text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Csaknem 73 millió forint nyereséggel zárta a tavalyi évet az MSZP azután, hogy 2010-ben még több mint félmilliárdos vesztesége volt.
A szocialista párt 803 millió forint bevételt könyvelhetett el az elmúlt évben, ebből 521 millió forint volt az állami támogatás, 39 millió forint tagdíjakból származott, míg 202 millió adományokból - derül ki a Hivatalos Értesítőben pénteken közzétett beszámolóból.
Magánszemélyek 138 millió forinttal gyarapították a pártkasszát; félmillió forintnál többet fizetett be számos MSZP-s országgyűlési képviselő, így Mesterházy Attila pártelnök is. Botka László például egymillió, Puch László 526 ezer, Veres János 700 ezer, Kovács László 517 ezer forinttal támogatta pártját. Rajtuk kívül Hiller István, Lamperth Mónika és Tukacs István is több mint félmillió forintot fizetett be, csakúgy mint Molnár Csaba, Ficsor Ádám és Szűcs Erika, akik aztán októberben Gyurcsány Ferenccel együtt mindhárman kiléptek az MSZP-ből.
Jogi személyektől 64 millió forint bevétele származott az MSZP-nek. Egymillió forintnál nagyobb hozzájárulást kaptak a szocialisták a XVIII. kerületi, a nagykanizsai, a nagykőrösi, a ceglédi, a szentendrei és az egri önkormányzattól, míg az V. kerületi önkormányzat 8,3, a kispesti pedig 6,8 millió forinttal támogatta őket. Feltehetően ugyancsak ingatlanhasználat révén jutott az MSZP ötmillió forint támogatáshoz az ugyanígy a Fideszt is segítő Fény utcai piac Kft.-től és csaknem 7 millió forinthoz a kőbányai vagyonkezelő zrt.-től.
A pártigazgatói székben Puch Lászlót váltó Velez Árpád és a párt pénzügyi ellenőrző bizottságát vezető Tukacs István jegyezte beszámoló alapján az MSZP 730 millió forintot költött tavaly: a legtöbbet, 462 milliót működési kiadásokra, míg a politikai tevékenységükre 178 millió forintot áldoztak a szocialisták. Az MSZP így annak ellenére zárta nyereséggel az elmúlt évet, hogy bevételei több mint 250 millió forinttal csökkentek 2010-hez képest, amikor félmilliárd forintnál is nagyobbra rúgott a párt vesztesége. | [
"MSZP"
] | [
"Hivatalos Értesítő",
"Fény utcai piac Kft."
] |
Vádlottak kihallgatásával folytatódik kedden a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és 14 társával szemben, 2012. június 13-án megkezdődött büntetőper a Kecskeméti Törvényszéken.
A Központi Nyomozó Főügyészség folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt vádolta meg Hagyó Miklóst és társait.
A vád szerint Hagyó Miklós L. Ottóval, a főpolgármester-helyettesi kabinet kommunikációs tanácsadójával és H. Évával, a BKV Zrt.-hez tartozó DBR Metro sajtóreferensével – saját vagy ismeretségi körük anyagi és gazdasági érdekeinek jogtalan előmozdítása érdekében – 2007 és 2009 között a BKV vezetőknek olyan utasításokat adott, döntéseiket pedig olyan módon befolyásolta, hogy a BKV számára hátrányos döntéseket hozzanak, ilyen szerződéseket kössenek.
A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintnál nagyobb vagyoni hátrányt okozott a BKV Zrt.-nek.
Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró a per kezdete óta 25 tárgyalási napot tartott. A 15 vádlott közül eddig 12 vádlottat hallgatott ki a törvényszék. A vádlottak nem ismerték el, hogy bűncselekményt követtek volna el.
Kedden előreláthatólag a hetedrendű és a tizenötödrendű vádlottak kihallgatása következik, majd januárban további három tárgyalási napon a hatodrendű vádlottat hallgatja ki a törvényszék.
A vádlottak kihallgatását követően a tárgyalás várhatóan február végén, a tanúk meghallgatásával folytatódik.
A volt szocialista főpolgármester-helyettest a 2010-es országgyűlési választások után, 2010. május 17-én helyezték előzetes letartóztatásba, majd 2011 februárjától júniusáig házi őrizetben volt, jelenleg szabadlábon védekezhet.
A 15 vádlott közül nyolc volt különböző időtartamú kényszerintézkedés – őrizet, előzetes letartóztatás, házi őrizet, valamint lakhelyelhagyási tilalom – alatt. Jelenleg mindenki szabadon védekezhet.
A Fővárosi Törvényszék elnöke nyolc, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke egy kiemelt üggyel kapcsolatban indítványozta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőjének másik, azonos hatáskörű bíróság kijelölését a törvényszék és a tábla rendkívüli aránytalan munkaterhei miatt, az ügyek időszerű elbírálása érdekében.
Handó Tünde, az OBH elnöke a törvényben előírt feltételeket megvizsgálta és a kijelöléssel érintett bíróságok hozzájárulását bekérte, ezek alapján az indítványnak helyt adott és döntött valamennyi ügy – így a Hagyó-per – áthelyezéséről. | [
"BKV Zrt."
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Törvényszék",
"DBR Metro",
"Országos Bírósági Hivatal",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Kecskeméti Törvényszék"
] |
A hvg.hu, a TASZ, a Transparency International Magyarország, az index.hu, a K-Monitor, az [origo] és az atlatszo.hu közérdekű-adat igényléssel fordult a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, hogy megismerhesse a trafikpályázat részleteit. Szerettük volna megismerni a Magyar Állam dohánytermék-kiskereskedelmi monopóliumának koncessziós szerződéssel történő átengedésére vonatkozó nyertes és vesztes pályázatokat; a nyertes és a vesztes pályázatok értékelési pontszámait a Pályázati Kiírás 4. melléklete szerinti bontásban, az értékelésről szóló emlékeztetőkkel együtt; az értékelést végző bizottságok tagjainak névsorát; az értékelést végző bizottság üléseiről készült jegyzőkönyveket vagy egyéb dokumentációt és a pályázaton nyertes pályázók nevét, lakcímét, születési helyét és idejét. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ma délutáni válaszában megtagadta az adatközlést. Arra hivatkoznak, hogy az általunk kért adatok nem közérdekűek, mivel a pályázat sem volt nyílt, ezen kívül személyiségi jogok és üzleti titkok védelmét is felhozták a teljesítés ellenében.
Miközben tehát a Fidesz-közeli, sokszor dohányboltot közelről sem látott nyertesek nagy száma miatt kirobbant trafikbotrány közepén a kormány az átláthatóságot súlyosan sértő törvénymódosítást fogadott el, azt állítja, hogy az összehasonlítási alapul szolgáló vesztes pályázatok, valamint a döntéseket meghozók névsora nem érdemel nyilvánosságot. Egyedül a benyújtott pályázatok által elért pontszámokat fogják – ígéretük szerint – feltenni a nemzetidohany.hu oldalra, de csak az állami koncessziós szerződések megkötése után. Az [origo] emlékeztet, hogy “a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila álláspontja szerint nyilvános adatnak minősülnek az emlékeztetőn kívül a legkedvezőbb pályázat elfogadásának részletes indokai, valamint maguk a szerződések is, az adatgazda pedig nem hivatkozhat üzleti titokra."
Két fideszes képviselő múlt vasárnap beadott javaslatát kedden elfogadva a kormány olyan törvénymódosítást küldött Áder János elé, mely pont az ilyen közérdekű-adat igénylések benyújtásához fűződő jog megtépázásával jelentősen sérti az átláthatóságot. Amennyiben Önt is felháborítja a közpénzek ellenőrizhetőségének csorbítása, írja alá a köztársasági elnökhöz címzett petíciónkat!
“Kedden kivételes és sürgős eljárásban fogadta el a Parlament az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény vasárnap, egyéni képviselői indítványként beterjesztett módosítását, amely gumiszabályokkal korlátozza a közérdekű adatszolgáltatást. Az előterjesztés szerint az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feladata a közfeladatot ellátó szervek ellenőrzése, a közérdekű adat megismerésére irányuló állampolgári igény pedig nem eredményezhet az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést. Az indoklás ezt azzal egészíti ki, hogy azokat a “visszaélésszerű adatigényléseket", amelyek az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályoznák, nem kell teljesíteni." – Az átláthatóság korlátozása: Ne írd alá, János!
A fenti montázs forrása. | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Transparency International Magyarország",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Magyar Állam",
"Állami Számvevőszék"
] |
Pályázat nélkül nyerte el a Somogy Megyei Kormányhivatal főosztályvezetői állását a megyei közgyűlés fideszes elnökének felesége – állítja az MSZP szóvivője.
A Fidesz által elindított Rokonok-saga újabb epizódjában Gelencsér Attila fideszes parlamenti képviselő – aki egyben a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke - felesége jutott pályáztatás nélkül, tehát megkülönböztetett módon megbízáshoz a Somogy Megyei Kormányhivatalban. Most az asszony vezeti az oktatási főosztályt – tudatja Török Zsolt, az MSZP szóvivője.
A közlemény emlékeztet rá: Pálffy István KDNP-s képviselő neje is pályáztatás nélkül kapott állást, ő a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyik háttérintézményéhez került. Balsai István fideszes képviselő fia ugyanígy jutott ügyvédi megbízáshoz a Köztársasági Elnöki Hivatalban.
Török további példákkal is előáll. Orbán Viktor unokatestvérei, pontosabban a Vitézy klán tagjai, a Navracsics család ügyeskedései, Kontrát Károly lánya, Schmitt Pál unokaöccse, Petykó Zoltán lánya és a Betyárkalap-díjas Czira Szabolcs nászurának munkához juttatása is jól mutatja, miként támogatja a rokonságot kormányzati funkcióban a Fidesz – állítja a szóvivő.
Úgy látszik, hogy a Fidesz számára a verseny, a legjobb szakmai érték mellékes, ha a családról, mármint a saját képviselőik családjáról van szó, mert mások családja nem olyan fontos a számukra – hangsúlyozza a közlemény.
A Fidesz-KDNP-kormány egymillió új munkahelyet ígért, jelenleg mínusz százezernél jár, ám a saját állásait sokszor törvénytelenül halmozza – véli Török Zsolt. Az MSZP számára ez elfogadhatatlan – teszi hozzá -, ezért felszólítja a Fideszt, hogy azonnal vonja vissza az államigazgatásba jogtalanul ültetett barátok, rokonok megbízását, ugyanakkor - ahogyan ígérte - kezdjen hozzá az új munkahelyek teremtéséhez, hiszen a legfrissebb KSH-adatok szerint az utóbbi hónapokban egyre több ember maradt megélhetés nélkül. | [
"Fidesz"
] | [
"Vitézy klán",
"Somogy Megyei Kormányhivatal",
"Köztársasági Elnöki Hivatal",
"Somogy Megyei Közgyűlés",
"Nemzeti Erőforrás Minisztérium"
] |
Elmeszelte és kétmillió forintra meg is bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság az Állami Egészségügyi Ellátó Központot. Lejtett ugyanis a pálya a későbbi nyertesnek. A közbeszerzési tanácsadó Mészáros Lőrinc barátjának cége volt. A részletekről Hadházy Ákos számolt be, aki az LMP-ből történt kilépése után immár független országgyűlési képviselőként folytatja Korrupcióinfó-sorozatát.
A Zalaegerszegi Kardiológiai és Szívsebészeti Centrum számára keresett az Állami Egészségügyi Ellátó Központ sterilizáló berendezéseket és műtő-felszereléseket 2017-ben. Az ÁEEK segítője már akkor is az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt. volt. Ez a társaság Antal Kadosáé, akit tenderarisztokrata berkekben Mészáros Lőrinc közelébe detektálnak, mi itt írtunk róla bővebben.
A beszerzést megtámadta az egyik piaci szereplő, mondván a kiírást úgy fogalmazták meg, hogy meghatározott versenytársnak lejt a pálya – az érintett kft. egyébként a kórházbeszerzések visszatérő nyertese.
A Közbeszerzési Döntőbizottság nemrégiben született határozatában csaknem maradéktalanul elfogadta a panaszos érvelését. "A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő súlyos jogsértést valósított meg azzal, hogy jogsértően határozta meg a beszerzése tárgyát, tartalmát és az értékelés szempontját" – írták.
Egyebek mellett felesleges műszaki paramétereket szabott, például ok nélkül írta elő, hogy 70 fokon is mosson a kívánt berendezés, tekintve, hogy a műtéti eszközöket jellemzően 50 fokon mossák, 60 foknál pedig semmiképpen sem magasabb hőfokon, mert az károsítja a hőérzékeny anyagokat.
"Tudjuk, hogy a kórházi fertőzések mekkora problémát okoznak, ezért különösen visszatetsző az efféle gyakorlat" – hangsúlyozta Korrupcióinfóján Hadházy Ákos országgyűlési képviselő. A politikus a korrupció elleni fellépés érdekében továbbra is elengedhetetlennek tartja Magyarország csatlakozását az európai ügyészséghez.
A KDB az ajánlati felhívást megsemmisítette, és a kiíró ÁEEK-t 2 millió forintra bírságolta. Azért "csak" ennyire, mert az eljárás időben megindult, nem hirdettek nyertest a jogsértő kiírás alapján. A KDB ugyanakkor észlelte azt is, hogy az egészségügyi ellátó úgymond visszaeső mutyista: "a Döntőbizottság figyelemmel volt arra is, hogy az ajánlatkérővel szemben többször állapított meg már jogsértést e törvény alapján". | [
"Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt.",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ"
] | [
"Zalaegerszegi Kardiológiai és Szívsebészeti Centrum",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Bűncselekmény hiányában megszüntette a filozófuspályázatok ügyében indított egyik nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya, további három ügyben még tart az eljárás. A feljelentő Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos tehát legalább az egyik esetben tévedett.
Bűncselekmény hiányában megszüntette a filozófuspályázatok ügyében indított egyik nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gazdaságvédelmi főosztálya, további három ügyben még tart az eljárás - közölte a BRFK sajtóosztálya kedden a távirati irodával. A nyomozók arról nem adtak tájékoztatást, hogy melyik nyomozást szüntették meg.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos több mint egy évvel ezelőtt tett feljelentést négy filozófuspályázat ügyében ismeretlen tettes ellen jogosulatlan gazdasági tevékenység végzése és hűtlen kezelés gyanúja miatt. A kormánybiztos, fideszes országgyűlési képviselő tavaly januárban - a feljelentések után - elmondta: hat pályázatot vizsgáltak, közülük kettő esetében azt állapították meg, hogy nem történtek jogszabálysértések, négy ügyében pedig büntetőfeljelentés született.
Az egyik feljelentés - mint mondta - Steiger Kornél nevéhez köthető, a támogatási összeg 88,9 millió forint. A politikus szerint ezen felhívás esetében "a helyzet kísértetiesen hasonlít" ahhoz a három pályázathoz, amellyel kapcsolatban már feljelentést tett. Külsős cégekbe szervezték ki a munkákat, és jelentős összegeket kaptak azok, akik részt vettek benne; a témavezetők között van Bolonyai Gábor, Miklós Tamás és Bárány István - mondta, hozzáfűzve, hogy ők mindhárman az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának oktatói. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, a jogszabályok alapján a közalkalmazott nem vehet fel megbízási díjat azért a munkáért, amelyet közalkalmazottként végez el.
A másik feljelentés Borbély Gábor nevéhez köthető. A támogatási összeg 70,5 millió forint volt, a pénzt a Filozófiai Kutatóintézet pályázta meg, ennek ellenére a vizsgálatot nem az intézet folytatta le, hanem 16 külsős megbízási szerződést kötött különböző cégekkel, azzal az indokkal, hogy a kutatóintézet nem rendelkezik megfelelő szellemi kapacitással. Budai Gyula hozzátette: a pályázati dokumentációt áttanulmányozva azt tapasztalták, hogy a külsős gazdasági társaságokban ugyanazok találhatók, akik egyben a Filozófiai Kutatóintézet közalkalmazottjai, köztük az igazgatója, Borbély Gábor.
Az érintett cégek között van az a bt., amelynek vezető tisztségviselője Borbély Gábor, valamint egy olyan vállalkozás is, amelynek tisztségviselője Gábor György, aki ugyancsak a kutatóintézet közalkalmazottja. Ugyanígy érintett Gángó Gábor, valamint Szabó Rita, aki szintén közalkalmazott volt, de egyéni vállalkozóként számlázott, és vett fel a támogatási összegből - fejtette ki a kormánybiztos, emlékeztetve, hogy a törvény szerint a közalkalmazottak nem folytathatnak ilyen jellegű tevékenységet.
Két másik pályázattal összefüggésben tavaly januárban tett feljelentést Budai Gyula. A két tender közül az egyik, 90 millió forintos támogatású összeg projekt vezetője Vajda Mihály volt, és "ugyanígy külsős cégeket hoztak be a pályázat tekintetében", mint az előbbi esetben - mondta, megjegyezve, hogy a pályázat során a projektvezető témafelelősöket jelölt ki, akik részesültek a 90 millióból, ugyanakkor az általuk behozott saját cégeik révén további költségvetési forrást kaptak. Köztük említette Gulyás Gábort, Vajda Mihály lányát és unokáját. A másik, 53,9 millió forintos projekt vezetője Heller Ágnes volt, a témafelelősök között pedig ugyanazok találhatók, mint az említettek esetében, köztük Vajda Mihály - közölte.
A Magyar Nemzet tavaly többször is foglalkozott a filozófuspályázatok ügyével. A lap közlése szerint hat pályamunkával összesen csaknem félmilliárd forinthoz jutott hozzá a Gyurcsány-kormány idején a Radnóti Sándor, Heller Ágnes, Vajda Mihály, Gábor György és Geréby György alkotta filozófusi kör.
Heller Ágnes egy korábbi, Magyar Narancsban megjelent interjújában felhívta a figyelmet arra: a Magyar Nemzet a cikke címében - "Félmilliárdot kutattak el Hellerék" - az ő nevével jelölte az állítólagos "hálózat" ténykedését. Leszögezte: "a pályázatok vezetői között vannak barátaim és vannak, akiket egyáltalán nem ismerek, vagy legfeljebb csak távolról". A pályázatok elbírálása kapcsán azt mondta, nem a jelentkezők dolga eldönteni, hogy a témájuk egybevág-e a kiírással, hanem azoknak, akik erről határoznak. Ha a pályázatot elfogadják, akkor a jelentkezőkre már csak egyetlen kritérium vonatkozik: az, hogy teljesítették-e, amit vállaltak - tette hozzá.
A filozófuspályázatok ügyével kapcsolatban indított eljárások ellen korábban tiltakozást fogalmazott meg a Magyar Filozófus Társaság, valamint a Német Filozófiai Társaság elnöke, volt kulturális szövetségi államminiszter és Jürgen Habermas tiszteletbeli tag is.
Budai Gyula a feljelentések után a legfőbb ügyészhez fordult, azt kérve, hogy az ügyészség folytassa le a nyomozást. A kormánybiztos ezt azzal indokolta, hogy "olyan jellegű politikai támadást intéztek ellene és hivatala ellen, amely alapján arra jutott, az ügyben egy olyan szervnek kell nyomoznia, amely rendelkezik megfelelő szakértelemmel, kapacitással". Polt Péter válaszában arról tájékoztatta, hogy a pályázatokkal kapcsolatban kiemelt ügyészi felügyeletet látnak el. | [
"Eötvös Loránd Tudományegyetem",
"Filozófiai Kutatóintézet"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Magyar Filozófus Társaság",
"Német Filozófiai Társaság"
] |
Korábban gyakran partikuláris érdekek érvényesültek az Országos Igazságszolgáltatatási Tanácsban (OIT), így az egyes döntések során nem feltétlenül az egységes, magas színvonalon ítélkező és az ügyeket ésszerű határidőn belül lezárni képes igazságszolgáltatás megteremtése volt a cél – jelentette ki lapunknak Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.
Az igazgatási és a szakmai vezetői poszt szétválasztása ezért szerinte elkerülhetetlen volt, mert így a Kúria elnöke elsősorban az egységes ítélkezési gyakorlat kialakításáért felel, míg az OBH vezetőjének a bíróságok működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket kell biztosítania.
Korábban mindkét feladatot a Legfelsőbb Bíróság elnöke által irányított OIT látta el. A testületben azonban meghatározó szerepet játszottak a megyei elnökök, és Handó szerint részben ez magyarázza, hogy a bírósági szervezet nem alkalmazkodott az ügyek számának változásához. A bíró elmozdíthatatlan ugyan, de a betöltetlen státus már nem, s miután a helyi bíróságokon évente százszázötven álláshely üresedik meg, az OIT-nak lett volna bizonyos mozgástere – fogalmazott –, hogy oda nevezzenek ki új embereket, ahol a munkateher ezt indokolja.
Ezzel a lehetőséggel azonban szinte soha nem éltek, így a fővárosban és Pest megyében, illetve Debrecenben és Győrött is olyannyira megnőtt a bírák terhelése, hogy az eljárások az átlagosnál lényegesen hoszszabb idő alatt fejeződnek be. Ezért az OBH egyik legfontosabb feladata – és erre munkacsoportot hoztak létre –, hogy felmérje: az egyes ügyszakokban és bírósági fórumokon mekkora lehet az egy bíró által még kezelhető ügyek száma. Handó Tünde úgy véli, elfogadhatatlan, ha például Budapesten egy büntetőbírónak átlagosan majdnem 160, míg Békésben nem egészen harminc folyamatban levő aktával kell megbirkóznia. Ezért az év második felétől új bírákat csak oda neveznek ki, ahol azt a munkateher indokolja.
Szükség van ugyanakkor azonnali intézkedésekre. Az egyik lehetőség, hogy azokra a területekre, ahol az ügyek feldolgozásához külső segítség kell, bírákat rendelnek ki. Az elnök hangsúlyozta: olyan statisztikai mutatókra van szükség, amelyek alapján valamennyi törvényszék láthatja, más bíróságokhoz képest miként áll. Így minden elnök eldöntheti, van-e másoknak felajánlható szabad kapacitása, vagy esetleg maga is hátralékkal küzd.
Handó Tünde úgy látja, Budapesten az elmaradást vidéki bírák kirendelése nélkül nem képesek feldolgozni. Csakhogy a Fővárosi Törvényszéken elegendő tárgyalóterem sincs, ezért körülbelül kétszáz fő elhelyezésére alkalmas létesítményt próbálnak bérelni, és a felszabaduló irodákat alakítanák át tárgyalóvá. Vannak azonban olyan kiemelt ügyek, amelyeket első alkalommal csak a jövő év őszén tűzhettek volna napirendre, miközben ezekben három hónapon belül meg kell kezdeni az eljárást. Az elnök szerint ilyenkor az ügyek más bíróság elé utalása lehet a megoldás.
A velencei bizottságnak a magyar bírósági rendszer átalakításával kapcsolatos egyik legsúlyosabb kifogása viszont éppen az volt, hogy senkit nem vonhatnak el a törvényes bírájától, tehát nem lehet önkényesen kijelölni az adott ügyekben illetékes fórumot. Handó Tünde maga is azt tartja, hogy ez csak kivételes és végső eszköz, mert a legjobb az, ha ott van a bíró, ahol az ügy. Emlékeztetett azonban arra, hogy 2011 januárja óta létező intézményről van szó. A bírák egyébként maguk kezdeményezték, hogy ezt a lehetőséget foglalják jogszabályba, mert már korábban is vittek át ügyeket a fővárosból más bíróságra.
Az elnök hangsúlyozta: nehéz jó megoldást találni úgy, hogy érvényesítsék az eljárások ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő érdeket, s más alapjogok se csorbuljanak. A jogalkotó most úgy döntött, hogy az előbbit kivételes esetekben fontosabbnak tartja a törvényes bíróhoz való jognál, mert az igazságszolgáltatás tekintélyét, a jogállamiságot kérdőjelezi meg, ha az ítéletek túl hosszú idő után születnek meg. Ez elsősorban a gazdasági ügyeknél ahhoz vezethet, hogy a verdiktben foglaltak –mert a cégek időközben megszűnnek, a vagyont eltüntetik – végrehajthatatlanná válnak. A bíróság pedig csupán jogalkalmazó, amely végrehajtja a törvényekben foglaltakat, s nem dolga megítélni, mely alapjogot részesítse előnyben – fogalmazott Handó.
A velencei bizottság keményen bírálta az OBH vezetőjének más jogköreit is. Handó szerint a kritikák egy része a szabályozás bizonyos elemeinek nem megfelelő ismeretéből vagy félreértéséből adódik. Ilyen a hivatal elnökének kifogásolt törvénykezdeményezési joga, ami nem más, mint hogy javasolhatja a parlamentnél egyes jogszabályok módosítását. Tehát csupán kérhet, és nem arról van szó, hogy maga nyújthatna be önálló indítványt.
Hasonló a helyzet a kinevezési jog kapcsán is,mert a bizottság valószínűleg nem tekintette át a magyar bírósági önigazgatási rendszer egészének működését – véli Handó. Az új bírák, illetve a vezetők kinevezése előtt a helyi bíróságokon az összbírói értekezlet, a törvényszékeken a választott bírói tanácsok, valamint a kollé giumok is véleményt nyilvánítanak, így ezek a testületek személyi kérdésekben szerinte megkerülhetetlen szűrőként működnek. Vagyis: az OBH-elnököt szinte kész helyzet elé állítják.
A kinevezési folyamat ráadásul a bíró kar teljes nyilvánossága előtt zajlik, ezért Handó Tünde állítja: nem hozhat olyan döntést, amelyet ne lenne képes érvekkel alátámasztani. Eddig a hivatal vezetője 149 pályázatot bírált el, és mindössze nyolc alkalommal tért el a bírák által felállított rangsortól. Ebből hat esetben az érintett törvényszéki elnökök javaslatával egyetértve bírósági titkárokat sorolt előre a többi jelölttel szemben.
A jövőben viszont már az Országos Bírói Tanács (OBT) által meghatározott szempontrendszert kell érvényesíteni, és ha az elnök nem az első helyen megjelölt személyt javasolja, a tanács egyetértése nélkül a bírói kinevezést sem kezdeményez heti. Amikor pedig valamilyen vezetői posztra a hivatal elnöke olyan jelöltet választana, akit az érintett bíróságokon nem támogatnak, az OBT ugyancsak vétójogot kapmajd. Így végképp nincs lehetőség arra, hogy a hatalmával visszaéljen – jelentette ki a bírósági hivatal elnöke.
A nemzetközi szervezetek a 62 évnél idősebb bírák kényszernyugdíjazása miatt is támadják a magyar kormányt, az Európai Bizottság emiatt kötelezettségszegési eljárást is indított. Handó ezt a döntést nem kívánta kommentálni, kérdésünkre annyit azonban elmondott: ha idősebb kollégáinak esetleg mégsem kellene levetniük hamarabb a talárt – sokan már június 30-án távozni kényszerülnek –, igazgatási vezetőként képes lenne megoldani a helyzetet. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ügyhátralék feldolgozása szempontjából szerencsés is lehetne, ha maradhatnának.
Az OBH elnökét ma többnyire Szájer József fideszes EP-képviselő feleségeként emlegetik (Az Orbán-család barátja is – a szerk.). Handó Tünde erre reagálva elmondta: elsőként 1991-ben kellett feltennie magának a kérdést, hogy képes-e családi kapcsolatai ellenére a független ítélkezésre. Akkor úgy érezte, a magánélete nem befolyásolja abban, hogy bíróként pártatlanul járjon el. Második alkalommal 1999-ben került szembe ugyanezzel a dilemmával, amikor arról kellett határoznia, hogy megpályázza-e a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöki székét. Az elmúlt két évtized azt igazolja, hogy minden esetben szakmai alapokon nyugvó döntéseket hozott – jelentette ki Handó Tünde. Szerinte ezt támasztja alá, hogy három alkalommal pályázott amunkaügyi bírósági elnöki posztra, és kollégái, illetve a Fővárosi Bíróság bírói tanácsának tagjai a titkos szavazáson több alkalommal egyhangúlag támogatták.
Arra a felvetésünkre, hogy tavaly a fideszes politikus feleségének vagy a szakembernek szólt-e az OBH-elnöki posztra szóló jelölés, Handó közölte: akkor harmadjára tette mérlegre, hogy a hivatását lehet-e függetleníteni a magánéletétől. Úgy gondolja, hogy erre eddigi pályafutása –amelynek része, hogy jelentős vezetői gyakorlatot szerzett, nemzetközi kapcsolatokat épített ki, szakmai szervezetekben tevékenykedik – meggyőző választ ad. Nem vitatja azonban, hogy most még inkább bizonyítania kell. Ezért arra törekszik, hogy minden esetben megalapozottan és átlátható módon hozza meg döntéseit.
HANDÓ TÜNDE 1986-ban szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1983-tól 1986-ig a Ménesi úti Bibó István Szakkollégium tagja volt. 1986–1990 között a Fővárosi Munkaügyi Bíróság fogalmazója, majd ugyanitt bírósági titkár, 1991-től kinevezett bíró, 1999. április 15-től a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke. 2000-től a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének elnökhelyettese, 2008 óta a Magyar Munkajogi Társaság tagja. 2008-ban az Európai Munkaügyi Bírák Egyesületének elnöke lett. Az Országgyűlés 2011 decemberében az Országos Bírósági Hivatal elnökévé választotta. Férje Szájer József, a Fidesz korábbi alelnöke, jelenlegi európai parlamenti képviselője. | [
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [
"Bibó István Szakkollégium",
"ELTE Állam- és Jogtudományi Kara",
"Munkaügyi Bírák Országos Egyesülete",
"Országos Bírói Tanács",
"Fővárosi Törvényszék",
"Európai Munkaügyi Bírák Egyesülete",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Magyar Munkajogi Társaság",
"Európai Bizottság",
"Országos Igazságszolgáltatatási Tanács",
"Fővárosi Bíróság",
"Fővárosi Munkaügyi Bíróság"
] |
2014-ben Simicska Lajos cégét bízta meg a MÁV a Piliscsaba-Esztergom vasútvonal biztosítóberendezési munkálataival, de 2016-ban az NFM jelzésére az állami vasúttársaság felbontotta a szerződést, és a munkát most a felcsúti polgármester cége kapta meg.
Nemrégiben számoltunk be arról, hogy a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő R-Kord Kft. nettó 7,65 milliárd forintért kiegészítő biztosítóberendezési munkálatokat végez a Budapest-Esztergom vasútvonalon. Az összeg 85 százalékát európai uniós forrásból, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból (IKOP) kapja meg a felcsúti polgármester cége. A közbeszerzést kiíró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. előzetesen jóval olcsóbbra, nettó 6,95 milliárd forintra becsülte a beruházás értékét. A munkálatok egyik része “Piliscsaba – Esztergom között új, D55 típusú biztber. tervezése, engedélyeztetése, kivitelezése".
Valójában viszont még 7,65 milliárd forintnál is többe kerül a projekt. A Budapest-Esztergom vasútvonal Piliscsaba és Esztergom közötti, nagyjából 21 kilométeres szakaszának biztosítóberendezési munkáira ugyanis már korábban kifizetett a MÁV is közel 2 milliárd forintot.
2014 áprilisában írt ki az állami vasúttársaság nyílt közbeszerzést, melynek tárgya a “Piliscsaba–Esztergom között új felülvezérelt Domino 55 biztosítóberendezés, Rákosrendező–Esztergom vasútvonalon a távközlési munkák elvégzése és utastájékoztató berendezések telepítése" volt. A munkálatokat a MÁV akkor nettó 2,89 milliárd forintra becsülte, és a számlát EU-s pénzből, a Közlekedés Operatív Programból (KÖZOP) tervezte kifizetni.
A tenderre két ajánlat érkezett, a nyertes a Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft. lett nettó 3,56 milliárd forintos, vagyis a MÁV által becsültnél jóval drágább árral.
A cég többségi tulajdonosa 2000 óta a Transdanuvius 2000 Kft., annak többségi tulajdonosa pedig 2011 óta a Simicska Lajos kezében lévő Közgép. 2014 novemberében ennek megfelelően ezzel a címmel számolt be a közbeszerzés eredményéről a Napi.hu gazdasági portál: “A MÁV-tól kapott új munkát a Közgép-cég“.
Információink szerint azonban ezt a szerződést a MÁV később felbontotta Simicska érdekeltségével, és ez a magyarázat arra, hogy most Mészáros Lőrincnek fizet a NIF ugyanezért a munkáért.
Megkérdeztük a MÁV-ot, hogy valóban szerződést bontottak-e a Dunántúli Kft.-vel, és ha igen, akkor mikor és milyen indokkal, és mekkora összeget fizettek a cégnek az addig elvégzett munkákért és megvásárolt eszközökért.
A MÁV válaszában azt közölte, hogy 2016. február 25-ei hatállyal bontották fel a Piliscsaba-Esztergom közötti biztosítóberendezési munkálatokra kötött szerződést a Dunántúli Kft.-vel. A szerződésbontás oka az volt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tájékoztatta a MÁV-ot arról, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t (NIF) jelölte ki az NFM a projekt kedvezményezettjének, így a MÁV EU-s támogatása érvényét vesztette, vagyis a MÁV-nak nem volt pénze kifizetni a beruházást. A Dunántúli Kft. tudomásul vette a szerződésbontást, az addig elvégzett munkáért és megvásárolt eszközökért nettó 1,85 milliárd forintot kapott. A MÁV tájékoztatása szerint a NIF tenderét megnyerő R-Kord Kft. pedig takarékossági okokból köteles felhasználni az elkészült terveket, valamint a Dunántúli Kft. által beszerzett anyagokat és eszközöket.
Tehát a MÁV már kifizetett Simicska Lajos cégének nettó 1,85 milliárd forintot a Piliscsaba-Esztergom vasútvonal biztosítóberendezési munkálataira, a NIF pedig (minimum) nettó 7,6 milliárd forintot fizet Mészáros Lőrinc cégének a Piliscsaba-Esztergom szakaszt is magában foglaló Budapest-Esztergom vasútvonal biztosítóberendezési munkálataira. Ez összesen nettó 9,5 milliárd forint.
A MÁV részletes válasza:
“Hivatkozással a 2017. május 19-én beérkezett megkeresésére tájékoztatjuk, hogy a MÁV Zrt. a megjelölt, Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft.-vel kötött szerződést 2016. február 25-ei hatállyal felbontotta. A felbontás indoka a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól érkezett KIF 20637/2015. NFM számú, 2015. október 21-én kelt leirat, amelyben a minisztérium arról tájékoztatta a MÁV Zrt.-t, hogy a megkeresésében meghatározott tárgyú projekt megvalósítására a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t (NIF Zrt.) jelölte ki a kedvezményezetti pozícióra. A fenti leirat alapján a Vállalkozási Szerződés alapját képező, KÖZOP-5.5.0-09-11-2013-0002 számú Támogatási Szerződés hatályát vesztette, megszüntetve egyben a MÁV Zrt. kedvezményezeti pozícióját, egyúttal a tárgyi vállalkozási szerződés fedezetét. A fent hivatkozott előzmények alapján a Vállalkozási Szerződés forrásfedezet hiánya miatt ellehetetlenült. A szerződés megszűnését a Megrendelő és Vállalkozó között létrejött kétoldalú megállapodás aláírásával Vállalkozó tudomásul vette. A vállalkozó által elvégzett munkára, valamint a projekt keretében beszerzett anyagokra összesen nettó 1.854.583.242,- Ft. került kifizetésre. A MÁV Zrt. és a NIF Zrt. között létrejött kétoldalú megállapodás alapján a NIF Zrt. által indított közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott vállalkozó köteles az elkészült terveket, hatósági engedélyeket, valamint a beszerzett anyagokat és eszközöket a szerződés teljesítése során felhasználni, ezáltal biztosítva az Európai Unió társfinanszírozásával végrehajtott projekt költséghatékony és transzparens lebonyolítását, valamint a kettős finanszírozás elkerülését."
A Budapest-Esztergom vasútvonalat egyébként mintha valami pénznyelő átok sújtaná. Három évig tartó, összesen 44 milliárd forintból elvégzett felújítás után 2015 augusztusában indult újra a teljes szakaszán a közlekedés, azóta a beruházás eredményeképpen a gyorsvonatok 17, a személyvonatok 5 (öt) perccel hamarabb teszik meg az utat. 2016 augusztusában beszámoltunk róla, hogy a vasútvonal villamosítását plusz 33,7 milliárd forintért a Strabag Vasútépítő Kft., az MVM OVIT Zrt., és a TRSZ Kft. alkotta konzorcium végzi el. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. akkor azt közölte, hogy nem csupán a villamos felsővezetéket építik ki Rákosrendező és Esztergom között, hanem különböző fejlesztéseket is végeznek a vonalon. Ha ezekhez az összegekhez hozzátesszük a biztosítóberendezési munkák 9,5 milliárdos költségét, akkor eddig bő 87 milliárd forintba került az 53 kilométeres vasútvonal fejlesztése. Ez kilométerenként 1,64 milliárd forintot jelent.
A felcsúti polgármester tulajdonában lévő R-Kord Kft.-nek nem ez az első vasúttal kapcsolatos megbízása: részt vesz a dél-balatoni vasútvonal 73 milliárd forintos felújításában, a Szombathely–Zalaszentiván vasútvonal 14 milliárdos villamosításában is, és a Pécs-Dombóvár vonalszakaszon 2,5 milliárd forintért épít ki forgalomirányító berendezést. A szaporodó közpénzes megrendelésekkel párhuzamosan az R-Kord árbevétele gigantikus növekedést produkált az elmúlt években: a 2014-es 1,2 milliárd forint után 2015-ben 6,5 milliárd, 2016-ban pedig 17 milliárd lett. Tavaly ebből a hatalmas összegből 3,6 milliárd forint lett az adózott eredmény, ezt Mészáros Lőrinc ki is vette osztalékként.
A Simicska Lajos közvetett tulajdonában lévő Dunántúli Kft. korábban a MÁV és a GYSEV rendszeres partnere volt, utoljára azonban 2015 februárjában nyert egy “mindössze" nettó 598 millió forintos tendert. A G-nap után eltűnő állami megbízások erősen meglátszanak a cég mérlegén: a 2015-ös nettó 25,6 milliárd forintos árbevétel tavaly 3,3 milliárdra olvadt, és a tavalyelőtti 1,6 milliárd forintos adózott eredmény után 2016-ban már csak 37 millió forintot termelt a vállalkozás.
A Direkt36 nemrég írt arról, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő Dunántúli Kft. tavaly eladásra kínálta a vagyonát, és a cég fontosabb eszközei az R-Kord Kft.-hez, valamint a Vasútautomatika Kft.-hez kerültek. Utóbbit az osztrák Swietelsky alapította 2016 márciusában, majd decemberben megvette Sakalj Ferenc, aki Mészáros Lőrinc horvátországi jobbkeze.
Mészáros Lőrinc 2017 januárjában a Demokratának adott interjújában beszélt arról, hogy Simicska Lajos nagyon sokat segített neki, régebben több pályázaton indultak együtt a cégeik. A G-nap óta azonban a Simicska-cégek visszaszorultak, a Mészáros-cégek pedig szárnyalnak.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"MÁV",
"R-Kord Kft.",
"Dunántúli Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"Strabag Vasútépítő Kft.",
"Közlekedés Operatív Program",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Vasútautomatika Kft.",
"MVM OVIT Zrt.",
"TRSZ Kft.",
"Európai Unió",
"Transdanuvius 2000 Kft.",
"Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program",
"NIF Zrt.",
"Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft."
] |
A DK szerint a kedden elfogadott jövő évi adócsomag miatt nőni fognak az adóterhek és szegényedni a családok. Varju László, a DK színeiben politizáló független képviselő egyetlen örömhírnek azt nevezte, hogy "ma jobban élünk, mint jövőre".
Mint mondta: a kormány továbbra is fenntartja a "világrekorder" 27 százalékos áfát, amit megfejelt az élelmiszer-felügyeleti díjjal. Varju László úgy számolt, hogy így viszont 33 százalékos adóteher sújtja majd az élelmiszereket, de emelkedni fog az alkohol-, a dohány- és a reklámadó mértéke is, miközben megmarad a bank- és a telekommunikációs adó.
Az ellenzéki politikus mintegy mellékszálként tért ki arra, hogy a DK szerint a Magyar Nemzeti Bank az indokoltnál sokkal drágábban vette meg az Eiffel Palace épületét, ezért hűtlen kezelés miatt a legfőbb ügyészhez fordul és feljelenti Matolcsy György jegybankelnököt. Az MNB az üzletet egy offshore céggel bonyolította le - tette hozzá. A DK szerint az adóemelések helyett az MNB nyereségét nem ingatlanvásárlásokra vagy alapítványokra kellene költeni, hanem be kellene fizetni az államkasszába. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Eiffel Palace"
] |
Egy luxemburgi székhelyű cégnek, a Corpus Sireo Real Estate befektetési alapnak adta el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nettó 53,8 millió euróért az Eiffel Palace irodaépületet, amit 2014 nyarán vettek meg nettó 45,3 millió euróért – közölte az MNB csütörtökön az MTI-vel.
A jegybank a budapesti irodaház értékesítésére márciusban írt ki nyilvános pályázatot. A jegybank közleménye szerint a pályázat egyetlen bírálati szempontja a legmagasabb ár volt.
A pályázat első részében öt érvényes pályázat érkezett be, a második körben pedig három pályázó tett ajánlatot. A Corpus Sireo ajánlotta a legmagasabb árat az ingatlanért. A Corpus Sireo befektetési és vagyonkezelő az elsőszámú svájci eszközkezelő a Swiss Life Asset Managers tagja, amely a 2016 végi adatok szerint 67,4 milliárd euró összegű befektetést kezel Európa több országában.
Az MNB 2014-ben offshore hátterű cégektől vette meg az Eiffel Palace-t, az üzletéről ebben a cikkben írtunk részletesebben. | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Corpus Sireo Real Estate"
] | [
"Swiss Life Asset Managers",
"Eiffel Palace"
] |
Az MSZP új csodafegyverét, Tóth Bertalan frakcióvezető imázsát építő Gát György producer a Tarsoly-féle Quaestor-botrány egyik nagy kedvezményezettje. Más quaestoros szálak is vezetnek a szocik irányába, fontos szerep jutott a nyírségi-szabolcsi oroszbarát lobbinak is. Nagyon úgy fest, ismét egy pártokon átívelő gigamutyi zajlott. A lényeget azonban továbbra is csak sejteni lehet: hol a pénz?
"Francesco a nő alatt fekszik. Most húsz éves. Homlokát mély sebhely csúfítja, egyébként nagyon jóképű, és tele van életerővel. Meg vággyal. Még egy fiatal nő jelenik meg a képben, helyet cserél az előbbi nővel. Ugyanazt a pozitúrát foglalja el. Egy ideig folytatják a hancúrozást."
Meghökkentő lehet, de az idézet a Quaestor-csoportnál lefoglalt nyomozati iratokban olvasható, a forrás pedig egy forgatókönyv. Csalódniuk kell azonban azoknak, akik kedvelik az igénytelenül megírt illedelmes pornográfiát: a Quattrocento – Egy reneszánsz történet című tízrészes televíziós minisorozatot egyelőre nem mutatják be a csatornák. Ez is egyike ugyanis a Quaestor számos befuccsolt befektetésének.
A Quaestor Financial Hurira Kft. 2013-as alaptájékoztatója szerint a sorozat angol nyelven kerül elkészítésre és "célzottan a világ minden TV és Film csatornájának készül. Jelenleg az ilyen típusú TV-re készült mini sorozatoknak erősödő piaci kereslete van és éppen ezért viszonylag magas áron és könnyen értékesíthetőek".
Ehhez képest már 2011-ben így leveleztek a produkcióról a cég vezetői: "Zsolttal beszeltem tegnap es kifejezte aggályait a projekt potenciális kockázataira vonatkozólag. Most meg megállítható ez a vonat."
Végül sem a Quattrocentóból, sem a Quaestor-leány Corv-Invest Kft. másik, gigantikus, 120 millió dolláros költségvetésűre tervezett filmes ötletéből, a Jégmezők lovagja remake-ből, de a Macskafogó rajzfilm 3D-s verziójából sem lett semmi. A producer és Corv-Invest résztulajdonos Gát György azonban, az Átlátszóhoz is eljutott nyomozati iratokban legalábbis ez látszik, néhány tízmillió forint erejéig szerepel az úgynevezett 7/737-es számláról pénzt felvevők között is.
Márpedig ide nem furakodhatott be akárki: a 444.hu cikksorozata (az eddig megjelent részek itt és itt olvashatóak) úgy azonosította a 7/737-es számlát, mint ahol elveszhetett az ügyfélpénzek ügyfélpénz-jellege. A számlát a központi cég, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezette a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél. A cégvezetés néhány tagja, köztük Tarsoly Csaba első ember időről időre megcsapolta a Quaestor kuncsaftjainak pénzét pontosan ezen számla révén.
A kis Vuktól Tóth Bertalan imázsáig
Gát rendőrségi tanúvallomásában – kapcsolatuk eredetét magyarázva – gyerekkori barátjának mondta Tarsolyt, csak arra nem tért ki, melyikőjük gyerekkorára gondol: 17 év ugyanis a korkülönbség kettejük között Gát javára. A kapcsolat ugyanakkor, bárhonnan ered is, meglehetősen erős, még a quaestoros dolgozóknak is ábrán kellett lerajzolniuk saját használatra Gát (azóta zömmel bedőlt) produkciós és egyéb cégei, illetve a Quaestor-csoport tulajdonosi összefonódásait:
A kilencvenes évek egyik sztárproducere – filmes emlékezet szerint az első magyarországi producer -, egyebek mellett a Família Kft. című szappanopera, illetve a kudarcos Vuk-folytatás gyártója nevét utoljára akkor lehetett szélesebb körben olvasni, amikor tavaly kiderült: ő építgeti az MSZP új sztárpolitikusa, a pécsi Tóth Bertalan imázsát.
Tóthból nemrég még elnököt kívántak faragni a szintén Baranya megyei erős ember, Puch László volt pártpénzügyér nevével fémjelzett szoci körök. Ez ugyan nem jött össze – az új pártelnök Molnár Gyula lett -, de Tóth mindenképpen belépett az országos köztudatba: az MSZP parlamenti képviselőcsoportját vezeti.
Gát mindenesetre nem csak vele, de magával Puch-hal is kapcsolatban áll – ezt ő maga ismerte el az Átlátszó érdeklődésére, bár egyebekben nem kívánt nyilatkozni. Ha ez, mármint az egyik kedvezményezett és az úgynevezett ellenzéki párt kasszásának nexusa kevés lenne MSZP-s szálnak a brókerbotrányban, nyugalom: lesz még más is.
De előbb ismételjük át, mi is történt a brókerházban a 2015-ös csőd napjáig. Ehhez saját kutatásaink mellett a 444 már idézett cikkeit használtuk fő forrásnak.
Húsz év, 200 milliárd forint, 30 ezer károsult
A Quaestor-sztori gigantikus piramisjátékként fogható fel: egyre több új befektető (illetve tetemes bankhitel) kellett, hogy finanszírozni lehessen részben a nettó lopást (táskás kápé-felvételek), részben a Gát-féle filmekhez hasonlatosan bukó befektetéseket.
A családi bt-ként a kilencvenes évek elején startolt Quaestor kezdetben önkormányzatoknak és állami háttérintézményeknek kínált banki befektetéseket, nem sokkal később már saját brókercégükön keresztül.
Az 1998-as orosz pénzügyi válságig minden rendben lévőnek tűnt, de akkor hatalmasat buktak. Az előre menekülést választották, azt remélték, ha bevásárolnak két erőmű (bakonyi, pécsi) részvényeiből, újra a pénzüknél lehetnek. A felvásárláshoz pedig az ügyészség szerint hozzányúltak a befektetők pénzéhez, ráadásul az erőmű-üzleten is buktak.
Ettől fogva folyamatos volt az ügyfél-befektetések kreatív felhasználása: kezdetben simán átcsoportosítottak pénzeket a már említett 7/737-es számlára, majd, az ezredforduló után megkezdték a kamukötvények kibocsájtását is. Kezdetben "csak" három-négyszer, 2015-re már hétszer akkora értékben, mint fedezettel rendelkező, valóságos kötvényt. Ezen pénzek egy részét egyszerűen felvették (ezek az összegek nyomtalanul eltűntek), más részüket további kétes vállalkozásokba fektették. A manipulációk leplezésére pedig meghamisították a könyvelést egy cégcsoporton belüli fiktív kölcsönügylettel.
A "QFH nagy szarban van" tárgyú levelezés például 2008-ban folyt F. Edina pénzügyi főnök és egyik kolléganője között, kb. arról, hogy a QFH (azaz a Quaestor Financial Hrurira) nagy szarban van.
Az pedig, hogy miként ment a például könyvelés, mérlegkészítés egyebek mellett ebből a – szintén gazdasági főnökök között zajló – levelezésből elég szépen kiderül:
"Ennyi bevétel elég? Úgy rémlik a Miri azt mondta, hogy nem lehet veszteséges, de eredmény mértéket nem mondott, így gondolom, elég lenne. Ja és kire számlázzuk és mit?"
Pénzügyi felügyelet minek van?
A Quaestor 2015-ös bedőlése – a brókercégcsőd-sorozat utolsó állomásaként – koránt sem volt váratlan. Akkor az Átlátszónak a pénzügyi élet számos bennfentese nyilatkozott úgy, miszerint köreikben "mindenki" tudott Tarsolyék szorult helyzetéről, egyik, inkognitót kérő forrásunk szerint fogadásokat is kötöttek egymás között, hogy vajon meddig húzza a Quaestor.
Az ilyenkor felmerülő adekvát kérdésre, hogy az alapvetően bizalmon alapuló piac konkurens szereplőinek miért nem állt érdekében leleplezni a Quaestor – ezek szerint belső körökben nyilvánvaló – üzelmeit, az érintettek az állami felügyelet felé mutogatnak. Ha ott nem látják, nem akarják látni. A Concorde Alapkezelő vezetője névvel vállalta ugyanakkor, hogy van némi felelőssége bajban a piac sunnyogásának is.
Fennállása alatt ötször, 1998-ban, 2003-ban, 2008-ban és végül 2015-ben is ellenőrizte az aktuális értékpapír-felügyelet a csoport tevékenységét, de az ejnye-bejnyénél súlyosabb megállapítások csak elvétve, főképp akkor (2015-ben) születtek, amikor már csak a romok voltak a brókercég helyén.
Nem sokkal a teljes krach előtt, 2014 novemberében ráadásul a már felügyeleti tevékenységgel is felruházott MNB hagyta jóvá a QFH 70 milliárdos keretösszegű kötvényprogramját, a következő hónapban pedig azt, hogy a QÉP megvegye a Credigen Bankot.
A Quaestor ügyködése ugyanakkor mindenféle kormányokon átívelt; az "elmúltnyolcév" egyik pénzügyi prominense most az Átlátszónak nyilatkozva úgy próbálta menteni a renomét, hogy azt mondta: "az ő idejükben" az értékpapír-felügyelet úgymond "valóban független" közintézmény volt, nem pedig Matolcsy alá vont burkolt kormányszerv.
Elképzelhető-e ez politikai hátszél nélkül? – a válasz nyilvánvalóan nem. Ahogyan a Quaestorét megelőző pénzügyi botrányok (Lupis Brókerház, Globex, Postabank, K&H Equities – csak a legnagyobbakat említve) estében sem. És ahogy ezekben az esetekben, végül a Quaestor-ügyben sem kerültek politikusok (semmilyen oldalúak) a vádlottak padjára, az eltűnt pénznek pedig a hatóságok nemigen keresték a nyomát, pártkasszákban semmiképpen.
Polt Péter, a finn dizőz
Az ügyészség munkáját számos kritika érte, egyebek mellett például azért, mert még tanúként sem faggatták Tarsoly titkárát, aki történetesen Polt Péter legfőbb ügyész lányának udvarlója. Nem feltétlenül érdektelen az sem, hogy a csődnap előtti last minute vagyonkimentésben a kevés igen szerencsés kisbefektetők közé tartozott egy férfi, akit az Átlátszó a nyáron monogramozva, volt állami sofőrként jelölt meg. Az N1TV utóbb megnevezte őt, és azt is, hogy az illető a tetemes, 200 millió forintos befektetése kimentésekor (vagy legalábbis készpénzfelvételi igénye bejelentésekor) ugyan már pont nem, de korábban, 2010-től éppen a legfőbb ügyészség gépjárművezetője volt.
Legalább ennyit nyom a latban ugyanakkor a bíróság részéről érkező leminősítés, amely egyesen a tisztességes eljáráshoz való jogot sértőnek titulálta a vádiratot. Az ügyészség ezzel együtt kitart amellett, hogy remek munkát végzett a Tarsoly és tíz társa elleni nyomozás során.
Az ügyészség kicsit olyan, mint a Picasso kalandjai örökzöld filmvígjáték dizőze, aki egy dalt tudott, azt is finnül. Bár számos úgynevezett elszámoltatási bűnügyben már ráfaragott erre a taktikára, mintha ezúttal is ugyanazt tette volna: kiemelt egy figurát a rosszfiúk csapatából, rávette a tényfeltáró beismerőre és erre alapozta az ügy sikerét.
A pentito ezúttal a treasury-s Kámory Ferenc lett – az ő esete annyiban más, mint a hasonló ügyészségi koronatanúké, hogy itt nem merül fel a megfélemlítés vagy egyéb kényszer bevetése (ellentétben például a BKV-üggyel vagy a HM-es tábornokperrel). Sőt. Kámory mintha már évekkel az eljárás kezdete előtt is a bírósági procedúrára készült volna. Tizenhat (!) évvel ezelőtt írta ezt a főnökének (!) Tarsoly Csabának a Quaestor Travel nevű leánycég tevékenységével kapcsolatban:
"Tehát, mivel semmilyen területen sem engedhetjük meg az ilyeneket Csaba!!! a következő javaslatom lenne, melyet legyél szíves végre hajtani, mert ha véletlenül nem bírom tovább és elmegyek a cégtől, akkor a három gyerekeddel rossz lesz rácson keresztül beszélgetni, meg még pár embernek itt sajnos..."
Kemény szavak? Akadnak még keményebbek is. A 444-ből tudjuk, hogy a koronatanú eléggé rendszeresen gecitolvajozta is Tarsolyt, aki pedig azzal védekezett, hogy a saját cégétől nem tud lopni. Érdemes a vonatkozó csevegésben alaposabban is elmélyedni. Íme:
A levélben Tarsoly felvetéseire reagál Kámory (kékkel). A beszélgetésből kitűnik: Tarsolynak is feltűnt, hogy Kámory mintha betárazna a terhelőkből ("még szerencse, hogy az 1998-99-ben írt leveleid elolvasását visszajelző üzeneteket kinyomtatva elraktad"). De sem ennek a felfedezésnek, sem pedig a treasury-igazgató évtizedes trollkodásának nem lett következménye a cégnél.
Márpedig bárkinek, aki valaha dolgozott valahol akár csak egy napot is, ez több mint különös lehet. Ahogyan az is, hogy Kámoryék alapvetően felfelé, a menedzsment irányába vallottak, a vádlottak közé sem került kétkezi bankmunkás. Noha sejthető, hogy alsóbb szinteken is tudtak az üzelmekről, asszisztáltak hozzájuk.
Pont olyan, mintha Kámory valamelyik hárombetűs állami szerv provokátora lenne, és/vagy eleve ez lett volna a céges terv bukás esetére: Kámory vádalkut köt, kitálal, mentesül, a többiek pedig pár évvel megússzák. Ha így történt volna, az egyik feltétel már teljesült is: a koronatanú, valamint egy szerényebben feltáró irodavezető ügyét elkülönítette a többiekétől az ügyészség, majd meg is szüntette a rájuk vonatkozó eljárást.
Fidesz-közeli hiénák mozdultak rá a maradék vagyonra
Tarsolyék egyebek mellett azzal érvelnek, hogy meglenne a tartozások fedezete: a befektetésekben. A mondás nem is teljesen légből kapott.
Az úgynevezett invesztíciók tekintélyes része reakcióra sem érdemes, példaképpen a Gát-féle filmes álmokat, vagy az Öcsödy Péter – egyébiránt Gát egyik fő mentora – által vezetett QuaesTel sztoriját is fel lehet hozni.
A QuaesTel internetalapú távközlést kínált Egyesült Államok-beli központból – inkább kevesebb, mint több sikerrel. A cégcsoportba tartozó, Svájcban bejegyezett – szintén Öcsödy igazgatásával működő – Quaes Tel Africa AG és a Quaes Tel Middle East AG például felszámolás, a magyar cég végelszámolás alatt áll.
A Floridában élő Öcsödy vezette az Iowa államban bejegyzett QuaestCom Inc.-et is, amelynek 7 milliárd forintra értékelt részvénypakettjével fizette ki a fő tulajdonos liechtensteini Insula Management azt a tőkeemelést, amellyel a QPT Zrt. (a csoport központi cége) fő tulajdonosa lett 1999-ben. Méghozzá azelőtt, hogy a QuaestComot egyáltalán bejegyezték volna.
Öcsödyt annak idején nem érte el az Átátszó, de egyelőre a magyar ügyészeknek sem sikerült beszélniük vele. Azt viszont újfent a 444-ből tudni, hogy a magyar Quaestor csak 2008-ig több mint 1 milliárd forintot utalt a QuaestComnak valamiféle telefonkártya-projektre, amiből egy fillér sem jött vissza.
Más a helyzet az ingatlanokkal. A győri ETO-stadion és a hozzá csapott fantom-bevásárlóközpont szintén felejtős ugyan – a Portfolió 2015-ös cikke szerint az értéke közelebb van a nullához, mint a 62 millió euróhoz, amennyi a jelzálog rajta, bár a komplexum szállodája állítólag elketyeg, köszönhetően az Audi-gyárnál megforduló kuncsaftoknak.
Az ETO-Park állami gigahitele kapcsán próbálkozott a Fidesz, hogy áttolja a Quaestor-csőd döglött lovát a szocikhoz. Nem teljesen alaptalanul: az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank a Gyurcsány-kormány idején két részletben, 2005-ben és 2008-ban összesen közel 17 milliárd forinttal dobta meg Tarsolyék projektcégét, a pénzt 2026-ig kellene visszafizetni. Pedig ingatlanszakértők szerint eleve halott volt az ügy: külvárosi stadion-bevásárlóközpont-szálloda mix még külön-külön sem mondható bombaüzletnek, nemhogy így csomagban.
A Fidesz ennek ellenére gyorsan le is jött a témáról: kiderült ugyanis, hogy egyrészt Orbánék tovább dotálták több százmillióval ugyanezt a beruházást a Széchenyi Tervből, másrészt a 2012-es győri stadionátadáson már együtt parádézott a győri Szijjártó Péter és Tarsoly. Az ügyben folytatott nyomozásnak pedig, ami sajtóhírek szerint a Kehi (vagy más források szerint az MFB) feljelentésére indult, semmi nyilvános nyoma nincsen. Kérdést írtunk a rendőrségnek, hogy létezett-e egyáltalán ez a procedúra és mi lett az eredménye, válaszukat várjuk.
A kisebb quaestoros szállodákról már a Hír Televízió is pedzegette, hogy Mészáros Lőrinc kacsingathat rájuk. Az Átlátszó pedig azt írta nemrég: a Fidesz-közeli rendezvényeket biztosító Valton-Sec kisebbségi tulajdonosának végrehajtási joga terheli a becsődölt Quaestor-csoport ingatlanbefektetési cégét. Vagyis a csőd farvízén alighanem megindult a mazsolázás a felszámolás alatt lévő vagyonból – ahogyan ez például a Buda-Cash esetében is történt.
A harmincezer hoppon maradt kisbefektető zöme alighanem örülne, ha látna valamennyit a Duna City beruházás csepeli ingatlanának árából. A Duna City Budapest Ingatlanfejlesztő Kft. végelszámolója a napokban hirdette meg a céghez tartozó jókora, összesen több mint 20 hektáros ingatlant 28 milliárd forintért. A területet 100 millió euró és félmilliárd forint keretbiztosítéki jelzálog terheli. A jogosult az állami Szanálási Vagyonkezelő. Vagyis aki legelészni szeretne, licitálás helyett akár a tartozásról is egyezkedhet a hitelezővel – márpedig a faktorálás-bizniszben Mészárosék eddig igen erősnek bizonyultak.
A végelszámoló úgy kívánja kelendőbbé tenni az ingatlant, hogy közli: "a fővárosi közgyűlés határozata alapján az ingatlanok a Budapesten, 2024-ben esetlegesen megrendező olimpiai játékok egyik tervezett helyszíne. Ennek megfelelően itt kapna helyet többek között az atlétikai stadion épülete, illetve az olimpiai falu épületei".
Esztergomi érsekektől Putyin hivataláig
A Quaestor azért is működhetett huzamosabban piramisjátékként, mint a hagyományos sufnibankok (például Kun-Mediátor Marcsika) szoktak, mert nem csak hogy piaci körülmények között kigazdálkodhatatlan hozamokat ígértek, de a stílusra is adtak. Az országos fiókhálózat, nagyvonalú reklámbüdzsé mind a megbízhatóság látszatát keltették. Akárcsak Tarsoly nem különösen leplezett stadionavatós kapcsolatrendszere.
Az Átlátszó munkatársa 2000-ben, még HVG-színekben szembesült először azzal, hogy alighanem "ez is csak egy Postabank" – már ami az ilyen-olyan eliteknek tett szívességi befektetéseket illeti. Az egyik Quaestor-leány ugyanis nem sokkal korábban beszállt egy éppen erős likviditási gondokkal küzdő (utóbb fel is számolt) katolikus zarándok utazási irodába, a Catholica 2000 Kft.-be. Az invesztíciónak semmi egyéb előnye nem látszott, mint hogy a cég egyik tulajdonosa Paskai László akkori budapest-esztergomi érsek volt.
A már hivatkozott "pénzügyi berkek" kicsit sem voltak meglepve a fölfedezéstől: már ekkor úgymond konzervatív kötődésű üzletembernek mondták Tarsolyt. Akinek borüzletéhez utóbb asszisztált Paskai utóda, Erdő Péter is.
A fideszes kapcsolatrendszer elégé ismert: a csoport kommunikációs igazgatója azelőtt Orbán Viktor pártelnöki tanácsadója volt, a fő kontakt mégis a győri politikusból miniszterelnöki szóvivővé, majd külügyminiszterré vált Szijjártó Péter lehetett. A külügyes szál leginkább a kereskedőház-biznisz quaestoros kötődésein érhető tetten: betolt, majd last minute kimentett milliárdok például.
A kereskedőház-üzlet az, ahol még a magyar állami hátszélnél is erősebb mentor sejlik fel: a Szijjártó asszisztálásával 2013-ban megnyitott Quaestor-féle moszkvai kereskedőház Arbat-negyedbeli ingatlanának tulajdonosa Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatala volt. Márpedig nem kell képzett kremlinológusnak lenni ahhoz, hogy sejtsük, milyen erős biztonsági csekkoláson kell átesniük az efféle ingatlanok bérlőinek.
Minden út a kereskedőházakhoz vezet
A kereskedőházak révén juthatunk közelebb a politikai kapcsolatrendszer megfejtéséhez is. Kutakodásunkból kiderül: erősebb a balos szál, mint első látásra tűnik. De az is, hogy – hasonlóan a legtöbb hatalmas pénzlenyúláshoz – a kötődések pártszíne elmosódik, a dávidibolyai 70:30 sejlik föl ismét.
A már emlegetett pechvogel filmproducer, Gát György például régóta szociközeliként ismert a művészvilágban. Vagyis aligha "független szakemberként" kérték fel Tóth Bertalan imázs-építésére. Filmes forrásaink szerint pártközeli mentora a szocialisták szürke eminenciása, Szirtes József lehetett, akivel egy időben közös vállalkozást is futtatott. Szirtes Lamperth Mónika belügyminisztersége idején volt a tárca főtanácsadója. A BM pedig ekkoriban bízta meg Gát stábját uniós témájú ismeretterjesztő rajzfilmsorozat készítésével.
A másik érdekes kerházas kötődést az Átlátszó ismertette a minap. A lényeg: a Família Kft. produkcióban Gát rendezőasszisztense, s egy ideig a magánéletben is párja volt Czégé Zsuzsa, aki a Horn-kormány idején keveredett bele egy másik filmes botrányba, a Xénia Láz mutyijába, mint az MSZP-s hátszelű egyesület vezetője. Czégé a Xénia Láz Egyesületre rászervezett tévésorozatot gyártó vállalkozása, a Félx Film leányvállalatába, az erotikus tévésorozatot készítő LP Felixbe, történetesen a QPT szállt be. Ez a cég sem volt sikeresebb a többi Quaestor-invesztíciónál: vagyon nélkül, egyszerűsített felszámolással szűnt meg 2007-ben.
Czégé – akinek a xéniás időkben Csetényi Csaba, ma már Rogán-közeli milliárdos állami beszállító volt a férje – Félix Filmjében társtulajdonos volt Ferenczi István. A részben Ferenczi érdekeltségében álló Strong&Unique LLC a MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. döntése nyomán nemrég lehetőséget kapott az Egyesült Arab Emirátusokban magyar kereskedőház működtetésére egy 127 millió forintos szerződés alapján.
Nyírségi Kreml-barátok
Kereskedőházas a kötődés Tarsoly és a nyírségi-szabolcsi, kurzusfüggetlen oroszbarát lobbi között is. Forrásaink szerint Tarsoly a kétezres évek elején ismerkedett össze a nyírségi származású Kiss Szilárd botránydiplomatával. Róla az Index cikksorozatából lehet sokat megtudni, de mi is többször írtunk Kissről, például itt.
A később Mészáros Lőrinccel is üzletelő, mára kiérdemesült agrárdiplomata Kiss ekkoriban magyar húsipari termékeket árult Oroszországban, és ebbe kívánta bevonni a Quaestort finanszírozóként. Kiss 10 százalékos tulajdonos lett Tarsoly moszkvai kereskedőház-cégében, a VTD o.o.o.-ban.
Abban, ami az orosz elnöki hivataltól bérelte az ingatlanát. Ezt egyébként egyetlen fellelhető magyar nyelvű forrásként a Nyíregyházi Főiskola (ma már egyetem) honapja rögzíti. A főiskolának megkapóak a kapcsolatai a FÁK irányába. Az egyetem Kelet- és Közép-európai Kutató Központja szoros együttműködésben tevékenykedik a hasonló nevű alapítvánnyal.
A Kelet- és Közép-európai Kutató Központ Alapítványt a szintén a térségbe valósi (kemecsei) Keskeny Ernő volt moszkvai, jelenlegi kijevi nagykövet felesége, Sánta Ágnes hozta létre 2009-ben. Így kevésbé meglepő, hogy a kereskedőházak elérhetőségeit felsoroló archív, de elérhető főiskolás link alján konkaktszemélyként Keskeny Ernő van megadva. Mindez megmagyarázhatja azt is, hogy egyáltalán miért tartja nyilván egy felsőoktatási intézmény a kereskedőházak adatait.
A több Quaestor-cégben fb-tagságot is kapott Kiss Szilárd szintén nyírségi – ezt saját honlapján is szükségesnek tartja hangsúlyozni. Ahogyan azt is, hogy 2001-től, állítása szerint önkéntes munkában Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képviseletét látta el Oroszországban – a megyei közgyűlés ebben a ciklusban fideszes, 2002-2006 között MSZP-s többségű volt.
Kiss jelenleg az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetnél elkövetett bűncselekmények vádlottja, az ügyészség szerint korrupcióval faktorálta a nyíregyházi Sziky Gyulának.
Az éveken keresztül a helyi MSZP, elsősorban Csabai Lászlóné volt nyíregyházi polgármester bizalmasi körébe sorolt – ugyanakkor, ahogy a HVG megírta, az utóbb a Fideszre ráégett Kaya Ibrahim-féle útlevelekkel is machináló – Sziky úgyszintén Tarsoly fontos kapcsolata volt. Ez egyrészt az Index által közölt lehallgatási jegyzőkönyvekből is kitűnik: Tarsoly "Gyuszi bátyámnak" szólítja Szikyt, aki egy (alighanem Quaestoros) engedményezésről tesz éppen helyzetjelentést.
Sziky az ellene és Kiss ellen folyó büntetőügyben sem tagadta a régi kapcsolatot, sőt vallomásában azt mondta, annak idején Tarsoly ismertette össze Kiss Szilárddal. Hol máshol, mint Moszkvában: a 2008-as BL-döntő meccsén.
Történetük a labdarúgás révén ér össze: Sziky a kétezres években tulajdonosként, majd a háttérből irányította a Nyíregyházi Spartacus klubot, míg Tarsoly a győri ETO-nak volt a tulajdonosa. 2010-ben például együtt lobbiztak a Magyar Hivatásos Labdarúgó Ligában azért, hogy 16 helyett 18-as legyen a következő évi bajnokság – a Nyíregyháza ugyanis kiesésre állt a tizenhatból.
Szép biznisznek indult az Advertum Kft.-é, amelyet mások mellett Sziky alapított, s amely a Sziky által alelnökölt ligával állapodott meg (egy évvel Sziky kiszállása után, 2008-ban), hogy a cég átvállalja az élvonalbeli és másodosztályú klubokat tömörítő szervezet 3,1 milliárd forintos tartozását. Cserébe a liga 15 évre lemondott a meccsek kizárólagos rádióközvetítési jogairól és öt reklámtábla értékesítéséről az Advertum javára, illetve vállalta, hogy a közvetítési és egyéb bevételeiből évi több mint 200 millió forintot fizet a kft.-nek.
A 3,1 milliárdos adósság egy MFB-s kötvényügyletből eredt – erre 2001-ben vállalt állami garanciát az első Orbán-kormány. A liga cége által kibocsájtott, az MFB által jegyzett kötvények a klubokhoz jutottak, ahol fel is élték, a törlesztés azonban akadozott.
Itt jött a képbe tárgyalóként a liga részéről Tarsoly, a garanciát vállaló állam részéről pedig a történetesen szintén nyírségi Veres János (MSZP) akkori pénzügyminiszter, a párt megyei elnöke. Veres egyébként Kissel is ismerős kellett legyen: a későbbi miniszter a megyei közgyűlés tagja volt, amikor Kiss állítása szerint önkéntesként lobbizott a szabolcsi érdekekért Oroszországban.
A nyíregyházi Advertumnak pedig azt sikerült kijárnia a Veres vezette PM-en keresztül, hogy az állam a 2001-es kötelezettségétől való szabadulás érdekében garanciát vállalt volna egy nagyobb kölcsönre: az Advertum 5 milliárdos hitelére. Amiből a tervek szerint visszafizették volna a ligás kötvényadósságot, a maradék 2 milliárdból pedig regionális médiaportfoliójukat fejlesztették volna. Az erről szóló kormányhatározatot aztán Bajnai Gordon miniszterelnöksége első napján, az első intézkedéseinek egyikeként helyezte hatályon kívül.
Az Advertumot tavaly felszámolták, de korábban azzal is a hírekbe került, hogy fillérekért bérelt ingatlant. Történetesen a Nyíregyházi Főiskolától.
Rádi Antónia | [
"Quaestor Financial Hrurira",
"Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.",
"MSZP",
"QuaestCom Inc.",
"Fidesz",
"Advertum Kft.",
"Duna City Budapest Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Corv-Invest Kft.",
"MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt."
] | [
"Quaes Tel Africa AG",
"Nyíregyházi Spartacus",
"Insula Management",
"Xénia Láz Egyesület",
"Hír Televízió",
"Lupis Brókerház",
"Quaes Tel Middle East AG",
"Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga",
"Concorde Alapkezelő",
"K&H Equities",
"Kelet- és Közép-európai Kutató Központja",
"Quaestor Travel",
"QPT Zrt.",
"Família Kft.",
"Xénia Láz",
"VTD o.o.o.",
"Quaestor Financial Hurira Kft.",
"Kelet- és Közép-európai Kutató Központ Alapítvány",
"Strong&Unique LLC",
"Félix Film",
"Nyíregyházi Főiskola",
"Szanálási Vagyonkezelő",
"LP Felix",
"Quaestor Értékpapír Zrt.",
"Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet",
"TV és Film",
"Félx Film",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Kun-Mediátor Marcsika",
"Credigen Bank",
"Catholica 2000 Kft."
] |
Feljelentést tett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a moszkvai kereskedelmi kirendeltség 2008-as értékesítése miatt. A hivatal olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek szerint a 2008-as pályázat nyertesével már 2005-ben volt egy előszerződés az épület eladására, amit végül még olcsóbban, piaci értékénél becslés szerint 5 milliárd forinttal kevesebbért játszott át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy luxemburgi székhelyű cégnek.
Leveleket, hivatalos feljegyzéseket, titkosított rejtjeltáviratot hozott nyilvánosságra a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetője szerdai sajtótájékoztatóján. A dokumentumok a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladásának vizsgálata közben kerültek elő. A vizsgálat befejeztével a KEHI hűtlen és hanyag kezelés, valamint magánokirat-hamisítás miatt feljelentést tett.
Az ügyben, amelyről először az Origo számolt be egy cikksorozatban, már egyébként ügyészségi eljárás is folyik, mert a Moszkva frekventált helyén álló épületet gyanú szerint milliárdokkal olcsóbban adták el egy gyanús hátterű cégnek. Egyes becslések szerint az épület 9-12 milliárd forintot ért (a telek a moszkvai önkormányzaté, az épület és a korlátlan haszonélvezeti jog a magyar államé volt), de végül 3 és fél milliárd forintért adott túl rajta a nemzeti vagyonkezelő.
Klikk a rejtjeltáviratra a dokumentumokért!
Gaál Szabolcs Barna, a KEHI elnöke elmondta, hogy egy levél azt bizonyítja, hogy 2005-ben elkészült már egy szerződéstervezet, amely szerint az épületet 23,7 millió dollárért megvette volna a Diamond Air nevű, luxemburgi bejegyzésű cég. Egy nem sokkal a tervezet után kelt külügyminisztériumi rejtjeltávirat szerint a közigazgatási államtitkár kevésnek tartotta ezt az árat. (A rejtjeltávirat titkosítását tavaly decemberben oldották fel.)
Az épületet végül egy 2006-os kormányhatározat jelölte ki értékesítésre, majd 2008. márciusában született egy szerződés, amely szerint a Diamond Air megveszi az épületet, pontosan a 2005-ben meghatározott 23,7 millió dolláros (magyar oldalról megkifogásolt) áron. A szerződést követő napokban 21 millió dollár megérkezett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő számlájára. (Hogy miért csak ennyi, nem tudni, de ennek az összegnek később jelentősége lett.)
Kiderült ugyanis, hogy a szerződés megkötésére nem volt engedély, ezért azt magyar részről semmisnek nyilvánították, azzal az indokkal, hogy a vételár a magyar állam részére elfogadhatatlanul hátrányos volt. Az erről szóló iratra felkerült egy rájegyzés azonban, ami szerint Faller Jenő és Horváthné Fekszi Márta államtitkárok engedélyt adtak az eljárásra, és hogy Veres János pénzügyminiszter beszélt az ügyben Tátrai Miklóssal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójával.
A 2008. júniusi dobogókői kihelyezett kormányülésre finomodott a magyar álláspont: egy bemutatott emlékeztető szerint a kormány tudomásul vette, hogy az ingatlan kikerült az állami vagyonból. Emellett Gaál Szabolcs Barna szerint a kormány tulajdonképpen arra utasította a két érintett minisztert, hogy papírozza le az ügyet.
A KEHI elnöke szerint az ülésen részt vett a teljes akkori kormány, a hatóságnak vizsgálnia kell az eladásba belenyugodó határozat körülményeit. (Mivel a kormányülésen ott volt Gyurcsány Ferenc kormányfő is, ő is számíthat arra, hogy megkérdezik az ügyről.)
A csak a kormányülés után kiírt pályázatot végül nagy meglepetésre a Diamond Air nyerte, ezúttal 21 millió dolláros vételárral (éppen annyival tehát, amennyit korábban már átutalt). A KEHI-vizsgálat szerint a pályázaton is sok további szabálytalanságot követtek el a Diamond Air helyzetbe hozására. 2008. november 5-én megkötik a végső szerződést, 21,3 millió dollárra. Külön érdekes, hogy a Diamond Air közölte, hogy az összeget már 2006-ban befizette.
Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát, Székely Árpád korábbi nagykövetet és Tátrai Miklóst, a vagyonkezelő volt vezérigazgatóját az ingatlan eladásával kapcsolatban kedden már kihallgatta gyanúsítottként a Központi Nyomozó Főügyészség.
A Népszabadság korábbi cikkei szerint a 80-as évekből származó épület nem volt rentábilisan működtethető, több milliárd forintos felújításra szorult. A két legnagyobb bérlője a a Richter Gedeon Zrt. és az Egis Zrt. volt, egyikük meg is vette volna a kirendeltség egy részét. | [
"Külügyminisztérium",
"Diamond Air"
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Richter Gedeon Zrt.",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Egis Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Nincs rendjén, hogy egy csalással vádolt karitatív alapítvány döntéshozói szinte mindannyian a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt vagy jelenlegi munkatársai. Erről Demeter Ervin (Fidesz) beszélt hétfőn az azonnali kérdések között. Szilvásy György kancelláriaminiszter közölte: az alapítvánnyal a NBH-nak semmilyen kapcsolata nincs.
Hazatért a két és fél éve elrabolt Mehmet Karcsika. A fiú csak törökül szólal meg és visszamenne apjához.
Nemcsak az egykor szervezett bűnözéssel foglalkozó Földesi-Szabó Lászlót, hanem az Egymásért Egy-Másért Alapítványt támogató cégcsoport tulajdonosát is előzetesbe helyezték a VPOP akciója nyomán.
Mit keresnek a titkosszolgálatok munkatársai egy olyan alapítványban, ahol a nyomozóhatóság gyanúja szerint bűncselekmény elkövetéséből származó pénzeket osztanak szét? - kérdezte a fideszes országgyűlési képviselő, nem nevezve meg az alapítványt. Ugyanakkor a később elhangzottak alapján egyértelmű, hogy a Mehmet Károly visszahozatalakor ismertté vált szervezet miatt intézett azonnali kérdést a kancelláriaminiszterhez Demeter Ervin. (Az Egymásért Egy-Másért Alapítványról van szó egyébként.)
Egymilliárdos vámbevétel-kiesés
A fideszes politikus arra hivatkozott: a Vám- és Pénzügyőrség tájékoztatása szerint az alapítvány a karitatív célokra kapott adományokat több hazai üzletláncnak adta el. Ennek következtében egymilliárd forinttal rövidítették meg a központi költségvetést.
Az ellenzéki képviselő szerint a kuratóriumban szinte mindenki a titkosszolgálat volt vagy jelenlegi alkalmazottja. Mint mondta, a kuratórium tagja Nemzetbiztonsági Hivatal egyik vezető beosztású műveleti tisztje, a jogi képviseletet is az NBH volt tisztje látja el, és az alapítvány rendezvényein a titkosszolgálat főigazgatója, Galambos Lajos "rendszeresen díszeleg".
Két Szilvásy-testvért is emlegetett Demeter
Demeter - aki korábban, az Orbán-kormány idején miniszterként is felügyelte a titkosszolgálatokat - közölte: az ily módon szerzett pénzből részesült a Szilvásy György testvére (Szilvásy István) által irányított BM-kórház, de az alapítvány tevékenységét segíti a miniszter másik testvére, Szilvásy Péter is.
Szilvásy György kancelláriaminiszter Demeter Ervin "legújabb csúsztatáscsomagjának" nevezve a kérdést, azt mondta: az alapítvánnyal a Nemzetbiztonsági Hivatalnak semmilyen kapcsolata nincs, sem fedett, sem fedetlen.
Nincs alapja a gyanúnak Szilvásy szerint
Az a gyanú, amit Demeter Ervin megfogalmazott, vagyis hogy az alapítvány az NBH fedőszerve, minden valóságalapot nélkülöz - hangsúlyozta. Mint mondta, a képviselő minisztersége óta nem változtak az engedélyezési szabályok, vagyis az érintett nemzetbiztonsági tiszt az alapítványban való részvételét az erre illetékes parancsnoknak bejelentette, aki ezt tudomásul vette.
A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter közölte: az alapítvány ügyében indított eljárás nem érinti az NBH egyetlen aktív vagy nyugalmazott dolgozóját sem, őket nem vádolja senki semmivel.
Családi kártya
"Megértem önt múltja alapján, hogy a családi kártyát próbálja előhúzni, de nagyon szeretném kérni önt, hogy ne foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Az én lelkiismeretemet semmiféle olyan családi összefüggés miatti probléma nem terheli, ami esetleg az ön mostani hozzászólását motiválja" - fogalmazott Szilvásy.
A VPOP korábbi közlése szerint az Egymásért Egy-Másért Alapítványhoz kapcsolódó csempészési ügyben hét személyt gyanúsítanak azzal, hogy 8500 tonna, az országba behozott élelmiszer után nem fizettek meg összesen 1,22 milliárd forint áfát és vámot. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Vám- és Pénzügyőrség",
"Egymásért Egy-Másért Alapítvány"
] |
Az MNB összesen 76 millió forint személyi bírságot szabott ki a felszámolás alatt lévő Széchenyi Bank négy volt vezető állású személyére a betöltött tisztséghez kapcsolódó fokozott felelősségi előírások jelentős megsértése miatt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma publikált határozataiban 20 millió forint összegű bírság megfizetésére kötelezte Sz. T.-t, a 2015. augusztus 14-étől felszámolás alatt álló Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. korábbi vezérigazgatóját, igazgatósági elnökét, 19-19 millió forintnyi bírság megfizetésére D. K.-t, a bank volt általános vezérigazgató-helyettesét, igazgatósági tagját, illetve L. Zs-t, a hitelintézet volt üzleti vezérigazgató-helyettesét, igazgatósági tagját, felügyelő bizottsági tagját, s 18 millió forint bírság megfizetésére T. Zs-t, a hitelintézet korábbi igazgatósági tagját.
A jegybank célvizsgálatában a 2011. december 31. és 2014. augusztus 1. közötti időszakra vonatkozóan tekintette át, hogy a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. volt vezető állású személyei a beosztásukkal járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelően, elvárható gondossággal és szakértelemmel, a bank és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével és a jogszabályoknak megfelelően végezték-e feladataikat.
A célvizsgálat nyomán született határozataiban az MNB rendkívül súlyosnak minősítette a volt vezető állású személyek által elkövetett jogsértések jellegét, tárgyi súlyát és következményeit. Ezek magukban hordozták a megbízható és eredményes banküzemi működésben érdekeltek – kiemelten a betétesek, illetve a hitelezők, tulajdonosok – érdeksérelmének kockázatát, amely be is következett.
Mint emlékezetes, az MNB 2014. december 5-én vonta vissza a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. tevékenységi engedélyét, mert az intézmény működése fenntarthatatlanná vált. A jegybank 2015. március 3-án ismeretlen tettesek ellen feljelentést is tett a hitelintézetnél bűncselekmények elkövetésének gyanúját felvető események miatt. | [
"Széchenyi Bank"
] | [
"Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Sz. T."
] |
2010. december 15., szerda • Utolsó frissítés: 2010. december 15., szerda, 15:22
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél és annak közreműködő szervezeteinél zajló leépítések miatt. A brüsszeli testület – szokásától teljesen eltérő módon – két levelet is küldött az elmúlt hetekben Petykó Zoltánnak, az NFÜ elnökének, hogy "komoly aggályainak" adjon hangot. "A középvezetők elbocsátása aligha lesz pozitív hatással az operatív programok hatékony lebonyolítására" – írja második levelében a régiós politikáért felelős igazgatóság, amely az uniós pályázatokkal kapcsolatos közbeszerzések tisztaságát is félti. Közben folytatódnak a kádercserék a közigazgatás más területein is, immár középvezetői szinten. A leépítések mértéke egyes területeken a 75 százalékot is meghaladja. A múlt héten az Észak-magyarországi Munkaügyi Központ hét borsodi kirendeltségének vezetőjét cserélték le indoklás nélkül, és a napokban várható a döntés arról, hogy az ügyintézők közül ki maradhat a helyén a munkaügyi szervezetnél. Az Európai Központi Bank pedig kedden figyelmeztette Magyarországot, hogy az MNB-törvény tervezett változtatása – jelesül a jegybankelnök és két helyettese havi fizetésének 2 millió forintra csökkentése – a bankot érintő kormányzati bírálatokkal együtt a magyar jegybank politikai befolyásolására irányuló kísérlet. | [
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Európai Bizottság",
"Európai Központi Bank",
"Észak-magyarországi Munkaügyi Központ"
] |
Családi biznisz lett a TAO-pénzekből összedobott velencei sportuszoda építése
Kihirdették az 5 milliárdos komplexum kivitelezőit: az építkezés és üzemeltetés egyik nyertese ugyanannak a cégnek a tulajdona, mely egy további érdekeltségén keresztül benne van a magát az építkezést és üzemeltetést megrendelő vállalatban. És mindegyik a Csapó családhoz tartozik.
Úgy tűnik, most már egyenesbe jön a hányatott sorsú velencei sportuszoda ügye. Az épület alapkövét már három héttel ezelőtt letette Kásler Miklós, és pár hónapja az is tudható, hogy bár pénz nincs az építkezésre, de mégis van, mert összelapátolták TAO-támogatásokból - most pedig helyére került a kirakós utolsó darabja is, azaz kihirdették a kivitelezőket.
Az uniós közbeszerzési értesítőben kedden reggel jelent meg a bejegyzés, miszerint az építést és 20 évig tartó üzemeltetést is tartalmazó csomagot a velencei székhelyű Épületgenerál Konstrukt Kft. és VRS Part Hotel Kft. koncessziója kapta meg. Ők voltak az egyetlen pályázók.
A kivitelezés teljes nettó összege 5,2 milliárd forint,
ebben benne van a 230 milliós koncessziós díj, valamint a havi bérleti díj is, ami 500 ezer forint - utóbbit az üzemeltetés időtartama értelmében 240-szer kell venni. Az árat eredetileg 4,5 milliárd forintra becsülték, abből lett végül 4,8 milliárd, plusz a koncessziós és bérleti díj összege.
A megrendelő a városi önkormányzat cége, a Velence Plus Sport, Termálvíz-és Geotermikus Energiaszolgáltató Kft., mely kiírása szerint ez egy úszó és vízilabda sportrendezvények lebonyolítására, úszás, vízilabda és szinkronúszás oktatás folytatására alkalmas vízisport létesítmény lesz. Konkrétan egy a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) szabványainak is megfelelő versenyuszoda, olvasható a Feol.hu januári cikkében, melybe egy ötven méteres, FINA szabványos verseny medencét, tovább két húszméteres tanmedencét és egy kültéri tanmedencét, valamint 506 fős lelátót és ezerfős öltözőt terveztek.
Lecsaptak Csapóék
Az egyik koncessziós nyertes, a VRS Part Hotel Kft., úgy tűnik, elég jó pozícióból startolhatott rá a munkára - már azon túl is, hogy társával ők voltak az egyedüli indulók. A VRS ugyanis annak az Eventhotels Vagyonkezelő Zrt.-nek a tulajdona, mely nem csak kivitelezői, de megrendelői oldalról is szorosan kapcsolódik a projekthez.
A közbeszerzést kiíró Velence Plus Kft. ugyanis, bár önkormányzati cég, 2015-től fogva valójában már csak kisebbségi tulajdona a városnak. A 24.hu korábbi cikke szerint ugyanis ebben az évben, hogy megszerezhessék a taopénzeket, beengedték a Velencei-tavi Úszó és Vízilabda Egyesületet, és jelentős tulajdoni hányadot kapott benne a Kenyeresház Vagyonkezelő Kft. nevű cég is. A Kenyeresház pedig a közbeszerzést elnyert hoteles céghez hasonlóan ugyancsak az Eventhotels tulajdona. A VRS és az Eventhotels székhelye pedig közös: nem más, mint előbbi cég szállodája, a Béke utca 57. szám alatti Velence Resort & Spa.
A 24.hu forrásai szerint a VRS tóparti szállodájának fő irányítója Csapó Tamás, aki korábban Demján Sándor bizalmi embere volt. Ő korábban ügyvezető volt az Eventhotelsben is, melynek viszont ma már egyetlen részvényese és vezetője Csapó édesapja, Csapó András Béla. A megrendelő uszodás önkormányzati cégben Csapó Tamás egyébként felügyelőbizottsági tag. A Velence Plus másik résztulajdonosa pedig saját könyvelőcégén keresztül Csapó felesége, Fritsch Margit, ő egyben a Kenyeresháznak a vezető tisztségviselője is. Firtsch a cégjegyzék szerint a VRS-hotellel szomszédos épületben, a Béke utca 56. szám alatt él.
Az Eventhotelsnek néhány éve volt egyébként egy visszás telekügylete az önkormányzattal. Velence a cégre ruházta volna át egy mintegy 29 ezer négyzetméteres tóparti telek tulajdonjogát, amiért cserébe a vagyonkezelő átvállalta volna azt a potenciális jövőbeli veszteséget, amire egy holdinggal való pereskedés miatt számított a város vezetése, pedig akkor még nem is volt bírósági döntés a kártérítésről. A Korrupcióellenes Szövetség nevű civil szervezet azonban kiszúrta a visszásságot, és a megyei kormányhivatalhoz fordult az ügylettel kapcsolatban, a velencei önkormányzat pedig sietve visszavonta a döntését. Az ügyről annak idején az Átlátszó írt részletesen.
További érdekesség, már nem a tulajdonosi háló és az üzletelések, hanem konkrétan a TAO-támogatások kapcsán, hogy küldött pénzt az uszodára Mészáros Lőrinc és családja is. Mint korábban megírtuk, a Mészáros és Mészáros Kft. 2011 és 2016 között összesen 1,087 milliárd forint TAO sorsáról döntött, ebből 89,1 millió forintot juttattak a Velence Plus Kft.-nek, mely ezzel a felcsúti sikerfamília harmadik legnagyobb kedvezményezettje lett az idézett időszakban.
Emberminiszteri ügy
Az uszoda alapkövét már október 10-én letették, ekkor ásót ragadott mások mellett Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere is. Kásler nem véletlenül volt jelen a ceremónián, hiszen Velence a Feol januári cikke szerint már háromszor kért hosszabbítást az Emberi Erőforrások Minisztériumától, valamint a vízilabda-szövetségtől. További halasztásra pedig a taoprogramban nincs is lehetőség, és mostanra már eléggé forró lett a talaj a projekt körül, hiszen év elején még azt mondta Koszti András, az akkori polgármester: "elengedhetetlen", hogy 2019 tavaszán meg tudják kezdeni az építkezést.
Kásler Miklós (b3), L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő (b2), Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselő (b) és Koszti András volt polgármester (j) a velencei városi sportuszoda alapkőletételén 2019. október 10-én. (MTI/Koszticsák Szilárd) Kásler Miklós (b3), L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő (b2), Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselő (b) és Koszti András volt polgármester (j) a velencei városi sportuszoda alapkőletételén 2019. október 10-én. (MTI/Koszticsák Szilárd)
Ez, mint az őszi alapkő-letételből is látszik, nem sikerült, és annak sem vették sok hasznát a városházán, hogy az ünnepélyes lapátolást az önkormányzati választás kampányhajrájára időzítették. Kevésnek bizonyult Kleinheisler László válogatott focista támogatása, de még Orbán Viktor látogatása is: a 2017-ben még az év polgármesterének választott fideszes Koszti helyett ugyanis a velenceiek most Gerhard Ákos független jelöltnek szavaztak bizalmat.
Gerhardé lesz tehát a feladat, hogy átvágja majd a szalagot legkésőbb 2020. június 30-án, ezt határozták meg ugyanis a projekt végső befejezési dátumának. | [
"Velence Plus Kft.",
"Eventhotels Vagyonkezelő Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"VRS Part Hotel Kft."
] | [
"Velence Resort & Spa.",
"Velencei-tavi Úszó és Vízilabda Egyesület",
"Épületgenerál Konstrukt Kft.",
"Korrupcióellenes Szövetség",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Velence Plus Sport, Termálvíz-és Geotermikus Energiaszolgáltató Kft.",
"Nemzetközi Úszószövetség",
"Kenyeresház Vagyonkezelő Kft."
] |
Fiktív kiküldetési rendelvények alapján utaltak pénzt maguknak, emiatt tavaly nem jogerősen még felfüggesztett börtönre ítélték a nyíregyházi Nyírsuli Kht. volt vezetőit. A törvényszék azonban ma jelentősen enyhítette a büntetésüket: pénzbüntetést kaptak.
Mégsem felfüggesztett börtönre, hanem - immár jogerősen - pénzbüntetésre ítélték B. Lászlót, a nyíregyházi Nyírsuli Kht. volt ügyvezetőjét folytatólagosan, s részben társtettesként elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, továbbá magánokirat-hamisítás miatt. Ugyancsak pénzbüntetést kapott a büntetőügy másod- és harmadrendű vádlottja is.
Mint korábban beszámoltunk róla: a vádirat szerint a vádlottak a Nyírsuli Kht. vezetőiként 2003-ban és 2004-ben valótlan tartalmú kiküldetési rendelvények alapján utalványoztak maguknak költségtérítést. A Nyíregyházi Városi Ügyészség B. Lászlót 2,7 millió, P. Ágnest 2,1 millió, Cs. Imrét 1,5 millió forint jogosulatlan költségtérítés felvételével vádolta meg. Első fokon a Nyíregyházi Városi Bíróság 2008 májusában felmentette a vádlottakat, mert nem volt bizonyítható, hogy a kiküldetési rendelvények valótlan tartalmúak lettek volna, s a vádlottak jogosulatlanul vették volna fel a költségtérítést. Azonban a megyei bíróság megalapozatlanság miatt 2009 áprilisában hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, s új eljárásra utasította a bíróságot más bíró kijelölése mellett.
A hatályon kívül helyezett ügyben a városi bíróság 2011-ben hozott nem jogerős ítéletet, amely szerint B. Lászlót 1 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélték két évre felfüggesztve, míg a Nyírsuli volt gazdasági vezetőjét, P. Ágnes másodrendű vádlottat 10 hónap börtönre ítélték 2 évre felfüggesztve, az ügy harmadrendjű vádlottja, Cs. Imre ítélete pedig 8 hónap börtön volt ugyancsak 2 évre felfüggesztve. A nem jogerős ítéletben pénzbüntetéseket is kiszabtak.
Az ügyben ma született jogerős ítélet, amelyről Nyakó Zsuzsanna szóvivő, a Nyíregyházi Törvényszék elnökhelyettese elmondta: a törvényszék megváltoztatta a Nyíregyházi Városi Bíróság 2011. júniusi ítéletét, és B. Lászlót 1,5 millió forint, P. Ágnest 1,35 millió forint, Cs. Imrét pedig 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, s mellőzte velük szemben a pénzmellékbüntetés és a vagyonelkobzás alkalmazását. A Nyíregyházi Törvényszék megállapította, hogy a vádiratban szereplő utazások egy része nem történt meg, több utazást pedig szükségtelenül, a kht. vagyoni érdekeinek megsértésével engedélyeztek, a bűncselekmények fiktív rendelvények kiállításával, felhasználásával, valamint a két vezető kötelezettségének többszöri megszegésével valósultak meg. A törvényszék megállapította azt is: nem bizonyosodott be kétséget kizáróan, hogy a vádiratban megjelölt kiküldetési rendelvényeken feltüntetett összes út valótlan volt. | [
"Nyírsuli Kht."
] | [
"Nyíregyházi Törvényszék",
"Nyíregyházi Városi Bíróság",
"Nyíregyházi Városi Ügyészség"
] |
Duplájára emelték a BKV megbízott vezérigazgatójának alapbérét. A döntésről a tulajdonos főváros képviselője, az önkormányzat gazdasági bizottsága nem tudott. Egyes vélemények szerint a lépés jogszerűtlen, mások szerint nem szerencsés.
A BKV igazgatósága megemelte a megbízott vezérigazgató, Balogh Zsolt fizetését, így a cégvezető a volt vezérigazgató, Antal Attila fizetését veheti fel. A BKV sajtóosztályán megerősítették értesülésünket: a cég igazgatósága Balogh Zsolt alapbérét egy időre kiegészítette a korábbi vezérigazgató alapbérére.
A megbízott vezérigazgató korábban havi 650-700 ezer forintos vezérigazgató-helyettesi alapfizetést kapott, most havi másfél millió forint jár neki. A helyettesi fizetés mellé korábban 300 százalékos prémium járt, míg Antal Attila 200 százalékos prémiumot kapott. Azt nem tudni, hogy Balogh Zsolt prémiuma a korábbi maradt-e, vagy lecsökkent. Ha nem változott, akkor Balogh Zsolt most jobban keres mint egykori főnöke.
Hutiray Gyula, a fővárosi közgyűlés gazdasági bizottságának az ellenzék által delegált tagja szerint a közlekedési cég igazgatósága a tulajdonos háta mögött hozta meg a döntést a fizetésemelésről, az tehát jogszerűtlen, és kárt okoz a vállalatnak. A BKV vezérigazgatójának fizetéséről ugyanis jogszabály szerint csak a gazdasági bizottság dönthet.
Somlyódy Csaba, a gazdasági bizottság szocialista elnöke szerint nem jogszerűtlen az igazgatóság döntése, mert Balogh Zsoltnak megbízott vezérigazgatóként is vezérigazgató-helyettesi a jogállása, a helyettesek fizetéséről pedig az igazgatóság dönt, nem a bizottság.
Somlyódi szerint ugyanakkor a pluszmunkát nem fizetésemeléssel, hanem pluszpénzzel kellett volna honorálni. Ha ugyanis megérkezik az új igazgató, Balogh Zsoltnak akkor is jár majd a megemelt bér.
A BKV-nak augusztus elsején lehet új igazgatója. A posztra kiírt pályázat pénteken járt le. Információink szerint nyolc-kilenc jelentkező pályázott. Somlyódy Csaba elmondta, hogy a beadott anyagokat egy háromfős bizottság értékeli, de ez a bizottság csak javaslatot tesz a győztes személyére. Az új vezérigazgatót a gazdasági bizottság választja ki július 31-ig. Somlyódy elmondta, hogy a döntés előtt nyilván érkezik majd egy orientáló vélemény a városvezetéstől, amit számításba kell venni. | [
"BKV"
] | [] |
A hétfőn megjelent Hivatalos Értesítőben tájékoztatta a közvéleményt arról Szepessy Zsolt, hogy az Összefogás Párt feloszlatja önmagát, ezzel pedig megszűnik.
Felhívta a párt hitelezőinek figyelmét arra, hogy "követeléseiket a közlemény közzétételétől számított 90 napon belül jelentsék be az alábbi címen: 1035 Budapest, Miklós utca 13. 8. em. 42. a." A közlemény azzal zárul, az Összefogás nem kíván alapítványt létrehozni.
A hvg.hu a választások után több cikkben is foglalkozott Szepessy pártjával, akik az április 8-i országgyűlési választáson 66 egyéni jelöltet indítottak. Az országos lista után az ÖP 306, a jelöltek után pedig 67,6 millió forint állami támogatást vehetett fel, ám mivel egyéni körzetekben összesen csak 3166 (!), listán pedig mindössze 1042 választó szavazott rájuk, a többi 1 százalékot el nem érő szervezethez (illetve 2 százalékot el nem ért egyéni képviselőjelölthöz) hasonlóan vissza kell fizetnie a felvett kampánytámogatást.
A volt monoki polgármester ellen számvitel rendjének megsértése miatt jelenleg is büntetőeljárás folyik, miután az ÖP 2014-es kampányelszámolásának szabálytalanságai miatt 2016-ban vádat emeltek ellene.
(További cikkeket ide kattintva talál Szepessyről.) | [
"Összefogás Párt"
] | [] |
Ifjabb Mészáros Lőrinc is megjelent a herceghalmi Talentis Group Zrt. igazgatóságában. A cég egy ideje már felerészben szüleié, most pedig beszállt egy Mészáros-cég is harmadik részvényesnek. A Mészáros-fiú apja bizalmasát, Csík Zoltánt váltotta a cég vezető testületében.
A Mészáros Lőrinc "gazdatisztjeként" emlegetett Csík Zoltán volt gyilkosságis nyomozó az elmúlt napokban két fontos sajtóhírben is mellékszerepet kapott.
A HVG említette meg Csíkot a szintén volt zsaru Tarjányi Péterhez, a Zoom.hu kiadójához kötődő MSZP-s, Botka-ellenes puccsról szóló cikkében. E szerint Csík valamiféle tárgyalásokba bocsátkozott Tarjányival arról a zoom-os cikkről, amiben Mészárost jachtját mutatták be a híroldalon.
A másik írás az Indexen jelent meg és a ködös körülmények között 2014-ben elhunyt kalandor, Welsz Tamás hagyatéka feletti viszályról szól. A cikkben megemlíti a szerző, hogy Csík a vitás örökösök egyike, a néhai üzletember volt élettársa, Horthy Andrea segítőjeként mutatkozott az ügyben.
Annyival biztosan több ideje lesz mostanában Csíknak, hogy a Talentis Group Zrt. igazgatósági tagságáról nemrégiben lemondott, a változást frissen vezette át a cégbíróság. Helyét a testületben Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester fia, ifjabb Mészáros Lőrinc vette át, akinek két testvére már január óta az igazgatóság tagja.
A Talentis Group 2016 eleje óta Mészáros-cég: Mészáros Lőrincé lett a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság a népszavazásbalhé szívcsakrájában
A cég afféle holding, egyéb érdekeltségek mellett az övé az Echo TV üzemeltetője, közvetve tulajdonos a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban, a Talentis irodaházában is.
A zrt tavaly február óta Mészáros és felesége feles tulajdona. Most beszállt harmadiknak, kisebbségi részvényesként a Mészáros tulajdonában lévő R-Kord Kft. Ez a cég egyike a család aranybányáinak, árbevételét 2015-ről tavalyra 6,5 milliárd forintról 17 milliárdra tudta növelni.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Talentis Group Zrt."
] | [
"Echo TV",
"R-Kord Kft.",
"Herceghalmi Kísérleti Gazdaság"
] |
7,1 milliárd vesz művelődési házat a kormány Hanoiban
A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányhatározat szerint már ki is nézték az ingatlan a vietnámi Hanoiban, melynek megvásárlására legfeljebb 7,1 milliárd forintot költhetnek el. Az épület a jövőben Magyar Művelődési és Közösségi Házként fog funkcionálni.
Ezt az épületet nézte ki a magyar állam (Fotó: Google Maps) Ezt az épületet nézte ki a magyar állam (Fotó: Google Maps)
A határozat szerint az idei évben 5,7, jövőre pedig 1,2, 2020-ban pedig a maradék 214 millió forintot utalnák át. A vásárlással kapcsolatos előkészületek elvégzésére Orbán Viktor a külgazdasági és külügyminiszter, valamint a nemzeti vagyok kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter bízta meg. 2020-tól kezdődően az ingatlan üzemeltetése, karbantartása és céljainak megvalósítása évi 28,5 milliót vihet el a határozat szerint.
Az ingatlan vagyonkezelője majd a Külgazdasági és Külügyminisztérium lesz. | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Google Maps",
"Magyar Közlöny"
] |
Új eljárásra utasította a Legfelsőbb Bíróság (LB) hétfőn a 4-es metró beruházásával összefüggő ügyben a másodfokú bíróságot azzal, hogy érdemben kell vizsgálnia a BKV kartellező cégekkel szembeni kártérítési igényét. Ezzel újraélednek a BKV reményei, de a hír nagyon jó a fővárosi önkormányzatnak és az államnak is, amelyek több mint 30 milliárdra perlik a kartellező útépítőket.
A Gazdasági Versenyhivatal 2004-ben megállapította, hogy a Strabag és két másik pályázó cég "a közbeszerzési eljárásban összehangolt magatartást tanúsított az árak kialakítása során", ezért összességében csaknem negyedmilliárdos bírságot szabott ki három pályázóra; döntését a Fővárosi Bíróság 2006-ban helybenhagyta.
A BKV erre alapozva kártérítési pert indított a Strabag és több más cég ellen azért, mert álláspontja szerint jogellenes magatartásuknak árfelhajtó hatása volt. Ebben az ügyben az első- és a másodfokú bíróság egyaránt elutasította a BKV keresetét arra hivatkozva, hogy a beruházásokat nem a közlekedési vállalat, hanem a Fővárosi Önkormányzat finanszírozta.
Az LB hétfőn a BKV felülvizsgálati kérelme nyomán hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla jogerős másodfokú döntését, és a kártérítési kereset érdemi vizsgálatára utasított.
Lassan 10 éve húzódnak az első magyar kartellügyek: a főváros és a BKV 2001-es és 2002-es útépítések során kartellező cégeket perel 2008 óta kártérítésért. A kártérítési per az utolsó állomása a kartellügyeknek. Először a Gazdasági Versenyhivatalnak kellett jót állnia a bíróság előtt azért, hogy jogosan bírságolta meg 2005-ben az útépítő vállalkozásokat kartellezésért. Mikor erről a jogerős ítéletek megszülettek, az érintettek az elévülés előtti utolsó pillanatban kaptak a fejükhöz: hiszen az ítélet alapján kártérítés illeti őket.
Az állam már korábban, majd a versenyhivatal figyelmeztetésére a főváros, majd a BKV is elindította 2008-ban a kártérítési pereket. A követelt kártérítés összegét - a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően - az útépítő cégeknek korábban kifizetett vállalkozási díj 16 százalékában állapították meg.
Az állami Nemzeti infrastruktúra Fejlesztő Zrt. autópálya-építésekkel kapcsolatban 32 milliárd forintot követel 5 cégtől, a fővárosi önkormányzat kamatostul 1,7 milliárdot tíz cégtől, a BKV pedig 3 társaságtól több százmillió forintot hajtana be a Bartók Béla út 2002-es felújításával kapcsolatban.
Mint megtudtuk, a fővárosi önkormányzat kártérítési perében még egyáltalán nem született ítélet, és hasonlóan áll az állam által indított eljárás is. Mivel az útépítő cégek úgy menekültek volna a kártérítési kötelezettség elől, hogy új cégeket alapítottak, a főváros perbe hívta az alperesek újonnan alapított társaságait is. | [
"Strabag"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Önkormányzat",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Fővárosi Bíróság",
"Nemzeti infrastruktúra Fejlesztő Zrt."
] |
Feljelentés lehet az MVM-ügyek vége Az állami Magyar Villamos Művek (MVM) néhány zavaros pénzügyének belső vizsgálata nyomán büntetőjogi feljelentések várhatóak - tudtuk meg. Az áramcég több tízmilliárdos kárát előrevetítő, kusza manővereket többek között kapcsolatba hozzák Kocsis István volt vezérigazgatóval (jelenlegi BKV-vezérrel), akkori egyik helyettesével, Molnár Lászlóval, Kapolyi László baloldali politikus-vállalkozóval és Gálos Tiborral, az MVM-tulajdonú Vértesi Erőmű nemrég leváltott vezérigazgatójával is. Ebbe a folyamatba illeszkedhet a szintén MVM-kézben lévő Paksi Atomerőmű vezérigazgatójának, Kovács Józsefnek a várható felmentése is. Ő e poszton négy éve az akkor az MVM élére kinevezett Kocsis Istvánt követte. M. I. | Népszabadság | 2009. március 13. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
80 HIRDETÉS A legnagyobb tétel a Vértesi Erőmű tavaly év végi furcsa áramkereskedelmi ügylete, amelyről a mostani MVM-vezetés azt állítja, nem tudott. Felmerült az is, hogy Kapolyi László cége egy másik, MVM-mel közös vállalkozásának nyújtott milliárdos MVM-kölcsönből kívánta megvenni a Vértesi Erőművet, pedig ezt a kölcsönt az MVM egész más célra adta. (Az erőmű végül nem lett Kapolyié.) A gyanúk szerint egy kifizetett, de át nem vett milliárdos horvátországi szálloda kapcsán is lába kelhetett állami milliárdoknak. A paksi erőműnek a félbemaradt, és ezért nagy kártérítéssel fenyegető energianád-beruházáshoz lehet köze, ez ügyben tisztázatlan az MVM szerepe. Értesüléseinket az MVM-nél a folyamatban lévő vizsgálatokra hivatkozva nem kívánták kommentálni.
. | [
"Vértesi Erőmű",
"Magyar Villamos Művek"
] | [
"Paksi Atomerőmű"
] |
Azt szeretnénk, ha jókedvű és motivált tanárok jókedvű és motivált gyerekeket oktatnának az iskolákban, ehelyett azonban az iskolákban mindenki rosszkedvű, kifacsart és megalázott. Ez azért van, mert nagy részben ellopták az oktatási reformot.
Hadházy Ákos, LMP-s politikus az országszerte elindult iskolai tiltakozásokhoz kapcsolódva olyan uniós pályázatokat mutatott be korrupcióinfó névre keresztelt sorozatában, amelyeket oktatási projektekhez kapcsolódva hirdettek meg, de lopásgyanúsnak tűnnek.
Az ellenzéki párt antikorrupciós szóvivője szerint ilyen projektekből nem csak elvétve akad egy-kettő, ahogy ezt a kormányzat szeretné láttatni, hanem néha már úgy tűnik, mintha ez lett volna a fő szabály.
Fotó: LMP Sajtó
Az Oktatási Hivatal, amely az elmúlt években maga is milliárdos uniós támogatásokhoz jutott, a honlapján közzétette saját közbeszerzéseit. Hadházy szerint az itt található szerződések között "eszement tételek bukkantak fel".
Az oktatás jelenlegi állapota alapján erősen megkérdőjelezhetők például azok a szakértői díjak, amelyeket az Oktatási Hivatal fizetett ki különféle cégeknek.
Tavaly októberben a projektzárás előtt két hónappal hirdették meg például azt a "szakértői kapacitás beszerzéséről" szóló 500 millió forintos tendert, amelyet egy olyan friss alapítású cég nyert meg, amelynek egyetlen alkalmazottja volt csak, viszont több ezer szakértői napot vállalt be.
Folyamatmenedzser 1373 szakértői nap
Közoktatási szakértő 1655 szakértői nap
Tréner 160 szakértői nap
Képzésszervező 628 szakértői nap
Tutor 891 szakértői nap
Képzési asszisztens 244 szakértői nap
Pedagógiai értékelési szakértő 1794 szakértői nap
Minőségbiztosítási szakember 123 szakértői nap
Vezető informatikus 760 szakértői nap
Informatikus szakember 1950 szakértői nap
Adatfeldolgozó operátor 334 szakértői nap
A nyilván megterhelő nagy mennyiségű szakértősködés ellenére a nyertes Merkel Konzulent Zrt. mindenképp jól járt, mert a megrendelés alapján 50 ezer forintra jön ki egy szakértő napi díja.
2015-ben azonban voltak ennél magasabb szakértői díjak is az Oktatási Hivatalnál. Az év elején kiírt hasonló pályázaton közel 70 ezer forintos napi díjat számoltak az 5100 szakértői napra. Sőt máskor 80 ezerre is felment ez az összeg.
Hadházy szerint a sok folyamatmenedzser, képzési asszisztens, tutor és hasonló szakértő pályáztatása a technika lenyúlás iskola példája lehetne.
Az is meglepő, hogy az OH, amelynek számos szakértője van, és saját vizsgaíró bizottságai is működnek több mint 60 millió forintot fizetett ki érettségi feladatírásra, érettségi vizsgáztatókat képzők képzésére.
Az Oktatási Hivatal közleménye szerint a vádak megalapozatlanok, valamennyi, a kiemelt uniós projektek megvalósítása kapcsán lefolytatott beszerzési és közbeszerzési eljárása szabályos volt, amit a projektek többségében már a hazai és uniós ellenőrzések is megerősítették. A szakértői kapacitás beszerzésére kiírt nyílt közbeszerzési eljárások során a pályázóknak már az eljárás elején igazolniuk kellett, hogy képesek a Hivatal által részletesen meghatározott képesítésekkel és tapasztalatokkal rendelkező szakemberek jövőbeni közreműködését biztosítani a feladatok szakszerű végrehajtásához. A Hivatal több ilyen eljárás bonyolított le, ezzel a projektekben közreműködő több mint 1200, többségében pedagógus munkavállaló szaktudását több mint 1000 külső szakértővel tudta kiegészíteni. A beszerzési eljárások során igénybe vett szakértők napidíja minden esetben tartalmazta az általános forgalmi adót, a személyi kifizetések járulékterheit, továbbá a munkavégzés feltételeinek összes költségét, így például az utazási költségeket is. A Hadházy Ákos által hivatkozott Merkel Konzulent Zrt-vel kötött szerződés keretösszegének mintegy 45 százalékát le sem hívták, ahol csak lehetett, saját kollégáival látta el a felmerülő feladatokat. | [
"Oktatási Hivatal",
"Merkel Konzulent Zrt."
] | [
"LMP Sajtó",
"Merkel Konzulent Zrt-vel"
] |
Nyomozást indított a rendőrség a napokban egy, a Pécsi Közlekedési Zrt. (PK) nagy összegű adótartozásáról szóló dokumentum kiszivárogtatásának ügyében. A Pécsi Újság február közepén, a birtokába került dokumentumra hivatkozva számolt be arról, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Baranya Megyei Adóigazgatósága összesen 774 millió forintnyi büntetést szabott ki a PK-ra adóhátralék és a városi buszeladási botránnyal kapcsolatos szerződés miatt.
Az MTI úgy értesült, hogy a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya hivatali visszaélés gyanújával nyomoz ismeretlen tettes ellen. A cél annak kiderítése, miként juthatott el a médiához a NAV azon határozatának egy példánya, melyben a hivatal 774 millió forintot követel a közlekedési vállalattól.
A feljelentést Keczer László, a PK volt vezérigazgatója tette. Az eljárásban tanúként hallgatták meg Komáromi Istvánt, a pécsi vagyonkezelő Pécs Holding Zrt. volt felügyelőbizottsági tagját. Komáromi az MTI-nek azt mondta: a dokumentumot a kapujára tűzött borítékban találta, és mivel az közérdeklődésre számot tartó információt tartalmazott, tájékoztatta a sajtó képviselőit. Komáromi szerint meghallgatását követően a rendőrség házkutatást tartott a lakásán, ahol lefoglalták a fia számítógépét. Komáromi kifogásolta a rendőrségi eljárást, és azt tervezi, feljelentést tesz a katonai ügyészségen. | [
"Pécsi Közlekedési Zrt."
] | [
"Pécs Holding Zrt.",
"Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya",
"Baranya Megyei Adóigazgatósága",
"Pécsi Újság",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Nyomoznak Vadai férjének tanácsai miatt
Csalás és más bűncselekmények gyanújával nyomozást indított az V. kerületi rendőrkapitányság az MSZP-s Vadai Ágnes férjének megbízási szerződése kapcsán, amely alapján Egerfai Károly négymilliót vett fel 2009-ben a fővárosi tulajdonú Parking Kft.-től tanácsadás címén. A rendőrség közölte: a nyomozás különböző tanulmányok elkészítése és beszerezése kapcsán ismeretlen elkövető ellen folyik. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos javaslatára a kft. vezetése tett feljelentést.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Részletek a Magyar Nemzet 2011. május 20-i számában.
| [
"Parking Kft."
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Egy pénzügyminisztériumi rendelet értelmében január elsejétől mindenki, aki az APEH-nél adathozzáférés szempontjából védett munkakörbe jelentkezik, a felvételi során két és fél órás pszichológiai felmérésen kell résztvennie. Négy újságíró, köztük az Index munkatársa is elvégezhette az APEH-dolgozók alkalmasságát mérő tesztet. Kiderült, hogy újságírónk is lehetne revizor, bár nem szerencsés, hogy túlságosan makacs.
A rendelet előírja, hogy nem dolgozhat bizalmas adatokat kezelő munkakörben az APEH-nél az a személy, aki szenvedélybeteg, korrupcióra hajlamosító személyiségjegyei vannak, vagy az intelligencia hányadosa nem éri el a Terman-féle besorolás szerinti átlagos szint alsó határát, vagyis a kilencvenet. A hosszadalmas teszt alatt mindezek mellett kötelességtudatot, figyelem-összpontosítást, alkalmazkodó készséget, erkölcsi érzéket, megbízhatóságot, feszültségtűrést, és lojalitást is mér az adóhatóság háromfős pszichológiai laboratóriuma.
Intelligencia szintek (Terman-féle besorolás) 70 alatt: értelmi fogyatékosság 70-80: igen alacsony intelligencia 80-90: átlag alatti intelligencia 90-110: átlagos intelligencia 110-120: magas intelligencia 120-140: kiemelkedő intelligencia 140 felett: extrém magas intelligencia
Jelentkező legyen a talpán, aki bírja
A számítógéppel végzett alkalmassági vizsgálat négy tesztcsoportból áll: az első a figyelemkoncentrációs vizsgálat, amely tízperces, idegölő feladat. Apró geometriai ábrákkal kell erős koncentrációt igénylő, monoton cselekvéssort végezni, amit olykor direkt zavaró körülménnyel (villódzó monitor) súlyosbítanak. Ezzel mérik azt is, hogy az alany mennyire pontosan és milyen gyorsan dolgozik, illetve mennyire fáradékony.
A második az intelligencia-teszt, amely körülbelül hatvan percig tart, ezzel a kombinációs készséget, mondatkiegészítésekkel a gondolkodás önállóságát, számolást, memóriát, a gondolkodás elemző jellegét vizsgálják. "A számolási feladatok rendszerint a fiatalabb korosztálynak rosszabbul mennek, talán ez a matematikaoktatásnak tudható be, a térlátást, térelképzelést igénylőek pedig rendszerint a nőknek sikerülnek gyengébben" – mondta Szombathelyi Csilla, az APEH vezető pszichológusa. Ezekben a feladattípusokban az Index tesztalanya is alul maradt.
Ilyen is lehetett volna, de nem ilyen volt
A személyiség-vizsgálat legalább olyan hosszú, mint az intelligencia-teszt, itt állításokról kell megmondani, hogy igazak, vagy hamisak-e a tesztkitöltőre nézve. A társas interakciók során jellemző magatartástípusokat, kiegyensúlyozottság és önbizalom mértékét, szociabilitást, a felettes én funkciókat, tolerancia- és önkontroll-készséget mérnek a kutatók. Az állításokat ismerve nem nehéz rájönni arra, hogy mit igyekszik vizsgálni a teszt, a megbízhatóságot pedig az állítások ismétlésével vizsgálják. Arra viszont nem sikerült rájönni, hogy a csiklandósságra vonatkozó kérdés miként befolyásolja az adóhatósági munkát. "A tesztbe építve szerepelnek olyan ellenőrző pontok, amelyek miatt a vizsgálat átverhetetlen" – fogalmaz a vezető pszichológus. Az APEH ugyan bepillantást engedett a sajtónak a tesztbe, négy újságíró el is végezhette a maratoni pszichológiai felmérést. Azt azonban a pszichológusok etikai kódexére hivatkozva nem engedte az adóhivatal, hogy a vizsgálat pontos tartalmáról bármilyen információt közöljünk. Az újságírók által kitöltött nyilatkozattal is megerősítették a teszt titkosítását, még a tesztek neveit sem szabad publikálni, ellenkező esetben ugyanis Szombathelyi Csilla szerint a jelentkezők felkészülhetnének a típusfeladatokból.
Az utolsó teszt a munkaérték-teszt, ahol újabb állításokkal a vizsgálati személynek például a kreativitáshoz, anyagi ellenszolgáltatásokhoz való viszonyát vizsgálják. "Ha itt az jön ki, hogy valakinek az a legfontosabb, hogy szép nagy irodája legyen, lehetőleg a Dunára nézzen, és drága bútorok legyenek benne, akkor lehet, hogy nem az APEH számára a leginkább megfelelő munkakörnyezet" – mondja Szombathelyi Csilla. A rendelet a teszt alapján átirányítást is enged, például hiába jelentkezett valaki az adóhatóság revizorának, lehet, hogy inkább könyvelői feladatkört ajánlanak fel neki.
Hol alkalmaznak pszichológiai vizsgálatot? Rendőrség Honvédség Nemzetbizonsági szolgálatok Bíróságok Egyes vállalatok Közterület-felügyelet Vám- és Pénzügyőrség
A teszt megterhelő, aspiráns legyen a talpán, aki ezután pengén teljesít az állásinterjún. Az előéletét, rátermettségét, motivációit elemző szakmai interjú csak a két és fél órás, igazán fárasztó megpróbáltatás után következik. A minősítést a labor azok esetében is tíz évig őrzi, akiket végül nem vettek fel, viszont a vizsgálati dokumentációt az eredmény közlésétől számított tizenöt napon belül megsemmisítik. A labor javaslatot tesz, és ha ez a javaslat elutasító, a jelölt fellebbezhet. Ekkor újra végigcsinálhatja az alkalmassági vizsgálatot, a három közül egy másik pszichológussal. A lelki egészséget vizsgáló alkalmassági mellett az orvosi vizsgálat is kötelező az adóhatósági munkához. Az Index munkatársának értékelésében csak annyi hangzott el, hogy a jelentkező szociábilis, a társadalmi problémák iránt érzékeny, viszont lázadó és makacs, ami gondot jelenthet az adóhatósági munkában.
Csak az újakat tesztelik
Az APEH jelenlegi, tizenötezres alkalmazotti köre megmenekül a kötelezettség alól, őket nem tesztelik, csak az új jelentkezőket. 2001 előtt is mérték az adóhatósági jelentkezők pszichikai rátermettségét, de azután személyiségi jogokra hivatkozva megszűnt ez a kötelezettség. Most ezt az időszakot zárta le a PM-rendelet. Jóri András adatvédelmi biztos ugyanakkor vizsgálatot indított az alkalmassági teszt miatt, szerinte a rendeletnek formai és tartalmi hibái vannak. Indoklása szerint a személyes adatokhoz fűződő jog alapjog, amelyek korlátozását csak törvényben lehet jogszerűen elrendelni, egy rendelet nem lehet elég hozzá. (A jogszabályban az szerepel, hogy a részvétel önkéntes, viszont aki nem esik át a vizsgálaton, az a gyakorlatban nem dolgozhat az APEH-nél.)
Ők nem apehes jelöltek, képünk illusztráció
Az adatvédelmi biztos azt is kifogásolja, hogy a rendelet indokolatlanul széles körben ír elő adatkezelést. A szabályozás megszabja azokat a munkaköröket, amelyekre a pszichikai vizsgálat vonatkozik, ezek között van például az APEH-es webszerkesztő és webfejlesztő is. Az ombudsman szerint "egészen abszurd módon" kizáró okként jelöli meg a rendelet azt is, ha valaki pszichiátriai kezelés alatt áll. Ide tartozik ugyanis "ha valaki egy családi tragédia után elmegy a klinikára, mert reaktív depressziója van. Ez mindenkivel előfordulhat"- érvelt Jóri András. Az APEH vezető pszichológusa az ombudsmani kifogásra reagálva azt mondta, mérlegelik a pszichiátriai kezelés alatt állók jelentkezését. "Egyfelől a jelölt elhallgathatja, ha ilyen kezelés alatt áll, másfelől viszont nekünk, és az adófizetőknek is érdemes tudni, ha valakit kezelnek, mert például nem lehet előre látni, mennyi ideig tart a betegsége, tartósan kieshet a munkából. Sok esetben ezt az APEH nem vállalhatja fel" – magyarázta a vezető pszichológus.
Bár az adóhatóság belső vizsgálata szerint a dolgozók átlagos intelligenciája a magas (115) tartományba esik, és a korrupció a közigazgatási szakmák közül az adóhatósági dolgozóknál a legkisebb, szerintük mégsem árt a pszichológiai vizsgálat. "Volt olyan munkatársunk, akinek a pszichés betegsége odáig fajult, hogy saját családját akarta tönkretenni APEH-es ellenőrzéseken keresztül. Ma már nem dolgozik nálunk" – mondta Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője. | [
"APEH"
] | [
"Rendőrség Honvédség",
"Vám- és Pénzügyőrség"
] |
Vádat emeltek a fideszes Mengyi Roland és társai ellen korrupció miatt. A kormánypárti parlamenti képviselőről tavaly a 168 Óra írta meg, hogy az uniós támogatásokat igyekezett megcsapolni. A politikus csak a Hír TV-nek nyilatkozott, az interjúban ártatlanságát hangoztatta.
A Harry Potter-regények fő gonoszával illusztrálta a 168 Óra a Mengyi Rolandról készült cikkét még tavaly nyáron. Az újság azért választotta azt a címlapot, mert információi szerint a fideszes politikus Voldemort nagyúrnak hívatta magát, amikor kenőpénzt kért vállalkozóktól. A lap arról írt: a tiszaújvárosi kormánypárti politikus az uniós támogatásokat igyekezett megcsapolni bűntársaival. A cikk után nyomozás indult, a politikus mentelmi jogát pedig szeptemberben felfüggesztették. Az ügyészség most vádat is emelt az ügyben. Simon Richárd, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője ugyanis közölte, a vádirati tényállás szerint Mengyi Roland és társai elhatározták, hogy szociális szövetkezetek részére EU-s forrásból származó pályázatot írjanak ki maguknak, majd az azon elnyerhető összeget jogellenesen saját maguk megszerzik. A vádlottak a szövetkezeti pályázatok útján összesen félmilliárd forintnyi költségvetési támogatást kíséreltek megszerezni. A pályázatokat – a befogadási feltételek nem teljesítése, illetve a pályázati kérelmek formai hibái miatt – elutasították, így vagyoni hátrány nem keletkezett.
Mengyi Roland ártatlannak tartja magát. A fideszes képviselő a Hír Televíziónak azt mondta: szerinte ügye nem árt a Fidesznek.
– Érkezett-e a frakció részérél jelzés, hogy lemondjon, illetve fontolgat-e ilyet?
– Nézze, ez annyira friss, hogy még én is éppen igyekszem feldolgozni – nem mindennap történik ilyen az emberrel –, úgyhogy megkeresés vagy kérés még nem érkezett, még magam sem döntöttem abban a kérdésben, amit föltett, vagy nem is fontolgattam, szerintem hagyjunk ennek időt. Teljesen friss, bocsánat, engem is meglepett a dolog. De legalább hamarabb kiderül, vége lesz az ügynek, és kiderül, hogy nem kértem és nem vettem el pénzt senkitől.
A szocialisták szerint Mengyinek távoznia kell a politikából. "Ha egy politikust korrupciós ügyekkel emlegetnek, az nyilvánvalóan a legrosszabb, ami vele történhet. S amennyiben kiderül, hogy a vádban foglaltak igazak, akkor le kell mondania. Nem szabad azt csinálni az asztal fölött, amit még az asztal alatt sem szabadna" – vélte Szakács László.
A Jobbik elnöke szerint a Voldemort-ügy a jéghegy csúcsa. Vona Gábor kifejtette, "Mengyi Roland egy dologban különbözik a Fidesz vezetésétől és a Fidesz több politikusától: hogy ő lebukott. Kizárólag ennyi a különbség. Ebben az értelemben a jéghegy csúcsa. Ha Mengyi Rolandot kizárják, és az igazságszolgáltatás vele szemben elvégzi, amit el kell, akkor még nagyon sok kilépővel kell számolnia a Fidesznek".
A Fidesz frakcióvezetője szerint ha bebizonyosodik Mengyi Roland bűnössége, úgy a frakcióból és a Fideszből is kizárják. | [
"Fidesz"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"168 Óra",
"Hír Televízió",
"Hír TV"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Már Platini ellen is nyomoznak
Soha nem volt kérdéses, hogy a nemzetközi sportdiplomáciában, különösen a labdarúgásban, nem ördögök vetélkednek angyalokkal, hanem esendő emberek még esendőbbekkel. Vagy nem is vetélkednek, hanem kiegyeznek – nem mindannyiunk és nem is sportáguk üdvére. Sepp Blatter és Michel Platini múlt pénteken kiszivárgott közös ügye is ezt a látszatot kelti – sőt, tegnap óta már Platini ellen is nyomoznak.
Feltételezések helyett nézzük a szikár tényeket! A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség kongresszusának előrezgéseként, május 27-én hét magas rangú FIFA-tisztségviselőt tartóztattak le korrupció, zsarolás, csalás és pénzmosás vádjával. 150 millió dollárnyi mocsok ömlött a testület vezérkarára, Blattert május 29-én mégis újra elnökké választották – 1998-as regnálása óta ötödik ciklusára –, ám június 2-án lemondott, és azt ígérte, csak az újabb rendkívüli közgyűlésig marad hivatalában. Ennek időpontját jövő februárra tűzték ki, ám múlt csütörtökön bűnügyi eljárás indult az ügyvivő elnök ellen egy 2005-ös, a karibi szövetséget érintő szerződés, továbbá egy kétmillió svájci frankos összeg miatt, amely 2011-ben Michel Platini számláján landolt.
Az egykori klasszis labdarúgó, az UEFA első embere sokáig Blatter fő riválisának tűnt, majd az elmúlt hónapokban már utódjaként számoltak vele, egészen a múlt hét végéig. Onnantól azonban rohamosan veszített a presztízséből és az esélyéből, és ezt érzékelve hétfőn levelet írt az európai szövetség 54 tagjához címezve. Bár ne tette volna. Saját magát tisztázni szándékozó üzenetében ugyanis azt állítja, hogy 1999 és 2002 között fő állásban dolgozott a FIFA-nak, és mivel e sokrétű munkáért csak részjuttatásokat kapott, a fennmaradó összeget, kétmillió svájci frankot 2011 februárjában fizették ki neki.
Azaz 580 millió forintot, tulajdonképpen mint elmaradást, négy évért, kilenc esztendővel a teljesítés után. Történt tehát mindez 2011 februárjában, majd 2011. június 1-én Blattert ellenjelölt nélkül választották meg újabb négy évre elnöknek. Ehhez képest az MSZP-s Simon Gábor azon állítása, hogy a 2014 elején nála talált 240 millió forint a politikusi pályafutása előtti megtakarításokból származik, egészen életszerű.
Platini ugyan hangsúlyozta, hogy őt semmiféle váddal nem illették, a hivatalos iratokban szerepelt a "jogtalan kifizetés" kitétel, ami nem sok jóval kecsegtetett. Blatter és az ő számára sem. Olyannyira nem, hogy tegnap napvilágot látott, már Platini ellen is nyomoznak.
A tét tehát nagyobb lehet, mint a FIFA elnöki posztja, amelynek pár napja Ali bin al-Husszein jordán herceg az első számú várományosa. Esélye a fogadóirodák szerint 25-ről mintegy 64 százalékra ugrott, de a legalább mindenütt ismert, egykori zseniális brazil játékos, Zico mellett a nigériai Segun Odegbami, a dél-koreai Csung Mong Jun, a libériai Musa Bility, a trinidadi David Nakhid, sőt akár a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) elnöke, az orosz Kirszan Iljumzsinov is szóba jöhet.
A névsort nem Rejtő Jenő állította össze, hanem a futballvilág maga. | [
"Nemzetközi Labdarúgó-szövetség"
] | [
"Nemzetközi Sakkszövetség"
] |
Több mint kétezer emberét jutalmazhatta meg Balog Zoltán még emberi erőforrások minisztereként a választás előtt. Fejenként átlagosan 2 millió forint volt a bónusz.
Összesen 4,268 milliárd forint bónuszt kaptak az Emberi Erőforrások Minisztériumában az uniós támogatáslehívások felpörgetéséért – derült ki a tárca lapunk közérdekű adatigénylésére adott válaszából.
A hivatalos nevén céljuttatás feltétele az volt, hogy a minisztérium teljesítse a kormányhatározatban előírt kifizetési munkaterv számait. Ebben 2017. június végéig 80,5 milliárd, az év végéig 244 milliárd (minimumként 64,4 milliárd, illetve 195,2 milliárd) forintos célszám szerepelt az emberierőforrás-fejlesztési operatív programból. A másik, a rászoruló személyeket támogató operatív programból ehhez képest elhanyagolható összegeket, 100, illetve 400 millió forintot (minimálisan 80 millióval, illetve 200 millióval) irányoztak elő.
Az uniós támogatások minél gyorsabb lehívásában közreműködő apparátus tagjainak busás bónuszt, 100 százalékos teljesítés esetén akár két évi munkabérnek, illetménynek megfelelő összeget helyeztek kilátásba.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által megküldött adatok szerint
a június 30-i mérési pontig elért teljesítmény alapján összesen 1 588 059 040 forint céljuttatást fizettek ki, és 2126 fő részesült a különpénzből. Az év végéig (pontosabban az idén január végére tolt mérési pontig) teljesítettek alapján pedig 2 680 412 320 forintot fizettek ki összesen 2068 dolgozónak.
Ezzel Balog Zoltán lekörözte a Lázár-féle Miniszterelnökséget, legalábbis az emberminisztériumban több mint kétezer dolgozónak jutott az apanázsból, míg a kancellária csak 642 jutalmazottról számolt be lapunknak, vagyis az állomány felének se jutott a pénzesőből.
Kétmilliós jutalmat kaptak Lázár dolgozói uniós pénzből Ez még csak a kezdet: a bónuszok egyharmadát fizette ki eddig a kancellária. Három másik minisztériumnak is jutott a pénzesőből.
Igaz, Lázáréktól csak az első etap teljesítéséről kaptunk adatokat, és az arra az időszakra kifizetett 1,3 milliárd forintból fejenként átlagosan kétmillió forintos bónusz jött ki. Míg Balogéknál az egész éves teljesítményre fizettek átlagosan bő 2 millió forint jutalmat. Nem kizárt persze, hogy a Miniszterelnökség apparátusa hatékonyabb volt, jobban megközelítette a célszámokat, és ezért több prémiumot oszthattak szét.
Úgy becsültük korábban, hogy a kancellárián az egész évre akár 3,9 milliárd forint jutalmat is kifizethettek, ami 6 millió forintot jelent fejenként. De korántsem biztos, hogy a 4 milliárd forint körüli bónuszokkal az emberminisztérium, illetve a kancellária fizetett a legtöbb jutalmat a dolgozóinak.
A kifizetési munkaterv (milliárd forint) Emberi Erőforrások Minisztériuma: 244,3,
Nemzetgazdasági Minisztérium: 907,3,
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: 1081,4,
Miniszterelnökség: 467,1.
A Nemzetgazdasági, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium legalábbis sokkal több uniós támogatást menedzselt, olyan nagy csomagok tartoztak hozzájuk, mint a gazdaságfejlesztési és a területfejlesztési operatív program, illetve az infrastruktúrafejlesztés, valamint a környezet- és energiahatékonysági operatív program. Ezek egyenként 400-500 milliárd forintos falatok, és ha a feladattal, a támogatástömeggel arányos volt a jutalomosztás, akkor a nagyobb célfeladat teljesítéséért több jutalmat fizethettek.
A nemzetgazdasági tárca azonban egyelőre nem válaszolt a 24.hu kérdéseire, 15 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig egyáltalán nem reagált megkeresésünkre. Így nem tudhattuk meg, pontosan mennyi bónuszt fizettek ki, és hány dolgozójuk kapott pluszpénzt. De ha a négy minisztériumban csak a legszerényebb támogatástömeget menedzselő emberminisztérium bő 4 milliárdjához hasonló apanázst osztottak fel a dolgozóik között, akkor is
16 milliárd forint összjutalomnál tartanánk.
Az egyik, neve elhallgatását kérő minisztériumi dolgozó arról számolt be lapunknak, hogy a gazdasági tárcánál mindenkinek jutott a különpénzből, de persze nem egyenlően. Egy másik köztisztviselő konkrét számokat is megosztott velünk, eszerint referensi szinten 1-12 havi, vezetői szinten és az őket körülvevő legszorosabb körökben (például a kabinet tagjainak) 12-24 havi juttatást oszthattak az előírt célfeladatok alapján.
Nagyon sok kolléga úgy kapott EU-s forrásból pénzt, hogy azt sem tudja, mi az a KÖFOP.
Ezzel arra utalt, hogy az uniós támogatások minél gyorsabb lehívását honoráló jutalmat ugyancsak uniós pénzből, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Programból fizették. Ráadásul az apparátus olyan tagjainak is, akiknek semmi közük nem volt az uniós pályázatokhoz (az idevágó kormányhatározat ugyanis felhatalmazást adott a más területeken dolgozók honorálására is). Ez persze felfogható kompenzációnak azért, amiért 10 éve nem rendezték a köztisztviselők béreit, más olvasatban a nyugdíjasok Erzsébet-utalvány osztásához hasonlítható az akció. Informátorunk legalábbis
a választások előtt kicentizett kifizetésekről, a közszférában példátlan pénzosztásról írt a 24.hu-nak.
Bár kifizetési munkatervvel operál a bónuszfizetés jogi alapját jelentő kormányhatározat, valójában inkább arról van szó, hogy virtuális uniós támogatáskifizetést valóságos uniós pénzzel jutalmaztak. Mint korábban megírtuk, az uniós támogatásoknak csak töredékét fizette ki eddig Brüsszel, döntő részét a magyar költségvetésből előlegezték meg. A legutóbbi adatok szerint áprilisban elszállt az államháztartás hiánya, aminek az egyik fő oka éppen az uniós források állami megelőlegezése. A gazdasági tárca közlése szerint az idei uniós kifizetések elérték a 857,2 milliárd forintot, ám csak 63,9 milliárd forintot utalt át eddig Brüsszel a nemzeti költségvetésbe.
Kiemelt kép: Mathieu Cugnot/ MTI/EPA/ | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Miniszterelnökség",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program"
] |
A belvárosi szakkollégium fenntartójának alapítójaként Orbán Gáspár a főalak a Joghallgatók Önképző Szervezetének (JÖSZ) sztorijában. Mellette felsejlik egy miniszterelnöki kereszténymegbízott és egy kurzuskedvenc űrjogász. A joghallgatók üstökösként emelkedő szervezetrendszerébe dől az állami pénz, egyetemi ingatlan és mindenféle támogatás. De felmerül néhány kérdés: miért jut erre Rogán minisztériumától származó közpénz? Jutna vajon NER-csemeték nélkül is? Másoknak is ilyen könnyen megy ez? És miért kell szervezeti falakkal elválasztani a pénzcsapot maguktól a joghallgatóktól? Egyáltalán mennyire fontos a tagság ebben a történetben? Maratoni hosszúságú cikkben tárgyaljuk a Joghallgatók Önképző Szervezetét; a mese egyszerre olvasható a magyar politikai rendszer szimbólumértékű zanzájaként és egy nagyon is konkrét káderutánpótlás-istálló történeteként.
Pest ősi városmagjának, a nagybetűs Belvárosnak déli részén járunk egy borongós téli délutánon. Errefelé zárta le egykor a – ma shoppingolós korzóként működő – Váci utcát a városfali Belgrádi kapu, és ezen a környéken telepedtek meg egykor a – valaha a főváros polgárságának mintegy negyedét kitevő – pesti szerbek is. Amikor befordulunk a Szerb utcába, a Joghallgatók Önképző Szervezet (JÖSZ) szakkollégium a hármas szám alatt álló épülete előtt éppen egy öltönyös férfi száll be egy Audiba. A szakkollégiumról korábban már írtunk: az Orbán Gáspár nevéhez fűződő egykori diákszervezet tagjai úgy lakhatnak az ELTE állami tulajdonnak számító épületében, hogy a felújítás és az üzemeltetés költségeit is közpénzből támogatják.
Közpénzből csináltak exkluzív bentlakásos kollégiumot Orbán Gáspár jogász barátainak Végső soron az államtól ered az a 61,5 millió forint, amiből Orbán Gáspár alapítványa finanszírozza a JÖSz nevű szakkollégium épületének felújítását és működtetését. Az évente maréknyi joghallgatóval bővülő szervezetnek a miniszterelnök fia is alapító tagja volt.
Bent sürgés-forgás. Az épület földszintje nyitott a nyilvánosság előtt, az emeletre tartó lépcsőt beléptetőszerkezet zárja el. A bejárati ajtón belépve balra találni az elegáns kávézót, jobbra egy irodahelyiség (a gravírozott névtáblákkal ellátott ajtók félig nyitva, mögöttük a padlón szétdobált iratok, borítékok hevernek), illetve a mosdóhoz vezető folyosó. A korridort a JÖSZ lassan nyolcéves történetének főbb mérföldköveit bemutató plakátok díszítik. A kávézó enteriőrje kellemes; kár, hogy a korlátozások miatt mindössze elvitelre kérhetjük az italt. Úgy mondják, sok látnivaló ezen túl nincsen.
Miután tavaly decemberben írtunk a szakkollégiumról, a JÖSZ sértődött közleményben reklamált a szerintük "lejárató cikk" ellen. Nagy Dániel, a JÖSZ Alapítvány kuratóriumi elnöke ezután azt nyilatkozta a Telexnek: Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia csak egy a 25 alumni – azaz már végzett öregdiák-tag – közül, felelős tisztséget nem visel, nincs befolyással a finanszírozásra.
Sajnálatos módon a valóság cáfolni látszik Nagy Dániel állításait. A mosdóból visszafelé félúton, az egyik JÖSZ-dicsőségtábláról Orbán Gáspár képmása mosolyog a szemlélődőre. A plakát a JÖSZ Egyesület 2016-os bejegyzését ünnepli. Az ismeretlen fotós az egyesületi alapszabályról szóló 2015. márciusi szavazást örökítette meg.
A kép középpontjában, az asztalfőn ülő Orbán Gáspár éppen lapoz; a körülötte helyet foglaló joghallgatók illedelmesen szavazásra emelik a kezüket. Számunkra úgy tűnik, ezen a képen Orbán Gáspár nem mindössze egy tag a sok közül, hanem a legeslegfontosabb.
A kávé finom, cukrot nem is kérünk bele; egészen a Kálvin térig szürcsölgetjük.
Alapozó kurzus
A diákszervezetnek juttatott állami pénzt sehol sem verték nagydobra: a kollégiumi támogatás tényéről a pénzosztó alapítványnak beadott közérdekű adatigénylésre kapott válaszból, még tavaly szereztünk tudomást. Azóta további adatigényléseket adtunk be az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek (ELTE), a bíróságon nyilvánosan hozzáférhető szervezeti iratokat néztünk át és megpróbáltunk megkérdezni minél több embert is, akinek a JÖSZ-re közeli rálátása lehet valamilyen aspektusból (a JÖSZ jelenlegi, "mezei" tagságából, bár szerettük volna, sajnos, senkit sem sikerült szóra bírnunk). "Külsős" forrásaink mindannyian nevük elhallgatását kérték a lehetséges retorzióktól tartva.
A Joghallgatók Önképző Szervezetével, azaz a JÖSZ-szel kapcsolatban azt érdemes leginkább szem előtt tartani, hogy ez a betűszó több mindent jelölhet: baráti társaságot, diákszervezetet, szakkollégiumot és szakkollégistákat, jogi személyiséggel rendelkező egyesületet, alapítványt, valamint kft.-t egyaránt.
Így például, míg a JÖSZ Egyesület jelenlegi és végzett joghallgatók 120 fős tagságával rendelkezik, a JÖSZ Alapítványnak mindössze egy alapítója van: Orbán Gáspár. Ezzel az alapítvánnyal szerződött eredetileg az ELTE a Szerb utca 3. alatti épület bérbeadásáról és ez az alapítvány kapta a 61,5 millió közforintot is a felújítás és az üzemeltetés költségeire. A szakkollégium fenntartója az Oktatási Hivatal táblázata szerint a JÖSZ Alapítvány.
Az alapítványt a szokásos módon kuratórium vezeti, amelynek tagjait az alapító nevezheti ki és válthatja le, vagyis a legnagyobb hatalmú ember a történetben Orbán Gáspár.
A legjobb cél
A JÖSZ eredetileg Orbán Gáspár baráti társaságának önképzőköreként indult, miután az akkor elsőéves joghallgató Orbán-fiú rövid tagság után kilépett az egykori Fidesz-keltető Bibó István Szakkollégiumból. 2012 februárjában az új társaságot diákszervezetként ismerte el az egyetem. A jogászhallgatókhoz nyilván társuk kapcsolati hálójának köszönhetően csúcspolitikusok is ellátogattak: ebben az évben előadást tartott nekik Szájer József, aki akkoriban a kormánypárt első számú brüsszeli arca volt.
"A JÖSZ beszélgetéseket, vitákat szervezett: Gáspár egyik egyetemista társa mesélte, nagyon megmaradt benne, hogy azon tanakodtak, kit hívhatnának meg egy rendezvényre, mire Gáspár bedobta, hogy Lázár Jánost. Néhány telefon és egy kis győzködés után meg is jelent a miniszter, és vitatkozott az egyetemen Paks II-ről Jávor Benedekkel, a Párbeszéd EP-képviselőjével" — írta korábban a 24.hu. De volt ekkortájt Bayer Zsolt és Puzsér Róbert részvételével JÖSZ-szervezésű megmondóemberi-vita is az ELTE előadójában.
2014 tavaszán a diákszervezet kapott egy szobát az egyetem egyik épületében. A felújításra borkóstolóval összekötött adománygyűjtő estet tartottak — a képek alapján valószínűleg a jogi kar épületében —, ahol fellépett Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, valamint Bretz Gábor Liszt Ferenc-díjas operaénekes, továbbá Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész is.
Ebben az évben hangzott el az is Giró-Szász Áron, a JÖSZ egyik alapító tagjának és tisztségviselőjének szájából:
"A legjobb cél az lenne, ha szakkollégiummá válnánk a jövőben".
Giró-Szászról azért írtunk nemrégiben, mert ő áll amögött az Axióma nevű online videócsatorna mögött, amely ismeretlen forrásból készít közéleti adásokat, így azt a kisebb botrányt kavaró videót is, amelyben Novák Katalin családügyi miniszter mond emancipációellenes monológot.
A ma 28 éves férfit 2019 októberében nevezte ki miniszterelnöki megbízottjának Orbán Viktor. "Feladata: a keresztény mozgalmakkal és keresztény közösségekkel való kapcsolattartással és támogatásával összefüggő feladatok ellátása" — írja róla a kormányzati honlap. Giró-Szász apja a nevét viselő ügyvédi irodát visz, egyszersmind a volt kormányszóvivő Giró-Szász András unokatestvére.
Giró-Szász Áron személyesen is jó barátságban lehetett a miniszterelnök fiával, legalábbis erről tanúskodik egy Facebookról már törölt, de itt elérhető frissdiplomás-szelfi.
A szakkollégiumi létet célul kitűző idézet idején alig 22 éves Giró-Szász kétségkívül mert nagyot álmodni. Annyira nagyot, hogy felvetődik a kérdés: vajon mennyi esélye van Magyarországon egyetemi hallgatók egy kis csoportjának arra, hogy a nulláról indulva csupa támogató jószándékkal találkozzanak mindenhol és néhány év alatt összerakjanak egy fullos szakkollégiumot? És vajon más-e ennek az esélynek a mértéke akkor, ha az egyik alapító a miniszterelnök fia?
Akiknek nem sikerült saját lábra állni
Magyarországon komoly hagyományai vannak a szakkollégiumi mozgalomnak, ahol a hallgatók gyakran bentlakással ötvözve extra önszervezési és tanulmányi feladatokat is magukra vállalnak. Ma cirka 170 ilyen szerveződést tartanak nyilván. Ez egy magas szám, de mögötte nem annyira a hallgatók, mint inkább az intézmények törekvései állnak: a legtöbb egyetem vagy főiskola mindenképpen szeretne magának egy szakkolit.
A mezőnyben az időközben a szakkollégiumi minősítést elnyert JÖSZ gyakorlatilag egyedülállónak számít azzal, hogy az egyetemi struktúrának nem alárendelt, civil szervezet a szakkollégium fenntartója. A Felsőoktatási Információs Rendszer adatai szerint a JÖSZ-ön kívül alig két olyan szakkollégium van, aminek nincsen felsőoktatási anyaintézménye, és ebből is az egyik a nyilvánvalóan más kategóriába tartozó, az országos szlovák nemzetiségi önkormányzat által működtetett Budapesti Szlovák Szakkollégium.
Orbán Gáspárék csapatával tehát érdemben egyedül az ELTE bölcsészkarán 2011-ben oktatók és hallgatók részvételével megalapított, de magánalapítványi fenntartású Mérei Ferenc Szakkollégium mutat párhuzamot. De a Szerb utcai épületre közpénztízmilliókat költő JÖSZ-szel szemben az ELTE művészetelméleti és médiakutatási intézetének környékéről verbuválódó Méreinek egészen más sors jutott. Ők évente néhány százezer, esetleg pármillió forint innen-onnan összeszedett bevételből gazdálkodtak.
"A szemináriumokat ugyanabban a nagypolgári méretű lakásban tartottuk, ahol bentlakó szakkollégistaként többen amúgy életvitelszerűen éltek" — mesélte az Átlátszónak egy korábbi méreis szakkollégista, aki hozzátette, ELTE-s tanulmányai alatt a méreisek saját kurzusaitól kapta a legtöbbet: "év végén ott álltunk, hogy nincs semmi pénzünk, és köszönetképpen legfeljebb arra tudunk összedobni, hogy süssünk az óraadóinknak egy tortát".
A JÖSZ-höz hasonlóan magánalapítványi fenntartású Mérei környékén úgy emlékeznek, az ELTE semmilyen formában nem támogatta őket. "Hiába könyörögtünk, hogy tanóra után, mondjuk, egy teremben lehessen szakkollégiumot csinálni" — mondta egy forrásunk. A Mérei Ferenc Szakkollégium működése fix pénzügyi háttér, ingatlan és egyetemi támogatás híján az elmúlt évek során elsorvadt, mára pedig gyakorlatilag megszűnt.
Vagyis a magyar szakkollégiumok világában példa nélküli az, hogy hallgatói társaságként a JÖSZ az elmúlt évtizedben, nem-egyetemi fenntartóval a háta mögött szakkollégiumi minősítést tudott szerezni, ma pedig stabil pénzügyi háttérrel, biztos helyen lakhat az egyetem épületében.
" Egy építő jellegű kritikát szeretne megfogalmazni "
Orbán Gáspár neve nem található meg a JÖSZ Egyesület volt tisztségviselőinek listáján. Számos részlet azonban arra utal, hogy a valóságban központi szerepet vitt a csoportosulásban.
Az egyetemi diákszervként induló JÖSZ jogi személyiséggel rendelkező egyesületként történő bejegyeztetése 2015-2016 során történt meg: a 2015 szeptemberében beküldött iratokat a bíróság hiánypótlásra visszadobta, és a következő évben beérkező, megismételt alapító közgyűlés dokumentumai már megfelelőek voltak.
A bíróságon 2015. márciusi iratot nem találtunk az egyesület aktájában. Így az sem határozható meg pontosan, hogy milyen alkalomból és miképpen került Orbán Gáspár az asztaltársaság és a kompozíció főhelyére a felirata szerint 2015. márciusi, Szavazás az Alapszabályról című képen, amit a Szerb utca 3.-ban láttunk. Az ezt firtató kérdésünkre a JÖSZ-től ezt a választ kaptuk:
"Orbán Gáspár az adott beszélgetés levezetője volt".
Érdekes még az iratokat a bíróságnak beküldő Jankovszki Eszter személye. A ma 29 éves nő apja Jankovszki Zoltán fideszes képviselő Bács-Kiskun megye önkormányzatában, Esztert pedig pletykák szerint személyes ismeretség fűzi Orbán Gáspárhoz. 2018-ban az úgytudjuk.hu számolt be arról a kiskunfélegyházi szóbeszédről, hogy a miniszterelnök fia és a Jankovszki lány között házasság készülődik.
A Jankovszki apuka akkor a következőket nyilatkozta:
"Nem lesz esküvő, már abból kifolyólag sem, hogy a lányom és Gáspár nem alkot egy párt, még csak nem is járnak. Valaki kitalálta ezt az esküvőt és azóta terjed a híre a városban. De mondom még egyszer, nem lesz menyegző." Ismeretes, hogy végül tényleg nem került sor félegyházi Orbán-lagzira.
Miközben a 2015-ös, sikertelen bejegyzés teljes iratpakkja nem megismerhető, a nyilvános részletekből kiderül, hogy eredetileg Jankovszki lett volna a JÖSZ Egyesület elnöke. Azonban a 2016-os, megismételt alakuló közgyűlésen végül Orbán Gáspárhoz hasonlóan ő sem vállalt tisztséget.
A JÖSZ toborzóvideóin megjelenő képsorokon Gáspár többször tűnik fel prominens helyen. Két alkalommal egy nagyelőadós beszélgetések alatt felvett anyagból összevágott 2015-ös videóban tűnik fel.
A felvételeken a férfi a tömött padsorok között intézkedik, illetve az első sor és az előadói pulpitus között állva megbeszél valamit három társával, köztük Sárhegyi Istvánnal (róla bővebben később).
Egy 2016-os bemutatkozó videóban egy közgyűlési jellegűnek tűnő összejövetelen látható egy pillanatra a férfi. A kompozíció hasonlatos a 2015-ös fotográfiához: a központban lévő három személy közül éppen Orbán Gáspár beszél, miközben megigazítja a szemüvegét.
Ezekből a részletekből látszik, hogy a szervezet mindennapi működésében is központi szerepet vállaló alakjáról beszélünk, akit a társai és a videók készítői is ilyeténképpen kezeltek.
A JÖSZ Egyesület 2017-es közgyűlésének iratcsomagjában találni egy érdekes dokumentumot. A jegyzőkönyv szerint Orbán Gáspár jelentkezett az elnöki tisztségre, amelyért rajta kívül egyetlenegy ember indult. Gáspár azonban végül nem mérette meg magát: a visszavont jelölést úgy hasznosította, hogy általános iránymutatásokkal szolgált a másik jelöltnek.
"Orbán Gáspár elmondja, hogy nem egy programismertetőt szeretne tartani, hanem egy építő jellegű kritikát szándékozik megfogalmazni, hogy a leendő elnök a lehető legjobban tudja majd a tisztségét betölteni. Orbán Gáspár visszavonja jelentkezését az elnöki posztra".
A jegyzetből kiérthető: a férfi ekkor az elnökjelölési folyamat kreatív használatával érzékeltette, hogy informálisan az elnöknél is fontosabb valaki a JÖSZ háza táján.
Orbán Gáspár a következő évben elvégezte a jogi kart, és a nevével többet nem találkozunk az egyesület iratai között. Ezt követően leginkább a Felház nevű karizmatikus vallási mozgalmával foglalkozott, de a közösségi médiában a JÖSZ-ről is rendszeresen posztolt. Sajtóhírek szerint Orbán Gáspár tavalyelőtt letette az esküt és hivatásos katonává vált, majd röviddel ezután a sandhursti katonai akadémia képzésén vett részt. Azt nem lehet tudni, hogy ki állta a kurzus 40 millió forint körülire becsült árát.
Majd 2018-ban, ötszázezer forinttal megalapította a JÖSZ Alapítványt. Amint korábbi cikkünkben írtuk, ez az alapítvány kapott 2019-ben 61,5 millió közforintot a kollégium működtetésére. Eredetileg a JÖSZ Alapítvánnyal szerződött az ELTE is a Szerb u. 3. bérletére.
Ezek a jelek mind arra utalnak: a kezdetektől mind a mai napig Orbán Gáspár egy nagyon fontos, hacsak nem a legfontosabb valaki a JÖSZ környékén.
Szerettük volna őt megszólaltatni ehhez a cikkhez, de az általa alapított alapítvány vezetői kérésünk ellenére nem árulták el, hogy milyen módon tudnánk neki kérdéseket feltenni.
A szervezetrendszer érdeke
"Rendelkezik egy szakkoli minden külsőségével, de közben nem úgy működik" — mondta egy, a JÖSZ működésére rálátó forrásunk, aki szerint a JÖSZ-ben "a diákönkormányzatiság meglehetősen korlátozott, holott ez a szakkollégium mint intézménytípus egyik alapvetése".
Konkrétan a szakkollégiumi működés jellegéről nincsen sok információnk, ugyanis a kötelező szervezeti és működési szabályzatot és létesítő okiratot sehol sem lehet megtalálni. Kérdésünkre azt a választ kaptuk a JÖSZ-től, hogy ezek egyelőre "nem nyilvános dokumentumok".
A JÖSZ egész szervezetrendszerének felépítése azonban láthatóan nem a diákönkormányzatiság irányába mutat. A magyar szakkollégiumokat vizsgáló kutatások a gyakorlati szervezeti működés szerint háromféle modellt azonosítanak:
a francia mintára kialakított kisegyetemi jellegűt, ahol az egyetem oktatói keresik pluszfoglalkozásokra a legjobb tanítványokat (ilyen például az Eötvös Collegium),
a hallgatói diákönkormányzatiságot fő szervező elvként alkalmazó, egyesületinek nevezett típust (ilyen a közgázos Rajk László vagy az ELTE Bibó István Szakkollégium),
a gyakorlatban a JÖSZ szervezetrendszerének jelenlegi felépítése leginkább a harmadikra, a fenntartói működési típusra hajaz.
"A fenntartói típus esetében rendkívül fontos, hogy az alapító rendelkezésére áll egy olyan erőforrás, amelyet szervezeti céljainak megfelelően akar felhasználni. Ez az erőforrás elsődlegesen egy kollégiumi elhelyezés biztosítására alkalmas épülethez és/vagy a kialakításához szükséges anyagi forrás" – írta 2012-ben az Oktatási Hivatal jogelődjének felsőoktatási szakfolyóirata.
Ennél a típusnál a fenntartó és kinevezettjei biztosítják, hogy a fenntartó hosszútávú céljai ne vesszenek el a hallgatók folyamatosan cserélődő generációi között. Fenntartói típusú szakkollégiumokat értelemszerűen a legritkább esetben hoznak létre hallgatók és frissdiplomások: inkább olyan oktatási, egyházi intézmények kezdeményezik, akiknek nagy vagyonuk és speciális céljai vannak (például az, hogy kimondottan keresztény értelmiségieket neveljenek).
A JÖSZ specialitása, hogy a fenntartói modell formálisan egyesületiként induló keretek mellett alakult ki.
Most úgy néz ki a felállás, hogy a szakkollégium tagjai mindannyian tagjai a JÖSZ Egyesületnek is, de a nagy pénz az egyesülethez formálisan sehogy sem kapcsolódó JÖSZ Alapítványon keresztül érkezett a történetbe. A szakkollégium tagjai tehát szavazhatnak, mondjuk, arról, hogy ki legyen a szeretetszolgálati alelnök az egyesületben, de például az ELTE-vel kötött bérleti szerződés ügyében nincsenek döntési pozícióban.
A JÖSZ környékén különös figyelmet fordítanak az Egyesület és az Alapítvány közti különbségek eltakarására. Így például hiába küldtünk mindkét szervezet vezetőinek külön-külön kérdéseket, válaszként mégis egyetlen, közös dokumentumot kaptunk, "JÖSZ" aláírással, ami sajnos, lehetetlenné teszi a válaszoló személy azonosítását.
A válasz szerint: "az Egyesület, az Alapítvány, a Szakkollégium mind a JÖSZ szervezetrendszerének szervezeti egységei, különböző funkciókkal, de közös célokkal. Döntéseinket az egész szervezetrendszer érdekét szem előtt tartva, együttműködve hozzuk meg".
"A JÖSZ Alapítvány és a JÖSZ Egyesület két, egymástól független jogi személy, egyik szervezeti egység sem befolyásolhatja a másikat, azonban tekintettel arra, hogy a JÖSZ egy közösség és céljai megegyeznek, így az Alapítvány és az Egyesület együttműködnek."
Számunkra máshogy tűnik: az egyesület működését érintő, a bíróságon hozzáférhető, nyilvános dokumentumokból egyfajta irányított demokrácia képe rajzolódik ki, ahol tehetséges jogászok közvetítik a tagságnak a fejük felett megszületett döntéseket, miközben a pénzcsap fölötti uralmat szervezeti falak választják el a demokratikus szavazgatósditól.
Rejtetten csatornázott közpénzek A JÖSZ Alapítványba érkező 61,5 millió forintos támogatás eredeti forrása a propagandaminisztérium, azaz a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda volt, amely az elmúlt években 10 milliárd forintnál is több pénzt adott egy kevéssé ismert szervezetnek, a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA). A BLA aztán ezeknek a pénzeknek a túlnyomó többségét szintén támogatásként továbbította más szervezeteknek, például Orbán Gáspár alapítványának is. Ilyen támogatásokból kapott az elmúlt két évben közel egymilliárd forintot az Alapjogokért Központ nevű, a kormánnyal baráti viszont ápoló úgynevezett jogi elemző- és kutatóintézet is. Innen jutott 5,7 millió forint a Fidesz- és oroszbarát mémeket posztoló Patrióta Európa Mozgalom nevű Facebook-oldal működtetésére is.
Rajta ifjak, útra fel!
A szervezetek közti átjárást az biztosítja, hogy kulcspozíciókat az alapítványban és az egyesületben is egykori JÖSZ-tagok töltenek be. Például az alapítvány kuratóriumába Orbán Gáspár alapító egytől-egyig régi JÖSZ-ös arcokat nevezett ki, elnöknek Nagy Dánielt. Az egyesület régebbi papírjait böngészve lehet találkozni Nagy Dániel nevével a legelső felügyelőbizottság háromfős névsorán is. A lista illusztris: Nagy mellett Giró-Szász Áront és Sárhegyi Istvánt tartalmazza.
Sárhegyi Istvánról a Szabad Európa írt nemrég portrécikket. A jogász családból jövő 27 éves férfi édesapja évekig a Nemzeti Választási Bizottság fideszes delegáltja volt, édesanyja pedig Habony Árpád első médiacégeinek megalapításában segédkezett. Sárhegyi a New Space Industries Zrt. nevű cégén keresztül öt százalékkal részesedik a CarpathiaSat Zrt.-ben, amely kormányzati hátszéllel szeretne magyar kereskedelmi műholdat juttatni az űrbe.
Egy, a diákszervezet kispályás labdarúgócsapatának tűnő csoportosulást megörökítő fotón feltűnik Sárhegyi István (alsó sor, balra), Orbán Gáspár (alsó sor, jobbról a második) és Giró-Szász Áron (alsó sor, jobboldalt) is.
Sárhegyit és Giró-Szászt külön összeköti, hogy egyetemi éveik alatt mindketten aktívak voltak a jogi kar hallgatói önkormányzatának környékén (azóta pedig az Axiómánál is). Giró-Szász 2015–2018 között az elnöki posztot is betöltötte az ELTE ÁJK HÖK-ben, ami egy egyetemi hallgató számára elérhető legmagasabb, az egyetemi vezetéshez legközelebb lévő pozíció.
Már említettük, hogy Giró-Szász 2014-ben mondta a szervezet egy reklámvideójában: "A legjobb cél az lenne, ha szakkollégiummá válnánk a jövőben".
A szakkollégiumi elismerésre végül csak öt évvel később, 2019-ben került sor: az Oktatási Hivatal ebben az évben vette fel a JÖSZ-t a szakkollégiumok sorába. A visszamenőleges hatályú rendelkezés szerint a szakkollégiumi létezést ugyanakkor már az egyesület első érvényes, 2016-os megalakulásától kezdve kell számolni.
Így az alapító csapat is elmondhatja magáról: szakkolisok voltak. Annak ellenére, hogy közülük sokan már 2017-18-ra végeztek tanulmányaikkal a jogi karon. Orbán Gáspár is 2018-ban adta le a szakdolgozatát.
A végzett hallgatók alumni tagként részesei maradhatnak a csapatnak, Orbán Gáspár, Sárhegyi István és Giró-Szász Áron is a JÖSZ alumni közösségének tagjai. Úgy hírlik, a háromemeletes szakkollégiumban szokatlan nagy arányú lakrészt, egy egész szintet tartanak fenn kizárólag bentlakó öregdiákoknak.
A JÖSZ Alapítvány közleménye szerint "alumni tagjaink számára hat szoba van fenntartva az épületben".
Igazgatási megoldások
Amikor az alapítók elkezdtek sorra lediplomázni, egy olyan fontos tisztséget is létrehoztak, amit csak már diplomás ex-JÖSZ-ös tölthet be az egyesületben. 2018-ban a JÖSZ Egyesület alapszabályának módosításával új vezetői pozíciót kreáltak a diákszervezetben. Az ekkor létrejött igazgatói poszt több szempontból is kivételes jellegű a legtöbb egyesületi tisztséghez képest:
a JÖSZ igazgatója nem lehet hallgató, csak már lediplomázott ex-JÖSZ-öst lehet megválasztani
az igazgató önállóan képviselheti az egyesületet
az igazgatót az összes többi tisztségviselőhöz képest sokkal nehezebb feltételek mellett lehet visszahívni.
A pozícióra egyedül Sárhegyi István pályázott, ő lett a JÖSZ első igazgatója.
Az egyesületi dokumentumokból nyilvánvaló, hogy már amikor – versenytárs nélkül – jelentkezett a pozícióra, Sárhegyi volt az összekötő a szintén 2018 elején frissiben megalapított JÖSZ Alapítvány, azaz Orbán Gáspár környezete és az egyesület között.
"Alapítvány: beadtuk a létesítő okiratot" – a jelentkezésekor tartott meghallgatásán így referált az egyesület közgyűlésének Sárhegyi. Tőle mint az alapítvány felé kontaktokkal rendelkező igazgatójelölttől érdeklődte meg azt is az egyik tag, hogy lehet-e már tudni, hogy kik lesznek a JÖSZ terveinek finanszírozói.
Egy másik idézet sajátos fényben tünteti fel az egyesület és az alapítvány pénzügyi kapcsolatainak természetét: "Kell kreativitás. Lesz alapítvány, melynek pénzügyeit intézni kell" – mondta Sárhegyi közvetlenül önnön megválasztása után a pénzügyi alelnökségért induló egyesületi tagnak.
A következő, 2018. áprilisi közgyűlést forró időszakban tartották: májusra volt meghirdetve az I. JÖSZ Konferencia, ahol a hallgatók előadásain túl a szervezet különböző szponzorai és partnerei is megjelentek. Ilyen szponzor volt például a Budapesti Közjegyzői Kamara, vagy a diákszerv igazgatójának apjához tartozó Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda.
Sárhegyi azonban elégedetlen volt a JÖSZ-tagsággal. Úgy érezte, sokan nem dolgoznak eleget a konferencia szervezésén, sőt, a tagdíjat sem fizetik rendesen. Az igazgató tömeges kizárásokat helyezett kilátásba, és azt is közölte, hogy
"nem baj, ha sok embert ki kell zárni. Majd feltöltjük a JÖSZ-t máshonnan".
Sárhegyi itt feltehetően a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóira gondolt, ma már ugyanis innen is be lehet jutni a szakkollégiumba.
Noha nem tudunk arról, hogy a tömeges kizárások végbementek volna, a hallgatói önszerveződés illúziójának legkésőbb ekkor vége kellett szakadnia. Sárhegyi azt ígérte, az "új tagoknak más lesz, hogy az igazgató jobban rájuk fog fókuszálni, folyamatos monitoring, szigorúbb rendszer".
"Nem szerették, mert akarnok volt" – mondta Sárhegyiről egy, az egyetem jogi karának dolgaira rálátó forrásunk. Szerinte leginkább az ambíciózus űrjogász hagyta rajta a keze nyomát a szervezeten, amelynek mindennapi életében Orbán Gáspár – több forrásunk egybehangzó benyomása szerint – hosszú évek óta nem vállalt látványos szerepet. Eszerint az értelmezés szerint Sárhegyinek volt a legfontosabb az egész diákszervezetesdi, Orbán Gáspárra pedig leginkább azért volt szükség, mert a miniszterelnök fiának neve előtt minden ajtó megnyílik.
"Nagyon erős a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda keze ebben az egészben, pénzeket is hajlandó rákölteni, mert azt gondolja, hogy le tudja fölözni az ELTE jogászainak a krémjét" – mondta az illető.
Sárhegyit is szerettük volna megszólaltatni. Válaszában azt írta: "a hivatkozott ügyben és szervezettel kapcsolatosan nem minősülök közszereplőnek. A Joghallgatók Önképző Szervezet Egyesülete magánszemélyek kezdeményezésére létrejött civil szervezet, amelynek tevékenysége, különös tekintettel annak belső ügyei nem minősülnek közügynek. Egyetemi hallgatóként vagy a JÖSZ igazgatójaként végzett tevékenységemről nem kívánok beszámolni a nagy nyilvánosság számára".
Az igazgatói székben Sárhegyit 2020-ban Takács Enikő váltotta, akit korábban Sárhegyi szemelt ki és vett maga mellé helyettesnek. A JÖSZ egyesületi honlapján a tisztségviselőket felsoroló listában igazgatóként ma is az ő neve szerepel a legelső helyen.
Korlátozott diákönkormányzatiság
A JÖSZ ma sem "működik minden tekintetben szakkollégiumként" – mondta egy, több ELTE-s szakkollégium jelenlegi működésére rálátó forrásunk – "legalábbis a diákönkormányzatiság nem teljesen úgy működik, ahogy annak kéne (...) kérdés, hogy a hallgatók szavának valójában mekkora súlya van".
Egyetemi pletykák szerint az egyesület korábbi elnöke többször is megpróbálta befolyásolni a tisztségviselők választását, a leköszönésekor a közgyűlés előtt például megnevezte, hogy kit szeretne az utódjául látni. Ezt a pletykát a szűkszavú közgyűlési jegyzőkönyv alapján sem alátámasztani, sem cáfolni nem tudjuk.
A jegyzőkönyvek azonban alátámasztják az igazságtartalmát egy másik egyetemi pletykának, miszerint a JÖSZ-ös hallgatók közösségének nem sok beleszólása volt a szakkollégium épületének kialakításába.
Egy 2020-as közgyűlésen a JÖSZ Egyesület több tagja is hosszan kérdezősködött a szakkollégiumi épület kialakítása közben tapasztalt kellemetlenségekről a JÖSZ Alapítvány jelenlévő kurátorától. Különösen a kávézó szúrta néhány szakkollégista szemét. Később a JÖSZ egyik tagja úgy mesélte a kari újságnak, hogy "nem a jelenlegi tagság, hanem a JÖSZ alapítóinak álma volt, hogy létrehozzanak egy [saját kávézót]".
"Hamarosan megkezdődik a kávéház felújítása, ezzel elveszik a kollégisták közös tereit, ez miért élvez prioritást?" – kérdezte az egyik, azóta egyébként egyesületi elnöknek választott tag a tavalyi közgyűlésen. A kurátor erre azt mondta, hogy "fontos, hogy lássátok, a kávéház van alárendelve a kollégiumnak és nem fordítva".
A kurátor legalábbis nem bontotta ki az igazság minden részletét, ugyanis ekkor már a kávéházat működtető cég bérelte a szakkollégium épületét az ELTE-től.
Kivételes bánásmód
Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy az állami vagyon körébe, az ELTE kezelésébe tartozó Szerb utca 3. alatti ingatlan korábban Peregrinus néven vendégprofesszorokat elszállásoló hotelként működött. Később, a Bibó István szakkollégium épületfelújításának ideje alatt átmenetileg a bibósok húzták itt meg magukat, ezután került képbe a JÖSZ.
Az ELTE 2019-ben kötött szerződést a JÖSZ Alapítvánnyal arról, hogy bérbeadják nekik a Szerb utcai épületet havi nettó 2 millió 610 ezer forintos bérleti díjért. Egy 2020-as módosítás szerint azonban az alapítvány helyére belépett a kávéházat üzemeltető JÖSZ Szolgáltató Kft.
Nem teljesen érthető, hogy mi szükség volt erre a helycserére, ugyanis a kft. az alapítvány tulajdonában van. De legalábbis furcsa volna, ha kávézós cégre is vonatkozna az eredeti szerződés előzményében foglalt állítás: miszerint is a szerződő fél célkitűzése az ELTE valamennyi hallgatója számára a lehető legmagasabb szintű fejlődési lehetőség biztosítása.
A preambulumban foglalt másik állítást (miszerint az épület bérbeadása azért jó az ELTE-nek, mert a "JÖSZ Alapítvány az ELTE jogász hallgatói számára kollégiumi elhelyezést biztosít") is kikezdte az idő: a szakkollégiumba már pázmányos joghallgatók is bejuthatnak, az pedig kérdéses, hogy az ő támogatásuk mennyire lehet célja a konkurens egyetemnek.
Úgy tudni egyébként, hogy pázmányos hallgatók bevonása a Bibó szakkolinál is felmerült, ám ott ezt az ötletet az egyetemi vezetés retorziójától tartva elvetették. A JÖSZ-nek ugyanebből nem volt problémája.
Egyetemi forrásaink legalábbis különösnek tartják, ahogy az ELTE asszisztál a Szerb utcai épületének kiszervezéséhez. A JÖSZ ugyanis nem egyetemi fenntartású szakkollégium annak ellenére, hogy egészen a közelmúltig csak az ELTE hallgatói vettek benne részt. "A kancellária sokkal nagyobb mozgásteret enged nekik, mint az ELTE-s szervezeteknek, adott esetben úgy is, hogy az az ELTE-t kellemetlen helyzetbe hozza" – mondta egy szakkollégiumi ügyekkel képben lévő forrásunk.
Egy másik forrásunk szerint "az ELTE szakkollégiumi modellje amúgy az, hogy saját intézményei a szakkollégiumai". Az egyetemnek van hivatalos szakkollégiumi stratégiája is, ami megállapítja, hogy az egyetem saját fenntartású ilyen intézményei önmagukban is lefedik a teljes oktatási spektrumot és nagy értéket képviselnek. A működésük legnagyobb gátja több esetben éppen az, hogy miközben az "önálló szakkollégiumi tér (...) a szakkollégiumként történő működés alapvető feltétele", a gyakorlatban az ötből három szakkollégiumnak nincsen saját épülete. Ezek a Nándorfejérvári úti általános kollégium egy-egy ficakjában működnek "folyosó-szakkoliként".
A Szerb utcai épületet mégsem az ágrólszakadt saját szervezeteknek, hanem egy külső fenntartású intézmény céljaira adta oda az ELTE.
Az épület kihasználhatóságáról forrásaink véleménye eltérő. Egyikük szerint szakkoli-épületként "nem egy nagy durranás", egy másik szerint "nagyon jól hasznosítható". Bentlakási vonatkozásban pedig "nagyon pakk", vagyis "nagyon jó, olyan, hogy laknád".
Az ELTE és a JÖSZ Egyesület 2019 júniusában stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek "az Állami- és Jogtudományi Kar dékánjának támogatásával". Eszerint az egyetem szakmai és stratégiai segítséget nyújt a szakkollégiumi bejegyeztetéshez és ahhoz, hogy a szervezet minél szélesebb körben tudjon megszólítani joghallgatókat, így például ahhoz, hogy a Neptunban reklámozzák a JÖSZ-programokat. Az egyesület szívességi használatba az egyetem egyik gazdasági irodáját is megkapta.
Egy ilyen megállapodás az egyetlen erős törvényi feltétele annak, hogy az Oktatási Hivatal végrehajtsa egy nem egyetemi fenntartású szakkollégium formális bejegyzését. Érdemes megjegyezni, hogy a cikkünk elején felemlegetett, szintén ELTE-kötődésű Mérei Ferenc Szakkollégium hiába próbált ilyen papírért kilincselni az egyetemvezetésnél. Ők csak azért tudták elérni a bejegyzésüket, mert a kalocsai Tomori Pál Főiskola megszánta őket és kötött velük egy megállapodást.
Úgy tudni, a hivatalos szakkollégiumi bejegyzést követően röviddel felerősödött a JÖSZ-ösök nyomulása, akik már korábban is szerettek volna egy egyetemi ingatlant: ezt végül a 2019. októberi helyiségbérleti szerződés biztosította. Egyik forrásunk arról beszélt:
a Szerb utcai épület "az ELTE egyik legértékesebb ingatlanja", amit "teljesen átláthatatlan módon" kapott meg a JÖSZ, "biztosan piaci áron alul".
Kérdéseinkre az ELTE azt írta: "a JÖSZ elhelyezésével járó ráfordítások elenyészőek a többi szakkollégium elhelyezését szolgáló ingatlanokra fordított egyetemi beruházásokhoz képest". Kiemelték azt is, hogy a JÖSZ-től most évente 31 millió forint bérleti díjat kapnak, ami kétségtelenül szép összeg – kár, hogy legalábbis nagy részét közpénzből fedezik.
A JÖSZ Alapítvánnyal kötött helyiségbérleti szerződés, valamint annak módosítása – amelyben a JÖSZ Szolgáltató Kft. lépett be az alapítvány helyére – további érdekességet is tartalmaz. Egy korábbi, a témában született nyilvános adatigénylésre adott válaszában az ELTE azt írta: "az egyetem az épületfenntartás költségeinek teljeskörű átterhelésével biztosítja a JÖSZ számára a Szerb u. 3. alatti ingatlant kollégiumi működés céljára az ELTE mindenkori kollégiumi szabályrendszeréhez hasonlóan. A JÖSZ a fenntartás-üzemeltetés megtérítésén túl az épületet saját költségén újította fel, annak berendezéseit is beleértve, továbbá kávéházat is saját költségén épített ki, és az így keletkezett vagyongyarapodást az Egyetemnek átadta, az állami vagyon-nyilvántartás azt tartalmazza".
Az iratokból azonban kiderül, hogy ez így nem teljesen igaz. A kávéház kialakítására ugyanis először az ELTE adott 5 millió forintot, bár azt később a felújítás többi értékével együtt adományként (összesen 19 millió forintos értékben) visszakapta a JÖSZ-től – amire a forrás, persze, a BLA-n keresztül csatornázott közpénz volt. Az ELTE válaszában azt írta: "a kávézó kialakításának támogatása tehát az ELTE részéről éppen, hogy nem kiadásként, hanem értéknövelő beruházásként értékelendő."
Rongyrázásra is jut a haveri szervezetnek
Csak sejteni lehet, hogy egyáltalán miért jutott a Miniszterelnöki Kabinetirodától (a BLA-n keresztül) érkező közpénz a JÖSZ céljaira, hiszen a Rogán Antal alá tartozó intézmény éppen nem oktatással, hanem kormányzati kommunikációval foglalkozik. A magyarázat Orbán Gáspár személye mellett a JÖSZ szellemiségében keresendő.
"Vállaltan jobboldali közeg" – mondta egy forrásunk. Egy másik beszélgetőpartnerünk szerint noha "vannak [a JÖSZ-ben] hótt normális arcok is", a többség erősen konzervatív politikai, netán vallási értelemben. "Nagyon konzervatív közeg, vannak benne fidelitasosok, hitgyülisek (...) Van egy olyan szervezet, ami ugyanazt képviseli, mint a kormány, és ezért ölik bele a pénzt."
Többek figyelmét felkeltette, hogy miközben a Bibó István Szakkollégium szervezetileg kiállt tavaly ősszel a kormányzati felsőoktatási átalakítási tervek ellen egyetemfoglalással tiltakozó Színház-és Filmművészeti Egyetem hallgatói mellett, a JÖSZ semmilyen hasonló lépést nem tett.
Egy másik forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy a JÖSZ felépítésében a Fidesz intézményekkel szemben vitt szokásos stratégiája figyelhető meg: "szétveri, vagy párhuzamos intézményt épít ki". A JÖSZ annak a Bibó Szakkollégiumnak volna a párhuzamosa, ami "fideszes körökben liberális társaságként van elkönyvelve".
Miután a Fidesz alapítói körének magja egykori bibós joghallgatókból áll, a politikai rendszer káderutánpótlását remélnék biztosítani egy kiskedvenc, kormányközeli, jogi szakkollégium által. "Pár éve a Forster Vadászkastélyban volt a JÖSZ nyári egyeteme. Ment az iszonyat rongyrázás meg fancyzés, a Bibónak ugyanabban az évben a lepukkant velencei ifitáborban volt az elvonulása. Na, ez sokatmondó" – jelezte ez a forrásunk.
Korábbi cikkünkben már említettük, hogy erre a nyári egyetemre egyebek mellett a Miniszterelnökségtől érkezett 3,3 millió forintos adomány. Idén pedig a JÖSZ Alapítvány kétmilliós támogatást nyert el a működése támogatására a Bethlen Gábor Alapkezelőtől.
Forrásaink azt nem vitatták, hogy a JÖSZ-ben komoly szakmai munka folyik, így például az, hogy Sárhegyinek köszönhetően tudnak űrjogi képzéseket tartani, "az nagyon menő, űrjogászból másfél van az egész országban", bár ezt több forrásunk azzal egészítette ki, hogy a JÖSZ a manapság trendi jogterületekre igyekszik összpontosítani.
Egyikük arra is felhívta a figyelmünket, hogy a JÖSZ üstökösszerű felemelkedésének megágyazó közpénztízmilliók és az egyetemvezetésnek a Szerb utcai épület bérbeadásában megmutatkozó szimpátiája annak minden visszássága ellenére közel sincs egy ligában azokkal a százmilliárdokkal, amiket a szakkollégiumi rendszerhez hasonlóan szintén tehetséggondozásban utazó Matthias Corvinus Collegiumot működtető, a BLA-hoz hasonlóan közérdekű vagyonkezelővé minősített alapítvány kapott:
"Az MCC-nek a szarrá pénzelésével most már megvan a kiválasztott tehetséggondozó intézmény, ez fogja elsorvasztani az összes többit".
Címlapkép-grafika: Jeney Flóra
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Joghallgatók Önképző Szervezete",
"Eötvös Loránd Tudományegyetem"
] | [
"Bibó Szakkollégium",
"Budapesti Közjegyzői Kamara",
"ELTE ÁJK HÖK",
"Budapesti Szlovák Szakkollégium",
"Joghallgatók Önképző Szervezetével",
"Állami- és Jogtudományi Kar",
"Bibó István Szakkollégium",
"Joghallgatók Önképző Szervezet Egyesülete",
"Szabad Európa",
"JÖSZ Alapítvány",
"Patrióta Európa Mozgalom",
"Bibó István szakkollégium",
"Tomori Pál Főiskola",
"Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda",
"Alapjogokért Központ",
"Felsőoktatási Információs Rendszer",
"Pázmány Péter Katolikus Egyetem",
"Bethlen Gábor Alapkezelő",
"JÖSZ Szolgáltató Kft.",
"Oktatási Hivatal",
"Színház-és Filmművészeti Egyetem",
"ELTE Bibó István Szakkollégium",
"JÖSZ Egyesület",
"CarpathiaSat Zrt.",
"Mérei Ferenc Szakkollégium",
"Nemzeti Választási Bizottság",
"Eötvös Collegium",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"New Space Industries Zrt.",
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Matthias Corvinus Collegium"
] |
A vállalat fele már korábban a felcsúti milliárdos cégcsoportjához került.
Tavaly decemberben írta meg a Forbes, hogy a Mészáros Csoporthoz tartozó tőzsdei befektetőcég, az Opus Global Nyrt. tárgyalásokat folytat a MET Csoporthoz tartozó Tigáz Zrt. teljes részvénycsomagjának megvásárlásáról.
A svájci központú vállalat pénteken közleményben tudatta, hogy aláírták az adásvételi szerződést az Opusszal az MS Energy Holding AG 50 százalékának megvásárlásáról, így a tőzsdei társaság 49,57 százalékos részesedést szerzett a Tigáz Földgázelosztó Zrt.-ben.
A március 11-én aláírt megállapodás értelmében az Opus a tranzakció zárásakor irányítási jogot is szerez a földgázelosztó társaságban. Ezzel egyidejűleg a tőzsdei társaság igazgatósága döntött a Titász Áramhálózati Zrt.-t – sikeres tranzakció esetén – tulajdonló Opus Energy Kft. létrehozásáról is.
Az ügylet a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását követően, várhatóan március 31-én zárul, a társaság ezt követően Opus Tigáz Gázhálózati Zrt. néven folytatja földgázelosztói tevékenységét.
A MET Csoport egyúttal bejelentette a 77 MWp teljesítményű, buzsáki naperőműpark 100 százalékának megvásárlását is.
A Tigáz Magyarország legnagyobb vezetékes földgázelosztója, amely 33 760 kilométer hosszú gázvezeték-hálózatot üzemeltet, és Magyarország területének közel felét látja el földgázzal. Árbevétele 2019-ben 32 milliárd forint, üzemi eredménye 6,7 milliárd forint, adózott eredménye pedig 2,3 milliárd forint volt.
A svájci központú, de magyar többségi tulajdonban lévő MET-nek 2017-ben adta el az olasz ENI, majd szűk két év múlva került a fele a Mészáros Csoporthoz. | [
"Opus Tigáz Gázhálózati Zrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"MS Energy Holding AG",
"Tigáz Földgázelosztó Zrt.",
"Opus Energy Kft."
] | [
"Mészáros Csoport",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Titász Áramhálózati Zrt.",
"MET Csoport"
] |
Az amerikai Arnold&Porter LLP ügyvédi iroda képviseli több mint félmilliárd forintért a magyar államot a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) előtt zajló választottbírósági eljárásban - a februárban született döntés a pénteki Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közbeszerzést írt ki a Sláger és Danubius rádióállomások beruházói által, a magyar állammal szemben a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja előtt - kétoldalú beruházásvédelmi egyezmények alapján - kezdeményezett választottbírósági eljárásban, a Magyar Állam képviseletére. A tendert a Washington DC-ben székhellyel rendelkező Arnold&Porter LLP ügyvédi iroda nyerte meg, nettó 584 millió 594 ezer forinttal.
Ugyanez az ügyvédi iroda bruttó 1 milliárd 876 millió forintos díjazásban részesült egy másik nemzetközi ügyben, amelyben ugyancsak az előbbi választottbíróság előtt képviselte a magyar államot - ezt a Magyar Nemzet közölte 2010 márciusában. Akkor két magyar erőmű külföldi tulajdonosa indított pert az állam ellen, mert kifogásolták az alacsony hatósági áramárakat.
Az ügyvédi irodát akkor a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) bízta meg, és a lap magasnak tartotta a díjazást. A tárca a nemzetközi ügyvédi díjszabásra hivatkozott, illetve a választásnál szerepet játszott az is, hogy egy norvég cég ellen már sikerrel védte az országot az iroda.
A két rádió 2010 júniusában fordult az ICSID-hez, azt követően, hogy az általuk korábban használt frekvenciákat az akkori médiahatóság, az Országos Rádió és Televízió Testület 2009 októberében két másik pályázónak, a Neo FM koncepciójával induló FM 1 konzorciumnak,illetve az Advenio Zrt. által működtetett Class FM-nek ítélte oda a következő hét évre.
Többen politikai befolyással való visszaélésnek nevezték a döntést, amely után a Danubius Magyarországon pert indított az ORTT és az Advenio, a Sláger pedig az ORTT és az FM 1 konzorcium ellen. A Legfelsőbb Bíróság tavaly februárban, miközben az egykori Danubius frekvenciájának pályáztatásáról kimondta, hogy jogsértő volt, a Sláger esetét az összes korábbi ítélőszéki döntést felülbírálva jogszerűnek minősítette. | [
"Országos Rádió és Televízió Testület"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Class FM",
"Magyar Nemzet",
"Legfelsőbb Bíróság",
"FM 1",
"Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja",
"Neo FM",
"Advenio Zrt.",
"Magyar Állam",
"Arnold&Porter LLP",
"Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Újabb szállodákat nyelt le a Mészáros Lőrinc cége
A tavaly év végén bejelentett és elindított tőkeemelés-sorozat zárásaként a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. megvásárolja a Ligetfürdő Kft. 100 százalékos üzletrészét – jelentette be kedden délután a vállalat.
A tranzakció következtében a Konzum kizárólagos érdekeltségébe kerül két osztrák szálloda, egy montenegrói wellness hotel, valamint a szegedi Hotel Forrás és a Napfényfürdő Aquapolis.
Az ügylet ellenértékét a már korábbról ismert módszerrel ellentételezik, azaz a Konzum PE Magántőkealap egyenlíti ki az összeget tőzsdei társaság helyett, majd az eladók felé teljesített vételár-követeléssel tőkét emel a Konzum Nyrt.-ben. A Konzum PE Magántőkealap követelését a Konzum Nyrt. új részvények zártkörű forgalomba hozatalával egyenlíti ki, az ügylet bejelentésekor rögzített, 3141 forintos árfolyamon.
Az apportot követően lezárul a Konzum Nyrt. tavaly december 12-én bejelentett tőkeemelés sorozata, amely révén 60 milliárd forint fölé emelkedett a társaság saját tőkéje.
A tranzakciósorozat eredményeként a Konzum közvetlen és közvetett módon összesen 18 belföldi és 5 külföldi szálloda tulajdonát szerezte, illetve szerzi meg, ezzel együtt érdekeltségébe került a Hunguest Hotels Zrt. is. A tranzakció-sorozattal a menedzsment célja az volt, hogy a Konzum Nyrt. a közép-kelet-európai régió meghatározó turisztikai befektetővé, a társaság turisztikai érdekeltségeit működtető Hunguest pedig a régió egyik jelentős szállodaüzemeltetőjévé váljon – állítják. | [
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt."
] | [
"Ligetfürdő Kft.",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Konzum Nyrt.",
"Konzum PE Magántőkealap",
"Napfényfürdő Aquapolis",
"Hotel Forrás"
] |
Belföld Belföld | Jegyzet | Média | Budapest | Interjú | 1956-os arcképcsarnok | A nap idézete | Választás 2006 | Önkormányzati választás 2006 | Szociális népszavazás 2008 "Üzletszerűen" okozott "különösen nagy kárt" az őrizetbe vett SZDSZ-es
Fidesz: az SZDSZ-nek is szembe kell néznie a zavaros ügyekkel
• Őrizetbe vették az SZDSZ erzsébetvárosi frakcióvezetőjét A Központi Nyomozó Főügyészség megerősítette, hogy őrizetbe vették az SZDSZ erzsébetvárosi frakcióvezetőjét különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Gál György 700 millió forint kárt okozott. A hírre Cser-Palkovics András így reagált: egyre jobban értjük, miért mondta Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök egy lapinterjúban, hogy az SZDSZ "tele van korrupciós ügyekkel".
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel A különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészség kedden őrizetbe vette az erzsébetvárosi önkormányzat gazdasági bizottságának elnökét, akinél házkutatást is tartottak – tájékoztatott a főügyészség szerdán. Az Atv.hu előző nap közölte, hogy letartóztatták Gál György szabad demokrata önkormányzati képviselőt, a párt erzsébetvárosi frakcióvezetőjét. Azt írták: "úgy tudni, Gál Györgyöt egy ingatlanügy miatt tartóztatta le a rendőrség". Az SZDSZ fővárosi választmányának elnöksége kedden felszólította Gál Györgyöt, hogy függessze fel tagsági viszonyát. A főügyészség szerdai közleményében azt írja: a nyomozás eddigi adatai szerint a gazdasági bizottság gyanúsítottként kihallgatott elnöke és a vele együttműködő vállalkozó a VII. kerületi önkormányzatnak 700 millió forint kárt okozott, és további mintegy 1,6 milliárd forint kár okozását kísérelték meg.
A gyanú szerint a főváros VII. kerületi önkormányzata gazdasági bizottságának elnöke 2002-től kapcsolatban állt azzal a vállalkozóval, aki az önkormányzat tulajdonában álló több lakóházat forgalmi érték alatt akart megvásárolni, majd a vásárlást követően – offshore társaságok közbeiktatásával –, rövid időn belül, jelentős haszonnal a már egyébként is érdeklődő külföldi befektetőknek értékesíteni – olvasható a közleményben. Hozzáteszik: a vállalkozó elképzelésében a bizottság elnöke is jó üzleti lehetőséget látott, ezért azt támogatta. A főügyészség közlése szerint az ingatlanok vételárára vonatkozó előzetes egyeztetésük alapján megállapodtak abban, hogy a vállalkozó projektcégeket alapít, amelyek a valós forgalmi érték alatti vételáron fogják megvásárolni a kiszemelt ingatlanokat. A vállalkozó az egyes cégekbe bizalmas ismerőseit "strómanként" helyezte el.
Mint írják, a vételárról történt egyeztetés során a gazdasági bizottság elnöke közölte a vállalkozóval, hogy mennyit kell a részére fizetnie azért, hogy az adott házat neki, illetve az általa alapított projektcégnek adja el az önkormányzat. Ezután a gazdasági bizottság elnöke felvette a kapcsolatot az ügyletbe bevont értékbecslő cég vezetőjével, akit szóban felhívott arra, hogy mely ingatlant és milyen forgalmi értékre kell felértékelnie. A valótlan tartalmú értékbecslés felhasználásával a gazdasági bizottság elnöke az ingatlan valós forgalmi értékét tekintve a gazdasági bizottság tagjait, majd ezt követően a képviselő-testületet tévedésbe ejtette – ismerteti a főügyészség. A megalapozott gyanú szerint ezzel a módszerrel nyolc önkormányzati lakóházat értékesítettek a 2003. és a 2004. évben – írják. A közlemény szerint a gazdasági bizottság gyanúsítottként kihallgatott elnöke összesen 195 millió forintot kért és kapott a vállalkozótól a támogató segítségéért. Hozzáteszik: a gazdasági bizottság elnöke a főügyészség határozatai és a gyanúsításközlés ellen panaszt jelentett be, tagadva a bűncselekmények elkövetését.
Fidesz: az SZDSZ-nek is szembe kell néznie a zavaros ügyekkel
Egyre jobban értjük, miért mondta Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök egy lapinterjúban, hogy az SZDSZ "tele van korrupciós ügyekkel", illetve tévényilatkozatában azt, hogy az SZDSZ-nek is szembe kell néznie azokkal a zavaros ügyekkel, amelyek körbelengik – reagált az SZDSZ-es politikus letartóztatásának hírére Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője.
Hunvald: Megdöbbenéssel értesültem a történtekről
Megdöbbenéssel értesültem Gál György képviselőtársammal kapcsolatos gyanúról és a vele szembeni intézkedésről – közölte az MTI-vel Erzsébetváros polgármestere, Hunvald György (MSZP). "Az önkormányzat és a képviselő-testület kifejezett érdeke, hogy ez a vizsgálat a lehető legrövidebb időn belül minden részletet feltárva lezáruljon" – fogalmazott. Mint közleményében hozzáfűzte, remélik, Gál Györgyöt ez a folyamat tisztázza a gyanú alól. Egy ilyen ügy minden szorgalmasan és keményen dolgozó képviselő munkáját beárnyékolhatja – tette hozzá.
A polgármester tájékoztatása szerint az önkormányzat kiegyensúlyozott működése mind a képviselő-testületben, mind a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottságban továbbra is biztosítva van. Az ügy feltárásához az önkormányzat minden segítséget megad – tartalmazza a polgármesteri közlemény. Hunvald György szerint az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, ezért a vizsgálat lezárultáig az önkormányzat további nyilatkozat megtételét nem tartja szükségesnek.
(MTI/MNO) | [
"SZDSZ"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Belföld
Razzia a Magyar Paralimpiai Bizottságnál
A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai iratokat és számítástechnikai eszközöket foglaltak le. Az MPB mindenben együttműködik a hatósággal.
"A Magyar Paralimpiai Bizottság működését érintő különböző feljelentések kapcsán indult összevont eljárásában a mai napon a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda munkatársai iratokat, valamint számítástechnikai rendszer által tárolt adatokat foglaltak le a Magyar Paralimpiai Bizottság székhelyén. Az MPB Iroda az eljárás gyors és szabályos lefolytatása érdekében mindben együttműködött a nyomozóhatósággal. A Magyar Paralimpiai Bizottság alapvető érdeke, hogy a nyomozás minden részletre kiterjedően a lehető leghamarabb tárja fel az igazságot" – hangzik az a lapunknak is eljuttatott közlemény, amelyben az MPB hírt adott a csütörtöki hatósági razziáról.
| [
"Magyar Paralimpiai Bizottság"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"MPB Iroda",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda"
] |
Hazaárulás a gyanú?
Holnapig eldől, kezdeményezik-e Galambos Lajos előzetes letartóztatását
Hazaárulással gyanúsíthatta meg a katonai ügyészség Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóját – tudtuk meg. A nyugalmazott tábornokot kedden vették őrizetbe, és holnapig eldől, kezdeményezik-e előzetes letartóztatását.
A Magyar Nemzet információi szerint elképzelhető, hogy akár az egyik legsúlyosabb államellenes bűncselekmény elkövetésével, hazaárulással gyanúsíthatta meg a Budapest Katonai Ügyészség Galambos Lajost, a polgári elhárítás Medgyessy-kormány idején kinevezett főigazgatóját.
A Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBH) 2004 júliusától három éven át irányító nyugalmazott vezérőrnagyról – aki a Földesi-Szabó László volt rendőrtiszt nevével fémjelzett Egymásért-ügy kirobbanása idején távozott tisztségéből – egyelőre nem tudható, hogy pontosan mit követhetett el, mivel a nyomozó hatóság a meggyanúsítás hírét sem kívánta kommentálni. Jelenleg tehát csupán annyi biztos, hogy a keddi őrizetbe vételtől számítva az ügyészségnek hetvenkét óra áll a rendelkezésére, hogy eldöntse, indítványozza-e Galambos előzetes letartóztatását – olvasható a Magyar Nemzet csütörtöki számában, melyből további részleteket is megtudhat.
| [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Budapest Katonai Ügyészség"
] |
Teljes körű feltáró vallomást tett a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán a Globex csalási ügy október közepén őrizetbe vett harmadik gyanúsítottja, a Lessendro Kft. ügyvezetője, Gy. János. Állítása szerint Vellai Györgyi, a részvénytársaság elnöke 1998 tavaszán 3,2 milliárd forint névértékben az ő közreműködésével készített fiktív részvényeket, amelyek forgalmazása Magyarországon nem is volt engedélyezett. Az adásvételt Vellai 1997 decemberére visszadátumozta, a könyvelésbe bevezette, így próbálva meg leplezni a Globex cégcsoport aggasztóan megnövekedett adósságát. Vellai tagadta, hogy tudna az ügyletről.
A rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága (SZBEI) várhatóan még ebben az évben befejezi a Globex Rt. vezetői ellen csalás és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt indított nyomozást. Az eddigi adatok, a lefoglalt iratok, a könyvszakértői vélemények, a tanúként meghallgatott alkalmazottak megerősítették a gyanút, hogy Vajda László, a Globex Holding elnöke, valamint Vellai Györgyi, a Globex Részvényforgalmazási és Befektetési Rt. elnöke 1997 januárja és 1998 szeptembere között a cégre bízott vagyonból összesen 4 milliárd 542 millió forinttal sajátjukként rendelkeztek.
Vajda Lászlót és Vellai Györgyit a német hatóságok ez év április 15-én adták át a magyar hatóságoknak. A két cégvezető előzetes letartóztatásának határideje november 7-én lejár, ám a rendőrség a napokban kezdeményezte mindkettőjük őrizetének meghosszabbítását.
Gyóllai László alezredes, az SZBEI igazgatóhelyettese a Magyar Hírlap érdeklődésére elmondta: a két cégvezető továbbra is azzal védekezik, hogy a feltételezett visszaéléseket alacsonyabb vezetői szinten követték el, ők nem tudtak semmiről. Ennek az állításnak azonban ellentmond a múlt hónap közepén őrizetbe vett Gy. János vallomása, aki az egyik részvény csereügyletben, a Lessendro Kft. ügyvezetőjeként kulcsszerepet játszott.
Értékesítették Sopron portfolióját
Az alezredes emlékeztetett arra, hogy a károsultak közül a legnagyobb tételt a soproni önkormányzat fizette be. A Globex Rt.-vel 1997 októberében kötött szerződésben 3,3 milliárd forint értékű részvényportfolió kezelésére adtak megbízást. A megállapodás szerint a Globex a legmagasabb hozamra törekedve önállóan dönthetett a portfolió felhasználásáról, havonta pontos elszámolási kötelezettség mellett.
A nyomozás adatai szerint az rt. szinte azonnal értékesítette Sopron városának papírjait. A befolyt összeggel sajátjukként rendelkeztek a cég vezetői, miután folyamatosan valótlan jelentéseket küldtek a portfolió állásáról.
A nyomozás előrehaladtával vált szükségessé a Globex által beszerzett - s a hiányzó részvények pótlására felhasznált - más részvények eredetének tisztázása. A névértékben 3,2 milliárd forintért vásárolt, egyébként értéktelen, illetve felülértékelt papírokból 1997. december 31-ére kereken 2 milliárd a soproni önkormányzat portfoliójának ellenértékeként szerepelt.
Visszadátumozott szerződések
Az alezredes felhívta a figyelmet arra, hogy ezeknek az értékpapíroknak a belföldi forgalmazására nem adott engedélyt sem az ÁTPF, sem az MNB. Érdekes módon a rendőrségi kihallgatások során a Globex-igazgatótanács tagjai és a főkönyvelők közül senki nem tudott arról, hogy miként került a céghez ez a fajta értékpapír. Vellai és Vajda sem tudott felvilágosítást adni a részvények eredetéről és tárolási helyéről sem.
Hosszas nyomozás után derült fény arra, hogy a Globex a Lessendro Kft.-től adásvételi szerződés folytán jutott az ominózus részvénycsomag birtokába. Ám az adásvétel mögött valós pénzmozgás nem állt, s a nyomozás adatai szerint utólag dátumozták vissza a szerződést. Az egymillió forintos alaptőkével bejegyzett Lessendro Kft.-nek a cégbíróságon nyilvántartott címen nyomát sem lelték. Az ügyvezető Gy. Jánost több hónapos intenzív kutatás után október 13-án fogták el. A férfi részletes feltáró vallomást tett, így fény derült a papírok eredetére.
Mint előadta, cége valójában nem rendelkezett az említett értékpapírokkal. Vellai Györgyi volt az, aki 1998 áprilisában elkészítette a részvényeket, majd az adás-vételt visszadátumozta azzal a céllal, hogy ezekkel a fizikálisan nem létező papírokkal a Globex Rt. '97 év végi mérlegében jelentkező vagyonhiányt a könyvelésben eltüntethesse.
Gyóllai Lászlótól megtudtuk: Vellai határozottan tagadta, hogy a papírokra szerződést kötött volna. A néhány nappal ezelőtt történt szembesítéskor mindketten fenntartották állításukat.
A főtiszt a lap kérdésére hozzáfűzte: a nyomozás során felvették a kapcsolatot több európai ország hatóságaival. Mindent megtesznek azoknak a külföldi ingatlanoknak, üzletrészeknek a felkutatására, amelyekről feltételezhető, hogy a bűncselekményből szerzett pénzből származnak. A határon túlra kimentett Globex-vagyon visszakerülésének esélyeiről azonban mérsékelt derűlátással nyilatkozott az alezredes.
Az ÉS cikkének II.része.
(1999.08.26.) | [
"Globex Holding"
] | [
"Globex Részvényforgalmazási és Befektetési Rt.",
"Lessendro Kft.",
"Magyar Hírlap",
"Globex Rt.",
"Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága"
] |
A zsidó hitközségi szövetség éléről vasárnap eltávolított elnök szerint vannak vitatható ügyek a Mazsihiszben. Szerinte nem etikus, hogy az egyik hitközségi elnök cége nyerte meg a közbeszerzési eljárást a Dohány utcai zsinagóga egyik beruházására. Kifogásolja azt is, hogy egyes Mazsihisz-vezetők feleségei komoly pozíciókat töltenek be a szövetség különböző intézményeinél.
Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vasárnap menesztett elnöke szerint a szervezet közgyűlésén ellene elhangzott kritikák minden ésszerűséget nélkülöztek, indulatokat tükröztek. Az MTI-nek adott interjúban munkássága egyik eredményének értékelte, hogy elérte: legyen magyar alelnöke a Zsidó Világkongresszusnak (WJC).
Feldmájer: 5 emberen múlt a Mazsihszi-elnöki tisztségem
A közgyűlésen leadott 89 voksból kettő volt érvénytelen, a fennmaradó 87-ből 49-en fejezték ki bizalmatlanságukat Feldmájer Péterrel szemben. A jelenlévő küldöttek voksainak a fele plusz egy szavazat kellett az indítvány elfogadásához.
Feldmájer Péter rámutatott: mindössze tízzel többen szavaztak ellene, mint mellette, tehát öt emberen múlott elnöki tisztsége. Szerinte, ha most voksolnának, nem biztos, hogy ugyanolyan eredmény születne, mint a hétvégén. Mindezzel együtt - úgy gondolja - vasárnap győznie kellett volna, de "amikor egy demokratikus szervezetben titkosan szavaznak, nem csak racionális érvek, hanem érzelmek alapján is döntenek az emberek".
Rámutatott: miután távozott a Mazsihisz elnöki posztjáról, nincs magyar alelnöke a WJC-nek. Mint mondta, legkésőbb július 12-ig mindenképpen meg kell tartani a Mazsihisz rendkívüli, tisztújító közgyűlését, annak az elnökválasztásnak a győztese automatikusan a WJC egyik alelnöke lesz.
Annak a véleményének is hangot adott, hogy a következő Mazsihisz-elnök semennyire nem érezheti biztonságban a pozícióját, mert a mostani helyzetben "töredezetté vált a Mazsihiszben a döntéshozatal", ami - úgy látja - az érdemi munkát nagyon megnehezítheti.
Utalt arra, hogy jelenlegi szabályaik szerint, akit legalább egy ember jelöl, elindulhat az adott posztért egy választáson. "Ha akad olyan ember, aki engem jelölni akar bármilyen pozícióra, akkor fogok elgondolkodni azon, hogy ezt a jelölést elfogadjam-e, vagy sem" - fogalmazott. Hozzáfűzte: 2015 tavaszán lesz a Mazsihiszben az általános, menetrend szerinti tisztújítás.
Feldmájer Péter szólt arról, hogy 22 éve vesz részt a Mazsihisz munkájában, ebből 16 évig elnök, két évig pedig alelnök volt. Ennyi idő alatt előfordult, hogy egyesek érdekeit megsértette, akik ezt nem vették jó néven, felléptek ellene, többen pedig intenzív kampányt folytattak azért, hogy lemondassák - jegyezte meg.
Diplomabotrány és vitatható beruházás a Dohány utcában
Szerinte elsősorban nem az ellene fordulók neve, hanem az ügyek az érdekesek. Ezek között említette, hogy az egyik fontos zsidó alapítvány vezetője diplomabotrányba keveredett, mert felmerült: érettségi nélkül szerzett diplomát, s emiatt a rendőrség is vizsgálatot indított. A Mazsihisz volt elnöke rámutatott: szorgalmazta, hogy az illető mutassa meg érettségi bizonyítványát vagy mondjon le, ami nyilván ellene fordította a gyanú árnyékába került embert, holott a mai napig nem lehet tudni, bemutatta-e végül az érettségijét.
Nem tartotta etikusnak azt sem - noha a törvény ezt nem zárja ki -, hogy az egyik vidéki zsidó hitközség elnökének cége nyerte meg a közbeszerzési eljárást a Dohány utcai zsinagóga egyik beruházására. A vállalkozás időközben fizetésképtelenné vált, emiatt nem lehet tudni, ki állja majd a garanciát a zsinagógában lévő liftekért - állapította meg, közölve: ez a hitközségi elnök az ellenzék egyik vezéralakjaként minden bizonnyal indul a Mazsihisz elnöki posztjáért.
Emlékeztetett arra, többször kifogásolta, hogy vannak olyan Mazsihisz-vezetők, akiknek feleségei komoly pozíciókat töltenek be a Mazsihisz különböző intézményeinél, ami szerinte ezen intézmények objektív vizsgálatait lehetetlenné teszi. Ezeket a nézeteit sem vették jó néven - összegezte.
Mazsök-ügyek
A sajtóban megjelent felvetésekkel kapcsolatban elmondta: a magyar állam, mint támogató, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök), mint támogatott és a Mazsihisz, mint jogosult között 2007-ben létrejött szerződés alapján a holokauszttúlélők kárpótlási összegének kamataiból törvényesen juthatott a Mazsihisznek, az erről szóló szerződés aláírói között azonban nem szerepelt. Ezt változtatták meg 2011-ben, amikor az volt az állami akarat, hogy a kárpótlási pénz kamata közvetlenül a túlélőkhöz kerüljön, ez utóbbi összeg azonban nem jelentős - tette hozzá.
Kitért arra is, hogy a sajtóhírekkel ellentétben csak javaslatként hangzott el a Mazsök kuratóriumának hétfői ülésén, hogy ha már nem ő a Mazsihisz elnöke, akkor ne legyen a Mazsök kuratóriumának sem a tagja.
A Mazsök badacsonytomaji ingatlanának hasznosításával kapcsolatban megemlítette, hogy amikor ez az ügy zajlott, nem volt döntéshozó pozícióban a Mazsökben. Elmondta, a Mazsök rossz bérleti szerződést kötött az ingatlanról egy kft.-vel, a közalapítvány kuratóriumának egyik akkori alkalmazottjának pedig aktív szerepe volt ebben.
Ennek következtében olyan helyzet alakult ki, hogy a bérbeadó Mazsöknek jóval több pénzt kellett fizetni a bérlőnek, mint amennyi a befolyt bérleti díj volt. Ez úgy fordulhatott elő, hogy kétszeres kedvezményt kapott a bérbevevő, egyrészt eleve kapott jelentős kedvezményt azon a címen, hogy sokat kellett beruháznia az ingatlanba, másrészt az ingatlannal kapcsolatban felmerülő költségeit kifizettette a Mazsökkel. Emiatt jó néhány millió forintot kellett kifizetnie a Mazsöknek, és ezért mondta fel a Mazsök akkori elnöke és alelnöke, a szervezet érdekeit szem előtt tartva, az üdülő bérleti szerződését - mondta.
Feldmájer Péter szólt arról is, hogy a szerződés felmondása után bírósági per indult, mert mintegy 380 millió forintos követelése volt a bérlőnek a Mazsökkel szemben. A per egyezséggel végződött, a 200 millió forint bérlőnek való kifizetését a Mazsök kuratóriuma is megszavazta, mivel úgy látták, hogy a bérlő valóban nagy beruházásokat hajtott végre az ingatlanon - jegyezte meg a Mazsihisz menesztett elnöke. | [
"Mazsihisz",
"Mazsök"
] | [
"Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány",
"Zsidó Világkongresszus",
"Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége"
] |
A Strabag–Közgép háromból három pályázatot nyert a Mecsek-Drávában
Pécs | Az osztrák építőipari multi, a Strabag, és vélhetően a Fidesz korábbi gazdasági igazgatója, Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép Zrt. vitt mindent eddig a nettó 16,8 milliárdos nagy, régiós hulladékgazdálkodási program, a Mecsek-Dráva magyarországi pályázati kiírásain.
A legnagyobb falatot jelentő nettó 9,3 milliárdos megbízási szerződést pénteken írhatják alá a 313 baranyai, somogyi és tolnai várost és községet tömörítő Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás ülésén. Az elnyert munka három helyszínen (Kökény, Barcs, Marcali) hulladékkezelő központ kialakítását célozza.
A Mecsek-Dráva 9 milliárdos fejezetére 2010 tavaszán a Strabag–Közgép társulás egyedüliként pályázott. Hogy az uniós nyílt közbeszerzési eljárásban miért nem akadt ellenfelük, nem tudni, de 2010 nyarán emiatt eredménytelenné kellett nyilvánítani a közbeszerzési eljárást. Nem sokkal később a parlament módosította az erről szóló jogszabályt, s eltörölte azt a rendelkezést, hogy egyedüli pályázó nem nyerhet. Így sem volt egyszerű a helyzet, mert túl drágán dolgozott volna a Strabag–Közgép páros – ezt még időben orvosolták.
Azt már Papp Gábortól, az önkormányzati társulás intézményvezetőjétől tudtuk meg, hogy a Strabag–Közgép 10,3 milliárdos ajánlatát sikerült 9,35 milliárdra mérsékelniük, igaz, akkor már meghívásos tárgyalások útján egyezkedtek. Papp Gábor sem tagadta, hogy az utolsó pillanatban köthetik meg a szerződést e programelemre, s ha ma nem fogadják el a kivitelezőt, elveszhetne a még 2008-ban megnyert nagy uniós program. Egyébként a Strabag 90, a Közgép 10 százalékos részt vállal a munkából.
A Mecsek–Dráva Programban már csak egy nagy pályázati elem van hátra, egy ötmilliárdos eszközbeszerzés, amelyre ősszel írnak ki közbeszerzést.
Várhegyiék is feltűnnek
Markáns része a programnak a hulladéklerakók rekultivációja, ez lassan be is fejeződik. A pályázaton a Strabag MML Kft., a Közgép Zrt. és a Geohidroterv Kft. konzorciuma lett a befutó, nettó 3,2 milliárdos megbízással. E program kommunikációs feladataiból a Prestige Média Kft. is kiveheti a részét, e cég ügyvezetője a Fidesz volt párt és kampányigazgatója, Várhegyi Attila. A Strabag-Közgép az átrakóállomások nettó 2,3 milliárdos kialakítására is sikerrel pályázott. | [
"Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás",
"Közgép Zrt.",
"Fidesz",
"Strabag",
"Prestige Média Kft."
] | [
"Strabag MML Kft.",
"Geohidroterv Kft."
] |
3 880 239 205 magyar forint értékben nyert közbeszerzést a szilárdhulladék-lerakók rekultivációjára - ez az, amikor földet hordanak a szemétdombra - a Közgép és konzorciumi társai: a Bácska Mérnöki Szolgáltató Kft., a West Hungária Bau és a Westberg Kft.
Ebből a pénzből az építési munkákon túl "esetleges kiegészítő és aktualizáló tervezési munkákat" is meg kell majd valósítani a "FIDIC piros könyv szerint". Összesen harminc település 39 szemétdombjára hordanak majd földet, összesen 700 431 négyzetméternyi területen. (Via Közbeszerzés) | [
"Közgép"
] | [
"Bácska Mérnöki Szolgáltató Kft.",
"West Hungária Bau",
"Westberg Kft."
] |
A BKV közlése szerint egyetlen jelenlegi vezetőjük vagy dolgozójuk sem érintett a Hagyó-ügyben, így Bolla Tibor, a cég gazdasági vezérigazgató-helyettese sem.
A társaság gazdasági vezetőjének neve is felmerült korábban Horváth Éva, Hagyó Miklós volt szóvivőjének foglalkoztatásával kapcsolatban. A BKV akkor azt közölte, hogy nem Bolla Tibor a felelős Horváth Éva foglalkoztatásáért, hanem egy főosztályvezető, akit már elbocsátottak.
A BKV hétfői tájékoztatása szerint Bolla Tibor a vádiratban nem érintett, nem gyanúsítottja az ügynek és semmilyen más, a BKV-val összefüggő nyomozásnak sem. Hozzátették, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség által a Hagyó-ügyben benyújtott vádiratban egyetlen jelenlegi BKV-s vezető és egyetlen jelenlegi BKV-s dolgozó sem érintett, így bűncselekmény elkövetésével sem gyanúsítanak senkit.
A Központi Nyomozó Főügyészség január 11-én emelt vádat Hagyó Miklós és 14 társa ellen folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt.
Horváth Éva a korábbi gyanú szerint úgy dolgozott a BKV-nál, hogy jelenléti ívét a cégnél Zelenák Tibor, a BKV volt kommunikációs főosztályvezetője írta alá, ő maga nem járt az Akácfa utcában. Munkaszerződését Regőczi Miklós, a cég volt vezérigazgató-helyettese szignálta. | [
"BKV"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Pintér volt cége őrzi az állami légiirányító épületét
Újabb munkát nyert a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt., ennek azonban már digitális nyoma is van: Pintér Sándor belügyminiszter volt vállalata kapta az állami légiirányító HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. irodaházának védelmi feladatait. A sikerről az uniós közbeszerzési értesítő számolt be.
A HungaroControl Igló utcai irodaházában a Civilnek fegyveres biztonsági őrség biztosítása mellett a biztonságtechnikai rendszert is kezelnie kell, valamint recepciós szolgálatot is kell nyújtania. Minderre egy 1,4 milliárd forint értékű szerződést írtak alá a légiirányítóval tavaly november 29-én. Az árat a megrendelő eredetileg 1,55 milliárd forintra becsülte, tehát a Civil ahhoz képest olcsón dolgozik.
A közbeszerzést nyílt eljárásban folytatták le, a nyertes Civil mellett csak a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. pályázott rá.
A Civil egyik biztonsági őre intézkedik az MTVA székházában 2018. decemberében. (via Facebook) A Civil egyik biztonsági őre intézkedik az MTVA székházában 2018. decemberében. (via Facebook)
A Civil Zrt.-ről nemrég mi írtuk meg, hogy ők is védik az MTVA székházát. Ez mintegy véletlenül derült ki: kolléganőnk az egyik, az MTVA-székház tavaly év végi, ellenzéki megszállásakor készült facebookos videón szúrta ki az egyik intézkedő biztonsági őr gallérján a cég emblémáját. Azonban sem az MTVA honlapján, sem a közbeszerzések között nem találtunk olyan szerződést, melyet a közmédia a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-vel kötött volna, és hiába küldtük el kérdéseinket ennek kapcsán a közmédiához, választ nem kaptunk.
A 444 írta meg, hogy a CBSZ nem az MTVA, hanem a Közbeszerzési és Ellátási Főosztály (KEF) jóvoltából őrizhette at intézményt, miután a szintén Fidesz-közeli Hunex Team Kft-vel, PFM Biztonsági Szolgáltató Kft-vel és Valton-Sec Kft-vel együtt 2017. novemberében 26 milliárd forintos szerződést kötöttek a KEF-fel annak mindenkori üzemeltetési és/vagy ellátási körébe tartozó ingatlanok őrzésére.
A biztonsági cég nemrég elnyert egy kisebb értékű munkát is: tavaly december végén szerződtek le az Országos Vízügyi Főigazgatóság székházának 2019-es védelmére, 38 millió forintért.
A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter cége volt 2010-ig, amely azóta több közpénzes megrendelést nyert már. Az igazgatója Tasnádi László, aki Pintér rendészeti államtitkára volt 2016 végéig, a többi között az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága tartozott az irányítása alá. A cégnek tavaly több mint 12 milliárd forintos árbevétele volt, amiből 1,1 milliárd forint nyereség maradt a végén, 20 millió forintot pedig kifizettek osztalékként.
Tavaly nyáron titokban, az OTP projektcégével üzletelve a Civil megszerezte a lovasberényi kormányüdülőt is: nem egyszerűen ide jegyezték be a fióktelepüket, hanem konkrétan a tulajdonukba került a szálló. | [
"HungaroControl",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt."
] | [
"Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Hunex Team Kft-vel",
"Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.",
"Valton-Sec Kft-vel",
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat",
"Közbeszerzési és Ellátási Főosztály",
"Honvédelmi Minisztérium",
"PFM Biztonsági Szolgáltató Kft-vel",
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága",
"HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt.",
"Országos Vízügyi Főigazgatóság"
] |
Fel kell készülnünk a mínusz 10 fokra is
Mindez új fényt ad a kormány bevándorláspolitikájának és a menekültválság miatt európai egyesült kalifátusokat vizionáló Rogán Antal megnyilatkozásainak, aki történetesen a letelepedési kötvény ötletgazdája volt. A kötvényvásárlás révén – a hivatalos elnevezés szerint "nemzetgazdasági érdekből" – tartózkodási engedélyhez jutók közül eddig 2060-an szereztek letelepedési jogot (780 igénylő és 1280 hozzátartozó).
Idén februárban a Keleti pályaudvaron sürgetett szigorítást bevándorlásügyben Rogán Antal, amikor ellenzéki aktivisták zavarták meg a sajtótájékoztatóját
Kovács Tamás / MTI
De ez a többieknél is idő kérdése: az előbb 250 ezer, január óta 300 ezer euróért megvehető értékpapír birtokában félévnyi tartózkodás után jár a letelepedési engedély és vele a szabad utazás joga az Európai Unióban. A kínálkozó lehetőséggel túlnyomórészt – 87 százalékban – kínaiak éltek: szeptember 21-ig 6318-an kértek nemzetgazdasági érdekre hivatkozva tartózkodási engedélyt.
Utánuk orosz állampolgárok következnek (485-en). Mindez azért érdekes, mert Rogán a gazdasági bizottság 2012. október végi ülésén elismerte, nem véletlen, hogy az Országgyűlés kínai baráti tagozatának tagjai nyújtották be a letelepedési értékpapír bevezetéséről szóló javaslatot. Majd úgy érvelt: a kötvény jelentősége "abban van, hogy segítheti a tőke beáramlását, illetve (...) a harmadik világ országaihoz tartozó, de azért túlnyomórészt már fejlett távol-keleti országok befektetőinek esetleges Magyarországra jövetelét".
Ez utóbbiról azonban szó sincs. Mindössze egy-egy hongkongi, illetve thaiföldi, valamint négy vietnami üzletember vásárolt letelepedési kötvényt. Ehhez képest – a családtagokkal együtt – 73-73 iráni és pakisztáni, 58 szíriai, 33 iraki, továbbá 9 afgán folyamodott sikerrel tartózkodási engedélyért, de Egyiptomból, Kazahsztánból, Libanonból és Ukrajnából is többen jöttek, mint a távol-keleti országokból.
Az értékpapíron a tehetős kínai, orosz vagy iráni állampolgárok anyagilag nem nyernek semmit, hiszen a speciális magyar államkötvény kamatmentes. Azért áldoznak sok pénzt, mert Magyarországon keresztül vízum nélkül juthatnak be az Európai Unióba, illetve a schengeni övezetbe, ahol akár 90 napot is szabadon eltölthetnek: utazhatnak, üzleteket köthetnek. Ráadásul a hat hónap elteltével kiváltható letelepedési engedély egy életre szól.
Családegyesítés címén Magyarországra hozhatják házastársukat, kiskorú gyerekeiket, sőt a szüleiket és a testvéreiket is, igaz, az utóbbiak esetében bizonyítani kell, hogy garantált a megélhetésük és a szállásuk. A letelepedési kötvényt megvásárló gazdasági bevándorlók szinte automatikusan megkapják a tartózkodási engedélyt, míg a menekülteknél szinte garantált az elutasítás. Árulkodó, hogy az összes kérelmező 97 százaléka már sikerrel is járt, a többi eljárás pedig folyamatban van.
Három év alatt mindössze hat kérelmet utasítottak el. Kizáró oknak számít például, ha a külföldi veszélyezteti az ország köz- vagy nemzetbiztonságát, kiutasítását már elrendelték, vagy beutazási tilalom alatt áll. Ugyanakkor a nemzetbiztonsági ellenőrzés alaposságáról enyhén szólva is megoszlanak a vélemények, korábban a Jobbik és az Együtt is súlyos kockázatokról beszélt, s a letelepedési ügyeket ismerő jogászok is kételyeket fogalmaztak meg.
A döntően keletről érkezőknek az unión belüli szabad utazásért a magyar jövedelmi viszonyokhoz képest jelentős összeget kell előteremteniük. A tavalyi év végéig 250 ezer eurót, januártól 300 ezer eurót kell befizetni, amelyet a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság által kiválasztott hat közvetítő cég megfejel egy 40 és 60 ezer euró közötti adminisztrációs díjjal. Azaz a családfőnek átlagosan 110 millió forintot kell összegyűjtenie, igaz, öt év múltán a 300 ezer eurót visszakapja, vagyis az életre szóló letelepedési okmányért csak a közvetítő díját kell leszurkolnia, hozzávetőleg 12–18 millió forintot.
Az üzleten az állam alig nyer. Az állampapír-kibocsátás lényege, hogy az ország minél olcsóbban jusson kölcsönökhöz. Ha a gazdaság és a költségvetés rosszul áll, magas az alapkamat, akkor magas hozamot kell fizetni a hitelezőknek. Ha jól mennek a dolgok, akkor kevesebbet. A letelepedési kötvény viszont nem kamatot ad, hanem diszkontot. (Ez azt jelenti, hogy az Államadósság Kezelő Központ a névérték alatt adja el a kötvényt.) Az állam haszna érdekében a letelepedési kötvényről szóló törvénybe beleírták a kiszámítási képletet.
Európa többi országában nem a magáncégeknek jó üzlet az eladásra kínált befogadás A letelepedésikötvény-program bevezetése óta fideszes politikusok rendre azt hangsúlyozzák: nemzetközi példákat követnek. Üzletemberek vízumhoz jutását megkönnyítő megoldások valóban sok országban léteznek, a magyar konstrukció azonban egyedi. Az elterjedt változatoknál ugyanis a befektető valamilyen gazdasági tevékenységbe ruház be, vagy tulajdont szerez. Ráadásul a legtöbb helyen nagyobb befektetést várnak el, mint a magyarországi kötvényvásárlás értéke. Olyannyira így van ez, hogy az idehaza biztos profittal megkínált cégek egyike, a kötvényt a többi közt Azerbajdzsánban, Dél-Afrikában, Kazahsztánban és Thaiföldön értékesítő Discus Holdings Ltd. a schengeni övezethez tartozó országok legkedvezőbb ajánlataként mutatja be a magyar terméket. Görögországban ugyan 250 ezer euró a limit, de azt ingatlanba kell fektetni. Portugáliában félmillió eurós tőkebefektetés az elvárás, ám az összeg csökkenthető: ha a jelentkező – rehabilitációra kijelölt területen – ingatlanra költ, elég 350 ezer eurót áldoznia, és ugyanennyi az előírás, ha meghatározott kutatási célokat, tudományos projekteket támogat. Ha pedig művészeti programokra, a nemzeti örökséget védő közintézményekre, közhasznú alapítványokra áldoz, 250 ezer euróra csökken a summa. Spanyolországban a gazdasági válság után határoztak a külföldi pénzemberek beutazásának megkönnyítéséről, ettől remélték az ingatlanpiac újjáéledését. Az elvárt befektetés mértékét 500 ezer euróban határozták meg. Nagy-Britanniában nemrég emelték egyről kétmillió fontra a határt. Igaz, ez is eltörpül a franciaországi előírás mellett: ott tízmillió eurós befektetés után állnak szóba a letelepedési jogot vásárlókkal. Nem véletlen, hogy egyre több ország dolgozta ki a saját változatát. A Migration Policy Institute tanulmánya szerint virágzik a befektetői bevándorlás piaca, amely tovább szegmentálódhat például akkor, ha a legjobb célpontok – például Nagy-Britannia – komoly feltételekkel versenyeztetik meg a jelentkezőket, míg más államok a kevésbé tehetős vagy kevésbé ellenőrzött pénzemberek előtt is utat nyitnak azért, hogy a pénzt eltehessék. Ehhez képest Magyarországon a haszon javarészt még csak nem is az államé, hanem a politikai döntéssel kiválasztott, offshore-paradicsomokba bejegyzett cégeké. (Munkatársainktól)
E szerint a piaci árakhoz képest lehetőleg 1,5 százalékkal kevesebbet fizessen rá az állam. Csakhogy lefektettek egy másik szabályt is: a kulcs nem eshet két százalék alá. Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi – két százalék feletti –másodpiaci hozamokat tekintve pár milliós értékben még jól jár az állam, de ha azok tovább esnek, akár rá is fizethet a letelepedési kötvényre.
A haszon azonban nem a külföldi vevőknél csapódik le. A letelepedési engedélyre pályázók nem is kerülnek kapcsolatba az államkötvénnyel. Az ügyfél felkeresi az országára specializálódott – a gazdasági bizottságnak köszönhetően kizárólagos terjesztési joggal rendelkező – céget, Kínában például a Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) nevű vállalkozást, átutalja a 40-45 ezer eurós adminisztrációs díjat és a 300 ezer eurót, erről kap egy igazolást, azzal bemegy a magyar konzulátusra, kérvényezi a tartózkodási engedélyt, amit 4-5 héten belül meg is kaphat. Közben a cégnek 45 napja van arra, hogy lejegyezze az államkötvényt.
És máris besöpri a hasznot, mivel az államadósság-kezelőtől 300 ezer helyett 271 ezer euróért jut hozzá az értékpapírhoz. A különbözet a cég számláján marad, amely egy letelepedési kötvényen akár 23 millió forintot is kereshet így. Az idei kínai kérvényezők száma alapján pedig akár hétmilliárd forint is lehet a HSSDF ez évi haszna. A cégnek a gazda sági bizottság extra segítséget is adott azért, hogy egyetlen érdeklődőről se maradjon le.
Kérésére már a kötvények árusításának megkezdése előtt módosította a szabályokat, hogy a HSSDF a Magyarországon tartózkodó kínai üzletembereknek is értékesíthesse a terméket. A cég egyik tulajdonosa Boros Attila, ami azért is különös, mert ő korábban évekig – a Fidesz Bajnai Gordon elleni hadjárata során démonizált – Hajdú-Bét vezérigazgatója volt. 2013 nyarától mostanáig összesen 742 millió euró, azaz 230 milliárd forint értékben jegyeztek le letelepedési kötvényt, ám a diszkont miatt csak 660 millió euró, mai árfolyamon számolva 204,6 milliárd forint folyt be a költségvetésbe.
Csak a diszkonttal számolva eddig 25 milliárd forintot fölöztek le a közvetítő cégek, amelyek a 45 és 60 ezer euró közötti adminisztrációs díjjal további nagyjából 37-40 milliárd forintot kaszálhattak. Így 2013 óta több mint 60 milliárd forintot tehettek zsebre a kiválasztott vállalkozások, amelyek között csak egy magyarországi bejegyzésű akad. A legjobban járó HSSDF-et a Kajmán-szigeteken jegyzik, a többit Máltán, Cipruson, Liechtensteinben, illetve Szingapúron.
E vállalkozások története is tartogat még meglepetéseket. A Magyar Nemzet megtudta: a liechtensteini hatóságok által bepecsételt dátumnál négy nappal korábban érkezett meg a gazdasági bizottsághoz a két kérvény, amelyet a hercegségben bejegyzett közvetítő vállalkozások adtak be. Az Együtt feljelentést tett az ügyben okirat-hamisítás gyanúja miatt, mondván: visszadátumozták a papírokat. | [
"Hungary State Special Debt Fund"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Államadósság Kezelő Központ",
"Discus Holdings Ltd.",
"Migration Policy Institute"
] |
Egyelőre még nem született döntés az uniós pénzből épült ingatlanról, amibe beköltözött Mondok József.
Már tagadja az izsáki polgármester, hogy beköltözött az EU-s pénzből épült panzióba
A Magyar Államkincstár munkatársai már két nappal az után felkeresték Izsák fideszes polgármesterét, hogy kiderült: Mondok József az uniós pénzből épült vadászpanzióját nem működtette szálláshelyként. Ez Lázár János válaszából derül ki, amelyet a jobbikos Sneider Tamás írásbeli kérdésére adott.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: a látogatáson tapasztaltakról jegyzőkönyvet vettek fel, amire a Mondok Kft. vezetőjének nyolc napja volt reagálni. Ezzel a lehetőséggel élt is, jelenleg az ő reagálását vizsgálják, ezt követően születik majd döntés.
Átjáróházat nem engedek én ott csinálni
– mondta korábban Mondok, amikor az N1TV érdeklődött arról, kik használhatják a vadászpanziót.
Az is kiderült, hogy Mondok egy másik cége, az Agro-Wild Kft. egy Karádon épült ingatlanra is kapott ötvenmillió forintnyi támogatást, de itt sem volt nyoma annak, hogy valóban szálláshelyként működtetnék. Lázár közölte: az akkori Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal végzett itt ellenőrzést az utolsó kifizetési kérelem megküldésekor, és eltéréseket találtak az egyes elszámolni kívánt tételek kapcsán, így a támogatási kérelemben szereplő 49,5 millió forint helyett csak 40,8 milliót fizettek ki. | [
"Agro-Wild Kft."
] | [
"Magyar Államkincstár",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal",
"Mondok Kft."
] |
Nemzetközi elfogatóparanccsal kerestetik a Közép-Amerikába szökött Czibula Csabát az ügyészek. Az erzsébetvárosi Fidesz korábbi elnökségi tagját bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsítják. Már hónapok óta ismert, hogy a VII. kerületi ingatlanügyletekben közreműködő politikus Mexikóba szökött.
A Fővárosi Bíróság nemzetközi és európai elfogatóparancsot bocsátott ki Czibula Csaba, a VII. kerület korábbi fideszes önkormányzati képviselője ellen. A Központi Nyomozó Főügyészség különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, társ tettesként, bűnszervezet tagjaként elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indítványozta a parancs kiadását.
Az ügyészség indoklása szerint megalapozott a gyanú Czibulával szemben, hogy az erzsébetvárosi önkormányzat képviselőjeként, illetve a gazdasági bizottság tagjaként a 2003-2004-es időszakban, több esetben különböző, összesen több milliós nagyságrendű pénzösszegeket kapott azokból a vesztegetési pénzekből, melyeket Gál György az ügyben érintett vállalkozótól vett át. Czibula Csaba ezen összegeket részben közvetlenül az ügyben érintett vállalkozótól, részben pedig Gál Györgytől vette át.
Czibula Csaba a pénzösszegeket arra tekintettel kapta, hogy ennek fejében – a hivatali kötelességét megszegve – a VII. kerületi Önkormányzat Gazdasági Bizottságában és Képviselő-testületében egyes VII. kerületi ingatlanok Gál György által előterjesztett módon és értéken történő értékesítését támogassa. Ezért Czibula Csabával szemben hivatalos személy által fontosabb ügyben kötelességszegéssel folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette megalapozott gyanúja merült fel.
Ezen bűncselekmény miatt a főügyészség nem tudta Czibula Csabát gyanúsítottként kihallgatni, mivel Czibula – közvetlenül Gál György 2008. november végén történt őrizetbe vételét követően – az eljárás elől megszökött, és előbb Horvátországban, a Vir szigetén lévő nyaralójában bujkált, majd onnan Mexikóba ment, ahol különböző helyszíneken tartózkodott.
Czibula 2001-ben a Fideszen belül lezajlott átalakulás után Deutsch Tamás mellett lett elnökségi tag. A pártból nem zárták ki, viszont a 2006-os választás előtt Vállalkozók Pártjával intézett kettős tagsága miatt összeveszett az országos vezetéssel, ezért kilépett a Fidesz-frakcióból, párttagsága ekkor szűnt meg.
Czibula, aki a 90-es évek közepén lépett be a Fideszbe, kocsmatulajdonosként lett jóban a kerületi képviselőkkel. A birtokában lévő vendéglátó egység, a Piszkos Fredhez címzett kocsma volt a legközelebb az önkormányzathoz, ezért a testület tagjai sokszor ott fejezték be az ülésnapot. Több képviselő a mai napig törzsvendég a kocsmában. Személyes jó barátja volt Gál Györgynek, akit egyik gyermeke keresztapjának is felkért. | [
"Fidesz"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Fővárosi Bíróság",
"Vállalkozók Pártja",
"VII. kerületi Önkormányzat Gazdasági Bizottsága"
] |
Takarításban jeleskedő cég építi a rezsibiztos 2 milliárdos birkózócsarnokát
Egy 2,4 milliárd forintosra tervezett sportberuházásnál a jellegéből és volumenéből is kiindulva minden bizonnyal 10-ből 10 ember egy Mészáros Lőrinc vagy Garancsi István érdekeltségi körébe tartozó, sportcsarnokok, stadionok építésében is jártas vállalkozó sikerére tippelt volna, ha az a kérdés, ki építheti meg a csepeli birkózócsarnokot. A valóság azonban még a NER-ben is tud meglepetésekkel szolgálni.
Mindössze egyetlen cég érdeklődött ugyanis Németh Szilárd birkózócsarnokának kivitelezése iránt - derül ki a közbeszerzési hatóság adatbázisába feltöltött összefoglaló tájékoztatásból. Ajánlatot a budapesti székhelyű Jánosik és Társai Kft. nyújtott be, melynek főtevékenysége általános épülettakarítás. Abban viszont remekelhetnek, hiszen amellett, hogy 2016-ban 9,6 milliárdos árbevétele volt a cégnek, ők látják el a MÁV épületeinek takarítási feladatait is.
Látványterv a birkózócsarnokról Látványterv a birkózócsarnokról
Az eljárás során a cég 1,999 milliárd forintos ajánlatot nyújtott be, melyet érvényesnek is talált az ajánlatkérő, a Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány. Abból kiindulva, hogy fő bejegyzett tevékenységük az épülettakarítás, nem meglepő az a hosszú feladatlista, amihez alvállalkozó segítségét szeretnék igénybe venni. A tervezési feladatoktól kezdve az útépítési munkákon át egészen az építőmesteri, szakipari munkákig számos folyamatot kiadnának alvállalkozásba. Hogy kiket vonnának be, az azonban nem derült ki, az ajánlat benyújtásakor ugyanis még nem volt ismert a kilétük.
A szerződést elméletileg a szerződéskötési moratórium lejárta, március 13-a után köthetnék meg, mivel azonban egyedüli ajánlattevő volt a nyílt eljárás során a Kft., erre korábban is sor kerülhet.
| [
"Jánosik és Társai Kft.",
"Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány"
] | [] |
Felmentette a bíróság első fokon azokat az aktivistákat, akiket a Közgép Zrt. rágalmazás gyanújával jelentett fel - közölte Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke pénteken az MTI-vel.
Tavaly július 11-én a Közgép XXIII. kerületi telephelyének bejáratánál akkori LMP-s politikusok és aktivisták egymáshoz láncolták magukat, és "Itt tűnik el a pénzed", "Mutyigyár", "A Közgép mindent visz", "Innen irányítják az országot" feliratú táblákkal demonstráltak. A tiltakozókat a rendőrség gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértése miatt 100 ezer forint pénzbírsággal sújtotta. A Közgép nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt feljelentést tett. Ennek nyomán magánvádas büntetőper indult a Budapesti XX.-XXI.-XXIII. Kerületi Bíróságon 26 ember ellen. Közülük nyolcan parlamenti képviselők, akiket kérésük ellenére nem adott ki az Országgyűlés, így velük szemben nem folytatódott az eljárás.
Jávor Benedek az MTI-nek elmondta: az aktivisták - akik között volt Kukorelly Endre, az LMP színeiben megszerzett parlamenti mandátumáról azóta lemondó író is - pénteken kézhez vették a bíróság felmentő végzését. A PM társelnöke azt mondta, az ítélet nagy jelentőségű, sokat fogják még idézni a szólásszabadság védelmében.
Ismertése szerint a bíróság kimondta, hogy akciójuk nem minősül rágalmazásnak, mivel nem fogalmaztak meg tényállításokat, csak politikai véleményt. A bíróság szerint a történteket legfeljebb becsületsértésként lehetne értelmezni, ha egy jogi személyiségnek, például egy vállalkozásnak, "lenne becsülete, morális integritása", amit meg lehet sérteni - mondta Jávor Benedek, akinek értékelése szerint a Közgépet képviselő Futó Barnabás ügyvéd alapvető hibát követett el a magánvádas eljárás megindításával.
A PM társelnöke úgy fogalmazott: a Közgép politikai véleményük kinyilvánítása miatt akarta börtönbe juttatni aktivistáikat, a független bíróság azonban ezt nem engedte. Jávor Benedek elmondta, hogy a bíróság hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi - Uj Péter újságíró ügyében hozott - határozatára. Az ítélet szerint egy vállalatnak nincs becsülete, csak üzleti érdeke és jóhírneve, ezek esetleges megsértését viszont nem büntetőeljárásban kell vizsgálni - mondta a politikus. Hozzátette: nincs információja arról, hogy a Közgép fellebbez-e a végzés ellen. | [
"Közgép Zrt."
] | [
"Emberi Jogok Európai Bírósága",
"Párbeszéd Magyarországért",
"Budapesti XX.-XXI.-XXIII. Kerületi Bíróság"
] |
Közérdekű adatigénylés keretében kérte ki a tavalyi augusztus 20-i állami ünnepséggel kapcsolatos szerződéseket a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, Sebián-Petrovszki László, de az ünnepségeket szervező Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt. megtagadta az adatszolgáltatást.
A Fővárosi Törvényszék korábban első-, most pedig a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítéletben is kötelezte a céget a kért információk kiadására – közölte a DK.
A párt a közleményében azt írta, hogy amint birtokukba kerülnek a szerződések, nyilvánosságra fogják hozni, "mennyibe került a magyaroknak a Szent István-napi bóvliözön".
Frissítés: Kerestük a DK-t és a Fővárosi Ítélőtáblát is, hogy elkérjük az ítéletet. Cikkünk megjelenése után a DK sajtóosztálya elküldte az ítéletet, amelyből kiderül, hogy a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék ítéletét, és az alperes fellebbezését nem tartotta megalapozottnak. | [
"Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt."
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Törvényszék",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Alighanem a nemzetközi nyitás miatt próbálkozik a Konzum és az Opus Global a fúzióval. Ám a megcélzott méret önmagában kevés a nemzetközi elfogadáshoz.
Brutális áresést hozott az idei év, a Mészáros Lőrinc korábbi felcsúti polgármesterhez köthető két nagyobb részvény életében a Budapesti Értéktőzsdén.
Az idei évben
a Konzum 343 forintról, 280 forintra zuhant, vagyis e papírnál 18 százalékos volt az áresés,
az Opus Global még rosszabbul szerepelt, 700 forintról, 505 forintig szakadt, vagyis a befektetők 28 százalékot buktak e papírral.
A két cég most bejelentette, hogy megpróbál fuzionálni. A remény az, hogy amennyiben az összetolt cég saját tőkéje, illetve kapitalizációja eléri az egymilliárd eurót, akkor akár nemzetközi befektetőknek is érdekes lehet.
Bejelentések
Az Opus Global Nyrt. és a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. igazgatósága a társaságok fúziójának előkészítéséről döntött – derült ki a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) közzétett határozatokból.
Kik döntöttek így?
A Konzum igazgatóságát Jászai Gellért és munkatársa Linczényi Aladin mellett a három Mészáros-gyerek, Ágnes, Beatrix, és ifjabb Lőrinc alkotják.
Az Opus Global hasonló testületében Jászai Gellért és Mészáros Beatrix, illetve Ágnes mellett még Vida József és Halmi Tamás kaptak helyet,
vagyis a két testületben többségben voltak az átfedő tagok.
A tervek szerint a társaságok december 3-án rendkívüli közgyűlést tartanak, és ha a részvényesek háromnegyede támogatja az egyesülést, akkor a két cég egyesülhet és így a negyedik legnagyobb BÉT-társaság alakulhatna ki.
Az egyesült cég (ha nem folytatódik az idei áresés) kapitalizációja együttesen elérheti a 350-400 milliárd forintot, miközben a konszolidált saját tőke meghaladhatja a 320 milliárd forintot. Mindezt a Napi.hu tőzsdekonferenciáján ismertette Jászai Gellért és Fekete Péter, a két tőzsdei cég stratégiai tervei mögött álló tőkepiaci szakemberek. A vezetők rendkívül rapid menetrendet képzelnek el, hiszen terveik szerint a folyamat november 30-ig lezárul. A társaságok fúziójának tervezett zárása 2019. március 31.
Mégis miért?
Természetesen egy ilyen költséges és időigényes egyesülés idején sok szakmai érv elhangzik, például a szinergia. Ez a Konzum és az Opus Global által összefogott vállalathalmaz esetében azonban nem jelentős, mert nincsenek ma sem komoly holdingközpontok, aligha lehet sok párhuzamos funkciót leépíteni.
Sokkal meghatározóbb lehet az az érv, hogy a vállalatok szeretnének kilépni a nemzetközi piacokra. Akár vevőként, akár kötvény-, vagy részvénykibocsátóként, de még az sem kizárt, hogy a vállalat részvényeit külföldi szabályozott piacra is bevezetnék.
A méret is lényeg
Aki kimegy beszélgetni külföldre, elhiszi, hogy ha valamekkora méretet elér a cége, mondjuk legyen az egymilliárd eurót, akkor van esélye, hogy kötvény- és részvénypiaci tranzakciókkal megjelenjen a helyi professzionális befektetők előtt is. Természetesen a méret az fontos, szükséges, de nem elégséges feltétel.
Anélkül, hogy személyében szeretnénk megbántani bárkit is, nincs előttünk az az angolszász pénzügyi intézmény, aki a Mészáros-örökösöket a boardjában tartalmazó cégekbe szeretne invesztálni. A külföldi megjelenéshez hiteles menedzsment kellene, valódi elemzői követés, és talán egy kicsit politikamentesebb biznisz is. Igaz, beszélgetőpartnereink szerint, ha az üzlet nem politikamentes, viszont a kedvező politikai hátszél kitarthat még egy ideig, akkor a politikamentesség nem is olyan fontos. Vagyis a 2018-as újabb fideszes kétharmad után egy angolszász hedge fund akár be is szállhat zárt futamidővel a papírokba.
Inkább az a probléma, hogy mostanában a nemzetközi piacokon a magyar vállalati kibocsátók (az OTP, a Mol és a Richter kivételével) a jogbiztonság és a jogérvényesítési lehetőségek korlátozottsága miatt jelentős diszkonttal adhatók csak el. Ezért is történt az elmúlt egy évben az, hogy leginkább a hazai alapkezelők vezetését próbálták rábírni arra, hogy e cégekből vásároljanak, és volt is, aki hajlott erre.
A méret közösen azért mindenképpen impozánsabb lesz, más kérdés, hogy a cégek értékelését nehéz ma megítélni, mert miközben a Konzum ma már jobban értékelhető, de az Opus Globalnál még zajlik az a tőkeemelési, vállalat-betöltési folyamat, amelynek a végén megláthatjuk, hogy egyáltalán hány részvénye is lesz a társaságnak. | [
"Opus Global Nyrt.",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt."
] | [
"Budapesti Értéktőzsde"
] |
A Városliget Zrt. március 25-én írt alá egy nettó 390 millió forintos keretszerződést Rogán szomszédjának két cégével, a Network 360 és az Affiliate Network Kft.-vel.
Utoljára február végén írtunk Csetényi Csabáról, akinek érdekeltségei összesen 5,1 milliárd forint állami megbízást kaptak 2010 óta, legutóbb pedig a Miniszterelnökség 335 milliós tenderén lett befutó.
A sokak által vitatott Liget projekt kommunikációs feladatait is Csetényi cégei, a Network 360 Reklámügynökség Kft. és az Affiliate Network Kft. fogja ellátni egy éven keresztül. A Városliget Zrt. március végén kötött velük egy nettó 390 millió forint értékű keretszerződést, amely további egy évvel és nettó 155 millióval meghosszabbítható.
A Városliget Zrt. honlapjára feltöltött szerződésből kiderül, hogy a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda által tavaly megkötött, nettó 25 milliárd Ft értékű keretszerződésre hivatkozva írt ki valamikor a Városliget Zrt. egy közbeszerzést.
Vélhetően hirdetmény nélküli eljárásról van szó, mert nemhogy az eredmény, még az ajánlattételi felhívás sem található meg a Közbeszerzési Értesítőben.
Az viszont szerepel a megállapodásban, hogy a tenderre a Csetényi két cége által alkotott Egyesült Reklám Konzorcium nyújtotta be a legalacsonyabb összegű érvényes ajánlatot, így velük kötött szerződést a Városliget Zrt., melynek vezérigazgatója Mozsár István, igazgatóságának elnöke pedig Baán László. A szerződést Csetényi részéről két kft.-jének ügyvezetője, Nagy Brigitta szignálta.
A reklámkampány hamarosan indul, és egy évig biztosan el fog tartani. A szerződés értelmében a Network 360 és az Affiliate 12 hónapon keresztül látja el a Liget-projekthez kapcsolódó kommunikációs feladatokat. A nettó 390 millió forintos keretszerződés további 12 hónappal meghosszabbítható, ebben az esetben még nettó 155 millió forintot keretösszeget használhatnak fel Csetényi cégei.
Erdélyi Katalin | [
"Városliget Zrt.",
"Affiliate Network Kft.",
"Network 360"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Network 360 Reklámügynökség Kft.",
"Egyesült Reklám Konzorcium",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
Minden egy titokzatos ebbel kezdődött - vagy folytatódott. Orbán Viktor február 24-én rakta fel a Facebookra azt a képet, amelyen ő maga látható, amint magához öleli Nárciszt, a család kuvaszát - néhány nappal azután, hogy az állatvédelmi törvény szigorításáért tüntetett szokatlanul nagyszámú, több ezer állatvédő a Parlament előtt. A kép alá a kormányfő azt írta: "Nárcisz és én is egyetértünk az állatvédők céljaival".
Ugyanazon a napon a Blikkben cikk jelent meg "Kertjükben verték félholtra Orbán Viktor kutyáját" címmel. Így értesült közvélemény, arról hogy Orbánéknak már hat éve van kutyájuk, akit valakik egyszer majdnem agyonvertek a család felcsúti kertjében, olyan brutálisan, hogy majdnem belepusztult és elvesztette az egyik szemét. Mindez csak azért keltett meglepetést, mert Orbán kutyájáról korábban senki sem tudott. Sőt, négy éve ő nyilatkozta a Borsnak, hogy "Lovat vagy kutyát szívesen tartanék. Az állat azonban majdnem olyan, mintha családtag lenne, ezért csak akkor tarts, ha tudsz vele törődni! Erre manapság a munkám mellett sajnos semmi esélyem." A Facebookon előszeretettel megosztott családi képeken sem szerepelt soha a kuvasz, miközben Orbán Ráhel tacskójáról találhatunk fotót. Még zavarosabb lett az egész, amikor az Index kiderítette, biztosan létezik a kuvasz, akit 2010. júniusában vettek fel a Budai Kisállatklinikára, négy hónaposan, súlyos sérülésekkel, törött lábbal. Nárcisz gazdájaként Orbán Gáspárt jegyezték be.
Ha tehát létezik a négylábú, és biztosan nem a felcsúti házban él, mert ott már korábban is feltűnt volna, akkor hol tanyázik,? A 444.hu két munkatársa felkerekedett, hogy tisztázza a tisztázandókat és meglelte az ebet. Csakhogy nem Orbán budapesti vagy felcsúti lakhelyén, hanem az utóbbihoz képest egy faluval arrébb, Alcsútdoboz mellett, egy majorságban. Hatvanpusztán, egy 13 hektáros, az országúttól úgy 200 méterre fekvő birtokon, az egykori főhercegi majorban, ahol öt, gyönyörűen felújított, inkább kastély-, mint majorságjellegű épület áll. Az újságíróknak kaputelefonon sikerült megerősíttetniük: a kuvasz jól van, és ha Ő – mármint Orbán – engedélyezi, akkor többet is elmesélhet a kutyáról.
A nyomok a titokzatos majorságba vezetnek FOTÓ: BOTOS TAMÁS 444.HU
Az egykori Habsburg-birtokot egyébként Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és milliárdos gázszerelő bérli Orbán Győző ingatlanos cégétől, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft.-től. Amit maga Mészáros erősített meg az Átlátszónak 2012-ben adott videóinterjújában. A sajtó akkor kezdett arról írni, hogy a szépen felújított hatalmas műemlékegyüttes valójában Orbán titkos dácsája. Aminek írásos nyoma a fájdalmasan korán elhunyt oknyomozó, Ferenczi Krisztina Narancsbőr című kötetében is megtalálható. Valamint az Átlászón 2012. május 10-én közölt cikkében: a 13 hektáros műemléki területet azok az állami földek veszik körül, amiket Mészáros cége, a Búzakalász 66 Kft. a közelmúltban nyert el 20 éves bérletre, mellette Lévai Anikó szántói fekszenek. Az Alcsútdoboz-Hatvanpusztán fekvő 13 hektáros majorságot magas aranykorona értékű földek veszik körül és a terület legszebb, platánfasorán lehet eljutni a dombon fekvő ingatlan együtteshez, amelyet Mészáros állításával ellentétben felújítottak.
A cikkhez fényképet is mellékelt Ferenczi: rajta a kerítéshez közeledő félmeztelen férfi társaságában két kutya, az egyik feltételezhetően maga Nárcisz. A kör itt bezárulni látszik. Csak Ferenczi Krisztina kérdései megválaszolatlanok azóta is: mikortól, milyen bérleti díjért bérli Orbán Győzőtől a területet Mészáros, milyen záró időponttal, valamint, ha telephelynek használja, ez miért nincs feltüntetve a cégnyilvántartásban. A műemléki helyreállításhoz milyen uniós, állami, egyéb támogatást vett-vesz fel?
Arra már nem Mészárostól kellene választ várni, ki, mikor lakja a majorságot, amelyet újra és újra felfedez a média. Vajon igaz-e az a pletyka, amit egy környékbeli mondott a Népszavának: azt beszélik, ott jönnek össze a rendszeresen a "nagyfejűek" megbeszélni a dolgokat.
Mészáros 2206-szor nagyobb támogatása - Bejelentést tett egy fideszes
Tényi István, a feljelentéseiről ismert fideszes magánszemély a Magyar Narancs cikkére hivatkozva korrupciós bűncselekmények kockázatának gyanújával bejelentést tett a rendőrségen. Mint írta: a beszámoló szerint az elmúlt öt évben az agrárpénzek Felcsúton döntő többségben két személyhez áramlanak. A két személy a miniszterelnök közeli ismerősei: Flier Jánosné és Mészáros Lőrinc. A területen alig akad olyan személy, aki 10 millió forintnál nagyobb támogatást kap.
Mészáros Lőrinc polgármester 2015. év első három negyedévében 2206-szor nagyobb támogatást kapott, mint 2010-ben, amikor még nem volt a miniszterelnök közeli barátja. Filer János a miniszterelnök feleségének földjeit kezeli. Ő 2010-ben még csak 18,7 millió juttatást kapott, később azonban már 272,9 milliót.
Tényi szerint ezek az adatok a közvéleményben felvethetik a korrupciós bűncselekmények kockázatának gyanúját, mely szerint nevezett személyek a miniszterelnökkel való barátságra/ismertségre hivatkozva szereznek földeket, vagyont. | [
"CZG Ingatlanforgalmazó Kft."
] | [
"Búzakalász 66 Kft."
] |
Tavaly ősz óta nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség Simon Gábor, az MSZP második emberének osztrák számlákon parkoltatott csaknem negyedmilliárd forintja kapcsán. A Magyar Nemzet kedden számolt be a szocialisták országgyűlési képviselője által rejtegetett összegről, amelyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozatában, és eredete is ismeretlen. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője tegnap jelentette be, hogy a nyomozás még az osztrák pénzpiaci felügyelet értesítése után, hivatalból kezdődött, és most gyűlt össze elegendő információ.
A szóvivő szerint Simon százmilliói – az eddigi adatok szerint – nem származhattak bevallott és adózott jövedelméből, ráadásul több mint 50 millió forint adót kellett volna befizetnie, amit nem tett meg. Fazekas elmondta, Polt Péter legfőbb ügyész tegnap kezdeményezte az Országgyűlés elnökénél Simon mentelmi jogának felfüggesztését adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt; mivel képviselőről van szó, a nyomozás csak ezután léphet a következő szakaszba.
Kövér László házelnök jelezte, hogy a megkeresést az Országgyűlés mentelmi bizottságának továbbítja. Az ügyészségi szóvivő szerint az "ügy másik vetülete" a XVIII. kerületi önkormányzat 2008-as kötvénykibocsátása, amely kapcsán hűtlen kezelés miatt zajlott a nyomozás. Ezt a rendőrség tavaly szeptemberben bűncselekmény hiányában megszüntette, a fővárosi főügyész viszont tegnap elrendelte a felülvizsgálatot.
Simon Gábor két nap hallgatás után ma végre megszólalhat, és megpróbálhat magyarázatot adni rejtélyes vagyonára. Az időközben MSZP-s párttagságát felfüggesztő képviselő személyesen beszél Mesterházy Attila szocialista elnökkel és a párt több vezető testülete is meghallgatja. Az MSZP ígérete szerint ezt követően hivatalos tájékoztatást adnak a találkozókról, és várhatóan Simon is megszólal. Veres Gábor az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, Molnár Zsolt kampányfőnök telefonon már beszélt az érintettel, ám "hivatalos álláspontja nem volt Simon Gábornak ebben az ügyben". Más szocialista politikus azóta sem szólalt meg a történtek kapcsán, Molnár Zsolt például futva menekült egy tegnapi konferenciáról, amikor az újságírók erről kérdezték volna.
A szocialista politikus százmilliói kapcsán a Fidesz tegnap több kérdést is felvetett. Kósa Lajos, a kormánypárt ügyvezető alelnöke arra kíváncsi, ez az összeg azonos-e azokkal a "gyanús százmilliókkal", amelyről Gyurcsány Ferenc a közelmúltban beszélt. Emlékezetes, Gyurcsány akkor úgy fogalmazott: "Én voltam ennek a pártnak az elnöke. Sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon. Ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk." – Lehet, hogy most e gyanús pénzek egy része megkerült Simon számláján, vagy ezek nem azok a százmilliók? – kérdezte Kósa. A kormánypárti politikus Mesterházytól arra is választ vár, hogy az MSZP vezetése tudott-e a párt második emberének az osztrák bankban tartott százmillióiról.
Azt is szeretné megtudni, hogy Simon Gábor gyűjtött-e adományt, támogatási pénzt az MSZP-nek, és ha igen, akkor abból használtak-e fel bármilyen, esetleg politikai célra. Kérdésesnek nevezte még azt is, hogy az MSZP vezetésének van-e tudomása arról, hogy mások is parkoltatnak-e további százmilliókat különféle számlákon. Kósa szerint ezeket még a választási kampány előtt tisztázni kell. – Ha nem adnak választ ezekre a kérdésekre, "az összes korrupciós vád, amit a Fideszre megfogalmaztak, a szocialistákra hull vissza" – fogalmazott Kósa. Hozzátette, ha nem tisztázzák magukat, egyértelművé válik, hogy "az MSZP szügyig gázol a korrupcióban".
A Jobbik feljelentést tett Simon ügyében bűnszervezetben részvétel, hivatali vesztegetés, illetve különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen a Legfőbb Ügyészségnél. Álláspontjuk szerint ennek az összegnek a megszerzése egyedül nem volt lehetséges, egy bűnszervezet fenntartására volt szükség hozzá. Itt emlékeztettek: Simon Gábor évek óta az MSZP "első vonalába tartozik", hol elnökhelyettesként, hol pedig az országos választmány elnökeként. A Népszabadság közben szokatlanul kritikus hangú vezércikkében "politikai hullának" nevezte az MSZP egykori második emberét. A napilap szerint most az a kérdés, hogy Simon biztos vesztessé tette-e pártját és az ellenzéki összefogást két hónappal a választások elől. | [
"MSZP"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Nemzet",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Elég csak ránézni a tiszafüredi kerékpáros kilátóra, ha meg akarjuk érteni, hogyan lehet a leggyorsabban elégetni az egymilliárd forintot: Komplex kerékpáros turisztikai fejlesztés címén sikerült uniós pénzből a város szélére építeni egy olyan kerékpáros kilátót a Tisza-tó mellé, amiről nemhogy a tavat nem lehet látni, de a nyáron egy időre még a bringásokat is letiltották a felhajtóról a balesetveszély miatt.
Mikor ott jártunk, mi sem értettük, miért siklik félre egy projekt olyankor is, ha ömlik bele az uniós pénz.
Most a cégadatokból kiderült, hogy annyira még ezt a projektet sem lehetett elrontani, hogy végül a fideszes vezetés ne járjon jól.
A helyiek már a kezdeteknél sem értették, miért akarnak a kerékpáros körgyűrűre szánt pénzből egy biciklikölcsönzőt építeni a város szélére, de a legfurább mégis az volt, hogy erre valamiért még ráhúznak két plusz emeletet is.
A kilátó végül a vasúti töltés mellett, a volt párizsi nagykövet Kékessy Dezső családi cége, a Tisza-Balneum Kft. területén épült fel. (Kékessy neve onnan lehet ismerős, hogy korábban Lévai Anikó tulajdonostársa volt a SzárhegyDűlő-Sárazsadány Kft.-ben, majd 2009-ben ő vette meg Lévai sárazsadányi szőlőit.)
A döntésben szerepe volt Tisza-Balneum korábbi ügyvezetőjének, Lipcsey Györgynek is, aki ma már a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese, de 2011-ig fideszes képviselő volt Tiszafüreden, amíg ki nem derült róla, hogy vádlottként szerepelt a Hunvald-ügyben.
De még ez a kis malőr sem sodorta messze Lipcseyt a kilátó közeléből, mert hamarosan a Tisza-tó Fejlesztési Kft, ügyvezetői székében landolt, ami a Tisza-tó Fejlesztési Egyesülettel együtt részt vett a projekt megvalósításában. Később pont ettől az egyesülettől kapta meg a polgármester cége a részét a projektből.
A kilátó idén nyárra készült el, de egy értelmetlen projektnél sosem a megvalósítás a kérdéses, mert ha van elég pénz, szinte bármit meg lehet építeni, a nehezebb kérdés inkább az, hogyan lehet fenntarthatóan működtetni az értelmetlen beruházást.
Ilyenkor a válasz általában az, hogy sehogy. Pont ettől tartanak a tiszafürediek is, mert akkor várhatóan az önkormányzat veszi át a működtetést, attól kezdve pedig a pénznyelő már nekik termeli a veszteséget.
Mindegy, csak jusson valami a polgármesternek is
Márpedig Ujvári Imre, a tiszafüredi polgármester eddig sem ugrott el a kilátóhoz kapcsolódó feladatok elől. Azon túl, hogy tavaly tavasszal Fazekas Sándorral közösen elindították az építkezést, a projektköltségből az ő cégének is jutott megrendelés.
Ujvári Imre polgármester és Fazekas Sándor leleplezik a kilátó jelképének szánt velocipédet, amit később inkább átvittek Ujvári barátnőjéhez.
A kilátó üzemeltetését végző Tisza-tavi Turizmus Fejlesző Egyesület a projekt marketing feladatait kettébontotta, és ebből az egyik szeletet az a Callidus Consulting Kft. kapta, amit még Ujvári Imre alapított. Kerestük az egyesületet vezető Molnár Anikót, hogy miért döntöttek a polgármester cége mellett, de nem válaszolt.
Az eredetileg vezetési tanácsadással foglalkozó cég irányítását Ujvári átadta Rajna Péternek, akivel még a helyi Fidelitasból ismerték egymást. Rajna Péterről korábban már írtunk, amikor a helyi lapban éppen akkor készített alákérdezős PR-interjút az egyik helyi vállalkozóval, amikor arról kiderült, hogy lépfenével fertőzött húst juttatott a közétkeztetésbe.
A cégüknek 2,5 millió forintért kell dolgoznia azon, hogy a kerékpáros kilátó létezése kellő nyilvánosságot kapjon. A közbeszerzést kiíró egyesület részéről a kapcsolattartó pedig az a Lipcsey György volt, aki 2010-ben még együtt indult Ujvárival a Fidesz listáján. És ezzel nagyjából be is zárul az a kör, aminek be kell zárulnia ahhoz, hogy a döntéshozók közül senkit se zavarjon, hogy elszórták az uniós támogatásokat. | [
"Fidesz",
"Tisza-Balneum Kft.",
"Callidus Consulting Kft."
] | [
"SzárhegyDűlő-Sárazsadány Kft.",
"Magyar Turizmus Zrt.",
"Tisza-tó Fejlesztési Kft",
"Tisza-tó Fejlesztési Egyesület",
"Tisza-tavi Turizmus Fejlesző Egyesület"
] |
A Continental közleményben utasította vissza "a sajtó egyoldalú hisztériakeltését" a dohánygyárhoz köthető trafiknyertesekkel kapcsolatban. A közlemény azonban a sajtó egyetlen megállapítását sem cáfolja, sőt közvetetten alátámasztja azokat. A Contintental szerint dolgozói központi szervezés nélkül, de a dohánygyár érdekében indultak a trafikpályázaton.
A Continental Dohányipari Zrt. már meg sem lepődik azon, hogy az elmúlt napokban több olyan cikk is megjelent a sajtóban, amelyik a magyar tulajdonú dohánygyárhoz "köthető" dohánykoncessziós nyertesekről ír – "természetesen" más dohányipari szereplőhöz köthető trafikosokról egyetlen szó sem esett eddig – írta a dohánygyár szerdán kiadott közleményében.
A hvg.hu kedden számolt be arról, hogy Baján egyetlen lakásba a napokban 25 olyan céget jegyeznek be, amelyek több mint 90 dohányboltot irányíthatnak majd. A cégek mindegyike bel- és kültagjaikon keresztül szoros kapcsolatba hozható a Continentallal, valamint terjesztő és forgalmazó cégével, a Tabán Trafik Zrt.-vel. A dohánygyár közleményében egyetlen ezzel kapcsolatos megállapítást sem cáfol, inkább alátámasztja a témáról írtakat.
Központi szervezés nélkül a Continentalért
A Continental közleményében kifejti, hogy "nem kíván ujjal mutogatni azokra a pályázókra, akik multinacionális cégekhez köthetőek, és nyertek is a dohánykoncessziós pályázaton, de felhívja a figyelmet arra, hogy szép számmal vannak ilyenek is". A közlemény szerint a multinacionális gyártók aktívan (a sajtó támadásaitól nem zavartatva) szervezik is a nyertes trafikosokat – a saját hasznukra. Ezért a dohánygyár visszautasítja "a sajtó egyoldalú hisztériakeltését a magyar dohánygyárhoz vélt vagy valós kötődéssel rendelkező személyekkel kapcsolatban".
Keressük a multinacionális cégekhez köthető trafiknyerteseket! Ha tud ilyen személyekről, illetve olyan csoportba szerveződő, leendő trafikosokból álló betéti társaságokról, amelyek kimutatható kapcsolatban állnak valamelyik multinacionális dohánygyárral - tehát a Philip Morris-szal, vagy a British American Tobaccoval (BAT) -, kérjük, írja meg az [email protected] címre.
Arra külön is felhívja a figyelmet, hogy érthetetlen, "miért kell ’óriási szenzációként’ tálalni azt a tényt, hogy számos – ahogy a sajtó fogalmaz – a ’céghez köthető’ személy is nyert a pályázaton". A gyár azzal védekezik, hogy tulajdonosai többször nyilvánosan kiálltak a trafiktörvény mellett, és nyilatkoztak arról is, hogy "javasolják mindenkinek – beleértve a munkatársakat, családtagjaikat, barátaikat is –, hogy minél nagyobb számban pályázzanak erre a lehetőségre".
"Ezt a munkatársak egyébként minden ’központi szervezés’ nélkül is megtették, mivel az elmúlt 8-10 évben folyamatosan, a mindennapi munkájuk során tapasztalták azt, hogy egyre-másra szorulunk ki a dohánytermékek értékesítési helyeiről (és ezáltal saját munkájuk, megélhetésük került veszélybe)" – áll a közleményben. Vagyis maga a dohánygyár is úgy látja, hogy a Continental érdekeit képviselve indultak a dolgozók a pályázaton.
A közlemény kitér a Continental háttérbe szorulásának okára is. Eszerint "a nagy dohányipari multinacionális cégek folyamatosan olyan (összehangolt) tisztességtelen gyakorlatot folytattak, hogy ők biztosították a cigarettapolcot az értékesítési helyeken, a polc kihelyezéséért további igen jelentős (milliós) éves díjat fizettek, és cserébe azt kérték, vagy elvárták a kereskedőktől, hogy az általuk jóvá nem hagyott gyártó termékét nem helyezhetik ki az üzletekben (legfeljebb a 'pult alól' árulhatták azokat)" – írja a dohánygyár. A Continental szerint felvetődik a kérdés, hogy "a sajtó erről miért nem ír akkor, amikor a Continental Zrt. pozícióinak vélt javulásával harsogja tele a magyar közvéleményt? Miért nem tárja fel részletesen az előzményeket is?" Emellett kifejezi azt a reményét, hogy "ezt, a versenyt súlyosan korlátozó, szinte elnyomó és ezáltal magyarországi munkahelyeket veszélyeztető rendszert a trafiktörvény valóban megszünteti".
Csak csöndben dolgozik
A közlemény további részében a dohánygyár megfeddi a sajtót, hogy arról bezzeg "senki nem beszél, hogy a trafiktörvénynek milyen jelentősége lehet a dohányzás visszaszorításában, mert ez nem ’címlap sztori’". Ehelyett a sajtónak a cég szerint érdekesebb egy körülbelül 6 százalékos piaci részesedéssel bíró magyar cég, "amely ’megrengetni’ készül a dohánypiacot és mellesleg hódmezővásárhelyi".
A közlemény hozzáteszi, hogy a cégcsoport több, mint 500 családnak biztosít jelenleg megélhetést, és a Magyarországon működő dohányipari cégek közül az egyetlen, amelyik nyereségesen termel, és nyereségadót is fizet hazánkban. "Szemben multinacionális versenytársaival, a Continental Zrt. nem fenyegeti Magyarországot beruházásai leállításával, nem zárta be magyarországi gyárait, nem szippantja ki hazánkból a nyereséget, hanem ’csöndben dolgozik’, termel és beruház. Mi nem érünk el Brüsszelig sem, ahol ma már köztudomású tény, hogy a multinacionális cégek írják, illetve döntően befolyásolják az uniós dohányipari jogszabályokat (elég lenne csak a most folyó új uniós szabályokról folyó egyeztetések kulisszái mögé nézni)" – írja a Continental, és úgy véli, ha a sajtó abban is érdekelt lenne, hogy ezt is "leleplezze", akkor talán nem lenne ennyire egyoldalú a kép, és felháborítónak tartja, hogy ezek után nekik rója fel a sajtó, hogy véleményezhették (egyébként a multinacionális cégekkel együtt) a trafiktörvényt.
A dohánygyár szerint a sajtó egy része "akarva-akaratlanul is azokat a dohányipari cégeket támogatja, amelyek a világ top 500 legnyereségesebb vállalkozásaiban szerepelnek, és érdekes módon csak Magyarországon dolgoznak veszteségesen". Ezek a cégek a Continental szerint a jelenlegi helyzet fenntartásában érdekeltek, mindenáron el akarják kerülni a tisztességes versenyt lehetővé tevő trafikrendszer bevezetését, és ehhez minden eszközt bevetnek annak érdekében, hogy a közvéleményben az a kép alakuljon ki, hogy a trafiktörvény csak a Continentalnak kedvez. | [
"Tabán Trafik Zrt.",
"Continental Dohányipari Zrt."
] | [
"Philip Morris",
"British American Tobacco"
] |
A nemzetközi kartell részeként megvalósult, 2003-ig tartó jogsértés – amely az eddig ismert leghosszabb ideig tartó kartell – 1991 óta ellentétes a magyar versenyszabályokkal.
A megállapodás a takarmányfoszfát gyártását, forgalmazását érintette. A takarmányfoszfát legfontosabb vevői állati takarmánygyártók és nagy hústermelők, akik maguk keverik a takarmányt.
Az eljárásban a GVH alkalmazta a kartellek feltárását segítő, úgynevezett engedékenységi politikáját, melynek következtében az eljárás megindulását segítő kartelltárs Kemira a bírság teljes összege alól mentesült, míg a másodikként jelentkező Tessanderlo 131 millió forint bírságot köteles befizetni. (FigyelőNet/vg.hu) | [
"Tessanderlo",
"Kemira"
] | [] |
nepszava.hu;
Budapest Airport;Közlekedő Tömeg Egyesület;
2018-09-19 12:18:56
Vasútállomás helyett óriási parkolóházat épít a Budapest Airport
Van egy koncepció, ami alapján úgy épülhetne egy napi 20-25 ezer embert kiszolgáló vasútállomás a reptér mellé, hogy közben sikerülne Magyarország számos nagyvárosát is bevonni az ország vérkeringésébe. Helyette - az vasútállomás ideális helyszínére - egy hat szintes parkolóház kerül.
Jelentősen megdrágul, vagy akár lehetetlenné is válik a jövőbeli repülőtéri vasútvonal állomásának utasbarát, terminálhoz közeli elhelyezése, miután a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. a napokban bejelentette: parkolóház építésébe kezd a területen - derül ki a Közlekedő Tömeg Egyesület közleményéből.
Az elmúlt évtizedekben számos koncepció készült a repülőtér vasúti kiszolgálására. A legelőnyösebbnek a Budapest–Cegléd vasútvonalon Pestszentlőrinc és Monor állomások közötti új nyomvonal kiépítése mutatkozik, mely egyúttal az országos vasúthálózat részévé válna.
A vonal számos nagyvárost - Győrt, Székesfehérvárt, Nyíregyházát, Debrecent, Szegedet vagy Kecskemétet - az autózással versenyképes menetidővel, átszállás nélkül tenné elérhetővé. Sőt, egy ilyen megoldás még a távolsági és nemzetközi vonatok menetidejét is meggyorsítaná és lehetővé tenné a budapesti elővárosi vonatok sűrűbb indítását is.
A mai légi utasok, kísérőik és a repülőtéren dolgozók számából, illetve a tömegközlekedést Budapest vonzáskörzetében használók arányából becsülve átlagosan napi 20-25 ezer utas, azaz egy kisváros lakossága használna ma egy létező, színvonalas vasúti kapcsolatot a repülőtér megközelítéséhez.
A siker szempontjából azonban elengedhetetlen, hogy az állomás a repülőtéren belül ideális, a terminálépülethez a lehető legközelebb lehessen. A terminál melletti hatalmas parkoló építése pedig - mint az a Közlekedő Tömeg ábráin is látszik - éppen ennek a lehetőségét veszi el. Ha a föld alá még el is férne az állomás, annak megépítése már semmiképp se lesz így gazdaságos.
Mint a közlemény fogalmaz: | [
"Budapest Airport"
] | [
"Közlekedő Tömeg Egyesület",
"Budapest Airport;Közlekedő Tömeg Egyesület"
] |
BKV-milliók az "utasverő" cégnek
Bajnai Gordon miniszterelnök tanácsadójának volt cégét bízta meg a BKV matricák és tájékoztató táblák készítésével, 315 millió forint értékben. A Gravoform Kft.-t közbeszerzési eljárásban választották ki a feladatra, és idén május végén kötöttek velük 2012 végéig szóló szerződést. A cégnek 2007-ig az a Winkler Gyula volt a tulajdonosa, aki évek óta Bajnai Gordon miniszterelnök közeli munkatársaként, tanácsadójaként tevékenykedik, illetve a Szerencsejáték Zrt.-nek igazgatósági tagja. A Gravoform Kft. ügyvezetője nem más, mint az ő testvére, Winkler Ferenc. Eközben kiderült: az utasverésekben is jeleskedő, a BKV-nál régóta foglalkoztatott Discrate Security Kft. sok millió forintért végezheti tovább a jegyellenőrzést a járműveken és a megállókban.
A cikket a csütörtöki Magyar Nemzetben olvashatja. | [
"Gravoform Kft.",
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Discrate Security Kft."
] |
Vantara Gyula, Békéscsaba polgármestere nem vett fel jutalmat, az összeget jótékony célra fordította – közölte a megyei jogú város polgármesteri hivatalának sajtóreferense csütörtökön az MTI-vel.
Szántó Zsolt közleményében kitért arra, hogy Vantara Gyula (Fidesz-KDNP) az elmúlt hat évben a közgyűlés által neki megszavazott jutalmat jótékony célra fordította. A sajtóreferens felsorolt hét helyi, illetve megyei tevékenységet végző szervezetet, amelyet a jutalomból a legutóbb támogatott a polgármester.
A Blikk csütörtöki számában azt írta: Békéscsabán a közgyűlés hathavi illetménynek megfelelő összeget szavazott meg a polgármesternek és két helyettesének, így Vantara Gyula 3,5 millió forintot, a két alpolgármester pedig 3,2-3,2 millió forintot kapott. | [
"Békéscsaba"
] | [] |
Mintegy 770 millió forintot fizet ki az Országos Rendőr-főkapitányság a West Hungária Bau Kft.-nek a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) új, II kerületi ingatlanegyüttesén elvégzendő pótmunkákra. Így a cég, amely a Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában van, az NNI új központjának felújítását legfeljebb mintegy 5,9 milliárd forintért végezheti el.
A Készenléti Rendőrség (KR) Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Labanc utcai épületén elvégzendő pótmunkák összege 770 millió forint, amelyet a West Hungária Bau Kft.-nek fizet ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Ez abból a listából derült ki, amely a testület honlapján, a police.hu-n megtalálható, és amely az ötmillió forint feletti szerződéseket tartalmazza.
Az Átlátszó megkeresésére az ORFK Kommunikációs Szolgálata azt közölte, hogy a munkák elvégzéséhez szükséges forrást a 1071/2017. (II.10.) Korm. határozat és a 1524/2018. (X.17.) Korm. határozat biztosítja.
A kormányhatározatok szerint 2017-ben legfeljebb 2,5 milliárd forint, 2018-ban pedig legfeljebb 2,673 milliárd forint fordítható az NNI új épületére. Ezekhez az összegekhez a kormány idén még 769,6 millió forint többletforrást biztosított a rendőrségnek az ingatlanegyüttes átalakítása során feltárt műszaki problémák és építési hiányosságok kijavítására.
A 2018-as kormányhatározatban az áll, hogy az NNI munkatársai – az egységes elhelyezés érdekében – 2019. augusztus 31-ig költöznének át a z új, Labanc utcai helyükre.
A rendőrség részéről azon kérdésünkre, hogy milyen gondok kerültek elő az átépítés közben, azt válaszolták, hogy az 1930-1940-es években épült, közel egy évtizede üresen álló objektumban az előre nem látható műszaki problémák kiküszöbölésén kívül többletköltséget jelentettek azok a munkák, amelyeket a biztonsági előírásoknak való megfelelőség érdekében el kellett végezni.
Értesüléseink szerint a nyomozó iroda munkatársai közül többen nem örülnek annak, hogy a főváros központjában lévő Aradi utcából kikerülnek a város szélére, az eddiginél nehezebben megközelíthető helyre.
A költözés egyébként már évekkel ezelőtt felmerült, mivel az NNI-sek különböző épületekben dolgoztak, így a gazdaságvédelmisek nem az Aradi utcai központban, hanem az István utcában kaptak helyet. Az akkori elképzelések szerint az új NNI-iroda a Rendészeti Biztonsági Szolgálat – ma KR – területén, a Kerepesi út és Pongrácz utca sarkán épült volna meg.
A Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában lévő West Hungária Bau Kft. az elmúlt években egymás után kapta az állami munkákat, amelyekről az Átlátszó is beszámolt.
Így például tavaly írtuk meg, hogy a West Hungária BauKft. és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. nettó 10,6 milliárd forintért alakítja ki Millenáris területén a létesítményeket és a közparkot, illetve a cég készítette el a vizes vb 3 milliárd forintos ugrótornya a Battyhány téren.
Aztán a WHB nyerte el – az ÉPKAR Zrt. és a LAKI Épületszobrász Zrt. közösen – a Magyar Állami Operaház korszerűsítésének generál tervezési és kivitelezési feladatait 14 milliárd forintért. Emellett 200 millió forintért bontja el a WHB a margitszigeti teniszpályát körülvevő néhány méter magas vasszerkezet, illetve földtöltésre épített betonlelátót.
A fotó a szerző felvétele. | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"West Hungária Bau Kft."
] | [
"Rendészeti Biztonsági Szolgálat",
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Magyar Állami Operaház",
"Készenléti Rendőrség",
"LAKI Épületszobrász Zrt.",
"ÉPKAR Zrt.",
"ORFK Kommunikációs Szolgálata",
"West Hungária BauKft"
] |
Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, a budapesti földutak leaszfaltozásáért felelős miniszteri biztos borászati cége 127,6 millió forint európai uniós támogatást kapott a kormánytól, hogy badacsonytomaji birtokán borászati épületet és panziót alakítson ki. Az épületek előtti mesterséges rézsűk annyira kiemelkednek a hegy oldalából, hogy már messziről is jól látható a projekt.
A Veszprém megyében található, körülbelül 2000 fő lakosú Badacsonytomaj a Balaton északi partján, a Badacsony hegy lábánál fekszik. Már a rómaiak is termesztettek szőlőt a településen, ami manapság a NER köreiben is népszerű hely.
Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő 2016-ban vásárolt Badacsonytomaj külterületén egy 1,3 hektáros birtokot, és azóta ide van bejegyezve a 2014-ben alapított borászati cége, a Nimfeum Kft. is. Az ingatlan nem sokkal a vásárlás után egy telekösszevonással 1,5 hektárosra nőtt, a fele Szatmáry feleségéé lett, a Nimfeum Kft. pedig egy nagy beruházásba kezdett rajta.
Borászat és panzió EU-támogatással
2018-ban az Index írta meg, hogy Szatmáry borászati cégének 49,6 millió forint EU-s támogatást adott a kormány egy badacsonytomaji panzió építésére. Az uniós támogatások kormányzati keresője szerint a projekt összköltsége 118 millió forint, ám az állami honlapon semmilyen egyéb információ nem található róla. Sem az, hogy pontosan miről van szó, sem az, hogy kik voltak a támogatást megítélő bizottság tagjai, sem a kifizetés(ek) dátuma, sem a megvalósítás kezdete és vége.
Viszont a támogatásnyilvántartás szerint a Nimfeum Kft. 2017-ben is kapott uniós támogatást: akkor 77,9 millió forintot ítéltek meg neki borászati üzem kialakítására. A palyazat.gov.hu szerint a projekt összköltsége 155,9 millió forint, de a panzióhoz hasonlóan erről a beruházásról sem olvashatók részletek.
A közbeszerzési értesítőből azonban kiderül, hogy a Nimfeum a badacsonytomaji birtokon már megtalálható két épületetet alakítja át. A kivitelező mindkét esetben az Arttech Kft., ami a borászati épület felújítását nettó 119,6 millió forintért, a szálláshely átépítését pedig nettó 117,2 millióért vállalta 2018 augusztusában. A kivitelező honlapján látványterv is van a beruházásokról: ez a borászaté, ez pedig a szálláshelyé.
Kicsit később, 2018. szeptember végén szintén megjelent egy tájékoztató a közbeszerzési értesítőben, ami szerint az Arttech Kft. a borászati épületen nettó 148,2 millió forintért, a szálláshelyen pedig nettó 123,7 millióért dolgozik.
Mivel mindkét közbeszerzésnél szerepel a Nimfeum által elnyert mindkét EU-s támogatás projektszáma (VP3-4.2.2-16 és VP6-6.4.1–16), két eshetőség van. Az egyik, hogy két ütemben valósítják meg a beruházást, és akkor a számokat összeadva a teljes projekt összköltsége 508,7 millió, vagyis bő félmilliárd forint. A másik az, hogy tévesen jelentettek még két különböző eredményt a közbeszerzési értesítőben, és akkor – a palyazat.gov.hu-n szereplő számokhoz közelebb álló második tenderrel számolva – a beruházás összköltsége 272 millió forint.
Az adatok tisztázása érdekében megkerestük Szatmáry Kristófot a saját honlapján megadott és a parlamenti email-címén is. Kérdésünkre a képviselő azt közölte, hogy a beruházás összköltsége 269,6 millió forint, melyet saját tőkéből, hitelből, befektetői kölcsönökől és az uniós támogatásból finanszíroznak.
Az biztos, hogy tavaly szeptemberben a szálláshely kivitelezési költségét 121,3 millió forintra csökkentették, a borászati épületét pedig 143,9 millióra vitték le. Ugyanekkor a kivitelezési határidőket is meghosszabbították: a borászatét 2019. október 15-ig, a szálláshelyét pedig 2020. január 15-ig. Utóbbit 2020 februárjában ismét kitolták, ezúttal március 10-ig.
Két fekete sáv a hegyoldalon
A kivitelezés azonban mostanáig sem készült el teljesen: július eleji látogatásunk idején még nagyban dolgoztak a munkások az épületek környékén. Légifelvételeink szerint a tervekben szereplő kertészeti munkák még nem történtek meg, vagy legalábbis nem fejeződtek be, és most ezeket végzik a birtokon.
Szatmáry Kristóf az ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta, hogy jelenleg a közbeszerzésen kívüli utó- és tereprendezési munkálatok folynak a területen, és reményeik szerint ősszel megnyithatják a 8 szobás panziót.
Szembetűnő a helyszínen a két széles fekete földsáv az épületek előtt. Úgy tűnik, hogy megtörték a Badacsony oldalának természetes ívét, és két mesterséges lejtésű területet hoztak létre támfalakkal. Ezek a rézsűk egyébként is kiemelkednek a hegyoldalból, de mivel növényzet sem borítja őket, különösen robusztus látványt nyújtanak még messziről is.
A Nimfeum Kft. honlapján példamutató módon részletes dokumentáció található a beruházásról. Azonban a két mesterséges rézsű kialakításának nincs nyoma sem a szálláshely építési engedélyében, sem a borászati épületében, és a kiviteli tervhez készült helyszínrajzon sem.
A képviselőnek küldött megkeresésünkben rákérdeztünk arra is, hogy miért alakították ki ezt a két sávot az épületek előtt, és volt-e rá engedélyük. Ezzel kapcsolatban Szatmáry Kristóf azt válaszolta, hogy az építési engedélyek megszerzése, és a kivitelezési munkálatok a hatályos jogszabályoknak és előírásoknak megfelelően történtek, és ezt a hatósági ellenőrzések is megerősítették.
Oldalnézetből és a levegőből látszik igazán, hogy Szatmáryék – minden bizonnyal bámulatos balatoni panorámával rendelkező – telke mennyire kirí a környezetből.
A Nimfeum Kft. honlapja szerint a Villa Salve nevű panzió és panorámaterasz hamarosan nyit. A borászat aloldalán pedig az olvasható, hogy a cég a badacsonytomaji telken szürkebarátot és rajnai rizlinget termeszt, amelyek az itteni pincében fognak borrá nemesedni. “Itt várjuk majd kedves vendégeinket, hogy személyesen is bemutathassuk ezt a csodálatos Badacsonyi örökséget, a közel 140 éves boltíves pincét, ami a néhai híres Renolder püspök badacsonyi hagyatékainak egyik gyögyszeme." – olvasható a Nimfeum weboldalán.
Rákay “kétmillió" Philip a szomszédban
Az említett egykori veszprémi püspök, Ranolder János (1806-1875) sokat tett a magyarországi bortermeléséért: a Wikipédia szerint Csopakon, Badacsonyban, a Somló hegyen és a Hegyalján is szőlőket telepített. A Szatmáryék birtoka mellett látható, rettentően leromlott állapotú, tető és ablak nélküli épület egykoron a püspök nyaralója volt, melynek történetéről 2017-ben a Magyar Nemzet írt részletesen.
Az ingatlan 2017 nyarán Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István tulajdonába került: a Tiborcz érdekeltségében lévő BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. banki követelésként vette meg (a már akkor is lepusztult) villát a hozzá tartozó telekkel. Bár az önkormányzatnak elővásárlási joga volt az ingatlanra, nem élt vele, és ezt a polgármester azzal indokolta a Magyar Nemzetnek, hogy “nincs százmillió forintjuk a vételár kifizetésére és további pénzük sem a felújításra".
Tiborcz cége 2018-ban túladott az ingatlanon, amelyet az új vevő, a Zemplén Market Zrt. a HVG beszámolója szerint 135 millió forinton vitt be a felújításra létrehozott projektcégbe, a Ranolder Villa 1864 Kft.-be. Idén áprilisban a 24.hu írta meg, hogy ezt a projektcéget megvette a Norton Consulting Zrt., melynek tulajdonosa a híres Fidesz-közeli kommunikátor, Rákay Philip.
Arról szintén a 24.hu számolt be idén májusban, hogy milyen szerencsések a hegyoldalban borászkodó NER-hírességek: a kormány 465 millió forintot adott a badacsonytomaji önkormányzatnak útrekonstrukcióra, a település pedig a Szatmáryék birtokához és Rákay villájához vezető külterületi utakat újítja fel a támogatásból.
Aszfaltozásért felelős miniszteri biztos
Szatmáry Kristóf (1975) az önéletrajza szerint egészen fiatalon, 1993-ban lett tagja a Fidesz XVI. kerületi szervezetének, és rendkívül sikeres karriert futott be azóta. Az egyetemi évei alatt kezdett el a Századvég Politikai Iskola külsős munkatársaként dolgozni, majd 2000-ben friss diplomásként a Gazdasági Minisztérium Parlamenti Titkárságán parlamenti titkár lett, két év múlva pedig osztályvezetőként távozott a tárcától. Ekkor, 2002-ben a XVI. kerületben önkormányzati képviselőnek választották, és 2011-ig töltötte be ezt a tisztséget.
2004-ben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnökévé választották. 2008 és 2016 között a BKIK elnöke és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségének tagja volt. 2006 óta országgyűlési képviselő, és közben több kormányzati tisztséget is betöltött. 2011-2014 között a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, 2014-2018 között a Miniszterelnökségen a kereskedelempolitika kormányzati összehangolásáért felelős miniszteri biztos volt, 2018-tól pedig a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a a Budapesti Útépítési Program koordinációjáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki. Utóbbi pozíció konkrétan azt jelenti, hogy Szatmáry a budapesti földutak leaszfaltozásáért felelős miniszteri biztos lett.
Amikor a 24.hu megírta, hogy Badacsonytomajon félmilliárd forint állami támogatásból fogják leaszfaltozni a borászatához vezető utat, a képviselő azt nyilatkozta a lapnak, hogy: "Bár Budapesten mindent megteszek a földutak eltüntetéséért, miniszteri biztosként nem lettem az aszfaltozás megszállottja. Mi a borkészítés hagyományaiért és a természet közelségéért választottuk Badacsonytomajt."
Uniós pénzből épül a fideszes képviselő borászata és panziója a Badacsonyon from atlatszo.hu on Vimeo.
Nem világos, miből fedezik a beruházást
2018-ban Szatmáry Kristóf azzal került be a hírekbe, hogy családi zöldségescégüknél feketemunkást talált a hatósági ellenőrzés, a 24.hu újságírói pedig vásárlásaik során több alkalommal sem kaptak nyugtát. Az emiatti botrány után a cég először nevet változtatott, majd Szatmáry kiszállt belőle.
A cégnyilvántartás szerint a fideszes képviselő jelenleg két vállalkozásban közvetlen tulajdonos: a badacsonytomaji borászattal foglalkozó Nimfeum Kft.-ben, és annak többségi tulajdonosában, a Primo Kft.-ben, melyet feleségével közösen birtokolnak.
Bár a két cég 2019-es mérlegét még nem hozták nyilvánosságra, az előző évek adatai szerint egyik sem kiemelkedően sikeres. 2018-ban a Nimfeum és a Primo nettó árbevétele is 12 millió forint volt, melyből a Primo adózott eredménye 8,6 millió lett, a Nimfeum pedig 748 ezer forint veszteséggel zárta az évet.
A 2019-es mérlegadatok hiányában tehát nem világos, hogy (az EU-támogatás mellett) miből finanszírozzák Szatmáryék a többszázmillió forintos badacsonytomaji projektet. A Nimfeum 2018-as kiegészítő mellékletében ugyan az olvasható, hogy 80 millió forintot kapott kölcsön a beruházáshoz egy meg nem nevezett vállalkozástól, de ez is kevésnek tűnik a borászat és a panzió kivitelezéséhez. Ezen kívül viszont ebben a dokumentumban hosszú lejáratú kötelezettségként csak az alapítótól (vagyis Szatmárytól) kapott 16,5 millió forintos kölcsön szerepel.
Nagyjából ugyanekkora összeg áll Szatmáry Kristóf 2018-as vagyonnyilatkozatában is a nem pénzintézettel szembeni követeléseinél. A képviselő 2019-es vagyonnyilatkozatában azonban a 16 millió forint mellett szerepel további 25 millió forint nem banki követelés is, azt viszont nem tudni, hogy ki tartozik neki ekkora összeggel. Az biztos, hogy a közvetlen tulajdonában lévő másik cég, a Primo Kft. 2018-as kiegészítő mellékletében az áll, hogy a tulajdonos 72 millió forintot adott kölcsön a cégnek. Mivel a Primo tulajdonosai Szatmáry és a felesége, megkérdeztük a képviselőtől, hogy ő írta-e be rosszul az adatokat a vagyonnyilatkozatába, vagy a neje adott kölcsön a cégnek.
Szatmáry Kristóf erre vonatkozóan azt válaszolta az Átlátszónak, hogy vagyonnyilatkozatai 10 évre visszamenően elérhetőek, és a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazzák, ahogy a cégeik mérlegadatai is – viszont egyéb magánjogi szerződésekre vonatkozóan nem áll módjában válaszolni, mert azok nem csak a saját cégeiket érintik.
Természetesen elképzelhető, hogy 2019-ben vettek fel valamilyen hitelt a beruházás finanszírozására, ám mivel a tavalyi mérlegadatokat még nem tették közzé, ez egyelőre nem látszik sehol.
Szöveg: Erdélyi Katalin – Videó és címlapkép: Pápai Gergely
Ha már egyszer itt vagy... Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Norton Consulting Zrt.",
"Nimfeum Kft."
] | [
"Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara",
"Arttech Kft.",
"Budapesti Útépítési Program",
"Magyar Nemzet",
"Századvég Politikai Iskola",
"Zemplén Market Zrt.",
"Primo Kft.",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Magyar Kereskedelmi és Iparkamara",
"Ranolder Villa 1864 Kft.",
"Gazdasági Minisztérium Parlamenti Titkársága",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt."
] |
"A vidéki gazdák ajándékát", tizenkilenc zsák termőföldet vitt Mészáros Lőrinc felcsúti fideszes polgármester cégének telephelyére a LMP két országgyűlési képviselője szerdán. Szabó Rebeka és Jávor Benedek közölte: úgy tűnik, Mészáros Lőrincnek csillapíthatatlan termőföld-étvágya van.
Az "Orbán új földesura" feliratú tábla előtt tartott sajtótájékoztatón Jávor Benedek elmondta, az elmúlt hetekben a környéken sok állami földre tette rá kezét a miniszterelnök bizalmasa. Úgy vélekedett, az ilyen szituációkban mutatkozik meg legjobban a Fideszhez hűséges oligarchák megerősítésére tett kísérlet. "Arra használják fel a közpénzt, hogy saját hűbérrendszerüket erősítsék. Azt gondolom, a feudális rendszer a legfőbb jellemzője az Orbán-kormányzásnak. A kis gömböc egyre falánkabb, 1998 és 2002 között még figyeltek a látszatra, hogy ne csak a saját oligarcháik nyerjenek, ma már ez sem számít. A jó kormányzás helyett néhányak gyarapodására fókuszálnak" - hangsúlyozta.
Felcsút, 2012. április 18. Jávor Benedek, a Lehet Más a Politika (LMP) parlamenti frakcióvezetője (b) és Szabó Rebeka LMP-s országgyűlési képviselő áll Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cégének telephelye előtt, ahová a képviselők és a párt aktivistái "a vidéki gazdák ajándékát", tizenkilenc zsák termőföldet vittek. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Szabó Rebeka szerint a felcsúti példa az egész országra jellemző. Kiemelte, a Búzakalász 66 Kft. (Mészáros Lőrinc cége) már több mint 1250 hektár állami földet bérel, ebből 460-at az utóbbi néhány hétben kaptak meg. Hasonló jelenségeket tapasztaltak Fejér megyében Csákvár, Kajászó, Vál és Lepsény környékén.
"Akik régóta helyben gazdálkodnak, egyetlen négyzetméternyi földet sem kaptak. Szeretnénk, ha nyilvánosságra kerülnének a pályázatok, mert ezek jelenleg titkosak. A föld nélkül maradt gazdák azt sem tudják, miért nem bérelhetnek állami földet." Éppen ezért törvénymódosítást fogunk benyújtani az Országgyűlésnek a Nemzeti Földalapról szóló törvényhez, amivel ki fogjuk küszöbölni a hatályos kormányrendelet visszásságait - fogalmazott.
Az LMP a titoktartás eltörlését, a bérelhető maximális földterületet és indoklási kötelezettséget vezetne be. Megemlítették, addig fognak hasonló akciókat szervezni, amíg a kormány nem áll a vesztes gazdák elé, és nem ad valódi magyarázatot.
A sajtótájékoztató végén három rendőrautóban hat rendőr érkezett, majd Balázs Sándor bicskei rendőrkapitány is megjelent a helyszínen. Az MTI kérdésére elmondta, felvették a résztvevők adatait. Mivel az akcióval személyi szabadságot nem korlátoztak, illetve a zsákok a forgalmat nem akadályozták, ezért további intézkedésre nem került sor.
A LMP március 1-én szólította fel a kormányt, hogy állítsa le az állami földek pályáztatásának elbírálását, mivel azokon a Fidesz korábbi ígéretével szemben szerintük nem a kis családi gazdálkodók, hanem a helyi "nagybirtokosok, zöldbárók" kerülnek helyzetbe. A visszaélésekre példaként említették, hogy Fejér megyében "Csákvár környékén, illetve a Váli-völgyben a földek nagy része a volt csákvári tsz-ből alakult cég vezérigazgatóságának személyéhez, különböző családtagjaihoz vándorolt, illetve Orbán Viktor kedvenc fociaakadémiája elnökének érdekeltségébe tartozó céghez".
Gyanús pályázatok
Legutóbb az LMP azt kérte Budai Gyulától, a vidékfejlesztési tárca államtitkárától, hogy vizsgálja ki a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet LMP által gyanúsnak tartott Fejér megyei földpályázatait, mert azokon a helyi gazdálkodók alig jutottak földhöz. Erre a néhány hete hivatalban lévő államtitkár ígéretet tett. | [
"Fidesz",
"Búzakalász 66 Kft."
] | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Nemzeti Földalap",
"Lehet Más a Politika"
] |
"Nem az a baj hogy hazudtok, hanem az a baj, hogy a parasportolókat degenerált hülyéknek nézitek, akik nem képesek saját véleményt alkotni és akiket csúnya, gonosz emberek folyamatosan manipulálnak és megvezetnek."
– ezzel kezdődik a kétszeres paralimpiai aranyérmes úszó, Pásztory Dóra Facebookon terjedő levele, amit Gömöri Zsoltnak és a Magyar Paralimpiai Bizottság többi vezetőjének – így az alelnök Deutsch Tamásnak – címzett. A paralimpiai vezetők egyre mélyebbre csúsznak a vitatható, itt-ott jogszerűtlennek tűnő pénzköltéseik miatt.
Pásztory szerint emberileg és erkölcsileg alkalmatlanok a vezetők, és megalázó a sportolókra nézve, hogy az elnök úgy kezeli a kritikus hangokat, mint akiket politikai szándékkal manipulálnak, képtelenek a saját vélemény megformálására.
"Nem az a baj, hogy nettó 420.688 Ft a fizetésed, amely mellé céges autót, 60-80.000 Ft-os benzinköltség-visszatérítést, szponzori pénzek utáni jutalékot, 3.000.000 Ft-os támogatást (tudom, visszafizetted) külföldi utazási lehetőségeket és milliós nagyságrendű jutalmat kapsz. Az a rohadt nagy gond, hogy te és az elnökség tényleg azt gondolja, hogy ezt ebben a rendszerben megérdemled."
De ez még nem minden. Szóba kerül a bizottsági autó, a kétmillióért szervezett tenerifei edzőtábor, a mexikói nyaralás, a megfélemlített sportolók. | [
"Magyar Paralimpiai Bizottság"
] | [] |
A Quaestor Értékpapír Zrt. ezoterikus szolgáltatásokért 2009 júniusa és 2013 februárja között egy indiai cég külföldi bankszámlájára mintegy 72 millió forintnak megfelelő összeget utalt amerikai dollárban - áll a Fővárosi Főügyészség sajtóközleményében. Az ügyészek szerint a cégcsoport korábbi vezetői a befektetők pénzének a megtérülését nem az üzleti tervek szerint végzett gazdasági tevékenység eredményétől, hanem részben a természetfeletti erők beavatkozásától, így például hindu tűzszertartástól várták, illetve ezek révén remélték a leleplezés elkerülését is.
Ezekről a szolgáltatásokról fiktív számlákat állítottak ki, amelyek névlegesen tanácsadásról és értékpapír ügynöki tevékenységről szóltak.
Az ügyészség álláspontja szerint ezen túlmenően, szintén a pénzmosás bűntette miatt folyamatban lévő bűnügyben olyan további új bizonyítékokat is sikerült beszerezni, amelyek megismerhetővé tették az alapügy vádlottjai által 2013. év közepétől folytatott titkosított e-mailezést, amelyek tartalma ugyancsak tovább erősíti a vádat.
A bírói szakban folyamatban lévő alapügyben tartott mai tárgyaláson a vádat képviselő ügyész az új bizonyítékok tárgyalás anyagává tételét indítványozta. | [
"Quaestor Értékpapír Zrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Súlyos korrupciógyanú merült fel az Országos Roma Önkormányzatnak egy uniós támogatás felhasználásával kapcsolatban. Az ORÖ képviselői vizsgálóbizottságot állítanak fel, és az ügyészséghez, valamint az Állami Számvevőszékhez fordulnak az ügyben.
600 millió forintot kapott a Farkas Flórián vezette Országos Roma Önkormányzat a "Híd a munka világába – Szociális szövetkezetek" 5 milliárdos programra egy TÁMOP-os uniós projektből, de az LMP-s Hadházy Ákos szerint a pénz elköltésével kapcsolatos közbeszerzések korrupció gyanúját vetik fel.
A trafikmutyi-botrány kirobbantójaként ismert volt fideszes Hadházy a blogján azt írta, összesen 28,7 millióért, egyenként 3 millióért béreltek autókat fél évre, 31 millióért vettek irodabútort, az irodát pedig 26 millióból újították fel. Emellett 31 millió forintot költöttek egy tanulmányra a "toborzás eljárásrendjének kidolgozásáról", 19 milliót pedig egy másikra, amely arról szólt, hogy milyen szoftvereket kellene megvásárolniuk. Ezután 31 millióból alakíttattak ki egy számítógépes hálózatot, és 21 millióért vettek összesen 7 darab számítógépet.
A politikus azt írja, 30 milliót adtak egy médiaügynökségnek médiavásárlásra, 31 millióért pedig egy másik ügynökséget bíztak meg sajtószóvivői feladatokkal, 30-30 milliót költenek projektmenedzsmentre és a projekt számvitelére, 13 milliót pedig nyomdai szolgáltatásokra. Hadházy Ákos szerint a projektre szánt pénzből valójában viszont egyetlen munkahelyet sem teremtettek.
Az Országos Roma Önkormányzat még január végén azt közölte, Hadházy Ákos nyilatkozata téves információkon és abból levont hibás következtetéseken alapul. A szóvivő a projekttevékenységek megismerésére nélkül "intézett támadást a romák egyik legfontosabb törekvése ellen" – tették hozzá. Megjegyezték, hogy a program keretében létrejön egy – a közfoglalkoztatás rendszerétől függetlenül működő – a hátrányos helyzetűek által létrehozott és működtetett országos foglalkoztatási szövetkezet, kiépül annak szervezeti és infrastrukturális háttere.
"A hazai kutatási eredményekre figyelemmel pedig rögzítendő, hogy a romák által alapított és működtetett foglalkoztatási szövetkezet – a piaci szereplők romafoglalkoztatástól történő elzárkózására figyelemmel – az egyetlen lehetőség a saját felzárkózásukért tenni akaró cigányok számára" – hangsúlyozták. Mint írták: "rendkívül veszélyes lenne, ha az LMP a kiegyensúlyozott, mértéktartó és hiteles politizálás helyett teret adna a hátrányos helyzetűekkel szembeni etnikai és szociális szegregációt képviselő ideológiáknak".
Kedden sajtótájékoztatón Vajda László, az ORÖ alelnöke azt mondta, a választott képviselők semmilyen információhoz nem jutottak a projekttel kapcsolatban, de más hasonló támogatások felhasználását illetően sem – számolt be a Roma Sajtóközpont. Kérdéseikre folyamatosan azt a választ kapták, hogy Farkas Flórián titkosította azokat, ezért az apparátus nem engedett betekintést az iratokba.
"Felháborító, hogy miközben tömegek éheznek, gyerekek fagyoskodnak, közben 50 milliókért íratnak tanulmányokat és százezer forintos székekben ülnek az ORÖ vezetői!" – mondta Dancs Mihály, a Roma Polgárjogi Mozgalom képviselője, majd hozzátette: "Az sem biztos persze, hogy van-e valóságos tartalom e szolgáltatások és vásárlások mögött."
Bejelentette, hogy a gyanú miatt rendkívüli közgyűlést hívnak össze és vizsgálóbizottságot állítanak fel, amelybe az ORÖ minden szervezetének képviselőit várják, emellett pedig az ügyészséghez és az Állami Számvevőszékhez fordulnak az ORÖ gazdálkodása és a szóban forgó uniós kiemelt projekt miatt. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Roma Polgárjogi Mozgalom",
"Szociális szövetkezetek",
"Állami Számvevőszék",
"Roma Sajtóközpont"
] |
Vidéki nagyvárosokban, üdülőhelyeken, megyeszékhelyeken, illetve Pest megyei településeken 18 kereskedelmi ingatlant vásárolt a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó az Appeninn Holding, amelynek részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén is jegyzik. Az ingatlanok közös tulajdonsága, hogy ezek mindegyikében Spar üzletek működnek. Az épületek korábbi tulajdonosaitól, az Erste Ingatlan Befektetési Alaptól, valamint az Erste Euro Ingatan Befektetési Alaptól vásárolt az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt., a tranzakcióhoz az Erste Alapkezelő Zrt. Ingatlan Befektetési Bizottsága is hozzájárult – tudta meg lapunk a cégtől. A tranzakció értéke 14,5 millió euró, azaz megközelítőleg a 4,5 milliárd forint, a befektetés éves hozama a tranzakció teljes ügyleti értékéhez viszonyítva 12,7 százalék.
A 18 településen elhelyezkedő, az Appeninn tulajdonba került áruházakat a SPAR Kereskedelmi Kft. hosszú távú szerződés alapján bérli. (A pontos elhelyezkedésüket egyenlőre nem kívánta közölni a cég.) Az ingatlanok bérbeadásából származó éves bevétel meghaladja az 1,8 millió eurót (572 millió forint). A tranzakcióval gazdát cserélt összesen több mint bruttó 18 ezer négyzetméternyi kereskedelmi terület mellett, a felépítményekhez tartozó összesen közel 80 ezer négyzetméternyi telek és kevéssel több, mint 1200 parkolóhely is.
Ez a tranzakció az Appeninn Holding új tulajdonosa által korábban bejelentett növekedési stratégia következő lépése, amellyel prémium kategóriás, illetve magas jövedelemtermelő képességű irodákkal és kereskedelmi ingatlanokkal bővül a társaság portfóliója.
Az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. egyébként Magyarország egyik dinamikusan növekvő ingatlanbefektetési és vagyonkezelő társasága. A 2009-ben alapított vállalat olyan ingatlanprojektek megvásárlására és kezelésére fókuszál, melyek hozamtermelő képessége átlag feletti. Ilyen célterület többek között az A- és B-kategóriás irodaházak, valamint az ipari és logisztikai ingatlanok piaca. A társaság tulajdonában lévő összesített ingatlanterület nagysága a fővárosban és vidéken meghaladja az 55 ezer négyzetmétert, az ingatlanok kihasználtsága pedig 95 százalék feletti - írja magáról a cég.
Az Apennin Nyrt. tavaly decemberben arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt., a Konzum PE Magántőkealap, valamint a Konzum Management Kft. együttesen 51,34 százalékos, többségi befolyást szerezhet az irodaházakat, ipari és logisztikai ingatlanokat tulajdonló, illetve üzemeltető Appeninn Holding Nyrt. felett. A Budapesti Értéktőzsde honlapján fellelhető adatok szerint, öt százalék feletti tulajdonosokként jelenleg a Konzum Nyrt. 23,86, Konzum PE Magántőkealap pedig ugyancsak 23,86 százaléknyi részvényt birtokol. A közkézhányad 52,28 százalék.
Bonta Miklós | [
"Konzum PE Magántőkealap",
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"Konzum Management Kft."
] | [
"Erste Ingatlan Befektetési Alap",
"Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt.",
"Konzum Nyrt.",
"SPAR Kereskedelmi Kft.",
"Erste Alapkezelő Zrt. Ingatlan Befektetési Bizottsága",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Erste Euro Ingatan Befektetési Alap",
"Apennin Nyrt."
] |
Az ország egyik legszebb nagy horgásztava a Pilisvörösvár melletti Háziréti horgásztó. A 25 hektárosnak tartott tavat a Pilisből eredő patakból duzzasztották még a rendszerváltás előtt. A hely rendben van tartva, a szelesebb völgyben mindig friss a levegő, évtizedek óta elég kedvelt horgászhely, maga a főhorgászunk, Áder is jól ismerheti.
Most azonban egy váratlan jogvita miatt az országgyűlésben is előkerült írásbeli kérdésként, a tét pedig maga a tó, egészen pontosan, hogy ki kapja hosszú távra a halászati jogot.
Távolabbról indítva a helyzet úgy néz ki, hogy a rendszerváltás előtt a tó egykori építtetői osztották fel maguk közt a hozzájárulás arányában a tulajdont. Így a korábbi pilisvörösvári Rozmaring Tsz.-ből átalakult Rozmaring Vagyonkezelő Kft.-é lett a többség, viszont a környékbeli horgászegyesületek üzemeltethették a tavat. Egészen pontosan a nagyságrendileg ezres tagsággal bíró Háziréti Horgászegyesületek Egyesülése (HHE) üzemeltette és fejlesztette a helyet (a részleteket ld. a jobboldali keretes szövegben).
A tó hosszú távú sorsa a tét
Ügyesen behúzta a volt tsz Eredetileg a tavat, azaz víztározót a Rozmaring MGTSZ hat másik vállalattal közösen építette a rendszerváltás előtt. A Rozmaring tulajdonrésze 29,2 százalék volt. Majd a 1990-ben gyorsan lépett a Rozmaring MGTSZ azzal, hogy övék az egész tó, mivel az építő gazdasági társaság nem alakult át időben a rendszerváltás után elvárt társasági szabályok szerint. A többi vállalat azonban kérte volna a korábbi tulajdonrésze és beruházásai alapján a részarányos kifizetését. Ezt a Rozmaring teljesen megtagadta, ezért igen hosszú, szünetekkel is tarkított pereskedés kezdődött. Később a jogutód horgászegyesületek léptek a kisemmizett vállalatok helyébe, és eredeti szerződések alapján megkapták 2000-ben 15 évre a haszonbérleti jogot is. Ez járt le 2015 végén, amit 2016 év közepén visszamenőleg egy évvel még meghosszabbítottak. 2017-ben újra ők nyerték el a pályázatot, de a hasznosítás végül a Rozmaringé lett.
Tavaly lejárt viszont a horgászok előző 15 éves haszonbérleti szerződése, amit kiírt újra 15 évre Földművelésügyi Minisztérium (FM) (formailag az alá tartozó NÉBIH) egy nyílt pályázaton. Ezen két induló volt, a Rozmaring Kft. egyik alvállalata, és a horgászegyesületek. A pályázaton utóbbiak nyertek újra.
Igen ám, de a Rozmaring nem akart belenyugodni ebbe, és a vesztes pályázat után érvényesítettek egy másik jogi formulát, a meder tulajdonosát illető előhaszonbérleti jogot, amire alapozva gyorsan szerződést is kötöttek az FM-mel. Ez a jog esetünkben annyiban érdekes, hogy a vesztes pályázat dacára átvehetik a tó üzemeltetését is,
ha kifizetik az addigi haszonbérlő összes korábbi fejlesztését és beruházását
a halászati törvény (31.§) szerint.
Ez benne is volt a minisztériumi pályázatban, a horgászok által felbecsültetett több évtizedes befektetéseket mostani értéken nagyjából 387 millió forintra lőtték be. A Rozmaring, és vezetője, Bartos Tamás Jenő, elvileg vállalta is a 387 millió kifizetését az állammal kötött szerződésben is, még az összeget is kiírták.
Csakhogy úgy néz ki, hogy a Rozmaring semmit nem fizet,
csak átvették a helyet a minisztérium közreműködésével.
Gyorsan leverték a lakatokat
Bartosék ugyan nem fizettek, embereikkel feltörették a bejárati kaput, átvették a horgásztó épületét maguktól is, és azonnal lecserélték a zárakat. A horgászok nem akarták megostromolva visszafoglalni az ingatlant, de feljelentették a területfoglalásért a Rozmaringot, és írtak Bartosnak is, hogy fizessen, és utána nem kell erőszakoskodnia, mindenki megy a maga dolgára. Emellett írtak még Fazekas miniszternek is, hogy legyen szíves a minisztériuma gyorsan helyre tenni a saját halászati törvényük szerint az ügyet.
Beszéltünk a HHE ügyvezetőjével, Huszti Gáborral, aki még azt is hozzátette, hogy igazából nem bíznak egy elhúzódó pereskedésben. Nem mennek vele semmire, ha esetleg a pereskedés alatt a tulajdonosok vagy a hitelezők be is csődöltetik a Rozmaringot, és már behajtani se lesz kin a megmaradásukat jelentő pénzt.
Azért is aggódhatnak különösen, mert helyben már szárnyra kapott egy részletesebb pletyka, hogy egy igen nagy ember igen közeli rokona nézte ki magának a horgásztavat. Aki majd a Rozmaring után egy Széchenyi-bankos jelzáloghitel révén szeretné átvenni a területet, ezért megy most ilyen gyorsan az egész hajcihő.
Mintha nem is kéne kifizetni semmit
Megkértük az ügyben a minisztériumot, hogy adják oda a vonatkozó szerződést, amit a Rozmaringgal kötöttek, de nem válaszoltak semmit. Megkérdeztük a Rozmaringot is, hogy tervezik-e kifizetni a a 387 milliót, és ha igen, miből, illetve hogy egyáltalán tényleg szeretnék-e és képesek lesznek-e hosszabb távon üzemeltetni a helyet. (A cég adózás előtti eredménye 2013-2015 közt mínusz 12,5 millió és plusz 23,5 között mozgott.)
A Rozmaring arra nem válaszolt, hogy akarnak-e fizetni, csak annyit mondtak, hogy a jogszabályi kötelezettségeiknek meg fognak felelni. És hogy nem kaptak még "bizonylatokat, igazolásokat" a 387 milliós összegről. Annyit mondtak még el, hogy bár zajlanak végrehajtások a cég ellen, nincsenek likviditási gondjaik, és bár valóban vettek fel korábban hitelt a Széchenyi banktól, hitelük részletei banktitoknak számítanak, arról semmit nem árulhatnak el.
Emellett ők üzemeltetni akarják a tavat, és minden, a cégüket ért támadás csak azt "akadályozza és nehezíti", hogy a Rozmaring "a tavat a horgászok rendelkezésére tartsa, és az ő érdekükben üzemeltesse és kezelje".
A cikk elején jelölt kérdésre Fazekas miniszter azt válaszolta, hogy szerinte a szerződésben megnevezett 387 milliós kártalanítási összeg "kizárólag előzményi tényállásként került rögzítésre", és nem a Rozmaring által vállalt konkrét fizetési kötelezettségként szerepel.
Az FM szerint az nem az ő bajuk, hogy az új haszonbérlő fog-e fizetni az előzőnek, egészen pontosan "az előző haszonbérlő által megadott kártalanítási összeg új haszonbérlő általi megfizetése nem előfeltétele a halgazdálkodási jog haszonbérlettel történő birtokba adásának." Emellett pedig mindig szerinte "a haszonbérbe adással és a pályáztatással kapcsolatosan kérdéseikre minden alkalommal nyíltan és készségesen válaszolt a tárca szakfőosztálya".
Szerinte akkor sem tudnak semmit csinálni, ha a Rozmaring komoly likviditási gondokkal küzd, de hogyha esetleg háromszor halgazdálkodási bírságot szabnának ki a cégre, akkor elvehetik tőlük a haszonbérleti jogot. Most mindenesetre úgy tűnik, hogy egy fillér kifizetése nélkül át tudták venni a tavat, a horgászok pedig hosszú távú pereskedésre rendezkedhetnek be a pénzükért úgy is, hogy mindent rendben csináltak. | [
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Rozmaring Vagyonkezelő Kft."
] | [
"Széchenyi banktól",
"Rozmaring Tsz.",
"Rozmaring MGTSZ",
"Háziréti Horgászegyesületek Egyesülése"
] |
A főváros és Kelebia közötti 150-es vasútvonal mentén egyelőre a depózott vasbetonaljak, Kisszállás vasútállomása környékén kamionok forgolódása, kavicshegyek árulkodnak arról, hogy valami már készülődik a kínai hitelből finanszírozott vonalon. A gigaberuházás dokumentumait, szerződéseit tíz évre titkosították, egy a Transparency International Magyarország és a hvg.hu kezdeményezésére indult per jogerős ítélete alapján a kormánynak november óta ki kellene adnia az 5 millió forint feletti megbízások dokumentumait, ám az ügy még nem zárult le, egyelőre a Kúrián kering.
Alapkőletétel a Belgrád-Budapest vasút magyarországi szakaszának I. ütemének kezdetekor Fotó: Túry Gergely
Tehát hivatalosan továbbra sem lehet semmit tudni a több száz milliárd forintos, a számítások szerint több száz év alatt megtérülő beruházásról, pedig a vonal mellett élőket közvetlenül érinti, mikor, mi fog történni a szomszédságukban, vagy éppen mennyiért és mikor kell átadniuk a tulajdonukban lévő ingatlanokat. Ami biztos, hogy egy hete vágányzárat hirdettek a vonalon, ez pedig húsbavágó az utasoknak, és a vonalon szolgálatot teljesítő vasutasoknak, vagy akár szállítmányozó cégeknek.
A MÁV-csoport nemrég bejelentette, hogy február elsejétől ezen a vonalon csak Délegyháza és Budapest között közlekednek a személyvonatok, Délegyházától Kelebiáig, ez 150 kilométer, vágányzárat rendelnek el. A VEKE pár nappal ezelőtt a Facebookon, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a gigaberuházásban részt vevők tessék-lássék nekifogtak, hogy valami látszatát adják a munkának, mivel a kínai finanszírozó akkor utal, ha látja, hogy megy a munka. A közlekedési civil szervezethez olyan információk jutottak el, hogy még a kiviteli terveket is alakítgatják. Ez utóbbit kétségkívül alátámasztják az érintett, kisajátításra váró területek tulajdonosainak tapasztalatai, és a 150-es vonalon dolgozók munkaszervezési gondjai, amit a kiszámíthatatlan, és az utolsó percig visszatartott tájékoztatás okozott.
Amit most mondok, az ma igaz, holnap nem biztos
Mivel az átépítés miatt megszűnt a személyforgalom, néhány száz, az állomásokon, és a vonatokon szolgálatot teljesítő vasutas munkáját kellett átszervezni. Erre majd egy héttel a vágányzár kihirdetése előtt kaptak zöld utat a végrehajtási szinten dolgozó vezetők, csak ekkor tudták tájékoztatni a vasutasokat is. Többen már más állás után néztek, mert annyira kiszámíthatatlan volt a helyzet.
Fotó: Szlavkovits Rita
Az új munkaszervezési rend bejelentése után végül senkinek nem mondtak fel, de a vonalon dolgozók egy jó részét más szolgálati helyekre vezényelték. Így az is előfordul, hogy aki Kisszálláson, vagy Kelebián lakik, annak Kunszentmiklósig kell ingáznia, hogy dolgozni tudjon. Eddig Kiskunhalasig zötykölődtek, februártól a fél-egy órás út helyett két-három órát is kell utazniuk a munka felvételéért, és vissza ugyanennyit.
Sebők Tamás, a Vasutasok Szakszervezete Szegedi Területi Képviseletének vezetője szerint, ha ismernék a kivitelezés részleteit és ütemezését, jobban tervezhetnék a beosztásokat. Egyelőre április 30-ig vannak információik, de addig sem lehetnek biztosak semmiben. Január végén még a vonal tucatnyi állomására terveztek szolgálati beosztást, de a napokban kiderült, hogy március 1-től például Dömsödre mégsem kell vasutas. Sebők arról sem tud, hogy Kiskunhalason mikor kezdődik az átépítés, pedig ott az őrhelyek megszűnése miatt 15-20 vasutas munkája válhat feleslegessé. Ezt átképzésekkel, áthelyezésekkel tudja kezelni a vállalat, hiszen jobbára munkaerőhiány van a cégnél, de a munkavállalóknak megnyugtatóbb volna, ha legalább néhány hónapot, évet előre tervezhetnének.
Sebők szerint az idei vágányzár más cégek számára hivatalosan is ismert lehetett már egy évvel ezelőtt is, csak éppen a saját munkavállalóit tájékoztatta a MÁV az utolsó utáni pillanatban. Sebők még azt is hozzátette, hogy azok az információk, amelyeket megoszt a munkatársaival, teljes bizonyossággal csak aznap érvényesek, másnap már nem biztos.
Úgy tudjuk, hogy a vonalon teherszállítást bonyolító cégek sem ismerték minden ízében a kivitelezés ütemét. Bár a vasutasoknál előbb értesülhettek a vágányzárról, a most hatályos, este és reggel hét óra között lehetséges teherszállítás technikai lehetőségeiről viszont nem. A felsővezetéket ugyanis rövidesen bonthatják, ezért csak dízel üzemanyaggal hajtott vasúti járművek közlekedhetnek a vonalon, ami többletköltséget jelent. Hasonló az információ hiány a vasútvonallal érintett területek tulajdonosainál is.
"Keressünk másik házat, de mennyiért?"
A vonal mentén kisajátítással érintett területek tulajdonosainak csak elenyésző részével vették fel a kapcsolatot az ügyintézők, akikkel pedig már tárgyaltak, azok sem tudnak semmit. Pest megyében a kavicsbányák miatt már amúgy is zilált lakosokat sújtja az újabb gigaberuházás, ráadásul, a térségben a kormányhivatal még a zajszint korlátozása alól is mentességet adott a kivitelező cégeknek. A vonal mentén többnyire nem lakott területeken halad a nyomvonal, úgy tudjuk, hogy az itt érintett területek gazdáit nem értesítették még, hogy a kisajátítás részleteiről egyeztessenek.
Soltvadkerten, Kiskunhalason lakóépületek között is áthalad a vasútvonal, itt már előfordult, hogy személyesen is találkoztak az ügyintézővel. Első körben a Tallér család telkének egy részét jelölték ki kisajátításra, ezen a részen állnak a melléképületek. Az idős házaspár ezt nem fogadta el, mivel a maradék telken nem építhették volna fel ezeket a lebontásra ítélt kis épületeket, de a házuk mellett is alig maradt volna kert. Az új beruházás elkészülte után megnövekedett forgalommal sem békülnek. "Tehetnek ide párnát, akkor sem lesz csendesebb" – mondta az asszony arra utalva, hogy pont a zajvédő fal építése miatt csíptek volna le a telkükből, de a tehervonatok forgalmának tervezett növekedése miatt szerintük nem csökkent volna a zaj a fal miatt sem. Ezért azt kérték, ha már viszik a telket, vigyék az egészet.
Most ott tartanak, hogy a teljes telek kisajátítását elfogadta az ügyintéző, de ezen felül semmiről nem tájékoztatták őket. "Annyit mondtak, hogy keressünk házat magunknak, csak azt nem közölték, hogy mégis mennyiért" – mondta Tallér. A felesége még annyit tett hozzá, hogy míg korábban két és fél hónapot kaptak, hogy új ingatlanba költözzenek, ezt a határidőt most hat hónapra módosították. Egyáltalán nem kizárt, hogy a kivitelezés valóban csúszik, ahogy azt a VEKE feltételezte.
Fotó: Szlavkovits Rita
Kiskunhalason, a lepakolt irdatlan mennyiségű betonaljakon és a szinte teljesen kiürült peronon kívül semmi nem árulkodik a 750 milliárd forintos beruházásról. Kisszálláson, a vasútállomás környékén már kisebb dombokban áll a kavics, a V-Híd autói forognak a vasúti sínek mellett, de egy hete, amikor ott jártunk, a forgolódáson kívül mást nem láttunk. Az új, kétvágányú vasúti vonal beruházás alapkövét tavaly október 15-én tették le Kiskunhalason, akkor 2025-re ígérték a beruházás befejezését. A Soroksár és Kelebia országhatár közötti vasúti korszerűsítés finanszírozását biztosító támogatási szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztériummal 2020 tavaszán kötötte meg a MÁV, ezt követően 2020 júliusában kezdődött el a tervezés és engedélyeztetés. | [
"MÁV",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"V-Híd"
] | [
"Vasutasok Szakszervezete Szegedi Területi Képviselete",
"Transparency International Magyarország"
] |
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma napokon belül bejelenti, hogy felbontja a "Híd a munka világába" projektre kötött szerződést az Országos Roma Önkormányzattal. A döntésről a szervezet vezetését is értesítik. Azt még nem tudni, hogy honnan lesz pénz visszafizetni a támogatást.
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) Farkas Flórián elnöksége idején milliárdos uniós támogatást kapott, hogy egy olyan foglalkoztatási szövetkezetet hozzon létre, amely segítheti az ország leghátrányosabb területein élő, főként roma származású munkavállalók foglalkoztatását. A foglalkoztatási-felzárkózási szövetkezet alapítására kiírt uniós projekt 2015. december 31-én zárult, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) ellenőrei január végén végigjárták a szervezet irodáit, ingatlanait, hogy megnézzék, milyen szakmai tevékenység folyik a szövetkezetben.
Semmilyen.
Az Index már korábban beszámolt arról, hogy az átvilágítás során megállapították, hogy a TÁMOP-os keretből összesen 560 millió forintért vásárolt hét épület valójában alkalmatlan arra, hogy ott regionális foglalkoztatási irodák működhessenek. A "Híd a munka világába" foglalkoztatási szövetkezet hónapokon át halogatta az uniós támogatások záró elszámolásának leadását – mint kiderült, azért, mert a dokumentáció nagy részét egy adóvizsgálat során már tavaly nyáron lefoglalta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Az Index információi szerint az Emmi záró vizsgálata azt állapította meg, hogy a projektben, amelyben a Türr István Képző és Kutató Intézet is közreműködött, az országos önkormányzat semmit nem teljesített a tervekből, ezért a szervezetre eső teljes támogatási összeget vissza kell majd fizetni.
A visszatérítendő összeg magasabb, mint arról korábban írtunk, a döntés több mint 1,6 milliárd forintot érint majd. A minisztérium napokon belül nyilvánosságra hozza, hogy a szerződést felbontja, és a teljes összeget visszaköveteli. Azt egyelőre nem tudni, hogy az ORÖ hogyan tudna ekkora, az éves költségvetése felére rúgó összeget visszafizetni, illetve hogy mi történik akkor, ha nem fognak fizetni.
A pénzek elköltése kapcsán nemcsak NAV-vizsgálat, hanem rendőrségi nyomozás is folyik. Egyelőre azonban egyetlen eljárás sem foglalkozik az ORÖ-t a kérdéses időszakban vezető Farkas Flórián személyes felelősségével.
A lefolytatott vizsgálatok összegzése megállapította, hogy a projekt során létrehozott foglalkoztatási szövetkezet egyáltalán nem alkalmas a támogatási szerződésben meghatározott tevékenység ellátására. A helyszíni ellenőrzések eredményeként a folyamatban lévő vizsgálatsorozat mellett további szabálytalansági gyanúk kivizsgálása is megkezdődött. Az eljárásnak jelenleg több mint húsz gyanúpontja van.
A minisztérium összességében arra a megállapításra jutott, hogy a szövetkezet a vállalt tevékenységeket nem képes sem megvalósítani, sem működtetni, sem fenntartani.
Az ORÖ-ben a vizsgálat negatív eredményeiről szóló februári cikkünk után még mindig sajtótámadásokról, félreértésekről és szabálytalan felvetésekről beszéltek.
A szervezetben az elmúlt hetekben a belső harcok eredményeként ismét a Farkas Flóriánhoz hű csoport szerezte meg az irányítást. | [
"Országos Roma Önkormányzat",
"Türr István Képző és Kutató Intézet"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Híd a munka világába",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
A 2010-es kormányváltás óta a Balatonnál is átalakultak az erőviszonyok, a legnagyobb haszonélvezők Orbán Viktor miniszterelnök köréből kerültek ki. A tóval kapcsolatos döntéseknél is az ő szavuk számít leginkább.
Két fontos döntés született 2016-ban a magyar tengerrel kapcsolatban: a Balaton-törvény módosítása megkönnyítette a tó környéki ingatlanfejlesztéseket és enyhített a partszabályozás előírásain, majd év végén a kormány benyújtotta a 365 milliárd forintos balatoni fejlesztési programot.
- A bejelentés után Rogán Antal, a miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter összehívta a balatoni erős embereket – mesélte egy neve elhallgatását kérő informátorunk. – Persze nem nyilvános tanácskozásra ültek össze, s a régióból meglehetősen kevés politikus volt jelen. (FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után a Miniszterelnöki Kabinetiroda cáfolta, hogy lett volna ilyen találkozó.)
A helyi potentátok ugyanis az elmúlt években kiszorultak-kikoptak a körből, ahol a valódi döntések születnek. Léteznek ugyan még a korábbi, a tó életét hajdan érdemben befolyásolni tudó szervezetek, ám a Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT), illetve a Balatoni Szövetség forrásaink szerint afféle gittegyletként, valós érdekérvényesítő képesség nélkül működnek - a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet 180 települését képviselő BFT például nagyjából évi néhány százmillió forintról dönthet... Hasonlóképpen háttérbe szorultak a korábban szintén komoly befolyással bíró nagy cégek, mint a Balatoni Halászati Zrt. és a Balatoni Hajózási Zrt. És szép lassan kikoptak a helyi politikusok is.
- Vagy sohasem voltak elég erősek, hogy tényleg a tűz közelébe kerüljenek, vagy túlságosan rendes emberek voltak – állította egy forrásunk. – A legtöbb tóparti polgármester, még a városoké is, jellemzően csak a saját településén nagylegény. Igazából korábban is csak három, valóban befolyásos városvezetőt ismertek el, a siófoki, a balatonfüredi és a keszthelyi polgármestert. Előbbi, Balázs Árpád 2014-ben megbukott az önkormányzati választáson, s így teljesen kikerült a pikszisből, ahogyan keszthelyi kollégáját, Ruzsics Ferencet is leírták már a kormánypártokon belül, nem függetlenül tavalyi kirohanásától, amely jelezte, nem feltétlenül nézi jó szemmel Mészáros Lőrinc és Tiborcz István területfoglalását a Balatonnál, s pláne Keszthelyen. Bóka István pedig egyszerűen túl rendes ember, hogy mindenféle mutyiba, törvénytelenségbe, üzleti suskusba be lehessen vonni, így inkább körön kívül tették. Hasonló okokból súlytalan immár a balatonboglári Mészáros Miklós is, míg a lellei Kenéz István függetlenként amúgy is amolyan gyanús elemnek számított a Fideszen belül. A fonyódi Hidvégi József csak helyben tényező, a földvári Holovits Huba ugyan vitorlásberkekben szerzett magának jó ismerősöket, de még nem sikerült igazán felépítenie magát. A jelenlegi siófoki polgármester, a hivatalosan független, de jó jobbikos kapcsolatokat ápoló Lengyel Róbert pedig afféle közellenség a kormánypárti körökben.
Nincs komoly politikai háttere a tó körüli országgyűlési képviselőknek sem. A Balatont két-két somogyi és veszprémi, valamint egy zalai választókerület határolja, s mind az ötben a Fidesz-KDNP jelöltjei győztek az áprilisi választásokon. Közülük a keszthelyi Manninger Jenő, illetve a balatonfüredi Kontrát Károly számít ismertebb névnek az országos politikában - a tapolcai Fenyvesi Zoltán, a marcali Móring József Attila és a siófoki Witzmann Mihály a kormánypártok köreiben is erősen másod-, harmadvonalbeliek –, de informátoraink szerint balatoni kérdésekben csak Manninger szava számít valamelyest.
Megkerülhetetlen tényező viszont természetesen Mészáros Lőrinc és Tiborcz István. A felcsúti polgármesterségről nemrég lemondott gázszerelő-oligarcha helyi szállodák, kempingek, borászat és rádió tulajdonosának mondhatja magát. Érdemben két éve vetette meg a lábát a Balatonnál, amikor megvásárolta a Hunguest Hotels szállodaláncot, amelynek Balatonalmádiban, Tapolcán, Keszthelyen, Hévízen és Zalakarosban akadnak hoteljei. Tavaly aztán a Balatontouristtal – s így a hozzá tartozó tíz kempinggel és üdülőfaluval – bővült a balatoni Mészáros-birodalom, amely így immár Magyarország legnagyobb turisztikai vállalkozásává nőtte ki magát, emellett több partmenti, luxusingatlanok építésére alkalmas óriási telek is sz övé. Orbán Viktor jó barátja emellett az északi parton több mint száz hektárnyi szőlőt, s jó néhány borászatot, valamint egy a tó és vonzáskörzetében fogható rádiót is magáénak mondhat, s érdekeltsége, a Mediaworks adja ki a Balatonnal határos megyék lapjait is.
Hasonlóképpen erős a pozíciója Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak is, aki 2014-ben a keszthelyi yachtkikötő megszerzésével debütált a Balaton mellett – azóta névleg kiszállt a cégből –, majd érdekeltségébe került a város ikonikus szállodája, a Hullám, a keszthelyi kemping, a badacsonyi Ranolder-villa, valamint egy szintén óriási, beépíthető partmenti telek Keszthelyen, de különféle üzleti aktusokon át a balatonudvari golfpálya is a miniszterelnöki vő üzleti köréhez került.
- Legalább ekkora, de lehet, még nagyobb szava van a balatoni kérdésekben a kormányfő lányának, Orbán Ráhelnek – jegyezte meg egyik forrásunk. – Anno, a Rogán-féle tanácskozáson ő ült a miniszter mellett. S állítólag Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa is jelen volt a megbeszélésen.
Orbán Ráhel és Csapody Balázs a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadói, előbbi stratégiai kérdésekben, utóbbi gasztronómiai vonalon segíti az MTÜ munkáját, forrásaink szerint azonban jóval nagyobb a szerepük a tanácsadásnál. A miniszterelnök lányának ezirányú ambíciói nem új keletűek, s úgy tudjuk, Csapody Balázsnak is ajánlottak komoly titulust – informátoraink szerint valamilyen miniszteri biztosi címet -, ám a Kistücsök tulajdonosa – akinek éttermében gyakori vendég Orbán Ráhel mellett Rogán Antal is, utóbbi a felesége révén balatonboglári kötődésű -, nem kért a politikai szerepvállalásból, s kijelentette, a szakmájában szeretne maradni. Ennek ellenére ott volt a legutóbbi, hétvégi kötcsei polgári pikniken, mint ahogyan a balatonszárszói szállodatulajdonos, az egykori NB I-es futballista, Bódi Zoltán is.
Szintén jó kapcsolatot ápol a Fidesz-vezetőkkel a siófoki szállodás Hoffmann Henrik: a 2011-es, Hotel Azúrban tartott kihelyezett frakcióülésen például nála aludt a teljes pártvezetés. Remek a nexusa a legfelsőbb fideszes körökhöz Fodor Jánosnak, a siófoki kézilabdaklub tulajdonosának is, ezt bizonyítja többek között az új sportcsarnok megépítése.
- Eredendően taopénzből akarták felhúzni egymilliárd forintból – mesélte egyik forrásunk -, ám kiderült nem elég a pénz, így hosszú időre leállt az építkezés. Aztán a kormány adott kétmilliárdot a befejezésére. Persze nem meglepő, Fodornak állandó helye van a felcsúti Pancho Aréna VIP-páholyában. A nagy kérdések ugyanis stadionokban, fesztiválokon vagy a terített asztal mellett dőlnek el, nem szakmai berkekben. | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Balatoni Szövetség",
"Balatoni Hajózási Zrt.",
"Balatoni Fejlesztési Tanács",
"Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Balatoni Halászati Zrt.",
"Hunguest Hotels"
] |
2015-06-24 03:20:00
Budapest — Hiába hirdetett állami rezsicsökkentést a kormány, újra megnyitja az utat az álláshalmozások előtt a képviselői számára.
Ágh Péter/Fotó:MTI, Soós Lajos
Manninger Jenő/Fotó:MTI, Kovács Attila
Nyitrai Zsolt/MTI, Burzák Noémi
Ezúttal 19 kormánypárti politikust nevezett ki megyei fejlesztési biztosnak Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Többen közülük korábban megyei közgyűlési elnökök vagy megyei jogú városok polgármesterei, alpolgármesterei voltak a képviselőség mellett, azonban ettől a ciklustól összeférhetetlenné váltak ezek a pozíciók. Most azonban lényegében hasonló feladatokat láthatnak el az új pozícióval: a fejlesztési projekteket kell koordinálniuk, az előkészületektől a megvalósításon keresztül az értékelésekig, vagyis nem sokban tér el egy közgyűlési elnök munkájától.Eredetileg a megyei biztosok díjazás nélkül látták volna el a feladatukat, de alig tíz nappal a kinevezésük után módosították a rájuk vonatkozó jogszabályt, így most akár a 748 ezer forintos helyettes államtitkári illetményre is igényt tarthatnak az újdonsült miniszteri biztosok.Ágh Péter, Manninger Jenő és Nyitrai Zsolt fideszes képviselők (balról jobbra) a fő nyertesei az új posztoknak. Képviselői fizetésüket másodállásban 224 ezer forinttal egészíthetik ki, s közel egymilliót keresnek:A legjobban Lipők Sándor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei biztos jár, akinek, miután tavaly kimaradt a parlamentből, pont 748 ezer forinttal emelkedhet a jövedelme. A többiek jelenleg is honatyák, így nekik ennél szerényebb mértékben nő a fizetésük, mivel ha megkapják a helyettes államtitkári bért, úgy a képviselői alapilletményük csökken. Mégis, tucatnyian közülük mindenképpen jobban járnak. Összesen kilencen – köztük Ágh Péter vasi, Nyitrai Zsolt hevesi vagy Manninger Jenő Zala megyei biztos – számíthatnak közel 224 ezres pluszra. Hárman közel újabb százezer forintot vághatnak zsebre havonta, míg a többieknek nem változik a bére.Kerestük a Miniszterelnökséget, hogy mi az oka a fejlesztési biztosok kinevezésének, és miért fizetnek az eredeti elképzelésekkel szemben nekik, de választ csak a mai napra ígértek.– Kommunikációs hiba volt két lépcsőben fizetést adni a biztosoknak: most, hogy kiderült, magyarázkodhat a kormány emiatt – mondta Kiszelly Zoltán politológus a Blikknek, aki szerint vélhetően azért adnak rendes fizetést a munkáért, nehogy a tisztességtelenség útjára csábuljanak a kinevezettek. – Egy fenéken megint több lovat ülnek meg a politikusok, ez viszont a munka hatékonyságának a rovására mehet – utalt az álláshalmozásra a politikai szakértő.K. D. | [
"Miniszterelnökség"
] | [] |
Egy pofonegyszerű trükkel kijátszható az utazásszervezőkre vonatkozó törvény, ezért nem foglalkozott az üggyel a hatóság, noha iparági információk már régóta keringtek arról, hogy komoly zűr lehet a Green Travel körül, amelynek ügyfelei most Törökországban rekedtek. A konzuli osztály ugyan segít, de sokan ezzel sem elégedettek a kint ragadtak közül.
Több jel is arra utal, hogy a Green Travel utódjaként működő Green Holidays Kft. mostani csődje nem szerencsétlen véletlenek összjátéka: az Index már múlt év decemberében úgy értesült iparági szereplőktől, hogy gyanúsan olcsó, több jel alapján a Green-csoporthoz köthető utakat hirdetnek a nyári szezonra.
Információink szerint ezeket az utakat konkrétan bekerülési ár alatt értékesítették, ami felveti annak gyanúját, hogy betétgyűjtés történt, vagyis a cégvezetőknek eleve nem is állt szándékában lebonyolítani az utazásokat – az árulkodó jelek ellenére azonban a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalnak nem volt hatásköre közbelépni, mert a cégek olyan rendszerben árulták a nyaralásokat, hogy ne vonatkozzon rájuk az utazásszervezőket szabályozó törvény. Más illetékes hatóságoknak pedig elkerülte a figyelmét, hogy valami nincs rendben.
A mostanihoz hasonló esetek rendszeresen előfordulnak az utazási piacon.
Az egyik legismertebb és legnagyobb kárt okozó cég az Aeroviva volt, amely 2010-ben több mint 1 milliárd forinttal vágta meg ügyfeleit nagyszabású sikkasztás keretében. Az ügy lefolyása a mostanihoz nagyon hasonló volt, gyanúsan alacsony áron értékesítettek utakat, majd az első charter indulása előtt csődöt jelentettek. Úgy tűnik, hiába teltek el évek azóta, a hatóságok még ma sincsenek felkészülve az ilyen módszerekkel dolgozó cégekre, amik így gond nélkül lépre csalhatnak embereket kecsegtető ajánlataikkal.
Baljós jelek
A Göktas család tulajdonában álló Green Holidayst ráadásul annak ellenére hagyták zavartalanul működni, hogy előtörténete korántsem volt makulátlan (egyébként egy korábban Göktas Merdol tulajdonában álló szálloda a menekültválság idején illegális menekültbizniszbe is bonyolódott az Átlátszó cikke szerint). A cég helyzetét nyomon követő más piaci szereplőktől úgy tudjuk, az elmúlt években az árak mind lejjebb szorításával nem érték el a várt hatást (a versenytársak kiszorítását a törökországi utazási piacról), így már 2015-re súlyos anyagi gondjaik támadtak, és csak a tunéziai terrortámadást terelt annyi embert az irányukba, hogy túl tudták élni a szezont.
2016-ra aztán világossá vált, hogy nem tartható az átlagos piaci árakat alulmúló utak értékesítésére alapozott üzleti modell, tavaly nyáron több száz embert szívatott meg a cég, akkor még Green Travel Kft. néven. A reptérre érkező utasok ott tudták meg, hogy nem mennek nyaralni, ami után a Green Travel pénzvisszatérítést ígért, de az Indexhez még hónapokig érkező olvasói beszámolók alapján ezzel is sokaknak volt gondja.
Fotó: greentravel.hu
A céget a nyári fiaskó után újabb csapás érte, amikor októberben nem tudták bemutatni az ágazatot felügyelő Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalnak (MKEH) a működéshez szükséges vagyoni biztosítékot, ezért a hivatal november 17-én törölte az utazási vállalkozók nyilvántartásából a Green Travelt, és megtiltotta, hogy utazásszervezői tevékenységet végezzen.
Úgy tudjuk, a cég kommunikációjával szemben nem azért nem kaptak vagyoni biztosítékot, mert túl sokat kellett volna letenni, hanem azért mert az ilyen típusú szolgáltatást nyújtó biztosítók közül senki nem volt hajlandó velük szerződést kötni a túl nagy kockázat miatt. A Green Travel Kft. a 2015-ös évet 10,5 milliárd forintos árbevétel mellett 141 milliós üzemi eredménnyel zárta, de ehhez volt közel 1,5 milliárdnyi tartozása is. Az Igazságügyi Minisztérium honlapján nem található meg a cég tavalyi beszámolója, valószínűleg ezt nem adták le határidőre.
Gyanús ajánlatok
A Göktas család azonban nem adta fel: Green Holidays nevű másik cégükkel sikerült megállapodniuk a Uniqa biztosítóval 500 millió forintos vagyoni biztosítékban, és folytatták az üzletet, csak most már utazásközvetítő cégeken keresztül intézték az értékesítést. A 2016-os black friday idején, majd 2017 januárjában is olyan (gyanúsan olcsó) hirdetések tűntek fel többek közt az Emagon és az Indulhatunk.hu nevű oldalon, amelyek szövegét a keresőbe beütve a Green Travel honlapjára jutottunk. Vagyis a Green Holidays pontosan ugyanazokat a szállásokat és ugyanúgy hirdette az Indulhatunkon, mint a működéstől akkor már eltiltott elődje.
A vonatkozó hirdetéseket a Szállás Outlet Kft.-n és a Professional Outlet Kft.-n keresztül lehetett lefoglalni, amiket még tavaly télen mi is megkerestünk, mint mezei érdeklődők, de csak akkor árulták volna el, melyik cég útjait értékesítik, ha foglalunk. A két céget tulajdonló Forró Tamás és Göktas Merdol már évek óta üzleti kapcsolatban állnak, 2014-ben stratégiai partnerséget is kötöttek. Érdeklődésünkre Forró Tamás közölte, cégcsoportjuk több tucat utazásszervező útjait értékesíti, többek közt a Green Holidays ajánlatait is, de a csődről ők is csak a sajtóból értesültek. "Jelenleg mi is próbálunk információhoz jutni, addig is kérjük az utasokat, hogy a Uniqa biztosítótársasággal vegyék fel a kapcsolatot" – írta a cégvezető, hozzátéve, hogy a Szállás Outlet nem szervezője, csak közvetítője volt az utaknak.
A novemberi és a januári törökországi kampányok avatott szemeknek már a kezdetektől gyanúsak voltak az utak értékesítési módja miatt.
A Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) etikai és jogi bizottságának tagjától, a Kartago Tourst vezető Füri Mihálynétől megtudtuk, a MUISZ a mind a két alkalommal közleményben figyelmeztette az utasokat, ne dőljenek be a nagyon olcsó utakat kínáló irodáknak, valamint a MKEH felé is jelezték aggályaikat a török utakkal kapcsolatban. Füri szerint a megtévesztés abban állt, hogy csomagként hirdették az utakat, de valójában külön szerződések vonatkoztak az út elemeire, és hátrányaira nem hívták fel az utasok figyelmét. Ugyanakkor az utasok befizetés előtt megkapták a szerződéseket, amiből kiderült hogy két különböző cég áll a teljesítés mögött, és két külön szolgáltatásra szerződtek jogilag, így elméletben számolhattak ennek kockázataival, de ezt minden bizonnyal kevesen tették meg.
Lényegében tehát az út megrendelésekor a látszat azt sugallta, normál utazási csomagot vásárolunk, tehát védve vagyunk a vészhelyzetek ellen, ez azonban egyáltalán nem így volt. Mivel a szóban forgó nyaralásokat nem csomagban, hanem az egyes elemekre külön-külön kötött szerződésekkel értékesítették, a szervező cégre ezeket az utakat illetően nem vonatkozott a kötelező vagyoni biztosíték szabálya, a Uniqa ezekért nem vállalt felelősséget. Vagyis az utasok pontosan annyira nem voltak védve egy esetleges csődtől, mintha önállóan foglaltak volna szállást és repülőjegyet. A MUISZ azonban azon kívül, hogy felhívta a leendő ügyfelek figyelmét a kockázatokra, nem tehetett mást.
Sőt, tulajdonképpen így volt ezzel a MKEH is, mivel a fenti módszerrel (a nem csomagban történő értékesítéssel) a cégek ki tudják játszani a kötelező vagyoni biztosítékra vonatkozó szabályt, és így a hivatalnak nincs jogalapja vizsgálódni. Ilyen esetekben a GVH, illetve a fogyasztóvédelem lehet illetékes, de utóbbi jellemzően csak akkor jön be a képbe, ha már megtörtént a baj.
Túl olcsó volt
De nemcsak a megtévesztő értékesítés miatt intettek óva szakmai szereplők a novemberi és januári kampányokban árult utaktól, hanem azért is, mert annyira olcsónak tűntek, hogy a versenytársak rögtön az Aerovivához (de mondhatnánk akár a Kun-Mediátort is) hasonló betétgyűjtésre kezdtek gyanakodni. Az ajánlott utazások jellemzője volt forrásaink szerint, hogy 30-80 ezer forinttal a bekerülési ár alatt, a teljes részvételi díj megfizetése mellett lehetett lefoglalni őket. Az Emagon elérhető akciós black friday hirdetés szerint egy út 109 ezer forint/fő/7 éjszakába került egy ötcsillagos tengerparti szállodában all inclusive ellátás mellett, ami elképesztően kevés pénz ahhoz képest, hogy más helyeken (pl) 200-300 ezer forint környékén érhető el ugyanaz a szálloda nyáron.
Úgy tudjuk, a nagy akció másfél hete alatt több ezer regisztrációt gyűjtöttek be.
Ennek alapján a kár nagyságrendje több százmillió forintos lehet.
Decemberben, a jelzések megérkezésekor megkerestük a MKEH-et, és felhívtuk a figyelmüket a gyanús részletekre. A hivatal ekkor azt írta,
semmilyen bizonyítékként kezelhető, szemmel látható adat, információ, ami ellenőrzés megindítását és bármilyen további jogkövetkezmény alkalmazását alapozná meg a Green Travel Kft.-vel szemben,
és a Professional Outlet Kft.-vel kapcsolatban is közölték, nem áll rendelkezésre olyan dokumentum, amely alapján úgy tűnik, jogosulatlan utazásközvetítői, utazásszervezői tevékenységet folytat a cég.
Ez a hatályos jogszabályok szerint természetesen így igaz, mivel azzal az egyszerű trükkel, hogy egy cég nem csomagban, hanem külön-külön szerződésekkel értékesíti a szolgáltatást, kikerülhető a normálisan működő utazási irodákra vonatkozó törvény.
Viszont felmerül a kérdés, hogy miért nem változtatnak a szabályozáson, ha ezzel a pofonegyszerű módszerrel újra és újra rengeteg embert lehet átverni.
Az Indulhatunk.hu-n egyébként információink szerint még hétfőn is folyik az olcsó törökországi utak értékesítése.
Eközben Törökországban nagyon dühösek az ügyfelek
Semmi információjuk nincs a csődöt jelentett Green Holidays Kft. törökországi Antalyában rekedt utasainak, sokuknál nincs készpénz, így a napi ellátásukat sem tudják fizetni – mondta az MTI-nek a családjával egy törökországi szállodában várakozó utas, Novák Zsuzsanna. A visszaútról sincs semmi információjuk, repülőjegyük sincsen.
Volt olyan utas, akit már kitettek a szállodából, mert nem tudott fizetni.
Úgy tudjuk, hogy a konzuli szolgálattól ketten Isztambulba, ketten Ankarába mentek segíteni. A konzuli szolgálat feladata, hogy a külföldön bajba jutott magyar állampolgároknak segítsen. De ez a segítség leginkább abban merül ki, hogy az elveszett úti okmányokat pótolják. Ez egyben azt is jelenti, hogy a konzuloknak nem kötelessége egyéb módon segíteni – például kifizetni a szállást vagy a hazautat. Igaz, a konzul utólagos visszafizetés és díjfizetés ellenében hazatérési kölcsönt nyújthat, ha egy magyar állampolgár saját vagy más forrásból a pénzt nem tudja előteremteni, ha önhibája kizárható és "a kölcsön nyújtása további súlyos érdeksérelemtől óvja meg".
Olyan esetekben, mint most, leginkább abban tudnak segíteni, hogy a kint rekedt magyaroknak tolmácsolnak, vagy a szállodáknál közbenjárnak abban, hogy olcsóbban adják ki a szobákat nekik. Ez persze nem feltétlenül tetszik a károsultaknak, sokan közülük nagyobb segítségre számítottak a külügytől. Egy olvasónk amiatt panaszkodott, hogy tegnap egy 70 fős csoport várakozott egy szállodában. Amikor a szálloda felé jelezték, hogy a gyerekek éhesek, az volt a válasz, hogy 10 euró egy szendvics. Végül késő este érkezett meg egy nő a konzulátusról, akinek annyit sikerült elérnie, hogy a magyaroknak egy hét helyett elég csak két napot kifizetniük, persze saját zsebből.
"A felháborító az volt, hogy ekkor már elmúlt éjfél, és azt a napot is ki kellett fizetnünk, amit az aulában töltöttünk étel, ital és mosdási lehetőség nélkül. Ennyit sikerült a magyar konzulátusnak tenni és ezt is nagylelkű segítségként tálalták, amire persze mindenki dühösen és csalódottan reagált. A szálloda közben azt is közölte, hogy ha nem fizetünk, akkor mehetünk máshova. Megkérdeztük a konzulátustól érkező hölgyet, hogy gyakorlatilag akkor most az utcán hagynak bennünket. Erre az volt a válasza, hogy nem, keressünk egy olcsóbb szállodát, amit hajlandó kifizetni mindenki. Hát köszönjük szépen. Ennyit még az utasok is el tudtak volna intézni a repülőtéren 80 km buszozás és 12 óra várakozás nélkül" – írta dühösen az egyik olvasónk. Egy másik olvasó szerint mindenkit sikerült elszállásolni, annyi pontosítással, hogy neki a négyfős családjára éjszakánként 125 eurót ki kellett fizetni, minimum két éjszakára. "Aki nem fizetett, megkérték, hogy hagyja el a szállodát" – írta.
Egy olvasónk az Indulhatunk.hu irodánál fizetett be 8 nap 7 éjszakára egy beleki szállodába. "Ami furcsaság volt, hogy múlt hétfőn, tehát még az utazásunk előtt egy másik – szerintem alacsonyabb kategóriájú – hotelbe akartak elhelyezni, amit kizárólag az erőszakosságom miatt sikerült megakadályozni, tehát szerdán eljöttünk az eredetileg is választott szállodába" – írta. Azaz olvasónk szerint a fizetési gondok nem vasárnap kezdődtek, hanem már egy héttel előtte tudhatta az iroda a bajt. "Szerdán a reptéren kb. 1,5 órát vártunk a parkolóban, mert az utasok egy csoportja ott tudta meg, hogy az iroda nem az eredeti helyre akarja őket elszállásolni és már akkor »lázadás« tört ki, de végül minden busz elindult és célba ért, így mi is."
Egy másik olvasónk múlt héten érkezett a családjával Törökországba. Azt írta, hogy minden szuper, de nem tudják, hogyan, mikor, mivel mennek haza, lesz-e reptéri transzfer. "Senki nem informált minket semmiről. Otthonról kaptuk a híreket. Konzulátuson jelentkeztünk írásban, telefonon. Ott is csak annyit mondtak, majd jelentkeznek. De még nem pánikolunk" – írták az Indexnek. | [
"Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal",
"Green Travel",
"Green Holidays Kft.",
"Szállás Outlet Kft.",
"Aeroviva",
"Professional Outlet Kft."
] | [
"Uniqa biztosító",
"Magyar Utazási Irodák Szövetsége",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Göktas Merdol",
"Kartago Tours"
] |
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt nyolc hónapban hivatalos úton három alkalommal járt Brüsszelben, egy-egy alkalommal pedig Berlinbe, illetve Münchenbe utazott – válaszolták a hvg.hu kérdésére a Miniszterelnökségtől. Továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy Lázár János ezen utazásai költségeit maga fizette, és a jövőben is ezt teszi majd.
Pethő András még az Origo újságírójaként érdeklődött a Miniszterelnökségnél Lázár János 2012-es utazásairól, mert több olyan tételt is talált az utazási listán, melyek jóval magasabb költségűek voltak a megszokottaknál. Mivel a kormány nem adta ki a kért adatokat, az újságíró több pert indított a Transparency International jogi támogatásával. A hírportál főszerkesztőjét később eltávolították, majd több újságíró is távozott az Origo szerkesztőségét.
A volt államtitkár, majd miniszternek kinevezett Lázár János azzal érvelt többször is, hogy nemzetbiztonsági okokból nem hozhatja nyilvánosságra utazásai célját, illetve nem hozhatja kellemetlen helyzetbe az információk kiadásával tárgyalópartnerét. Később olasz útjával kapcsolatban 596 ezer forint hotelköltségről, svájci útjáról először 481 ezer forintról, később pontosítva 189 ezer forintos szállásköltségről számolt be a kormány, angliai útja során pedig 920 ezer forintba került a szállás.
A kormány júliusban tette közzé a kormánytisztviselők 2014. június és 2015. május közti utazásainak listáját illetve a vonatkozó költségeket, de Lázár János utazásairól semmilyen információt nem közöltek. A dokumentumban az áll, "Lázár János miniszter az utazásaihoz kapcsolódóan szállásdíjat, napidíjat és útiköltséget és egyéb költségeket nem vesz igénybe, így erre vonatkozóan adatot szolgáltatni nem tudunk".
A hvg.hu megkereste múlt héten a Miniszterelnökség sajtóosztályát. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ha az összeget nem is, de azt miért nem tüntetik fel, hogy a magyar kormány képviseletében hol és mikor járt a miniszter.
Érvelésünk az eddig bírósági ítéleteken alapult, miszerint Lázár korábbi titkolt utazásainál a bíróság kötelezte a minisztert, hogy nyilvánosságra kell hoznia a londoni, milánói és zürichi utazásainak eddig titkolt részleteit, utóbbi kettőről már jogerős ítélet is született. A Miniszterelnökség viszont fenntartotta még múlt héten is, hogy mivel Lázár minden költséget megtérített, így nem nyilvános, hogy hova és mikor utazott miniszterként.
Egy újabb levélben küldött kérés után a Miniszterelnökségi Sajtóiroda olyan választ küldött, amely a korábbiakhoz képest több információt tartalmazott.
Azt írták, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt nyolc hónapban hivatalos úton három alkalommal járt Brüsszelben, egy-egy alkalommal pedig Berlinbe, illetve Münchenbe utazott. Jelezték, hogy csak Lázár János hivatalos útjairól tudnak tájékoztatást adni.
A felsorolt utazások teljes költségét "korábbi ígéretéhez híven maga állta, amely gyakorlat, a jövőben sem fog változni. A fentebb említett utazásokkal Lázár János a legkevesebbet külföldre utazó miniszterekhez tartozik" – zárul a rövid válasz. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Transparency International",
"Miniszterelnökségi Sajtóiroda"
] |
Rejtélyes körülmények között eltűnt a kormányzati pályázati portál nyilvántartásából az a tájékoztató, amely Orbán Viktor miniszterelnök vejének egyik nagy értékű európai uniós pályázatának adatait tartalmazta. Tiborcz István tavaly június 23-án személyesen nyert el több mint 35 millió forint vissza nem térítendő brüsszeli támogatást arra, hogy Csabdi településen ökológiai gazdálkodásra térjen át, és fenntartsa azt.
Csakhogy az európai unió vidékfejlesztési programjából elnyert támogatás adatai úgy tűntek el a Miniszterelnökség által felügyelt kormányzati portálról (palyazat.gov.hu), mintha soha nem is léteztek volna.
A mára megtalálhatatlan, köddé vált pályázat adatait képernyőfotón rögzítettük:
Ugyanakkor még érdekesebbé teszi a történetet, hogy miután a tavalyi pályázat adatai szőrén szálán eltűntek, felkerült a kormányzati portálra egy másik Tiborcz által elnyert pályázat.
A nyilvántartás szerint a kormányfő veje szintén személyesen nyert el idén április 17-én majdnem 116 millió forint vissza nem térítendő támogatást. Méghozzá ismét arra, hogy ökológiai gazdálkodásra térjen át, és fenntartsa azt. Ráadásul a pályázati kiírás megnevezése is megegyezik a tavaly elnyert tenderével.
A projekt helyszíne viszont ezúttal nem Csabdi, hanem Budapest. Azt nem tudni, a fővárosban hol gazdálkodik Tiborcz István, vagyis hol fog biogazdálkodásra váltani.
A pályázat adatait képernyőfotón rögzítettük arra az esetre, ha ezek is eltűnnének:
A furcsa pályázatokkal kapcsolatban természetesen megkerestük a kormányzati pályázati portált felügyelő Miniszterelnökséget. A Gulyás Gergely vezette tárcának az alábbi kérdéseket tettük fel:
mi a magyarázata annak, hogy a korábban elnyert pályázat eltűnt a kormányzati pályázati portálról?
Lehetséges-e, hogy egy pályázó két alkalommal nyerjen támogatást ugyanabból a pályázatból?
Gyakorlata-e a palyazat.gov.hu üzemeltetőinek, hogy elnyert pályázatok adatait eltávolítják a portálról?
Amennyiben igen, milyen esetekben távolítják el a korábbi győztes pályázatokat, és milyen indokkal?
Fontos körülmény, hogy a Miniszterelnökségnek bőven adtunk időt a válaszadásra, ugyanis kérdéseinket október 17-én küldtük el, ám azóta sem adtak érdemi választ. Pedig a rendszerüzenetek szerint a kérdéseinket megkapták, és még aznap el is olvasták. Ráadásul, ha közérdekű adatigénylésnek értelmezték megkeresésünket, akkor is 15 nap alatt választ kellett volna adniuk.
A tárca sajtófőnöke szerdán mindenesetre annyit tudott mondani, hogy küldjük el újra a kérdéseinket, majd nem sokkal később levélben közölte a tárca, hogy megkeresésünket illetékességből továbbították az agrárminisztériumnak. Mindezt annak ellenére írták, hogy a kormányzati pályázati portál felügyeletét a Miniszterelnökség látja el.
Nem mellékes, hogy amíg várakoztunk számos pályázati szakértőt, illetve uniós tenderek ügyében jártas szakembert megkerestünk Tiborcz István pályázatai ügyében, azonban senki nem tudott érdemi magyarázatot adni arra, hogy a kormányfő veje által elnyert pályázat eltűnt a kormányzati portálról.
A történet hallva a legtöbben azt mondták:
Ilyennel még nem találkoztam.
Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu | [
"Miniszterelnökség"
] | [] |
Már a NAV nyomoz az ORÖ-vezér ügyében
Egyelőre egymáshoz dobálgatják a hatóságok Balogh János, az Országos Roma Önkormányzat elnökének botrányos ügyét, de legalább zajlik a nyomozás. A Magyar Nemzet még március végén tett feljelentést csalás gyanújával a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, melynek nyomozói néhány nappal később tanúként
ki is hallgatták a botrány feltárásában résztvevő munkatársunkat. Az ügyet aztán április 16-án áthelyezték a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitánysághoz, onnan pedig legutóbb április 23-án a Nemzeti Adó és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatóságához. A rendőrség hatáskör hiányára hivatkozva adta át a bűnügyet.
Emlékezetes, egy, a Magyar Nemzet birtokába került hangfelvétel szerint Balogh János fiktív kampányrendezvényeket próbált lepapíroztatni. Egy ibrányi rendezvényszervezőt akart rábeszélni arra: adjon számlát arról, hogy színpadot, hangosítást biztosított különféle szabolcsi helyszínekre szervezett kampányrendezvényeken. Az ellentételezés az ORÖ pénzéből, tehát adóforintokból valósult volna meg. A beszélgetésből kiderül az is, az ORÖ-vezér a "tisztára mosott" pénzből kampánytevékenységet kíván folytatni a Fidesz helyi jelöltje mellett. A hanganyagon elhangzik: "Tudod, kell, hogy agitáljam az embereket, mert hivatalosan nem adhatom nekik oda, érted? Nem lehet úgy elszámolni vele." A vállalkozó visszautasította az ajánlatot.
A rendőrség hivatalos dokumentációja szerint "gyanú merült fel arra vonatkozóan, hogy a kampányrendezvények lebonyolítására szánt összeg a költségvetésből származik, melyet Balogh János, mint az ORÖ elnökea jóváhagyott céltól eltérően kívánt felhasználni. Cselekményével (...) költségvetési csalás bűncselekményét kísérelte meg elkövetni, melynek nyomozására a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendelkezik hatáskörrel."
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 0. számában jelent meg, 2018. május 8-án. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Nemzeti Adó és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
A külügyminiszter az utóbbi időben többször használta azt a bőrülésekkel berendezett rendőrségi helikoptert, amely az EP-választási kampányban határszemlét tartó Matteo Salvinit is szállította. Az MD 902-es helikoptereket három éve vette a Belügyminisztérium jócskán túlárazva a rendőrség számára, és bár az ORFK szerint az összes gép ellát szolgálati feladatokat is, a VIP-kabin ilyen esetekben jókora átalakításra szorulhat.
Szijjártó Péter ma 2 percen át beszélt a luxusjachtos nyaralásáról, de most se árulta el, hogy ki fizette az utat
Szijjártó Péter szeptember 4-én helikopterrel repült a román-magyar határra, hogy beszédet mondjon egy határátkelő-átadáson. A külügyminiszter nem tartotta problémásnak a Police feliratú, de a szokásos rendőrségi színek helyett szürkére festett McDonnell Douglas igénybevételét, a Facebook-oldalán meg is osztott egy videót a helikopterezésről. A vágóképeken az látszik, amint a gép leszáll Nagykerekiben, majd a landolás után Szijjártó kipattan belőle.
Hadházy Ákos független képviselő ugyanazon a napon szúrta ki, hogy a külügyminiszter másfél hónappal korábban, július 14-én egy üzemlátogatásra is helikopterrel ment. Elküldette a szolgálati Mercedesét, hogy a repülés után a Szekszárd melletti Őcsényben átszállhasson, és a 15 kilométerre fekvő Tolna felé vegye az irányt.
Az augusztusi adriai luxusjachtozása miatt a sajtó kereszttűzében lévő miniszter magyarázatképpen azt fejtegette, csupán szoros napirendje kényszerítette arra, hogy szeptember elején helikopterre üljön. Aznap Budapesten találkozott a Shell vezetőivel, majd a határátkelő adása után elment Nagyváradra a romániai önkormányzati választáson induló RMDSZ-es jelöltekhez, Berettyóújfaluban pedig bejelentetett egy 500 millió forintos beruházást.
Minimális földrajzi tudással belátható, hogy ehhez a naphoz kellett a helikopteres segítség is
– írta válaszul azoknak, akik azt kifogásolják, hogy a rendőrség helikopterét használja, ha "az idő szűkössége miatt" másként nem tudja elvégezni a munkáját.
A külügyminiszter nem először került reflektorfénybe a helikopterezés miatt. Tavaly az LMP-s Demeter Márta adatkérésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt közölte, hogy 2014 októbere és 2019 novembere között a miniszter tizenkét esetben vett igénybe helikoptert, és többször külföldre, például Belgrádba is a rendőrség gépével repült. A 24.hu gyűjtése szerint azóta volt már Letenyén (április 24-én), a szerb (május 25.) és a szlovén határnál (május 28.), valamint Baján is (július 28-án).
Tavaly a sajtóban is volt szó arról az esetről, amikor egy japán tulajdonú üzem alapkőletételére kellett sietnie. A tárca indokolása szerint a miniszternek akkor is elhúzódó fontos tárgyalásai voltak, és csak 20 perce maradt, hogy leérjen Nyergesújfaluba, így nem volt más választása, mint a helikopter.
A fellelhető tudósítások és fotók alapján Szijjártó rendszeresen a rendőrség R900-as lajstromszámú MD-902-es típusú helikopterét használta.
Ugyanezzel a helikopterrel utaztatta tavaly májusban Orbán Viktor és Pintér Sándor a Magyarországra látogató Matteo Salvini olasz belügyminisztert, hogy elbüszkélkedjenek neki a déli határkerítéssel. A magyar diplomácia számára az EP-választás előtt különösen fontos látogatást részletes videó dokumentálta a miniszterelnök Facebook-oldalán.
Nem véletlen, hogy a kormánytagok használatában mindig ugyanaz a gép, az R900-as bukkan fel – annak ellenére ugyanis, hogy rendőrségi beszerzés keretében vásárolták, nem igazán látszik alkalmasnak klasszikus rendőrségi feladatok ellátására. Az ehhez szükséges technikai berendezések helyett az utastérben ugyanis kárpitozott belső és bőrüléssor található. A McDonnell Douglas kínálatában ez a repülő limuzin, az úgynevezett luxury cabin interior kategóriába tartozó változat. A reklámfotón is olyan bőrülések láthatóak, mint a Szijjártó által közzétett videón.
Ennek ellenére az Országos Rendőr-főkapitányság lapunknak azt írta:
a rendőrség helikopterflottájában nincs VIP szállításra kialakított MD902-es helikopter. Egy helikopter belső elrendezése alakítható ki az ülések egy részének cseréjével úgy, hogy magasabb komfortérzetet keltsen. Ez a helikopter egyébként ugyanolyan szolgálati feladatokat lát el, mint a flotta másik tíz helikoptere.
Az MD-902-es típust az 1980-as években tervezték, és természetesen ezen a géptípuson is lehet a hátsó kabin berendezésén változtatni a felhasználói funkció szerint. Az viszont meglepően hangzik, hogy az R900-ast rendőri feladatokra is használják, ha közben kormányzati szereplők – akár váratlan – utaztatására kell készenlétben állnia.
Az alábbi, kattintással nagyítható képpáron megfigyelhető a különbség a helikopterek belső felszereltségében: a baloldali kép akkor készült, amikor az ORFK bemutatta a járműveket a sajtónak – a fotón nem az R900-as, hanem egy másik, azonos típusú forgószárnyas látszik –, a jobboldali pedig akkor, amikor a külügyminiszter vette igénybe:
Az R900-as gép története egyébként végigkövethető a szakoldalakon. Eszerint éppen ez, a magyar rendőrség állományához tartozó gép volt 23 évvel ezelőtt az első MD-902 Explorer típusú helikopter, amelyet a Boeing cégcsoporthoz tartozó McDonnell Douglas gyár arizonai üzemében Pratt & Whitney 206E hajtóművekkel szereltek fel. Ez a prototípus lett a gyár bemutatógépe, ezt hordták repülési kiállításokra. Információink szerint ez volt az oka annak, hogy az utaskabin a gyár magas komfortfokozatú és elegáns berendezését kapta, a gép farkán pedig akkoriban egy nagyméretű Boeing felirat is reklámozta a céget.
A helikopter később Németországba került, ahol a helikopteres szolgáltatásokat nyújtó Air Lloyd Flight Services GmbH. kötelékében teljesített szolgálatot.
Az R900-as két évtizednyi használat után került Magyarországra. Egyike volt annak az öt használt MD-902 Explorernek, amelyet a Belügyminisztérium 2016-ban vett meg 13,6 millió euróért, azaz hozzávetőleg 4 milliárd forintért.
A közbeszerzés nélkül vásárolt helikopterek tehát darabonként 800 millió forintba kerültek, ám a vásárlás nem volt botránymentes. A Népszabadság ugyanis kiderítette, hogy az eladó, Németország Baden-Württemberg tartománya valójában csak 4,8 millió eurót kért a a flottából kivont járművekért, az ezen felüli 8,8 millió euró, tehát a tényleges eladási ár közel kétszerese a közvetítők – egy cseh cég – zsebében landolt.
A gépek 2017 januárjában érkeztek meg Budapestre, az Országos Rendőr-főkapitányság a Liszt Ferenc repülőtér I. terminálján tartott rendezvényen mutatta be őket a nagyközönségnek. A metálszürke R900-ast azonban a meghívott vendégek és a sajtó munkatársai csak kötelékrepülésben, távolról láthatták. A gépről sem az MTI, sem a rendőrség nem tett közzé közeli képet, a repülés után tartott földi bemutatón csak a kék-fehérre fényezett, kamerákkal és figyelőberendezésekkel felszerelt MD-902-eseket állították ki a reptér betonjára. Az R900 lajstromszámú gépről így sokáig nem is készült olyan fotó, amelyen látható lett volna a kényelmes kabin a bőrülésekkel.
A 24.hu megkereste a Belügyminisztériumot és az ORFK-t is. Arról érdeklődtünk, kik és milyen feltételekkel használhatják a helikoptert. Kérdéseinkre a rendőrség azt válaszolta, hogy "a rendőrség szolgálati helikoptereinek igénybevétele az állandó vagy ideiglenes védelemben részesülő személyek szállítása évtizedes, bevett és bevált gyakorlat. Az igénybevétel rendjét nyílt, jelenlegi formájában 12 éve hatályos utasítás szabályozza."
Az ORFK-utasítás valóban lehetővé teszi, hogy a helikoptereket védett személyek szállítására használják. A rendőrség költségtérítés nélkül, más szervek feladataik ellátásához költségtérítés ellenében vehetik igénybe őket. Az egy évre vagy egy hónapra előre tervezett repülések mellett lehetőség van váratlanul jelentkező, azonnali felszállást igénylő utakra is az utasítás szerint – ami megint csak kérdésessé teszi, hogy milyen sűrűn cserélgetik az üléseket az R900-as kabinjában.
Kérdeztük a külügyminisztériumot is, hogy a tárca fizetett-e, és ha igen, mennyit a helikopter használatáért, de ahogy korábban az RTL Klubnak, úgy egyelőre nekünk sem válaszoltak.
Az ügymenet mindenesetre a helikopternél jóval nagyobb értékű Airbus A319-esek esetében is hasonló volt. A repülőgépeket a Magyar Honvédség számára, csapatszállítási feladatokra vásárolták, és jó ideig tagadták, hogy az Airbusok kormánygépként funkcionálnak, noha rendszeresen a miniszterelnök és kormánydelegációk használták. Két éve, Orbán Viktor izraeli látogatásakor végül a miniszterelnöki sajtóiroda elismerte, hogy a honvédségi gép használata a legjobb megoldás, mivel így "külföldi hivatalos utak esetén inkább a Honvédségnek, és nem egy külföldi légitársaságnak fizetünk."
Kiemelt kép: Szijjártó Péter /Facebook | [
"Belügyminisztérium",
"Országos Rendőr-főkapitányság"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Air Lloyd Flight Services GmbH.",
"RTL Klub",
"McDonnell Douglas",
"Magyar Honvédség"
] |
A kormány 1,6 milliárd forinttal támogatja a beruházást, de az Óbudai Egyetem tenderére csak 2 milliárd forint feletti ajánlatok érkeztek. A munkára a Laterex Zrt., a WHB, a ZÁÉV és a Zeron Zrt. pályázott, egyelőre eredménytelenül.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2015. július 2-án jelentette be, hogy a kormány 1,6 milliárd forintot biztosít az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Kollégiumának felújítására. Akkor arról volt szó, hogy a várhatóan 2016 végére megújuló épületben 400 diákot tudnak majd elszállásolni. Az 1970-es években épült kollégium 2007 óta üresen áll, és bár 2009-ben már nekiálltak a renoválásának, “az elhibázott PPP-konstrukció miatt a megvalósítás félbeszakadt".
“A tárcavezető hangsúlyozta: a beruházással a magyar műszaki felsőoktatás egyik legnépszerűbb intézményének kollégiumi férőhely gondjait segítenek megoldani. Ezenkívül a nagy múltú – jelenleg rendkívül rossz állapotú – intézmény korszerűsítésével a városrész arculatának szépítéséhez is hozzájárulnak"
2015. decemberében eredmény született a felújítás terveire kiírt tenderen: a Közti Zrt. a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson egyedüli indulóként nettó 42 millió forintot kapott a munkáért, majd 2016 áprilisában az összeget 45,8 millió forintra emelték.
2016 májusában az Óbudai Egyetem nyílt pályázatot hirdetett a kivitelezésre. A Közbeszerzési Értesítőben elérhető dokumentum szerint a Laterex Zrt. 2016. június végén kérte a felhívás módosítását vagy visszavonását, mert a cég álláspontja szerint az értékelési szempontok nem felelnek meg a jogszabályoknak, és nem biztosítják a valódi versenyt. Az Óbudai Egyetem ezt követően visszavonta a felhívást.
Hónapokkal később, 2016. december elején írta ki az egyetem az új közbeszerzést a Kandó-kollégium felújításának kivitelezésére, de megint sikertelen lett a projekt. A közbeszerzési Értesítőben 2017. március 17-én megjelent tájékoztatás szerint a nyílt eljárást eredménytelennek minősítették, mert valamennyi pályázó drágább ajánlatot tett, mint amennyi pénz az Óbudai Egyetem rendelkezésére áll.
A beérkezett ajánlatok: – Laterex Zrt. nettó 2,19 milliárd Ft – West Hungária Bau (WHB) nettó 2,29 milliárd Ft – Zeron Zrt. nettó 2,33 milliárd Ft – ZÁÉV Zrt. nettó 2,34 milliárd forint
Az Óbudai Egyetem várhatóan nem sokára újabb közbeszerzést ír ki a 8 200 négyzetméteres Kandó-kollégium teljes rekonstrukciójára. Az eddigi tájékoztatások alapján a földszinten kiszolgáló helyiségek, konditerem és könyvtár, az első emeleten könyvtár, irodák, illetve közösségi tér lesz. A 2-6. emeleten összesen 405 darab 2-3 ágyas szobát alakítanak ki saját fürdőszobával és közösségi helyiségekkel, a 7. emeleten és a tetőn pedig a gépészeti berendezések kapnak majd helyet.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Óbudai Egyetem"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Laterex Zrt.",
"West Hungária Bau",
"Zeron Zrt.",
"ZÁÉV Zrt.",
"Közti Zrt."
] |
A Fidesz kampánycélokra használja fel a Miniszterelnökség büdzséjét - állítja az LMP. Az ellenzéki párt szerint ez derült ki azokból a válaszokból, amelyeket a kormányzati IMF-kampánnyal kapcsolatban feltett kérdéseikre kaptak.
Schiffer András keddi parlamenti sajtótájékoztatóján azt mondta: az ügyben a miniszterelnökhöz küldött közérdekű adatkérésére az október 19-i határidőig nem érkezett válasz, miközben a Miniszterelnökség azt állította, hogy a válaszlevelet időben megküldték.
Kiderült, hogy a levelet a parlament informatikai rendszere "karanténba tette, spamként azonosította" – mondta Schiffer András, aki közölte, hogy ezért a múlt héten bejelentett jogi lépésektől eláll. Hangsúlyozta, hogy az LMP az októberi "eléggé rejtélyes" 200 millió forintos kampányról kért információt. Szavai szerint "élt a gyanú", hogy ebből az összegből a kormányzat IMF-kampányát finanszírozták, ezért kíváncsiak voltak arra, hogy a Miniszterelnökség mivel indokolja annak sürgősségét.
A politikus ezt követően idézett az adatkérésére érkezett válaszból. Eszerint a rendkívüli sürgősséget megalapozza, hogy az IMF-tárgyalások 2012. nyári folytatását követően a forint árfolyama és az államadósság finanszírozhatósága is javult. A tárgyalásokkal kapcsolatos szeptemberi politikai viták és az ezt követően a társadalom szélesebb rétegeiben elterjedt téves, megalapozatlan információk viszont a piaci szereplők körében is növelték a bizalmatlanság mértékét. A kormány viszont annak érdekében, hogy az ország számára kedvező feltételekkel tudja lezárni a tárgyalásokat - a megegyezési hajlandóságát demonstrálva – a 2013-as költségvetés általános vitáját is elhalasztotta, hogy biztosítsák az IMF-feltételeinek teljesítését – idézett a neki adott válaszból.
Eszerint a rendkívüli sürgősséget az alapozta meg, hogy "Orbán Viktor véleménye szerint" a médiumokon keresztül a társadalomban téves, megalapozatlan információk terjedtek el, és ezek rontották a magyar gazdaságba vetett bizalmat - értelmezte a leírtakat Schiffer András. A képviselő szerint ez az indoklás több mint botrányos, mert a magyar gazdaságpolitika azért hiteltelen, mert nem kiszámítható.
Az, hogy a kormány bevallja, a közvéleményben elterjedt téves, megalapozatlan információk kényszerítik a kampányra, gyakorlatilag annak a beismerése, hogy a Miniszterelnökség büdzséjét pártkampányokra használják fel – jelentette ki. | [
"Miniszterelnökség"
] | [] |
Luxusautók és telefonok a kormányzatnak
Százmillió forintnál is többet költenek autókra és mobilokra, pedig azt ígérték, nem fognak
BUDAPEST ‒ Nem ezt ígérték! Nem sajnálja a pénzt a kabinet, ha luxusautók vagy éppen kormányzati telefonok beszerzéséről van szó. A Blikk értesülései szerint a héten több Audi Q7 típusú luxusautót is kapott a Terrorelhárítási Központ (TEK) a "veszélyes bűnözők elleni harchoz".
A kabinet titkolja: mennyibe kerültek. Az új szuperautók – amelyek darabja listaáron 15 és 40 millió forint közötti összegbe kerül – a hét elején érkeztek meg az egyik legnagyobb magyar autókereskedő cég budai telepére.
A Blikk fotósának ott sikerült lekapnia a gépcsodákat, amelyeket valószínűleg a TEK munkatársai fognak használni. Kíváncsiak voltunk, hány ilyen luxusautót vásárolt a kormányzat, hogy mennyibe került a beszerzés, és hogy pontosan mire fogják használni a Q7-es Audikat, ám a Miniszterelnökségtől, amely a TEK kommunikációs ügyeit intézi, kitérő választ kaptunk.
Verdák. Egy autókereskedő cég budai telepén kaptuk le a kormányzati gépcsodákat (Fotó: Simon Judit)
– A Terrorelhárítási Központ az elmúlt időszakban több eszközt is beszerzett a különösen veszélyes bűnözők elleni harchoz – közölte lapunkkal Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. Mint fogalmazott, a beszerzések a jogszabályi előírásoknak megfelelően történnek.
– Azt senki nem várhatja el, hogy a bűnözők elleni harc során használt eszközöket a TEK nyilvánosságra hozza, elképesztő versenyelőnyt adva a bűnözőknek, akik soha nem fedik fel az általuk használt eszközöket – mondta. Szijjártó a konkrét számokra és összegekre vonatkozó kérdéseinkre nem válaszolt. Kerestük az autókereskedő cég illetékeseit is a járművekkel kapcsolatban, ám ott azt közölték: csak a TEK adhat felvilágosítást.
Nem csak autókra, kormányzati telefonokra is bőven van pénz a költségvetésben. A Napi Gazdaság értesülései szerint ugyanis a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) felügyelete alá tartozó Központi Szolgáltatási Főigazgatóság mobiltelefonok szállítására írt ki közbeszerzést. A telefonokért nettó 175 millió forintot fizetne a kormányzat. A közbeszerzésen alsó, közép- és felső kategóriás készülékekre lehet ajánlatot tenni. A fenti beszerzések azért is meglepőek, mert tavaly nyáron azt ígérte Orbán Viktor miniszterelnök, hogy ilyesmire az új kormány nem fog pénzt költeni.
– Teljes telefon-, bútor-, gépkocsivásárlás- és -cserestop, leállítás a közszférában – fogalmazott júniusban, az első gazdasági akcióterv bejelentésekor az Országgyűlés előtt a kormányfő. – A kormányváltás után hirdetett beszerzési stop csak 2010-re vonatkozott, 2011-re nem – magyarázták az NFM-ben, hogy a kormányfő ígéretével ellentétes beszerzés miért elfogadható.
Blikk-információ | [
"Terrorelhárítási Központ",
"Központi Szolgáltatási Főigazgatóság",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Napi Gazdaság"
] |
Péterfalvi Attila azt kéri, hogy a két ünnep között hagyjuk pihenni a fáradt állami szerveket, és ne igényeljünk közadatot: "Mindenkitől elvárható, hogy a szolidaritás és egymás megbecsülése nevében ezt tiszteletben tartsa, hiszen az információszabadság alkotmányos joga egyébként is végső soron a közösséget kell, hogy szolgálja" - írta az illetékes hatóság vezetője.
Ez jó apropó arra, hogy egy példán keresztül szemléltessük, hogyan szolgálja a közösséget és az információszabadságot 2021-ben egy állami szerv.
Már több mint 280 ezer megtekintés van azon a Magyar Jeti adáson, amiben 3 milliárd forint nyomába eredtünk. Láthatóan érdekelte az embereket. Sok visszajelzést kaptunk. Volt visszhangja a Parlamentben és kormányinfón is.
A videóban bemutattuk, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság egy olyan céggel kötötte az egyik legnagyobb covid-tesztes szerződést, amit frissen alapítottak, és semmilyen referenciája nem volt. A cég tulajdonosa Martos Dániel volt, a ferencvárosi balhék főszereplője.
A fidesz kerületi frakcióvezetőjének azután kellett távoznia a IX. kerületi vagyonkezelőtől, hogy bemutattuk a Sötét Parkolási Ügyek Budapesten című filmünket, ami többek között feltárta, hogy a Martos által irányított kerületi parkolás a tetejétől a talpáig bűzlik. A területért felelős parlamenti képviselő, Kocsis Máté a bemutató után lapunknak üzenetet küldött, miszerint a parkolási balhé felelősének Martost tartja, és személyesen járt közben, hogy távolítsák el a kerületből. Sőt, párttársát úgy általában nem tartja tisztességesnek (ennél sokkal perképesebben fogalmazott). Szóval Martos Dániel közéleti ténykedése közismert volt.
Ilyen előzmények után kötött vele hatalmas üzletet a Kórházi Főigazgatóság. Gyorstesztet vásároltak tőle 3 milliárd 150 millió forintért. És itt jött az, amire számítani lehetett. Martos Dániel, amint lejárt a szerződés, továbbadott a hónapokkal korábban alapított cégen. A milliárdos bevételt termelő Minerva kft-t egy borsodi kis falu legszegényebb utcájába bejelentett 19 éves munkanélküli fiú vette meg, bizonyos Kiss Martin. A cég nem adott le mérlegadatokat, nem látni, hogy befizette volna a milliárdos bevétel után az adót, és Rakacán már a NAV is kutakodik.
Eddig jutottunk a novemberi Magyar Jetiben. De a nyomozás itt nem állt meg. Megpróbáltuk felkutatni a cég új tulajdonosát, Kiss Martint, akit telefonon sikerült elérnünk. Először letagadta, hogy tudna az ügyről. Majd jelentkezett a nagybátyja 444-nél, és elmondta, hogy Kiss Martin nagyon fél, nem mer beszélni a Minerva kft. ügyéről. Azt is állította, hogy korábban ennek az ügynek a kapcsán Kiss Martin lábát eltörték. Nem tudjuk biztosan, hogy ez igaz-e. De már csak azért is érdemes folytatni a nyomozást, hogy ennek a vére járjunk. Tudjuk is merre induljunk.
Van ennek az üzletnek egy másik résztvevője is. Nem csak a Minerva kft. tulajdonosainak kell elszámolni a közpénz milliárdokkal, hanem az állami szervnek is, amelyik valamiért úgy döntött, hogy pont velük köt üzletet.
Ezért még november elején közérdekű adatigényléssel fordultunk az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, hogy megtudjuk:
Mi alapján választották ki a céget?
Ki írta alá a szerződést?
Milyen teszteket vásároltak?
Mi lett a tesztek sorsa?
Dr. Sebestyén Kálmán, adatvédelmi tisztviselő nevében Szabó Dóra válaszolt a levelünkre. Azt írta, hogy rendkívül komplex adatokat kértünk, ezért a szokásosnál több időre lesz szükségük: "Az adatigénye teljesítése komplex adatkört érint, így annak teljesítése hosszabb időt vesz igénybe. Szíves megértését kérjük!"
A járványra hivatkozva az adatkérések határidejét meghosszabbították. Az állami szerveknek 2x15 nap helyett 45 napjuk van válaszolni. A másfél hónapos válaszadási határidőt a Kórházi Főigazgatóság kihasználta. A november másodikán elküldött adatigénylésünkre az utolsó pillanatban december 17-én pénteken 16.37 perckor kaptunk választ. A másfél hónapos "komplex adatkör" átvizsgálása után egyik kérdésünkre sem kaptunk választ, csupán egyetlen egy nyilvános linket küldtek nekünk a honlapjukról:
"Az Ön által előterjesztett adatigénylési kérelemre adott válasz: A 2011. évi CXII. törvény 37. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Ön által kért szerződés kivonata az alábbi linken keresztül érhető el."
Az állítással szemben, a fenti linken a szerződés kivonata nem érhető el. Ott egy nyilvános, a sajtó által ismert táblázat található, ami felsorolja, hogy milyen cégekkel kötött szerződést a Főigazgatóság. A fenti kérdéseink közül egyikre sem ad választ.
Biztosan van magyarázat arra, hogy a Kórházi Főigazgatóság nevében Dr. Sebestyén Kálmán és Szabó Dóra miért próbálják félrevezetni a nyilvánosságot. Nyilván az egyik ok az, hogy ezzel a mélyen cinikus eljárással a 444 munkáját próbálják megnehezíteni. De valójában a 444 napi több százezer olvasóját, magyar állampolgárokat – akiket szolgálni kéne, és nem kirabolna – tehát a magyar adófizetőket verik át, akiket jogosan háborít fel, hogy miközben ők évek óta a járványtól szenvednek, miközben ezrek fulladoznak a kórházakban, tízezrek gyászolnak és veszítik el állásukat, addig állami szervek, az adófizetők pénzén ilyen sötét üzelmekben vesznek részt, majd a jogszabályokat is megsértve félrevezetik a nyilvánosságot.
Ezek után kéri tőlünk Péterfalvi Attila, hogy most egy ideig ne zargassuk őket, mert pihenni szeretnének.
Ui: A NAV-nak is küldünk kérdéseket a Minerva kft.-vel kapcsolatos vizsgálatról. Ők legalább nem hazudtak. Kerek perec kijelentették, hogy nem adnak információt. "Az információszabadság alkotmányos joga egyébként is végső soron a közösséget kell, hogy szolgálja." | [
"Országos Kórházi Főigazgatóság",
"Minerva"
] | [
"Magyar Jeti"
] |
(A szerző közgazdász, a CRCB igazgatója.)
A cikk első részében a Mészáros és Mészáros kft. elképesztően gyors növekedését vetettem össze a XIX. és XX. századi magyar tőkés fejlődés kimagasló cégeinek növekedési ütemével, illetve olyan cégekével, mint a Google, vagy a Nav N Go. Szó volt arról is, hogy milyen szerepet játszottak a kiemelkedő magyar cégek növekedésében a külpiacok. Az, hogy a tulajdonosok mindvégig törekedtek a külföldi üzleti kapcsolatok építésére, a külpiacokon való jelenlétre, exportjuk bővítésére.
II. rész: Az állami megrendelések, az osztalék és a készpénz
Itt, a cikk második részében arról lesz szó, hogy milyen szerepet játszottak az állami megrendelések az MM és a magyar gazdaságtörténet jeles cégeinek fejlődésében, a cégtulajdonosok hogyan használták fel a cégeik által megtermelt profitot, és milyen szerepet kap a készpénz az MM gazdálkodásában. Végül egy példán keresztül szólok arról, hogy XIX. századi magyar vállalkozók vezető képviselői nemcsak az üzleti életben, hanem a közéletben is tudtak kockázatot vállalni, és ennek megfelelően bátran cselekedni, ha a hazájuk érdeke úgy kívánta.
Különleges elem az MM fejlődésében, hogy – a cég elképesztő növekedési ütemével párhuzamosan – rövid idő alatt radikálisan megváltozott a cég megrendelőinek köre is. Míg az MM 2010 előtt nem nyert közbeszerzést, addig
2010 után közvetve, vagy közvetlenül valószínűleg csak egy vevője akadt: ez pedig a magyar állam.
Valószínűsíthető, hogy 2010 után – néhány év kivételével – az MM teljes nettó árbevétele közvetlenül, vagy a konzorciumi partnerein keresztül, közbeszerzésekből származik.
Erre utal a következő ábra, ahol minden évre vonatkozóan az MM által egyedül, illetve konzorciumban megnyert közbeszerzések éves nettó összértékét viszonyítjuk a cég nettó árbevételéhez. Ebből látható, hogy 2011 után, de különösen 2014-től az állami megrendelések aránya kimagasló lehetett az MM összes árbevételében. A 3. ábrán látható arányok természetesen lehetnek nagyobbak, mint 100 százalék. Abban az esetben, ha az MM konzorciumban nyert más cégekkel, akkor e projektek összértéke meghaladhatja az MM adott évi nettó árbevételének összegét.*A konzorciumban nyert közbeszerzések aránya a G-napot (2015 február 6.) követő évtől nőtt meg. Keretszerződésekkel együtt a MM 2011 és 2015 között 21 közbeszerzést nyert, ebből tizenhármat konzorciumban (62 százalék), 2016-2020 április között pedig 78 közbeszerzést, ebből 65-öt konzorciumban (83 százalék). Eközben a Simicska Lajos tulajdonolta Közgép 2011-2014 között 209 közbeszerzést nyert (306 tenderen indult), ebből 177 tendert konzorciumban (85 százalék). A Közgép 2015-ben még 115 tenderen indult, de már csak tizenöt tendert nyert, tizenkettőt konzorciumban. 2016-2019 között a Közgép csak kilenc tenderen indult, de már egyszer sem nyert. Elvileg az is lehet, hogy az MM rengeteg nem közbeszerzésből származó munkát vállal magyar magáncégeknek, amelyek aztán busásan megfizetik, miközben az MM jelentős összegű közbeszerzéseket nyer konzorciumi partnereivel, ahonnan meg elenyésző árbevételre tesz szert. De ennek a történetnek valószínűsége csekély.
Arra már Alexander Gerschenkron gazdaságtörténész rámutatott a XVII-XIX századi európai gazdaságfejlődés gazdaságfejlesztés típusait és intézményét vizsgáló alapvető művében,*Lásd Gerschenkron, A. 1962. Continuity in History and Other Essays. Economic Backwardness in Historical Perspective. Cambridge, Massachusetts: The Belknap Press of Harvard University Press. (magyarul: A. Gerschenkron. 1984. A gazdasági elmaradottság – történelmi távlatból. Budapest: Gondolat Könyvkiadó.)
hogy közép-kelet európai térségben a gazdasági fejlődésben, illetve a gazdasági elmaradottság felszámolásában az állam szerepe lényegesen erősebb, kiterjedtebb, mint Nyugat- vagy Közép-Európában (az utóbbin Németországot és a mai Ausztriát értve). Közép-Kelet Európában ugyanis az állam nemcsak a gazdaságot szabályozó törvények őreként, a tulajdonjogok kikényszerítőjeként, illetve az állami újraelosztáson (adózás, vámpolitika) keresztül lép fel az iparfejlesztés, illetve a gazdaságfejlesztés érdekében, hanem megrendelőként, az infrastruktúra fejlesztés finanszírozójaként, illetve a nemzetgazdaságokban jelentős szerepet játszó állami vállalatok létrehozójaként és működtetőjeként is. Gerschenkron történelmi példák elemzésén keresztül továbbá rámutat arra is, hogy a gazdaság fejlődésében e térségekben (különösen a cári Oroszországban) milyen fontos szerepet játszottak a háborúk, a fejlődő ipar számára nagy állami keresletet jelentő hadimegrendelések.
Nincs tehát mit csodálkozni, ha a magyar vállalkozások fejlődésében, nemcsak az előfutárok, hanem az alapítók és az örökösök generációjában is gyakran meghatározó szerepet játszottak az állami, és ezen belül a hadi megrendelések. A Majkon posztógyár (Kanitz, Kadish és Mauthner kereskedők közös cége) a XIX. század elején hadi megrendelésre termelt és még az 1820-as években, a dekonjunktúra alatt is 40-50 szövőszéken 152 munkást foglalkoztatott.*Lásd Bácskai, 1989. 96. oldal. Ganz Ábrahám elkötelezett híve volt a magyar szabadságharcnak, öntőműhelyében a kormány megrendelésére a szabadságharc számára becslések szerint 22 ágyút öntöttek (ezekre vésette fel Ganz "Ne bántsd a magyart!").*Lásd Szerekes, 1971. 223. oldal. A szabadságharc alatt hadimegrendelésre dolgozott többek között a Korompai Vasműtársulat vagy a Ruszkahegyi Vasmű is.*Az utóbbi társtulajdonosa Maderspach Károly kohómérnök, aki találmánya, a vaslemezekből álló függőhíd révén szerzett országos hírnevet. Megpályázta a Lánchíd munkálatait is. Lásd Lengyel, 1989. 36-37. oldal. Weiss Berthold és Manfréd kereskedőcége Bosznia okupációjának idejében (1878) hadiszállító volt, aztán a hadsereg megrendelései mind a 1882-ben alapított konzervgyáruk, mind a későbbi csepeli tölténygyár fejlődését elősegítették. Az I. világháborús katonai megrendelések – mint korábban már említettük – a Weiss Manfréd Művek számára a rendkívül gyors növekedést tettek lehetővé.*Lásd Lengyel, 1989.
De hasonló volt a Richter gyár helyzete is: az első világháborús konjunktúra is segítette a cég növekedését. A hadsereg jelentős keresletet támasztott a Hyperol fertőtlenítőszer iránt, kiváló minősége és porként való könnyű tárolása, használhatósága miatt. De a Richter gyárat korántsem az állam "tartotta el".*Lásd Rasztik, 2010. A Kalmopyrin fő vevője nem lehetett az állam. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és jogelődjei is több terméket szállított az állam (különösen a Magyar Királyi Posta) számára.* "A cég az 1889. évi első nagy postai versenytárgyaláson még alulmaradt, de 1891-ben győztesként már a legnagyobb megrendelést kapta a pályázó másik három vállalattal szemben. Szállított telefonokat, Hughes- és Morse-féle távírógépeket, különféle hálózatszerelési anyagokat, de telefonközpontokat, majd 1895-től multiplex kapcsolószekrényeket is, amelyek egyszerűsítették a híváskezelők munkáját és meggyorsították a kapcsolást. Az 1896-os kiállításon ezek a termékek mind nagy sikert arattak. A Posta ezután már nem szorult rá az antwerpeni Bell Manufacturing Co. gyártmányaira." Lásd Koroknai, 2004. 8. oldal. A Láng Gépgyár a magánpiacon már keresett termékeit, közöttük gőzturbinákat szállított állami tulajdonú vállalatoknak.*"Az első Láng-gyári Zoelly-rendszerű gőzturbina 1905-ben készült el a morvaországi witkowitzi bánya- és kohómü megrendelésére. Teljesítménye 300 lóerő, fordulata percenként 3000 volt és befecskendező kondenzációval látták el. Még 1905-ben az elsőhöz hasonló teljesítményű gőzturbinát szállítottak a szerbiai varesi állami vasmű megrendelésére." Lásd Bence, 2007. 96. oldal. A példákat még oldalakon keresztül lehetne sorolni. Később, a harmincas évek vége felé aztán, az úgynevezett Darányi-féle győri program 1938-as meghirdetését követően, az irányított gazdaság körülményei között az állami szerepvállalás erősödésével és a hadiipari fejlesztéssel újra megnőtt az állami megrendelések aránya is.*Lásd Lengyel György. 1981. "Irányított gazdaság és tervgazdaság: a negyvenes évek magyar gazdasági változásairól. “Gazdaságpolitika, gazdasági szervezet" c. tudományos konferencia előadása, 1980. december 12-13." Medvetánc, 1. évf. 1. szám, 109-119. oldal, illetve Berend T. Iván és Szuhay Miklós. 1975. A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Az itt említett cégek és az állam, valamint az MM és az állam kapcsolata között azonban van egy nagyon fontos különbség. A magyar gazdaságtörténetben ismert és imént felvillantott példákban olyan vállalkozásokról van szó, amelyek fejlődése elsősorban a tulajdonos széleskörű és megalapozott szakértelmén, kockázatvállalásán, invencióján, találmányain alapult. Ők szinte megtestesítik a vállalkozó Schumpeter által leírt fogalmát: a termelési tényezők új kombinációját létrehozó gazdasági szereplőt.*Schumpeter a termelési eszközök új kombinációinak megvalósítását hívja vállalkozásnak: "Az új kombinációk megvalósítását "vállalkozásnak" nevezzük, azokat a gazdasági alanyokat pedig, akiknek az új kombinációk végrehajtása a funkciója "vállalkozóknak" (...) "a gazdasági alanyokat az új kombinációk megvalósítása teszi vállalkozókká". Lásd Schumpeter J. A. 1980 (1911) A gazdasági fejlődés elmélete. Vizsgálódás a vállalkozói profitról, tőkéről, a hitelről, a kamatról és a konjunktúraciklusról. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. (eredeti kiadás: Schumpeter J. A. 1911. Theorie der wirtschaftlichen Entwicklung. Leipzig: Verlag von Duncker & Humblot.) 120-144. oldal. A felsorolt vállalkozók és cégek már bizonyítottak a magánvállalkozások piacán, mielőtt időlegesen, illetve részben az állami beszerzések felé fordultak volna. Már komoly tekintélyt vívtak ki a hazai, vagy nemzetközi piacokon, mielőtt kiaknázták volna a háborús konjunktúra nyújtotta lehetőségeket.
Az MM-nek és tulajdonosainak helyzete ebből a szempontból teljesen más. Az MM az állami megrendelések felfuttatása előtt néhány évvel egy pár főnek kenyeret adó, csőd közeli vállalkozásnak számított, amely már kezdte felélni pár millió forintos saját tőkéjét.
2011 után a céget óriássá szinte kizárólag az állami megrendelések tették.*Jól példázza ezt, hogy 2011 január és 2020 április között az MM által nyert 99 közbeszerzési szerződésből mindössze tizenkét esetben volt a megrendelő valamilyen önkormányzat. A legtöbb, MM által nyert közbeszerzést az állami tulajdonban lévő NKM Nemzeti Közművek Zrt. cége, az NKM Földgázhálózati Kft (32 esetben), valamint a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (23 esetben), a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt (5 esetben). és különböző főhatóságok (pl. Országos Vízügyi Főigazgatóság, stb.) írták ki.
Az MM tehát mintegy egymaga példázza azt, amit Berend T. Iván és Ránki György a szocialista állam gazdaságteremtő szerepéről írt, ahol "nem a gazdaság teremti meg az államot, hanem az államnak kell a gazdaságot megteremtenie".*Lásd: Berend T. I. és Ránki Gy. (szerk.). 1979. Gazdasági elmaradottság, kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában. Az európai periféria az ipari forradalom korában. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 64. oldal. Ezt a gondolatot a mai magyar helyzetre, az MM és az állam viszonyára vonatkoztatva következőképpen lehetne megfogalmazni: ha a piacgazdaság, a vállalkozások nem hozzák létre az államot, akkor maga az állam hozza létre saját képére formálva saját "vállalkozóját":*Ez persze azt is jelenti, hogy az MM tulajdonosait a schumpeteri értelemben nem tekinthetjük vállalkozóknak. qualis dominus, talis est servus.*Latin szállóige: "Amilyen az úr, olyan a szolga".
A megtermelt profit felhasználása is az MM furcsa viselkedését tükrözi. Egy ideáltipikus vállalkozó inkább a megtakarítást preferálja a fogyasztáshoz képest, és a cége által megtermelt profitot igyekszik a cégébe visszaforgatni – mivel bízik cége fejlődésében. Hiszen a cége az élete. Vagy egyszerűen csak azért, mert tartalékolni szeretne (a megtermelt nyereséget eredménytartalékba téve) azokra az időkre, amikor várhatóan gyengébb lesz az üzleti konjunktúra.*Ganz Ábrahám a szabadságharc utáni represszió időszakában, és az ezzel összefüggő kedvezőtlen üzleti kilátásokat érzékelve igyekezett cégét megmenteni azzal, hogy "nyereségét nem vonta ki a termelésből, hanem állandóan újra befektette és igyekezett más forrásokból is pénzbefektetésre." Lásd Szekeres, 1971. 236. oldal. Munkája, előrelátása nagy nehézség árán sikerrel járt: bár egészsége ezeket az éveket nagyon megsínylette, de cégét végül sikerült megmentenie. Aztán ebből a visszaforgatott profitból vagy a cégét bővíti, vagy leányvállalatokat alapít, más cégekben vásárol részesedést, és a többi; – de ez mind a cége, cégcsoportja továbbélését, bővülését szolgálja.
Az osztalék mértéke és a nettó nyereséghez viszonyított aránya (dividend payout ratio, azaz osztalékhányad) egyik jó indikátora ennek a viselkedésnek. A rendszeres nagy összegű osztalékfelvétel, az extrém magas osztalékhányad egyáltalán nem vall a klasszikus vállalkozói mentalitásra, távol áll attól. Ekkor a vállalkozó mintegy "fejőstehénként" (cash cow) tekint a cégére, amelyet igyekszik minél inkább kizsigerelni, a megtermelt profitot onnan "kimenteni", "elrejteni", valami miatt a luxusfogyasztáshoz vonzódva, felélni. Reszegi László magyar vállalati adatokon alapuló elemzéséből tudjuk, hogy a közbeszerzések nyertesei inkább járnak el így, mint a közbeszerzéseken nem induló cégek.
A XIX. századi és XX. századi vezető magyar cégek tulajdonosai, vezetői meglehetős jómódban éltek, de távol állt tőlük a luxusfogyasztás, a kirívó költekezés.*Lásd többek között: Bácskai, 1989; Lengyel, 1989; Szekeres, 1971; Koroknai, 2004; Bence, 2007; Rasztik, 2010. Inkább töltötték szabadidejüket önképzéssel, a szakirodalom tanulmányozásával, vagy vállaltak közéleti szerepet. Ganz Ábrahám inkább a cégébe fektette minden pénzét, Láng László kiköltözött a gyár területén épített házába, hogy a lehető legközelebb legyen az üzemhez. Richter Gedeonnal kapcsolatban a kortársak szerénységére, puritánságára hívják fel a figyelmet, ami a szakmája iránti nagyfokú elhivatottsággal és tudásvággyal párosult.*Az hogy milyen gazdag volt "nem sok látszott a tulajdonos életmódján. Richter Gedeon milliomosként is minden nap háromnegyed hétre érkezett Kőbányára, magára öltötte barna lódenköpenyét és egy pörge kalapot, majd személyesen járta körbe az üzemet a kazánháztól a laboratóriumig. Mivel elsőként érkezett, a kapuban fogadta a munkából elkéső alkalmazottakat. Kétkezi munkásait is mind ismerte, megbízott bennük. A gyár volt az egyetlen szenvedélye, nem járt el társaságba, még csak színházba sem. Családja jól élt Belgrád rakparti lakásukban, de messze nem olyan luxusban, amit megengedhettek volna maguknak." Nyáry, 2016. és http://www.ekor-lap.hu/informacio/2019/02/04/richter_gedeon_1872_1944.
Ha az MM cég megtermelt profittal és osztalékfizetéssel kapcsolatos magatartását vizsgáljuk, akkor meglehetősen más kép bontakozik ki előttünk, mint amit Ullmann Móric, Weiss Bernát Ferenc, Valero Antal, a Wurda, a Wodianer, vagy a Koppl család, Ecker János, az Egger fivérek, Ganz Ábrahám, Láng László, Richter Gedeon esetében a gazdaságtörténet kutatások elénk tárnak.*Lásd többek között Bácskai, 1989; Lengyel, 1989; Szekeres, 1971; Koroknai, 2004; Bence, 2007; Rasztik, 2010. Az MM tulajdonosai ugyanis előszeretettel veszik ki cégükben megtermelt profitot osztalékként. A 2006-2019 között az általuk évente felvett osztalék összege nominálisan 29,6 milliárd forintot tesz ki.*Ez az összeg évi 6 százalékos átlagos reálhozammal számolva jelenértéken mintegy 36,5 milliárd forintot tenne ki.
A 2011-2019 között kifizetett összeg nagyságát úgy érzékeltethetjük, hogy ez megfelel kb. tíz felcsúti stadion építési költségének, vagy Magyarországon a 2021. évi költségvetésben a középfokú oktatásra előirányzott összeg (354 milliárd forint) közel 8,5 százalékának.
Ennél is érdekesebb viszont, ha kifizetett osztalék nagyságát összevetjük a nettó profitéval, és kiszámítjuk a kettő arányát, az osztalékhányadot. Ezek az adatok világosan jelzik, hogy az MM tulajdonosainak 2011-2019 között egyáltalán nem volt fontos az, hogy megtermelt nyereségből saját cégüket fejlesszék. Ugyanis ekkor az MM osztalékhányada extrém módon magas volt: 2012 után, a cég tulajdonosai szinte minden évben a megtermelt nettó nyereség szinte teljes egészét felvették osztalékként. A következő ábrán – összehasonlításként – közöljük egy vezető magyar építőipari vállalkozás (VMEV)*A VMEV fantázianév egy létező magyar tulajdonú céget takar. osztalékhányadra vonatkozó adatait is.
2011-2019 között, míg az MM-nél a nettó profit 97 százalékát vették fel a tulajdonosok, addig a VMEV-nél csak tíz százalékát. Az MM tulajdonosainak e magatartása nemcsak a tipikus vállalkozói preferenciákkal, hanem az üzleti racionalitással is ellentétben áll. A felvett osztalék után ugyanis adót kell fizetni, míg a profitot a cég eredménytartalékába helyezni és ezen keresztül befektetni a cégbe, vagy más cégbe, projektbe, adómentes. Ezen túl a magas osztalékhányad közvetve arra is rámutat, hogy az MM tulajdonosai egyáltalán nem tartanak a konjunktúraciklus hullámzásaitól. Nem számítanak arra, hogy piacaikat egy esetleges dekonjunktúra érinteni fogja, amikor majd kevesebb megrendelésre kell számítaniuk. Nem kell tartalékolniuk a "szűkebb évekre", így is biztosítva cégük túlélését, mint ezt például Ganz Ábrahám is tette annak idején.
Utolsó előttinek hagytam egy érdekes mozzanatot, amit első ránézésre nagyon nehéz megmagyarázni, ha az üzleti szemlélet felől közelítünk egy cég gazdálkodásához. Ez pedig az MM vonzódása a készpénzhez.*Itt a mérlegben a "Pénzeszközök" soron megjelenő összegekről van szó. Ez tartalmazza a pénztárban lévő készpénzen és csekkeken kívül a látra szóló (azonnal készpénzzé tehető) bankbetétek összegét is.
Egy cég eszközein belül érdemes a képződő likvid eszközöket (pénztár és a látra szóló betétek összege) rövidebb, vagy hosszabb távra lekötni, befektetni. A likvid pénzeszközök tartalékolása előnytelen, mivel legfeljebb minimális pénzügyi bevételt eredményez. Bizonyára sem Ganz, sem Láng, sem az Egger fivérek, sem Weiss Manfréd, sem Richter Gedeon nem készpénzben tartották a cégnél folyamatosan keletkező, a bevételekből a költségek levonása után fennmaradó összegeket. Az MM mérlegeit vizsgálva azonban azt láthatjuk, ez koránt sincs így, különösen 2016 után nőtt meg pénzeszközök (pénztár, csekkek és látra szóló bankbetétek) volumene. A cégnél a pénzeszközök/összes eszköz arány néhány évben extrém magas: esetenként az 51-78 százalék közötti szintet is eléri.*Eközben e mutató értéke a VMEV esetében 2011-2019 között átlagosan 20 százalékos volt, öt éven keresztül 20 százalék alatti értékkel és mindössze egy évben haladta meg a 30 százalékot. De egy vezető külföldi tulajdonú építőipari vállalkozásnál (VKTEV) ez az arány egészen elenyésző volt: 0,02 százalék és 0,16 százalék között mozgott 2012 és 2019 között. 2019-ben 55 milliárd forintra, 2018-ban 59 milliárd forintra, 2017-ben 74,6 milliárd forintra rúgtak az MM mérlegében a "Pénzeszközök" mérlegsoron nyilvántartott összegek.*Ezeket az összegeket és arányokat a vállalati pénzügyekkel foglalkozó tankönyvek a piacgazdaság körülményei között általában "rossz készpénzmenedzsment"-ként értelmezik. Nem tudjuk, hogy egy ilyen értelmezés mennyiben helytálló az MM esetében, mivel a klasszikus piacgazdasági logikán kívül lehetnek más okok is, amelyek a likvid eszközök ilyen mértékű, és arányú használatát indokolják.
Különös jelenség még az is, hogy ez az arány a 2009-es, a 2013-as, és a 2017-es üzleti években (vagyis a választásokat megelőző években) volt viszonylag magas, a legmagasabb éppen 2017-ben.
Első ránézésre úgy látszik, hogy az MM viszonylag nagy arányban rendelkezik a cég működéséhez, a megrendelések teljesítéséhez nem feltétlen szükséges likvid eszközökkel.
A mérlegek vizsgálata részben választ ad ezeknek az elképesztően magas összegeknek és arányoknak az okaira. Az MM vevője (az állam?), illetve vevői (konzorciumi partnerei?) ugyanis 2011 után rendszeresen fizetnek előleget az MM-nek: a vevőktől kapott előlegek összege 2017-ben 72,6 milliárd forint, 2018-ban 68 milliárd forint, 2019-ben pedig 56,4 milliárd forint volt (lásd a következő ábrát). Különös továbbá, hogy az MM vevőinek ebbéli magatartása meglehetősen átalakult 2011-et követően. 2011-ben, amikor a cég 2,2 milliárd forintos árbevételt ért el, a vevők még nem fizettek előleget az MM-nek. 2012 és 2019 között már fizettek és egyre inkább: 2012-ben még csak 422 millió forintot, 2019-ben már 56 milliárd forintot. Azaz a vevőktől kapott előlegek összege 133,6 szeresére nőtt ezen időszak alatt.
Ha az MM szempontjából különösen sikeres 2012-2019 közötti időszak egészét nézzük, akkor a cég nominálisan 211,9 milliárd forint nettó érbevételt ért el és 206 milliárd forintnyi előleget kapott vevőitől. Ezek elképesztően nagy összegek, és az elért árbevételhez képest elképesztően magas arányok.*Ha más építőipari cégek adatait is figyelembe vesszük, akkor annál inkább. A VMEV esetében például 2011-2019 között a vevőktől kapott előlegek 18 millió forint és 2 milliárd forint között ingadoztak és ezek összege az időszak alatt elért árbevétel mindössze 9 százalékát tette ki. Nem tudjuk, hogy mi áll e jelenség mögött. A választási éveket megelőző üzleti évekre jellemző magas arányok lehet, hogy egyszerűen a politikai üzleti ciklusokkal (political business cycle) függnek össze.* A politikai üzleti ciklusok során a kormányzatok több eszköz (pl. pénzpolitika, szabályozás, támogatások, adópolitika vagy kormányzati kiadások, stb.) felhasználásán keresztül kizárólag a célból hatnak az üzleti ciklusokra, hogy növeljék újraválasztási esélyeiket. A politikai üzleti ciklusok lehetőségét már Schumpeter felvetette (lásd Schumpeter, 1980 (1911) 273- 320.). Kalecki is foglalkozott a kérdéssel, amikor arról írt, hogy a kormányzatok a kormányzati kiadásokon keresztül törekedhetnek a teljes foglalkoztatottság elérésére. Lásd Kalecki, Michal. 1943. "Political aspects of full employment". Political Quarterly, Vol: 14. No: 4. pp. 322- 331. https://bit.ly/2PhiGv5 (magyarul: Kalecki, Michal. 1980. "A tőkés gazdaság működéséről. Válogatott tanulmányok. 1933-1970." Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 201-209. oldal.) A politikai üzleti ciklusok formális modelljét Nordhaus dolgozta ki először. Lásd Nordhaus, W. 1975.. "The political business cycle", Review of Economic Studies, Vol: 42, Issue: 2, pp. 169-190. A politikai üzleti ciklusok egyik fontos eszköze, hogy a választások közeledtével a kormányzatok hajlamosak felfuttatni az állami beruházásokat, így ezen belül a közbeszerzéseket is. Egy friss kutatás, amely 140 ezer európai állami vállalat adatait vizsgálta, arra talált bizonyítékot, hogy választási években jelentősen (közel 30 százalékkal) nőnek az állami cégek beruházásai a többi évhez képest. Az országonkénti vizsgálat arra mutatott, hogy egy adott országban minél gyengébb a joguralom, minél centralizáltabb a politikai rendszer, annál erősebb ez a hatás. Lásd Qingyuan Li, Chen Lin, Li Xu. 2020. "Political Investment Cycles of State-Owned Enterprises" The Review of Financial Studies, Vol:33, Issue: 7, pp., https://doi.org/10.1093/rfs/hhz090 és https://bit.ly/2Pq37Bj. A kormányok a választások előtti évben, illetve választási évben általában hajlamosak felpörgetni költekezésüket, aminek egyik módja, hogy megnövelik az indított közbeszerzések volumenét. Ez a politika aztán a vevők (az állam) által fizetett előlegek összegének növekedésén keresztül mutatkozik meg az MM könyveiben.
Végezetül egy olyan mozzanatot emelnék ki, ami a múlt legnagyobb magyar vállalkozói közül sokakra, de különösen a XIX. század jelentős magyar vállalkozóira jóval inkább igaz, mint a MM tulajdonosaira.
Ez pedig az előbbiek aktív közéleti szerepvállalása.*Mészáros Lőrinc 2011-2018 között volt a kis dunántúli falu, Felcsút polgármestere (https://hu.wikipedia.org/wiki/Felcsút. 2018-ban lemondott, azóta az MM tulajdonosai a labdarúgás szponzorálásán kívül más közéleti szerepet nemigen vállalnak. Lásd https://bit.ly/2EEo2yD.
Nemcsak az üzleti életben vállaltak kockázatot, hanem esetenként a közéleti szerepükből adódóan is. Képesek voltak bátor lépéseket tenni, mint Ganz Ábrahám, Maderspach Károly, Ullmann Károly, Wodianer Móricz, Wodianer Fülöp és többen mások, akik aktív szerepet vállaltak a szabadságharcban. Iparosként, gyárosként, kereskedőként, bankárként, katonaként, de akár fegyvervásárlások pénzügyi feltételeinek megteremtőjeként*Lásd Urbán Aladár. 2010. "Fegyvervásárlás, fegyvercsempészés 1848-ban". Hadtörténelmi Közlemények 123. évf., 4. szám, 957-966. oldal. https://bit.ly/2X3PQmp.
szolgálták hazájukat. Amikor a sors úgy hozta, többen felléptek az önkényuralom ellen, a magyar szabadságért.
Jelképes lehet manapság Valero Antalnak, az egyik legjelentősebb XIX. század eleji textilipari cég a Valero selyemgyár tulajdonosának hozzáállása. Már a szabadságharc előtt jelentős közéleti szerepet is vállalt. Alapító tagja volt az 1842-ben létrehozott Nagykereskedői Testületnek, majd részt vett a Pesti Hengermalom Társaság, valamint a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapításában, amelynek később elnöke lett, őt választották meg az 1850-es alakuláskor a Pesti Kereskedelmi Kamara elnökének. Kapcsolatban állt főnemesekkel, közöttük Széchenyivel, tagja lett a Nemzeti Casinonak.*Lásd Lengyel, 1989. Valero később, mint nagy befolyású polgár, nem habozott, amikor az önkényuralom és a cenzúra ellen kellett fellépnie a kor prominenseivel együtt. Nyáry Pállal, Klauzál Gáborral, Deák Ferenccel, Fáy Andrással, Trefort Ágostonnal, Vörösmarty Mihállyal, Fényes Elekkel, Kemény Zsigmonddal, Kappel Frigyessel, Irinyi Józseffel és másokkal együtt 1848. március 16-án ő is aláírta Gróf Zichy Ferencnek a budai tanácshoz címzett leiratát a cenzúra megszüntetéséről és a sajtó útján elkövetett vétségek kivizsgálására alakult ideiglenes bizottság létrehozásáról.*Lásd Czaga Viktória, Jancsó Éva. 1998. Közcsend és közbátorság Budán, Pesten és Óbudán 1848-49-ben. Budapest Főváros Levéltára: Budapest történetének forrásai. Budapest: Budapest Főváros Levéltára. 22. oldal.
Vállalat Mészáros és Mészáros Kft. Mészáros Lőrinc Olvasson tovább a kategóriában | [
"Mészáros és Mészáros"
] | [
"Nemzeti Fejlesztési Programiroda",
"Kossuth Könyvkiadó",
"Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.",
"Gondolat Könyvkiadó",
"Pesti Hengermalom Társaság",
"NKM Nemzeti Közművek Zrt.",
"Korompai Vasműtársulat",
"Weiss Manfréd Művek",
"Simicska Lajos",
"Nemzeti Casinonak.*Lásd",
"Budapest Főváros Levéltára",
"NKM Földgázhálózati Kft",
"Nav N Go",
"Magyar Királyi Posta",
"Láng Gépgyár",
"Országos Vízügyi Főigazgatóság",
"Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt",
"Nagykereskedői Testület",
"Bell Manufacturing Co.",
"Pesti Magyar Kereskedelmi Bank",
"Ruszkahegyi Vasmű",
"Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó",
"Pesti Kereskedelmi Kamara"
] |
Antal Gábor vezérigazgató, a Hód-Mezőgazda Zrt. képviselőjeként közölte: a bírálók által sikeresnek ítélt nyilvános pályázati eljárás során vásárolta meg a céget az államtól.
A társaság arra reagált, hogy az elszámoltatási kormánybiztos és Hódmezővásárhely fideszes polgármestere előző nap bejelentette: feljelentést tettek a cég ellen annak 2004-es privatizációjával kapcsolatban. Budai Gyula és Lázár János az Országos Rendőr-főkapitányságon ismeretlen tettes ellen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette elkövetésének gyanúja miatt tett feljelentést.
Budai: kár érte az államot
A Hód-Mezőgazda Zrt. közleménye szerint "bármely érdeklődő számára elérhető módon meghirdetett, nyilvános pályázati eljárás során a vásárlásra érvényes ajánlatot nyújtottunk be, ezt a bírálók sikeresnek ítélték". A sikeres pályázat eredményeképpen megkötött szabályos privatizációs szerződés "minden ránk rótt kötelezettségét maradéktalanul teljesítettük" - írták. A zrt. reméli, hogy az eljárás mielőbb alátámasztja a tényt: a társaság megvásárlásakor, valamint az azt követő időszakban a működtetése során semmiféle bűncselekményt, visszaélést, jó erkölcsbe ütköző magatartást nem követtek el.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos kedden sajtótájékoztatón közölte: vizsgálata azt állapította meg, hogy a Hód-Mezőgazda Rt. privatizációja során több mint egymilliárd forint kár érte a magyar államot.
Lázár János polgármester, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője emlékeztetett, a hódmezővásárhelyi képviselő-testület 2004-ben azt kérte az akkori kormánytól és a vagyonkezeléssel megbízott szervezetektől, hogy ne értékesítsék a társaságot, ám megkeresésük eredménytelen volt. A 2010-es kormányváltás után a politikus azt kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, vizsgáltassa meg a város szerint indokolatlan privatizációt, és az elszámoltatás keretében adjanak választ arra, miért, mennyiért adta el az állam a céget, milyen arányban van egymással a vételár és a megszerzett vagyon, hogyan jártak el a dolgozókkal, betartották-e a privatizációs törvényt, kik voltak a vásárlók. Megjegyezte azt is, hogy az "elmúlt évek szocialista kormányzásának gyümölcseképpen" az ügy dokumentációjának egy része eltűnt.
A privatizáció óta több száz embernek szűnt meg a munkahelye, és felszámolták a ménest is - fűzte hozzá. Lázár János szerint ha elrendelik a nyomozást, akkor az, az ÁPV Rt. akkori aláíróira, illetve az ÁRV Rt. akkori igazgatóságára, felügyelőbizottságára és a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszter személyére alapos információkkal szolgál majd.
Szólt arról is, hogy minden ilyen ügy esetében azt fogja javasolni a kormánynak: a büntetőjogi mellett nézze meg a polgári jogi felelősséget is, és mérlegelje, hogy az adott cég a korábbi vételárhoz képest pótbefizetéssel hogyan tudná teljesíteni az esetlegesen elmaradt kötelezettségeit.
A pályázat előtt két héttel alakult a nyertes cég
Az ügy részleteiről szólva Budai Gyula kifejtette: a Medgyessy-kormány tíz agrártársaság tőkeemeléssel történő privatizációjáról döntött, amelynek részeként az ÁPV Rt. 2004 áprilisában hagyta jóvá a Hód-Mezőgazda Rt. állami tulajdonú részvénycsomagjának értékesítését. Az értékesítésre egyetlen cég adott be érvényes pályázatot, a KHD Invest Kft., a vételár 1,7 milliárd forint volt, ami a kormánybiztos szerint lényegesen alacsonyabb a valós értéknél. Hozzátette, három értékbecslés készült az ügyben, ebből azonban csak kettőt találtak meg; azt, amely alapján meghatározták a vételárat, a pályázati anyaggal együtt eltűnt.
Mint mondta, a KHD Invest a pályázat benyújtása előtt két héttel alakult, a privatizáció lezárultát követően pedig a kft. két tagjának - a Lineár 2004 Kft.-nek és a Mezőgazda-Invest Kft.-nek -, amely a munkavállalók többségét tömörítette, a tagsági viszonya azonnal megszűnt. Azért kellett "bevinni" a dolgozókat a tranzakcióba - folytatta -, hogy a pályázat során a dolgozói létszámra a legmagasabb pontszámot kapja a KHD Invest.
Budai Gyula közölte, vizsgálni kívánják az említett tíz gazdasági cég közül a mezőhegyesi és a szerencsi mezőgazdasági társaság privatizációját is, álláspontjuk szerint ugyanis alaposan feltételezhető, hogy a hódmezővásárhelyihez hasonló módszerrel szerezték meg ezek tulajdonjogát. Hódmezővásárhely polgármestere a tájékoztatón hozzátette, a mai napig nincs válasz arra, hogy ennek a tíz cégnek az értékesítése szolgálta-e a magyar állam érdekét.
| [
"Hód-Mezőgazda Zrt.",
"KHD Invest Kft."
] | [
"Lineár 2004 Kft.",
"Hód-Mezőgazda Rt.",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Mezőgazda-Invest Kft.",
"ÁPV Rt.",
"ÁRV Rt."
] |
Már tavaly 56 millió forinthoz jutott az akkor frissen bejegyzett, kormánypárti internethuszárokat képző Megafon Központ. A pénz forrása ismeretlen. A Megafont vezető Kovács István másik munkahelye, az Alapjogokért Központ az elmúlt években közel egymilliárd forintot kapott egy alapítványon keresztül. A pénzek feladója ez esetben jellemzően a Miniszterelnöki Kabinetiroda volt.
"Az induláshoz, a weboldal fejlesztéséhez némi kezdő tőkére szükségünk volt. Ezt úgy oldottuk meg, hogy én megkerestem néhány konzervatív üzletembert, és megkértem őket arra, hogy támogassák az indulásunkat" — nyilatkozta tavaly június végén a Mandinernek adott interjújában Kovács István, a Megafon Központ vezetője, aki leszögezte, hogy "közpénz nincs a Megafonban, és nem is lesz soha".
A meg nem nevezett "üzletemberek" igencsak bőkezűen fizethettek a weboldalért: a központot működtető Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. tavalyi beszámolójából (mely pár nappal az interjú megjelenését követően lett nyilvános) az látszik, hogy 56 millió forintnyi forrás került a kormánypárti internethuszárokat képző cégbe.
A Megafon akkor alig volt két hónapos. Az alapító okirat szerint Kovács az alaptőkének megfelelő hárommillió forintot sem tette le, annak befizetését idén májusra ígérte. A rövid időszakra vonatkozó beszámolót azért adták le évközben, mert a cég adónemet váltott.
A beszámolóból kitűnik, hogy a cég 2020. június 30-án 51,5 millió forintot tartott készpénzben, a fennmaradó összeget pedig tárgyi eszközökben. Forrásoldalon 6,5 millió forintnyi kötelezettség és közel 50 millió forintnyi passzív időbeli elhatárolás fedezte az eszközöket. A készpénztartalék javát kitevő 50 milliós tételről nehéz eldönteni, hogy konkrétan micsoda lehet: a mérlegsoron a már befolyt, de későbbre vonatkozó bevételeket szokás nyilvántartani.
A szűk két hónapja létező cégnek szinte csak személyi jellegű költségei voltak, az egyetlen alkalmazottra 1,83 millió forint kiadás jutott. A költségeket egyéb bevételek címén szerepeltetett 1 millió 909 ezer forint fedezte.
A legérdekesebb kérdés, hogy honnan érkezhetett az 50 milliós tétel, illetve az 1,9 milliós "egyéb bevétel". Érdekes ellentmondás a beszámolóban, hogy annak kiegészítő melléklete szerint a Megafonnak nincsen kapcsolt vállalkozása, ugyanakkor az említett 1,9 milliós bevételt mégis kapcsolt vállalkozással szemben számolták el.
Kapcsolt kicsoda?
A cégadatbázisból nem derül ki, hogy mi lehetett ez a kapcsolt vállalkozás. Könnyen lehet ugyanakkor, hogy a Megafon Központot alapító Kovács István másik munkahelye, az Alapjogokért Központ háza táján volna érdemes keresgélni — az alapító jogász itt a stratégiai igazgató pozícióját tölti be. Ha tényleg ez a helyzet, akkor kérdéses, hogy mennyiben áll meg Kovács kijelentése, miszerint közpénz nincs a Megafonban.
Az általunk megismert iratok szerint a kormánypárti propagandának beszélő fejeket és mindenügyi szakértést szállító, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. által működtetett Alapjogokért Központ az elmúlt néhány évben közel egymilliárd forintot kapott, jellemzően a Miniszterelnöki Kabinetirodától, a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül.
Volt, hogy a támogatásért cserébe az Alapjogokért Központot működtető cég elvileg semmilyen ellenszolgáltatás nyújtására nem volt köteles, egy kétes színvonalon megvalósított projekt pedig arra utalt, hogy a "projekt" elnevezés csak az egyre jobban kereső, beszélő fejek etetésére szolgáló támogatás lepapírozását szolgálta: 2015 és 2019 között az egy munkavállalóra jutó átlagos bérköltség havi 790 ezer forintról 2 millió 70 ezer forintra emelkedett.
Idén januárban az Alapjogokért Központ az alábbi poszttal népszerűsíti a Megafont a Facebookon:
A Megafon Központot tavaly alapította Kovács azzal a céllal, hogy kormánypárti internethuszárokat képezzen. Az általuk kínált képzés ingyenes. Támogatott partnereik között szerepel Rákay Philip médiaember, korábban a Fidesz-nagygyűlések konferenasziéja, a kormányzati kommunikációs csapat külsős munkatársa, az M1 intendánsa, valamint Bohár Dániel, a Pesti TV műsorvezetője és egy Filep Dávid nevű valaki, aki 2016-ban írt egy kalandregényt.
Pénteken kérdésekkel kerestük az ügyben a Megafont és az Alapjogokért Központot is, válaszukat még várjuk.
Címlapkép: Politikai mém Kovács István Facebook-oldaláról | [
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Alapjogokért Központ"
] | [
"Pesti TV",
"Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.",
"Megafon Központ"
] |
A LátKép Egyesület szerint, amely egy közérdekű adatok szolgáltatása miatti perben jutott a Centrum Kft. bevételi adataihoz, a Centrum nem valós adatokat adott a fővárosnak és cégének, a Parking Kft.-nek az elmúlt évi bevételeiről. A különbség évi 0,5-1 milliárd forint. A Parking és a Centrum szerint viszont az adatok jók.
Az Index néhány hete tette közzé azt a táblázatot, amin a három budapesti parkolási cég előző három évének bevételi (és más) adatai szerepelnek. A tablót a parkolási rendszer fejlesztésének koordinálását végző Parking Kft. állította össze a cégek által beküldött adatokból.
Csakhogy Hanzély Ákos, a LátKép Egyesület vezetője szerint a Centrum Kft. adatai a táblázatban nem tükrözik a valóságot. Hozzátette, hogy az egyesület évek óta perben áll a Centrum Kft.-vel, melynek során végül megkapták az elmúlt évekre vonatkozó mérlegadatokat. (A per azért indult, mert az egyesület szerint a Centrum bevételi adatai közérdekűek, és mint ilyenek, nyilvánosak is, a Centrum ezt vitatta.)
A perben hivatalosan kiadott mérlegadatok szerint a Centrum Parkoló Rendszer Kft. bevétele 2006-ban 4 milliárd 749 millió 430 ezer forint, 2007-ben pedig 5 678 018 ezer forint volt, szemben azzal az adattal, amit a Centrum a Parking Kft-nek szolgáltatott (2006-ban 3 526 036 ezer, 2007-ben 3 879 427 ezer forint). Ez jelentős, 1 és 2 milliárd forintos eltérés.
Az Index megkereste a Parking Kft.-t és a Centrum Kft.-t is az ügyben, azzal a kérdéssel, hogy miből fakadhat az eltérés, és hogy ellenőrizte-e a Parking Kft a Centrum által szolgáltatott adatokat?
Az egyesület szerint a táblázat egyéb adatai is erősen kérdőjelesek. Érdekes például, hogy a Centrum évente 400-450 millió forint beruházási lizingdíjról számol be, amikor a 822 parkoló automata beszerzési ára kb 1 millió Ft/db. Eszerint 10 év alatt 500 %-on számolják be ezeket az önkormányzatoknak? Másik érdekes adat az útburkolati jelek és táblákra beírt 200 - 240 millió Ft összeg. Jó lenne tudni, ezek hol valósultak meg, mert nem igazán látható ennek nyoma a városban.
Kérdésünkre először Volly György, a Parking Kft. kommunikációs igazgatója válaszolt. Eszerint tudomásuk szerint az eltérés abból ered, hogy létezik a Centrum Parkoló Rendszer Kft. (CPR) és a Centrum Parkoló Kft. (CP), és utóbbi egy leányvállalat (CP), mely kizárólag a táblázatban feltüntetett – adott területen végzett - tevékenységből eredő bevételeit adta meg. Az előbbi (CPR) más tevékenységet is végez, itt a különbség.
Volly György szerint a laikus közvélemény, és ebbe bizony ebben az esetben a LátKép vezetője is beletartozik, a két céget összemossa. Nyilván nem szándékosan, ezt senkiről sem feltételezik, ahogy a Centrumról sem, hogy hamis adatokat adott volna át. A Parking Volly elmondása szerint ellenőrizte a maga lehetőségei szerint az adatokat, és úgy véli, valódi számokat kaptak.
A Parking Kft. úgy tudja, hogy egy automata közel 3 millió forintba kerül, ennek is utána néztek, noha a beszerzésben nem vettek, vehettek részt, de itt világcégekről van szó, amelyek nyilván ugyanazon az áron kínálták terméküket a magyar partnereiknek, mint mondjuk a francia, német cégeknek.
A táblákra vonatkozó felvetésre Volly György szerint elsősorban a Centrumtól kellene választ várni. Persze nekik is feltűntek az összegek, de ebben sem kételkedtek, mert például a Parking Kft. is foglalkozik táblázással (a teherforgalmi stratégia okán mi maguk is helyeztek már ki, és ki fognak még helyezni a város számtalan pontján táblákat), és a költségek könnyen elérik, átlépik a százmilliós nagyságrendet. Nem csak a táblázás kerül sokba, hanem a felfestés is, hiszen a főváros például 2 milliárd forintot szán a jövőben a budapesti felfestések megújítására.
Volly György szerint mindent összevetve bátran kijelenthető, hogy a Parking Kft. által összeállított táblázat megfelel a valóságnak, alkalmas annak mérésére, hogy a társaságok egymáshoz képest mennyire hatékonyan dolgoztak. És önmagában is tájékoztató jelleggel bír. A kommunikációs igazgató úgy gondolja, büszkék lehetnek arra, hogy egyáltalán sikerült megszerezni és feldolgozni az adatokat.
Volly hangsúlyozta, hogy a Parking Kft. nem parkolási társulás, hanem a fővárosi önkormányzat közlekedésszervezési, parkolás- és mélygarázs-fejlesztési szakcége. Egyetlen forint bevételük nem származik a táblázatban felmért közterületi parkoltatásból, egyáltalán nem céljuk a parkolási társulások érdekeinek védelme. Annál inkább céljuk az ésszerű és átlátható parkolási rend megteremtése, amellyel a fővárosi önkormányzat bízta meg őket.
Az igazgató szerint a LátKép felvetése jogos, nézzenek csak a cégek körmére! Amikor összeállították a táblázatot, számítottunk rá, hogy lesznek majd, akik ezt ellenőrzik. Ez nagyon helyes, ezt üdvözlik, mert ezt hívják civil kontrollnak, és mindenkit arra buzdítanak, nézzen utána a számoknak, és kérje számon a Centrumon, de ugyanúgy a másik két társulás, a BÖP, vagy FKPT tulajdonosain.
Lónyai Tamástól, a Centrum Kft. vezérigazgató-helyettesétől jóval szűkszavúbb választ kaptunk a kérdésekre. Eszerint az igazgató-helyettes a Parking Kft által leírtakat megerősíti, annyi módosítással, hogy társaság nem 6 hanem 7 fővárosi kerületben üzemelteti a parkolást.
Hanzély Ákos álláspontja szerint viszont a válaszoló maga keveri össze a cégeket, mert a Centrum Parkoló az anyacég, és a Centrum Parkoló Rendszer Kft a leányvállalat. Ez utóbbi csak és kizárólag közterületi parkolással foglalkozhat, így nem lehet más bevétele. A szerződés fenn van az www.fopt.hu honlapon. Így továbbra sincs válasz a feltett kérdésre.
A bírósági eljárás során kiadott adatok még tartalmazzák a Centrum Parkoló Szolgáltató Kft. bevételeit is, amelyek 2006-ban és 2007-ben 4,087 milliárd, valamint 4,397 milliárd forint bevételt tartalmaznak, amelyek szintén meghaladják mintegy félmilliárd forinttal a Parkingnak szolgáltatott adatokat.Hozzátette, hogy a parkolóórák 1 millió forintos ára a sajtóban jelent meg, a festés, táblázás költségei kapcsán pedig örömmel ismerné meg, hogy konkrétan hol festettek, tábláztak. Az Index folytatja a témát. | [
"Centrum Parkoló Rendszer Kft.",
"Parking Kft."
] | [
"Centrum Parkoló Rendszer Kft",
"Parking Volly",
"Centrum Parkoló Szolgáltató Kft.",
"Parking Kft-nek",
"LátKép Egyesület",
"Parking Kft"
] |
Felső kategóriás rendezvénnyel ünnepelte meg a Türr István Képző és Kutató Intézet a roma nők foglalkoztatását segítő uniós projektje lezárását. Az intézmény 10 millió forintot költött el a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartott fogadásra.
Bár nehéz helyzetben élő roma nők segítésével foglalkozó projektről volt szó, mégsem fogta vissza a rongyrázást a programot menedzselő állami intézmény.
A Nő az esély programot uniós forrásokból finanszírozták, és azzal a céllal indították, hogy segítsék ezer roma nő szakmai képesítésének megszerzését a szociális és a gyermekjóléti szakmákban, valamint hogy támogassák a munkaerő-piaci elhelyezkedésüket. A projekt gazdája eredetileg az Országos Roma Önkormányzat volt, amellyel együttműködve az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézménye, a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) is besegített a munkában.
Vélhetően úgy gondolták, hogy egy ilyen nagyszabású, összességében 1,5 milliárd forintos programhoz nagyszabású és drága eredménybemutató rendezvény dukál.
A zárórendezvényre a Türr István Képző és Kutató Intézet írt ki közbeszerzést, amelyen a "projekt szellemiségéhez illeszkedő, pozitív üzenetet hordozó felső kategóriás helyszín" biztosítását írták elő a pályázóknak, és 10 milliós keretet adtak a szervezésre. A győztes cég végül 9 935 000 forintos ajánlatával győzött.
Az ünnepséget áprilisban az MTA épületének Dísztermében tartották. Felszólalt Czövek Éva, a TKKI főigazgatója, Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára és Köpeczi-Bócz Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának azóta államtitkárrá előléptetett EU-fejlesztések koordinációjáért és stratégiákért felelős helyettes államtitkára.
A megünnepelt projekt egyéb költségeiről az LMP épp a napokban tartott sajtótájékoztatót. Hadházy Ákos, a párt antikorrupciós szóvivője szerint "messziről bűzlik" a Nő az esély program megvalósítása. Az ORÖ és a TKKI az 1,5 milliárd forintos programban fejenként egymillió forintért képezte a résztvevőket, miközben a képzési piacon ezek a tanfolyamok 50-60 ezer forintért is érhetőek.
Az ellenzéki politikus szerint a baj az, hogy pénzt végül nem a romákra költötték, hanem az egyéb projektköltségek emelték meg a képzések fejenkénti átlagárát. Hadházi szerint a rendezvényszervezésre költött 25 millió, a projektvezetők érzékenyítő tréningjeire kiadott 10 millió, valamint a projekt menedzselésre szánt 100 millió forintos keret jelentett komoly pluszköltséget. | [
"Országos Roma Önkormányzat",
"Türr István Képző és Kutató Intézet"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
Összegyűlt a szükséges ötven aláírás, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak az ellenzéki parlamenti pártok az állami földek tervezett eladása miatt - közölte az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Harangozó Gábor ismertetése szerint a Jobbik által kezdeményezett beadványban annak kimondását akarják elérni, hogy a földek értékesítése nem felel meg a nemzeti vagyonról szóló törvénynek. Hozzátette: az LMP felvetése alapján az MSZP által kezdeményezett beadványban azt kifogásolják, hogy erről a kérdésről nem lehetett volna kormányhatározatban dönteni, ahhoz a Nemzeti Földalapkezelőről szóló törvényt kellett volna módosítani.
Harangozó Gábor közölte, hogy a kezdeményezést szocialista, jobbikos és az LMP-s képviselők mellett független országgyűlési képviselők is aláírták. Elmondta, az MSZP a vidék elárulásának tekintik az állami földek eladását, mert ezzel az állam lemond a munkahelyteremtésről és arról, hogy fellendülést hozzon vidéken.
Legény Zsolt szocialista országgyűlési képviselő közölte, az országgyűlési kontroll megteremtése érdekében a földeladás felügyeletét ellátó eseti bizottság létrehozását kezdeményezik arra az estre, ha nem tudják megakadályozni a privatizációt. Szerinte kevés információt lehet tudni a 380 ezer állami föld eladásáról, és arról, hogy a várhatóan befolyó több száz milliárd forintos bevételt mire akarják fordítani.
A politikus elmondta, hogy a bizottság feladata lenne a többi között az állami földek értékesítése során "vevőként fellépésre jogosult személyi kör összetételének vizsgálata", illetve a Földet a gazdáknak nevű program eddigi nyertesei és résztvevői által tett vállalások teljesítésének ellenőrzése. A személyi kör vizsgálatát Harangozó Gábor azzal magyarázta, nyomon akarják követni, hogy az elmúlt hónapokban hány olyan földműves lett, aki kórházigazgatóként, ügyészként vagy a Fidesz képviselőjeként szolgálta a Fidesz klientúráját és most azzal fizetik ki, hogy államilag támogatott hitellel, tőkebefektetés nélkül földhöz juttatják.
Legény Zsolt azt mondta, ha a Fidesznek és a kormánynak valóban nincs takargatnivalója ekkora állami vagyon értékesítése kapcsán, akkor nyugodt szívvel megszavazhatják a bizottság felállítását. | [
"Fidesz"
] | [
"Nemzeti Földalapkezelő"
] |
A Fővárosi Bíróság katonai tanácsa hétfőn két hónappal meghosszabbította Galambos Lajosnak, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatójának előzetes letartóztatását.
Galambos ügyvédje, Molnár Lajos elmondta, az ügyészi indítvány, illetve a végzés is szinte szó szerint ugyanaz, mint legutóbb: szökés, elrejtőzés veszélyére hivatkozva hosszabbították meg védencének előzetes letartóztatását. A végzés nem jogerős, fellebbeztek ellene - tette hozzá az ügyvéd.
A volt titkosszolgálati vezetők ügyében a Budapesti Katonai Ügyészség korábban Galambos Lajost bűnsegédként elkövetett kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány 2007 és 2009 közötti titokminiszterét kémkedéssel, Laborc Sándort, az NBH 2007 és 2009 közötti főigazgatóját bűnpártolással gyanúsította.
Szeptemberben Laborc Sándor ügyében hivatali visszaélés bűntette miatt nyújtotta be a vádiratot a katonai ügyészség. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Fővárosi Bíróság",
"Budapesti Katonai Ügyészség"
] |
Sipos Péterről, az Együtt-PM hegyvidéki politikusáról akkor hallhattak utoljára a PestiSrácok.hu olvasói, amikor Juhász Péter, a párt társelnöke májusban kameránk előtt egészen meghökkentő indulattal bizonygatta, hogy nem ismeri saját párttársát. A sok százmilliós vagyonának pillanatok alatt történt eltűnése okán a hazai sajtó címlapjait megjárt Sipos Péter a PestiSrácok.hu értesülése szerint nem rest lehajolni a fillérért sem. A fővárosi, XII. kerületi önkormányzatnál a képviselőknek járó BKV-bérletet néhány napja annak ellenére is felvette, hogy ebben a ciklusban már nem lesz több testületi ülés, a választáson pedig nem indul. Tehát a képviselői munkájához már biztosan nem fog kelleni az ingyen bérlet az amúgy luxuskörülmények között élő politikusnak.
PESTISRÁCOK.HU
Hegyvidéki olvasóink hívták fel a PestiSrácok.hu figyelmét arra, hogy a hivatalosan csak “exmilliomos" ingatlanmachinátor Sipos Péter egyetlen forintnyi közpénzt sem enged el, hiszen hónapról hónapra felveszi a képviselőknek járó ingyen BKV-bérletet, annak ellenére, hogy autóval jár és családjával luxuskörülmények között él. Mindezt igazolandó közérdekű adatigénylés keretében kérdést tettünk fel a XII. kerületi, azaz a Hegyvidéki Önkormányzatnak, hogy megtudjuk: igaz-e a hír. A válaszból így szólt: “A Hegyvidéki Önkormányzatban 1995 óta BKV bérletet kapnak az azt igénylő önkormányzati képviselők. A képviselők mandátuma a következő önkormányzati választás napjáig tart, ezért Sipos Péter is jogosult október 12-ig a BKV bérlettámogatásra. Október havi bérletét képviselő úr már átvette.“ Más kérdés, hogy a képviselő-testület már szeptemberben megtartotta az utolsó ülését és pártja – alighanem a botrányos ügyei miatt – nem indítja a választáson. Így Sipos egészen biztosan nem az önkormányzatot fogja megközelíteni az ingyen bérletével.
A bérletügy csupán azért érdekes, mert Sipos Péter az az ember, aki miközben a Bajnai Gordon-féle pártszövetséghez tartozó PM honlapján blogot vezetve rendszeresen kiáll a kisemberek és például a normafai gyep védett tárnicsvirágainak az érdekében, másik énjével százmilliós ingatlanbizniszek kivitelezője és egy luxuslakás lakója. Talán emlékeznek még májusi videónkra (ITT), ahol Juhász Péter, az Együtt-PM társelnöke és Budapest-belvárosi polgármesterjelöltje ingerületen magyarázza, hogy nem is ismeri a saját párttársát, habár mindketten a fővárosban, egymástól alig pár kilométerre, hasonló ügyekben képviselik pártjukat.
Érthető ugyanakkor, hogy Juhász már lerázná Sipos ismertségét. A hegyvidéki PM-esről ugyanis a Magyar Nemzet májusban írta meg: a XII. kerületi PM-es politikus vélhetően egy adóvizsgálat miatt íratta át gyermekei nevére vagyonát, és az adóhatóság miatt szabadult meg pánikszerűen a százmillióitól. A lap információi szerint egy jelentős összegű adóhátralékot feltáró vizsgálat miatt volt sürgős Siposnak a vagyon szisztematikus menekítése, mert a politikus gyanús ingatlanügyletekbe bonyolódott. A lap úgy tudja, még a 2000-es évek elején vásárolt üzlettársaival több telket is a fővároshoz közeli Biatorbágyon, amelyeket az önkormányzat érdekes módon hamarosan belterületté minősített. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a területek értéke a többszörösére emelkedett, így néhány évvel később – 2007-ben és 2008-ban – óriási haszonnal tudta azokat értékesíteni. A Magyar Nemzet értesülései szerint az egyik – valamivel több, mint négyhektáros – területet 4,7 millió euróért – megközelítőleg 1,5 milliárd forintért – adták el egy cégnek, és a vételár jelentős része Sipost illette. Az eladási ár nagyságrendjét igazolhatja az a körülmény is, hogy a tulajdoni lapra az ügyletet követően 5 millió eurós (több mint 1,5 milliárd forintos) jelzálogot jegyeztek be. A telkek eladásának időszakára vonatkozó utólagos adóvizsgálat – a lap információi szerint – jelentős személyijövedelemadó-elmaradást állapított meg. Sipos vélhetően "elfelejtette" befizetni bevételei után az adót. A mostanra már végrehajtással is fenyegető NAV-ellenőrzés pedig indokolja, hogy értékeitől, ingatlanjaitól és vagyonától is inkább szabaduljon. Bár Sipos válaszul azt közölte (májusban), hogy nincs adóhátraléka, de lássuk be: egy folyó vizsgálat elől vagyont menteni és máris hátralékkal rendelkezni, ugye nem ugyanaz.
A PestiSrácok.hu kiderítette: miközben Sipos (kétes jogossággal) még a potyabérletért is bejelentkezik, családjával egy körülbelül kétszázmillió forintot érő telket árul a budai Hegyvidék egyik legdrágább övezetében, a Laura úton (éppen szemben Csányi Sándor házával). Hogy nem ő, hanem a család árulja, annak okát az adóhatósági eljárás fényében talán nem is kell magyarázni. Sipos Péter idén minden ingatlanát három gyerekére íratta, miközben a tárnicsvédelemben élen járó politikus Dániel nevű fiáról például minden ismerőse tudja: nem él rosszul, hiszen a közösségi oldalak tanúsága szerint Subaru sportkocsikkal versenyez.
Persze a Sipos-család nem maradt fedél nélkül. Információnk szerint a Laura úti telektől néhány száz méterre, az Eötvös úton, egy gyönyörűen parkosított kertben lévő társasházban bérelnek luxuslakást. A lakás tulajdonosa egy Hajagos István nevű veszprémi vállalkozó, akinek cégei a nyilvántartás szerint rendkívül zűrösek, felszámolási eljárás alatt állnak. A PestiSrácok.hu az ingatlanpiacon jártas szakértője szerint egy ilyen lakás bérleti díja havi ezer euró körüli, így fölöttébb érdekes: az Együtt-PM politikusa, miután idén megszabadult a sok százmillió forintot érő vagyonától és jövedelmei között is csak a képviselő pénzt tartja számon, miből fizeti ezt az összeget? Sipos blogjának bevezetőjében a Reichstag épületét hozza a politikai transzparencia követendő példájának: az üvegtetőn át bárki láthatja a képviselők munkáját. Ha a példát Sipos magára is érvényesnek tartaná, nyilván nem rejtegetné a vagyonát.
A párttársa ismertségét leprásként lerázni igyekvő társelnök, Juhász Péter néhány napja az ATV-ben arról beszélt: minden kerületben szükség van átláthatósági biztosok kinevezésére, akiknek nem csak egy-egy képviselő-politikus tetteinek jogszerűségét, hanem erkölcsösségét is kell vizsgálnia. Juhász biztosának Sipos Péternél bizonyosan lenne keresnivalója...
A Sipos Pétert ábrázoló fotót a Magyar Nemzet/Tóth Tibor készítette.
megjegyzés | [
"Hegyvidéki Önkormányzat"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Magyar Nemzet/Tóth"
] |
Tavaly felért a csúcsra Orbán Viktor apjának bányacége.
A Dolomit Kft. ugyan már évek óta a piac egyik legjobban teljesítő vállalkozása, de 2018-ban lényegében a teljes konkurenciát lekörözte egy fontos tekintetben: a piacvezető bányacégek közül az Orbán apjának többségi tulajdonában álló társaság érte el a legmagasabb árbevétel arányos nyereségrátát.
Ez a nyereségráta (más néven profitráta) azt mutatja meg, hogy a céghez befolyó pénzből mennyi marad a tulajdonosoknál.
A Dolomit Kft. – amelyről korábban kiderítettük, hogy több állami projekt résztvevője volt az elmúlt években - 2018-ban 4,6 milliárd forintos árbevétel mellett 1,9 milliárd forintos profitot termelt. Ez 41,3 százalékos profitrátát jelent, ami nemcsak a cég történetében, hanem a teljes piacon kiemelkedő – több mint duplája a tavalyi 18,8 százalékos piaci átlagnak.
Az elemzésünk során a Dolomit Kft. teljesítményét azokkal a vállalatokkal hasonlítottuk össze, amelyek főtevékenységükként ugyanazt a szakágazatot jelölik meg, mint az Orbán-cég (kőfejtés, gipsz, kréta bányászata). Jelenleg 65 ilyen cég működik a piacon.
Ezek közül a Dolomit Kft. árbevétel és adózott eredmény tekintetében is a legsikeresebb magyar cég volt tavaly, a teljesítményét csak néhány külföldi tulajdonú vállalat tudta túlszárnyalni. Az árbevétel alapján két francia és egy osztrák hátterű cég szorította a negyedik helyre a Dolomit Kft.-t. Az Orbán-cégnél nagyobb profitot pedig ezek közül is csak egy, a francia tulajdonú Colas Északkő Bányászati Kft. ért el.
Profitráta tekintetében azonban még a külföldi cégek sem tudták megelőzni a Dolomitot. Magyarországon évek óta a francia tulajdonú Saint-Gobain Construction Products Hungary Kft. a szakágazat legnagyobb forgalmú bányacége, de tavaly például mindössze 4,2 százalékos volt a profitrátája a Dolomit 41 százalékához képest. A többi, számottevő forgalmat lebonyolító (minimum 5 millió forintos átbevételű), összesen 29 darab cég közül a Dolomiton kívül csak három másik társaság tudott 30 százaléknál magasabb profitrátát elérni.
A Direkt36 elemzéséből kiderül, hogy a Dolomit Kft. profitrátája az elmúlt tíz évben mindig a piaci átlag fölött mozgott. A tavalyi volt az első év, amikor miden nagyobb versenytársánál jobb arányt ért el a cég.
Megkérdeztük a Dolomit Kft.-től, minek köszönhető ez a teljesítmény, de a cég nem reagált a megkeresésünkre. Orbán Viktor sajtófőnöke, Havasi Bertalan pedig szokás szerint csak annyit közölt, hogy "a miniszterelnök nem foglalkozik üzleti kérdésekkel".
Orbán Viktor és édesapja, Orbán Győző egy 2014-es futballmeccsen. Fotó: Beliczay László / MTI
A bányászati szakágazatban tevékenykedő nagyobb cégek közül többen a téma "politikai jellege" miatt nem akarták kommentálni a Dolomit eredményét, két cégvezető pedig csak azzal a feltétellel beszélt velünk, ha nem írjuk le a nevüket.
"Ezt csak irányítva lehet elérni. Ha Gyurcsány Ferenc vezetné ezt a céget, az eredmény jóval szerényebb lenne" – mondta egyikük a Dolomit Kft. profitrátájáról. Egy másik, több mint százmilliós forgalmú cég vezetője arról beszélt, hogy a piaci helyzet nagyban befolyásolja, mekkora profitrátát lehet elérni. "Jelenleg nagy útépítések zajlanak, sokkal nagyobb a kereslet. 2016-2017-hez képest a körülbelül a duplájára nőtt az igény tavaly, ez még idén is érződik" – mondta. Amikor konkrétan a Dolomit Kft. profitrátájáról kérdeztük, először nevetve reagált: "Ez az Orbánéké? Akkor nem kell magyarázni, itt másfajta rendszer működik."
A cégvezető aztán mégis hozzátette, hogy a Dolomit Kft. "azért piaci alapon működik", a termékeik minősége és a termelékenységük járulhat hozzá a jó teljesítményhez. "Jó kövük van, hatalmas mennyiséget tudnak kiszolgálni, náluk nincs soha hiány." Azt is kiemelte, hogy a Dolomit nagymértékben gépesítette a termelését, a köveket például elektromos osztályozórendszerrel válogatják. Egy ilyen elektromos gép beszerzése óriási beruházás, viszont hosszú távon gazdaságosabb, mint más, gázolajjal működő berendezések, így ez is hozzájárulhat a magasabb profitráta eléréséhez.
Az Orbán családnak a Dolomit Kft. mellett más vállalkozásai is vannak, amelyek 2014-ben indultak látványos növekedésnek. 2016-ban ugyan volt egy átmeneti visszaesés a Dolomit Kft.-nél, de a cég ebben az elmúlt ötéves időszakban így is 2,4-szeresére növelte a bevételét. Ez szintén az iparági átlag felett volt.
A Direkt36 korábban cikksorozatban számolt be arról, hogy az Orbán-cégek látványos felíveléséhez állami beruházások is hozzájárultak.
Ezek többek közt olyan projektek voltak, amelyeket Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégek és üzleti partnereik nyertek el közbeszerzéseken, az Orbán család cégei pedig építőanyagokat szállítottak az építkezésekhez.
A projektek részleteit ismerő források korábban a Direkt36-nak azt mondták, hogy a Dolomit Kft. annak ellenére szállíthatott betontermékeket csatornázási munkákra, hogy azok jóval drágábbak voltak, mint a konkurencia hasonló termékei. Az egyik beruházást felügyelő szervezet munkatársa azt mondta, hogy tudomása szerint mintegy 30 százalékkal is magasabb lehet az Orbán-féle termékek ára, de hozzátette, hogy szerinte ezeknek a minősége is sokkal jobb. Az egyik konkurens betonelemes cég munkatársa is megerősítette, hogy a Dolomit termékei valóban jó minőségűek, de több, csatornázási projektekben részt vevő forrás is azt állította, hogy a kivitelezők nagyon érzékenyek az árra, és így maguktól biztos inkább az olcsóbb beszállítót választanák.
"Csodálkoztam is, hogy miért a drágábbat veszik" – mondta akkor az egyik projekt lebonyolításában részt vevő forrás, majd hozzátette: "Gondoltam, hogy biztosan dörgölőzni akarnak."
A cégnyilvántartási adatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk. | [
"Dolomit Kft."
] | [
"Colas Északkő Bányászati Kft.",
"Saint-Gobain Construction Products Hungary Kft."
] |
"Az Altus nem politizál. Van elegendő terepem a politizálásra" – mondja Gyurcsány Ferenc, akinek cége uniós megbízást nyert el. Lázár János Brüsszelben tolmácsolja emiatti aggodalmát, ott viszont remélik: a magyar hatóságok együttműködnek a céggel.
Napokon belül levelet küld Lázár János, a Miniszterelnökség irányítója az Európai Bizottság regionális támogatásokért felelős főigazgatójának, Walter Deffaának, mert a kormány szerint Brüsszelnek újra kell gondolnia, hogy Gyurcsány Ferenc cégét, az Altus Zrt.-t bízta meg a következő uniós fejlesztési ciklus tervezési dokumentumainak elemzésével. Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár lapunknak azt mondta, Lázár személyesen is tudatni fogja Deffaával a kormány aggodalmait, amikor májusban Brüsszelben találkoznak.
Azt a kabinetben is tudják, hogy az Altus megbízásának nincs köze a 2007 és 2013 közötti EU-források felhasználásához. Egy kormányzati politikus szerint mégis bizarr, hogy Gyurcsány cége nyerte az uniós tendert, mivel eddig csak külföldi munkái voltak, most viszont minden, a hazai fejlesztéspolitikai rendszerrel összefüggő papírt láthat. A békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum nyílt levelet írt a bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek, követelve, hogy az Altust zárják ki a magyar tervek ellenőrzéséből. A megbízás ellen a Fidesz és a Jobbik is tiltakozott.
"Nem vagyok üzletember. Politikus vagyok, akinek van tulajdona. Másnak háza, autója van, nekem vállalataim is, de vigyázok, hogy ez ne keveredjen a politikával" – mondta Gyurcsány, amikor megkérdeztük, nem okoz-e feszültséget pártos és üzleti tevékenységének összehangolása. Példaként hozta: ipari vállalkozásai nem pályáznak EU-támogatásra, tanácsadó cége nem vállal hazai megbízásokat. "Elnyertünk egy 28 országra kiterjedő munkát. Nem kell félni, a cég azonos értékelési standardokat használ Portugáliától Dániáig" – jelentette ki. "Európában normális, ha egy cég szakmai munkája nem függ tulajdonosa politikai szimpátiájától" – felelte arra, mit szólt volna, ha miniszterelnöksége idején Orbán Viktor cége kap ilyen feladatot. "Az Altus nem politizál. Van elég terepem a politizálásra" – mondta, hozzátéve: a cég nyilvános fejlesztési programokat elemez, nem végez pénzügyi ellenőrzést, nem kontrollálja a kormány által felállított intézményrendszert. | [
"Altus"
] | [
"Európai Bizottság",
"Civil Összefogás Fórum"
] |
Újabb, a 90-es évek közepén keletkezett, korábban titkosított olajaktát hozott nyilvánosságra a rendőrség: bár a neveket törölték, annyi kiderül, a pénzügyminisztérium államtitkára és helyettese mindent megtett azért, hogy egy kft-nek ne kelljen 83 milliós bírságot fizetnie.
Újabb korábban titkosított olajügyi dokumentumok titkosítását oldották fel, az anyagok a rendőrség internetes oldalán érhetők el.
A rendőrség oldalán található húsz dokumentum egy 1996-os ügyről szól, amelyben a Pénzügyminisztérium két vezető tisztségviselőjével, a közigazgatási államtitkárral és az egyik helyettes államtitkárral kapcsolatban felmerülő hivatali visszaélés gyanúját vizsgálták, operatív eszközökkel is, de azt nem találták bizonyítottnak.
Bár a dokumentumokból a személyes adatokat törölték, a titulusok és a dátumok olvashatóak.
83 millióra bírságolták, ...
Az 1996-ban öt évre titkosított dokumentumok egy hajdúszoboszlói cég megbírságolásával foglalkoznak. A cégnél 1995 januárjában jövedéki ellenőrzést tartott a Berettyóújfalui Vámhivatal, amely az üzemanyag-forgalmazási engedély hiánya miatt 100 ezer forint jövedéki bírságot szabott ki.
A határozatot - a legfőbb ügyész helyettesének irányelve alapján - fél évvel később felülvizsgálták és törvénysértésre hivatkozva módosították, a bírság összegét pedig több mint 83 millió forintra emelték.
... de mégsem
A dokumentumok szerint a cég ezt megfellebbezte, de a Vám- és Pénzügyőrség Hajdú-Bihar, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Parancsnoksága helybenhagyta a magasabb összeget. A cég ezután felügyeleti intézkedést kezdeményezett.
Az ORFK és a Belügyminisztérium irataiból az derül ki, hogy ezután a Pénzügyminisztérium államtitkára és egyik helyettes államtitkára ezután a VPOP-hoz fordult a döntés miatt, mondván, a jogszabály-módosítás, ami bírságok emelkedésével együtt járt, váratlanul érte a piaci szereplőket. Ezután a cég számára kedvező döntés született.
Kuncze: Államtitkár távbeszélővel
Egy 1996. május 24-én Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek küldött feljegyzésben az olvasható, hogy az államtitkár és a helyettes államtitkár "direkt módon távbeszélőn adott utasításokkal kötelezte a VPOP-t a jogsértő határozat meghozatalára".
Az ügy miatt - a dokumentumok szerint - operatív módon is figyelték a Pénzügyminisztérium két vezető tisztségviselőjét a hivatali visszaélés gyanúja miatt, de ezt nem találták bizonyítottnak. A történteket a pénzügyminiszter utasítására az akkori politikai államtitkár, Akar László is vizsgálta.
A pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára 1994 és 1998 között Draskovics Tibor volt. A dokumentumokból nem derül ki, melyik helyettes államtitkárról van szó az anyagokban. Az érintett időszakban helyettes államtitkárként dolgozott a minisztériumban Tétényi Tamás, Csobánczy Péter, László Csaba, Hegedűs Éva, majd az időközben utóbbit váltó Balázs Ágnes.
Draskovicsról már volt szó
Az Index olajügyeket boncolgató sorozatában Arnold Mihály, a VPOP volt parancsnoka (1993-2002) is azt mondta, Draskovics Tibor volt az olajügyekkel kapcsolatos kormányzati rendelkezések főszabályozója.
Horváczy Emese, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője az MTI-nek elmondta, folyamatosan teszik fel az internetre azokat az anyagokat, amelyeknek már nem indokolt a titkosítása. Ezek a Nemzeti Nyomozó Iroda, illetve jogelődjének, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának az iratai.
Az iratokat a kormány által létrehozott, az olajügyekben keletkezett papírokat vizsgáló bizottság kezdeményezésére vizsgálták felül.
A kormány június végén hozott létre munkacsoportot a mintegy 80 ezer oldalnyi, olajügyekkel foglalkozó anyag vizsgálatára, illetve titkosításának felülvizsgálatára. A munkacsoportban a Nemzetbiztonsági Hivataltól a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságáig valamennyi titokgazda képviselteti magát. A testületnek december 31-ig van mandátuma. | [
"Pénzügyminisztérium",
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága"
] | [
"Vám- és Pénzügyőrség Hajdú-Bihar",
"ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Parancsnoksága",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Berettyóújfalui Vámhivatal",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Vizes vb: majd' 30 millióval a Dagály ideiglenes parkolója is megdrágult
Az utolsó pillanatban beesett két új feladat.
A vizes vb-nek már vége, a drágulásának még mindig nincs: az uniós közbeszerzési értesítőben pénteken megjelent hirdetmény szerint végül az eredetileg megbeszéltnél többe került a Dagálynál kialakított ideiglenes parkoló is.
A Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. május 31-én szerződött le a SATIS MOBIL Projekt Kft.-vel, akiknek a "staff és külső média parkoló kialakítása" nevű feladat jutott, 215 millió forintért. A parkolónak 338 férőhelyesnek kellett lennie, vagyis egy darab parkolóhely 636 ezer forintba került - volna. Július 6-án ugyanis, vagyis pont aznap, ameddig az eredeti szerződés tartott, módosítottak a papírokon, új feladatok kerültek be a csomagba, melyek tovább húzták felfelé az árat.
A módosítás szerint pótmunkák váltak szükségessé a terepen. Ezek:
az eredetileg feltüntetett 67 m3 helyett további 902 m3 szennyezett föld elszállítása
a parkoló stabilitásához, a csapadékvíz elvezetéséhez szükséges feltöltés kialakítása, 1 520 m3 humusszal való feltöltése, tömörítése, anyagköltséggel együtt
A szennyezett földet köbméterenként 16 ezer forintért vitték el, így ez a részfeladat 14,4 millióba került. A stabilizáló és esővíz-elvezető feltöltést köbméterenként 9500 forintért végezték el, melyben benne van az anyagdíj is, így ez a részösszeg szintén 14,4 millióra jött ki. Vagyis az ideiglenes parkolót végül 215 millió helyett 243,8 millióért lapátolta össze a kivitelező. Ez pedig azzal járt, hogy egy darab ideiglenes parkolóhely ára
721 ezer forintra szökött fel.
| [
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.",
"SATIS MOBIL Projekt Kft."
] | [] |
Luxushotelek, magyar foci: 10 millió dolláros csalással vádolják Robert Belteky parkolóüzemeltetési vezetőt – ezzel a címmel jelent meg kedden egy melbourne-i újság, a Herald Sun cikke.
Dollármilliós sikkasztás
Az Ausztráliában élő Bélteky Róbert neve a focikedvelők számára azért lehet ismerős, mert ő volt a tulajdonosa a Budafoki MTE labdarúgóklubnak. Bélteky támogatásának köszönhetően a csapat 2020-ben feljutott az első osztályba, de a szezon végén kiesett, és jelenleg a másodosztályú bajnokság 17. helyén áll.
Az újságcikk alapján Béltekyt az általa korábban irányított cég tulajdonosai jelentették fel, akik szerint a vállalatvezető tíz éven át sikkasztott a cég kasszájából, és részben ebből a pénzből állta a Magyarországon játszó labdarúgók fizetését.
Bélteky több mint tíz éven át vezette a parkolásüzemeltetéssel foglalkozó ausztrál gyökerű társaságot, a Care Parkot. A 21 éve alapított csoport több mint 500 parkolóházat üzemeltet Ausztráliában. Több mint ezer alkalmazottja van, és öt országban aktív: Ausztráliában, az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Malajziában és Új-Zélandon.
Az ‘56-ban kivándorolt szülőktől Ausztráliában született Bélteky 2009-ben lett a Care Park ügyvezető igazgatója. A cég többségi tulajdonosa egy hongkongi ingatlanfejlesztő*A Far East Consortium, amely a részvények 77,75 százalékát birtokolja. Béltekynek egy korábbi irat szerint 14 százalékos részesedése volt a csoportban, ám ez azóta csökkenhetett., (a cikkben lévő csillagokra kattintva további, ám a történet megértéséhez nem feltétlenül szükséges információk jelennek meg) amely tavaly november végén rúgta ki Béltekyt az évi 300 ezer ausztrál dolláros (75 millió forintos) állásából "súlyos és szándékos kötelességszegésre" hivatkozva.
Ezt követően fordult a cég bírósághoz, és egy százoldalas feljelentésben azzal vádolja Béltekyt, hogy 2012-től kezdve tíz éven át sikkasztott a cég vagyonából összesen 10 millió ausztrál dollárt (mai árfolyamon 2,5 milliárd forintot).
A feljelentés szerint Bélteky az elsikkasztott pénzből több mint 2,7 millió ausztrál dollárt (680 millió forintot) utalt a budafoki focicsapatnak*illetve az Újbuda FC-nek, amelyről a cikk későbbi részében írunk. A cég számlájáról további 918 ezer ausztrál dollárt (231 millió forint) utaltak el Bélteky magyar számlájára, és a feljelentés szerint ennek a pénznek a nagy részét a Budafok működési költségeire költötték, beleértve a játékosok bérét.
Az igazi tulajdonosok nem tudtak a csapatukról
Béltekynek viszonylag régi kötődése van a labdarúgáshoz, hiszen Ausztráliában az egyik legsikeresebb helyi klub, a Melbourne Victory részvényese és igazgatótanácsi tagja is volt, a hazai futballban azonban csak 2015-ben bukkant fel. Ekkor karolta fel a budafoki focicsapatot, amely a futó szezonban az országos negyedosztálynak megfelelő budapesti első osztályban játszott*Bélteky egy tőkeemeléssel 50 százalékos részesedést szerzett a csapatot működtető Újbuda Labdarúgó Kft.-ben.
Részesedése a focicsapatban egy évvel később tovább nőtt. Az Újbuda Kft. ugyanis két külön cégre szakadt, amelyek közül az ekkor már Nb III-as indulási joggal bíró együttest a 90 százalékban Bélteky tulajdonába kerülő Budafoki MTE Kft. vitte tovább. A társaság maradék 10 százalékának a helyi sportklub lett a tulajdonosa..
A budafoki focicsapat szekere ekkor indult be igazán. A 2016/2017-es szezonban magasan megnyerték az NB III középcsoportját, feljutva ezzel a másodosztályba. Újabb két év múlva az MTK mögött második helyen az élvonalba is felverekedték magukat.
Ezzel párhuzamosan a csapat büdzséje is jelentősen nőtt. Az együttest fenntartó cég bevételei a 2017-es 172 millióról három év alatt megnégyszereződtek, 2021-ben pedig az egymilliárd forintot is átlépték. A mostani feljelentés szerint nem kis részben a Care Parktól érkező pénzeknek köszönhetően.
A Care Park leánycégei és a Budafoki MTE Kft. között valóban volt pénzáramlás, ezt hazai cégdokumentumok is bizonyítják. A csapatot működtető cég három év alatt igazolhatóan 1,9 millió ausztrál dollárnak megfelelő összeget kapott a csoport egy magyar és egy brit érdekeltségétől reklámbevétel címén. A magyar leány 2019 és 2021 közötti teljes bevételének közel hatodát adta át a csapatnak, úgy, hogy a három évből kettőben épp a támogatással azonos értékű veszteséget termelt. *A közvetve az ausztrál anyavállalat tulajdonában lévő Care Park Operation Hungary Kft.-től 2019 és 2021 között igazolhatóan több mint 350 millió forint reklámbevételhez jutott a Budafoki MTE Kft., de 2019-ben érkezett egy 57 milliós utalás az ausztrál cég brit leányától is, amit szintén Bélteky vezetett.
A Care Park Operation Hungary Kft. a bevételéhez képest kifejezetten sokat fizetett a Budafoknak. A 2019 és 2021-ben átadott összeg a társaság teljes árbevételének több mint 15 százaléka volt. Ráadásul 2020-ban és 2021-ben a vállalat már veszteségesen működött, méghozzá úgy, hogy szinte hajszál pontosan akkora veszteséget termelt, mint amennyi pénzt a budafoki focicsapatnak utalt.
A Budafoki MTE Kft.-nek más támogatói is voltak ebben az időben. Éveken keresztül szponzorálta őket egy kisebb összeggel például a CBA, de 2019-ben kaptak pénzt a Mészáros Lőrinc és családja érdekeltségébe tartozó Fejér B.Á.L. Zrt.-től is. Illetve viszonylag nagy összegű – négy év alatt közel 390 millió forintnyi – támogatás érkezett nem nevesített vállalatoktól.
Az ügy egyik legérdekesebb szála, hogy Béltekyt hivatalosan felváltotta a Care Park a klub tulajdonosaként 2019 áprilisában*Bélteky névértéken, 2,7 millió forintért adta el 90 százalékos részesedését a közvetlenül az ausztrál anyacég tulajdonában lévő Care Park Business Hungary Kft.-nek.. Ennek ellenére Bélteky továbbra is tulajdonosként szerepel a klub honlapján, a vezetőedző is így hivatkozik rá, és a médiában is rendre így szerepel.
Maga Bélteky még akkor is sajátjaként hivatkozott a budafoki focicsapatra, amikor az 2021-ben kiesett az élvonalból, és már két éve nem ő volt a tulajdonos. Az üzletember a koronavírus-járvány miatt nem tudott eljönni Ausztráliából Magyarországra meccset nézni, de azt mondta a kiesés után, hogy "addig nem nyugszom, amíg nem látom az NB I-ben élőben is a csapatomat!".
Egyben arra is ígéretet tett, hogy ugyanannyi pénzt fog fordítani a Care Park a klub költségvetésére, és igyekeznek visszajutni az NB I-be.
Az ausztrál újság cikke alapján a Care Park tényleges tulajdonosai azonban nem is tudtak arról, hogy lenne egy focicsapatuk, amelynek ráadásul a mezén a cég logója is szerepel. A bírósággal ugyanis azt közölte a cég, hogy "semmi közük a focihoz". Mindez azért is érdekes, mert 2019-ben Bélteky egy jegyzőkönyv szerint az üzletrésze átadásakor azt mondta, hogy
az ausztrál tulajdonos társaság taggyűlése Ausztráliában most hagyta jóvá az üzletrészt vásárlását.
Megkerestük a budafoki klubot, hogy kívánják-e kommentálni az állítólagos sikkasztásról szóló cikket, illetve tudtak-e arról, hogy Bélteky állítása ellenére nem volt a tulajdonosuk, de azt írták, hogy a klub "nem kíván nyilatkozni az ügyben".
Alacsony játékosfizetések
A feljelentésben szereplő pénzmozgások egy részének tehát van nyoma a magyar céges iratokban is. Az állítólag Bélteky magyar számlájára utalt, és részben a játékosok kifizetésére használt 918 ezer dollárnak azonban nincs. Ez persze nem meglepő, hiszen az ilyen pénzmozgásokat nehéz legalizálni, és a feljelentésből is inkább úgy tűnik, hogy szerintük Bélteky valahogyan közvetlenül adhatta a pénzt, megkerülve a klubot.
Ilyen készpénzes kifizetéseket elég nehéz bizonyítani, mindenesetre a Budafok az NB I-es szezonjában a hivatalos büdzséadatok szerint messze a legkisebb összegből gazdálkodott az élvonalbeli csapatok közül, és bérekre is ők költötték a legkevesebbet. A csapatot működtető vállalat 2021-ben és 2022-ben is alig több mint feleannyit fordított fizetésekre, mint a második legkevesebbet költő NB I-es futballvállalat, és ötödannyit, mint az átlag.
Persze ebben az is szerepet játszott, hogy a cégnek kevés alkalmazottja volt. Ám az átlagbérek is elmaradtak az NB I-ben megszokottól. Hasonlóan keveset egy alkalmazottjára csak a Diósgyőr FC Kft. és a Honvéd FC Kft. költött, de utóbbi két társaságnál sokkal nagyobb a létszám, így vélhetően a focistáknál kevesebbet kereső kisegítő személyzet is, ez pedig jelentősen lehúzza az átlagot.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a játékosok fizetését zsebből egészítették volna ki, a feljelentés viszont látszólag erre utal. Bélteky egyébként, amikor a csapat feljutott az élvonalba, azt nyilatkozta, hogy "az anyagi háttér stabilan a rendelkezésünkre áll", és bár nem tudott ott lenni az ünneplésnél, szerinte fontosabb, hogy mindig, mindenki időben megkapja a fizetését.
Nem csak a foci
A focicsapat támogatása mellett a Care Park többségi tulajdonosai szerint Bélteky fiktíven foglalkoztatta feleségét és lányát a cégnél. Összesen több mint egymillió ausztrál dollárt (252 millió forintot) utaltak nekik, miközben a gyakorlatban mindketten máshol dolgoztak.
A feljelentésben az is szerepel, hogy Bélteky a cég költségére 856 ezer ausztrál dollárt (215 millió forintot) költött repülőjegyekre saját magának és a családtagjainak, ékszerekre, órákra, ruhákra, luxushotelekre több országban vagy hajóutakra.
Magyarországi magánjellegű utazásait is részben a Care Park pénzéből fedezte a többségi tulajdonos szerint, és szintén céges pénzéből bérelhetett ki két luxuslakást, Londonban és Melbourne-ben.
Bélteky és felesége egyik cége 1,9 millió dollárt (477 millió forintot) kapott a Care Parktól, nagyrészt készpénzben. Továbbá a cég szerint jogosulatlanul vett fel bónuszt 892 ezer ausztrál dollár (224 millió forint) értékben.
A Care Park Magyarországon 11 parkolóházat üzemeltet, és honlapja szerint "tulajdonosi körünk egy részének magyar gyökerei" miatt van központi szerepe Budapestnek a közép-európai terjeszkedésben. Csütörtök délelőtt kerestük a magyar leánycéget, hogy kívánnak-e reagálni az ausztrál újság cikkére, de nem válaszoltak.
A feljelentés szerint az itteni terjeszkedésben "hamis tanácsadói díjaknak" is szerepe volt. A Care Park számlájáról 319 ezer ausztrál dollárt (80 millió forintot) fizettek ki tanácsadásért parkolóházak megvásárlására, de ezek állítólag Bélteky érdekeltségénél kötöttek ki*Ennek az itthoni cégadatokban nem igazán látszik a nyoma. Megtaláltuk azt a magyar vállalatot, amely a feljelentés szerint érintett az ügyben – és amelyben Bélteky társtulajdonosa egy korábbi budafoki futballista – a társaságnak azonban beszámolói szerint soha egyetlen fillér árbevétele nem volt még. Van ugyanakkor egy elég nagy tartozása valamilyen vele kapcsolatban álló céggel szemben, amelynek összege a bekerüléskori árfolyamon szinte pontosan megfelel a feljelentésben említett összegnek. .
A Care Park azt szeretné elérni, hogy a Bélteky-család adja vissza a szerintük elsikkasztott pénzeket. Bélteky lánya annyit reagált az újságnak, hogy "sok bizonyítékunk van, hogy cáfoljuk ezeket az ismétlődő állításokat, jelenleg dolgozunk ezen az ügyvédeinkkel". Büntetőeljárást egyelőre nem indult el a Care Park feljelentésére.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMíg a nyugati klubok szenvedtek, a magyar focit válságállóvá tette a FideszVan egy nagy előnye, ha egy ligában nem a jegyeladásra építik az üzleti modellt: ha amúgy is alig vannak nézők, akkor a zárt kapus meccsek sem viszik el a bevételt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint MagyarországonBeverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé az nb1, de a régióban mindenhol egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája.
Pénz Vállalat Ausztrália labdarúgás magyar foci nb1 sikkasztás Olvasson tovább a kategóriában | [
"Budafoki MTE"
] | [
"Diósgyőr FC Kft.",
"Far East Consortium",
"Care Park",
"pénz Vállalat",
"Újbuda Kft.",
"Újbuda FC",
"Honvéd FC Kft.",
"Újbuda Labdarúgó Kft.",
"Melbourne Victory",
"Fejér B.Á.L. Zrt.",
"Care Park Business Hungary Kft.",
"Care Park Operation Hungary Kft."
] |
Érdekes módon éppen a kitiltási balhé idején lett gyanúsítottja a Horváth András által kiborított ügynek.
Van gyanúsítottja a Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt munkatársa feljelentése nyomán hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárásnak - erősítette meg az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata pénteken az MTI-nek a HírTV értesülését. A HírTV információi szerint a nyomozás határideje egy hónap múlva lejár, de meghosszabbítható.
Az MTI az ORFK-tól mind a Horváth András feljelentése nyomán, mind a NAV által Horváth András ellen tett feljelentése nyomán indult büntetőeljárással kapcsolatban érdeklődött. Az ORFK azonban mindössze annyit közölt, hogy a rendőrség a korábbiakat meghaladóan az adott ügyekben nem ad tájékoztatást.
Horváth András tavaly november elején tartott sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a nagyobb hazai cégek és multik évente több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál. A volt NAV dolgozó feljelentése nyomán a Nemzeti Nyomozó Iroda december 9-én hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt még ismeretlen tettes ellen rendelte el a nyomozást.
A NAV visszautasította a vádat, és rágalmazás miatt feljelentést tett volt munkatársa ellen. Ez alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda december 11-én nyomozást rendelt el visszaélés személyes adattal és hivatali visszaélés bűntett elkövetésének gyanúja miatt. Az eljárás keretében december 19-én házkutatást tartottak Horváth Andrásnál.
A Napi Gazdaság internetes oldalán október közepén jelent meg a hír, hogy több amerikai érdekeltségbe tartozó intézménnyel és céggel szemben is adóhatósági vizsgálat folyik Magyarországon. Az M1 Híradójának megkeresésére aznap a budapesti amerikai nagykövetség azt közölte: "bizonyos magyar magánszemélyekről" úgy találták, nem jogosultak a belépésre az Egyesült Államokba, ugyanis "hiteles információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy (...) korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak".
André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivője október 20-án azt mondta: hat érintettje van az Egyesült Államok által korrupciógyanú miatt elrendelt beutazási tilalomnak.
Vida Ildikó, a NAV elnöke november 5-én a Magyar Nemzetnek adott interjújában elismerte, hogy több kollégájával együtt azok között van, akiknek korlátozták a beutazását az Egyesült Államokba. Vida Ildikó, miután hétfőn jogi képviselőjével felkereste az amerikai külképviseletet, a HírTV-nek úgy nyilatkozott: nem kapott választ a budapesti amerikai nagykövetségen arra, miért tiltották ki az Egyesült Államokból. Ugyanakkor hozzátette: az iratbetekintésen kiderült, hogy az ügy aktájában benne van Horváth Andrásnak, a NAV korábbi munkatársának ügye is. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Napi Gazdaság",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Magyar Nemzet",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"M1 Híradó",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Közzétette összesen negyven állami társaság vezetőinek fizetését a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Az adatokért korábban az Index is pert indított, és első fokon azt meg is nyerte, a jogerős ítélet holnapra várható. A szintén pereskedő Blikk már korábban jogerősen is pert nyert, ennek nyomán tették közzé az adatokat.
Nem mindegy, hogy az államnak vagy egy cégnek dolgozunk, és az sem, hogy Budapesten vagy vidéken.
A múlt év elején szeretett volna az Index az állami tulajdonú társaságok vezetőinek zsebében turkálni. Egyebek mellett a havi fix jövedelemre, prémiumokra, jutalmakra, valamint a felmentés esetére járó, a Munka törvénykönyvében meghatározottnál nagyobb összegű végkielégítésre voltunk kíváncsiak. Adatokat az állami cégek többségében tulajdonosi jogosítványokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nem adott ki – az akkor még létező GKM néhány, az akkor a tárcához tartozó vállalat vezetőjéét viszont közölte –, ezért bírósághoz fordultunk.
A pert szeptemberben első fokon megnyertük; ugyanazon a napon a hasonló adatokért perelő Blikk szintén pert nyert az MNV-vel szemben. A vagyonkezelő mindkét ítélet ellen fellebbezett, az ügy az ítélőtáblára került. Itt a Blikk ügyét a miénknél jóval hamarabb tárgyalták – a Blikk-ügyben már az év elején ítéletet hoztak, a mi tárgyalásunk csütörtökön lesz –, és jogerősen is az adatok közzétételére kötelezték az MNV-t. A Blikknek és az Indexnek is a Társaság a Szabadságjogokért nyújtott ingyenes jogi képviseletet.
A nemzeti vagyonkezelő most a honlapján publikálta (pdf-fájlban) negyven állami cég több mint száz vezetőjének bérezési adatait.
A listából kiderült, hogy a legjobban fizetett állami cégvezetők az MFB-nél vannak: Erős János és Czirják Sándor vezérigazgatók egyaránt havi 3 657 833 forintot keresnek. Ettől alig marad Bodnár Zoltánnak, az Eximbank vezetőjének a havi 3 621 000 forintos jövedelme.
Az állami vagyont Tátrai Miklós, az MNV vezére havi 3,5 millió forintért igazgatja (a nem egészen négyszáz főt foglalkoztató vagyonkezelőnél tavaly 590 ezer forint volt a havi átlagfizetés, Nagy János, a vagyontanács elnöke 1 080 000 forintos, míg a tanács ellenőrző bizottságának elnöke, Borbély Attila 675 ezer forintos tiszteletdíjat kap). Szintén 3 milliónál többet, 3 420 000 forintot keres Heinczinger István, a MÁV vezérigazgatója.
További 13 cégvezető van, aki 1 milliónál magasabb havi jövedelemmel rendelkezik, Szűcs Ildikó 2,84 millió forintért irányítja a Magyar Postát, az MVM élén 2 756 000 forintot kap Mártha Imre. A Szerencsejáték Zrt.-től Székely Gábor 2 185 000 forintos jövedelmet szakít, az Ügyfélkapu üzemzavarai miatt nemrégiben kinevezett Kopint–Datorg-vezér, Oláh István 2 055 000 forintos bért kap.
Noha nem vezérigazgató, két cégben is igazgatósági elnök Csillag István, a Medgyessy-kormány volt gazdasági minisztere, aki az Eximbanktól és az Exporthitel Biztosítótól összesen 2 584 000 forintot kap havonta. Csillag ezzel a hatodik legjobban kereső cégvezér lenne.
Az összeállításból kiderül: a negyven vezérigazgató és ügyvezető igazgató összes havi jövedelme 55,7 millió forint. Az igazgatósági és felügyelő-bizottsági vezetők összesen további havi 17,3 milliót kapnak, vagyis összesen 73 millió forint a havi fix juttatásuk. Ez egy év alatt 876 millió forintot jelent.
Emellett a cégvezetők csaknem fele jogosult lehet az éves keresetének jellemzően 80 százalékát elérő prémiumra (mindössze hárman vannak, akik 50, 55 és 75 százalékot kaphatnak). Hogy ebből ki mennyit kapott meg ténylegesen, az MNV nem közölt adatokat. A MÁV közleményt adott ki, amely szerint Heinczinger Istvánnak 2006-ban és 2007-ben akkori éves bére 24 és 48 százalékára rúgó prémium kifizetését engedélyezték. A közlemény arra is kitér, hogy a tavalyi jutalomról még nincs döntés, de a pénzt Heinczinger már felajánlotta, Gyurcsány októberi kérésének megfelelően, közcélokra. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Szerencsejáték Zrt.",
"Társaság a Szabadságjog",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Exporthitel Biztosító",
"Magyar Posta"
] |
Hűtlen kezelés és sikkasztás alapos gyanúja miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen Németh Szilárd, Csepel polgármestere, közölte szerdán a csepeli önkormányzat. Az őszi választások után az önkormányzat új, Fidesz-KDNP-s vezetése visszaéléseket vizsgáló bizottságot hozott létre. A bizottság javaslatai alapján a csepeli önkormányzat több feljelentést tett. Jelenleg közel harminc, a korábbi MSZP-s vezetést érintő gyanús ügy kivizsgálása van még folyamatban.
A keddi feljelentés előzménye, hogy 2009-ben nyílt pályázat keretében alakítottak ki a csepeli Gróf Széchenyi István Általános Iskola sportudvarán egy műfüves futballpályát. Egyetlen induló volt erre a projektre, az is nyerte meg a pályázatot, olvasható a közleményben, amely szerint a nyertes cég tulajdonosai között ott volt Takács Krisztián, a csepeli MSZP tagja is, aki ma már a párt kerületi frakciójának önkormányzati képviselője.
A kerület új vezetése rendelkezésre álló adatok szerint a beruházás eleve nem a szerződésben előírt és meghatározott műszaki tartalommal teljesült. A műfüves pálya a kivitelezés után az önkormányzat 100%-os tulajdonába került, az üzemeltetésre pedig 10 éves időtartamra a nyertes pályázó kapott lehetőséget. "A nyertes cég ezek után az önkormányzat tulajdonába került egyik vagyonelemet – a sajátjaként feltüntetve – eladta az önkormányzat részére" – áll a közleményben. A feljelentés szerint azzal, hogy az érintett cég a gyanú szerint az önkormányzat tulajdonát az önkormányzatnak értékesítette, az ebből befolyt pénzt pedig a sajátjaként kezelte, több millió forintos vagyoni kár érhette a csepeli önkormányzatot illetve a csepeli gyerekeket, hiszen ezt az összeget az oktatási ágazat költségvetéséből használták fel. | [
"MSZP"
] | [
"Gróf Széchenyi István Általános Iskola"
] |
Ki lesz az elnök? Most is csak addig jutottak, hogy mi lenne "taktikus" – mondta a 168 Órának az SZDSZ egyik meghatározó személyiségeként számon tartott Iványi Gábor. Hozzátette, az elnökválasztási botrány kirobbanása után "az lett volna a legbölcsebb, ha Kóka rögtön kijelenti: felfüggesztem az elnökségemet, amíg az ügy nem tisztázódik". Nos, Kóka nemhogy nem függesztette fel elnökségét, hanem a személye köré csoportosulók által működtetett gőzhenger teljes erővel beindult. Azt már több vezető SZDSZ-es is elmondja (igaz, név nélkül), hogy a Jüttner Csaba által vezetett belső vizsgálat "csak operett, hiszen az ügy eltussolását mégsem lehet a média elé vinni". Márpedig a média kulcsszereplője a történetnek. Ezért – erősítette meg informátorunk – "valami bombasztikus eredményként fogjuk becsomagolni a semmit, ami majd felmenti Kókát.
Lesz egy-két bűnbak, őket nyilvánosan kivégezzük, ez lesz a nagy megtisztulás". Valami hasonlót engednek sejtetni azok a célzott kiszivárogtatások, amelyek a Népszabadságban és a Hírszerző internetes portálon láttak napvilágot hétfő reggel. Ezek szerint Magyar Bálint álláspontja: nem szabad tisztújító küldöttgyűlést tartani, de még csak "megerősítőt" sem. A lényeg: Kókát mindenképpen távol kell tartani a ringtől. Nem véletlen, hogy Kóka János kurucos "majd megméretem én magam újra" virtusa nagyjából egy hete köddé vált. Ellenben azt nyilatkozta a hét végén, hogy ő maga semmilyen párttisztséget nem viselt az elnökválasztás idején, ezért semmiért nem terhelheti felelősség. Hogy így van-e vagy sem, azt az ügyben folyó rendőrségi vizsgálat is kiderítheti. Kóka ugyanis már mint a párt jegyzésére önmagát jogosultnak tartó tisztségviselőként nyújtotta be a tisztújítás dokumentációját a bíróságra. Így már a pártelnökként véghezvitt legelső jogi aktusa is törvénysértő lehet, amennyiben a csalás beigazolódik. Iványi Gábor a 168 Órának adott interjúban azt is elmondta: "Jobban örülnék, ha a mai SZDSZ fennmaradna. Ennek az a feltétele, hogy a botrány tisztázásakor ne érjék be azzal, hogy a csalót teátrálisan kizárják."
Bodacz Balázs | [
"SZDSZ"
] | [] |
Már évek óta tervezgette a kormány, hogy szerez egy mobilszolgáltatót, Lázár János már 2018-ban arról beszélt, hogy "a következő ciklusban újra meg kell próbálkozni azzal, hogy legyen nemzeti tulajdonban lévő mobilszolgáltató". A 2018-2022-es ciklusban nem sokat lehetett hallani erről a tervről, majd hétfő reggel Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kiadott egy közleményt, miszerint "a magyar állam közreműködik a Vodafone Magyarország hazai tulajdonba vételében".
"A 2010 utáni kormányoknak mindig is kitüntetett célja volt, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban a magyar tulajdon arányát erőteljesen növeljék és lehetőség szerint többségi szintre emeljék. Ez a kormányzati cél a bank-, az energia- és a média szektorban már teljesült, most lehetőség mutatkozik arra, hogy a távközlési piacon is komoly szereplővé lépjen elő egy magyar, állami tulajdoni részesedést is maga mögött tudó vállalat" -írja a kormány.
Ennek érdekében, a tulajdonosi jogokat gyakorló gazdaságfejlesztési miniszter,
Nagy Márton felkérte a Corvinus Zrt.-t, hogy vásárolja meg a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. kisebbségi, azaz 49 százalékos részvénycsomagját. Ennek első lépéseként sor került egy előzetes, nem kötelező erejű megállapodás megkötésére a Corvinus Zrt., a Vodafone Europe BV, valamint a 4iG Nyrt. között.
Nagy Márton úgy értékeli, hogy a tranzakció közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthető.
A miniszter közleménye szerint "az akvizíció sikeres zárását követően minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy a hazai távközlési szektorban egy olyan magyar, nemzeti tulajdonú, a piacon vezető szerepet vállaló cég jöjjön létre, amely a 21. századi digitális kihívásoknak is megfelelve hozzájárulhat az ország versenyképességének javításához, egyben kimagasló, minőségi szolgáltatást nyújtson a közel 4 millió lakossági és vállalati ügyfele". | [
"4iG Nyrt."
] | [
"Corvinus Zrt.",
"Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.",
"Vodafone Magyarország",
"Vodafone Europe BV"
] |
Helyszíni iratellenőrzést tartott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Liga Szakszervezetek Ajtósi Dürer sori székházában. Információink szerint az adóhatóság a még Gaskó István elnöksége alatt elnyert TÁMOP-pályázatok ügyében nyomoz.
A szakszervezeti konföderációtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a NAV munkatársai előzetes jelzés nélkül érkeztek, a pénzügyi osztályon ellenőrizték a pályázathoz kapcsolódó dokumentumokat.
"A munkáért!" nevű keretében a Liga 2013-ban 1,6 milliárd forint támogatást nyert el a szociális párbeszédben és konzultációban részt vevő szervezetek kapacitásfejlesztésére. Az ügyben két eset miatt is nyomoznak: a Liga harminc Nissan Quashqai-t bérelt havi 235 ezer forintért. Az árajánlatban ugyanakkor csak 209 ezer forint szerepelt, de problémás az is, hogy az egyik autót egy olyan személy kapta, akinek ebben az időszakban nem volt jogosítványa, míg az autók átlagos kihasználtsága nagyjából 50 százalék volt, írta meg akkor a Magyar Hírlap.
Emellett a szervezet részt vett a a Jogpont+ és a Jogpont+ Mini nevű projektekben. A Ligát idén februárig vezető Gaskó István jelenlegi felesége, Soós Ilona cégét bízta meg jogi tanácsadással. Mindezt úgy, hogy közben Soós ekkor a Liga pályázati felelőse is volt, ami kizáró ok.
Gaskó ellehetetlenült a Ligában, miután tavaly májusban leváltották a VDSZSZ elnöki posztjáról. A feladatait ideiglenesen átvevő Bárány Balázs érdekvédelmi alelnök több visszásságot tárt fel a szervezetek pénzügyi elszámolásában. Kiderült, hogy Gaskó drága éttermi vacsorákat, irreális tankolásokat, nyaralásokat és budapesti lakosként fővárosi hotelszámlákat számolt el a szervezet reprezentációs keretére. A szakszervezeti vezető cáfolta Bárány állításait, aki több feljelentést tett az állítólagos visszaélések miatt.
Az elnöki tisztségről januárban kvázi lemondatták a szervezet rendkívüli ülésén. Állítólag a tagok bizalma elfogyott Gaskó felé, miután felhatalmazás nélkül folytatott bértárgyalást a kormányzattal.
A Liga szerint a TÁMOP-ot folyamatosan ellenőrizték
A Liga Szakszervezetek közleményében azt írta, hogy a NAV ellenőrzése vélhetően egy korábban ismeretlen tettes ellen kezdeményezett és folyamatban lévő nyomozással kapcsolatos. A Liga szerint az általa, mint kezdvezményezett által végrehajtott TÁMOP 2.5.3. A és TÁMOP 2.5.3. C projekteket az elmúlt időszakban folyamatosan ellenőrizték.
A projekteket tavaly ősszel a Miniszterelnökség, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ellenőrizte. Az idén záró helyszíni ellenőrzést tartott az Emmi, ez utóbbi vizsgálat a "C" projektnél mindent rendben talált. Az "A" projektek többségének záró helyszíni ellenőrzése is megtörtén, írták. | [
"Liga Szakszervezetek"
] | [
"Magyar Hírlap",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Negyedmilliárdot hozott össze Voldemortné cége
Mengyi Ramóna 2014 nyarán alapította egyszemélyes kft.-jét, és azóta valósággal szárnyal a cég. Az Immosolutions Gazdasági Tanácsadó Kft. már az alapítása évében 13 milliós nyereséget hozott, a következő évben pedig már megtizenháromszorozta a profitját: tavaly 193 milliós nettó bevétel mellett 168 milliós eredményt produkált az alkalmazottak nélkül működő tanácsadó cég. A cégbíróságra beadott tag-gyűlési jegyzőkönyvből nem derült ki, hogy Mengyi felesége hány milliós osztalékot vett ki a cégből, mert üresen hagyták az erről szóló a rubrikát.
Az viszont biztos a cégpapírok szerint, hogy a kft. annyi pénzzel rendelkezik, mint egy uniós pénzzel kitömött szociális szövetkezet: a bankszámláján több mint negyedmilliárd forint, egész pontosan 254 millió 366 ezer forint, a házi pénztárban pedig 2,5 millió forint pihent. Ennek ellenére a saját bevallása szerint ingatlanközvetítéssel, vagyonkezeléssel és tanácsadással foglalkozó cég nem tűnik aktívnak. A vállalkozás székhelyeként megadott zuglói családi házban például semmi sem jelzi azt, hogy itt található az Immosolutions Kft., noha a jogszabályok szerint fel kellene ezt tüntetni.
A szomszédok sem tudnak semmilyen cégről, Mengyi Ramónát pedig nagyon régen látták itt legutóbb, legalább egy évvel ezelőtt. Korábban, az előző házassága idején lakott itt ugyanis, azóta csak látogatóban fordul meg. A politikus felesége a budai vár közepén, a Dísz téren, egy klasszicista stílusú műemlékházban lakik jelenleg a cégpapírok szerint, alig ötven méterre a miniszterelnök rezidenciájaként újjáépülő egykori karmelita kolostortól. Kerestük Mengyi Rolandot, hogy mit tud felesége cégéről, és van-e szerepe a sikeres működésében, de lapzártánkig nem reagált.Mint ismert, a politikus mentelmi jogát hétfőn függesztette fel a parlament, így megindulhat ellene a nyomozás egy több száz millió forintos uniós pályázati csalás kapcsán.
A 168 óra által nyilvánosságra hozott lehallgatási jegyzőkönyvek szerint a magát Voldemort nagyúrként nevező Mengyi 10 millió forint kenőpénzt, valamint az elnyert sok százmilliós pályázati pénzekből először 50, majd 90, később pedig már 95 százalékot (!) kért a segítségéért cserébe a pályázó szociális szövetkezetektől. | [
"Immosolutions Gazdasági Tanácsadó Kft."
] | [
"168 óra"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.