text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Továbbra is szárnyal a reklám- és médiacég.
A Várkonyi Andrea többségi tulajdonában lévő WhiteDog Media Kft. beszámolója alapján nemcsak Mészáros Lőrinc ért az üzlethez, hanem felesége is. A cég első teljes évében csaknem tizenhatszorosára növelte értékesítésből származó nettó árbevételét.
A 2021-es üzleti évet 2,03 milliárd forintos árbevétellel zárta. A film, videó, televízióműsor-gyártás 1,402 milliárd, a reklámügynöki tevékenység 610,5 millió forintot hozott a cégnek. Az adók befizetése után Várkonyi Andrea és üzlettársa, Gergely Judit több mint 388 millió forintos nyereséget könyvelhetett el.
A kiadások között a legjelentősebb tételt (mintegy 1,245 milliárd forintot), az anyagjellegű ráfordítások jelentették. A WhiteDog Media személyi jellegű ráfordítása mintegy 344,4 millió forintra nőtt. 2021-ben a cég átlagosan 24 embert foglalkoztatott 286,68 millió forintos bérköltséggel.
A WhiteDog Media-nak tavaly csak kisebb, rövid lejáratú adósságai voltak, ezek döntő többsége a beszállítókkal szemben állt fent. Az mfor.hu nem tartja meglepőnek, hogy a sikeres év után Várkonyi Andrea 295,4 millió, Gergely Judit 98,4 millió forint osztalékot vesz ki a cégből.
A Forbes idén a média kategóriában Várkonyi Andreát beválasztotta a legbefolyásosabb magyar nők közé. | [
"WhiteDog Media Kft."
] | [] |
Vesztegetés gyanúja miatt nyomozást indított a rendőrség az Alstom-ügyben - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata az MTI-vel.
Azt írták, hogy az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen, de további információt a nyomozás érdekeire tekintettel nem adnak.
Az ügy április végén indult, amikor a Magyar Idők arról írt, hogy Medgyessy Péter volt miniszterelnök egyik érdekeltsége pénzt kapott a korrupciós botrányba keveredett Alstom francia járműgyártótól. A Magyar Idők írt arról, hogy két részletben összesen több mint 597 ezer euró – jelenlegi árfolyamon mintegy 180 millió forint – áramlott Medgyessy Péter családi cégéhez 2007-ben és 2008-ban tanácsadói szerződések címén (Medgyessy ekkor már nem volt miniszterelnök, ő 2002 és 2004 között kormányzott).
Medgyessy az Indexnek elismerte, hogy bizniszelt az Alstommal, de szerinte a dologban nincs semmi kivetnivaló, a "a díj a cég árbevétele volt, amely után adózott és kilenc ember több éves munkájának ellenértéke".
Később kiderült az is, hogy a pénz egy része Medgyessy feleségének bankszámláján landolt.
Az ügy egyébként olyan szinten összezavarta a közmédiát, hogy a Kossuth Rádió egyik bemondója kis híján korrupciós gyanúba keverte Matolcsy György jegybankelnököt, amikor a Medgyessyről szóló hírt akarta felolvasni (Matolcsy ügyeivel nem foglalkoztak). Azóta egyébként a Magyar Nemzeti Bank Matolcsy-féle alapítványainak százmilliárdos közpénzszórása kapcsán is indult nyomozás. | [
"Alstom"
] | [
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Kossuth Rádió",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Magyar Idők"
] |
Keserűség, rosszkedv lett úrrá a Fidesz alsóbb szintjein, a tagok és a szimpatizánsok "harácsolásról", "arroganciáról", karrierista pártvezetőkről beszélnek. Fideszes városvezetőket, helyi képviselőket kérdeztünk a lejtmenet okairól, ám a pártban eluralkodott hangulatról sokat elárul, hogy senki nem mert névvel nyilatkozni. A tagság a dünnyögés ellenére még mindig bízik Orbán Viktorban.
"Nemrég odajött hozzám egy néni azzal, hogy Orbán Viktort félrevezetik és becsapják. Szerinte, amíg a miniszterelnök Brüsszelben küzd a magyarok szabadságáért, addig bizalmasai itthon lopnak. Mások is úgy vélik, ha a miniszterelnökhöz eljutna, mi zajlik az országban, azonnal rendet tenne" – mesélt egy észak-alföldi város fideszes alpolgármestere arról, hogy milyen a hangulat mostanság a Fidesz-tagok és szimpatizánsok körében.
A politikus bevallotta, jó ideje maga is elégedetlen pártja irányvonalával, és véleményével nincs egyedül. Pár hete egy Szolnokra összehívott megyei választmányi ülésen olyan kritikák hangzottak el, hogy a forrásunknak az volt az érzése, "egy ellenzéki párt fórumán ücsörög".
A hvg.hu a Fidesz több önkormányzati politikusát is megkérdezte – köztük polgármestereket, egy alpolgármestert, három helyi képviselőt –, mi a véleményük a kormányzati munkáról, az időközi választási eredményekről, a párt népszerűség-csökkenésének okairól. Bár többségük reménykedik benne, hogy a Fidesz a 2018-as választásokig visszanyeri erejét, a pártvezetés előbb-utóbb korrigál, beszélgetőpartnereink mindegyike elégedetlen, úgy érzi, ők "tartják a hátukat" a kormány hibáiért. Forrásaink külön kérték, se a nevüket, se a település nevét ne írjuk le, nem akarnak konfrontálódni nyilatkozataik miatt a pártvezetéssel. Egy országosan is ismert politikus, azt mondta, ő névvel csak dicsérne, de "ehhez most nincs kedve".
A helyiek morognak
"A polgármesterek lába leér a földig. Nekem már másnap mondják az emberek az utcán, ha valami rosszul érinti őket, az országgyűlési képviselőkhöz viszont sokszor sokkal áttételesebben érkeznek a visszajelzések" – fejtegette két évvel ezelőtt a főváros XII. kerületének polgármestere, Pokorni Zoltán, miért tartja fontosnak, hogy a hátországgal bíró városvezetők továbbra is helyet kapjanak a parlamentben.
Orbán a Fidesz polgármesterei körében 2010-ben - akkor még fülelt © Túry Gergely
Viszont pártja megszavazta az összeférhetetlenséget, így az önkormányzatokban politizálóknak választaniuk kellett, hogy "otthon" vagy az Országgyűlésben folytatják. Most több olyan polgármester is azt mondta a hvg.hu-nak, ez rossz döntés volt. Arról számoltak be, a pártszervezet hónapokkal ezelőtt "lefagyott", senki nem tájékoztatja őket arról, mit miért csinál a központ. A helyiek viszont "morognak", és forrásaink úgy érzik, ebből alig jut el valami a pártvezetéshez.
Több forrás is arról számolt be, az októberi önkormányzati választás után megritkultak a fórumok, taggyűlések. A miniszterek, államtitkárok "már nem nyitják rájuk az ajtót", legfeljebb egy-egy átadási ünnepség miatt látogatják meg a városukat, de aztán beülnek a szolgálati autójukba, és visszahajtanak Budapestre. Bár a párt választókerületi szervezeteit a parlamenti képviselők irányítják, a kerületek 176-ról 106-ra csökkentésével nagyobbak lettek a körzetek, a képviselőknek nincs idejük minden szervezetre.
Támadnak a technokraták
Ugyanakkor az a tapasztalatuk, hogy a parlamenti képviselők sem tájékozódtak, az a benyomásuk, hogy a Fidesz és a kormány ügyeiről csak az a 6-7 ember tud, aki Orbán közvetlen környezetében van. "Technokraták vették át a kormány irányítását, akiknek nincs kapcsolatok az emberekkel" – kereste a Fideszben támadt zavar okait az egyik forrásunk.
Orbán jobb- és balkeze - a technokraták © Túry Gergely
Így a Fidesz középkáderei, polgármesterei arra panaszkodnak, legfeljebb a sajtóból értesülnek a döntésekről, ám amióta a jobboldali Magyar Nemzet, Hír Tv is ellenzéki hangot üt meg – az Orbán–Simicska-háború következtében –, "onnan is csak kritika jön". Egy kelet-magyarországi alpolgármester szerint pár évvel ezelőtt még régiónként tartottak továbbképzéseket a Fidesz középvezetőinek. Mint mesélte, ők Lakitelekre jártak, a jelenlét kötelező volt, igazolni kellett, hogy elvégezték. Itt többek között azt is megtanították, hogyan kell kommunikálni a kormány döntéseit. Legutóbb a tavalyi kampány idején volt megyei szintű "fejtágítás", ahol a párt ügyvezető alelnöke, Kósa Lajos magyarázta el, mint kell mondani a választóknak, mire lehet számítani az ellenzék részéről. "Mivel nem kapunk információkat felülről egyre vadabb összeesküvés-elméletek terjednek arról, hogy mi zajlik a Fideszben, mi történt Orbánnal" – mesélte az egyik észak-magyarországi önkormányzati képviselő.
"Miért heccelik az embereket?"
"Soha nem szerettem hangoztatni, hogy fideszes vagyok. Mindig azt mondtam, hogy a választók problémáit igyekszem megoldani: leaszfaltozni az utcán, megoldani a csatornázást. Így még a baloldalról is kaptam voksokat. Most viszont egyre gyakrabban kapom meg: ’rohadt fideszes’. Nem hiszem, hogy ezzel az én munkámat minősítik" – beszélt a tapasztalatairól az egyik dunántúli város képviselője.
Orbán Tapolcán kampányol - erőtlen húzás © Stiller Ákos
A dunántúli politikus azt mesélte, még a tapolcai választás előtt rávették a Fidesz egyik tanácsadóját, hogy üljön be az egyik lakossági fórumra. Szerinte a főleg Fidesz-szimpatizáns nyugdíjasokból álló közönség valósággal szétszedte az előadót. Arról kérdezték, miért "heccelik" az embereket netadóval, útadóval, miért kell egy újabb győztes választás után "harcolni", miért kell "újra megszeretni az oroszokat", kik a Fidesz körüli üzletemberek, miért veszekednek Simicskával. Az is szóba került, hogy Orbán miért nem hallgat már Pokornira, miért szorult háttérbe a Fidesz "lelkiismerete", Kövér László.
"Tőlünk is mentek aktivisták a veszprémi és a tapolcai választásra. Aztán hazahozták a rossz hangulatot, mert nagyon sok helyen rájuk csapták a választók az ajtót. Volt, aki azt mondta, akkor szavaz a Fideszre, ha az ő háza is napról napra nőni fog" – mesélte az alpolgármester forrásunk. Azt mondta, ő még nem találkozott olyan Fidesz-taggal, aki örülne a vasárnapi zárva tartásnak. "Az emberek ’harácsolásról’ beszélnek, azt mondják, akkora a korrupció, mint a szocik idején" – panaszkodott egy észak-magyarországi képviselő. Az egyik fővárosi Fidesz-szervezet oszlopos tagja pedig arról beszélt a hvg.hu-nak, nem segíti tovább a pártot, ugyanis a helyi szervezettől évek óta csak azt várják, hogy támogassa a parlamenti képviselőjük karrierjét.
"Nem képes korrigálni"
Ugyanakkor azt minden forrás elismerte, hogy a Fidesz továbbra is "Orbán pártja". A tagság még mindig szereti a pártelnököt, nem hiszik el, hogy "vele lenne baj", inkább Lázár Jánost és Rogán Antal hibáztatják, őket tartják Orbán "rossz szellemének".
Fideszes aktivisták - elszállt a jókedv © Stiller Ákos
Viszont a középvezetők közül többen is, ha óvatosan, de arról beszéltek, a miniszterelnökkel is "történhetett valami", volt, aki úgy vélte, "elfáradt", mások szerint, "nem bírja a kritikát", "nem képes korrigálni". Ketten is megjegyezték, hogy nem dobta fel őket a miniszterelnök-pártelnök februári évértékelője – amire egyébként nagyon vártak –, ahol Orbán arról beszélt, a Fidesz középvezetői, tagjai nem dolgoznak eleget. "Házról házra küzdöttem októberben, a mi polgármesterünk a harmadik ciklusát tölti, most is mi hallgatjuk a választók kritikáit. Mi kell még?" – mesélte a dunántúli város képviselője. Az egyik alpolgármester pedig azt mondta a hvg.hu-nak, őt felbosszantotta, amikor azt halotta Orbántól, hogy "ne finnyáskodjanak, fogják meg a munka végét".
Forrásaink egybehangzó véleménye szerint a Fidesz lejtmenete folytatódni fog. Az önkormányzatok arra számítanak, rövidesen visszaüt az elmúlt évek rezsicsökkentése. Szerintük a települések nyakába fog szakadni a szemétszállítás és a vízművek csődje, ráadásul a rezsicsökkentés után járó kompenzáció csúszik, a pályázatok elbírálása késik. Éppen ezért a polgármesterek arra számítanak, ebből még komoly botrányok lesznek, és ők "vihetik el a balhét".
A párt egyik vezető politikusa a hvg.hu-nak azt mondta, a kormányfő felismerte, hogy az önkormányzati vezető elbizonytalanodása komoly nehézségeket okoz, ezért is indult el országjárásra, köt megállapodásokat a megyei jogú városokkal. Lázár János fülébe is eljutottak a panaszok, polgármester forrásaink szerint a Megyei Jogú Városok Szövetsége okkal ülésezett a múlt héten a miniszter városában, Hódmezővásárhelyen. Lázár itt arra buzdította a városvezetőket, beszéljenek bátran a problémáikról, amikor Orbán ellátogat hozzájuk is. A miniszter azt hangsúlyozta, higgyék el, "nem fognak nélkülük dönteni".
Többen viszont úgy vélték, nem fognak felbátorodni, amikor azt látják, hogy a párt választmánya néhány hét leforgása alatt több alapszervezetet feloszlatott. Bár azt többen is elismerték, ezekre főleg a helyiek vitái, belső háborúi miatt került sor, nem a pártközpont diktál, ám figyelmeztető jelnek tartják, hogy ilyen feloszlatási hullám 2010 óta nem volt. Az egyik alpolgármester szerint náluk futótűzként terjed a héten a Magyar Nemzetben megjelent A félelem szaga című cikk. | [
"Fidesz"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Megyei Jogú Városok Szövetsége",
"Hír Tv"
] |
A kormány áprilisban kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a Sukoróra tervezett King’s Cityt. A gazdasági minisztérium és a helyi polgármester sokat vár a projekttől, munkahelyteremtésben bíznak. A pénzügyminisztérium is komoly beruházásnak tartja, erre építve írtak ki kaszinótendert. A Fejér megyei közgyűlés spekulációtól tart, Alkotmánybírósághoz fordultak, az ügyészség pedig különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával büntetőeljárást kezdeményezett. Azt viszont még nem senki nem árulta el, pontosan mi épülhet a Velencei-tó partjára.
Hétfőn zárult le a Pénzügyminisztérium (PM) első kategóriás kaszinó alapítására és működtetésére kiírt koncessziós pályázatának leadási határideje. A felhívás értelmében a Közép-Dunántúl régió adhat majd otthont 20 évig egy új kaszinónak, ha a nyertes meg tudja kötni végül a koncessziós szerződést a magyar állammal.
Egyelőre nem hozhatják nyilvánosságra, hogy hány pályázati anyag érkezett, a törvény értelmében ezt csak a határidő lejárta után 90 nappal közölhetik, akkor azonban kiderül az is, ki a pályázat nyertese, közölte kérdésünkre a PM sajtóosztálya.
A tárca február 10-én írta ki a koncessziós pályázatot, fél évvel azután, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) ingatlancseréről szóló szerződést írt alá egy magánszeméllyel. A magyar állam így egy Sukoró külterületén, a Velencei-tó partján lévő 70 hektáros ingatlanért két gyümölcsös tulajdonjogát szerezte meg, az egyik Albertirsán, a másik a Pilisen található.
A pilisi ingatlanról tudni kell azt is, hogy ezen a telken áthalad majd az M4-es autópálya, melynek építési engedélye 2007 januárjában lett jogerős, közölte kérdésünkre Száraz Gábor, az MNV kommunikációs irodavezetője. A csereszerződésről azt is elmondta, hogy előkészítése két hónapig tartott, amit okirattal is tudnak igazolni, az ingatlancsere pedig értékkülönbözet megfizetésével zajlott.
A sukorói 70 hektáros területet 1,1 milliárd forintra, míg a cserébe bevont két másik ingatlant együtt csaknem 800 millió forintra értékelte az a független értékbecslő, akit az MNV fél évvel korábban közbeszerzési eljárással választott ki.
Állami tulajdonú ingatlan lehet a kaszinókoncesszió nyertese
A csereszerződés 2008. július 30-i aláírása, illetve a PM koncessziós pályázata kiírásának időpontjai között nem véletlen az összefüggés. Mivel a koncessziós pályáztatások költségesek, a PM csak akkor ír ki új pályázatot, jelen esetben játékkaszinó alapítására, ha komoly érdeklődő jelenik meg, és van esély a beruházás megvalósulására, közölte a PM sajtóosztálya. Ilyen esetekben nem is feltétlenül csak egy jelentkező ad be pályázatot.
A sukorói ingatlan ugyanakkor még nem szállt át a csereügyletben résztvevő magánszemélyre, a tulajdonos jelenleg a magyar állam, a tulajdonosi jogokat az MNV gyakorolja (a tulajdonjog földhivatali bejegyzése tavaly december óta fel van függesztve).
A Fejér Megyei Főügyészség (FMF) az ügyben törvényességi vizsgálatot végzett, és a feltárt adatok alapján további vizsgálatot kezdeményezett a Pest Megyei Főügyészségnél. A vizsgálati jelentést eljutatták a Központi Nyomozó Főügyészségnek is, és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt büntetőeljárást kezdeményeztek. Ezek mellett a székesfehérvári ügyészség nyomozást indított közokirat-hamisítás gyanújával.
Az ügyészség négy óvást nyújtott be
Az FMF az MNV és egy magánszemély közti ingatlancsere ügyében indított vizsgálatot, melynek eredményeként négy óvást nyújtott be, közölte kérdésünkre Várhomokiné Rabi Noémi ügyészségi szóvivő.
Az MNV telekátalakítási eljárást kezdeményezett, hogy a Velencei-tó partján kialakítsanak egy olyan sávot, ami később is állami tulajdon marad, azaz kimarad a csereügyletből. Az ügyben a gárdonyi jegyző járt el építésügyi hatóságként, azonban nem vonta be az illetékes természet- és tájvédelmi szakhatóságot (Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - KKTVF). A gárdonyi jegyző szerintük szintén jogszabályt sértett, mikor a parti sáv megállapításában is döntést hozott.
A Székesfehérvári Körzeti Földhivatal az ügyészség szerint szintén nem jogszerűen járt el, amikor a parti sávot nem az arra hatáskörrel rendelkező hatóság határozata alapján vette nyilvántartásba. Vizsgálat indult a KKTVF-nél is, itt a parti sáv megállapításáról szóló határozat ellen nyújtott be óvást az ügyészség, mert az az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre nem volt alkalmas.
A tervek szerint ezen a területen épül fel a King’s City
A főügyészség tehát indítványozta a jogszabálysértő határozatok hatályon kívül helyezését, és új eljárások indítását. Az érintett hatóságok ezt megtették, az új eljárások folyamatban vannak. Amint a jogerős határozatok megszületnek, és megtörténik a földhivatalnál a parti sávot érintő változások bejegyzése, szintén a földhivatal hatásköre lesz eldönteni, hogy a csereszerződésben foglalt tulajdonjogok változása nyilvántartásba vehető-e.
A főügyészség óvással élt egy, a csereügylettel összefüggő és a sukorói önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan eladásának ügyében is. Ebben az esetben az adásvételi szerződésben alaki hiányosságokat találtak, így azt alkalmatlannak tartják arra, hogy az alapján jegyezzék be a tulajdonjog változását. A földhivatal ezt elfogadta, a bejegyzési kérelmet elutasította.
Kiemelt beruházás, gyorsított engedélyezés
A fejlesztés így feltehetően az eljárások lezárultig akadozik, bár a kormány egy április 10-én született rendeletében kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította. (A Gyurcsány-kormány április 8-án tartotta utolsó ülését.)
Ennek lényege, hogy leegyszerűsítik a projektek előkészítésének menetét, valamint felgyorsítják az engedélyezési eljárásokat, hogy könnyebb legyen a hazai beruházók helyzete. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyszerűbbek a területrendezési és településrendezési eljárások, az engedélyezésekkor hatékonyabb az együttműködés az érintett szakhatóságok között, illetve felgyorsulhat az építési engedély megszerzése.
A gazdasági tárca terjesztette be a javaslatot
"A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) azért terjesztette a kormány elé a King's City projekt kiemelt üggyé minősítését, mert az gazdasági szempontból fontos, komoly munkahelyteremtő hatással járó fejlesztési terv" – közölte kérdésünkre Rácz Krisztina, a tárca kommunikációs főosztályának vezetője.
A döntés körülményeiről a rendeletet beterjesztő NFGM azt mondta, hogy "stabil, megfelelő pénzügyi háttérrel és komoly nemzetközi referenciákkal rendelkező beruházói kör egy projektleírást nyújtott be, amely ismerteti a projektet és a fontosabb üzleti adatokat, számokat".
Rácz Krisztina arról tájékoztatott - más, a beruházásról nyilatkozó állami vezetőkkel összhangban -, hogy a beruházás csaknem 2000-2500 ember részére teremthet új munkahelyet. Szerinte a tervezett szórakoztató és vendéglátó létesítmények befogadóképessége, a várható érdeklődés és turistaforgalom miatt valóban indokolt lehet ilyen mértékű munkavállalói tömeg alkalmazása. A beruházástól azt várják, hogy javuljon a foglalkoztatottság a gárdonyi és az azt körülvevő kistérségekben.
Sukoró polgármestere fogadókész
A kormány mellett Molnár Gábor, Sukoró polgármestere is nyitottnak tűnik a fejlesztésre. Azt mondta, Moszkvától Lisszabonig nincs olyan polgármester, aki ne tárgyalna a világ legbefolyásosabb fejlesztőjével. Felsorolta Ronald S. Lauder, Joav Blum, illetve Fred H. Langhammer nevét.
Molnár Gábor azt mondta, hogy a befektetői csoport június végére konkrét tervet ígért, addig azonban nem tud bővebben nyilatkozni a témában, mert ő sem ismeri a részleteket. Annyit azért elmondott, hogy a tervek ismeretében meg kell vizsgálni, sérül-e bárkinek az érdeke, illetve hogy szükség van-e a rendezési terv módosítására.
A polgármester február közepén ennél részletesebben fejtette ki véleményét Sukoró hivatalos honlapján. Molnár itt arról ír, hogy a 70 hektáros ingatlan földcserével és értékegyeztetéses kifizetéssel egy izraeli üzletember tulajdonába került. A beruházó, mivel a területen fejlesztést tervez, felvette a kapcsolatot az önkormányzattal és a képviselőtestülettel, hogy a fejlesztés irányairól egyeztessen.
A polgármester szerint, ha megvalósul a beruházás, "napi szinten is több milliós nagyságrendű bevételekre lehet számítani", így reálisnak tartja a helyi adók rendszerének újragondolását.
Ellentétek a megye és a település között
Molnár Gábor emellett bírálja Balsay Istvánt, a Fejér megyei közgyűlés alelnökét, aki szerinte szélsőjobboldali aktivistákat is mozgósított a beruházás elleni tiltakozásokhoz. A két politikus közti ellentét oka nyilvánvaló, míg Sukoró polgármestere fogadókész a beruházásra, Balsay István határozottan elutasítja azt, mivel a háttérben spekulációt sejt, illetve a projekt megvalósulását károsnak tartja a környezetre.
A fideszes Balsay István - pártja véleményével összhangban - úgy látja, hogy az eddigi vizsgálatok és az ügyészség megállapításai alapján a kormány, az MNV és Sukoró polgármestere szerevezetten úgy formálták a terület szerkezeti tervét, hogy közben nem vették figyelembe a környezet, illetve a víz védelmét.
Kifejtette, hogy a 70 hektáros ingatlan magterület, azaz a kiemelkedő természetvédelmi értéket jelentő ökoszisztéma közvetlen megóvását szolgálja, így fokozottan védett természeti terület. Emellett Sukoró az országosan védett tájképi környezet része, illetve Pákozddal és a Velencei-hegységgel együtt Natura 2000 védelem alá esik. Megjegyezte azt is, hogy a terület közvetlen közelében madárrezervátum található.
A Fejér megyei közgyűlés alelnöke hangsúlyozta, hogy az önkormányzat nem járul hozzá ahhoz, hogy a sukorói rendezési tervet úgy módosítsák, hogy a terület 30-40 százalékosan beépíthető legyen, azaz megvalósuljon egy fedett város.
Választ várnak kormánytól, állásfoglalást az Alkotmánybíróságtól
A jobboldali többségű Fejér megyei közgyűlés el is fogadott egy április 30-án beterjesztett határozati javaslatot, melyben azt kifogásolja, hogy a kormány úgy nyilvánította a King's Cityt kiemelt jelentőségű beruházássá, hogy a döntéshozatalba nem vonta be a megyei önkormányzatot. Ezért felszólították a kormányt, hogy 30 napon belül indokolja meg, hogy a megyei önkormányzat miért nem gyakorolhatta az Alkotmányban és a jogalkotásról szóló törvényben foglalt jogait, illetve hogy mi alapján született meg a projekt kiemelt beruházásról szóló kormányrendelet.
Tájékoztatást kértek arról is, hogy a kormány miért támogat Sukorón olyan terület-felhasználást, ami ellentétes az Alkotmánybíróság egy határozatával (3/1997 I.22.). Ez azt mondja ki, hogy a települési rendezési tervek nem jelentik mechanikusan a megyei rendezési tervet, azaz Sukoró rendezési tervének kialakításakor figyelembe kell venni a megye szempontjait.
Bajnai gazdasági miniszterként a beépítést támogatta
Bajnai Gordon miniszterelnök, egy 2008. december 31-én, akkor még gazdasági miniszterként írt levelében egyébként pont amellett érvelt, hogy a megyei rendezési terv úgy készüljön, hogy lehetővé tegye a 70 hektáros ingatlan beépíthetőségét. Azt írta, hogy a megyei önkormányzat elvben nemet mondhat erre, de ebben az esetben számolnia kell a következményekkel, így például egy esetleges kártalanítás kifizetésével.
Balsay István azt mondta, hogy a megyei önkormányzat Alkotmánybírósághoz fordult, mert a projekt egyelőre csak ígéret, nem rendezett az ingatlan tulajdonjoga, nincsenek még engedélyezett tervek, így ha a testületnek olyan értelmű állásfoglalása születik, az megakadályozhatja a King's City megvalósulását kártérítés fizetése nélkül.
Azt mondta, hogy az állam nem járulhat hozzá ahhoz, hogy egy olcsón megszerzett földterület felértékelésével, majd többszörös áron való továbbadásával tönkremenjen a Velencei-tó és környéke.
A zöldombudsman is vizsgálódik
Hasonlóan vélekednek a helyi lakosok is, a sukorói civileket tömörítő Angelika Egyesület még március végén fordult Fülöp Andráshoz, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosához, hogy indítson vizsgálatot a beruházás ügyében. Az ombudsmani hivatalban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a vizsgálat elindult, még tart, eredményeket egyelőre azonban nem közölnek.
Fa Nándor, aki szintén sukorói lakos, úgy véli, semmiféle beruházás nem valósul majd meg, a legprimitívebb telekspekulációt sejti a háttérben. Kifejtette, hogy ez az ingatlan legalább 7 milliárd forintot ér, de akár ennél többet is, ha kiparcellázzák és villanegyedet akarnak ide építeni.
"Az a borzasztó, hogy semmit nem tudunk az ügyről" – fogalmazott Varga Gábor, a Gaja Környezetvédelmi Egyesület (a Levegő Munkacsoport tagszervezete) elnöke. Mozgósítjuk a témában Magyarország összes létező, jelentős környezetvédő szervezetét, talpra ugrasztjuk őket, és mindenki bejelentkezik a gárdonyi építési irodához, hogy folyamatosan jelen legyünk. Kialakuljon egy olyan párbeszéd, amely a jóvátehetetlent valahogyan megelőzi, vagy legalábbis a károkat mérsékli.
Nem látszik világosan
Sok konkrétum a tervezett beruházásról valóban derült még ki, bár körbejárt sokaknál egy számos fénymásolaton átesett, projekttervre hasonlító dokumentum. Úgy tudjuk, ez a projektterv egy korábbi, kiszivárogtatott változata, így a benne szereplő adatok nem mindegyike tekinthető véglegesnek.
A korábbi tervek tehát arról szóltak, hogy a King's City egy hétvégi központ, termálfürdő, 3000 szobás szálloda, konferenciaközpont, koncertterem, vízi park, akvárium, olimpiai korcsolyapálya, golfpálya, lovaglópálya és kaszinó megépítését jelenti.
A fejlesztés hátterében a Ronald S. Lauder milliárdos amerikai üzletember áll, megemlítik továbbá Joav Blum izraeli befektetőt, Fred H. Langhammert, illetve Icak Fishert.
A dokumentum tartalmaz látványterveket is, azonban a minőség miatt ezekből csak fekete foltok láthatóak, érdemi információ nem derül ki. Azt írják, hogy az első kapavágás 2009 második negyedévében várható, a kapunyitást pedig 2011. június 15-re tervezik.
A teljes beruházás költségvetése 1,1 milliárd euró, ami az aktuális árfolyam szerint csaknem 350 milliárd forint, ez magába foglalja a vételárat, az építkezést és az egyéb járulékos költségeket. A dokumentum szerint a látogatók száma évente várhatóan eléri az 5,1 millió főt.
"A vállalkozás bemutatja a Négy Királyságot, valamint számtalan törzset és kultúrát, amelyek elözönlötték Európát – a rómaiakat, hunokat, tatárokat, vikingeket, valamint különböző európai királyi dinasztiákat. A projekt más ókori királyságok hagyományait is színre viszi: a Kínai császárságét, Arábia Ezeregy Éjszakáját és a Szahara Sivatag legendáit, illetve a Szépség, a Divat és a Sport Királyságát is" – részletezi a dokumentum a központ profilját.
A beruházókat szintén megkerestük kérdéseinkkel, de mivel nem tartózkodnak Magyarországon, a válaszok egyelőre váratnak magukra. | [
"King's City"
] | [
"Gaja Környezetvédelmi Egyesület",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség",
"Angelika Egyesület",
"King’s City",
"Székesfehérvári Körzeti Földhivatal",
"Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium",
"Fejér Megyei Főügyészség",
"Pest Megyei Főügyészség",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Levegő Munkacsoport"
] |
Egy esetleges "megerősítő" küldöttgyűlés egy huszáros vágással megoldaná az SZDSZ legitimációs válságát – ebben gondolkodik a Kóka-tábor. Az értesülést a Hírszerző című internetes újság szellőztette meg, de az általunk megkérdezett SZDSZ-es politikusok is elképzelhetőnek tartották ezt a forgatókönyvet. A terv lényege, hogy Kóka egyedül szállna ringbe a pártelnöki székért, és a tulajdonképpen bizalmi szavazásként működő újabb elnökválasztás megerősíthetné pozícióját; vagy legalábbis legitimmé tehetné azt. Ez a verzió csak akkor működik, ha Fodor Gábor nem indul a pártelnöki székért, és Kóka egyedüli jelöltként vág neki a megmérettetésnek.
Erre azonban lényegében nincs esély. Jogi lehetőség nincs Fodor visszatartására, esetleg politikai alku köttethetne csak. Fodor viszont – mondta egy forrásunk – "nem fog magából hülyét csinálni". – Ha nem indulna el a tisztújításon, már senki nem venné komolyan. Bele kell vágnia, még ha nem is leányálom most átvenni az SZDSZ-t – véli informátorunk. Közben tart a tavalyi elnökválasztási csalásokat feltárni hivatott belső vizsgálat, amelyet Jüttner Csaba, Kóka szabolcsi erős embere vezet. Ami – forrásaink szerint – szinte biztos: az ügyet nem lehet lezárni annyival, hogy "történtek szabálytalanságok, meg egy kis ejnye-bejnye, és kész". Hozzátette, hogy "bűnbakokat megnevez a vizsgálat akkor is, ha valójában nem lehet feltárni a csalás körülményeit. Egyetlen cél, hogy Kóka viszonylag tisztán kerüljön ki az ügyből". Ennek egyik, ráadásul igen szimbolikus módja lehet, hogy a megtépázott tekintélyű pártvezetés tesz büntetőfeljelentést egyesek ellen.
Bodacz Balázs | [
"SZDSZ"
] | [] |
Csak a külügyben osztottak jutalmat
Budapest ‒ Irigykedhetnek a külügyi tárca dolgozóira más minisztériumok alkalmazottai! Idén ugyanis egyedül a Külügyminisztériumban osztottak említésre méltó jutalmat.
A Blikk levelet küldött minden tárcának, amiben azt tudakoltuk: mennyi jutalmat osztottak szét idén a munkatársak között. Mint kiderült, csak két tárca honorálta az alkalmazottak teljesítményét egy kis mellékessel. Az egyik a Belügyminisztérium volt, ahol 16-an összesen 3 millió forintot vehettek fel pluszban, vagyis átlag 188 ezer forint ütötte azok markát, akik extra pénzt kaptak a soros magyar EU-elnökség lebonyolításáért. Jobban a zsebébe nyúlt azonban a külügyi tárca.
Martonyi János külügyminiszter tárcájánál 56 milliót osztottak szét.
A Külügyminisztériumban azonban kétszer is osztottak jutalmat idén, s nem csak az EU-elnökség miatt, hanem a kettős állampolgárságról szóló törvény végrehajtása miatti külön teendők elvégzéséért is. Az elnökségért összesen 35 millió forint kapott 96 munkatárs. A kettős állampolgárság kapcsán pedig 57 személynek összesen 21,1 millió forint járt. A jutalmak átlag 300-450 ezer forintosak voltak.
– A kormány döntött úgy, hogy idén különleges jutalmazás nem lehetséges – mondta a Blikknek Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. – Ez alól felmentést a soros magyar EU-elnökség sikeréért többletfeladatokat ellátó munkatársak esetében kaptak a tárcák. Az év végi jutalmazás elmaradása azonban nem volt ilyen általános az önkormányzatoknál, de egyéb hivatalokban sem. Szintén a Blikk derítette ki, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatalnál félhavi alapbérnek megfelelő "pulykapénzt" vehettek fel Schmitt Pál köztársasági elnök kivételével az ott dolgozók.
Bár a hivatal máig nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy mekkora összeget fordítottak erre a célra, úgy számoltuk, hogy ez mintegy 15 millió forint lehetett. Elismerte a nagykőrösi önkormányzat is Czira Szabolcs polgármester, fideszes országgyűlési képviselő munkáját is: ő a helyi főtér felújításának előkészítésében végzett pluszfeladatokért kapott háromhavi, azaz 1,5 milliós bónuszt. Az élen valószínűleg a Fővárosi Önkormányzat áll: ott decemberben 300 milliót fordítottak jutalmakra.
Mi az oka, hogy éppen a kormányzat fogta vissza magát a pluszpénzek osztogatásában? – A minisztériumok nagyon megtanulták azt a leckét, hogy a média rendszeresen ellenőrzi őket – mondta Vasali Zoltán elemző. – Így nem mernek jutalmazni, mert az biztosan kiderülne, s a gazdasági nehézségek miatt egyre nagyobb felháborodást keltene. Úgy látom, éppen azok az intézmények mernek még extrapénzeket fizetni, amelyek eddig alig vagy egyáltalán nem kerültek az újságok célkeresztjébe.
Blikk-összeállítás | [
"Belügyminisztérium",
"Külügyminisztérium",
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] | [
"Fővárosi Önkormányzat"
] |
Szijjártó Péter külügyminiszter a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja, és ezért havonta bruttó 1,5 millió forint díjazásban részesül. Szerettük volna megtudni, hogy mennyit dolgozik ezért az összegért, de az alapítvány azt közölte, hogy nem vezetnek erről nyilvántartást. A válaszuk szó szerint megegyezik azzal, amit a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítványtól kaptunk, amikor Varga Judit igazságügyi miniszter és egyben kuratóriumi elnök munkavégzéséről érdeklődtünk.
A kormány 2020 májusában hozta létre a Széchenyi István Egyetemért Alapítványt (SZIEA), amelynek odaajándékozta a győri egyetemet annak minden ingatlanával együtt. A modellváltásnak nevezett folyamat részeként a többi közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz (kekva) hasonlóan a SZIEA-t is kitömték kormánypárti politikusokkal: a kuratóriumban helyet kapott Szijjártó Péter külügyminiszter és Dézsi Csaba András győri polgármester is, a felügyelőbizottságot pedig Tarlós István ex-főpolgármester vezeti.
Szijjártó Péter 2020 óta díjazás nélkül látta el a kuratóriumi tisztséget, idén augusztus elején leadott vagyonnyilatkozata szerint azonban 2022. június 1-től havi bruttó 1 millió forintnál többet kap a feladatért. A pontos összeg kuratóriumi tagtársa, Győr fideszes polgármestere, Dézsi Csaba András vagyonnyilatkozatából derült ki: havi bruttó 1,5 millió forint.
2 év alatt 198 millió fizetésekre
Októberben a 24.hu adatigénylésére a győri egyetemet fenntartó alapítvány azt közölte, hogy 2020 szeptemberétől 2022. augusztus végéig összesen 126 millió forintot utaltak a kurátoroknak és 72 millió forintot a felügyelőbizottság tagjainak valamint a vagyonellenőrnek, azaz két év alatt összesen 198 millió forint ment el a fizetésekre.
Az öt kuratóriumi tag (Szijjártó és Dézsi mellett Knáb Erzsébet elnök, plusz Bokor József és Sárai-Szabó Tamás) összesen havi bruttó 7,5 millió forintot kap (fejenként 1,5 milliót), plusz Tarlós István (aki Orbán Viktor miniszterelnöknek is tanácsokat ad közel havi bruttó 2 millióért) felügyelőbizottsági elnök havi bruttó 1 milliót, a két másik FB-tag és a vagyonellenőr pedig összesen kétmillió forintot keres.
Nem tartják nyilván a munkavégzést
Szerettük volna megtudni, hogy a roppant elfoglalt külügyminiszter, aki a honvédség repülőgépeivel folyton különböző országokba utazik tárgyalni, vajon mennyit dolgozik a győri egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumában a havi bruttó 1,5 millió forintos fizetségért.
Közadatigénylésben kértük ki az alapítványtól a kuratóriumi ülések jegyzőkönyvét "vagy olyan egyéb dokumentumot, amelyből megismerhető, hogy a kuratóriumi tagok a 2021. és a 2022. évben mely napokon milyen időtartamban végeztek tevékenységet a kuratóriumi tagságukkal összefüggésben".
A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány válasza szerint az alapítvány
"nem kezel ilyen adatot, ezért nem is vezet olyan nyilvántartást, amelyből az igényelt adatok kinyerhetőek lennének"
Mindössze annyi konkrétumot közöltek, hogy "a Kuratórium szükség szerint, de legalább kéthavonta ülést tart, melyen az Alapítvány Alapító Okiratban rögzített céljait és
tevékenységét szem előtt tartva hozza meg határozatait". Tehát kéthavonta egyszer elvileg biztosan dolgozik Szijjártó Péter, Dézsi Csaba András és a többi kuratóriumi tag a havidíjért cserében.
Ugyanaz a válasz, mint Varga Juditnál
Meglepő módon a SZIEA válaszának többi része szó szerint (!) megegyezik azzal, amit a miskolci egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítványtól (UMA) kaptunk, amikor arról érdeklődtünk nála, hogy mennyit dolgozik havi 1,4 millió forintért a kuratóriumi elnökeként Varga Judit igazságügyi miniszter.
"Egy kuratóriumi tag munkavégzése nem csak a kuratóriumi üléseken való részvételre és az arra való felkészülésre korlátozódik. A Kuratórium üléseinek jegyzőkönyvei nem azt a célt szolgálják, hogy abból megállapítható legyen az egyes tagok által ráfordított munka mennyisége és időigénye. A jegyzőkönyv a munka végeredményét, a meghozott határozatokat és az egyes napirendekhez történt hozzászólások rövid és tömör összegzését tartalmazza. Az a rengeteg előkészítő és háttérmunka, ami egyes kuratóriumi feladatok kapcsán felmerül nem olvasható ki sem jegyzőkönyvekből, sem egyéb dokumentumokból. Az egyes témákkal való foglakozás napi szintű és rendszeres. Folyamatos egyeztetések zajlanak a kuratóriumi tagok között, valamint a Kuratórium tagjai és az egyetem vezetése – nem csupán a rektor és a gazdasági vezető, hanem az egyes szakterületi vezetők – között, továbbá egyetemi rendezvényeken, szakmai találkozókon, ünnepségeken, megnyitókon, avatásokon és egyéb eseményeken vesznek részt a kuratóriumi tagok, valamint a felsőoktatásért felelős minisztérium szakmai meghívásainak tesznek rendszeresen eleget. Minden feladat ellátandó általuk, mely az egyetem érdekében szükséges és az egyetem javát szolgálja, legyen az belföldön vagy külföldön." – írta a SZIEA titkára 2022. november 17-én, és az UMA titkára 2022. október 19-én.
Semmilyen papír nincs arról, hogy Varga Judit mennyit dolgozik havi 1,4 millióért a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítványnál | atlatszo.hu Az, hogy nem vezetnek semmiféle nyilvántartást a kuratóriumi tagok munkavégzéséről, nem csak Varga Judit miatt pikáns. A 24.hu ugyanis Varga juttatásával együtt azt is kiderítette, hogy az igazságügyi miniszter mellett a kuratóriumi tagok mennyi pénzt kapnak a Miskolci Egyetemet működtető alapítványtól. Az UMA közlése szerint minden kuratóriumi tag havi 1,2 millió forint tiszteletdíjban részesül.
Kicsit olyan ez, mint az egyforma címlappal megjelenő kormánypárti újságok, de természetesen elképzelhető, hogy nem központi utasításra válaszolta ugyanazt két különböző vagyonkezelő alapítvány, hanem csak egy furcsa véletlen eredményeként. Leteszteljük a többieket is: minden kekvától kikérjük a kuratóriumi tagok munkavégzési adatait, hátha valahonnan érdemi választ kapunk.
Címlapkép: Szijjártó Péter és Dézsi Csaba András 2022. október 13-án Győrben (fotó: a polgármester Facebook-oldala) | [
"Széchenyi István Egyetemért Alapítvány",
"Universitas Miskolcinensis Alapítvány"
] | [
"Széchenyi István Egyetem Alapítvány",
"Miskolci Egyetem"
] |
Magasnak tartja a jegybankban fizetett béreket, és pazarlónak tart bizonyos kiadásokat a Magyar Nemzeti Banknál a pénzintézet felügyelőbizottsága (fb). A Járai Zsigmond által vezetett bizottság jelentése szerint indokolatlan például, hogy 23 vezető autót kap, amelyet a családtagok is vezethetnek. Az fb a közbeszerzési eljárásokat is kifogásolja. Simor András szerint félrevezető a jelentés: a versenyszférához képest nem magasak a bérek, és a közbeszerzések is törvényesek.
A Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága (MNB fb) szerint 2011. júliustól 2012 júniusáig összességében szervezett és fegyelmezett gazdálkodást folytatott a jegybank, de a bérszínvonal továbbra is túlzottan magas, különösen a vezetői bérek. A jegybankelnök megalapozatlannak tartja a kritikákat.
A megállapítások az MNB fb-nek abban a jelentésében olvashatók, amelyet az fb a jegybank gazdálkodásáról készített, és szerdán juttatta el az Országgyűléshez. A felügyelőbizottság, amelyet Járai Zsigmond korábbi jegybankelnök, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere vezet, az MNB 2011-ben folytatott gazdálkodását értékelve megállapítja azt is, hogy a költségtakarékos gazdálkodásra törekvés és a költségcsökkentés ellenére a gazdálkodás nem minden elemében jelenik meg a racionalitás.
Az fb a személyi költségekkel kapcsolatban már 2010-ben kifogásolta a jegybank bérpolitikáját, amely figyelmen kívül hagyta az állami takarékossági elvárásokat. Az fb kritikai észrevételei alapján az MNB elnöke tájékoztatta az fb-t, hogy a jegybank 2011-ben új bérpolitikai stratégiát alakít ki. Az új stratégiát az fb megtárgyalta, irányát elfogadhatónak tartva a konkrét mértéket nem tartotta elegendőnek arra, hogy mérséklődjön a túlzottan magas bérszínvonal.
Az fb mostani jelentése megállapítja: a bank javadalmazási rendszerének része, hogy 23 banki vezető számára kül- és belföldi használatra térítésmentesen autót biztosít, amelyet kérésre családtagok is vezethetnek. Ezt az fb indokolatlannak és pazarlónak tartotta. A jegybank viszont a vizsgálat óta - mivel az új jegybanktörvény a monetáris tanács tagjainak azonos egyéb juttatási szintet állapít meg az MNB alelnökeivel és MNB-elnökkel - tovább növelte az autók számát.
Az fb jelentése kitér arra is, hogy az fb az utóbbi időszak arculattal kapcsolatos és egyéb kommunikációs szerződéseinek vizsgálatához közbeszerzési-jogi szakértőt vett igénybe. A szakértő az általa megvizsgált eddigi összes szerződésnél a közbeszerzési törvénybe ütköző eljárást talált. A felügyelőbizottság a szakértő és az MNB álláspontjának megismerése után értesítette a jegybank elnökét, és a gazdasági társaságokról szóló törvény vonatkozó bekezdése alapján a nemzetgazdasági miniszterhez fordult. Egy kommunikációs tenderrel kapcsolatban a Közbeszerzési Döntőbizottság elmarasztaló ítélete és bírsága ellen az MNB keresettel fordult a Fővárosi Törvényszékhez, az eljárás jogerősen még nem fejeződött be.
Simor szerint félrevezető a jelentés
Simor András, az MNB elnöke a jelentésről levelet küldött Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, amelyben azt írja: a jelentés - a tavalyihoz hasonlóan - több, tényekkel kellően alá nem támasztott megállapítást tartalmaz, így alkalmas arra, hogy félrevezesse a képviselőket.
Simor András a parlament elnökének írt levelében emlékeztet arra: az MNB bérpolitikájának 2011-ben történő újbóli áttekintése alapján a bevont szakértő megállapította, hogy ha az MNB teljes javadalmazását vetik össze a pénzügyi szektor gyakorlatával, akkor az MNB teljes javadalmazási szintje a bankpiac közepes jövedelméhez képest a plusz-mínusz 10 százalékos sávban helyezkedik el. Az MNB további céljai között szerepel középtávon, hogy a teljes javadalmazási szinten tovább közelítsék a pénzügyi szektor középértékéhez a jegybanki alkalmazottak jövedelmét.
Az MNB-elnök a leveléhez csatolt egy állásfoglalást, amely szerint egy felügyelőbizottsági vizsgálat megállapította, hogy "a beszerzések a vizsgált időszakban szabályozottan és szabályosan, a hatáskörök és felelősségek egyértelmű meghatározásával történtek". A jegybank elnöke hozzátette, hogy mindent megtesznek a közbeszerzési kultúra fejlesztéséért, ezért a közbeszerzési eljárásokba bevonták a Transparency International Magyarországot (TI) is. A TI négy alkalommal készített jelentésében megállapította, hogy "az MNB az eljárást jogszerűen, illetve a tisztesség és az átláthatóság legmagasabb szintű kívánalmainak megfelelően bonyolította le". Simor András szerint mind az fb általános vizsgálata, mind a független civil szervezet állásfoglalása szabályozottnak és szabályosnak minősítette az MNB közbeszerzési gyakorlatát. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Transparency International Magyarország",
"MNB fb",
"Fővárosi Törvényszék",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Családtagok bukkantak fel az önkormányzati intézmények vezetésében. Lapunk érdeklődésére az érintettek egy kivétellel nem tagadták a rokoni viszonyok meglétét, de az önkormányzat ingerült hangú válasza szerint a felkészültség, a teljesítmény és a kerületért érzett elhivatottság a mérvadó.
Az angyalföldi képviselő-testület február közepi ülését a jobbikos Benke László érzéketlensége tette országos hírré: a képviselő, ismeretesen, nem volt hajlandó felállva megemlékezni a kerület frissen elhunyt díszpolgáráról, Schweitzer József nyugalmazott főrabbiról. Így az ülés másik, helyben nagy vihart kavaró minibotrányára már nem is jutott figyelem.
Tóth József polgármester fia egy kerületi cég divízióvezetője
Máthé Zoltán / MTI
Makk Katalinnak, a Párbeszéd Magyarországért angyalföldi képviselőjének felszólalásáról van szó, aki – anélkül, hogy neveket említett volna – "a nepotizmus látszatát" vetette szocialista képviselőtársai szemére. Olyan kinevezésekről beszélt, amelyek jogilag ugyan nem összeférhetetlenek, de "ízlésbeli és politikai" problémákat felvetnek szerinte, mivel nem szerencsés, ha "rokoni, baráti, ismerősi... kapcsolatok határozzák meg, kik kerüljenek pozícióba a kerület fontos intézményeiben". Rövid beszéde végén azt kérte, hogy "a vezetők kiválasztásánál és cseréjénél csak a végzettség, a szakmaiság, az eltöltött gyakorlat számítson".
Információink szerint Makk Tóth József polgármester fiának, Tóth Péternek a kerületi közszolgáltató cégnél betöltött, a nyilvánosságban már többször emlegetett divízióvezetői állása mellett arra utalt, hogy Csiga Gergely MSZP-s képviselő, tulajdonosi bizottsági elnök édesanyjának férje, Fábián Gyula lett 2012-ben a kerületi közterület-felügyelet vezetője, január közepén pedig – Makk felszólalása előtt pár héttel – egy másik szocialista képviselő, a pénzügyi bizottságot elnöklő Karácsonyi Zoltán feleségét, Karácsonyi Magdolnát nevezték ki aljegyzőnek. Makk mondandója forrásaink szerint komoly felzúdulást váltott ki a kerületi szocialisták között, még tovább rontva az angyalföldi MSZP és a velük országosan együttműködő, helyben azonban rivalizálni próbáló baloldali és liberális kispártok amúgy sem felhőtlen viszonyát.
Az érintettek lapunk érdeklődésére nem tagadták a rokoni viszonyok meglétét – Fábián Gyula közterület-felügyeleti vezetőt kivéve, aki nem kívánt erre vonatkozó kérdésünkre válaszolni. Az önkormányzat azon túl, hogy megerősítette, jogi összeférhetetlenség nem áll fenn, hangsúlyozta, hogy Karácsonyi Magdolna "megfelel a jogszabályokban meghatározott képesítési előírásoknak, részt vett a kiírt pályázaton, és kinevezésére a jegyző javaslatot tett". Hozzátették, hogy Karácsonyi osztályvezetőként már 20 éve állt a kerület szolgálatában, mielőtt nemrég aljegyzővé lépett elő.
Jelezték továbbá, hogy "a hivatal alkalmazottainak kiválasztásánál a szakmai felkészültség, a teljesítmény és a kerületért érzett elhivatottság a mérvadó". A kerület sajtósa – meglehetősen ingerült hangú – írásos válaszát azzal zárta, hogy más pesti kerületeknél is efféle kérdezősködésre biztasson bennünket: "fokozott érdeklődése alapján biztosra veszem, hogy más önkormányzatoknál is hasonló információk után kutakodik" – adott hangot reménykedésének. | [
"MSZP"
] | [
"Párbeszéd Magyarországért"
] |
Negyedmillió Gyenesei drámaírójának
Havonta negyedmillió forintot kap az Önkormányzati Minisztériumtól az a Siposhegyi Péter, akinek drámáit maga a tárcavezető "ajánlotta" bemutatásra több, színházzal rendelkező település vezetőjének – tudta meg lapunk. A Gyenesei István által vezetett minisztérium tegnap azt közölte, hogy Siposhegyi "megelégedésre végzi" munkáját, a javadalmazásban pedig teljesítményigazolás alapján részesül.
Részletek a Magyar Nemzet 2008. október 31-i számában. | [
"Önkormányzati Minisztérium"
] | [] |
Több mint 3 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el Komlón az elmúlt öt évben egy cég, amelynek korábbi tulajdonos-ügyvezetőjét a napokban állították elő költségvetési csalás gyanúja miatt. A "komlói Mészáros Lőrinc"–ként emlegetett vállalkozó szinte minden nagyberuházást elnyert cégeivel a baranyai városban, ezért most úgy tűnt, bajba kerülhetnek azok a projektek, amelyekben az ő cége(i) a kivitelező(k). A város fideszes polgármestere szerint viszont a jelenlegi hatósági intézkedések nincsenek hatással a folyamatban lévő beruházásokra, a munkák folyamatosan zajlanak.
Büntetőjogi intézkedés alá vonták 2021. május 11-én a budapesti székhelyű Benkala Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságot – derült ki cégközlönyből. Bár a dokumentum – azon túl, hogy az eljáró hatóság a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága – egyéb részleteket nem tartalmaz, a cégbíróság adatai további támpontot adnak.
Az ügyszám alapján 2018-ban induló nyomozás költségvetési csalás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folyik hat cég, köztük a Benkala Kft. ellen, amelyet "haszonhúzó" cégként jelöltek meg az iratban. Hogy az ügy jelenleg hol tart, arra a cég korábbi tulajdonos-ügyvezetőjével kapcsolatban felröppenő hírek adhatnak választ.
A komlói 7300.hu írta meg május 13-án, hogy őrizetbe vettek egy helyi nagyvállalkozót költségvetési csalás gyanúja miatt. A hírt a portálnak Polics József, Komló polgármestere (Fidesz-KDNP) is megerősítette. A lap azért kereste meg az önkormányzatot, mert a vállalkozóhoz köthető cég(ek) – amelyeknek ma már nem tulajdonosa vagy tisztségviselője – több helyi (uniós támogatottságú) beruházásban is érdekelt(ek), így felmerült a kérdés, hogy mindez milyen kihatással lehet a városban jelenleg is futó projektekre.
Erre akkor Komló polgármestere nem tudott válaszolni, csupán annyit közölt, hogy nincs tudomása arról, hogy önkormányzati beruházásokhoz kapcsolódóan bármiféle vizsgálat folyt volna a hivatalos szervek részéről. Legalábbis az önkormányzatot a cikk megjelenéséig az adóhatóság, az ügyészség és más hivatalos szervek sem keresték meg ezzel kapcsolatban.
Közbeszerzések milliárdokért
A Benkala Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. az elmúlt években számos beruházást nyert a komlói önkormányzattól, sőt, a legtöbb nagy beruházásban érdekelt volt a társaság. Vélhetően emiatt a helyiek "komlói Mészáros Lőrinc" néven is emlegetik a korábbi cégvezető-tulajdonost, aki 2021 januárjában lépett ki a vállalkozásból.
Hogy megtudjuk, mennyire van igazság a ráragasztott névben, közadatigénylésben kértük ki az önkormányzat szerződéseit.
Az Átlátszónak megküldött listából kiderült, hogy a vállalkozó – általunk megjelölt – 3 cégével összesen 24 szerződést kötött Komló Város Önkormányzata és a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás 2015 és 2020. június 23. között (vagyis részben abban az időszakban, amikor a nyomozás már folyhatott). Ebből a Benkala Kft. kapta a megbízások közel felét, 11 darabot, összesen 2 157 753 169 forint értékben. (A többi vállalkozásával 50 602 087 forintra szerződtek.) Ebben a listában nem szerepel a komlói Kodály Zoltán Ének-zenei Katolikus Általános Iskola bővítése és átalakítása című projekt, mivel arra a fenntartó egyházzal kötött szerződést a cég 1 157 722 068 forint értékben.
A teljes összeg azóta tovább nőt: legutóbb áprilisban nyert a Benkala Kft. a komlói önkormányzattól közbeszerzést a TOP-3.2.1-16-2017-00004 pályázat keretében, amely során óvodák akadálymentesítését kell elvégezniük 5 363 402 forintért.
Vagyis a cég 3 milliárd forintot meghaladó közbeszerzést nyert el Komlón az elmúlt öt évben.
A beruházások között olyan jelentős projektek szerepelnek, mint a piac felújítása, a Vállalkozók Házának és a hozzá kapcsolódó szabadidőparknak vagy épp a buszpályaudvarnak az építése.
A cég forgalma 2018-ban 2,3 milliárd, míg 2019-ben 2 milliárd forint volt, az adózott eredmény 53,8 millió, majd 263 millió forint lett az Opten adatbázisa szerint. Az e-beszámolóra feltöltött dokumentum alapján a társaság tavaly 40 000 000 forint osztalékot fizetett ki, a 2019. évi adózott eredményt eredménytartalékba helyezte.
Körhintacsalás bűnszervezetben
"Egy komplex, uniós és hazai cégekből felépített hálózaton keresztül csalt el csaknem 650 millió forint áfát egy dél-dunántúli bűnszervezet, melynek vezetőit a napokban vette őrizetbe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)" – adta hírül a hatóság május 19-én.
A NAV leírása szerint a műanyag nyílászárók gyártásával és értékesítésével foglalkozó, baranyai és budapesti székhelyű társaságok a nagyobb haszon reményében körhintacsalásba kezdtek. "A gyanú szerint fizetendő áfájukat egy többszintű, valós tevékenység nélküli számlázási láncolaton keresztül csökkentették, a belföldi hálózatot uniós, szlovák és osztrák továbbszámlázó cégekkel egészítették ki.
A színlelt termékértékesítések utáni jogtalan áfa-visszaigényléssel csaknem 650 millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek."
Arra, hogy valami nem a szabályoknak megfelelően zajlik, az Online Számla rendszer is utalt, ahol a számlaadatok elemzésével láthatóvá váltak az adóelkerülésre utaló mintázatok és összefüggések.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása alapján a bűncselekmény-sorozattal összefüggésben 10 gyanúsítottat – strómanokat és a valódi haszonhúzókat – állítottak elő és hallgattak ki, közülük a bíróság 4 fő letartóztatását már el is rendelte.
"A költségvetésnek okozott kár megtérülésére a nyomozók 1,5 milliárd forint értékű vagyont biztosítottak: 14 ingatlant, 32 gépjárművet, továbbá céges tárgyi eszközöket és 52 millió forint céges számlapénzt foglaltak le vagy vettek zár alá."
A nyomozás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt folyik, az elkövetők akár 20 év szabadságvesztésre is számíthatnak.
Információink szerint ezen ügy kapcsán állították elő a komlói vállalkozót is, akit tudomásunk szerint azóta előzetes letartóztatásba helyeztek. Mindezt azonban a NAV nem erősítette meg, miután "adóigazgatási és büntetőeljárások konkrét részleteit, konkrét személyekre, gazdasági szereplőkre vonatkozó információkat nem hozhat nyilvánosságra".
Nem állnak le a munkálatok
Felkerestük a komlói önkormányzatot, hogy megtudjuk, mi lesz a jelenleg futó buszpályaudvar és a Juhász Gyula utcai beruházás munkálataival. Hasonló kérdéseket tettük fel e-mailben a Benkala Kft.-nek is. Utóbbi cikkünk megjelenéséig nem válaszolt, de Polics József, Komló polgármestere közleményt adott ki, amelyben a cég jelenlegi ügyvezetőjének tájékoztatója is megjelent.
Eszerint a szerződésekhez kapcsolódó ütemtervek és véghatáridők betartása "nem kockázatos, a cég rendelkezésére állnak részben azok az anyagi források, továbbá mind a tárgyi, mind a humán erőforrás, mely szükséges a beruházások szerződés szerinti teljesítéséhez".
Polics József hangsúlyozta,
a jelenlegi hatósági intézkedések nincsenek hatással a folyamatban lévő beruházásokra,
a fejlesztési források rendelkezésre állnak, és ha szükséges, akkor akár a szerződések módosításával is biztosítani fogják a projektben dolgozók kifizetését és a zavartalan munkavégzést.
Nyitókép: Az uniós forrásból épülő komlói buszpályaudvar. A szerző felvétele. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
A legkisebb településen is követjük a közpénz útját – önálló közösségi oldalt nyitunk a vidék híreinek! Mostantól az Országszerte Facebook-oldalon megtalálható lesz mindaz, ami a vidéki Magyarországon történik – az Átlátszó riportjain, tényfeltáró, oknyomozó anyagain, a független portálok tudósításain és a civilek bejegyzésein keresztül. Kövess és keress minket, ha úgy érzed, élet a körúton túl is van: a te életed! | [
"Benkala Kft."
] | [
"Opten Kft.",
"Benkala Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság",
"Benkala Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.",
"Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Komló Város Önkormányzata",
"NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága",
"Kodály Zoltán Ének-zenei Katolikus Általános Iskola"
] |
Bár tegnap arról írtunk, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kitette a kormany.hu-ra a dolgozók fizetési listáját, és az ott közölt adatokból az derült ki, hogy a vezetők fizetése 40 százalékkal nőtt, mára kiderült, hogy csak a saját adataikat nem tudják rendesen kezelni:
Nem történt vezetői béremelés, sem fizetéscsökkenés a kormánytisztviselőknél a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban. A tegnap közzétett vezetői illetmények magas összege a számítógépes lekérdező rendszer (KLR) nem megfelelő adatszolgáltatása miatt adódott. A foglalkoztatottak létszámára és személyi juttatásaira vonatkozó összesített adatokat a minisztérium ismételten közzé fogja tenni.
A téves tájékoztatásért a minisztérium nevében elnézést kérünk. | [
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] | [] |
Lassan mindenki tudomásul veszi az április 8-i eredményeket, az eljárások lezárultak, a képviselők becsekkoltak, lekerült a címoldalakról a "csalással nyert a Fidesz"-témakör. Maradtak viszont a helyi történetek, és bizonyos arra utaló jelek, hogy győzteseket – a sok más visszaélés mellett – az úgynevezett fantomszavazók, vagyis a csak papíron itt élő kettős állampolgárok szavazatai is segítették. A Nemzeti Választási Iroda által közzétett adatok alapján az Ukrajnával határos szabolcsi 04-es, vagyis a vásárosnaményi választókerületben lehetett a legnagyobb a szerepük – az ott szerzett helyszíni tapasztalataink is azt valószínűsítik, hogy a Fidesz jelöltjének több ezer plusz szavazatot jelentett a fantomszavazók részvétele az április 8-i választáson.
Fogy a magyar: dacára az egymillió új állampolgárnak, idén áprilisban 144 ezerrel kevesebben szavazhattak itthon – az állandó lakcímük szerint vagy átjelentkezéssel -, mint négy évvel ezelőtt. Ezzel szemben a vásárosnaményi választókerületben csodás népességszaporodás mutatkozik, itt ugyanis jelentősen nőtt a választásra jogosultak száma. Az egyéb adatok figyelembevételével – természetes fogyás, belföldi elvándorlás és kivándorlás – 2010 óta alsó hangon is 10 ezer új szavazópolgár jelent meg a választókerületben.
77 175 – a Szabolcs 04-es egyéni választókerületben ennyien szavazhattak április 8-án. 73 242 – ennyi választópolgárt regisztráltak itt négy évvel ezelőtt. A vásárosnaményi választókerületben tehát négy év alatt 3933-mal nőtt a választópolgárok száma, ami egészen egyedülálló – a vonzásközpontnak számító Debrecen 01-es választókerületében például a szavazói létszám ugyanebben az időszakban közel kétezerrel csökkent.
Valami történt a vásárosnaményi választókerületben
A magyar-ukrán határ menti településeken jelentős arányú növekedés volt az új választók számában. Helyszíni riportunk mellé készítettünk pár adatvizualizációt is a Nemzeti Választási Iroda településszintű adatai alapján.
Az első, baloldali grafikonon az látszódik, hogy egyfelől melyek voltak azok a települések, amelyek 2014-hez képest a legtöbb új szavazót regisztrálták, a jobboldali grafikonon pedig az, hogy melyek azok, amelyek szavazóinak aránya a legnagyobb mértékben nőtt. Pirossal mutatjuk a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településeket: a jobboldali grafikonon szereplő szabolcsi településekben az a közös, hogy mindegyik a szabolcsi 04-es, vagyis a vásárosnaményi választókerületben található:
Kattints a képre a teljes méretű infografikáért!
A következő két grafikonon már csak a szabolcsi 4-es választókerülettel foglalkozunk. Az első grafikon a nominális számokat mutatja, a vásárosnaményi választókerületben 3933-al több szavazó volt a mostani országgyűlési választásokon, mint négy évvel ezelőtt. Különösen Vásárosnamény kiemelkedő a maga 2118 új szavazójával. Pirossal mutatjuk azokat a településeket, ahol nőtt a szavazók száma, kékkel azokat, ahol csökkent. A térképen külön kiemeltük a jelentősebb növekedést mutató településeket:
Kattints a képre a teljes méretű infografikáért!
A következő grafikonon az látszik, hogy mindez arányokban mit jelent. A térképen a narancssárga a növekvő, a kék a csökkenő településeket mutatja, a körök nagysága pedig a növekedés nagyságát. A vásárosnaményi választókerületben 5,4 százalékkal nőtt az új szavazók száma, miközben az országos átlag 1,2 százalékos csökkenés volt. Érdemes még a 2010-es adatokat is mellé írni, akkor látható igazán, hogy valamiért ez a választókerület rendkívüli módon vonzza az új választókat, mivel a 2010-es országgyűlési választásokhoz képest 10,5 százalékos volt a növekedés, szemben az országos 0,8 százalékos átlagos csökkenéssel.
Kattints a képre a teljes méretű infografikáért!
A kormánypárti jelölt, dr. Tilki Attila 59.75 százalékkal, szám szerint 29 865 szavazattal hozta a vásárosnaményi körzetet. Tilki számai négy évvel ezelőtt: 23 113 szavazat, ami 52,94 százalékos szavazatarányt jelentett.
A szabolcsi körzetben tapasztalt kiugró fideszes eredmény mögött persze sok más tényező is állhat, nemcsak az Ukrajnában élő kettős állampolgárok szervezett buszoztatása, amit a HírTV leplezett le – figyelembe kell venni például azt is, hogy április 8-án a Fideszre országos szinten közel félmillióval többen szavaztak, mint négy évvel ezelőtt.
A választókerületek 2011-es átrajzolása miatt a 2014 előtti adatokkal ezek a számokat a választókerületek szintjén nem lehet összehasonlítani – a szavazókörökkel viszont nem babrált a második Orbán-kormány, ezekből az adatokból tehát pontos képet lehet kapni a választópolgárok, illetve a leadott szavazatok számának változásáról.
Fantomlakók, nyugdíjak, bankkártyák – kettős állampolgárok Szabolcsban
Mások is megtalálták már a honosított ukrán állampolgárok Mekkáját, a szabolcsi Kispaládot, de az adatok szűrése után kiderült, Kispaládon kívül hol lehet még jó eséllyel fellelni állandó lakcímmel rendelkező magyar-ukrán kettős állampolgárokat. Ők ugyanis szerepelnek a település szavazóköri névjegyzékében, vagyis ahol jelentős növekedés mutatkozik a választópolgárok számában, ott biztosan találunk nagy számban itt élő ukrán-magyarokat. Az Átlátszó riportere a leginkább érintettnek tűnő településeken személyesen is megpróbálta felkutatni a fantomszavazókat.
Számos településen jártunk, ahol a helyiek mutattak ingatlant, ahol elvileg több ukrán-magyar állampolgár is lakik, de csak alig néhány olyan volt, ahol fizikai valójukban is jelen voltak. Ők azok, akik hosszabb-rövidebb ideje tényleg itt élnek, a kétszobás faluszéli házba bejelentett 110 állandó lakót viszont még sose látták a helyiek.
"Papíron ezer fölött vagyunk, de nincs itt több hat-hétszáz embernél." – csak a számok változtak, az arányok nem, valahányszor a falu lélekszámának változásáról kérdeztem helyieket a vásárosnaményi választókerületben. "Nyugdíjkor többen vannak, de a többségnek megbízott veszi fel a pénzét, hébe-hóba látjuk őket" – mondta az egyik település polgármestere. "Meg választásokkor"- teszi hozzá a térség egyik ellenzéki jelöltje.
"Olyat azelőtt sose láttunk, hogy biztonsági őr kísérgeti a postást nyugdíjkor. Itt az utcában szinte mindenki TSZ-nyugdíjas, 60-70 ezreket kapunk, de amióta az ukránok be lettek jelentve, a postásnál annyi pénz van, amennyit azelőtt sose láttunk egyben. Itt minden ukrán minimum 200 ezret kap, de vannak itt 300 ezres nyugdíjak is" – mondja nem minden indulat nélkül egy kisari férfi. Mindenki más is 200 ezer fölötti nyugdíjakat emleget, felteszem, elsősorban ennek tudható be, hogy mára a hétköznapi beszédben általánossá vált az "ukránozás", alig valaki nevezi új honfitársainkat külhoni magyarnak, vagy kárpátaljainak.
A nyugdíjfizetés az pont, ahol gyakran explicitté válnak az indulatok. Egy vásárosnaményi férfi meséli, hogy legutóbb pechére pont akkor akart az OTP-fióknál a bankautomatából pénzt felvenni, mikor az "ukránok" megbízottja begyűjtötte a kliensei nyugdíját. A nő egy silabuszról olvassa az adatokat, mögötte már rendes kis sor áll, mikor hátrafordul, hogy "Elnézést, de még elég sok van", és felmutat vagy nyolc bankkártyát. Valaki a sorból azt javasolja, hogy a várakozók menjenek át a másik bankautomatához, itt van három percre, mire a megbízott hátraszól, hogy "ne tessenek oda menni, abban már nincs pénz."
Hasonló jelenetekről mások is beszámolnak: kígyózó sor a bankfiókban, az ablaknál valaki pénzt vesz föl, egy dossziéból szedegeti elő a papírokat, és külön borítékban teszi el a pénzcsomagokat, másik ablak nincs, negyed óra múlva már lincshangulat van, az utcáról is hallani a kiabálást, végül a fiókvezető kinyittat egy másik ablakot a helyieknek.
Közkeletű vélekedés, hogy a fantomlakók bejelentésével a település jól jár, mert valamiféle állami normatívából így több pénzhez jutnak. "Nincs semmi ilyen normatíva – mondja az egyik falu polgármestere – sőt, inkább bukunk rajtuk. A térségi hulladékkezelőnek például a bejelentett lakosságszám után fizetjük a hozzájárulást, most nyolcszáz fő után, pedig valójában hatszázan sem vagyunk." Valami kis bevétel jöhetne a súlyadóból – számos ukrán-magyar nyugdíjasnak magyar rendszámú autója van –, de a polgármester szerint azt csak az a néhány honosított fizeti, aki ténylegesen is itt lakik.
Egyre többen vannak ugyanakkor azok is, akik nemcsak fiktív lakcímbejelentéssel vannak Magyarországon, hanem ingatlant vásárolnak maguknak: forrásaink szerint ebben nagy a szórás a romos parasztháztól a kisvárosi társasházi ingatlanig. A közkeletű vélekedés szerint ennek a terjeszkedésnek is a magas magyar állami nyugdíj a forrása. Az egyik ellenzéki jelölt mutatott egy kimutatást, amelyben a nyugdíjfolyósító visszamenőleg ítélt meg 4 millió forint nyugdíjat a faluba bejelentett idős ukrán-magyar férfinak – "Pista bácsi" nem sokkal később meg is vett a faluban egy nem túl jó állapotú, de lakható ingatlant, ő azon kevesek egyike, aki ténylegesen is itt él.
Persze haszna is van az Ukrajnából induló migrációnak: a térségben a diplomás állások zömét ma már olyanok töltik be, "akik nem Magyarországon szerezték a diplomájukat", ha ők nem lennének itt, a pedagógusi, orvosi állások jó része például betöltetlen lenne. Más kérdés, hogy az állások betöltéséhez szükséges dokumentumok mennyire valósak – bár erre bizonyítékot nem láttam, de többen is arra célozgattak, hogy Kárpátalján bármilyen dokumentum megvásárolható, ha kell diploma is.
Forrásaink szerint jellemzően inkább középfokú – főiskolai végzettséget tanúsító papírokról van szó: abból, aki odaát ápoló volt, itthon simán főápoló lesz, az építésztechnikusból műszaki ellenőr, középfokon tanító pedagógus az általános iskolai tanítóból – ezeket a kis ügyeskedéseket hallgatólag mindenki tudomásul veszi.
"Lehet, hogy nemsokára visszasírjuk a mostani állapotokat" – teszi hozzá egy helyi értelmiségi, tapasztalata szerint ugyanis elkezdődött a piacképes szakmával rendelkező kárpátaljai magyarok továbbvándorlása a jóval magasabb fizetéseket kínáló közép- és nyugatmagyarországi régiók felé. Akárhogyis, a helyi közvélekedésben egész más megítélés alá esnek az itt munkát vállalók, mint a láthatatlan kettős állampolgárok, pláne a fantomnyugdíjasok.
De vajon szavaztak-e?
A szavazóköri adatokból az persze nem derül ki, hogy a külhoni magyarok tömegesen szavaztak-e, de egyértelműen növekvő számú választópolgárról tanúskodnak, és ennek a növekedésnek a szabolcsi 4-es választókerületben a fideszes jelölt volt a nyertese.
Csak abban a tucatnyi szavazókörben, ahol a legdinamikusabban: 8700-ról 10300-ra nőtt 2014 óta a választópolgárok száma, bő ezerrel voksoltak többen Tilki Attilára, mint négy évvel ezelőtt. Beregsurányban például 2014 óta 180-nal nőtt a választói létszám – idén százzal többen szavaztak Tilkire, mint négy éve, a Jobbik jelöltje mindössze kilenccel több szavazatot kapott, a baloldali jelölt hússzal kevesebbet. Lónyán négy év alatt 140-nel több szavazópolgár lett (összesen 811) 424-en szavaztak is, és Tilki itt is tudott egy százast javítani, míg a többiek eredménye érdemben nem változott.
Az új szavazók származásáról persze nincs adat, de mutattak olyan választói névjegyzéket, amelyben az ugyanarra a kistelepülési címre bejelentett 37 személy többségének nemcsak a családi, de a keresztneve is kifejezetten szlávosnak tűnt: Szergejek, Vjacseszlávok, Dáriák és Nasztaszják sorakoztak egymás után.
A Célpont riportja egyértelműen bizonyította, hogy szervezetten szállították a választás napján a határ túloldaláról a szavazókat, de a szavazók tömeges felbukkanásáról mégsem számolt be senki – helyi forrásaink szerint kifejezett instrukció volt, hogy a határon áthozott fantomszavazóknak nem szabad csoportosan megjelenniük a szavazókörben.
Nyugdíjért vásárolt szavazat
Ha valóban tömegesen jöttek át az ukrajnai magyarok szavazni – április 8-án megnyitották az összes magyar-ukrán határátkelőt -, adódik a kérdés, vajon miért tették?
A kistelepüléses térségekben a Fidesznek sincs bevethető aktivista hálózata, ezt a szerepet a polgármesterek töltik be. A ma már semmilyen érdemi funkcióval nem rendelkező kistérségi társulások ülései jelentik azt a fórumot, ahol a helyi országgyűlési képviselő közvetíti a központi akaratot, és eligazítja a polgármestereket az aktuális politikai kérdésekben – a választás előtt pedig a központi szándék nyilván a tízezres nagyságrendű ukrajnai magyar szavazópolgár mobilizálása volt.
A hátrányos helyzetű kistelepülések polgármesterei pedig minden esetben végrehajtják az itt kapott instrukciókat, nincs is nagyon más választásuk.
Ezek az elszegényedő és elnéptelenedő falvak ugyanis csak a különböző pályázati forrásokkal tudnak a felszínen maradni, a pályázatokat pedig kézből osztja a helyi országgyűlési képviselő – aki szembeszáll az általa képviselt központi akarattal, az biztos lehet benne, hogy a települése egy forint pályázati forráshoz sem fog jutni.
Hiába szeretik a falujabeliek, ha azt látják, hogy náluk évek óta nincs pénzrendbe hozni az orvosi rendelőt, a szomszéd faluban pedig sorra indulnak a pályázati projektek – előbb-utóbb választanak helyette egy lojális polgármestert. Leginkább ez a magyarázata annak, hogy miért hunynak szemet a jegyzők és polgármesterek a tömeges bejelentkezések felett.
A saját ingatlannal nem rendelkező fantomszavazók pedig pontosan tudják, hogy mit kockáztatnak, ha az elvárással szemben nem mennek el szavazni. A jegyző bármikor kezdeményezheti a bejelentett lakcímük "fiktiválását", akkor pedig nincs többé nyugdíj, családi pótlék, magyarországi TB-ellátás – nyilvánvaló, hogy ezt nem fogják megkockáztatni.
Bár mostanra a helyi jegyzőktől az okmányirodákhoz került a lakcímbejelentés intézése, ez inkább csak lassítani fogja a fantomok létszámának növekedését – véli az egyik helyi polgármester. A járási hivatalok eddig is tudtak arról, hogy százával jelentkeznek be fiktív lakcímmel honosított állampolgárok, mégsem tettek semmit – nem tűnik alaptalannak az a helyben általános vélekedés, hogy a passzivitás mögött konkrét politikai szándék áll.
Nehéz mással magyarázni a Nyugdíjfolyósító hasonló nagyvonalúságát, amivel évek óta rendben kiküldi 6-8 ember nyugdíját ugyanarra a lakcímre – nem hallottunk olyan esetről, hogy valakitől a fiktív lakcím miatt megvonták volna a magyarországi nyugdíjat. Pedig nem kevés pénzről van szó, évente tízmilliárdos nagyságrendben fizet a magyar állam az idősebb fantomszavazóknak.
Nagyon úgy néz ki, hogy a rendszer marad, amíg a Fidesz a különböző választásokon számíthat erre a biztos szavazóbázisra, legközelebb a jövő ősszel. "Én már többet nem megyek szavazni – mondta erre egy helyi férfi -, úgyis az ukránok fogják eldönteni, ki lesz a polgármester."
Adatvizualizáció: Bátorfy Attila — Helyszíni riport: Becker András | [
"Fidesz"
] | [
"Nemzeti Választási Iroda"
] |
Túl sok információt nem lehet kihámozni a nyilvánosan elérhető dokumentumokból, mindenesetre első látásra egészen szokatlannak tűnik a lépés, amit Bánki Erik fideszes képviselő és üzlettársai meghoztak.
18 év után ugyanis végelszámolással megszüntetik a Bábamad Kft.-t, melyről 2022. június 30-i dátummal született meg a döntés a cégkivonat tanúsága szerint.
A társaságot 2004-ben alapította Madár József Péter, Bauer Nándor Zsolt és Bánki Erik, akik a mai napig tulajdonosok is. A cég főtevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan adásvétele, ám emellett a felvett tevékenységi körök alapján akár pr-kommunikációval is foglalkozhat, végezhet oktatást kiegészítő tevékenységet, ingatlanügynöki tevékenységet, ingatlankezelést, vagy akár építményüzemeltetést is.
Egy céggel kevesebb lesz.
Hiába azonban a szerteágazó tevékenységi kör, a cég gazdálkodása nem nevezhető épp stabilnak és profitábilisnek: a társaság 18 éves működése alatt ugyanis mindössze két évben sikerült nyereséget termelnie. Ezt leszámítva 1 és 10 millió forint közötti veszteséget kellett elkönyvelniük, ami feltételezhetően magyarázható azzal is, hogy az értékesítésből származó bevételek egy évben sem haladták meg a 3 millió forintot - gyakran még a 2 milliót sem.
És éppen ezzel van összefüggésben a cikkünk elején tett véleményünk is, miszerint első ránézésre szokatlannak tűnik a végelszámolás időzítése. 18 év működés során ugyanis a végelszámolás miatt elkészített, idei első félévet felölelő beszámoló minden eddiginél sokkal jobb lett. Olyannyira, hogy 77,7 millió forintos tiszta profitot realizáltak, pedig értékesítésből 937 ezer forint árbevétel folyt be. A tetemes nyereség annak köszönhető, hogy idén egyéb bevételként kereken 90 millió forintot számoltak el. Mivel egyszerűsített beszámoló készítésére jogosult a cég, kiegészítő mellékletet már évek óta nem csatolnak, így pedig egyáltalán nem derül ki, hogy milyen jogcímen és honnan érkezett ez a 90 millió forint.
A bevételekkel szemben volt 2,5 millió forint anyagjellegű, 3 millió forint egyéb ráfordítás és majdnem 7,7 millió forint adófizetési kötelezettség, így jött ki eredményként a 77,7 milliós profit.
A taggyűlési jegyzőkönyv alapján ennek nagy részét, 51,4 millió forintot osztalékként kivettek a tulajdonosok, ami fejenként 17,2 millió forintot jelent.
Érdekesség egyébként, hogy a mérlegben is jelentős változások történtek az idei félévben. A követeléseik értéke 917 ezerről 43,8 millióra ugrott, pénzeszközként is 2,5 millió helyett már 15,5 milliót tartanak nyilván. A társaság tartozásainak nagysága azonban 32,4 millióról 7,7 millióra apadt, mely teljes egészében rövid lejáratú kötelezettség.
A cég megszüntetésével kapcsolatban feltettük kérdéseinket Bánki Erik fideszes képviselőnek is, aki válaszában megindokolta a végelszámolást, valamint a 90 millió forintos bevételre is magyarázatot adott. A képviselő szerint ugyanis:
"A cég három apartman megvásárlásával jött létre, azonban azok értékesítése után nem volt rá tovább szükség. Az említett bevétel ezen ingatlaneladásból származik."
Mindenesetre a fideszes honatya nem marad ezek után sem gazdasági érdekeltség nélkül. Tulajdonában van még ugyanis az épületépítési projekt szervezésével foglalkozó Pannon PR 2020 Kft., mely tavaly 30 millió forintos bevételből 3,9 milliós nyereséget termelt. A társtulajdonosként kapcsolódik a BA-Agrár Kft.-hez, mely gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztésével foglalkozik, ez a cég tavaly 73 millió forintos árbevételt és 12,4 milliós profitot ért el. Illetve a legutóbbi, tavalyi szerzeménye a Bogádagro Kft., melyben szintén többed magádval tulajdonos a képviselő. A szintén gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztésével foglalkozó cég tavaly több mint 58 millió forint bevételhez jutott, melyből a végén majd 31 millió forint tiszta nyereség maradt. | [
"Bábamad Kft."
] | [
"BA-Agrár Kft.",
"Pannon PR 2020 Kft.",
"Bogádagro Kft."
] |
Hűtlen kezelés miatt az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) feljelentése alapján rendeltek el nyomozást a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány (Ngyik) gazdálkodása ügyében. Az Ngyiket a volt KISZ-ingatlanok hasznosítására hozta létre az Antall-kormány.
Hűtlen kezelés és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) feljelentése alapján nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány (Ngyik) gazdálkodása ügyében - nyilatkozta a Népszavának Borbély Zoltán szóvivő. Az ügyészség az eljárás lefolytatásával az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának Vizsgálati Főosztályát bízta meg.
Az ISM azért tett feljelentést, hogy tisztázza: milyen felelősség terheli az ifjúsági közalapítvány korábbi - baloldali kötődésű - vezetését az ifjúsági célú állami vagyon nagy részének elvesztéséért. A Ngyik - amelyet a rendszerváltás után a KISZ-ingatlanok hasznosítására hozott létre az Antall-kormány - az általa kezelt több mint 30 ingatlan nagy részét eladta. Az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint "feltűnő értékaránytalanságot" mutatnak a megkötött szerződések.
Az ISM álláspontja az, hogy szándékosan kijátszották a közalapítvány vagyonát, és ebben egy "jól körülhatárolható üzleti és személyi kör" érintett. A győri Aranypart Hotelt például - amelyet 95-ben 256 millió forintra értékeltek - 110 millióért adták el. A Népszava úgy tudja, a nyomozás elsősorban erre a tranzakcióra koncentrál. A számvevőszék szerint az épületek áron aluli értékesítése egymilliárd forint veszteséget hozott a Ngyiknek.
Mindkét fél megnyertnek tekinti a Csillebércért folyó pert
(2001. május 18.)
Folytatódik a per Csillebércért | [
"Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Ifjúsági és Sportminisztérium",
"ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának Vizsgálati Főosztálya",
"Aranypart Hotel",
"Állami Számvevőszék"
] |
X MOST ÉRKEZETT
2013. július 20., szombat, 07:00
Címkék: agrár; Simicska Lajos;
Tőkeemeléssel nyílttá tette eddig csak sejtett meghatározó tulajdonát az osztalékmilliárdos Simicska Lajos Fidesz-közeli oligarcha az Észak-Dunántúl agrárszféráját uraló Mezort Zrt.-ben.
Jócskán meghaladja az amúgy is gigantikusnak tűnő tavalyi összeget a szinte az egész gazdaságot lefedő Simicska–Nyerges-cégbirodalom által a tulajdonosoknak termelt idei tiszta haszon. Az építőipartól a médiaüzleten át az agráriumig a vállalatcsoport tagjai tavaly több mint 14 milliárd forint osztalékot szavaztak meg tulajdonosaiknak a 2011-es gazdálkodási év után (HVG, 2012. július 7.), az idén pedig, a 2012-es mérlegek szerint – csak azokat a cégeket nézve, amelyek egy évvel korábban egymilliárd forint felett fialtak –, 16 milliárd forintot. A vagyonkezelő Neo-Met Kft. vezeti a listát 3,5 milliárd forint jóváhagyott osztalékkal, alig előzve az építőipari Közgép Zrt.-t (3,3 milliárd), a milliárdos álomhatárt meghaladta még néhány vagyonkezelő – a Pro-Aurum Zrt., a Pro A és a Pro B Kft., valamint két reklámcég, a Publimont Zrt. és a Hung-Ister Zrt. Abban nem változott a helyzet, hogy a volt fideszes gazdasági főnök birodalma továbbra is az állami megrendeléseknek, pályázatoknak, támogatásoknak köszönhetően hízik évről évre.
Útjelző táblák egy Mezort-cégnél. Nincs megállás Fotó: Fazekas István
2,5 milliárd forint állami támogatást kapott például tavaly a főként szlovén piacra termelő, gyakorlatilag az egész Észak-Dunántúlt lefedő Mezort-csoport (lásd ábránkat). A cégegyüttes már-már feudális nagybirtoknak tetszik: 21 ezer hektáron termeszt növényt, 58 ezer hektáron vadgazdálkodást-vadásztatást folytat, 4 ezer hektár erdőt és 880 hektár természetvédelmi területet birtokol. A Mezort-honlap gyakorlatilag egységként kezeli a csoportba tartozó Lajta-Hanság Zrt.-t, a Sárvári Mezőgazdasági Zrt.-t és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt.-t, mondván, 2004-ben összeálltak az úgynevezett multifunkcionális termelés érdekében. A birodalomhoz tartozik az 1800-as évektől jegyzett sárvári ménes is, illetve a szintén ottani Vadkert fogadó, ahol avatott szemek szerint szívesen megfordul a főtulajdonos Simicska Lajos is.
Fotó: HVG
Az állami gazdaságok gyanús, az első Orbán-kormány ideje alatti privatizációja óta – a piszkos tizenkettőnek csúfolt csomag része volt a mosonmagyaróvári Lajta-Hanság és a Szombathelyi Tangazdaság is – nyílt titok volt Simicska rálátása az észak-dunántúli agrárügyekre, mindeddig azonban csak Nyerges Zsolt Közgép-elnök Mezort-elnöki szerepe engedett következtetni a valós helyzetre. A nyilvánosságot egyszerű trükkel védték ki a valódi tulajdonosok: a közgyűlések rendre csak a megismétléskor voltak érvényesek, amikor már nem számít, hogy az aktuális részvényesek mekkora hányada szavaz és írja alá a jelenléti ívet. Csakhogy most a Mezort új részvények révén 75 millió forintról 575 millióra emeli az alaptőkét, a tízezer forint névértékű papírból Simicska 25 ezret, felesége, Pusztai Zsuzsanna 11 ezer 100-at, Nyerges 11 ezer 400-at jegyzett. Részvényhez jutottak még a sárvári Nagy család tagjai, ők valaha a jelenleg végelszámolás alatt álló Mezort-Trans Kft. tulajdonosai voltak. Ha Simicskának korábban nem volt a cégben részvénye, önmagában a mostani tőkeemeléssel is 43,5 százalékos főtulajdonos lett, hozzáadva felesége frissen szerzett 19,1 százalékát, a család 62,6 százalék ura. Nyerges közel 20 százalékával már összejött a kétharmados Mezort-forradalom.
"Ne haragudjon, egyszerűen nem értem, amit kérdez" – reagált Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár a T. Házban Magyar Zoltán (Jobbik) azonnali kérdésére, amely azt firtatta, tesz-e valamit a kormányzó többség az ellen, hogy eleve visszaélésre játszó cégek ne juthassanak állami földekhez a bérleti pályázatokon. Magyar tudomása szerint a Mezortnak is bedolgozó egyik ügyvéd ugyanazon a napon, ugyanarra a székhelyre tucatnyi strómangyanús Mezort-közeli kft-t hozott létre, melyek megpályázták a környékbeli állami földeket, vigyázva, hogy egymásnak ne teremtsenek konkurenciát (eredményt még nem hirdetett a Nemzeti Földalap). Az "elmúltnyolcév" ügyeiben harcos főelszámoltató államtitkár a blankettaválaszt adta: ha Magyar bűncselekményt gyanít, forduljon az ügyészséghez. Hasonló cinizmussal felelt Gőgös Zoltán (MSZP) faggatózására is. Ő arra volt kíváncsi, mennyi bérleti díjat kap az állam a Mezort-csoporttól. Budai szerint a Simicska-cégek "szerződés szerint" fizetnek.
Fotó: HVG-gyűjtés
Ha trükközésről van szó, akkor az egyik botrány tapasztalatai adják az ötletet a másikban. Miként az – Németh Lászlóné fejlesztési miniszter döntése alapján – a trafikügyben történt, a földalap is szinte postafordultával küldi vissza a veszteseknek a pályázataikat, alighanem azért, nehogy össze lehessen utóbb vetni a győztes munkákkal.
RÁDI ANTÓNIA | [
"Szombathelyi Tangazdaság Zrt.",
"Lajta-Hanság Zrt.",
"Mezort Zrt.",
"Sárvári Mezőgazdasági Zrt."
] | [
"Pro-Aurum Zrt.",
"Nemzeti Földalap",
"Pro A",
"Neo-Met Kft.",
"Hung-Ister Zrt.",
"Közgép Zrt.",
"Mezort-Trans Kft.",
"Pro B Kft.",
"Publimont Zrt."
] |
Ötmillió forintra büntették az ITD Hungary-t
Ötmillió forintra büntette a Közbeszerzési Döntőbizottság a gazdasági minisztérium felügyelete alá tartozó ITD Hungary Zrt.-t. A cég hiányos, érvénytelen ajánlatokat fogadott el vállalkozóktól és ezek alapján kötött szerződéseket. A szerződés után többmilliós havidíjakat fizettek ki.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Az ITD Hungary 2008 novemberi, kétfordulós közbeszerzési eljárásáról van szó, amelyet üzletfejlesztő tevékenységre írtak ki, öt külföldi helyszínre: az USA keleti partjára, Los Angelesbe, a balti államokba, Ausztriába és Franciaországba. Tavaly a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatán derült ki a szabálytalanság, a hivatal ezért feljelentést tett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.
Kiderült, hogy három ajánlat hiányos volt, vagy a szakértő diplomája, vagy pedig az üzletfejlesztési referencia hiányzott belőle. Ajánlatot csak az tehetett elméletileg, aki egy felsőfokú képzettségű, angolul középfokon beszélő, és hároméves üzletfejlesztési tapasztalattal rendelkező szakemberrel rendelkezett.
A döntőbizottság azért rótta ki a súlyosnak mondható bírságot, mert a szerződésszegés már nem hozható helyre. A kormányzati ügynökséget ez idő alatt Rétfalvi György vezette. A vezérigazgatót januárban mentette fel a gazdasági miniszter, mert egy kormányzati vizsgálat szabálytalanságokat talált az ITD Hungary Zrt.-nél.
(hírTV, MNO) | [
"ITD Hungary Zrt."
] | [
"ITD Hungary-t",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Egyre többen bírálják a konzervatív jogászok közül is a kormánnyal szerintük túl engedelmes Alkotmánybíróságot. Ennek ellenére az Ab-ra újabb csapást hozhat, hogy a Fidesz már a nyári szünet előtt világossá tette, az ellenzéki jelölteknek nem lesz esélyük, szeptemberben két új tagot küld majd a testületbe. A párt az elmúlt négy évben radikálisan átalakította az alkotmánybíráskodást, amely a kétharmad nyomása alatt elszakadt a Sólyom László lefektette hagyományoktól.
"Az eddig napvilágot látott, jelentős számú kritikai elemzés többsége is jelezte, hogy nem egyszerűen csak egy hibás döntésről van szó, hanem a kormányzati politika előtti behódolásról – kapott éles kritikát az Alkotmánybíróság (Ab) az 1866 óta működő folyóiratban, a jogász szakma egyik jelentős lapjának számító Jogtudományi Közlönyben (a szót a szerzők írták dőlt betűvel – a szerk.). A Magyar Tudományos Akadémia által kiadott folyóirat júniusi számában a Debreceni Egyetem (DE) két tanára arra jutott, hogy az elmúlt években a testület feladta legfőbb célkitűzését, az alapjogok védelmét, helyette "a kormányzati akarat érvényre juttatásában" segédkezik.
Bencze Mátyás és Kovács Ágnes a "behódolásról" megfogalmazott véleményét még egy 2013-as Ab döntés – a 2006-os őszi zavargások után született bírói ítéleteket megsemmisítő törvény alkotmánybírósági jóváhagyása – alapján fogalmazta meg. Azóta a testület több olyan határozatot hozott, mellyel kritikusai szerint szembement saját korábbi döntéseivel, az alkotmányjog alapelveivel. Így komoly vitát gerjesztett a múlt héten a trafiktörvény szentesítése, a takarékszövetkezetek átszabásának elfogadása vagy korábban az internetes kommentelésről szóló – a honlapok felelősségét kimondó – döntés.
A következő napokban újabb kényes kérdésben kell állást foglalnia az Ab-nak. Még a nyári ítélkezési szünet, az alkotmánybírók szabadsága előtt fog dönteni abban az ügyben a testület, amelynek rendkívüli jelentősége van a kormánypárti kétharmad szemében: alkotmányos-e az ellenzék által támadott, a Fidesznek kedvező új budapesti választási rendszer.
Alkotmánybírósági forrásaink szerint van valamennyi igazság a kritikákban, ám szerintük szem előtt kell tartani, hogy az Ab nincs könnyű helyzetben. Ráadásul, míg politikai kérdésekben valóban bekövetkezett a fordulat a 2010 előtti bíráskodási gyakorlathoz képest, szerintük a szabadságjogok védelmében a testület igenis vállalja a konfrontációt a Fidesszel.
Nyomás alatt
A politikailag kényes, a kormánypártok számára fontos ügyekben az Ab taktikázik – ez az elmúlt négy év döntéseiből egyértelműen kitűnik. Hogy a kétharmad jelentette nyomás nem mellékes körülmény, azt maga a testület elnöke, Paczolay Péter is elismerte. "Az Ab teljesen új helyzetbe került. (...) Ebben a helyzetben az alkotmánybíráskodással szembeni elvárások sem lehetnek ugyanazok, mint feles többség esetén" – fogalmazott az Alkotmánybíróság elnöke még 2012 elején a hvg.hu-nak adott interjújában.
Orbán Viktor és Paczolay Péter - elhidegülés? © MTI / Szigetváry Zsolt
Paczolay a három évvel ezelőtti interjúban felvillantotta jövőképét is. "Mindez csak megerősíti az alkotmánybíráskodásba vetett hitemet: legalább van egy intézmény, amely próbálja megőrizni az alkotmányos kultúrát és értékeket. Továbbviheti egy olyan korszakba, amikor a kétharmados többség jelentette körülmény megszűnik – beszélt az elnök az Ab később követendő, hosszú távú stratégiájáról. Paczolay akkor úgy vélte, a testület hasonló utat járhat be, mint a Sólyom László vezette testület 1989 és 1998 között. Az Ab első elnöke leköszönése után több interjújában kifejtette: az 1989-es alkotmány politikai alkuk következtében született meg tele ellentmondásokkal. Ezért ő arra törekedett, hogy a rendszerváltás utáni – politikailag nyugodtabb – időszakban a testület kigyomlálja az ellentmondásokat, rendbe tegye a szöveget, illetve a megsemmisítse az alkotmányellenes jogszabályokat.
Viszont az április 6-i választások után sem szűnt meg "a kétharmados többség jelentette körülmény". Ráadásul a Fidesz továbbra is magánál tartja az új bírák jelölésének jogát: két héttel ezelőtt kezdeményezte Kövér László, az Országgyűlés elnöke a parlament alkotmánybíró-jelölő bizottságának a felállítását. Így a testületbe a Fidesz és a KDNP 6, az ellenzék 3 tagot ajánlhatott. Ezzel megtartották a 2010-ben kialakított rendszert, ugyanis 1990 és 2010 között úgynevezett paritásos bizottságok jelölték a bírákat: a testületbe minden frakció egy személyt delegált függetlenül attól, hogy mekkora volt a képviselőcsoport létszáma. Ennek aztán az lett a következménye, hogy 2010-ig párosával választották az alkotmánybírákat: egy kormánypárti és egy ellenzéki jelöltet.
Szentesítették a kétharmadot A kétharmad meglétét végül az Alkotmánybíróság maga szentesítette. Ugyanis az Együtt-PM a választások után a testülethez fordult, mert az ellenzéki párt szerint alkotmányellenes, hogy az új választási rendszerben a győztes pártoknak éppen úgy jár kompenzációs szavazat, mint a veszteseknek, ami sérti szerintük a választójog egyenlőségének elvét. Az ellenzéki párt úgy érvelt, a győztesre leadott szavazatot így kétszer is beszámíthatták: egyrészt győzött a képviselőjelöltjük, másrészt listáról is szerezhettek egy parlamenti helyet – és ez a megoldás biztosította azt a plusz mandátumszámot, ami a Fidesz kétharmadához vezetett. Az Ab viszont úgy vélte, az számít, hogy a választások előtt egyenlők voltak az esélyek – azaz, ha az Együtt győzött volna, akkor ő kapta volta meg a győzteseknek járó pluszszavazatokat.
Az elmúlt négy évben viszont csakis kormánypárti jelöltek kerültek be a testületbe, ősszel pedig tovább változhat az Ab összetétele. A régi rendszerben megválasztott bírák közül szeptemberben Bragyova András, Kovács Péter, novemberben Balogh Elemér távozik. Februárban pedig magának az elnöknek, Paczolay Péternek is lejár a mandátuma. Egy neve elhallgatását kérő, a döntés előkészítésére rálátó fideszes forrás szerint a párt vezetése még nem döntötte el, hogy kit jelöl, de ősszel egyszerre három alkotmánybírót fognak választani.
Varga Zs. András - karakteres vélemény © MTI
A párt elnöksége még azt sem döntötte el, hogy újrajelöli-e Paczolayt. Bár a Fideszben forrásaink szerint lennének támogatói – úgy tudjuk, közéjük tartozik az új igazságügyi miniszter, a volt alkotmánybíró, Trócsányi László is –, az Ab vezetőjét a Fidesz elnöke, Orbán Viktor nem igazán kedveli. Mint tavaly augusztusban a hvg.hu megírta, a miniszterelnök ellenezte, hogy a kormány újrajelölje a Velencei Bizottságba Paczolayt, mert szerinte az Ab-elnöke a nemzetközi testületben nem védte meg a hazai alkotmányozási folyamatot (a Velencei Bizottság többször bírálta a magyar törvényalkotást – a szerk.).
Végül a kabinet a legfőbb ügyész korábbi helyettesét, Varga Zs. Andrást küldte a testületbe. Egy hónappal korábban Paczolay lépett meglepőt: bocsánatot kért Örményországtól, amiért Magyarország 2012-ben kiadta az azeri baltás gyilkost – mint arról akkor az Origo beszámolt, erről Orbán személyesen döntött.
Fideszes források szerint ugyan nincs még döntés az új alkotmánybírókról, viszont biztosra veszik, hogy Varga Zs. ott lesz a jelöltek között. A Pázmány Péter Egyetemen tanító jogásznak karakteres véleménye van az Ab jogosítványairól. Még az új alkotmány kidolgozása előtt egy olyan tanulmányt írt, melyben felvetette: helyezzék közös felügyelet alá az Alkotmánybíróságot, a Legfelsőbb Bíróságot és az újonnan létrehozandó Közigazgatási Bíróságot, mintegy lefokozva és betagozva az Ab-t az igazságszolgáltatás szervezetébe.
"Angliában például nincs is alkotmánybíróság"
Az az ötlet, hogy az Alkotmánybíróság legyen a Kúria egyik tanácsa, idén ismét felmerült – állította egy, az Ab munkájára rálátó forrás. Úgy tudjuk, nem a Fideszben vetődött fel, hanem a párttal szimpatizáló jogászkörökben, és egyelőre az elképzelésnek nincs politikai támogatottsága. Viszont a pártban többen is úgy gondolkodnak, az Sólyom által megalapított Ab túl nagy befolyással rendelkezik, túlnőtt a hatáskörén, és a testületben pedig még mindig vannak olyan tagok, akik követik ezt a hagyományt.
Bezzeg Angliában nincs helyük © Fazekas István
Erről Semjén Zsolt beszélt először 2010 végén a Hírszerzőnek adott interjújában. "Mi alapján állítja egy jogász, akit a parlament odatett, hogy ő valamilyen prófétai karizmát kapott, amivel látja a "láthatatlan alkotmányt", amit a többiek nem látnak? Ugyanakkor az Ab-t nem lehet a legitimáció szempontjából szembeállítani a parlamenttel vagy a néppel. Mégiscsak a nép választja meg az Országgyűlést, a parlament meg az Ab-t" – bírálta Sólyom Lászlót az interjúban a miniszterelnök-helyettes.
"Szamárság egy demokráciát abból megítélni, hogy mennyire széles az alkotmánybíróság jogköre, Angliában például nincs is alkotmánybíróság" – ezt már Orbán Viktor mondta egy tavalyi rádióinterjújában. Előtte Kövér bosszankodott azon, hogy 2010-ben a Fidesz által jelölt Stumpf István Sólyom útmutatásai alapján érvelt a testület jogosítványai mellett. A parlament elnöke szerint az Ab tagja "önhatalmú és parttalan jogászkodást" folytat, mert úgy gondolta, hogy a testületnek joga van még az alkotmány egyes részeit is megsemmisíteni, ha a szövegen belül ellentmondásokat talál. Erről azért volt vita, mert a Fidesz belefoglalta az új alaptörvénybe: az Országgyűlés bárhogy módosíthatja az alkotmányt, azt az Ab tartalmi szempontból nem vizsgálhatja.
Több, a törvényalkotásban fontos szerepet játszó fideszes forrás elismerte: a párt vezetésében 2010 óta meghatározóvá vált az a nézet, melyet korábban véleményükkel a jogásztársadalmon belül kisebbségben lévő szakemberek fogalmaztak meg az Ab-ról. Közéjük tartozik a testületbe 2011 őszén bekerült Pokol Béla, aki már az 1990-es évek elején úgy vélte, a Sólyom vezette Ab olyan elvek (ezeket nevezte a testület volt elnöke "láthatatlan alkotmánynak" – a szerk.) alapján bíráskodik a törvényalkotók felett, melyek nincsenek is szó szerint beleírva az alkotmányba. Szerinte a döntések során azt is figyelembe kell venni, hogy mik a népakarat képviselőinek a céljai, mit akartak elérni egy törvénnyel – és ezt, amennyire csak lehet, tiszteletben kell tartani. Ő már 2010-ben felvetette, hogy az új alkotmány szögezze le: a rendszerváltás után született Ab-döntések semmisek, hogy a Sólyom-időszakban keletkezett határozatok ne kössék meg az új testület kezét. Végül 2013-ban az alaptörvény negyedik módosításába ezt is belefoglalták.
Meg lehet érteni a kormányt
Pokol Béla nézeteit ma már többen is vallják az új tagok közül. A volt fideszes képviselő, Balsai István, a volt KDNP-s politikus, Salamon László, az egykori bíró, Szívos Mária, illetve a KDNP jelölte Dienes-Oehm Egon rendszeresen fogalmaz meg ellenvéleményt, ha a kormány vagy a Fidesz valamely törvényi kezdeményezését megsemmisíti az Ab.
Érveik gyakran a párt közleményeinek szövegeire emlékeztetnek. Dienes-Oehm egy tavaly decemberi konferencián ki is fejtette: a 2007-es gazdasági válság kirobbanása után meg lehet érteni a kormányokat, melyek a csőd ellen harcolva kénytelenek több ezer éves alapelveket megsérteni.
Ugyanakkor fideszes források korábban több esetben – a magánnyugdíj-pénztárak, választási regisztráció ügyében – úgy beszéltek a várható döntésekről, hogy nyilatkozataikból kiderült: jóval a döntés előtt informálták őket arról, mi készül a testületben, így rá tudtak készülni a határozatra. A legnagyobb port felvert eset az volt, amikor néhány órával az Ab döntése előtt visszavonták az egyházi törvényt, hogy azt a testület ne tudja megsemmisíteni, majd később újra megszavazták a kifogásolt szöveget. Paczolay 2012-ben figyelmeztetett is: esküjét szegi meg az a bíró, aki szivárogtat, ám forrásaink szerint a figyelmeztetésnek nem volt foganatja.
Egy vezető fideszes politikus a hvg.hu-nak elismerte, miután letettek arról, hogy az Ab-t lefokozzák – esetleg beolvasszák a Kúriába –, tudatosan törekedtek arra, hogy olyan jelölteket találjanak, akik a parlament és az Alkotmánybíróság viszonyát úgy fogják fel, mint ők, lojálisak a kabinethez.
Mára 8:7 arányban többségbe kerültek a 2010 után megválasztott bírók, és a döntésekhez fűzött egyetértő – úgynevezett párhuzamos –, illetve a határozatokal bíráló, úgynevezett különvélemények azt mutatják, hogy a 2010 előtt és után bekerült tagok teljesen másképp fogják fel az Ab szerepét. Igaz, az újak közül Stumpf és Szalay Péter időnként a régiekkel szavaz, de a szeptemberi távozókkal az újak pozíciója tovább erősödhet. Ugyanakkor a régi alkotmánybírók közül a korábbi ombudsman Lenkovics Barnabás számos úgyben átpártolt az újakhoz.
Az Alkotmánybíróság működésére rálátó forrásunk szerint Paczolay nemcsak azzal nem számolt, hogy nem szűnik meg "a kétharmados többség jelentette körülmény", de azzal sem, hogy az új bírák a talár felöltése után sem változtatják meg a hozzáállásukat, azaz nem az Ab-hoz lesznek lojálisak. Ugyanis az új bírák többsége egyetlen politikailag fontos ügyben sem ment neki a kormánynak, márpedig az Ab szavazással dönt egy-egy határozat mellett vagy ellen.
Pingpong A 2010 és 2014 közötti parlamenti ciklus első éveiben az Ab még megpróbálta megőrizni a mozgásterét, többször ütközött a parlamenti kétharmaddal. Még 2010-ben elutasította a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadót, mire a Fidesz javaslatára adóügyekben elvonták a testület jogköreinek egy részét, ám az Ab mégis újra elővette az ügyet. 2011 nyarán kiszivárgott, hogy az Ab megvétózná a magánnyugdíj-pénztárak államosítását, mire a Fidesz őszre kibővítette a testület létszámát, öt új tagot küldött Donáti utcába. A döntés a belső viták miatt elhúzódott, és mivel az Ab 2012 januárjától – az új alkotmánybírósági törvény szerint – nem foglalkozhatott a régi beadványokkal, már nem is döntöttek az ügyben. Később az Ab által megsemmisített törvények egy részét a Fidesz parlamenti többsége beillesztette az alaptörvénybe, hogy ne tudjon a testület újból "hozzájuk nyúlni".
Hoztak is, meg nem is
Stumpf és Szalay támogatásával ment át idén az a határozat, amely szerint a közszereplőknek, politikusoknak igenis tűrniük kell a kritikákat, ezért alkotmányellenes az új polgári törvénykönyv azon része, amely "méltányolható közérdekből" lehetővé tenné ezen bírálatok korlátozását.
Stumpf István - csalódtak benne © MTI / Szigetváry Zsolt
Az új alkotmány hatályba lépése óta született döntésekből valóban kitűnik, hogy a szólásszabadság, a szabadságjogok védelmében az Ab több olyan törvény is megsemmisített, melyet a Fidesz alkotott, és melyet párt politikusai nyilatkozataikban megvédtek.
két hete alkotmányellenesnek nevezte az Ab a büntetőjogi szigor keretében bevezetett "három csapás" egyik paragrafusát
májusban kimondták, nem lehet kirúgni a várandós nőt a munkahelyéről, ha elfelejti közölni, hogy teherbe esett
a családi pótlék nemcsak a házasoknak, hanem az élettársi kapcsolatban élőknek is jár
nem minden rágalmazás sértő, a közszereplőknek többet kell tűrniük, mint a magánembereknek
szükségtelen a bizalmas posztot betöltő állami alkalmazottak titkos eszközökkel történő gyakori megfigyelése
betiltották a 98 százalékos különadó alkalmazását
az Ab többször kiállt az információszabadság mellett hangsúlyozva, hogy az állami cégek és – legújabban – azok leányvállalatai, valamint állami hivatalok gazdálkodási adatait nyilvánosságra kell hozni
a testület több alkalommal is nekiment az új egyházi törvénynek hangsúlyozva, alkotmányellenes, hogy a parlamenti képviselők döntik el, melyik közösség lehet egyház
Ugyanakkor a kormánynak is tetsző döntést hoztak a következő ügyekben:
megvédték a régi trafikosokat kiszorító törvényeket
nem akadályozták meg a régi tulajdonosoknak kárt okozó takarékszövetkezeti törvények működését
nemzetközi szerződésbe ütközne az új paksi blokkokról szóló népszavazás, ezért nem lehet megtartani
szentesítették a Fidesz kétharmadát
elfogadták a Margitsziget államosítását
szabad utat biztosítottak a devizahitelesek mentésének – visszamenőleges hatállyal
az Ab szerint nem alkotmányellenes, hogy a külföldön dolgozó magyarok nem szavazhatnak levélben, viszont a kettős állampolgárok igen
A Terrorelhárítási Központ végezhet miniszteri engedéllyel megfigyeléseket
alkotmányos a bírósági ítéleteket visszamenőlegesen megsemmisítő törvény
nem alkotmányellenes a korkedvezményes nyugdíjak eltörlése
A Jogtudományi Közlöny szerzői szerint az Ab olyankor is képes kiállni a kormányzati szándékok mellett, amikor alkotmányellenesnek talál egy-egy törvényt. Példaként a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentését lehetővé tevő törvény 2011-es vétóját hozták fel: a Debreceni Egyetem oktatatója szerint azzal, hogy a törvényt a jövőre nézve semmisítették meg, a kormányzati szándékot akadálytalanul teljesült.
Hasonlóan bírálták a bírák nyugdíjazásáról szóló döntést is: a két jogász szerint az Ab döntése nem érintette a bírák elmozdítását végrehajtó államfői határozatokat. A felsőoktatási hallgatókat röghöz kötő szerződéseknél az Ab csak azt kifogásolta, hogy miért kormányrendeletben szabályozta ezt a kabinet, így a szöveg visszakerülhetett a jogrendszerbe.
Nemcsak Bencze és Kovács kifogásoltak az utóbbi időben az Alkotmánybíróság tevékenységét. Sólyom 2012-ben figyelmeztette a testületet: ha nem vétózza meg a választási regisztrációt, értelmét veszíti a munkája. Ugyanakkor az utóbbi időben az MTA jogtudományi intézetének kutatói, de a Pázmány Péter Egyetem jogászai is elégedetlenségüket fejezték ki tanulmányokban, konferenciákon. A jogásztársadalomban őket inkább konzervatív szakembereknek tartják. Stumpf egy tavalyi előadásában az Eötvös Loránd Tudományegyetemen erről azt mondta: "egyfajta intellektuális lázadásnak vagyunk a tanúi."
Ezzel szemben két, az Ab tevékenységére rálátó, név nélkül nyilatkozó forrás is arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy a magát jobboldalinak való jogászok, értelmiségiek csak szűk körben, legfeljebb konferenciákon mondják el a véleményüket, bírálják a testületet, de a nyilvánosság elé már nem állnak ki. Úgy vélik, sokat számítana, ha ez végre megtörténne, valaki közülük nyíltan megvédené a politikai nyomással szemben az alkotmánybíráskodást. | [
"Alkotmánybíróság"
] | [
"Velencei Bizottság",
"Pázmány Péter Egyetem",
"Magyar Tudományos Akadémia",
"Közigazgatási Bíróság",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Jogtudományi Közlöny",
"Terrorelhárítási Központ",
"Debreceni Egyetem",
"Eötvös Loránd Tudományegyetem"
] |
Az Állami Számvevőszék mindent rendben talált az MSZP Pest megyei szervezetének gazdálkodásában. A párt szerint tehát nem igaz az APEH szóvivőjének az az állítása, miszerint az MSZP-nek többmilliárdos adócsalással kell elszámolnia. Burillák Attila szerint viszont ő ezt nem mondta.
Az Állami Számvevőszék befejezte az MSZP Pest megyei szervezeténél a szocialisták felkérésére végzett vizsgálatát, és mindent rendben talált a szervezet gazdálkodásában - hangzott el az MSZP budapesti székházában tartott sajtótájékoztatón. Burány Sándor elnökségi tag szerint Burillák Attila APEH-szóvivő hazudott, amikor a Blikknek - a lap keddi száma szerint - azt állította, hogy az MSZP-nek többmilliárdos adócsalással kell elszámolnia, illetve, hogy több mint ötmilliárd forint értékű fiktív számlát foglaltak le a párt országos irodájában.
Az adórendőrség ugyanis egy ötmilliárd forintos értékű áfacsalás ügyében nyomoz, melynek kapcsán őrizetbe vették Balázsi Tamást, az MSZP vecsési szervezetének időközben felfüggesztett elnökét is. A szocialisták Pest megyei elnöke, Szabó Imre szerint az APEH nem bizonyította állítását, nem is tehette, hiszen még folyik a vizsgálat. Az eljárás során két olyan számla ellenpárját keresték, amelyet az 1998-as választási kampányban a vecsési szervezet összesen 24 689 forint értékben kifizetett. A számlák mögött volt teljesítés: szórólapok készültek és kerültek az utcára. Ha az APEH teóriája igaz lenne is, az MSZP akkor sem kibocsátója, hanem befogadója volt a számláknak, tehát a párt lenne a károsult.
Burány szerint az adóhatóság és a szóvivője nyilatkozataival megsértette a köztisztviselők jogállásáról, valamint az adózás rendjéről szóló törvényt, mert nem tartózkodott a politikai véleménynyilvánítástól, és az MSZP felhatalmazása nélkül információkat adótitkot érintő kérdésekről.
Burillák cáfolta a vádat és közölte: a lap főszerkesztője ígéretet tett arra, hogy helyreigazítást tesz közzé. (A szóvivő az ügyben korábban - szó szerint - így nyilatkozott: "az MSZP országos központjában egy sokmilliárdos, maffiajellegű bűncselekmény-sorozat tárgyi bizonyítékait foglalták le".)
A parlament alkotmányügyi bizottságának fideszes alelnöke szerint a szocialisták azért támadják egymás után a demokratikus intézményeket, mert a pártnak nincs igazi programja. Rubovszky György azt mondta, az APEH-et ért szocialista bírálat beleillik a párt program nélküli stratégiájába. Hozzátette, a szocialisták annak ellenére is hazugsággal vádolták Burillák Attilát, hogy kiderült: az újságíró hibájából került az MSZP-t érintő inkriminált mondat a cikkbe. | [
"MSZP"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Az M7-es autópálya félbevágja Fejér megyét. A sztrádától északra Felcsút térsége virágzik, délkeletre viszont: isa, por és hamu sok helyütt. Főszabályként persze itt is, ott is Mészáros Lőrinc építkezik – Pusztaszabolcson például az összes most futó infrastrukturális nagyberuházást az ő érdekeltségei nyerték el az államtól. A kisvárost átszelő vágányokat rekordáron korszerűsítik (ennél csak a Budapest–Belgrád-vonal lesz drágább), de a pénzbőség ellenére bődületes hiba történt: a Mészáros és Mészáros Kft. által megbízott tervező a kelleténél 1 méterrel szűkebbre szabta a kisváros vasúti átjáróját. Amely így "kiemelten magas forgalombiztonsági kockázatú" lett. A sorompók egyelőre zárva, a település megbénult, emiatt Mészárosék többi projektje is áll. Az ellenzékinek kikiáltott polgármester szerint "a cég pont úgy viselkedik, ahogy a neve alapján mindenki gondolná". Riport.
A közel hatezres lélekszámú Pusztaszabolcs egy nagyobb kőhajításra fekszik a turisztikai attrakcióként emlegetett Velencei-tótól. Emellett pedig a Felcsút községet – értsd: az ország szívcsakráját – is magában foglaló Fejér megye egyik városa. Utóbbi tényt csak azért keverjük ide, mert az egész országrész a Mészáros Lőrincben megtestesülő nemzeti nagytőke felvonulási területe, és mindebből akár az is következhetne, hogy Pusztaszabolcs és környéke ugyanolyan fejlett (lesz), mint a Vál-völgyi "kis Ausztria". De nem. A lezárt vasúti sorompóval kettéválasztott, feltúrt városka most jobban hasonlít Ukrajna-külsőhöz. Vagyis egy olyan régióhoz, ahová az állam csak azért szórja a pénzt, hogy legyen mit ellopni. Legalábbis ez az első benyomásunk, amikor az óvárosi templom felől átmászunk síneken a polgármesteri hivatalt is rejtő újvárosba.
Miért bukhatott a fideszes polgármester?
Apropó polgármester. Akad néhány település a térségben, ahol 2014-ben még fideszes vezetőt választottak, öt évvel később viszont a velük szemben indulókra voksolt a közösség többsége. Talán, mert hiába volt kormánypárti a polgármester, az ő helységük maradt a megye árnyékos oldalán. Ilyen Dunaújváros, Ercsi, Velence és különösen Pusztaszabolcs, ahol a legnagyobb arányú győzelmet aratta a független Simonné Zsuffa Erzsébet (59 százalék) az addig regnáló Fidesz–KDNP-s Csányi Kálmánnal szemben (41 százalék).
Utoljára a leváltott polgármesternek lett volna esélye kilobbizni, hogy Pusztaszabolcs ne a központi sorompó mögött feltorlódott állandó kocsisoráról legyen híres, hanem esetleg másról is. Ám az esély 2016–2017-re elszállt, s
immár biztos, hogy a helyi közlekedési infrastruktúra 19. századi szinten konzerválódik – noha, mint látni fogjuk, épp az ország eddigi legdrágább vasúti fejlesztése zajlik a városban.
Az eredeti elképzelések szerint elkerülőút, illetve "különszintű közúti csomópont", azaz aluljáró is épült volna a síneknél, de ezeket a projektelemeket Csányi Kálmánnak nem sikerült megmentenie. Ehelyett az M6-os autópálya és a Velencei-tó közötti autó- és buszforgalom "újabb ezer évig" rázúdul majd a település kellős közepére, a sorompó mögötti kocsisorok pedig – alul- vagy felüljáró hiányában – még gyakoribbak lehetnek. Hiszen épp azért korszerűsítik a vasutat, hogy több szerelvény tudjon áthaladni a síneken – a korábbi 120 kilométer/órás sebesség helyett akár 160-nal. A Százhalombatta–Pusztaszabolcs-vonal a Fiume–Zágráb–Budapest páneurópai közlekedési folyosó része, így az ország elemi érdeke, hogy ezen a szakaszon is maximalizálódjon a teherforgalom.
A projektet hirdető tábla az átjárónál. Fotó: Vörös Szabolcs
A Fidesz szemszögéből tehát Pusztaszabolcs kudarcváros. A helyi erős emberük gyenge érdekérvényesítőnek bizonyult, s elbukott. Ebből akár az is következhetne, hogy a Fejér Megyei Közgyűlés kormánypárti elnöke, Molnár Krisztián keresi a kapcsolatot a függetlenként polgármesterré választott Zsuffa Erzsébettel, s pláne a mögötte álló néptömegekkel. Ezzel szemben a fideszes megyefőnök két hónapja ellenségeknek kijáró "tisztelettel" előszobáztatta, majd hagyta cserben a vasúti fejlesztésről is egyeztetni kívánó – az egyébként von Haus aus jobboldali – településvezetőt.
Miért írjuk, hogy ez "az ország legdrágább vasúti fejlesztése"?
Annak idején még a Heti Válaszban adtunk teret annak az összeállításnak, amely igazolja, hogy a maga nemében Magyarország valaha volt legdrágább vasúti beruházása a Százhalombatta és Pusztaszabolcs közötti felújítás. Annak ellenére is, hogy egyébként kihagytak belőle szinte minden "eldobható" műszaki tartalmat – például a már említett aluljárót, elkerülőutat. A szóban forgó szakaszt egyébként a közbeszerzés során kettébontották, majd 2017 legvégén az első tendert ugyanúgy a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte meg (egy konzorcium vezetőjeként), mint a másodikat. Így a felcsúti mogul cége összesen 27,9 kilométernyi sínt korszerűsíthet 87,5 milliárd forintért – miközben a kiíró Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. dokumentumaiban becsült összegként "csak" 70 milliárd szerepelt. Ez azt jelenti, hogy
a Mészáros-művek Pusztaszabolcs térségében bő 3,1 milliárdért épít egyetlen kilométernyi vasutat,
miközben lengyel testvéreink a hasonló műszaki tartalmú, a Varsó közelében lévő Otwock és Lublin közötti munkát harmadennyiből kihozták.
Mivel a pusztaszabolcsi esetben EU-pénzből korszerűsödnek a vágányok, akár legyinthetnénk is arra, hogy a kivitelező ceruzája csöppet vastagon fogott. Csakhogy: ha Magyarországon normális árakkal dolgoznának a fővállalkozók, könnyen lehet, hogy nem kellett volna kiszedni a vasúti projektből a kerülőutat és az aluljárót. És akkor a bődületes profitrátájú Mészáros-cégek mellett esetleg Pusztaszabolcs is nyerhetett volna valamicskét az összeurópai sínfejlesztésből. Nem öröm, inkább újabb üröm az ürömben, hogy a Budapest–Belgrád-vonal magyar szakaszának most induló munkálatai ennél is többet, kilométerenként közel 3,9 milliárd forintot emésztenek majd el.
Miért csak 6 méter széles lett a csomópont?
Mikor szembesült először a vasútproblémával? – kérdezzük a 2019 októberében polgármesterré választott Zsuffa Erzsébetet a pusztaszabolcsi átjáróban állva. "Már az idei karanténidőszakban történt; az első sor szegélypadka letétele után rögtön hívtam a NIF projektvezetőjét, hogy a régi, hét méter széles átjárónkat hatméteresre szűkítette a kivitelező. Mivel a közutak nem nyílegyesen futnak a sínekhez, hanem rá kell kanyarodni a csomópontra, egyértelműnek tűnt, hogy két busz vagy traktor nem fog elférni egymás mellett. De egy kombájn meg egy személyautó sem, márpedig ez is szempont, elvégre mezőváros volnánk. Mondtam magamban: az lehetetlen, hogy miután elvették a beígért elkerülőutat és aluljárót, még össze is szűkítik a városunk két része közötti folyosót. Mindezt a korszerűsítés, a modernizáció örve alatt. Az itt élők élete eddig is jórészt arról szólt, hogy a sorompó mögött várakoztak napjában többször. Hát mi lesz ezután?" – így a polgármester.
Két busz nem fér el egymás mellett. Fotó: Vörös Szabolcs
Zsuffa ezt követően kierőltetett egy forgalmi próbát, és április 6-án két busz segítségével élő-egyenesben bizonyította, hogy nagyobb járművek egyidejű használatakor bedugul az átjáró. A ráfutó útszakaszok állami üzemeltetője, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. rögvest írásba adta a NIF-nek, hogy "a megépített csomópont kiemelten magas forgalombiztonsági kockázatú és vasútüzem-biztonsági szempontból is kockázatos", így nem járult hozzá a megnyitásához. Innentől aztán rétestésztaként nyúlik a történet.
Bár az átjárót a Mészáros és Mészáros Kft. tervező alvállalkozója szabta szűkre, a kivitelező máig tagadja, hogy bármilyen felelőssége is lenne, hiszen "ez a szabvány", ráadásul az állami érdekeltek (NIF, Magyar Közút) annak idején hozzájárultak a megvalósításhoz. Zsuffa Erzsébet viszont úgy látja: "Az a különleges helyzet állt elő, hogy a forgalmi próba után a projektben érintett állami közreműködők a lehető legnagyobb empátiával közelítettek a problémánkhoz. A Mészáros-csoport ugyanakkor rögtön egyértelművé tette, hogy a NIF-re kívánja hárítani az esetleges átjárószélesítés minden költségét. Engem kvázi ellenségként kezelnek, nem veszik fel a telefonokat, levegőnek néznek, a csomópont ideiglenes megnyitásáról szóló június végi tárgyaláson való részvételüket pedig 15 perccel a kezdés előtt mondták le azzal, hogy más fontos dolguk akadt. Pedig elvileg érdekeltek az átjáró használhatóságában – a sorompózár miatt az ő egyéb projektjeik is állnak a városban." A polgármester hozzáteszi:
"A vasútfejlesztés miatt porban úszik a város, a kivitelező gigantikus dömperjei egész nap száguldoznak a földútjainkon, a közúthálózatunkat a végletekig lerohasztják.
Ne legyen igazam, de az átjáróval kapcsolatos hozzáállásuk miatt attól tartok, a vágánymunkák után úgy vonulnak majd le, hogy nem teszik rendbe az általuk szétdúlt városi infrastruktúrát. Nyilván van az az állami pluszforrás, elismert pótmunka, amiért igen, de maguktól aligha. Ez a cég pont úgy viselkedik, ahogy a neve alapján mindenki gondolná. Pedig a lakók a téli időszakban teával itatták és etették a munkásokat, szerettünk volna jó partnerei lenni a Mészáros és Mészáros Kft.-nek. Még ezt sem engedték meg nekünk."
Milyen egyéb Mészáros-projektek futnak Pusztaszabolcson?
Vajon mit jelent Zsuffa ama mondata, hogy Mészárosék elvileg érdekeltek lennének az átjáró használhatóságában, hiszen a sorompózár az ő egyéb munkáikat is akadályozza? Konkrétan azt, hogy Pusztaszabolcson lényegében az összes most futó infrastrukturális nagyberuházást a felcsúti milliárdos érdekeltségei nyerték el az államtól. A sínkorszerűsítési büdzsé terhére például ők végzik az egykori MÁV-os szolgálati házak vezetékrendszerének rákötését a városi csatornahálózatra. Illetve végeznék, hiszen a lezárt csomópont és a vasútállomás-rekonstrukció miatt "nem férnek hozzá" ehhez a részprojekthez.
Zsuffa Erzsébet: "Az itt élők élete eddig is jórészt arról szólt, hogy a sorompó mögött várakoztak napjában többször." Fotó: Vörös Szabolcs
És ugyanígy elakadt a nagy pusztaszabolcsi szennyvíztisztító-fejlesztés, amelyet egy több települést érintő közbeszerzésen nyert el a Mészáros és Mészáros Kft. (szintén egy konzorcium vezetőjeként). Utóbbi beruházás csekély 5,8 milliárd forintnyi uniós forrásra érdemesült a magyar kormányzat jóvoltából, de nem ezért lett országos jelentőségű. Hanem, mert a Direkt36 igazolta, hogy ebből a pénzből némi "apró" továbbfolyt az Orbán Viktor édesapjához tartozó Dolomit Kft.-hez is.
Most akkor mi lesz az átjáróval?
A mellékzöngék után vissza eredeti témánkhoz, a vasúthoz. Mivel az előtörténet meglehetősen kalandos, nem evidens, hogy mi történik majd a pusztaszabolcsi átjáróval. Megnyitják valaha? Hajlandó lesz-e kiszélesíteni a csomópontot a Mészáros és Mészáros Kft.? Ha igen, ki viseli a munka költségét? A tervezési bakikról és a jövőről természetesen nemcsak Zsuffa Erzsébetet kérdezzük meg; a Mészáros-csoporttól is próbálunk informálódni, hogy ne essünk az egyoldalúság bűnébe. Ám ők egy név nélküli, "Kommunikációs Igazgatóság" aláírással ellátott válaszlevélben csupán annyit közölnek: "a NIF Zrt.-vel létrejött fővállalkozói szerződés rendelkezéseinek értelmében harmadik személy felé semmilyen információt nem közölhetünk".
Megyünk hát tovább az állami megrendelőhöz, bízva abban, hogy ők esetleg kibökik a megoldást. "Az útátjáró ideiglenes megnyitása várhatóan 2020 augusztusában, a végleges kialakítás 2020 októberében történhet meg. A szélesítés költségeit a NIF Zrt. viseli" – szól a válasz. Azaz a sorompók néhány hét múlva kinyílnak, egy-két hónapra fellélegezhet a város, majd jön az újabb zárás, hogy el lehessen végezni a csomóponttágítást. Utóbbit, minő meglepetés, nem a kivitelező vagy a tervező, hanem az állam fizeti. Bár a NIF által viselt újabb pluszköltség mértékéről nincs hivatalos információnk, úgy tudjuk, az egyméteres szélesítés ára – az eddigi tárgyalásokon bedobott összegek alapján – több százmillió forintra is rúghat.
Távozóban Pusztaszabolcsról még beugrunk a felújítás alatt álló vasútállomásra, közvetlenül a vágányokhoz. És nem hiszünk a szemünknek. A kivitelező közel 500 méter hosszú, azaz gyalogszerrel 5-7 perc alatt végigjárható peront épített – noha ekkora személyszállító szerelvény nyilvánvalóan nem közlekedik Magyarországon. A bennünk bujkáló kisördög rögtön súgja is, hogy a látszat kedvéért csekély technológiaigényű betonpallóba öntötték az állami pénzt, azon sokat lehet keresni. A polgármesternek mókásabb gondolatai támadnak: "Bárkit kérdeztem a peron hosszáról, nem tudott előállni értelmes válasszal. Lehetséges, hogy ez a szabvány egy repülőtéren, és elnézték a terveket."
Nem futópálya, peron. Fotó: Vörös Szabolcs
A NIF aztán megmenti a helyzetet, és küld egy többé-kevésbé átélhető – bár nehezen kibogozható – magyarázatot: "Pusztaszabolcs állomáson az I-III. vágány között lévő peron 370 méter hosszú lesz, ehhez közvetlenül csatlakozik az I-II. vágányok közötti peron, melynek hossza 95 méter, tehát az I. vágány mellett lévő peron teljes hossza 465 méter, de ez valójában két peron. Az I-III. és a IV-V. vágányok között épülő, 370 méter hosszú peronokat jelzővel megosztják annak érdekében, hogy közös peronra lehessen fogadni a különböző irányokból érkező személyszállító vonatokat."
Hogy ez pontosan mit jelent a gyakorlatban, néhány hónap múlva megkíséreljük a helyszínen megérteni. Addig a bennünk bujkáló kisördög szilenciumot fogadott...
Nyitókép: Vörös Szabolcs
Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen "előfizetőnk" akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon! | [
"NIF",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt."
] | [
"Kommunikációs Igazgatóság",
"Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt.",
"Dolomit Kft.",
"Fejér Megyei Közgyűlés"
] |
Szabó Ferenc Bács-Kiskun megyei főügyészhelyettes egyelőre nem tud róla, hogy a vezető politikusokat tanúként be akarná hívni a nyomozó hatóság, de ahogy a Magyar Nemzetnek fogalmazott: nem biztos, hogy mindenkit meghallgattak már az ügyben, akit szükséges, hiszen még egyáltalán nem értek a nyomozás végére, ezért is hosszabbították meg november 17-ig.
Egyik szocialista párti informátorunk úgy emlékezik, hogy Zuschlag, mint az MSZP néhány hónapig egyik legtöbbet szereplő arca, "elszemtelenedett, és különböző tárgyalásain felhasználta újsütetű országos ismertségét, és az általa felülről érzékelt támogatást". A Heti Világgazdaság pedig úgy tudja, hogy a jelenleg is komoly MSZP-s funkciókkal – megyei területi szövetségi ügyvezető elnök, megyei közgyűlési tag, kiskunhalasi pártelnök – rendelkező és nagy helyi támogatottságú Zuschlagot már kitessékelnék a pártból, ám a felső vezetés még vár arra, milyen vádirat is születik, de legfőképpen arra figyel, hogy milyen magasságokba csapnak a hullámok.
Emlékezetes, Zuschlag kedden tárgyalt Lendvai Ildikóval, az MSZP parlamenti frakciójának vezetőjével, akinek irodájában "összefutott" Szilvásy Györggyel. A jelenlegi titkosszolgálati miniszter a Zuschlag-féle alapítványi pénzosztás idején a Gyurcsány Ferenc vezette ifjúsági tárca közigazgatási államtitkára volt.
Érdekes fejlemény, hogy Kiss Péter jelenlegi kancelláriaminiszter nevét is megemlíti a HVG írása, mégpedig mint akkori szociális tárcavezetőt, akihez nem kaptak időpontot meghallgatásra a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) bizonyos munkatársai, köztük Kovács Tibor, a testület egyik pénzosztó kollégiumának a tagja.
(Részletek a Magyar Nemzet 2007. szeptember 14-i számában) | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Civil Alapprogram",
"Heti Világgazdaság"
] |
Ha állami tűzijátékról van szó, az Orbán-kormány ragaszkodik a legmegbízhatóbb, legkipróbáltabb cégekhez. 2010 után 2015-ben megint ugyanazt a pirotechnikust kérték fel szakértőnek az augusztus 20-i rendezvény előkészítésére, a HM-ben pedig zárt ajtók mögött az ő családi érdekeltségeit versenyeztették meg a 100 milliós parádé kivitelezésére.
A Miniszterelnökség idén először átadta a Honvédelmi Minisztériumnak a tűzijáték-szervezés feladatait. A HM rendezvényszervező hivatala az idő rövidségére hivatkozva négy cég meghívásával pályáztatta meg a munkát, és pár nap alatt zárt ajtók mögött le is zavarták a kivitelező kiválasztását.
Úgy tudjuk, hogy a rapid válogatás során végül a gyulai székhelyű Leskovics Kft. kapta meg a forrásaink által 100 millió forint körülire becsült megrendelést.
A cég honlapja szerint eddig főként Gyulán és a környékbeli nagyobb városokban kaptak megbízásokat. A referencialistán többek között Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Orosháza Szent István-napi és szilveszteri ünnepségei szerepelnek.
A HM sajtóosztálya nem volt hajlandó részleteket elárulni a pályáztatásról, sőt arról sem adott információt, hogy melyik cégeket hívta meg a tárgyalásokra. A levelünkre azt a válasz kaptuk, hogy kérdéseinket közérdekű adatigénylésnek tekintik, és a törvény adta időkeretet figyelembe véve, azaz 15 napon belül valamikor válaszolnak majd.
Telefonon elértük a Kft. tulajdonosát, Leskovicsné Tóth Máriát is, de azt mondta, ő sem beszélhet a HM-ben történtekről.
Pedig azért lett volna mit magyarázni.
Az állami tűzijáték szervezésének felügyeletét ugyanis, csakúgy mint öt éve, Tóth Ferencre bízták. A minisztériumot segítő szakértőt 2010-ben már bemutattuk: Tóth a hazai pirotechnikai ipar közismert szereplője, de ő volt a Törökbálinton felrobbant petárdaraktárat üzemeltető Pyro-Technic Kft. ügyvezetője is.
2004-ben Törökbálinton következett be az iparág eddigi legnagyobb magyarországi katasztrófája: a robbanássorozat több tízmilliós anyagi kárt okozott, és három halálos áldozattal is járt. A 2010-es kormányváltás után az új állami vezetést nem zavarta, hogy az eset miatt Tóth és üzlettársai még a vádlottak padján ültek. A per azóta újraindult, 2011-ben volt az iratismertetés.
Fotó: Nagy Attila A törökbálinti petárdagyár a tragédia másnapján
Az ünnepi tűzijáték előkészítő munkáira a Pyro-Technic utódcégét, az Edex Kft.-t alkalmazták. A Miniszterelnökség akkor azzal indokolta a döntést, hogy komoly tapasztalatokkal bíró, kipróbált cégekre, a szakma legjavára volt szüksége.
A napokban tartott HM-es válogatón szintén ott volt az Edex Kft., de 2010-hez képest lényeges különbség, hogy a Tóth és a Pyro-Technicbeli üzlettársai feleségei által tulajdonolt cég most nem csupán egy részfeladatra, hanem a teljes megrendelésre pályázott.
A szűk hazai piacról válogatott "versenytárs", a Leskovics Kft. szintén a szakértő családjának érdekeltségi körébe tartoznak. Úgy tudjuk, hogy a győztesként kihozott Leskovics Kft. vezetője a szakértő testvére. Tóth Mária erről sem volt hajlandó nyilatkozni. | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Pyro-Technic Kft.",
"Leskovics Kft."
] | [
"Edex Kft."
] |
Nem tudja dokumentumokkal igazolni az Orbán-kabinet, hogy miért csak az orosz Roszatomra lehetett bízni (az évekig előkészített nemzetközi tender elhagyásával) a paksi bővítési beruházást – derült ki annak a pernek a tegnapi tárgyalásán, amelyet az Energiaklub indított a Miniszterelnökség ellen a szükséges papírok megismerhetősége érdekében. Mint a szervezet emlékeztet rá, az Európai Bizottság a korábbi kötelességszegési eljárásában – amely épp a tender elmaradása miatt indult - a magyar kormány arra hivatkozott, hogy csak és kizárólag a Roszatom alkalmas Paks 2 megépítésére, vagyis olyan technológiai kizárólagosság állt fönn, amely indokolttá tette a potenciális pályázók megversenyeztetésének kikerülését. Az indokokat az Energiaklub korábban háromszor is próbálkozott megtudni közérdekű adatigénylés keretében. Mindháromszor sikertelenül, a Miniszterelnökség ugyanis cinikusan kikerülte a tényleges válaszadást.
A per első tárgyalása a Fővárosi Törvényszék előtt a döntés elhalasztásával zárult. Az Energiaklub azzal érvelt, hogy a kormányzat az atomerőmű-beruházás előkészítése során rendre úgy nyilatkozott: a legjobb ajánlatot fogják kiválasztani az új paksi blokkok megépítésére egy nemzetközi tender alapján. Egészen 2014. januárjáig ez volt a hivatalos álláspont, amikor Moszkvában Orbán Viktor hirtelen paktumot kötött Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Paks 2 megépítésére. Vagyis a látszat szerint az ország legnagyobb beruházási projektjét az alternatívák felmérése nélkül kapta meg a Roszatom.
A Miniszterelnökség a tárgyalás előtt egy órával ellenkérelmet nyújtott be, amelyben ismertetik az Aszódi Attila paksi bővítésért felelős államtitkár blogjára felkerült indoklást - ez lenne az állítólagos megalapozása a bő három évvel ezelőtti paksi paktumnak. Aszódi az írásban azt fejtegeti, hogy az előzetesen felállított műszaki feltételeknek csak az orosz VVER 1200-as reaktor felelt meg. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője ugyanakkor lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a kormány még a saját maga által – a Roszatom kedvezményezése érdekében – felállított kritériumokat is megszegte, hiszen működő referenciával rendelkező reaktorok közül kívánt választani, ennek alapján pedig az oroszokat ki kellett volna zárni, mivel a döntés idején a VVER 1200-as típusból még egyetlen egység sem működött.
H. M. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Európai Bizottság",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Egy négykerékhajtású fekete Audi A6-os száguldott az M7-es autópályán 2009. október 11-én a késő délutáni órákban. Az autó az adott útszakaszra előírt sebességhatárt túllépve, 110 helyett 141 km/h-val hajtott. A rendőrség a gyorshajtást traffipaxszal rögzítette, majd a büntetésről szóló értesítést postázták egy cégnek, az autót ugyanis egy autóbérléssel foglalkozó társaság üzemeltette.
A vállalkozásnál beazonosították az autót használó ügyfelet, majd a cég egyik munkatársa a rendőrségi dokumentumra az ügyfél neve mellé jól láthatóan azt írta, hogy "Rogán Antal". A Fidesz egyik legismertebb politikusának számító Rogánnak így nem kellett a rendőrségi ügyintézéssel bajlódnia, az ilyen esetekben ugyanis a flottakezelő szokta intézni a bírság megfizetését.
Az autók tartós bérlete egy olyan szolgáltatás, amelyet jellemzően cégek szoktak igénybe venni. Nekik az adózási szabályok miatt megéri ez az egyébként drága megoldás, magánszemélyek azonban sokkal kedvezőbb módon tudnak autóhoz jutni például lízingeléssel. A tartós bérlet ugyanakkor számukra is előnyös lehet, mert így rejtve tudnak maradni, a nevük ugyanis még az autó forgalmijában sem jelenik meg.
Rogán Antal éveken át többször is ezt a megoldást választotta.
A Direkt36 kutatásai szerint Rogán és felesége 2008-tól kezdve több olyan nagyértékű autót is használt, amelyek üzembentartója a Mercarius Flottakezelő Kft. volt. A nyomozásunk során beszerzett dokumentumok - az autókkal kapcsolatos iratok, például számlák - szerint ezek közé tartozott a gyorshajtáson kapott, az Audi csúcsteljesítményű modelljei közé tartozó A6-os, és egy szintén Audi márkájú Q5-ös városi terepjáró is. A politikus a vagyonnyilatkozatába ezeket a kocsikat nem írta be, csak két olyan tartós bérleti konstrukciót tüntetett fel, amelyek az alacsonyabb kategóriájú A3-as Audiról szóltak.
Arról nem sikerült egyértelmű bizonyítékot szerezni, hogy Rogánék pontosan mennyit fizettek ezekért az autókért, megbecsülni pedig nehéz az összeget. Ez ugyanis jelentős mértékben függ az autó felszereltségétől és a bérleti konstrukció részleteitől. A Direkt36 által begyűjtött piaci információk szerint a havi díjak többszázezer forinttal is eltérhetnek egymástól. Például egy Q5-ös esetén - ha egy átlagos bérleti konstrukcióval számolunk -, a bruttó havi díj 250 ezer, de akár 500 ezer forint is lehet. Ráadásul az ilyen tartós autóbérletek indulásánál előfordulhatnak nagyobb egyedi tételek is. Rogán feleségének például a flottakezelő cég 4 millió forintról állított ki számlát a Q5-ös első bérleti díjának egyik részéről.
Az már régóta nyilvánvaló, hogy Rogánék a drága autóbérléstől eltekintve is költséges életmódot folytatnak. A politikus 2009-ben vásárolt lakást egy elegáns II. kerületi lakóparkban, és ekkor a lakásra felvett hitellel együtt 60 millió forintos tartozása volt. 2012 után pedig többször is azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy elegáns ruhákban, drága éttermekben jelent meg, a családjával pedig költséges külföldi utazáson vett részt. Eközben Rogán nettó havi fizetése - az Index korábbi részletes számításai szerint – ebben az időszakban, vagyis 2009-2013-ban 595 ezer és 1,27 millió forint között mozgott. A költségek fedezésébe a felesége vélhetően nem nagyon tudott besegíteni, Rogán Cecília a saját bevallása szerint csak 2016-ban – jóval azután, hogy elkezdtek bérelt autókat használni – kezdett dolgozni egy médiaügynökségnél, amelynek egyből a társtulajdonosa is lett.
Más kormányközeli emberek is használták a Mercarius autóit. Egy, a cégtől bérelt Audi S3-assal járt Puskás András, Rogán korábbi alpolgármestere is. A miniszterelnök Facebook-oldalának kezelőjeként ismertté vált Kaminski Fanny, - aki korábban Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó felesége volt - szintén egy Mercariustól bérelt autót, egy Lexus luxusterepjárót használt.
A Mercarius közölte, hogy kérdéseink "üzletileg érzékeny területeket érintenek", illetve azok megválaszolása nem egyeztethető össze az "adatkezelési alapelvekkel", ezért elzárkóznak a válaszadástól. Rogántól és a Kaminski számára autót bérlő cégtől nem jött reakció, és nem válaszolt érdemben a többi érintett szereplő sem.
Így nem világos, hogy Rogánék meddig voltak kapcsolatban a céggel, illetve hogy most is használnak-e bérelt autókat. A Mercariusról annyit tudni, hogy az elmúlt években több jelentős állami tendert is elnyert. Milliárdos megbízásokat kapott az MVM-től, a MÁV-tól és a paksi bővítésért felelős állami vállalattól is.
A négymillió forintos részlet
A jelenleg a miniszterelnök kabinetfőnökeként dolgozó Rogán Antal vagyoni helyzetével korábban többször is foglalkoztak az újságírók és az ellenzéki politikusok. Rogán fényűző életstílusa különösen a 2014-es parlamenti választás előtt kapott sok figyelmet. Ekkor nemcsak a II. kerületi lakásáról derültek ki új részletek, hanem arról is, hogy milyen autókat használ.
Rogán Antal és felesége. Forrás: Rogán Antal Facebook
Több ellenzéki politikus 2014 februárjában hívta fel a figyelmet arra, hogy Rogán nem a vagyonnyilatkozatában szereplő Audi A3-sal, hanem egy A6-os kombival közlekedik. Rogán azt állította, hogy a 2011 óta tartós bérletben használt A3-as sebességváltója elromlott, és a tulajdonos – "az ország egyik legnagyobb flottakezelő cége" – a javítás idejére egy csereautót biztosított a számára. Később azonban kiderült, hogy Rogán máskor is ezt az autót használta. A politikus erre azt válaszolta, hogy többször is ugyanezt a csereautót kapta a flottakezelőtől.
Bár az akkori cikkek nem említették, de az A6-os üzembentartója a Mercarius Flottakezelő Kft. volt. Az ATV által közölt egyik képen az autó rendszámtábláján a flottakezelő cég nevét és jellegzetes emblémáját is ki lehetett venni.
A Direkt36-nak több, a Mercarius működését ismerő forrás is azt mondta, hogy Rogán és a felesége mercariusos autókat használt. Erre utal az is, hogy a flottakezelő 2008. november 17-én egy 4 millió forintos számlát állított ki Rogán-Gaál Cecília nevére. A dokumentum szerint ez egy Audi Q5-ös terepjáró első bérleti díjának a második részlete volt. A tartós bérleti konstrukciókban bevett gyakorlatnak számít, hogy az indulásnál nagyobb összeget kell fizetnie az ügyfélnek. Általában az autó értékének 20-50 százalékát szokták előlegként elkérni azért, hogy ha az autót az ügyfél végül mégse venné át, akkor a flottakezelőnek ne legyen túl nagy vesztesége. De az előlegnek jelentősége van a havi díj szempontjából is, hiszen ha az ügyfél az indulásnál egyből befizet egy magasabb összeget, akkor az autó későbbi havi díjai alacsonyabbak lesznek.
Számla 4 millió forintról Rogán feleségének kiállítva. (A kisatírozott részen személyes adatok találhatók.) Fotó: Direkt36
Már évekkel korábban terjedtek olyan – akkor még nem bizonyított - információk, amelyek szerint Rogánék egy Q5-öst használtak. Például erre utalt egy 2013-ban a Facebookon terjedő montázs is, amely Rogánt ábrázolta a Louis Vuitton táskájával együtt. A kép a politikus több állítólagos költséges kiadását is felsorolta, például egy 18 millió forintot érő Q5-öst "full extrákkal". A képet a Bajnai Gordont támogató Milla is megosztotta, mire Rogán erre reagálva akkor azt közölte, hogy az ellenzék akkor egyik befolyásos politikusának számító Bajnai negatív kampányt indított ellene, amelynek a töredéke sem igaz.
A Direkt36 által megkérdezett, flottakezeléssel foglalkozó szakemberek azt állították, hogy az autó felszereltsége és a bérleti szerződés ismerete nélkül nem lehet megbecsülni, hogy mennyibe kerülhettek a Rogánék által használt autók. Egy Q5-ös alapára ugyanis jelenleg 12,8 millió forintról indul, de a felszereltségtől függően elérheti a 30 milliót is. Ez értelemszerűen befolyásolja a havi bérleti díjat, ami ezen kívül függ még a bérleti időszak hosszától, az előleg mértékétől, illetve attól is, hogy évente hány kilométert használják az autót.
Rogánék annak ellenére választották ezt a konstrukciót, hogy a tartós bérlet az egyik legdrágább megoldás a magánszemélyek számára. Ezt a teljes körű szervízelést és karbantartást garantáló szolgáltatást ugyanis cégek számára találták ki, hogy a vállalkozásoknak ne kelljen ilyen tennivalókkal bajlódniuk. A cégeknek emellett ez anyagilag is megérheti, mert a bérleti díj áfájának egy részét le tudják írni adójukból.
Rendőrségi értesítés a Rogán által használt autó gyorshajtásáról Fotó: Direkt36
A magánszemélyek azonban az áfát nem tudják elszámolni. Számukra kifizetődőbb a lízingelés, ennek a konstrukciónak a végén ugyanis az övék lesz az autó. A Direkt36 által megkérdezett, a téma politikai érzékenysége miatt névtelenéget kérő autópiaci szakértők ezért értelmetlennek nevezték, hogy egy magánember bármilyen cég bevonása nélkül a tartós bérlet mellett döntsön.
Festmények mellett autót is béreltek
Más, Rogánhoz közel álló politikai szereplők is használtak mercariusos autókat. Ilyen volt például Puskás András, az V. kerületi korábbi alpolgármestere, aki jelenleg az állami tulajdonú Budapest Bank vezérigazgató-helyettese. Rogán és Puskás szoros kapcsolatot ápol egymással: éveken át együtt vezették az V. kerületet, és mindketten a Pasa Parkban vettek lakást, ráadásul a feleségeik közösen is vásároltak egy harmadik lakást a lakóparkban.
Puskás András korábbi V. kerületi alpolgármester
Puskás egy mercariusos Audi S3-ast vezetett, ami az A3-as sportváltozata. Ez azokból a hivatalos kárbejelentő lapokból derült ki, amelyek arról szólnak, hogy milyen kisebb közlekedési balesetek történtek az autóval 2009-ben, miközben Puskás ült a volán mögött. A politikus vagyonnyilatkozataiban is egy S3-ast tüntetett fel, és ott jelezte is, hogy azt tartós bérlet formájában használta 2007 óta. Az autót 2012-ben végül meg is vásárolta.
Puskást telefonon sikerült elérni, de ő csak annyit mondott, hogy jelenlegi munkahelye, a Budapest Bank fog válaszolni. Ők viszont a részletes kérdéseinkre később mindössze annyit közöltek, hogy "Puskás úr ezúton jelzi, hogy nem kívánja azokat kommentálni".
A birtokunkba került dokumentumokban felbukkant egy másik, a belvárosi önkormányzathoz köthető, a nyilvánosság számára valószínűleg ismeretlen figura, Molnár Gergely is. Molnár Rogán polgármestersége idején közbiztonsági referens volt az V. kerületnél, és az önkormányzat egyik mélygarázsépítő cégénél töltött be felügyelőbizottsági posztot. Jelenleg pedig ő vezeti az önkormányzat közterület-felügyeletét. A flottakezelő-cég 2008 decemberében egy számlát állított ki Molnár nevére, ami egy Audi S3-as aktuális havi bérletéről szólt. A fizetendő összeg pedig áfával együtt 252 ezer forint volt.
Molnár a Direkt36 megkeresésére csak az önkormányzati pozícióira vonatkozó kérdéseinkre volt hajlandó válaszolni. Közölte, hogy az autóbérléssel kapcsolatos kérdésekre az önkormányzat sajtóosztálya fog válaszolni, tőlük azonban végül csak annyi választ kaptunk, hogy "az érintett személy hozzájárulása nélkül nem áll módunkban rá vonatkozó adatokat közölni".
A flottakezelő autóinak használói között feltűnt Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó korábbi felesége, Kaminski Fanny is, aki dolgozott Rogán és Orbán Viktor sajtóstábjában is.
A bérlés ebben az esetben egy Brand Lab Kft. nevű cégen keresztül történt. A kft. korábban azzal került be a hírekbe, hogy festményeket kölcsönzött a Szépművészeti Múzeumtól, amelyek végül egy olyan belvárosi lakásba kerültek, amelyet a miniszterelnök főtanácsadója, Habony Árpád is használt. A cég egyik tulajdonosa korábban Habony húga volt, majd a vállalkozást Jáksó László rádiós és tévés műsorvezető vette meg korábbi élettársával Halkó Gabriellával közösen. (A Habony Árpáddal jó kapcsolatot ápoló műsorvezető később kiszállt a cégből.)
Kaminski Fanny Fotó: Halász Júlia
A Brand Lab egy 2009 szeptemberi szerződés szerint egy Lexus RX450h típusú terepjárót bérelt a flottakezelőtől havi 368 ezer forint plusz áfáért. A szerződés szerint az autó extrái közé tartozott a kvarcfehér gyöngyház fényezés, az utastérben pedig a vajszínű bőr. Amikor az egyik parkolócég az autó büntetése miatt 2009 decemberében a flottakezelőhöz fordult, ott az erről szóló értesítésen a Brand Lab Kft. mellett Kaminski Fanny nevét is feltüntették ügyfélként. A miniszerelnök Facebook-oldalának kezelőjeként ismertté vált Kaminski Habony felesége volt korábban, és dolgozott Rogán mellett is. Az autó 13 835 forintos parkolási bírságát a flottakezelő fizette ki, majd tovább hárította azt a Brand Lab felé.
Állami tenderek hátán
A Mercarius Flottakezelő egy 1996-ban létrehozott családi vállalkozásból nőtte ki magát jelentős piaci szereplővé. Az eredetileg Ágo-Stone Kft. nevet viselő cég azt követően indult látványosabb növekedésnek, hogy a tulajdonosai között 2011-ben megjelent egy új szereplő. Ez az SCF Partners Hungary Kft. volt, amely előbb 40 százalékos részesedést szerzett, majd 2016-ban teljesen felvásárolta a céget. Az SCF-nek jelenleg két tulajdonosa van, az egyik a Mercariust irányító Koleszár Róbert, a másik pedig Szűcs László, aki a LinkedIn profilja szerint annál a gázkereskedő MET-csoportnál töltött be vezető pozíciókat, amely korábban egy ellentmondásos állami ügylet főszereplője volt.
A Mercarius az elmúlt években több komoly állami tendert is megnyert. 2012-ben az MVM-csoport pályázatán győzött. A MÁV-val 2017 júliusában 13,8 milliárd, a paksi bővítésért felelős állami céggel, a Paks II. Zrt-vel 2017 decemberében pedig 810 millió forint összegű keretszerződést kötöttek. A 24.hu ezt követően írta meg, hogy az orosz Sberbank jelzálogjának köszönhetően a cég orosz ellenőrzés alatt áll. A Direkt36 pedig arról írt, hogy az új paksi blokkok megépítésével megbízott Roszatom is a Mercariustól bérelhet autókat. Tavaly novemberben győztek a közúthálózat fenntartásával foglalkozó, állami tulajdonú Magyar Közút Nonprofit Zrt. 3,2 milliárdos közbeszerzésén is.
Az állami megrendeléseknek köszönhetőn a cég az elmúlt években az ötszörösére nőtt. Míg 2011-ben 897 millió forint volt az árbevétele, ez az összeg 2017-re 4,5 milliárd forintra emelkedett. A Mercariust is a tagjai között tudó Magyar Lízingszövetség a honlapján azt írja a cégről, hogy a "legjelentősebb vevői az energia-, olaj- és gázipar, gyógyszeripar, információ technológiai iparági szereplők, ezen belül is az utóbbi években súlyponteltolódás figyelhető meg az államháztartási szféra irányába."
A cégnyilvántartási adatok gyűjtéséhez az Opten szolgáltatását használtuk. | [
"Mercarius Flottakezelő Kft."
] | [
"Magyar Lízingszövetség",
"SCF Partners Hungary Kft.",
"Brand Lab Kft.",
"Szépművészeti Múzeum",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt.",
"Paks II. Zrt-vel",
"Budapest Bank",
"Ágo-Stone Kft.",
"Brand Lab"
] |
Már másodszor zavarja meg a rendkívüli hóhelyzet a Kaposvári Törvényszéken zajló MVM-pert. A megidézett 20-30 tanúnak a bíróságon hétfő délelőtt még nem tudtak mit mondani arról, hogy érdemes-e elindulni a keddi tárgyalási napra. Végül négy óra után kiderült: nem kell utazniuk, a tárgyalást elhalasztják.
Március elején kezdődött meg a Kaposvári Törvényszéken a 15 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolt Kocsis Istvánnak, a Magyar Villamos Művek volt vezérigazgatójának és öt társának pere.
A Budapestről áthelyezett bírósági eljárást azonban másodszorra zavarják meg a nehéz közlekedési viszonyok. Kaposváron és környékén intenzív havazás kezdődött, ezért a három napos tárgyalási periódusra megidézett 20-30 tanú, vádlott és ügyvédjeik közül sokan nem tudják eldönteni, hogy nekivágjanak-e a majd 200 kilométeres útnak.
Az Indexnek többen is jelezték: annak ellenére, hogy a helyi sajtóban már reggel óta olvashatók a Somogy megyében ismét rosszra fordult időjárási viszonyokról, és hótorlaszok várható kialakulásáról szóló figyelmeztetések, a bíróság honlapján semmilyen információt sem kaptak arról, hogy változik-e a tárgyalás menetrendje.
Hétfő délután négy körül végül eldőlt: a keddi tárgyalást elhalasztják, így senkinek nem kell elindulnia.
A törvényszék szóvivője, Vadócz Attila korábban az Indexnek azt mondta, egyelőre ő sem tud véglegeset mondani a keddi ülésnapról, hiszen a bíróság ügyrendjében a hóhelyzettel kapcsolatos kitétel nem szerepel. A szóvivő kijelentette, azt kérik az érintettektől, hogy hagyják meg telefonszámukat a titkárságon, így egyenként kaphatnak értesítést a tárgyalásról szóló döntésről.
Az előző háromnapos tárgyalási szakasz pont a március 14-én kitört hóviharral egyidőben ért véget. Számos beidézett tanú, köztük több olyan is, aki nem került sorra, a városban vagy az autópályán rekedt a hó miatt. Információink szerint eddig csak a legritkább esetben sikerült pontosan tartani a tanúk meghallgatásának menetrendjét, sokan hiába vártak egész nap arra, hogy válaszolhassanak a bíróság kérdéseire.
Az óriásperben összesen 68-70 tárgyalási napot tartanak majd, és mintegy 100 tanút hallgatnak meg. | [
"Magyar Villamos Művek"
] | [
"Kaposvári Törvényszék"
] |
Előbb hátrahagyott naplójában, majd részletes vallomásában fedett fel milliárdos áfacsalási ügyet egy nagymegyeri vállalkozó, aki maga is része volt az áfacsaló cégláncnak, és hónapokig bujkált a bűnszervezet elől - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hétfőn.
A közlemény szerint 2009 és 2012 között az áfacsalás-sorozat irányítói sok ezer tonna gabonát utaztattak egy több gazdasági társaságból álló szlovák-magyar cégláncolaton keresztül. A cégláncolat az áfa-visszaigénylés révén, forintban számolva, milliárdos kárt okozhatott a szlovák és a magyar állami költségvetésnek.
A nagymegyeri vállalkozó, D. Zoltán cége is érintett volt a Magyarország és Szlovákia közötti csalássorozatban, de a férfi idén elhatározta, hogy kilép az áfacsaló körből. A bűnszervezet irányítóitól való félelmében februárban eltűnt, és hátrahagyott naplójában beszámolt az ügy részleteiről. Felesége talált rá a két nyelven, kézzel írt füzetre, amelyet aztán eljuttatott a hatóságoknak. Ennek alapján a NAV pénzügyi nyomozói nyomozást indítottak költségvetési csalás gyanúja miatt - áll a közleményben.
Egészen novemberig nem lehetett tudni, hogy a vállalkozó életben van-e, de a napokban jelentkezett a NAV pénzügyi nyomozóinál, és részletes vallomást tett, további érdemi információkkal szolgálva az általa leírtakkal kapcsolatban.
A nyomozás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt folyik. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [] |
Mészáros Lőrinc vállalkozásai rendre témát tudnak szolgáltatni, hiszen hatalmasra nőtt cégbirodalmában mindig történik valami. Hol egy új céget alapít, hol végelszámolás alá von egyet, hol összeolvaszt, hol pedig vásárol egyet. Most utóbbi történt: egy olyan társaságban lett egyedüli tulajdonos egyik érdekeltsége, mely fizikailag eddig is a közelében volt. Pontosabban a herceghalmi irodaház biztosította a cég székhelyét.
Esküvője előtt sem hanyagolta el cégbirodalmának építgetését Mészáros Lőrinc, hiszen a cégbírósági dokumentumok alapján szeptember 6-án egyik érdekeltsége révén adásvételi szerződést kötött üzlettársával, Szíjj Lászlóval, annak egyik cégének megvételére.
Ennek eredményeként hat nappal a lagzi után, szeptember 30-án a Talentis Group Zrt. egyedüli tulajdonosa lett az Andrssy-Rezidencia Kft.-nek.
Az ügylet lezárulta után rögtön lecserélte a cég ügyvezetőjét is, Tóth László helyére Konczné Kondás Tündét ültették, akinek már eddig is több Mészáros-érdekeltség vezetőségében van pozíciója.
Mészáros Lőrinc tovább támogatja majd exfeleségét? () Mészáros Lőrinc tovább támogatja majd exfeleségét? ()
A tranzakció elsőre furcsának tűnhet, mivel a 2015 októberében létrehozott, saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozó cég szinte semmit nem csinál az éves beszámolója alapján. Értékesítésből származó árbevétele egyetlen évben sem volt, minimális költség viszont felmerült, aminek végén rendre 400-500 ezer forint közötti veszteséget könyveltek el. Felvetődhet a gondolat, hogy valamilyen jelentősebb (ingatlan)vagyonnal rendelkezik a cég, de ez az elképzelés sem állha meg a helyét - egészen a tavalyi évig.
Az addig legfeljebb pár milliós tételeket tartalmazó mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök soron feltűnt 100 millió forint. Ez pedig nem más, mint a Vital Media Alapítvány alapításának vagyoni betéte.
A Vital Media Alapítvány létezéséről 2020 elején már beszámolt a hazai sajtó. Az akkori cikkekből kiderült, hogy a szervezet fő feladata a női tartalmak előállításának támogatása. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Sisa András, Felcsút jegyzője. Kuratóriumi tag Konczné Kondás Tünde, aki számos Mészáros-érdekeltségben vezető tisztséget tölt be, valamint Székely Szilárd, aki az egykori Echo TV gazdasági igazgatója volt.
Az alapítvány már tavaly megkezdte fő küldetésének végrehajtását. A hvg.hu számolt be arról, hogy a Szíjj László érdekeltségébe tartozó szervezet 820 millió forintos támogatást adott az üzlettárs, Mészáros Lőrinc volt felesége, Kelemen Beatrix tulajdonában lévő médiacégnek, a Media Vivantisnak. A cég a beszámolója szerint 1,5 milliárdos bevételt csinált tavaly, ebből 564 millió az alapítványtól érkező támogatás volt, a fennmaradó 256 millió forint pedig halasztott bevételként került elszámolásra, amely a "2021-es évben egy új cél megvalósítása érdekében kerül felhasználásra".
A tulajdonosváltás után most már úgy néz ki a helyzet, hogy Mészáros Lőrinc fogja támogatni volt felesége cégét. A válás után egyébként az exfeleség tulajdonában egyedül a Media Vivantis maradt, illetve pár cég vezetői székében maradt. Az esküvő előtti hónapban azonban a Puskás Sport Hotel Kft. éléről távozott Kelemen Beatrix. Így már csak a rendezvényszervezéssel foglalkozó Talentis Media and Marketing Kft. operatív irányításáért felelős. | [
"Media Vivantis",
"Andrssy-Rezidencia Kft.",
"Talentis Group Zrt.",
"Vital Media Alapítvány",
"Puskás Sport Hotel Kft."
] | [
"Echo TV",
"Talentis Media and Marketing Kft."
] |
Varga Mihály – a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kapott tájékoztatásra hivatkozva – jelezte, hogy a NAV objektumait vállalkozási szerződés alapján védi egy cég, amely feladata ellátásába négy alvállalkozót vonhat be, munkaerő-kölcsönzőket is megbízhat, bár ezt a NAV nem támogatja, az alvállalkozókat pedig rendszeresen ellenőrzi. "Amennyiben az ellenőrzés során, vagy más módon, adóelkerülés, szabálytalan foglalkoztatás, illetőleg bármilyen jogsértő cselekmény jut a NAV tudomására, a vagyonvédelmi feladatok ellátására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat visszavonása mellett, a NAV az érintett gazdasági társasággal szemben a szükséges vizsgálatokat, adóellenőrzést elrendeli, valamint büntetőfeljelentést kezdeményez."
A miniszter elismerte, hogy "közérdekű bejelentés alapján a NAV biztonsági szakterületén jelenleg is vizsgálat folyik a visszaélések feltárása miatt. A korábbi vizsgálatok alapján már több alvállalkozót is kizártak a teljesítésből, "emellett ezeknél a vállalkozásoknál adóellenőrzést is elrendeltek, valamint büntetőeljárást is kezdeményeztek". Az adóhatóság egyébként tud a szektorra országosan jellemző adóelkerülési technikákról, arról, hogy a biztonsági cégek adójuk csökkentése miatt elbocsátják dolgozóikat, akiket tovább foglalkoztatnak munkaerő-kölcsönzés keretében. A jelenség egyértelműen káros a munkavállalók érdekeinek és jogainak csorbítása miatt. Ezért az ilyen jelenségekkel szembeni fellépésre az adóhatóság folyamatosan jelentős erőket mozgósít – írta Varga Mihály.
Harangozó Tamás lapunk cikke alapján kérdezte a minisztert. A szocialista politikus nem tartotta elfogadhatónak a NAV magyarázatát, hogy a biztonsági szolgáltatások megrendelésekor "szerződő félként", nem "adóhatóságként" jár el. Szerinte "tarthatatlan, hogy a feketemunka elleni küzdelemre létrehozott hatóság maga is hozzájáruljon a feketefoglalkoztatáshoz, és annyi erőfeszítést se tegyen, ami még egy jó gazdaként eljáró magánszemély megrendelőtől is elvárható lenne".
Múlt héten jelent meg egyébként az a rendelet, amely szerint az építőipar után a vagyonvédelmi szolgáltatóknál is bevezetnék a minimális rezsióradíjat, lapunk pedig néhány hete hívta fel a figyelmet a parlamenti kérdezz-feleleket megalapozó furcsaságra.
Egy biztonsági őr jelezte, hogy a NAV egyik irodáját vállalkozón, alvállalkozókon keresztül egy munkaerő-kölcsönző cég alkalmazottjaként védi. Munkaszerződése van, elszámolást kap, fizetést is, az orvos ellátja, de az ügyfélkapun nyoma sincs, hogy legálisan dolgozna, amikor pedig megbízta a NAV-ot, készítsék el az adóbevallását, megtudta, hogy sem bevallás, sem befizetés nem érkezett a munkáltatójától. Akkor – mint Varga Mihály is utalt erre – az adóhatóság vizsgálatot indított, de csak annyi történt, hogy más munkaerő-kölcsönző vette át. Ő ugyanott dolgozik, ugyanazt csinálja, semmi nem változott, csak a cégek csődöltek be és alakultak újra. A döbbenetes történet további részletei itt! | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [] |
Javarészt tagadta bűnösségét és több vádpont ejtését kérte az ügyésztől S. István elsőrendű vádlott a Hungária Értékpapír Zrt. ügyében sokmilliárdos csalás, sikkasztás miatt indult büntetőperben a Budapest Környéki Törvényszéken szerdán. A kialakult helyzetet S. István cégvezető, társtulajdonos szerint is a Hungária cégcsoport munkatársai okozták, ám hangsúlyozta, hogy a közvélemény nem büntetést, hanem megoldást vár, és erre még mindig van lehetőség, hiszen szavai szerint a pénz jelentős része megvan, illetve visszaszerezhető.
Még mindig nem lenne késő egy önkárrendezés, amivel a kisbefektetők legalább a befizetett tőkeösszeghez hozzájuthatnának. Ehhez arra lenne szükség, hogy a 100 legnagyobb befektető extrakamatainak legalább 60-80 százalékát visszafizesse – fűzte hozzá. Hangsúlyozta, hogy eddig minden takarékszövetkezeti vagy brókerperben hiányzott a pénz,
talán a Hungária-ügy az egyetlen a világon, ahol nem elkereskedték, eltulajdonították a pénzt, el tudnak vele számolni.
Az elsőrendű vádlott egyedül a cégcsoport jegybanki engedély nélkül folytatott értékpapír-kereskedése miatt ismerte el 2009 végéig a büntetőjogi felelősségét. Ezen túlmenően az ő esetében álláspontja szerint legfeljebb erkölcsi felelőségről lehet beszélni.
Az elsőrendű vádlott leszögezte, hogy nem dézsmálta az ügyfélszámlákat és a cégcsoport nevében nem kötött olyan szerződést, amiről tudta volna, hogy nem akarja, vagy nem tudja teljesíteni. A források felhasználásáról nem rendelkezett, az ellenőrzés elmulasztása vagy akár a gazdasági sikertelenség pedig nem bűncselekmény. A volt cégvezető szerint a ciklikusságra való hiányos felkészülés, a növekedés anomáliái, hibás döntéssorozat és az alkalmazkodás-, illetve kommunikációhiány okozhatta a cégcsoport vesztét.
A független pénzügyi befektetők között Magyarországon az ötödikként emlegették a Hungária cégcsoportot, 2014-ben például havi 100-110 milliós bevételük volt, ám, a tulajdonosok az első száz, de még az első ezer leggazdagabb magyar közé se kerültek be, a jövedelmükhöz képest szerényen éltek, és amit lehetett visszaforgattak a cégekbe – mondta az elsőrendű vádlott.
Azokkal a sajtóhírekkel kapcsolatban, melyek szerint egymilliárd forintot, illetve kétmillió eurót tart panamai offshore cégeknél, S. István hangsúlyozta, se neki, se a rokonainak nincs semmiféle megtakarítása ilyen helyeken. Külföldi útjairól szólva megjegyezte, Svájcban összesen talán tízszer volt, de nem mindenkinek van offshore cége, aki Svájcban járt és van, aki az utolsó fillérig a magyar adóhatóság látókörében tartja a pénzét.
S. István elmondta, egyes időszakokban a kereskedelmi bankokból, brókercégekből tömegesen vitték offshore cégekbe a befektetők a pénzüket, és ezért csökkentek a hazai üzletkötői jutalékok.
Ha nem folytatunk ellenkampányt, nem jön vissza az a pénz Magyarországra
– jegyezte meg.
S. István beszélt tulajdonostársa, a másodrendű vádlott nyomozás során tett vallomásáról, ahol szó volt "bizonyos bőröndös, hátizsákos emberek megjelenéséről“. Erről mindenki tudja, hogy egy zsarolási ügy volt – jegyezte meg az elsőrendű vádlott. Hozzátette, hogy az eljárás során kérdezte erről az esetről tulajdonostársát, aki azonban csak annyit mondott, "jobb ha nem tudsz róla“.
Az 58 éves férfi elmondta, a büntetőügy kipattanásával 30 év munkája lett semmivé; "30 évig fürödtünk a sikerben, ma őszülő fejjel kitaszítottként megyünk neki a bírósági tárgyalássorozatnak" – fogalmazott. S. István kérdésre elmondta, érettségi után hároméves felsőfokú bankárképzőt végzett, a Hungáriánál az átlagos havi jövedelme az osztalékokkal együtt meghaladta a havi egymillió forintot, részben vagy egészben a tulajdonában van a cégcsoport nyolc cége, Budapesten egy belvárosi ingatlan, Ausztriában apartman, Horvátországban nyaraló. Büntetve nem volt.
Az elsőrendű vádlott tudomása szerint jelenleg is alelnöke Cegléd és térsége vállalkozásai szövetségének és elnökségi tagja az Országos Magyar Vadászkamarának, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének, melytől 2009-ben megkapta Az év vállalkozója címet, melyet – mint mondta -, nem vontak vissza. Jelenleg is van bevétele: gazdasági tanácsadója egy kétes követeléseket kezelő kft-nek egy másikban részmunkaidős, tovább egy hírportál gazdasági rovatvezetője.
A vád szerint az 1997-1998-as gazdasági válság következtében az első- és a másodrendű vádlott tulajdonában és irányítása alatt álló, ceglédi székhelyű cégnél a befektetett ügyfélvagyonban négyszázmillió forintos hiány alakult ki. Ezután a vádlottak alapítottak egy másik befektetési társaságot, ahová a piaci átlagot meghaladó, fix hozam ígéretével csábítottak új ügyfeleket. Az így szerzett bevételekből, majd pedig tízmilliárdos nagyságrendű fedezetlen vállalati kötvénykibocsátásokból fedezték likviditási gondjaikat, 2008-tól azonban már nem tudták kigazdálkodni az esedékes tartozások kiegyenlítését, ezért hozzányúltak az ügyfelek pénzéhez.
A cégcsoport önkormányzatok pénzét is kezelte, Százhalombattát kétmilliárd, Alsónémedit egymilliárd, Fótot kilencszázmillió forint kár érte. Az ügynek sok száz kisbefektető is a sértettje. A két tulajdonos, cégvezető mellett a cég további négy dolgozóját vádolta meg az ügyészség.
A büntetőper következő tárgyalásán várhatóan folytatódik az elsőrendű vádlott meghallgatása.
Fotó: portfolio.hu | [
"Hungária Értékpapír Zrt."
] | [
"Országos Magyar Vadászkamara",
"Budapest Környéki Törvényszék",
"Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége"
] |
Szigorúan őrzött nyelvstratégia Szupertitkos intézet 100 millió forintból Titkos, mint Paks-2: mi az? Hát a Nyelvstratégiai Intézet: a kormány nem kívánja megosztani a közvéleménnyel, ki készítette elő, kik vesznek részt benne, mit csinálnak majd. Majd ha elindult, akkor tájékoztatnak.
Olyan ez a történet, mint az a meglepetésparti, amit annyira sikerült titokban tartani, hogy óvatosságból még a meghívottaknak sem szóltak. Megérkezik az ünnepelt, de a hatalmas asztalnál csak egyedül üldögél, csupán az egyre idegesebb pincérek méregetik. És jó okkal. Április elsején indul a Nyelvstratégiai Intézet. És ez nem áprilisi tréfa!
Intézet a semmiből
Százmillió forintból állít fel intézetet a kormány – nyelvstratégiát fognak itt kutatni. Vagy meghatározni. Vagy előírni. Erről adott hírt az MTI március negyedikén a Magyar Közlönyre hivatkozva.
A Közlönyben a 55/2014. (III.4.) Korm. számon megjelentetett rendelet meglehetősen vázlatosan taglalta, mik lesznek az intézet céljai vagy feladatai. Egyebek mellett a magyar nyelvi örökséget fogják itt feltárni, a nyelv és azzal összefüggésben a kultúra mélyebb megismerésére kerül majd itt sor, gondozzák, ápolják és fejlesztik is itt majd a kultúrát és/vagy a nyelvet (más lapra tartozik, de igen izgalmas kérdés, hogyan fejleszti majd a nyelvet egy intézet). A terv szerint lesz hazánkban egy középtávú nyelvstratégia, amit itt kidolgoznak, szakmailag felügyelnek, sőt irányítanak is majd. Foglalkoznak majd itt olyan dolgokkal is, mint például a nyelvi értékvesztés ellen ható feladatok megvalósítása, akármit is jelentsen ez.
Az Intézet ügyében megfogadták a régi szovjet tanácsot: "Ne fecsegj!" – senki sem tud (vagy mond) semmit...
A felsorolt 14 cél egy részébe kis fantáziával bele tudunk képzelni egészen értelmes tevékenységeket is, egy másik része viszont némileg ködös és értelmezhetetlen, néhol pedig egyenesen tudománytalan. Megjegyzendő az is, hogy a meghatározott 100 millió forint akkora összegnek számít ezen a területen, amekkorát nem szoktak – csak úgy – nyelvészekhez vágni hazánkban. Ezért arra gondoltunk, megkeressük az illetékest, hogy részletes felvilágosítást kérjünk az ügyben.
Hiszen ha április 1-én tényleg megalakul ez az intézmény, akkor pár héttel az indulás előtt olyan apróságok már nyilván tisztázódtak, hogy hol jön létre, hogy kivel egyeztettek, kit bíztak meg a megszervezésével. Nyilván vannak már bizonyos stratégiai célok is, s talán az is kiderül, mire költhető el ez a 100 millió forint, ha már eleve 20 ember várja tettrekészen az elsejei munkakezdést.
Kormányszóvivői feladatok kimaxolva
Mivel a Közlönyből feketén-fehéren kiderül, hogy az Intézet a miniszterelnök irányítása alatt áll, sőt: az alkalmazandó 20 fő a Miniszterelnökség kebelén belül tevékenykedik majd ("az Intézet 20 fős létszámát 2014. április 1. napjától a Miniszterelnökség létszáma tartalmazza"), továbbá az irányítását a Miniszterelnökséget vezető államtitkár útján látja el, hát megkerestük a kormányszóvivői irodát.
A kormányszóvivői stáb egyik tagja (akitől ezúton is szeretnénk elnézést kérni azért, amiért másnap – a "válaszok" kézhezvétele után – hangosan és néhol nyerítve hitetlenkedtünk a telefonban – tényleg nem az ő hibája, hogy így alakult) telefonon arról tájékoztatott bennünket, hogy nem tudnak szóban tájékoztatni bennünket. Mint kiderült, a szóbeli tájékoztatással már többen is visszaéltek. De megnyugtatott, hogy ha aznap délelőtt elküldjük a kérdéseinket, megkeresik az illetékeseket, akik válaszolni fognak rájuk, jó eséllyel még aznap.
Nem akartunk nagyon hosszan kérdezősködni, ezért röviden csak a következő kérdéseket tettük fel:
Hol áll fel az [...] Intézet? Kiket bízott meg/bíz meg a kabinet az Intézet felállításával? Kikkel egyeztetett és kikkel kíván egyeztetni a kabinet a stratégiai célok kialakítása érdekében? Mik az Intézet stratégiai céljai? Mire szolgál pontosan a 100 millió forint összegű támogatás? Tervezi-e a kabinet, hogy a már létező nyelvi irodákat, intézeteket, kutatóhelyeket, ismeretterjesztő intézményeket külön támogatja, vagy ebből az összegből kívánja az intézeten keresztül támogatni? Esetleg nem kívánja támogatni őket?
Mivel tudtuk, hogy kérdés lenne bőven még, továbbá a kormányszóvivői hivatal munkatársa úgy tájékoztatott, hogy kérésünk esetén szívesen leszerveznek számunkra egy szóbeli interjút is, hozzáfűztük ezt is:
Örömünkre szolgálna, ha a Nyelvstratégiai Intézet felállításával megbízott kormányzati felelőssel esetleg külön interjút is tudnák készíteni.
Másnap estére érkezett meg kérdéseinkre a hivatal válasza.
Az Intézet: Paks2
A lényeg: önnek, kedves olvasó semmi köze ehhez az ügyhöz. A szakmai fórumoknak sem. Amit akart a kormány, azt már elmondta a kormányrendeletben, akit érdekel, az nézegesse azt. További információ nincs. Csak később. Majd. Addig türelemmel tessék várni, majd kiderül, ki nyerte a lottóötöst, ki kapta a százmilliót és mire.
De íme a válasz a fent feltett kérdésekre:
A Magyar Nyelvstratégiai Intézet létrehozásával kapcsolatos kérdésire a Kormányzati Információs Központ az alábbi választ adja Önnek: A Kormány 2014. február 19-én döntött arról, hogy a magyar nyelvi örökség föltárása, a nyelv és azzal összefüggésben a kultúra mélyebb megismerésével, ápolásával, gondozásával, valamint fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátására – 2014. április 1-jei hatállyal - létrehozza a Magyar Nyelvstratégiai Intézetet. (a Magyar Nyelvstratégiai Intézet létrehozásáról szóló 55/2014. (III. 4.) Korm. rendelet) A Intézet létrehozásával összefüggő intézkedésekről – így az előkészítéssel kapcsolatos feladatokról, valamint határidőkről - a Kormány 1098/2014. (III. 4.) számú határozatában rendelkezik. Figyelemmel arra, hogy az Intézet 2014. április 1-jével jön létre, a további részletekről a későbbiekben tájékoztatjuk Önt.
Tehát: az évi 100 milliós keretből gazdálkodó állami intézményről semmit sem tudhatunk három héttel az indítását megelőzően, azt leszámítva, hogy lesz.
A cikk az ajánló után folytatódik
A parti jó eséllyel elmarad
Semmi sem indokolja ezt az eljárást. Olyan intézményről van szó, ami a jelek szerint közérdekű feladatot lát el. A titkolózás, a fű alatti előkészítés, az információ önkényes és indokolatlan visszatartása csupán egyetlen dologra lesz jó: a szakma és a közvélemény eleve előítélettel fogadja majd az intézményt, annak munkáját. Még akkor is, ha az esetleg értelmes és hasznos dolgokkal foglalkozik majd a jövőben és értelmesen és hasznosan költi majd a pénzünket.
A kormányzatnak alapvető érdeke, hogy elfogadja (még akkor is, ha egy választási kampányban nehezebb ezeket a szempontokat szem előtt tartani): állampolgárai nem szembenálló felek, még akkor sem, ha egy részük ide, más részük oda szavaz. A szakmai közvélemény nem szükségtelen rossz. A kritika nem feltétlen személyes támadás. Az ellenvéleményről tudomást szerezni kimondottan hasznos lehet. A titkolózás struccpolitika: a mégoly nemes szándékú kezdeményezést is megfojtja.
Alakul tehát a csúnya meglepetésparti. Akit meghívhattak volna, az már most megsértődött, az ünnepelt pedig feszenghet a drága ajándékokkal, amikre senki sem lesz kíváncsi. Helyesebben egy dolog mindenkit érdekel majd: miért pont ezeket az ajándékokat kapta, és miért pont a mi pénzünkből kellett őket megvenni. Boldog április elsejét, Nyelvstratégiai Intézet!
Hozzászólások (6):
6 Nyunya
Ez itt a rednelet, amiből szerintük minden fontos megtudható: A Kormány 1098/2014. (III. 4.) Korm. határozataa Magyar Nyelvstratégiai Intézet létrehozásával kapcsolatos intézkedésekről 1. A Kormány egyetért a magyar nyelvi örökség föltárása, a nyelv és azzal összefüggésben a kultúra mind mélyebbmegismerésére, ápolására, gondozására és fejlesztésére és egyes állami feladatok ellátására hivatott MagyarNyelvstratégiai Intézet (a továbbiakban: Intézet) 2014. április 1-jei hatállyal történő létrehozásával. 2. A Kormány felhívja a)a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy az Intézet alapító okiratát készítse elő; Felelős:Miniszterelnökséget vezető államtitkár Határidő:2014. április 1. b)a nemzetgazdasági minisztert, hogy – a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral együttműködve –az Intézet 2014. évi működéséhez szükséges költségvetési forrás biztosítása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket; Felelős:nemzetgazdasági miniszterMiniszterelnökséget vezető államtitkár Határidő:2014. április 1. c)a nemzetgazdasági minisztert és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy a 2015. évi központiköltségvetésről szóló törvény előkészítése során gondoskodjanak arról, hogy az Intézet 2015. éviműködéséhez szükséges forrás a Miniszterelnökség fejezetben, külön költségvetési cím alatt rendelkezésre álljon; Felelős:nemzetgazdasági miniszter Miniszterelnökséget vezető államtitkár Határidő: a 2015. évi központi költségvetés tervezésével egyidejűleg d)a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy gondoskodjon arról, hogy a Miniszterelnökségen,a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetésiszerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 1166/2010. (VIII. 4.) Korm. határozatban az Intézet 20 fős létszámát 2014. április 1. napjától a Miniszterelnökség létszáma tartalmazza. Felelős:közigazgatási és igazságügyi miniszter Határidő:2014. április 1. 3. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök
5 mira
A cikk jó, de ha már a kormányzati levélben le tudják írni, hogy "április 1-jei hatállyal", illene ezt a hibát is kijavítani : "Hiszen ha április 1-én tényleg megalakul ez az intézmény" , főleg mivel ez egy nyelvészeti portál.
4 Krizsa
@El Vaquero: Jó van, akkor vállalkozzál. 1. A sumért, magyar anyanyelvűként megfejteni szeretnéd, mert a magyar gyökrendszer... (s magyar kutatón kívül csak kínai nyelvű jöhetne szóba). Nem fogsz választ kapni. 2. Akkádot akarsz magyar anyanyelvűként megfejteni (mert ezen kívül csak egy héber anyanyevű kutató jöhetne szóba, de olyan nem fog segíteni az IND nyelvészetnek:-). Neki magának, a hébernek, meg nincs szüksége erre, mert nélküle(tek) is érti az akkádot. 3. Marad a HÉBER. Az élő héber nyelv MEZOPOTÁMIA kultúrájának későbbi, de adekvát hordozója. Kérjél nyelvtanulásra 2 évet (2 évnyi fizetést). Mondd el a pályázatodban, hogy milyen terveid vannak a héber nyelvtudásoddal. Nem fogsz választ kapni. Az IND nyelvészettől semmilyen választ nem fogsz kapni. Tehát indokolást sem, hogy miért nem?
3 mondoga
@El Vaquero: Tartani lehet attól, hogy a vicces nevű sóhivataloknál többről is szó lesz (vagy van). Az MBE és a pitykés-lajbis nyelvészeti importforradalmár Marácz), valamint más lesipuskások gyaníthatóan már bosszúra készen toporognak... :-(
2 Galván Tivadar
@El Vaquero: Kegyed nagyon helytelenül látja ezt::ez is része az "egymillió új munkahelyet" programnak.
1 El Vaquero | [
"Nyelvstratégiai Intézet"
] | [
"MagyarNyelvstratégiai Intézet",
"Magyar Nyelvstratégiai Intézet",
"Magyar Közlöny",
"Kormányzati Információs Központ"
] |
A II kerületi időközi választásokra 929 ezer forintot költött a Fidesz. A novemberi kampány idején az LMP azzal vádolta a Fideszt, hogy az előírt egymillió forintnál jóval többet, közel 15 millió forintot költött a kampányra.
A novemberi II. kerületi időközi országgyűlési választásokra a Fidesz 929 ezer forintit költött – olvasható a Hivatalos Értesítő keddi számában. A Fidesz ezzel betartotta a jogszabályi előírásokat, a pártok ugyanis képviselőjelöltenként egymillió forintot fordíthatnak kampányra.
Karácsony Gergely, az LMP II. kerületi jelöltje a novemberi kampány idején törvénysértéssel vádolta Lángot, azt állította, hogy a fideszes politikus a megengedettnél többet költött a választási kampányra.
A politikus sajtótájékoztatóján akkor egy fotóalbumot mutatott be, amelyben Láng Zsolt mintegy száz választási plakátjáról készített fénykép volt. Karácsony szerint a hirdetmények piaci értéke együtt mintegy ötmillió forint lehetett. Szerinte a Fidesz – a többi plakáttal együtt – összesen legalább 15 millió forintot költött Láng kampányára.
Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője erre reagálva akkor azt mondta, hogy a Fidesz mindig el tudott számolni a kampányaival a megfelelő hivatalos szerveknek. Az elszámolások mindig helyesek voltak, nem találtak bennük kifogást, tette hozzá Selmeczi.
A II. kerületben azért tartottak időközi választást, mert a körzetben mandátumot szerző fideszes Balsai Istvánt alkotmánybíróvá választotta, a két tisztség pedig összeférhetetlen volt. Láng Zsolt a második fordulóban szerzett mandátumot, a szavazatok 58,45 százalékát kapta meg. Az MSZP-s jelölt a második, az LMP-s a harmadik helyen végzett.
Mivel Láng az időközi választások előtt is parlamenti képviselő volt (listáról szerzett mandátumot), listás helyéről lemondott, helyét a Fidesz elnökségének javaslatára Csóti György volt MDF-es képviselő, korábbi zágrábi magyar nagykövet foglalta el. | [
"Fidesz"
] | [
"Hivatalos Értesítő"
] |
|
2012. 06. 20., 7:00
Utolsó módosítás:2012. 06. 20., 8:48
Nemcsak Tállai András belügyminisztériumi államtitkár látná szívesen a Fidesz frakcióján kívül a földpályázatokat bíráló Ángyán Józsefet, de az [origo] információi szerint komolyan felvetődött a párt, illetve a képviselőcsoport vezetésében is a volt vidékfejlesztési államtitkár kizárása. Jó megoldást, úgy tudjuk, végül nem találtak arra, hogyan lehetne megszabadulni a politikustól, de Ángyán továbbra is "tüske a köröm alatt", és a párt nagyarányú népszerûség-csökkenését is az ő terhére írják.
Tállai András múlt heti nyilatkozatán túl komolyabban is felvetődött a Fidesz-frakcióban Ángyán József kizárása a képviselőcsoportból - értesült az [origo].
A földpályázatokkal kapcsolatos visszaélésekre április óta több alkalommal figyelmeztető, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportokat és spekuláns nagytőkés oligarchákat emlegető volt vidékfejlesztési államtitkárról az Észak-Magyarországnak a múlt pénteken azt mondta a Belügyminisztérium államtitkára, hogy Ángyán naiv ember, aki rossz tanácsadókra hallgat, ezért szerinte nincs helye a Fidesz frakciójában.
Bár a Fidesz frakció sajtóosztálya pénteken közleményben cáfolta, hogy napirenden lett volna a volt államtitkár kizárása, és ugyanezt állította hétfői sajtótájékoztatóján a Fidesz frakcióvezetője is, az [origo] több forrásból is úgy tudja, hogy a frakció felső vezetésében hivatalos indítvány nélkül ugyan, de végigvették a lehetőségét a politikus kizárásának.
"Tarvágást végzett a vidéki szavazóbázisban"
Egy, az eseményekre rálátó befolyásos fideszes forrás állítása szerint a párt elnökségében többen is kiakadtak a kormánypárt vezérelte földmutyikat emlegető Ángyánra, és nem kis részben a volt államtitkár bíráló nyilatkozatainak számlájára írják a Fidesz elmúlt hónapokban tapasztalt, jelentős arányú támogatottságvesztését is. (A Medián legutóbbi, májusi összegzése szerint tízéves mélyponton, 22 százalékon áll a nagyobbik kormánypárt támogatottsága, a Tárki méréseiben pedig az áprilisi 21 százalékról májusban 16-ra, lényegében az MSZP szintjére csökkent a párt népszerûsége a teljes népességen belül.)
Egy magas beosztású kormánypárti vezető erről egyenesen úgy fogalmazott, hogy "írásos kitálalásaival és szemfelnyitó vidéki fórumaival (a politikus hosszú feldolgozásban számolt be a közelmúltban a földpályázatok borsodi és Fejér megyei visszásságairól, és sorra járja az érintett településeket) Ángyán tarvágást végzett a Fidesz falusi, kisgazdálkodói bázisában", amit érthetően nem néznek jó szemmel, illetve meg akarnának állítani a párt felső vezetésében.
A forrás szerint azonban a politikus kizárásról való gondolkodás - amelynek elmondása szerint Lázár János korábbi frakcióvezető, jelenlegi Miniszterelnökséget vezető államtitkár is a mozgatói közé tartozott - végül azzal zárult le, hogy akármilyen rosszat tesz is a pártot belülről bíráló volt államtitkár, de több okból sem lehet, illetve tanácsos eltávolítani a képviselőcsoportból.
Nem könnyû megoldani
"Igény lenne rá, csak nemigen kivitelezhető" - fogalmazott az [origo]-nak egy másik, a "gondolkodási folyamatot" ismerő forrás, aki szerint a hatályos frakciószabályzat alapján nem nagyon lehet olyan okot találni, ami alapján eltávolíthatnák a képviselőt. Rossz ötlet lenne például hazugság vagy vádaskodás miatt egy esetleges etikai eljárás alá vonni a politikust, hiszen az általa készített összegzések objektíven is azt mutatják, hogy sok esetben valóban fideszes vagy kormánypártokhoz közeli magánszemélyek, családok és vállalkozók nyerik el a pályázaton kínált földek tekintélyes százalékát. Ugyanilyen súlyú szempont volt állítása szerint az is, hogy a nyilvánosság előtt nagyon rossz látszata és további esetleges népszerûség-romboló hatása lenne, ha kizárnák a pártból azt, aki el meri mondani a véleményét.
Azt, hogy "a békát le kell nyelni", mindkét forrásunknak az Ángyánra leginkább mérges Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tolmácsolta, aki állítása szerint magától a miniszterelnöktől kapta az ukázt, hogy a volt államtitkárt "nem szabad bántani".
Egy kormányzati tisztséget is betöltő kormánypárti politikus szerint Ángyán József így egyelőre "tüske marad a köröm alatt", amit - pontosabban akit - "se lenyelni, se kiköpni nem tud" egyelőre a párt vezetése, és akire az [origo] tapasztalatai szerint frakciótársai közül is egyre többen haragszanak.
Tökösből bûnbak
Míg nagyjából másfél hónapja szinte valamennyi megkérdezett egybehangzóan bátornak, "tökös legénynek" tartotta a volt államtitkárt, aki nem fél ellentmondani és megfogalmazni a bírálatait, addig hétfőn már többen mondták azt, hogy noha a politikusnak igaza van abban, amit mond, nem kellene nagy nyilvánosság előtt kritizálnia saját pártját, illetve frakcióját.
"Az ellenzék gyakorlatilag rá van gyógyulva az oligarcha-témára, és nincsenek rá igazán meggyőző magyarázataink" - mondta keserûen egy, a volt államtitkár állításainak igazságtartalmát nem vitató képviselő. Egy másik frakciótag az ellenzéknek feladott magas labdának nevezte Ángyán ténykedését, hozzátéve, hogy "az MSZP most gyakorlatilag ugyanazt nyomatja, mint mi anno a bankárkormánnyal, és sajnos be is jön nekik".
Egy, az államtitkárt továbbra is támogató kisebbséghez tartozó képviselő szerint újabban az egzisztenciális félelem is Ángyán ellen hangolja a frakciótagokat: a múlt héten a parlamenti folyosón összeverődött tíz-tizenkét fős csoportban arról vitatkoztak társai, ha Ángyán így folytatja, és teljesen a Fideszre haragítja a vidéki szavazóbázist, akkor "lőttek a választási győzelemnek" és a beígért képviselői helyeknek, hivatalvezetői, illetve egyéb posztoknak is.
Magától próbálják rávenni a lemondásra
Ha kizárni nem sikerült is, a Magosz (Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége) országos elnöksége kedden rapportra rendelte magához a volt államtitkárt, hogy rávegye, mondjon le a mandátumáról. Ángyán 2006-ban és 2010-ben is a Fidesszel szövetséges gazdaszervezet kvótáján indult, és jutott be a parlamentbe. Az oligarchabotrány kipattanása óta több alkalommal is feltették a kérdést a volt államtitkárnak, hogy ki akar-e lépni a képviselőcsoportból, illetve visszaadja-e parlamenti mandátumát, de a politikus minden alkalommal - az [origo]-nak is - azt felelte, hogy a magyar kisgazdálkodói réteget képviselve továbbra is el kívánja látni a feladatát.
A Magosz elnökségi ülésének napirendjén az [origo] birtokába jutott dokumentum szerint egyetlen napirendi pont szerepelt: "Ángyán József és a Magosz viszonya". A gazdaszervezet vezetőségi tagja Ángyán utóda, az elszámoltatási kormánybiztosból vidékfejlesztési államtitkárrá előlépett Budai Gyula is. Azt, hogy az elnökség ülésén mi történt, egyelőre nem tudni, mert sem Ángyán Józsefet, sem a Magosz elnökét, Jakab Istvánt nem sikerült elérni.
Január óta harcol
Ángyán József januárban mondott le a posztjáról, amit az őt támogató zöldszervezeteknek írt levelében később azzal indokolt, hogy "a társadalom túlnyomó többsége által támogatott programmal szemben mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, maffiacsaládok, spekuláns nagytőkés oligarchák és volt tsz-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos zöldbárók koalíciója jött létre", illetve, hogy "az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt maffiahálózat mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig".
A politikus azóta többször is "védhetetlennek és elfogadhatatlannak" nevezte a földbérletpályázatok elbírálásának szerinte visszás gyakorlatát. Állításait az [origo] korábbi, Fejér megyei földpályázatokról készült összegzése is alátámasztotta, a megyében meghirdetett állami földek közel 90 százalékát nyolc nagyobb érdekcsoport söpörte be a helyi kisgazdálkodók elől. A nyertesek között volt például az Orbán Viktor alapította futballakadémiát irányító felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc és családja, a felcsúti Fidesz-elnök és családtagjai, valamint a vidékfejlesztési tárca földügyekért felelős államtitkárának szomszédja, illetve a pályázatokat kiíró földalap vagyongazdálkodásért felelős elnökhelyettesének unokaöccse is, akik közül többen a pályázati kiírás szabályait megszegve jutottak a területekhez. Az [origo] birtokába jutott dokumentumok egy dél-borsodi földpályázat ügyében azt igazolták, hogy két induló közül annak ellenére is a fideszes kötődésût hozta ki győztesként a titkolt összetételû bírálóbizottság, hogy a két, szövegszerûen is egyező pályázatban azonosak voltak még a helyesírási és a vesszőhibák is.
A Professzorok Batthyány Köre május elején a miniszterelnökhöz írt nyílt levélben hívta fel a figyelmet a szerinte aggályos földpályázati gyakorlatra, válaszában Orbán Viktor azonban azzal utasította vissza a konzervatív értelmiségiek aggályait, hogy a pályázatokat kivizsgáltatva "megállapítható, hogy a földterületek helyben lakó gazdáknak, elsősorban kis- és középbirtokosoknak jutottak". Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az aggályokat több alkalommal szintén azzal utasította vissza, hogy a pályázatok körül rend van, csak viták vannak, visszaélések nincsenek.
A földbérleti pályázatokkal kapcsolatos korábbi cikkeinket itt olvashatja el. | [
"Fidesz"
] | [
"Professzorok Batthyány Köre",
"Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Tiborcz nem volt az Elios ügyvezetője
Megdőltek az ellenzék lejárató kampányának állításai
Célt tévesztett a miniszterelnök családja elleni lejárató hadjárat, ugyanis Orbán Viktor veje, Tiborcz István soha nem volt az Elios Zrt. igazgatósági elnöke, és egyetlen önkormányzattal kötött szerződésen sem szerepelt az aláírása. Az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentésében vizsgált és vitatott pályázatok idején az Elios többségi tulajdonosi jogait Simicska Lajos érdekeltsége gyakorolta.
Semmilyen igazságalapja nincs annak az ellenzéki médiában közölt híresztelésnek, hogy a miniszterelnök veje az Elios Innovatív Zrt. igazgatóságának az első számú vezetője lett volna.
Az energetikai cég igazgatóságának elnöki tisztjét Erdei Bálint töltötte be, Tiborcz István pusztán igazgatósági tag volt, aláírása egyetlen önkormányzattal kötött szerződésen sem látható, nem írt alá ilyen dokumentumokat.
Azzal, hogy Tiborcz István nevét összefüggésbe próbálják hozni az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) választási kampányra időzített jelentésével, valójában Orbán Viktor családját igyekszik támadni az ellenzék.
Legutóbb lapunk arról számolt be, hogy a vizsgált, 2009 és 2014 közötti időszakban az Elios fő tulajdonosa Simicska Lajos Közgép Zrt.-je volt, nem Tiborcz.
Érdemes felidézni, hogy Tiborcz István Erdei Bálinttal 2009-ben 50-50 százalékos tulajdonban alapított egy céget, amelyből a későbbiek során jött létre az Elios.
Nyolc hónap elteltével – még 2009-ben – azonban Tiborcz István kiszállt az energetikai cégből, onnantól számítva 2014 áprilisáig semmilyen tulajdonrésze nem volt a cégben, az Elios többségi tulajdonosi jogai Simicska Lajos érdekeltségéhez, a Közgéphez kerültek.
Az OLAF szerepét árnyalja, hogy a Simicska zászlóshajójaként ismert Közgépet kellene kérdőre vonnia a vitatott uniós pályázatokkal kapcsolatban, de a nagyvállalkozót és az építőcégét még csak meg sem említik a jelentésben. Tény az is, hogy az ellenzéki médiatámadások célpontjává vált érintetteket nem kérdezte meg az OLAF.
Az uniós hivatalnak a hazai ellenzék iránt tapasztalható elfogultságát mutatja a jelentés több más pontja is. A lapunknak nyilatkozó szakemberek szavaiból legutóbb kiderült: az OLAF azt is valótlanul állította, hogy csak a megtérülés érdekében fogadták el az Eliosnak azt az állítását, hogy a Tungsram lámpák százezer órát képesek világítani.
A Philips, illetve a Hofeka Kft. részéről lapunknak egybehangzóan állították: 2012-ben már elérhetők voltak a százezer órás LED-es világítótestek, így az OLAF jelentésével ellentétben nem lesz szükség az égők cseréjére a tervezett 25 éves élettartam lejárta előtt. | [
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Simicska Lajos Közgép Zrt.",
"Hofeka Kft.",
"Európai Csalás Elleni Hivatal"
] |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kartellezés miatt összesen 1 milliárd 3,6 millió forintra bírságolt 11 irodaszer-forgalmazó céget – a még decemberben hozott, de csak most közzétett határozatot Zavodnyik József, a Versenytanács döntéshozatal-támogató csoportjának vezetője a hivatal csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján ismertette.
Egy informátor bejelentése alapján kezdett vizsgálódni a Versenyhivatal, amely arra jutott, hogy 11 irodaszer-forgalmazó cég három körben jogsértést követett el: 2008-ban 6 cég áregyeztetést folytatott és felosztotta a piacot. A következő évben 3 cég kötött területfelosztó megállapodást. A 2008 és 2011 közti időszakban pedig 19 közbeszerzésen egyeztették ajánlataikat a megbírságolt cégek. A tendereken az ajánlati árak 160 ezer és 2 milliárd forint között szóródtak – mondta Zavodnyik József. A 11 céget 1 milliárd 3,6 millióra büntette a versenyhivatal.
A legkisebb bírságot, 1 millió forintot az Active Office Kft.-nek kell fizetnie, a legnagyobb, 600 milliós bírságot a Gyárt-ker Kft.-re szabták ki. Utóbbi cég jelenleg már felszámolás alatt áll.
Juhász Miklós, a GVH elnöke elmondta: az utóbbi 5 évben mintegy 60 kartell eljárást indított a GVH. A kartell lehet árbefolyásoló, piacfelosztó, vagy akár termékmennyiség- illetve kapacitásfelosztó is. A tapasztalatok szerint a kartellek 10-40 százalékkal emelik az árat.
Kérdésre válaszolva Juhász Miklós elmondta, hogy nemzetközi adatok szerint a feltárt kartellek a valós szám 15 százalékát jelentik, vagyis csak a jéghegy csúcsa látható. Az elnök jelezte azt is, amennyiben egy informátor nélkülözhetetlen bizonyítékot szolgáltat az úgynevezett kőkemény kartellre, vagy szóbeli közlésére a bíróság rajtaütést engedélyez a gyanús cégeknél, informátori díjra jogosult. Ennek összege a kiszabott bírság egy százaléka, de legfeljebb 50 millió forint.
A mostani kartell feltárása miatt járó 10 millió forint még adóköteles, de július 1-jétől adómentes lesz az informátori díj – jelezte. Arra a kérdésre, hogy hogy áll jelenleg kötelező gépjármű felelősségbiztosítási kartell-ügy, Zavodnyik József elmondta: még 2006 végén két biztosítóra, három alkuszra és a GÉMOSZ-ra közel 7 milliárd forint bírságot szabott ki a GVH, ám a Kúria döntése után a versenyhatóságnak újra kell tárgyalnia a biztosítók és az alkuszok közti kapcsolatot. Megjegyezte, hogy ez a bírságnak csak 10 százalékát érinti. | [
"Active Office Kft.",
"Gyárt-ker Kft."
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal"
] |
A Városliget Zrt.-t vezető Baán László szüleinek Dembinszky utcai társasháza lett az egyik első nyertese a Városliget Zrt. pályázatának, amelyet a Városliget beépítésének népszerűsítése érdekében hirdettek meg a környező kerületekben.
A Dembinszky utca 4. lett az egyik első nyertese a városligeti múzeumnegyednek, a VII. kerületi bérház a Liget-projektet szervező Városliget Zrt. pályázatán 1 milliós támogatást nyert.
A bérházban található a Városliget Zrt.-t vezető Baán László miniszteri biztos szüleinek lakása is.
A Városliget Zrt. a tavasszal tette közzé a "Zöld a Ligeten túl" című felhívását, amelyben 1 millió forintos keretet ajánl fel VI., VII. és XIV. kerületi társasházak számára homlokzat és udvar zöldítésre. A Liget Budapest Projekt kapcsán meghirdetett pályázaton a cég honlapja szerint végül egy VI. kerületi, egy zuglói és két Dembinszky utcai pályázó nyert, egy további VII. kerületi bérház pedig különdíjat kapott.
A Dembinszky utca Ligettől legtávolabbi végén található 4.-es szám alatti ház a VII. kerületi belsőudvarok zöldítési kategóriájában kapott támogatást. Az Index megkereste a Városliget Zrt.-t, ahol azt állították,
csak a véletlennek köszönhető, hogy a miniszteri biztos szülei abban a házban laknak, amely egy kitűnő pályázatot adott be.
Horn Márton, a cég kommunikációs vezetője azt mondta, levelünkből értesültek Baán László szüleiről, ezért nekik is ellenőrizni kellett az információ valódiságát. A pályázatra beküldött huszonegynéhány pályamunka elbírálását a Zrt. és a Főkert közösen végezte, mondta Horn, hozzátéve: biztos benne, hogy Baán László sem tudott a ház pályázatáról.
Az információt előásó Várnai László zuglói képviselő szerint nehezen hihető, hogy a Városliget Zrt.-nél nem tudtak Baán Dembinszky utcai kötödéséről, hiszen a miniszteri biztos beszélt is VII. kerületi fiatalkoráról. A gyanús pályázat azonban csak megerősíti abban, hogy az egész Liget-projekt magánérdekeket szolgál.
Várnai elmondta, hogy megközelíti a 20 ezret azok száma, akik aláírásukkal tiltakoztak a park beépítése ellen. A Múzeum-negyed ellenzői szeptember 26-án tartanak demonstrációt, amely a Parlament előtt fejeződik majd be.
Update: A Szépművészeti Múzeum Baán László nevében cikkünk megjelenése után közleményt adott ki, amiben azt írták: A miniszteri biztos az Index cikkéből értesült arról, hogy az érintett társasház is pályázatot nyújtott be, majd azon nyert is, és ezt követően azonnal utasította a Városliget Zrt.-t, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a ház pályázatának érvénytelenítése érdekében és tegyék nyilvánossá a beérkezett pályázatokat.
Később Baán László az Indexnek azt mondta, hogy a jövőben a nyereményjátékok szabalyzatához hasonlóan beleírják majd a pályazati feltételek közé, hogy a Zrt. dolgozói vagy hozzátartozóik nem pályázhatnak. | [
"Városliget Zrt.",
"Főkert"
] | [
"Szépművészeti Múzeum"
] |
Meghamisították a kérvényt a földhivatalban +videó
A hírTV munkatársai több bűncselekményt rögzítettek rejtett kamerával a Pest Megyei Földhivatal gödöllői kirendeltségénél. Pénzért soron kívül jutottak tulajdoni lap másolathoz, a kérvényt pedig az egyik ügyintéző meghamisította.
Tekintse meg a hírTV rejtett kamerás felvételét! Kitti néni - pénzért - szinte bármit elintéz soron kívül. Az üzlet virágzik, Kitti néni segéderőt is tart, nehogy felgyűljön az elintéznivaló. A tulajdoni lapot bárki kikérheti, de csak személyi igazolvánnyal. A kérelem alján az ügyintézőnek igazolnia kell, hogy ellenőrizte a kérvényező adatait. Igazolásul fel kell tüntetnie a személyi igazolvány számát. A hírTV munkatársai hamis adatokat írtak a kérvényre, mégis elfogadták. Jelen sem voltak, amikor kitöltötték a személyiigazolvány-szám és aláírásnak fenntartott rubrikát.
Az üzérkedésről a földhivatal munkatársai is tudnak. Az ügyintézők és a pénztárosok segítik az idős asszonyt, a biztonsági őr pedig népszerűsíti a szolgáltatást.
(hírTV) | [
"Pest Megyei Földhivatal"
] | [] |
Több mint százötvenmillió forinttal túllépte az MSZP a törvény szerint a kampányra fordítható összeget a februári hirdetésekkel és a március 15-i ünnepségeken elköltött pénzzel a pártok kampányköltéseit monitorozó civil szervezetek becslése szerint. A Fidesznek is már csak hatvan milliója maradt, de a márciusban megjelent fideszes plakátok értékét még nem becsülték fel. A becslés szerint az öt parlamentbe jutásra esélyes párt már több mint egymilliárdot kampányolt el.
Több mint 538 millió forintot költött az MSZP eddig a választási kampányra a költéseket monitorozó Transparancy International és Freedom House adatai szerint, holott a törvény szerint a választásokig összesen csak 386 milliót költhetne. A két civil szervezet hirdetési ügynökségek és önkéntesek jelentései alapján készíti el becsléseit, az összesítésbe most kerültek bele a februári hirdetési adatok, a köztéri reklámokra, az interneten, tévében, rádióban és újságokban megjelent hirdetésekre és a március 15-i ünnepségekre költött összegek. Az MSZP úgy lépte túl a keretet, hogy a márciusban kikerült plakátokat és hidetéseket még nem számolták hozzá a civilek.
Nem sok maradt már a törvényes keretből a Fidesznek sem a becslés szerint: a párt a kepmutatas.hu szerint eddig 326,8 milliót költött. A Fidesz többször kijelentette, hogy csak március 15-én kezdi a kampányt, a párt egyéni jelöltjeit bemutató plakátok valóban csak az ünnep után kerültek ki az utcákra. Ezeknek az ára még nincs benne a civilek becslésében, mert a hirdetési ügynökségektől csak egy hónap múlva kapják meg a márciusi adatokat.
Az öt parlamentbe jutásra esélyes párt és az MDF-fel közösen induló SZDSZ eddig összesen 1 milliárd 169 millió forintot költött a becslés szerint. A két nagy pártot az MDF követi, ők 130 és félmillió forintot költöttek, az állításuk szerint önálló nem kampányoló SZDSZ pedig 32 milliót. A Jobbiknak eddig 86,7 millió forintjába, az LMP-nek pedig 53,6 millióba került a kampány. A választáson induló pártok közül egyedül az LMP vállalta, hogy nyilvános kampányszámlát vezetnek költéseikről. A honlapjukról elérhető összesítés szerint a civileknél becsültnél jóval kevesebbet, eddig összesen csak 16,6 millió forintot költöttek. Február végén az MDF is közzétette honlapján a kampányköltéseket, az oldalt két napja frissítették, ezek szerint a párt március 23-ig nettó 94 millió forintot költött, ez áfával együtt körülbelül 117,5 millió forint.
(Cikkünkben a kepmutatas.hu nyomán korábban az szerepelt, hogy a Jobbik már 106,2 milliót, a pártok pedig összesen 1 milliárd 188 millió forintot költöttek. Miután kiderült, hogy a Jobbiknál bizonyos költségeket kétszer is számításba vettek, javították az adatokat - a szerk.) | [
"MSZP"
] | [
"Freedom House",
"Transparancy International"
] |
Ejtsen ön is egy könnycseppet a hűtlen kezeléssel vádolt ex-paralimpiai elnökért!
Az MLSZ a szezon legsúlyosabb büntetését osztotta ki.
A tavaszi botrányok után a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) július közepén pályázatot írt ki a főtitkári és a sportigazgató munkakör betöltésére.
A győztes azóta meg is van, bár a szervezet nem verte nagy dobra a váltást. A befutó ugyanis Urr Anita, aki az előző elnök, az azóta sikkasztással vádolt Gömöri Zsolt irodavezetője volt, és aki még Deutsch Tamás sportminisztersége (1999-2002) idején a politikus irodavezetője volt, bár eközben gyereket szült a miniszternek.
Az MPB júliusban megválasztott új elnöke, Szabó László még 2000-es évek elejéről ismerheti Urrt, hiszen ő pedig helyettes-államtitkár volt Deutsch idején.
Deutsch az MPB-ben alelnök, ahogy a Magyar Olimpiai Bizottságban is az.
Cikkünk megjelenése után a fideszes politikus saját Facebook-oldalán a következő megjegyzéssel osztotta meg a cikket:
Mi az hogy, nagyon is! :D | [
"Magyar Paralimpiai Bizottság"
] | [
"Magyar Olimpiai Bizottság"
] |
Húszra emelkedett a brókerbotrány gyanúsítottjainak a száma, miután a múlt héten a Nemzeti Nyomozó Iroda Kulcsár Attila két ügyfelét is sikkasztással gyanúsította meg. Egyikük az ország egyik legnagyobb közterületi reklámcége, az ESMA Kft. gazdasági igazgatója, aki nem hivatalos értesülések szerint 40 millió forinthoz jutott a Kulcsár Attila által a K & H Equities Rt. ügyfeleitől elsikkasztott milliárdokból. A másik gyanúsított, szintén a brókercég V. I. P. ügyfelei között számon tartott egyik vállalkozás képviselője.
A rendőrség – a Népszabadság információi szerint – Kulcsár ügyfeleit azzal gyanúsítja, hogy a cégük nevében és érdekében a brókernél megforgatott pénz hozamának egy részét saját számlájukra utaltatták, vagyis elsikkasztották. Korábban hasonló gyanúsítást közölt a Nemzeti Nyomozó Iroda Forró Tamással, az ismert médiaszemélyiség azonban ezt tagadta. Állította, igazát dokumentumokkal is igazolni tudja.
A Népszabadság úgy értesült, hamarosan újabb gyanúsítások várhatók. Nemrég elkészült az a tőkepiaci szakértői jelentés, amely azt hivatott tisztázni, hogy a K & H brókercégének ügyfelei az elmúlt években jogszerűen mekkora hozamot könyvelhettek volna el befektetéseik után. A szakértői jelentést a rendőrség és az ügyészség ezekben a hetekben veti össze a gyanúsítottak és az eddig többségében tanúként kihallgatott ügyfelek vallomásaival. Így próbálják meg tisztázni, hogy ténylegesen ki, milyen tranzakciókra adott utasítást, felhatalmazást Kulcsárnak, s milyen ügyleteket bonyolított a bróker. A következő lépésben a rendőrség arra a kérdésre keresi a választ, hogy a befektetők közül kik tudták, hogy nem származhat törvényes tranzakciókból a befektetésük után kifizetett hozam. Azokat, akikkel kapcsolatban megalapozott gyanú merült fel, hogy tudták, tudniuk kellett, hogy a nekik kifizetett hozam nem származhat legális befektetésekből, s talán épp ezért a részükre (illetve az általuk képviselt gazdasági társaságnak) kifizetett hozam egy része felett sajátjukként rendelkeztek. A rendőrség, illetve az ügyészség közülük többeket gyanúsítottként hallgatta ki, vagy hallgatja ki a későbbiekben.
Kulcsár Attila, aki 1998- 2003 között lényegében háborítatlanul – feltételezések szerint a bank egyes vezetőinek tudtával – szabadon "játszhatott" a befektetők pénzével, öt év alatt megközelítőleg 20-21 milliárd forintot sikkasztott. Olykor bizonyíthatóan csak azért sikkasztotta el egyes ügyfelei befektetését, hogy mások korábban elsikkasztott pénzét visszapótolhassa. A nyomozás jelen állása szerint ezért a Kulcsárnak tulajdonított 20-21 milliárdos sikkasztással okozott kár "csak" 10,7 milliárd forint.
Az elsikkasztott pénz jelentős hányadának a sorsa ismeretlen. 6,2 milliárd forintról tudható, hogy két szír pénzváltó "tisztára" mosta. Ez ügyben több banki pénztáros ellen már korábban eljárás indult "pénzmosás gyanús ügylet bejelentési kötelezettségének" elmulasztása végett. A szóban forgó 6,2 milliárd forint jelentős részét a nyomozás eddigi adatai szerint Kulcsár bizalmasa, a médiában taxis Gyusziként emlegetett Szekér Gyula vitte el kis csomagokban a "címzettekhez". A zacskókban szállított milliókról a bróker az ügyészségen azt állította, hogy több ismert szocialista politikusnak, a nagyobbik kormánypárthoz közel álló vállalkozóknak, és cégeknek is jutott belőlük. Az ügyészség eddig komolyan vette Kulcsár vallomásait. Mint egy nevének mellőzését kérő ügyészségi tisztviselő a lapnak elmondta: nem vennének mérget minden egyes állítására, tény azonban, hogy ő szinte az egyetlen, aki a jelen ügyben érdemi, feltáró vallomást tett.
A 2003 nyarán Bécsben elfogott, majd előbb Ausztriában, később Magyarországon hónapokig előzetes letartóztatásban lévő Kulcsár március 30-ig házi őrizetben marad. Egyes források szerint Kulcsár további zaftos részleteket ígért az ügy "politikai hátteréről, kapcsolódásairól", ha enyhítenek a vele szemben alkalmazott kényszerintézkedéseken. Politikai elemzők részben emiatt biztosak abban, hogy a brókerügy a 2006-os választási kampány egyik központi témája lesz.
Forrás: Népszabadság | [
"ESMA Kft."
] | [
"K & H",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"V. I. P.",
"K & H Equities Rt."
] |
Csalással és okirat-hamisítással vádolja az ügyészség egy kalocsai civil szervezet két vezetőjét. Egyikük Borbély Gábor, a helyi Fidesz alelnöke, önkormányzati képviselő. Hírek szerint Borbély párttagságát két évre felfüggesztették, de ő azt állította: nem tud erről.
Vádat emeltek egy kalocsai civil szervezet, az S.O.S. Innovációs Információs Egyesület két vezetője, Sz. Tibor és B. Gábor ellen csalás és okirat-hamisítás miatt. Az ügyben három éve kezdődött a nyomozás, amely nemrég vádemeléssel zárult. Elfogultság miatt nem a kalocsai, hanem a Kunszentmiklósi Városi Ügyészség felügyelte a nyomozást, illetve szövegezte meg a vádiratot. B. Gábor, az egyik vádlott azonos Borbély Gáborral, a Fidesz kalocsai szervezetének alelnökével.
Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyész-helyettese az ügyről elmondta: a Kunszentmiklósi Városi Ügyészség elkészítette és benyújtotta B. Gábor első- és Sz. Tibor másodrendű vádlottak ellen kétrendbeli csalás, illetve B. Gábor ellen okirat-hamisítás bűncselekményének alapos gyanúja miatt készült vádiratot. A vádlottak által okozott kár értéke 1,7 és 3,5 millió forint között mozog. A bizonyítási eljárás nehéz és bonyolult volt, sok mindent kellett megvizsgálni.
Információink szerint a vád tárgyává tett bűncselekmények a két vádlott által vezetett civil szervezet támogatásszerző pályázataival kapcsolatosak. Az Immortalis blogon kiszivárgott információ szerint szerda este a Fidesz kalocsai szervezete két évre felfüggesztette Borbély Gábor párttagságát. Megkerestük Borbély Gábort, aki érdeklődésünkre azt mondta: nem tud arról, hogy felfüggesztették volna a párttagságát. A vádemeléssel kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni. | [
"Fidesz",
"S.O.S. Innovációs Információs Egyesület"
] | [
"Kunszentmiklósi Városi Ügyészség",
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség"
] |
Felfüggesztett börtönt és pénzbüntetést javasol az ügyészség Gömöri Zsolt, a paralimpiai bizottság korábbi elnöke ellen. A Gömöri végtörlesztését érintő hűtlen kezelésre nem volt bizonyíték, sikkasztás és hamis magánokirat felhasználása miatt viszont vádat emeltek. A vád szerint Gömöri jogtalanul kifizetett közvetítői jutalékokon keresztül folyatta ki a pénzt az érdekkörébe tartozó cégeknek.
Sikkasztás miatt vádat emeltek Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) korábbi elnöke ellen, a hűtlen kezelés miatt folytatott nyomozást azonban bizonyítottság hiányában megszüntették - közölte a Fővárosi Főügyészség pénteken.
A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség egész pontosan jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, valamint folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra.
Közvetítői jutalékon keresztül folyatta ki a pénzt
A vádirat lényege szerint Gömöri 2009 áprilisa és 2014 júliusa között az MPB-hez befolyt támogatói befizetések után az érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságoknak, valamint egy sportklubnak úgynevezett közvetítői jutalékot fizettetett ki indokolatlanul.
A gazdasági társaságok, valamint a sportklub képviselői nem működtek közre ténylegesen a támogatási szerződések előkészítésében és létrejöttében, így jogtalan és indokolatlan volt a részükre jutalék jogcímén történt kifizetés.
A jutalékot az MPB számlájáról utalták át a társaságoknak, illetve négy alkalommal a kiszámlázott összeget készpénzben vette fel a vádlott az MPB házipénztárából. A fentiek szerinti sikkasztás elkövetési értéke összesen mintegy tizenötmillió forint.
A vád szerint továbbá a korábbi elnök 2014 szeptemberében egy bérbe adott minibusz eltulajdonítása miatt kártérítés címén jogosulatlanul és indokolatlanul utaltatott át hárommillió forintot az MPB számlájáról a saját ügyvezetése alatt álló cégnek.
Gömöri Zsolt, illetve az általa vezetett paralimpiai bizottság botrányos ügyeivel a hvg.hu rendszeresen foglalkozott, például azzal, hogy az azóta lemondott felügyelőbizottság, a MOB és az Országgyűlés illetékes szakbizottsága is buzgón dicsérte korábban Gömöri és az MPB munkáját. Írtunk arról az esetről is, amikor az MPB több mint egymillióért bérelte ki egyetlen napra az Iparművészeti Múzeumot, hogy közgyűlést tartson a díszteremben, majd 150 fős gálavacsorát adjon az Üvegcsarnokban. Közben paralimpikonoknak a pénzhiány miatt olyan külvárosi motelben kellett megszállniuk, ahonnan alig tudtak bejutni kerekesszékeikkel a nemzetközi verseny helyszínére.
Saját magát buktathatta le Gömöri: mégis törvénytelenül kapott milliókat? Hetek óta hajtogatja Gömöri Zsolt, a paralimpiai bizottság elnöke és Deutsch Tamás alelnök, hogy szabályos volt a szervezet körüli botránysorozatot elindító végtörlesztési támogatás. Még akkor is ezt mondta, amikor visszafizette a pénzt. Csakhogy a hvg.hu birtokába került egy dokumentum, amit maga Gömöri írt alá, és eszerint arra hivatkozva rúgja ki egykori gazdasági igazgatóját: ő tehet arról, hogy a neki és több kollégájának adott többmilliós támogatás szabálytalan volt.
Nem kerül börtönbe?
A vádlott szabadlábon védekezik, vele szemben a kerületi ügyészség felfüggesztett börtönbüntetés, valamint pénzbüntetés kiszabását indítványozta - írta Bagoly Bettina, hozzátéve: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda az egyéb részcselekmények vonatkozásában hűtlen kezelés bűntette miatt folytatott nyomozást, így a vádlott vitatott végtörlesztésével kapcsolatos ügyrészt bizonyítottság hiányában megszüntette. (Jóllehet Gömöri már elnökké választása napján beadta a kérelmet, hogy kéri a munkáltatótól járó 3 milliót a végtörlesztéséhez - derült ki a szervezet felügyelő bizottságának a hvg.hu birtokába jutott vizsgálati jelentéséből.)
Az MPB vezetőivel kapcsolatban tavaly május elején robbant ki botrány, amikor kiderült, hogy Gömöri Zsolt elnök 2012-ben hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a szervezettől hitele végtörlesztésére. A bizottságot emellett visszaélésekkel, törvénytelenséggel vádolták meg, például vezetőinek indokolatlan utazásaival. Tavaly júniusban Gömöri Zsolt lemondott elnöki posztjáról. | [
"Magyar Paralimpiai Bizottság"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
A páncélunkon ütött egy rést az Amerikai Egyesült Államok. Egy kis lyukat. De most jön be víz.
– mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, aki szerint most már nem engedhető meg az urizálás kormánypárti politikusoktól. A HírTV egyik műsorában beszélt szombat este.
Pokorni szerint a “korábban csak bosszantónak gondolt tények", tehát hogy a kormány vezető politikusai hol laknak, milyen órákat hordanak és hova mennek utazni, ma már összekeverednek a korrupció vádjával.
A korábban oktatással foglalkozó politikusként is ismert Pokorni a közoktatás átalakítását, és az amögötti, szakképzést előtérbe helyező elgondolást is kritizálta a műsorban. | [
"Fidesz"
] | [
"Amerikai Egyesült Államok"
] |
Az új funkciót kapó létesítmény az év második felében nyílhat meg.
Az óbudai önkormányzat pénteken közleményben erősítette meg, hogy Tiborcz István barátja és üzlettársa, Erdei Bálint Redwood Holding Kft. nevű cége kapja meg a Kolosy téri piac üzemeltetési jogát. Azt írják, az új funkciót kapó létesítmény várhatóan az év második felében nyílik meg.
Emlékeztetnek, hogy tavaly novemberben hirdettek pályázatot az üzemeltetésre, mert az utóbbi években a klasszikus piaci vásárlók és a termelői bérlők száma is radikálisan csökkent, a termelői piaccá alakítás ötlete nem hozott megoldást, és az épület fenntartása gazdaságtalanná vált. A létesítményt eddig az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. üzemeltette, azonban évente több tízmilliós veszteség jelentkezett az önkormányzat költségvetésében.
Az önkormányzat étkeztetési-vendéglátó funkció kialakítását, azaz úgynevezett food hall koncepciót jelölt meg célként, amely "helyi közösségi térként szolgál és turisztikai érdeklődésre is számot tart". A január végi határidőre öt pályázat érkezett be, a többlépcsős, pontozásos rendszeren alapuló elbírálás után a RedWood Holding Kft. nyerte el az üzemeltetési jogot – tudatta az önkormányzat, jelezve: a következő hetekben megkötik a szerződést és átadják az épületet a társaságnak.
Korábban azt írtuk, hogy Erdei az Eliosban Tiborcz István miniszterelnöki vő tulajdonostársaként tűnt fel, a Redwood Kft. pedig Woody Holding néven korábban tulajdonos volt az Elios Slovakiaban, az Elios SRB DOO-ban pedig jelenleg is többségi, 60 százalékos tulajdonos. | [
"Redwood Holding Kft."
] | [
"Woody Holding",
"Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft.",
"Elios Slovakia",
"Elios SRB DOO"
] |
Helyben hagyta a Debreceni Ítélőtábla az első fokon eljáró törvényszék tavaly októberi döntését, amelyben vesztegetés bűntette miatt egy év – két év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte Balogh Jánost, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét.
A bíróság szerint az ORÖ a 2018-as országgyűlési választásokat megelőzően az állami költségvetésből 81 millió forintos kampánycélú támogatást kapott. A vádlott 2018. március 24-én Ibrányban találkozott egy rendezvényszervezéssel foglalkozó társaság egyik munkatársával, akitől azt kérdezte, megszervezne-e a cég az ORÖ részére egy rendezvényt, amelynek költségéről számlát kellene kiállítani. Amikor a férfi érdeklődött a rendezvény időpontjáról, a vádlott azt mondta, nem fogják megtartani.
Egy néhány nappal későbbi találkozón a vádlott arra kérte a tanút, hogy a cége állítson ki egy 3,5 millió forint összegű számlát az ORÖ mint megrendelő részére egy meg nem tartott eseményről. Az ORÖ elnöke a férfinak azt mondta, hogy a számlán feltüntetett összeget az önkormányzat átutalná a kft.-nek, amiből megtarthat 600 ezer forintot, a többit azonban vissza kell adnia. A férfi nem fogadta el az ajánlatot, a beszélgetésről hangfelvételt készített.
A tavaly októberi ítélet indoklásában elhangzott: mivel a korábban megtartott előkészítő ülésen a vádlott beismerte a bűnösségét, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálta, csak a büntetés kiszabásának szempontjait vette figyelembe. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Debreceni Ítélőtábla"
] |
BKV: feljelentést tett a korábbi revizor
BUDAPEST – A Blikk információi szerint hónapokkal ezelőtt feljelentést tett a BKV-nál történt korrupciós ügyek miatt az a revizor, aki már 2006-ban levélben figyelmeztette a városvezetést: csalás és sikkasztás folyik a cégnél. Úgy tudjuk, Cs. J., a BKV volt belső ellenőre a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK) is megkereste.
Tudott róla. Demszky Gábor főpolgármesternek levelet írt a revizor. Fotó: Simon Judit
Bár az egykori revizort sikerült utolérnünk, nem akart nyilatkozni. Információink szerint a négy éve írt levelének és a nemrég tett feljelentésének alapja egy 2003-as ügy volt. A revizort akkor ellenőrizte a HÉV egyik telepét, vizsgálódásai pedig arra utaltak: a közlekedési cég különböző vállalkozóktól olyan alkatrészeket vásárolt papíron, amelyeket valójában a BKV "saját" pénzen javíttatott meg és szerelt vissza a kocsikba.
Értesüléseink szerint többek közt erre az ügyre akarta felhívni a főváros vezetőinek figyelmét – sikertelenül. A revizor szerint már akkor, ezzel az egy ügylettel a feltételezések szerint akár 70 milliós kár is érhette a céget. Hiába szólt többször is, semmi sem történt. Szerettük volna megkérdezni a BKV-t a 2003-as vizsgálat eredményéről, ám a cégnél közölték: legkorábban a jövő hét közepére tudnak bármit kideríteni, és akkor sem biztos, hogy nyilvánosságra hozhatják.
Elutasító válasz. Hagyó Miklós azt írta: a hivatalt nem érinti az ügy
– Számtalan feljelentés érkezett hozzánk a BKV-s ügyekkel kapcsolatban, ezeket a folyamatban lévő nyomozásokhoz csatoltuk, és mindegyiket alaposan kivizsgáljuk – mondta lapunknak Tafferner Éva, a BRFK szóvivője, amikor a volt revizor feljelentéséről kérdeztük.
A revizor először 2006-ban írt levelet Demszky Gábor főpolgármesternek. Ebben az is szerepelt: "Telefonon kerestem a hivatalát, hogy személyes meghallgatást kérjek ... Kollégájának is elmondtam, a társaságunknál lopás, csalás, sikkasztás, fiktívszámla-befogadás folyik évek óta." Demszky az ügyet először Vajda Pál alpolgármesterre bízta, majd amikor a belső ellenőr ismét jelentkezett, azt a Hagyó Miklóst bízta meg az ügy kezelésével, akinek a neve a BKV-s visszaélések kapcsán felmerült.
Leleplező levél. Demszkynek A volt revizor Demszkynek 2006-ban megírta: a BKV-nál lopnak, sikkasztanak, fiktív számlákat könyvelnek el
Demszky Gábor tegnap nem ismerte el felelősségét. – Általánosságokat tartalmazott a levél, ilyen típusú irományt sokszor kap egy Budapest nagyságú város önkormányzata – közölte Demszky Gábor. A főpolgármester szerint annak a levélnek semmi köze sincs a BKV-botrányhoz.
– Nem lehetett komolyan venni a levelet, mert annak írója nem volt hajlandó részleteket elárulni. Ráadásul a hölgy azzal kezdte a beszámolót, hogy pszichiátriai kezelés alatt áll. Vajda Pál akkori főpolgármester-helyettes arra kérte őt, hogy tegyen feljelentést – emlékeztetett Demszky. A Főpolgármesteri Hivatal álláspontja szerint az ellenőr bosszúból írta a levelet, mert közvetlen felettesével személyes ellentéte támadt.
Az ellentét elképzelhető: csakhogy a revizor szerint a felettese éppen azért tartotta őt "folyamatos lelki terror alatt", mert így akarta elérni, hogy megszabaduljon tőle. Tény, ezután az eset után Cs. J. pszichiátriai kezelésre szorult.
Blikk-összeállítás | [
"BKV"
] | [
"Főpolgármesteri Hivatal",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Mentegetnék Simicskát az Elios-ügyben
Tele kasszával vette át az Elios Innovatív Zrt.-t Tiborcz István 2014-ben – adta hírül tegnap a 24.hu internetes portál a közgyűlési jegyzőkönyvben foglaltakra hivatkozva. A lap szerint 98 millió forint volt a cég eredménytartalékában a 2013-as évben, ezáltal Simicska Lajosék 21,4 millió forint adózott eredményt hagytak a pénztárban.
A milliárdos nagyvállalkozó sajtóbirodalmához tartozó Mno.hu erre a hírre hivatkozva próbált érvelni Lázár János hétfői kijelentésével szemben. Ismert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy sajtótájékoztatón azt mondta: amennyiben az Európai Bizottság nettó korrekcióról dönt az Elios pályázatainak ügyében, akkor Simicskának és építőipari cégének, a Közgép Zrt.-nek kell a felelősséget vállalnia. A vállalkozó ugyanis a Közgépen keresztül gyakorolta az Elios tulajdonosi jogait az Európai Csalás Elleni Hivatal által vizsgált időszakban.
Mint ismert, Tiborcz István, a miniszterelnök veje 2009-től nyolc hónapon keresztül volt résztulajdonosa az Eliosnak, a vizsgált időszakban viszont semmilyen tulajdonnal nem rendelkezett a vállalatban. A cég igazgatóságba – amelyben Tiborcz egyszerű tag volt – Simicska Áfra Barnabás személyében egy speciális jogosítvánnyal rendelkező tagot delegált, aki közvetlenül is köteles volt jelenteni a Közgépnek. Emellett Tóth Marianna, a nagyvállalkozó jobbkeze két évig magánszemélyként az Elios tulajdonosa volt egy közvetítőcégen keresztül. | [
"Közgép Zrt.",
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Európai Bizottság",
"Európai Csalás Elleni Hivatal"
] |
Egy éve szippantotta be a Mészáros Csoport az ipari hulladék-kezelő bizniszben meghatározó Envirotis Holding Zrt.-t, és most gyors egymásutánban két nagy állami megrendelés is leesett a cégnek. Pontosabban az Envirotis Holding egyik leányvállalata, a Terra-Log Mélyépítő Kft. dolgozhat összesen nettó 24 milliárd forintért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), illetve az ugyancsak állami Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. által meghirdetett projekten – derül ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben közzétett összegzésből.
a volt Peremartoni Vegyipari Vállalat területén lévő iszaptároló kazetták kármentesítése 7,9 milliárd forintért,
illetve a Gyöngyösoroszi Ércbánya-bezárás VI. üteme 16 milliárd forintért.
Mindkét közbeszerzésnél ugyanaz a lebonyolító szervezet, az állami megbízásokkal jól ellátott Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, és közös bennük az is, hogy a környezeti kárelhárítást uniós támogatással finanszírozzák.
Ami a Peremartoni Vegyipari Vállalat hagyatékát illeti, a kármentesítendő területen lévő hat tározóból ki kell termelni a jelentős részben veszélyes hulladéknak számító iszapot, majd elszállítani, ártalmatlanítani vagy hasznosítani. Ugyanez a teendő a szennyezett talajjal, és a projekt része a területrendezés, növényesítés is.
Az MNV felhívására a Terra-Log mellett két másik cég jelentkezett, de a Békés Drén Környezetvédelmi, Víz- és Mélyépítési Kft. alulmaradt, mert a szennyezett iszap illetve talaj kisebb arányú hasznosítását ajánlotta, a szentendrei székhelyű Green Collect Kft. ajánlatát pedig érvénytelenné nyilvánították.
A Terra-Log nem egymagában végzi a berhidai kármentesítést, két alvállalkozót jelölt meg a Mészáros Csoportból: saját tulajdonosát, az Envirotis Holding Zrt.-t, illetve annak egyik leánycégét, a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-t. Az Envirotisban, amint azt hivatalosan tavaly áprilisban bejelentették a Gazdasági Versenyhivatalnak, a Mészáros Csoporthoz tartozó Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap szerzett egyedüli irányítást.
A nagyobbik megrendelésért,
a gyöngyösoroszi ércbánya bezárásához kapcsolódó 16 milliárdos munkáért nem kellett öldöklő versenyt vívnia a Terra-Lognak, övé volt az "egyetlen, egyben a (... )legjobb ár-érték arányt megjelenítő érvényes ajánlat".
A bő 16 milliárd forintos vállalási árért komplex bányabezárási, a tájrendezési, kármentesítési és kapcsolódó monitoring feladatokat kell elvégezni. Beleértve az érces meddőhányók felszámolását, a nehézfémekkel szennyezett vízfolyások és öntésterületek kármentesítését, és a nehézfém tartalmú meddők, iszapok hosszú távra szóló biztonságos elszigetelését. A gyöngyösoroszi bányabezárás munkálatain alvállalkozóként a pécsi Geo-Faber Zrt. mellett a Mészáros Csoporthoz tartozó WasteVital Trans Kft.-t nevezték meg.
A Terra-Log minden bizonnyal csúcsot fog dönteni, legalábbis az elmúlt években a 16 milliárdos vállalási ár közelében sem volt a bevétele. 2019-ben 890 millió forint árbevételt és 290 millió forint veszteséget mutatott ki a könyveiben, 2015 és 2018 között minden évben nyereséges volt, a forgalma 2,6-4,6 milliárd forint között alakult, a csúcsévben, 2016-ban adózás után 413 millió profitot ért el. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"WasteVital Trans Kft.",
"Terra-Log Mélyépítő Kft.",
"Geo-Faber Zrt.",
"Envirotis Holding Zrt.",
"Tatai Környezetvédelmi Zrt.",
"Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda",
"Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap",
"Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt."
] | [
"Mészáros Csoport",
"Peremartoni Vegyipari Vállalat",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Green Collect Kft.",
"Elektronikus Közbeszerzési Rendszer",
"Békés Drén Környezetvédelmi, Víz- és Mélyépítési Kft."
] |
A Fővárosi Bíróság nem jogerős, elsőfokú ítélete szerint a Miniszterelnöki Hivatalnak (MEH) ki kell adnia a kormányülésekről készült összefoglalókat és azok mellékleteit, mivel azok közérdekű adatoknak minősülnek; a hangfelvételek azonban továbbra is titkosak maradhatnak - közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A MEH szerint a TASZ félrevezet.
A közlemény szerint a bíróság indoklásában kifejtette, hogy a kormány működésének megismeréséhez fűződő közérdek áll szemben az állam azon legitim érdekével, hogy bizonyos információkat elzárjon a nyilvánosság elöl. Főszabályként azonban a nyilvánosságnak kell érvényesülnie, és nem fogadható el, hogy a kormány egész adathalmazokat államtitokká minősítsen.
Viszont továbbra is lehetőség van arra, hogy a közérdekű adatot tartalmazó dokumentumot úgy adják ki, hogy az igénylő által meg nem ismerhető részeit felismerhetetlenné teszik. Mivel a bíróság úgy ítélkezett, hogy a kormányülésről készült hangfelvételek a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában nem nyilvánosak, ezért a TASZ - ezzel egyet nem értve - valószínűleg hamarosan az Alkotmánybírósághoz fordul - áll a közleményben.
A TASZ még februárban fordult a MEH közérdekű adatigényléssel, melyben kérte a 2007. évben tartott kormányülések összefoglalóit és azok mellékleteit. A MEH elutasította az igényt arra hivatkozva, hogy az összefoglalók államtitoknak minősülnek, a mellékletek pedig döntés megalapozását szolgáló adatok, ezért automatikus nyilvánosságkorlátozás alá esnek. A TASZ keresetet adott be, melyben kérte a bíróságot, hogy kötelezze a Miniszterelnöki Hivatalt az adatok kiadására. A MEH az eljárás során a mellékletek egy jelentős részét önként kiadta a TASZ részére.
A MEH szerint csúsztat a TASZ
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet mai közleménye félreérthető állításokat tartalmaz azzal a perrel kapcsolatban, amelyet a szervezet indított – a kormányülés összefoglalóinak és mellékleteik kiadása érdekében – a Miniszterelnöki Hivatal ellen - áll a Kormányszóvivői Iroda közleményében. Eszerint a Fővárosi Bíróság nem jogerős elsőfokú ítéletében a Miniszterelnöki Hivatal által képviselt álláspontot erősítette meg, vagyis azt a per első tárgyalásától kezdve képviselt álláspontot, amely szerint a per tárgyává tett adatok közérdekűek, azonban ezek közül a minősített adatokat, illetve a kormány döntésének megalapozását szolgáló, az adatvédelmi törvényben meghatározott adatokat nem kell kiadni a felperes részére. | [
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Kormányszóvivői Iroda",
"Fővárosi Bíróság",
"Társaság a Szabadságjog"
] |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette, hogy felújítja a székházát. A pletykákban már régóta hallható megbízást, és így a vélhetően már hónapok óta érlelt bejelentést itt lehet elolvasni. Kiderül belőle, hogy
"a műemléki épület teljes külső és belső felújításának költsége 54 milliárd forint, amit a jegybank az évek óta nyereséges gazdálkodásából fedez. A munkálatok az önálló magyar jegybank 1924. június 24-i alapításának centenáriumához igazodva, a Raw Development Kft.-vel kötött generálkivitelezői szerződés értelmében 2024-ben fejeződnek be."
Cikkünkben a Raw Development Kft. és annak százszázalékos tulajdonosa, vagyis Somlai Bálint Fülöp bemutatására teszünk kísérletet.
Raw Development
Kerestük az MNB kommunikációs osztályát, illetve próbáltuk az interneten is ellenőrizni a céget, illetve referenciáit. Előbbi intézmény kommunikációs munkatársa segítséget ígért, de végül érdemben nem válaszolt. A cégnek nem találtuk meg a honlapját, de elértük a társaság tulajdonosát, Somlai Bálint Fülöpöt, aki elmondta, hogy
"cégünk honlapja jelenleg fejlesztés alatt áll, mert az előző honlapunk már nagyon elavult volt, ahogy elkészül, elküldöm a linket".
Beszéltünk néhány szakmabelivel is, úgy tűnt, hogy az építőipar képviselői csalódottak, mert nem a Raw Development Kft. jutott volna elsőre eszükbe (másodikra sem), amely alkalmas lehet a következő évek legkomplexebb magasépítő-ipari feladatának végrehajtására (természetesen a Paks 2 vagy a Fudan is kiemelkedő feladata lesz a szektornak.)
Felsejlett bennünk, hogy esetleg a piacon kevésbé ismert, igaz, az MNB-nek és alapítványainak már régóta dolgozó cég inkább baráti és nem szakmai alapon jutott megbízásokhoz. Ilyen azért elképzelhető. Emlékezetes eset volt itthon, amikor a hazai külpolitikát ellepték a futsalos szakemberek, de annak azért csak milliós és nem milliárdos tétje volt.
Az MNB szerepe
Az MNB fontos, nagy tekintélyű szervezet, amelynek az árstabilitás megőrzése mellett a pénzügyi rendszer tisztasága feletti őrködés is kiemelten fontos feladata. Sehol sem jó, de itt talán különösen fájó, ha egy fiatal baráti társaság, ezer szálon kötődve az intézményhez és az elnök családjához, folyamatosan növeli üzleti befolyását, súlyát az MNB költéseiben.
"Ez azért elég hardcore, annyiféle verzió lehet egy építőipari szerepnél, konzorcium, több cég bejelentése, alvállalkozás, de ez annyira direkt, hogy meglepett"
– mondta egy építőipari vállalkozó.
Ezért is vettük fel a kapcsolatot Somlai Bálinttal, akit arra kértünk, hogy tegye tisztába a kapcsolatát az építőiparral. Rákérdeztünk a Raw Development történetére, méretére, referenciáira, kvalitásaira. Somlai Bálint írásban válaszolt a kérdéseinkre, elmondta, hogy
"a cégemnek jelenleg körülbelül 60 alkalmazottja van, főleg mérnökök és szakmai bonyolítók, működési modellünk pedig megbízásonként változik, van, ahol csak néhány alvállalkozóval dolgozunk, de van olyan megbízásunk ahol több mint száz alvállalkozói szerződést menedzselünk."
Mindez azért lehet fontos, mert az építőipari érdeklődésünk nyomán, mi inkább a következő cégeket hallottuk emlegetni úgy, mint amelyek a mai hazai kínálatból képesek a komplex munka elvégzésére:
Market Építő,
Laki,
WHB,
Magyar Építő.
A szakma így inkább azt várja, hogy a generálkivitelező alatt majd ennek a körnek a munkatársai jelenhetnek meg az MNB-nél.
A baráti kör
Hagyjuk most egy pillanatra a szakmai szempontokat (mindjárt visszatérünk azokra) és mutassuk be a fiatal budai baráti társaságot! Egy baráti társaság sohasem zárt közösség, sokféle csápja lehet, de ahogy a barátaik elmesélték, leginkább Matolcsy Ádám, Száraz István, Pintér Máté, Somlai Bálint, illetve Dévényi Dániel tartoznak össze. Dévényi Dánielről, Dévényi Tibor tévés műsorvezető fiáról a későbbiekben már nem lesz szó, ő kisebbrészt, inkább csak vendéglátóipari résztulajdonosként kapcsolódik a csapathoz.
Mi most főleg Somlai Bálintra fókuszáltunk, de valamennyiükre jellemző, hogy
szinte kivétel nélkül rendkívül hirtelen robbantak be az üzleti életbe,
több cégük kapott uniós forrást,
több cégük a később csődbe ment bank, az NHB hitelével indult (ennek Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás volt a tulajdonosa), de szerencsére a vállalkozók idejében elhagyták a fizetésképtelenség felé sodródó minibankot,
és több cég kapcsolódik az MNB-hez és annak alapítványaihoz.
A Telex legutóbb a Culinaris megvétele és átalakítási tervei kapcsán említette őket.
A 4 fiú
Akinek így elsőre, név alapján nem ismerősek, a hazai üzletben itt lehet velük találkozni:
Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fia elsősorban az Origo (vagyis a New Wave Media Group) és a Balaton Bútor tulajdonosaként ismert.
Száraz István többféle iparágban is megfordult. Korábban az MNB-alapítványok által intenzíven támogatott Vs.hu, illetve az Origo.hu tulajdonosaként médiapiaci szereplő is volt, utóbbi ugye már Matolcsy Ádámé. Nagyon sok szórakozóhelyben és étteremben is érdekelt, vagy volt érdekelt. Az MNB-vel ma is jó kapcsolatban van, mert a Frank Digital nevű cége évi 3 milliárd forintért végez kommunikációs és pr-feladatokat a jegybanknak. De van italnagykereskedése és a társaság több tagjával övék a Hübris kézműves sörcég is.
Pintér Máté neve talán kevésbé forgott eddig, ő ingatlanokkal, apartmanokkal, gasztronómiával is foglalkozik, feleségével bárokban, éttermekben tulajdonos. Az Ybl Miklós tér 9.-ben, az egykor Vízházban működő Felix Étterem működtetése is a nevéhez kapcsolódik, az ingatlant az MNB-alapítványi pénzeket kezelő Optima Befektetés Zrt. tulajdonolja és újította fel.
Somlai Bálint Fülöp szintén Matolcsy Ádám barátja, korábban közvetlenül neki is dolgozott, mert Matolcsy Ádám médiacsoportjánál, az Origo-NWM TV üzletág-igazgatójaként nyilatkozott az Origónak. Az Opten találatai alapján más cégekben is volt érdekelt, az MT Beauty céget például ő adta el Matolcsy Tímeának, akinek ugyanaz a címe, mint Matolcsy Ádámnak (Budapest, 1011, Corvin tér 6.). De volt tulajdonos a kényszertörölt ESAG Hungaryban, illetve a Safe Depo nevű társaságban is, egy tihanyi (Kopaszhegyi Ház Projekt) történetről az Átlátszó is írt.
Érdekesség, hogy a Suhanj Alapítvány akcióján 100 ezer forintot futott össze, a környezete szerint valóban jószívű fiú, ekkor tíz százalékot, vagyis 10 ezer forintot éppen Matolcsy Ádám adományozott.
A munka
Mi is ez a hatalmas feladat? Az MNB közleménye arról tudósít, hogy a Magyar Nemzeti Bank megkezdte a Szabadság téri székház teljes rekonstrukcióját. Az 1905-ben átadott épület az azóta eltelt évtizedek során elhasználódott és elavulttá vált.
"A rekonstrukció – amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy – folyamán az MNB zavartalanul ellátja feladatait, a Szabadság téri épület teljes állománya az átmeneti időszakban a Krisztina körút 55. szám alatti irodaházban folytatja munkáját."
Na de akkor vissza az eredeti kérdésünkhöz: baráti vagy szakmai alapon lehet ilyen megbízást elnyerni?
Egymást inspirálta ez a sok tehetséges fiatal, és olyan remek vállalkozóvá avanzsáltak, hogy az MNB és alapítványai mindenféle feladattal, kommunikációval, étterem-üzemeltetéssel, műemlék-rekonstrukcióval rendre beléjük ütköznek, őket találják meg, vagy a logika fordított: a személyes ismeretség vezeti őket egyre méretesebb megbízásokhoz?
Talán nem túl meglepő módon, maga az érintett inkább az előbbire tippel, a versenytársak, a szűkebb és tágabb környezet inkább az utóbbira.
Az átépítés látványtervei – Forrás: MNB
Somlai Tibor, az inspiráló édesapa
Somlai Bálint (akinek négy nővére van) maga mindenesetre így mesélte el számunkra az építőipari kötődését:
"Egészen fiatal koromban már mindenhol körülvett az építés, fejlesztés és értékteremtés. Édesapámnak köszönhetően nagyon sok műemléki és egyéb felújításba láttam bele, és ezért nem is volt sose kérdés számomra, hogy mivel fogok foglalkozni felnőttkoromban."
Ide annyi magyarázat tartozik, hogy Somlai Bálint édesapja, Somlai Tibor maga is ismert és neves belsőépítész, szakkönyvek szerzője, akinek vélhetően nagy öröm lehet, hogy fia már fiatalon túlnőtt rajta szakmailag, és az ország egyik legnagyobb műemlék-rekonstrukciós munkáját bízták rá.
Maga a fiatal üzletember erről szerényen így nyilatkozott:
"Nem célom édesapám túlnövése, sőt azt gondolom, hogy megtiszteltetés, hogy családunk hagyományát – az értékteremtést – tovább tudom vinni és ebben a szakmában dolgozhatok."
Szakmai út
A tulajdonos több barátját, ismerősét is próbáltuk elérni, megkérdeztük, hogy mennyire követték Somlai Bálint korábbi üzleti pályáját.
Volt, aki felidézte, hogy
Bálint jó bulikat szervezett az Átrium moziban,
más valamilyen autós szolgáltatóra emlékezett,
volt, aki emlékezett az Origóhoz kapcsolódó tévére is.
volt, aki a menő tihanyi Plage 18 körként emlegette a fiatalokat, felidézve, hogy Somlai Bálint az esküvői buliját is itt tartotta.
Építőipari szakemberként nem emlegették.
Arra azonban a szakmabeliek sem vállalkoztak, hogy egy ilyen összetett munka műszaki igényeinek ismerete, valós körülményeinek megtekintése nélkül megbecsüljék a feladat piaci értékét.
"Egy műemléki munkánál nem lehet azt mondani, hogy drága vagy olcsó, bármennyit el lehet költeni. A dolog ott kezdődik, hogy a szakma 80 százaléka nem is vállal ilyet, rossz helyen van, Belváros, nehéz körülmények között kell dolgozni, a nap végén ide azért valami nagyon profinak is meg kell érkeznie"
– mondta az egyik versenytárs.
Maga az MNB a közleményében azért írt a kihívásról:
"Napjainkra a közel százéves épületen szemmel láthatóvá váltak az idő vasfoga által mart sebek, az épületgépészeti rendszerek üzembiztonsági szintje pedig az idő előrehaladtával sajnálatos módon egyre csökkent, dacára a folyamatos állapotfenntartó munkálatoknak. Mind az elektromos energiát, mind a vízellátást, hűtés-fűtést és a szennyvízelvezetést biztosító rendszerek elavultak, így az épület műszaki állapota egy átfogó felújítás nélkül az elkövetkező öt éven belül már komoly működési kockázatokat jelentene."
Somlai és a Raw
Maga az üzletember éppen építőipari emlékeket mesélt el nekünk:
"Pályafutásomat a Wis Holdingnál kezdtem a Széll Kálmán téri felújítás egyik projektmenedzsereként, ekkor döntöttem el, hogy saját vállalkozást szeretnék indítani, de alapítás helyett egy már működő kis vállalatot tudtam megvásárolni kevés megbízással ugyan, de rendkívül értékes és tapasztalt csapattal."
Az Optent segítségül híva, a következők látszanak erről a a már működő kis vállalkozásról:
A Raw Development céget 2014-ben alapították.
Mint a HVG egykori cikke írta, ez a cég mindig is az MNB alapítványaitól, illetve az MNB-től kapott munkákat.
Az alapító tulajdonos a Lakásépítő T.2-Invest Kft., amely korábban sokáig Szemerey Tamás, vagyis Matolcsy György MNB-elnök unokatestvérének a tulajdonában állt, majd Szemerey közeli munkatársai, tulajdonostársai vitték a céget. A Raw tulajdonosa később a Faberco Bt. lett, amelynek kültagja Schiff György, a Raw Development ügyvezetője, a BLASZ-bajnokságok aktív labdarúgója lett. Tőle vette át a céget Somlai, aki a Somlai Property Kft, majd a Somlai Invest Zrt. révén volt tulajdonos.
A társaság szépen gyarapodott, bár a megbízói kör nem volt igazán széles, ott mindig visszaköszönt az MNB és az említett baráti kör.
A cég forgalma évente duplázódott
2015: 99 millió forint
2016: 275 millió forint
2017: 497 millió forint
2018: 684 millió forint
2019: 1787 millió forint
Ki a cégvezető?
Mivel a társaságnak a képviselője is a tulajdonos, azt feltételeztük, hogy nincsen meghatározó cégvezető a társaságban, úgy tűnik, hogy nem tévedtünk. Somlai Bálint erről így nyilatkozott:
"A Raw Development Kft.-t én vezetem teljes munkaidőben. Mára az iparági tapasztalataink és az eddigi munkáink sikere meghozta a gyümölcsét, és már széles megrendelői körrel rendelkezünk, stabil növekedési pálya mellett. Ezeknek, illetve az egyedülálló műemlék-felújítási tapasztalatunknak is köszönhető, hogy a most elnyert Magyar Nemzeti Bank székházfelújítási megbízása cégünk történetének legnagyobb megbízatása lehet."
Alpári örökség
A szakember így folytatta:
"Nagyon büszke vagyok rá, hogy a rendkívül értékes és ikonikus épület műemléki felújítását elnyertük, és bár egy nagyon komplex feladatról van szó, ahol sok alvállalkozó munkáját kell majd összefognunk, azt gondolom, hogy a kor kihívásaink megfelelő, Alpár Ignác eredeti terveit is tiszteletben tartó felújítás eredményeképp a jegybank székháza a következő jó pár évtizedben Budapest büszkeségé lesz majd. A székházfelújítási projekt azért is összetett, mert összefügg a Széll Kálmán téren levő Buda Palota munkáival, hiszen egy rendkívül kritikus műemléki felújítást kell összehangolni egy nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségi intézmény által támasztott technikai és biztonsági szempontokkal, ezért azt gondolom, hogy racionális döntés, ha mindkét projekt egy kézben fut össze."
Annyit azért hozzátennénk, hogy a Buda Palota, akárcsak a Raw Development korábban ismertté vált megbízásai, így például a balatonakarattyai MÁV-üdülő helyére épülő MNB-konferenciaközpont vagy az Ybl–Hatvany villa a budai Várban szintén MNB-s megbízásnak tekinthető. Erről a 444.hu és a Népszabadság is cikkezett. | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Raw Development Kft."
] | [
"Somlai Property Kft",
"Wis Holding",
"Origo-NWM TV",
"Market Építő",
"Balaton Bútor",
"Optima Befektetés Zrt.",
"MT Beauty",
"Lakásépítő T.2-Invest Kft.",
"Somlai Invest Zrt.",
"Faberco Bt.",
"Paks 2",
"Suhanj Alapítvány",
"New Wave Media Group",
"ESAG Hungary",
"Magyar Építő",
"Buda Palota",
"Frank Digital",
"Safe Depo"
] |
Szabálytalanul gazdálkodott vagyonával az állami Balatoni Halászati Zrt. - állapította meg az Állami Számvevőszék. A társaság a halászat betiltása óta már csak halastavai hasznosításával foglalkozik. A vagyon értékének, állagának megőrzéséről nem gondoskodtak. A számvitel se volt rendben: a tárgyieszköz-sort nem támasztotta alá leltár, a bevételi és kiadási adatok mögött pedig nem találtak megfelelő bizonylatokat. A mindössze kétfős létszámú cégnél nem álltak rendelkezésre a vagyongazdálkodás személyi és tárgyi feltételei - állapította meg az ÁSZ, amely a csepeli Mahart-Szabadkikötő Zrt. könyveit viszont alapvetően rendben találta. | [
"Balatoni Halászati Zrt."
] | [
"Állami Számvevőszék",
"Mahart-Szabadkikötő Zrt."
] |
Első fokon három év öt hónap letöltendő büntetést kapott az Országos Cigány Önkormányzat elnökhelyettese csalás és okirat-hamisítás miatt. A bíróság korábban már egyszer letöltendő börtönt szabott ki a roma vezetőre, de az eljárást meg kellett ismételni. A szerdán hozott ítélet nem jogerős.
Első fokon három év öt hónapi letöltendő börtönbüntetésre ítélte a sátoraljaújhelyi városi bíróság Dancs Mihályt, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnökhelyettesét, a Roma Polgárjogi Alapítvány Borsod megyei elnökét - közölte szerdán a Borsod megyei bíróság.
Dancs Mihály és két társa ügyében a Borsod megyei bíróság korábban az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, ezért az ügyet visszaadták az elsőfokú ítéletet hozó sátoraljaújhelyi városi bíróságnak. A megismételt eljárás során ismételten letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság az OCÖ- elnökhelyettest, aki korábban lemondott a megyei cigány kisebbségi önkormányzat elnökének tisztségéről.
A vád szerint társtettesként, üzletszerűen elkövetett, jelentős kárt okozó csalás és magánokirat-hamisítás miatt ítélték el az OCÖ elnökhelyettesét, két társára egy, illetve egy év két hónap felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki. Dancs Mihályt az elsőfokú döntés után kiengedték az előzetes letartóztatásból, szabadlábon védekezhet a másodfokú eljárásban. | [
"Országos Cigány Önkormányzat",
"Roma Polgárjogi Alapítvány"
] | [] |
Fél éves késéssel, a minap tette közzé az orosz érdekeltségű Dunaferr központi cége a 2016-os mérlegét. Van miért aggódni, a könyvvizsgáló szerint például "lényeges bizonytalanság áll fenn". Időközben a tulajdonos oligarchát letartóztatták Nizzában, ha egyáltalán ő a tulajdonos.
A Financial Times robbantotta a hírt november végén, hogy Dél-Franciaországban a rendőrség őrizetbe vette Szulejman Kerimov orosz üzletembert, felsőházi képviselőt (az FT cikke előfizetőknek érhető el itt). A Ria Novosti orosz hírügynökség szerint Kerimovot adóelkerülés gyanújával vették őrizetbe, ami a francia Riviérán lévő ingatlanjaival függhet össze. A Bloomberg híre kifejezetten pénzmosást említ. A politikus szóvivője szerint Kerimov tisztázni fogja magát.
A Portfolio gazdasági portál felidézte, hogy az 51 éves Kerimov vagyonát 6,3 milliárd dollárra becsli az orosz Forbes magazin. Családjához tartozik Oroszország legnagyobb aranytermelője is. Mi is közöltünk cikket a Kreml-közeli oligarcháról, akinek akkor éppen Fehéroroszországban gyűlt meg a baja.
Tavaly év elején terjedt el: Kerimov az orosz Vnyesekonombank mellett, esetleg utódaként érdekelt lett a Dunaferr Dunai Vasmű (jelenleg ISD Dunaferr Zrt.) ciprusi tulajdonosában is, a hírt azóta sem cáfolták. A HVG augusztusi cikke pedig arra is emlékeztetett: a Dunaferr egyik beszállítója a miniszterelnök apja, Orbán Győző bányája, a hetilap mindezt kapcsolatba hozta a Paks2 beruházással.
Legalább ilyen fontos azonban, hogy a közel 50 ezer fős Dunaújvárosban a hétezernél több dolgozót foglalkoztató Dunaferr a legnagyobb munkáltató.
Jelentős bizonytalanság áll fenn a vállalkozás jövőbeni folytatásával kapcsolatosan – ilyen körmönfontan fogalmaz a Dunaferr könyvvizsgálója, az Ernst&Young, a mondás köznapian annyit tesz: a cég bármikor bedőlhet.
Az ISD Dunaferr fél éves késéssel, a napokban hozta nyilvánosságra 2016-os éves beszámolóját, ami lesújtó adatokat tartalmaz. A veszteség csökkent ugyan az előző évihez képest – méghozzá jelentősen, 33 milliárd forintról "mindössze" 14,5 milliárdra – a saját tőke azonban horribilis mínusz 43,6 milliárd forintot tett ki. A kötelezettségállomány pedig gigantikus, 264 milliárd forintos volt.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Dunaferr",
"ISD Dunaferr Zrt."
] | [
"Dunaferr Dunai Vasmű",
"Financial Times",
"Ria Novosti"
] |
Köszönőlevelet kapnak Orbán Viktortól a rezsicsökkentést aláírásukkal támogató állampolgárok. A szokásos harcos retorikával megfogalmazott levelek kiküldésébe azonban hiba csúszhatott, olyanok is megkapták, akik nem írtak alá semmit.
Névre, pontos címre szóló levélben köszönte meg Orbán Viktor miniszterelnök a rezsicsökkentést támogató aláírást egy olyan nőnek, aki nem is írta alá az erről szóló íveket. A középkorú nő által az Origo rendelkezésére bocsátott levélben Orbán szokásos harcos retorikával szapulja a szocialista kormányokat, akik "eladták az ország életfontosságú üzletágait", és "tisztességtelen előnyöket " biztosítottak az új tulajdonosoknak.
Orbán levele szerint a petíció aláírói azt üzenik a vállalatoknak és "az őket háttérből támogató nemzetközi szervezeteknek, hogy nem érdemes szembefordulni a magyarokkal". Majd közli a címzettel, hogy reméli, számíthat rá, ahogy ő is számíthat őrá, "ha a magyarok érdekeiért kell kiállni".
A címzett, aki nem szimpatizál a kormány politikájával, azt mondta az Origónak, nem emlékszik, hogy valaha is aláírt volna egyetlen aláírásgyűjtő ívet is, és felháborodott az eljáráson.
A Fidesz tavasszal indította a rezsicsökkentési kampányt, azzal a nem is titkolt céllal, hogy felrázza a választóit. Az akció azonban a választók aktivizálásán kívül adatbázis-építésre is kiválóan alkalmas, és a Fidesz rendszeresen használja is. 2004-ben az európai parlamenti választás előtt a rendszerváltoztatás eredeti céljai mellett kiálló Nemzeti petíciót lehetett aláírni, 2005-ben a köztársaságielnök-választás előtt tartottak szimpátiaszavazást, 2009-ben a büntető törvénykönyvet szigorító három csapás javaslat elfogadtatásáért gyűjtötték az aláírásokat, 2010-ben pedig a nyugdíjkorhatár emelése ellen indult hasonló akció.
A Fideszről korábban többször is bebizonyosodott, hogy törvénytelenül épített - egy 2009-es esetet követően Kubatov-listáknak nevezett - adatbázisokban tartja nyilván a választóit, és minden alkalmat megragad a listák frissítésére és gondozására. Kubatov Gábor pártigazgató tavaly már nem is tagadta az adatbázis-építést, és a demokrácia egyik legszebb folyamatának nevezte az eljárást. | [
"Fidesz"
] | [] |
Az Ökotárs Alapítvány hivatalos levélben kérte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elnökének részletes állásfoglalását a hétfőn - Lázár János ' norvég harca ' jegyében - indult vizsgálat jogalapjáról. A szervezet kezdeményezte a vizsgálat felfüggesztését mindaddig, amíg a KEHI jog- és hatásköre megnyugtatóan rendeződik.
Az alapítvány igazgatója, Móra Veronika kifejtette: az államháztartási törvény szerint az "államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása", tehát a kormányzati ellenőrzési szerv vizsgálata is csak ezt a célt szolgálhatja.
Noha a KEHI arra hivatkozik, hogy ugyanezen törvény ideérti "a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is", ez a fordulat együtt értelmezendő az előtte szereplő "költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások" fordulattal.
A törvény tehát abban az esetben teremt ellenőrzési jogosultságot a KEHI számára, ha a nemzetközi szerződés alapján a másik szerződő állam arra vállal kötelezettséget, hogy támogatását közvetlenül a magyar államnak nyújtja.
Azokban az esetekben azonban, amikor egy magánalapítvány akár nemzetközi szerződés alapján úgy kap támogatást, hogy a szerződés nem a magyar államnak nyújt közvetlen támogatást, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak a törvény egyetlen pontja alapján sincs ellenőrzési jogköre.
A támogató országokkal kötött és kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés 4. cikke szerint pedig pontosan ez a helyzet. A kedvezményezett államnak a támogatások felhasználása tekintetében csak javaslattételi szerepe van.
Országgyűlési meghallgatásában szerdán Lázár János államtitkár azt mondta: "elsősorban azt kell eldönteni, közpénznek vagy magánpénznek minősül-e a Norvég Alap támogatása". Nyilvánvaló azonban, hogy ebben nem a magyar kormány dönt, hanem a támogató országokkal való tárgyalások mondják ki a végső szót.
Mindaddig viszont semmi sem indokolhatja az ellenőrzést, amelynek célja korábbi nyilatkozatok szerint annak eldöntése, hogy kaptak-e "áttételesen politikai vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezetek" támogatást a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) forrásaiból. Ezért az Ökotárs hasonló tárgyú panasszal fordult az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához is.
Utóbbi állítását a Miniszterelnökség arra alapozta, hogy a hozzá eljutott listák alapján olyan emberek vesznek részt az NCTA-hoz érkező pályázatok értékelésében és elbírálásában, akik ilyen-olyan ellenzéki kapcsolatokkal rendelkeztek. Amellett, hogy az Ökotárs Alapítvány és konzorciumi partnerei határozottan visszautasítják azt, hogy a kormány vélt-valós politikai kötődések alapján megbélyegezzen embereket, a lista nyilvánosságra hozatala is jogsértő volt.
Minden, az értékelésben részt vevő személy – beleértve a támogató országok illetve az Emberi Erőforrás Minisztérium által delegált megfigyelőket is – titoktartási nyilatkozatot írt alá minden, a folyamattal kapcsolatos adat, így az értékelők, bíráló neve tekintetében is.
Ezek az adatok tehát csak a nyilatkozatok, azaz magán- és üzleti titok megsértése útján kerülhettek nyilvánosságra. Ezért az Ökotárs Alapítvány ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, remélve, hogy így kiderül az információk forrása.
A levél szerint az NCTA működése továbbra is a vonatkozó – a támogató országok által jóváhagyott – szabályok és tervek szerint folytatódik: hétfőn (a KEHI vizsgálat megkezdésének napján) összesen 247 második fordulós pályázat érkezett be az idei kiírásra.
A keretösszegből támogatható szervezetek számához képest eddig mindkét kiíráson több mint tízszeres volt a túljelentkezés. Így természetesen vannak csalódott pályázók: Lázár János állítása szerint "rengeteg feljelentés" érkezett hozzá is – a lebonyolító alapítványok ezért arra kérik őt, hogy a panaszokat juttassa el hozzájuk, és mindegyiket egyedileg ki fogják vizsgálni (vagy már meg is tették). Nem Miniszterelnökség feladata az elutasítottak ügyének vizsgálata - ezt csak a pályázati felhívás célkitűzéseinek és feltételeinek, illetve az elutasítások indoklásának mérlegelésével lehet felelősen megtenni.
- A túljelentkezés ugyanakkor azt is mutatja, hogy mennyire korlátozottak a civil szervezetek számára elérhető hazai források. A most támadott Norvég Civil Támogatási Alap egymagában nem képes a finanszírozási "űr" betöltésére, de a szervezetek és az általuk segített, kiszolgáltatott csoportok széles köre számára létfontosságú segítséget jelent – áll a levélben. | [
"Ökotárs",
"Norvég Alap"
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Alapvető Jogok Biztosának Hivatala",
"Ökotárs Alapítvány",
"Emberi Erőforrás Minisztérium",
"Norvég Civil Támogatási Alap"
] |
A remény is haldoklik a csöppnyi Sávolyon, amit magára hagytak egy elkezdett, de sohase befejezett motorpályával. A somogyi község nyakán maradt egy méregdrága szennyvízdíjat hozó tisztítómű, a pálya utáni fellendülésben bízva egy rakat hitel és az illegális szemét halmai. Mészáros mellett már Soros Györgynek is örülnének, ha befejezné a Balatonringet.
Lapos az autó, nem is összkerekes, amivel lehajtottunk a kongó 7-es főútról, be a susnyába. Olyan murvás út ez, amin látszik, ezer éve nem foglalkoztak vele, havi egy-két kocsi ha végiggurul rajta. A kavicsrétegen magát átgyötrő gyom magasan a lökhárító fölé tornyosul, úgy karcolja az alvázat, mint amikor a tanár végighúzza a körmét a táblán. Aztán egyszer csak tágasabb murvás mezőn találjuk magunkat:
ez a híres, soha el nem készült sávolyi MotoGP-pálya, az elmúltnyolcév szocialista kormányainak egyik bedőlt lázálma, ami még a világűrből is látszik.
Sedesa A Sedesa a szocialista magyar kormányok idején látványosan nagyot ment Magyarországon. A kormányzati negyed lefújt projektjét is ők csinálták volna, de a balatoni régióban is grandiózus terveik voltak golfpályával, szórakoztatóközponttal, lóversenypályával, na meg a Balatonringgel (ami először szintén golfpályának és termálfalunak indult). A Sedesa tulajának jó kapcsolatai voltak a MotoGP-vel, ezért is találták ki az ötletet.
A 4,2 kilométeresre tervezett pályát, ahol a magyar álmok szerint a világbajnok Talmácsi Gábor versenyzett volna, a Sedesa-csoport akarta felépíteni 80 millió euróból, amihez 20 milliárd forint állami támogatást és 15,3 milliárd forint államilag garantált hitelt kaptak volna. 800 munkahelyet is ígértek az aprófalvas térségnek.
Már az is homályos volt, ahogy a telket megszerezték: 2007 nyarán zsebszerződésekkel sikerült ez, a Sedesa által felvásárolt Sávolyi Termálcentrum Kft. ügyvezetője, Kiss Béla és fia nevén, mivel külföldiek és jogi személyek ekkoriban nem vehettek termőföldet. Két céget hoztak még létre: a Sedesa közvetett tulajdonában álló Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft.-t az építésre, valamint a cég és a Magyar Turizmus Rt. közös vállalatát, az üzemeltetésért felelős Balatonring Vagyonkezelő Zrt.-t.
2008 őszén le is tették a Balatonring alapkövét, még a későbbi kormányfő, Bajnai Gordon és a kételkedő önkormányzati miniszter, Gyenesei István is jelen volt. Már 2009-re futamot akartak, el is kezdtek nyomban építkezni, azonban előbb a MotoGP vette ki a futamot a versenynaptárból, majd a hitelt 2010-ben visszavonta a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. A Sedesa eleve nehezen állapodott meg az MFB-vel, végül az állami kezesség mentette (volna) meg, mivel a kormány tíz évre szóló versenyrendezési megállapodás-tervezetet írt alá a versenyszervezőkkel, 25 évre 15,4 milliárd forint erejéig kezességet vállalt. A vége az lett, hogy lassacskán a magyar kormány finanszírozta inkább a projektet és vállalta a nagyobb kockázatot.
A hitel megtagadásának oka volt, hogy a Sedesa korrupciós botrányba keveredett Spanyolországban, valamint a pénzügyminisztérium gazdaságtalannak és kockázatosnak minősítette a támogatást. Ekkorra már a projekt mögötti egyik spanyol bank is kivonult a gazdasági válság miatt, így kiemelt beruházás ide vagy oda, az egész lassan bedőlt.
Quadosok és nyírfavesszők
Mi tehát álldogáltunk a murvás, vaskos nyírfakezdeményekkel megszórt sávolyi mezőn, átkelve az illegális szemét kis halmain (egy tévészerelő is idejárhat kidobni a használhatatlan képcsöveket). Szemerkélő havasesőben atomháború utáni a táj, csak a quadosok nyomai emlékeztetnek arra, hogy valakik arra használják a placcot, amire meg lett volna építve: versenypályának. Kurta gyorsulgatás után lőttünk pár fotót és készítettünk egy világvégevideót, majd továbbálltunk a faluba.
Meg akartuk tudni, mi lesz most, és a kocsmában rögtön megkaptuk: "A remény hal meg utoljára." Hogy miért? Mert a 600 hektáros ingatlanról (amiből 500 hektár Sávoly területe) a Világgazdaság írt még év elején, miszerint van rá esély, hogy befektetőre találjon a pálya. A bedőlt projekt cége és a telek tulaja a Sávolyi Motorcentrum Fejlesztő Kft., amit 2015-ben megszűntnek nyilvánított a bíróság, a kényszertörléséről is rendelkezett. Idén januárban azonban kényszertörlés helyett felszámolásba fordult az eljárás. A bíróság szerint ugyanis a cég vagyonából kárpótolni lehet azokat, akik követeléseket jelentettek be:
NAV: 168 millió forint,
Grupo Milton Management Zrt. felszámolója: 1,1 milliárd forint,
marcali jegyző: 307 millió forint,
Sávolyi Termálcentrum Kft.: 9,7 millió euró.
Az eddig elkészült infrastruktúra impozáns: kész a pálya alapja a földmunkákkal, távolsági gázvezetéket helyeztek át, befejezték Sávoly és a pálya csatornázását. Becslések szerint 30 millió eurót (9,36 milliárd forintot) fektettek a bedőlt projektbe a spanyolok. A pályát amúgy 2012-ben kétszer is megpróbálták eladni árverésen 1,5 milliárd forintért, de senki sem vette meg. Azóta maximum a krosszmotorosok tudják azt használni, brahiból.
A sávolyiak, akikkel szóba elegyedtünk, egységesek voltak: ellenzéke a faluban nincs a pályának, mindenki támogatja, de a remény évről évre gyengül. Megerősítik a tapasztalatunkat (amit már egy 2015-ös Magyar Nemzet-riport is igazolt), hogy sokan idehordják a szemetet, amit állítólag tavaszonként elhordat az önkormányzat, de a helyiek szerint ez három éve nem történt meg. Több helybéli is dolgozott a pályaépítésen, az egyikük közölte is büszkén, az alapkőletételnél is jelen volt.
Aztán elmondtuk neki, hogy az alapkövet már rég ellopták, most csak egy betonplacc éktelenkedik a bozótos közepén, az alapkőnek helyt adó lyuk csapadékvízzel van tele.
"Minden meghiúsult itt" – legyintett az egyik falusi, amikor szóba került, hogy termálkutat is fúrtak, ami a mai napig ott áll egymagában, elfojtva, a 7-es út mentén. Termálfürdő tehát nem lett végül belőle. Egyes pletykák szerint azért, mert a rétegek között kapcsolat van a zalakarosi vízzel, ott csökkenne a nyomás, ha itt is elkezdenék kinyerni az ásványi sókban gazdag vizet, amit természetesen próbaolajfúrások során találtak anno. Pedig golfpályát és szállodát is terveztek ide.
A polgármester akarta a helyiek szerint a legjobban, hogy a motorprojekt megvalósuljon, de ez nem jött össze. Kerestük is Bobek József faluvezetőt, aki nem kívánt nyilatkozni a 24.hu-nak, ellenben ajánlotta a Marcali Portálnak 2015-ben adott interjúját, ami itt olvasható. Ebben indulatosan beszélt azokról az okokról, amik miatt szerinte nem térülhetett meg a projekt, miközben a 4-es metróra százmilliárdok mentek el. Pletykák persze a mai napig keringenek, az egyik kedvencünk egy falubelitől a Hungaroring akkori elnökéről szólt:
Azt hallottam, hogy benne volt a Palik Laci is, ellenezte, hogy itt Sávolyon GP-pálya épüljön.
A pálya mindenesetre nem épült meg. Akkor érezték a helyiek, hogy baj van, amikor a 80-100 célgép levonult a terepről, otthagytak csapot-papot. A projekt amúgy addig élt, amíg a volt szocialista képviselő és a Balaton Fejelsztési Tanács volt elnöke, Suchmann Tamás nyomta hátulról. Amikor kiállt mögüle, le is hanyatlott a GP-pálya csillaga. Mindenesetre volt még egy hozadéka a MotoGP-őrületnek:
sok külföldi is megvette itt a házat, építkezett, aztán félkészen itthagyta.
Akadt, aki maradt, ők itt felveszik a nyugati nyugdíjukat, abból élnek. Barátságosak, bár van, aki nyelvi korlátok miatt nem nagyon beszél a helyiekkel. "Jóindulatú emberek, kézzel-lábbal köszönnek" – mondják az őslakosok. A motorpálya ügyében mondjuk nem nyilvánítottak véleményt, a közmeghallgatásokra se mentek el. Megéri külföldiként itt lakni, 10-20 kilométer innen Zalakaros, Hévíz, Keszthely, a Balaton, az M7-es, a sármelléki reptér. Emiatt van már orosz, osztrák, német, holland, svájci betelepülő is.
Képviselői remény A fideszes Móring József Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta a 24.hu-nak, nagy lökést adna az egész térségnek, ha megvalósulna a pálya. Anno az volt a gond, hogy nem gondolták át, lesz-e elég forrás a megépítésére. Most az a remény, hogy érkezik egy magánbefektető, aki talán majd lát esélyt a befejezésre. Ő ilyenről nem tud, a sávolyi önkormányzathoz szoktak fordulni első körben, aztán ha olyan érdeklődő van, a polgármester tájékoztatja Móringot is.
A helyzet most nem vidám Sávolyon, eljárnak dolgozni Marcaliba, sok fiatal kinn van külföldön, a falu kiöregedett. Helyben csak egy tízfős, osztrák tulajdonú mezőgadasági cég van. Kevés a gyerek is, pedig az egyik itteni szerint "ha mindenki aktivizálja magát, még futballcsapat is lesz". Addig is a fiatalok Balatonszentgyörgyre meg Balatonberénybe járnak focizni.
A pálya pedig tovább pusztul, bár néha egy-két quados vagy motoros végigbőg rajta. A baj az, hogy egy sávolyi szerint magas aranykorona értékű, jó termőföld volt a pálya helyén, de ott már nem fognak többé szántani. A termőföldet elvitték, köveket és geotextilt terítettek le, mára meg kinőttek kis nyárfaerdők, alkalmatlan az egész a földművelésre. Elméletek, tippek, találgatások, ökörködések elhangzottak arról, mit hozhat a jövő:
Pletyka szinten hallani, hogy Mészáros úr megvette vagy meg fogja venni. (...) Majd a felcsúti polgármester... Mészáros megveszi. Az összes Balaton-part az övé. (...) Soros Györgynek szólunk, hogy jöjjön, hozza a pénzt!
Kovács Sándor, a pálya sorsát szívén viselő helyi szerint a mondás most az, hogy mindegy, hogy ki, de valaki inkább jöjjön, csak készüljön már el a pálya. Sokan vettek fel hitelt a faluban, felújították a garázst, átépítették a házat a leendő versenyek miatt. Lett volna kocsma is, de bezárt hamar, ám ha fellendülés lenne, a tulaj kinyitna. A Sedesa megépített ráadásul a falu végén egy szennyvíztisztító telepet, de az nincs kihasználva. Ezért nagyon drága a szennyvízdíj, kéthavonta húszezer forint feletti összeget kell fizetni. Most jött az éves elszámolás, 30 ezer forint feletti összeget kellett egyes lakóknak kifizetniük pluszban. Hamarosan pár környező községet is rácsatolhatnak a rendszerre, ez talán lejjebb viheti a díjat.
Feltettük kérdéseinket a felszámoló Cég-Controll Kft.-nek és Börcsök Sándornak is, azokra végül azt a választ kaptuk, hogy az eljárás még tart, az ingatlan még a cégé, az igényeket ezért nem tudták kielégíteni: "A felszámolási eljárás keretein belül ez idáig eredményes értékesítésről nem tudunk beszámolni. Az ingatlan jelenleg is az adós tulajdonát képezi. Tájékoztatjuk továbbá, hogy az ingatlan értékesítését követően lesz módja a felszámolónak a hitelezői igények kielégítésének megkezdésére."
A remény tehát haldoklik, a falubeliek elkeseredettek, ahogy Kovács Sándor is, aki egy mondatban összefoglalta a közhangulatot:
Ez nagy szégyen, hogy itthagyták ezt a területet ilyen állapotban, és semmit sem lehet vele kezdeni. | [
"Balatonring Vagyonkezelő Zrt.",
"Sedesa",
"Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft."
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank Zrt.",
"Grupo Milton Management Zrt.",
"Sávolyi Termálcentrum Kft.",
"Cég-Controll Kft.",
"Sávolyi Motorcentrum Fejlesztő Kft.",
"Magyar Turizmus Rt.",
"Balaton Fejelsztési Tanács"
] |
Mondvacsinált okokra hivatkozva nem árulja el a bevándorlási hivatal, hogy milyen erkölcsi bizonyítványokat adtak le a letelepedési kötvényt vásárló külföldiek. Korábban lapunk tárta fel, hogy volt olyan elítélt orosz állampolgár, aki egy karib-tengeri adóparadicsomból származó dokumentumot nyújtott be.
A legfrissebb adatok szerint 7559 külföldi bevándorló kapott a kormány által biztosított programon keresztül letelepedési engedélyt Magyarországon. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai alapján a program 2013-as indulásától idén augusztus 31-éig kötvényvásárlás útján 2727 külföldi szerzett letelepedési jogosultságot hazánkban, míg családegyesítés címszóval további 4832-en kaptak végleges letelepedési engedélyt. További 417 kérelem elbírálás alatt volt a vizsgált időszakban. Érdekesség, hogy 650 külföldi, aki a program nyomán tartózkodási engedélyt kapott, nem kérvényezte a magasabb szintű letelepedési engedély kiváltását. (Az eltérés azért van, mert idén július 1-jétől a kötvényvásárló egyből megkapja a letelepedési engedélyt, a korábbi szabályok szerint azonban fél évig tartózkodási engedélyt kaptak csak a külföldiek, és csak ezt követően kérhették a letelepedési engedélyt.)
Továbbra is töretlen a kínaiak érdeklődése a program iránt: a letelepedési engedélyhez jutott több mint hétezer külföldi közül 6405 kínai állampolgár volt. A második helyen az oroszok állnak 497 fővel, őket követi 74 pakisztáni és 64 iráni állampolgár. Az ötödik helyen az irakiak állnak 51 fővel, még a hatodik helyet holtversenyben az ukránok és a szírek "kapták meg" 50-50 állampolgárukkal.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (BÁH) még szeptemberben küldött közérdekűadat-igénylésünkben arra is kíváncsiak voltunk, milyen országból származó erkölcsi bizonyítványt nyújtottak be az egyes állampolgárok. Ez azért fontos, mert ahogy lapunk megírta, egy korábban jogerősen elítélt orosz állampolgár is letelepedési engedélyhez jutott hazánkban a kötvényprogramnak köszönhetően. A magyar hatóságokat úgy játszotta ki az – adócsalásért elítélt – orosz állampolgár, hogy a karib-tengeri adóparadicsom, Saint Kitts és Nevis hatóságától szerzett be erkölcsi bizonyítványt. Ezt azért tehette meg, mert a BÁH a kötvényvásárlótól a "Magyarországra történő beutazását megelőző állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerinti ország hatósága által kiállított, büntetlen előéletet igazoló, hat hónapnál nem régebbi okiratot" követel meg. Vagyis azáltal, hogy nem az állampolgárság szerinti hatóságtól kell a makulátlan előélettel kapcsolatos igazolást a külföldinek beszerezni, hanem a lakcím szerinti hatóságtól, könnyen kijátszható a szabályozás.
A bevándorlási hivatal azonban a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényre hivatkozva nem válaszolt a kérdésünkre, csak annyit írt, hogy "az idegenrendészeti résznyilvántartásokban adatkezelésre nem jogosult, így statisztikai adattal sem rendelkezik erre vonatkozóan". Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: a BÁH igenis kezeli a letelepedési államkötvényt vásárló személy esetleges korábbi büntetésére vonatkozó adatot, és egyedül az adatot igazoló okmányhoz nem fér hozzá. Ugyanakkor a közérdekűadat-kérést nem csak akkor kell teljesíteni, ha valamely törvény a kiadni kért adat nyilvántartására kötelez, elegendő, ha a megkeresett szerv ténylegesen birtokolja a közérdekű információt – tette hozzá a szakember. A bevándorlási hivatal arra való hivatkozással akar mentesülni a válaszadási kötelezettség alól, hogy a törvény szerint nem köteles nyilvántartani a letelepedési kötvények tulajdonosának erkölcsi bizonyítványát. Ligeti Miklós véleménye ezzel szemben az, hogy a BÁH nem tagadhatja meg annak nyilvánosságra hozatalát, hogy melyik ország erkölcsi bizonyítványával igazolta a letelepedési kötvény vásárlója a büntetlenségét. A törvény értelmében ugyanis a hivatal hozzáfér a letelepedési engedély kiadásához szükséges feltételeket igazoló adatokhoz, márpedig ez az adat nem alapulhat máson, mint az adatot igazoló okmányon. Vagyis a BÁH a kérelmező személy erkölcsi bizonyítványának birtokába jut, azaz adatkezelővé válik, ezért közérdekűadat-igénylés során köteles kiadni.
Felfigyelt a kötvényügyre a német sajtó Németországban a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című lap foglalkozott Magyarországgal: a vasárnaponként megjelenő konzervatív újság a letelepedési kötvényekről közölt cikket – tette közzé az MNO az MTI nyomán. Moritz Eichhorn Magyarország szeretete a pénz iránt című írásában kiemelte, hogy hazánk "hivatalosan elutasítja a bevándorlást, de könnyű tartózkodási engedélyhez jutni". A kormányfő méregnek nevezi a migrációt, és azt mondja, egyetlen migránsra sincs szükség – írta, megjegyezve: "ismerjük Orbán Viktor lózungjait", mert "állandóan ismételgeti őket", csak éppen "egyáltalán nem úgy gondolja", hiszen országa az utóbbi négy évben nagyjából 18 ezer Európai Unión kívüli embernek nyújtott menedéket a letelepedési kötvények révén, "csendben, gyorsan és egyszerűen", amivel több mint egymilliárd euróhoz jutott. (MN)
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 18. | [
"Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal"
] | [
"Európai Unió",
"Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung",
"Transparency International Magyarország"
] |
"Életszerűtlen Demszky védekezése"
Az MSZP és az SZDSZ kasszájában landoltak a BKV-pénzek?
Mesterházy Ernő nem állt jogviszonyban a Miniszterelnöki Hivatallal, onnan juttatást nem kapott - közölte a Kormányszóvivő Iroda az MTI megkeresésére hétfőn annak kapcsán, hogy a Fidesz azt firtatta: milyen szerződés alapján látott el tanácsadói feladatokat a Miniszterelnöki Hivatalban a főpolgármesteri főtanácsadó.
Németh Szilárd, a Fidesz fővárosi és országgyűlési képviselője hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján közölte azt is: pártja választ vár Molnár Csaba kancelláriaminisztertől és Demszky Gábortól arra, hogy pontosan miről is egyeztetett – a pénteken előzetes letartóztatásba helyezett – Mesterházy Ernő a kormánnyal az SZDSZ-es főpolgármester megbízása alapján.
Az ellenzéki párt arra is kíváncsi, milyen szerződés alapján látott el tanácsadói feladatokat a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH) Mesterházy Ernő, részt vett-e a főpolgármesteri kabinet ülésein, és az MSZP-sek tudtak-e arról, hogy Mesterházyval Demszky Gábor milyen szerződést kötött.
Németh Szilárd hangsúlyozta: a közfeladatot ellátó, közpénzen fenntartott fővárosi cégek – elsősorban a BKV – az MSZP–SZDSZ-koalíció pártkifizetőhelyeként működtek. Az nem lehet kérdéses senki előtt, hogy például a BKV-val összefüggő szerződések, végkielégítések ügye nem lehetett egyes embereknek csak a saját döntése – mondta. Szerinte ugyanis az elmúlt időszakban világossá vált, hogy az MSZP és az SZDSZ vezető körei tudtak arról, mi történik a BKV-nál. "Sőt feltételezhetjük, hogy nem csak a tudtukkal, hanem az utasításukra cselekedtek a BKV-hoz küldött embereik" – vélekedett, hangsúlyozva: szerinte az is teljesen egyértelművé vált, hogy életszerűtlen Demszky Gábor azon védekezése, amely szerint ő nem tudott semmiről, mi zajlik a BKV-nál, hiszen a főtanácsadója, Mesterházy Ernő teljes jogkörrel lett felruházva.
Németh azt mondta, az is kiderült, hogy Mesterházy Ernő nemcsak Demszky Gábor bizalmi embere, hanem a Miniszterelnöki Hivatalban is fontos megbízatása volt, amelyre Szilvásy György volt kancelláriaminiszter bízta meg. Egyre nyilvánvalóbb, hogy azok a lopások, bűncselekmények, amelyeket elkövettek az érintett cégeknél, pártutasításra történtek – összegezte véleményét Németh Szilárd. Arra a kérdésre, számítanak-e újabb őrizetbe vételekre, azt mondta: teljes egészében nem sikerült feltárni büntetőjogilag a felelősség kérdését.
Mesterházy Ernő fővárosi főtanácsadót azzal gyanúsítják: rábírta a BKV vezetőit arra, hogy vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve indokolatlan és szükségtelen szolgáltatások igénybevételére szerződéseket kössenek.
A Fidesz részéről Koszorús László múlt csütörtökön írásbeli kérdéssel fordult Molnár Csaba kancelláriaminiszterhez azt tudakolva, Mesterházy Ernő milyen feladatokat látott el a Miniszterelnöki Hivatalban, kivel tartott ott kapcsolatot, és mennyi fizetést kapott mindezért. Az ellenzéki politikus akkor a Magyar Rádióban elhangzott információkra hivatkozva utalt arra, hogy Mesterházy Ernő a MeH-ben is tevékenykedett tanácsadóként, még Szilvásy György volt kancelláriaminiszter felkérésére.
(MTI) | [
"MSZP",
"SZDSZ",
"BKV"
] | [
"Kormányszóvivő Iroda",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Magyar Rádió"
] |
A CBA közleményében utasította vissza a Baldauf Lászlóval a csütörtöki Heti Válaszban megjelent interjú "szándékos, rosszindulatú félreértelmezését", amely arról szól, hogy az üzletláncnak vagy bármilyen vezetőjének tevőleges köze lett volna a vasárnapi nyitva tartás korlátozásának bevezetéséhez.
A cég azt írta közleményében, hogy a médiában "helytelenül" idézett mondat egyértelműen azt jelenti, hogy a többi piaci szereplőhöz hasonlóan a CBA is kifejtette a véleményét a törvénnyel kapcsolatban.
A magyar üzletláncok (Coop, Reál, CBA) abban tudtak "nehezen összefogni", hogy a javaslattal kapcsolatos véleményüket együttesen kommunikálják. Tudomásuk szerint a törvény a szakszervezetek kezdeményezésére került napirendre - közölték.
Egyben jelezték, mindazon sajtóorgánummal szemben jogi lépéseket tesznek, amelyek a valóság elferdítésével megsértik a társaság jó hírnévhez fűződő jogait.
Baldauf Lászlót, a CBA elnökét a Heti Válasz friss számában megjelent interjú úgy idézi, más hazai tulajdonú hálózatokkal "még a vasárnapi nyitva tartás korlátozása érdekében is nehezen tudtunk összefogni. (...) Pedig szükséges lenne az erős érdekszövetség a magyar üzletláncok között". | [
"CBA"
] | [] |
Az elsíbolt pályázati pénzeket Zuschlag János három részre osztotta, egyharmadot kapott a Fiatal Baloldal, egyharmad jutott a halasi szocialista szervezetnek, egyharmadot pedig magára költött az MSZP-s politikus. A másodrendű vádlott szerint az erről szóló bizonyítékok egy részét Zuschlag el tudta tüntetni, ugyanis a másodrendű vádlott szerint előre tudott a házkutatásokról.
Zuschlag János ügye kezdeti szakaszában mindig előre tudta, kinél tartanak az eltűnt pályázati pénzek miatt házkutatást, derült ki Lados István, a Zuschlag-ügy másodrendű vádlott egy korábbi vallomásából, amit szerdán, a tárgyalás ötödik napján olvasott fel a bíró. Így Zuschlag a rendőrök érkezése előtt mindig igyekeztek a terhelő iratokat megsemmisíteni. Ez történt Katus Ferencnél, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés akkori MSZP-s tagjánál és magánál Lados Istvánnál is. Lados arról is tudott, hogy a bizonyítékok megsemmisítése érdekében állítólag egy iratokkal telepakolt kocsit is felgyújtottak Jánoshalmán.
Szerdán először a pályázati pénzek sorsáról kérdezte a bíró Ladost, aki úgy tudta: három jelentős tételre osztották a pénzt. Az egyik részéből Zuschlag János a kiskunhalasi MSZP szervezetet "menedzselte", a másik harmadból pedig a Fiatal Baloldal egyes rendezvényeit. A harmadik részt magára fordította a politikus. Lados István korábban már említette, hogy elmaradt közüzemi számláit fizette belőle, műszaki berendezéseket vásárolt, illetve Zanzibár-szigeti vakációra utazott a feleségével.
A szerdai tárgyaláson megjelent Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a hatodrendű vádlott védője, akiről a hétfői tárgyalási napon azt mondta Lados István, hogy Zuschlag Jánossal és Gyurcsány Ferenccel való személyes találkozóján kapott megbízást az ügyben való részvételre, a miniszterelnöktől. A Kormányszóvivői Iroda a találkozó megtörténtét még aznap cáfolta.
Lados István kihallgatása negyedik napja tart, és várhatóan a jövő hétre tervezett két tárgyalási nap is az övé lesz még. Így arra lehet számítani, hogy Zuschlag János, a per elsőrendű vádlottja legkorábban november elején kezdheti meg a vallomását a bíróság előtt. Zuschlag Jánost és 15 társát folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalással vádolják. Fodor Endre, az ügyet tárgyaló bíró erre az évre 19 tárgyalási napot tűzött ki. | [
"MSZP",
"Fiatal Baloldal"
] | [
"Kormányszóvivői Iroda",
"Magyar Ügyvédi Kamara"
] |
Az OLAF levele a Bajnai-kormány idején elindított, és később is folytatódott közvilágítási program pályázati felhívásait érinti - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő azzal a hírrel kapcsolatban, hogy az OLAF most újra vizsgálatot kér az Elios Innovatív Zrt. által 2011 és 2015 között elnyert, uniós pénzügyi forrásokat felhasználó közbeszerzésekkel kapcsolatban. A magyar hatóságok egyébként már vizsgálták az ügyet, és semmilyen bűncselekményre utaló jelet nem találtak. A korábbi ügy felmelegítése egyértelműen politikai célokat szolgál.
Magyarországon 2004 óta van lehetőség a közvilágítás fejlesztésére uniós forrásból. Kovács Zoltán kormányszóvivő nyilatkozatában emlékeztetett:
az OLAF vizsgálata a Bajnai-kormány idején elindított, és később is folytatott közvilágítási program pályázati felhívásait érinti.
Ezeket a magyar hatóságok az OLAF felvetéseit is figyelembe véve, 2015-16-ban egyszer már vizsgálták. Az OLAF sajtóhírek szerint most megint jelentést küldött a magyar ügyészségnek, és azt javasolja, hogy tegyenek jogi lépéseket.
A Gyurcsány és Bajnai kormány találta ki
Az OLAF tehát olyan pályázati felhívásokat vizsgál, amiket még a Bajnai-kormány, illetve a Gyurcsány-kormány irányító hatóságai indítottak el. (2008/510, 2009/520/A, 2009/530/A, illetve hasonló módon meghirdetett 2012/550/A és 2012/550/K programok). Tehát a közvilágítási programokat nem az Orbán-, hanem a Gyurcsány-Bajnai kormányok találták ki, és indították útnak.
Az önkormányzatok folytatták le a közbeszerzési eljárásokat, és ezek minden esetben határidőre meg is valósultak. Az ellenzék ezeket a programokat csak az után kezdte el támadni, hogy az egyik kivitelező cég tulajdonosa a miniszterelnök veje lett. Érdekes módon előtte ezek a programok zavartalanul folytak, és senkit nem érdekeltek.
Nem történt bűncselekmény
Az előző országgyűlési választás során is támadták a közvilágítási programokat, főleg Jávor Benedek és köre tett feljelentéseket a magyar hatóságoknál és az OLAF-nál egyaránt. Az ügyészség 2015-2016-ban a Nemzeti Nyomozóirodával együtt nyomozást folytatott. A nyomozás során az OLAF észrevételeit is figyelembe vették, hiszen az OLAF elküldte a Jávor Benedek és a Hadházy-féle papírokat és hangfelvételeket az ügyészségnek. Volt találkozó az OLAF és az ügyészség között is.Az ügyészség a nyomozást végül bűncselekmény hiányában lezárta.
Az OLAF most azzal az ürüggyel hozza vissza a témát, hogy több önkormányzatra terjesztette ki a vizsgálatot. Természetesen joggal merül fel a kérdés, hogy politikai szándék lehet-e az ügy mögött? A miniszterelnök veje egyébként a cégét az első támadások után már eladta. Ez az ellenzéket nem zavarja, folyamatos ellenzéki támadások tárgya azóta is a miniszterelnök és a családja.
Valamiért nagyon sürgős lett az OLAF-nak
Információink szerint az ügy az elmúlt egy hónapban hirtelen nagyon sürgős lett az OLAF számára. Meg sem várták az érintettek összes észrevételét, villámgyorsan lezárták a vizsgálatot, gyaníthatóan azért, hogy a kampány témájává tudják tenni újra a közvilágítási kérdéseket. Pedig az ügyet egyszer már vizsgálták. Viszont, ha az OLAF ajánlást tesz, akkor azt az ügyészségnek ki kell vizsgálnia. Mivel a vizsgálat legalább három hónapot igénybe vesz, de lehet, hogy akár egy évbe is belekerül, amíg 17 önkormányzat képviselőit meghallgatják, így a választási kampány alatt ezt nem lehet érdemben lezárni. Ez ürügyet szolgáltathat majd arra, hogy az ellenzék sorozatosan ebben az ügyben tartson sajtótájékoztatókat.
Természetesen visszafizetésről sincsen szó, hiszen az OLAF ajánlásai nem bírnak kötelező erővel az ajánlással érintett szervezetekre (akár a bizottság főigazgatóságaira) nézve, ezek saját hatáskörben, a rendelkezésükre álló információk alapján dönthetnek arról, hogy milyen további intézkedéseket tesznek.
Ezt követően, a bizottság döntése szerint az OLAF ajánlásában foglaltakkal kapcsolatban a tagállam és a bizottság között egyeztetés kezdődhet, amelynek során a tagállamnak van lehetősége az OLAF megállapításaira vonatkozóan észrevételeket tenni, vagy azokat akár vitatni.
Elégedettek az önkormányzatok
Az önkormányzatoknál elégedettek a programmal, ez a program 35 város közvilágításának megújítását segítette elő. A legkorszerűbb LED-es technológiát alkalmazták, ami jelentős energiaspórolást, így költségmegtakarítást hozott az önkormányzatoknak.
A pénz nem tűnt el, időben megvalósultak a programok,
és információink szerint a kivitelezési árakat sem lehetett túl magasnak nevezni, hiszen más cégek is az ELIOS-hoz hasonló árak mellett valósították meg a közvilágítás korszerűsítését. | [
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Nemzeti Nyomozóiroda"
] |
Újabb üggyel bővült az Országos Roma Önkormányzat új vezetésének terhes öröksége. Találtak egy nagy értékű villát, amire eddig csak ráfizettek.
A RomNet arról ír, hogy az Országos Roma Önkormányzatnak (ORÖ) van egy közel százmilliót érő, 160 négyzetméteres luxusvillája is a budai Széchenyi-hegyen. A lap feltételezése szerint ezt a mai napig a szervezet volt elnöke, Farkas Flórián használja annak ellenére, hogy több mint egy éve nem tisztségviselője az Országos Roma Önkormányzatnak.
A RomNet szerette volna megtekinteni a budai ingatlant, de az ORÖ hivatalának tájékoztatása szerint erre nem volt lehetőség, mert Farkas Flórián a lakás kulcsait a mai napig nem szolgáltatta vissza. A lap úgy tudja: az önkormányzat hivatalának korábban nem is volt tudomása arról, hogy az államtól tulajdonba kapták ezt a nagy értékű ingatlant, ez a közgyűlési jegyzőkönyvekben nem szerepelt.
Idézik Buri Edina hivatalvezetőt, aki kérdésükre azt mondta: ő maga még soha nem járt az ingatlanban, tudomása sincs arról, az merre található. Közlése szerint a 160 négyzetméteres lakás havi közös költsége 130 ezer forint, amelyet az önkormányzatnak kell fizetnie. Idén novemberben hathavi elmaradást kellett megfizetniük, annak ellenére, hogy a lakást nem használhatták – olvasható a RomNet cikkében.
A roma önkormányzatnak három másik lakása is van a fővárosban: a Csengery utca 52.-ben egy 83, egy 71 és egy 65 négyzetméteres. A ház első emeleti lakásában Farkas Flórián korábbi titkárnője lakik, akinek már egy éve nincs munkaviszonya az ORÖ-vel. A második emeleti 83 négyzetméteres lakásban pedig az ORÖ volt hivatalvezetőjének a lánya él, akinek szintén nincs már munkaviszonya az önkormányzattal. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [] |
"Döbbenetesen" drága tanulmányok a BKV-nál: betűnként 5 ezer forint
Várhatóan feljelentést tesz a fővárosi Fidesz
KN
Papcsák Ferenc, aki egyben a BKV ügyeit vizsgáló eseti bizottság tagja is, újságírók előtt bemutatott három tanulmányt, amelyeket a főváros rendelt meg és a BKV fizetett ki, mint mondta, "botrányos" áron. A megvalósíthatósági tanulmányok 244, 86 és 67 millió forintba kerültek, és a képviselő szerint annyira semmitmondók, hogy aligha lehetett rájuk szükség. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik tanulmány minden egyes betűje 5 ezer forintba került.
Közölte, hogy most a megrendelt tanulmányok alapjául szolgáló szerződéseket kérték be a főváros vezetésétől, és majd azok ismeretében döntenek a feljelentés megtételéről.
Papcsák Ferenc elmondta, a "döbbenetesen" drága tanulmányokra úgy derült fény, hogy bekérték a főváros vezetése által 2007-ben és 2008-ban megrendelt megvalósíthatósági tanulmányok jegyzékét, és a három most bemutatott dokumentumot ezek közül választották ki. Hangsúlyozta, hogy az említett három tanulmány árából nyolc új autóbuszt vásárolhattak volna. Felvetette, hol van ilyenkor, és miért nem emelte fel a szavát Keller László korábbi közpénzügyi államtitkár vagy a "lélegeztetőgépekért aggódó" Lendvai Ildikó (MSZP)?
Az ellenzéki képviselő szerint "nem kérdés" a főpolgármester felelőssége az említett és a hasonló ügyekben, amikor a városvezetés rendelt meg tanulmányokat. Mint mondta, Demszky Gábor (SZDSZ) a város vezetőjeként felelős azért, ami az önkormányzat cégeinél történik. Papcsák Ferenc szerint egyre valószínűtlenebb, hogy a BKV korábbi vezetői "magányos elkövetőkként" készíttettek tanulmányokat. Úgy látja, hogy a történtekért már nem csak a fővárosi tulajdonú közlekedési cég vezetői hibáztathatók. A BKV-vizsgálóbizottság szerdán tartja következő ülését, amelyen Tóthfalusi György volt igazgatósági elnököt és a közlekedési tanácsnoki posztról nemrég lemondott Lakos Imrét (SZDSZ) hallgatják meg.
(MTI) | [
"BKV"
] | [] |
Valaki itt hazudik, és nem mi. Ez nem a mennyország, de nem is a pokol. Tisztességes elszámolás, megalapozott jövőkép sokat javíthat a helyzetünkön. Az embereket arra kérjük, a szemüknek higgyenek – nyilatkozza lapunknak Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese.
– A baloldal Európában válságbanvan, az MSZP itthon elveszítette szavazói felét. Vége a történetnek?
– Inkább egy új kezdődhet. Abaloldali gondolkodású vagy érzelmű emberek száma biztosan nem csökkent. Egy régi dilemmával állunk szemben: a modern, pragmatikus és társadalmi felelősséget vállaló kormánypolitika és a gazdasági hatékonyság kényszere nehezen egyeztethető össze a baloldal szociális érzékenységével. A racionális megközelítés nem elég. Az MSZP-nek az embereket emocionálisan is meg kell szólítania. Ennek alapja pedig a hitelesség.
– A hitelesség szó lejáratódott az MSZP ügyei kapcsán.
– Az MSZP nem korrupt párt! Viszont, mint az élet minden területén, nálunk is vannak korrupt emberek, akik nem képesek ellenállni csábításoknak. De tudjuk a neveket, vannak a nevekhez arcok, a nyilvánosság előtt folynak a vádeljárások. Nem próbáltunk eltusolni egyetlen ügyet sem. A párt szelleme tehát nem korrupt. Korrupt párt az, amely körül ugyan suttogások vannak, de hallgat, és hányaveti pökhendiséggel megy el mellettük. Elég pár névre, ügyre utalni: Kaya Ibrahim, Happy End vagy újabban esztergomi halastó, győri sportegyesületi Audi, és még sorolhatnám. Mikor tettek akár csak egy lépést is ezek tisztázására?
"A bűnbakkeresés silány megoldás"
– Akárhogy is, az MSZP-től sokanelfordultak. Melyek a mélyrepülés okai?
– Ez nagyon összetett folyamat.A nyolcéves periódus elejének intézkedései igazságosak, az infrastruktúrafejlesztés és az átalakítási törekvések előremutatóak, az utolsó időszak válságkezelési lépései szükségesek voltak. Helyes volt az ápolónők, pedagógusok fizetésemelése, autópályák építése, a 13. havi nyugdíj. Emiatt viszont az államháztartás hiánya megszaladt, ami önmagában korrekciót követelt, és a helyzetet súlyosbította a válság. Nyilvánvaló volt, hogy változtatni kell egy sor területen, és átgondolt reformkoncepcióra lett volna szükség. Ehelyett ad hoc jellegű, nem eléggé összehangolt intézkedéseket hoztunk. Nem volt elég türelmünk az egyeztetésekhez, a legfontosabb érintettek megnyeréséhez. Néha meghátráltunk, amikor ki kellett volna tartani, s ez a gyengeség látszatát keltette. Máskor meg erősködtünk, amikor kompromisszumot kellett volna kötni vagy viszszavonulni. És gyenge volt a kommunikációnk. De nyolc éven át olyan, mindent elutasító, destruktív, szinte polgárháborús mentalitással találtuk magunkat szemben, amire nem voltunk, nem lehettünk felkészülve.
– A közvélemény-kutatások némileg növekvő támogatottságot mutatnak, de az összkép lesújtó. Mivel lehet ilyen helyzetben kampányolni?
– A választók józan ítélőképességére lehet hatni. A választások közeledtével a politikai élet más dimenzióba kerül, és meglepő módon, talán csökken a tere a demagógiának. Ezt tapasztalom egyéni jelöltként otthon, a Jászságban is. Talán azok, akik ma csak hümmögnek, amikor azt hallják, hogy ez egy tönkretett ország, akkor egy pillanatra megállnak majd: mi van? Autópályán lehet autózni Miskolctól, Nyíregyházától vagy Szegedtől Letenyéig. Épült három új híd és újjászületik kettő régi a Dunán, megváltozott falvak, városok képe. Budapesten elkészül a szennyvíztisztító, teljesebb lett az M0-s, akárhogy is, de épül a 4-es metró. Így néz ki egy tönkrement ország? Valaki itt hazudik, és nem mi. Ez nem a mennyország, de nem is a pokol. Tisztességes elszámolás, megalapozott jövőkép sokat javíthat a helyzetünkön. Az embereket arra kérjük, a szemüknek higgyenek.
– A kampányhoz ez kevésnek tűnik.
– Konkrét tervekkel állunk elő.Csak néhány címszó: a munkanélküli-segély időtartamának meghosszabbítása éppúgy felmerül, mint az, hogy segítsünk a munkanélkülivé váló pályakezdő diplomásoknak. A beindított munkahelyteremtő és -megőrző programok is folytatódnak. Új nyugdíjkorrekciós programot indítunk, miután 2010-ben az előző befejeződik. A továbblépést pedig az jelenti majd, hogy a nyugdíjak reálértéke ismét kiszámíthatóan nő. 2012-től ismét az inflációnak megfelelő mértékben emelkedik a családi pótlék. A gazdasági növekedés eredményeképpen nem csak a támogatási rendszerek erősödhetnek. Mai számításaink szerint 2011-től négy év alatt 12–15 százalékos reálbér-emelkedésre nyílhat mód. A reálkeresetek évente átlagosan 3–3,5 százalékkal, a termelékenység emelkedésével arányosan növekedhetnek úgy, hogy közben a foglalkoztatás is nőhet, évente egy százalékkal. Vagyis: több munkahely lesz.
– Már megbocsásson, nem az MSZP alakít majd kormányt.
– Mindent megteszünk azért,hogy korábbi támogatóinkat megygyőzzük. Azt szeretném, ha az MSZP-ről újra azt mondanák, hogy következetesen képviseli a baloldali értékeket és olyan párt, amely a szegények a rászorultak felé fordul és azért politizál, hogy az alsóés a középosztályok védelmet kapjanak. Az MSZP-szavazók és a korábban elfordultak számára fontos a baloldaliság és a baloldalhoz kötődő értékek hangsúlyozása.
– Mennyire nehezíti a kampányt azMSZP megosztottsága?
– Kampányban megengedhetetlen a megosztottság, mert elbizonytalanítja a választókat. Abból, hogy az MSZP-n belül több irányzat működik, az is következik, hogy ezek sokszor vitában, sőt egyfajta belső küzdelemben állnak egymással. Én ezt egyik erősségünknek tartom, pedig gyakran a szemünkre vetik, "veszekedős" pártnak tartanak. Inkább arról van szó, hogy az MSZP baloldali gyűjtőpárt jellegét meg akarjuk őrizni. Megalapozatlan minden, a pártszakadást vizionáló spekuláció. A belső küzdelmeket csak a felületes elemzés láttatja puszta hatalmi harcnak, ezek többnyire politikai programelemek és érdekek megmérettetése. Kemény viták során alakulhat ki a konszenzus. Amikor elfeledkeztünk erről a tapasztalatról, eltértünk ettől a rutintól, úgymond a könnyebb utat választottunk, mindig súlyos árat fizettünk érte.
– Ez a vita vált nyilvánvalóvá a miniszterelnök-jelölt állításnál is?
– A kiválasztás folyamata a maga normális módján zajlott. Lassan kristályosodott ki az a szűk névsor, amelyben gondolkodhatunk. Nem szeretnék olyan pártban lenni, ahol évek óta borítékolva van, hogy kiből lehet jelölt, és még csak látszólag sem gondolkodik el senki ezen. Amikor Mesterházy Attilát felkértük, azzal érveltünk, hogy nemcsak új politika kell, hanem új arcok is. Bízom abban, hogy benne megtaláltuk a megfelelő jelöltet. Bízom Szigetvári Viktor kampányigazgatóban is.
– A pártokban a jelölteket és a kampányfőnöküket szokták keresztre feszíteni, ha valami nem jól sül el.
– Az ilyenfajta bűnbakkereséssilány megoldás, és nem ad választ a politikai problémákra. Ez nem egy ember felelőssége. Fontos persze az, hogy reálisan értékeljük a jelenlegi helyzetet és világosan fogalmazzuk meg céljainkat. Azt tapasztaltam az elmúlt néhány hónapban, amikor a választások előkészítését szerveztem, hogy sokan akarnak tenni, és nem csak az MSZP miatt. Nemzeti érdek, hogy a politikai életben megfelelő egyensúlyok és ellensúlyok legyenek. | [
"MSZP"
] | [] |
Jogerősen felmentett volt titkosszolgálati vezetőket a hűtlen kezelés vádja alól az ítélőtábla. Sok minden nem derült ki, mert államtitok miatt zárt ülést tartottak.
Jogerősen felmentette a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól Laborc Sándor és Galambos Lajos volt titkosszolgálati vezetőt a Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett másodfokú döntésében. A bíróság államtitok miatt zárt ülést tartott, majd az ítélet rendelkező részét nyilvánosan hirdették ki, ám annak szóbeli indoklása már ismét zárt ajtók mögött hangzott el.
Laborc egy korábbi tárgyaláson © MTI / Kovács Attila
A Központi Nyomozó Főügyészség folytatott eljárást Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagy és Laborc Sándor volt dandártábornok ellen, akik a belső elhárítást végző Alkotmányvédelmi Hivatal elődjének, a Nemzetbiztonsági Hivatalnak voltak vezetői egymást követően, a Gyurcsány-kormány időszakában. Sajtóhírek szerint az ügyészség a Political Capital elemző és tanácsadó cégnek adott több tíz milliós megbízások kapcsán emelt vádat.
Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék tavaly bűncselekmény hiányában mentette fel a két volt titkosszolgálati vezetőt és két munkatársukat.
Az ügyészség Galambos és Laborc esetében fellebbezett, így csupán az ő ügyük került másodfokra, ahol szerdán a Fővárosi Ítélőtábla az ügy lényegét tekintve helyben hagyta az elsőfokú ítéletet és bűncselekmény hiányában jogerősen is felmentette a két egykori titkosszolgálati vezetőt. Két megvádolt kollégájuk vonatkozásában az ügyészség nem fellebbezett a múlt évi elsőfokú döntés ellen, így az ő felmentésük már akkor jogerőre emelkedhetett.
A másodfokú ítélethirdetést követően az ügyben védőként eljáró Zamecsnik Péter ügyvéd annyit mondott: megalapozatlan volt a vádemelés, amit a bírósági ítéletek első- és másodfokon is alátámasztanak. | [
"Political Capital",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Törvényszék",
"Alkotmányvédelmi Hivatal"
] |
A közigazgatás színvonalának további emelése, valamint Magyarország versenyképességének javítása érdekében a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram (MKÖ) fejlesztéséről döntött
– közölte az MTI. A közlemény úgy folytatódik, hogy "az egyetem megújításánál a cél a fiatalabb generációk számára is vonzó, a magyar kultúra értékeit közvetítő szellemi központok megvalósítása. Ennek érdekében bevezetik az oktatói, kutatói és dolgozói életpályamodellt, a tervek között pedig vezetőképző program, valamint a Kárpát-medence magyar nyelvű közösségei bevonásával egy tehetséggondozó program indítása is szerepel. A közép-európai partnerországokkal közösen egy regionális tudásközpont is alakul.
A döntés értelmében a kormány 2019-ben 6,3 milliárd forintot fordít az NKE fejlesztésére.
A 2011-ben alapított MKÖ résztvevői magasabb támogatást kaphatnak jövőre, az ösztöndíj összege havi nettó 250 ezer forintra nő. A program keretében 50 fiatal hét hónapot Magyarországon, egy központi államigazgatási szervnél, három hónapot pedig egy európai ország közigazgatási szervénél fog tölteni. A jövő évi ösztöndíjprogramra a kormány közel 300 millió forintot biztosít.
Az NKE-ről tavaly megírtuk, hogy jók pénzköltésben: úgy szórták az uniós pénzt, hogy nyomozás indult az ügyben.
Két marékkal szórja az uniós pénzt Orbán kedvenc egyeteme, nyomozás indult az ügyben Költségvetési csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást az adóhatóság a Nemzeti Közszolgálati Egyetem két uniós projektjénél kiderült aggályos esetek miatt.
Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] | [] |
Civil jogvédők vizsgálták az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát, és az megdöbbentő eredményt hozott: a testület kizárólag Fidesz által jelölt és megválasztott tagjai szinte kizárólag a kormányoldal számára kedvező döntéseket támogattak.
Pokolnak nem kell csomagolnia a hetvenedik életéve betöltése után
Az Alkotmánybíróságot (AB) megtörte a kétharmad, mert az új tagok beültetésével sikeresen alakítottak ki egy kormányhű testületet – állapította meg közös elemzésben az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért. Álláspontjuk szerint így ez már nem a korábbi, valódi ellensúlyt jelentő AB.
A három szervezet 23 nagy jelentőségű döntést vizsgált, s ebből tíz a kormánypártok által választott bírák többségbe kerülése előtt, tizenhárom pedig utána született. Korábban a testület mind a tíz ügyben a kabinet érdekével ellentétesen határozott, de amint többségbe kerültek az "egypárti" bírák, az arány drámaian megváltozott: 13-ból tízszer a kormány számára megfelelő döntést hoztak.
Több olyan bíró is van, aki a vizsgált ügyek mindegyikében a kormány szempontjaira figyelemmel szavazott. Például Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Szívós Mária az új bírók többségbe kerülése előtt is szinte kizárólag olyan döntéseket támogatott, amelyek megfeleltek volna a kabinet feltehető érdekének. Balsai István és Juhász Imre pedig kizárólag a kormány szempontjaira figyelemmel szavazott, illetve fogalmazott meg különvéleményt.
A parlament három lépésben módosította az Alkotmánybíróság összetételét meghatározó szabályokat – emlékeztetnek a jogvédők. A rendszerváltozást követő húsz évben a mindenkori kormánytöbbség csak az ellenzékkel közösen tudott alkotmánybírókat jelölni, de ezt a rendelkezést 2010-ben megváltoztatták, és azóta a kétharmad egyedül dönthetett.
Ezt követően 2011-ben a bírák számát 11-ről 15-re növelték, később kilencről 12 évre emelték a bírák megbízatásának idejét, majd eltörölték a tisztség betöltésének felső korhatárát. Így hetvenedik életévének betöltése után is bíró lehet majd Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László, Sulyok Tamás és Szívós Mária.
Mindezek következményeként ma a tizenöt fős testületben tizenegy olyan bíró van, akit kizárólag a kormánypártok támogattak, mert a Fidesz-KDNP az ellenzékkel való egyeztetés nélkül tudott jelölni és megválasztani embereket. A kormányoldal februárban viszont elveszítette a kétharmados többségét, miközben jelenleg az AB-nek csak 14 tagja van. Egy fő tehát hiányzik, s ha be akarják tölteni ezt a posztot, a Fidesz ezúttal már egyezkedésre kényszerül.
Az elemzést a három szervezet jövő kedden sajtótájékoztatón ismerteti, és azt teljes terjedelmében nyilvánosságra hozzák. Abban egységes szempontrendszer szerint profilokba sorolják az egyes bírákat, s részletesen bemutatják ítélkezési gyakorlatukat és döntéseik sajátosságait is. | [
"Fidesz",
"Alkotmánybíróság"
] | [
"Eötvös Károly Intézet",
"Társaság a Szabadságjog",
"Magyar Helsinki Bizottság"
] |
Többek között új beléptető rendszerre és egérmozgást figyelő programra költött százmilliókat az éves szinten több mint 120 milliárdból gazdálkodó közmédia. Ám hiába minden kiadás, a legfrissebb beszámolójuk szerint még így sem tudják elkölteni a költségvetésből folyamatosan érkező milliárdokat. És bár a Duna Médiaszolgáltató leigazolta az ATV-s Kárász Róbertet, az M1 celebje, Németh Balázs közös megegyezéssel távozott a híradótól.
Az idei év a spórolásról szólt az állami és önkormányzati fenntartású intézményekben. Először csak a még el nem kezdett beruházásokat függesztették fel a "rezsicsökkentés megvédésének és a honvédelmi célok teljesítésének" érdekében, majd jöttek az intézménybezárások és a küzdelem a földgázért/villamos energiáért. Persze, azért akadt kivétel. A 2022-ben 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédiának például látszólag továbbra sem kellett spórolnia.
Nyár közepén szúrtuk ki a közbeszerzési értesítőben, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 30 millió forintért keres fizetett tapsolókat. Az összeget és a mennyiséget az elmúlt egy év tapasztalatai alapján becsülték meg. A szolgáltatást jellemzően a Budapest, Kunigunda útja 64. szám alatti székhelyén működő stúdiókban veszik igénybe, de más külső helyszínek is előfordulhatnak. A közönség tervezett igénybevétele napi maximum 12 óra, a tervezett maximum létszám 200 fő/nap. Az MTVA a tapsoló közönség ruházatát, nemét és korát is meghatározhatja. A tendert a Casting Office Kft. nyerte.
Évi 30 millió forintért keres tapsoló közönséget a közmédia | atlatszo.hu Március 27-e óta tekinthető meg online Máté Bence Öt lecke a valóság felszámolásáról (The Hungarian Playbook) című dokumentumfilmje. A történet a központilag irányított magyar állami média működési mechanizmusát mutatja be öt fejezeten keresztül. A filmben olyan újságírók szólalnak meg, akik korábban a közmédiában dolgoztak.
Szeptemberben arról számolhattunk be, hogy a Rádió 1 és a Kossuth 2 nevű stúdiókat fejlesztik a Kunigunda útja 64. alatti gyártóbázison. Először a Rádió 1 nevű stúdiót alakítják ki, amely a B111 és B112 helyiségek területén kap egy stúdiót és egy vezérlőt. Miután ezt átadták, a Kossuth 2 kerül sorra: új stúdiót, egy hírolvasó helyiséget és egy technikai helyiséget építenek a B109 és B110 helyiségek területén.
A leírásból többek között kiderült, hogy a nagy zajjal járó munkákat (pl. a fúrásokat) az üzemelő a stúdiók közelsége miatt csak éjszaka, előre egyeztetett időpontban végezheti, és hogy az újonnan kialakítandó helyiségekben az ott tartózkodó személyek a belső hőmérsékletet saját maguknak tudják majd állítani termosztát segítségével.
154 millióból tovább épül-szépül a közmédia Kunigunda úti épülete, és még fűtés is lesz | atlatszo.hu A közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közönség biztosítására írt ki tendert a közelmúltban. Az éves szinten 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédia alkalmanként akár 200 "tapsolót" is kérhet a nyertes cégtől. Az MTVA a közönség tagjainak életkorát és nemét is meghatározhatja. A keretszerződés 12 hónapra szól majd.
A nyertes az A-Bau Építőipari Kivitelező Kft. lett, amely nettó 154 millió forintért vállalta a munkát. A kanadai tulajdonossal bíró cég alvállalkozókat is bevon a munkálatokba: a Csato-Bau Kft.-t, az Air-studio Pro Kft.-t. és Bartha Edina egyéni vállalkozót.
Majd ezt követően az is biztossá vált, hogy – a sok intézményben már luxusnak számító – fűtés is biztosítva lesz a közmédiánál, miután az MTVA-nak sikerült szerződést kötnie fölgázszolgáltatásra az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-vel nettó 42,49 Ft/MJ-os áron a 2022. október 1-től 2023. október 1-ig tartó időszakra.
Mindent figyelnek
Mindezek – és egyéb fejlesztések – mellett egyre jelentősebb összegeket költenek a biztonságra, valamint a székházban dolgozók ellenőrzésére is.
Tavaly nettó 463 millió forintért új biztonságtechnikai kapukat szereltettek be a Kunigunda úti gyártóközpontba. "Az átalakítással érintett helyszíneken a meglévő forgóvillás átengedés helyett zsilipkapus átengedésre alkalmas kapuk", valamint tolószárnyas automata üvegajtók lettek.
Erről elsőként Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be, amikor megjelent a vonatkozó közbeszerzési kiírás.
Az új kapuk működéséről pedig Dávid Ferenc, a Tilos Rádió műsorkészítője számolt be részletesen idén októberben. Mint írta, "ilyen komoly biztonsági beléptetőrendszert még nem láttam, pedig voltam pár böriben."
Dávidot – elmondása szerint – őrök csoportja fogadta, valamint "360 fokban forgó kamerák és különleges szenzorok", illetve "nemesacél rácsok megszakítás nélkül" (...) a padlótól egészen az első emelet magasságáig". A "fortress stílusú fogadótérből a regisztrációt követően csak a robbanásbiztos üveghenger alakú biztonsági zsilipeken keresztül lehet bejutni a székházba..." Bejegyzését végül azzal zárta, hogy
"kérdeztem az őröket, hogy mi a jó istentől félnek ennyire. Az egyik azt mondta, hogy kérdezzem a vezetőséget, a másik azt, hogy 56-tól".
A külső kapuk cseréjét idén ősszel az elektronikus beléptető rendszer bővítése követte. A megbízást a TVT Vagyonvédelmi Zrt. kapta, amely nettó 339,8 millió forintért végezheti el a munkát. A TVT feladata lesz többek között a jelenlegi beléptető rendszer vezetékes belépési pontjainak áthelyezése és bővítése a Kunigunda úti székházban, valamint az A, B, C irodaépületek helyiségeiben vezeték nélküli belépési pontok kialakítása (összesen 570 db).
A műszaki leírást "magyarra lefordítva" az derül ki – legalábbis egy általunk megkérdezett szakértő szerint –, hogy kártyás beléptető rendszer lesz az épületben, vagyis lehet majd tudni, ki, mikor és merre jár az intézményben. Ez alkalmas lehet munkaidő-nyilvántartásra, de akár teljes kontrollra is.
Több mint 500 beléptető pontot alakítanak ki a közmédia Kunigunda úti székházában | atlatszo.hu Bár az országban egymás után halasztják el a különböző állami beruzásokat, úgy tűnik, az évi 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédiának egyelőre nem kell spórolnia. Korábban közel nettó félmilliárd forintért új kapukat szereltettek be a Kunigunda úti gyártóközpontba, majd 30 millióért kerestek fizető tapsolókat, most pedig a Rádió 1 és a Kossuth 2 nevű stúdiókat fejlesztik 154 millió forintért.
Ahogy annak az aktivitást mérő alkalmazásnak a tervezett használata is, amely az alkalmazottak munkáltató által biztosított eszközein fut majd. A 150 millió forint értékű fejlesztésre az indoklás szerint "a világjárvány miatt bekövetkezett megváltozott munkarendben a dolgozók produktivitásának megtartása, illetve a kollégák teljesítményének objektív mérése" miatt van szükség.
A szerződésről elsőként beszámoló RTL.hu szerint az új rendszer képes lesz többek között az egérmozgatás észlelésére, a felhasználó által használt alkalmazások észlelésére és azok aktív használati idejének naplózására, valamint a megnyitott weboldalak és azokon eltöltött idő logolására is. "Az inaktív időszakok esetén az alkalmazás felhasználói értesítést küld, az erre adott reakció idejét pedig méri. Emellett kezelni fogja a szüneteket, szabadságokat és távolléteket is."
Ömlik a közpénz
Mindezek a kiadások azonban bőven beleférnek a közmédia büdzséjébe. A 444.hu a napokban megírta, hogy bár látványosan növekednek a közmédia személyi és dologi kiadásai, így sem tudják elkölteni a költségvetésből folyamatosan érkező milliárdokat.
A lap a harmadik negyedéves eredménykimutatás alapján arról számolt be, hogy idén januártól szeptemberig 90,1 milliárd forintot kapott az MTVA az államtól, 3,2 milliárd forint pedig reklámbevételekből folyt be. A személyi kiadás 2,5 milliárd forinttal lett több, míg a dologi kiadás 3,7 milliárd forinttal. Az adózott eredmény 8,2 milliárd forint volt.
Szeptember végén 2184 embert foglalkoztattak munkaviszonyban, ami közel 100 emberrel több, mint egy évvel ezelőtt.
"Az év utolsó három hónapjában még biztosan tízmilliárdok érkeztek a közmédiához, így bőven 100 milliárd forint felett lesz a bevételi oldal. Elvileg a közmédiának 2022-re mintegy 130 milliárd forintot szavazott meg a parlament. Jövőre viszont jön a szigor: az MTVA önálló költségvetését 126,6 milliárd forintosra tervezik, ebből 5,5 milliárdot tesznek ki a kereskedelmi bevételek. A főösszeg 3,5 milliárd forinttal kevesebb az ideinél" – összegezte a 444.hu.
Nettó 340 millióba kerülnek a kártyás kapuk az MTVA-székházban | atlatszo.hu A TVT feladata lesz többek között a jelenlegi beléptető rendszer vezetékes belépési pontjainak áthelyezése és bővítése, valamint az A, B, C irodaépületek helyiségeiben vezeték nélküli belépési pontok kialakítása (összesen 570 db). A műszaki leírást "magyarra lefordítva" az derül ki – legalábbis egy általunk megkérdezett szakértő szerint -, hogy kártyás beléptető rendszer lesz az épületben, vagyis lehet majd tudni, ki, mikor és merre jár az intézményben.
Elfogult és átláthatatlan
Arról, hogy mennyire sikerül ezt a pénzt a közszolgálatiság jegyében elkölteni, már több írás is született. Legutóbb a Mérték Médiaelemző Műhely jelentetett meg elemzést, amely szerint a közmédia szervezeti felépítése átláthatatlan, a felelősségi viszonyok nem egyértelműek, a pénzköltés nem transzparens, a szerkesztőségi irányelv pedig egyértelműen a kormánypárti kommunikáció képviselete. Utóbbit egy kiszivárgott hangfelvétel is bizonyítja. Mindezek miatt több tüntetést is szerveztek az MTVA ellen idén (is).
Először Hadházy Ákos vert tábort – szó szerint – a Kunigunda úti székház előtt október végén. Mint írta: "...október 23. előtt egy néhány perces videót szerettem volna felvenni és meglepődve láttam, hogy akkora volt a hazugsággyár riadalma, hogy olyan gyorsan zárták be az összes kaput, hogy még az egyik biztonsági őrt is kizárták, sőt, a pizzafutárt sem engedték be. Ugyan korábban is gondoltam ilyesmire, de ezek a tragikomikus jelenetek megerősítették: ha ekkora riadalmat tudok kelteni, eljövök ide kicsit hosszabb időre."
Szemben a hazugsággyárral | Ma felvertünk itt egy sátrat a Kunigunda útján, az állami televízió épülete előtt és jövő péntekig, november 4-ig itt fogok maradni. | By Hadházy Ákos | Facebook Ma felvertünk itt egy sátrat a Kunigunda útján, az állami televízió épülete előtt és jövő péntekig, november 4-ig itt fogok maradni. Arra kérem Önöket, hogy egy hét múlva, pénteken Önök is jöjjenek el és vegyük közösen blokád alá ezt a piszkos hazugsággyárat.
A sátras akció lezárásaként a parlamenti képviselő tüntetést is hirdetett az épület elé, amelyen végül több ezren vettek részt, köztük számos diák és tanár is. "A hazugsággyár blokádja" nevű eseményen többek között felszólalt Baranyi Krisztina kilencedik kerületi polgármester, Ungváry Krisztián történész, Polyák Gábor médiajogász, valamint több civil szereplő is.
Polyák Gábor médiajogász arra mutatott rá, hogy a szakmai elvek különböztetik meg az újságírókat a propagandistáktól. Felsorolása alapján az MTVA dolgozói akár a rendszer elkötelezett hívei, akár cinizmusból vagy félelemből töltik be a pozíciójukat – egyaránt felelősek a közmédia állapotáért.
"Örkény, ha élne, lubickolna ebben a hazug világban"
– mondta a tanárok képviseletében Varga Orsolya, kifejezve a propaganda-gépezet abszurditását.
A felszólalásokat Hadházy Ákos zárta, aki kijelentette, eredménynek azt tudná elfogadni, ha a hírhamisító Papp Dánielt leváltanák a közmédia hírigazgatói posztjáról. A képviselő egyúttal emlékeztetett Nagy Navarro Balázsra, aki korábban éhségsztrájkba kezdett Papp Dániel eltávolítása érdekében. Hozzátette, ha a Parlament nem fogadja el a fizetett kormányreklám tilalmára ("azaz a folyamatos Fidesz-kampányra") vonatkozó törvényjavaslatát, akkor további lépéseket tesz.
Az eseményről végül maga a köztévé is beszámolt, igaz, trükkösen: épp csak a lényeget, vagyis azt hagyták ki, hogy a demonstráció célja a közmédia súlyos hírcenzúráinak eltörlése volt.
Decemberben aztán újabb megmozdulás volt a székház előtt, amikor a diákokból, szülőkből, tanárokból és az ügy mellett kiálló szimpatizánsokból álló tömeg az MTVA épülete elé vonult. A demonstráció előzménye a novemberi tüntetés volt, ahol a diákok ultimátumot adtak a köztévének.
Felhívásukban legalább öt percet kértek az M1 híradójában főműsoridőben, hogy élő adásban mutathassák be a diákok szemszögét is az elmúlt időszak sorozatos kiállásainak okairól és hátteréről. Mivel erre nem kaptak lehetőséget, újabb megmozdulást szerveztek.
Egy celeb ment, egy jött
Bár leépítések idén nem voltak az MTVA-nál, egy nagy veszteség azért érte a köztévét: augusztus végén ugyanis távozott az M1-től a Híradó legismertebb arca, Németh Balázs. A hírről a Média1 számolt be elsőként. Mint írták: "Németh Balázs az M1 nemzeti hírtévévé alakítását követően, 2015-től szinte azonnal a csatorna egyik legismertebb arcává vált, ezért is emlegették őt kollégái "A Celeb" becenéven.
Ismertségéhez nagyban hozzájárult, hogy a műsorvezetőt, amikor még képernyőn volt, sokszor érte bírálat kívülről, ezért számos internetes mémben és Coub-videóban is szerepelt. (...)
Kommentárjai miatt a Médiatanács több alkalommal is elmarasztalta az állami tévécsatorna működtetőjét,
de tavaly decemberben a közmédia vezetése Egyesy Géza-díjjal ismerte el Németh Balázs munkáját. Németh Balázs az MTVA jól fizetett munkatársai közé tartozott: 2020-as, bírósági úton kiperelt hivatalos adatok szerint Németh Balázs munkája havi közel kétmillió forintjába került a közmédiának" – írta a Média1.
Később a HVG írta meg, hogy Németh – aki a 2023-as atlétikai világbajnokság szervezéséért felelős Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatója lett – a törvény által előírt juttatásokon túl távozásakor négyhavi távolléti díjban, bruttó 8 014 000 forintban részesült.
A közmédiánál folytatja viszont Kárász Róbert, pontosabban a Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-hez megy. Már az átigazolás bejelentése is igazi műsorrá alakult, 3 nap leforgása alatt ugyanis 3 különböző információ látott napvilágot ezzel kapcsolatban.
Az egykori ATV-s műsorvezetőről december 10-én jelent meg, hogy a köztévéhez igazol. December 11-én aztán a közmédia közölte, hogy a hír nem igaz, nem náluk fog dolgozni Kárász. Majd december 12-én a közmédia kiadott egy közleményt arról, hogy Kárász Róbert náluk fog dolgozni, csak épp nem egy az egyben. Kárász ugyanis nem az MTVA, hanem a Duna Médiaszolgáltató Zrt. dolgozó lesz, amelynek műsorait az MTVA gyártja.
Ahogy azt a hirado.hu megírta: "Az MTVA nem alkalmazza Kárász Róbertet, mert az MTVA egy műsorkészítő alap a törvény szerint, nem pedig médiaszolgáltató. Vagyis gyártja azokat a műsorokat, amelyeket tőle, vagyis az MTVA-tól a médiaszolgáltató Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. megrendel. Mert a Duna nZrt. a törvény szerinti médiaszolgáltató. Tudjuk, bonyolult, de legalább 10 éve ez a rendszer.."
Kárász Róbert 2023. január 1-től egy kis létszámú kreatív stáb vezetője lesz – közölte a lap "A liberális portáloknak nem erényük a hitelesség – Képesek meggörbíteni a teret" című cikkében.
Nem azért nyert a Fidesz, mert csak az ő médiája jut el az emberekhez – a kormánypárti médiafölény igazi arca | atlatszo.hu Az ellenzéki térfélen visszatérő sztereotípia, hogy a Fidesz választási sikerének egyik oka a médiafölénye: az, hogy választói tömegek csak a kormánypárti médiából tudnak tájékozódni, az offline média nagyrészt a kormány befolyása alatt áll, és sokan nem férnek hozzá a független médiához például az interneten keresztül. A statisztikák azonban nem egészen ezt mutatják: kormánypárti médiatúlsúly ugyan létezik, de nem úgy működik, ahogy azt sokan elképzelik.
Nyitókép: Az köztévé beszámol a köztévé előtt tartott tüntetésről. Fotó: hirado.hu/Átlátszó montázs | [
"Air-studio Pro Kft.",
"Csato-Bau Kft.",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap",
"A-Bau Építőipari Kivitelező Kft.",
"TVT Vagyonvédelmi Zrt.",
"MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.",
"Casting Office Kft.",
"Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt."
] | [
"Rádió 1",
"Tilos Rádió",
"Budapest 2023 Nonprofit Zrt.",
"Mérték Médiaelemző Műhely",
"Duna nZrt"
] |
Jó, ha tudja: a jegybank és vezetése elkötelezett a pártatlanság, az elfogulatlanság és az erkölcsi feddhetetlenség mellett. És még a közérdek egyéni érdekek elé helyezése mellett is. A cikk végén listáztuk, mit tettek ez ügyben csak 2016-ban.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Közbeszerzési Hatóság (KBH) egy korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről szóló összefogáshoz csatlakozott csütörtökön – tudósít az állami hírügynökség.
A KBH nevében Rigó Csaba Balázs elnök, az MNB-től Windisch László alelnök írta alá a nyilatkozatot. Ezzel vállalták, hogy erősítik a két szervezet "korrupcióval szembeni ellenálló-képeségét", és fejlesztik "korrupcióellenes eszköztárukat".
Nézzük, mit tett mostanában a KBH a korrupció ellen? Több mindent, de ezek közül Rigó azt emelte ki, hogy információbiztonsági átvilágítást végeztek az intézményben. Így már a legmodernebb informatikai eszközökkel sem lehet betörni a szervezetbe, ami ezek szerint hozzájárul a korrupció visszaszorulásához.
Windisch László pedig elmondta, mit vállal be a jegybank azzal, hogy aláírta ezt a nyilatkozatot: jelzi, hogy
elkötelezett a szakmai felkészültség, pártatlanság, elfogulatlanság és az erkölcsi feddhetetlenség, valamint a közérdek egyéni érdekek elé helyezése mellett.
És most nézzük, milyen eredményeket ért el az MNB csak 2016-ban erkölcsi feddhetetlenség és az egyéni érdekek háttérbe szorításának tárgykörében:
Január:
Tényleg állami Matolcsy-hitelt kapott Matolcsy fia
Tovább hízik a jegybankelnök rokonának bankja
Február:
Most már biztos: saját testőrségük van Matolcsyéknak
Március:
Fura pályázaton viszi el Matolcsy rokona a Buda-Cash-vagyont
Kövér aláírta a 250 milliárdos MNB-s alapítványi pénzt szemünk elől eldugó törvényt
Felnyomták az MNB-t az ügyészségen, másnap Polt és Matolcsy együtt borozott
Matolcsyék azzal újíttatják fel az Eiffel Palace-t, akitől vették
Április:
Magyarázkodik a vs.hu az MNB-alapítványoktól kapott százmilliók miatt
Matolcsy elmondta, miért van nagyon rendben, hogy ötmillió forint a fizetése
Öt jegybanki alapítvány is megvette ugyanazt a jelentést Matolcsy unokatestvére cégétől
Matolcsy ismerőseivel vannak tele az MNB-alapítványok
165 millió forintért rendelt szőnyegeket a Matolcsy-alapítvány a Windsori kastélyt és a Fehér Házat is ellátó cégtől
Május:
Csúszik a milliárdokat szétosztó MNB-alapítványok vizsgálata
Nyíltan beszélt a közgazdász: az MNB alapítványok a választások megnyeréséhez kellenek
Matolcsy rokona igenis tulajdonosként járt a VS.hu-nál – mondja a volt főszerkesztő
Június:
Az MNB-alapítványok újabb 300 milliónyi költésére derült fény
Valószínűleg ez lesz az utolsó cikkünk a Matolcsy-Trócsányi unokatestvér-ügyben
Július:
Népszabadság: Matolcsy fia használja Szemerey 200 milliós lakását
Augusztus:
Tíz, hét és öt posztjuk van egyszerre az MNB-alapítványok rekordereinek
Kecskemét Matolcsy-Szemerey-hálóban
Szeptember:
A Matolcsyval összefüggésbe hozott nő anyja cégét is jól tartotta az MNB
A legjobban fizetett 4-5 százalékba tartozott a jegybankban a Matolcsyhoz közel kerülő személyi titkár
Vajda Zita nem közszereplő, akik róla írnak, azok meg szexisták – az MNB visszavág
Október:
Matolcsy egy várbeli luxuslakást használ, ki nem találná, kiét
Matolcsy már 6 éve közelről figyelte Vajda Zita karrierjét – a bezáratott Népszabadság utolsó számában megjelent Matolcsy-tényfeltárás
Elképesztő fizetéseket kapnak a jegybankosok | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Fehér Ház",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Eiffel Palace"
] |
Nem alvállalkozóként hanem jogszabályi kötelezettsége nyomán végzett tűzszerész mentesítési tevékenységet a Magyar Honvédség a Hortobágyi Nemzeti Park területén - szögezte le Simicskó István honvédelmi miniszter a parlament honlapján közzétett írásbeli válaszában.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő területen július elsején délután mentesítési feladatokat láttak el az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred tűzszerészei, amikor az egyik robbanótest, egy 250 kilogrammos bomba a hatástalanítás közben felrobbant. Négy tűzszerész meghalt, egy súlyosan megsérült.
A honvédelmi minisztertől Demeter Márta MSZP-s országgyűlési képviselő kérdezte írásban: "Valóban "alvállalkozásban" végzett tűzszerészeti tevékenységet a Magyar Honvédség a Hortobágyon?" - írja az MTI.
Válaszul Simicskó István azt írta: a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság két projekt keretében végzi a volt Hortobágyi Bombavető Lőtér tájrehabilitációs feladatait. A lőszermentesítési feladatok ellátásáról szóló nyílt közbeszerzési eljárást a Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. nyerte el. A teljes szerződés az első ütem feladataira több mint bruttó 217 millió forintról, míg a második ütemre több mint bruttó 206 millió forintról szól.
A honvédelmi miniszter szerint a Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. feladata csak a robbanótestek felkutatására terjed ki, hatástalanításra nem. Ugyanis a jogszabályok alapján Magyarországon kizárólag a Magyar Honvédség tűzszerész alakulata végezhet tűzszerészeti mentesítést.
A Magyar Honvédség tűzszerész ezredének feladata a kitűzött jelek alapján a feltételezett robbanótestek helyének feltárása, a robbanótestek hatástalanítása és megsemmisítése - írta a miniszter. Kiemelte, hogy a Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. nem áll semmiféle gazdasági, illetve jogi kapcsolatban a honvédséggel, így annak nem fizet, illetve nem fizetett semmilyen jellegű anyagi juttatást, pénzösszeget.
A tűzszerész mentesítési tevékenységet végző katonák pedig a nekik járó összes juttatásban maradéktalanul részesültek - tette hozzá Simicskó István.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred 2015. január 6-án kötött szolgáltatási szerződést, amelyet a nemzeti park igazgatóságának igazgatója és a tűzszerész ezred parancsnoka írta alá. A szerződésben rögzített és a tűzszerész mentesítési feladatokban érintett területen talált feltételezett robbanótestek, száma eléri a 40 ezret. Ennek 10 százaléka éles robbanótest volt. A területen 2013-ban 475, 2014-ben 123, 2015-ben 2692, 2016. első fél évében 1222 robbanótestet hatástalanítottak és semmisítettek meg a honvédségi tűzszerészek. | [
"Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft.",
"Magyar Honvédség",
"Hortobágyi Nemzeti Park"
] | [
"1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred",
"MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred",
"Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság"
] |
A következő öt évben is milliárdokat fizet műsorgyártásra és stúdióüzemeltetésre a korábban Simicska Lajos és Mészáros Lőrinc kezén is megfordult, most a fideszes médiaalapítvány tulajdonában lévő Hung-Isternek a Szerencsejáték Zrt. A Hung-Ister lassan 20 éve készíti a lottóshow-t az állami cégnek, de a nagy Orbán-Simicska összeveszés után voltak olyan pletykák, hogy ezt a megbízást is elveszíthetik. A tulajdonosváltás azonban úgy tűnik, megoldotta a kérdést.
Sorsjegyek és lottózók
A Szerencsejáték Zrt.-nek messze ez volt a legnagyobb értékű megállapodása 2019 második felében. A vállalat, amely korábban viszonylag megbízhatóan hónapról-hónapra közzétette szerződéslistáját, tavaly júniusban valamiért felhagyott ezzel a gyakorlattal. Múlt héten ezért e-mailben kértük a cégtől, hogy küldjék meg nekünk a legutóbbi közzététel óta kötött szerződéseket. Bár a levelünkre – amit többször is megnyitottak – nem kaptunk választ, a Szerencsejáték Zrt. tegnap saját honlapján frissítette a listát, és nyilvánosságra hozta a 2019 júniusa és októbere között aláírt megállapodásokat.
A közzétett szerződések jelentős része illeszkedik a napi üzletmenetbe. A vállalat például négy hónap alatt közel 200 millió forintot költött el tucatnyi lottózó és egyéb épület kivitelezésére, illetve felújítására, és majdnem 900 millióért rendelt meg különböző sorsjegyeket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiszámoltuk, mennyit nyerhetsz a kaparós sorsjegyekkelHosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát. A drágább szelvényekkel nagyobb eséllyel nyerhetünk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnakMég a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.
A több mint 70 szerződésből mindössze kettő olyan van, aminek az értéke meghaladja az egymilliárd forintot, és mind a kettőt a Hung-Ister Zrt.-vel kötötte az állami vállalat. A megállapodásokat a honlapra feltöltött táblázatban nem részletezték különösebben, mindössze annyit lehet tudni, hogy
egy 10,6 milliárdos műsorgyártási és egy 2,2 milliárdos stúdióüzemeltetési szerződést kötöttek a felek, mindkettőt a 2020 és 2024 közötti időszakra.
Az előzmények ismeretében azonban teljesen egyértelmű, hogy a Hung-Ister a jövőben is a lottósorsolás körüli show-műsorért felel majd vélhetően a saját stúdiójában. Az aláírás időzítése sem meglepő, hiszen az előző megállapodás 2019 végéig tartott.
A közmédiától kidobták őket
A Hung-Ister Zrt., ha nem is a legfontosabb építőeleme volt a Simicska-birodalomnak, mindenképpen olyan cégnek számított a 2015 előtti időszakban, amely elég megbízhatóan szállította a milliárdokat az egykori Fidesz-pénztárnok üzleti körének. A cég legnagyobb biznisze már akkor is a Szerencsejáték Zrt.-vel kötött megállapodása volt, de véletlenül sem kellett beérnie ennyivel. Egészen a nagy összeveszésig a közmédia is komoly összegeket költött el náluk, egy időben ők szállították a Magyarország Szeretlek című műsort, illetve részt vettek a Maradj talpon! és a Dal gyártásában is.
Orbán Viktor és Simicska Lajos szakítását követően azonban, ahogy sok más Simicska-cég, a Hung-Ister is elveszítette állami megrendelései nagy részét.
A fordulat az MTVA-nál volt igazán látványos, a közmédia ugyanis az egyik pillanatról a másikra ejtette a céget, és más vállalatokkal kezdte el gyártatni ugyanazokat a műsorokat. A Szerencsejáték Zrt. azonban nem tudta ilyen gyorsan kidobni a vállalatot, mivel kifejezetten hosszú távú szerződést kötöttek korábban, amit valószínűleg nem lehetett annyira egyszerűen felbontani.
A Hung-Ister bevétele így 2015 után lényegében a Szerencsejáték Zrt.-től származó pénzre korlátozódott, igaz, ebből is elég szép nyereség maradt meg, így a Simicska-birodalom hanyatlásakor még a jobban teljesítő cégek közé tartozott a műsorgyártó. A korábbi Fidesz-pénztárnok és köre azonban a többi érdekeltségéhez hasonlóan ezen a vállalaton is túladott, amikor a 2018-as választásokat követően kapitulált.
A Hung-Ister végül Mészáros Lőrinc érintésével 2018 novemberében ingyen a teljes kormányközeli médiát összefogó Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) került. Már akkor is sejteni lehetett, hogy ez lesz a teljes csoport egyik legfontosabb fejőstehene, a mostani szerződésekkel azonban ez teljesen egyértelművé vált.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fideszes médiaholding még az USA-ban is durva piaci szereplő lenneA Fidesz-közeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a legnagyobb amerikai kiadókhoz mérhető print portfólióval rendelkezik, összesen 408 újságja van.
Vállalat Hung-Ister KESMA Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány Szerencsejáték Zrt. Olvasson tovább a kategóriában | [
"Szerencsejáték Zrt.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány",
"Hung-Ister"
] | [
"Hung-Ister KESMA Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány"
] |
A nemzetgazdasági miniszter szerint nyilvánvaló, hogy az áruházak polcain is vannak olyan termékek, amelyek után elcsalják az áfát, de azt nehéz bizonyítani, hogy a nagy kereskedő cégeknek közük van ehhez. Varga Mihály erről egy levélben írt, amelyet az áfacsalási ügyről kérdező ellenzéki képviselőknek küldött.
"A NAV előtt sem volt ismeretlen, hogy azok az áruk, termékek, amelyek vélhetően adóelkerülő magatartással érintetten hazánkba bekerülnek , hosszabb vagy rövidebb láncolaton keresztül eljutnak valamilyen kiskereskedelmi egységig, ahol a végső fogyasztók megvásárolhatják azokat" – írta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter két LMP-s képviselő kérdéseire küldött válaszában, akik a Horváth András korábbi adóhivatali dolgozó által kirobbantott áfacsalási ügyről kérdezték..
Varga közölte azt is, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal valóban rendelkezett arra vonatkozó információkkal, hogy a nagy áruházláncok polcain található áfa-csalásban érintett termék. Szerinte azonban ez önmagában még nem bizonyíték arra, hogy ezek a cégek követik el a csalást. "A gyanú, illetve az erre vonatkozó jelzés azonban önmagában még nem bizonyíték az adóelkerülésre" – jegyezte meg Varga.
Varga leírta, hogy az adóhivatal 2011 augusztusában ellenőrzési akciót indított hét nagy kereskedelmi láncnál (azt nem árulta el a miniszter, hogy melyek ezek a cégek). Alapvetően adatokat gyűjtöttek a kiskereskedelmi áruházaknál, és beszállítóikból 49 céget jelöltek ki ellenőrzésre. Fel akarták térképezni a láncolatokat, amelyeken keresztül egy-egy termék eljut a hipermarketek vagy a franchise-rendszerben működő kisebb boltok polcaira. A tejet, kristálycukrot, étolajat, rizst, LCD-tévéket, táblagépeket nézték. (Piaci beszámolók, volt ellenőrök, adóhivatali dolgozók elbeszélése szerint ezeket a termékeket gyakran találjuk áfacsaló hálózatok palettájában.) 2012-ben pedig egy multinacionális kereskedelmi láncot külön kipécézett az adóhatóság, ott koncentrált ellenőrzés-sorozatot végzett.
Varga azt állítja levelében, hogy a kiskerláncok közvetlen beszállítói makulátlanok. Szerinte is történik ugyan csalás a láncban, de alsóbb szinten, és ott a NAV meg is teszi a szükséges adóhiány-megállapításokat. ".Ezzel azonban még nem nyer igazolást a kiskereskedelmi lánc adócsalásban történ ő részvétele, érintettsége" – írja a miniszter. "Az adóhivatalnak jelen pillanatban nem áll rendelkezésére olyan bizonyíték, amely alapján egyértelműen és általános érvénnyel kijelenthető lenne, hogy az áruházláncok törvénysértő módon tevékenykednek. Az ellenőrzések során nem keletkeztek olyan információk, amelyek kétséget kizáróan igazolták volna azt, hogy az áruházláncok áfa-csalásokban vesznek részt, áfacsalásokban közvetlenül érintettek."
Horváth András egy pénteki sajtótájékoztatón a levélre reagálva azt mondta, szerinte ez megerősíti azt, hogy diszkriminatív rendszer működik az adóhatóságon, amely megvédi a nagyobb kereskedő cégeket a vizsgálatoktól. Horváth azt állítja, hogy a NAV elnéző a nagyobb cégekkel szemben, az adóellenőröket pedig nem hagyják mindig dolgozni. Ő ezért feljelentést tett az ügyészségen, a héten el is rendelték a nyomozást hivatali visszaélés gyanújával.
Horváth egy korábbi tanulmányában azt állítja, hogy a láncot a kiskereskedelmi üzletek szervezik, és ők húzzák belőle a legnagyobb hasznot. Mi más lenne a közvetlen érintettség, ha nem azt, hogy a boltok polcain tömegével találjuk az adócsaló beszállítók termékeit – tette fel a kérdést Horváth a mai eseményen. Az adóhivatal azonban azt állítja, nem elég gyanítani, bizonyítani is kell azt, hogy esetleg a hipermarketek tudnak vagy tudhatnak az áfacsalásról, és ezért őket is meg lehetne büntetni.
A sajtótájékoztatón idéztek egy belsős adóhatósági levélből, amelyben az áll az Átlátszó újságírója, Becker András szerint, hogy a NAV Kiemelt Adózók Igazgatóságának nyolc vizsgálatát tagadták meg 2010 utolsó negyedévében. Három alkalommal a NAV elnöke, öt alkalommal a vizsgálat által érintett megyei igazgatóság tagadta meg az ellenőrzés kiterjesztését. Az Átlátszó.hu információi szerint 2011-ben és 2012-ben megsokszorozódott a blokkolt vizsgálati kérelmek száma. Ez ugyanakkor összefügghet azzal is, hogy 2011 elejétől elkezdték elsorvasztani a KAIG-ot és az annak keretében működő Kiemelt Ügyek Igazgatóságát. Az okokat eltérően látják az egykori szereplők, a folyamattal korábbi cikkünk foglalkozik. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"NAV Kiemelt Adózók Igazgatósága",
"Kiemelt Ügyek Igazgatósága"
] |
Nincs megfelelő végzettsége és gyakorlata, de mivel Vidnyánszky Attila jelöltje, Elek Tibor a legesélyesebb a Gyulai Várszínház élére.
Zárt ülésen dönt csütörtökön Gyula Város Önkormányzatának képviselő-testülete a Gedeon József tavaly őszi halálával megürült Gyulai Várszínház Nonprofit Kft. élére kiírt pályázat eredményéről. A várszínháznak nincs társulata, de nyári programjai a vidék legfontosabb kulturális eseményei, különösen igaz ez a nemzetközi Shakespeare Fesztivál előadásaira.
Úgy tudjuk, Gedeon József egykori munkatársa, a színház mai ügyvezetője, Varga Marianna helyett Elek Tibor irodalomtörténész lesz a befutó. A Békéscsabán élő magyar-történelem szakos tanár dolgozott újságíróként, könyvtárosként, számos kötete jelent meg, jelenleg a békéscsabai Bárka című irodalmi folyóirat főszerkesztője. Csakhogy az előadó-művészeti törvény szerint megkövetelt végzettséggel, szakmai és vezetői tapasztalattal nem rendelkezik.
Elek Tibor irodalomtörténész a békéscsabai Bárka folyóirat estjén 2016-ban © Youtube / Magyar Művészeti Akadémia
Információink szerint mégis Elek a Nemzeti Színház igazgatójának, Vidnyánszky Attilának, és a békéscsabai színház egykori igazgatójának, majd művészeti tanácsadójának Fekete Péternek a jelöltje. Vidnyánszky úgy gondolja, hogy a színházi ügyekben nem járatos Elek révén még nagyobb befolyást szerez a Gyulai Várszínház ügyeibe.
A Nemzeti Színház igazgatója az ötfős Shakespeare Fesztivál művészeti tanácsadó testületének tagja. Bár a Bárka folyóirat kiadója a Békéscsabai Színház, így Elek a színház alkalmazottja, ám nagyon kreatív jogértelmezés kell hozzá, hogy az itt eltöltött időt elismerjék szakmai, esetleg vezetői tapasztalatnak, ugyanis a folyóiratkiadás nem a színház alapfeladata.
Nem ez lenne az első botrányos színházigazgatói pályázat. A demokratikus és átlátható elemeket nyomokban még mindig tartalmazó nyilvános pályázat helyett javasolta nemrégiben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), hogy meghívásos módszerrel küszöböljék ki a nem kívánt jelöltek okozta kellemetlenségeket.
Hoppál Péter kulturális államtitkár az előadó-művészeti törvény módosítását ismertető keddi sajtótájékoztatóján azonban kiderült, a kormány végül a nyilvános pályáztatás mellett tört lándzsát. A színházigazgatókat továbbra is a város közgyűlése nevezi ki, de, ha a bíráló bizottság javaslatával ellentétes döntést hoz, azt nyilvánosan meg kell indokolnia, ahogy a nyertes pályázatnak is nyilvánosnak kell lennie, és a bírálóbizottság összefoglalójának, szavazati arányainak is. Ez eddig jó hír.
A jelöltek alkalmasságát vizsgáló bíráló bizottság összetételét is szabályozzák. Helyet foglalhat a társulat által választott képviselő, és a legnagyobb taglétszámú szakszervezet képviselője is. A fenntartó két, a minisztérium egy főt delegál majd a grémiumba. A kilencfős testület fennmaradó négy tagját a Színházművészeti Bizottság kéri fel. Hoppál szerint ezzel győzött a szakmaiság.
Csakhogy a Színházművészeti Bizottság tagjait a kultúráért is felelős miniszter kéri fel, ami összetételükön látszik is, zömében a jelenlegi kurzus nyertesei foglalnak itt helyet. | [
"Gyulai Várszínház Nonprofit Kft."
] | [
"Magyar Művészeti Akadémia",
"Színházművészeti Bizottság",
"Nemzeti Színház",
"Békéscsabai Színház",
"Gyula Város Önkormányzata"
] |
Érdekes tételek is szerepelnek a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) 2016 júliusában, a paralimpiai nyári játékok előtt megtartott közgyűlésének és divatbemutatójának elszámolásában. Így például az MPB elnöke, Szabó László barátjának cége is munkához jutott.
Mintegy 7 millió forintba került az a rendezvény tavaly július 15-én a Várkert Bazárban, amelyen bemutatták a Magyar Paralimpiai Csapat riói forma- és sportruházatát – derült ki abból a tájékoztatásból, amelyet a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) adott ki az Átlátszó közérdekű adatigénylésére.
A divatbemutatót megelőzően tartották meg egyébként az MPB közgyűlését, amelyen elfogadták a paralimpiai csapat összeállítását. A helyszínért a PMB a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. részére két részletben összesen 635 ezer forintot utalt.
A formaruházatot pályázaton választották ki, a zsűri tagjai Epres Panni, Borókai Fanni a Design Terminál projektvezetője és Pálfi Judit paralimpiai ezüstérmes vívó voltak. A formaruházatot a Celeni varrta meg, a tervező Cselényi Eszter kék-barna-fehér színű kollekciót alkotott. A sportruházatot a piros-fehér-zöld színű gálakollekcióval, fehér, piros és szürke színű kiegészítő termékekkel a Tisza vállalat készítette el.
A divatbemutatóra az MPB a Netraw Bt.-től 417 703 ezer forintért rendelt dekorációt, valamint 701 ezer forintért eszközöket. A Netraw ügyvezető igazgatójának, Váry Péternek egy másik érdekeltsége, a Macaron és Társai Kft. a rendezvényen étkeztetést is végzett mintegy 200 ezer forintért.
További eszközöket adott még a Colossal Rendezvénytechnikai Kft. 1,6 millió forintos értékben. Ez a szolgáltatás sem lehetett azonban teljes körű, mert a paralimpiai bizottság – mint a tájékoztatásukban megadták – URH adó-vevőt és adaptert közel 10 ezer forintért más cégektől szerzett be.
A cateringet a Budapest Party Service (BPS) Kft. biztosított a rendezvényen, amiért a paralimpiai bizottság 1 millió 33 ezer forintot fizetett ki. A cég egyik tulajdonosa Semsei Rudolfé, aki 2015-ben elnyerte az "Év Vendéglőse" díjat, és aki a társaival a Vakvarjú éttermeket viszi.
A megfelelő hangtechnikáért az LGT és a Skorpió zenekarok alapítójaként ismert Frenreisz Károly cégének, az Omega Trading Kft.-nek 308 ezer forintot fizetett az MPB. A társaság a rendezvény után nem sokkal zrt.-vé alakult.
Szintén hangtechnika megjelöléssel állított ki számlát a paralimpiai bizottságnak a Dancemix Records Bt. 63,5 ezer forintról. A vácrátóti vállalkozás ügyvezetője és beltagja a település polgármestere, Spiegelhalter László, vagy, ahogy DJ-s körökben ismerik, Spigiboy. A zenész korábban a paralimpiai bizottság elnökével, Szabó Lászlóval közösen szervezett DJ-táborokat.
Az MPB költekezéseiből az előző elnök, Gömöri Zsolt idején adódtak gondok. A volt vezetővel szemben – mint a hvg.hu megírta – tavaly augusztusban sikkasztás és hamis magánokirat felhasználása miatt emeltek vádat, mondván, Gömöri Zsolt az érdekkörébe tartozó cégeknek jogtalanul fizetett ki közvetítői jutalékokat.
Gömöri elnökségének idején az MPB több mint egymillióért bérelte ki egyetlen napra az Iparművészeti Múzeumot 2012-ben, hogy közgyűlést tartson a díszteremben, majd és gálavacsorát adjon az Üvegcsarnokban, miközben a paralimpikonoknak egy 2013-as külföldi versenyen a pénzhiány miatt olyan külvárosi motelben kellett megszállniuk, ahonnan alig tudtak bejutni kerekesszékeikkel a nemzetközi verseny helyszínére.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Dancemix Records Bt.",
"Magyar Paralimpiai Bizottság"
] | [
"Magyar Paralimpiai Csapat",
"Macaron és Társai Kft.",
"Colossal Rendezvénytechnikai Kft.",
"Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Tisza vállalat",
"Design Terminál",
"Budapest Party Service (BPS) Kft.",
"Omega Trading Kft.",
"Netraw Bt."
] |
Nem megy a kamupártoknak az ajánlások gyűjtése. Úgy tűnik, 2022-ben a választók már sokkal tudatosabban írják alá az ajánlóíveket, mint négy éve. Ennek nyomán még az olyan, aránylag ismertebb formációk, mint például a Szanyi Tibor - Thürmer Gyula által irányított Munkáspárt–ISZOMM pártszövetség jelöltjei is csak nagyon nehezen tudják megszerezni a szükséges mennyiségű érvényes ötszáz aláírást. Olyan is előfordult, hogy egy semmilyen társadalmi bázissal nem rendelkező, de magát pártnak nevező képződmény jelöltje, már a rajtnál kiejtette magát:
Hamis ajánlásokkal bukott le a Gattyán-párt jelöltje Szabolcs 5-ben: elutasították az indulását Az országgyűlési választások közeledtével mindig megjelennek a kamupártok kamu jelöltjei is, akiknek az a legfontosabb közös ismérvük, hogy mivel nincs mögöttük társadalmi (vagy politikai) bázis, csalás nélkül arra sem képesek, hogy összegyűjtsék az egyéni indulásukhoz szükséges 500 érvényes ajánlást.
A Gődény György vezette Normális Élet Pártja pedig a kamupártokat vezető képzeletbeli ranglista alján van, hiszen - mint egy hangfelvételből kiderült -, még a pártelnöknek, a járványtagadó és covid-oltásellenes Gődénynek sem sikerült ötszáz érvényes aláírást begyűjtenie.
A birtokunkba került felvételen a Gődény párt egyik Szabolcs megyei képviselője beszél arról, hogy még mindig nem tudtak elég érvényes ajánlást összegyűjteni.
- Neked sok kell még? Aláírás?
- Az a baj, hogy számszerűen már meglenne az aláírás, csak ez a számszerűség ez olyan, hogy például a Gyuri (Gődény György - a szerk.) leadott kilencszázvalahány megbízást, aláírást és abból visszadobtak neki hatszázvalamennyit. Tehát kilencszázvalamennyiből, csak háromszázat hagytak meg neki.
- Úristen!
- Mindig valamilyen helyesírási hibával, elképzelésem sincs, meg senkinek, hogy mi alapján dobják vissza ezeket az izéket... Lead kilencszáz izét, hogy ki van töltve, személyi szám meg minden, és akkor annyi elírás nem lehet, hogy kilencszázból háromszázvalamennyi marad.
- Nem tudok rá mit mondani. Ilyet még négy éve sem hallottunk, de még az a jó, hogy visszaadták, hogy gyűjteni lehet tovább.
- Nem tudom, hogy ezt pótolva visszaadják-e, de próbálunk összegyűjteni természetesen minél többet, és akkor megnézzük, hogy mennyi marad belőle. Tényleg nagyon szemét módon... Kíváncsi lennék az Orbánéknak, meg úgymond az MSZP-nek mennyi ilyen izéjét dobják vissza.
A négy évvel ezelőtt is kamupárttal próbálkozó "Doktor Gődény" idén
Gődény, nem jogerősA négy évvel ezelőtt is kamupárttal próbálkozó "Doktor Gődény" idén Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1-es számú választókörzetében , Nyíregyházán indul(na). A valasztas.hu portál szerint eddig nem vették őt jogerősen nyilvántartásba, tehát még vizsgálják az ajánlásait. Emlékezetes, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanújával is folyik jelenleg büntetőeljárás a Gődényhez köthető korábbi kamupárt, a Közös Nevezőt érintően. A 2018-as országgyűlési választások után a pártnak közel 153 millió forint kampánytámogatást kellett volna visszafizetnie az államkincstárnak. Gyanúsított egyelőre nincs.
Tény, a Fidesz, csakúgy, mint négy éve, kifejezetten támogatja a kamupártok megjelenését. Sőt, erről már Bayer Zsolt is beszélt. Ennek nyilvánvaló célja, hogy
minél több ellenzékinek mondott pártra, illetve jelöltre lehessen szavazni, azaz megosztani az ellenzéki szavazatokat az egységes kormánypárti táborral szemben. A Fidesz-KDNP-nek 2018-ban ez sikerült, ami újabb kétharmados győzelmet jelentett nekik és alsóhangon 3 milliárd forintot a kamupártoknak, akiknek a vezetői közül végül senkit nem ítéltek el.
A kamupártok által eltüntetett 3 milliárd forint nem érdekli a kormányt Két 88 éves nőre kért felfüggesztett börtönbüntetést kedden a Fővárosi Főügyészség. A vádirat szerint a 2018-as választási kampányban törvénytelenül gyűjtöttek aláírásokat egy olyan - az ügyészség által meg nem nevezett - parlamenten kívüli pártnak, amely a választásokon jelölteket állító szervezeteknek járó állami támogatásokra utazott - írja a Népszava.
Azonban a mostani országgyűlési választáson Egységben Magyarországért néven egy szövetségbe álltak össze a parlamenti ellenzéki pártok. Ez már önmagában is jelentős konkurencia a Fidesznek és az eddigi felmérések fej-fej mellett mutatják a Fidesz-KDNP és az egységes ellenzék támogatottságát. A kamupártok mint a Gődény-féle formációk pedig idén visszaszorultak. A választók ugyanis mostanra sokkal jobban átlátják a kamupártok céljait, ami többnyire nem más, mint a Fidesz érdekei mentén a közpénzek megszerzése és eltüntetése.
Nagyon fontos,
hogy minden választópolgár ellenőrizheti az interneten, hogy valójában melyik jelöltet ajánlotta, így könnyebben elejét lehet venni az ajánlások és aláírások jogosulatlan felhasználásának. Ha a választópolgár szerint visszaélés gyanúja merül fel, kifogással élhet, illetve a nyomozóhatósághoz fordulhat. | [
"Normális Élet Pártja"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Közös Nevező"
] |
Hamarosan a pulpituson látjuk az első, bírósági tapasztalat nélküli, a kormány köreiből érkező bírákat. A bírósági adminisztráció kormányhű vezetője egy ideje rutinszerűen blokkolja a neki nem tetsző vezetői pályázatokat, és magatartási kódexet is megpróbált bevezetni a bíróknak. Azoknak, akiknek nyíltan beszólogatnak a vezető kormánypárti politikusok, és akik egyre nyíltabban kritizálják a rendszert, sőt, perlik a nagyhatalmú, egyszemélyi vezetőt. Mi az úristen folyik a bíróságokon?
Az utóbbi hetekben még annak számára is fel kellett tűnnie, mennyire kiéleződött a kormány és a bíróságok viszonya, aki amúgy egyáltalán nincs képben e téren. Nem mintha ez a viszony nem lett volna korábban is feszült, és a bíróságokkal sem volt minden rendben.
Egyik oldalról például a 2006-os zavargások nyomán született, gyakran jogtipró ítéletek sora tette erősen kétségessé, hogy a büntetőbíróságok alkalmasak-e jogállami szerepük betöltésére, amikor politikailag terhelt ügyekben kell dönteniük.
A 2010-es kormányváltás utáni válasz, így elsősorban a bíróságok igazgatási rendszerének az Országos Bírósági Hivatal alatti központosítása és az OBH vezetőjének (utóbb némileg enyhített) túlhatalma, vagy a bírák (Strasbourgban később elmeszelt) kényszernyugdíjazása viszont azt mutatta, hogy a Fidesz-kormány akár a jogállami határokat átlépve is korlátozná a bírók függetlenségét.
Atombomba egy tökéletlen rendszerre
A konfliktus most még jobban elmérgesedni látszik. Az ügy előzménye, hogy év elején az Alkotmánybíróságon (AB) elbukott a kormány 2016-os törvénye az állam számára legfontosabb perek tárgyalására létrehozandó új közigazgatási felsőbíróságról. A törvényt egy belső összefoglalóban még az OBH is keményen bírálta, pedig erős kormánypárti kötődésű vezetője, Handó Tünde az, akinek túlhatalma az igazgatási átalakítás leginkább bírált eleme.
Az OBH-nak tulajdonított kritika két fő pontra fókuszált: arra, hogy a kiemelt, politikai szempontból fontos perek kerültek volna e különbíróságok elé, és hogy az oda kinevezett bírák fele nem más bíróságokról, hanem a közszolgálati tisztviselők köréből érkezett volna. Ez utóbbi szerintük a bírói függetlenséget és a jogállamiságot veszélyezteti, és működési zavarokat okozhat a bíróságok működésében.
A közigazgatási felsőbíróságról szóló törvényt az AB az államfő javaslatára formai ok miatt kukázta: a törvényt kétharmados többség nélkül fogadták el. Azonban a koncepció egyik legfontosabb eleme, a bírói kar közigazgatási tisztviselőkkel történő felhígítása végül enélkül is megvalósul.
Ha nem megy erővel, megoldjuk ésszel
Bírói állást pályázaton lehet nyerni. Bár elvileg eddig is lehetett kívülről jelentkezni, a bírósági fogalmazóként, titkárként vagy bíróként ledolgozott évekért járó, valamint a jelöltet meghallgató (tapasztalt bírókból álló) tanács által odaítélt pontok annyira sokat számítottak, hogy kívülről nagyon nehéz volt bírói álláshoz jutni.
A bírósági gyakorlat nem öncélú feltétel: a jelöltek itt tudják közelről figyelni és megtanulni az önálló ítélkezés munkafolyamatát. A közszolgálati tisztviselőként (a köz- és államigazgatásban) elhelyezkedő jogászok ezzel szemben nem önállóan, hanem szigorú szervezeti hierarchiába tagozódva dolgoznak: a még a felettesektől is független bíráskodás műfaja egy ideig biztosan idegen terep a számukra.
A 444.hu idén nyáron többször (1, 2) is írt olyan belső használatú OBH-s anyagokról, melyek a bíróságok jelentős belső átalakításáról és a bírói kar több száz fős bővítéséről szóló kormányzati terveket elemezték. Itt lehetett először olvasni arról, hogy az Igazságügyi Minisztérium jelentősen átalakítaná a bírói pályázatok értékelését a kívülről pályázók javára.
A régi rendszer felrúgása
Az OBH által kritizált (a nyilvánosság számára nem hozzáférhető) minisztériumi tervezet megduplázta volna a bírónak jelentkező közigazgatási jogászok szakmai múltjára és értékelésére adható pályázati pontokat. Bár a bírói tanácsok még így is elkaszálhatták volna a külső jelentkezőket, az OBH már ebben a formában is elutasította az igazságügyi tárca tervét. Szerintük ahhoz, hogy egy államigazgatási jogász alkalmassá váljon bírónak, először éveket kellene bíróságon dolgoznia, a kormánynak pedig egyeztetnie kellene az OBH-val, mielőtt hozzányúl a rendszerhez.
Október 31-én megjelent az Igazságügyi Minisztérium rendelete a bírói álláspályázatokról és a pontozás szabályairól. Ez egyrészt egyértelművé tette, hogy a kormány tesz az OBH-elemzésekben megfogalmazott kritikára: jelentősen megemelték a közszolgálati tisztviselőknek, különösen az igazgatási vezetőknek adható pontokat. A másik, hidegzuhany-szerű változás ugyanebbe az irányba mutat: felére (20-ról 10-re) csökkent a pályázók meghallgatásakor elnyerhető pontok száma.
Az eredmény: januártól sokkal nagyobb eséllyel lehet kívülről, például egy minisztériumi osztályvezetői posztról érkezve közigazgatási bíróként elhelyezkedni, mert az IM rendelete értelmében a bírói álláspályázatokon nem jelent relatív előnyt, ha valaki korábban már dolgozott bíróként vagy akár bírósági vezetőként. A kritikusok szerint ez nyílt hadüzenet: a kormány a bírói függetlenséget támadja, amikor a lojális kádereivel hígítja fel a számára legkényesebb ügyekben döntő közigazgatási bíróságokat, és a jogállam utolsó, még álló bástyáját készül lerombolni.
De jogos-e ez a félelem?
Az IM egyáltalán nem reagált az Index kérdésére, hogy pontosan mi indokolta a bírói álláspályázatok elbírálásának módosításait, és azok mennyiben segítik elő a bíróságok hatékonyabb, jobb működését (a miniszteri rendeletekhez nem tartozik indoklás).
Mivel Handó Tünde alig fél éve büszkélkedett azzal, hogy uniós összehasonlításban mennyire jól teljesítenek a magyar közigazgatási bíróságok, nem egyértelmű, hogy miért volt annyira égető a kormánynak épp most és épp így belenyúlni a rendszerbe.
A parányit kilógó lóláb
Júliusban Trócsányi László igazságügyi miniszter a hírekre reagálva fontosnak nevezte, hogy a közigazgatási bírói álláshelyekre egyenlő eséllyel pályázhassanak a bíróságokról és a közigazgatásból jelentkezők. Arra is hivatkozott, hogy a közigazgatási perek jelentősen különböznek a magánjogi perektől, mert a felek eltérő, alá-fölérendeltségi pozícióban vannak, és ez különleges szaktudást igényel.
Ezzel arra utalt, hogy a közigazgatási jogvitában mindig az (elvileg az össztársadalmi érdeket megtestesítő) állam áll szemben az alávetett pozícióban lévő ügyféllel. Az egyenlőtlenséget a közigazgatási jog azzal ellensúlyozza, hogy a tényállás feltárása nem az ügyfelet, hanem az államot (az érintett közigazgatási hatóságot) terheli, a szintén az állam részeként tevékenykedő közigazgatási bíró pedig e sajátos pozíciójában arról dönt, hogy a vitatott közigazgatási eljárás törvényes volt-e.
Akadt forrásunk, aki szerint abban Trócsányinak igaza van, hogy a hatósági jogalkalmazóként a köz- vagy államigazgatásból érkezők, tehát akik például a NAV-nál vagy egy kormányhivatalnál folytattak le eljárásokat évekig, az eljárásrendet belülről ismerve épp annak eldöntésében kompetensek, hogy egy konkrét eljárás szabályszerű-e vagy sem. Annak érdekében, hogy a szervezet kollektív tudásába ezek a tapasztalatok is bekerüljenek, a közigazgatási bíróságoknak ilyen hátterű emberekre is szükségük van – még ha nem is ömlesztve.
(Érdekesség: korábban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság vezetője, Kopinja Mária is az adóhatóságnál dolgozott, sőt, munkatársai több mint felének van közigazgatási múltja. Információink szerint viszont jó részük először bírósági titkárként dolgozott, és csak utána lehetett bíró.)
Trócsányi érvelése ott sántít, hogy az új pontrendszer leginkább azoknak kedvez, akik az államapparátus középvezetői szintjéről érkeznek, miközben pont ezen a szinten már nem a hatósági jogalkalmazói tapasztalattal rendelkezők, hanem a kipróbált, a kurzus számára megbízható emberek dolgoznak.
Erről Fleck Zoltán jogszociológus beszélt az Indexnek: szerinte az igazgatási rendszerek 2010 óta mindinkább a kormányzati politika akaratának alávetve működnek, a tisztviselőket a politikai megbízhatóság alapján szűrik, és bár vezetői cserék korábban is voltak, ezúttal a tisztogatás az osztályvezető-helyettesi, tehát a szakapparátusi szintig is leért.
Épp Fleck az egyébként, aki falsnak tartja a közigazgatási szakemberek bírói kompetenciájáról szóló érvet. A szakapparátus jogi tisztviselői szerinte elsősorban ahhoz értenek, hogy mitől szakszerű egy eljárás. A közigazgatási bíróságnak viszont azt kell mérlegelnie, hogy jogszerű-e.
Handó: Nem jó, nem jó, na jó
Trócsányi a nyári közleményében azt is említette, hogy az új rendeletet az OBH bevonásával készítik elő, és maga az elkészült jogszabály-szöveg is említi, hogy a tárca kikérte Handó Tünde véleményét. Csakhogy a miniszteri rendeletben semmi olyan érdemi változás nincs, ami tükrözné az OBH két elemzésében (a 444.hu egy 32 és egy 15 oldalas anyagról tud) megfogalmazott kemény kritikákat.
Mivel az IM nem reagált a megkeresésre, az OBH-nál próbálkoztunk. Három dolgot szerettük volna megtudni:
valóban léteznek-e a 444 által hivatkozott elemzések (amit az OBH sosem tagadott, de nem is ismert el),
mi az OBH véleménye a bírói álláspályázatok értékelését módosító IM-rendeletről,
miben nyilvánult meg az OBH együttműködése a rendelet alkotása során.
Az OBH megerősítette, hogy bevonták őket a rendelet előkészítésébe, sőt, állításuk szerint javaslataik többségét az IM el is fogadta (igaz, konkrétumot nem mondtak). Fontosnak tartják, hogy a közigazgatási jog területén komoly szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek egyenlő eséllyel pályázhassanak a bírói posztokra. Arra viszont valamiért nem válaszoltak, hogy léteznek-e azok az elemzések, amelyekben egyebek mellett az volt olvasható, hogy
a tervezet (...) nincs figyelemmel arra a sajátos tudásra, amely csak (...) bírói vagy korábban a titkári működés révén szerezhető meg. Ez a felkészültség (...) akkor lenne egyébként megnyugtató módon biztosítható, ha a jelöltek kinevezésüket megelőzően titkárként működnének.
Talán nem véletlen, hogy pont azt az ellentmondást nem sikerült feloldani, hogy míg belső anyagaiban az OBH elfogadhatatlannak, a bírói függetlenséget veszélyeztetőnek nevezi a tervet, az elkészült rendeletet lényegében maga szentesítette.
Handó Tünde OBH-elnök ugyanis egyik, a szervezet működését ismerő informátorunk szerint egyszerre próbál a kormány lojális partnere maradni, az általa irányított bíróságok szemében viszont a bírók érdekeikért is kiálló vezetőként feltűnni. Amikor pedig, mint most, csapdahelyzetbe kerül mert színt kellene vallania, ám azt vagy az őt a pozíciójába juttató kormánypártok, vagy az általa igazgatott bírók sérelmeznék, megpróbálja megúszni a nyílt állásfoglalást.
Handó blokkol
A bírói posztok betöltésére kiírt pályázatok az év első felében egyszer már a figyelem középpontjába kerültek. Egyrészt akkor lépte át a sajtó ingerküszöbét, hogy Handó Tünde egyre nyíltabban blokkolja egyes bírók kinevezését a megnyíló vezetői pozíciókba, figyelmen kívül hagyva a posztokra kiírt pályázatok eredményét. Amennyiben nem az általa preferált jelölt kapja a legtöbb pontot, eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot, majd újat ír ki, hogy aztán szükség esetén mindezt megismételje. Az egyik ismert fővárosi büntetőbíró, aki az ítélőtáblára szeretett volna továbblépni, néhány hete emiatt be is perelte.
A bírói előmenetel kézivezérlésén túl Handó egy új eszközt is bevetett: a bírói integritási szabályzatot. Ez az OBH-elnöki utasítás a bíróságok feddhetetlenségét célozta, és ehhez írt elő a bíróknak magatartási szabályokat, ám bírálói szerint valójában arra kényszeríti őket, hogy igazodjanak Handó vagy a posztján őt követők értékrendjéhez és elvárásaihoz. Az AB pár napja semmisítette meg a szabályzat legfontosabb pontjait.
Az Indexnek összesen öt bíró nyilatkozott, és valamennyien súlyosnak látják a bíróságok fenyegetettségét. A már említett aggályokon túl attól is félnek, hogy a kívülről, a végrehajtó hatalomból érkező, bírósági tapasztalat nélküli bírók működési zavarokat okoznak a bíróságokon, korrupciós kockázatot jelenthetnek, néhány év elteltével pedig más bírósági kollégiumokba, más ügyszakokra is átkerülhetnek.
Ugyanakkor szervezetszociológiai közhely, hogy minél kevésbé függ valakinek az előmenetele az őt a pozíciójához juttatóktól, annál inkább kezd az új munkahelye normáihoz igazodni. Ez történt több, tisztán a kormánypártok által jelölt és megválasztott, fideszes szemmel mára mégis árulóvá lett alkotmánybíróval, és pláne ez történik majd azokkal az új bírókkal, akiknek az ítéleteit másodfokon majd rendre megváltoztatják.
Magyarországon egyébként összesen körülbelül 100 közigazgatási bíró van, és bár a rendszerben vannak tartalékok, szükség van a kívülről érkezőkre – mondta az Indexnek Kalas Tibor, a Kúria Közigazgatási- Munkaügyi kollégiumának vezetője. Arra is kitért, hogy a kívülről érkezők kezdő, ítélkező bírók lesznek, nem vezetők, a kizárási szabály miatt pedig évekig nem ítélkezhetnek olyan ügyekben, ami a korábbi munkájuk területét érinti.
Bírókám, csendben húzd meg magad
Tanulságos volt az a novemberi stúdióbeszélgetés is az RTL Klubon, ahol két, a közelmúltban távozó bíró, Ravasz László és Székely G. Gábor megdöbbentő állításokat tett a bírósági állapotokról. Egyebek mellett azt mondták, hogy
a bírói karban elmaradt a rendszerváltás, a bírák átmasíroztak az új rendszerbe;
strukturális és egyéb változtatás nélkül működik a régi bírósági szervezetrendszer, részben pont azért, hogy a politikai befolyás fennmaradhasson;
viszonylagos a bíró függetlensége, ha egzisztenciálisan, a karrierje miatt ki van szolgáltatva a vezetőjének;
ha fontos, a vezetők belenyúlnak az automatikus elosztási rendbe, hogy egy-egy ügy megbízható bíróhoz kerüljön;
léteznek jogellenes ügyelvonások és a vezető által előre megírt határozatok;
a bírók nem kritizálhatják nyilvánosan a bíróságokat, vagy azonnali fegyelmi következményeket kockáztatnak.
Ez utóbbi állítást is szépen illusztrálja, hogy állítólag Baló György műsorának harmadik bíró vendégét, Szepesházi Pétert épp Handó Tünde nyomására nem engedte el nyilatkozni az RTL Klubba a Fővárosi Törvényszék vezetője, Fazekas Sándor. Szepesházi korábban többször nyilvánosan nekiment Handónak, Fazekas pedig újra pályázik jövő januárban lejáró megbízatása folytatására. Az új megbízásról természetesen Handó Tünde mondja majd ki az végső szót.
Nem mindegy? Úgyis komcsi mindegyik
Ha a miniszteri rendelet és az aktivizálódó bírók nem lett volna elég, az utóbbi hetekben kormánypárti politikusok verbális offenzívát is indítottak a bíróságok ellen.
Lázár János november közepén arról beszélt, hogy a Kúrián Baka András azért ítélt úgy, hogy a tao-val kapcsolatos adatok közérdekből nyilvánosak, mert így áll bosszút 2011-es, idő előtti menesztéséért a főbírói posztról. A propagandamédia közben elkezdett bírókat kipécézni (nem kormánypárti) közszereplő rokonaik miatt.
Budai Gyula volt kormánybiztos az igazságszolgáltatási vezetők parlamenti bizottsági meghallgatásán a bírókról (még ha nem is a nyilvánosságnak szánva) kijelentette, hogy "komcsi mindegyik". A parlamentben erre, amikor az MSZP-s Bárándy Gergely szóba hozta, Orbán Viktor kajánul annyit reagált, hogy szerinte "a teljes bírói kar nem komcsi". Vagyis, bár megtehette volna, Buday teljesen méltatlan beszólása után nem állt ki a bíróságok mellett, egyértelművé téve, hogy a bíróságok felhígításának igenis lehetnek politikai motivációi. | [
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [
"Kúria Közigazgatási- Munkaügyi kollégium",
"Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság",
"RTL Klub",
"Fővárosi Törvényszék",
"Igazságügyi Minisztérium"
] |
Tegnap tárgyalta a Fővárosi Törvényszék a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) ellen benyújtott keresetünket, amelyben kértük a bíróságot, hogy kötelezze az adatkezelőt az állami vagyonnyilvántartások kiadására. Az MNV szerint ugyanis üzleti titok, hogy az állami vagyon nyilvántartására szolgáló adatbázisban miként és milyen adatokat tárolnak. Mi azonban úgy gondoljuk hogy az állami vagyongazdálkodás nyilvánosság általi kontrollja elképzelhetetlen anélkül, hogy tudnánk, mi is van egyáltalán az MNV kezelésében és hogyan tudjuk a rá vonatkozó adatokat megtalálni.
Nem tudhatjuk mi az állami vagyon: pereljük az állami vagyonkezelőt Know-how és munkaszervezési megoldás, így üzleti titok az, hogy miként és milyen adatokat tárolnak az állami vagyon nyilvántartására szolgáló adatbázisukban – ezzel utasította vissza az MNV Zrt. közérdekű adatigénylésünket, amelyben a Vagyonkezelési Információs Rendszer (VIR) adattartalmát és felhasználói kézikönyvét, valamint az állami vállalat jogelődjének kezelésében volt, és a VIR-be nem integrált adatokat kértük. Demokratikus országokban kevés olyan nyilvánvalóan az állampolgárok közösségére tartozó adat létezik, mint hogy a közösség vagyonával a közhatalom gyakorlói miként sáfárkodnak. Tovább a teljes cikkhez.
Az alperest képviselő jogtanácsos jó taktikai érzékkel többek között Mihályi Péter olvasónknak a közzétett keresethez (PDF) írott hozzászólását hozta fel a kereset elutasításának indokául. Az alperesnek a bíróságon válaszoltunk, de legyen itt is meg: az állami vagyonkezelés értékeléséhez fontos közérdek tudni, hogy milyen adatokat kezel az állami vagyonkezelő, hogyan rendezi ezeket. Ha konkrétan megjelöltük volna a nyilvántartás egyes elemeit, akkor nem csak az adatkezelőt terheltük volna a leválogatás felesleges munkvájával, de könnyen lemaradhattunk volna fontos adatokról.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. legfontosabb perbeli állítása az volt, hogy vagyonnyilvántartás által érintett állami társaságok számára versenyhátrányt jelenthet, ha a nyilvántartás tartalma kikerül. Az alperes erre bizonyítási indítványt nem tett, idézte viszont Jóri András, korábbi adatvédelmi biztos (és kiadónk, az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. felügyelő bizottságának elnöke) Adatvédelmi kézikönyvét állításának alátámasztására.
Az alperes állításait a perben nem vitattuk, azonban véleményünk szerint ez nem szolgálhatott az adatigénylés megtagadásának indokául. A törvényalkotó elvégezte a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog és az állami társaságok gazdasági érdekei közötti mérlegelést, amikor úgy döntött, az adat kiadása csak akkor tagadható meg, ha az az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Elképzelhető ugyan, hogy a vagyonértékelések nyilvánossága befolyásolja a vagyonelemek piaci értékét, de meggyőződésünk, hogy ez a közérdekű adatok nyilvánosságához képest aránytalan sérelmet nem jelent.
Sokadszor futunk bele abba az alperesi védekezésbe, hogy adatigénylésünk visszaélésszerű, innen üzenjük későbbi perbeli ellenfeleinknek is: nem az. Sokkal inkább visszaélésszerű az a gyakorlat, hogy a kétmondatos megtagadás hirtelen ötoldalas ellenkérelemben is kifejthetővé válik, ha adatigényünket a bíróság előtt kívánjuk érvényesíteni.
A bíróság május 30-án hirdet ítéletet, az alperes ellenkérelmét és az írásba foglalt ítéletet együtt közöljük majd.
(Fotó: innen.) | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft.",
"MNV Zrt.",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
A Budai Központi Kerületi Bíróság március 12-éig meghosszabbította S. Gábor házi őrizetét - közölte a Fővárosi Törvényszék.
A végzés indoklása szerint az ügyészi indítvány megalapozott, a bűncselekmények elkövetésének gyanúja továbbra is fennáll, tényállásuk és minősítésük nem változott. A nyomozás folyamatban van, a tényállás teljes körű felderítéséhez számos további nyomozati cselekményre van szükség. A végzés szerint a bűncselekmények tárgyi súlya és a büntetési tétele is indokolja a kényszerintézkedés fenntartását.
A bíróság szerint "továbbra is megalapozottan feltehető, hogy S. Gábor gyanúsított eljárási cselekményeken való részvétele szabadlábra bocsátása esetén nem lenne biztosítható. A bíróság szerint a szökés és elrejtőzés veszélye a gyanúsított kedvező személyi körülményei ellenére fennállnak."
Simon Gáborról, az MSZP volt elnökhelyetteséről tavaly február elején derült ki, hogy több száz millió forintot tart egy bécsi számlán, és azt nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitott számlát, amelyen szintén milliók vannak.
A Központi Nyomozó Főügyészség csaknem 100 millió forintos költségvetési csalással és ötrendbeli hamismagánokirat-felhasználás vétségével gyanúsítja a volt képviselőt.
Az MSZP volt elnökhelyettesét tavaly március 12-én helyezte előzetes letartóztatásba a bíróság, két hónappal később azonban a házi őrizetét rendelte el. A kényszerintézkedés szabályainak megtartását a gyanúsított mozgását nyomon követő technikai eszközzel köteles ellenőrizni a rendőrség.
A bíróság szeptember 10-én rendelte el a Simon Gábor bécsi bankszámláján lévő vagyon zár alá vételét, ez november 17-én, a másodfokú bíróság döntése értelmében emelkedett jogerőre.
A Magyar Nemzet novemberben arról írt, hogy Simon Gábor százmillió forintot meghaladó adóhátralékot fizetett be a közelmúltban a külföldi számlákon rejtegetett vagyona után.
Ezután Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának kormánypárti alelnöke bejelentette, hogy a Fidesz az ügyészség, a Belügyminisztérium és a titkosszolgálat képviselőinek tájékoztatását kéri a Simon-ügy vizsgálatának jelenlegi állásáról; elsősorban arra kíváncsiak, hogy az MSZP volt elnökhelyettese milyen forrásból tudta befizetni a 128 millió forintnyi adóhátralékot. | [
"MSZP"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
A hatalmas irodaházat a hazai piacvezető Hell Energy érdekeltségébe tartozó cég, az Avalon tervezi felépíteni. Az állami pénzekkel bőven kitömött magyar cég a négyszintes épületet műemléki környezetben húzná fel. Míg a fideszes városvezetés teljes mellszélességgel támogatja a projektet, addig a lakosokat meg sem kérdezték, többen viszont a legkevésbé sem szeretnének a Hell irodaház árnyékában élni. Vannak, akik szerint a beruházás kijátssza a plázastop-törvényt, mivel az irodaház szerintük valójában egy bevásárlóközpontot is takar.
A belváros szívébe tervezett épületkomplexum ellen augusztusban egy egész seregnyi szomszéd, lokálpatrióta és a Zöld Kapcsolat környezetvédelemmel foglalkozó egyesület tiltakozott, a hír a médiában is nagy port kavart. Tegnap megérkezett az egyesület elnökéhez, F. Nagy Zsuzsannához a környezetvédelmi eljárás eredménye: kiadták az engedélyt, ami ellen a civil egyesület fellebbezni fog.
Az engedélyezési eljárás során megállapítottam, hogy a vonatkozó műszaki és hatályos környezetvédelmi jogszabályok figyelembevételével, valamint a határozatban szereplő előírások betartása mellett az Avalon Business Center építése és üzemeltetése nem jelent olyan kedvezőtlen környezeti hatással járó igénybevételt, amely adott esetben a tervezett tevékenységet kizárttá tenné - áll a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala által kiadott dokumentumban.
Továbbá másik két lakosnak is elismerték az ügyféli jogállását, akik most már 375 ezer forint ellenében szintén fellebbezhetnek. F. Nagy Zsuzsanna szerint ez még nem lejátszott meccs, ha fellebbeznek, a másodfokú hatóság dönthet másképp is, az építési eljárás csak ezt követően indulhat el. Most pedig már a lakosok is felléphetnek, még fontosabb szerephez jutnak az örökségvédelmi, és más szakmai szempontok is, amik eddig nem tudtak érvényesülni – fűzte hozzá a környezetvédő.
Az energiaitalos cég építkezik
A Hell-csoport nem csak a világhírű hollywoodi sztárral, Bruce Willisszel van jó viszonyban, hanem szemmel láthatólag a közpénzekkel is, a cég több alkalommal jutott már milliárdos állami és uniós támogatásokhoz. Emlékeztetőül, az energiaitalt gyártó társaság dobozgyára például 7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott 2017-ben, egyedi kormánydöntés keretében.
Dugig volt a terem tiltakozó lakosokkal
Az Avalon Business Center létesítményével szemben a Zöld Kapcsolat Egyesület vette fel a jogi harcot, – a szervezet képviselője, F. Nagy Zsuzsanna elmondta, hogy szerinte méltatlan, hogy korábban nem fogadták el az ügyféli jogállását azoknak a lakosoknak, akik közvetlen "elszenvedői" a beruházásnak. A civil szervezet elnöke elmondta, hogy egy ekkora beruházásnál előzetes környezetvédelmi eljárást kell lefolytatni, ami meg is történt márciusban. Az egyesület legfőbb érve volt, hogy 350 férőhelyes parkoló esetében kötelező a részletes környezeti hatásvizsgálat is, azaz egy sokkal komolyabb (zaj, rezgés, levegő, víz, közlekedés, örökségvédelmi) dokumentációt kell készíteniük az előzeteshez képest, továbbá közmeghallgatást is kell tartani.
Ezt a kötelező eljárást szerencsére a 1995-ös, kőkori környezetvédelmi törvény szabályozza
– fűzte hozzá a szervezet elnöke.
Ennek a kötelezettségnek lett az eredménye az a 250 oldalas tanulmány, amelyet az augusztusi közmeghallgatáson a lakosok alaposan kivesézhettek. A közmeghallgatáson több mint 60-an jelentek meg, a lokálpatriótákkal megtelt a városház terme, akik között jócskán voltak, akik szakmai hozzáfűzést is tudtak tenni a tervekkel kapcsolatban – számolt be a környezetvédő.
Az egyesület elnökének beszámolója szerint a lakosok nehezményezték, hogy egy idegen céget előnyben részesítenek a lakossággal szemben, miközben az energiaital-gyártó cégnek semmilyen miskolci gyökere nincs.
Másfél évig fog tartani az építkezés, 53 ezer tonna anyagot fognak kitermelni a belváros közepén, amit úgy kommentálnak, hogy kellemetlenség, de határérték-túllépés nem lesz, ...?!! 40 tonnás autók fognak közlekedni, és kőzetet fognak vésni 100 decibellel, holott 60 decibelnél azért már elég rosszul érzi magát az ember.
– hitetlenkedett a környezetvédő.
A kormányhivatal által összehívott közmeghallgatáson elvileg a beruházás környezeti hatásait lehetett véleményezni -, de mivel az önkormányzat nem tájékoztatta érdemben a lakosságot a főtér, és az iroda-üzletház összefonódó terveiről, és nem rendeztek más ilyen nyilvános fórumot az elmúlt években, ezért ők a szelepet itt engedték ki, és rengeteg máshova tartozó (pl.: városfejlesztési) kérdést is itt fogalmaztak meg – mondta el a környezetvédő.
Kit zavar, mi lesz egy poros, murvás parkoló helyén?
Az épület valóban nem egy eldugott helyen, hanem a város megújuló főtere mellett épülne. A foghíjtelek műemléki környezetben fekszik, a főtér, a városháza épülete, egy bank és az avasi műemlék templom határolja. A telek jelenleg az Erzsébet gyógyászati szakrendelő mögött egy murvás parkoló, ahol korábban egy egyszintes uszoda volt, amelyet lebontottak, és a közterületből magánterület lett.
Azóta pedig mindenki csak extra profitot akar húzni a területből.
– jegyezte meg a környezetvédő.
Korábban már terveztek szállodát építeni a területre, amit a lakossági tiltakozás és örökségvédelmi határozat hiúsított meg, – ekkor vásárolta meg a területet a Hell cégcsoport.
Annak ellenére, hogy egy környezetvédelmi szervezet képviselője vagyok, nem gondolom, hogy parkot kellene a foghíjtelken létesíteni, felmerült ilyen ötlet is - azonban az örökségédelmi, környezetvédelmi és közérdeknek megfelelő, az épületegyüttesbe illeszkedő (nem monumentális) tervet tartanánk elfogadhatónak.
Ami a környezetvédő szerint szintén ide tartozik, hogy a tervben az elmúlt év végén elfogadott Településképi Arculati Kézikönyv sem köszön vissza.
Viszont feltűnően nagy az összhang, a városháza és a cég között, hiszen a főépítésszel egyetértésben fejlesztették az új főteret és az Avalon Centert. Igaz, a főépítész (úgy tudni emiatt) nemrégiben lemondott, jelenleg nincs főépítésze a városnak.
Hozzátette, hogy az elmúlt 10-15 év alatt körülbelül 10 terv volt, a legfőbb baj azonban majd minden esetben a monumentalitással van. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy egy fele ekkora méretű épületet lehet, hogy elfogadnának a lakosok.
De vegyük sorra, hogy mik a problémás pontok.
A világ "legcsendesebb" mélygarázsa
Miskolc nem a tiszta levegőjéről híres. Környezetvédelmi szempontból szerinte a háromszintes 350 férőhelyes mélygarázzsal van a legnagyobb baj, hiszen a sok befelé és kifelé közlekedő autó jelentős zajterheléssel és károsanyag kibocsátással járna. Ezen kívül a közlekedés biztonságát is veszélyezteti, mivel a forgalmas Kálvin János négysávos úton a bekanyarodó autók lassulást okoznának, sőt, egy bicikliúton és a turisták által használt úton is keresztül kellene vágni naponta 1-2 ezer ki és beforduló parkolni szándékozó járműnek.
A történelmi Avasra zúduló jelenlegi zajterhelés is nagy, a mélygarázs bejárata pedig épp a középkori templommal átellenben lenne, ami szerinte jelentős plusz terhelést jelentene a műemlék-épületre. A parkoló autók pedig épp a gyógyító, rekreációs tevékenységéről népszerű, szomszédos Erzsébet-fürdő járóbeteg ellátást üzemeltető magánszakellátó falánál fognak elmenni.
A közmeghallgatáson elhangzott, hogy a parkolók negyede közhasználatú parkoló lesz, amit a szervezet képviselője szerint úgy lehet értelmezni, hogy ez a beruházó "ajándéka" az önkormányzatnak. Egyébként sem érti, miért van szükség egy ekkora mélygarázsra, amikor a közelben van másik három, igen alacsony kihasználtságú parkolóház.
Viszlát örökpanoráma!
A tervezett irodaház szomszédságában korábbi paloták is vannak, ahol több miskolci "őslakos" generációk óta lakik, és az építkezés oldalán is vannak ablakaik, - a 14-15 méter plusz 4 méter zajvédő falnak köszönhetően búcsút inthetnek az örökpanorámás avasi műemlék kilátásuknak – tudtuk meg a környezetvédőtől.
A tetőn helyet foglaló ventilátorok, szellőzők zaja, levegőszennyezése miatt is aggódnak a környéken lakók, - egy zajvédő fal hivatott őket megvédeni, ami viszont “nagyon durván" csökkentheti a szomszédos lakások benapozottságát. Lényegében a közvetlen napfénytől örökre megfosztanák őket. Ők egy szűk, zajos átriumot kapnának cserébe "ajándékként".
Az igaz, hogy a tervezők próbálnak lépcsőzetes kialakítással kedvezni az ottélőknek – ismerte el a szervezet elnöke.
Minden miskolci lokálpatriotának az egyik legfontosabb kérdése, hogy egyáltalán, honnan fogják látni a város jelképeinek tartott avasi műemlék templomot és kilátót? Nem készült semmilyen ábra, makett, hogy milyen rálátás marad a Városház tér és környékén a történelmi Avasra.
A lakosok ragaszkodnak a megfelelő régészeti feltárásokhoz is, hiszen a három szintes mélygarázs, húsz méter mélységű lesz: az egyik észrevétel szerint ehhez képest, a három napos régészeti akció nem volt elég alapos, “a markoló néhányat belecsapott a földbe, és ásott pár lyukat". A dokumentációban sem is írnak erről többet, mint hogy elkészült az előzetes régészeti tanulmány.
Az aktivista szerint a terület fontos történelmi jelentőséggel bír, így a felszín alatt szinte biztos, hogy találnak valamit. A közelben, 100-150 méterre találták meg például a híres Bársony-házi "szakócákat, a Szeleta kultúra világhírűvé vált eszközeit".
Móricka rajzok
Sokan hiányolták, hogy egy korrekt makettet láthassanak, mert olyan látványterveket mutogatnak, amiken nincs méretarány, egyszer a szomszédos uszoda látszik nagyobbnak, máskor pedig az irodaház.
Ráadásul a térképen eltűnt egy műemlék jellegű épület (jelenlegi pékség), - És amikor rákérdeztek, hova tűnt, akkor kiderült, hogy rossz alaprajzot kaptak az önkormányzattól, ezért lett hiányos az ő térképük is.
Milyen tervezés az ha egy főutcai épület hiánya senkinek sem tűnt fel, és emiatt például a zaj és levegőszennyezési terjedési modellek is megkérdőjelezhetővé válnak?
Más szakterületen (közlekedés, levegőminőség) is előfordult a dokumentációban, hogy elavult adatokat használtak fel, illetve egy olyan utca (Városház utca) is szerepel a dokumentációban, ami nincs is a városban - jegyezte meg a környezetvédő.
Kikerülnék a plázastop-törvényt?
Az is vita kérdése, hogy pláza, vagy valóban irodaépület, – hivatalosan irodaépületnek nevezik, aminek a földszintjén kereskedelmi szolgáltató funkciókkal ellátott bérelhető üzlethelyiségek vannak.
A tervek szerint a földszint 2484,18 m2-es alapterületű, a beruházó pedig cáfolja, hogy plázának minősülne. Az aktivista szerint a projektet a Hajdú megyei hivatalnak a plázastop törvény alapján kell majd az építési eljárás során elbírálni, hiszen alapterülete meghaladja a 400 négyzetmétert.
Az aktivista szerint nem indokolt ekkora irodaházat felépíteni, amikor a környéken számos üres épület található, például az omladozó Avas Szálló, és az egykori leánykollégium, a főutcán pedig konganak az üzlethelyiségek.
Kerestük az önkormányzatot is az ügyben, akik a megkeresésünkre nem reagáltak. | [
"Hell Energy"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal",
"Zöld Kapcsolat Egyesület",
"Miskolci Járási Hivatala",
"Avalon Business Center",
"Zöld Kapcsolat",
"Hell cégcsoport"
] |
Ha utazásról vagy üdülésről van szó, akkor igazán hűséges a megszokott üzleti partnereihez a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amelynek a 2020-as költségvetése 38,4 milliárd forint volt, idén pedig már 40,7 milliárd forintos büdzsével tervezhet. Ennek ellenére a médiahatóságnál szociálisan rászoruló emberek is dolgoznak, akik számára az NMHH évről évre kedvezményes árú pihenést biztosít luxusszállodákban. Ezek közül az egyik az alsópáhoki Kolping Hotel.
2010-ben az elsők között nyertük el a négy csillagot a Hotelstars egységes európai szállodaminősítő rendszerében. Most, 10 évvel később büszkén vehettük át a négycsillag superior tanúsítványt. Büszkék vagyunk rá, hogy a helyszíni ellenőrzésen szállodánk az ötcsillagosoktól elvárt pontszámnak is megfelelt. Így nem volt kérdés, hogy a bizottság megítélte a Kolping Hotelnek a megcélzott négycsillag superior minősítést.
- büszkélkedett el a szálloda tavaly májusban. Azt nem tudni, hogy Karas Mónika, az NMHH elnöke hol szokott nyaralni, de az biztos, hogy javult az anyagi helyzete, hiszen 2019-ben döntött arról a parlament, hogy a médiahatóság vezetőjének fizetése 1,3 millió forintról négymillió forintra nő.
Kényelmes szobák várják az NMHH dolgozóit (Képünk illusztráció, forrás: pixabay.com) Kényelmes szobák várják az NMHH dolgozóit (Képünk illusztráció, forrás: pixabay.com)
Nem teljesen bevett szokás, hogy állami dolgozók kedvezményes áron luxusban pihenhetnek. A Magyar Posta például eladja az üdülőit, hogy legyen miből kifizetni a béreket. Az NMHH viszont legalább 2012 óta szerződésben áll az ötcsillagos követelményeknek is megfelelő Kolping Hotellel, amelyet a Magyar Kolping Szövetség is hirdet az oldalán, mint kolping ház. A kolping mozgalom pedig katolikus lelkiségi mozgalom. A Kolping-mozgalom egyik legfontosabb feladata, hogy tagjaival egyre mélyebben megismertesse a keresztény értékeket, és ezáltal tettekre serkentse őket - olvasható Magyar Kolping Szövetség oldalán. A Nemzetközi Kolping Szövetség pedig valamennyi kontinens országos szövetségeit fogja össze szervezetileg. Székhelye Kölnben van, élén Msgr. Axel Werner főprézes áll, aki Adolf Kolping nyolcadik utóda ebben a tisztségben.
A Kolping Hotel Kft.-vel éves 21 millió forintos maximum kerettel kötött szerződést az NMHH. Az üdülési lehetőség nem alanyi jogon jár, annak odaítéléséről az NMHH-n belül működő szociális bizottság dönt. Évente a hatóság munkatársainak legfeljebb a 7,5 százaléka tud üdülni családjával a hotelben
- válaszolta lapunknak a hatóság. Elárulták még, hogy az üdülést a hatóságnál legalább egy éves közszolgálati/munkaviszonyban álló munkatárs igényelheti. A rendelkezésre álló helyeket negyedévente hirdeti meg a hatóság a belső portálján. A hatóság dolgozói két négyfős apartmant (két felnőtt és két gyermek) és egy háromfős szobát (két felnőtt és egy gyerek férőhellyel) egy hétre, félpanziós ellátással vehetnek igénybe, melynek költségét nagyjából fele arányban kell viselniük. Hozzátették: a Kolping Hotel már korábban is partnere volt az NMHH-nak, és mivel az igénybe vevők visszajelzései alapján a médiahatóság elégedett a szolgáltatással, ezért 2021-re is szerződést kötöttek a céggel.
Az NMHH mostanában azzal került be a hírekbe, hogy a Médiatanács felfüggesztette a Klubrádió által használt Budapest 92,9 MHz frekvencia pályázati eljárását, mert az ellenzéki hangvételű rádió jogvédelmet kért a bíróságtól és azt, hogy a jogvita lezárásig biztosítsa, hogy a rádió tovább sugározhasson a jelenlegi frekvenciáján. Ellenben négy vidéki frekvenciapályázaton nyerteseket hirdetett az NMHH Médiatanácsa (amelynek egyik tagja például Hankiss Ágnes, a Fidesz volt európai parlamenti képviselője): a Katolikus Rádió Zrt. lett a nyertes a győri, a mosonmagyaróvári és a tihanyi frekvenciákon, míg a zalaegerszegi eljárás nyertese a szintén egyedül pályázó Mária Rádió Frekvencia Kft. lett. A Katolikus Rádió Zrt. tulajdonsa a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia.
A Kolping Hotel Kft. tulajdonosai 50-50 százalékban a Magyar Kolping Családi Üdülési Alapítvány (alapítója például a már említett Magyar Kolping Szövetség is) és a német Kolping Verwaltungs Gmbh. Jól megy a cégnek, hiszen 2019-ben sok éves rekordnak számító 2,2 milliárd forint árbevétel mellett 222,4 millió forint nyereség jött össze. Az alsópáhoki szálloda igazgatója Baldauf Csaba befolyásos ember, hiszen egyben a Szállodaszövetség általános alelnökeként is funkcionál. A Kolping Hotel Kft. felügyelőbizottsági tagja Kontur Pál is, aki pedig 2006 és 2014 között fideszes országgyűlési képviselő volt, de a Magyar Kolping Szövetségben titkárként is dolgozott.
A szálloda jó kapcsolatot ápol a kormánnyal, hiszen tavaly májusban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter személyesen adta át a kormány támogató okiratát a hotel igazgatójának a sikeres munkahelyvédelmi bértámogatási programban való részvételért. Szintén tavaly májusban Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója és Baldauf Csaba együtt tették le a szálloda Bobo Fun Parknak nevezett kalandparkjának alapkövét. A fejlesztést az MTÜ 950 millió forinttal támogatta. Maga a szálloda is közpénzből csinosodhat, hiszen a Kisfaludy-pályázaton 304 millió forintot nyert a Kolping Családi Hotel Vagyonkezelő Kft.
Nem messze Alsópáhoktól van egy másik szálloda is, ahol szintén az NMHH dolgozói is pihenhetnek szociális alapon. Lapunk írta meg, hogy a médiahatóság honlapjára feltett üvegzsebszerződésekből kiderült, a 2020-2023-as időszakra ismét a négycsillagos, superior kategóriájú Hotel Carbonával kötöttek szerződést 197 millió forintért. Az NMHH a Magyar Nemzet korábbi cikkében azzal indokolta a hévízi luxusszállodát, hogy nincs saját üdülője, így ez olcsóbb megoldás volt, mint fenntartani egy ingatlant. Emellett a hévízi luxusszálloda adta a legolcsóbb ajánlatot. Ez a szálloda is nyert 537 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás a Kisfaludy-pályázaton.
A külföldi útjait is állandó utazási iroda szervezi a médiahatóságnak. Még 2017-ben 390 millió forintos, három évre szóló keretszerződést kötöttek nemzetközi utazásszervezésre a közbeszerzésen nyertes Weco-Travel utazási irodával. Ebből a keretből kellett kigazdálkodni a repülőjegyek, szállások, autóbérlések, a sofőrszolgálat és az utazáshoz kapcsolódó biztosítások árát. Egy tavaly októberi közbeszerzésen pedig megint a dán hátterű Weco-Travel nyert (pedig 7 cég versenyzett), megint 390 millió forintos ajánlattal, és a szerződés már 2023-ig érvényes. | [
"Kolping Családi Hotel Vagyonkezelő Kft.",
"Magyar Kolping Családi Üdülési Alapítvány",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság"
] | [
"NMHH Médiatanácsa",
"Magyar Katolikus Püspöki Konferencia",
"Magyar Kolping Szövetség",
"Hotel Carbona",
"Kolping Hotel",
"Kolping Verwaltungs Gmbh",
"Kolping Hotel Kft.",
"Katolikus Rádió Zrt.",
"Magyar Posta",
"Mária Rádió Frekvencia Kft.",
"Nemzetközi Kolping Szövetség",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
Mesterházy Ernő Demszky bizalmasaként már a Combino-tender körül is kavart – állítja Atkári János, volt gazdasági főpolgármester-helyettes. Szerinte Mesterházy nem ok, hanem következmény; Demszky hagyta, hogy kinyíljon egy kiskapu, amelyen Mesterházy, majd az emberei benyomulhattak.
– Mesterházy Ernő főpolgármesteri főtanácsadó megjelenéséig ön számított gazdasági főpolgármester-helyettesként Demszky Gábor legfőbb bizalmasának. Mikor került először kapcsolatba Mesterházyval?
– Még a 2002-es választások előtt Demszky arról tájékoztatott, hogy az elmúlt hónapokban közelebbi kapcsolatba került egy üzletemberrel, aki az üzleti szférában tett szert magánvagyonára, és immáron a hobbijának akar hódolni – háttéremberként politikát csinálni. A maga üzleti és széles körű politikai kapcsolatrendszere felhasználásával a balliberális politikai tényezők meggyengült háttérországának újraszervezését, különösen a fővárosi SZDSZ vérfrissítését tekinti feladatának. Mindezt önzetlenül tenné, pozíció és anyagi érdek nélkül. Azt is lehetett tudni róla, hogy Demszkynek személyesen, magánemberként nyújtott segítséget, a főpolgármesteri kampány anyagi forrásainak megszervezésében. A főpolgármester 2001-es, kudarcos SZDSZ-elnöksége után ugyanis a pártkasszát nem akarták megnyitni Demszky kampányának. A főpolgármester nekem ennyit mondott róla, valamint azt, hogy neki Mesterházy támogatására szüksége van, s az nem jár veszélyekkel.
– Milyen benyomást tett önre Mesterházy?
– Elsőre egy bő negyedórás beszélgetést folytattunk. Már az első öt perc után rendkívül kedvezőtlen kép alakult ki bennem róla, az volt a benyomásom, hogy az egész beszélgetés valahogy rosszízű, még a gesztusai sem tűntek tisztának, megbízhatónak. Márpedig ha valaki tanácsadóként a főpolgármestert, rajta keresztül a fővárost akarja képviselni, ebbéli tevékenységének nagyon szigorú korlátai vannak. Demszky kérte, hogy a keretekről, "normákról" tájékoztassam Mesterházyt. Második beszélgetésünkön, legalábbis szóban, elfogadni látszott ezeket a kereteket, de érzékelhető volt, hogy mégsem hajlandó, valószínűleg nem is képes azokat tudomásul venni. Ezen felvetéseimre Demszky azt mondta, igazat ad nekem, de Mesterházy még új ezen a terepen, majd ő beszél vele. Ezek után már csak egy személyes, rövid találkozónk volt Mesterházyval, attól kezdve Demszky vagy Bőhm András, akkori SZDSZ-frakcióvezető közvetítésével kaptam róla, tőle információt. Az egyik akkor folyamatban lévő, igen kényes fővárosi tendereljárásban a főpolgármester közvetítésével érkezett hozzám egy ilyen, általam igencsak aggályosnak tartott felvetés.
- Melyik tender volt ez?
– A Combino villamosok beszerzése, amely a főváros egyik legnagyobb tömegközlekedési beruházása volt, az EIB hitelfinanszírozása keretében. Ennek is megfelelően a legszigorúbb tenderkezelési szabályokat akartuk, egyszersmind voltunk kötelesek érvényesíteni. Villamosjárműveket ugyanis a világon nagyon kevés gyártó készít, ez egy oligopóliumok által jellemzett piac, olyat járművet pedig, amely megfelel a tenderben aggályos precizitással megfogalmazott szigorú peremfeltételeknek, még kevesebben gyártanak, a szóba jöhető cégeket egy kézen meg lehetett számolni. A fővárosnak az volt az érdeke, hogy a jogi lehetőségeken belül maradva minél több indulót tartson versenyben. A főpolgármesteren keresztül olyan információ érkezett, amellyel a tenderen részt vevő egyik felet inszinuálták volna. Mivel ez a bizonyos információ egyre többször előkerült, jeleztem Demszkynek, itt másról lehet szó, mint hogy valaki aggodalmat érez a tenderrel kapcsolatban. (Az illető cég versenyben maradt, de nem nyert.) Ez a híresztelés, a tender külső befolyásolásának szándéka vezetett ahhoz, hogy 2003 májusában közöltem a főpolgármesterrel, semmilyen kapcsolatot nem vagyok hajlandó tartani Mesterházyval, és minden munkatársamnak megtiltottam, hogy érintkezzen vele. Demszky látszólag igazat adott nekem, de a maga részéről a továbbiakban is kapcsolatot tartott Mesterházyval.
– Többek szerint Mesterházy volt a kiváltó oka annak, hogy ön kegyvesztett lett.
– 2004 októberéig teljes jogkörrel dolgoztam főpolgármester-helyettesként, vagyis jóval az után is, hogy Mesterházy megjelent a képben. Egy hasonlattal élve, nem az ő bejövetele okozott törést a főpolgármesterrel való viszonyomban, hanem az, hogy megnyílt egy olyan kiskapu, amin Mesterházy – és azután sokan mások is – bejöhettek. Az a kapu, amelyen keresztül az informális kapcsolatok, befolyások hálója azzal az igénnyel – és eredménnyel – nyomakodik be a bármilyen fogyatékosan is, de bizonyos demokratikus kontrollnak alávetett formális közhatalmi szerkezetbe és intézményekbe, szervezetekbe, hogy átvegye felettük az érdemi irányítást. Egyszerűbben szólva, a "háttéremberek" működésével nincs gond, csak akkor, ha az a formális struktúrák, szervezetek és szabályok megkerülésére szolgál. Én az utóbbit, tehát a szabályok megkerülését más vonatkozásban sem toleráltam, közvetlen kiváltó okként megjelölhetően ezért álltam fel. A másik lényegi ok azonban, ami a szakításhoz vezetett, egyértelműen politikai volt, a követendő útról kialakított eltérő megítélés, és ez legkésőbb 2006-ban Mesterházy nélkül is "elváláshoz" vezetett volna.
– Demszky azt mondta, politikai felelőssége anynyiban áll fenn, hogy hagyta működni azt a keretrendszert, amelyben a BKV-nak jutó pénzek erős emberektől, politikai alkuktól függtek, ő korábbi helyettese, Hagyó állítólagos hibáiról nem tudott, Mesterházyt pedig a nagypolitikai harcok ártatlan áldozatának tartja. Hogyan vélekedik erről?
– Nem azt tartom lényegesnek, hogy beigazolódik-e, tudott-e a történtekről Demszky. Ez a keretrendszer az eltorzult formális struktúrákkal, be nem tartott szabályokkal, szétzilált felelősségi láncolatokkal maga is következmény: egy hibás alapokon felépített, az évek során belsőleg is romlásnak indult hatalmi szerkezethez való ragaszkodásnak, az ebből fakadóan például a BKV esetében is elmulasztott struktúraváltásnak, az "eredendő ok" némi bátorságot is igénylő kezelésének a következménye. A főpolgármester viszont politikai bátorságának a maradékát is elveszítette 2000 és 2006 között. Már akkor egyértelműen látszott, hogy a fővárosi MSZP–SZDSZ-koalíció rövid távon biztosítani tudja ugyan, hogy a szabad demokraták a fővárosban hatalmon maradjanak, de a továbbiakban nincs jövője, paralizálja és erodálja önmagát, sőt, az egész fővárosi közéletet megbénítja. Politikai bátorság kellett volna Demszkytől, hogy mindezzel szakítson, de – egzisztenciális félelemből is – ezt nem tette meg. Mindennek csupán következménye volt Mesterházy, nem a kiváltó oka.
– Demszky azt is mondta, a BKV-nál kirobbant botrányokról ő is csak a sajtóból értesült. Menynyire tartja életszerűnek ezt az érvelést?
– Teljesen életszerűnek tartom. Egyfelől nem feltételezem, hogy ilyen jelenségeket tudatosan takargatni akart volna, ezt már a veszélyérzete is megakadályozta volna. Másfelől az előbbiekből is következően olyan zilált szervezeti rendszer csúcsán ül, amely nem biztosítja a szabályozott ellenőrzés-önellenőrzés eredményes működését, ami különös jelentőséggel bír egy BKV jellegű problémahalmaz tekintetében. Egy jó vezető tud stratégiát gyártani, szervezetet építeni és a folyamatokat szabályozni, Demszkynek egyik sem erőssége, és a jelenlegi környezete sem nyújt neki ebben kellő támogatást. A főpolgármesternek bőven lett volna jogi és politikai eszköze, hogy időben beavatkozzon. A Mesterházy ötletére létrehozott Kormányzati Koordinációs Központ például, amely a főpolgármester közvetlen felügyelete alatt működött, lényegében azt csinált, amit csak akart; mint egy interpellációra adott főpolgármesteri válaszból is kiderül, a feladatkörét is maga határozta meg.
– Amióta véget ért városházi pályafutása, többször is megfogalmazott kritikát a városvezetéssel szemben. Van, aki a szemére veti, hogy volt liberális politikusként gyakori vendég volt a Hír TV-ben, illetve a Demokratának is nyilatkozott.
– Továbbra is liberálisnak tartom magam, és aki valóban liberális, annak szerintem ez a kérdésfeltevés sem értelmezhető. Mindenkinek válaszolok, aki kérdez, és ugyanazt mondom, bárki kérdez, és bármilyen olyan témában, amelyben valamelyest kompetensnek tarthatom magam – legyen az bármilyen kényelmetlen akár a kérdezőnek, akár az orgánumának, akár az olvasóinak vagy mint sajnos a BKV "eredendő bajai" esetében, a közvélemény még mindig jelentős részének. | [
"SZDSZ",
"BKV"
] | [
"Kormányzati Koordinációs Központ",
"Hír TV"
] |
Felháborítónak tartja Juhász Péter, hogy, noha újabb bizonyítékok kerültek elő a Fidesz 2010-es és 2014-es csaló kampányelszámolásával kapcsolatban, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ennek ellenére nem indít vizsgálatot.
Az Együtt elnöke erre még júliusban kérte Domokos László ÁSZ-elnököt. Az egykori fideszes képviselő azt válaszolta Juhásznak, hogy ők kizárólag bizonyítékok alapján, a pártok által közölt információk szerint járhatnak el, ezért nem vizsgálják a Fidesz elszámolásával kapcsolatosan felmerült gyanút. Az Együtt szerint azonban az ÁSZ-nak mindenképpen vizsgálnia kellene az esetet, Domokos pedig tétlenségével a Fidesz kampánycsalásához asszisztál.
Kiderült ugyanis, hogy miközben a Fidesz csaknem 1 milliárd forint értékben plakátolt a Simicska Lajos-féle Mahir Cityposter Zrt. oszlopain, illetve óriásplakáthelyein, és mindössze 35 millió forintról nyújtott be elszámolást az ÁSZ-nak, nyilvánosságra került egy 98 millió forintról szóló számla, miszerint ez volt a valós összeg, amit a kampányt szervező Hír TV fizetett a plakátokért.
Az ÁSZ-nak az ellenzéki párt szerint pedig a vizsgálat után büntetőfeljelentést kellene tennie. "Ha a számla valós, akkor azért, ha pedig nem, akkor azt kellene vizsgálnia a szervezetnek" - közölte Juhász, hozzátéve: az a párt, amelyik 2010-ben, illetve 2014-ben csalt a kampányfinanszírozás elszámolásával, az 2018-ban is csalni fog. Az Együtt még tavaly év végén indított kampányt szavazóköri delegáltak toborzására, "hogy minden egyes választókerületben legyenek az ellenzék által delegált emberek, akik felügyelni tudják a választások tisztaságát". Eddig több mint ezren jelentkeztek a felhívásra. | [
"Fidesz",
"Mahir Cityposter Zrt.",
"Állami Számvevőszék"
] | [
"Hír TV"
] |
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoznak egy újbudai ingatlanszerződés ügyében.
Az újbudai önkormányzatnak több százmillió forintos kárt okozó szerződés módosításáról tárgyal az újbudai képviselő-testület csütörtökön; az előző polgármester, Molnár Gyula (MSZP) által kötött kontraktus ügyében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz a Fővárosi Főügyészség - jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Hoffmann Tamás (Fidesz-KDNP), a XI. kerület polgármestere és Szilágyi István ügyvéd.
A tájékoztatás szerint az önkormányzat 2005-ben 15 évre szóló bérleti szerződést kötött az Uniker-Coop Kft.-vel egy a Bikás park területén lévő ingatlanra, névleges bérleti díjért. A forgalomképtelen telken a magántársaságnak 2006 december 31-ig egy 97 millió forint értékű ingatlant kellett volna felépíteni és megszereznie a használatba vételi engedélyt. A késedelemért napi 50 ezer forint, míg a meghiúsulásért a 30. nap után 20 millió forint kötbér járt volna az önkormányzatnak.
Szilágyi István tájékoztatása szerint a szerződésben is rögzített jogosultságok helyett az önkormányzat előző vezetése 2007 februárra módosította a határidőt, a beruházás költségeit pedig megháromszorozták, vagyis 276 millió forintra emelték. Ehhez a beruházó bankhitelt vett fel, amelyre az önkormányzat garanciát vállalt, vagyis az ügyvéd elmondása szerint az önkormányzat magára vállalta a kölcsönt, ha a bank felmondja a magáncéggel a szerződést. A pénzintézet 300 millió forint értékben jegyzett be keretbiztosítéki jelzálogot a felépítményre, amelyet az önkormányzat teherrel együtt köteles megvásárolni.
Az ügyvéd azt is jelezte: 2007-ben a képviselő-testület 95 millió forint erejéig engedte a garanciavállalást a polgármesternek, aki ezt túllépve 100 százalékos garanciát vállalt. Jelentős különbségnek nevezte, hogy míg kezességvállalás esetén az önkormányzat érvényesíthette volna a beruházóval szemben követeléseit, addig garanciavállalóként erre semmilyen jogi lehetősége nincs.
A bank 2012 februárjában felmondta a hitelszerződést, mert a beruházó 90 napja nem teljesítette a fizetési kötelezettségét.
Hoffmann Tamás tájékoztatása szerint a teljes szerződést figyelembe véve 200 millió forint terhelné az önkormányzatot, de tárgyalásos úton igyekeztek csökkenteni az összeget. Ha a képviselő-testület jóváhagyja, akkor a bank 120 millió forintért kiengedi az önkormányzatot a kötelezettségei alól.
Megjegyezte azt is: az önkormányzat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett, amely alapján a Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt el. | [
"Uniker-Coop Kft."
] | [
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Monstre per készülődik a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. (BÖP) parkolóőreinek korrupciós ügyében – írja a Magyar Nemzet.
A rendőrség a közelmúltban zárta le a nyomozást a BÖP parkolóőreinek korrupciós ügyében, s megküldték a vádemelési javaslatukat a Fővárosi Főügyészségnek. A vizsgálatnak nyolcvanhét terheltje van, őket üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett vesztegetés bűntettével gyanúsítják.
A fővárosi önkormányzat, a ferencvárosi és a XIII. kerületi önkormányzat által létrehozott céget folyamatos botrányok kísérik. A cégvezetők azt állítják, hogy nem tudtak az ügyekről, holott volt olyan vezetői értekezletről kiszivárgott, a sajtóban leközölt hangfelvétel, amelyen Rusznák Imre (MSZP) korábbi igazgató elismerte, hogy felső szinten is tudtak a több száz milliós csalásokról, ennek ellenére nem tett feljelentést az ügyekben. | [
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Nem kívánta kommentálni Földesi-Szabó László azt a hírt, miszerint 900 millió forintos sikkasztással gyanúsítják az 1,2 milliárd forintos csempészet mellett. Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kuratóriumának elnöke a hvg.hu kérdésére csak annyit közölt, egyelőre nem nyilatkozik, de később a nyilvánosság elé áll.
Fordulatot hozott az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügye kapcsán létrehozott parlamenti vizsgálóbizottság szerdai ülése, miután kiderült, a nyomozó hatóság gyanúja szerint Földesi-Szabó László volt rendőrtisztet újabb bűncselekménnyel gyanúsították meg. A kurátor egyelőre nem reagált a 900 millió forintos sikkasztással való meggyanúsításának hírére.
Ismert, a kiemelten közhasznú szervezet ügyében 1,2 milliárdos csempészés, áfa és vám meg nem fizetése miatt indítottak nyomozást a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága idén áprilisban. Az alapítvány kurátora, Földesi-Szabó László és hat társa rövidebb-hosszabb időre előzetes letartóztatásba is került.
A történtek hatalmas vihart kavartak, hiszen a kuratóriumban szerepet vállalt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egyik megbízott főosztályvezetője és az alapítvány jogtanácsosa, az NBH egy volt munkatársa, akik ellen nem indult büntetőeljárás. Emiatt ellenzéki kezdeményezésre megalakult parlamenti bizottság feladata az ügy nemzetbiztonsági kockázatainak és a korrupciógyanús eseteknek a vizsgálata.
A szerdai bizottsági meghallgatáson Nagy János tábornok, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka elmondta: az Egy-Másért alapítvány ügye korántsem számít kuriózumnak, nem egyedi eset, a vám- és pénzügyőrség központi ellenőrző csoportjának kockázatelemzése során került látókörbe. Amikor a 2004. májusi uniós csatlakozást követő vámmentes vámkezeléseket vizsgálták, kiderült, hogy azok túlnyomó többsége egyetlen ügyfélhez, az Egy-Másért alapítványhoz köthetők.
2005. augusztus és 2007. február között több mint 170 esetben kezdeményeztek vámmentes vámkezelést, több ezer tonna Távol-Keletről származó élelmiszerkonzervet hoztak be mint jótékonysági adományt, hogy ellenszolgáltatás nélkül osszák szét a rászorultak között. Ugyanakkor a konzervek távol-keleti csomagolásán magyarországi áruházláncok logója látható, és a nyomozás eddigi adatai szerint kereskedelmi forgalomba kerültek, illetve annak szándékával hozták be őket az országba.
A büntetőeljárásban meggyanúsított személyek tagadják a terhükre rótt cselekményeket, ártatlanságukat hangoztatják. Földesi-Szabó László egy, a Népszabadságnak adott interjújában arról számolt be, hogy az általuk felkért igazságügyi vámszakértő szerinte az adományok felhasználásának a célja, vagyis a rászorulók segítése nem változott azáltal, hogy nem az árut osztottuk szét, hanem az értékesítésből befolyó pénzzel támogatják őket.
A bizottság előtt Nagy János elmondta, szerinte nem indokolt a vámszabályok szigorítása, ugyanis a bűnüldözési érdek mellett tekintettel kell lenni a kereskedelmi forgalom folyamatosságára, bizalmi elven alapuló vámkezelési gyakorlatot kell folytatni, a magyar vámszabályoknak pedig az uniós rendszerbe kell illeszkedniük, és ebből a szempontból az ország mozgástere meglehetősen csekély.
Bencze József tábornok, országos rendőrfőkapitány, aki a cselekmények idején a VPOP rendészeti főigazgatója volt, a bizottsági ülésen megjegyezte: Földes-Szabó László mintegy 900 millió forintot vett fel az alapítvány számlájáról, és amikor a nyomozás során erről kérdezték, annyit közölt, hogy megvan a pénz, de nem mondja meg, hol.
Földesi-Szabó az ORFK szervezett bűnözés elleni részlegének tisztjeként a ’90-es évek közepén nyomozott az ügyben, amelyben több száz milliós váltókkal elkövetett csalás miatt jogerősen börtönbüntetésre ítélték az Egy-Másért alapítvány későbbi létrehozóját, Jakubinyi Róbertet. Jakubinyi 1999-ben Dávid Ibolya akkori igazságügy-miniszter előterjesztésére kegyelmet kapott a köztársasági elnöktől.
Az esetről Bencze József annyit tudott elmondani, hogy Jakubinyi kegyelmi kérvényében betegségére hivatkozott, és abban a csomagban, amelyben az ő beadványa volt, összesen 85 személy kért kegyelmet az államfőtől, de csak ketten kapták meg. Jakubinyi esetében az államfő a hátralévő szabadságvesztés végrehajtását kegyelemből három évre felfüggesztette.
Földesi-Szabóról Bencze József elmondta, hogy 2000-ben közös megegyezéssel távozott a rendőrségtől, alezredesi rendfokozatban. Az idő tájt az Ügyészségi Nyomozó Hivatal titkos eljárást folytatott a rendőrtiszt ellen, de ennek részleteiről az országos rendőrfőkapitány nem tudott felvilágosítást adni.
Földesi-Szabót tavaly a Nemzedékek Biztonságáért Közhasznú Alapítvány kezdeményezésére nyugállományú ezredessé léptette elő az igazságügyi és rendészeti miniszter. Az előléptetés indoka többek között az volt, hogy az Egy-Másért alapítvány 500 ezer forinttal támogatott egy nyugdíjas-találkozót és egymillió forinttal ukrajnai és csángó gyermekek üdültetését.
A bizottsági ülésen Nagy János elmondta: nem kapott olyan információt, hogy az NBH-nak köze lenne az Egy-Másért alapítványhoz. Bencze József ezzel kapcsolatban hozzátette: ez év február elején – tehát már a titkos nyomozás megindulása után, a nyílt nyomozás előtt – beszélt az alapítványról Galambos Lajossal, az NBH akkori főigazgatójával, és áprilisban tájékoztatta a főigazgatót az ügyben végrehajtott őrizetbe vételekről. Galambos Lajos azóta távozott az NBH éléről. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Nemzedékek Biztonságáért Közhasznú Alapítvány",
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága",
"Egymásért Egy-Másért Alapítvány",
"Ügyészségi Nyomozó Hivatal",
"Egy-Másért alapítvány"
] |
A Csongrád Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság kedden hozott végzésével az elsőfokú bíróság határozatát annak helyes indokai alapján helybenhagyta – közölte a megyei bíróság elnökhelyettese.
Ismert, múlt hét csütörtökön a bíróság harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte Katus Ferencet, akit a Bács-Kiskun Megyei Ügyészség jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalással és más bűncselekményekkel gyanúsít.
A bíróság alaposnak ítélte az ügyészség indítványát, mely szerint tartani lehet a gyanúsított elrejtőzésétől, elszökésétől, tekintettel arra, hogy a bűnszervezet mint minősítő körülmény miatt a büntetés fölső határa tizenhat év. A határozat ellen Katus Ferenc és védője jelentett be fellebbezést a gyanúsított szabadlábra helyezése érdekében, ezért döntött az ügyben a másodfokú bíróság.
A Szegedi Városi Bíróság szeptember 21-én rendelte el Zuschlag János, majd egy héttel később személyi titkára, Lados István előzetes letartoztatását. Katus Ferenc Zuschlag Jánossal együtt az MSZP Bács-Kiskun megyei közgyűlési frakciójának tagja volt, de a testület már mindkettőjüket kizárta a képviselőcsoportból. A Zuschlag-ügyben a nyomozás egy rutinvizsgálat után indult, amelynek következményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása miatt. A nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok mintegy 50 millió forint pályázaton nyert pénz "rendeltetésszerű használatával" nem tudnak elszámolni.
(mti) | [
"MSZP"
] | [
"Bács-Kiskun Megyei Ügyészség",
"Kiskunhalasi Városi Ügyészség",
"Szegedi Városi Bíróság",
"Csongrád Megyei Bíróság"
] |
Moldoványi Tibor, a köztársasági elnök veje egy hónapig volt az ORTT sajtófelelőse, miután Sólyom kinevezte az új elnököt. Az államfő veje nem marad munka nélkül, a másik állását megtartja, így a jövő nemzedékek ombudsmanjának sajtóügyeit intézi főállásban ezentúl.
A koalíció felbomlásával az egyetlen MSZP-s taghoz kerül négy szavazat a kilencből.
A közrádió és a köztévé elnökségébe négy-négy, az ORTT-ébe egy új szocialista tag fog beülni.
Első intézkedéseként eladatta a szolgálati Audit, és megbüntette az Igazság árát az ORTT új elnöke.
Épp a köztévé műsorainak közszolgálatiságát nem kell vizsgálni, így nem derül ki, mi a különbség a Társulat, a Szombat esti láz és a Megasztár között.
Augusztusban hozhat döntést az ORTT újra, bár az előzőről is csak a sajtóból értesült a Tv2, ami addig nem tervez új emblémát.
Egy hónap után távozott posztjáról az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) sajtófelelőse - erősítette meg az MTI értesülését Majtényi László, a médiahatóság elnöke hétfőn.
Elmondta, nemrég arra kérte az évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező Moldoványi Tibort, hogy válasszon: az ORTT sajtófelelőse vagy a jövő nemzedékek ombudsmanjánál kapott hasonló állását tartja meg. Az ombudsmani hivatal egyébként akár a a médiahatóságot is vizsgálhatja, így előfordulhatott volna, hogy Moldoványi ír az ORTT elleni vizsgálatról, és ő is védi meg a médiahatóságot a sajtó előtt.
"Moldoványi Tibor rövid gondolkodást követően az ombudsmani hivatal sajtófelelősi állása mellett döntött" - tette hozzá Majtényi László, jelezve, hogy egyébként jogszabály nem mondja ki, hogy összeférhetetlen volna a két állás.
Korábban azért is érték a sajtóban bírálatok a kinevezés miatt Majtényi Lászlót, mert az új sajtófelelős nem mellesleg a köztársasági elnök veje, márpedig az ORTT élére a miniszterelnökkel közösen éppen az államfő jelöl vezetőt. | [
"Országos Rádió és Televízió Testület"
] | [] |
A Kisfaludy Program turisztikai támogatási során 2022-ben ismét milliárdok találtak gazdára, miközben a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) több milliárdnyi támogatást vont el a korábbi kedvezményezettektől. Az MTÜ által a minap közzétett 2022-es adatsor alapján a legnagyobb támogatás, 3,9 milliárd forint Tiborcz István üzlettársa, Komonczi Zsolt markát ütötte. Miután az állami turisztikai szerv ismét befényképezett PDF-ben tette közzé a többnyire pályázatok nélkül, egyedi döntések alapján kiosztott támogatásokat részletező adatokat, a Transparency International (TI) Magyarország szabadon kereshető adatbázis formában is elérhetővé tette a 100 millió forintot meghaladó turisztikai támogatásokat.
Komonczi Zsolt 2021-ben vásárolta meg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels-hez tartozó Grandhotel Galya szállodát. A hotel már 2020-ban több mint 1 milliárd forintos támogatásban részesült a Kisfaludy Program szálláshelyfejlesztési konstrukcióján keresztül. Az MTÜ friss adatai szerint azonban a Komonczi Zsolthoz tartozó, és immár a szállodát tulajdonló Galya Top Property Kft. is kapott tavaly 3,9 milliárd forintnyi állami segítséget. Komonczi több szálon kötődik Tiborcz István szállodaüzleteihez.
Immár a második, a Kisfaludy Programból érkező támogatást zsebelhette be a Zagore Property Zrt. is, mely szintén még 2020-ban kapott csaknem másfél milliárd forintos támogatást a Thermal Hotel Harkány felújítására és fejlesztésére. A cég, amely a tavalyi évben attrakciófejlesztés címén újabb 448 millió forinthoz juthatott hozzá, Bódi László Péternek a tulajdonában áll. Bódi annak a Sájer Gábornak az üzlettársa, aki szintén Tiborcz holdudvarához sorolható.
A támogatottak között ismét feltűnik Szabadics Zoltán, az MTÜ felügyelete alatt működő Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. igazgatósági elnöke, aki építőipari cégével Mészáros Lőrinc vállalkozásainak konzorciumi partnereként szokott indulni a közbeszerzéseken. Szabadics különböző érdekeltségei részére 2018 óta minden évben csurrant-cseppent turisztikai támogatás, így az elmúlt években 3,6 milliárd forintnyi segítséget nyújtottak számára az adófizetők, melyet tavaly újabb 136,8 millió forinttal tetéztek meg.
Mint ahogy a minap a 24.hu felhívta rá a figyelmet, az MTÜ tavaly nemcsak osztogatott, hanem jelentős mértékű, összesen 56,6 milliárd forintnyi támogatást vissza is vont a korábbi kedvezményezettektől. Az intézkedés 41 korábbi kedvezményezettet, köztük több jelentős kormányközeli szereplőt is érint. Az elvonások között több olyan tétel szerepel, mely a TI Magyarország által közérdekű adatigénylésként indított információs pereknek is tárgya volt, és mely ügyeket az elmúlt hónapokban a TI Magyarország a Kúria előtt is megnyert.
A Mészáros Lőrinc-féle Hunguest szállodalánc például 17,7 milliárd forintos támogatást nyert el 2020-ban, tavaly azonban összesen 3,9 milliárd forintnyi támogatást igényelt vissza a cégtől az MTÜ.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb támogatja, a Club Aliga fejlesztésében érdekelt Hellnarik Hospitality Kft. 7,3 milliárd forinttól búcsúzhatott el. Érdekesség, hogy tavaly a cég tulajdonosa is megváltozott. A Club Aliga és több Balaton-parti fejlesztésben érdekelt, többségében a Tiborcz Istvánnal szintén gyakran üzletelő Jellinek Dánielhez tartozó Appeninn Holding Nyrt.-t tavaly leváltotta a Rogán-Antal közeli Carion-csoport magántőkealapjához, a Colombushoz tartozó cég, a Szigépszerk Kft.
Az elvonásokban Laposa Bence borász egy cége, a Bor3 Badacsony Kft. is érintett volt, mely 264,7 millió forint szálláshely-fejlesztésre kapott támogatásnak mondhatott búcsút.
Így a visszaigényelt támogatások 2022-ben jóval meghaladták a hozzávetőleg 14,3 milliárd forintnyi értékben kifizetett juttatásokat. Kivetnivaló azonban továbbra is akad a Kisfaludy Program körül, hiszen a támogatásokat az MTÜ korábbi gyakorlatához hasonlóan ebben az évben is zömében normatív, előre megismerhető feltételek és nyilvános pályázatok nélkül osztották ki. Az adatokat pedig ismét feldolgozásra alkalmatlan formában, egészen pontosan befényképezett PDF-ben tette közzé az MTÜ, miközben azok az EU állami támogatásokat részletező adatbázisában sem szerepelnek. A TI Magyarország az újabb, a tavalyi állami támogatásokról szóló adatközlést az MTÜ által támasztott akadályok ellenére feldolgozta, és frissítette a 100 millió forint feletti turisztikai támogatásokat összegző, szabadon hozzáférhető adatbázisát. A 2022. évi adatokat átfésülve bukkantunk rá, hogy a kedvezményezettek között ezúttal is feltűnnek kormányközeli gazdasági szereplők és ismét találni összeférhetetlennek tűnő donorkapcsolatokat.
100 millió forint feletti turisztikai támogatások (2018-2022)*
*Adatbázisunkban sorra vettük a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. és a Kisfaludy2030 Zrt. által 2018 óta nyújtott a legalább 100 millió forint értékű támogatásokat és az egyes kedvezményezett cégekre vonatkozó információkat, melyet a 2022-es adatokkal is frissítettünk. A táblázat kizárólag a támogatott hazai vállalkozások adatait foglalja magába. Nem tér ki a támogatott önkormányzatok, külföldi vállalkozások és a támogatott civil szervezetek (kivéve a nonprofit vállalkozások) adataira. A táblázat közzétételének célja, hogy keresésre és további számításra alkalmas módon tegye nyilvánossá ezeket a közérdekű adatokat.
A TI Magyarország az MTÜ, és a Kisfaludy2030 támogatási gyakorlatával kapcsolatos aggályait a 2021. évi Korrupcióellenes Világnapon megjelentetett Szoba kiváltsággal című tanulmányában összegezte. 2020-ban rekord összegű, közel 219 milliárd forint értékű vissza nem térítendő támogatás szétosztásáról gondoskodott az MTÜ tulajdonában és felügyelete alatt álló Kisfaludy2030 Zrt. Abban az esztendőben csaknem 16 ezer esetben ítéltek meg támogatásokat a Kisfaludy Program keretében, a legtöbb pénzt egy többségében kormányközeli vállalkozásokból és településekből álló szűk kör kapta. A 2020-as évben szétosztott 219 milliárd forint több mint 70 százalékát, mintegy 158 milliárd forintot a száz legnagyobb támogatás nyertese vihette el. A források több mint harmadát, 73 milliárd forintot átláthatatlan feltételek között, egyedi támogatásként ítélték meg. A felfedett hiányosságokról az Európai Bizottság illetékes testületét is értesítettük. | [
"Kisfaludy2030 Zrt.",
"Zagore Property Zrt.",
"Bor3 Badacsony Kft.",
"Hellnarik Hospitality Kft.",
"Hunguest Hotels",
"Galya Top Property Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Szigépszerk Kft.",
"Kisfaludy Program",
"Grandhotel Galya",
"Club Aliga",
"Transparency International",
"Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt.",
"Európai Bizottság",
"Appeninn Holding Nyrt.",
"TI Magyarország"
] |
Kalocsai László – aki Magyarország leggazdagabb emberének borászati érdekeltségeit is vezeti – nemrég Franciaországban alapított céget, amely megvásárolt egy neves, díjnyertes borokat készítő bordeaux-i szőlőbirtokot. A XVIII. században létrehozott Chateau de Clotte vételára és finanszírozása nem ismert, arról sem a vevő, sem az eladó nem közölt részleteket, ám a szomszédos chateau tulajdonosa szerint korábban hatmillió euróért (több mint kétmilliárd forintért) árulták a szőlőbirtokot.
A világ egyik leghíresebb borvidékén, a franciaországi Bordeaux-ban vásárolt neves történelmi szőlőbirtokot egy olyan társaság, amelyet Mészáros Lőrinc borásza és egyben üzlettársa alapított – derítette ki a 24.hu. A Les Salles-de-Castillon településen 1782-ben létrehozott Chateau de Clotte borbirtok a francia földhivatali adatok szerint szeptemberben került hivatalosan Kalocsai László bordeaux-i cége, a Winemajor SAS tulajdonába.
A borvidéket ismertető francia weboldal szerint az összesen 65 hektáros szőlőbirtok harmadán, 21 hektáron termelnek szőlőt, elsősorban merlot, valamint cabernet franc fajtákat. A csaknem 50 parcellát magába foglaló területhez pince és műemlék jellegű épületek is tartoznak, ahol az elmúlt években többszörösen díjazott borok készültek. Legutóbb 2018-ban nyert aranyérmet a birtok egyik száraz vörösbora a Concours International de Lyon versenyen, ahol évente több ezer bor kóstolása után választják ki a legkiválóbbakat.
A Chateau de Clotte birtokot megvásárló francia részvénytársaság kizárólagos tulajdonosa Kalocsai László. A borász a bordeaux-i vállalkozás mellett nemrég megalapította a társaság magyarországi "testvérvállalatát" is, a főtevékenységben vagyonkezeléssel foglalkozó Winemajor Hungary Zrt.-t. Utóbbiban a tulajdonostársa Bai Edit tokaji borász. E két vállalkozást leszámítva az Opten cégadatbázis adatai alapján Kalocsai csakis olyan magyar cégekben érdekelt – kisebbségi tulajdonosként vagy ügyvezetőként –, amelyek Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartoznak. Például ő a birtokigazgatója a nagy múltú, tokaji Dereszla pincészetnek. Sokáig e tisztségével párhuzamosan a Dereszla pincészet konkurenciájának számító, a közelmúltig állami Grand Tokaj borászatnak a vezetésében is részt vett (a borászat azóta már a Tokaj-Hegyalja Egyetem Alapítvány tulajdona).
A mindössze ezer euróval alapított Winemajor SAS-t már tavaly év elején bejegyezték a Chateau de Clotte címére, ám a földhivatali adatok alapján a hivatalos tulajdonosváltásra csak a közelmúltban került sor. A cég terveiről, illetve az esetleges vásárlásról érdeklődve már hónapokkal ezelőtt megkerestük Kalocsait, aki akkor azt mondta, hogy Franciaországgal kiváló kereskedelmi kapcsolatai vannak, és ez adta a motivációt a társaság létrehozására. Ugyanakkor a terület megvásárlásról úgy nyilatkozott: egyelőre nem gondolja, hogy ez nyilvános lenne, további információkat pedig nem kívánt megosztani. Kerestük őt azután is, hogy a Winemajor SAS-t tulajdonosnak jegyezték be a területre, ám ekkor még szűkszavúbb volt, nem akart nyilatkozni az üzleti ügyeiről, így a vételárról és a finanszírozás formájáról sem. Szintén nem árult el részleteket az ügyletről Bruno Laporte, aki 2002 óta volt a szőlőbirtok tulajdonosa.
A szomszédos szőlőbirtok, a Chateau Reynaud Dunesme Earl tulajdonosa lapunknak azt mondta, hallott az üzletről, ám nem tudta megmondani, mennyiért kelt el a szőlőbirtok. Viszont elárulta, hogy
Laporte hosszú ideig árulta a Chateau de Clotte-ot, méghozzá hatmillió eurós (több mint kétmilliárd forintos) vételáron.
Azt nem tudni, hogy végül mennyiért kelt el az ingatlan, de a vételár nagyságrendjére lehet következtetni abból, hogy a kevesebb mint feleakkora Chateau Reynaud Dunesme Earl birtokot a tulajdonosa 2,5 millió euróért (körülbelül 900 millió forintért) adná el.
Nem könnyű megbecsülni egy bordeaux-i szőlőbirtok értékét, az ugyanis számos tényezőtől függ, így nemcsak a méretétől, hanem az ott termelt szőlőfajtáktól, az esetlegesen bejáratott bormárkától, illetve a területen lévő infrastruktúrától is. Hasonló adottságú birtokokat a francia ingatlankereskedelemmel foglalkozó oldalakon 3 és 10 millió euró (1 és 3,5 milliárd forint) közti vételáron találtunk.
A birtok megvásárlása körül sok a kérdőjel, elsősorban a finanszírozás tekintetében. Csupán Kalocsai László céges érdekeltségeinek bevétele és profitja alapján nem látható, hogy egy ekkora volumenű beruházásra honnan volt tőkéje, ám – mivel magánügyletről van szó – ezt nem is köteles elárulni. Az öt Mészáros Lőrinc-érdekeltség közül, amelyekben Kalocsai kisebbségi tulajdonos, három veszteséges, egynek nincs számottevő forgalma, egy pedig körülbelül félmilliárdos forgalom mellett 40-50 millió forintos profitot termel, ami nem elegendő a francia üzlethez.
A Chateau de Clotte megszerzése ráadásul költségesebb lehet a vételáránál, ugyanis egy francia tervezőiroda weboldalán rábukkantunk a birtok lehetséges felújítási tervére is. Ha hinni lehet a megrendelőként a Winemajor SAS-t feltüntető oldalnak, akkor a tervezéssel a referenciái alapján elsősorban franciaországi luxusépületekkel foglalkozó TouTon Arhitectes tervezőirodát bízhatták meg.
A NER-szereplők – így Mészáros Lőrinc – által előszeretettel használt OE-LEM lajstromjelű, Bombardier Global 6000-es luxus magánrepülőgép tavaly egyébként kétszer is leszállt Bordeaux-ban. Először július elején, majd október közepén. A repülő mindkét alkalommal egy napot töltött a városban. | [
"Winemajor SAS",
"Winemajor Hungary Zrt."
] | [
"Chateau Reynaud Dunesme Earl",
"Tokaj-Hegyalja Egyetem Alapítvány",
"TouTon Arhitectes",
"Grand Tokaj",
"Chateau de Clotte",
"Concours International de Lyon"
] |
Lengyel: közvagyonherdálás! A hatóságok szerint nem bűncselekmény
Alaptalan a polgármester panasza, vagyis a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság helyesen járt el, amikor a siófoki strandüzemeltető önkormányzati tulajdonú Balaton-parti Kft. ügyeiben hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette – állapította meg a Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség. A nyomozás megszüntetése ellen Lengyel Róbert siófoki polgármester jelentett be panaszt, ezek után azonban további jogorvoslatnak nincsen már helye.
@>
Mik ezek? X A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - Facebook - fejezheted ki egy kattintással tetszésedet vagy
Eltűnt a műmárvány burkolat a Nagystrand felújítása során, olasz lámpatestek helyett magyart, rézkábel helyett alumínium kábelt építettek be, milliós értékű asztalok, csillárok, festmények beszerzésével építette át a kft. a Thanhoffer villát, százmilliók mentek különféle reklámcélra, csarnokfelújítás az asztalitenisz-klubnak, terembérlés felügyelő bizottsági ülésekre a fideszes tanácsnok szállodájában, parkolóbérleti szerződés a helyi kisebbségi elnökkel és az egyik önkormányzati képviselő korábbi cégével – az amúgy folyamatosan pénzügyi nehézségekkel küzdő társaság 2010-14 közötti gazdálkodását átvilágító bizottság vizsgálati jelentése sok más mellett ezeket rótta föl a kft.-nek, ám sem a rendőrség, sem az ügyészség nem találta bűncselekménynek.
többek között azzal érvelt, hogy az ügyek tisztázása érdekében nem tett meg mindent a nyomozó hatóság; például nem hallgatott meg elfogulatlan szakértőket, hanem zömmel elfogult tanúk vallomására alapozta döntését. A Nagystrand-felújítás témájánál a polgármester megjegyzi: a kivitelező maga is elismerte, hogy az előírt műszaki tartalomtól eltérő, olcsóbb megoldásokat alkalmazott, meg nem nevezett, "a projektben közreműködő személyekkel megegyezve". A nyomozás nem tisztázta, kik voltak ezek és milyen alapon adhattak felmentést. Lengyel szerint csak szakértői vélemény tisztázhatta volna, hogy érte-e kár az önkormányzat cégét.
A városvezető sérelmezte, hogy miközben véleménye szerint "elképesztő
Az ügyészség a polgármesteri panaszt elutasító határozatában az írja, hogy a Nagystrand-felújítással kapcsolatos kérdéseket a tanúk (például a kivitelező cég vezetője) megválaszolták, szakértő kirendelésére nem volt szükség. A Thanhoffer villa állítólagos fényűző átépítése pedig a hatóság szerint azért sem lehet bűncselekmény, mert a képviselő-testület döntött a beruházás nagyságrendjéről (390 millió forint), az önkormányzat biztosította a költségek fedezetét, arról pedig, hogy szükséges volt-e ilyen, vagy más összeg elköltése, eltérő álláspontok lehetségesek.
Volt szemét, nincs szemét
A Balaton-parti Kft. körüli ügyek egyik "csemegéje": az önkormányzati cég begyűjtötte bérlőitől a szemetet, számlázott is érte, holott erre nem volt hatósági engedélye. Az ügyészség szerint "arra, hogy a kft. szállított-e ilyen hulladékot, valóban lehetett volna szakértőt kirendelni, de csak akkor, ha konkrétan rendelkezésre áll a szállított hulladék...így most már nem lehet megállapítani, hogy történt-e a hulladékgazdálkodás során bűncselekmény, vagy sem".
"Ha voltak is szabálytalanságok..."
"Ha voltak is a feljelentésben és a vizsgálati jelentésben írt szabálytalanságok – írja az ügyészség –, nem állapítható meg, hogy ezek szándékos kötelességszegések voltak, vagy csupán rosszul kialakult és folytatott gyakorlat, illetve hanyagság eredményei. A nyomozás adatai alapján a bűncselekményt az esetek egy részében nem lehetett kizárni, csupán azt lehetett megállapítani, hogy a bűncselekmény elkövetése nem bizonyítható".
Ahogyan annak idején megírtuk, a társaság átvilágítását végző bizottság vizsgálati jelentésében írtakra Baráth István, a Balaton-parti Kft. ügyvezető igazgatója úgy reagált: "A megállapítások nagy részét elfogadjuk". Lengyel Róbert panaszában többek között azzal érvelt, hogy az ügyek tisztázása érdekében nem tett meg mindent a nyomozó hatóság; például nem hallgatott meg elfogulatlan szakértőket, hanem zömmel elfogult tanúk vallomására alapozta döntését. A Nagystrand-felújítás témájánál a polgármester megjegyzi: a kivitelező maga is elismerte, hogy az előírt műszaki tartalomtól eltérő, olcsóbb megoldásokat alkalmazott, meg nem nevezett, "a projektben közreműködő személyekkel megegyezve". A nyomozás nem tisztázta, kik voltak ezek és milyen alapon adhattak felmentést. Lengyel szerint csak szakértői vélemény tisztázhatta volna, hogy érte-e kár az önkormányzat cégét.A városvezető sérelmezte, hogy miközben véleménye szerint "elképesztő luxusbeszerzések történtek a Thanhoffer villa átépítésekor, hűtlenül kezelve a közpénzt", a rendőrség erre úgy reagált, hogy "olyan adat nem merült fel a nyomozás során, hogy valamely berendezési tárgy nem lenne megtalálható a villában". Miközben senki sem állította, hogy ezeket bárki is ellopta volna; Lengyel Róbert szerint "csupán a közvagyont herdálták". S úgy vélte, hogy a 2014-es választási évben reklámcélra költött százmilliók felhasználásáról, ár-érték arányáról sem ártott volna szakértőt megkérdezni, nem csak az érintetteket tanúként meghallgatni. Választ várt volna például egy hozzáértőtől arra a kérdésre, hogy rendben lévő-e az a szerződés, amit a kézilabdaklubbal egy molinó kifeszítéséért öt meccsre kötöttek nettó 42,5 millió forintért, e kontraktus állítólag névhasználati szerződés volt, csakhogy éppen ennek nincs nyoma a megállapodásban...Az ügyészség a polgármesteri panaszt elutasító határozatában az írja, hogy a Nagystrand-felújítással kapcsolatos kérdéseket a tanúk (például a kivitelező cég vezetője) megválaszolták, szakértő kirendelésére nem volt szükség. A Thanhoffer villa állítólagos fényűző átépítése pedig a hatóság szerint azért sem lehet bűncselekmény, mert a képviselő-testület döntött a beruházás nagyságrendjéről (390 millió forint), az önkormányzat biztosította a költségek fedezetét, arról pedig, hogy szükséges volt-e ilyen, vagy más összeg elköltése, eltérő álláspontok lehetségesek. A kézilabdaklub-szerződésről ezt írták : "valóban nem tartalmazza a névhasználatot, de a kézilabdacsapat Siófok KC-Galerius Fürdő néven szerepelt".A Balaton-parti Kft. körüli ügyek egyik "csemegéje": az önkormányzati cég begyűjtötte bérlőitől a szemetet, számlázott is érte, holott erre nem volt hatósági engedélye. Az ügyészség szerint "arra, hogy a kft. szállított-e ilyen hulladékot, valóban lehetett volna szakértőt kirendelni, de csak akkor, ha konkrétan rendelkezésre áll a szállított hulladék...így most már nem lehet megállapítani, hogy történt-e a hulladékgazdálkodás során bűncselekmény, vagy sem"."Ha voltak is a feljelentésben és a vizsgálati jelentésben írt szabálytalanságok – írja az ügyészség –, nem állapítható meg, hogy ezek szándékos kötelességszegések voltak, vagy csupán rosszul kialakult és folytatott gyakorlat, illetve hanyagság eredményei. A nyomozás adatai alapján a bűncselekményt az esetek egy részében nem lehetett kizárni, csupán azt lehetett megállapítani, hogy a bűncselekmény elkövetése nem bizonyítható".Ahogyan annak idején megírtuk, a társaság átvilágítását végző bizottság vizsgálati jelentésében írtakra, a Balaton-parti Kft. ügyvezető igazgatója úgy reagált: "A megállapítások nagy részét elfogadjuk". | [
"Balaton-parti Kft."
] | [
"KC-Galerius Fürdő",
"Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség"
] |
Azonnali hatállyal menesztették Rétfalvi Györgyöt, a nemzeti befektetési és kereskedelemfejlesztési cég vezérigazgatóját. A társaságnál tavaly a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálódott, előtte belső, minisztériumi vizsgálat is folyt, miután egy később visszavont közbeszerzési eljáráson Rétfalvi volt üzlettársát mondták ki nyertesnek. Rétfalvi György szerint a miniszter döntése megalapozatlan és jogsértő, ezért munkaügyi bírósághoz fordul.
Annak a Vad Attilának az áprilisban alapított cége nyerte az állami befektetési ügynökség tanácsadói tenderét, aki három éven keresztül tulajdonostársa volt Rétfalvi Györgynek. Vad cége az egyik legdrágább ajánlattal nyert.
Forrásátcsoportosítással indokolják, hogy nem szerződnek a vezérigazgató volt üzlettársának cégével. Egy másik közbeszerzést is leállítanak.
A gazdasági tárca csak a választásokig gondolkodik: az ITD vezérigazgatója szerint az ebből adódó viták, és nem a 300 milliós tender miatt lehetetlenült el.
Varga István gazdasági miniszter a nemzeti befektetési ügynökség, az ITD Hungary Zrt. vezetőjének, Rétfalvi Györgynek a vezérigazgatói kinevezését a mai napon visszavonta, munkaviszonyát rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal megszüntette – közölte a gazdasági minisztérium hétfőn. Az ITD-nél a múlt év végén előbb minisztériumi belső ellenőrzés folyt, majd a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is vizsgálódott.
A tárca közleménye szerint "az ITD Hungary Zrt.-ben 2009 őszén lefolytatott KEHI-vizsgálat alapján" döntött úgy a gazadsági miniszter, hogy az ITDH vezérigazgatóját vezetői tisztségéből visszahívja, munkaviszonyát 2010. január 11-ével, rendkívüli felmondással megszünteti. A minisztérium a KEHI-vizsgálat eredményéről annyit közölt: "az ITD 2007-2009-es működését áttekintve, több esetben is szabálytalanságokat talált a vállalkozási, szolgáltatási és tanácsadási szerződések, valamint a költséggazdálkodás terén. Emellett a vizsgálat során hiányosságokra derült fény a szakmai, szervezeti működési szabályok, illetve a vezérigazgatói körben felmerülő ellenőrzési kötelezettségek betartása, betartatása terén".
Mint ismeretes, a vizsgálatokat az előzte meg, hogy – mint azt annak idején megírtuk – tavaly augusztusban az ITD Hungary egy közbeszerzési eljárásán egy olyan, áprilisban alapított cég nyert el egy 100+200 millió forintos megbízást, amely tulajdonosa és ügyvezetője Rétfalvi korábbi üzlettársa, Vad Attila volt. Rétfalvi erről azt mondta, hogy valóban ismeri Vadot, akivel tényleg volt üzleti kapcsolata is, de állította, hogy ez a többi pályázóról is elmondható.
Az eredményhirdetést követően a gazdasági miniszter a tenderdokumentációt bekérette a minisztériumba, majd belső vizsgálatot rendelt el az ITD-nél. Ezt követően a tárca úgy döntött, hogy a közbeszerzési eljárást visszacsinálja, illetve leállított egy másik, még folyamatban lévő tendert is (amely pályázóiról Rétfalvi azt mondta, többségüket szintén ismeri).
A minisztériumi belső vizsgálat után szeptember elején rendelte el Bajnai Gordon kormányfő a KEHI-vizsgálatot, ami már októberben lezárult, és aminek eredménye alapján a miniszter most menesztette Rétfalvit. A gazdasági tárca közölte, hogy a felmentett vezérigazgatónak végkielégítés nem jár, és utódjáról a gazdasági miniszter "az ügynökség zavartalan működése érdekében mielőbb döntést hoz."
Rétfalvi szerint törvénytelen a kirúgása
Rétfalvi György szerint a miniszter döntése megalapozatlan és jogsértő, ezért munkaügyi bírósághoz fordul. Mint lapunknak elmondta, a KEHI vizsgálata október végén lezárult, de semmilyen törvénysértést nem állapított meg, személyi döntésre sem tett javaslatot. Ugyanakkor hangsúlyozta: ha a KEHI vizsgálata fel is tárt volna valamilyen problémát, akkor annak lezárása után 15 napig lehetett volna őt rendkívüli felmondással elküldeni. A volt vezérigazgató kezdeményezni fogja a vizsgálati anyag nyilvánossá tételét.
A rendkívüli felmondás miatt Rétfalvi nem kap végkielégítést, egyébként egy havi végkielégítés és nyolc havi fizetett felmondási idő járna neki, ami összességében valamivel több, mint bruttó 10 millió forintot jelent. A KEHI a vizsgált három éves időszakra vonatkozóan összesen 10-15 millió forintnyi kifizetést kifogásolt néhány esetben, miközben a vizsgálatok költsége csak az ITD-nél elérte a 20 millió forintot, mondta el Rétfalvi György. A vezérigazgatót azért is meglepte a döntés, mert péntek délután állapodott meg a minisztériummal egy 200 millió forintos megtakarítási csomagról, mely alapján éppen ma kezdte meg az ITD átszervezését. | [
"ITD Hungary Zrt."
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
A közműcégben 600 millió forint a veszteség. Az ellenzék először lát rá az önkormányzati társaságra, el is borzadtak.
Komoly változásokat hozott a szombathelyi polgármester-csere. A Nemény András (Éljen Szombathely!) vezette közgyűlés ugyanis sorra vette azokat az önkormányzati cégeket, ahol az elmúlt 9 évben csupán korlátozott módon tudtak kontrollt gyakorolni a város ellenzéki erői. Az egyik ilyen a szombathelyi többségi tulajdonú, több vasi önkormányzat által birtokolt VasiVíz Zrt.
A cég elég sokáig működhetett kontroll nélkül, hiszen a fideszes városvezetés alatt, egészen a januárban bekövetkezett közgyűlési átrendeződésig nem volt ellenzéki rálátás a cégre:
A rabszolgatörvény kezdte ki a Fidesz többségét Szombathelyen Négy évig szövetséges volt, most árulónak kiáltják ki Molnár Miklós alpolgármestert, mert megszavazott egy napirendi javaslatot, amelynek következtében végül elfogadta a szombathelyi közgyűlés, hogy az önkormányzat cégeinél ne legyen érvényes a munka törvénykönyvének decemberben a parlamentben elfogadott módosítása.
Bár utána kerültek az igazgatóságba ellenzéki delegáltak, valódi feltárás, pénzügyi helyzetkép akkor sem készült.
A novemberi közgyűlésen aztán a városvezetés úgy döntött, visszahívja a cég éléről Kohuth Viktor vezérigazgatót, helyette pedig Molnár Miklóst (Pro Savaria), jelenlegi városi képviselőt javasolja a zrt. élére. A szombathelyi önkormányzat ebben az esetben ajánlást fogalmaz meg, döntés az igazgatóság kezében van. Ahogy nyilvánvalóvá vált, hogy a Fideszhez lojális vezérigazgató visszahívását kezdeményezte a közgyűlés, a VasiVíz vezérkarában kitört a pánik.
Hende castingolta a volt vezért
Hogyan került a mostani vezérigazgató, Kohuth Viktor annak idején, 2012-ben a VasiVíz vezérigazgatói székébe? A történet Marton Zsolt, az alpolgármesteri tisztséget abban az időben betöltött korábbi fideszes politikus idézte fel a Facebookon:
“2010-ben a Vasivíz Zrt. önkormányzati felügyelete hivatalosan hozzám tartozott. Amúgy, mint később kiderült, csak hivatalosan. Az akkori vezérigazgató, Wagner József távozása után a víziközmű szakma (többek között a Magyar Víziközmű Szövetség befolyásos vezetői) komoly országos lobbierőt felsorakoztatva Krenner Róbertet, a cég műszaki igazgatóját szerette volna vezérigazgatónak, így aztán a végleges pályáztatás lebonyolításáig (ami végül sosem történt meg) a megbízott vezérigazgató feladatköreit ő látta el. A többi tulajdonos önkormányzat is támogatásáról biztosította őt. Mindenki happy volt: megvan az új vezető.
Aztán egy városházi vezetői megbeszélésen megjelent Hende Csaba, aki váratlanul tájékoztatta (igen, pontosan ez a megfelelő kifejezés) a polgármestert, hogy az új vezérigazgató Kohuth Viktor lesz, aki az NGM egyik főosztályvezetője volt akkoriban.
Nem ismerte senki közülünk, de ez nem is volt feltétele a pozíciónak. Ismerős onnan volt a családnév, hogy a 2010-es országgyűlési választáson indult egy Kohuth Viktor Győző nevű képviselőjelölt Hende Csaba ellen, aki meglepően jó eredményt ért el (1900 szavazat, 7%), ami frusztrálta Hendét. Menjünk is el szép csendben a névazonosság (sok a Kohuth Szentpéterfán, valamint nincs hozzáférésünk az anyakönyvi nyilvántartáshoz), és egy esetleges előrelátó politikai megállapodás felemlegetése mellett. Mint utólag kiderült, az sem vált mellékes körülménnyé, hogy Hende összerúgta a port ugyanebben a kampányban a másodállásban polgármesterkedő Krenner Róberttel, aki a választókerületéhez tartozó csempeszkopácsi elöljáróként meghívta a szoci jelöltet az egyik községi rendezvényre a kampány alatt. Ezt a történetet aztán unásig hallgathattuk egy éven keresztül. De tényleg unásig.
2012-ben meg is választotta a Vasivíz közgyűlése Kohuth Viktort. Krenner ezután kikerült a menedzsmentből, főmérnök lett, és hálával tartozott, hogy legalább az állása megmaradt.
Ezt követően jó nagy késéssel megjelent a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendekezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013.(II.27.) kormányrendelet, ami szabályozta az érintett cégek, így a Vasivíz vezetőivel szemben támasztott követelményeket, amely bizonytalanságot teremtett Kohuth képzettségének tekintetében. Hosszú futkározás, kínlódás után (ami magában foglalt egy olyan törekvést is, hogy módosítsa a kormány a szabályokat Kohuth Viktor miatt – ezt a vezérigazgató nagy befolyást színlelve legalábbis így képzelte), született egy állásfoglalás a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal részéről, ami ma is megtalálható a honlapjukon."
Marton posztja érdekes kitétellel folytatódik. Ez pedig az az 5 éves feltétel, ami a szabályozás szerint előírás annak, aki víziközmű társaságban vezérigazgató akar lenni. Molnár kinevezése kapcsán a fidesz közeli Vas Népe és más kormánypárti lapok is rugózni kezdtek a témán. Szerintük ugyanis Molnár kinevezése egy politikai alku, aminek végrehajtásától az sem rettent vissza, hogy ezzel Neményéék szabályt szegnének. Csakhogy a rendelet ide vonatkozó része egészen pontosan úgy szól, hogy:
“a kérelmező vezetője és annak helyettese rendelkezik-e gazdasági vagy jogi szakirányú felsőfokú szakképesítéssel és a vezető és annak helyettese szakmai tapasztalata együtt számított időtartama az ac) pontban meghatározott öt éves időtartamot eléri-e."
Marton szerint ezt a kitételt pont Kohuth kinevezésekor alkotta meg a jogalkotó.
Az “együtt számított" kifejezés beiktatásával a kérdés eldőlni látszott, és a félreértelmezésre okot adó rendelet jogalkalmazója szerint is maradhatott Kohuth Viktor a Vasivíz Zrt. vezérigazgatója.
Új autó, többmilliós végkielégítés, 600 milliós mínusz
2012 óta érinthetetlen volt a VasiVíz. Az első hírekre, miszerint ez most megszűnik, rögtön összerezzentek még a középvezetők is. Elsőként Kántás Zoltán a Fedett uszoda igazgatója -, aki nem mellesleg az előző ciklusban a Fidesz színeiben önkormányzati képviselő is volt – távozott. A szomszéd városban, Sárváron kötött ki, a Gyógyfürdő igazgatói székébe ültették be. Hogy Kántás felmondott fel vagy közös megegyezéssel távozott a cégtől, nem tudni – és ennek a későbbiekben még lesz is jelentősége.
Ugyanis Kántás is azok közé a távozók közé került, akinek az igazgatóság 60 millió forintnyi bértömeg-növekedést szavazott meg. Egy csomagban azzal a javaslattal, miszerint Kohuth Viktor 35 milliónyi bérkiegészítést és további 25 milliónyi jutalmat kapna. És itt lesz érdekes az, hogy ki mondott fel és kitől válik el a vállalat közös megegyezéssel.
A szombathelyi képviselő-testület Kohuth visszahívásakor azt a határozatot hozta, hogy legfeljebb 9 hónapnyi végkielégítést kapjon.
Ezt viszont úgy lehet kijátszani, hogy az igazgatósági ülésen nem végkielégítésről tárgyalnak, hanem bérkompenzációként kezelik a pluszban kifizetni kívánt összeget. Hogy ez mennyire megszokott, arról elég beszédesen nyilatkozik az a tény, hogy az igazgatósági ülés ezen pontjairól kiküldték a könyvvizsgálót.
Az erről készült hangfelvételt pedig ugyan kikérte a szombathelyi polgármesteri hivatal, ám a VasiVíz ennek kiadását egyelőre megtagadta.
Információink szerint Kohuth terjesztette az ötletet az igazgatóság elé, ők pedig megszavazták neki a 35 milliós bérkompenzációt a 60 milliós jutalmat és a dolgozók 60 milliós bértömeg növekedését is.
Elsőként az Ugytudjuk.hu írt erről, de aztán több helyi újság is foglalkozni kezdett az üggyel. Végül Kohuth egy közleményben próbálta elejét venni a népharagnak.
“A napokban megjelent, a VASIVÍZ ZRt.-t és személyemet érintő cikkekre szeretnék reagálni. A mai nappal küldtem meg a VASIVÍZ ZRt. igazgatóságának címzett levelemet, amelyben lemondok az Igazgatóság által megállapított összegről és elfogadom a Szombathely MJV Önkormányzata által megítélt 9 havi juttatást." – írta közleményében Kohuth.
A VasiVíz ügye aztán a novemberi városi közgyűlésen is téma volt. Illés Károly, a Fidesz frakcióvezetője egy felszólalásában azt mondta, hogy a VasiVíz dolgozók azért mondanak fel, mert nem akarnak együtt dolgozni az új igazgatóval, aki a szombathelyi városvezetés szándéka szerint Molnár Miklós lesz.
Horváth Attila (Éljen Szombathely!) alpolgármester erre azt válaszolta, hogy ha valaki felmond, akkor nem lehet azt úgy kezelni, mintha közös megegyezéssel távozna a cégtől. Mert ha így történik, akkor ehhez képest kapnak végkielégítést a dolgozók. Ez pedig bűncselekmény.
A városvezetők végül úgy határoztak, hogy csökkentik Kohuth végkielégítését és a korábban megszavazott legfeljebb 9 havi összeget a minimálisra változtatják. Továbbá felszólították az igazgatóságot, hogy vizsgálja meg korábbi döntésének jogszerűségét.
Mindeközben a VasiVíz 600 millió forintos adósságot görget maga előtt, de a pénzszórást ez sem állítja meg.
Ráadásul a napokban újabb csontvázak, vagyis inkább új autók borultak ki a cég szekrényéből. Czeglédy Csaba (független) képviselő a Facebook-oldalán posztolta annak a két vadi új Toyotának a fotóját, amit a cég nemrég vásárolt a vezetőknek. Információink szerint az autókat augusztusban rendelték meg. Egy ilyen gépkocsi jelenlegi ára 8 és fél és 10 millió forint között van. A cég mindjárt vett kettőt is.
Múlt hétfőn újabb igazgatósági ülést tartott a cég, ahová már Kohuth el sem ment, a munkáltatói jogköröket az igazgatóságra bízta. A legutóbbi igazgatósági ülésen pedig az hangzott el, hogy csökkentik Kohuth végkielégítését, vagyis hivatalosan bérkiegészítését nem 35 millió forintot kap, hanem ennek közel a felét jelentő, 9 hónapnyi végkielégítést vehet fel. Mindezt annak ellenére, hogy Nemény polgármester legutóbb határozottan kijelentette: Kohuth a minimumnak megfelelő, 2 havi végkielégítést kaphatja meg.
Fotó: Puskás Tivadar, szombathely korábbi polgármestere, Hende Csaba, és Kohuth Viktor távozó Vasivíz-vezérigazgató, forrás: szombathely.hu/Benkő Sándor
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"VasiVíz Zrt."
] | [
"Magyar Víziközmű Szövetség",
"Vas Népe",
"Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal",
"Pro Savaria",
"Szombathely MJV Önkormányzata",
"Éljen Szombathely",
"VASIVÍZ ZRt",
"Fedett uszoda"
] |
Az Orbán-kormány 2012 szeptemberében törvénybe iktatta, hogy 2013 közepétől csak azok árulhatnak cigarettát, akik erre engedélyt kapnak. A koncessziókat botrányos tenderen osztották ki: hamar kiderült, hogy az engedélyek nagy részét a kormánypárthoz így-úgy közelállók nyerték meg. Az Átlátszó most megvizsgálta, hogy azóta hogyan alakultak a nemzeti dohányboltok bevételei és tulajdonviszonyai. Azt találtuk, hogy míg a törvény célja szerint elvileg egy személy legfeljebb öt dohányboltot üzemeltethetne, a sokmilliárdos forgalmú üzemeltetői hálózatokba szerveződő dohányboltok végső tulajdonosai – betéti társaságok kültagjaiként – egyszerre több tucat trafikban is érdekeltek lehetnek.
Hiába telt el már majdnem öt év a nemzeti dohányboltok nyitása óta, számos régi trafikos továbbra sem tudott talpra állni sem anyagilag, sem lelkileg. Eközben a koncessziót nyert közelállók körül hatalmas trafikhálózatok álltak fel.
“Vu Zoli" például 92 nemzeti dohányboltban szerzett tulajdonrészt, ezek az üzletek a megnyitásuk óta összesen 51 milliárd forint bevételt termeltek. A CBA felsővezetői 57 trafikban érdekeltek, amelyek eddig 26 milliárd forint bevételt termeltek.
A rendszer veszteseit és nyerteseit cikksorozatban mutatjuk be. Kerületenként mutatjuk meg, mekkora üzleti hálózatok alakultak ki egy-egy olyan nagyvállalkozó körül, aki személyesen egyáltalán nem, vagy alig nyert trafikkoncessziót.
Az első részben a budapesti I. kerületi trafikokról lesz szó.
És akkor az idős asszony sírva fakadt
2018 márciusa volt, az év első igazi tavaszi napja. Fázós vagyok, imádom a napsütést. Aznap mégis szomorú voltam. Min tűnődsz? – kérdezte a párom, aki akkor ért haza a munkából, és nagyon furcsállotta, hogy mozdulatlanul ülök a szobában a kedvenc babzsákomban.
Nem tudtam válaszolni, képtelen voltam rá. Nem sokkal azelőtt fejeztem be a beszélgetést egy idős asszonnyal, és még mindig a beszélgetés hatása alatt voltam. Az idős asszonyt nevezzük Ibolyának. Ibolyát azért nem a valódi nevén említem, mert csak így vállalta az interjút. “Van nekem egy gyerekem, aki olyan helyen dolgozik... Nem szeretném, ha baja lenne ebből" – magyarázta.
Ibolya pályafutását eladóként kezdte. Szeretette a munkáját, de azt is tudta, hogy ő ennél sokkal többre képes. Egy saját kisbolt volt az álma, ahol ő lesz a mindenes: a tulajdonos, az alkalmazott, a főnök. Élete álmát végül 22 évvel ezelőtt, 1996-ban, 40 évesen valósította meg: ekkor vette át tulajdonosként azt a boltot, ahol addig üzletvezető volt.
Egy klasszikus kisboltról volt szó, ahol a vevők nagyjából mindent megkaphattak. “Fagyasztott, friss húst, konyakot, bármit.Ha valaki bejött egy márkás konyakért, akkor kapott, vagy ha karácsonyra akart a gyereknek bármit, megkapta" – mesélte Ibolya. A ma már a hatvanas éveiben járó asszony rengeteget dolgozott azért, hogy jól menjen az üzlet. Hajnali ötkor kezdett, és ha a forgalom úgy kívánta, akkor akár este nyolcig is nyitva volt.
“Abból éltem, hogy ott voltam vasárnap 11 óráig nyitva, és amikor kellett a vevőnek egy doboz cigaretta, meg egy étolaj, amit elfelejtett máshol megvenni, akkor a cigit és és az olajat is tőlem vette meg. Nem éltünk kiemelkedően jól, de megéltünk."
Aztán jött a trafiktörvény, ami mindent megváltoztatott.
“A vevőim, akik addig naponta bejártak, nem jöttek többé. Úgy képzeld el, hogy az 5-6 milliós forgalmam 1,8 millió forintra esett vissza. Ezután próbáltam kapaszkodni mindenbe, házhoz szállítottam, fornettit sütöttem, hamburgert sütöttem, bármit megcsináltam. De semmi sem működött."
Ibolya végül három év kínlódás után, 2016-ban zárta be a boltot. Az üzleten, ahol 20 éven át minden nap kezdett, amely olyan volt számára, mintha a saját gyereke lenne, ekkor húzta le végleg a rolót.
“Nagyon-nagyon pocsék helyzetbe kerültem. Mostmár azért én betöltöttem a 60-at, ilyenkor nagyon nehéz váltani. Ugyan el tudtam menni nyugdíjba, viszont nagyon szívesen dolgoztam volna tovább a saját vállalkozásomban. Most az van, hogy mindenféle munkát elvállalok, ami pénzt hoz."
Ibolyát nagyon megviselte ez az egész. Annyira, hogy a beszélgetésünk alatt végig a könnyeivel küszködött – és egy ponton el is sírta magát. Az én szívem pedig összeszorult. Ibolya nem az egyetlen, akinek teljesen felkavarta az életét a trafikmutyiként elhíresült dohánypiaci átalakítás.
“Nem az életemet vették el, csak a pénzemet"
Egy másik hölgy, akit nevezzünk Magdinak, hasonlóan járt. Magdi, ahogy Ibolya, ugyancsak nem vállalta névvel az interjút. “Tudod, az utóbbi időben megtanultak az emberek félni, és én sem vagyok biztos abban, hogy ne lenne ebből kellemetlenségem" – magyarázta. Magdinak a trafiktörvény előtt két boltja volt. Ezek úgynevezett faház-bódék voltak.
“A cigarettán nagyon kevés százalék volt, muszáj volt mellette árulni alkoholt, édességet. Igazából ezek hozták a hasznot, nem a cigaretta. A cigaretta volt az, ami bevonzotta a vevőket."
A trafiktörvény hatályba lépése után Magdiék forgalma gyakorlatilag a nullára esett vissza.
“Cigaretta nélkül teljesen esélytelen volt. Pláne, hogy megnyitott az üzletem mellé 50 méterre két nemzeti dohánybolt. Nyilván oda mentek be megvenni a cigarettát, hiszen nálam már nem kaptak, és ha már oda mentek be, akkor ott vették meg a szeszes italt is, és mindent."
Magdi azt mondja, már az elején tudták, ki fogja megkapni a trafikkoncesszót. De nemcsak ezért nem pályáztak. Azért sem, mert többmillió forint lett volna, hogy átalakítsák a fabódéikat, erre viszont nem volt pénzük. “Nekem ilyen ablakon kiadós trafikom volt, de külön bejáratot kellett volna biztosítani." Végül a trafiktörvény után három hónappal zártak be. Ezután Magdi elkezdte árulni a két bódét.
“Korábban 8 millió forintért vettük meg őket, hitelből, amit a házunkra vettek fel. Eladni viszont csak 1 millió forintért tudtuk. Rengeteget buktam. Egyszerűen eladhatatlanná váltak az üzleteim. Amikor a hitelt felvettem, úgy voltam vele, hogy ez az, ami mindig biztosan menni fog, tehát biztos, hogy vissza fogom tudni fizetni. Ha meg mégse megy, akkor eladom az üzleteket, és akkor abból fizetem vissza. Tehát én többszörösen úgy éreztem, hogy be van biztosítva ez a dolog – és simán tudtam is fizetni a hitelt, egészen addig, amíg be nem jött a trafiktörvény."
És hogy hogy tudott ebből felállni? Magdi azt mondja, anyagilag sehogy. “Lelkileg meg... nagyon pozitív gondolkodású vagyok, úgy vagyok vele, hogy nem az életemet vették el, csak a pénzemet." Azt mesélte, ma már nincs annyira rosszul, mint akkor. Próbálja újraépíteni az életét, újra dolgozik, telefonos értékesítőként kapott állást.
A Nagy Trafikrablás
Az Orbán-kormány 2012. szeptember 11-én fogadta el azt a törvényt, amely teljesen megváltoztatta a cigaretta árusítására vonatkozó szabályokat. Míg korábban bárhol lehetett cigit kapni, az új törvény azt mondta ki: 2013-tól csak azok árulhatnak cigarettát, akik egy állami pályázaton megnyerik az erre vonatkozó engedélyt.
Düh és csalódottság – ez a két érzés munkált bennem, amikor 2013. április 22-én megláttam a pályázat eredményeit. Rögtön kiderült, hogy a pályázattal valami nagyon nincs rendben, egymás után jelentek meg a cikkek arról, hogy a régi trafikosokat kisemmizték, és helyettük szinte kizárólag olyan emberek nyertek koncessziót, akik ilyen-olyan módon közel állnak a Fideszhez.
Mi lenne, ha egy helyre gyűjtenénk a mutyikat? Kezelnéd a blogot? – kérdezte egy kollégám, én pedig azonnal igent mondtam. Nem sokkal később el is indítottuk a trafikmutyi blogot. Ami ezután történt, az leírhatatlan volt. Felhívásunkra, amely arról szólt, hogy mindenki küldje el, hogy hol, milyen csókos nyert engedélyt, özönlöttek a levelek. Annyi jött, hogy nem győztem őket feldolgozni.
Aztán érdemben nem történt semmi. Hiába volt hatalmas a botrány, hiába tüntettek szinte egyfolytában a régi trafikosok, a pályázatot nem vonták vissza. És hiába került nyilvánosságra egy hangfelvétel arról, hogy a kormánypárt kegyeltjeinek osztották ki a koncessziókat, senkit nem vontak felelősségre azóta sem.
A kisemmizett trafikosok pedig egy idő után elcsendesedtek, és valahogy mindenki elfeledkezett a dologról. Bevallom, egy idő után az én látókörömből is kikerült a téma, egészen tavaly őszig, amikor a hvg.hu cikkezett arról, hogy a trafikosztás óta az ország legjobb biznisze lett a trafikozás.
A cikk a nagy képet nézte, és konkrét nevek említése nélkül szólt arról, hogy milyen jól jártak a trafiküzemeltetők. Nekem pedig rögtön az jutott eszembe, hogy érdemes lenne az adatok mélyére ásni, és nemcsak általánosságban leírni, hogy mekkora üzlet egy nemzeti dohánybolt, hanem tételesen megvizsgálni a tulajdonviszonyokat és a bevételeket.
Mivel rengeteg nemzeti dohánybolt van, ezért muszáj volt valahogy a kört szűkíteni. Végül arra jutottam, hogy Budapesten, kerületenként vizsgálom meg a trafikok tulajdonosait, és azt, hogy a nyitás óta mennyit termeltek a hozzájuk köthető dohányboltok.
Budapest I. kerülete furcsa hely. A Budai Vár a főváros legszebb része – mindenkinek ez jut eszébe először róla. Amellett viszont, hogy egy igazi turistamágnes, egy lüktető kerületről is beszélünk, ahol egy kisvárosnyi ember éli mindennapi életét. A kerületben mintegy 25 ezer ember lakik.
A kerületben 9 trafik működik – korábban 10 volt, de abból az egyik már bezárt. A dohányboltok elosztása pedig minimum érdekes. Míg például a belvárosban minden sarkon van egy üzlet, addig itt egy doboz cigiért kilométereket kell gyalogolni.
Nem a levegőbe beszélek, hústvét hétfőn kipróbáltam, milyen lehet, ha itt élsz, és elfogy a cigid. Ebben az esetben összesen öt lehetőséged van: A Déli Pályaudvar, amelynek a közvetlen közelében három dohánybolt található – ebből kettő van nyitva ünnepnapokon. A Batthyányi tér, ahol három dohánybolt van – ünnepnapokon egy van nyitva. Az Alagút, ahol egy trafik van – ünnepnapokon zárva. A Vár, ahol egy dohánybolt van – ünnepnapokon zárva. A Naphegy tér, ahol egy trafik működik – ünnepnapokon zárva.
A “Vu Zolihoz" köthető dohánybolt-hálózat
Az Opten adatai alapján az I. kerületben működő nemzeti dohányboltokat két üzleti csoport uralja. A boltok egyik fele – összesen négy üzlet – a Sárkány Center és a Vimpex nagykereskedés vietnámi tulajdonosához, Vu Zolihoz köthető, a többi trafik végső tulajdonosai között pedig a CBA felsővezetőit találtam meg.
Vu Zoli eredeti neve Vu Quy Duong, de mindenki Vu Zoliként ismeri, ezért én is így emlegetem. Az Origo 2013-as portréja szerint egy igazán rejtélyes figura, aki nem szereti a nyilvánosságot, a cikk előtt például kizárólag a Hungarian Golf című golfmagazinban olvashattunk róla.
Vu 1985-ben jött Magyarországra, a Műszaki Egyetem villamosmérnöki szakán tanult. Miután elvégezte az egyetemet, vállalkozni kezdett. 1992-ben megalapította a nagykereskedéssel foglalkozó Vimpex Kft.-t, illetve megnyitotta Sárkány Center bevásárlóközpontot. A magyarországi vietnámi közösség abszolút vezetőjének tartják, akit elismernek, mert gazdag és mert a Sárkány Center munkát ad sok vietnaminak. Azért is szeretik, mert sokszor helyet biztosít rendezvényeknek, mert jótékonykodik és mert “fiatal, pozitív figura".
Vu a Highland Golf Club tagja. Ugyanennek a klubnak a tagja Bohács Zsolt is, aki a Fidesz országgyűlési képviselője volt a trafikosztás időszakában. Bohács és Vu feltehetően évek óta ismerik egymást. Ezen túl Vu Quy Duong politikai kapcsolataira nincs közvetlen bizonyíték.
Az I. kerületben Vu Zolihoz köthető a Déli pályaudvaron található mindkét trafik, továbbá a Batthyányi tér közelében lévő további két nemzeti dohánybolt. Ezekhez a következőképpen kapcsolódik: a trafikokat két Bt. üzemelteti, melyekben a beltag az, aki koncessziót kapott a kerületben, a kültag pedig egy-egy vállalkozásán keresztül maga Vu Zoli.
Bár ezekben a Bt.-kben Vu “csak" kültag, két dohányboltban is megerősítették, hogy valójában ő a kulcsfigura.
"Ki itt a főnök, és milyen gyakran van bent? Újságíró vagyok, és szeretnék beszélni vele" – kérdeztem az egyik trafikban. "Igazából szerintem nem a főnök kéne, hanem a Vimpex központ. Mi ugye direkte nem tartozunk oda, mi egy Bt. vagyunk, de ez a Bt. a Vimpex-hez tartozik, tehát valószínűleg ott kéne kezdenie. Tudja, aki a Sárkány Centernek a tulajdonosa. A Zoli." – válaszolta az eladó.
"És gyakran jár ide be?" – kérdeztem. "Soha. Én egyszer láttam életemben, amikor Viktor királlyal kint voltak Vietnámban. Neki vannak emberei, meg azoknak is emberei, aztán így. Ügyes ember ő, de hát van, amikor könnyű ügyesnek lenni. Holdudvarban valahogy jobban süt a Hold." – válaszolta.
Egy másik dohányboltban is hasonló információkat kaptam. "A főnök most nincs itt, de egyébként is, ő csak úgy főnök, hogy hát van egy nagy cég, és azon belül ő egy ilyen üzletvezető."
– A Vimpexről beszélünk, mint nagy cég? – Igen. – Akkor a Vimpexhez kell fordulnom? – Szerintem igen.
Az ily módon Vu Zolihoz köthető négy I. kerületi trafik 2013 óta 3,4 milliárd forint bevételt termelt, a profit pedig összesen 40 millió forint volt. Ami feltűnő, az a bevétel és a nyereség meredek emelkedése – de nemcsak itt, szinte az összes vizsgált trafik-üzemeltető cégnél.
Míg például a Batthyányi utca 4-ben működő és a Déli pályaudvar aljában lévő dohányboltot üzemeltető cég 2013-ban 106 millió forint bevételt termelt, addig 2016-ra a bevétel már elérte a félmilliárd forintot. A nyereség ugyanígy alakult: 2013-ban 10 milliós veszteséggel zárt a cég, 2016-ban viszont 12 milliós plusszal.
Bár ez sem kevés, Vu Zolihoz ehhez hasonló módon más helyeken összesen további 88 boltból álló hálózat köthető. Ez a hálózat akkora, hogy alig tudtam egy ábrára feltenni. Az I. kerületi trafikok mellett Vu Zolihoz köthető többek között a Népliget, a Kőbánya-Kispest és a Kálvin tér metrómegállónál lévő nemzeti dohánybolt, Budapesten kívül pedig vidéken is vannak üzletei, például Ácson és Szentendrén.
A dohányboltokat átnézve kiderült: míg egy-egynek önmagában nincs kiemelkedő nyeresége, az összes egyben már nagyon nagy összeget képes hozni. Azok a dohányboltos Bt.-k, amelyekben Vu Zoli jelenleg közvetlenül vagy közvetetten érdekelt, a 2013-as nyitás óta összesen 51 milliárd forint bevételt könyvelhettek el. Igen, jól látják, 51 milliárd forintot. Az összes nyereség 2013 óta 413 millió forint.
A Vu Zoliékhoz köthető trafikhálózatról táblázatot is készítettem, amelyben minden fontos adatot feltüntettem a tulajdonosi struktúrától kezdve a cégek profitjáig. A táblázatot ezen a linken nézhetik meg. Vu Zoli ezt a hálózatot úgy hozta össze, hogy ő maga és a felesége személyesen a törvény szerint lehetséges legtöbb, összesen tíz trafikos koncessziót kaptak. További több tucat trafiküzemeltető társaságban cégeiken keresztül, kültagként szereztek érdekeltséget.
A CBA felsővezetői is trafikbárók lettek
Baldauf László, Krupp József, Breier László és Gyelán Zsolt. Valamennyiük nevét megtaláljuk a CBA honlapján az igazgatósági tagok között, de nemcsak ez a közös bennük. Az is, hogy mindannyiuk neve felbukkan közvetett tulajdonosként azoknál az I. kerületi nemzeti dohányboltoknál, amelyek nem Vu Zolihoz köthetők.
Miközben koncessziója egyikőjüknek sincs a kerületre, Baldauf László és Gyelán Zsolt két-két I. kerületi trafikban érdekelt, Breier László és Krupp József pedig egyben – valamennyi dohánybolt közvetlenül egy-egy CBA üzlet mellett található.
Baldauf László a CBA alapítója és egykori elnöke, milliárdos üzletember, aki 2008-ban 4 milliárd forintra becsült vagyonával a magyar gazdaglistára is felkerült. Baldauf László aktív Fidesz-rajongó, legutóbb a kormány propagandalapjában, a Magyar Időkben nyilatkozta azt, hogy szerinte kedvező irányba fejlődik a magyar gazdaságpolitika, amihez a bizalmat újra meg kell szavazni.
Baldauf László és a vele egy címre bejelentett Baldauf Zsuzsanna úgy köthető 13 trafikhoz, hogy közben egyetlen koncessziót sem nyertek. Az I. kerületben Baldauf Lászlóhoz köthető a Várban és az Alagút utcában található dohánybolt. Emellett Baldauf Zsuzsannának is vannak dohányboltjai Vácon, Erdőkertesen, Ürömön, Veresegyházon és Szadán. A Baldaufékhoz köthető trafikok sem termeltek rosszul, a nyitás óta 6,3 milliárd forint bevételt, és 176 millió forint nyereséget értek el.
A tiszteletbeli elnökhöz hasonlóan Krupp József és Breier László is a CBA-alapítók csoportjához tartoznak, és jelenleg is a CBA Kft. tulajdonos-ügyvezetői, akikhez az I. kerületben a Déli pályaudvar mellett lévő trafik köthető.
Ők összesen 29 trafikban érdekeltek, ezek jórészt Budapesten vannak, de akad néhány vidéki is: Érden, Etyeken, Budakeszin és Szegeden. Ezekben a trafikokban a CBA-sok többek között a Kruda Invest és a Vörösvár Invest nevű cégeken keresztül kültagok. Ugyanezek a társaságok a CBA Kereskedelmi Kft. tulajdonosai is. A Krupphoz és Breierhez köthető trafiküzemeltető cégek a nyitás óta 15,7 milliárd forint bevételt és 488 millió forint nyereséget termeltek.
Gyelán Zsoltot a napi.hu a CBA-vezetők vagyonos középgenerációjához sorolja. Hozzá 15 trafik köthető, az I. kerületben őt találtam meg a végső tulajdonosok között a Naphegy téri, valamint a Batthyányi tér közelében lévő egyik trafiknál. Gyelán Zsolt további dohányboltokban érdekelt emellett Vácon, Tatabányán és Verőcén is. Ezek a dohányboltok 2013 óta 4,3 milliárd forint bevételt és 70,8 millió forint profitot termeltek.
Készítettem egy táblázatot a CBA-s vezetők trafikos érdekeltségeiről is, benne minden fontos adattal. A táblázatot ezen a linken nézhetik meg.
Egy személynek legfeljebb öt dohányboltja lehetne
De hogy lehet valakinek ilyen sok trafikja? – merülhet fel teljes joggal mindenkiben a kérdés. Főként, hogy a pályázati kiírásban szó szerint ez áll: “egy személlyel egy időben legfeljebb öt megkötött koncessziós szerződés lehet hatályban".
A megfejtés viszonylag egyszerű: a trafiktörvényben nincs kitétel arra, hogy a trafikokat üzemeltető Bt.-kbe ki szállhat be a koncessziótulajdonosokon kívül. Bárki lehet például kültag, akkor is, ha nincs koncessziója. Ráadásul arra is lehetőség van, hogy a nyereségen 1%-99% arányban osztozzanak. Tehát nem kell mást tenned, mint keresned egy koncessziótulajdonost, megegyezned vele, beszállni a Bt.-jébe, és máris trafikos lettél, miközben neked személy szerint nincs is koncessziód. Ily módon a nyereség oroszlánrésze is a tied lehet.
És hogy összességében mennyi volt az annyi? Kiszámoltam ezt is, és ez a szám is megdöbbentett. A Vu Zolihoz köthető 92 dohánybolt és a CBA-s vezetőkhöz köthető 57 dohánybolt a nyitás óta összesen 77,6 milliárd forint bevételt és 1,1 milliárd forint nyereséget termelt.
Hogy ez mennyire sok pénz, azt leginkább Ibolya és Magdi értheti igazán. Akik elől elvették a lehetőséget, akik hiába voltak évtizedeken át trafikosok, ma már bármilyen dohánybevételről maximum csak álmodozhatnak. Szerettük volna megszólaltatni Vu Zolit és a dohányboltokban érintett CBA-s vezetőket is a témában, de megkereséseinkre egyelőre nem reagáltak érdemben.
A következő részben a budapesti II. kerület dohányboltjainak végső tulajdonosairól lesz szó.
Így készült a cikk: A trafikok listáját a NAV adatbázisából nyertem ki. Ebben listázták azoknak a helyiségeknek a címeit, amelyek engedélyt kaptak arra, hogy cigarettát áruljanak. A trafikokat üzemeltető cégek tulajdonosait az Opten információs portál segítségével gyűjtöttem össze, és szintén az Opten segítségével nyertem ki e cégek pénzügyi adatait, köztük a nyereségeket. Ibolyára és Magdira a Facebookon találtam rá, miközben a Trafik-Károsultak nevű csoport 2013-as bejegyzéseit böngésztem. A koncessziótulajdonosok neveinek kiderítéséhez a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. honlapját hívtam segítségül, az ábrákhoz az ikonok egy részét pedig innen töltöttem le. | [
"Vimpex",
"CBA",
"Kruda Invest",
"Vörösvár Invest"
] | [
"Highland Golf Club",
"CBA Kereskedelmi Kft.",
"Műszaki Egyetem",
"Sárkány Center",
"Magyar Idők",
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt."
] |
A Nagymező utcai mélygarázs építési engedélyét a lakók elől gyakorlatilag eltitkolták az elmúlt évben, a fellebbezés utolsó napján aztán valamelyikük fülest kapott az engedélyről, és csak így sikerült megtámadni a beruházást. Kinek az érdekében járnak el a közös képviselők?
Verók István arra kérte a Nagymező utcai mélygarázs építőit, hogy állítsák le a munkát amíg az ügyészség nem dönt. De akkor kik a titokzatos munkások?
A botrányos körülmények között épülő Nagymező utcai mélygarázs építésére tavaly augusztus közepén úgy adták ki az engedélyt, hogy arról nem tájékoztatták a lakókat, tudatták a lakók az Indexszel. A lakók azt állítják, hogy az építési engedélyről csak az utolsó pillanatban, és akkor is csak véletlenül értesültek.
A 2005 augusztusában kiadott építési engedélyről az önkormányzat csak a környékbeli házak közös képviselőit értesítette. A közös képviselőknek a szokásos ügymenet szerint ilyenkor közgyűlést kellene összehívniuk, és ott tájékoztatni a lakókat, milyen változások várhatók, de ez ebben az esetben elmaradt, állítja az egyik lakó, Hantos Enikő, a mélygrázst ellenző egyesület képviselője.
Kipufogó orrmagasságban
Hantos Enikő volt az, aki tavaly augusztus végén, más csatornákon keresztül tudta meg, mi készül a hátuk mögött, és így csak az utolsó pillanatban, a tizenöt napos fellebbezési határidő lejárta előtt egy nappal tudtak reagálni az engedélyre, amire viszont minden okuk megvolt, elevenítette fel a történteket az Indexnek.
Nagymező utcai építkezés Nagymező utcai építkezés
Kiderült, hogy az önkormányzati engedélyt a beruházó annak ellenére megkapta, hogy az ÁNTSZ bármiféle mélygarázs építéséhez csak úgy adta elvi hozzájárulását, ha a parkolóban közlekedő autók füstjét a környék legmagasabb házának tetősíkja felett engedik ki, ugyanakkor az önkormányzati papírokból az volt kivehető, hogy a szellőző teteje csupán három-négy méterre a földfelszín felett azaz pont az emeleti ablakok vonalában nyílna.
Kit képviselnek?
A fellebbezést a Közigazgatási Hivatal elutasította. Visszatérve a Nagymező utcai mélygarázs ügyében vívott harchoz, a lakók szerint a legfontosabb, hogy senki - a közös képviselő - sem tájékoztatta őket. A Nagymező utca 8. szám közös képviselője a Király és Társa Kft., nevezetesen Király Hajnalka.
Király Hajnalka és az önkormányzat kapcsolatát felhőtlennek is mondhatnánk, hiszen a terézvárosi önkormányzat honlapján az idén októberben kitüntetettek között ő is szerepel: a Terézvárosi Ingatlantulajdonosok és Társasházi Tulajdonosközösségek Egyesületének alelnökeként Terézvárosért díjat kapott.
Az önkormányzat szerint Király Hajnalka a díjat "az egyesületi alelnökségben végzett társadalmi tevékenysége miatt kapta, és "nem közös képviselői munkájára". Az önkormányzat a tájékoztatásról annyit közölt, hogy hat éve kétszer is - a kerületi rendezési tervben lévő módosításokról, amely a "Nagymező utcai mélygarázs építésének lehetőségét is tartalmazta" - tájékoztatták a lakókat.
Király Hajnalka az Indexnek cáfolta, hogy nem értesítette volna időben a lakókat. Az augusztus 8-i keltezésű engedélyt 9-én az összes ház faliújságján kifüggesztették, mondta, majd hozzátette, a lakókat 18-án egy augusztus 22-i tervbemutatóra is invitálta. Azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy ezen a bemutatón derült csak ki, vagy az építési engedélyből már tudható volt, hogy milyen magasban engedik majd ki a füstöt a mélygarázsból. Arra viszont felhívta a figyelmet, hogy ő és Hantos Enikő együtt készítették el, és nyújtották be az építési engedély ellen a felbbezést. | [
"Király és Társa Kft."
] | [
"Terézvárosi Ingatlantulajdonosok és Társasházi Tulajdonosközösségek Egyesülete",
"Közigazgatási Hivatal"
] |
A NAV elnök lemondását követelték
Budapest - Vida Ildikó lemondását követelte több ezer ember vasárnap este a fővárosban.
Vida Ildikó ellen tüntetnek ()
Az interneten több ezren jelezték a részvételüket arra a demonstrációra, amelyet vasárnap este tartottak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) előtt.
Vida Ildikó, a héten a Magyar Nemzetnek adott interjújában ismerte el, hogy több kollégájával együtt azok közé tartozik, akiknek korlátozták a beutazását az USA-ba.
Vida Ildikó nyilatkozata után máris megkezdték a tüntetést szervezését.
Az eseményekről percről-percre beszámoltunk:
Nézd meg összefoglaló videónkat a vasárnap esti tüntetésről
20.50: Néhány beszéd után eloszlott a tömeg a Kossuth téren. A tüntetés véget ért.
20.19: A tüntetők közül többen a Kossuth térre vonultak és a Parlament előtt folytatják a demonstrációt. Körülbelül 6-700-an lehetnek.
20.02: A József nádor téren hivatalosan véget ért a tüntetés, a szervezők mindenkit megkértek arra, hogy menjenek haza.
19.55: Horváth is elmondta, egy hetet adnak a kormánynak arra, hogy lépjen és nagyon reméli, hogy jövő héten nem kell jönniük.
Horváth András mondott beszédett a József nádor téren (Fotó: Barok Tamás)
19.47: Horváth András, az ÁFA-csalás körüli botrány kirobbantója beszél.
19.32: Az egyik szónok nyolc másodpercenként dobál fel egy 250 ezres bankót, azt szimbolizálva ezzel, hogy ennyi pénzt vesznek ki a zsebünkből a korrupt vezetők.
19.27: A tömeg telefonnal világít. Most is többezer mobil fénye jelzi, hogy milyen sokan vannak.
19.21: Megkezdődtek a beszédek, Vida Ildikó és több NAV-os lemondását követelik.
19.12: A vonuló tömeg eleje megérkezett a József nádor térre, ahol majd többen beszédet mondanak.
Az Andrássy úton is folyamatosan szónokoltak:
19.08: A rendőrök sem pihennek. Többen a szombati, korrupció elleni demonstráción is vigyáztak a rendre.
Így vonultak a tüntetők az Oktogonnál:
18.56: A menet eleje már megérkezett az Andrássy út Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződéséhez. A másik része nem rég hagyta el az Oktogont. A korábbi tüntetésekhez képest jóval hangosabb a tömeg.
Ilyen transzparensekkel vonulnak a tüntetők:
18:38: A tüntetők már az Oktogonnál vannak, 7-8 ezres lehet a tömeg.
18.36: A NAV vezetők elleni demonstráción feltűnt Demszky Gábor, Budapest korábbi főpolgármestere is.
18.28: Vágó Gábor, volt LMP-s képviselő, a tüntetés szervezője nyilatkozott a Blikknek. Elmondta, egy hete van a kormánynak és Vida Ildikónak, hogy lemondjon a NAV vezetője. Vágó minden magyar állampolgárt felszólít arra, hogy menjen be a hozzá legközelebbi NAV kirendeltséghez, tépjen sorszámot és kérdezze meg, hogy lemondott-e már Vida.
A tünetetők az Andrássy úton vonulva érkeztek meg a József nádor térre - Több képért kattints a fotóra! (Fotók: Nagy Balázs és Grnák László)
18.18: Elindultak a tüntetők, a többezres tömeg a Vörösmarty utcán halad.
18.11: A korábbi tüntetésekhez képest ezőttal jóval több transzparenst hoztak magukkal az emberek. A feliratokkal a NAV, a korrupció és a kormány ellen tiltakoznak.
18.02: A tömeg egyre nagyobb, az elmúlt hetek demonstrációin részt vevővezető arcok közül több feltűnik ezen a tüntetésen is.
17.57: A tömeg 18.05 perckor indul a Dob utcától a Vörösmarty tér felé, majd az Andrássy úton át a József nádor térre.
A 3-4 ezren gyűlhettek össze a vasárnap esti demonstráción (Fotó: Barok Tamás)
17.52: Így gyülekeztek az emberek a NAV székháznál:
17.46: A Dob utcában már most több százan vannak, hogy tiltakozzanak az Egyesült Államokból kitiltott NAV vezetők ellen.
A Dob utcából indult a tiltakozók menete (Fotó: Barok Tamás)
Blikk-összeállítás | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
M. Ádámot, a Hungária Értékpapír Zrt. korábbi operatív igazgatóját jogerősen elengedték az előzetes letartóztatásból - tudta meg a hvg.hu.
Másodfokon feloldotta M. Ádám, a Hungária Értékpapír Zrt. korábbi operatív igazgatójának előzetes letartóztatását a Budapest Környéki Törvényszék – közölte a hvg.hu-val Pál Helga ügyvéd.
Az exigazgatót május közepén, a brókertársaság bebukása és fő tulajdonosainak, illetve vezetőinek őrizetbe vétele után két és fél hónappal tartóztatták le váratlanul azzal a gyanúval, hogy ő a felelős a kiemelt ügyfelek bő négy milliárd forintjának az elsikkasztásáért. A legnagyobb károsult Százhalombatta, amelynek 2,2 milliárd forintját csoportosította át önkényesen a Hungária, Fót és Alsónémedi 1-1 milliárdját veszítette el, míg az agrártárcához tartozó TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft-nek több mint 600 milliója tűnt el.
A nyomozók úgy gondolják, M. Ádám adott utasítást arra, hogy a Hungária meg nem nevezett üzletkötői az ügyfelek tudta és beleegyezése nélkül eladják az állampapírjaikat, s a pénz nagyobbik részét értéktelen, Hungária Gold kötvényekbe forgassák át.
M. Ádám ügyvédjének érvelése szerint védence nem férhetett hozzá az üzletkötési nyilvántartásokhoz, nem volt joga konkrét megbízásokat sem adni, így vélhetően azért terelődött rá a gyanú, mert egyes kollégái bemártották.
A 30 napos előzetes meghosszabbításáról első fokon döntő bíróság még indokoltnak tartotta az intézkedés fenntartását, ám a másodfokon eljáró bíróság meglepetésre szabadon engedte a volt igazgatót, a csütörtöki jogerős döntés még házi őrizettel, vagy lakhelyelhagyási tilalommal sem sújtotta.b
Mindeközben a Hungária valódi irányítóit csupán egy magánügyfél 300 milliójának az elsíbolásával gyanúsítják. | [
"Hungária Értékpapír Zrt."
] | [
"TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft-nek",
"Budapest Környéki Törvényszék"
] |
Minden idők egyik legnagyobb éven belüli tao-támogatását kapta a 2015/2016-os szezonban egy alig több, mint fél évvel korábban alapított vállalat. A II. Kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft-nek 2,76 milliárd forintos programot hagyott jóvá a vízilabda szövetség, amit sikerült is összeszedniük.
Közel öt tucat cég döntött úgy, hogy az államkassza helyett az önkormányzati tulajdonban lévő cégnek utalja társasági adóját – vagy annak egy részét -, kilenc esetben 100 millió forint feletti összeget adtak. A legmagasabb felajánlás 400 milliós volt.
A 3 milliárdot közelítő éven belüli támogatás az államkasszából eddig 331 milliárd forintot a sportba csatornázó tao-rendszer történetében is kiugrónak számít. Ekkora összeget egy idényben kizárólag a Mészáros Lőrinc vezette Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) tudott összeszedni, igaz ők valószínűleg kétszer is. Az első tao-szezonban a Pancho Aréna építésére kaptak 2,83 milliárdot, tavaly pedig az új csarnokuk befejezésére ítélt meg nekik a labdarúgó szövetség még egy ennél is nagyobb összeget. Utóbbiból ugyan az MLSZ honlapján elérhető adatok szerint csak 2,3 milliárd érkezett be a FUNA számlájára, ennek azonban valószínűleg az a magyarázata, hogy még nem sikerült feldolgozni minden adatot. Értesüléseink szerint ugyanis végül összekalapozta a pénzt a Felcsút.
A II. kerületi gigatámogatást egy a nonprofit kft. kapta, amely egy uszoda építési projektbe vágott bele abban az évben, amikor a tao pályázatot is benyújtották. A pesthidegkúti létesítményre összesen 4 milliárd forintot szánnak, az eredeti tervek szerint az önrészt a kerület biztosítja, de a beruházáshoz 300 millió forinttal a kormány is hozzájárul. A fejlesztésre nyáron írták ki a közbeszerzést.
Az új uszodával a II. kerületi önkormányzat vállalata úgy is vezeti a legnagyobb tao-támogatást kapó sportszervezetek listáját a vízilabda területén, hogy csak két idényben pályázott. Pedig az elmúlt években – akárcsak a jégkorongban – itt is megugrott a nagyobb infrastrukturális fejlesztések száma. A II. kerület mellett kapott támogatást uszodaépítésre, vagy felújításra Eger, Velence, a Vasas, és a nyíregyházi Aqua Sport Egyesület is. Csak ennek az öt támogatásnak az összértéke a teljes sportágba áramló tao nagyjából hatodára rúg, így nem csoda, hogy a 2015/16-os szezon óta megugrott a vízilabda támogatottsága is.
A lista többi szereplője vagy olyan egyesület, amely korábban kapott pénzt hasonló fejlesztésre, mint például az Aligátor SE (ilyenből van kevesebb), vagy egy nagyobb múltú, komoly utánpótlásnevelési munkát folytató műhely. Eleinte a legtöbb pénz a vízilabdában is utóbbira ment el, ám ellentétben a labdarúgással, itt a fiatalokra költött milliárdoknak az eredménye is látszik.
A vízilabda tao-támogatásoknál az egyik legérdekesebb jelenség, hogy egy-egy város, kerület, vagy egyesület akár 2-3 különböző szervezettel is rendszeresen pályázik. Ez ugyan máshol is előfordul, azonban egyértelműen itt a leggyakoribb. A szövetségnél kérdésünkre azt mondták, hogy az utánpótlásnevelés és a profi csapatok kettéválasztása már korábban megindult, de a tao-rendszer bevezetése valóban újabb lökést adott a folyamatnak. Részben azért, mert nem volt egyértelmű, hogy az EU a magyar kormány által megálmodott minden támogatási típusra rábólint majd, az egyesületek pedig szerettek volna biztosra menni.
A tao-támogatást ugyanis többféle célra igénybe lehet venni. Kérhető infrastrukturális fejlesztésekre, felszerelések vásárlására (úgynevezett tárgyi eszköz beruházásra), utánpótlásnevelésre és a stáb fizetésére is (személyi jellegű ráfordítások). A vízilabdában ezt úgy szedték szét, hogy a profi klubok pályázataikban jellemzően utóbbira igényelnek pénzt, míg a fiatalokkal foglalkozó műhelyek főleg utánpótlásnevelésre. Kisebb tárgyi eszköz beruházások mindenhol vannak, a nagyobbak esetében azonban nem ritkán ezt is külön szervezet igényli. Egerben például a profi csapatot az Egri Vízilabda Kft. tartja fenn, ez fizetésekre és sportszerekre kap támogatást, a fiatalokkal az Egri Vízilabda Klub foglalkozik, ők utánpótlásra fordítják a kapott pénzt, az uszodát pedig az Egri Vízmű Sportclub építtette (azoknak a szervezeteknek a támogatásait számoltuk egybe, amelyek valamilyen formában együttműködnek) .
Bár ez a felállás első körben nehezen átláthatónak tűnik, valójában így könnyebben kiszűrhetőek a trükközések. A támogatások mértéke ugyanis eltér, attól függően, hogy mire adják. A fizetéseknek például csak a felét lehet tao-pénzből fizetni, a másik felét a klubnak kell mellé tennie, az utánpótlásnevelésnél viszont 90 százalékos lehet a támogatási arány.
Ezzel pedig – legalábbis a tao-rendszert ismerők ezt tényként kezelik – sokan visszaélnek. Ha egy klub mindenre igényel támogatást, akkor könnyen játszhat azzal, hogy egy adott alkalmazottat melyik zsebből fizeti. Ha az edző délelőtt gyerekekkel, délután felnőttekkel foglalkozik, akkor utóbbiért kapott bérének csak 50 százalékát fedezhetnék támogatásból, ám ez sokszor nem így történik. A feladatok szétválasztása így jóval tisztább helyzetet teremthet.
Élet Közélet tao-támogatás. uszodaépítés vízilabda Olvasson tovább a kategóriában | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"II. Kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft"
] | [
"Egri Vízmű Sportclub",
"Egri Vízilabda Kft.",
"Aqua Sport Egyesület",
"Aligátor SE",
"Egri Vízilabda Klub"
] |
2020 szeptembere és 2021 szeptembere között a hivatalosan Vál-völgyi kisvasút nevet viselő turisztikai látványosság 9,1 millió veszteséget produkált. 2016-os indulása óta ezzel már 32,8 milliós mínusznál tart a 600 millió forint európai támogatásból épült projekt. Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő kérte ki az üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól (FUNA) a kisvasút legfrissebb bevételi és kiadási adatait, amelyeket eljuttatott az Átlátszónak.
2015-ben elsőként írtuk meg, hogy az Orbán-kormány 600 millió forint európai uniós támogatást ad a felcsúti kisvasútra, amely aztán 2016. április 30-án indult első útjára a felcsúti stadion és az alcsútdobozi arborétum között. 2017-ben kipereltük a projekt uniós pályázatát, amely kitért arra is, hogy a kisvasút valószínűleg veszteséges lesz, de plusz látogatókat, és ezzel többletbevételt hozhat a felcsúti stadionnak, az alcsúti arborétumnak és szállodának, amelyeket szintén a Mészáros Lőrinc kezében lévő FUNA üzemeltet.
A kisvasút indulása óta több cikkben is foglalkoztunk a gazdálkodási és utasforgalmi adatokkal, évről-évre kikértük közadatigénylésben az üzemeltetést végző Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól a kisvonattal kapcsolatos bevételek és kiadások listáját, valamint a jegyeladások számát. Legutóbb 2020-ban írtunk a témáról a 2019. július 1. és 2020. augusztus 30. közötti számok kapcsán: ahogy addig mindig, akkor is veszteséges volt Orbán Viktor hobbivonatának üzemeltetése.
2021 őszén szokás szerint kikértük az előző év adatait a FUNÁ-tól, az azonban a korábbi évekkel ellentétben nem válaszolt az adatigénylésünkre, nekünk pedig az akkor folyamatban lévő nagy projektek, majd az évvégi hajrá, aztán az országgyűlési választás miatt nem volt kapacitásunk jogorvoslathoz folyamodni. Úgy terveztük, hogy majd néhány egyéb projekt lezárása után, a választást követően foglalkozunk az üggyel: új adatigénylést adunk be, és szükség esetén perelünk.
2021-ben 9 millió mínusz
Szerencsére erre nincs szükség, mert Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szintén kikérte a felcsúti kisvasút legfrissebb gazdálkodási és jegyeladási adatait, és neki válaszolt a FUNA. A kapott adatokat pedig a politikus elküldte az Átlátszónak, amit ezúton is köszönünk.
A FUNA közlése szerint 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között 5,7 millió forint bevételük származott jegyeladásból, a kisvasút üzemeltetése viszont 14,8 millió forintba került ebben az időszakban.
Vagyis bő 9 millió forint veszteséget termelt 2020 és 2021 szeptembere között a kirándulóvonat, ami így 2016-os indulása óta már 32,8 millió forint mínusznál jár.
Ahogy korábban az Átlátszó adatigényléseire küldött válaszaiban, Szél Bernadettnek írt levelében is hozzáfűzte a számokhoz a FUNA, hogy "általánosságban elmondható, hogy a kisvasúti személyszállítás nem tartozik a legnyereségesebb ágazathoz", továbbá közölték, hogy "a járvány miatt teljesen leállt a közlekedés egy időre".
Azt is megírta az alapítvány, hogy 2016. április 30-a óta a Vál-völgyi kisvasút üzemeltetésére nem kaptak állami támogatást. A kapott TAO-milliárdokról viszont nem írtak egy szót sem.
Továbbra is kerek számban fogynak a jegyek
Az évek során a gazdálkodási és jegyeladásokat böngészve minden alkalommal az volt a legérdekesebb, hogy feltűnő módon szinte mindig vagy 0-ra vagy 5-re végződött az egy nap alatt eladott jegyek száma. Ez egyszerűen túl szabályos és elég valószerűtlen. Még annál is sokkal meghökkentőbb, hogy veszteséget termel a felcsúti stadion és az alcsútdobozi arborétum között ingázó kisvonat, hiszen semmi különös látványosság nincs a környéken, ami tömegeket vonzana.
Teljesen életszerűtlennek tűnik ugyanis, hogy a jegyvásárlók száma majdnem minden nap egy tízzel osztható számot ad ki. Soha nincs egy 17 vagy 23 fős osztály 2-3 tanárral, mint a gyerekeim iskoláiban, nincsenek 2-3-4 tagú családok vagy 8-15 fős kirándulócsoportok, mint a valóságban mindenhol máshol. A felcsúti kisvasút jegyeladási számaiban nincsenek ilyen utasok, vagy ha vannak is, ügyesen együtt utaznak úgy, hogy minden nap szép kerek, tízzel osztható számot produkáljanak.
A Szél Bernadettnek megküldött táblázat szerint 2020 szeptembere és 2021 szeptembere között összesen 11 290 darab jegyet adtak el. Minden nap 0-ra végződik az eladott jegyek száma, vagyis tízzel osztható.
A legkevesebb eladott jegy 10 darab volt, ez több alkalommal is előfordult. A legsikeresebb nap pedig 2021. július 3. volt, akkor 380 darab jegy fogyott. Ahogy a FUNA írta Szél Bernadettnek, látszik a koronavírus-járvány miatti leállás: 2020. november 9-től 2021. június 1-ig nem közlekedett a kisvasút, tehát kimaradt az előző években sok látogatót vonzó Mikulás-napi, Valentin-napi és húsvéti különvonat is. Talán a leállásnak is köszönhetően a hagyományt megszakítva a vizsgált időszakban egyetlen nap sem közlekedett a kisvasút utasok nélkül, üresen.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: A Mikulás-díszbe öltöztetett kisvasút 2021. december 7-én Felcsút állomáson (forrás: Vál-völgyi kisvasút/Facebook) | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [] |
Soha nem kért és nem fogadott el pénzt, nem tudott visszaosztott pénzekről, és "népmesei elem" a whiskys dobozról szóló teória – állította a volt miniszter, akit a tábornok-perben tanúként hallgattak ki.
Tanúként hallgatta meg Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert a vesztegetéssel vádolt magas rangú katonák és polgári alkalmazottak büntetőperében hétfőn a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa.
A szocialista országgyűlési képviselő, aki 2002 májusától 2006. június 9-ig vezette a tárcát, leszögezte: soha nem kért és nem fogadott el pénzt, nem tudott visszaosztott pénzekről, és "népmesei elem" a whiskys dobozról szóló teória. Fapál László másodrendű vádlott, volt közigazgatási államtitkárral kapcsolatban azt mondta: ahogy a kollégái többségével, vele sem volt személyes kapcsolata.
A volt honvédelmi minisztert azért idézték be tanúként a perben, mert a tizenhatodrendű vádlott, Oláh János dandártábornok az ügyészségen azt mondta: Juhász Ferenc is részesült a visszaosztott pénzekből, amit az államtitkár whishys dobozban vitt el neki.
Több mint kétszázmillió forintot vágtak zsebre azok a magas rangú katonatisztek, akiknek vesztegetési pere január végén kezdődött el Kaposváron. A per egyik főszereplője, Fapál László volt honvédelmi államtitkár állítja, hogy ő politikai okokból lett vádlott, s rajta keresztül Juhász Ferenc minisztert szerették volna bíróságra idézni. Szerinte hazugság, hogy pénzt adott volna az egykori miniszternek.
Az ügynek tizenhét vádlottja van, köztük három volt tábornok, hat ezredes és két alezredes. A katonai ügyészség szerint a vádlottak a Honvédelmi Minisztériumban dolgozva pénzt követeltek és kaptak a tárcának dolgozó polgári cégek vezetőitől. Utóbbiak azért fizettek, hogy elnyerjék vagy megtartsák a HM-től kapott megrendeléseiket. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa"
] |
Magyar Bálint a vele készült interjúval fontos dialógust indított el (A posztkommunista maffiaállam, Rádai Eszter, ÉS, 2013/24., jún. 14.), sokan, sokféleképp szóltak hozzá. Ez mindenképp elismerésre méltó, s jó alap a jelenlegi rezsimről való dialógushoz.
Azonban magam alapvetően másként látom, mint ő, s ezért megkísérelnék új szempontot beemelni az írás kapcsán kialakult közdialógusba.
Magyar Bálint tézise szerint: itt egy maffiaállamot épített fel a kormány, Orbánék maffiaszerûen uralják az országot. Politika, gazdaság, a különböző hatalmi ágak mind a Fidesz-maffia alatt.
Mint írja: "a magyar polip esetében a politikai hatalom megszerzésével és kisajátításával a parlament – mint egy mérték utáni szabóság – a Fidesz igényeire és vazallusaira szabva a törvényeket, az ügyészséggel, az adóhivatallal, a rendőrséggel, a titkosszolgálattal együttmûködve éri el. (...) A kormányzás maffia jellegét az is mutatja, hogy a rendszerből nincs békés kilépési lehetőség. (...) A maffia jellegû mûködés harmadik eleme a hatalom és a gazdagodás, illetve javadalmazás szoros összefüggése: a rendszer favorizáltjai – természetesen különböző arányban – részesednek a szerzett, de úgy is mondhatnám, törvényesen rabolt vagy járadékoltatott javakból. A korrupció nem titkolandó, hanem jogszabályok által legalizált, nyílt eljárási renddé vált."
Ez a leírás sok elemében igaz, számos elem átérezhető volt az elmúlt három évben.
Hanem, mint Kosztolányi ajánlja, érdemes feltenni magunknak a kérdést, gondolkodtunk-e már a kokainista okain is?
Barátom és egykori harcostársam a motivációk tekintetében szerintem tévúton van, s ezért amúgy helyénvaló tényleírásai akaratlanul egy hamis percepció eredményei.
A helyzet ugyanis rosszabb, mintha Magyarország ma egy jól szervezett maffia alatt próbálna levegőhöz jutni.
Mi egy maffia mûködési modellje? (Itt fejet hajtunk gondolatban Francis Ford Coppola előtt, akinek háromszáztizenkétszer megnézett zseniális trilógiája adja vonatkozó tudásunk alapját.)
A maffia átlátható célrendszerért, racionális (!) üzemmódban dolgozó, érdekvezérelt bûnszervezet.
Minél nagyobb hasznot kapitalizálni, a szabályokat tiszteletben tartókat békén hagyni, az árulókat kivégezni, mást a területről kiszorítani, még többet és még többet keresni. Ennyi. Az érdekek tiszták, s az is nyilvánvaló, hogy a maffia úgy általában a prosperitásban érdekelt, akkor lehet kaszálni, ha az embereknek, a gazdaságnak van pénze. Elvenni csak onnan lehet, ahol van miből.
Mivel átláthatóak a szabályok, az érdekek és célok szimplifikáltak, ez ugyan egy velejéig romlott, de kezelhető rendszer.
Ráadásul (gondoljunk csak a trilógia harmadik részére) van szellemi fejlődés a maffiában.
Nos Orbán kormánya minden, csak nem racionális.
Orbán Viktor ugyanúgy nem Keresztapa, ahogy nem antiszemita, rasszista, ahogy azt sokan láttatni kívánják.
Egyik sem igaz.
Az előbbi annak ellenére nem igaz, hogy természetesen jelentős gazdasági előnyre tesz szert a Fidesz gazdasági holdudvara, nekik dedikált versenyelőnnyel, utóbbi annak ellenére nem igaz, hogy Magyarországon vannak antiszemita jelenségek, de ezt Orbán ugyanúgy megveti, mint minden normális ember.
(Orbán hite) Orbán Viktor mélyen és elkötelezetten hisz egy sajátos harmadikutas magyar útban. Még pontosabb talán így: Orbán Viktor mélyen és elkötelezetten hisz egy sajátos harmadikutas orbáni útban.
Magyarország valódi tragédiája, a lecsúszás, a rosszkedv, a számtalan képtelenség oka valójában ez, a "maffiaállam" jelenségek csupán járulékos költségek.
Először nézzük a járulékos költségek természetrajzát és mozgatórugóit: Orbán pontosan tudja, hogy a politika pénzbe kerül. A klientúra és a nómenklatúra kitartása is. Mindezeket mint politikai költségeket eltûri, tudomásul veszi, de se az egyéni meggazdagodás, se általában a pénz, a gazdasági haszon nem célja politikájának.
Ez is egy eszköz (fontos eszköz) a NAGY HIT szolgálatában.
E nagy és erős hit komponensei sokelemûek, van azonban egy erős fundamentumuk, amely Weöres híres négysorosával fejezhető ki a legjobban: "KARESZ HÜJE / GYÖNGYI HÜJE /csak én vagyok okos / énnekem a segembe is felyem van."
Ez az alapmentalitás. Nem a maffiaszerû állam építése, hanem ez az egyik oka annak, hogy folyamatos háborúban állunk az Európai Unióval, körülbelül minden kurrens és prudens modern gazdaságelmélettel, továbbá en bloc a nyugati, modern gondolkodással. Ez az oka a valószerûtlenül irracionális (lásd még "unortodox") fiskális és monetáris politikának, s annak, hogy a kormányfő szeret magafeledt dúvadként viselkedni a nemzetközi porondon. (Van egy másik, technikai oka is: kampánytechnikájuk lényege egy olyan világkép felrajzolása és közben persze de facto megkonstruálása is mindenféle kártékony konfliktussal, amelyben a világgal (EU, IMF, multinacionális cégek, bankok, mikor mi) harcoló Orbán Viktor megvédi a magyarokat e sorscsapásoktól. E világkép és technika együttes eredménye: az agresszió mint minta folyamatos demonstrálása, az idegen- és tőkeellenesség fokozása.
Orbán Tusnádfürdőn kijelentette, hogy országunk feladata a nagyhatalmak törekvéseit kivédeni.
Nem kooperálni, nem együtt építkezni, nem kihasználni, hogy egy akár nagyhatalomnak is tekinthető szövetség (EU) és a legnagyobb katonai nagyhatalom (NATO) tagjai vagyunk, hanem defenzív/dacos mimikával politizálni.
Orbán Viktor pontosan tudja, hogy ez az ország többé-kevésbé valóban Kádár János országa. A gondoskodó állam, a biztos kenyér, a "felülről kiszámíthatóan mondják meg, de az úgy is legyen" attitûd világa. Valaha mindez ellen volt. Öngondoskodó, bátor, a világra nyitott citoyeneket szeretett volna látni, mind többet, azt hiszem.
Ma kihasználja mindezt politikailag.
Ám nem cinikus módon, nem gondolom, hogy magában lenézi az embereket, dehogy: ő őszintén hiszi, hogy erős államra van szükség, amely, ha az ő centrális irányítása alatt mûködik, akkor gyarapodni fog.
E világkép szerint, s nem valamiféle gonoszságból vagy épp a maffiaállam okán, hanem a közjót szolgálandó, e sajátos hit tükrében: poroszos iskolák kellenek, központi irányítás, zéró kreativitás tanár és gyermek részéről. Az iskolákban és általában: zéró vagy zéróközeli autonómia.
Ám nem diktatórikus megfontolásokból. Hanem abból a belső hitből fakadóan, hogy az egyéni gondolatok csak téveszmék és tévutak zsákutcáiba visznek, ha letérünk az eredeti és helyes ösvényről – tudniillik az orbániról –, akkor minden központi jóakarat ellenére mocsárba vész az ország.
Etatista, erős államban hívő, befelé forduló, "ütéseket adunk, ütéseket kapunk" mentalitású, részben piacellenes, a modern tudások, kutatásfejlesztési eredmények világától zsigerileg ódzkodó, macsó, a magaskultúrát messziről elkerülő, a nemzetet a termelésen, "megfogható dolgokon" keresztül felemelni kívánó politikus arcéle van ezek mögött az intézkedések mögött, aki ugyanakkor minden (éppen helyes vagy hátborzongató) intézkedésével a haza üdvét kívánja szolgálni, nem egyéni meggazdagodását, nem a (keresztapai értelemben vett) "család" gazdasági erőfölényét.
Persze, helyes, ha az övéi "rendben vannak", de ez másodlagos kérdés.
Mindezek akár nüánsznak is tûnhetnének, rendben, legyinthet a kedves olvasó, Orbán még akar is mindenfélét, miközben tarol a Közgép, hasítanak az egyéb csókosok, s mindenki rettegésben, függésben van tartva, mint Magyar Bálint rendszerképében olvashattuk.
Azonban, ha a helyzetet érteni kívánjuk – s a helyzet része, hogy a rezsim annak ellenére jelentős választói népszerûségnek örvend, hogy a kléruson kívül már szinte minden társadalmi osztályba belerúgott közvetve vagy közvetlenül, de leginkább így is, úgy is – akkor szerény kiegészítésem mégis releváns.
(A felülről adott biztonság áhítata) Ugyanis, ha azt gondoljuk, hogy mindez egy maffia csupán, akkor akár racionális üzleteket, kiegyezést lehetne kötni, mondjuk észérvekkel meggyőzhető lenne a kormányfő arról, miért érdemesebb piacbarát politikát folytatnia, hiszen, ha az országnak jobban megy, a "család" is többet vihet haza.
Másfelől: ha itt mindenkinek az lenne az élménye, hogy rettegésben van tartva, akkor könnyû dolga lenne az ellenzéknek: egy elnyomó maffiával szemben kéne a választáson definiálnia magát.
Azonban se erről, se arról nincs szó.
Államkapitalista intézkedések, piactorzító, tőkeriasztó döntések adják a kormányzás gerincét. (A jogkorlátozások is részben erre vezethetőek vissza, részben a rendpárti szemléletre, Orbán egy percig sem gondolja, hogy nem jogállamban élünk, csupán úgy véli, hogy a jog mibenlétének meghatározása az ő akarata szerint a nép érdeke is. Mint minden harmadikutas, ő is tökéletesen valóságidegen rendszerben mozog, csupán az különbözteti meg a "harmadik út" többi apostolától, hogy ő erős hatalomhoz is jutott.)
Egy maffia a sikeres üzletekben érdekelt. Itt erről szó sincs. Hazavihet X milliárd forintot minden évben Y Fidesz-cég, ha közben az egész gazdaság (így Y cég üzleti bázisa is) mállik szét, ez hosszú távon rossz biznisz, ilyet egy felelős Keresztapa nem enged. S arról pedig szó nincs, hogy Orbán "utánam az özönvíz" politikát folytatna, habitusával s szándékaival is tökéletesen ellentétes ez, egyszerûen a világképéből adódóan zajlik a szabad döntési körök szisztematikus felszámolása, a pénzt termelő szektorok fejlesztéseinek eliminálása büntetőadókkal s így a prosperitás jelen idejû fékezése, hosszú távú reménytelensége. Ezzel párhuzamosan egy olyan típusú központosítás, amely már a nyolcvanas évek második felében is irreálisan korszerûtlennek tetszett volna itthon.
Másrészt: illúzió és önbecsapás kevercse azt hinni, hogy mindez rettegéssel töltene el oly sokakat.
Tetszik, nem tetszik: sokan szeretik, ha megmondják, mi a pálya. Bizony, miközben számos oktatási mûhely, kreatív tanárközösség fájlalja a képtelen felülről jövő direktívákat, számtalan helyen ezt igen kényelmesnek tartják, miként azt is, hogy immár az államhoz tartozik az iskola. Azt, hogy a "legfontosabb dolgok helyben dőlnek el", egyáltalán nem mindenhol érzik axiómának.
S mindez általánosan igaz a társadalomra, tetézve azzal, hogy a pénzügyi ismeretekkel nem rendelkező polgárok tömegének bejön a bankellenes retorika, s (az idegen, felületesen is alig ismert) világ mint ellenség is átélhető érzelmileg.
S én sokkal, de sokkal károsabbnak tartom mindebből fakadóan a jelenlegi kormánynak azt a gyakorlatát, amely nem egyszerûen kihasználja a kádári éra iránt érzett nosztalgiát, hanem újrateremti azt a világot.
S ebből az intellektuális és mentális tragédiából fakad igazi versenyhátrányunk, amelyet majd akkor is nyögni fogunk, ha ezt a kormányt leváltják a polgárok.
Az ellenzéknek egyszerre felelőssége, hogy kormányváltó erővé nője ki magát, s az, hogy legyen bátor nem a felvilágosult abszolutizmus gőgjével (igen, ez önkritika is saját egykori, részben ebbe is belerokkant pártomra, magamra nézvést), hanem meggyőző erővel elhinteni az egyéni felelősségvállalás, az önálló döntések, a szabadság ezer spektrumának jótéteményét.
Egy maffiával könnyebb leszámolni, mint elérni az országban az attitûdváltást.
Amíg Orbán Viktor van hatalmon, minden lépésével és minden megszólalásával a kádári, állampárti, felülről gondoskodó, rendpárti világképet fogja népszerûsíteni.
S bizony ez jóval több kárt okoz, mintha egyszerûen csak hazatalicskázná a haverokkal a pénzt. | [
"Fidesz"
] | [
"Európai Unió"
] |
Újabb fideszes politikus bukott le, amikor kiderült, hogy Szabó Zsolt országgyűlési képviselőként és hatvani polgármesterként is költségtérítést vett fel, ami törvénytelen - mondta Török Zsolt, az MSZP szóvivője szerdán sajtótájékoztatón.A kormánypárti politikusról a Blikk írta meg, hogy önkormányzati tisztsége után költségtérítést, parlamenti képviselőként pedig teljes összegű választókerületi pótlékot vett kézhez. A szocialista Török Zsolt ezt jogtalannak, tisztességtelennek és pofátlannak nevezte. Tudomásuk szerint a fideszes képviselő 500-600 ezer forinthoz jutott törvénytelenül, amiért a szóvivő lemondásra szólította fel.Hozzátette, ugyanígy várják Zsiga Marcell és Papcsák Ferenc lemondását. Előbbit korábban 150 ezer forintra büntette a Fidesz etikai bizottsága, amiért Miskolc alpolgármestereként hónapokig két helyről, az Országgyűléstől és a polgármesteri hivataltól is felvett költségtérítést. Papcsák Ferenc ügyében várhatóan szerdán ül össze az etikai bizottság; a képviselő adminisztrációs hibával indokolta, hogy egy ideig a XIV. kerületi önkormányzattól és a parlamenttől is költségtérítést kapott, amit azóta visszafizetett.Török Zsolt ugyanakkor kifejtette: véleményük szerint a korábbi elszámoltatási kormánybiztosnak arra is válaszolnia kellene az etikai bizottság előtt, hogy saját pénzén vesz-e részt a Kisalföldi, a Nógrád Megyei, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány munkájában. "Kap-e ezért költségtérítést, juttatást? Milyen módon jut el a vállalkozásfejlesztési alapítványok ülésére: saját autóval, saját maga által vásárolt benzinnel, vagy szolgálati autóval, amit a zuglói önkormányzat biztosít neki?" - tette fel a kérdést a szóvivő.Török Zsolt és Komjáthi Imre, az MSZP edelényi szervezetének elnöke a sajtótájékoztatón egyaránt arról beszélt, hogy miközben a fideszes politikus egyre jobban élnek, a "közemberek" a megszorítások miatt egyre nehezebben. | [
"Fidesz"
] | [
"Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány",
"Nógrád Megyei"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.