A Régiók Fejlesztéséért Egyesület – amelynek létezik egy Tolnai Környezetvédelmi Központja is – vezetőjét, Ujj Tamást sikerült utolérnünk, de nem akart nyilatkozni a balatonakarattyai épületről és tevékenységükről.
Hiába jeleztük neki, hogy miután uniós forrásról van szó, érdemes lenne tájékoztatni az embereket a ház funkciójáról, és kértük azt is, hogy küldjenek dokumentumokat arról, hogy az elmúlt évben hány látogatót fogadtak. Kíváncsiak lettünk volna arra is, hová kerül az ingatlan eladásából befolyó összeg, ha nem magánzsebekbe folyik be, akkor mire költi az egyesület az uniós támogatásból létrehozott központ ellenértékét, de nem tudtuk meggyőzni Ujjt arról, hogy nyilatkozzon.
Kerestük az ingatlan hirdetőjét Jaksa Orsolyát is, aki korábban szintén vezette az egyesületet, és akinek a férje, Jaksa Tamás jelenleg is tagja a Régiók Fejlesztéséért Egyesületnek, de ő sem válaszolt kérdéseinkre.
"Én csak azt a szép kutyust hiányolom" Egy akarattyai Facebook-csoportban többen írnak arról, hogy a terület közelében nem volt nagy élet. "Egyszer-egyszer, mintha egy-egy család érkezett volna pár napra nyaralni, aztán megint üresség. Sosem üzemelt szerintem oktatási központként" – írja a csoport egyik tagja. Egy másik hozzászóló hasonló véleményen van: "Ez egy kamu ház volt valakiknek. Én csak azt a szép kutyust hiányolom, amelyik egy ideig ott volt a kertben." Egyetlen hozzászóló írta azt, hogy körülbelül hat éve az akkori nyolcadikos osztályával járt a házban. Előadást tartottak nekik környezetvédelmi témában. Azóta minden héten figyeli, hogy van-e mozgás, de csupán nagyobb értékű autókat látott a ház előtt nyáron, egyéb mozgást szinte sosem.
Nem csak a ház felhúzására írtak ki egyébként közbeszerzést, 16 millió forintos uniós forrásból ugyanis népszerűsítették is a projektet még 2014-ben. A kommunikációt Jaksa Tamás testvére, Jaksa Gábor intézte az egyik cégével.
A Balaton Kapuja Környezetvédelmi Központtal kapcsolatban kerestük a Támogatásokat Vizsgáló Irodát, hogy megtudjuk, rendben találták-e a projektet, illetve hogy a tulajdonos, vagyis az egyesület jogszerűen árulja-e az ingatlant. Kérdéseinkre az Innovációs és Technológiai Minisztérium válaszolt, mely mindent rendben talált. Mint írják, az egyesület a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeit a megvalósítás és a fenntartás során teljesítette, a lezárást követően pedig a tulajdonos szabadon rendelkezik a projekt eredményeivel, így az ingatlanokkal is.
Az egyesülethez folyamatosan érkezett a pénz az utóbbi években, de nem csak környezetvédelmi programokból. A gazdasági tárcától például gazdaságfejlesztésre nyertek el több mint 100 millió forintot, amit – a bíróságnak leadott beszámoló szerint – 18, "részben hátrányos helyzetű álláskereső" foglalkoztatására, kertészeti és gondnoki állásokra fordítottak. Az emberierőforrás-minisztériumtól 24,6 millió forintot húztak be, ebből a pénzből jutott szabadidős és kulturális programokra, az említett beszámoló szerint teljesítménytúra, teniszbajnokság és budapesti kirándulás lett belőle. Emellett drogprevenciós órákat tartottak, illetve a "biztonságban Kisteleken" üzenet közvetítésében is segítettek, ötször háromezer szórólapot nyomtattak, amit aztán a rendőrség osztott ki. | [
"Régiók Fejlesztéséért Egyesület"
] | [
"Balaton Kapuja Környezetvédelmi Központ",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Támogatásokat Vizsgáló Iroda",
"Tolnai Környezetvédelmi Központja"
] |
A háttérben ingatlanspekulációt sejtve a Legfőbb Ügyészséghez fordult Balatonvilágos, mert egy vízparti állami üdülő cserével magánkézbe került anélkül, hogy a település gyakorolhatta volna az elővásárlási jogát a partszakasz sétánnyá alakításához.
Álmomban sem gondoltam volna, hogy egy állami tulajdonban lévő, Balaton-parti rész magánkézbe kerülhet - ezzel indokolta Fekete Barnabás, Balatonvilágos polgármestere azt, hogy miért nem léptek fel korábban erélyesen egy tavaly bejegyzett ingatlancsere ellen. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) egy balatonvilágosi, közvetlen vízparti, 14 ezer négyzetméternyi területen fekvő állami üdülőt cserélt el egy parttól távolabb fekvő, 25 százalékkal kisebb területű magáningatlanra. Miután az önkormányzat eddigi tiltakozásai nem vezettek eredményre, a közelmúltban a csereügylet törvényességi felülvizsgálatát, a csereszerződés semmissé nyilvánítását kezdeményezték a Legfőbb Ügyészségnél.
"Vízparti ingatlanok eladók!" Ez a felirat olvasható az egykori belügyminisztériumi Kék Balaton üdülő már lebontott, letisztított és felparcellázott területének kerítésén. A helyiek felháborodása érthető: Balatonvilágosnak csak egy apró strandja van, mert az öt kilométer hosszú partszakaszát végig beépítették - még az ezt megtiltó törvény életbe lépése előtt. A volt állami üdülő 174 méteres partszakasza maradt az utolsó esély arra, hogy a nyitottá "harcolt" Club Aligán kívül közterületi vízparthoz jusson a település.
Balatonvilágosnak 2004 - ekkor fogadták el a vízpart-rehabilitációs terveket - óta törvényi lehetősége és feladata parti sétány kialakítása. A polgármester szerint ezt azért nem vezették át eddig a helyi építési szabályzatba - ami bevonta volna az önkormányzatot is a vitatott ingatlancserébe -, mert azt várták, az állam a kijelölt parti sáv megszerzéséhez végrehajtási rendeletet alkot, és forrást is ad - de ez elmaradt.
A település álláspontja az, hogy az államháztartásról és az állami vagyonról szóló törvények nem tették volna lehetővé az önkormányzat elővásárlási jogának kijátszását szolgáló ingatlancserét. Amíg e kérdés eldől, és a sétánytervvel is módosult helyi építési szabályzat jogerőre emelkedik, Balatonvilágos változatási tilalmat rendelt el a vízparti ingatlanjain azért, hogy a volt állami üdülő területének fejlesztése ne növelje a kisajátításra váró rész értékét. (Telefonos érdeklődésünkre egy ingatlanközvetítő 80-100 ezer forintos négyzetméterenkénti áron kínálta a vízparti ingatlanokat, amelyből a parthoz vezető úttal együtt úgy 2200 négyzetméternyit kellene kisajátítania az önkormányzatnak.)
A csereügylet az MNV Zrt. álláspontja szerint törvényes - ez derült ki a szervezet kommunikációs osztályának tájékoztatásából. Indokolttá az tette, hogy a Kék Balaton évekig használaton kívül, rendkívül elhanyagolt állapotban volt, felépítményeinek elbontásához, a hasznosításhoz szükséges új épület tető alá hozásához nem volt pénz. A cserével megszerzett ingatlan viszont kitűnő állapotú, üdültetésre alkalmas építménye van, vele szemben egy másik vízparti, állami tulajdonú ingatlannal, amellyel összevonhatóvá vált az üzemeltetése. A céggel megkötött csereszerződés tartalmazza az önkormányzat part menti sávra vonatkozó elővásárlási jogát, ami az állami vagyonról szóló törvény értelmében csere esetén - az MNV szerint - nem illette meg.
Páljános András, az ingatlanát elcserélő Aranyföveny Szolgáltató Kft. ügyvezetője - aki a céget tulajdonló Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezérigazgatója - arról tájékoztatott: az állami üdülőért adott Reneszánsz panziót a dolgozóik üdültetésére építették nyolc éve, medencével, teniszpályákkal. Mivel nem volt kellő érdeklődés iránta, két évig panzióként működtették, de ez évi 20-25 millió forintos ráfizetést hozott. Ezért fogadták el az MNV ajánlatát. A vízparti területet rendbe hozzák, felparcellázzák, közművesítik, eladják. Mivel a part menti részre az önkormányzatnak elővásárlási joga van, a bejegyzett telekmegosztás során osztatlan közös tulajdonban hagytak egy hat méter széles sávot - így teremtve lehetőséget az ügy későbbi rendezésére.
A változtatási tilalmat több okból sem tartja jogszerűnek Páljános András. Szerinte az a telek már nem létezik, amire azt az önkormányzat meghozta. Egyébként pedig - hangsúlyozta - cége érvényes építési engedéllyel rendelkezik a kialakított telkek közművesítésére. Ha az önkormányzat nem vonja vissza a rendeletét, az Aranyföveny ügyvezetője 700 millió forintos kártérítési pert helyezett kilátásba. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Kék Balaton",
"Reneszánsz Kőfaragó Zrt.",
"Legfőbb Ügyészség",
"MNV Zrt.",
"Aranyföveny Szolgáltató Kft."
] |
Mészáros Lőrincről nem csak az tudjuk, hogy okosabb, mint Zuckerberg, vagy hogy az egyik legkevesebbet alvó emlős az univerzumban, hanem azt is, hogy világszinten is ritka gyorsan vagyonosodik, az elmúlt tíz évben például gyorsabban, mint a Facebook. Csak a tech cégekkel ellentétben Orbán falujának polgármesterénél az a siker lemásolhatatlan titka, hogy Isten akaratából rengeteg közpénzt adunk neki, főleg EU-s pénzt.
Most is csak az derült ki, hogy a Jóisten tovább segíti Magyarország mintavállalkozóját, mivel kicsit nehezebben követhetően, de szerepet kapott az Esztergom-Budapest vasútvonal villamosításában is. Ez egy 33 milliárd forintos projekt, amit döntő részben uniós pénzből csinálunk. Eddig pedig azért nem tűnhetett fel, hogy Mészáros innen is jó eséllyel milliárdokat fog kapni, mivel ide alvállalkozóként vették be.
Mindenesetre fajsúlyos alvállalkozó lehet, az R-Kord nevű cége fogja megépíteni a dorogi állomást, miközben fizetünk még neki projektirányításra, távközlési és biztosítóberendezések beépítésére és egy sereg hasonló, szokásos dologra is. Ezt onnan lehet tudni, hogy felvett az OTP-től egy négymilliárdos hitelt erre a munkára még év elején.
Egyébként ugyanaznap kapott még négymilliárdnyi hitelt az OTP-től, arra közbeszerzésre, amit szinte karácsonyra kapott ugyanúgy az R-Korddal: a Pécs-Dombóvár szakasz forgalomirányító-rendszerének 2,5 milliárdos kivitelezésére. Itt nyíltan nyerte a közbeszerzést, ezért ez utóbbit egyébként eddig is tudhattuk. | [
"R-Kord"
] | [] |
Szilvásy és Galambos másképp emlékezett a történtekre + Videó
• Vajon miről fog beszélni az ügyészségen Galambos? + Képriport Egykori főnökével szembesítették Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját a kémügyben a katonai ügyészségen. Kérdésekre sem ő, sem Szilvásy György nem válaszolt. Mindkettőjüket kémkedéssel gyanúsítják.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Tekintse meg a hírTV összeállítását Újra kihallgatták Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatóját a Budapesti Katonai Ügyészségen. A kémkedéssel gyanúsított nyugalmazott tábornokot az ügyben szintén meggyanúsított Szilvásy György egykori titokminiszterrel is szembesítették.
A Hír TV helyszíni tudósítója elmondta, hogy egy évekkel ezelőtt történt eseménnyel kapcsolatban szembesítették Szilvásy Györgyöt és Galambos Lajost. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatójának védője, Molnár Lajos azt mondta, hogy valami részletkérdés tekintetében nem ugyanúgy emlékezett védence és a volt titokminiszter, de az ügyvéd szerint ez az ellentmondás nem volt túl lényeges, és ezt sikerült is feloldani. Molnár Lajos azt nem árulta el, hogy Galambos Lajos tett-e terhelő vallomást Szilvásy Györgyre, és arról sem beszélt, hogy felmerült-e más gyanúsított neve. A védő a kihallgatás további tartalmáról sem árult el részleteket államtitokra hivatkozva – mondta el a televízió tudósítója.
A volt titokminiszter azt mondta, megtiltották, hogy bármit is mondjon, mert minden titkos, ami a szembesítésen elhangzott. Az NBH volt főigazgatója nem kívánt nyilatkozni. Továbbra is hallgat a Budapesti Katonai Ügyészség is. Galambos Lajos védője azt közölte, hogy hétfőn tudta meg, hogy a benyújtott szabadlábra helyezési indítványát az első fokon eljáró bíróság elutasította.
(HírTV) | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Budapesti Katonai Ügyészség",
"Hír TV"
] |
Az Országos Roma Önkormányzat korábbi gazdasági vezetése ezekkel összefüggésben közölte: "Az ORÖ a 2013-as árvíz elleni védekezésben a Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal megkötött együttműködési megállapodás keretében mozgósította a magyarországi roma nemzetiség tagjait. A feladatokban részt vevő ezer roma önkéntes megfeszített munkájával hozzájárult a települések árvíz elleni védelméhez. Az ORÖ a szervezési feladatokon túl a fenyegető katasztrófa elhárításához szükséges pénzügyi feltételeket is biztosította, a pénzfelhasználásról hivatalosan elszámolt", erről pedig Vajda László tudott – olvasható a volt gazdasági vezetés közleményében.
A ORÖ-nél hónapok óta tart a belháború . Hegedüs István elnök a korábbi, Farkas Flórián irányította vezetést hibáztatja azért, hogy az önkormányzat válságba jutott. Aprogrammal kapcsolatban régóta nyomozás zajlik : volt, amikor iratokat foglaltak le , a programmal és az ORÖ működésével kapcsolatban az Állami Számvevőszéknek is akadt kifogása , nemrég pedig kiderült, hogy az állami támogatások túlnyomó részét az ORÖ közvetlenül már nem is kapja meg , csak a Türr István Képző és Kutató Intézeten keresztül megszűrve, ami akár anyagi csődbe is juttathatja. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Türr István Képző és Kutató Intézet",
"Katasztrófavédelmi Főigazgatóság",
"Állami Számvevőszék"
] |
A párt ismét felszólította a kormányt a paksi atomerőmű-bővítés leállítására. Az ellenzéki párt szerint a beruházás egyetlen valódi célja a Fidesz gazdasági hátországának feltőkésítése.
Gál József, az LMP szóvivője Budapesten tartott sajtótájékoztatója után az MTI-nek úgy fogalmazott, az ország következő évtizedeit teheti tönkre a kormány, ha drágán, súlyos korrupciós költségek mellett épít meg egy fölösleges atomerőművet.
Elmondta, hogy az LMP kikérte a Magyar Villamos Művek reklámköltéseit, amelyekből kiderül, hogy a kormány nem energiapolitikai szempontok alapján döntött a titokban és ellenőrizetlenül előkészített beruházás mellett, csak a bővítésben rejlő korrupció lehetősége érdekelte. Az LMP szóvivője szerint adatigénylésükből világossá vált az is, hogy a paksi beruházás reklámköltéseiből az új Simicskákat tőkésítik fel. Az adatok alapján ugyanis a Széles Gábor tulajdonában lévő Echo Tv és Magyar Hírlap összesen több mint 100 millió forintnyi megrendelést kapott - fejtette ki Gál József, majd hozzátette, a maradék nagy részét a Magyar Demokrata kapta, amely még az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-től is kapott tízmillió forintnyi megrendelést.
Az LMP szerint mindez újabb bizonyíték arra, hogy az oligarchaháború valóban súlyos közpénzeket emészt fel. A párt szóvivője példaként említette, hogy a kaszinókoncessziókon meggazdagodott Andy Vajna állami bank által adott hitelre vette meg a TV2-t, továbbá sorban jönnek létre az új lapok és portálok, amelyek mögött mindig ugyanaz a gazdasági hátország tűnik fel. | [
"MVM Paksi Atomerőmű Zrt."
] | [
"Magyar Hírlap",
"Magyar Demokrata",
"Echo Tv",
"Magyar Villamos Művek"
] |
A fővárosi fürdőkbe kedvezményesen járó külügyeseknek van a legjobb dolguk a minisztériumi alkalmazottak közül, és nem is csak az olcsóbb Gellért- vagy Széchenyi-belépő miatt. A Vidékfejlesztési Minisztériumban és az Emmiben ruhapénzen kívül nem jár más, a Belügyminisztérium odafigyel a fogsorokra is, a Miniszterelnökség spórolni kezdett. Feltérképeztük a tárcák béren felüli juttatásait, kedvezményeit.
Szemüveg, havi hazavonatozás a családhoz, temetés, gyermekszületés, fogorvos, lakásfelújítás. Sok más mellett ezeket is a szokásosnál olcsóbban úszhatják meg azok, akik minisztériumban dolgoznak.
Hiába törölték el ugyanis a napokban a munkavállalóknak járó bankszámla-költségtérítést, a különböző béren felüli kedvezmények, juttatások, támogatások több százezer forintos, vagy akár milliós segítséget is jelenthetnek évente vagy alkalmanként néhány minisztérium munkatársainak. Mindez a tárcáknak elküldött kérdésünkre érkezett válaszokból derült ki. (A Nemzetgazdasági Minisztérium cikkünk elkészültéig nem reagált a múlt héten írt levelünkre.)
Ami SZÉP, az szép
Az egyetlen közös pont, hogy kivétel nélkül mindegyik minisztériumnál jár a munkatársaknak az évi bruttó 200 ezer forintos cafeteria, melyből a jogszabályok szerint - a versenyszférához hasonlóan - bérletet, SZÉP-kártyát, Erzsébet-utalványt, nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulást, illetve iskolakezdési támogatást, sport-, kultúrautalványt választhatnak tetszés szerint.
A legrosszabbul talán az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) alkalmazottai járnak, ők a cafeterián felül évi 140, illetve 150 ezer forintos ruházati hozzájárulást kapnak - számla ellenében -, de ezen túlmenően semmi másra nem jogosultak. Ráadásul a VM-nél közlésük szerint az idén még nem fizettek ruházati költségtérítést.
A belügyi dolgozók fogsorára odafigyel az állam Forrás: AFP/Frank May
Több tárca ennél jobban beszáll munkatársai költségeibe: a bérlet vagy menetjegy 86 százalékát megtérítik, illetve kilométerenként 9 forintot adnak a munkahelyre, illetve onnan hazaautózásra a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál (KIM), a Belügyminisztériumnál (BM), a Honvédelmi Minisztériumnál (HM) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál (NFM). A Külügyminisztérium erre is rátesz egy lapáttal: 100 százalékot térít a jegyekből és a bérletekből. A HM, az NFM és a KIM dolgozói pedig évi 12 alkalommal féláron ülhetnek belföldön vonatra vagy Volán-buszra.
Szemüveget a dolgozónak!
A képernyők előtt dolgozók szemüvegvásárlásába a BM, a KIM, az NFM és a külügy segít be. A BM nem közölt konkrét összeget, az NFM a legbőkezűbb, kétévente 50 ezret ad. A KIM a lencsébe 15 ezret, a keretbe 5 ezret ad bele a dolgozóinak kétévente, a külügy pedig a köztisztviselői illetményalap felével (ez ma 19 325 forint) járul hozzá a cseréhez.
A külügynél egyébként is jó dolgozni: a mobilszámlába is besegít "jelentős hivatali érdek, hivatali feladat ellátása" esetén a tárca, ennek összege legkevesebb évi 1667 forint. Szintén csak az itt dolgozók járhatnak kedvezményesen a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. fürdőibe, sőt aki iskolarendszerű oktatásban képzi magát, például második diplomát akar szerezni, annak a tandíjának a felét, "különösen indokolt esetben" az egészet kifizeti a tárca. Ennek egyetlen korlátja van: legfeljebb szemeszterenként a köztisztviselői illetményalap kétszerese, 77 300 forint jár erre. Tanulmányi szerződésre még az NFM-nél van lehetőség, összeghatárt nem közölt a tárca.
Nem csak Navracsics Tibor tárcájánál kaphatnak Erzsébet utalványt a dolgozók Forrás: MTI/Beliczay László
A HM a főosztályvezetőknek 7000 forinttal, osztályvezetőknek kétezerrel, más dolgozóknak ezer forinttal segít be a mobilszámlába, az NFM a főosztályvezetőinek ötezer, ügyintézőinek 1990 forintal járul hozzá a telefonköltséghez, a dolgozók fogsorára viszont csak a BM figyel oda: ez az egyetlen minisztérium, amelyik a fogorvosnál hagyott pénz háromnegyedét, évente legfeljebb 57 975 forintot megtérít számla ellenében.
Alanyi jogok
Ezeken a mindenkinek járó juttatásokon kívül a támogatások másik nagy csoportja a több tárcánál belső szabályzatok vagy bizottsági döntések alapján adható segélyek. Ezeknek van vissza nem fizetendő és visszafizetendő fajtája. Előbbi kategóriába tartozik jellemzően a lakásbérleti támogatás, a gyermekszületési támogatás, a szociális támogatás és a temetési segély (a részletekről lásd a táblázatot). Érdekesség, hogy a BM a szociális jellegű segélyeket is alanyi jogon járónak tekinti a feltételek teljesülése esetén, de nem közölte a feltételek és a támogatások részleteit.
Vissza nem fizetendő, elbírálás alapján adható juttatások Lakásbérleti támogatás: KIM: fél éven át legfeljebb havi 30 ezer
Külügy: egy éven át legfeljebb a minimálbér fele
HM: havonta legfeljebb 59 521 forint.
BM: jár, de nem közölt adatot
NFM: a bérleti díj fele, legfeljebb az illetményalap (33 650) négyötöde
Gyermekszületési támogatás
KIM: gyermekenként 77 300
Külügy: gyermekenként a minimálbér négyszerese
HM: gyermekenként 77 300 Szociális támogatás
KIM: legfeljebb 150 ezer
Külügy: eseti: minimálbér 4-10-szerese. Rendszeres: fél éven át havonta legfeljebb a minimálbér
HM: legfeljebb 38 650, rendkívüli esetben 115 950 forint. Nevelési segély ezenfelül évi gyermekenként 23 190 Temetési segély
KIM: legfeljebb bruttó 105 ezer
Külügy: legfeljebb a minimálbér négyszerese
A másik típusú, visszafizetendő támogatások nagy előnye, hogy kamatmentesek. Ilyen címen családalapítási támogatás, lakáscélú kölcsön kérhető néhány tárcánál.
Visszafizetendő támogatások Családalapítási támogatás KIM: 800 ezer forint HM: minimálbér ötszöröse, 4 éves visszafizetési határidővel
Átmeneti családi támogatás KIM: 800 ezer
Lakáscélú munkáltatói kölcsön KIM: 1,4 millió építésre és vételre, 1,2 millió bővítésre, 1 millió korszerűsítésre HM: 2,7-4,2 millió építésre, vásárlásra, 25 év alatt visszafizetendő BM: jár, de nem közölt adatokat Külügy: vásárlásra hosszú lejárattal 2,5 millió, államtitkári egyedi engedéllyel, kiemelt fontosságú munkakört betöltőnél legfeljebb 5 millió. Korszerűsítésre rövid lejárattal 600 ezer forint. NFM: jár, de nem közölt összeget. "A kölcsön visszatérítései fedezik a következő kölcsönöket, így a rendelkezésre álló szűk keret abszolút értelemben állandó." Illetményelőleg: HM: A minimálbér ötszöröse 6 hónapos visszafizetéssel vagy az illetmény másfélszerese 12 hónapos visszafizetéssel.
A Miniszterelnökségen dolgozók is kapják a cafeteriát, és "ha a feltételek fennállnak", akkor a munkába járás költségeit is térítik, de ez "nem jár mindenkinek automatikusan, és pontos összeg sem adható, mert az jogosultanként változik". Itt is megvan az évi 12 alkalmas félárú vonatozás és távolsági buszozás. Eddig volt, de már felfüggesztették a szemüveg-támogatást, ez a KIM-hez hasonlóan 15 plusz 5 ezer forint volt. Visszafogta a szociális juttatásokat is az ME, válaszuk szerint a jogszabály "lehetőséget biztosít a mindenkori költségvetési lehetőségek függvényében és az utasításban foglalt feltételek fennállása esetén szociális juttatások nyújtására", azonban "szociális juttatás megítélésére 2012. december 4. óta nem került sor".
Helyőrségi szállás
A BM-ben és a HM-ben dolgozók ezeken kívül tárgyjutalmakat, a HM-esek a tárca üdülőiben kedvezményes üdülési lehetőséget, helyőrségi szállásokon olcsó, havi 5-6 ezer forintos szállást, a BM-esek pedig jubileumi jutalmakat, alkalmazási jutalmakat is kapnak, de erről nem közöltek részleteket a tárcák. A kormányzat ezenkívül a tisztviselők üdülésébe és a gyermekek óvodai, bölcsődei ellátásába is besegít, erről ebben a cikkben olvashat részletesebben. | [
"Külügyminisztérium",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium",
"Belügyminisztérium",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"AFP/Frank May"
] |
Pénzért vásárolta szakdolgozatát a szegedi hittudományi főiskola egyik vezető tisztviselője - állítja egy internetes blog a tisztviselő feltört e-mailjeire hivatkozva. A blog közzé is tett több állítólagos levelet, például azt, amelyben a katolikus főiskola tanulmányi osztályának vezetője árajánlatot kér a szakdolgozat elkészítésére. A rendőrség nyomoz az ügyben, de egyelőre senki nem erősítette meg a közzétett levelek valóságtartalmát.
A rendőrség is nyomozást indított azok miatt az interneten közzétett e-mailek miatt, amelyek egy internetes blog állítása szerint egy szegedi főiskola tisztségviselőjének feltört postaládájából származnak. Az állítólagos levelek többek között arról árulkodnak, hogy a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola hallgatói önkormányzatának (HÖK) alelnöke pénzért vásárolta a szakdolgozatát egy ezzel foglalkozó dolgozatírótól. A gyanúba kevert HÖK-alelnök egyben a főiskola tanulmányi osztályának a vezetője is.
A Galferences című blog névtelenségbe burkolózó készítői a múlt csütörtökön kezdték el feltölteni az internetre a leveleket, amelyeket állítólag a tanulmányi osztály vezetőjének feltört postafiókjából származnak. Az egyik levélben a férfi arról érdeklődik, hogy mennyiért készítene neki egy Nóra nevű szakdolgozatíró 50 oldalas dolgozatot a magyar millenniumi emlékművekről, majd a gyors válaszban 130 ezer forintos árajánlatot kap. Ezen a levélváltáson kívül a blogon közzétették a férfi néhány magánéleti levelezését és olyan leveleket is, amelyeket barátainak és az egyetem vezetésének írt, miután rájött, hogy postafiókját feltörték.
A HÖK-alelnök a blog bejegyzései alapján sok ellenséget szerzett magának a főiskolán. Az interneten közzétették azt a levelet is, amelyben a postaláda állítólagos feltörői megzsarolták. "Megvagy! Sokba telt, mire feltörtük az e-mail címed! Megérte! Ha azt akarod, hogy ne kerüljön nyilvánosság elé, add be a felmondásod és tűnj el" - állt a levélben.
A blog szerzői azt írták, hogy a leveleket az igazság feltárása érdekében teszik közzé, mivel szerintük a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola vezetése "erkölcsileg lenullázódott, évek, hónapok óta bármit megengedhetnek maguknak" - számolt be az ügyről a Délmagyar.hu regionális hírportál. A blogon a kiszivárogtatók komoly vádakat fogalmaznak meg, visszaélésekről beszélnek, amelyekben állításuk szerint a főiskola rektora, egy oktató, a tanulmányi osztály vezetője és a rektor titkárnője is érintett.
Tuczakov Szilvána, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az [origo]-nak megerősítette, hogy az ügyben feljelentés érkezett hozzájuk, de a nyomozás érdekeire hivatkozva semmilyen részletet nem árult el az ügyről. A Délmagyar.hu-nak a Szeged-Csanádi Egyházmegye sajtóreferense azt mondta, hogy a főiskola rektora egyelőre nem kíván nyilatkozni az ügyben. Az [origo] kereste a főiskola rektorát, de a rektori titkárságon senki nem vette fel a telefont.
Az MTI szerda délben azt jelentette, hogy a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola közleménye szerint felszólították az amerikai blogfórum üzemeltetőjét az intézményt és vezetését rágalmazó tartalmak eltávolítására, az üzemeltető azonban a felszólításra semmilyen módon nem reagált. Kozma Gábor rektor azt is közölte, a blogon közzétettekkel kapcsolatban a főiskola belső vizsgálatot indított. | [
"Gál Ferenc Hittudományi Főiskola"
] | [
"Szeged-Csanádi Egyházmegye",
"Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Berettyóújfalu és Furta után most már Derecskén is áll a bál a földmutyi miatt. A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területeire kiírt pályázatokon is strómanok vitték el a földeket a helyben termelő gazdálkodók helyett - írja közleményében Gőgös Zoltán.
Az egyik nyertes pályázó hivatalosan Derecskén, a Csokonai utca 24. szám alatt lakik. A címen található házat elnézve nem kérdés, hogy ugyanúgy fiktív lakcímbejelenésről van szó, mint a közeli Furtán, a Sáros utca 5. esetében.
A napokban napvilágot látott információk szerint egy vesztes pályázó már büntetőfeljelentést tett a Hajdú-Bihar megyei ügyészségen. Az MSZP is bejelentést tesz a hatóságoknál, mert Hortobágyon is folytatódik az országos gyakorlat: a földeket jól behatárolható családi érdekkörök szerzik meg a tisztességes gazdálkodók elől.
Varju László képviselőtársammal ma a HNP-nél jártunk, hogy betekintsünk a pályázati anyagokba. A HNP technikai okokra hivatkozva a pályázatokat nem, csupán a pályázatok bírálatát összegző jegyzőkönyveket bocsátotta rendelkezésünkre. Ám ezekből is világosan kiderül, hogy súlyos hibák történtek az elbírálás során.
Egyes helyi gazdák például azért véreztek el, mert az általuk használt területekről szóló nyilatkozatuk a most értelemszerűen újra megpályázott területeket is tartalmazta, ám ezeket a HNP duplán vette figyelembe, és kizárta őket, annak ellenére, hogy a legmagasabb pontszámot kapták. Ennél is elképesztőbb az a gyakorlat, hogy egy adott állatlétszám beírásával akár tucatnyi területre is lehetett pályázni.
A hoppon maradt hortobágyi gazdák el vannak keseredve a HNP által kiírt és lebonyolított pályázat végeredménye miatt. Többen arról számoltak be, hogy a helyi termelők helyett állattartással korábban nem foglalkozó, a környéken ismeretlen strómanok vitték el a földeket.
Az MSZP továbbra is azt követeli, hogy érvénytelenítsék a HNP által kiírt, kiértékelt és elbírált pályázatokat! Az MSZP kormányra kerülése véget fog vetni a Fidesz folytatólagos földrablásának. Az áprilisi kormányváltás után az MSZP igazságot fog szolgáltatni a Fidesz által becsapott és kisemmizett gazdáknak. | [
"Hortobágyi Nemzeti Park"
] | [] |
A jövőben 667 ezer forint helyett 1,5 milliót keres a közlekedési társaság első embere. Az indoklás szerint: azért.
Ha nem kapnak elég pénzt a fővárosi cégek vezetői, akkor nem lesznek szakemberek, érvelt a főpolgármester.
Rossz döntésnek nevezte az ATV Egyenes Beszéd című másorában Lakos Imre a főváros gazdasági bizottságának döntését a BKV vezérigazgatójának béremeléséről. A városüzemeltetési bizottság szabaddemokrata elnökét "rettenetesen bosszantja" a döntés.
Lakos nem csak a száz százalékot meghaladó béremelést - a BKV igazgatójának fizetését 667 000 forintról másfél millióra emelték - kifogásolta, hanem azt is, hogy a gazdasági bizottság egyedül döntött a kérdésben, bár abba Lakos szerint a városüzemeltetési bizottságnak is beleszólása lenne.
"A gazdasági bizottságban ülő politikusoknak pedig nem a magánvéleményüket kell képviselniük, hanem a frakcióét, márpedig az SZDSZ képviselőcsoportjának nem volt ilyen álláspontja" - mondta, hozzátéve, hogy ez nem pusztán munkáltatói kérdés, hanem politikai ügy. | [
"BKV"
] | [] |
Rókusfalvy Pál volt rádióriporter cége, a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. szervezheti meg a Nemzeti Védelmi Szolgálat antikorrupciós képzéseit. A cég – munkái mellett – többek között arról ismert, hogy korábban megvette Farkas Flórián volt sofőrjének cégétől az egykori Tündérhegyi Pszichiátria épületét. Bár a kft. forgalma 2020-ban jelentősen visszaesett, tavaly ismét 2 milliárd feletti árbevételt ért el.
Az ,,Antikorrupciós képzések kiemelten a nemzetközi vesztegetés tárgyban" elnevezésű projekt rendezvényszervezési és kapcsolódó kommunikációs feladatainak ellátására keresett vállalkozókat a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ).
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint ennek keretében kerülhet sor a következőkre:
I. rendezvénysorozat: 7 db 1 napos Bp, (6×30 + 1×29) összesen: 209 fő részére,
II. rendezvénysorozat: 1 db 1 napos Bp 109 fő részére,
III. rendezvénysorozat: 18 db 1 napos Bp,
IV. rendezvénysorozat: 1 db 1 napos Bp 69 fő részére,
V. rendezvénysorozat: 2 db 1 napos Bp 2×40 (összesen: 80) fő, 1 db 1 napos Eger 40, fő, 1 db 1 napos Székesfehérvár 40 fő részére,
VI. rendezvénysorozat: 1 db 1 napos Bp 110 fő részére,
VII. rendezvénysorozat: 1 db 3 napos Pest megye 3×79 (összesen:237) fő és 1 db 1, napos Bp 110 fő részére.
A nyertes rendezvényszervező feladata lesz a rendezvények helyszíneinek felkutatása, a kiválasztott helyszínek berendezése, helyszíni regisztráció lebonyolítása, kapcsolódó technikai szolgáltatás (hangosítás, internet, tolmács) biztosítása, technikai forgatókönyv készítése, a szükséges catering biztosítása, szállás biztosítása, személyszállítási feladatok ellátása (külföldről érkező előadók szállítása), a rendezvények lebonyolításához szükséges szakemberek biztosítása. Továbbá kiadványokat, konferenciacsomagokat is kell készítenie.
A jegyzőkönyv szerint a legjobb ajánlatot a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. adta, a többi pályázót kizárták.
A Roxter összesen 53,3 millió forintos keretösszegért vállalta a munkát. Jelentkezett még a Rendszer Kontroll Rendszerszervező és Folyamatirányító Kft., az AXIA Group Szolgáltató Zrt., a Bács-Szakma Non-profit Közhasznú Zrt. és a Kult-Turist-ITH Idegenforgalmi Kft. is, de különböző okokból mindegyik cég ajánlata érvénytelen lett.
A közbeszerzésre Hadházy Ákos is felfigyelt, aki szerint a hír "a nap kis rossz vicce".
Párttag és üzlettárs
A Roxer Kft. már nem ismeretlen az Átlátszó olvasóinak. Többek között akkor írtunk róluk, amikor kiderült, hogy ők készítették a MÁV interaktív nyomozós játékát (az ajánlatkérő a Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal volt), amikor Farkas Flórián volt sofőrjének cégétől megvették a volt Tündérhegyi Pszichiátria épületét, és amikor 2,2 milliárd forintból reklámozták, hogyan épül-szépül az ország.
A Roxer Kft. egyik tulajdonosa Rókusfalvy Pál volt rádióriporter, aki 1991–2000 között a Danubius Rádió szerkesztő-műsorvezetője volt. A Felcsút szomszédságában fekvő Etyeken szőlőbirtoka és egy fogadója is van, ezekről korábban megírtuk, hogy a borászat kipofozására és termékfejlesztésre is kaptak közpénzből támogatást.
Uniós pénzből újulhatnak meg Rókusfalvy Pál borospincéi | atlatszo.hu 53,6 millió forintba kerül a Rókusfalvy-család etyeki borászatának kipofozása, a projektre EU-támogatást kértek.
A volt rádiós üzletileg is kötődik a NER-hez: a GO for Sport Events Kft.-ben a kormányközeliként emlegetett őrző-védő vállalkozással, a Valton-Sec biztonsági céggel (valamint az XTRM Group Kft.-vel) közösen tulajdonos. Rókusfalvy Pál mindemellett politikailag is elkötelezett: 2003-ban ünnepélyes tagfelvétel során lépett be a Fideszbe, többek között Schmitt Pállal együtt.
Kis visszaesés után nagy feltámadás
A Roxer egy év gyengélkedés után újra talpra állt. Míg 2020-ban 2,2 milliárdról 599 millióra csökkent a forgalma, a cég legfrissebb pénzügyi beszámolója szerint tavaly ismét 2,1 milliárdos árbevételt tudott elérni. Az adózott eredménye pedig 18 millióról 500 millióra ugrott. Ebből 50 ezer forintot eredménytartalékba helyeztek, 450 ezret pedig osztalékként fizettek ki a tulajdonos Rókusfalvy-testvéreknek.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitkókép: Nagy István agrárminiszter (j), Rókusfalvy Pál borász (k) és Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a Pannónia Szíve és a Velencei-tó területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos a Borászok borásza 2020 díj átadóünnepségén az etyeki Rókusfalvy Birtokon 2020. június 26-án. MTI/Szigetváry Zsolt | [
"Nemzeti Védelmi Szolgálat",
"GO for Sport Events Kft.",
"Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft."
] | [
"Rendszer Kontroll Rendszerszervező és Folyamatirányító Kft.",
"XTRM Group Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Kult-Turist-ITH Idegenforgalmi Kft.",
"AXIA Group Szolgáltató Zrt.",
"Bács-Szakma Non-profit Közhasznú Zrt.",
"Opten Kft.",
"Danubius Rádió"
] |
Első fokon lesöpörte a bíróság a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság védekezését, amivel megtagadta, hogy kiadja portálunknak az RSZTOP-4.1.1. keretmegállapodás kötelező elemeként jegyzett szerződéses táblázatát. A bíróság szerint a közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak.
"Ma is folytattuk a segélycsomagok osztását, ahol sok kedves emberrel találkozhattam" – ezt posztolta képviselői Facebook-oldalán Mihálffy Béla október végén. A Fidesz-KDNP szegedi képviselője öltönyben pakolta a biciklire a rászorulóknak szánt, uniós díszítéssel ellátott csomagot. A kisteherautó elé felállított zászlón az áll: "Köszönjük a Magyar Állam és az Európai Uniós támogatását!" A program, amelynek keretében a szegényeknek szánt csomagok érkeznek, nem más, mint az RSZTOP-4.1.1. program.
A program lényege, hogy közel 10 milliárd forintot költhet el a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) 2023-ig egy uniós projektre, amelynek célja "Élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű, valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára". Az intézmény honlapja szerint a "kiemelt projekt keretében alapvető élelmiszereket tartalmazó, 6-10 kg súlyú csomagokat" osztanak. A programra 2017-ben kötöttek keretszerződést három szereplővel. A részletekről ebben a cikkben írtunk bővebben:
Egyre drágul a szociális élelmiszercsomag, tavaly negyedmillió rászorulóval számoltak | atlatszo.hu 2018 óta oszt uniós pénzből a megváltozott munkaképességűeknek és a rendkívül alacsony jövedelmű időskorúaknak élelmiszercsomagot a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. A csomagok egyre többe kerülnek, és a bevont rászorulók száma is jelentősen megnőtt. Gyűjtésünk alapján az élelmiszereket olcsóbban is be lehetett volna szerezni, és vannak benne olyan árucikkek is, amelyeket szakértők szerint célszerűbb lett volna mással helyettesíteni.
A keretszerződés szerint árat emelni a KSH mutatói alapján lehetne. Az "eladók nem jogosultak a termékek egységárán változtatni a jelen szerződés hatályba lépését követő 12 hónapon belül. Ezen időtartamot (ártartás időtartama) követően legfeljebb 12 havi periódusonként egyszer, a KSH által a szerződés aláírásától számított 12 hónapra közzétett, élelmiszerekre vonatkozó fogyasztói árindex mértékével történhet az áremelés, illetve a KSH által közzétett, élelmiszerekre vonatkozó fogyasztói árindex alapján adott esetben árcsökkenést kell alkalmazni. Az áremelést az Eladók a módosított egységár lista Vevő felé való írásbeli benyújtásával – valamennyi olyan adat egyidejű szolgáltatásával, melyből Vevő minden további intézkedés nélkül el tudja dönteni, hogy a módosított árlista megfelel-e fenti követelményeknek – kezdeményezik önállóan az adott 12 hónapos periódus leteltét követően" – olvasható a dokumentumban.
Megírtuk azt is, hogy a 2021-es közbeszerzésben a csomagba 21 tétel került: 25 százalékos narancslé, 2,8 százalékos tej, xilit alapú édesítő, méz, vaníliás karika, rizs, csigatészta, spagetti, rövidcső tészta, kukorica konzerv, étolaj, baromfi májkrém, növényi olajos szardínia, kakaós italpor, lekvár, mogyorókrém, citromlé, gulyáskrém, mazsola és sűrített paradicsom (mindenből egy darab). Ez az összeállítás 17 100 forintba került a nyertes cégnél. Ugyanez az összeállítás alig több mint 9 ezer forint egy nagykerben:
Az RSZTOP keretszerződés tartalmaz egy záradékot is, amelyben a három nyertes tételesen felsorolta, milyen termékkel milyen áron pályázott. Ez azért lényeges, mert a keretszerződés szerint árat emelni a KSH mutatói alapján lehetne, ez utóbbi adatai szerint pedig az élelmiszerek inflációja 2018-2019 években kumuláltan 9,8 százalék volt. A csomagok viszont ennek sokszorosával drágultak. Ezért pereltünk – és nyertünk első fokon.
Ki kell adniuk az adatokat
A bíróságon a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság azzal kérte a közérdekű adat kiadásának elutasítását, hogy:
későn pereltünk;
a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok átadásának az üzleti titok védelme a korlátját jelenti;
a felperes (az Átlátszó) a szerződés lényeges elemeivel teljes mértékben tisztában volt, vagyis azzal, hogy a szerződés kik között jött létre, és az ellenérték összege mennyi volt, csupán az egységárakat nem ismerte az egyes termékek tekintetében;
a kiadni kért adatok nyilvánosságra hozatalához a titokgazdák nem járultak hozzá, illetve hivatkozása alátámasztására okirati bizonyítékként csatolta a kiadni kért adatokat tartalmazó táblázatokat azzal, hogy azokat a bíróság kezelje zártan.
A Fővárosi Törvényszék szerint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kifogásai azonban alaptalanok. Egyrészt időben pereltünk. Másrészt: "a közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli."
Pereltünk, így derült ki, hogy brutálisan drágul a szegények uniós pénzből összeállított csomagja | atlatszo.hu Az RSZTOP keretszerződés tartalmaz egy záradékot is, amelyben a három nyertes tételesen felsorolta, milyen termékkel, milyen áron pályázott. Ezt nem adták ki, így ezért perelünk. Ez azért lényeges, mert a keretszerződés szerint árat emelni a KSH mutatói alapján lehetne, ez utóbbi adatai szerint pedig az élelmiszerek inflációja 2018-2019 években kumuláltan 9,8 százalék volt.
A bíróság azt is írta az ítélet indoklásában, hogy "a zártan kezelt, a per tárgyát képező adatokat tartalmazó táblázatok pedig önmagukban alkalmatlanok voltak annak alátámasztására, hogy az alperessel szerződő gazdálkodó szervezetek gazdasági tevékenysége szempontjából miért jelentene aránytalan sérelmet az egyes tételek nyilvánosságra kerülése, különös tekintettel arra, hogy az ajánlatok összértéke eleve nyilvános".
De továbbment a bíróság:
"sem a csatolt nyilatkozatok, sem a zártan kezelt táblázatok, sem pedig az alperes által előadottak nem indokolják a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog korlátozását".
A bíróság azt a hivatkozást sem találta megalapozottnak, hogy a perbeli adatok kiadásával a közpénzek hatékony felhasználása, a verseny tisztasága sérülne, mivel erre az alperes csupán hivatkozott, de érdemben nem tudta alátámasztani. Önmagában az a körülmény, hogy az ajánlattevők – amellett, hogy a versenytársak ajánlatainak összértékét ismerik – az ajánlati egységárakat is utóbb megismerik, semmiképpen sem veszélyezteti a közpénzek hatékony felhasználását."
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak 150 ezer forintos perköltséget is meg kell fizetnie, és 15 napja van a táblázat kiadására.
Címlapkép: Rászorulóknak osztanak csomagot a program keretében – mellette a bírósági ítélet | [
"Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság"
] | [
"Magyar Állam",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
A Juhász Miklós vezette tanács ezért megsemmisítette a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát elmarasztaló kúriai végzést.
A per tárgya az volt, hogy tartalmazhatnak-e a kormány tájékoztató e-mailjei az ellenzéket bíráló kijelentéseket. A Kúria az egyik kijelentésről ("Éppen ezért felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére"), kimondta, hogy a Rogán Antal felügyelte Kormányzati Tájékoztatási Központ megsértette a választási eljárásról szóló törvényt, az esélyegyenlőség és a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A Kúria szerint
"kampányidőszakban elvárható, hogy a kormányzati tevékenységről szóló tájékoztatása egyértelműen elkülönüljön a jelölőszervezetek alkalmasságát vitató, tevékenységét minősítő kampánytól".
A Miniszterelnöki Kabinetiroda azonnal panaszt tett az Alkotmánybíróságon, mert szerinte a Kúria "megsértette a Kormány tisztességes eljáráshoz való jogát". A tilalom ugyanis Rogán Antal hivatala szerint csak a jelölő szervezetek bírálatára vonatkozik, de a tájékoztató levél egyetlen jelölő szervezetet sem nevezett meg, csak általában utalt az ellenzékre, ami nem választójogi fogalom. "A kormányzati állásponttól eltérő vélemények cáfolata nélkül a Kormány nem tudná ellátni a hiteles tájékoztatási feladatát."
Az Alkotmánybíróság pénteken hozott, de szokatlan módon szombaton közzétett határozata Rogánék érveit fogadta el. Juhász Miklós, Czine Ágnes, Horváth Attila, Juhász Imre alkotmánybírók és az előadóként szereplő Sulyok Tamás Ab-elnök szerint a Kúria jogértelmezése "kirívóan hibás", mert nem vette figyelembe, hogy a kormány "tájékoztatási feladata körébe tartozik az aktuálpolitikai helyzetről történő és első kézből adódó hiteles tájékoztatás, amelynek szükségszerűen az ellenzék álláspontját is tartalmaznia kell. A hírlevél célja az volt, hogy tájékoztassa az állampolgárokat arról, hogy Magyarország nem kíván részt venni a háború egyik oldalán sem, és nem küld sem katonát, sem fegyvert Ukrajnába, mivel Magyarország célja Magyarország békéjének megőrzése."
Ennek az Ab szerint nincs köze a választási kampányhoz, hiszen "a hírlevélben semmilyen utalás nem történt a választásokra". Továbbá a szövegben szereplő "ellenzék" szó "sem egy meghatározott politikai pártra vagy jelölő szervezetre utal, hanem a Kormány álláspontjához képest határozta meg a nem kormányzati álláspontot mintegy gyűjtőfogalomként". Így a kormány hírlevele "nem irányult a 2022-es országgyűlési választásokon induló pártok vagy képviselőjelöltek támogatására, hanem csupán közérdekű célt szolgált, amely által a Kormány intézményvédelmi kötelezettsége körében kifejtett tájékoztatási kötelezettségnek tett eleget ... sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben, összességében és elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében".
Ennek alapján az Ab a Kúria Alaptörvény-ellenesnek minősített döntését megsemmisítette, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem sértett törvényt. | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Alkotmánybíróság"
] | [
"Kormányzati Tájékoztatási Központ"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Simon-per – Tagadta bűnösségét a volt képviselő
Tagadta bűnösségét Simon Gábor volt szocialista politikus a költségvetési csalás és hamis okirattal visszaélés vádjával a Fővárosi Törvényszéken szerdán megkezdődött büntetőperben.
A vád szerint Simon Gábor 2008 és 2012 között jövedelemként vagyonnyilatkozataiban és adóbevallásaiban kizárólag az országgyűlési képviselői, valamint az államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel. Ezzel párhuzamosan azonban más országban nyitott bankszámláin több száz millió forintnak megfelelő, ismeretlen forrásból származó devizát helyezett el, és nem fizetett személyi jövedelemadót, sem egészségügyi hozzájárulást utána. Az így okozott vagyoni hátrány mintegy 120 millió forint, amelyet Simon Gábor az eljárás során megtérített.
A vádirat tartalmazza azt is, hogy később Simon Gábor és K. J. másodrendű vádlott különböző időpontokban hamis bissau-guineai útlevelet készíttetett Welsz Tamás vállalkozóval, majd azok felhasználásával újabb bankszámlákat nyitottak és jelentősebb pénzösszegeket helyeztek el rajtuk.
Simon Gábor szocialista országgyűlési képviselő volt 2002-től három cikluson át, 2014 februárjáig, amikor a büntetőeljárás miatt lemondott mandátumáról. Közben, 2008 és 2010 között a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára volt, és betöltötte az MSZP elnökhelyettesi, illetve választmányi elnöki tisztségét is.
Sajtóhírek szerint 2014. március 10-ei őrizetbe vételét megelőzte a Welsz Tamásnál tartott házkutatás. Március 12-étől Simon Gábor két hónapra előzetes letartóztatásba került. Welsz Tamás március 20-án egy rendőrautóban meghalt, miközben kihallgatásra vitték.
A szerdai tárgyaláson Simon Gábor ártatlannak vallotta magát, kérdésekre nem válaszolt, felolvasott vallomása szerint az említett összegek külföldi, nem titkolt, legális forrásokból származtak és nem voltak adókötelesek.
A volt politikus elmondta, hogy már 2002 előtt is tehetősnek számított, külföldön jövedelmező vagyonkezelői tevékenységet folytatott. A 2000-es években svájci bankban volt másfél millió dollárja, amelyet egy idő múlva osztrák pénzintézetekhez vitt át. A vádlott hangsúlyozta, hogy a bankok minden esetben ragaszkodtak a befizetett összegek forrásának igazolásához, és ezt ő meg is tette.
Hangsúlyozta: szó sincs ismeretlen forrásokról, ezek korábbi megtakarítások, amelyek után az adótanácsadók szerint nem kellett adót és egészségügyi hozzájárulást fizetnie.
A másik, hamis útlevelekkel, számlanyitással kapcsolatos vádpontra reagálva úgy fogalmazott: Welsz Tamásról "máig se tudom, hogy megbízást teljesítő fedett ügynök vagy kalandor volt, de jól kibabrált velem".
Simon Gábor kiemelte, hogy a vádirattal ellentétben Welsz Tamás kereste meg őt 2014 februárjának elején, miután a médiában hadjárat indult ellene. A vállalkozó azt mondta neki, hogy bajban van, nyomozás indul ellene és le fogják tartóztatni, csak ő segíthet rajta. Ezután Simon Gábor – a tárgyaláson felolvasott vallomása szerint – megijedt és jóhiszeműen megbízást adott Welsz Tamásnak, aki elkérte tőle minden, az üggyel kapcsolatos dokumentációját. Azokat ő – miután a "színjáték, díszlet hiteles volt" – át is adta. Majd a vállalkozó arra próbálta rávenni, hogy legalizálja – szavai szerint amúgy is legális – jövedelmeit. Állítása szerint ekkor fogott gyanút, és miután mások is figyelmeztették arra, hogy vigyázzon vele, visszavonta Welsz Tamástól a megbízást és visszakérte az iratait, amelyeket azonban nem kapott meg.
A volt politikus úgy fogalmazott: a vállalkozó a hatóságok előtt tett "lejárató vallomása (...) gyakorlatilag elintézte előzetes letartóztatásomat". Amikor pedig tisztázatlan körülmények között, "a rendőrök karjaiban meghalt", az előzetes letartóztatásban lévő Simon Gábornak elmondása szerint már halálfélelme volt.
Simon Gábor leszögezte, nem igaz, hogy évek óta ismerték egymást, nem kért a vállalkozótól hamis útlevelet, és azt sem, hogy azzal nyisson neki bankszámlát. A vádlott szóvá tette, már hónapokkal azelőtt nyomoztak ellene, hogy a mentelmi jogáról lemondott volna.
Az egyik tárgyaláson ismertetett irat szerint a svájci hatóságok korábban egy jogsegélykérelemre úgy reagáltak, hogy az adókikerülés az ottani törvények szerint nem bűncselekmény, de a kérelem teljesíthető, ha a gyanúsított hozzájárul. Erre akkor Simon Gábor úgy reagált: "jelenleg nem nyilatkozom".
Fidesz-KDNP: Honnan a pénz?
A kormánypártok szerint a szocialisták még mindig tartoznak a válasszal arra, hogy valójában kié a Simon Gábor korábbi MSZP elnök-helyettes titkos külföldi és hazai számláin rejtegetett több száz millió forint és ez honnan származik.
Egy másik ismertetett irat szerint a volt politikusnak közép-európai befektetési lehetőségek felkutatásával, vagyonkezeléssel kapcsolatban kétmillió dolláros szerződése volt uruguayi partnerekkel. A szerződésben kikötötték, hogy a tartalmát a felek harmadik személyek előtt csak a másik belegyezésével tárhatják fel.
A tárgyaláson elhangzott, hogy Welsz Tamás egyik kihallgatásán arról beszélt: az 1990-es években lett bissau-guineai állampolgár, az erről szóló iratokat egyenesen a fekete-afrikai ország belügyminiszterétől vehette át.
A másodrendű vádlott, aki hamis bissau-guineai útlevél felhasználása miatt került bíróság elé, egyáltalán nem kívánt vallomást tenni a bíróságon. Korábbi vallomása szerint meg nem fizetett közterhek miatt nem akart a saját nevén bankszámlát nyitni, ezért szerzett Welsz Tamástól hamis útlevelet.
Simon Gábor a tárgyaláson kérte a bíróságtól a lakhelyelhagyási tilalom megszüntetését, ám ezt elutasították azzal az indokkal, hogy a rendelkezésére álló pénz továbbra is lehetővé teszi szökését, akár a családjával együtt is.
A büntetőper decemberben tanúk meghallgatásával folytatódik. | [
"MSZP"
] | [
"Szociális és Munkaügyi Minisztérium",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Kolozs András 2000–2001 fordulóján jelentkezett a Mátyásföldet, Sashalmot és Cinkotát magába foglaló XVI. kerület szocialista alapszervezetébe – mondta el kérdésünkre Horváth Mihály, az előző ciklus kerületi képviselő-testületének MSZP-frakcióvezetője. A fiatalember aztán tető alá hozta a Fiatal Baloldal helyi szervezetét, így ifjúsági kvótás jelöltként a 2002-es önkormányzati listán be is jutott a kerületi képviselő-testületbe, majd a Medgyessy-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatalban is munkát kapott.
– Kolozs 2003-ban az újdonsült ifjúsági és sportminiszter, Gyurcsány Ferenc kabinetjébe került, majd hamarosan a tárcavezető személyi titkára lett. (Ebben a pozícióban 2006. július 15-ig maradt.) 2004 derekán, amikor Gyurcsány ült a miniszterelnöki székbe, Kolozs, összefogva Vidorné Szabó Györgyi helyi országgyűlési képviselővel, aktivizálódott a kerületi szervezetben – emlékezett vissza Horváth Mihály. – Egyértelműen Gyurcsány mellett lobbiztak, s az nyilvánvaló, hogy a miniszterelnöknek és személyi titkárának szoros politikai kapcsolata volt. Véleményem szerint nehéz nem összekapcsolni ezt azzal, hogy a XVI. kerületi pártszervezetben mik történtek. Vidorné és Kolozs már korábban elkezdtek tagokat felvenni, még ugyan visszafogott mennyiségben, de céltudatosan; ezt egy most folyó személyiségi jogi perben több tanú ki is fejtette.
Zuschlag-féle pártfoglalások
Horváth Mihály szerint az országban lezajló Zuschlag-féle pártfoglalások sorába illeszkedtek a kerületi történések is. Egy-egy kiválasztott alapszervezet fokozatosan elkezdett duzzadni, 2004 őszén a Vidorné–Kolozs-féle szárny meg is nyerte a helyi tisztújítást. – Az új csoport az önkormányzati választások jelölőlistáját is teljhatalmúan akarta összeállítani – mondja a volt frakcióvezető-közgazdász. – Nem véletlen, hogy 2006 elején a Fiatal Baloldal helyi szervezetébe, illetve az MSZP alapszervezeteibe elkezdtek belépni fiatalok, olyanok, akik nem is kötődnek a kerülethez. Vidorné az országgyűlési választáson simán nyert, de még polgármesterjelölt is kívánt lenni. A kerületi MSZP-szervezet tagságának másik fele viszont az addigi polgármestert, Szabó Lajos Mátyást támogatta az újraindulásban. Az ellenoldalnak nem lehetett tehát ellenére, hogy a főváros, illetve az ország különböző pontjairól származó egyének beszivárognak a cinkotai és a rákosszentmihályi alapszervezetbe. Az utóbbiban például összehívtak egy taggyűlést, mégpedig arra a napra, amikor a polgármesterjelöltekről kellett dönteni; Vidorné támogatói fel is vetettek másfél tucatnyi új tagot, magyarázza Horváth Mihály, ám a másik oldal emberei beléptették a pártba a családtagjaikat, akik legalább helyi lakosok voltak. Így a Kolozs–Vidorné-szárny hirtelen vesztésre állt.
(Részletek a Magyar Nemzet 2007. november 21-i számában) | [
"MSZP"
] | [
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Fiatal Baloldal"
] |
Hivatalosan a modernizáció miatt, mások szerint inkább kormányközeli körök érdekében emelte meg a magyar állam a Balatoni Hajózási Zrt. alaptőkéjét.
Tőkét emelt a Balatoni Hajózási Zrt.-ben az állam, s bár a Magyar Turisztikai Ügynökség állítja, mindez a modernizáláshoz szükséges, a tulajdonos balatoni önkormányzatok közül több attól tart, az állami többségi tulajdon a cég egyes részeinek – kikötők, part menti területek – kormányközeli körökig elérő privatizációjához vezethet. – Mérföldkőhöz érkezett a Balatoni Hajózási Zrt.: a tulajdonos magyar állam 6,6 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, s ezzel lehetővé válik a balatoni hajózás modernizálása – jelentette be a Bahart keddi, siófoki közgyűlése után Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Hozzátette, 2030-ig megújul a hajóflotta, 4 új kompot, valamint kerékpárszállító hajót vásárolnak, felújítják a kikötőket és a kiszolgáló-létesítményeket, egyszerűsítik a jegyvásárlást, s jobb menetrendet alakítanak ki. Kollár József, a Bahart vezérigazgatója ezzel kapcsolatban megjegyezte, az elavult kikötők és járműpark felújítása elodázhatatlan, ám erre saját erőből képtelen a cég, éppen ezért jó és szükséges a tőkeemelés, mely lehetővé teszi a megújulást. Az állam az idén vette vissza a hajózási cégben tulajdonos önkormányzatoknak 2008-ban ingyen átadott üzletrészét: a részvénycsomagot a Gyurcsány-kormány annak fejében adta anno a cégben tulajdonos 22 településnek, hogy azok előbb egy 580 milliós, majd 2012-ig újabb 1,42 milliárd forintos tőkeemelést hajtanak végre. Utóbbi azonban a többször kitolt határidők ellenére is elmaradt, s noha a települések az idén fizettek volna, egy januári kormányrendelet szerint az állami pakett felett attól kezdve a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség rendelkezik. Azok az önkormányzatok pedig, melyek a korábbi években felvásárolták más települések részvényeit, komoly összeget buktak. Siófok például milliárdos szinten áldozott részvényvásárlásra, s lett így 44 százalékos tulajdonos, ám ez a rész az állami szerepvállalással nagyjából megfeleződött, hiszen az eddigi négymilliárdos alaptőke 10,6 milliárdra nőtt. Pedig a város az idén hajlandó lett volna kifizetni tőkeemelésből ráeső cirka 770 millió forintot, ahogyan információink szerint a többi nagy tulajdonos– Keszthely, Balatonfüred, Balatonboglár, Balatonföldvár – is kifizette volna a rájuk eső részt. Az állami tőkeemeléssel viszont kisebbségbe kerültek az önkormányzatok, melyek vezetői közül többen is attól tartanak, a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket. – Persze nem most, amikor leharcolt állapotban vannak, hanem azután, hogy állami pénzből felújították azokat. Ne legyen igazam, de nem lennék meglepve, ha néhány év múlva több cégre darabolnák fel a Bahartot, hogy aztán egyik-másikat privatizálják – jegyezte meg az egyik polgármester.
A sajtótájékoztatón arra az újságírói kérdésre, hogy egyben tartják-e a Bahartot, Guller Zoltán úgy reagált: az állam hosszú távon gondolkodik a Bahartban, s a hajózási társaság fejlesztése a cél.
| [
"Balatoni Hajózási Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [] |
2010. szeptember 03., péntek, 09:55 • Utolsó frissítés: 2010. szeptember 03., péntek, 10:47
Szerző: Pelle János
Címkék: Terézváros; Verók István; Pelle János; önkormányzati választások 2010; lakáspanamák; Hassay Zsófia;
Megtisztítaná az ingatlanpanamákkal fertőzött terézvárosi önkormányzatot Hassay Zsófia, a kerület fideszes polgármester-jelöltje. Hassay Zsófia már 1998-ban, huszonöt évesen egyéni mandátumot szerzett Terézvárosban, majd a képviselő-testület alpolgármesternek választotta. Szakterülete a humán szféra, mindenekelőtt az oktatás volt, ami érthető, mert végzettségére nézve pedagógus, francia-magyar szakos tanár.
hvg.hu: Ha megválasztják, hogyan tudja megvalósítani a "tisztesség és rend" jelszavát, mely a választási plakátján olvasható?
Hassay Zsófia: Verók István polgármester és a városrészt irányító több szocialista képviselő ellen másfél éve kezdődött nyomozás ingatlanspekulációk miatt. Az, hogy Terézvárosban is büntetőeljárás indult, nem meglepő, hiszen itt is ugyanolyan séma szerint bonyolították az üzletet, mint a szomszédos Erzsébetvárosban, ahol már előrébb tartanak a hatóságok.
Hassay Zsófia Fotó: Stiller Ákos
A döntéshozók megakadályozták a lakókat, hogy éljenek elővásárlási jogukkal, a házakat pedig gyorsan eladták pályáztatás nélkül kijelölt "projektcégeknek", rendkívül nyomott áron. Terézváros neve összeforrt a korrupció gyanújával, botránykerületté vált. Amennyiben a Fidesz-KDNP elnyeri a választók bizalmát, minden segítséget megadunk a rendőrségnek, hogy ki tudja bogozni a kusza szálakat, illetve a hatáskörünkbe tartozó ügyekben mi is felelősségre vonást kezdeményezünk, másfelől véget vetünk a nagy értékű ingatlanok elkótyavetyélésének. Azt szeretnénk, ha októbertől, az új vezetés munkájának következményeként az embereknek a tisztesség és a rend jutna eszükbe, ha meghallják azt a szót, hogy Terézváros.
hvg.hu: Az előző két ciklus botrányos ügyei kétségtelenül a Fidesz malmára hajtják a vizet a terézvárosi választásokon is. Ezzel együtt kisebb csodaszámba menne, ha itt is győznének, tekintettel arra, hogy a kerület lakossága hagyományosan baloldali és liberális érzelmű.
H.Zs.: Azt tapasztaltuk, hogy megváltozott a közhangulat. Minden pénteken és szombaton kinn vagyunk a Hunyadi téri piacon, gyűjtjük a kopogtatócédulákat és beszélgetünk az emberekkel. Nem hiszem, hogy ez egy "megrögzötten" balliberális kerület, legalábbis az elmúlt választások ezt mutatták. A márciusi időközi önkormányzati választáson a jelöltünk elsöprő fölénnyel nyert, és a parlamenti voksoláson is kiemelkedő eredményeket értünk el. Ez annak is köszönhető, hogy az utóbbi nyolc évben kormányzó szocialista-szabaddemokrata vezetés lejáratódott, és a városrészről mindenkinek már csak ingatlanbotrányok jutnak az eszébe. Ám nem okultak ebből, az MSZP mostani jelöltjei között ugyanis gyanúsított, kompromittálódott politikusok vannak. Másfelől pedig a választási programunk előremutató javaslatokat tartalmaz a kerület problémáinak a megoldására, így nagyon bizakodó vagyok.
hvg.hu.: Ön nyilvánosan kifogásolta, hogy gyanúsítottakat indít az MSZP. Milyen alapon?
H.Zs.: Júliusban nyílt levelet írtam Mesterházy Attilának, azután, hogy megválasztották a szocialisták elnökének, és a párt teljes megújulását ígérte. Azt kértem tőle, hogy ne Verók Istvánt és Hatvani Csabát, illetve azokat a szocialista képviselőjelölteket indítsa az önkormányzati választásokon, akiket a rendőrség meggyanúsított. Jelenleg ugyanis a szocialisták által indított tíz egyéni jelöltnek több mint fele gyanúsított "nagy értékben elkövetett hűtlen kezelés" vádjával. Kértem, hogy a helybeli szocialisták közül jelöljenek másokat, akik eddig nem kompromittálódtak. Mesterházy Attila azonban nem válaszolt a levelemre, holott már udvariasságból is reagálnia kellett volna. Hallgatását beszédesnek tartom, úgy tűnik számomra, hogy a Terézvárosban a szocialisták semmit nem gondoltak komolyan, nem vonták le az elmúlt két ciklus tanulságait.
hvg.hu: A Hunyadi téren kampányol, gyűjti a kopogtatócédulákat. A csarnok felújítása, illetve a tér átépítése a kerület "botrányköve". Hogyan áll most ez az ügy?
H.Zs.: A szocialisták 2002-ben és 2006-ban is megígérték, hogy felújítják a csarnokot, de semmi sem történt. Pályázatot ugyan kiírtak, de a nyertes befektető végül visszalépett, és vitákat generált, hogy legyen-e vagy ne mélygarázs a tér alatt.
A Hunyadi téri piac bejárata Fotó: imp678.blog.hu
Pedig a beruházást nem lehet tovább halasztani, tekintettel arra is, hogy a Hunyadi téren áll Budapest utolsó műemlék jellegű vásárcsarnoka, mely nem lett felújítva, és Terézváros szégyenfoltjává vált. Programunkban az is szerepel, hogy ha a választóktól bizalmat kapunk, első dolgunk lesz, hogy szembenézzünk ezzel a problémával.
hvg.hu: És a Nagymező utcában felújítanák a mélygarázsépítést?
H.Zs.: A "pesti Broadway" alatt nem építünk semmit, az a terv hamvába holt, hiszen az engedélyezési eljárások során szabálytalanságokra és törvénytelenségekre derült fény. A civil tiltakozás hatásos volt, a fák védelmében még külön egyesületet is alakítottak a környék lakói, ugyanúgy, mint a Hunyadi téren. Azt az információt kaptuk, hogy a Nagymező utcai mélygarázs-építés összefüggésben állt az egykori Balettintézettel, az Andrássy út 25. számú épület körüli ingatlanügylettel.
Az Andrássy út 25 sz. épület Fotó: vendegvaro.hu
Mint ismeretes, az Operaházzal szemben luxusszállodát akartak építeni, és a parkolóhelyeket a Nagymező utca alatt alakították volna ki a befektetők, úgy, hogy a garázst a föld alatt összekötik a hotellel. Vagyis a Nagymező utcaiak tiltakozása buktatta meg a szállodaprojektet is.
hvg.hu: Eddig már sok szó esett az előző önkormányzat bűneiről és hibáiról. Mi a garancia arra, hogy ha győznek, nem kerül sor hasonló botrányos ügyekre Terézvárosban? Mennyire lesz átlátható az új önkormányzat működése?
H.Zs.: Komolyan vesszünk a "tisztesség és rend" jelszavát, mely a plakátjainkon látható. Azokra, akik körülöttem vannak, még a gyanú árnyéka sem vetődött soha, ahogy rám sem. Tisztában vagyok persze azzal, hogy sokaknak fenntartásaik vannak a politikusok ígéreteivel kapcsolatban. De mi 1998 és 2002 között egyszer már kormányoztunk a kerületben, és akkor egyáltalán nem adtunk el Andrássy úti palotákat. Sem tisztességesen, sem pedig tisztességtelenül. Az ingatlanok elkótyavetyélése 2003-2004-ben kezdődött, és mostanra nyolc pompás épületet sikerült "eltapsolni". Ha az Andrássy úti paloták tényleges vételára hiánytalanul befolyt volna az önkormányzatba, ebből az összegből – némi túlzással – tejben-vajban lehetett volna füröszteni a terézvárosiakat.
hvg.hu: Nem lehetne visszaszerezni az elkótyavetyélt terézvárosi ingatlanokat?
H.Zs.: A kártalanítási perekben hozott ítéletek, az egyezkedések sokba kerülhetnek nekünk. Ott van például az Andrássy út 21. számú épület esete, melyet Verókék eladtak. Megszületett a jogerős ítélet arról, hogy a szerződés semmis. Erre tekintettel a spanyol befektető – aki később elmondása szerint 6,5 millió euróért megvette a "projektcéget", tehát tisztességes árat fizetett az épületért –, elmaradt haszon és egyéb jogcímeken "csekély" 2,1 milliárd forintot követel az önkormányzattól.
Hassay Zsófia Fotó: Stiller Ákos
Ebből az ügyletből is kiviláglik, mekkora hasznot zsebeltek be egyetlen épületből a tranzakcióban. És akkor még nem beszéltem azokról a megbízási szerződésekről, melyeket szintén Verók István polgármester kötött több személlyel és céggel. Ezeket még át sem tudtuk mind tekinteni, de lehet, hogy ezek felmondásakor is fizetnünk kell. Csak egy példát idézek: az önkormányzat megbízott egy jó nevű ügyvédi irodát, hogy havi félmillió forint plusz áfáért helyreigazítási kérelmeket nyújtson be, és ha kell, pereljen a médiában megjelenő és a kerületi vezetésre nézve sérelmes cikkek szerzői ellen. Ráadásul Verók István büszke arra, hogy az önkormányzat pénzéből kívánta tisztára mosni a szennyesét.
hvg.hu.: Milyen konkrét terveik vannak a kerületben?
H.Zs:. Rendbe hozzuk a Hunyadi és a Jókai teret, mindkét közterületet bekerítjük, s szép parkokat varázsolunk belőlük. Szeretnénk parkosítani a belső udvarokat is. Fejleszteni kívánjuk a közoktatást, a tanulóknak kínált ösztöndíj-programot kiszélesíteni. Bővítjük az óvodai férőhelyeket, csökkentjük a gyermekintézmények zsúfoltságát, s kiemelt figyelmet fordítunk a lakosság jelentős részét kitevő szépkorúakra, nyugdíjasainkat segítjük. Tilalmi listát akarunk létrehozni a nagy értékű ingatlanokról, melyeket semmiképpen nem szabad eladni, már csak azért sem, mert ezekből az önkormányzatnak bérleti bevétele származik. Eladás helyett – amely csak egyszeri bevétellel jár – hasznosítani szeretnénk a tulajdonunkban maradó épületeket. Gondolnunk kell ugyanis a jövőre, nem élhetjük fel a kerület vagyonát. | [
"MSZP"
] | [] |
A felbujtóként 365 millió forintos hűtlen kezeléssel vádolt Tátrai Miklós, a vagyonkezelő egykori vezérigazgatója szerint egy szó sem igaz az ellene felhozott vádakból - legalábbis így nyilatkozott a kedden kezdődött úgynevezett Ménesbirtok-per első napján.
Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori vezérigazgatója szerint semmi nem bizonyítja, hogy ő adott volna utasítást a bábolnai ménesbirtok volt vezetőjének egy később jogszerűtlennek vélt, 365 millió forintos átutalásra. Tátrai erről kedden beszélt a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságon indult perben, amelyben őt felbujtóként, a ménesbirtok vezetőjét pedig tettesként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolták meg.
"A 2600 oldalas vádirat fél sorral intézi el a szerepem azzal, hogy szóban utasítottam a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. volt vezetőjét, Mezei Lászlót egy megállapodás aláírására. Ezt az ügyben meghallgatott 29 személy közül egyedül Mezei László állítja" - érvelt a tárgyaláson Tátrai Miklós, majd hozzátette: ezt az állítást semmi nem bizonyítja. Mint mondta, ő nem ismerte a vád tárgyát képező szerződést, így nem lehetett felbujtó, és nem érzi magát bűnösnek.
Tátrai vádlotti vallomásában azt mondta: az ügyészség állításaival szemben az államot nem érte kár; az összeget a pénz címzettje, a Bábolna Zrt. felszámolója a szállítók kifizetésére, és a dolgozók végkielégítésére használta fel.
(Forrás: hirado.hu) | [
"Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Komárom-Esztergom Megyei Bíróság"
] |
Több mint két hónapja hagyott fel tevékenységével az egyik utolsó magyar meddőségi ellátást nyújtó magánklinika, a Reprosys. Új pácienseket nem fogadnak, kezeléseket már nem indíthatnak el, bár működési engedélyüket csak 2022 közepétől vonták be. Vass Zoltán centrumvezető főorvos, szülész-nőgyógyász szakorvos kérdésünkre úgy fogalmazott, "alkotói szabadságát tölti".
Magyarországon ma minden lehet igaz, és mindennek az ellenkezője is. Pár hónapot várok, ugyanis nagy baj lenne, ha a mostani lenne a végleges állapot. Szeretnék a szakmámban dolgozni Magyarországon, de azért nem mindenáron.
A bezárt Reprosys üzemelteti azt a folyékony nitrogénnel működő fagyasztót, amiben 827, korábban a cég gondjaira bízott mélyhűtött preembrió várja jövőjének elrendeződését. A kormány ugyan egyetlen törvénnyel ellehetetlenített minden olyan magánklinikát, ahol meddőségi eljárást végeznek, de a mai napig nem jelölte ki a kórlapokat, preembriókat, egyéb sejteket, szöveteket átvevő állami jogutódot.
Ha ez megtörténik majd, a Reprosys-ben lévő tartályt átviszik az adott állami klinikára – ezzel olyan megtermékenyített petesejtek kerülnek az állam felelősségi körébe, amelyeket a tulajdonosaik egy magánszerződésben egy magáncégre bíztak. A megtermékenyített petesejtek tulajdonosai, a párok napi szinten keresik fel az intézetet az ügyben, és olyan pár is van, amelyik az ott tárolt preembriókból beültettetne, csakhogy egyelőre nincs klinika, amelyik ezt elvégezné. Ezek a párok kénytelenek a sor végére állni egy másik intézményben.
A sorok pedig hosszúak. Az RTL Klub és a Házipatika információi szerint az első helyzetfelmérő beszélgetésre is minimum jó pár hónapos, akár fél éves várólisták vannak, ha egyáltalán adnak a klinikák időpontot. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a témában meglehetősen cinikusan nyilatkozott:
örömmel látjuk, hogy a családok érdeklődése jelentősen nőtt az utóbbi hónapokban; a kormányzati intézkedések eredményei már látszanak.
Az állam embriói
A kormány 2019-ben kezdte meg a meddőségi ellátás totális átszervezését és az állami milliárdok területre irányítását, összhangban a termékenységi ráta növelésének kiemelt kormányzati céljával, ami szerint 2030-ra elérjük a 2,1-es mutatót. A szakmában különböző számok keringenek, de nagyjából 15 százalékra tehető a gyermekre vágyó, de meddő magyar párok aránya, ami mintegy 150-200 ezer párt jelenthet. Évente különféle meddőségi beavatkozás segítségével 3-4 ezer gyermek jön világra Magyarországon, a teljes születésszám durván 4-5 százaléka. Sajtóértesülések szerint a kormány az állami szerepvállalás növelésétől több ezer további gyerek megszületését várja.
A meddőségi ellátásban részt vevő párok, az inszeminációs (méhen belüli mesterséges megtermékenyítés) és az IVF-kezelések (in vitro fertilizáció, vagyis testen kívüli, lombikban történő mesterséges megtermékenyítés) számai jóformán a teljes nyugati világban felfelé mennek. A meddőségi kezelések piaca várhatóan továbbra is bővülni fog, a folyamat mögött az orvostudomány fejlődése és a bioetikai szabályozások frissítése mellett több társadalmi és életmódbeli változás áll, például a nők gyerekvállalásának kitolódása vagy általában a sperma minőségének romlása. A magyar meddőségi ellátás fejlesztésének állami szándéka aligha vitatható.
A kabinet több mint hárommilliárdos kezdőösszeggel indította el a "nemzetstratégiai jelentőségű“ Humán Reprodukciós Nemzeti Programot, hogy szélesítse a hozzáférést az állam által támogatott meddőségi eljárásokhoz. Ennek jegyében növelte a meddőségi kezelések során felmerülő vizsgálatok és szükséges gyógyszerek állami támogatását 55-70 százalékról 90 százalékra, eltörölte az államilag támogatott eljárások korábbi éves volumenkorlátját, létrehozta a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriumot, illetve 790 millió forintos eszközbeszerzés után megnyitotta a Semmelweis Egyetemen az Asszisztált Reprodukciós Centrumot. Csak ez a centrum elvileg körülbelül 25 százalékkal növeli a magyar meddőségi ellátás kapacitásait, más kérdés, hogy a szűk keresztmetszetet évek óta inkább a megfelelő szakemberek, embriológusok jelentik.
Magyarországon a nagy átszervezés előtt az európai szabályozással nagyjából összhangban háromféle módon lehetett meddőségi ellátáshoz jutni:
Állami tulajdonú intézményben, TB-támogatott kezeléssel, néhány centrumban. Magántulajdonú intézményben, TB-támogatott kezeléssel, mintegy fél tucat klinikán. Magántulajdonú intézményben, nem TB-támogatott, magánfinanszírozott kezeléssel, három klinikán.
Ez összesen egy tucat klinikán körülbelül 8-9 ezer kezelési ciklust jelentett, a teljes piac a becslések szerint nem érte el a 10 milliárd forintos évi forgalmat sem, amiből a harmadik kategória mintegy másfél milliárd forintot tehetett ki, szűk kétezer kezelési ciklussal. Ebben a rendszerben a TB-támogatott eljárások sem voltak teljesen ingyenesek, de a körülbelül egy-másfél millió forintos magánfinanszírozású meddőségi kezelések töredékébe kerültek.
Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) 2014-15-ös adatai alapján a hozzáférés a magyar meddőségi kezelésekhez meglehetősen szűkös volt: a 12 működő klinika népességarányosan Európában az egyik legalacsonyabb szám, jóformán csak Romániában, Lengyelországban és Hollandiában volt alacsonyabb az egy főre jutó meddőségi klinikák száma, de Ausztriában, Horvátországban, Csehországban, Észtországban, Finnországban, Görögországban, Portugáliában ez a szám a magyar többszöröse, és Franciaországban, Németországban, Szlovákiában is magasabb. Az EHSRE adatai szerint csak Szlovéniában nem működött magán meddőségi klinika az adatfelvétel évében. A szervezet olyan országról nem ír, ahol felmerült volna a magánklinikák betiltása. Ugyanakkor az állami klinikákon kialakult hosszú, fél éves-éves várólisták több országban is problémát jelentenek.
Ugyanakkor arról, hogy pontosan hogyan működött a magyar ellátás, gyakorlatilag nincs nyilvános információ. Bár a meddőségi centrumoknak egy 2008-as kormányrendelet szerint egy sor adatot kellene kötelezően lejelenteniük az állami nyilvántartó felé, és úgy tudjuk, a központok jelenleg a Népegészségügyi Központ felé adják le ezeket a számokat, a legutolsó ilyen elérhető jelentés mégis 2012-es, ráadásul a magánfinanszírozott kezelések nem is szerepelnek benne.
Mindenesetre akkor mintegy öt ezer kezelési ciklust jelentettek le az országban, aminek többségét valamelyik Kaáli Intézetben vagy valamelyik állami kórház osztályán végezték el. Utóbbiak közül a legnagyobb számban a Szent János Kórház Budai Meddőségi Központban. 2012-ben összesen 9329 embriót ültettek be, amiből 1563 terhesség jött létre. A János Kórházban 2342 beültetett embrióból 369 terhesség, a debreceni Kaáli Intézetben 1093 beültetett embrióból 185 terhesség, a tapolcai Kaáli Intézetben 1530 beültetett embrióból 247 terhesség jött létre.
A meddőségi centrumokban végzett TB-támogatott kezelések adatairól megkérdeztük a Kaáli Intézetet és a Népegészségügyi Központot is, de választ egyik helyről sem kaptunk.
Így csak a 2017-ben alakult magánklinika, a Reprosys adatait tudjuk a fenti adatok mellé tenni: a bezárásukkor tartott tájékoztatón ugyanis ezeket az adatokat megosztották a nyilvánossággal. Ezek szerint a bezárás évében, vagyis 2020-ban a Reprosys-ben 81 inszeminációt, 369 petesejtnyerést és 187 felengedett embrióbeültetést végeztek. Az intézményben a 38 év alatti pácienseknél 48 százalékos sikeraránnyal dolgoztak, 39-40 évesnél 29 százalékossal, 41 év felett 14,5 százalékossal. A teljes, bő 3 éves működés alatt 550 gyermek született a tevékenységük nyomán.
Mind megvette
Vass Zoltán szerint az egész rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy nincsenek olyan megbízható adatok, amelyek alapján össze lehetne mérni a különböző klinikák, finanszírozási formák, eljárások eredményességét – így arról sincs adat, hogy a magán- és állami eljárások sikerrátái között mennyi a különbség. Ugyanakkor a finanszírozási struktúrákból valóban kiolvashatók problémák, és ez magyarázhatja, hogy a kormány a terület átszervezését miért azzal vezette be, hogy gazdasági jellegű visszaélésekre tett utalásokat. Ezeket azóta sem tisztázta, de arról lehet szó, hogy a magántulajdonú, TB-finanszírozott intézmények látszólag az indokoltnál több ciklusra kértek támogatást – már a fent idézett 2012-es adatokat szerepeltető összefoglalóban is szerepel egy érdekes mondat erről:
az adatgyűjtés során az intézetektől 25%-kal kevesebb ciklusról érkezett jelentés, mint amennyi az OEP [Országos Egészségbiztosítási Pénztár, mai nevén Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő] felé finanszírozás céljából jelentésre került eljárások száma.
Bár Vass Zoltán biztos benne, hogy egyetlen orvos sem hozott döntést pusztán finanszírozási okok miatt, "az tény, hogy a második csoportba tartozó intézményeknél a finanszírozási struktúra abban tette érdekeltté a klinikákat, hogy minél több kezelést végezzenek el, és nem abban, hogy akár az első, akár a második próbálkozás előtt részletesebben feltárják a lehetséges okokat. Nem véletlen, hogy most már be van építve a rendszerbe a sikerdíj, tehát a létrejövő terhesség díjazása."
Vass szerint az elmúlt években lehettek különbségek a magán és állami ellátásban az alkalmazott technológiákban is, amit ő szintén a strukturális különbségekből vezetett le:
a TB-finanszírozott kezeléseket végző klinikák a meglévő állami támogatási összegekből hozzák ki a lehető legjobb ellátást, a magánfinanszírozott klinika viszont az elérhető legjobb technológiájú eljárásokat árazza be. Ez az összeg az elmúlt években lényegesen meghaladta a TB-finanszírozott kezelésekre költött összegeket, de így is nagyjából egy szinten volt a környező országok magándíjaival.
Hozzátette: az elmúlt 1-2 évben az állami intézményekben korszerűsítették az eszközöket, így ha volt is különbség az alkalmazott orvosi technológiákban, az mostanra kisebb lett vagy eltűnt.
Mindenesetre az állam felvásárolta az összes olyan klinikát, ahol TB-támogatott kezeléseket végeztek. A kormány nemzetstratégiai indokkal vette magához a cégeket – "az emberi élet nem üzlet“, hangsúlyozta az államtitkár, Orbán Viktor miniszterelnök pedig máskor arról beszélt, hogy "egy életvédő kormány" tudni akarja, mi történik a megtermékenyített petesejtekkel. (A hírek szerint mégis piaci árat fizetett értük, bár az összeget titkolják a felek.)
Az összefonódást a kiemelt nemzetstratégiai cél miatt a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény értelmében nem kell a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelenteni.
Így kerültek az állam, közelebbről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonába az alábbi cégek:
a budapesti Forgács Intézet Egészségügyi és Szolgálató Kft.,
a budapesti Kaáli Ambuláns Nőgyógyászati Intézet Kft.,
a budapesti Várandós Egészségügyi Szolgáltató Kft.,
a budapesti Sterilitas Egészségügyi Ellátó Kft.,
a szegedi Kaáli REK Reprodukciós Központ Kft.,
és a tapolcai Pannon Reprodukciós Intézet Egészségügyi és Szolgáltató Kft.
Az állami felvásárlás előtti teljes, 2018-as évben az Opten adatai szerint
a Forgács Intézet 263 milliós árbevétel mellett 27 milliós nyereséget termelt,
a Kaáli Ambuláns Nőgyógyászati Intézet 1,8 milliárdos árbevétel után 413 milliós nyereséget könyvelt el,
a Pannon Reprodukciós Intézet 429 milliós bevétel mellett 205 milliós nyereséget termelt,
a Várandós Egészségügyi Szolgáltató Kft. 28 millió forint árbevétel után 21 milliós nyereséget,
a Sterilitas Kft. 146 millió árbevétel mellett 24 milliós nyereséggel zárt.
Már állami tulajdonban, 2020-ban tovább nőtt a cégek összforgalma, csak az amúgy sem túl nagy forgalmat elérő Várandós Egészségügyi Szolgáltató Kft. és a Sterilitás Kft. árbevétele csökkent. A Kaáli Ambulens Intézetnek 2,3 milliárdra ment fel az éves nettó árbevétele, 424 millió forintos nyereség mellett. A jelentősen növekedő Forgács Intézetnek 934 millió forintos árbevétel mellett 384 millió forintos üzemi eredménye lett 2020-ban. A Pannon Reprodukciós Intézet árbevétele 880 millió forintra kúszott fel, a nyereség 389 millió forint volt.
Az általunk megismert egyedi történetek megerősítették a fentebb lefestett képet: "Anna" például közel négy évig vett részt meddőségi kezeléseken, több magántulajdonú, és egy magántulajdonú, de alapvetően TB-támogatott eljárásokra berendezkedett klinikán is járt. Egy olyan speciális eljárást szerettek volna használni, ami spermiumszelekcióval növeli az inszemináció esélyét, elmondása szerint erre állami tulajdonú intézményben akkor nem volt lehetőség. Anna azt mesélte nekünk, hogy kedves, empatikus, a kérdéseit meghallgató orvossal évek elteltével egy magánklinikán találkozott először, addigra már sok negatív tapasztalatot szerzett nemtörődöm orvosokkal, akik több órát váratták, majd a kapkodva elvégzett inszemináció után gyorsan felállították, és kirakták a váróba. Olyan volt az egész, mint egy futószalag, fogalmazott.
Az a véleményen, hogy az államiban úgy próbálják felgyorsítani a kezeléseket, hogy azonnal küldik a nőket lombikra, a magánban viszont akár hónapig eltötörésznek a vizsgálatokkal, helyzetértékeléssel. Igaz, előszeretettel küldenek újabb és újabb drága vizsgálatokra is
Az egyik magánklinikán elvégzett (negyedik) inszemináció végül terhességhez vezetett. Ezzel a klinikával Anna elégedett, úgy érzi, az orvosok, nővérek olyan ellátást nyújtottak, amiért megéri fizetni.
Tesz egy ajánlatot
Az államosítás első köre után a kormány törvényi úton ellehetetlenítette a három működő magánklinikát, tehát az államosított klinikák versenytárs nélkül maradtak. Mint utólag kiderült, az állam ekkor már megállapodott a Róbert Károlyban működő, legnagyobb magán meddőségi klinika felvásárlásáról. Az idén szeptember hivatalossá vált üzletről Fábián Lajos, a Róbert Károly Meddőségi Centrum Kft.-t eladó anyacég, a TritonLife csoport társtulajdonos elnöke azt mondta, egyéves tárgyalássorozat eredményeképpen fair piaci feltételek szerint, kölcsönesen előnyös megállapodást kötött a két fél. Részleteket és a vételárat nem közöltek. Nem véletlenül, ugyanis mint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz benyújtott közadat igénylésünkre adott válaszból megtudtuk, a kormány álláspontja szerint a kiemelt nemzetstratégiai célból, közpénzből kifizetett vételár üzleti titoknak minősül, így információigénylésünket visszautasították.
Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy a maradék két magánklinika, a bezárásra ítélt Reprosys és Versys tulajdonosaival is tárgyalnak a magyar állam képviselői, azzal a szándékkal, hogy felvásárolják a szóban forgó magáncégeket – ezeknek a klinikáknak ez volna az egyetlen esélye arra, hogy a jelenlegi törvényi feltételek mellett a jövőben működhessenek. Ha nem adják el az államnak a céget, kártalanítási igénnyel fordulhatnak az állam felé.
Információink szerint a Reprosys tulajdonosainál az állam képviselői hónapokkal ezelőtt jártak, ám akkor az egyeztetésnek nem lett folytatása, és a Reprosys holland tulajdonosa, Ter Telgte Frederik és a cégvezetés a sajtóból értesült az őket ellehetetlenítő törvényről. Aztán idén év végén a tárgyalások mégis folytatódtak, a cég több mint száz kérdést válaszolt meg, és arra számít, hogy az állam a közeljövőben vételi ajánlatot tesz.
A Reprosys a 2019-es évet 381 milliós nettó árbevétel mellett 15 millió forintos nyereséggel zárta, ebben az évben az alkalmazottak létszáma 12-ről felment 19-re. 2020-ban aztán 322 milliós árbevétel mellett közel 3 milliós veszteséget termelt.
A Reprosys helyzetéhez hasonló a másik utolsó meddőségi magánklinika, a Versys. Vereckey Attila orvosigazgató, meddőségi és endoszkópos specialista kérdéseink megismerése után nem akart nyilatkozni, de azt megerősítette, hogy tárgyalások folynak arról, hogy a magyar állam megjelenjen tulajdonosként a Versysben.
A Versys 2019-ben 980 millió forintos árbevétel mellett 20 milliós üzemi eredménnyel zárt, majd 2020-ban 895 milliós átbevétel melett 97 milliós veszteséget könyvelt el. 2021 áprilisában még 38 főt alkalmaztak, ez októberrel lement 30-ra.
Mindenesetre a két magánklinika bezárásával hozzávetőlegesen 6-10 százalékkal nőhetett meg a működő állami klinikákra nehezedő igény – még úgy is, hogy a magánegészségügyben jobban bízó, tehetősebb páciensek közül egyre többen a környező országok klinikáit veszik célba, sokszor azért, hogy a várakozással eltöltött idő ne csökkentse a terhességét esélyét.
A brnói Unica Klinikát például az elmúlt években még a magyar szabályozás szerint nem elérhető anonim, nem rokontól származó petesejt-donáció miatt keresték fel a magyar párok. Amint arról a klinika főorvosa beszámolt egy interjúban, a magyar ellátás államosítása után viszont jelentősen megnőtt a saját petesejtes lombikeljárás iránt érdeklődő magyarok száma.
Vass Zoltán szerint az állami monopólium ilyen kialakítása az egészségügyben megkérdőjelezhető eljárás a nemzetközi szakmai közegben:
lehetséges csípőprotézist és művese kezelést igényelni magántulajdonú, magán finanszírozott egészségügyi intézményekben. Vajon miért nem lehet meddőségi kezelést? Nem találkoztam még olyan szakmabelivel, aki le tudta volna vezetni, hogy ennek mi lehet a szakmai indoka és célja.
Azzal kapcsolatban is csak feltételezésekkel találkoztunk, hogy a cégeket felvásárló állam miért csak 2022 december 31-ig gyakorolja a szerződések szerint a tulajdonjogokat. Egyes szakmabeliek szerint ezek a nyilvánosság elől elzárt szerződések egy bérleti struktúrát rejtenek magukban, mások arra számítanak, hogy a kijelölt dátum után reprivatizáció, az ágazat újraosztása következhet.
Élet Vállalat állami cégvásárlások egészségügy klinika lombik meddőség Olvasson tovább a kategóriában | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [
"Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium",
"Sterilitas Kft.",
"Forgács Intézet",
"Asszisztált Reprodukciós Centrum",
"TritonLife csoport",
"Kaáli Ambulens Intézet",
"Népegészségügyi Központ",
"Várandós Egészségügyi Szolgáltató Kft.",
"Országos Egészségbiztosítási Pénztár",
"RTL Klub",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Pannon Reprodukciós Intézet Egészségügyi és Szolgáltató Kft.",
"Élet Vállalat",
"Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság",
"Kaáli Ambuláns Nőgyógyászati Intézet",
"Semmelweis Egyetem",
"Kaáli Intézet",
"Sterilitas Egészségügyi Ellátó Kft.",
"Sterilitás Kft.",
"Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő",
"Kaáli REK Reprodukciós Központ Kft.",
"Kaáli Ambuláns Nőgyógyászati Intézet Kft.",
"Róbert Károly Meddőségi Centrum Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Unica Klinika",
"Forgács Intézet Egészségügyi és Szolgálató Kft.",
"Pannon Reprodukciós Intézet"
] |
A frissen szabadult I. Gábor a pécsi egyetem számlájára vett műszaki cikkeket.
Meghosszabbította április 26-ig a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vesztegetéssel gyanúsított volt gazdasági főigazgatójának előzetes letartóztatását a Pécsi Városi Bíróság pénteken. Hajdu István, a bíróság elnöke közölte: a 46 éves férfi az ellene folyó büntetőeljárás ideje alatt a gyanú szerint újabb bűncselekményt követett el. Az előzetes letartóztatás azért április 26-ig szól, akkor jár le az ügyészség határideje a vádemelésre.
A bíróság Imhof Gábort szeptember 5-én helyezte újra előzetes letartóztatásba, miután a rendőrség három nappal azelőtt őrizetbe vette készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntettének megalapozott gyanújával. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) 2010 tavasza óta folytat nyomozást a PTE gazdálkodásával összefüggésben bűnszövetségben elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt.
Az NNI január 27-én zárta le a nyomozást és az iratokat vádemelési javaslattal adta át a Baranya Megyei Főügyészségnek. Az érintetteket azzal gyanúsítják, hogy bűnszervezetet alkotva csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket, amivel több mint százmillió forint kárt okoztak.
Az m1 Kékfény című műsorában a közelmúltban elhangzott, hogy a rendőrség az év áprilisában "rajtaütésszerű házkutatást" tartott az egyetemen és az intézmény egyes külső beszállító cégeinél. Feljelentést nem az egyetem tett, "ott semmit sem vettek észre", az NNI-nek "egy tégla súgott".
Pilisi Gábor, az NNI dél-dunántúli régióvezetője azt mondta: a 2010 áprilisát megelőző másfél évben titkos nyomozást folytattak bírói engedélyhez kötött helyiség- és telefonlehallgatással, postai küldemények ellenőrzésével. Mindez megerősítette: "a háttérben korrupciógyanús bűncselekmények vannak".
A Kékfényben emlékeztettek arra, hogy Imhof Gábort, az egyetem gazdasági főigazgatóját, az ügy fő gyanúsítottját néhány héttel később őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték. Vele együtt 2010 július végéig összesen tizenegyen kerültek előzetesbe, köztük az egyetem gazdasági főosztályának vezetői, beszállító cégek képviselői, és a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója.
Ma már csak Imhof Gábor van ezen intézkedés hatálya alatt, mert bár korábban 30 millió forint óvadék ellenében szabadult, 3 millióért próbált irodatechnikai eszközöket vásárolni az egyetem költségére, ezért újra letartóztatták.
A huszonkilenc gyanúsítottból tizenhárom az egyetem korábbi vagy jelenlegi dolgozója. Utóbbiakból hat munkatárs ellen fegyelmi indult, amit a büntetőeljárás befejezéséig felfüggesztettek, utána döntenek arról, hogy felmondanak-e nekik. A gazdasági főigazgatóság öt vezető munkatársától közös megegyezéssel megváltak, egy másikat felfüggesztettek, a volt gazdasági főigazgatót pedig kirúgták.
Bilonka Béla, az egyetem jogi igazgatója a Kékfénynek a bűncselekményekkel kapcsolatban elmondta: annak fejében, hogy egy cég, vagy magánszemély szerződhessen, hajlandó volt fizetni annak, aki az egyetem képviseletében eldönthette, kitől rendeljenek egy bizonyos terméket, vagy szolgáltatást. Hozzáfűzte, hogy "ezek a kérdések részben informatikai tárgykörű beszerzések, szakértői szolgáltatások körében merültek fel".
Pilisi Gábor a korrupcióra példaként az informatikai hálózat kiépítését említette. Ott egy meglévő alhálózatba optikai szálakat kellett telepíteni, de a munkát úgy számolták el, mintha egy új alépítmény készült volna optikai szálak behúzásával. A Kékfény úgy tudja, a nyomozók szerint csak ebben az esetben 125 millió forint fiktív számlázásra került sor.
A műsorban elhangzott az is, hogy az egyetemi szerver-beszerzésnél 10 millió forintos kenőpénz "egyengette a beszállító cég útját". Papíron minden szabályosan történt, csak az egyetem gazdasági vezetőinek százalékot fizető cégnek kiadták azt az információt, amivel megnyerhette a közbeszerzést.
Pilisi Gábor egy másik "pénzlenyúlás" kapcsán szólt arról is, hogy különböző tanulmányok készültek arra vonatkozóan, hogyan lehetne gördülékenyebbé, gyorsabbá tenni a közbeszerzéseket, s ezeket a tanulmányokat "túlszámlázták."
Bilonka Béla, azt mondta, hogy kártérítési igényt jelentettek be az ügyben. Ha ezt a büntetőperben nem ítélnék meg, akkor polgári pereket indítanak, hogy az egyetem veszteségét részben csökkentsék. Mert az anyagi kár mellett jelentős erkölcsi kárt is szenvedtek.
Ahhoz, hogy legyen fedezet a későbbi kártérítésekre, a nyomozók a gyanúsítottak vagyonának zárolását kérték a bíróságtól. Az NNI régióvezetője elmondta: huszonöt ingatlan, ingóságok, nagy értékű gépjárművek, motorok, tizenkilenc bankszámla és vagyoni jogosultságok kerültek zár alá. | [
"Pécsi Tudományegyetem",
"Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt."
] | [
"Baranya Megyei Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Pécsi Városi Bíróság"
] |
Szocialista érdekszövetség hálózza be Csepelt
Bűnösök és áldozatok: a Csepel Művek ifjú kommunistái voltak a kettős gyilkosság érintettjei
A csepeli kettős gyilkosság utáni napokban már több érintett is előállt a lehetséges "megoldással": vagyis azzal, hogy a szocialista körökhöz köthető iskola igazgatójának azért kellett meghalnia, mert nyomára bukkant egy négy-öt millió forintos sikkasztásnak. Mégis kevesen tartják valószínűnek, hogy egy néhány millió forintos sikkasztás elegendő indítékul szolgálna egy ilyen szörnyű gaztetthez; a sajtóban szocialista maffiáról és leszámolásról is megjelentek hírek. Ezt természetesen minden érintett tagadja, és cikkünk sem állít ilyesmit. Az azonban biztos, hogy Csepelen a szocializmusból átmentett kapcsolati és pénztőke segítségével egy olyan hálózat jött létre, amely a kerület oktatási és sportéletét teljes felügyelete alá vonta, természetesen az ágazatokhoz tartozó többmilliárdos vagyonnal együtt. Írásunkban megkíséreljük feltárni a Csepelt átszövő szocialista érdekszövetségeket.
Takács József: – az alapítványi szakképző iskola meggyilkolt igazgatója; – korábban az iskolát fenntartó alapítvány kurátora, majd elnöke; – 2002–2006 között a szocialista vezetésű Csepel alpolgármestere; – Haláláig a kerületi MSZP-frakció helyettes vezetője.
Kosik György: – az alapítványi szakképző iskola jelenlegi, Takács József helyébe lépett igazgatója; – az iskolát fenntartó alapítvány kurátora; – az iskolával együttműködő Csertszak Kft. ügyvezetője, többségi tulajdonosa; – a Csepel SC területének kiárusítását támogató és előkészítő Zárai László korábbi üzlettársa.
Deme Gábor: – a szakképző iskola Takács József meggyilkolásával összefüggésbe hozott tanára, vezetőségi tagja; – az iskolát működtető alapítvány felügyelő- bizottsági tagja; – a csepeli MSZP elnökségi tagja; – a csepeli önkormányzat közbeszerzési bizottságának tagja (e tisztségeit a letartóztatásakor elvették, felfüggesztették).
Weszelovszky Károly: – a Takács Józseffel együtt meggyilkolt Papp László nevelőapja; – a szakképző iskolát működtető alapítvány volt felügyelőbizottsági tagja és volt elnöke; – a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara csepeli alelnöke; – az iskolát működtető alapítványnak telephelyet biztosító cég tulajdonosa.
A csepeli "felvilág"? A Csepel-sziget Humánerőforrás Fejlesztő és Foglalkoztatást Támogató Alapítvány iskolájában nemcsak a már említett szereplők dolgoztak, hanem például Tóth Erika, a Gyurcsány-kormány igazságügyi államtitkárának, a szocialista parlamenti képviselő Avarkeszi Dezsőnek (a kép jobb szélén) a felesége is. – Fél Csepel, köztük Tóth Mihály polgármester, sőt országgyűlési képviselők is tudtak arról, hogy valami nem kerek az alapítvány által működtetett Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola pénzügyei körül – ezt Ruttner György, a kettős gyilkossággal összefüggésbe hozott Deme Gábor védője mondta korábban a Blikknek. Avarkeszi mellett Csepel másik országgyűlési képviselője Podolák György (a kép bal szélén), a jól ismert milliárdos szocialista nagyvállalkozó. Kosik Györgyöt (aki jelenleg a szakképző iskolát vezeti, korábban pedig az azt fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke is volt) Podolák bizalmasaként is emlegetik a városrészben. Podolák nevéről – sok egyéb mellett – a nagy múltú, több olimpikont is felnevelő Csepel Sport Club (Csepel SC) létesítményeinek privatizálása is eszünkbe juthat. A Csepel SC szintén alapítványi formában működik. Az alapítói jogokat viszont 2007-re, az akkor a Csepel SC Alapítvány kuratóriumi elnökeként dolgozó Podolák bábáskodása mellett sikerült átjátszani a Cs.sziget-Invest Kft. nevű ingatlanberuházásokkal foglalkozó off-shore cégnek. A Cs.sziget-Invest így sokkal jutányosabban szerezte meg a nagy múltú sportegyesület többmilliárdos ingatlanegyüttese feletti rendelkezési jogot, mintha azt egyszerűen csak megvette volna. Az viszont egyelőre kérdéses, hogy a területre plázát és lakóparkot építeni szándékozó Cs.sziget-Investen kívül ki járt jól a szocialista politikus által előkészített üzleten. A sportolók és a közvélemény tiltakozik a beépítés ellen, az ügyben bíróság előtt van egy népszavazási kezdeményezés is. A Csepel SC Alapítvány jelenlegi elnöke egyébként az a Zárai László, akinek néhány éve közös cége volt Kosik Györggyel. – A félkarú rablóktól meg tudom menteni a gyerekeket, a kétkarúaktól viszont nem – ez volt a szavajárása Baracsi Imrének, a Csepel SC nemzetközi szintű birkózóedzőjének. A kiváló sportember minden lehetséges fórumon élesen bírálta a sporttelepre tervezett beruházásokat, a pláza- és lakóparképítést, és nem rejtette véka alá a privatizátorokkal szembeni személyes ellenérzéseit sem. Hatvanöt éves volt, egészséges, sem családi, sem anyagi problémái nem voltak. Január közepén felakasztva találták meg az edzőteremben, életét már nem lehetett megmenteni. A hivatalos megállapítás szerint öngyilkos lett. Január 7-én este kivégzésszerű gyilkosság áldozata lett a Csepel-sziget Humánerőforrás Fejlesztő és Foglalkoztatást Segítő Alapítvány által működtetett szakképző iskola igazgatója, Takács József és az intézmény egyik oktatója, Papp László. A hatóságok K. Tamás biztonsági őrt vették őrizetbe. Az eddigi bizonyítékok alapján az a gyanú, hogy ő lőtt. Őrizetbe vették Deme Gábor helyi szocialista politikust is, aki szintén az iskola alkalmazásában állt. A hatóságok őt is összefüggésbe hozták a gyilkossággal. Azt még nem tudni, hogy esetleg felbujtóként vagy társtettesként kell-e – ha kell majd egyáltalán – bíróság elé állnia. A helyi MSZP-s prominensek, az alapítvány és az általa működtetett iskola képviselői kivétel nélkül arról nyilatkoztak az elmúlt hetekben, hogy Takács leleplezte Deme sikkasztásait, akinek így karrierje került veszélybe. Nem is nagyon burkolt sugalmazásaik szerint Deme ezért volt érdekelt Takács halálában. Nem kell fanatikus krimirajongónak lenni ahhoz, hogy bárkiben is felmerüljön a kétely: egy négy-öt milliós sikkasztás általában kevés lehet ahhoz, hogy bárki is két halálos áldozatot követelő leszámolást hajtson-hajtasson végre. Az esetet tovább árnyalja, hogy az iskola vezetése az állítólagos sikkasztás miatt még csak feljelentést sem tett Deme Gábor ellen, "házon belül" szerette volna elintézni az ügyet. Az iskola és az azt fenntartó alapítvány vezetőinek jelenlegi érvelése tehát – amely szerint Deme a karrierjét féltette, ezért ölette meg az igazgatót – finoman szólva is életszerűtlen.
Utánajártunk tehát annak, milyen érdekek szőhették át a költségvetési és önkormányzati forrásokból egyaránt bőkezűen támogatott csepeli alapítvány tevékenységét. A történet kezdete a 80-as, 90-es évek fordulójának idejére nyúlik vissza. Arra az időszakra, amikor még a Csepel Művek szinte egyet jelentett a főváros XXI. kerületével. A több mint százéves, Weiss Manfréd által alapított nehézipari komplexumot a második világháború után államosították, majd Rákosi Művek néven az ország legnagyobb ipari létesítményévé vált. A termelésen túl volt még egy fontos feladata: mint akkoriban mindenhol, itt is központi kérdés volt a szocialista embertípus előállítása és ezen tömegek totális ellenőrzése. Az ehhez szükséges körülmények viszont talán sehol nem voltak meg annyira – esetleg Ózdot és Diósgyőrt leszámítva –, mint itt. Több tízezer munkás, több tucat gyáregység, iskola, kultúrkör, munkásotthon, sporttelep; nemigen volt olyan csepeli család, amelynek ne lett volna köze a vállalathoz. Az már kevesebbeknek adatott meg, hogy a cég darabjaira hullásakor ott legyenek a húsos fazék közelében, és immáron "sikeres magánvállalkozóként" fialtathassák a pártállamtól örökölt kapcsolati, és a közvagyonból kihasított anyagi tőkéjüket.
A kényszervállalkozó
Ezen sikeres emberek egyike Kosik György, aki néhány társával együtt 1992-ben – ahogyan ő mondja, "kényszervállalkozóként" – elindította a Csepeli Erőmű Szak- és Átképző (Csertszak) Kft.-t. Kosik 1969-től állt a Csepel Művek alkalmazásában, ahol négy évig a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) ifjúmunkás titkára volt, később a vállalatigazgatóság szakszervezeti főbizalmijává lett. A mamutvállalat szétesésekor a cég szakképző központja is a szakadék szélére került. Ekkor "kényszerült rá" Kosik, hogy saját kezébe vegye a részleg vezetését, immáron magánzóként. Kosik egy 2001-ben készült, a Túlélők című dokumentumfilmben arról beszélt, hogy a magáncég működtetéséhez elengedhetetlen volt a régi rendszerből örökölt kapcsolati tőke, újabban pedig országos vezetők, államtitkárok segítségére is szüksége van, ezért sokat dolgozik ezen ismeretségek ápolásán. Már itt belebonyolódhatnánk Kosik "felsőbb kapcsolatainak" taglalásába, de erre cikkünk későbbi részében térünk ki. Egyelőre álljon itt egy mondat tőle a már idézett, 2001-es filmből: "Hogyan érezzem magamat kapitalistának, ha abból a harminc emberből, akivel együtt dolgozom, huszonöttel együtt KISZ-eztünk?" A január elején agyonlőtt Takács István iskolaigazgató karrierje sem választható el a Csepel Művektől, ahol agitációs és propaganda titkárként működött, Kosikhoz pedig három és fél évtizedes, KISZ-ben edződött kapcsolat fűzte. Takács korábban úgy fogalmazott, hogy előmenetelét mindenben a pártállami múltból megörökölt kapcsolatai segítették. Így talán nem csoda, hogy 1998-tól 2002-ig az MSZP vezette városrész alpolgármestere, valamint egészen haláláig a szocialisták önkormányzati frakciójának vezetője volt.
A gyilkossággal összefüggésben emlegetett Deme Gábor is régi bolsevik családba született: nagyapja a Rákosi Művekből indulva titkos belügyminisztériumi operatív megbízatásokhoz jutott, apja alapszervezeti KISZ-titkár, szakszervezeti vezető és munkásőr volt. Deme Gábor is a KISZ-ben kezdte a társadalmi életet, majd a szocialisták uszályába került, a helyi MSZP vezetői közé emelkedett, a legutóbbi időkig az önkormányzat közbeszerzési bizottságának volt tagja.
Bűzlő pénzügyek
Kosik György fentebb említett Csertszak Kft.-jének gazdálkodásában az első néhány évben folyamatosak voltak a pénzügyi zavarok. A vállalkozó vezetési és ügyviteli módszereivel szemben pedig mind több panasz érkezett üzlettársaitól: a cégbíróságon fellelhető dokumentumok szerint partnerei törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményeztek vele szemben, mert többször is meglehetősen tágan értelmezte ügyvezetői jogait. Úgy vett fel például kölcsönöket, hogy üzlettársait csak utólag értesítette, és a cég könyvelésébe is számos hiba került. A szakoktatásra specializálódott Csertszak Kft. több mint 99 százalékos tulajdonosa kezdetben a Csepeli Erőmű Rt. volt, majd az évek során Kosiké lett a legnagyobb, 43 százalékos üzletrész. A Csertszak Kft. indulását az is segítette, hogy a születőben lévő cég a Szakképzési Alaptól tíz évre (!) kapott kamatmentes (!) hitelt. A Csertszak Kft. mellett a csepeli szakképzés szintén fontos szereplője az ADU Csepel Oktatási és Szakképzési Szolgáltató Kft., amely egyébként 1994-ben néhány hónapig résztulajdonosa is volt a Csertszaknak. Az ADU ugyancsak a szocialista ipari céghez köthető: alapítóinak egyike 1991-ben a Csepel Művek Oktatási Vállalat volt.
Mint említettük, a Csertszak, valamint vezetője a kezdetektől fogva kitűnő kapcsolatokkal rendelkezett, de az üzlet ennek ellenére – ha hinni lehet a cégről fellelhető bírósági és cégbírósági adatoknak – nem ment túl jól. Pedig az évek folyamán, köszönhetően a szocialista vezetésű önkormányzat döntéseinek is, a csepeli szakképzés jelentős része a cég kezébe került. Az üzleti modell egyik ismérve az volt, hogy a cég szakmunkásokat képez, amiért az államtól járó fejpénzt felveszi a tanulók után. Minthogy azonban tankönyvből nem lehet szakemberré válni, gyakorlati képzésre is szükség van. Ezért a Csertszak különböző munkákat vállalt, amelyeket a diákokkal végeztetett el. A megrendelők a Csertszaknak fizettek, a diákok viszont mindebből legfeljebb jelképes összeghez jutottak. A fennmaradó rész a cég kasszáját gyarapította. Gondot jelenthetett azonban a cégnek, hogy a Csertszaknak nem volt saját, önálló, megfelelő felszerelésű iskolaépülete, így a képzés költségeit sokkal nehezebb volt alacsony szinten tartani.
Iskolaépület havi ötvenezerért
A Csertszak Kft. alapítása után tíz évvel, 2002-ben radikálisan megváltozott a helyzet. Ekkor született meg a Csepel-sziget Humánerőforrás Fejlesztő és Foglalkoztatást Támogató Alapítvány. Az alapítványnak kezdetektől fogva kurátora, majd 2003. április 9-től elnöke volt a nemrégiben agyonlőtt Takács István. Ő akkoriban egyszersmind a kerület alpolgármestereként is tevékenykedett. Az önkormányzat pedig az egyik, több ezer négyzetméter hasznos területű iskolakomplexumát havi ötvenezer (!) forintért bocsátotta az alapítvány rendelkezésére. Vagyis az önkormányzat egy olyan alapítványnak juttatott vagyont, amelynek kurátora maga az alpolgármester volt. Az alapítvány tehát rendelkezett egy lényegében ingyen használható épülettel, ami kapóra jött a Csertszaknak, valamint az ADU oktatási kft.-nek is. Az alapítvány kuratóriumában ugyanis helyet foglalt a Csertszak-vezető Kosik, valamint az a Tóth Tiborné is, aki később az ADU ügyvezetőjévé vált. Az alapítvány telephelyeként pedig az ADU székhelyét jelölték meg.
Az alapítvány felügyelőbizottságának a 2002-es alapítástól 2006. október 4-ig felügyelőbizottsági tagja volt Weszelovszky Károly, aki ekkor váltotta a kuratóriumi tisztségből Takács Józsefet. Takács innentől kezdve az alapítványi iskola igazgatójaként tevékenykedett, Weszelovszky felügyelőbizottsági helyét pedig Deme Gábor, a gyilkosság kapcsán őrizetbe vett tanár vette át az alapítványnál. A másik áldozat, Papp László Weszelovszky nevelt fia volt. Weszelovszky a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara XXI. kerületi szervezetének alelnöke. E ponton pedig azt szükséges kiemelni: az anyagi gondokkal küzdő Csertszak Kft. tulajdonosainak korábban azt ígérgette Kosik, hogy a kamarával történő együttműködés majd kedvezőbb helyzetet teremt a cégnek. Takács halála óta az iskolát Kosik György vállalkozó vezeti.
A kerület ellenzéki oldala hiába tiltakozott az ellen, hogy az önkormányzati vagyon egyik sok száz milliós eleme havi ötvenezer forintért egy nyíltan szocialista kötődésű alapítványhoz kerüljön; a csepeli vezetés keresztülvitte elképzeléseit.
A fenti szereplők mindegyike tagadja azokat a más médiumokban megjelent találgatásokat, hogy az előbb említett vagyonmozgások akár illegális pártfinanszírozást is szolgálhatnak. A fentiekből ugyanakkor világosan kitűnik, hogy a rendszerváltáskori "elit" hatalom- és vagyonátmentési technikái nyomán a csepeli gazdasági, oktatási és sportélet jelentős része egy szűk, legfeljebb talán tucatnyi személyből álló, kiváló kapcsolatokkal rendelkező szervezet kezébe került. Az itt leírt, csupán vázlatos áttekintés arra is rámutat, hogy az említett szereplők önkormányzati hátszéllel működtetett cégeken és alapítványokon keresztül mozgatják vagyonukat. Azon vagyonukat, amelynek jelentős része korábban még köztulajdonban állt, vagy legalább a működése a közösség által ellenőrizhető volt – most viszont már csak egy szűk szocialista érdekkör számára látható.
Mint már idéztük, a hálózat tagjai korábban többször is kijelentették, hogy az iskola igazgatóját azért ölték meg, mert nyomára bukkant egy négy-öt millió forintos sikkasztásnak. Hogy így volt-e vagy sem, azt a nyomozás fogja kideríteni – talán. Az viszont valószínű, hogy a megölt Takács József és Papp László nagyságrendekkel több "piszkos" pénz mozgására is ráláthatott. Bodacz Balázs-Laczik Erika | [
"MSZP"
] | [
"Humánerőforrás Fejlesztő és Foglalkoztatást Támogató Alapítvány",
"Csepeli Erőmű Szak- és Átképző (Csertszak) Kft.",
"Humánerőforrás Fejlesztő és Foglalkoztatást Segítő Alapítvány",
"Csepel SC Alapítvány",
"Rákosi Mű",
"Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola",
"ADU Csepel Oktatási és Szakképzési Szolgáltató Kft.",
"Cs.sziget-Invest Kft.",
"Csepel-sziget Humánerőforrás Fejlesztő és Foglalkoztatást Támogató Alapítvány",
"Csepel SC",
"Szakképzési Alap",
"Csepel Művek Oktatási Vállalat",
"Rákosi Művek",
"Csertszak Kft.",
"Csepel Művek",
"Csepeli Erőmű Rt.",
"Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara",
"Kommunista Ifjúsági Szövetség",
"Csepel Sport Club"
] |
Hiába tűnt úgy, hogy az állam már megvette a Welt 2000-t, mégsem az övé.
Az adásvétel másnapján elhunyt egyik tulajdonosnak még alá kellett volna írnia egy papírt.
Az eredeti szerződés ugyanis nem volt jó, vagy hiányos volt.
A Weltért valószínűleg sokkal bonyolultabb háború dúl a háttérben, mert a Miniszterelnökségen kívül mások is akarják.
Hónapok óta követjük a Welt 2000 Kft. sorsát, és a múltkor már úgy tűnt, hogy vége a történetnek. De egyáltalán nincs vége.
Ez az a cég, ami az EU-s pénzek kifizetéséhez használt szoftvert (EMIR a neve) kezeli, és amit több kormány is hiába akart megvenni. A tulajdonosok sohasem akarták eladni. A monopolhelyzetben lévő, ezért igen jövedelmező vállalkozás tulajdonosait tavaly ősz óta komoly nyomás alá helyezte a Lázár János vezette Miniszterelnökség, hogy adják el a céget. Decemberben a NAV fegyveresei ébresztették a tulajdonosokat, egy évekkel korábbi ÁFA-csalási ügy miatt nyomozva. Januárban a Miniszterelnökség helyettes államtitkára egy interjúban már azt mondta, hogy megvették a céget, de aztán kiderült, hogy ez nem volt igaz. Március 1-én tényleg aláírtak egy adásvételi szerződést. Eszerint a Miniszterelnökség feltűnően olcsón, 500 millió forintért jutott a céghez. Másnap a cég alapítója, a 47 éves Komáromi András váratlanul meghalt.
Most már április van, de a Welt 2000 Kft. még mindig nincs a Miniszterelnökség tulajdonában. A Cégbíróság nem jegyezte át a tulajdonosváltást.
Kiderült viszont – erről a Komáromi temetéséről beszámoló Népszabadság írt először – hogy február 26-n történt egy változás a cég tulajdonosi struktúrájában. Komáromi András ugyanis megvette a cég felét. Alig egy héttel azelőtt, hogy továbbadta volna az államnak. Komáromi volt az alapítója a Weltnek, de 2006-ban kiszállt belőle. Viszont nála maradtak az EMIR jogai, ezért kezdettől részese volt a cég eladásáról szóló tárgyalásoknak.
Elszúrt szerződés
Innentől kezdve zavaros a történet. A Welt ügyeit ismerőktől, több helyről is azt hallani, hogy azért nem tudta átvenni a céget a Miniszterelnökség, mert a március 1-i (szombat) szerződéskötéskor elfelejtettek egy fontos papírt aláírattatni a tulajdonosokkal. Vagyis Komáromi aláírása is kéne még, csakhogy ő vasárnap meghalt.
Galambos László, a Welt másik tulajdonosa nem akart nyilatkozni. Annyit üzent, hogy szeretné, ha rendeződne az ügy, és az állam lenne a tulajdonos. Máshonnan úgy tudni, erről szándéknyilatkozatot is írt a Miniszterelnökség részére. A Miniszterelnökség sem akart nyilatkozni most a Weltről.
Azt biztos, hogy március 3-án (hétfőn) Galambosnak és Komárominak is jelenése volt a Miniszterelnökségen, hogy még valamit elrendezzenek. Talán pont ezt a hiányzó papírt kellett volna most aláírniuk.
Hallottam olyan változatot, hogy az adásvételt megzavarta, hogy Komáromi tulajdonrészt szerzett. Emiatt nem voltak jók a szombaton aláírt papírok, mert az ezt igazoló cégbírósági iratok még nem készültek el. Máshonnan azt hallottam, hogy Komáromi pont azért vett tulajdonrészt, hogy egyszerűbb legyen eladni a céget az államnak.
Az ügyet furcsává teszi, hogy a március 1-én aláírt adásvételi szerződést nem elhamarkodottan csapták össze. A Miniszterelnökségen kívül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) jogi osztályán is átnézték, és azt mondták, hogy minden oké vele.
A fél államigazgatás azt hiszi, hogy az övék
A helyzet most igen bonyolult. A Welt továbbra is dolgozik, de nem az állam tulajdonában. Erről azonban az állam számos intézménye nem tud. Az EU-s kifizetéseket intéző NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) januárban megszűnt, és részfeladatai különböző minisztériumokhoz kerültek. Ezek a minisztériumok most úgynevezett kijelölő rendeletekkel bombázzák a céget. Vagyis munkát akarnak adni, de nem megvenni akarják a szolgáltatást, hanem az államigazgatási rendszer szerint rendelnek meg feladatokat. A Miniszterelnökség valószínűleg nem közölte velük, hogy a cég mégsincs állami tulajdonban.
Az állami tulajdonba vételhez ugyanis az kellett volna, hogy Komáromi András aláírjon még egy papírt. Csakhogy erre már nincs lehetőség. Ahhoz, hogy kiderüljön, hogy ki örökölte Komáromi tulajdonrészét, az ismerősök szerint akár fél évig tartó hagyatéki eljárás szükséges.
Ám még ezután sem biztos a megoldás. Komárominak három kicsi gyermeke van, a legidősebb is csak 12 éves. Amennyiben ők is öröklik a cég egyes részeit – és ez valószínűnek látszik – akkor 18 éves korukig ezeket a részeket nem lehet majd eladni. Ezt akár a gyámügy is előírhatja.
A titokzatos erő
És van még egy csavar a történetben. Több, egymástól független helyről is azt hallottam, hogy van még egy misztikus szereplője az ügynek. A Weltet ugyanis a Miniszterelnökségen kívül más is akarta.
Arról már korábban is írtam, hogy a 2010-es kormányváltás óta megkörnyékezték már a tulajdonosokat. Állítólag közvetítőkön keresztül érdeklődött például Rogán Antal, a Fidesz mostani frakcióvezetője, illetve ez terjed Köpeczi-Bócz Tamásról is, aki jelenleg az EMMI helyettes államtitkáraként foglalkozik EU-s támogatásokkal. Többen, több helyről is bejelentkeztek, hogy vinnék a Weltet.
Hogy az érdeklődők kinek akarták megvenni az elmúlt években a Weltet, az nem világos. Az sem, hogy ugyanazt a vevőt képviselték e. Azonban létezik egy olyan pletyka is, hogy jó politikai kapcsolatokkal bíró erők a mai napig versenyben vannak a Weltért. Akár a Miniszterelnökség ellenében.
A Welt tulajdonosai még decemberben többeknek azt mondták, hogy szerintük nem a Miniszterelnökség küldte rájuk a NAV-ot, hanem valaki más mozgatja ezt a szálat. Még tavaly az egyik tulajdonos egyenesen arról beszélt, hogy jobb lenne "ha a nagykutyák egymás között" játszanák ezt le. Akkoriban ezeknek a másodkézből szerzett elszólásoknak nem tulajdonítottam nagy jelentőséget, inkább ködösítésnek véltem a rejtélyes harmadik szereplőről szóló célozgatásokat.
Most azonban ez a változat teljesen más forrásból, a másik oldalról került elő: ezúttal a Miniszterelnökségen pletykálják, hogy nem maguktól voltak hülyék az MNV jogászai, amikor nem megfelelően készítették elő a szerződést. Hanem egy államigazgatásba jól beágyazott érdekcsoportnak dolgoznak. Akik ha előbb tudták volna megvenni a Weltet mint az állam, akkor egyrészt beleláthattak volna a rengeteg állami pénz elköltésének módjába, másrészt sokkal erősebb szereplőként minimum piaci áron adhatták volna el az államnak a céget.
Akárhogy is van, a cég Komáromi András halála miatt most érinthetetlennek tűnik.
Így alakult a Welt sorsa: | [
"Welt 2000",
"Miniszterelnökség",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Tisztázatlan sok százmillió forint útja a Bábolnánál
• Fidesz–KDNP: meg kell akadályozni Bábolna "alávaló szétcincálását" A Központi Nyomozó Főügyészséghez fordult tegnap Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselő a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-nél feltételezett, különösen nagy értékű vagyoni hátrányt okozó pénzmozgások miatt.
Bűnbakkeresés az oka annak, hogy elbocsátották a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. ügyvezetőjét, ám a kétszáz éves társaság csődközeli helyzetével kapcsolatban semmiféle döntést nem hozott szerdán a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vagyongazdálkodási tanácsa – közölte Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke a Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselővel tartott tegnapi közös sajtótájékoztatón.
További részletek a Magyar Nemzet április 10-i számában. | [
"Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft."
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
Hajmeresztőnek tűnt a Fővárosi Főügyészség indoklása, amivel megszüntette az eljárást az MTVA vezető tisztségviselőinek titkos lehallgatásának ügyében, ezért Péterfalvi Attila állásfoglalását kértük. Az adatvédelmi hatóság elnöke a hvg.hu számára még példát is hozott arra, amikor az ügyészség mostani döntésével ellentétben látott okot a nyomozása.
Mindenkit megdöbbentett, amikor 2016 tavaszán kiderült, hogy az MTVA-ban lehallgató- és videórögzítő berendezésekre bukkantak Vaszily Miklós vezérigazgató tárgyalójában, valamint Vas Imre üzemeltetési igazgató és Enyedi Csaba vezérigazgatói kabinetvezető irodáiban. Az esetnek személyi következményei is voltak. A rendőrség nyomozni kezdett, 10 hónap után az ügy átkerült a Fővárosi Főügyészségre, és ekkor, 2017 februárjának elején jött a még nagyobb döbbenet: az ügyészség megszüntette a nyomozást.
Tiltott adatszerzés bűncselekménye, illetve "kettős felhasználású termékkel visszaélés és haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés" volt a két lehetséges vádpont. A főügyészség "a tiltott adatszerzés bűntette miatt a két gyanúsítottal szemben folytatott nyomozást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – megszüntette". A "töretlen jogalkalmazói gyakorlat" értelmében "az MTVA irodái, illetve tárgyalói ugyanis nem lehetnek a tiltott adatszerzés elkövetésének helyszínei". "Más lakásában vagy egyéb helyiségben" valósulhat ugyanis csak meg tiltott adatszerzés a főügyészség szerint, így az MTVA-ban nem.
Nem tűnik lakásnak, pedig jogilag az © MTI / Zih Zsolt
Ezek szerint titokban minden munkaadó lehallgathatja a munkavállalóját? Mivel a főügyészség nem segített jobban megérteni a jogi helyzetet, állásfoglalást kértünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól (NAIH). Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke pedig egyáltalán nem osztja az ügyészségi jogértelmezést a hvg.hu számára megküldött válaszában.
Mit jelent a "lakás" a törvény előtt?
Előrebocsátva, hogy csak a sajtóban megjelentek alapján tud állást foglalni, Péterfalvi úgy kezdi állásfoglalását, hogy az eszközöket nem rendvédelmi szerv vagy nemzetbiztonsági szolgálat telepítette, de nekik is csak úgy lenne erre jogalapjuk, ha a bíróság vagy bizonyos esetekben az Igazságügyi Minisztérium engedélyt ad rá. "Rajtuk kívül senki más nem végezhet rejtett megfigyelést műszaki eszközzel" az MTVA-ban, ezért, ha minden úgy történt, ahogy a sajtóban megjelent, akkor "véleményünk szerint jogsértés történhetett". Teljesen mindegy, hogy a megfigyelés helyszíne közintézmény vagy más munkahely. Tiltott megfigyelést sem a munkaadó, sem a munkatársak nem végezhetnek.
Ha jogsértés történt, akkor az a következő kérdés, hogy ez bűncselekmény-e, és ha igen, milyen. A kérdés az, hogy ki, hol, melyik helyiségben, milyen célból (zsarolás, gazdasági titok megszerzése, minősített adat megszerzése stb.), milyen adatot megszerezve végzett titkos megfigyelést. Ez a rendőrség reszortja. A sajtóban az ügyészség válaszából fakadóan arról alakult ki vita, megállapítható-e a tiltott adatszerzés vagy nem. Péterfalvi beidézi a Btk. 422. paragrafusát, ahol szerepel az ominózus "más lakását, egyéb helyiségét" kitétel.
De Péterfalvi szerint ez alatt nemcsak a hétköznapi értelemben vett lakás értendő, a büntetőeljárásról szóló törvény gyakorlatilag minden magánhelyiséget és magánjárművet bevesz ebbe a körbe, ahogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény is: "lakás: a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden egyéb helyiség vagy terület". Péterfalvi példát is hoz az ilyen értelmezésre: 2015-ben a Zala Megyei Főügyészség vádat emelt egy munkahelyi mosdóban titokban felszerelt kamera miatt tiltott adatszerzés bűntette miatt.
Nagyon úgy tűnik, a Fővárosi Főügyészség megpróbálta megvezetni a közvéleményt a jogi szóhasználat–hétköznapi szóhasználat egyezéséből adódó lehetőséggel, hogy elkerülhesse a vádemelést. És továbbra is adósak egy hihető magyarázattal. | [
"Fővárosi Főügyészség"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"Zala Megyei Főügyészség",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Kilép a Lehet Más a Politika parlamenti frakciójából és a pártból is Ivády Gábor – értesült a Népszabadság. Ivády kapcsán a napokban etikai eljárás zajlott egy kampánytámogatás elfogadása miatt, de állítólag döntését az LMP-n belül dúló "ideológiai válsággal" indokolja, nem pedig utóbbi üggyel.
Szili Katalin után újabb képviselővel gyarapodik a függetlenek tábora a T. Házban; a Népszabadság megbízható információi szerint Ivády Gábor kilép az LMP frakciójából, sőt a pártból is. Erről szóló döntését már be is jelentette a Parlamentben.
Ivády lépése nem előzmények nélküli. A politikussal szemben, aki nemrég nyerte el ismét Ivád polgármesteri székét, a napokban etikai vizsgálat zajlott egy elfogadott kampánytámogatás ügyében. Ivády ugyanis állítólag annak ellenére fogadta el egy vállalkozó közel félmilliós támogatását, hogy az LMP választmánya korábban állásfoglalásban mondta ki: az érintett cégtől pénz nem vehető át. Az ökopárt szabályai szerint ugyanis csak olyan személytől, vállalkozástól fogadható el támogatás, amelynek háttere pontosan ismert, ráadásul – háromszázezer forint összeghatár felett pedig – vállalja, hogy nevét közzéteszik a támogatók között a párt honlapján. Ezt a cég nem vállalta, ezért az elutasítás. Forrásaink szerint Ivády az állásfoglalás ellenére fogadta el a borítékot, a hibát maga is elismerte. Emiatt az etikai bizottság előbb kizárta a pártból, de a másodfokon döntő országos politikai tanács enyhítette az ítéletet: kimondva ugyan a normasértést, de mindössze megrovásban részesítve a politikust.
Ivády Gábor
Az ügy azonban itt nem állt meg, az LMP frakciójában is komoly vitákat váltott ki az eset, forrásaink egybehangzóan állítják: "megrogyott a bizalom Ivádyval szemben", ahogyan Ivády bizalma is megrogyott a párt más vezetőivel szemben. Az érezhető, hogy az eset nagyobb belső hullámokat kavart, mint az eredetileg gondolták volna. A képviselő legutóbb azt közölte, hogy két napon belül dönt arról, hogy folytatja politikai karrierjét.
A döntés megszületett: Ivády kilép a frakcióból és a pártból is. Indokai között nem az említett ügy és annak kezelése, hanem a párton belüli ideológiai és vezetési válság szerepel. | [
"LMP"
] | [
"T. Ház",
"Lehet Más a Politika"
] |
Ha korrupciót észlelnek, tegyenek feljelentést! – szokták hangoztatni kormánypárti politikusok ellenzéki kollégájuknak, ha azok umbuldát kiáltanak. A jobbikos Sneider Tamás és Pintér Tamás így tettek, méghozzá a nagy vihart kavart dunaújvárosi közvilágítási botrány kapcsán Polt Péter legfőbb ügyészhez fordultak. Az országgyűlési képviselő és akkor még dunaújvárosi önkormányzati képviselő 2015 decemberében költségvetési csalás gyanúja miatt tett feljelentést. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2017. június 29-én azzal zárta le az 5075 forint bűnügyi költséggel járó nyomozást, hogy nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.
hirdetés
Az ügy úgy indult, hogy a város kormánypárti polgármestere, Cserna Gábor 2015-ben kötött szerződést a dunaújvárosi közvilágítás korszerűsítésére a budapesti Rosettum Kft.-vel mintegy 238 millió forint értékben. Sokaknál már ez kicsapta a biztosítékot, hiszen a cég korábban piac- és közvélemény-kutatást végzett, csak három hónappal a tender kiírását megelőzően vette be tevékenységi körei közé a világítóeszköz-gyártást és -szerelést. Gyanús volt az is, hogy a szóban forgó, közpénzből, uniós forrásból és a város költségvetéséből finanszírozott megbízás jócskán meghaladta a cég teljes történetének összbevételét, 112 millió forintot. Ráadásul ebben az időszakban a Rosettumnak nem volt egyetlen bejelentett alkalmazottja sem.
Hír TV Mi történt Dunaújvárosban? – nyomozás indult Újabb közvilágítási ügyben indult nyomozás egy fideszes vezetésű önkormányzatnál. A dunaújvárosi beruházás miatt az egyik ellenzéki párt tett feljelentést hűtlen kezelés gyanújával.
Ezek után nem csoda, hogy a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya szabálytalansági eljárást indított, ugyanis annak a gyanúja is felmerült, hogy a felhívásban meghatározott feltételeknek csak a Rosettum felelt meg. A felkért szakértő azonban ezt nem így látta, úgyhogy a főosztály lezárta az ügyet azzal, hogy "jogszabályba ütköző magatartás nem állapítható meg".
Megtörtént hát a korszerűsítés, felszerelték az úgynevezett indukciós fényforrásokat, de Dunaújvárosban sötétebbek lettek az éjszakák, mint korábban voltak. A helyiek több esti – köztük halálos kimenetelű – balesetet is ennek a változásnak tudtak be. Ezeket követően tett feljelentést a két jobbikos politikus. A NAV pedig a birtokukba került dokumentum szerint rögzítette: a "bűncselekmény megállapításához azt kellett bizonyítani, hogy a fejlesztés utáni megvilágítási szint nem érte el a fejlesztési szintet". Azt sikerült objektíven megállapítani, hogy az ígért energiamegtakarítás megtörtént, de azt már jóval nehezebben tudta bebizonyítani a hatóság, hogy tényleg sötétebb lett a városban a csere után, mint azelőtt volt. Már csak azért sem, mert erről "sem a fejlesztés előtt, sem fejlesztés után nem készült hiteles mérés". A közel két évig húzódó nyomozás során sem sikerült erre a valóban fontos kérdésre választ találni, úgyhogy a lezáró határozatban ez a fordulat ("nincs hiteles mérési adat") többször is előfordul. A dokumentumot olvasva olyan, mintha minden tanút csak az adatokról kérdeztek volna. De ők is olyanokat mondanak, hogy "nem volt pontos nyilvántartás a hálózatban lévő lámpákról", "a kivitelezés megkezdését megelőzően nem készült a megvilágítási szintre vonatkozó mérés", "szükségesnek tartotta volna egy megvilágítási terv elkészítését", "a fejlesztendő hálózatban meglévő világítótestek nyilvántartása nem volt naprakész". De a legabszurdabb talán annak az alvállalkozónak a tanúvallomása, aki fel- és leszerelte a lámpatesteket. Közölte, hogy munkája során nagyobb problémát nem észlelt, de ha valamilyen eltérést tapasztaltak, azt szóban jelezték. Vagyis nem dokumentáltak semmit, úgyhogy természetesen az eltérésekről nem tud nyilatkozni.
Pedig Dunaújváros vezetése nem "tapogatózott a sötétben". Sneider és Pintér feljelentésében ott van, hogy volt előzménye az ügynek. Emlékeztetnek rá, hogy az E.ON 2010-ben próbajelleggel öt településen kihelyezett indukciós típusú lámpatesteket. Így járt el Szekszárdon is, ahol az egyik utcában az ingyen felszerelt lámpákat a lakók sorozatos panaszai és a rossz mérési eredmények miatt egy hónap elteltével leszerelték. A közvilágítás mind az öt településen rosszabb lett, mint korábban volt, így kénytelenek voltak ezeket a lámpatesteket a rossz látási viszonyok miatt tett lakossági visszajelzések hatására kicserélni. Ezt követően az E.ON semmilyen saját beruházásában nem használta az indukciós lámpatesteket, mert a mérési eredmények és a lakossági visszajelzések alapján nem tartja alkalmasnak közvilágítás korszerűsítésére ezt a technológiát.
Ráadásul három évvel ezután, 2013-ban, Dunaújvárosban is volt egy próbamérés a város önkormányzatának a megbízásából, ennek jegyzőkönyvéből pedig egyértelműen látszik, hogy az indukciós lámpákkal nem lehet a pályázat feltételeit teljesíteni. A feljelentők szerint Dunaújváros hamis adatokat szolgáltatott mind a pályázat beadásakor, mind pedig a közbeszerzés alatt.
A már említett balesetekről, vagy a szerencsétlenségek szemtanúinak kihallgatásáról, rendőrségi jegyzőkönyvek bekéréséről egyetlen szó sem esik a lezáró határozatban. A dokumentum készítői szerint akkor történt volna költségvetési csalás, ha az uniós forrásból, vagy a magyar állam költségvetéséből "származó pénzeszközt a támogatási szerződésben meghatározott céltól eltérően használnák fel, vagy valótlan dokumentumokkal igazolnák" azokat. Vagyis az még nem költségvetési csalás és nem bűncselekmény, ha egy munkát csapnivalóan készítenek el, csak az, ha máshogy hasznosítják a pénzt.
Ez persze semmit nem változtat azon, hogy esténként Dunaújvárosban túl sötét van. Legalábbis a város 98 százalékában, Pintér Tamás elmondása szerint. Az azóta országgyűlési képviselőként tevékenykedő politikus lapunknak elmondta, hogy enyhe javulás csak annak köszönhető, hogy hat zebrához felszereltek kiegészítő fényforrásokat – a lecserélt lámpatesteknek ugyanis a pályázat értelmében még öt évig maradniuk kell. Pintér egyébként nem érti, hogy több általa javasolt tanút miért nem hallgattak ki a hatóságok, mindenesetre jelezte: újabb feljelentést fog tenni, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés ügyében. | [
"Rosettum Kft."
] | [
"Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya",
"Hír TV",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Cseresnyés Péter megkerülhetetlen, ha Kanizsán valami történik, így nem csoda, ha vőtársának cégei stabilan hozták a több tízmilliós városi tendereket az utóbbi években. Az egyik ugyan felszámolás alá került, de nem késlekedtek Moráczék újat alapítani, hiába nem polgármester már a fideszes politikus, csak a választókerület képviselője.
Cseresnyés Péter fideszes országgyűlési képviselőnek ma is jelentős szerepe van Nagykanizsa életében, miután a megyei jogú várost 2006 és 2010 között alpolgármesterként, 2010 és 2014 között polgármesterként igazgatta. Ez alatt az idő alatt jelentősen megerősödött a helyi építési piacon egy olyan építőipari cég, aminek szegről-végről köze van a fideszes politikushoz, mára felszámolás alá került, de a túlélést és utódlást sikerült családon belül biztosítani.
Uniós szaki, volt szoci gróf és egykori MIÉP-es verné meg a fideszes államtitkárt Nagykanizsa a Fidesz egyik leggyengébb dunántúli körzete, ahol a DK és a Jobbik jelöltje esélyes arra, hogy megszorongassa Cseresnyés Pétert.
Forrásunk több dokumentummal és történettel alátámasztva állítja, hogy a Cseresnyés közvetett rokonai által birtokolt-irányított két vállalkozás feltűnően sok projektet vihetett végig a városban, zömmel al-, részben fővállalkozóként. A történet ott kezdődik, hogy Cseresnyés Péter felesége Cseresnyésné Nagy Lívia, akinek a testvére Moráczné Nagy Csilla. Ő és férje, Morácz József egy fonyódi székhelyű mélyépítő cég, a Tabán-Bau Kft. tulajdonosai és ügyvezetői voltak. A Tabán-Bau története nem Cseresnyés alpolgármesterségével kezdődött, egy évvel korábban alapították. De lássuk előbb a helyi politikai előzményeket!
A Fidesz segítette, a Fidesz fúrta
2006 és 2010 között áldatlan politikai állapotok uralkodtak Nagykanizsán. A Fidesz az esélytelenek nyugalmával párton kívüli jelöltet támogatott a polgármester-választáson, és ahogy a Demokrata anno megírta, a párt nagy meglepetésére Marton István nyerni tudott. Mivel Marton függelten volt, városvezetőként önjáró politikát folytatott, nem akart lefeküdni a pártérdekeknek. Cseresnyés a helyi Fidesz vezetőjeként alpolgármester lett, a konfliktus kódolva volt.
A 2015-ben elhunyt Marton talált is fogást Cseresnyésen, állította, hogy ő csak a "haverfinanszírozás alternatív módozatai" ellen lépett fel. Feljelentést tett hűtlen kezelés miatt, mert állítása szerint a rokoni Tabán-Bau közbeszerzés nélkül nyerte el a Dél-Zalai Vízmű Zrt. 50 millió forintos rekultivációs munkálatait. A Demokrata amúgy érdekesen hessegette el a gyanút:
A kérdéses cég, a Tabán-Bau Kft. valóban a fideszes politikus vőtársának, azaz sógornője férjének érdekeltsége, ez a kapcsolat azonban olyan távoli, hogy már nem is rokoni.
A vízmű állította, a legolcsóbb ajánlatot adta a Tabán-Bau, ami szabályosan nyerte el a projektet. A cég felügyelőbizottsága is megvizsgálta Marton vádjait és mindent rendben talált. Mindenesetre ekkoriban inkább alvállalkozóként vett részt a cég a munkákban, de Cseresnyés 2010-es polgármesterré válásakor fordult a széljárás, fővállalkozóként is elkezdtek nyerni (főleg kisebb munkákat), még a belváros nagy újjáépítésében is volt szerepük.
Balatonról Kanizsára
A vállalkozás 2005. december 10-én alakult meg, székhelye Fonyódon, a Szabadság utca 7. alatt, fióktelepe Nagykanizsán, a Kaán Károly utca 2. b. épület, földszint 5. alatt volt (2011 óta). Főtevékenysége út és autópálya építése volt, de a tevékenységi körében szerepelt épület, vasút, híd, alagút, különböző közművek, vízi létesítmények építése, bontás, tetőfedés, élelmiszer-kiskereskedelem, de több mezőgazdasági jelegű tevékenység is. Jegyzett tőkéje 20 millió forint volt.
A cég nettó árbevétele 2014-ben és 2015-ben is 400 millió forint felett volt, majdnem 15 millió forint adózás előtti eredménnyel. A 2016-os évben már ennek töredéke jött össze, tavaly pedig 13,7 milliós bevétel mellett 17 milliós mínuszban zártak adózás előtti eredmény terén. A cégnek 220 millió forint tartozása van.
Ezek alapján nem meglepő, hogy a Tabán-Bau a sok elnyert projekt ellenére is bedőlt, tavaly felszámolás alá helyezték, volt, hogy a nagykanizsai önkormányzat is eljárást indított ellene. A felszámolást a Lubin Invest Kft. végzi, az 2017. március 27-én kezdődött. (Morácz Józsefnek az Opten céginformációs adatbázis szerint hátom másik cége is felszámolással végezte korábban, feleségének egy.)
Kanizsa leburkolása
A cég honlapja annak ellenére él, hogy felszámolás alatt álnak, meg is tekinthető a sok referenciamunkájuk, így a kanizsai Erzsébet tér, a kaposvári Fő tér leburkolása, a fonyódi Csisztai út, egy kisfakosi és egy nemesbüki utca, a kanizsai Munkás és Rózsa utca leaszfaltozása, kisebb burkolási, hulladéksziget-építési munkálatok.
2014-ben amúgy úgy nyert a cég, hogy nem volt más pályázó. 2015-ben az első ütemben három részmunkára adott be ellenajánlatot a Rajna Ép-Ker Kft., a többire nem, de mind a hét részmunkát a Tabán-Bau nyerte. A második ütemben három részmunkára szólt a kiírás, az elsőt a Rajna Ép-Ker vitte, a másik kettőt a Tabán-Bau. 2016-ban a bontás esetében kilenc részből állt a közbeszerzés, itt mind a kilenc részt a Tabán-Bau nyerte. Mindegyik részmunkára három ellenajánlatot adtak be, de ezek közül senki más nem kapott lehetőséget, az N-Ferrum Kft. és a Kanizsa Produkt Bau Kft. sem.
A 2016-os utcafelújításoknál három részből állt a közbeszerzés, mind a három részre ugyanaz a 4 cég adott be ajánlatot. Ebből az első részt kapta a Tabán-Bau, a másik kettőt a Rinoterra Kft. Az első rész egy előző évi részprojekt folytatása. Ekkor már bírósági végrehajtás volt a cég ellen.
A Morácz-lányok kisegítik apjukat
Ezzel még mindig nem ért véget a sztori, a Tabán-Bau kiíródott belőle, de megjelent a cikk elején említett új cég, aminek elég nyilvánvalóan köze van Moráczhoz. Feltételezhetően az ő lányai 2016 őszén megalapították a Fundaxis-3M Kft.-t, ami szintén dolgozott a vízműnek, de a város megbízásából építkezéseken is részt vesznek fővállalkozóként, minimális tapasztalattal.
A Fundaxis-3M Kft.-t 2016. szeptember 1-én hozták létre, a fonyódi Csend utca 5. alatt van a székhelye. Főtevékenysége út, autópálya építése, de fémszerkezet gyártásával, bontással és építési terület előkészítésével is foglalkozik. Jegyzett tőkéje 3 millió forint, 2016-ban 24,4 millió forint nettó bevétele és 3,2 millió forint adózás előtti eredménye volt, 9,3 milliós kötelezettség mellett.
Tuti tenderek A város általános közzétételi listájában több olyan tendert is találtunk, amik (több) tízmillió forintosak és vagy a Tabán-Bau, vagy utódja, a Fundaxis-3M nyerte el őket. Íme a lista, ami az alvállalkozói munkákat nem tartalmazza (szerződéskötés dátuma – feladat – kifizetett összeg): Tabán-Bau: 2014. július 31. – közlekedési létesítmények kivitelezése – 55,18 millió forint; 2015. szeptember 29. – közlekedési létesítmények kivitelezése I. ütem, hét részben – 35,24 millió forint; 2015. december 22. – közlekedési létesítmények kivitelezése II. ütem, három részben – 21,36 millió forint; 2016. március 22. – önkormányzati épületek bontása – 10,55 millió forint; 2016. június 29. – Kisrác utcai buszmegállópár és környéke felújítása – 20,28 millió forint. Fundaxis-3M: 2017. november 6. – közlekedési létesítmények kivitelezése 6 részben, 4. rész – 10,31 millió forint; 2017. november 6. – közlekedési létesítmények kivitelezése 6 részben, 5. rész – 12,24 millió forint.
Ügyvezetője Subosits-Morácz Csilla, akinek az anyja neve és a lakcíme (ami megegyezik a Tabán-Bau korábbi fióktelepének címével) alapján valóban Morácz József lánya lehet, ahogy a cég másik tagja, Morácz Adrienn is. Subosits-Morácz Csilla forrásaink szerint a 2000-es évek elején a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció szakára járt, majd az anno még keményen fideszes Lánchíd Rádiónál dolgozott. Jelenleg a Főtáv PR és kommunikációs munkatársként alkalmazza.
Érdekesség, hogy a férje, Subosits János a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalban osztályvezető a Jogi és NFA Ellenőrzési Főosztályon. Ez annak tükrében hangzik érdekesen, hogy a felesége nagybátyja, azaz Cseresnyés Péter a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár.
(Kiemelt kép: MTI Fotó/Varga György) | [
"Tabán-Bau Kft.",
"Fundaxis-3M Kft."
] | [
"Dél-Zalai Vízmű Zrt.",
"Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal",
"Rinoterra Kft.",
"Jogi és NFA Ellenőrzési Főosztály",
"Kanizsa Produkt Bau Kft.",
"N-Ferrum Kft.",
"Rajna Ép-Ker Kft.",
"Lubin Invest Kft.",
"Lánchíd Rádió",
"Rajna Ép-Ker",
"Pázmány Péter Katolikus Egyetem"
] |
Ő adott kölcsön 8 milliárdot Berlusconinak
Nem milliárdos topmenedzsernek, hanem egy átlagos vállalkozónak néz ki az a rejtélyes férfi, aki – mint múlt héten megírtuk – 25 millió eurót (7,8 milliárd forint) adott kölcsön Silvio Berlusconiéknak! Ő Georges Roth, az Alfapapír Kft. volt vezetője, akit egy olvasónk fényképezett le a Pesti Központi Kerületi Bíróság folyosóján várakozva szeptember végén, amikor Rothot egy büntetőügyben tanúként idézték be.
Rothból nem nézné ki az ember, hogy milliárdokat ad kölcsön az Európa egyik leggazdagabb embereként számon tartott volt olasz kormányfőnek, de az a baj, hogy cége, az Alfapapír Kft. mérlegeiből sem derül ki, honnan lehetettek felesleges milliárdjai. Kerestük őt is, hogy megtudjuk tőle, miért pont ő adott kölcsön Berlusconiéknak, de egyáltalán nem reagált megkereséseinkre.
A Blikk birtokában levő dokumentumok szerint George Roth írta alá azokat a szerződéseket 2011-ben az Alfapapír Kft. részéről, amelynek révén 25 millió eurót adtak a Berlusconi érdekeltségébe tartozó Emerald Cove nevű offshore-cégnek. Ebből az első részletet, 6,7 millió eurót (2 milliárd forint) bizonyíthatóan át is utaltak nekik.
A megdöbbentő ügylet vélhetően egy másik ügy lezsírozását szolgálta. Mint megírtuk, az Alfapapír Kft. mögött egy ukrán oligarcha, Dimitrij Firtas állhat, aki az akkori olasz miniszterelnökkel, Silvio Berlusconival akart üzletelni, a 25 millió eurós "kölcsön" pedig ezt volt hivatott elősegíteni.
Berlusconi a szardíniai villájában fogadta is Firtasékat, amelynek előkészítésében egy Svájcban élő magyar üzletember vállalt kulcsszerepet. Úgy tudjuk, a kölcsönt nem fizették vissza az olaszok, az Alfapapír sem kérte vissza a pénzt. Kerestük az ügylet szereplőit, de Rothhoz hasonlóan ők is hallgatnak. Így nem válaszolt Dimitrij Firtas, akit ügyvédjén és személyi titkárán keresztül is megkerestünk. Nem reagáltak az ügy olasz kulcsfigurái, Paolo Berlusconi, Silvio öccse és Ezio Simonelli, a Berlusconi család titkára sem megkeresésünkre. Ez azért is különös, mert információink szerint élénk figyelemmel kísérik az ügyletről írt cikkeinket.
Kozák Dániel | [
"Emerald Cove",
"Alfapapír Kft."
] | [] |
A BRFK meghosszabbítaná a nyomozást az SZDSZ tavalyi elnökválasztásán történt csalás ügyében, ezért az ügyészséghez fordultak. A február 18-án kezdődött nyomozásban még senkit nem gyanúsítottak meg.
Az SZDSZ elnökválasztási botrányát kirobbánó tagja szerint elfogult az ellene vizsgálódó fegyelmi bizottság.
Kóka János az SZDSZ elnökeként nem teljesítette legfontosabb ígéretét, nem tette sikeressé a liberálisokat.
Az SZDSZ a csalási botrány után rendkívüli tisztújító küldöttgyűlést tart. Ma eldől, ki lesz az SZDSZ új elnöke.
Két szavazattal győzte le ellenfelét, Kóka Jánost. Az új elnök párbeszédet kezd a pártokkal.
A rendőrség meghosszabbítaná az SZDSZ tavaly márciusi elnökválasztása ügyében indított nyomozását, tájékoztatott a BRFK hétfőn.
"Újabb nyomozati cselekmények lefolytatása vált szükségessé", ezért kérte a rendőrség a nyomozás meghosszabbítását az ügyészségtől, közölte Kormos Endre sajtóügyeletes. Az ügyben még nem gyanúsítottak meg senkit, tette hozzá.
A BRFK február 18-án rendelte el a nyomozást az SZDSZ-es elnökválasztás ügyében, magánokirat-hamisítás gyanúja miatt. Akkor Borbély Zoltán ügyész, a Legfőbb Ügyészség szóvivője azt mondta, Szerdahelyi Szabolcs, a Deport ’56 elnöke és Mali Zoltán, Drávapiski polgármestere tett feljelentést az ügyben.
A rendőrségi nyomozás azért indult, mert az SZDSZ tavalyi tisztújító küldöttgyűlésén több olyan küldött aláírása szerepelt a regisztrációs íveken, akik nem voltak jelen. A párt belső vizsgálata igazolta, hogy szabálytalanságok történtek. | [
"SZDSZ"
] | [
"Deport ’",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
A NAV szerint fennáll a különösen nagy értékben elkövetett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sokmilliárdos EU-s projektjeinél – írta keddi Facebook-posztjában Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő.
Hadházy az EU-s vizsgálat eredményei alapján tett bejelentést Poltnál, aki Hadházy szerint "kénytelen volt" továbbítani az ügyet a NAV-hoz. Polt tájékoztatása szerint akkor nyomozás-kiegészítést rendeltek el. "Mostani levelükben már ők is költségvetési csalás gyanúról beszélnek" – írta a képviselő, aki azt is hozzáfűzte, hogy a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályához tették át az ügyet.
Hadházy azonban azt is írta, hogy ezek a fejlemények nem jelentenek túl sokat. Az Öveges-programmal kapcsolatban ugyanis évek óta nyomoz a NAV, a politikus szerint "az időhúzás egy szép trükkje, hogy egyik helyről a másikra rakosgatják át az aktákat". Szerinte az sem jó ómen, hogy a NAV elnöke a Microsoft-ügy egyik érintettje, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora pedig most a Kúria (legfelső bíróság) elnökhelyettese lett.
Az Öveges-program ügyében az unió csalás elleni hivatala, az OLAF is nyomozott, és 390 millió forint EU-s támogatást kellett Magyarországnak visszafizetnie. Hét évnyi nyomozás után három gyanúsítottja van a programnak. Az ügyben eredetileg 2014-ben indult először büntetőeljárás, miután Hadházy súlyos visszaéléseket tárt fel, és még a Miniszterelnökség belső vizsgálata is szabálytalanságokat talált.
Az ügyben először a Nemzeti Nyomozó Iroda kezdett vizsgálódnia, ők aztán átadták az ügyet még 2016-ban a NAV-nak, miután hűtlen kezelést nem állapítottak meg, de arra gyanakodtak, hogy költségvetési csalás történt.
Hadházy azt írta korábban, hogy az Öveges-programban "43 városban fizettek ki városonként 300 milliót egyetlen gimnáziumi laboros tanteremért., 43 helyen írattak munkafüzeteket 25 millióért, de 25 milliót mindenhol kifizettek szövegszerkesztésért, és még 25 milliót egy-egy olyan tanulmányért, amelyik az elkészült tananyag minőségéről szólt. De hasonló összegekért vettek mindenhol tanterem foglaltságot jelző szoftvert". Az Öveges-program ügyét az Átlátszó foglalta össze korábban. | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztálya"
] |
Bejelentés nélküli, úgynevezett feketemunkásokat alkalmaztak a 4-es metró Kálvin téri építésénél; az érintett munkaadókkal azonnal bontsák fel a szerződést - mondta a fővárosi KDNP frakció szóvivője hétfőn, a helyszínen újságírók előtt.
Rétvári Bence átadta az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségtől kapott levelet, amelyben az áll: egy június 6-ai helyszíni ellenőrzésen négy munkáltató foglalkoztatta munkavállalóit szabálytalanul, így például öt személyt "írásba foglalt munkaszerződés és bejelentés nélkül". A levelet író Gerőfi László igazgató utalt a jogszabályra, amely szerint ilyen esetekben a munkáltatóval szemben indítanak eljárást.
Rétvári Bence ugyanakkor megjegyezte: az ügyben megkereste a 4-es metró igazgatóságát, ám ott azt a tájékoztatást kapta, hogy nem indult eljárás. Közölte, vagy a projektigazgatóság tévesztette meg őt, mint fővárosi képviselőt, vagy az alvállalkozók az igazgatóságot. A "valótlan tartalmú tájékoztatásért" valakinek felelnie kell - tette hozzá. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy 500 milliárd forintos fővárosi beruházásnál nem jelentik be a munkavállalókat.
A fővárosnak sürgősen, azonnali hatállyal lépnie kell, és utasítani kell a metróigazgatóságot, hogy azonnali hatállyal bontson fel minden olyan szerződést, amit feketemunkásokat alkalmazókkal kötöttek, és zárja ki őket a fővárosi beruházásokból - mondta az ellenzéki képviselő. Ha elhatalmasodik a feketemunka a metróépítésén, az uniós támogatások is veszélybe kerülhetnek - figyelmeztetett.
Bagdy Gábor, a KDNP frakcióvezetője azt mondta: "nagyon nagy a gyanú arra, hogy a BKV projektigazgatósága az egész metróprojekt-beruházás során elsősorban nem a főváros, hanem sokkal inkább az alvállalkozói érdekeit védi". | [
"BKV"
] | [
"Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség"
] |
Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy 2010. április 22. napján, a Magyar Nemzet című lapból szemlézett, "Fogorvosoktól kért jogi tanácsot a HN" címmel megjelent írásban bizonyítékok, illetve az ügyre vonatkozó adatok ellenőrzése nélkül valótlanul állítottuk, hogy "fogorvosi céggel szerződött a honvédelmi tárca ...., amelyért mintegy négymillió forintot fizetett ki évente a társaságnak", illetve, hogy a "FitDent Kft.-nek a szaktárca évente csaknem négymillió forintot fizetett ki".
A fenti cikkben valótlanul állítottuk, illetve való tényeket hamis színben tüntettünk fel azon közlésünkkel, hogy "2007-2008-ban szerződött egy fővárosi fogászattal a Honvédelmi Minisztérium".
Nem igaz az sem, hogy a FitDent Kft. "elsősorban fogorvosi, szépségápolási és fodrásztevékenységgel, illetve egyéb termékek ügynöki nagykereskedelmével" foglalkozik.
Valótlan az az állításunk, hogy a FitDent Kft. "éppen a HM FLÜ-vel megkötött első megállapodásuk idején vette fel a tevékenységeik körébe a gazdasági, üzletviteli és adózási tanácsadást", valótlan továbbá, hogy e tevékenységet "2009 januárjában töröltek is a cég munkakörei közül".
Az sem felel meg a valóságnak, hogy "fogászok adtak például tanácsokat a Tubesre tervezett radar sugár-egészségügyi hatásairól". Valótlanul állítottuk azt is, hogy Gergely Tamás a FitDent Kft. ügyvezetője. | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"FitDent Kft."
] | [
"HM FLÜ"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.