text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Nem látja az intézményes garanciáit a DK annak, hogy milyen módon dől el, indul vagy nem indul adóhatósági vizsgálat egy ügyben – jelentette ki Gyurcsány Ferenc pártelnök a NAV székházában tett látogatásuk után.
A Demokratikus Koalíció (DK) nem látja az arra vonatkozó intézményes garanciákat, hogy mi alapján dől el, indul vagy nem indul adóhatósági vizsgálat egy ügyben - mondta hétfői sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc, miután a DK több parlamenti képviselőjével együtt a NAV székházában kért tájékoztatást a Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt munkatársa által indított ügyről.
A pártelnök elmondása szerint a körülbelül egy órán keresztül tartó beszélgetés során mintegy kéttucat kérdésükre kaptak részben vagy egészében választ, de nem jutottak sokkal közelebb annak tisztázásához, hogy mi igaz a felvetésekből és mi nem.
A történet nagyon súlyosan sérti a NAV hírnevét, most az a kérdés, hogy azt hogyan lehet helyreállítani – jelentette ki Gyurcsány Ferenc, aki azt mondta, véleménye szerint helye van egy parlamenti vizsgálóbizottság felállításának, de a testület létrehozása valószínűleg nem lesz elég. Egy ilyen bizottság hónapokig dolgozhat, de félő, hogy miközben a végén "nem tudunk meg többet, de olyanok is sérülni fognak benne, akik ezt nem érdemlik meg" – közölte.
– Ezért egy olyan, a politikától és az adóhatóságtól is független testületre lehet szükség, amelyik gyorsan és hitelesen át tudja tekinteni, hogy rendben mennek-e a dolgok az adóhatóságnál – folytatta.
Gyurcsány hangsúlyozta, hogy pártjuk támogatni fogja az LMP által kezdeményezett vizsgálóbizottság létrehozását, miután ahhoz nem szükséges a jobbikos képviselők aláírása. Ehhez kapcsolódva, egy kérdésre válaszolva hozzátette: "újnácikkal nem működünk együtt, márpedig mi a Jobbikot újnáci szellemiségű pártnak gondoljuk".
Ha igaza van az ügyet kirobbantó Horváth Andrásnak, akkor az hatalmas botrány, de ha nincs igaza, akkor az lenne a hatalmas botrány, hogy "mi ennek felültünk" – tette hozzá.
Horváth András, a NAV volt munkatársa november elején tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy nagyobb hazai cégek és multik évente több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője valamint a volt fideszes, jelenleg független Ángyán József november 11-én jelezték, hogy közösen kezdeményezik egy olyan parlamenti bizottság felállítását, amelyik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) megjelent hírek miatt folytatna vizsgálatot.
A kezdeményezést a Jobbik, az Együtt-PM-hez tartozó független képviselők valamint a független Ángyán József, Ivády Gábor és Szili Katalin is támogatták. A szocialisták, arra hivatkozva, hogy a kezdeményezéshez a Jobbik-frakció tagjai is csatlakoztak, három politikusuk kivételével nem írták alá az ívet.
Múlt hét pénteken az MSZP azt jelentette be, hogy ha az LMP elkészít egy olyan listát, amelyet harminc - nem jobbikos - képviselő aláírt, akkor ők garantálják, hogy 48 politikusok támogatja a kezdeményezést.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnök hétfőn arról beszélt, hogy a szükséges 78 szignót a Jobbik politikusai nélkül is össze lehet gyűjteni, ezért a DK elnöksége hétfőn úgy döntött, hogy a párt független képviselői csatlakoznak az LMP kezdeményezéséhez.
Szél Bernadett és Schiffer András, az LMP két társelnöke hétfő délután azt jelentette be, hogy két különböző, egy fehér és egy piros színű íven is gyűjtik az aláírásokat a NAV-ügyben tervezett vizsgálóbizottság felállításához. A két társelnök elmondása szerint így lesz egy ív, amelyiken szerepel majd a jobbikos képviselők szignója, és lesz egy amelyiken nem. Végül pedig azt nyújtják be a parlamentnek, amelyiken hamarabb gyűlik össze 78 képviselő aláírása - közölték. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Demokratikus Koalíció"
] |
Magyarország 62 milliárd forintot költene egy szlovéniai vasútvonal építésére, a szerződést a napokban véglegesíthetik. A szlovén ellenzéknek nem tetszik az üzlet.
Miközben Paks 2 hitelét már előre lehívtuk, illetve Ghánában is építenénk sportlétesítményeket, talán kevésbé kapjuk már fel a fejüket egy olyan híren, hogy egy szlovéniai vasútvonal építését is 62 milliárd forinttal támogatná a magyar állam.
A kormány szándéka márpedig a lehető legkomolyabbnak tűnik: a Reuters tavasszal is írt az ügyről, amikor Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter Szlovéniában tárgyalt erről. A miniszter akkor jelezte, hogy 200 millió euróval (62 milliárd forint) támogatnánk a projektet. (Arra, hogy mi ebben nekünk az üzlet, még visszatérünk cikkünkben.)
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Karl Erjavec szlovén külügyminiszter találkozója Ljubljanában 2017. április 6-án. © MTI / KKM
A szlovén parlamentben december 19-én komoly vita alakult ki az ügyről, amiről az MTI is beszámolt. Közleményük szerint a szlovén ellenzéki Bal párt azt állította, hogy a magyar és a szlovén kormány titokban, a parlament felhatalmazása nélkül tárgyalt az üzletről, és már véglegesítették is a támogatásról szóló szerződést. Az MTI december 20-i híre szerint azonban a szlovén kormányfő ezt cáfolta, állítása szerint a végleges megállapodás még nem született meg, és amint ez megtörténik, tájékoztatják a nyilvánosságot. Hozzátette azonban, ez pár napon belül megtörténhet.
December 22-én lapunk megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy született-e már végleges szerződés a két ország között. Cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ.
Szlovénia 4-es metrója
A koperi vasútvonal fejlesztése egy igen sokat vitatott projekt. Az ország egyetlen, folyamatosan bővülő kikötőjét ugyanis csak egy egyvágányú vasútvonalon lehet most elérni, az is kerülővel vezet oda. Ezért a felmérések szerint a lakosság egyetértett abban, hogy szükség van a kikötőhöz tartó vasútvonal fejlesztésére, és egy új, rövidebb nyomvonalon futó vasúti sínpárt építenének. A tervek szerint ez Kopertől Divačáig futna 27 kilométeren, szemben a mostanival, amely 43 kilométeren át köti össze a két települést, így az új vágány 24 perccel rövidítené le a tehervonatok útját.
A nehéz terep miatt azonban a költségek elszálltak, a helyi civilek szerint pedig korrupciógyanús az ügy több eleme, de felmerült az is, hogy túl magasak a költségek, illetve hogy nem megfelelő a vasúti nyomvonal. Mindezért a parlamenti ellenzék meg szeretné vétózni a projektet ebben a formájában.
Szeptember 24-én népszavazást is tartottak a vasútvonal sorsáról, a jogosultaknak azonban csak 20,5%-a vett rajta részt, ezért érvénytelen volt. A résztvevőknek viszont 53,5 %-a a projekt támogatása mellett tette le a voksát.
A szlovénok is vonakodnak a magyar támogatástól
A projekt finanszírozása sem teljesen kiforrott még, ugyan egy részét hitelből, másik részét uniós támogatásból fedezné az ország, a költségek harmadik része még nincs előteremtve. A szlovén kormány ezért számított azoknak az országoknak a tőkéjére is, amelyek a koperi kikötő vonzáskörzetébe tartoznak. Magyarországon kívül Ausztria, Csehország és Szlovákia is szóba került, azonban egyedül mi jeleztük, hogy érdekeltek lennénk a dologban.
Miro Cerar szlovén miniszterelnök, Peter Gaspersic, infrastruktúráért felelős miniszter, Szijjártó Péter és Zoran Stancic, az Európai Bizottság szlovéniai képviseletvezetője az Őrihodosról (Hodos) Muraszombatra (Murska Sobota) tartó vonaton, a Pragersko - Őrihodos (Hodos) közötti villamosított vasúti szakasz avatásán 2016. június 10-én. © MTI / KKM / Burger Zsolt
A népszavazást kiharcoló ellenzék szerint viszont más országok bevonása a szlovénokra nézve kedvezőtlen, úgy gondolják, országuk egyedül is finanszírozni tudja a projekt hiányzó részét. Boris Popovic, Koper polgármestere azt mondta, nincs szükség Magyarország bevonására, úgy fogalmazott, Szlovénia "olcsóbb pénzt is kaphat máshol".
A magyar kormány nagyon szeretné
A magyar kormány azonban rendkívül elkötelezettnek tűnik az ügyben, kormányhatározat rögzíti a törekvéseket. Szijjártó Péter korábban az MTI-nek azt mondta, a magyar vállalatok exporttevékenységük során a koperit használják a leginkább a tengeri kikötők közül, ezért Magyarországnak különös nemzetközi érdeke fűződik ahhoz, hogy a kikötő, illetve az oda vezető vasútvonal fejlesztésében is részt vegyen.
A magyar kormány azt szeretne a 62 milliárdos támogatásért cserébe, hogy a vonal építésében magyar cégek is részt vegyenek - ennek garantálása egyébként nem biztos, hogy összeegyeztethető az uniós versenyszabályokkal.
Szijjártó Péter korábbi nyilatkozata szerint a másik, amit szeretnénk a támogatásért cserébe, hogy a hazai vállalatok hosszú távú bérleti szerződések keretében megteremthessék jelenlétüket a kikötőben. Úgy tűnik, a kormány számára a legfontosabb szál az egészben a koperi kikötőben való területszerzés lehet.
Nálunk is lenne helye a pénznek
62 milliárd forint nagyon nagy összeg, hogy ezt érzékeltessük, összehasonlítottuk néhány másik aktuális hazai közlekedési nagyprojekttel, melyek egy részének támogatását a kormány anyagi okokra hivatkozva utasította el, pedig a koperi vasútnál kisebb összeget igényelne csak.
A 3-as metró 222 kocsijának felújíttatása az oroszokkal csak 7 milliárddal került többe a koperi vasúti támogatásnál. Ráadásul a hivatalos magyarázat szerint azért döntöttünk a felújítás mellett, mert azok jóval olcsóbbak voltak az újak vásárlásánál - igaz a varsói új metrótenderrel összehasonítva már ez sem biztos. A a 3-as metró felújításából kimaradó nyolc állomás akadálymentesítéséhez pedig a BKV számításai szerint körülbelül 15-20 milliárd forintra lenne szükség. Azaz majdnem négyszer kijönne a koperi vasúti támogatás összegéből a teljes akadálymentesítés. De az egész metróvonal felújítása is alig több, mint a kétszerese csak a szlovéniai vasútépítésnek, erre 137,5 milliárd forintot garantál a kormány.
A visszásságaitól hemzsegő esztergomi vasútvonal teljes felújítása, részleges kétvágányúsítása és villamosítása is csak 78 milliárd forintba került, ez sem sokkal több, mint a szlovén vasúti támogatás összege. De az észak-balatoni vasútvonal villamosítása várhatóan annak csak harmadába kerülne.
Még egy vasutat még egy kikötőbe
Kísérteties a hasonlóság a koperi és a másik sokat vitatott vasúti projekt, a Budapest-Belgrád vonal között. A kamatokkal együtt majdnem ezermilliárd forintos kínai hitelből épülne újra a vasútvonal, amivel szintén egy kikötő könnyebb elérhetősége a legfontosabb cél a kormányzat szerint. A belgrádi vonal ugyanis a görögországi Pireuszba vezet, ahova rengeteg teherhajó érkezik Kínából.
Ám a kormány a projekt megvalósíthatósági tanulmányát is 10 évre titkosította, így nem derül ki még csak az sem, hogy a kínaiak garantálják-e, hogy a vonalon növelni fogják-e majd az áruszállítást, illetve hogy egyáltalán ezt a kereskedelmi utat fogják-e választani a sok egyéb lehetőség közül. Azaz, hogy számíthatunk-e a kínai teherfuvarozás jelentős megugrására a felújítás után.
De vajon miért ennyire fontosak nekünk a kikötők, hogy ekkora összegeket szánunk az oda vezető vasútvonalakra? A kormány hivatalos kommunikációjából mindkét esetben külpolitikai pozíciónk erősítésének szándéka rajzolódik ki, az adófizetők számára is kézzelfogható megtérülés viszont bizonytalan.
(Borítóképünk illusztráció.) | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Európai Bizottság"
] |
Hét részben, összesen 2,2 milliárd forintért szerződött útfelújítási munkákra a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Ebből egy tavaly augusztusi keretmegállapodás értelmében hármat olyan konzorcium végez, amelyben a Közgép is részt vesz. A Fidesz-közelinek tartott vállalkozás által is elnyert munkák szerződéses összege 977 millió forint.
Budapesten, Pest, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Baranya Somogy és Tolna megyében olyan konzorcium végzi az útfelújítási munkákat, amelyekben a Simicska Lajos, Fidesz-közeli vállalkozóhoz köthető Közgép is érdekelt.
A Magyar Közút tavaly augusztusban hirdette ki azt a keretmegállapodást, amelyen a meghirdetett hét közbeszerzésből a Közgép hármat nyert, egyet konzorciumi vezetőként, kettőt pedig tagként. Mindhárom konzorcium összetétele ugyanaz, a Közgép mellett a Strabag, az EuroAszfalt és a Swietelsky alkotja.
A Közbeszerzési Értesítő mai számából az derül ki, hogy 2013 negyedik negyedévére ez a konzorcium összesen 977 millió forintért szerződött, ami csaknem fele a teljes, 2,2 milliárdos összegnek.
Ugyancsak három tendert nyert a DME nevű konzorcium, amelynek tagjai a Duna Aszfalt, a Strabag, és az EuroAszfalt, egyet pedig a C-H ROP 2009-2013 nevű konzorcium, amelyet a Colas Út és a HE-DO alkot.
A keretmegállapodások összesen nettó 60 milliárd forint plusz 50 százalékra szólnak, ebből 17,5 milliárd plusz 50 százalékot jegyez olyan konzorcium, amelynek a Közgép is tagja. | [
"Közgép",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt."
] | [
"C-H ROP 2009-2013",
"Duna Aszfalt",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Colas Út"
] |
Uniós támogatásból két házat is felépített a budapesti iparkamara elnöke, Krisán László a felkapott etyeki szőlőhegyen, ám mintha a kötelező fenntartási időszakban sem akarna túl nagy üzletet csinálni a vendéglátóhelyekből. A szálláshelyeknek nincs honlapja, a turisztikai oldalak sem dobják fel.
Pedig a két épület felépítésére Krisán két cége 2013 és 2015 között több mint 70 millió forint uniós és állami támogatást kapott, igaz, erről a helyszínen semmilyen tábla nem tanúskodik, pedig a dotáció feltétele ez is.
A történet az izsáki polgármester vadászházáéra emlékeztet, amelyben Mondok József magát szállásolta el, és az uniós átmogatási cél ellenére nem nagyon hagyott lehetőséget arra, hogy ismerősein kívül más is élvezze a vendéglátásra szánt épület komfortját. Az izsáki vadászház is az EU vidékfejlesztési alapjából kapott támogatást, épp úgy, mint Krisán László cégei.
Az üzletembert ráadásul tavasszal éppen a Szőlőhegy Vendégfogadó Kft. ügyvezetőjeként választották meg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, hogy végre rendet tegyen a köztestületnél, ahol több százmillió forint veszteséget mutattak ki a korábbi évek gyanús gazdálkodása miatt.
Krisán László ügyleteiről a HVG csütörtökön megjelenő számában olvashat. | [
"Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara",
"Szőlőhegy Vendégfogadó Kft."
] | [] |
Bulvárlapokban is kampányol az Orbán-kormány: márkákat építenének a kabinet intézkedései köré. 'Jó állam' után jön a 'Lehetőség' szlogen...
Bruttó 800 millió forint keretösszegű szerződést kötött a Miniszterelnökség az I.M.G. Inter Media Group Kft.-vel médiastratégia-alkotási, médiatervezési és vásárlási, reklámügynökségi, telemarketing és online kommunikációs feladatok elvégzésére.
A kormányzati portálon nyilvánosságra hozott - hirdetmény közzétételével indított, tárgyalásos közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött - kontraktus az áfával együtt 800.100.000 forint keretösszeg teljes felhasználásáig, de legfeljebb az aláírástól számított egy évig hatályos azzal, hogy az utolsó pénzügyi teljesítésre 2013. június 30-ig kerülhet sor.
A cég eseti megrendelések alapján dolgozik, feladata a Miniszterelnökség integrált kommunikációs kampányaihoz kapcsolódó stratégiai tervezési, tanácsadási, kreatív tervezési, médiavásárlási és -gyártási, szervezési, produkciós, valamint telemarketing feladatok ellátása.
Az I.M.G. dolgozhat ki média- és márkakommunikációs stratégiát, tervezhet médiakampányokat, részt vehet rádióreklámok és reklámfilmek elkészítésében. Utóbbi kapcsán a keretszerződéshez kapcsolódó műszaki leírásban az olvasható: a Miniszterelnökség arra törekszik, hogy a társadalmi célúság követelményeinek megfelelő, kis költségvetésű reklámfilmeket tegyen közzé. Az I.M.G. a dokumentáció alapján call centeren keresztüli kutatásokat és automata hívásokat is lebonyolít majd a Miniszterelnökség részére.
A dokumentum szerint a kormányzati kommunikáció alapvető célja, hogy bemutassa: a kormány összefüggő döntések sorozatával tudatosan építi az erős, jól működő, nemzeti érdekeket képviselni és érvényesíteni képes Magyarországot. A gazdaság talpra állítása, valamint a jó és erős állam megteremtése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a nemzeti együttműködés rendszere hosszú távon is szilárd és működőképes kormányzati bázis maradjon - írják a kommunikációs stratégiai irányról szóló részben. E szerint az emberek többsége támogatja a kormány munkáját és elégedett annak intézkedéseivel, azonban ahhoz, hogy "ez a hallhatólagos támogatás tevőleges összefogássá váljon, egy új, átfogó meggyőződés megalapozása szükséges".
Az anyag fontos feladatként jelöli meg, hogy meghatározott intézkedések köré brandeket építsenek fel, amelyeket az emberek egyértelműen a kormányhoz kötnek. Már megalapozott brandként beszél a leírás a "Versenyképes Magyarország" és a "Jó állam" brandekről, a felépítésre várók között említi a "Működőképes egészségügy", a "Kulturális állam", a "Zöld állam" és a "Lehetőség" brandeket.
A következő időszak kiemelt feladatának nevezik a bulvársajtó tudatos használatát és azt, hogy lehetőséget adjanak a visszacsatolásra, a kétirányú kommunikációra. A szóhasználat kapcsán a Miniszterelnökség megjegyzi, a kormány arculatát erősítendő továbbra is használni kell "a már bejáratott, jobboldalhoz kötődő olyan kifejezéseket, mint a nemzet, haza, erkölcs, felelősség, józan ész".
A tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában ügynökségi mintafeladatot írtak ki, amelynek kidolgozása a közbeszerzési eljárásban való részvétel egyik alapfeltétele volt. Témája a "Nemzeti Konzultáció a közbiztonságról" volt, a kampány fiktív költségvetését 50 millió forintban jelölték meg. | [
"I.M.G. Inter Media Group Kft.",
"Miniszterelnökség"
] | [] |
Jobban járt a kormány, hogy a GVH, és nem az Európai Bizottság kezdett vizsgálódni a dinnyekartell ügyében. Ha ugyanis uniós szintű eljárás indul, jó eséllyel a Vidékfejlesztési Minisztérium is megütötte volna a bokáját. A magyar jog szerint viszont a versenyhivatal nem vizsgálódhat, ha az állam közhatalmi jogosítványai alapján hívta össze a dinnyéseket. Kérdés, hogy így volt-e, mindenesetre a magyar hatóság nagyvonalúan kihagyta az ügyből az agrártárcát, a kormányzati felelősséget. Épp ahogy azt a kartellügy kirobbanása után a GVH-t felkereső Budai Gyula államtitkár megmondta.
Óriási import szállítmányt szorított ki a kormány a dinnyekartellel. Van, ahol nem tartják az árat.
A politikai noszogatásra 99 forintossá lett dinnyeár 85-95 forintra csökkent, megállapodás nem volt, csak "teljesített kérések". Az áremelés így is százmilliókat vesz ki a vevők zsebéből.
A Balaton vizének tisztasága után ezúttal azt néztük meg, mennyi méreg van a magyar, a külföldi és a hipermarketes dinnyében. Folytatódik az Index nyári civilkontroll-sorozata.
"A Gazdasági Versenyhivatal is azt mondta, hogy én kartellezek. Igen? És akkor mit tudnak velem csinálni? Vagy a minisztériummal? Vagy a kormánnyal?" – mondta korábban Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára egy megyei fórumon.
Úgy tűnik, neki lett igaza.
Szeptember elején a magyar versenyhatóság antitröszt irodája arról értesítette az ügyet bejelentőt, hogy nem vizsgálódik a Vidékfejlesztési Minisztérium ellen a dinnyekartell ügyében. A magyar versenyhivatal szakértőinek megítélése szerint a versenytörvény hatálya ebben az ügyben nem terjed ki az állami szereplőre.
Közhatalmi aktus
Ez önmagában nem azt jelenti, hogy a GVH azt állapította volna meg: amikor Budai Gyuláék összehívták a kiskereskedelmi láncokat és a dinnyeszövetséget, hogy "összefogjanak a termelők érdekében", nem korlátozták a versenyt. Mindössze arról van szó, hogy a versenyhatóság úgy ítélte meg, az adott ügyben nem jogosultak a minisztériummal szemben is vizsgálatot kezdeményezni.
A GVH a versenytörvény szerint nem vizsgálhatja az államnak azokat a tevékenységeit, amelyeket közhatalmi funkciója keretében végez, ugyanis a közhatalmi aktusok nem tartoznak a magyar versenyjog hatálya alá – mondta kérdésünkre dr. Firniksz Judit, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda (PwC Legal) versenyjogi szakértője. Ez a megkötés egyébként egyben azt is jelenti, hogy ha az állam nem közhatalmi szerepkörben jár el, hanem olyan gazdasági jellegű, piaci magatartást tanúsít, mint bármely más piaci szereplő, úgy a GVH felléphet ellene.
A láncokat vizsgálják A GVH végzése megerősíti: a versenyfelügyeleti eljárás megindult az ALDI, az Auchan, a CBA, a Lidl, a Spar, a Tesco, a Magyar Dinnyeszövetség és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ellen, mert megegyeztek a Magyarországon termelt görögdinnye 2012 július közepétől alkalmazandó áraiban, és abban, hogy Magyarországon kívül termelt dinnyét nem, vagy csak diszkriminatív árazással forgalmaznak belföldön.
A piaci szereplők közötti, a verseny korlátozására irányuló megállapodás, illetve összehangolt magatartás a törvény szerint nem csak a szűken értelmezett cégekre vonatkozik, hanem azok egyesülési jog alapján létrejött szervezeteire, köztestületére, és más hasonló szervezetekre is.
A versenytörvény értelmében annak hatálya kiterjed a természetes és a jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra is. A GVH végzésében döntését azzal indokolta, hogy az agrártárca kifogásolt, vagyis elvben kifogásolható magatartása ebben az ügyben nem tekinthető piaci magatartásnak, abból hiányzik a gazdasági (piaci) jelleg.
De mi a piaci?
Arra, hogy mi tekinthető piaci magatartásnak, a GVH 2011-es elvi állásfoglalásai között is találhatunk útmutatást. Eszerint a "piaci magatartás tanúsításának nem szükséges feltétele az, hogy annak eredményeként a vállalkozás nyereséghez jusson". Vagyis önmagában az a tény, hogy a minisztériumnak közvetlen haszna nem származott a megállapodásból, még nem jelentené azt, hogy részvétele ne minősülhetne piaci magatartásnak.
A versenyhivatal állásfoglalásaiból ugyanakkor az is kiderül: a hatósági jogkör gyakorlása ugyan járhat piaci hatással, de ettől még nem minősül piaci magatartásnak, ezért versenyfelügyeleti eljárásban nem szankcionálható. Firniksz Judit szerint a kiinduló kérdés ebben az ügyben az, hogy amikor a Vidékfejlesztési Minisztérium informális egyeztetésre hívta össze a dinnyepiac szereplőit, azt közhatalmi funkciót gyakorolva tette-e, vagy sem.
De mi a közhatalmi?
Közhatalmi aktusnak, ha a Polgári Törvénykönyv szabályaiból indulunk ki, olyan hatósági rendelkezés tekinthető, amely alapján egy hatóság – a törvényes jogkörében eljárva – szolgáltatásra irányuló kötelezettséget és jogosultságot keletkeztet. Kérdés, hogy egy, a minisztérium által összehívott, dinnyeárról való informális egyeztetés mennyiben tekinthető ilyen rendelkezésnek.
Ha a minisztérium például rendeletben határozza meg a dinnye árát, a piaci szereplőknek azt be kell tartaniuk. Ebben az esetben világos a helyzet: a GVH nem vizsgálódhat, a minisztériumnak ez a közhatalmi aktusa ugyanis kívül esik a hazai versenyjogi szabályozás hatályán. A magyar gyakorlatban azonban nem ez történt: a minisztérium egyeztetést kezdeményezett, amin a termelők kértek, a kereskedők pedig teljesítettékék a kéréseket – hogy a résztvevők legenyhébb magyarázatait idézzük.
Az EU még lecsaphat
Az Index úgy tudja, a dinnyeügy a magyar hatóságnál azután vált igazán kényes kérdéssé, hogy kiderült: a botrány az uniós versenyjogi felügyeletet végző Európai Bizottság figyelmét sem kerülte el. Emiatt fennállt a lehetősége annak, hogy amennyiben a GVH nem indít vizsgálatot, az ügy EU-s szintre kerül. Az uniós versenyhatóság – az EB Versenyjogi Főigazgatósága – ugyancsak jogosult a vállalkozások közti versenykorlátozó megállapodások vizsgálatára, amennyiben azok alkalmasak arra, hogy a tagállamok közti kereskedelmet befolyásolják. Márpedig a magyar eset erről, az import dinnye kiszorításáról is szólt.
Bár tagállammal vagy annak állami szervével szemben az Európai Bizottság sem folytathat kartelleljárást, ha az EU vizsgálódik, úgy a minisztérium felelősségének kérdését nem mellőzték volna. Az állami szervek versenykorlátozásra vezető vagy az uniós belső piac szegmentációját eredményező intézkedései ugyanis – nemzeti jogba ütközés hiányában is – sérthetik a közösségi versenyjogot, amely általában tiltja a versenykorlátozó állami intézkedéseket.
Az Európai Bizottságnak joga van arra, hogy a tagállamok közösségi versenyjogba ütköző intézkedéseivel szemben fellépjen, és az Európai Bíróság előtt az érintett tagállammal szemben kötelezettségszegési eljárást kezdeményezzen. Egy ilyen eljárást a bizottság akár a saját maga vagy a GVH által indított kartelleljárással párhuzamosan is kezdeményezhet. Mindez azt is jelenti, hogy Brüsszel akár a magyar eljárástól függetlenül is vizsgálhat és büntethet ebben az ügyben.
Mi lesz a büntetés?
A kartelleljárás GVH általi megindítása önmagában nem jelenti annak kimondását, hogy az érintett vállalkozások és érdekképviseleti szervezetek a jogsértést elkövették. Az eljárás a tények tisztázására, és ezen keresztül annak megállapítására irányul, hogy történt-e jogsértés. A versenytörvény alapján az eljárás befejezésének határideje hat hónap, amely azonban – az ügy bonyolultságától függően – két alkalommal, egyenként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. Vagyis adott esetben akár másfél évet – sőt, mivel az eljárás bizonyos szakaszaiban áll az óra, ennél is többet – várhatunk addig, amíg kiderül, valóban kötöttek-e megállapodást az árról a kereskedelmi láncok és a dinnyések.
Hogy végül a GVH, ha talál is szabálytalanságot, milyen bírságot szab ki, azt természetesen még nem tudni. A már említett, 2011-es elvi állásfoglalások között ugyanis szerepel, hogy ha egy állami intézkedés befolyással van a piaci magatartásra, de hagy mozgásteret a vállalati szabad döntésnek – vagyis nem éri szankció azt a szereplőt, aki ellenszegül a kartellkérésnek – akkor büntethetők a kartellezők, de a kiszabható bírság összegének megállapításakor figyelembe lehet venni enyhítő tényezőként az állami közrehatást. Vagyis a GVH megállapíthatja a piaci szereplők összejátszását, de adhat enyhe büntetést arra hivatkozva, hogy ez "külső nyomásgyakorlásra", és nem a kartellezők kezdeményezésére történt.
Ha azonban a kartell egy állami intézkedés egyenes következménye, vagyis alapvetően hiányzik a magatartás piaci, gazdasági jellegéhez szükséges autonómia, a törvényben foglalt tilalmakat egyáltalán nem lehet érvényesíteni, magyarul nem bírságolhat a GVH. Utóbbi esetben tehát teljesen tehetetlen a magyar versenyhatóság, sem az államot, sem a vállalatokat nem kérheti számon. Ilyen esetben kizárólag az Európai Bizottság tud fellépni az uniós jogból eredő kötelezettségét megszegő állammal szemben.
Beérett a munka
A dinnyések érdekében végzett munka idén érett be, és "megérte, még ha a Gazdasági Versenyhivatal esetleg szankciókkal sújtja is a Dinnyeszövetséget" – mondta korábban Simonka György, a Dinnyeszövetség elnöke, egyben fideszes országgyűlési képviselő.
Mint azt az Index korábban megírta, egy hatalmas import dinnyeszállítmányt akart kiszorítani a piacról a kormány által életre hívott dinnyekartell, amelynek értelmében egyik nagy bolthálózat sem adja 99 forintnál olcsóbban a dinnye kilóját. A fogyasztókat százmilliókkal károsították meg, a Vidékfejlesztési Minisztérium viszont sikerként könyveli el, hogy így mindenkinek megérte dinnyét termeszteni.
A GVH korábbi elvi döntései közt világosan leszögezi, hogy minimumárat meghatározó megállapodásra nem lehet mentség az árháború elkerülése. Az "árháború" a stabil piaci körülmények mellett fennálló árversenyhez képest időszakos jelenség, amely akár költség alatti árakat is eredményezhet. Amennyiben pedig az ilyen árat nem gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás alkalmazza, úgy az az éles verseny pozitív jelének tekinthető.
Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára később a Csongrád megyei gazdakörök fórumán elismerte a kartell tényét, a Népszabadság tudósítása szerint ekkor mondta a cikk elején is idézett szavakat: "Igen, kartelleztünk, a magyar termelők érdekében", majd arról is beszélt: "két év alatt 11 ezer hektárról 5 ezer hektárra csökkent Magyarországon a dinnyetermő terület. Mi vissza akarjuk állítani a korábbi termőterületet, ami csak úgy lehetséges, hogy a termelő ne csak az önköltséget kapja meg, hanem legalább 15-20 százalék haszna is legyen a terméken".
Budai egy nappal később már tagadta, hogy kartelleztek volna, azt mondta: csak arra kérték a nagy üzletláncokat, hogy ebben az évben is a tavalyihoz hasonló árban indítsák és fejezzék be a dinnyeértékesítést, és külföldről ne vásároljanak. | [
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Magyar Dinnyeszövetség"
] | [
"PwC Legal",
"Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács",
"Európai Bizottság",
"Európai Bíróság",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"EB Versenyjogi Főigazgatósága",
"Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda"
] |
Ígéret maradt az építőipari körbetartozások felszámolására irányuló kormánypárti nekiveselkedés. A nagyberuházásoknál a tartozás kiinduló pontja gyakran maga az állam, a kárvallottak pedig úgy érzik, hogy a közbeszerzéseket sorra nyerő cégek ezen a téren is előnyösebb helyzetben vannak, mint azok a kis- és középvállalkozások, amelyek az építési munkákat ténylegesen elvégzik. Pécsett közel 300 millióval ragadt be egy vállalkozás egy uniós finanszírozású munkába.
"Bennünket 30 napon belül felszámoltak volna, mert nekünk nincsenek kapcsolataink. Az Euroaszfalt Kft. ellen indított felszámolási eljárásunk már több, mint egy éve tart. Ők megtehetik. Tapasztalatból mondom, hogy nagyon gyorsan tud menni a felszámolás, ha van hozzá akarat. Ha nincsen, akkor pedig nagyon sokáig el tud húzódni. Mi nem érezzük, hogy támogatnák a magyar kis- és középvállalkozásokat. Ezek a körülmények nem bennünket támogatnak, főleg, hogy a munkák nagy részét irányítottan adják ki" – mondja Kárász János, a pécsi Baranya Aszfalt Kft. ügyvezetője. Cégének az EuroAszfalt Kft. közel 300 millió forinttal tartozik két éve.
Az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft. 2003-ban alakult a K&H botrányban elhíresült Dunai György tulajdonában lévő Betonút Zrt. leányvállalataként. A hatályos cégadatok szerint tulajdonosai Dunai György, a PannonAszfalt Kft. és a Dunai és családja tulajdonában lévő DBI Ingatlanhasznosító Kft. A PannonAszfalt szavazati jogának mértéke meghaladja 50 százalékot. 2011. decemberében az EuroAszfalt több fióktelepét törölték és módosították a társasági szerződését, ezzel egyidőben a cég vezetésében is történtek személyi változások. A korábban Dunai tulajdonában álló PannonAszfalt egyedüli tulajdonosa – szintén 2011. decemberétől – az EuroAszfalt Kft. lett.
"Három nagy munkában voltunk konzorciumi partnerek. Az 58-as út négynyomúsításán, a mellette található 5826-os jelű elkerülő úton végzett munkálatokban, és a Somberek-Pécsváradi összekötőút felújításán. 2009-ben közel kétmilliárd forint értékű munkát végeztünk ezen a három munkán, konzorciumi tagként az Euroaszfalt Kft.-vel közösen. A konzorcium vezetője az Euroaszfalt Kft. volt – ez azt jelenti, hogy a konzorciumvezetőhöz érkezik a pénz, az irányítja a munkát – a kivitelezést viszont mi végeztük, úgy 90 százalékban, mind a három munkán. A mai napig mintegy 300 millió forint ki nem fizetett tartozásuk van felénk, ebből 217 millió a bankgarancia visszatartás. Megpróbáltuk a bankgaranciát kiváltani, elvittük az Euroaszfalt Kft.-hez, két hónapig náluk volt és utána visszakerült hozzánk, mert nem fizették ki. Megpróbáltuk a másik bankgaranciát is eljuttatni hozzájuk, 2010 végén, az is ott volt náluk 1-2 hónapig, majd ismét visszakerült hozzánk. Több megkeresésünk volt feléjük, levelet írtunk hogy mikor került sor a kifizetésre, ígéretet is kaptunk, de akivel akkor beszéltünk már nem dolgozik az Euroaszfaltnál. Elindítottuk a felszámolási eljárást is az Euroaszfalt ellen több mint egy éve, nem sok sikerrel" – emlékezik vissza Kárász, aki úgy tudja, az Euroaszfalt több partnere és alvállalkozója is hasonló cipőben jár.
Megpróbáltunk további, az ügyben érintett, kárvallott cégeket is szóra bírni, de névvel és arccal egyedül a Baranya Aszfalt ügyvezetője, Kárász János vállalta a megszólalást. Más cégek vezetőivel folytatott háttérbeszélgetéseink során végig azt tapasztaltuk, hogy az EuroAszfaltot olyan nagy hatalmú cégnek tartják, amelynek messzire ér a keze, és amellyel nem érdemes ujjat húzni. Ezért nevüket vállalva nem nyilatkoztak.
“Ez egy jól szervezett leosztási rendszer" – egy bennfentes az építőiparról Mi az oka annak, hogy minden kormányzat idején kialakul egy preferált cégcsoport, amely domináns szerepet játszik az állami és az EU által finanszírozott építőipari nagyberuházásokban? Noha a munkákat közbeszerzési eljárások során nyerik el, neve elhallgatását kérő bennfentes forrásunk szerint naivitás volna azt gondolni, hogy ez véletlen. Sokkal inkább párt-, és politikafinanszírozásról van szó, amit informátorunk szerint lobbisták szerveznek meg. A közbeszerzési előnyhöz juttatás és a visszacsorgatások kifinomult rendszerében csak a munkákat végül ténylegesen elvégző alvállalkozók járnak rosszul (tovább a teljes interjúhoz).
Az Állami Számvevőszék volt elnöke, Kovács Árpád szerint az uniós források felhasználása körül "a legtipikusabb a közbeszerzési törvény megsértése, téves elszámolás, jogosulatlan, nem elszámolható tételek igénylése, kifizetése, a projekt nem, vagy nem megfelelő mértékű megvalósítása, eltérés a támogatási szerződéstől, késedelmes teljesítések." (Kovács Árpád levele az országgyűlési képviselőknek, 2008. szeptember 15., PDF)
Azok a munkák, amelyeket a Baranya Aszfalt az Euroaszfalttal közösen végzett Baranya megyében, részben uniós támogatásból valósultak meg. Ahhoz, hogy az Európai Unió felé el tudják számolni a költségeket, készre kell jelenteni a munkát, mind műszaki, mind pénzügyi teljesítettség alapján. Ehhez az szükséges, hogy a vállakozók nyilatkozzanak róla: megkapták a munkájuk ellenértékét. Kárász János állítása szerint e közös nyilatkozat kiállítását megtagadták, az uniós forrást mégis lehívta a konzorciumvezető.
"Mindenféle indokkal húzzák-halasztják az ügyet, amíg egy levél megfordul, az 2-3 hónap. Először arra hivatkoztak, hogy őket sem fizette ki az állam. Mi úgy tudjuk, hogy megkapták az állami pénzeket, sőt az uniós forrást is lehívták. Kaptunk egy megkeresést a NIF-től, hogy az 58-as úttal kapcsolatban járuljunk hozzá a munka lezárásához. Mi nem járulunk hozzá, amíg az Euroaszfalt minket ki nem fizet. Ezek után nem tudjuk, hogy az aláírásunkat ki prezentálta" – mondja a Baranya Aszfalt ügyvezetője. Tekintse meg videóinterjúnkat:
Háromszázmilliót bukott az útfelújításon from atlatszo.hu on Vimeo.
"Egy évig végeztük a garanciális munkákat úgy, hogy közben nem voltunk kifizetve. Most már azt mondom, hogy nem kell a garanciális munkákat elvégeznünk, amíg nem kapjuk meg a járandóságunkat. Akár vissza is bonthatnánk a beépített anyagot, hiszen a hatályos törvények szerint egész addig, amíg nem kapjuk meg a munka ellenértékét, az bennünket illet. Ha erre a lépésre szánjuk el magunkat, akkor Pécsről nem lehet majd kijutni az M60-as autópályára. Az az alvállalkozóm, akit épp az EuroAszfalt tartozása miatt nem tudtam időben kifizetni, már elszánta magát erre a lépésre, de én nem tudtam azt megtenni, amit az EuroAszfalt tesz velünk. Nekem fizetnem kellett. A csőd szélén táncolunk emiatt, nagyon nehezen finanszírozzuk a munkáinkat, mivel nincsen tőkénk. A forgótőke ott van az EuroAszfaltnál. Nem tudjuk fizetni a lízingjeinket, a lízingcég felmondta a szerződésünket a munkagépekre és az eszközökre. Ez a pénz nekünk arra kellene, hogy ne menjünk csődbe, hogy tovább tudjunk dolgozni. Nálunk a szezonban körülbelül 100 ember dolgozik – azaz nagyjából 500 embert érintene ha csődbe mennénk – és a felük hátrányos helyzetű. Romák, vagy olyan helyről járnak dolgozni, ahol már régen nincs más munkalehetőség. Az Ormánságból is voltak munkatársaink, amelyik az ország egyik legszegényebb része." – sorolja Kárász.
Elátkozott építőipar: Válság, korrupció, csődhullám, felszámolások Az elmúlt néhány évben szinte minden elképzelhetővé vált az építőiparban: olyan kormányzati kedvencek is csődbe mehettek, mint az előző rezsim autópálya-építő sztárja, a Viadom, vagy a politikai kapcsolatait többé-kevésbé nyíltan vállaló Vegyépszer – mindkettő több tízmilliárd forintnyi fedezetlen, illetve behajthatatlan követelést hagyott hátra. E különbözőnek tűnő csődök többségében találhatunk néhány olyan jellemző alapvonást, melyek alapján leírhatjuk azt a jellegzetes forgatókönyvet, ami megvalósulni látszik ezekben a felszámolásba torkolló cégtörténetekben (tovább a teljes cikkhez).
Kárász János a bíróságon is megpróbált érvényt szerezni igazának, ám a tárgyaláson való részvételük kétszer is meghiúsult. "Egy alkalommal az ügyvédünk egy nappal a tárgyalás kiírt időpontja előtt kapott egy telefont, hogy aznap van a tárgyalás és már el is kezdődött. A magyarázat szerint a bíróság egyik alkalmazottja vétett adminisztrációs hibát. Az idén január 3-án megtartott tárgyalás esetében pedig a két ünnep között küldték ki az értesítést, így nem tudta átvenni az ügyvédünk."
A Baranya Aszfalt – miután a magyar hivatalok érdemben nem reagáltak megkeresésére – tavaly év novemberében levelet írt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) biztosának. "Több ízben jártam a partnerünknél, többször kaptam azt a választ kérdésemre, hogy elindul a kifizetés – a mai napig nem indult el. Többször írtam leveleket a felettes szerveknek, ezek a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a Mecsek Autópálya Zrt. (MAK) – választ nem kaptunk. Sem a partnerünktől, sem a felettes szervektől. Végül az Európai Unióhoz fordultunk, akik néhány napon belül válaszoltak. Jelen pillanatban vizsgálat folyik."
Hogy a magyar felügyeleti szervek nem reagáltak, az annak fényében érdekes, hogy az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 310. cikk (6) bekezdése szerint: "Az Unió és a tagállamok a 325. cikk rendelkezéseivel összhangban küzdenek a csalás és az Unió pénzügyi érdekeit sértő minden egyéb jogellenes tevékenység ellen." Magyarországon az eljárásra jogosult szerv az NFÜ, amelynek kötelessége lett volna kivizsgálni a teljesítetlen számlákat és a nyilatkozati igazolási hiányosságokat.
Kárász János rendszerszintű problémát lát az okok között: "Ez egy 2009-es történet, 2010 elején kellett volna fizetniük. Azt kell mondjam, ez egy tipikus helyzet ma az építőiparban. A nagy cégek, miután megnyerték a munkát – és mindig ugyanaz a néhány cég nyer, holott egyedül a munka elvégzésére sem lennének képesek – vagy nem fizetik ki az alvállalkozóikat, vagy olyan áron kell azoknak dolgozni, amiért már nem éri meg, vagy nem képesek teljesíteni. Gyakori, hogy az alvállalkozó csak egy részét csinálja meg a munkának, nem tudja befejezni, mert nem tudja finanszírozni a jelenlegi fizetési határidők és nyomott árak mellett, viszont kénytelen elvállalni a munkát. Ezután nem kapja meg a pénzét, mert olyan a szerződése, közben kerül egy másik vállalkozó amelyik befejezi a munka fennmaradó felét fél pénzért, az elvégzett munka első felének ellenértéke pedig marad a nagy cégnél. Nagyon sok vállalkozást tönkretesznek ezzel. Sokan aláírják, hogy csak egy részét kapják meg az elkészült munkának, mert akkor legalább egy részéhez hozzájutnak a munkadíjuknak, egyébként meg mehetnének a bíróságra évekig pereskedni. Ez a túlélésről szól. Nem lehet mit tenni, a nagy cégek mind ezt csinálják."
Az üggyel kapcsolatban szerettük volna megismerni az EuroAszfalt Kft. álláspontját, a cég illetékesei azonban egyelőre nem reagáltak a megkereséseinkre. Az Euroaszfalt Kft.-nek a következő kérdéseket szerettük volna feltenni:
– Tartoznak-e, és ha igen, mekkora összeggel a Baranya Aszfalt Kft.-nek? – Milyen okból nem tudnak fizetni, vagy miért nem tartják jogosnak az alvállalkozó követelését? – Tartoznak-e más cégeknek, konzorciumi partnereknek vagy alvállalkozóknak is? – Lehívták-e a projekttel kapcsolatos uniós forrást? – Igaz-e, hogy a Baranya Aszfalt hozzájárulásának hiányában nem hívhatták volna le az uniós forrást? – Milyen – tulajdonosi vagy partneri – kapcsolatban állnak a szegmens más cégeivel, például a Pannonaszfalttal és a Betonút Zrt.-vel, illetve a Közgéppel?
Tálos Lőrinc
(Fotó: atlatszo.hu) | [
"PannonAszfalt Kft.",
"Euroaszfalt Kft."
] | [
"Baranya Aszfalt Kft.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Európai Unió Működése",
"Betonút Zrt.",
"Európai Unió",
"Európai Csalás Elleni Hivatal",
"EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft.",
"DBI Ingatlanhasznosító Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Baranya Aszfalt",
"Állami Számvevőszék",
"Mecsek Autópálya Zrt."
] |
| Utolsó módosítás: 2010. 3. 4. 05:00 | Gazdaság » Gazdasági Hírek
Feljelentést tett az ügyészségen a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója két informatikai beszerzés ügyében, miután a társaságnál egy belső vizsgálat olyan eljárási hibákat tárt fel, amelyek a cég megítélése szerint megalapozzák a hűtlen kezelés gyanúját – közölte tegnap a társaság, amely ezért ismeretlen tettes ellen tett feljelentésével az ügyészséghez fordult. VG
Tetszett a cikk? Ossza meg! iWiW | [
"Magyar Közút Nonprofit Zrt."
] | [] |
Távoznia kell a közéletből Simon Gábornak, az MSZP elnökhelyettesének, aki nem tüntette fel vagyonbevallásában, hogy több százezernyi dollárt és eurót tart külföldi számlán. Erről állítólag egy összbaloldali válságstáb döntött. A politikus ismerősei szerint Simon Gábor volt felesége szivárogtathatta ki a megtakarítások adatait a Magyar Nemzetnek.
Minden posztjáról le kell mondania, a lehető leghamarabb vissza kell vonulnia a közéletből – erről értesült a hvg.hu. Mindezt a párt elnöke, Mesterházy Attila közölte az MSZP elnökhelyettesével kedden. Az ellenzéki pártok válságstábot hívtak össze délelőtt az ügyben, amely ezt a határozatot hozta. Forrásunk szerint a külföldön tartózkodó Mesterházy telefonon beszélt Simon Gáborral. "Minimalizálni kell a kárt a kampányra való tekintettel" – fogalmazott a döntésről beszámoló egyik forrás.
Simon Gábor a tervek szerint egyéni képviselőjelöltként indult volna a főváros XVIII. kerületében (Budapest 15. evk.). Hivatalosan még meg nem erősített információink szerint visszaléptetik, és Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségének tagja indul helyette.
Az Együtt-PM vezetői stábjának egyik tagja a hvg.hu-nak azt mondta, a délelőtti ülés nem válságtanácskozás volt, hanem egy szokásos tanácskozás, ám valóban foglalkoztak a kérdéssel, miután látták, hogy a Magyar Nemzet szombat óta folyamatosan szivárogtatja az ügyben szerzett információit, és az egész kérdés eszkalálódik. Döntési joguk forrásunk szerint ebben a kérdésben viszont nem volt, hiszen az MSZP a jelölőszervezet, így a szocialistáknak kellett a döntést meghozniuk.
Elhagyott felesége szivárogtathatta ki azokat az adatokat Simon Gábor szocialista képviselő ausztriai megtakarításairól, amiket nem tüntetett fel a vagyonbevallásában – mondta a hvg.hu-nak több politikustársa is. Simon Gábor néhány éve lépett ki a házasságból, új kapcsolatából gyermeke is született, aki már egyéves. A hvg.hu-nak a képviselő több politikustársa is arról beszélt: a válás nem volt szép, és csak arra tudnak gondolni, hogy a haragos volt élettárs szivárogtatta ki a megtakarítási számlák adatait a Simon Gáborról kedden cikket közölt Magyar Nemzetnek.
A Magyar Nemzet keddi számában írt arról – forrásmegjelölés nélkül –, hogy Simon Gábor elnökhelyettes 2009. április 10-én 575 ezer eurót és 162 954 dollárt helyezett el Ausztriában nyitott értékpapírszámláira, 2013. október 16-án betétszámlájának egyenlege 770 ezer eurót tett ki, több mint 240 millió forintot. A korábbi bevallásai alapján sem mutatható ki, hogy honnan származik ez az összeg, és a képviselő vagyonbevallásaiban sem szerepelteti azt. A szocialista képviselő a banknak úgy nyilatkozott, hogy a vagyon többek között egy cég és egy budapesti ingatlan eladásából származott. A hvg.hu információi szerint Simon nem tudta érdemben megvédeni az álláspontját, amikor a párt vezetősége elbeszélgetett vele a helyzetről.
Simon nem reagált, az MSZP-ben általános döbbenet fogadta a hírt, több képviselő úgy foglalt állást, hogy "ha valakiről nem tudtam volna elképzelni, hogy milliói vannak külföldi bankszámlán, az Simon Gábor volt". Egy civilben adószakértő képviselő ugyanakkor arról beszélt, "a pitiánerség csúcsa, ha igaz", hogy Simon Gábor osztrák számlán próbálta eltitkolni vagyonát, mint a politikus fogalmazott, "tudhatta volna, hogy csak idő kérdése, mikor bukik le". Ugyanakkor általános volt a vélemény, hogy "ha csak a fele igaz, amit a Magyar Nemzet írt, akkor Simonnak nincs más lehetősége, mint távozni".
A helyzet súlyát jelzi, hogy a már említett délelőtti tanácskozáson minden ellenzéki szövetséges képviselői megjelentek. A PM egyik tagja ugyanakkor arról beszélt, hogy szerinte "az MSZP tele van még hasonló taposóaknákkal, amiket a kormánypárti sajtó a következő hetekben nyilván egyenként fog majd felrobbantani. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Több súlyos hiányosságot, olykor törvénytelenséget találtak a számvevők a tavaly épített sztrádaszakaszok ellenőrzése során. A kivitelezők nem szembesültek éles versenyhelyzettel, nem végeztek előzetes árkalkulációt, megalapozatlanok voltak a határidők. Az állam, mint megrendelő nem rendelkezett előzetes költségkalkulációkkal, de a területrendezéssel kapcsolatos feladatokat is tervezés nélkül végezték. Ennek köszönhetően a sztrádák építése csúszott, és még menet közben is drágult.
Tíz hónappal később, de augusztusban 12-e helyett már 8-án átadják az M7-es Zamárdi és Szárszó közötti szakaszát. Belopakodtunk a 71 milliárdos útra, amelynél a tervek fölé görnyedő Kóka szerint nem volt olcsóbb és jobb megoldás. Már látja, amint tízmilliárdokat hoz a szerinte turistalátványosságnak számító sztráda a Dél-Dunántúlnak.
Weöres Sándor soraival köszöntjük a semmi fölött büszkén ívelő kőröshegyi völgyhidat, a XXI. századi Magyarország méltó jelképét. Lehet, hogy értelmetlen, de legalább nagyon sokba került. Ahogy negyven éve is mondták, biztonságosabban suhanhat a kocsi a szép Balatonra. Hídavatás és megmenekült természet fölfedezése élőben.
A Dél-Dunántúl legmagasabb pontja 682 méteres, ennek ellenére a Dunaújváros-Bóly-Pécs sztrádaszakaszokra 9 völgyhidat és 4 alagutat terveznek. Utóbbiak egyike több mint egy kilométer hosszú lesz.
Az már meg van, hol legyenek a kutak, de az építkezés nem kezdődött el. Talán a második félévben állhatunk meg tankolni.
A 2004-től hatályos, a gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény 2003-2007 között 687 km gyorsforgalmi útszakasz megépítését irányozta elő. Ebből összesen 413 km-t helyeztek ideiglenesen forgalomba (60 százalékos arány), a 2007-re tervezett átadások közül egy sem történt meg - áll az Állami Számvevőszék jelentésében, amely a 2006 decemberében és 2007-ben megépült, 112 kilométernyi sztrádaszakaszok, benne a kőröshegyi völgyhíd és a dunaújvárosi Duna-híd ellenőrzése alapján készült.
Törvényen kívül A sztrádatörvény 2007. júliusi módosítása után az Országgyűlés ellenőrző szerepe korlátozottan érvényesült az ÁSZ szerint, azóta ugyanis nem jogszabály tartalmazza a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének éves ütemezését, a beruházások befejezésének időpontját és az előkészítés alatt álló gyorsforgalmi útszakaszokat. 2006-ban és 2007-ben a törvényben előírt kormánybeszámolók nem készültek el, az Országgyűlés nem kapott tájékoztatást a gyorsforgalmi úthálózat építésére fordított pénzeszközök felhasználásáról, a folyamatban lévő fejlesztésekről.
A 2007-ben átadott autópálya-szakaszoknál a törvény 2006. évi átadási határidőt rögzített, amelynek teljesíthetőségét, a beruházások előkészítésének tényleges helyzetét és a kivitelezéshez műszakilag szükséges időtartamot előzetesen nem mérték fel.
Az ellenőrzött autópálya-szakaszok megépítése 356 milliárd forintba került, amelyből a két híd építési költsége megközelíti a 100 milliárd forintot. A beruházások finanszírozása kizárólag állami pénzeszközökből történt, ebből közvetlen költségvetési forrás 151,4 milliárd forint, az állami garanciavállalással felvett hitelek 201,7 milliárd forint, és a NIF Zrt. saját tőkéje 2,9 milliárd forint összeget képviseltek.
Stratégia nélkül fizettek
Az autópálya szakaszok nyomvonalát közúthálózat- és térségfejlesztési, környezetvédelmi szempontok határozták meg, amelyeket a szakhatóságokkal és az önkormányzatokkal egyeztettek. Minden autópálya szakasznál több nyomvonalváltozatot vizsgáltak, azonban a beruházások költségeinek optimalizálására irányuló tulajdonosi, beruházói stratégia nem létezett.
Indokolatlan a kőröshegyi völgyhíd
Az épülő völgyhíd 2007-ben
Az M7 autópálya Zamárdi-Balatonszárszó szakaszán a kőröshegyi völgyhíd megépítésének elkerülése céljából a parttól 15-20 km távolságra vezetett nyomvonal-változatokra tervek nem készültek. 2000-ben egy szakértői csoport olyan nyomvonalat javasolt, amely elkerülte volna a lakott településeket, tájvédelmi szempontból kedvező volt, és a jelenlegi völgyhíd hosszának felével alagút és híd építésével megoldotta volna a nyomvonalvezetést. Kőröshegy község önkormányzata a szakértők által kidolgozott nyomvonalat és annak továbbfejlesztett változatát nem tárgyalta, arról elutasító határozatot nem hozott. A 41,5 milliárdból épült völgyhíd megépítésére vonatkozó döntés műszaki, gazdaságossági, természetvédelmi és településrendezési megalapozottsága nem igazolt – állapítják meg a számvevők.
Nem kényszerítették versenyre a kivitelezőket
Ami a kivitelezők kiválasztását illeti, a középtávon előre láthatóan megépítendő útszakaszok jelentős nagyságából adódóan a kivitelezőknek kiélezett versenyhelyzettel nem kellett számolniuk, ez pedig a piac felosztásának irányába hatott és a kínálati, azaz az építők szabta árak érvényesüléséhez vezetett. A kivitelezők kiválasztása ugyanakkor formailag a közbeszerzési törvény előírásainak megfelelt.
Nem hatékony a Duna-híd Az M8 autópálya dunaújvárosi Duna-hídja előrehozott beruházás, a hídhoz kapcsolódó autópálya szakaszok a jelenlegi tervek szerint csak 2015-re készülnek el, ezért a hatékonysági követelmények nem teljesülnek.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nem végzett előzetes árkalkulációt a beruházások reális költségére, a tervezőktől sem rendelt a kiviteli tervekhez költségbecslést. A gazdasági tárca mint a tulajdonosi jogok gyakorlója nem követelte meg előzetes költségbecslések készítését. Az M8 autópálya dunaújvárosi Duna-híd építési költségére 2004 januárjában készített értékelemzésben a több mint 8 milliárd forinttal alacsonyabb összeg szerepelt, mint a NIF Zrt. által 2004 szeptemberében megkötött kivitelezői szerződésben.
A kivitelezés költségének árképzése nem volt átlátható – állapítják meg a számvevők. A kivitelezési szerződésekben minden esetben átalányáras árformát alkalmaztak, ahol az árakba beépült a kivitelezői kockázatok költsége. A pótmunkák egy részét az átalányáras szerződésben szereplő egységárral számolták el, ami a beruházási költségek növekedését eredményezte. Az ellenőrzött beruházásoknál szerződésmódosításokat követően 15,6 milliárd forint volt a többletköltség.
Nem terveztek előre
A rendelkezésre álló kiviteli tervek alapján a műszaki tartalmat teljes körűen csak a kivitelezési szakaszban pontosították. A kivitelezés megkezdéséhez szükséges területátadási ütemtervek nem készültek. Az előkészítés, azon belül a területszerzés és a régészet, valamint az építés egyidejűleg zajlott. A beruházások megvalósítása során a külső és belső szervezetek által végzett tevékenységek összhangját biztosító projektmenedzsment szervezeti feltételei nem álltak rendelkezésre. Mindez nem segítette a koordinált, ütemezett végrehajtást a határidő teljesítése érdekében. Az átadási határidők csúszását - a törvényben rögzített megalapozatlan határidőkön túl - a munkaterületek késedelmes átadása, a műszaki tartalomváltozások és néhány vis-maior eset is okozta.
Az ellenőrzött autópálya beruházásoknál a minőségbiztosítási feladatok ellátása nem teljes körűen valósult meg. A minőségi követelmények érvényesítését szolgáló előírásokat a kivitelezési és a mérnöki szerződések tartalmazták. Minőségi kockázatot jelentenek a kivitelezés során előforduló hibák (pl. pályasüllyedés) minősítési dokumentációinak és értékelésének hiánya. A minőségi tanúsítványok egy autópálya szakasznál sem készültek el a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdéséig, és utólag sem minden esetben pótolták azokat. | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt."
] | [
"NIF Zrt.",
"Állami Számvevőszék"
] |
Részleges fővárosi leltár: eddig közel hatvanmilliárdos kárra derült fény
Törvénysértések, politikai ráhatások, szakmai előkészítetlenség, szervezetlenség – egyebek között ezek a tények derülnek ki a fővárosi önkormányzat nagyberuházásairól abból a jelentésből, amelyet holnap tárgyal a Fővárosi Közgyűlés egy évvel ezelőtt létrehozott vizsgálóbizottsága. Az összességében ezermilliárd forintot is megközelítő fejlesztések közül a 4-es metró építését, a Margit híd felújítását és a Kossuth téri mélygarázs elhalasztott kialakítását vették górcső alá.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel A tételesen kimutatott, de olykor csak becsléssel megállapított adatok szerint a Demszky Gábor főpolgármester által húsz éve, jórészt a mára nemcsak megbukott, de nem is létező MSZP–SZDSZ-es koalíciós többséggel vezetett önkormányzatnál legalább 60 milliárd forintos kárt okozhattak. A BKV-nál és a közszolgáltató cégeknél zajló sokmilliárd forintos károkozások mellett a nagyberuházásoknál is két kézzel szórhatták a pénzt.
Kiderült: egyik óriásberuházásnál sem végzett senki kockázatelemzést, nem képeztek tartalékokat az előre nem látható műszaki, pénzügyi és jogi problémák kezelésére, a bizonytalanság állandósult. – Megdöbbentő, hogy hosszabb beruházási időszak után sem tekintik át az adott beruházás lényeges ismérveit, még akkor sem, ha azok a határidőt és a finanszírozást érintik. A szervezetlenség miatt a fővárosi önkormányzat valamennyi nagyberuházásánál előre jósolható a határidő-túllépés, a költségnövekedés, a finanszírozási forráshiány és az EU-támogatások elvesztésének a kockázata – olvasható.
A jelentés arra is rámutatott, hogy a főváros néhány év alatt az Európai Unió előtt is lejáratta magát, a közbeszerzési törvény és más jogszabályok folyamatos megsértésével. A 4-es metró bekerülési összegét jelenleg 537 milliárd forintosra becsülik, azt azonban az elemzés készítői sem merik megjósolni, hogy mekkora lehet a végösszeg, és mennyit csúszhat végül az átadás. A felújított Margit hidat eredetileg jövő hétfőn kellett volna átadni, egyelőre a decemberre kitolt átadás is kétséges lehet, míg a Magyarország szíveként is emlegetett Kossuth tér átalakítását a jelenlegi kormány és a leendő városvezetés is át akarja gondolni – írja a Magyar Nemzet keddi számában, melyből további részleteket is megtudhat. | [
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Európai Unió",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Legalább egy bíró is érintett lehet a szegedi korrupciós ügyben, melynek előzményeiről már beszámoltunk, de az ügyben azóta újabb gyanúsítások történtek – értesült a Népszabadság. Múlt héten még azt írtuk, a Szegedi Nyomozó Ügyészség október elején befolyással üzérkedés gyanújával őrizetbe vette K. Zoltán helyi sztárügyvédet, mivel egy félmilliárdos adócsalási ügy fogva tartott gyanúsítottja szerint az ügyvéd kétmillió forintot kért előzetes letartóztatása megszüntetéséért.
Legalább egy bíró is érintett lehet a szegedi korrupciós ügyben, melynek előzményeiről már beszámoltunk, de az ügyben azóta újabb gyanúsítások történtek – értesült a Népszabadság. Múlt héten még azt írtuk, a Szegedi Nyomozó Ügyészség október elején befolyással üzérkedés gyanújával őrizetbe vette K. Zoltán helyi sztárügyvédet, mivel egy félmilliárdos adócsalási ügy fogva tartott gyanúsítottja szerint az ügyvéd kétmillió forintot kért előzetes letartóztatása megszüntetéséért. A gyanúsított fizetett, a bíróság szabadon engedte. Az ügyre talán nem is derült volna fény, ha egy másik bíróság kevéssel ezután vissza nem küldi az áfacsalással gyanúsított férfit az előzetesbe, ő pedig felháborodásában nem köt alkut az ügyészséggel. Őrizetbe vették K. Lászlót, K. Zoltán ügyvéd ügyvédjelöltjét is – szintén befolyással üzérkedés gyanújával.
Arról is beszámoltunk, hogy az üggyel összefüggésben – információink szerint – felfüggesztettek a munkavégzés alól egy bírót. Erre a bíróság először azt közölte, nem tartozik a nyilvánosságra a bírák kinevezése, felfüggesztése, sem a velük kapcsolatos munkaügyi intézkedések. Később azonban közleményben válaszoltak kérdéseinkre, ám elöljáróban leszögezték, csakis a teljes szöveg csonkítatlan közléséhez járulnak hozzá. Kérésüknek már csak terjedelmi okok miatt sem tudunk lapunk hasábjain eleget tenni, ám a NOL-on teljes terjedelmében olvasható a Csongrád Megyei Bíróság közleménye, melynek lényege, hogy a sajtóban megjelent hírek és nyilatkozatok, valamint a megyei bíróság büntető kollégiumának vezetőjétől kapott információk alapján a Csongrád Megyei Bíróság elnöke azonnali belső vizsgálatot rendelt el. Mivel a szövegben igencsak elnagyoltan fogalmazott a bíróság, csak valószínűsíteni lehet, hogy a félmilliárdos adócsalás gyanúsítottjának szabadlábra helyezése ügyében "eljárt tanács elnökével szemben a szükséges munkáltatói intézkedéseket haladéktalanul megtette, majd a további intézkedések megtétele céljából a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szolgálati bírósághoz fordult". (A szolgálati bíróság lényegében nem más, mint civil munkahelyen egy fegyelmi tanács – A szerk.) Az eljárt tanács másik tagjával szemben a megyei bíróság elnöke saját hatáskörben intézkedett, a tanács harmadik tagjának semmiféle felelőssége nem volt az ügyben.
Azt tehát a Csongrád Megyei Bíróság elnökének belső vizsgálata is megállapította, hogy legalább két bíró sáros lehet az ügyben, mert – idézet a közleményből – "... megállapítást nyert, hogy a határozat meghozatala nem az eljárási szabályoknak megfelelően történt". Hogy miféle eljárási szabálysértések történtek a határozat meghozatalakor, arra a bírósági közlemény nem tért ki. Miként arra sem, hogy miféle munkáltatói intézkedéseket hozott a bíróság elnöke. Bírót állásából csak az államfő függeszthet fel, a bíróság elnöke legfeljebb a munkavégzés alól mentheti fel – időlegesen.
Kiderült, hogy miért nem fogalmazott egyértelműbben a bíróság. Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője hétfőn ugyanis lapunk kérdésére közölte, hogy K. Lászlót egy újabb befolyással üzérkedéssel is meggyanúsították, azaz az ügyvédjelölt vélhetően nem csak a félmilliárdos adócsalás gyanúsítottjának ügyében működött közre egy "fizess, és kihozunk az előzetesből" típusú akcióban. K. Zoltán ügyvédet pedig hivatali vesztegetéssel is meggyanúsították. Azaz az ügyészségnek adatai vannak arra, hogy a részére átadott kétmillió forintot valakinek (vagy valakiknek) az ügyvéd kenőpénzként továbbadta. Az ügynek bíró gyanúsítottja nincs. Még nincs. Ahhoz ugyanis, hogy egy bíró ellen büntetőeljárás indulhasson, előbb fel kell függesztetni a mentelmi jogát, ami egy meglehetősen hosszú procedúra, bár nem feltétlenül kell annak lennie. A nyomozást végző ügyészségnek a legfőbb ügyésznél kell kezdeményeznie az eljárást, aki az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnál (OIT) tesz indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére, s ha az OIT az indítványt megalapozottnak tartja, kezdeményezi a mentelmi jog felfüggesztését a köztársasági elnöknél. A bírót csak azután lehet kihallgatni, hogy a felfüggesztéséről szóló államfői döntést a közlönyben kihirdették.
A bírókkal szembeni eljárások lefolytatása a Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörébe tartozik, úgy tudjuk, hogy Polt Péter legfőbb ügyész valószínűleg a Szegedi Nyomozó Ügyészségnél hagyja az ügyet.
A rendszerváltozás óta magyar bíró ellen korrupció gyanújával nem indult eljárás. | [
"Csongrád Megyei Bíróság"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Szegedi Nyomozó Ügyészség",
"Országos Igazságszolgáltatási Tanács",
"Csongrád Megyei Főügyészség"
] |
Több mint 6 évig dolgozott az üllői önkormányzatnál (később az Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft.-nél) karbantartói munkakörben Ulveczki Mihály, amikor idén augusztusban mindenféle hivatalos indoklás nélkül kirúgták. A férfit egyszer már korábban is behívta magához az önkormányzati tulajdonú cég ügyvezetője, minden valószínűség szerint azért, mert a városvezetésnek nem tetsző kommenteket írt Facebookon. Elbocsátására végül saját bevallása szerint azért kerülhetett sor, mert pár hete az ellenzéki előválasztásról posztolt. Megkerestük az ügyben a polgármestert és a városüzemeltetési cég ügyvezetőjét is.
Ulveczki Mihály nyugdíjasként dolgozott az üllői önkormányzathoz tartozó Városüzemeltető és Fejlesztő Kft.-nél. Elmondása szerint több mint 6 éve, 2015 áprilisában kezdte meg munkáját az üllői önkormányzatnál karbantartói munkakörben, határozatlan idejű szerződéssel, ekkor még közalkalmazottként. Ugyanebben az évben, július 1.-től létrejött a Városgondokság és az Üllői Városfejlesztő Kft. egybeolvadásával – a város honlapja szerint az önkormányzat 100%-os tulajdoni részesedésével – az Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft., így júliustól ott folytatta a munkáját, később már nyugdíjasként, szintén határozatlan idejű szerződéssel.
Munkaviszonyának azonban elmondása szerint hirtelen, mindenféle hivatalos indoklás nélkül lett vége idén augusztus 30-án.
Bajt okozó Facebook-kommentek?
A kirúgásnak azonban voltak bizonyos előzményei tavaly. Mihály szavaiból kiderül, hogy áprilisban a kft. vezetője, Szabó Zsolt behívatta magához az irodába.
"Közölte velem, hogy a KFT önkormányzati tulajdon és én, mivel önkormányzati dolgozó vagyok, nem tehetek ilyen nyilatkozatot. Hiába bizonygattam, hogy semmilyen titkot, kárt okozó, önkormányzatot sértő, becsmérlő kijelentést nem tettem" – fejtette ki Mihály. Elmondása szerint a beszélgetés során egyszer sem ejtette ki a száján az ügyvezető a Facebook szót, csak azt mondta, hogy olyan dolgokat közölt, ami nem tetszik a hivatalnak, így először nem is értette, miről van szó. Csak mikor hazaért, akkor döbbent rá, hogy nem is a bejegyzéseivel volt a probléma, hanem a hozzászólásokkal.
Mihály ugyanis az alpolgármester, Fehér Imre koronavírus-járványhoz kapcsolódó kormányzati beszerzéseiket dicsőítő (egyébként a Fidesz által közzétett, az alpolgármester által csak megosztott) posztok alatt fogalmazott meg kérdéseket, kritikákat április közepén.
Szerinte más oka nem lehetett a beszélgetésnek, mert utána behívták egy másik munkatársát is, akinek minden valószínűség szerint csak annyi volt a bűne, hogy Mihály egyik, az alpolgármester posztja alá írt kritikus hangvételű kommentjét lájkolta. Bár a munkatársa ezt neki már nem erősítette meg, annyit mondott csak, hogy apróságok miatt hívták be. Azonban amikor újra megnézte a szóban forgó kommentet, "már nem volt rajta a tetszik".
A nagyjából 12 ezres lakosságú Pest megyei település élén a korábbi polgármester elhalálozása miatt kiírt 2007-es időközi választás óta a függetlenként, de a Fidesz támogatásával induló Kissné Szabó Katalin áll. Kissné legutóbb, a 2019-es önkormányzati választáson a szavazatok 57%-át szerezte meg az ellene az Üllő Te Vagy egyesület színeiben induló Fricsovszky-Tóth Péterrel szemben, aki jelenleg önkormányzati képviselő, illetve az ellenzéki előválasztáson is indul a körzetben, a Jobbik, DK, LMP és MMM támogatásával. A város alpolgármestere a már említett fideszes Fehér Imre. Az önkormányzati tulajdonú Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója Szabó Zsolt, üzemeltetési vezetője Harai István.
Elbocsátás hivatalos indoklás nélkül
Megtudtuk tőle azt is, hogy bár nem érezte úgy, hogy bármi rosszat követett volna el, ezután mégis beszüntette a kommentelést, posztolást hasonló témákban, elmondása szerint azért is, mert sok volt a dolga.
Végül idén augusztus közepén tört meg a jég. Ennek oka az Üllői Hírmondó augusztus 14.-i száma volt. (A Hírmondó Üllő Város Önkormányzatának a lapja, amely a kiadó, a Régió Lapkiadó Kft. honlapjának beszámolója szerint évente 11 alkalommal jelenik meg, és "minden üllői kül- és belterületen lévő háztartásba eljut".)
"Felháborított, hogy Üllőről az üllői lakosoknak szóló újságban nem szerepel az előválasztásról, a Jobbik pártvezető érkezéséről semmi. Gondoltam, a saját Facebook-oldalamon kiegészítem az újságot, annak hiányos tájékoztatását" – magyarázta Mihály.
Véleményt ugyan nem alkotott, de két, a privát Facebook-profilján közzétett bejegyzésben röviden beszámolt az idén ősszel esedékes előválasztásról, a jelöltek személyéről, valamint egy nappal később a Jobbik miniszterelnök-jelöltjének, Jakab Péternek, és a Jobbik által támogatott Fricsovszky-Tóth Péternek a városban tartott utcafórumáról is posztolt.
Miután visszatért szabadságáról, augusztus 30-án hétfőn bement dolgozni, reggel azonban rögtön az a hír fogadta, hogy Szabó Zsolt "magához rendelte". Mint mondja, a megbeszélésen Szabó mellett a kft. két további dolgozója, Zsigmond Attila és Harai István is jelen volt. Az ügyvezető igazgató beküldte a tárgyalóba, majd közölte vele: "most jött el az ideje, hogy elváljunk egymástól".
Ezt követően be is vitték neki a munkaviszony megszüntetéséről tájékoztató dokumentumot, amely kimondja: a nyugdíjasként dolgozó Mihály munkaviszonyát "indoklás nélkül, azonnali hatállyal, 35 napos felmondási idővel, 2021. október 5. napjára" felmondással megszüntetik. A dokumentum ugyanis felhívja a figyelmet arra, hogy a munka törvénykönyve szerint "a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül". A felmondási idő alatt Mihályt felmentették a munkavégzés alól.
A Városüzemeltetés egykori, elbocsátott munkavállalója az Átlátszónak elmondta: munkájával korábban soha nem volt probléma, soha nem marasztalták el.
Megkérdeztük Mihályt arról is, hogy mik a további tervei. "Bíróságra nem akarok elmenni, mert pénzem sincs rá... Én nagyon szívesen dolgoztam a nyugdíj mellett, de én már oda vissza nem akarok menni, főleg ilyen társaságba.
"Ez engem lelkileg összetört teljesen. Én ott dolgoztam hat évig. Előtte is dolgoztam mint közmunkás, azelőtt meg gépkocsivezető voltam, soha nem volt semmi gondom, problémám senkivel, meg velem sem, a munkámmal. Úgy jött ez az egész, mint a hideg víz" – mondta Ulveczki Mihály.
Nem árultak el részleteket
Kerestük az Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft.-t, hogy korábbi munkavállalójukról, illetve elbocsátásának okairól, körülményeiről kérdezzük a céget. Emellett azzal kapcsolatban is érdeklődtünk, mi állt a Mihály által említett, tavaly áprilisi elbeszélgetés hátterében, és azt a kérdést is feltettük, hogy milyen szabályok, korlátozások vonatkoznak a munkavállalók munkaidőn túli magatartására, illetve a privát oldalon történő politikai véleménynyilvánításra.
Szabó Zsolt, a kft. ügyvezető igazgatója konkrét válaszokat nem adott kérdéseinkre, csupán arról tájékoztatott, hogy mivel személyes adatokra irányult kérdésünk, arra csak abban az esetben tud válaszolni, ha "az érintett személy közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban felhatalmazást ad, és az erre vonatkozó teljeskörű vagy részleteiben pontosan megjelölt tartalmú felhatalmazást Társaságunk rendelkezésére bocsátja".
Azt azonban megtudtuk tőle, hogy a kft. valamennyi munkavállalóját külön iratban tájékoztatja a személyiségi jogok munkaviszonyból eredő korlátozásról.
Ennek utolsó pontjáról Szabó Zsolt azt írta az Átlátszónak, hogy a munkáltató csak a legszűkebb körben korlátozza és konkretizálja elvárásait, vagyis
csak olyan magatartás, véleménynyilvánítás tanúsítása kerülendő a munkavállaló számára, ami alkalmas a munkáltató jó hírének, gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.
Üllő önkormányzati képviselője, Fricsovszky-Tóth Péter nemrég szintén beszámolt Mihály esetéről a Facebookon. Az Üllő elnevezésű csoportban nyílt levelet tett közzé, a település polgármesterének címezve, amelyben az Üllő te vagy egyesület rendkívüli képviselői testületi ülés összehívását kérte szeptember 9-én.
Telefonon sikerült beszélnünk a képviselővel, aki beszámolt az ügy fejleményeiről. Megtudtuk tőle, hogy
a TASZ elvállalta Ulveczki Mihály ügyét, így ingyenes jogi segítséghez juthat.
A rendkívüli ülés összehívásával kapcsolatban azonban nincsenek fejlemények. "Jelen pillanatban még húzzák az időt." Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata szerint egyébként 15 napja van az ülés összehívására Kissné Szabó Katalinnak, "tehát elvileg még nem lógott ki belőle, csak úgy lenne tisztességes, hogyha rögtön, ha ilyen igény érkezik, teljesíti azt" – fogalmaz a képviselő.
Üllő polgármesterével is felvettük a kapcsolatot, hogy többet tudjunk meg arról, pontosan mi áll Mihály azonnali elbocsátásának hátterében, van-e annak köze az általa a közösségi oldalon közzétett, politikai hangvételű bejegyzéseihez. Feltettük azt a kérdést is, hogy a cégnél töltött nagyjából 6 éve alatt volt-e bármikor panasz korábbi munkavállalójuk személyére vagy munkavégzésére. Tudni szerettük volna azt is, hogy milyen irányelveik vannak a munkavállalók közösségi oldalakon tett, munkaidőn túli, magánszemélyként történő véleménynyilvánításával kapcsolatban.
Kissné Szabó Katalin az Átlátszónak küldött válaszlevelében kérdéseinkre mindössze annyit írt, hogy hogy Ulveczki Mihály elbocsátásával kapcsolatban az Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft. ügyvezető igazgatóját kell keresnünk, ugyanis ő tud érdemben válaszolni rá. Arról is érdeklődtünk, hogy mikor hívhatják össze a rendkívüli képviselő testületi ülést, amire az a válasz érkezett, hogy arra a szervezeti működési szabályzatban foglaltak szerint fog sor kerülni.
Nem ez az egyetlen ügy egyébként a közelmúltból, ami az önkormányzati tulajdonú Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft. ügyvezető igazgatóját, Szabó Zsoltot érinti. Két éve írtunk arról az Átlátszón, hogy Fricsovszky-Tóth Pétert megzsarolták és megfenyegették, mert a városi víziközmű-társulat működésbeli hibáit kívánta a társulat vezetőjének (Szabó Zsoltnak) feltárni. Az ügy újabb fejleményeiről pedig az elmúlt napokban számoltunk be:
Újra bíróság előtt az üllői polgármesteri hivatalban történt víziközmű-zsarolás ügye Két éve írtunk arról, hogy egy üllői lakost, Fricsovszky-Tóth Pétert – aki azóta önkormányzati képviselő lett a településen, s most...
Címlapkép: Facebook/Üllő Város Önkormányzata
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft."
] | [
"Üllő Te Vagy egyesület",
"Régió Lapkiadó Kft.",
"Hírmondó Üllő Város Önkormányzata",
"Üllői Városfejlesztő Kft.",
"Facebook/Üllő Város Önkormányzata"
] |
Az egyetem vezetése szerint a takarító céget a jogszabályok betartásával cserélték le, és a szerződött összegnél is a mindenkori piaci árakat vették figyelembe. Ha nem elírás, akkor az előző cégnél a 2009-es, a jelenleginél pedig a 2021-es árakat vették alapul. Az egyetem szerint politikai támadásról van szó, bár a sajtóban megjelenteket alig cáfolták.
Egy szegedi kormánypárti lapnak küldte el az üggyel kapcsolatos álláspontját a Szegedi Tudományegyetem, pusztán politikai támadásnak nevezik az egyetemi takarítás körül kirobbant botrányt, de a sajtóban megjelent állításokat alig cáfolják.
A 24.hu tárta fel, hogy a korábbi szerződés értékének háromszorosáért takaríttat a Szegedi Tudományegyetem, közbeszerzés kiírása nélkül, és azt is, hogy az egyetem közbeszerzési irodájának munkatársa a szerződés megkötésekor még a nagyobb összegért szerződött cég egyik tulajdonosa volt. A hvg.hu pedig a szóban forgó cég ügyvezetőjéről írta meg, hogy ő egy 2014-ben kormánypárti színekben versenyző szegedi politikus, aki jelenleg is ezekben a politikusi körökben forog. A 24.hu arról is írt, hogy a korábbi cég 2009 óta végzi az egyetemi intézmények takarítását, és ez idő alatt alig emelte a megbízó az árakat, sőt a megbízás értéke csökkent, inkább a takarítások számának, illetve az elvégzendő feladatok csökkentésével igyekeztek kompenzálni az eltelt tíz év alatti inflációt, időközbeni béremeléseket. Ez vezethetett oda, hogy a vállalkozás tönkrement.
Emiatt tavaly év végén kötött szerződést a Szegedi Tudományegyetem a Clean Star Complex Kft.-vel, a cég a szegedi egyetemmel már állt szerződéses viszonyban, akkor egy közel 50 millió forintos építési beruházásra kötöttek szerződést. A 24.hu szerezte meg az egyetem és a vállalkozó közötti szerződést, amelyből kiderül, hogy azt három hónapra kötötték, havi nettó 49 millió forint értékben, ami a háromszorosa annak az összegnek, amennyiért az előző végezte a feladatot a korábbi években. A Szegedi Tudományegyetem, bár letelt a januárban kötött szerződés hatálya, még nem írt ki közbeszerzést a takarításra, hanem meghosszabbította a három hónapra kötött szerződést. A 24.hu-nak a Trancparency International szakértője erősítette meg, hogy a szerződés értéke miatt közbeszerzést kellett volna kiírni.
Most az egyetem azt írta a szegedma.hu-nak, hogy a váratlan helyzetben, amikor az előző cég felmondta a szerződést, nyolc napjuk volt, hogy a takarításra megoldást találjanak, ezért három céget hívtak meg, közülük választották ki a Clean Star Complex Kft.-t, velük kötöttek 3 hónapra szerződést. Az árszabásról pedig azt közölték: "Szeretnénk leszögezni a tényt, hogy sem a korábbi, sem a mostani vállalkozói díj összege nem aránytalan, hanem megfelel a korábbi (2009-es) és a jelenlegi (2021-es) piaci feltételeknek." Ha nem elírás, akkor a fentieket úgy érthetjük, hogy a korábbi cég számára biztosított összeg a 2009-es piaci viszonyoknak felelt meg, itt nem fűznek magyarázatot ahhoz, hogy miért nem emelték meg a tíz év óta takarító vállalkozás megbízási díját.
Az egyetemi közbeszerzési iroda munkatársáról, akiről a 24.hu azt írta, hogy a cégben a szerződés megkötésekor még tulajdonos volt, az egyetem most azt közölte, hogy az eljárásban semmi szerepe nem volt, illetve azt, hogy csupán másfél százalékos tulajdonrésszel rendelkezett korábban abban, a jogszabályok szerint nem megállapítható az összeférhetetlenség. (Azt egyébként a 24.hu is írta, hogy januártól már megvált az egyetemi munkatárs a tulajdonrészétől.)
Az egyetem azt is hangsúlyozta, hogy egyelőre még folyik az a vizsgálat, amely során eldöntik, hogy az intézmény saját hatáskörben, vagy továbbra is vállalkozói megbízással kívánja-e takaríttatni az intézményeit. Ha ez utóbbi megoldást választják, akkor majd kiírják a közbeszerzést. A Momentum szegedi szervezete egyébként feljelentést tett az ügyben. A hvg.hu megkereste a Clean Star Complex Kft. ügyvezetőjét, Varga Róbertet, de ő nem kívánt nyilatkozni az ügyben. | [
"Clean Star Complex Kft.",
"Szegedi Tudományegyetem"
] | [
"Trancparency International"
] |
A Hunguest Hotels 9 szállodája kapott pénzt az elmaradt foglalások után, a kompenzációból ezúttal néhány budapesti luxusszállodának is jutott.
A múlt év végén a kormány úgy döntött, hogy az üzleti ügyben érkező vendégek fogadását kivéve bezárásra ítélt szálláshelyek a 2020. november 11. és december 10. közötti foglalásaik után elmaradt bevétel 80 százalékát megkapják az államtól. A vállalkozók a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK) beérkező adatok alapján kapják meg a támogatást, amelynek a feltétele az volt, hogy dolgozókat nem küldhettek el, és a munkavállalóik megkapták a fizetésüket akkor is, amikor a szállások zárva vannak.
A meghiúsuló foglalások után több mint 3 milliárd forintra érkezett támogatási igény a szállodáktól, panzióktól, üdülőháztelepektől, közösségi szálláshelyektől és kempingektől – írta nemrég a 24.hu-nak a Magyar Turisztikai Ügynökség, amelytől elkértük a támogatott szálláshelyek listáját. Nem adták ki, ellenben az MTÜ a Kisfaludy-program támogatásait összesűrítő dokumentumban közzétette azoknak a szálláshelyeknek a listáját, amelyek az elmaradt foglalásaik után állami támogatásban részesültek.
Ebből kiderül, hogy a legnagyobb támogatást a sárvári Spirit Hotel Thermal Spa kapta, 146 millió forintos kompenzációban részesült. A második legnagyobb összeget Mészáros Lőrinc szállodaláncának egyik tagja, az egerszalóki Saliris Resort Spa Hotel kapta, 93 milliót forintot. A lista alapján a Hunguest Hotels szállodáinak jutott egyébként a legnagyobb, összesen 289 millió forintos kompenzáció. Ez persze nem meglepő, mivel a Hunguest a legnagyobb belföldi szállodalánc, a cégcsoport 26 hoteljéből kilenc kapott támogatást, ezek azok a szálláshelyek, amelyek – amikor még akadálytalanul lehetett – vendégeket fogadtak tavaly.
Abból, hogy a Hunguest kompenzációt kapott, az is kiderül, hogy a járvány első hullámával ellentétben a szállodaláncnál nem történtek újabb elbocsájtások. A társaság az Mforral nemrég azt közölte, hogy jelenleg csaknem ezer főt foglalkoztatnak. Ahogy azt tavaly nyáron megírtuk, a cégcsoport a 83 milliárdos vissza nem térítendő állami támogatásból 17,7 milliárdot zsebelt be vidéki szállodáinak felújítására, ezzel a turisztikai támogatások fő nyertese volt, miközben a Népszava információja szerint 850 embert bocsátott el, hogy addig se kelljen fizetni őket, amíg az államtól kapott milliárdokból végeznek a felújításokkal.
A másik nagy hazai szállodalánc, a Danubius Hotels jóval kevesebb kompenzációt kapott, mint a Hunguest, 65 millió forintot. Vagyis ezek szerint hozzájuk jóval kevesebb foglalás érkezett november-decemberre.
Ahogy az a Danubius-szállodáknál is látszik, a támogatásból kivételesen néhány budapesti szálláshely is részesült. A nagyobb fővárosi hotelek közül 28 millió forintot kapott a Marriott Hotel, 25,8 millió forintot a Corinthia, 25 milliót a Cortile Budapest Hotel, a Kempinskinek pedig 6 millió forint jutott.
A 80 százalékos támogatással kapcsolatban korábban beszámoltunk arról, hogy több szálláshely kimaradt a támogatásból. Ennek oka, hogy az NTAK a támogatási összeg kiszámításánál a szálláshelyi szoftverek úgynevezett árkód mezőjéből húzta be az árakat, és ezeket szorozta be a vendégéjszakákkal. Csakhogy a szolgáltatandó adatok között ezt a mezőt nem kötelező kitölteni, és a szállodák egy része nem is teszi meg. Emiatt többen kimaradtak a támogatottak köréből. Hogy pontosan hányan, azt nem tudni, de információnk szerint egy ismert gyógyfürdőhelyen például legalább hat szálloda emiatt nem kapott állami támogatást, három közülük több mint 30 millió forintot bukott el. | [
"Hunguest Hotels",
"Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Spirit Hotel Thermal Spa",
"Danubius Hotels",
"Cortile Budapest Hotel",
"Saliris Resort Spa Hotel",
"Marriott Hotel"
] |
Egy második egykori adóhivatali alkalmazott állítja, hogy a NAV bizonyos cégek esetén nem siet felderíteni az összesen százmilliárokra rúgó adócsalásokat.
"Korábban említettem, hogy vannak még társaim, akik alá tudják támasztani, amit mondtam. N úr, aki az Átlátszó.hu-nál jelentkezett, az egyikük" - mondta a Népszava kérdésre Horváth András egykori NAV-alkalmazott.
A férfi néhány hete lépett a közvélemény elé azzal, hogy hosszú évek óta sok százmilliárd forint kárt okozó áfacsalásokat követnek el láncszerűen működő céghálózatok, és bizonyos kiemelt adózók esetén ezek felderítésében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szándékosan nem hatásosan jár el.
A portál állítása szerint a névtelenséget kérő informátor, aki vezetőként dolgozott a NAV egyik ellenőrzésekkel foglalkozó szervezeti egységénél, éppen azért lépett ki munkahelyéről, mert a NAV átszervezésével jelentősen gyengítették a hivatal ellenőrzési képességét.
Például a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága (Küig) eredetileg egy hatékonyan működő, különleges szervezet volt. Vidéki részlegekkel is megerősített (ezek függetlenek voltak az adott megyei igazgatóságtól) operatív egysége a rapid ellenőrzési főosztály volt.
Miközben egy átlagos revizor az íróasztala mellől legfeljebb kérhetett dokumentumokat a vizsgált cégektől, és azok azt adtak át, amit akartak, a rapidosok egyszerre szállhatták meg a vállalkozás összes telephelyét, másolhatták le az ott lévő számítógépekről a dokumentumokat - érzékeltette N úr a különbséget.
A 2007-ben alapított Küig létszámát fokozatosan csökkentették, megfosztották vidéki részlegeitől, majd 2013. január 1-én egy kormányrendelettel meg is szüntették.
Szakembereinek nagy részét szétszórták a NAV-ban, a helyette alapított koordinációs főosztályra tapasztalatlan munkatársak kerültek, és a feladatuk is más, csupán a koordináció lett - mondta Horváth András.
Érdekes, hogy N úr határozottan 2010-től érzékelte a negatív változásokat. Például ha a KÜIG a legnagyobb cégeket, a Kiemelt Adózók Igazgatóságához (Kaig) tartozó vállalkozásokat akarta vizsgálat alá vonni, ahhoz a NAV elnökének engedélye kellett.
Ez a korábbi formalitás 2010-től kezdve egyre gyakrabban nemleges eredménnyel zárult - állítja a névtelen informátor.
Horváth András viszont éppen a 2007-es változásokra vezeti vissza a diszfunkciókat, akkor szervezték át az adóhivatalt regionális felépítésűvé (emlékeztetőül: ekkor alakult meg a Küig).
Horváth szerint a különbségnek csak az az oka, hogy N úr csak 2010-ben került az adóhivatalhoz. Azt azonban ő is állítja, hogy a Kaig-hoz, illetve a megyék kiemelt adózókkal foglalkozó főosztályaihoz besorolt vállalkozásokkal van baj.
Vizsgálóbizottság: igen, Jobbik: nem Az MSZP sajátos dilemmával szembesült a NAV-vizsgálóbizottság
felállítása kapcsán: szabad-e legalább olyan ügyekben, amelyek
egyértelműen az ország érdekét szolgálják, együttműködni a
szélsőjobboldali Jobbikkal – teszik fel a kérdést közleményükben.
Mivel az ilyen együttműködést semmilyen esetben és formában
nem tartja elfogadhatónak a párt, megoldási javaslatot dolgozott
ki a problémára. A mindenkori demokratikus ellenzék ellenőrzési
jogainak erősítése érdekében az MSZP a Házszabály módosítását
kezdeményezte. Benyújtott javaslatuk lényege, hogy a jövőben
ne csupán a képviselők egyötöde kezdeményezhesse parlamenti
vizsgálóbizottság felállítását, hanem adott esetben a mindenkori
ellenzéki képviselőcsoportok fele is.
"A NAV diszkriminatívan, mégpedig ezekre a cégekre nézve előnyösen végzi ellenőrzési tevékenységét. Szó nincs arról, hogy a hivatal valamennyi vezetője részt venne ebben az ügyben, de azon egységek bizonyos közép- és felső szintű vezetői, amely egységekhez e cégek tartoznak, érintettek" - fogalmazott Horváth.
Horváth András úgy véli, hogy az általa nyilvánosságra hozott ügyben egyaránt szükség lenne a parlamenti különbizottság felállítására, és arra, hogy az ügyészség elrendelje a nyomozást az ő feljelentése alapján.
A Fővárosi Főügyészség ezt egyelőre nem tette meg, november 13-án feljelentéskiegészítést rendelt el. Ezt 15 nap alatt le kell zárni, a határidő tehát a héten lejár. Viszont még egyszer 15 nappal hosszabbítható.
"Engem eddig nem keresett az ügyészség, pedig biztos tudnék segíteni nekik - mondta Horváth, aki 7-8 oldalas, de a mellékletekkel együtt 200 oldalnyi feljelentést adott be.
Tevan Imre | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága",
"Kiemelt Adózók Igazgatósága"
] |
A NIF a munka értékét 34,4 milliárd forintra becsülte, de a NER egyik kedvenc milliárdosának, Szíjj Lászlónak a cége 36 milliárdért végzi el.
A kormány még 2017-ben döntött a budapesti kötöttpályás közlekedési projektek előkészítésének finanszírozásáról. Ezek egyike a a déli összekötő vasúti Duna-híd átépítése, amelyre az állami tulajdonú Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) tavaly ősszel írt ki közbeszerzést.
A tender eredménye most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben:
A NIF által eredetileg becsült összegnél, nettó 34,4 forintnál 1,5 milliárd forinttal drágábban, nettó 35,9 milliárd forintért korszerűsíti a Duna Aszfalt Kft. a hidat.
A szerződést szeptember 19-én írták alá a szerződést, a pénz 85 százalékát pedig EU-s támogatásból, a CEF 2015-HU-TM-0134-W nevű uniós programból fizeti a NIF a kivitelezőnek.
A beruházás során a híd meglévő két, egyvágányos felszerkezetének elbontása után három új, egyvágányos felszerkezetet építenek fel, de felhúznak majd zajvédő falakat is. A NIF részéről megjegyezték, hogy mivel kulcsfontosságú vasútvonalról van szó, "a kivitelezés alatt a vasúti forgalmat két vágányon folyamatosan fenn kell tartani".
A tenderre négyen pályáztak: az A-Híd Építő Zrt., az SDD Konzorcium (DÖMPER Kft.-Raab Kft.-Pannon-Doprastav Kft.), a Duna Aszfalt Kft. és a KÉSZ Ipari Gyártó Kft.
A nyertes Duna Aszfalt Kft. az egyik ismert kormányközeli üzletember, Szíjj László tulajdona. Idén tavasszal portét közöltünk Szíjjről, aki Tiszakécskéről emelkedett fel a NER élvonalába, és mára több közös érdekeltsége van Mészáros Lőrinccel. Tavaly nyáron egy Mészáros által is használt luxusjacht fedélzetén videóztuk le Szíjj Lászlót, idén januárban pedig az Orbán Viktor által is használt magánrepülőgép landolása után fotóztuk le Ferihegyen.
A Duna Aszfalt 2017-ben nettó 75,6 milliárd forintos, 2018-ban pedig 129,5 milliárd forintos árbevételt ért el. A vállalkozás adózott eredménye tavalyelőtt 18,7 milliárd forint, majd 2018-ban 18,5 milliárd lett. A 444 beszámolója szerint a tulajdonos Szíjj László a 2017-es nyereségből 12 milliárdos osztalékot vett ki a cégből, idén pedig a 2018-asból 13 milliárdot. Szíjj vagyonát a Napi.hu idei összeállítása 110 milliárd forintra becsülte, amivel ő Magyarország tizedik leggazdagabb embere.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Duna Aszfalt Kft."
] | [
"SDD Konzorcium",
"KÉSZ Ipari Gyártó Kft.",
"DÖMPER Kft.-Raab Kft.-Pannon-Doprastav Kft.",
"A-Híd Építő Zrt."
] |
Még nem tudni, melyik autósiskolák, és mennyiért képezhetik majd ki a jövő teherautó-sofőrjeit az ingyenes állami programban. A csaknem hatezer ember képzésére szánt ötmilliárd forint azonban fejenként átlagolva jóval több, mint amennyibe a piaci tanfolyamok kerülnek. Elszámolta magát a kormány? Nem tájékozódott a piaci árakról? Vagy 6 helyett 10 ezer sofőrt képeznek ki végül? Ez is lehet. És mivel a kormánynak nagyon fontos ez a program, mindenhol lesz rá kapacitás, és még a korrupció is kizárt. Vagyis nem lehet majd megvenni a vizsgákat.
Tülekednek az ingyenjogsiért a reménybeli teherautó-sofőrök. Nem csoda, hiszen az autósiskolákban százezrekben mérik a tanfolyamokat. Úgy tűnik azonban, ennél is többe kerülhet az állami program szerinti képzés. Viszont a vizsgák megvásárlása kizárt lesz.
Az állam által finanszírozott és meghirdetett csaknem hatezer díjmentes tehergépjármű-vezetői képzési helyre Varga Mihály szombaton tett kijelentése szerint több mint húszezren jelentkeztek eddig. (Szeptember elején volt már 25 ezres regisztrációról szóló információ is.)
Szóval erősen megmozgatta az emberek fantáziáját az ingyenjogsi. Nem véletlen, hiszen egyébként elég borsos a szükséges tanfolyamok és vizsgák költsége.
De mennyibe is kerül?
Autósiskolája válogatja, hogy mennyi az ár. Mi kiválasztottunk egy köztudottan olcsó, és egy drágább helyet, hogy tájékozódjunk.
A Majsai Autósiskolánál a "C" kategória (tehergépkocsi) tanfolyami díja 122 ezer forint akciósan (teljes áron 137 ezer forint lenne), amihez még hozzájönnek a vizsgadíjak (32 700 forint – ez mindenhol ennyi, a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak [NKH] kell fizetni). Így összesen 154 700 forintból kijöhet ez a képzés (teljes áron 169 700 forintból).
A "C" kategóriás jogosítvány megszerzése után a munkavállaláshoz GKI-vizsga is szükséges. Ha valaki ezt a háromnapos képzést is az iskolánál végzi el, akkor a "C" kategória díjából 10 ezer forint kedvezményt kap (azaz így már csak 144 700 forintba kerül neki a tanfolyam és a vizsgák).
A GKI-kártyát egyébként most éppen ingyen adják (9900 forint helyett). Viszont az alapképesítés 128 800 forintba kerül náluk vizsgadíjakkal együtt.
"CE" kategória (nehézpótkocsi) is kell a kamionsofőröknek, amely ebben az iskolában 115 600 forintba kerül, most azonban akciósan 108 100 forintért is be lehet nevezni rá. Ebben már a vizsgadíj is benne van (ami egyébként 28 100 forint).
Ha ezt összeadjuk, az jön ki, hogy akciósan 381 600 forintból jöhet ki a teljes képzés (akciók nélkül 424 ezer forintból).
A Kamionsuliban ehhez képest akciósan 173 700 forint a "C" kategória (akció nélkül 222 700 forint), a "CE" pedig 148 100 forint teljes áron (akciósan 120 100 forint). A GKI-vizsgáért plusz kártyáért itt 129 800 forintot kell leszurkolni. Összesen tehát 500 600 forintba kerülnek a szükséges tanfolyamok és vizsgák (akciósan most 423 600 forintba). Ehhez még a PÁV II. 8310 forintos költsége jöhet hozzá, akinek nincs meg.
A piacinál jóval többet szánnak az állami képzésre?
Vagyis iskolától és akciótól függően 390 és 510 ezer forint körüli kiadásra számíthatott eddig az, aki belevágott a kaminonos tanfolyamokba. És akkor még nem vettük listába a pótvizsgákat (amikből könnyen becsúszhat 1-2), és azokat az összegeket sem, amiket egyes helyeken úgy hallottuk, illendő odacsúsztatni a sikeres vizsga reményében.
Ehhez képest a kormány 5 milliárd forintot szán csaknem 6 ezer ember kiképzésére. Ami azt jelenti, hogy fejenként 833 333 forintra jöhet ki a képzés. A piaci viszonyokat felmérve ez kicsit soknak tűnik. Pedig a felsoroltakon kívül ("C", "CE" kategória valamint GKI-vizsga) csak egy infokommunikációs képzés van pluszban a kormány által meghirdetett csomagban. Amihez hasonlót nem láttunk máshol, de gondoljuk, ez a modul nem kerül 450 (de még 333) ezer forintba sem. Különösen hogy a pályáztatás során a cégek általában hajlamosak lemenni az árral (tisztelet a kivételnek), hogy elnyerjék a megbízást. Elszámolta magát a kormány, vagy nem tájékozódtak a piaci árakról? Erről nincs infónk.
Még nem tudni, mennyibe fog kerülni az ingyenes képzés
Kíváncsiak voltunk ezért, konkrétan mennyibe kerülnek majd a kormány által meghirdetett képzések és ki végzi majd azokat.
A programot menedzselő Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.-től (OFA) azt tudtuk meg, hogy a képzőintézmények pályázatainak elbírálása még tart (augusztus 12-éig lehetett pályázni a Közép-magyarországi régióban), így a képzési költségekről nem tudnak egyelőre pontos információt adni.
Hozzátették: a lebonyolításra a Magyar Állam által biztosított 5 milliárd forintos keretet teljes egészében felhasználják majd. A költségektől függően így akár több mint 6000 fő képzésére is elég lehet a keret. Ha a piaci árakat nézzük, mindenképpen – tesszük hozzá.
Szeptember végén kezdődhet
Jelenleg a toborzás zajlik és várhatóan szeptember végétől, a csoportos tájékoztatók után kezdődnek meg a képzések. A tanfolyamokat különböző intenzitással, eltérő időpontokban bonyolítják majd, így a befejezésük időpontja is eltérő lehet. Átlagosan úgy kell számítani az OFA szerint, hogy 4,5-5 hónap alatt lehet elvégezni a teljes képzést.
A programhoz azok a magyar állampolgárok csatlakozhatnak, akik betöltötték már a 21 évüket, van legalább alapfokú végzettségük, és minimum 2 éves "B" kategóriás jogosítványuk. Ezen kívül további szűrési feltétel pl. az egészségügyi és a pályaalkalmassági vizsgálat (PÁV II).
Mivel utóbbi vizsgára mostanában nagyjából 2 hónapra lehetett időpontot kapni az NKH-nál, rákérdeztünk, mi lesz, ha egyszerre, soron kívül 6 ezer (vagy még több) embert kell majd szűrni.
Elvileg felkészültek
Azt a választ kaptuk az OFA-tól, hogy mivel a kormány számára kiemelten fontos a közúti áru- és személyszállító szakmában kialakult munkaerőhiány megszüntetése, így a program lebonyolításában részt vevő szervezetek – köztük a Nemzeti Közlekedési Hatóság is – megfelelő módon felkészültek a képzések elindítására, valamint a vizsgálatok elvégzésére.
Az is izgatott minket, vajon van-e elég oktató. Információink szerint általában havonta indulnak a piaci tanfolyamok, ami nyilván a jelentkezők és az oktatók számának függvénye. Az OFA-tól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a képzőintézmények által benyújtott pályázatok első körös vizsgálata alapján a képzések elindításának személyi akadálya nincs.
Másnak is fizetheti az állam a képzést?
Az OFA szerint a kormány igyekszik a munkaerőpiacon fellépő nagymértékű változásokra azonnal reagálni. Így amennyiben hasonló jellegű munkaerőhiány lép fel bármely más szakmában, elképzelhető egyéb oktatás indítása is. Hogy konkrétan milyen képzéseknél lehet erre számítani, arra nem utaltak. Megemlítették viszont, hogy jelenleg is számos hiányszakmában indulnak képzések az ország egész területén, konkrét munkáltatói igényekre.
A vg.hu információi szerint a vasutasoknak nagyon megtetszett a Wáberer György ötletére elinduló ingyenes teherautósofőr-képzési program, és ők is szeretnének hasonlót, mozdonyvezetőit. A közelmúltban vált lehetővé az is, hogy a második OKJ-s szakmát is ingyenesen lehessen megszerezni.
Kamionos képzésre még lehet jelentkezni, a feltételekről pedig itt olvashat.
Megszívták, akik önmaguk fizették
A program keretében tehát "C", "CE" és GKI-képesítés megszerzésére irányul. Lehetőséget biztosítanak azonban arra is, tudtuk meg, hogy a már korábban megszerzett pl. "C" típusú jogosítvány után csak a még hiányzó tanfolyamokon kelljen részt venniük a jelentkezőknek.
Amit fontos még tudni: csak azoknak biztosítják ingyenesen a tanfolyamokon való részvételt, akik a program keretében végzik el ezeket. Arra tehát nincs mód, hogy mondjuk valaki olyan kérje a költségei megtérítését, aki mostanában végzett, vagy végez, és arra sem, hogy ha valaki nem kerül be a programba, de elvégzési a tanfolyamokat, annak tandíját állja az állam.
Visszaélések? Ilyesmiről nem tud az OFA!
A piacról származó információk alapján kérdeztük, ellenőrizni fogják-e, hogy a vizsgákat ne lehessen “megvenni".
Azt az optimista választ kaptuk, hogy a program által támogatottak megfelelő felkészítést fognak kapni ahhoz, hogy a különböző típusú vizsgákon sikerrel vehessenek részt. Visszaélésekről egyébként az OFA-nak nincs információja. Mint hangsúlyozták: a program lebonyolítója, a képzést megvalósító intézmény és a vizsgáztató jól elkülönül egymástól, így fel sem merül az esetleges csalás gyanúja. | [
"Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft."
] | [
"Magyar Állam",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Majsai Autósiskola"
] |
Csalás, okirat-hamisítás és sikkasztás gyanúja miatt 2011 óta folyt rendőrségi nyomozás a debreceni tanítóképző főiskola volt rektora ellen. Az ügy a napokban vádemelési javaslattal került az ügyészségre.
Lezárult a 2011 óta tartó nyomozás Völgyesi Zoltán volt főiskolai rektor és társai ügyében, a rendőrség az iratokat vádemelési javaslattal január 16-án továbbította a Debreceni Járási Ügyészségre. Ezzel kapcsolatban Gellén Krisztina, az ügyészség szóvivője megkeresésünkre azt mondta: a vádhatóságnak a törvény szerint harminc napja van arra, hogy eldöntse, vádat emel az ügyben vagy megszünteti az eljárást. A döntés legkésőbb február közepére megszületik.
Amint arról korábban beszámoltunk: csalás, okirat-hamisítás és sikkasztás gyanúja miatt folyt nyomozás a debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola volt rektorának, Völgyesi Zoltánnak az ügyében. A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség felügyeletével folytatott rendőrségi nyomozás egy névtelen feljelentés alapján indult 2011-ben. A gyanú szerint Völgyesi Zoltán – akkor még nem rektorként, hanem a főiskola kommunikáció- és médiatudományi intézetének vezetőjeként – megemelt óradíjas szerződést kötött egy külsős egyetemi oktató betéti társaságával. Az oktatást azonban nem a külsős tanár végezte, hanem Völgyesi Zoltán, a betéti társaság közbeiktatására azért volt szükség, hogy a volt vezető a számára meghatározott óraszámon felül is tarthasson órákat, s vehessen föl értük pénzt. Ezzel a módszerrel mintegy másfél millió forintot fizettek ki a betéti társaságnak.
A nyomozás ismeretlen tettes ellen indult, az eljárás kezdetén a volt rektor azt nyilatkozta, hogy a főiskolán csalás és okirat-hamisítás nem történt, ő maga külön óradíjat sem rektorként, sem korábban intézetvezetőként nem vett fel.
A rendőrségi eljárásban Völgyesi Zoltánon kívül gyanúsított lett az említett betéti társaságnak a Debreceni Egyetemen oktató beltagja, valamint az intézmény egy másik dolgozója, Völgyesi volt munkatársa. Az ügyészségen kérdésünkre nem árulták el, hogy a rendőrség a vádemelési javaslatban csak Völgyesi ellen indítványozott-e vádemelést, vagy a másik két személlyel szemben is. Ezzel kapcsolatban Gellén Krisztina mindössze annyit közölt: jelenleg még folyik a gyanúsítás elleni panasz elbírálása az ügyészségen.
Völgyesi Zoltán 2011-ben távozott a rektori székből, ezután a főiskola integrálódott a Debreceni Református Hittudományi Egyetem szervezetébe Kölcsey Ferenc Tanítóképzési Intézet, illetve Kommunikáció- és Társadalomtudományi Intézet néven. A volt rektor az elmúlt két évben így a Debreceni Református Hittudományi Egyetem dolgozója volt, de úgy értesültünk, hogy a munkaviszonya – a büntetőügyével összefüggésben – a közelmúltban közös megegyezéssel megszűnt. Ez ügyben kerestük a hittudományi egyetem rektorát, de nem sikerült elérnünk. | [
"Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola"
] | [
"Debreceni Egyetem",
"Kommunikáció- és Társadalomtudományi Intézet",
"Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség",
"Kölcsey Ferenc Tanítóképzési Intézet",
"Debreceni Járási Ügyészség",
"Debreceni Református Hittudományi Egyetem"
] |
16,8 hektárnyi földet: gyümölcsösöket, szőlőket, réteket, szántókat vásárol Balatonhenye külterületén Dippold Miklós, a falu végén található “óriásbirtok" korábbi résztulajdonosa, Guller Zoltán miniszteri biztos sógora. A Dippoldtól és Gullertől egy Tiborcz Istvánhoz köthető alapkezelőn át Oszkó Péter volt pénzügyminiszter vagyonkezelő cégéhez került projektcég, a Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft. tulajdonosi körébe eközben közvetve egy olyan alapítvány is bekerült, amelynek Oszkó Péter felesége, Oszkó-Jakab Natália a kuratóriumi elnöke.
Balatonhenye neve akkor vált széles körben ismertté, amikor kiderült, Varga Judit igazságügyminiszter a kis Káli-medencei faluban akar élni, és a CSOK-ot igénybe véve húzta fel takaros házát a faluban. Az alig 80 házas település szépsége sokaknak megtetszett, a Balaton-felvidéket évtizedek óta bebíró fővárosi művészvilág, és az igazságügyminiszter után egy tőkeerősebb, politikailag jól beágyazott kör is megjelent a településen, és nagyszabású építkezésbe kezdett.
A falu végén több ezer négyzetméteren épül az a takaros birtok, amivel az Átlátszó többször is foglalkozott (2020, 2021, 2021) az elmúlt években, és cikkeink nyomán ellenzéki politikusok is célba vették a beruházást, Orbán Viktor miniszterelnök rokonságát sejtve a háttérben. Ezután nagy meglepetésre Oszkó Péter cége bejelentette, hogy az ő befektetésük az ingatlanfejlesztés.
Dippold Miklós, aki korábban tulajdonosa volt az épülő balatonhenyei birtoknak, idén áprilisban kötött adásvételi szerződést (PDF) további összesen több, mint 16 hektárnyi szántó, gyümölcsös, rét és szőlő megvásárlására Balatonhenye külterületén. Az ingatlanok összesen 57.046.520 forintért keltek el, köztük több Natura 2000-es területen, illetve a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén fekszik, ez utóbbiakra a nemzeti parknak elővásárlási joga van.
A megvásárolni kívánt földek a település körül, és az épülő birtok környezetében helyezkednek el. Ha és amennyiben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, vagy más jogosult nem kíván elővásárlási jogával élni, nemsokára Dippold Miklós tulajdonába kerülnek ezek a földek.
Az Oszkó házaspárhoz került a projektcég
Mindeközben szépen halad az építkezés a Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő által korábban “a NER egyik koronaékszerének", Kocsis-Cake Olivio PM-es országgyűlési képviselő által pedig “királyi udvarnak" nevezett balatonhenyei birtokon, amiről nem sokat lehet tudni. A helyiek előtt viszonylag rejtve szépülő ingatlanon ismerten egy főépület (739,06 m2), egy nyári-lak (107,38 m2) és egy fürdőépület (170,48 m2) is lesz. Az ingatlan jelenleg a Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft. tulajdonában van.
Korábban számos tulajdonosa volt a birtoknak, köztük Ruff Zoltán, Dippold Miklós, és Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség volt vezérigazgatója, jelenleg a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztos.
A volt tulajdonosi kör tagjai régóta ismerik egymást, Guller Zoltán sógora Dippold Miklós. Ruff Zoltán a Fekete-hegy vagyonkezelő résztulajdonosa volt, ő volt az, aki apportként bevitte a birtokot a vagyonkezelő Kft. tulajdonába. A projektcég ezután egy Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap tulajdonába került.
A Fekete-hegy Kft.-ből idén júniusban kiszállt a Közép-Európai V. Magántőkealap, beszállt viszont a helyére Oszkó Péter cége, az OXO Properties Holding Kft., továbbá a szintén Oszkó által ügyvezetett Kapolcs Vendégház kft., amelynek már nem Oszkó Péter, hanem a Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány a tulajdonosa. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Oszkó-Jakab Natália, Oszkó Péter felesége.
A Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány szervezi egyebek mellett a kapolcsi Művészetek Völgye, a tállyai Kerekdomb fesztiválokat, és további vidéki rendezvényeket, kuratóriumi tagok Oszkó-Jakabon kívül Böszörményi-Nagy Gergely és Kui Médea. A Fekete-hegy Kft. ügyvezetőjét is lecserélték: Dippold Miklós helyett immár Nánási Zoltán Sándor vezeti a céget. Nánási 2021-óta az Oxo Properties ügyvezetője is.
Az már a balatonhenyei birtokról szóló tavalyi cikkünkből kiderült, hogy a Bajnai-kormány egykori pénzügyminisztere beszállt a projektbe, akkor ugyanis több ellenzéki politikus is felvetette, hogy valójában Orbán Ráhel és Tiborcz István legújabb nyári palotája készülhet a festői településen. Erre reagálva Nánási Zoltán, az Oxo Properties ügyvezetője akkor azt közölte, hogy az ő befektetésük a birtok, mert megvették a projektcéget a Tiborczhoz köthető alapkezelőtől. A cégnyilvántartásban ez a fejlemény azonban csak az idei évben jelent meg.
A strómanvádra reagálva Oszkóék tavaly úgy fogalmaztak, hogy "az OXO Properties Holding Kft. üzleti céllal végez ingatlanbefektetéseket, saját üzleti stratégiája megvalósításaként. Erre tekintettel a kérdés, hogy kinek a részére hajtjuk végre a balatonhenyei fejlesztést nem egészen értelmezhető, tevékenységünk végzése kizárólag saját cégünk nevében és javára történik."
Oszkó Péter befektetése a Tiborcz Istvánhoz köthető alapkezelőnél a balatonhenyei óriásbirtok | atlatszo.hu Két hete részletesen bemutattunk egy nagyszabású, hatalomközelinek látszó balatonfelvidéki ingatlanberuházást, amiről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és más ellenzéki politikusok azt vélelmezik, hogy a miniszterelnök lánya és veje állhat a háttérben. Cikkünk megjelenése után váratlan fordulatként Oszkó Péter, a Bajnai-kormány egykori pénzügyminiszterének cége, az Oxo Properties Holding Kft. közleményt adott ki arról, hogy tavaly megvásárolták a Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt.-hez tartozó Közép-Európai V. Magántőkealap befektetési jegyeit, így most már az ő beruházásuk a hatvanpusztai Orbán-majorsággal vetekedő méretű ingatlanegyüttes.
Nyitókép: A Fekete-hegy Kft. balatonhenyei birtoka 2022 júliusában – olvasónk felvétele. A cégadatokat az Opten szolgáltatta. | [
"Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft.",
"Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány",
"OXO Properties Holding Kft."
] | [
"Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt.",
"Digitális Magyarország Ügynökség",
"Kapolcs Vendégház",
"Balaton-felvidéki Nemzeti Park",
"Közép-Európai V. Magántőkealap",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
Ribai Csilla visszautasítja, hogy Kovács Helga Mariann kinevezése politikai befolyásra történt, és méltatlannak tartja a feltételezést. Időközben reagált a Kúria is: az elnöknek nincs szerepe az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában - írták.
Valóban Kovács Helga Mariann, a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége lett a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke, de az erről szóló szavazás csak véleménynyilvánító javaslat, amely nem köti a kinevezőt – írta a hvg.hu-nak válaszában Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke.
A hvg.hu az Observer brit lapban megjelent cikk alapján vasárnap írta meg, hogy Kovács Helga Mariann – aki július 15-ig megbízott tanácselnöke volt a Kollégiumnak – jócskán alulmaradt a bírák által tartott szavazáson, a jegyzőkönyv szerint a voksok kevesebb mint a felét kapta meg. Ennek ellenére július 16-tól ő töltheti be a tanácselnöki pozíciót. Az információt a hvg.hu forrásai is megerősítették.
Observer: Feleannyi szavazatot kapott, mégis a Kúria-elnök feleségét nevezték ki tanácselnöknek Varga Zs. András felesége a Fővárosi Ítélőtáblán politikailag kényes ügyekkel is foglalkozhat. A lapnak nyilatkozó bírók nyomásgyakorlásról is beszéltek, ami különösen kínos a kormány számára, amely az uniós pénzekért folyó jogállamisági eljárásban tagadja az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban felmerült aggályokat.
Az elnök a hvg.hu-nak kiemelte, hogy a tanácselnökök kinevezése nem választással történik. Azt ugyanakkor nem tagadta, hogy a "véleménynyilvánító" szavazáson a nyertes Kovács Helga Mariann feleannyi támogató javaslatot kapott, mint riválisa.
Az eredmény egész pontosan így alakult:
nyertes pályázó: 14,
nem nyertes pályázó: 36.
Ribai Csilla hozzátette, hogy a nyertes pályázó – vagyis Kovács Helga Mariann – három szakjogászi végzettséggel rendelkezik, évek óta rendszeresen tart szakmai előadásokat, képzéseket, egyetemen oktat, két kommentár társszerzője, tudományos és kutatómunkát végez.
"A pályázatot nem nyert bíró szakmai felkészültsége a nyertes pályázóét nem éri el" – tette hozzá.
A Fővárosi Ítélőtábla elnöke azt is megemlítette, hogy a nyertes 8 év tanácselnöki tapasztalattal rendelkezik, míg a pályázatot nem nyert bíró ténylegesen soha nem szerzett tapasztalatot tanács vezetésében, munkaszervezésében.
A Fővárosi Ítélőtábla honlapján egy közleményt is kiadott az ügyben, amelyben az elnök visszautasította, hogy a tanácselnöki kinevezés politikai befolyásra történt, egyben méltatlannak tartja a feltételezést.
"A Fővárosi Ítélőtábla az igazgatási és ítélkezési tevékenységét a törvényeknek megfelelően végezte és végzi" – írta.
Mivel a véleményező szerv javaslata a kinevezésre jogosultat nem köti, Ribai Csilla szerint hamis annak a látszata, hogy a tanácselnöki kinevezés alapja kizárólag egy "bíróválasztó kollégiumi szavazás" lenne.
"Dr. Kovács Helga Mariann tanácselnöki kinevezésére kizárólag objektív szempontok alapján került sor. A kinevezésre jogosult az indokolt határozatát nyilvánosan ismertette a véleményezésre jogosult szerv és annak minden tagja előtt, valamint a bíróság belső honlapján is közzétette" – áll a közleményben.
Frissítés: reagált a Kúria
A Kúria elnökének semmilyen szerepe nincs az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában - közölte az üggyel kapcsolatban a Kúria hétfő este. Mint írták, "Magyarország alkotmányos rendje nem engedi a bírák családi kapcsolatainak vizsgálatát pályázatok elbírálása során. Képtelenség is lenne a bírósági vezetők hozzátartozóit sajátos végzettségüktől, hosszú tanácselnöki és több évtizedes bírói tapasztalatuktól függetlenül kizárni a pályázatokból. | [
"Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Kúria"
] | [] |
Jelentős értékre, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt az Értetek Karitatív Egyesület elnöke és ügyvéd foglalkozású férje ellen a Nyírbátori Járási Ügyészség - tájékoztatta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség vezetője kedden az MTI-t. Zsíros Zsolt főügyész elmondta: a vádirat lényege szerint az elsőrendű vádlott, az egyesület elnöke - ügyvédként dolgozó házastársa segítségével - a Demján Sándor Alapítványtól a nyírbátori kistérségben élő hátrányos helyzetű gyermekek megsegítése érdekében átvett pénzösszegekből 2009-től 2013-ig rendszeresen ezer forinttól ötszázezer forintig terjedő összegeket emelt el és fordított a saját céljaira.
A bűncselekmény leplezésére az egyesület elnöke a hiány összegéről minden évben valótlan ügyvédi letéti megállapodásokat kötött a férjével. Az elsőrendű vádlott - a másodrendű közreműködésével - összesen több mint 36,6 millió forintot tulajdonított el, amelyből a nyomozás befejezéséig 7 millió forintot megtérített - ismertette a főügyész.
Zsíros Zsolt megjegyezte, az elsőrendű vádlott a szervezet törvényességi ellenőrzése során valótlan tartalmú jegyzőkönyvekkel próbálta igazolni az egyesület törvényes működését az ügyészségen.
Az ügyészség mindkét vádlott esetében börtönbüntetés kiszabását indítványozta. | [
"Értetek Karitatív Egyesület"
] | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség",
"Demján Sándor Alapítvány",
"Nyírbátori Járási Ügyészség"
] |
Kémbotrány: Galambos fiát is beidézték
Püski László óvadékot ajánlott a szabadlábra helyezése érdekében
Tanúkihallgatásra idézte tegnap a Nemzeti Védelmi Szolgálat Galambos Lajosnak, a polgári elhárítás egykori, a kémbotrányban előzetes letartóztatásba helyezett főigazgatójának a fiát – értesült lapunk. Ifjabb Galambos, aki az ügyben szintén rács mögé helyezett Püski Lászlónak is dolgozott, élt törvényi mentességével, és nem tett vallomást. Püski védője óvadékot ajánlott ügyfele szabadlábra helyezéséhez.
A jövő hónap első két hetében lejárnak azoknak a kényszerintézkedéseknek a határidői, amelyek alapján a Fővárosi Ítélőtábla harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezte az államellenes bűncselekmény elkövetésével gyanúsított Galambos Lajost és Püski Lászlót. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatójának védője, Molnár Lajos kérdésünkre közölte, ügyfele fiát a rendvédelmi szervek belső elhárítására létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat csütörtökre a Budapesti Katonai Ügyészség (BKÜ) épületébe idézte tanúkihallgatásra – részletek a Magyar Nemzet pénteki számában. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat",
"Budapesti Katonai Ügyészség"
] |
Újabb jelek utalnak arra, hogy szoros összefonódás van két új, bőkezű állami támogatásban részesülő kis párt között. Az Új Magyarország Párt és az Új Dimenzió Párt több jelöltje családi kapcsolatban áll egymással. Az ÚMP elnöke szerint ugyanakkor ők semmilyen szabálytalanságot nem követtek el, és abban sem lát kivetnivalót, hogy a másik párt vezetője a gyerekkori barátja.
Családi kapcsolatok is bizonyítják, hogy a két újonnan alakult kis párt, az Új Magyarország Párt és az Új Dimenzió Párt között vannak összefonódások. Somogy megyében például a Halmos család segítette a két párt sikerét: Halmos Istvánné Somogy megye 3. körzetében lett ÚMP-s, Halmos Rita pedig Somogy megye 1. választókerületében ÚDP-s képviselőjelölt.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Makuláék segítettek a két pártnak. Nyíregyházán Makula Andrásné ÚMP-s, Makula Gábriel pedig ÚDP-s színekben lett jelölt, Kisvárdán Makula Roland próbálkozik ÚMP-s színekben. Veszprém megye egy része pedig a Király családé: Pápán ÚMP-s színekben indul Királyné Ferencz Ildikó, és ugyanebben a körzetben verseng ÚDP-s jelöltként lánya, Király Jenny.
Táncsics Péter, az ÚMP elnöke elismerte az Origónak, hogy valóban több körzetben is családi kapcsolat van a jelöltek között, de ebben nem talál semmi kivetnivalót. "A politikai pártok között van átjárás, érthető, hogy az egyik családtagnak az egyik párt tetszik, a másiknak pedig a másik. Nincs ebben semmi törvénytelen vagy vállalhatatlan" - mondta Táncsics, aki példaként saját családját említette. Míg ő az ÚMP elnöke, apja korábban a kőszegi MSZP elnöke volt, az öccse pedig a kőszegi MSZP egyik koordinátora.
Mivel az ÚMP-nek és az ÚDP-nek is van elég jelöltje ahhoz, hogy listát is állíthatnak, ezért bőkezű állami támogatásban részesülnek a kampányra. Mindkét párt legalább 149 millió forintot kap, plusz a jelöltek után fejenként egymilliót.
Gyermekkori barát a két pártelnök
Múlt héten derült ki, hogy a jelöltállítási szabályok változása miatt meglepően sok, 18 pártnak sikerült országos listát állítania. Április 6-án minden szavazólapon szerepelnek majd olyan kisebb pártok is, amelyeket alig ismerhetnek az emberek, tavaly ilyenkor még nem is léteztek. Az ÚMP és az ÚDP az elmúlt napokban azért került a figyelem középpontjába, mert először a Heti Válasz számolt be arról, hogy a háttérben Zuschlag János volt MSZP-s politikus segíti a pártok vezetőit, majd a 444.hu írt arról, hogy a két pártnak 84 százalékban ugyanazokban a körzetekben sikerült jelölteket állítania.
Táncsics Péter, az ÚMP elnöke azt mondta az Origónak, szó sincs arról, hogy a két párt egyszerűen lemásolta és megduplázta volna az aláírásokat az egyes választókerületekben. Szerinte a választókerületi egybeesések és a családi jelöltállítások arra vezethetőek vissza, hogy Kovács Szabolccsal, az ÚDP elnökével baráti a kapcsolata és hasonló az ismeretségi köre.
Az ÚMP tavaly szeptember elsején alakult, és a ma már ÚDP-elnök Kovács Szabolcs is ott volt az alapító tagok között - mondta Táncsics. Táncsics és Kovács gyerekkori jó barátok, "sokat dolgoztunk, sportoltunk, politizáltunk együtt, de tavaly novemberben ketté váltak az útjaink" - emlékezett vissza Táncsics. Szerinte Kovács azért lépett ki a pártjából, és kezdett önálló pártalapításba, mert számos politikai kérdésben nézeteltéréseik voltak. Például míg Táncsics amellett van, hogy a vidék érdekérvényesítését növelni kell Budapest kárára, Kovács ezt nem tudta elfogadni. Így aztán Kovács megalapította az Új Dimenzió Pártot.
Táncsics szerint ezek után is tartották a kapcsolatot, de a pártügyekben nem volt egyeztetés. A múlt héten Kovács Szabolcs is ugyanezt mondta az Origónak. Táncsics szerint a régi barátság következménye, hogy egyezik a kapcsolatrendszerük, így az elmúlt hónapokban ugyanazoknál a barátoknál, ismerősöknél próbálkoztak, hogy segítsenek a pártépítésben, aláírásgyűjtésben. "Ezért lehet az átfedés a választókerületi jelöltjeink között" - magyarázta Táncsics.
Az ÚMP elnöke nem zárta ki, hogy sok olyan embertől kaptak aláírást, aki az ÚDP-nek is aláírt, ezt azonban már nem tiltja a törvény. Az átfedésekben Táncsics szerint szerepet játszott az is, hogy az aláírásgyűjtésnél "ugyanazzal a diákszövetkezettel, ugyanazokkal az emberekkel dolgoztattunk". Táncsics azonban nem akarta megnevezni ezt a szövetkezetet.
Napi kapcsolatban Zuschlaggal
Több jele is van annak, hogy visszaélések történtek az aláírásgyűjtés körül, az ÚMP elnöke azonban nem érti, miért gyanúsítják egyesek őket is szabálytalanságokkal. Az összesítése szerint az elmúlt hónapokban az ÚMP 45 helyszínen tartott rendezvényt, egymillió szórólapot nyomtatott, 100 ezer zászlót és 100 ezer lufit osztott szét. Táncsics szerint eddig 50-60 millió forintot költött a kampányra, amelyet a félretett pénzéből, autója eladásából és ismerősök kölcsönéből, felajánlásaiból fedezett. Az államtól kapott 149 milliót pedig nem szórólapokra és rendezvényekre kívánja költeni, hanem "apró problémákat" szeretnének megoldani. Például óvodákat, iskolákat, egyesületeket lepnek meg könyvekkel, játékokkal, sportszerekkel, és járdákat fognak építeni, kátyúkat fognak betömni. Kovács Szabolcs a múlt héten ugyanezt mondta az Origónak arról, mire költik majd az állami pénzt.
Táncsics azt mondta, az ÚMP-nek 250 tagja van, rajta kívül nincs olyan, aki valaha más pártban is tag volt. (Táncsics korábban az MSZP tagja volt, 2004-ben etikai eljárás volt ellene a kőszegi szervezet törvénytelen felduzzasztásának gyanúja miatt, de a párt végül nem zárta ki, hanem tavaly ő lépett ki az MSZP-ből. A pártlista második helyén álló egykori MDF-es Racker Béla pedig még nem tagja a pártnak.) Táncsics azt mondta, hogy a pártnak nem tagja Zuschlag János volt MSZP-s képviselő sem, akiről a Heti Válasz korábban azt írta, hogy ő segítette az ÚMP és az ÚDP felépítését.
Táncsics erre úgy reagált: "Zuschlag János a pártunk alapításakor még börtönben volt, nonszensz, hogy az ő közreműködésével alapítottuk volna". Az ÚMP elnöke szerint úgy terjedhetett el a pletyka, hogy összedolgozik Zuschlaggal, hogy tavaly decemberben egy ismert újságíró (akit Táncsics nem akart megnevezni) együtt látta őket Budaörsön egy autópálya melletti étteremben.
Az RTL II Híradója februárban bemutatott egy e-mailt, amelyet az RTL szerint Táncsics küldött Zuschlagnak, és ebben az ÚMP elnöke beszámol a párt helyzetéről. Táncsics azt mondta, az a levél egy hamisítvány, Zuschlaggal nem egyeztetett a pártról, és Zuschlag nem is segítette a pártépítést: "sem pénzre, sem tervre, se ötletre nem volt szükség Jánostól, bár így utólag hiba volt János médiaerejét kihagyni". Azt ugyanakkor elismerte, hogy beszélt többször Zuschlaggal, miután kijött a börtönből, és az utóbbi hetekben már napi kapcsolatban vannak. "Együtt pereljük a Heti Választ, egyeztetünk" - mondott Táncsics egy példát, hogy miről zajlik a beszélgetés közöttük.
Zuschlag ugyanakkor a hétfőn megjelent könyvében beszél arról, hogy köze van egy kisebb párt építéséhez. "Semmi törvénytelen dolgot nem csináltam, csupán a tudásomat, tapasztalataimat felhasználva segítettem" – mondta Zuschlag arra a kérdésre, hogy bizniszpártépítésbe fogott-e. Táncsics szerint van még több tucat kis párt, Zuschlag biztosan nem az ÚMP-ről beszélt. | [
"Új Dimenzió Párt",
"Új Magyarország Párt"
] | [
"Heti Válasz",
"RTL II Híradó"
] |
A Noveco Invest feljelentései alapján négy különböző hatóság is nyomozást indított a volt Infopark Fejlesztési Zrt. aranyrészvénye ügyében. A Noveco véleménye szerint részvényestársa, az IVG egy cégátalakítási trükkel kitúrta tulajdonából, és a megszerezte előlük az egész céget, ezért milliárdos kár érte őket. Az ügybe belekeveredett a Nemzeti Nyomozó Iroda egyik munkatársa, az IVG ügyvédje, valamint az Infopark Fejlesztési Zrt. közgyűlésének miniszteri delegáltja is. A Noveco után viszont az NNYI nyomoz, hűtlen kezelés a gyanú, szintén az aranyrészvénnyel kapcsolatban. A tét az az újbudai irodaház, ahová hamarosan beköltözik az uniós fejlesztési központ.
Mint azt a Budapesti Rendőr-főkapitányság kommunikációs osztályán az Infopark-részvényre vonatkozó kérdésünkre elmondták, az ügyben a gazdaságvédelmi főosztály "csalás bűntettének elkövetése miatt" folytat eljárást, de "a nyomozás érdekeire tekintettel" egyelőre nem adtak több információt. A Központi Nyomozó Ügyészség sajtóosztályán arról tájékoztattak, hogy az aranyrészvényyüggyel összefüggésben több beadvány alapján "hivatali visszaélés miatt" nyomoznak, eljárást folytat továbbá "magánokirathamisítás miatt" a XI.-XXII. kerületi ügyészség, valamint "ügyvédi visszaélés miatt" a fővárosi ügyészség.
Az ingatlancég nem vész el, csak átalakul
Mint arról korábban beszámoltunk, a részvényvita 2009 elején kezdődött, amikor a többségi részvényes IVG az Infopark Fejlesztési Zrt.-t az elsőbbségi részvényes hozzájárulása nélkül kft.-vé alakította a céget.
Biztos bevétel
A vita leegyszerűsíthető arra, hogy ki tudja felügyelni az Infopark E épületének bérbeadását. Egy korábbi egyezmény szerint az unió kutatás-fejlesztési központja decemberben költözik be a székházba, aminek az éves bérleti díja kétszázmillió forint, ezt a magyar állam húsz évig fizeti. Ez a mai irodapiacon nagyon jó üzlet. A Noveconak az aranyrészvény biztosítékot jelentett az rt.-ben, az új kft.-ben viszont az IVG az úr.
A kft.-vé alakítással az aranyrészvény elértéktelenedett, pedig a Noveco már szándéknyilatkozatot írt alá egy amerikai befektetővel, aki üzletrészt vásárolt volna a cégből, és ezért állításuk szerint több mint egymilliárd forinttól estek el.
A Noveco szerint az aranyrészvény az alapszabály és a Gt. szerint erős jogokat biztosított az Infopark Fejlesztési Zrt. vezetésében, a felértékelődése pedig akkor történt meg, amikor kiderült, hogy a cég által építtetett XI. kerületi irodaházban az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) 2009. december 1-től háromezer négyzetmétert bérel. Az új kft.-ben nincs aranyrészvény, oda a befolyás.
_ A nagyobb ábrához kattintson
Az ügyben a Noveco először a Nemzeti Nyomozó Iroda egyik munkatársához fordult, de nem indítottak nyomozást az ügyben. A cég ezért feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, hivatali visszaélésért a Központi Nyomozó Ügyészségen, és ott megindították az eljárást.
Csak ügyészségi nyomásra indult el a nyomozás
A csalási ügy megjárta a BRFK gazdaságvédelmi főosztályát, bár először szintén ott sem indítottak nyomozást, de a Fővárosi Főügyészség elrendelése és megbízása alapján mégis megindult az eljárás a BRFK-n. Ugyanígy indult végül eljárás két másik ügyészségen ügyvédi visszaélésért, valamint magánokirathamisításért, mert a feltételezések szerint az átalakulási döntés egy olyan miniszteri delegált szavazata alapján is történt, akinek nem lett volna joga szavazni. A Noveco feljelentésében a birtokába került információk alapján azt feltételezi, hogy az Infoparkból korábban kormánypártokat is finanszírozhattak.
A szerteágazó üggyel kapcsolatban meg kell említeni, hogy azt is nyomozzák, hogyan szerezte meg a Noveco az aranyrészvényt, annak ellenére, hogy a tulajdonszerzést a jogerős bírósági végzéssel és a közjegyzői megállapodással lezárták. A Noveco véleménye szerint azért nyomoznak, mert a megszületett jogerős ítélet tartalma ellentmondott bizonyos politikai és gazdasági körök érdekeinek. A Nemzeti Nyomozó Irodánál korábban megerősítették, hogy hűtlen kezelés bűntette elkövetésének megalapozott gyanújával büntetőeljárás folyik ismeretlen tettes ellen.
Az unió fejlesztés-kutatási központjának leendő székháza az Infoparkban
Az átalakítással kapcsolatos döntésről az Infopark Fejlesztési Zrt. és az IVG részéről elmondták, hogy az igazgatóság a Noveconak minden esetben hivatalos meghívót küldött, és az ezt bizonyító dokumentumok ma is rendelkezésre állnak. A Noveconak nem sikerült kézbesíteni a meghívókat, mert bejegyezett székhelyen saját hibájából nem volt elérhető.
A meggyanúsított cég szerint is vannak furcsaságok
Az IVG furcsának tartja, hogy az állítólagos szándéknyilatkozatról a Noveco csak utólag, az Infopark Fejlesztési Zrt. kft.-vé történő alakulása után tett említést, illetve azt, hogy a befektető 1,2 milliárd forintot fizetett volna két, egyenként százezer forint névértékű részvényért anélkül, hogy egyszer is megnézte volna a cégjegyzékben, mire tesz ajánlatot. Ha megnézte volna a cégkivonatot, látta volna, hogy a társaság átalakulás alatt áll.
Az IVG szerint az aranyrészvények valódi szerepe és értéke az volt, hogy az Infopark-projekt fejlesztési fázisában az azokat birtokló állami tulajdonos megvétózhassa az innovációs és technológiai koncepcióba nem illő beruházásokat. Az IVG szerint az igazi botrány az, hogy e speciális jogot megtestesítő és az állami vagyon részét képező részvényeket az állami Infopark Zrt. elnöke 2007 decemberében "odaajándékozta" a két hónappal korábban megalakult Noveco Kft.-nek.
Az IVG álláspontja az, hogy az aranyrészvény sohasem értékelődött fel, hiszen az csak vétójogokat biztosított az innovációs és technológiai koncepcióba nem illeszkedő beruházásokra. Az EITI pedig illeszkedik a koncepcióba.
Az IVG szerint a két aranyrészvény független könyvvizsgáló által megállapított értéke 253 ezer forint. Az IVG százötvenmillió eurót meghaladó beruházást hajtott végre az Infoparkban, és az EITI-nek otthont adó irodaterület kiépítésére több mint egymillió eurót fordított, mindkét esetben egyetlen fillér hazai vagy uniós támogatás nélkül.
Az IVG határozattan elutasítja a pártfinanszírozási vádakat. Az Infopark egyébként a jobb- és baloldali kormányok alatt egyaránt sikeresen fejlődött, és törvényesen működött. Az IVG Development Hungary Kft. – amely Európa egyik legnagyobb ingatlanvállalatának, az IVG Immobilien AG-nek a leányvállalata – 1998 óta van jelen Magyarországon befektető- és ingatlanfejlesztő vállalatként. | [
"Infopark Fejlesztési Zrt.",
"IVG Immobilien AG",
"Noveco Invest",
"IVG"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"IVG Development Hungary Kft.",
"Európai Innovációs és Technológiai Intézet",
"Központi Nyomozó Ügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Csődközeli helyzetbe került, a dolgozóik kirúgására készül a Pető Intézet, a működtetők potya áron, mutyigyanús módon adnák el az ingatlanjaikat, amelybe kormányzati szerv, parkolóház, esetleg VIP-kórház költözne – ilyen és ehhez hasonló találgatások láttak napvilágot az elmúlt hetekben a Pető Intézet lehetséges sorsáról. A hvg.hu utánajárt, mi igaz ezekből az állításokból.
Az elmúlt néhány hétben a figyelem középpontjába került a Pető Intézet, illetve az azt fenntartó Nemzetközi Pető András Közhasznú Nonprofit Kft. anyagi helyzete, amely egyes állítások szerint annyira leromlott, hogy veszélybe került a két oktatási intézmény, a speciális fejlesztő pedagógusokat (konduktorokat) képző Mozgássérültek Pető András Nevelőképzője, illetve a Gyakorló Általános Iskola és Kollégium léte. A botrány újságcikkekkel kezdődött, majd hamarosan Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért képviselőnője karolta fel az ügyet. Ő azt állította, az intézet telekspekuláció áldozata lett, amelyben a kormány is érintett.
A kormány azóta többször is közölte: garantálja, hogy a Pető Intézet akadály nélkül folytathatja eddigi működését. Elsőként az állami támogatások folyósítását ígérték be (amely – szemben azzal, amit a kormány sugall – nem az eddigi támogatások kétszerese, hanem az eddigivel azonos összeg), csütörtökön pedig az intézet államosítását javasolták. "A javaslat lényege, hogy az intézet az anyagi segítségnyújtáson túl közvetlen állami fenntartásba kerülne, így működtetését a kormány garantálná. Az intézet köznevelési intézménye pedig gyakorlóiskolaként működhetne tovább" – szólt a közlemény. A hvg.hu megkereste Makk Ádámot, az intézet szóvivőjét, aki azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Mivel az intézet vezetése csütörtökön Münchenben egy nemzetközi konferencián vett részt, Makk csak tőlünk értesült a kormány szándékairól. Nem válaszolt Pétermann Csaba, a Pető Intézetet fenntartó kft. pénzügyi vezetője sem: mint mondta, a kormány vele sem közölte az állami tulajdonba vétel részleteit.
Ellenőrizhetetlen számok
Bár szeptemberben a nevelőképző rektora cáfolta, hogy az intézmény csődközeli helyzetbe jutott volna, a Pető körüli kampány mégis folytatódott: Szabó Tímea kijelentette, hogy a rektor állításaival szemben az intézetben már fűtésre sincs pénz (ezt később a gondnok cáfolta), majd tüntetést tartottak és Facebook-oldalt indítottak a Pető Intézet "megmentésére", amelyhez mára több mint 50 ezren csatlakoztak. Közben a PM-es képviselő a parlamentben kezdeményezte, hogy az intézet kapjon félmilliárd forintot, ezt azonban a fideszes képviselők leszavazták. Szeptember végén az Emberi Erőforrás Minisztérium (Emmi) 210 milliós támogatást ígért, amit jövő őszig folyósítanának. Ezt az összeget azonban sokan kevesellték, egyesek szerint ez elmarad az eddigi támogatás mértékétől.
Arról, hogy pontosan mennyit kapott korábban az intézet, és hogy ez több-e, vagy kevesebb annál, amit most kapnak, mind a sajtóban, mind a politikában ellentmondásos, gyakran pontatlan számadatok kerültek elő. Az intézet pénzügyi vezetői tagadták, hogy a fenntartó kft.-t a csőd fenyegetné, őket a kritikusok hazugsággal vádolták, Szabó Tímea egyenesen arról beszélt, hogy "a Fidesz-maffia megszállta a Pető Intézetet". Bizonyítékként felhozta a kft. egyes vezetőinek állami múltját és az általuk készíttetett, az intézet ingatlanjait érintő értékbecsléseket – ezek szerinte arra utalnak, hogy az említett vezetők az intézet épületeinek eladását tervezték-tervezik – üzleti vagy politikai célra.
Nézzük a számokat
A Pető Intézet pénzügyi gondjairól először augusztus 27-én az Index írt. "A tönk szélére került a világhírű Pető Intézet" című cikk arról számolt be, hogy az intézmény bevételei "a korábban jellemző évi 2,2 milliárdos szintről 1,5 milliárd forintra apadtak", amit a Nemzetközi Pető András Közhasznú Nonprofit Kft. "konduktorai kirúgásával próbálna" orvosolni. Az, hogy pontosan mennyi idő alatt csökkentek 700 millióval a források, nem derül ki a cikkből, ahogy az sem, mekkora szerepet játszott ebben az állami támogatások kiesése. A források csökkenését a cikk a "külföldi támogatások, a közoktatási normatívák csökkenése és a nemzetközi projektek bevételeinek visszaesésével" magyarázta.
Azt azonban egy hivatalos adat sem erősíti meg, hogy a főiskola a közelmúltban 2,2 milliárd forintból gazdálkodott volna. Ez a szám elsőként az Index cikkében szerepelt, ahol azonban csak becslésnek tűnik ez az adat, mivel a szerző is rámutat: "a Pető Kft. az Opten céginformációi szerint még nem adta le a 2012-es mérlegét sem". A számadatot nem erősítette meg egy hivatalos forrás sem. A hvg.hu-nak nyilatkozó Pétermann Csaba, a Nemzetközi Pető András Közhasznú Nonprofit Kft. pénzügyi vezetője (a Nemzetközi Pető András Közhasznú Nonprofit Kft. 2010-ben alakult, 2012-ben vette át az intézet fenntartását az akkor megszűnt Pető Közalapítványtól) szerint "csúcspontján" közel 2 milliárd forint volt az intézet költségvetése. Ez mára valóban 1,5-1,6 milliárd közé csökkent, azonban a bevételek visszaesése többéves folyamat eredménye volt. "2008-2009 között csökkentek jelentősen az állami támogatások, amelyek viszont az elmúlt négy évben nagyjából szinten maradtak. 2013-ban viszont hatalmas kiesést okozott a külföldi források elmaradása. Idén több mint 200 millió forint esett ki így, viszont az állami források jelentősen nem változtak."
Széky Jánosnak az Élet és Irodalom szeptember 27-i számában megjelent cikke szerint 2008 és 2011 között folyamatosan csökkent az államtól kapott normatív támogatás összege, mivel az elmúlt években egyre kevesebben tanultak az intézet iskoláiban. Ez részben kudarcnak, részben sikernek is tekinthető: a Pető Főiskola minden évben számos, mozgássérült gyerekekkel foglalkozó konduktort képez ki, akik később az általános iskolákban alkalmazzák az itt tanultakat. A Magyarországon és az EU-ban elfogadott irányelv szerint ugyanis a sérült gyerekeket nem egy elkülönített intézetben, hanem integráltan, hagyományos, de akadálymentesített iskolákban kellene tanítani. Más kérdés, hogy a Pető-módszert az intézet nem védette le, így külföldön más, tőlük független intézmények is alkalmazzák, így az intézet bevételi forrásoktól esik el.
Ugyanannyit kapnak, mint idén
A NOL.hu szerint a büdzsétervezet alapján 2013-ról 2014-re csökkenni fog az intézet állami támogatása: a 2013-as 105 millió forintos, "Gazdasági társaságok által ellátott (felső)oktatási feladatok támogatása" jogcímen kapott támogatás jövőre 92,4 millióra olvad. Azonban semmilyen hivatalos dokumentum nem utal arra, hogy 2013-ban az intézet valóban 105 milliót kapott volna: a 2013-as költségvetésben ugyan 121 millió forint támogatás szerepel (ugyanennyit kapott a Pető Intézet 2012-ben, és az azt megelőző években is), ezt azonban nem kapta kézhez, mivel a túlzottdeficit-eljárás miatt a kormány zárolta egyes minisztériumok, köztük az Emmi forrásait is. Így a Pető Intézet nem jutott hozzá a teljes összeghez, csak 92,4 millió forinthoz, ugyanannyihoz, amennyi a 2014-es költségvetésben is szerepel.
Az említett 105 millió forint minden bizonnyal az úgynevezett "kiegészítő normatív támogatás" összege, amely azonban nem azonos a büdzsében szereplő "Gazdasági társaságok által ellátott (felső)oktatási feladatok támogatásával". Utóbbi nem normatív, vagyis nem a tanított diákok után járó támogatás. A 105 milliós "kiegészítő normatív támogatáshoz" (amely nem szerepel a büdzsében, hanem a minisztériummal való szerződéskötés után utalják) szintén változatlanul hozzájut jövőre az intézet. Emellett az év hátralévő részére egy újabb nem normatív támogatásról is szeretnének szerződést kötni, egyelőre nem tudni, mekkora összegről. Pétermann Csaba, a fenntartó kft. ügyvezetője szerint a részletekről már folynak az egyeztetések.
Indul a pánik
A már említett, 105 millió forintos "kiegészítő normatív támogatás" indította el az intézet körüli vitákat. (Ezt ráadásul megduplázva kapja a Pető, mivel speciális feladatokat lát el, így valójában 210 millió forintról beszélünk.) Az erről szóló szerződés járt le idén augusztus végén, és ez valóban krízishelyzetet idézett elő a Petőben. "El kellett kezdenünk megoldásokat keresni, hogyan tudnánk csökkenteni a költségeinket. Nyáron szerződést bontottunk két, műszaki feladatokat ellátó külsős céggel, és alkalmazottakat vettünk fel a helyükre, akik olcsóbban vállalták ezt a munkát, de ez nem volt elég. Biztossá vált, hogy önerőből nem tudnánk rendbe tenni a költségvetésünket, ezért tárgyalni kezdtünk a minisztériummal a szerződés megújításáról" – mondta Pétermann Csaba a hvg.hu-nak.
A minisztérium később ígéretet tett, hogy megújítják a szerződést a 210 milliós kiegészítő normatív támogatásról. Az ellenzék ezt kételkedve fogadta: Szabó Tímea szeptember 16-án megkérdezte Doncsev András parlamenti államtitkárt, hogy aláírták-e már az új szerződést. Doncsev október elsején írásban válaszolt, "2013. 09. 25-én a szerződés pénzügyi és jogi ellenjegyzése megtörtént, aláírása folyamatban van. A fenntartó 2013. 09. 30-án vitte el a szerződést aláírásra." "Nincs reális magyarázata a csődről szóló rémhíreknek, csak az új fenntartóval szembeni bizalmatlanság" – fogalmazott Fehér Miklós, a fenntartó kft. vezérigazgatója. Szerinte "folyosói pletykák jutottak el a médiába olyan dolgozóktól, akik aggódtak az átalakulás miatt, és volt egy politikai erő, aki ezt fel próbálta használni".
Gyanús értékbecslés?
A pénzügyi vitáknál is zavarosabbak a Pető Intézet egyik ingatlanjával kapcsolatos aggodalmak. Ezekre szintén Szabó Tímea hívta fel a figyelmet. Szeptember 4-én arról beszélt, "egyértelmű bizonyítékai" vannak arra, hogy a kormány a Pető Intézet egyik épületébe költöztetné az EMMI-hez tartozó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI), amit az EMMI határozottan cáfolt. Szabó Tímea arra hivatkozott, hogy hozzá jutott a Pető Intézet ingatlanjaira vonatkozó értékbecslés dokumentumaihoz. Szerinte a dokumentumok (amelyeket nyilvánosan nem tett közzé) arra utalnak, hogy a fenntartók áron alul készülnek eladni az intézet Kútvölgyi úti ingatlanját.
A képviselő a hvg.hu kérdésére megismételte ezen aggodalmait, és eljuttatta hozzánk az említett dokumentumokat, amelyek már a sajtóban korábban napvilágot láttak. Szerinte ezek egyikében az a mondat, miszerint az értékbecslő becslése "a nyilvános fórumokon is vállalható minimális értéket tartalmazza", feltehetően arra utal, hogy az ingatlanok értékesítésének előkészülete zajlott: "nem hiszem, hogy túlzás lenne azt feltételezni, hogy ez a mondat azt jelenti, hogy az épület esetleges eladásakor ezen ár alá menni már gyanús lenne" – fogalmazott. “ “Az OPNI-ra vonatkozó utalás, miszerint “az OPNI esetében is az érték a jövőbeni hasznosítástól és a rendelkezésre álló vagy vélt finanszírozási bázistól függően igen tág határok között mozog..." sem kimodottan szerencsés, ha megnézzük, hogy mi lett végül az OPNI sorsa" – tette hozzá.
Semmi nem utal költözésre
"Amikor átvettük a Pető Intézet fenntartását, úgy láttuk, hogy az ingatlanokban nem megfelelőek a körülmények az oktatási feladatokra, ezért elkezdtünk gondolkodni azon, hogyan lehetne megoldani ezt a problémát. Felmerült az ingatlan átalakítása, és lecserélése is, de csak ötlet szintjén, döntés nem született az ügyben" – mondta a hvg.hu-nak Pétermann Csaba. A 2011-12-ben készült értékbecslésben, amelyet Szabó Tímea a hvg.hu-nak eljuttatott, valóban több javaslat is szerepel az ingatlan hasznosítására. Alapvetően ötféle forgatókönyvet vázoltak fel: "A helyszínek maradnak" profit, illetve "nem profit alapon"; felmerült "a helyszínek részleges cseréje", a "telek beépítése intézeti célokra"; valamint a "telek cseréje más vagyontárgyra".
Pétermann Csaba állítását támasztja alá, hogy a dokumentum szerint is "egyenlőre (sic) gondolatkísérlet szintjén" tárgyalják csak ezeket a lehetőségeket. Közvetlen utalás tehát nincs arra, hogy át akarják adni az épületet valakinek. A dokumentum további hasznosítási lehetőségeket, valamint azok várható árát is felsorolja, a becslés szerint az épület többek között VIP-magánkórháznak, parkolóháznak, és wellnessközpontnak is alkalmas lenne, a GYEMSZI-t azonban nem említik benne.
"Nem igaz, hogy át fogjuk adni az ingatlanokat. Azt el tudom képzelni, hogy vannak, akik ácsingóznak az épületekre, de mi nem tárgyaltunk senkivel. Szó volt az egyik épületről, ami rossz állapotban van. Folyosói pletykák juthattak el a médiába: ötleteltek, hogy hogyan lehetne felújítani, sokféle konstrukció felmerült, de tárgyalásig nem jutottunk el, és a felújítás azóta elindult, és minden épület az intézetnél maradt" – mondta a hvg.hu-nak Fehér Miklós.
Szabó: nem lehet hinni a kft. vezetőinek
Szabó Tímea kritizálta az intézetet üzemeltető kft munkáját is, szerinte Fehér Miklós (korábban Surján László minisztériumában dolgozott) és Makk Ádám szóvivő kormányközeli előélete (régebben kormányhivatalban volt tanácsadó), valamint a dokumentumok alapján arra lehet következtetni, hogy a vezetőség egy része nem feltétlenül a Pető Intézet közvetlen érdekeit képviselte. A vezetésnek nem sikerült semmilyen érdemi pozitív változást elérnie az intézet anyagi helyzetét illetően (a Nemzetközi Pető András Közhasznú Nonprofit Kft 2010-ben alakult, 2012-ben vette át az intézet üzemeltetését az akkor megszűnt Pető Közalapítványtól), ezért teljesen új vezetésre és új vezetési szemléletre lenne szükség.
"Eddig nem kaptunk a kormánytól arra sem választ, hogy miért volt egyáltalán szükség a közalapítvány helyett kft-t létrehozni, amely, mint kiderült, nem alkalmas az intézet üzleti szemléletű vezetésére sem" – mondta. Szabó Tímea szerint a kft-nek strukturális reformokat kellett volna hoznia és le kellene védenie a Pető-módszert, így plusz bevételekhez juthatna az a hasonlóan működő oktatási intézményektől.
Szabó Tímea szerint az EMMI-ben és a Petőben is többször is valótlanságokat állítottak az intézet helyzetéről, például kezdetben tagadták, hogy anyagi gondjaik lennének, és, hogy lettek volna bármilyen tervek az ingatlanokat illetően. Szabó ősszel arról számolt be, hogy az intézet egyes részeiben nincs fűtés, mert nincs pénz megjavítani a fűtőrendszert. Ezt az intézet vezetői cáfolták. Szabó szerint az intézet több dolgozójától származott az információ. A képviselő hivatkozott egy másik, a birtokában levő levelezésre is, amely szerinte közvetlenül bizonyítja az ingatlan ügyletet és a GYEMSZI beköltözési szándékát a Kútvölgyi úti ingatlanba, ezt azonban a hvg.hu kérése ellenére nem akarta megmutatni. Ennek bemutatását állítása szerint a közeljövőben tervezik.
A tervezett államosítással kapcsolatban a képviselő azt mondta, a felvetés miatt "egyértelmű, hogy mindazon aggodalmak, amelyeket a Pető Intézettel kapcsolatban másfél hónappal ezelőtt az Együtt–PM nevében megfogalmaztam, igaznak bizonyultak." Szerinte az állami tulajdonba vétel csak látszatmegoldás, ráadásul "semmi garanciát" nem ad arra, hogy az intézet ne essen el fontos nem állami forrásoktól, vagy hogy "nem az államosítás mögé bújva akarják az ingatlanügyleteket folytatni". | [
"Pető Intézet"
] | [
"Élet és Irodalom",
"Pető Közalapítvány",
"Pető Főiskola",
"Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet",
"Párbeszéd Magyarországért",
"Mozgássérültek Pető András Nevelőképzője",
"Emberi Erőforrás Minisztérium",
"Nemzetközi Pető András Közhasznú Nonprofit Kft",
"Nemzetközi Pető András Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Gyakorló Általános Iskola és Kollégium"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Fővárosi Főügyészség: az amerikai hatóságok nem adtak bizonyítékot
Az amerikai hatóságok semmilyen konkrét adattal nem bizonyították a magyar kormányzati tisztviselők állítólagos korrupciós ügyét, amely miatt korlátozták beutazásukat az Egyesült Államokba – közölte a Fővárosi Főügyészség kedden az MTI-vel, a jogsegélykérelemre adott amerikai válaszra hivatkozva.
A Napi Gazdaság internetes oldala 2014 októberében közölte értesülését, miszerint több amerikai érdekeltségbe tartozó intézménnyel és céggel szemben is adóhatósági vizsgálat folyik Magyarországon. A lap információja szerint az amerikai fél erre adott reakcióként arra készül, hogy megnehezítse a vizsgálatokban érintett hatóságok vezetőinek beutazását az Egyesült Államokba. A budapesti amerikai nagykövetség ezután arról tájékoztatott, hogy nem adóvizsgálat következményeként intézkedtek, ugyanakkor arról van információjuk, hogy "bizonyos magyar magánszemélyek" korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak és ezért nem léphetnek be az Egyesült Államokba". Az akkori ideiglenes amerikai ügyvivő hat érintettről beszélt, aki a kormány alkalmazottja vagy kapcsolatban áll a kabinettel.
Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke a Magyar Nemzetnek november elején elismerte, hogy több kollégájával együtt azok között van, akiknek korlátozták beutazását az Egyesült Államokba. A vádat rágalomnak nevezte, amely ellen eljárásokat helyezett kilátásba.
A Fővárosi Főügyészség 2015 decemberében jelentette be, hogy vádat emelt az amerikai kitiltási botránnyal kapcsolatos ügyben egy budapesti férfi ellen, aki 2014 májusában egy találkozón azt állította az amerikai tulajdonú étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának: kétmilliárd forintért eléri hivatalos embereknél, hogy az étolaj áfájának mértéke 27-ről 5 százalékra csökkenjen.
A Fővárosi Törvényszék idén június 7-én, nem jogerősen két év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a budapesti férfit. Az ügyészség szerint az ajánlat pusztán színlelt volt, a bíróság ugyanakkor azt állapította meg, hogy a konkrétumokat tartalmazó ajánlat valós volt, az ajánlattevő azonban ismeretlen maradt, mert az elítélt férfi csak közvetítő volt. Az ügyben jelenleg tart a másodfokú bírósági eljárás.
A Fővárosi Főügyészség kedden azt közölte az MTI-vel, hogy a Legfőbb Ügyészségen keresztül jogsegélykérelemmel fordult az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumához még 2014 decemberében. Ebben tájékoztatást kértek az amerikai hatóságoktól arról, hogy a magyarországi nyomozás során vizsgált cselekményekkel összefüggésben rendelkeznek-e bármilyen adattal, bizonyítékkal.
Kiemelték: a jogsegélykérelem előterjesztését mindenekelőtt az indokolta, hogy "az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének korábbi, ideiglenes ügyvivője több alkalommal is megismételte a sajtónyilvánosság előtt azt a nyilatkozatát, miszerint a magyar kormányzati tisztviselők korrupciós cselekményére vonatkozó konkrét bizonyítékaik vannak".
A jogsegélykérelemre adott válasz az amerikai hatóságoktól idén augusztusban érkezett meg az ügyészségre – írták, hozzátéve: "a válasz szerint az amerikai hatóságok semmilyen konkrét adattal nem rendelkeznek, információikat a sajtó- és az internet nyilvánosságán keresztül szerezték be, úgy, mint egy hírügynökség riportjai és a magyar sajtóhírek". | [
"Bunge Zrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Napi Gazdaság",
"Legfőbb Ügyészség",
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Törvényszék",
"Igazságügyi Minisztériuma",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Leader egyesület: vidékfejlesztés helyett eltűnő milliárdok
Megalapozottnak találta Budai Gyula elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos feljelentését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgatósága, ezért nyomozást rendelt el a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület ügyében.
Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek, valamint a számviteli rend megsértése gyanújával nyomozást rendelt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgatósága a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület ügyében. A nemzeti Leader-központ létrehozására és 2007 végéig tartó üzemeltetésére az egyesületnek 783,6 millió forintot ítéltek meg az előző kormányzati ciklus idején. Az összeg 25 százaléka, vagyis 196 millió forint hazai forrású volt – írja a szerdai Magyar Nemzet, melyből további részleteket is megtudhat. | [
"Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Európai Közösség"
] |
A Fidesz azt firtatja, miből fizette meg 100 millió forintos adótartozását Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese.
Tuzson Bence, a kormánypárt szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján méltatta, hogy ezt a kérdést a nyomozóhatóságok is feltették már. A fideszes politikus a "letűnt Gyurcsány-Bajnai korszak hagyatékának" minősítette az ügyet - a Zuschlag-üggyel együtt, amellyel értékelése szerint szoros összefüggésben van. Ezt azzal magyarázta, hogy Zuschlag János már utalt arra nyilatkozataiban, hogy miből lehet visszafizetni ekkora pénzösszeget.
Tuzson Bence felvetette: vajon van még széf az MSZP székházában, és onnan veszik-e ki a százmilliókat, amiből fedezik a "zűrös ügyleteket"? Erről korábban Gyurcsány Ferenc, a párt korábbi elnöke - jelenlegi DK-elnök - is beszélt - tette hozzá.
A szóvivő kijelentette: az MSZP most sem zárkózhat el az ügy tisztázásától, mert Simon Gábor egykor az egyik legfontosabb vezetője volt, és abban az időszakban tett szert vagyonára. Most pedig csak úgy előhúzott 100 millió forintot - emelte ki, megjegyezve: ezt nem a börtönben vagy a házi őrizetben szedte össze.
A politikus belső vizsgálat lefolytatására szólította fel az MSZP-t, egyértelmű célként megjelölve a korrupcióval kapcsolatos zéró toleranciát. "Ezt mindenki - még az MSZP is - vegye komolyan" - szögezte le. | [
"MSZP"
] | [] |
Megszüntette az illetékes bécsi bíróság a Magyarországon orosz befektetők strómanjaként Mol-részvények milliárdos tételben bonyolított törvénytelen adásvételével gyanúsított J. Róbert kiadatási letartóztatását, és házi őrizetét rendelte el - írta hivatalosan meg nem erősített értesülésre hivatkozva a Népszabadság szombaton. A házi őrizetbe helyezés tényéről a Magyar Hírlap is beszámolt.
A Népszabadság információja szerint J. bécsi lakásában várja, hogy döntsenek az ügyében. A hatóságok a lábára erősített adóvevővel ellenőrzik, betartja-e a házi őrizet szabályait. J. neve az Egymásért Egy-másért Alapítvánnyal és a kémbotránnyal összefüggésben is felmerült.
J. Róbertet még júniusban, Thaiföldre való visszautazása előtt fogták eé a schwechati repülőtére. A Magyar Nemzet korábban arról írt, hogy az Egymásért Alapítvány alapítója jelentős kárt okozott a költségvetésnek, amikor több milliárd forintnyi orosz tőkéből egy részvénytársaságon keresztül Mol-részvényeket vásárolt magyar állampolgárok nevére, de a papírokat az orosz befektető kezére játszotta. | [
"Egymásért Egy-másért Alapítvány"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Magyar Hírlap",
"Egymásért Alapítvány"
] |
Elismerte a Magyar Paralimpiai Bizottság, hogy több mint 1 millió forintért bérelte ki az Iparművészeti Múzeumot a gálavacsorával egybekötött közgyűlésre, további 1 millió volt a technikai költség, és több mint 2 millió a menü. Összesen 7,25 millió forintba került a rendezvény, amivel szerintük a paralimpikonokat ismerték el. A szerződéseket nem akarják kiadni, állítják, elvitték a nyomozók.
"Az nagyon durva. Még a fele is sok lenne. Főleg, ha azt nézzük, hogy sok parasportolónak ténylegesen megélhetési problémái vannak" – ez volt a legelső reakciója egy a Magyar Paralimpiai Bizottságot (MPB) belülről jól ismerő szakembernek, mikor meghallotta az összeget. Sikerült ugyanis megtudunk, mennyibe került az MPB 2012 decemberi, közgyűléssel egybekötött gálavacsorája, amiről előző cikkünkben megírtuk, hogy csak a helyszínül szolgáló Iparművészeti Múzeum bérlése több mint 1 millió volt: a rendezvényre összesen 7 250 629 forintot költött el a közhasznú szervezet.
Előző cikkünkhöz azokat az adatokat használtuk fel, amelyeket maga a bizottság nyújtott be működéséről a társadalmi szervezetek nyilvántartását vezető Fővárosi Törvényszékhez, majd később megérkezett az MPB reagálása. Ebben arra hivatkoztak, hogy "az ünnepség a 2012. évi Londoni Paralimpia résztvevői tiszteletére, a sportolók, a felkészítésükben közreműködő edzők és más sportszakemberek méltó körülmények között történő köszöntésére megszervezett esemény volt", és egyúttal megünnepelték a szervezet 15. születésnapját is.
Az Iparművészeti Múzeum Dísztermének és Üvegcsarnokának 1 milliós bérleti költségét nem vitatták, ugyanakkor továbbra sem derült ki, hogy a közpénzből is gazdálkodó szervezet pontosan mire és mennyit költött – ahogy fogalmaztak kizárólag a parasportolók "kiemelkedő teljesítményének méltó módon történő elismerésére". Ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk a szervezethez (ez nyilvános, és itt megtekinthető), és kikértük a rendezvény megszervezésének szerződéseit, teljesítésigazolásait, illetve a gálavacsorára meghívottak névsorát is.
Elvitték a rendőrök
Az MPB viszont a törvény által megszabott határidő alatt nem árulta el a kért adatokat, végül hetekkel később, többszöri sürgetésre azt válaszolták: azért nem tudják kiadni az anyagokat, mert azokat a rendőrök már elvitték. A Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz ugyanis hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt a szervezet ügyeiben, és a szervezet szerint a "rendezvénnyel kapcsolatos szerződések egy részét" lefoglalták. Volt egy másik kifogásuk is: annyira meg akarnak felelni az adatkezelési törvényeknek, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez fordultak adatvédelmi auditot kérve. Ha majd ennek során tisztázódik, mely adatokat és milyen módon adhatnak ki a hvg.hu-nak, abban az esetben "természetesen" a rendelkezésünkre bocsátják a szerződéseket – válaszolták.
A közérdekű adatigénylésünkre így nem adták ki a megállapodásokat, mindössze egy saját készítésű összesítést, mint ami a "rendezvénnyel kapcsolatos kifizetések jegyzéke", ehhez csatoltak 5 fotót a gálavacsoráról. Az összesítő táblázat 18 tételt tartalmaz, ezekből derült ki, hogy a gálavacsorás közgyűlés több mint 7,2 millió forintba került, ebből – ahogy arról első körben beszámoltunk – valóban több mint 1 millió forint volt az Iparművészeti Múzeum bérleti díja. Információink szerint ezért az összegért 8 órára, délután 15 órától 23 óráig, azaz 8 órára kapták meg a patinás helyszíneket.
További 2,1 millió forint maga az "étkezés", ami a gálavacsorára meghívottak 150 fős létszámával számolva azt jelenti, hogy fejenként 14 ezer forint volt a menü. "Technikai szolgáltatásra" viszont még a terembérletnél is többet, 1,076 millió forintot költöttek, további közel 500 ezer forintért gyártattak videót. Az eseményen kiosztott médiadíj nyertesének vett laptop 64 ezerbe, míg a fotópályázaton odaítélt "díj" 44 ezerbe került. A rendezvényen az MPB-től kapott fotó, és egy részt vevő forrásunk szerint Pásztory Dóri paralimpiai bajnok és Hajdú B. István sportriporter konferált, amiért mindketten fizetséget kaptak. Ezt kérdésünkre Pásztory Dóri megerősítette, neki ezért 50 ezer forint honorárium járt.
Csak a szervezési költség 750 ezer
Több kifizetésről ugyanakkor meglehetősen általánosan írnak a táblázatban, ilyen például a közel 300 ezer forintos "rendezvényszervezés", amihez jött még több mint 750 ezer forint "szervezési költség" is, illetve a legkevésbé beazonosítható tétel a 600 ezer forintos "kivitelezés szerződés szerint". Ezek közül megtaláltuk azt a céget, ami az MPB összesítése szerint a rendezvényszervezést látta el: a Konnexio Art Kft. ügyvezetője, Kardos Péter a hvg.hu-nak azt mondta, hogy ők mindössze a berendezéseket, vagyis a körasztalokat, székeket, terítőket, székhuzatokat szállították az eseményre. Ezzel foglalkoznak ugyanis, nem rendezvényszervezéssel – tette hozzá a cégvezető.
A paralimpikonokat akarták méltón megünnepelni © Magyar Paralimpiai Bizottság
Újabb megkeresésünkre az MPB a kiadások felénél megadta, hogy melyik cég volt a beszállító, de a többit nem árulták el arra hivatkozva, hogy csak az előbbieket számolták el "állami támogatás terhére". Viszont a közpénzből kötött szerződéseket sem mutatták meg, sőt, mint írták, "nem járulnak hozzá", hogy megírjuk ezeknek a cégeknek a nevét.
A többi tételnél azt sem adták meg, hogy kinek fizette ki az MPB, így például nem derült ki, mi jelentett 752 ezer forintos költséget a 8 órás rendezvény megszervezése során. Ezt már csak azért is pontosan kellene látni, mert információink szerint a közgyűléssel egybekötött gálavacsorát Paku Melinda, az MPB marketing- és pr-felelőse szervezte. Ezt kérdésünkre Urr Anita, az MPB irodavezetője is megerősítette, de ez derül ki abból is, hogy kapcsolattartóként az ő neve szerepel az Iparművészeti Múzeummal kötött bérleti szerződésen is.
Gömöri Zsolt, MPB-elnök szerződést köt Gömöri Zsolt cégtársával/ügyvezetőjével
Paku Melindát az MPB ebben az időben megbízási szerződéssel foglalkoztatta, ebben a Sport-Ing Kft. képviselőjeként 2012 októberétől havi 130 ezer forint plusz áfa ellenében vállalta a marketing- és szervezési feladatokat, a bizottság még egy mobilt és egy külön hívószámot is biztosított számára "a feladatok ellátása érdekében". A szerződést a bizottság részéről Gömöri Zsolt írta alá, csakhogy a cégnyilvántartás adatai szerint ebben az időben – Paku Melinda mellett – egyben ő volt a Sport-Ing Kft. másik tulajdonosa. Sőt, két hónappal azt megelőzően, 2012 augusztus 13-ig még a kft. ügyvezető posztját is Gömöri töltötte be. Így a megbízási megállapodással Gömöri akkori paralimpiai elnökként gyakorlatilag a saját kft.-jével szerződött le.
Szerettük volna minderről megkérdezni Paku Melindát, el is értük mostani munkahelyén, ami egyébként megegyezik azzal a céggel, amelyik 600 ezer forintot kapott a gálavacsorán végzett "kivitelezés szerződés szerint"-tételért. Paku visszahívást ígért, de többé nem jelentkezett, másnap pedig már a cég más munkatársát is hiába kerestük.
Az MPB-től megpróbáltuk megtudni, hogy esetleg másért is fizettek-e a gálavacsorával kapcsolatban Gömöri, illetve Paku cégének, de nem kaptunk választ.
Szép rendezvény, de másra jobban kellett volna?
"Szép rendezvény volt, de sokkal olcsóbban is meg lehetett volna rendezni, ez extrém magas kiadás" – mondta egy névtelenséget kérő forrásunk, aki ott volt a gálavacsorán. Mint mondta, a Magyar Sportok Házában, ahol az MPB székhelye is található, egy adott alkalommal ingyen, de amúgy is alig pár tízezer forintért kibérelhető a nagyterem a házban irodát bérlő szervezetek számára. "Az MPB is rendezett itt ünnepséget, svédasztalos fogadás volt, és szerintem sokkal jobb is volt, mint a gálavacsora" – jegyezte meg.
Az MPB egyik tagosztályához tartozó forrásunk, aki szintén ott volt az eseményen, hasonlóképpen vélekedett. "Sokkal családiasabb, barátibb ünnepség lehetett volna, ahogy korábban is ilyenek voltak az MPB eseményei, mert nálunk tényleg mindenki ismer mindenkit. De közben ezek szépek és ugyanígy reprezentatívak is voltak" – mesélte. Úgy tudja, volt, aki szóvá is tette Gömörinek, hogy ez talán túlzás, de szerinte az akkor elnök szerette a "ceremoniális" dolgokat, és az volt az elve, hogy ugyanazt a színvonalat kell hozniuk, mint ahogy "az épek" élsportolóit ünneplik.
Bár ott volt a gálavacsorán, utólag sem érti, mi került ezen 7,2 millióba, de mint mondta, inkább azt kellene nézni viszonyításképpen, hogy pont a londoni felkészülés alatt még a pár százezer forintot kitevő, orvosi bizottság által ajánlott vitaminok és étrend-kiegészítők beszerzése is komoly kiadásnak számított a tagszervezeteknek. "Össze lehet hasonlítani a kettőt, ez a tétel köszönőviszonyban sincs ezzel az egynapos kiadással" – jegyezte meg.
© Magyar Paralimpiai Bizottság
"Arányaiban kell megnézni ezt az összeget, hogy ha ebből maradt volna 5 millió forint, azt mire lehetett volna költeni 2013-ban – például edzőtáborokra, sporteszközökre, felszerelésre" – kommentálta az összeget a hvg.hu-nak Pásztory Dóri paralimpikon is. "Én anno egy hotelben vettem át az Év parasportolója címeimet, es boldog voltam ezzel, sosem éreztem hiányát az ezüst étkészletnek és a kivilágított pódiumnak" – tette hozzá a parasportoló, aki korábban többször kemény kritikát fogalmazott meg a botrányokba keveredett szervezet vezetőivel szemben. Mint mondta, ezen a gálavacsorán ő egy "munkaerő volt, akit megbíztak egy feladattal", elsősorban a parasportolókat kellene megkérdezni, "nekik adott-e annyi pluszt az a rendezvény, ami megér több mint 7 millió forintot, vagy ha választhatnának, akkor inkább még egy szett válogatott melegítőt kérnének.
A meghívott résztvevők – és aki ennek ellenére lemaradt
A 150 fős gálavacsorára meghívottak névsorát is kikértük, de ezt sem adták ki, itt is egy saját készítésű összesítést kaptunk. Ez alapján az MPB tagszervezetei (43), a Londoni Paralimpián részt vevő sportolók (33 fő), illetve szövetségi kapitányok (7 fő), edzőik és segítőik (25 fő) voltak a meghívottak, de részt vett az MPB elnöksége és állami sportvezetők (12 fő) is, valamint szponzorok és sajtómunkatársak (25 fő), illetve az MPB munkatársai (5 fő).
Sas Sándor erőemelő paralimpikon ott volt Londonban, ennek ellenére állítja, hogy őt meg sem hívták a részt vevő sportoknak szánt gálavacsorára. A tőlünk megtudott végösszeget egyszerűen felháborítónak nevezte, amit egy csomó más hasznosabb dologra el lehetett volna költeni. Az MPB magyarázatára, hogy így akarták "méltón köszönteni" a paralimpikonokat, annyit mondott: "nem hiszem, hogy az ilyen puccparádé számítana abban, hogy ki milyen sportoló". | [
"Magyar Paralimpiai Bizottság"
] | [
"Konnexio Art Kft.",
"Sport-Ing Kft.",
"Iparművészeti Múzeum",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Fővárosi Törvényszék",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
A Kecskeméti Törvényszék egyaránt egy év hat hónap, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte hivatali visszaélés bűntette miatt azt a két egykori pénzügyőrt, akik hozzájárultak ahhoz, hogy egy ismeretlen elkövető vámtartozás megfizetése nélkül forgalomba hozhasson Kínából származó fokhagymaszállítmányokat Magyarországon.
Sárközy Szabolcs, a Kecskeméti Törvényszék szóvivője közölte a március 29-én kihirdetett elsőfokú ítélet ellen a vádlottak és védőik, valamint az ügyész sem nyújtott be fellebbezést, ezért az jogerőre emelkedett. A Kecskeméti Vám- és Pénzügyőri Hivatal már korábban elbocsátotta a két vámost, és feljelentést tett az ügyben, a Kecskeméti Nyomozó Ügyészség pedig Szalai Ferenc Mihály és Makra Sándor ellen vádat emelt.
A tavaly októberben indult per vádirata szerint egy holland cég 2009 januárjában Kínából származó fokhagymaszállítmányokat indított magyarországi átrakodással Románián keresztül Moldáviába. A pénzügyőrök összesen négy kamion, összesen 88 tonna fokhagyma vámmentesítését végezte el hamisított papírokkal. A vádhatóság álláspontja szerint a pénzügyőrök nem tartották be az Európai Bizottság előírásait, ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy az ismeretlen elkövető jogszerű vámtartozás megfizetése nélkül szabadforgalomba hozhassa a fokhagymaszállítmányokat az EU területén. A vádlottak ezzel hozzájárultak ahhoz is, hogy az ismeretlen forgalomba hozó vámbiztosíték és vámfizetés nélkül értékesíthette a szállítmányt. A megállapított vámtartozás szállítmányonként meghaladta a tízmillió forintot az áfával együtt. Két vádlott tagadta bűnösségét, ennek ellenére nem nyújtottak be fellebbezést az elsőfokú ítélet ellen.
A vádlott nem várta meg azt, hogy a román vámhivatal elektronikus üzenetben tájékoztassa a magyar vámhivatalt az Európai Unió területéről történő kiléptetésről. Az árutovábbítási okmány szerint a fokhagymának 2009. január 27-ig meg kellett volna érkeznie a romániai Albita Vámhivatalhoz. A Kecskeméti Vám- és Pénzügyőri Hivatal kérésére a román vámigazgatás azt a választ adta, hogy a szállítmányok nem érkeztek meg hozzájuk, valamint a másolatban ott maradt okmányokon szereplő aláírások és bélyegzőlenyomatok hamisak. | [
"Kecskeméti Vám- és Pénzügyőri Hivatal"
] | [
"Európai Unió",
"Európai Bizottság",
"Kecskeméti Nyomozó Ügyészség",
"Albita Vámhivatal",
"Kecskeméti Törvényszék"
] |
Felfüggesztette az eljárást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a Medico Uno ellen, mert a cégcsoport a Fővárosi Bíróságon megtámadta a határozatot. Az orvosokat utaztató cégcsoport ellen az OGYI szabálytalan gyógyszerpromóció miatt összesen 52 millió forintnyi bírságot szabott ki és gyógyszereik tb-támogatásának megszűnését helyezte kilátásba. A bírósági végzés megszületéséig a cég forgalmazhatja támogatott termékeit.
A férfi és társai a lezárt uszodában fürdőztek. Nem vették észre, hogy az orvos vízbe fulladt.
Egy orvos meghalt egy thaiföldi szállodában. A tb-támogatást is megvonnák a cégtől.
Felfüggesztette a Medico Uno nevű cégcsoport ellen az Országos Gyógyszerészeti Intézet altal kezdeményezett eljárást az OEP - írja a cég közleményében. A Medico Uno jogorvoslati lehetőségét kihasználva, a Fővárosi Bíróságon megtámadta a határozatot, az OEP pedig március 28-ai végzésében azt írja: az OGYI kezdeményezésére indult eljárást a bírósági eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A cég még idén januárban thaiföldi utazásra küldött egy harminc fős orvoscsoportot, melynek egyik tagja meghalt. Az OGYI később mégsem az orvos halála miatt indított eljárást a cég és annak társult vállalkozásai ellen, hanem azért, mert felmerült a gyanú, hogy a gyógyszercég az orvosok utaztatásával illegális promóciós tevékenységet folytatott.
A jogszabályok ugyanis szigorúan tiltják, hogy a cégek ilyen utazásokkal jutalmazzák vagy ösztönözzék az orvosokat tb-támogatott készítményeik felírására. Ha a cégeknek az orvosokat sikerült megnyerniük, forgalmuk és profitjuk emelkedik, s ezzel együtt nőnek az egészségbiztosító kiadásai is.
A cégek ellen 18 eljárás indult szabálytalan gyógyszerpromóciós tevékenység miatt, kilenc esetben állapítottak meg szabálysértést, és az OGYI végül 52 millió forint bírságot szabott ki. Ennél azonban sokkal súlyosabb szankciónak számít, hogy a gyógyszerészeti intézet javasolta az egyik cég készítményeinek tb-támogatásból való kizárását. Az ártámogatás megvonása igazán érzékeny veszteség lehet, hiszen így a cég termékeit nem lehet vényre felírni, így forgalmuk is jelentősen csökkenhet.
Az OEP-eljárás mostani felfüggesztése biztosítja azt is, hogy a cég készítményeit továbbra is támogatás mellett forgalmazhatja, közölte a Medico Uno, ám amíg a hatósági határozatot a bíróság hatályon kívül nem helyezi, edukációs és piackutatási programjait a cégcsoport felfüggeszti.
Változtatnának a szabályokon
A jogszabályok szerint a gyógyszercégek legfeljebb szakmai konferenciákra, tudományos tanácskozásokra vihetnek orvosokat, illetve kis értékű - legfeljebb 3900 forintos - ajándékokat adhatnak nekik. Ebbe már az sem fér bele, hogy egy külföldi konferencia helyszínén egyéb szabadidős programokra fizessék be őket, hiszen ez is tiltott természetbeni juttatásnak számít.
Március 18-án Szepezdi Zsuzsanna, az Országos Gyógyszerészeti Intézet igazgatója azt mondta: ebben az esetben az utazás mögött nem volt valós szakmai rendezvény. Hivatalosan piackutatásra vitték az orvosokat, de még ha ilyen tevékenység zajlott is, az utazás így is a természetbeni juttatást leplezte.
Az Országos Gyógyszerészeti Intézet a vizsgálat után több javaslatot is tett az orvoslátogatók tevékenységének és a gyógyszercégek promóciós tevékenységének szabályozására. Javasolják, hogy a cégek által rendezett konferenciákat, szakmai rendezvényeket előzetesen jelentsék be, és ezek helyét, időpontját hozzák is nyilvánosságra. Javasolják azt is, hogy az orvoslátogatók nyilvántartását is tegyék nyilvánossá. | [
"Medico Uno"
] | [
"Országos Gyógyszerészeti Intézet",
"Fővárosi Bíróság",
"Országos Egészségbiztosítási Pénztár"
] |
Mészáros Lőrinc vejének, Homlok Zsoltnak a cége újítja fel a szombathelyi Sportligetet – írja a Nyugat.hu.
A lap azt írja, tavaly novemberben derült ki, hogy a Sportliget felújítására kiírt közbeszerzést 1,155 milliárd forintos ajánlatával nyerte el a Homlok Zrt., amely részvényeinek többsége a Properitus Vagyonkezelő Kft. tulajdonában van, ez a kft. pedig Homlok Zsolté és feleségéé, Homlok-Mészáros Ágnesé, vagyis Mészáros Lőrinc lányáé. A cég székhelye Nagysimonyiban van, miközben mindkét tulajdonosnak Felcsúton van bejelentett lakhelye.
A Homlok Zrt. közleménye alapján a lap most azt írja, a Sportliget felújítására nettó 730,77 millió forintot szánnak, ehhez jön az Aranypatak új gyalogoshídjának megépítése nettó 27,2 millió forintért, a beruházás pedig így elvileg összesen bruttó 962,5 millió forintba fog kerülni, vagyis a közbeszerzési eljárásban szereplő összegnél 192,5 millióval olcsóbb lesz.
A közlemény szerint a területen található mind a kilenc sportpályát felújítják, a meglévő három kisméretű salakos labdarúgópályát kibővítik, az egyikhez egy lelátót is építenek, valamint egy teljesen új salakos focipálya is készül. Megújítják a park teniszpályáit, a meglévő kosárlabdapálya helyére pedig új, korszerű, streetball játékra is alkalmas pályát építenek. A területen kialakítanak egy aszfaltozott görkorcsolyapályát, valamint egy 9 street-workout elemből álló szabadtéri fitneszpályáját is.
Bekerül a ligetbe egy új szolgáltató épület is, amelyben egy vendéglátóegység, sporteszközkölcsönző és sportöltöző kap helyet, de lesz a területen egy raktár-géptároló udvar is a karbantartó gépek és eszközök elhelyezésére. Egy jelenleg funkció nélkül álló, közel 1200 négyzetméteres alapterületű üres gyepterületen elvileg egy új pihenő- és bemutatókertet alakítanak ki, a futballpályáktól keletre fekvő mintegy 3500 négyzetméteres területen pedig piknikövezetet hoznak létre.
A Kalandpark a felnőttek és az idősebbek által is használható szabadtéri és asztali társasjátékokkal gazdagodik. Az Arany-patakon keresztül akadálymentes gyalogos híd épül, és vezet majd át a Csónakázó-tó területére. A patakparti sétányon több mint 40 apró dombot létesítenek, köztük kanyargós ösvényekkel és kocogóúttal.
A beruházás várhatóan az idei harmadik negyedévre, azaz július-augusztus-szeptember hónapokra várható. | [
"Properitus Vagyonkezelő Kft.",
"Homlok Zrt."
] | [] |
Emlékszik még az Ybl Bankra? Vállalkozóként az Általános Vállalkozási Bankkal üzletelt? Volt pénze az Ingatlanbankban? A Gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezet tagjaként úgy ábrándult ki a szövetkezeti mozgalomból, mint Fodor Gábor Lendvai Ildikóból? Ha a három kérdésből legalább egyre igen a válasz, akkor biztosan emlékszik 1992. július 9-re: az Állami Bankfelügyelet (ÁBF) ezen a napon döntött úgy, hogy felügyeleti biztost nevez ki három pénzintézet, az Ybl, az ÁVB és a GyVTSz élére. Néhány nappal később fel is függesztették a pénzintézetek tevékenységét; az Ybl később meg is szűnt, az ÁVB-t a tulajdonosok 12 millió márkával és 1 milliárd forinttal segítették ki. A bankbotrány következtében az Iparbankház, a Konzumbank és a Dunabank helyzete is megrendült – ma már egyik pénzintézet sem működik.
Magyarországon 1987 januárjában alakult meg újra az úgynevezett kétszintű bankrendszer: a központi, hivatalos nevén Magyar Nemzeti Bank mellett ekkortól működhettek formálisan is a lakossági és vállalkozói szolgáltatásokat végző kereskedelmi bankok. Gyakorlatilag azonban persze már a szocializmus idején is voltak más pénzintézetek, a lakossági szolgáltatások terén egyeduralkodó OTP – ha valaki már nem emlékezne leánykori nevére: Országos Takarékpénztár –, a Külkereskedelmi Bank, továbbá az első külföldi bankként 1979-ben – még offshore cég formájában megjelenő – CIB, majd a vasfüggönyt 1985-ben átlépő Citibank. Azonban csak 1986-ban született minisztertanácsi döntés a jegybanki és a hitelbanki feladatok szétválasztásáról, amely nyomán 1987. január elsején megjelentek az első, már az új jogszabályi feltételek szerint létrehozott bankok, a Magyar Hitel Bank, a Budapest Bank, valamint az Országos Kereskedelmi és Hitelbank.
A kilencvenes évek elején, a gazdasági életet is átformáló rendszerváltással egyidejűleg valóságos bankalapítási láz dúlt az országban. Több tucatnyi pénzintézet kezdte meg működését, köztük olyan, ma már szinte elfeledettek, mint a Realbank, a Mezőbank vagy a már említettek közül a Dunabank, a Konzumbank, az Ybl Bank, az Ingatlanbank. De ugyanebben az időben rajtolt el az 1994-ben bedőlt Agrobank vagy az 1998-as bukásig szárnyaló Postabank.
A sorból elsőként az Yblt érdemes megemlíteni: ez volt Magyarország első magánbankja, amit a menedzsment tagjai sokszor szó szerint értelmezve saját magánbankjuknak használtak, vagyis szükséges esetén ki-kivettek a kasszából pénzt. Ezt sikerült olyan nagyüzemi szintre fejleszteniük, hogy 1992 júniusára az Ybl fizetésképtelenné vált. A pénzintézet három vezetője, O. Nagy Imre, Jamniczky Zoltánné és Körmendi Éva ellen indult büntetőeljárás hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt.
A vádlottak közül az előbbi kettő, miután a bíróság jogerősen megállapította, hogy a pénzintézet kasszájából rendszeresen utaltak át saját cégeiknek kölcsönöket – egy, a kétszintű bankrendszer kialakulásáról szóló elemzés prezentáció szerint a "bank vezetése fék nélkül hitelezett a tulajdonosoknak, azok vállalkozásainak", letöltendő börtönbüntetést kapott. Jamniczkynét és O. Nagyot is négy évre ítélték el, emellett kettejükre összesen 15 millió forintnyi vagyonelkobzást róttak ki. Ez az összeg egyébként eltörpült amellett a nagyjából 1,4 milliárd forint mellett, amellyel a két bankvezér nem tudott elszámolni.
Az átalakuló Magyarországon a hitelezés nem kevésbé kockázatos, mint a tőkerészek megszerzése – mind likviditási, mind jövedelmezőségi szempontból... a gazdasági növekedés hanyatlása – a túl szigorú szabályozás hatására – sorra juttatta csődbe a bankok ügyfeleit. A kezdő vállalkozók tapasztalatlansága szintén nem egy bukást okozott – idézte fel bő tíz év távlatából ezt a korszakot Botos Katalin, aki az Antall-kormány bank- és tőkepiacért felelős tárca nélküli minisztere, majd 1992 és 1994 között az ÁBF elnöke volt.
Az 1992-es bankbotrány azonban csak a kezdet volt. Mire ez lezárult – legalábbis a bankfelügyeleti része, beleértve azt is, hogy ennek hatására jött létre az Országos Betétbiztosítási Alap – már elkezdődött az Agrobank-ügy. A Kunos Péter, rendszerváltás előtt volt pénzügyminisztériumi államtitkár által vezetett pénzintézet 6 milliárd forintot meghaladó mínusszal vált fizetésképtelenné 1994 őszén. A nyilvánosság számára a történet azzal kezdődött, hogy 1994 novemberében a rendőrség letartóztatta Kunost, a bank vezérigazgatóját, valamint Kovács Mihály elnököt. Korrupcióval és a bank tőkéjének fiktív felemelésével vádolták a két bankvezért, akik közül – az első fokú bírósági ítéletben szereplő felmentés után másodfokon, tehát jogerősen – Kunos két év letöltendő börtönbüntetést és 1,6 millió forintos pénzbüntetést kapott (valamint eltiltották a közügyektől négy évre), míg Kovács Mihályt egy év hat hónap börtönre és 2 millió forint pénzbüntetésre ítélték. Az Agrobank végül – a Mezőbankkal együtt – az Erste tulajdonába került, amely, mintha fogékony lenne a problémás pénzintézetekre, 2004-ben 101 milliárd forintért a szintén nem egyszerű előéletű Postabankot is megvette.
De visszatérve az Agrobank-ügyre: ekkorra a magyar bankszektor már átesett egy átfogó konszolidáción, amit a kilencvenes évek első felében nemcsak a már említett pénzintézetek bedőlése tett szükségessé, hanem a teljes banki szférát eluraló alultőkésítettség. Hogy ismét, hosszasabban Botos Katalint idézzük:
"A bankfelügyelet már a rendszerváltást megelőzően megkezdte a három nagybank (MHB, Országos Kereskedelmi és Hitelbank, Budapest Bank) átvilágítását. A nemzetközi minősítési gyakorlat rávilágított arra, hogy a sok megújított hitel kamata nem valódi cash-flow bevétel, csak számvitelileg kimutatott eredmény. A felügyelet ezért megkezdte küzdelmét a bankrendszer konszolidálásáért."
Az intézmény arra kérte a kormányt, hogy szabadítsa meg a bankokat az öröklött rossz terhektől.... A jegybank a konszolidálásban érintett pénzügyminisztérium véleményét osztotta, és annak érdekében próbált hatást kifejteni, hogy az állami szerepvállalás csak az egyértelműen "megöröklött" hitelállományra terjedjen ki. Ennek tételesen kimutatott mértéke nem volt túl nagy, így a kormányzat alig 12 milliárd forintnyi garanciával elintézettnek tekintette a rendbetételt.
A kormányzati intézkedésről azonban hamarosan kiderült, hogy elégtelen eszköz a rossz hitelek kezelésére, mivel azok gyökere az öröklött ügyfélkörben rejlett, ami által azok a hitelek is kétessé, majd rosszá váltak, amelyeket nem a politika kényszerített a bankokra, hanem az élet... A kereskedelmi bankcsoport forrásgyűjtő akcióba fogott letéti jegyek árusításával, a lakossági üzletág kiépítésének megkezdésével.
1992 tavaszára világossá vált, hogy... a gazdasági növekedés hanyatlása – a túl szigorú szabályozás hatására – sorra juttatta csődbe a bankok ügyfeleit. A kezdő vállalkozók tapasztalatlansága szintén nem egy bukást okozott. Az állami átfogó mentőakció valamely formája mindenképpen elkerülhetetlen volt.,. az adott hathatós lökést a konszolidációnak, hogy az adott portfólióval nem lehetett privatizálni a bankokat... Az utolsó fázisban tulajdonossá váló pénzügyminisztérium a szükséges konszolidációs mértékek megállapítását végül egy rohammunkában dolgozó külső szakértői stábra bízta.
A bankkonszolidáció 1993-1994-ben két lépésben történt meg. Előbb egy hitelkonszolidációs folyamat zajlott le: a pénzintézetek a rossz követeléseiket eladhatták az államnak, amely ennek során 68 takarékszövetkezetnek és 14 kereskedelmi banknak összesen 80 milliárd forint értékben bocsátott ki hitelkonszolidációs államkötvényt. Ez egyfelől a pénzintézetek, másfelől az eladósodott iparvállalatok terheit csökkentette. A következő lépcsőben, 1994-ben a bank a konszolidációs államkötvények átvételével és a pénzintézetek feltőkésítésével csaknem 75 százalékos tulajdonrészt szerzett a teljes bankszektorban – majd az utólagos számítások szerint legalább 500 milliárd forinttal kistafírozott bankokat privatizálták.
És ebben a nagyjából félezermilliárd forintos összegben még nincs benne az utolsó nagy bankkonszolidáció, a már említett Postabank rendbetétele. A Princz Gábor vezette, 1988 nyarán alakult pénzintézet betétesei között 1997 tavaszán robbant ki a pánik. A bankból február utolsó és március első napjaiban összesen mintegy 25 milliárd forintot vettek ki egy sms-ben elindult, a bank bedőlésére figyelmeztető felhívás nyomán. Ez a betétesi roham valóban elég volt, hogy megrengesse az akkor az OTP után az ország második legnagyobbjának számító pénzintézetet, amely az 1997-es évet csaknem tízmilliárdos veszteséggel zárta, de az 1998-ban feltárt összes hiánya már mintegy 150 milliárd forint volt.
A pénz visszapótlásához ismét az állam nyúlt a zsebébe – vagyis, ne legyünk nagyvonalúak, a miénkbe –, ezzel összesen mintegy 650 milliárd forintra emelve a közvagyonból a bankok megmentésére fordított pénz mennyiségét. Csak érdekességként: ennyi pénzből még a mai árakon is meg lehetne építeni szinte egy teljes Győr-Nyíregyháza autópályát, vagy ki lehetne fizetni az éves költségvetési hiány több mint egyharmadát. A sokáig Bécsben élő Princz Gábort a hosszadalmas bírósági eljárás első körében felmentették, aztán pénzbüntetést kapott, de a ügynek a mai napig nincs jogerős lezárása.
A bankbotrányok főhősei közül az Ybl-s O. Nagy – ő egyébként annak idején szintén Bécsben bujkált – továbbra is éli a maga nyughatatlan életét: legutóbb akkor adtak róla hírt a lapok, amikor 2007 őszén két járőrautót is összetörve menekült a rendőrök elől. A Népszabadság akkori információi szerint az egykori bankvezért egy adósságkezelési ügy kapcsán több mint 500 millió forintos csalással gyanúsították. | [
"Agrobank",
"Postabank",
"Ybl Bank"
] | [
"Országos Kereskedelmi és Hitelbank",
"Gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezet",
"Külkereskedelmi Bank",
"Országos Takarékpénztár",
"Magyar Hitel Bank",
"Általános Vállalkozási Bank",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Állami Bankfelügyelet",
"Budapest Bank",
"Országos Betétbiztosítási Alap"
] |
SZDSZ-botrány: még nincs eredmény
Bár a Budapesti Rendőr-főkapitányság májusban azt ígérte, hogy június közepére lesz eredménye az SZDSZ tavaly áprilisi, botrányos elnökválasztási csalása ügyében indított nyomozásnak, a bejelentésre hiába vár a közvélemény. Tafferner Éva szóvivő a nyomozóktól kapott információk alapján akkor arról beszélt, hogy gyanúsítottakat is megneveznek majd.
Részletek a Magyar Nemzet 2008. augusztus 7-i számában. | [
"SZDSZ"
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Demeter Márta (MSZP) firtatta, mit csinált az orosházi alpolgármester több mint négy és fél millióért a Miniszterelnökségen. Lázár János szerint rengeteget dolgozott.
A miniszter szerint Hutás-Csizmadia Ibolya külpolitikai szakmai tanácsokat adott a Miniszterelnökség külügyi helyettes államtitkárának. Kiválasztásakor vezetési, kommunikációs tapasztalatait, az "ezekből adódó kvalitásait" vették figyelembe. Az alpolgármester a Miniszterelnökség, a miniszterelnök, a külügyi és külgazdasági államtitkár "külügyi vonatkozású programjait érintő koordinációs tevékenységeket végzett" – írta a megbízott által leadott, a teljesítést alátámasztó kimutatásokra hivatkozva Lázár János.
"A megbízott - többek között - részt vett Yair Lapid izraeli pénzügyminiszter, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Abdullah Gül török köztársasági elnök, Vjekoslav Bevanda bosnyák miniszterelnök, José María Aznar volt spanyol miniszterelnök, I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka magyarországi látogatása előkészítésében." Ráadásul közreműködött "David Cameron brit miniszterelnök és Orbán Viktor miniszterelnök találkozója, Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos indiai, törökországi, rijádi, japán, pozsonyi és kassai útjai, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár hivatalos izraeli látogatása előkészítésében is." Hutás-Csizmadia Ibolya a kormánynak készülő aktuális külügyi összefoglalók vizsgálatával, a releváns információk kigyűjtésével és összegzésével kapcsolatos feladatokat is ellátott – írta végül a miniszter.
Demeter Márta (MSZP) korábban arra volt kíváncsi, mire fel kapott Orosháza alpolgármestere több mint négy és fél millió forintot. Noha a szocialista politikus kérte, a válaszból az nem derül ki, hogy a Hutás-Csizmadia Ibolya által készített dokumentumok hol érhetőek el, azokba hol tekinthet be az ellenzéki képviselő. Az alpolgármester havi 174 ezer forintot kap a várostól heti négy óra munkáért – hívta fel korábban a figyelmet az MSZP orosházi szervezete, amelyet meglepett a kormányzati megbízás, hiszen a hölgy előzőleg hulladékgazdálkodási szakértő volt. Hutás-Csizmadia Ibolya egyébként társadalmi alpolgármesterként is rengeteget dolgozhat. Feladata – egyebek mellett – a Városfejlesztési és Beruházás Iroda részleges irányítása, a város működésével kapcsolatban felmerülő beruházások, felújítások, karbantartások koordinálása, és ő kíséri figyelemmel a várost érintő és a feladatkörébe utalt tárgykörökben megjelenő pályázati lehetőségeket. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Városfejlesztési és Beruházás Iroda"
] |
Garancsi István cégének több mint kétmilliárdos forgalma volt, társasági adót alig fizettek, a cégvezető az 533 milliós profitból 477 milliónyi osztalékot szavazott meg magának.
Egy látványterv is azt mutatja, hogy a gigantikus épület belelógna Buda világörökségi panorámájába. Mennyire lehet zavaró ez a toronyház?
Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak eddig sem ment igazán rosszul a sora, bár egy évvel ezelőtti cikkünkben még azt írtuk, a miniszterelnök kedvenc üzletemberei közül azért nem neki fúj a legvidámabban a szél. Mindenesetre azzal azért elég jól járt azzal, hogy a Mobil Adat Kft. nevű cégén keresztül – amelynek ő a 90 százalékos tulajdonosa – ő árulja az államilag előírt online pénztárgép-rendszer nélkülözhetetlen tartozékait.
A 24.hu írta meg a cég 2016-os beszámolója alapján, hogy a Mobil Adat Kft. 2016-ból 2 milliárd 120 millió forint forgalmat tud felmutatni, ami elég szép szám még a tavalyelőtti másfél és a tavalyi kétmilliárdos forgalomhoz képest is. Ezen belül 553 millió forint profitot mutatott ki a cég, miközben összesen csak 76 millió forint társasági adót fizetett.
Garancsi és két másik tulajdonostársa szinte a teljes hasznot kivették a cégből: 530 millió forintnyi osztalékot szavaztak meg maguknak, amiből a tulajdonrészeknek megfelelően osztoztak, Garancsira így 477 millió forint jutott a tavalyi 377 millió után – írta meg a portál. Garancsin kívül 5-5 százalékos tulajdonos Brasnyó Péter és Hauser Gábor.
Garancsi cége biztosítja a kasszák mobil adatvételét, az adatkapcsolat pedig hatósági áras, azaz az állam képes befolyásolni, hogy a szolgáltatást nyújtó cégek mekkora profithoz jutnak. A Népszabadság írta meg tavaly, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium semmiképpen nem akarta, hogy kiderüljön, milyen szakvélemények alapján állapították meg az online pénztárgépek adatkommunikációjának hatósági árát, és hogy egyáltalán megtörtént-e a hatósági ár előírt felülvizsgálata.
Garancsiról tavaly azt írta a Forbes: 48,5 milliárdos vagyonával ő az ország huszadik leggazdagabb embere. | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Mobil Adat Kft."
] | [] |
A pénzmosás megelőzésére hamarosan új mintaszabályzatot ad ki a bankok, brókercégek számára a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A Magyar Hírlap értesülése szerint a szabályzat a bűnüldözés eddigi tapasztalatait hasznosítja. A pénzügyi szolgáltató társaságok ennek alapján készítik el saját belső szabályzataikat, amelyekben a gyanús jelekre, tranzakciókra hívják fel alkalmazottaik figyelmét.
Szakértők szerint a maffiapénzek legalizálását legalább olyan nehéz megakadályozni, mint korábban a kasszafúrást. A gyanús jelek felismerésében, a törvénytelen úton szerzett összegek tisztára mosásának megakadályozásában ugyanis a bankok alkalmazottainak is részt kell venniük, noha ők nem nyomozók, rendőrségi szakemberek. A bűnügyi statisztikák szerint idehaza is bőven akad mosásra szoruló bevétel: a gazdasági és a vagyon elleni bűncselekmények mintegy 100 milliárd forint kárt okoznak évente. A tényleges összeg becslések szerint ennek a tízszerese is lehet. A hatóság először az 1994. évi törvény elfogadása után dolgozott ki mintaszabályzatot arról, miként ismerhetők fel a pénzmosásra utaló körülmények. A bankok ennek alapján dolgozták ki saját szabályzatukat.
Az elmúlt időszak hazai tapasztalatai alapján - törvényi felhatalmazással - a rendőrség új ajánlást készített. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ennek figyelembe vételével hamarosan kiadja új mintaszabályzatát. A címzettek a nálunk bejegyzett bankok, brókercégek, biztosítópénztárak. A szabályzat tartalma a jogszabály értelmében titkos. A pénzmosás elleni törvény ugyanis részben feloldást ad a banktitok alól: a pénzügyi szolgáltató társaságok alkalmazottai kötelesek jelenteni főnökeiknek, illetve a bank erre kijelölt megbízottjának a pénzmosásra utaló tranzakciót. A tényeket azután a rendőrség tudomására kell hozni. Gulácsi Ferenc, a PSZÁF szóvivője elmondta: évente több ilyen feljelentést tesz a felügyelet. A lap értesülése szerint pénzmosásért eddig egyetlen jogerős ítélet született Magyarországon. A szóvivő szerint a következőkben figyelembe kell venni az új veszélyforrásokat is, amelyeket a többi között az elektronika fejlődése, az Internet elterjedése okozhat ezen a területen.
Annyi magából a törvényből tudható, hogy kétmillió forint feletti készpénz befizetése eleve óvatosságra int: a banknak az ilyen ügyfelet azonosítania kell. Az MH értesülése szerint banki kezdeményezésre felmerült az összeghatár felemelésének gondolata, ám ezt a Pénzügyminisztériumban nem erősítették meg. Osváth Piroska főosztályvezető-helyettes elmondta: az értékhatárral és az ügyfelek azonosításával kapcsolatos gondokat alapvetően az oldja majd meg, hogy uniós csatlakozásunk időpontjától nem lehet új anonim betétet nyitni. A meglévőket is csak úgy használhatják majd az ügyfelek, ha minden esetben azonosítják magukat. A főosztályvezető-helyettes közlése szerint a nyugati tulajdonú nagy hazai bankok ezt a konstrukciót nem is alkalmazzák, más, biztonságosabb szolgáltatásokat ajánlanak helyette. Jelenleg az OTP és a takarékszövetkezetek ügyfélköre ragaszkodik a bemutatóra szóló betéthez. Bűnügyi szakértők szerint ez a kör a pénzmosásban a legkevésbé érdekelt.
(2000. február 21.) | [
"Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete"
] | [
"Magyar Hírlap"
] |
Nyomozás a Dataplex ügyében
Hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt folytat eljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Dataplex Kft. tevékenységével összefüggésben – erősítette meg a Magyar Nemzet információját Bartha László, az NNI szóvivője. A rendőr őrnagy közölte, az eljárást felfüggesztették, jogsegélykérelem révén ugyanis külföldi hatóságoktól várnak információkat. Bartha László arról nem tudott felvilágosítást adni, hogy milyen külföldi szervezethez fordult az NNI jogsegélyért, és azt sem tudta megmondani, hogy a gyanú milyen időszakra vonatkozik.
A cikket a csütörtöki Magyar Nemzetben olvashatja. | [
"Dataplex"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Idén december 31-i hatállyal Belénessy Csaba távozik a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatói posztjáról, és nyugdíjba vonul. Távozásakor hathavi fizetésének megfelelő összeget kap.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi elnöke lapunknak elmondta, a testület szerdai ülésén közös megegyezéssel felbontotta Belénessy Csaba vezérigazgatói szerződését. A megállapodás szerint Belénessy távozásakor hathavi fizetésének megfelelő összeget kap.
A hivatalos adatok szerint az MTI vezérigazgatójának a havi bruttó fizetése 1,9 millió forint. Így Belénessynek bruttó 11,4 millió forint jár távozásakor. Mivel nyugdíjba vonul, rá nem vonatkozik a kétmillió forint feletti végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó.
Balogh László elmondta, a parlamenti pártok delegáltjaiból álló testület egy tartózkodás mellett szavazta meg a szerződés felbontását és a hathavi bér kifizetését. Az elnök szerint ez egy méltányos ellátás. A közmédiarendszer átalakításakor az új felállásban is vezető tisztséget betöltő személyeknek, köztük Belénessy Csabának, az MTI egykori alelnökének a korábbi szerződése alapján járt volna külön juttatás, más vezetővel együtt azonban ezt nem vette fel.
Balogh László szerint az utódlásról még korai beszélni. A kuratórium elnökeként most hivatalosan tájékoztatja a Médiatanácsot az MTI vezérigazgatójának december 31-ével történő távozásáról. A médiatörvény alapján a Médiatanács két személyt jelöl majd a vezérigazgatói posztra, a jelöltek meghallgatása utána a Közszolgálati Közalapítvány választja ki a vezérigazgatót. Az első körben kétharmados, a másodikban azonban már feles többség is elég a vezérigazgatók megválasztásához.
Belénessy távozásához nyilvánvalóan hozzájárult, hogy június 1-jével leépítették a Magyar Távirati Irodát. A nemzeti hírügynökség az MTV-hez, a Duna TV-hez és a Magyar Rádióhoz hasonlóan 49 fős csontvázintézménnyé zsugorodott össze.
A leépítés hátterében pedig az állt, hogy több mint egy éve komoly pozícióharc dúlt az MTVA és az MTI vezérigazgatója között. Az már az év elején látszott, hogy a háborút nagy valószínűséggel az MTVA nyeri meg, mert a távirati iroda 2012-es költségvetését a tavalyi 2,5 milliárdról 1,3-ra csökkentették. A médiaszolgáltatási alap a napokban bejelentett, 250-260 dolgozó elbocsátásával járó újabb csoportos létszámleépítése leginkább a hírügynökségi területen dolgozókat érintheti. | [
"Magyar Távirati Iroda"
] | [
"Közszolgálati Közalapítvány",
"Duna TV",
"Magyar Rádió"
] |
Kiszállt az Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Hivatala (OLAF) a Simicska Lajos tulajdonában álló Közgép Zrt.-hez – értesült a hvg.hu. Az OLAF megerősítette lapunknak a hírt, a Közgép késő délután, jóval cikkünk megjelenése után végül reagált.
Helyszíni ellenőrzést végeztek az Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) munkatársai múlt héten a Simicska Lajos tulajdonában álló Közgép Zrt. budapesti székházában – értesült a hvg.hu. Információnk szerint az OLAF munkatársai múlt hét kedden szálltak ki a Közgéphez. Megkeresésünkre a cégnél nem cáfolták értesülésünket, de nem kívántak nyilatkozni. Így azt sem tudtuk meg, igaz-e, hogy az OLAF iratokat foglalt le, számítógépeket zárolt a Közgépnél. Cikkünk megjelenése után, délután a Közgép nyilatkozatot adott ki.
Közleményükben azt írják, határozottan visszautasítják "a hvg.hu cikke alapján a sajtóban megjelent találgatásokat és sejtetéseket az Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) vizsgálatával kapcsolatban". Mint írják, az OLAF egy európai uniós társfinanszírozású projekttel összefüggésben, annak ellenőrzésére kereste meg a beruházás valamennyi résztvevőjét, "cégünknél ennek keretében végzett előre egyeztetett helyszíni ellenőrzést 2012. május 10-én. A KÖZGÉP a vizsgálatban a beruházáshoz kapcsolódó adatszolgáltatóként vesz részt. Az uniós ellenőrök az adatszolgáltatás során a projektre vonatkozó iratokat kértek be a KÖZGÉP-től, semmilyen számítógépes adatot vagy dokumentumot nem foglaltak le. A KÖZGÉP Zrt. együttműködése keretében a vonatkozó jogszabályok alapján szolgáltatott adatokat". Kérdésünkre a Közgép kommunikációs igazgatója nem árulta el, hogy melyik beruházásról van szó.
Az OLAF megkeresésünkre megerősítette a hírt. Közölték: vizsgálatot is folytatnak Magyarországon és vizsgálják a Közgépet is. Ugyanakkor részleteket a folyamatban lévő vizsgálódások miatt nem közöltek.
A Közgép kétségkívül a második Orbán-kormány kedvenc cége, a társaság – mint azt az Origo nemrég megírta – a tavalyi 55,6 milliárd forintos árbevétel mellett 2,9 milliárd forint osztalékot fizet idén a tulajdonosoknak. A cég árbevétele egyébként szépen emelkedik az utóbbi években: míg 2009-ben 43, 2010-ben 48 milliárdot értek el. Mindebben nagy szerepe van annak, hogy a Közgép, úgy tűnik, mindkét politikai oldal kedvence: a cég nyerte el a liberális városvezetés alatt a Margit híd felújítását például. Igazán azonban a kormányváltás után szaladt meg a Közgépnek: mint a Magyar Narancs kiszámolta, a választások óta azok a konzorciumok, amelyeknek a Közgép is tagja volt, 200 milliárd forintnyi megbízást nyertek el, köztük olyanokat is, mint a vasúti infrastruktúra-fejlesztés Záhony térségében 14,5 milliárd forintért.
Építkezési terület. Helyszínelés © Végel Dániel
A hvg.hu úgy tudja, múlt héten egy másik budapesti cégnél, a Provital Zrt.-nél is kint jártak az OLAF munkatársai. A társaság egyelőre nem kívánta kommentálni értesülésünket, választ keddre ígérnek. Az OLAF a Provital-vizsgálatot nem kommentálta lapunknak.
A Provital Zrt. szerződésben áll a fideszes vezetésű józsefvárosi önkormányzattal, legutóbb pedig egyéves szerződést kötött az agrártárcával "közbeszerzési tanácsadói és jogi tanácsadói tevékenységre" közel harmincmillió forintért. A cég üzemelteti a kozbeszerzes.com nevű weboldalt is, ahol a társaság elérhetőségén kívül semmilyen más információ nem található. Ahogy az az OLAF honlapjáról is kiderül, az EU Csalás Elleni Hivatalának nincs igazságszolgáltatási hatásköre. Igazgatási és vizsgálati szolgálatként a vizsgálat lefolytatása után csak ajánlásokat tehet. Az OLAF ezen kívül nyomon követő intézkedéseket indítványozhat, valamint felkérheti az uniós és a tagállami hatóságokat az együttműködésre.
Az OLAF jogosult arra, hogy belső vizsgálatokat folytasson bármelyik európai intézménynél, illetve minden, az EU költségvetéséből finanszírozott szervnél; külső vizsgálatokat folytasson a tagállamokban bárhol, ahol uniós pénzek forognak kockán. E célból az OLAF az adott tagállam, illetve harmadik ország illetékes hatóságaival szoros együttműködésben helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet a gazdasági szereplők telephelyein. | [
"Provital Zrt.",
"Közgép Zrt."
] | [
"Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Hivatala",
"EU Csalás Elleni Hivatala",
"Magyar Narancs"
] |
Steiner Kristóf a járvány miatti izolációról: Számomra ez a helyzet a megvalósult álom
Szulák Andrea: Ha az ember nem tud dolgozni, akkor semminek érzi magát
Leadta mérlegét a dr. Várkonyi Andrea többségi tulajdában lévő cég, a Whitedog Media Kft., amelyet Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos menyasszonya Gergely Judittal közösen birtokol.
A műsorvezetőnő tavaly augusztusban hagyta ott Mészáros Lőrinc akkor válófélben lévő feleségének csatornáját, a Life TV-t, és saját vállalkozást indított, amely néhány hetesen már egy Mészáros Lőrinchez köthető Andrássy úti palotába költözött. Elsőként írtuk meg, hogy a Mészáros Csoport a Whitedog Media Kft.-re bízta társadalmi felelősségvállalási programjának marketingfeladatait. A cég többi megrendeléséről nincsenek információk, mindenesetre induló vállalkozáshoz képest a Whitedog Media repülőrajtot vett:
négy hónap alatt 127 millió forint nettó bevételt és 52,8 millió forint adózott eredményt sikerült elérni. A nyereségből Várkonyi Andreának 35 millió 250 ezer forint osztalék jutott, míg üzlettársa a tavalyi év után 11 millió 750 ezer forint osztaléknak örülhet.
A Whitedog Media Kft. fő profilja a reklámügynökségi tevékenység és a filmgyártás. Az Orbán Viktor miniszterelnök barátjaként is ismert Mészáros Lőrinc a Forbes listája szerint Magyarország leggazdagabb embere, alaposan lekörözve az éveken át a legvagyonosabbnak tartott Csányi Sándor OTP-vezért is. A felcsúti multimilliárdos és családja vagyonát 479,4 milliárd forintra becsülték. | [
"Whitedog Media Kft."
] | [
"Mészáros Csoport",
"Life TV"
] |
158 millió forintos visszaélésre utaló adatokat talált
Hűtlen kezelés megalapozott gyanújával ismeretlen tettes ellen április 29-én nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.-nél – közölte Bartha László sajtószóvivő. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. portfóliójában lévő társaságnál a tulajdonosi vizsgálat 158 millió forintos visszaélésre utaló adatokat talált, és feljelentést tett az ügyészségen.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Részletek a Magyar Nemzet 2011. május 4-i számában. | [
"Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
Magyari Péter publicisztikája Az MSZP és a Fidesz is nyerhetett volna a BKV-botrányon [2010.01.11. 17:06] BKV körüli botrányok olyan helyzetbe hozták a budapesti pártszervezeteket, hogy hirtelen az is rájuk figyelt, aki egyébként soha az életben nem foglalkozott a fővárosi közgyűlés frakcióival.
Az első komoly lépést hosszú kivárás után az MSZP tette meg. Nagyon rosszul sült el, hogy a nyár közepe óta húzódó botránysorozatra érdemben csak októberben reagáltak. Ekkor kiszivárogtatták, hogy a többi MSZP-s nagyon dühös a fővárosiakra. A szivárogtatás nem túl kemény műfaj, kevesen értik. Viszont abból a szempontból nem volt rossz kezdés, hogy sikerült jelezni: a sok jó ember elhatárolódik a rosszaktól. Ha az lett volna a történet vége, hogy a fővárosiak egy részét csúnyán kizárják, akkor jó kezdés lett volna. A közepes felütést azonban nagyon gyenge folytatás követte.
Aztán az MSZP váratlanul kilépett a fővárosi koalícióból, arra hivatkozva, hogy az SZDSZ nem szavazta meg a fővárosi cégek átláthatóságára vonatkozó javaslatukat. A távozók (köztük két egykori BKV-ért is felelős polgármester-helyettes) magukat szabadságharcosnak beállítva sértetten fordítottak hátat egykori társaiknak. Ez a módszer talán nyáron még közepes alatti teljesítménynek elfogadható lett volna, ám őszre értelmezhetetlenné vált. A különböző "várjuk meg a vizsgálatokat" unalmas időhúzási kísérletek után a "tiszta kezek sértetten elhúzódnak" üzenet teljesen hiteltelenné vált. Pláne, hogy gyorsan jött az újabb szivárogtatás, hogy a koalíciós szakítás lényegében néhány vezető zárt ajtók mögötti gyors döntése volt. Így végképp csak a trükközés üzenete érhetett el az emberekhez.
Addigra az MSZP a következőket üzente: kivizsgáljuk, aztán majd meglátjuk. Kézbe vesszük, rendbe rakjuk, kis türelmet kérünk (Horváth Csaba főpolgármester-helyettes színrelépése). Rendbe raknánk, de az SZDSZ nem hagyja, hagyjuk hát az egészet a francba (koalíciós szakítás). Csak a pártelit furcsa, titkos ötlete volt az előző lépés (szivárogtatások a szakítás után).
A Fidesz a kezdettől inkább csak a fővárosi MSZP-sek felelősségét firtatta. Lényegében békén hagyták a főpolgármestert adó SZDSZ-t, és kesztyűs kézzel bántak az egyéb botrányai miatt is egyre gyanúsabb vezérigazgatóval, Kocsis Istvánnal. A párt csak közepesen használta ki a hatalmas botrányban rejlő lehetőséget. Ahelyett, hogy azonnal mindenkit a börtönbe kívántak volna, beszálltak a Kocsis-Hagyó háborúként elhíresült veszekedésbe, Kocsis oldalán.
A koalíció felbomlása után a Fidesz egy trükkel jött elő: előrehozott önkormányzati választást követeltek, amire esély sem volt, egy évvel a rendes választás előtt erre nincs lehetőség. Az álmegoldás nem hangzott teljesen rosszul, illeszkedett az előző évek parlamenttel kapcsolatos üzeneteihez, azonban gyenge ötlet eleve lehetetlent kérni.
A Fidesz tehát a következőket üzente: Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes a hibás és az MSZP (a koalíciós szakításig). Legyen a törvényekkel ellenkező előrehozott választás (a koalíciós szakítás után).
A nagyon erős "húzzanak a vérbe" közhangulatot az MSZP-nek kezelnie kellett volna, a Fidesznek pedig kihasználnia. Egyiknek sem volt érkezése jól kommunikálni a helyzetet elsősorban azért, mert a mutyiról szóló botrányra mutyit sejtető módon reagáltak. Jellemző, hogy egyik párt felső vezetése sem szólalt meg.
Az MSZP a tehetetlenkedésével, majd a későn hozott megoldást felfaló belső marakodással bukott el. A párt csak egy látványos áldozat árán tudta volna menteni a menthetőt. Ha a hosszú távú pártérdek számított volna, akkor megcsonkítják magukat, és bicegve Canossát járnak.
A Fidesz pedig – egyébként egybevágóan az itt nem taglalt fővárosi SZDSZ-es kommunikációval – látványos felháborodás helyett helyezkedésbe kezdett. Szétválasztotta ellenfeleit, és érezhetően, bár sohasem kimondva, a gyengébbel szövetséget kötött: a háttérben egy titkos Kocsis-Demszky-Tarlós alku sejthető. A kavarás akkor is gyengítette a Fidesz kommunikációját, ha nem is egyértelmű, hogy mitől lett ilyen halvány ez a menet. A hosszú távú érdekeket itt is felülírta, hogy a következő év új fővárosi modelljét lehetett kialkudni a botrány árnyékában. Magyari Péter újságíró, Index A szerző cikkei (Forrás: Kreatív) Megosztás
Szóljon hozzá! (Ehhez lépjen be a lap tetején!) | [
"BKV"
] | [] |
Ártatlannak vallotta magát az a holland férfi a 2015-ös pécsi buszbeszerzés miatt indított perben, aki mostantól új vádlottja a már majdnem két éve indult büntetőpernek. Erre azonban lehetett számítani, arra is, hogy idén már nem lesz ítélet a perben, de arra nem, hogy mégsem hallgatják ki azt a férfit, akit korábban többször is idéztek tanúnak, s aki beismerten mintegy 170 millió forinthoz jutott hozzá munka nélkül, a pécsiek buszvásárlásra adott pénzéből. És akinek a szerepét és “ügybe" kerülését a hatóságok semmilyen módon nem tisztázták az eddigi eljárásban. MInt többször leírtuk, ő egy emberhez köthető biztosan, akit felemlegettek a Volvo-buszok vásárlása kapcsán: Bánki Erikhez.
Nem tett lényegi tanúvallomást csütörtökön, a Kaposvári Törvényszéken az a holland férfi, aki mostantól új vádlottja annak a büntetőpernek, amely a 2015-ös pécsi buszbeszerzés, egy hollandiai Volvo-flotta megvásárlása miatt indult. És amely per lényegében arra keresi a választ, hogy miért és hogyan került akkori értéken (euróban való ügyletekről van szó) alsó hangon is mintegy 670-700 millió forinttal többe a buszok megvásárlása, mint amennyiért megvásárolhatták volna azokat.
Mint ismert ugyanis a hollandiai flottára volt egy előzetes vételi ajánlat, amely eljutott Pécsre. Az nem egészen 2,9 millárd forintról szólt, az akkori euró-forint árfolyamot figyelembe véve. És amiről úgy tudjuk, hogy az még tíz busszal, ráadásul a tíz legértékesebb busszal többről is szólt. Ehhez képest Pécsett már úgy számoltak, hogy 3,5 milliárd forint lesz a buszbeszerzés, ha kiírják közbeszerzésre, és valóban majdnem ennyibe is került végül. A teljes összeget hitelből fizette a Tüke Busz, illetve a pécsi önkormányzat, végső soron tehát a pécsiek.
A most beidézett holland férfi volt az első gyanúsítottja ennek az ügynek, Hollandiában, mert ott indult el időrendben az első eljárás, pénzmosás gyanújával. Később azonban, 2019 végén már egy magyarországi nyomozásban is gyanúsított lett a buszok leszállítását közbeszerzésen megnyerő holland férfi.
Az azonban nem ugyanaz a nyomozás volt, ami (mondjuk így) a fő nyomozás volt, ez csak később indult el a holland hatóságok noszogatására tudtunkkal, a két ügy pedig most ért össze. Ezért “csatlakozott csak be" az már bírósági szakban is két éve folyó eljárásba a holland férfi, illetve az ő ügye.
Az ő hollandiai cége volt az egyetlen indulója a pécsi buszbeszerzési eljárásnak, és meg is nyerték azt, annak ellenére, hogy minden paraméterben nem feleltek meg a buszok, illetve hogy magasabb árat mondtak a Pécsett megállapított keretnél, de aztán alkuval ezt akkor a pécsiek leszorították. (Ha valóban összejátszottak az ügy szereplői, akkor ez is lehetett persze az előre megbeszéltek alapján egy elfogadott menetrend.)
A holland cégvezető azt mondta a bíróságon, hogy nem bűnös, ártatlannak vallotta tehát magát. Tanúvallomást most nem kívánt tenni, sőt az új magyar eljárásjogi szabályokkal élve azt is jelezte, hogy a jövőben nem kíván eljönni Magyarországra a tárgyalásokra. Merthogy lehetséges már, hogy nem vesz részt, ügyvédje is képviselheti. Neki ráadásul most új ügyvédje van, pár napja, a régi, kirendelt védővel nagyon nem volt megelégedve. Ahogyan a magyar eljárással sem, nem értette, hogy miért nem fordítottak le fontos iratokat már korábban, hogy miért nem küldték el neki szabályosan a vádiratot holland nyelven (a postai kézbesítés alapján úgy tűnt, azt átvették), és hogy miért áll 2022-ben a bíróságon új vádlottként egy 2015-ös buszeladás miatt. Annyit elmondott még, hogy teljesen jogszerű volt szerinte az ügylet, ő és a másodrendű vádlott, a Pécsi Sörfőzde egykori igazgatója is nagyon sokat dolgoztak ezen az ügyön, és így a pénz, amit kerestek az megjárt nekik. A későbbiekben pedig írásban kíván tanúvallomást tenni.
A holland férfi ügyvédje, a pécsi dr. Pallos Dénes is arról beszélt a tárgyaláson, hogy a holland egy kereskedő nemzet, ahol nem ritka az akár 50-100 százalékos haszon sem, itt pedig 20%-ról van szó.
Megjegyezzük, az ügy lényege azért az, hogy nagyon sok közpénz került finoman szólva is gyanús módon, visszaosztásnak tűnő módon harmadik felekhez, az egyik pedig kifejezetten azt mondta, hogy ő bűnös pénzmosásban. Illetve hogy a vádlott holland férfi cége nem a saját buszait adta el, hanem a hollandiai Volvo buszait, csak sikerült neki valami miatt (jó információi lehettek) a közbeszerzés idejére megszerezni az értékesítési jogot, (opciós vételi ajánlattal).
Az, hogy hogyan került kapcsolatba a másodrendű vádlottal, azt tudjuk, az ismert, de azt hogy mi kötötte őt a harmadrendűhöz, egyelőre nem derült ki. Ő, a harmadrendű tanúként vissza volt idézve az elsőfokú eljárásba, de egyik idézésre sem jelent meg, mondván beteg. Őróla csak azt tudjuk, hogy Bánki Erik testvérének egyik cégében volt szerepe. Bánkit a rendőrség nem, a bíróság kihallgatta, miután az azóta elhunyt elsőrendű vádlott szerint Bánki részt vett a buszbeszerzés megszervezésében. Bánki ezt tagadta.
Ma viszont kiderült, hogy a magát első fokon bűnösnek valló harmadrendű vádlott mégsem lesz meghallgatva. A per december 8-án folytatódik, három olyan tanút hallgatnak ki, akiket már korábban is, és akik tartották a kapcsolatot a holland férfival. Az azt követő tárgyaláson pedig már a perbeszédek következnek. A volt harmadrendű vádlottat azonban már nem idézik meg újra. Talán másodfokon hallhatjuk, hiszen ő eddig mindvégig hallgatott szerepéről. Csak azt tudjuk, hogy maga szerint is bűnös. | [
"Tüke Busz"
] | [
"Pécsi Sörfőzde",
"Kaposvári Törvényszék"
] |
A BKV vezérigazgatójának menesztését kezdeményezik a szocialisták, ám ebben sem az SZDSZ, sem a Fidesz nem támogatja a pártot. Mindkét fél az ügy eltussolásának szándékával vádolja a másikat.
Kocsis István vezérigazgató menesztését kezdeményezik a fővárosi szocialisták, mivel a BKV-nál kialakult helyzet megoldására a jelenlegi vezetővel nem látnak esélyt - jelentette be Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke és Steiner Pál, a fővárosi MSZP frakcióvezetője tegnapi sajtótájékoztatójukon.
Az MSZP országos elnöksége a budapestiek kezdeményezésére már a párt múlt heti ülésén jelezte: szigorú vizsgálatot várnak a botrányos végkielégítési ügyekben, amelyek miatt a rendőrség is nyomoz. Szerdán szocialista körökből arról tájékoztatták lapunkat, hogy a vizsgálatok felgyorsítását kérték Hagyó Miklós főpolgármester-helyettestől. Személyi kérdésekben akkor még nem foglaltak állást. Az éjszaka azonban fordulatot hozott: a szocialisták ma már mielőbbi vezetőváltást szorgalmaznak, s ehhez kérik a koalíciós partner, az SZDSZ és az ellenzék támogatását is. Egyedül ugyanis ezt nem tudják megtenni.
A kérdésben a gazdasági bizottság dönthet. A 12 fős testületben az MSZP-nek 5, az SZDSZ-nek 2, a Fidesz-KDNP-nek 4, az MDF-nek pedig egy képviselője van. A bizottság alelnöke Székely Gábor, a BKV felügyelőbizottságának elnöke. Kocsis leváltását Hagyónak és Ikvai Szabó Imre SZDSZ-es főpolgármester-helyettesnek közösen kellene kezdeményeznie ahhoz, hogy a gazdasági bizottság számára nyilvánvaló legyen: az indítvány közös egyetértésben fogant.
Kérdés, hogy az SZDSZ támogatja-e a menesztést. Ikvai-Szabó Imre szakmailag alátámasztott írásbeli javaslatot vár a fővárosi MSZP-frakciótól, mivel szerinte az elmúlt öt napban ötször változtatták meg a véleményüket e tárgyban. Ikvai indokoltnak tartaná, hogy a BKV-nál kialakult helyzetről az ügy költségvetéssel való szoros összefüggései miatt a Fővárosi Közgyűlés foglalna állást.
Ez egybecseng a Fidesz javaslatával. Tarlós István érthetetlennek tartja a szocialisták menesztési javaslatát a vizsgálat kellős közepén. Ennek csak akkor van értelme, ha attól félnek, hogy az ismertté vált ügyeknél is kényesebbek kerülnek felszínre - magyarázta lapunknak a Fidesz fővárosi frakcióvezetője. Ő azt javasolja majd Demszky Gábornak, hogy a BKV vezetői kinevezésének és menesztésének jogát a Fővárosi Közgyűlés vonja magához.
Az SZDSZ és a Fidesz "együttmozgása" nyomán új koalíció születhet a Fővárosi Önkormányzatban, legalábbis a BKV-ügy lenyugtatására, a szocialisták szerint eltussolására. Az elmúlt napok történései több alkalommal is alátámasztották a gyanút, miszerint Kocsis és a liberális városvezetők nem érdekeltek a BKV-ügyek tisztázásában, és minden eszközt megragadnak a vizsgálatok hátráltatására, így ezek eredményére várni felesleges - vélik a budapesti szocialisták.
- A korábbi végkielégítések oka, mértéke, illetve a hatályban lévő szerződések tartalma néhány óra alatt kideríthető - magyarázta Burány Sándor, aki a Demszky Gáborral folytatott beszélgetése alapján meg van győződve arról, hogy a BKV-vezér nem élvezi a főpolgármester bizalmát. Az SZDSZ-frakció egészére már nem biztos, hogy ez igaz. Ebben az esetben Burány Sándor szerint a politikai felelősséget is vállalniuk kell. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Közgyűlés",
"Fővárosi Önkormányzat"
] |
Az MSZP-ből kivált, de országgyűlési mandátumától csak február 12-én válna meg Simon Gábor. Egy bécsi bankszámlán százmilliókat parkoltató szocialista politikus addig képviselői védettséget élvez. Vajon miért nem azonnal, csütörtökön mondott le a képviselőségéről, miért kell várnia jövő szerdáig?
A Magyar Nemzet február 4-én írt először arról, hogy Mesterházy Attila szocialista pártelnök helyettese, Simon Gábor évek óta hatalmas, több száz millió forintos vagyont parkoltat egy osztrák pénzintézet számláján. Az MSZP-s honatya a csaknem kétszázötvenmillió forintos összeget nem tüntette fel egyetlen vagyonnyilatkozatában sem. A legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon mentelmi jogának felfüggesztését.
Simon február 6-án jelentette be, hogy minden MSZP-s tisztségéről és február 12-ei hatállyal országgyűlési képviselői mandátumáról is lemond. Mesterházy helyettese egyébként egy szót sem szólt arról, honnan szerezte a százmilliókat, és miért nem tüntette föl a vagyonbevallásában, csupán annyit közölt: jóhiszeműen hibázott, és el tud számolni. Kérdés, hogy miért csak több nap múlva kíván megválni a mandátumától, ha el tud számolni a vagyonával.
Miért vár Simon február 12-éig?
A mentelmi bizottság már február 10-én, hétfőn tárgyal Simon ügyéről, ahol meg is hallgatják a politikust. Február 12-én, szerdán pedig döntést hoznak a vagyonnyilatkozatáról. Simon Gábor jövő hét szerdáig képviselői védettséget élvez, addig van ideje kigondolni, mit lép vagyonnyilatkozatával kapcsolatban.
Azt azonban továbbra is teljes homály fedi, honnan, hogyan és milyen céllal került ennyi pénz hozzá. A Fidesz részéről egyebek között azt szeretnék megtudni, hogy ez az összeg azonos-e azokkal a párthoz vándorló "gyanús százmilliókkal", amelyekről Gyurcsány Ferenc a közelmúltban beszélt.
Az MSZP-nél tehát sietősen próbálják magukról lerázni az ügyet, és a helyzetet úgy kommunikálják, hogy innentől Simon magánügye. Érdekes, hogy ennek ellenére politikusuk a képviselőségtől csak jó néhány nap múlva válna meg. Ha a százmillióknak nincs közük pártjához, különös, hogy miért akarja február 12-ére kitolni a búcsút, amikor egyébként a mentelmi bizottság várható döntésének eredményeképp a parlament február 13-án úgyis kiadná.
Tudott-e róla az MSZP vezetése?
A kormánypárt arra is kíváncsi, hogy Simon Gábor gyűjtött-e adományt, támogatási pénzt az MSZP-nek, és ha igen, akkor használtak-e fel belőle bármilyen, esetleg politikai célra. Kérdéses az is, hogy a szocialisták vezetésének van-e tudomása arról, hogy mások is parkoltatnak-e további százmilliókat különféle számlákon. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Kubatov elutasította Vizoviczki kérését
Vizoviczki Lászlótól semmilyen támogatást nem kapott a Fidesz – jelentette ki a Magyar Időknek Kubatov Gábor arra reagálva, hogy a Jobbikhoz köthető N1TV hírül adta, a vállalkozó levélben kért segítséget szabadlábra helyezése érdekében a kampányban nyújtott segítségért cserébe. A pártigazgató egyébként a levelet 24 órán belül átadta a bűnüldöző hatóságoknak.
Az N1TV csütörtöki ügyészségi dokumentumokra hivatkozva bemutatta azt a nyomozás során 2013-ban lefoglalt levelet, amelyben a költségvetési csalással, vesztegetéssel és más bűncselekményekkel vádolt Vizoviczki László kampánytámogatást és fideszes politikusokat nem érintő bűnügyi információkat is ígért cserébe azért, hogy szabadlábon védekezhessen.
A Jobbik frakcióvezető-helyettese, Staudt Gábor feltételezése szerint a levelet Kubatov Gábornak, a Fidesz pártigazgatójának címezték. Az ellenzéki politikus arra vár választ, hogy a felek ismerik-e egymást, illetve milyen támogatásról, illetve milyen bűnügyi információkról lehet szó.
Kubatov Gábor lapunk kérdésére elmondta: Vizoviczki Lászlóval talán két alkalommal találkozott. Egyszer egy óvodai rendezvényen, egyszer pedig a Fradi elnökeként beszélt vele. Közölte, a megbeszélést egy országos médiaügynökség vezetője hozta tető alá az üzletember kezdeményezésére.
– Vizoviczkivel ekkor két témáról beszéltem. Az egyik, hogy be szeretett volna fektetni a sportba, és a Fradiba. Ettől elzárkóztunk, a vállalkozó befektetésére egyszerűen nem tartott igényt a klub. A másik téma – mivel éppen a West-Balkánban történt tragédia után jártunk – a fiatalok biztonságos szórakozása érdekében szükséges teendőket foglalta magába – fogalmazott Kubatov.
Leszögezte, Vizoviczki Lászlótól semmilyen támogatást nem kapott a Fidesz.
– Csak emlékeztetnék mindenkit, hogy kétharmaddal nyertük az országgyűlési választásokat, a győzelmet semmilyen körülmény nem fenyegette, semmiféle segítségre nem szorultunk rá – jelentette ki. Kitért arra, hogy a szóban forgó levelet az akkor éppen előzetes letartóztatásban lévő férfi ügyvédje juttatta el hozzá. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a dokumentumot huszonnégy óra leforgása alatt eljuttatta a bűnüldöző szervekhez.
– Nem is tehettem mást, nincs takargatni valóm, nincs mitől tartanom – jegyezte meg. Ezeket a tényeket – folytatta – szívesen megosztottam volna a Jobbik lakájmédiájával is, ám őket az igazság láthatóan nem érdekelte, a médiumot csupán a lejáratási szándék vezérelte. Hozzátette: az alvilági körök rendre megkörnyékezik a politikai döntéshozókat, hogy különböző lobbiérdekeket érvényesíteni tudjanak.
Emlékezetes: Kubatov Gábor már a Népszabadságnak 2012-ben adott interjújában is helytelenítette, hogy bizonyos gazdasági körök megkísérlik befolyásolni a politikát.
A lap kérdésére válaszolva akkor kijelentette: "A nemzetbiztonsági bizottság a szerencsejáték-törvény kapcsán azt mondta, voltak olyan kísérletek, amelyekkel ma Magyarországon befolyásolni próbálja a politikát egy bizonyos réteg. Ezek nem az ellenzék által befeketíteni kívánt hazai vállalkozók, hanem alvilági körök. Olyan szabályokat kell alkotni, hogy ezeket a csoportokat elszigetelhessük a politikától, s hogy központi pénzből minél olcsóbb kampányt lehessen folytatni."
Majd hozzátette, hogy a szerencsejáték-törvény expressz módosításával "mi az alvilági köröknek üzentünk, és ebben konszenzus volt a parlamenti pártok között. Határozottan vissza kell utasítani minden, ezekből a körökből érkező közeledési kísérletet." | [
"Fidesz"
] | [
"Magyar Idők"
] |
A politikus ezt vasárnapi sajtótájékoztatóján közölte a Miniszterelnöki Hivatal épülete előtt, hozzátéve,hogy a kormányfőnek a rendelkezések értelmében 15 napon belül választ kell adnia. A képviselő szerint ennek a horribilis összegnek a fejében szegényes internetes portál jött létre, ennyi pénzből például azt is meg lehetett volna oldani, hogy egy webkamera segítségével akár egy debreceni, akár egy putnoki újságíró bekapcsolódjék a kormányszóvivői tájékoztatóba, és mind kérdése, mind az arra adott válasz látható és hallható legyen.
Pettkó András választ vár arra is, hogy a hivatal miért fizetett sok pénzt egy ingyenesen is beszerezhető szoftverért. Elgondolkodtatónak tartja, hogy a kormányzati luxusportál-botrány kirobbanása másnapján egy blogger másfél óra alatt nulla forintból hozott létre egy honlapot, melyen több tartalom volt, mint a 200 millióból félkészre "sikerült" kormányszóvivői honlap. A politikus a kormanyszovivo.hu beruházását összehasonlította a bankok portáljaival, amelyek szerinte sokkal kevesebbe kerültek, holott egy pénzintézet számítógépes rendszere szuperbiztonságos számlavezető- és levelezőrendszert, telefonos és internetes terminálokat is tartalmaz.
Az írásbeli kérdésre a kormányfőnek 15 napon belül választ kell adnia a törvény szerint - tette hozzá Pettkó András. A kormányszóvivői iroda tájékoztatás szerint a kormanyszovivo.hu és a sajto.kormanyszovivo.hu honlapok esetében egy komplett informatikai rendszer létrehozásáról van szó. Nem önmagában a két honlap került tehát 200 millió forintba, hanem egy összetett informatikai rendszer kialakítása és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások összesen. Az informatikai rendszer megvalósításakor minden olyan mozzanatnál közbeszerzési pályázat alapján választották ki a beszállítókat, amikor a törvény azt előírta.
A komplett informatikai rendszer teljes költségéből a szerverek és az adattároló egységek, valamint a szerverekkel kapcsolatos szolgáltatások ára összesen mintegy bruttó 80 millió forint. Ehhez a rendszer tervezése, a rendszerintegráció, a folyamatkialakítás, a szabályozás, az adatfeltöltés, az oktatás, és a kapcsolódó szolgáltatások ára adódik hozzá, amely bruttó 100 millió forint. A rendszer szállítója a 2007. májusi központosított közbeszerzési eljárás során kiválasztott Synergon, valamint a HP Magyarország volt - közölte a kormányszóvivői iroda.
A szoftverekért, illetve a szoftverek örökös licenszéért kevesebb, mint bruttó 20 millió forintot fizetett a megrendelő. A szoftvereket a Synergon 4,1 millió forint értékben (MySQL), a Digital Natives 9,6 millió forint értékben (közvetítő-, archiváló- és beszédfelismerő szoftver) és a Szoftver ABC 5,5 millió forint értékben (Adobe licencek) biztosította a rendszerhez. A rendszert - biztonsági okokból és az ehhez kapcsolódó törvényi kötelezettségéből fakadóan - a kormányzati gerinchálózatot is üzemeltető Kopint-Datorg Zrt. működteti. A kormányszóvivői iroda közölte azt is, hogy Pettkó András a törvényben előírt határidőn belül meg fogja kapni a választ, ám a kérdései még nem érkeztek meg | [
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Digital Natives",
"HP Magyarország",
"Kopint-Datorg Zrt.",
"Szoftver ABC"
] |
Legalábbis a Hvg.hu így tudja. Az Index úgy értesült, hogy a szocialista politikusnak megadják a lehetőséget arra, hogy önként távozzon.
Távoznia kell a közéletből Simon Gábor szocialista politikusnak, aki vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel, hogy több százezer dollárt és eurót tart külföldi számlán – írta meg a Hvg.hu.
A lap információi szerint erről egy összbaloldali válságstáb döntött, Mesterházy Attila szerint pedig Simonnak minden posztjáról le kell mondania, és a lehető leghamarabb ki kell vonulnia a közéletből.
A Hvg.hu forrásai arra tippelnek, hogy Simon volt felesége szivárogtatta ki a Magyar Nemzetnek a bankszámlával kapcsolatos információkat. A politikus egy éve vált el, új kapcsolatából már gyermeke is született – írja a lap.
>>>> A Magyar Nemzet megnevezte a negyedmilliárdos szocialistát
Az Index szocialista forrásból ugyanakkor úgy tudja, biztos, hogy lesz következménye az ügynek, de a pártvezetés megadja Simonnak a lehetőséget arra, hogy ő távozzon.
Az osztrákok is kiadhatták
Egyébként azt sem lehet kizárni, hogy nem Simon volt felesége, hanem az osztrákok adták ki az információkat valamelyik magyar hatóság megkeresésére. Ez nem lenne példa nélküli: 2009 óta az osztrák pénzintézetek is adhatnak ki információkat külföldi hatóságoknak, igaz, csak konkrét megkeresésre, konkrét ügyben és bizonyos feltételek mellett. De ebben az esetben a számlatulajdonost is értesítik arról, hogy az információkat kiadják.
Azt az elméletet, hogy a volt feleség szivárogtathatott, gyengítheti, hogy a Magyar Nemzet tavaly októberi adatokra, feltehetően bankszámlakivonatra hivatkozik, Simon azonban már egy éve elvált feleségétől.
Nem tudni, honnan lehetett ennyi pénze
Simonról, aki korábban a szocialisták országos választmányát vezette, a Magyar Nemzet írta meg, hogy 2008 januárjában számozott értékpapírszámlát – két klíring és két time deposit számlát – nyitott egy osztrák banknál. 2008. január 28-án és 2009. április 10-én ezekre a számlákra 575 000 eurót és 162 954 dollárt helyezett el a lap szerint.
A lap azt is megtudta, hogy Simon Gábor az összegeket később határozott idejű bankbetétekbe, majd értékpapírokba fektette. A betétszámla egyenlege 2013. október 16-án 770 000 eurót mutatott. A szocialista országgyűlési képviselő az osztrák pénzintézetnek úgy nyilatkozott, hogy a vagyon többek között egy cég, valamint egy budapesti ingatlan eladásából származott.
Kutakodni kellett volna Simon után Egy uniós direktíva szerint szigorúbb szabályozás vonatkozik a politikusokra, ha bankszámlát nyitnak. Simonról még az osztrák bankároknak is tudniuk kellett volna, hogy kicsoda. Emellett ki kellett volna vizsgálniuk a pénz eredetét is. >>>> De miért? És hogyan?
Itt megírtuk.
A politikus 2003-ban 9 497 375, 2004-ben 6 256 800, 2005-ben 7 708 677, 2006-ban 7 615 266, 2007-ben 11 102 556 forint adóköteles jövedelemben részesült. Simon vagyonnyilatkozataiban a külföldi betétszámlán elhelyezett megtakarítás nem szerepel. Az összeget jövedelemként sem vallotta be, így a jogszabályok által előírt adót sem fizette meg. A Magyar Nemzet szerint az MSZP elnökhelyettese okirat-hamisítást követett el azzal, hogy valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatokat nyújtott be az Országgyűléshez, de bűncselekmények elkövetésének gyanúját veti fel az is, hogy a megszerzett vagyona után nem fizetett adót. És persze kérdés az is, honnan volt neki ennyi pénze.
A szóban forgó időszakban azonban Simon Gábor tulajdonában nem volt olyan értékű ingatlan, valamint gazdasági társaság, amely magyarázatot adhatott volna a mesés összeg eredetére. A politikusnak a kérdéses időszakban három helyről származott rendszeres jövedelme. 2008-ban mint országgyűlési képviselő 5 829 120, mint önkormányzati képviselő 2 538 677 forint jövedelemben részesült.
Simon Gábor a Magyar Nemzet cikkének megjelenése óta nem állt a nyilvánosság elé, a telefonját sem veszi fel.
Duplán befutó helye van Simonnak
Az MSZP elnökhelyettesének duplán befutó helye van az Összefogás listás és egyéni képviselőjelöltjeként a 2014-es parlamenti választáson. A szocialisták országos listáján a 8. helyet kapta meg, ami az Összefogás közös listáján a 12. helyet jelenti. A parlamentbe azonban nem listáról, hanem egyéni képviselőként került volna be, ugyanis XVIII. kerületi (Budapest 15. vk) indulóként a Republikon elemzése szerint egyenesen a 10. legesélyesebb volt az összes ellenzéki egyéni jelölt közül a győzelemre.
Mesterházy Attila pártelnök jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, csütörtök este lesz újra Magyarországon. Úgy tudjuk, a szocialisták vezető testületei – melyeknek a jelöltállításról döntési jogkörük van – is össze fognak ülni a hazaérkezése után. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Egészségügyi korrupció: szélesen terítve
A magyar egészségügy aggasztó állapota állandó téma a közbeszédben. A kormány azt szajkózza, hogy sok pénzt költ erre. A pénz valahol eltűnik. Az ÁSZ lesújtó kritikát alkotott az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közpénzfelhasználási gyakorlatáról. A furcsa közbeszerzések mögött állami cégvezető, hadfelszerelési kormánybiztos és Mészáros Lőrinc bizalmi emberei is felsejlenek.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a múlt héten hozta nyilvánosságra az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 2015-2017 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzésének eredményét. Az ÁSZ megállapította, hogy az egészségügyi intézmények eszközellátásáért felelős állami intézmény az ellenőrzött időszakban nem biztosította az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást, a vagyon értékének megőrzését. Ráadásul az intézmény nem volt védett a korrupciós kockázatokkal szemben sem. Ez az ÁSZ szóhasználatát tekintve erős megfogalmazás. Főként, ha a részleteket is hozzávesszük.
Az ÁSZ szerint a központ belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű a vizsgált években, míg 2017-ben a belső ellenőrzés működtetése sem felelt meg a törvényi előírásoknak. Az ÁSZ feltárta, hogy ÁEEK-nél a jogszabályok által előírt integritást támogató kontrollok kiépítése nem a kockázatokkal arányosan történt, így az intézmény 2017-ben nem volt védett a korrupciós veszélyekkel szemben. (S ha akkor nem, akkor a kontrollok kiépítése előtt még kevésbé lehetett.)
Bátor vállalkozás ez a jelentés a kormányhoz lojális számvevőszék ellenőreitől. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) például 2016 óta vizsgálódik egy ÁEEK által 2015 második felében uniós projekt keretében meghirdetett egészségügyi eszközbeszerzési program ügyében, de még mindig nem sikerült a nyomozás végére jutniuk.
Az eredetileg 9 milliárdosra tervezett, utóbb 32 milliárdosra hízott 2015-ös MR-, CT-, röntgen- és más egészségügyi berendezések beszerzése kapcsán a GVH azt gyanította, hogy a cégek előre egyeztették a pályázati indulásokat. A GVH által vizsgált ügyek éppen arra az időszakra esnek, amelyet most az ÁSZ is vizsgált.
Az ÁEEK 2015-ös szerződései között kiemelkedő rész jutott "Az infrastruktúra fejlesztések az egészségpólusokban" címet viselő uniós programhoz kapcsolódó kontraktusoknak. Az informatikai hátteret szállító T-Systems 850 millió forintos összértéket kitevő szerződései azonban eltörpülnek a VMD Kórházi Technológiai Zrt. 4 milliárd forintot is meghaladó összértékű megállapodásai mögött.
A cégnek előbb igazgatótanácsi tagja, majd 2014-től 2016 áprilisáig (tehát éppen az adott időszakban) vezérigazgatója volt Maróth Gáspár, akit tavaly tavasszal hadfelszerelési kormánybiztossá nevezett ki Orbán Viktor. Maróth Gáspár édesapja egyébként Maróth Miklós, Orbán Viktor régi barátja és tanácsadója, akit nemrégiben az Akadémiától elvett kutatóintézeti hálózat vezetőjének nevezett ki a miniszterelnök.
A VMD Zrt. tulajdonosai között a Medshare Kft.-n keresztül feltűnik Kertész Mariann is, aki Homolya Róbert MÁV-igazgató felesége. Homolya korábban közbeszerzésekért felelős helyettes államtitkár, majd a Miniszterelnökség közlekedéspolitikai államtitkára volt. Még kinevezése előtt vezetett közbeszerzési cégének szerződéseit az OLAF is vizsgálta.
Úgy tűnik, az ÁEEK később sem lett ügyesebb a közbeszerzési tenderek lebonyolításában. Szabálytalanságok miatt 2017-ben (szintén a vizsgált időszakban) két tenderét is elmeszelte a Közbeszerzési Döntőbizottság, több tízmillió forintos bírsággal sújtva az állami céget, amely hiába támadta meg a döntést, a Fővárosi Bíróság is arra jutott, hogy az ÁEEK súlyos jogsértéseket követett el.
Holott a kórházellátó az ÁSZ által vizsgált időszakban számos közbeszerzési tanácsadói szerződést kötött több százmillió forint összértékben tanácsadó cégekkel és ügyvédi irodákkal, köztük a Juratio Zrt.-vel, a Szterényi Ügyvédi Irodával és az Ész-Ker Zrt.-vel. A cégek jól beágyazottak, szerződéses partnereik többek között feltűnik a Magyar Állami Operaház, a Fővárosi Főügyészség, a Földművelésügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az állami HungaroControl Zrt., a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, illetve a Várban zajló nagyszabású kormányzati ingatlanfejlesztésekért felelős Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Kft.-t.
Az Ész-Ker az SBGK ügyvédi irodával közösen számos nagy értékű megbízást nyert az állami szférától, de üzleteltek már Garancsi Istvánnal és Tiborcz István üzlettársának számító Hamar Endrével is. Az SBGK Ügyvédi Iroda oszlopos tagja egyébként nem más, mint Bajkai István, a Fidesz egyik alapító tagja, aki Orbán Viktort és lányát, Ráhelt is több alkalommal képviselte különféle jogügyletekben.
Az ÁEEK állami szerződéssel jól megszórt közbeszerzési tanácsadó cége a Provital Zrt. és az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt. is. (A vizsgált három évben 300 millió forint felett szerződtek a két céggel.) Mindkét cég tulajdonosa Antal Kadosa Adorján, akit Mészáros Lőrinc köréhez szokás sorolni. Legutóbb Andy Vajna egykori médiabirodalmához tartozó Est Médiában szerzett részesedét. Míg az ÁEEK-nak szintén tanácsokat adó Csendes Consulting Kft. a Liget-projekt körül tűnt fel legutóbb.
Az építési, kivitelezési munkákat sem akármely cégek nyerik el. Így az érintett időszakban 2015-ben a Magyar Építő Zrt, 2016-ban a Tiborcz üzlettársaként megismert Paár Attila vezette West Hungária Bau, illetve a Swietelsky kapott több milliárdos megbízást.
Az ÁEEK láthatóan szeret előre gondolkodni. A vizsgált években tucatnyi megvalósíthatósági tanulmányt és koncepciótervet rendelt meg, illetve szakmai tanácsot kért több százmillió forintért. De jutottak milliók jogi képviseletre, "személyek kiválasztására irányuló eljárásban való részvételre", fuvarozásra, "továbbképzések logisztikájának biztosítására" és ingatlan bejegyzésének intézésére is. S ez csupán az a három év, amit az ÁSZ ellenőrzésekor vizsgált.
A kórházfenntartó egyébként közleményben reagált az ÁSZ-jelentésre, kiemelve, hogy Kásler Miklós miniszter a kórházfenntartó gazdálkodása körüli problémákat érzékelve kinevezése után teljes vezetőcserét rendelt el az Állami Egészségügyi Ellátó Központ élén. Az új főigazgató pedig (az ÁSZ által vizsgált időszak után) hivatalba lépésekor áttekintette az háttérintézmény pénzügyi- és vagyongazdálkodását, és intézkedéseket hajtott végre a szabályszerű működés helyreállítása érdekében, beleértve a belső kontrollrendszer kialakításának és működtetésének szabályszerűségét. De azért - tette hozzá az intézmény vezetője - megszívlelik az ÁSZ javaslatait.
S ez jó hír, hiszen már javában folyik a Rétvári Bence EMMI államtitkár által 700 milliárdosra taksált Egészséges Budapestért Program végrehajtása, amelynek keretében az ÁEEK tavaly karácsony után egy nappal csaknem egy tucatnyi szerződést írtak alá MR, CT, RTG berendezések szállításáról 72-672 millió forint közötti értékben, de a program azóta is rendületlenül halad előre.
A négymillió embert ellátó fővárosi és Pest megyei intézményhálózat korszerűsítési programjára kapott pénzből többek között jut a kormánymédia új csillagának számító Balásy Gyula cégének, a New Land Media Kft.-nek, a NER egyik fontos ügyvédjeként számon tartott Perenyei Tamásnak, aki többek között a 4-es metró építése, a 3-as metró kocsijainak felújítása, illetve Paks bővítése körül is feltűnt, az immáron Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó 4iG-nek.
Az újak mellett előkerülnek a régi beszállítók is. A 2015-ös eszközbeszerzéskor 2,3 milliárdért ápolási eszközöket szállító Artmed Kft., illetve az aneszteziológiai berendezésekre szerződő Aladdin Kft. közül előbbi most ágyakat szállít 2 milliárdért, utóbbi lélegeztető gépeket és altatóállomásokat 3 milliárdért. De az időközben NER-közelbe került (A fenti képen Jászai Gellért látható, a T-Systems-et felvásároló 4iG vezérigazgatója) T-Systems is kapott 2,31 milliárdos megrendelést. S újra feltűnt a VMD Zrt is, igaz eddig alig 41 millió forintra sikerült szerződnie. | [
"Szterényi Ügyvédi Iroda",
"Provital Zrt.",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ",
"Juratio Zrt.",
"VMD Zrt.",
"Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt.",
"Ész-Ker Zrt.",
"Medshare Kft."
] | [
"VMD Zrt",
"West Hungária Bau",
"SBGK Ügyvédi Iroda",
"Artmed Kft.",
"Állami Számvevőszék",
"Fővárosi Főügyészség",
"New Land Media Kft.",
"VMD Kórházi Technológiai Zrt.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"HungaroControl Zrt.",
"Est Média",
"Aladdin Kft.",
"Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Kft.",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Magyar Építő Zrt",
"Magyar Állami Operaház",
"Fővárosi Bíróság",
"Csendes Consulting Kft."
] |
Összesen két gyanúsítottja van annak a büntetőeljárásnak, aminek egyik terheltje Varga Zoltán ellenzéki médiamogul – tudta meg a Magyar Nemzet. Ahogy arról lapunk tegnap beszámolt: a 24.hu tulajdonosát hétfőn költségvetési csalással gyanúsították meg, miután az adóhatóság azt feltételezi, hogy a korábban hozzá köthető, lényegében uniós pénzből megalapított Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek pár évvel ezelőtti eladásával kár érhette az Európai Unió költségvetését.
A nyomozást egy feljelentés előzte meg: Budai Gyula fideszes képviselő tavaly fordult elsőként az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF), majd pár hónappal később a NAV-hoz.
Információink szerint a pénzügyi nyomozók azt feltételezik, hogy a kár több mint félmilliárd forint. Úgy tudjuk, a zrt. eladásával kapcsolatban közölték a gyanút az eljárás másik szereplőjével is.
Varga Zoltán ügyvédje, Papp Gábor tegnap kiadott közleményéből kiderült, hogy a médiatulajdonos tagadta a terhére rótt bűncselekményt.
Ügyfelem semmilyen bűncselekményt nem követett el, a vele közölt gyanúsítás hiányos és a büntető jogszabályok téves értelmezésén alapul, emiatt a gyanúsítással szemben mindketten panasszal éltünk
– nyilatkozta Varga védője. | [
"Nógrádi Vegyipari Zrt."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Európai Unió",
"Európai Csalás Elleni Hivatal"
] |
Többször is azzal próbált kihátrálni a kérdések elől Orbán Viktor a bő fél éve indult áfabotránnyal kapcsolatban, hogy nincsenek konkrétumok, nem tudnak dokumentumokról. Utalt arra is a miniszterelnök, hogy az államigazgatás nem tudja, "ki követett el, mit és mikor". Ezzel igyekezett magyarázni azt, hogy a kabinet miért kezeli látványos távolságtartással a botrányt, amelyben ráadásul házkutatással fűszerezve két nyomozás is indult annak kirobbantója, Horváth András ellen, és csak egy az ő feljelentése alapján.
Ennek a kormányzati interpretációnak azonban az ellenkezője tűnik ki abból (a hvg.hu birtokába került, anonimizált) a jegyzőkönyvből, amely Horváth András tanúkihallgatásáról készült idén január elején a Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt ügyekkel foglalkozó osztályán. A jegyzőkönyvet teljes terjedelemben a cikkbe ágyazva közreadjuk. (A jegyzőkönyv a konkrét személyek és cégek neve helyett fiktív monogrammokat és egy-egy betűvel jelölt cégeket tartalmaz, elkerülendő a titok- és jó hírnév esetleges megsértését, de így is érzékelteti, mennyire kiterjedt konkrétumokkal szolgált Horváth András a rendőrségnek.) A jegyzőkönyvből arra lehet következtetni, hogy az áfabotrány kirobbantója tucatnál is több olyan céget nevezett meg rendőrségi meghallgatásán, amelyeket az áfacsaló, adóminimalizáló társaságok közé sorolt. Emellett neveket és dátumokat említve beszélt azokról az esetekről, amelyeknél a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) történt hivatali visszaéléseket gyanít. Kiolvasható az is, hogy az áfacsalási botrány konkrétumairól vannak még dokumentumok abban a feljelentésben, amit Horváth András november elején nyújtott be az ügyészségre, és az úgynevezett zöld dossziéban is. A zöld dossziét – az ebben szereplő információk egy részét a tanúkihallgatásán is felvillantotta Horváth – a rendőrök tavaly december 19-én foglalták le, amikor házkutatást tartottak a NAV volt munkatársának lakásán.
Olvassa el a jegyzőkönyvet - kattintson a képre! © hvg.hu
"Komplett adócsaló hálózatot" kellett elengedni?
A dokumentum alapján a kihallgatáson a rendőrök arról kérdezték Horváth Andrást, milyen konkrét információkkal tudja alátámasztani, hogy a NAV-nál hivatali visszaéléseket követtek el az ellenőrzések során.
A jegyzőkönyvben a NAV volt munkatársa több esetről is konkrét cégneveket említve beszél (az eltérő cégneveket különböző nagybetűk jelölik). Az egyik ügy lényege, hogy Horváth András állítása szerint az A Kft.-t vizsgáló revizort valakik az adóhivatalon belül telefonon arra utasították, "ne tegyen adómegállapítást", magyarán engedje el a céget. Pedig a revizor előtt világos volt, hogy az A Kft. számlagyárként működött, "a beszállítói oldalán egy komplett adócsaló hálózatot tártak fel a kollégák, illetőleg én magam is" – mondta Horváth a kihallgatáson, és utalt arra is, hogy erről több bizonyítékot is csatolt a novemberi ügyészségi feljelentésébe.
Horváth András és a zöld dosszié egy tavaly őszi parlamenti meghallgatáson © Túry Gergely
Az eset ezek szerint 2011 őszén történt, a revizor a NAV Kiemelt Ügyek Igazgatóságán (KÜIG) dolgozott, a szóban forgó cég pedig egy gabonakereskedő társaság volt. Horváth a vallomásában elmondta, az adóellenőrnő "tisztában volt azzal, hogy komoly fiktív számlabefogadások voltak az A Kft. részéről" a vizsgált 2009–2010-es időszakban, és ha bármelyik KÜIG-es dolgozó megnézte a cég, valamint a beszállítói áfaadatait, abból "rögtön kiderülhetett, hogy milyen nagy adóminimalizáló hálózattal rendelkezett".
Az, hogy egy cég "adóminimalizáló", ebben az esetben azt jelenti, hogy figyelt arra, a beszerzései és az értékesítése szinte fedje egymást, ezt fiktív számlák segítségével oldotta meg, viszont arra is ügyelt, hogy egy minimális összegű adót azért fizessen. Egyes cégek azért csinálják ezt, hogy ne dobja ki őket automatikusan az adóhatóság számítógépes kiválasztási rendszere. Ezzel kerülik el azt az ellenőrzést, amit a NAV-nak el kell végeznie a visszaigényelt áfa kiutalása előtt, ha gyanút fog – és az ilyen ellenőrzés szinte magától értetődő, ha egy vállalkozás visszaigényel áfát, ráadásul ezt még nagy összegben is teszi. Az adóminimalizáló társaság mégis lebukhat, ehhez azonban az kell, hogy a NAV-nál külön megnézzék a cég adatait, mert a beszerzései és az értékesítései csaknem teljesen megegyeznek (ami utalhat arra, hogy manipulálják a számaikat).
Több NAV-ost félreállítottak Horváth András a kihallgatásán több olyan kollégáját is megnevezte, akiket szerinte félreállítottak a NAV vezetői. Egyikük vele együtt tárta fel a gabonakereskedő hálózatokat. Egy idő után azonban a felettesük (akinek a neve szintén elhangzott a kihallgatáson a jegyzőkönyv alapján) Horváth szerint azt mondta, hogy nem foglalkozhatnak ezekkel az ügyekkel, és azt is közölte, "elfogyott a bizalma" velük szemben. Ezt követően csak adatrögzítési munkát kaptak, később azt sem. Két másik NAV-ost hasonló módon ügyintézővé fokoztak le, de olyan is volt, akit elbocsátottak – derül ki szavaiból. Horváth beszélt egy olyan volt kollégáról is, akitől 2012 őszén elvettek egy áfakiutalásos ügyet, mert a Külügyminisztériumba érkezett egy panasz a vizsgált cégtől.
Tele van a zöld dosszié védett cégekkel
Horváth András a vallomásában beszélt a úgynevezett "védett adózói körről" is, azokról a nagy cégekről, amelyekig szerinte a NAV érdemi vizsgálatai soha nem érnek el. Ez a lényege annak a botránynak, amit a volt adóhatósági dolgozó tavaly kirobbantott. Akkor azt állította, hogy a legnagyobb adózók, köztük például az áruházláncok ezermilliárd forintos mértékben csalják el az áfát, és ebben segédkezik nekik a NAV.
A "védett adózók" a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező cégek (a fő adónemeket összesítve ők fizetik be a legtöbb adót), ide tartoznak a legnagyobb áruházláncok és a nagy exportőrök is, függetlenül attól, hogy magyar vagy külföldi tulajdonban vannak – magyarázta Horváth. Vallomása szerint "ezeknél történnek adóellenőrzések, azonban kiutalás előtti ellenőrzések alig vannak", és a zöld dosszié tele van ilyen cégekkel. A rendőröknek azt is elmondta, hogy ezt a NAV nyilvántartási rendszeréből tudja, a folyószámla- és ellenőrzési adatokból, amelyekhez jogosultsága volt hozzáférni.
Horváth András több olyan céget is említ a jegyzőkönyvben, amelyeknél szerinte az illetékes adóigazgatóság nem rendelt el ellenőrzést, pedig valószínűsíteni lehetett, hogy jelentős mértékben fiktív számlákat fogadtak be. Utalt arra, hogy tapasztalatai szerint nem rendeltek el áfakiutalás előtti ellenőrzéseket a kiemelt adózók nagy részénél sem, noha a beszállítóik adóminimalizáló vállalkozások. Egy ilyen nagy exportőr céggel kapcsolatban – olvasható ki a jegyzkőkönyből – a NAV dél-dunántúli regionális főigazgatósága például több adóminimalizáló céget is említ a dokumentumaiban, végül mégis arra jut, hogy "gyanús körülményt az ellenőrzés nem észlelt". | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Kiemelt Ügyek Igazgatósága"
] |
MOST ÉRKEZETT
2010. június 02., szerda
Két hét alatt átzavarta a törvényhozás grádicsain a Fidesz–KDNP-többség az állami vagyon kezeléséről szóló új szabályokat, amelyek ismét főszerepet adnak a mindenkori hatalom házi pénzintézeteként használt Magyar Fejlesztési Banknak.
"Eljött az a történelmi pillanat, amikor a nemzeti vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlójának személyét függetleníteni szükséges a kormánytól" – szögezte le Molnár Oszkár a vagyontörvény 2007-es országgyűlési vitájában. A ma már független, de akkor még fideszes honatya azt szorgalmazta, hogy a nemzet vagyonával való rendelkezést kizárólag az Országgyűlésnek alárendelt autonóm szervezetre bízzák, a döntéseket pedig kétharmados többséggel hozza meg a tulajdonosi jogot gyakorló testület.
A társadalmi kontroll efféle igényének mára nyoma sem maradt a fideszes Matolcsy György és Fónagy János által az Országgyűlés megalakulása után azonmód benyújtott javaslatban, amely az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályait hivatott korrigálni. Eszerint a tulajdonosi jogok gyakorlója a nemzeti fejlesztési miniszter, aki feladatát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n (MNV), a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-n (MFB), illetve miniszteri rendelettel felhatalmazott más vagyonkezelőkön keresztül látja el. Az MNV igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjait is a miniszter nevezi ki és mentheti fel – bármikor.
Bár új típusú nemzeti vagyongazdálkodást ígér a módosítás, ez alighanem visszatérést jelent a Fidesz 1998 és 2002 közötti gyakorlatához. Magánosítás helyett az Orbán-kormány inkább az állam tulajdonosi szerepének erősítésére koncentrált, sőt néhány visszaállamosításra is akadt példa, így a Malév Rt., a Concordia Közraktározási Rt., illetve a BÁV Rt. részvényeinek visszavételére (HVG, 2002. március 2.). Végeredményben mintegy 100 milliárd forinttal nőtt az MNV-előd ÁPV Rt. könyv szerinti vagyona ebben az időszakban.
Nyilván ezúttal sem üres szólamként került a módosítás szövegébe a feladat megjelölésénél az állami tulajdon gyarapítása, azaz a vagyoni kör bővítése. Bár a HVG konkrét terveket firtató kérdéseire sem Matolcsy, sem Fónagy nem reagált, Papcsák Ferenc fideszes képviselő szavaiból kicseng az új módi: "vásároljanak, legyenek bátrak", biztatta az országgyűlési vitában a kormányt. Jól paszszolna ehhez az a szakmai berkekben keringő hír, hogy a kormány már tárgyal a Mol Nyrt.-ben lévő 21,2 százalékos Szurgutnyeftyegaz-pakett kivásárlásáról.
A múltat idézi az is, hogy az MNV mellett ismét az MFB lesz az egyik vagyonkezelő centrum. Az ő portfóliójába tartozott az első Orbán-kormány idején a Nemzeti Autópálya Rt., feladatkörébe pedig a tízéves, 600 milliárd forintos sztrádaprogram finanszírozása. Ez a konstrukció alkalmas volt a közbeszerzés elkerülésére és a kiadások államháztartáson kívülre terelésére is. Éppen ezen időszak tapasztalatai alapján kérte Veres János volt pénzügyminiszter, hogy ne fedhesse a banktitok homálya az MFB-hez rendelt állami társaságokat, gazdálkodásukra legyen rálátásuk az ellenzéki képviselőknek is.
Ugyanezt feszegette az LMP-s Scheiring Gábor, aki a – most leköszönt kormány idején vihart kavart – Balatonring-kölcsön esetével illusztrálta a banktitok nyilvánosságot kizáró gyakorlatát. Bár a Fidesz szerint elegendő garancia, hogy az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi "az állami tulajdon feletti tulajdonosijog-gyakorlást", Scheiring – a nyilvánosságot, átláthatóságot szorgalmazó kilenc javaslata egyikeként – azt indítványozta, hogy a kormány negyedévente számoljon be az Országgyűlésnek az MNV tevékenységéről.
Az ellenzéki aggodalmak ellenére az MFB-hez kerül 40 állami vállalat, köztük az autópálya- és a vasútépítésekért felelős Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt., az Állami Autópálya-kezelő Zrt., a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és valamennyi állami erdőgazdaság. Az MFB pedig az államháztartás uniós mérlege szerint nem a kormányzati szektor része. Vagyis üzemi eredménye nem jelenik meg az állami költségvetésben, tőkeemelése, a neki nyújtott állami garancia, az állami társaságoknak adott kölcsöne, kockázatitőke-befektetése nem jelenik meg az államháztartás mérlegében – csak akkor, ha az állami garanciát be kell váltani, vagy a bank veszteséges tevékenysége miatt a mínuszokat állami forrásból kell rendezni.
Az előkészületek alapján nyilván mégis aktívabb szerep vár az – eddig is állami ukázra, nem feltétlenül üzleti alapon hiteleket osztogató – MFB-re. A saláta jellegű törvénymódosítás értelmében a bank 87,5 milliárdos alaptőkéjét az állam 100 milliárdosra emeli, egyszersmind a szavatolótőke 25 százalékáról a 35 százalékára emelkedik az egy ügyfélnek nyújtható hitel maximuma. Az alapvetően hosszú lejáratú fejlesztési kölcsönök kihelyezésére kitalált pénzintézet – a nemzetközi gyakorlattól eltérően – éven belüli hitelnyújtásra is jogosítványt kap.
Az átláthatóságot hiányolta leginkább az ellenzék a törvénymódosítás nyúlfarknyi vitájában. Az MNV ellenőrző testületébe például – szakítva a 20 éves gyakorlattal – nem az országgyűlés pártjainak delegáltjai, hanem csakis a gazdasági és fejlesztési miniszter által kinevezett tagok kerülhetnek. Ezzel megszűnik az a lehetőség, hogy a pártdelegáltak az MNV vagyonkezelésével kapcsolatos bármely dokumentumba betekinthessenek. Ráadásul mind az igazgatóság (amely a miniszterelnök által kinevezett, több tárca jelöltjeiből álló Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács helyébe lép), mind a felügyelőbizottság tagjai bármikor visszahívhatók. Igaz, így nem ismétlődhet meg Tátrai Miklós esete: az MNV-vezért tavaly nyáron menesztették ugyan, ám az eddigi, elmozdíthatatlanságot garantáló szabályozás miatt a vagyongazdálkodási tanácsban mostanáig tag maradt.
Az új szervezeti felállást szakértők úgy értelmezik, hogy az MNV amolyan középkormányzati igazgatási szervvé válik, amely végrehajtja, amit a miniszter mond, egyebekben pedig az állami vagyon használóinak üzemeltetési, beszerzési szolgáltatásokat nyújthat. Egyúttal a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a versenyeztetés mellőzésével értékesítsen állami vagyont egy közelebbről meg nem nevezett "közérdekű cél érdekében", és ingyenes vagyonátadásról is dönthet ilyen módon. A módosítás eltörli azt a passzust is, amelynek alapján az állami társaságok felügyelőbizottságának vezetőjére az Állami Számvevőszék elnöke tehetett javaslatot. Tavaly, a köztulajdonú társaságok magas menedzserfizetései miatt kitört botrány idején a Fidesz még e fizetések megfelezése mellett kardoskodott – mostani módosításával pedig az akkor törvényben rögzített fizetési limitet is eltörölte.
Egyelőre csak annyit tudni, hogy az alapbér akkori, 2 millió forintos korlátja helyett a 2006–2010 közötti kifizetések éves átlagánál "kevesebbre" számíthatnak az állami cégek vezetői.
A módosító javaslat viharsebesen ment át a törvényhozáson. A sietséget azzal magyarázta Papcsák – valaha maga is a privatizációs szervezet igazgatósági, illetve fideszes felügyelőbizottsági tagja –, hogy a jelenlegi menedzsment semmilyen visszafordíthatatlan lépést ne követhessen el. A prevenció azonban nem sikerült elegánsra: a gazdasági bizottság képviselői csak néhány órával az ülés kezdete előtt értesültek arról, hogy a vagyontörvény módosítása napirendre kerül, majd mielőtt az összes képviselő hozzászólhatott volna, a költségvetési bizottsági vitát – fideszes ügyrendi javaslatra – hirtelen lezárták. Az Országgyűlés sem foglalkozott néhány óránál többet a korábban (kétévi GDP-nek megfelelő) 50 ezer milliárd forintnyira becsült, beárazható és csak nagy vonalakban felbecsülhető állami vagyon kezelésének szabályaival, hétfőn a kormánypárti többség egyetlen mozdulattal fogadta el a módosító javaslatokat.
VITÉZ F. IBOLYA | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"BÁV Rt.",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt.",
"Malév Rt.",
"Mol Nyrt.",
"ÁPV Rt.",
"Concordia Közraktározási Rt.",
"Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács",
"Állami Számvevőszék",
"Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.",
"Nemzeti Autópálya Rt.",
"Állami Autópálya-kezelő Zrt."
] |
Büntetőfeljelentést tett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) csütörtökön a két nappal korábban összedőlt utolsó túrkevei szélmalom miatt - közölte az MTI.
Gyuricza Csaba, az MVH elnöke aggályosnak tartja, hogy a több tízmillió forintos pályázati forrásból megvalósult beruházás öt éven belül megsemmisült.
A vagyonkezelő Nimfea Természetvédelmi Egyesület a szélmalom belső felújítására és Molnárház építésére nyert el támogatást az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból. A projekt befejezését követően 2011-ben 15 millió 894 ezer 747 forint támogatást folyósítottak a két projektelemre.
Sallai R. Benedek, LMP-s parlamenti képviselő, aki a támogatások felvételének időszakában és jelenleg is a Nimfea Természetvédelmi Egyesület vezetője, az MTI-nek elmondta: bűncselekmény nem történt, épp az MVH ellenőrizte a kifizetést és a végrehajtást.
Kizárólag a malom belső rekonstrukciójára - ami meg is történt - nyertek pályázati forrást, a külső homlokzati felújításra nem. Utóbbira vonatkozó pályázat az MVH-hoz azért nem érkezett, mert azt nem a hivatalhoz, hanem az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez nyújtották be turisztikai célú pályázatban - közölte.
A felújításról szólva elmondta, hogy egy malom rekonstrukciója azért is különleges, mert egyedi szerkezete miatt csak belülről kifelé lehet haladni vele.
Mivel mindig a malom megőrzése volt az egyesület célja, 2010-ben saját forrásból rakattak tetőt a malomra.
Tavaly hasonlóképpen omlott össze Kunszentmártonban egy szélmalom. Az örökségvédelmi hivatal munkatársai arra készülnek, hogy alaposan átvizsgálják a megyében még meglévő összes ilyen épületet. | [
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal",
"Nimfea Természetvédelmi Egyesület"
] | [
"Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap",
"Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség"
] |
A Rubovszky György elnök által jegyzett dokumentum szerint sem Simоп Gábor, sem családtagjai vagyonnyilatkozataiban nem találtak olyan adatot, amely igazolhatná, hogy az eltitkolt százmilliók legális, bevallott jövedelemből származhattak.
А bizottság - noha ezt bizonyítani nem tudja - úgy véli: fennáll annak a gyanúja, hogy a pénz összefüggésben áll Simon Gábor volt MSZP elnökhelyettesi, országgyűlési képviselői tisztségével. A testület visszafizettetné a volt szocialista képviselővel az Országgyűléstől kapott juttatásait és a törvényt is módosítaná azért, hogy a javadalmazás visszakövetelése "ne csak összeférhetetlenség határozattal történő kimondása alapján bekövetkező mandátumvesztés esetén legyen kötelező, hanem akkor is, ha bármilyen jogcímen szűnik meg a mandátum és utóbb kiderül, hogy fennállt az összeférhetetlenség."
Rubovszky György korábban a mentelmi bizottság zárt ülése után jelentette be, hogy elfogadták a jelentést, amelyről az Országgyűlés dönt. Elfogadásához kétharmados többség kell. A bizottság mostani és korábbi, az üggyel foglalkozó ülésein sem voltak jelen a szocialista képviselők.
Schiffer: átfogó vagyonosodási vizsgálatot
Az LMP frakcióvezetője szerint jogállami keretek között nem lehet visszakövetelni a Simon Gábornak a képviselősége alatt kifizetett juttatásokat. Schiffer András az ügy tanulságának azt nevezte, hogy a politikai elittel szemben vagyonosodási vizsgálatot kellene folytatni. A mentelmi bizottság LMP-s tagja a testület zárt ülése után elmondta, hogy tartózkodott az üggyel kapcsolatos bizottsági jelentés elfogadásakor, azzal főbb vonalakban egyetért, de két alapvető aggálya is van.
Szerinte a kampány sem jogosít fel senkit arra, hogy bűncselekménnyel vádolja meg ellenfelét bizonyítékok nélkül. A pénzek forrását illetően a bizottságnak semmiféle olyan adat nem jutott a tudomására, ami azt valószínűsítené, hogy az MSZP-nek köze van azokhoz a pénzekhez, amelyeket Simon Gábor "itt, ott, amott parkolgat". Schiffer kritizálta, hogy a szocialista képviselők és Mesterházy Attila pártelnök nem jelent meg a bizottsági üléseken, ugyanakkor úgy értékeli, hogy ez a magatartás semmilyen gyanút nem alapoz meg. | [
"MSZP"
] | [] |
A NAV szerint az az LMP által készített dokumentum, amely az áfacsalásokról és az adóhatóság szerepéről szól, olyan részleteket tartalmaz, amik a NAV egy belső, szerzői jogvédelem alatt álló oktatási anyagából származnak. Az adóhatóság szerint az LMP nem kért engedélyt a szövegrészek felhasználásához, ezért jogsértést követett el.
A Lehet Más a Politika (LMP) által 2015. július 31-én tartott sajtótájékoztatón dr. Schiffer András és Vágó Gábor közösen mutatta be a NAV-botrány-jelentés című dokumentumot, amelyet a párt honlapján közzé is tettek (itt elérhető), emlékeztet közleményében a NAV.
Két részből áll
Az 55 oldalas irat két részből áll. Az első 22 oldal az áfacsalások módszereit – forrásmegjelölés nélkül – ismerteti ábrákkal, míg a második rész a sajtóban korábban megjelent cikkeket, szerzői véleményeket és értelmezéseket tartalmazza. A két rész egymástól teljesen független, az utolsó 33 oldal semmilyen visszautalást, szakmai összefüggést nem mutat az áfacsalások módszereit bemutató első résszel, írja az adóhatóság.
Szerzői jogvédelem
A jelentés a 8. oldalig harmadrészben, a 8. oldaltól a 22. oldalig pedig szinte teljes egészében szó szerinti másolata a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által az alkalmazottak belső oktatására készített, az EU és az ellenőrzési szakterület című, szerzői jogvédelem alatt álló tananyagnak. A jelentésben szereplő folyamatábrák is ugyanebből a tananyagból származnak, állítja a NAV.
Sem a NAV-nak, sem az oktatási anyag szerzőjének nem jelezték a jelentés alkotói, hogy a NAV saját oktatási anyagának szó szerinti másolásával fogják a hivatalt támadó jelentést elkészíteni, írja az adóhatóság.
A NAV felszólítja az érintetteket az általuk elkövetett szerzői jogi jogsértések megszüntetésére. | [
"LMP",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Lehet Más a Politika"
] |
Több millió forintos sikkasztás miatt emelt vádat a Heves Megyei Kormányhivatal hivatásos gondnoka ellen az Egri Járási Ügyészség. A Heves Megyei Főügyészség szerdai közleménye szerint a kormányhivatal 2016-ban kötött megbízási szerződést a 64 éves férfival arra, hogy a megyében hivatásos gondnoki teendőket lásson el, írja az MTI.
A feladatai közé tartozott a gondnoksága alatt álló személyek jövedelmének és vagyonának a kormányhivatal által kiadott utasításnak megfelelő kezelése. Maguk a gondnokoltak jórészt fogyatékossággal élő emberek voltak, akiket a bíróság cselekvőképességet teljesen vagy részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezett.
2019 első félévében kiderült, hogy a férfi negyven gondnokoltját megkárosította, összesen több millió, esetenként tíz-néhány százezer forinttal. Előfordult az is, hogy a férfi a számlára vásárolt eszközöket, például műszaki cikkeket nem adta át a gondnokoltaknak, hanem azokat megtartotta magának.
A járási ügyészség negyven rendbeli, a bűncselekmény felismerésére és elhárítására
fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett sikkasztással vádolja a férfit. | [
"Heves Megyei Kormányhivatal"
] | [
"Heves Megyei Főügyészség",
"Egri Járási Ügyészség"
] |
A NAV Központi Hivatal Ellenőrzési Főosztálya maga akarja eldönteni, lehet-e vizsgálni egy gyanúsnak talált online pénztárgépet. A birtokunkba került körlevél utasítása szerint a revizornak, mielőtt intézkedne a pénztárgép bevonásáról, engedélyt kell kérnie a főosztálytól, noha annak se hatásköre, se kapacitása nincs arra, hogy beavatkozzon az első fokú adóhatóság munkájába. Igaz, így a budapesti központ dönti el, indul-e eljárás például valamelyik kedvenc polgármester feleségének trafikjában lefoglalt pénztárgép ügyében.
Nehezen indult, botrányosan folytatódott, és most új magaslatokba ért az onlinepénztárgép-saga. A 2012 őszén bejelentett Matolcsy-csomagban bukkant fel először a pénztárgépek NAV-hoz való online bekötésének ötlete – a 2013-ra tervezett bevezetéstől 95 milliárdos egyenlegjavulást vártak akkor az NGM-ben. Ehhez képest egy évvel később csak annyit tudott bejelenteni a kormány, hogy 2014 januárjára halasztották az indulást. Aztán megint halasztani kellett, egymást érték a fiaskók és botrányok, végül tavaly augusztus 31-e lett a végső határidő.
A két év alatt lezavart repülőrajtnak természetesen voltak fix nyertesei is: a pénztárgépekben használt SIM kártyák forgalmazója és az adatkommunikációs szolgáltató a Mobil Adat Kft. – a cégben 2014 augusztusa óta Garancsi István a többségi tulajdonos. Tulajdonos a cégben mások mellett Hauser Gábor, aki szoros kapcsolatot ápol a NAV informatikai elnökhelyettesével, Vágújhelyi Ferenccel.
A Tiborcz család ebben a történetben is felbukkan: a LED-király bátyja, Tiborcz Péter 2014 augusztusa és 2015 tavasza közt vezette a NAV Informatikai Fejlesztési Főosztályát. További érdekes mellékszál, hogy Garancsi azt a Pap Kornélt vásárolta ki a Mobil Adat-ból, aki nem sokkal korábban egy meghívásos pályázaton elnyerte az Erzsébet téri Terminál Étterem üzemeltetési jogát: az étterem Tiborcz István és Orbán Ráchel törzshelye.
Tavaly őszre végre konszolidálódott a rendszer, az adatok valós időben megjelennek a NAV-nál, ezzel jelentősen visszaszorítva a pénztárgépekkel való manipuláció lehetőségeit – nem mellesleg csökkentve azt a korrupciós kockázatot, amit a helyszíni ellenőrzést tartó revizorok és a pénztárgép tulajdonosának esetleges megegyezése jelentett.
Járulékos költségek Az online pénztárgépeket az üzemeltetőknek évente felül kell vizsgáltatniuk a NAV nyilvántartásában szereplő szervizek valamelyikével. Az éves felülvizsgálat során a szerviz elsődleges feladata az illegális beavatkozások kiszűrése és feltárása. Emellett ellenőrzi és szükség esetén kicseréli az adóügyi ellenőrzőegység akkumulátorát is. Az éves felülvizsgálatot első alkalommal a pénztárgép első üzembe helyezését követő egy éven belül kell elvégeztetni. A felülvizsgálatot ezt követően évente meg kell ismételni, úgy, hogy az egymást követő felülvizsgálatok között legfeljebb egy év telhet el. A felülvizsgálat ára pénztárgépenként 19 ezer forint.
Forrásaink szerint az online rendszerbe lényegében nem lehet belenyúlni anélkül, hogy annak látható nyomai ne maradnának. Ennek gyanúja esetén az eljárás viszonylag egyszerű: ha a helyszíni ellenőrzést végző revizor a pénztárgép manipulálására utaló jelet talál, akkor jegyzőkönyvet állít ki, a pénztárgépet bevonja, és azt vizsgálatra elküldi az illetékes hatósághoz – ebben a zárt rendszerben valóban csökken a visszaélés lehetősége.
Levél a központból
Ehhez képest tavaly november 4-én Dávida Marianna, a NAV Központi Hivatal Ellenőrzési Főosztályának vezetője körlevélben arról értesítette a főigazgatóságok vezetőit, hogy online pénztárgép bevonására csak az Ellenőrzési Főosztály előzetes engedélyével kerülhet sor.
Az utasítás szerint az eddigi egyszerű eljárás helyett az illetékes adóigazgatóság levélben (!) értesíti az Ellenőrzési Főosztályt, megjelölve a bevonási szándék indokát. A Főosztály a levélben foglaltakat megvizsgálja, majd válaszlevélben tájékoztatja az igazgatóságot, hogy "a megjelölt indokok alapján sor kerülhet-e az online pénztárgép bevonására."
Hogy közelebbről mi volt a körlevél célja, az az iratból nem derül ki, de a következményei elég súlyosak. A valóságban ugyanis a folyamat a következőképp zajlik: a revizor jelenti az osztályvezetőjének, hogy be kíván vonni egy pénztárgépet; az osztályvezető megkeresi az igazgatót, aki levelet ír a főigazgatóságnak, az pedig szintén levélben fordul Dávida Marianna főosztályához.
A főosztály elmereng a problémán pár napig, majd a döntés, ugyanezt a szolgálati utat bejárva jut el a revizorhoz. Forrásaink szerint ez legalább egy, de inkább két hetet jelent a gyakorlatban. Vagyis az eljárás gyakorlatilag két hetet ad a gyanúba keveredett pénztárgép tulajdonosának, hogy eltüntesse a bizonyítékot.
Forrásaink szerint az sem érthető, hogy mit tudna vizsgálni az Ellenőrzési Főosztály egy levélben leírt jelenség alapján – annál biztosan nincs több információja, mint a revizornak, aki a saját szemével is látta a gyanúsnak ítélt pénztárgépet, és helyben a rendelkezésére áll minden ezzel kapcsolatos adat. Ráadásul a Főosztály nem is rendelkezik az előzetes vizsgálathoz szükséges erőforrásokkal, ez ugyanis nem profilja, sőt.
A Főosztálynak hatásköre sincs az eljárásra, a Központi Hivatal szervezeti egységeit és azok feladatait felsoroló miniszteri utasítás melléklete még csak hasonló jellegű operatív feladatot sem említ. A Főosztálynak jellemzően elvi jellegű irányítási, illetve koordinációs teendői vannak: az online pénztárgépek vonatkozásában mindössze az engedélyezéssel kapcsolatos hatásköröket említ a miniszteri utasítás.
Körlevél vs. jogszabályok
Mindezeken túl az intézkedés – a NAV működésének jogi feltételrendszerét belülről ismerő forrásaink szerint – súlyosan törvénysértő is.
Többek közt azért, mert azzal, hogy a főosztály az eljáró revizor feje fölött dönt a pénztárgép bevonásáról vagy be nem vonásáról, lényegében elvonja az első fokú adóhatóság hatáskörét. Ráadásul az Ellenőrzési Főosztálynak semmiféle törvényes jogalapja nincs arra, hogy konkrét ellenőrzések vonatkozásában beleszóljon az eljárásba, vagy arról akárcsak információt kérjen. Az adóellenőrzés elsőfokú adóhatósági hatáskör, a főosztálynak pedig semmiféle hatósági hatásköre nincs.
Mindezeken túl az intézkedés azzal, hogy lényegében a Dávida Marianna vezette főosztályhoz telepíti a vizsgálat lefolytatásának, illetve megtagadásának jogát, súlyosan gyengíti az egész rendszer integritását. Adott esetben nehéz lesz megmagyarázni például, hogy a Főosztály miért tagadta meg az engedélyt az X város polgármestere feleségének trafikjában a revizor által bevonni kívánt pénztárgéppel kapcsolatban.
Egy héttel ezelőtt levélben fordultunk a NAV-hoz, azt tudakolva, az intézkedés bevezetése óta hány esetben tagadta meg a Főosztály a pénztárgép bevonását. Választ még nem kaptunk.
Két héttel ezelőtt, a Dávida Marianna által a Népszabadság és a Népszava ellen indított perben tanúskodott a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának volt vezetője. Hegedűs Deme Zsolt vallomása éppen azt bizonyította, bevett gyakorlat volt egyes kiemelt adózókkal kapcsolatos eljárásokban, hogy a hivatal felső vezetői, köztük Dávida Marianna, hatáskörüket messze túllépve, közvetlenül beleszóltak az operatív munkába, adott esetben azt is egyértelművé téve, milyen megállapításnak kell szerepelnie az eljárást lezáró jegyzőkönyvben.
Információink szerint hasonló tartalmú vallomást tettek más volt APEH-vezetők is a Horváth András feljelentése nyomán indult nyomozásban.
Mindeközben folyik az a per, amelyet a NAV indított az Átlátszó ellen. Tucatnyi, a NAV-ról szóló cikkünk közül mindössze egyet kifogásol a hivatal keresete, annak is egyetlen lényeges kitételét: azt állítottuk, hogy a NAV illetékes főigazgatója – hatáskörét túllépve – megakadályozta egy hálózatos áfacsalással kapcsolatos vizsgálat lefolytatását.
A gyakorlat, úgy látszik, nem változott, hacsak nem annyiban, hogy Dávida Marianna most egy körlevéllel hatáskört is fabrikált magának ahhoz, hogy beavatkozhasson az első fokon eljáró adóellenőrök operatív munkájába.
Becker András | [
"Mobil Adat Kft."
] | [
"Ellenőrzési Főosztály",
"Informatikai Fejlesztési Főosztálya",
"Kiemelt Ügyek Igazgatósága",
"Központi Hivatal",
"Központi Hivatal Ellenőrzési Főosztálya"
] |
221,6 millió forintot szánt a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) egy 550 négyzetméteres e-sport létesítmény belső kialakítására, de ez a fedezet kevésnek bizonyult a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció szerint (pdf-ben itt találja).
Az MTK tavaly decemberben írt ki tendert az Új Hidegkuti Nándor Stadionban lévő, 550 négyzetméteres, szerkezetkész helyiség e-sport arénává való kialakítására. A jövendőbeli aréna területe tehát már szerkezetkész, a további munkálatokra kerestek kivitelezőt. Az arénát három bejáraton át lehet majd megközelíteni, lesz benne egy nagyméretű acél galéria, büfé, ruhatár és egy 200 fős lelátó is. A speciális sport-technológiákat, így az óriáskivetítőket, szervereket, hangosítást a, beszerzés – ami amúgy is eredménytelenül zárult – nem foglalta magában.
Január 22-éig két ajánlat érkezett:
az FM Talent Kft., a Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt. és a Future Service Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. közös pályázatában 313,9 milliós ár,
az NF Solár Hungária Kft. ajánlatában pedig 339,6 milliós ellenérték szerepelt.
Az egyesület honlapja szerint Magyarország első e-sport szakosztályát 2017. szeptember 7-én hozta létre az MTK Budapesten. Az e-sportban a legjobb videójátékosok mérik össze tudásukat világversenyeken. Mint írják: terveik szerint a jövőben az Új Hidegkuti Nándor Stadion rendszeresen ad helyet nagyobb hazai e-sport versenyeknek.
A gépek még egy dologban legyőztek minket Most a Starcraft II-ben aratott fölényes győzelmet, bár egy meccset az emberek is nyertek.
Kiemelt kép: Sándor Károly – becenevén Csikar – az MTK híres labdarúgójának szobra a Hidegkuti Nándor Stadion előtt a X. kerület, Hungária körúton. A 2016-ban átadott alkotás Boros Péter szobrászművész alkotása. MTVA/Bizományosi: Róka László | [
"Magyar Testgyakorlók Köre"
] | [
"Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt.",
"FM Talent Kft.",
"NF Solár Hungária Kft.",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Future Service Kereskedelmi és Szolgáltató Kft."
] |
A Fővárosi Törvényszék mai tárgyalásán első fokon, nem jogerősen arra kötelezte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot, hogy hozza nyilvánosságra a közrádió új szignáljait érintő szerződéseket. Az atlatszo.hu még tavasszal adott be közérdekű adatigénylést azt MTVA-hoz, hogy megtudjuk, mennyibe került az a 320 új rádiószignál, melyeket Kovács Ákos komponált.
Fővárosi Törvényszék: nyilvánosságra kell hozni az Ákos-féle rádiószignálok árát from atlatszo.hu on Vimeo.
Az MTVA üzleti titokra hivatkozva elutasította az igénylésünket. Ekkor levélben fordultunk Kovács Ákoshoz, hogy járjon közben az ügyünkben. Levelünkre nem válaszolt, így pert indítottunk az információk megszerzéséért. Az első tárgyalás során az MTVA jogi képviselője időt kért, hogy egyeztethessen a szerződéseket megkötő felekkel, ám a második tárgyalás előtt, augusztus végén visszaadta az ügyet. A szeptember 10-i meghallgatáson az MTVA jogi képviselője nem jelent meg. A bírósági ítélet értelmében az MTVA-nak 15 napon belül ki kell adnia a szerződéseket, amennyiben nem nyújtanak be fellebbezést.
Előzmények és keresetlevél: A közrádiók új szignáljai miatt pereljük az MTVA-t
Ha tetszett a cikk, kattints ide és írd alá a petíciónkat a közmédia finanszírozásának átláthatóságáért! | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap"
] | [
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Rogán szomszédja is dolgozhat a sikerpropagandán, Lázárék pedig kétszáz millióval támogatnak egy rejtélyes szlovákiai magyar alapítványt.
"A felvidéki magyar romák identitástudatának megerősítése, a helyi termékek piaci pozíciójának megerősítése és a fiatal magyar családok közösségi önszerveződésének előmozdítása" - ez a Libertate nevű szlovák szervezet célja, amelyet a Miniszterelnökség 220 millió forinttal támogatott meg legutóbb.
A Libertate viszont eddig nem sokat tett le az asztalra, sőt egy kis rejtély is övezi, a Paraméter.sk szerint legalábbis amikor felkeresték a Libertate székhelyét Somorján, senkit nem találtak ott, a szlovák belügyminiszter szerint a társulás frissen alakult, mindössze egyetlen tagból áll, az ő kiléte azonban ismeretlen. Honlapja nincs.
Megkerestük a Miniszterelnökséget, hogy megkérdezzük, miért támogatták ezt az alig ismert szervezetet. A tárca kérdésünkre elmondta, a Nemzetpolitikai Államtitkárság feladata a határon túli magyarság megtartása, identitástudatuk megőrzése, ezért kiemelten fontosnak tartja az ehhez hozzájáruló szervezetek támogatását, segítését. A Szlovákia területén élő magyarság közösségi tudatának, identitásának erősítése érdekében részesült támogatásban a Libertate is.
A szervezet egyedi kérelem elbírálása szerint részesült támogatásban, nemzetpolitikai forrásból. Azt írták, hogy a pályázat elbírálása minden támogatás esetében hasonló szempontok szerint zajlik, és a Libertate a szerződéskötéshez szükséges feltételeknek eleget tett.
"A támogatás elszámolása más szervezetekkel megegyező módon, a velük kötött szerződés értelmében történik, tartalmi és pénzügyi elszámolás benyújtásával" - írták. | [
"Libertate",
"Miniszterelnökség"
] | [
"Nemzetpolitikai Államtitkárság"
] |
Bár a kormányhivatal engedélyezte a beruházást, a bíróság végül kimondta, hogy környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. Úgy tudjuk, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik munkatársa kezdett magánakcióba a természetvédelmi terület megvédéséért.
383 millió forint állami támogatást kapott fű alatt Balatonboglár fideszes vezetésű önkormányzata a várdombi magasösvény fejlesztésére tavaly, de egyelőre nem tudnak nekikezdeni a beruházásnak – tudta meg a 24.hu. A Magyar Természetvédők Szövetsége egy bejelentést követően ugyanis megkereste az EMLA Egyesületet, amely bíróságon harcolta ki, hogy előzetes környezeti hatásvizsgálat nélkül ne lehessen lombkorona ösvényt építeni a természetvédelmi területen.
Az egyesület ügyvédje, Kiss Csaba a 24.hu-nak elmondta, a Pécsi Törvényszék jogerős döntése értelmében meg kell vizsgálni, hogy a beruházás várhatóan jelentős környezeti hatással jár-e. Vagyis visszadobták a labdát az önkormányzatnak, amelynek szakértőkkel kell megvizsgáltatnia a környezeti hatásokat.
A polgármester, Mészáros Miklós korábban így jellemezte a beruházást:
Ez egy Európában egyedülálló, cölöpökön álló magasösvény kialakításáról szól a Várdomb gerincén, ahol a magas fák tetejével azonos szintről lehet majd csodálni a páratlan balatoni panorámát. A terveket évekig kellett formálni a környezetvédők elvárásai miatt, végül sikerült megtalálni egy mindenki számára elfogadható, kevesebb földmozgatással járó technológiát a kivitelezéshez.
A Somogy Megyei Kormányhivatal egyébként tavaly nyáron engedélyezte a lombkorona sétánynak és a kiegészítő elemeinek építését a védett területen.
Úgy tudjuk, hogy ezt követően a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik munkatársa kezdett magánakcióba, vagyis a Magyar Természtvédők Szövetségének "belülről" szóltak arról, hogy mi készül Bogláron.
Az acélszerkezetes lombkorona sétány 15 darab tartóoszlopból állna, 240 méter hosszan húzódna, és az ösvény 1,4 méter széles lenne, két végén fel- és lejáró lépcsőkkel. A kormányhivatal határozatából az is kiderült, hogy az oszlopok alapozása 8–10 méter mély, és maximum 30 centiméter átmérőjű, 50 centiméter vastag vasalt fejlemezzel összefogva. Az állami szerv azt is megállapította, hogy a beruházással a természeti terület jellege és használata is megváltozik, de olyan előírásokat tett, amelyek betartásával a használatból fakadó környezeti hatások elkerülhetők, mérsékelhetők.
Az önkormányzat egyébként természetesen kikérte szakértők véleményét a beruházással kapcsolatban. Az engedélyezési tervükben arról írnak, hogy a vázlattervet előzetesen egyeztették a Kaposvári Járási Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Természetvédelmi Osztályával, és később helyszíni bejárást tartottak egy természetvédelmi szakügyintézővel, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársával. Az elhangzott javaslatokat pedig beépítették a végleges tervbe, így változtattak a lombkorona ösvény végleges nyomvonalán is. De úgy tűnik, ez is kevés volt, és külsős szakértőknek kell majd dönteniük a terület sorsáról.
A mesterhármas
Ahogy azt már korábban többször is megírtuk, a Magyar Turisztikai Ügynökség titokban, átláthatatlanul ad milliós állami támogatásokat sok Fidesz-közeli vállalkozónak, valamint nagyrészt fideszes önkormányzatoknak. Ennek az egyedi, ad hoc közpénzosztásnak az egyik nagy nyertese évek óta Balatonboglár. Mészáros Miklós polgármester egy tavalyi átadáson a turisztikai fejlesztésekben jól együttműködő "mesterhármasnak" nevezte a vissza nem térítendő állami támogatást nyújtó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), az önkormányzat és a Várdomb szolgáltatásait üzemeltető helyi vállalkozás, a Sziszi Kft.-t együttműködését.
Tavaly nyáron négy, a balatonboglári Várdombot érintő turisztikai fejlesztést adtak át:
a Sziszi Kft. által elnyert 66 millió forintos támogatásból újjáépült egy magaslati akadálypálya,
szintén ez a vállalkozás nyert 45 millió forintot egy városnéző, gumikerekű kisvonat beszerzésére,
az önkormányzat 59 millió forint támogatásból megújította a Várdomb Piknik ligetének infrastruktúráját,
20 milliós támogatásból megújult a Gömbkilátó díszkivilágítása.
Eddigi tudásunk szerint a fideszes önkormányzat 383 milliót forintot kapott a Várdombi Magasösvény fejlesztésére, de a polgármester nyáron az MTI beszámolója szerint azt mondta, hogy "az egyedi attrakció megvalósításához" 500–600 millió forint támogatást remél a település az MTÜ-től. A város egyébként nemrég félmilliárd forint egyedi forrást kapott a Buborék élményfürdő fejlesztésére. | [
"Sziszi Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"EMLA Egyesület",
"Magyar Természtvédők Szövetsége",
"Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság",
"Balaton-felvidéki Nemzeti Park",
"Somogy Megyei Kormányhivatal",
"Kaposvári Járási Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Természetvédelmi Osztálya",
"Magyar Természetvédők Szövetsége",
"Pécsi Törvényszék"
] |
Jogszerűen kapott majdnem hétmillió forintot az Igazságügyi Minisztériumból kirúgott Répássy Róbert. A volt államtitkárnak a lelépési pénz mellé ki nem vett szabadságait is kifizették. Mivel azonban a pénzt 75 százalék adó sújtja, csak a negyedét kapja meg.
Akár egy autót is vehet lelépési pénzéből Répássy Róbert. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát szeptember végén váltotta le Orbán Viktor miniszterelnök, azóta a törvényalkotási bizottság alelnöke lett Tuzson Bence helyett.
Répássy Róbert pénzügyileg nem járt rosszul Forrás: MTI/Kovács Tamás
A kormány honlapjára feltöltött dokumentumból most kiderült, Répássy majdnemhétmillió forintot kapott leváltása után, mindezt törvényesen. A kormány tagjainak fizetését szabályozó jogszabály kimondja, hogy ha egy államtitkárt, vagy minisztert lemondatnak, és legalább három évig hivatalban volt, hathavi fizetés illeti meg.
Répássy Róbert eszerint 5 millió 983 ezer forintot kapott, de ehhez még hozzájön a ki nem váltott szabadságaiért járó 815 ezer forint, így jött ki a végső összeg, 6 millió 799 ezer forint. Az igazsághoz viszont hozzátarozik, hogy az összeget 75 százalékos adó sújtja, így Répássynak csak a pénz negyedét utalják el.
Hende is megkapta
Nemrég Hende Csaba kapott nagyobb összeget, a lemondott honvédelmi miniszternek a jogszabály szerint 3 millió 305 ezer forint ütötte a markát. | [
"Igazságügyi Minisztérium"
] | [] |
Válaszokat vár a Fidesz a Demokratikus Koalíciót (DK) vezető Gyurcsány Ferenctől a bajai választási videó ügyében, miután abba belekeveredett a párt egyik, azóta kizárt tagja is - közölte Kocsis Máté.
A Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a felvétellel kapcsolatban kérdésre úgy fogalmazott: "méltatlanul felejtettük el (...), hogy maga a készítő - és ez ténykérdés - Gyurcsány Ferenc pártjának a tagja", akit erre válaszul kizártak a DK-ból.
A kormánypárti politikus zavarosnak tartja, hogy a DK-nak milyen szerepe lehetett a videóhamisítási ügyben. Kérdés, Gyurcsány Ferenc miből gondolta, hogy "egy egyszerű tagkizárással" el tudja rendezni e súlyos politikai botrányt - mondta.
Kocsis Máté szerint a volt miniszterelnöknek válaszolnia kell arra, hogy van-e bármi köze a videóhamisítási botrányhoz, tudott-e a párttag akciójáról, és ha igen, jóváhagyta-e azt. A Fidesz arra is kíváncsi, Gyurcsány Ferenc egyetért-e azzal az eljárással, hogy a politikai ellenfeleket így kell lejáratni - tette hozzá.
"Gyurcsány Ferenc sem tiszta ebben a kérdésben, ez meggyőződésünk. Bízunk benne, hogy a nyomozás Gyurcsány Ferenc szerepére is ki fog térni" - zárta szavait a kommunikációs igazgató.
A hvg.hu-ra pénteken került fel egy videó a bajai időközi választással összefüggésben, amiről a rendőrségi nyomozás kiderítette, hogy hamisítvány, az azon szereplők megrendezett helyzetet játszottak el a megismételt önkormányzatiképviselő-választás után. A videón egy közvetítő 200 ezer forintot ad át néhány helyi férfinak, és további pénzt és tűzifát ígér nekik, ha ők és családtagjaik is elmennek szavazni a bajai időközi választásra. A méltatlankodó férfiak többször is rákérdeznek, és a közvetítő megerősíti, hogy a pénzt Kovács Csaba, a Fidesz jelöltje, illetve Zsigó Róbert, Baja polgármestere, a Fidesz szóvivője küldte.
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság hétfőn közölte, hogy a felvételt egy a készítésekor is jelen lévő ember átadta egy ismerősének, aki egy további közreműködővel közösen elvitte a szocialista párt székházába, ahol két embernek adták át.
Gréczy Zsolt, a DK szóvivője ugyancsak hétfőn közölte azt, hogy Gyurcsány Ferenc pártelnök utasítására távoznia kellett a Demokratikus Koalícióból annak a párttagnak, akinek - információk szerint - szerepe lehetett a bajai időközi választással kapcsolatos videó elkészítésében.
Az MSZP elnöke kedden megismételte, hogy sem a szocialista pártnak, sem egyetlen politikusának nincs köze a bajai választással kapcsolatos videó elkészültéhez. | [
"Demokratikus Koalíció"
] | [
"Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Összesen 23 esetben tárt fel szabálytalanságokat az Oktatási Minisztérium háttérintézményei és gazdasági társaságainál folytatott vizsgálat - mondta el a Népszabadságnak Stark Antal, az oktatási tárca gazdasági ügyeiért felelős helyettes államtitkára.
A tárca korábbi vezetése nem egyszer szabálytalanul használt fel pénzt, előnytelen szerződéseket kötött vagy fedezet nélkül vállalt kötelezettségeket. Ezekben az ügyekben Magyar Bálint miniszter újabb vizsgálatot kezdeményezett jogászok és könyvvizsgálók bevonásával.
Fedezet nélküli vállalás történt a Fejlesztési és Képzési Alapnál, ahová eddig 9 milliárd forint folyt be, miközben a tárca előző vezetése 17,3 milliárd forint szétosztásáról döntött. Az Informatikai Kormánybiztosság ígérete alapján a korábbi vezetőség 2,9 milliárd forint kiosztását kezdte meg, azonban eddig nem érkezett meg az összeg a minisztériumhoz. A jövőre vonatkozóan is osztottak pénzt: a Comenius minőségbiztosítási programnak például 865 millió forint 2003-as kifizetésére kötöttek szerződést. 2003-ra és 2004-re már 15,6 milliárd forint kifizetését ígérték oda a Nemzeti Kutatásfejlesztési Programból, holott annak éves kerete 10 milliárd forint.
A vizsgálat során 14,8 milliárd forint zárolását javasolták, ebből 13,3 milliárdot zároltatott a miniszter. A képzési alapból elígért pénzek közül 8,3 milliárd forintot kifizetését tartotta vissza: 22 esetben megvonták a támogatást, 3 esetben pedig csökkentették az összeget. A már visszavonhatatlan fedezet nélküli vállalásokat úgy próbálják teljesíteni, hogy további ötmilliárd forintot zárolt a tárca vezetése a háttérintézmények költségvetéséből - teszi hozzá a Népszabadság.
Öt intézménynél további vizsgálatokat tartanak, mert ezek nagy összegek fölött rendelkeztek. | [
"Oktatási Minisztérium"
] | [
"Nemzeti Kutatásfejlesztési Program",
"Fejlesztési és Képzési Alapnál",
"Informatikai Kormánybiztosság"
] |
Az NVB 12:8 arányban hozott döntést a büntetésről. A bírság kiszabását a kifogástevők és több bizottsági tag is azért tartották volna indokoltnak, mert a TV2 nem első alkalommal sértette meg a jogszabályt. Ezúttal egy magánszemély tett panaszt a csatorna ellen. A Kúria is végzésben állapította meg, hogy a TV2 a kormány "Magyarország jobban teljesít" jelmondatú, jelölőszervezeteket népszerűsítő műsorszáma közzétételével megsértette a választási eljárási törvényt. A szpot politikai reklámnak minősül, függetlenül attól, hogy ki a megrendelő, ha az hasonlít valamelyik párt hirdetésére. A magánszemélyek a kifogásukhoz csatolták a Fidesz és a KDNP két, közterületen megjelent, illetve interneten is közzétett politikai hirdetését, amelyek szerintük alátámasztják, hogy a rezsicsökkentés a két párt egyik fő kampánytémája, és azt saját eredményükként jelenítik meg a választók előtt. A TV2 korábban a VS.hu-nak azt nyilatkozta, hogy "nem értenek egyet a Kúria határozatával, de tiszteletben tartják azt", többet nem adják le a hirdetést. Az eltiltás ellenzői egyebek mellett azzal érveltek, hogy az NVB ülésén is levetített műsorszám társadalmi célú reklámnak minősül, ezért azzal nem sérthették meg a választási eljárási törvényt. Korábban a csatorna is ezzel érvelt a Kúriánál: "A TV2 leginkább azért nem ért egyet a döntéssel, mert a társadalmi célú reklámokat tartalmi szempontból nem ellenőrzi, erre nincs kötelezettsége". | [
"TV2"
] | [] |
Féláron újította fel a Semjén család balatoni nyaralóját egy kereszténydemokratákkal szimpatizáló vállalkozó – ez derül ki az N1TV összeállításából. A televíziónak nyilatkozó Dunagép alapító-tulajdonosa számlákkal igazolta, hogy a felújítás a cégnek nem érte meg. Az N1TV-nek nyilatkozó Győri Imre arról is beszélt, hogy a Dunagép több KDNP-s rendezvényt is kifizetett. Benkovics Antalék például Semjén Zsolt születésnapját is egy dunagépes rendezvényként számolták el 2012-ben, a számlákat pedig visszadátumozták, hogy vissza lehessen igényelni az áfát. Semjén Zsolt szerint minden kifizetés szabályosan történt.
hirdetés
"A KDNP elnökeként semmilyen anyagi részhez nincs közöm. Ők fölajánlották azt, hogy legyen egy ilyen családi nap, ahol a KDNP-sek összejönnek. Sok ember, volt, aki egy kis bort hozott, volt aki valamilyen édességet, volt aki húsokat, én azt gondolom, hogy ez egy nagyon rendes dolog. Ha én megtehetném, mert például vannak emberek a cégnél, akik szabad akaratukból segítenek a felszolgálásban, vagy ilyesmiben, én boldogan segíteném a KDNP-t így. Én ebben a világon semmit nem látok. Az Isten tartsa meg Benkovics úr jó szokását, hogy a KDNP-t támogatja, sokan másokkal együtt" – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Nyilvánvalóan korrupciós ügy Semjén Zsolt házfelújításra és szülinapozásra kapott céges támogatása – ezt állítja az MSZP alelnöke. Gőgös Zoltán szerint az ügyészségnek hivatalból kellene vizsgálatot indítania.
"Teljesen mindegy, hogy valaki építőanyagot vesz, vagy kifizeti a melóst az építésnél, vagy odaadja a pénzt, hogy fizesse ki ő, én ebben nem látok különbséget, úgyhogy ez ugyanúgy elítélendő korrupciós cselekedet. Remélem, hogy az ügyészség lát ilyen felvételeket, de, hogy van-e értelme feljelentést tenni, vagy meg kell várni a kormányváltást, és egy újfajta ügyészségnek kell ezt kezelnie, még nem tudom. Mindenesetre, amikor ilyen kiderült, akkor hivatalból eljárást kellene indítani, mert ez nyilvánvaló korrupciós ügy" – mondta a szocialista politikus. | [
"KDNP",
"Dunagép"
] | [] |
A Békés Megyei Főügyészség 2013-as vádirata szerint a most milliárdokért határkerítést építő és üzemeltető Metalcom Zrt. egy költségvetési csalási ügyben valótlan tartalmú számlákat állított ki három állami és európai uniós finanszírozású távközlési projekttel kapcsolatban. A cég vezetőit mégsem vádolták meg – Polt Péter legfőbb ügyész 2014-ben homályos tartalmú válaszban hárította el a miértre vonatkozó országgyűlési képviselői kérdést.
Nemrég számoltunk be arról, hogy a fideszes kötődésű metALCOM Zrt. öt éven át 6,5 milliárd forintért üzemeltetheti a határkerítést, illetve, hogy a cég már a déli határzár megépítésével is nagyot kaszált, mert az ott elvégzett munkákkal nagyjából 18 milliárd forintot kerestek.
A metALCOM – amely a cégnevét az elmúlt években többféle írásmóddal használta – tulajdonosa és vezérigazgatója fideszes kötődésű politikus: Bozó Zoltán 2014-ben a Fidesz–KDNP polgármester-jelöltjeként indult a szentesi önkormányzati választásokon, azonban alulmaradt baloldali vetélytársával szemben. A metALCOM Zrt.-ben Bozó Zoltánon kívül részvényes még Mendelényi Dániel, aki 2011-ben magyar–kínai kormánybiztos volt, majd utazó nagykövet lett.
Bozó Zoltán a választási kudarc ellenére igazán szerencsésnek érezheti magát, és nem csak a metALCOM által elnyert milliárdos nagyságrendű állami megbízások miatt. Hanem azért is, mert bár a cég érintettje volt egy jelentős értékre elkövetett csalás (a Btk. változása miatt jelenleg költségvetési csalás) miatt lefolytatott büntetőeljárásnak, a társaság illetékesei megúszták a felelősségre vonást.
A Békés Megyei Főügyészség vádirata
Az Átlátszó birtokában lévő vádiratot a Békés Megyei Főügyészég 2013. június 12-én nyújtotta be а Gyulai Törvényszékhez. A négy, fiktív számlákat leigazoló, illetve azokat állami és uniós támogatások lehívásához felhasználó vádlott három projekt révén 155 millió forintos kárt okozott az Európai Uniónak, és 107,2 millió forintos kárt a magyar államnak.
Az ügy elsőrendű vádlottja, Szántó József az Impulzus Kommunikáció Kft. ügyvezetője volt. Szántó a másodrendű vádlottal, Szabó Ferenccel együtt látta el a Gyopárosi Kábeltelevízió Kft. cégvezetését. Szabó Ferenc emellett az Oros-Com Kft. ügyvezetőjeként is tevékenykedett.
Az eljárás harmadrendű vádlottjának Szabó Lászlót tette meg az ügyészség, aki egyedüli beltagja és üzletvezetője volt a Compronet Bt.-nek. Az ügy negyedrendű vádlottja, Macsári József Attila pedig Szeghalom polgármestere volt és jelenleg is az.
A történet 2005-ben indult, amikor a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) keretében az ország üzletileg kevésbé vonzó települései számára írt ki – részben az Európai Unió, részben a magyar állam által finanszírozott – pályázatot szélessávú hálózat önkormányzatok általi kiépítésének támogatására.
Az ügyészség szerint még a pályázat megjelenése előtt kiszivárogtak annak részletei és feltételei, így Szántó József olyan konzorciumokat hozott létre, amelyek képviselője a cége, az Impulzus Kommunikáció Kft. lett. A vállalkozó a konzorcium nevében a kistérség számos településének vezetőjét meggyőzte arról, hogy hasznos lehet a pályázaton való indulás. Három társulás jött létre, ezek gesztor önkormányzatai Kaszaper, Szeghalom és Szabadkígyós voltak.
Az előbbi két társulás esetén a MetalCom-R Kft. (2007. június végétől MetalCom Közép-Európai Technológiai és Szolgáltató Holding Zrt.) lett a generálkivitelező. A vádiratban szerepel az is, hogy a cég képviselője Szántó József jó barátja volt. Nem írta le az ügyészség, de a megjegyzés arra vonatkozhatott, hogy a közbeszerzési eljárásnak miként lehetett a nyertese a MetalCom-R.
A szabadkígyósi társulás esetén az Ericsson Magyarország Kft. volt a nyertes, de már a generálkivitelezésről szóló szerződés aláírása előtt alvállalkozói megállapodást kötött a MetalCom-R Kft.-vel a beruházás megvalósítására.
A MetalCom-R mindig ugyanazokat az alvállalkozókat bízta meg mikrohullámú összeköttetések, IP fejállomások, kábeles informatikai hálózatok kiépítésére, mégpedig az OrosCom cégcsoport tagjait: az Oros-Com Kft.-t, a Gyopárosi Kábeltelevízió Kft.-t és az Impulzus Kommunikáció Kft.-t.
A vádhatóság szerint a kivitelezés rendszerét Szántó József azért alakította így ki, hogy az érdekeltségébe és az irányítása alá tartozó OrosCom cégcsoport tagjai fiktív számlák kibocsátásával, túlszámlázás útján jogtalan haszonra tegyenek szert.
"A MelatCom-R Kft. tulajdonképpen csak a nevét adta a projektek kivitelezéséhez a pályázati támogatás 6 százalékát kitevő jutalékért, a pályázati támogatás többi része az alvállalkozói kapcsolat alapján az I. rendű vádlott cégeihez került."
A Kaszapert és térségét érintő beruházás összértéke 100 millió forint volt, amiből 25 millió volt a saját forrás. A 75 millió forintból pedig 44,32 millió volt az uniós, 30,67 millió a hazai forrás. A projekt pénzügyi beszámolóját a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. 2009-ben elfogadta.
Csakhogy kiderült, a kivitelezés során jelentős mértékű túlszámlázás történt, továbbá a távközlési hálózatok a valóságban nem épültek ki a pályázatban elszámolt mértékben és tartalommal. A részletek a vádiratban olvashatóak.
A vizsgálat azt is feltárta, hogy a MetalCom-R Kft., illetőleg az időközben zrt.-vé alakult MetalCom részéről részben valótlan tartalmú számlákat állítottak ki a társulás felé, amelyeket aztán annak képviselője a pályázati támogatás részleteinek lehívásához használt fel. A számlák összértéke mintegy 100 millió forint volt. Kaszaper polgármestere – az ügyészség álláspontja szerint – nem tudott arról, milyen számlákat kapott.
A beruházás összköltségének közel a felét tette ki a túlszámlázás, az ugyanis 48,2 millió forint volt. Az EU költségvetését 28,48 millió forintos, a magyar államét 19,7 millió forintos kár érte.
A Szabadkígyósi Társulás esetében a beruházás összértéke 210 millió forint volt, amiből a saját forrás 52,5 milliót tett ki, a fennmaradó 157,5 millió forint a támogatás összege volt. Ebből 93 millió volt az uniós, 64 millió pedig a hazai forrás.
Ennek a projektnek a pénzügyi beszámolóját is elfogadta a MAG Zrt., ám később itt is túlszámlázásra bukkantak, illetve arra, hogy a távközlési hálózatok nem a pályázatban elszámolt mértékben és tartalommal épültek meg.
A MetalCom részéről ennél a beruházásnál is valótlan tartalmú számlákat állítottak ki, amit fővállalkozóként az Ericsson fogadott be. A vádhatóság arra jutott, hogy a távközlési cég nem tudott arról, hogy a metalcomos számlák valótlan tartalmúak, és hogy azok alapján maga is olyan számlákat állít ki. Ezek összértéke összesen 210 millió forint volt.
Ebben a projektben az EU költségvetését 94,4 millió forinttal, a magyar államot 65,3 millióval károsították meg.
A harmadik társulás, a szeghalmi esetében 32,5 millió forintos saját forrás mellett 97,5 millió támogatás állt rendelkezésre a beruházás megvalósításához. Az elnyert összegből 57,6 millió volt az uniós, míg 39,8 millió a hazai forrás.
A MAG Zrt. ennek a beruházásnak a pénzügyi beszámolóját is elfogadta 2009-ben. Utóbb azonban ennél a projektnél is kibuktak a másik két társulásnál előkerült problémák.
Szeghalom polgármestere, Macsári József Attila az ügyészség szerint tudott arról, hogy a cégek, köztük a MetalCom is, a kivitelezésekre vonatkozóan valótlan tartalmú számlákat és egyéb dokumentumokat állítottak ki, de azokat befogadta, és a pályázati összegek lehívásához és a pénzügyi elszámolás során fel is használta. A MetalCom részben valótlan tartalmú számláinak összértéke 130 millió forint volt, a túlszámlázás pedig 54,3 millió forintot tett ki. Mindezzel az EU költségvetését 32 millió forinttal, a magyar államét 22,2 millióval károsították meg.
A három projekttel az EU-nak 155 millió, hazánknak 107,2 millió forint kárt okoztak.
Ezek alapján az ügyészség különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett, jelentős kárt okozó csalással és magánokirat-hamisítással vádolta meg az érintetteket.
Az ügy elsőrendű vádlottját, Szántó Józsefet a Szegedi Ítélőtábla – mint az Átlátszó megkeresésére közölték – költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt jogerősen 1 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 évre felfüggesztette. Szántónak 5 millió forintot is meg kell fizetnie, valamint 3 évig eltiltották gazdasági társaság vezetésétől.
Ez utóbbi büntetést ugyanazon bűntettek elkövetése miatt megkapta a másodrendű vádlott, Szabó Ferenc is, akire jogerősen 4 millió forint pénzbüntetést szabtak ki. A két férfi esetében 2017-ben mondták ki a jogerős ítéletet.
2018-ban, nemrég zárult az eljárás a negyedrendű vádlottal, Szeghalom polgármesterével szemben. Az Átlátszó megkeresésére a Kúria azt közölte, hogy idén november 6-án Macsári Józsefre 800 ezer forint pénzbüntetést szabtak ki. Macsárit első fokon a Gyulai Törvényszék megrovásban részesítette, majd a Szegedi Ítélőtábla felmentette. A Kúriára ügyészi fellebbezéssel került az ügy, és így lett jogerős az ítélet.
A harmadrendű vádlott Szabó László – információink szerint – időközben elhunyt.
Polt Pétert a DK interpellálta az ügyben
A MetalCom vezetői a jelentős összegről szóló, valótlan tartalmú számlák kiállítása ellenére sem kerültek a vádlottak padjára. Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője emiatt 2014-ben írásbeli kérdést nyújtott be Polt Péter legfőbb ügyészhez.
Vadai Ágnes megkérdezte, hogy folyt-e bármilyen eljárási cselekmény az adott ügyben а МetalCom Zrt. bármelyik tulajdonosa, képviselője vagy alkalmazottja еllen, és hogy a többi elkövetőtől elkülönítetten nyújtott-e be vádiratot а Békés Megyei Főügyészség a céggel szemben. A DK-s politikus kíváncsi volt arra is, hogy ha ezekre kérdésekre nemleges а válasz, akkor miért nem folyik eljárás egy olyan vállalkozás ellen, amely a vádirat szerint valótlan tartalmú számlákat állított ki.
Polt Péter az első két kérdésre nemmel felelt. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a MetalCom egyik vezető tisztségviselőjével szemben indult nyomozás, de azt а büntetőjogi felelősségre vonást megakadályozó körülmény fennállása miatt megszüntették.
A DK-s országgyűlési képviselő azonban nem elégedett meg a legfőbb ügyész válaszával. Kifogásolta, hogy Polt a törvényi helyre nem utalva hivatkozott "a büntetőjogi felelősségre vonást megakadályozó körülmény fennállására". Ezért kérte a konkrét jogszabályhely megjelölését. Amire viszont Polt Péter csak annyit reagált, hogy fenntartja az általa korábban írottakat, és hogy a hatályos jogszabályok alapján а válasz kiegészítésére nincs törvényes lehetősége.
Vadai viszont tovább forszírozta, hogy "miért nem folyik eljárás egy olyan ügyben, amely az ügyészségi vádirat szerint is valótlan tartalmú számlák kiállításán alapul. Baloldali politikusokkal szemben kevésbé – megalapozott ügyekben is – oly buzgalommal eljáró ügyészség jelen esetben tétlen szemlélője az eseményeknek."
Az országgyűlési képviselő hozzátette azt is, hogy az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben megállapított feltételek esetén a büntető eljárás megindítása, és megérdeklődte, hogy Polt nem gondolja-e, hogy ezt neki hivatalból meg kellene tennie. Vadai Ágnes azonban ezzel sem tudott a legfőbb ügyészből bővebb választ kicsikarni.
A DK-s politikus kérdései mégsem maradtak következmények nélkül: Vadai Ágnes az Átlátszó megkeresésére elmondta, hogy a fellépését követően a Metalcom vezérigazgatója, Bozó Zoltán jó hírnév megsértése miatt polgári pert indított, így végül neki és a pártjának is sérelemdíjat kellett fizetnie.
Címlapkép: Segesvári Csaba | [
"MAG Zrt.",
"Impulzus Kommunikáció Kft.",
"Metalcom Zrt."
] | [
"мetalcom Zrt.",
"MetalCom Közép-Európai Technológiai és Szolgáltató Holding Zrt.",
"Ericsson Magyarország Kft.",
"Demokratikus Koalíció",
"Gyulai Törvényszék",
"Gazdasági és Közlekedési Minisztérium",
"Európai Unió",
"Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt.",
"Szabadkígyósi Társulás",
"Szegedi Ítélőtábla",
"MelatCom-R Kft.",
"Compronet Bt.",
"MetalCom-R Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Terv",
"Oros-Com Kft.",
"Békés Megyei Főügyészség",
"Békés Megyei Főügyészég",
"Gyopárosi Kábeltelevízió Kft."
] |
A Magyar Nemzet úgy tudja, az MSZP politikusai közül nem csupán Mesterházy Attila korábbi helyettese, a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Simon Gábor szerezhetett magának bissau-guineai útlevelet. Állítólag afrikai úti okmányokkal rendelkeznek más szocialista országgyűlési képviselők is.
Emlékezetes, a Simon-ügyben ugyancsak gyanúsított, remek MSZP-s kapcsolatokkal rendelkező Welsz Tamás lakásában a nyomozók tucatnyi afrikai útlevélre bukkantak. Az Index szerint volt köztük kitöltött, de találtak úgynevezett biankó okmányokat is.
A Népszabadság a napokban arról számolt be, hogy Welsz Tamás ötszáz magyarnak intézhetett afrikai útlevelet. A férfi egyébként bissau-guineai kormányzati kapcsolatain keresztül szerezte be az iratokat, és olyan magyaroknak adta el, akik – Simonhoz hasonlóan – más néven akartak például bankszámlát nyitni. A nyomozók számára igencsak értékes információ lehet, hogy Welsztől kik kértek még hasonló, pénzek tisztára mosásához szükséges szolgáltatást. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Gyors előmenetel: nyolc hónapnyi minisztériumi munka után máris konzulnak jelölték Deutsch Domonkost, Deutsch Tamásnak, a Fidesz EP-képviselőjének 24 éves unokaöccsét.
A Szabad Európa több forrásból is úgy értesült, hogy a 24 éves Deutsch Domonkost párizsi konzulnak jelölte ki Szijjártó Péter miniszter. Úgy tudjuk, jelenleg a pozícióra való felkészítése zajlik, és valamikor 2023 elején foglalhatja el szolgálati helyét a francia fővárosban Deutsch Tamás unokaöccse, aki nem rendelkezik külszolgálati tapasztalattal.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Deutsch Domonkost 2021. szeptember 30-án vették fel a Külgazdasági és Külügyminisztériumba, kifejezetten Szijjártó Péter miniszter kérésére.
Deutsch Domonkos a Sportdiplomáciai Főosztályon kezdett dolgozni, nem a kezdő pozíciót jelentő kormánytanácsosként (vagy esetleg gyakornokként), hanem egyből vezető kormánytanácsosként. Kedvéért a főosztály létszámát is kibővítették.
Deutsch Domonkos kicsit több mint nyolc hónapot töltött el a külügynél, mielőtt külszolgálatra jelölték volna. 2022. július 8-val ugyanis Szijjártó Péter máris beosztott diplomatának, konzulnak jelölte a fiatal külügyért.
Ez a gyors előmenetel meglehetősen ritka, főleg diplomáciai területen. Jellemzően ugyanis éveket kell lehúzni a minisztériumban, mire valaki külszolgálatra mehet. A külszolgálati, illetve diplomáciai munkát alacsonyabb beosztásban szokás megkezdeni, hogy a kezdők beletanuljanak. Deutsch azonban már minisztériumi munkáját sem kezdő pozícióból indította, és most bármiféle külszolgálati vagy diplomáciai tapasztalat nélkül kapta meg a beosztott diplomata, konzul besorolást.
Ráadásul az európai fővárosi pozíciók kifejezetten népszerűek szoktak lenni, sokan szeretnének ott külszolgálatot teljesíteni. Párizs tehát kiemelt helynek számít, főleg ha azt nézzük, hogy jelenleg 145 országban 243 konzul teljesít külszolgálatot a külügyminisztérium adatai szerint.
A kinevezéssel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, de választ egyelőre nem kaptunk.
Deutsch Domonkos 1998-ban született, járt az ELTE PPK-ra és a Testnevelési Egyetemre is. Amúgy az MTK magasugrója, kiemelkedő eredményének (egy 2015-ös ifjúsági aranyérmen kívül) nem találtuk nyomát, ahogy annak sem, hogy részt vett volna rangos külföldi versenyen. MTK-s profilja szerint 2021 szeptemberében indult utoljára versenyen.
Deutsch Domonkos apja, Deutsch Péter maga is magasugró volt, jelenleg az MTK ügyvezető elnöke. Deutsch Domonkos nagybátyja pedig Deutsch Tamás, az MTK elnöke, a Fidesz egyik alapítója és európai parlamenti képviselője.
Emlékezetes, hogy Deutsch Tamás 24 évesen lett országgyűlési képviselő. Már 1998-ban, 32 éves korában miniszternek jelölték, ám csak diplomája megszerzése után, 1999-ben vehette át az Ifjúsági és Sportminisztérium irányítását. | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"ELTE PPK",
"Szabad Európa",
"Ifjúsági és Sportminisztérium",
"Sportdiplomáciai Főosztály",
"Testnevelési Egyetem"
] |
Alapvetően nem volt ördögtől való a MARK (Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő) Zrt. ötlete, de aztán az unió huzakodott, az ingatlanpiac pedig magára talált, így a magyar állam hiába költötte a pénzét, a rossz banknak nem lett funkciója. Immár látni a sztori végét, ha lesz folytatás, akkor a cseh központú, de leginkább Romániában sikeres APS Holding veszi meg a céget.
Vége a MARK Zrt-nek. Ma már nincs ember a hazai pénzügyi piacon, aki látna bármi esélyt arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonában álló rossz bank bármi értelmeset fog még csinálni. Valójában sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a céget az MNB el fogja adni, mégpedig célzottan, az elsősorban cseh, szlovák, illetve román üzlettel futó APS Holding nevű cég lehet a befutó.
A MARK ötlete a pangó ingatlanpiacon nem volt rossz. Döglött volt az ingatlanfedezetekkel ellátott hazai projekt-finanszírozás, rengeteg volt a nem-teljesítő hitel (non performing loan – NPL), ezért az állam létrehozott egy olyan szereplőt, amelyik vállalta, hogy megnézi, felértékeli a kereskedelmi bankok nem-teljesítő hiteleit, majd azokat csomagban megvásárolja.
Pár, nem túl hozzáértő emberrel a cég elkezdett "szöszmötölni", majd a kezdőgarnitúrát hamar kirúgták, és egy második csapat már komolyabban kezdett el dolgozni. A MARK alapvetően vállalati követeléseket vett volna meg. Ám, ekkor a nagypolitika közbeszólt. Látszólag a magyar politika Brüsszel-ellenes kirohanásainak, EU-t ekéző retorikájának nincsenek következményei, nem kapunk büntetéseket, pedig dehogyisnem.
Az Európai Unió és az Európai Központi Bank (ECB) MARK-ügyben jó ideig torokba szívatta Magyarországot, állandóan belekötött a projektbe, mondván a cég létezése maga a "tiltott állami támogatás".
Így jártunk
Egyáltalán nem biztos, hogy mindez valóban a MARK-nak szólt – mesélik az érintettek, talán inkább a Magyar Nemzeti Banknak, vagy az államnak, de az EU és az ECB másfél-két évig kötekedett Magyarországgal ebben a kérdésben.
Mire végre kezdett volna mégis összeállni, az immár uniós engedélyekkel is rendelkező rossz bank, az ingatlanpiac éppen megfordult. Ráadásul, olyan árazási modellt raktak össze a felek, amelyik az éppen fellendülő piacon már egyáltalán nem működött. Egész egyszerűen nem találkozhatott a kereslet és a kínálat. A MARK elvégezte ugyan a házi feladatot, felmérte a portfóliókat, de a megajánlott csomagárakon a bankoknak eszük ágában sem volt eladni a rossz hiteleket.
Ráadásul a MARK nagy terveihez méretes iroda és sok ember kellett, az állami aktorokat is kezdte zavarni, hogy túl sok pénzbe kerül a semmi. Az új menedzsment vezetője, a jelentős banki tapasztalatokkal bíró Dercsényi András megértette, hogy valójában már más lesz itt a feladata, el kell adnia a MARK-ot.
Jön az APS?
Potenciális vevő azonban csak egy akadt, az is rendkívül nyomott áron. De vajon miért is fizetne meg bárki a piacról bármit az elmúlt időszak beleölt költségeiből? A cseh APS Holding is így gondolkodott. A MARK és az APS eddig nem kommentálta az esetleges tranzakcióról szóló kérdéseinket, de Karel Pluhar, az APS kommunikációs vezetője válaszában jelezte vizsgálják az üzleti lehetőségeket, és nagyon boldog lesz, ha befejezett dealről adhat tájékoztatást.
Az APS egy követelés-kezeléssel, rossz hitelekkel foglalkozó nagy regionális szereplő, amely fantáziát látott a cégben, mert licenszet, infrastruktúrát és pár embert így meg tud venni. Ám, mindez olyan nagyon sokat nem ér, mert üzlet nem jön vele. A MARK ugyan pár portfólióra próbált megalkudni, mint azt az Indexnek elárulta a cég, 23 bank 300 milliárd forintnyi regisztrált projektjét felmérte, de a legtöbb bank határozottan visszautasította őt.
Az érintett hazai bankárok vicces elemeket is meséltek, a MARK eladása annyira célzottnak tűnik a csehek felé, hogy ahol esetleg a MARK és a kereskedelmi bankok még tárgyalásban maradtak, ott már maguk a csehek, vagyis a leendő MARK-vevő is belefolyt az árazásba.
A cseh APS Holding közben már meg is vetette a lábát Magyarországon.
Mégpedig a magánpiacon, amikor egy amerikai finanszírozási partnerrel (Balbec Capital) már meg is vette az UniCredit 42,7 milliárd forintos rossz lakossági jelzálog-portfólióját. Ez egy komoly csomag, ami már jó indulást jelent, egy alapvetően a méretgazdaságosságról szóló iparágban, csakhogy ez a lakossági jelzálog-portfólió nem illeszkedik a MARK eddigi vállalati profiljába. Természetesen a MARK emberei így is érhetnek valamit a cseheknek, hiszen aki ért a vállalati hitelek kezeléséhez, az a lakossági portfóliókhoz is konyíthat, de az interneten elérhető temérdek álláshirdetést látva, az APS Holding most nagyon kereshet embereket.
Lefőtt a kávé
A MARK-sztorinak tehát tényleg vége. A 2014. szeptember 30-án alakított társaság az elmúlt két és fél évben 2 milliárd forintnyi bért fizetett ki a munkavállalóinak, de banki portfóliót a társaság nem tudott vásárolni, így a működés – különösen 2015-ben – csakis erősen veszteséges lehetett. Az MNB június végéig még finanszíroz, de a csehek pár embert már át is vettek, és biztosan néhány további ember is tud majd a jövőben is dolgozni a cseheknek, ha sikerül lezárni a dealt.
A fénykorban az volt a cél, hogy a szervezet 120 fős intézmény legyen, és volt időszak, amikor valóban dolgozott is 80 fő a társaságnál, ma már azonban csak közel feleannyian maradtak. Aki tudott, már elszivárgott a piacra, vagy az MNB-hez.
A mérleget nehéz pozitívan meghúzni, a MARK valóban átvizsgált jó pár banki portfóliót, de ebből csak két banknál esélyes valamennyi üzlet, ha lesz, aki finanszírozza. Az MKB szanálási folyamatában a szanálási vagyonkezelőhöz került elemek kapcsán egy tevékenységet valóban végzett a MARK, egy úgynevezett SLA (service level agreement) megállapodás keretében kezelt egy korábbi MKB-s portfóliót.
Az EU-s licensz nem egyedi hitelekre, hanem csomagokra vonatkozott, ha a MARK magánkézbe kerül, lehet esélye a kereskedelmi bankokkal case by case, vagyis egyedi ügyletekről is tárgyalni, itt biztosan lesznek majd piaci lehetőségek.
Összességében nehéz megtalálni azt az érvet, hogy a MARK létét mi igazolta.
De persze semmilyen szervezet, vagy senki nem szeret úgy értékelni, hogy aktív életének két-három éve teljesen felesleges volt. Ha az ember egy MARK-ossal beszél, biztosan hall valami meggyőző mondatot arról, hogy miért is volt hasznos a MARK létezése. Valami olyat például, hogy: "igen a piac immár rendben van, beindult végül, de mi inspiráltuk a piacot, végső soron a MARK megalapítása rúgta be a rossz hitel piac motorját". | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"MARK"
] | [
"Európai Központi Bank",
"Balbec Capital",
"Európai Unió",
"MARK (Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő) Zrt.",
"MARK Zrt-nek",
"APS Holding"
] |
A Magyar Hitel Bank (MHB) jogutódja, az ABM-Amro bank illetékese szerint elképzelhető, hogy annak idején a bank vezetése megtette a büntetőfeljelentést, ám azt a banktitok miatt nem hozhatta nyilvánosságra. 1991-92-ben a Centum Kft. - amelynek akkor Simicska Lajos a társtulajdonosa volt -, sorozatban hamisított fedezetigazolásokkal vásárolt - állította Eörsi Mátyás tegnapi sajtótájékoztatóján. A csalást a Magyar Hitel Bank (MHB) 1992-ben megvizsgálta és dokumentálta. Az okirat-hamisítást az SZDSZ által felkért írásszakértői vélemény közrebocsátásával igazolta a képviselő.Eörsi állítása szerint a hamis fedezetigazolásokon minden esetben Tóth Marianna aláírása szerepelt, aki akkor az MHB ügyintézője volt, és akit 1998-ban Simicska Lajos a Mahir-birodalom vezető munkatársává tett. Ma Tóth Marianna ügyvezetője a Ficónak, a Fidesz egykori pártvállalatának - amely 1998-ban a Mahir tulajdona lett -, és Simicska Lajos utóda a Millenium Rt. igazgatóságában.A politikus ezek után azt a kérdést tette fel: lesz-e vizsgálat, valamint azt, hogy állhat-e olyan ember az APEH élén, akinek cége hamisítást és csalást követett el, és az elkövetőket ezután is alkalmazta. Eörsi Mátyás beszámolója szerint a hamis fedezetigazolásokat látszólag az MHB állította ki, tanúsítandó, hogy a Centum Kiadó, Piacszervező és Nyomda Kft. elegendő pénzzel rendelkezik a banknál. Az igazolások segítségével a kft. több százezer forint értékben vásárolt márkás öltönyöket az Interdivat Kft. Párizsi utcai Boss üzletében, amelyekért az MHB elszámolási utalványával fizetett.A banki vizsgálat megállapította a hamisítás tényét, de ennek a pénzintézetnél nem volt következménye. A képviselő bemutatta a sajtónak az inkriminált igazolásokat, amelyeket Tóth Marianna, az MHB akkori ügyintézője írt alá. Az SZDSZ által felkért írásszakértő azt állapította meg, hogy az igazolások fénymásoltak, tehát hamisak.Eörsi szerint Tóth Marianna volt az, aki 1991-ben elfogadásra javasolta a Fidesz 100 milliós forgóeszközhitelét az MHB-nál. Eörsi azt állítja, hogy az összeg felét a Szájer József nevével fémjelzett Demokratikus Politikai Kultúráért Alapítvány kapta, majd - mint fogalmazott - "hat cég szétkapkodta azt". Eörsi szerint a hat cég csupán közvetítő volt: a Fidesz állami kölcsönéből Simicska Lajos megalapította az Arzenál Kft.-t, amely Eörsi állítása szerint ma a Mahir Nyomdaipari Kft.-je. Lapunk információi szerint ma az Arzenál nem található székhelyén, a XX. kerület Serény utca 4.-ben, ahol egykor a Századvég, majd a Centum nyomdája működött. Az APEH ugyan még a múlt nyáron hozott felszólításokat ide, ám azok a címzett ismeretlen jelzéssel mentek vissza. Ma a cégtáblán Zenith Nyomdaipari Rt. szerepel.A Centum Kft.-vel kapcsolatban Eörsi Mátyás beszámolt arról, hogy az említett időpontban a kft. tulajdonosai Simicska Lajos mellett Kövér Szilárd, Schlecht Csaba, Stumpf István és Varga Tamás voltak. Az Interdivatnak kiállított csekkeket Varga Tamás és Kövér Szilárd szignálta. Eörsi megjegyezte: a Centum alapító tulajdonosai között szerepel Orbán Viktor és Kövér László neve is, ők azonban később távoztak a társaságtól, amely a képviselő szerint 1995-ben "Kaya Ibrahimnál végezte". A lapunknál rendelkezésre álló adatok alapján Orbán Viktor 1991. július 5-én vált meg a Századvégtől, ugyanazon a napon, amikor a cég neve Centumra változott. A névváltozást az indokolta, hogy ekkor született meg a Századvég Politikai Iskola.A szabad demokraták vizsgálatot sürgetnek. Az említett iratokat megküldik Orbán Viktor miniszterelnöknek, Járai Zsigmond pénzügyminiszternek és Györgyi Kálmán legfőbb ügyésznek. Simicska Lajos nem kíván reagálni Eörsi Mátyás újabb vádaskodására - tudatta lapunkkal Burillák Attila, az APEH sajtóosztályának munkatársa. Kérdésünkre, hogy az újabb bűncselekménygyanús ügy miatt benyújtja-e lemondását Simicska Lajos, az APEH sajtóosztályának válasza az volt: "Nem kíván lemondani. Esze ágában sincs." Nem kaptunk választ - adótitokra hivatkozva - arra a kérdésünkre sem, hogy Simicska Lajos elrendelt-e vizsgálatot az ügyben szerepet játszó cégek adóügyeinek vizsgálatára.Az MHB jogutódjának, az ABN Amro Banknak az illetékesétől megtudtuk: a pénzintézetnél 1996-ban tulajdonosváltás zajlott le. Nem kívánták sem cáfolni, sem pedig megerősíteni Eörsi Mátyás állításait. Amennyiben büntetőeljárás keretében megkeresik a bankot, a pénzintézetnek törvény szabta kötelessége, hogy előkeresse az ügyben keletkezett iratokat, ha egyáltalán még fellelhetőek. A bank illetékese szerint elképzelhető, hogy annak idején a bank vezetése megtette a büntetőfeljelentést, hiszen ilyen esetben ezt törvény tette kötelezővé számára, ám ha meg is tette ezt a lépést, nyilvánosságra a banktitok miatt nem hozhatta. | [
"Fico",
"Mahir",
"Centum Kft.",
"Fidesz",
"Arzenál Kft.",
"MHB"
] | [
"Millenium Rt.",
"Századvég Politikai Iskola",
"Centum Kiadó, Piacszervező és Nyomda Kft.",
"Magyar Hitel Bank",
"Mahir Nyomdaipari Kft.",
"Zenith Nyomdaipari Rt.",
"Interdivat Kft.",
"ABN Amro Bank",
"Demokratikus Politikai Kultúráért Alapítvány"
] |
Hiába állította a Kreml, hogy Vlagyimir Putyin tavaly augusztusban Orbán Viktor meghívására érkezett az évben másodszor Magyarországra, ez nem igaz. A kormányban akkor sem tudták biztosan, jön-e az elnök a dzsúdó-vb-re, miután a sajtó azt már megírta.
Eközben egy Roszatomhoz kötődő üzletember, Szitár-Csanádi Attila mindent megtett azért, hogy Putyint elvigye Debrecenbe is, ahol az egyetemen új orosz hídfőállás épül.
Benéztünk a Budapest és Moszkva közötti látszólagos barátság függönye mögé, ahol az orosz atomipar lobbistái még az orosz elnök látogatását is megpróbálják eltéríteni.
Az írás angol változata a VSquare.org V4-es oknyomozó újságírói portálon olvasható.
Sorozatunk első részében az orosz titkosszolgálati nyomulást mutattuk be Kovács Béla történetén keresztül, a második részben pedig a Vitézy Dávid kiszorítása és a budapesti metrókocsi-felújítás mögötti orosz kavarást.
Nem véletlenül jelenik meg egyszerre ugyanabban a témában cikk az Indexen és a Direkt36-on: a két cikk szerzői menet közben értesültek egymás munkájáról, és úgy döntöttek: annak érdekében, hogy minél jobban ráirányítsák a figyelmet erre az orosz–magyar kapcsolatokban meghatározónak számító szereplőre, ugyanakkor közlik a cikkeket.
Mikor a magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin befejezték tárgyalásukat, és már készültek indulni, a orosz elnök egy szokatlan gesztussal felajánlotta vendégének, kiviszi a kocsijában a Szentpétervár Pulkovo repülőtérre, és így négyszemközt tudják folytatni beszélgetésüket. A miniszterelnök a gesztust a személyes nagyrabecsülés jeleként értelmezte Putyin részéről, és boldogan mondott igent.
A miniszterelnök ezzel a szokatlan autókázással később szívesen kérkedett. De amikor a történetet elmesélte az egyik nagykövetének, a diplomata egyáltalán nem volt lenyűgözve, inkább megrökönyödött főnöke naivitásán és felelőtlenségén. "Nem vagyok biztos, hogy ez olyan nagyszerű ötlet volt!" – válaszolt élesen a nagykövet, hozzátéve, hogy
"az embernek nem szabad négyszemközt maradni Putyinnal, egy volt KGB-tiszttel."
Az autóútra 2003. november 30-án került sor, amikor Medgyessy Péter Szentpétervárra utazott tárgyalni Putyinnal. Medgyessy második éve volt hivatalban, miután a 2002-es választásokon kisebb meglepetésre győzelemre vezette az MSZP-t Orbán Viktor jobboldali és vitathatatlanul oroszellenes kormánya ellen. Budapest és Moszkva egyaránt készen állt, hogy sínre tegyék a kisiklott viszonyt.
"Medgyessyvel kezdve az összes megválasztott magyar miniszterelnöknek voltak privát, négyszemközti beszélgetései Putyinnal, ahol fogalmunk sincs, miféle megállapodásokat kötöttek és mit ajánlott nekik" – mesélte a történetet felidéző diplomata, Simonyi András. Simonyi 2002 és 2007 között Magyarország washingtoni nagyköveteként szolgált, jelenleg a Johns Hopkins Egyetem Transzatlanti Kapcsolatok Központjának ügyvezető igazgatója Washington DC-ben.
A volt nagykövet ezt a kis futó epizódot fordulópontnak látja a magyar–orosz kapcsolatok történetében, mivel innentől megszűnt annak az átláthatósága, és az intézményi szintű diplomáciát privát, négyszemközti alkuk váltották fel. "A későbbi miniszterelnökök ugyanúgy nem tudtak ellenállni ennek a régi KGB-trükknek: nagyobbnak láttatni kis országok vezetőit, amitől beájulnak. Kis befektetés, hatalmas haszonnal. De a valóság az, hogy ez mindig is egy egyenlőtlen viszony marad" – folytatta a volt diplomata.
"Valószínű, hogy sosem fogjuk megtudni, miről is folytattak privát beszélgetést a vezetőink Putyinnal" – összegezte Simonyi.
A magyar–orosz kapcsolatoknak ez az átláthatatlansága okozza, hogy rendre zavaros és érthetetlen történések lepik meg a magyar közvéleményt. Amikor például benéztünk a Budapest és Moszkva közötti látszólagos barátság függönye mögé, valami egészen más valóságra bukkantunk. Az orosz elnök legutóbbi magyarországi látogatásának körülményeit nyomozva nem csupán a Kreml diplomáciai trükkjei tárultak fel, hanem az is, hogy Oroszország atomipari óriásához kötődő lobbisták hogyan próbáltak hasznot húzni Putyin látogatásából.
Egy félig meghívott vendég
Mindössze hat hónappal Putyin előző budapesti látogatása után, az orosz elnököt szállító gép ismét leszállt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér betonjára 2017. augusztus 28-án. Furcsamód a magyar kormány jó ideig nem tudta biztosra, hogy Putyin jön-e.
Amikor két hónappal korábban a Magyar Nemzet lehozta a hírt, hogy Putyin Budapestre fog érkezni a dzsúdó-világbajnokságra, elkezdtünk kérdezősködni kormánykörökben. Mindenki meglepettnek és zavartnak tűnt, az egyetlen válasz, amit másnap egy külügyminisztériumi forrásunktól kaptunk, a következő volt: "A hivatalos válasz, hogy nincs információnk arról, jön-e. Nem hivatalosan se tudok többet." Ez már azután volt, hogy az országos napilap kijött a hírrel, ám a magyar kormány még mindig nem tudta, mi történik.
Később, már a látogatás megtörténte után egy magas rangú külügyminisztériumi tisztviselő elmagyarázta: "Februárban, az Orbánnal való budapesti rendes bilaterális találkozójának a végén Putyin úgy mellesleg megemlítette, hogy később még esetleg visszajön erre a dzsúdóeseményre. Azonban nem mondta biztosra, ezért havonta folyamatosan kérdezgettük Putyin hivatalát. Sosem tudtak választ adni."
Nem ez volt az egyetlen kínos momentum Putyin látogatásában.
"Orbán Viktor a dzsúdó-vb-re érkező vezetőkkel találkozik" – így mutatta be a magyar fél sajtóközleménye azt a napot, melyen Putyin Budapestre érkezett. "Orbán Viktor magyar miniszterelnök meghívására az orosz állam vezetője Budapestre látogat a 31. dzsúdó-világbajnokság nyitóünnepségére" – így pedig a Kreml közleménye. A magyar kormány úgy döntött, nem csinál ügyet abból, hogy valójában nem is Orbán volt az, aki meghívta az orosz elnököt.
"Putyin tavaly augusztusi látogatása jól mutatta, milyen kiszolgáltatott helyzetbe került a magyar külpolitika Oroszországtól. Az egyik célja ennek a találkozónak talán az is volt, hogy ezt egyértelművé tegye. Amikor Magyarországra jön, Putyin úgy viselkedik, mintha a közel-külföldre látogatna, ami az orosz zsargonban a posztszovjet térség legbarátibb, nem NATO és EU-tag vazallusállamait jelenti"
– mondta Krekó Péter, az orosz befolyást is monitorozó Political Capital think-tank ügyvezető igazgatója.
“A megalázó gesztusokat az orosz diplomácia előszeretettel alkalmazza.
Például amikor Putyin behívta kutyáját a kutyáktól hírhedten rettegő Angela Merkellel való megbeszélésre 2007-ben, vagy amikor tavaly májusban a Kreml maga közölte amerikai kérés ellenére a Trump és az orosz nagykövet, illetve külügyminiszter fehér házi találkozójáról készült fotókat" – tette hozzá Krekó. "Nem ez volt persze az első eset, hogy Putyin meg akarta alázni a magyar diplomáciát. Ez történt 2014-ben, amikor az orosz fél egyoldalúan nyilvánosságra hozta a paksi szerződést, illetve a 2017. februári találkozó esetében is, amikor Putyin a sajtótájékoztatón nyíltan ellentmondott Orbánnak az oroszok által finanszírozott projekt 10 milliárd eurós hitelszerződésével kapcsolatban" – folytatta a Political Capital vezetője.
Papp Csaba 1996 és 2002 között az Országgyűlésben, illetve a Miniszterelnökségen dolgozott, majd az energetikától a haditechnikáig számos területen bonyolított üzleteket orosz és ukrán partnerekkel. "Személyes orosz és ukrán kapcsolataimon keresztül konkrét magyar kormányzati kéréseket közvetítettem, amióta a magánszférában dolgozom – mondta Papp a saját szerepéről. – Mindezt minden ellentételezés nélkül, pro bono."
Papp állítása szerint részt vett egyeztetésekben Putyin elnöki hivatalával egy tavaly Magyarországra tervezett program miatt. Eredetileg azonban egy másmilyen látogatás volt leegyeztetve az orosz elnök hivatalával a 2017-es évre. Ez a magyarországi orosz ortodox templomfelújítási projekthez kapcsolódott, ebben a projektben pedig maga Papp vett részt, mégpedig az orosz oldal megbízása alapján. Amikor a projekt megrekedt, az oroszok úgy döntöttek, hogy a dzsúdó-vb-vel helyettesítik azt, mondta Papp. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy Putyin mindössze akart egy újabb látogatást Magyarországra, ennek az apropója pedig másodlagos volt.
Több üzleti forrásunk is arra utalt, Oroszország régóta elégedetlen a Paks 2 projekt vánszorgásával, ezért a Kreml nyomást gyakorolt Budapestre.
Eltéríteni Putyin látogatását
De nem is ez volt a leginkább nyugtalanító történet, ami a Putyin-látogatás körülményeinek vizsgálata során szembe jött velünk. Kiderült, hogy Magyarország nem csupán Vlagyimir Putyin és az orosz diplomácia, hanem az orosz atomipar lobbistáinak a játszóterévé – vagy még inkább dzsúdóarénájává – is vált.
Debrecen városa tavaly egyszer csak átalakult egyfajta "kis új Moszkvává". 2017 áprilisában a Ruszkij Mir ("orosz világ") Alapítvány egy orosz központot nyitott a Debreceni Egyetemen, bútorokat, elektronikai berendezéseket és könyveket adományozva az intézménynek, a 24.hu beszámolója szerint majdnem 18 millió forint értékben. A Ruszkij Mir "soft power" kezdeményezés, mely 2007-ben Vlagyimir Putyin elnöki rendelete alapján jött létre, valójában egy, a Kreml érdekeit képviselő propagandaintézmény. Majd ezután, mindössze tíz nappal Putyinnak a budapesti dzsúdó-világbajnokságra tervezett látogatása előtt a Debreceni Egyetem úgy döntött, hogy díszpolgári címet (Civis Honoris Causa) adományoz az orosz elnöknek.
A hivatalos magyarázat erre az volt, hogy "mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks 2 beruházásban". A lépés felháborodást és döbbenetet váltott ki nem csupán a döntés miatt szégyenkező tanári kar és a hallgatók körében, de jelentősen rombolta Magyarország legnagyobb egyetemének nemzetközi tekintélyét és integritását is. Az egyetem rektora, a kormányhoz hű Szilvássy Zoltán később sértődötten beszólt a döntése ellen tiltakozó tanároknak és diákoknak, "szerencsétlen, világtalan, tehetetlen balfácánnak" nevezve őket.
A Putyin kitüntetéséről beszámoló legelső hír azt is megemlítette: Szilvássy csapata arra számított, hogy az orosz elnök tesz egy kitérőt Debrecenbe, ezért egy ünnepséggel várták Putyint, csakhogy a magyar külügyminisztérium hirtelen lefújta az eseményt. A mi kormányzati forrásaink azonban egy nagyon eltérő történetről számoltak be. Arra utaltak, hogy egy, a Roszatomhoz kötődő lobbista "szabadúszóként" megpróbálta eltéríteni Putyin magyarországi látogatását.
A neves Oroszország-szakértő, Mark Galeotti az egyik legutóbbi előadásában éppen erről a jelenségről magyarázott:
"Oroszország nagymértékben az egyéni politikai kezdeményezések, politikai vállalkozások alapján működik. Emberek olyan dolgokat tesznek, amiről azt gondolják, hogy majd elnyerik vele a Kreml tetszését. Nyugaton rengeteg különféle szereplőt látunk a hírszerző tisztektől az üzletemberekig, akik saját kezdeményezésekkel állnak elő, és reménykednek benne, hogy a Kreml tágabban értett céljai keretében majd sikert érnek el."
Papp Csaba állítása szerint az orosz elnöki hivatal nem tervezett látogatást Debrecenbe, nem hagyta jóvá azt, Papp számára az inkább tűnik "magánakciónak". "Debrecen biztosan nem volt a programban. Ahhoz a TEK-nek meg az orosz titkosszolgálatnak le kellett volna zárnia a város bizonyos részeit, előzetesen biztonsági átvilágítást csinálni, ami nagyjából 45 nap. Ez nem történt meg" – folytatta Papp. Szerinte minimum három hónap bármilyen programot leszervezni az orosz elnöknek, még a legszerencsésebb esetben is. Elküldtük az ezzel kapcsolatos kérdéseinket Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivőnek is, amint kapunk választ, frissítjük a cikket.
Nem menedzser, inkább komisszár
Az úgynevezett politikai vállalkozó a mi történetünkben egy bizonyos Szitár-Csanádi Attila, akinek akkor találkoztunk a nevével, amikor háttérbeszélgetést folytattunk a magyar külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselőjével. "Egyik nap Kósa Lajos felhívta Szijjártó Pétert. Kósa elmondta neki, úgy tűnik, Putyin nemcsak Budapestre, de Debrecenbe is ellátogat" – mesélte ez a forrásunk. "És úgy tudtuk, hogy van valaki, aki kavar a háttérben. Egy Szitár-Csanádi Attila nevű férfi, egy hazai Roszatom-leányvállalat igazgatója" – folytatta a külügyminisztériumi tisztviselő.
Egy másik minisztériumi tisztviselő, aki ismerte a magyar–orosz diplomáciai levelezést, még több háttérinformációt árult el. "Semmilyen információt nem kaptunk a hivatalos diplomáciai csatornákon keresztül arról, hogy Putyin Debrecenbe utazna. Informálisan ugyanakkor hallottunk róla, hogy Szitár-Csanádi Attila minden követ megmozgat azért, hogy valahogy elvigye Putyint Debrecenbe. Nem volt köztünk és Szitár-Csanádi között semmilyen kommunikáció, minket egyáltalán nem kerestek meg" – folytatta ez a második minisztériumi forrásunk.
Természetesen megkerestük magát Szitár-Csanádi Attilát is a kérdéseinkkel, de nem válaszolt. Sem idén februárban, sem tavaly szeptemberben, amikor először próbáltunk kapcsolatba lépni vele.
Szitár-Csanádi Attila egy immár százszázalékos Roszatom-tulajdonban álló magyar gépgyártó vállalat, a Ganz EEG igazgatója, mely vállalat vízgépeket és atomerőművi berendezéseket állít elő. A Ganz EEG 5,2 milliárd forintos árbevételt produkált 2016-ban, termékeinek nagy többségét Oroszországba exportálta. Sikerült beszélnünk két olyan magyar üzleti forrással, akik személyesen bonyolítottak tárgyalást Szitár-Csanádival. Egyikük egy vállalkozó, aki Paks 2 beszállítója szeretett volna lenni, másikuk egy üzleti tanácsadó. Forrásaink gyakorlatilag a Roszatom magyarországi kapuőreként írták le Szitár-Csanádit. "Nem is annyira menedzsernek tűnik, hanem inkább komisszárnak, ő az oroszok politikai tisztje" – jellemezte egyik forrásunk a Ganz EEG igazgatóját. Szitár-Csanádiról és cégének a Paks 2 projektben való részvételéről a Direkt36 oknyomozó oldal is közölt egy részletes cikket.
"Magyarországon senki nem ismeri a valódi mechanizmusokat" – idézte fel egyik forrásunk Szitár-Csanádi mondását. Úgy festette le magát, mint az egyetlen személy, akinek hatalma van ahhoz, hogy magyar alvállalkozóknak segítsen hozzájutni a paksi bővítés esetleg egy kicsi kis szeletéhez. Azonban még Szitár-Csanádi is pesszimistának tűnt, néhány vállalkozót el is tántorított attól, hogy egyáltalán pályázzanak.
Bár az orosz–magyar projektmegállapodás kijelenti, hogy a paksi beruházás 40 százalékát magyar alvállalkozóknak kellene beszállítóként megvalósítaniuk, az egyik forrásunkkal való beszélgetés során Szitár-Csanádi ezt a célt politikai lózungnak minősítette. Forrásunk szerint az igazgató azt állította, hogy az oroszok valószínűleg "semmi lényeges" beszállítását nem engedik át a magyaroknak. Ez azt jelenti, hogy a reaktormag vagy primer kör (atomenergiai szakzsargonban a belső, magas hozzáadott értékű területeket jelenti, a reaktor és környéke, gőztermelés, turbinák, irányítástechnika stb.) csak az oroszok számára pálya.
Ugyancsak leültünk beszélgetni egy, a Paks 2 projektet közelről ismerő magyar forrással, aki Szitár-Csanádit "az oroszok bizalmasa" jelzővel illette, aki "végrehajtja mások döntéseit, de a döntéshozói szint azért nem az ő szintje". Ez a beszélgetőpartnerünk azt is elmondta, hogy bár Szitár-Csanádi Moszkvában jól be van kötve, de nem Budapesten. "Kétlem, hogy Szitár-Csanádi egyáltalán járt volna a minisztérium épületében. Például én csak egyszer láttam valamilyen fogadáson" – folytatta a forrásunk.
De egészen addig nem is igazán értettük meg, mennyire jól van bekötve Szitár-Csanádi Moszkvában, amíg nem vizsgáltuk meg a családja szerepvállalását az orosz propagandaoperációkban.
A Roszatom nem is annyira titkos szolgálatában
Az Atomenergiainfo.hu egy a nukleáris iparral foglalkozó kisebb híroldal, amit a Re:Baltica és az Átlátszó bizonyos magyar nyelvű, de orosz propagandát terjesztő szájtok vizsgálata során "astroturfing és lobbistaoldalként" jellemzett. Az oldal kiadójának egyik résztulajdonosa Szitár-Csanádi György, aki Szitár-Csanádi Attila fia, a neve pedig a Ganz EEG PR menedzsereként is felbukkant. "Ez a szájt az orosz atomipar magyar hangja. Szakmai szempontból az oldal rendben van. Sokszor ez az a hely, ahol a Roszatom közleményei a leggyorsabban megjelennek" – mondta a Paks 2 projektet közelről ismerő forrásunk.
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI A Ganz EEG a Roszatom orosz atomenergetikai konszern magyarországi leányvállalata egyik dolgozója az új novovoronyezsi atomerőmű számára készült négy nagy teljesítményű hűtővízszivattyú végszerelését végzi Budapesten 2016. június 15-én.
Szitár-Csanádi György nem csupán az egyik tulajdonosa ennek az oldalnak, de rendszeresen készít arra propagandavideókat is. Ezek a videók az atomenergiát és nem meglepő módon a Roszatomot népszerűsítik.
Azonban nem ez az egyetlen orosz kötődésű multimédiás projekt, amihez a fiatalabb Szitár-Csanádinak köze van. Egy őt ismerő forrástól arról értesültünk, hogy Szitár-Csanádi György hosszú időn keresztül egy orosz diplomatának és feleségének dolgozott. Olyan megbízásokra alkalmazták, mint különféle magyar politikai és nyilvános események rögzítése, tüntetések és gyűlések levideózása, interjúk készítése politikai szereplőkkel.
Egy egykori magyar biztonsági tiszt anonimitást kérve elmondta, meglehetősen szokatlanok az ilyesféle megbízások egy rendes diplomatától. "A kémelhárítás-történet ugyanakkor ismer nagyon hasonló eseteket, de azok általában hírszerzői tevékenységhez kapcsolódnak" – tette hozzá forrásunk.
Megkerestük Szitár-Csanádi Györgyöt, hogy nyilatkozzon, és fedje fel nekünk ennek az orosz diplomatának a személyazonosságát, azonban nem válaszolt. Ahogy a budapesti orosz nagykövetség sem.
A Roszatom ugyancsak hallgatott és nem reagált a megkeresésünkre. A Roszatom magyar képviselőjét arról kérdeztük, szerepet vállalt-e bármelyik emberük akár abban a folyamatban, melynek eredményeként a Debreceni Egyetem kitüntette Putyint, akár egy lehetséges debreceni elnöki látogatás előkészületeiben. Elég nehéz elképzelni, hogy nem volt kapcsolat, mivel 2017 februárjában Szitár-Csanádi Roszatom által tulajdonolt cége hivatalosan is partnerségre lépett a Debreceni Egyetemmel a mérnökképzés támogatására.
Ez volt az a lépés, ami Magyarország legnagyobb egyetemét még mélyebbre vitte nemcsak az orosz nukleáris energia, de a Kreml titkos politikai machinációk világába is, hiszen gyakorlatilag erre hivatkozva adományozták a díszpolgári címet Putyinnak. Szilvássy Zoltán rektor tagadta megkeresésünkre, hogy egyeztetett volna Szitár-Csanádival Putyin kitüntetéséről. Szilvássy megkerülte azt a kérdésünket is, ami arra vonatkozott, maga az ötlet kitől eredt. Ehelyett azt válaszolta, hogy az egyetem szenátusa az ő saját előterjesztéséről szavazott, amikor odaítélte a díszpolgári címet Putyinnak. (A rektor egyébként azt is tagadta, hogy Orbán Viktor környezetéből jött volna az inspiráció, hogy Putyint ki kell tüntetni.)
Az egyetlen, amit Szilvássy elismert nekünk, hogy valóban Szitár-Csanádi Attila mutatta be őt a Roszatom felső vezetésének.
Brückner Gergely, az Index újságírója és Hava Nikita működött közre a cikkben. A cikk egy, a visegrádi régió oknyomozó újságíróinak együttműködését elősegítő projekt (VSquare.org) keretében íródott, és egy többrészes sorozat második darabja, a magyar változatot a jóváhagyásukkal közöljük. A projektet a Fundacja Reporterów lengyel oknyomozó központ koordinálja, támogatója a National Endowment for Democracy amerikai non-profit szervezet.
Mondja el véleményét az Index tematikus Facebook-oldalán! Csatlakozzon! | [
"Roszatom"
] | [
") Alapítvány",
"Debreceni Egyetem",
"Fundacja Reporterów",
"Magyar Nemzet",
"Orosz Föderáció",
"Ruszkij Mir (\"orosz világ",
"Ganz EEG",
"Paks 2",
"Political Capital",
"Johns Hopkins Egyetem Transzatlanti Kapcsolatok Központja",
"National Endowment for Democracy"
] |
Milliárdos kárt okozó gazdálkodási szabálytalanságok miatt négy erdészeti társaságnál rendelt el tulajdonosi vizsgálatot Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A cégek saját belső szabályaikat is megsértve árfolyamfedezeti ügyleteket kötöttek, ám végül milliókat buktak rajta – euróban.
A becslések szerint több millió eurót bukott a négy hazai erdészeti társaság közül három, a Bakonyerdő, a Kisalföldi Erdőgazdaság és a Kiskunsági Erdőgazdaság, miután a éveken át olyan árfolyamfedezeti ügyleteket kötöttek, melyeknél a bank kockázata jóval kisebb volt, mint az erdőgazdaságoké.
Az erdészek eleinte kerestek pár tízmilliót az ügyleteikkel, ám a forint gyengülésével óriási veszteségük keletkezett. Tátrai Miklós a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója ugyanakkor megjegyzi: az erdészetek akkor is szabálytalanul jártak el, ha a pénzügyi manőverei nyereségesek lettek volna.
Az ügyletek kíséretetiesen hasonlítanak a Hungarocontrolnál feltárt szabálytalanságokra, ahol két bankbank 48 millió eurót forgattak meg, és még ma sem tudni pontosan, hogy mekkora veszteség érte e céget.
Szintén gyanús, hogy nemcsak a banki termékek, de részben a bankok is megegyeztek: az erdőgazdaságokkal kapcsolatban állott négy bankból kettőnek volt a Hungarocontroll ügyfele, sőt, információink szerint részben az üzletkötők is azonosak voltak. Dacára, hogy az érintett cégek nem is ugyanazon a területen működnek.
Az erdészetek által kötött árfolyamfedezeti tranzakciók zöme ebben az évben zárul, de van olyan is, ami csak 2013-ban - egyenként el kell dönteni, hogy érdemes-e esetleg idő előtt zárni vagy kivárni a veszteség mérséklése reményében - mondja Tátrai Miklós, aki szerint azt is tisztázni kell, hogy az állam képviseletében dolgozó Felügyelőbizottsági és Igazgatósági tagok tudtak-e az ügyletekről. Amennyiben igen, úgy őket is terheli a felelősség.
A szabálytalan pénzügyi ügyletek nyomán a Bakonyerdőnél állt elő a legsúlyosabb helyzet: a cég vagyonelemeinek csaknem száz százalékát terheli banki zálogjog.
Az egyelőre kérdéses, hogy az állam jótáll-e a cég veszteségeiért, vagy az érintett vagyon a bankra száll. Bár elvileg nyitva áll egy harmadik peres út is: az állam bíróság előtt megtámadja a szerződéseket, azonban erről csak a vizsgálatok lezárultával dönt az MNV.
Jogászok szerint szerint van esély nyerni egy ilyen eljárásban, mivel a bankokkal kötött szerződésekben feltűnően aránytalan a kockázatviselés mértéke a két fél között. Az MNV szerint a cégvezetőket egyszerűen megtévesztették, vagy átverték. Bár az MNV utalt rá: a vizsgálatok után, amikor felszólítják majd a felügyelőbizottságokat, hogy tegyék meg a szükséges jogi lépéseket, ez akár büntetőeljárások indítását is fogja jelenteni, ahogy a Hungarocontrol-ügyben ez történt. | [
"Kisalföldi Erdőgazdaság",
"Kiskunsági Erdőgazdaság",
"Bakonyerdő"
] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
Milliárdos lopás a MÁV-nál
A gázolaj fele "eltűnik" a mozdonyokból • A tolvajok a műszereket is kijátsszák
Hatalmas mennyiséget, a gázolaj közel felét ellopják a mozdonyokból a magyar vasútnál, ami évente durván ötmilliárd forintos kárt jelent – állítják megbízható forrásokra hivatkozva szakértők. Ha fény derülne a lopásra, közel egymilliárd forint áfát kellene utólag befizetni a MÁV-nak vagy egyik leányvállalatának. Az illetékes vasúti cég szerint sikerült visszaszorítani a lopásokat.
Több mint 12 milliárd forintot fordított 2006-ban a MÁV a dízelmozdonyok üzemanyagának megvásárlására, ám félő, hogy ennek a mennyiségnek csak nagyjából a fele hasznosul arra a célra, amire szánták – mondta el lapunknak egy szakértő.
Éppen a lopások visszaszorítására dolgozták ki a GPS-es helymeghatározóval kombinált fedélzeti számítógéprendszer alkalmazását. A berendezés rögzíti, illetve egy központba továbbítja a mozdony aktuális helyzetét, sebességét, energiafogyasztását, de még a főtengely fordulatszámát vagy a kerekek méretének változását is. Csak egyetlen paramétert nem képes pontosan figyelemmel kísérni a rendszer, és ez a gázolajtankban lévő üzemanyag mennyisége – írja a Magyar Nemzet pénteki száma. | [
"MÁV"
] | [] |
Az MDF két évvel a következő országgyűlési választások hivatalos időpontja előtt túladott saját listás helyeinek harmadán. A kedvezményezett újra a Tisztelet Társasága, amelynek 2006 óta már van egy parlamenti képviselője, jóllehet a ciklus eddig eltelt felében csupán egy számítógépes nagyikurzus szervezésével lépett a nyilvánosság elé. Az MDF szerint nem önfeladásról van szó, csupán arról, hogy mindkét félben felmerült a folytatás igénye.
A tévésnek hivatalosan nincs köze a Tisztelet Társaságához, ahogy hivatalosan Schmucknak sincs A tévé ügyvédjéhez, de jól kiegészítik egymást.
Az MDF vezetésében 2006-ban komoly feszültséget okozott, hogy az országos lista négy, jónak számító helyét átpasszolták az addig csak táncdalos nyugdíjasbulik szervezéséről ismert Tisztelet Társaságának, 2008-ban azonban a párt már simán lenyelt egy sokkal nagyobb békát.
Rögtön Dávid és Herényi után
A megyei elnökök gyűlése után az MDF országos választmánya is jóváhagyta, hogy a párt a következő országgyűlési választáson ismét a Tisztelet Társaságával (TT) közösen szerepeljen. Az együttműködés lényege, hogy a Fórum átadja az országos lista minden harmadik helyét, valamint a 19 megyei és a fővárosi listák közül nyolcban a listavezetői pozíciót az egykori MSZP-s politikus, Schmuck Andor által menedzselt szervezet embereinek. Ez azt jelenti, hogy az országos listán a két legfontosabb MDF-es - 2006-ban Dávid Ibolya és Herényi Károly volt - után rögtön egy, a párt által még nem is ismert Tisztelet Társaságá-s következik majd.
Felmerült az igény
Hock Zoltán, az MDF elnökhelyettese szerint a megállapodás nem jelenti a párt önfeladását, hiszen ezentúl is egyetértési joga lesz a TT-jelöltek személyével kapcsolatban, ráadásul nekik is vállalniuk kell, hogy a fórumos frakció majdani tagjaiként elfogadják a párt politikai döntéseit.
Az elnökhelyettes azzal magyarázta az újabb szerződést Schmuckékkal, hogy a 2006-os történések alapján mindkét fél hasznosnak ítélte az együttműködést, ezért felmerült a folytatás igénye. Hock elmondta, hogy a TT javaslatát az MDF-frakcióban ülő Vas János közvetítette. Vas az a TT-s jelölt, aki végül 2006-ban bejutott a parlamentbe.
Hock elmondta, hogy az érdemi megbeszéléseket Schmuck Andorral folytatták, a társaság finanszírozójaként emlegetett Leisztinger Tamással nem tárgyaltak. Schmuckot hiába kerestük meg, elzárkózott attól, hogy a társaság terveiről nyilatkozzon.
Az V. kerületi társaság Néhány hónapja számoltunk be arról, hogy az immár politikai képviselettel is rendelkező szervezet néhány kisebb médiaeseménytől eltekintve 2006 óta nem hallatott magáról. Bár a 2004-ben Schmuck által tíz fővel létrehozott társaság saját adatai szerint rengeteg tagot számlál, sem honlapja, sem országos szervezeti hálója nincs. A még jelentősebb parlamenti befolyásra törő TT az elmúlt hónapokban egyedül azzal került be az országos sajtóba, hogy a pesti belvárosban, az V. kerületben a fideszes Rogán Antal polgármester segítségével kapott irodát. Schmuckék abból is médiaeseményt csináltak, hogy itt számítógépes tanfolyamokat rendeztek néhány helyi nyugdíjasnak.
Tőke tőkésektől
A 2006-os együttműködés ellenzői közül az egyik magas rangú MDF-es távozott is a pártból. A szakítás előtti napokban, 2006 májusában Gémesi György - akkor elnökségi tag - egy sajtótájékoztatón azt állította, hogy az MDF kampányához szükséges pénzek jelentős része Leisztinger Tamás érdekcsoportjától érkezett, Schmuck Andoron keresztül, a párthoz.
Gémesi szerint a TT jelöltjeinek felkerülése az MDF listájára óriási feszültséget keltett a párt országos választmányi ülésén, ő is úgy vélekedett, hogy "ilyen szintű kiárusítása az MDF-nek" a korábbi években nem volt jellemző. Egy másik kilépő, Szőke László, a párt volt alelnöke egy tavalyi interjúban azt mondta, hogy a TT-ből "anyagi és más dolgokban is támogatták a pártot, és ennek az volt az ára, hogy az embereiket feltettük az MDF listájára bejutó közeli helyekre. Hogy kik álltak a TT mögött? Több nagytőkés, akiket egyrészt nem tudok, másrészt nem akarok megnevezni."
Megkerestük Gémesit és Szőkét is, de egyikük sem kívánta kommentálni az újabb megállapodást.
Az MDF zászlaja
Az MDF Csongrád megyei elnöke viszont kétségét fejezte ki a TT-ügyben. Az alapító tagnak számító Grezsa István szerint lehet, hogy ezzel megint magasra emelik az MDF zászlaját, de hogy mi lesz a zászló alatt, azt nem tudni. Grezsa szerint minden párt igyekszik gazdasági támogatást szerezni, az MDF-nél erre a szerepre a Tisztelet Társaságát találták meg, amelyet egy általa nem ismert pénzügyi kör finanszíroz. Az is figyelemreméltó, hogy a TT-nek nincsenek városi, megyei szervezetei, bár állítólag 160 ezer tagja van, viszont leginkább "régi táncdalfesztiválok mai retró változatairól" ismert. | [
"Tisztelet Társasága",
"MDF"
] | [
"Tisztelet Társaságá-s"
] |
Nem jelenik meg személyesen a mentelmi bizottság előtt Simon Gábor, így negyedmilliárdos elhallgatott ausztriai bankbetétjének eredetéről valószínűleg ma sem tudunk meg többet.
Információnk szerint nem kívánja személyesen védeni magát a mentelmi bizottság előtt az MSZP volt elnökhelyettese. Ehelyett írásban küldte meg álláspontját az ügyében indított két eljárás kapcsán.
Rubovszky György, az Országgyűlés mentelmi bizottságának kereszténydemokrata elnöke korábban elmondta, hogy két eljárás indult a Simon-ügyben: egy vagyonnyilatkozati, illetve egy, a képviselő mentelmi jogával összefüggő eljárás. Utalt arra, a bizottság elnökeként már felszólította a képviselőt a vagyonnyilatkozatában szereplő adatok kijavítására, amire szerdáig van lehetősége. Ugyanakkor hétfőn dönt arról a mentelmi bizottság, hogy adócsalás és okirat-hamisítás gyanúja miatt, a legfőbb ügyész kérésére felfüggesszék-e a honatya mentelmi jogát.
Az Országgyűlés mindkét eljárás esetében a bizottság javaslata nyomán mondhatja ki egyrészt a képviselő esetében az összeférhetetlenséget, illetve függesztheti fel a mentelmi jogot – tette hozzá a bizottság elnöke.
Rubovszky elmondása szerint Simon Gábor már február 6-án, csütörtökön jelezte telefonon, hogy személyes konzultációt kér tőle. Erre a bizottság hétfői ülésén kívánnak lehetőséget adni számára. A jelek szerint ezzel mégsem kíván élni a szocialista politikus.
Ha Simon Gábor a már jelzett szándékának megfelelően február 12-én, szerdán lemond képviselői mandátumáról, akkor mindkét ügyet lezárják.
Simon Gábor, az MSZP eddigi elnökhelyettese február 6-án közölte, hogy minden, a szocialista pártban viselt tisztségéről lemond, kilép az MSZP-ből, visszalép a képviselőjelöltségtől, és február 12-ei hatállyal lemond parlamenti képviselői mandátumáról. Erről azt követően döntött, hogy sajtóhírek jelentek meg arról: 240 millió forintnak megfelelő eurót és dollárt tart egy ausztriai bankszámlán, és az összeget nem tüntette fel képviselői vagyonnyilatkozatában. | [
"MSZP"
] | [] |
Hat évre visszamenőleg minden fővárosi cég és intézmény menedzsmenttel kapcsolatos munkaszerződéseinek átvilágítását javasolja a fővárosi MSZP, és ehhez az ellenék bevonásával egy munkabizottság felállítását kezdeményezi, majd az eredményeket 90 napon belül a Fővárosi Közgyűlés elé terjesztenék.
Burány Sándor, az MSZP budapesti szervezetének elnöke és Steiner Pál, a Fővárosi Közgyűlés szocialista frakciójának vezetője vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta: ami a fővárosi cégeknél és intézményeknél az utóbbi években kialakult, abból az MSZP-nek elege van. Rendet kell tenni, mert a BKV-s végkielégítési ügy "csak a jéghegy csúcsa", ezért 2003-ig visszamenőleg minden fővárosi cég és intézmény menedzsmentjével kapcsolatos munka- és tanácsadói szerződéseit átvilágítanák.
A szocialisták szerint ki kell derülnie, hogy ki gazdálkodott pazarlóan, és ki tartotta be a jogszabályokat. A szerződésből eredő "vérlázító" végkielégítési összegek kifizetése lehet jogszerű, hiszen azok kollektív szerződéseken alapulnak, de az átvilágítás azt a célt is szolgája, hogy ezeket az irreálisan magas összegű járandóságokat megszüntessék.
Burány Sándor azt mondta: a BKV hosszú távon nem maradhat talpon az állam segítsége nélkül, és mivel a társaság a közvélemény előtt olyan helyzetbe hozta a fővárosi céget, hogy a segítségre méltatlanná vált, a segítségnyújtás alapfeltétele a rendteremtés.
A szocialista politikus szerint a BKV-s ügy csak a jéghegy csúcsa, mert az állami szférában, az ország más állami intézményeiben is előfordultak, előfordulhatnak ugyanekkora összegű végkielégítések és lehetnek ennek kifizetését jogszerűen megítélő szerződések. Az MSZP azt javasolja, bővítsék az igazgatóságok, a felügyelőbizottságok hatáskörét, hogy a munkaszerződéseket - típusonként és értékhatárt megjelölve - csak azok jóváhagyásával lehessen megkötni, és azokat negyedévente vizsgálják felül.
Kezdeményezik, hogy paritásos alapon jöjjön létre egy eseti bizottság a Fővárosi Közgyűlés két nagy frakciója vezetőjének irányításával, amely a fővárosi cégek és intézmények alapító okiratát is felülvizsgálná. Az ellenzék bevonásával a szerződések és okiratok átvizsgálásának eredményét, valamint a változtatásokhoz szükséges megoldási javaslataikat 90 napon belül a közgyűlés elé terjesztenék.
Fidesz: az MSZP-SZDSZ "BKV-t csinált az egész országból
Fónagy János a Fidesz fővárosi elnökeként támogatja a szocialista javaslatot, amely szerint hat évre visszamenőleg minden fővárosi cég és intézmény menedzsmenttel kapcsolatos munkaszerződéseit átvilágítanák. Hozzátette ugyanakkor, "nem a végkielégítés a bűnös (...), hanem azok, akik a végkielégítést ilyen felháborító és meggyőződésem szerint jogellenes módon használják".
Burány Sándor és Steiner Pál sajtótájékoztatójára Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője is reagált. Közleményében azt írta: az MSZP és az SZDSZ több milliárdot költött a fővárosban és állami cégeknél is horribilis összegű végkielégítésekre, "BKV-t csináltak az egész országból". "Most, hogy a sajtó és az ellenzék lebuktatta őket, a szocialisták úgy tesznek, mintha éppen ők harcolnának a - saját maguk által kifizetett - végkielégítések ellen".
Emlékeztetett rá: szombaton újabb milliárdos végkielégítési listára derült fény a BKV-nél, ami szerinte egyértelmű bizonyíték arra, hogy "a BKV a szocialisták kifizetőhelyévé vált".
| [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Augusztus huszonegyedikén lépett fel Leslie Mándoki együttese a Man Doki Soulmates a Várkert Bazárnál. A koncert ingyenes volt és közel négy órás, hogy pontosan mennyi nézőt vonzott, azt nem tudni. A fellépésen ott volt Orbán Viktor feleségével, a miniszterelnöknek még a lába is megmozdult a zenére. Mándoki László szerint a koncert apropója az volt, hogy augusztus 21-én lett éppen 40 éve annak, hogy disszidált Magyarországról.
Kíváncsiak lettünk, hogy ki szervezte és milyen pénzből az ingyenes koncertet. A Várkert Bazár nem válaszolt a megkeresésünkre, de a Miniszterelnökségnél célba értünk, ezt a választ kaptuk:
“a koncertet a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft. szervezte. A fellépés összesen nettó 94 millió forintba került."
Összehasonlításképp körbekérdeztünk, hogy egyes fellépők mennyiért is állnak színpadra, és ahhoz képest mekkora is összeg is a
94 millió forint, ami 300 000 eurónak, vagy 340 000 dollárnak felel meg.
A pletykák szerint Robbie Williams 350-400 millió forintért lépett fel a Szigeten. A Mándoki koncertnyi pénzből kb. egy 20-30 percet játszhatott volna.
A Nagyszínpados Major Lazer 100 000 euró körüli összegért jött a Szigetre. Mándoki pénzéből háromszor is felléphettek volna, és akkor talán Diplo dj-zése is összejönne egyszer az A38-on.
David Guetta állítólag 350 000 dollárt kér, ami közel annyi mint a fenti összeg.
Martin Garrix 100 000 dollár körül rakja be a pendrive-ot. Mándokiék pénzéből háromszor is.
Magyarország egyik legnépszerűbb együttese, a Punnany Massif egy koncertért 2,5-4 milliót kér el. Mándoki pénzéből átlagáron számolva akár harmincszor felléptek volna.
Fluor és Diaz idei bombája, a Wellhello, a pletykák szerint 1-1,5 millióért áll színpadra. Mándoki pénzéért akár hatvan Rakpart és Apuveddmeg is összejönne.
Kerestük a Hungarofestet, és a Miniszterelnökséget is, hogy pontosan az összegből mennyi volt a gázsi és mennyi az egyéb költség, illetve miért pont Mándokira esett a választás. Egyelőre még nem válaszoltak. | [
"Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft.",
"Miniszterelnökség"
] | [
"Man Doki Soulmates"
] |
Többéves várakozás után decemberben megkapta az almásfüzitői vörösiszap-tározóknál működő, veszélyes hulladékot is feldolgozó üzem, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) az új környezethasználati engedélyét. Az Átlátszó több forrásból is úgy értesült, hogy az évi több, mint kétmilliárd forintos árbevétellel bíró vállalat megvásárlásáról Mészáros Lőrinc cégcsoportja tárgyal a jelenlegi tulajdonossal. Az egykori timföldgyárhoz tartozó, közvetlenül a Duna mellett elhelyezkedő tározókra a 2010-es kolontári vörösiszap-katasztrófa után irányult nagy figyelem. A Greenpeace akkor és azóta több alkalommal tiltakozott és kampányt szervezett az odaszállított veszélyes hulladék, és a szerintük a Dunába szivárgással fenyegető tározók miatt, most az új engedélyt is megfellebbezték. Az ügyben 2012 óta uniós kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen, bár az elmúlt években ennek kevés következménye volt.
Az almásfüzitői tározókban nem a kolontári katasztrófát okozó, folyékony vörösiszapot, hanem szilárd anyagot tárolnak. Az 1950-től 1997-ig itt működött timföldgyár (Dunavölgyi Timföldipari Rt., Magyar Alumíniumipari Tröszt, Tatai Környezetvédelmi Részvénytársaság, majd Zrt.) működésének melléktermékeként keletkezett vörösiszapot nyolc, összesen 172 hektáron elterülő “zagytároló kazettában" helyezték el. A Dunától pár méterre található, a folyótól csak egy gáttal elválasztott tározók közül a VII. számú a legnagyobb: körülbelül annyi vörösiszapot tartalmaz, mint a másik hat tározó együtt. A területen a Greenpeace becslése szerint 17 millió tonnányi vörösiszapot tárolnak. Utolsóként a VII. kazettát töltötték a timföldgyártás melléktermékeként keletkező vörösiszappal, egészen 1994-ig – derül ki a Greenpeace tájékoztatójából.
Tudományos vélemények sorát idézik a környezetvédők arról, hogy a tározók tartalma hogyan károsíthatja a környezetet és a helyben élő emberek egészségét. Míg az almásfüzitői tározók kapcsán sokáig a szilárd vörösiszap levegőbe kerülése, kiporzása volt a legsürgősebben kezelendő probléma, a Greenpeace szerint mostanra a vörösiszap befedésére odahordott, és higítás után lerakott veszélyes hulladékban található toxikus- és nehézfémek, nem, vagy nehezen lebomló szerves anyagok jelentik a fő veszélyforrást, és egyéb káros anyagok is kerülhetnek a megfelelő szigetelés nélküli tározókba. A tározókból pedig korábbi tanulmányok szerint a talajvízen keresztül a Dunába szivároghatnak a vörösiszap szennyezői, és veszélyeztethetik a Natura 2000-es védettségű területet.
MagyarLeaks: Veszélyes hulladékok, nehézfémek a vörösiszaptározókban A kolontári katasztrófát okozóhoz hasonló vörösiszap-tározókat – köztük az almásfüzitőit – a timföldgyártás leállítása óta más veszélyes hulladékok deponálására is használják, vagy használták. Birtokunkba került a kármentesítéssel megbízott Tatai Környezetvédelmi Zrt. főmérnökének 15 évvel ezelőtt elhangzott előadásáról készült leirat (PDF), amelyből kiderül: kármentesítés címén további nehézfémekkel szennyezik ezeket a tározókat az ilyesmire szakosodott vállalkozások.
A környezetvédők a súlyos kockázatok között sorolják az esetleges emberi mulasztás, földrengés vagy nagyobb árvíz esetét is. A Greenpeace korábban mintákat vett a part menti töltésekből, amelyekből kimutatták, hogy a határértéket sokszorosan meghaladja az arzén és a molibdén mennyisége, melyek jellemzően a vörösiszap szennyezői. A toxikus arzén koncentrációja a talajokra megengedett 15 mg/kg helyett akkor 324 mg/kg volt a part menti talajban.
A környezetvédők szerint magasabb koncentrációban toxikus- és nehézfémeket tartalmazó hulladékok is szerepelnek a cég hatósági engedélyében (a korábbi 2010-es és a decemberben kiadott új engedélyben is), ezért kérdéses, hogy hogyan végezhető komposztálás. A vállalat viszont arra hivatkozik, hogy az engedélyben szereplő anyagokat tesztelték, és ezekre hatósági jóváhagyásuk van. A TKV elismerte, hogy vannak nehézfémek is a hozzájuk érkező anyagokban és a náluk folyó feldolgozás végtermékében, de szerintük ezek nem ártalmasak, sőt megfelelő arányban az élő szervezetek számára szükségesek is lehetnek. Hangsúlyozzák, hogy a bróm, arzén és króm enzim-összetevők is, a környezetvédelmi hatóság állapította meg ezekből az elfogadható határértéket, és ők ehhez igazodnak. A cég azzal is érvel, hogy szabályosan működve végeznek hulladékkezelést, komposztálást, a veszélyes anyagokat a környezetre nem káros mesterséges talajjá alakítják, és erre van engedélyük. Állításaikat a cég weboldalán is közzétett tudományos véleményekkel is igyekeznek alátámasztani.
Szerettük volna megnézni, hogy milyen munka folyik jelenleg az almásfüzitői tározókon, de az Átlátszó szeptemberi megkeresésére a cég nem reagált. Ezért decemberben úgy döntöttünk, megpróbálunk a telepen kívülről, egy drón segítségével tájékozódni.
A TKV a januárban elküldött kérdéseinkre sem válaszolt. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy az ott jártunkkor az egyik tározó és a Duna közötti ösvényen tapasztalt vöröses elszíneződés oka mi lehet. A TKV álláspontját végül úgy sikerült megismernünk, hogy az Átlátszó részvételével zajló tudományos projektben dolgozó kutató kollégák által elküldött kérdésekre a cég végül válaszolt, és ezeket a válaszokat a kutatók a rendelkezésünkre bocsátották.
Például arra, hogy hogyan lehetséges, hogy mint ez a drónfelvételen is látszik, a VII-es tározóban a mai napig van egy kisebb rész, ahol befedetlen a vörösiszap. A Greenpeace szerint ugyanis ha a cég akarta volna, 33 év alatt bőven be lehetett volna fedni ezt a maradék kis területet. A TKV szerint azért nem készültek el a munkával, mert nem mindig áll rendelkezésre elegendő fedőanyag, mivel az elmúlt években az ipari hulladék mennyisége csökkent a szigorúbb környezetvédelmi előírások és a gyártási technológiák modernizálása miatt. A tározóban fennmaradó – a felvételen vöröses színű – rész betakarását a 2020-as évek elejére ígérik.
Komposztálás vagy hulladéklerakás zajlik?
A környezetvédők szerint ez a késlekedés arra utal, hogy a vörösiszap-befedés csak jó indok a hulladéklerakási engedély további hosszabbítására, főként, mivel a már befedett felületek egy részére második réteg talajborítást tart indokoltnak a TKV arra hivatkozva, hogy amikor a 2000-es évek elején sietve kellett befedni a tározókat a kiporzás veszélye miatt, nem volt elegendő anyag a befedéshez, így csak másfél méter vastagságban tudták ezt megtenni. Az erózió megállításához viszont szerintük ennél vastagabb fedőrétegre van szükség. A Greenpeace szerint viszont van számos hatékony, ilyen területeket fedő technológia, amihez korántsem kell ilyen mennyiségű anyag, például a geotextil.
A TKV kommunikációs munkatársa, Paróczy Pálma szerint nem igaz a környezetvédők által gyakran ismételt állítás, hogy a cég nem hulladékkezelést vagy komposztálást végez, hanem egyszerűen csak higítja és lerakja a beérkező veszélyes és általános hulladékot.
“Aki ilyet állít, az nem nézte meg a tározót, nem ismeri a munkafolyamatainkat. (...) Mi nem tudunk olyan elismert, akkreditált szakértőről, aki vitatná ezt az általunk megfogalmazott, és a hatóság által leírt véleményt. A rekultivációs munka során, amit a tározóban végzünk, biológiai eljárással mesterséges takaróréteget hozunk létre, ami tartalmazza a természetes talaj legfontosabb összetevőit, s alkalmas mezőgazdasági művelésre. Ez pedig egy nemzetközileg bevizsgált és tudományos szakemberek által elfogadott technológia. A biológiai és vegyi folyamatokkal így kezelt hulladék természetes összetevőkre, a talajban természetes állapotban is megtalálható anyagokra bomlik. A cégünk által végzett hulladékkezelés és rekultiváció nemcsak, hogy nem szennyezi a környezetet, hanem, mint ezt vizsgálatok is bizonyítják, a természetes környezet a tározók környékén egyre jobb állapotban van."
A cég ezeket a vizsgálatokat saját maga végeztette el, elmondásuk szerint nemzetközileg elismert szakértőkkel, 2014-2015-ben. A vizsgálatok eredményét ezer oldalas tanulmányban foglalták össze az ebben részt vevő cégek, egyetemek és tudományos intézetek. A TKV szerint ez a kutatás igazolja, hogy, a hozzájuk szállított veszélyes hulladék a cég által végzett feldolgozás során elveszíti a veszélyes tulajdonságait, és hogy ők tulajdonképpen javítanak a helyi környezet állapotán. A cég szerint a tanulmányban foglaltakat az engedélyezési eljárásban ügyfélként részt vevő Greenpeace sem vitatta.
Szigorítottak a határértékeken, de nem eleget
A Greenpeace szerint az előző engedélyhez képest a korábban általuk is kifogásolt pontokon az új engedély valamennyit szigorított a veszélyes anyagok megengedett értékein a területre kirakható veszélyes és nem veszélyes hulladékokból készült “termékre" vonatkozóan, de a zöldszervezet szerint továbbra is komoly gondok vannak a végül ott maradó anyaggal, mert a talajra megadott határértékeket nagyon jelentősen, a szennyvíz komposztra megadott határértékeket pedig több esetben jelentősen túllépheti a fedőanyag tartalma.
A “terméket" a TKV komposztált fedőtalajnak tekinti, míg a Greenpeace azt állítja, ez egyszerűen mérgező összetevőkkel teli veszélyes keverék, s többek között a felszín alatti vizeket is veszélyezteti hosszú távon. A szervezet ezért a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatalánál fellebbezett az új engedély ellen, kifogásként sorolva, hogy amit a cég végez, az szerintük továbbra is csak hulladék lerakás és nem hasznosítás, s hogy e tevékenység eredménye nem nevezhető terméknek.
A Greenpeace szerint szerint meg kellene tiltani a nehézfémeket és egyéb mérgező anyagokat nagyobb mennyiségben tartalmazó veszélyes hulladékok átvételét, s a szennyvíz komposztra meghatározott kimeneti értéket kellene alkalmazni az Almásfüzitőn használt technológiára.
A zöldszervezet fellebbezésében a 2012-es hulladéktörvényre hivatkozva kérdőjelezi meg a TKV engedélyében foglaltak jogosságát, például szerintük a hulladékhasznosítás szót sem jogos használni, mert a kimeneti anyag rendszeres és általános jelleggel történő felhasználásra a cég nem adott bizonyítékot. Az idézett törvény szerint a hasznosítás:
“Bármely kezelési művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse."
A Greenpeace fő kifogása, hogy a fedőanyag előállításához egyáltalán nem lenne szükséges nem lebomló veszélyes hulladék felhasználása, ezért a zöldszervezet szerint érthetetlen, miért engedi a hatóság egyáltalán ezeknek az anyagoknak a telepre szállítását. Szerintük az Almásfüzitői telepen használt higításos-lerakásos módszer igen jövedelmezővé teszi a veszélyes hulladék átvételét, hiszen ha valaki újonnan próbál veszélyes hulladék-feldolgozót építeni, a szigorú előírások miatt csak nagyon nagy költséggel tudja ezt megtenni.
A környezetvédő szervezet azt is említi a legújabb engedély miatt beadott fellebbezésében, hogy az ő aggályaikat a cég korábbi engedély-felülvizsgálati kérelme kapcsán hozott elsőfokú határozatok is megerősítették. Például azt, hogy a nehézfémek koncentrációja csökken ugyan a nem veszélyes hulladékkal való higítás erdeményeként, de az összmennyisége ezeknek az anyagoknak ugyanannyi marad a helyszínen.
A Greenpeace szerint a TKV új környezethasználati engedélye továbbra is az elfogadható értékek sokszorosát hagyja jóvá több veszélyes anyagból is. Simon Gergely, a zöldszervezet vegyianyag-szakértője az Átlátszónak adott interjúban úgy fogalmazott: nem érti, hogy miért lehet olyan magas például a toxikus tartalom az Almásfüzitőn végzett műveletek végén keletkező “kimenő anyagban", miért engedi a hatóság, hogy ugyanannyi szennyező anyag legyen a cég állítása szerint komposztáláson átment “mesterséges talajban", mint például a komposztálatlan szennyvízben: Simon szerint az lenne a helyes, ha az itt végzett műveletek után az oda hordott hulladék veszélyes anyag tartalma ugyanolyan mértékű lenne, mint ami a talajra, vagy a legrosszabb esetben a komposztált szennyvízre vonatkozó előírásokban szerepel.
Például a kihelyezhető “termékben" az arzén megengedett koncentrációja az új engedélyben 50 mikrogramm köbméterenként, míg a régiben 75 volt, pedig alapesetben a talajban 10 mikrogramm a határérték. A higany megengedett mennyisége 10 mikrogramm volt, most 5 lett – szemben a talajra megengedett 0,5 mikrogrammal köbméterenként. A szerves olaj tartalom 4000 mikrogramm lehet az Almásfüzitőn kirakható anyagban, míg talajban ebből 100 mikrogramm a megengedett. Az ólom megengedett mennyiségét 750-ről 500 mikrogrammra csökkentették.
A Greenpeace szerint indokolt lenne mind az átvehető, mint a kirakható anyagban megadni határértéket a különösen problémás halogénezett szénhidrogénekre, amelyek máshol komoly problémákat okoznak.
A vadhúsnak is vegyszerszaga van, a talajvízben terjed a halálos méreg Garén Évtizedek óta mérgezi a talajt és a talajvizet a becsődölt Budapesti Vegyiművek sorsára hagyott veszélyeshulladék-tárolója a Baranya megyei Garén. A Greenpeace által kiperelt adatok szerint a talajban és a talajvízben a határérték több tízezerszeresét mérték halogénezett aromás szénhidrogénekből 2015-ben, de azóta sem történt kármentesítés.
A Greenpeace a fellebbezésében javasol további, szerintük szükséges vizsgálatokat a tározók kapcsán, például a lerakott anyag talajba szivárgásának és kipárolgásának ellenőrzését, arra is hivatkozva, hogy Almásfüzitő “alsó" részén, a közvetlenül a VII-es tározó mellett élő helyiek sokszor panaszkodnak rossz szagra.
Ez utóbbiról TKV-t is megkérdeztük: a cég szerint sok más üzem is működik Almásfüzitőn, a kellemetlen szag akár ezektől is származhat. Ahhoz pedig, hogy a helyiek által jelzett szagról érdemben válaszolni lehessen, tudni kellene, hogy pontosan mikor és hol észlelték ezt. Állításuk szerint, amikor korábban felmerült ilyen panasz, mindig kivizsgálták, és egyetlen esetben sem találták úgy, hogy a sajáti telepük lett volna a kellemetlen szag forrása.
“Sosem tagadtuk, hogy a mi technológiánk szennyvíziszapot is felhasznál, így esetenként bizonyos mértékű rossz szag kikerülhet a telepünkről, de az üzem elhelyezése és egyéb technikai védőintézkedéseknek köszönhetően ez csak kisebb probléma, ami a lakóhelyektől távol egy keskeny sávot érint. Egyébként is szigorú előírások vonatkoznak erre, s az érintett hatóságok folyamatosan ellenőrzik ezek betartását."
Évente ellenőrzik a szakhatóságok
Kíváncsiak voltunk arra, hogy mit, és milyen gyakran ellenőriznek a hatóságok, ezért megkerestük őket, hogy megtudjuk, a 2019-ben újabb környezethasználati engedélyt kapott Tatai Környezetvédelmi Zrt. területén és közvetlen közelében mikor monitorozták legutóbb a cég tevékenységét, módszereit, valamint a Duna vizének, a talajnak és a talajvíznek, valamint a levegőnek a veszélyes anyag tartalmát, s hogy milyen vizsgálatokat folytattak le, és milyen eredménnyel.
A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályától, és a tározók kapcsán szintén illetékes Bányafelügyelettől mostanáig nem jött válasz a megkeresésünkre. Az új engedély ügyében másodfokú szakhatóságként eljáró BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságától az alábbi válasz jött a korábbi, még a decemberi, új engedély kiadása előtti levelünkre:
“Az I-VI. számú, már lezárt és kiporzástól mentesített vörösiszap-tározók egységes környezethasználati és környezetvédelmi működési engedély alapján működnek. Jelenleg folyamatban van a VII. számú vörösiszap-tározóban lévő veszélyes és nem veszélyes hulladék kezelésére (hasznosítására) vonatkozó egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatát célzó környezetvédelmi hatósági eljárás, ebben a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF)vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben másodfokú szakhatóságként járt el. A VII. számú vörösiszap-tározó felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem. Az üzemet a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint iparbiztonsági hatóság folyamatos hatósági felügyelet alatt tartja. Az üzemeltető tavaly (2018) augusztus 2-án kapott katasztrófavédelmi engedélyt, a legutóbbi ellenőrzés idén (2019) február 21-én volt, annak során hibát, hiányosságot nem tártak fel."
Miután a TKV újabb engedélyt kapott 2019 decemberében, ismét megkerestük az OKF-et, ahol annyit tudtunk meg, hogy a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket az iparbiztonsági hatóság évente ellenőrzi, s hogy a tavaly februári ellenőrzés óta nem került sor újabbra.
A politika dönt a környezetvédelmi ügyekről
Egy az Átlátszónak nyilatkozó, a magyarországi környezetvédelmi előírásokat és ügyeket, és a cég tevékenységét régóta jól ismerő, de korábbi pozíciói miatt névtelenséget kérő szakember úgy fogalmazott: a TKV által végzett hulladékkezeléssel kapcsolatban a Greenpeace-hez hasonlóan kétségbe vonja, hogy valódi komposztálás folyna az üzemben.
Forrásunk szerint a komposztálás kifejezés használatára csak azért van mód, mert az EU – jogi terminológia szintjén – nem határozza meg, hogy pontosan mit takar ez a szakszó. Aggályosnak tartja, hogy ha esetleg egy kormányközeli nagyvállalkozó kezébe kerül az almásfüzitői cég, a hatóságok még inkább tartani fognak attól, hogy ellenőrizzék azt, vagy bármibe beavatkozzanak. Úgy véli, hogy az almásfüzitői tározók kapcsán a megoldás az lehetne, ha azokat kiásnák és egy biztonságosan szigetelt helyen raknák le, így lehetne megakadályozni, hogy az odahordott több százezer tonna veszélyes és általános hulladék a talajvízzel a folyóba szivároghasson.
Az almásfüzitői tározók ügye több forrásunk szerint is azt példázza, hogy hiányosságok vannak a környezetvédelem központi irányítása és haztósági ellenőrzése terén Magyarországon. Több megkérdezett szakember állítja: a környezetvédelmi engedélyezési ügyekben Magyarországon sokszor politikai döntések születnek, mert ezekhez komoly gazdasági érdek fűződik.
Ráadásul sokszor nemcsak újságíróknak nehéz hivatalos információhoz jutni egy-egy ilyen ügyben: a parlament Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke, Schmuck Erzsébet például a mai napig nem kapott választ a hatóságoktól arra, hogy a Mátrai Erőműnél tavaly júliusban történt szennyeződést ki okozta.
A Mészáros Csoport keresi a lehetőségeket
Az Átlátszó több helyről is úgy értesült, hogy Mészáros Lőrinc cégcsoportja tárgyal a TKV-val a cég esetleges megvásárlásáról. Megkérdeztük erről a Mészáros és Mészáros Kft-t.: a válaszból megtudtuk, hogy ez a cég nem tulajdonos az almásfüzitői tározókat tulajdonló cégekben (Tatai Környezetvédelmi Zrt., Revireo Invest Zrt., Envirotis Zrt., Greenermark Zrt.), de azt nem cáfolták, hogy tárgyalnának egy esetleges felvásárlásról:
"Általánosságban elmondható, hogy a Mészáros Csoport folyamatosan keresi az akvizíciós lehetőségeket, és az egyes tárgyalások kimeneteléről tájékoztatja a sajtó útján a közvéleményt."
Virágzó hulladékbiznisz: Vörösbárók a forgóajtóban, a Közgép Kolontáron Forgóajtó-jelenségnek azt nevezik, amikor az állami és a magánszféra között személyi átfedések alakulnak ki a vezető beosztásban lévők munkahelyváltása során. Ez a gyakorlat felveti a gyanúját annak, hogy az állami döntéshozók korábbi vagy leendő munkáltatóiknak kedveznek hivatali tevékenységük során.
Az ügyet tovább bonyolítja, hogy továbbra is folyamatban van az almásfüzitői tározók miatt indított kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen. Ez ügyben a legutóbb a 2015-ös, ún. indokolással ellátott véleményt küldte a Bizottság a magyar kormánynak – tudtuk meg brüsszeli forrásból. Brüsszelből nagyon figyelik, hogy mi történik az ügyben, melynek rendezését – a megkeresésünkkor még folyamatban lévő – új engedélytől várták.
A fent hivatkozott 2015-ös véleményben a Bizottság felszólította Magyarországot, hogy az almásfüzitői vörösiszap-tározó tekintetében alkalmazzon szigorúbb környezetvédelmi előírásokat. A jelenlegi gyakorlat alapos vizsgálata felfedte, hogy a területen egyes, a rehabilitációt szolgáló hulladékkezelési tevékenységeket helytelenül végeztek el, aminek az emberi egészség védelmével és a környezetvédelemmel kapcsolatos következményei vannak. Az EU hulladékkezelési jogszabályait megszegve a veszélyes hulladékokat más hulladékokkal keverték össze, az élőhelyvédelmi irányelv által előírt hatástanulmányokat pedig nem készítették el.
Egy 2013-ban küldött felszólító levélre adott válaszában Magyarország jelezte, hogy megkezdődött a területen alkalmazott gyakorlat felülvizsgálata, de a folyamat még nem zárult le. Mivel a felülvizsgálat alatt a területen zajló tevékenységek tovább folytatódtak, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország egyelőre nem tette meg a jogsértő tevékenység megszüntetéséhez szükséges lépéseket. Amennyiben Magyarország e kötelezettségét nem teljesíti, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.
A TKV szerint a kötelezettségszegési eljárás oka az, hogy amikor elindították, Magyarország még nem adoptálta az uniós előírásokat (élőhelyvédelmi irányelv) erre vonatkozóan, s a cég mindig a hatályos magyar törvényeknek, szabályoknak megfelelve működik. Az új környezetvédelmi engedély már egy EU-kompatibilis magyar törvény alapján készült, 2018-ban Brüsszelből érkező szakemberek pedig személyesen járták be az almásfüzitői üzemet.
A cikk kutatók és oknyomozó újságírók közös munkájának eredménye, melyet a CEU-n működő Center for Media, Data and Society Black Waters című kutatási projektje keretében végeztek a résztvevők. Az Open Society Initiative for Europe által finanszírozott projekt célja az, hogy Közép-Kelet Európában történt környezeti károkról, korrupcióról és ezek társadalmi következményeiről tudósító, figyelmet felkeltő cikkek készüljenek. Közreműködtek Czeglédi Alexandra kutatói asszisztens, antropológus, Ian M. Cook kutató (Közép-európai Egyetem), Vetier Márta, tájépítészmérnök, környezetkutató. Videó: Németh Dániel.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Tatai Környezetvédelmi Zrt."
] | [
"Mészáros Csoport",
"BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság",
"Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya",
"Greenermark Zrt.",
"Mátrai Erőmű",
"Dunavölgyi Timföldipari Rt.",
"Budapesti Vegyiművek",
"Center for Media, Data and Society Black Waters",
"Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság",
"Közép-európai Egyetem",
"Közgép Kolontár",
"Magyar Alumíniumipari Tröszt",
"Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal",
"Európai Unió Bírósága",
"Fenntartható fejlődés bizottság",
"Revireo Invest Zrt.",
"Tatabányai Járási Hivatala",
"Pest Megyei Kormányhivatal",
"BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága",
"Envirotis Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft-t",
"Open Society Initiative for Europe",
"Tatai Környezetvédelmi Részvénytársaság"
] |
Törvénytelenül tiltották ki a Közgépet a magyarországi közbeszerzésekből – döntött a Kúria.
A céget arra hivatkozva zárta ki 2015 júniusában a Közbeszerzési Döntőbizottság, hogy hamis adatot szolgáltatott, ám rá egy évre a Fővárosi Törvényszék másodfokon is kimondta, hogy a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cég nem követett el hamis adatközlést, és az eltiltás törvénytelen volt. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Közbeszerzési Hatóság ezután a Kúriához fordult felülvizsgálatért, amely most megerősítette a másodfokú döntést.
hirdetés
"Tulajdonképpen ez volt a bizonyítéka az alperesi beavatkozónak, amikor megállapította, hogy hamis adatot szolgáltatott. Ez kevés volt, az elsőfokú bíróság kevésnek ítélte. Másodfokon egyáltalán nem okszerűtlen következtetés alapján hozták ezt meg, tehát a kúria sem tudott más döntést hozni, mint hogy ezek az ítéletek nem jogsértőek" – közölte a Kúria tanácselnöke, Kovács András. | [
"Közgép"
] | [
"Közbeszerzési Hatóság",
"Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság",
"Fővárosi Törvényszék",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
2015 február elején a Keleti pályaudvaron kapták el Veress Áront, amint hamis pénzt próbált elsózni egy férfinek. A Fidesz ifjúsági tagozatának korábbi elnöke kamu 100 euróssal próbálkozott, majd el akart menekülni a rendőrök elől. Házkutatást tartottak a lakásán, ahol 30 ezer euró értékű hamis pénzt találtak - számoltunk be elsőként tavaly.
Veresst letartóztatták, a bíróság pénzhamisítással vádolta. A szombaton megjelent Magyar Nemzetben azt írják, hogy a Pest Központi Kerületi Bíróság 1 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte. A jogerős ítélet még november 23-án született, és a lap azt írja a Fővárosi Törvényszékre hivatkozva, hogy "úgy tűnik, döntés ellen nem fellebbezett vádlott".
Veress letartóztatása után kérdésünkre azt állította a Fidesz, hogy már 2012-ben kizárta soraiból a csaló politikust, azonban egy gyorskereséssel megtaláltuk, hogy a párt honlapján még 2014 második felében is akadtak olyan eseményekről készült beszámolók, ahol a Fidesz ifjúsági elnökeként hivatkoztak rá. | [
"Fidesz"
] | [
"Fővárosi Törvényszék",
"Pest Központi Kerületi Bíróság"
] |
Több mint 140 millió forintos kár érhette a magyar államot a Horváthné Fekszi Márta és Faller Jenő korábbi szocialista külügyminisztériumi államtitkárok közreműködésével nyélbe ütött Wenczel Pohl festmények és budapesti ingatlanok csereügyletében – tudta meg a PestiSrácok.hu. Portálunk a hűtlen kezelés gyanúját megállapító kormánybiztosi vizsgálat dokumentumaiba is betekintett, amelyből egyértelműen kiderül, hogy hiába készült három szakértői becslés is a műalkotások értékéről és hiába állt rendelkezésre egy hatvanmillió forintos értéket meghatározó szakértői vélemény, Horváthné Fekszi Mártáék csak a vastagon fogó tollal írt 205 milliós értékbecslést csatolták a csereszerződés dokumentumaihoz. Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. akkori vezetője a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, őket kész helyzet elé állította a Gyurcsány-kormány külügyi tárcája, az ügyben nem volt mozgásterük. A két képért cserébe összesen több mint 206 millió forintot érő állami ingatlanokról mondtak le a szocialisták.
Az állami vagyon elherdálása, valamint hűtlen kezelés gyanúja is szerepel abban a PestiSrácok.hu által megszerzett kormánybiztosi vizsgálatban, amely a Horváthné Fekszi Márta és Faller Jenő korábbi szocialista külügyminisztériumi államtitkárok közreműködésével nyélbe ütött Wenczel Pohl festmények és budapesti ingatlanok 2008-as csereügyletét vette górcső alá.
250 millió kontra 60 millió
A portálunk birtokában lévő dokumentum részletesen ismerteti, hogy hat évvel ezelőtt a Gyurcsány-kormány külügyi tárcája két festményért cserébe miként mondott le két nagy értékű, összesen több mint 206 millió forintot érő ingatlan tulajdonjogáról. A vizsgálat ráadásul azt is feltárta, hogy az üzletet ugyan 2008-ban ütötték nyélbe, de annak előkészítése már 2007-ben elkezdődött. 2007. január 15-én ugyanis Horvátné Fekszi Márta államtitkár levélben hívta fel Zelles Sándornak, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatójának a figyelmét, hogy "A mohácsi csata" és a "Vajk megkeresztelése" című festmények tulajdonosa, Argay László hajlandó lenne csereszerződést kötni. A moszkvai ingatlanügyből is ismert Horváthné Fekszi Márta egyúttal a műalkotások forgalmi értékére vonatkozó szakértői vélemények beszerzéséről is intézkedett. Lengyel László művészettörténész, igazságügyi szakértő 125-125 millió forintban, összesen tehát 250 millió forintban jelölte meg a Wenczel Pohl képek értékét, mondván a két mű ritkaság, azok különleges helyet foglalnak el a magyar művészettörténet emlékei között. 2007 márciusában a Külügyminisztérium egy másik szakvéleményt is kért, ezúttal a képeket kiállító Magyar Nemzeti Galériától. Az intézmény akkor közölte, Sinkó Katalin igazságügyi szakértő soron kívül, szakértői díj elengedése mellett vállalta az értékmeghatározást. Sinkó Katalin értékbecslése kitért a Rácz Gyula által 2004-ben készített értékelésre, amely 400 millióban állapította meg a művek értékét, valamint Lengyel László szakvéleményére is, ugyanakkor az igazságügyi szakértő nyomatékosította, összesen 60 millió forintot érnek a műalkotások. Érdekes, hogy ezután a tárca kérésére a Szépművészeti Múzeum akkori főigazgató-helyettese is azt állapította meg, hogy a képek valós forgalmi értéke vélhetően a Sinkó Katalin által megállapított 60 millió forinthoz áll közel.
Még a vagyonkezelő is akadékoskodott, de hiába
Horváthné Fekszi Mártának hiába állt a rendelkezésére a hatvanmilliós értékbecslés, az államtitkár 2007. július 9-én 205 millió forintos vételárban állapodott meg a tulajdonossal, Argay Lászlóval. Argay és Zelles 2007. december 27-én írta alá a cserére vonatkozó közös szándéknyilatkozatot. Megjegyzendő, hogy a csere előkészítésekor mindvégig a Lenegyel László-féle 205 milliós vagyonértékkel kalkuláltak. Érdekes, hogy még a vagyonkezelő egyes szervezeti egységei is hiányolták a másik értékbecslés bemutatását, csatolását.
1,67 milliós különbözetet fizetett a tulajdonos
Argay két meglehetősen jó fekvésű, együttesen 205 millió forintra értékelt ingatlant kapott a képekért: a Nagykovácsi felé vezető út mentén, a Buda határában lévő Hársalja utcában egy 945 négyzetméteres beépítetlen telket, valamint a főpolgármesteri hivatallal szemben álló, 2006-ig az MSZP által használt Városház utca 14. alatti épületben található 417 négyzetméteres ingatlant. A csereügyletkor egy értékbecslő állapította meg, hogy a Hársalja utcai ingatlan 54,6 millió forintot, míg a belvárosi ingatlan 152,07 millió forintot ér. Az ingatlanok összértéke így 206,67 millió forintra jött ki. Argay vállalta, hogy a magyar állam javára megfizeti az 1,67 milliós különbözetet.
A csereszerződést 2008. július 25-én írta alá Argay és Tátrai Miklós, az MNV Zrt. akkori vezetője. A szerződés aláírása után Faller Jenő szakállamtitkár tartotta a kapcsolatot a vagyonkezelővel. Az már a szerződés nyilvánosságra kerülésekor is egyértelmű volt, hogy Argay aligha csinált rossz üzletet, de a 146 millió forintos károkozásra nem derült fény.
Tátrainak nem volt mozgástere
A PestiSrácok.hu az ügylet megértéséhez Tátrai Miklós segítségét kérte, a vagyonkezelő egykori vezérigazgatója ugyanakkor leszögezte, őket kész helyzet elé állította a Gyurcsány-kormány külügyi tárcája, az ügyben nem volt mozgásterük. "Az ügyben már azelőtt kötelezettséget vállalt az állam, mielőtt az MNV Zrt.-hez került volna bármi is. A festmények vételi szándéka deklarálva volt" – nyomatékosította Tátrai Miklós.
A festmények egyébként eredeti helyükre, a bécsi magyar nagykövetségre kerültek.
A címlapfotón Horváthné Fekszi Márta látható. A kép 2011-ben, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon készült a moszkvai ingatlanügy egyik gyanúsítottjáról. MTI/Szigetváry Zsolt
megjegyzés | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Szépművészeti Múzeum",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Magyar Nemzeti Galéria",
"Kincstári Vagyoni Igazgatóság",
"MNV Zrt."
] |
A Kúria az utolsó, negyedik esetben is fenntartotta hatályában a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletét, miszerint a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatóság nem sértett jogszabályt a korábban a felperesek által vitatott haszonbérleti szerződések megkötésekor - ismertette a Kúria döntését a HNP szerdán.
Közleményük szerint a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság, szeptember 5-én ismét megállapította, hogy a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítélete szabályosan és helytállóan foglalt állást a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága által lefolytatott haszonbérleti eljárások és annak nyomán megkötött haszonbérleti szerződések érvényessége ügyében. Ez alapján a bírói fórumok egységesek abban, hogy a HNP jogszerűen és szabályosan járt el a haszonbérleti szerződés megkötésére irányuló pályázati eljárás során, nem sértett jogszabályt, nem kerülte meg azt, és a megkötött haszonbérleti szerződések nem ütköznek a jó erkölcsbe.
A közlemény emlékeztet rá, hogy 2014 decemberében több, a haszonbérbeadási pályázati eljárásban nem nyertes pályázó kezdeményezett peres eljárást a Hortobágyi Nemzeti Park és a nyertes haszonbérlő ellen a haszonbérleti szerződés érvénytelenségének megállapítása érdekében.
A Debreceni Törvényszék lefolytatta a bizonyítási eljárást és mind a négy esetben elutasította a felperesek keresetét. Az ítéletek ellen a felperesek fellebbezést nyújtottak be. A Debreceni Ítélőtábla elutasította a felperesek fellebbezését és jogerős ítéletével helyben hagyta a Debreceni Törvényszék döntéseit, melyek mindegyike megállapította, hogy a HNP és a nyertes pályázó a pályázati eljárás és a szerződéskötés során nem sértett jogszabályt, nem kerülte meg azt és a megkötött haszonbérleti szerződések nem ütköznek jó erkölcsbe.
A felperesek felülvizsgálati kérelme kapcsán a Kúria ezeket a döntéseket hatályban tartotta. Tekintettel arra, hogy a Kúria döntése ellen jogorvoslati lehetőség nincs, az ügyben a pereskedés vélhetőleg befejeződött - írta a Hortobágyi Nemzeti Park közleményében.
Mint korábban megírtuk: bebizonyosodott, hogy több esetben hamis címet adtak meg a pályázók, és így nyertek a hortobágyi földbérleti pályázaton. Olyan romos épületekbe voltak bejelentve a későbbi nyertesek, amelyek egyértelműen alkalmatlanok voltak emberi tartózkodásra.
A hoppon maradt gazdák és Gőgös Zoltán (MSZP) feljelentést tett, mert nagyjából 300-400 hektár legelő került így olyanok birtokába, akik hamis cím bejelentéssel játszották ki azt az előírást, hogy csak 20 kilométeres zónán belül lakóknak lehetett pályázni. A pályázók a területre járó kiemelt környezetgazdálkodási támogatás miatt hektáronként akár 200 ezer forintot is felvehettek az elmúlt években. | [
"Hortobágyi Nemzeti Park"
] | [
"Debreceni Ítélőtábla",
"Debreceni Törvényszék"
] |
A Társaság a Szabadságjogokért civil jogvédő szervezet álláspontja szerint nem lehet 10 évre titkosítani azt a két tanulmányt, amelyeket a BKV svájci és ciprusi székhelyű offshore cégektől rendelt meg tavaly év végén. Az Index is csak úgy tekinthetett bele a tanulmányokba, hogy titoktartási nyilatkozatot írt alá, a BKV ugyanis nem adta ki az a dokumentumokat.
A Társaság a Szabadságjogokért civil jogvédő szervezet szerint az offshore cégektől mintegy 50 millió forint értékben megrendelt tanulmányok esetében nem alkalmazható a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek az automatikus nyilvánosság korlátozást engedő bekezdése. Az offshore cégektől megrendelt tanulmányok ugyanis nem a BKV Zrt. szervezeti keretein belül, annak belső eljárása során keletkeztek, hanem az eljárást megelőzően egy külső intézménynél.
Mint arról az Index beszámolt, a BKV 2009. október 15-én és 20-án szerződést kötött a ciprusi székhelyű Dandy Trading Ltd-vel és a svájci székhelyű Everest Capital S. A-val. Az elsővel a devizapiaci változások hatásainak elemzésére, 78 ezer 500 euróért (jelenlegi árfolyamon mintegy 23 millió forintért), a másodikkal pedig a BKV hitelfelvételi lehetőségeinek felmérésére (a pénzügyi válság tükrében), 81 ezer 900 euróért (közel 24 millió forintért).
Az Index kikérte a BKV-tól a tanulmányokat és a szerződéseket, de csak utóbbiakat kapta kézhez. A két offshore cég által készített tanulmányba az Index újságírója viszont csak úgy tekinthetett be, hogy aláírt egy nyilatkozatot arról, hogy a dokumentumok tartalmát vagy azok bármely részét sem részben, sem egészben nem hozza nyilvánosságra.
A társaság Vitézy Dávidnak, a BKV felügyelőbizottsági tagjának és több újságírónak is csak hasonló feltételekkel engedett betekintést az anyagokba. A BKV érvelése szerint a tanulmányok belső, döntéselőkészítő anyagok, amelyek "a törvény erejénél fogva nem nyilvánosak".
A TASZ ennek ellentmondó jogi álláspontjában hivatkozik az Egészségügyi Minisztérium elleni peréra, amelyben a bíróság jogerősen kimondta, hogy a külső tanácsadó testülettől rendelt tanulmány szakvéleménynek tekinthető, így az nem csak az alperesi döntés-előkészítési folyamat részének minősül.
A TASZ szerint azt nem lehet vitatni a BKV esetében sem, hogy a megrendelések a BKV Zrt.-től elkülönülő, önálló szervezetekről történtek, hiszen külföldön bejegyzett gazdasági társaságokról van szó, amelyek semmilyen módon nem kötődnek a megrendelő szervezet rendszeréhez.
A jogvédő szervezet fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy bár a tanulmányok döntés meghozatalához szükségesek, de az nem ugyan azt jelenti, hogy döntés meghozatalára irányuló eljárás során, a döntést meghozó szervezet rendszerén belül keletkeztek.
A BKV Zrt. vezetője által a sajtótájékoztatón elmondottakból ráadásul az következik, hogy a releváns döntések már megszülettek, hiszen a vezérigazgató úr úgy nyilatkozott, hogy "a befektetés már megtérült", ami egyértelműen arra utal, hogy a BKV Zrt. hozott döntéseket a tanulmányok alapján.
Az Index eljuttatta a BKV-nak a TASZ álláspontját. Mivel továbbra is úgy gondoljuk, hogy a tanulmányok érdekesek lehetnek a nyilvánosság számára, és a BKV-nak is érdeke, hogy eloszlassa az offshore cégekkel kötött szerződésekről a homályt, így továbbra is kérjük hivatalosan is az iratok másolatát. | [
"BKV"
] | [
"Dandy Trading Ltd",
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Egészségügyi Minisztérium",
"Everest Capital S. A"
] |
Többszáz hektárnyi móringot villanthat Obrusánszki Barbara. A miniszterelnöki kabinetfőnök új neje és annak szülei két további társukkal még az esküvő előtt, novemberben szerződtek 1022 hektár földbirtok adásvételéről. A vételár oroszlánrészét a kormányzati irányítás alatt álló Budapest Bank 1,58 milliárdos hitele fedezi. A pénzintézet ősszel 315 millió forint kölcsönt biztosított az Obrusánszki apuka friss céges érdekeltségének is.
Aznap tudta meg közös ismerősöktől, hogy Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök felesége lett Obrusánszki Barbara — árulta el nekünk a telefonban kedden Barna Izabella. A két nő nemrégiben ugyanazon 1,665 milliárd forint értékű adásvételi ügyletben szerepelt. Az üzlet lényege az volt, hogy 2020 végén négy amerikás magyar 1022 hektár földet és ehhez tartozó ingatlantulajdont adott el ezért az összegért öt vevő részére.
A vevők közül hárman: Barbara, valamint szülei is az Obrusánszki családhoz tartoznak. Az egyaránt kelet-magyarországi kötődésű eladók és vevők között van ismeretség: a huszonéves Obrusánszki lányt Barna Izabella még gyermekkorából ismeri. Obrusánszki Zsolt pedig egy időben kézbesítési megbízottja volt Barnáék cégében az egyik tulajdonosnak. Úgy tudjuk, az Obrusánszki apuka az elmúlt időszakban említést tett arról, hogy
lánya várhatóan férjhez fog menni valakihez, aki "nagy ember".
A napokban derült ki, hogy Rogán Antalnak új, Barbara névre hallgató felesége van. Az eset érdekessége, hogy ez a nyilvánosság számára a korábban a magánéletével is a bulvársajtóban szereplő miniszterelnöki kabinetfőnöknek csak az idén januárban leadott vagyonnyilatkozatából derült ki. A többi képviselő házastársához hasonlóan Rogán Barbara is adott le vagyonnyilatkozatot, de ez nem nyilvános. Pedig a fenti ügylet fényében érdekes volna.
Az üzlet pikantériája, hogy a vevők alig 83 millió forintot tudtak összeszedni a vételárhoz. A maradék összeget, azaz közel 1,6 milliárd forintot a Budapest Bank Zrt. finanszírozza a 2020 novemberére datált adásvételi szerződés szerint. A Budapest Bank emellett egy másik, tavaly októberi szerződés szerint további, összesen 315 millió forintos összegű kölcsönt biztosított az Obrusánszki Zsolt érdekeltségébe tartozó Ductus Kft.-nek. A kérdéses időszakban a Budapest Bank kormányzati irányítás alatt állt.
Kié lett a föld?
A mindösszesen 1022 hektárnyi föld Borsod megye nyugati csücskében található. A földekről szóló adásvételi szerződés kifüggesztésre került a tardonai önkormányzatban, valamint jelenleg az önkormányzat weboldaláról is elérhető; mi is itt bukkantunk rá. Ebből kiderül, hogy a vevők a teljes 1,665 milliárd forintos vételár szokatlanul nagy részét, 1,58 milliárd forintot a Budapest Bank földvásárlási kölcsönéből kívánják rendezni.
A Budapest Bank állami kézben van azóta, hogy az Orbán-kormány megvásárolta. Az állami tulajdonost Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős miniszter képviseli a Budapest Bank részvényeit birtokló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-ben. A bank egyike annak a három állami-kormányközeli tulajdonú pénzintézetnek, amit éppen bankholdingba készülnek egybegyúrni. Novemberben a Telex azt írta: a másik két bank hitelportfóliója "eléggé tele van politikafüggő ("NER-es") hitelekkel, a Budapest Banké még nem annyira, de azért már ott is vannak ilyenek".
A szerződést november 20-án ellenjegyezték; szövege szerint a vásárlóknak kilencven napjuk van átutalni a vételárat azután, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv rábólintott az adásvételre. Ha a Budapest Bank meggondolná magát, a vevők kénytelenek lesznek önerőből kifizetni a vételárat. A Blikk szerdai cikke szerint Rogánék decemberben, vagyis
a szerződés megkötése után röviddel keltek egybe.
A hatósági pecsétre minden esélyük megvan a földvásárlóknak. A vevők mindegyike földművesként van nyilvántartva, helyben bejelentett lakosként pedig elővásárlási joguk is van bizonyos területekre. Érdekesség, hogy a szerződésből kiolvashatóan mindhárom Obrusánszki nem sokkal a biznisz előtt fedezte fel magukban az agrárvonzalmat: augusztus 14-én vették fel őket a földműves-nyilvántartásba az edelényi földhivatalban.
A jelenkori magyar szokás szerint 300 hektár fölött beszélünk nagybirtokról, amit ez a méret jócskán meghalad. Ugyanakkor úgy találtuk, hogy a földek nem alkotnak egyértelműen egybefüggő, homogén egységet. A szerződés hosszan sorolja a mintegy 209 különböző helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanokat Dédestapolcsány, Nekézseny, Kisgyőr, Tardona, Borsodbóta, Csokvaomány, Csernely, Lénárddaróc, és Sáta térségében. Ezek között van több Natura 2000-es terület, de van agyagbánya és vízmosás is. Helyi forrásból úgy értesültünk: a földeket nem tartják éppen a legjobbnak. Több építmény is megtalálható a telkeken.
Úgy tudjuk, az eladók — ifjabb és idősebb Halmos John, Barna László és Barna Izabella — ma egyaránt az Egyesült Államokban tartózkodnak, különböző iratokon, weboldalakon részben ugyanazokkal a csokvaokmányi, illetőleg a tengerentúli Ohióban található címmel szerepelnek. Barnáék magyar cége, a Barna Vállalkozás Kft. csokvaokmány-kismezőpusztai címre van bejegyezve, a cég haszonbérletében lévő ingatlanok az adásvétel részét képezték.
A helyi zuhanyhíradó szerint a cég tevékenységet ma nem végez: korábban szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoztak, de az állatokat pár éve eladták. Beszámolói szerint az elmúlt két évben a főtevékenységként gabonatermeléssel foglalkozó cég egyaránt veszteséges volt. Ebben a cégben volt 2002 és 2009 között az akkori egyik tulajdonos, az amerikai lakcímű Barna Imre kézbesítési megbízottja a dédestapolcsányi Obrusánszki Zsolt.
Frissbirtokosok Az adásvételi szerződés szerint a vásárlók egyaránt 1/5-1/5 arányban részesednek az 1022 holdas birtokból. Az Obrusánszki család tagjai mellett közéjük tartozik az egyaránt nyíregyházi illetőségű Farkas Zsigmond és Mageráné Mező Szilvia. Farkasnak más kapcsolata is van az Obrusánszki családdal: nyíregyházi lakcíme a német állampolgár Obrusánszki Zsoltnénak, valamint Barbarának is tartózkodási helyként szolgál. Farkas Zsigmondról korábban a 444 írt, mert kültagja volt egy olyan bt.-nek, amely 2014-2015 során különös körülmények között százmilliónál is több forintnyi közbeszerzéses megbízást nyert el mindenféle képzésekre. Még korábban, 2012-ben egészségturisztikai élményközpontra nyertek el 48 millió forintos támogatást: ilyet hiába kerestek az újságírók a bt. székhelyén. Tavaly januárig Mageráné Mező Szilvia érdekeltségébe tartozott Nyíregyházán a Caballus lovasmajort működtető Caballus Nonprofit Közhasznú Kft., amely 2015-ben LEADER-támogatásból vásárolhatott 16 millió forint értékben eszközöket, 2019-ben pedig a Kisfaludy programból kapott 37 millió forintot családbarát szálláshely fejlesztésére.
Bankhitel a cégnek is
Vélhetően nem független a földvásártól, hogy az Obrusánszki Zsolt és Farkas Zsigmond érdekeltségébe tartozó Ductus Kft. szintén nemrégiben összesen 315 millió forint összegű kölcsönt kapott a Budapest Banktól. Obrusánszki és Farkas tavaly augusztusban 1/4-1/4 arányú tulajdonrészeket vásároltak az agrártanácsadással foglalkozó Ductus addigi kizárólagos tulajdonosától, az ügyvezetéssel is megbízott Hernáczki Ibolyától.
Egy 2020. október 1-i keltezésű jelzálogszerződés szerint, amely a Budapest Bank, valamint a Ductus három tulajdonosa között köttetett, a pénzintézet 2022 szeptemberi lejárattal egy 240 millió forintról szóló eseti kölcsönszerződést, valamint egy 75 millió forintról szóló éven túli beruházási kölcsönszerződést kötött a vállalkozással. A banknak a kamatos törlesztésig zálogjoga van az üzletrészeken.
2020 novemberi álláshirdetések arra utalnak, hogy a Ductus bővíteni készül a tevékenységét. Az egyik ilyen hirdetés szerint több megyében területi képviselőket, valamint olyan felsőfokú végzettségű exportértékesítőket kerestek, akiknek feladata "új, európai partnerkapcsolatok felkutatása a Ductus Kft-hez tartozó gazdák terményeinek értékesítése céljából".
Szerdán reggel telefonon kerestük Hernáczki Ibolyát. A hívást először egy kollégája vette fel, az ő elmondásából először úgy tűnt, nem tudunk ma a cégvezetővel beszélni. A munkatárs elmondása szerint ugyanis Hernáczki most rendkívül elfoglalt: egész nap állásinterjúkat csinál, majd egy nagy tárgyalásra is készül. Rogán Antal nevének említésével mégis előkerült a résztulajdonos-ügyvezető, aki azt mondta: “nem vagyok képben azzal, hogy ki kinek a kije, én dolgozok".
Hernáczki elmondta, hogy új cégtársaival “ezeréves cimborák", a Ductus pedig szaktanácsadással, képzéssel, beruházási támogatással foglalkozik. Az is kiderült, hogy Hernáczki még kizárólagos tulajdonosként kezdett el a kölcsönön ügyködni. A hitelt a Ductus viszont csak azután kapta meg, hogy bevette az új üzlettársakat.
Azt sem árulta el, hogy a 315 millió forintos kölcsönt mire tervezik fordítani. Pedig legutolsó, 2019. végi beszámolója szerint a Ductus szűk 29 millió forintos forgalmat bonyolított az évben, tehát a kölcsön igen jelentős összeg a vállalkozás életében.
Cherchez la femme
Rogán Antal harmadik feleségéről nem sokat lehet tudni, annak ellenére, hogy Obrusánszki Barbaráról korábban már írtak a sajtóban, mint a miniszterelnöki kabinetfőnök kedveséről. Egy tavalyi online fórumbeszélgetés szerint akkor még több közösségi médiás fotót is könnyedén meg lehetett találni a nőről. Azóta mintha gondos kezek tüntették volna el ezeket. Úgy tudjuk, legalább egy esetben Rogán Antalhoz köthető ügyvéd járt el ezügyben.
Obrusánszki nevére rákeresve ma mindössze néhány találatot, köztük egy ezen a néven, 2016-ban az ELTÉ-n leadott szakdolgozatot kapunk. A név viselője 2010-ben érettségizett a kazincbarcikai Szalézi Szent Ferenc gimnáziumban. Középiskolásként 2009-ben még nem került a Pearl of Borsod szépségverseny shortlistjére, de két évvel később már döntős volt a Miss Aquaworldön. Egy horvát oldal 2017-es beszámolója szerint Obrusánszki Barbara akkoriban modellkedéssel foglalkozott.
A 49 éves, fideszes Rogán Antal vezeti a kormányzati hirdetési pénzeket csatornázó Miniszterelnöki Kabinetirodát. Korábban előző feleségével, Rogán-Gaál Cecíliával együtt sokat szerepelt a bulvársajtóban is, válásukról a kabinetiroda közleményt adott ki. Az új házasságról alig tudni valamit. A hír kipattanása után szerdán jelent meg a decemberben tartott esküvőről néhány részlet a Blikk című bulvárlapban. Ez a cikk nem említi Obrusánszki leánykori nevét, ezzel szemben leszögezi: “a hölgy nemcsak csinos, okos is".
Rogán Antalt emailben kerestük az üggyel kapcsolatban, a cikk kéziratának lezárásáig nem válaszolt. Obrusánszki Zsoltot egyelőre szintén nem sikerült elérnünk.
Sarkadi Nagy Márton — Zimre Zsuzsa
Cégadatokhoz, valamint egyes céges iratok megtekintéséhez az Opten Kft. szolgáltatását használtuk. Címlapkép: a szóban forgó települések a Google Earthön | [
"Budapest Bank"
] | [
"Ductus Kft.",
"Ductus Kft-hez",
"Szalézi Szent Ferenc gimnázium",
"Barna Vállalkozás Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Caballus Nonprofit Közhasznú Kft.",
"Opten Kft.",
"Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt."
] |
Közadatigénylésben kértük ki, hogy 2010 óta milyen ingatlanokat kiknek adott át az MNV ingyen. Az adatok szerint ilyen épületből és épületrészből országszerte 1152 van, melyeknek összértéke jelenleg 42,5 milliárd forint. Térképen és grafikonokon mutatjuk meg, hogy hol, milyen, mekkora értékű ingatlanokat adott át a magyar állam térítésmentesen, és kik kapták meg őket.
Nemrég írtunk cikket arról, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) által licitáláson elárverezett budapesti ingatlanok a valós értéküknél alacsonyabb áron kerültek bizonyos üzleti körökhöz, az indoklás szerint azért, hogy a költségvetés bevételeit ilyen ingatlanok eladásával növelje a Vagyonkezelő.
Busás hasznot hoznak az államtól megszerzett értékes budapesti ingatlanok Értékes rózsadombi és Andrássy úti ingatlanokat szerzett meg jó áron a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től egy üzleti kör, amelynek Vajna Tímeáig és fideszes politikusokig terjed az üzleti kapcsolatrendszere. Az MNV részéről érdeklődésünkre azt hangsúlyozták, hogy árverés eredményeként, licitálás útján, a legmagasabb vételi ajánlatot benyújtó árverezővel kötötték meg a szerződést mindkét esetben.
Ugyanakkor az MNV nem csak pénzért mond le az állami ingatlanokról, hanem számos esetben az ingatlanokat ingyen, térítésmentesen is odaadja önkormányzatoknak és egyházaknak.
Közadatigénylésben kértük ki, hogy 2010 óta milyen ingatlanokat kiknek adott át az MNV ingyenesen. Az adatok szerint ilyen épületből és épületrészből országszerte 1152 van, melyeknek összértéke jelenleg 42,5 milliárd forint.
Az adatok nagy részét az MNV a magyar államigazgatás egyre elterjedtebb gyakorlata szerint elforgatott PDF-be mentett képfájlként küldte el, íme egy példaoldal a 22 oldalas listából:
De mivel minket nem lehet elrettenteni az ilyesmivel (nemrég 8 gigabájtnyi hasonló pdf-et tettünk kereshetővé), ezért ezt a dokumentumot optikai felismerő szoftverrel Excellé alakítottuk, majd a helyrajzi számokhoz a MePAR-rendszer használatával hozzárendeltük a koordinátákat.
Az alábbi térképen az egy ingatlanhoz tartozó helyrajzi számokat összevontuk, így egy pont egyetlen ingatlant, de számos esetben több ingatlanrészt jelöl.
Az egészben az a szomorú, hogy itt aztán tényleg nincs mit titkolni, hiszen az önkormányzatok és az egyházak a legtöbb esetben alaptevékenységük végzéséhez kapják meg ingyenesen az állami tulajdont, és az, hogy ezeket az ingatlanokat esetleg bérbe adják másoknak, az nem ennek a cikknek a témája, ahogy az sem, hogy az egyházak egyáltalán miért kapnak ingyen ingatlant az államtól, hacsak az valamikor nem egyházi tulajdon volt.
Ezen a zoomolható térképen most csak annyit lehet látni, hogy ezek az ingatlanok hol vannak és mekkora a szerződésben foglalt értékük az MNV tájékoztatása szerint. Az alatta lévő grafikonokon pedig a 2010 óta a 25 legnagyobb állami ingatlanvagyont kapó önkormányzatot és egyházat mutatjuk.
Ezen a szatellittérképen pedig láthatók a konkrét ingatlanok is.
Bátorfy Attila | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [] |
Belső vizsgálatot indított a Külügyminisztérium egy amerikai adótanácsadó cég márciusi megbízása miatt. A cégnek a magyar állam New York felé fennálló adótartozását kellett lealkudnia, de Magyarország júliusban felmondta a szerződést. A cég most peres úton követeli 44 millió dolláros sikerdíját. Az ügy azért is gyanús, mert a cég által lealkudott magyar tartozást valószínűleg soha nem kellett volna kifizetni.
Belső vizsgálatot indított a Külügyminisztérium a New York-i ingatlanadó lealkudásával megbízott amerikai adótanácsadó ügyében. Az Index számolt be először arról, hogy a külügyi tárca megbízott egy amerikai adótanácsadó céget, hogy alkudja le a magyar állam 1990 óta görgetett ingatlanadóját New York város önkormányzatánál. A Harris E. Green vezette cég 88 millió dollárt le is alkudott a 120 milliós adósságból, ám a teljes tartozást néhány nappal ezután az USA külügyminisztériuma elengedte.
A külügy azonban olyan szerződést kötött az adótanácsadóval, ami alapján 50 százalékos sikerdíj járhat neki. Vagyis az H. Elliott Greene & Associates 44 millió dollárt, mintegy 8 milliárd forintot követel a magyar államtól, hiszen, állítják, a munkát elvégezték. Szerintük ez akkor is jár, ha az adósságelengedés után a magyar állam felmondta a szerződést. Az amerikai cég júliusban pert indított a Külügyminisztérium és annak két munkatársa ellen, hogy megszerezze a sikerdíjat.
A magyar diplomáciát jól ismerő egyik forrásunk szerint a New Yorkban indított pert nagyon nehéz lesz a külügynek megnyernie. "A következő kormány arra készülhet, hogy szinte biztos bukni fog 44 millió dollárt, ami elég komoly összeg" – fogalmazott.
Vizsgálódnak
A külügy sokáig úgy csinált, mintha a fenti történetről nem lenne érdemes beszélni. Először még azt is tagadták, hogy tudnának az ellenük indított perről, majd kiadtak egy közleményt, miszerint az amerikai közvetítő megbízása "megfelelő kormányzati felhatalmazás alapján" történt. A tárca az Index konkrétabb kérdéseire eddig nem válaszolt.
Most sem tudhattuk meg, hogy pontosan milyen felhatalmazás alapján kötötték a szerződést az adótanácsadó céggel, a céget ki és milyen szempontok alapján választotta ki, és miért tartották jónak az 50 százalékos sikerdíjat, holott az Index kutatása szerint hasonló ügyekben inkább a 30 százalék a szokásos piaci ár. Annyi viszont most már biztos, hogy a tárca vezetése sem tartja teljesen hétköznapinak a történteket. (A szerződést még Göncz Kinga minisztersége idején kötötték, azóta Balázs Péter vezeti a tárcát.) A belső vizsgálat határidejét ugyan szintén nem árulták el, de a külügy helyettes szóvivője annyit megígért, hogy "a tárca vezetése a sajtó nyilvánossága előtt beszámol majd a vizsgálat eredményéről".
A szerződés körül gyanús, hogy miért kapott egy külföldi magáncég teljes felhatalmazást, hogy a magyar állam nevében tárgyaljon nagyon sok pénzről. Furcsa, hogy alig néhány nappal azelőtt végezte el a cég a munkát, hogy az USA bejelentette, az összes külföldi diplomáciai testület ingatlanadóját elengedik. Van azonban egy olyan furcsaság is, amiről eddig csak érintőlegesen számoltunk be: eszerint az amerikai cég talán egy olyan tételt alkudott le, aminek beszedésére New Yorknak esélye sem volt.
Biztos pénzre mentek?
A városban működő diplomáciai testületek épületei után ugyanis hivatalosan nem kell adót fizetni. New York azért vetett volna ki mégis adót a magyar ENSZ-követség és városi konzulátus közös épületére, mert az ingatlan néhány helyiségét nem kifejezetten a követségi célra használták. A házban vannak vendégszobák, amelyek használatáért bizonyos esetekben fizetni kell, illetve kulturális célra használt irodák is működnek benne. New Yorknak ezek után lehetett volna csak joga adót szedni.
Amikor a város adóellenőrei 2004-ben megpróbálták felmérni, hogy az épületnek pontosan hány négyzetmétere után lehet adót szedni, akkor a magyar diplomaták nem engedték be az ellenőröket, mondván ez diplomáciai, védett terület. Ezután a város a teljes épületre felszámolta az adót visszamenőlegesen is, így jött ki 2009-re a 121 millió dollár körüli adósság.
Márpedig egy szakértő forrásunk szerint a valóban diplomáciai célra használt négyzetméterek után semmiképpen sem tudta volna a város beszedni az adót. Ezt egy jogvitában könnyen bebizonyíthatta volna a magyar külügy, ha valóban azt tervezte, hogy idén rendezi az adósságát. Nem tudjuk, hogy az épületben mekkora a valóban diplomáciai és mekkora az egyéb terek aránya, de a házban már megfordult forrásaink szerint a nyilvánvalóan adómentes terület a nagyobb. Az Ellis Greene & Associates a magyar adósság bő 70 százalékát alkudta le. Nem kizárt, hogy éppen annyit, ami után eleve nem is lehetett volna adót kivetni.
Ha ez a feltételezés helytálló, akkor az amerikai adótanácsadó úgy kapott megbízást szokatlanul magas sikerdíjjal, hogy biztosra vehető volt, komoly összeget tud különösebb erőfeszítés nélkül lealkudni. Ez a lehetőség tovább erősíti a gyanút, hogy a sikerdíj egy részére Magyarországon valakik igényt tartottak, és a konstrukció kitalálói saját javukat keresték.
A megbízás körüli gyanút tovább táplálja, hogy a New York-i konzulátus személyzetét ismerő egyik forrásunk szerint az ott dolgozóknak legalább egy része erősen ellenezte az amerikai adótanácsadó megbízását. Állítólag volt, aki fenntartásait jelezte a budapesti külügynek is.
A Fidesz az ombudsmanhoz készül
A belső vizsgálatot motiválhatta, hogy a történetből politikai ügy lett. Információink szerint a parlament külügyi bizottságának múlt keddi zárt ülésén Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke rákérdezett a történekre Horváthné Fekszi Mártánál, a külügyminiszter kabinetfőnökénél. Horváthné Fekszi Márta név szerint szerepel az H. Elliott Greene & Associates feljelentésében, mint a megbízást előkészítő egyik minisztériumi személy. Sőt, Horváthné Fekszi közvetlen munkatársa, Pék Erzsébet az egyik alperes az ügyben, akit személy szerint is beperelt az amerikai cég.
Mivel a bizottság ülése nem volt nyilvános, ezért csak közvetett információink vannak az ott elhangzottakról. Úgy tudjuk, hogy az egyébként ENSZ-nagykövetnek készülő Horváthné Fekszi Márta érdemben nem válaszolt a szerződést firtató kérdésekre, csupán azt ismételte, hogy a tárca megfelelő kormányzati felhatalmazással lépett, illetve az ügyben "nagy volt a külügyön a nyomás". E nyomás természetéről azonban állítólag nem derült ki, hogy a magyar politika felől, vagy pedig a New York-i adóbehajtóktól származott. Tény, hogy New York önkormányzata még 2008-ban megnyert egy próbapert, amelyben állásfoglalást kért az USA legfelsőbb bíróságától, hogy peres úton joga van-e behajtani adótartozást külföldi kormányoktól. Ugyanakkor konkrétan a magyar tartozás nem szerepelt ebben a perben, szemben mondjuk a törökökével.
Fideszes forrásból úgy értesültünk, hogy az ellenzéki párt igyekszik rászállni az ügyre, (ahogy foglalkoznak a külügy egy másik gyanús üzletével, az Origo által ismertetettgyanús moszkvai ingatlaneladással is). A párt azt tervezi, hogy az adatvédelmi ombudsmanhoz fordul, hogy vizsgálja meg, Harris Green cégének megbízása valóban titkosítható volt-e. Jelenleg ugyanis nemzetbiztonsági védelemre hivatkozva a külügy titkosította az adótanácsadó megbízásának és kiválasztásának dokumentumait.
Faller is szerepel a feljelentésben
Horváthné Fekszi Mártán kívül még egy személyt említ az amerikai cég feljelentésében, mint fontos kapcsolattartót a magyar külügy részéről. Ő Faller Jenő államtitkár, aki hosszabb üzleti világban tett kitérő után ment vissza diplomáciai területre. Faller saját tanácsadócéget vezetett 1992-2005 között, majd a Gyurcsány-kormány szófiai nagykövetnek nevezte ki, és tavaly óta államtitkár a külügyben.
Faller szófiai kinevezését sokan annak bizonyítékaként látják, hogy jó viszonyban lehet az Apró-Gyurcsány családdal, hiszen Gyurcsány apósa bolgár volt, és anyósa, Apró Piroska maga is dolgozott a bolgár kirendeltségen, tehát a család szorosan kötődik az országhoz. Vélhetően megkülönböztetett figyelemmel választhattak odarendelt nagykövetet 2005-ben. A külügy mostani káderállományát ismerők szerint Faller tanácsadói múltja és bizalmi státusa miatt akár az egész konstrukció fő irányítója is lehetett, ez azonban puszta spekuláció, semmilyen bizonyíték sincs rá. | [
"Külügyminisztérium",
"H. Elliott Greene & Associates"
] | [
"Ellis Greene & Associates"
] |
Korrupcióval gyanúsítják a francia Alstom ipari csoport több brit vezetőjét - írta bírósági dokumentumokat idézve a hétfői The Times. A gyanú szerint 27 milliárd forintnyi kenőpénzt fizettek ki. A cég igazgatótanácsának három tagját már tavaly márciusban őrizetbe vették.
Ritka, hogy egy ország ilyen gyorsan ennyire mélyre süllyedjen, véli Magyarországról Tóth István János korrupciókutató. Az viszont még őt is meglepte, hogy a parlamenttől is lehet törvényt venni.
A jogászok arra jutottak, hogy a főváros két dolgot tehet: felmondja a szerződést, vagy nem.
A metrókocsikat gyártó cég ügyvédje csalással gyanúsította a BKV-t és a hatóságot, egy francia államügyész nyomást gyakorolt a francia bíróra.
A lap által megszerzett jogi iratok szerint a súlyos csalások felderítésére szakosodott brit nyomozó hatóság (Serious Fraud Office, SFO) illetékesei gyanítják, hogy az Alstom nagy-britanniai érdekeltsége egyike volt azon "sejteknek", amelyeket a cégcsoport korrupt kifizetésekre használt külföldi piaci szerződések elnyerése végett.
A The Times által látott dokumentumok alapján az SFO összesen 81 millió font (27 milliárd forint) értékű olyan kifizetéseket azonosított, amelyeket nagy-britanniai székhelyű Alstom-cégek folyósítottak külföldi illetékeseknek 2004 és 2010 között, szerződések fejében.
Az iratok szerint a cég az állítólagos kenőpénzeket tanácsadói álmegállapodásokkal leplezte; e megállapodásokat az Alstom energia- és közlekedési részlegeinek vezető értékesítési tisztviselői hozták tető alá.
Az Alstom ellen folyó brit korrupciós vizsgálat egyébként nem új: az ipari csoport nagy-britanniai részlegének három vezetőjét már tavaly márciusban őrizetbe vették egy időre. Az SFO akkori londoni közleménye szerint a járműipari és infrastrukturális termékeket gyártó cégcsoport érintett vezetői ellen megvesztegetés, megvesztegetésre irányuló összeesküvés, pénzmosás és hamis könyvelés gyanúja merült fel.
A brit Alstom-részleg három igazgatótanácsi tagjának márciusi őrizetbe vételét meglehetősen nagyszabású rajtaütés előzte meg, amelyben az SFO 104 vizsgálója és 44 rendőr vett részt.
Az egységek a "Ruthenium" fedőnevű művelet során az Alstom öt irodájában, illetve négy magánlakásban tartottak házkutatásokat Londonban, valamint Warwickshire, Leicestershire, Cheshire, Shropshire, Derbyshire és Staffordshire megyékben.
Vádemelés mindazonáltal még nem történt, és az érintett vezetők panasszal éltek őrizetbe vételük és a házkutatások ellen. | [
"Alstom"
] | [
"The Times",
"Serious Fraud Office"
] |
Közadatigénylésben kértük ki a Miniszterelnökségtől, hogy a Hungary Helps program keretében milyen projektekre mennyit költött eddig a magyar állam. A válaszul kapott táblázat szerint Libanonba 1 milliárd, Irakba és Szíriába 2-2 milliárd, Jordániába, Kongóba és Nigériába körülbelül 300-300 millió forint támogatást küldtünk. Ez összesen 6,1 milliárd forint: a 2017-es Soros-ellenes kampányra kétszer ennyi közpénzt szánt a kormány, az épülő Puskás-stadion pedig 26-szor ennyibe kerül.
A 2015-ös menekültválság óta a magyar kormány folyamatosan arról beszél, hogy a muszlim bevándorlók óriási fenyegetést jelentenek a keresztény Európa számára. Ennek ellenére a Szerbia felől illegálisan érkezőket egy darabig hagyták önként nyugat felé távozni, de volt, hogy buszokkal szállították őket a magyar hatóságok, hogy minél hamarabb Nyugat-Európába érjenek. Majd a déli határ mentén kerítés épült, ahol a börtönként működő tranzitzónákban gyakran éheztetik a menedékkérőket.
Bár már nagyon kevesen próbálnak illegálisan bejutni Magyarországra, a kormány továbbra is fenntartja a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet, amit 2016 márciusában vezettek be. 2017-ben 155 milliárd forintot, 2018-ban pedig 99 milliárd forintot költöttek az ezzel kapcsolatos rendészeti feladatokra, és az évek során több tízmilliárd ment el a migránsok elleni és bevándorlásellenes plakátkampányokra.
Közben 2016-ban megalakult az Emberi Erőforrások Minisztériumában (EMMI) az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkárság Azbej Tristan vezetésével. A kormány onnantól kezdve a migrációs kérdések kapcsán mindig arról beszélt, hogy nem a menekültek befogadása a megoldás, hanem a hazai életkörülményeik javítása, hogy ne akarjanak idejönni.
“A magyar kormány humanitárius politikájának alapelve, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem a bajt idehozni." (forrás: kormany.hu)
Időnként jöttek hírek arról, hogy a Hungary Helps program keretében milyen projekteket mekkora összeggel támogatnak a cél érdekében, de átfogó és átlátható összesítés sokáig nem volt.
2019 április közepén megalakult a Hungary Helps ügynökség, és az erről szóló sajtótájékoztatón Azbej Tristan bejelentette, hogy eddig több mint 8 milliárd forintot fordítottak a programra. Május elején a 24.hu kikérte a Miniszterelnökségtől a projektek listáját, és a válasz szerint összesen 8,6 milliárd forintot költött el a Hungary Helps keretében a magyar kormány külföldi projektekre és egy ösztöndíjprogramra. Június elején az Index kikérte a program szerződéseit, melyeknek értéke 420 millió forint. Ebben az összegben is volt ösztöndíjprogram, illetve konferenciák, könyvek, kiállítások, filmek, kutatások, honlapok készültek, hogy a keresztényüldözés problémájáról, és a magyar kormány segítő szándékáról informálják az embereket.
Május közepén az Átlátszó is kikérte közadatigénylésben a Hungary Helps program keretében támogatott projektek listáját, de csak egy hónappal később, június közepén kaptuk meg az adatokat.
A Miniszterelnökség válasza szerint a támogatott projektek értéke összesen 6,1 milliárd forint.
Irakba és Szíriába 2-2 milliárd, Libanonba 1 milliárd, Jordániába 372 millió, Kongóba 321 millió, Nigériába pedig 310 millió forint segélyt adott a magyar kormány. Az egyes projektek részletes leírása ebben a háromoldalas szkennelt pdf-ben olvasható. Főként iskolák, lakóépületek, kórházak és templomok (újjá)építésére ment a támogatás mindenhol.
A velünk közölt 6,1 milliárdos összeg 2,5 milliárddal kevesebb annál, amit a 24.hu írt meg a Miniszterelnökségtől kapott adatokra hivatkozva. Ennek számításaink szerint az az oka, hogy a nekünk küldött listáról lehagyta a Miniszterelnökség az 1,3 milliárd forintos ösztöndíjprogramot, valamint két szíriai projektet, melyeknek összértéke bő 1 milliárd forint.
Ezek a 24.hu szerint az alábbiak:
A damaszkuszi Riaya Iskola épületének helyreállítása, felszerelése és egyéves működési költségeinek biztosítása: 794 millió forint
Homszban lakóépületek helyreállítása, kárt szenvedett városrészek lakhatóvá tétele, a hazaköltöző keresztény családok számára szociális programok felállítása: 318 millió forint
Nehéz eldönteni, hogy most akkor 6,1 vagy 8,6 milliárd forintot költött eddig a magyar kormány a Hungary Helps programra, hiszen mindkét összeget a Miniszterelnökség közölte, méghozzá közadatigénylésre adott hivatalos, pecsétes válaszban, amiben a törvények szerint igazat kell mondaniuk. Mivel az Átlátszónak 6,1 milliárdot mondtak, mi azzal számolunk.
Ahhoz ugyanis, hogy kontextusba tudjuk helyezni a Fidesz által migrációgátló csodafegyverként és hatalmas jócselekedetként kommunikált Hungary Helps program keretében elköltött összegeket, érdemes összehasonlítani őket néhány más dologgal, amikre szintén szívesen ad pénzt a magyar kormány. A számokból látszik, hogy mit tartanak igazán égető problémának: az épülő Puskás-stadionra közel 26-szor annyi pénz (160 milliárd forint) megy el, mint az üldözött keresztények megsegítésére.
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök Jusszef Abszi melkita görögkatolikus pátriárkával (j3) és kíséretével Budapesten, a Karmelita kolostor erkélyén 2019. február 26-án. (fotó: Kaiser Ákos/Miniszterelnöki Sajtóiroda)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: nincsenek pénzéhes tulajdonosaink és befolyásos hirdetőink, nem politikusok fizetik a számláinkat. Olvasóink hozzájárulása teszi lehetővé, hogy bármilyen témáról cikket írhassunk. Ha fontosnak tartod a hatalomellenőrző újságírást, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Hungary Helps",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Riaya Iskola"
] |
Moderálásra küldöm 20. andor47 2010.09.13. 21:08 2010.09.13. 21:08 Nem baj elvtársak, már csak néhány hét és végleg vége!
Moderálásra küldöm 19. andor47 2010.09.13. 21:07 2010.09.13. 21:07 Az "egypártrendszer" nem azért volt rossz, mert egy párt volt, hanem mert az az egy az MSZ(M)P volt!
Moderálásra küldöm 18. Dwatson 2010.09.13. 20:12 2010.09.13. 20:12 Az öszödi beszéd nyilvánosságra hozása és az azt követő Fidesz hozzáállás szerint a kónyi fideszeseknek mélyen hallgatniuk,szégyenkezni és visszalépniük kellene,mert visszaszáll rájuk az a sok mocsok amit Gyurcsányra szórtak!
Moderálásra küldöm 17. Gabocia 2010.09.13. 19:26 2010.09.13. 19:26 Igen, bízom benne, hogy a választók döntenek és jól döntenek. A gyerekek akik a kónyi iskolába járnak viszont nem dönthetnek, hogy ki az iskolaigazgató. Biztos, hogy Németh Marica hiteles "igazgatónéni" mikor politikai ambíciói okán nem restellene megkérdőjelezhető módszerekhez folyamodni? Vajon mit üzen ezzel a kónyi gyerekeknek? Mindegy mi az ár ha a győzelem a tét? Ha egy iskolai futóversenyen a második felrúgja az élen haladót a győzelem reményében Kónyban igazgatói dicséret jár?
Moderálásra küldöm 16. Fürgeszarvas 2010.09.13. 18:37 2010.09.13. 18:37 Hát az ötleteiket már ismerjük , sőt a választási stratégiájukat is ! Ez megfélemlítés fideszes módra állami szervekkel ( PL. ÁSZ) ! A gerincük is echte fideszes,mert gumiból van,arcbőrüket pedig megirigyelhetné a rinocérosz , annyira vastag ! Remélem,hogy a Kónyiak is felismerték azt,hogy milyen emberek ezek ! Ezek az emberek csak másoktól tudják követelni a távozást , önmagukra nézve nem kötelező a tisztesség,ha hibáznak ! Persze volt kitől tanulniuk! Orbán KISZ titkár elvtárs,vagy Kövér elvtárs, Pozsgai elvtárs "igazi"példaképek ! De csak a Fideszben ! Szerencsétlen egy ország ez,ahol ilyenek a példaképek !
Moderálásra küldöm 15. AranyKözépút 2010.09.13. 17:47 2010.09.13. 17:47 Hiszek az AranyKözépút erejében. Ahogy Szlovákiában is megunta a nép a sok gyűlölködést , még a magyarok sem a radikális "magyar érdekeket képviselő " pártra szavaztak, szerintem ebben az esetben is a többség bölcsen fog viselkedni. Kóny nem a lecsuszottak települése, ahol 2000 forintért lehet szavazatot venni. Talán győz a józan ész és a tisztesség. Ez esetben elég egyértelmű, hogy azt ki/k képviseli/k.
Üdv
Moderálásra küldöm 14. Ovinkor 2010.09.13. 17:40 2010.09.13. 17:40 Pofátlanság. Védik a védhetetlent. Ha MSZP-sek tettek volna így, már nyomozna a rendőrség, tömegtüntetéseket szerveznének, felvonulna a gárda, a jelölteket megfenyegetnék a kuruc.info-n, az iskolaigazgatót kirúgnák stb.
Itt pedig felháborodnak azon, hogy a maffiamegbeszélésüket lehallgatták és közzétették.
Szánalmas és vérlázító.
Ha a kónyiak ezekre bízzák a sorsukat...
Moderálásra küldöm 13. BsBe 2010.09.13. 17:30 2010.09.13. 17:30 Szóval döbbenetes számukra, hogy egy demokratikus államban megtörténhet a magánbeszélgetés lehallgatása, rögzítése, nyilvánosságra hozása.
Arról nem szól a cikk, hogy azt nem találták döbbenetesnek, hogy a fideszes polgármesterjelölt és a képviselőjelöltek megbeszélésen az hangzott el, hogy "a mostani ÁSZ-vezető a Fidesz embere. Mindenki most kopogtat nála, minden polgármesterjelölt, hogy az előző szocit valamivel meg kéne zsarolni. Két-három évre visszamenőlegesen kérnek csak vizsgálatokat". A portál Németh Marica fideszes polgármesterjelöltnek tulajdonítja a kijelentést: "gyerekek, ha nem tudjuk megfogni, elbukunk, meg kell fogni ÁSZ-vizsgálattal."
Ágoston Tamás mindehhez hozzáteszi: "egy általános ÁSZ-vizsgálat legyen lefolytatva Kónyban, ugyanis nem volt még nálunk ilyen sem az elmúlt években". Érdekes, hogy arra figyelnek a képviselőjelöltek, hogy az ÁSZ-vizsgálat ne tíz évre visszamenő legyen, hiszen akkor még ők voltak hatalmon, ahogy egyikük... Tovább olvasom » Szóval döbbenetes számukra, hogy egy demokratikus államban megtörténhet a magánbeszélgetés lehallgatása, rögzítése, nyilvánosságra hozása.
Arról nem szól a cikk, hogy azt nem találták döbbenetesnek, hogy a fideszes polgármesterjelölt és a képviselőjelöltek megbeszélésen az hangzott el, hogy "a mostani ÁSZ-vezető a Fidesz embere. Mindenki most kopogtat nála, minden polgármesterjelölt, hogy az előző szocit valamivel meg kéne zsarolni. Két-három évre visszamenőlegesen kérnek csak vizsgálatokat". A portál Németh Marica fideszes polgármesterjelöltnek tulajdonítja a kijelentést: "gyerekek, ha nem tudjuk megfogni, elbukunk, meg kell fogni ÁSZ-vizsgálattal."
Ágoston Tamás mindehhez hozzáteszi: "egy általános ÁSZ-vizsgálat legyen lefolytatva Kónyban, ugyanis nem volt még nálunk ilyen sem az elmúlt években". Érdekes, hogy arra figyelnek a képviselőjelöltek, hogy az ÁSZ-vizsgálat ne tíz évre visszamenő legyen, hiszen akkor még ők voltak hatalmon, ahogy egyikük minderre rámutat - jegyezte meg a cikkben a Stop.hu.
Moderálásra küldöm 12. zhall 2010.09.13. 16:56 2010.09.13. 16:56 Ez a mondat a legszebb!:Hozzáteszik: véleményünk szerint a választásokig hátralevő időnek nem a múltról, hanem a jövőről, a programokról, a rájuk váró feladatokról kell szólni.
Tehát ez van!Mindegy ki vagy,mit csináltál,az a fontos mit tudsz ígérni.Tipikus nagypolitikai retorika.
Megoldás:A Tisztelt képviselőjelöltek húzzanak a sunyiba,a Polgármester kérjen maga ellen vizsgálatot,ha bűnös akkor irány a börtön,ha pedig nem...hát még a nadrágokat is leperelni! | [
"Fidesz"
] | [] |
Felmondják a szerződést, Budai Gyula szerint a 900 milliós kötbért is jogosan követelheti az állam.
Egy értékbecslő és az MNV egyik vezetője az új gyanúsítottak.
Volt miniszterek és minisztériumi dolgozók büntetőjogi felelősségét is vizsgálhatják.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tett feljelentést, miután megvizsgálták a koncessziós szerződéseket.
A Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatott ki egy értékbecslőt a sukorói telekcsere ügyében, írta Fazekas Géza, a főügyészség szóvivője.
F. Zsolttal szemben bűnsegédként elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletének megalapozott gyanúja merült fel.
A közlemény szerint F. Zsolt 2008. június 17-én e-mailen megküldte értékbecsléseit Császy Zsoltnak, az MNV Zrt. értékesítési igazgatójának, akinek a felszólítására átdolgozta ezeket: a sukorói ingatlanok értékét 2,14 milliárdról 1,085 milliárdra csökkentette.
F. Zsolt a gyanúsítás ellen panasszal élt, és tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el.
Ugyancsak gyanúsítottként hallgatták ki - a közleményben Cs. Zsoltként említett - Császi Zsoltot, melynek során a vele korábban közölt bűncselekmény (bűnsegédként elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete) tényállását kiegészítették.
A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást sukorói, illetve albertirsai és pilisi földek 2008-as cseréje miatt. A Sukoró-ügyben korábban gyanúsítottként hallgatták ki Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábban menesztett vezérigazgatóját, és Császi Zsolt volt értékesítési igazgatót. Őket augusztus végén vették őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba kerültek, de december óta szabadlábon védekeznek. Tátrait különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, Császi Zsoltot bűnsegédlettel gyanúsítják.
Az ügyben jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletével gyanúsítja az ügyészség Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát. Közokirat-hamisítással gyanúsítják a csereügyben érintett külföldi üzletember, Joav Blum két ügyvédjét. | [
"Pénzügyminisztérium",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"MNV Zrt.",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
"Ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig" - mondta Orbán Viktor a Felcsút óvodájának 60. születésnapján rendezett ünnepségen. A kormányfő szerint azért támadják kedvenc települését, mert "történik valami a faluban, fejlődik a falu". Megjegyezte, mivel Felcsút adja a miniszterelnököt, minden helyi fejlesztés támadásnak van kitéve - ennek ellenére folytatják a munkát. Orbán célja, az, hogy a Váli-völgy minden települése sikeres legyen.
Ugyanakkor Felcsútról szólva a kormányfő úgy fogalmazott: "mindig is tehetséges falu voltunk". Ha másban nem is, fociban biztos, ezért kapott a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia csapata tavaly egy 3,8 milliárdos stadiont, mely néhány méterre van Orbán házától. A Pancho Aréna 3500 fő befogadására alkalmas, igaz, Felcsúton csupán 1800-an laknak, tehát akkor lenne félház, ha az egész falu kilátogatna a meccsekre. A stadion javarészt társasági adó-támogatásokból (TAO) épült: a kormány egy 2011-es törvényjavaslattal tette lehetővé, hogy a cégek fizetendő társasági adójuk egy részét a meghatározott sportcélokra ajánlhatják fel olyan sportszervezetek számára, melyek erre lehetőséget kaptak az öt látvány-csapatsportág (futball, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) szövetségének valamelyikétől.
A vállalatok ezzel adókedvezményt is kapnak, és nem az államkasszába, hanem a csapatoknak fizetnek. A Mészáros Lőrinc polgármester elnökölte Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány a tavalyi 2,25 milliárd forinttal együtt az elmúlt öt évben összesen 9,047 milliárdot zsebelt be a TAO-pénzekből - a többi magyar klub csak a töredékét kapta e forrásnak ebben az időszakban. Orbán a felcsúti stadion átadásán ugyan igyekezett nyomatékosítani, hogy a TAO nem tekinthető közpénznek, a források nagy részét biztosító program azonban hivatalosan is állami támogatás. Ráadásul a múlt héten derült ki, hogy a Pancho Aréna mellé 3,1 milliárdért egy "Makovecz-stílusú kazánház", illetve két új edzőpálya is épül: az akadémia szerint azért volt szükség a beruházásra, mert anélkül 18 csapatuk nem tudott volna hol edzeni télen. Az összegből 2,25 milliárdot a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) áll, véletlenül épp TAO-támogatás formájában.
Nem csak a stadionnal változott azonban az utóbbi években Felcsút látképe: mintegy 600 milliós uniós forrásból épül ugyanis a már említett kisvasút is, amely az arénától a szintén az akadémia által fenntartott alcsúti arborétumig közlekedik majd - persze csak ha nem érik további "támadások" a projektet. A beruházást egyébiránt korábban kiemeltté nyilvánította a kormány, azaz az engedélyeztetési folyamatokat kikerülhetik, az építési pályázatot pedig a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány nyerte el, akik a Swietelsky Vasúttechnika Kft. -t bízták meg a munkával. Az 5,7 kilométer hosszan robogó kisvasutat eredetileg október 31-én kellett volna átadni, ám az esős idő miatt igencsak megcsúszott az építkezés, így erre november közepéig várni kell. A tanulmányok szerint a vonalon napi átlag 2-7 ezren utazhatnak majd. Összehasonlításképp a budapesti Gyermekvasút a legforgalmasabb hónapokban is legfeljebb 1500 utast szállít naponta, így a felcsúti becslések enyhén fogalmazva is irreálisnak tűnnek - az új stadion és az arborétum nem vonzhat annyi turistát, a településen pedig kevesebb, mint kétezren laknak. A kisvasút-projekt az Uniónak is szemet szúrt: a Figyelő szerint az EU csalásellenes hivatala, az OLAF májusban vizsgálódni kezdett az ügyben, ám erről azóta nem sokat hallani.
Ám Felcsút nemcsak ezekben a projektekben "tehetséges", legalábbis amióta Orbán hatalmon van. Néhány hónapja derült ki például, hogy egyes számítások szerint a kormányfő kedvenc falujában egy lakosra 4 millió forintnyi támogatási pénz jut. | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség",
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Swietelsky Vasúttechnika Kft."
] | [
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia"
] |
Hogyan lett a falu pénzéből működtetett múzeum felett lévő galériából lakás, amibe a polgármester rokonai költöznének be? Miért harcol most a polgármester azért, hogy ne kelljen mindezt visszacsinálni? Egy furcsa történet Borsod megyéből, a festői szépségű Cserépfaluból.
A polgármester rokona költözik abba a kultúrházba, amelyet önkormányzati és uniós pénzből építettek a borsodi Cserépfalu határába – ezen élcelődik hetek óta a 1030 fős borsodi falu lakosságának internetező, fórumozó része. A helyzetre a figyelmet a rendszeresen blogoló Tóth Péter hívta fel, aki egy kirándulás alkalmával szeretett bele a településbe, és miután az internetfejlesztés révén sokat tett Cserépfaluért, 2008-ban tiszteletbeli polgár címet kapott az önkormányzattól.
Azt a polgármester is elismerte a hvg.hu-nak, hogy a látogatóközpontnak szánt épületben lakrészt alakított ki a sógora tulajdonában álló Bükkalja 2000 Bt., de a településvezető, Kósik István szerint már megvizsgálták a helyzetet, majd a falu vezetése úgy döntött, hogy Lénárt Sándornak vissza kell alakítani az emeleti részt eredeti állapotába.
"Van hol lakniuk"
"Mivel a fiam – aki a feleségével együtt üzemelteti az éttermet – mindennap korán nyit és estig itt van, felajánlotta, hogy az őrök helyett itt alszanak ők, és vigyáznak az ingatlanra. Bogarat ültetett a fülembe, hogy miért ne. Ne értse félre! Van hol lakniuk, most állnak neki a házuk építésének, de a felesleges pénzkiadás megelőzésére jónak tűnt az ötlet" – mondta a hvg.hu-nak Lénárt Sándor, a társaság ügyvezetője, aki hozzátette: "utólag másként csinálnám". Mint elmondta: az ifjabb Lénárt (Dániel) és felesége "lakik" az épületben. A polgármester pedig azt állította, közmunkás is szokott ott aludni, hogy őrizze a központot. Az önkormányzat és a vállalkozó így váltották ki az őrzés havi 280 ezer - 300 ezer forintos költségét.
"Akár bárt is nyithat a konferenciaterem helyén" – mondta a cégtulajdonos lehetőségeiről Cserépfalu polgármestere, Kósik István a látogatóközpont ominózus helyiségében, a konferenciateremben elhelyezett hosszú asztal melletti beszélgetés közben. "Öt év múlva, miután lejárt az unió által az önkormányzat számára kötelezően előírt fenntartás időszaka, a többségi tulajdon birtokában a bt. azt tehet, amit csak akar."
Kósik István polgármester © Stiller Ákos
A polgármester szerint a helyben nagy port felvert mostani ügy előzményei a régmúltba nyúlnak vissza: kezdettől gondot okozott, hogy az önkormányzat anyagi lehetőségei rosszak, ezért kellett bevonni az uniós fejlesztésbe magántőkét. Kósik beszélgetésünk alatt többször hangsúlyozta, csak véletlen, hogy ez a vállalkozó végül egy rokona lett. "Másokkal együtt jelentkezett, és a végére ő maradt" – mondta.
Hogy lett a galériából lakás?
Az önkormányzat ugyanis korábban azt tervezte, hogy Berezdtetőnek nevezett területen ötven házas, bükkaljai stílusú lakóparkot építenek a festői környezetű faluba telepedő fiatalok számára, de nem jött össze, mert a falu nem tudott megszerezni egy telket a fejlesztéshez. Ráadásul ez a beruházás indíthatta volna el a turisztikai fejlesztést is, ugyanis a polgármester szerint Berezdtető eladásából 16 millió forintra számítottak – ez kellett volna az önkormányzat önrészéhez az uniós turisztikai projektben. A környék nevezetességei között szerepel egyébként a 30-70 ezer évvel ezelőtt, a felső pleisztocén korban élt Neander-völgyi ősember, amelynek leletei a subalyuki múzeumban tekinthetőek meg.
Mivel az önkormányzat egyébként is cefetül állt – nem tudott újabb hitelt felvenni a már meglévő kilencmilliós kötelezettsége mellé –, így megállapodott a látogatóközpont projektben szintén részt vevő Bükkalja 2000 Bt.-vel. A felek közötti megegyezés szerint Lénárt bétéje vállalta a 464 millió forintos turisztikai beruházás Cserépfalut érintő önrész egy részének befizetését – a teljes összegből 371 millió az uniós támogatás. A közel félmilliárdos projekt nemcsak Cserépfalut érinti, hanem hét település turisztikai fejlesztéseit valósították meg belőle.
Mivel a Bükkalja 2000 Bt. kisegítette az önrész előteremtésekor az önkormányzatot, az eredeti 26 százalékos tulajdonjog mellé további 51 százalékos részesedést szerzett meg 15 millió forintért. Ezzel a falu és a cég lényegében egy PPP-megállapodást kötött, ugyanis a tulajdonrész csak az EU által előírt ötéves fenntartási időszak után kapja meg a betéti társaság. "Hogy az épület használatáról ne legyen vita, külön rögzítettük, hogy a központ mely helyiségeit üzemelteti az önkormányzat és melyiket a vállalkozó" – mondta a sógora cégével kötött megállapodásról a polgármester. Így a múzeumi rész fenntartása az önkormányzat, az étterem, illetve a galériának szánt rész fenntartása a cég dolga lett.
Csakhogy a galériával végül gondok akadtak. Abban a polgármester szerint a június 7-i megnyitón még egy fotókiállítás kapott helyet, nem sokkal később viszont a vállalkozó a képviselő-testület tudta és hozzájárulása nélkül egy lakrészt alakított ki. Ez verte ki a biztosítékot a lakosok körében. Ketten is azt mondták a hvg.hu-nak: a fiatal pár, azaz az ifjú Lénárt és neje már be is költözött, látják, amint esténként megy a tévé. Végül a botrány hatására a falu vezetése úgy döntött, hogy Lénártnak az emeleti részt vissza kell alakítani az eredeti állapotára. A vállalkozó elismerte, befalazták a galériát, kialakítottak egy fürdőszobát, beraktak egy konyhapultot.
A puritán lakrészben ott jártunkkor a szekrény polcai egyelőre üresen álltak, az egyetlen személyes tárgy, egy laptop az egyik szék alatt hevert. A konyhapult is rideg: egyetlen pohár, bögre vagy akár egy evőeszköz sincs elöl. A galéria egyébként, mint elmondták, egy átjárót jelent majd a látógatóközponthoz megépülő panzióhoz, hogy a vendégek azon közlekedjenek majd. Egyelőre csak egy üvegajtó, melyről a dombokra nyílik a kilátás, mutatja, hogy a vendégek szállása, hol lesz található. Lénárt Sándor elmondta, a projektben közreműködő szervezet a NORDA hozzájárult az átalakításhoz, és megengedték, hogy az őrzést végzők számára kialakított lakrészt utólag jelentse be náluk változástatásként.
"Mégse kelljen visszacsinálni"
Azt a polgármester is elismeri, nem volt szerencsés a képviselő-testület kihagyása, és azt mondta, most azon vannak, hogy "mégse kelljen visszacsinálni mindent". Kósik szerint a jövőben "akár az önkormányzat vendégeit is el tudnánk később itt szállásolni". Ez az elképzelés azonban nem váltott ki egyöntetű tetszést a képviselő-testület tagjaiban. Az augusztus 5-én megtartott ülésen Kósik felvetésére Nagy József képviselő az interneten is megtalálható jegyzőkönyv szerint így reagált: "Most megint szembe köpjük magunkat."
A Lénárt-család szerint egyelőre nem megy túl jól az üzlet, pedig vendég lenne. Az ügyvezető azt mondta, ennek az az oka, hogy a másik rájuk bízott feladatot, az étterem üzemeltetését sem tudják ellátni. A szolgáltató késlekedik ugyanis a gáz bevezetésével, így nem tudnak még főzni. "Nap mint nap vendégeket veszítünk el, tegnap tizenöten szerettek volna itt ebédelni, de egy angol csoportot is máshová kellett küldenünk. A nemrég itt tartott sakkbajnokság vendégeinek pedig a szomszéd faluból, Bogácsról hoztunk ételt" – beszélt a problémákról az ifjabb Lénárt.
Apja elmondta, a probléma alapvető oka, hogy a gázcsonk egy olyan telken található, amelynek 130 osztatlan közös tulajdonosa van. "Kivétel nélkül mindenkivel alá kellett íratni a hozzájárulásukat" – vette át a szót a vállalkozótól Cserépfalu első embere. A gond szerintük közös, mert az önkormányzat is akkor lát érdemi bevételt a látogatóközpontból, ha a turisták odaszoknak.
"A Bükk szépségei miatt a turisták a látogatóközpont nélkül is jönnek, a helyiek számára pedig a látnivalók mellett a különböző rendezvények fontosabbak lehetnek" – mondta a hvg.hu-nak a helyi vegyesboltból kijövő fiatalember. Mint mondta, az is bosszantó, hogy az uniós pénzből közösségi célokra létrehozott intézmény végül a polgármester tágabb családi köréhez kerül tulajdonba. "Tudja milyen kátyús a Bükkzsércre vezető út? Ha nem kellene annyit zötykölődni rajta, szívesebben jönnének ide az emberek" – mesélte a falu egy másik, idősebb lakosa, aki néhány napja svéd vendégekkel próbálta megnézni a múzeumot, de mivel négy óra után mentek oda, már nem jutottak be a kiállításra. | [
"Bükkalja 2000 Bt."
] | [] |
Az eredményeket Szilvásy György kancelláriaminiszternek terjesztik fel, ő jogosult arról dönteni, hogy a vizsgálat mely részét titkosítják.
Demeter Ervin (Fidesz) lesz az elnöke és Tóth Károly (MSZP) az alelnöke annak a vizsgálóbizottságnak, amely az Egymásért Egy-Másért Alapítvány NBH-s kötődéseit kutatja majd. A vizsgálóbizottságnak öt kormánypárti és öt ellenzéki tagja lesz. Megalakulását fideszes képviselők kezdeményezték.
Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány vezetőit áprilisban helyezték előzetes letartóztatásba áfa-csalás gyanúja miatt. Kiderült, hogy az alapítvány több munkatársa a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) vezető beosztásban dolgozott. Ezért a Fidesz szerint elképzelhető, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentett az alapítvány működése. Az alapítvány a távol-keletről ételeket importált, adománynak feltüntetve, így nem fizetett az áru után áfát. A gyanú szerint valójában nem rászorulóknak ajándékozták, hanem eladtak a behozott ételeket. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Egymásért Egy-Másért Alapítvány"
] |
Tíz-tízmillió forintoktól eshet el több száz cég és önkormányzat, akik tavaly július 23-án nem éjfél után egy perccel adták fel pályázati csomagjukat egy uniós egészségmegőrző program forrásaiért. Az ország egyik legnagyobb pályázatírója szerint diszkrimináció történt, mert a kiírásnak elméletileg senki nem felelhetett volna meg, a pénzt osztó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mégis 58 nyertest hirdetett. A hárommilliárdos keret 80 százaléka bennragadt. Az NFÜ tudott a szabálytalanságról, és magyarázata is van.
"Úgy látszik, az idő ebben a félhülye mesében különleges szerepet játszik." Rejtő Jenő Az előretolt helyőrségének sorai csaknem kétezer cégnél és önkormányzatnál juthatott pályázatírók és döntéhozók eszébe, amikor néhány napja szembesültek egy módfelett különös európai uniós pályázat eredményével.
Több száz vállalkozás és kistelepülés maradt ugyanis hoppon egy még tavaly nyáron meghirdetett uniós pályázaton. Azt mondják, hogy azért, mert a kiírás egy olyan feltételt is tartalmazott, aminek egyetlen jelentkező sem felelhetett volna meg. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség január utolsó napján mégis eredményt hirdetett, amiből kiderült, hogy 41 önkormányzat és 17 alapítvány összesen több mint 570 millió forintot nyert el.
A sértettek szerint súlyos diszkrimináció történt, ezért magyarázatot követelnek az uniós támogatások magyarországi koordinálásáért felelős NFÜ-től és Orbán Viktor miniszterelnöknek is levelet küldenek.
Egészséges Európa
A tavaly nyári pályázat (TÁMOP-6.1.2-11/1.) célja az volt, hogy az egészséges életmód fontosságára hívja fel a lakosság figyelmét. A pályázati alap keretéből 3 milliárd forintra kizárólag a tízezer lakosúnál kisebb települések önkormányzatai, bölcsődéi és óvodái, illetve nonprofit szervezetek pályázhattak, míg 2 milliárdot vállalkozások szerezhettek meg munkahelyi egészségmegőrző programjaikra.
Az NFÜ adatai szerint az összesen ötmilliárdos keretre 2557 pályázat érkezett, ebből 698 nyertek legalább egymillió, legfeljebb tízmillió forintot.
A pályázatírásban résztvevő forrásunk, a Goodwill Consulting szerint a vállalkozásoknak szánt résszel kapcsolatban "szembetűnő visszaélés" nem volt, de az önkormányzati rész leosztása elég megdöbbentőre sikeredett.
A határidő szorításában
A pályázatra a kiírás szerint tavaly július 23-tól kezdve lehetett a jelentkezni. A feltételek között külön is szerepelt, hogy sem futárszolgálat, sem gyorspostai csomagküldés nem használható, és a dokumentumokat személyesen sem lehetett leadni. Vagyis egyetlen lehetőségként a hagyományos postai feladás maradt, és az útmutató azt is előírta, hogy a csomagoláson a postai bélyegzőnek jól láthatónak, a dátumnak jól kivehetőnek kell lennie.
A biztosítékot nem is a szigorú feltételek csapták ki, hanem az NFÜ január 31-i eredményhirdetése. Ebben a következő olvasható: "csak a benyújtási időtartam 1. napján (2012. július 23.) beérkezett pályázatok támogatására van lehetőség", ezen belül a beérkezés sorrendjében, a keretösszeg kimerüléséig osztották a pénzt.
A Goodwill szerint kizárt, hogy azok a pályázók, akik a felsorolt pályázati feltételeket, magyarán a hagyományos postai utat betartották, a határidőn belül le tudták adni az összeállított dokumentációt. Így a pályázatnak elméletileg egyetlen nyertese se kellene legyen. Mégis van.
Egy percen múltak a milliárdok
A pályázat elbírálásában közreműködő (az NFÜ-nek bedolgozó) szervezet, az ESZA Nonprofit Kft. álláspontja szerint nem volt eleve lehetetlen a sikeres pályázás. "A Budapesten 24 órában nyitva tartó postán 2012. július 23-án 00.01-perckor benyújtott pályázatok aznap beérkeztek a közreműködőhöz" – fogalmaztak a Goodwillnek küldött levelükben.
A pályázatíró cég azonban megkereste a Posta központi ügyfélszolgálatát, ahonnan írásban azt a választ kapta, hogy "az elsőbbséggel feladott ajánlott küldemény átlagos átfutási ideje 1-3 munkanap, tehát legkorábban a feladást követő munkanapra tudjuk vállalni a kézbesítését". Ez július 24-ét jelent, ami a benyújtás utáni nap, még a 00.01-es levélfeladás esetén is.
Tehát a Posta is azt az állítást erősíti, miszerint a pályázati kiírást egyetlen cég vagy önkormányzat sem teljesíthette volna a feltételek betartása mellett – mondják a pénzről lemaradt pályázók.
Hogyan lehettek akkor nyertesek?
A nyertes pályázatok kapcsán két kérdés is felmerül. Az egyik, hogyha gyorspostán, futárszolgálaton keresztül, vagy személyesen adták le a pályázatot, akkor a pályázati feltételek felrúgása miatt miért nem zárták ki őket a programból? Ha viszont ők is a hagyományos postai utat választották (akár elsőbbségi feladással), akkor aznap nem érkezhetett be a küldeményük a közreműködő szervezethez, így kérdéses, hogy hogyan kaphatták meg mégis a megpályázott pénzt?
Az NFÜ-adatbázisa szerint a 41 nyertes önkormányzatból 36 pályázó nyerte el a maximális 10 000 000 forintot, például Bercel, Bükkábrány, Géberjén, Makkoshotyka, Kondó, Mezőnyárád, Olaszliszka, Pálháza, Parád és Solt. A nyertesek között önkormányzati intézmények is vannak, például a sátoraljaújhelyi egyesített szociális intézmény, a mezőkövesdi önkormányzat rendelőintézete, és két tapolcai óvoda is. Még ha elvileg működne is a nonstop postán éjfél után egy perccel feladott, és aznap kézbesített pályázat rendszere – ami a postavállalat szerint ugyebár nem is működik –, akkor is kétségesnek tűnik, hogy például Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből vagy Szabolcsból, a határ közelében lévő kistelepülésekről valakik csak ezért a fővárosba utaztak volna.
Az önkormányzatok mellett a nyertesek között 17 alapítvány is van (ebből a maximálisan lehívható 10 millió forintot 16 pályázó kapta meg), például az egri Művelt Ifjúságért Alapítvány, a Telkibánya Lakosságáért Alapítvány, a debreceni "Gyermekszemmel 2000" Alapítvány és a miskolci Éden Alapítvány.
Az eredeti pályázati kiírásból az is kiderül, hogy a 3 milliárdos keretösszegből a kiíró eredetileg 300-350 pályázatot akart támogatni. Ehhez képest viszont csak 58 pályázó kapott pénzt, közülük 52-en a maximális összeget, és a többiek is alig kevesebbet. A rendelkezésre álló 3 milliárdból tehát nem egészen 580 millió forintot osztottak szét, pedig ennek a pénzek még több, mint az ötszörösét el lehetett volna kötni.
A "pályázóbarát" megoldás
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, ahol lényegében elismerték, hogy szabálytalanul jártak el. "Való igaz, a pályázati útmutatóban leírtak szerint kizáró ok lett volna a gyorspostai kézbesítés, ugyanakkor pályázóbarát módon szerettünk volna eljárni, így az első napon beérkezett és támogatható pályázatok révén biztosítottuk, hogy egyáltalán legyen olyan pályázó, aki támogatásban részesülhet."
A szabálytalanságot azzal védik, hogy a könnyített elbírálású pályázatok (amilyen ez is volt) szabályai szerint "az azonos napon beérkezett pályázatokat egy időben beérkezettnek kell tekinteni, és támogatásuk csak akkor lehetséges, ha az adott nap valamennyi, formailag megfelelő pályázatának támogatására rendelkezésre áll elegendő forrás. Tekintve, hogy a második napon beérkezett és támogatható pályázatok forrásigénye jelentősen meghaladta a rendelkezésre álló keretet, ezek a pályázatok sajnálatos módon már nem részesülhettek támogatásban".
Az tehát, hogy legyen nyertes, felülírta a szabályosságot, így pontosan azok a pályázók juthattak pénzhez, akiket eleve ki kellett volna zárni a szabálytalankodás miatt. Ha viszont őket kizárják, akkor a pályázat második napján beérkezett összes igényt be kellett volna fogadni. Ez pedig már jócskán meghaladta volna apénzügyi keretet (az NFÜ szerint második napon beérkezett pályázatok forrásigénye 7,9 milliárd forint volt), tehát az egész pályáztatás érvénytelenül zárult volna.
Így született végül ez a megoldás, hogy legalább a keretösszeg egy része elkölthető legyen. Az NFÜ most azt mondja, hogy az Irányító Hatóság javasolta a keret megemelését, így, ha lesz ilyen döntés, akkor újra lehetne pályázni.
Az eljárás (az alacsony keretösszeg, a futárposta kizárása, végül a szabálytalan elbírálás) azért is furcsa, mert a határozottan kimondott politikai cél az uniós támogatások lehívásának felpörgetése, ami ezekkel a nem túl átlátható és "pályázóbarát" módszerekkel nehezen tűnik kivitelezhetőnek. Köztudott, hogy a kifizetésekkel nem állunk jól és ezzel a kormány sem elégedett, mert félő, hogy sok uniós forrást nem tudunk lehívni. A 2007-2013-as EU-költségvetési időszak pályázatbefogadási-szakaszából már csak szűk 11 hónap van hátra, és még több ezer milliárd forint szétosztásra vár.
Orbánig mennek
A Goodwill közölte, hogy az ügy kapcsán levelet küld többek között a kormányfőnek, Lázár János államtitkárnak, a Nemzeti Fejlesztési Miniszternek, az NFÜ-elnök Petykó Zoltánnak és a pályáztatásban közreműködő ESZA Kft.-nek is.
Szerintük "azon önkormányzatok, akik a pályázati útmutatóban foglaltakat maradéktalanul betartva, szabályosan jártak el, támogatásban nem részesülhettek, és ez a tény súlyosan aggályos és diszkriminatív. Ellenkezik továbbá a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdésével, miszerint: «A lebonyolításban érintett szervezet által lefolytatott eljárásokban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani»."
A Goodwill felhívására több hoppon maradt pályázó tiltakozó akcióba kezdett, és a döntéshozatali eljárás felülvizsgálatát kéri. A tiltakozáshoz csatlakozik többek között a Rektor Oktatóközpont, a Net Humán Alapítvány, a Nők az egészségért, a Herman Ottó Természetvédő kör, továbbá Borsodivánka, Jászboldogháza és Perkupa községek önkormányzatai is. | [
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"\"Gyermekszemmel 2000\" Alapítvány",
"Művelt Ifjúságért Alapítvány",
"ESZA Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Miniszter",
"Éden Alapítvány",
"Telkibánya Lakosságáért Alapítvány",
"Nők az egészségért",
"Irányító Hatóság",
"Goodwill Consulting",
"Herman Ottó Természetvédő kör",
"Net Humán Alapítvány",
"ESZA Kft.",
"Rektor Oktatóközpont"
] |
A tavalyi egymilliárdos forgalomvisszaesés után idén várhatóan jobban teljesít majd Mészáros Lőrinc testvérének egyik cége: a Pegazus Trade Kft. már a negyedik közbeszerzést nyerte el az állami tulajdonú Magyar Közút Nonprofit Zrt-től.
A K-Monitor szúrta ki, hogy június 21-én Mészáros Lőrinc testvérének, Mészáros Jánosnak az egyik cége ismét elnyert egy közbeszerzést, amelyet a Magyar Közútkezelő írt ki. A Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ezúttal nettó 115 millióért szállíthat munkaruhákat az állami vállalatnak.
A nyílt pályázati kiírás egyik részére hat, másik részére hét ajánlattevő jelentkezett, de végül mindkét szakaszban Mészáros Lőrinc testvérének a cége lett a befutó.
A Pegazus Trade-nek munkaruha öltönyöket kell gyártania az állami tulajdonban lévő cég Nyugat-Magyarország és Kelet-Magyarország területén dolgozó alkalmazottainak. A közbeszerzési tájékoztató szerint 1850 darab narancssárga öltönyt (kabát és kantáros nadrág), 1850 darab narancssárga derekas nadrágot, valamint 250 darab kék öltönyt (kabát és kantáros nadrág) kell leszállítania Mészáros cégének.
Idén ez már a negyedik közutas közbeszerzés, amit a Pegazus Trade Kft. elnyert.
Ezelőtt május végén húzott be egy 105 millió forintos megbízást (szintén munkaruházat gyártására), azt megelőzően áprilisban egy 460 millió forintos tenderen is befutó lett. Akkor nyári és téli adapterek beszerzésére írt ki pályázatot a Közútkezelő, és az öt részre bontott pályázatból négynél a Pegazus Trade lett a nyertes. Januárban pedig a Magyar Közút 567 millió forintért vett az ország különböző pontjaira szánt 34 darab aszfalttömörítő gépet a Pegazus Trade-től.
Az 1992-ben alapított cég 2011-ben lett Mészáros János tulajdona, és 2016 óta szárnyal. 2013-ban még csak 40, 2014-ben 69, 2015-ben pedig 188 millió forintos árbevételt ért el. 2016-ban aztán hirtelen egymilliárdra ugrott a forgalma, amit 2017-ben (amikor szintén sok közbeszerzést nyertek a Közútkezelőtől, illetve a MÁV-tól) sikerült megduplázniuk. Az akkori 2,3 milliárdos forgalmat 2018-ban visszaesés követte: tavaly mindössze 1,3 milliárdos forgalmat könyvelhettek el. Panaszra így sincs ok: Mészáros testvére 150 millió forintos osztalékot vehetett ki csak a Pegazus Trade 204,5 millió forintos adózott eredményéből.
Mészáros János cége másik cége, a Herceghalom Interat Kft. 187,5 milliós hasznot hozott tavaly, míg a harmadik, az Agro-Felcsút Kft. 238,5 milliós adózott eredménnyel zárta a 2018-as évet. Ami pedig közös mindhárom cégben: több százmilliós értékben nyertek el megbízásokat a Magyar Közúttól.
Mészáros Lőrinc testvérétől vesz sószórókat a Magyar Közút 770 millióért Klór-dioxid ivóvíz fertőtlenítésre Tűzjelzési bevételek – Csongrád Tűzjelzési bevételek – Borsod Tűzjelzési bevételek – Fejér Tűzjelzési bevételek – Hajdú-Bihar Tűzjelzési bevételek – Vas Vidékfejlesztési Minisztérium – támogatások Vidékfejlesztési Minisztérium – szerződések NGM – támogatások NGM – szerződések Külügyminisztérium – szerződések
Címlapkép: A Magyar Közút Nonprofit Zrt. úthibák javításán dolgozó munkatársai kátyúznak Salgótarjánban 2017. február 8-án. (MTI Fotó: Komka Péter)
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | [
"Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt."
] | [
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Herceghalom Interat Kft.",
"Vas Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Agro-Felcsút Kft.",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt-től",
"Magyar Közútkezelő",
"Opten Kft."
] |
Első fokon pert nyert az az orvos, akitől az orvosi kamara pénzt kért a gazdálkodását bemutató adatok átadásért. A bíróság szerint a kamarának ki kell adnia a Kunetz Zsombor által kért információkat egyebek mellett arról, hogy az elnökség tagjai milyen javadalmazásban részesültek és milyen egyéb béren kívüli juttatást kaptak 2010 óta. Azt is ki kell adni, hogy a köztestület gazdasági társulásainak alapításánál, illetve megvásárlásánál használtak-e fel tagi kölcsönt, és hogy milyen forrásból finanszírozzák a vállalkozások veszteségeit.
Kunetz Zsombor azután fordult a TASZ segítségével az adatokért a bírósághoz, miután májusban a Magyar Orvosi Kamara az orvos közérdekű adatigénylésére válaszul először azt közölte, hogy azokért fizessen 88 ezer forintot. Az adatokért pénzt – reagálást Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője is helytelenítette, így az orvosi kamara elnöke néhány, köztük a saját jövedelmével kapcsolatos adatot nyilvánossá tett, további hat kérdésre azonban továbbra sem válaszolt. Ezek közlésére kötelezte most a kamarát a bíróság.
Időközben a kamara is aktív volt, és etikai eljárást kezdeményezett az orvos ellen. Első fokon megrovásban részesítették a sajtóban tett nyilatkozataiért. Az erről szóló határozatot a másodfokú etikai bizottság megsemmisítette, és az eljárás megismétlését rendelte el. Időközben ez az eljárás is lezajlott, bár Kunetz Zsombor szerint ügyének újabb tárgyalásán nem sikerült kiderítenie a testületnek, hogy mi is a vád ellene. Az eljárást kezdeményező Éger István, a MOK elnöke és Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elnöke pedig nem jelent meg a tárgyaláson, így most ez az eljárás függőben van.
Lapunknak Kunetz Zsombor azt mondta: most arra vár, hogy kapjon valamilyen határozatot az új eljárás eredményéről. Hozzátette: a TASZ segítségével megnyert pernek örül, mert mint fogalmazott: "Nincs több sumákolás, ki kell adniuk azokat a gazdálkodási adatokat, amelyek bizonyíthatják az esetleges hűtlen kezelés, vagy egyéb esetleges bűncselekményeket."
Danó Anna | [
"Magyar Orvosi Kamara"
] | [
"Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.